Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat
Logisztika szakirány
Magyar BOR fuvarozása szentpétervárra
Készítette: Panov Iván BUDAPEST, 2005.
3
Tartalomjegyzék Bevezetés ..........................................................................................................................6
I. Az ügylet bemutatása .............................................................................. 7 1. A címzett: ZAO „IGRISTIE VINA”..................................................................... 7 2. A feladók ...............................................................................................................9 2.1. X Kft...............................................................................................................9 2.2. Y Rt ..............................................................................................................10 3. A szállítmányozó: Vinumex Kft .........................................................................11 4. Az áru ..................................................................................................................11 4.1. A bor, fuvarozás technikai szempontból: ..................................................... 12 4.2. A jövedéki adó kérdése ................................................................................ 13
II. Az áru fuvarozására vonatkozó lehetőségek megvizsgálása ............ 13 1. Az alkalmas fuvarozási eszközök, fuvarozási ágazatok számbavétele ............... 14 1.1. Vasúton tartály vagonokban....................................................................... 14 1.2. Közúton tartálykocsikkal ........................................................................... 15 1.3. Kombinált fuvarozás flexitankkal, konténerben ........................................ 15 1.4. Tankhajóval................................................................................................ 20 1.5. Légi fuvarozás............................................................................................ 20 1.6. Az ajánlatok összehasonlítása a különböző fuvarozási módok esetén ...... 21 1.6.1. Közúti fuvarozók ajánlatai ................................................................. 21 1.6.2. Vasúti fuvarozásra kapott ajánlatok ................................................... 23 1.6.3. Flexitank konténeres ajánlatok........................................................... 23 1.6.4. Árajánlat tankhajóval való fuvarozásra..............................................25 1.6.5. A légi fuvarozásra kapott ajánlat........................................................ 26 1.6.6. Általános összehasonlítás ................................................................... 26 2. Múltbeli hasonló fuvarozások megvizsgálása..................................................... 28 3. Útvonal tervezés .................................................................................................. 29 3.1. Magyarország szállítmányozás-földrajzi helyzete Európában .....................30 3.2. Az orosz kikötők a Balti tengerparton..........................................................31 3.3. Útvonal választási szempontok ....................................................................32
4
3.4. Közúti fuvarozás esetében az útvonal .......................................................... 34 3.5. Vasúti fuvarozás esetében az útvonal........................................................... 34 3.6. Kombinált fuvarozás (vasút/tengeri) esetében az útvonal............................ 35 4. A végleges fuvarozási eszközök kiválasztása ..................................................... 35 5. Fuvarozási ütemterv készítése............................................................................. 36
III. Szerződések ......................................................................................... 38 1. A szerződések alapjául szolgáló tárgyalások, megfelelő cégek felkutatása........ 38 2. A szerződések fajtái, rövid bemutatásuk, a kiválasztott paritás jellemzői ..........38 2.1. Szerződés az X Kft-vel.................................................................................39 2.2. Szerződés az Y Rt-vel ..................................................................................41 2.3. A szállítmányozási szerződés.......................................................................43 2.4. A fuvarozási szerződés.................................................................................45 2.5. Az alkalmazott paritások jellemzői ..............................................................46 2.5.1. FCA Agárdy-telep ..............................................................................46 2.5.2. CPT St. Petersburg .............................................................................46 2.6. Szállítmánybiztosítás (cargo-biztosítás).......................................................46
IV. Gyakorlati lebonyolítás ...................................................................... 48 1. Okmánymunka, szükséges okmányok felsorolása és bemutatása....................... 48 1.1. Az áruval kapcsolatos kereskedelmi okmányok ........................................ 48 1.1.1. Export számla (Invoice) .....................................................................48 1.1.2. Minőségi bizonyítvány .......................................................................49 1.1.3. Gyártói minősítői bizonyítvány.......................................................... 49 1.1.4. Rakományjegyzék .............................................................................. 50 1.2. Fuvarozási okmányok ................................................................................50 1.2.1. CMR fuvarokmány............................................................................. 50 1.2.2. TIR Carnet.......................................................................................... 51 1.2.3. Közúti engedély.................................................................................. 52 1.3. Hatósági okmányok: ..................................................................................54 1.3.1. EV okmány (Egységes Vámárunyilatkozat) ...................................... 54 1.3.2. Származási bizonyítvány (Kereskedelmi és Ipari Kamarától) ........... 54 1.3.3. Termékkísérő okmány (TKO) ............................................................54
5
1.3.4. Növény-egészségügyi bizonyítvány...................................................55 1.3.5. Az importőr behozatali engedélye......................................................55 1.3.5. Orosz vízum a sofőrök útlevelében .................................................... 55 2. Információáramlás megvalósítása .......................................................................56 3. Logisztikai szemlélet a lebonyolítás során..........................................................57 4. Felmerült problémák és azok kezelése................................................................ 58 4.1. Vámolással kapcsolatos problémák..............................................................59 4.2. Hibák az okmányok kitöltésében, és a nem megfelelő példányszám miatti problémák............................................59 4.3. Munkaszüneti napokból, időjárásból fakadó problémák.............................. 60 4.4. A fuvarozást végző személyek szerepe ........................................................ 61 4.5. Minőségi kifogás ..........................................................................................62 4.6. Az árfolyam hatása....................................................................................... 62
V. Ügylet lezárása, értékelés....................................................................... 63 Összefoglalás .................................................................................................................... 64 A felhasznált irodalom jegyzéke..................................................................................... 65 Mellékletek . ...................................................................................................................... 66
6
Bevezetés A szakdolgozatomban elsősorban a hordós bor különböző fuvarozási megoldásait vizsgálom, hasonlítom össze. A bor fuvarozására egyre korszerűbb fuvarozási megoldások és szállítóeszközök alkalmazhatók (tankhajó, flexitankos konténer, tankkonténer, speciális repülőgépek stb). A bor fuvarozási ágazat fejlődési tendenciájában az is szerepet játszott, hogy az utóbbi 15-20 évben az új világi (USA, Dél-Amerika, Dél-Afrika, Ausztrália területeiről származó) borok egyre nagyobb piaci részesedést szereztek világszerte. Ehhez korszerű logisztikai
megoldásokkal
kellett
fuvarozniuk
a
boraikat,
hogy
a
világ
borpiacán
versenyképesebbek legyenek, mint a hagyományos európai bortermelő országok. A vizsgálatom tárgyát képező ügyletben, egy olyan áru export ügyletről van szó, amely az Európai Unió határán kívülre irányul, Oroszországba, Szentpétervárra. Az ügylet tárgya nagy mennyiségű tömegáru 3 millió liter hordós pezsgő alap bor fuvarozása két borászati cégtől. Az egyik eladó, CPT Szentpétervár paritással magára vállalta az egész szállítás megszervezésének komplex feladatkörét egy olyan országba, ahova az utóbbi évek csekély forgalma miatt jelentős szakmai hiányosságban szenved a legtöbb magyar exportőr és fuvarozó, szállítmányozó cég egyaránt. E hiányosságból fakadóan, sok előre nem látható probléma merült fel a fent említett ügylet kapcsán is. A fenti okok miatt a téma kutatását szakmailag érdekesnek és hasznosnak tartom. Továbbá érdekelt vagyok az adott ügylet gyakorlati megvalósításában is, mivel a szakmai gyakorlatom második felét egy olyan közvetítő, külkereskedelmet bonyolító és szállítmányozó cég alkalmazottjaként töltöm - Vinumex Kft-nél, amely közreműködött a fenti ügylet létrehozásában és részt vesz a lebonyolításában. A gyakorlatom folyamán elegendő információhoz tudok jutni a téma kifejtéséhez, ugyanakkor az írott és az elektronikus szakirodalom, úgynevezett szekunder adatok kutatásával elméleti síkon is meg akarom alapozni a dolgozatomat. Erre számos kérdéskör esetén lesz alkalmam, mint például a szükséges export okmányok bemutatásánál, az áru szállítására vonatkozó lehetőségek megvizsgálásánál, az útvonal tervezésénél, a szerződések, paritás jellemzőinek felsorolásánál.
7
I. Az ügylet bemutatása Magyarországból Oroszországba irányuló export áruügyletről van szó, CPT Szent-Pétervár paritáson. A magyar fél, mint eladó száraz asztali fehér szőlőbort pezsgőalapnak ad el az orosz fél, mint vevő számára. A magyar borgazdaság a kilencvenes évek elején elveszítette keleti piacainak döntő hányadát, borexportunk ’92-ben hirtelen lecsökkent. Az azóta alacsony szinten levő borpiac nagymértékű változásokon ment keresztül ( borászatok és szőlőterületek privatizációja). 1999-ben a lélektani egymillió hektoliteres határ alá esett az exportált magyar borok mennyisége (a 2. táblázat és 1. ábra szemlélteti ezt a hanyatlást). Azóta folyamatosan a túltermelés fenyegetettségében élnek az ágazat szereplői, ezért is örvendetes az orosz vevő megjelenése a magyarbor piacán. A továbbiakban részletesen bemutatom az ügyletben résztvevőket, illetve a szerződés tárgyát, az áru jellegzetességeit. 1. A címzett: ZAO „IGRISTIE VINA” A vevő egy nagy múltú szentpétervári pezsgőgyár, név szerint ZAO „IGRISTIE VINA". A ZAO „IGRISTIE VINA” az egyik legrégibb működő italgyár Szentpéterváron és sok fajta italt gyártott működése során. Az üzemet 1876-ban alapították, a Néva folyó bal partján, meglehetősen előkelő helyen. Kezdetben sörfőzdének épült többnyire német tulajdonosok által. A gyár szépen fejlődött, növelte eladásait és termelését. Többszöri tulajdonosváltás és névcsere után 1893-ban a Novaya Bavaria-ra keresztelték át az üzemet. A Novaya Bavaria sörfőzdének a XX. század elején már 900 dolgózója (ebből 50 sörfőző mesterember), saját papja, orvosa és mozija volt, és az Oroszország összes nagy városában értékesítették termékeiket.
Ebben az állapotban, a termelési tevékenységének csúcsán, az AO Novaya Bavariát államosította a Munkás Párt Pétervári Tanácsa 1919, november14-én. Az üzem gyakorlatilag nem módosított a termelési skálán, de az eladások és a bevétel drasztikusan lecsökkent, mivel a politikai körülmények ez időben nem kedveztek az alkohol termékeket gyártó vállalkozások gazdasági fejlődésének.
8
1925-ben Novaya Bavaria folyamatosan megváltoztatta termék skáláját, hogy a gazdasági krízist túlélje. 1931 óta, a sörfőzde nem termelt sört, átnevezték, és az állam elsődleges ásványvíz és kvasz gyára lett. Később, amikor felmerült, hogy egy új pezsgőgyár nyíljon Leningrádban, erre az üzemre esett a választás, köszönhetően a jó állapotban megőrzött termelő berendezéseinek, az ideális telephelynek és a hatalmas pincéinek. A gyár termelőeszközeinek újra felszerelése hamar megtörtént. Már 1947-ben a Leningrád Állami Pezsgő és Bor Szövetkezet elkészítette az első termékeit, amelyek a Szovétszkoje pezsgő és különböző borok illetve konyak termékekből állt. Az eredeti kapacitása a borászatnak 1,5 millió palack/év volt. Azonban az új technológia bevezetésével 5 millió palackra nőtt a kibocsátás a 60-as évek elejére. 1963-ban megnövelték a csendes borok termék skáláját. A borászat száraz, félszáraz és édes borokat kezdett készíteni. A szövetkezetet 1992. október 1.-én privatizálták és a ZAO „IGRISTIE VINA” részvénytársasággá alakult át, ami rövid időn belül számos jelentős változást hozott: új technikai felszerelés
a
termelési
berendezéseknél,
néhány
épület
rendbehozatala.
Jelenleg, a borászat a legmodernebb berendezésekkel van ellátva. Olasz palackozó sorok, automatikus címkéző gépek, és zárjegy ellátó gépek. A cég fejlődik az új technológia bevezetésével és a termék skála szélesítésével. Ma, a ZAO „IGRISTIE VINA” a pezsgőgyártásban vezető pozíciót tölt be Szentpéterváron, valamint az egész ország észak-nyugati régiójában. Az üzem minden évben növeli a termelését. A cég termékeivel betört a külföldi piacokra, és exportál pezsgőt Nagy-Brittaniába, Németországba és Svédországba is. Mint a legnagyobb pezsgőgyár Szentpéterváron, jó reputációval rendelkezik és megvan minden előfeltétele a jövőbeni fejlődéséhez. (A szentpétervári pezsgőgyár weblapja) A gyár 20 millió palack pezsgőt gyárt és körülbelül 16 millió liter pezsgőalapbort használ fel éves szinten. Ennek nagy részét Moldovából szerzi be, ahol két nagy kihelyezett feldolgozó üzeme van. Ezen kívül fontos beszállítói még Argentína, Spanyolország, Franciaország és Magyarország az említett sorrendben. A legfontosabb versenytényező az ár, amely a bor előállítási költsége 9
illetve a szőlőtermésátlag függvénye, továbbá az adott ország exportorientáltságától és exporttámogatási lehetőségeitől függ. A ZAO „IGRISTIE VINA” 1997 óta az idén negyedik alkalommal vásárol Magyarországról pezsgőalapnak való bort. 1997-ben a rossz moldovai időjárás miatt, nagy termés kiesés jelentkezett a gyárnak, akkor tájt még szinte kizárólag Moldovából importálták a pezsgőalapbort, ezért új piacok felé kellett fordulniuk. 1997-ben majdnem 6 millió liter bort vásároltak fel DAF Záhony paritással, és vagonokban fuvaroztak el Oroszországba. Majd 1998-1999-ben 10-12 ezer hektólitert. Aztán sokáig szünet volt, melynek egyik fő oka az 1999. augusztusában bekövetkezett orosz pénzügyi válság. De 2002-ben visszatértek, mert akkor a Magyar állam támogatásban részesítette a borexportot: 26 Ft/ literenkénti mértékben. A mostani bor vásárlása a negyedik alkalom. 2. A feladók A vizsgált ügyletben két magyar feladó van, a cégvezető kérésére fiktív neveket használok egyik az X Kft, Gyöngyöstarján, a másik az Y Rt, Izsák. A 2 cég rövid bemutatása: 2.1. X Kft A Mátraaljai borvidék központjában fekvő Gyöngyöstarjánban végzi termelő tevékenységét és állítja elő borait a családi vállalkozásként működő X Kft. A privát borgazdaságot két borász szakmérnök irányítja. A két fiatal jól képzett szakember kiváló borász, mind a hagyományos, mind pedig a korszerű technológia ismerője és alkalmazója. A Kft a bor előállításához szükséges alapanyagot a 30 hektár saját művelésű szőlőültetvényéről biztosítja, illetve a borvidék termelői integrációja révén vásárolja fel szőlő formájában. Egy szüreti szezon alatt 4-5000 tonna szőlő kerül feldolgozásra. A szőlő feldolgozását korszerű
gépek,
ellenőrző
és
szabályozó
rendszerek
segítik.
Feldolgozás után az erjesztés, készítés, érlelés és tárolás három híres pincében történik, a történelmi hangulatú több mint 700 éves fajzatpusztai pincében, és Közép-Európa leghosszabb egyeneságú (542 m) pincéjével rendelkező a Haller Zsigmondról elnevezett pincészetben, valamint a vele
10
szomszédos Adorján pincében. A fehér borok készítése úgynevezett reduktív technológiával történik, hűtött irányított erjesztéssel. A vörös borok modern berendezésekkel, és hagyományos eljárással készülnek. A bor egy része krómacél tartályokban, más része tölgyfahordókban érik. A három pince tárolókapacitása összesen 10.000 hl vörös bor, 40.000 hl fehérbor. 2.2. Y RT Az Y Rt Izsákon, Budapesttől 100 km-re délre fekszik, a Kiskunsági borvidék kellős közepén. Izsák térsége hagyományosan pezsgőalapbort adó területnek számít. A pezsgőgyár telephelye nagyszerű helyen van infrastrukturális és logisztikai szempontból, mivel közel van a fontos közutakhoz és a vasúti csomópontokhoz. A gyár az 52-es út mellett van 20 kilométerre Kecskeméttől és az M5-ös autópályától, és rendelkezik saját vasúti iparvágánnyal. A jogi elődje megalakulása óta, az Y Rt ugyanazon a helyszínen működik. Az Rt a bor és a pezsgő előállításához szükséges alapanyagot a környéken levő több mint 150 hektár termelői művelésű szőlőültetvényéről biztosítja, amelyet a termelői integrációja révén vásárolja fel szőlő formájában. Egy szüreti szezon alatt 100 – 120 ezer tonna szőlőt tud feldolgozni. A cégnél használt bortermelési, illetve borpalackozási technológia nem környezetszennyező. Így a szennyvíz nem tartalmaz semmilyen a környezetre veszélyes anyagot. Az alap borok modern szőlő feldolgozó berendezésekkel, és reduktív eljárással készülnek, ami a pezsgő készítéshez nélkülözhetetlen követelmény. A borok egy kisebb részét (kb.20000 hl) a hagyományos vasbeton tároló tartályokban, a többit pedig kóracél és zománcozott tartályokban tárolják. A pince teljes tárolókapacitása összesen 160.000 hl bor. A palackozó üzem két palackozógépsorból áll, ami éves szinten 8-10 millió palack bor, és 6-8 millió palack pezsgő előállítását teszi lehetővé. Az elmúlt években jelentős belföldi és export piac vesztése jelentkezett az izsáki pezsgőgyárnak, ami arra kényszeríttette a céget, hogy 2005. tavaszán megváljon egy sor befutott kereskedelmi márkanévtől. Ezzel még nehezebb helyzetbe hozta magát. Ezért a szüret elején, kénytelen volt értékesíteni a fölöslegessé vált pezsgőalap bor készleteit az orosz vevőnek, hogy valamelyest enyhítsen a pénzügyi helyzetén.
11
Mind két cég piac hiánnyal küszködik, a 2004-es évjáratú bőséges szőlőtermésből származó bor a 2005-ös szüret idején még mindig a pincéikben állt. A borászati cégek egyre nehezebben tudják finanszírozni a felhalmozódott bor készletüket, továbbá szükségük van tároló térre, hogy a következő termést el tudják helyezni a tartályokban. E miatt szinte önköltségi áron, és a vevő néha egyoldalú feltételeinek elfogadásával kényszerültek megkötni a szállítási szerződéseket. 3. A szállítmányozó: Vinumex Kft A Vinumex Kft 1995-óta működik családi vállalkozásként. Fő tevékenysége a magyar bor exportra érékesítésének megszervezése a különböző volt szovjet utódállamokba (elsősorban Oroszországba). A cég tulajdonosai, kiterjedt nyelvtudással (orosz, magyar, román, angol), széles körű üzletfél kapcsolatokkal és piaci ismeretekkel rendelkeznek a borászati szakmában, mint Magyarországon, mint a keleti piacokon. A vállalkozás szolgáltatásait számos magyar és keleti üzletfél folyamatosan igénybe veszi. Ezen szolgáltatások közé tartozik: a piackutatás, potenciális beszállítók, illetve vevők kutatása, borok minősítése, közvetítői kereskedelem, tolmácsolás, tárgyalások megszervezése, szerződések létrehozása és az áru továbbításának megszervezése: szállítmányozás is. Saját fuvarozó eszközzel azonban nem rendelkezik a cég, ezért szigorúan csak mint szállítmányozó és nem mint fuvarozó tevékenykedik. A Vinumex Kft, szentpétervári vevővel való kapcsolata több éves múltra tekint vissza, amely több sikeres üzlet bonyolítását is eredményezte. A két cég szinte napi kapcsolatban áll egymással, melynek során tájékoztatják egymást a borértékesítési lehetőségekről. Az idén augusztus második felében az egyik ilyen információcsere alkalmával kiderült, hogy a vevő szükségleteit a magyar borpiacról is ki lehet elégíteni. A Vinumex cég szóbeli megbízást kapott, hogy keressen nagy mennyiségű magyar származású pezsgőalap bort, meghatározott minőségben és áron. 4. Az áru Az áru helyes megnevezése, ami a szerződésben, CMR-en illetve minden hivatalos okmányon szerepel a következő: száraz asztali fehér szőlőbor pezsgőalapnak, angolul: CRUDE DRY TABLE WHITE GRAPE WINE MATERIAL. A szóban forgó mennyiség 3 millió liter, 2 millió liter Izsákról és 1 millió liter Gyöngyöstarjánról. A pezsgőalap bor fajtái a következők: Rajnai rizling, Olaszrizling, Chardonnay, Leányka, Rizlingszilváni, Sauvignon Blanc, Szürkebarát és
12
Tramini. Izsákon 3 db 5000 hl-es egy 3000 hl-es, és egy 2000 hl-es tartályban van az elszállításra váró bor. Míg Gyöngyöstarjánon egy 3000 hl-es és több 1500 és 1000 hl-es tartályban tárolják a bort. Egy tartály nem maradhat darabban több mint egy hétig, mert az a bor minőség romlásához vezethet, ezért egy tartálynyi mennyiség elfuvarozását ha nem is 1 napra, de lehetőleg kevesebb mint 7 napra kell ütemezni. Így például 13 tartálykocsi kell ahhoz (kocsinként kb. 23000 litert fuvarozható), hogy egy 3000 hl-es tartályt egy héten belül kiürítsenek, így naponta 2-3 kocsit kell ütemezni. 4.1 A bor, fuvarozás technikai szempontból A termék jellemzői meghatározóak az egész logisztikai folyamatra nézve, behatárolja a fuvareszköz választását. Fontos tudnunk, hogy az áru értéke fajsúlyához képest csekély (0,26 euró cent = 65Ft/liter). Ezt hívják értéksűrűségnek, tehát a termék értékének a termék tömegéhez viszonyított arányát. Az értéksűrűség szoros összefüggésben van a logisztikai költségekkel és így hatással van a teljes logisztikai folyamatra. Mint látjuk a bor alacsony értéksűrűségű termék, így a szállítási költségek nagyobb szerepet kapnak, nem ajánlatos több mint 30 Ft/liternek lennie, mivel ez így is hatalmas teher az árura nézve: értékének 50 %-a a fuvarozási költség. Tehát a gazdaságosság érdekében törekedni kell a lehető legolcsóbb megoldásra. A csomagolásnak meg kell védenie az árut a mechanikai, kémiai, időjárási, biológiai hatásoktól, ennek megfelelően csak csíramentes, szagmentes, fertőzés mentes, kifogástalan higéniával rendelkező fuvareszközben továbbítható. Csak élelmiszer fuvarozására alkalmas, saválló vagy zománcozott, illetve speciális műanyag tartályokban lehet fuvarozni a bort. A borral érintkező felület nem lehet vas vagy alumínium. A bor számára az ideális hőmérséklet 10-12 0C fok, ezért nyáron és télen hőszigetelt tartályokban célszerű ezt az árut fuvarozni. Az oxidációs folyamat kiküszöbölése végett csak tele tartályokkal érdemes fuvarozni, hogy a bor ne érintkezzen nagy felületen a levegővel. Közlekedés biztonság szempontjából is célszerű tele tartályokkal fuvaroztatni az ilyen típusú folyékony árut. A többszöri átfejtés a bor minőségromlásához vezethet: illatanyagából és frissességéből veszíthet a bor, ezért célszerű a közvetlen, háztól házig fuvarozás megvalósításával eljuttatni a bort a vevőhöz. Továbbá számolni kell a fejtési veszteséggel: csöpög, tartályban, szivattyúban marad bizonyos mennyiség, illetve szállítási veszteséggel: dézsmálás kockázata, minta stb. 13
4.2 Jövedéki adó kérdése A bor jövedéki termék kategóriába tartozik Magyarországon. A borra kiszabott jövedéki adó mértéke 8 Ft/liter. Azonban a jövedéki adót jelen esetben nem kell megfizetni, mivel jövedéki adómentességet élvez az EU-n kívüli országba irányuló bor export. A jelenleg érvényben lévő jövedéki törvény szerint, adminisztratív kísérőokmánnyal kell igazolni azt, hogy a bor elhagyta az országot és az Európai Unión kívülre lett továbbítva. Erről az okmányról bővebben az Okmányolás fejezetben lesz szó. Az exportáló és kereskedelmi tevékenységet folytató jövedéki engedélyes kereskedő az exporttevékenységéről külön nyilvántartást köteles folyamatosan vezetni, amely tartalmazza az exportált termék megnevezését és mennyiségét, az exportszámla számát, a vámokmány megnevezését és azonosító számát, a külföldi vevő és a rendeltetési ország megjelölését, a vámhivatal által végzett kiviteli ellenőrzés, valamint a vámhatáron való kiléptetés időpontját. Amennyiben ezek az okmányok hiányoznak, vagy nem megfelelően lettek kitöltve, akkor az APEH kötelezheti a feladót, hogy a bor jövedéki adóját (8 Ft/liter) haladéktalanul kifizesse a magyar államnak.
II. Az áru fuvarozására vonatkozó lehetőségek megvizsgálása Dolgozatom fő témája a fuvarozási feladat és a lehetséges gyakorlati megoldások elemzése. Az egyik eladó CPT Szentpétervár paritással kötötte a szerződést, így magára vállalta az áru eljuttatásának megszervezését, költségeit és felelősségét a vevő szentpétervári telephelyéig. Ezt egyrészt abból a megfontolásból tette, hogy a vevő kedvében járjon el, másrészt pedig abban a reményben, hogy a fuvarozás költségein spórolhat, amennyiben olcsóbban tud fuvarozni, mint az addig megszokott fuvarozási móddal: vasúton tartálykocsikkal Ukrajnán keresztül. Az eladó ezt vállalta annak ellenére, hogy nem rendelkezett megfelelő szállítmányozási tapasztalattal. Ezt a megoldást részletesebben fogjuk tárgyalni a múltbeli hasonló fuvarozások megvizsgálása fejezetben. Amennyiben az eladó abban a helyzetben van, hogy saját logisztikai menedzsmentjén és/vagy a bekapcsolt szolgáltatókon keresztül a logisztikai folyamat lebonyolítását kedvező minőségben és költségszinten tudja megvalósítani, mindenképp célszerű exportban a távoli paritáspontot jelentő adásvételi klauzulában megállapodni. Már a szerződést megelőző tárgyalásokon döntő lehet a leszállítás minőségére tett ajánlat az eladó részéről. Azonos termékár
14
mellett a jobb minőségű és kedvező árfekvésű logisztikai szolgáltatási ajánlat befolyásolja a vevő választását. Így a távoli paritáspontú üzletkötéseknél árnyereség is keletkezhet. Az exportkötések döntő többsége azonban közeli paritáspontú. A szakértők átlag 70 % körüli részarányt említenek. A másik eladó pedig FCA Izsák paritással kötötte a szerződést, a nemzetközi fuvarozásban való tapasztalat hiányára és a szürettel való elfoglaltságaira hivatkozva. Végeredményben az ügyletben érdekelt cégek úgy döntöttek, hogy a Vinumex Kft közreműködésével bonyolítják le ezt a fuvarozási feladatot. 1. Az alkalmas fuvarozási eszközök, fuvarozási ágazatok számbavétele Összesen öt különböző gyakorlati megoldást vizsgálunk meg, ezek a következők: vasúton tartály vagonokban, közúton tartály kocsikkal, légi úton, valamint kombinált fuvarozással: flexitankkal, konténerben, illetve közúton és tankhajóval történő továbbítás. Kezdjük is sorban: 1.1. Vasúton tartály vagonokban Ebben az esetben Záhony határig tartálykocsikban viszik az árut, majd ott átrakodnak széles nyomtávú tartály vagonokba, amelyek onnan a címzett telephelyéig mennek UkrajnaOroszország útvonalon. Nagy előnye ennek a módozatnak, hogy egy vonat el tud vinni akár 500 ezer liter bort egyszerre, így elméletileg gazdaságos megoldást nyújt a tömegáru elszállítására. Továbbá mérséklődnek az időjárási, forgalmi kockázatok, a közúti fuvarozáshoz képest. Az okmányolás és vám eljárás költségeit is jelentősen lecsökkentjük azáltal, hogy egyszerre megy ekkora mennyiség, illetve jelentős időt takarítunk meg vele. Azonban az utóbbi években a vasúti fuvarozás jelentős mértékben drágult, majdnem a másfélszeresére emelkedett a 3 évvel ezelőttihez képest, legfőképpen Ukrajnában. Ennek több oka is van, de talán a legfontosabb az, hogy az ukránok nagyon is tisztában vannak tranzit ország szerepükkel az EU és Oroszország közötti kereskedelemben, és ki is használják ezt a lehetőséget. Emiatt a többi fuvarozási ágazat árban hasonló vagy olcsóbb megoldást is jelenthet. Egy másik fontos hátránya még a vasútnak, hogy az iparvágányokkal rendelkező cégek kivételével, nem biztosítható a háztól-házig fuvarozás, és a közúti fel- és elfuvarozásból adódóan átrakási többlet jelentkezik. Meg kell jegyezni, hogy az egykori Szovjetunióval folytatott kereskedelmünk szárazföldi viszonylatban –néhány ezer tonna közúti árutól eltekintve – vasúton bonyolódott le, tehát nagy hagyománya van a vasúti fuvarozásnak a FÁK országaiba.
15
A szovjetunió területén széles nyomtávú a vasút (1520 mm), míg Magyarországon normál nyomtávú 1435 mm-es vasút van. Ezért nyomtávváltós forgalomról beszélünk, ami technikailag megvalósítható áru átrakásával a magyar vagy az ukrán oldalon az erre szakosodott cégek telephelyein, illetve tengelycserével történő továbbítással. (Nikischer József (2002)). 1.2. Közúton tartálykocsikkal A közúti fuvarozás előnye a háztól házig való fuvarozás, az áru nyomon követésének lehetősége (mobiltelefonnal ellátott a sofőr), viszonylagos gyorsaság és versenyképes ár. Azonban sok hátránya is van, amiért nem ajánlatos nagy mennyiséget nagy távolságra közúton fuvarozni. Extra költségek a vasúthoz képest: sofőr vízumának díja, közúti engedély, TIR Carnet, út használati díjak stb. Mégis gazdaságosabb ma közúton fuvarozni az előzetes kalkulációk szerint, mint vasúton, feltéve, hogy egyszerre több, legalább 5 kocsi megy, és képesek 1 hét alatt megtenni egy fordulót. Amennyiben 10 tartálykocsi indítható lenne egyszerre, akkor flottaként kezelnék a határátlépésnél és a rendeltetési ország vámkezelésnél, ami jelentősen felgyorsítaná a folyamatot. Ennek azonban több akadálya van. Rövid idő alatt képtelenség 10-20 tartálykocsit találni erre a feladatra, mivel azok már le vannak foglalva a meglévő belföldi és külföldi állandó ügyfelek megbízásainak teljesítésével. Továbbá időjárástól, határforgalomtól és egyéb kockázatoktól függően, az oda-vissza út hossza akár 1-4 nappal tovább is tarthat, és az így már veszteséges is lehet. Az AETR előírásai szerint a vezetési idő egy munkanap alatt legfeljebb 9 óra lehet, ezért ez is hosszabbíthatja a menetidőt. A váltó sofőrrel való fuvarozás pedig plusz költségeket jelentene, ami nem kompenzálja az idő megtakarítást. A közúti fuvarozásért maximum 3200 eurót = 800 000 Ft-ot fizet az eladó, ami 14 cent/liter. 1.3. Kombinált fuvarozás flexitankkal, konténerben Ebben az esetben egyszer használatos ruganyos műanyag tartályba, úgy nevezett flexitankba töltik a bort, melyet előzőleg egy ISO szabvány 20’-as konténer belsejében rögzítettek. Egy ilyen felfújható tartály kapacitása maximum 24000 liter lehet. A nagy előnye az egyszer használatos flexitanknak, hogy az könnyen eltávolítható a normál konténerből miután a bort lefejtették, így azt a konténert felhasználhatják bármilyen árufajta fuvarozására, nem úgy mint egy merevfalú tank konténer esetében. Mint tudjuk a konténer intermodális modul, így háztól házig megy az áru
16
egy
tartályban,
és
ezért
nem
kell
számolni
a
dupla
átfejtéssel.
Ez a berendezés egy párna típusú tartály egy 20 lábas száraz konténerben, általában 21000-25000 liter befogadóképességgel, ami egy nylon/poliuretán összetételű anyagból (hőre lágyuló műanyag) vagy gumiból (ruganyos műanyag) készül. Vannak eldobható, egyszer használatos fajtái a hőre lágyuló tartálynak, de általában nagymértékben úja használják őket. Noha moshatóak a tartályok, a szakszerviz erősen ajánlott. A flexitank ajánlott az olyan termékek esetében, melyek érzékenyek a levegővel való érintkezésre, mint például a bor, és hosszú
utakra,
fuvarköltségek
ahol jelentős
az
alacsonyabb megtakarítást
jelentenek. Flexitank előnyei: •
Háztól házig szállítás, megbontatlan egységben
•
Nincs szükség közbenső tároló eszközre
•
Folyamatos szállítás biztosítása 17
•
Elérhető távoli, elzárt helyeken is
•
Alacsony kihelyezési költség
•
Gyorsan kiszállítható légi fuvarral, amennyiben szükséges
•
Higiénikus, tiszta megoldás
•
Nem merül fel a szennyeződés kockázata, az áruvédelem biztosított
•
Nincs légtér, minden levegő ki van rekesztve
•
A flexitank alacsony súlyánál fogva, magasabb hasznos teher/konténer fuvarozást biztosít
•
A magasabb hasznos teher kihasználás, alacsonyabb fuvardíjakat jelent, mint más fuvarozási mód esetében
•
Nem kell fizetni fekbért a flexitankért csak a konténerért
•
Nem szükséges visszfuvar
•
Gyorsabb töltés a tankkonténerhez viszonyítva
Flexitank hátrányai: •
Az üres konténerek tárolása, fuvarozása
•
Több előkészület szükséges hozzá, mint egy tartálykonténer, vagy tartálykocsi esetén.
(A flexitank előnyei/hátrányai - internet cím) Mivel a flexitankot egy 20 lábas konténerben helyezik el, ezért nézzük meg mi is a konténeres fuvarozás lényege: A konténer forradalmasította mind a csomagolást, mind az árutovábbítás során az árukezelést. Egyrészt az áruk rögzítésére és védelmére szolgálnak a fuvarozás tartama alatt, másrészt alkalmasak a gépesített árumozgatáshoz kialakított egységrakományok képzésére. A nemzetközi logisztikai folyamatokban az ún. transzkonténerek használatosak. Ezek is standardizált méretűek. Három jellemző alaptípusuk van: a 20, a 30 és a 40 lábas konténer (1 láb = 30,48 cm). Az egy konténeregység (1 TEU=Twenty Feet Equivalent Unit) egy 20’-as konténernek felel meg. A konténerterminálok és depók kapacitását és forgalmát TEU-ban szokták feltüntetni. A különböző transzkonténerek szélességi méretei megegyeznek, 8 láb, azaz kb. 2,4 m. Magasságuk is általában ennyi. Anyaguk különböző, de bármiből készültek is, szilárdságukat az erős acélváz biztosítja. A konténerek fuvarozására speciális fuvarozóeszközöket is kialakítottak (pl. konténerszállító hajók, vasúti konténerszerelvények stb.). (Halászné Sipos Erzsébet, (1998); Potocska János, (1998)) A konténeres fuvarozás valamennyi közlekedési alágazattal megvalósítható. A helyi, körzeti szállítást rendszerint közúton végzik, a távolsági szállítás pedig vasúton vagy vízi úton történik. 18
A leggyakrabban a közúti/vasúti és a közúti / vasúti és közúti / vasúti / nyílt tengeri kombinációk fordulnak elő. A légi áruszállításban általában nem alkalmazhatók a földi szállításnál használt konténerek, ezért a repülőtéri átrakóhelyeken az áruk átrakására van szükség. A vasúti szállítás esetén a konténerek belföldi forgalmát vagy maga a vasúttársaság szervezi (mint Magyarországon a MÁV), vagy külön erre szakosodott vállalat. Az utóbbiak a nemzetközi konténerforgalmat lebonyolító Intercontainer Társaság ügynökeiként tevékenykednek. A konténerek szállítójárművei: Vasúti fuvarozás: Az általános rendeltetésű vasúti kocsik közül az alacsony oldalfalú pőrekocsik, vagy a normál pőrekocsik használhatók. A konténerszállító vasúti kocsik kétféle kivitelben készülhetnek: 1. zárt konténervonatokhoz könnyűszerkezetű különleges vasúti kocsik, amelyek a konténerterminálok között, rendezés nélkül közlekednek 2. normál tehervagonokhoz olyan lökéscsillapító berendezéssel ellátott vasúti kocsik, amelyek a konténerre 2g-nél nagyobb lassulást nem adnak át sem a kocsitovábbítás, sem a rendezés során Közúti fuvarozás: Egyaránt használhatók a normál rakfelületű és a speciális alvázszerkezetű közúti járművek is. A konténereket az alvázához kell kapcsolni, forgóreteszek alkalmazásával. A konténerek közúti szállítására legjobban a nyerges szerelvények, egy-, két- és háromtengelyű változatai alkalmazhatók. Követelmény, hogy a pótkocsikat könnyen el lehessen választani a nyergesvontatótól. Tengerhajózás: A tengeri hajózás konténerszállító járművei 100-5000 TEU befogadóképességek. A rakodási technológia szempontjából a konténerszállító hajók: •
Függőleges rakodási rendszerűek
•
Vízszintes rakodási rendszerűek
•
Függőleges és vízszintes rakodást kombináló rendszerűek lehetnek.
A konténerek rakodása A konténerek szállításához kapcsolódó rakodási, mozgatási feladatok:
19
a) konténerterminálokon: •
konténerek közvetlen átrakása a különböző közlekedési alágazatok szállítójárművei között
•
közvetett átrakás esetén a konténerek tárolótérre helyezése
•
konténerek átcsoportosítása a tároló téren
b) a fuvaroztatók telephelyein: •
konténerek le-, illetve felrakása a járművekre
•
tárolótéri konténermozgatás
A konténermozgató, -rakodó gépek közös sajátossága, hogy önműködő konténermegfogó keretekkel (szpéderekkel) vannak ellátva. A termináli átrakási feladatok megoldására általában sínpályához kötött konténerbakdarukat, teleszkópgémes mobil rakodógépeket vagy egyéb speciális konténerrakodó gépeket használnak. A
fuvarozók
telephelyein
felmerülő
rakodási
feladatokat célszerűen elláthatják a konténerek be-, illetve kiszállítását végző oldalrakodó berendezéssel ellátott gépkocsik. A kikötőkben a vízszintes rakodási rendszerű hajókba a konténereket
általában
a
farrészen,
esetleg
az
orrszerkezetben, illetve a hajók oldalán kialakított rakodónyílásokon át lehet berakni. Az ACTS-rendszer (Abroll-Container Transportsystem): A nagykonténerek rakodását általában emeléses módszerrel végzik. Kivételt képez az ACTS rendszer, amelynél gördítéses módszerrel rakják át a konténereket. Speciális, görgőkkel ellátott konténerek a tehergépkocsikról a vasúti járművekre tolhatók. A vasúti jármű olyan pőrekocsi, amelyeknek rakfelületére 3 sínpárt illesztenek. A sínpárok a kocsi hossztengelyétől mért 30o-ban kifordíthatók. Ugyancsak sínpár helyezkedik el a közúti járművökön is.
20
1.4. Tankhajóval Mint tudjuk a vízi szállítás a legolcsóbb variáció különösképpen a tömegáruk esetében, így érdemes megvizsgálni ezt a kérdést is, annak ellenére, hogy Magyarországnak nincs tengeri kikötője, és a cél állomás is Európában van, nem pedig tengerentúlon, mely esetben majdnem egyértelmű lenne ennek a variációnak a választása. Az elhajózási kikötő lehet Hamburg, Antwerpen, Bremerhaven vagy Amszterdam. Mi egy amszterdami kikötővel vettük fel a kapcsolatot, így ezt a lehetőséget vizsgáljuk. Közúton tartálykocsikban viszik az árut Amszterdamig, majd ott lefejtik a tankhajóba, ami különböző méretű lehet: 3 millió literes lett volna először az ideális, de az ilyen nagyméretű hajót nem engedik be Szent-Pétervárra, csak Vyborgba, így célszerűbbnek tűnt az 500 ezer literes kapacitású kisebb tankhajóval való fuvarozást megvizsgálni. Továbbá fontos tudni, hogy a Balti tenger északi része novembertől már bármikor befagyhat, illetve erős szél van, ezért gyakran lezárják a téli időre a tengeri kereskedelmet, így itt is rendkívül rövid idő alatt kellene lebonyolítani az egész fuvarozást, hogy még a tél előtt megérkezzen az egész mennyiség. Bővebben az orosz kikötőkről az útvonal tervezésnél lesz szó. 1.5. Légi fuvarozás Talán furcsának, esetleg képtelennek tűnhet első hallásra ez a variáció, pedig nem az. Tudom, azt mondják, hogy a légi fuvarozás a legdrágább és elsősorban nagy távolságra kis tömegű érték küldemények esetében javasolt. Ezzel szemben mi nagy tömegű árut akarunk fuvarozni, nem túlságosan messzire. Mégis a légi úton történő fuvarozás is szóba jöhet, és nem drágább mint a közúti megoldás, ráadásul gyorsabb annál, kevesebb
kockázattal
jár,
és
nagyobb
mennyiséget el tud vinni: egyszerre 160 tonnát. A
repülőgépgyártó
cégek
olyan
speciális
repülőgépeket, ún. „cargo” gépeket fejlesztettek ki, amelyek 8 db az ISO szabványnak megfelelő 20’-os konténer befogadó kapacitással rendelkeznek. A légi konténerek formája idomul a fuvareszköz belső kialakításához, méreteihez. Elnevezésük ULD (Unit Load Device), ez látható a jobboldali képen. Rakodásukat, továbbításuk
21
görgősorok segítségével végzik. A legfőbb probléma itt, hogy sem a címzett, sem a feladó nem igazán ismeri ezt a megoldást, és nem igazán hajlanak felé, esetleg nincs megfelelő kapcsolatuk kiépítve a repülőtéri vámhatóságokkal. 1.6. Az ajánlatok összehasonlítása a különböző fuvarozási módok esetén A mellékletben található 1. táblázatban, a különböző fuvarozási ajánlatokat hasonlítom össze, a hely szűke miatt nincs módom, hogy részletesen tárgyaljam minden egyes cég esetében a feltételeket a táblázatban, de a legfontosabb jellemzőket, így a fuvardíjat, kocsinként, illetve 1 literre vetítve, az ajánlott és a rendelkezésre álló fuvareszközök számát, egyéb fontosnak tartott megjegyzéseket tartalmaz a táblázat. A fuvarozó cégek valós nevei helyett, kitalált nevet használtam a titoktartás végett, de az ajánlatuk valós. A fuvarozó eszközök száma oszlopban az „ajánlott” arra vonatkozik, hogy eredetileg mennyi kocsit tudtak volna rendelkezésünkre állítani az ő ajánlatukban, míg a „rendelkezésre álló”, azt jelenti, hogy végül az adott cégtől mennyi kocsi vett részt a pezsgőalap bor fuvarozásában. Tehát, amennyiben egy fuvarozó céggel nem tudtunk megállapodni, például mert nem versenyképes árat kért, akkor a rendelkezésre álló fuvarozó eszközök száma nullával egyenlő, mivel nem vettük igénybe az adott fuvarozó cég fuvarozó eszközét. 1.6.1. Közúti fuvarozók ajánlatai Mint azt az 1. táblázatból láthatjuk a közúti fuvarozó cégektől kaptuk a legtöbb árajánlatot a fuvarozási rendelkezésre, azonban a teljes mennyiség fuvarozását egy cég sem volt képes önállóan elvállalni, a legtöbb kocsit az F tankers Kft tudta azonnal ráállítani a feladatra, mégpedig három kocsival. Mivel a közúti fuvarozásnál 3200 euróban maximáltuk a fuvarköltséget, ez USD/literben 0,1734-re jön ki, ezért összehasonlítottuk a közúti fuvarozó cég árajánlatát, abból a szempontból, hogy melyek esnek az említett költség határ alá:
22
Ár: USD/liter
Közúti fuvarozók fuvardíj árainak összehasonlítása
0,1734
1. F
ta nk er s 2. Kf L t tra ns 3. F Kf tra t ns 4. a. s. B tr a 5. ns Vi Kf n t Tr an 6. s Kf Ka t m io 7. n Kf H t Tr an 8. s Kf K Tr t an 9. s 10 Kf N .S t Tr ko an m s Kf ar ov t s 11 kij .R ,U A Tr an 12 s, .T C Tr Z an 13 s ,S .K K Tr a n 14 s .J Kf t Tr an s Kf t
0
Fuvarozó cégek
A grafikon alapján a következő cégek jöhetnének szóba: F tankers Kft
0,173 USD/liter
8 kocsi
F trans a.s.
0,173 USD/liter
3 kocsi
B trans Kft
0,173 USD/liter
3 kocsi
Kamion Kft
0,173 USD/liter
6 kocsi
L trans Kft
0,184 USD/liter
4 kocsi
Vin Trans Kft
0,175 USD/liter
4 kocsi
Skomarovskij, UA
0,182 USD/liter
10 kocsi
J Trans Kft
0,175 USD/liter
3 kocsi
Továbbá még elfogadhatóak:
Ezen adatok alapján készült el az első fuvarozási ütemterv, amit majd az 5. pontban látni fogunk. Az EU-ban érvényes szigorú szabályozások miatt, a közúti fuvarozók döntése értelmében 2004.09.20.-a után a berakodásra és a vámkezelésre 4 óra költségmentes idő áll rendelkezésre. A 2005.01.01.-től az állásdíj mentes időszak 3 órára csökkent. A négy óra letelte után 5000 Ft/megkezdett óra állásdíjat számítanak fel. Amennyiben a fuvareszköz nem áll ki a megrendelt
23
időpontra, úgy minden megkezdett félóra késés után plusz egy óra költségmentes berakodási idő illeti meg a berakást végző céget. 1.6.2. Vasúti fuvarozásra kapott ajánlatok A vasút esetében két cégtől kaptunk ajánlatot a Záhony-Szentpétervári szakaszra. A széles nyomtávú vagonokba a berakodás Záhony Portnál történik, és Záhonyig a felfuvarozást belföldön közúton oldják meg. Így a vasúti fuvardíj csak a Záhony-Szentpétervár szakaszra merül fel, erre kaptuk a két ajánlatot: EL s.r.l
0,15 USD/liter
8-12 tartályvagon
PC Ltd
0,153 USD/liter
8-12 tartályvagon
A 8-12 tartályvagon, azt jelenti, hogy egyszerre ennyi vagont tud indítani egy vonattal, és az ajánlott ár is ekkora mennyiség indítása esetén értendő. Egy vonat tehát kb.500 ezer liter kapacitást jelent, így az 1 millió liter bort 2 indítással el lehetne vinni. A megadott vasúti fuvardíj a következő tételeket tartalmazza: − üres tartálykocsik fuvardíja − teli kocsik fuvardíja − határ mellékdíjak − kísérő személyzet útiköltsége − egy hónapi vagonbérlet − futásfelügyelet − vámgarancia − vasúti távirat A vasúti fuvardíjon kívül azonban felmerülnek egyéb költségek: −
Közúti fuvardíj a határig:
−
Átrakás költségei és vámközvetítési díj: 0,015 USD/liter
−
A bérleti idő túllépése esetén:
0,035 USD/liter
25 USD/vagon
Így a fuvarozás összköltsége 0,175 USD/liter az EL s.rl ajánlata esetében, és 0,178 USD/liter a
PC Ltd ajánlatánál. Nyílván az előbbi az előnyösebb ajánlat. 1.6.3. Flexitank konténeres ajánlatok: Három összetevője van a KS Ltd által adott árnak:
24
1. Flexitank vétel ára - 700 USD/ darab (Izsákig szállítva) 2. Egy 20 lábas konténernek flexitankkal a fuvarköltségei Izsáktól – Bremenhaven elhajózási kikőtő – Szentpétervár érkezési kikötőig : 1640 euro ≈ 1968 amerikai dollár 3. Termináli kezelési költségek és kikötői díjak Szentpéterváron 236 USD Így a következő kalkulációval megkaphatjuk, hogy mennyi a fuvarköltség: 1 darab: flexitank beszerzésének költsége: 20' lábas konténer fuvardíja kikötői költségek Összesen:
83 fuvarra:
700 USD 1 968 USD 236 USD 2 904 USD
58100 USD 163344 USD 19588 USD 241 032 USD
Attól függően, hogy egy flexitankba hány litert tölthető, váltózó lehet az USD/literben számolt fuvarköltség, a legkedvezőbb esetben 24000 liter, ekkor 2904/24000= 0,12 USD/liter, de a legrosszabb esetben is 22000 liter belefér, és ekkor 0,132 USD/literre jön ki az ár, ami még így is nagyon versenyképes. A Trans O esetében: 3370 EUR (4070 USD) egy konténer fuvarköltsége Izsáktól Szentpétervárig, ami az alábbiakat tartalmazza: ¾ Új flexitank és kiegészítői ¾ Helyi ügynök koordinálása a feladásnál ¾ Konténer előkészítés/Flexitank beágyazása a konténerbe ¾ Vasúti szállítás Bremerhaven elhajózási kikötőig ¾ Tengeri fuvardíj Bremerhaventől Szent Pétervárig ¾
Termináli kezelési költségek az elhajózási kikőtőben, B/L kiállítása
Az ár nem tartalmazza a termináli kezelési költségeket a rendeltetési kikötőben, és a rendeltetési kikötőtől a címzett telephelyéig való fuvarozás, és a vámkezelés költségeit. Első ránézésre is sokkal kedvezőtlenebbnek tűnik a Trans O ajánlata az előzőnél, ezért ezt az ajánlatot elutasítjuk. A Masped-Sch ajánlata Izsák – CFR Szentpétervár útvonalra: 1720, - EUR/ 20’ konténer - 24 tonna összsúllyal (ebből az üres konténer önsúlya 2,5 tonna), maximum berakható súly 20 tonna. A fenti díj tartalmazza:
az üres konténer kezelési költségeit budapesti depón, felszabadítási költségét,
az üres konténer közúti fuvarozását berakóhelyre és a rakott konténer még aznapi
25
visszaszállítását Budapestre,
a rakott konténer vasúti futását BILK Bp.ről az elhajózási kikötőbe, az elhajózási kikötői költségeket
tengeri fuvardíjat, a jelenleg érvényes pótlékokkal
ISPS, kiszállítás
szállítmányozói jutalékot
EU vámkiléptetést, feltéve, hogy az EV okmány olvasható példányát a berakás után faxon időben kézhez kapják.
Nem tartalmazza azonban a kikötői vámeléállítást: + 130 EUR/konténer, a B/L kiállításának költségét: + 40 EUR/konténer, a flexikonténer beszerzésének árát: 700 USD. Összegezve 3000 USD-re jön ki az ő ajánlatuk. 1.6.4. Árajánlat tankhajóval való fuvarozásra: A WTR-től (amszterdami kikötő) kapott ajánlat szerint: A 25000-30000 hl alapján, a tartálykocsik lefejtése, és tárolása kikötői tárolótartályokba, maximum 30 napig: 0,75 EUR/hl, a tankhajó töltésének költsége: 0,30 EUR/hl, a mérlegelési díj kocsinként (kb. 24000 liter) 10 EUR. Naponta 6-7 kocsit tudnak fogadni hétfőtől csütörtökig, és 3-at pénteken délig. A tengeri fuvardíj: - 25000 hl-es tankhajó esetén 3,35 és 3,40 EUR/hl között, - 30000 hl-es tankhajó esetén 2,85 és 2,90 EUR/hl között van. Számolnunk kell továbbá a kikötőig felmerülő szárazföldi fuvardíjjal: 1700 EUR/kocsi. Valamint az okmány kiállítás költségeivel. Nézzük meg, hogy 1 literre vetítve mennyire jön ki az összes fuvarköltség a fenti adatok alapján: a leggazdaságosabb esetben, ha 3 millió litert szállítunk egyszerre vegyük a tengeri fuvardíjat 2,85 EUR/hl-nek, ez 3,42 USD/hl, vagyis 0,0342 USD/liter. Ehhez hozzáadjuk a kikötői költségeket, ami kb. 1,5 EUR/hl, tehát 0,018 USD/liter, a felfuvarozás költségeit: 0,082 USD/liter, akkor a végösszeg 0,134 USD/liter. A legkedvezőtlenebb tengeri fuvardíjjal számítva, ami 3,40 EUR/hl, vagyis 0,0408 USD/liter, a fuvarköltség 0,141 USD/liter.
26
1.6.5. A légi fuvarozásra kapott ajánlat A Q trans ajánlata alapján: 0,12 EUR/liter a légi fuvardíj. A megadott fuvardíj a következő tételeket tartalmazza: − A felfuvarozás fuvardíja a feladó telephelyétől a reptérig − A légi fuvardíj − A légi szállítóeszköz bérleti díja − határ mellékdíjak − kísérő személyzet útiköltsége (pl. pilóta munkabére) − fuvar felügyelet − vámgarancia − vámkezelés és okmány kitöltés A légi fuvardíj azonban nem tartalmazza a következő három költséget (amelyek a vevőt terhelnék): −
A rendeltetési repülőtéren felmerülő összes költséget
−
A légi tartályból a bor kifejtése a közúti tartálykocsikba
−
Az utófuvarozás díja a repülőtértől a vevő telephelyéig
Így a légi fuvarozás összköltsége a fent felsorolt tételekkel együtt jóval több is lehet, mint az
eredetileg megadott ár. Továbbá ebből az is következik, hogy a Q trans nem a háztól-házig fuvarozás módját ajánlotta. A vevő pedig nem volt hajlandó többlet feladatot vállalni és az ezzel járó plusz költségeket viselni. 1.6.6. Általános összehasonlítás Összegezzük az öt különböző variációt, a felmerülő fuvarköltség, idő, rugalmasság stb. szempontból, az alábbi táblázatban: Ágazat Szolgáltatás Fuvarköltség Gyorsaság Rugalmasság Áruvédelem Fuvareszköz időbeni biztosítása, tervezése
Vasút
Közút
Flexitank
Tankhajó
Légi
2 4 4 2 1
2 2 2 3 4
1 3 2 2 2
1 3 3 3 3
3 1 4 3 2
27
Kulturált ügyfélfogadás
3
3
3
3
2
Megrendelés egyszerűsége
2
2
3
2
3
Komplex szolgáltatás
3
1
2
3
4
1=magas szintű, 2=jó, 3=megfelelő, 4=gyenge A táblázatban szereplő ismérvek nyílván különböző súllyal bírnak, hiszen fontosabb a fuvardíj mértéke, mintsem az ágazat jellemző fuvarozó cégeinek kulturált ügyfélfogadása, mégis hasznos következtetéseket vonhatunk le, ha az ágazatok pontszámait összegezzük, így elméletileg a legkisebb pontszámot elért ágazatot érdemes választani. Az összegzett pontszámok a következők: Vasút - 21
Közút – 19
Flexitank – 18
Tankhajó - 21
Légi – 22
Az összehasonlítás alapján igen rossz eredményt ért el a légi fuvarozás, nem tűnik előnyösebbnek a vasútinál, hiszen eggyel több, 22 pontszáma lett. A legkedvezőbbnek a flexitankkal történő fuvarozás tűnik a maga 18 pontjával, de a közúti fuvarozás is meglehetősen versenyképesnek tűnik a táblázat alapján. A tankhajóval történő továbbítás, sem kedvezőbb a vasútinál, de nem is rosszabb annál. Jelenleg Magyarországon a négy fő ágazat között a mozgatott éves mennyiségek százalékos megoszlása: A fuvarozás ágazatok forgalmának megoszlása Magyarországon
Közúti szállítás kb. 63-68%
Légi szállítás max. 0.5%
Vasúti szállítás kb. 28-32%
Vízi szállítás max. 4-5%
Forrás: Bendigné Dr. Csánky Hayna (2004)
28
A „Fehér Könyv” (Európai közlekedéspolitika 2010-ig: itt az idő dönteni) megállapításai szerint a közúti közlekedés további térnyerése – annak jelentős negatív externáliái miatt – nem cél, sőt a többi ágazattal szembeni arányának visszaszorítása kívánatos. Az EU bővítése után tehát egy belső kettősség jellemzi az uniós közlekedés politikát: általános cél a közúti közlekedés arányának visszaszorítása, ugyanakkor az új tagországokban mindezek mellett létre kell hozni a gazdasági felzárkózáshoz elengedhetetlenül szükséges gyorsforgalmú úthálózatot, illetve elvégezni a meglévő közúthálózat elemeinek szükséges korszerűsítéseit. 3. Múltbeli hasonló fuvarozások megvizsgálása Feltételezésünk szerint létezik gazdaságosabb, előnyösebb módja a bor eljuttatásának Magyarországról Szentpétervárra, mint a hagyományos vasúti fuvarozás. Ehhez azonban nézzük meg, hogy az elmúlt 10 évben, hogyan zajlottak a mostanihoz hasonló ügyletek. A pétervári pezsgőgyár magyar lédig szőlőbor importjának alakulása az utóbbi években: Év hl Vasúti fuvardíj, USD/l Ár, USD/liter, Paritás: DAF Záhony 1997 60.000 0,072 0,36-0,48 (1USD: 200Ft) 72-96Ft 1998 22.000 0,075 0,34-0,40 (1USD: 210Ft) 71-84Ft 1999 12.000 0,085 0,33-0,38 (1USD: 240Ft) 81-91Ft 2002-2003 26.000 0,12 0,22-0,24 (FCA paritással állami támogatás: 26Ft/liter) (1USD: 200Ft) 70-72Ft 2005 várható 30-35.000 0,155 0,36-0,39 (1USD: 205Ft) 74-80Ft A vizsgált időszakban, 1997-2002 között a lédig szőlőbort mindig vasúton tartály vagonokban fuvarozták DAF Záhony paritáson. Az első szállításnál 1997-ben, a vevőnek hat átvevője volt országszerte, a beszerzést nyolc különböző borászati üzemtől bonyolították le. A belföldi fuvarozást a pincéktől a záhonyi átrakás terminálig, belföldi fuvarozókkal bonyolították le. Az áru átadás-átvétel helye Záhonyban történt. A 2002. november és 2003. január közötti időszakban FCA feladó telephelye paritással kötötték az adásvételi szerződést a borra, így a táblázatban szereplő ár nem DAF Záhonyra értendő. Továbbá az akkor érvényes 26 Ft állami támogatással számolva értendő az ár (tehát a termelői árból kivontuk a támogatás összegét), ami így 0,22-0,24 dollár cent. Az FCA paritás mellett, magyarországi szállítmányozó céget, Vinumex Kft-t bíztak meg a fuvarozás bonyolításával. Az eltérő nyomtávú vasutak csatlakozási pontján (Záhony/Csop környéke) lehetőség van fogadni a szomszédos vasút vonalait, úgynevezett fogadóvágányokon, amelyek a szomszédos vasút
29
nyomtávolságának megfelelően lettek kiépítve. Magyarországon, Záhony körzetében, több, széles nyomtávú vasúti vonallal is rendelkező rendező pályaudvar van. Ezek közül a MÁV Rt ZÁHONY-PORT átrakási terminálja a legjelentősebb. Az ilyen pályaudvarokat üzemeltető cégek telephelyén van lehetőség rakodni, amelyek egyúttal közvámraktárként is működnek. A bort 1997-2003 időszakban tartálykocsikkal felfuvarozták az erre szakosított átrakó pályaudvarhoz, az árut kísérő szállító okmány a belföldi útszakaszon a termékkísérő okmány (TKO). A bort ezután elektromos vagy benzines szivattyúkkal fejtették át a kocsikból a tartályvagonokba. Az üres vagonokat előzőleg mérlegelték, majd miután a borral megtöltötték a vagonokat újra mérlegelték, így kapták az áru díjköteles súlyát, amit az SZMGSZ vasúti fuvarlevél 32.rovatába tüntetnek fel. A bor fajsúlyának figyelembe vételével kalkulálták a feladásra kerülő tényleges bor mennyiségét literben kifejezve. Ezután került sor az export okmányok kitöltésére, az áru vámkezelésére, majd a vagonok továbbítására. Oroszország és a szovjet utódállamok nem tagjai a COTIF/CIM-nek. Ebben a viszonylatban egyelőre SZMGSZ fuvarlevelet alkalmaznak kétoldalú megállapodás keretében. A feladó az SZMGSZ vasúti fuvarlevélbe a következő adatokat köteles bejegyezni:
A feladási (3. rovat: Záhony) és a rendeltetési állomást (8. rovat: KUPCSINSZKAJA*)
A feladó nevét és címét (1. rovat: X Kft)
Az átvevő nevét és címét (5. rovat: ZAO”IGRISTIE VINA” + pontos cím)
Az áru megnevezését (11. rovat)
A küldemény tömegét (13. rovat: pl.53900 kg) és darabszámát (12. rovat: 54300 liter)
Az egyes szakaszonként a költségviselők nevét, címét és bankfiók jelzőszámát (4. és 20. rovat)
A csatolt okmányok megnevezését (23. rovat: Invoice, EV stb.)
A vasúti kocsi számát és egyéb adatait (27-30. rovat), valamint a plombazárak számait (45. rovat)
(Nikischer József (2002)) 3. Útvonal tervezés A
szállítmányozó
legfontosabb
feladata
a
rábízott
áru
legolcsóbb,
leggyorsabb,
legbiztonságosabb célba juttatása. Ezeknek a követelményeknek csak akkor tud megfelelni, ha minden, az áru továbbításához számításba vehető útvonalat, fuvarozási lehetőséget megvizsgál és *
A mellékletben szereplő szentpétervári vasúti térképen megtalálható az állomás helye
30
mérlegeli az adott lehetőségekkel járó költségeket, de nem hanyagolja el a kockázati tényezőket és a szállítási határidő szigorú betartását sem. Ezek a követelmények széles körű földrajzi ismereteket igényelnek. Azonban nem elegendő csak azt ismernünk pl., hogy egy adott európai célállomás vagy tengeri kikötő milyen tranzit útvonalakon, milyen határátmeneteken érhető el vasúton, hanem azt is tudnunk kell, hogy melyek azok az átmenetek, amelyek jövedéki áruküldemények továbbítására is meg vannak nyitva, ha történetesen bor továbbítása a feladatunk. Ugyancsak nem nélkülözhető egy közúti útirány egyes szakaszainak a tengelyterhelési (tengelynyomás korlátozás) ismerete. 3.1. Magyarország szállítmányozás-földrajzi helyzete Európában Hazánk földrajzi helyzete világkereskedelmi szempontból egyáltalán nem mondható előnyösnek. Tengertől elzárt ország vagyunk. Eltekintve a velünk közvetlenül határos kontinentális (európai) országoktól, a távolabbi európai és ázsiai, valamint tengerentúli országokkal kapcsolatos külkereskedelmi forgalmunk csak a közbeeső tranzit országok közlekedés hálózatának és kikötőinek igénybevételével bonyolítható le. Az idegen országok szolgáltatásaiért pedig természetesen fizetnünk kell. E hátrányunkat csak az csökkenti valamelyest, ha szakmai ismereteink színvonalát szállítmányozási-földrajzi ismeretekre alapozzuk, és ismereteinket naprakész állapotban tartjuk, annak érdekében, hogy a megfelelő útvonalat, állomásokat válasszuk ki. A tranzit országok magatartását sok körülmény befolyásolhatja, és kedvezőtlen esetben, megdrágíthatja szolgáltatásainak díját. Ennek lehetnek gazdasági, politikai vagy egyszerűen közlekedési-földrajzi motivációi. Szerencsére, azonban Magyarország sok országgal határos, így több lehetősége van a tengeri kikötőhöz való eljutásra is, ezért inkább az a jellemző, hogy a környező országok versenyben vannak egymással a magyar tengeri kereskedelem rajtuk keresztül való bonyolításáért. A fuvarozás útvonalát, főbb állomásokat, határátkelés helyeit meg kell tervezni. Az útvonal, a fuvarozás módjától függ elsősorban, hiszen világos, hogy ha közúton fuvarozunk, az más úton fog menni, mint ha vasúton vagy hajóval fuvaroznánk. Azonban az egyes fuvarozási ágon belül is több szóba jöhető lehetőség van. Így például, ha hajón, tengeri úton akarjuk eljuttatni az árut, akkor gondosan meg kell választani az elhajózási kikötőt. A tengeri fuvarozás esetén a kikötőválasztás szempontjai a magyar külkereskedők, illetve szállítmányozók számára igen sokrétűek. Megemlíthetők például:
31
•
a kikötő felszereltsége, specializáltsága
•
a
kikötői
szolgáltatások
színvonala
a
tapasztalatok
alapján,
más
kikötőkkel
összehasonlítva és a díjakkal összevetve, •
a vízmélység (nagy tengeri hajók fogadásának lehetősége)
•
a kikötő szárazföldi megközelítésének lehetőségei, ennek költségei és devizakihatása
•
a kikötő forgalma
(Turóczi Ágoston (1996)) 3.2. Az orosz kikötők a Balti-tengerparton Oroszországhoz a Finn-öböl keleti végén csak mintegy 380-400 km hosszú partszakasz tartozik. Ebből 40 km-es a pétervári agglomeráció már valamivel beépített része. Az ország második legnagyobb városának kikötője a területhiány és az eliszaposodott Néva delta előtti sekély víz miatt (amely kis sótartalma miatt hamar befagy) nem alkalmas nagyobb szabású bővítésre. Jelenleg a tengerfenékbe mélyített 10-15 km hosszú csatornákon át érik el a hajók a szentpétervári kikötőt, ami az egyirányú forgalom és a hosszú várakozási idő miatt több mint négy óra alatt érhető csak el. Ezért Szentépterváron a korszerűbb kikötői funkcionális struktúra kialakítása a cél, a környezetet kevésbé szennyező és nagyobb fajlagos hasznot ígérő tevékenységek (konténer, darabáru rakodás, logisztika) végzésével. Szentpétervár összes forgalma
2003-
ban nem volt több mint
26
millió
tonna, azaz csak a Balti-tengeri kikötők
sorában
tartozik a jelentősebbek közé, és gazdaságilag egyre
inkább
számolnia kell az új kikötőkoszorú versenyével.
32
A szentpétervári kikötő vállalat versenyképessége elsősorban függ a gazdaságossági küszöbérték feletti eredményeket biztosító, megfelelő nagyságú hajókkal való szállítástól. Az eddigi max. 45 ezer tdw-s hajókkal járható tengeri csatornát a 70 ezer tonnás óriásokkal való járhatóság érdekében 11-ről 13 méterre mélyítik és a 22,2 méter szélességet a kétszeresére bővítik. A gyakori erős szél miatt eddig átlagosan minden hetedik napon zárva kellett tartani a szűk csatornát. (A téli jégtől 5 jégtörő hajó szabadítja fel a bejáratot.) Gyenge a szárazföldi csatlakozó infrastruktúra is: a vasút kapacitása elmarad a kikötőétől, a kikötőből induló teherautók többsége pedig kerülőút híján kénytelen áthaladni a nagyvároson. Az új kikötők a szentpétervári agglomeráción kívül, zöldmezős beruházásként épülnek. Elsősorban a nagyobb hasznot ígérő, hamarabb megtérülő konténer- és kompterminálok, valamint az olajterminálok építése a jellemző. (Erdősi Ferenc (2005)) 3.3 Útvonal választási szempontok A több fuvarozási lehetőség és több megközelítési útvonal közötti választáshoz elsősorban a következő szempontokat vesszük figyelembe: a) a fuvarozásra kerülő áru jellege, és a csomagolás módja: pl. flexitank esetén, konténer b) a feladás helye és a rendeltetési hely közötti földrajzi adottságok, távolság és a lehetséges útvonalak: például, hogy szükséges-e tengeri fuvarozás igénybevétele, c) a fuvarköltség mértéke, ami elsősorban az árutól és a fuvarozási módtól függ. A fuvarköltségek külföldön mindig devizában fizetendők. A devizafuvardíj és mellékköltségei jelentős tényezői az üzleti kalkulációnak. A fuvardíj mértéke még a fuvarpiac helyzetétől is függ: általában minden fuvar megdrágul, ha nagy kereslet nyilvánul meg iránta. Ennek megfelelően a közúti fuvardíj a borra nézve megdrágul az őszi időszakban, mivel ilyenkor indul be a termelés, szüretelik a szőlőt, és a must vagy egyéb boralapanyag tartálykocsis mozgatására elég nagy igény jelentkezik. De szinte valamennyi fuvarozási ágazatnál, elég forgalmas időszakot jelent ez, hiszen az adventi időszak nagy áru kavalkádját valahogy el kell juttatni a termelőktől, az elosztó csatornákon keresztül a fogyasztókig. Így eléggé leterheltek a kikötők, valamint a konténeres/ kombinált fuvarozás valamennyi résztvevői. Pedig a fuvarköltség szempontjából a tengeri fuvarozást is bekapcsoló megoldás lenne a legmegfelelőbb, vagyis a legolcsóbb. A fuvarköltségekben a fuvardíjon kívül megjelenhetnek például:
Vámok, illetékek,
Kikötői díjak
33
Szállítmányozási díjak
Ügynöki jutalékok
Mérlegelési, számlálási költségek,
Raktárköltségek
Állás díj,
Okmánykiállítás díjak stb.
d) a fuvarozás időigénye, ami a szerződés teljesíthetőségét befolyásolja. A gyorsabb fuvarozás a vevő jobb kiszolgálását segíti ugyan, de növeli a költségeket is. A vizsgált ügyletben igen fontos szerepe van az időnek, a tervek szerint két-három hónap alatt kívánták lebonyolítani az egész mennyiség elfuvarozását a rendeltetési helyig. A rövid idő alatti lebonyolításra, a közút tűnt a legmegfelelőbbnek. A magyarországi feladóhelyek földrajzi helyét, az alábbi térképen láthatjuk:
Gyöngyöstarján a Déli-Mátrában, Gyöngyöstől 7 km-re északra fekszik. A helység csak közúton érhető el, közel van az M3-as autópályához. A legközelebbi vasútállomás Gyöngyösön van. Izsák, Kecskeméttől 20 km-re délre viszonylag közel fekszik az M5-ös autópályához, és
34
rendelkezik saját vasútállomással. A két feladóhely, nagyjából azonos távolságra van a budapesti BILK termináltól, amely bekapcsolására a konténeres fuvarozáskor kerülne sor. 3.4. Közút esetében az útvonal: Magyarország-Szlovákia, Lengyelország, Litvánia, Lettország, Észtország, Oroszország. Ezen útvonal esetében az áru végig az EU tagországok területén halad át, nem lépi át az EU határait, és közvetlenül
az
Oroszországba.
EU/orosz Így
olyan
határon tranzit
lép
be
országokat
kerülünk ki, mint például Fehéroroszország vagy Ukrajna. Tehát időt takaríthatunk meg a kevesebb határátkelőhelyek számának köszönhetően. Hiszen az EU országok közötti határátlépés gyorsan és egyszerűen megy. Azonban, talán e miatt is, a két balti állam (Lettország, Észtország) és Oroszország közötti határátkelők nagymértékben zsúfoltak lettek. Az EU és Oroszország közötti külkereskedelemnek azon része melyet közúton bonyolítanak, e határokra összpontosul. Továbbá figyelembe kell vennünk, hogy csak olyan határátkelőt érdemes számba venni, ahol jövedéki termékek is áthaladhatnak. Mi végül a Terehovo (LV)/ Buracski (RU) határátmenetet választottuk. 3.5. Vasút esetében az útvonal A fő fuvarozás Záhonytól vasúton történik. Azonban a felfuvarozás a feladó helyektől általában közúton valósul meg, belföldi fuvarozó cégek tankautóival, Gyöngyöstarján-Záhony valamint Izsák-Záhony útvonalon. Záhonytól a borral megtöltött, vámkezelt és hatósági plomba zárakkal ellátott vasúti tartálykocsikat, a MÁV közreműködésével, Ukrajnán keresztül továbbításra kerülnek a vevő országába. A magyar/ukrán határátlépés helye: Eperjeske-Batevo, az ukrán/orosz határátlépés helye pedig: Zernovo/Suzemka. A 8-12 vagonból álló szerelvényt Oroszországba, a vevő által kijelölt rendeltetési vasúti állomásra érkezik, amely az SZMGSZ fuvarlevél 8. pontjában rögzítve van. A közlekedés időtartama ezen az útvonalon 10-14 nap, amennyiben a vagoncsoport végig egyben marad, ennek betartásáról a fuvarlevél jobb felső sarkában figyelmezteti a fuvarozó cég a vasúti fuvarozásban résztvevőket.
35
3.6. Kombinált fuvarozás (vasút, tengeri) esetében az útvonal A flexitankokba töltött bort, 20 lábas konténerekben, napi 10 konténer indításával közúton Budapestre, a BILK (Budapesti Intermodális Logisztikai Központ) kombiterminálhoz fuvarozzák. A BILK terminálról, a vevővel egyeztetett ütemterv szerint irányvonattal továbbítják Bremenhaven elhajózási kikötőbe. 20 vagy annál több konténer esetén indít a terminál irányvonatot, így a kellő mennyiség megérkezéséig a konténereket a terminál területén tárolják, ez általában 2-3 nap időt vesz igénybe. Az irányvonat érkezését a német kikötőbe a hajó indulásához igazítják, a fölösleges bértárolás és időveszteség elkerülése végett. A német kikötőből konténerszállító hajóval jut el az áru a Szentpétervári kikötőbe, ahol a vevő vámkezelteti és saját vagy bérelt közúti fuvarozójárművekkel elszállítja a konténereket a telephelyére. A bor lefejtése után pedig az üres konténereket visszajuttatja a kikötői terminálra. 4. Végleges fuvarozási eszközök kiválasztása A hazai, sőt európai jelenlegi tendencia az, hogy az egyre nagyobb közúti zsúfoltság, valamint a kombinált fuvarozási lehetőségek bővülése dacára a közúti fuvarozás aránya a vasúttal szemben tovább növekszik. Ugyanakkor a vasút túlzott díjszabásai nem képesek megfelelő versenyelőnyt biztosítani Európa szerte. A vevő szempontjából közúton, tartálykocsikkal való fuvarozás a legkényelmesebb megoldás: az áru háztól-házig fuvarozva, minőség megőrzés, felelősség áthárítás az eladóra, a kifizetett áru a legrövidebb időn belül a vevő telephelyére kerül. A minőség ellenőrzés szempontjából, a közbeavatkozási lehetőség sokkal jobb, mivel nem egyszerre megy fél millió liter, hanem csak maximum 24 tonna, így kisebb a rizikó, ha minőségi kifogás adódik, mint adódott is, ahogy azt a felmerült problémák fejezetben látni fogjuk. Tehát először a közúti fuvarozást, tartálykocsikkal választották végső fuvarozási megoldásnak. Ez azonban nem vált be, mert nem sikerült találni elegendő fuvareszközt, amivel be lehetett volna tartani a fuvarozási ütemtervet. Az autós fuvarozás valós futamideje több volt a tervezettnél, emiatt a fuvarköltsége meghaladta az eredetileg előirányzott értéket. A fenti okok miatt egy másik megoldást kellett keresni a maradék mennyiség elfuvarozására. A Magyarország és Oroszország viszonylatban a flexitankokkal való fuvarozás költsége kedvezőbbnek bizonyult, mint a közúti fuvarozásé. A flexitank egy normál konténerben helyezhető el, ezért gyakorlatilag konténeres fuvarozásról beszélünk, amit kombinált fuvarozással viszonylag olcsón lehet
36
továbbítani a feladók pincészeteitől a BILK terminálig, ahonnan irányvonattal Bremenhavenbe küldik, majd onnan hajóval a vevő által kijelölt pétervári kikötőbe (PKT). 5. Fuvarozási ütemterv készítése A fuvarozási ütemterv készítése rendkívül fontos, hiszen ez alapján kell megrendelni az adott fuvarozó eszközt, a meghatározott időben, a meghatározott helyre. Gyakorlatilag az adás-vételi szerződésben rögzített szállítási ütemtervvel megegyezik vagy igazodik hozzá. A fuvarozási ütemterv nélkül nem is lehetne lebonyolítani az ügyletet, mivel a pezsgőalap borok adás-vételi szerződései szerint az áru kifizetésének ütemezése is ez alapján történik. A tervezésénél tehát nagyon körültekintőnek kell lenni, figyelembe kell venni a szállítási határidőt, az elfuvarozandó mennyiséget, a fuvareszközök kapacitásait stb. 5.1. A közúton való fuvarozásra vonatkozó ütemterv október 14-én a következő volt: A feladás dátuma A feladás helye 2005.X.17-24 Izsák Gyöngyöst. X.24-31 Izsák Gyöngyöst.
Fuvarok száma, és a fuvarozó cég neve 2 L Trans Kft 8 F TANKERS Kft 4 L Trans Kft 10 F TANKERS Kft
Összesen, liter 46000 184000 92000 230000
X.31-XI.07
Izsák Gyöngyöst.
6 10
L Trans Kft F TANKERS Kft
1380000 230000
XI.07-14
Izsák
10
230000
XI.14-21
Győngyöst. Izsák
10 10
Gyöngyöst.
6
L Trans Kft (6) VIN Trans Kft (4) F TANKERS Kft L Trans Kft (6) F TANKERS Kft (4) F TANKERS Kft
XI.21-28
Izsák
16
L Trans Kft (6), F TANKERS Kft (10)
368000
XI.28-XII.5
Izsák
16
L Trans Kft (6), F TANKERS Kft (10)
3680000
XII.5-12
Izsák
16
L Trans Kft (6), F TANKERS Kft (10) Izsák 6 F TANKERS Kft Mindösszesen: 130 fuvar
3680000
XII.12-19
37
230000 230000 138000
138000 3.000.000 l
A valóságban azonban, csak Gyöngyöstarjánról fuvaroztunk november középig, az alábbiak szerint: Indulás dátuma
Fuvarozó cég
Kocsi rendszáma
Szállított mennyiség
2005.10.15
F Tankers Kft
FKT-280, FIU-534
22400 l
2005.10.17
F Tankers Kft
FKT-286, FYP-511
23000 l
2005.10.17
F Tankers Kft
FJU-453, FYJ-765
23800 l
2005.10.19
L Trans Kft
FLH-663, FXH-834
22500 l
2005.10.19
L Trans Kft
22500 l
2005.10.21
F TRANS,a.s.
FLH-662, XNZ-728 KN 314BC, KN 922YD
2005.10.26
B Trans Kft
23900 l
2005.11.04
F TRANS,a.s.
HAS 473, XAT 155 KN 314BC, KN 922YD
2005.11.07
B Trans Kft
HAS 473, XAT 155
23900 l
2005.11.07
L Trans Kft
FLH 662, XNZ 728
22500 l
2005.11.07
L Trans Kft
FLH-663, FXH-834 Összesen:
23000 l
23000 l
22500 l 253000 l
Az eredeti fuvarozási tervtől való jelentős eltérésnek több oka volt, ezek a következők: -
Sok közúti fuvarozó céggel a fuvardíjban nem sikerült megegyezni.
-
A fuvarozó cégek egy része különböző okokra hivatkozva visszamondta az ajánlatát,
-
másik része a próbafuvarozás utáni rossz tapasztalatai miatt mondott le a további fuvarokról.
A rendelkezésre álló 7 kocsival pedig az X Kft borait próbáltuk úgy ütemezni, hogy flottaként induljon, de ez kudarcba fulladt, mivel a 7 kocsi 4 különböző céget képviselt és szinte lehetetlen volt összehangolni őket. Az Izsáki bor fuvarozását pedig nem lett volna célszerű elkezdeni 1-2 kocsival, mert ha a bor a tárolótartályban túl sokáig marad darabban (5000 hl-es tartályról van szó), akkor minőség romlás kezdődhet. Az I. fejezet/ 3-as pontjában részletezve van ez a téma. A flexitankos fuvarozásra kapott ajánlat, a vevőnek is elfogadhatónak tűnt, ezért az Izsáki pezsgőalap bort fuvarozását a következő ütemterv alapján képzeltük el: Első rész: Bor Második rész:
Feladás dátuma
mennyiség
november 17-18
20x24000l
38
Bor
november 24-25
35x24000l
Harmadik rész: Вor december 3-4 28x24000l -------------------------------------------------------------------Összesen: 1.992.000l Tehát három ütemben bonyolódna a szállítás 3 hét alatt a flexitank konténeres megoldással. Az első héten 20 konténer, a rá következő hétben 35, míg végül 28 konténer menne, így összesen 83 konténerrel közel két millió litert el lehetne fuvarozni.
III. Szerződések Az árueljuttatásban az információ alaphordozója az adásvételi szerződés, amely alapján definiálható a feladat. A legfontosabb információkat tartalmazza árura, helyre, időre, lebonyolításra, valamint a szerződés feltételeire vonatkozóan. Ezek az információk a folyamatok kiindulását jelentik, így azokat a lebonyolításban részt vevők számára át kell adni. Két külön szerződés, áruvásárlási megállapodás jött létre a két feladóval, noha a 2 szerződés valamelyest függ egymástól, mivel a vevő szempontjából egy azon alapanyag beszerzési ügylet részét képezik. Továbbá egy szállítmányozási szerződést is taglalni fogunk, melyet a pezsgőgyár kötött a Vinumex Kft-vel. 1. A szerződések alapjául szolgáló tárgyalások, megfelelő cégek felkutatása A pétervári pezsgőgyár vezérigazgatója még szeptemberben érkezett hazánkba, hogy felkeresse az itteni borászatokat, pezsgőalap bor vételi szándékával. Az alábbi bor régiók borászati üzemeit látogatta meg: Tokaji, Egri, Mátraaljai, Balatoni, Kiskunsági borvidék. Ezen régiók közül két borászati cégnek volt készlete olyan mennyiségben, minőségben és árban, amely az orosz vevő számára megfelelő volt pezsgőalap bornak. Szóbeli megállapodásokkal megegyeztek összesen 3 millió liter bor vásárlásáról. Ezután a szerződés elkészítését írásban orosz és magyar nyelven a Vinumex Kft-re bízta, melyet többszöri módosításra fogadtak csak el október második hetében. 2. A szerződések fajtái, rövid bemutatásuk, a kiválasztott paritás jellemzői Általános elv, hogy szerződésük tartalmát a szerződő felek szabadon, maguk alakítják ki, figyelembe véve a jogszabály kivételesnek tekinthető kényszerítő vagy tiltó rendelkezéseit. 39
Minimálisan minden szerződésnek tartalmaznia kell a szerződés tárgyát, vagy az áru/szolgáltatás megnevezését, fajtáját és mennyiségét, valamint az árat. Az egyéb feltételekre nézve, mint minőség, szállítási határidő, fizetés ideje, teljesítés helye, kockázat-átszállás stb., a szerződésre irányadó jog rendelkezései pótolják a felek hiányzó megállapodását. 2.1. A szerződés az X Kft-vel Az első szerződés az X Kft, ügyvezető igazgatójának képviseletében, mint Eladó, és ZAO "IGRISTIE VINA", vezérigazgatójának képviseletében, mint Vevő között jött létre, az alábbi feltételek szerint: A szerződés tárgya Az Eladó kötelezettséget vállalt, hogy eladja, a Vevő pedig fogadja és kifizeti a CPT Szentpétervár (INCOTERMS 2000) paritás mellett az árut: száraz asztali fehér szőlőbor pezsgőalapnak. Az Áru fajtaválasztékát, mennyiségét, szállítási időpontját és árát, a Felek mellékletében rögzítették a szerződéshez. Az eladásra kerülő Áru mennyiségi egysége literben (+20
o
С-on átszámítva) került
meghatározásra minden szállítási okmányon. A szerződéses ár Az áru szerződéses ára EUR/literben került rögzítésre, amely 1 liter száraz asztali fehér pezsgő alapborra vetítve: 0,385 EUR, CPT Szentpétervár, Oroszország (INCOTERMS 2000). A szerződés teljes értéke 385.000,00 (háromszáznyolcvan ötezer) EUR. A külkereskedelem egyik sajátossága az, hogy a szerződéses ár kialakulását sokkal több tényező befolyásolja, mint a belföldi piacon. Gyakorlatilag az összes szerződéses feltétel árképző feltétel lehet. Az ár értelmezhetetlen a paritás nélkül, de még ha a paritás adott is kérdéses a fizetési mód. Tehát az adásvételi árértelmezéshez, nélkülözhetetlen az ár és valutanemén kívül a paritás és a fizetés kondíciók ismerete is. Ezért a következőben a fizetési feltételeket tárgyaljuk. Fizetési feltételek: A Vevő vállalta, hogy a szállítandó áru teljes értékének 70 %-át a szállítást megelőzően, a fennmaradó 30%-át pedig legkésőbb december 18-ig átutalja az Eladó számlájára. Abban az esetben, ha az Eladó hibájából az áru kiszállítása késik az ütemtervhez képest az Eladó köteles 100 (száz) napon belül az előleg átutalás időpontjától visszafizetni azt a Vevőnek. A bankátutalás akkor számit fizetésnek, ha a kedvezményezett számláján a jóváírt összeg
40
megjelent és az átutalást az eladó (kedvezményezett) elfogadta, nem utasította vissza. Jelenleg az ún. SWIFT (Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication: Nemzetközi Bankközi Pénzügyi Távközlési Társaság) rendszer a legelterjedtebb eszköze a bankátutalásnak és egyben a leggyorsabb is, amely technikailag tulajdonképpen telefoni átutalás számítógépes kombinációja. Több mint 40 ország 2000 bankja és pénzintézete csatlakozott a SWIFT-rendszerhez, amelyen keresztül természetesen más banki műveletek is intézhetőek, pl. akkreditív-nyitások, inkasszó-megbízások. Szállítási feltételek Az Eladó vállalta, hogy kiszállítja az árut az alábbi szállítási feltételek szerint: - Paritás: CPT Szentpétervár, (INCOTERMS 2000) - Az Eladó időben értesíti faxon a Vevőt az autók indulási időpontjáról, továbbá megadja a szállítóeszközök számát, űrtartalmát, a szállítandó boralap fajtáját és mennyiségét. - Az Eladó hetente 250 000 liter bort (minimum 10 autó) kiszállít a Vevőnek. Az áru szállítása tankautókkal történik, a felek megegyezésének értelmében. Az Eladó vállalja, hogy megszervezi az áru kiszállítását a Vevő telephelyére, olyan szállító eszközökkel, amelyek hőszigetelt tartályokkal rendelkeznek, és közlekedésbiztonság szempontból megfelelnek a közúti közlekedés követelményeinek. Minden költség, ami a szállítóeszköz bérlésével illetve a szállítással kapcsolatos (fuvarozási költség) az Eladót terhelik. Az áru átvétel feltételei A Vevő jogában áll, hogy minden egyes szállítás előtt kikérje az Eladótól a szállítandó áru mintáját. Az Eladó a mintákat továbbítja a Vevőnek, melyeket ellát fajta illetve minőség szerinti megkülönböztetéssel. A Vevő megvizsgálja, illetve ellenőrzi a minták minőségét. Amennyiben a Vevőnek a minták megfelelnek, akkor a szállítandó áru minősége nem térhet el a bemutatott mintákétól, ellenkező esetben a Vevő követelheti, az áru cseréjét. A minőségi és mennyiségi átvétel az Eladó és a Vevő megbízottja képviseletében történik, átadás helye: Gyöngyöstarjáni pince. A Vevő vállalja, hogy a szállítóeszközöket a rendeltetési helyre való megérkezéstől számított 48 órán belül vámkezelteti, kiüríti és lehetővé teszi a visszaindulásukat. A Gyöngyöstarjáni pince – Szentpétervári pezsgőgyár útvonalon keletkező, az Orosz Föderáció normatívákon belüli áruszállítási veszteségek a Vevőt terhelik.
41
Minőség biztosítás Az Eladó felelősséget vállal az áru minőségéért. Az eladásra kerülő árunak meg kell felelnie minden erre a termékre vonatkozó orosz szabványnak, a jelen szerződés feltételeinek, a vevő követelményeinek, minőségi bizonyítványának és megfelelőségi bizonyítványának. Reklamáció A Vevő az áru átvételétől számítva 20 napon belül élhet minőségi kifogással, abban az esetben, ha az áru minősége nem felelt meg a jelen szerződés feltételeinek és az Orosz Föderáció szabványainak. A minőségi kifogásról, az Eladót faxon, továbbá térítvényes levélben értesítik, amelyben mellékelnek minden idevonatkozó okmányt. Az Eladó köteles 5 napon belül válaszolni a minőségi kifogásra. Az Eladó jogában áll, hogy a helyszínen meggyőződjön a minőségi kifogás tényéről, saját maga vagy a megbízottja révén. A megbízottnak 10 napon belül kell oda érni, és rendelkeznie kell az Eladó írásos megbízásával. A szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a minőségi reklamációt SGS ACCREDITED CERTIFICATION AGENCY (Svájc) független minősítő cég által kibocsátott minőségi bizonyítvány alapján rendezik. Egyéb rendelkezések A szerződések érvényessége 2005. szeptember 28-tól, 2005. december 31-ig terjed. A szerződések fax útján lettek aláírva, amely jogilag teljes mértékben érvényes, amennyiben valamelyik szerződő fél szükségesnek tartja, az eredetiben aláírt és bélyegzett szerződés postai úton is továbbítható. 2.2 Szerződés az Y Rt-vel A másik szerződés, az Y Rt, termelési igazgatójának képviseletében, mint Eladó, és ZAO "IGRISTIE VINA", vezérigazgatójának képviseletében, mint Vevő között jött létre. Sok dologban hasonló az előzőhöz, de lényeges eltérések adódnak, például itt FCA feladó telephelye a paritás, így az ár is eltér, és persze a mennyiség is a duplája. A szerződés tárgya Az Eladó kötelezettséget vállalt, hogy eladja, a Vevő pedig átveszi és kifizeti FCA, Agárdy-telep (INCOTERMS 2000) paritással az árut: száraz, asztali fehér pezsgőalap szőlőbor.
42
A szerződéses ár Az áru szerződéses ára EUR/literben került rögzítésre, amely 1 liter száraz asztali fehér pezsgő alapborra vetítve: 0,26 EUR, FCA Agárdy-telep (INCOTERMS 2000) A szerződés teljes érteke 520.000,00 (Ötszázhúszezer) EUR. Fizetési feltételek A Vevő vállalta, hogy a szállításra előkészített áru (500.000 literenként), teljes értékének 100 % át a szállítást megelőzően átutalja az Eladó bankszámlájára. Szállítási feltételek Az Eladó vállalta, hogy kiszállítja az árut az alábbi szállítási feltételek szerint: - Paritás: FCA Agárdy-telep, ( INCOTERMS 2000) - A Vevő időben értesíti faxon az Eladót, a borfeladás várható időpontjáról, továbbá megadja a szállítóeszközök számát, űrtartalmát, a szállítandó pezsgőalap fajtáját illetve mennyiségét. - Az Eladó kiállítja a Proforma számlát 500.000 literenként a szállítandó pezsgőalap mennyiségére. - A Vevő a szállítást megelőzően kiegyenlíti az Eladó számláját. Az áru szállítása tankautókkal történik, a felek megegyezése szerint. A Vevő vállalja, hogy megszervezi az áru kiszállítását a saját telephelyére, olyan szállító eszközökkel, amelyek hőszigetelt tartályokkal rendelkeznek és közlekedésbiztonság szempontból megfelelnek a közúti közlekedés követelményeinek. Minden költség, ami a szállítóeszköz bérlése illetve a szállítással kapcsolatos (fuvarozási költség) a Vevőt terhelik. Mint azt a fenti két adásvételi szerződésben láthattuk, a fuvarozási módot behatárolja a szerződéses paritás, ill. a feleknek meg kellett állapodniuk a fuvarozási módról is, hiszen más és más szállítási feltételek jelentkeznek a vasúti, a tengeri, a légi vagy a közúti fuvarozás esetén, és ez önmagában is árképző tényező. Azonban a szerződések bármikor módosíthatók - mindkét fél beleegyezésével – így attól függetlenül, hogy az eredeti szerződés szerint tartálykocsikkal, közúton kívánták a fuvarozást bonyolítani, később ezen változtathatnak.
43
2.3. A szállítmányozási szerződés A szállítmányozási szerződés a Vinumex Kft, ügyvezető igazgatójának képviseletében, mint Speditőr, és a ZAO „IGRISTIE VINA”, vezérigazgatójának képviseletében, mint Megbízó között jött létre, az alábbi feltételek szerint: Szerződés tárgya A Speditőr vállalja, hogy szállítmányozási szolgáltatást nyújt, közúti vagy kombinált fuvarozással, nemzetközi fuvarozási útvonalakon, a megbízóval közösen egyeztetett időben és útvonalon, a kiválasztott optimális fuvarozóeszközzel. A Megbízó kötelezettségei: Megrendeli a Speditőrtől a fuvarozást. A Megbízó köteles a szállítmányozónak az árura vonatkozó összes lényegi adatot megadni, hogy a szállítmányozó eleget tudjon tenni a megbízásnak. Nem kevesebb, mint három nappal a fuvarozás megkezdése előtt, a Megbízó a Speditőrnek faxon vagy telefonon szállítmányozási megbízást ad, mely tartalmazza az alábbi információkat: − Az áru megnevezése, − Az áru súlya és térfogata, − Az adásvételi paritás − A feladó megnevezése, feladási állomás, a címzett és a rendeltetési hely megnevezése − Az áru kezelésére vonatkozó (különleges) előírások − A fuvarozási útvonal és fuvarozási mód megjelölése − Az áru mennyiségi és minőségi átvételéhez szükséges utasítások − A fuvarozáshoz szükséges okmányok átadása − Egyéb adatok A megbízó köteles időben válaszol a felmerülő Speditőri kérdésekre, és időben fizetni a Speditőri szolgáltatások díját, melynek mértéke a szerződés mellékletében lett rögzítve. A Speditőr kötelezettségei: A speditőrnek 24 órán belül jóvá kell hagynia a megrendelést írásban és faxon. A Speditőr köteles: o megszervezni a fuvarozást a berakástól a rendeltetési helyre érkezésig o ellenőrizni, az export okmányok meglétét illetve a helyes kitöltését
44
o követni az árut a szállítási útvonalon, és folyamatosan értesíteni a megbízót a pillanatnyi helyzetéről és hollétéről Ha valami miatt elakadt az áru, akkor köteles a Megbízót rögtön értesíteni, és kiküszöbölni az akadályokat, megoldani a fennakadást. Biztosítani kell az áru épségét az átvételtől az átadásig. Az árunak a rendeltetési helyre érkezésétől számítva három napon belül átadás/átvételi jegyzőkönyvet kell készítenie a Megbízónak. A szolgáltatás díj euróban lett meghatározva, és a szerződés melléklete tartalmazza az összegét, a szerződés teljes összege az átadás/átvételi jegyzőkönyvek összegeiből áll össze. Amennyiben a szállítmányozási díjban változás várható, a Speditőr köteles 15 nappal a változást megelőzően értesíti a megbízót. Fizetési feltételek: A Megbízó bankátutalással fizeti ki a szállítmányozási szolgáltatás díját, euróban. Kombinált fuvarozás esetén 90%-ot a fuvarozás megkezdése előtt utal a Megbízó, és a maradék 10 %-ot az átadás/átvételi jegyzőkönyv aláírása után, öt munkanapon belül. Ha közúton továbbítjuk az árut, akkor 100 %-ot előre kell fizetni. A kettős adóztatás elkerülése végett a speditőrnek felülhitelesített igazolást (Apostille) kell nyújtania, a Hágai konvenció szerint. Felelősség kérdése A Speditőr vállalja, hogy megtéríti a Megbízó kárát, amennyiben hiány mutatkozik, a hiány mértékében, amennyiben megsérült az áru, akkor az árcsökkenés arányában. A Megbízó ezeket az összegeket visszatarthatja a kifizetéskor és büntetési szankciókat is alkalmazhat. Ha valamely okmány nincs kitöltve, és emiatt az orosz vámkezelés elhúzódik, akkor az állásdíj és minden egyéb költség, ami emiatt felmerül, a Speditőrt terheli. Egyéb rendelkezések A szerződés 2006. július 30-ig érvényes. A szállítmányozási szerződést orosz nyelven kötötték, a korábbi megállapodások a felek között, érvényüket vesztették ennek a szerződésnek a létrejöttével. Minden újabb módosítás csak írásban megadva, és faxon mind két Fél által aláírva léphet érvénybe. A szerződés mellékletének tartalma: Az áru megnevezése, mennyisége, a szállítás útvonal, a feladás helye, a rendeltetés helye, egységár literre vetítve, és a szerződés teljes összege. A szállítási határidő: 2005. december 31.
45
Az ár tartalmazza az áru biztosítását minden nemű kockázat esetén. A megbízó megrendelései alapján három tételben történik az áru fuvarozásának ütemezése: 1. tétel: 20 konténer * 24000 liter 2. tétel: 35 konténer * 24000 liter 3. tétel: 28 konténer * 24000 liter Összegezve: a szállítmányozási szerződés keretében a Vinumex Kft feladata az, hogy a saját nevében, a megbízója számlájára megszervezze a szerződésben lévő utasítás szerint az árueljuttatását, kiválassza az ahhoz szükséges vállalkozókat (fuvarozó, közbenső speditőr, rakodó stb.), és megkösse a fuvarozási és egyéb szerződéseket, valamint ellássa az árueljuttatáshoz szükséges egyéb teendőket. Korábban mindezért a szolgáltatásokért, okmányokkal igazolva kérték a szállítmányozók a megbízóiktól a keletkezett költségeik megtérítését és jutalékukat. A piaci követelményekhez alkalmazkodva ma már, mint a legtöbb szállítmányozó, a Vinumex Kft is előre kialkudott összegért szervezi az árueljuttatás teljes lebonyolítását. 2.4. A fuvarozási szerződés A fuvarozók, a fuvarozási szerződés keretében arra vállalkoznak, hogy az árut meghatározott feladási helyről a meghatározott rendeltetési helyre díj ellenében továbbítsák. A fuvarozó fő tevékenysége tehát az áru helyváltoztatásának megvalósítása. A fuvarozási szerződés mindig létrejön a fuvarozás megkezdése előtt, azonban általában nem ölt önálló okmányformát. Létrejöttét a fuvarlevél kiállításával lehet igazolni. A fuvarlevél azonban, csak a szerződés legfontosabb feltételeit tartalmazza, míg a szerződés további feltételei a fuvarozók különböző szabályzataiban találhatók meg. A fuvarozók fuvarozási kötelezettségét, felelősségét, a fuvarozási határidőt, az útvonal megválasztásának lehetőségét, a feladó és a címzett rendelkezési jogát stb.-t a nemzetközi árufuvarozás során a fuvarozási ágak sajátosságaiból kiinduló nemzetközi egyezmények szabályozzák. A nemzetközi szabályozás egyes fuvarozási ágaknál (légi, közúti) a fuvarozási szerződést a felek megállapodásával tekinti létrejöttnek. Ugyanakkor például a vasúti fuvarozási szerződés, akkor jön létre, amikor a fuvaroztató az árut a kiállított fuvarlevéllel együtt fuvarozásra átadja, a fuvarozó a fuvarlevél másodpéldányt aláírva és lepecsételve visszaszolgáltatja. A fuvarlevelet általában a fuvaroztató állítja ki, és ő felel az abban feltüntetett adatok
46
valódiságáért. A fuvarozó az árura vonatkozó (mennyiségi, minőségi) adatokért általában csak akkor felel, ha azokat az átvételkor ellenőrizte (pl. mérlegel), és azt a fuvarlevélben is igazolja. A flexitankokkal való fuvarozás esetén a speditőri cégnek - Vinumex Kft-nek két külön feladatot kellett megoldania: egyrészt a flexitankok beszerzését, amit egyszerű adás-vételi szerződés keretein belül DDU Izsák, Agárdy-telep paritással vásárol meg, másrészt a feltöltött konténereket el kell juttatni Szentpétervár kikötőig. A feladat lebonyolításával, a flexitank konténeres fuvarozásban jártas, nagy nemzetközi kereskedelemi tapasztalattal rendelkező K.S. céget, kapcsolt be alvállalkozóként a Vinumex Kft, és ugyanezen cég szállította le a flexitankokat is. A szállítmányozási ügylet lebonyolításába bekapcsolt alvállalkozókért a megbízóval szemben a szállítmányozó közvetlenül felelős, kivéve, ha valamelyik alvállalkozó igénybevételére a megbízó adott utasítást. 2.5. Az alkalmazott paritások jellemzői: 2.5.1. FCA (free carrier) Agárdy-telep: bérmentve a fuvarozónak átadva Agárdy-telepen Egypontos, szárazföldi klauzula, bármely fuvarozási módnál alkalmazható szokvány. Az eladó akkor teljesíti kötelezettségét, ha az exportra elvámolt, árut a vevő által megnevezett fuvarozónak a saját telephelyén, a fuvareszközön átadta, s erről a fuvarokmányt vagy a speditőr átvételi elismervényt a vevőnek vagy megbízottjának továbbította. A költség- és kockázatmegosztás helye és ideje a fuvarozónak történő átadás helye és ideje. 2.5.2. CPT (carriage paid to) St.Petersburg: fuvar fizetve Szentpétervárig Bármely fuvarozási módnál alkalmazható szokvány, de különösen ideális kombinált, például konténeres fuvarozásnál. Az eladó köti meg az exportra vámkezelt árura a fuvarozási szerződést és visel minden (előre kalkulált) költséget a megnevezett rendeltetési helyig, a kockázatot viszont csak addig a pontig, ahol az árut az első fuvarozónak átadta. A teljesítésről értesíti a vevőt. A fuvarozás során felmerülő váratlan, illetve előre nem kalkulálható költségek már a vevő kockázati körébe tartoznak, így azokat ő viseli. 2.6. Szállítmánybiztosítás (cargo-biztosítás) A biztosítás lényege az, hogy veszélyközösségbe tömöríti a hasonló kockázatoknak kitett 47
személyeket. A veszélyközösségek szervezője, a biztosítások lebonyolítója a biztosító társaság. A biztosító a valószínűség számítás matematikai módszerével, figyelembe véve a múltbeli kártapasztalatokat, kiszámítva ezen kockázatok árát, kockázati alapot képez az esetleges kárbekövetkezésekre. Így a veszélyközösség tagjainak nem kell külön-külön előre annyi pénzt tartalékolnia, hogy egy kárbekövetkezés ne rendítse meg a céget, hanem elég csak meghatározott arány szerint hozzájárulnia a közös kockázati alaphoz, amelyből a biztosító a kárt szenvedett biztosítottaknak majd kárpótlást nyújt. Elvileg minél nagyobb ez a veszélyközösség, annál kisebb lesz a veszélyközösség tagjainak hozzájárulása. A legrégebbi biztosítási forma a szállítmánybiztosítás, ami az árut veszi biztosítási fedezetbe a helyváltoztatással, a fuvarozással járó kockázatokkal szemben a szerződésben részletezett feltételek alapján. A modern szállítmánybiztosítási rendszer alapjait az angolok rakták le. A világ összes szállítmánybiztosítója az angol mintát vette alapul, így ez a biztosításfajta a legnemzetközibb, mindenütt ugyanazon standard szerint művelt. A fuvarozás veszélyei ellen választható, egyre nagyobb kockázati körre fedezetet nyújtó angol feltételrendszer (záradékrendszer) felépítése koncentrikus körökhöz hasonlítható. Az egyre nagyobb kockázati körökre fedezetet nyújtó feltételek a következők: •
F.P.A. (free from particular average, részkároktól mentes biztosítás) – Legbelül található a legszűkebb kockázati kör, amely lényegében csak a tűz, a szállítóeszközt ért baleset és az elemi károk eseteit foglalja magában, és jellemzően a rakomány teljes kárára nyújt fedezetet.
•
W.P.A. (with particular average, részkárokat is tartalmazó biztosítás) A legbelső kört körülfogó tágabb kör a fenti minősített eseteken kívül az áru jellegének megfelelő egyéb kockázatokat is tartalmazza, és a részkárokat is magába foglalja. Az áru jellegének megfelelő kockázatok (például oxidáció) azonban itt csak pótdíj ellenében biztosíthatók.
•
A.A.R.(Against all risks)- A legtágabb kör majdnem minden, a fuvarozás alatt előforduló kockázatot fedez, de csak azokat, amelyeket ténylegesen meg is nevez.. Vannak még pótdíj ellenében sem biztosítható kockázatok és a politikai kockázatok, amelyekre viszont a biztosítás pótdíj ellenében kiterjeszthető a fedezet. (Mikolay Lászlóné (2002))
48
A flexitank fuvarozás esetében A.A.R. típusú, tehát minden az árutovábbítás alatt előforduló kockázat ellen fedezetet nyújtó biztosítás kötése volt a cél. A biztosítási díj a biztosított áru értékének 0,350 %-a. Az önrész 50 euró. A következő módon számolják ki a biztosítási díjat: Az áru értéke: 24000 liter*0,26 euró =6240 euró A fuvardíj: 1615 euró A biztosított összeg: (6240+1615)+10%=8640,5 euró (ez a konténer értékének 110 százaléka) A biztosítási díj: 8640,5*0,35% = 30,24 euró (a biztosítási költsége egy konténernek)
IV. Gyakorlati lebonyolítás A külkereskedelmi szerződéskötést követően a felek teljesítik, azaz lebonyolítják a szerződést, hiszen erre vállalkoztak. Ebből az igen fontos feladatból mindkét fél, az eladó és a vevő a maga módján, a szerződésben vállalt feltételektől függően veszi ki részét, amelyhez hozzátartozik az is, hogy a szerződéses kötelezettségek teljesítésében együttműködnek, egymást segítik. Előfordulhat ugyanis, hogy valamelyik partner teljesítésének előfeltétele, hogy a másik fél valamilyen lépést megtegyen, így ez utóbbi elmulasztása a partnert akadályozza meg abban, hogy feladatának eleget tegyen. Például, amíg az eladó nem kap előleget a vevőtől, addig nem hajlandó szállítani. 1. Okmánymunka, szükséges okmányok felsorolása és bemutatása Az eladónak a lebonyolítás során itt kell a legnagyobb körültekintéssel eljárnia: gondoskodnia kell a megfelelő okmányok beszerzéséről és kiállításáról. Nyugodtan állítható, hogy a külkereskedelmi ügylet zökkenőmentes lebonyolításának egyik kulcsa a szakszerű, hibamentes okmánymunka. A külkereskedelem során rendkívül sok papír munka adódik, különösképp jövedéki termékek esetében és oroszországi viszonylatban. Ezért próbálok egy áttekintést adni a szükséges okmányokról, azok szükségességének mivoltáról, költségeiről stb., a közúti fuvarozási mód esetében: 1.1. Az áruval kapcsolatos kereskedelmi okmányok: 1.1.1. Export számla ( INVOICE ) A számla pontos kiállítása rendkívül fontos, nélküle nem tud fizetni a vevő. Az eladó állítja ki, és abban a vevővel elsődlegesen az általa fizetendő összeget közli. Ezen túlmenően azonban tartalmazza az áru megnevezését angolul, minőségét, mennyiségét, egységárát, vámtarifaszámát, 49
a fuvarozás módját és eszközét (a kocsi rendszámát), a fuvarparitást, a rendeltetési helyet, a fizetési módot, a származási helyet, az eladó adószámát, a szerződés számát és keltét, valamint az eladó cégszerű aláírását. A számla – egyébként – alakisághoz nem kötött. A benyújtott számlát a vámhivatalnak el kell fogadnia, ha az minden – a felsorolásban foglalt – adatot tartalmaz. Nem fogadható el a számla, ha:
adatai olvashatatlanok,
adatai eltérnek a vámkezelni kért vámárura vonatkozó adatoktól,
azon a kiállító által nem igazolt javítás, törlés, átírás tapasztalható és az igazolás pótlásáról nem gondoskodtak.
1.1.2. Minőségi bizonyítvány (OBI) Az Országos Borminősítő Intézet állítja ki, export engedélynek is tekinthető, mert nélküle nem exportálható bor. Igazolja az elvégzett laboratóriumi vizsgálatok eredményét az áruról, de az analízis adatain kívül tartalmazza a feladó és rendeltetési hely címeit, a feladásra kerülő áru mennyiségét, vámtarifaszámát, a feladás dátumát, a fuvarozóeszköz számát. Az Országos Borminősítő Intézet (OBI) jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű, önálló központi költségvetési szerv. Az OBI a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter irányítása alatt áll, szakmai felügyeletét a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszer minőségellenőrzést felügyelő részlege látja el. Az OBI a feladatait a központi szerve és a borászati főfelügyelők útján látja el. Az OBI engedélyezi a borászati termékek (pl. a szőlőmust, a bor, a pezsgő, az ízesített bor, a likőrbor, a borecet) előállítását, forgalmazását, exportját. (65/1994. (XII. 24.) FM rendelet; 2004. évi XVIII. törvény; 2005) 1.1.3. Gyártói minősítő bizonyítvány Sorszámozott okmány, amelyet a gyártó tölt ki. A rajta szereplő analízis adatoknak meg kell felelniük az OBI bizonyítványnak és az eladásra kerülő bor minőségének. Szerepel rajta a bor fajtája és minőségi kategóriája (pl. asztali, minőségi, pezsgőalap). Továbbá tartalmazza a bor legfontosabb összetételei, mint például: fajsúly, g/l; alkohol tartalom, %V/V; cukormentes extrakt, g/l; cukortartalom, g/l; titrálható sav, g/l; illósav tartalom, g/l; SO2 összes/szabad, mg/liter; vastartalom, mg/l; szín; illat; zamat; mikrobiológiai állapot; palackállóság.
50
Három eredeti példányban készíti el a gyártó, és a laborvezető vagy a főborász írja alá. 1.1.4. Rakományjegyzék (Packinglist) A küldemény egyes részeinek azonosítása során nyújt hasznos segítséget, 3 eredeti példányban készül. A rakományjegyzéknek vagy másképpen csomagjegyzéknek, inkább a kisebb darabáruk esetében van fontos szerepe, hiszen ez alapján tudják megtalálni az adott rakományt a raktérben. A mi esetünkben azonban ömlesztett bort fuvarozunk, így csak formaságból van szükség erre az okmányra. Tartalmazza a feladó és a címzett nevét és címét, a kiállítás dátumát, annak a számlának és szerződésnek a számát, amihez az áru tartozik, és természetesen az áru leírását, bruttó, nettó súlyát, a csomagolás módját. Angol nyelven állítják ki, a következő leírással: “Description of goods: Dry table white grape wine material for production of sparkling wines, mature 10.44% by volume at temperature 20 0C. Packed in tank truck” Magyarul: Az áru leírása: Száraz asztali fehér szőlő alapbor pezsgő gyártására, 10,44%-os alkoholtartalommal, 20 0C hőmérsékleten mért térfogat. Tartálykocsiban tárolva. 1.2. A fuvarozási okmányok: 1.2.1. CMR fuvarokmány Nem értékpapír jellegű, szárazföldi típusú fuvarlevél. Formáját nem, de tartalmát és felhasználásának módját a nemzetközi közúti fuvarjogi egyezmény: a CMR (Convention relative au Contrat de Transport International des Marchandises par Route) szabályozza. A CMR a nemzetközi közúti árufuvarozási szerződés egységesítéséről szóló megállapodás, melyet 1956ban kötöttek az európai államok Genfben, és Magyarország 1970-ben csatlakozott hozzá. A CMR fuvarlevél számos feladatot tölt be, legfontosabb ezek közül, hogy igazolja a feladó részére, hogy a fuvarozó átvette az árut azzal a kötelezettséggel, hogy elfuvarozza és kiszolgáltatja a címzettnek. Ugyanakkor igazolja a fuvarozó számára is, hogy az árut ki adta át fuvarozásra, kinek kell kiszolgáltatni. A közúti fuvarlevelet a feladó tölti ki, megbízhatná a fuvarozót is az okmány kiállításával, de ezért külön díjat kellene fizetnie, hiszen a fuvardíjban az okmánykiállítás nincs benne. Továbbá ebben az esetben sem csökkenne a feladó felelőssége, mivel a fuvarozó a fuvaroztató által bemondott adatokkal tölti ki a fuvarlevelet, annak tartalmáért nem felel. A gyakorlatban tehát a feladó szokta kitölteni, viszont a fuvarlevél valamennyi példányát aláírja a feladó és a fuvarozó is, ezzel elismerve az árufeladás körülményeire vonatkozó adatokat. (Erdélyi Kálmán (2002)). 51
Az X Kft-től való fuvarozásnál az alábbi adatokkal töltötték ki a CMR fuvarlevelet: 1. rovat: Feladó (Név, cím, ország):
6., 7.,8., 9., rovatok: Jel és szám, darabszám,
X KFT
csomagolás módja, áru megnevezése:
1126 Budapest, X u.7.
1 tank truck crude dry table white grape wine
2. rovat: Átvevő (Név, cím, ország)
material „valamennyi” liter
ZAO „IGRISTIE VINA”
10. Statisztikai szám: 2204
Sverdlovskaja nab. 34
11. Bruttó súly (kg): „valamennyi”*0,9953
195027 St. Petersburg
13. A feladó rendelkezései (Vám- és egyéb
RUSSIA
hivatalos kezelés):
3. rovat: Az áru kiszolgálási helye (helység, SVH
ZAO
„SEVERO
ZAPADNIJ
–
ország)
TAMOZSENNIJ
helység: Gyöngyöstarján
Petersburg, Bogatirskij pr. 18. Korp. 1. LicN
ország: Hungary
10222/910037 ot 23.09.03 g. po. 23.09.06 g.
TERMINAL”
Sankt-
4. rovat: Az áru átvételének helye és időpontja (az oroszországi import vámügyintézés címe és (helység, ország, időpont)
licenc száma, a fuvarozó számára ez fontos
helység: St. Petersburg
információ, mert az árut ide kell elvinnie)
ország: Russia
16. Fuvarozó (Név, cím, ország)
időpont: a feladás dátuma
21. Kiállítás helye, időpontja: pl.:
5. Mellékelt okmányok:
Gyöngyöstarján 07.11.2005.
Invoice (számmal)
22. A feladó aláírása és bélyegzője
Carnet TIR (számmal)
23. A fuvarozó aláírása és bélyegzője
Certificate of origin (számmal)
25. A Járműre vonatkozó adatok, a
OBI Certificate (számmal)
rendszámokat kötelező megadni, a típusát, raksúlyát nem, de érdemes.
A többi rovatot nem a feladó tölti ki, ezért azokat nem sorolom fel. 1.2.2. TIR Carnet A TIR Carnet a fuvarozott áru vámszavatossági okmánya. Ezt is a feladó tölti ki és kiléptetéskor a vámhatósággal lepecsételteti. Az okmány lapjai (másolati példányai) a tranzit országokban
52
maradva igazolják a rakomány be- és kilépését. Az IRU (International Road Union/Nemzetközi Közúti Fuvarozási Egylet) szavatossága mentesíti a közúti fuvarozókat a vámbiztosítékok letételétől és a tranzit országok határán történő vámellenőrzéstől. A TIR Carnet-tel ellátott járműveket a vámhivatal képviselőjének jelenlétében rakják meg, és megrakás után a járművet vámzárral látják el. A vámzár megbontása a rendeltetési ország vámhivatal képviselőjének jelenlétében történik. Az okmányt a fuvarozó vásárolja meg saját országa IRU-tagozatától (Magyarországon a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete, Budapest), és ő is tölti ki. A TIR forgalom előnyei: A fuvarozónak nem kell a küldemény vámját és vámterheit az út során kifizetni a vámhatóságoknak. Ennek a költségeit beépítené a fuvardíjba, így a TIR Carnet alkalmazása költségmegtakarítást eredményez a megbízónak. A rakományt a vámzárak sértetlensége esetén út közben nem vizsgálják, így az ezzel járó kockázatok lecsökkennek. Az országhatárokon tételes vámvizsgálat helyett csak a jármű külső vizsgálata és okmányvizsgálat történik, ami gyorsabb árutovábbítást eredményez. A TIR forgalom hátrányai: Költségei vannak: TIR biztosítás, TIR Carnet díja, járműalkalmasság vizsgálat, személyzet oktatása és vizsgálata. Ezek a költségek alacsonyabbak a vámgaranciánál. A fuvarozó beépíti őket a fuvardíjba. (Erdélyi Kálmán (2002); Constantinovits Milán, Sipos Zoltán (1999)). Azonban a TIR forgalom inkább a fuvaroztatónak kedvező, a fuvarozónak csak akkor éri meg, ha rendszeresen fuvaroz EU-n kívüli országba. 1.2.3. Közúti engedély A közlekedési minisztériumtól kell kérvényezni. Szigorú számadású okmány, egy útra érvényes – oda-vissza, de az adott évben fel kell használni, különben elévül. Tartalmazza a fuvarozó cég nevét, címét, a kocsi rendszámát, kikötést, hogy a kamionnak meg kell felelnie az Euró-1-es szabványnak, és a közlekedési főfelügyelet pecsétjét aláírással. Egy példány elég belőle, mivel az végig kíséri a kocsit, nem kell sehol leadni belőle példányt. A közutak lényeges jellemzője a teherbírásuk, amit a tengelyterhelésükkel lehet jellemezni. A teherbírás korlátozása azért szükséges, mert a túlságosan nagy össztömegű járművek és az általuk okozott nagy tengelyterhelés rongálják és gyorsan tönkreteszik az utakat. Általában a korszerűbb
53
utak teherbíró képessége nagyobb, így az Európai Unióban alkalmazott méretnormák - noha egységesített szabvány egyenlőre még erre vonatkozóan nincsen - nagyobb terhelést engednek meg, mint a fejletlenebb közút hálózattal rendelkező FÁK országai. Míg Magyarországon útvonalengedély-köteles az a jármű amelynél: - a jármű (járműszerelvény) össztömege meghaladja a
40,0 tonnát
- a jármű tengelyterhelése meghaladja: a) egyes tengelynél a
10,0 tonnát
b) útkímélő tengelynél a
11,0 tonnát
c) kettős tengelynél, ha a két tengely egymástól való távolsága 2,0 m-nél nem nagyobb, a
16,0 tonnát
d) hármas tengelynél, ha a szélső tengelyek között a távolság 2,6 m-nél nem nagyobb, a
22,0 tonnát
e) hármas tengelynél, ha a szélső tengelyek közötti távolság 2,6 m-nél nagyobb, a
24,0 tonnát
Ha két tengely egymástól való távolsága 1,0 m-nél kisebb a két tengelyt egy tengelynek kell tekinteni.1 Ezzel szemben Oroszországban útvonalengedély-köteles az a jármű amelynél: - a jármű (járműszerelvény) össztömege meghaladja a
38,0 tonnát
Így Oroszországba való fuvarozásnál, arra törekedtünk, hogy maximum 38 tonna összsúlyú legyen a gépjármű, annak ellenére, hogy egy-két m3 kihasználatlan hasznos terület volt még a tartálykocsikban, amit, ha az EU-n belül fuvaroztunk volna, fel lehetett volna tölteni. Ezt úgy ellenőriztük, hogy a fuvarozó cég előre megküldte a kamion adatait, például: Vontató: FLH 662
Pót: XNZ 728
Önsúly: 7480 kg
7510 kg
Összsúly: 18100 kg
32000 kg
Vontathat: 32526 kg A kapott adatokból kiszámoltuk, hogy a járműszerelvény (vontató + pótkocsi) összsúlya 14990 kg, de erre még rájön a gépkocsivezető és az üzemanyag súlya, amit 300 kg-ra becsülünk, ezt kivonva 38 tonnából, 38000-14990-300= 22710 kg-ot kapunk, ami elméletileg a tartálykocsiba 1
4/1999. (II. 12.) KHVM rendelete a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedéséről.
54
maximálisan tölthető bor mennyiségét jelzi. Így telefonon értesítjük a feladó telephelyét, borászati üzemét, hogy 22700kg ≈ 22800 liter tölthető az érkező kocsiba. Majd a töltés után még a biztonság kedvéért lemérik a szerelvényt a helyi vágóhíd mérlegén, mivel a feladó nem rendelkezik megfelelő hosszúságú mérleggel a feladathoz. Azonban ezt a procedúrát, csak egyszer kell eljátszani egy szerelvénnyel, mivel ha ugyanez a rendszámú: FLH 662, XNZ 728 kocsi jön tölteni, akkor már automatikusan 22800 litert fognak beletölteni, amennyiben az előző fuvar során sem volt túlsúlya vele. 1.3. Hatósági okmányok 1.3.1. EV okmány (Egységes Vámárunyilatkozat) A kiviteli ellenőrzést az Egységes Vámárunyilatkozattal kell kezdeményezni, ha az áru rendeltetése EU-n kívüli ország. A vámigazgatás központi szervének engedélyével gyártott Egységes Vámárunyilatkozat fogadható csak el a vámkezeléshez, amely a kormány rendeletében meghatározott paramétereknek megfelel. Az EV-n a gyártást megrendelő és a gyártó cég nevét minden esetben fel kell tüntetni. A vámigazgatás központi szerve a gyártás során a paraméterek betartását bármikor ellenőrizheti. 1.3.2. Származási bizonyítvány (Kereskedelmi és Ipari Kamarától) Az áru származását igazoló okmány, amelyben a magyar Kereskedelmi és Ipari Kamara igazolja, hogy az árut Magyarországon termelték. Tartalmazza az áru megnevezését angolul. Az eladó feladata ezt beszerezni. Egy eredeti és két másolat kell belőle a feladó bélyegzőjével és aláírásával hitelesítve. 1.3.3. TKO A termékkísérő okmány olyan bizonylat, amely adófelfüggesztéssel szállított jövedéki termék származásának, eredetének, valamint adóraktárba való be-, illetve kitárolásának, adómentes felhasználó részére történő átadásának, átvételének, az adómentes felhasználó keretengedélyében szereplő telephelyei közötti szállításnak, harmadik országba való kiléptetésének, Közösségen belüli szállításának az igazolására szolgál. Adminisztratív kísérőokmány a tényleges neve e bizonylatnak és szinte minden olyan adatot tartalmaz, ami egy normál CMR-en szokott lenni. Öt példányban készül, három eredeti és két másolati példánya van. 55
1.3.4. Növény-egészségügyi bizonyítvány Az Oroszországi Föderáció hatályban lévő rendelkezések alapján minden élelmiszerjellegű áru, amit az orosz piacra bevisznek, hatósági vizsgálat alá kell vonni előzőleg, a kiküldött átlag minta alapján. A vizsgálat során analizálják az adott áru főbb paramétereit, jellemzőit, illetve a megfelelőségét az érvényben lévő orosz szabványokkal szemben. Az eredményről egy növényegészségügyi bizonyítványt állítanak ki, amely az importhoz nélkülözhetetlen okmány a vevő számára. A határ ellenőrző pontokon a fuvarozónak be kell mutatnia ennek az okmánynak a másolatát, ahhoz, hogy tovább haladhasson. Oroszországban a Magyarországon kiállított növényegészségügyi bizonyítván nem érvényes, ezért kell az orosz megfelelőjét alkalmazni. 1.3.5. Az importőr behozatali engedélye Az Oroszországi Föderáció Adó és Illeték Minisztériuma (olyan, mint Magyarországon az APEH) adja ki ezt az engedélyt, az Oroszországban törvényesen bejegyzett importőr cégnek, meghatározott időtartalomra, illetve meghatározott tevékenységi körre, jelen esetben: a szőlő bor importjára, tárolására és kereskedelmére. A határ ellenőrző pontokon a fuvarozónak be kell mutatnia ennek az okmánynak a másolatát, ahhoz, hogy tovább haladhasson. 1.3.5. Orosz vízum a sofőrök útlevelében Amennyiben a sofőr nem rendelkezik érvényes vízummal Oroszországba, akkor az a szállítmányozó feladata, hogy intézze az egyszeri belépésre jogosító vízum kiváltását az adott sofőrnek, ehhez a fuvarozónak az alábbi okmányokat kell szolgáltatnia a speditőrnek:
Útlevél (sofőré), melyben legalább 2db egymással szemben álló üres lap van
1 db fénymásolat az útlevélről
4-6 db útlevél fénykép (ahány fuvart szándékoznak megtenni)
Kitöltött vízum-kérdőív (Ezt a formanyomtatványt az Oroszországi Föderáció Magyarországi Nagykövetségének Konzuli Osztályáról lehet beszerezni, vagy annak honlapjáról)
Közúti engedély (oroszul: Dozvol)
A fuvarozó cég által bélyegzett CMR (10 példányos)
Meghatalmazás a vízum kiváltásához
56
Az Oroszországi budapesti konzulátuson, Pikin Vladimir titkár úrral való egyeztetésünk szerint az egyszeri beutazási vízum a sofőröknek egy nap alatt elintézhető (a hivatalos fogadási időben), továbbá 50%-os vízum díjkedvezményt is adnak nekünk (a vízum díja: 12500 Ft). Gyakorlatilag egy-két óra alatt le lehet bonyolítani a vízum kiváltást így, ami egyébként jóval tovább tartani (12 hét) és drágább lenne. 2. Információáramlás megvalósítása: „Az árueljuttatási folyamatokban az információk hordozói napjainkban még zömmel a papírdokumentumok (ajánlatok, szerződések, számlák, fuvarlevelek, importengedélyek, vámokmányok stb.). Egy export-import ügylethez 40-50 különböző dokumentum járul kb. 360 másolati példánnyal. A 40-50 dokumentumon kb. 200 féle információ jelenik meg.” (Halászné Sipos Erzsébet (1998):p.145) A logisztikai folyamatok alapvető követelménye, hogy az áruáramlást megelőzze az információáramlás. Fokozottan igaz ez a nemzetközi áruáramlási folyamatokban. A vevő értesítése (avizálása) A feladás után azonnal úgy nevezett eladási avíziót (értesítést) kell a vevőnek küldeni a feladás időpontjáról, a fuvareszköz azonosító adatairól, (kamion rendszáma, típusa) valamint a feladott áru adatairól (bruttó nettó súly darabszám, csomagolási egység és áru megnevezése, rendelésszám). A feladási avizót faxon, vagy beszkennelés után e-mailben küldjük a vevőnek. Gyakorlatilag a számla, a CMR, EV okmány és a gyártói minőségi bizonyítvány másolatát küldjük el faxon a pétervári pezsgőgyár importügyintézőjéhez, mivel ezen okmányokon rajta van az elegendő információ. A vevő számára igen fontos, hogy ezt az értesítést az áru feladása után haladéktalanul megkapja, hogy időben fel tudjon készülni az áru fogadására. Az eladó értesítése A szerződésben rögzített áru fuvarozási ütemterve szerint, a vevő fax útján megrendeli különkülön az egyes tételeket az eladótól. Az írásos megrendelésen rögzíti az áru mennyiségét, fajtáját, értékét, indítási időpontját és várható fogadási idejét. Ezek alapján, az eladó vagy a megbízott speditőri cég, megszervezi az áru fuvarozását. Ha bármi nemű probléma merül fel, akkor jelentősen megszaporodik a felek információ cseréinek száma, de ez nem feltétlen segíti a probléma megoldását, ráadásul költség vonzattal jár, növeli a kommunikációs költségeket (pl. telefon díj). Tehát, általában minimális információ csere valósul
57
meg az ügylet folyamán, csak szükség esetén kerül sor rá. Minél több szereplőn megy keresztül az információ, annál inkább csökken az értéke, és lelassíthatja a folyamatokat. Szaporodik a fölösleges papírmunka vele (kinyomtatjuk az e-mailt, faxot stb.). Az adás-vételi szerződés értelmében a minőségi és mennyiségi átvétel eredményeiről, amennyiben eltérés jelentkezik az okmányokban szereplő adatokhoz képest, a vevő köteles haladéktalanul értesíteni az eladót. 3. Logisztikai szemlélet a lebonyolítás során Az áruk, információk és okmányok áramlásának rendszerszemléletű megszervezése révén lehetővé válik a felesleges mozgások és várakozási idők kiküszöbölése, a legrövidebb utak feltárása, a mozgásokhoz szükséges idők, költségek és kockázatok csökkentése. (Halászné Sipos Erzsébet (1998)). Nem más a logisztika lényege, és célja a vizsgált export ügyletünk során is. A lebonyolítás folyamán, rengeteg helyen jelentkezhet nem kívánatos várakozási idő (például vámügyintézésnél, mérlegelésnél stb.) és felesleges mozgások, ezért fontos a folyamatok megfelelő összehangolása, az optimális teljesítés érdekében. Egy közúti fuvarozás gyakorlati lebonyolításánál jelentkező folyamatok körforgását a következő folyamatábrán szemléltetem:
2.
3.
4.
1.
5. 2.
9.
3.
8.
4.
7.
6.
Magyarázat az ábrához: 1. Fuvar megrendelése és visszaigazolás érkezése (kiinduló pont) Az okmánymunka: 2. Export okmányok előkészítése: számla, CMR, rakományjegyzék, gyártói minőségi 3. A sofőr vízumainak intézése 58
4. OBI minőségi bizonyítvány és az áru származási bizonyítvány kiváltása Az áru tényleges mozgása 2. Tankautó tisztaságának ellenőrzése, önsúlyának mérése 3. A pezsgőalapbor feltöltése a tankautóba 4. összsúly mérése és a feltöltött bor analízis adatainak ellenőrzése Az export fuvarozás: 5. EV okmány és TIR Carnet kitöltése a vámudvarba 6. Export vámkezelés (Budapest) 7. EU/Oroszország határátlépés 8. Importvámkezelés (Szentpéterváron) 9. A bor átadása a rendeltetési helyén, és a kocsi visszaindulása A 2, 3, 4 folyamatok azért lettek két ágra bontva, mivel párhuzamosan történnek két különböző helyen, az okmánymunka az X Kft Budapesti irodájában és a különböző intézményeknél (pl.:nagykövetség, OBI), míg az áru töltése Gyöngyöstarjánon történik, majd a megtöltött tartálykamion budapesti vámudvarba érkezésénél kerül sor az 5. lépésre. Optimális esetben a 9. lépés után, ugyanazzal a fuvareszközzel újra sor kerülhet a procedúra elvégzésére, ezért egyfajta körforgás is van, erre utal a visszafele irányuló nyíl a 9.-ből az 1.-be. 4. Felmerült problémák és azok kezelése A külkereskedelmi ügylet során rendkívül sok probléma merülhet fel, ami nem feltétlenül azt jelenti, hogy a szerződő felek vétkessége miatt történt, hiszen rengeteg tőlük független dolog is nagy hatással van az ügyletre (pl.: törvények, egyezmények, időjárás, stb.). A problémák jelentkezése azonban nem valami szokatlan dolog, szinte nincs olyan ügylet, ami teljesen probléma mentesen, simán menne, úgy, ahogy az el volt tervezve. Ez különösen igaz arra az esetre, amikor a résztvevő felek még nem voltak üzleti kapcsolatban egymással, vagy ha voltak is, de egy teljesen új üzletet próbálnak összehozni. Hiszen ilyenkor hiányzik a rutinszerűség, és tapasztalat. Az ügylet bonyolítása során szinte minden újnak számít, amit közben próbálnak megtanulni, elsajátítani hogy később már minden simán menjen. Így azonban a hiba elkövetésének esélye sokszorosára nő, aminek nagy ára lehet. Ezt humorosan tanuló pénznek szokták nevezni. Sajnos a vizsgált ügyletünk is ilyen új üzlet, ami során sok tanuló pénzt kellett fizetni. Azonban a felmerült problémák, nem feltétlen azt jelentik, hogy megbukott az üzlet,
59
hanem, hogy valamiképpen meg kell oldani őket, lehetőleg minimalizálva a veszteséget, amit az okozhat. Az alábbiakban néhány problémát és azok megoldásait ismertetem, ami az ügylet során keletkezett. 4.1. Vámolással kapcsolatos problémák Oroszország az utolsó nagyhatalom, amely még nem tagja a WTO-nak, noha intenzív tárgyalások folynak a belépéséről. Érdekei a mielőbbi csatlakozás mellett szólnak, külkereskedelmének 85 %át WTO tagországokkal bonyolítja le. A WTO előírásainak megfelelő vámtarifa kódex szerint a lédig fehér száraz asztali szőlőbor vámtarifaszáma: 2204296500. Az orosz vámkódex eltér ettől, az ő vámtarifaszámuk erre a termékre 220430980, és ez a mi esetünkben elég nagy bonyodalmat jelent. A nem egyezőséget úgy oldottuk meg, hogy a vámtarifa számnak csak az első négy karakterét írtuk az exportokmányokra, mivel az első 4 számjegye a vámtarifaszámnak mindkét országban azonos árucsoportot jelöl és pedig: bor friss szőlőből. Az EU csatlakozás következményeként, ma Magyarországon alig maradt néhány vámudvar ahol a Vámhatóságok nyitva tartása folyamatos, vagy hosszabbított munkaidővel biztosított, annak érdekében, hogy a kezdeményezett kiviteli vámkezeléseknek eleget tegyen. Elég kellemetlen, amikor azért nem tud elindulni egy szállítmány, mert a vámhatóság az export vámkezelését zárás előtt valamilyen oknál fogva visszautasította. 4.2. Hibák az okmányok kitöltésében, és a nem megfelelő példányszám miatti problémák A külkereskedelmi okmányoknál két fontos dolgot szokás vizsgálni, azt hogy az okmány tartalma hibátlan legyen, minden cím, mennyiség, ár stimmeljen, illetve a másik, hogy legyen elegendő eredeti példány és másolat. Általános követelmény még, hogy a helyesen kitöltött okmányok a megfelelő helyen és a megfelelő időben rendelkezésre álljanak. Ellenkező esetben ugyanis számos probléma jelentkezhet, így például csak késedelmesen lehet az árut vámkezeltetni, vagy az ellenértéket beszedni, ami költség következményekkel jár. A lebonyolítás során előfordult okmány kitöltési hibák közúti fuvarozásnál: A CMR ötödik pontjában szerepelnie kell a mellékelt okmányoknak és azok számának, amennyiben szigorú számadású okmányról van szó. Így elsősorban fel kell tüntetni a
60
kereskedelmi számlát (Invocie), a TIR Carnet, amennyiben van, a származási bizonyítványt, és a minőségi bizonyítványt. Sajnos előfordult, hogy nem írták rá, vagy esetleg rossz számmal írták rá a CMR-re valamely okmányt, például egy november 7.-i fuvarlevélen ez szerepelt:
Míg a helyes kitöltés ez lett volna:
5 Mellékelt okmányok
5 Mellékelt okmányok
Annexed documents
Beigefügte Dokumente
Annexed documents
Beigefügte Dokumente
Invoice 0024177, AKO 0024950
Invoice AK 024177, Carnet TIR XC47095764
Certificat of origin 091649
Certificate of origin 091649
OBI Certificat 052670
OBI Certificat 052670
Tehát az Invoice szám nem megfelelően volt gépelve, és a TIR helyett az adminisztrációs kisérőokmányt tüntették fel (AKO 0024950), pedig az nem lett volna szükséges. Fontos, hogy az áru megnevezése, darabszáma jól szerepeljen, és összhangban legyen a többi okmánnyal és a CMR 11. rovatában megadott bruttó súllyal. Például: 6 Jel és szám 7 Darabszám 8 Csomagolás módja 9 Áru megnevezése
1 t a n k tr uc k c r ud e dr y t a bl e wh i t e gr ape
10 Statisztikai szám
11 Bruttó súly (kg)
2204
22394
w i n e ma t e r i a l 2 2 5 0 0 l i t e r Itt is előfordult, hogy kimaradt az, hogy hány liter bort szállítunk, vagy bruttó súlynak is ugyanannyi volt megadva mint ahány litert írtunk, holott 1 liter bor fajsúlya 0,9953, tehát 22500 liter 22394 kg-nak felel meg. Emiatt a határon a mérlegelésnél eltérést tapasztaltak a tényleges és a megadott bruttó súly között, aminek további időveszteség és költség volt a következménye. Ezek a hibák, mindig a határon, vagy a vámkezelésnél derültek ki. A megoldás az volt, az ilyen esetekben, hogy jegyzőkönyvet készített a vevő képviselője, amelyben helyesbítette a rosszul megadott adatokat. Az ügyintézés folyamatában ez időveszteséget okozott, illetve plusz költségekkel járt (pénzbírságot kellett fizetni a vevőnek). 4.3. Munkaszüneti napokból, időjárásból fakadó problémák Munkaszüneti nap minden vasárnap, és a vizsgált időszakban október 31., november 01. és november 4., ez utóbbi az oroszoknál először ünnep. A november 7.-e először került le idén az orosz állami ünnepnapok listájáról és helyette 4.-ét nevezték ki az egység napjává: 1612-ben e napon hagyták el a moszkvai Kreml épületét a várost megszálló lengyel hódítók. (Németh András, HVG 45. szám (2005)). Így a 44. hét szinte teljesen kiesett a számításból, mivel hétfő, 61
kedd a magyaroknál, míg péntek az oroszoknál volt szünnap. Munkaszüneti napon a hatóságok zárva vannak és sok országban kamion stop van ilyenkor. Ezért ez az idő kiesik az ütemezésből. Problémát jelentettek az időjárási viszontagságok, az őszi köd, az orosz kemény, hideg tél, illetve a jeges utak. November második felétől
előfordulhat -20 C fok alatti hőmérséklet is
Oroszországban, ami már jelentősen megnehezíti a kamionok közlekedését, illetve a bor megfagyhat a flexitankokban, ami nem kívánatos esemény, mert nem tudják kifejteni a bort a tartályból. 4.4. A fuvarozást végző személyek szerepe A sofőrnek kulcs szerepe van a közúti fuvarozásnál, hiszen az ő feladata az áru eljuttatása a feladótól a rendeltetési helyig, ő teszi meg ténylegesen a földrajzi távot az áruval, neki kell az okmányokat benyújtani a különböző hatóságokhoz, és a határnál is csak ő képviseli az Eladó érdekeit, így sok múlik a sofőrön (talpraesettségén, tapasztalatán) is, hogy mennyi idő alatt engedik át a szerelvényt a határon. Minden egyes ellenőrzési ponton a megfelelő okmányokat be kell nyújtani. Előfordult, hogy a vevőnek nem maradt eredeti példánya az export számláról. Az áru eredeti származási bizonyítványa hiányzott, útközben eltűnt. A CMR-en nem volt rajta a megfelelő rubrikán a fuvarozó bélyegzője (elfelejtette magával hozni a sofőr a bélyegzőt). Az orosz határhatósági személyzettel a legtöbb kamion sofőrnek kommunikációs problémái adódtak. Azoknál a kocsiknál, melyek TIR Carnet nélkül mentek, a hiány miatt 2 nap többlet várakozási idő jelentkezett. Nem dollárt, hanem eurót vittek magukkal a sofőrök, és az oroszok 1 eurót egy dollárhoz mérték. Ugyanakkor a sofőröknek nagyon nehéz körülmények között kellett átvészelni a fuvarozás időszakát; helyismeret hiányból fakadóan nem tudták, hol vannak útközben megfelelő, pihenésre alkalmas helyek. Az ilyen típusú problémák kiküszöbölését úgy oldottuk meg, hogy emlékeztetőt írtunk a sofőröknek, melyben az addig tapasztaltak alapján, felsoroltuk a fuvarozás folyamán felmerülő ilyen jellegű problémákat és a lehetséges megoldásait. Továbbá a fuvarozó cégektől kértük, hogy lehetőség szerint olyan gépkocsivezetőket állítsanak ki erre a feladatra, akik már jártak Oroszországban és némi nyelvtudással is rendelkeznek.
62
4.5. Minőségi kifogás A távoli paritáspont exportban azt is jelenti, hogy a minőségi átvétel csak később, a rendeltetési kikötőben vagy a rendeltetési helyen történik meg. A minőségi átvétel esetleges problémái mindkét fél számára kedvezőbben rendezhetők a származási országban. Az exportőrök emiatt is vonakodnak attól, hogy felelősséget vállaljanak a fuvarozásért. (Halászné Sipos Erzsébet (1998)) Jelen esetben az X Kft-től elszállításra került bor minősége nem felelt meg az előírt paramétereknek, a következő okokból: 1. A szállítandó tétel összeállításánál nem megfelelően lett egalizálva a bor (nem keverték meg rendesen a tároló tartályban). A minőségi paraméterek visszaellenőrzése a fuvareszközökben lévő borból vett tételekből elmaradt. 2. A közúti fuvarozás folyamán a súly korlátozások betartása miatt, a fuvarozási eszközök tartályaiban légtér maradt a bor felszíne fölött, amely a közlekedés biztonság csökkentése mellett a bor oxidációjához vezetett, amely minőség romlást okozott. Az első szállítmányok átvételekor a vevő vizsgálatai alapján alkoholtartalom eltérés illetve savtartalom hiány mutatkozott olyan mértékben, hogy az elszállított bor se az orosz sem a magyar szabvány előírásainak nem felelt meg, mint pezsgőalapanyag. Erre reagálva, az Eladó egy újabb összeállítású bort küldött ki, melynek minőségi paraméterei megközelítették az orosz illetve a magyar szabvány előírásait, viszont elmaradtak az adás-vételi szerződésben rögzített határértékektől. E miatt, a vevő nem volt hajlandó további árut fogadni az X Kft-től. 4.6. Az árfolyam hatása Az árfolyam a külföldi fizetési eszközök (valuták, devizák) hazai pénzben kifejezett ára. Az árfolyam nagysága, nagyságának változása és változásának iránya nem marad hatástalan a külkereskedelem alakulására. Az exportőr számára, az exportból származó jövedelmének nagyságát az eladási ár mellett az árfolyam is befolyásolja, az importőr számára az importáru ára az árfolyamnak is függvénye. Ha egy valuta ára hazai fizetőeszközben megemelkedik, akkor az exportőrök bevételei hazai pénznemben nőnek anélkül, hogy exportáraikat a kérdéses valutában növelték volna. Ugyanez az árfolyamváltozás az importőrök számára hátrányos, mert hatására az importáru hazai pénznemben megdrágul. A nemzeti valuta leértékelése vagy leértékelődése rövidtávon tehát - változatlan export – és importárak mellett – exportfokozó és importkorlátozó hatású lehet. Oka, hogy ezáltal az export a piac számára olcsóbbá, az exportőrök számára
63
jövedelmezőbbé válik, ugyanakkor az import megdrágul. A fuvardíjat vasúti és közúti fuvarozás esetén USD-ben, továbbá a flexitank beszerzési ára is USD-ben lett rögzítve. Ugyanakkor az összes többi fuvarozási módnál, a fuvarköltség euróban jelentkezik, és a bor árát is az adás-vételi szerződés szerint euróban kell kifizetnie a vevőnek. Ezért az EUR/USD átváltási árfolyam éppúgy szerepet játszott, mind az EUR/HUF árfolyam Október-novemberben a forint gyengülése az ügyletben érdekelt magyar ügyfeleknek kedvezett.
V. Ügylet lezárása, értékelés Minden ügylet véget ér egyszer, ha minden jól megy a szerződő felek teljesítésével, de van, hogy ennek ellenkezője a teljesítés hiánya miatt kénytelenek lezárni az ügyletet. Mindenesetre a szerződés érvényességének lejártával, az adott ügyletet lezártnak tekintjük. Szinte mindig van az ügyletnek valamilyen utóhatása, elsősorban a felek kapcsolatára nézve. Ezért érdemes utólag elszámolni mindennel. Értékelés Az eladó a szerződés realizálása után elszámol üzleti partnereivel és elvégzi az utókalkulációt, amely megmutatja, hogy az adott külkereskedelmi ügylet végül is a felmerült költségekkel összevetve milyen eredményt, mekkora nyereséget, ill. veszteséget realizált az előkalkulált eredményhez viszonyítva. A külkereskedelemben objektíven előforduló bizonytalanságok – pl. fuvarköltség változás -, amelyek a különféle kockázati elemekben nyilvánulnak meg, okozzák azt a szinte természeti törvényszerűséget, hogy az előkalkulált eredmény szinte mindig el fog térni az utókalkulálttól. Ezeknek az okoknak az elemzése nélkülözhetetlen tanulságul szolgálhat a következő szerződésnél, hiszen ne zárjuk ki a külkereskedő szubjektív okokra visszavezethető tévedési lehetőségeit se. Mivel az ügylet még nem zárult le teljesen (2005.november 29.), ezért még nem tudok átfogó értékelést adni. Az azonban bizonyos, hogy a tervek szerinti szállítást nem sikerült megvalósítani. Nézzük meg milyen eltérések jelentkeztek: A kiindulópontunk az volt, hogy 3 millió liter bort kell elfuvarozni két helyszínről. Ezzel szemben végig csak egy helyszínről, Gyöngyöstarjánról történt szállítás (értsd eladás), és csak az eredetileg tervezett mennyiségnek alig negyedét, 253 000 litert sikerült exportálni. A szerződések 2005. december 31.-ig érvényesek, ezért valószínűleg újra kell kezdeni a
64
tárgyalásokat, illetve új szerződéseket kötni, hiszen idén a vevő már nem szándékozik további mennyiségeket vásárolni. Ebben az is szerepet játszott, hogy az előre jelzett időjárási adatok alapján decemberben Szentpétervár környékén gyakran - 20 C fok alá süllyed a hőmérséklet. Jövő januártól a bor árak megváltoznak, növekedni fognak az idei árakhoz képest, és a fuvardíjak is általában emelkednek ilyenkor. Reményeink szerint január második felében a vevő visszatérhet Magyarországra és az idei vásárlásból kimaradt bor mennyiségekről új szerződés keretein belül, a megváltozott feltételek figyelembe vételével megállapodás születhet.
Összefoglalás A szakdolgozatban ismertetett ügyletet nem sikerült a várakozásoknak megfelelően végrehajtani, a már ismertetett okok miatt. Az alábbi végkövetkeztetéseket tudom mondani: a) Elméletileg a hordós bor fuvarozására van hatékonyabb módszer, mint az Ukrajnán keresztüli vasúti fuvarozás, ilyen például a flexitankba töltött bor konténeres fuvarozása. b) Gyakorlatilag, az ügyletben minden fél jobban járt volna, ha a kitapasztalt módon állapodnak meg a szállítási feltételekről, DAF Záhony paritással. c) A közúti fuvarozást csak olyan esetben ajánlatos választani, amikor kisebb árutömegről van szó és az időjárási feltételek kedvezőbbek (például tavasszal). d) A jövőben érdemes használni a flexitankos módszert, amennyiben időben sor kerül a flexitankok beszerzésére, és a fuvarozás megszervezésére, hogy még azelőtt megérkezzen az áru a rendeltetési helyére, hogy a kemény fagyokkal kelljen számolni. e) A magyar borgazdaságnak szüksége van az orosz piacokra, hogy a túltermelés miatt felhalmozott készleteiket értékesíteni tudják, de ehhez versenyképesnek kell lennünk a logisztikában is, hogy a vevőt megfelelő színvonalon tudjuk kiszolgálni. A sajnálatos minőségi eltérést, az orosz vevő szerencsére helyrehozható hibának értékelte, ezért a jövőben is érdekelt a magyar bor vásárlásában.
65
A felhasznált irodalom jegyzéke: Könyvek: 1. Bendigné Dr. Csánky Hayna: Nemzetközi Kereskedelem, Budapest, 2004 2. Constantinovits Milán – Sipos Zoltán: Külkereskedelmi technika – külpiaci kockázat. Aula, 1999 3. Eperjesi Imre – Kállay Miklós – Magyar Ildikó: Borászat, Mezőgazda Kiadó, 1998 4. Erdélyi Kálmán – Nikischer József – Dr. Tátrai Anna: Nemzetközi Szállítmányozás 1., Magyar Közlekedési Kiadó, 2002 5. Fári János – Mihály Györgyné – Horváth Zsolt Csaba: Nemzetközi Szállítmányozás 3., Magyar Közlekedési Kiadó, 2002 6. Halászné Sipos Erzsébet: Logisztika – Szolgáltatások, Versenyképesség, Magyar Világ Kiadó, 1998 7. Potocska János: Nemzetközi Szállítmányozás 2., Magyar Közlekedési Kiadó, 2002 8. Mikolay Lászlóné: Gyakorlati Külkereskedelem, Szókratész, Budapest, 2002 9. Turóczi Ágoston: Szállítmányozási földrajz. A Magyar Szállítmányozók Szövetségének ajánlásával 1996 10. Valkó József – Áts Júlia: Nemzetközi szállítmányozás 4., Magyar Közlekedési Kiadó, 2002 Folyóiratok: 1. Németh András, Rendezetlen múlt Oroszországban, HVG, XXVII. Évfolyam, 45.szám, 45-47. oldal 2. Nyers Ágnes, Horváth Csaba, Hegyközségi visszatekintés a magyar szőlő-bor ágazat eseményeibe, Borászati füzetek, 2005/4, 2-13. oldal 3. Erdősi Ferenc, Oroszország tengeri kapuinak térbeli áthelyeződése II.rész, Közlekedés Tudományi szemle, LV. évfolyam 7. szám, 245-250.oldal Internet címek: 1. A közlekedés tudományi szemle, http://www.kte.mtesz.hu/ 2. A flexitank felépítése, http://www.flexitank.com/Intermodal.asp 3. A flexitank előnyei és hátrányai, http://www.magnumworldwide.co.uk/english/frameset.htm 4. A flexitank konténerbe helyezésének lépései, http://www.wiefferink.nl/templates/mercury.asp?page_id=1592 5. Szentpétervári kikötő, http://www.seaport.spb.ru/new/general.htm 6. Szentpétervári pezsgőgyár, http://www.s-wines.spb.ru/eng/html/history.html
66
Mellékletek: A bor fuvarozásának lehetséges módjai Magyarország – CPT Szentpétervár viszonylatban Fuvarozás módja
Fuvarozó cégek 1. F tankers Kft 2. L trans Kft 3. F trans a.s. 4. B trans Kft 5. Vin Trans Kft
1. Közúti fuvarozás
2. Vasúti fuvarozás
3. Flexitank konténer
6. Kamion Kft 7. H Trans Kft 8. K Trans Kft 9. N Trans Kft 10. Skomarovskij,UA 11. R Trans, CZ 12. T Trans, SK 13. K Trans Kft 14. J Trans Kft
5. Tankhajóval
6/0 4/0 4/0 3/0 10/0 5/0 10/0 6/0 3/0
Fuvardíj EUR/fuvar
Fuvardíj: USD/liter
3200 3400 3200 3200 3250
0,173 0,184 0,173 0,173 0,175
3200 3950-4050 4600 4200 3200 4000 4000 4000 3250
0,173 0,216 0,25 0,23 0,182 0,216 0,216 0,216 0,175
Megjegyzés
TIR miatt késik 8. naptól kezdve napi 200 EUR pótdíjat kér
Visszamondta
1. EL s.r.l
8-12 tartályvagon
0,15
TIR nélkül Záhony határtól vasúton
2. PC Ltd
8-12 tartályvagon
0,153
Záhony határtól vasúton
1. KS Tank
90 konténer
2900
0,121
2. Masped-Sch
90 konténer
3000
0,125
3. Trans O
90 konténer
4070
0,17
10 konténer x 24 tonna
4800-5200
0,26 - 0,28
4. H Hungária Kft 4. Légi fuvarozás
Fuvarozó eszközök száma ajánlott/rendelkezésre álló 8/3 4/2 3/1 3/1 4/0
1. Q Trans Hungary
6 -8 x 24 tonna
0,146
1. WTR
2500 tonna
0,134 - 0,141
67
Tankkonténerre vonatkozó ajánlat
AmszterdamVyborg útvonal
Magyarország borexportja 1999-2004 Évek megnevezés Mennyiség mértékegység hl Mindösszesen 998966 Európa összesen 957599 Közös piac 448080 EFTA összesen 7770 CEFTA összesen 378096 Balti államok 57983 Volt Szovjetunió 62863 Egyéb Európai 2807 Amerika összesen 22777 Afrika összesen 1120 Ázsia összesen 16987 Óceánia összesen 483 Más országok 0
1999 Érték e USD 84507 78623 53884 790 15763 4854 3247 85
Évek megnevezés Mennyiség mértékegység hl Mindösszesen 890244 Európa összesen 860959 Közös piac 388715 EFTA összesen 6544 CEFTA összesen 337432 Balti államok 46564 Volt Szovjetunió 73472 Egyéb Európai 29286 Amerika összesen 651 Afrika összesen 17025 Ázsia összesen 11398 Óceánia összesen 211 Más országok 0
2002 Érték e USD 67687 62321 38580 924 15858 3191 3467 5366
átlagár Mennyiség USD/l hl 0,85 876107 0,82 838237 1,20 382960 1,02 7324 0,42 389011 0,84 40662 0,52 17844 0,30 435
2000 Érték e USD 67409 61862 40648 702 15922 2945 1610 34
átlagár Mennyiség USD/l hl 0,77 901393 0,74 872969 1,06 368681 0,74 6628 1,67 382699 0,70 57415 0,68 56147 7,39
2001 Érték e USD 64833 59325 36712 766 15885 3650 2222
átlagár USD/l 0,72 0,68 1,00 1,16 0,42 0,64 0,40
3551 142 2112
1,56 1,27 1,24
20164 2930 14477
3341 171 1975
1,28 1,13 1,77
16883 1902 9350
3033 135 1595
1,80 0,71 1,71
79 0
1,64 0
300 0
63 0
0,00 0,00
289
54
1,86
átlagár Mennyiség USD/l hl 0,76 743206 0,72 715706 0,99 404533 1,41 9728 0,47 219208 0,69 35130 0,47 45772 1,83 1334
2003 Érték e USD 76265 70237 460063 1579 15800 3164 3496 136
átlagár USD/l 1,03 0,98 1,14 1,62 0,72 0,90 0,76 1,02
2004 I.-IV. hónap Mennyiség Érték átlagár hl e USD USD/l 190348 23074 1,20 183069 21273 1,16 115895 15123 1,30 1713 396 2,31 43973 3788 0,86 6508 741 1,14 14529 1174 0,80
107 3510 1712
1,64 7,46 1,50
700 18869 7683
126 4205 1627
1,80 2,23 2,12
6160
1419
2,30
738
306
4,14
37 0
1,77 0,00
249 0
69 0
2,77 0,00
5
3
6,10
Forrás: Borászati füzetek, 2005/4, 12-13. oldal
68
A magyar borexport alakulása 1100000 1000000 900000
703276
300000
697434
816772
400000
845246
500000
858263
600000
936103
700000
2002
2003
6 11 58
73
56 2001
77
47 2
7 14
4 84 2000
45
1999
17
0
86 3
100000
2
200000
62
Mennyiség (hl)
800000
2004*
Év Volt Szovjetunió országaiba
Mindösszesen
69
*Fiktív adatok alapján, mivel csak az első negyedévre van információnk
70
A flexitank konténerbe helyezésének és töltésének lépései
71
