BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY SZAK Nappali tagozat Regionális kapcsolatok és pályázati kommunikátor szakirány
STAKEHOLDER-MENEDZSMENT VESZPRÉM VÁROS FEJLESZTÉSI ÉS BEFEKTETÉS-ÖSZTÖNZÉSI POLITIKÁJÁBAN
Készítette: Kondor Kata Budapest, 2011
3
Tartalomjegyzék 1.
Bevezetés ....................................................................................................................... 6
2.
Városfejlesztés befektetés-ösztönzéssel ........................................................................ 9 2.1
Régió fogalma, szerepe a városfejlesztésben .......................................................... 9
2.2
Városfejlesztés fogalma, szerepe .......................................................................... 11
2.2.1
3.
4.
5.
Az önkormányzat szerepe a városfejlesztésben............................................. 11
2.3
Városmarketing mint a városfejlesztés egyik eszköze.......................................... 14
2.4
Versenyképesség ................................................................................................... 16
2.5
Befektetés-ösztönzés ............................................................................................. 19
2.5.1
Befektetők csoportosítása .............................................................................. 20
2.5.2
J.H.Dunning eklektikus modellje .................................................................. 20
2.5.3
Működőtőke áramlás nemzetközi tendenciái ................................................ 21
2.5.4
Magyarországi tendenciák ............................................................................. 22
2.5.5
Befektetés-ösztönzők csoportjai .................................................................... 23
2.5.6
Ösztönző kedvezmények negatív hatásai ...................................................... 25
2.5.7
A befektetők helyszínválasztási szempontjai ................................................ 26
2.5.8
Újrabefektetések, meglévő befektetések megtartása ..................................... 27
Stakeholder-menedzsment ........................................................................................... 29 3.1
Érdekgazda, érdekegyeztetés fogalma és típusai .................................................. 29
3.2
Stakeholder-menedzsment az önkormányzati szférában ...................................... 30
3.3
Stakeholder – elemzés folyamata.......................................................................... 33
3.4
Érdekgazda-háló ................................................................................................... 34
3.5
Érintettek a befektetés-ösztönzésben .................................................................... 34
ProVeszprém Városfejlesztési és Befektetésösztönző Kft. bemutatása ...................... 36 4.1
Tevékenységaudit – A város főbb fejlesztései ...................................................... 37
4.2
ProVeszprém tevékenységei ................................................................................. 38
Befektetés-ösztönzés Veszprémben ............................................................................ 39 5.1
Helyzetelemzés ..................................................................................................... 39
5.2
SWOT-analízis...................................................................................................... 40
5.3
A stratégiában megfogalmazott célrendszer: ........................................................ 42
5.4
A megcélzott befektetői szegmensek azonosítása ................................................ 43
5.5
A stratégiában megfogalmazott eszközök ............................................................ 44
5.6
Érdekgazda-háló ................................................................................................... 44
4 5.6.1 6.
Érdekgazda-háló a befektetés-ösztönzésben ................................................. 46
Kutatás ......................................................................................................................... 48 6.1
Kérdőíves megkérdezés a Pannon Egyetem hallgatói körében ............................ 48
6.1.1 6.2
Beszélgetések a helyi vállalatokkal ...................................................................... 59
6.2.1 6.3
Kutatás elemzése ........................................................................................... 48 Kutatás elemzése ........................................................................................... 60
Érdekgazda-analízis a kutatás alapján .................................................................. 64
7.
Összegzés és javaslattétel ............................................................................................ 66
8.
Irodalomjegyzék .......................................................................................................... 69
9.
Mellékletek .................................................................................................................. 71
5
Ábrajegyzék 1. ábra: "A régiók, térségek és városok versenyképességének piramismodellje" ............... 18 2. ábra Fiatal, szakképzett munkaerő letelepedése a Városban és elhelyezkedése helyi cégeknél ............................................................................................................................... 46 3. ábra: ProVeszprém Kft. érdekgazda-hálója ..................................................................... 47 4. ábra Nemek megoszlása .................................................................................................. 49 5. ábra Életkor ..................................................................................................................... 49 6. ábra Évfolyam ................................................................................................................. 49 7. ábra Karok megoszlása .................................................................................................... 50 8. ábra Milyen megfontolásból választotta a Pannon Egyetemet? ...................................... 51 9. ábra Mik a tervei az Egyetem elvégzése után? ................................................................ 52 10. ábra El tudja képzelni a jövőjét Veszprémben?............................................................. 52 11. ábra Min változtatna, hogy ideális hellyé formálja Veszprémet? ................................. 54 12. ábra Milyen vállalatokat ismer Veszprémben? ............................................................. 55 13. ábra Meg van elégedve a városban található, letelepedett cégekkel?............................ 56 14. ábra Részt vesz a november 8-án megrendezésre kerülő Pannon Állásbörzén? ........... 57 15. ábra Elmenne az általam javasolt eseményre? .............................................................. 58 16. ábra Részt venne az említett eseményen aktív tagként? ................................................ 58
6
1. Bevezetés Tősgyökeres veszprémiként, szívemen viselem a város sorsát. Tavaly nyáron lehetőséget kaptam egy önkormányzati tulajdonban levő, városfejlesztő cégnél, a ProVeszprém Kft.nél, hogy szakmai gyakorlatom során bepillantást nyerjek a fejlesztési folyamatokba. A vállalat egyik feladata volt, hogy az ITD Hungary Zrt. által hirdetett „Befektetőbarát Településekért
Program”
keretében
elkészüljön
Veszprém
befektetés-ösztönzési
stratégiája. Lehetőséget kaptam a cégtől, hogy részt vegyek a stratégia megírásában és munkámmal érdemben szolgáljam a város fejlődését. Tehát a 2010 nyarán készült befektetés-ösztönzési stratégia alapján készítem el a szakdolgozatomat. Főiskolai tanulmányaim során megismerkedtem a public relations/public affairs tudományával, módszertanával, elméletével és gyakorlatával. Úgy gondolom, hogy ez a két terület gyakran alulértékelt, mivel mérőszámokkal és anyagi megtérüléssel nem mérhető az alkalmazásuk, ugyanakkor egy város életében elengedhetetlen a kapcsolatok feltérképezése és ápolása a különböző érdekgazdákkal. Az önkormányzati menedzsment szerepe a városfejlesztésben meghatározó lehet a város jövőjét tekintve. A város társadalmi és gazdasági szereplői felé célzott kommunikáció segítségével olyan humán és anyagi erőforrásokhoz juthat a vezetőség, melyek a város legjelentősebb „vagyonát” képezhetik. Ezért szeretném érdekgazda-háló készítésével és az érdekgazdák megkeresésével tovább bővíteni a stratégiát. Remélem, hogy munkám hasznos információkkal szolgál majd a város vezetőségének, és a ProVeszprém Kft.-nek. Dolgozatomban arra keresem a választ, hogy milyen szintű kommunikációs tevékenységet folytat az önkormányzat városa fejlesztése érdekében. Hipotézisem szerint nincs kidolgozott, jól működő kommunikációs stratégiája a városnak; az érdekegyeztetés, azaz a stakeholder-menedzsment alkalmazása időszakos. Az érdekgazdák azonosítása, céljaik feltérképezése és a projektbe történő bevonása további lehetőségeket teremt a város számára, melyek segítségével megvalósulhat a fejlődés multiplikátor hatása. Szakdolgozatom első fejezetében a városfejlesztéshez kapcsolódó alapfogalmakat mutatom be, azok szerepét, fontosságát hangsúlyozom. Az EU-hoz történő csatlakozás után a régiók szerepe felértékelődött, a városok elsősorban a hozzájuk tartozó régió fejlődési lehetőségeit és célterületeit kell, hogy szem előtt tartsák egy befektetés-ösztönző stratégia megírásakor,
7 gyakorlati alkalmazásakor. A megfelelő stratégia megvalósítása tehát nem csak egy város versenyképességét, de régiójának versenyképességét is növeli, ezáltal egyre nagyobb területi egység válik a befektetések célterületévé. A befektetés-ösztönzés fogalmának és gyakorlati alkalmazásának bemutatása előtt fontos tisztázni, hogy ez a terület a városmarketing egy igen meghatározó részterülete, gyakran külön kezelik, nem egyértelmű része a marketing-koncepciónak. Mivel a befektetésvonzó környezet kialakítása az önkormányzat és városfejlesztő (gyakran önkormányzati tulajdonú) cégek feladata, ezért ezek szerepét is külön kiemelem. Egy befektetés-ösztönző stratégia gyakorlati alkalmazása nem tud megvalósulni a megfelelő kommunikáció nélkül. Az érdekgazda-háló feltárása és a stratégiában érintettek felé történő kommunikáció elengedhetetlen, hiszen az érdekgazdákkal való kommunikálás olyan lehetőségeket nyithat meg, melyekre a stratégia megírásakor nem is gondoltunk. Ennek tükrében bemutatom a stakeholder-menedzsment szerepét az önkormányzati szférában, mely segítségével támogatókat szerezhet a fejlesztések megvalósításához. Az érintettek akár a projekt/stratégia legértékesebb erőforrásaivá válhatnak. A stakeholdermenedzsment nem utolsó sorban a megértés és bizalom kiépülését is segíti az önkormányzati-, gazdasági- és civil szféra között. A szakdolgozatom gyakorlati részében bemutatom Veszprémet a lentebb említett szempontok alapján. Helyzetelmés és SWOT-analízis segítségével kiemelem dolgozatom főbb fókuszpontjait. Ezután rátérek a befektetési-stratégiában megfogalmazott főbb pontokra, a város jelenlegi befektetés-ösztönző tevékenységeire. Bemutatom, hogy miket jelölt meg a város a beruházások célterületeinek, azonosítom a befektetői célcsoportokat. Partnerségi háló feltárásával, kutatást készítek 3 helyi vállalkozóval és a Pannon Egyetem hallgatóival. Felmérem, mely pontok élveznek prioritást; az igényeknek és elvárásoknak megfelelően, mely területek fejlesztésére kell nagyobb figyelmet fordítani. Kutatást készítek a városba települt vállalatok igényeiről, elvárásairól; képet kapva arról, hogy mennyire illeszkedik elvárásaikhoz a stratégia, és mik azok a pontok, amik esetleg kimaradtak a stratégiából. Interjús megkérdezéseim során felmérem a vállalkozók kapcsolatát az önkormányzattal, valamint az egyetemmel. Másik elképzeléseim szerint felmérést készítek a Pannon Egyetem hallgatóinak elvárásairól, melyeket a várossal és a helyi vállalatokkal szemben támasztanak, azért, hogy a potenciális szakképzett munkaerő kifejezésből elhagyhassuk a potenciális jelzőt. Tehát elsősorban azt akarom feltárni, hogy
8 milyen elképzelésük van a jövőről, hol képzelik el azt. Az önkormányzat e tudás birtokában különböző eszközökkel beavatkozhat a város életébe. A hallgatók elképzeléseinek felmérésével rálátást nyerhetünk arra, hogyan fejleszthetné a város a megtartó képességét, hogy a fejlettebb nagyvárosok ne szívják el a fiatal munkaerőt. Ez a folyamat segítheti a vállalkozások fejlődését, hiszen ha támaszkodhatnak a városban maradó, fiatal értelmiségre, könnyebben valósulnak meg a vállalatok által kitűzött célok és innováció-orientált fejlesztések. Ennek a két célcsoportnak elemzésével szeretném bebizonyítani a partnerségi együttműködés fontosságát, és segíteni az önkormányzat munkáját azzal, hogy együttgondolkodhasson a hatalmas potenciállal rendelkező Pannon Egyetem hallgatóival és a város sikeres vállalkozásaival a város fejlődése érdekében. A dolgozat utolsó fejezetében javaslatot teszek egy olyan PR-eseményre, mellyel megfelelő befektetőbarát környezet alakítható ki Veszprémben.
9
2. Városfejlesztés befektetés-ösztönzéssel 2.1
Régió fogalma, szerepe a városfejlesztésben
Ha egy város fejlesztéséről szeretnénk írni, illetve ezen a területen tevékenykedni, első és legfontosabb tisztázni, hogy a város maga egy nagyobb, makro környezeti térben helyezkedik el, és függ annak jellemzőitől, tulajdonságaitól. Ahogy a Piskóti-DankóSchupler könyv is megfogalmazza: „Egy település nem lehet sikeres, gazdaságilag eredményes akkor, ha a régió, ahol elhelyezkedik, nem erősíti a törekvéseit, nem biztosít szélesebb értelemben vett kereteket, támogatást számára, s nincsenek a „szomszédban” partnerei a megnyíló lehetőségek kihasználására. Fordítva is igaz, hogy egy térség, egy régió felemelkedése csak egyes településeinek együttes eredményeire épülhet.”1 Egy város bemutatását tehát elsősorban nagyobb területi egységek (ország, régió, megye, kistérség) vizsgálatával kell kezdeni. Az Európai Unióhoz való csatlakozás óta a régiók szerepe folyamatosan nő, mivel az unió nem annyira az országokat, nemzeti államokat tekinti partnernek, hanem egyre inkább a kialakult, illetve kialakított régiókat. Az unió regionális politikája már a Római Szerződésben (1957) megfogalmazódik, miszerint az egységes gazdasági és monetáris unió csak a regionális különbségek csökkentésével képzelhető el, hogy az integráció négy szabadságát (áru, szolgáltatás, tőke és munkaerő szabad áramlását) ne akadályozzák a fejlődés- és fejlettségbeli különbségek. Általánosan elfogadott tény, hogy a globalizáció során a nemzetgazdaságok szerepe csökkent, helyükbe országok összefogásán alapuló uniók, integrációk léptek (makrorégió), valamint az azonos természeti tulajdonságokkal bíró, és/vagy azonos gazdasági kapcsolatrendszerek és tevékenységek térbeli sűrűsödéséből kiinduló, és/vagy azonos területi igazgatási funkciókat ellátó, és/vagy azonos társadalompolitika-érdekű, és/vagy azonos kulturális identitással vagy etnikai sajátosságokkal rendelkező kisebb területi egységek léptek (mikrorégió). A régió egy tágan értelmezett gyűjtőfogalom, mely valamilyen összefüggő területi egységet jelent (táj, vidék, térség, tartomány, körzet, övezet, zóna, stb.) Éppen ezért, ezen irányelvet követve, nem az ország, hanem a régió fontosságát emelem ki.
1
Piskóti István – Dankó László – Schupler Helmuth: Régió- és településmarketing; KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002; 29.o.
10 A következő meghatározással mutatnám be a régió fogalmát és összetett funkcióját: „… a régió földrajzilag közel fekvő nagy- és kisvárosi vonzáskörzetek, településegyüttesek, infrastrukturális hálózatok funkcionális összekapcsolódása, integrálódása, amelyek életében egyre nagyobb szerepet kapnak a szomszédsági kapcsolatok. A régió létrejöttének bázisa a társadalom és gazdaság területi összefonódása, valamint a helyi társadalmak történelmi előzményekre alapozott szoros együvé tartozásának és egymásrautaltságának tudata. A közigazgatási kapcsolatok és a területi beosztás a társadalmi-gazdasági-kulturális jellegű régiók létrejöttében, tehát a regionalizmus folyamatában kevésbé fontosak. Fontosabb a részek közötti funkcionális összetartozás. A régió tehát mindenekelőtt nagy belső kohézióval rendelkező (társadalom)földrajzi integráció, korunk egyik alapvető földrajzi entitása.”2 A funkcionális összetartozás a régió legfontosabb formálói, a települések között valósul meg, valamint azok gazdasági szereplőinek tevékenysége által (lásd: egyének, háztartások, vállalatok, non-profit szervezetek, egyéni vállalkozók, állami és önkormányzati szervek, stb.). Egy régió fejlettsége és versenyképessége függ az adott területen található települések fejlettségétől és versenyképességétől, melyek a területfejlesztés alapjait alkotják. A régiónak a városaira kell támaszkodnia, így nem lényegtelen, hogy a település maga miként kapcsolja magát ehhez a nagyobb területi egységhez, és miként szolgálja annak céljait, jövőképét. Egy régió ideális formálásához nem elég egyetlen város tenni akarása; nem elég, ha a régióban csak egy város rendelkezik kimagasló eredményekkel, hatalommal és komparatív előnyökkel. A települések szoros együttműködése egy új típusú érdekérvényesítést teszt lehetővé, egy új gazdasági erőt képez, új infrastrukturális lehetőségeket hoz létre és nagyobb befolyásoló hatalommal bír a régió és az ország életében. Regionális, megyei, kistérségi és „szomszédos” szintű partnerségi hálók jöhetnek létre, melyek közös beruházásokkal, egyesített tőkefelhalmozással képesek eredményesebb fejlődést elérni. Összefoglalva tehát, a városok feladata, hogy együttműködve, hatalmi erőviszonyokon alapuló feladatmegosztás mellett formálják a régiót, komparatív előnyt szerezve ezzel a vetélytársaikkal szemben. A városok nemcsak a régión kívüli városokkal versenyeznek, hanem az adott területen belül betöltött hatalmi és funkcionális pozícióért is. Egy régió ereje a városai erejétől függ, középpontjában a legerősebb, legnagyobb teljesítményű város áll. A kiérdemelt centrumi címért pedig a régión belüli városok 2
Süli-Zakar István: A terület- és településfejlesztés alapjai; Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2003; 128.o.
11 harcban
állnak,
kiélezett
versenyben
küzdenek
a
befektetőkért,
külföldi
tőke
megszerzéséért, innovációkért, képzett munkaerőért, a város kínálatának bővítéséért. Az adott régió akkor működik jól, ha kiegyensúlyozott arányban működnek együtt és versengenek egymás ellen városai. 2.2
Városfejlesztés fogalma, szerepe
Munkámban a városfejlesztés, területfejlesztés, településfejlesztés fogalmakat egymás szinonimájaként használom. A városfejlesztés a régió fejlesztésének alapköve: kisebb területi egységek statisztikai mutatóinak fejlesztése által valósul meg a nagyobb mértékű fejlődés. „A településfejlesztés adott térbeli közösség, egy meghatározott település megnyilvánulásainak összessége, amely a közösség életfeltételeinek javítására, annak jobbítására vonatkozik”3 A városfejlesztés tehát a város életét befolyásoló gazdasági és társadalmi mutatók javulásához szükséges beavatkozások összessége. A fejlesztés két alapelve a térség versenyképességének javulása és a politikai, illetve társadalmi stabilitás megteremtése. A város erejét az üzleti környezete, a vállaltok megfelelő működése és versenystratégiái határozzák meg. Az állam és annak intézményei, elsősorban a városok önkormányzatai és non-profit szervezetei, különböző közösségi feladatok átvállalásával segítik a közösség integrációját, amelyek között kiemelt szerepet játszanak az alkotó, helyi társadalomra irányuló funkciók. Egy település állandó változásban, fejlődésben van, hiszen működési rendszerüknek köszönhetően folyamatos változásokra kényszerülnek, szerkezetük, struktúrájuk módosul, a funkcióik bővülnek, intézményi és szervezeti terei bővülnek, átrendeződnek, újabb és újabb feladatok jelennek meg.4 Fejlesztésnek minősül minden társadalomra, gazdaságra és szerkezeti struktúrára ható pozitív változás, mely a város jövőképének céljait szolgálja. 2.2.1
Az önkormányzat szerepe a városfejlesztésben
Hazánkban, közvetlen a rendszerváltozás után a központi állam szerepe kimagasló volt a fejlesztésekben, majd szerepe a ’90-es évek közepétől fokozatosan csökkent, majd ismét megugrott az állami fejlesztések száma, később visszaesett. Az állami fejlesztések
3 4
Rechnitzer János: Település és fejlesztés; KSZK ROP 3.1.1. Programigazgatóság, Budapest, 2007; 15.o. Rechnitzer János: Település és fejlesztés; KSZK ROP 3.1.1. Programigazgatóság, Budapest, 2007
12 legnagyobb problémái a változó célrendszerű jövőalakítás volt, de összességében ezeknek a fejlesztéseknek köszönhetjük a városok jobb elérhetőségét, az infrastruktúra kiépülésének látványos javulását. Ezt az időszakot finanszírozási problémák és erőforrások szűkössége jellemezte, éppen ezért volt változó intenzitású a fejlesztések üteme. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás pozitívan hatott a forrástérre, a városok eszközrendszere bővült és a fejlesztési aktivitás növekedett, ám ezzel arányosan csökkent az állami beavatkozások száma. Alapvető probléma országunkban, hogy tisztázatlan, mely fejlesztési feladatok hárulnak az államra (azon keresztül az Európai Unióra), mely feladatok maradnak meg település szintjén, és melyekben szükséges mindkét fél együttműködése, közreműködése.5 A területfejlesztés sokszereplős folyamat, melyben a szereplők feladatköre és felelőssége nem mindig egyértelmű. „Az, hogy jelenleg mennyire befolyásoló tényező az önkormányzati menedzsment minősége, jól bizonyítható azzal a közismert ténnyel, hogy a hasonló adottságokkal működő – hasonló méretű – települések önkormányzatainak némelyike sikeresen tud mozogni az adott térben, gyakran saját igényei szerint alakítva a gazdasági, társadalmi, politikai tér elemeit. Mások viszont képtelenek ezen körülmények között működni, s még a törvény által előírt alapellátást sem tudják biztosítani az önkormányzat közigazgatási területén élőknek.”6 Ez a tény is bizonyítja, hogy az önkormányzatok szerepvállalása egy város fejlesztésében legalább annyira fontos, mint a gazdasági szféra tevékenységei, befektetései és fejlesztései. Az önkormányzati beavatkozások azonban sérthetik a versenysemlegesség elvét, és ez feszültséget szülhet a gazdasági szférán belül, valamint a gazdasági és a politikai szféra között is. A nemzetközi verseny átalakulásával, a globális verseny felerősödésével a nemzetközi megállapodások (pl. az Európai Uniós jogszabályok) egyre kevésbé teszik lehetővé a kormányzatok számára, hogy megvédjék a hazai vállalataikat protekcionista, korlátozó intézkedésekkel, illetve támogassák az egyes iparágak exportját. A piacgazdaság keretei között történő önkormányzati/állami aktivitásra viszont szükség van. A települési önkormányzat – többnyire csak közvetett módon – részese
kell,
hogy
legyen
egy
országban
működő
gazdaságfejlesztési
intézményrendszernek. Ez a részvétel szerves kapcsolódást, koordinált eszközök alkalmazását kívánja, mely összhangban van a kormányzati gazdaságpolitikai és 5
Rechnitzer János: Település és fejlesztés; KSZK ROP 3.1.1. Programigazgatóság, Budapest, 2007 Mezei Cecília: A helyi önkormányzatok menedzsment szerepe a települések sikerében (Évkönyv 2001); Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Kara, Pécs, 2001
6
13 szabályozórendszer elemeivel, a regionális, a megyei fejlesztési koncepcióval és a vállalkozói
üzleti,
befektetői
prioritásokkal.7
Önkormányzati
szerepvállalással
befolyásolhatóak egyes tényezők, melyek hozzájárulnak egy település sikerességéhez vagy kudarcához: településfejlesztési, gazdálkodási és kommunikációs stratégiák, település által megkötött együttműködések, illetve a térségmenedzserek, közüzemi vállalati személyek és egyéb vezető személyek kiválasztása. Az önkormányzati tevékenységek az általános térségfejlesztés mellett az induló vállalkozások segítésére, a meglévő vállalatok piaci kudarcának kiküszöbölésére és az életszínvonal folyamatos növekedésére törekednek. A regionalitás elvének felerősödésével az országban egyre inkább jellemző az az önkormányzati gondolkodásmód, mely a helyi, lokális, kistérségi és regionális együttműködésekre épít. Az önkormányzatok együttműködhetnek állami szervekkel, természetes személyekkel és szervezeteikkel, gazdálkodást végző szervezetekkel és ezek érdekvédelmi szerveivel és egyéb, a fejlesztés megkönnyítéséhez, előmozdításához szükséges intézményekkel (pl. oktatási intézményekkel), civil szervezetekkel. Elsődleges feladatuk a kooperáció elősegítése a projekt minden szakaszában. A szereplők bevonása akkor hatékony, ha egy meglévő, vagy egy erre a célra kialakított szervezet vagy egy megbízott szakmai szervezet külön feladataként végzi az összehangolást, lebonyolítja az egyeztetési és szervezési folyamatokat, valamint képes az érdekegyeztetési feladatok ellátására és ellenőrzi az önkormányzat fejlesztéssel kapcsolatos döntéseit. A településfejlesztési döntéshozatal egyik fontos célja a közösségi és piaci érdekek közötti egyensúly megtalálása, ahogy az a nemzetközi példákból, hazai tapasztalatokból is kitűnik. Ezt a munkát segítheti az önkormányzat, egyensúlyt fenntartó mérleg szerepében az érintettek közötti konfliktusok feloldását kezdeményezheti, vezényelheti. Az önkormányzat szerepe a piac alakításában is fontos, hiszen azzal, hogy ösztönöz, illetve visszatart egyes tevékenységeket, képes lassítani a gazdasági folyamatokat (pl. recesszió idején), illetve új piacokat tud teremteni, a meglévőket pedig élénkíteni. Az önkormányzatok részéről elengedhetetlen feltétel, hogy a befektetők különböző csoportjaihoz differenciáltan álljon hozzá, mert minden magánbefektető más-más igényeket támaszt a város vezetésével szemben. Ezen feladatán kívül, aktivizálnia kell a helyi lakosságot, meg kell szereznie a lokális közösségek támogatását. Ezekhez kellő mértékű információ-közvetítésre van szükség a település adottságainak, értékeinek megismertetésén, és a versenyelőnyök hangsúlyozásán túl, a városfejlesztési stratégia 7
Piskóti István – Dankó László – Schupler Helmuth: Régió- és településmarketing; KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002; 169.o.
14 megvalósulásáról és annak kimeneteléről, a kívánt eredményekről. Mindeközben az önkormányzatnak is információt kell gyűjtenie a város szereplőinek elképzeléseiről, igényeiről, hogy a célcsoportokhoz igazodva javítani tudjon a város megítélésén. A lakosság és a gazdasági szféra bevonásával és támogatásának megnyerésével gyorsíthatóak a fejlesztési folyamatok, és a társadalom türelemmel, illetve megértéssel fogadja a fejlesztéssel együtt járó átmeneti negatív hatásokat (pl. úthálózat javítása miatt kialakult dugó, zaj-hatások). „Ahol erőteljes társadalmi részvétel figyelhető meg a programok megvalósításában, ott egyszerűbb a kormányzati stratégia gyakorlatba való átültetése. A helyi kezdeményezések, a helyi vállalkozások közötti kapcsolatok kiépítése, az egyeztetési eljárások kialakítása és a megfelelő intézmények kialakítása mind nagy szerepet játszanak a humán tőke erősödésében.”8 Befejező gondolatként megemlíteném, hogy ugyan nem írható egyenlőségjel az önkormányzati tevékenységek sikeressége és a település sikeressége és versenyképessége közé, de a fent említettek alapján megállapíthatjuk, hogy köztük mindenképpen pozitív korreláció van. 2.3
Városmarketing mint a városfejlesztés egyik eszköze
„A marketing alkalmazása a települések fejlesztésében, működtetésében egy olyan koncepciót takar, ami magában foglalja a település, esetleg környezete nagyobb területi egységének, a kistérség vezetésének, intézményei tevékenységének piacorientált stratégiai és operatív tervezését, koordinálását a különböző érdekeltek, szervezetek, intézmények között, realizálását és ellenőrzését annak érdekében, hogy az általa kínált termék igénybevevőinek elégedettségét biztosítsa, s ezáltal a polgárok és a terület gyarapodása sokoldalúan megvalósulhasson.”9 A területmarketing, mint egy adott földrajzi hely marketingje a marketingtudomány egy relatíve fiatal, de dinamikusan fejlődő ága. Európában, az egyesült államokbeli tapasztalatokra épülően, a települések marketingje kialakulásának időszaka a nyolcvanas években kezdődött el. A marketing a városok életében egy sajátos településpolitikai eszköz, mely 8
próbál alkalmazkodni a piaci igényekhez, ezáltal piacorientált (gazdaságorientált);
Lukács Gergely Sándor: Kisvállalkozások a vidékfejlesztésért; Szaktudás Kiadó Ház; Budapest, 2006; 125.o. 9 Kuntner Ferenc: Város az új európai térben; Savaria University Press, Szombathely, 2003; 18.o.
15
próbálja
megteremteni
a
társadalmi
jólétet
és
konszenzust,
tehát
társadalomorientált;
a város régióban és országban elfoglalt pozíciójának javítására törekszik, tehát versenyorientált;
a városban megtalálható érdekcsoportok igényeinek kielégítését szolgálja, tehát célcsoportorientált;
a városimázs pozitív alakításában nagy szerepe van kommunikáció segítségével, tehát pr-orientált/kommunikáció orientált és a
város fejlesztésének, fejlődésének pozitív irányát tűzi ki célul, tehát sikerorientált.
A településmarketing hazai megjelenését az önkormányzati feladatok és funkciók gyarapodása, az országok és országon belüli területek fejlettségbeli különbségei, valamint a civilszervezetek, a gazdasági szféra és a politikai szféra törekvései hívták életre. Az Európai Unióhoz való csatlakozás után, a regionális politika térhódítása tette nyilvánvalóvá a városmarketing, mint városfejlesztési koncepció szükségességét. Tévedés azonban azt hinni, hogy városmarketingre csak az elmaradott városoknak, térségeknek van szüksége, illetve fontos tisztázni, hogy a marketing szükségessége az adott terület méretétől is független. Egy város akkor sikeres, ha állandó megújulásra képes, ami egy hosszú távra kidolgozott, szakértők által elfogadott stratégia megalkotásával érhető el. A stratégiát a város jellemzőire, az adott környezet versenyintenzitására, a piaci és társadalmi tér sajátosságaira kell építeni. Jó stratégia az, mely egyszerre működik együtt partnereivel és versenyez vetélytársaival. A verseny és kooperáció megfelelő egyensúlya teremti meg a sikeres marketinget. A városoknak, kistérségeknek együtt kell működniük a megye, régió érdekében, ám amikor az erőforrás-felhasználásról és a megpályázható pénzösszegekről van szó, a városok versenyben állnak, illetve konzorciumot alakíthatnak. A túlzott versenyorientáltság,
anyagi
érdek
egyoldalú
érvényesülése
akadályozhatja
az
együttműködést, viszont az egyéni érdekek figyelmen kívül hagyása, a túlzott kompromisszumkészség gyengítheti a város erejét. A stratégia a racionalitás és hatékonyság elvét kell, hogy megtestesítse, alapos elemzésre épülve. „Egy városnak a küldetése megfogalmazható mennyiségi szempontok és minőségi szempontok alapján, illetve ezek kombinációjaként. Megfogalmazása tartalmazza a város alapvető céljait, legfontosabb értékeket, a kulcsfontossági működési szabályokat. A városmarketing alapvető célkitűzései:
16
A polgárok életminőségének komplex javítása, a különböző társadalmi rétegek, csoportok sajátos igényei szerint. […]
A települések és tájak vonzerejének, versenyképességének növelése. Ennek lényege az, hogy települést minél vonzóbbá kell tenni a befektetők számára. […]
2.4
A versenyképesség megtartása is lényeges feladat. […]”10 Versenyképesség
Napjainkban kiéleződő területi (országon belüli és nemzetközi) verseny, valamint a nagyobb piacrészesedésért küzdő vállalatok közötti verseny hívja életre a városversenyt, mely több részcélért folyik. A településmarketing egyik feladata, hogy növelje az adott terület versenyképességét, ehhez azonban tisztáznom kell, mit jelent, mi határozza meg és hogyan mérhető egy város versenyképessége. Marketing- és közgazdász szakemberek kutatták a versenyhelyzet meghatározásához szükséges tényezőket. Prof.
Dr.
Lengyel
Imre
Szegedi
Tudományegyetem
Gazdaságtudományi
Kar
Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet vezetője a következőképen fogalmazta meg a versenyképességet: „A versenyképesség a piaci versengésre való készséget jelenti, a pozíciószerzés és tartós helyállás képességét, ami elsősorban az üzleti sikeresség, a piaci részesedés és a jövedelmezőség növelése jelez. Így a különböző piacok (termék-, munkapiac stb.), az eltérő inputok (például vállalkozáskészség, szaktudás, erőforrások stb.) és a verseny (vállalati, nemzetközi, városverseny stb.) egyedi sajátosságai miatt a versenyképességnek
más-más
jellegzetességei
lehetnek
a
meghatározók.”11
A
városverseny részcéljai lehetnek: szakképzett munkaerő betelepülése; munkahelyteremtő beruházások; nagyvállalatok betelepülése; a város ipari központtá fejlődése; országos közintézmények, kutatóintézetek és egyetemek betelepülése; állami támogatások elnyerése; infrastruktúra fejlesztése; külföldi működőtőke beáramlása; stb. A sikeres városban növekszik az előállított jövedelem. Az így keletkezett jövedelemtöbbletet a vállalatok újabb befektetésekre, bővítésekre fordíthatják, megnőhet a vállalkozói és személyi jövedelem, mely az önkormányzatok számára több beszedett adót jelent, amit
10
László Éva: Városmarketing, Térségfejlesztési ismeretek felsőfokon II. kötet; Kereskedelem és Gazdasági Főiskola, Szolnok, 1998; 50.o 11 Lengyel Imre: A regionális versenyképességről; Közgazdasági Szemle, XLVII. évf., 2000. december; 962.o.
17 fejlesztésekre fordíthatnak. Ez az egymást generáló, összetett folyamat maga után vonja a társadalmi életszínvonal növekedését. Mint ahogy azt már korábban is említettem szakdolgozatomban, a globalizáció erősödése és az Unióhoz való csatlakozás szűkítette azt az eszköztárat, mellyel a nemzeti kormányzatok, önkormányzatok beleavatkozhatnak a piaci folyamatokba. Felmerül a kérdés, hogy mégis mivel segíthetik az állami szervek a hazai gazdaság növekedését. A versenyképesség javításának eszköztárát bővítve lehet a leghatékonyabban részt venni a terület, település fejlődésében. A városi versenyképességet befolyásoló tényezőket két részre bonthatjuk:
Közvetlenül fejti ki hatását: Legegyszerűbben egy város versenyképességét a gazdasági teljesítménnyel, azaz a városban működő vállaltok versenyelőnyeinek összegzésével célszerű meghatározni. A versenyképesség egy komplex fogalom, mely mindegyik gazdasági alapegységre is külön értelmezhető és két legfontosabb mérőszáma a jövedelem és a foglalkoztatottság, a köztük lévő kapcsolatot pedig a munkatermelékenység hozza létre. A sikerességi vizsgálatokra jellemzően, statisztikai adatok feldolgozása, elemzése történik, a gazdasági teljesítményt pedig általában a GDP/lakos mérőszámmal határozzák meg.
Közvetetten fejti ki hatását: A sikeresség faktorai azok a gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai folyamatok is, melyek csak közvetetten, áttételesen, de hosszú távon döntően befolyásolóan hatnak egy terület versenyképességére.
Ezen az elven alapul Lengyel Imre regionális versenyképesség „piramismodellje”, mely csúcsán az adott terület magas társadalmi életszínvonala, életminősége áll, középső részén az alaptényezők állnak, melyekre a versenyképességet meghatározó kategóriák és a piramis talpazatán a hosszú távú sikerességhez elengedhetetlen gazdasági és társadalmi tényezők állnak, ahogy azt az 1. ábrán láthatjuk.
18
1. ábra: "A régiók, térségek és városok versenyképességének piramismodellje"12
A versenyképességet meghatározó tényezők Lengyel Imre szerint:
Kutatás-fejlesztés: A K+F tevékenységek támogatása, az innováció, a kutatás, az oktatás és szakképzés elősegítése növeli a város gazdasági tevékenységét, azáltal hogy az új technológiákat alkalmazó vállalatoknak nő a gazdasági teljesítményük. A városnak át kell alakulni a K+F+I tevékenységek támogatására, hisz ahogy a BOS-stratégia (Blue Ocean Strategy – Kék Óceán Stratégia) is megfogalmazza, az új termékek, szolgáltatások, új piacok teremtése komparatív előnyt jelent egy városnak versenytársaival szemben.
Infrastruktúra és humán erőforrás: Egy város életében meghatározó szerepet játszik, hogy mennyire fejlett az infrastruktúrája, kiépített közlekedési- és kommunikációs rendszere. A város elérhetősége fontos szerepet játszik a potenciális vállalatok, befektetők döntésében. Ezeken kívül mind az oktatási és szakképzési intézményrendszer is hozzájárul a versenyképességéhez, mert a városban működő iparágakat hatványozottan segíti a jól működő intézményi és humán erőforrási rendszer.
12
Lengyel Imre: A regionális versenyképességről; Közgazdasági Szemle, XLVII. évf., 2000. december; 979.o.
19
Külföldi befektetők: A külföldi beruházások általában új iparágakat, új technológiákat honosítanak meg, ezáltal munkahelyeket teremtenek, és ez javítja a versenyképesség egyik mérőszámát, a munkatermelékenységet. (A külföldi működőtőke hatását a későbbiekben tovább részletezem.)
Kis- és középvállalkozások: Elsősorban a kis- és középvállalkozások a településfejlesztés megcélzott érdekgazdái, hisz az ő lokális kötődésük, és egymás elleni versengésük segíti az adott régió, térség fejlődését. Az adott piacon belül dolgoznak, gyorsan és rugalmasan tudnak reagálni a piac változásaira, legfőképpen tőlük függ a terület foglalkoztatottsága.
Intézményi és társadalmi tőke: A vállalat/szervezet sikere nemcsak a menedzsmentjétől és a munkaerőtől függ, hanem a közigazgatás hatékonyságától is, az alacsony szintű bürokráciától. A társadalmi tőke megjelenése nem mérhető mérőszámokkal, de a kulturális, társadalmi tényezők éppen olyan fontos szerepet játszanak, mint az eddig említett összes többi tényező.
A sikeresség faktorai összefüggnek, és részben át is fedik egymást. Ezek együttes fejlesztése fejti ki a kívánt hatást. Az öt faktor tehát befolyásolja egymást, épül egymásra, ezért az egymástól elszigetelt fejlesztés eredménytelen. Ez a modell rendezőelvként szerepel a stratégia kialakításában, mivel a térség egyedisége, kulturális hagyományai, ágazati szerkezete, a környezet minősége, stb. egyedi ötleteket szül, különböző elképzelések merülhetnek fel a gyakorlatban. Egy sikeres régió, város stratégiájának átvétele, adaptálása csak részben lehet hatékony, a fenntartható fejlődés eléréséhez empirikus, primer vizsgálatok egyaránt szükségesek. 2.5
Befektetés-ösztönzés
A településfejlesztés, a versenyképesség javítása, a fenntartható fejlődés egyik meghatározó alappillére a befektetés-ösztönzés, mint ahogy az a korábbi fejezetekben is többször került megemlítésre. A befektetők megnyeréséhez készült stratégia elsősorban a városmarketing fogalomkörébe tartozik, ám különálló területként is megjelenthet. A nyereségesen működő vállalatok piaci versenyképességének összessége jelentősen befolyásolja a város versenyképességét. Éppen ezért van szükség újabb és újabb tőkebevonásra, mely megvalósulhat a meglévő vállalatok fejlesztésével, bővítésével (újrabefektetéssel), illetőleg új cégek, szolgáltatóegységek, ipari ágazatok betelepülésével.
20 2.5.1
Befektetők csoportosítása
A globalizáció erősödése, a technológia és a tőke összefonódása elősegítette a tőkeáramlás helyzetét. Ennek következményeként különböző érdekű befektetői csoportok alakultak ki, melyeket a befektetés szándékától függően két csoportba sorolhatjuk:
A
pénzügyi befektetők,
működőtőke befektetők.
pénzügyi
befektetők
célja
a
profitmaximalizálás,
a
befektetési
kockázat
minimalizálásával. Ezt úgy érik el, hogy nem egy konkrét területbe invesztálnak, hanem egy úgynevezett befektetői portfóliót hoznak létre. Ezzel szemben a működőtőke beruházó célja nem a profitszerzés, hanem a tulajdonjogszerzés. Ezáltal hosszú távú profitszerzésre törekednek, hosszabb távon gondolkodnak. Ezek a beruházások különféle úton jöhetnek létre. A tulajdonjog megszerzése történhet zöldmezős beruházással; vállalatfelvásárlással, vállalati fúzióval vagy tulajdonrész kivásárlással; illetve pótlólagos befektetéssel, kapacitásbővítéssel. Mivel szakdolgozatom szempontjából a működőtőke beruházás ösztönzése a cél, ennek bővebb kifejtésével folytatnám. A működőtőke befektetés célja tehát a hosszú távú profitszerzés tulajdonjog szerzése által. De mégis mikor érdemes egy vállalatnak átlépnie a nemzetgazdaság határát? Akkor érdemes a tőkét külföldre vinni, ha ott nagyobb haszonnal fektethető be, mint az anyaországban és egy egységnyi idő alatt (hosszú távon) jobban térül meg a befektetés, magasabb profitot, nyereséget hoz, valamint az ottani termelési feltételek kedvezőbbek. 2.5.2
J.H.Dunning eklektikus modellje
A tőkeáramlások világpiaci felerősödése folytán számos elmélet született arra, mely a tőke mozgásának törvényszerűségeit, a befektetők motivációit kutatja. J.H.Dunning nevéhez fűződik az úgynevezett eklektikus modellje, melyben a beruházásokat négy csoportba sorolja a tőkeáramlások, befektetői csoportok és motivációik szerint:
„A helyi erőforrásokat kiaknázó külföldi befektetések, amelynek célja, hogy a termelési tényezők költségeiben meglévő nemzetközi eltéréseket kihasználja. […]
A piacorientált beruházások, amelynek célja a befogadó ország és közvetlen környezetének termékkel, illetve szolgáltatással való ellátása. […]
21
A hatékonyságnövelő beruházások, amelynek célja a már létező beruházások racionalizálása oly módon, hogy a beruházó cég szinergiahatást érjen el a földrajzilag eltérő helyeken működő leányvállalatok összehangolt irányítása révén. […]
A stratégiai előnyöket jelentő beruházások, amikor is a befektetők célja, hogy a befektetés keretében a külföldi vállalatok értékeit vásárolják meg saját hosszútávú stratégiai céljaik elérésére, elsősorban a nemzetközi versenyképességük fenntartása és fokozása érdekében. […]”13
Az első két csoport általában a terjeszkedés első lépései, amikor egy vállalat leányvállalatként, illetve újonnan induló vállalkozásként jelenik meg egy adott területen. A második két csoport pedig a már meglévő vállalkozások fejlesztését szolgálja, a meglévő kapacitásokra épülően. Dolgozatomban mind a két csoport (2x2) szerepet kap, hiszen a város feladata nem merül ki abban, hogy új vállalatok betelepülését segítse elő. A meglévő vállalatokat további befektetésekre, bővítésekre, új termékek, szolgáltatások bevezetésére és állandó innovációs tevékenységre kell buzdítani. 2.5.3
Működőtőke áramlás nemzetközi tendenciái
A nyolcvanas évek közepétől a működőtőke-befektetések váltak a világgazdaság motorjává. 1990-ben a működőtőke nagysága már 211 milliárd dollárt tett ki. Ezt követően néhány évig visszaesett a beruházási kedv a recesszió hatására, de 1993-ban ismét elérte a ’90-es szintet. 1998-ban a működötőke-beruházások értéke már több mint 600 milliárd dollár volt, és az áramlást elsősorban az egyesülések és a felvásárlások határozta meg. A legnagyobb tőkeexportőr ezekben az években az Európai Unió volt, azon belül is az Egyesült Királyság. A legtöbb tranzakció az EU és az Egyesült Államok között zajlott. Közép- és Kelet-Európa részesedése a működőtőke-importban 1995 és 1997 között 4 százalék körül ingadozott. Ez meglehetősen alacsony részaránynak tekinthető, figyelembe véve a régió adottságait, azonban az orosz válságnak az egész térségre kiható kedvezőtlen hatása volt. A tőkeimportőr országokban a tőke korlátozása helyett a befektetések ösztönzése és a forrásokért való harc vált meghatározóvá.14
13
Dékán Tamás: A külföldi közvetlen tőkebefektetések szerepe; Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar, Doktori Iskola, Kutatási Fórum, II. évf, 2004; 6-7.o 14 Antalóczy Katalin-Sass Magdolna: Működőtőke-áramlások, befektetői motivációk és befektetésösztönzés a világgazdaságban és Magyarországon; Közgazdasági Szemle, XLVII. évfolyam, 2000.május
22 „A
külgazdasági
folyamatok
és
a
nemzetközi
tőkemozgások
felerősödése
a
világgazdaságban a XX. században a fejlesztési források áramlását is magával hozta.”15 Az Európai Unió politikájában, a lisszaboni stratégia megfogalmazásakor (2000-ben) került középpontba a tudásalapú, versenyképes gazdaság gondolata, az innovációs tevékenységek jelentősége. A közép-európai országok befektető-vonzó képességének vizsgálata különösen fontos, mivel az Európai Unió nyugati országaihoz képest jelentős elmaradásban vannak. A külgazdasági szerep vizsgálatakor az egyik meghatározó mérőszám a külkereskedelmi forgalom, ennek fejlesztése ezen országok számára olyan bevételeket jelenthet, mely a gazdasági fejlődés megalapozója lehet. Az árumozgások lehetővé teszik a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmének növekedését, a nemzetközi munkamegosztás előnyeinek ésszerű kiaknázása feltételezi a négy szabadság elvének érvényesülését. A világgazdaságban általánossá vált a közvetlen tőketulajdonosi, termelési, kutatási, és értékelés pontok összekapcsolódása. Ezek az integrációs folyamatok határozzák meg egy vállalat számára a költségviszonyokat és általános piaci versenyképességüket. A külgazdaság élénkítése a kereskedelmi korlátok lebontásával a tőke mozgásának felszabadításával, a külföldi befektetések arányának növekedésével érhető el; ez jelenti a városfejlesztés egyik forrását. 2.5.4
Magyarországi tendenciák
„Az átalakulási folyamat során Magyarország az egy főre jutó működőtőke-befektetés tekintetében Közép- és Kelet-Európában kiemelkedő szerephez jutott. A privatizáció lezárulása után, a kilencvenes évek utolsó harmadában a hazai működőtőke-áramlás új szakaszába lépett, mely szakaszt a két milliárd dollár körüli értéken stagnáló beáramlás, a tulajdonosi hitelek megnövekvő szerepe, a jelentős mértékű profitrepatriálás, valamint a lassan bővülő tőkeexport jellemzi.”16 Ezek a befektetések elsősorban zöld mezős beruházások keretében jöttek létre. Természetesen a hazai befektetések is fontos szerepet játszottak a folyamatban, elsősorban a gépberuházásokat megvalósító vállalati szektor volt a legaktívabb. „A magyar gazdaságpolitika elsőszámú stratégiai célja, hogy elősegítse a magyar gazdaság lehető leggyorsabb felzárkózását az EU fejlettebb tagállamainak szintjére. Ennek
15
Süli-Zakar István: A terület- és településfejlesztés alapjai; Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2003; 455.o. 16 Antalóczy Katalin: Működőtőke-befektetések és befektetés-ösztönzés Magyarországon (szerk.: Botos K.: Pénzügypolitika az ezredfordulón); SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei; JATEPress, Szeged, 2003
23 érdekében a gazdaságpolitikának biztosítania kell a tartós, gyors ütemű gazdasági növekedés
feltételeit,
amelyek
egyet
jelentenek
a
vállalkozóbarát
környezet
megteremtésével. Magyarország számára egyértelmű, hogy csakis a beruházások és az export által vezérelt növekedés lehet fenntartható, szemben a fogyasztást ösztönző gazdaságpolitikával, amely hosszabb távon az egyensúlyt veszélyezteti. Éppen ezért a gazdaságpolitika a következő években nem a béreknek a gazdasági teljesítményt meghaladó mértékű emelését, hanem az egyensúly, a tágabb értelemben vett versenyképesség javítását és a beruházások ösztönzését tekinti prioritásnak.”17 Ehhez szükséges az addicionális tőkebevonás elősegítése, a korszerű termelési technológiák meghonosítása, a beszállító-ipar fejlesztése, az innováció és a K+F transzfer előmozdítása. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás után – részben a felgyorsuló működőtőkebeáramlásnak, részben az uniós fejlesztési források rendelkezésre állásának köszönhetően – új lendületet adott a beruházásoknak. 2.5.5
Befektetés-ösztönzők csoportjai
A befektetésekért versenyző országok egyre többféle kedvezményeket vezetnek be tőkevonzási céllal. Ezekkel az ösztönzőkkel általában a versenyképességet próbálják növelni közvetett vagy közvetlen módon, és igyekeznek a (külföldi és hazai) vállalatok közötti kapcsolatokat támogatni, erősíteni.18 Az önkormányzati eszköztár, melyet a helyi gazdaság fejlesztése és a helyi társadalmi jólét ösztönzésére vetnek be, az uniós csatlakozás óta évről évre szűkül. Ennek hátterében az uniós elvárásoknak megfelelni kívánó kormányzati viselkedés áll, mivel az EU irányoknak ellentmondó elemeket folyamatosan ki kell iktatni az eszközrendszerből.19 A befektetés-ösztönző eszközök azok az eszközök, melyekkel a fogadó környezet alakítja a beruházó igényeinek megfelelően - az erre a célra szánt területet azért, hogy megteremtse a befektetéshez szükséges kedvező feltételeket, ösztönözve ezzel a beruházót arra, hogy oda irányítsa szabad tőkéjét. A működőtőke-importért, a beruházásokért folyó verseny hatékony gazdaságpolitikát kíván az önkormányzatoktól. Az ösztönző eszközöknek három csoportja van: 17
Erdősi Péter: Versenyképesség és befektetés-ösztönzés (letöltés ideje: 2011.10.18. 10:51) Antalóczy Katalin-Sass Magdolna: Működőtőke-áramlások, befektetői motivációk és befektetésösztönzés a világgazdaságban és Magyarországon; Közgazdasági Szemle, XLVII. évfolyam, 2000.május 19 Mezei Cecília: A helyi önkormányzatok menedzsment szerepe a települések sikerében (Évkönyv 2001); Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Kara, Pécs, 2001 18
24
Fiskális ösztönzők o Adókedvezmények
(pl.
vállalati
nyereségadó
csökkentése,
adó
és
importvámok elengedése, vámvisszatérítés, iparűzési adó elengedése, ill. csökkentése, stb.) ← Az Európai Unió nagyon leszűkítette ezeket az eszközöket.
Financiális ösztönzők o Pénzügyi ösztönzők/támogatások (pl. visszatérítendő és vissza nem térítendő EU- s támogatások, önkormányzati juttatások); o Oktatási támogatások; o Munkahely-teremtési támogatások; o Egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatások; o Az
infrastruktúra
fejlesztésére
irányuló
támogatások
(közművesítés
költségeinek átvállalása), stb. (Ebben a két csoportban találjuk azokat az ösztönzőket, melyek célja a külföldi befektetések minél előbbi megtérülése, a befektetési kockázatok csökkentése, és a betelepülési/fejlesztési költségeinek csökkentése, illetve azok egy részének átvállalása.)
Egyéb ösztönzők: o Ipari parkok, inkubátorházak, vállalkozási övezetek kialakítása; o A hazai beszállító ipar fejlesztésére irányuló szolgáltatások; o Egyéb kedvezmények (pl. nyersanyag, telek költségének csökkentése); o Környezetállapot javítása; o Tanácsadás, menedzseri szolgáltatások (lehetséges befektetők fogadása, helyi vállalkozók szakmai tanáccsal való ellátása); o Technikai segítség; o Oktatási-képzési politika; o Vállalkozások és felsőoktatási intézmények együttműködésének segítése; o Kooperációs börze szervezése; o Workshop-ok szervezése; o Virtuális tér használatának ösztönzése; o Turizmus fejlesztése; o Strukturális
politika
alkalmazása
(ipari
szerkezet
alakítása,
térbeli
elhelyezkedése, K+F helyzete, gazdasági szereplők összetétele); o Teljes körű, egyablakos önkormányzati ügyintézés (befektetéssel kapcsolatos hivatalos ügyek intézésének felgyorsítása);
25 o Marketingkommunikációs eszközök alkalmazása; stb. (A befektetés-ösztönző eszközöknek ez a csoportja folyamatosan bővül, elsősorban a regionális fejlődést segítik elő.) Magyarország a beruházási ösztönzők komplex rendszerét alkalmazza, a befektetőket egy homogén masszaként kezeli, így nehezen csoportosíthatóak a különböző befektetői csoportok. A közvetlen tőkevonzó tevékenység és a meglévő potenciális befektetőknek nyújtott szolgáltatások szerepe sokkal nagyobb, mint az általános országkép javítását célzó tevékenységeké. Magyarországnak is a kedvezmények esetleges negatív hatási jelenthetik a legnagyobb problémákat. Az állam és önkormányzatok által nyújtott támogatások mennyisége és minősége véges számú, hiszen az ország gazdasági adottságait és költségvetésének helyzetét tekintve nehéz az egymásra ígérő országok versenyében győzedelmeskednünk. Éppen ezért, alaposan megfontolt, célzott befektetői csomagok kialakításával lehet előnyhöz jutni a versenyben. Elsősorban nem fiskális-financiális elemeket kell tartalmazniuk ezeknek a kínálati csomagoknak, hanem regionális fejlődést is elősegítő ösztönzőket kell összeválogatni. Ezáltal a befektető számára nem a pénzügyi támogatások miatt lesz ideális egy terület, település, hanem kialakított környezete, nagyobb fejlődést felmutató vonzásterülete miatt. 2.5.6
Ösztönző kedvezmények negatív hatásai
Fontos összevetni az ösztönzés költségét és hasznát, mely nem csak a bevételek elmaradását, hanem a közvetlen költségeket is jelenti. Az ösztönzők torzulásokat okozhatnak a termelés struktúrájában, például a kiemelt szektorok, iparágak túlzott támogatásával. Ez háttérbe szoríthatja, esetleg véglegesen kiszoríthatja a többi szektort. A nagybefektetők megnyerése csábítóbbnak hangzik a kisebbekkel szemben, viszont így a kisebb
beruházások
meghiúsulhatnak,
nem
jönnek
létre.
Felesleges
akkor
is
kedvezményeket nyújtani, amennyiben támogatás nélkül is megvalósulna a beruházás. „Mivel az ösztönzők eltéríthetik – és a gyakorlat azt mutatja, hogy el is térítik – a hasonló adottságú gazdaságok között a beruházásokat, ösztönzési verseny alakulhat ki. Az egymásra ígérő országokban – általában a kevésbé fejlett gazdaságokat fenyegeti ez a veszély – a költségek meghaladhatják a társadalmi hasznot, negatívba fordítva az ösztönzés
26 nettó hozadékát. A támogatások igen magas összegeket tesznek ki, ha például egy teremtett munkahelyre vetítjük őket.”20 2.5.7
A befektetők helyszínválasztási szempontjai
A településenként változó adottságok (pl. agglomeráció mérete, földterületek minősége, társadalmi-politikai jellemzők, lakosság életminősége, gazdasági teljesítmény nagysága, jogi szabályrendszer stb.) alapján kell egy befektetés-ösztönzési rendszert kialakítani. A kérdés tehát az, hogy mik azok az általánosan elfogadott szempontok, melyek meghatározzák a város sikerességét, hogy ezeket később személyre szabottan, „városra szabottan” tudja alkalmazni a település vezetősége. A helyszínválasztás szempontjai:21
Politikai stabilitás
Gazdasági stabilitás (pl. piaci folyamatok tartóssága, kiszámíthatósága, gazdasági intézményrendszer stabilitása)
(Ön)kormányzati gazdaságpolitika, iparpolitika, befektetésbarát stratégia
Külföldi befektetések biztonsága, kockázata (pl. törvény a befektetések védelme érdekében)
Adózás mértéke (pl. adókedvezmények, adónemek eltörlése)
Jogszabályi környezet
Humán erőforrás: munkaerő, annak mennyisége, minősége, költségei
Képzési rendszer: oktatás, iparágakra épülő szakképzések
Infrastruktúra fejlettsége és az adott település elérhetősége, agglomerációs előnyök
Szállítmányozási és raktározási lehetőségek
Állami, kormányzati támogatások köre
Beszállítói feltételek
Vámszabad státusz lehetősége (→ Európai Unióhoz való csatlakozás után jelentőségét vesztette)
A már letelepedett (külföldi) befektetők elhelyezkedése, tevékenysége, tapasztalatai, véleménye
20
Antalóczy Katalin-Sass Magdolna: Működőtőke-áramlások, befektetői motivációk és befektetésösztönzés a világgazdaságban és Magyarországon; Közgazdasági Szemle, XLVII. évfolyam, 2000.május 21 Horváth Rita: A külföldi működő tőke Magyarországon (Befektetésösztönzés); BGF-KKK disszertáció; Budapest, 2002; 76-84.o.
27
A befektetőkhöz való hozzáállás
Meglévő (üzleti) szolgáltatások minősége, mennyisége
Helyi életkörülmények
Ezen szempontok formálásával tudja egy város magához csalogatni a befektetőket. Minden befektetői csoportot külön, differenciáltan kell kezelni, mert minden befektetői csoport más igényeket támaszt a potenciális célterülettel szemben. Az állam és az önkormányzatok ezeket a szempontokat tudják befolyásolni, alakítani különböző beavatkozásokkal. Például: Előfordulhat, hogy az országra a politikai stabilitás nem jellemző, de azon belül egy adott város, ettől függetlenül, egy eredményes és higgadt politikai vezetéssel a biztonság szigetét képviseli a befektető szemében. Egy iparág betelepülésének ösztönzésére az önkormányzat a városban jelenlévő felsőoktatási intézménnyel együttműködve
létrehozhat
egy
erre
az
iparágra
kialakított
egyetemi/OKJ-
s/másoddiplomás/stb. képzést. Ez a lépés az egyetem számára is kedvező lehet, és a befektetők számára is bizonyítja a város rugalmasságát. A példák sorozata itt még nem ér véget, de a felsorolásom igen. A lényeget így is láthatjuk, a szempontok átfedésben vannak egymással, és napjainkban az az elképzelés, hogy olyan tőkebefektetési lehetőségeket teremtsenek az önkormányzatok, amelyek találkoznak a befektetők igényeivel, központi kérdéssé vált. Láthatjuk tehát, hogy a városi vezetés egyik legfontosabb feladata a befektetést ösztönző eszközök megfelelő használata, mely nem feltétlen csak a befektetők figyelmét kelti fel, hanem átfedésbe kerül más lehetőségekkel is, melyből nem csak az új beruházó profitál 2.5.8
Újrabefektetések, meglévő befektetések megtartása
A sikeresen működő tőkevonzási stratégia kialakítása hatványozottan vonzza a további tőkebefektetési tevékenységeket. Ahogy szokták mondani: „tőke tőkét vonz”. A város számára a legjobb ingyen reklámot (nevezhetjük PR-reklámnak) azok a korábban megtelepült vállalkozások jelentik, akik elégedettek a befektetésbarát környezet kiépítéséhez szükséges önkormányzati intézkedésekkel, és a város szerves résztvevőjeként, „adófizető polgáraként” beleszólhatnak a város további ügyeibe, melyek a fejlődést szolgálják. Ilyenkor gyakran előfordul az, hogy a vállalat a profit visszaforgatása révén új befektetéseket hoz létre az adott területen. Ez a sikeres működés egyik legszembetűnőbb bizonyítéka. A működőtőke befektetések akkor is előnyt növelhetnek, ha azok
28 újraberuházásokból származnak, tehát nemhogy országhatárokat nem lépnek át, de még regionális/települési határokat sem. A nemzetközi trendek is azt mutatják, hogy ezek ösztönzése, azaz a követő beruházások ösztönzése fontos prioritássá lép elő, mivel a működőtőke befektetések egyre nagyobb arányban származnak újrabefeketetésből. Így, ezek a cég sikerességét bizonyító lépések, valamint a pozitív, dicsérő szóbeszéd a megfelelő környezetről felkelti a többi vállalat figyelmét is. A követő befektetések ösztönzése történhet úgy, hogy a különféle támogatásokat, adókedvezményeket a profit újrabefektetéséhez, kapacitásbővítéshez, új termék bevezetéséhez, új technológia meghonosításához, modernizációhoz, a hazai hozzáadott érték növeléséhez kötik. Legalább ennyire fontos a meglévő befektetések megtartása. Amennyiben egy befektető elhagyja az országot/települést, érdemes felkutatni annak okát, hogy rájöjjünk, hol hibáztunk és a jövőben milyen eszközöket alkalmazhatunk ennek elkerülése érdekében. Megelőzés céljából
érdemes
állandó
kapcsolatot
fenntartani
a
vállalkozókkal.
Az
állami/önkormányzati intézmények és a befektetők állandó, kétirányú kommunikációjára van szükség, valamint a helyi munkavállalók képviselői is részt vehetnek ebben a kommunikációban, mely az érdekek egyeztetésére, az igények feltárására szolgál.
29
3. Stakeholder-menedzsment 3.1
Érdekgazda, érdekegyeztetés fogalma és típusai
A szervezet eredményes működéséhez és eredményességének megítéléshez nem tekinthetünk el környezetétől, hiszen egyetlen vállalat sem fejlődik és működik légüres térben. „A szervezetelmélet szakemberei rámutattak, hogy az intézmények, éppúgy, mint az emberek, egyedül nem képesek élni a világban. A szervezetek bizonyos környezetben működnek, és ez a környezet sok csoportot foglal magába – sok stratégiai közönséget. […] A szervezeteknek szintén vannak kapcsolataik – közéjük értve az alkalmazottaik „családját”, és közösségekkel, kormányokkal, fogyasztókkal, befektetőkkel és a médiával. A szervezetelméleti teoretikusok ezeket a csoportokat stratégiai partnereknek nevezik. A public relations teoretikusai pedig érdekgazdáknak vagy közönségeknek hívják őket. A stratégiai partnerek vagy a közönségek alkotják egy szervezet környezetét. Ez a környezet támogathatja, vagy gátolhatja a szervezet céljainak elérését. […] A közönségnek többféle érdeke is fűződik a szervezetek működéséhez, és megkísérli befolyásolni e szervezetek küldetését és céljait. Ebből adódóan, a szervezetek akkor hatékonyak, ha olyan célokat tűznek ki és érnek el, melyek mind a saját érdekeik, mind a környezetet alkotó stratégiai közönség érdekei szempontjából (egyaránt) fontosak.”22 Az idézet is alátámasztja azt a megállapítást, miszerint a szervezetek nem választhatóak el attól a társadalmi-gazdaságipolitikai rendszertől és fizikai környezettől, amelyre ráépülnek. A szervezetre ható tényezők két nagy csoportja:
Külső környezet o Mikrokörnyezet o Makrokörnyezet
Belső környezet
„Érdekcsoportnak nevezünk minden olyan szervezetet, intézményt, személyt, az állami, magán, és civil szférát is beleértve, amely kapcsolódik az adott stratégiához – programhoz – projekthez. Az érdekcsoportok kapcsolódási formái különbözőek. Legfontosabb típusaik: 22
Szeles Péter: Public relations és/kontra Marketing (válasz László Gyula és Orsody Béla cikkére) (letöltés ideje: 2011.10.24. 13:23)
30
célcsoport (akikre a tevékenység irányul)
partnerek (akikkel együtt végezzük el a tevékenységet)
döntéshozók
finanszírozók
közreműködő szervezet (az Irányító hatóságok és a kedvezményezett között)
szabályozásért felelős intézmény (Irányító hatóságok, minisztériumok, stb.)23
Az érdekegyeztetés szintjei24
Az Európai Unió (EU-s direktívák hatása a magyar szabályozásra; ágazati párbeszéd, EU-s érdekegyeztető fórumok, bizottságok: Szociális bizottság)
Országos szintű
Ágazatközi
(Országos
Közszolgálati
Érdekegyeztető
Tanács
-
OKÉT,
Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa – KOMT)
Ágazati, szakmai (ÁPB)
Területi- regionális
Helyi: társasági, intézményi
3.2
Stakeholder-menedzsment az önkormányzati szférában
„A „stakeholder-menedzsment” kifejezés arra utal, hogy a szervezetnek tudatosan akcióorientáltan irányítania szükséges az egyes stakeholder csoportokkal való kapcsolatát. Érintett
minden
olyan
csoport
vagy
egyén,
aki
befolyásolhatja
a
szervezet
célmegvalósítását vagy érintve van abban. Ez a meghatározás megkövetel olyan folyamatokat és technikákat, amelyek bővítik a szervezet stratégiai menedzsmentképességét.”25 Freemann a stakeholder menedzsment három szintjét különbözteti meg:26
Racionális szint: A racionális szint elsősorban arra keresi a választ, hogy kik a szervezet érintettjei, és azokra milyen szintű érintettség jellemző. Az érintetti hálót
23
Stakeholderek kezelése az önkormányzati projektben; tanulmány, Budapest, 2010; 13-14.o. (letöltés ideje: 2011.10.22. 11:10) 24 szisz.org Azerdekegyeztetesrendszere.ppt (letöltés ideje: 2011.10.22. 11:52) 25 Stakeholderek kezelése az önkormányzati projektben; tanulmány, Budapest, 2010; 14.o. (letöltés ideje: 2011.10.22. 11:10) 26 Evan-Freeman: A modern vállalat stakeholder elmélete: kantárius kapitalizmus. In: Boda Zsolt – Radácsi László: Vállalati etika; BKE Vezetőképző Intézet; Budapest, 1996
31 Freeman egy mátrix-szal szemlélteti, melynek egyik dimenziója az érintettek érdekeltségnek típusát, míg a másik dimenziója az egyes érintettek hatalmának típusát jelöli.
Folyamatok szintje: Ez a szint arra keresi a választ, hogy milyen folyamatokon, mechanizmusokon keresztül irányítja a szervezet az érintettekkel való kapcsolatát.
Tranzakciók szintje: A tranzakciók szintje arra keresi a választ, hogy mik azok a folyamatok, amelyeket a szervezet működésébe történő beillesztés esetén, segítik az egyes érintettek érdekeinek feltárását, a kétoldali kommunikáció megvalósulását.
„Stakeholdernek (érintett) kell tekinteni minden olyan szervezetet vagy személyt, személyekből álló csoportot, intézményt, az állami, magán és a civil szektor szereplőt, melyek
valamilyen módon kapcsolatba kerülhetnek az adott önkormányzati, polgármesteri hivatali
feladattal,
folyamattal
–
akár
mint
döntéshozók,
akár
mint
partnerintézmény, akár mint finanszírozó, akár mint célcsoport;
valamilyen
módon
befolyásolják,
vagy
befolyásolhatják
a
célkitűzések
realizálódását.„27 Az üzleti életben, a teljesítmény megítélésében és fejlesztésében egyre nagyobb szerepet kap az érdekgazdák szélesebb körére való tudatos figyelem és tudatos tervezés igénye. Az stakeholder (érintett) menedzsment közel harminc évvel ezelőtt jelent meg a stratégiai menedzsment területén. Edward Freeman 1984-ben fogalmazta meg, hogy a szervezetek, vállalkozások akkor lesznek sikeresek a jelenben és jövőben, ha figyelembe veszik a környezetükben lévő érintetteket, akik befolyásolják a szervezet céljának megvalósítását, vagy érdekeltek a befolyásolásban.28 Az önkormányzati szférában is nagy jelentőséggel bír ez a terület, legfőképpen az uniós pályázatoknál, de a mindennapi működés során is. A hangsúly természetesen az erőforrásokon van. Ha az előfeltételek adottak, azaz a város rendelkezik olyan természeti, gazdasági, kulturális és/vagy humán erőforrásokkal, amelyekre alapozni lehet a település jövőjét, akkor a sikeres stratégia kialakításával tovább lehet növelni a város komparatív előnyeit. Némely település a sikeres pályázatok és
27
Stakeholder (érintett) elemzés egyszerűsített módszertani útmutató, Kerekegyháza Város Önkormányzata, 2009 28 Stakeholder (érintett) elemzés egyszerűsített módszertani útmutató, Kerekegyháza Város Önkormányzata, 2009
32 fejlesztési programok mellett a hatékony stakeholder-menedzsment kialakításával, azaz a megfelelő kommunikációval és többoldalú kapcsolatrendszer kiépítésével tudja elősegíteni a város fejlődésének multiplikátor hatását. A többoldalú kapcsolatrendszer kiépítésének első lépése, hogy az önkormányzat felmérje érintetti körét. Az érdekgazda-háló feltárása az önkormányzatot az adott tevékenység, feladatkör ellátása kapcsán a társadalom szélesebb kontextusába helyezi. A kapcsolat természetesen kölcsönös, a két fél egymással kölcsönhatásban áll, tehát nem csak azt kell vizsgálni, amit az önkormányzattól várnak el a különböző szervezetek, személyek, hanem azt is, hogy az önkormányzat mit vár a körülötte tevékenykedő csoportoktól. Az önkormányzat tevékenységei kihatással vannak a környezetére, és környezetének működésére, viszont a város
érdekgazdáinak
tevékenységei
(pr-tevékenység,
CSR-tevékenység,
marketingtevékenység, botrány, csőd/gyárbezárás, válságkommunikáció, stb.) is hatással vannak a városról kialakult képre, az önkormányzati munka sikerességére. Ehhez elengedhetetlen az önkéntes együttműködésre és folyamatos kapcsolattartásra való hajlandóság. A kormányzati és közösségi kapcsolatokat építő szakemberek feladata tehát az egyensúly megteremtése érdekegyeztetéssel. „Az stakeholderek (érintett) lehetnek:
Belső érintettek: Képviselő-testület, bizottságai, képviselők, tisztségviselők, köztisztviselők, a projekt végső kezdeményezettjei, a közszférában dolgozó érintett végrehajtók, stb.
Külső érintettek: választópolgárok, civil szervezetek, más önkormányzatok, állami intézmények, helyi esetleg regionális közösségek, a „közvélemény” képviselői, stb.„29
Érintettnek kell tekinteni minden olyan magánszemélyt és csoportot, akiket közvetlenül vagy közvetve érintenek a szervezet (önkormányzat) tevékenységei. Az önkormányzati stakeholder-menedzsment az önkormányzati működés és szervezet azon része, mely felelős a környezethez való alkalmazkodásért, az összehangolásért és a kommunikáció célirányosságáért. A menedzsment feladata, hogy feltérképezze azokat a formális és informális csoportosulásokat, melyek érintettek abban, amit az önkormányzat tesz, vagy
29
Stakeholder (érintett) elemzés egyszerűsített módszertani útmutató, Kerekegyháza Város Önkormányzata, 2009
33 nem tesz. Ezekre a csoportokra pozitív vagy negatív hatása van az önkormányzati szervezet fejlődési és boldogulási képességének. „Az érdekgazdák potenciálisan a szervezet legjelentősebb, de legkevésbé hasznosított vagyonrészét képezhetik.”30 Az érintettekkel fenntartott állandó kapcsolat önmagában érték, mert növeli a kölcsönös megértést a város és társadalma között, és segít felismerni a rejtett lehetőségeket. Ha sikerül az érdekgazdákat megfelelően mozgósítani, később hatásos védelmezői lehetnek az önkormányzat érdekeinek, változtatási elképzeléseinek, céljainak. Ez azt jelenti, hogy az érdekgazdák
szükség
esetén
az
önkormányzati
szervezet
aktív
támogatói,
mozgósítható erőforrásai lehetnek. Ehhez azonban egy sikeres stratégia kiépítése szükséges, mely végeredményben a hatékony kommunikáción alapul. Összefoglalásul: Az önkormányzat menedzsmentjének kiemelkedő szerepe van a működőtőke vonzásában, ha nem csak a kínálkozó lehetőségeket ismerik fel, hanem kapcsolatok kiépítése révén, érdekérvényesítéssel és megfelelő lobbytevékenységgel képes a helyi erőforrások és eszközrendszerek mozgósítására. „Növekvő szerepe van a magán- és a
közszektor
együttműködésének,
így
egyszerre
érvényesülhet
a
gazdasági
eredményességre, versenyképességre való törekvés és a helyi szociális szempontok figyelembe vétele.”31 3.3
Stakeholder – elemzés folyamata
Azonosítani kell az érintetteket: világosan meg kell határozni, hogy kik a szervezet érdekgazdái, mi motiválja őket, mi áll érdekükben, minek tulajdonítanak nagyobb jelentőséget, valamint az is nagyon fontos, hogy ők milyennek látják az adott szervezetet, mit várnak el tőle. Az elemzés lépései:
30
Érdekeltek azonosítása
Információgyűjtés
Az érdekgazdák céljainak azonosítása
Az érdekeltek viselkedésének elemzése
Cselekvési (és kommunikációs) terv készítése
Stuart Thomson-Steve John: Public Affairs, Lobbizás; Akadémia Kiadó Zrt., Budapest, 2009; 113.o. Lukács Gergely Sándor: Kisvállalkozások a vidékfejlesztésért; Szaktudás Kiadó Ház; Budapest, 2006; 125.o.
31
34 3.4
Érdekgazda-háló
Az érdekgazdák bizonyos körei azonnal nyilvánvalóak, mivel közvetlen közük van az önkormányzat tevékenységeihez, míg más csoportokat nehezebb felkutatni, hiszen a kapcsolatok nem közvetlenek, de legalább annyira fontosak. A feltérképezéshez szükséges magát a szervezetet és az ágazatot is jól ismerni, valamint olyan összetevőket is, mint a tevékenységek színhelyei, kik a szervezet szerződéses partnerei, milyen kapcsolat áll fenn a civil szférával, stb. Az érintettek köre nem állandó, mindig újabb és újabb érdekgazdák jelennek meg a tevékenységi körök bővülésével, esetenként viszont teljesen el is tűnhetnek. Azt is meg kell említeni, hogy az érintettek nem különülnek el élesen egymástól, a csoportok összekapcsolhatóak és gyakran át is fedik egymást, hatással vannak egymásra (befolyásolni tudják egymást). Egy szervezet érdekgazdáinak köre szerteágazó. Érdemes őket felkutatásuk után prioritási sorrendbe állítani, és a leghatékonyabb módszerrel elérni a különböző csoportokat. 3.5
Érintettek a befektetés-ösztönzésben
Első lépésben azonosítani kell a város által készített befektetés-ösztönzési stratégiában érintett csoportokat és egy érdekgazda-háló segítségével felvázolni a kapcsolatokat. Az egyes érdekgazda csoportok nem alkotnak egy egységes, homogén csoportot (a térképen általában gyűjtőnévként szerepelnek). Ezek további szegmentálása szükséges az egyedi érdekek feltárására. Az egyes érdekgazda halmazoknak vannak közös metszetei, ezek megtalálása gyorsíthatják a feltárás folyamatát. Az érintettek bevonása segít a városnak, hogy megértse és megismerje a gazdasági és társadalmi szervezetek elvárásait, melyeket, ha beépít a stratégiájába, kevesebb ellenállásba ütközhet a megvalósítás során. Sőt, a csoportok ösztönzésével, aktivizálásával, partnerségi együttműködés keretében hatékonyabban és gyorsabban tudja továbbalakítani a folyamatokat. Ha nem történik meg az érdekcsoportok vizsgálata és nem építjük bele elvárásaikat fejlesztési terveinkbe, valamint a meglévő problémákat, akadályozó tényezőket nem kezeljük megfelelően, akkor könnyem meghiúsulhat minden törekvésünk. A siker feltétele tehát az érdekcsoportok harmonikus együttműködése. Miért érdemes tehát foglalkozni a stratégia érdekeltjeivel?
világos kép alakul ki arról, hogy kik játszanak szerepet a stratégia kialakításában és kiket érint a stratégia;
tisztázhatók és így könnyebben kezelhetők a stratégiával szembeni elvárások, feltételek, esetleges ellenállások; és
35
megvilágítja a megvalósítás főbb akadályait.
Érdemes az érintettek között egy prioritási sorrendet felállítani az érintettek erejét, befolyását és érdeklődését tekintve. A befektetés-ösztönzésben azok a csoportok a leginkább érdekeltek, akik a stratégia célcsoportjai; akik közvetlenül hatnak a stratégiára, illetve akikre közvetlenül hat a stratégia.
36
4. ProVeszprém Városfejlesztési és Befektetésösztönző Kft. bemutatása32 A ProVeszprém Kft. segítségével, tavalyi gyakorlatom során bepillantást nyerhettem a városfejlesztési folyamatokba. A cég önkormányzati tulajdonban van, a Város vezetése hozta létre a szervezetet, felismerve szükségességét. Ezáltal a Város dinamikusan fejlődik egy olyan cég irányítása alatt, melyben szakemberek tevékenykednek, elsődleges céljuk a város jobbá, szebbé tétele a kormányzati eszközök sokszínű alkalmazásával. Konzorciumi kapcsolatok révén, különböző pályázatokat, integrált településfejlesztési programokat valósítanak meg. Pro Veszprém Városfejlesztési és Befektetés-ösztönző Kft. alapítva: 2009. február 18. Fő tevékenysége: 4110 TEÁOR; Épületépítési projekt szervezése Önkormányzati tulajdoni arány: 100% Székhely: 8200 Veszprém, Óváros tér 9. Képviselő: Rajmon Viktor, ügyvezető Tel: 88-782-285 E-mail:
[email protected] A Társaság hosszú távú célja, hogy Veszprém gazdasági és társadalmi adottságaira, érdekeire fókuszálva a stratégiai városfejlesztési irányok kidolgozásában közreműködve, hosszútávon fenntartható projektek és befektetések szakmai közreműködő és lebonyolító szervezetévé váljon, és biztosítsa a város és térségének kiegyensúlyozott fejlődését. Küldetésként fogják fel, hogy a város jövőképét – hogy 15-20 év távlatában Veszprém a Közép-dunántúli régió élhetőségben vezető városa legyen, amely tágabb térségének megkérdőjelezhetetlen innovációs, oktatási, kulturális és vallási-kulturális turisztikai központja – tevékenységével kreatív és hatékony módon szolgálja. A jövőkép összességében egy minőségi és fenntartható fejlődési pályát jelöl ki, mely révén a város vezető szerepe, és jelentősége tovább nő. Mindez ugyanakkor nem jár együtt a város gazdasági szereplőinek túlzott mértékű felduzzasztásával, vagyis Veszprém megőrzi 32
http://www.veszprem.hu/veszpremieknek/gazdasag-tudomany/31-cegek-vallalkozasok/28-oenkormanyzaticegek (letöltés ideje: 2011.10.11. 11:00) http://www.proveszprem.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=3&Itemid=13 (letöltés ideje: 2011.10.11. 11:04)
37 - más megyeszékhelyekhez képest - bensőségesebb, élhetőbb városi arculatát, sőt azt tovább erősíti és fejleszti. Fejlesztési törekvéseiben a város ezért kiemelten fókuszál azon befektetők felkutatására, akik értékelik a környezet minőségét és hozzájárulnak annak magas színvonalú megtartásához, valamint a konferencia-, rendezvény-, kulturális-, vallási-, örökség-, és aktív turizmus kiemelt fejlesztéseihez. A Társaság bővülő kapcsolatrendszere, és a kiváló szakmai szakértői tudásának biztosításával, tág szakmai tématerületeken, korszerű eszközökkel, biztosítsa gazdaságilag fenntartható módon az innováció és az új tudáselemek felhasználásával a fejlesztési projektek folyamatos menedzsmentjét. 4.1
Tevékenységaudit – A város főbb fejlesztései33
A Város egyik legfontosabb fejlesztési programjai közé tartozik a Közép-Dunántúli Régióban Székesfehérvár társpólussal közösen alkotott fejlesztési tengely, amely tekintetében hét éves innovációs gazdaságfejlesztési stratégia került megfogalmazásra. A program fő célja, hogy a globalizált gazdaságban regionális (országos) arculatot mutasson fel az idetelepülő, és itt meghonosodó ipar- és üzleti szolgáltatási ágak révén, amelyek kiemelkedő K+F tartalommal bírnak. A tudás-intenzív vállalkozások hatékonyságuk és versenyképességük eredményeként minőségi munkát végeznek, jövedelmezőbb állásokat kínálnak, a lakosság életkörülményei javulnak, ezáltal a versenyképességi pólus továbbra is megőrzi munkaerővonzó jellegét, és képes továbbítani a régió többi területe felé. Ennek a programnak a keretében fog megvalósulni a Pannon Technológiai és Tudományos Park kiépítése, mely Veszprémet a régió egyik legmeghatározóbb logisztikai, kereskedelmiszolgáltatói és ipari központjává fogja emelni. A Város funkcióbővítő rehabilitációs programja a belvárost érinti, melynek célja, hogy jó minőségű, rekreációs, közösségi célokra is alkalmas közterületek fejlődjenek ki, a bevásárló utca és közvetlen környéke újra visszanyerje a vásárlóközönségét, illetve új ügyfeleket szerezzen magának, a még nem felújított kereskedelmi ingatlanok is megújuljanak, valamint a városban lakók közti társadalmi kapcsolatok élénküljenek. Ez a belváros rehabilitációjának első ütemét jelenti. A város további fejlesztései között szerepel
33
Székesfehérvár-Veszprém Fejlesztési Pólus Program, 2007 VMJV Befektetés-ösztönzési Stratégia, Veszprém, 2010 http://www.proveszprem.hu/index.php?option=com_content&view=section&layout=blog&id=2&Itemid=7 (letöltés ideje: 2011.11.07. 11:14) http://www.proveszprem.hu/index.php?option=com_content&view=category&layout=blog&id=6&Itemid=2 2 (letöltés ideje: 2011.11.07. 11:17)
38 új zöldterületek kialakítása és a meglévők felújítása, és a hagyományos építésű épületek integrált megújítása révén vonzóbb városi lakókörnyezet kialakítása. Fontosak továbbá a megvalósuló és tervezett turisztikai fejlesztések (Séd-völgye), és a kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése, melyek az itt élők és az ide látogatók igényeit egyaránt szolgálni kívánják. A szociális típusú városrehabilitáció célja a városok leromlott vagy leszakadó városrészeinek leromlását okozó folyamatok megállítása és megfordítása eszköz együttes, integrált alkalmazása során. Ennek keretében a következő beavatkozásokra van lehetőség:
a szociálisan hátrányos lakóterületeken a minőségi lakókörnyezet biztosítása
a lakóépületek energiahatékonysági korszerűsítése
a közszolgáltatások elérhetőségének biztosítása
közterületek fejlesztése.
Emellett ún. SOFT programok is megvalósulnak a következő fő témakörökben:
a helyi identitást, közösségformálást
környezettudatosságot erősítő
helyi foglalkoztatást javító programok.
Ez a projekt a Jutasi út menti lakótelep területére vonatkozik, melynek fejlesztéséről megkérdezték az ottani lakosokat. A Future City Game (Jövő-Város Játék) projekt azért készült el, és valósult meg június végén, hogy a város felmérje a terület lakóinak, és a fejlesztésekben érintett csoportok igényeit, bevonják őket a folyamatokba, és egyértelműen kiderüljön a város számára, hogy melyek azok a területek, amik a lakosság szemében sürgős javításra szorulnak. ProVeszprém tevékenységei34
4.2
34
Befektetésösztönzés:
Projekt generálás:
Projektvezetés és lebonyolítás:
www.proveszprem.hu
39
5. Befektetés-ösztönzés Veszprémben A következő fejezetekben a 2010 szeptemberében elkészült veszprémi befektetés-ösztönző stratégiát veszem alapul. A tavaly nyári gyakorlatom alatt, a ProVeszprém Kft.-nél készült el a város stratégiája, mely az ITD Hungary Zrt. által meghirdetett „Befektetőbarát Településekért Program” keretében íródott, az „Elméleti kézikönyv befektetés-ösztönzési stratégia készítéséhez önkormányzatok részére – gyakorlati útmutatóval”35 című kiadvány segítségével. Ebben a munkában én is részt vettem, a stratégia néhány pontját én írtam, ezért azokat a részeket felhasználom a dolgozatban. A stratégia nyújt most segítséget a szakdolgozati munkámhoz. 5.1
Helyzetelemzés
Veszprém a Közép-Dunántúli régióban helyezkedik el, ez Magyarországon a 3. legfejlettebb és egyben a legdinamikusabban fejlődő régió. Három megye alkotja: Komárom-Esztergom, Fejér megye és Veszprém megye. Központja elsősorban Székesfehérvár, de ide szokták sorolni Veszprémet is. A két város múltjából fakadóan a régió másik neve: „Királyi Régió”. A régió 25 kistérséget foglal magában, a Veszprémi kistérség több mint 80 000 főt számlál. A két központ egymással partnerségi kapcsolatban áll, létrehozták a Székesfehérvár-Veszprém Fejlesztési Pólus Programot, de ugyanakkor természetesen a városok versenyében egymással szemben álló felek. Veszprémnek nehéz versenyeznie a kétszer akkora és jobb gazdaságföldrajzi adottságokkal rendelkező várossal, de egy jó stratégia segítségével könnyebb felvenni a versenyt és kiépíteni egy karakteres pozíciót regionális, országos és akár országhatáron túlnyúló, európai szinten. Veszprém hatalmas lépéseket tesz a gazdasági fejlődés irányába, önkormányzata aktívan szerepet vállal a fejlesztésekben, elég csak a ProVeszprém példájára gondolnunk. A város rendelkezik egy IVS-el (Integrált Városfejlesztési Stratégiával), valamint több évre szóló Gazdasági Programmal is. Innovációs és gazdaságélénkítő programok is ékesítik a város fejlesztési palettáját, gondolok itt a PTTP – Pannon Tudományos és Technológiai Park kialakítására a pólus program keretében; a Tourinform Veszprém városmarketing és turizmusélénkítő tevékenységeire; és nem utolsó sorban ProVeszprém rehabilitációs programjaira, valamint a befektetés-ösztönzési stratégiájára. A város gazdasági és társadalmi mutatói sok esetben magasabbak az országos átlagnál, de Veszprém feltörekvő 35
www.itd.hu/resource.aspx?ResourceID=bokszabad (letöltés ideje:2010.07.11. 9:35)
40 város révén nem elégszik meg az eddigi teljesítményével, további fejlődést és versenyképesség-növelést
tűzött
ki
célul.
A
Lengyel-féle
piramismodellben
megfogalmazott versenyképességi tényezők javításával szándékozik Veszprém elérni a kívánt hatást. Én elsősorban a Veszprémben fellelhető KKV-kra és a város humán erőforrására (veszprémi egyetemisták) koncentrálok. A Befektetés-ösztönzés fejezetben felsorolt településválasztás szempontjai között vastagon kiemeltem azokat a szempontokat, ami az én dolgozatom szempontjából releváns, tehát elsősorban a meglévő stratégiára fókuszálva felmérem a meglévő munkaerőpiac elvárásait a helyi vállalatokkal és a várossal szemben; a helyi vállalatok igényeinek és véleményének felmérésével pedig a fejlesztésekre szoruló területeket határozom meg. 5.2
SWOT-analízis36
A Város helyzetét bemutató SWOT-analízist ugyan tavaly készítettem szakmai gyakorlatom alatt, de dolgozatomban tovább egészítem. A táblázatban a vastagon szedett sorok jelölik azokat a területeket, melyek dolgozatom fókuszpontjai: tehát a befektetők vonzásához szükséges szempontokat, és kerülendő veszélyeket. Erősség
Gyengeség
- Ritka természeti és környezeti adottságainak köszönhetően különleges városképet fest - Gazdag kulturális kínálat; élénk zenei és színházi élet - A város kiterjedt településhálózati központi szerepkörrel rendelkezik - A városban az ipar legversenyképesebb ágazataival van jelen, melyekre jellemző a magas fokú innovációs érzékenység - Tőkeerős vállalkozások jelenléte (jelentős foglalkoztatott állománnyal) - A város jelentős gazdasági potenciállal rendelkezik Veszprém megyében - Fejlett tercier szektor, logisztika, építőipari szolgáltatások - Kiépült partnerségi kapcsolat a régió központjával, Székesfehérvárral - Kiterjedt nemzetközi kapcsolatok, pl. testvérvárosokkal - Interregionális kapcsolódási lehetőségek Nyugattal - A város jelentős K+F potenciállal, jelentős kutatói létszámmal rendelkezik
- Csökkenő népesség - Elöregedő társadalom - Közlekedési infrastruktúra túlterhelt - A városba látogatók száma jóval alacsonyabb a megyei átlagnál - Vendégéjszakák száma alacsony - Szálláslehetőségek, idegenforgalmi kínálat hiánya - A város zöldfelületei és épületállománya felújításra szorul - A várost elkerülik az autópályák - Nincsenek, illetve kevés az önkormányzati tulajdonban levő, iparfejlesztésre alkalmas területek - A város felélte az ingatlanállományának zömét - A város levegőminősége változó, forgalomtól függ - Fiatal, szakképzett munkaerő elvándorlása, elköltözése - A működő-tőke befektetések ösztönzésének intézményrendszere alacsony hatásfokkal működik, nincs összefogva az összkínálat
36
VMJV Befektetés-ösztönzési Stratégia, Veszprém, 2010
41 - Pannon Egyetem, országos szintű intézmény megléte, működése a városban – 11 000 hallgató = potenciális szakképzett munkaerő - Tanulási lehetőségek folyamatos bővülése - Kedvező foglalkoztatottsági mutatók - A felsőfokú tanulmányokat végzettek aránya igen magas - Számos szakterületen nemzetközileg versenyképes szaktudással rendelkező munkaerő megléte - A lakosság jövedelmi helyzete jóval meghaladja az országos átlagértéket, kedvező a szociális helyzet - Kedvező életkörülmények, magas életszínvonal - A lakásállomány nagy része magas komfortfokozattal rendelkezik - Jelentős intézményhálózat - Elérhető közszolgáltatások száma és színvonala magas - Kiterjedt egészségügyi-szociális intézményhálózat - Örökségturisztikai
- Hiányos városmarketing marketingkommunikáció
és
Lehetőség
Veszély
- Vonzáskörzetének kiterjesztése megyei szintre - A Veszprém-Szentkirályszabadjai – jelenleg alapvetően használaton kívüli – repülőtér fejlődése - Javul Veszprém megközelíthetősége az M8-as autópálya, a 8-as út, a bakonyi, ill. a Győr-Veszprém, Budapest-Székesfehérvár-Veszprém-Boba vasútvonal fejlesztése révén - A körgyűrűn kívül eső lakóövezeti- és ipari fejlesztések összekapcsolása a körgyűrűn belül eső fejlesztésekkel - A városrehabilitáció kapcsán bővülő és javuló városi funkciók jelennek meg - Városmarketing koncepció készítése és helyes kommunikációja - Az itt már megtelepedett cégek bővítik a tevékenységük körét; újrabefektetői tevékenységet végeznek - Külföldi működőtőke beruházások - Összefogás, partnerségi kapcsolatok további bővülése - K+F+I vállaltok figyelmének felkeltése, azok megtelepedése a városban - Befektetői bizalom növekedése a térség/város iránt - Zöldgazdaság szerepének felértékelődése - Munkanélküliségi ráta további csökkentése az új befektetések által - Fiatalok vonzása, letelepedésének elősegítése új munkahelyek kialakításával - A Pannon-egyetemisták, mint potenciális
- Befektetői érdeklődés hiánya - Rosszul azonosított befektetői célcsoport - A megcélzott befektetői kör megnyerése meghiúsul kommunikációs hiányosságok - A megcélzott befektetői kör megnyerése meghiúsul infrastrukturális hiányosságok miatt - Gazdasági válság elhúzódása, újabb recesszió - Forráshiány a szükséges beruházások kivitelezéséhez, a gazdaságfejlesztésben érdekelt szervezeteknél - Más nagyvárosok „elszívják” a frissen végzett fiatalokat; a régióban az elöregedés fokozódása - Városverseny kiéleződése, konfliktushelyzet - Látszólagos együttműködések, a partnerségi kapcsolatok felbomlanak - Közlekedési infrastruktúra további romlása - A természeti-környezeti értékek károsodása a növekvő gazdasági terhelés következtében
42 szakképzett munkaerő letelepedésének elősegítése a városban - A városi intézmények Veszprém tágabb térsége életének szervezőjévé válnak, különös tekintettel a Bakony-Balaton térség kulturális és turisztikai vonatkozásában - Új szálláslehetőségek kialakításával és az idegenforgalmi politika újrafogalmazásával növekszik a városban eltöltött vendégéjszakák száma - Rekreációs-, kulturális-, vallásiés konferenciaturizmus fejlesztése - A balatoni turizmus új lendületet vesz, ami kihat Veszprémre is - A közlekedési viszonyok javításával (buszhálózat bővítése, kerékpárút építése) és további zöldterületek kialakításával a város levegőminősége is javul
A város SWOT analíziséből is kitűnik, hogy a város erősségeinek és lehetőségeinek száma messze meghaladja a gyengeségek és veszélyek számát, ám ez nem ad arra okot, hogy elégedetten hátradőljünk a székünkben. Ez a tendencia nem örök, ha nem fordítunk kellő mennyiségű erőfeszítést a gyengeségek visszaszorítására, javítására, és a veszélyek kiküszöbölésére. Mivel a város állandó változásban és fejlődésben van, szükség van arra, hogy mindig új és új lehetőségeket tárjunk fel és valósítsuk meg, mert különben a fejlődés nemcsak pozitív irányban történhet. A stratégiában megfogalmazott célrendszer37:
5.3
a cél a gazdasági potenciál erősítése, a városban előállított hozzáadott érték és gazdasági teljesítmény növelése és helyben elérhető új munkahelyek létesítése;
a városban rendelkezésre álló területek hasznosítása, új területek bevonása;
a településre a potenciális beszállítói kör figyelembe vételével olyan vállalkozások telepítése, melyek tevékenysége kapcsolódik a város gazdasági szerkezetéhez;
a régióban működő ipari parkokkal, klaszterekkel és vállalkozási övezetekkel az együttműködési lehetőségek kihasználása;
csak
olyan
vállalkozások
letelepedése
engedélyezett,
amelyek
hatályos
jogszabályok szerint nem végeznek környezetszennyező tevékenységet és figyelembe veszik a környezetvédelmi követelményeket;
37
VMJV Befektetés-öszöntzési stratégia, Veszprém, 2010; 24-25.o.
43
a város fontosnak tartja további egy-két ismert, „húzónévvel” rendelkező külföldi befektető megnyerését, hogy annak nyomán további cégek is felfigyeljenek a városban kínált üzleti lehetőségekre;
az ipar és termelő ágazatok fejlesztése ipari parkok kialakításával, mert ez előfeltétele a város gazdasága, kereskedelme fejlődésének;
energetikai területen a diverzifikált energiatermelés preferálása, a megvalósítás lehetőségeinek feltárása összhangban a város készülő Energiastratégiájával, illetve az intézmények felkészítése az energiahatékonysági beruházásokra.
5.4
A megcélzott befektetői szegmensek azonosítása
A megcélzott befektetői szegmensek azonosítása, azaz a szegmentáció elengedhetetlen része a jó stratégia kialakításának. A szegmentáláskor figyelembe kell venni valamennyi szektort: a város gazdasági struktúráját, erőforrásait, hagyományait, stb., valamint arra is kell koncentrálni, hogy a SWOT analízisben megfogalmazott gyengeségek hogyan, milyen befektetői kör megtelepülésével fordítható át a város erősségei közé. A stratégiában megfogalmazott befektetői szegmensek (kiegészített):
informatika, szoftverfejlesztés
biotechnológia
logisztika: beszerzési-, termelési-,
környezetvédelem
értékesítési-, hulladékkezelési
kommunális szolgáltatások
logisztika)
turizmus
mikrotechnológia
szálláshely-szolgáltatás
elektronikai technológia
vendéglátást bővítő beruházások:
optomechatronika
vegyipar
oktatás
gépgyártás(technológia)
értékesítés: kis- és
közlekedési szolgáltatás: személyés áruszállítás
pénzügyi szolgáltatások: bankok, biztosítók, hitelintézetek
vendéglátóipari egységek, üzletek
nagykereskedések
tanácsadás: üzleti és ügyviteli
kereskedelem
építészet
szórakoztatóipar
ingatlanforgalmazás
kulturális programok,
tanácsadó cégek
programszervezés
44
5.5
A stratégiában megfogalmazott eszközök
A stratégiában a befektető-vonzó eszközök megjelenése strukturálatlan. A célok és azok pontos meghatározásai többször is ismétlődnek, különböző formákban olvashatjuk, hogy mit szeretne elérni a város különböző területek fejlesztésével, ám a befektető számára ez nem mond sokat. A befektető pontosan akarja tudni, hogy milyen kedvezményeket és segítő eszközöket várhat az önkormányzattól, kik a városban már megtelepült versenytársai és lehetséges partnerei. Erre a problémára szeretnék egyfajta megoldást javasolni dolgozatom végén. 5.6 A
Érdekgazda-háló stratégiában
olvasható,
hogy
a
partnerség
kialakítása
elengedhetetlen
a
megvalósításához. „Az együttműködések kiterjedhetnek:
A már betelepült, vagy a betelepülni vágyó befektetők és az önkormányzat közötti párbeszéd támogatására.
A helyi vállalkozók és a betelepülők közötti, ill. az érdeklődő, potenciális betelepülők közötti párbeszéd kialakítására.”38
Egyértelműen kiolvasható a stratégiából, hogy a város vezetése nagyon fontosnak tartja az egyetemmel való kooperációt, és szellemi potenciáljának, kapcsolati tőkéjének kiaknázását. A ProVeszprém Kft. a stratégiában az önkormányzati gazdaságfejlesztési feladatok között jelölte meg az egyetemmel való kooperációt. A megfogalmazott cél így hangzik: „Az Egyetem szellemi potenciáljának, kapcsolati tőkéjének kiaknázása: A város és az Egyetem fejlesztési céljainak egyeztetése, integrálása közös érdek. A diákok, oktatók és kapcsolataik hasznosítása, aktivitásuk felkeltése és tudásuk bevonása a városi feladatok megoldásába, jelenlétük tartósítása a városi kulturális és közéletben, illetőleg a városban működő cégek munkájába történő bekapcsolódás segítése.”39 Tehát elsősorban a színvonalas képzésben részesült, nagy tudású diplomás szakemberek Veszprémben tartását
38 39
VMJV Befektetés-ösztönzési Stratégia, Veszprém, 2010 VMJV Befektetés-öszöntzési stratégia, Veszprém, 2010; 29.o.
45 tűzte ki célul a Kft., mely által kielégítik a városi/kistérségi vállalatok munkaerő utánpótlás igényeit. Korábban többször is tettem megjegyzéseket arról, hogy a különböző befektetői csoportokat különböző igényeiknek megfelelően kell kezelni. De mégis hogyan elégítsük ki azokat az igényeket, melyeket nem ismerünk? Hogyan vonzzuk a városba azokat a befektetőket, akiket nem ismerünk? Hogyan készítsünk felmérést azokkal a beruházókkal, akik még nem érkeztek a városba? Igényeiket csak megtippelni lehet; más, sikeres városok stratégiájának koppintásával esetleg ráhibázhatunk a helyes megoldásra, megpróbálhatjuk beleképzelni magunkat az ő helyzetükbe, de ezek sem tükrözhetik pontosan azokat az igényeket, amiket keresünk. Könnyebb tehát azzal kezdeni a kutatást, hogy felmérjük a már betelepült, helyi vállalatok igényeit, elvárásait. Ezzel a lépéssel érhetjük el az előző bekezdésben említett „tőke tőkét vonz” jelenséget. A város megtartó képességét pedig az Egyetemisták igényeinek felmérésével és az igényekhez való alkalmazkodással tudjuk növelni. A diákok, oktatók bevonása a városi feladatok megoldásába, aktivitásuk felkeltése és a városi cég munkájába történő bekapcsolódás segítése a város, a vállalatok és a hallgatók közös érdeke. Szükség van a szakmai és értelmiségi szervezetek együttgondolkodására és közös cselekvéseire a fejlesztések érdekében. Ezért tartom fontosnak, hogy a város támaszkodjon a helyi, fiatal értelmiségre, az egyetemistákra, melyet az érdekek egyeztetésével és az eredményekre épülő stratégiával tud megvalósítani. Dolgozatomban ezért tűztem ki célul azt, hogy ne csak a város szóljon az egyetemistákhoz, hanem a diákok is hallassák hangjukat és javaslataikkal, észrevételeikkel, elvárásaik megfogalmazásával segítsék a város befektetés-ösztönző tevékenységeit. A fiatalok helyben maradása és munkavállalása a helyi vállalkozóknál egy láncreakciót indíthat el, mely önmagát generálja és általánosan javuló tendenciákat mutat. Ez a láncreakciót ábrázolom az 2. ábrán.
46
2. ábra Fiatal, szakképzett munkaerő letelepedése a Városban és elhelyezkedése helyi cégeknél
Tehát véget nem érő folyamat kezdődhet el a megfelelő igényekre épített vállalkozói stratégia kialakításával, éppen ezért tartom fontosnak az önkormányzat által koordinált, vállalkozók-egyetem közti együttműködést. 5.6.1
Érdekgazda-háló a befektetés-ösztönzésben
A ProVeszprém Kft. - mint befektetés-ösztönző tevékenységet folytató, önkormányzati tulajdonban levő cég – érdekgazda-hálója a 3. ábrán látható.
47
3. ábra: ProVeszprém Kft. érdekgazda-hálója40
40
Szabóné Nagy Judit: Árpád TISZK kapcsolati térképe alapján
48
6. Kutatás 6.1
Kérdőíves megkérdezés a Pannon Egyetem hallgatói körében
Primer, kvantitatív kutatást végeztem, melynek során az online kérdőíves felmérés módszerét választottam. Az elektronikus kérdőíves kutatásom célja, hogy felmérjem az egyetemisták veszprémi jövőképét, melyben fontos szerepet kapnak a helyi vállalkozók munkalehetőségei, a fiatalok elhelyezkedési lehetőségei a városban. Kérdéseimmel megpróbálok rávilágítani a hallgatók várossal szembeni igényeire. A cégekkel kapcsolatos kérdéseimben megpróbálom felmérni, hogy mennyire ismerik a fiatalok a helyi cégeket, és milyen cégeket fogadnának szívesen a városba, ami letelepedési szándékukat erősen befolyásolná. A kérdőívem utolsó részében felmérem a hajlandóságukat arra, hogy a dolgozatom végén tett javaslatomat mennyire támogatnák, a programon milyen arányban vennének részt, és mennyire aktivizálhatóak a fiatalok, ha a jövőjük alakításáról van szó. Hipotézisem szerint általános tendencia, hogy a hallgatók nem ismerik eléggé a helyi vállalatokat, ezáltal a munkalehetőségekről sem tájékozódnak kellő mértékben, így többen döntenek a továbbállás mellett. A nagyvárosok elszívják a fiatal munkaerőt. A hallgatók ugyan örülnek, ha állásbörze vagy egyéb rendezvény keretében lehetőségük nyílik találkozni a cégekkel, és nagyobb részük meg is jelenik a rendezvényen, de nincsenek eléggé motiválva ahhoz, hogy saját maguk tudatosan alakítsák a jövőjüket. Kutatásom elemzésével szeretném alátámasztani ezeket a tendenciákat, és egy olyan javaslattal előállni, mely megoldás lehet az elvándorlási és információhiányos problémára, valamint a fiatalok aktivizálásával szeretném segíteni a város fejlesztési törekvéseit. Kérdőívemet a Pannon Egyetem összes levelező-listájára elküldtem (a kijelölt két hétben minden nap). A kitöltés önkényes, a diákok hajlandóságától függ; de mivel az egyetem minden szakán, minden évfolyamán történik a megkérdezés, a kutatás részben reprezentatív. A kutatás előnye a magas mintaszám (meghatározott időn belül 193 válaszadás) és az idő- és költséghatékonyság. (Meghatározott idő: október 24-november 6.) 6.1.1
Kutatás elemzése
A kérdőívem a 1.számú mellékletben található.
49 Első körben fellmértem a válaszadóim v m nemét, élletkorát valamint azt, hhogy melyiik karon tanullnak, és hánnyadéves haallgatók. Ezz a felméréés adminiszttratív jelleggű. A diagraamokból kitűnnik, hogy a válaszadók k nagy részzben nők, 68% 6 (4. ábra). A válasszadók több bségének életkkora 22-25 év é közé teheető, 69% (5.. ábra) és kérrdőívemre a II. és III. éévfolyamon n tanulók válasszoltak
a
legtöbben n
(6. ábraa).
A
leg gnagyobb válaszadásii
Gazddaságtudom mányi Karon n tanuló halllgatóknak volt, v 61% (7. ábra). N Nemek megosszlása Férfiak %:
Nők N %:
32 2% 68%
4. áb bra Nemek meegoszlása
Életkor 18-21
22-25
7%
26-3 35
36 fölött
1% 23% %
69%
5. ábra Életkor
Évfolyam m I. évfolyam
II. évfolyam
III. évfolyam
IV. évfolyam
V. évfolyam, vagy több
19% 116%
18% % 24%
23%
66. ábra Évfollyam
hajlandó ósága
a
50 K Karok megosszlása Gazdaságtuddományi Kar Mérnöki Kaar Műszaki Infformatikai Kar Modern Filoológiai és Társadaalomtudományi Kar K 22% 8% % 8% %
62%
7. áb bra Karok meegoszlása
A kkérdőívem következő részében, azt próbááltam felméérni, hogy a diákok milyen megffontolásból választottáák a Pannoon Egyetem met, valamin nt azt, hoggy mik a terveik a jövőrre nézve. Ezekre E a kéérdésekre tööbb válaszllehetőséget is meg lehhetett jelöln ni, így a mintaa egésze neem 100%. A százalékoos arányok azt a tükrözik k, hogy a váálaszadók hány h %-a jelöltte azt a szem mpontot is. A ddiákok nagyy része azz egyetem földrajzi elhelyezked e dése miatt választottaa ezt az intézzményt (72% %). Ez részzben azt tüükrözi, hogy y a diákok nagy részee veszprém mi illetve Veszzprém körnnyékéről száármazik. M Másrészről pedig p azt, hogy a vááros elhelyeezkedése kedvvező (fejletttebb Dunántúl, hatáár közelsége, stb.). Második helyen véégzett a szem mpontrendszzerben az egyetem hhírneve (váálaszadók 48%-a eztt a lehetőséget is megjjelölte), és harmadik h helyen h pedigg az, hogy az a oktatás színvonala s m magas (37% %). Ezek az addatok azt jellzik, hogy az a egyetem eelismert a közszférában k n. Az itt tannuló diákok k jelentős hányyadát vonzzaa az itt meg gszerezhető szakmai hááttér és tudás. Nagyon ffontos megeemlíteni, hogyy a helyi váállalatok mu unkalehetősségei csak a válaszadó ók 5%-ánakk figyelmétt keltette fel. E Ez az arányy nagyon alacsony miinden tekinttetben, figy yelembe vévve, hogy Veszprém V megyyeközpont, kistérségi központ, k és a legdinam mikusabban fejlődő réggió egyik kö özpontja. Ez aaz arány jellzi leginkáb bb azt a prooblémát, am mivel a város küzd: ellöregedés, alacsony a megttartó képessség. Az Egy yéb válaszaddók között (16%) ( találh hatunk maggánjellegű és családi okokkra való hivvatkozást (ffelmenők, rrokonok, kö özépiskolai barátok tannulnak/tanu ultak itt). Illetvve pénzügyyi okokra iss hivatkoztaak néhányaan (alacsony yabb tandíj , olcsóbb albérlet). a Van, aki a sporrtolási lehettőség miatt választottaa Veszprémet (világhírrű kézilabdaa-csapat: MKB B Veszprém m), de többen írták válaaszul azt is, hogy az egéész országbban csak itt indult i az
51 a szaak, amit választottak v (pl. franciia-magyar nyelvű n felssőoktatási kképzés). Ezzeket az adatookat szemléélteti a 8.ábrra.
%
Milyen megfontolásb m ból választottta a Pannon Egyetemet?? 100 80 60 40 20 0
Okok
8. ábra Millyen megfontoolásból válaszztotta a Pann non Egyetemeet?
Annaak ellenére,, hogy a diáákok közül csak kilen ncen választtották az eggyetemet a későbbi, veszpprémi elhelyezkedési lehetőségeikk miatt, a váálaszadók 37%-a 3 szereetne a későb bbiekben Veszzprémben dolgozni d éss a válaszzadók 12%--a egyértellműen jelezzte, hogy szeretne Veszzprémben letelepedni.. A válasszadók körrülbelül feele nem hhelyi cégn nél akar elhellyezkedni (446%), illetv ve a válaszaadók 30%-aa szívesen próbálna szeerencsét küllföldön a jobb életminősség, magassabb fizetéés reményéében. Néháányan pedi dig már haatározott elképpzeléssel vaannak külfö öldi életükrőől (16%). A válaszadók k közül 78--an érzik úg gy, hogy tanullmányaikat folytatni szzeretnék (411%), ebből 44 válaszadó jelezte, hogy Veszp prémben szereetne továbbttanulni (máásodik diplooma, doktorri képzés, stb.) (23%). Azt lehet mondani m tehátt, hogy a diákok d tanu ulmányaik során meg gszeretik a várost és megismerik k annak lehettőségeit, de a mérleg nyelve n sajnnos az elván ndorlás/továábbállás fellé billen. Ezeket az adatookat szemléélteti a 9.ábrra.
52
%
Mik M a tervei az Egyetem m elvégzése uttán? 100 80 60 40 20 0 O Okok
9. ábra á Mik a teervei az Egyeetem elvégzésee után?
A kkövetkező kérdésemm k el egyértellműen szerrettem voln na választ kapni arrra, hogy válasszadóim köözül hányan n tudják elkképzelni jöv vőjüket a városban v (100.ábra). Azok, akik erre a kérdésre nem-mel vagy v talán-nnal választo oltak, kaptak egy újabbb kérdést, mely m azt akarjja felmérni, hogy millyen szemppontok meg gváltoztatásával, javítáásával lehettne őket maraadásra ösztöönözni. Ennél a kérddésnél is tö öbb válaszleehetőséget jelölhettek meg, a válasszokat sorreendbe rendeezve pedig kképet kaphaatunk arról, hogy a diákkok hogyan n látják a városst, milyen teerületek szo orulnak fejleesztésre az ő értékrendjjük szerint. A váálaszadók körülbelül k fele-fele arrányban tud dják elképzzelni jövőjüüket Veszp prémben. 46%-uk jelölte meg az igeen-t. Azok,, akik egyááltalán nem tudják a vvárosban elképzelni jövőjjüket, 36-ann vannak (1 19%), míg 67-en jelölltek talán-t (35%). Errre a bázisraa kéne a leginnkább odafiigyelnie a városnak, v hhiszen a leg gkönnyebben n azoknak a vélemény yét lehet befollyásolni,
megváltoztatni,
akikk
nem
zárkóznak z
el
teljessen
a
veeszprémi
életleehetőségekttől, akik hajjlanak afeléé, hogy egy kis alakítással, igényeiiknek kielég gítésével akár itt is leteleppednének. El tud dja képzelni a jövőjét Veszprémbeen? igen
nem
35%
talán
46% %
19%
10. ábra á El tudjaa képzelni a jö övőjét Veszprrémben?
53
A következő kérdésre tehát csak az összes válaszadó 54%-ának, azaz 103 tanulónak kellett választ adnia (11 ábra). A 103 válaszadó 65%-a jelezte, hogy több munkahelyre lenne szükség, és közel a felük az álláslehetőségek változatosságát (48%) és a magasabb fizetéseket (46%) jelölték meg, mint a letelepedéshez szükséges feltételeket. Ez az adat nagyon tanulságos lehet az önkormányzat és a helyi vállalatok számára is, hiszen ebből látszik, hogy tényleg szükség van további befektetők vonzására, és arra is, hogy a helyi cégek bővítsenek. A válaszadók szintén fele jelölte meg azt a szempontot, miszerint több és olcsóbb üzletekre, boltokra van szükség Veszprémben (45%). Ez nem meglepő, hiszen a város sétáló utcáján (Kossuth utca) és a helyi plázában (Balaton Pláza) is nagyon sok üres, kiadó üzlethelységet találhatunk. Ez az eredmény azt mutatja a városnak, hogy nem csak nagy „húzónévvel” rendelkező ipari és termelői befektetők vonzására van szükség, hanem a kiskereskedők, boltosok vonzására is. A válaszadók közül 39-en jelezték, hogy több szórakozási lehetőség közül szeretnének választani (39%). Közel ennyi diák jelezte, hogy több kulturális lehetőségre vágyik (35%), valamint a válaszadók több mint egy harmada jelezte azt is, hogy ha alacsonyabb áron tudnának lakást bérelni, vagy vásárolni (37%), illetve az önfenntartási költségek alacsonyabbak lennének (35%), akkor szívesebben maradnának Veszprémben az egyetem elvégzése után is. Ez, úgy gondolom, nem a városon múlik, hiszen Magyarország gazdasági helyzete diktálja ezeket az árakat, és jelenleg amúgy is alacsonyan vannak az ingatlanpiaci árak. A probléma abból adódik, hogy az országos szintű alacsony bérezés miatt, valamint a lakosság eladósodása miatt az egyetemi városok átlagához képest alacsonyabb albérleti díjat, rezsiköltséget is nehezen fizeti a diák. Ez jelzi azt az eredményt is, hogy a 103 diák szintén egy harmada jelezte (35%), hogy jelenleg a város életszínvonala alacsonyabb, mint ahogy azt lakói/diákjai szeretnék. A válaszadók szintén egy harmada jelezte azt, hogy a város elérhetőségével (33%) és a városon belüli közlekedéssel van problémájuk (32%). Az M8 autópálya megépülését, mint láthatjuk, a diákok is nagyon fontosnak tartják, de az elérhetőség elsősorban a befektetők döntésénél fontos. A városon belüli közlekedés valóban fejlesztésre szorul, hiszen a város szűk utcáinak köszönhetően többször dugul be a forgalom és emiatt a város levegőjében a szén-dioxid koncentráció is magas helyenként. Az elérhető közszolgáltatásokkal (minőség és mennyiség) a diákok nagy része elégedett, mindössze 10% és 8 %-uk jelezte, hogy fejlesztésre lenne szükség ezen a területen. Úgy gondolom, hogy ezen a szinten Veszprém valóban betölti megyei szintű szerepét. A diákok nagy része az önkormányzati politikával és szolgáltatásokkal is elégedett, a két alacsony
54 értékk (6% és 3% %) jelezheti viszont azt is, hogy mivel m még taanulói státusszban vannaak, nincs elegeendő tapaszztalatuk e szzempontok éérdemleges megítélésééhez. Az Eggyéb kategóriát 3-an jelöltték, ebből két k válaszad dó egyértelm műen elzárk kózik a váro ostól, egy ppedig az idő őjárási és dombborzati viszzonyokra hiv vatkozik. Min válto oztatna, hogyy ideális helly yé formálja Veszprémet?? Egy gyéb
3% 37% 3 35 5% 35 5%
Alacsonnyabb lakásbérletii/lakásvásárlási dííjak A Alacsonyabb önffenntartási költség gek (pl. közműdíjjak) Mag gasabb életszínvoonal Elérhető közzszolgáltatások minőségének m javíttása Elérhető közszolgáltatássok körének bővíttése
10 0% % 8% 45% 39% 35 5%
Többb és olcsóbb vásáárlási lehetőség (p pl. élelmiszerbolttok,… Több szzórakozási lehetőőség Több b kulturális lehetőőség Önnkormányzati szo olgáltatások bővíttése Stabilabb, kedvezőbb önk kormányzati polittika V Városon belüli kö özlekedés fejleszttése Jobbb megközelíthetőség, elérhetőség fejlesztése f (pl. M M8as… Magasabb fizetés, több juttaatás Álláslehető őségek sokszínűssége Több munkahhely
3% 6% 32% % 33% % 46% 48% 65%
11. ábra Min n változtatna,, hogy ideális hellyé formá álja Veszprém met?
Köveetkező kérddésemmel azzt szerettem m volna felm mérni, hogy y mennyire ismerik a diákok d a helyii cégeket, vállalatokat v . Hipotézissem szerint azért is jelölik meg a kevés és egysíkú állásllehetőséget, mert nem ismerik keellő mértékb ben a várossban működdő cégeket, és azok teljessítményeit. A hallgatók által meggjelölt cégeeket a 2. szá ámú mellékkletben olvaashatjuk. Az öösszesen 1933 válaszadó óból 163 vállaszolt erre a kérdésre (12. ábra). A válaszadók 14%-a nem sorolt fel egyetlen e cég get sem, többben hivatk koztak arra, hogy nem veszprémieek, ezért nem ismerik a helyi vállallkozásokat. Szintén 14 4% csupán egy céget ismer, legttöbben a Conttinental Tevves Magyarország Kft. -t írták, meely Veszprém egyik leggnagyobb vállalata. v Legtööbben, 61 hallgató (37%) ( 2-3 céget sorrolt fel, álttalában a Continentaal Teves Magyyarország Kft.-t, K a Valeo Auto-E lektric Mag gyarország Kft.-t és a Balluff Eleektronika Kft.--t hozták példának, azaz Veszzprém legttöbb embert foglalkooztató üzem meit. A válasszadók 20% %-a 4-5 cég get tudott ffelsorolni, 11%-uk peedig 6-10 ccéget. Mind dössze 4 válasszadó (2%)) sorolt feel 10-nél több vállallatot, ami nagyon kkicsi arány,, hiszen
55 Veszprémben rengeteg gyár, cég, egyéni vállalkozás működik. „A városi adóhivatal közel 9000 iparűzési adóalanyt tart nyilván, közöttük megtalálható szinte minden szakma képviselője, {…}.”41 Szintén csak 2% írta, hogy sok céget ismer, de nem kívánja felsorolni őket. Bizonyára az internetes kitöltésnek is köszönhető, hogy nem akarták felsorolni az összes ismert céget a hallgatók. Ettől függetlenül megállapíthatjuk viszont, hogy a hallgatók nagyon kevés veszprémi vállalatot ismernek, így nem meglepő, ha lehetőségeik tudatának hiányában a város elhagyása mellett döntenek. Megfigyelhető még néhány érdekes tendencia a válaszokban. Néhányan rosszul ismerik a cégek neveit, rosszul írják le őket (pl. Maxxon Motor – Maxon Motor; Pepper+Fuchs – Pepperl+Fuchs, stb.), de volt olyan is, aki nem Veszprémben működő gazdasági egységet jelölt meg (pl. herendi porcelánmanufaktúra, Novotel) Milyen vállalatok ismer Veszprémben? Nem ismeri a vállalatokat
2% 2% 14% 11%
1 céget jelölt meg 2-3 céget jelölt meg
14%
20%
4-5 céget jelölt meg 6-10 céget jelölt meg
37%
11 vagy annál több céget jelölt meg Sok céget ismer, de nem kívánja kifejteni
12. ábra Milyen vállalatokat ismer Veszprémben?
A cégeket minősítve, megkérdeztem a hallgatókat, 1-től 5-ig hogyan értékelik a városi cégeket. 1 jelenti azt, hogy egyáltalán nincsenek megelégedve a városban található cégekkel, az 5-ös pedig azt, hogy teljes mértékben meg vannak elégedve a városi kínálattal. Ahogy a 12. ábrán is láthatjuk, a diákok nagy része, 69%-uk szerint nincsenek olyan nagy problémák a helyi cégekkel, de nem is elégedettek a kínálatukkal. Ahogy láthatjuk is, senki sem jelölte azt a válaszlehetőséget, hogy egyáltalán nem elégedett, és 15en jelölték csak a 2-es válaszlehetőséget, ami „nem igazán elégedett” kategóriát jelenti. A válaszadók 18%-a jelezte, hogy ugyan elégedett a vállalatokkal, de nem teljes mértékben, míg 4% jelezte, hogy abszolút elégedett a városban található cégek teljesítményével, lehetőségeivel, számával.
41
VMJV Befektetés-ösztönzési Stratégia, Veszprém, 2010
56 Meg va an elégedve a városban található, leetelepedett cégekkel? ? 100 80 60 40 20 0 yáltalán Egy nem 1
2
3
4
5 Teljes mé értékben
133. ábra Meg van v elégedve a városban található, t leteelepedett cégeekkel?
A köövetkező kéérdéscsoportttal a hallgaatók aktivitási hajlandó óságát mérttem fel (14.ábra). A dolgoozatom végén tett jaavaslat szeerint a diáákoknak is nagy szeerepe van a város fejlessztésében. Az egy naapos rendezzvények leg gnagyobb problémája p lehet az alacsony a részvvételarány abból a kifoly yólag, hogyy az időpon nt nem meg gfelelő a céélcsoportnaak. Ezt a tendeenciát figyeelhetjük meeg az állásbbörze esetéb ben is, hiszz a válaszaadók 41%-aa jelezte, hogyy nem ér ráá aznap elllátogatni a helyszínre. A diákok k 23%-a viiszont érdek klődik a progrram iránt, 19%-uk 1 (tallán-t jelölteek) pedig keellő motiváccióval, célzzott kommu unikációs tevékkenységgel aktivizálhaató lehet. A diákok kö özül 21-en jelezték, hhogy nem képviseli k magáát olyan cégg a rendezv vényen, aki miatt érdem mes lenne kilátogatni k a helyszínree (11%). Erre érdemes oddafigyelni, hisz h több essetleges prob blémára is rávilágíthatu r unk ezzel:
A megjeelenő cégek k állásajánlaatai egysíkú úak, és csak k egy bizonnyos réteg számára kedvező. (pl. Meg gfigyelésem m szerint a megjelenő cégek legnagyob bb része mérnökööket kereseett, ami uggyan hiány yszakma Magyarorszá M ágon, de ezáltal e a Gazdasáágtudomány yi Karon, illletve a Mo odern Filoló ógiai és Tárrsadalomtud dományi Karon tanuló t diák kok nem ttaláltak meegfelelő leh hetőséget → a fent említett megállappításomat az a állásbörzzén általam m személyessen megkérrdezett halllgatók is alátámassztják.)
A megjeelenő cégek k száma keevés, és abb ból a kevéssből nehéz volt olyat találni a diákoknaak, ami érdeekli őket. (A Az állásbörrzén mindösssze 16 cég jelent meg, néhány álláskereeső szervezeet vagy porrtál képviselői, és az egyetem szeervezetei. A Pannon Egyetem men 11000 diák d tanul. A Az aránybelli különbség g hatalmas)
A megjeelenő cégek nagy részee nem veszp prémi, így a Veszprém mben tanuló, itt lakó diákok nem n a hely yi lehetőséggekről kapnak információt, ezért nem mennek el az
57 állásbörzzére, illetvee ha elmennnek, és leheetőséget kap pnak egy neem helyi céégnél, az ismét a fiatalok máás városokbba történő elvándorlásá e át jelenti. ((Ha több veeszprémi cég képvviselteti mag gát, a tanulóók könnyeb bben megism merkedhetnnek a helyi cégekkel c és azokk tevékenysségi köreivvel, azáltall ösztönözh hetik a diiákokat maaradásra, letelepeddésre.) Részt R vesz a n november 8-á án megrendeezésre kerülőő Pannon Álllásbörzén? igen 19%
23%
6% % 11% 41%
nem, mert m nem jön olyaan cég, ak ki érdekelne nem, mert m nem érek rá aznap nem, mert m nem hallottam m róla talán
14. ábrra Részt vesz a november 88-án megrend dezésre kerülő Pannon Álllásbörzén?
A köövetkező kéérdésem a saját ötletem mre vonatk kozik. Dolg gozatom véggén tett jav vaslatom sikerrességét próóbáltam előrre felmérni a következő ő kérdéssel: Tegyyük fel, hogyy a város a helyi vállaalatokkal, éss néhány meghívott pootenciális vá állalattal együütt szerveznee egy több napos n (2-3 nnapos) konfferenciarend dezvényt. Ez Ezen a rendeezvényen megrrendezésre kerülne egy gy Veszprém met népszerrűsítő előad dássorozat; workshop, melyen megvvitatásra keerülne a várros további ffejlesztései, fejlődési irrányai a várros vezetésee, a helyi és ppotenciális vállalatok, valamint a Pannon Egyetem m diákjai kközött; és egyben (koopperációs) álllásbörze iss lenne ez azz esemény. A kérdés: Elmenne E rá?? (15.ábra) A váálaszadók eggy harmadaa (32%) jeleezte, hogy szívesen elm menne az em mlített esem ményre és csak 16%-uk zárkózott z el e a lehetősségtől. A válaszadók fele (52% %) még nem tudja eldönnteni, hogyy elmenne-ee a program msorozatra, de ez érthető, hiszen a kérdőívb ben nem tudtaam pontosann kifejteni az a elképzeléésem, így nem n kaptak kellő mennnyiségű info ormációt ahhooz, hogy érrdemben dö önteni tudj anak. Ezt a bázist eg gy megfeleelő kommu unikációs stratéégiával és vonzó, v kreattív program mok szervezéésével lehetn ne döntésükkben befoly yásolni.
58 Elmen nne az általa am javasol eseményree? igen
nem
talán
32% 522% 16% 1
15. ábra Elmenn ne az általam javasolt esem ményre?
Leginnkább azonnban arra vagyok kívváncsi az ötletemmell kapcsolattban, hogy hányan segíttenék az önkkormányzatt munkáját aaktív részvéételükkel. Erre E a kérdéésemre már kevésbé bíztaató válaszokkat kaptam m (16.ábra). Az igen-n nem arány megfordullt, csupán 17%-uk válasszolta, hogyy segítenék a város töreekvéseit akttív részvétellükkel, és 338%-uk viszzont nem hallaatná a hanggját a rendeezvényen. IItt is fontoss megemlíteeni, hogy a diákok kö özel fele (45% %), 87-en még m nem tud dják eldöntteni, hogy segítenék-e s a város fejjlődését ötleteikkel. Az ő meggyőzéésükkel viszzont már olyyan nagy báázist kaphattunk, akikree érdemes egy e ilyen rendeezvényt feléépíteni és seegítségükre alapozni. Részte ven nne az említeett eseményeen aktív tagkén nt? igen
455%
nem
talán
17% 38%
16. ábra a Részt vennee az említett eseményen e ak ktív tagként?
Utolssó kérdésem m szintén egy e nyílt kkérdés, de most m nem a helyi céggekről kérd deztem a diákookat, hanem m arról, hog gy ők milyeen cégek Veeszprémbe települését fogadnák szívesen, s ami
számukkra
munk kalehetőségget
vagy y
fogyassztásra
aalkalmas,
kívánt
terméékeket/szolgáltatásokat jelentene (3. számú ú mellékletb ben olvashaató). A befektetésösztöönző stratéggia megjelölt célcsopportjait kon nkretizálja ez e a kérdéés, azt, hog gy kiket érdem mes a vároosba csábíttani. Az eggyetemisták k a vállalattok számáraa mind po otenciális fogyaasztói kört, mind pottenciális m munkaerőt jeelentenek, így a vélem ményükre érdemes
59 hallgatni. Mivel a Pannon Egyetemen négy kar is működik, különböző szakképzettséggel rendelkező fiatal diplomások kerülnek ki az intézményből. Érdemes tehát olyan cégek betelepülését segíteni, akik építeni tudnak a hallgatók megszerzett tudására, tapasztalataira. Erre a kérdésre 146-an választoltak a 193 kitöltőből. A válaszadók túlnyomórésze a nagy névvel rendelkező, biztos hátterű, jellemzően külföldi, multinacionális cégek megjelenését szorgalmazza. Mindemellett a válaszadók közül meglehetősen sokan nem konkrét cégeket jelöltek meg, hanem szakuknak, irányultságuknak megfelelő profilú vállalatokat hiányolnak. Hipotézisem beigazolódott. A diákok nagy része nagyon kevés Veszprémben tevékenykedő vállalatot ismer, csak a nagy névvel rendelkező cégeket tudják felsorolni. Ezen a problémán az sem segít, hogy nagyon kevés cég jelenik meg az állásbörzén, pedig ez nagy lehetőség lehetne mindkét fél számára, alkalmat ad a személyes találkozóra, és az esetleges kételyeket is eloszlathatja. A diákok aktivitási hajlandósága is ezen okok miatt alacsony. Ezen változtatni csak egy jól megtervezett kommunikációs stratégiával lehet, melynek egyik része az általam javasolt programsorozat lehet. 6.2
Beszélgetések a helyi vállalatokkal
A kutatásom három helyi vállalat megkérdezésével történik, szakmai konzulensem, Rajmon Viktor ProVeszprém Kft. ügyvezetőjének javaslatára. A Maxon Motor Hungary Kft.-t (Déli Intézményközpontban), a Nass Magnet Hungária Kft.-t (Dózsaváros és az Iparváros találkozásánál) és a Transmoduls Kft.-t (Belvárosban) választottam. A vállalkozások tevékenységükkel nagyban hozzájárulnak a város versenyképességéhez, gazdasági teljesítményük a válság ellenére sem csökkent, a városban előállított hozzáadott értékük magas. A Nass Magnet Kft. (német) és a Maxon Motor Kft. (svájci) külföldi tulajdonú,
melyek
a
rendkívüli
profitnyereséges
működésükön
túl
időnként
újrabefektetéseket végeznek a városban, bővítenek, fejlesztenek. A Transmoduls Kft. pedig egy feltörekvő helyi vállalat, mely az Új Széchenyi Terv által több millió forintos fejlesztési támogatást nyert és K+F tevékenységeket folytat a városban. A minta nem reprezentatív, hiszen a megkérdezettek száma túl alacsony és a megkérdezések nem véletlenszerűen lettek kiválasztva. Az interjúk során 45-60 perces hangfelvételeket készítettem, melyek a 4. számú mellékletben gépelt formában
60 megtalálhatók. Kérdéseimmel próbáltam különböző szemszögből feltárni a cégek kapcsolatrendszerét. Az interjú során nyitott kérdéseket tettem fel, és próbáltam interjúalanyaimat elsősorban személyes tapasztalataikról, Veszprémmel kapcsolatos érzelmeikről, elvárásaikról kikérdezni. A beszélgetések kötetlenül zajlottak, de igyekeztem kérdéseim négy témakör köré építeni, hogy később lehetőség legyen a válaszok elemzésére. Interjú készítésével azt próbálom felmérni, hogy milyen befektetésvonzó hatása van a Városnak a vállalatok nézőpontjából. A kérdéseket 4 témakörre osztottam:
1. témakör: általános felmérés, mely választ ad, hogy a vállalat miért Veszprémben települt le
2. témakör: a vállalat és az önkormányzat kapcsolatát mérem fel
3. témakör: a vállalat és az egyetem kapcsolatát mérem fel
4. témakör: a szakdolgozatom végén egy javaslatot teszek az érdekcsoportok találkozására, melyhez szeretném felmérni a cégek aktivitási hajlandóságát.
A kutatásom hipotézise, hogy a helyi vállalatok elégedettek a veszprémi működésükkel, viszont az önkormányzattal való érdekegyeztetés lehetne hatékonyabb is. A Pannon Egyetem egy jó kiindulópontja a K+F tevékenységeket folytató cégek fejlesztéseinek. Mivel az elérhetőség és az infrastruktúra kiépítettsége az egyik legfontosabb tényező a vállalatok számára, ezek a területek szorulnak leginkább fejlesztésre. A kutatásommal még azt szeretném igazolni, hogy a cégek aktivitási hajlandósága magasabb, mint az egyetemistáké, a cégeknek saját érdeke is a fejlődés és fejlesztés, nem csak a városé. 6.2.1
Kutatás elemzése
Az első kérdéskörre kapott válaszok alapján azt lehet mondani, hogy a veszprémi cégek nagy része nem a kedvező gazdasági mutatók miatt, vagy a festői szépségű városkép miatt települt Veszprémbe, hanem egyéb kapcsolatokon keresztül, más cégek és személyek tapasztalatai és elmondása alapján figyeltek fel a városra. Dolgozatomban én is ezt hangsúlyozom, hogy a már itt működő cégek pozitív véleménye és sikerességüket bizonyító újrabefektetései által valósulhat meg a „tőke tőkét vonz” jelenség. A cégek mind elégedettek a veszprémi teljesítményükkel, még a válság éveiben is nyereségesen tudnak operálni.
61
A második kérdéskör az önkormányzattal való kapcsolatra irányul. A válaszadók jelezték, hogy ugyan történtek megkeresések az önkormányzat részéről, de érdemleges következménye egyik megbeszélésnek sem volt. Ez leginkább azzal hozható összefüggésbe, hogy a 4 éves ciklus lejártával az új polgármester nem folytatja elődje törekvéseit, más prioritásokat helyeznek előtérbe, és az addigi dolgok függőben maradnak. Ezt támasztja alá a Nass Magnet által példázott földút-probléma is, miszerint jelezték már igényüket egy 200m-es betonút megépítésére, hogy rendeződjenek a közlekedési problémák a gyárak között, de az új főpolgármester megválasztásával a projekt abbamaradt, annak ellenére, hogy több ezer dolgozót érint. A Maxon Motornak viszont több ízben is sikerült együttműködnie az önkormányzattal, ugyanakkor egyértelműen kijelentette, hogy intenzív kapcsolat nincs a város vezetése és vállalkozása között, pedig szükség lenne rá. A megkérdezett vállalatok jelenleg semmilyen önkormányzati támogatásban nem részesülnek, de szerintük egy több éve jól működő cég anyagi támogatása már nem az önkormányzat feladata. Szerintük leginkább az induláskor kell támogatni a cégeket, néhányuk esetében ez így is történt. A 2001. évi L törvény viszont úgy rendelkezett, hogy az adókedvezmény, ill. mentesség, mint befektetés-ösztönző lehetőség 2008-tól megszűnik, ezáltal az újonnan betelepülő cégek számára sem adható ilyen jellegű kedvezmény. Ennek ellenére a megfelelő, szubvencionált infrastruktúra biztosítása a város egyik fő feladata lenne, hiszen a válaszadók mindegyike megemlítette fontosságát. A város a befektetés-ösztönző stratégiájában megjelölte, hogy elsősorban a K+F orientált cégek betelepülését szorgalmazza. Erre tett javaslatot a Transmoduls Kft., miszerint a kutatás-fejlesztéssel összefüggő tevékenységek körére bármiféle támogatást szívesen fogadna. Megoldás lehetne, ha nem is adókedvezmény formájában, de egyéb anyagi támogatást nyújtana az önkormányzat, például pályáztatással (pl. a támogatást nyert projektek összköltségéből bizonyos %-ot átvállal az önkormányzat) vagy a projektekhez szükséges technikai segítség és tanácsadás nyújtásával. A cégek együttműködésre készek az önkormányzattal bizonyos fejlesztések érdekében (pl. Transmoduls Kft.: „Egy nulla energiafelhasználású gyártócsarnok létrehozása; cserébe részt vennénk, a várost, az északi szél ellen védő erdősávok telepítési munkájában.”). Összegzésül az mondható el a város és a cégek kapcsolatáról, hogy nem valósul meg az állandó kétoldali kommunikáció, nem megfelelő a kapcsolattartás. Ez pedig hatalmas hiányosság a város részéről, főleg egy ilyen stratégia elkészítésekor. Nem ismerik kellő mértékben a vállalatok véleményét, igényeit és elvárásait, és olyan területeket hagyhatnak ki a fejlesztendők köréből, amik a cégeknél
62 viszont prioritást élveznek (lásd: 200 méteres földút ↔ cégek számára kevésbé fontos belváros-szépítés). A veszprémi (potenciális) munkaerővel kapcsolatos kérdéseimre meglepő válaszokat kaptam. A veszprémi munkaerőpiacra vonatkozó adatok kedvezőek, és az országos átlagnál magasabbak. Arra számíthatnánk tehát, hogy a cégek meg vannak elégedve a helyi munkaerővel. Ez azonban nem így van, illetve csak részben elégedettek a dolgozók képzettségével. Elsősorban a cégek külföldi kötődésének (német tulajdonú cégek, illetve széles megrendelői kör) tudható be az a probléma, hogy nagyon nehezen találnak idegennyelven beszélő, tárgyalóképes szakképzett kollegát. Úgy gondolom, hogy ez a probléma nem csak Veszprémben áll fenn. A magyar oktatási politikának köszönhetően a felsőoktatási
intézményekben
már
nem
követelik
olyan
szinten
a
nyelvtanulást/nyelvoktatást, mint a középiskolákban, így a diákok tudása szép lassan kikopik, a szavak felejtődnek. Éppen ezért nagyon kevesen vannak azok, akik akár anyanyelvi szinten, akár tárgyalási szinten képesek legalább egy nyelvet beszélni. A Maxon Motor több fórumon is jelezte már problémáját, miszerint az önkormányzati beavatkozásban látja a megoldást, de változás több éve nem történt. Veszprém dunántúli fekvése (német nyelvterületek közelsége) és német tulajdonú vállalatok miatt tehát elsősorban a német tudást hiányolják a cégek. A hiányszakmákban tanulók elhelyezkedése ugyan könnyebb, viszont ezeknek a cégeknek a minőségi munka a legfontosabb, így hiába diplomás mérnök valaki, ha régi könyvekből, elavult technológiákról tanulnak az iskolában. Fontos még megjegyezni, hogy nem csak diplomásokra van szükség egy gyár működésénél, hanem gyári szakmunkásokra is, akiknek képzése elsősorban a technikumok, szakközépiskolák feladata lenne. Ezért is elengedhetetlen, hogy az oktatás színvonalát emeljék, és olyan képzési szakok induljanak, melyeket a piacnak szüksége van. Annak ellenére, hogy a cégek vitatják az oktatás színvonalát az egyetemen, szívesen fogadják az egyetemi diákokat. Ez alól kivétel a Maxon Motor, akinek az egyetemmel kapcsolatos negatív véleménye többször megerősödött az évek folyamán. A másik két vállalkozás is először szakdolgozat-írókként, gyakornokként vagy részmunkaidőben foglalkoztatják a hallgatókat, főleg azért, mert az első néhány hónapban a diákok olyan dolgokkal, működési folyamatokkal találkoznak, melyeket az egyetemen nem tanítanak. Ha a diákoknak sikerül bizonyítani alkalmasságukat a feladatra, a cégek szívesen alkalmazzák őket később teljes munkaidőben. Ez a folyamat annak tudható be, hogy a cégek elavultnak és túl elméleti-síkúnak tartják az egyetemi tananyagot.
63
Az ötletemmel kapcsolatban pozitív visszajelzéseket kaptam a Nass Magnet-től és Transmoduls-tól. A Balluff esete példázza, nem megvalósíthatatlan, hogy a cégek termékein megjelenjen az, hogy a termék Magyarországon, illetve Veszprémben készült. Mivel ezek a cégek nagy része olyan termékeket gyártanak, melyeken a Veszprém címer megjelenése hatalmas költségekkel járna, és az sem utolsó szempont, hogy az engedélyeztetés hónapokba telhet, ezért érdemes más megjelenést szorgalmazni. Ilyen lehet például: a cégek formanyomtatványain, szerződéses papírjain feltüntetni Veszprém címerét. A cégek (a Maxon Motor kivételével) jelezték, nincs semmi akadálya annak, hogy a vállalat hivatalos honlapjain írjanak néhány mondatot a városról és az itteni lehetőségeikről, de megoldás lehet az is, ha hivatkoznak Veszprém város honlapjára. Ezzel az a cél, hogy minél szélesebb körben találkozzanak a megrendelők, partnerek, külső cégek Veszprémmel, és minél többet tudjanak meg a városban található lehetőségekről. Az általam javasolt rendezvényen való részvételtől egyetlen cég sem zárkózik el. A Nass Magnet már vett is részt egy hasonló rendezvényen, igaz, meglepő módon külföldi szervezésben. Az ilyen találkozók lehetőséget adnak arra, hogy a potenciális befektetők személyes tapasztalatot szerezzenek a városról, az esetleges későbbi önkormányzati kapcsolatukról, a potenciális helyi munkaerőről, akikre építhet a vállalkozás, valamint esetleges partnereikről, versenytársaikról. A
Maxon
Motor
nem
lát
lehetőségeket
egy
befektetés-ösztönző
esemény
megszervezésében, de nem zárkózik el egyértelműen a részvételtől. Ez azonban nem szabad, hogy elriassza a város vezetését attól, hogy ösztönző jellegű eseményeket szervezzen és kommunikáljon, sőt, a sikeres és eredményes megvalósulás esetén könnyedén maga mellé állathatja a kételkedőket. Hipotézisem beigazolódott, az önkormányzati stakeholder-menedzsment gyakorlati alkalmazása hagy kívánnivalót maga után. A kétoldali kommunikációra a vállalatok szerint nagyon nagy szükség van, különböző fórumok kialakítása erre megoldás lehet. Sajnálatos módon a cégek nincsenek megelégedve az egyetemisták szakképzettségével, hiányolják a tárgyalóképes német nyelvtudást. A cégek legnagyobb problémája - a szakképzett munkaerő hiánya – mellett az infrastrukturális fejlesztések hiánya is. Az ötletemmel kapcsolatban pozitív visszajelzést kaptam.
64 6.3
Érdekgazda-analízis a kutatás alapján42
Befektetésösztönzési stratégia érdekeltjei Pannon Egyetem hallgatói
Helyi vállalatok (Maxon Motor Hungary Kft.; Nass Magnet Hungária Kft.; Transmoduls Kft.)
42
Szerepük, érintettségük a projektben
Érdekeik, elvárásaik
Lehetséges közreműködésük
Teendők az érdekcsoportok elnyeréséhez
A szervezett fejlesztés nem hajtható végre nélkülük: potenciális munkaerő a városi cégeknek, segíthetnek a fejlesztési projektekben. A szakképzett munkaérő képzés az elhelyezkedés, és megélhetés esélyeit javítja. Ez a tényező erősíti Veszprém pozícióit a városok lakosokért, befektetőkért folytatott versenyében. Az egyetem tanulóinak nagy része a városi és megyei lakosság köréből kerül ki, az itt maradó, letelepedő fiatalok hatalmas potenciált jelentenek a (betelepülő) cégeknek. A szervezett fejlesztés nem hajtható végre nélkülük. A stratégia népszerűsítésében, az információk minél szélesebb befektetői körhöz történő eljuttatását segítheti. „Jóhírnevet” megalapozhatja. A stratégia lebonyolításához szükséges szakmai háttér biztosítása. A város
Több munkahely, jobb munkakörülmény, és kereseti lehetőségek. A tanult szakmában való elhelyezkedési lehetőségek bővítése. Magasabb fizetés, alacsonyabb önfenntartási költségek, alacsonyabb lakbérdíjak. Több szolgáltató és kiskereskedő. Vásárlási, kulturális és szórakozási lehetőségek bővítése. Belvárosi közlekedés fejlesztése. Város elérhetőségének, megközelíthetőségé nek javítása, fejlesztése.
Az város befektetés-ösztönző rendezvényein egyfajta promóciós szerep betöltése. Valamilyen piacosítható termék előállításban való részvétel.
Involváló kommunikációval meg kell nyerni őket, és ösztönözni őket a projektben való részvételre. Érdekeltség felismertetése. Bizalom megteremtése, támogatás megszerzése, együttműködés a fenntarthatóság érdekében. Pozitív, integrált kommunikáció, összehangolt fejlesztési munka.
Szakképzett, hozzáértő, jövőképpel rendelkező, motivált munkaerő alkalmazása. Német nyelv oktatása és német nyelvtanulás szorgalmazása már az általános iskolákban, hogy később tárgyalóképes munkaerőt alkalmazhassanak. Német nyelvtudással
Az város befektetés-ösztönző rendezvényein egyfajta promóciós szerep betöltése. Saját példájuk bemutatásával motiválják a befektetőket. Pozitívkommunikác ió a város lehetőségeiről; befolyásolhatja a város „jóhírnevét”. Lényeges az önkormányzattal való folyamatos és hatékony
Involváló kommunikációval meg kell nyerni őket, és ösztönözni őket a projektben való részvételre. Érdekeltség felismertetése. Bizalom megteremtése, támogatás megszerzése, együttműködés a fenntarthatóság érdekében. Pozitív, integrált kommunikáció, összehangolt
Szabóné Nagy Judit: TISZK Érdekgazdák analízise alapján
65 versenyképességéne k növelése a vállalat fejlődésével, profitvisszaforgatásával. Együttműködés, és esetleges szponzori szerep a stratégiával kapcsolatos rendezvények lebonyolításában.
rendelkező, tárgyalóképes mérnökök Kapcsolattartás az önkormányzattal – érdekegyeztetés. Infrastrukturális fejlesztés a könnyebb elérhetőség, és közlekedési problémák megoldásának érdekében. (Maxon Motor: Intenzív önkormányzati kapcsolattartás, közös pontok feltárása. Német nyelvtanítás/ nyelvtanulás szorgalmazása önkormányzati eszközökkel.) (Nass Magnet: 200 m-es földút lebetonozása. Rendezett városkép, mely pozitív benyomást kelt a cég vendégeiben. Technikusok, szakmunkások képzése.) (Transmoduls Kft.: Értékként kéne kezelnie az önkormányzatnak a (kisebb) vállalatokat. Polgármester tudjon legalább két nyelven beszélni. K+F tevékenységgel összefüggő támogatás Nulla energiafelhasználás ú gyártócsarnok létrehozása. Toldozott-foldozott utak javítása.)
kommunikáció a fejlesztési prioritásokról, szakmai tanácsok kérése. További források bevonásába konzorciumi partnerként.
fejlesztési munka. Az önkormányzatok előzetes beszélgetések alkalmával tárgyalnak a stratégiáról, melynek során rávilágítanak a projekt sikerességéből fakadó előnyökre a régió, és a város számára.
66
7. Összegzés és javaslattétel Egy befektetés-ösztönzési stratégia sikeres megvalósításához elengedhetetlen az abban érdekelt felek azonosítása, bevonásuk a tevékenységekbe, a partnerség megvalósítása. Ez minden tervezés, fejlesztés legfontosabb kulcseleme, egyben az első lépés is. A városnak egy olyan környezetben kell operálnia, ahol sok, általában egymástól eltérő igényű, sajátos érdekrendszerrel bíró társadalmi és gazdasági csoportok (szervezetek, személyek, intézmények, állami, magán és civil szektorbeli szereplők) támasztanak elvárásokat annak működésével kapcsolatban. A stakeholder-elméletet a városra kivetítve is alkalmazhatjuk. A város sikeres működésének rengeteg érintettje van, a hosszú távú, sikeres működéshez pedig az érdekgazdák elvárásait, igényeit és érdekeit nemcsak figyelembe kell venni, hanem működését meg kell próbálnia ezekkel az igényekkel összhangba hozni. Az érdekek feltárásához állandó kommunikáció szükséges a politikai és gazdasági szféra között. Láthatjuk azonban, hogy ez nem valósul meg Veszprémben. Időnként történnek megkérdezések, egyeztetések, de sajnos a választási ciklusoknak köszönhetően nem azonos intenzitással valósul meg a kétoldali kommunikáció. A város hosszú távú fejlődése nem nélkülözheti a város népességmegtartó képességének javítását, a fiatalok városból való elkötözési folyamatának megállítását, megfékezését; és ezzel együtt a városban keletkező jövedelmek megtartását. Ennek érdekében szükséges a vonzó város környezet kialakítása, megőrzése, állandó fejlesztése. A helyi KKV-k, multinacionális cégek leányvállalatainak lokális kötődését különböző befektetés-ösztönzési eszközök alkalmazásával lehet erősíteni. A megfelelő eszközök kiválasztásához viszont pontosan kell tudni, hogy milyen befektetőbarát környezetre van szüksége egy vállalatnak. A vállalatok sikeres működése növeli a város versenyképességét. Kutatásaim célja volt tehát, hogy felmérjem, mit jelent a potenciális munkaerő számára a vonzó városi környezet, mellyel letelepedésre lehet ösztönözni a friss diplomásokat és mit jelent a megfelelő befektetőbarát környezet a helyi vállalkozások számára. A sikeres város képes maga iránt keresletet állítani és kielégíteni azt A befektetőbarát környezet elérése érdekében az önkormányzatnak piacorientált szemlélettel kell menedzselnie a várost, valamint a kommunikációs politikájában meg kell jelennie azoknak az érveknek és tényeknek, melyekkel további befektetésekre ösztönözheti a meglévő vállalatokat, illetve új cégek betelepülését szorgalmazza. Ez a kommunikáció
67 elsősorban a kapcsolattartásra, együttműködésre épül. A stratégia megírásával tehát nem zárul le az önkormányzat befektetés-ösztönző tevékenysége, ösztönző elképzeléseit cselekedeteiben is tükröznie kell. Ehhez javasolnék egy PR-esemény megrendezését. Az egynapos rendezvény egyik hátránya pontosan a rövidségéből ered. Az egyetemi hallgatók megkérdezésével ez tanúbizonyságot nyert, a diákok jelentős része azért nem látogatott el az állásbörzére, mert az adott napon egyéb elfoglaltsága volt. Éppen ezért javaslom a több napos, 2-3 napos rendezvénysorozat megvalósítását, ahol a város találkozni tud a stratégia érdekgazdáival, valamint megvalósulhat a többoldalú kommunikáció. Egy olyan rendezvény, melyen találkozik a potenciális befektető, a helyi vállalkozó, a helyi potenciális munkaerő és természetesen a városvezetés, eddig fel nem tárt lehetőségeket hozhat felszínre. A potenciális befektetők kiválasztásakor és meghívásakor érdemes előtérbe helyezni a hallgatók véleményét. Az eseményen megrendezésre kerülne egy Veszprémet népszerűsítő előadás-sorozat. Az önkormányzati képviselők prezentációi mellett néhány, a stratégiába bevont helyi cég készítene elemzést a városról személyes tapasztalataik alapján, betöltve ezzel egyfajta promóciós szerepet, mellyel befolyásolhatják a város „jóhírnevét”. Mustó Gyula (Nass Magnet Hungária Kft., műszaki ügyvezető) is rávilágított: „A befektető sokszor többet ad egy ismerősének, az adott területen sikeresen működő vállalat véleményére, mint bármilyen más elemzésre.” A Pannon Egyetem hallgatói bemutatnák a különböző szakokat, képet adva a befektetőknek arról, hogy mit takarnak az egyes képzések. Mivel a gyárak működéséhez nem csak diplomával rendelkező munkaerőre van szükség, a veszprémi technikumok és szakközépiskolák bevonásával tovább bővíthető a befektetőknek bemutatott potenciális munkaerő-bázis. Ez nagyon hasznos lehet a cégeknek, ha úgy döntenek, hogy Veszprémbe hozzák szabad tőkéjüket. Az önkormányzat egy virtuális térkép készítésével segíthet a megvásárolható, kiadó telkek keresésében. A virtuális térkép a város honlapján bárki számára elérhető, segít kiigazodni a telephely-keresésben, feltünteti a konkurencia, valamint a lehetséges partnerek térbeni elhelyezkedését. Workshop-ok szervezésével különböző témákban folytatnának kötetlen megbeszéléseket a rendezvényen résztvevő hallgatók, vállalatvezetők és önkormányzati képviselők, hogy elméleti és gyakorlati tapasztalataik egybevetése után a fejlesztési stratégiát helyi érdekeken alapuló elemekkel bővítsék. A brainstorming olyan csoportos feltáró munka,
68 melynek célja a gondolattársítás, új ötletek generálásának lehetősége, az egyének csoportos véleményalkotásából
származó
előnyöket
hasznosítsák.
Az
együttesen
végzet
csoportmunka, az együttgondolkodás hatékonysága lényegesen nagyobb, mint a csapat tagjai által végzett egyéni munkák összessége. Ezen tudás birtokában érdemes elgondolkozni azon, hogy valóban érdemes az érintettek érdekeit ütköztetni. Az esemény egyben egy kooperációs állásbörze is, hiszen a hallgatók számára személyes kapcsolatfelvételi lehetőséget jelent a részvétel. A többnapos rendezvény hatalmas előnye lehet, hogy a városban megszálló meghívott vendégek megismerhetik a város mindennapjait, nevezetességeit. Idegenvezetés szervezése mellett érdemes este vacsorára invitálni a vendégeket, ahol kötetlenül folyhatnak tovább a megbeszélések, érdekegyeztetések. A városban töltött éjszaka pedig növelheti Veszprém vendégéjszakainak számát is, mely a turizmus fejlődését segíti elő. Összegzésül elmondhatjuk tehát, hogy az önkormányzati stakeholder-menedzsment alkalmazása
pozitívan
befolyásolja
a
projekt
kimenetelét.
Önkormányzati
kapcsolattartással, érdekgazda-háló feltérképezésével a város felismerheti a benne rejlő energiákat, kihasználatlan erőforrásokat, valamint az érdekgazdák projektbe történő bevonásával megvalósulhat a fejlődés multiplikátor hatása.
69
8. Irodalomjegyzék 1) Antalóczy Katalin: Működőtőke-befektetések és befektetés-ösztönzés Magyarországon (szerk.: Botos K.: Pénzügypolitika az ezredfordulón); SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei; JATEPress, Szeged, 2003 2) Antalóczy Katalin-Sass Magdolna: Működőtőke-áramlások, befektetői motivációk és befektetésösztönzés a világgazdaságban és Magyarországon; Közgazdasági Szemle, XLVII. évfolyam, 2000. május 3) Dékán Tamás: A külföldi közvetlen tőkebefektetések szerepe; Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar, Doktori Iskola, Kutatási Fórum, II.évf, 2004 4) Erdősi Péter: Versenyképesség és befektetés-ösztönzés (letöltés ideje: 2011.10.18. 10:51) 5) Evan-Freeman: A modern vállalat stakeholder elmélete: kantárius kapitalizmus. In: Boda Zsolt – Radácsi László: Vállalati etika; BKE Vezetőképző Intézet; Budapest, 1996 6) Horváth Rita: A külföldi működő tőke Magyarországon (Befektetésösztönzés); BGF-KKK disszertáció; Budapest, 2002 7) ITD Hungary honlapja: www.itd.hu/resource.aspx?ResourceID=bokszabad bokszabad.pdf (letöltés ideje: 2010. 07.11. 9:35) 8) Kuntner Ferenc: Város az új európai térben; Savaria University Press, Szombathely, 2003 9) László Éva: Városmarketing, Térségfejlesztési ismeretek felsőfokon II.kötet; Kereskedelem és Gazdasági Főiskola, Szolnok, 1998 10) Lengyel Imre: A regionális versenyképességről; Közgazdasági Szemle, XLVII. évf., 2000. december 11) Lukács Gergely Sándor: Kisvállalkozások a vidékfejlesztésért; Szaktudás Kiadó Ház; Budapest, 2006 12) Mezei Cecília: A helyi önkormányzatok menedzsment szerepe a települések sikerében (Évkönyv 2001); Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Kara, Pécs, 2001 13) Piskóti István – Dankó László – Schupler Helmuth: Régió- és településmarketing; KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002 14) ProVeszprém Kft. honlapja: www.proveszprem.hu http://www.veszprem.hu/veszpremieknek/gazdasag-tudomany/31-cegek-vallalkozasok/28oenkormanyzati-cegek (letöltés ideje: 2011.10.11. 11:00) http://www.proveszprem.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=3&Itemid= 13 (letöltés ideje: 2011.10.11. 11:04) http://www.proveszprem.hu/index.php?option=com_content&view=section&layout=blog &id=2&Itemid=7 (letöltés ideje: 2011.11.07. 11:14) http://www.proveszprem.hu/index.php?option=com_content&view=category&layout=blog &id=6&Itemid=22 (letöltés ideje: 2011.11.07. 11:17)
70 15) Rechnitzer János: Település és fejlesztés; KSZK ROP 3.1.1. Programigazgatóság, Budapest, 2007 16) Stakeholder (érintett) elemzés egyszerűsített módszertani útmutató, Kerekegyháza Város Önkormányzata, 2009 17) Stakeholderek kezelése az önkormányzati projektben; tanulmány, Budapest, 2010 (letöltés ideje: 2011.10.22. 11:10) 18) Stuart Thomson-Steve John: Public Affairs, Lobbizás; Akadémia Kiadó Zrt., Budapest, 2009 19) Süli-Zakar István: A terület- és településfejlesztés alapjai; Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2003 20)
Szabóné Nagy Judit: TISZK Érdekgazdák analízise
21)
Szabóné Nagy Judit: Árpád TISZK kapcsolati térképe
22)
Szakszervezeti Ifjúsági Szövetség honlapja:
23)
szisz.org Azerdekegyeztetesrendszere.ppt (letöltés ideje: 2011.10.22. 11:52)
24) Szeles Péter: Public relations és/kontra Marketing (válasz László Gyula és Orsody Béla cikkére) (letöltés ideje: 2011.10.24. 13:23) 25)
Székesfehérvár-Veszprém Fejlesztési Pólus Program, 2007
26)
VMJV Befektetés-ösztönzési Stratégia, Veszprém 2010
71
9. Mellékletek 1.számú melléklet Kérdőíves kutatás a Pannon Egyetemisták körében Üdv Mindenkinek! Kondor Kata vagyok, a BGF-KKK kommunikáció és médiatudomány szakon végzős hallgató. Szakirányomon, a Regionális kapcsolatok és pályázati kommunikátor szakirányon egyik fő témánk a városfejlesztés volt. Veszprémi származásom révén a veszprémi fejlesztést tűztem ki célul szakdolgozatomban. Témám a városfejlesztésen belül: érdekegyeztetés a befektetés-ösztönzésben. A tavaly nyáron elkészült befektetés-ösztönzési stratégiát alapul véve szeretném a következő kérdőívvel felmérni a város egyik érdekcsoportjának, a veszprémi egyetemistáknak a városról és vállalatairól alkotott véleményét, elvárásait. A következő kérdőívvel azt szeretném felmérni, hogy a veszprémi Egyetemisták hol és hogyan képzelik el a jövőjüket, milyennek látják a városi vállalatok munkalehetőségeit, és milyen vállalatok megtelepülését fogadnák szívesen. Neme o o
Életkora Nő Férfi
Évfolyama o o o o o
I. évfolyam II. évfolyam III. évfolyam IV. évfolyam V. évfolyam vagy annál több
o o o o
18-21 22-25 26-35 36<
Kara o Gazdaságtudományi Kar o Mérnöki Kar o Modern Filológiai Társadalomtudományi Kar o Műszaki Informatikai Kar
1.) Milyen megfontolásból választotta a Pannon Egyetemet? több válasz is megjelölhető o o o o o o o
Földrajzi elhelyezkedés Helyi vállalkozások munkalehetőségei Egyetem hírneve Oktatás színvonala magas Magasabb sorszámú helyre nem nyertem felvételt Lokálpatriotizmus, Veszprém-szeretet Egyéb: ………………………………………………
és
72 2.) Mik a tervei az Egyetem elvégzése után? több válasz is megjelölhető o o o o o o o o o
Továbbtanulok Veszprémben Továbbtanulok más felsőoktatási intézményben Elhelyezkedek helyi cégeknél, vállalatoknál Elhelyezkedek NEM helyi cégeknél, vállalatoknál (Magyarországon) Elhelyezkedek külföldön (célzott kitelepülés) Szerencsét próbálok külföldön Letelepedek Veszprémben Nem tudom még Egyéb: ………………………………………………
3.) El tudja képzelni a jövőjét Veszprémben? * o o o
igen nem talán
A 3+1.) kérdés csak azoknak szól, akik az előző kérdésre nem-et vagy talán-t válaszoltak. 3+1.) Min változtatna, hogy ideális hellyé formálja Veszprémet? több válasz is megjelölhető o o o o o o o o o o o o o o o o
Több munkahely Álláslehetőségek sokszínűsége Magasabb fizetés, több juttatás Jobb megközelíthetőség, elérhetőség fejlesztése (pl. M8-as autópálya) Városon belüli közlekedés fejlesztése Stabilabb, kedvezőbb önkormányzati politika Önkormányzati szolgáltatások bővítése Több kulturális lehetőség Több szórakozási lehetőség Több és olcsóbb vásárlási lehetőség (pl. élelmiszerboltok, butikok, üzletek) Elérhető közszolgáltatások körének bővítése Elérhető közszolgáltatások minőségének javítása Magasabb életszínvonal Alacsonyabb önfenntartási költségek (pl. közműdíjak) Alacsonyabb lakásbérleti/lakásvásárlási díjak Egyéb: ………………………………………………
4.) Milyen vállalatokat ismer Veszprémben? (felsorolás) …………………………………………………………………………………………… 5.) Meg van elégedve a városban található, letelepedett cégekkel? (álláslehetőségek, magas fizetés, biztos jövő, stb.)
73 Egyáltalán nem
1
2
3
4
5
Teljes mértékben
6.) Részt vesz a november 8-án megrendezésre kerülő Pannon Állásbörzén? o o o o o
igen nem, mert nem jön olyan cég, aki érdekelne nem, mert nem érek rá aznap nem, mert nem hallottam róla talán
7.) Tegyük fel, hogy a város a helyi vállalatokkal, és néhány meghívott potenciális vállalattal együtt szervezne egy több napos (2-3 napos) konferenciarendezvényt. Ezen a rendezvényen megrendezésre kerülne egy Veszprémet népszerűsítő előadássorozat; workshop, melyen megvitatásra kerülne a város további fejlesztései, fejlődési irányai a város vezetése, a helyi és potenciális vállalatok, valamint a Pannon Egyetem diákjai között; és egyben (kooperációs) állásbörze is lenne ez az esemény. A kérdés: Elmenne rá? o o o
igen nem talán
8.) Részt venne a fent említett eseményen aktív tagként? (részt venne egy workshop-on és együtt gondolkodna a vállalatokkal, részt venne az előadásokon, stb.) o o o
igen nem talán
9.) Milyen vállalatokat látna szívesen Veszprémben? (felsorolás, maximum rövid magyarázat) ……………………………………………………………………………………………
74 2. számú melléklet Milyen vállalatokat ismert Veszprémben? 1.
2. 3. 4.
5. 6.
7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.
27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35.
Algida, Beurer, Valeo, Continental, Bakonyművek, Nass Magnet, MTD, Haribo (8) Baluff, Valeo, Bakony Művek (3) Continental, Valeo (2) Continental, Maxon Motor, Valeo, Jost, Balluff, Beurer, Nass Magnet, Pepperl+Fuchs (8) JOST Hungária Bt., Balluff, Valeo (3) Valeo, Continental, Pepperl+Fuchs, Pannon Lapok, Veszprémi Nyomda, Invitel (6) Continental, Valeo (2) Continental, Valeo (2) Continental, IBM, Invitel (3) Valeo, Balluff, Continental, Algida (4) Continental (1) Continental, Haribo, Valeo (3) Continental, Algida (2) Valeo, Vemévszer, Balluf, Continental, Aqualine (5) Balaton Volán, Vemévszer, Raiffeisen Bank Veszprém, SPAR Veszprém (4) Mivel levelező hallgató vagyok, nem Veszprémben élek nem vagyok tisztában a helyi vállalatokkal. (0) Valeo, Continental, Jost (3) Bakony Volán Zrt. (1) Continental Teves, Valeo, Invitel Zrt. (3) Valeo, Algida (2) Algida, Continental, Valeo, Pannon Lapok, Veszprém tej (5) Balluf, Valeo, Pannontej (3) Nem vagyok Veszprémi, nem ismerem a helyi vállalatokat. (0) Valeo, Continental, Algida (3) Semmilyet. (0) Continental, Balluff, Nas Magnet, Valeo, Algida, Jost, Bakony Ipari Kerámia, Bakony Művek, Vemévszer (9) Imprenta (1) Valeo, Continental (2) Invitel, UPC, Valeo (3) Continental, Maxxon, volt PreCon (nem tudom mi a mostani neve) Algida (4) Tesco global (1) Continental, Valeo (2) Continental (1) Continental (1) Valeo, Bramac, Invitel, Continental (4)
36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61.
62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72.
Continental, Valeo, Baluff, Pepperl&Fuchs, Maxon, Haribo (6) Continental, Valeo, Videoton (3) Continental (1) Continental, Haribo (2) Pepperl+Fuchs, Continental, Valeo, Balluff (4) Continental, Balaton Volán (2) Nem nagyon ismerek. (0) Continental, Valeo, Balluf (3) Pannon Lapok, Balaton-M-Tourist, Toyota, Renault, UNIX, E-ON (6) Valeo, Continental (2) Tesco, Lidl, Spar (3) Valeo, Continental, Balluf, Artworxx, Szemeszter Optika (5) Valeo, Continental, LB-Knauf, Tesco, Aldi, Lidl, Interspar (7) Nem ismerek vállalatokaT. (0) Valeo, Continental (2) Continental (1) Videoton (1) Continental, Balluff, Valeo, Bakony Művek (4) Continental (1) OBI, Tesco, Bakony Művek Rt., LB Knauf (4) Valeo, Syncreon, Pannon Job (3) Algida, Signator Audit, Robix Hungary, Valeo (4) Continental, Valeo (2) Viannni, Herendi porcelánmanufaktúra (2) Invitel; Veszprémi Nyomda; UPC; K&H; OTP; MKB (6) Continental, Process-Tech-Ker Kereskedelmi És Szolgáltató Kft., Transmoduls Kft., Vajda Művek Kft. (4) Balluf, Valeo, Continental, Bramac (4) Valeo, Continental, Transmoduls (3) Valeo, Continental (2) Nem ismerek. (0) Valeo, Tesco, Aldi, Spar (4) Continental (1) Balluf, Continental, Jost, Maxon (4) Semmilyet. (0) Semmit. (0) Continental (1) Continenetal, Vp-i Nyomda Zrt (2)
75 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82.
83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92.
93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109.
Continental Teves, Balluff Kft. Jost, Precon, Beurer, Maxxon-Motor, Algida (7) Continental, Valeo, Bramac, LB Knauf, Bakony Művek (5) LB-Knauf, Schuon Kft, Locargo (3) Invitel Continental, Balluf, Valeo (4) Valeo (1) Nem ismerek egyet sem. (0) Jost, Vesz-mont Kft, Continental Teves, Balluf, Precision Controls Kft. (5) Algida, Valeo, E-on, Balluf (4) Strabag, Practical, Colas, Vemévszer, Bebufa, Balaton Bútor, Veszprém Tej (7) Valeo, Continental, Balluf, Controlsoft, Gatiba, Ipari Kerámia, Bakony Kopásálló (7) Semmilyet. (0) Bakony Művek, Tejipar, Valeo (3) Nem ismerek. (0) Continental, Algida, Valeo, Videoton, Invitel, Lasselsberger, Euronics (7) Continental, Valeo, Balabit, Blum, LBKnauf (5) Blum, Continental, Valeo, BalaBit (4) Continental, Valeo, Invitel (2) Nem ismerek. (0) Nem vagyok veszprémi és annyira nem is ismerem a várost. (0) Blum Szoftver Mérnökség Bt., Invitel Zrt., T-Systems, Balabit Kft, Door2World Bt, InnoIQ Kft (6) McDonalds, Balaton Volán, Leitold autós iskola (3) Valeo, Continental (2) Balluff, Valeo, Continental (3) Nem ismerem a vállalatokat. (0) Bakony Volán, Somló Volán (2) Nem ismerek (0) Valeo, Blumsoft, Balabit, InnoIq, Continental Teves (5) Continental, Maxon Motor, Pepper&Fuchs, Balabit, Balluf (5) Continental, Valeo (2) Continental (1) Continental Teves, Valeo, Balluff (3) Continental, Invitel, Valeo (3) Continental Teves, Bakonykarszt (2) Continental (1) Novotel, Valeo, Continental (3) Invitel és Videoton (főleg diákmunkából kifolyólag) (2) Egyet sem. (0)
110.
111.
112.
113.
114.
115. 116.
117.
118.
119. 120. 121. 122.
123. 124. 125. 126. 127.
VKSZ, VeszprémBer, Veszprémi Nyomda, Balaton Volán Zrt,, Schiedel, Raab Karcher, Locargo, Persped, Balluff, Continental Teves, Valeo, Balatontourist, Erdért (13) Nívó, Openhouse; Renault, Ford, Volkswagen, Opel; CBA, Tesco, Spar, Interspar, Stopshop; Balluff, DC Nappali, Marica, Mokka, Cimbora, Íródeák, Dokumentum Center, Bakonykarszt, Continental, Jost, Shell, OMW, LukOil (24) Pászti Kft., Bányászat-Ipar-Technika Kft., WSW Proding Mérnöki Gyártó és Kereskedelmi Kft., Hot-Metal Kft. (4) Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt., MÜKESZ, KOBOX Magyarország Zrt., Veszprém Beton Kft., Alkímia Kft., ERALUX Kft., Termin System (7) Continental, Valeo, Balluff, Bakony Volán Zrt, Algida, Pannontej Zrt., Invitel, UPC (8) Sokat ismerek, mivel veszprémi vagyok, nem kívánom mindet felsorolni. Valeo, Balluff, Veszprémtej, Videoton, Padányi Bíró Márton Római Katolikus Iskola, Vetési Albert Gimnázium, Continental, LoCargo (8) Molnár Fotó, Balaton Pláza, Belvárosi Üzletház, Fürge Diák, Katedra Nyelviskola, Euronics, Vianni, Mackó Cukrászda, Íródeák Kávé és Teaház, Obi, Tesco (11) Szolgáltatók: E-on, Bakonykarszt, VKSZ, Szállítás: Balaton Volán, Biztosítók: Aegon, Groupama, bankok: CIB, Kinizsi, Erste, MKB, OTP, Egyéb: BRAMAC, JOST, Balaton Bútorgyár, Üzletek: TESCO, LIDL, OBI, DM, Rossmann, Vianni, CBA, Euronics (22) Sokat ismerek, mivel veszprémi vagyok. VALEO, Continental, Maxon motor, Jost, Locargo, Videoton (6) upc (1) Hotel Villa Medici, Gizella, Hotel Veszprém, Hotel Historia, Betekints Hotel Veszprém (5) Continental, Valeo (2) Continental (1) Semmilyet. (0) Valeo, Algida, Bramach (3) Mindefélét.
76 128. 129. 130. 131. 132. 133. 134. 135. 136. 137. 138. 139. 140. 141. 142. 143. 144.
Valeo, Continental Teves, Bebufa, Balluff (4) Haribo, Continental (2) Nem ismerek ilyet. (0) Continental Teves, Valeo, Balluff (3) Valeo,Continental, Haribo (3) CBA, Lidl, Penny, Spar, OBI, Tesco, Continental, Valeo (8) Valeo (1) Morello Gyümölcstermesztő és Feldolgozó Kft. (1) Continental, Plasticor, Veszprém Tej, Algida (4) Continental, Schiedel, Haribo (3) Continental, Valeo, Bramac (3) Haribo (1) Continental (1) Continental, Valeo (2) Continental, Algida (2) Konkrétan egyet sem. (0) Invitel, Valeo, Continental, Pannon Lapok (4)
145. 146. 147. 148. 149. 150. 151. 152. 153. 154. 155. 156. 157. 158. 159. 160. 161. 162. 163.
Continental Teves, Schiedel (2) Nem nagyon ismerem Veszprémet! (0) Nem ismerek egyet sem (0) Tesco, Lidl (2) "Pannon Lapok Zrt., Continental, Robix, Valeo, Haribo (5) Bramac (1) Videoton (1) Valeo, Continental (2) Continental, Valeo, Thun Automotive, WinPress (4) Continental, Valeo, Flexmont (3) Valeo, Continental, Invitel, UPC (4) Continental, Invitel, MOL (3) Continental, Valeo (2) Nem ismerek. (0) Continental, Valeo, Z+D (3) Bramac Kft, Valeo, Vianni Kft, Continental (4) Continental, Valeo, Bramac (3) Spar, Tesco (2) VEMÉVSZER, Pannonterv (2)
77 3. számú mellékelet Milyen vállalatokat látna szívesen Veszprémben? 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
15.
16. 17.
18. 19.
20.
21.
22. 23. 24.
25.
Még nem gondolkodtam róla. Nestle BMW Videoton, Mol Audi Hungária Nem tudom. Coca Cola, Audi Minél szélesebb a paletta annál jobb. KFC, mert nincs a közelben IT Nem tudom. Nem tudom, nem gondolkodtam róla. Audi, Bosch Termelő-gyártó vállalatokat, akik alkalmaznak pályakezdőket is úgymond tapasztalat nélkül Nokia Siemens Networks - több hallgatót is elvitt már Bp-re. Morgan Stanley szintén. Kürt Kft., Nav'n'Go, Apple, Oracle Nem tudom. Több non-profit, kulturális szervezetet, ne csak környezetszennyező nagyvállalatok legyenek, vagy olyanok, ahol kikapcsolódás nélkül lehet pénzt költeni. Hiányoznak az igazán igényes, kultúrára épülő vállalatok, szervezetek. Nem tudom. Nagyobb multinacionális cégek, ahol szükség lenne HR-szakemberekre és lehetőséget nyújtanának cégen belüli külföldi munkára. Mivel levelező hallgató vagyok, nem Veszprémben élek nem vagyok tisztában a helyi vállalatokkal. Nyelvszakos hallgatóként bármilyen multinacionális vállalatot, amely a színvonalas, kemény munkát nem csak versenyképes fizetéssel, hanem megfelelő munkakörnyezettel és további lehetőségekkel tudná jutalmazni. Nem tudom. Nem gondolkodtam még ezen. Olyanokat, akik nem csak a mérnököknek ajánlanak munkalehetőségeket. Szinte mindegy milyen, csak legyen álláslehetősége a végzett egyetemistáknak, és persze lehetőleg ne
26.
27. 28. 29.
30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57.
gyártósori munkásként, hanem magasabb poszton (amiért annyit tanultunk). Audi, Vodafone, Philips, Nokia Siemens Networks, Lufthansa, Cerbona (ha nem lenne felszámolás alatt... ) Nem tudom. Nem tudom még. Bölcsész és tanári irányultság miatt nem tudok konkrétumot mondani, de biztosan fontos lennének olyan kis és nagyobb vállalatok, akik nemcsak, hogy preferálnák a Pannon Egyetemen végzett és/vagy a környék egyetemein végzett hallgatókat, de gyakornoki lehetőségeket is biztosítanának. Így aki még nem biztos abban, hogy elhagyja Veszprémet, az nagyobb eséllyel marad és telepedik le a városban vagy a környékén. Nem tudom. Szerintem minden megvan, ami kellhet. Nagyobb, nemzetközi cégek. Autógyártással foglalkozó vállalatot! Audi, Bosch, Opel Pénzügyi orientáltságú Nem tudom. Árkád Veszprém Nem tudom. Fordítóirodák, idegenforgalmi irodák Nem tudom. Autóipari, termelős vállalatokat. Nem gondolkodtam ezen még. Informatikai, nemzetközi cégek. Mercedes Nem tudom. Multinacionális vállalat, amely elektronikai eszközöket szerel össze. Fordító- és tolmácsiroda. Nem gondolkodtam még rajta. HR Managert foglalkoztató. Bosch Nem gondolkodtam még rajta. Audi, Máv, Metro Országos hírű, biztos tőkével rendelkező vállalatokat. Mindegy. Nem tudom. Audi : hírnév, magas fizetés miatt; Denso, Nestle, Leier, Grundfos Hungary HR tanácsadó cégeket, nagy HR osztállyal rendelkező multikat.
78 58. Nem tudom, nem szeretnék Veszprémben maradni és ott dolgozni sem, ha egy mód van rá. 59. Olyanokat, ahol idegen nyelvtudás szükséges. 60. Egészségturizmussal, wellness-szel foglalkozó hoteleket, vagy egyszerűen csak még több hotelt. 61. Szállodaipari vállalatot, szállodaláncot, mivel ebben a szakmában szeretnék elhelyezkedni. 62. Egyelőre nem keresek munkát, így nem foglalkoztam még ezzel a kérdéssel. 63. Mindegy, hogy milyen cég(ek), csak adjon munkát a helyieknek és vonzáskörzetének. 64. Autóipari cégek. 65. Audi 66. Mindegy 67. Metro 68. Bosch, De Lloyd 69. Videoton 70. Nem ismerek sok vállalatot. 71. Turisztikai jellegű cégeket. 72. Delloite 73. GreenSolar Kft 74. Multicégeket: mivel biztosabb a működésük, fennmaradásuk. Nem kifejezetten gyártással, hanem inkább szolgáltatással, közszolgáltatással kapcsolatos vállalatokat, illetve végre ne csak a mérnökökre és a humán menedzsment, informatikus hallgatókra gondoljanak, hanem legyenek más szakterületek is. Pl: marketing, ill. médiacégek, rendezvényszervező cégek 75. Design: tervező és kivitelező, öko: napenergia, és egyéb alternatív energiák kutatása, hasznosítása 76. Hazai termelő cégek, nemzetközi vállalatok,leányvállalatok,kapcsolat a fejlett európai cégekkel. 77. Nem tudom. 78. Mindenképpen olyan vállalatokat, amik nem próbálnak meg kibújni az adóterhek alól. Olyanokat amik öregbítik Veszprém nevét, ahol biztos munkahelyet kínálnak. 79. Microsoft, Cisco, IBM, Suse, jellemzően nagyobb informatikai cégek közül egyet, vagy kettőt. 80. Autóelektronika, Audi, Mercedes, Visteon
81. Teljesen mindegy, csak sok embert foglalkoztasson. 82. Pénzügyi szolgáltató cégeket. 83. Nem ismerek vállalatokat 84. RET - szeretem az elektronikát és Veszprémben nincs egy jó üzlet. 85. HP, Audi Hungária, IBM 86. Ember-központút. 87. Gazdasági vállalatokat, mivel közgazdász vagyok. 88. IBM - munkát biztosíthatna a számítástechnikusoknak, a cég jó munkaerőt szerezne. 89. Informatikai 90. Coloplast 91. Bankok 92. Autó-alkatrészek gyártása (és hasonló gyárak) - ez munkát adna azoknak az embereknek, akiknek nincsen végzettségük (sori dolgozók), és azoknak is, akik valamilyen szakmai végzettséggel rendelkeznek (akár irodai dolgozók, vagy pl gépészmérnökök) 93. Audi, Leier 94. Audi, Sony 95. Fittnes 96. Konkrét nevet nem tudok mondani, de olyan szervezeteket vagy vállalatokat, akik munkát tudnak biztosítani bölcsész végzettségű hallgatóknak is. 97. Ikea 98. Nem gondolkodtam még róla. 99. Audi Profil szempontjából nem annyira lényeges, inkább az számít, hogy jól kiépített HR osztálya legyen, illetve hogy szívesen alkalmazzon pályakezdőket, innovatív, fiatalos legyen, fejlesztésre és változásokra nyitott. pl. Ericsson. 100. IBM 101. Neveket nem tudok mondani, de olyanokat, amelyek sok embert foglalkoztatnak, mint diplomásokat, mint szakmunkásokat, ezzel csökkentve a munkanélküliséget, és anyagi jólétet biztosítva, hogy minden ember legalább a minimumot -lakás- pár év alatt össze tudja magának rakni, és tudja építeni a jövőjét. 102. Audi 103. Audi, Győri Édes, Cerbona 104. Nem tudom.
79 105. A megújuló energiaforrásokat kihasználó eszközöket gyártó vállalatokat. 106. Egy új (keresztény) iskolát, mert Magyarország jelenlegi helyzetében szükség van egy biztos erkölcsi alapot és értékrendet adó oktatásra. 107. Morgan-Stanley, Mol, Coca-Cola 108. Audi, Malév, valamilyen utazási iroda 109. Több multinacionális vállalatot. 110. Bármilyen pénzüggyel foglalkozó nagyvállalatot. 111. Munkahelyteremtőeket. 112. Nem gondolkodtam még róla. 113. Magyar vállalatokat. 114. Bosch Csoport, British American Tobacco, Autoliv 115. Ezen még nem gondolkodtam. 116. Kozmetikai cikkeket gyártó vállalat. 117. Auchan 118. Vendéglátó helyeket 119. Audi 120. Erre nem tudok válaszolni, mert egyáltalán nem áll szándékomban Veszprémben maradni, illetve környékén, így számomra lényegtelen, hogy milyen vállalat jöhetne ide, amit szívesen látnék itt. 121. Bosch 122. Nem gondolkodtam még róla. 123. Audi 124. Audi 125. Telenor 126. ExxonMobil
127. hazai 128. Nokia Siemens Networks, IBM 129. Termelő vállalatok, akik versenyszféra tagjai. 130. Nagyokat, mert jót tenne az infrastruktúrának. 131. Amik a szakmámba vágnak. 132. Mercedes, Audi 133. Nem tudom, mivel nincs sok tervem Veszprémmel kapcsolatban a sulin kívül. 134. Rendezvényszervező, pályázatíró, mert végzettségemnek megfelelő munkahelyet biztosítanának. 135. Mivel nem ismerem őket annyira, nincsenek ötleteim. 136. Több turizmussal foglalkozó, gazdasági területtel foglalkozó cégek 137. Bármilyen vállalatot, ami sok munkahelyet teremtene. 138. Meg vagyok elégedve a mostani felhozatallal. 139. Még több nagyvállalatot, autóipari vállalatokat 140. Complex Kiadó 141. Már egyet sem. 142. Versenyképes, hosszútávú vállalkozásokat látnék itt szívesen. 143. Informatikai fejlesztőcégeket. 144. MOL, Nokia, Ericsson, Cisco 145. Telekommunikációs cégeket (pl Nokia, Ericsson), amelyek csak Budapesten vannak. 146. Nem részletezem.
80 4.számú melléklet Interjúk 1. Maxon Motor Hungary Kft. 1. Miért települt a vállalat Veszprémbe? Milyen szempontok játszottak szerepet a helyszín kiválasztásakor? A Maxon úgy került ide, hogy 2000-ben felmerült, egy újabb termelő-telephelyet kéne létrehozni valahol, egy kedvezőbb ár-bér politikájú országban. Veszprém kiválasztása teljesen véletlen volt. A Maxon egyszemélyes tulajdonosa, dr. Karl-Walter Braun, a Nass Magnet német igazgatótanácsában volt tag. Ennek kapcsán tudta, hogy a Nass Magnet itt, Veszprémben épített egy gyárat, ahol akkoriban dolgoztak körülbelül hatvanan, és a gyárnak egy nagyon nagy része üres volt. A Maxon kibérelt 300 nm területet, 2002. január 1-jén indult el a termelés. A Nass Magnet-tól természetesen kaptak információkat, preferenciát. Bérekre vonatkozóan kértek ügyvédkapcsolatot, fejvadászt, bankkapcsolatot. Ez alapján összeraktak egy gazdasági tervet. Annyit tudtak Magyarországról, hogy infrastruktúra van, németül nyelven beszélő személyeket valószínűleg találnak. Még így sem kockáztattak igazán. Ez nagyon nagy különbség a vállalatok között. Például a Nass Magnet rövid időn belül hatalmas gyárat épített, ellenben a Maxon először bérelt két évre telephelyet, majd egy kisebb gyárat épített, később azt bővítette. A Maxon indulásánál olyan minimális tőkét fektettek be, hogy ha bedőlt volna a vállalkozás, akkor sem zavar senkit. Saját ingatlannal nem rendelkezett, alapvetően egyszerű szerszámokat használtak. Ha nem működött volna jól a vállalkozás, egyszerűen mindent elvisznek Németországba, és azt tudják mondani, hogy néhány havi bér volt a veszteség. A vállalatok többsége kapcsolatokon keresztül kerül ide. 2. Milyen a kapcsolata az önkormányzattal? Megvalósul a kétoldali kommunikáció? Van a vállalatnak beleszólása a Város ügyeibe, mint a „város adófizető polgára”? Ha lehet kritizálni korszaktól függetlenül egy városvezetést, akkor azt lehet látni, amikor mi elkezdtünk dolgozni, akkor Dióssy László volt a polgármester, és Hartmann Ferenc volt az alpolgármester. Mi Hartmann Ferenccel voltunk kapcsolatban. Feltettem neki egy kérdést 2002-ben: amennyiben idejön egy nagy vállalat, hogy itt egy hatalmas beruházást akar csinálni, van-e a városházán olyan ember, aki kézzel fogja az illetőt, és azt mondja, hogy elmegyek veled a munkaügyi hivatalba, megmondom h mennyi szakképzett és német nyelvet beszélő szakmunkás van, akiket fel tudsz venni. Megmutatják neked, hogy az egyetemen milyen diákokat képeznek. Megmutatják, hogy milyen ingatlanokkal rendelkezik a város, amiből kedvezményesen tudna venni/bérelni. Egy ellenpélda: Veszprémben gyakorlatilag ilyen nincsen. Amit előnynek érzek (visszakanyarodva a kapcsolatrendszerre), a Debreczenyi János által adományozott „Veszprémért emlékérem”, ami nem díszpolgárságot jelent, de mégis egyfajta elismerése annak, hogy a városban valaki csinált valamit. A Beuer tulajdonosai is kaptak is érmet– ott voltam, amikor átvették és könnyekig meghatódtak, és a Maxon tulajdonosa is kapott ilyet. Az biztos, hogy ezek az emberek az élményeiket otthon el fogják mesélni a saját üzleti partnereiknek, a saját köreiknek. Ennek hatalmas haszna lehet, egy óriási gesztus. Nem jár pénzzel, de komoly erkölcsi hatása van. Az önkormányzattal való kétoldali kommunikáció tehát nem mondom, hogy egyáltalán nem valósul meg. Inkább elmondom a tapasztalataimat. Először, amikor ide kerültünk, az önkormányzattal túl sok kapcsolatunk nem volt, hiszen csak telephelyet béreltünk. Utána 2003-ban én leültem Hartmann Ferenccel és letettem elé Ajka, Pápa, Várpalota és Veszprém különböző befektetés-ösztönző szabályait. Akkor, az EU-s belépés előtt az
81 iparűzési adóból lehetett viszonylag egyszerűen kedvezményeket kapni. Veszprém messze az utolsó volt. Veszprémnek volt egy olyan szabályzata, amennyiben valaki 1 milliárd Ftot fektet be, abban az esetben jogosult valamilyen kedvezményre. Azokban az időkben 1 milliárd Ft óriási nagy pénz volt. Mi 300 millióból felépítettük a gyárat, amikor berendeztük gépekkel, akkor tartottunk 700 millió Ft-nál, és dolgoztak itt 140-en. Ez az elképzelés tehát nagy baklövés volt a város részéről. Azt gondolom, hogy Veszprémnek sokkal inkább a Maxon, Balluf, Beuer és hasonló méretű vállalatokra van szüksége, mert ezek sokkal inkább kötődnek. Visszakanyarodok: leültem a Hartmann Ferenccel, megkérdeztem, hogy miért jöjjön ide a Maxon, ha más településen sokkal kedvezőbbek a befektetési szabályozók. Megegyeztünk abban, hogy új munkahelyenként x Ft-al lehet csökkenteni az iparűzési adót. Alig tudta keresztülvinni a képviselő testületen. Utána nekünk hosszú ideig nem volt kapcsolatunk. Nem régen volt egy olyan kérésünk, hogy az itt dolgozóknak ne a körgyűrűn kelljen keresztül gyalogolni, mert azért egy 2x2 sávos úton ez életveszélyes. Mondtuk, hogy kellene ide valamilyen út. Kizárt, azt nem lehet megoldani. Jött egy másik városvezetés, pályáztak a kerékpárútra, mi is beszálltunk anyagilag az építésbe, és azóta biztonságosan ki lehet ide járni. Különbözőképpen közelítették meg a városvezetések a vállalatok problémáit. A Dióssy Lászlóval semmilyen kapcsolatunk nem volt. Hartmann Ferenccel volt, de ő helyettes volt, jogköre korlátozottabb. Következő polgármester, Debreczenyi János, amikor megtudta, hogy közlekedési gondunk van, kilátogatott az itt működő vállalatokhoz. Elmondtuk, hogy nincs busz, nincs buszmegálló, majd egy hónapon belül meghozta a szükséges döntéseket. Ezért mondom, hogy nagyon változó a hozzáállásuk, de azt, hogy intenzív kapcsolat lenne a városvezetés és vállalkozások között, nem mondanám. Olyan, hogy üljünk le és nézzük meg, hogy mit lehet együtt tenni, kinek mire lenne szüksége, vagy hol lehetnének a közös pontok, olyan nincs, pedig meggyőződésem, hogy kellene. 3. Milyennek találja az önkormányzat által nyújtott kedvezményeket, támogatásokat? Jelenleg nem kapunk semmilyen támogatást. Az iparűzési adóból kaptunk kedvezményt, amikor meghozták erről a közgyűlési rendeletet. Ez 2008-ig működött. 4. Hogyan értékeli az önkormányzat kommunikációs tevékenységét? (Információhozzáférés a város ügyeihez, fejlesztéseihez) Számunkra nem olyan fontos jelenleg, hogyan kommunikál a város az új befektetők felé. Amikor mi idetelepültünk, akkor érdekelt minket is, de sok csodát nem találtunk benne. 5. Meg van elégedve a városi munkaerővel? Ami nagyon fontos lenne, és könnyebbség a cégeknek, az a német nyelv oktatása általános és középiskolákban. Tömegesen. Én ezt elmondtam több, különböző fórumon is, és változás nincsen. Önkormányzati képviselőknek is, oktatási képviselőknek is, és szakközépiskoláknak is elmondtam, de nem történt semmi. A fő probléma az, hogy minden egyes, jelentősebb igény is csak pusztába kiáltott szó marad. A város német kötődése miatt középszintig mindenkinek tudni kéne németül beszélni, és ebben a városnak lenne hatalmas szerepe. A város ezzel tudna óriásit fejlődni. Az önkormányzat mondhatná azt, hogy drága szülők, németül kell taníttatni, ha munkát akar a gyerekének. Mi nagyon sokáig elsősorban veszprémieket vettünk fel, ennek nagyrészt anyagi okai voltak. De azonnal felvettünk vidékit is, ha beszélt németül. Az a tevékenység, amit mi végzünk, végeztetünk, nem egy egyszerű tevékenység, ezért is van nálunk próbamunka. A próbamunkán csak minden második, vagy minden ötödik tud megfelelni. Ebben meglepetés nincsen, ilyen mutatók vannak Svájcban és Németországban is. Válogatott munkát végzünk, ez nem azt jelenti, hogy emberileg is megfelelnek. Általában a munkakedvvel van probléma, és a német nyelvtudással, ahogy már említettem.
82 6. Figyelembe veszi a hatalmas potenciállal rendelkező Pannon Egyetemet, mint elérhető szakképzett munkaerő meglétét? Épít az egyetemistákra? Együttműködik a Pannon Egyetemmel? Pannon Egyetem imázsa a Maxon-nál nem véletlenül nagyon alacsony. Ennek több oka is van. Jó pár évvel ezelőtt a Karrier Iroda megkeresett, hogy nyári gyakorlatra, szakdolgozatírásra küldenének ide diákokat. Kértük, hogy küldjenek nekünk névsort, villamos- és gépészmérnököket keresünk német nyelvtudással. Azt ígérték, hogy egy héten belül küldik. Azóta sem érkezett meg ez a levél. Volt az egyetemmel kapcsolatfelvételi próbálkozás 6 évvel ezelőtt is. Akkor azt ígérték, hogy küldenek egy nagyon részletes listát arról, hogy milyen képzések és tevékenységek folynak az egyetemen, annak érdekében, hogy esetleg a svájci anyavállalattal közös kutatási projekteket indítsanak. Ez a lista sem érkezett meg. Volt egy személyes látogatás oda-vissza. Kimentek ketten az egyetemről Svájcba, de nem azok a személyek mentek ki, akiknek kellett volna. Megkérdezte a Maxon fejlesztési ügyvezetője az egyik, németül nagyon szépen beszélő, egyébként nyugdíjas professzort, hogy milyen a kutatás-fejlesztésük. A professzor válasza: ’Jaj, kérem! Hát nincsen nekünk arra időnk! A diákok is elmennek, ha jobb lehetőséget kapnak!” Az egyetemet ezzel úgy lejáratta, ahogy nem tudta volna senki. Jöttek hozzánk többen szakdolgozatírás miatt, és azt kell mondjam, a hallgatók szakmai tudása középiskolai szintű volt. Színvonaltalan tömegképzés. Nem azt képzik, amire a gazdaságnak szüksége lenne. Nem lehet számolni jelen pillanatban az egyetemmel. Aki itt van, és a Pannon Egyetemről jött, az sem közvetlenül a tanulmányai után került ide, hanem miután szerzett valahol rendes tapasztalatot. A szakközépiskolákkal az a probléma, hogy senki nem beszél németül és senki nem akar dolgozni az iskola után. Elmennek továbbtanulni, állam fizet, szülők örülnek, hogy a gyerek nem munkanélküli, de nem tanul normálisan. 7. Megjelenik cégével a november 8-ai Pannon Állásbörzén? Miért menjünk? Szakképzett embereket keresünk, diplomásokról lenne szó, de potenciális, megfelelő jelölteket ott nem találunk. Elkérnek érte 100-200 ezer Ft-ot, amivel ők jól járnak, de mi nem. Ma, az internet világában elég feladnunk egy hirdetést. Óriási adatbankok vannak; akik keresnek állást, regisztrálnak, hiszen ingyenes. 25 000 Ft-ba kerül, ha valaki 4 hónapra felrak a jobmonitor-ra egy hirdetést, és sokkal többen jelentkeznek. 8. Használja/használná termékein a Veszprémi címert védjegyként? Külön nem tüntetném fel. Nekünk a cég hírneve számít, és nem a veszprémi telephely. 9. Ír/írna-e a vállalkozását bemutató kiadványban/honlapon Veszprémről és az itt található lehetőségekről? Népszerűsíti Veszprémet a cég kiadványában/honlapján? A honlapon most lesz változtatás, ugyanis eddig a Maxon nem tüntette fel, hogy pontosan mit csinál Veszprémben. Annyit feltűntetett, hogy van egy veszprémi telephelye, amivel egyébként a Maxon elégedett. 10. Tegyük fel, hogy a város szervez egy több napos, befektetőket vonzó konferenciarendezvényt, melyen találkozhatnak a potenciális befektetők a helyi vállalatokkal és az egyetemistákkal és természetesen a város vezetésével különböző programok keretében. (Pl. workshop és brainstorming az egyetemistákkal a város fejlesztése érdekében; Veszprémet népszerűsítő előadássorozat; kooperációs állásbörze) Részt venne-e ezen a város által szervezett befektetést ösztönző rendezvénysorozaton, mint egy, a várost képviselő és népszerűsítő cég? Ha látszik valami biztosíték arra vonatkozólag, hogy ennek értelme van, akkor elmennék. De, ha azzal indul a történet, hogy a megjelenés x összeg, akkor nem, mert egyébként nem látok ebben igazán fantáziát.
83 2. Nass Magnet Hungária Kft. 1. Miért települt a vállalat Veszprémbe? Milyen szempontok játszottak szerepet a helyszín kiválasztásakor? Ez egy nagyon érdekes történet, de ezt nem csak a mi cégünk, hanem a környező cégek is elmondhatják, hogy Veszprém nem véletlen ilyen német orientált. Tulajdonképpen ezek a cégek német tulajdonosai ismerik egymást. A családok ismerték egymást, és a Balluff-nak a javaslatára kerültünk mi ide. A Nass Magnet Hungária és a Holding Kirchheim egy család tulajdonában van. Ugyanígy került ide a Maxon Motor Hungária is, a Braun úr, a Maxon tulajdonosa a Kirchheim családdal volt kapcsolatban. A Jost meg a Beuer is így, a Balluff révén került ide. Sok olyan információ kellett számukra, ami megnyugtatta őket. A befektető sokszor többet ad egy ismerősének, az adott területen sikeresen működő vállalat véleményére, mint bármilyen más elemzésre. Ezeket az elemzéseket inkább csak a nagy multinacionális cégek használják, nekik a számok kellenek. Ami nekik itt igazán tetszett, hogy jó munkaerőt kaptak, ez nagyon fontos szempont. Az önkormányzat részéről is kedvező fogadtatásban részesültek, tehát semmiféle bonyodalom nem volt az indulásnál. 2. Elégedett a vállalat veszprémi teljesítményével? Nyilvánvalóan elégedett, mert folyamatos beruházások vannak, folyamatosan fejlesztünk. Lassan kicsi az épület. Valószínűleg anno, amikor 12 évvel ezelőtt döntés született, hogy itt megépítik ezt az épületet, akkor is már hosszú távon gondolkodtak, mert jóval nagyobb termelőterületet építettek, mint amekkorára akkor szükség volt. Ez azt jelenti, hogy körülbelül háromszor nagyobbat. Összefoglalásul elégedettek vagyunk, az eredményeink is egész jók, és elég sok technológia átkerül Németországból ide. A fejlesztések főként Németországban történnek, de már maga a folyamat, a gyártás már itt. Új technológiánk, új berendezéseink vannak, saját fejlesztésünk, amik egyre jobban bebiztosítják a céget. Már nem csak betanított munka van, hanem mögötte komolyabb tudás van. 3. Milyen a kapcsolata az önkormányzattal? Megvalósul a kétoldali kommunikáció? Van a vállalatnak beleszólása a Város ügyeibe, mint a „város adófizető polgára”? Milyen fejlesztési elképzelései vannak, melyeket az önkormányzat segítségével, illetve támogató tevékenységével megvalósíthatna? 9 éve dolgozom ennél a cégnél. Az, hogy az elején, az első 2-3 évben mi történt, azt nem nagyon tudom, csak hallomásokból. Akkoriban, a rendszerváltás után nem sokkal, elég kedvező feltételek voltak és az önkormányzat is próbálkozott különböző eszközökkel. Én amióta itt vagyok, a Dióssy volt a polgármester az elején. Ő gyakorlatilag semmilyen kapcsolatot nem tartott a cégekkel. A Debreczenyi volt az első, aki idelátogatott, megnézte az üzemet, elbeszélgetett velünk. Össze is hívott egy megbeszélést a környező cégek részére. A megbeszélés arról szólt, hogy műszakváltáskor itt állnak a buszok, és nem lehet rendesen közlekedni. Van itt egy körülbelül 200 méteres földút, ami a Continental-Valeo felé vezet. Ez az utat kéne megcsinálni, leaszfaltozni, hátha csökkenne kicsit a forgalom. Ebben a témában leültünk, és készítettünk tervet az önkormányzat részére, hogyan lehetne ezt komfortosabbá legyen. Aztán véget ért a 4-éves ciklus, a mostani Porga főpolgármester úr nem viszi tovább az ügyet. Úgy látom, hogy igazán az akaraton kívül nincs más akadály. Van az önkormányzatnak jó elképzelése, szeretne ipari parkot ezen a részen, de a jelenlegi gazdasági helyzet miatt nem hiszem, hogy itt 1-2 éven belül ennek reális esélye lenne. De vannak mostanában törekvések, sőt, a válság idején kérte az önkormányzat a környező cégeket, hogy menjünk be az önkormányzathoz, tartanak egy rövid tájékoztatást, hogy az önkormányzat, illetve mi hogyan látjuk a válságot. A gazdasági szféra oldaláról mi milyen problémákat látunk. Különösebben akkor se ő, se mi nem tudtunk segíteni, hisz egy válság idején senkinek nincs pénze a másik támogatására. Viszont beszéltünk arról, hogy
84 milyenek a kilátások, az önkormányzatnál milyen büdzsével számolnak, mit terveznek, mennyire lesz elnyúló ez a válság, az iparűzési adók mennyire sújtanak bennünket, mikor tudunk visszaállni úgymond a normál kerékvágásba. Ha szükséges volt, az iparűzési adókat át lehetett rakni a következő két évre szétosztva, ha ezen múlt egy vállalat jövője. Tehát ilyen jellegű törekvése volt az önkormányzatnak. De előtte azért hosszú csönd volt. Ez gesztus értékű, ugyanúgy, mint egy pályázaton elnyert támogatás. Az ilyenkor kapott összegek a teljes összköltséghez képest elenyészőek. Ez egy olyan pozitívum, amivel a tulajdonosokat nagyon könnyű meggyőzni, hogy a vállalkozásukat támogatják, jó helyen van a pénz, stb. Sokszor a mértéke már nem is annyira fontos, hanem inkább a gesztus. Ha nem kapunk támogatást, akkor is megcsináljuk, csak a szájíz nem mindegy, hogy milyen. Esetleg egy következő befektetésnél, következő innovációnál, fejlesztésnél nem mindegy, hogy hogyan történtek a múltban az események. 4. Milyennek találja az önkormányzat által nyújtott kedvezményeket, támogatásokat? Milyen támogatásokban részesül/részesülne? Nem lehet azt mondani, hogy bármilyen anyagi jellegű dologgal támogatna bennünket az önkormányzat. Én úgy gondolom, hogy anyagi oldalról egy önkormányzatnak nem is szükséges olyan cégeket támogatni, akik több éve működnek. Inkább az infrastrukturális, a munkakörnyezet, ami alapvetően nem is a mi érdekünk, hanem inkább az itt dolgozó embereknek az érdeke. Ezért meg az önkormányzat a felelős, hogy a lakosai tisztességesen tudjanak közlekedni, elérjenek a munkahelyre, ne kelljen éjszaka sárban, koszban, az út szélén gyalogolni, stb. Nyilván az önkormányzat elég sok mindent megtesz, amit meg tud a szűkös büdzséjéből, de ezen a területen, úgy gondolom, hogy mindenképpen van még mit fejlődni. Az az igazság, hogy egy önkormányzat is a látványos beruházás, látványos fejlesztések fele megy. Egy picit, ha jobb propagandával közelítené meg, akkor azt is látni kéne, hogy a Balluff-nál dolgoznak vagy 600-700-an, tehát annyi család, nálunk közel 300an, a Jost-nál is 200 körül, a Beuer-nál is 260-280 fő, a Continental-nál és a Valeo-nál már körülbelül 2000 fő, a kettőnél együtt. Ezt látni kéne tehát az önkormányzatnak is, hogy ez ennyi családot jelent. Ez nekik később szavazókat is hozhat. Ezek olyan kérdések, ahol talán kiaknázatlan lehetőségek vannak. 5. Hogyan értékeli az önkormányzat kommunikációs tevékenységét? (Információhozzáférés a város ügyeihez, fejlesztéseihez) Tulajdonképpen nem függünk mi ezektől a dolgoktól. Hogy úgy mondjam, egy ipari területnek szinte teljesen mindegy, hogy milyen a belváros. Infrastruktúra szempontjából itt az a lényeg, hogy teherforgalom, meg a munkaerőnek a forgalma az megfelelően biztosítva legyen. Az se igaz, hogy nem függünk teljesen tőle, mert számtalanszor van, hogy vendégek jönnek, vevők jönnek, olyan cégek, akikkel hosszú távú együttműködéseink vannak. Tehát azért nem mindegy, hogy egy városkép milyen. Ha bemegyünk a városba és elmegyünk vacsorázni a vendégekkel valahová, vagy sétálunk egyet a várban, akkor nem mindegy, hogyan néz ki Veszprém. Nem mindegy, hogy ezek milyen benyomást keltenek az emberben. Az autópályák megléte is nagyon fontos dolog, ha hozzuk, vagy visszük Ferihegyre a vendéget. Mondjuk, általában a bécsi repteret választjuk, mert gyorsabban kiérünk, és nem kockáztatunk akkorát, mintha Ferihegyre mennénk, hisz az M0-on szinte mindig van valami baleset, Budapesten keresztül meg kiszámíthatatlan. Az ember nem kockáztathatja, hogy nem éri el a repülőjét. Egyszer, amikor Bécsből hoztam egy vendéget, este volt, és hasonló idő, mint most: szomorkás, sáros, hideg, és mentünk keresztül Zircen, egy lélek sem volt az utcákon. Vendégem meg egyből forgatta a fejét, hogy itt nem lakik senki? Szóval ezek fantasztikus dolgok, hogy hogyan döntenek abban a pillanatban, amikor ezeket látják, egy ilyen tudat alatti döntés megszületik, hogy ide kell beruházni, vagy máshova. Ezért mondom, hogy a városközpont is ugyanilyen, mert ha látnak egy szép, rendezett várost, olyan közlekedési lehetőségeket,
85 ami ő számukra, Nyugat-Európában megszokott, azt mondják, hogy hát itt nincsen semmi gond. Akkor elhiszik azt, ha mondjuk nekik, hogy van Magyarországon szakképzett munkaerő, tudunk olyan technológiákat is üzemeltetni, amilyeneket ők úgy gondolják, hogy nem tudunk. Sajnos ez még mindig benne van, még mindig óvatosan vagyunk kezelve, főleg akik nem ismerik annyira az országot. Egy kis kitérőt tettem ugyan, de azt lehet mondani, hogy ezek a fejlesztések fontosak. Direkt módon nem érintenek bennünket, mondhatnám azt is, hogy a cég működése szempontjából teljesen mindegy, hogy egyáltalán van-e itt város, vagy nincs, de mégsem igaz a másik okok miatt. 6. Meg van elégedve a városi munkaerővel? Is-is. Nem tudom mi az oka, de a válság óta, illetve az utóbbi másfél évben könnyebb. Lehet, hogy a munkanélküli segélyek megnyirbálásának köszönhető, de azóta könnyebb gyártósori dolgozókat és operátorokat találni. Jobban képzettek is, és nagyon lelkiismeretes precíz dolgozók. Ami hiányos inkább, az a technikusok és szakmunkások sávja és szintje, aki értelmes, ismeri a szakmát és tud dolgozni. Ilyeneket nagyon nehéz találni. Mondhatnék villanyszerelőt, szerszámkészítőt, tehát a klasszikus szakmák, amik régen olyan jól működtek, most a fiatalok körében nagyon kevés van. Pedig egy jó technikus keres annyit, mint egy kezdő mérnök, annak ellenére, hogy mérnökből is hiány van. Mi alapvetően a két klasszikus mérnököt, a villamos- és a gépészmérnököt használjuk. Ipari üzem révén, nekünk erre van szükségünk. Ezek közül, akinek német nyelvtudása van, használható – mert papírja majdnem mindenkinek van – nyelvtudása van, még nehezebb találni. Ami nagyon hiány, az a műanyagipari mérnök. Gyakorlatilag, ha találunk alkalmas akár gépész-, akár fröccsöntéshez értő mérnököt, akkor annyit fizetünk, amennyit kér. Nem csak a mi cégünkről beszélek, hanem a Continental, a Pepperl+Fuchs is szintén ezzel a problémával szenved. A Veszprémben képzett akár gépész-, akár villamosmérnökök eddig nálunk is megállták a helyüket, meg országosan is. Úgy tudom, hogy hamar találnak munkát. 7. Figyelembe veszi a hatalmas potenciállal rendelkező Pannon Egyetemet, mint elérhető szakképzett munkaerő meglétét? A Gazdaságtudományi Karral van kapcsolatunk, tehát nagyon sok diák ír nálunk szakdolgozatot, vagy jön ide gyakorlatra. Alkalmazunk is egy párat, bár nem mondom, hogy sokat, mert azért akkora nagy cég nem vagyunk. Nálunk sok fiatal kezdett itt, közvetlenül az egyetem után. Úgy gondolom, ez egy jó irányvonal. Fiatal, lelkes emberek, fogékonyak az újra, kicsit nehéz velük, mert a már meglévő tudást folyamatosan át kell nekik adni, meg kell tanítani nekik, de jól működik. Figyelembe vesszük igen, mint szakképzett munkaerő meglétét. Próbálunk sokat foglalkoztatni, de egy 300 fős cégnél nem lehet sokat alkalmazni, de van 10-12 ember, aki kimondottan itt végzett a Pannon Egyetemen. 8. Épít az egyetemistákra? Együttműködik a Pannon Egyetemmel? Van kapcsolunk a Gazdaságtudományi tanszékkel. Segítenek bizonyos probléma megoldásokban. Ugyanígy a Gépészmérnöki tanszékkel, a tanszékvezetővel is jó a kapcsolatunk. Két olyan szakterület van számunkra, ami fontos, ez a gépészet és a mechatronika terület, egyik része a műszaki-mérnöki oldal, a másik rész pedig a termelési menedzsment, raktározás, logisztika. Kicsit a humánerőforrás részébe is belecsippentünk. Már több éve működnek ezek a kapcsolatok, együttműködések. Szerződéseink voltak is, lesznek is. Sőt, ez egészen odáig megy, hogy nekünk tartottak előadásokat, tanfolyamokat, felméréseket. Dolgoztak itt TDK-s hallgatók, diplomamunkások, és olyanok is, akiknek csak évközi beadandójuk volt, többen is egy témakörön. Tehát ezek elég jól működnek. Illetve mi is tartottunk már az egyetemen előadást, többször is, általában a gyakorlati
86 dolgokról. Mi azért megpróbálunk elmondani olyan dolgokat is, amit nem találnak a tankönyvben, illetve azt, ami a tankönyvben van, az a gyakorlatban hogyan néz ki. 9. Megjelenik cégével a november 8-ai Pannon Állásbörzén? Nem. Nálunk a fluktuáció nagyon kicsi. Az indirekt állományon belül, az utóbbi egy évben két ember ment el összesen, meg most fog elmenni egy decemberben. Azelőtt meg azért nem mentek el, mert 2008-2009-ben a válság éveiben senki nem akart sehova menni, mindenki örült, hogy maradhat. A 2010-11-es év már egy fellendülés, elég jó év volt mind a kettő. Ez már egy komoly eredmény, hogy nagyon kicsi a fluktuáció. Ezért van az, hogy keresésre nincs is szükségünk. A két fiatalembert, akik említettem, akik legutoljára jöttek, tavasz óta dolgoznak nálunk. Amikor körvonalazódott, hogy milyen emberekre lenne szükségünk, hogy milyen tevékenységre keresünk kollegát, akkor pont itt járt a német ügyvezető. Kimentünk az egyetemre, megkerestük Kovács Zoltán Tanár urat. Ő nagy logisztikus és már évek óta oktatja a logisztikát. Mondtuk neki, hogy keresünk két embert. Azt javasolta, hogy az egyik előadásán a német ügyvezető tartson előadást, majd a végén, az utolsó 10 percben mondjuk el, hogy milyen embert keresünk. A német ügyvezető tartott egy angol nyelvű előadást arról, hogy a logisztikai folyamatok nálunk hogyan zajlanak, majd a végén elmondtuk, hogy keresünk két olyan hallgatót, aki már a vége fele jár az oktatásban, van szabadideje, és heti 4 órában tudja vállalni a munkát. A német nyelvtudás nagyon fontos, és kértük, hogy jelentkezzenek. Tehát, gyakorlatilag megvolt az állásbörze. Innentől kezdve egyszerű volt a dolog. Nyolc-tíz diák jelentkezett, behívtuk őket, meghallgattuk őket, egyeztettünk, hogy ki mikor ér rá, és nekünk mikor lenne jó. Így sikerült kiválasztani két ügyes fiatalembert. Az állásbörzére nem mentünk el, mert meg lehet ezeket oldani máshogy is. 10. Használja/használná termékein a Veszprémi címert védjegyként? Ez egy nehéz dolog, mert a véghezvitele nehéz. Elméletileg lehetne használni, úgy gondolom, hogy a tulajdonosok ezt üdvözölnék is, viszont kivitelezni nehéz. A változtatások komoly procedúrákat jelentenek. Akár egy évig is eltarthat, mire ennek az engedélyeztetése végigmegy, és sokba kerül. Esetleg valahol, nem a terméken, hanem mondjuk szállítóleveleken, vagy bárhol máshol megjelenhet. 11. Ír/írna-e a vállalkozását bemutató kiadványban/honlapon Veszprémről és az itt található lehetőségekről? Népszerűsíti Veszprémet a cég kiadványában/honlapján? Ha megnézi a mi honlapunkat, jelenleg a magyar és a német honlap is elég gyenge honlap. Szándékosan nincsen szerkesztve körülbelül másfél-két éve. Teljesen új internetes megjelenés lesz, új internetes stratégia indul. Ezen dolgozunk már fél éve lassan. Ott esetleg elképzelhetőnek tartom, hogy megjelenik Veszprém Városról egy rövidebb leírás, vagy akár csak egy link, ami átvisz Veszprém Város honlapjára. 12. Tegyük fel, hogy a város szervez egy több napos, befektetőket vonzó konferenciarendezvényt, melyen találkozhatnak a potenciális befektetők a helyi vállalatokkal és az egyetemistákkal és természetesen a város vezetésével különböző programok keretében. (Pl. workshop és brainstorming az egyetemistákkal a város fejlesztése érdekében; Veszprémet népszerűsítő előadássorozat; kooperációs állásbörze) Részt venne-e ezen a város által szervezett befektetést ösztönző rendezvénysorozaton, mint egy, a várost képviselő és népszerűsítő cég? Részt is vettem már egy ilyenen, nem magyar szervezésben, és ez meglepő volt számomra. Egy hamburgi profitorientált cég szervezte Budapesten, aminek az volt a célja, hogy a potenciális befektetőknek bemutatta Magyarországot. Ez a cég, nem csak bemutatja a potenciális lehetőségeket, hanem ajánlja magát is, hogy segít a beruházás lebonyolításában. Attól függ, hogy ki mennyire igényli. A német ügyvezető igazgatóval vettünk részt ezen a programon, és egy előadást tartottunk a cégről. Kimondottan a várost kevésbé, inkább a
87 magyarországi körülményeket próbáltuk meg benne kidomborítani. Körülbelül 3 éve volt ez, de én előtte sem és azóta sem hallottam ilyenről. Én voltam az egyetlen, aki a másik oldalon ült, tehát aki nem befektetni szeretett volna, hanem inkább abban voltam érdekelt, hogy jöjjenek cégek. Az ITD Hungary Zrt. képviselője tartott egy előadást. Az előadása jó volt, csak nekem egy kicsit furcsa volt, hogy az úr odajött, megtartotta az előadást, aztán összecsomagolt és elment. Így nem lehet potenciális befektetők fogni, hogy elmondom, milyen jó az ország, aztán összecsukom a dossziét és elmegyek. Nagyon érdekes volt látni, hogy egy tőlünk független cég hogyan értékeli Magyarországot, sok előnye volt ennek. Nagyon érdekes táblázatot is mutattak, amin a kelet-európai országok voltak értékelve, függőleges skálán a tudás, a munkaerő tudása, vízszintes skálán pedig a bérek. Az országok buborékokban voltak jelölve, és ami nekem nagyon meglepő volt, hogy maga a tudás-index a cseheknél és magyaroknál volt a legmagasabb, lengyeleké kicsit lejjebb, de ott mindjárt elemezték is, hogy a lengyel tudás-index az utóbbi 10 évben dinamikusan fejlődött. Nagyon sok pénzt öltek abba, hogy az egyetemek, főiskolák olyan szakokat indítsanak, ami célirányosan emeli a képzés színvonalát a szükséges irányba, amit a piac megkövetel. Mutatták, hogy ha ez így megy, akkor beéri és akár le is előzheti a magyar és cseh oktatás színvonalát, meglévő munkaerő szintjét. Utána egy nagy űr van, majd alul vannak a többi kelet-európai országok. Volt egy másik táblázat is, a munkakultúra, ahol hasonlóan néztek ki a dolgok. Mindenképpen azt gondolom, hogy ilyen találkozó hasznos lehet. Nem tudom, hogy abból volt-e valaki, aki egyáltalán szóba került, mint beruházó. Két napos találkozó volt ez Budapesten, és este vacsoránál volt egy igen komoly érdeklődő, aki engem faggatott, mint egyetlen magyart, mert ő arról gondolkodott, hogy Magyarországot vagy Lengyelországot válassza. Balkánt abszolút kizárta a rossz közlekedési viszonyok és a bizonytalan helyzet miatt, például áramszolgáltatás ingadozása, közbiztonság, stb. Nem tudom, hogy aztán mi lett belőle. Az a baj, hogy az ilyen állami képviselők szeretnék ezt, de szakmailag nem igazán értenek hozzá. Meg van bennük az akarat ilyen fórumok kialakítására, de ha nincsenek meg a mögöttes dolgok, akkor sok értelme nincs. Tehát például érdemes felkérni egy külföldi elemzőt, hogy készítsen értékelést arról, hogy milyen előnyei és hátrányai lehetnek a magyarországi beruházásnak, hogyan néznek ki a régiók, stb. Ezek az emberek konkrét dolgokat, számokat szeretnek látni és hallani. 13. Milyen további ötletei lennének egy ilyen rendezvény megszervezésekor? Úgy gondolom, hogy nagyon sokan nem ismerik azt sem, hogy az egyetemen egy képzés mit takar. Az az igazság, hogy akik vezetők, azok általában már 40 év környékén vannak legalább, fiatalabbak nem nagyon. Amióta én végeztem, azóta már rengetegszer megváltozott minden. Tehát ezeknek a vezetőknek jelenleg nincs rálátásuk arra, milyen képzések folynak, milyen szakok és szakirányok vannak. Legnagyobb probléma az, hogy nem tudjuk hova tenni, hogy egy Msc-s vagy egy Bsc-s mérnök mit tud, mi a különbség köztük. Tehát nagyon jó lenne, ha ezeket az egyetemek elmondanák. Nyilván az is jó, ha diák elmondja, hogy ő miket tanul. De ugyanúgy a befektetőknek is számít, hogy itt milyen továbbfejlesztési lehetőségek vannak. Én ebbe még belevonnám az a középiskolai igazgatókat is. Az, hogy milyen szakközép elvégzésével, milyen érettségivel mit tudnak a diákok, nagyon fontos dolgok. Mindenképpen pozitívum, hiszen, ha egy potenciális befektető úgy gondolja, hogy ő itt Veszprémben akar befektetni, akármilyen gyárat létrehozni, neki ez egy fontos dolog lenne.
88 3. Transmoduls Kft. 1. Miért települt a vállalat Veszprémbe? Milyen szempontok játszottak szerepet a helyszín kiválasztásakor? Jó példa, hogy korábban itt volt a Bakony Művek. Az is egy autógyártó beszállító cég volt, gyújtógyertyákat szállítottak be, és a minőség megkívánta, hogy szereléstechnikában automatizáljanak. Onnan indult minden. Amikor megszűnt a cég, akadtak olyan emberek, akik próbálkoztak vállalkozást indítani. Tehát a mi esetünkben a gépipari automatizálással foglalkozó helyi cégek egy részének megszűnése miatt jöttünk létre, mert volt viszonylag képzett szakmunkás és mérnök. De a multiknál nyilvánvalóan az is közrejátszott, hogy nem kellett iparűzési adót fizetni az első 5 évben. Például a Continental és a Valeo amikor szétvált, akkor újabb 5 évre adómentességet kaptak. Balluff esetében egy rokoni kapcsolat döntötte el, hogy megpróbálják. Elindultak heten, kézi összeszereléssel. Volt egy német úr, aki elgondolkozott azon, hogy miért nincs a kiadott terméken az, hogy Balluff Hunagry. Gyártottak egy kis gépet, rányomták minden termékre a logót, aztán a németek erre felfigyeltek, és elrendelték, hogy ezentúl mindegyikre rányomják. Aztán ugye emiatt kellettek mérnök emberek. Aztán a szenzorokat ki kell mérni, ahhoz berendezést tudjanak összeállítani. Gyártani kellett hozzá alkatrészeket. Így lett fejlesztés. De ha nincs ez a hatás, akkor nem hozzák ide. 2. Elégedett a vállalat veszprémi teljesítményével? Igen, ugyanakkor további javulást célzó fejlesztési, terveink vannak jelenleg is. Jelenleg 53-an vagyunk, és a megrendelőink többsége autóipari beszállító. Nem autógyártók, hanem azoknak szállítanak be, mi meg nekik. Mi gépeket tervezünk és gyártósorokat. Utóbbi két évben szerencsére nagyon meglódult ez a piac. A magyar gazdaság más részei nem egészen. A válságot mi nem éreztük meg, mert valószínű a hozzáadott érték miatt mindig van megrendelésünk. 3. Milyen a kapcsolata az önkormányzattal? Megvalósul a kétoldali kommunikáció? Van a vállalatnak beleszólása a Város ügyeibe, mint a „város adófizető polgára”? Mondok egy példát erre. Van itt egy cég, a Locargo. A vezetője mondta, hogy többször kérte a Dióssyt, hogy látogasson ki hozzájuk, mert folyamatos fejelsztéseik vannak. Dióssy mindig elhárította ezt. Aztán egyszer csak megjelent az újságban, hogy a Bástya emeletén bowling pálya nyílt, és Dióssy tartotta a megnyitó beszédet. Ezen nagyon felháborodott, hogy miközben ő rengeteg adót fizet a városnak, a Dióssy nem is veszi a fáradtságot, hogy kilátogasson. Na, ez csak egy célzás. Értékként kéne kezelni sok-sok céget. Főleg azokat, amik sok pénzt hoznak. Talán csak a multik helyi helytartóinak van ráhatása az önkormányzatra. A helyi kisebb vállalkozások közül csak azoknak van, amelyek közvetlen, személyes kapcsolatokkal rendelkeznek. 4. Milyennek találja az önkormányzat által nyújtott kedvezményeket, támogatásokat? Mi esetünkben nincs semmi kedvezmény, de nem is érdekel minket. Csak az idetelepüléshez kell segítség, ahhoz, hogy ide csábítsanak befektetőket. Ez a legfontosabb. Nagyon fontos, hogy a befektetők vonzásánál elengedhetetlen, hogy egy polgármester beszéljen legalább két nyelven. Iparűzési- vagy építményadó kedvezményre nincs esély helyi vállalkozásnak. 5. Milyen támogatásokban részesül/részesülne? Támogatás kapcsán célszerűnek látnák például a munkahely megtartáshoz, létszámbővítéshez, beruházáshoz vagy K+F tevékenységgel összefüggő támogatást, illetve adókedvezményt helyi szinten is. 6. Hogyan értékeli az önkormányzat kommunikációs tevékenységét? (Információhozzáférés a város ügyeihez, fejlesztéseihez)
89 A lányom mondta, hogy milyen dinamikusan, jól sikerült a Veszprém honlapján az a rész, ami a befektetőkhöz szól. Ez nagyon fontos, hogy működjön. Nekünk is jelezték már cégek, hogy nem valami megnyerő a honlapunk, úgyhogy új megjelenést tervezünk és már folyamatban is van. Nagyon fontos a megjelenés. Néha viszont elég hanyagul összeállított tájékoztató anyagokkal találkozunk. A rendelkezésre álló kommunikációs anyagok, web-es megjelenések sokszor felületesek, érezhetően nincs hangsúly a kommunikációs tevékenységen. 7. Milyen fejlesztési elképzelései vannak, melyeket az önkormányzat segítségével, illetve támogató tevékenységével megvalósíthatna? Nekünk épült egy gyártócsarnokunk. Általában ilyenkor az a baj, hogy infrastruktúrára nincs pénz. És ez az első, amit észrevesz egy külföldi. Hogy milyen tovább fejlesztési elképzeléseink vannak? Egy nulla energiafelhasználású gyártócsarnok létrehozása; cserébe részt vennénk, a várost, az északi szél ellen védő erdősávok telepítési munkájában. 1000 év nem volt rá elég. Egyébként ez önkormányzattal közösen vagy a támogatásával végrehajtható fejlesztésre jelenleg nincs külön koncepciónk. Vállalkozásunk jelenleg telephelyfejlesztésre pályázik, amennyiben erre helyi támogatást is kapnánk, az természetesen plusz segítség lehetne. (Már az is segítség lenne, ha pl. az építési engedélyezési folyamat egyszerűsödne és felgyorsulna.) Ugyanakkor: véleményünk szerint a város jelenlegi koncepciója, „imázsa” tarthatatlan. Nem lehet Veszprém a kultúra városa úgy, ha nincs mögötte erős és fejlődő gazdasági háttér, termelő szféra. Sok éve nem jött ide egyetlen új komoly termelő beruházás sem! A városfejlesztés szempontjából koncepcionálisan hasznos lenne, ha a város igyekezne letelepülésre bírni új termelő, gyártó nagyvállalatokat és egyúttal célzottan elősegítené és támogatná a helyi KKV-k és a multik kapcsolatainak kialakítását, erősítését. A forráshiányos, de fejlődőképes helyi vállalkozásokat támogathatná az önkormányzat például inkubátorház kialakításával, vagy akár kötött ideig kedvezményesen bérelhető telephelyek biztosításával. 8. Meg van elégedve a városi munkaerővel? Ez egy nagyon nehéz ügy, mert nem. Nem tehetnek róla a diákok sajnos, mert azokból a könyvekből tanulnak, amikből még én is tanultam. De a világ már messze tovább jár, különösen az iparban, de biztos más területen is. Sajnos, a tananyagok jórészt elavultak. Gond, a tárgyalóképes nyelvismeret hiánya, a mai műszaki színvonalról nem sok fogalmuk van, ha a tettek mezejére kell lépni. Az itt képzett informatikusok visszariadnak az automatikus gyártósorok programozásával járó felelősségtől. Leállás esetén nagy az euróban mért kár. 9. Figyelembe veszi a hatalmas potenciállal rendelkező Pannon Egyetemet, mint elérhető szakképzett munkaerő meglétét? Igen, mindenképpen. Tény azonban, hogy a Pannon Egyetem sem kerülte el a felsőoktatás általános leépülését. Nálunk azért sokan vannak, akik itt rajzolnak. Ahhoz, hogy jól használható mérnökeink, programozóink legyenek, ahhoz legkevesebb három év kell. Ezért már a tanulási időszakukban számítunk a diákok rajzoló-szerkesztő és szakmunkájára. Programozásban sajnos nem lehet velük számolni. Nekünk szinte nem tudnak segíteni, maximum néhány képletet felírni. De a tempójuk is nagyon lassú, és így mi nem tudunk dolgozni, mert a piac nem áll velünk szóba. 10. Épít az egyetemistákra? Együttműködik a Pannon Egyetemmel? Igen, maximálisan. 2005 óta mindig van 4-5 diák, akinek a munkája itt készül. Szeretnek idejönni, mert olyat láthatnak, amit nem láthat máshol. Ez persze nem jelenti, hogy itt fognak maradni, mert ha néhány éves gyakorlat után egy másik cégtől még jobb ajánlatot kapnak, ezzel nem tudunk mit csinálni. Aki tud nyelvet, annak külföldön is nagyon jó esélyei vannak. Egy-egy K+F projektünk megvalósításához az oktató tanároknak a
90 munkatempója túl lassú. Kevésnek volt/van élő kapcsolata a romjaiból lassan felépülő magyar iparral. 11. Megjelenik cégével a november 8-ai Pannon Állásbörzén? Igen. 12. Használja/használná termékein a Veszprémi címert védjegyként? Nem használjuk, de később akár lehetne. Az ilyesmit az önkormányzattal kell egyeztetni. Ha a Balluff-ot veszem alapul, ők meg tudták csinálni, hogy megjelöljék a Magyarországon készült terméket. De egyébként egy ilyen nagy cégnek nem is kell hirdetnie magát. 13. Ír/írna-e a vállalkozását bemutató kiadványban/honlapon Veszprémről és az itt található lehetőségekről? Népszerűsíti Veszprémet a cég kiadványában/honlapján? Természetesen, írnánk. Folyamatban van az új honlap készítése, majd szólok, hogy tegyük bele. 14. Tegyük fel, hogy a város szervez egy több napos, befektetőket vonzó konferenciarendezvényt, melyen találkozhatnak a potenciális befektetők a helyi vállalatokkal és az egyetemistákkal és természetesen a város vezetésével különböző programok keretében. (Pl. workshop és brainstorming az egyetemistákkal a város fejlesztése érdekében; Veszprémet népszerűsítő előadássorozat; kooperációs állásbörze) Részt venne-e ezen a város által szervezett befektetést ösztönző rendezvénysorozaton, mint egy, a várost képviselő és népszerűsítő cég? Igen. A város vezetőinek kéne olyan embereknek lennie, akik szimpatikusak. 15. Milyen további ötletei lennének egy ilyen rendezvény megszervezésekor? Célszerűbb több közepes méretű – ezért ehhez kapcsolhatóan, gyengébb érdekérvényesítéssel bíró – de fejlett technológiát alkalmazó, precíziós technikákkal foglalkozó cégeket meghívni, az ipari elektronika, gép- és műszeripar, szilikátipar, biotechnológiai ipar területéről. A város szempontjából a tudásalapú munkahelyek jelentenek fejlődési lehetőséget, a betanított munkások tömegét alkalmazó cégek ugyanis ahogy jönnek, úgy el is mennek, amint egy picit versenyképesebb környezetet találnak. (mint arra több példa is volt az elmúlt években: IBM, Balda stb…) Amennyiben a Pannon Egyetem sikeresen fel tudna fejlődni ahhoz, hogy valódi szakmai és kutató bázis legyen, akkor hosszútávú városfejlesztést lehetne alapozni olyan együttműködésekre, melyek technológiai vállalkozásokkal, vállalatokkal jönnének létre. Ehhez nyilván szorosabb együttműködés kellene az Egyetem és a helyi önkormányzat között is.
