BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány

A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁS-FEJLESZTÉSI POLITIKA - AUSZTRIA ÉS MAGYARORSZÁG -

Készítette: Majnár Éva

Budapest, 2009

Tartalomjegyzék Táblázatok és ábrák jegyzéke............................................................................................. 5 1. Bevezetés........................................................................................................................... 6 2. Kis- és középvállalkozások a gazdaságban.................................................................... 8 2.1. A kis- és középvállalkozások szerepe és jelentősége a gazdaságban............................. 8 2.1.1. A kis- és középvállalkozások fogalma ........................................................................ 8 2.1.2. A kis- és középvállalkozások jelentősége ................................................................... 9 2.1.3. A kis- és középvállalkozások előnyei........................................................................ 10 2.1.4. A kis- és középvállalkozások hátrányai, nehézségei ................................................. 12 2.2. Gazdasági helyzet és vállalkozáspolitika a 90-es években........................................... 13 2.2.1. Ausztria...................................................................................................................... 13 2.2.1.1. Gazdasági helyzet ................................................................................................... 13 2.2.1.2. Az osztrák vállalkozások jelentősége a 90-es évek elején ..................................... 13 2.2.1.3. Az osztrák vállalkozások támogatása ..................................................................... 14 2.2.2. Magyarország ............................................................................................................ 16 2.2.2.1. Rendszerváltás ........................................................................................................ 16 2.2.2.2. Vállalkozáspolitika a 90-es években az átalakuló gazdaságban............................. 16 2.2.2.3. A kis- és középvállalkozások helyzete a 90-es években Magyarországon ............ 23 3. A kis- és középvállalkozások és az Európai Unió ....................................................... 26 3.1. Az uniós csatlakozás és annak hatása a kis- és középvállalkozói szektorra................. 26 3.1.1. Ausztria...................................................................................................................... 26 3.1.1.1. A csatlakozás előzményei....................................................................................... 26 3.1.1.2. Az uniós csatlakozás............................................................................................... 29 3.1.1.3. Az uniós csatlakozás hatása az osztrák gazdaságra................................................ 30 3.1.1.4. Vállalkozáspolitika a csatlakozás után ................................................................... 34 3.1.2. Magyarország ............................................................................................................ 37 3.1.2.1. Az EU-csatlakozás előzményei .............................................................................. 37 3.1.2.2. A csatlakozási tárgyalások ..................................................................................... 41 3.1.2.3. EU-csatlakozás hatása a gazdaságra és a vállalkozásokra...................................... 43 3.2. Az EU vállalkozásfejlesztési politikája ........................................................................ 49 3.2.1. A kis- és középvállalkozások jelentősége az EU-ban általánosan ............................ 49 3.2.2. Az EU kis- és középvállalkozás-fejlesztési politikájának dokumentumai ............... 50

3

3.2.3. A kis- és középvállalkozások helyzete jelenleg az EU-ban ...................................... 55 3.2.3.1. A kis- és középvállalkozások az EU-ban ............................................................... 55 3.2.3.2. Az EU jelenlegi kkv-politikája ............................................................................... 56 4. A legújabbkori világgazdasági válság.......................................................................... 65 4.1. A válság eredete............................................................................................................ 65 4.1.1. A válság oka .............................................................................................................. 65 4.2. A válság hatása ............................................................................................................. 66 4.2.1. A válság hatása Európában........................................................................................ 68 4.2.1.1. Az EU gazdaságélénkítő csomagja......................................................................... 68 4.2.1.2. Az intézkedések hatásai.......................................................................................... 69 4.2.2. A válság hatása Ausztriában...................................................................................... 70 4.2.2.1. Ausztria válságkezelő intézkedései a kkv-politikában ........................................... 71 4.2.3. A válság hatása Magyarországon .............................................................................. 72 4.2.3.1. Magyarország válságkezelő intézkedései a kkv-politikában.................................. 74 5. Összegzés ........................................................................................................................ 76 Irodalomjegyzék ................................................................................................................ 77

4

Táblázatok és ábrák jegyzéke

1. Táblázat: Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kockázatvállalásának mértéke hagyományos hiteleknél ...................................................................................................... 21 2. Táblázat: A bankok által a kis- és közepes vállalkozásoknak nyújtott hitelek állománya, 1999-2002............................................................................................................................ 24 3. Táblázat: A vállalkozások helyzetét jellemző fontosabb mutatók megoszlása méretkategóriák szerint 2001-ben ....................................................................................... 25 4. Táblázat: Az osztrák kereskedelmi mérleg...................................................................... 27 5. Táblázat: A makrogazdasági mutatók változása Ausztriában, 1994-1996...................... 31

1. ábra: Kkv-k az európai gazdaságban ............................................................................... 55 2. ábra: Az európai magánszektor munkahelyeinek a megoszlása a vállalatok nagysága szerint .................................................................................................................................. 56 3. ábra: Az európai kisvállalkozások problémái.................................................................. 57 4. ábra: A kkv-k arról, mennyire hat rájuk a válság ............................................................ 73 5. ábra: A gazdasági válság cégek által érzékelt hatásai ..................................................... 74

5

1. Bevezetés Az elmúlt egy-két évtizedben a vállalati szférát a globális verseny átrendezte. Ennek a versenynek és napjaink technológiai változásainak következményeként a kis- és középvállalkozások szerepe felértékelődött. Szükségessé vált a támogatásuk azért, hogy a gazdaság a globális versenybe be tudjon kapcsolódni. A kis- és középvállalkozói szektor hozzájárul a gazdaság növekedéséhez, a foglalkoztatáshoz és a versenyképesség javításához. A kis- és középvállalkozás-politikát tehát a kormányok politikájában előtérbe kellett helyezni, és a fejlesztésére nagy hangsúlyt kellett fektetni. (Kállay-Imreh, 2004) Dolgozatomban a kis- és középvállalkozás-fejlesztési politika térnyerését és fejlődését mutatom be Ausztriában és Magyarországon. Fontosnak tartom a politika fejlődésének a vizsgálatát a 90-es évektől egészen napjainkig. Nagyon sok változás és intézkedés befolyásolta a kis- és középvállalkozások helyzetét és a politika alakulását, amelyekre a dolgozatom különböző részeiben ki is térek. A 90-es évek elején gomba módra elterjedő kis- és középvállalkozások mindkét országban az érdeklődés középpontjába kerültek. A kormányok vállalkozáspolitikájukban nagyobb hangsúlyt fektettek a kis- és középvállalkozások segítésére. A magyar vállalkozáspolitika dokumentumainak lényegét és főbb pontjait is részletezem. A dolgozatom ezen részében kifejtem azt, hogy a nemzeti kormányok milyen intézkedéseket tettek már a 90-es években a kis- és középvállalkozások támogatása érdekében. Ausztria és Magyarország 90-es évekbeli vállalkozáspolitikájának leírásában megfigyelhetőek a két ország közötti hasonlóságok és különbségek. Az uniós csatlakozás mérföldkő volt Ausztria és Magyarország számára egyaránt. Az országok eltérő adottságaik miatt más és más módon élték meg a csatlakozást. A vállalkozáspolitikában lényeges kérdéssé vált az, hogy hogyan tud Ausztria és Magyarország még a csatlakozás előtt az unió vállalkozáspolitikájára felkészülni, illetve az, hogy hogyan tudnak azzal a csatlakozás után teljes mértékben azonosulni. A csatlakozás gazdasági hatásait, következményeit is elemeztem mindkét országban. Ezen kívül figyelmet fordítottam a kis- és középvállalkozások csatlakozás utáni helyzetének az elemzésére is. Fontosnak tartottam megvizsgálni azt is, hogy hogyan tudták a nemzeti kormányok a csatlakozás után a vállalkozáspolitikájukat az uniós politikával összhangban kialakítani.

6

Az Európai Unió is célul tűzte ki politikájában a kis- és középvállalatok segítését. Mára különböző intézkedéscsomagokat vezettek be az unióban a vállalkozások támogatása érdekében. Az intézkedések prioritásait, lényegét és hatásait bemutatva a dolgozatban egyértelművé válik a kis- és középvállalkozás-politika meghatározó szerepe. A legújabbkori világgazdasági válság Ausztriát és Magyarországot is elérte, s a vállalatok nehézségekkel találták magukat szemben a gazdaságban. Ezek megoldására a nemzeti kormányok a segítségnyújtás különböző formáit vezették be, s széles körű intézkedéseket hoztak mindkét országban. Dolgozatom végén részletezem az uniós, az osztrák és a magyar válságkezelő intézkedéseket. Az intézkedések hatásainak, eredményeinek elemzésével állapítható meg Ausztria és Magyarország válságkezelésének hatékonysága, s az, hogy milyen várakozásokkal tekintenek az osztrák és a magyar kis- és középvállalkozások a közeljövőbe.

7

2. Kis- és középvállalkozások a gazdaságban 2.1. A kis- és középvállalkozások szerepe és jelentősége a gazdaságban 2.1.1. A kis- és középvállalkozások fogalma 2000. január 1-től Magyarországon a 1999. évi XCV. törvény szabályozta a kis- és középvállalkozások

körét.

Uniós

csatlakozásunk

óta

azonban

a

kis-

és

középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szabályozza a KKV-kat. A törvény definiálja a kis- és középvállalkozásokat és összefoglalja az állam által a kis- és középvállalkozások részére adott támogatásokat. Célja tehát a szabályozáson és a támogatáson keresztül olyan gazdasági feltételek kialakítása, amelyekkel a kis- és középvállalkozások tőkeerejét növelik, s emellett a versenyképesség és a foglalkoztatottság növekedését is elősegítik. A törvény célkitűzése az is, hogy az adatgyűjtést az uniós módszerekkel összhangban valósítsák meg. Lényeges szempont emellett az adatok és gazdasági folyamatok összehasonlíthatóságának megteremtése.

Mikro, kis- és középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek -

összes foglalkoztatotti létszáma kevesebb, mint 250 fő, és

-

éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg, továbbá

-

teljesül rá a függetlenségi kritérium: a vállalkozásban az állam, az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján külön-külön vagy együttesen nem haladja meg a 25%-ot.

A 2004. évi XXXIV. törvény értelmében megkülönböztetünk mikro-, kis- és középvállalkozást. A különbségtétel alapját három mutató képzi: foglalkoztatottak száma, éves nettó árbevétel és a mérlegfőösszeg (utóbbi kettőt a gazdálkodási adatok alapján határozzák meg).

8

Mikrovállalkozás: -

a foglalkoztatottak száma kevesebb, mint 10 fő

-

az éves nettó árbevétel vagy a mérlegfőösszeg legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg

Kisvállalkozás: -

a foglalkoztatottak száma 10-49 fő

-

az éves nettó árbevétel vagy a mérlegfőösszeg legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg

Középvállalkozás: -

a foglalkoztatottak száma 50-249 fő

-

az éves nettó árbevétel legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg vagy a mérlegfőösszeg legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg

Elegendő, ha az éves nettó árbevétel és mérlegfőösszeg mutatók közül legalább az egyik megfelel a kritériumnak. Amennyiben két egymást követő beszámolási időszakban a fenti három mutató egyike túllépi a határt, a vállalkozás elveszíti minősítését.

2.1.2. A kis- és középvállalkozások jelentősége A kis- és középvállalkozások jelenléte elengedhetetlen egy modern gazdaságban. Fontos szerepet játszanak a gazdasági növekedésben és a munkahelyteremtésben. Ezen kívül a gazdaság alkalmazkodóképességének javításában és a gazdasági verseny fenntartásában is meghatározóak. Rugalmasabban alkalmazkodnak a változó piaci feltételekhez és képesek a gyors növekedésre. A gazdaság legtöbb ágazatában megtalálhatóak. Szerepet játszanak a munkaerő felszívásában, tehát a munkanélküliség csökkentését is elősegítik. Ezen tulajdonságaik alapján gazdaságstabilizáló szerepük vitathatatlan. A nemzeti kormányok is felismerték a kis- és középvállalkozások jelentőségét, s előtérbe helyezték a vállalkozáspolitikán belül a kis- és középvállalkozások fejlesztését. A kis- és középvállalkozások támogatása, gazdasági erejük növelése, versenyképességük javítása nemcsak gazdasági, hanem foglalkoztatási, szociálpolitikai és politikai kérdés is. 9

2.1.3. A kis- és középvállalkozások előnyei A kis- és középvállalkozások a következő előnyös tulajdonságokkal rendelkeznek: -

Gyorsabb gazdasági növekedés: a jövedelemtermelésben jelentős szerepet töltenek

be a kis- és középvállalkozások. Egyre több ágazatban tevékenykednek és egyre nagyobb részt vállalnak a gazdasági teljesítményből. A fejlett országokban a gazdasági szerkezet

folyamatos

átalakulása

még

nagyobb

teret

ad

a

kis-

és

középvállalkozásoknak. A vállalkozások - lehetőségeiket felismerve - új termékeket hoznak létre és különféle szolgáltatásokat nyújtanak. Jó alkalmazkodóképességük is a gazdasági növekedést szolgálja. -

Verseny: a piacgazdaság egyik fontos eleme a verseny, amely motiváló tényező, s

ezáltal a hatékonyság növelését segíti. A piacon felbukkanó új cégek általában kis- és középvállalkozások. Megjelenésük, piaci jelenlétük a versenyt erősíti. Minél több szereplő van egy piacon, annál nagyobb a verseny, s annál jobban ösztönzi a vállalatokat a hatékonyság növelésére. A vállalatok megszűnése ugyancsak természetes jelenség a piacgazdaságokban, amelynek kapcsán a nem megfelelő célra lekötött erőforrásokat felszabadítják, és más területen hasznosítják. A vállalatok alakulása, működése és megszűnése a vállalati körforgás része. Ez a körforgás meghatározó a gazdaságban, amelynek működéséhez a kis- és középvállalkozások aktívan hozzájárulnak. -

Munkahelyteremtés: a vállalati szektoron belül jelentős munkaerőt foglalkoztatnak

a kis- és középvállalkozások. A nagyvállalatok létszámleépítésekor a munkaerő egy részét a kis- és középvállalkozások szívják fel, s emellett az új munkahelyek nagy részét is ők hozzák létre. A kevésbé fejlett országokban a mikrovállalkozások dominanciája még jelentősebb a foglalkoztatás szempontjából. -

Regionális és helyi fejlődés: a nagyvállalatok gyakran meg sem jelennek kisebb

térségekben, inkább a nagyvárosokra és a fejlett területekre koncentrálnak. Többnyire a kis- és középvállalkozások szolgálják ki a kisebb, helyi piacokat, s tevékenységükkel a helyi gazdaság fejlődéséhez is hatékonyan hozzá tudnak járulni.

10

-

Innováció: a fejlesztésben a nagyvállalatoké a főszerep. Manapság azonban egyre

nő az innovatív kisvállalkozások száma, amelyek ugyan kis mértékben csak, de tevékenységükkel támogatják a gazdaság fejlődését. -

Társadalmi kohézió: a kisvállalkozások általában a helyi igényeket kiszolgálva

helyi piacra termelnek. Abban a környezetben ahol működnek, jelentős munkaerőt foglalkoztatnak, illetve kapcsolataikat is ebben a közösségben alakítják ki. Gazdálkodásuk emberközeli, s ez által a társadalmi kohézió megteremtésében betöltött szerepük vitathatatlan. -

Fiatal és női vállalkozók: lényeges kérdéssé vált napjainkban a vállalkozási

tevékenység ösztönzése, a fiatal vállalkozók motiválása. Az új szereplők megjelenése a piacon jelentősen befolyásolja, és pozitív irányba mozdíthatja a gazdaságot. Manapság a nők szerepe is egyre inkább előtérbe kerül a vállalkozásokban, és ezt tovább kell támogatni. -

Strukturális átalakulás: Egy vállalkozás megalakulása, működése, fejlődése a

gazdaság szerkezeti alkalmazkodásának a része. A legtöbb cég kisvállalkozásként jelenik meg a piacon, s az újonnan belépő, gyors fejlődésre képes vállalatok hamar középvállalkozássá válhatnak, esetleg a későbbiekben multinacionális társaságok lehetnek. Ez a fejlődés jelentős hatással van a piacra, hiszen a vállalkozások köre átalakul. -

Globalizáció lehetőségeinek kihasználása, hátrányainak enyhítése: a globalizáció a

múlt század vége óta jelen van a világban. A változó világ előnyöket tartogat a vállalatok számára, amelyeket a megfelelő időben, helyen és módon érdemes kihasználniuk. Erre jó példa a kommunikációs forradalom, amelynek következtében a vállalatok közötti együttműködés fokozódhat. A pozitívumok mellett azonban a kihívásokkal és nehézségekkel is szembe kell nézniük a vállalkozásoknak. (KállayImreh, 2004)

11

2.1.4. A kis- és középvállalkozások hátrányai, nehézségei A kis- és középvállalkozások esetében azonban megfigyelhetőek bizonyos nehézségek, hátrányok is. A kis- és középvállalkozások méretükből adódóan gyakran versenyhátrányban vannak nagyobb társaikkal szemben. Ez elsősorban a finanszírozási forrásokhoz jutás esetében nyilvánul meg. A kisvállalkozások alapításukkor éppen annyi forrással rendelkeznek, amennyi a megalakuláshoz szükséges. Üzleti terveik és elképzeléseik megvalósításához további forrásokra van szükségük. Többségük nem rendelkezik megfelelő mennyiségű fedezettel a hitel felvételéhez, ebből következően finanszírozásuk az

indulás

időszakában

még

rendkívül

kockázatos.

Az

induló

kis-

és

középvállalkozásoknak tehát csak egy kis része kap hitelt és támogatást. A vállalkozásokkal kapcsolatos kockázatok miatt a hitelek kamatlábai is magasak, tehát kevesebb vállalkozás tudja azokat igénybe venni. A kis- és középvállalkozás politikában mára eltérőbe került a finanszírozási források bővítése, s ezek támogatása az állam által. A finanszírozási gondok mellett problémát jelent az is, hogy a kis- és középvállalkozások átlagköltségei magasak. A vállalkozások elosztási rendszere nem működik elég hatékonyan. Fokozza a nehézségeket az is, hogy a beszerzési áraik is viszonylag magasak. A kis- és középvállalkozásokban az információ hiánya jelentős problémák forrása lehet. A gazdaságban gyakrabban szűnnek meg a kisvállalkozások, mert érzékenyebbek a negatív külső hatásokra. Az említett okok miatt tehát a kis- és középvállalkozások támogatása rendkívül fontos a vállalkozáspolitikában.

12

2.2. Gazdasági helyzet és vállalkozáspolitika a 90-es években 2.2.1. Ausztria 2.2.1.1. Gazdasági helyzet Ausztria gazdasági ereje jelentős volt a 90-es évek elején, amelyet a gazdasági mutatói is alátámasztottak. Az osztrák államháztartási hiány mindössze 2,2 % volt 1990ben. Az inflációs ráta is alacsony, 3,3 % volt. A munkanélküliek száma nem volt jelentős, a munkanélküliségi ráta 5,4 %-on stagnált. Ausztria külkereskedelmi kapcsolataira elsősorban az EGT országokkal folytatott kereskedelem nyomta rá a bélyegét. Emellett Németország is fontos partnernek számított ebben az időben. A 90-es évek elején az osztrák működő-tőke átlépte a határokat, melynek következtében 1992-re közel 1,4 milliárd euró tőkét fektettek be az osztrákok külföldön. Ezzel egyidejűleg az Ausztriába irányuló tőke nagysága is megnövekedett.

2.2.1.2. Az osztrák vállalkozások jelentősége a 90-es évek elején Az osztrák vállalatok körében a kis- és középvállalkozások voltak a meghatározóak. A nagyvállalatok nem voltak gyakoriak Ausztriában. Az osztrák vállalkozók tulajdonságai előnyt jelentettek számukra más országok vállalkozóival szemben. Az osztrák vállalkozók ismeretei pontosak. A vállalkozás területén szerezett tapasztalataikat próbálták felhasználni tevékenységük javításában. A 80-as évek végén megnőtt a befektetési kedv az osztrák vállalatok körében. Ennek az oka az Európai Közösség egységes belső piacának a kialakulása és a keleti határok lebontása volt. Ausztria 1990-ben 5 milliárd schillinget fektetett be a közép-keleteurópai országokba. A kis- és középvállalkozás politika középpontjában a vállalkozások támogatása állt. A cél az volt, hogy a vállalkozások gazdasági ereje növekedjen, fejlődjenek és versenyképesebbé váljanak. Ennek megvalósítására az állam különböző programokat dolgozott ki.

13

2.2.1.3. Az osztrák vállalkozások támogatása A 90-es években a vállalatalapítást és a vállalatok bővítését támogatási programok segítették. A programok keretében készpénzjuttatást és kamattámogatást vehettek igénybe a vállalkozások. Egyik fontos vállalkozás-támogatási program volt a BÜRGES-program. A vállalkozások szerkezetének javításáról szóló törvény ebben az időben lépett életbe, melynek megvalósítása érdekében készpénzjuttatással segítették a vállalkozásokat. Ez a juttatás a hitelfelvétel költségeit csökkentette, ugyanakkor a saját finanszírozás vagy a garanciavállalás költségeit is mérsékelte. Új termelési eljárások kialakítására lehetett igénybe venni, emellett azonban a hátrányos helyzetű régiókba történő beruházásokat is támogatta. Kiemelt szerepet kapott Ausztriában a vállalatok kutatásainak támogatása. A kutatási és fejlesztési infrastruktúra elnevezésű program kedvezményes kamatozású hitelekkel támogatta a kis- és középvállalkozásokat. A cél a kutatás infrastruktúrájának megteremtése volt a vállalatok részére. A támogatás összege legfeljebb 30 millió schilling volt, a kamat pedig évi 3,5 %. Az egyes szövetségi tartományok is nyújtottak a vállalkozások számára támogatásokat. Burgenlandban a „Landwirtschaftsförderung 1980” elnevezésű program a szerkezetet és versenyképességet javító beruházási programokra adott kamattámogatást. 10 évre évi 5 %-os kamattámogatást adtak az iparban és a kisvállalkozásoknál. Felső-Ausztriában a gazdasági szerkezet javítására vonatkozóan dolgoztak ki akcióprogramot. A program célja a kutatás, fejlesztés, innováció segítése, és az új munkahelyek teremtése volt. A Felső-Ausztriai Kisvállalkozói Kamara tagjai igényelhették 5 éves időtartamra az évi 2 %-os kamattámogatást. A salzburgi szerkezetváltási alap 3-4 %-os kamattámogatást nyújtott a vállalkozásoknak, amennyiben azokban újító termelési vagy szolgáltatási programokat vezettek be. Fontos volt az osztrák vállalkozások külpiaci tevékenységének segítése. Az exporttevékenységük fokozására a vállalatok kedvezményes kamatozású exporthiteleket kaptak. Az exportalap-hitelek az alacsonyabb exportforgalmú vállalatok számára voltak meghatározóak, s segítették ezen vállalatok exporttevékenységének fokozását. A 14

váltóhitelek és készpénzhitelek igénylése is lehetővé vált a vállalatok számára. A kormány exportgaranciát biztosított a gazdasági és politikai kockázatok ellen az Österreichische Kontrollbank AG segítségével.

A vállalkozáspolitika főbb intézményei Kereskedelmi Kamara: az önálló vállalatok törvényes érdekképviselete (kivéve a szabadfoglalkozásúakat, földműves gazdálkodókat). Hat szekciója van: kisvállalkozások, ipar, kereskedelem, közlekedés, idegenforgalom, pénz-, hitel- és biztosítási ügyek. Feladata a tagok érdekeinek a képviselete és szolgáltatások biztosítása számukra. Az érdekképviselet a törvények és szerződések véleményezése által valósult meg. (Lampert, 1991) Gazdaságfejlesztési Intézet (WIFI): a Kereskedelmi Kamara egyik osztálya. Tevékenysége öt területre terjedt ki. Az oktatás területén szakmai képzési programok tervezése, szervezése és lebonyolítása volt fontos a vállalkozók számára. A vállalati tanácsadás keretében a vállalati problémákkal kapcsolatban segítséget nyújtott. Kiállításokat szervezett külföldi vásárokon. Az osztrák termékek és a minőség reklámozása is a feladatkörébe

tartozott.

Emellett

kiemelten

fontos

volt

az

osztrák

vállalatok

exporttevékenységének a támogatása is. Szövetségi Gazdasági Kamara: a szövetségi tartományok kereskedelmi kamaráit fogta össze. A kereskedelmi kamarákhoz hasonlóan hat szekciója volt. A tagság kötelező volt, amelyet jogszabály is rögzített. Hitelintézetek: a hitelek körét kibővítették. Kedvezményes kamatozású hitelek segítségével a piaci kamatoknál kedvezőbb feltételekkel nyújtottak a vállalkozásoknak hiteleket. Lehetővé tették a bankok azt is, hogy a hiteleket az igénylők külföldi valutában vegyék fel. Exportfaktoring és forfaiting eszközökkel az exportőr számára a fizetés elmaradásának a kockázatát csökkentették. Mindezek mellett finanszírozási és vállalatgazdálkodási tanácsadást is nyújtottak a vállalatok részére.

15

2.2.2. Magyarország 2.2.2.1. Rendszerváltás A szovjet birodalom - melynek Magyarország is a része volt - 1989-91 között összeomlott. A rendszerváltás a régi berendezkedés értékrendjével való szakítást jelentette. Magyarországon a 90-es évek elején azonban nemcsak politikai, hanem gazdasági átalakulás is lezajlott. Az 1990. évi politikai rendszerváltást követően az átalakulás jelei tehát a gazdaságban is jelentkeztek. A szovjet modellre a tervgazdálkodás volt jellemző, s az állam vállalkozói vagyona dominált. Az új rendszerben felszámolták a tervgazdaság és a pártállami politikai rendszer intézményeit, s ezzel párhuzamosan kiépítették a piacgazdaság intézményrendszerét. Hazánk tehát elindult a piacgazdaság kialakításának útján. Az új helyzetben a termelési tényezőkhöz való hozzájutás könnyebbé vált, azonban a korábban sikeres vállalkozók jelentős része nem tudott a megváltozott körülményekhez alkalmazkodni. A piacgazdaságban az állami tulajdon szerepe háttérbe szorult, s nagyobb jelentőséget kapott a magántulajdon. Az addig állami tulajdonban lévő vállalatok és vállalkozások magántulajdonba kerültek. A magánosítás következtében megszűnő munkahelyeket és munkaerőt az újonnan alakuló vállalkozások szívták fel, így jelentős szerepet töltöttek be a foglalkoztatásban. A magántulajdon előtérbe helyezésével a gazdaságban lévő tulajdonosi szerkezet átalakult. Megjelent egy új hazai tulajdonosi réteg a gazdaságban.

2.2.2.2. Vállalkozáspolitika a 90-es években az átalakuló gazdaságban A politikai pártok a rendszerváltás folyamán elkötelezték magukat a piacgazdaság kialakítása mellett. 1989-től jelentős változások voltak megfigyelhetőek a vállalkozások szabályozásában.

A

vállalkozáspolitika

tehát

a

90-es

évek

elején

alakult

ki

Magyarországon. A gazdasági szervezetek liberális szabályozása elkezdődött. Új törvényeket alkottak a vállalkozásokra vonatkozóan. A kis- és középvállalkozások fontosságát felismerték, s ezen szektor szabályozása jelentős kérdéssé vált a politikában.

16

A vállalkozásokat szabályozó legfontosabb törvények és rendeletek A társasági törvény 1989. január 1-jén lépett hatályba. A törvény értelmében megszülettek a jogi személyiség nélküli és jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok. Egy ideig még meghatározták a magántulajdonú társaságok alkalmazotti létszámát és tevékenységét, azonban rövid idő elteltével feloldották ezeket a korlátozásokat. Ezáltal egyszerűsítették, ugyanakkor szabályozták is a vállalatalapítást. Az 1990. évi V. törvény - amely 1990. április 1-től volt hatályos - az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályokat határozta meg. Ahhoz, hogy valakiből egyéni vállalkozó lehessen, mindössze vállalkozói igazolványra és megfelelő végzettségre, szakképzettségre volt szüksége. Az egyéni vállalkozók előtti akadályokat lebontották, és lehetővé tették számukra a gyors és egyszerű vállalkozásalapítást. Az átalakulási törvény 1989. július 1-től volt hatályos, s azt határozta meg, hogy a korábbi tervgazdaság vállalatait milyen társasági formára alakítsák át. A vállalkozásokkal kapcsolatos csőd- és felszámolási eljárásokat is módosították. További fontos rendelkezés volt a cégbíróságok tevékenységének szabályozása. Felszámolták a tervgazdaság bürokratikus szabályainak jelentős részét. A vállalkozások alapítását és működését befolyásoló, korlátozó rendelkezéseket és jogszabályokat fokozatosan eltörölték. A Minisztertanács határozata a közigazgatási deregulációs intézkedésekről 1989. december 1-jén lépett életbe. Célja az volt, hogy a bürokratikus rendelkezéseket megszüntesse. A határozat arra kötelezte a minisztériumok egy részét, hogy rendeleteiket vizsgálják felül, egyszerűsítsék le, szükség esetén pedig szüntessék meg azokat. A korlátozások felszámolása és az újonnan bevezetett törvények a vállalkozásalapítást segítették. A szabályozási környezet ennek következtében stabilizálódott.

A kis- és középvállalkozás-fejlesztés kormányzati dokumentumai A kis- és középvállalkozások támogatása és fejlesztése kapcsán a kormány a 90-es évek elejétől számos dokumentumot tett közzé. Az 1990-ben hivatalba lépett kormány a Kormány

középtávú

kis-

és

középvállalkozás-fejlesztési 17

koncepciójáról

című

dokumentumban hirdette ki kisvállalkozási politikáját. A koncepció lényege a kis- és középvállalkozások nemzetgazdasági súlyának növelése, a szektor fejlesztése volt. Ennek érdekében a kis- és középvállalkozások közterheit, az adó- és adminisztrációs terheket csökkenteni kell. Javítani kell a finanszírozási feltételeket, s elengedhetetlen volt a hitel- és garanciarendszer kibővítése is. Kimondta továbbá, hogy az oktatás részévé kell tenni a vállalkozóképzést,

amely

a

későbbiekben

a

vállalkozói

kultúra

kialakítását

eredményezheti. A dokumentumban kiemelt szerepet kapott az is, hogy a kis- és középvállalkozások információs rendszerét, infrastruktúráját fejlesszék. Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a kis- és középvállalkozások helyzetét az erre a célra létrehozott statisztikai

információs

rendszer

segítségével.

Emellett

létre

kell

hozni

a

Vállalkozásfejlesztési Tanácsot, amely az állami koordináció eszköze lehetne. 1996 májusában hirdették ki a kis- és középvállalkozói szektor középtávú fejlesztésének

koncepcióját,

amelyet

az

Ipari,

Kereskedelmi

és

Idegenforgalmi

Minisztérium dolgozott ki. Az irányvonal és a célok ugyanazok voltak, mint pár évvel ezelőtt. A már alkalmazott, de kevésbé eredményes eszközöket átalakították, módosították annak érdekében, hogy lehetővé váljon a szektor fejlődése. A koncepció értelmében nagyobb hangsúlyt kellett helyezni a kis- és középvállalkozások fejlesztésére, hiszen ezek a foglalkoztatás és gazdasági növekedés meghatározó tényezői. Országos szinten kellett fenntartani a kisvállalkozásokat segítő intézményrendszert azért, hogy a fejletlenebb régiókban is támogatást élvezzenek ezek a vállalkozások. 1996 decemberében a kis- és középvállalkozások ügyeinek koordinálására miniszteri biztost neveztek ki. 1997 áprilisában újabb kormányhatározatot hirdettek ki a kis- és középvállalkozói szektor segítéséről. Középpontjában a kisvállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése, finanszírozási és piaci lehetőségeik javítása állt. A gazdasági növekedés 1996-tól megfigyelhető volt Magyarországon, azonban ez nem volt hatással a kis- és középvállalkozásokra. Ezért kapott a szektor kiemelt figyelmet az 1998-as választások alkalmával. A kormány mikro-, kis és középvállalkozásokat segítő stratégiáját 1998 decemberében fogadták el. Ennek keretében egyszerűsíteni és támogatni kell a vállalkozások létrehozását. Szélesebb kör számára kell lehetővé tenni a vállalkozóképzést, ezáltal lehet az embereket motiválni a vállalkozásalapítás felé. A családi vállalkozások munkahelyteremtő, -megtartó szerepe vitathatatlan, ezért ezt is segíteni kell. A vállalkozások útjában lévő akadályokat, korlátokat le kell bontani, hogy létezésük és működésük egyszerűbbé váljon. A stratégia részeként tekintik a vállalkozások innovációs képességének segítését, és a vállalkozói kultúra fejlesztését. 18

A 90-es évek végén a kisvállalkozói törvény kidolgozását helyezték középpontba. Az 1999. évi XCV. törvény a kis- és középvállalkozásokról és fejlődésük támogatásáról 2000. január 1-jén lépett hatályba. A törvény a kis- és középvállalkozások fogalmát határozta meg. A vállalkozások fejlesztése volt az elsődleges cél. Ennek érdekében a jogi korlátokat csökkenteni, a gazdasági feltételeket javítani, az állami támogatásokat pedig növelni kell. Emellett kitért a támogatáspolitika olyan fő pontjaira is, mint a különböző szervezetekkel való egyeztetés, döntés-előkészítés, s a támogatások felhasználásának értékelése. A törvény meghatározta a támogatásban részesíthető programokat és a támogatási formákat, amelyek finanszírozására a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzatot (KKC) hozta létre. A központi költségvetés határozta meg a KKC központi költségvetésből biztosított forrásának éves összegét. 2000-ben 5,23 milliárd Ft-tal, 2003-ra viszont már 20 milliárd Ft-tal gazdálkodhatott a KKC. A vállalkozások a KKC-n kívül más programokban és támogatási formákban is részesülhettek.

A kis- és középvállalkozás-fejlesztés intézményei A 90-es évek folyamán megalakultak Magyarországon a kis- és középvállalkozásfejlesztés szervezetei. Az intézményrendszer magában foglalja a vállalkozásfejlesztésért felelős szerveket, a helyi vállalkozásfejlesztési központokat, a kamarai rendszert, a kereskedelem fejlesztését és az innovációt támogató szervezeteket, a szakmai szövetségeket és a különböző célokból létrehozott alapítványokat. Az elsődleges szempont a kis- és középvállalkozások helyzetének javítása és a támogatás volt. Vállalkozásfejlesztési Tanács (VT): A VT 1995-től működik Magyarországon. Egy olyan egyeztetési fórum, amely a vállalkozásfejlesztés kérdéseivel foglalkozik. Döntéseket nem hoz, inkább csak véleményezi a vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatos javaslatokat. Az 1999. évi XCV. törvény meghatározta a VT szerepét, tevékenységét és a szervezeti felépítését. A VT a kisvállalkozás-fejlesztési stratégia kialakításában is részt vesz, s ennek érdekében szakmai programokra és intézkedésekre tesz javaslatot. A kis- és középvállalkozói célelőirányzat felosztásában is meghatározó szerepe van.

19

Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA): Az alapítvány 1990-ben alakult. Célja a kis- és középvállalkozások alapításának és fejlődésének a támogatása. A magyar kormány, a bankok és az érdekképviseletek biztosították az alapítvány alaptőkéjét. Az Európai Bizottság a 90-es években az MVA-t bízta meg a PHARE kis- és középvállalkozásfejlesztési Programjának megvalósításával. A program a foglalkoztatás és a gazdaság szerkezeti

átalakításával

próbálta

a

kis-

és

középvállalkozásokat

segíteni.

A

megvalósításhoz szükség volt a Helyi Vállalkozói Központok létrehozására, amelyhez az unió hatalmas összegeket biztosított. Helyi

Vállalkozói

Központok:

1994-ben

alakultak

meg

országszerte.

Megyei

önkormányzatok, kamarák és vállalkozói érdekképviseletek alapították ezeket a központokat. A megyei központok önálló jogi személyiségű, saját felügyelet mellett működő szervezetek. Segítségükkel próbálta az MVA a kis- és középvállalkozás-fejlesztési programját megvalósítani. Garanciaszervezetek: feladatuk a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek garantálása. Fontos volt a hitelezés kapcsán az elégtelen fedezet és magas kockázatok kezelése. -

Hitelgarancia Rt.: 1992-ben kezdte meg a tevékenységét. Azokat a kis- és középvállalkozásokat segíti, amelyek saját erejükből nem tudnak megfelelő fedezetet biztosítani a hitelek felvételéhez. Az rt. kezességvállalással támogatja a 250 főnél kevesebb embert foglalkoztató vállalkozásokat, vagyis a mikro-, kis-, és középvállalkozásokat. A garanciavállalást igényelhetik az egy évnél rövidebb lejáratú forgóeszköz-hitelekhez. A legtöbb vállalkozás kisebb összegű, rövid lejáratú hitelt vett fel. Fontos szerepet kaptak az egy éven túli beruházási és fejlesztési

hitelek

is,

amelyekhez

garanciavállalást.

20

ugyancsak

kérhették

a

vállalatok

a

-

Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHA): 1991-ben kezdte meg elsőként az országban a hitelgarancia-nyújtást. Célja a vidéki kis- és középvállalkozások hitelképességének és a hitelhez jutás feltételeinek a javítása. A hitelgarancia-nyújtás

feltétele az volt, hogy

a

garantált tevékenység

a

vidékfejlesztéssel és agrárágazattal kapcsolatos legyen.

1. Táblázat: Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kockázatvállalásának mértéke hagyományos hiteleknél Hitel

A kockázatvállalás mértéke (%-ban)

5 M Ft alatti hitelek esetén

max. 90

5-15 M Ft közötti hitelek esetén

max. 80

15 M Ft feletti hitelek esetén

max. 50

Fiatal agrárvállalkozók esetén: 20 M Ft összegig

80

20-30 M Ft között

60 Forrás: Kállay-Imreh, 2004, 257. old.

Magyar Export-Import Bank Rt. (Eximbank): Az Eximbank 1994-ben jött létre. Célja a magyar export támogatása, növelése a rendelkezésre bocsátott közvetlen költségvetési források és az állami garanciális háttér segítségével. A kis- és középvállalkozások exportfinanszírozását támogatja közvetlen és közvetett módon. Közvetlenül kedvező kamatozású forgóeszközhiteleket nyújt a vállalkozásoknak. Közvetett módon pedig a pénzintézeteknek nyújt exportcélú refinanszírozási hitelkeretet, amellyel a vállalkozások kedvező feltételű exporthitelhez jutását segíti. Magyar Exporthitel Biztosító Rt. (Mehib): Az Eximbank testvérintézményeként alakult 1994-ben. Célja az export és belföldi pénzügyi kockázatok megosztása. Feladatai többek között a magyar export segítése, az exportőrök külpiaci tevékenységének támogatása és hitelhez jutásának egyszerűsítése. A biztosítási ágazatokon belül a hitelezés, kezesség és a pénzügyi veszteségekre terjed ki a tevékenysége.

21

Magyar Fejlesztési Bank Rt.: 1997-ben jött létre. Az MFB Rt. a kis- és középvállalkozások hitelezésére nagy hangsúlyt fektet. Elsősorban azokat a hiteleket támogatja, amelyek célja versenyképes termékek létrehozása, a szolgáltatások bővítése, a munkahelyteremtés és a fejlesztési programokban való részvétel. Magyar Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Társaság: 1999-ben hozta létre a magyar állam és az MVA. A társaság célja a kis- és középvállalkozói szektor fejlesztése. Feladata a KKC pályázataival kapcsolatos teendők ellátása. Később a Széchenyi Terv pályázatainak lebonyolítását is segítette. A pályázatok útját a beérkezéstől a finanszírozásig végigkísérte. Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság: 1993-ben hozták létre, európai mintára épülő nonprofit intézmény. Feladata a befektetésösztönzés és a kereskedelemfejlesztés.

A

tudatos

befektetésösztönzés

elsősorban

a

külföldiek

magyarországi befektetéseit motiválja, de kiterjed a magyar tőkeexportra is. A kereskedelemfejlesztés területén fontos a kis- és középvállalkozások támogatása, exportképességük és versenyképességük javítása. Lényeges a vállalatok információval történő ellátása és tájékoztatásuk a nemzetközi piaci viszonyokról. Vásárok, kiállítások és üzletember-találkozók szervezésével a vállalatok közötti kapcsolatok kiépítését segíti. Corvinus Rt.: Az állami kockázatitőke-társaságot a Gazdasági Minisztérium és több bank alapította 1997-ben. Tőkebefektetéssel és más szolgáltatással (információnyújtás) segíti a magyar vállalatok tőkeexportját. Amennyiben az rt. egy befektetési elképzelést megfelelőnek talál, akkor társfinanszírozóként segít a terv megvalósításában, és csak a vállalkozás megerősödése után (kb. 5 év) adja el a részesedését. Ezen kívül céljai között szerepel a határon túli vállalkozói kapcsolatok fejlesztése is. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a területi kamarák: Magyarországon 1994-ben bevezették, majd 1998-ban megszüntették a kötelező kamarai rendszert. 2000. november 1-től a gazdasági kamarák önkéntes tagságon alapuló köztestületnek minősülnek. A gazdasági kamarákat a gazdálkodó szervezetek választással hozzák létre. Feladatuk a gazdaság fejlesztése, a tisztességes piaci verseny megvalósítása és a gazdasági tevékenységet folytató piaci szereplők védelme. A gazdasági kamarák a tagdíjakból, a kamara szolgáltatásaiért fizetett díjakból és egyéb díjakból fedezik a költségeiket.

22

2.2.2.3. A kis- és középvállalkozások helyzete a 90-es években Magyarországon A 90-es években a vállalkozáspolitikában már nem a nagyvállalati szektoré volt a főszerep, hanem a kis- és közepes méretű vállalkozások, illetve az egyéni vállalkozások kerültek előtérbe. Törvényeket hoztak a vállalkozások alapításával, működésével és átalakulásával

kapcsolatban.

Egyszerűsítették

és

könnyítették

a

vállalkozások

létrehozásának feltételeit. A vállalkozási törvények hatására vállalkozásalapítási hullám érte el Magyarországot. Megindult a piacon lévő gazdasági szereplők számának a növekedése. Az új vállalkozások jelentős része a kis- és középvállalkozások körébe tartozott, és a mikrovállalkozások száma is jelentősen megnövekedett. A 90-es évek elején történt importliberalizálás hatására megindult az import termékek versenye. A külföldiek magyarországi tőkebefektetéseit is szélesebb vállalkozói kör számára lehetővé tették. A betelepülő külföldi vállalatok emiatt termékeik egy részét a magyar piacon adták el, amely a verseny fokozódását vonta maga után. Hatalmas verseny bontakozott ki a magyar piacon. A 90-es évek közepén még a piacgazdaság kiépítése zajlott, a piaci viszonyok és kapcsolatok bizonytalanok voltak, amely gátolta a vállalkozások fejlődését. A vállalkozások nagy része még csak rövid ideje volt jelen a piacon. A fúziós egyesülések szerepe elhanyagolható volt, kevés kisvállalkozás vált középvállalkozássá. A kis- és középvállalkozások nem rendelkeztek megfelelő vezetési gyakorlattal, tapasztalattal, emiatt kevésbé tudtak alkalmazkodni a folyamatosan változó környezethez. Az üzleti etikájuk sem volt elég fejlett. Jelentős részük nem megalapozott üzleti elképzelések alapján jött létre, tehát a hosszú távú gondolkodás hiányzott a menedzsment eszköztárából. A kisés középvállalkozások fejlesztése fontos volt annak érdekében, hogy a piacon versenyképesek legyenek. Elengedhetetlenné vált az, hogy a kormány a politikájában előtérbe helyezze a vállalkozáspolitikát, ezen belül a kis- és középvállalkozás-politikát. Különböző koncepciókban és határozatokban hirdették a vállalkozásfejlesztési politika jelentőségét és a feladatait. A dokumentumok nagy hangsúlyt fektettek az alapításkori támogatásra, az adminisztrációs terhek csökkentésére, a korlátozások eltörlésére, a megfelelő szabályozási környezet kialakítására és az információszolgáltatásra.

23

A kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatban problémát jelentett a finanszírozási forrásokhoz való hozzájutásuk. A vállalkozásokban a tőkehiány tartós volt, ezért azt pótolni kellett más forrásból. Tőkeszükségletük finanszírozására megoldást jelentettek volna a tőkeerős befektetők és a kockázati tőkefinanszírozás, azonban Magyarországon ebben az időben a tőkeszerzés lehetőségei még elég korlátozottak voltak. Az akkori feltételek között a kis- és középvállalkozások elsősorban hitelfelvétellel oldották meg tőkeigényeiket, azonban ez a tartós tőkehiány kielégítésének nem a legmegfelelőbb módja volt. Már a kezdeti szakaszban szükségük volt hitel felvételére, amelyből a működésüket finanszírozták. Fejlődésre, fejlesztésre tehát nem volt pénzük és alig volt lehetőségük, s emiatt nem volt eredményes a tartós tőkehiány hitelből történő fedezése. Gyakran azonban még hitelhez sem jutottak, mert a bankok kevésbé tekintik a fiatal vállalkozásokat hitelképes ügyfélnek. Ezek a vállalkozások még fejlődésük kezdeti szakaszában vannak, nincs történetük, s ezen okok miatt a bankok a hitelezést kockázatosnak ítélték. A finanszírozás támogatására jöttek létre a kis- és középvállalkozás-politika intézményei a 90-es évek közepétől. A vállalkozásfejlesztés szervezetei, a vállalkozói központok, a kamarák, a bankok és a biztosítók a kis- és középvállalkozások pénzügyi helyzetének javítását tűzték ki célul. Az intézmények a hitelek feltételeit könnyítették, tehát a hitelhez jutás egyszerűbbé vált. Egyre több vállalkozás számára vált lehetővé a hitelek igénylése, melynek következtében 2002-re a bankok által nyújtott hitelek összege az 1400 millió Ft-ot meghaladta.

2. Táblázat: A bankok által a kis- és közepes vállalkozásoknak nyújtott hitelek állománya, 1999-2002 (millió forintban) 1999.

2000.

2000.

2000.

2000.

2001.

2002.

12.31.

03.31.

06.30.

09.30.

12.31.

12.31.

12.31.

Mikrovállalkozások

112,7

130,1

148,0

147,1

210,7

416,8

525,8

Kisvállalkozások

110,6

154,0

221,0

223,4

264,9

300,5

266,9

Középvállalkozások

237,7

298,0

327,0

344,6

428,5

563,3

609,6

Összesen

461,0

582,2

695,9

715,1

904,1

1280,7

1402,4

Forrás: Kállay-Imreh, 2004, 234. old.

24

A finanszírozási feltételeket javították, s a finanszírozás formáit kibővítették. Garanciaszervezetek alakultak, amelyek kezességvállalással és hitelgarancia-nyújtással segítették a kis- és középvállalkozásokat. A vállalatok külpiaci tevékenységét exporthitelek nyújtásával támogatták. Az intézmények a nemzetközi piaci viszonyokról és feltételekről informálták a hazai vállalkozásokat, hogy azok versenyképesen jelenhessenek meg a nemzetközi piacon. A kis- és középvállalkozások egyre nagyobb teret nyertek a gazdaságban, s ezen belül növelték az exportban való részesedésüket is. A 90-es évek végére a hazánkban működő vállalkozások mintegy 99 %-a a kis- és középvállalkozás kategóriába tartozott. (Ebben az időszakban a GDP-ből való részesedésük még elmaradt a számuk alapján indokolhatótól.) Az ezredfordulóra a

magyar gazdaság vállalkozási struktúrája

megközelítette a fejlett országokban kialakult szerkezetet.

3. Táblázat: A vállalkozások helyzetét jellemző fontosabb mutatók megoszlása méretkategóriák szerint 2001-ben (%) Alkal-

Mikro-

mazott

vállal-

nélküli

kozás

64,3

32,0

3,0

0,6

99,9

0,1

100

11,6

26,9

13,8

15,1

67,4

32,6

100

1,6

11,7

7,9

17,8

39,0

61,0

100

1,2

9,3

8,7

16,5

35,7

64,3

100

Saját tőke

1,3

4,2

3,0

9,0

17,5

82,5

100

Export

0,3

2,7

2,6

11,0

16,6

83,4

100

Darabszám

Kisvállalkozás

Közepes vállalkozás

KKV összesen

Nagyvállal-

Összesen

kozás

Foglalkoztatottak száma Nettó árbevétel Hozzáadott érték

Forrás: MGI, 2002, 2. old.

25

3. A kis- és középvállalkozások és az Európai Unió 3.1. Az uniós csatlakozás és annak hatása a kis- és középvállalkozói szektorra 3.1.1. Ausztria 3.1.1.1. A csatlakozás előzményei Az

1960-ban

aláírt

stockholmi

szerződéssel

jött

létre

az

Európai

Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA), amelynek Ausztria is a tagja lett. Az EFTA 1961ben kezdte meg a működését. Fő célja az volt, hogy a tagjai között egy ipari szabadkereskedelmi övezetet hozzon létre. A tagországoknak saját vámrendszere volt, önálló gazdasági és külpolitikát folytattak. Ausztriának az EFTA-hoz való tartozása azonban nem volt olyan nagy jelentőségű, mint az ország Európai Gazdasági Közösség (EGK) iránt való elkötelezettsége. A külkereskedelemben, az ipari együttműködésben és a tőkekapcsolatokban sokkal nagyobb szerepet kapott az EGK. Az 1972. évi ipari szabadkereskedelmi megállapodás értelmében – amely az EK és EFTA-országok között jött létre - Ausztria 1977-re szabad kereskedelmet alakított ki az EK-val. Emellett az évtizedeken át stabil osztrák valuta, a schilling

is

hozzájárult

az

EK-hoz

fűződő

pénzügyi-valutáris

kapcsolatok

megszilárdításához. Az 1955. évi államszerződés is hatással volt Ausztria EK-val szembeni viszonyára. Az

államszerződés

öt

rendelkezése

érintette

Ausztria

nemzetközi

politikai

elkötelezettségét: a Németországgal való egyesülés tilalma, a politikai és gazdasági függetlenség kötelezettsége, a német hadianyagok vásárlásának tilalma, a külföldiek repülésben való foglalkoztatásának tilalma és a jelentős mértékben német alkatrészeket tartalmazó repülőgépek vásárlásának tilalma. A Németországgal való egyesülés tilalma azonban nem volt érv az EU-csatlakozás ellen. Az osztrák pártok integrációval kapcsolatos szerepe nem elhanyagolható. A 80-as évek végén az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Osztrák Néppárt (ÖVP) nagykoalíció mindkét fele elhatározta a közös piachoz való csatlakozást. Azonban a Jörg 26

Haider vezette Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és a Zöldek elutasítóan léptek fel ezzel kapcsolatban. Az FPÖ az osztrák identitás és szuverenitás gyengülését féltette, míg az Osztrák Zöldek a nagyobb színvonalú környezetvédelem eltűnésétől féltek.

Gazdasági helyzet a csatlakozás előtt Az 1993-as recesszió következtében az állami kiadások jelentősen megnövekedtek. Az 1994-ben bevezetett adóreform hatására Ausztria költségvetési hiánya a GDP 5,5 %-át, az összeladósodás pedig a költségvetési hiány 70 %-át érte el. 1995-ben 118 milliárd schilling volt Ausztria költségvetési hiánya. A hiány növekedésének megállítására a kormány kénytelen volt intézkedéseket bevezetni. Ezek elsősorban a költségvetési konszolidáció megteremtését célozták, s a maastricht-i kritériumok teljesítésének csak másodlagos szerep jutott. Az infláció mértéke 1994-ben 3 % volt. A külkereskedelemben Ausztria mindig is EU-központú volt. 1994-ben az osztrák export 65 %-a irányult az unió tagállamaiba. Az importfüggőség is jelentős volt: az Ausztriába behozott áruk 68,4 %-a származott a tagállamokból. A 90-es években az osztrák és német gazdaság összefonódása volt megfigyelhető. Ausztria külkereskedelmi partnerei közül Németország volt a legjelentősebb.

4. Táblázat: Az osztrák kereskedelmi mérleg (milliárd schillingben) Régiók

1980

1990

1994

EU 12

-71,5

-77,9

-92,2

EU 15

-70,8

-79,3

-97,7

Németország

-58,3

-70,3

-56,4

Összesen

-89,7 -90,2 Forrás: WIFO-adatbank

27

-116,4

Az osztrák vállalkozások elvárásai A vállalkozások jelentős része készült az uniós csatlakozásra. A kormány segítséget nyújtott számukra úgy, hogy a vállalati érdekszövetségeken keresztül tájékoztatták a vállalatokat az integráció esetleges hatásairól. Speciális tájékoztató füzeteket adtak ki, amelyek az uniós szabályokat és normákat ismertették meg a vállalkozókkal. Vállalati tanácsadóktól kérhettek a vállalatvezetők segítséget. Egy forró drótot is létrehoztak, amelyen keresztül a vállalkozók kételyeit, kérdéseit próbálták megválaszolni. A kormány tehát jelentős szerepet vállalt a vállalkozások felkészítésében, amelynek hatására a cégek jelentős része pozitívan tekintett a csatlakozásra. Az 1994. évi népszavazást megelőzően a vállalkozáspolitikában a kis- és középvállalkozások kerültek az érdeklődés középpontjába. 1994 májusában a vállalatok körében közvélemény kutatást tartottak. A felmérés rávilágított arra, hogy a vállalkozások jelentős része a csatlakozás mellett állt. A vállalati szférában a kis- és középvállalatok 80 %-a, míg a nagyvállalatok több mint 90 %-a támogatta az uniós tagságot. A vállalatok elvárásai sokrétűek voltak. A csatlakozástól az adó és kereskedelempolitikai hátrányok megszűnését, a kereskedelmi korlátok lebontását, a beszerzési lehetőségek kibővülését és az új piacok feltárását várták. Emellett számítottak arra is, hogy az uniós programok keretében igénybe vehető támogatások növekedni fognak.

A csatlakozás mérlegelése Nagyon sok érv szólt Ausztria uniós csatlakozása mellett. A Varsói Szerződés megszűnése után Európa kelet-nyugati megosztottsága megszűnt, s ezzel Ausztria semleges szerepe is veszített jelentőségéből. Már nem volt olyan meghatározó a semlegesség, mint a 70-es, 80-as években. A csatlakozás hosszú távra lehetőséget kínált Ausztria számára, hogy politikai szerepét is megjelenítse Európában. Az integrációval kapcsolatban döntő szerepe volt a csatlakozás előnyeinek. A növekedés és a jólét lehetőségét hordozta magában a csatlakozás, s egyértelművé vált az is, hogy ezen tényezők sokkal kedvezőbbek lehetnek Ausztria számára az unió tagjaként. Az EU hatalmas piacot jelentett egy olyan kis ország számára, mint Ausztria, és ajánlatosnak látszott az ebből származó előnyöket kihasználni. Tagországként azonban igazodni kell az 28

EU-szabályokhoz és át kell venni azokat. Tehát nemcsak „kapunk” az integrációtól, hanem adnunk is kell valamit cserébe, ez pedig az alkalmazkodás. Kívülállóként is fontos volt az uniós szabályokat figyelemmel kísérni, azonban a szabályok alkotásába semmiféle beleszólás nem volt. A csatlakozással a tagállamnak már beleszólási joga volt a törvények és szabályok megalkotásába, tehát a döntéshozatal meghatározó résztvevőjévé vált. Kis országként - a lakossági arányokat figyelembe véve – Ausztria nagyobb beleszólási joggal rendelkezett, mint népesebb társai. Bizonyos kérdésekben vétójogot is kaphatott. Ausztria EGK-hoz (később Európai Közösséghez, EK-hoz) fűződő kapcsolata, elsősorban gazdasági kapcsolatai ebben az időben nagyon szorosak voltak. Ausztria külkereskedelmének jelentős hányadát bonyolította le az EK-val, illetve Németországgal. Még a tagság elnyerése előtt a csatlakozni kívánó országok közül Ausztria volt a legszorosabb kapcsolatban az unióval. A pozitív dolgok mellett azonban a hátrányokat is mérlegelni kellett. A csatlakozással megszűnik a teljes függetlenség, s a kölcsönös függések és összefonódások jellemzik a tagországok kapcsolatait. Az osztrákok fontosnak tartották a saját nemzetállami érdekeiket, és azok képviseletét.

3.1.1.2. Az uniós csatlakozás A 80-as években már erősödött az európai integrációhoz való csatlakozás igénye Ausztriában, s ezen integrációs törekvéseivel egyidejűleg a keleti országok gazdasági lehetőségeit is szerette volna kihasználni. Ebben az időben zajlottak a közép-kelet-európai országokban a rendszerváltások, s a változásokat felismerve tette meg integrációs lépését Ausztria. A politikai változások hatására (a Varsói szerződés és a térség széttagoltságának megszűnése) Ausztria Közép-Európa centrumországa lett. A fordulópont 1989 júliusa volt, amikor Ausztria benyújtotta felvételi kérelmét az unió teljes jogú tagságára. A tárgyalások Ausztria és az EU között 1993 februárjában kezdődtek. Heves viták folytak a külföldiek tulajdonszerzésének szabályozásáról. Ez a jog Ausztriában elég korlátozott volt, de az EU-ba való belépéssel a megkülönböztetést meg kellett szüntetni.

29

A tárgyalások folyamán a másik fontos kérdés a tranzitközlekedés és –szállítások szabályozása volt. Az Ausztrián átmenő jelentős tranzitforgalom megtartásához a cél az volt, hogy Svájc példájára alakítsák át a forgalmat. A folyamat lényege tehát az, hogy a tranzitkamionokat a határnál vasútra rakják, s azok így mennek végig az országon. Ezzel a vasutat jelentős bevételhez juttatják, és a környezetet is kevésbé szennyezik. Végül sikerült dűlőre jutni a vitás kérdésekben. Az 1994 márciusában létrejött csatlakozási egyezményt a júniusi osztrák népszavazáson a lakosság több mint kétharmada jóváhagyta (a lakosság 66,6 %-a szavazott igennel). A lakosság többsége tehát pozitívan ítélte meg Ausztria integrációs törekvéseit. A tagországok ratifikációja után Ausztria 1995 januárjától az EU teljes jogú tagja lett.

3.1.1.3. Az uniós csatlakozás hatása az osztrák gazdaságra Az osztrákok következetesen készültek a csatlakozásra. Már a 80-as évek közepén megkezdődött Ausztriában az alkalmazkodási folyamat. A csatlakozáshoz szükséges előkészületeket megtették a gazdaságban is. Új törvényeket és rendeleteket alkottak az uniós elvekkel összhangban. A csatlakozás után az uniós szabályokat és határozatokat fokozottabban kellett figyelembe venni az osztrák politikában. Ezt Ausztria meg is tette, és míg az EUelőterjesztéseket az EU-tagállamok csupán 43 %-ban, addig Ausztria 98 %-ban támogatta. Az EU-szabályok átvételével az állam szerepe a gazdasági életben jelentősen csökkent. Módosítani kellett az ipar állami támogatásának rendszerét, az ipari beruházások támogatását pedig vissza kellett fogni. A nyersanyagok kitermeléséhez adott állami támogatásokat is meg kellett szüntetni. Az állami monopolpozíciók száma visszaesett. A mezőgazdaságban az élelmiszerek árszínvonala közel 10-12 %-kal csökkent, amely kedvező helyzetet teremtett a fogyasztók számára. Emellett persze a csatlakozással járó mezőgazdasági változásokat és módosításokat is figyelembe kellett venni, amelyek pluszterheket róttak Ausztriára. 1999-ig be kellett vezetni a közös agrárpolitika jövedelemtámogatást nyújtó intézményrendszerét.

30

Az infláció mértéke 1995-ben 2,2 % volt. A maastrichti kritériumok teljesítésénél az infláción kívül még az államháztartási hiány és államadósság mutatókat is javítani kellett. 1995-ben jelentős volt az államháztartás hiánya, ezért elengedhetetlenné vált a költségvetés konszolidálása. Az ezredfordulóra az államadósság enyhe mértékben csökkent. 5. Táblázat: A makrogazdasági mutatók változása Ausztriában, 1994-1996 (a változások az előző évhez viszonyítva %-osan) 1994

1995

1996 WIFO IHS Bruttó hazai termék +3,0 +1,8 +1,0 +1,1 Magánfogyasztás (%) +2,5 +1,9 +1,0 +1,3 Bruttó beruházás (%) +6,8 -2,3 +0,7 +0,7 Export változása +8,7 +8,1 +4,0 +5,2 Import változása +10,3 +6,8 +3,8 +3,9 Fizetési mérleg Mrd ATS-ben, a GDP %-ában -20,6 -47,3 -44,4 -44,2 -0,9 -2,0 -1,8 -1,8 Fogyasztói árak változása +3,0 +2,2 +1,7 +1,8 Munkanélküliségi ráta 6,5 6,6 7,1 6,4 Forrás: Fülöp, 1999, 276. old.

A munkanélküliségi ráta a csatlakozás utáni időszakban mérsékelten nőtt. Az EUba való belépéssel megnyíltak a határok azon fiatalok és munkavállalók előtt, akik szerencsét szerettek volna próbálni más EU-országokban. Ezzel egyidejűleg Ausztriának is meg kellett nyitnia piacát az EU-tagállamok munkavállalói előtt. A munkaerő piac megnyitásakor nem volt megfigyelhető a munkaerő tömeges bevándorlása. Az uniós csatlakozással a határok megszűntek. Így a költségvetés kiadásai a határok fenntartásával kapcsolatban csökkentek. Emellett az adminisztrációs költségek is csökkentek, s ez a gazdasági szereplők bizalmát szolgálta, a határokon átnyúló kereskedelmet pedig serkentette. A határok lebontásával jelentős verseny bontakozott ki az osztrák piacon. A vállalatok számára ez nehézséget jelentett, hiszen a keresletnövekedés miatt az árak csökkentek. 1995-ben csődhullám jelentkezett Ausztriában. Az integrációba való belépés növelte az Ausztria iránti érdeklődést más országok részéről. Ausztria tőkevonzó képessége javult, hiszen a külföldi működő-tőke befektetések

31

nőttek. Emellett az osztrák tőke is átlépte a határokat, s az osztrák külföldi befektetések száma is növekedett. Ausztria aktívan részt vett a kutatási és fejlesztési programokban, s az EU 4. Keretprogramjának már EGT tagsága idején meghatározó szereplője volt. A csatlakozás után kiemelten fontos volt az 5. Keretprogramban való részvétel. A PHARE program keretében a gazdasági helyreállításra 1995-ben 46,1 millió schillinget kapott Ausztria. Az elmaradott régiók felzárkóztatása is szerepet kapott a politikában. 1995-ben több mint 10 milliárd schilling uniós támogatást kapott Ausztria. Ez az összeg lehetett volna több is, azonban a problémát az jelentette, hogy az osztrák regionális politika nem volt összhangban az EU strukturális alapjainak a céljaival. Ennek érdekében tehát fontossá vált az osztrák regionális politika módosítása. Uniós támogatás keretében régiófejlesztésre 1996-1999 között 22 milliárd schillinget kapott. 1998-ig 1444 projektet valósítottak meg uniós támogatással Ausztriában. Az

osztrák

uniós

csatlakozás

gazdasági

hatásai

pozitívak.

Bizonyos

gazdaságpolitikai intézkedések hiánya (versenypolitika, környezetvédelem területén) miatt Ausztria az elvárt hatások egy részét elveszítette. Ennek ellenére a pozitívumok döntőek a gazdaságban, s a csatlakozás után nyilvánvalóvá vált az, hogy Ausztria gazdasági erejének megtartása és az ország jóléte csak az unió tagjaként valósítható meg.

A csatlakozás hatása a vállalatokra Ausztria uniós csatlakozását egy hosszú bevezető időszak előzte meg. A vállalati szférában ezért arra számítottak, hogy az osztrák management megfelelően felkészült a változásokra. Az 1995-ös év azonban nem ezt igazolta. A csatlakozással Ausztria az unió külkereskedelmi rendszerét is átvette. Változások következtek be mind a nyugati, mind pedig a kelet-európai országok vállalkozásaival folytatott kapcsolatokban. A csatlakozás után egy hatalmas piac nyílt meg Ausztria előtt. A vállalatok számára ez a kínálat bővülését jelentette. Több termék és szolgáltatás közül választhattak, amely a beszerzést ösztönözte. Ez leszorította az árakat, és versenyhelyzetet teremtett az árpolitika terén. 32

A kibővült piacon a verseny feltételei megváltoztak, a régi szabályok már nem voltak irányadóak. A kis- és középvállalkozások a csatlakozás után az EU-normáknak csak egy részét vették át. Óriási verseny volt az osztrák piacon, amelynek elsősorban a nagyvállalatok voltak a győztesei. A kis- és középvállalkozások nagy nyomásnak voltak kitéve. 1995-ben csődhullám érte el Ausztriát, amelynek okai a szerkezeti problémákban, a makroökonómiai hatásokban és a termelési hiányban rejlettek. A felszámolási eljárások száma 1994-ben 4837 volt. Ez 1995-ben jelentősen megnövekedett, 6144-re, mintegy 27 %-kal. A vállalati felszámolások a munkaerő elbocsátását és a munkanélküliség növekedését vonták maguk után. Míg 1994-ben 22 733 munkahely volt veszélyben, addig 1995-ben ez a szám már a 44 124-et is meghaladta, amely majdnem a kétszerese az egy évvel korábbi értéknek. Elsősorban a szálloda- és vendéglátóiparban, az élelmiszeriparban és az építõiparban volt nagymértékű létszámleépítés. A JOPP (Joint Ventures) program az EU és a közép-kelet-európai privát vállalkozások együttműködését segítette. Az osztrák vállalatoknak a csatlakozás után volt lehetőségük a programban részt venni, melynek keretében 110 millió schilling értékű támogatásban részesültek. EU támogatások elnyerése céljából 1995-ben 2000 osztrák vállalat nyújtott be pályázatot. A vállalatok 20 %-a kapott támogatást, melynek értéke 600 millió schilling volt. Mégis csalódás a csatlakozás után Az 1994. évi népszavazáskor a lakosság kétharmada döntött az EU-csatlakozás mellett. A lakosság elvárásai voltak: növekedés, kereskedelem fejlesztése, az integrációból származó előnyök kihasználása, munkahelyteremtés, foglalkoztatás növekedése, külföldi munkavállalási lehetőségek, biztonság, beleszólás az EU ügyeibe. A népszavazáskor nemmel szavazók féltették Ausztria mezőgazdaságának helyzetét, a közlekedés és tranzit helyzetét, s emellett a semlegességet is. Pozitív és negatív hatásai is voltak a csatlakozásnak, de Ausztria eddig jól „szerepelt” az EU-ban. Ennek ellenére negatívak a különböző elemzések, és a közvélemény is borúlátó. A belépés utáni alkalmazkodási időszak próbára tette az embereket és mára kevésbé ítélik hasznosnak a csatlakozást. Az emberek várakozásai túlzottak voltak, s a propaganda is felnagyította a pozitív dolgokat, míg a nehézségekről kevés szó esett. 33

3.1.1.4. Vállalkozáspolitika a csatlakozás után Az állam szerepe Az állam szerepvállalása az osztrák gazdaságban és gazdasági életben jelentős volt, közvetlen és közvetett eszközök alkalmazásával próbált hatást gyakorolni rá. Közvetlen eszközök közé tartozott az állami tulajdonú vállalatoknak nyújtott tőkejuttatás, az állami beruházások és az állami megrendelések. Gyakran hatékonysági problémák jelentkeztek a megvalósítás során. Az állami beruházások esetében a költségkeret átlépése, a beruházások időbeli elhúzódása volt a hatékonyságcsökkenés oka. Közvetett eszköz esetében a magánberuházások ösztönzése volt a legfontosabb. Az állam az eszközök széles skáláját alkalmazva érte el a magánberuházások növekedését. Az állam és az állami intézmények feladatai közé tartozott az információszolgáltatás és a tanácsadás. Elsősorban a válságágazatok szanálása, a foglalkoztatás, a beruházások és a regionális politika területén avatkozott be az állam. A regionális fejlesztési programokat az osztrák tartományok dolgozták ki. A programok elsősorban az infrastruktúra fejlesztését szolgálták. Ezekhez a beruházásokhoz jelentős összeggel járult hozzá az osztrák állam.

Az osztrák iparszerkezet Az osztrák iparszerkezet polarizált: a kis, családi cégek az összes üzem 95 %-át adják, míg a fennmaradó részt azok a nagyvállalatok jelentik, amelyek az ipari termelésben és exportban kiemelkedőek. Az osztrák iparpolitika legfőbb eleme a kisvállalatok támogatása. Fontos a vállalatalapítások segítése. A támogatási feltételek gyakran bonyolultak, ezért azok egyszerűsítése a cél. Pozitívum viszont az, hogy a feltételek kiszámíthatóak, mert hosszú távon érvényesek. A támogatások elnyerésénél a legfontosabb feltétel az, hogy a vállalat megfelelő saját tőkerészesedéssel rendelkezzen. Az osztrák gazdaságpolitika sok kisvállalkozás támogatását teszi lehetővé azáltal, hogy az állam által nyújtott hiteltámogatás és garancianyújtás korlátozott. A nagyvállalatok jelentős szerepet játszanak a konjunktúra kiegyenlítésében, a foglalkoztatás stabilizálásban és emellett regionális tekintetben is. 34

Vállalkozás- és fejlesztéspolitika A csatlakozással megszűnt az EU-országokban lévő osztrák társaságok megkülönböztetése. Jelentős szerephez jutott a fejlődés, a fejlesztés és az innováció. Az innovatív osztrák vállalatok támogatására létrehoztak egy kutatástámogatási alapot. Az alapot a gazdasági kamara működteti, s a bécsi és az uniós költségvetésből finanszírozzák a támogatásokat. Ahhoz, hogy egy meghatározott összeget elnyerjenek a vállalatok, egy részletes tervet kell készíteniük a kutatásra vonatkozóan. Az alap elnöke, Werner Frantsits szerint egy kis ország számára elengedhetetlenül fontos a kutatási hátterének támogatása. Ezen stratégián belül 6 pontot emel ki: ¾ nemzetközi kutatási együttműködés: kis országok számára jó lehetőség a fejlesztésben ¾ stratégiai jelentőségű ipari óriásprojektumok: a pénzalap jelentős támogatást tud nyújtani ezen projektekre ¾ kis- és középvállalatok: az alap elnöke szerint a kis és középvállalkozások kutatásának támogatása rendkívül fontos, s ez a vállalkozói kör kapja meg a támogatások 60 %-át. ¾ nemzetgazdasági szempontból fontos, de kevésbé kutatásigényes gazdasági ágazatok: a fafeldolgozás, papír-, élelmiszer-, textilipar fenntartása elengedhetetlen ¾ K+F tevékenyég támogatása nemzetközi konszernek ausztriai leányvállalatainál: meghatározó a külföldi beruházók ösztönzése, s az, hogy minél több befektetőt nyerjen Ausztria ¾ beszállítóipar: azon osztrákok juthatnak az alap támogatásához, akik részegységszállítókból komplex rendszerek exportőreivé válnak

A kis- és középvállalkozás-politika intézményei Ausztriában Ausztriában a vállalkozó szektorban a kis- és középvállalkozások dominálnak, s nagymértékben hozzájárulnak a GDP-hez. Az osztrák kis- és középvállalkozásokban történő fejlesztés és innováció ezért kiemelt támogatást kap. A támogatásokkal kapcsolatban figyelembe veszik azok eredményességét is. Osztrák Gazdasági, Család- és Ifjúságügyi Minisztérium: feladatai közé tartozik az osztrák vállalkozáspolitika kialakítása. Ezen belül kiemelt figyelmet szentel az osztrák kis- és középvállalkozás-politikának.

A

vállalkozásokra 35

vonatkozóan

nemzetgazdasági

szektoronként és méretnagyság szerint eltérő intézkedéseket hoz. A célja pedig a vállalkozások helyzetének a javítása és a támogatás annak érdekében, hogy az osztrák gazdaság növekedjen és fejlődjön. Osztrák Gazdasági Kamara (WKÖ): Az osztrák gazdasági élet meghatározó szereplője. Az Ausztriában bejegyzett cégek és az osztrák vállalkozók automatikusan a tagjai. Tevékenysége kiterjed a vállalkozások alapításának ösztönzésére, a vállalkozás feltételeinek az egyszerűsítésére és a vállalkozási környezet javítására. A magán vállalkozások segítése is kiemelten fontos. A cél az, hogy megszűnjenek a gazdaságban azok a tényezők, amelyek a vállalatok működését korlátozzák. Osztrák Kamarák: Ausztriában kilenc tartomány van, és mindegyiknek külön kamarája van. Az Osztrák Gazdasági Kamara (WKÖ) a tizedik. A kamarák szakmai kamarákra tagozódnak, amelyek különböző szövetségeket létesítenek Ausztriában. Ezzel az egész országra kiterjedő kamarai rendszerrel próbálják meg segíteni a vállalkozásokat. Osztrák Fejlesztési Ügynökség (ADA): a gazdasági fejlődés érdekében támogatja a vállalatokat. Finanszírozási eszközeivel pénzügyi segítséget is nyújt számukra. Emellett fontos feladata a vállalatok számára tanácsadók és szakértők közvetítése. A fejlesztési ügynökség is végez tanácsadói tevékenységet, projektek kidolgozásában segíti a vállalatokat. Kisvállalkozások Tevékenységét Kutató Intézet (KMU Forschung Austria): az intézet feladata az osztrák kis- és középvállalkozások helyzetének a vizsgálata. Felméréseket készít a vállalkozásokról, amelyek segítségével az eredményességüket és hatékonyságukat lehet értékelni. Öt kategória szerint figyeli az osztrák kis- és középvállalkozásokat: ipar, kisipar; belkereskedelem; közlekedés; turizmus; informatika és tanácsadás. Osztrák Gazdaságkutató Intézet (WIFO): a kutatások alapján meghatározza az osztrák gazdaság helyzetét. Az adatokat és számokat értékelve, a jövőre vonatkozóan rövid-, illetve középtávú előrejelzéseket is ad. A kutatások eredményei alapot biztosítanak a gazdaság szereplői számára, s az információk, értékelések segítségével lehetővé válik a módosítás a gazdaságpolitikán annak érdekében, hogy a gazdaság fejlődése megvalósuljon.

36

3.1.2. Magyarország 3.1.2.1. Az EU-csatlakozás előzményei A 80-as évek második felében - különösen 1989 óta - Magyarország és az EK közötti kapcsolatok fejlődtek. A KGST összeomlása és a nyugati fejlődés az EK-hoz való csatlakozás irányába motiválták Magyarországot. 1991. december 16-án írta alá Magyarország Brüsszelben a társulási szerződést az Európai Közösségekkel és tagállamaival. A szerződés a négy szabadságjogon alapul (áru, munkaerő, szolgáltatások és tőke szabad áramlása), melynek értelmében a Magyarország és az EK közötti kereskedelmet teljes mértékben liberalizálni kell. A szerződés aszimmetrikus, amely azt jelenti, hogy az EK azonnal, Magyarország pedig csak később, fokozatosan valósítja meg a kedvezményeket. A társulásiviszony-szerződés Magyarország európai integrációjának az alapja. Aláírása az integrációs kapcsolat kezdetét jelentette, amellyel kinyilvánításra került az EUhoz való csatlakozás igénye, s az EU részéről pedig Magyarország elfogadása. Komoly kihívás volt Magyarország számára a csatlakozási kritériumok teljesítése, amelyeket a Római Szerződés határozott meg. Az elsődleges feltétel az volt, hogy a csatlakozni kívánó ország európai legyen. Politikai feltételként a demokratikus rendszert és a jogállamiságot kellett kialakítani. Fontos volt a piacgazdaság kialakítása és a maastricht-i kritériumok (költségvetési hiány, államadósság, infláció) teljesítése. A jogi harmonizáció is elengedhetetlenné vált, s az EU jogrendszerét fokozatosan át kellett vennünk.

Vállalkozáspolitika a csatlakozás előtt A 90-es évek végére hazánkban befejeződött a gazdasági átalakulás, és kialakult a piacgazdaság.

Jelentős

erőt

képviseltek

a

vállalkozások

körében

a

kis-

és

középvállalkozások, amelyek számára nagy kihívást jelentett az uniós csatlakozás. Az egységes piacon az üzleti környezet és a feltételek a hazaitól eltérőek voltak. Az egységes piac szabályozott, hiszen megvalósult a négy szabadságjog áramlása. Az infláció mértéke rendkívül alacsony volt, és az árfolyam-ingadozások sem nehezítették az üzletemberek mindennapjait.

37

A csatlakozás előtt fontos volt a hazai kis- és középvállalkozások számára az, hogy megismerjék az egységes piac feltételeit annak érdekében, hogy ezekhez a későbbiekben alkalmazkodni tudjanak. Ez az alkalmazkodási folyamat a kis- és középvállalkozások számára elég nehéz volt. Ez a vállalkozói kör rendelkezik a legkevesebb fejlődési és fejlesztési lehetőséggel. Nem rendelkeznek elég tőkével, infrastruktúrájuk és működési kultúrájuk kevésbé kiépített. A lehetőség azonban mégis adott számukra, hiszen képesek a piac változásaihoz gyorsan alkalmazkodni, s az új környezetben akár megújulni is. A csatlakozás előtt lényegessé vált a kis- és középvállalkozások támogatása annak érdekében, hogy az uniós feltételeknek minél jobban megfeleljenek és versenyképesen tudjanak működni az egységes piacon is.

Még az ezredfordulón kidolgozta a kormány a Széchenyi Tervet. Ez a magyar gazdaság középtávú (2001-2006-os időszakra vonatkozó) fejlesztési programja. A terv 2001. január 1-től indult. Középpontjában a gazdasági növekedés, az európai felzárkózás és a külpiaci tevékenység aktivizálása állt, illetve a versenyképesség javítása nemzetközi szinten. Kiemelt helyet kapott a tervben a kis- és középvállalkozások fejlesztése. A vállalkozások versenyképességének és foglalkoztatási képességének javítása, a vállalkozói kultúra kialakítása, a finanszírozási lehetőségek bővítése és a támogatások meghatározása került a tervben napirendre. A Széchenyi Terv keretében 2001. január 15-én 55 pályázatot hirdettek meg. Jelentős részük vissza nem térítendő közvetlen támogatás volt. A pályázás előírásait, szabályait egyszerűsítették azért, hogy minél több vállalkozás számára lehetővé tegyék a támogatások igénylését. A Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program egyik fő pontja az volt, hogy a támogatási rendszert át kell alakítani azért, hogy a szektor jövőbeli versenyképességét javítsák. Ezen kívül a hitelkonstrukciók finanszírozásával kapcsolatban is tartalmazott módosításokat. A program megvalósítása során a vissza nem térítendő támogatások háttérbe szorultak. A versenyképesség javítását és a nemzetközi piacokon való megjelenést elsősorban pénzügyi eszközökkel próbálta elérni. Adókedvezményeket nyújtott a kis- és középvállalkozások számára. 2003-tól bevezették az egyszerűsített vállalkozói adót, s az egészségügyi hozzájárulás mértékét is csökkentették. Pénzügyi szolgáltatásokat nyújtottak 38

a vállalkozásoknak hitelkonstrukciók, kamattámogatások és garancianyújtás formájában. Az állami kockázatitőke-társaságok (pl. Corvinus Rt.) létrejötte lehetővé tette a kis- és középvállalkozásokba való befektetéseket. Pályázatok keretében lehetőségük volt a vállalkozásoknak kutatási és fejlesztési tevékenységük könnyebb elkezdésére. A program több pontja is összhangban volt a Magyarország által is aláírt Kisvállalkozások Európai Chartájával. A Charta már az uniós csatlakozás előtt segítette a magyar kis- és középvállalkozásokat fejlesztési eszközökkel és különböző programokkal. A 2003-tól érvényes új középtávú fejlesztési politika az uniós tagságra való felkészülést is segítette. 2003-ban már az uniós eszközökhöz hasonló pénzügyi eszközöket alkalmaztak a magyar kis- és középvállalkozás politikában. A kormány támogatásokat adott a vállalkozásoknak, és a különböző programokban való részvételüket is segítette. -

Beruházást ösztönző támogatások: a kisvállalkozásoknak csak ritkán adatik

lehetősége beruházásra. A beruházási adókedvezmények igénylésével lehetővé tették számukra a tárgyieszköz- és ingatlan beszerzést. Fejlesztési tartalék képzésére is volt lehetőségük. A tartalék abban segítette őket, hogy ebből nem kellett adózniuk. Ezáltal a tartalékuk növekedett, s hamarabb tudták beruházásaikat megvalósítani. -

Többlépcsős hitelezési program: az átlátható, többlépcsős hitelrendszert 2003.

július 2-án fogadta el a kormány. A hitelösszeg, futamidő és kamattámogatás mértéke eltérő volt lépcsőnként. A lépcsők a különböző vállalkozói köröket határolták el. 1. Mikrohitel Program: azokat a mikrovállalkozásokat támogatta, amelyek nehezen kaptak banki hiteleket. A hitelhez jutás nehézségének oka lehet az, hogy még újak a piacon, kisméretűek, illetve az is szerepelhet okként, hogy a mikrovállalkozások nem rendelkeznek elegendő ismerettel. Ennek támogatására legfeljebb 3 millió Ft fejlesztési forrást igényelhettek. Az ismereteik, látókörük bővítéséhez pedig üzleti tanácsadást is nyújtottak számukra. 2. Széchenyi Kártya: a Széchenyi Kártya Program 2002 őszétől indult. Célja a kis- és középvállalkozások forgóeszköz-finanszírozásának támogatása. Eleinte 500 ezer és 1 millió Ft-os hitelkeretet biztosítottak a kis- és középvállalkozások részére. Többségük a másodikat választotta, amely azt jelentette, hogy jelentős volt az igény 39

a kártyára. Emiatt kibővítették a hitelkeretet, s 2003 júliusától már 2, 3, 4 és 5 millió Ft-os kártyákat is igénybe lehet venni, amelyeknél a kamattámogatás mértéke mindössze 3,5 % volt. (Az 500 ezer és 1 millió Ft-os kártyák esetében 5 % volt.) 3. Midihitel Program: a program keretében azokat a kis- és középvállalkozásokat támogatták, amelyeknek nem volt lehetőségük az EURÓPA hitelt igénybe vételére. Annak érdekében, hogy a hitelhez jutást még kedvezőbbé tegyék, a GKM kamattámogatást és garanciadíj támogatást is nyújtott a vállalatoknak. A hitelkeret a programban 3-10 millió Ft. 4. EURÓPA hitelprogram: a hitelprogram a kis- és középvállalkozások beruházásait segítette. Fejlesztésre, technológiafejlesztésre és modernizálásra lehetett a hitelt igénybe venni. A hitel kamata 6,5 % volt, és emellett árfolyamgarancia is kapcsolódott hozzá. 22 piaci intézetnél lehetett a 10-500 millió Ft-os kölcsönt igényelni. -

2002-ben írta alá hazánk tagjelölt országként a Többéves Vállalkozásfejlesztési

Programot. Ennek keretében intézmények, szervezetek, kamarák és pénzintézetek pályázhattak. A pályázás eredményeként az Euro Info Központok magyarországi bővítése valósult meg 2003-ban. -

Budapesti Kisvállalkozói Hitel: az igényelt hitelt gépek és berendezések vásárlására

fordíthatták a kis- és középvállalkozások. A hitel vissza nem térítendő, a kamattámogatás mértéke 40 % volt. A hitelkonstrukció által 2003-ban 2,5 milliárd Fttal támogatták a magyar kis- és középvállalkozásokat. -

Faktoring Program: az ezredfordulóig kevés kisvállalkozás élt a faktoring–

szolgáltatás igénybevételével. Ezért volt fontos ennek a megismertetése, és jelentőségének a meghatározása. A faktoring-szolgáltatással a pénzintézetek a kis- és középvállalkozások nehezen behajtható követeléseit átvállalják. Ez a kisvállalkozások számára nagy segítség, mert általában pénzszűkében vannak. A pénzintézetek így segítik őket abban, hogy a vállalkozások a pénzüket időben megkapják, és ne keletkezzenek fizetési, likviditási gondjaik.

40

-

Garanciadíj-támogatás:

50

%-os

díjtámogatást

kaphattak

a

kis-

és

középvállalkozások az általuk felvett max. 40 millió Ft összegű bankkölcsönök és garanciák biztosítékaként kért készfizető kezességvállaláshoz. 2003-ban közel 350 millió Ft-ot különített el a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) erre a célra. -

Kockázati

tőke

társaságok

létrehozása:

ezen

társaságok

létrehozása

Magyarországon állami segítséggel történt a csatlakozás előtt, hiszen az állam több kockázatot képes vállalni. A kockázati tőke társaságok befektetnek, részesedést vásárolnak kis és középvállalkozásokban. A cél az, hogy ezeknek a vállalkozásoknak a tőkehiányát csökkentsék. Ezzel a tevékenységgel jelentős üzleti kockázatot vállalnak, hiszen a kezdő vállalkozások jövője, kilátásai bizonytalanok. A kockázati tőketársaságok fő célja a befektetéssel kapcsolatban az, hogy a későbbi eladásnál nagy nyereséget érjenek el. A vállalkozás fejlődése, fejlesztése, növekedése érdekében ezért a vállalkozásba fektető mindent megtesz azért, hogy az jól működjön a későbbiekben. Ilyen kockázati tőke társaságként alakult a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt. A társaság hosszú távú stratégiája a kis- és középvállalkozásokba történő befektetés fejlesztési

tőke

segítségével.

10-100

millió

Ft

értékben

fektetett

be

a

kisvállalkozásokba 3-5 évre. A forrás nagy része állami, s felső határa 100 millió Ft volt. A kockázati tőke befektetések célja a kis- és középvállalkozások fejlesztése, erősítése, versenyképessé tétele, s emellett tőkeszerkezetük javítása.

3.1.2.2. A csatlakozási tárgyalások Magyarország az unió csatlakozás feltételeivel tisztában volt, s 1994. április 1-jén benyújtotta csatlakozási kérelmét. 1997-ben a Bizottság elemezte Magyarország addigi, a csatlakozás érdekében tett törekvéseit és eredményeit. Pozitívnak ítélték hazánk politikai, gazdasági és jogi helyzetét, s így Magyarország bekerült - másik öt országgal együtt (Lengyelország, Észtország, Csehország, Szlovénia, Ciprus) - a csatlakozási tárgyalások első körébe. A csatlakozási tárgyalások 1998 márciusában kezdődtek. A kormány 1998 áprilisában meghatározta programjában az EU-csatlakozás intézkedéseit. A célok között szerepelt az EU közösségi vívmányainak és programjainak az átvétele, a közösségi 41

szabályokhoz való alkalmazkodás. A csatlakozási tárgyalások első szakasza volt az átvilágítás. Ennek keretében megtörtént a tagjelölt ország alkalmasságának mérése. A tárgyalások alkalmával megbeszélték, hogy milyen joganyagot szükséges a jelöltnek alkalmaznia, illetve, hogy milyen intézkedésekkel tud ennek a legnagyobb mértékben megfelelni. A második rész maga a csatlakozási tárgyalás volt. A tagjelölt ekkor benyújtotta tárgyalási pozícióját, s ennek alapján dolgozta ki a Bizottság az álláspontját. Amely témákban egyetértettek - ilyen volt 1999 szeptemberében a kis- és középvállalatok, tudomány, oktatás és képzés -, azokat ideiglenesen lezárták, tehát nem került sor a téma későbbi megbeszélésére. Amennyiben a tárgyalásokat eredményesen lezárták, elkészítették a csatlakozási jegyzőkönyvet, s a Bizottság a tagállamoknak ajánlotta a tagjelölt felvételét. A ratifikáció ezt követően kb. másfél év volt. A csatlakozni kívánó ország belépésének időpontját azonban az EU határozta meg. Amikor az EU úgy vélte, hogy a tagjelölt megfelelően felkészült, csak akkor vették fel. A csatlakozási tárgyalásokat 2003 decemberében zárták le. A csatlakozási szerződést a felek 2004. április 16-án írták alá Athénban. Így Magyarország az EU politikai, gazdasági és jogi feltételeit teljesítve 2004. május 1-től az EU teljes jogú tagja lett, s már a 2004. júniusi európai parlamenti választásokon is részt vett.

A csatlakozás előnyei Magyarország számára elsősorban a csatlakozás gazdasági előnyei voltak a fontosak. Egy fejlettebb központhoz csatlakozunk, amely számunkra húzóerő lehet. A csatlakozás a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódásunkat is segíti. A határellenőrzés a határok eltűnésével megszűnik. Ez serkenti a kereskedelmet, amelynek tranzakciós költségei csökkennek. Lehetővé válik a vállalkozások egyszerűbb külpiacra lépése és külpiaci tevékenysége. A piacok megnyitásával megnyílik az út a magyar munkaerő előtt. Ez hazánkban a munkanélküliséget jelentős mértékben csökkentené. Az EU-tagság vonzó a potenciális befektetők szemében, a közvetlen külföldi beruházásokat növeli. Fontos kiemelni azt is, hogy az EU által az elmaradottabb régióknak szánt támogatások egy részét így Magyarország is igényelheti.

42

A csatlakozás hátrányai Az előnyök hangsúlyozása mellett azonban a hátrányokat is figyelembe kellett venni. A piacok megnyitásával nemcsak a magyar vállalatoknak lesz könnyebb a külpiaci tevékenység folytatása, hanem a külföldi vállalatok is megtalálnak bennünket. Ennek hatására nagymértékű import áramolhat be az országba, amely - ha nem vagyunk elég felkészültek és versenyképesek a hazai piacon - a magyar vállalatok kárára is válhat. A külföldi tőkebefektetések kapcsán hazánk vállalatainak és intézményeinek jelentős része külföldi tulajdonba kerülhet, amelyet meg kell akadályozni. S egy esetleges nagy volumenű tőkekivonás a nemzetgazdaságot még törékenyebbé teheti. A munkaerőpiacok nyitottá válásával megvan az esély arra, hogy a fiatal szakemberek elhagyják az országot. Így a szakképzett munkaerő elvándorlása is veszélyt rejt magában.

3.1.2.3. EU-csatlakozás hatása a gazdaságra és a vállalkozásokra A csatlakozás hatása a gazdaságra Magyarország uniós csatlakozásával egy másfél évtizedes folyamat lezárult, s új fejezet kezdődött a magyar gazdaság életében. Csatlakoztunk az európai piachoz, ahol az áru, a tőke, a szolgáltatások és a munkaerő szabad áramlása biztosított. Az egységes piac megszüntette a tagállamok közötti adminisztratív és pénzügyi akadályokat, így már a csatlakozás előtt érezték a gazdasági szereplők a pozitív hatásokat. A még fennmaradt korlátozásokat a csatlakozást követően eltörölték, így lehetővé vált a tagállamok közötti erősebb gazdasági együttműködés. A külkereskedelem fellendült, s az EU-15-ökkel folytatott kereskedelem 70 %-kal nőtt 2005-re. A belső határok lebontásával a Magyarországra irányuló külföldi tőke mennyisége is jelentősen emelkedett. Nőtt a befektetési bizalom a stratégiai befektetők körében. A közlekedési infrastruktúrában hatalmas beruházásokat eszközöltek annak érdekében, hogy a magyar fuvarozók versenyképesek legyenek a belföldön megjelenő külföldi vetélytársakkal szemben.

43

Az ipar és építőipar volt a csatlakozás nyertese. Magyarország infrastrukturálisan elmaradott ország volt. A fejlesztésekkel kapcsolatos projektek az építőipar számára meghatározó piacot jelentettek. Ezen kívül az unió strukturális alapjaiból nyert fejlesztési támogatások is fokozták az építési kedvet Magyarországon. Lehetővé vált az unió programjaiban és támogatásaiban való részvétel, amely kapcsán Magyarország támogatásokat kapott. Ezek segítségével tudtunk fejleszteni és fejlődni. Az unió 2003-as agrárreformjának köszönhetően a mezőgazdaságban

a

változtatások megkezdődtek. Az agrárpolitikán belül a vidékfejlesztés is elengedhetetlen volt az unióban. A strukturális és kohéziós alapoknak köszönhetően hazánk jelentős segítséget kapott ezen a területen is. Magyarország 2004-2006 között az agrármegállapodás keretében 1500 millió euró támogatást kapott az uniótól. A határok lebontásával megnyílt az út a magyar munkavállalók előtt. Így már ők is szabadon dolgozhattak az unió bármely országában (néhány ország bizonyos korlátozással engedte ezt). Azonos jogok vonatkoztak az unió minden munkavállalójára. Lehetővé vált a fiatalok számára más uniós országban való tanulás. Ezáltal más országot, kultúrát ismerhettek meg, ugyanakkor kapcsolatok kialakítására is volt lehetőségük. A tagállamok egymás diplomáit, képesítéseit kölcsönösen elismerték. Az

életminőségre

környezetvédelem

való

területén

figyelem

fontos

volt

is

meghatározó

volt

az

unióban.

A

az

EU

szabályainak

az

átvétele.

A

fogyasztóvédelemben is az unió szabályai voltak az irányadóak. Elengedhetetlen volt az, hogy az egész Európai Unió területén megvalósuljon a közbiztonság, a szabadság és igazságosság.

A csatlakozás hatása a vállalkozásokra A még csatlakozás előtt bevezetett többlépcsős hitelprogram, faktoring program és a kockázati tőke társaságok alapítása a finanszírozási források kibővítését szolgálta. Ezeken kívül újabb intézkedéseket kellett bevezetni a vállalkozások pénzügyi helyzetének javítására. Az uniós csatlakozás hatásai meghatározóak voltak a magyar kis- és középvállalkozások körében. Gondot jelentett a vállalkozások számára az, hogy a hitelezés kapcsán a banki kamatok magasak voltak, s ez 2004-ben 500 milliárd Ft kiadást jelentett a 44

cégeknek. Negatívum volt a rossz foglalkoztatási környezet is. 2004-ben csak 3,8 millió állampolgár dolgozott. A munkanélküliek számának csökkentésére egy foglalkoztatásösztönzési programot dolgoztak ki. Azok a vállalkozások, amelyek pályakezdőket, gyesen lévő anyákat vagy 50 év felettieket foglalkoztattak, támogatást vehettek igénybe. A vállalkozásokat tehát ösztönözték, azonban a program túl sok bürokratikus teendője miatt a vállalkozások nagy része a támogatást meg sem igényelte. A hazai vállalkozások helyzetét nehezítette az iparűzési adó is. Ez a legtöbb országban 2005-ben már nem is létezett. Emellett a környező országok alacsonyabb áfakulcsai is hátrányosan érintették a magyar vállalatokat. Az uniós csatlakozással a kis- és középvállalkozások védelmére irányuló szabályozásokat is átvettük. Az EU-ban erős a piacfelügyelet. Ez a hazai vállalkozásokat kedvezőtlenül érintette, mert az unió által veszélyesnek ítélt termékek 30 %-a Magyarországról származott. A hazai kis- és középvállalkozások helyzete tehát a csatlakozást követően nehéz volt. A piac kibővült, a vállalkozási környezet megváltozott, s a szabályok is módosultak. A kormány feladata a csatlakozást követően is a kis- és középvállalkozások támogatása volt. A cél továbbra is az volt, hogy a kis- és középvállalkozások helyzetét és lehetőségeit javítsák, s azok minél hamarabb versenyképesen jelenhessenek meg az unió piacain.

Vállalkozáspolitika a csatlakozás után Magyarország uniós csatlakozásával lehetővé vált, hogy az unió strukturális és kohéziós alapjaiból részesedjünk. Ezeket a forrásokat területfejlesztésre, infrastruktúrafejlesztésre, vidékfejlesztésre használhattuk fel. A források megszerzésének, elnyerésének azonban szigorú feltételei voltak. A kormánynak olyan terveket és projekteket kellett kidolgozni, amelyek a brüsszeli bizottságnak megfelelnek. Ugyanakkor az is feltétel volt, hogy Magyarország bizonyos mértékű hazai forrással is hozzá tudjon járulni a projektek megvalósításához.

A kormány 2002 végére készítette el a Nemzeti Fejlesztési Tervet, s 2003. március 31-én nyújtotta be az Európai Bizottságnak. A Nemzeti Fejlesztési Terv fejlesztéseit 45

Operatív Programok fogták össze. A Bizottság előtt bizonyítani kellett azt, hogy a tervben minden szereplő megtehette a javaslatát, hogy az intézkedések eredményesek lesznek és segítik a gazdasági-társadalmi fejlődést. A benyújtott dokumentum alapján dolgozta ki az Európai Bizottság az unió és hazánk pénzügyi kötelezettségvállalását (természetesen csak a magyar kormánnyal folytatott tárgyalások után). A Nemzeti Fejlesztési Terv tehát olyan egységes koncepció, amelyben hazánk az Európai Unióhoz való csatlakozással megnyíló uniós pénzalapok forrásainak célzott felhasználását foglalta össze. A terv azokat a projekteket tartalmazza, amelyekre az unió strukturális alapjai igénybe vehetőek. A terv a magyar gazdaság helyzetértékelésével indít. Ezt elemezve mutatja be a hosszú távú fejlesztési stratégiát, amelynek középpontjában az életminőség javítása és az unióhoz viszonyított fejlettségi különbségek csökkentése áll.

A vállalkozásokat a Nemzeti Fejlesztési Terv öt programja közül elsősorban a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programja érinti. 2004-2006 között 411, 8 millió euró állt a program keretében rendelkezésre. A cél a termelőszektor beruházásainak támogatása, a kis- és középvállalkozások modernizálása és innovációs tevékenységük javítása volt. A kis- és középvállalkozások fejlesztésére a teljes GVOP 27 %-át akarták fordítani 2006-ig. Ezen belül kiemelt szerepet kapott a vállalkozások műszaki hátterének fejlesztése, a modernizáció és a műszaki-technológiai fejlődés. Segítették a kis- és középvállalkozásokat abban, hogy új termékeket tudjanak kifejleszteni. Így a piacon versenyképesebbek lehetnek társaikkal szemben. Emellett támogatták azt is, hogy a kis- és középvállalkozások is bevezethessék a csúcstechnológiát. A

vállalkozások

körében

a

modern,

innovatív

eljárások

elterjesztését

szorgalmazták, amely ugyancsak a versenyképességet erősítette. Fontos volt az ISO 9000 minőségirányítási rendszer bevezetése a vállalatok széles körében.

A fejlődéshez elengedhetetlen volt a vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztése. Problémát jelentett a kis- és középvállalkozások körében az, hogy gyakran nem rendelkeztek elegendő információval a vállalkozásalapítással és támogatásukra létrehozott programokkal kapcsolatban. 46

Ezt szüntették meg a különböző non-profit szervezeteken keresztül, amelyek segítették a vállalkozások információval való ellátását az alapítástól egészen a támogatások igényléséig. Tanácsadói szolgáltatás keretében segítették a vállalkozásokat az üzleti terv elkészítésében, piackutatásban, uniós ügyekben. A szolgáltatásért a vállalkozások természetesen tanácsadói díjat fizettek, amelynek egy részét az állam fizette, támogatta. Az intézkedések hatására a vállalkozások információval való ellátottsága jelentősen javult, a vállalkozók ismeretei bővültek, a vállalkozói kultúra pedig fejlődött.

Szükség volt a vállalatok közötti együttműködés fejlesztésére is. A vállalatok közötti kapcsolatok kiépítése, megerősítése érdekében meghatározóak voltak a támogató szolgáltatások és a tanácsadói tevékenység. Azokat a vállalkozásokat támogatták, amelyek szervezeti rendszert alakítottak ki (esetleg azt bővítették), az egymás közötti együttműködést szervezték, közös arculatot dolgoztak ki, illetve amelyek a hálózat infrastruktúrájának fejlesztését tervezték. A beszállítói tevékenységhez elengedhetetlen fejlesztéseket is előtérbe helyezték. Az informatikai háttér létesítése, a beszállítói termelő kapacitások kiépítése is támogatást élvezett.

Az unió segítette a vállalkozások kutatás-fejlesztési tevékenységét is. Ennek érdekében kutatás-fejlesztési keretprogramokat dolgozott ki, amelyek négy évre szóltak. Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozásával a 6. Keretprogramban - amely 2002-2006 között valósult meg – részt vett. A programban 17,5 milliárd euró forrás állt rendelkezésére. Nagy hangsúlyt kapott a 6. Keretprogramban a kis- és középvállalkozások bevonása a kutatás-fejlesztési tevékenységbe. A program keretén belül ezért 2,2 milliárd eurót biztosítottak a számukra. A kis- és középvállalkozások kutatási-fejlesztési tevékenységének támogatásakor figyelembe veszik a vállalkozások gazdasági, regionális helyzetét és a technológiai szükségleteiket. Azoknak a kis- és középvállalkozásoknak szólnak ezek a támogatások, amelyek innovációra képesek, de a kutatási kapacitásuk korlátozott.

47

•

Kooperatív kutatások azok, amelyekben a kutatóbázisok a kis- és középvállalkozásokkal együttműködnek.

•

Kooperatív Kutatási Projektek (CRAFT) keretén belül azokat a vállalatokat segítik, amelyek kutatás-fejlesztési tevékenységeiket külső kutatóhelyek bevonásával tudják megvalósítani. A projektek témája bármi lehet, időtartamuk 1-2 év, s az eredmény a vállalkozás tulajdona.

•

A Kollektív Kutatási Projektek esetén a kutatóbázisok szakmai szövetségek megbízásából végeznek kutatási és fejlesztési tevékenységet. Mindezt azért teszik, hogy a szakterületen tevékenykedő kis- és középvállalkozások látókörét és tudását bővítsék, s ezáltal versenyképesebbé tegyék őket. A projektek témája a tudomány és technika, időtartamuk 2-3 év. A szellemi tulajdonjog a szakmai szövetségeké, de az ő feladatuk az eredmények, információk eljuttatása a kis- és középvállalkozásokhoz.

A csatlakozás utáni vállalkozáspolitika kiemelt célja a humán erőforrás fejlesztése. Képzések, továbbképzések szervezése mellett szerepet kapott a vállalkozói ismeretek bővítése és színvonalának emelése. Ösztöndíjprogramok keretében segítik a vállalkozó kedvű, tanulni vágyó és tehetséges fiatalokat. A cél tehát az volt, hogy minél több megfelelő, nagy tudású emberi erőforrás álljon az Európai Unió rendelkezésére.

48

3.2. Az EU vállalkozásfejlesztési politikája 3.2.1. A kis- és középvállalkozások jelentősége az EU-ban általánosan AZ EU-ban már a 80-as évek elején felismerték a kis- és középvállalkozások jelentőségét, s ettől kezdve kiemelt figyelmet fordítottak a kis- és középvállalkozások segítésére. A kis- és középvállalkozások meghatározóak a munkahelyek teremtésében, a gazdasági fejlődésben, és segítik a gazdaság hatékonyabb működését. A nagyvállalatokkal szemben versenyhátrányban vannak, ezért is igényelnek nagyobb figyelmet. Számukra külön szabályokat hoznak, amelyek megkönnyítik működésüket, s ez által serkentik a vállalkozásalapítási kedvet. Az uniós szabályozás célja az, hogy a vállalkozásalapítást ösztönözze,

a

vállalkozói

környezetet

javítsa

és

a

vállalkozások

működését

versenyképesebbé tegye. Kiemelten fontos az is, hogy ezek a vállalatok európaibbá váljanak, határokat átlépve is versenyképesek legyenek, és helyüket a nemzetközi piacokon is megállják. A közösség hivatalos dokumentumai hangsúlyozzák a KKV-politika jelentőségét, és emellett a tagországok politikái is előtérbe helyezik a kis- és középvállalkozások támogatását. A tagállamok a kis- és középvállalkozások fejlesztésére irányuló politikáikat az uniós kisvállalkozás-fejlesztési politikával összhangban alakítják ki, tehát ezek céljai és eszközei nagymértékben megegyeznek. A közösségi kis- és középvállalkozói politika fő céljai: ~ a vállalkozások alapítását és működését támogató üzleti környezet létrehozása ~ a közigazgatás és jogszabályok egyszerűsítése ~ K+F és az innováció elősegítése ~ vállalkozói életforma körülményeinek segítése ~ európai

vállalkozások

fejlődésének

támogatása,

versenyképességének

javítása ~ a vállalkozások számára a pénzügyi lehetőségek bővítése ~ könnyebb hozzáférés biztosítása az EU vállalkozásfejlesztési programjaihoz

49

„Ezen célok elérése érdekében sok közösségi jogszabályt alkottak, amelyek a következő kategóriákba sorolhatók: -

a vállalkozások üzleti környezetének fejlesztésére és egyszerűsítésére vonatkozó

uniós szabályok -

a kis- és középvállalkozások beruházási támogatását, gazdálkodásuk pénzügyi és

adminisztrációs terheit érintő szabályok -

a kis- és középvállalkozások fennmaradása érdekében, a vállalkozások átruházására

és átalakítására vonatkozó ajánlások -

a turizmus területére vonatkozó egyeztetési és együttműködési eljárások

-

a kis- és középvállalkozások határokon átnyúló együttműködését érintő uniós

szabályok” (Zeiler, 2003, 36. old.)

3.2.2. Az EU kis- és középvállalkozás-fejlesztési politikájának dokumentumai III. többéves kis- és középvállalkozói program (1997-2000) A programot az Európai Tanács 1996 decemberében fogadta el. Célja a kis- és középvállalkozások fejlesztése, ezen keresztül pedig a foglalkoztatottság növelése, a munkanélküliség csökkentése. A program hat területen nyújtott segítséget a kis- és középvállalkozások számára: -

Adminisztrációs és jogszabályi környezet egyszerűsítése és fejlesztése: elsősorban a vállalkozásalapítás egyszerűsítése

-

A vállalkozások pénzügyi környezetének javítása: finanszírozási források bővítése, hitel- és garanciatársaságok alapítása, speciális pénzügyi eszközök bevezetése

-

Információszolgáltatás: információs hálózatok kiépítése, vállalkozói kapcsolatok erősítése, partnerség fejlesztése a nemzetközi piacon való megjelenés érdekében

-

Kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése: kutatási és képzési lehetőségekhez való hozzáférés segítése, innovatív vállalatok támogatása

-

Vállalkozói szellem és kultúra: fiatal vállalkozók segítése, női vállalkozók ösztönzése

-

Vállalkozásfejlesztési politika javítása: támogatási eszközök bővítése, fejlesztése

50

A program megvalósítása után az eredményeket az uniós szervek és szakemberek elemezték. A program sikeresnek bizonyult, azonban még továbbra is akadtak problémák. Sok olyan kísérleti projektet támogatott a program, amelyek a vállalkozáspolitikát kevésbé fejlesztették. A vállalkozásfejlesztési politikát előtérbe kellett helyezni, mert eddig kevés forrást kapott. A programban pozitívum az, hogy finanszírozási területeken eredményeket értek el. A III. többéves kis- és középvállalkozói program keretében 127 millió euróval támogatták a vállalkozásokat.

Kisvállalkozások Európai Chartája A 2000 márciusában megtartott lisszaboni csúcson fogadták el az EU-tagállamok „A lisszaboni Stratégia” című dokumentumot. A stratégia célja az, hogy 2010-re Európa a világ legdinamikusabban fejlődő tudásalapú gazdasága legyen. Gondot kell fordítani a fenntartható fejlődésre, munkahelyteremtésre és a társadalmi kohézió megteremtésére. Az elképzelések megvalósítása időközben túl bürokratikussá vált, s a probléma megoldására kidolgoztak egy új stratégiát. Az átdolgozott stratégiát 2005-ben indították újra, melynek fő pontjai a növekedés és foglalkoztatás, az infrastruktúra, gazdasági és társadalmi kohézió, kutatás-fejlesztés segítése voltak. A 2000-ben elfogadott lisszaboni stratégia kapcsán kerültek a kis- és középvállalkozások a figyelem középpontjába. A tagállamok felismerték a kis- és középvállalkozások szerepét a gazdaságban, és hangsúlyozták ezen vállalkozói szektor jövőbeli támogatásának fontosságát. A lisszaboni stratégia keretében alkották meg és fogadták el a tagállamok a Kisvállalkozások Európai Chartáját, amelyet 2000 júniusában hoztak nyilvánosságra. A kis- és középvállalkozói szektor európai gazdaságban és társadalomban betöltendő helyét és szerepét határozza meg. A szektor támogatását és a fejlesztéshez szükséges eszközrendszert is bemutatja. Összefoglalva a közösségi dokumentum a kisvállalkozási stratégiát és annak cselekvési irányait tartalmazza. Társult és tagjelölt országok is csatlakozhattak hozzá. „A Charta tíz pontja: 1. Vállalkozói ismeretek oktatása 2. Olcsóbb és gyorsabb vállalkozásalapítási eljárások bevezetése 3. Hatékonyabb szabályalkotás, felhasználóbarát közigazgatás 51

4. A kisvállalkozások igényeihez alakított, élethosszig tartó tanulás lehetősége 5. On-line csatlakozási lehetőségek megteremtése a közösségi szféra és a vállalkozások között 6. Információs

és

üzleti

tevékenységeket

támogató

rendszerek

kiépítése

a

kisvállalkozások érdekében 7. Az adó- és finanszírozási rendszerek „legjobb gyakorlata” terjesztésének támogatása 8. A kisvállalatok technológiai kapacitásainak erősítése a transzferek és a hálózatosodás fejlesztése útján 9. Sikeres e-business modellek kialakítása és támogatási rendszerek működtetése 10. A kisvállalkozói érdekek hatékonyabb uniós és nemzeti szintű képviselete” (KállayImreh, 2004, 138. old.) Fontosabb pontjai: Vállalkozói szellem erősítése A Charta értelmében az elsődleges cél a vállalkozói szellem erősítése, tehát a vállalkozási kedvet kell ösztönözni. Ennek különféle módjai vannak. Fontos, hogy már az iskolában oktassák a gyerekek számára a vállalkozói ismereteket. Az általános vállalkozói ismereteket be kell építeni a középiskolai tantervekbe, s nem elég az, ha csak a főiskolán, egyetemen jutnak hozzá a diákok ezekhez az információkhoz. Kiemelt cél az is, hogy a nők vállalkozásokban betöltött szerepét növeljék, s így gyakrabban a vezetői pozíciók is elérhetőek legyenek számukra. A nők vállalkozásalapítási törekvéseit is segíteni kell különböző szakképzések segítségével. Mára lényegessé vált a vállalkozói szférában is az, hogy semmiféle diszkrimináció ne legyen a nőkkel szemben, s ez által egyre több nő érezhet kedvet magában a vállalkozásalapításhoz. Cégbejegyzés egyszerűsítése A cégbejegyzéssel kapcsolatban egy olyan rendszer kialakítása volt a cél, amelyben a cégek könnyen és olcsón tudják vállalkozásaikat elindítani. A cégeket informálni kell a különböző lehetőségekről. Az eljárásokat egyszerűsíteni kell, az internetes jelentkezést is lehetővé kell tenni. Ezáltal kevesebb lesz az adminisztráció, s a vállalkozások adminisztrációs költségei is csökkennek. Az alapítást így olcsóbbá lehet tenni a cégek számára. Az alapításkori költségek csökkenése nem elhanyagolható a kis- és középvállalkozások szempontjából. 52

Szabályozás A Charta tartalma a kis- és középvállalkozások szabályozására is kiterjed. Lényeges szempont az, hogy a piaci versenyjogi szabályok egyszerűsödjenek, és lehetővé tegyék az induló kis- és középvállalkozások számára az egyszerű piacra jutást. Segíteni kell a kis- és középvállalkozások információval való ellátását is. Amennyiben lehetséges, akár külön intézményt, tanácsadó szervezetet is létre kell hozni a segítésükre. A szabályozás tekintetében fontos az is, hogy a lehető legjobb mértékben próbálják meg kiszűrni a piacról a korrupciót. Pénzügyi támogatás A pénzügyi segítségnyújtás és támogatások körét is érinti a Charta. Lehetővé kell tenni azt, hogy a kis- és középvállalkozások könnyebben jussanak hitelekhez, illetve kockázati tőketársaságokon keresztül is biztosítani lehessen a stabil pénzügyi helyzetüket. Kutatás-fejlesztés A kutatás-fejlesztés elősegítésére is kitér a Charta, melynek értelmében támogatni kell a kis- és középvállalkozások ezen irányú terveit. A kis- és középvállalkozások indulásánál még az életben maradás a tét. Pénzügyi szempontból azonban hátrányban vannak, hiszen többségük tőkeszegény. Ahhoz viszont, hogy fejlődjenek, szükség van fejlesztésre. Ez nekik önerőből sokszor nem valósulna meg, ezért kiemelten fontos a kutatás és fejlesztés támogatása. Végül a kis- és középvállalkozások képviseletének erősítését hangsúlyozza a Charta, mind közösségi, mind pedig állami szinten.

EU 4. Többéves Vállalati és Vállalkozásfejlesztési Programja A Kisvállalkozói Charta elfogadása után egy újabb programot dolgozott ki az EU a vállalkozások segítésére. A Bizottság úgy döntött, hogy a III. többéves kis- és középvállalkozói program során sikeres intézkedéseket tovább folytatja, s a kevésbé hatékonyak helyett újakat dolgoz ki. Ezek megalkotásakor kiemelten figyelni kellett a vállalkozói szükségletekre és azok kielégítésére, a statisztikai és technikai feltételek megteremtésére, és a vállalkozások információval való ellátására. Ösztönözni kellett a vállalkozói kedvet, bővíteni kellett a finanszírozási lehetőségeket, s olyan szolgáltatásokat kellett a vállalkozásoknak nyújtani, amelyek a sikeres vállalkozóvá válást segítették. 53

A 4. Többéves Vállalati és Vállalkozásfejlesztési Programot 2000 decemberében fogadták el, s a 2001-2005-ös időszakra vonatkozott. A vállalkozáspolitika irányait határozta meg, különös figyelmet szentelve a kis- és középvállalkozásoknak. A program elsősorban

a

gazdasági,

jogi

és

közigazgatási

környezet

kialakítását

és

a

háttérszolgáltatások biztosítását helyezte előtérbe. A megfelelő környezet kialakítása magában foglalja az induló vállalkozások támogatását, a vállalkozói szellem erősítését, különböző vállalkozói képzések, tanfolyamok indítását, a vállalkozások információval történő ellátását, a szabályozási környezet egyszerűsítését, az innováció és kutatás támogatását a vállalkozásoknál, a finanszírozási lehetőségeik kibővítését és tőkéhez jutásuk segítését. A háttérszolgáltatások biztosítása alatt olyan eszközök kialakítását értjük, amelyek a vállalkozások indulása, letelepedése, működése, fejlődése szempontjából fontosak. A programot a 2004-ben csatlakozni kívánó országok előtt, és az EGT tagállamai előtt is megnyitotta az EU. Segítségével a tagjelölt országok könnyebben tudnak a megváltozott környezethez alkalmazkodni, s az egységes piacba bekapcsolódni. A program minden uniós vállalkozás számára lehetővé tette a működést az egységes piacon, s azt, hogy a vállalkozások hozzájáruljanak az európai gazdaság növekedéséhez is.

„Modern kkv-politika a növekedésért és foglalkoztatásért” 2005 novemberében módosították az EU KKV-politikáját, s kihirdették a „Modern kkv-politika a növekedésért és foglalkoztatásért” című közleményt. Ez középpontba állítja a „Gondolkozz először kicsiben” elvet. Emellett keretet ad azon politikai eszközökhöz, amelyek a vállalkozásokkal kapcsolatosak. A globalizáció és a változó világ kihívásaira való figyelemmel kell a támogatási politikát kialakítani, amelynek céljai a célzottabb állami támogatás, a gazdasági megközelítés, az egyszerűbb és hatékonyabb eljárások, az átláthatóság és kiszámíthatóság a szabályozással kapcsolatban.

54

3.2.3. A kis- és középvállalkozások helyzete jelenleg az EU-ban

3.2.3.1. A kis- és középvállalkozások az EU-ban

Az unióban kis- és középvállalkozásnak minősül mindazon vállalkozás, amely független, 250-nél kevesebb embert foglalkoztat, és emellett éves forgalma nem haladja meg az 50 millió eurót, éves mérlegfőösszege pedig a 40 millió eurót.

Az uniós vállalkozások jelentős többsége, 91,4 %-a mikrovállalkozás. 7, 3 % kis-, míg 1,1 % középvállalkozás kategóriába sorolható. A fennmaradó 0,2 % pedig nagyvállalkozás. Az uniós kkv-k tehát az európai kis- és középvállalkozások 99,8 %-át adják.

1. ábra: Kkv-k az európai gazdaságban (%) 1,1% 0,2%

7,3%

Mikrovállalkozás Kis Közép Nagy

91,4%

Forrás: Saját készítésű ábra az Európai Bizottság adatai alapján1

1

Az ábra az Európai Bizottság Soroljuk a kkv-ket az első helyre! című 2008-as kiadványának az adatai

alapján

készült,

amely

az

alábbi

internetes

címen

érhető

el:

http://ec.europa.eu/enterprise/newsroom/cf/document.cfm?action=display&doc_id=4574&userservice_id=1 &request.id=0, letöltés ideje: 2009. november 11.

55

A mikrovállalkozások a munkavállalók 29, 6 %-át, a kisvállalkozások 20,6 %-át, a középvállalkozások pedig 16, 8 %-át foglalkoztatják. Az európai magánszektor munkahelyeinek 67 %-át biztosítják a kkv-k. 2. ábra: Az európai magánszektor munkahelyeinek a megoszlása a vállalatok nagysága szerint (%)

29,6%

33,0%

Mikrovállalkozás Kis Közép Nagy 20,6%

16,8%

Forrás: Saját készítésű ábra az Európai Bizottság adatai alapján2

3.2.3.2. Az EU jelenlegi kkv-politikája

Mit tesz az EU? Megoldások a problémákra Az európai gazdaságban meghatározóak a kis- és középvállalkozások. Az EU célja tehát az, hogy a kis- és középvállalkozások problémáit a lehető legnagyobb mértékben csökkentse, s egy megfelelő környezetet hozzon létre számukra a versenyképes működéshez. Az európai kkv-k számára az adminisztratív és szabályozási teher jelenti a legnagyobb gondot. Emellett a pénzügyi tényezők, a finanszírozáshoz való hozzáférés és az adózás is korlátozzák a vállalkozások tevékenységét. 2

Az ábra az Európai Bizottság Soroljuk a kkv-ket az első helyre! című 2008-as kiadványának az adatai

alapján

készült,

amely

az

alábbi

internetes

címen

érhető

el:

http://ec.europa.eu/enterprise/newsroom/cf/document.cfm?action=display&doc_id=4574&userservice_id=1 &request.id=0, letöltés ideje: 2009. november 11.

56

3. ábra: Az európai kisvállalkozások problémái (válaszok száma) Adminisztratív és szabályozási teher Finanszírozáshoz való hozzáférés Adózás Szakképzettség hiánya Közbeszerzési eljárásokhoz való hozzáférés Tisztességtelen, túl erős verseny Munkaügyi jogszabályok Egységes piachoz való hozzáférés EU programokhoz való hozzáférés Késedelmes fizetések Nemzetközi piacokhoz való hozzáférés Információk és tanácsadás elérhetősége Világgazdaság bizonytalansága, energiaköltségek KKV definíció 0

20

40

60

80

100

120

140

160

Válaszok száma

Forrás: Európai Bizottság, 2008. április3

A kis- és középvállalkozások problémái még megoldásra várnak, azonban az EU már tett lépéseket a megoldásuk érdekében. Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag létrejöttével új lehetőségek nyílnak meg az uniós kis- és középvállalkozások előtt.

Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag – amelyet az Európai Bizottság 2008ban dolgozott ki - a lisszaboni stratégia megvalósításának egy jelentős lépcsője. Középpontjában az áll, hogy elismerjék a kis- és középvállalkozások unión belül betöltött fontos szerepét. Ennek érdekében az EU és a tagállamok közötti együttműködést segíti. Az intézkedéscsomag olyan elveket fogalmaz meg, amelyeket figyelembe kell venni a 3

Az ábra az Európai Bizottság Soroljuk a kkv-ket az első helyre! című 2008-as kiadványában található,

amely

az

alábbi

internetes

címen

érhető

el:

http://ec.europa.eu/enterprise/newsroom/cf/document.cfm?action=display&doc_id=4574&userservice_id=1 &request.id=0, letöltés ideje: 2009. november 11.

57

közösségi és a nemzeti politikák kialakításakor. Ehhez azonban jelentős politikai elkötelezettségre van szükség a tagállamok részéről. Továbbá fontos az is, hogy ne csak elvben, hanem végre gyakorlatban is megvalósuljanak a célok, s a kis- és középvállalkozások legjelentősebb problémáira megoldást találjanak.

Adminisztratív terhek csökkentése Az európai kkv-k többsége az adminisztratív és szabályozási terhet tartja a legfőbb gondnak. Az uniós kis- és középvállalkozások több mint fele egyszemélyes vállalkozás. Költségeik gyakran többszörösei a nagyvállalatokénak. Adminisztratív terheik rendkívül magasak a foglalkoztatás terén. Amennyiben az unió ezek csökkentését lehetővé tenné, úgy ezen vállalkozások akár tizede is foglalkoztatna több embert, visszaszorítva ezzel a munkanélküliséget. A cél tehát az EU-ban az, hogy 2012-re megvalósítsák az adminisztrációs terhek 25 %-os

csökkentését.

egyszerűsítésére,

Ennek

amelynek

érdekében

hangsúlyt

középpontjában

az

kell

fektetni

adatszolgáltatási

a

szabályozás

kötelezettségek

csökkentése áll. A cégbejegyzéstől kezdve a közigazgatási szervek felé történő adatbejelentésen át egészen az adatok statisztikai felhasználásáig szabályoznák az adatszolgáltatást. A Bizottság ennek megvalósítására tett ajánlást és javaslatot. Uniós szinten 2005 óta 78 függőben lévő jogszabályt vont vissza, 54 kezdeményezést egyszerűsített le és 2500 elavult jogszabályt határozott meg. Az EU tehát már tett lépéseket a szabályozás módosításával kapcsolatban. Azonban cél az is, hogy ne csak uniós, hanem nemzeti szintű intézkedéseket is vezessenek be az egyes tagállamok. A szabályozáson belül a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó szabályok egyszerűsítését,

változtatását

kell

elsősorban

megvalósítani.

A

vállalkozásokkal

kapcsolatos javaslatokat minden esetben meg kell vizsgálni a kis- és középvállalkozásokra vonatkozóan. Fontos, hogy az intézkedések ne okozzanak a kis- és középvállalkozások számára problémákat és hátrányokat. Lényeges szempont emellett az is, hogy a vállalkozásokra rótt terhek és díjak arányban legyenek a vállalkozások méretével. A gyakori késedelmes fizetések a későbbiekben a vállalkozások fizetésképtelenségét is okozhatják. A szabályozáson belül ezért ezt is figyelembe kell venni, és javítani kell rajta.

58

A kis- és középvállalkozások számára is lehetővé kell tenni az európai és nemzetközi szabványok átvételét. Könnyíteni kell a szabványokhoz való hozzáférést, támogatni kell a kis- és középvállalkozásokat ezek átvételében. Kiemelten fontos az, hogy termékeik a nemzetközi piacokon is megállják a helyüket és versenyképesek legyenek.

Finanszírozáshoz való hozzáférés segítése Az európai kis- és középvállalkozások esetében fontos lenne egy támogató pénzügyi környezet kialakítása. Az induló, illetve a kis- és középvállalkozások gyakran nem kapnak támogatást a bankoktól és a különböző hitelintézetektől, mert azok kockázatosnak ítélik meg a vállalkozások segítését. A pénzügyi piacok nem tudják biztosítani a kis- és középvállalkozások támogatását, ezért az EU pénzügyi eszközökkel segíti őket. A Bizottság versenyképességi és innovációs keretprogramja a 2007-2013-as időszakra több mint egy milliárd eurós összeget tesz lehetővé mintegy 475 000 uniós kisés középvállalkozás számára. Az összegek különböző pénzintézeteken keresztül jutnak el a vállalkozásokhoz. Ezen kívül a Bizottság a 25 000 eurónál kisebb összegű, úgynevezett mikrohiteleket is próbálja a kis- és középvállalkozások szélesebb köre számára elérhetővé tenni. A Bizottság pénzügyi eszközeit az Európai Beruházási Alap kezeli. A források a tagállami pénzügyi közvetítőkön keresztül jutnak el a kis- és középvállalkozásokhoz. Gyakran az információ áramlásának hiánya miatt nem értesülnek a vállalkozások egy-egy támogatásról. Az EU-ban ezért célul tűzték ki, hogy a kis- és középvállalkozások számára információs fórumot rendeznek 2008-2009-ben „EU-s finanszírozási napok kkv-k számára” címmel. A fórumot tagállami szinten rendezik meg, s lényege az, hogy a különböző finanszírozási forrásokat megismertesse a vállalkozásokkal. A fórum elősegíti azt, hogy a kis- és középvállalkozások egyre nagyobb köre tájékozódjon az esetleges finanszírozási forrásokról, s lehetővé teszi számukra a forrásokhoz való könnyebb hozzáférést. Mivel a pénzügyi piacok nem tudták biztosítani a kis- és középvállalkozások támogatását, ezért van szükség az Európai Bizottság támogatására. Az EU-ban a megfelelő pénzügyi környezet kialakításához nélkülözhetetlen, hogy a Bizottság a nemzeti kormányokkal és hatóságokkal együttműködjön. A Bizottság már tett lépéseket ezzel kapcsolatban, de fontos, hogy ezeket a közeljövőben is folytassák, s a kis- és középvállalkozások pénzügyi környezetét javítsák. 59

Tisztességes verseny kialakítása a piacon A verseny elengedhetetlenül fontos a piacon annak érdekében, hogy a vállalkozások és a gazdaság fejlődjenek. Az EU még az ezredforduló előtt kidolgozta versenypolitikáját, amely azóta csak szigorodott. A tisztességtelen versenyt ki kell zárni a piacról, a versenytorzító eszközöket és támogatásokat is mellőzni kell. Olyan intézkedéseket kell megvalósítani, amelyek a gazdaság növekedését segítik. A kis- és középvállalkozások a fejlődéshez jelentősen hozzájárulnak, ezért szükséges az ő védelmük a nagyobb, tisztességtelen magatartást folytató cégekkel szemben. Elsősorban a gazdasági erőfölénnyel való visszaéléseket kell csökkenteni. A nagy cégek gyakran elsöprik a piacon tevékenykedő kisebb vetélytársaikat, amely a verseny megszűnését okozza. Ezt próbálja az EU úgy megakadályozni, hogy a kisebb cégek panaszait figyelembe veszi, s orvosolja. A vállalkozások számára erőfölényt létrehozó fúziókat is tiltja a versenytörvény. A kis- és középvállalkozások egyesülésére általában nem vonatkoznak ezen uniós szabályok. A kartellezés ugyancsak sérti a verseny szabadságát, ezért a tilalma meghatározó az unió versenypolitikájában. Kartell esetén vállalatok, nagyvállalatok közösen meghatároznak egy olyan árat, amelynél kedvezőbb árat a fogyasztók a piacon nem találnak. Így a fogyasztók valószínűleg náluk fognak vásárolni. Ezek a vállalatok tevékenységükkel a piaci versenyt csökkentik és versenypolitikája

korlátozzák. Az nem

engedi

ilyen meg,

jellegű tevékenységet mert

ezzel

azonban az unió

ellehetetlenítik

a

kis-

és

középvállalkozásokat a piacon. A kis- és középvállalkozások méreteikből adódóan mindig hátrányban vannak a nagyobb vállalatokkal szemben. Ezt az EU is felismerte, s számukra néhány területen nagyobb mértékű támogatást biztosít, mint a többi vállalkozás számára. A Bizottság lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy bizonyos esetekben a megkérdezésük nélkül nyújtsanak támogatást a kis- és középvállalkozások részére. Lényeges, hogy a vállalkozások részére adott támogatásokat a legmegfelelőbb célra kell felhasználni. Inkább legyen a támogatások mértéke kisebb, de jó helyre jusson el az összeg, támogassa a munkahelyteremtést és a foglalkoztatást. A kis- és középvállalkozásokba történő tőkebefektetések eljárásait is egyszerűsítik, s ezáltal lehetővé teszik a vállalkozások tőkével való könnyebb ellátását, amely különösen az induló szakaszban fontos a vállalkozás számára.

60

Az elmaradott területeken alapított vállalkozások esetében az állam a megalakulás utáni első öt évben támogathatja a vállalkozást azért, hogy annak működési költségeit csökkentse. Ezen kívül a kis- és középvállalkozások bármely kutatást, fejlesztést és innovációt segítő tevékenységre adható állami támogatás. Emellett vannak az állam által kifejezetten kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatások is. Fontos, hogy ezen támogatások rendszerét és az eljárásokat egyszerűsítsék. Így a „rászoruló” kis- és középvállalkozások akár nagyobb mértékű támogatásokat is kaphatnak rövid időn belül.

Szakképzettség hiányának visszafogása, vállalkozói készség fejlesztése A vállalkozói ismeretek oktatását minden oktatási szinten a tanterv részévé kell tenni a tagállamokban. Fontos, hogy a diákok minél előbb megismerkedhessenek a vállalkozások működésével, jelentőségével. Kiemelt cél az is, hogy az emberekben felkeltsék az érdeklődést az vállalkozói létforma iránt. A vállalkozói sikerek hangsúlyozásával és a félelem csökkentésével lehet ezt elérni. Ezáltal pozitívabb kép alakul ki az emberekben, amely megfelelő ösztönző lehet ahhoz, hogy egy vállalkozás alapításán elgondolkodjanak. Már a középiskolai oktatás során elsajátíthatják a tanulók a vállalkozásalapítás lépéseit. A tanórák keretein belül minivállalatokat alapítanak, ezeket működtetik, s a felmerülő problémákat megoldják. Így a gyakorlatban is megismerkedhetnek a vállalkozás működésével, s egy részük számára ez akár a későbbiekben motiváló is lehet saját vállalkozásának beindítására. A felsőoktatásban már évek óta a gazdasági képzés részét képezi a vállalkozóképzés. Aki már fiatalon tudja, hogy ezzel szeretne a jövőben foglalkozni, az tudatosan ilyen intézményben tanul a felsőoktatásban. A különböző tantárgyak és a gyakorlati órák tapasztalatai segítik a diákokat a vállalkozói ismeretek megismerésében és fejlesztésében. Az unió támogatja a különböző vállalkozóképzési programokat, s emellett az élethosszig tartó tanulást hirdeti. Ennek példái az Erasmus és Leonardo da Vinci program. „Erasmus a kezdő vállalkozók számára” program keretében a diákok egy külföldi kisvállalkozásnál dolgozhatnak. Itt megismerhetik az adott vállalkozást és tevékenységét, s vállalkozói készségeiket is fejleszthetik. Gyakorlatot szereznek, emellett számos tapasztalatot is gyűjtenek a vállalkozással és irányításával kapcsolatban. A program által nyújtott lehetőségek ösztönzik az EU-n belüli vállalkozásalapítást. 61

Az Európai Bizottság által 2009 májusában megrendezésre került az Európai kkvhét. A rendezvény keretében a résztvevők megismerhették az EU által a kis- és középvállalkozások, illetve induló vállalkozások részére nyújtott támogatásokat. A támogatások széles köre motiváló tényező lehet a vállalkozásalapításhoz, s ezt próbálták a rendezvényen is hangsúlyozni. Az unió létrehozta az Európai Vállalkozási Díjat. Az elismerést azon intézmények és szervezetek kaphatják, amelyek hozzájárulnak a kis- és középvállalkozások támogatásához és a vállalkozói szellem erősítéséhez. A 2007-2013-as időszakra 70 milliárd eurós keret áll rendelkezésre azért, hogy a vállalkozóképzést támogassák, a vállalkozói készségeket erősítsék és fejlesszék.

Innováció és kutatás támogatása A gyorsan változó környezet, a növekvő piacok megújulásra késztetik a vállalkozásokat. A kis- és középvállalkozások képesek a piaci változásokra gyorsan reagálni, azonban a piacon megjelenő új vállalkozások erős versenyt jelentenek számukra. A nagyvállalatok rendelkeznek elég tőkével a fejlesztésekhez és újításokhoz, amelyek segítségével a kibővült piacon is versenyképesek maradnak. A kis- és középvállalkozások többségének azonban nincsenek ilyen tartalékai a fejlesztésekre, s emiatt gyakran háttérbe szorulnak. Nincs elegendő tőkéjük és szakértelmük. Nehezen férnek hozzá a kutatási és fejlesztési programokhoz. Annak érdekében, hogy a kis- és középvállalkozások helyzetét segítsék, az EU kidolgozta legújabb innovációs stratégiáját. A versenyképességi és innovációs keretprogram által a kis- és középvállalkozások támogatást kaphatnak az innovációs tevékenységekbe történő beruházásaikhoz. 2007-2013 között 3,6 milliárd eurót biztosít az unió az innovációt támogató szolgáltatások finanszírozására. Az Európa INNOVA egy olyan fórum a vállalkozások számára, amelyen az innováció-finanszírozás és innováció-menedzsment területén alkalmazott és sikeres gyakorlatokat oszthatják meg a résztvevők egymással. A PRO INNO Europe program az innováció területén történő országok közötti együttműködéseket segíti. Az innováció mellett a kutatás és fejlesztés területét is támogatja az unió. Az erre a célra elkülönített források (évente átlagosan 1 milliárd euró) jelentős részét kisvállalkozások segítésére fordítják.

62

Azok a kis- és középvállalkozások, amelyeknek nincs elegendő kutatási kapacitásuk (forrás, szakember), de szeretnének a kutatási lehetőségek irányába elmozdulni, kutatási tevékenységüket kiszervezik. A kiszervezés keretében szakemberekre bízzák a kutatási tevékenységet. Így lehetővé válik számukra is a fejlesztés, azonban ennek a finanszírozása jelentős összegbe kerül. Ehhez is nyújt támogatást az EU a kis- és középvállalkozások számára, amelyekre különböző programok keretében lehet pályázni.

Nemzetközi piacokon való megjelenés segítése Az EU egységes piacot jelent a tagállamok vállalatai számára. Sok lehetőséget is biztosít számukra, amelyeknek a felismerésével ki tudják használni az ebből származó előnyöket. A határok lebontásával a kereskedelem felélénkült, s lehetővé vált a kisebb vállalatok számára is a határon túli értékesítés, kapcsolatépítés és esetleges terjeszkedés. A vállalatok számára nagyon sok lehetőséget rejt az egységes piac, azonban a kis- és középvállalkozások ezen a területen is segítséget és támogatást várnak. Fontos lenne, hogy a határokat átlépve a kis- és középvállalkozások is merjenek megjelenni a nemzetközi piacon, s ne csak megjelenjenek, hanem versenyképesek is legyenek ott. Sok kis- és középvállalkozás nem tud más országban megjelenni, mert nincs ehhez elég tőkéje. Továbbá félve figyelik az EU-s kereskedelmet is. Nem rendelkeznek elegendő információval a határon túli országokról és azok jogszabályairól sem. Ezek hiányában nehéz lenne egy ismeretlen piacon sikeresen tevékenykedni. Az EU célja az, hogy a kis- és középvállalkozásokat segítse tanácsadással és támogatással, annak érdekében, hogy az egységes piacon megjelenjenek, s a nemzetközi gazdasági keringésbe sikeresen bekapcsolódjanak. Fontos tehát az, hogy az egységes piacon élő emberek és működő bármely vállalat számára elérhetőek legyenek a piac adta lehetőségek, s az előnyöket a lehető legnagyobb mértékben ki tudják használni. Ennek érdekében a Bizottság 2007 novemberében egy új intézkedéscsomagot hirdetett ki. Ez olyan kezdeményezéseket helyez a középpontba, mint a kisvállalkozások lehetőségeinek bővítése, az innováció és a fogyasztók védelme az egységes piacon. A korlátolt felelősségű társaság alapítása az EU tagállamaiban eltérő szabályok szerint zajlik. A szabályok sokfélesége a kis- és középvállalkozásoknak nagy problémát jelent, hiszen gyakran nem is rendelkeznek elegendő és megfelelő információval az adott ország előírásairól. Nekik így sokkal nehezebb egy külföldi vállalat létrehozása. Ezért 63

javasolja az Európai Bizottság az európai zártkörű társaság létrehozását, amelynek alapítása és működése az EU minden tagállamában ugyanolyan szabályok között zajlana. Így

a

cégbejegyzéssel

és

működéssel

kapcsolatos

szabályok

és

előírások

egyszerűsödnének, s a rendszer is áttekinthetőbbé válna. A szabályozás rész így megoldódna. Azonban még mindig nehézséget jelent a kis- és középvállalkozások számára a tájékoztatás hiánya. Ezen a területen is segít az unió, s az Európai Bizottság létrehozta az Enterprise Europe Network vállalkozástámogató hálózatot. 550 kapcsolattartási pont van a hálózatban. Ezek többsége kereskedelmi kamara és fejlesztési ügynökség. Feladatuk a kisés középvállalkozások tájékoztatása, tanácsadás, segítségnyújtás az EU-s támogatásokkal és szabályozással kapcsolatban. Az induló vállalkozások számára ezáltal kiküszöbölhetőek lesznek az olyan problémák, mint a nyelvi akadályok és értelmezések félreértése, a külföldi piacokról való ismeretek hiánya. A vállalatok tájékozottabbak lesznek, tisztában lesznek a lehetőségeikkel, így ezek nagyobb mértékű kihasználása valósulhat meg. A támogatás következményeként a vállalatok növekedhetnek és sikeressé válhatnak a nemzetközi piacon.

64

4. A legújabbkori világgazdasági válság 4.1. A válság eredete A 2008-2009-es világgazdasági válság az Egyesült Államokból indult ki. Már 2006 végén jelentkeztek a problémák az amerikai ingatlanpiacon és a bankszektorban, s ezt követően alakult ki a pénzügyi válság. A világ gazdasági piacainak összefonódása miatt ez a válság Európába is továbbgyűrűzött. Az amerikai gazdaság visszaesése jelentős hatással volt az európai országokra is, hiszen Amerika szerepe meghatározó a világgazdaságban.

4.1.1. A válság oka A válság közvetlen okaként említhetjük az amerikai bankszektor nagymértékű hitelezését. Az amerikai jegybanki alapkamat viszonylag alacsony volt. Ennek az volt az eredménye, hogy a hitelfelvétel kevésbé volt költséges a hitelkérők számára, így lényegesen megnőtt a hiteligénylők száma. Az amerikai gazdaság stabilitása miatt a bankok számára a hitelezés nem jelentett nagy kockázatot, hiszen a hitelkérők vissza tudták fizetni az általuk igényelt pénzt. A bankok így egyre több magánszemély számára nyújtottak hitelt az Egyesült Államokban. Elsősorban ingatlanokkal kapcsolatban vettek fel az emberek hitelt. Az ingatlanpiaci árak 2006 végén emelkedtek, amely ugyancsak arra ösztönözte a bankokat, hogy hiteleket nyújtsanak. Amennyiben a hitelt igénylő vissza tudja fizetni az összeget, akkor a bank jól járt. De amennyiben a hitelkérő nem tudja visszafizetni a hitelt, a bank akkor is jól jár, hiszen a növekvő ingatlanárak miatt a bank egy esetleges ingatlan-eladással sokkal több pénzt kap az ingatlanért. Egyre több amerikai számára vált vonzóvá a hitelfelvétel, s egyre többen igényeltek hitelt. A bankszektorban ezért a bankok között kialakult egy verseny, melyben a cél az volt, hogy egymás eredményeit felülmúlják. Ennek érdekében gyakran jelentősebb hitelbírálat nélkül is folyósítottak hiteleket az amerikai magánszemélyeknek. A hitelkérők nagy részének nem volt megfelelő anyagi helyzete, s többségük hitelképtelen volt. A hagyományos hitelezési rendszerben nem jutottak volna hitelhez. Azonban a bankok lehetővé tették számukra a kedvezőbb feltételekkel történő hitelfelvételt, mert így tudtak

65

több embert magukhoz csalogatni. A bankok vállalták a hitelezési kockázatot, hiszen így lehetett csak kiemelkedőbb eredményeket elérni. Ekkor azonban az amerikai gazdaságban megtorpanás jelentkezett. A gazdasági teljesítmény és aktivitás csökkent, s ennek hatására az ingatlanárak is visszaestek. Az ingatlanpiacot elárasztotta a sok eladó lakás, azonban erre nem volt megfelelő kereslet. Az ingatlanok értékesítése jelentősen lecsökkent. Az ingatlanirodák számos problémával találták magukat szembe, amelyek hatására nagy részük tönkre is ment. Az ingatlanirodák mellett a jelzáloghitelezéssel foglalkozó bankok is csődöt jelentettek. A gazdasági visszaesés hatására az embereknek nem volt pénzük, nem tudták hiteleiket fizetni. Az pedig még reménytelenebbnek tűnt, hogy ingatlanvásárlásba fogjanak jelzáloghitel-igényléssel. A bankcsődök miatt a bankrendszer szereplőinek egymásba vetett bizalma is megrendült, s a bankok kevésbé voltak hajlandóak egymásnak hitelezni. Az amerikai ingatlanpiaci válság a pénzpiacokra is negatív hatással volt, s az amerikai bankrendszer válságát eredményezte. A válság a nemzetközi bankrendszert is érintette, s ennek kapcsán éreztette hatásait Európa különböző országaiban is.

4.2. A válság hatása Pénzügyi válságból gazdasági válság lett Az Egyesült Államokban folyó nagymértékű hitelezés kapcsán az emberek már nemcsak ingatlanok, hanem tartós fogyasztási cikkek esetén is igényeltek hitelt. A hitelezés tehát az egész amerikai gazdaságot beszőtte. Az emberek bizalma azonban megrendült a bankokban. A bankcsődök miatt nemcsak a bankok egymás közötti, hanem a bankok és magánszemélyek közötti hitelezés is jelentősen visszaesett. A gazdasági megtorpanás miatt nem állt az amerikai állampolgároknak módjában a hitelfelvétel, s ezért a tartós fogyasztási cikkekre irányuló kiadásaikat is csökkentették. Az emberek jelentős része ugyanis csak hitelfelvétellel tudta volna igényeit kielégíteni. Ez a keresletre és fogyasztásra negatívan hatott.

66

A fogyasztási javak iránti kereslet csökkent. Ennek hatására túlkínálat jelentkezett a piacon, s a termelők nem tudták felesleges termékeiket értékesíteni. A folyamat ahhoz vezetett, hogy a gyárak és üzemek termelését csökkentették. A termelés visszafogása miatt már nem érte meg a tulajdonosnak az összes munkavállaló foglalkoztatása, így sok alkalmazott vált felesleges munkaerővé. Nem volt szükség az alkalmazottak teljes körére, ezért megkezdődtek a létszámleépítések. Ennek következtében a gazdaságban a munkanélküliség jelentősen megnövekedett. Az embereknek nem volt munkahelyük, nem kaptak fizetést. Kevesebb jövedelemből kellett gazdálkodniuk, kevesebbet vásároltak. A kereslet így nagymértékben visszaesett. Ha nincs az embereknek pénze, nem költenek fogyasztási cikkekre, akkor nem járulnak hozzá a gazdaság fejlődéséhez, javulásához. Ez azért jelentett tehát nagy problémát, mert a gazdasági növekedés meghatározója többek között a kereslet.

A válság terjedése és hatásainak enyhítése Az amerikai ingatlanpiaci válság a bankszektorban is éreztette negatív hatását, s pénzpiaci válsággá fejlődött. A pénzügyi hatások következményeként a gazdaságban jelentős visszaesés volt megfigyelhető. Az ingatlanpiaci válságból tehát gazdasági válság lett. A globalizálódó világban a nemzetközi pénzügyi és gazdasági piacok között kölcsönhatás van. Szoros kapcsolatban vannak egymással, s bármelyik piac változása kihat a többire. A kölcsönös függés miatt a gazdasági válság Európára is átterjedt. A válság miatt az USA-nak és az európai országoknak komoly gondokkal kellett szembenézniük. A válság hatásai az országok többségében azonosak voltak. Azonban ezek mértéke az országok gazdasági stabilitása és fejlettsége miatt eltérő volt. A középpontban az állt, hogy a kormányoknak az országok gazdaságához igazított válságkezelési programokat kell kidolgozni. A pénzügyi és gazdasági válság hatásait csökkenteni kellett, amelynek érdekében különböző pénzügyi szervezetek segítségét is igénybe tudták venni.

67

4.2.1. A válság hatása Európában Az amerikai bankrendszer válsága, a pénzügyi válság a globalizáció kapcsán összefonódó nemzetközi pénzügyi piacokra is negatívan hatott. A pénzügyi piacok válságából bontakozott ki világszerte a gazdasági válság. 2008-ban egyre több szervezet készített előrejelzést a világgazdasági válság várható európai hatásairól. Az OECD 2009re vonatkozó előrejelzése szerint az eurózóna országaiban 1 %-os gazdasági visszaesés lesz. Az Európai Bizottság is elismerte a válság negatív hatásait, s 2009-es előrejelzésében már 1,8 %-os gazdasági teljesítmény-csökkenéssel számol az unióban. A keresletcsökkenés hatására az export és import nagysága is csökkent. A kereskedelem megtorpant, mind az unión belül, mind pedig azon kívül. Emiatt az ipari termelés 8 %-kal csökkent. A termelés csökkentése kihatott a foglalkoztatásra is, hiszen a vállalatoknak így nem volt szükségük a munkaerő jelentős részére, ezért elbocsátásokba kezdtek. A munkanélküliek aránya az unióban 2008 novemberére 7,2 %-ra emelkedett. A gazdasági válság mértéke és hatásai eltérőek voltak tagállamonként. Egyes országok (Franciaország, Németország) már 2008 végén jelentős visszaesést jelentettek be, míg Szlovákiát később érte el a válság. Az is lényeges, hogy a tagállamoknak eltérő mértékű problémákkal kellett szembenézniük. Ennek érdekében fontos volt, hogy minden tagállam saját nemzeti intézkedéscsomagot is kidolgozzon. A nemzeti intézkedéseket az adott helyzetnek megfelelően kellett kidolgozni, s megvalósítására a tagállamok saját költségvetésüket használták fel. Az Európai Bizottság ezeket a nemzeti csomagokat és azok megvalósítását is figyelemmel kísérte. Fontos volt, hogy az unió intézkedéseivel összhangban a válság negatív következményeit mérsékeljék, s elősegítsék a gazdasági növekedést tagállami és uniós szinten egyaránt.

4.2.1.1. Az EU gazdaságélénkítő csomagja A világgazdasági válság 2008 végére az EU tagállamait is elérte. A válság hatásainak enyhítésére az Európai Bizottság egy gazdaságélénkítő csomagot dolgozott ki 2008 novemberében. A 200 milliárd eurós keret nagy részét (170 milliárd euró) a tagállamok biztosították a nemzeti költségvetéseikből, míg 30 milliárd eurót az Európai Beruházási Bank.

68

A csomag nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a válság mérséklése érdekében tett tagállami intézkedéseket és az uniós politika eszközeit összehangolja. A rövid és hosszú távú intézkedések a gazdasági növekedést és foglalkoztatást kell, hogy szolgálják. A válság nagy veszélyt jelent a családokra, a munkavállalókra és a vállalkozókra, ezért elengedhetetlen az ő védelmük és támogatásuk. Kiemelten fontos a munkahelyek megtartása

és

a

munkavállalók

elhelyezkedésének

segítése,

illetve

különböző

szakképzések indítása. A terv beruházásokat is szorgalmaz az infrastruktúra és környezetbarát technológiák kialakítása érdekében. Az unió úgy támogatja a válság által súlyosan érintett autóipart, hogy a környezetbarát autók kifejlesztéséhez nyújt segítséget. Az építőipart is elérték a válság hatásai. Az unió az energia hatékony épületek kialakítását ösztönzi az építőiparon belül. A forráshiánnyal küszködő kisvállalkozások segítésére egy 30 milliárd eurós csomagot dolgozott ki az Európai Beruházási Bank. 4.2.1.2. Az intézkedések hatásai Az euró övezetre és az unió egészére vonatkozó adatok közel azonosak. A válság közepette egyetlen pozitívum az volt, hogy az infláció lényegesen csökkent. A foglalkoztatás terén nem volt kedvező a helyzet, 2009-re közepére 2,5 %-kal csökkent. 2009-2010 folyamán újabb munkahelyek megszűnésével kell számolnunk az unióban, amelyeknek a száma a 8,5 milliót is elérheti. A tagállamok költségvetési hiánya is jelentősen megnőtt, hiszen adóbevételeik csökkentek, míg kiadásaik jelentősen megnőttek. A kormányok gazdaságélénkítő csomagok kidolgozására és megvalósítására magas összegeket fordítottak, amelyek a közkiadások közé tartoznak. Az unió azonban mégis pozitívan tekint a jövőbe. A válság nagy csapást mért az államokra, s ezek helyreállítása nem könnyű feladat. Azonban a gazdaságélénkítő intézkedések a nemzeti csomagokkal együtt hatékonyak lehetnek a válság leküzdésében. Az unió támogatása és a nemzeti intézkedések segítik azt, hogy az országok a válságból kilábaljanak, s minél előbb a stabilizálódás, majd fejlődés útjára lépjenek. A várakozások szerint az unió gazdasága 2010-re stabilizálódik, s jövő év vége felé növekedésnek indul.

69

4.2.2. A válság hatása Ausztriában A válság hatása az osztrák gazdaságra 2008 végén Ausztria gazdaságkutató intézetei közül a Wifo és az IHS is visszaesést jósolt a 2009-es évre. Az előrejelzés értelmében azonban Ausztriában közel sem volt olyan jelentős mértékű recesszió várható, mint az eurózóna más országaiban. Ausztriát sem kerülték el a válság hatásai, azonban az ország bizonyos szintű gazdasági stabilitása miatt eleinte kevésbé érintették. A válság következményei az eurózóna más országaihoz viszonyítva később jelentkeztek. 2008 végére a gazdaság növekedése megállt. Ausztria fontos kereskedelmi partnerei is komoly problémákkal álltak szemben a válság miatt, emiatt a velük folytatott kereskedelem volumene csökkent. A nemzetközi piacokon meghatározó keresletcsökkenés miatt Ausztria exportja 0,8 %-kal esett vissza. Mindezek következményeként az utolsó negyedévben az osztrák GDP 0,2 %-kal csökkent. A válság hatására a gazdasági környezet és versenyképesség is romlott Ausztriában. A versenyképességi index 2009 első negyedévében 2,3 %-kal csökkent. Bár a válság az ingatlanpiacon is éreztetette hatását, Ausztria még mindig Európa legstabilabb piaca maradt 2009 első felében. A munkanélküliség alacsony volt Ausztriában, azonban a gazdasági válság éreztette hatását a foglalkoztatásban is. A késve megkapott fizetések is erre utalnak, illetve a különböző üzemekben történt leépítések. A munkanélküliség emelkedett, s a tényleges munkanélküliek száma a 300 000 főt meghaladta.

A válság hatása a kis- és középvállalkozói szektorra Ausztriában A Karmasin Motivforschung piackutató intézet 2009. márciusi felmérése szerint az osztrák vállalatok 35 %-át érintette a világgazdasági válság. A megkérdezettek 44 %-a nyilatkozta azt, hogy az ágazat helyzete - amelyben tevékenykednek - a válság hatására jelentősen romlott. A válaszadók 41 %-át ekkorra még nem érte el a válság, tehát ők semmilyen intézkedést nem tettek a kilábalás érdekében.

70

Azok az osztrák vállalatok, amelyeknél a válság jelei érződtek, költségeik csökkentését helyezték előtérbe. A beszállítói költségek, majd a bérköltségek csökkentése került a legtöbb vállalkozásnál napirendre. A túlórák költségeit csökkentették, s a vállalkozások nagy része rövidített munkaidőt vezetett be. A foglalkoztatást illetően tehát a kis- és középvállalkozások már nem jelentettek biztos munkahelyet. 2009-ben 30 %-uk hajtott végre létszámleépítést. Bár nem szívesen váltak meg a szakképzett munkaerőtől, azonban a válság miatt egy részük kénytelen volt ezt a megoldást választani a negatív hatások csökkentésére. Az osztrák vállalatok másik része tehát pesszimista volt a jövővel kapcsolatban. A legfontosabb problémát számukra többek között a válság miatt kialakult üzleti állapot jelentette. A partnerekkel folytatott kereskedelem megtorpant, amelynek hatására az export jelentősen visszaesett. A forgalomcsökkenés miatt a termelés 2008 végére 1,4 %-kal csökkent. A Creditreform 2009. novemberi felmérésében a válaszadó osztrák kis- és középvállalkozások 37 %-a már bizakodóan néz a jövőbe. Helyzetüket jónak tartják, s úgy tűnik számukra, hogy a válság nehezén már túljutottak. Elsősorban a kereskedelmi és építőipari vállalkozások optimisták a jövőt illetően.

4.2.2.1. Ausztria válságkezelő intézkedései a kkv-politikában 2008 végén egymilliárd eurós programot hagyott jóvá az osztrák törvényhozás. A program célja az volt, hogy a pénzügyi és világgazdasági válság okozta hatásokat mérsékelje a vállalkozáspolitikában. A program a 2009-es, 2010-es évre vonatkozott, s elsősorban a kis- és középvállalatok támogatását helyezte előtérbe. 80 millió euróból létrehoztak egy alapot annak érdekében, hogy a rossz helyzetben lévő cégekben részesedést tudjanak vásárolni. A kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek és garanciák összegét is megemelték. Így segítették őket a válság negatív hatásainak leküzdésében. A vállalkozások nagy része azonban nem találta megfelelőnek az osztrák politika eddigi intézkedéseit. Az osztrák vállalatok 90 %-a nem vett igénybe állami eszközt. Ennek az volt az oka, hogy gyakran nem kaptak elegendő tájékoztatást a lehetőségekről, s az igénylési rendszer is bonyolult volt. Bár a segítségnyújtás papírformát öltött, a 71

gyakorlatban viszont kevésbé valósult meg. A problémák feltárása után szélesebb körű tájékoztatást adtak a kis- és középvállalkozásoknak a számukra nyíló lehetőségekről. Ennek hatására egyre többen vették igénybe az állami támogatást. Továbbra is fontos volt az export fokozása, amely a gazdaság növekedésének az alapja. A kormány intenzívebb politikájának hatására megindult az osztrák vállalatok és a gazdaság talpra állása. Az osztrák növekedésösztönző intézkedések a 2009-es év végére lassan elérték céljukat. Bár nem beszélhetünk még Ausztria esetében gazdasági fellendülésről, azonban a gazdaság megszilárdítása már megtörtént.

4.2.3. A válság hatása Magyarországon A válság hatása a magyar gazdaságra A nemzetközi pénzügyi válság hatásai Magyarországot is elérték 2008-ban. A forint árfolyama gyengült, s a pénzpiacok bizonytalansága miatt Magyarország piaci megítélése romlott. A forint védelme érdekében a kormány és a Magyar Nemzeti Bank több intézkedést is hozott. Ezek között volt egy 20 milliárd eurós hitelcsomagról szóló megállapodás, amelyet az unióval, IMF-fel és Világbankkal kötött Magyarország. Ez a hitelkeret lehetőséget adott arra, hogy a piacinál kedvezőbb forrásokat vegyünk igénybe a gazdaság stabilizálása érdekében, s emellett lejáró hiteleink kiváltását is lehetővé tette. A pénzügyi válság a bankrendszerben is megmutatkozott. A bizalmatlanság elterjedt, s a bankok szigorúbb feltételekhez kötötték a hitelfelvételt. A hitellehetőségek így beszűkültek, s ennek hatására a fogyasztás jelentősen csökkent. A pénzügyi válság tehát a reálgazdaságra is átterjedt. 2008 végére a világgazdasági válság következményei elérték hazánkat. A külkereskedelmi partnereink gyengélkedése rányomta a bélyegét a magyar exportra is, melynek következtében az exportértékesítési kilátásaink jelentősen romlottak. Nemcsak az export, hanem az import esetében is jelentős csökkenés következett be. 2008. decemberi előrejelzés szerint 2009-re a GDP 0,9 %-os csökkenésével számoltak. Az unió Magyarország visszaesését 1, 6 %-ra becsülte. A magyar export GDP-ből való részesedése jelentős, ezért annak visszaesése a termelést is negatívan érintette. 2008 novemberében 12 %-kal csökkent az ipari termelés az előző évhez képest Magyarországon. 72

A vállalati szektor jövedelme jelentősen csökkent. Emiatt bércsökkentést és létszámleépítéseket hajtottak végre, amely a munkanélküliséget fokozta. Ez eleinte csak enyhén növekedett Magyarországon, 2008 novemberében a munkanélküliség 8,3 % volt. 2009-re azonban az elemzők a mutató növekedésével számolnak. A vállalkozások forrás hiányában beruházásaikat csökkentették, ezáltal fejlődésük megrekedt. A háztartások beruházásai a keresetek csökkenése és a nehéz hitelhez jutás miatt ugyancsak visszaestek.

A válság hatása a kis- és középvállalkozói szektorra Magyarországon A

pénzügyi-gazdasági

válság

érzékenyen

érintette

a

hazai

kis-

és

középvállalkozásokat is. A vállalkozások rendelésállománya jelentősen visszaesett. Azok a vállalkozások, amelyek exportra is termeltek, jobban érezték a rendelések csökkenését, hiszen exportpartnereik lehetőségei is szűkültek a nemzetközi piacokon, ezáltal a velük folytatott kereskedelmünk csökkent. Azok a társaságok, amelyek kizárólag hazai piacra termeltek, 2008 végén még kevésbé érezték a válság ezen következményét. Ők jelentősebb csökkenést csak 2009 első félévében könyvelhettek el. A cégek is tisztában voltak azzal, hogy a keresletcsökkenésre létszámleépítéssel tudnak reagálni. A vállalatok a munkavállalók elbocsátása mellett a beruházásaikat is visszafogták. A vállalkozások jelentős része, 35 %-uk nem tervezett beruházást az elkövetkező időben. Egy felmérés során a kis- és középvállalkozások 42 %-a ítélte a válság hatásait közepesnek, 30 %-uk pedig erősnek. 4. ábra: A kkv-k arról, mennyire hat rájuk a válság (a válaszadók %-ában)

Forrás: FigyelőNet, 20084 4

Az ábra a következő internetes címen található: http://www.fn.hu/hetilap/monitor/20081202/valsagjelek/,

letöltés ideje: 2009. november 14.

73

A BellResearch felmérésében az 1 milliárd Ft alatti árbevételű mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetét vizsgálta a válság közepette. Problémát jelentett a kis- és középvállalkozások több mint felének a bevételek visszaesése, a csökkenő ügyfélszám és a költségnövekedés. A kialakult, bizonytalan üzleti helyzetben az ügyfelek fizetési morálja is romlott. A kintlévőségek és a hitelek törlesztő részletének a növekedése miatt a kis- és középvállalkozások pénzügyi helyzete is rosszabb lett. A hitelezési lehetőségeik beszűkültek, s források hiányában pedig nem tudtak beruházásokat megvalósítani. Emellett az ügyintézés hosszú és bonyolult folyamata, és a magas adóterhek sújtották a magyar vállalatokat. Ezek a tényezők a magyarországi kis- és középvállalkozások körében a válságból való kilábalás útjában álltak. 5. ábra: A gazdasági válság cégek által érzékelt hatásai (%)

Forrás: Tranzit Online, 20095 4.2.3.1. Magyarország válságkezelő intézkedései a kkv-politikában A cél a magyar vállalkozások helyzetének javítása és támogatása volt. Csak rajtuk keresztül valósítható meg Magyarország gazdasági helyzetének stabilizálása, majd a növekedés. A vállalkozásokat terhelő adók magasak voltak, amelyeket a kis- és 5

Az ábra a következő internetes címen található: http://tranzitonline.eu/2/gazdasag/hirek/2009-11-

26/valsagspiralban-a-kisvallalkozasok, letöltés ideje: 2009. december 4.

74

középvállalkozások többsége is jelentős problémaként említ a válság idején. Ezért volt jelentős az adótörvény megreformálása. Egyszerűbbé tették a kis- és középvállalkozások adózását, illetve az üzletfejlesztéshez szükséges adókedvezményeket is könnyített feltételekkel vehették a kis- és középvállalkozások igénybe. A bankrendszer bizalmatlan légköre miatt a bankok a hitelek kihelyezését szigorúbb feltételekhez kötötték. Ezáltal kevesebb kis- és középvállalkozás számára nyílt lehetőség hitel igénylésére. A kis- és középvállalkozások finanszírozási forrásai beszűkültek, s ezen kellett a kormánynak segíteni. A lízing alapú finanszírozás esetében könnyítéseket vezettek be. A visszlízing átmeneti illetékmentessége biztonságot nyújtott a hitelezőknek. Így a lízinget nyújtó pénzintézetek is jól jártak, a kis- és középvállalkozások pedig hitelhez jutottak. A

válságban

a

vállalatok

beruházásai

jelentősen

csökkentek.

Önmaguk

fenntartására is alig volt pénzük, beruházásokra pedig egyáltalán nem. Elengedhetetlen volt tehát a kis- és középvállalkozások beruházásainak támogatása. Az Európai Beruházási Bank 40 millió euró hitelt folyósított azoknak a kis- és középvállalkozásoknak, amelyek környezetvédelmi, infrastruktúra-fejlesztési projektekbe kezdenek. A hiteligénylést az Erste Bank Hungary-n keresztül intézhették a vállalkozások, azonban a projektekre szánt hitelkeret hamar kimerült. Az unió 2009 februárjában két támogatási intézkedést hagyott jóvá a magyarországi vállalkozások helyzetének javítására, és a válság kezelésére. A válságban a vállalatoknak finanszírozási gondjaik voltak. Ezek leküzdésére az unió 2009-ben és 2010-ben legfeljebb 500 ezer euró összegű támogatást nyújt. A másik program keretében a magyar vállalatok kedvezményes kamatú kölcsönöket vehetnek igénybe 2010 végéig. A 2012. dec.31-ig történő kamatfizetésekre érvényesek a kedvezményes kamatok. Ezt követően a piaci kamatlábak határozzák majd meg a törlesztést. Mindkét program ideiglenes jellegű. Azok a vállalkozások vehetik igénybe az említett támogatásokat, amelyek 2008. július 1-je után kerültek nehéz helyzetbe a válság miatt. A programok a válság idején segítik a magyar vállalkozások finanszírozási forrásokhoz való hozzájutását anélkül, hogy versenytorzulást okoznának.

75

5. Összegzés A dolgozatban az osztrák és a magyar kis- és középvállalkozás-fejlesztési politika került bemutatásra, amely az elmúlt két évtizedben hatalmas utat járt be. A kormányok felismerték a kis- és középvállalkozások jelentőségét és szükségességét a gazdaságban. Bár Ausztria és Magyarország eltérő gazdasági adottságokkal rendelkezett, mindkét országban fontossá vált már a 90-es évek elején a vállalkozáspolitika. A vállalkozáspolitikán belül előtérbe helyezték a kis- és középvállalkozás-politikát, s különböző intézkedések és programok bevezetésével próbálták a vállalkozásokat segíteni. A vállalkozások problémáit is vizsgáltam a dolgozatban, s bemutattam azt, hogy mit tett Ausztria és Magyarország a vállalkozások támogatása érdekében már a 90-es években. A nemzeti intézkedésekkel egyszerűsítették a vállalkozások alapítását, segítették a vállalkozások létrehozását, az adminisztratív terheiket csökkentették, s a finanszírozási forrásokhoz való hozzájutásukat is támogatták. Ausztria és Magyarország uniós csatlakozása is jelentős hatással volt a vállalkozásokra. Vizsgáltam a vállalkozások csatlakozás előtti elvárásait, félelmeit, és a csatlakozás utáni helyzetét. Mindkét ország próbált alkalmazkodni a csatlakozás utáni megváltozott viszonyokhoz, s vállalkozáspolitikájukat az unió vállalkozáspolitikájával összhangban alakították ki. Az uniós csatlakozás lökést adott az osztrák és a magyar kis- és középvállalkozások támogatásához. Az uniós források megkönnyítették a vállalkozások fejlesztését. Az unió átfogó vállalkozáspolitikájának keretében az elsődleges célok közé tartozott

a

vállalatok

finanszírozási

forrásainak

bővítése,

tisztességes

verseny

megteremtése a piacon, a képzés és oktatás előtérbe helyezése, a kutatás és innováció támogatása. A hangsúly manapság is ezeken a tényezőkön van, amelyek segítségével a kisés középvállalkozások fejlődését el lehet érni. A legújabbkori világgazdasági válság – bár nem egyforma mértékben - Ausztriát és Magyarországot is elérte. A válság osztrák és magyar vállalkozásokra gyakorolt hatását is bemutattam. A kormányok a válság kezelésére nemzeti intézkedéseket hoztak, illetve az integráció tagjaként az uniós válságkezelő csomag nyújtotta támogatásokat is igénybe vehették. Ezeket az intézkedéseket és programokat is részleteztem a dolgozatban, s vizsgáltam az általuk elért eredményeket. Az intézkedések tehát már megkezdődtek, s ennek következményeként enyhe javulás mutatkozik 2009 végére. A gazdaságok stabilizálódása és későbbi növekedése azonban még várat magára.

76

Irodalomjegyzék Zeiler Júlia (2003): A kisvállalkozások, a középvállalkozások és az Európai Unió SALDO Kiadó, Budapest Apatini Kornélné (1999): Kis- és középvállalkozások finanszírozása Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest Dr. Majoros Pál (1999): Magyarország a világkereskedelemben Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Losoncz Miklós (2007): A magyar EU-tagság gazdaságpolitikai kihívásai Tri-Mester Kiadó, Tatabánya Fülöp Gyula (1999): Vállalati gazdálkodás az európai integrációban Aula Kiadó, Budapest Kállay László - Imreh Szabolcs (2004): A kis- és középvállalkozás-fejlesztés gazdaságtana Aula Kiadó, Budapest MGI (2002): A kis- és középvállalkozások helyzete, Éves jelentés Dr. Kőrösi István (2005): Ausztria új szerepe: közép-európai államként ismét az európai centrumban In: Kiss J. László (szerk.): A Huszonötök Európái Osiris Kiadó, Budapest Dr. Kőrösi István (2005): Magyarország útja az Európai Unióba – a kompország a nyugati parton In: Kiss. J. László (szerk.): A Huszonötök Európái Osiris Kiadó, Budapest

77

Lampert, Wolfgang (1991): Vállalkozzék Ausztriában! A vállalkozás jogi, gazdasági és pénzügyi feltételei Ausztriában Magyar Közgazdasági Társaság, Budapest Internetes források: Molnár Anikó (2005): A kkv-k egy éve az unióban http://vallalkozoinegyed.hu/20050429/a_kkv-k_egy_eve_az_unioban, letöltés ideje: 2009. november 21. Európai Bizottság (2009): Stabilizációt hoznak az EU gazdaságélénkítő intézkedései http://ec.europa.eu/magyarorszag/news/current_issues/20090507_stabilizaciot_hoznak_az_ eu_gazdasagelenkito_intezkedesei_hu.htm, letöltés ideje: 2009. november 5. Tőzsde tanfolyam – Tőzsdeiskola (2008): Meddig tart még a válság? http://www.tozsdeiskola.hu/tozsde_blog/meddig-tart-meg-a-valsag-2008-11-14.html, letöltés ideje: 2009. november 19. EU Tájékoztató Szolgálat (2008): Európai Tanács: intézkedések a pénzügyi válság leküzdésére http://www.euvonal.hu/index.php?op=hirek&id=5399, letöltés ideje: 2009. november 20. Kormányszóvivő (2009): Gazdasági válság eredete http://www.kormanyszovivo.hu/page/valsagkalauz_gazdasagivalsag_eredet, letöltés ideje: 2009. november 18. Kormányszóvivő (2009): Gazdasági válság alapfogalmai http://www.kormanyszovivo.hu/page/valsagkalauz_gazdasagivalsag_alapfogalmak, letöltés ideje: 2009. november 18. Kormányszóvivő (2009): Hogyan érinti Magyarországot a gazdasági válság? http://www.kormanyszovivo.hu/page/valsagkalauz_gazdasagivalsag_Magyarorszag#penzu gyi_valsag, letöltés ideje: 2009. november 22.

78

Világgazdaság Online (2008): Konjunktúracsomag az osztrák kkv-knak http://www.vg.hu/gazdasag/konjunkturacsomag-az-osztrak-kkv-knak-246266,

letöltés

ideje: 2009. október 20. Európai Bizottság (2008): Gazdaságélénkítés uniós összefogással http://ec.europa.eu/news/economy/081127_1_hu.htm, letöltés ideje: 2009. október 18. HVG Online (2009): Mélyül a válság Ausztriában http://hvg.hu/gazdasag/20090310_wifo_ausztria_melyulo_valsag.aspx, letöltés ideje: 2009. november 12. Jakab Áron (2009): Válságspirálban a kisvállalkozások http://tranzitonline.eu/2/gazdasag/hirek/2009-11-26/valsagspiralban-a-kisvallalkozasok, letöltés ideje: 2009. december 4. EurActiv (2009): Az EU a pénzügyi válságban http://www.euractiv.hu/nyomtathato-verzio/linkdossziek/az-eu-a-penzugyi-valsagban000083, letöltés ideje: 2009. november 20. Index (2009): A válság alatt még többet takarítottak meg az osztrákok http://index.hu/gazdasag/blog/2009/10/27/a_valsag_alatt_meg_tobbet_takaritottak_meg_az _osztrakok/, letöltés ideje: 2009. november 5. HVG Online (2009): GKI: tovább romlott a versenyképesség és az üzleti környezet is http://hvg.hu/gazdasag/20090718_GKI_Microsoft_VEX_uX_index.aspx,

letöltés

ideje:

2009. november 13. Origo (2009): Az osztrák vállalatok harmada érzi a válságot http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/20090325-az-osztrak-vallalatok-harmada-erzi-avalsagot.html, letöltés ideje: 2009. október 25. Origo Vállalkozói Negyed (2009): Erőre kaptak az osztrák cégek http://www.vallalkozoinegyed.hu/20091119/tul-vannak-a-valsag-nehezen-az-osztrak-kkvk, letöltés ideje: 2009. december 2. 79

Origo (2009): Borús jóslatok 2009-re http://www.origo.hu/uzletinegyed/valsag/20090105-oecd-imf-eiu-mi-jon-a-valsag-soran2009ben.html, letöltés ideje: 2009. október 20. Európai Bizottság (2008): Soroljuk a kkv-ket az első helyre! http://ec.europa.eu/enterprise/newsroom/cf/document.cfm?action=display&doc_id=4574& userservice_id=1&request.id=0, letöltés ideje: 2009. november 11. EU Tájékoztató Szolgálat (2009): Magyarország Európa-politikája az európai uniós tagság első két évében http://www.euvonal.hu/index.php?op=csatlakozas_kozossegpolitika&id=51, letöltés ideje: 2009. november 11. Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (1996): Irány az EU – Ausztria – Tapasztalatok és vélemények az első évről http://www.bkik.hu/euinfo/kiadvanyaink/irany1.htm, letöltés ideje: 2009. november 23. Magyar Online (2008): Gazdasági válság: Recesszió Ausztriában is http://www.mon.hu/hirek/im:all:rightnow/cikk/gazdasagi-valsag-recesszio-ausztriabanis/cn/haon-news-charlotteInform-20081219-0636507957, letöltés ideje: 2009. október 15. Origo (2009): Magyar cégsegélyakciókat engedélyezett Brüsszel http://www.origo.hu/uzletinegyed/valsag/20090225-magyar-segelyakcio-cegek-szamarabrusszel-az-eu-engedelyezte.html, letöltés ideje: 2009. október 15. FigyelőNet (2008): Válságjelek http://www.fn.hu/hetilap/monitor/20081202/valsagjelek/, letöltés ideje: 2009. november 14. További hasznos honlapok: www.austriantrade.org/hu www.wko.at www.bmwfj.at www.kmuforschung.at 80