BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező tagozat Logisztika szakirány

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező tagozat Logisztika szakirány

LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓK SZEREPÉNEK VIZSGÁLATA A 2004-2008 KÖZÖTTI MAGYARORSZÁGI GABONAINTERVENCIÓ SORÁN

Készítette: GYŐRI ÉVA VIRÁG Budapest, 2009.

TARTALOMJEGYZÉK Táblázatok és ábrák jegyzéke

4.

1. Bevezetés 2. A gabonaipar alakulása a XVIII. századtól napjainkig 3. Az agrárágazat jelentősége hazánkban 3.1. A gabonaipar helyzete napjainkban 3.2. A gabonatermesztés bizonytalanságának okai 3.3. Az EU csatlakozás hatása a magyar agrárágazatra 4. A közös agrárpolitika 5. A szántóföldi növények piacszabályozása az Európai Unióban 5.1.Területalapú támogatás 5.1.1. Egyszerűsített területalapú támogatás 5.1.2. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 5.2. Belpiaci intézkedések 5.3. Külpiaci (export-import) szabályozás 5.3.1. Export- import szabályozás 5.3.2. Export 5.3.3. Import 5.4. Intervenciós intézkedések 5.4.1. A gabonaintervenció általános bemutatása 5.4.2. Az intervenciós felvásárlás 5.4.2.1. A felajánlás menete 5.4.2.2. A szállítás és átvétel szabályai 5.4.3. Az intervenciós készletek tárolása 5.4.3.1. A raktártulajdonos kötelessége 5.4.3.2. A raktározás költségei 5.4.4. Az intervenciós készletek értékesítése 5.4.4.1. Az intervenciós készletek értékesítése belső piacon 5.4.4.2. Az intervenciós készletek értékesítése külső piacon 6. A 2004-2008 közötti magyarországi gabonaintervenció részletes bemutatása 6.1. A 2004-2008 közötti magyarországi gabonaintervenció rövid áttekintése 6.2. Tárolás, raktározás a gabonatermelők piaci védelmében 6.3. A magyarországi intervenciós raktározás jellemzői 7. Logisztikai szolgáltatók szerepe az intervenció során 7.1 A magyarországi agrárlogisztika jellemzése 7.2. A logisztikai szolgáltatók szerepe a mezőgazdasági termelésben 7.3. Logisztikai szolgáltatók szerepének vizsgálata a gabonaintervenció során 7.3.1. A kutatás eredményei 7.3.2. A kutatás értékelése, következtetések 9. Befejezés

5. 7. 10. 10. 10. 15. 17. 20. 20. 21. 23. 24. 24. 25. 26. 27. 28. 28. 29. 30. 31. 34. 35. 36. 38. 38. 38. 40. 40. 43. 44. 48. 48. 50. 51. 52. 54. 56.

Mellékletek

59.

Irodalomjegyzék

68.

3

TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE Táblázatok: 1. számú táblázat: Az új tagállamok termelőinek járó mezőgazdasági közvetlen kifizetések szintje 2004-2013 között 21. 2. sz. táblázat: Az MVH által kifizetett támogatások

30.

3. sz. táblázat: Raktározási és árumozgatási díjak

40.

4. sz. táblázat: Országosan felajánlott árumennyiség az első két intervenciós időszakban 42. 5. sz. táblázat: Országos intervenciós értékesítés 2005-2007. időszak alatt

42.

6. sz. táblázat: Fizikai és raktározási adatok 2004-2008 között

45.

7. sz. táblázat: A szerződött raktárkapacitás és áttárolási adatok 2004-2008 között

50.

Ábrák: 1. számú ábra: Magyarország búzaminőségi térképe

10.

2. sz. ábra: Szállítás költségek kiszámítása

33.

3. sz. ábra: Intervenciós árufelajánlás és értékesítés országos viszonylatban

42.

4. sz. ábra: Vasbeton siló, Fémsiló és padozatos magtár, Modern csarnoktároló

44.

5. sz. ábra: Raktárak kihasználtsága

52.

4

1. BEVEZETÉS Magyarországon 1989-1990-ben politikai rendszerváltás zajlott, a gazdasági átalakulásra azonban még jó tíz évet várni kellett. A rendszerváltást megelőzően hazánk gazdaságának meghatározó ágazata volt a mezőgazdaság. Az átalakulás hatásai, a gazdaság egészét érintő problémák ezen ágazatot sem kímélték, az iparág olyan átalakuláson ment keresztül, amely kedvezőtlenül hatott az eszközfelszereltségre, a beruházásokra és a tőkehatékonyságra is. A tulajdonviszonyok megváltozása (szövetkezeti átalakulás, kárpótlási folyamat, állami vállalatok gazdasági társaságokká történő átalakulása, privatizáció), a piacvesztés, a jövedelemhiány miatti kereslet visszaesés, valamint a leromlott műszaki színvonal komoly gondot okozott az agrárágazatban. Napjainkig súlyos probléma az állatállomány drámai csökkenése, valamint a műtrágya, a növényvédő szerek és az ellenőrzött minőségű vetőmagvak felhasználásának nélkülözése. Mindezek hatására agrártermelésünk jelenleg az 1989-90-es évek teljesítményének a 70%-t közelíti csak meg, ami a jelenlegi GDP 4-5%-a, annak ellenére, hogy hazánk ökológiai adottságai kedvezőek a mezőgazdasági termelés számára. Különösen a növénytermesztés – és ez által a ráépülő feldolgozó iparág – rendelkezik komparatív előnyökkel a térség országaihoz képest. Magyarország 2004. május 1-én csatlakozott az Európai Unióhoz. Az Európai Unió egyik legérzékenyebb gazdasági területe az agrárágazat. Az emberek kisebb része mint termelő, nagyobb része mint fogyasztó naponta találkozik az ágazat hatásaival. A közös agrárpolitika (KAP) az EU ágazati politikái közül vitathatatlanul a legjelentősebb, egy mintegy 490 millió fős egységes, belső piac, amely jelentős kereslettel, vásárlóerővel rendelkezik. Emellett azonban egy szigorúan szabályozott, ugyanakkor folyamatosan liberalizálódó közös agrárpolitikához kell alkalmazkodnunk. A KAP legfontosabb területe a mezőgazdasági piacok közösségi szabályozása, amely a közös piaci rendtartásokban valósul meg. Célja a piac egységességének, a közösségi preferenciának és a pénzügyi szolidaritásnak megteremtése és fenntartása.

5

Hazánk Európai Uniós csatlakozása éreztette hatását a gazdasági életre, így az agrárszektorra is, hiszen a nagyobb és egységesebb piac ösztönzi a gazdasági növekedést. A már meglévő támogatások mellett lehetőség nyílt a gabonafélék, elsősorban búza és kukorica intervenciós tárolására és értékesítésére. A gabonaintervenció alkalmazása hazánkban is fontos változást hozott a gabonatermelő és kereskedő társaságok életében. Az Európai Unióban a gabonatermelők védelme a cél, ennek érdekében az intervenciós felvásárlás, tárolás, de még az értékesítés is alapvetően az intervenciós raktározás feltételrendszerére épül. Dolgozatom célja, hogy a gabonaféléknél alkalmazott uniós szabályozások, támogatások érvényesülését magyarországi viszonylatban bemutassam, különös tekintettel az intervenciós szabályozásra. Majd pedig az ezzel összefüggő logisztikai szemléletmód hiányosságait kutassam az intervenciós raktárépítések kapcsán. A téma aktualitását az adja, hogy Magyarország egyik legmeghatározóbb ágazata a mezőgazdaság. Ebből kifolyólag több ezer gazdálkodó fennmaradása függ attól, hogy mennyire képesek kihasználni az Unió adta lehetőségeket, illetve logisztikai gondolkodásmóddal kedvezőbb költségekkel termelni. Dolgozatom rövid gabonatörténeti áttekintéssel kezdődik országos viszonylatban, az ezt követő részben hazánk gabonaágazatának helyzetével, a benne rejlő lehetőségekkel, problémákkal foglalkozom. Ezután az Európai Uniós csatlakozás hatásait ismertetem. Ezt követi az Európai Unió közös agrárpolitikájának áttekintése, a szántóföldi növények piacszabályozásán belül pedig az intervenciós rendszer bemutatása. A hazai gabonaintervenció problémáit a termelők szemszögéből próbálom ismertetni, majd a logisztikai szolgáltatók szerepét vizsgálom az intervenciós tevékenységek során. A legvégén a hazai intervenciós- és logisztikai rendszer kapcsolatát összegzem, megoldási javaslatok felvetésével, és magával az intervenció jövőjével foglalkozom. Az elemzésekhez és a bemutatásokhoz szükséges adatokat a mezőgazdasági termelőkhöz eljuttatott kérdőív alapján végeztem. A velük folytatott személyes beszélgetések alkalmával sikerült e témát gyakorlati szemszögből is részletesen megismernem. Külön köszönettel tartozom a Hajdúsági Gabonaipari zRt. minőségbiztosítási vezetőjének, és a

6

Debreceni Egyetem Agrár-és Műszaki Tudományok Centruma Műszerközpontja vezetőjének,

akik

információikkal

nagyban

hozzájárultak

dolgozatom

eredményességéhez. Napjainkban az intervenciós pályázatok és ehhez kapcsolódó információs anyagok nagy része a világhálón is meghirdetésre kerül, így nem nélkülözhettem kutatásom során az Internet adta lehetőségeket.

7

2. A GABONAIPAR ALAKULÁSA A XVIII. SZÁZADTÓL NAPJAINKIG Hazánkban a gabonaipar fellendülése a XVIII. századra tehető. A termőterületek fokozatos növelésével nőtt a gabonatermesztés, ennek hatására az állattenyésztés is. A XIX. század elején a termelők jelentős felesleget halmoztak fel, ennek következtében már exportálni is tudtak. A kenyérgabonából és kukoricából készült liszt iránti keresletnövekedés nemcsak a magyar búza kiváló minőségét bizonyította, hanem a malmok működésének jelentőségét is növelte, mely maga után vonzotta a műszaki színvonal fejlesztését és új malmok építését. Ez a mezőgazdasági fellendülés főleg a közlekedés fejlődésének, a gőzhajó elterjedésének volt köszönhető, mindezek mellett lehetőség nyílt vasúton történő szállításra is. A kedvező gazdasági feltételek és az export növekedése újabb nagy lendületet adtak a malomipar fejlődésének. A malmok jelentős része részvénytársasági formában működött és a részvénytulajdonosok között sok terménykereskedő volt. Az 1873-ban kialakult pénzügyi, majd az 1900 és 1903 között kialakuló túltermelési válság nehéz helyzetet teremtett az exportáló nagy malmok számára, amelyek közül több is csődbe jutott. A kismalmok kisebb mértékben érezték meg a gazdaság negatív hatását, mert ezeknek a helyi igények kielégítésében volt szerepük. Az I. világháború után kialakult gazdasági regresszió a malomipart is súlyosan érintette. Megszűnt a szabad terménykereskedelem, lisztre és kenyérre jegyrendszert vezettek be. A békeszerződést követően az ország területével arányosan, a malmok száma is kevesebb, mint egyharmadára csökkent, kapacitásuk közel kétharmada azonban az ország területén maradt. A környező országok saját ellátásra rendezkedtek be, az exportálás megszűnt, tovább csökkentve ezzel a malmok számát. Az 1929 - 1933 közötti világgazdasági válság tovább rontott a helyzeten, de a krízist követően ismét lehetőség nyílt exportálásra. Az ezt követően kialakult háborús helyzet azonban lehetetlenné tette a malmok fejlesztését és bővítését. 1940-ben ismét megszűnt a szabad terménykereskedelem, és olyan állami intézkedéseket vezettek be, amelyben kijelölték a közellátást végző malmokat és meghatározták a

8

lisztkihozatali arányokat. A készletek zárolására, terménybeadási kötelezettség bevezetésére került sor, hatóságilag rögzítették az árakat. A II. Világháború súlyos károkat okozott a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban egyaránt. A malmok helyreállításra szorultak, a hatóságok igyekeztek a megmaradt készletekből a lakosságot ellátni. A

háború

után

a

malmokat

államosították,

a

malomipar

irányítása

és

a

terményforgalmazás megszervezése két különálló cég, a Malomipari Vállalat és a Terményforgalmi

Egyesülés

feladata

lett.

Mezőgazdasági

termelőszövetkezetek

szervezése kezdődött, mely 1960-1961-re befejeződött. A kormányzat 1962. január elsejével összevonta a Malomipari Vállalatot és a Terményforgalmi Egyesülést, így létrehozta a Gabona Trösztöt. Tröszti irányítás mellett 19 megyei vállalat jött létre. Az egyesülés központi és vállalati szinten egy időben történt. Az összevonást vállalati gazdálkodás szempontjából a két szakma egymásra utaltsága, egyes tevékenységeik párhuzamosságának kiiktatása indokolta. Az utóbbi évtizedekben a szabályozási rendszer átalakulásának lehetünk tanúi. A gabonaipar gazdasági környezetének liberalizálása felgyorsult. A gabonaiparban már a Gabona Tröszt 1990. január 1-jei felszámolása után megkezdődött a gazdasági rendszerváltás, ennek köszönhetően a 19 megyei gabonaforgalmi vállalat önálló irányítással működött, így a kötöttségek megszűntek. A gabonaipar privatizációjára 19921993-ban került sor. Az állami tulajdonban lévő vállalatok részvénytársaságokká alakultak át. Budapesten 1989-ben megkezdte működését az árutőzsde. A gabonaipar export- és importtevékenységét kizárólagosan az AGRIMPEX Mezőgazdasági Külkereskedelmi Vállalat bonyolította, bizományosi szerződés alapján. Később a megyei gabonaipari vállalatok által létrehozott Gabonakereskedelmi Kft. (későbbiekben Rt.) is bekapcsolódott a gabona külkereskedelmi forgalmazásába. 1991-ben jelentős változás következett be a nemzetközi gabonaforgalmazás terén: felszabadították a gabonaszektor árait, termelőit és fogyasztóit, így bárki foglalkozhat

9

gabona-külkereskedelemmel. A mezőgazdasági termelők szabadon értékesíthetik exportra kerülő gabonájukat. Jelenleg a gabonafélék és a gabonából készült termékek (pl. liszt, tészták, kenyér) szabadárasak. A gabonagazdálkodás egyik fontos alapelve, hogy először a hazai igényeket kell kielégíteni, és csak ezután lehet a többletet exportálni.

Magyarország búzaminőségi térképe

1. számú ábra

Jelmagyarázat: A számok 1-10-ig a sikér minőségét jelzik, a 10-es jelzi a legjobb minőséget : minőségi főhatár : minőségi alhatár Körzetek: I.a-b: Tiszavidék II.: Bánát III.a-b: Székesfehérvár vidéke IV.a-b: Pestvidék V.: Bácska VI.a-b: Magyaróvár vidéke

VII.: Nógrád VIII.a-b: Szombathely vidéke IX.a-b: Nagykanizsa vidéke X.a-b: Baranya XI.a-b-c:Debrecen vidéke

Forrás: dr. Győri Z.- dr. Győriné: A búza minősége és minősítése

10

3. AZ AGRÁRÁGAZAT JELENTŐSÉGE HAZÁNKBAN A magyar gazdaság meghatározó ágazata az agrárgazdaság, mely a kedvező ökológiai adottságok kihasználásában és a vidék fejlődésében is alapvető szerepet játszik. Magyarország jelentős természeti kincse a jó minőségű termőföld. Hazánk természeti adottságai, a kedvező éghajlati viszonyok, a napsütéses órák száma, a domborzati viszonyok, a kiváló termőképességű talajok a legtöbb kultúrnövény termelésében meghatározó eredményeket tesznek lehetővé. Ennek ellenére a mezőgazdaság fokozatosan csökkenő arányban részesedik a GDP-ből és az agrárszektorban dolgozók száma is egyre kevesebb. 3. 1. A gabonaipar helyzete napjainkban A magyar mezőgazdaság egyik kulcságazata, - mint élelmezési cikk, abraktakarmány és devizaforrás - a gabona. Magyarország szántóföldi növénytermesztésében a gabonafélék vetésterülete mintegy 70 százalékra tehető. A gabonaféléken belül hagyományosan meghatározó kultúrák és egyben legfontosabb exportterményeink a búza és a kukorica. Ezek összesített vetésterülete rendszerint 2-2,5 millió hektárnyi. A világ mezőgazdasági termelése 1990-1999 között 20 százalékkal növekedett. Magyarország teljesítménye ez időszak alatt 34 százalékkal visszaesett. Ez a visszaesés volt jellemző az egyik legfontosabb élelmezési cikkünkre, a gabonára is. 3. 2. A gabonatermesztés bizonytalanságának okai Gabonatermesztésre nagy mezőgazdasági táblák alkalmasak, ezt bizonyítja a 80-as évek termése, termésátlaga. A szövetkezetek megszűnésével, a birtokstruktúra átalakulásával, a 2-3 hektáros birtokok létrejöttével ez a szerkezet gyökeresen megváltozott. Emiatt több évet estünk vissza a termelésben. A 90-es évek termelésére nemcsak a tőkehiány, a pénztelenség, hanem a műtrágya, növényvédőszerek és a technológia hiánya volt a jellemző.

11

Ebben

az

időszakban

problémát

jelentett

a

géppark

hiánya

is,

mert

a

termelőszövetkezetek tulajdonában lévő géppark elavult volt, nem korszerű, részben pedig illegális úton magántulajdonba került (széthordták). Az újonnan létrejött egyéni gazdaságok gépesítettsége, műszaki felszereltsége, új gépek beszerzése még nem volt megfelelő színvonalú. További gondot okozott a közel 100 fajta búzavetőmag jelenléte a piacon. A gazdák a bőség zavarával küszködtek, nehéz volt eldönteni, hogy egy-egy termék valóban a kínált minőséget képviseli, vagy csak egy jó marketingstratégia végterméke. Komoly problémát jelentett a nem megfelelő minőségű, csávázatlan, visszafogott vetőmag használata, a szükséges ráfordítások (tápanyag-utánpótlás) hiánya, valamint a vetőmag vállalatok megszűnése. Nem volt megfelelő a talajerő-gazdálkodás, és a növényvédelem. Az időjárás hatása (tavaszi ár- és belvíz, tavaszi csapadékhiány, majd az aszály) a legtöbb növényi kultúránál jelentős terméskiesést okozott. Hiányzott a megfelelő szakember és a szakértelem is, ugyanis az egyéni kisbirtok kialakulásával minden tulajdonosnak szakemberré kellett volna válni. A 90-es évek értékesítésére nagymértékű bizonytalanság és kiszolgáltatottság volt jellemző. Hiányzott a termelési, értékesítési szövetkezetekbe, integrációba való tömörülés. Sajnálatos módon az előbbiekben összefoglalt problémák napjainkban is érvényesek.

12

A magyar agrárgazdaság SWOT-analízise az Európai Unióban Erősségek: − az ország területének 2/3 része kedvező adottságú

Gyengeségek: − alacsony fejlettségi szint − alacsony jövedelmezőség

− sokoldalú mezőgazdaság

− szétaprózódott birtokstruktúra

− versenyképes növény- és állatfajták

− tőkehiány, elhasználódott

− szakképzett munkaerő − tradicionálisan exportorientált mezőgazdaság, nyitott a nemzetközi

eszközállomány − munkanélküliség − gazdálkodók szakmai

folyamatokra

felkészületlensége

− szabad kapacitások a termelésben

−

− az exportpiacok főleg a fejlett EU-

− a mezőgazdasági feldolgozó- és

régiókba helyeződtek át − Magyarország évekig sikeresen működött nettó exportőrként. Lehetőségek: − az állattenyésztés versenyesélyei javulnak − az agrár-külkereskedelem forgalma javítható − élelmiszerhigiénia fejlettebb az EU átlagnál − eredetvédelem, különleges magyar termékek védelme − vízi és vasúti szállítás fejlesztése − vidékfejlesztés

versenyképesség nem elég fejlett élelmiszeripar, valamint a mezőgazdasági- és élelmiszer kereskedelem fejlettsége

Veszélyek: − a jövedelem- támogatások problémája − a versenyt nem bírók piacát, erőforrásait a szervezettebb, tőkeerősebb gazdaságok veszik át − gyenge gazdasági aktivitás − sok a pályaelhagyó − technológiai színvonalbeli lemaradás − korszerűtlen géppark

13

A magyar agrárágazat jellemzése az Európai Unióban: Erősségek: Magyarország területének 2/3 része kedvező ökológiai és termőhelyi adottságú, ezért mezőgazdasági hasznosításra alkalmas. Míg a világon a mezőgazdasági művelésre alkalmas terület 9 százalék körül van, addig az ország 9,3 millió hektár összes területének közel 83 százaléka termőterület, melynek mintegy 63 százaléka mezőgazdasági művelés alatt áll. Az ország mezőgazdaságára a sokoldalúság jellemző, szántóföldi növények, zöldségfélék termelése, gyümölcstermesztés, állattenyésztés, halászat egyaránt megtalálható. Az ágazatok többségében versenyképes növény- és állatfajták állnak rendelkezésünkre. A hazai mezőgazdaságban dolgozó munkaerő szakképzettsége jó. A magyar mezőgazdaság tradicionálisan exportorientált és nyitott a nemzetközi folyamatokra. A magas szintű élelmiszer-ellátást mezőgazdaságunk úgy tudja biztosítani, hogy -a csatlakozás előtt- exportra is jelentős mennyiséget volt képes megtermelni. A rendszerváltás után az exportpiacok főleg a fejlett -2/3 részben EU- régiókba helyeződtek át. Magyarország évekig sikeresen működött nettó exportőrként. 1999-2003 között képes volt az EU-15-be irányuló exportját 1083 millió euróról 1480 millió euróra növelni. Magyarország adta az akkor még csatlakozásra váró 10 ország EU 15-be irányuló exportjának

egyharmadát.

2003-ban

az

ország

kereskedelmi

pozitívuma

élelmiszertermékekből 650 millió euró volt. Ez elég erős pozíciónak számít. Gyengeségek: Agrárgazdaságunk fejlettségi színvonala és jövedelemtermelő kapacitása az elmúlt években jelentősen elmaradt a fejlett országokéhoz képest. A rendszerváltás után előnytelenül szétaprózódott birtokstruktúra alakult ki, bár ez a folyamat megfordulni látszik, a földhasználat koncentrációja lassan nő. Az ágazatra jellemző a tőkehiány, eszközállományunk elhasználódott, az élelmiszeripari üzemek egy részét korszerűsíteni kellene.

14

Jelentős szociális gondot jelent a nagyarányú falusi munkanélküliség, ugyanakkor a gazdálkodók nagy részének nincs meg a kellő szakmai felkészültsége, ami azzal magyarázható, hogy sokan nosztalgiából igényelték vissza és művelik meg földjeiket. A feldolgozott termékek piacán a versenyképesség nem elég fejlett. Főleg a magasabb színvonalon

feldolgozott

termékek

-

sajtok,

húsok,

tejtermékek,

feldolgozott

zöldségtermékek – esetében egy erősebb, hatékonyabb marketing alkalmazásával a hazai termékeket újra lehetne pozícionálni a nemzetközi piacokon. A mezőgazdasági feldolgozó- és élelmiszeriparban, valamint a mezőgazdasági- és élelmiszer kereskedelemben is vannak fejlesztési lehetőségek, melyek megvalósításával az előállított termékek minőségi színvonala tovább növelhető. Lehetőségek: Az állattenyésztés versenyesélyei javulnak (pl. húsmarha tenyésztés). Az agrár-külkereskedelmi forgalom nagysága és összetétele is romlott a korábbi eredményeinkhez képest, azonban ez folyamat az állattenyésztés konszolidálásával és a kereskedelmi infrastruktúra fejlesztésével javítható. Az EU-s élelmiszerminőségi és élelmiszerbiztonsági standardoknak való megfelelés támogatása, bár a magyar szabványrendszer szigorúbb az Uniós előírásoknál. Szintén lehetőség a hagyományos, különleges tulajdonságú magyar termékek és hungaricumok levédése (eredetvédelem). Nagy tömegű áruknál – és ez mezőgazdasági termékeknél különösen igaz- a vízi szállítás előtérbe helyezése, több dunai kikötő használata, és ezzel párhuzamosan a vasúti szállítás fejlesztése. A közös agrárpolitika, valamint az ahhoz kapcsolódó vidékfejlesztés több anyagi forrást, támogatást ígér a magyar mezőgazdaság számára. Veszélyek: A jövedelem-támogatások növekedése nem fedezi a termelési költségek emelkedését. A versenyt nem bírók piacát, erőforrásait a szervezettebb, tőkeerősebb gazdaságok vehetik- veszik át. A gazdasági aktivitás mutatója a gyenge országos átlaghoz képest is a falvakban igen alacsony. Az ágazaton belüli foglalkoztatottságra jellemző az elöregedés, 10-15 év múlva kevesebb lesz a termeléssel, tájfenntartással hozzáértően foglalkozni tudó kéz.

15

A többi tagállamhoz képest nagy mértékű technológiai színvonalbeli lemaradás tapasztalható, kevesebb és gyengébb minőségű gépekkel rendelkezünk a termelésben, feldolgozásban. 3. 3. Az EU csatlakozás hatása a magyar agrárágazatra Az Európai Unióhoz való sikeres csatlakozásban a közvetlen hatások miatt az agrárgazdaság alapvetően érintett volt, hiszen viszonylag nagy az érintettek köre, emiatt jelentős a társadalmi hatása. Az EU-s források elérése pedig döntő a költségvetés szempontjából, ezért erőteljes a gazdasági hatása. Az Európai Uniós tagság a magyar gazdaság és azon belül az agrárgazdaság számára is hatalmas kihívást jelentett. Magyarország nemcsak egy 450 millió fős piacot nyert, ahol nincsenek területi megszorítások, kereskedelmi korlátok és export kvóták, hanem szembesülnie kellett egy olyan egységes piaccal, amely jelentős túltermeléssel küszködött/ küszködik, rendkívül szigorúak az elvárások és kiélezett a verseny. Mindezek mellett

egy

szigorúan

szabályozott,

mégis

folyamatosan

liberalizálódó

közös

agrárpolitikához kell alkalmazkodnunk. Ugyanakkor az EU stabil árakat és nagyobb lehetőségeket kínál. A gazdák hozzájuthatnak a közvetlen jövedelemtámogatásokhoz, a fejlesztési alapokhoz, így a termelők nemcsak az óriási egységes piac előnyeit élvezik, de az intézkedések segítik őket teljesítőképességük maximális kiaknázása érdekében. Általánosságban elmondható, hogy a közösségi agrárpolitika átvétele jelentős strukturális átalakulásokat indított el. Ennek következtében a mezőgazdaság részesedése a bruttó hazai termékből fokozatosan csökken, 2004-ben 4,8 %, 2006-ban 4,3 % volt. Az élelmiszergazdaság részesedése a nemzetgazdaság összes exportjából szintén csökkenő tendenciát mutat, 2004-ben 6,9 %, 2006-ban 6,3 % az értéke. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportjából származó bevétel nőtt, 2006ban 966,2 Milliárd forint. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek importjának értéke szintén emelkedett, 2004-ben 503,1 , 20006-ban 701,6 Milliárd forint.

16

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelmi forgalmának kiviteli többlete 2005-ben jelentősen csökkent (275,8 Milliárd forintról 227, 9 Milliárd forintra), 2006-ban azonban ismét nőtt, értéke 264,5 Milliárd forint. A kritikus ágazatok (baromfi-, sertés-, tej) tekintetében felszínre kerültek a csatlakozásig részben a nemzeti támogatások révén elfedett hatékonysági, versenyképtelenségi problémák, az üzemi struktúrában rejlő hiányosságaink. A foglalkoztatás terén negatív hatások érvényesültek. A mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a halászatban foglalkoztatottal száma 2004-ben 204,9 ezer fő, 2005-ben 194 ezer fő, 2006-ban már csak 190,7 ezer fő volt. (A nemzetgazdaságban foglalkoztatottak száma 3900,4 ezer fő, 3901,5 ezer fő és 3930,1 ezer fő volt az említett három évben.) A bővítéssel az Unió eredetileg 7 millió fős agrárlakossága 4 millió gazdával gyarapodott. Az új tagállamok 38 millió hektár mezőgazdasági területet adnak hozzá az EU-15-ök 130 milliójához. Ez mintegy 30 százalékos növekedést jelentett. Az Unió további bővítésével, Románia és Bulgária csatlakozásával a mezőgazdasági területek és mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma számottevően nőtt. Románia lakossága 21, 6 millió fő, az agráriumban dolgozók részaránya 32%. A mezőgazdaságilag művelt terület nagysága 14 millió hektár, ez az ország területének 59%-a. Bulgária 7,761 millió fővel, ebből 26%-os mezőgazdasági foglalkoztatottsággal, 5,3 millió hektár művelhető területtel (az ország 48%-a) járult hozzá az Európai Unió mezőgazdasági fejlődéséhez. Mindkét ország adottságairól elmondható, hogy nagy mezőgazdasági potenciállal rendelkezik, Bulgária 2 Millió tonna búza és Romániával együtt alkalmankénti nagy mennyiségű kukorica exportjuk komoly versenytársnak számított mindenek előtt az EU 25-ök számára. Nagyfokú foglalkoztatottság jellemző az ágazatban, igaz, ezt a tőkehiány, a feldolgozóipar és a szolgáltató ipari szektor fejletlensége idézte elő.

17

4. A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásával az EU közös politikái, így a közös agrárpolitika alkalmazóivá váltunk. Az agrárpolitika minden állam gazdaságpolitikájában külön helyet foglal el, ez a mezőgazdaság sajátos jellegéből adódik. Ez a gazdasági szektor minden államban méretétől és gazdasági részarányától függetlenül, gazdasági, politikai és kulturális okokból a nemzetgazdaság stratégiai területének számít. A KAP alapelvei, amelyeket 1958-ban dolgoztak ki, a következők: − az egységes piac elve: a Közösségen belül a mezőgazdasági termékek egységes piacát kell létrehozni, amely magába foglalja a mezőgazdasági termékek szabad mozgását, továbbá a versenyszabályok, a közös piac szervezésének és az árszabályozás rendszerének egységesítését − a közösségi preferencia elve: a Közösség belső agrárpiacának védelmet kell élveznie a külső versennyel és a világpiaci árak hullámzásával szemben − a pénzügyi szolidaritás elve: a közös agrárpolitika finanszírozására közös pénzügyi alapot kell teremteni Az alapelvek mentén a közös agrárpolitika 1962-ben kezdte meg működését, a belső vámok és mennyiségi korlátozások lebontásával, a tagországok közötti kereskedelem liberalizációjával, a nemzeti agrártámogatási rendszerek felszámolásával majd közösség szintre emelésével 1967-re létrejött az egységes mezőgazdasági közös piac. A KAP a Római Szerződésben meghatározott célokat az első három évtizedben nagyrészt elérte, igaz komoly és egyre súlyosabb problémák kíséretében. Ezek fő okozója a közvetlen ártámogatási rendszer, amely a termelés növelésére és nem a termelékenységre ösztönözte a gazdákat, így hatalmas termékfeleslegek keletkeztek. Ráadásul az intervenciós árak biztosítása inkább a termékek felvásárlóinak, a nagyobb termelőknek és a magas árak miatt a gazdagabb országoknak kedvezett. További problémát jelentett, hogy a mezőgazdasági politika alapjait a hat alapító tagország termékeire vonatkoztatva fektették le és az ártámogatás teljesen elnyomta a szerkezet átalakítási célt, így a KAP egyre inkább veszteségfinanszírozási forrásként

18

működött. A közös agrárpolitika kiadásai a közösségi költségvetés kétharmad részét tették ki. Nemzetközi szempontból a KAP jelentősen hozzájárult a mezőgazdasági világpiac torzításához, mely nemzetközi konfliktusokat okozott. Az első három évtized tapasztalatai, problémái, majd Közösség bővülése és átalakulása Európai Unióvá, indokolttá tette a közös agrárpolitika reformját. Erre 1992-ben, majd a 2003-ban került sor. A már korábban kitűzött célok és a reformok eredményeként létrejött megállapodások értelmében a KAP legfontosabb céljai a következők: − a mezőgazdaság termelékenységének növelése − a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosítása − a piacok stabilitása − az ellátás hozzáférhetőségének biztosítása − a fogyasztók ellátásának elfogadható árszínvonalon való biztosítása − minőségi élelmiszerek előállítása (minőségi termelés, élelmiszerbiztonság) − a

természeti

erőforrások

megőrzése

és

kezelése

a

mezőgazdaságban,

környezetvédelem − vidéki táj jellegének és kultúrarculatának megőrzése, vidékfejlesztés Az EU mezőgazdasági újításait egy összevont gazdaság-támogatási rendszeren keresztül valósítja meg, amely a termelés és a támogatás részleges elválasztására épül. Ennek lényege, hogy az eddig különböző jogcímeken nyújtott támogatásokat egy összegben fizetik ki gazdaságonként. A közvetlen kifizetéseket elválasztják a termeléstől, azaz a termelőt támogatják, nem a terméket. Ugyanakkor a tagállamok különböző rugalmas mérlegelési lehetőségeket kapnak arra, hogy az elválasztást az egyes termékekre vonatkozóan milyen mértékben alkalmazzák, így csak részlegesnek tekinthető elválasztás történik. Ugyanakkor a közvetlen kifizetéseket csökkentik. A KAP 2003-as reformjai közé tartozott az újonnan belépő tíz tagállam finanszírozási kérdése. Az új tagállamok gazdái a csatlakozást követően azonnal a KAP piacszabályozó mechanizmusainak (ártámogatások, exporttámogatások) alanyaivá válnak. Ugyanakkor a közvetlen kifizetések esetében a régebbi tagállamok átmeneti időszak bevezetését kérték, 19

attól tartva, hogy ha a tagjelöltek a csatlakozás pillanatától 100 százalékban részesednek a közvetlen agrárkifizetésekből, akkor az meggátolná a mezőgazdasági üzemek fejlesztését, a szerkezetátalakítást és konzerválná az alacsonyabb termelési színvonalat. Az átmeneti időszak kilenc év, az újonnan belépők támogatása csak ezután éri el 100 százalékos értéket. A tagjelölteknek azonban sikerült egy bevezető időszakot kiharcolniuk, ennek értelmében az uniós ajánlat kiegészítésére nemzeti forrásokból kapnak lehetőséget. Ezáltal a bevezető időszak hat évre lerövidülhet. 1. számú táblázat Az új tagállamok termelőinek járó mezőgazdasági közvetlen kifizetések szintje 20042013 között: 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Uniós forrás

25%

30%

35%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Nemzeti kiegészítéssel

55%

60%

65%

70%

80%

90%

100% 100% 100% 100%

Forrás: Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról Az elfogadott megállapodás szerint az Unió 2004-2006-ig a közvetlen kifizetések 25-3035%-át biztosítja, a nemzeti kiegészítés harminc százalék. 2007-től továbbra is fennmaradhat a 30%-os kiegészítés, ám azt az új belépőknek már teljesen nemzeti költségvetési forrásból kell finanszírozniuk. 2006 után az EU évente 10%-kal növeli a közvetlen kifizetések szintjét, így az új és régi tagok támogatási szintje 2010-re találkozhat. A közös agrárpolitikát az uniós költségvetésben szereplő Európai Mezőgazdasági Orientációs és Gabona Alapból (EMOGA) finanszírozzák. Mivel dolgozatom tárgya a gabonaintervenció bemutatása, fontosnak tartom áttekinteni az agrár- és vidékfejlesztési támogatások szántóföldi növényekre vonatkozó fejezeteit az Európai Unió szabályozási rendszerében.

20

5. A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK PIACSZABÁLYOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN Az Európai Unióban a különböző termékekre, termékcsoportokra külön piaci rendtartások vonatkoznak. A legfontosabb piaci szabályozások az úgynevezett GOFR növények (gabonafélék, olaj-, fehérje-, és rostnövények), cukor, olívaolaj, dohány, bor, húsmarja, tej, valamint a juh és kecske szektorban működnek. A GOFR növények termelői egy nagyrészt egységes elveken alapuló piacszabályozási rendszerbe, a szántóföldi növények rendtartásába tartoznak. Az EU közös költségvetésének közel felét kb. 45%-ot felemésztő közös agrárpolitika finanszírozásának 40%-át a szántóföldi növények rendtartásának működtetésére fordítják. A szabályozás főbb elemei: − Területalapú támogatás (közvetlen termelői támogatás) − Belpiaci intézkedések − Külpiaci (export-import) szabályozás, − Intervenció 5. 1. Területalapú támogatás: A közvetlen támogatásoknál az EU területén gazdálkodó mezőgazdasági termelők jogosultak a területalapú támogatásra. Ez a növénytermesztésből élők összes támogatásának mintegy 70%-át teszi ki. Magyarország a területalapú támogatás kifizetésénél az egyszerűsített kifizetési rendszert (SAPS-Single Area Payment Scheme) választotta, mely lehetővé teszi az EU támogatás csaknem teljes mértékű lehívását. Az egyszerűsített területalapú támogatás célja, hogy segítse a KAP reform keretében működő összevont gazdaságtámogatási rendszerre (SPS) való áttérést. A területalapú támogatás része az egyszerűsített szabályozás, melynek lényege, hogy azok a termelők, akik 92 tonna, vagy annál kevesebb gabona termeléséhez szükséges

21

szántóterületre (19-20 ha) adják be támogatási igényeiket, területpihentetés nélkül is hozzá juthatnak az évenkénti támogatáshoz. A területalapú támogatás másik fontos eleme a területpihentetés. Ennek két változata lehetséges: az egyik a kötelező területpihentetés, a másik az önkéntes területpihentetés. A kötelező területpihentetés lényege, hogy csak az a gazdálkodó kap támogatást, aki földterületének legalább 10 százalékát pihenteti, azaz kivonja a termelésből. Ugaroltatási kötelezettsége annak van, aki 20 hektárt meghaladó (több mint 92 tonna megtermeléséhez szükséges) földterületre adja be támogatási kérelmét. A pihentetett területre szigorú szabályok vonatkoznak. Természetesen a pihentetésből adódó jövedelem-kiesés kompenzálására a pihentetett terület után is jár egységes területalapú támogatás. A kötelező területpihentetésen túl a gazdálkodóknak lehetőségük van termőterületük legalább 10 százalékát önkéntes alapon pihentetni. Ebben az esetben is jár ezekre a területekre a területpihentetési támogatás teljes összege. 5. 1. 1. Egyszerűsített területalapú támogatás Az EU által finanszírozott Egységes Területalapú támogatást (SAPS) minden mezőgazdaságilag művelt területre igényelni lehet. További Kiegészítő nemzeti támogatást azok a gazdálkodók igényelhetnek, akik meghatározott kultúrákat termesztenek. A támogatás mértékét az 1. számú táblázat szemlélteti. Hazánkban a gazdálkodók a 2004. évben egyszerűsített területalapú támogatás (SAPS) jogcímén közösségi forrásból (25%) és nemzeti kiegészítésből (30%)- az Euró és a Forint árfolyamának függvényében- 165-170 milliárd Ft vissza nem térítendő, közvetlen jövedelempótló támogatást vehettek igénybe. Mint ahogy a táblázatból is látszik, a közvetlen támogatások hazai forrásból történő 30 százalékos kiegészítésével a magyar gazdálkodók már 2004-ben az EU akkori tagállamainak járó támogatási összeg több mint felét (55%) megkaphatták. A nemzeti kiegészítéssel az átmeneti időszak 6 évre rövidül, és az évi 5-10 százalékos növekedéssel a hetedik évben, azaz 2010-ben már az EU tagoknak járó teljes összeget megkaphatják a termelők.

22

A területalapú támogatás keretében a 25 százalékos uniós és az azt kiegészítő nemzeti támogatást a mezőgazdasági parcella (tábla) alapján lehet igényelni. A támogatás mértéke a terület hasznosításától függően változik. Támogatásra jogosult terület Az egyszerűsített területalapú kifizetés keretében támogatás a kül- és belterületi mezőgazdaságilag hasznosított terület (gyep, szántó, szőlő, gyümölcsös és konyhakert) után igényelhető. A támogatás alapjául szolgáló területnek el kell érnie az 1 hektárt (szőlő és gyümölcsös esetében legalább 0,3 hektár). Bázisterület: A bázisterület nagyságát országos szinten határozzák meg. A maximális támogatási összeget ennél nagyobb földterületre nem lehet kifizetni. Ha a támogatási kérelmek alapjául szolgáló területek nagysága mégis meghaladja a bázisterület nagyságát, akkor a túllépés százalékos arányával csökkentik a termelő támogatás alapjául szolgáló területét valamint az arra jutó támogatási összeget. Ez az ún. visszaosztás az Egységes területalapú és Kiegészítő nemzetközi támogatásokra egyaránt vonatkozik. A támogatásra való jogosultág feltételei A támogatás igénybevételére az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki a támogatás alapjául szolgáló mezőgazdasági területet saját nevében és saját kockázatára használ (művel) és támogatási kérelmet nyújt be. A mezőgazdasági termelő lehet természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, természetes vagy jogi személyek csoportja. A termelőnek a támogatás igényléséhez regisztráltatnia kell magát a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál (MHV), ahol egy állandó ügyfél-regisztrációs számot kap, amely a későbbiekben bármely mezőgazdasági támogatás igényléséhez szolgál. A támogatás gazdasági évenként jár, ez gabona esetében a tárgyév július 1-től az azt követő év június 30-ig tart. Egy adott támogatási évben bármely mezőgazdasági

23

parcellára csak egy területalapú támogatási kérelem nyújtható be, de kérelmet az igénylő az év során módosíthatja, kiegészítheti és vissza is vonhatja. 5. 1. 2. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Az Európai Unió és a magyar költségvetés által biztosított forrásokból finanszírozott ágazati támogatások folyósítására, valamint piacszabályozó intézkedések működtetésére létrehozott országos hatáskörű szervezet, 2003. július 1. hatállyal felállított kifizető ügynökség. A kifizető ügynökség teszi lehetővé az európai uniós támogatások kifizetését a gazdálkodók számára. A Hivatal fő feladati közé tartozik a támogatási kérelmek befogadása, elbírálása, engedélyeztetése, nyilvántartása, és a támogatási rendszer működéséhez szükséges adatok begyűjtése, feldolgozása, kezelése, valamint az ehhez kapcsolódó területi és pénzügyi ellenőrzések elvégzése. Az MHV hatáskörébe tartozik: − Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) Garancia részlegéből és a nemzeti

költségvetésből

fizetett

terület,

állatlétszám,

kvóta,

illetve

a

termésmennyiség alapján igényelhető közvetlen támogatások, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) “társfinanszírozott” vidékfejlesztési, és az Európai halászati Alapból folyósítható támogatások. − A közvetlen támogatásokhoz szükséges Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) működtetésére, ezen belül az ügyfélregiszter működtetése. − A KAP bel- és külpiaci támogatási intézkedéseinek végrehajtására, az intervenciós rendszer működtetésére. − A piaci intervenciós rendszer működtetése. − A SAPARD előcsatlakozási támogatási program, és az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében nyertes pályázatokra a támogatások folyósítása és az utólagos ellenőrzések. − A “notifikált”- az EU brüsszeli bizottságának bejelentett- nemzeti támogatások iránti kérelmek befogadása, kezelése és elbírálása.

24

− A nemzeti kárenyhítési rendszerrel kapcsolatos ügyintézés és kifizetések. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal budapesti székhelyű, nyolc igazgatóságból álló intézmény, amely 19 megyei kirendeltségén keresztül látja el feladatait. 5. 2. Belpiaci intézkedések A hazai támogatási rendszerben a gabonaágazat leglényegesebb belpiaci jogcímei a beruházási, gépvásárlási, felújítási, korszerűsítési támogatások, valamint bizonyos agárhitelek kamattámogatása. A belpiaci támogatások körében az EU termelési visszatérítést nyújt. 5. 3. Külpiaci (export-import) szabályozás Az Európai Unió 2004-es bővítésével a világ legnagyobb integrációjává vált. Az Európai Unió a világ második számú agrárexportőre, agrárkivitelének magyar szempontból is kiemelkedő szerepe van, ezért az agrárexport-támogatás a külgazdaság-politika fontos eszköze. Míg Magyarországon az exportszubvenciót a termék mennyiségére vetített fix összegként állapították meg, addig az EU-ban alkalmazott export-visszatérítés a világpiaci árak mozgásának függvényében változó összeg. A mezőgazdasági termelékenység javulásával, a világpiaci áraknál jóval magasabb garantált árak alkalmazásával illetve jelentős agrártermelő országokkal való bővülésével az Európai Unió mára a legfőbb mezőgazdasági termékekből önellátóvá vált. A cukor, gabonafélék, tej és tejtermékek, marhahús esetében a hazai termelés meghaladja a belső fogyasztást. Az EU csupán néhány termékből (kukorica, rizs, birkahús, gyümölcsök, növényi olaj) maradt nettó importőr. Ebből adódóan, Magyarországtól eltérően az EU agrárexportjának legfőbb célja a feleslegektől való megszabadulás és nem pedig az exportbevételek növelése, mint ami a magyar agrárexport támogatást jellemezte. Míg hazánkban az agrártámogatás eszközei

25

főleg a mezőgazdasági kivitel fokozását illetve versenyképességének javítását célozták, addig az EU export-visszatérítési rendszere a kényszerexport finanszírozását és realizálhatóságát jelenti, valamint a termelők méltányos jövedelmének stabilizálását tartja szem előtt. 5. 3. 1. Export-import szabályozás A külpiaci intézkedések az EU vámterületéről harmadik országba irányuló, illetve harmadik országból az unió területére irányuló áruengedélyezési és export-visszatérítési rendszer révén valósulnak meg. Az

Európai

Unió

engedélyezéssel,

export-visszatérítéssel,

vámokkal,

adóval,

kedvezményes kontingensekkel, vagy kereskedelmi megállapodásokban meghatározott kedvezményekkel szabályozza

a mezőgazdasági

termékek

(köztük a

gabona)

külkereskedelmét. Engedélyezési rendszer: Mind az export, mind az importtevékenység engedélyhez kötött. Az engedélyköteles és támogatott termékek külkereskedelmi tevékenységének feltétele, hogy a gazdálkodó a kifizető ügynökségnél regisztrálva legyen, azaz rendelkezzen saját regisztrációs számmal. Az engedélyezés az export–import ügyletek nyomon követését, statisztikai, illetve regisztrációs célokat szolgál. Az export-import tevékenység iránti kérelmet az EU jogszabálya által rögzített szigorú szabályok alapján kell benyújtani. Az Európai Unióban az engedélyeket a Kifizető Ügynökségek bocsátják ki. Az engedélyek kiadásának feltétele minden esetben biztosíték letétele. A letéti díj 12-20 Euró/tonna, amelyet bankgarancia vagy állampapír formájában kell letétbe helyezni. Ez az összeg a teljesítés után szabadítható fel. Amennyiben a kereskedő határidőn belül nem bonyolítja le az ügyletet legalább 95 % mértékig, akkor a letétet nem utalható vissza. Gabonafélékre az exportengedélyek a kibocsátást követő 4 hónapig, az importengedélyek 45, illetve 60 napig, illetve a kiadástól számított 4. hónap végéig érvényesek.

26

5. 3. 2. Export Az EU-ban, mivel a gabona belpiaci árai jóval magasabbak a világpiaci árnál, támogatás nélkül szinte lehetetlen a gabonafélék exportja. Ezt a támogatást visszatérítési támogatásnak nevezzük, melynek alapján a belső ár és a világpiaci ár különbözetét visszafizetik az exportőrnek. Az export-visszatérítés mértékét a két ár közötti különbségen kívül más tényezők is befolyásolják, ezek a következők: − az Unión belüli ellátás biztonsága, − az árviszonyok a Közösségen belül más exportáló országokban − szállítási költségek − a belső piaci jelentős áringadozások elkerülése − WTO-val szemben vállalt kötelezettségek A támogatás mértékéről az Európai Unió Gabonairányító Bizottsága hetente dönt. Az exporttámogatás szerepe azért fontos, mert a mezőgazdasági termékek közösségen kívüli országokba történő kivitelét ilyen formájában ösztönzik. Ez a támogatási forma egyrészt a termelők jövedelmét egészíti ki, másrészt az EU agrárfölöslegeinek csökkentését segíti. Az exporttámogatásnak két típusa van, a pályázat nélküli és a pályázatos. A pályázat nélküli export-visszatérítés célja a hagyományos kereskedelem ösztönzése, amelyet leginkább a kisebb tétellel rendelkezők vesznek igénybe főként az elsődlegesen feldolgozott gabonafélékre, meghatározott piacokra történő szállításkor. A pályázat nélküli export-visszatérítés esetén az exportra szánt minimális mennyiség nem lehet kevesebb 75 000 tonnánál. Kivétel, ha az ACP országokba történik az export, a minimum mennyiség 20 000 tonna vagy 5000 tonna terméktől függően. A támogatás mértékének megállapítása

időszakonként

történik,

és

általában

alacsonyabb

a

pályázatos

exporttámogatás mértékénél. Pályázatos export-visszatérítés lényege, hogy a gabona exportálása főként pályázati úton történik, attól függetlenül, hogy az áru szabadpiacról vagy intervenciós készletből

27

származik. Pályázatos támogatás esetén az igénylő egy meghatározott mennyiséggel pályázik egy általa elfogadható visszatérítés összegére. A pályázatok listáját a tagállamok (az exportőrök megnevezése nélkül) elküldik Brüsszelbe, ahol a Gabonairányító Bizottság dönt a visszatérítésről. A piacszabályozás lehetővé teszi exportadó kivetését, ha a világpiaci árak az EU belpiaci árait meghaladják. Az exportadó alkalmazásával az Uniónak lehetősége van a gabonakészletek nem kívánatos kiáramlásának korlátozására. Az exportadó mértékét befolyásolja a belpiaci ellátás egyensúlya, valamint a világpiaci áralakulás. Gondot okozhat, ha az export ügylet legalább 95%-a nem valósul meg határidőn belül, ekkor a támogatást igénylő elveszti a letétbe helyezett biztosítékot. Ez hátráltathatja a gazdálkodókat, ugyanis könnyen előfordulhat, hogy valamilyen akadályozó tényező miatt nem sikerül megvalósítani az ügyletet és akkor jelentős veszteség érheti őket. 5. 3. 3. Import Az Európai Unió Bizottsága 2001. november 9-től eltörölte a változó importvámok alkalmazását, így ezentúl csak a vámtarifában évente meghatározott vámtételeket kell figyelembe venni. Az EU piacára érkező áru után előre meghirdetett vámot kell fizetni. Az importvámokat az EU Bizottsága határozza meg különböző reprezentatív piacok és árak figyelembevételével. A vámhatóság feladata a vámok beszedése. Az Európai Unió rendeletekben vámcsökkentést, vámmentességet és vámkvótákat is meghirdethet. A tagországoknak csak adminisztratív szerepük van: a kedvezményes vámkontingensekkel kapcsolatos igényléseket összegyűjtik és továbbítják az EU illetékes szakmai bizottsága felé, amely a kérelmeket elbírálja. A kedvezményes vámkontingenseket vagy folyamatosan lehet igényelni annak kimerüléséig, vagy pályáztatják. Az igényléshez biztosíték letétele szükséges, illetve az importengedély beszerzése minden esetben elengedhetetlen. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kifizetett különböző támogatások mértékét a 2. sz. táblázat szemlélteti.

28

Az MVH által kifizetett támogatások (Millió forint): Jogcímcsoport Közvetlen, területalapú- és termelési támogatások Agrár- és vidékfejlesztési támogatások Bel- és külpiaci támogatások Nemzeti támogatások Összesen Forrás: www.mvh.gov.hu

2005 187 770 87 321 15 615 8 212 298 918

2. számú táblázat: 2007. I. 2006 negyedév 184 138 126 185 20 619 10 159 341 101

92 307 14 874 2 203 1 742 111 126

5. 4. Intervenciós intézkedések Az intervenciós intézkedések –amelyek a gabona, rizs, cukor, az alkohol és bor, valamint a tej és hús termékpályákat érintik- célja a piaci zavarok megelőzése és elhárítása, a túltermelés okozta feleslegek közösségi piacról való hosszabb-rövidebb időre szóló kivonása intervenciós felvásárlással, valamint a magántárolás támogatásával. 5. 4. 1. A gabonaintervenció általános bemutatása Az intervenció a piaci zavar elhárítása érdekében alkalmazott piacszabályozási mechanizmus. Az Európai Unió gabona intervenciós rendszere az EU egész területén, minden tagállamban azonos elven, pontosan behatárolva működik. A termények körét, a felvásárlási árat, a felvásárlási időszakot, a Kifizető Ügynökségek szerepét és feladatait, a felvásárlás és értékesítés lebonyolítását, a minőségi előírásokat, minőségvizsgálati eljárásokat, a nyilvántartási és elszámolási rendszert az EU Bizottsága által megalkotott és a tagállamok számára kötelező rendeletek írják elő. A részletes szabályokat a 824/2000/EK bizottsági rendelet tartalmazza. A felvásárolt terményt a tagállamok intervenciós raktárakban készletezik, és a készleteket a piaci helyzet függvényében, közvetlen uniós ellenőrzés mellett, részletes uniós előírások szerint érékesítik. Az intervenció végrehajtását minden tagállamban az intervenciós ügynökségek végzik. Az intervenciós végrehajtás menete: felvásárlás, tárolás, értékesítés.

29

5. 4 .2. Az intervenciós felvásárlás Az intervenciós felvásárlás során az Európai Unió kötelezettséget vállal arra, hogy az intervenciós időszakon belül felajánlott, a közösség területén megtermelt és felajánlható növények körébe eső, a minimális mennyiségi és minőségi előírásoknak megfelelő gabona teljes mennyiségét intervenciós áron bármely árutulajdonostól felvásárolja. Intervenciós felvásárlásra az Európai Unión belül termesztett, adott évben vagy korábban betakarított, legalább 10 tonna mennyiségű durumbúza, valamint legalább 80 tonna mennyiségű közönséges búza, árpa és cirok ajánlható fel (2007-ig kukorica is). Intervenciós felajánlásra jogosult bármely gabonatulajdonos, nemcsak a termelők. Az intervencióra szánt terményeknek az EU Tanácsa által előírt követelményeknek kell megfelelniük. A gabonának épnek, egészségesnek, megfelelő és forgalmazható minőségűnek kell lennie. Ezek a feltételek akkor teljesülnek, ha az adott gabonára jellemző színűek, idegen szagtól, élő kártevőktől mentesek, ha rádióaktivitási szintjük nem haladja meg az EU rendeletekben előírt megengedett maximális szintet, valamint ha eleget tesznek a minimális minőségi követelményeknek. A részletes minőségi követelmények ismertetése nem célja a dolgozatomnak, a szükséges követelményeket az 1. számú melléklet tartalmazza. A minimális minőségügyi követelmények közül a nedvességtartalomra, a fajsúlyra és a fehérjetartalomra vonatkozó kritériumok a legfontosabbak. Ezek nagymértékben befolyásolják az intervenciós alapárból számított tényleges kifizetésre kerülő vételárat. Ez minden esetben az intervenciós alapárból, 101,31 EUR/tonna kerül levonásra. Ez az intervenciós alapár az idő előre haladtával meghatározott havi növekménnyel emelkedik. Az intervenciós időszak a gazdasági év meghatározott részében működik. Általános szabály szerint ez az időszak november 1-től május 31-ig tart, de az Unión belüli jelentős éghajlati különbségek miatt a déli tagállamok intervenciós felvásárlási időszaka augusztus 1 és április 30., illetve az északi tagállamokban december 1. és június 30. között van.

30

A gabonaintervenció felvásárlást lebonyolító intézményrendszer fontos részét képezik az ún. Intervenciós Központok. Ezek a fő gabonatermő területek kiemelkedő pontjai, amelyeken jelentős gabonatároló kapacitás is található. A központok jelentősége abban van, hogy viszonyítási pontként szolgálnak az intervencióra felajánlott szállítási költségek meghatározására. 5. 4 .2 .1. A felajánlás menete Az intervenciós ajánlásokat az intervenciós időszak alatt postai úton vagy faxon kell benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz vagy annak illetékes kirendeltségéhez. Egy ajánlat csak egy homogén gabonatételre vonatkozhat. Több tétel felajánlása esetén több ajánlat is benyújtható. Ezt követően az MVH beszállítási tájékoztatót készít az ajánlatban feltüntetett tételre vonatkozóan, melyben feltünteti: − az intervenciós tárolásra kijelölt raktár címét, − a beszállítás legkorábbi és legkésőbbi időpontját, − a felajánlás helyéhez legközelebb eső intervenciós központot és annak távolságát, − a felajánláskori tárolás helye és az intervenciós raktár közötti távolságot. A felajánlónak az intervencióra szánt tételre vonatkozóan beszállítási ütemtervet kell készítenie, melyben pontosan fel kell tüntetnie a tétel beszállításának általa vállalt időpontját/időpontjait. A felajánlott tétel mennyiségétől függően a beszállítás történhet részletenként, több időpontban is. Az ajánlat elfogadása után, az MVH az intervencióra felajánlott tételt a felajánláskori helyszínen előzetesen ellenőrizheti, melynek időpontjáról a felajánló értesítést kap. Az előzetes helyszíni ellenőrzés eredményéről ellenőrzési jegyzőkönyv készül, melyből a felajánló kap egy példányt. Az ellenőrzés eredménye a felajánlóra nézve nem kötelező, mindössze tájékoztató jellege van, de ennek ismeretében dönthet az ajánlat visszavonásáról is.

31

A felajánlott áru intervenciós raktárba történő beszállításánál jelen kell lennie az ajánlattevőnek (vagy képviselőjének), a MVH ellenőreinek, valamint a raktárkezelőnek. A tétel ellenőrzéséről jegyzőkönyv készül. Az ellenőrzés során az MVH reprezentatív mintát vesz, melyből három részmintát képez. Ebből egy a felajánlóé, egyet az MVH laboratóriumban megvizsgáltat, egy pedig referenciamintaként tárolásra kerül. Ha a felajánlott tétel a helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok alapján megfelel a minimális intervenciós követelményeknek, az MVH helyt adó határozatot készít a beszállított tétel elfogadásáról. A minőség vizsgálatát a GAFTA (Grain and Feed Trade Association- Nemzetközi Gabonaszövetség) által elismert laboratóriumok végezhetik. Azokat a tételeket, amelyek nem felelnek meg a kritériumoknak, az MVH határozat formájában elutasítja. A visszavonás költségei a felajánlót terhelik. 5. 4. 2. 2. A szállítás és átvétel szabályai Az intervenciós ár számításának alapja az intervenciós raktárba beszállított áru. Az intervenciós raktárba történő beszállítás mindig a felajánló feladata, melynek teljes költsége őt terheli. A szállítás költségeinek kiszámítása A költségek meghatározásánál fontos szerepe van az Intervenciós Központoknak, melyek rendszerint a főbb gabonatermő területekhez tartozó városközpontok. Magyarországon 75 Intervenciós Központ lett kijelölve.(lásd 2. számú melléklet) A költségtérítés alapja a felajánláskori tárolási hely, valamint az Intervenciós Központ közötti távolság. Ezáltal nem a tényleges szállítási költségek kiszámítása, hanem egy kiegyenlítő célú átalányösszeg számítása a cél, ami hol vételár-többletként, hol levonásként jelenik meg. Előfordul, hogy a kijelölt Intervenciós Központ területén nincs jóváhagyott intervenciós raktár, ez esetben az Intervenciós Központ és a felajánlás helye közötti távolságot (jelöljük A-val) alapul véve a szállítási költségek kiszámítására három esetet különböztetünk meg, amely a következőképpen történik:

32

Első esetben: Az intervenciós raktár és a felajánláskori tárolás helye közötti távolság (jelöljük B-vel) nagyobb az „A” távolságnál (azaz B>A), akkor a többlettávolságra vonatkozóan (B-A) az MVH utólagos költségtérítést biztosít a felajánlónak. Második esetben: A felajánlás helye és az intervenciós raktár közötti távolság (jelöljük C-vel) kisebb az „A” távolságnál (azaz C
B

Felajánlás helye

C

Intervenciós raktár 2.

A Intervenciós központ

Az MVH a szállítási költségeket a magyar gyakorlatban alkalmazott díjszabások alapján határozza meg. A szállítási költségtérítés alapjául szolgáló szállítási díj 15 Ft/tonna/km. A felajánlót terhelő költségek levonásra kerülnek a vételi árból, míg az MVH által fizetendő összegek hozzá adódnak a vételi árhoz. Az intervenciós vételi ár: Az intervenciós vételi ár kiszámítása a következőképpen történik: A felajánlott árut az MVH 101,31 Euró/tonna alapáron vásárolja fel, ami havonta 0,46 Euró/tonna árral növekszik.

33

A felvásárlási árat befolyásoló tényezők a következők: Intervenciós alapár: 101,31 euró/tonna + 0,46 euró/tonnás havi növekmény +/– minőségi paraméterek szerinti prémiumok/levonások –

fennmaradó szállítási költség a legközelebbi Intervenciós központig

+ szállítási költségtérítés a intervenciós raktár és az Intervenciós Központ közötti távolságra – technológiai paraméterek laboratóriumi vizsgálati díja Az euró-forint átváltás alapja az első beszállítási napon érvényes, az Európai Központi Bank által meghatározott árfolyam. A vételár kifizetése is a MHV-n keresztül történik. Gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók részére a vételárat a felajánlott tételre vonatkozó, helyt adó határozat alapján kiállított számla kézhezvételét követően a közleményben meghatározott napon belül fizeti ki az MVH. Őstermelők esetén a felvásárlási jegy kitöltésével történik a felvásárlás. A Kifizető Ügynökség a közraktárba letett gabona felajánlását is elfogadja, amennyiben a gabonát tároló raktár rendelkezik a gabonafélék intervenciós tárolásáról szóló raktározási szerződéssel (amely 60 napig kell, hogy érvényes legyen a közraktári jegy lejáratától), rendelkezik számítógépes, mérlegelésen alapuló nyilvántartással és a gabona mérlegelése a felajánlást megelőző 10 hónapon belül történt. Közraktárba történő betároláskor a termény minőségi paraméterei is rögzítésre kerülnek. Felajánláskor, amelyet a gabona tulajdonosa megbízásából végez a közraktár, a raktár üzemeltetőjének igazolnia kell, hogy a felajánlott áru minden tekintetben megegyezik (mennyiségi és minőségi adatok) a készletnyilvántartásban szereplő áruval. Amennyiben a termény felajánlása az előírásoknak megfelelően történt, az MVH határozata és átvételi jegyzéke kézhezvételével egyidejűleg a közraktárjegy bevonásra kerül.

34

5. 4. 3. Az intervenciós készletek tárolása Az intervenciós ügynökségek nem rendelkeznek az intervenciós készletek tárolásához szükséges saját raktárkapacitással, ezért bérelt raktárakban tárolják a felvásárolt gabonát. A tárolás időtartama alatt az intervenciós ügynökség minden esetben ellenőrzi a betárolt gabona mennyiségét és minőségét. A tárolási költségek fedezésére az Európai Unió tárolási normatívát fizet a raktárban ténylegesen jelenlévő gabona mennyisége után. Az invenciós tárolás során nagyon fontos paraméter a felajánlott gabona tárolására alkalmas telephely minőségi színvonala. Ez történhet állami vagy magántulajdonú telephelyeken és farmon is. A tagállamok döntenek arról, hogy melyik tárolási formát választják, ez általában nemzeti adottságoktól, sajátosságoktól függ. Az intervenciós gabonaraktárakkal szembeni követelmények a következők: 1. A telephelynek jól körülhatárolhatónak kell lennie. 2. 24 órás porta- vagy őrszolgálattal, vagy elektronikus jelzőrendszerrel kell rendelkeznie. 3. A telephely közúti megközelíthetősége biztosított legyen kiépített úthálózattal, illetve adottságai szerint rendelkezzen vasúti vagy vízi megközelíthetőséggel. 4. A telephelyen biztosított legyen a csapadékvíz elvezetés, a csatornahálózat vagy zárt rendszerű szennyvíztároló működtetése. 5. A telephelyen vagy a tároló tulajdonosának központi székhelyén laboratórium megléte, illetve megfelelő laboratóriummal kötött szerződés szükséges. 6. Tárolási tevékenységet, a műszaki, biztonságtechnikai, tűz- és környezetvédelmi előírások meglétét igazoló telephely engedély. 7. A tárolóknak építészetileg (statikailag) alkalmasnak kell lenni az intervenciós áru hosszú távú tárolására. 8. Az áru be- és kitárolásához szükséges műszaki berendezések megléte, minimum 30 tonnás hitelesített hídmérleg. 9. A legkevesebb 30 tonna/ óra ki-és betárolási kapacitás. 10. Hőmérsékletméréshez,

tisztításhoz,

szellőzéshez

szükséges

eszközök,

gyorsvizsgáló berendezések megléte, forgatás lehetőségének biztosítása.

35

11. Nedvesség, beázás, hóbefúvás elleni védelem megléte. 12. A síktárolók, valamint a silók kimeneti nyílásai zárhatóak legyenek. 13. Minimum 200 tonna áru tárolására alkalmas raktárkapacitással rendelkezzen a telephely. 14. Számítógépes készletnyilvántartással rendelkezzen. Mindezek megléte esetén az MVH jóváhagyó határozatban ismeri el a raktár befogadását az intervenciós raktárak körébe. Az EU illetve annak képviselője (MVH) bérbe veszi a raktárat, melyért havi bérleti díjat fizet a raktártulajdonosnak. Alapvető

követelmény,

hogy

az

intervencióra

felajánlott

tételeket

az

egyéb

gabonakészletektől elkülönítve kezeljék, és külön jelzéssel lássák el. Az intervenciós tárolásban csak azok a raktárfelajánlók vehetnek részt, akik benyújtott kérelmük valamint a raktár helyszíni ellenőrzése alapján megfelelnek az előírt követelményeknek. Velük az MVH tárolási szerződést köt. 5. 4. 3. 1. A raktártulajdonos kötelessége A tagállamnak, illetve a Kifizető Ügynökséggel szerződésben álló raktártulajdonosnak garantálnia kell az intervenciós készlet betárolásakor megállapított minőségét és mennyiségét. A mennyiségben (legfeljebb 5%-os eltérés) és a minőségben bekövetkezett veszteségekért a raktártulajdonos felel. Számítógépes nyilvántartást kell vezetni a betárolt intervenciós készletről, melyben rendszeresen fel kell tüntetni a készletmozgásokat. A nyilvántartásokat a tagállam megbízott munkatársai, az EU Bizottsági tagjai, valamint meghatalmazottai számára bármikor hozzáférhetővé kell tennie. A tagállamnak a raktározás teljes ideje alatt figyelemmel kell kísérnie a betárolt intervenciós gabonát. Az intervenciós raktározás a beszállítástól az áru MVH általi értékesítéséig tart, ami akár hosszabb időszakot is jelenthet. A tagállamnak ellenőrzési kötelessége van az intervenciós raktárakkal szemben, melynek része az éves kötelező ellenőrzés, mely során évente legalább egyszer a tagállamnak minden egyes intervenciós raktárt ellenőrizni kell, és a határozatlan időközönként végzett

36

ellenőrzés, amely nem más, mint az intervenciós raktárak szabálytalan időközönként végzett helyszíni ellenőrzése. Ennek gyakoriságáról a tagállam dönt. 5. 4. 3. 2. A raktározás költségei: A tárolás alatt felmerülő összes költség a raktártulajdonost terheli. Ennek fedezetére az EU minden tagállam részére egységes tárolási normatívát fizet a raktárakban tárolt tényleges intervenciós készlet mennyisége után. Lehetőség van arra, hogy a tagállam ennél a normatívánál nagyobb mértékű támogatást adjon, de ebben az esetben a különbözetet az adott tagállam fizeti. A támogatást a raktárak a betárolás napjától egészen a kitárolás napjáig havonta kapják meg. Raktározási és árumozgatási díjak: A raktározás díja magában foglalja a be- és kitárolás egyszeri díját, valamint a raktárban bennálló készletek utáni tárolási díjat. A havonta megállapított tárolási díj magában foglalja a mennyiségi és minőségi árumegóvás érdekében szükséges árukezelés költségeit (árumozgatás, átforgatás, áthúzatás, gázosítás- fertőtlenítés). A tárolási díj napi vagy havi nyitókészlet alapján kerül kiszámításra, és havonta kerül kifizetésre. Az MVH a következő mozgásnemek után téríti meg a raktáraknak az árukezelést: Betárolás árumozgatás nélkül: a raktározó azon áruk esetében jogosult a díjtételre, amelyeket már az intervenciós időszak előtt betároltak a raktárba. Kitárolás árumozgatás nélkül: a raktározó azon áruk esetében jogosult a díjtételre, amikor a vevő nem vagy egy hónapon túl szállítja el az árut a telepről. Rendelkezésre állási díj: a rendelkezésre bocsátott, de az MVH által igénybe nem vett tárolási kapacitás után járó összeg, amely a szerződés aláírásának napjától a tárolókapacitás használatbavételének napjáig és a kitárolás napjától a szerződés megszűnésének napjáig lekötött, de használaton kívüli tárolókapacitás tekintetében kerül felszámításra. A kitárolási díjak az első szállítójárműre történő rakodásra vonatkoznak és tartalmaznak differenciált díjtételeket.

37

A tárolási díjak számításának alapját az MVH a készletmozgások jegyzőkönyvei alapján vezetett központi készletnyilvántartás jelenti. A ki- és betárolási díjak a tárgyhó során a ki- és betárolásokról készült jegyzőkönyvekben és a központi készletnyilvántartásban szereplő árumozgatások alapján kerülnek kifizetésre. A készletmozgást nem tartalmazó hónapok esetében a központi készletnyilvántartásban szereplő havi nyitókészletben meghatározott mennyiség alapján történik a kifizetés. Raktározási és árumozgatási díjak: Díjtétel megnevezése

3. számú táblázat Díj mértéke Ft/tonna

Betárolás árumozgással

566

Betárolás árumozgás nélkül

382

Tárolási díj /havonta/

359

Kitárolás árumozgással

Közút

477

Vasút

510

Uszály

612

Kitárolás árumozgás nélkül

293

Rendelkezésre állási díj /havonta/

89

Forrás: 79/2004. MVH Közlemény 4. számú melléklete A felek megállapodnak, hogy a raktározási díjtételeket minden év október 1-jét követően, de legkésőbb november 30-ig felülvizsgálják. Amennyiben a vevő az intervenciós árut a rendelkezésre álló határidőt követően tárolja ki, az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal az árumozgatás nélküli tárolási költségeket az utolsó tárolási díjjal együtt folyósítja. Abban az esetben, ha a vevő a rendelkezésre álló határidő alatt nem tárolja ki az árut, az ezt követő időszakra a raktározó a kifizető ügynökségtől tárolási díjra nem jogosult. Ezáltal az áru határidőn túl történő tárolásával kapcsolatban felmerült költségeit a vevővel szemben érvényesítheti

38

5. 4. 4. Az intervenciós készletek értékesítése: Az EU tulajdonában lévő intervenciós készletek pályázat útján a közösségi piacon és exportra

is

értékesíthetők,

ezen

felül

az

intervenciós

készletek

egy

része

élelmiszersegélyként is hasznosítható. A pályáztatás menetét jogszabály rögzíti, a bírálatot a tagországok és az EU Bizottságának képviselőiből álló Gabonairányító Bizottság végzi. A belső piacon az értékesítésnek olyan áron kell történnie, ami a piacot nem zavarja meg. Ez a cél oly módon érhető el, ha az eladási ár a helyi piaci árral megegyezik anélkül, hogy az intervenciós árhoz képest egy bizonyos szint alá kerülne az eladási ár. A pályázatok biztosíték letételéhez kötöttek, amely legtöbbször bankgarancia, és a pályázat benyújtását, valamint a biztosíték letételét követően nincs lehetőség a pályázat visszavonására vagy módosítására. A pályázó az alapminőségre tesz ajánlatot, értékesítéskor az árat a tényleges minőség alapján korrigálják. A pályázatot érvénytelennek kell tekinteni, ha a biztosíték letétele nem történik meg. A biztosítékot abban az esetben kapja vissza a pályázó, ha nem nyeri el a pályázatot, vagy sikeres pályázat esetén határidőn belül kifizeti a gabona vételárát. 5. 4. 4. 1. Az intervenciós készletek értékesítése belső piacon: Az Európai Unió piacán való értékesítés esetén a piaci ár nem lehet alacsonyabb az adott időszakra érvényes intervenciós árnál. Az ajánlati ár nagysága legalább a belső piaci vagy az intervenciós árral (a magasabb a mérvadó) meg kell, hogy egyezzen. A pályázat csak megfelelő biztosíték letétele esetén érvényes, amely jelenleg a tagállamokban 5-10 euró/tonna körül van. 5. 4. 4. 2 Az intervenciós készletek értékesítése külső (Európai Unión kívüli) piacon: Ebben az esetben a kereskedők az intervenciós gabona vételárára pályáznak. A pályázat akkor tekinthető érvényesnek, ha az exportengedélyt valamint a rendeltetési helyre vonatkozó export-visszatérítés iránti kérelmet csatolják, a pályázat 500 tonnánál nagyobb

39

mennyiségre vonatkozik és első biztosítékot letétbe helyezték, aminek mértéke jelenleg 5 euró/tonna. Az első biztosíték felszabadítása akkor lehetséges, ha a pályázat sikertelen vagy ha a pályázó a gabona árát időben kifizette és letette a második biztosíték – az intervenciós és a pályázati ár különbsége- 50 százalékát. A második biztosíték felszabadítása két részben történik; első részének felszabadítása akkor lehetséges, ha a pályázó igazolni tudja, hogy a megvásárolt áru a Közösség vámterületét elhagyta. Második részének felszabadítása akkor történik, ha a pályázó igazolja, hogy a gabona elérte a célországot. Ezzel a biztosítékrendszerrel az Európai Unió azt szeretné elérni, hogy a belső piaci árnál olcsóbban megvásárolt gabona ne kerülhessen újra az EU piacára.

40

6. A 2004-2008 KÖZÖTTI MAGYARORSZÁGI GABONAINTERVENCIÓ RÉSZLETES BEMUTATÁSA 6.1. A 2004-2008 közötti magyarországi gabonaintervenció rövid áttekintése Hazánkban az intervenciós felvásárlás intézménye nem volt ismeretlen a csatlakozás előtti években sem, de az agrárkormányzatok soha nem működtették azt, a gabonapiaci feszültségeket

inkább

rövidtávon

vezették

le.

Ennek

következtében

a

hazai

gabonakereskedők piaci áron tudták felvásárolni a termelőktől a gabonát, amit versenyképes áron tudtak exportálni. Az értékesítés után a raktárak kiürültek, és üresen álltak a következő évi termény betakarításáig. Ennek megfelelően a gabonapiaci áralku minden évben újra kezdődött a termelők és kereskedők között, mely kihatott a piac további szereplőire, a feldolgozókra, raktártulajdonosokra, bankokra is. Első alkalommal a 2004. november 1-én megnyitott intervenciós ciklusban volt lehetőség felajánlani terményt és raktárkapacitást, külön és együttesen is, melynek végrehajtása az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt komoly kihívás elé állította. Több tényező együttes hatásának következtében (nagyon jó hazai -kb.17 millió tonna gabona- és uniós termés, alacsony felhasználás a nagy terméssel szemben, külpiaci árakhoz igazodó, az intervenciós árnál alacsonyabb felvásárlási ár, a tengeri kikötőkkel rendelkező országokkal szembeni versenyhátrány, a kiszállítás logisztikai kapacitás szűkössége és erős forint árfolyam) a magyar gabonapiacon rendkívüli helyzet alakult ki. Emiatt az intervenciós felvásárlás fő piaccá vált Magyarországon, holott az intervenciót csak utolsó értékesítési lehetőségként tartja számon az EU. A rekord mennyiségű gabona átvétele mellett nehezítette az eljárást, hogy ekkor az MVH nem rendelkezett elegendő mennyiségű és minőségű intervenciós tárolásra alkalmas raktárral. További gondot okozott a megfelelő számú és képzettségű apparátus hiánya. A 2005-2006-os intervenciós szezonra a fellépő tárolási problémák megelőzése érdekében az MVH enyhített a raktárak szigorú minőségi feltételein, így a raktárkapacitások bővültek, újakat pedig államilag garantált hitelek, támogatások igénybevételével lehetett építeni. Az MVH Európai Uniós jóváhagyással a készletek folyamatos értékesítését kezdte meg.

41

4. számú táblázat Országosan felajánlott árumennyiség az első két intervenciós időszakban (me. tonna): Intervenciós felvásárlás 2004.-2005.

Búza

Kukorica

Árpa

Összesen

1 470 636

252 503

101 282

1 824 421

959 040

3 030 855

96 163

4 086 058

2005.-2006. 2006.-2007.

1 500

Összesen 2 429 676 Forrás: Vállalati információs anyag

3 284 858

1 500 197 445

5 911 979 5. számú táblázat

Országos intervenciós értékesítés 2005-2007 időszak alatt (me. tonna): Intervenciós értékesítés

Búza

2005.

368 291

162 199

16 634

547 124

2006.

1 509 117

801 545

126 460

2 437 122

294 162

3 291 819

36 475

3 622 456

2 171 570 Összesen Forrás: Vállalati információs anyag

4 255 563

179 569

6 606 702

2007. augusztus 31-ig

Kukorica

Árpa

Összesen

3. számú ábra

Árumennyiség (me.tonna)

Intervenciós árufelajánlás és értékesítés országos viszonylatban 7 000 000 6 000 000 5 000 000 4 000 000 3 000 000 2 000 000 1 000 000 0 Búza

Kukorica

Árpa

Összesen

Termény Intervenciós felvásárlás

Intervenciós értékesítés

Forrás: Vállalati információs anyag A 2007-2008-as szezonban a világi és európai gabonapiaci helyzet megváltozott. Viszonylag rövid idő alatt az intervenciós ár 2,5-szeresére emelkedett a piaci ár, részben az alacsony terméshozam miatt.

42

Ennek következményeként szinte nem volt Magyarországon intervenciós felajánlás, mert aki tehette, az Európai Unió külpiacán igyekezett értékesíteni áruját. A 2008-as betakarítási időszak előtt az árak drasztikusan csökkentek, ami kimozdította az intervenciós felajánlásokat a holtpontról. A 2004-2008-as időszakról elmondható, hogy az összes intervenciós felajánláson belül a magyar felajánlás közel 62 %-ot tett ki. Ez a részarány jól mutatja a magyar termelők kiszolgáltatott helyzetét az intervenciós terményfelajánlás során. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy 2004-2005 szezonban az EU tagállamainak összes intervenciós gabonakészlete 13,9 millió tonna, tehát a Közösség intervenciós gabonakészletének közel 40 százaléka, kukoricakészletének pedig 80(!) százaléka magyar, még 2006-ban is.

Az előbbi adatok alapján könnyen megérthető, hogy a

kukorica minőségi követelményeinek megváltoztatásával – fajtaösszetétel és országunk természeti adottságai miatt hazánk termelőit hátrányosan érintve- kivették a kukoricát a felajánlható növények köréből. Az előbbi intézkedések is alátámasztják azt a tényt, hogy a hazai gabonaintervenció bevezetése hatalmas kihívást jelentett a Közös Agrárpolitika alkalmazása során és mindez Európai Unió gabonapolitikájának újragondolásához vezetett. 6.2. Tárolás, raktározás a gabonatermelők piaci védelmében Az Európai Unió intervenciós gyakorlata szerint tagállami feladat a megfelelő minőségű és mennyiségű raktárkapacitás biztosítása. A közös agrárpolitika célja az intervenciós felvásárlással az intervenciós ár garantálása a mezőgazdasági termelőknek. Az EU-ban

a gabonatermelők védelme a cél, ennek érdekében az intervenciós

felvásárlás, tárolás, de még az értékesítés is alapvetően az intervenciós raktározás feltételrendszerére épül. A gabonatermesztők értékesítési pozícióját döntően befolyásolja az adott régióban a rendelkezésre álló raktárkapacitások nagysága. A jó raktár ellátottságú térségekben a raktárüzemeltetők versenyeznek a raktározási tételekért, míg a raktárhiányos térségben az üzemeltetők lokális monopóliumként viselkedhetnek, befolyásolva ezzel a piaci árat (vagyis a tényleges fizikai ár alacsonyabb lehet, mint a meghirdetett intervenciós ár).

43

A termeléshez viszonyított 130 %-os raktárellátottság már érezhető versenyhelyzetet teremt az adott régióban. Ha reális, kb. 15-40 km-es távolságon belül több raktár kínálja szolgáltatásait, a raktárak lokális monopol pozíciójukat kevésbé tudják érvényesíteni. Raktárak esetében a piaci verseny a reális vételi ajánlatokban, másrészt a raktározási díjakban nyilvánul meg. Hagyományos gabona tárolási mód a padozatos magtár, melyből napjainkan egyre kevesebb található. Ezt váltotta fel a vasbeton siló és fémsiló. Ezek a legalkalmasabbak a különféle gabona tárolására, mert a ’70-es évek végén kifejezetten erre a célra lettek kifejlesztve. Előnyük, hogy közvetlen rakodást tesznek lehetővé, úgynevezett „csőről töltést”, melynek köszönhetően nagymértékben lecsökken a vasúti és közúti rakodás ideje. Hátránya, hogy csak ömlesztett árut lehet benne tárolni. A silóból történő közvetlen rakodás lehetőségét a 3. számú melléklet szemlélteti. Napjainkban termény raktározása síktárolóban, csarnoktárolóban is történik. 4. számú ábra

Vasbeton siló

Fémsiló és padozatos magtár

Modern csarnoktároló

44

6.3. A magyarországi intervenciós raktározás jellemzői: A hazai gabonaintervenció kezdeti problémái alapvetően a raktárkapacitás szűkősségére és a megbízható raktárnyilvántartás hiányára vezethetők vissza. Sajnos Magyarországon a raktározási infrastruktúra kialakítására kevesebb időt fordítottak, így a magas technológiai elvárások miatt csak 1,2 millió tonna szerződött intervenciós raktárkapacitás állt az intervenciós tárolás rendelkezésére (szemben az 1,8 millió tonna felajánlással), azaz a rendelkezésre álló raktárkapacitás az intervenció első évében teljesen ki volt használva. A rekordmennyiségű termés miatt a raktárkapacitás bővítésére a műszaki paraméterek enyhítése volt az egyik eszköz, így szükségmegoldásként szinte az utolsó kis sufnit is fel lehetett ajánlani intervenciós tárolásra az országban. (A gyakorlatban volt rá példa, hogy korábbi csirketelepet is felajánlottak intervenciós raktárnak). A raktározók koncentrációját jellemzi, hogy az első 10 raktározó biztosította az összes raktér több mint 33%-át. Az 5000 tonnánál kisebb kapacitást biztosító 355 raktár (63%) csupán 0,7 millió tonna (16%) kapacitást biztosított. Fizikai raktározási adatok 2004-2008 között (me.db) 2004-2005 2005-2006 Raktárak száma Tárolók száma Települések száma

6. számú táblázat 2006-2007 2007-2008

292

1110

1160

430

1352

3762

4098

1774

199

543

556

258

Forrás: Rieger László, Továbbra is működik a gabonaintervenció, mint a mezőgazdasági termelők védőhálója, Agrárágazat 2009.02.szám A hosszú távú intervenciós raktározási rendszer kialakítása érdekében a nagyobb raktárak bevonása látszott biztonságosnak. A nagyobb raktárüzemeltetők tevékenységének erősítésével párhuzamosan a kisebb raktárak felszabadítása történt meg. Ennek eredményeként a 2006-2007. évben az intervenciós raktárüzemeltetők száma nőtt, de a 10 legnagyobb részaránya meghaladta az összes raktárkapacitás 50%-át. A

raktárhiány

enyhítése

érdekében

a

Földművelődésügyi

és

Vidékfejlesztési

Minisztérium több intézkedést is tett. Az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program

45

(AVOP) keretén belül meghirdetésre került egy raktárépítési pályázat, amelyre 461 kérelem érkezett, 2,5 millió tonna tárolókapacitásra (hosszú távú szerződések). A raktárokkal, tárolókkal rendelkező raktárüzemeltetők részére pedig két éves raktárbérleti szerződésre írt ki pályázatot. A pályázat feltétele volt, hogy a pályázók akár több éven keresztül is, hosszú távon vállalják az intervenciós raktározást. Külön elbírálásban részesültek a vízi út közelében lévő, 25-300 ezer tonna kapacitást ajánló stratégiai raktárak. A raktárak szűkössége mellett további gondot okozott az is, hogy a határozott idejű (rövidtávú) raktárak több mint feléből az árut az új betakarítás előtt át kellett tárolni a hosszú távú raktárakba. Magyarország számára jelentős többletterhet jelentett, hogy a raktározási szerződések pénzügyi harmonizációja késleltetve valósult meg. Az EU készletszemléletű raktározási politikát alkalmaz, vagyis a tényleges készlet raktározása után fizet átalánydíjat (havi kb. 310 Ft/tonna). Ezzel

szemben

a

magyar

raktárszerződésekben

a

raktárkapacitás

szemléletű

megállapodás szerepelt, vagyis a magyar raktárüzemeltető meghatározott raktárkapacitást biztosít a MVH-nak. A Hivatal a ténylegesen áru raktározására használt kapacitások után raktározási díjat (havi 359 Ft/ tonna), a raktározásra ki nem használt területek után pedig rendelkezésre állási díjat (havi 89 Ft/ tonna) fizet a raktárüzemeltetőnek. Ez stabil bevételt biztosított a raktárüzemeltetőknek akkor is, amikor nincs intervenciós készlet. Erre a megoldásra a kezdeti raktárhiány érdekében volt szükség, ezzel szerették volna ösztönözni a raktár és tároló felajánlásokat országszerte. Igaz, ez majdnem duplája annak, amit a tényleges tárolás után fizet a költségvetés a nemzeti kiegészítéssel (49 Ft/ tonna). A költségvetés terheinek csökkentése érdekében és az EU raktározási logikájának átvétele miatt ez a raktározási szerződési mód a fokozatosan megszűnt.

46

A magyarországi gabonaintervenció SWOT analízise: Erősségek:

Gyengeségek:

− a gabonatermelők védelme

− alacsony logisztikai színvonal

− minőségi cereáliák termesztése

− sok, nem megfelelő minőségű raktár

− nagy tároló és raktárkapacitás

− kis raktárak alacsony raktárkapacitása

− stabil, kiszámítható bevétel

− az ország Land-locked helyzete az

biztosítása a raktárüzemeltetőknek,

árképzést hátrányosan befolyásolja

abban az esetben is, ha nincs fizikai

(kevés vízi útvonal, kikötő)

tárolás, készlet

− a termelők nem megfelelő tájékoztatása, érdektelensége − nem kiszámítható, ingadozó terméshozam

Lehetőségek: − logisztikai szolgáltatók nagyobb mértékben történő bevonása − hatékonyabb raktárkihasználás − az EU raktározási logikájának átvétele, azaz a készletszemléletű raktározási politika alkalmazása

Veszélyek: − az intervenciós és piaci ár közötti különbség (magas piaci ár esetén gyakorlatilag megszűnik a felajánlás) − a hatalmas felajánlás miatt a gazdák helyzete kiszolgáltatott − a sok kicsi, átminősített raktár miatt a költségvetés számára nagy kiadást jelent

a

rendelkezésre

tartási

díj

kifizetése − a gabona világpiaci kereslet-kínálat ingadozása

47

7. LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓK SZEREPE AZ INTERVENCIÓ SORÁN 7.1. A magyarországi agrárlogisztika jellemzése Az agrárlogisztika olyan átfogó szemlélet- és eszközrendszert, szervezeti struktúrát, működési mechanizmust jelent, amely hatékony eszköz a napi gazdasági folyamatok (beszerzés, termelés, betakarítás, tárolás, csomagolás, szállítás) megoldásában. Az elsőként 2004-ben megnyitott intervenciós ciklus mutatott rá a hazai agrárlogisztika reális helyzetére. Információhiány, alacsony raktár- és szállítókapacitás, speciális szállítóeszközök hiánya jellemezte az intervenció kezdeti időszakát. Hazánkban ezután is csak lassan érett meg a felismerés, hogy az agrárágazat logisztikai fejlesztésével nemcsak a költségek csökkentése, hanem a versenyképesség is növelhető. A jó minőségű árut nem elég csak megtermelni, hanem az ellátási láncban -a termelőktől a fogyasztókig- a szállítást és a raktározást jól meg kell szervezni. Egy termék versenyképességét döntően befolyásolja a szállítási költség. Ez különösen igaz a tömegárukra, így az agrártermékek nagy részére is. Az Európai Unióban a gabonafélék szállítási költséghányada elérheti a 20-50% is, míg az Amerikai Egyesült Államokban ez a szám 6-7%. A legolcsóbb szállítási út a tengeri út. A szállítmányt Európába való érkezése után a kikötői logisztikai központ tárolja át, majd vasúton vagy belvízi úton kerül a végfelhasználóhoz. Magyarország tengeri kikötővel nem rendelkező ország, így a logisztikai fejlesztéseket a folyami szállításra leginkább alkalmas berakodó helyek köré célszerű csoportosítani, illetve logisztikai szolgáltatási központokba. Gabonaexport szempontjából hazánk dunai rendeltetési kikötői: Budapest, Adony, Mohács, Baja, Komárom, Gönyű. Fontosabb tengerre nyíló kikötők: Szlovénia – Koper, Horvátország- Rijeka, Ukrajna- Remi, Ust- Dunajsk, Ismail, Hollandia- Amszterdam, Rotterdam, Románia- Constanca. Országunk legfontosabb folyami útvonal a Duna, egyben az EU VII. számú korridorja. Mint természetes víz, jelentősen ki van téve az időjárás viszontagságainak, a változó vízállásnak, áradásnak, melyek miatt több hétig szünetelhet az árurakodás.

48

A kedvezőtlen időjárás negatívan befolyásolja a fedetlen rakodóknál történő rakodást. A természetes viszonyok mellett a gabonaszállításra alkalmas uszályok, bárkák sem állnak elegendő mennyiségben rendelkezésünkre, ezért a hiányzó kapacitást bérelni kell. A Tisza esetében Szegeden, Szolnokon lehet olyan központot létrehozni, ahol viszonylag olcsón és rövid időn belül lehet kifejleszteni az agrárprofilt. A közúti forgalmat érdemes nagymértékben vízi útra terelni, mivel az alacsonyabb vízi szállítás külföldön is versenyképesebbé teszi a hazai árut. Ezt segíti elő az EU támogatási rendszere, amely olyan központok építését támogatja, ahol a forgalmat igyekeznek átterelni a közútról vasútra, és a belvízi vagy a tengeri hajózás felé. Magyarországon 13 országos jelentőségű logisztikai központ került kijelölésre (Győr, Sopron, Székesfehérvár, Nagykanizsa, Nagytétény, Budapest-Csepel, Budapest-Soroksár, Baja, Szeged, Szolnok, Miskolc, Záhony, Debrecen). Ehhez kapcsolódnak kisebb szatelit központok. A központrendszer hierarchikus felépítésű, azaz a magyar logisztikai hálózat szolgáltatásait európai, országos, regionális szinten tudja biztosítani, és ezen belül az igényeknek megfelelően nemcsak az ipar, a szolgáltatás, hanem az agrárium igényeit is kielégíteni. Ezek közül az agrárium igényeinek azok felelnek meg, amelyek biztosítják az adott térség mezőgazdasági termékeinek gyűjtő, feldolgozó, tároló, kezelő feladatait és részt vesznek a mezőgazdasági termelés segítő, szervező feladataiban is. Az agrártermékek tranzitforgalmában a közútról hajóra, vagy vasútra való átrakási lehetőségeket, a tároló funkciókat,

és

különböző

hatósági

feladatokat

(pl.

élelmiszer-

egészségügyi

szolgáltatások) is biztosítanak. Az agrárium szempontjából leginkább alkalmas központok: Budapest-Csepel-Szabadkikötő, Bajai Logisztikai Központ, Záhony. Összességében elmondhatjuk, hogy a hazai agrárlogisztika fejlődése késve indult ugyan, de egyre nagyobb lendülettel fejlődik, a termelői és kereskedői igényekhez folyamatosan igazodva, jelentősen javítva ezzel hazánk versenyhelyzetét az agrártermékek exportja esetén.

49

7.2. Logisztikai szolgáltatók szerepe a mezőgazdasági termelésben Az agráriumot érintő logisztikai feladatok és fejlesztések fontosságára jellemző, hogy csupán az alapvető terményekkel, a gabonafélékkel kapcsolatos szállítási, tárolási mennyiségek is jelentős nagyságrendet képviselnek. Hazánkban egy átlagos évjáratban 12-13 millió tonna gabona terem, ezt a szántóföldtől a fogyasztók asztaláig legalább kétszer-háromszor meg kell mozgatni. Ebből adódik, hogy a mezőgazdasági termelésben a logisztika elsősorban az anyagmozgatás és raktározás terén érvényesül. Ide tartozik a tárolók előkészítése a betakarított termény fogadására, az aratás során a gépi szolgáltatók igénybevétele, a learatott gabona szakszerű szállítása, tárolása, raktározása. Hazánkban a mezőgazdasági logisztikával foglalkozó cégek is hasonló szolgáltatásokat kínálnak: a gabona szállítása, tárolása, aratáshoz gépek biztosítása (kombájn, teherautó, bálázó). Tevékenységükhöz tartozik közvetlenül a termelőterületről raktárba történő befuvarozás, szóródó tömegáru fuvarozása, zsákos és palettás áru fuvarozása (pl. vetőmag, takarmány, malomipari termékek-liszt, dara). Vízi szállítási útvonal esetén a gabona kikötőig történő fel- és elfuvarozása valamint a folyami hajó be- és kirakodása. Mindezek kiegészítéseként kikötői szolgáltatásokat is biztosítanak, mint például mérlegelés, minőségvizsgálat, fuvarokmányok kitöltése. A termény betakarítás után általában silókban, tárolókban, magtárakban kerül raktározásra. A beszállítás előtt fontos a raktár megfelelő előkészítése az árufogadásra, azaz a takarítás és fertőtlenítés elengedhetetlen. A gabona minőségvizsgálata és a minőség megóvó intézkedések biztosítása is a raktárüzemeltető feladata, amely nemzetközileg akkreditált laboratóriumokban történik. Ez a tevékenység kerül leggyakrabban kihelyezésre, mivel a laboratóriumban a gabona vizsgálatához szükséges berendezések

(daráló,

malom,

kemence),

műszerek

(nedvesség-,

fehérje-,

keményítőtartalom meghatározáshoz) beszerzési költsége igen nagy.

50

7.3. Logisztikai szolgáltatók szerepének vizsgálata a gabonaintervenció során Mint a korábbi fejezetekben említettem, a gabonaintervenció a mezőgazdasági termelők védőhálójaként működik. Ahhoz, hogy egy raktártulajdonos lokális monopolhelyzetét korlátozni

lehessen

az

adott

régióban,

a

termeléshez

viszonyítva

130%-os

raktárellátottság mondható ideálisnak. Hazánkban ez új raktárak építésével, nagyobb raktárak bevonásával, kisebb raktárak átminősítésével valósult meg, melyekkel rövidtávú (1-2 éves) szerződést kötött a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. A nagyobb raktár üzemeltetők tevékenységének erősítésével párhuzamosan a kisebb raktárak felszabadítása történt meg, a gabona áttárolásra került. 7. számú táblázat A szerződött raktárkapacitás és áttárolási adatok 2004-2008 között (me.: tonna) Raktárszerződés-állomány 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 Hosszútávú (1-2 év)

2715

7553

7907

2641

Rövidtávú (1 évnél rövidebb)

1900

1949

187

167

Összesen

4615

9502

8094

2808

1359

1570

65

Áttárolás volumene

Forrás: Rieger László, Továbbra is működik a gabonaintervenció, mint a mezőgazdasági termelők védőhálója, Agrárágazat 2009.02.szám Az új raktárak építésére vonatkozó pályázatra termelők voltak jogosultak, akik sok kis tároló megépítésében voltak érdekeltek. Elgondolkodtató, hogy ha mindenki maga építi fel a saját tárolóját, az üzemeltetési költségek eltérhetnek az optimálistól. A másik gond, hogy a pályázatnak a nem volt semmiféle logisztikai feltétele, pedig a raktárak és azt kiszolgáló járulékos létesítmények – közút, vasút, közúti és vasúti mérlegek, szárítók- képezik a gabonafelvásárlás és kereskedelem műszaki bázisát. Hiszen a megfelelő logisztikai szemlélet tükrében a termelő vállalatok állandó költségeik egy részét változó költséggé alakíthatják. Ezért is lett volna célszerű a gabonatárolók helyét nem csak agrár-, hanem komplex logisztikai szempontok figyelembevételével megtervezni, az egész gabona ellátási-lánc végiggondolásával. Hiszen ha nincs kedvező, költségkímélő logisztikai kapcsolat a mezőgazdasági tárolás, a feldolgozás és a kereskedelem helyszínei között, akkor nehéz versenyképes árut előállítani. 51

A pályázat „hiányosságai” több kérdést is felvetnek a raktárépítésekkel és a kapacitás bővítésével kapcsolatban. Például, a megépített raktárak, siló, tárolók kihasználása valóban 100%-os volt az intervenció során? A támogatással megépített, majd az intervenció megszűnése után feleslegessé vált raktárkapacitást a raktár üzemeltető és/vagy tulajdonos hogyan tudja kihasználni? Mivel a termény eljuttatása a felajánló feladata a raktárig, a saját gépparkkal nem rendelkező termelő hogyan juttatja el terményét a raktárig? Alvállalkozó foglalkoztatása esetén is nyereséges a felajánlás? Az alapvetően szükséges minőségi vizsgálatok elvégzésére mi a leghatékonyabb módszer? A termelők, gazdák élnek a logisztikai szolgáltatók nyújtotta lehetőségekkel? Ismerik a logisztikai szolgáltatásokat egyáltalán? Kutatásom során az előbbi kérdésekre kerestem a választ, vizsgálva mezőgazdasági termelők és a logisztikai szolgáltatók kapcsolatát. A vizsgálatot hajdú-bihar megyei termelők körében végeztem 2009. áprilisában, kérdőíves módszerrel. A válaszok személyesen megkérdezéssel, illetve e-mailen keresztül jutottak el hozzám. A mintába összesen 10 vállalkozás került. A kérdőív 15 kérdést

tartalmaz.

raktárkihasználással

Elsőként

a

kapcsolatos

raktározással, adatokra,

létesítmény

végül

a

bővítéssel,

logisztikai

majd

a

szolgáltatók

tevékenységének ismeretére, igénybevételére kérdeztem rá. A felmérés eredményeit Microsoft Office Excel 2003. programmal elemeztem. 7.3.1. A kutatás eredményei A mezőgazdasági termelők által adott válaszok alapján a következő eredmény született: A megkérdezettek 80 %-a az intervenció során terményt és tárolóhelyet együttesen ajánlott fel, saját tulajdonban lévőt. Egy termelő csak terményt, egy másik bérelt tárolót ajánlott fel intervenciós célra. A felajánlott tárolók nagy része korszerű vasbeton- és fémsiló volt, de kisebb részben síktároló és csarnoktároló is került felajánlásra. A felajánlás során a korábbi tárolóhelyek bővítésére egy esetben volt szükség, ezt kifejezetten az intervenciós gabonák tárolására építették.

52

A bővítés során 4x2.500 tonnás silókat építettek, 180 millió forint értékben, 40% támogatással, 60%-os önrésszel. A beruházás 8 hónap alatt készült el. A raktárak átlagos kihasználtságáról elmondható, hogy az intervenciós időszak alatt általában 100%-os volt (szerződéskötéstől függően). A szerződés lejárta után a nagyobb termelők tudták raktáraikat továbbra is közel azonos szinten kihasználni, a kisebb termelők épp, hogy 50%-os kihasználtságot érnek el. A kihasználtságot az 5. számú ábra szemlélteti. 5. számú ábra

százalék

Raktárak kihasználtsága 120 100 80 60 40 20 0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

Termelők Kihasználás

Intervenciós kihasználás

Független a vállalkozás méretétől, hogy aratáskor a terménybeszállításhoz gépi szolgáltatók munkáját igénybe veszik vagy sem. Nagy termelő cégek esetében is előfordul,

hogy

alvállalkozót

foglalkoztatnak

fuvarozáshoz,

a

saját

kapacitás

kiegészítéseként. Ugyanez jellemző az áru tárolására, raktárelőkészítésre is. A vállalkozásnál a takarítást (pl. porszívózás) a cégek saját alkalmazottjai végzik, míg a komolyabb szakértelmet igénylő feladatokat (pl. fertőtlenítés, foszfor gázzal gázosítás) hozzáértő alvállalkozóra bízzák. Bérlemény esetén a minőségmegóvó intézkedéseket a tulajdonos végeztette. Arra a kérdésre, hogy „gondolkodott-e azon, hogy áruját logisztikai szolgáltatónál tárolja?” a megkérdezettek 90%-a nemmel válaszolt. Indoklásként a saját raktárkapacitás kihasználása szerepelt, vagy az, hogy intervencióra eleve a rendelkezésre álló kapacitást ajánlották fel. Ezt a mennyiséget pedig intervenció nélkül is ki lehet használni.

53

Ami a termelők logisztikai szolgáltatásokkal szembeni tájékozottságát illeti, a szállítást, anyagmozgatást (ki- és betárolást), minőségvizsgálatot és minőségmegóvást említették. Ez nem meglepő, hiszen ezeket alkalmazzák leggyakrabban. Egy-két termelő jegyezte meg, hogy pl. a gyorsposták is ide sorolhatók és a csomagolás is, aminek figyelmen kívül hagyása az ágazat sajátosságai miatt megbocsátható. 7.3.2.A kutatás értékelése, következtetések Az EU-s pályázatok a termelőket ösztönözték raktárépítésre, hiszen nemcsak tárolási, hanem rendelkezésre állási díjat is fizetett a felajánlott tárolókapacitások után. Ez részben fedezte a termelők költségeit. Ennek következménye az, hogy termelők célja a saját tárolók kihasználása, nem pedig a termény logisztikai szolgáltatónál történő tárolása. A termelők elsősorban fémsilót építettek, mert ez alkalmas leginkább búza tárolására. Mivel ez a tároló típus kifejezetten gabona tárolására lett kifejlesztve, ömlesztett áru tárolásán kívül más áru tárolására nem alkalmas (pl. zsákos, palettás áru). Az ágazat sajátosságaiból adódóan a termelők alvállalkozókat elsősorban termény betakarításához vesznek igénybe, részben a saját rendelkezésre álló kapacitás kiegészítéseként. A másik leggyakrabban kihelyezett tevékenység a minőségvizsgálattal és minőségmegóvással kapcsolatos. Betárolás előtt a termék minőségvizsgálatát nemzetközileg

akkreditált

laboratóriumok

végzik,

mellyel

a

raktárüzemeltetők

szerződéses viszonyban vannak. Minőségmegóvás a kártevők (gombák, baktériumok, bogarak, rágcsálók) elleni védekezés tárolás során, a termény átforgatása, mozgatása. Ezért is szükséges képzett szakemberekre bízni a kártevő mentesítést. Megoldás jelenthetne, ha nagyobb gabona kereskedelmi cégeket, amelyek rendelkeznek 100-150 ezer tonna tárolókapacitással és saját minőségvizsgálati laboratóriummal, logisztikai központokká lehetne alakítani. A kereskedő cégek telephelyei általában a város szélén helyezkednek el, megfelelő infrastruktúrával és a gabonatároláshoz szükséges gépekkel, berendezésekkel jól ellátottak. Sok esetben a még meglévő iparvágány is segíti a hatékonyabb ki- és betárolást. Mindezt természetesen úgy kellene megvalósítani, hogy az EU gazdaságpolitikája ne sérüljön, és a raktárak ne kerülhessenek monopol helyzetbe.

54

Bár hazánkban több szervezet is foglalkozik a termelők tájékoztatásával, érvényesülési lehetőségeivel -az Agrár-szaktanácsadási rendszer, Falugazdász hálózat és a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv- érdemes lenne a termelők „felvilágosítására” még több figyelmet fordítani, hogy a logisztikában rejlő lehetőségeket minél szélesebb körűen ki tudják használni, mert az agrárlogisztika fejlesztése nemcsak az ágazat, hanem egész Magyarország versenyképességét növelheti.

55

9. BEFEJEZÉS Dolgozatom megírásával azt a célt tűztem ki magam elé, hogy a magyarországi gabonaintervenció alkalmazását és ezzel kapcsolatban a logisztikai szolgáltatók szerepét vizsgáljam. Hazánk

természeti

adottságai,

éghajlati

viszonyai

miatt

a

mezőgazdaság

a

nemzetgazdaságban meghatározó ágazat. Már a XVIII. században felfigyeltek a magyar búza európai viszonylatban is kiváló minőségére. Elmondhatjuk, hogy Magyarország különösen a növénytermesztés területén rendelkezik komparatív előnyökkel a térség országaihoz képest. A mezőgazdaság részaránya a GDP-ben annak ellenére fokozatosan csökken, hogy az ország mezőgazdaságára a sokoldalúság jellemző, szakképzett a munkaerő és hazánk tradicionálisan exportorientált ország. A visszaesés okai visszavezethetők az előnytelen birtokstruktúrára, a tőkehiányra és a foglalkoztatottság csökkenésére. Magyarország Európai Uniós csatlakozásával a Közös Agrárpolitika alkalmazójává vált. A KAP jelentős támogatásokat nyújt a gazdálkodók számára. A területalapú támogatás mellett a legfontosabb intézkedés az intervenciós szabályozás, amelynek célja a piaci zavarok megelőzése és elhárítása, a túltermelés okozta feleslegek kivonása a közös piacról. Az Európai Unió gabonaintervenciós rendszere az unió egész területén azonos elven, pontosan behatárolva működik. Az egész komplex rendszerben kevés az a feladat, amelyek az egyes tagországok hatáskörébe tartoznak. Ilyenek az intervenciós raktárak műszaki,

technológiai,

minőségellenőrző

és

minőségbiztosító

feltételeinek

meghatározása, a raktárakkal kötendő szerződések, az intervenciós központok kijelölése, a Kifizető Ügynökség felépítése, működtetése. Az intervenciós áru- és tárolóhely felajánlás jelentős bevételt biztosít a felajánló árutulajdonosnak és a raktárüzemeltetőknek is, hiszen az Európai Unió nemcsak a fizikai készlet után fizet, hanem a tárolóhely biztosítása érdekében ún. rendelkezése tartási díjat fizet a tárolóhely felajánlójának.

56

Mint minden egységes és általános szabályozásnak, az intervenciós intézkedéseknek is vannak olyan hiányosságai, problémái, amelyek az adott tagországban történő alkalmazása során kerülnek felszínre. Hazánkban ez a 2004-2005-ös évi rekord mennyiségű termésnek köszönhetően éleződött ki. Ebben az időszakban az országban nem állt rendelkezésre megfelelő számú és minőségi színvonalú raktár, ahová az árut be lehetett tárolni, és annak köszönhetően, hogy az intervenciós felvásárlási ár magasabb volt a belpiaci árnál, a termelők intervencióra ajánlották fel készleteiket. A raktárkapacitás bővítésére a termelők Uniós raktárépítési pályázat segítségével építhettek raktárakat, tárolókat terményfeleslegeik elhelyezésére.

Mivel a termelők

kapták a támogatásokat, a raktárépítéseknek nem volt semmilyen logisztikai feltétele, így mindenki a saját kis tárolóját építette, szerte az országban. Célszerű lett volna a gabonatárolók helyét nem csak agrár-, hanem komplex logisztikai szempontok figyelembevételével megtervezni, az egész gabona ellátási-lánc végiggondolásával, mert a termelők logisztikai szolgáltatók igénybevételével állandó költségeiket változó költséggé alakíthatják át. A mezőgazdasági termelésben a logisztika elsősorban az anyagmozgatás és raktározás terén érvényesül. Ide sorolhatjuk a tárolók előkészítését a betakarított termény fogadására, az aratás során a gépi szolgáltatók igénybevételét, a learatott gabona szakszerű szállítását, tárolást, raktározását. A tárolás során a minőségvizsgálatot és minőségmegóvó intézkedéseket is. A szolgáltatók egyéb kiegészítő szolgáltatásokat is biztosítanak, mint például mérlegelés, fuvarszervezés, fuvarokmányok kitöltése. Az ingadozó terméshozam miatt a terményfelajánlás, így a raktárak kihasználtsága is csökken. Ennek következményeként a befektetett tőke később térül meg és az árbevétel is jelentősen csökken. Kutatásom során erre a kérdésre is kerestem a választ. Hajdú-bihar megyei termelők körében végzett kérdőíves felmérés alapján vizsgáltam a raktárak kihasználtságát, a logisztikai szolgáltatók szerepét és a termelők tájékozottságát.

57

A kérdőívek alapján megállapítható, hogy a raktárak kihasználtsága vegyes képet mutat, viszont termény betakarítás, minőségvizsgálat, minőségmegóvás során logisztikai szolgáltatókat igénybe vesznek a gazdálkodók. A felmérésből az is kiderült, hogy hiányosságok mutatkoznak a termelők részéről a logisztikai szolgáltatások ismerete terén. Bár több szervezet foglakozik a termelők ismereteinek bővítésével, a logisztikai szemléletmód hiánya még napjainkban is jelentős. Pedig az agrárlogisztika fejlesztése nemcsak a termékek, az ágazat, hanem Magyarország versenyképességét is emeli. Úgy gondolom, munkám során sikerült a 2004-2008 közötti hazai gabonaintervenció tapasztalatait bemutatni és rávilágítani a logisztikai szolgáltatók szükséges szerepére a mezőgazdaságban.

58

MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: Az intervenciós gabonák minimális minőségi előírásai 2. sz. melléklet: Magyarországi intervenciós központok 3. sz. melléklet: Nagy teljesítményű magas szintű technológiájú siló 4. sz. melléklet: A kutatás során használt kérdőív

59

1. számú melléklet: Az intervenciós gabonák minimális minőségi előírásai Forrás: A Bizottság 824/2000/EK rendelet 1.sz. melléklete

60

2. számú melléklet: A gabonaintervenció többször módosított 2273/1993/ EGK rendelet alapján az alábbi intervenciós központok kerültek kijelölésre: Forrás: A 87/ 2007. MVH Közlemény 5. melléklete 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42.

Megnevezés Aszód Bábolna Bácsbokod Balassagyarmat Barcs Békéscsaba Berettyóújfalu Budapest Cegléd Celldömölk Csorna Debrecen Devecser Dombóvár Encs Enying Gyöngyös Győr Hajdúnánás Harkány Hódmezővásárhely Jánoshalma Jászapáti Kál Kalocsa Kaposvár Karcag Kecskemét Kiskunlacháza Kisvárda Kőrösladány Kunszentmárton Makó Marcali Mezőkovácsháza Mezőkövesd Miskolc Mohács Mosonmagyaróvár Nagyatád Nagycenk Nagykanizsa

Búza + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +

Árpa +

+

+ + +

+ + + + + +

+ +

+

Durumbúza Kukorica + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +

Cirok

+ +

61

43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75.

Nagykáta Nyíregyháza Nyírmeggyes Orosháza Paks Pápa Penyige Polgár Pusztaszabolcs Putnok Sárbogárd Sellye Somogybabod Somogyvár Szabadszállás Szarvas Szatymaz Székesfehérvár Szekszárd Szentes Szentlőrinc Szerencs Szolnok Szombathely Tab Tamási Tatabánya Tiszafüred Törökszentmiklós Türje Vásárosnamény Vasvár Zalaegerszeg

+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +

+ + +

+ + +

+

+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +

62

MAGYARORSZÁGI INTERVENCIÓS KÖZPONTOK (75)

BorsodoE

*42

*31

Komárom Vas 48

*65 *34

70

*12

oB Veszprém

*7

oC

Zala 29* *18

Somogy

* 61

59 *

37

*

Pest

*58

*1

23

* 54 20

*

Tolna

*

10

* 21

41

*

*64

* 36

*5

* 33

*

53 *

* 60

* 13

*52 *67 *

15

Csongrád

*3

*24

*

Békés *2

*46

* 44

14

Baranya

Jász-Nagykun- 6 51 * Szolnok

*

*26

Hajdu-Bihar

* 40

* 9

Bács-Kiskun

*

*49

oD

*62

*55

17

*27

*8

*38

*63

22

*

*16 *30

*

69 *

Fejér

* 35

*

* 39

*57

68

Moson*32 *43 Sopron

*50

*66 SzabolcsSzatmár-Bereg *11

Heves

Győr-

* 47

*45

oA Nógrád

* 19

* 25

Abaúj-Zemplén

*4 28

*

*56

63

3. számú melléklet:

Nagy teljesítményű magas szintű technológiájú siló – a) keresztmetszet 1. beöntőgarat, 2. beöntőláncos szállító, 3. serleges felvonó, 4. csuklós elosztó, 5. láncos szétosztó szállító a cellák felett, 6. forgatható csövű szétosztó, 7. cellahőmérséklet-mérő, 8. 10-40 t-s bunker, 9. zsákolómérleg, 10. láncos szállító ürítője, 11. 1000 kg/adag teljesítményű mérleg, 12. gabonaszeparátor, 13. osztályozóhenger, 14. hulladéklezsákoló, 15. állítható teleszkópos cső, 16. csigás zsákcsúszda, 17. porelszívó ventilátor és ciklon, 18. iroda a távirányító pulttal és világító kapcsolótáblával, 19. vagyonba történő surrantócső, 20. kamionba töltő surrantócső, 21. kezelőszemélyzet tartózkodási helye, 22. iroda és távhőmérő, 23. mechanikus kirakó géplapát

64

Nagy teljesítményű magas szintű technológiájú siló – b) hosszmetszet

65

Tisztelt Hölgyem/ Uram! A

BGF-

Külkereskedelmi

Főiskolai

Karán

vagyok

végzős

hallgató,

és

a

gabonaintervenció során vizsgálom a logisztikai szolgáltatók szerepét. Kérem az alábbi kérdőív kitöltésével segítse munkámat! 1. Cége részt vett a magyarországi 2004-2008 közötti gabonaintervencióban? 2. Az intervenció során terményt, tároló helyet vagy mindkettőt felajánlott? 3. Ha tároló helyet, milyen típusút? (pl.: siló, csarnoktároló, síktároló). Mekkora mennyiségű gabona tárolására alkalmasak ezek a létesítmények? 4. A felajánlott tároló korábbi létesítmény vagy kifejezetten az intervenciós gabonák tárolására történt a beruházás? 5. Ha korábbi a létesítmény, kellett-e bővíteni a tároló kapacitását? Ha igen, milyen mértékben és hogyan oldották meg? 6. Ha kifejezetten a intervenció miatt került megépítésre, EU támogatást igénybe vett-e? Milyen mértékű volt a támogatás illetve a saját erő nagysága (%-ban)? Mennyi idő alatt készült el a beruházás? 7. A gabonaintervenció alatt a raktár kihasználtsága hány százalékos volt? 8. Az intervencióra szánt termény kitárolása után a raktárban más terményt/ gabonát raktároznak? Ha igen, milyet és mekkora mennyiségben? Ha nem terményt, akkor milyen más terméket? 9. Betakarításkor a terménybeszállításhoz gépi szolgáltató munkáját igénybe vette? Ha nem, miért nem?

66

10. Terménybeszállításkor alvállalkozót foglalkoztatott-e? Ha igen, miért? 11. Amennyiben saját raktára volt, a raktár áruforgalomba való előkészítését kivel végeztette? 12. Az áru tárolására során minőségmegóvó intézkedéseket végzett-e (pl. fertőtlenítés, takarítás, stb) 13. Gondolkodott-e azon, hogy logisztikai szolgáltatónál tárolja terményeit? Ha nem, miért nem? 14. Milyen

logisztikai

szolgáltatásokat

ismert?

(pl.

csomagolás,

szállítás,

minőségvizsgálat) 15. Ezekből mely tevékenységeket alkalmazza?

Köszönöm válaszait! Győri Éva Virág Budapest, 2009. március 26. Tanáraink szúrópróbaszerűen ellenőrizhetik a kérdőív hitelességét, ezért kérem, adja meg cége nevét, a kitöltő nevét és telefonszámát. Cégnév: Kitöltő neve: Telefonszám:

67

IRODALOMJEGYZÉK 1., dr. Balogh J.- Bányász I.-dr. Szabó E.- Réther A.: Az intervenciós gabonák minőségellenőrzése és minőségének biztosítása (FVM Képzési és szaktanácsadási Intézet, Bp., 2003, 10,11, 15. old.) 2., dr. Győri Z.- dr. Győriné: A búza minősége és minősítése (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Bp., 1998, 48.old.) 3., Horváth Z.: Kézikönyv az Európai Unióról (Magyar Országgyűlés,2001,266-274.old.) 4., Rieger László: Továbbra is működik a gabonaintervenció, mint a mezőgazdasági termelők védőhálója I. rész (Agrárágazat, 12. évf. 02. szám, 20-24.old) 5., Sike J.- dr. Tóth Zsige L.: A magyar élelmiszeripar története (Mezőgazda Kiadó, Bp., 1997.) 6., dr. Tátrai Anna: Szállítmányozók mezőgazdasági és élelmiszeripai vállalatok részére nyújtott szolgáltatásai (Gazdálkodás, XLIX. évf. 4. szám, 56.old.) 7., Vállalati információs anyag: A Hajdúsági Gabonaipari zRt. intervenciós tevékenysége 2004-2007 között (Debrecen, 2007. október) Internetes adatok: Facsinay Kinga: Húzóágazattá válhat az agrárlogisztika www.scmonitor.hu/index.php?p=content&cid=103 , 2009.04.10. Kukoricaintervenció, EU-támogatások-Józan kompromisszum http://www.fvm.hu/main.php?folderID=2368&articleID=10585&ctag=articlelist&iid=1 Potori N.- Udovecz G.: Az EU csatlakozás várható hatásai a magyar mezőgazdaságban 2006-ig: www.akii.hu/kiadvany/intezeti_kiadvanyok/magyar/AKII_TANULMANYÖSSZEFOGL ALOK/2004-7-.PotoriUdovecz.htm , 2008.03.10 Kartali J.: A főbb agrártermékek piacra jutásának feltételei az EU csatlakozás küszöbén www.akii.hu/kiadvany/intezeti_kiadvanyok/magyar/AKII_TANULMANYÖSSZEFOGL ALOK/2004-1-Kartali.html , 2008.03.10 www.akii.hu/gazdal/piaci/eves-jelentes/pdf/2006_feleves_bulletin.pdf , 2008.03.10. www.mvh.hu/wps/portal/!up/p/_8.7_0_A/7_0_CH?WCH_GLOBAL_CONTEXT=/wps/ wem/connect/MVH_hu/Bemutatkozas/HataskoriLista , 2008. 03.11. www.mvh.hu/wps/wem/connect/resourses/file/ebc0150f71fcYe/beliv.pdf. , 2008.03.11. Rieger László: Az intervenciós raktározás jelene és jövője: 68

www.pointernet.pds.hu/ujsagok/agraragazat/2007/09/200711162130535550000000923.ht ml, 2009.04.10. Gabonaintervencióra vonatkozó jogszabályok és törvények: 1784/2003/ EK rendelet 2004. évi CXL. törvény 824/2000/ EK rendelet 2007.évi. XVIII. törvény 2273/2000/EGK rendelet 102/2004 (IV.23) Kormány rendelet 1913/2006/EK rendelet 256/2007 (X.04.) Kormány rendelet 2220/85/EGK rendelet 101/2005 (X.30) FVM rendelet 1881/2006/EK rendelet 401/20006/EK rendelet 884/2006/EK rendelet MVH Közlemények: 25/2005, 30/2005,31/2005,54/2005, 57/2005,74/2005,113/2005,5/2006.

69