BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány
SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOK ALKALMAZÁSA – A KUMULÁCIÓ JELENTŐSÉGE NEMZETKÖZI VÁLLALATOK ESETÉBEN
Készítette: Kapalyag Kitti
Budapest, 2009
Tartalomjegyzék
I. Bevezetés
5
II. A gazdasági integrációk jelentısége
7
III. Az Európai Unió vámszabályozása
8
IV. A pán-euró-mediterrán szabadkereskedelmi övezet
12
1. Bevezetés
12
2. A zónán belül alkalmazott kumuláció
13
3. Származási szabályok
14
3.1. Minimális szintő mőveletek
14
3.2. A kielégítı feldolgozási és megmunkálási mőveletek listája
15
3.3. Vámtarifaszám váltás
16
3.4. Értékkalkuláció
17
3.5. Általános tolerancia
18
4. A származás igazolása
19
4.1. EUR- MED – az új származási igazolás
19
4.2. Az EUR –MED kiállításának elınyei
20
4.3. Beszállítói nyilatkozat kiállítása
20
4.4. Hogyan határozható meg, hogy sor került-e kumuláció alkalmazására?
22
V. A kumulációs zóna létrehozásának jelentısége
23
1. Gazdasági szempontok
23
2. Demográfiai, politikai kihívások
25
VI. A kumuláció jelentısége az Eaton vállalati politikájában
26
1. Bevezetés
26
2. Beszállítói kritériumok
28
3. A kumuláció lehetıségének mérlegelése
29
4. Tervezés – még a beszállítók kiválasztás elıtt
30
5. Származási szabályok alkalmazása a gyakorlatban
31
5.1. Vámtarifaszám váltás
31
5.2. Értékkalkuláció
33
5.3. Általános tolerancia
33
5.3.1. Beszerzési döntések kumuláció alkalmazása nélkül
36
3
5.3.2 Beszerzési döntések kumuláció alkalmazásával
37
5.3.3. Kumuláció nélküli beszerzés költségeinek vizsgálata
39
5.3.4. A kumulációt tartalmazó beszerzés költségei
52
5.3.5. A két megoldás összehasonlítása
54
5.4. Származási szabályok alkalmazása kereskedelmi áruk esetén
56
VII. Kumuláció tudatos gondolkodás a vállalaton belül
57
VIII. Összegzés, záró gondolatok
59
IX. Bibliográfia
60
X. Függelék
61
4
I. Bevezetés Szakdolgozatom témájául a nemzetközi kereskedelem szempontjából meghatározó szerepet játszó kumulációt választottam. A témaválasztás apropója a németországi Eaton Fluid Power GmbH-nál töltött szakmai gyakorlatom alatt az export-import ügyletek területén szerzett tapasztalatok.
Egyértelmő
tendencia
a
világban,
hogy
a
fogyasztói
piacokat
marketing
kommunikáció szempontjából kétféle termék uralja. Az egyik a magasan pozícionált, kiváló minıséget sugalló, egyedi termékek, a másik a mindenki számára elérhetı, uniformizált fogyasztási cikkek. A kettı közötti átmenet eltőnni látszik, folyamatosan veszít piaci részesedésébıl a fent említett árucikkek javára.
Ahhoz,
hogy
egy
vállalkozás
terméke
egyediségét
és
megbízhatóságát
kommunikálhassa a fogyasztók felé, feltétlenül szükséges, hogy igazolni tudja a termék származását, elnyerve – vagy megtartva – ezzel célcsoportja bizalmát. Az egyes iparágakban állandó küzdelem folyik azért, hogy a vállalatok rátaláljanak a legkedvezıbb beszerzési forrásokra, miközben a megszokott minıséget nyújtják vásárlóiknak. Versenyelınyre tehetnek szert, így kiemelkedhetnek a többiek közül azok a cégek, amelyek kiismerik magukat az áruk származási szabályainak sőrőjében és sikeresen alkalmazzák a különbözı technikákat.
Jellemzı gyakorlat, hogy a beszerzık és külkereskedık elsısorban az ár függvényében hozzák meg döntéseiket és választják ki beszállítóikat, figyelmen kívül hagyva olyan tényezıket, mint a logisztikai költségek emelkedésének veszélye, az üzletkötés kockázatai. Általánosságban elmondható, hogy a vállalatok törekednek a gazdasági megállapodások biztosította vámkedvezmények, vámmentesség elérésére, az a típusú beszerzés azonban, ahol számításba veszik a kumuláció lehetıségét, valósággal kuriózumnak számít.
A kumuláció jelentısége abban áll, hogy lehetıvé teszi két vagy több egymással szabadkereskedelmi megállapodást kötött ország számára egy termék elıállítása során a származás kumulálását, azaz összeadását. Ilyenkor megfelelı feltételek mellett a fent említett
5
övezetek beli termelık az általuk elıállított termékekben lévı hozzáadott értékeket összeadhatják,
és
mintegy
közösen
felelhetnek
meg
az
elégséges
feldolgozás
követelményének. (Mikolay, 2004)
Elmondható, hogy a kumuláció alkalmazása versenyelınyhöz juttatja a vállalatot a piac többi szereplıjével szemben, azonban nem szabad figyelmen kívül hagynunk a kumuláció pénzügyi és egyéb vonzatait sem. Sikeres alkalmazása a vállalat szerveinek együttmőködését, folyamatos kommunikációját igényli, adminisztrációval jár, ráadásul nem biztos, hogy minden termék esetében megéri a cégnek.
Dolgozatomat a fenti probléma köré építettem: a pán-euró-mediterrán kumulációs zóna segítségével szeretném bemutatni a kumuláció nyújtotta lehetıségeket. Az Eaton vállalat szempontjából ismertetem a különbözı szempontokat, elınyöket, hátrányokat, a dolgozat végén pedig az Eaton termékei közül kiválasztott árucikkekek példáin keresztül betekintést kaphat az olvasó a származási szabályok gyakorlati alkalmazásaiba.
6
II. A gazdasági integrációk jelentısége A kereskedelem meghatározó szerepet tölt be napjainkban, hiszen szükségleteink kielégítésére szolgáló javak többségét ennek segítségével szerezzük be. Egyéni szükségleteket kielégítı funkciója mellett nemzetgazdasági jelentısége is nyilvánvalóvá vált az idık folyamán.
Az egyes országok különböznek természeti adottságaik és a termelıerık társadalmigazdasági fejlıdésének tekintetében. Ezen az alapgondolaton alapul a nemzetközi munkamegosztás elve, aminek lényege, hogy a résztvevı országok az adottságaiknak legjobban megfelelı árut és szolgáltatást állítják elı, majd ezeket egymás között kicserélik. Az áruk, szolgáltatások, valamint az ezek elıállításához szükséges tıke és munkaerı áramlásának köszönhetıen egyre növekszik a nemzetgazdaságok egymástól való függése, és egy roppant bonyolult kapcsolatrendszer alakul ki a világban. Minden országnak érdeke, hogy bekapcsolódjon ebbe a körforgásba, lehetıség szerint kivegye részét a világpiaci folyamatokból és a világgazdaság részévé váljon. Ennek egyik eszköze a gazdasági integrációk létrehozása. A gazdasági integrációk célja, a résztvevı országok közötti diszkrimináció fokának csökkentése, a gazdasági korlátozások részben vagy egészben történı leépítésével. Egy gazdasági térség létrehozását jelenti az államok közti határok megszüntetésével. Az integráció foka alapján különbözı szinteket különböztethetünk meg: preferenciális kereskedelmi zóna, szabadkereskedelmi övezet, vámunió, közös piac és gazdasági unió. (Mikolay, 2004) A preferenciális kereskedelmi övezetet a gazdasági integráció leglazább formájaként tartják számon. Egyoldalú illetve kétoldalú megállapodásokban rögzítik a résztvevı országok azokat a preferenciális származású termékekre vonatkozó intézkedéseket, amelyek az egymás közti kereskedelmet segítik elı. A megállapodások hatására nem szőnnek meg az országok közötti belsı vámok, az engedmények csupán a szerzıdésben szereplı áruk körére érvényesek. (Mikolay, 2004)
7
A preferenciális kereskedelmi övezettel ellentétben a szabadkereskedelmi zóna lényege, hogy a résztvevı országok közötti kereskedelmet nem korlátozzák vámok és egyéb kereskedelempolitikai intézkedések, harmadik országgal szemben azonban minden ország megtartja a kereskedelem- és vámpolitika területén érvényes szabályozásait. (Mikolay, 2004)
A vámunió hasonlóságokat mutat a szabadkereskedelmi zónával abban, hogy a résztvevı országok nem vetnek ki importvámokat egymás áruira, annál viszont jóval nagyobb elkötelezettséget jelent, ugyanis a vámunió országai külsı országok termékeire közösen megállapított vámtételeket alkalmaznak. A közösen megállapított vámtételek kiterjednek a teljes árukereskedelemre. (Mikolay, 2004)
A közös piac az integrációnak az a fokozata, amelyen a tagországok vámunióban állnak egymással, és a négy alapvetı gazdasági faktor - az áruk, a szolgáltatások, a tıke és a munkaerı - országok közötti szabad áramlása biztosított. A világban jelenleg az Európai Unió tölti be a legmagasabb szinten álló integráció szerepét. A közös piac ugyan még nem valósult meg teljes egészében, a következı lépés az egyes tagállamok gazdaságpolitikáinak összehangolása, végcélként pedig ezek közösségi szintő egységesítése. Ezen feltételek fennállása esetén már gazdasági unióról beszélhetünk. (Mikolay, 2004)
III. Az Európai Unió vámszabályozása Az Európai Unió, mint a világgazdaság egyik legdominánsabb és egyértelmően centrális szereplıje, számos országgal kötött külkereskedelmi megállapodást. „A közösségi vámjogi és vámeljárási szabályokat a keretszabályokat megalkotó (tanácsi rendelettel kihirdetett) Közösségi Vámkódex (továbbiakban: vámkódex) és a kódex keretszabályainak végrehajtására kiadott (bizottsági) rendelet foglalja rendszerbe. A vámkódex az általános rendelkezések mellett (területi és személyi hatály, értelmezı rendelkezések, a képviseletre, a határozathozatalra és a kötelezı érvényő felvilágosításokra vonatkozó szabályok) a vámtarifára, az áruk származására, az áruk vámértékére, a vámeljárásokra, a vámtartozás kiszabására és megfizetésére, valamint a vámbiztosítékok nyújtására vonatkozó szabályokat határozza meg.” (Mikolay, 2004)
8
„A vámkódex különbséget tesz az áruk nem preferenciális és preferenciális származása között. A nem preferenciális származási szabályokat akkor kell figyelembe venni, ha az árut a közösség sem autonóm, sem szerzıdéses vámkedvezményben nem részesíti. Ebben az esetben a legnagyobb kedvezményes tarifális intézkedések alkalmazására kerül sor, amelyeket a vámtarifa ’erga omnes’ kifejezéssel jelöl. A preferenciális származási szabályokat akkor kell alkalmazni,
ha
az
áru
valamilyen
autonóm
vagy
szerzıdéses
vámkedvezményt
élvez.”(Mikolay, 2004)
„Valamennyi származási szabály közös elve, hogy származónak kell tekinteni a teljes egészében az exportáló országban elıállított árut (pl. ott kitermelt ásványi termékek, ott betakarított növényi termékek, ott született és tenyésztett állatok stb. és a kizárólag ezekbıl és ott elıállított termékek). Ha nem teljes egészében az exportáló országban elıállított áruról van szó, akkor a más országokból az exportáló országba érkezı anyagoknak és más termékösszetevıknek a származó státusz megszerzéséhez elégséges feldolgozáson vagy megmunkáláson kell átmenniük. Más szavakkal, ha az exportáló országban végezték rajtuk az utolsó lényeges olyan feldolgozást vagy megmunkálást, amely az elıállítás fontos szakaszát képezte, új terméket eredményezett. A kielégítı mértékő feldolgozás vagy megmunkálás feltételei elvben minden harmadik országból importált anyagra vonatkoznak, amit az exportáló országban elıállított termékhez használnak fel. Azonban a regionális gazdasági integráció elımozdítása érdekében – két vagy több országot érintı szabadkereskedelmi megállapodások keretében –, vagy egyoldalúan nyújtott kedvezmények rendszerében – például a fejlıdı országokat érintı Általános Preferenciális Rendszer (GSP) – a származás kumulációja válik lehetıvé. Ilyenkor megfelelı feltételek mellett a fent említett övezetek beli termelık az általuk elıállított termékekben lévı hozzáadott értékeket összeadhatják, és mintegy közösen felelhetnek meg az elégséges feldolgozás követelményének. Ez a lehetıség arra motiválja a termelıket, hogy olyan országokból jövı beszállításokat vegyenek igénybe, amelyek az adott rendszer partnerei.” (Mikolay, 2004)
9
A következı táblázat az Európai Közösség kumuláció alkalmazására kötött megállapodásait tartalmazza. Az elsı oszlopban látható az ország illetve az országok csoportja, amelyre a megállapodás vonatkozik. A második oszlopban olvasható az egyezmény jellege. A harmadik oszlop tartalmazza a kumuláció fajtáját. A negyedik oszlop arról ad felvilágosítást, hogy az alkalmazott kumuláció esetében a beépített nem származó anyag mekkora részét tehet ki a késztermék gyártelepi árának ahhoz, hogy az exporttermék származóvá váljon, vagyis mekkora része alakítható származó termékké az adott országból importált anyagoknak.
10
1. számú táblázat Az Európai Unió kumulációra vonatkozó megállapodásai Ország vagy
Kumuláció fajtája
Általános tolerancia
kölcsönös
Pán-euró-mediterrán kumuláció; teljes kumuláció az Európai Gazdasági Téren belül
10%
Svájc
kölcsönös
Pán-euró-mediterrán kumuláció
10%
Törökország
kölcsönös
Pán-euró-mediterrán kumuláció; vámunió Közösséggel
országok csoportja Európai Gazdasági Tér:
Megállapodás jellege
Európai Közösség Norvégia Izland Lichtenstein
10% a
Horvátország
kölcsönös
Bilaterális kumuláció
10%
Macedónia
kölcsönös
Bilaterális kumuláció
10%
Dél-Afrika
kölcsönös
Teljes kumuláció a Dél-afrikai Vámunión belül
15%
Mexikó
bizonyos áruk esetén 10%
kölcsönös
Bilaterális kumuláció
10%
Izrael
kölcsönös
Pán-euró-mediterrán kumuláció
10%
Ciszjordánia és Gázai-övezet
kölcsönös
Bilaterális kumuláció
10%
Libanon
kölcsönös
Bilaterális kumuláció
10%
Egyiptom
kölcsönös
Pán-euró-mediterrán kumuláció
10%
kölcsönös
Pán-euró-mediterrán kumuláció
10%
Fejlıdı országok
egyoldalú
Bilaterális kumuláció
15%
ACP- országok
egyoldalú
Kölcsönös kumuláció a következı országokkal: Benin, Burundi, Burkina Faso, Mauritánia, Mauritius, Szenegál, Seychelle-szigetek, Suriname, Tonga
15%
Chile
Jordánia Marokkó Tunézia
11
IV. A pán-euró-mediterrán szabadkereskedelmi övezet 1. Bevezetés A pán-euró-mediterrán zóna az Európai Közösség és a Mediterráneum országainak megállapodásáról szól, mely szerint a Mediterráneum közel összes országára kiterjesztik a kumulációs zónát. A pán-euró-mediterrán zóna tagállamai: az Európai Közösség tagállamai, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc, Törökország, Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Marokkó, Szíria, Tunézia, a Gázai-övezet és a Feröer-szigetek. A zóna országai a kumuláció alkalmazására vonatkozó megállapodásokat kötöttek egymással. Ez azt jelenti, hogy az egyezményt aláíró országokba irányuló export vámmentességet élvez vagy legalábbis csökkentett vámtétel alá esik, amennyiben az exportált áru megfelel az egyezményben lefektetett származási szabályoknak. Egy kumulációs övezet létrejöttének feltétele, hogy a zóna minden egyes országa preferenciális megállapodást kössön egymással, amelynek keretében egységes származási szabályok alkalmazására kerül sor. A pán-euró-mediterrán zóna lényege, hogy – az egységes származási szabályok feltételeinek teljesülése esetén ugyanazok a kedvezmények vonatkoznak egy Marokkóból származó árura Svájcban, mint egy a Közösség területérıl származó termékre. A származási szabályokban meghatározásra került, hogy mely megmunkálási vagy feldolgozási kritériumoknak kell teljesülnie az elıállító országban, ha az elıállítás során más országból származó anyagokat, alkotó elemeket alkalmaznak. Csakis akkor nyeri el az elıállító országbeli származást a termék, ha megfelel ezeknek a kritériumoknak. A kielégítı megmunkálás illetve feldolgozás kritériumai származási szabályonként eltérıek lehetnek.
A kumuláció lényege tehát, hogy ha egy a kumulációs zóna országában elıállított termék gyártása során a kumulációs övezet más országából származó anyagokat vagy alkotó elemeket használnak fel, akkor ezek az anyagok bizonyos mértékben származással bírónak minısülnek. A kumulációnak több formája létezik: a bilaterális kumuláció, a diagonális és a teljes kumuláció. A bilaterális kumuláció két partner között mőködik. Jelentısége abban áll, hogy az egyik partner ország gyártói úgy használhatják fel a másik ország anyagait és alkotóelemeit, mintha azok saját országukból származnának, továbbá az egyik országban elvégzett mőveletek kumulálhatók, hozzáadhatók a másik országban elvégzett mőveletekhez
12
annak érdekében, hogy az elıállított áruk származó helyzetet nyerjenek. A teljes kumuláció azt jelenti, hogy az szerzıdı országok területén végzett összes mőveletet figyelembe veszik a végsı származás megállapításánál. Nincs szükség arra, hogy az áru származást nyerjen, mielıtt egy másik országba szállítják további feldolgozás érdekében, az azonban a teljes kumuláció elengedhetetlen feltétele, hogy a származó helyzet eléréséhez valamennyi megmunkálást vagy feldolgozást elvégezzék a terméken. Ahogy a fenti táblázatból is láthattuk, a teljes kumuláció csak az Európai Gazdasági Térség országai között mőködik, ami a Közösséget, Izlandot, Liechtensteint és Norvégiát foglalja magába. (Möller, Schumann, 2005)
2. A zónán belül alkalmazott kumuláció A pán-euró-mediterrán zóna a diagonális kumuláció elve alapján mőködik. A diagonális kumulációnál a kumulációs zóna egy országa a termék elıállítása során felhasználhatja a zóna más országainak termékeit, a készterméket pedig végül egy olyan országba exportálják, amelyik nem vett részt az elıállításban. A diagonális kumuláció alkalmazásának két feltétele van. Az egyik, hogy a kumulációs zóna minden országának szerzıdést kell kötnie egymással. A másik, hogy az egyezmények keretein belül egységes származási szabályoknak kell érvényesülniük, vagyis egységes származási protokollt kell alkalmazni. Jelenleg nem lehet megjósolni, hogy mikorra jön létre egyezmény a zóna összes országa között, a kumulációs zóna minél elıbbi kiterjesztésére azonban a következı eljárást vezették be: ha legalább három ország között fennáll a preferenciális megállapodás, amelynek származási protokolljai megfelelnek a pán-euró-mediterrán zóna protokolljának, akkor alkalmazható a pán-euró-mediterrán kumuláció ezek között az országok között. Így lehetıvé válik a diagonális kumuláció rendszerének alkalmazása a pán-euró-mediterrán zóna egyes országai között, anélkül, hogy minden ország megkötötte volna egymással a megállapodást.
Az Európai Unió rendszeresen nyilvánosságra hoz egy mátrixot, amibıl kiderül, hogy mely országok kötöttek egymással a származási protokollnak megfelelı megállapodást. Ezen mátrix alapján megállapítható, hogy a termék elıállításában résztvevı összes ország és a célország megkötötte-e a diagonális kumuláció alkalmazásához szükséges megállapodást, és hogy mikortól engedélyezett a pán-euró-mediterrán kumuláció ezen országok között.
13
3. Származási szabályok 3.1. Minimális szintő mőveletek Amikor feltételezhetı, hogy a terméken elvégzett feldolgozási illetve megmunkálási mőveletek nem elegendıek a származás elnyeréséhez, akkor a partnerországok között érvényben lévı megállapodás erre vonatkozó elıírásait kell segítségül hívnunk. Mivel ezekben az esetekben egyszerő mőveletek elvégzésérıl van szó, amelyek éppen elegendıek ahhoz, hogy teljesüljenek a származás elnyerésére vonatkozó kritériumok, minimális szintő feldolgozásnak is nevezik. Egy-egy mővelet értékelésénél pontosan meg kell határoznunk, hogy a feldolgozás mely lépéseit végezték el az adott terméken. Többek között annak is jelentısége van, hogy ún. szellemi teljesítményrıl van-e szó, hogy mennyire költséges gépekkel történik a mővelet elvégzése illetve hogy mennyire képzett munkaerı szükséges hozzá.
Az elvégzendı mőveletek mellé gyakran csatolják kiegészítı megjegyzésként az „egyszerő” jelzıt. Így könnyebb megkülönböztetni például az egyszerő csomagolási mőveleteket - amiket a minimális mőveletek közé sorolnak – a nagy értékő és bonyolult csomagológépek alkalmazásával végzett csomagolástól, ami adott esetben már túllépheti az egyszerő mőveletek fogalmát. Elıfordul, hogy a vállalatok átsiklanak az elıírás felett, hogy a minimális mőveletek meglétét összességében kell vizsgálni. Ez azt jelenti, hogy minden az adott országban, egy terméken elvégzett feldolgozást és megmunkálást együttesen kell figyelembe venni. Az Európai Közösség tagállamaira vonatkoztatva ez úgy jelenik meg, hogy az egész Közösség területén elvégzett mőveletek kumulálandók egymással. Nem feltétlenül fontos, hogy az elvégzett mőveleteket egy gyártó kivitelezze, az EU beszállítói által végzett egyes munkafolyamatok teljes egészében beszámítandók és összeadhatók egymással. Általánosságban megállapítható, hogy ha egy igazoltan közösségi származású áru alkalmazására kerül sor a gyártási folyamat során, akkor a feldolgozási és megmunkálási folyamatok összességében a minimális szintőnél mindig többnek minısülnek.
14
A fenti okból kifolyólag a gyakorlatban gyakran alkalmazzák a következı eljárást: még a származási jegyzıkönyv kielégítı feldolgozási és megmunkálást tartalmazó listájának vagy az általános tolerancia teljesülésének vizsgálata elıtt ellenırizni kell, hogy a beszerzett alapanyagokon elvégzett feldolgozási illetve megmunkálási eljárások legalább minimális szintő kezelésnek minısülnek-e. Csak abban az esetben vizsgálandó a jegyzıkönyv feldolgozási és megmunkálási elıírásokat tartalmazó listája és az általános tolerancia feltételeinek teljesülése, ha az elıbbi kérdésre nemmel válaszoltunk.
3. 2. A kielégítı feldolgozási és megmunkálási mőveletek listája Azok az Európai Közösség területén elıállított termékek, amelyek nem teljes egészében a Közösség területén jöttek létre, csak abban az esetben minısülnek bizonyítottan származónak, ha teljesülnek a kielégítı feldolgozásra és megmunkálásra vonatkozó kritériumok. A Közösség minden olyan országgal létrehozott egy ezekre a mőveletekre vonatkozó listát, amellyel kedvezményeket nyújtanak egymásnak az egymás közötti áruforgalomban. A pán-euró-mediterrán zónán belül ezek a listák alapvetıen megegyeznek egymással, ez jelentısen megkönnyíti a jogszabályok harmonizációját.
Ez a lista tartalmazza azokat a származási szabályokat, amelyek az igazolt származás nélküli áruk esetén alkalmazandók, hogy kielégítı feldolgozás vagy megmunkálás segítségével a gyártók származást kölcsönözzenek a terméknek. Az EU által alkalmazott feldolgozási vagy megmunkálási mőveletek minimális mértékét határozzák meg benne, származó termék tehát csak ezeknek a feltételeknek a teljesülése esetén jöhet létre.
A vizsgálat minden esetben annak a terméknek a négyjegyő HR-vámtarifaszámával kezdıdik, amely esetében meg kell állapítanunk a származást. A HR-vámtarifaszám a lista elsı oszlopában található. Minden árutípus megtalálható a listában, áruosztályok és árucsoportok szerinti bontásban. A második oszlop az áruk leírását tartalmazza. Ebben az oszlopban található a termékre vonatkozó általános meghatározás. A származási szabályok alkalmazásánál döntı fontosságú a termék vámtarifaszámának nyomon követése. Ennek meghatározásához célszerő a TARIC-ot alkalmazni, nem pedig a minimális mőveleteket tartalmazó lista áruleírásait. A harmadik és negyedik oszlopban a származási szabályok találhatók, amelyek a származással nem rendelkezı anyagok és alkotórészek kielégítı
15
megmunkálási és feldolgozási feltételeit hatarozzak meg a származó helyzet elérésére. A harmadik és negyedik oszlopban található mőveletek közötti sorrend nincs meghatározva. A gyakorlatban azonban ajánlatos a negyedik oszlopban található mőveletek vizsgálatával kezdenünk, mivel azok teljesülése mindig könnyebben ellenırizhetı. A harmadik oszlop az elıbbihez képest ugyanis bonyolultabb mőveleteket tartalmaz, így ennek ellenırzése csak a negyedik oszlop beli mőveletek vizsgálata után ajánlott.
A lista alapvetıen a következı fontosabb származási szabályokat tartalmazza: - vámtarifaszám váltás - értékkalkuláció - vámtarifaszám váltás és az értékkalkuláció kombinációja
Az elsı lépés tehát minden esetben a helyes vámtarifaszám megállapítása. Második lépésben meg kell határoznunk, hogy a lista melyik részén található a termékünk. Harmadik lépésben pedig meg kell vizsgálnunk a származási szabályt, hogy pontosan megállapíthassuk, hogy származással rendelkezı termékkel állunk-e szemben vagyis hogy teljesülnek-e a kielégítı feldolgozás és megmunkálás feltételei a származó helyzet elnyeréséhez.
A harmadik és negyedik oszlopban található feltételek értelemszerően csak a származással nem rendelkezı anyagok esetén mérvadóak. Ez logikusan hangzik, mivel a származással rendelkezı termékeknek már bizonyított a származásuk, és nem szükséges, hogy ezért feldolgozáson vagy megmunkáláson essenek át. A gyakorlatban azonban újra és újra elıfordul, hogy származó anyagok esetén is – teljesen szükségtelenül - vizsgálják a minimális szintő kezelések teljesülésének feltételeit.
3.3. Vámtarifaszám váltás A pozícióváltás kritériumának teljesülése olyan vámtarifaszámmal rendelkezı termék elıállítását jelenti, amely vámtarifaszáma különbözik az annak gyártása során felhasznált származással nem rendelkezı anyagok és alkotórészek vámtarifaszámától. A legfontosabb szempont tehát, hogy valódi gyártási folyamatról legyen szó. Ezt azt jelenti, hogy egy termék továbbértékesítéséhez elvégzett, a termék funkciójában változtatást nem okozó mőveletek sosem vezethetnek akkora értéknövekedéshez, hogy ezek által származást nyerhessen egy
16
termék.Az elıállítás fogalma alapján tehát feltételezzük, hogy legalább a kielégítı feldolgozási és megmunkálási eljárásokon át kell esnie a terméknek.
Akkor
beszélünk
pozícióváltásról,
ha
a
származás
nélküli
alapanyag
vámtarifaszámának elsı négy számjegyében legalább egy számjegy megváltozott a késztermék vámtarifaszámának elsı négy számjegyéhez képest, és ez a változás a gyártásnak köszönhetıen következett be. Nincs jelentısége, hogy melyik számjegy és hogyan változott. Arra azonban ügyelnünk kell, hogy vámtarifaszám utolsó hat számjegyében bekövetkezett változás nem számít pozícióváltásnak. Ennek magyarázata, hogy a Harmonizált Nomenklatúra a gyártási folyamatoknak megfelelıen épül fel, ennél fogva a termék korrekt besorolása fontos és döntı szerepet játszik az elıkészítési munkálatokban. A származás nélküli alapanyagok besorolásától el lehet tekinteni, és elegendı annak kizárása, hogy ezek és az ebbıl elıállított termék vámtarifaszáma eltérnek egymástól. A származással rendelkezı alapanyagok esetében viszont teljesen szükségtelen a vámtarifaszám vizsgálata.
3.4. Értékkalkuláció Ebben a származási szabályban arra történik utalás, hogy a származás nélküli alapanyagok értéke nem haladhatja meg a késztermék gyártelepi árának bizonyos százalékát. A gyakorlatban gyakran adódnak problémák az érték fogalmának értelmezésével kapcsolatban. A származás nélküli anyagok és alkotó elemek értéke a behozatal idıpontjáig felmerülı vámérték. Ennek a gyártó számára kedvezı értelmezésnek azonban csak akkor lesz gyakorlati jelentısége, ha közvetlenül importálja a származással nem rendelkezı árut, és a termék vámértéke is ismeretes elıtte. Amint a gyártó ezeket az alkotó részeket egy EU beli közvetítıtıl szerzi be, valószínősíthetı, hogy az eladó nem fogja megosztani vele az áru vámértékére vonatkozó információkat. Ebben az esetben nem marad más lehetıség, mint a közvetítınek fizetendı összeg alapján kiszámítani ezt az értéket. A preferenciális kalkuláció szempontjából elengedhetetlen, hogy olyan programok segítségével határozzák meg az anyagok és alkotóelemek értékét, amelyek egy átlagárral dolgoznak. Ennek oka, hogy a termékek valós árai – bár kereskedelmi szempontból helytállóak – nem mindig felelnek meg a származási protokoll elıírásainak.
17
A gyártelepi ár alatt azt az árat értjük, amelyet a gyártónak a gyártelepen fizettek, akinek a vállalkozásában az utolsó feldolgozás illetve megmunkálás bekövetkezett, feltéve hogy ez az ár a felhasznált összes anyag és alkotó elem árát tartalmazza, és mentes minden belföldi adótól, amely visszaigényelhetı illetve amelyet már visszaigényeltek. (Mikolay, 2004) Ez az ár számos olyan költséget tartalmaz, amelyet ténylegesen a gyártó visel. A származás vizsgálatánál a ténylegesen fizetett és a konkrét ügyletre vonatkozó gyártelepi ár a mérvadó. A kedvezményes árakkal készített kalkuláció nem kellıképpen megbízható. A gyártók gyakran akár 40%-os rabattot is hajlandóak nyújtani, hogy bejussanak a kedvezményes vámtételeket biztosító partnerországok piacaira. Ennek következtében, a partnerország vevıi a magas rabatt miatta nem egy kedvezményes származással rendelkezı terméket vásárolnak meg, hanem egy olyan terméket, amelyre harmadik ország vámtétele vonatkozik a behozatalnál.
Ugyanazon ország vevıinek az elıbbi kedvezményes termékek minden további nélkül értékesíthetı származó termékként, mivel a számlán egy magasabb gyártelepi ár szerepel, aminek köszönhetıen teljesülnek a listás szabályok. A külkereskedı elıtt nyitva áll mindkét lehetıség: a vevınek alacsony szintő rabattot biztosítani illetve kedvezmény nélkül értékesíteni az árut, származó termékként, vagy nem származó terméket értékesíteni versenyképes áron. Elıfordulhat, hogy egy harmadik országbeli vámtétel olyan alacsony, hogy az importır nincs ráutalva arra, hogy származó terméket importáljon. Ebben az esetben nagyobb hasznot remélhet azon, ha lemond a harmadik országban igénybe vehetı kedvezményes vámtételrıl és ezt rabatt nyújtásával kompenzálja.
3.5. Általános tolerancia Alapvetıen a származási szabályok és a minimális mőveleteket tartalmazó lista kritériumai a mérvadók a származás vizsgálatánál. Amennyiben nem teljesülnek ezek a szabályok, nem vehetık igénybe a kedvezményes vámtételek az export során. Az általános tolerancia azonban a listás szabályoktól eltérıen nem szab egyéb feltételeket a származás nélküli anyagok és alkotó elemek beépítésének, mint hogy ezek nem haladhatják meg a termék gyártelepi árának 10%-át. A szabályt úgy kell értelmezni, hogy az általánosan elfogadott 60-40% származó – nem származó termékösszetételhez képest a nem származó
18
anyagok aránya 10%-kal magasabb lehet. Ez a szabály bizonyos mértékben hasonlít az értékkalkuláció szabályára. A különbség az, hogy az általános toleranciánál egységesen 50% lehet a beépíthetı nem származó anyagok aránya, az értékkalkulációs szabály esetében viszont termékenként eltérı mértékő. Vannak olyan termékek is, amelyek esetében nem az értékkalkuláció szabálya, hanem a vámtarifaszám váltás a kielégítı megmunkálás illetve feldolgozás feltétele. Ha azonban az általános tolerancia alkalmazása mellett dönt a vállalat, akkor bármely termékre alkalmazhatja a szabályt.
4. A származás igazolása a pán-euró-mediterrán rendszerben 4.1. EUR-MED – az új származási igazolás A pán-euró-mediterrán kumuláció által származást nyert termékeket, a mindenkori származási szabályoknak megfelelıen kell igazolni, hogy ellenırizhetı legyen a kumuláció feltételeinek teljesülése az elıállításban résztvevı országok és a célország között. Ezért az eddig érvényben lévı származási igazolások mellett – EUR.1 szállítási bizonyítvány és a számlanyilatkozat – új származást igazoló okiratok kerültek bevezetésre: az EUR-MED szállítási bizonyítvány és az EUR-MED számlanyilatkozat. Az új származási igazolások csak egyetlen dologban térnek el a régiektıl: kötelezıen fel kell tüntetni rajtuk a kumulációhoz felhasznált termékek adatait.
EUR-MED származási igazolást kiállítása szükséges akkor, ha az exportır igénybe vette a pán-euró-mediterrán kumulációt az exporttermék származó helyzetének elérésére. Olyan esetekben, amikor nem került sor ilyen típusú kumuláció alkalmazása, továbbra is elegendı a régi típusú származási igazolás kiállítása. Sıt, azokban az esetekben, amikor nem teljesülnek a pán-euró-mediterrán kumuláció feltételei, kötelezı a hagyományos származási bizonyítványt kiállítani.
19
4.2. Az EUR –MED kiállításának elınyei Mind az EUR-MED, mind pedig az EUR.1 származási igazolások vámmentes illetıleg csökkentett vámtétellel történı behozatalt tesznek lehetıvé a pán-euró-mediterrán zóna országaiba, tehát közvetlenül nem játszik szerepet, hogy mely okirattal igazolják az áru származását. Az EUR-MED származási igazolásnak abban az esetben van jelentısége, amikor az áru nem marad az elsı célországban, hanem továbbítják a pán-euró-mediterrán zóna egy másik országába. Ugyanis ha az áru elsı célországba való exportjához egy hagyományos típusú származási igazolást állítottak ki, akkor a további célországokba való értékesítéshez már nincs lehetısége az exportırnek az EUR-MED típusú szállítási bizonyítvány kiállítására. Ez azzal a következménnyel jár, hogy a második importır országban nem vehetık igénybe vámkedvezmények, csakis akkor, ha az árut már az elsı célországba is az EUR-MED típusú szállítási bizonyítvánnyal továbbították. Ebbıl a szemszögbıl nézve kézenfekvı, miért jelent elınyt a vállalatoknak, ha beszállítóik az EUR-MED típusú szállítási bizonyítványt állítják ki. Fordított esetben is igaz: ha egy beszállító érdekeivel ellentétben áll, hogy termékét vevıi továbbértékesítsék a pán-euró-mediterrán zóna tagországaiba, akkor a hagyományos származási igazolás kiállításával kizárhatja a lehetıséget, hogy vevıi igénybe vegyék a kumuláció nyújtotta lehetıségeket export ügylet esetén.
4.3. Beszállítói nyilatkozat kiállítása Az, hogy a hogyan kell kiállítani a beszállítói nyilatkozatot, attól függ, hogy milyen célt szolgál. Amennyiben a beszállítói nyilatkozat egy EUR-MED szállítási bizonyítvány kiállítását hivatott igazolni, akkor egy kiegészítı megjegyzés szükséges, mivel az EUR-MED szállítói igazolás kiállításának feltétele a pán-euró-mediterrán kumuláció. Egy exportır csak abban az esetben tudja ezt kiállítani, ha rendelkezik a szükséges információkkal az árucikk elıállítása során felhasznált alapanyagokról és alkotórészekrıl. Ehhez azonban kiegészítı információkra van szüksége a beszállítóitól. A beszállítói nyilatkozat alapján ki kell derülnie, hogy alkalmaztak-e pán-euró-mediterrán kumulációt az áru elıállítása során. A hagyományos formában kiállított beszállítói nyilatkozat ebben az esetben nem nyújt elegendı információt. A beszállítónak a következı kumulációra vonatkozó megjegyzést is csatolnia kell:
20
„Kijelentem, hogy : -
kumuláció alkalmazására került sor a következı országgal/országokkal
-
nem került sor kumuláció alkalmazására”
A szabályok megváltozásának megfelelıen új őrlapok kerültek kiállításra, amelyek tartalmazzák a fenti kiegészítést. Amennyiben olyan őrlapok kerülnek felhasználásra, amelyek még nem tartalmazzák az említett szövegrészt, kiegészítı megjegyzést lehet tenni az őrlapon illetıleg egy mellékelt lapon. Az olyan beszállítói nyilatkozatokon, amelyek egy korábbi idıpontban kerültek kiállításra, utólag is tehetı kumuláció alkalmazására vonatkozó kiegészítı megjegyzés, amennyiben az egyértelmően hozzárendelhetı a kiállított beszállítói nyilatkozathoz (ez a veszély hosszú távú beszállítói nyilatkozatok esetében áll fenn). Amennyiben hiányzik az ilyen típusú megjegyzés a beszállítói nyilatkozatról, nem állítható ki EUR-MED típusú szállítói igazolás.
Amennyiben a beszállítói igazolás hagyományos származási nyilatkozat kiállítására szolgál, nem szükséges kumulációra vonatkozó megjegyzés csatolása, mivel a hagyományos típusú származási nyilatkozat kiállításának nem feltétele a pán-euró-mediterrán kumuláció alkalmazása. Tehát egy exportırnek, aki EUR 1 szállítói nyilatkozattal igazolja áruja származását, nincs szüksége további információkra a beszállítóitól. Ennek megfelelıen nem szükséges a kumulációra vonatkozó megjegyzés csatolása, ez a rész az őrlapon üresen maradhat, illetve régi típusú őrlapoknál teljesen el is maradhat.
Abban az esetben sincs szükség a kumulációra vonatkozó megjegyzésre, ha a beszállítói nyilatkozat egy származási bizonyítvány kiállításához szükséges. Ha a beszállító elıtt nem ismert a vevı szándéka a beszállítói nyilatkozattal, akkor ajánlott tájékozódnia. Amennyiben több lehetıséget is nyitva szeretne hagyni vevıje elıtt a beszállító, akkor javasolt kumulációra vonatkozó megjegyzést csatolni a beszállítói nyilatkozathoz.
21
4.4. Hogyan határozható meg, hogy sor került-e kumuláció alkalmazására? Ha kereskedelmi árura vonatkozik a beszállítói igazolás, amit a vevı nem saját maga munkált meg vagy dolgozott fel, akkor a beszállítótól kell kérnie a kumulációhoz szükséges információkat. Ha olyan áruról van szó, ami további megmunkáláson vagy feldolgozáson esik át, akkor a vevınek ellenıriznie kell, hogy felhasználtak-e pán-euró-mediterrán kumulációt. Alapvetıen a következı szabály érvényes: csak akkor alkalmazható pán-euró-mediterrán kumuláció, ha a termék elıállításánál a pán-euró-mediterrán zóna egy másik országából származó alapanyagok vagy félkész termékek alkalmazására került sor. A vevınek három dolognak kell utánanéznie. Elsı lépésben meg kell vizsgálnia az általa felhasznált alapanyagok és alkotórészek származását. Amennyiben csak a Közösségbıl származó alapanyagokat és alkotó részeket használt fel (és a beszállítói nyilatkozatok is alátámasztják ezt) akkor nem alkalmaztak kumulációt.
Abban az esetben sem került sor kumuláció alkalmazására, ha olyan országokból származó alapanyagokat vagy alkotó részek kerültek felhasználásra, amelyek nem tagjai a pán-euró-mediterrán zónának. Ha azonban a pán-euró-mediterrán zóna országaiból származó alapanyagok vagy alkotó részek is felhasználásra kerültek az elıállítás során, akkor a következık alapján kell eljárni, hogy kiderüljön, alkalmaztak-e kumulációt.
Ebben az esetben az kell elıször megvizsgálni, hogy az áru elıállításában résztvevı országok és a célország között létezik-e preferenciális megállapodás, amelynek származási protokolljai megfelelnek a pán-euró-mediterrán származási protokolloknak. Ha ezek a feltételek nem állnak fenn, akkor nyilvánvalóan nem került sor kumuláció alkalmazására. Ha viszont létezik egy érvényes preferenciális megállapodás az elıállításban résztvevı országok és a célország között, akkor meg kell vizsgálni, hogy a pán-euró-mediterrán protokollban lefektetett megmunkálási és feldolgozási szabályok teljesültek-e az eladó által, illetve hogy szükséges-e pán-euró-mediterrrán kumuláció ahhoz, hogy ezek a szabályok teljesüljenek. Ha teljesültek az eladó által a megmunkálásra és feldolgozásra vonatkozó kritériumok, akkor nem használtak fel kumulációt a származó helyzet elérésére.
22
Ha kumuláció alkalmazására került sor, akkor azt minden esetben fel kell tüntetni az EUR-MED szállítói igazoláson vagy a beszállítói nyilatkozaton. A fentiek alapján látható, hogy pán-euro-mediterrán kumuláció tehát egy olyan kisegítı lehetıség, amit akkor használhatunk, amikor „normális esetben” nem teljesülnének a származási szabályok.
V. A kumulációs zóna létrehozásának jelentısége 1. Gazdasági szempontok A
regionális
integrációk
egyik
legfontosabb
hatásaként
tartják
számon
a
kereskedelemre gyakorolt hatást. Az elsıdleges a kereskedelem teremtés hatása, vagyis hogy valamely területen a hazai termelést nála olcsóbb import váltja fel, illetve más esetekben versenyképessé válik az exportpiacon. Tehát ezáltal a megnı a kereskedelmi kapcsolat az érintett országok között, ami minden résztvevı ország számára jövedelem-növelı tényezı. Ezzel párhuzamosan lép fel a vámok leépítésének másik következménye a kereskedelemelterelés. E miatt a harmadik országok olcsóbb, de a hazai fogyasztók számára vámokkal növelt áru terméke helyett az integrációban részes országok valójában drágább terméke irányába tereli a kereskedelmet. A hatása ez által jövedelem-csökkentı. (Szigetvári, 2002)
Szintén az alapvetı elınyök közé tartoznak a méretgazdaságosság jelentette elınyök. A piac növekedésével párhuzamosan megnı a termelési volumen kihasználtságának lehetısége, ami az egységre esı költség csökkenését vonja maga után. A regionális integráció megteremti azt a piacnagyságot, amit a bizonyos termékek elıállításához szükséges technológiai- és versenyfeltételek megkívánnak. Ez a hatás különösen a kisebb, szők belsı piaccal rendelkezı országok esetében számottevı, de a tıke-intenzív termelési ágakra, szolgáltatásokra és az infrastrukturális hálózatokra gyakorolt pozitív hatása is jelentıs. (Szigetvári, 2002)
„Az Európai Uniónak már régen célja, hogy felvehesse a versenyt az USA gazdasági hegemóniájával, Kína gyors fejlıdésével. Ez csak akkor lehetséges, ha nı a belsı piac. Ennek az egyik eszköze az Európai Unió újabb tagállamokkal való bıvítése. A bıvítés önmagában
23
nem elegendı, hiszen rá kell bírni az egyes országok gazdálkodóit, hogy szükségleteiket egymástól, és ne úgynevezett harmadik országokból szerezzék be. Ha sikerül megvalósítani, akkor erısebb piaci erıt fog képviselni együtt a 41 ország, mert a szabályozás az egyes államok vállalatainak beszerzését, kereskedelmét egymás felé fogja terelni. A kumulációs övezet szabályainak másik jótékony hatása, hogy harmadik országból érkezı áruk nem kerülhetnek be az övezetbe vámmentesen vagy vámkedvezménnyel.” (Fesselné, 2005)
A kumulációt lehetıvé tevı megállapodások az egész világgazdaságra jótékony hatással vannak. Egy francia vállalatnak nem kell lemondania az olyan importról sem, amely azokból az országokból érkezik, amelyekkel nincs semmiféle kedvezményekre vonatkozó megállapodása az EU-nak, csak arra kell ügyelnie a beszállítók kiválasztása során, hogy lehetıleg olyan országból is importáljon, amely országgal kumulációra vonatkozó megállapodást kötött.
Ez nem csak a kumulációban résztvevı országok gazdaságának kedvez, hanem az egész világgazdaság profitálhat belıle, hiszen nem csökken a gazdasági kapcsolatok intenzitása olyan országok között sem, amelyek nem biztosítanak semmiféle kedvezményeket egymás
számára.
Az
Unió
közben
egyre
nagyobb
befolyásra
tesz
szert
a
világkereskedelemben, a Mediterráneum országai pedig ezáltal hosszú távon is könnyebben bekacsolódhatnak a világkereskedelembe.
A lehetıség, hogy a kielégítı feldolgozási és megmunkálási mőveletek vizsgálatánál az egy országon belül végzett mőveletek összeadhatók egymással, tovább erısíti a Közösség tagállamainak gazdasági együttmőködését. Versenyelınyt jelent a világban az Unió vállalkozásai számára, hogy bármelyik tagállamban elvégzett mőveletet beszámíthatják termékük származóvá tételéhez. Ez az együttmőködés jótékony hatással van a makrogazdasagi mutatókra és a tagállamok egymás közötti kereskedelmi mérlegeire is.
24
2. Demográfiai, politikai kihívások „A Mediterráneum azonban nem kizárólag, sıt, mint láthattuk, nem elsısorban a gazdaság és a kereskedelem területén fontos az Európai Unió számára. A nemzetközi politikai változások hatására is egyre világosabbá válik, hogy a régió olyan biztonságpolitikai kockázati tényezıt jelent, amely bár nem közvetlen katonai fenyegetésben testesül meg, mégis számos területen hat az Unió jövıjére. A déli mediterrán országok népességnövekedése világviszonylatban is magas, a gazdasági növekedés ugyanakkor elmaradt ettıl az elmúlt évtizedben. Mindez a legtöbb országban magas munkanélküliséget, az életkilátások romlását, a szélsıséges csoportok erısödését és növekvı migrációs nyomást eredményez, melynek elsırendő célpontja az Európai Unió.”(Szigetvári, 2002, p 81)
„Veszélyérzetet kelt az iszlám fundamentalizmus jelensége is. Bár jelenleg a mediterrán országok egyikében sincs meghatározó szerepe a fundamentalistáknak, a szélsıséges szervezetek akciói és az uniós országokban élı muszlim közösségek radikalizálódásának lehetısége komolyan nyugtalanítja az európai országok közvéleményét. Számos további tényezı jelent még közvetlen vagy közvetett biztonsági kockázatot az Unió számára. Ezek közé tartozik a vízforrások korlátozottsága az egész régióban, politikai természető konfliktus egyes országok között, a nemzetközi bőnözés és a kábítószerkereskedelem terjedése, valamint a környezetszennyezés növekedése.” (Szigetvári, 2002, p 94.)
25
VI. A származás jelentısége az Eaton vállalati politikájában 1. Bevezetés Az Eaton Fluid Power GmbH a Daimler AG több gyárának is beszállítója. Egy olyan nagy világcégnek, mint a Daimler kiemelt figyelmet kell fordítania arra, hogy származó árucikkeket állítson elı. Ennek egyik oka, hogy a vállalat által értékesített személygépkocsik magasan pozícionált luxuscikkek, amelyeknél elsı számú szempont a minıség, a megbízhatóság, az egyediség, a kényelem és a biztonság. Ezt garantálja a német autógyártás több évtizedre visszanyúló története és a mindenki által jól ismert német precizitás, pontosság. A másik fontos szempont, hogy a Daimler cég évente több millió személygépkocsit értékesít a világ különbözı országaiba, így létfontosságú kérdés, hogy a vállalat termékei milyen származással rendelkeznek, és hogy ez a származás igazolható legyen.
Az ár a termék egyik legfontosabb ismertetı jele, ennél fogva kiemelkedı szerepet játszik egy cég marketing stratégiájának kialakításában. Számos tényezıtıl függ, hogy egy termék eladható-e azon az áron, amit a gyártói kapni szeretnének érte. Export- és importtermékek esetén további tényezık lépnek fel, amelyek megnehezítik a vállalat dolgát az ár kialakítása során. A külpiacokon megszerezhetı nyereség elérését és az exportırök várakozásait számos elıre nem látható tényezı befolyásolja, exportügyletek esetén az importır országában fizetendı vám mértéke azonban mindenképpen egy fontos szempont ezek közül. Az exportır a preferenciális megállapodások nyújtotta lehetıségek maximális kihasználásával csökkentheti az importır országában jelentkezı terheket. Az így megszerzett elınyt a termék árának kialakításánál is kamatoztathatja, ezért elmondhatjuk, hogy egy a vámkedvezmények megszerzésére hangsúlyt fektetı vállalat bizonyos mértékig elınyt élvezhet a piacra lépésnél.
A Daimler AG esetében is hasonlóképpen mőködik. A cég sokkal kedvezıbb áron tudja értékesíteni termékeit olyan országokban, amelyekkel kedvezményes vámtételre vonatkozó egyezményt kötött az Európai Unió, hiszen ennél fogva olcsóbb áron juthatnak hozzá a partner ország fogyasztói a valójában a versenytársakénál drágább termékhez. Tételezzük fel, hogy a cég Törökországba szeretne autókat eladni. Az 1995-ben kötött vámszerzıdésnek köszönhetıen létre jött a vámunió az Európai Unió tagállamai és
26
Törökország között, ezen kívül mindkét ország tagja a pán-euró-mediterrán kumulációs övezetnek. Egy törökországi cég ajánlatkérésére Németország vám tekintetében kedvezıbb árajánlatot tud tenni, mint az USA, amelynek nincs kedvezményes vámtételre vonatkozó megállapodása Törökországgal. Az ajánlati ár természetesen számos más tényezı függvénye, de az egyszerőség kedvéért a vámtételeken kívül tekintsünk most minden más feltételt konstansnak.
Egy olyan paritás estén, ahol az eladó a vámfizetı – ilyen paritás a DDP -, Németország alacsonyabb árat fog tudni ajánlani a vevınek, mint az USA, mivel a termékére alacsonyabb vámtétel vonatkozik. A két ajánlati ár közötti különbség tehát nem megy a német vállalat
által
kalkulált
árrés
rovására,
hanem
az
ország
termékeire
vonatkozó
vámkedvezménybıl táplálkozik. Ugyanez a helyzet egy olyan esetben, ahol a vevıt terheli a vámfizetési kötelezettség. Németország akkor is versenyképesebb pozícióval bír, mint az USA, ha magasabb árajánlatot tesz, mert a német vételárra alacsonyabb vámtétel vonatkozik, így az még vámfizetés után is alacsonyabb lesz, mint az USA-beli vételár. Természetesen nagyban függ az áru természetétıl, hogy mekkora hányadát teszik ki a vételárnak a vám- és adókötelezettségek. Egy több tízmillió forintos személygépkocsi esetében ez a tétel azonban már elég tekintélyes összegnek minısül ahhoz, hogy versenyelınyt illetve - hátrányt jelentsen a piacon. Ha pedig mindezt nagy volumenben – éves szinten- tekintjük, látható hogy még inkább megnı a fizetendı vám mértékének jelentısége. Ahhoz azonban, hogy a vállalat szert tegyen erre az elınyre, igazolnia kell a kedvezményes származást. Ezekre az okokra vezethetı tehát vissza, hogy a Daimler AG vállalatpolitikájában elsıdleges szerepet játszik a származó termékek gyártása.
Két módja van annak, hogy egy termék származó helyzetet érjen el egy országban. Az egyik, hogy a termék teljes egészében az adott ország területén jön létre vagy állítják elı. Ha azonban az elıállítás során más országokból származó anyagokat és alkotó részeket is felhasználnak, akkor kielégítı megmunkálásban vagy feldolgozásban kell részesülnie az exportterméknek ahhoz, hogy származóvá váljon. Egy személygépkocsi esetén nehezen kivitelezhetı, hogy minden egyes anyagot, alkotó elemet, egy országon belül szerezzenek be, továbbá hogy minden egyes munkafolyamatot belföldön végezzenek el. Ha lenne is rá lehetıség, akkor sem biztos, hogy anyagi szempontból megérné a vállalatnak ez a gyakorlat. Az egyre élesedı verseny az autóiparban - hogy a megszokott minıség mellet minél
27
alacsonyabb áron szerezzék be a termékeikhez szükséges alkotó részeket - nagy terhet helyez a cégek vállára. Gyakorlatilag lehetséges, hogy olyan vállalat is beszállítói pozícióba kerüljön, amely a versenytársakhoz viszonyítva az átlagnál magasabb áron állítja elı termékeit, garantálnia kell azonban, hogy árait folyamatosan csökkenti az idı elırehaladtával. Ezt a tényezıt már az üzleti kapcsolat kezdetén számításba kell vennie egy cégnek, ha a versenytársak elıtt szeretne járni. A kiélezett verseny kedvez a globalizáció vívmányainak és arra sarkallja a vállalatokat, hogy beszerzéseiket olyan országokból intézzék, ahol az olcsó munkaerı illetve az olcsó alapanyagárak miatt kedvezıbb áron tudják elıállítani az adott terméket.
2. Beszállítói kritériumok A kumuláció, mint afféle „korrekciós” lehetıség, tehát lehetıvé teszi a termék gyártói számára, hogy szert tegyenek a nemzetközi munkamegosztásból származó elınyökre, s közben termékük megırizhesse származását. Természetesen ezekkel a „kiigazításokkal” a folyamat legvégén álló exportır is élhet, azonban az ı esetében nem elég biztonságos a kumuláció alkalmazása. Minél nagyobb értékő ugyanis egy termék és minél bonyolultabb felépítéső, annál nagyobb a kockázat, hogy a vámfizetésnél az importáló országban nem teljesülnek a kedvezményes származás feltételei. Ezért a Daimler AG a beszállítói kiválasztásánál egyik legfontosabb szempontként tarja számon, hogy német származású termékhez jusson. Amennyiben – a megfelelı beszállítók kiválasztása által - garantált az exportra kerülı személygépkocsik német származása, a Daimlernek nem kell gondot fordítani az esetleges kalkulációk elvégzésére, elegendı, ha a bizonyos idıközönként bekéri a beszállítói nyilatkozatokat.
A beszállítói nyilatkozatok kiállítása nem kötelezı, jelentıségénél fogva azonban, egyre inkább általánossá válik az üzleti életben. Ha komoly versenyelınyt nem is jelent, mindenképpen elmondhatjuk, hogy versenyhátrányból indul az a cég, amely nem tudja vevıi rendelkezésére bocsátani a szükséges dokumentumokat.
A nagy világcégek tehát arra törekednek, hogy termékeik lehetıleg komplikációk nélkül, nagy biztonsággal elnyerjék a származást. Mivel a beszállítói lánc végén foglalnak
28
helyet, kedvezı alkupozícióban vannak, ık tehetnek szert a legnagyobb nyereségre a folyamat részvevıi közül. A beszállítói lánc legkisebb cégei általában egyszerőbb felépítéső alkatrészeket gyártanak, emellett fokozottan ügyelniük kell ara is, hogy származó terméket értékesítsenek, így csak korlátozott lehetıségek állnak rendelkezésre számukra, hogy profitot realizáljanak.
A fentiek alapján összefüggéseiben látjuk, hogy miért bír olyan nagy jelentıséggel az Eaton esetében, hogy németországi származású terméket állítson elı. Ahhoz azonban, hogy a megengedett korrekciós lehetıségek eszköztárát kiaknázhassa, azt is figyelembe kell vennie, hogy a cég vevıje, a Daimler melyik országba kíván autókat eladni. A pán-euró-mediterrán kumuláció lényege abban áll, hogy az általánosan elfogadott 60-40%-os származással rendelkezı és származással nem rendelkezı arányon felül termékünk bizonyos százalékban – általában 10% -15 % - tartalmazhat származással nem rendelkezı anyagokat és alkotó elemeket, illetve a nem származó anyagok kielégítı megmunkálás illetve feldolgozás esetén elnyerhetik a származást. Ha ez a termékhányad olyan országból származik, amely országok között létezik egy a kumulációt lehetıvé tevı egyezmény, akkor jóváírhatjuk származó anyagként, ezzel kedvezıbb helyzetbe hozva termékünket. Mivel a pán-euró-mediterrán zónán belül diagonális kumuláció mőködik, nem származó alkotó részek származóként való elszámolásának feltétele, hogy minden a folyamatban résztvevı ország szerzıdésben álljon egymással.
3. A kumuláció lehetıségének mérlegelése Az importır országok ismeretének függvényében tervezheti meg az Eaton az esetleges kumulációját. Az Eaton termékei esetében a gyárak, amelyekbe az Eaton értékesít az USAba, Törökországba és az Egyesült Arab Emirátusokba, Dubai-ba exportálnak gépkocsikat. Az Amerikai Egyesült Államokkal nincs megállapodása ez Európai Uniónak, így ebbıl a szempontból teljesen közömbös, hogy az USA-ba exportált autók származó termékek-e. Az Unió és Törökország között azonban vámuniós megállapodás áll fenn, továbbá Törökország is tagja a pán-európai-rendszernek. Ebbıl következik, hogy amennyiben a termék igazoltan közösségi származású, kedvezményes vámtétel alá esik. Az Egyesült Arab Emírségek és az Unió között egyoldalú megállapodás áll fenn, amely célja, hogy támogassa a készáruk és a feldolgozott mezıgazdasági termékek fejlıdı országokból az Unióba történı exportját. Ebben
29
az esetben ezt nem kell figyelembe vennünk, mert az Unióból fejlıdı országba exportálunk, tehát most nincs jelentısége a megállapodásnak.
Vállalatunk nagyon kedvezı helyzetben van, mivel használhatja a pán-európai rendszer biztosította kumuláció lehetıségét, és ez nem befolyásolja a másik két országba történı exportot. A származási szabályok alkalmazása szerint Németországnak lehetısége van az általános tolerancia alkalmazására is, vagyis a termék gyártelepi árának 10%-át kitevı anyagot vagy alkotó elemeket importálhat egy olyan országból, amely ország a pán-európai rendszer tagja és szerzıdése van az EU-val és Törökországgal, akkor ezt a 10%-ot származóvá írhatja a német vállalat, de csak a Törökországba irányuló export esetén kerül beszámításra. Ha kedvezményes vámtétel vonatkozna az USA-ba irányuló exportra, viszont az USA nem lenne tagja a kumulációs rendszernek, és a Németországban elıállított termék csak a kumulációnak köszönhetıen nyerné el a németországi származást, akkor az USA – Németország közötti kereskedelemben nem lenne lehetıség a kedvezményes vámtétel igénybevételére. Azért tehát, hogy a Daimler igazolni tudja termékei származást és azok kedvezményre jogosultságát az importır országában, beszállítóinak bizonyos idıközönként be kell nyújtani egy írásos igazolást az általuk gyártott termékek származásáról. Ezt az Eatonnek is idırıl - idıre el kell készítenie.
4. Tervezés – még a beszállítók kiválasztása elıtt Ha egy termelı vállalat a termékei elıállításához szükséges anyagok és alkotó részek nagy részét belföldrıl szerzi be, illetve kalkulációk elvégzése nélkül is százszázalékos biztonsággal állíthatja, hogy elég nagy a hozzáadott érték aránya a gyártás során, akkor elviekben elegendı, ha csak a termék eladási fázisában készíti el a kumulációhoz szükséges kalkulációkat. Egy a világkereskedelembe bekapcsolódni kívánó cég azonban nem engedheti meg magának, hogy figyelmen kívül hagyja a kumuláció nyújtotta lehetıségeket.
Hosszútávon
jövedelmezıbb,
ha
a
vállalat
már
a
termék
elıállításának
megtervezésénél figyelembe veszi a preferenciális kedvezmények eléréséhez szükséges kritériumokat és a rendelkezésre álló lehetıségeket. Ez a gyakorlat idı – és költségigényes, sıt egyes esetekben azt eredményezheti, hogy le kell mondani bizonyos termelési folyamatok
30
külföldre való kihelyezésérıl, ha az hátrányosan befolyásoljná a termék származását. Természetesen ügyelni kell arra is, hogy a termék származásának megállapítása, a származás igazolása és az elızetes kalkuláció során felmerülı költségek egyensúlyban legyenek a kumuláció által realizált haszonnal.
5. Származási szabályok alkalmazása a gyakorlatban 5.1 Vámtarifaszám váltás Az Eaton bilincseket értékesít Törökországba, amelyeket gépkocsik gyártása során használnak fel a vezetékek motorhoz való rögzítésére. A kész bilincsek három fıbb alkotó részbıl állnak: egy csavarból, egy gumigyőrőbıl és a bilincsbıl. A bilincsek egy hüvely és egy rögzítı szerelvény összeforrasztásával készülnek. Mielıtt belekerül a gumialátét és a csavar a bilincsekbe, ónnal vonják be azokat. A cég Marokkóból importálja a bilincseket, és csak az ónozást valamint a végsı összeszerelést végzik a cégen belül. Ahhoz, hogy a bilincseket származó termékként lehessen Törökországba exportálni, meg kell vizsgálni, hogy teljesülnek-e a kielégítı feldolgozás illetve megmunkálás feltételei. Elsı lépésben a kész termék és a nem származó alkatrészt besorolását kell elvégezni. A bilincsek a vas- vagy acéláruk árucsoportba tartoznak, ezen belül pedig a vasból vagy acélból készült termékek közé. A származási jegyzıkönyv kielégítı feldolgozást és megmunkálást tartalmazó mőveleteinek táblázatában ki kell keresnünk a 73-as árucsoportot, és ellenırözni kell, hogy melyek a származás elnyerésének kritériumai.
A minimális szintő mőveletek akkor teljesülnek, ha az elıállított termék vámtarifaszáma és a nem származó alkotó rész vámtarifaszáma különbözik egymástól. Az ónozatlan, csavar nélküli bilincsek ugyanabba az árucsoportba tartoznak, mint a kész termékek, sıt mi több vámtarifaszámuk teljesen megegyezik egymással. Így tehát nem teljesülnek a származás elnyeréséhez szükséges feltételek, mivel az ónozás és a csavarok behelyezése értéknövelı mőveletnek minısül ugyan, de a termék alapvetı funkcióján nem változtat.
Akkor is van lehetıség származó termék elıállítására, ha a cégnek mindenképpen beszállítón keresztül kell beszereznie a bilincseket, mert tételezzük fel, hogy hiányoznak a
31
megfelelı gépek ahhoz, hogy házon belül végezzék el a hüvelyek és a rögzítı szerelvények összeforrasztását. Egyetlen szempontot kell csupán szem elıtt tartani, mégpedig hogy egy olyan beszállítót válasszon a vállalat a Közösségen belül, aki lehetıleg maga végzi az alkatrészek összeforrasztását, és nem készen importálja a bilincseket. A származási szabályok értelmében ugyanis az egy ország belül végzett mőveletek egymással összeadhatók, hogy így teljesüljenek a minimális szintő mőveletek. Ha azonban egy olyan beszállítót választunk, aki szintén nem maga végzi ezeket a mőveleteket, csak belföldön értékesít – így nem játszik szerepet az áru származása a vámkedvezményhez jutás szempontjából -, akkor ugyanabban a helyzetben vagyunk, mintha saját magunk importálnánk a bilincseket.
Hüvely Vámtarifaszám: 7318
Csavar Vámtarifaszám: 7318
Gumigyőrő Vámtarifaszám: 4016
Rögzítı szerelvény Vámtarifaszám: 8708
Bilincs (ónozatlan/ónozott) Vámtarifaszám: 7326
Illesztı bilincs Vámtarifaszám: 7326
Mint az ábrából is látszik, a pozícióváltás feltételei a többi alkotóelem esetén teljesülnének. Ebbıl is látható, hogy a minimális szintő mőveleteket úgy határozták meg, hogy ne lehessen hasonló, esetleg ugyanolyan nem származó termékekbıl csekély változtatással származó terméket elıállítani. Ez az oka annak is, hogy a vámtarifaszám váltásnál az elsı négy számjegyet kell figyelembe venni, ezek ugyanis feldolgozási szinttıl függıen különbözı termékeket jelölnek. Az utolsó számjegyekben bekövetkezett változások tehát nem relevánsak a kielégítı feldolgozás illetve megmunkálás szempontjából.
Logikusan következik az elıbbiekbıl, hogy minél nagyobb a különbség az alkatrész és a késztermék feldolgozottsági szintje között, annál nagyobb biztonsággal alkalmazhatja az
32
adott vállalat a vámtarifaszám váltás szabályait, hiszen annál bonyolultabb mőveletek elvégzésére van szükség. Minél magasabb feldolgozottsági szinten álló árut importálunk, annál többet takaríthat meg a vállalat a gyártáshoz szükséges gépeken és munkaerın, viszont annál kisebb a valószínősége, hogy származó áruként exportálhatja a termékét.
5.2. Értékkalkuláció Következı példánkban egy nyomásvezetéket exportál az Eaton Svájcba. A vezetékhez szükséges fojtótekercseket és csapokat Tunéziából importálja a cég. Ahhoz, hogy származást nyerjen a termék, ismét meg kell vizsgálnunk a jegyzıkönyv a származás elnyeréséhez szükséges minimális mőveleteket tartalmazó listáját, amihez a nyomásvezeték besorolása szükséges. A termék a 87-es árucsoportba tartozik, amely a jármővek és ezek alkatrészeit és tartozékait jelöli, a vasúti vagy villamosvasúti sínhez kötött jármővek kivételével. Pontos vámtarifaszáma 87089997.
A származás elnyeréséhez szükséges kielégítı megmunkálás
illetve feldolgozás kritériuma, hogy a felhasznált anyagok és alkotó részek nem haladhatják meg a termék gyártelepi árának 40%-át.
A fojtótekercs gyártelepi ára 3,95 €, a csapé pedig 4,41 €. A nyomásvezeték gyártelepi ára 29,549 €. A termék gyártelepi árának 40%-a 11,42 € -nak felel meg. A származás nélküli áruk összege csak 8,36 €, ami azt jelenti, hogy a nyomásvezeték származó termékként exportálható Svájcba.
5.3. Általános tolerancia Ha nem származó termékek felhasználásával szeretne származó terméket elıállítani a vállalat akkor alapvetıen két származási szabály közül választhat. Az egyik a minimális szintő mőveletek vizsgálatának teljesülése, amelynek alapvetıen két fı fajtája van: az egyik vámtarifaszám váltás, a másik az értékkalkuláció. A másik megoldás az általános tolerancia. Ennek a származási szabálynak a szemléltetésére, választottam ki az Eaton termékei közül az aktív futómő részét képezı tágulási vezetéket, amelynek alkatrészeit az alábbi táblázat tartalmazza.
33
Lépés
Elem neve
Leírása
Szükséges
Vámtarifaszám
mennyiség 1
128C
Vonalkód
1 db
48211090
1
G126001
Nyomásfojtó
1 db
73269093
1
G135321
Kompresszor-csatlakozó 1 db
73071990
2
G135321B
Kompresszor-csatlakozó 1 db
73071990
3
G145143.1
Nyomáselvezetı
1 db
73069000
4
G311211.1
Rögzítı szerelvény
1 db
73079100
4
G314041.1
Nyomáselvezetı-tetı
1 db
73182900
4
G314042.1
Nyomáselvezetı-tetı
1 db
73182900
4
GA7000073-437
Alátétlemez
2 db
74152900
4
GR45350018300750
Acélcsı
1 db
73065080
3
G145210
Csatlakozó
1 db
73065080
4
GR12150018001540
Acélcsı
1 db
73069000
3
G145211
Csatlakozó
1 db
73065080
4
G186007
Győrős szerelvény
1 db
4
G630023
Támasz
1 db
73181590
4
GA7000073-120.1
Alátétlemez
2 db
74152900
4
GR12150018001620
Acélcsı
1 db
73069000
3
G145974
Csatlakozó
1 db
73071990
4
G511201
Csap – 12mm-es csıhöz
1 db
73269098
4
GR12150018000500
Acélcsı
1 db
73065080
3
GA7000073-120.1
Alátétlemez
2 db
74152900
1
G145933
Duplacsatlakozó
1 db
73071990
2
G145933B
Duplacsatlakozó
1 db
73071990
3
G311212.1
Rögzítı szerelvény
1 db
73182900
3
G311213.1
Rögzítı szerelvény
1 db
73182900
3
G511201
Csap – 12mm-es csıhöz
1 db
73269098
3
G511204
Acélfonatos csap
1 db
73269098
3
GA7000073-120.1
Alátétlemez
2 db
74152900
3
GR12150018003760
Acélcsı
1 db
73065080
1
G145944
Duplacsatlakozó
1 db
73071990
2
G155944B
Duplacsatlakozó
1 db
73071990
34
Lépés
Elem neve
Leírása
Szükséges
Vámtarifaszám
mennyiség 3
G311214.1
Rögzítı szerelvény
1 db
73182900
3
G311215.1
Rögzítı szerelvény
1 db
73182900
3
G311216.1
Rögzítı szerelvény
1 db
73182900
3
G311217.1
Rögzítı szerelvény
1 db
73182900
3
G511201
Csap –12 mm-es csıhöz
1 db
73269098
3
G511204
Acélfonatos csap
1 db
73269098
3
GA7000073-120.1
Alátétlemez
2 db
74152900
3
GR12150018008020
Acélcsı
1 db
73065080
1
G145946
Csatlakozó
1 db
73071990
2
G145946B
Csatlakozó
1 db
73071990
3
G311205.1
Rögzítı szerelvény
1 db
73182900
3
G511001
Csap –10 mm-es csıhöz
1 db
73269098
3
GA7000073-100.1
Alátétlemez
2 db
74152900
3
GA7010534.1
Győrős szerelvény
1 db
73182900
3
GR10150018000460
Acélcsı
1 db
73065080
1
G314025-04
Hıszigetelı köpeny
1 db
70199030
1
G314025-05
Hıszigetelı köpeny
1 db
70199030
1
G314025-11
Hıszigetelı köpeny
1 db
70199030
1
G325101-01
Tömítı győrő
2 db
40169300
1
G325101-02
Tömítı győrő
2 db
40169300
1
G350215
Foglalat
6 db
73269098
1
G400010
Sapka
1 db
39235090
1
G400011
Sapka
1 db
39235090
1
G610007
Üreges kötıelem
1 db
73181559
1
G610008
Üreges kötıelem
1 db
73181559
1
GA7000302-008
Metálvezeték
1 db
73209090
1
GA7000302-014
Metálvezeték
1 db
73209090
1
GH386-6
ABC-vezeték
0,278 m
40093100
1
GH386-6
ABC-vezeték
0,245 m
40093100
1
GH386-6
ABC-vezeték
0,306 m
40093100
35
A fenti táblázat elsı oszlopában található számok azt jelölik, hogy az adott anyag vagy alkotó rész mikor lép be a gyártási folyamatba. A négyes számmal jelölt részek a legalapvetıbb tartozékok, az egyessel jelölt részek pedig a termék legbonyolultabb részei. Az Eaton beszerzésének a fenti lista alapján kell mérlegelnie, hogy melyik darabot tudja a cég legyártani és melyeket kell beszállítóktól beszerezni.
5. 3. 1. Beszerzési döntések - kumuláció alkalmazása nélkül Elsıként tekintsük át azt a megoldást, ahol nem kerül sor kumuláció alkalmazására. A teljes táblázat, amely alapján a számítások készültek a Függelékben található.
Franciaországban beszerzett anyagok gyártelepi ára: 1,56 € USA-ban beszerzett anyagok gyártelepi ára: 10,01236 € Kínában beszerzett anyagok gyártelepi ára: 20,34992 € Németországban beszerzett anyagok gyártelepi ára: 22,92401 € Brazíliában beszerzett anyagok gyártelepi ára. 31,05 € Összesen: 85,89629 €
A gyártás során felmerülı költség egy darab tágulási vezetékre vonatkoztatva:
Fix költség: 6,80522 € Változó költség: 11,99551 € Bérköltség: 9,74039 € Összesen: 28,54112 €
A vállalat tervezett haszna a vezetéken 26,961%.
Ha a tágulási vezeték gyártelepi ára 149,68 €, akkor a következıképpen alakulnak a költségek százalékos megoszlásban:
36
Franciaországban beszerzett anyagok gyártelepi ára: 0,9957 % USA-ban beszerzett anyagok gyártelepi ára: 6,3903 % Kínában beszerzett anyagok gyártelepi ára: 12,9882 % Németországban beszerzett anyagok gyártelepi ára: 14,6311 % Brazíliában beszerzett anyagok gyártelepi ára: 19,8175 % Németország hozzáadott értéke: 18,2162 %
Az EU-ból származó anyagok aránya összesen 15,6268 %, a vállalat hozzáadott értéke 18,2162 %, a vállalat elvárt nyeresége 26,961 %, így a származó anyagok összesen 60,8004 %-ot tesznek ki. A nem származó anyagok arány pedig 39,196 % a termékben. A termék tehát még származó helyzetet ér el, hiszen a 60-40%-os arányon belül található a származó – nem származó anyagok aránya. 5. 3. 2. Beszerzési döntések – kumuláció alkalmazásával
Az iménti példát vizsgálva felmerül a kérdés, hogy megérné-e a vállalatnak, ha a G145933-as, G145944-es és G145946-os csatlakozók gyártását kihelyezné Kínába. A kínai beszállító gyártja az ehhez a darabokhoz szükséges alkatrészek nagy részét, a gyártás során felmerülı költségek pedig alacsonyabbak, mint Németországban.
Az elıbbi költségfelbontásból látható, hogy a termék nem bírna el több származással nem rendelkezı anyagot anélkül, hogy ne változna meg származási helyzete. Ha viszont az Eaton olyan országból keresne beszállítót, amellyel kumulációra vonatkozó megállapodást kötött az Unió, akkor esetlegesen megérné a beszerzési struktúra átszervezése.
Tételezzük fel, hogy az Eaton-nek sikerül a brazil beszállítója helyett egy marokkói céget találnia, amellyel alkalmazható a diagonális kumuláció, hiszen az EU és Marokkó között 2005. január 1-je óta érvényben van a pán-euró-mediterrán zónán belüli kumuláció alkalmazását lehetıvé tevı származási protokollok használata. Marokkó és Törökország egy évvel késıbb, 2006 január 1-jén kötötte meg az erre vonatkozó szerzıdést. Törökország és a Közösség között pedig 2006 július 27-e óta vámuniós megállapodás van érvényben. A táblázat, amely a részletesen tartalmazza, hogy az egyes anyagok és alkotó elemek mely országból származnak a Függelékben található meg.
37
Franciaországban beszerzett anyagok gyártelepi ára: 1,56 € USA-ban beszerzett anyagok gyártelepi ára: 10,01236 € Kínában beszerzett anyagok gyártelepi ára: 33,6667 € Németországban beszerzett anyagok gyártelepi ára: 6,47941 € Marokkóban beszerzett anyagok gyártelepi ára: 29,63 € Összesen: 81,3485 €
A gyártás során felmerülı költsége egy darab tágulási vezetékre vonatkoztatva:
Fix költség: 6,279 € Változó költség: 10,1952 € Bérköltség: 8,2373 € Összesen: 24,7115 €
Franciaországban beszerzett anyagok gyártelepi ára: 0,9957 % USA-ban beszerzett anyagok gyártelepi ára: 6,3903 % Kínában beszerzett anyagok gyártelepi ára: 23,1848 % Németországban beszerzett anyagok gyártelepi ára: 4,46 % Marokkóban beszerzett anyagok gyártelepi ára: 20,405 % Németország hozzáadott értéke: 17,0178 %
Az elıbbi átalakítással tehát a származó - nem származó anyagok aránya megnövekedett, 49,98%-ra. A származó anyagok 54,56%-ot tesznek ki, ehhez hozzá kell adnunk a vállalat hozzáadott értékét, 17,0178 %-ot. A kumulációs szabályok értelmében lehetıvé válik, hogy 10% Marokkóból származó árut a származó áruk értékéhez adjunk, így a nem származó áruk aránya 39,98%. A vállalat tehát megtarthatja a tervezett hasznát a terméken, és még így is csökkenteni tudja a termék árát.
A számításokból jól látható, hogy a kumuláció alkalmazásával az Eaton összességében olcsóbb áron tudja beszerezni a tágulási vezetéket. Ahhoz azonban, hogy elmondhassuk, hogy
38
valóban megéri a második változat, össze kell hasonlítanunk, hogyan érintik a változtatások a logisztikai költségeket.
5.3. 3. A kumuláció nélküli beszerzés költségeinek vizsgálata A két megoldás csupán annyiban tér el egymástól, hogy az elsı esetben a G145933-as, a G145944-es és a G145966-os csatlakozókhoz szükséges alkatrészeknek csak egy részét importálja a cég Kínából, a második esetben viszont a csatlakozókat teljesen egészében Kínában gyártják le. A csatlakozók gyártásának kihelyezése beszállító váltást von maga után, hiszen a kumulációhoz legalább 10% olyan országból érkezı termék szükséges, amely ország tagja a pán-euró-mediterrán kumulációs rendszernek. Az eddig Brazíliából beszerzett darabokat az Eaton ezentúl Marokkóból importálja.
Ahhoz, hogy érdemben össze tudjuk hasonlítani a kétféle megoldást, elsı esetben azt ki kell számítanunk, hogy a Brazíliából és a Kínából importált termékek mennyibe kerülnek a cégnek. Ezekbe a költségekbe beletartozik a darabok ára, a szállítási költsége, a biztosítási díja, a fizetendı vám és adó mértéke valamint a raktározási költség. Mivel a vételár megfizetése nem a teljesítéssel egy idıben, hanem halasztott fizetéssel történik, meg kell vizsgálnunk azt is, hogy a vállalatnak ez mekkora megtakarítást jelent. Ehhez hozzá kell adnunk a csatlakozókhoz szükséges alkatrészek közül az Eaton által elıállított darabok költségét, ami természetesen a raktározási költséget is magába foglalja. Második esetben ugyanígy kell eljárnunk: a fenti számításokat kell elvégezni a marokkói és a kínai importra vonatkozóan. Elsıként tekintsük át, mekkora költségekkel jár a vállalatnak az elsı változat megvalósítása.
39
Kínai import Az ügylet feltételei a következık:
Az Eaton FOB Sanghaj paritáson vásárolja meg a kínai beszállítótól a következı darabokat: Termék kódja
Mennyiség
Ár
G311211.1
12.000 db
4,1519 €/ db
GA7000073-473
24.000 db
0,177722 €/db
GR45350018300750
12.000 db
2,8442 €/db
GR12150018001540
12.000 db
1,0823 €/db
GA70000073 – 120.1
72.000 db
0,0188616 €/db
GR12150018001620
12.000 db
1,0947 €/db
GR12150018000500
12.000 db
1,6343 €/db
G311212.1
12.000 db
2,272 €/db
G311213.1
12.000 db
0,632 €/db
GR12150018003760
12.000 db
1,3487 €/db
G311214.1
12.000 db
0,61 €/db
G311215.1
12.000 db
0,632 €/db
G311216.1
12.000 db
0,582 €/db
G311217.1
12.000 db
0,632 €/db
GR12150018008020
12.000 db
1,58 €/db
G311205.1
12.000 db
0,061 €/db
GR10150018000460
12.000 db
0,777€/db
A szállítmány egy 40’ konténerben érkezik Hamburgba, ahol behozatalra vámkezelik, és közúti fuvareszközön szállítják tovább Baden-Badenbe, az Eaton telephelyére. A teljes vételár megfizetése halasztott fizetéssel, az eladó teljesítése után 90 nappal történik. A beszállítótól rendelt 12.000 darab tágulási vezetékhez szükséges mennyiség körülbelül egy hónapra elegendı a cégnél.
40
Szállítási költségek:
Külföldrıl történı beszerzés esetén nagyon fontos szerepet játszanak a szállítási költségek. A vállalatok gyakran szembesülnek azzal a problémával, hogy találnak egy olyan külföldi beszállítót, aki kedvezı árajánlatot tesz, az így megspórolt költségeket azonban a szállítmányozás során el is veszítik. A szállítási költségbe beleértendı a rakodási és fuvarozási költség, a biztosítás költsége, a vám valamint az adók és illetékek megfizetése.
A paritás határozza meg a vevı és az eladó kötelezettségeit. Ha a szerzıdés több kötelezettséget ró az eladóra, akkor nyilvánvalóan a fizetendı ár is ennek arányában fog növekedni. Ha a vevıt terheli a költségek és a felelısség nagyobb része, akkor az ár ennek megfelelıen alacsonyabb lesz.
Jelen esetben FOB Sanghaj paritáson kötötték meg a kereskedelmi szerzıdést. A FOB paritás értelmében az eladó köteles az árut saját költségére és kockázatára az indulási kikötıbe eljuttatni és a hajó fedélzetén a vevı rendelkezésére bocsátani. A költség és a kockázat akkor száll át az eladóról a vevıre, amikor az áru áthalad a hajó korlátja felett.
Konténeres szállítmányozás esetén a kínai eladó köteles az Eaton által meghatározott depón felvenni az üres konténert, és azt a berakóhelyre szállíttatni. A berakóhelyen, ami jelen esetben a vevı gyártelepe, köteles a kereskedelmi szerzıdésben meghatározott feltételeknek megfelelıen csomagolt és jelölt árut a konténerbe rakni, megfelelıen rögzíteni, továbbá kiállítani a számlát és a vevı által kért okmányokat. Az eladó köteles a rakott konténert az általa kiválasztott vámirodában a saját költségére vámkezeltetni. Vámkezelés után a konténert a megnevezett kikötıbe viszik, ahol elhajózásig a terminálon tárolják.
Az Eaton kötelezettsége a fuvarozási szerzıdés megkötése, az indulási kikötıben felmerülı konténerkezelési költségek (THC), a kikötıi biztonsági felár (ISPS) megfizetése, az áru megfelelı elhelyezése, és a fuvarlevél kiállításának díjának megfizetése. A tengeri fuvardíjhoz kapcsolódó pótlékok - üzemanyagpótlék (BAF), ás az árfolyampótlék (CAF) megfizetése is az Eaton-t terheli. Az érkezési kikötıben jelentkezı kikötıi mozgatási költségek is a vevı által fizetendık. A vevı kötelezettségei között szerepel még az importra
41
való vámkezelés költségeinek, a rakott konténer kikötıbıl rendeltetési helyig való szállításának, majd az üres konténer kirakóhelytıl depóig való fuvarozásának költsége.
Itt kell megemlítenünk, hogy az Eaton kezdetben DDP Hamburg paritáson vásárolt kínai beszállítójától, ez évtıl azonban egységes módosítások következtek be az Eaton vállalatainál, amelynek értelmében tengerentúli import esetén FOB indulási kikötı paritás alkalmazandó a kereskedelmi szerzıdésekben. A DDU paritásnak nagy elınye volt, hogy az áru Hamburgba való megérkezéséig minden feladatot a kínai eladó intézett: az üres konténer felvételétıl egészen a konténer depóra történı visszajuttatásáig. A vevı ezáltal nem csak pénzt és idıt takarít meg, hanem rengeteg aggodalomtól is megkímélheti magát a hiányos szállítási ismeretek és fuvarozói kapcsolatokkal kapcsolatban. Ha rendelkezik is a vevı a szükséges ismeretekkel és kapcsolatokkal, az eladó helyzetébıl adódó olyan elınyök, mint a földrajzi közelség, a helyi szokások, törvények és a nyelv ismerete szempontjából is érdemes megfontolni egy távoli paritás választását.
Az eladó szempontjából közeli paritások esetén figyelembe kell venni, hogy ezek nagyobb forgótıkét igényelnek, hiszen a vevı számára finanszírozni kell a fuvarozással kapcsolatban felmerülı összes költséget, mivel a vételár megfizetésére csak a teljesítés után számíthat. Valószínőleg ez az oka annak is, hogy az Eaton egységesen módosítja a tengerentúli importra vonatkozó szerzıdésinek fuvarparitását.
A szállítással kapcsolatban felmerülı költségek:
- TCH:
190 €/ konténer
- ISPS:
15 €/ konténer
- tengeri fuvardíj (pótlékokkal együtt):
1700 $ / 40’ konténer (= 1307,6923 €)
- fuvardíj Hamburgból Baden-Badenbe:
550 € / 40’ konténer
Szállítási költség:
2.062,6923€
42
Biztosítás költsége: Mivel a paritás nem írja elı kötelezıen biztosítás kötését, ráadásul ebben az esetben a vevıre száll az áru feletti felelısség, amikor az az elhajózási kikötıben a hajó korlátja felett áthalad, így az Eaton szabadon döntheti el, hogy kíván-e biztosítást kötni a küldeményre. Mivel a fuvarozók felelıssége korlátozott, így nagy értékő küldeményeknél ez mindenképpen ajánlott.
A biztosítást a CIF-ár 1,1-szeresére szokás megkötni. A CIF-ár a FOB-ár, a tengeri fuvardíj és a biztosítási költség összege. Ahhoz, hogy megkapjuk a biztosítási díjat, ki kell tehát számítnunk a FOB árat:
12.000 x 4,1519 € = 49.822,8 € 24.000 x 0,177722 € = 4.265,328 € 12.000 x 2,8442 € = 34.130,4 € 12.000 x 1,0823 € = 12.987,6 € 72.000 x 0,0188616 € = 1.358,0352 € 12.000 x 1,0947 € = 13.136,4 € 12.000 x 1,6343 € = 19.611,6 € 12.000 x 2,272 € = 27.264 € 12.000 x 0,632 € = 7.584 € 12.000 x 1,3487 € = 16.184,4 € 12.000 x 0,61 € = 7.320 € 12.000 x 0,632 € = 7.584 € 12.000 x 0,582 € = 6.984 € 12.000 x 0,632 € = 7.584 € 12.000 x 1,58 € = 18.960 € 12.000 x 0,061 € = 732 € 12.000 x 0,777 € = 9.324 € FOB- ár: 244.832, 5632 €
43
CIF - ár = FOB - ár + tengeri fuvardíj + biztosítási költség x = 224. 832, 5632 € + 1.512,6923 € + 1,1 x 0,00821x x = 226.345,2555 € + 1,1 x 0,00821x 0,990969 x = 226.345,2555 € x = 228.408,0082 €
Biztosítási díj = 1,1 x 0,00821 x 228.408,0082 € = 2.062,7527 €
Behozatalra történı vámkezeltetés: A konténer vámkezeltetését az Unión belül bárhol el lehet végeztetni. Ha a vevı a konténert nem a kikötıben, hanem a rendeltetési helyen szeretné vámkezeltetni, akkor ki kell állíttatnia a megfelelı tranzit vámokmányokat. Jelen esetben az árut Hamburgban vámkezelik. A Kínából vásárolt alkatrészekre különbözı vámtétel vonatkozik:
Termék kódja
Vámtarifaszám
Vámtétel
G311211.1
73079100
3,7 %
GA7000073-473
74152900
3,0%
GR45350018300750
73065080
0,0 %
GR12150018001540
73069000
0,0 %
GA70000073 – 120.1
74152900
3,0%
GR12150018001620
73069000
0,0 %
GR12150018000500
73065080
0,0 %
G311212.1
73182900
3,7 %
G311213.1
73182900
3,7 %
GR12150018003760
73065080
0,0 %
G311214.1
73182900
3,7 %
G311215.1
73182900
3,7 %
G311216.1
73182900
3,7 %
G311217.1
73182900
3,7 %
GR12150018008020
73065080
0,0 %
G311205.1
73182900
3,7 %
GR1015001800046
73065080
0,0 %
44
A vámérték megállapításánál figyelembe kell vennünk az importáló ország vámhatáráig felmerülı összes költséget, és ezekre vetítve kell meghatározni a vámértéket. Ebben az esetben a vámalap az eladónak fizetett FOB - árból, a Hamburgig felmerülı szállítási költségekbıl és a biztosítási díjból tevıdik össze. Mivel a szállítmány egyes darabjaira különbözı vámtételek vonatkoznak, nem vehetjük alapul a határig felmerülı összes költséget, hanem ezeket arányosítanunk kell. Azoknál az árucikkeknél, amelyekre 0%-os vámtétel vonatkozik, nem szükséges a kiszámítanunk, hogy mekkora részét teszik ki a vámalapnak.
Kezdjük a szállítási költségek arányosításával: Egy 40’ konténer belı méretei: 1.204,00 cm x 233,00 cm x 236,00 cm, térfogata 67,7 m3. A konténerbe rakott áru maximális súlya pedig 41.00,00 kg lehet. Jelen esetben ésszerőbb lehet, ha a térfogathoz viszonyítjuk az egyes termékek arányát, hiszen olyan áruról van szó, amelyet össztömege nem éri el a 4,1 tonnát, térfogatát tekintve viszont kitölti a konténert. Annak meghatározásához, hogy az egyes darabokra mekkora szállítási költség esik, szükségünk van a szállítóeszköz méreteire és arra, hogy hány darabot csomagolnak egy tároló eszközbe az egyes termékekbıl.
A G31121.1, G311212.1, G311213.1, G3111214.1, G311215.1, G311216.1, G311217.1 és G311205.1 típusú rögzítı szerelvényekbıl 400 darab kerül egy 494mm x 147mm x 296mm –es ládába. A GA7000073-473 és GA70000073 – 120.1 típusú alátétlemezekbıl pedig 800 darabot csomagolnak 400mm x 147 mm x 300 mm-es ládákba.
Egy rögzítı szerelvényeket tartalmazó láda térfogata: 0,494 m x 0,147m x 0,296 m = 0,021495 m3 Egy alátétlemezeket tartalmazó láda térfogata: 0,4 m x 0,147 m x 0,3 m = 0,01764 m3
A Hamburgig felmerülı szállítási költség: 1.512,6923 € 1 m3-re esı költség: 1.512,6923 € / 67,7 = 22,344 €
45
A következıkben meg kell néznünk, hogy a szállítmány hány darabot tartalmaz pontosan az adott termékbıl, ezt elosztani annyival, amennyi a ládába belefér, hogy megkapjuk az egyes termékekbıl hány láda található összesen a konténerben. A ládák számát meg kell szoroznunk egy láda térfogatával, majd ezt a szorzatot az 1 m3-re esı szállítási költséggel. G311211.1 - 12.000 /400 x 0,021495 m3 = 0,64485 m3 0,64485 m3 x 22,344 € = 14,41 € GA7000073-473 - 24.000/ 800 x 0,01764 m3 = 0,5292 m3 0,5292 m3 x 22,344 € = 11,82 € GA70000073 – 120.1 – 72.000/800 x 0,01764 m3 = 1,5876 m3 1,5876 m3x 22,344 € = 35,47 € G311212.1 – 12.000 /400 x 0,021495 m3 = 0, 64485 m3 0, 64485 m3 x 22,344 € = 14,41 € G311213.1 – 12.000 /400 x 0,021495 m3 = 0, 64485 m3 0, 64485 m3 x 22,344 € = 14,41 € G311214.1 - 12.000 /400 x 0,021495 m3 = 0, 64485 m3 0, 64485 m3 x 22,344 € = 14,41 € G311215.1 – 12.000 /400 x 0,021495 m3 = 0, 64485 m3 0, 64485 m3 x 22,344 € = 14,41 € G311216.1 – 12.000 /400 x 0,021495 m3 = 0, 64485 m3 0, 64485 m3 x 22,344 € = 14,41 € G311217.1 – 12.000 /400 x 0,021495 m3 = 0, 64485 m3 0, 64485 m3 x 22,344 € = 14,41 € G311205.1 - 12.000 /400 x 0,021495 m3 = 0, 64485 m3 0, 64485 m3 x 22,344 € = 14,41 €
A biztosítási díj arányosítása az alapján történik, hogy az egyes termékek mekkora részét teszik ki a FOB-árnak.
G311211.1 - 49.822,8 € 224.832,5632 € / 49.822,8 € = 4,5126 € 2.062,75 € / 4,5126 € = 457,10 €
46
GA7000073-473 - 4.265,328 € 224.832,5632 € / 4.265,328 € = 52,7117 € 2.062,75 € / 527117 € = 39,13 € GA70000073 – 120.1 – 1.358,0352 € 224.832,5632 € /1.358,0352 € = 165,5572 € 2.062,75 € / 165,5572 € = 12,46 € G311212.1 – 27.264 € 224.832,5632 €/ 27.264 € = 8,2465 € 2.062,75 € / 8,265 € = 250,14 € G311213.1 –7.584 € 224.832,5632/ 7.584=29,6456 € 2.062,75 / 29,6456 = 69,58 € G311214.1 - 7.320 € 224.832,5632 € / 7.320 € = 30,7148 € 2.062,75 € /30,7148 € = 67,16 € G311215.1 – 7.584 € 224.832,5632 €/ 7.584 € = 29,6456 € 2.062,75 € /29,6456 € = 69,58 € G311216.1 –6.984 € 224.832,5632 € / 6.984 € = 32,1925 € 2.062,75 € /32,1925 € = 64,08 € G311217.1 –7.584 € 224.832,5632 €/ 7.584 € = 29,6556 € 2.062,75 € /29,6556 € = 69,58 € G311205.1 – 732 € 224.832,5632 € / 732 € = 307,1483 € 2.062,75 € /307,1483 €= 6,72 €
Most, hogy már arányosítva kiszámítottuk, a határig felmerülı költségeknek mekkora része esik egy adott darabra, meg tudjuk határozni a fizetendı vámösszeget:
47
G311211.1 - 49.822,8 € +14,41 € + 457,10 €= 50.294,31 € 50.294,31 € x 0,037 = 1.860,88964 € GA7000073-473 - 4.265,328 € + 11,82 €+ 39,13 € = 4.316,28 € 4.316,28 € x 0,03 = 129,488421 € GA70000073 – 1.358,0352 € + 35,47 + 12,46 = 1.405,96 € 1.405,96 € x 0,03 = 42,1789391 € G311212.1 – 2.7264 € + 14,41 + 250,14= 27.528,55 € 27.528,55 € x 0,037 = 1.018,55622 € G311213.1 –7.584 € + 14,41 €+ 69,58€ = 7.667,99 € 7.667,99 € x 0,037 = 283,715638 € G311214.1 - 7.320 € + 14,41 €+ 67,16€ = 7.401,57 € 7.401,57 € x 0,037 = 273,85802 € G311215.1 – 7.584 € + 14,41 €+ 69,58€ = 7.667,99 € 7.667,99 € x 0,037 = 283,715638 € G311216.1 –6.984 € + 14,41 €+ 64,08 € = 7.062,49 € 7.062,49 € x 0,037 = 261,311961 € G311217.1 –7.584 € + 14,41 € + 69,58 €= 7.667,99 € 7.667,99 € x 0,037 = 283,715638 € G311205.1 – 732 € +14,41 € + 6,72 € = 753,13 € 753,13 € x 0,037 = 27,865655 €
Vámösszeg:
1.860,88964 € 129,488421 € 42,1789391 € 1.018,55622 € 283,715638 € 273,85802 € 283,715638 € 261,311961 € 283,715638 € 27,865655 € 4.465,2958 €
48
Adófizetés: Az adófizetés alapja az áru értéke vámfizetés után. Az adókulcs 19%.
Az áru értéke összesen: -
FOB ár:
224. 832, 5632 €
-
Tengeri szállítási költség:
1.512,6923 €
-
Biztosítási dij:
2.062,75 €
-
Vámérték:
4.465,2958 €
Adóalap:
232. 873,3013 €
Adóösszeg : 232. 873,3013 € x 0,19 = 4.424,9273 €
Az áru értéke adófizetés után: 232. 873,3013 € x 1,19 = 277.119,2285 €
Adófizetés után az áru érteke tehát 277.119,2285 €, amihez hozzá kell adni a közúti fuvardíjat, így a szállítmány értéke összesen 277.669,2285 €.
Raktározási költségek: A raktározás, tárolás – még ha minimális szinten is – de a legtöbb vállalat életében jelen van. A raktározási költség csökkentésének egyik leghatékonyabb módszere, ha csökkentjük a tárolók számát, a tárolt mennyiséget és a tárolási idıt. Az Eaton-nél általánosságban elmondható, hogy a készleteknek viszonylag rövid a forgási ideje. A gyártáshoz szükséges különbözı anyagokat, alkatrészeket röviddel a felhasználás elıtt szerzik be. Ezért is kell fokozott figyelmet fordítani arra, hogy a rövid készletezési idı és a készlet nagyságának csökkentése ne eredményezzen anyag- vagy áruhiányt, ami a termelési folyamat zavarát, idıszakos leállását eredményezheti. Ha túl sok a vállalat készlete vagy túl hosszú a forgási ideje, akkor növekszik a forgóeszköz lekötöttség, vagyis jelentıs összeget tesz ki az a tıke, ami bankban lekötve kamatot jelentene a vállalatnak. Ezért fontos stratégia, hogy minél nagyobb értékő az áru, a terméknél annál rövidebb legyen a folyamaton való átfutási idı. A raktározási költségek másik összetevıje az áru tulajdonságai méret, tömeg, térfogat,
49
különleges tárolási elıírások szempontjából. A tárolási költségeket még jelentısen befolyásoló tényezı a raktár épületével, állványaival, géprendszerével és a személyzettel kapcsolatos költségek.
Az Eaton esetében a raktárköltségek kalkulálásánál 7,21 %-kal kell kalkulálnunk. A költségek kiszámításához a teljes árat kell figyelembe vennünk, ami a vállalat raktárába szállításig felmerül.
Egy hónapra fizetendı raktározási költség tehát: 277.669,2285 € x 0,0721 = 20.019,9514 € 20.019,9514 € /12 = 1.668,329 €
Finanszírozás: A kínai eladó csak a teljesítést követı 90. napon tart igényt a vételárra. Ez azt jelenti, hogy az Eaton ezt a pénzt addig bankban lekötve kamatoztathatja, vagy az áru szállításával kapcsolatban felmerülı költségek finanszírozására is fordíthatja.
Az Eaton által megtakarított költségek: 224. 832, 5632 € x 0,0012 /4 = 67,4498 €
A továbbiakban hasonlóan jártunk el a költségek kiszámítása során mint az elıbbiekben, ezért a számítások levezetését mellızném. Részletes levezetésük megtalálható a Függelékben.
Brazil import : Szállítási költség: 1635,77 € Biztosítási díj: 2992,72 € Vámösszeg: 10.202,45 € Adóösszeg: 73.733,4784 € Raktározási költség: 2.775,87654 € Finanszírozás: 112,032 €
50
Az Eaton által gyártott darabok értéke: Összes költség: 260.502,6 € Raktározási költség:1565.1865 €
Az elsı megoldás költségei összesen: Brazil import : - vásárolt darabok FOB - áron: 373.440 € - szállítási költség: 1635,77 € - biztosítási díj: 2992,72 € - vámösszeg: 10.202,45 € - adóösszeg: 73.733,4784 € - raktározási költség: 2.775,87654 € Kínai import: - vásárolt darabok FOB - áron: 224. 832, 5632 € - szállítási költség: 2062,6923 € - biztosítási díj: 2.062,7527 € - vámösszeg: 4465, 2958 € - adóösszeg: 4424,9273 € - raktározási költség: 1.668,329 € A vállalat által elıállított darabok: - elıállítási költsége: 260.502,6 € - raktározási költsége: 1565.1865 € Költségek összesen: 964.798,2818 € - finanszírozás: 112,032 € + 67,4498 € Összesen: 964. 618,8 €
51
5.3.4. A kumulációt tartalmazó beszerzés költségeinek vizsgálata
Kínai import Szállítási költség: 1377,31€ Biztosítási költség: 3.705,189 € Vámösszeg: 12.166,48242 € Adóösszeg: 80.354,99 € Raktározási költség: 3.026,734 € Finanszírozás: 121,7016 €
Marokkói import Szállítási költség: 1039 € Biztosítási díj: 2051,48 € Vámösszeg: 0 € Adóösszeg: 69.853,5912 € Raktározási költség: 2.631,5543 € Finanszírozás: 109,512 €
A második megoldás költségei összesen: Marokkóból származó import: - FOB –ár : 365.040 € - szállítási költség: 1.039 € - biztosítási díj: 2.051,48 - vámösszeg: 0 € - adóösszeg: 69.853,5912 € - raktározási költség: 2.631,5543 €
52
Kínából származó import: - FOB-ár : 405. 672 € - szállítási költség: 1.377,31 € - biztosítási díj: 3.705,189 € - vámösszeg: 12.166,48242 € - adóösszeg: 80.354,99 € - raktározási költség: 3.026,734 € Költségek összesen: 946.918,34 € - finanszírozás: 121,7016 € + 109,512 € Összesen: 946.687,1263 €
53
5.3.5 A két megoldás összehasonlítása A kalkuláció elvégzése után számszerősítve is láthatjuk a különbséget a két lehetséges megoldás között. Az elsı megoldás körülbelül 20.000 euróval többe kerül egy hónapos intervallumra vonatkoztatva.
A szállítási költség tekintetében elmondhatjuk, hogy a vállalat spórolhat azon, ha Marokkóból importálja a szükséges alkatrészeket. Marokkó, földrajzi közelsége miatt kevesebb költséget jelent, mint Brazília. A Santos és Hamburg közötti tengeri fuvardíjról elmondható, hogy még a Sanghaj – Hamburg tengeri fuvardíjnál is magasabb, hiszen Brazília nem bonyolít olyan nagy tengeri forgalmat, mint Kína, ritkább a járatsőrőség, így értelemszerően a fuvardíj is magasabb.
Azzal, hogy az Eaton kihelyezi a csatlakozók gyártását Kínába, pénzt takaríthat meg a szállítás során. Olyan termékekrıl van szó, amelyek alkatrészeire bontva szállítva sokkal nagyobb helyet igényelnek. Láthatjuk, hogy az összeszerelt csatlakozók egy 20’ konténerbe is beleférnek, míg az alkotórészeket 40’ konténerben kell szállítani.
A szállítási költségeknél kell megemlítenünk a szállítási idı fogalmát is. Egy vállalatnak mindig nagyobb biztonságot jelent, ha beszállítója elérhetı közelségben található. Egy reklamáció esetén sokkal gyorsabban megoldható a hibás alkatrészek kicserélése. Gyakran elıfordul az is, hogy a vállalat vevıje váratlanul, elızetes egyeztetés nélkül felemeli az elıre jelzett mennyiséget. Erre még egy olyan beszállító is nehezen reagál, akinek a közvetlen közelében található az beszállítója, el lehet képzelni, mennyire kivitelezhetetlen ez a feladat egy kínai eladó esetében, ahol az átlagos szállítási idı optimális feltételek mellett legalább 5-6 hét. A szállításban bekövetkezhetnek olyan vis majornak nevezett események is, amelyeket az eladó és a szállítmányozó sem tudnak befolyásolni, például sztrájkok, üzemzavar, kizárás, egyéb fuvarozási nehézségek. Minél nagyobb részét helyezi ki a cég a termelésnek Kínába, annál kiszolgáltatottabbá válik, és annál nehezebben tud reagálni a váratlan helyzetekre.
54
A termékre vonatkozó vámtétel fontos szerepet játszik külföldrıl történı vásárlás esetén. Sok esetben a vámtételek közti különbség kiegyenlíti a beszállítók közötti árkülönbséget. Példánkban is látható, hogy a Marokkóból érkezı termékekre 0%-os vámtétel vonatkozik, amellyel nagyobb volumen esetén akármilyen alacsony mértékő brazil vámtétel sem tudna versenyezni.
A Kínából érkezı termékek esetében láthatjuk, hogy az elsı esetben, amikor egyszerőbb alkatrészeket importálunk, a szállítmánynak viszonylag nagy részét tették ki az olyan termékek, amelyekre alacsony vámtétel vonatkozik, esetleg nem is vonatkozik rájuk vámtétel. Általánosságban elmondható, hogy minél bonyolultabb egy termék – minél nagyobb változás következik be a vámtarifaszámában a megmunkálás hatására – annál magasabb vámtétel vonatkozik rá. Sıt egyes esetekben még bizonyos korlátozások alá is eshet.
A raktározási költségek tekintetében
figyelembe kell venni, hogy sokkal
gazdaságosabb a termékhez szükséges alkotórészeket lehetıleg összeszerelt állapotban tárolni. Ennek megfelelıen költségeket takaríthatunk meg abban az esetben, ha a szükséges darabokat készen importáljuk Kínából, hiszen ha ezek az alkatrészeket egyesével szállítják, akkor sokkal több költséget jelent a vállalatnak ezen darabok külön-külön való tárolása, komissiózása, és annak összehangolása, hogy a megfelelı idıben a tágulási vezetékhez szükséges minden elem rendelkezésre álljon.
Finanszírozás szempontjából most minden ajánlatot azonosnak tekintettünk. Így ebben az esetben csak a vételár nagysága játszik szerepet. Minél magasabb a vételár, annál nagyobb szerepet játszik, hogy mikor kell azt megfizetnie a vevınek.
Összességében elmondhatjuk, hogy a vállalat profitál abból, ha kumulációt alkalmaz. A beszállító váltással és a termelés kihelyezésével megtakarított költségeket felhasználhatja a vállalat, illetve ez egy biztonsági tartalék is, amelybıl kedvezményt adhat a vevıinek. A vállalat saját hasznát már bele kalkuláltuk az árba, így a második esetben megtakarított költségek ezen felül jelentkezek mint bevétel. Fontos eszköz ez a cég kezében, hiszen ennek köszönhetıen nem olyan kiszolgáltatott a beszállítok árváltoztatásaival a vevık igényeivel és a kereslet – kínálati viszonyok alakulásával szemben.
55
A kumuláció érdekében természetesen olyan eszközökkel is élhet a vállalat, hogy növeli a tervezett hasznát. A kalkulációhoz ugyanis az áru gyártelepi árát kell alapul venni, és ebbe beletartozik a tervezett haszon is. Ahhoz, hogy alkalmazható legyen a kumuláció, emelheti a cég a tervezett eladási árat. Ennek azonban hátrányos következményei lehetnek a vállalat alkupozíciójára. Ezért van nagy jelentısége egy viszonylag nagy haszonrésnek.
5.4. Származási szabályok alkalmazása kereskedelmi áruk esetén Annak, hogy egy származás nélküli termék származó helyzetre tegyen szert egy importır országban, az a feltétele, hogy az elıállítás szempontjából jelentıséggel bíró mőveleteket végezzenek rajta, de legalábbis a minimális mőveletekre sor kerüljön. A kereskedelmi áruk a legritkább esetben felelnek meg ezeknek a kritériumoknak. A minimális mőveletek elvégzésének problémája azonban kiküszöbölhetı.
Ha a vállalat nincs birtokában ezeknek az eszközöknek, akkor nagyon körültekintıen kell lennie a beszállítói kiválasztásánál. Az egyik lehetséges megoldás, hogy a cég az Európai Unión belül szerzi be termékeit. Ezzel kiküszöbölhetı a származás problémája, hiszen az importált termék automatikusan származónak minısül. Ennek a változatnak a másik elınye, hogy nem vonatkozik vámfizetési kötelezettség az importtermékre. A vállalat tehát jogosult a vámkedvezmények igénybe vételére harmadik országba irányuló export esetén, valamint azt a versenyelınyét is megırizheti, hogy nem kellett vámot fizetnie a termék behozatalakor. Ezzel a megoldással a vállalat elesik az olcsó, harmadik országból származó import lehetıségétıl, és valószínő, hogy az EU beli beszállító által kalkulált árrést is meg kell fizetnie.
Olyan országok vagy termékek esetében, ahol elhanyagolható a harmadik ország termékeire vonatkozó vámtétel nagysága, felmerülhet, hogy érdemes a vállalatnak felkutatni az olcsóbb beszerzési forrásokat akár a preferenciális kedvezmények árán is. Elıfordulhat ugyanis, hogy a olyan versenyképes áron sikerül importálnia a vállalatnak egy terméket, hogy megéri azt továbbértékesítenie harmadik országba nem származó termékként.
56
VII. Kumuláció tudatos gondolkodás a vállalaton belül Nyilvánvaló, hogy a származási szabályok és a kumuláció ismerete nélkül egyetlen vállalat sem alakíthat ki hosszú távon versenyképes stratégiát. A vállalatnak mérlegelnie kell, hogy mely termékek esetében célszerő a kumuláció alkalmazása és melyekében nem. Ezek a technikák nagy szervezettséget és folyamatos kommunikációt igényelnek a vállalatnál. A beszerzési döntéseket célszerő hosszú távra meghozni, hiszen egy beszállító váltás pénzbe és idıbe kerül a cégnek, valamint kockázatai sem elhanyagolhatók. Nem elég egy –egy termék esetében stratégiát kidolgozni, hanem a vállalat egészére nézve kell gondolkodnunk.
Ez alatt azt értjük, hogy értelemszerően nem éri meg a cégnek, ha elaprózza a beszerzését, és számos beszállítótól, több féle országból szerzi be termékeit. Célra vezetıbb, ha az egy fajta vagy hasonló termékeket ugyanannál a beszállítónál rendeli meg. A termelési folyamatok kialakításánál is ügyelni kell arra, hogy melyek azok a mőveletek, amelyekhez szükséges gépekbe befektet a cég illetve inkább kihelyezi ıket más országokba.
Lényeges, hogy a vállalat felismerje, mikor melyik származási szabály alkalmazása az egyszerőbb vagy éppen a költséghatékonyabb megoldás, illetve hogy egyáltalán érdemes-e kumulációt alkalmazni. Ez sok minden függvenye lehet. Általánosságban a vállalat profilja határozza meg, hogy van-e mód a származási szabályok alkalmazására. Mint mondtuk, ebbıl a szempontból a termelı vállalatok kedvezıbb helyzetben vannak a kereskedelmi vállatokhoz képest. A cég döntését befolyásolhatja a termék jellege, továbbá az, hogy mekkora volumenben gyártja azt. Fontos szerepet játszik a vállalat alkupozíciója is. Ez részben a vállat méretének valamint annak függvenye, hogy hol foglal helyet a gyártási folyamatban.
Ha sikerült kialakítani egy megfelelı beszerzési stratégiát a vállalatnál, folyamatosan figyelemmel kell kísérni annak megvalósulását, mőködését. Ehhez szükség van a cég egyes osztályainak szoros együttmőködésére és folyamatos konzultációjára. Alapvetıen a beszerzık és illetve a szállítmányozási és vámügyi osztály munkatársai játsszák a fı szerepet a folyamatban. A beszerzık tartják a kapcsolatot a beszállítókkal, az ı felelısségük, hogy a származás igazolásához szükséges minden adatot bevigyenek a rendszerbe és beszerezzék a szükséges okmányokat a beszállítóktól. A vámügyi részleg állítja ki az áru vámkezeltetéséhez szükséges iratokat és a vevık által kért további okmányokat. Ahhoz, hogy feladataikat
57
maradéktalanul ellássák, folyamatos kapcsolatban állnak egymással és a vállalat többi részlegeivel. A származási szabályok alkalmazásához minden informácóira szükség van attól a pillanattól, hogy egy termék belép a gyártási folyamatba egészen addig, amíg elhagyja azt. Figyelembe kell venni, hogy feldolgozottságát tekintve milyen állapotban szerzi be a vállalat a terméket, mikor lép be a termelési folyamatba, milyen mőveleteket végeznek el rajta, és hogy milyen más termékekkel szerelik össze. Az értékesítési osztály kalkulációi adnak tájékoztatást arról, hogy mekkora költséget jelentenek ezek a mőveletek a termék egy egységére vontkoztatva.
Bármiféle változás következik be a folyamatban, legyen az beszállítóváltás, gyártási folyamatok kihelyezése másik országba, vagy éppen az értékesítési feltételek megváltozása, meg kell vizsgálnunk, hogy hogyan hat ez a termék származására.
58
VIII. Összegzés, záró gondolatok A külpiacra lépésnél versenyelınyt jelentı alacsonyabb vámtétel megszerzése érdekében, egy nemzetközi vállalat sem engedheti meg magának, hogy lemondjon a gazdasági integrációk, kereskedelmi megállapodások nyújtotta lehetıségekrıl. A kumuláció egy olyan eszköz a származási preferenciák sorában, amellyel még kedvezıbb helyzetet teremthet magán egy cég a piacon. Nem elhanyagolható mértékő elınyhöz juttat azáltal, hogy a megengedett mértéken felüli származás nélküli áruhányadot tesz lehetıvé a termékünk gyártása során. Egy következetes vállalatvezetés már a beszerzési források értékelésénél számolni ezzel a lehetıséggel és törekszik arra, hogy minél könnyebben megvalósítható legyen a kumuláció. Bár energia- , idı – és munkaerı igényes gyakorlatról van szó, de ha sikerül kidolgozni egy
a vállalat profiljához idomuló stratégiát, akkor az hosszútávú
befektetést jelent.
A kumuláció segítségével megtarthatja a vállalat azokat a létfontosságú beszállítóit, amelyek nem származó terméket állítanak elı, mindeközben pedig optimalizálhatja költségeit azáltal, hogy a lehetı legtöbb beszerzését a kumulációs zónán belül intézi.
Napjainkban egyre nagyobb szerepet kap a kumuláció intézménye, de általánosságban elmondható, hogy még mindig nagyon kevés vállalat foglalkozik vele napi ügymenet szintjén. Lényeges, hogy a vállalatok minél elıbb megismerkedjenek a kumuláció nyújtotta lehetıségekkel, és ennek megfelelıen átalakítsák beszerzésük szerkezetét, mert bár a kumuláció alkalmazása ma még versenyelınynek számít, nincs messze az az idı, amikor versenyhátrányból indulnak azok a vállalatok, amelyek figyelmen kívül hagyják jelentıségét.
59
IX. Bibliográfia
Könyv: -
Andreas Beckmann, Stephan Kastner, Gesa Schumann, Präferenznachweis im vereinfachten Verfahren (A származás igazolása egyszerősített eljárásban), Bundesanzeiger Verlag, Köln, 2006
-
Dr. Thomas Müller und Gesa Schumann, Warenursprung und Präferenzen (Áruk származása és preferenciák) Bundesanzeiger Verlag, Köln, 2005
-
Mikolay Lászlóné, Gyakorlati külkereskedelem, Szókratész Kiadó, Budapest, 2004
Internet források:
-
http://www.lib.uni-corvinus.hu/phd/szigetvari_tamas.pdf Szigetvári Tamás, Euró - mediterrán partnerség, Phd értekezés, Budapest, 2002
Letöltés ideje: 2009. október 15. 18:29:58 -
http://ec.europa.eu/taxation_customs/dds/cgi-bin/tarchap?Lang=HU
-
http://kkk.vam.gov.hu/eles/1/taricweb/
-
http://www.vam.hu/viewBase.do?elementId=5346
-
www.sze.hu/etk/_.../Net/eloadas_fesselne_harsanyi_marietta.doc Fesselné Harsányi Marietta, A vállalatok piaci helyzete a származási szabályok tükrében Letöltés ideje: 2009. november 21. 10:49:53
60
XI. Függelék Táblázat a dolgozat 5.3.1. pontjához, a kumuláció alkalmazása nélküli beszerzéshez: Lépés
Elem neve
Mennyiség
Gyártelepi
Származási
ár
ország
1
128C
1 db
1
G126001
1 db
1
G135321
1 db
0 Németország
2
G135321B
1 db
0 Németország
3
G145143.1
1 db
0 Németország
4
G311211.1
1 db
4,15 Kína
4
G314041.1
1 db
0,56 Franciaország
4
G314042.1
1 db
1 Franciaország
4
GA7000073-437
2 db
0,17591 Kína
4
GR45350018300750
1 db
2,8408 Kína
3
G145210
1 db
4
GR12150018001540
1 db
3
G145211
1 db
0 Németország
4
G186007
1 db
3,105 Németország
4
G630023
1 db
6 USA
4
GA7000073-120.1
2 db
0,01705 Kína
4
GR12150018001620
1 db
1,0929 Kína
3
G145974
1 db
0 Németország
4
G511201
1 db
0,91 Németország
4
GR12150018000500
1 db
1,6325 Kína
3
GA7000073-120.1
2 db
0,01705 Kína
1
G145933
1 db
0 Németország
2
G145933B
1 db
0 Németország
3
G311212.1
1 db
2,27 Kína
3
G311213.1
1 db
0,63 Kína
3
G511201
1 db
0,91 Németország
3
G511204
1 db
1,9 Németország
3
GA7000073-120.1
2 db
0,01705 Kína
3
GR12150018003760
1 db
1,3469 Kína
0,01658 Németország 14,91 Brazília
0 Németország 1,0805 Kína
61
Lépés
Elem neve
Mennyiség
Gyártelepi ár
Származási
1
G145944
1 db
ország 0 Németország
2
G155944B
1 db
0 Németország
3
G311214.1
1 db
0,6 Kína
3
G311215.1
1 db
0,63 Kína
3
G311216.1
1 db
0,58 Kína
3
G311217.1
1 db
0,63 Kína
3
G511201
1 db
0,91 Németország
3
G511204
1 db
1,9 Németország
3
GA7000073-120.1
2 db
0,01705 Kína
3
GR12150018008020
1 db
1,578 Kína
1
G145946
1 db
0 Németország
2
G145946B
1 db
0 Németország
3
G311205.1
1 db
0,0592 Kína
3
G511001
1 db
0,86 Kína
3
GA7000073-100.1
2 db
0,0111 Németország
3
GA7010534.1
1 db
1,6974 Németország
3
GR10150018000460
1 db
0,775 Kína
1
G314025-04
1 db
0,768 Németország
1
G314025-05
1 db
0,816 Németország
1
G314025-11
1 db
0,66418 Németország
1
G325101-01
2 db
0,0453 Németország
1
G325101-02
2 db
0,053 Németország
1
G350215
6 db
1
G400010
1 db
0,01313 Németország
1
G400011
1 db
0,01282 Németország
1
G610007
1 db
1,06 Németország
1
G610008
1 db
1,49 Németország
1
GA7000302-008
1 db
0,2731 Németország
1
GA7000302-014
1 db
0,259 Németország
1
GH386-6
0,278 m
4,84 USA
1
GH386-6
0,245 m
4,84 USA
1
GH386-6
0,306 m
4,84 USA
2,69 Brazília
62
Táblázat az VI. fejezet 5.3.2. pontjához, az általános tolerancia szabályának alkalmazására: Lépés
Elem neve
Mennyiség
Gyártelepi
Származási
ár
ország
0,01658 Németország
1
128C
1 db
1
G126001
1 db
1
G135321
1 db
0 Németország
2
G135321B
1 db
0 Németország
3
G145143.1
1 db
0 Németország
4
G311211.1
1 db
4,15 Kína
4
G314041.1
1 db
0,56 Franciaország
4
G314042.1
1 db
1 Franciaország
4
GA7000073-437
2 db
0,17591 Kína
4
GR45350018300750
1 db
2,8408 Kína
3
G145210
1 db
4
GR12150018001540
1 db
3
G145211
1 db
0 Németország
4
G186007
1 db
3,105 Németország
4
G630023
1 db
6 USA
4
GA7000073-120.1
2 db
0,01705 Kína
4
GR12150018001620
1 db
1,0929 Kína
3
G145974
1 db
0 Németország
4
G511201
1 db
0,91 Németország
4
GR12150018000500
1 db
1,6325 Kína
3
GA7000073-120.1
2 db
0,01705 Kína
1
G145933
1 db
7,35 Kína
2
G145933B
1 db
- Kína
3
G311212.1
1 db
- Kína
3
G311213.1
1 db
- Kína
3
G511201
1 db
- Kína
3
G511204
1 db
- Kína
3
GA7000073-120.1
2 db
- Kína
3
GR12150018003760
1 db
- Kína
1
G145944
1 db
6,87 Kína
2
G155944B
1 db
- Kína
16,25 Marokkó
0 Németország 1,0805 Kína
63
Lépés
Elem neve
Mennyiség
Gyártelepi
Származási
ár
ország
3
G311214.1
1 db
- Kína
3
G311215.1
1 db
- Kína
3
G311216.1
1 db
- Kína
3
G311217.1
1 db
- Kína
3
G511201
1 db
- Kína
3
G511204
1 db
- Kína
3
GA7000073-120.1
2 db
- Kína
3
GR12150018008020
1 db
- Kína
1
G145946
1 db
8,23 Kína
2
G145946B
1 db
- Kína
3
G311205.1
1 db
- Kína
3
G511001
1 db
- Kína
3
GA7000073-100.1
2 db
- Kína
3
GA7010534.1
1 db
- Kína
3
GR10150018000460
1 db
- Kína
1
G314025-04
1 db
0,768 Németország
1
G314025-05
1 db
0,816 Németország
1
G314025-11
1 db
0,66418 Németország
1
G325101-01
2 db
0,0453 Németország
1
G325101-02
2 db
0,053 Németország
1
G350215
6 db
2,23 Marokkó
1
G400010
1 db
0,01313 Németország
1
G400011
1 db
0,01282 Németország
1
G610007
1 db
1,06 Németország
1
G610008
1 db
1,49 Németország
1
GA7000302-008
1 db
0,2731 Németország
1
GA7000302-014
1 db
0,259 Németország
1
GH386-6
0,278 m
4,84 USA
1
GH386-6
0,245 m
4,84 USA
1
GH386-6
0,306 m
4,84 USA
64
Számítások a dolgozat VI. fejezetének 5.3.3. pontjához, kumuláció alkalmazása nélküli beszerzés költségeinek vizsgálatára:
Brazil import : Az Eaton a G126001-es és a G350215-ös típusú alkatrészeket Brazíliából importálja, FOB Santos paritáson.
G126001
12.000 db
14,92 €/db
G350215
72.000 db
2,7 € /db
A szállítmány egy 20’ konténerben érkezik Hamburgba, ahol behozatalra vámkezelik, és közúti fuvareszközön szállítják tovább Baden-Badenbe, az Eaton telephelyére. A teljes vételár megfizetése halasztott fizetéssel, az eladó teljesítése után 90 nappal történik. Szállítási költségek: Az vevıt terhelı szállítással kapcsolatban felmerülı költségek: - TCH:
190 €/ konténer
- ISPS:
15 €/ konténer
- tengeri fuvardíj:
1600 $/ 20’ konténer (= 1230,77 €)
- fuvardíj Hamburgból Baden-Badenbe:
200 €
Szállítási költség:
1.635,77 €
1635,77 € -ba kerül tehát a 20’ konténer elszállítása a vevı telephelyétıl a cég gyártelepéig.
Biztosítási díj:
FOB - ár:
12.000 x 14,92 € = 179.040 € 72.000 x 2,7 € = 194.400 € Összesen: 373.440 €
65
CIF ár = FOB ár + tengeri fuvardíj + biztosítási díj x = 373.440 € + 1.435,77 € + 1,1 x 0,0072x x = 374.875,77 € + 1,1 x 0,0072 0,99208 x = 374.875,77 € x = 377.868,49 €
Biztosítási díj: 1,1 x 377.868,49 € x 0,0072 = 2.992,72 €
Behozatali vámfizetés: Jelen esetben könnyebb dolgunk van, mint az elızıekben, hiszen az egész szállítmányra egységesen 2,7 %-os vámtétel vonatkozik, így nincs szükség a költségek arányosítására.
Termék kódja
Vámtarifaszám
Vámtétel
G126001
73269093
2,7 %
G350215
73269098
2,7 %
Vámalap: - FOB-ár:
373.440 €
- tengeri fuvardíj:
1.435,77 €
- biztosítási költség:
2,992,72 €
Összesen:
377.868,49 €
Vámösszeg: 377.868,49 € x 0,027 = 10.202,45 € Adófizetés: Az adóalap a termék vámfizetés utáni értéke.
Az adóalap a határig felmerülı költségek összege: 377.868,49 € x 1,027 = 388.070,9392 € 388.070,9392 € x 0,19 = 73.733,4784 €
Adóösszeg: 73.733,4784 €
66
Raktározási költségek: A raktározási költségeket azokra a költségekre kell vonatkoztatnunk, amelyek felmerültek az áru Baden-Badenbe való érkezéséig:
- az áru ÁFA-fizetés utáni értéke:
388.070,9392 € x 1,19 = 461.804,4176 €
- fuvarköltség Hamburgól Baden-Badenbe:
200 €
Összesen:
462.004,4176 €
Egy hónapra esı raktározási költség: 462.004,4176 € x 0,0721 = 33.310,5185 € /12 = 2.775,87654 € Finanszírozás: A cég által megtakarított pénz 90 nap alatt: 373.440 € x 0,0012 / 4 = 112,032 €
Az Eaton által gyártott darabok értéke: Következı lépésben ki kell számítanunk, hogy mekkora költséget jelentenek a vállalatnak, ha a G145933-as, G145944-es és G145946-os csatlakozókat a cégen belül szerelik össze, és saját maguk gyártják le azokat az alkotó részeket, amelyekhez rendelkezésre állnak a megfelelı gépek.
67
A következı alkatrészekrıl van szó:
G511201
24.000 db
0,91 €/db
G511204
24.000 db
1,9 €/db
GA7000073-100.1
24.000 db
0,0111 €/db
GA7010534.1
12.000 db
1,6974 €/db
G145933
12.000 db
2,78 €/db
G145933B
12.000 db
2,66385 €/db
G145944
12.000 db
3,0921 €/db
G145944B
12.000 db
2,76 €/db
G145946
12.000 db
1,593 €/db
G145946B
12.000 db
1,48 €/db
Összes költség:
24.000 x 0,91 € = 21.840,00 € 24.000 x 1,9 € = 45.600,00 € 24.000 x 0,0111 € = 266,40 € 12.000 x 1,6974 € = 20.368,80 € 12.000 x 2,78 € = 33.360,00 € 12.000 x 2,66385 € = 31.966,20 € 12.000 x 3,0921 € = 37.105,20 € 12.000 x 2,76 € = 33.120,00 € 12.000 x 1,593 € = 19.116,00 € 12.000 x 1,48 € = 17.760,00 € Összesen: 260.502,6 €
Raktározási költség: Egy hónapra esı raktározási költség:
260.502,6 € x 0,0721 = 18.782,2375 € /12 = 1.565.1865 €
68
Számítások a dolgozat VI. fejezetének 5.3.4. pontjához, az általános tolerancia alkalmazásával történı beszerzés költségeinek vizsgálatára: Kínai import Az Eaton FOB Sanghaj paritáson vásárolja meg a kínai beszállítótól a következı darabokat: Termék kódja
Mennyiség
Ár
G311211.1
12.000 db
4,1519 €/ db
GA7000073-437
24.000 db
0,177722 €/db
GR45350018300750
12.000 db
2,8442 €/db
GR12150018001540
12.000 db
1,0823 €/db
GA7000073-120.1
72.000 db
0,0188616 €/db
GR12150018001620
12.000 db
1,0947 €/db
GR12150018000500
12.000 db
1,6343 €/db
G145933
12.000 db
7,37 €6 db
G145944
12.000 db
6,9 €/db
G145946
12.000 db
8,26€/db
Az ügylet feltételei megegyeznek az elıbbivel:
A szállítmány egy 20’ konténerben érkezik Hamburgba, ahol behozatalra vámkezelik, és közúti fuvareszközön szállítják tovább Baden-Badenbe, az Eaton telephelyére. A teljes vételár megfizetése halasztott fizetéssel, az eladó teljesítése után 90 nappal történik. A beszállítótól rendelt 12.000 darab tágulási vezetékhez szükséges mennyiség körülbelül egy hónapra elegendı a cégnél.
Szállítási költség: - TCH:
190 €/ konténer
- ISPS:
15 €/ konténer
- tengeri fuvardíj:
900 $/ 20’ konténer (= 692,31 €)
- fuvardíj Hamburgból Baden-Badenbe:
480 €
Szállítási költségek:
1.377,31 €
69
Biztosítási költség: FOB - ár:
12.000 x 4,1519 € = 49.822,8 € 24.000 x 0,177722 € = 4.265,328 € 12.000 x 2,8442 = 34.130,4 € 12.000 x 1,0823 = 12.987,6 € 72.000 x 0,0188616 = 1.358,0352 € 12.000 x 1,0947 = 13.136,4 € 12.000 x 1,6343 = 19.611,6 € 12.000 x 7,37 € = 88.440 € 12.000 x 6,9 € = 82.800 € 12.000 x 8,26 € = 99.120 € Összesen: 405.672 €
CIF ár = FOB ár + tengeri fuvardíj + biztosítási díj x = 405. 672 € + 897,31 € + 1,1 x 0,00821x x = 406.569,31 € + 1,1 x 0,00821 x 0,990969 x = 406.569,31 € x = 410.274,499 €
Biztosítási díj: 1,1 x 0,00821 x 410.274,499 € = 3.705,189 €
Behozatali vámfizetés: Termék kódja
Vámtarifaszám
Vámtétel
G311211.1
73079100
3,7 %
GA7000073-437
74152900
3,0 %
GR45350018300750
73065080
0%
GR12150018001540
73069000
0%
GA7000073-120.1
74152900
3,0 %
GR12150018001620
73069000
0%
GR12150018000500
73065080
0%
G145933
73071990
3,7 %
G145944
73071990
3,7 %
G145946
73071990
3,7 %
70
A vámérték meghatározásánál hasonlóképpen járunk el, mint az elızıekben. Elıször meg kell határozunk, hogya vételár mekkora részét teszik ki az egyes termékek:
A következıekben a szállítási költségek arányosítását végezzük el. Egy 20’ konténer belsı méretei: 587,70 cm x 233,00 cm x 236,5 cm, maximális tárolókapacitása: 33 m3. A rögzítı szerelvényekbıl 400 darab kerül egy 494mm x 147mm x 296mm –es ládákba = Egy rögzítı szerelvényeket tartalmazó láda térfogata:494mm x 147mm x 296mm = 0,021495 m3 Az alátétlemezeket 800 darabot csomagolnak 400mm x 147 mm x 300 mm-es ládákba = Egy alátétlemezeket tartalmazó láda térfogata: 400mm x 147 mm x 300 mm = 0,01764 m3 A csatlakozókat pedig 400 darabjával 600 mm x 216 mm x 300 mm- es ládákba. Egy csatlakozókat tartalmazó láda térfogata: 600 mm x 216 mm x 300 mm = 0,4296 m3
A Hamburgig felmerülı szállítási költség: 897,31 € 1 m3-re esı költség: 897,31 € / 33 = 27,1912 €
A következıkben meg kell néznünk, hogy a szállítmány hány darabot tartalmaz pontosan az adott termékbıl, ezt elosztani annyival, amennyi a ládába belefér, hogy megkapjuk az egyes termékekbıl hány láda található összesen a konténerben. A ládák számát meg kell szoroznunk egy láda térfogatával, majd ezt a szorzatot az 1 m3-re esı szállítási költséggel. G311211.1 - 12.000 /400 x 0,021495 = 0, 64485 m3 0, 64485 m3 x 27,1912 € =17,5342 € GA7000073-437 – 24.000 / 800 x 0,01764 = 0,5292 m3 0,5292 m3 x 27,1912 € = 14,3896 € GA7000073-120.1 - 72.000/800 x 0,01764 = 1,5876 m3 1,5876 m3 x 27,1912 € = 43,1687 €
71
G145933 – 12.000/400 x 0,4296 = 12,888 m3 12,888 m3 x 27,1912 € = 350,440 € G145944 – 12.000/400 x 0,4296 = 12,888 m3 12,888 m3 x 27,1912 € = 350,440 € G145946 – 12.000/400 x 0,4296 = 12,888 m3 12,888 m3 x 27,1912 € = 350,440 €
A biztosítási díjat is hasonlóképpen kell arányosítanunk: ki kell számítnunk, hogy mekkora részét teszik ki az egyes termékek a FOB-árnak, ennek alapján meghatározható, hogy a biztosítási díjból mekkora rész esik rájuk.
G311211.1 - 49.822,8 € 405. 672 € /49.822,8 € = 8,142296 € 3.705,189 € /8,142296 € = 455,0546 €
GA7000073-437 – 4.265,328 € 405. 672 € /4.265,328 €= 95,10922 € 3.705,189/95,10922 = 38,9572
GA7000073-120.1 -1.358,0352 € 405. 672 €/1.358,0352 € = 298,7198€ 3.705,189 € /298,7198 € = 12,40356 €
G145933 – 88.440 € 405. 672 € /88.440 € = 4,586974 € 3.705,189 € /4,586974 € = 807,7632 €
G145944 – 82.800 € 405. 672 € /82.800 € = 4,89942 € 3.705,189/4,89942 = 756,2505 €
72
G145946 – 99.120 € 405. 672 € /99.120 € = 4,092736 € 3.705,189 €/4,092736 € = 905,3086 €
A fentiek alapján meg tudjuk határozni a vámalapot, ami a határig felmerülı költségek összege, vagyis a fizetendı FOB-ár, a tengeri fuvardíj és a biztosítási díj.
G311211.1 - 49.822,8 € + 17,5342 € + 455,0546 € = 50.295,39 € 50.295,39 € x 0,037 =1.860,929 €
GA7000073-437 – 4.265,328 €+ 14,3896 €+ 38,9572 € = 4.318,675 € 4.318,675 € x 0,03 =129,5602 €
GA7000073-120.1 -1.358,0352 € + 43,1687 € + 12,40356 € = 1.413,607 € 1.413,607 € x 0,03 = 42,40822 €
G145933 – 88.440 € + 350,440 € + 807,7632 € = 89.598,2 € 89.598,2 € x 0,037 =3.315,134 €
G145944 – 82.800 € + 350,440 € + 756,2505 € = 83.906,69 € 83.906,69 € x 0,037 =3.104,548 €
G145946 – 99.120 € + 350,440 € + 905,3086 € = 100.375,7 € 100.375,7 € x 0,037 =3.713,903 €
Vámösszeg:
1.860,929 € 129,5602 € 42,40822 € 3.315,134 € 3.104,548 € 3.713,903 € 12.166,48242 €
73
Adófizetés: Az adófizetés alapja az áru vámfizetés utáni értéke:
FOB-ár: 405. 672 € Tengeri fuvardíj: 1.377,31 € Biztosítási díj: 3.705,189 € Vámérték: 12.166,48242 € Adóalap: 422.920,9814 €
Adóösszeg : 421.543,6706 x 0,19 = 80.354,99 €
Raktározási költség: A raktározási költségeket azokra a költségekre kell vonatkoztatnunk, amelyek felmerültek az áru Baden-Badenbe való érkezéséig:
- az áru ÁFA-fizetés utáni értéke:
421.543,6706 x 1,19 = 503.275,968 €
- fuvarköltség Hamburgól Baden-Badenbe:
480 €
Összesen:
503.755,968 €
Egy hónapra esı raktározási költség: 503.755,968 € x 0,0721 = 36.320,81 € /12 = 3.026,734 €
Finanszírozás: A halasztott fizetéssel magtakarított összeg: 405. 672 € x 0,0012 = 486,8064 € / 4 = 121,7016 €
74
Marokkói import Az Eaton a G126001-es és a G350215-ös típusú alkatrészeket Marokkóból importálja.
G126001
12.000 db
16,5 €/db
G350215
72.000 db
2,32 € /db
A szállítmány egy 20’konténer
konténerben érkezik Hamburgba, ahol behozatalra
vámkezelik, és közúti fuvareszközön tovább szállítják Baden-Badenbe, az Eaton telephelyére. A teljes vételár megfizetése halasztott fizetéssel, az eladó teljesítése után 90 nappal történik.
Szállítási költségek: Az vevıt terhelı szállítással kapcsolatban felmerülı költségek:
- TCH:
190 €/ konténer
- ISPS:
19 €/ konténer
- tengeri fuvardíj:
350 €
- fuvardíj Hamburgból Baden-Badenbe:
480 €
Összesen:
1.039 €
Biztosítási díj: FOB ár:
12.000 x 16,5 € = 198.000 € 72.000 x 2,32 € = 167.040 € Összesen: 365.040 €
CIF ár = FOB ár + tengeri fuvardíj + biztosítási díj X = 365.040 € + 559 € + 1,1 x 0,0052 X = 365.599 € + 1,1 x 0,0052 0,99428 x = 365.599 € X = 358.650,48 €
75
Biztosítási díj: 1,1 x 358650,48 € x 0,0052 = 2.051,48 €
Behozatali vámfizetés: A teljes szállítmányra 0%-os vámtétel vonatkozik.
Adó: Adóösszeg: 365.040 €+ 559 € + 2051,48 € = 367.650,48 € x 0,19 = 69.853,5912 € Az áru értéke vámfizetés után: 367.650,48 € x 1,19 = 437.504,0712 €
Raktározási költségek: Az Baden-Badenig felmerülı összes költség lesz a raktározási költségek számításának alapja: 437.504,0712 € + 480 € = 437. 984,0712 €
Egy hónapra esı raktározási költség: 437.984,0712 € x 0,0721 = 31.578,6515 € /12 = 2.631,5543 €
Finanszírozás: Az Eaton által megtakarított költségek: 365.040 € x 0,0012 = 438, 048 € / 4 = 109,512 €
76
