Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Gazdaságdiplomácia szak Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány
NAPJAINK SVÉD-MAGYAR GAZDASÁGI KAPCSOLATRENDSZERE
Budapest, 2005
Készítette: Hatházy Orsolya Judit
Ezúton
szeretnék
köszönetet
nyilvánítani
Tomcsányi
Mihály
és
Tóth
János
konzulenseimnek a folyamatos konzultációs munkájukért, Joó Angélának az Electrolux alkalmazottjának a forrásadatok biztosításáért, illetve Tóth Krisztiánnak a szakmai ismereteinek megosztásáért, akik mind hozzájárultak e diplomamunka megszületéséhez.
2
Tartalomjegyzék BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA _________________________________________________ 1 NAPPALI TAGOZAT_________________________________________________________________ 1 1.
BEVEZETÉS ___________________________________________________________________ 4
1
A SVÉD-MAGYAR GAZDASÁGI RENDSZER KAPCSOLÓDÁSAI ____________________ 6 1.1 1.2 1.3 1.4 1.4.1 1.4.2 1.4.3 1.4.4 1.4.5 1.5 1.6
2
KORÁBBI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK _____________________________________________ 6 1990-ES ÉVEKET KÖVETŐ KAPCSOLATRENDSZER ____________________________________ 7 NAPJAINK GAZDASÁGI KAPCSOLATRENDSZERE ______________________________________ 8 KÉTOLDALÚ KERESKEDELMI KAPCSOLATOK ALAKULÁSA NAPJAINKBAN _________________ 11 Élelmiszer_______________________________________________________________ 12 Nyersanyagok____________________________________________________________ 12 Vegyi anyagok ___________________________________________________________ 13 Félkész termékek _________________________________________________________ 13 Műszaki cikkek ___________________________________________________________ 13 TURIZMUS, MINT GAZDASÁGI ERŐ _______________________________________________ 13 GRIPEN GAZDASÁGI PROGRAM EREDMÉNYE _______________________________________ 17
ELECTROLUX LEHEL KFT. BEMUTATÁSA _____________________________________ 20 2.1 2.2 2.3 2.4 2.5
A FORGALOM MEGOSZLÁSA, FEJLŐDÉSE __________________________________________ 21 AZ ELECTROLUX PIACAI ______________________________________________________ 21 A FORGALMAZOTT TERMÉKEK BEMUTATÁSA ______________________________________ 22 A LEHEL HELYE A MAGYAR GAZDASÁGBAN _______________________________________ 23 AZ ELECTROLUX LEHEL KFT.-HEZ TARTOZÓ TERMELŐ DIVÍZIÓK _______________________ 24
3
KÜLÖNBSÉGEK A VÁLLALATI KULTÚRA TERÜLETÉN _________________________ 30
4
ÉRTÉKELÉS __________________________________________________________________ 59
5
KÉRDŐÍV_____________________________________________________________________ 61
6
A SZAKDOLGOZAT TÉMÁJÁVAL KAPCSOLATOS FOTÓK _______________________ 63
Ábrajegyzék 1-1. ábra A biztonsági gyufa néhány részlete ......................................................................6 1-2. ábra A magyar és svéd export arány alakulása (forrás: Svéd Kereskedelmi Kamara) ...........................................................................................................................................12 2-1. ábra Az Electrolux piaci eloszlása..............................................................................22 2-2. ábra Az Electrolux termékköre...................................................................................23 2-3. ábra Az Electrolux munkaállománya (forrás:Electrolux)...........................................28 2-4. ábraAz Electrolux beruházásai (Világgazdaság: 2004.január 23.pénteki szám)........28 3-1. ábra Döntéshozás képessége a munkahelyen .............................................................39 3-2. ábra Magyar-svéd vélemények egymásról (A 8-as érték az individualistát, igazságtalant és nem demokratikusat jelöli) ......................................................................44 3-3. ábra Svéd magyar értékelések adott tulajdonságok alapján (A 8-as érték a tényszerűt, szisztematikusat és előretervezőt jelöli) ............................................................................46 3-4. ábra Az érdeklődés foka más emberek iránt...............................................................52 3-5. ábra Munkatényezők eltérő preferálása......................................................................54 3-6. ábra Munkahelyi tényezők értékelése ........................................................................55 3-7. ábraMunkahelyi tényezők értékelése .........................................................................56
3
1.
BEVEZETÉS
Napjainkban egyre inkább egy közös Európáról beszélünk, ahol az emberek ugyanolyan szabályok szerint élnek és mindenki egy nagy egységhez tartozik. Pontosan ez az, ami arra késztette a népeket, hogy önmagukat meghatározzák. Minél jobban integrálódik Európa és a világ globalizálódik, annál gyorsabban oldódnak fel a megörökölt szokások, hagyományok és egyre inkább beszédtémává válik a nemzeti identitás. A nemzet egyre fontosabbá válik. Svédországban ez a folyamat már megtörtént. Az emberek pozitívan vélekedtek a „systembolag” rendszerről, amely igazán fontos a svédek számára. A „systembolag” a svédek alkoholról hozott törvényét és a róla alkotott képét jelképező rendszer, mely a kezdete óta beváltotta a hozzá fűzött reményt. Ez gyakorlatilag az alkoholforgalomra kiterjedő svéd kiskereskedelmi monopólium éppen ezért nem kívánatos, hogy megszűnjön. Általában a tendencia az, hogy egy nép egyre jobban ügyel azokra a nemzeti értékekre, melyek elveszni látszanak. Magyarország is tagja lett az EU-nak és itt is kiderült, hogy melyek azok a szokások, amelyeket a nép meg akar tartani. Az uniós csatlakozásunkat követően nagyon sok minden európaivá vált. A jogrendszerünket illesztettük az uniós joghoz, a piacunkon liberalizációs folyamatok mentek végbe, a kultúrában is észrevehető egyfajta amerikanizálódás, viszont az alapvető kulturális értékek változatlanok maradtak. A nemzeti kulturális értékek az élet bizonyos területén jól megmutatkoznak. Ilyen lehet a családmodell vagy a munka. Dolgozatom első részében az aktuális svéd-magyar gazdasági helyzetet elemzem. Figyelembe veszem, hogy hol vannak kapcsolódási pontok a két gazdaság között, és hogy ez ideig milyen eredmények születtek. Bővebben az Electrolux svéd tulajdonú céget jellemzem és értékelem. Számomra ez egy igazi sikercég, mivel rövid idő alatt gyorsan meghódította a piacokat. Dolgozatom további részében arról írok, hogy a svéd illetve magyar munkakultúra miben tér el. Ezt részletesebben az Electrolux fejezeten belül fogom kifejteni, mivel elsősorban e céget választottam kutatásom alapjául. A munka és vállalati kultúra téma azért érdekes, mert kiderül belőle, hogy máshol a gazdaság minek köszönhetően sikeres. A gazdaság alapja a munka, viszont más minőségű, más kultúrájú munka más gazdasági eredményt ad. Ez a kérdés azért is aktuális, mert a rendszerváltást követően sok svéd cég települt hazánkba. A Magyarországra települt svéd cégek magyar munkaerőt foglalkoztatnak, a vezetőség többsége is - néhány svédet leszámítva - magyar. 4
A szakdolgozatírás mellett kérdőíveket készítettem, amelyek megkönnyítették feladatomat. Ezeket svéd tulajdonú vállalati alkalmazottakhoz küldtem, valamint Magyarországon dolgozó svédekhez. (Svéd Kereskedelmi Kamara, Electrolux) A kérdőívek összesítéséből könnyebb volt következtetést levonnom. Ugyanakkor interjút készítettem svéd dolgozókkal, a svédországi fristadi népfőiskola igazgatójával és magyar dolgozókkal, hogy jobban láthassam a mentalitásbeli különbségeket. Az eltérő vállalati kultúra és munkakultúra ugyanis a különböző mentalitásból fakad. Napjaink gazdasági kapcsolatainak elemzése mellett tehát azért tartom fontosnak a svéd és magyar vállalati kultúra és munkakultúra közötti különbség bemutatását, mert véleményem szerint egy gazdaság működését nem elegendő naprakész statisztikai adatokkal bemutatni, hanem látni kell a mögötte levő mentalitást, az emberi tényezőket, hiszen ezek a tényezők is nagymértékben meghatározzák a gazdaság alakulását. A kulturális különbségek, mint téma régi keletű. Magyarországon az 1900-as években kezdtek erről beszélni, amikor két könyv jelent meg róla. Az egyik Szekfű Gyula a Mi a magyar?, a másik pedig Prohászka Lajos A vándor és bujdosó című könyve. Svédországban e témában megjelenő első jól ismert könyv Gustav Sundbärg könyve: A svéd nép természete címmel. E könyvek megjelenése óta nagyon sok minden változott, de sok olyan megállapítás van, bennük amely napjainkban is érvényes. Az valóban nehéz feladat, hogy rájöjjünk miben áll a „svédség”
illetve a
„magyarság” lényege. A következő kérdések merülhetnek fel: Hogyan viselkedik egy átlag svéd? Mi teszi az embert tipikus magyarrá? Nagy a különbség egy svéd és magyar között?
5
1
A svéd-magyar gazdasági rendszer kapcsolódásai Európa északi területét számomra mindig valami titokzatos homály vette körül.
Politikai, gazdasági és földrajzi értelemben is elkülönült Európa más részeitől. Stabil és felelős kormányzás, becsületes és megbízható állampolgárok, sikeres kulturális export és fontos befektetési lehetőségek. Ez a ritka kombináció építi fel Svédország imázsát. A távolság miatt közös érdekrendszer sem formálódott, viszont néhány esetben azért mégis szövődtek laza szálak a két ország között. 1.1
Korábbi gazdasági kapcsolatok
Az első hivatalos kereskedelmi megegyezést Svédország és Magyarország között 1873-ban kötötték az Osztrák-Magyar Monarchiával. A megegyezés folyamatos meghosszabbításra került, egészen a kommunista hatalomátvételig. A két ország közötti kereskedelmi aktivitás csekély volt, de ennek ellenére a kapcsolatok a két világháború alatt is fennmaradtak. Ez nagymértékben Svédország semlegességének volt köszönhető. Az ipari együttműködés tekintetében a legelső kezdeményezés - még ha nem is közvetlen úton történt - valószínűleg a „biztonsági gyufa”, ami nagy svéd siker volt. 1836-ban ugyanis Irinyi János egy osztráknak adta el potom áron találmányát, a „néma gyufát”, nem ismervén fel annak kereskedelmi lehetőségét. A találmányt továbbadták Svédországnak, majd később Jönköpingben Gustav Erik Pasch kifejlesztette a forradalmi újdonságnak számító „biztonsági gyufát”. Az 1957-es gyufaskatulyának ára 2 korona volt, amelyből 1,50 koronát ajándékoztak az 1956-os magyar kivándorlók megsegítésére. Az 1-1. ábra a kezdetleges gyufásdoboz néhány részletét mutatja.
1-1. ábra A biztonsági gyufa néhány részlete
Eredetileg a kereskedelmi együttműködés már a 60-as években elkezdődött. A Kádár János által 1968-ban hatályba léptetett ú.n. Új Gazdasági Mechanizmus az országot új,
6
óvatos kereskedelmi útra vezette. Svédország számára Magyarország korán érdekessé vált, mert az ország relatív nyitottsága miatt az egész keleti blokkhoz vezető fontos kapunak ígérkezett. Már a népköztársaság ideje alatt több svéd-magyar vegyes vállalat jött létre és sok együttműködés kezdődött el a nagyüzemi és építési szektorokban. 1.2
1990-es éveket követő kapcsolatrendszer
Az 1990-es években hazánk új útra lépett, a rendszerváltást követően számos változás következett be. A külföldi működőtőke beáramlott, megtörtént a privatizáció és a politikai színtéren teret nyert a demokrácia, melyet a többpárti rendszer is megerősített. A változások a kapcsolatrendszerünkben is megmutatkoztak, a korábbi Szovjetunióval való egyoldalú, függő állapotot a multilaterális diplomácia váltotta fel. A nyugati országok felé nyitottabbá váltunk, mivel szövetségeseket kerestünk, mind gazdasági mind politikai téren. Mélyebb kapcsolat csak a szomszédos országokkal alakult ki a közös történelem és a közös érdekrendszer miatt. A magyar-svéd kapcsolat a 90-es éveket követően indult lendületes fejlődésnek. Ennek egyik jó példája a magyar buszgyártó Ikarus együttműködése a Volvo-val, ahol a magyar buszokat svéd alvázzal készítették. A Volvo típusú járművek a megbízható minőséget és a biztonságot szimbolizálják, ami általánosságban is elmondható a svéd termékekről. Ennek egyik szellemes szemléltetője a reklámfelületeken egy Volvo személygépkocsival szemben ábrázolt jávorszarvas, amely az ilyen típusú járművek menetstabilitását hirdeti. Egy érdekesség, hogy Svédországból ered az autógyártók által a jármű biztonságát vizsgáló eljárás neve az úgynevezett „rénszarvas teszt”, amely az adott sebességnél hirtelen kormánymozdulat esetén fellépő instabilitást méri. A magas minőségi és biztonsági követelményeknek szintén megfelelnek a BKV és más közlekedési vállalatok által vásárolt autóbuszok. Mivel más autógyártók nem váltották be az elvárt kitűzéseket, ezét fontosnak találom, hogy néhány technikai megoldást a továbbiakban részletezzek. A száz utas szállítására alkalmas környezetkímélő, légkondicionált járművek csuklórészén biztonsági kamerát helyeztek el, így a vezető menet közben is ellenőrizheti az autóbusz hátsó részében történteket, az esetleges utasrosszulléteket, kisebb baleseteket, nem beszélve arról, hogy ezáltal a vandáloknak is hadat üzennek. A 7700as típusjelzésű, 18 méter hosszúságú Volvokat tolatókamerával is felszerelik, így segítve a buszvezetők könnyebb tájékozódását. A magyar utas számára első hallásra megkérdőjelezhető, hogy a városi buszon szükséges-e, vagy egyáltalán működőképes-e 7
a légkondicionáló berendezés. A gyártó szerint azonban e járművek klímája nem a nagy hőmérsékletkülönbségek (például nyári hőség) jelentős csökkentése miatt, hanem a levegő frissítése érdekében hasznos berendezés. Egyébként a szerkezet a külső hőmérséklethez képest legfeljebb nyolcfokos eltérést tud biztosítani a busz utasterében. A Volvo buszokkal eddig csak pozitív tapasztalatok születtek a hazai közlekedési társaságoknál. A buszok megbízhatósága, felszereltsége példaként szolgált arra, hogy országunk más ipari termékek vonatkozásában is üzleti kapcsolatokat létesítsen svéd cégekkel. 1.3
Napjaink gazdasági kapcsolatrendszere
A 90-es éveket nagy svéd befektetések jellemezték Magyarországon. A svéd vállalatok pozitívan értékelték a 90-es évek második felében országunk nemcsak gazdasági előnyeit, hanem a magas képzettségű munkaerőt és a stabil gazdasági fejlődést. A svéd befektetők első hulláma - a nagyvállalatok többsége - már a 90-es évek első felében letelepedett Magyarországon. Ágazati besorolásukat tekintve ezek a beruházások igen széles körüek: felölelik a telekommunikáció (Ericsson), az elektrotechnikai ipar (ABB), a gépjárművek (Volvo, Scania), építőipar (Skanska, NCC, LindAB), a gépgyártás (Atlas Copco, ITT-Flyght), háztartási gépek (Electrolux), csomagoló- és papíripar (Tetra-Pack, Stora Enso) területét. Ebben az időben a svéd magyarországi export növekedett, 1996-ban a Svédországba irányuló magyar export 1995-höz képest 9,1%-kal nőtt. A magyar export 2/3-át a feldolgozott termékek, gépek illetve gépi berendezések adják. Nőtt az élelmiszer-kivitel és nyersanyagok exportja, bár mára már csökkenő tendenciát mutat. Viszont az utóbbi években Magyarország Svédországba irányuló kivitele növekedett jelentősebben. A Svédországba irányuló magyar exportban nőtt azon nem tradicionális magyar áruk köre, amelyek most jelentek meg a svéd piacon. Ez elsősorban a műszaki fejlődésnek és a jobb marketingmunkának köszönhető. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a két ország közötti kereskedés minden területen sokkal intenzívebb, mint valaha. A kezdeményezések már a korábbi rezsim előtt és alatt elkezdődtek. Manapság a közép-kelet európai országok közül Magyarországon van a legtöbb komoly, hosszú távú elkötelezettséggel rendelkező svéd cég.
8
2001 és 2005 között a Közép- és Kelet-európai térségbe irányuló svéd export nőtt. A térség növekedésének lehetőségei nem teszik szükségszerűvé, hogy Svédországból a gyártás kiköltözzön. Az Electrolux porszívók fejlesztése Stockholmban történik, de egyes részfeladatokat a jászberényi mérnökök végeznek el. Így például Magyarországon tervezték az alkatrészeket, itt készítették el a háromdimenziós modelleket és választották ki a beszállítókat. Azáltal, hogy a svéd managementet és a nemzetközi piacirányítási stratégiákat a helyi termelésnek megfelelően összekombinálják, új vállalatok jelenhetnek meg a térségben. Pl. Benny Nilsson bútorágazati vállalkozónak a 90-es években támadt egy ötlete. Kapcsolatba lépett egy lengyel bútorgyárossal és új céget alapított a Furtinovát. Svédországban megtervezte az árukat, és Lengyelországban gyártotta le a termékeket. Az eladás beindult és a Furtinova a lengyel vállalat további 50%-át szerezte meg. A termelés folyamán gyártott termékek nagy részét Európa különböző piacaira exportálják. Ez azt példázza, hogy a svéd „know-how” export-sikerré vált. A bővítési folyamat a svéd gazdaság számára fontos gazdaság-élénkítő hatással bír. A kapcsolatrendszer igen tág fogalom, hiszen többféle része van, ezért dolgozatomban elsősorban azokkal az eseményekkel foglalkozom, melyek napjaink gazdasági jelentőségű kapcsolódásait fémjelzik. A Magyarországon befektetett külföldi tőke volumenét tekintve a 90-es évek második felében Svédország a tizedik helyet foglalta el (kb. 400 M USD). Bár arányait tekintve a svéd tőkebefektetések a korábbi ötödik majd hetedik helyről fokozatosan hátrébb sorolódtak, kedvező számunkra, hogy világszínvonalat képviselő svéd vállalatok fektettek be a magyar gazdaságba, másrészt a befektetések zöme az ipar területén történt. Magyarországra irányuló közvetlen befektetések származási országok szerinti megoszlásában 2002-ben: Hollandia 38 %-al és Németország 12 %-al előzte meg Svédországot, mely az USA-val együttesen a harmadik helyen állt 8 %-os befektetéssel. A svéd, illetve vegyes tulajdonú cégek száma megközelíti a 400-at, amelyek együttesen közel 13 000 főt foglalkoztatnak. A világ 100 legnagyobb multinacionális vállalkozása között hat svéd szerepel, amelyek mindegyike tőkebefektetés révén van jelen Magyarországon. Ezek közül, amely mindenki számára ismert a svéd telekommunikációs „multi” az Ericsson vagy a gépjárműgyártó cég a Volvo. Egy 20049
es adat szerint Svédország a befektetői rangsorban 102,5 M EUR összeggel állt Hollandia, Németország és USA mögött a negyedik helyen. Gazdasági kapcsolataink a kilencvenes évek elejétől lendületes fejlődést vettek, forgalmunk csaknem 20 %-a ipari kooperációkból és vegyes vállalatokból származik. A svéd tőke kumulált értéke 2004-re meghaladta a 700 M EUR összeget. A gazdasági kapcsolatok bővülését 1987 óta beruházás-védelmi megállapodás is elősegíti. 1992. augusztusában magyar-svéd kormányközi vám-együttműködési megállapodást írtak alá. 1993. októberében lépett életbe a magyar-EFTA megállapodás, ami hozzájárult kétoldalú kereskedelmi forgalmunk további növekedéséhez. A kétoldalú kereskedelmi forgalomban 1997-ben némi visszaesés tapasztalható (- 6 %), ami főképpen a mezőgazdasági termékek kivitelének jelentős (30 %-os) csökkenéséből adódott. Ennek oka, hogy e termékkörben Svédország EU-tagságát követően a korábbi EFTA-megállapodáshoz képest exportunk versenyhátrányba került. A kétoldalú kereskedelmi mérleg jelentős (108 M USD) magyar passzívumot mutatott. 1997 első 11 hónapjában a magyar export volumene 3.6 %-al, az import pedig 7.6 %-al csökkent. A forgalom összvolumene a tárgyidőszakban 363 M USD volt. Az 1-1. táblázat a svéd-magyar áruforgalom alakulását mutatja az 1993 és 1997 közötti intervallumban. 1-1. táblázat A svéd-magyar áruforgalom alakulása 1993
1994
1995
1996
1997
Export
91.3
124.9
125.7
137.8
127.4
Import
192.1
303.3
311.4
281.4
235.7
Egyenleg
-100.8
-178.4
-185.7
-143.6
-108.0
A kétoldalú kereskedelmi forgalom a magyar adatok alapján 2004-ben 1773 millió eurót tett ki, ezen belül az export 1163, az import 610 milliót: előbbi 6%-kal alacsonyabb, utóbbi 8%-kal magasabb a tavalyi értéknél. Az exporton belül folytatódott az élelmiszer, ital, dohány forgalmának csökkenése: a 24,3 millió eurós adat több mint 2%kal kevesebb a tavalyinál, ezzel az árufőcsoport részesedése jelenleg 2,1% a teljes 10
kivitelből. 8,8%-os mérséklődéssel a feldolgozott termékek exportja 82 milliót tett ki, s a legjelentősebb forgalmat az elmúlt évek tendenciáinak megfelelően a gépek, gépi berendezések főcsoportja adta ki, 1049 millió euró, az összexport 90%-a, mely a tavalyinál 6%-kal alacsonyabb. Ez utóbbi forgalma az import esetében 10%-kal nőtt (356 millió euróra), a feldolgozott termékeké pedig 1%-kal (215 millióra). A magyar importnak (svéd export) a svéd statisztika szerinti adata valamelyest eltér a magyar számtól (kevesebb, mint 500 millió euró), a magyar export esetében pedig változatlanul fennáll a 2002-ben megjelent, az éves jelentésben elemzett jelentős eltérés, bár annak összege némileg már mérsékeltebb (670 millió euró kivitel). 1-2. táblázat A svéd-magyar áruforgalom alakulása (millió euró) Árufőcsoport Élelmiszerek, ital, dohány Nyersanyag Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek, gépi berendezések Összesen
2001 25,7
Kivitel 2002 2003 24,9 24,9
2004 24,3
Behozatal 2001 2002 2003 2004 3,3 4 4,4 4,6
11,6 0 68,6
11,1 0 85,3
6,1 1,1 81,9
36,8 42,7 24,1 0,8 1,1 0,2 179 198,8 212,2
32 2,2 215,1
167 223,2 323,6
356,5
8,4 0 89,8
229,0
1455,8 1114,3 1049,1
334,9
1577,2 1237,4 1162,6 386,9 469,7 565
610,4
1-3. táblázat A magyar-svéd áruforgalom alakulása (millió euró) 2003 2004
1.4
Magyar export
1237
1163
Magyar import
565
610
Kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok alakulása napjainkban
Kereskedelmi kapcsolatainkban ígéretes növekedés tapasztalható. Svédország 2004es adat szerint a 14. helyen állt kereskedelmi partnereink sorában. A gazdasági sikert az is fémjelzi, hogy az elmúlt négy évben megközelítőleg két és félszeresére növekedett a kétoldalú áruforgalom volumene. 2004-ben a svéd összimportnak 0,8%-a volt magyar termék svéd adatok szerint és a magyar összexportnak 0,78%-a irányult Svédországba magyar adatok szerint. 2004-ben a Svédországba irányuló export 372 millió euró volt magyar statisztikák szerint.
11
Svédország elsősorban műszaki termékeket importált, amelyek az összimport 87%-át képezték. A svéd összexportnak 0,5%-a volt magyar termék svéd statisztikai adatok szerint, míg a magyar összimportnak 0,97%-a volt svéd termék a magyar statisztikák szerint. Svédország főleg műszaki termékeket exportált (2,6 billió SEK), ez 60%-a volt az összexportnak. A legfőbb műszaki termékek között szerepeltek a telekommunikációs eszközök, járművek és elektronikai berendezések (1-2. ábra).
Hungarian export to Sweden Swedish export to Hungary
6 5.5 5 4.5 4 3.5 3 2.5 2 1.5 1 0.5 0 1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
1-2. ábra A magyar és svéd export arány alakulása (forrás: Svéd Kereskedelmi Kamara)
A svéd-magyar kereskedelem egyenletesen bővült, de lassabban, mint a magyar összkereskedelem. 1996 óta a svéd export 230%-ra nőtt, miközben a magyar összimport 310%-ra emelkedett. A Magyarországra irányuló svéd összexport 2003-at és 2004-et összehasonlítva 0,7%-al nőtt, miközben ugyanebben az időben a Svédországba irányuló magyar export 53%-al nőtt. Amint azt az 1-2. ábra is mutatja a 2004-es évet leszámítva a svéd export mindig nagyobb volt a magyarnál. A bilaterális kereskedelem struktúrája termékcsoportonként kategorizálva 2004-ben a következők szerint alakult: 1.4.1 Élelmiszer 2001-hez viszonyítva 32%-al csökkent a svéd export, ugyanebben az intervallumban az élelmiszerimport csökkenés 19%-os volt. 1.4.2 Nyersanyagok A nyersanyagok kereskedelme az elmúlt pár évben szinten maradt, még az enyhe 6%-os svéd export növekedés ellenére is 2003 és 2004-es adatok figyelembevételével.
12
Ugyanebben az időben a magyarországi import csökkenés 25%-os volt. A legfontosabb exportcikkek ezen a téren a papír és a cellulóz voltak. 1.4.3 Vegyi anyagok Amíg a svéd export 2004-ben 27%-al csökkent, addig a magyar 135%-al nőtt. 1.4.4 Félkész termékek Amíg a svéd export változatlan volt az előző évhez képest, addig a magyar 18%-al csökkent. A legfőbb svéd export cikkek a papír, faléc, vas és acél. A svéd vas és acél export 24%-al nőtt 2003-ban és a múlt évben (2004-ben) további 46%-al. 1.4.5 Műszaki cikkek Műszaki
cikkek
alá
a
szerszámok,
fémtermékek,
energiatermelő
gépek,
mezőgazdasági gépek, bányászati berendezések, papír és cellulózt feldolgozó gépek, fűtő és hűtő berendezések, pumpák, centrifugák, hivatali eszközök, telekommunikációs eszközök, orvosi eszközök, teherautók, buszok, motorok alkatrészei stb. tartoznak. A svéd export 2004-ben 5%-os enyhe növekedést mutatott, miközben a magyar exportnövekedés nagyon nagy volt 2004-ben. A műszaki cikkek közül a legnagyobb növekedés a svéd exportban a teherautók és buszok területén mutatkozott meg, ez 363%-os volt. Ennek az oka a korábban említett Volvo típusú busz vásárlása volt. Ez az első alkalom, hogy egy külföldi cég nyerte el a budapesti város közlekedés tenderét. Fredrik Röstad kelet-európai eladási menedzser szerint ez a Volvo számára nagy áttörést jelentett. 1.5
Turizmus, mint gazdasági erő
A turizmus kiegyensúlyozottan fejlődik, de a lendületesebb előrehaladást egészen 1997 őszéig akadályozta a svédországi magyar idegenforgalmi állami képviselet hiánya. 1991-ben került sor idegenforgalmi egyezmény aláírására. Mára már működik Magyarországnak turisztikai külképviselete Stockholmban, amelynek hatásköre egész Skandináviára kiterjed. A képviselet rendszeresen részt vesz szakmai vásárokon és közreműködik újságíró tanulmányutak szervezésében. A svédek elsősorban Budapestet keresik városlátogatás céljából, ugyanakkor egyre népszerűbb a gyógyturizmus is. Ez utóbbi azért olyan népszerű, mert a svédeknek nincs hasonló jellegű gyógyvize. Gazdasági szempontból előnyös lehet gyógyvízforrásaink további népszerűsítése, ami az északi vendégek körét bővítheti. Skandináviában is népszerűsíteni, és svéd vendégeket fogadni. A korszerű gyógyobjektumok létrehozását a kormányzat speciális 13
befektetői kedvezményekkel ösztönzi. Magyarország legalább olyan kellemes és változatos szórakozási lehetőségeket nyújtó célpont, mint Spanyolország és Portugália. A borturizmus, koncertturizmus, kerékpárturizmus, valamint a kastélyturizmus egyedi magyar
lehetőségeket
idegenforgalmilag
vonzó
kínál.
Véleményem
célországot
svéd
szerint nyelvű
Magyarországot, prospektusokkal
mint lehetne
népszerűsíteni, hiszen az idősebb korosztályból sokan nem beszélnek idegen nyelven, ugyanakkor a svéd társadalom valamennyi rétege megteheti is szeret is utazni, akár évente.Az utazási irodáknál nincs országunkról szóló svéd prospektus, a leggyakrabban angol, német, francia olasz és spanyol nyelven állnak rendelkezésre. Igen nagy jelentőségű lenne a gyógyturizmus további fejlesztése. Svédországban a hideg időjárás miatt, magas az ízületi bántalmakban, illetve reumában szenvedő emberek száma. Egész Svédország területén nincs meleg vizű forrás, e miatt nagyban növelni lehetne a gyógyturizmusban rejlő lehetőségek kihasználását. Csak Hajdú-Bihar megyében –a meglevő gyógyvizek mellett (Hajdúszoboszló, Hajdúnánás, Debrecen, Tiszacsege, Hajdúböszörmény, Püspökladány stb.) - 252 db lefolytott melegvízü forrás található, amelyek tulajdonképpen pénzhiány miatt nem kerültek feltárásra, ill. kiépítésre. Úgy gondolom, ha évente két-három medencét kiépítenének, a vidéki gyógyturizmus fellendülhetne, amely elsősorban a skandináv vendégek számára bírna nagy jelentőséggel. Ennek realitását, alátámasztja az, hogy 2004 óta Debrecen – az ország második legnagyobb városa - bekapcsolódott a nemzetközi légi forgalomba. Közel 50 országgal van a városnak légi összeköttetése. Debrecenből Hajdú-Bihar megye legtávolabbi pontja gépjárművel 40-50 perc alatt elérhető. Ez idáig az volt az akadály a külföldiek számára, hogy csak Budapest légi kikötője működött, autópályák hiánya miatt több órás utazással lehetett csak az ország távolabbi pontjaira eljutni. Az a szerencsés helyzet adódott Hajdú-Bihar megye részére, hogy 2006 őszére Debrecen megközelíthető lesz autópályán is az M3-M35-ös útvonalon. Ezért azok a skandináv turisták, akik Budapestet, mint kiemelt nemzetközi repülőteret kívánják igénybevenni, bérelt autóval 2-2,5 óra alatt elérhetik Hajdú-Bihar megye gyógyhelyeit és egyéb nevezetességeit. Ahhoz, hogy ez a gondolat megvalósulhasson, össze kell fognia Debrecen város vezetésének, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlésnek, valamint a kormányzatnak, ugyanis egy gyógyfürdő kiépítése a szükséges infrastruktúrával együtt 400-500 millió forintba kerül. Ez a beruházás egy éven belül megtérülne a következő számításom szerint,
14
melynél figyelembe vettem a Magyar Turisztikai Hivatal 2004-es statisztikáját, a svéd beutazóforgalomról. (lásd 1-4. táblázat és 1-5. táblázatok) Az 1-5. táblázat szerint a több napon át itt tartózkodók naponta 11 800 forintot költöttek. Feltételezve azt, hogy minden héten a gyógyfürdőbe érkezne 110 skandináv, akik legalább egy hetet eltöltenének az egészségük gyógyításával, az alábbi eredményre jutottam: 110 fő/hét 11 800 Ft/nap*7= 9 086 000 Ft/hét 9 086 000 Ft/hét* 52 hét = 472 472 000 Ft/év bevétel Ha mindennek a kiépítése kb. 200-300 millió forintba kerül akkor egy éven belül a beruházás megtérül. 110 fő/hét látogatási sűrűség egy oda-vissza repülőjáratot igényelne. A jövőben nagyon nagy bevételi forrásunk származna abból, ha a svédek különböző szolgáltatások miatt látogatnának hazánkba. Mind a mai napig hazánkban olcsóbb a fogászat, szemészet, gyógykezelések, plasztikai beavatkozások, wellness szolgáltatások stb. Ezt példázza az, hogy osztrákok szívesen járnak át hazánkba a jó és olcsó szolgáltatásokért. Itt párhuzamos programokat is lehetne szervezni, pl.: amíg a feleségek a gyógyvízben ülnek vagy plasztikai beavatkozásnak vetik alá magukat, addig a férjeik a Hortobágyon lovagolhatnak. A magyarországi svéd beruházásoknak köszönhetően az üzleti turizmus is jelentős. Számszerűsítve 1996-ban 134 654 volt a beutazók száma ez a szám 1997-ig nőtt, viszont 1998 és 2001 között csökkenő tendenciát mutatott. 2002-ben 122 796 svéd látogató érkezett Magyarországra, 5%-kal több mint 2001-ben. 2003. január-október időszakban
152
ezren
töltöttek
vendégéjszakát
magyarországi
kereskedelmi
szálláshelyen, ami 10%-kal magasabb, mint 2002 hasonló időszakában. A következő táblázatok azt jelölik, hogy miként alakult a svéd beutazóforgalom 2004-ben.
15
SVÉD BEUTAZÓFORGALOM – 2004. 1-4. táblázat A Magyarországra érkező külföldi látogatók száma és tartózkodási ideje ország
Többnapos látogatók Egynapos 1-3 4 vagy több Látogatók látogatók éjszakát éjszakát összesen eltöltők eltöltők Száma (ezer fő)
Svédország 44
37
63
144
Látogatók Többnapos látogatók Egynapos 4 vagy több összesen 1-3 éjszakát látogatók éjszakát eltöltők eltöltők Tartózkodási ideje (ezer nap) 44
112
607
1-5. táblázat A Magyarországra látogató külföldiek magyarországi kiadásai (forrás: Magyar Turisztikai Hivatal) Egynapos látogatók ország
Millió forint
Svédország 230
Többnapos látogatók
Látogatók összesen
Egy fő egy napjára Millió jutó forint költés, ezer Ft
Egy fő egy napjára Millió jutó forint költés, ezer Ft
Egy fő egy napjára jutó költés, ezer Ft
5,3
11,8
11,5
8560
8790
Európában a két ország között fapados járattal a legkedvezményesebb. Budapest és Stockholm között 2003 tavaszától közlekedik a Snowflake légitársaság, amely olcsó jegyárainak köszönhetően jó kihasználtsággal üzemel és bővíti a relációban fontos menetrend szerinti légi összeköttetéseket. A svéd táraság heti két stockholmi fuvart bonyolít le, utanként 14 100 forintért. Az 1957-ben megkötött kétoldalú kormányközi légügyi egyezmény alapján a légügyi szakterületen a svéd partnerekkel az együttműködés problémamentes, a Malév jelenleg heti 6 járattal üzemel. A magyarsvéd közlekedési kapcsolatokról még elmondható, hogy a két ország útügyi hatóságai között rendszeresek a tapasztalatcserék. A magyarországi úthálózat állapotfelmérését svéd közreműködéssel végeztük. A Scandiaconsult cég mérőautója évente kb. 10 000 km útburkolat állapotának felmérését végzi, melynek alapján megállapítható a szükséges beavatkozások rangsora. A mérőautó speciális lézerfelszereléssel van ellátva, a mérési eredmények az autóban található monitoron jelennek meg. A végzett munka ellenértéke megközelítőleg 70 millió forint. Az utasforgalomban a svéd viszonylat a MÁV Rt. számára nem jelentős. (a nemzetközi forgalom 0,5%-a) és a vállalat a jövőben sem számol változással. A
16
763
vonatozás nehézkes, 1999-ben a korábban Malmöig közlekedő Csárdás is megszűnt, így berlini átszállással az utazás időtartama az 1440 km Budapest-Malmö távolságon 22 óra. 1.6
Gripen gazdasági program eredménye
A turizmus mellett a repülőgép program is kiemelt gazdasági jelentőséggel bír. 2001. december 20-án a magyar és svéd védelmi tárcák megbízottai aláírtak a 14 db JAS39 Gripen típusú harcászati repülőgép bérletére vonatkozó szerződést. Ezzel egy időben került megkötésre a bérlethez csatlakozó Ellentételezési megállapodás is. A Gripen International tulajdonosai 50-50%-ban a svéd SAAB és az angol British Aerospace. A repülőgépgyártó vállalat a svédországi Linköpingben, a SAAB gyáregységeként működik. Az Ellentételezési programban ezért részt vesz, mint az ellentételezést végrehajtó vállalat-a SAAB is. A Gripen program egy 14 éves időtartamra szóló gazdasági együttműködés Magyarországgal. A program messze túlmutat a „quid pro quo” ipari együttműködésen, vagyis nemcsak egy egyszerű adásvételről van szó, amely semmi másra nem korlátozódik, mint a védelmi iparágra. Ez egy olyan nemzetközi összefogás, amelynek révén a Gripen üzleti csoport számos olyan más céget is bevon az üzletbe, amely komoly hasznot hoz a nemzetgazdaság számára. A Gripen program eredményeként született meg az Electrolux zöldmezős beruházása, melyre később kitérek. A Gripen ipari együttműködési csomagjának köszönhetően viszonylag rövid idő alatt már eddig is számos új munkahely és üzleti lehetőség adódott Magyarország számára. Az ellentételezési más néven off-set programnak az óriási előnye, hogy megakadályozza, hogy a jó magyar szakemberek külföldön vállaljanak munkát. Azáltal, hogy a svédek a harcászati repülőgépekért kapott pénzösszeget a magyar gazdaságba forgatják vissza, új munkahelyek nyílnak és a „brain-drain” folyamat lelassul. Mint ahogy írtam a dolgozatom legelején, lényeges a gazdaság mögötti emberi tényezőket figyelembe venni. Számomra pontosan ezért kiemelkedő az ellentételezés, mert a fejlődés és beruházás mellett az emberi tényezők sem szenvednek csorbát, vagyis hazánkban új lehetőségek nyílnak, ahol szakembereink kibontakoztathatják tudásukat. Ennek értelmében svéd-magyar gazdasági kapcsolatainkat a Gripen –program is fellendítette. Már az 1995-től elindult program keretében a 2001. szeptemberi végleges
17
beszerzési döntés meghozataláig mintegy 660 millió dollárnyi befektetés és többletexport valósult meg. A 2001-ben aláírt, majd 2003 elején módosított szerződés szerint pedig a svéd fél 14 év alatt további 191 milliárd forintnyi ellentételezést (ezen belül 55 milliárd forintnyi beruházást) vállalt, melynek 36 százaléka már a tavalyi év végéig teljesült. A beruházások teljesítése még magasabb, 40%-os arányú. A hosszú távú programok során mindig szükséges egy olyan találkozási pont, ahol az üzletben érdekelt valamennyi ipari partner részt vehet, s ennek kapcsán további új ötletek, üzleti lehetőségek alakulhatnak ki. A svéd-magyar kereskedelmi és kutatási fórum létrehozása egy ilyen pillére a Magyarországgal megkötött Gripen-szerződésnek. E szervezetről érdemes több szót szólni, hiszen Svédország és Magyarország között olyan hálózatot hoz létre, ahol a gazdasági kérdések megvitatásra kerülnek, és így megalapozza a kölcsönös üzleti bizalmat a két ország között. A kölcsönös bizalom erősítéséhez hozzájárul a megfelelő információcsere. A fórumot egy tíztagú tanács vezeti, amelynek tagjai nagy tiszteletnek örvendő kutatók, közéleti személyiségek, tudományos vezetők. Feladatuk összegyűjteni mindazon fő irányvonalakat, amelyek mentén a cégek tovább bővíthetik együttműködésüket. A fórum tagjainak éves gyűléséről jegyzőkönyv készül, amelyet később nyilvánosságra hoznak. A gyűlést jelenleg a Saab AB finanszírozza, hogy később az összejövetel olyan fórummá váljon, amely a tagjainak értékes előnyöket biztosít. A svéd ipar hosszú távon tervezi az együttműködést Magyarországgal, ígéretük szerint nemcsak 14 évig, hanem azt követően is jelen kívánnak lenni Magyarországon a Gripen-üzleten túlmenően is. Nem szabad elfelejteni, hogy a Gripen-üzlet kapcsán számos további fontos magyarországi befektetés, üzleti projekt valósult meg, amely olyan cégek nevéhez fűződik, mint az Electrolux, AstraZeneca vagy az Ericsson. Ezek a befektetések óriási eredménynek számítanak a közép-európai régióban, ahol egyébként is óriási erre vonatkozóan az igény, és számos más országgal versengünk ezek megszerzéséért. Kiváló példa erre a 2004 októberében megnyílt Haldex, amely 150 ember számára teremt munkalehetőséget, miközben az autóipar számára készülő fékrendszereket gyárt. Ennek a gyárnak a megnyitása (2003 december) közvetlen következménye a Gripen-programnak. A cég Szentlőrinckátán található, közel 10 millió befektetési tőkével rendelkezik és 5000 m2-es alapterületen folyik a gyártás.
18
Hasonlóan az előbbi céghez a LindAB cég megjelenése is sikeresnek bizonyult a magyar piacon. Bár nem a Gripen programhoz kapcsolódik, de jelentőségét tekintve kiemelkedő. Fő profilja a tetőfedő anyagok, csatornák gyártása, többféle színben. A cég a termékére 50 év garanciát vállal. A tetők lemeze öt rétegű festékanyaggal van bevonva, melyek hőnek, fagynak, terhelésnek kiválóan ellenállnak, e miatt a magyar szakipari cégek megkedvelték ezen anyag beépítését. A tetőlemez kialakítása hasonló az agyag illetve betoncserepekhez, távolról alig különböztethető meg. (lásd 1.ábra, amely a Jönköpingi gyufagyárat ábrázolja) Szülőhelyemen Debrecenben 1992-ben jelent meg a cég, azóta több millió forint értékű lemezanyag került bedolgozásra a Hajdú-Bihari települések épületeinél. Az eddigieket összefoglalva tapasztalható, hogy a svéd-magyar gazdasági kapcsolatrendszer az évek folyamán, különösen a rendszerváltás után nagy fejődésen ment keresztül. A beruházások volumene nőtt, egyre több svéd tulajdonú cég jelent meg hazánkban, ezzel is bizonyítva a kitűnő magyar munkaerőt és megfelelő gazdasági környezetet. Ezt azért is fontos kihangsúlyozni, mert a svéd üzletemberek az áltáthatóságot szeretik, a megbízható gazdasági környezetet és Magyarország ilyen téren is megállta helyét. Ugyanakkor az északi országban nőtt az érdeklődés hazánk iránt, egyre többen látogattak hazánkba. Ez egyrészt a „svédületes” programnak köszönhető, mivel hazánk a svéd sajtóban is többször szerepelt és így a svéd emberek is egy átfogóbb képet alkothattak országunkról. A szakdolgozat további részében az Electrolux céget mutatom be, amely a svéd cégek között is kiemelkedő. Svéd üzleti partnereink elsők között fedezték fel a hazánk földrajzi helyzetéből fakadó kereskedelmi előnyöket. Így Magyarország egyre hangsúlyosabban a közép- és kelet-európai infrastrukturális- és elosztó központ szerepében jelenik meg. Ez az elosztó szerep a nyíregyházi Electroluxra is igaz. Mottó: „Az elemi érdekünk, hogy termékeinket időben pontos, rövid, megbízható szállítási határidővel és jó minőségben juttassuk el vevőinkhez. Mindezeket nagyon fontos, hogy a szállítást végző partnereink is érezzék és tudják.” (Nagy László: az Elelctrolux Lehel Kft. Logisztikai részlegének alelnöke)
19
2
Electrolux Lehel Kft. bemutatása Az Electrolux Lehel Kft. Magyarország egyik legjelentősebb ipari vállalata. Fő
profilját a hűtő és fagyasztókészülékek valamint porszívók gyártása adja. Elődjét a Fémnyomó és Lemezárugyárat 1952. június 17-én alapították Jászberényben. Kezdetben különböző háztartási alumíniumedényeket és honvédségi eszközöket gyártottak. Ez a profil kibővült szóda és habszifonok, radiátorok és ipari hőcserélők gyártásával. A hűtőszekrények gyártása 1958-ban kezdődött el, „Super” elnevezéssel. 1964-ben a profilváltásnak megfelelően aktuálissá vált a névváltás is. A budapesti Hűtőgépgyárral való egyesülést követően a vállalatot Hűtőgépgyár néven jegyezték be a cégbíróságon. A rendszerváltozás után a vállalatot privatizálták és 1991-ben svéd tulajdonú és központú multinacionális vállalat az Electrolux 100%-os tulajdona lett. A svéd Electrolux megvásárolta a magyar Lehelt, mivel a kelet-európai gyártók többnyire nem tudtak lépést tartani a nyugati gyártókkal, többségüket átvették a nagy nyugati cégek. (Electrolux-Lehel, Whirlpool-Polar) Az Electrolux a világvezető háztartási és szabadidős, valamint professzionális készülékek gyártója. Termékei világszerte milliók számára könnyítik meg és teszik kellemesebbé a házimunkát. Az Electrolux megvásárlást követően profiltisztítást hajtott végre és ma már csak a cég profiljába tartozó háztartási készülékeket gyárt. A Lehel Hűtőgépgyár Kft. elnevezése 1998 nov.30-tól Lehet Hűtőgépgyár korlátozott felelősségű társaságra és továbbiakban röviden : Electrolux Lehel Kft.-ra változott. A vállalat szervezeti felépítése, a gyártóegységek neve az átszerveződésnek és piaci kihívásoknak megfelelően folyamatos változásban van. Jelenlegi szervezeti felépítését az 1. számú melléklet szemlélteti. Ma fő árbevételét és nyereségét az Electrolux Lehet Kft. szabadonálló hűtőkészülékek, Győrben előállított háztartási kompresszoros hűtőszekrények, hűtőfagyasztószekrény kombinációk, fagyasztó szekrények és fagyasztóládák gyártása adja. A terméktípusokon belül számos változat, „design” van, ami lehetővé teszi a különböző igények differenciált kielégítését. Az alkatrészek és késztermékek gyártására a tömeggyártás, illetve nagysorozat
gyártás
megvalósítására
épületek, technológiai eszközök állnak rendelkezésre.
20
alkalmas korszerű
2.1
A forgalom megoszlása, fejlődése
Az Electrolux Lehel Kft forgalom megoszlása és fejlődése az anyavállalat fejlődésével szorosan összefügg, így szükségesnek tartom ennek bemutatását is. Az Electrolux az 1980-as években nagyszámú vállalat felvásárlásának köszönhetően gyorsan
növekedett.
Ekkor
vásárolta
meg
többek
között
az
olasz
Zanussi, az amerikai Frigidaire, a spanyol Corbero Domar, a brit Riciti Bendix, a német Juno, és nem utolsósorban a magyar Lehel céget. A sok újonnan megvásárolt vállalatnál nagyobb beruházásokat hajtottak végre a megfelelő gyártási kapacitás és az új termékek létrehozása érdekében. Ma a fogyasztók több mint száz országban több mint 55 millió darabot vásárolnak évente a cég termékeiből, beleértve a Lehelt is.
2.2
Az Electrolux piacai
Közép-Kelet
Európában
nyolc
helyen
található
Electrolux:
hazánkban,
Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Horvátországban, Romániában és Bulgáriában. A cég termékeit 17 ország piacára exportálja különböző márkanevek alatt. Öt legnagyobb kereskedelmi partnere: Németország, Franciaország, Anglia, Hollandia és Olaszország. Az Európai Unióban értékesíti termékeinek közel felét. A Lehel az eladások egy részénél régi partnerkapcsolatait aknázta
ki, ugyanakkor az új
terméktípusok megjelenése, a kedvező ajánlati árak új vevőket is vonzottak. A 70-es évek közepétől közel 50-re bővült a Lehel partnereinek száma, amelyből ötöt már az Electrolux Csoport tagjaként szerzett. A közel 100.000 dolgozót foglalkoztató Electrolux 130 gyárat működtet 22 országban, amelyek közül a legfontosabbak Európában, Észak - és Dél Amerikában, Indiában, Kínában és Oroszországban találhatók. (2-1. ábra) 1998-ban 14 milliárd dollár értékű árut értékesített a cég, s ezzel még a Microsoftot is megelőzte. Nem meglepő, hogy ma már egyre többen választják termékeit.
21
2-1. ábra Az Electrolux piaci eloszlása
2.3
A forgalmazott termékek bemutatása
Első helyen a háztartási készülékek, az ún. fehéráruk állnak. Ezek a kompresszoros hűtőszekrények, fagyasztószekrények, mosógépek és mosogatógépek. De ide tartoznak a padlóápoló termékek és az abszorpciós hűtőszekrények is. A hűtőszekrények hazai piacán abszolút elsőbbséget élveznek a cég termékei, a legnépszerűbb márkák az Electrolux, a Zanussi és az AEG. A második nagy termékcsalád a professzionális termékek, amelyek magukban foglalják
a
kereskedelmi
konyhai
berendezéseket,
valamint
a
mosodai
berendezéseket. Ide tartoznak még a hűtő és fagyasztó berendezések kiskereskedelmi egységek számára, valamint porszívók és takarítógépek professzionális felhasználók számára.
Az Electrolux, a Zanussi, a Professional és a Wascator a legismertebb
márkák. Végül Magyarországon is egyre keresettebbek a cég szabadidős termékei. Ez a terület magában foglalja az erdészeti és kertészeti gépeket (motoros láncfűrészek, fűnyíró gépek,
kerti
traktorok,
valamint olyan
egyéb felszereléseket
foglal
magában, mint a fűkasza, a szegélyvágó vagy a levélfúvó. A fő márkák a Husqvarna, a Flymo, a Jonsered és a Partner)
22
A termékek értékesítésének megoszlását a 2-2. ábra szemlélteti.
2-2. ábra Az Electrolux termékköre
2.4
A Lehel helye a magyar gazdaságban
Magyarországon a Lehel jól ismert márka. A magyar háztartások között alig találni olyat
-
mindössze
1/3
arányban
-
amely
ne
rendelkezne
egy
Lehel
hűtőkészülékkel. ( A hűtők 76 %-a, míg a fagyasztók 62 %-a Zanussi vagy Lehel márkájú.) A Lehel Hűtőgépgyár Kft. hazánk legjelentősebb hűtő és fagyasztókészülék gyártó üzeme. Helyzetéből adódóan e készülékek értékesítésében is vezető helyet foglal el a magyar piacon. A cég termékeinek 80 %-át exportálja, a legjobb hazai exportőrök között az összes ipari export 5 - 6 %-át adja. Hazai eladását tekintve 1991-ben érte el a csúcspontot, amikor 279 ezer hűtéstechnikai terméket értékesített. Rajta kívül csak néhány olyan vállalat van, mely export piacai nem szűkültek be. Mára Jászberény az Electrolux legnagyobb gyártóbázisává fejlődött Közép-Kelet Európában. Bengt Lundborg svéd nagykövet véleménye szerint az EU keleti határ-régiói gazdasági és infrastrukturális felvirágoztatásának programjába jól illeszkedik az Electrolux Nyíregyházán megvalósult zöldmezős beruházása. Az M3-as autópálya további építése kedvezően hat a beruházókra, hiszen a kiváló útminőség is szempont a szállítók számára. A nyíregyházi zöldmezős beruházás (65 millió eurós beruházás) eredményeként született meg az új Electrolux gyáregység. Évente 560 000 darab hűtőkészüléket gyárt, 600 új munkahelyet biztosít, a 36 000 m2-es gyártócsarnokban 2 23
szerelősor van és készáruraktára 8000 m2-es. A térségbe történő beruházások a magyar kormány politikájával is egybevág, mivel számos új munkahely teremtődött és így a régió
munkanélkülisége
csökkent.
Ez
nemcsak
közvetlenül
teremt
új
munkalehetőségeket a térségben, hanem közvetetten is, a beszállítók révén. A beszállítóvá vált Bakony Művek a beruházás nyomán jelentős fejlesztést tett az Electrolux projekt révén. Elkészülte után ez a cég lesz a svéd Electrolux AB legnagyobb hűtőkészülék és fagyasztóláda előállító gyára (48 ezer négyzetméter alapterületű) Európában.
2.5
Az Electrolux Lehel Kft.-hez tartozó termelő divíziók
Porszívó Gyár 1998-ban Göran Persson svéd miniszerelnök jelenlétével felavatásra került az új porszívógyár. Az üzemben 4 típuscsalád készül (Flexi, Mondo, Micro, Stich), de ezek mintegy 150 különböző variációkban kerülnek piacra. Régebben úgy volt, hogy a projekt fázisban a német fejlesztésű termékek állat neveket pl. Red Fox, a svéd fejlesztések pedig női neveket kaptak. pl. Olivia. Most már csak svéd fejlesztés van, a névválasztásban sincs sok logika pl. egy mostani terméknév a Castillo. Általánosságban elmondható, hogy ha egy alacsonyabb kategóriáról van szó (basic segmens) akkor erre valamilyen szinten a név is utal. Pl. Dingo, amely egy kutyafaj, amely nem számít az állatok királyának. Ha magasabb kategóriáról van szó, akkor megpróbálnak olyan nevet adni, ami tükrözi ezt. Az egyes projekteknek a nevet a „project steering commitee” adja. Ezek a project nevek. Általában a project és a marketing név különbözik, de előfordul, amikor a kettő megegyezik ilyen pl.: a Mondo. Míg 1997-ben 170 ezer porszívót gyártottak, addig 2000-ben már 910 ezer készülék hagyta el a gyárat. 2001 és 2005 között folyamatosan nőtt a legyártott porszívók száma. 2001-ben 1.154.500 került gyártásra, 2002-ben 593 200-al több. 2003ban viszont csak 8300-al több porszívót gyártottak. 2004-ben 129 000-el több a megelőző évhez képest és 2005-ben rekordméretű volt a legyártott gépek száma, ha az előző
évekével
összehasonlítjuk.
Ez
2.555.000
24
porszívót
jelentett.
Ebből
Magyarországon évente mintegy 400 ezer porszívót értékesítenek. Csak a porszívógyártásban foglalkoztatottak száma eléri a 600 főt. Jászberényben összesen 17 szerelősoron 21 termékcsalád készül, s egy évben átlagosan 2-3 új terméket vezetnek be. A svédországi Västervikben bezárták a porszívógyárat és ennek termelését Magyarországra telepítették. Az Electrolux AB Igazgatótanács döntése volt, hogy a västerviki termékek gyártósorai átkerüljenek Jászberénybe. Már gyártják az új porszívót, melynek neve Trilobite. Ennek az a jellegzetessége a denevérhez hasonló akusztikus radar, navigálja, amelynek segítségével önállóan tájékozódik takarítás közben. A Trilobite áthalad a padlón a legközelebbi falig, majd körbejárja a szoba teljes területét. Miközben a falak mentén halad, kiszámítja az optimális időt a szoba kitakarítására. Praktikus designjának köszönhetően azokon a területeken (alacsony bútorok, ágy alatt) is fel tud porszívózni, amelyeket nehéz elérni. A Trilobite radarja mozgás közben érzékeli az akadályokat, folytatva a takarítást. Ha végzett a takarítással magától visszatér töltőállomásához, és automatikusan feltölti magát. Az Electrolux Európában
15
százalékos
részesedéssel
rendelkezik,
s
ezzel
piacvezető
a
porszívóeladásokat tekintve. Ma mintegy 40 országban kaphatók a Jászberényben gyártott porszívók, Dél-Amerikától egészen Ausztráliáig. Abszorpciós Hűtőkészülék Gyár Az abszorpciós elven működő hűtőgép esetén kompresszor helyett ammónium vizes oldata üzemelteti a hűtőgépet. A kompresszoros hűtőgépek és fagyasztóládák esetében a kompresszor a gépek üzemeltetője , amely nem más, mint a gépekben látható fekete motor. A Lehelnél a hűtőkészülék gyártásnak több mint negyvenéves hagyományai vannak és a gyártóbázis ma már olyan kapacitású, ami a gazdaságos sorozatnagyságot európai méretekben is lehetővé teszi. Ezt alapul véve az Electrolux az utóbbi években számos gyárát telepítette Magyarországra: -1994: fagyasztó ládagyártás Kanadából -1995: fagyasztóboxok gyártása Spanyolországból -1996: fagyasztóláda gyártás Dániából -1997: porszívógyártás Olaszországból
25
A Lehel Hűtőgépgyár Kft-nél 1993 óta jelentős kutatás-fejlesztési tevékenység folyik, együttműködve az Electrolux hasonló szervezeteivel. Az itteni termékfejlesztési eredmények alapján a fagyasztóláda gyár idetelepítésével együtt az Electrolux a Lehelnél hozta létre a fagyasztóláda K+F központját is, mely az egyedüli ilyen szervezet az Electroluxon belül. A gyárban 20-80 literes űrtartalmú Mini Cool hűtőszekrényeket és 15-60 liter űrtartalmú hűtőboxokat gyártanak 160 db/év mennyiségben. Jelenleg 12 alaptípus 700 változata van gyártásban. Ezen kívül van egy különleges termékük a minibár ami 3 fajta forrásról üzemeltethető: elektromos áram (220 V), gáz üzem, akkumulátor (12V). Szabadonálló Kompresszoros Hűtőkészülék Gyár
Az
Electrolux
Lehel
Kft.
legnagyobb
termékvonala
a
kompresszoros
hűtőkészülékgyár, ahol különböző méretű normál hűtőszekrényeket, kombi hűtő és fagyasztó
szekrényeket,
valamint
fagyasztószekrényeket
gyártanak.
2000-ben
közelítőleg 1 millió db hűtőkészülék gördült le a gyártósorokról, melynek 80%-a nyugati piacokra került. 2001-ben 1,124 462 gépet gyártottak, 2002-ben 122 327 géppel gyártottak többet és 2003-ig a hűtőgépgyártás növekvő tendenciát mutatott, 241 834 géppel gyártottak többet a megelőző évhez képest. 2004-ben 1395 746 hűtőgépet gyártottak, az előző évekhez képest 2005-ben a legtöbbet: 1, 584 000 darabot. Magyarországon a fogyasztók 60 százaléka csak akkor vesz új hűtőgépet, ha a régi meghibásodik, ám a választáskor már nem az ár a döntő tényező. Ez derült ki az Electrolux online felméréséből-amelyet mintegy 4 ezren töltöttek ki-a felhasználók többségének (91%) az a legfontosabb, hogy a berendezés kevés energiát fogyasszon és az ár áll a második helyen (84%) Viszont ennek ellenére nagyon kevesen vannak tisztában azzal, hogy mennyi energiát használ fel a gépük valójában. A megkérdezettek 74 százaléka nem tudott erre a kérdésre válaszolni.
Megkérdezettek a kényelmi
szempontokat is fontosnak tartják: automata leolvasztás, antibakteriális védőréteg, gyorshűtés funkció. A harmadik legfontosabb tényező pedig az, hogy mekkora a készülék mérete. Érdekes megállapítás, hogy a fogyasztók átlagosan 10-20-szor nyitják ki naponta hűtőjüket. A tervek szerint 2007-ben a Nyíregyházi Ipari Parkban újabb 560 ezer hűtőszekrényt állítanak majd elő. 1998-ban létrehozták az ország első hűtőgép 26
bontó üzemét Törökszentmiklóson, amely 1999 óta rendelkezik ISO 14001-es minősítéssel. Az Electrolux Jászberényben már évi 2 millió darab hűtőszekrényt és fagyasztóládát állít elő. Érdekesség, hogy magyar mérnökök irányításával fejlesztette ki, és hazánkban kezdte el gyártani a világ első jégmentes fagyasztóládáját az Electrolux. A Lehel legnagyobb piacait Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Skandinávia, az USA és Kelet-Európa országai jelentik. A humán tőkét a cégek figyelembe veszik a toborzásnál, ennek elemei: képzettségi szint, a végzett munkával kapcsolatos tudás, „know-how”, kompetenciák, innovációs képesség, munkamorál és attitűd. A továbbiakban a svéd cég munkaállományát vizsgálom meg, és figyelembe veszem annak alakulását. Az ember szellemi tőke, ezért menedzselése alapvető feladat egy jól működő vállalat számára. A 2-3. ábra az Electroluxnál dolgozó munkaerő típusait összegzi 1991-2005-ig. Jól látható, hogy mindig a fizikai munkaerő létszáma volt a legnagyobb, néhány évtől eltekintve folyamatos növekedés állapítható meg. Viszont mind a szellemi, mind a közvetett fizikai munkaerő létszámában csökkenés mutatható ki. Ez azt jelenti, hogy a gyártósoroknál több termelő kézre volt szükség a legnagyobb profit elérése érdekében. A fizikai dolgozók létszámának növekedése nem jelenti azért egyértelműen a munka minőségi romlását, inkább csak azt jelzi, hogy több terméket gyártanak rövidebb idő alatt. 5
Fõ
4,557 3,930
4
Thousands
1,915
3,466
3,294
1,872
2,181
2,244
2,630 2,925 2,753 2,324
1,597 1,090
1 1,045
0
1,475
1,756
1991
823
746
698
663
804
738
739
771
779
1992
1993
1994
1995
1996
SZELLEMI
3,791 3,326
3,225 3,314
1,572 1,733
2
3,898
3,589 3,606 2,960
3
4,137
673 735 1997
651
2,438
3,294
2,686 2,208
666
636
594
489
510
711
634
576
551
513
514
541
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
KÖZVETETT FIZIKAI
27
3,462
545
KÖZVETLEN FIZIKAI
555 550 BU 05
Év
2-3. ábra Az Electrolux munkaállománya (forrás:Electrolux) A 2-3. ábra ábra a munkaerő összetételét jelöli a cégnél, a fizikai, szellemi és közvetett fizikai dolgozók vonatkozásában. Pl. 2004-ben 67% közvetlen fizikai, 16,5% közvetett fizikai és 16,5% szellemi dolgozót regisztráltak. Az Electrolux cég a legnagyobb hűtőkészülék és fagyasztóláda bázissá vált a jászberényi ipari bázist kiegészítvén. A beruházás a nyíregyházi önkormányzattól tízéves menteséget kapott a helyi adók fizetése alól. Élvezi azt a nyereségadó mentességet is, amelyet az Electrolux még 2000-ben kapott tíz évre, ugyanis erre a beruházásra is négy évvel ezelőtt indult program részeként került sor.
Az Electrolux beruházásai(milliárd forint) 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004-2005
2-4. ábraAz Electrolux beruházásai (Világgazdaság: 2004.január 23.pénteki szám) Az eddig leírtak bizonyítékai annak, hogy az északi országgal való reláció kiemelt fontossággal bír. Gazdasági kapcsolataink magas szintűek és intenzívek. Az EU teljes jogú tagjaiként is számítunk a kölcsönös, szoros együttműködésre. A háztartási berendezéseket gyártó nyugati cégek változatlanul fontos célpontnak tartják KeletEurópát. Ezt az is fémjelzi, hogy 2004 közepén a porszívógyártást az Electrolux éppen hazánkba helyezte át, így immár ez a gyár szolgálja ki a teljes európai piacot. A nyíregyházi beruházással pedig a hűtőgép és fagyasztóláda-gyártás terén is a hazai üzem lett a svéd vállalat legnagyobb gyártója Európában.
28
A rendszerváltást követően számos svéd cég jelent meg hazánkban. A cégek megjelenésével sok új munkahely teremtődött, valamint új vezetési stílus honosodott meg. Ez azt jelenti, hogy a svéd vállalatok a magyar gazdaság nem csupán gazdasági szegmensei, hanem egyfajta új kultúra meghonosítói is.
29
3
Különbségek a vállalati kultúra területén A kultúra nagyon összetett fogalom, az ember életét áthatja. A kultúra az általánosan
elfogadott emberi értékek és vállalaton belüli normák összessége. Ez azt jelenti, hogy még egy vállalaton belül is több kultúra fordulhat elő. A kultúra gondolata felbonthatatlanul az emberek jelenlétéhez kapcsolódik. Az országok munka-, és vállalati kultúrája is sokban eltér egymástól, most ezen különbségeket veszem figyelembe a svéd és magyar munkakultúrában Svédországban mindenki tiszteli a munkát, így el sem képzelhető, hogy valaki nem dolgozik. A munkavállalók érdekeiről a rendkívül erős szakszervezetek gondoskodnak, s kiemelt figyelmet kap a munkavédelem is. Az eltérő svéd illetve magyar munkakultúra kérdése azért érdekes számomra, mert sok olyan részletet tartalmaz, amely lényegesen jobb munkaeredményt nyújt és ezért gazdaságerősítő hatású. Az ember élete egyharmadát munkával tölti, ezért óriási szereppel bír élete során. Egyeseknél talán túl nagy jelentőségű, másoknál erkölcsileg nem annyira fontos, mint gazdaságilag. Mennyiben más a svéd munkaerkölcs a magyartól? A magyarok illetve svédek hogyan viszonyulnak a munkához? Mit várunk el az alkalmazottaktól és a cég vezetőitől? Gillis Herlitz a következőket írja könyvében a svédekről: „egyes társadalmakban azt lehet mondani, hogy azért dolgozunk, hogy éljünk”. Svédországban úgy gondolom, hogy helyesebb azt állítani „azért élünk, hogy dolgozzunk”.1 A két kijelentésben igen különböző életfelfogás rejlik. Egyetértek Gillis Herlitz-el abban, hogy a magyarok munkával kapcsolatos felfogása, vagyis azért dolgozunk, hogy éljünk, nem hasonlít a svédekéhez.
Tény, hogy Svédországban az öngyilkosságok nagy száma a
munkanélküliség illetve a hosszan tartó sötétség miatt van. Svédország egy azon országok közül, ahol először készítettek statisztikát az öngyilkosságról. Svédország a szociális jólétéről híres és munkanélküliként senkinek sem kell attól tartania, hogy gyereke éhen hal, mivel a társadalmi védőmechanizmusok ezt meggátolják. Ha az ember ennek ellenére öngyilkos lesz, ez csak annyit jelent, hogy a munka számára
30
többet jelent egy gazdasági biztonságnál. A munka egy életérték, amely nélkül nehéz élni. A munkanélküli önmagát élősködőnek érzi. A munka nemcsak kötelesség, hanem egyfajta jogosultság. A munkanélküliség egy a legfontosabb politikai kérdések közül. Az egész svéd viszonyulás a munkához egy nyugodt életért, kitűnik azokból az intézményekből,
amelyeket
az
országban
alapítanak.
Biztonságos
műhelyek,
mozgáskorlátozott rehabilitáció stb. jelzik, hogy mindenkinek joga van a munkához, hogy mindenki tud valami hasznosat tenni. Csak az számít, hogy az ember a társadalomban ad valamit, képességei szerint. A DHR(Fogyatékkal Élők Országos Szövetsége)nevű szervezet, amely 1923 óta működik, a mozgáskorlátozott és fogyatékos gyerekek érdekeit védi és célja, hogy a beteg emberek is könnyebben beilleszkedjenek a munkaerőpiacba. Svédországban az emberi értéket bizonyos mértékig munkában mérik. Nagyon sok svéd számára a munka örömöt és értelmet ad. Magyarországon a helyzet meglehetősen más. Itt nagyon fontosnak tartják a munkát, nemcsak azért mert nehéz másikat találni, hanem mert hiánya esetén a saját lét lesz veszélyeztetve. Az egyén szégyent érez, ha munkáját elveszíti és gyakran az alkohol védővárát választja. A hajléktalanok és az alkoholisták egyre gyakoribb városképi elemek. Itt az emberi értéket nemcsak munkában mérik, hanem sokkal több dologgal. A vállalati autó, a mobiltelefon, fizetés mind olyan tényezők, melyek hozzájárulnak az emberi „értékhez”. Sok helyen apró külsőségek alapján ítélik meg az embert, még egyszerű hétköznapi helyzetekben is, pl. a boltban. Úgy tűnik, mintha csak az számítana, hogy az embernek van pénze, senkit sem érdekel, ki hogyan szerezte. A magyar munkavállalókat elsősorban a pénz motiválja, nem lényeges, hogy azért mit és mennyit kell dolgozni. A gazdagok és a szegények közötti szakadék egyre nagyobb, a középosztály eltűnőben van. A munkához való viszonyulás természetesen a nyelvhasználatból is kitűnik. Sok svédnél nagyon erős azonosulás van a munkával. „Tanár vagyok” egy gyakran használt bevezető bemutatkozásnál. Persze magyarul is be lehet mutatkozni ilyen módon, de nálunk sokkal gyakoribb az a fordulat: „tanárként dolgozom”. Svédül is teljesen
1
Gillis Herlitz: Svenskar (Svédek,15. oldal)
31
megállná a helyét, de a nyelvhasználat az egyén munkához való hozzáállását tükrözi. A munka gyakran felülkerekedik az élet más dolgain. Svédországban a munkát úgy is fel lehet fogni, mint egyfajta érdeklődés, amely első helyen áll a hobbik között. Magyarországon csak kevesen élik meg úgy a munkát, mint valami, ami után „vágyakozunk”. Egy európai tanulmányban (European Value Systems Study) amit a legtöbb európai országban elvégeztek, felnőttek megkérdezésével a következő eredmény született. Valóban várod a hétvége után a munkát, vagy sajnálkozol a gyorsan elröppenő hétvége miatt? Az északi országok itt rendkívül munkaorientáltnak tűntek, átlagosan 44% várta lelkesedéssel az új hetet, ez a svédeknél 37 %, a többi északi népnél még több. A dánoknál ez az érték jóval magasabb 55% volt. Magyarországon másképpen alakultak ezek az adatok. Hétvége után 15% ment szívesen dolgozni, miközben 22% nem, 18% számára pedig mindegy, a hétvége és a munka is rendben volt, 45% pedig nem tudja. A kérdőívekből az is kitűnik, hogy inkább nem szívesen járnak a munkahelyükre. Úgy gondolom, hogy a munkafeltételeken a munkahely megítélésén rengeteg múlik. Magyarországon ugyanezen tanulmány szerint a megkérdezettek csupán 12%-a érezte magát igazán büszkének arra amit csinál. Svédországban gyakori kérdés találkozáskor az, hogy „….és te mivel foglalkozol?” Magas rangot nemcsak az kap, aki magas társadalmi pozíciót ért el, hanem olyan egyszerű kézművesek is, akik jól végzik feladataikat. Nem az a fontos ki mit csinál, hanem hogy hogyan teszi. Svédországban a munkára szigorú lutheránus nézőpontból tekintenek, amely értelmében rendkívül megterhelőnek vélik a munkát és az másodlagos, hogy az embernek öröme származzon belőle. Ha igen, az csak pozitív, de a munkát nem kell feltétlenül kedvvel végezni. A munka hangsúlyozása, annak a vágya, hogy az ember állandóan termékeny és „ügyes” nem feltétlenül vezet búskomorsághoz, mint ahogyan sokan gondolják a svédekről. A legtöbb svéd számára a munka örömöt és értelmet jelent. De ha a svéd társadalmi fejlődést vizsgáljuk, azt lehet észrevenni, hogy a munka, mint fő élettényező a háború utáni időkben kisebb jelentőségű lett a szabadidővel és családdal ellentétben, amelyek növekvő hangsúlyt kaptak. Már az 19. század elején élesen elhatárolták a munkát a szabadidőtől. E markáns felosztásnak az lett az eredménye, hogy a svédek a
32
munkahelyről nem szereznek közeli barátokat. Ez azt is jelenti, hogy kollégáikkal nem olyan közvetlenek. A munka számukra szent, mely nem keverendő a szabadidővel. De hogyan viszonyultak a magyarok a munkához? Van-e sztereotípia, miszerint a délebbi országokban az emberek lustábbak, mint a világ északi részein. Talán ez így is van, ha összehasonlítjuk Svédországot Magyarországgal. Hagyományosan él egy „patópálság” a magyar népben. Petőfi nagyon találóan mutatja be Pató Pál személyén keresztül az állandó halogatás tulajdonságát. Egy svéd tanár gyakran megkérdezte, miért hagynak a magyar diákok mindent az utolsó percre. A magyar életfilozófiához mindig tartozott egy „nem számít” stílus. Nyugodtság és lassúság az, amely elválasztott minket a gyorsaktól és buzgóktól. Mint ahogy Arany János is írja: „Tudom, bevallom gyöngeségemet, nem dolgozom, csak ha valami hajt.” (Bolond Istók II/12) Mára a helyzet kissé megváltozott. A magyarság talán már nem ugyanaz, mint volt, de a feltételek meglehetősen másak. Sok embernek több munkája van, és az nem arra vall, hogy a magyar nép lusta természetű lenne. Több helyen dolgoznak a megélhetés érdekében. Egy dolog azonban biztos, a magyarok nem lelnek olyan nagy örömet a munkában, mint a svédek, valóban inkább csak szükségből dolgoznak. A vezetők és a beosztottak között elég nagy szakadék van. Csak akkor forrnak egybe az érdekek, ha valamilyen teljesítést határidőre kell elvégezni, amelyre a beosztottak külön célprémiumot kapnak. Egy vizsgálat során, melyben neves külföldön élő magyarokat kérdeztek meg arról, hogy miben rejlik a magyarság, Keresztury Dezső a következőképpen válaszolt: „a magyarok arról ismertek, hogy szorgalmasak, tehetségesek, kitartóak, amelyet az a tény is erősít, hogy a magyarok szaktudásukról elismertek, és annak ellenére, hogy országunk kicsi, rengeteg híres és értékes embert és találmányt adtunk a világnak, országunkat ezáltal többször felépítettük”.2 Ugyanakkor úgy gondolja, hogy nincs olyan ország, ahol annyit dolgoznának, mint Magyarország. Véleménye szerint a hatékonyság
2
Halász György: Milyen a magyar? (9. oldal)
33
a szervezésen múlik. 1942-ben amikor Krisztics Sándor megírta a könyvét3 a magyarokról, azt írta hogy a tehetségek értékelendők, de ez ma már 63 évvel később nem igaz, mivel egyre többen költöznek külföldre. Egy másik fontos különbség a magyar és svéd munkahelyek között a svéd cégeknél a látványos, hierarchikus felépítés hiánya. Ez igazán nem mondható el a magyar cégekről, de a helyzet sokat változott a „multik” betelepülése óta. Svédországban egy főnök a következő módon kérheti meg beosztottját: „Elmennél a pénztárkönyvért?” Egy magyar számára ez azt jelentené, hogy nemmel is válaszolhat, de ez nem így van. Hasonló kifejezésmódot tapasztaltam svéd tanároknál, amely vagy zavart okozhat, vagy azt, hogy a tanár elvesztheti a tiszteletet, mivel túl nagy szabadságot ad a diákjainak, alkalmazottjainak. Bár a nyelvben a tegeződés miatt elég közvetlen a légkör és ezáltal barátságos, azonban a hierarchikus viszony jelen van, a nyelv ezt a viszonyrendszert csak meglágyítja. Természetesen Svédországban is elvárják a főnökök az engedelmességet. A főnökök és az alkalmazottak közötti kapcsolat nehezen értelmezhető. Tele van demokratikus kifejezésmóddal, amely eléggé szokatlan nem svéd anyanyelvű számára. Bár ezek a kifejezésmódok azért mélyebb szinten kevés demokratikus látásmódot is tartalmaznak. A magázódás nem jellemző, egy svéd újságban egy idős hölgy azt írta, hogy a színházi dolgozók ha lehet ne magázzák, inkább tegezzék, mert az neki jobban tetszik és akkor nem jut eszébe az életkora. A tegező nyelvhasználat mindenhol jelen van a svéd társadalomban és a vállalatoknál a hierarchikus viszonyt elfedi. A 90-es évek betelepült IKEA-ja magával hozta a tegeződős stílusú reklámokat, amelyek közvetlenséget sugalltak és még több vásárlót jelentettek a cégnek. Ez a fiatalos, közvetlen stílus elsődlegesen a fiatalabb 18-35 korosztályban aratott sikert, idősebb vásárlókat többnyire sértette. Pozitív értelemben a beosztottak és főnökeik közötti kapcsolat is alá van rendelve a munkának. Amikor egy beosztott nem érti pontosan feladatát, akkor főnöke nem csak elmagyarázza neki a feladatot, hanem adott esetben ott helyben a munkagépen be is mutatja. Ez azt jelenti, hogy a főnökök végigjárták Svédországban a ranglétra minden egyes fokát, így képesek arra, hogy a munkaműveleteket ismerjék és bemutassák a dolgozók részére szükség esetén. Az ilyen főnök-beosztott munkakapcsolat pozitívan
3
Krisztics Sándor: A magyar nemzeti öntudat
34
hat az emberek közötti kapcsolatra, s ezen keresztül a termelésre, a jó munkahelyi légkörre, a nyereség alakulására. A 90-es évek elején betelepült IKEA megalapítója is kétkezi munkásként kezdte, és ismerte a munka minden fázisát a bútorgyártás területén. A svéd és magyar munkastílust a főnök jelleme is meghatározza. Ahhoz, hogy a svéd és magyar főnök különbségeire rájöjjek egy svéd és egy magyar vezetővel készítettem interjút. Az első beszélgetés a Debreceni Orvostudományi Egyetem Mikrobiológiai Intézet vezetőjével Dr. Gergely Lajossal történt. Elmesélte, hogy gyengéi közé tartozik az,
hogy
nem
eléggé
következetes
a
fiatalok
maximális
teljesítményének
számonkérésében. Nem kéri tőlük számon feladataikat hétről hétre, ezért van gyakran az, hogy csalódik bennük. Erősségei közé tartozik a konfliktuskezelés, vagyis a kollégák problémáit békés úton rendezi el, ezért az intézetben, melynek 15 éve a vezetője, mindig kellemes munkahelyi légkör uralkodik. Nincs feszültség, mivel az esetleges problémákat könnyen elsimítja. Elődje akaratlanul is egymás ellen haragította a munkatársakat, nem tudta a problémás helyzeteket megoldani. Az életpályáján meghatározó dolog számára az volt, hogy fiatal egyetemi tanárként ösztöndíjat kapott egy jó nevű külföldi intézetbe. Stockholmba került a Karolinska Intézetbe, ahol egy nemzetközileg elismert professzor kutatási módszereit, életszokásait is átvette. Szerinte ezek az események pozitívan határozták meg az életét. Természet iránti szeretete nőtt a kutatói és vezetői munkája mellett és elkezdett rendszeresen sportolni, amelyre mint orvostanhallgató ritkán volt ideje. A beszélgetésünk ideje alatt érezhető volt, hogy míg a férfiak tudására nagyon épít, a női munkaerőt a gépiesen kivitelezhető munkakörökben látja szívesen. Ilyen például az a rutinmunka is, mint a mikrobák kimutatásának diagnosztikája. A következő interjú nem személyesen történt, hanem email-ben tettem fel kérdéseimet és Roland Palmqvist a svédországi Fristad Népfőiskola igazgatója ezekre készségesen válaszolt. Mivel nem állt módomban a magyarországi Electrolux vezetőjével interjút készítenem ezért őt kerestem meg kérdéseimmel. Véleményem szerint a svéd munkastílusra fény derül az ő interjújából is. Kifejezte, hogy hosszú út volt az, amelyen a vezetői pozícióig eljutott. (mint már említettem Svédországban a vezető minden hivatali ranglétrát végigjár). 1985-ben lett a fristadi népfőiskola tanára és 1999-ben pedig adminisztrációs vezetővé nevezték ki. Az iskolában tanított és számára az hozott nagy változást az életben, hogy egyszer egy diákja és kollégája lépett hozzá és megkérdezték, hogy nem pályázná-e meg
35
az igazgatói posztot, erre nagyon
meglepődött, de belevágott. Ha nem kapta volna a bátorítást meg sem próbálta volna. Több vezetői kurzust elvégzett és e mellett nagyon sokat tanult diákjaitól, kollégáitól. Elmondta, hogy az a legfontosabb egy vezetőnél, hogy képes legyen a beosztottait meghallgatni. Ez a tulajdonság elengedhetetlenül fontos egy vezetőnél. Szerinte rendelkezik ezzel az előnyös képességgel, mindig meghallgatja a munkatársait és a tanulókat és a társadalomban való politikai fejlődést is nyomon követi. Kiemelte az „élő demokráciát” beszédében. Ezen kívül megtudtam, hogy van az iskolájában egy iskolatanács, ahol mind a tanároknak, mind a diákoknak vannak képviselői. Ezt a tanácsot amúgy az iskola országgyűlésének nevezte és számára a demokráciát testesíti meg. Ugyanakkor van diáktanács-, tanártanács- és munkahelyi gyűlés, ahol közösen meg lehet tervezni a további működést és itt is lehetősége nyílik a gyűlések irányítására. Az iskolában számos tanári találkozó van, ahol mindent megbeszélnek, mindenki elmondhatja véleményét, problémáit. Amikor igazgató lett egy iskolai hetiújságot szerkesztettek. Elmondása szerint, ebben az a jó, hogy minden héten az iskola más-más csoportja állít össze cikkeket. Például egyik héten a konyhán dolgozók egy része, tanárok és portai dolgozók, másik héten mások. Ennek az előnye, hogy valamennyien jól megismerjék egymást. Roland úr szerint az is fontos, hogy egy közös cél érdekében kell dolgozni, ennek érdekében minden évben működési tervet állít össze az iskola, melyben mindenki részt vesz, és ezáltal hatást gyakorol. A megfelelő ösztönzés alapja, hogy az információk eljutnak az érintettekhez, és mindenki véleményt alkothat. Törődni kell, figyelni másokra, ha valaki megbetegszik, érdeklődni kell felőle. Az iskola számára nagyon lényeges, hogy a tanári karban ne legyen konfliktus, és jó hangulat legyen, ezért a tanárok évente elutaznak egy másik népfőiskolához, ott alszanak, és valamilyen képzésben vesznek részt. Sokszor tanári esteket rendeznek, színházba mennek közösen. Egy-egy kirándulás, sokat javít a munkahelyi légkörön. Szerinte nem jó, ha a beosztottak csak a munkájuk során találkoznak, hiszen ott más arcukat mutatják. Bevett szokás, hogy tanulmányútra mennek külföldre, hogy megtekintsék más országok tanítási struktúráját. Így a hasznos összeköthető a kellemessel. Csaknem minden héten van kulturális est, amikor a díszteremben mind a diákok, mind tanárjaik összegyűlnek és meghallgatják az iskola által meghívott művész produkcióját, vagy megnéznek egy színházi darabot a tornateremben, melyet az iskola által meghívott színészek mutatnak be.
36
Az iskola férfi-nő dolgozójának arányát tekintve, több a férfi, de meglehetősen sok a nő is. Egy statisztikai kimutatás szerint azok a munkahelyek, ahol majdnem egyenlő az arány sokkal hatékonyabb a működés. Kifejezte, hogy nagyon örül, hogy az arány közel egyforma. Roland úr szerint nagyon fontos, hogy az ember alázatos legyen a munkájával, munkatársaival és a tanulókkal szemben. A két interjú tartalmilag teljesen különbözött egymástól. A svéd igazgató irányításán könnyed, demokrácia-orientált vezetési stílus volt érezhető. Nála mintha azt éreztem volna, hogy egyenlő a többi munkatárssal. Törekedett is arra, hogy a beosztottjaival ne éreztessen semmiféle felsőbbrendűséget. Döntéseit több munkatársának véleményötvözete adja meg. A magyar vezetési stílus a vezetőt helyezi előtérbe, akinek szava a saját véleményéből, akaratából formálódik. Igazi fórum nem is létezik, ahol véleményt lehet nyilvánítani. Vannak előírt, láthatatlan szabályok, amelyeken változtatni nem lehet. A nők és a férfiak sokkal inkább egyenértékűek, mint Magyarországon, ahol a főnökök a férfi munkaerőt helyezik előtérbe. Ugyanakkor Roland úr iskolájában több a szünet, több a játékos kedv, mert mindenkinek van szerepe, és mindenki elmondhatja gondolatait. Ez egy magyar iskolában illetve magyar vállalatoknál nem jellemző. Nálunk akkor vannak gyűlések, ha már rengeteg probléma halmozódik fel és azok kezelésre várnak. A svéd népfőiskola igazgatójának interjúja nyerte el jobban tetszésemet. A nők és férfiak sokkal inkább egyenértékűek, mint Magyarországon, ahol a főnökök inkább a férfi munkaerőt helyezik előtérbe. Gergely Lajos is inkább a férfimunkaerőt, szaktudást emelte ki, Roland Palmqvist pedig a személyes értékeket is dicsérte. Gergely Lajos is törekedik a nyugalmas munkahelyi légkörre, de itt nincsenek meg a jól megszervezett lehetőségek. Merevebb a vezetési stílus, olykor olyan döntések születnek, melyekkel sokan nem értenek egyet. Az interjúk alapján azt tapasztaltam, hogy mind a magyar, mint a svéd vezetés eltér egymástól, ez főként a politikai, történelmi háttérben, de nem utolsósorban a vezető személyiségében rejlik. Úgy vélem, hogy általában az olyan cégek működnek jól, ahol ragaszkodnak a demokratikus elvekhez, az embereket jól informálják és a vezető nemcsak szidalmaz, de 37
ösztönözni és dicsérni is képes. Ilyenfajta vezetési stílus elsősorban a skandináv országokra jellemző. Ez hazánkban egy új keletű stílus, amelyet a multinacionális cégek hoztak magukkal, de remélhetően a vezetési stílusunk jobb irányba fog elmozdulni és hatékony és pozitív kommunikációnk mind a munkahelyen mind más környezetben az embereket összekapcsolja és együttműködésre bírja, nem pedig elválasztja. A következő kérdést tettem fel svéd cégnél (Electrolux, Haldex) dolgozó magyaroknak.: ”Mennyiben más egy svéd cégnél dolgozni?” A kérdés feltétele előtt semmit sem említettünk a nagyfokú önállóság lehetőségéről és demokratikus módszerekről. Itt következik pár válasz: •
Sokkal önállóbb és szabadabb vagyok itt.
•
Sokkal nagyobb önállóságot igényel a munka és van lehetőség a továbbképzésre. Ami jó, az hogy elég nyugodtak a svédek és nem kapkodnak, valamint próbálják élvezni az életet. Nagyon „nyugati” a cég. A legmagasabb profit elérése a gazdasági előnyök maximális kihasználásával.
• Valamilyen biztonságot ad, hogy svéd. De alapvetően a környezet magyar: magyar
vezetők,
magyar
beosztottak,
magyar
mentalitás
és
svéd
topmenedzsment. •
Multinacionális cégek és a svéd cégek között nincs különbség. Egy japán vagy egy német cégnél nem boldogulnék, a kicsit szórakozott, a kicsit "mediterrán" személyiségem miatt. Akár a svéd/multinacionális, akár a német/japán munka kultúrát nézem az eredményességük közel azonos. Látszik a nyugatiság a cég politikájában. Jobb, mintha egy koreai tulajdonú cégnél kellene dolgozni, ahol nagyobb a munkafegyelem. Ez itt kötetlenebb.
•
Szerintem nem számít, hogy svéd cég alkalmazottja vagyok. Vagy mégis talán annyiban, hogy biztosabb mintha magyar tulajdonú cég lenne, mert valamilyen biztonságot ad, hogy svéd. De körülményekben nem számít, mert magyar emberekkel dolgozom, magyarok vesznek körül. Nyugatinak annyiban nyugati, hogy a felső vezetőknek jó, szolgálati autó, telefon stb., de aki „lent” dolgozik, termeli nekik a jutalmakat, juttatásokat, stb. azoknak egyáltalán nem jó.
Amikor vezető beosztású svédeket kérdeztem meg magyarországi svéd cégeknél, a következő kérdésre: „ A magyarok szívesen kezdeményeznek?” eképpen válaszoltak:
38
-
Tapasztalatom szerint nem gyakran. De ez egyénileg változó. Bár
megjegyzendő, hogy nem lehet teljes mértékben egy nép esetében általánosítani, de valóban a magyarok a svédekhez képest nem szívesen kezdeményeznek. Svédországban a kezdeményezés szinte egy elvárás. Magyarországon a főnök dönti el, mit kell tenni. Ha jó főnök, akkor együtt dolgozik az alkalmazottaival és kikérdezi véleményüket, de ez ritka. Itt elsősorban az alkalmazottak várják el, hogy megmondják nekik, hogy mit kell tenni. Itt igazán senki sem mer önállóan kezdeményezni. Ezt mutatják a válaszok, melyeket egy kérdőívre kaptam. Az itt dolgozó svédek azt tapasztalták, hogy a magyarok döntéseiket mindig nehézkesen hozzák meg, mindig várnak a főnöktől való megerősítésre,
viszont
a
svédek
a
döntéshozatali
folyamatban
sokkal
hatékonyabbnak bizonyultak. (3-1. ábra)
Munkádban van lehetőséged egyedül dönteni?
nem tudom 42%
45%
nincs lehetőség van lehetőség egyéb
7% 6%
3-1. ábra Döntéshozás képessége a munkahelyen Svédországban egyik főnök sem lesz ideges, ha egy dolgozó az irodájában olyan javaslattal állít be, hogy hogyan lehetne a munkafolyamatot hatékonyabbá tenni. Magyarországon ezt egyfajta támadásként élheti meg, és kissé óvatosan kezelnék azokat, akik ilyen javaslatokat vetnének fel, talán azért mert ez a magatartás nem túl gyakori. Most egy ismerősöm svédországi munkája során szerzett tapasztalatot szeretném megosztani. 1989-90-ben egy észak-svédországi faipari cégnél dolgozott, mely nagyságrendileg Svédország hat legnagyobb cége között szerepelt. A kész faterméket - vékony faléceket- egy csomagológép fóliával tekerte be és a hosszukat is
39
automatikusan lemérte. Észrevette, hogy a bemenő falécek hosszát az automataszámláló rövidebbnek méri, mint a tényleges hossz. Így műszakonként 2000-2500 méterrel kevesebb léchossz lett feltüntetve az automata gép által kiadott kártyákon, mint a tényleges becsomagolt hossz. Ezt az eltérést jelezte, melyet a gyár igazgatója személyesen vizsgált ki. Kiderült, hogy a csomagológép számláló automatájának fogaskerekei megkoptak, s emiatt számlált a gép kevesebb hosszat. Tíz nap munka után ezen észrevétele miatt, mely a gyárnak sok pénzt takarított meg –megkapta ugyanazt a fizetést, mint a svéd dolgozók, akik több éve a cégnél voltak. Nem csak a fizetés volt döntő, hanem az is, hogy kb. tíz percre az egész csarnok munkája megállt és az igazgató dióhéjban elmondta az összes dolgozónak, hogy ez a magyar dolgozó mit vett észre, mellyel néhány millió korona értéket nem hagyott elveszni. A dolgozó munkás emberek tapssal köszöntötték, férfi létére nagy virágcsokrot kapott és az addigi munkatársi kapcsolat közöttük még szorosabbá vált. Svédországban az az ideális, ha minden egyes dolgozó saját véleménnyel, javaslattal áll elő és mer kockáztatni, és felelősséget vállalni. Az alapgondolat természetesen a nagyobb termelés és nagyobb hozam, de a módszer a demokratizmust idézi fel. Főnököt tisztelni Svédországban nem azt jelenti, hogy tartunk tőle, inkább azt, hogy elismerőek vagyunk bizonyos tulajdonságairól, okos, igazságos, nyílt, stb. Magyarországon nem szívesen ellenkeznek a főnökkel, tisztelik pozíciója miatt. Gyakran háta mögött beszélik ki hibáit, ami elég rossz stílus. Akkor is így van, ha nem értünk vele teljesen egyet. Ez lehet egyik oka annak, hogy a magyar cégek nem olyan nyereségesek. Bár az Electrolux egy tipikus svéd cég, a kérdőívekre adott válaszok alapján azért nem minden egyformán igaz a svéd vállalatokra. Ennek megfelelően néhány megfigyelést követően kérdéseket állítottam össze egy kérdőívben olyan témákról, amelyekről úgy véltem, hogy más Magyarországon és Svédországban és most ezeket mutatom be. Abból indulok ki, hogy az Electrolux egy erősen svéd kultúrájú cég. Vegyük elsőként azt a higgadt és hivatalos módot, ahogyan a főnökök a beosztottaikkal beszélnek, vagy a főnökök takarékoskodását. Erről az első két témáról érdeklődtem. Az egyik kérdés így hangzott: „Értékelik a főnökeid, ha egy szabad, nyugodt párbeszéd alakul ki?” A válaszok egyike: Igen, ez nagyon fontos elvárás a cég részéről. A magyar cég ezt a jelenséget nem ugyanúgy várja el, mint a svéd. 40
Ha pl. az állásinterjút vesszük figyelembe a megkérdezettek többsége szerint inkább baráti volt, mint hivatalos. Sokak szerint barátságos légkörben történt és sokan megjegyezték, hogy a tegeződés csak még könnyített a beszélgetésen. Magyarországon furcsa lenne tegeződni. Valószínűleg hasonló megfontolásból használnak tegeződő formulát Az IKEA reklámai. A takarékoskodásra kiváló példa az IKEA. Itt ugyanis még a főnökök is olcsó hotelszobát kapnak, ha külföldre utaznak. Következő kérdés: Próbálnak-e a svéd főnökeid jó példát felmutatni, amikor a költségek lefaragásáról van szó? A válaszok: teljesen és néha még túlzottan is. Más svédeket is megkérdeztem, hogy szerintük a svéd cégek takarékosabbak-e, jobban ügyelnek-e a pénzre, mint a magyarok. A válaszok egyértelműek voltak: határozottan. Amit az IKEA bútorgyár láncolat képvisel az is „nagyon svéd”. Az alapító, a farm és az egyházközség nevének kezdőbetűiből áll össze a cégnév. Ingvar Kamprad az alapító, Elmtaryd a farm neve és Agunnaryd pedig az egyházközség neve. Az a hely, ahonnan Ingvar is származott nagyon sziklás vidék. Nem volt jó termőterület Småland, de a termelők mégis igyekeztek mindent talpalatnyi földet megművelni. Az alapító törekedett a takarékosságra, a pazarlásmentességre és ügyelt az erőforrásokra. Ez az alapja tehát az IKEA kultúrának. A tőkével való megfelelő gazdálkodás általánosságban véve is jellemző minden svéd vállalatra. A cég másik fontos eleme a szerénység. Minden ezen alapértékek mentén épül fel. Az északi országban magától értetődik, hogy ha valaki beteg, betelefonál a munkahelyére, majd a nyolcadik napon mindenféle orvosi igazolás nélkül munkába áll. A munkatársaknak önálló a döntési jogosultságuk a maguk területén, ugyanakkor a vezetők ajtaja mindig nyitva áll. Ha a főnöki ajtó zárva, az mindössze annyit jelent, hogy az irodában tárgyalnak. A svéd munkakultúra nagyon emberközpontú és sallangmentes. A skandináv modellnek megfelelő irányítási rendszer vonzó a fiatal munkavállalók számára. A hazánkba települő svéd cégek szinte mindig az adott viszonyokat legjobban ismerő helyi vezetőt bíznak meg az irányítással. Pl. 1991-ben miután az Electrolux vállalat felvásárolta a magyar Lehel hűtőgépgyárat a svéd-magyar Kertész Tibort nevezték ki a cég új vezetőjének, hiszen a svéd cégeknek olyan 41
személyekre volt szükségük, akiknek tapasztalatuk volt mind a svéd, mind a magyar körülményekről. A lényeg mégis az üzleten, a befektetésen van. Az a vállalati kultúra, amit a svéd vállalatok képviselnek, a magyar munkavállalók és menedzserek számára talán az egyik legvonzóbb. Svédországban nagy szerepet kap a munkahelyeken alkalmazott sorozatos pihenőidő. A svéd iparban és számos szolgáltatási szektorban gyakori a váltott műszakban végzett munka. Ez azt jelenti, hogy óránként 5 perc pihenőidő megengedett. Ezáltal a svédek szerint a munkateljesítmény is nő. Ez nem jelenti azt, hogy egy ipari üzemben minden gép és munkás öt percre leáll, hanem azt, hogy átcsoportosítással megy tovább a munka, amíg öt percig az egyik csoport kávét vagy gyümölcsszörpöt iszik a cég ingyenes automatájából. A munkahelyeken való hierarchikus viszony nem érezhető olyan erősen, mint nálunk. Ez abból is kitűnik, ha egy új dolgozó érkezik a munkahelyre, a főnök még a takarítónőket is kikérdezi, hogy mi a véleményük róla. Nyilván ezzel olyan dolgok szűrhetők ki, hogy mennyire ügyel a tisztaságra, köszön-e stb. Ezek apró emberi tényezők, melyekre nagyon odafigyelnek. Az is megtörtént, hogy egy svéd főnök a nyári ünnep alkalmával a konyhában segédkezett a munkatársai körében. Ezen a dán vendég teljesen meglepődött, nem hitte el, hogy létezik olyan, hogy a főnök készíti az italokat a munkatársai részére. Vagyis ez az eset is azt bizonyítja, miszerint a hierarchikus távolság kicsi, nem olyan nagy, mint Dániában vagy Magyarországon. Az IKEA-ban gyakran vannak „antibürokratikus” hetek, amely azt jelenti, hogy a főnökök úgy töltenek el egy hetet a vásárló központban, hogy ők maguk szolgálják ki a vendégeket, az étteremben dolgoznak stb. Az emberek közötti kicsi hatalmi távolság abban is tükröződik, hogy pl. az IKEA-nál minden dolgozó első osztályon utazik. A svéd cégekre az is jellemző, hogy a főnök ismerteti az elérendő célt és utána már nem ad részinformációt, mindenki úgy hajtja végre, azt ahogyan akarja. Ez egy jellegzetes vonása a svéd menedzsmentnek. A dánok szerint a svéd főnökök sosem szolgálnak elegendő információval, helyette inkább megkérdezik beosztottjaikat: „Te mit javasolsz?” Ezt a svédek a munkakultúrájukat átható demokratizmussal magyarázzák.
42
A munkahelyeken általában minden hónapban egyszer van egy nagygyűlés, amelyen mindenki felszólalhat, mindenki elmondhatja véleményét. Ezzel a munkahelyen kialakuló konfliktusokat lehet enyhíteni. Itt a mindenkiben nemcsak a vezetőket értjük, hanem valamennyi dolgozót. A svéd munkakultúrára egy tiszta demokratikus rendszer jellemző és ez adja meg sikerét. A dánok gyakran „értekezletkultúrának” nevezik ezt, amely valóban abból áll, évente legalább 12 értekezletet tartanak, melyet a dánok nyomasztónak tartanak. Ugyanakkor a svéd cégek 94%-a írja le a vállalati alaptervezetet, 91%-ban a vállalati stratégiát, 70%-ban a humán erőforrás stratégiát, míg ugyanez a szám a dánoknál 83,75 és 44% volt (Cranfield-Human Resource Management; europeiskt perspektiv ref. Oxford Research 1998b) Az IKEA vezetői is azt vallják, hogy az az ötlet halott, amelyről nem beszélnek sokat. Ha valakinek van egy jó elképzelése, akkor mindenképpen sokszor kell megvitatni. Ennek legjobb módja a cégen belül az IKEA Way elnevezésű szemináriumok, melyeken minden dolgozó részt vehet. Itt a cég gyökerei, alapértékei kerülnek megvitatásra. Ennek eredményeként az alkalmazottak kiutaznak Svédországba, arra a helyre, ahol Ingvar Kamprad először elkezdte üzletét. Így néhány alkalmazott a vállalati kultúra „nagykövetévé” válik. Él egy szófordulat a magyar nyelvben: „szegények vagyunk, de jól élünk”. Ez azt jelenti, hogy lehet, hogy kevés van nekünk, de azt a keveset úgy használjuk, hogy jól élünk belőle, amely valószínűleg megnehezíti a fejlődést. Babits Mihály A magyar jellemről című könyvében azt írja, hogy a magyarok mindig is arról voltak nevezetesek, hogy szeretik a pompát. Királyaink mindig is ámulatba ejtették a külföldi vendégeket. Tudunk örülni a ragyogásnak, nem vagyunk annyira puritánok, mint a svédek. Ezt a fajta egyszerűséget a svéd lakberendezés is tükrözi, a svéd lakások nagyon egyszerűek és tágasak, ezzel szemben a magyar lakások zsúfoltak, felesleges dísztárgyakkal vannak felhalmozva. A svéd vállalati menedzsment is a svéd lakásokhoz hasonlóan átlátható egyszerűséget mutat. Az utolsó megfigyelésem az Electrolux-LEHEL elemzését megelőzően az, hogy a svéd cégnél dolgozó svédek illetve magyarok jobban tudnak azonosulni a munkával és cégeikkel, sőt mi több, néhány magyar rajong munkájáért. Viszont azok a magyarok, akik magyar cégnél dolgoznak, sajnos nem válaszoltak pozitívan. Vannak, akik jól érezték magukat, de csak a magasabb beosztásúak.
43
A kultúra egy sor olyan normaként definiálandó, amelyeket a főnökök és beosztottak normálisként fognak fel. Vagyis azok a normák, amelyek a főnököket viselkedésükben, tevékenységükben irányítják és abban, hogy milyenek legyenek másokkal szemben. Érdekes látni, hogy a két kultúra hogyan értékeli az egymás közötti különbséget. A 3-2. ábra a különböző kultúrák más kultúrákhoz való viszonyulását szemlélteti.
Vélemény egymásról 8,00 7,00 6,00 kollektivista,individualista
5,00
igazságos,igazságtalan
4,00
dem okratikus és nem dem okratikus
3,00 2,00 1,00 0,00 m agyarok a svédekről
svédek a svédekről
m agyarok a svédek a m agyarokról m agyarokról
3-2. ábra Magyar-svéd vélemények egymásról (A 8-as érték az individualistát, igazságtalant és nem demokratikusat jelöli)
Érdekes, hogy mindkét kultúra érzékeli az egymás közötti különbséget, de nem annyira túlzottan, mint a másik kultúra tagja. Egy példa, hogy a magyarok a svédeket nagyon csapatorientáltnak vélik, amíg a svédek önmagukat kevésbé tartják kollektivistának. A magyarok önmagukról úgy vélekednek, hogy csapatban együtt jól dolgoznak, míg a svédek szerint nem, a magyarokat inkább individualistáknak tartják. Források szerint a magyarok magukat tényleg individualistának tekintették, de úgy tűnik, hogy ez eltűnőben van. Babits Mihály írja a korábban már említett könyvében, hogy a magyar népnek nincs annyira szüksége a csoportszellemre, hanem inkább csendre és nyugalomra a saját életszabadságára. Tény és jól ismert sztereotípia (amely a
44
kérdőívre adott válaszokból kiderül), hogy a magyarok nem tartanak össze, csak ha az ország és a magyarság léte lenne veszélyben. Egy másik könyv említi, hogy az individualizmus szintje az ország jólététől függ. Vagyis minél gazdagabb egy ország, annál individuálisabbak az emberek. Szegény országok állampolgárai általában kollektivisták. Ez ellentmond annak, amit korábban említettem, mivel mindannyian tudjuk, hogy Svédország gazdaságilag jóval fejlettebb ország. Svédországban a gazdasági fejlettség ellenére nagyon jó „csapatjátékosok” a munkatársak. Viszont ilyen összefüggésben a magyarok nem összetartóak. Mindenki sikerre áhítozik, és az eredményeit akarja hangoztatni és elismertetni. A magyarok egymással versengenek, és így nem tudnak együttműködni olyan jól. Ez lehet az egyik oka annak, hogy Magyarország gazdaságilag gyengébb. Az „együttdolgozási képesség” Svédországban egy nagyon keresett minőség, főleg amikor magasabb beosztású helyekre keresnek embereket. Egyébként már az általános iskola tanári programjában szerepel a gyerekek együttműködésre való tanítása. Ez azt jelenti, hogy osztályfőnöki órákon olyan játékokat játszanak, amelyekben az osztállyal csoportokra bontva kell feladatokat megoldani és ezáltal erősödik a gyerekek közötti együttműködés illetve egymástól való függés érzése. Viszont a magánéletben ez pont fordítva van, ott a magyarok kollektivisták és a svédek individualisták. Mikroszinten vagyis amikor a családról van szó, akkor a magyarok inkább összetartanak. A 3-3. ábra jelzi, hogy mennyire spontánok, módszeresek, érzelemvezéreltek, tényszerűek és előre tervezőek a magyarok illetve a svédek.
45
8,00 7,00 érzékenyek, tényszerűek
6,00
spontánok, szisztem atikusak
5,00
előre tervező
4,00 3,00 2,00 1,00 0,00 m agyarok a svédekről
svédek a svédekről
m agyarok a svédek a m agyarokról m agyarokról
3-3. ábra Svéd magyar értékelések adott tulajdonságok alapján (A 8-as érték a tényszerűt, szisztematikusat és előretervezőt jelöli) A svédekről köztudott, hogy mindent nagyon megterveznek és ez az élet minden területére vonatkozik, még a szabadidőre is, nagyon tényszerűek és szisztematikusak, ahogy az ábra is mutatja. Ezzel az állásponttal a magyarok teljesen egyetértenek, míg a svédek nem mindig. Az együttléteket mindig a tudatos tervezés irányítja, sosem a spontaneitás vagy improvizáció. A hobbi szó is másképpen értelmezendő a svédeknél. Ove Berglund, József Attila verseit fordította svédre, azt nyilatkozta, hogy a hobbi nem a szórakozás egyik formáját jelenti, hanem azt, hogy minden embernek tennie, alkotnia kell valami maradandót, amit örökül hagy a világnak és ennek a „valaminek” egyrészt nem szabad kötődnie a pénzkereső hivatásához, másrészt a lehető legtökéletesebbnek kell lennie. Elmondása szerint a hobbi nem értékmérő szó. Eredményének jobbnak kell lennie, mint az ember összes hivatásbeli tettének. Ez a fajta felfogás is azt tükrözi, hogy Svédországban még a szabadidő is hasznossággal telik, az alkotás nagy erejével. A svédek kerülik a konfliktus minden fokát. Mindig valamilyen kölcsönös megértést, konszenzust keresnek még a barátság terén is. Olyan témákról beszélnek, melyekről jól tudják, hogy egyetértésük kifejezésre jut. Mindig „ugyanazt a dallamot” szeretik játszani. Sosem beszélnek szívesen olyan témákról, melyekről nem tudják, hogy hogyan
46
vélekednek a többiek. Egy vidám példáról ír Susan Sontag, hogy a konfliktuselkerülés milyen hosszúra nyúlhat: „Úton voltunk egy étterem felé, hogy vacsorázzunk, de senki sem tudta pontosan, hogy az étterem hol volt. Az egyik utas azt mondta: Úgy gondolom, két utcával odébb és utána jobbra, az autó vezetője viszont azt mondta: háromutcányit hajtunk majd balra. Teljesen barátságos hangnemben szólt az utas a vezetőnek: Ne, inkább menj két utcát, és jobbra hajts. Ezután megszólalt a harmadik utas: Na ne veszekedjetek már!”4 Sokan úgy vélik, hogy a magyarok is reálisak, de nagyon más módon mint a svédek. Mikszáth pl. azt írja, hogy a magyar jó diplomata lenne, mivel nehéz zavarba hozni. Egy szakképzett diplomatára semmi sem lehet nagy hatással: „nil admirali”. Semmi sem változtathatja meg az ítélőképességét. Tehát mindig ésszerűnek kell lennie.
A kurzusokon és egyesületekben való részvétel mindig egy közös tevékenységről szól. Nincs még egy olyan ország, ahol a lakosság ilyen nagy százaléka aktív egyesületi tag, vagy amelyben ilyen sokan járnának tanfolyamokra. Ezek a tanfolyamok elsősorban nem tanító jellegűek, hanem a szociális együttlét illetve szabadidős tevékenység formái. A szociológus Hans L Zetterberg a következőket írja a Rational Humanitarians-ban: Egy istenfélő svéd gyakran szégyenkezik azért hogy istenhívő, amíg egy racionális svéd egyáltalán nem szégyenkezik abban, hogy az ésszerűségben hisz. A svéd társadalomban az ésszerűség mindent áthat, a rádiót, TV programokat, a nagy napilapok hasábjait és vitaoldalakat. A politikai viták is inkább gazdaságtudományi, államigazgatási és szociológiai szemináriumokhoz hasonlítanak. A dánok szerint a svédekre jellemző, hogy jók a tervezésben és a folyamatok ellenőrzésében. Ugyanakkor állításaik szerint nagyon merevek, naivak, óvatosak, nincs humorérzékük, a döntések kivitelezésében nagyon lassúak. Ennek az ésszerűségnek van egy svéd változata. Zetterberg még úgy jellemzi, hogy hiányzik belőle a francia „egyenes út” jellemzője, vagy az angolok „pragmatikus”
4
Åke Daun: Svensk Mentalitet (102. oldal)/Svéd mentalitás
47
tájékoztatása vagy a német ésszerűség súlypontja a „tökéletes” megoldásokra. A svéd racionalistára a mértékletesség a jellemző. A kulcsszó a „lagom” amely ésszerűt és arany középutat jelöl. Mivel a magyarban nincs rá megfelelő szó, ezért a következőkben a könnyebb megérthetőség céljából részletesebben kifejtem. Több szótárban utánajártam, hogy miként fordították. A svéd-magyar Lakó György féle szótárban a következő áll: Lagom: 1. (éppen) megfelelően vagy eléggé, kellően Mérsékelten, mértékletesen (måttlighet!) Stekt: kellően megsütött vagy átsült (hús) ~ stor: éppen elég nagy Mer än~: a kelleténél is több Det var så ~ trevligt hos dem: nem volt valami kellemes náluk (jellemző a svédekre, hogy nem mondják ki, ha valami rossz volt) Hon kom just~: éppen jókor jött Skrik~!ne kiabálj úgy! II. adj.,indec.,megfelelő, kellő,illő, elég, elegendő I~tid: kellő időben ~värme: mérsékelt meleg III. det rätta eller gyllene~: a helyes mérték Lagom bäst: legjobb az arany középút Amikor azt tapasztaltam, hogy nincs közvetlen magyar megfelelője, kikerestem a svéd-angol szótárban és később a svéd-német szótárban. Lagom:I.adv.just right, (nog) just enough (éppen elég) (den är alldeles)~saltad: salted just right (éppen jól sózott) komma precis~ i tid: be just in time (épp jókor érkezni) skrik~!Don’t shout like that! (Ne kiabálj úgy!) II.(pred) just right(nog) enough (éppen elég) (attr)(tillräcklig) adequate, sufficient (elegendő, mérsékelt) (lämplig, passande) fitting (megfelelő) är det här ~mycket?-is this enough? (Ez pont elég?) III.~är bäst: (ung.) everything is moderation (Legjobb az arany középút) Egy példa a német szótárból:~ är bäst: alles mit Maβ und Ziel. (Mindent mértékletesen) 48
Itt látható, hogy a svéd lagom szó tipikusan svéd és nincs igazi megfelelője más nyelvekben. Egy amerikai államférfi Thomas Anton így ír:”…egy svéd kormány vagy vezetőség elutasít minden olyan véleménynyilvánítást, amely nem tényeken alapul”. Azok az emberek, akik szerint az ésszerűség az érzéseket eltompítja, a tényszerűséget kedvelik. Általában azok tényszerűek, akik ragaszkodnak a tényekhez. A tipikusan tényszerű emberek nem szívesen ábrándoznak, inkább nem nyilvánítják ki véleményüket, ha nem biztosak a dolgukban. Megkérdeztem svédeket, hogy mit jelent a „jag säger ingenting, så har jag ingenting sagt” kifejezés. Ha az ember nem bizonyos saját véleményében, akkor mondja ezt. Magyarul kb. annyit jelent, hogy „ne szólj szám nem fáj fejem”. A svédek ragaszkodnak a tényszerűség minden fokához, így statisztikai és tudományos elemzések alapján szívesebben alkotnak véleményt. Minden téren kerülik a konfliktust, állandó jelleggel törekednek a megállapodásra. Ragyogó példája ennek a törekvésnek a gyakran előforduló svéd kijelentés: „ vi måste skapa klarhet i det här” ami annyit tesz: tisztán kell látnunk a helyzetet. Vagy egy másik gyakori kifejezés: gå till botten, ami azt jelenti, hogy a dolgok végére kell járni. A svédek tehát követik az ésszerűséget és a praktikus célszerűséget. A 3-3. ábra azt is megmutatta, hogy a svédeket az ésszerűség vezeti és nem az érzelmeik és az ilyen típusú emberek inkább rendszeretők. A következő kérdés ezt az emberi vonást kutatja, ezért lehet érdekes: „Mérgesek vagytok-e a rendetlen és pontatlan emberekre?” A svédek 80%-a igennel válaszolt. De most röviden nézzük meg az idő kérdését, miként értelmezzük az időt és a pontosságot kultúráinkban? Létezik két kifejezés, amely mind a magyarban, mint a svédben megtalálható. Az egyik az „Idő pénz”. Az idő értékes, mivel szükséges ahhoz, hogy pénzt keressünk, amely szintén elsőrendű. A másik kifejezés „Ne pazarold az idődet”. Ezek szerint mindkét kultúra az időre úgy tekint, mint valami véges dologra. Ezért óvatosan kell bánni vele és ésszerűen. Más szavakkal élve mindkét kultúra pontos az idővel, de ezt a pontosságot eltérő szigorral kezeljük. Azt lehet mondani, hogy egy és ugyanaz a kérdés más-más kultúrában másképpen értelmezendő. Bizonyos fogalmak tartalmi lényege az, amely kultúránként eltér. Pl. egy olasz Olaszországban nyugodtan érkezhet húsz perccel később egy megbeszélt találkozóra. Viszont ha egy órát késik, akkor azt mondják rá, hogy pontatlan. Ha egy
49
ember Svédországban 20 percet késik, ő már pontatlannak számít. Feltettem néhány kérdést svédeknek és magyaroknak az időről és annak betartásáról, íme az eredmény: A svédek szerint a magyarok egyenesen rosszak az idő betartásában, de ezt a magyarok is elismerik. Egy svéd számára nehezebb elviselni, ha valaki késik 10 percet egy megbeszélt találkozóról. Valódi ürügyre, magyarázatra várnak. A magyarok nem annyira szigorúak ilyen tekintetben, talán azért mert ő maguk is többször késnek. A svédek nyugodtan tovább várakoznak, ha a helyzet úgy hozza. Húsz-harminc percet tudnak várni, amíg a magyarok 15 perc után feladják. Attól is függ az egész, hogy mikor, milyen helyzetben kell várni. A magyarok sokat tudnak várni a betegváróban, még akkor is, ha korábban már megbeszéltek egy időpontot. Az orvosoknak megvan ez az előjoguk, hogy sokáig foglalkozzanak csak egy beteggel, miközben mindenki vár. Egy másik személy, akire feldühödés nélkül várni tudunk az a barátnő vagy a barát. A svédek a várakozást teljesen másképpen élik meg. Várni egy késő vonatra, vagy valakire, aki nem jön el a megbeszélt időpontra azt a svédek hihetetlenül érzékenyen élik meg, olykor személyes sértésnek veszik. Ezzel szemben sokat tudnak várakozni olyan helyzetekben, ahol előre nem volt megbeszélt időpont. Ilyen esetek a bolt, étterem. Számomra meglepő válasz, amire nem számítottam a gyerekre való türelmes várás. Ellenben ha egy svéd valakivel 14.00 órára beszélt meg találkozót, akkor elvárja, hogy a másik ott legyen. Ha több mint 15 percet késik, akkor magyarázatot vár és elnézést. Ilyenkor sokszor úgy gondolják, hogy a késlekedő személy hanyag és hogy saját ideje fontosabb, mint a várakozóé. A svédek hasonlóan a magyarokhoz, rosszul tűrik a hanyagságot. Ez sérti az ember önérzetét. Megkérdeztem, hogy hogyan történik egy este 7 órára történő vacsorameghívás. Mikor kell érkezni? A svédek és magyarok szerint sem szabad korábban jönni, talán kicsit később. Ha a korábban és a később között kell választani, akkor inkább a későbbet választották. Az eddigieket úgy lehetne összegezni, hogy mindkét nép az időt a másik iránti tiszteletként értelmezi, de a magyarok nem mindig tudnak saját elvárásaiknak megfelelni, de késni egyfajta megvetést is jelent. Túl korán sem szabad érkezni, ez eléggé udvariatlanság és a munka világában a bizonytalanság jele.
50
Most pedig térjünk vissza a munka időbeosztásához. Jól ismert szokás, hogy Svédországban a találkozókat előre megtervezik még a magánéletben is. Ez nálunk nem így van, legalábbis a magánéletben, de ezt részletesebben a szabadidővel kapcsolatos részben fejtem majd ki. Svédországban gyakori -úgy mint nálunk- a találkozó kezdetének meghatározása, de Svédországban azt is eldöntik, hogy mikor van vége. Ilyen módon 13.00 és 15.00 között is lehet egy értekezlet és egy másik azt követő 15.30 és 17.00 között. Ez nagyon hatásos mutatója a szervezőkészségnek. Más kultúrájú embereknek ez zavaró lehet, sőt mi több sokan ezt nagyfokú tapintatlanságként értelmeznék. Miért ne folytatódhatna egy értekezlet? Ez udvariatlanság azokkal szemben, akik nem tudták nézőpontjaikat kifejteni, vagy azokkal szemben, akik kénytelenek mondanivalójukat rövidre fogni. Ezzel kapcsolatban kikértem svéd cégeknél dolgozó magyarok véleményét. Szerintük helytálló ez a módszer, mert legalább mindenki tudja, hogy mennyire kell odafigyelnie. A megkérdezettek felfedték, hogy olykor az időt kicsit meghosszabbítják, de nem sokkal. A 3-3. ábra a tervezést és az ésszerű munkastílust szemlélteti. Nemcsak a magyarok látják a svédeket komolynak és ésszerűnek. Ez a „térjünk a tárgyra” stílus, amely olykor száraz, igazán jellemző. Az ábra szerint a magyarok magukat sokkal érzelmesebbnek és spontánnak
tartják.
A
magyarok
a
svédeket
előretervezőnek,
racionálisnak,
tényszerűnek vélik, olykor embertelennek, szinte robotszerűnek. Sok svéd számára az értelem és racionalistás erősen összekapcsolódik a technikai és gazdasági fejlődéssel. Ez azt jelenti, hogy magas gazdasági fejlettségű országokban sokkal inkább a racionalistás van jelen. Gondoljunk csak bele. Az IKEA gondosan, praktikusan gyártott, ésszerűen becsomagolt termékeire. Maga a csomagolás is ezt a képet tükrözi. A svéd design nagyon egyszerű és modern és ez számtalan dologból kitűnik (öltözet, telefon, autók stb.) A déli országokat ezzel szemben érzelemmel teli értékekkel asszociáljuk: népviselet, szuvenír, jó étel és kellemes zene, szép időjárás vagyis olyasmi, amely a fő szempont , amikor a svédek délebbre utaznak. Ésszerű tervezéssel lehet nyereségesen irányítani egy vállalatot, melynek egyébként véges eszközei vannak. Ez egy határozott álláspontja a svéd vállalatoknak. Ez az álláspont a külföldiek számára kiadott nyelvkönyvekből is tükröződik. Sok olyan szöveg van benne, amely arról szól, hogy hogyan spóroljunk pénzt, vagy energiát jól megtervezett módon. A századfordulón Svédország nagyon fejletlen és szegény volt. Több mint másfélmillió svéd hagyta el országát 1880-1920 között. Olykor annyira 51
éheztek az emberek, hogy a faháncsból készült kenyeret is megették. Ez a nagy szegénység eredményezte, hogy az emberek gyűjtögettek. Innen ered a takarékoskodás történelmi magyarázata. Ingvar Kamprad is ebből a nagy szegénységből indult, mielőtt megalapozta az IKEA-t. Amikor a két kultúra emberek iránti érdeklődését vizsgáljuk, akkor mindkettő úgy vélheti, hogy a saját kultúrája nyitottabb ilyen értelemben. Ez azon múlik, hogy mindkét kultúrában él egyfajta emberszeretet. A svédek általános jólétet akarnak biztosítani minden ember számára és ez az alapja a más emberek iránti érdeklődésnek. A magyar emberszeretet lényege a vendégszeretetben van, erről messzeföldön ismertek és önmagukat is kiváló házigazdának tekintik. Ha a két kultúrát vesszük, nem egyforma az érdeklődés foka más emberek iránt. A 3-4. ábra azt szemlélteti, hogy mekkora érdeklődést tanúsítanak a magyarok, illetve a svédek más emberek iránt. A svédek úgy gondolják más svédekről, hogy nagy az érdeklődés foka más emberek iránt. Ezzel szemben a magyarok nem vélik a svédeket nagy érdeklődőnek. Érdekes, hogy a svédek a magyarokról kb. ugyanúgy vélekednek, mint fordítva.
alacsony és nagy érdeklődés az emberek iránt 7 6 5 4 3 2 1 0
alacsony és nagy érdeklődés az emberek iránt
magyarok látják a svédeket
svédek látják a svédeket
magyarok látják a magyarokat
svédek látják a magyarokat
3-4. ábra Az érdeklődés foka más emberek iránt Üzleti összefüggésben sok külföldi véli úgy, hogy a svédek annyira ésszerűek az idővel, hogy szinte spórolnak a kapcsolatteremtő „small talk”-on amelyek a gyerekre, családra és más hétköznapiságra irányulnak, amely néha félreértést szül.
52
Egyszer olvastam egy angol könyvben a kulturális különbségekről, ahol az állt, hogy a svédek és a többi skandinávok olyanok, mint az amerikaiak. Ez állt a szövegben: „Strangely enough, Scandinavians are rather like Americans. They value efficency, novelty systems and technology. They are firmly profit-oriented. They want result yesterday.”5(„Elég különös, a skandinávok inkább az amerikaiakhoz hasonlítanak. Értékelik a hatékonyságot, az új rendszereket és a technológiát, ők erősen nyereségorientáltak, ők tegnapra akarják az eredményt.”) Ebből az vonható le, hogy csak a magyarok tekintenek úgy a svédekre, mint kevésbé érzelmesek. Lehet, hogy pontosan az idő kihasználásáért folytatott harc okozza ezt az érzést más kultúrák képviselőiben. Az Electrolux-LEHEL elemzés során sok embert kérdeztem meg a különböző munkaaspektusok fontosságáról. Ez különösen sok nehézséget okozott, mivel maga a munka szó másképpen értelmezendő. Magyarországon már eleve az a fontos, hogy valakinek munkája van, amíg Svédországban a hangsúly azon van, hogy milyen típusú munkát végez. Egy szembetűnő különbség az volt, mikor a munkával kapcsolatos fontossági tényezőket vizsgáltam. A magyarokat a fizetés érdekelte, míg a svédeket a sikerek. Olyan
tényezők,
mint
fizetés,
munkakörülmények,
munkapótlék
fontosak
Magyarországon. A svédek számára vonzó a motiváció, saját fejlődés lehetősége és felelősséggel járó munkák. Az ábra azt mutatja, hogy a svédek számára (bár nem sokkal) fontosabb, hogy munkahellyel rendelkezzen. Ezt a következtetést szemlélteti a 3-5. ábra.
5
Mark Powell: Business Matters 83.old./Üzleti ügyek
53
A két kultúra hogyan részesíti előnyben a különböző munkatényezőket Siker Felelősség Megbecsülés
magyarok svédek
Önképzés Munkapótlék Munkafeltétel Munkahellyel rendelkezik Fizetés 0
20
40
60
80
100
3-5. ábra Munkatényezők eltérő preferálása A munkához való viszonyulás igazán eltér a két országban. Egy érdekes dolog, amit Hans Holmqvist is felvet elemzésében: Addig, amíg nincs ismerete az egyik kultúrának a másik kultúra értékrendjéről, addig a sajátját veszi alapul. Rávilágított arra, hogy a svédek mennyire másképpen képzelték el a magyarokat, mikor megismerkedtek a másik kultúrával és fordítva is igaz.
54
A svédek alulbecsülik és túlbecsülik a magyaroknál a következők fontosságát siker felelősség értékelés
Nem rendelkezik tapasztalattal Tapasztalattal rendelkezik
önkifejlődés munkapótlék munkafeltétel fizetés
-60
-40
-20
0
20
40
60
80
3-6. ábra Munkahelyi tényezők értékelése Érdekes, hogy az a svéd, akinek semmilyen elképzelése sincs arról, hogy milyen a magyar, valószínűen alulértékel olyan dolgokat, mint fizetés, munkakörülmények és munkapótlék. De miért? Azért, mert a saját kultúrája értékeléséből indul ki. Ha jobban megismernek bennünket, találgatásaik jobban igazolódnak. Az amit a svédek még mindig rosszul ítélnek meg, még akkor is ha jobban megismerik a magyar mentalitást, az az önfejlődés fontossága. Az hogy alulbecsülik az egyfajta „túlreagáláson” múlhat, vagyis mivel túl fontos számukra ez a munkakritérium, ezért itt szigorúbban történt az értékelés. Az elismerés, felelősség és előléptetési lehetőségek fontosságának túlbecsülését nehéz megmagyarázni. Ezekről a dolgokról nehéz beszélni, ha nem egy kultúrához tartozunk, nehezebb, mint pl. a fizetés kérdése. E miatt a megértési folyamat több időt igényel és több kommunikációt. A magyar mentalitásból kiindulva, egy vezetői beosztásban lévő magyar férfi könnyen félreértheti azokat az elvárásokat, amikor hasonló beosztású svéd kollégájával találkozik. Az első, ami számára idegen a fizetés és jutalékok iránti teljes érdektelenség. Azután rájön, hogy fontos egy ösztönzést találni, amely segít elérni a sikert, valamint a felelősséget is tudni kell vállalni. De mivel ezekről az elvárásokról ritkán beszél az ember nyíltan, több időbe telik megérteni a svéd kollégákat. Még ha lehetne is ezekről
55
az értékekről beszélni, akkor is nehéz lenne őket megérteni, mivel eltérő a fontossági sorrend. (3-7 ábra)
Magyarok akik megpróbálnak alkalmazkodni a svéd munkamódszerhez alulbecsülik illetve felülbecsülik a következők fontosságát Fizetés Munkafeltétel Munkapótlék Önfejlődés Értékelés Felelősség Siker -80
-60
-40
-20
0
20
40
60
3-7. ábraMunkahelyi tényezők értékelése Egy nagyon nagy különbség, amely nemcsak munka terén mutatkozik meg, de amely ott is nagy jelentőséggel bír az a svédek azon törekvése, hogy elkerüljék a konfliktusokat. A japánokhoz hasonlóan a svédek is mindig meg akarnak egyezni. A magyarok ezzel szemben nyitottak a konfliktusokra. Mint ahogy Krisztics Sándor is írja könyvében a magyarságról: „A magyar, mint kis nemzet tagja ösztönösen befeléforduló. A magyar állandó harcot vív, még akkor is, ha nincs ki ellen harcolnia. A magyarok jobban értékelik azokat, akik mernek ellentmondani.” Konfliktushelyzetben a magyar dolgozó azt gondolhatja, hogy a megállapodás és jóváhagyás folyamatban van, amíg a svéd fél azért küzd, hogy önmagát ellenőrizze, és hogy ne mutassa ki haragját. Elkerülik a konfliktusokat, amíg lehet, de ha a folyamat ahhoz a ponthoz ér, ahol már nem lehet kompromisszumot kötni, akkor gyorsan és kegyetlenül reagálnak. Ezért mondják a svéd főnökökre, hogy selyemkesztyűbe bújtatott vasöklük van. A hivatalos tevékenységek is kissé érdekesek lehetnek más kultúrák számára, pl. nekünk, mivel mi kicsit merevebb kifejezésmódokhoz szoktunk főleg munkaösszefüggésben. A magyar munkakultúra dicséri az engedelmességet és azokat, akik mereven a kapott utasításokhoz ragaszkodnak. A képesítésértékelés is máshogyan néz ki Svédországban, mint sok más keleteurópai országban. Nagy hangsúlyt fektetnek a címekre, pl. doktori címre. Nagyon kevés magyar lenne, aki nem említené meg, hogy doktor a bemutatkozásnál. Egy 56
doktori fokozat jelentősen többet ér, mint pl. egy többéves szakmai tapasztalat. Svédországban a képesítési értékelés sokkal lazább és kevésbé formális, mint nálunk. „Fontos, hogy mit tettél korábban, de fontosabb hogy ki vagy. „Ugorj be hozzánk és beszélj, hogy megnézhessük mennyire illünk össze….”-ez egyfajta szlogenje a nem hivatalos képesítés értékelésnek. Miben különbözik egy svéd és magyar hivatalnok? A hivatalnokok a közszférában különböző módon viselkedhetnek, attól függően, hogy a világ mely részén élnek. Az ideális svéd hivatalnok igazi bürokrata és érzelemmentes. Ebben a tekintetben Svédországban valamennyi álláskategória ide sorolható. Már az 1500-as években arról írt Olaus Petri a svéd egyház reformátora, hogy egy ideális bíró hogyan viselkedjen. Napjaink ideáljától 450 év elmúlásával ez nagyban eltér. Mindenki a legjobban tőle telhetőt tegye, és bármit tesz, harcoljon érte. Olyan erkölcsű legyen, hogy mindenkivel egyformán bánjon. Szabályok irányítanak és nem a szimpátia, illetve antipátia. Magyarországon ezzel szemben fontos a kapcsolat, ha az ember bármit el szeretne intézni. Svédországban az egészségügyi dolgozók magas keresete miatt a hálapénz, mint fogalom nem létezik. A helyzet nem annyira rossz, mint némelyik más országban, de egyáltalán nem kellene, hogy így legyen. Svédországban a megvesztegetésről egységes nézet van. Meglehetősen nehéz határt szabni az ajándék és megvesztegetés között, de a svédeknek ebben az esetben nagyobb a tűrőképessége. A legtöbb svéd hivatalnok is furcsán érezné önmagát, és azon tanakodna, hogy az ajándékozó mit vár cserébe. Az utolsó kérdés, amit ebben a fejezetben megemlítek, a svédek igénye illetve a magyarok kényszere arra, hogy tevékenyek legyenek. Már említettük, hogy a svédek szeretik előre megtervezni a munkát, a szabadidőt, ami különös és zavaró lehet idegenek számára. A szabadidő eltöltésének különbözősége abból fakad, hogy a magyarok kénytelenek többet dolgozni. Maga a munkaidő és a munkahelyre való ingázás ideje hazánkban az egyik leghosszabb egész Európában. Emellett sajnálatos tény az, hogy magyar tűzoltók tüntettek az Európai Parlament előtt a közel 54 órás munkaidejük legalább 40 órára történő redukálása miatt. Svédországban a heti munkaidő 40 óra.
57
Herlitz a következőket írja könyvében: „Sok svéd szülő gyermek kérdezte meg szüleit, hogy mikor jönnek értük az óvodába: „Lesz időm játszani, amikor hazamegyünk?” Hogy lehet, hogy a gyerekek ilyen kérdést tesznek fel? A válasz feltehetően a svéd rangsorolásból ered, az emberek igyekeznek tevékenyek lenni. Már az óvodában meg kell tanulni a gyerekeknek alkalmazkodni a napi programhoz. A magyar óvodákban is sok mindent csinálnak a gyerekek, de szigorúan csak az ebéd és alvásidőhöz ragaszkodnak. Mindkét országban a szülők ragaszkodnak ahhoz, hogy a gyerekek elfoglalják magukat valamivel. A gyereknek a hét napjain különböző helyre kell mennie pl.: foci, úszótanfolyam, nyelvóra stb. Nagy különbség, hogy nálunk a gyerekek azért járnak tanfolyamokra, mert azt szeretnék, ha a gyerek valami hasznosat tesz, amíg a szülők dolgoznak. A magyar szülőknek teljesen leterheli a munkahely, különmunkák, háztartás és a családról való gondoskodás. Herlitz szerint a svédek ezzel szemben szeretnek elfoglaltak lenni. „Most sok a dolgom”, „Nem tudom, hogy ráérek-e”, szokták gyakran mondani Svédországban. Én is ismerek olyan svédet, aki gyakran így válaszol. Egy nap egyik kollégája hívta meg magához egy teára (a kolléga nem svéd volt) és elutasította, azzal hogy nem ér rá. Utána kicsit átgondolta a válaszát. Valóban nem érek rá? Akkor jött rá, hogy olyan gyakran használta a kifejezést, hogy nem ér rá, hogy akkor is ezt mondta, amikor ráért volna. Svédországban gyakori az esti tanfolyamra való járás. Nálunk alig ér rá valaki. Aki mégis megteszi, leginkább nyelvórákra jár. Svédországban tehát fontos hogy valamivel elfoglalja magát az ember, amíg Magyarországon tényleg sokat kell tenni, azért hogy az ember jól éljen. Mint ahogyan Herlitz is írja: „Tekintettel a gyors technikai fejlődésre, sosem volt ilyen sok időnk, mint most. Ezzel szemben sok svéd véli úgy, hogy sosem volt olyan kevés ideje, mint most. Az ok a nagyszámú választási lehetőségben rejlik, és abban hogy egyre inkább elfoglalják magukat az emberek.
58
4
Értékelés Svédországot kiemelt fontosságú relációnak, stratégiai partnernek tekintjük. Uniós
tagként is számíthatunk a tapasztalatok átvételére, mivel a szakminisztériumok közötti konzultációk rendszeresek, így a két ország egymás gazdasági helyzetéről is gyorsan informálódik. Bár Svédország nem a legelsők közé tartozik a befektető nyugati országok között, de az ország nagyságához és Magyarországtól való távolságához képest mégis jelentős svéd tőke jut országunkba. Nem hivatalos számítások arra mutatnak, hogy a svéd vállalatok a tíz év alatt több mint fél milliárd USD-t fektettek be, és felbecsülhető, hogy kb. tizenkét-tizenháromezer magyar áll svéd vállalatok alkalmazásában országszerte. Még ha a svéd befektetések száma csökkent is az 1990-es évek végén, azok a svéd cégek, amelyek már a helyszínen vannak, folytatják működésüket a magyar piacon. Mind ezen túl több együttműködés kezdődött meg a magyar egyetemek és a Magyarországon működő svéd cégek között. Magyarország gazdasági helyzete nem engedi, hogy a lakosság a munkát, mint életértéket fogja fel. Míg a magyarok jobb életre törekednek munkájuk által, addig a svédek önbecslése nő, ha munkájukat jól végzik. Ezért a munka területén különböző elvárások vannak. A munka ideje illetve a munkahelyen átélt stressz eredménye az, hogy a szabadidőt is másképpen élik meg a két kultúrában. Az eddigi kapcsolatokon túl nagy jelentőségű lenne a meleg vízű gyógyturizmus fejlesztése,
amely
történhetne
többek
között
svéd
anyanyelvű
prospektusok
előállításával, vagy svéd cégek közvetlen bevonásával a fürdők kiépítése terén. Az éves beutazóforgalom táblázata is jól szemlélteti, hogy az elmúlt évben nőtt a hazánkba látogató svédek száma. Ebbe a turistákon kívül beleértendők az üzleti céllal érkezők is. Az északi turisták számára elsősorban a gyógyvízfürdők és a Hortobágy népszerűsítendő, hiszen Svédországban ezen természeti adottságok nem léteznek. A magas szaktudású munkaerő mellett a kiemelkedő gazdasági környezet is mérvadó a hazánkba települő cégek számára. Olyan programok, mint a Gripen vagy a „Svédületes” fémjelzik a svéd gazdaság és kultúra magyarországi jelenlétét és ezek a programok hozzájárultak ahhoz, hogy hazánkat a svéd emberek a sajtóból jobban megismerjék. Az Electrolux, mely regionális-elosztó szereppel is bír, a legjobb példája a svéd gazdasági sikernek. Versenyképes termékeik energiatakarékosak és környezetbarátok.
59
Ezt fémjelzi, hogy már 1993-ban megjelent az elsőként gyártott abszolút zöld hűtőszekrény. Ugyanakkor az Electrolux Lehel Kft. a régió legnagyobb foglalkoztatója, közel 4000 főt foglalkoztat és a beszállítókon keresztül is további 2500 főnek ad munkát. A régió legnagyobb munkáltatója mellett a legnagyobb adófizető is. Csak 2001-ben 482 millió helyi adót fizet és közel 3 milliárd forint állami adót. A céges programban támogatások is szerepelnek, támogatásra kerül a jászberényi tömegsport és szabadidő tevékenység. Az Electrolux a világ vezető háztartási készülék gyára kíván lenni és az elmúlt évek fejlődése is jól jelzi, hogy a magyar munkaerő képes hosszútávon minőségben és hatékonyságban egyaránt felvenni a versenyt az EU-val, a fejlett világgal. Tekintettel arra, hogy hasonló lélekszámú nemzetről van szó, ezért azt gondolom, hogy a két ország gondolatvilága a munka, gazdaság és az élet területén közeledik, ezért hosszútávon kifizetődő az egymástól való tanulás illetve együttműködés. Svédország az Európai Unióban is egyfajta arany középutat képvisel, példaként szolgálhat a többi tagország számára a demokratizmus, a szabályok betartása, a vállalati kultúra és a természet szeretete terén.
60
5
Kérdőív
Ez a kérdőív a diplomamunka elkészítéséhez készült. A kérdésekre adott válaszok közül nincsen „jó” illetve „rossz” válasz, az összegzést ezen információk figyelembevételével végeztem el. A kérdőívre a Jászberényi Electrolux dolgozói válaszoltak, valamint a Szentlőrinckátán található Haldex cég dolgozói. A válaszokból az derült ki, hogy a magyarok és a svédek hogyan viszonyulnak a munkához. Köszönöm a segítséged! 1) Milyen volt az állásinterjúd hogyan emlékszel rá vissza? Mennyire volt hivatalos hangulata?
…………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… ……………… 2) A munka fontos része az életednek? Miért?
…………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… ……………… 3) Vannak jó barátaid a munkahelyedről? Szoktál munkaidőn kívül találkozni kollégáiddal, esetleg meghívni őket magadhoz?
…………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… ……………… 4) Szívesen mész be dolgozni egy hétvége vagy ünnep után?
…………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… ……………… 5) Mennyi ideig tudsz nyugodtan várakozni?
…………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… ……………… 6) A magyarok általában pontosak?
…………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… ………………
61
7) Ha lehetne három kívánságod mi volna az?
…………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… ……………… 8) A cég ahol dolgozol, mennyiben nyugati? Mit tartasz jónak, mit rossznak? Mennyiben más, ha egyáltalán más, egy svéd vállalatnál dolgozni?
…………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… ……………… 9) Hány svédet ismersz munkahelyedről, milyennek tartod őket?
…………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… ……………… 10) A svéd főnökök igyekeznek jó példával elöljárni a Költségcsökkentés területén? Persze rajtunk takarékoskodnak.
…………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… ………………
62
6
A szakdolgozat témájával kapcsolatos fotók
1.fotó Jönköpingi gyufagyár
2.fotó Jönköpingi gyufagyár
63
3. fotó A jászberényi üzem fagyasztó termékcsaládja
4. fotó Jászberényi Fagyasztóláda Gyártó Üzem
64
Irodalomjegyzék Arany János: Arany János költeményei Helikon Kiadó, Békéscsaba 1983. Cranfield-Human Resource Management; europeiskt perspektiv ref. Oxford Research 1998b Daniel Gustafsson: Svédország és Magyarország-Svéd Intézet/Berlings Gazdadági és Közlekedésügyi Minisztérium anyagai Halász György: Milyen a magyar? Magyar Világ, Bp., 1989. Hans Holmqvist: Management cultures in Hungary and Sweden/ A study of culture related differences in management practices Herlitz Gillis: Svenskar-Hur vi är och varför vi är som vi är/Konsultförlaget AB, Uppsala 1991. Krisztics Sándor: A magyar nemzeti öntudat Magyar Szociográfiai Intézet, Pécs 1942. Lakó György: Svéd-magyar szótár Akadémiai Kiadó, Budapest 1985. Magyar Turisztikai Hivatal Robert H Rosenfeld és David C Wilson:Managing Organizations, McGraw-Hill Book International Limited, London 1990. Svéd Kereskedelmi Kamara Zetterberg, Hans L. "The Rational Humanitarians," Daedalus, 113, No. 1, Winter 1984, Åke Daun: Svensk mentalitet Rabén och Sjögren bokförlag 1989. http://www.nol.hu/cikk/352621/ http://www.swedishtrade.com/hungary/docfile/58687_050427%20Subsidiary%20list.xls
http://www.itps.se/pdf/Gozzo_anteckn.pdf 50 éves a LEHEL/Jubileumi kiadvány GTE Háztartási Gépek Szakosztálya/Gépipari Tudományos Egyesület
65
