Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Külgazdasági szak Nappali tagozat Logisztika szakirány
A
VISSZUTAS
LOGISZTIKA
MEGVALÓSÍTÁSA, ELEKTROMOS
ÉS
KÜLÖNÖS
JELENTŐSÉGE TEKINTETTEL
ELEKTRONIKAI
ÉS
GYAKORLATI A
HULLADÉK
BERENDEZÉSEKRE
ÉS
A
HULLADÉKKÁ VÁLT GÉPJÁRMŰVEKRE
Készítette: Titz Tímea
Budapest, 2005
3
Tartalomjegyzék
Bevezetés .......................................................................................................................... 5 I. Alapfogalmak ................................................................................................................ 7 II. A hulladékgazdálkodás magyarországi helyzete ....................................................... 13 1. A hulladékgazdálkodásról általánosságban ....................................................... 13 2. A hulladékgazdálkodási hierarchia.................................................................... 13 3. A hulladékgazdálkodás alapelvei....................................................................... 14 4. Hulladékgazdálkodás Magyarországon ............................................................. 15 III. Hulladékká vált elektromos és elektronikai berendezések ....................................... 18 1. A hulladékok kezelésének szabályozása............................................................ 18 1.1. Az Európai Unió hulladékokra vonatkozó szabályozásai...................... 18 1.1.1. 2002/95/EK irányelv.................................................................. 20 1.1.2. 2002/96/EK irányelv.................................................................. 20 1.2. Magyarországi szabályozás ................................................................... 21 1.2.1. 2000. évi hulladékgazdálkodási törvény.................................... 21 1.2.2. 264/2004. Kormányrendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről........................................23 1.2.3. 15/2004. (X.8.) KvVM rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól............... 29 1.2.4. 16/2004 KvVM rendelet az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikai berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról 29 2. Finanszírozás ..................................................................................................... 30 3. Logisztikai megoldások a HEEB-k visszagyűjtésére ........................................ 31 3.1. Logisztikai szempontok a HEEB-k visszagyűjtésénél........................... 31 3.2. Mit tehetünk a feleslegessé vált elektromos berendezésekkel? ............. 33 4. A gyűjtést és újrahasznosítást koordináló szervezetek Magyarországon .......... 35 5. Az újrahasznosítás módszereinek elmélete és gyakorlata ................................. 38
4
6. Gyakorlati megvalósítás külföldön.................................................................... 43 7. Javaslatok a hazai megoldásra ........................................................................... 47 IV. Hulladékká vált gépjárművek................................................................................... 48 1. Az autóipar hazai helyzete............................................................................... 48 1.1. Gépjárműállomány hazai helyzete......................................................... 48 1.2. A gépjárművek anyagösszetétele........................................................... 49 2. Az autóipart érintő szabályozás ......................................................................... 50 2.1. Az Európai Unió szabályozása .............................................................. 50 2.2. Hazai szabályozás .................................................................................. 51 3. Finanszírozás ..................................................................................................... 53 4. Mi történik az életútjuk végére ért járművekkel? .............................................. 54 4.1. A személyautók körforgása ................................................................... 54 4.2. Az ártalmatlanítási folyamat .................................................................. 55 4.3. Az újrahasznosítást koordináló Car-Rec Kht......................................... 57 4.4. ERECO Rt. tevékenységének bemutatása ............................................. 58 5. Környezetvédelmi intézkedések az autógyárakban ........................................... 60 5.1. Az Audi Hungária Motor Kft. környezetvédelmi politikája.................. 61 5.2. A Toyota gyakorlata .............................................................................. 65 6. Külföldi példák .................................................................................................. 66 7. A használt autógumik sorsa ............................................................................... 67 8. Problémák .......................................................................................................... 69 Összefoglalás ................................................................................................................ 71 Ábrák és táblázatok jegyzéke ......................................................................................... 73 Irodalomjegyzék ............................................................................................................. 76 Melléklet ...................................................................................................................... 80
5
Bevezetés Nincs hulladék, csak rossz helyre került használt anyag... A környezetszennyezés a világon mindenhol, így hazánkban is jelentős. Vizsgálatok mutattak rá arra, hogy a népesség növekedésénél nagyobb gondot jelent a fogyasztás növekedése, s ennek következtében fennáll a nyersanyagforrások kimerülésének és a környezet szennyeződésének veszélye. Ennek a veszélynek az elkerüléséhez a fenntartható fejlődés elveit szem előtt kell tartani. Herman Daly megfogalmazása szerint „a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely biztosítja a jelen szükségleteinek a kielégítését anélkül, hogy lehetetlenné tenné a jövő generációk szükségleteinek a kielégítését”.1 Szakdolgozatom témaválasztását magyarázza az, hogy a környezetvédelem napjaink egyik sűrűn emlegetett témája, s a környezettudatos gondolkodásmód is egyre szélesebb körben terjed el. A téma aktuális az Európai Uniós szabályozások következtében is. Az inverz, reverz logisztika jelentősége egyre inkább növekszik, az emberek felismerik, hogy a környezet védelme fontos, az erőforrások kimerülőben vannak. A dolgozatommal célom volt megvizsgálni az inverz logisztikát (visszutas logisztikát) az ipari termékeket tekintve, annak is két kiemelkedő fontosságú és a szabályozások következtében aktuális területét, a hulladékká vált elektromos és elektronikai berendezéseket és a hulladékká vált autóroncsokat. A HEEB rövidítést a hulladékká vált elektromos és elektronikai berendezésekre használom. Bemutatom a hulladékgazdálkodás hazai és külföldi helyzetét, a hulladékkezelés, ártalmatlanítás módszereit. Vizsgálom az Európai Unió szabályozásait, direktíváit, s azok hatását a magyar cégekre. Megvizsgálom, hogy Magyarországon hogyan sikerül az Európai Unió előírásait, direktíváit teljesíteni.
1
Fenntartható Fejlődés Bizottság honlapja: www.ff3.hu
6
Hogyan valósítják meg az újrahasznosítást az Európai Unió egyéb tagországaiban? Erre a kérdésre keresem a választ a külföldi példát bemutató fejezetben. Megvizsgálom a magyarországi gyártók és cégek helyzetét, hogyan valósítják meg az újrahasznosítást, s milyen lehetőségek vannak a lakossági fogyasztók számára hulladékaik elhelyezésére. További kérdések, melyeket vizsgálok: Hogy alakul az újrahasznosítás finanszírozása, és milyen költségekkel jár a feldolgozás? Milyen hulladékkezelési eljárások vannak? Mi lesz a hulladék sorsa? Milyen problémák merülnek fel? Felmérve, s megvizsgálva a szakirodalmat, elmondhatom, hogy a téma aktuális ugyan, de éppen ez hátrányt is jelent az adatokat illetően. Az első jelentéseket az Európai Uniónak ugyanis csak most fogjuk küldeni, s eddig az egyes cégek, gyártók sem úgy rögzítették az adatokat, mint ahogy ezután kötelező lesz
7
I. Alapfogalmak
Hulladék vagy szemét?2 Gyakran összekeverjük a két fogalmat, pedig különbség van köztük. Szemétnek hívjuk az olyan haszontalanná vált, általában vegyesen tárolt anyagokat, holmikat, amelyeknek már lemondtak további felhasználásáról, kezelésükről, elhelyezésükről nem gondoskodnak. Hulladéknak azokat a dolgokat, tárgyakat nevezzük, amelyek az ember mindennapi élete, munkája és gazdasági tevékenysége során keletkeznek és a keletkezésük helyén (gyárak, üzemek, háztartás stb.) haszontalanná váltak, tőlük birtokosuk megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles, és kezelésükről külön kell gondoskodni. Ez a gondoskodás jelenti a hulladékok újrahasználatát, hasznosítását és ártalmatlanítását. A hulladékok osztályozása3 Halmazállapot szerint a hulladék lehet szilárd, folyékony és gáz. A keletkezés helye szerint termelési és települési hulladékokat különböztetünk meg, míg a veszélyességük szerint veszélyes és nem veszélyes hulladékot. A dolgozatomban vizsgált hulladék elektromos és elektronikai berendezések valamint a hulladékká vált gépjárművek a szilárd települési hulladék körébe tartoznak. Mit is jelent az inverz logisztika? Ezzel a fogalommal manapság egyre többet találkozhatunk. Bár maga a fogalom nem új, előtérbe kerülése főként az Európai Unió szabályozásainak, direktíváinak köszönhető, amelyek különböző kötelezettségeket írnak elő az országok számára a környezet védelme érdekében.
2
Hulladék-suli Oktatócsomag internetes honlapja: www.hulladek-suli.hu
3
Hulladék-suli Oktatócsomag internetes honlapja: www.hulladek-suli.hu
8
„Az inverz logisztika olyan tudományos és gyakorlati ismeretek, tapasztalatok és módszerek összessége, amelyek alkalmasak az eredeti használaton kívülre kerülő áruk, termékek, erőforrások és az ezekhez kapcsolódó információk hálózatokon belüli és hálózatok közötti áramlásának koordinálására, a termék előállítók szolgáltatásainak bővítéséért és a környezetvédelmi előírások betartásáért.”4 (Forrás: Déri András) A hulladékok kezelésének módszerei5 A hulladékhasznosítás módjai közül az újrafeldolgozást kell előnyben részesíteni, amely a hulladék anyagának ismételt felhasználását jelenti (reuse), amennyiben pedig erre nincs lehetőség, akkor a visszanyerés, vagyis a hulladék valamely feldolgozható összetevőjének alapanyaggát tétele történhet. A végső lehetőség az energetikai hasznosítás, vagyis a hulladék energiatartalmának kinyerése. Hosszú távú megoldás azonban csak az újrafelhasználás és a visszanyerés jelent. Hulladékhasznosítás, visszanyerés (recovery): Ebben a folyamatban a hulladék bármilyen egyéb, nem az anyagában történő hasznosítása történik. A hulladékhasznosításban a legnagyobb problémát a műanyagok okozzák. Összetételük nagyon különböző, ezért az egységes hasznosításuk nem megoldható, szükséges őket válogatni, s a készülékeket különféle alkotóelemeikre bontani. Ez rendkívül időigényes - és költséges - feladat, így csupán energetikai hasznosításban gondolkodnak, ami által viszont csak az égetéssel felszabaduló energiát lehet hasznosítani. Hazánkban nem jellemző az energetikai hasznosítás. Egyedül a cementgyáraknak (Beremend, Lábatlan, Vác) van kapacitásuk az ilyen jellegű termikus ártalmatlanításra. Az ehhez szükséges technológiai átalakításokat csak részben hajtották végre, és az engedélyezés is folyamatban van. A műanyagok égetéséhez a felületkezelésre használt égésgátlók miatt megfelelő füstgáztisztító berendezésre van szükség. Így a
4
Déri András
5 Fővárosi Közterület-fenntartó RT. honlapja: www.fkf.hu
9
hulladékfelvásárló telepeken elénk táruló műanyaghegyek még a probléma megoldására várnak. Újraalkalmazás, újrahasználat (reuse): Az újraalkalmazás során a termék megőrzi eredeti formáját, funkcióját. Ilyen termék például a mobiltelefon és a számítógép. Ezek a termékek akár többször is gazdát cserélnek. Mobiltelefonok esetében is számos viszonteladó és kiskereskedés foglalkozik a régi készülékek vásárlásával és továbbértékesítésével. Az egyik szolgáltató által begyűjtött és leadott telefonok például egy hulladékkereskedő vállalkozáson keresztül olyan fejlődő országok (Ukrajna, Szerbia, Románia) piacaira érkeznek, ahol még nem elég fejlett a mobiltechnológia. A már végleg eladhatatlan készülékek a belőlük kinyerhető alkatrészek miatt jelentenek értéket a feldolgozók számára. Végső soron azonban a mobiltelefonokból kinyerhető értékes anyag csupán az össztömeg néhány százaléka. A maradék jelenleg a hulladéklerakókba kerül. A gép vagy alkatrészének újra használata tehát addig tart, ameddig végleg hulladékká nem válik. Ettől kezdve a sorsa már követhetetlen. Még a környezetvédelmi minisztériumnak sincsenek adatai arról, hogy mit csinálnak a végleg leselejtezett készülékekkel, hány százalékuk kerül a kommunális hulladékba. Újrahasznosítás (recycling): Ez a folyamat a hulladékhasznosítás teljes menetét magába foglalja - vagyis a begyűjtést, az előkészítést, az alapanyag-előállítást és a feldolgozást. Ebben a folyamatban a hulladékot vagy saját anyagában hasznosítják, vagy nyersanyagként dolgozzák fel újra, s végül az eredeti funkcióval megegyező vagy más termék előállítására használják fel. A feldolgozott hulladékból visszanyerhető alapanyagának akár 95%-a és tömegének 65%-a is. Magas értékű másodlagos nyersanyagként újra felhasználható, végül a hulladékmaradék csupán 5%-ának kell megoldani további sorsát. Magyarországon az e-hulladékhasznosítás teljes menetéből több elem is hiányzik, illetve csupán egyes részfolyamatait végzik. Így csak begyűjtést és részleges előkészítést végeznek a következő hulladékhasznosító vállalkozások: Inter-Metál 10
Recycling, VH-Metall, Palota Kft., Szinva Net, Zellner-Recycling. A többi ehulladékhasznosító vállalkozás kizárólag begyűjtéssel foglalkozik. A feldolgozás kézi és napjainkban sok cégnél már gépi erővel történő szétszerelést is jelent. Ezáltal egyrészt megszabadítják a készülékeket a káros anyagoktól, másrészt kinyerik belőlük az értékesíthető anyagokat. A kézi szétszerelés lehetővé teszi a használható elemek érékének megőrzését, viszont nagyon idő- és munkaigényes folyamat. A bontási mélység növekedésével a szétszerelés költsége lényegesen emelkedik. Az elektronikai hulladék legkönnyebben kinyerhető, legjobban értékesíthető és legösszetettebb részei azok a nyomatatott áramköri lapok, amelyek különböző fémeket tartalmazó szerelvényekből és nem recirkulálható műanyag és kerámia alkatrészekből állnak. Az összegyűjtött áramköri lapkák frakcionálására, illetve a fémtartalom kinyerésére Magyarországon nem található megfelelő berendezés, ezért a nyomtatott áramköri lapokat nyugat-európai kohókba szállítják feldolgozásra. Elektromos és elektronikai berendezések Elektromos és elektronikai berendezésen azokat a berendezéseket értjük, amelynek megfelelő működéséhez elektromos áram vagy elektromágneses mező szükséges, valamint az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2002/96/EK irányelv I. A. mellékletében meghatározott kategóriákba sorolt, az elektromos áram vagy elektromágneses mező generálására, átalakítására és mérésére szolgáló berendezések, amelyeket váltóáram mellett legfeljebb 1000 V, egyenáram mellett pedig legfeljebb 1500 V feszültségre tervezték.6 Az elektromos és elektronikai berendezés kategóriák5 1. Háztartási nagygépek 2. Háztartási kisgépek 3. Információs (IT) és távközlési berendezések 4. Szórakoztató elektronikai cikkek 6
264/2004. (IX.23) Korm. rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak
visszavételéről Forrás: ww.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/jogszabalyok/kormanyrendeletek.htm
11
5. Világítótestek, kivéve a normálizzók, halogénizzók és a háztartásban használt lámpatestek 6. Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok 7. Játékok, szabadidős és sportfelszerelések 8. Orvosi berendezések, kivéve a beültetett és a fertőzött orvosi berendezések 9. Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök 10. Adagoló automaták Gyakran láthatunk olyan elnevezést, mely a háztartási nagygépeket, mint „fehér áru”, a szórakoztató elektronikai cikkeket, mint „barna áru” említik, mely elnevezés a veszélyesanyag-tartalmából ered. A fehér áruk, mint a tűzhely, hűtő-, mosógép, vasaló magas fém- és alacsony veszélyesanyag-tartalommal rendelkeznek. A barna árukban pedig sok a veszélyes anyag. A fehér áruk ezért a begyűjtés után közvetlenül a feldolgozóüzembe kerülhetnek, míg a barna áruknál a szelektív gyűjtést követően a veszélyes anyagokat el kell távolítani, s utána kerülhet sor a feldolgozásra. A televízió, videó, rádió, CD-lejátszó, s más szórakoztató elektronikai cikkeken kívül a barna árukhoz tartozik még a mikrohullámú sütő, a varrógép, a porszívó, s egyéb háztartási kisgépek is. A visszagyűjtés logisztikája7 A hagyományos logisztikát tekintve az ellátási lánc végén az értékesítés, a vevő igényeinek kielégítése áll. A fokozódó környezetvédelmi problémák azonban szükségessé teszik egy újabb logisztikai feladat ellátását.
A vevői felhasználás,
elhasználódás során különféle hulladékok, elsősorban csomagolási hulladékok, autóroncsok, használhatatlan elektromos és elektronikai berendezések (HEEB) keletkeznek. Ezek visszagyűjtése, hasznosítása és ártalmatlanítása a saját érdekünk is, hiszen a nyersanyagok egyre kisebb mennyiségben állnak rendelkezésre, s beszerzésük is egyre drágább.
Ezért fontos a hulladékok termelési folyamatba történő
visszaforgatása.
7
Halászné Sipos Erzsébet- Logisztika-szolgáltatások, versenyképesség 88.old
12
Ellátási és visszaforgatási logisztika8 1. sz. ábra
Ellátási áram termelői
Ellátási folyamat felhasználói
(visszaforgatási áram felhasználói)
Alapanyag termelő
Egyéb feldolgozók
Feldolgozó
(visszaforgatás termelői)
Ellátó nagy- és kiskereskedelem
Visszaforgatás Közvetítők Újrahasznosítók
Háztartások, intézmények
Maradvány= Végső hulladék
Új piacok Visszaforgatási folyamat Ellátási folyamat
8
Az ábrát a 2003-as Logisztikai Évkönyv 134. oldala alapján készítettem.
13
II. A hulladékgazdálkodás magyarországi helyzete
1. A hulladékgazdálkodásról általánosságban A hulladékgazdálkodás fő feladat az anyagok kezelése, a környezet számára lehető legkisebb terhelés mellett. Fontos, hogy minden tevékenységet úgy kell végezni, hogy az biztosítsa •
a hulladékképződés megelőzését,
•
a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését,
•
a hulladék hasznosítását,
•
a hulladék környezetkímélő ártalmatlanítását.
Törekedni kell a hulladék legnagyobb arányú ismételt felhasználására. A keletkezett hulladékot hasznosítani kell. S a hasznosítás elősegítése érdekében pedig szelektíven kell gyűjteni.
2. A hulladékgazdálkodási hierarchia9 megelőzés ⇐ minimalizálás ⇐ újrahasználat ⇐ újrafeldolgozás ⇐ energiavisszanyerés ⇐ lerakás 2. sz. ábra
9
Az ábra a http://www.e-misszio.hu/ispa/oht.doc, 2. oldal-a alapján készült.
14
A hierarchia jól mutatja, hogy a legfontosabb, s ezért a piramis csúcsán található a hulladékgazdálkodásban a megelőzés. A megelőzés történhet például tisztább gyártási technológiák alkalmazásával, illetve környezettudatossággal a fogyasztók is tehetnek azért, hogy kevesebb hulladék keletkezzen.
3. A hulladékgazdálkodás alapelvei10 Megelőzés, integrált szennyezésmegelőzés elve: -
a legkisebb mértékűre szorítani a képződő hulladék mennyiségét és veszélyességét
Elővigyázatosság elve: - a veszély ill. a kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének Gyártói felelősség elve: - a termék előállítója felelős a termék és a technológia jellemzőinek a hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából kedvező megválasztásáért - felhasznált alapanyagok megválasztása - termék külső behatásokkal szembeni ellenállóképessége - termék élettartama, újrahasználhatósága - hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezése - hulladékkezelés költségeihez való hozzájárulás Megosztott felelősség elve: - a termék és az abból származó hulladék teljes életciklusában érintett szereplőknek együtt kell működniük A szennyező fizet elve: - a hulladék termelője, birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója köteles a hulladékkezelés költségeit megfizetni, vagy a hulladékot ártalmatlanítani Az elvárható felelős gondosság elve: - a hulladék birtokosa köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a hulladék környezetet terhelő hatása a lehető legkisebb mértékű legyen 10
2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról Forrás:
www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/jogszabalyok/kormanyrendeletek
15
Az elérhető legjobb eljárás elve: - törekedni kell az adott műszaki és gazdasági körülmények között megvalósítható leghatékonyabb megoldásra (anyag- és energiatakarékos technológiák, környezetkímélő hulladékkezelő technológiák stb.)
4. Hulladékgazdálkodás Magyarországon Nyugat-Európában már megoldott az újrahasznosítás, de Magyarország az európai uniós csatlakozásig még kevéssé foglalkozott ezzel a témával. A csatlakozás után azonban már ránk is kötelezőek a direktívák. Bár már régóta léteznek környezetvédelmi programok, azok alkalmazása, s támogatása csak a csatlakozás után indult meg számottevően. A hulladékgazdálkodás magyar szabályozása csaknem teljes mértékben megfelel az Európai Unió elvárásainak. A 2000. évi XLIII. számú törvény keretjogszabályként nagyrészt átvette az 1975-ben elindult közösségi hulladékgazdálkodási szabályozás rendszerét. Azóta - mind a hulladékok hasznosítására, mind a különböző hulladékfajták kezelésére - rendkívül sok közösségi jogforrás született, amelyet a magyar jogalkotás is követett. Ennek megfelelően megszülettek nálunk is a különböző hulladékkezelési módokról, például az égetéssel való ártalmatlanításról, vagy a hulladéklerakókról, illetve a hulladékolajok, elemek, akkumulátorok, speciális hulladékok (titán-dioxid) kezeléséről szóló szabályok. A magyarországi hulladékgazdálkodásról meglehetősen nehéz adatokat találni, köszönhetően annak, hogy a regisztráció hosszú éveken keresztül nem volt kötelező, s így nem volt jellemző. A különféle forrásokból származó adatok között éppen ezért lehetnek eltérések. Egyes becslések szerint Magyarországon az évente keletkező hulladék mennyisége 70-75 millió tonna. A legnagyobb részt ezen belül az ipari és mezőgazdasági hulladékok teszik ki, míg a lakossági hulladék csak egy nagyon kis hányadot. A ’90-es években még 106 millió tonna hulladék keletkezett, 2000-ben már „csak” 68,7 millió tonna. A csökkenés főként az ipari termelés visszaesésével magyarázható.
16
Amint az a két táblázatból jól kiolvasható, a képződő hulladék közel 4,5%-a veszélyes hulladék, 95,5%-a pedig nem veszélyes. A nem-veszélyes hulladéknak közel 30%-át hasznosították 2000-ben, míg a veszélyesnek 20%-át. A képződő hulladék mennyisége (millió tonna)11 1. sz. táblázat
Hulladék típusa Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem-veszélyes Ipari és egyéb gazdálkodói nem-veszélyes Települési szilárd Települési folyékony (szennyvíziszap nélkül) Településiszennyvíz-iszap Veszélyes Összesen Biomassza Mindösszesen
1990. 1995. 2000. 13,0 4,0 5,0 34,6 27,1 21,5 4,9 4,5 4,6 11,7 9,6 5,5 0,3 0,4 0,7 4,5 3,4 3,4 69,0 49,0 40,7 37,0 41,0 28,0 106,0 90,0 68,7
A képződő hulladék kezelése 2000. év (%)10 2. sz. táblázat
Hulladék típusa
Hasznosítás Lerakás Égetés, egyéb ártalmatlanítás 35 55 10
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nemveszélyes Ipari és egyéb gazdálkodói nem-veszélyes Települési szilárd Települési folyékony* (szennyvíziszap nélkül) Szennyvíziszap Veszélyes Összesen Biomassza** Mindösszesen *Begyűjtött mennyiség
29 3 30
60 83 22
11 14 48
40 20 27 85 48
50 74 52 13 38
10 6 21 2 14
**A biológiai körforgásba megközelítőleg teljes egészében visszakerülnek a mező- és erdőgazdasági maradványok
11 Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2003-2008 http://www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/hulladekgazdalkodas/hulladekgazdalkodasi_tervek_oht.html
17
A 2. sz. táblázat adatai alapján láthatjuk, hogy a 2000-ben keletkezett hulladékok felét lerakással kezelték, a települési szilárd hulladékok esetében pedig 83%-ot is elér a lerakás, szemben a 3%-os hasznosítással. Ezek az adatok minden bizonnyal 2005-re valamelyest módosultak, remélhetőleg a hasznosítás aránya növekedett. Az Európai Unió irányelveinek megfelelően pedig szükséges elősegíteni ennek az aránynak a növelését. A hulladékoknak nem elhanyagolható mennyisége keletkezik az elhasználódott vagy a tulajdonosa által hulladéknak minősített termékekből. Visszavételi, kezelési és cserekötelezettséggel, esetleg betétdíjak bevezetésével ezeknek a hulladékoknak a keletkezése és kezelése nyomon követhető és rendezetté tehető. Ez a rendszer első lépésben a csomagolóeszközökre, a gumiabroncsokra, az akkumulátorokra terjed ki, mivel ezek mennyisége, esetleg veszélyessége a legjelentősebb. A különféle csomagolóanyagok, használt gumiabroncsok és akkumulátorok, autóroncsok,
elektronikai
hulladékok
begyűjtését
és
hasznosítását
koordináló
szervezetek, általában közhasznú társaságok, vállalták fel. A hulladék akkumulátorok mintegy 95%-a kerül hasznosításra (egyelőre külföldön), míg a hulladék olajok tekintetében 40% körüli ez az arány.
18
III. Hulladékká vált elektromos és elektronikai berendezések
"Magyarországon évente 100-120 ezer tonna elektromos és elektronikai veszélyes hulladék keletkezik, ám ennek csak a 10%-át hasznosítják újra"12 - mondta István Zsolt, a Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet osztályvezetője.
Vannak azonban olyan
források, melyek 120-130 ezer tonnát becsülnek. Ez a mennyiség évente 8%-kal növekszik. A keletkező HEEB közel 2/3-a a lakosságnál keletkezik, 1/3-a pedig a közületi szektorból.
1. A hulladékok kezelésének szabályozása 1.1. Az Európai Unió hulladékokra vonatkozó szabályozásai Az Európai Unió legfontosabb hulladékgazdálkodási alapelvei a következők: •
a szennyező fizet elv
•
a gyártói felelősség elve
•
a közelség elve
•
a forrásnál történő fellépés elve
•
erőforrás-gazdálkodás
•
a hulladékkezelés prioritási sorrendje A legfontosabb, a szakdolgozatom témáját is érintő alapelv talán a sorban az
utolsó, a hulladékkezelés prioritási sorrendjét szabályozó alapelv. Ez a sorrend azt mutatja, hogy melyek a környezetvédelmi szempontból előnyös hulladékgazdálkodási módok. Az olyan speciális hulladékokról szóló jogszabályok, mint például az elektromos és elektronikai berendezések és a hulladékká vált gépjárművek, jó példák arra, melyekben ezen sorrend figyelembevétele megfogalmazódik. A sorrend a következő: 12
István Zsolt, a Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet osztályvezetője nyilatkozata a „EU-ellenlépések
az újrahasznosítást elhanyagolóknak” című cikkben www.sg.hu/cikkek/38071
19
a) megelőzés b) újrahasználat c) újrahasznosítás d) hulladékégetés energianyeréssel e) hulladékártalmatlanítás Ebből a sorrendből kiolvasható, hogy a legfontosabb a hulladék keletkezésének megelőzése, amivel elkerülhető az újrahasználat, s a sor többi eleme is. Sajnos az Európai Unióban nem sok rendelkezés született, amely a hulladék-megelőzés fontosságát hirdetné. Megvalósítható lenne a megelőzés, például a veszélyes anyagok alkalmazásának felhagyásával, megfelelő tájékoztatással arról, hogy milyen anyagokkal lehet helyettesíteni a veszélyes anyagokat, illetve csökkenteni mennyiségüket az egyes termékekben. Az újrahasználat után található az újrahasznosítás, mely a sorrendből is látható, az égetés előtt szerepel. Fontos tehát, hogy a hulladékok ne az égetőkbe kerüljenek energianyerés céljából, hanem kerüljön sor a hulladékok hasznosítására, még ha az költségesebb és időigényesebb megoldás is. A hulladékégetőkkel szemben általában a lakosság is tiltakozik. A hulladéklerakóban történő elhelyezés számos ok miatt kerülendő. Egyrészt a legtöbb ilyen lerakó nem rendelkezik környezetvédelmi és biztonsági szempontból megfelelő berendezéssel, másrészt, ha megoldható a hulladék újrahasznosítása vagy égetése, akkor inkább ezekkel a módokkal kellene megoldani a hulladékok visszakerülését a gazdaságba. 2003. február 13-án érvénybe lépett két EU direktíva: az egyik az elektromos és elektronikus
készülékek
hulladékainak
kezeléséről
(2002/96/EK),
a
másik
(2002/95/EK), a berendezésekben található veszélyes összetevőkről rendelkezik. A két jogszabály rendelkezéseit 2009-re kell a tagországoknak teljesen magvalósítaniuk.13 Az első határidő 2004. augusztus 13. volt. Eddig az időpontig valamennyi tagországnak át kellett vennie a két törvény rendelkezéseit saját törvénykezésébe.
13
Inter-Metál Recycling Kft. honlapjai: www.inter-metal.hu és www.elektrohulladek.hu
20
Ettől az időponttól számított további egy év (2005. augusztus 13.) állt a hatóságok rendelkezésére, hogy az elektromos és elektronikus készülékek hulladékairól rendelkező törvénynek megfelelően biztosítsák a lakosság részére a leselejtezett eszközök térítésmentes visszavételének lehetőségét, valamint a készülékek gyártói által finanszírozott begyűjtés, kezelés, hasznosítás és hulladéklerakás rendszerét. A gyártók egyénileg felelősek az általuk 2005. augusztus 13-a után gyártott berendezésekért, míg a korábban piacra került eszközök hulladékairól közösen kell gondoskodniuk. A törvényi szabályozás előtti időkből hátramaradt eszközök hulladékainak kezelési költségét a gyártók beépíthetik az újonnan gyártott eszközök árába, mely költség a számlán külön feltűntethető. Erre azonban csak egy átmeneti 8 illetve nagyobb méretű háztartási eszközök esetében 10 éves időszakban lesz lehetőség. 1.1.1. 2002/95/EK irányelv14 Ezen
irányelv
célja
a
veszélyes
anyagok
elektromos
és
elektronikus
berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló tagállami jogszabályok közelítése, és az emberi egészség védelméhez, valamint az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak környezetvédelmi szempontból megfelelő hasznosításához és ártalmatlanításához történő hozzájárulás. 1.1.2. 2002/96/EK irányelv15 Az irányelv előírja, hogy a gyártó köteles az általa forgalomba hozott elektromos berendezésből származó hulladékot, a háztartási berendezésből származó történelmi hulladékot, az új, azonos vagy azonos funkciójú termékkel helyettesített nem háztartási berendezésből származó történelmi hulladékot visszavenni (visszavételi kötelezettség). Abban az esetben tagadhatja meg a visszavételt a gyártó, ha a visszavételi, begyűjtési, hasznosítási kötelezettség teljesítése az emberi egészségre, illetve a környezetre súlyos veszélyt jelent. Fontos határidő 2006. december 31-e. Erre az időpontra a legtöbb EU tagországnak el kell érnie a lakosonként évente begyűjtendő átlagosan 4 kg háztartási elektronikai hulladék mennyiséget. Ugyanerre az időpontra a gyártók számára is van 14
Az Európai Parlament és a Tanács 2002/95/EK irányelve Forrás: www.inverzlogisztika.hu
15
Az Európai Parlament és Tanács 2002/96/EK irányelve Forrás: www.inverzlogisztika.hu
21
kötelezettség: biztosítani kell a kategóriánként változó mértékben előírt hulladék újrahasznosítási rátát. Magyarország - néhány újonnan csatlakozott tagországgal együtt -a fenti feladatok teljesítésére 24 hónap haladékot kapott. (2003/108/EK irányelv módosítás) A veszélyes összetevők gyártás során történő felhasználásáról (RoHS- Reduction of Hazardous Waste) rendelkező másik direktíva rendelkezései szerint 2006. július 1. után nem kerülhet piacra olyan elektronikai berendezés, mely ólmot, higanyt, kadmiumot és hat vegyértékű krómot tartalmaz, vagy a felhasznált műanyag alkatrészeket PBDE vagy PBB gyulladáskésleltető anyagokkal kezelték. Ezek közül főleg az ólom kiiktatása lesz a nehézkes, hiszen ez az anyag szinte minden legyártott chipben fontos szerepet tölt be. Ugyan a japánok már kifejlesztettek egy ólommentes eljárást, de ennek elterjedése még biztosan várat magára. 2005. február 13-án a Bizottság áttekintette a szabályozás hatásait és az addig elért technikai és tudományos eredményeket figyelembe véve javaslatokat tett a törvény szövegében esetleges változtatásra. Magyarország számára a legfontosabb további határidő 2008. december 31., amikorra hazánknak is el kell érnie 40.000 tonna évente begyűjtendő háztartási e-hulladék mennyiséget. Ez év végén az EU áttekinti a direktíva eredményeit, s lehetőség nyílik majd az eszközök újrahasználatát figyelembe vevő új kvóták meghatározására is. Az irányelv lényege tehát, hogy a gyártók kötelesek térítésmentesen átvenni a lakosságtól a hulladékot, s gondoskodni annak hasznosításáról, a nem hasznosítható hulladékot pedig ártalmatlanítani. 1.2. Magyarországi szabályozás 1.2.1. 2000. évi hulladékgazdálkodási törvény16 2000-ben az Országgyűlés a környezet védelme érdekében, valamint az Európai Unióval fennálló kötelezettségekre való tekintettel megalkotta a XLIII. törvényt a hulladékgazdálkodásról. A törvény létrehozását az tette indokolttá, hogy eddig hiányzott 16
2000. évi hulladékgazdálkodási törvény
www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/jogszabalyok/szakteruleti_torv_menu.htm
22
egy olyan átfogó jogszabály, amely minden hulladékfajtára és tevékenységi körre kiterjed. A törvény célja az emberi egészség védelme, a természeti és az épített környezet megóvása, a fenntartható fejlődés biztosítása és a környezettudatos magatartás kialakítása a hulladékgazdálkodás eszközeivel. További cél a természeti erőforrásokkal való takarékoskodás, a környezet hulladék által okozott terhelésének minimalizálása, szennyezésének elkerülése érdekében a hulladékkeletkezés megelőzése (a természettől elsajátított anyag minél teljesebb felhasználása, hosszú élettartamú és újrahasználható termékek kialakítása), a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, a keletkező hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása, a fogyasztástermelés körforgásban tartása, a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása. A
törvényben
megfogalmazásra
kerülnek
az
alapfogalmak,
és
a
hulladékgazdálkodási alapelvek, célok, melyek segítséget nyújtanak a törvény értelmezésében. Az Országgyűlés az e törvényben megállapított célok elérésének és az alapvető hulladékgazdálkodási elvek érvényesítésének érdekében a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként Országos Hulladékgazdálkodási Tervet fogadott el 2002. októberében.17 Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv céljai:18 •
Legfontosabb, elsődleges cél a hulladékképződés megelőzése.
•
Legyen a lehető legkisebb azon termékek használata, amelyek a környezetre veszélyesek és amelyeket nehéz hulladékként kezelni.
17
•
A termelő felelősségét ki kell terjeszteni.
•
A gazdasági ösztönzőket egyre növekvő mértékben kell használni.
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2003-2008
www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/hulladekgazdalkodas/hulladekgazdalkodasi_tervek_oht.html 18
Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar környezeti szakértők
képzése, 2004 www.rec.hu
23
•
A hulladék hasznosításáról és ártalmatlanításáról szóló szabályozást törvénybe kell iktatni.
•
A hulladékos statisztikát és monitoringot egységesíteni és harmonizálni kell.
•
A hulladékanyagokra nemzetközi minőségi szabványokat kell meghatározni.
•
A termékek címkézését javítani és kiterjeszteni szükséges.
•
A kibocsátások nemzetközi monitoringját és az önkéntes környezetirányítási rendszereket fejleszteni kell. Az
Országos
Hulladékgazdálkodási
Tervre
(OHT)
épülve
területi
hulladékgazdálkodási terveket kellett létrehozni. Ezekben a tervekben azonban sok helyen hiányosságok mutatkoznak az adatokat illetően. A legalacsonyabb keletkező mennyiség három megyénkben mindössze csak a 9 grammot éri el fejenként és évente. Jól látható, hogy ez az adat nem valóságos. Ugyanakkor a régiók közül a legnagyobb mennyiség is csak 8,75 kg/fő/év, ami még mindig nem éri el a valóságos adatot. Ez a terv már tartalmazza a szükségességét egy olyan rendeletnek, amely szabályozza az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak kezelését. Ez a rendelet meg is született 2004-ben. 1.2.2. 264/2004. Kormányrendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről19 Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2002/96 EK irányelvvel való összhang megteremtése céljából a Kormány új rendeletet fogadott el az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről (264/2004. (IX.23.) Korm.rendelet). A rendelet 3. §. (1) bekezdése értelmében a gyártó köteles az általa forgalomba hozott elektromos berendezésből származó hulladékot, a háztartási berendezésből származó történelmi hulladékot (történelmi hulladék: a 2005. augusztus 13. napját megelőzően gyártott elektromos berendezésből származó hulladék) és az új, azonos vagy azonos funkciójú termékkel helyettesített nem háztartási berendezésből származó történelmi hulladékot visszavenni (begyűjtési kötelezettség). Abban az esetben tagadhatja meg a visszavételt a gyártó, ha a visszavételi, begyűjtési, hasznosítási kötelezettség teljesítése az emberi egészségre, illetve a környezetre súlyos 19
264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak
visszavételéről Forrás: www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/jogszabalyok/kormanyrendeletek.html
24
veszélyt jelent. A kormányrendelet egyúttal meghatározza a háztartási berendezésből származó hulladék begyűjtésének és hasznosításának kötelezően teljesítendő arányát is. (3. és 4. sz. táblázat) Ezen arány mértékénél legfeljebb 2 százalékponttal kevesebbet is teljesíthet. A gyártó a visszavételért a fogyasztótól vagy a kereskedőtől díjat nem kérhet, azonban a visszavétel ösztönzése érdekében díjat fizethet. Minden valószínűség szerint a gyártókat és a forgalmazókat a számukra előírt kötelező visszafogadási és hasznosítási arány ösztönzi majd arra, hogy ne csak saját termékeiket, hanem más gyártókéit is visszafogadják. „A szabályozás különböző akciók formájában piaci versenyt generálhat a hulladékká vált berendezések visszavételéért.” - mondta Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter. A gyártó a visszavett hulladék tekintetében a rendeletben rögzített mértékben köteles a hasznosításról, újrafeldolgozásról gondoskodni (hasznosítási kötelezettség). Mindezen kötelezettségek ellátásával kapcsolatos költségek a gyártót terhelik, amelyekre köteles biztosítékot képezni. Köteles továbbá a visszavett és begyűjtött, de nem hasznosított hulladéknak az ártalmatlanításáról gondoskodni (ártalmatlanítási kötelezettség). A gyártó köteles továbbá mindezen kötelezettségéről a fogyasztót és a kereskedőt tájékoztatni. A gyártó az ismertetett visszavételi, begyűjtési, hasznosítási, ártalmatlanítási kötelezettséget a jogszabály keretei között, ún. koordináló szervezetre ruházhatja. Különbség van azonban a könnyen és nehezen begyűjthető berendezések között. Könnyen begyűjthető az a berendezés, amely nagy tömegű (pl. hűtő-, mosógép, tűzhely, stb.). A magyar szabályozás az Európai Unió direktívájától eltér abban, hogy az egyes berendezéskategóriákra határozza meg a begyűjtési arányt, s azt, hogy ennek hány százalékát kell hasznosítani és újrafeldolgozni. Ezzel kiküszöbölhető, hogy a teljesítendő 40 000 tonnát ne csak a könnyen begyűjthető tegye ki. A táblázatokból jól leolvasható, hogy a %-ban kifejezett arányok évről-évre növekvő tendenciát mutatnak, s 2008-ra így elérhető az Európai Unió által előírt éves háztartási elektronikai hulladék begyűjtési mennyiség. Kategóriától függően a berendezések 50-80%-át kell majd újrafeldolgozni. 25
A begyűjtési arány mértéke 3. sz. táblázat
Elektromos és elektronikai berendezéskategória
2005. évben
2006. évben
2007. évben
2008. évben
1. Háztartási nagygépek
9%
18%
28%
36%
2. Háztartási kisgépek
5%
10%
15%
19%
távközlési 9%
17%
26%
35%
3.
Információs
(IT)
és
berendezések 4. Szórakoztató elektronikai cikkek
9%
17%
25%
33%
5. Világítótestek
1%
2%
4%
5%
5. Gázkisüléses elven működő lámpák
0%
0%
1%
1%
elektronikus 1%
2%
4%
5%
0%
1%
1%
6.
Elektromos
és
barkácsgépek, szerszámok 7.
Játékok,
szabadidős
és 0%
sportfelszerelések
A begyűjtési kötelezettség megállapítására - berendezéskategóriánként - a következő képletet kell alkalmazni: B=FxK ahol: B: a tárgyévben begyűjtendő hulladékká vált háztartási berendezés mennyisége, tonna F: a gyártó által az előző évben a Magyar Köztársaságban forgalomba hozott, az adott kategóriába tartozó háztartási berendezés mennyisége, tonna K: az A) táblázatban az adott kategóriához, a tárgyévre vonatkozó begyűjtési arány mértéke, százalék A következő ábra jól mutatja, hogy évről-évre hogyan kell növekednie a begyűjtési aránynak. Ez a diagram a háztartási nagygépekre vonatkozó adatokat tartalmazza, mert itt a legnagyobb a növekedési arányváltozása egyik évről a másikra. A növekedés a többi berendezéskategóriára is jellemző, csak kisebb mértékben.
26
3. sz ábra
A háztartási nagygépek begyűjtési arányának alakulása 2005 és 2008 között 36% 28% 18% 9%
2005
2006
2007
2008
A visszagyűjtendő HEEB mennyiséget tonnában kifejezve 2005-ben 10 000, 2006-ban 18 000, 2007-ben 30 000, s 2008-ban pedig 42 000 tonna. A növekedési arányt évről-évre jól mutatja a diagram.20 4. sz. ábra
Visszagyűjtendő HEEB mennyiség (tonna) 42 000
45 000 40 000 35 000 30 000 25 000 20 15 10 5
000 000 000 000 0
20
30 000 18 000 10 000
2005
2006
2007
Kelemen József (KhVM) előadásának adatai alapján
27
2008
A hasznosítási és újrafeldolgozási arány mértéke 4. sz. táblázat
Elektromos és elektronikai berendezéskategória
2008. évben
2007. évben
2006. évben
2005. évben újrafeld olgozás i arány (A) 19%
hasznos ítási arány (R) 40%
újrafeld olgozás i arány (A) 38%
hasznos ítási arány (R) 60%
újrafeld olgozás i arány (A) 56%
hasznos ítási arány (R) 80%
újrafeld olgozás i arány (A) 75%
13%
35%
25%
53%
38%
70%
50%
16%
38%
33%
56%
49%
75%
65%
16%
38%
33%
56%
49%
75%
65%
18% 20%
13% 20%
35% 40%
25% 40%
53% 60%
38% 60%
70% 80%
50% 80%
6. Elektromos és 18% elektronikus barkácsgépek, szerszámok 18% 7. Játékok, szabadidős és sportfelszerelések
13%
35%
25%
53%
38%
70%
50%
13%
35%
25%
53%
38%
70%
50%
8. Orvosi berendezések 9. Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök
-
-
-
-
-
-
-
-
18%
13%
35%
25%
53%
38%
70%
50%
10. Adagoló automaták
20%
19%
40%
38%
60%
56%
80%
75%
hasznos ítási arány (R) 20%
1. Háztartási nagygépek 2. Háztartási 18% kisgépek 19% 3. Információs (IT) és távközlési berendezések 19% 4. Szórakoztató elektronikai cikkek 5. Világítótestek 5. a) Gázkisüléses elven működő lámpák
A hasznosítási kötelezettség megállapítására - berendezéskategóriánként - a következő képletet kell alkalmazni: H=TxR
28
ahol: H: a gyártó által a tárgyévben ténylegesen begyűjtött és visszavett hulladékká vált elektromos berendezés mennyiségéből kötelezően hasznosítandó mennyiség, tonna T: a gyártó által a tárgyévben ténylegesen begyűjtött és visszavett hulladékká vált elektromos berendezés mennyisége, tonna R: a B) táblázatban az adott kategóriához, a hivatkozott évre vonatkozó hasznosítási arány mértéke, százalék A újrafeldolgozási kötelezettség megállapítására - berendezéskategóriánként - a következő képletet kell alkalmazni: U = T x A ahol: U: a gyártó által a tárgyévben ténylegesen begyűjtött és visszavett hulladékká vált elektromos berendezés mennyiségéből kötelezően újrafeldolgozandó mennyiség, tonna T: a gyártó által a tárgyévben ténylegesen begyűjtött és visszavett hulladékká vált elektromos berendezés mennyisége, tonna A: a B) táblázatban az adott kategóriához, a hivatkozott évre vonatkozó újrafeldolgozási arány mértéke, százalék
Szintén a háztartási nagygépeket vizsgálva a hasznosítási arányt mutatja a következő diagram. 5. sz. ábra
A háztartási nagygépek hasznosítási arányának alakulása 2005 és 2008 között 80% 60% 40% 20%
2005
2006
2007
29
2008
A gyártó köteles a 2005. augusztus 13. után gyártott elektromos berendezésen jól láthatóan elhelyezni a következő ábrát:
6. sz. ábra
A szelektív gyűjtést igénylő elektromos berendezés jelölése
1.2.3. 15/2004. (X.8.) KvVM rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól21 2004. október 23-án hatályba lépett továbbá az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól szóló 15/2004. (X.8.) KvVM rendelet is, amely részletesen tartalmazza a gyártó elektromos berendezések kezelésére, adatszolgáltatási kötelezettségére és a szakképesítésekre vonatkozó szabályokat. 1.2.4. 16/2004 KvVM rendelet az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikai berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról22 A rendelet tiltja az ólom, higany, hat vegyértékű króm, polibrómozott-bifenil (PBB), polibrómozott-difenil-éter (PBDE) vagy kadmium tartalmú berendezések forgalomba hozatalát 2006. július 1-től.
21
15/2004. (X. 8.) KvVM rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének
részletes szabályairól www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/jogszabalyok/miniszteri.html 22
16/2004. (X. 8.) KvVM rendelet az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikai
berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/jogszabalyok/miniszteri.html
30
2. Finanszírozás23 Mindenkiben felmerül, hogy ki finanszírozza az újrahasznosítást. A válasz a termékdíj törvényben található. Az 1995-ben életbe lépett termékdíj-törvény a fogyasztási szférában hulladékká váló egyes termékekre, a csomagolóanyagokra, akkumulátorokra, gumiabroncsra, hűtőberendezésekre termékdíjat állapított meg, amellyel pénzügyi forrásokat teremtett a fenti termékek környezetet veszélyeztető hulladékainak kezelésére illetve a károk csökkentésére. A törvény számos módosításon esett át. 2005. január 1-étől termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezik az alábbi termékekre: gumiabroncsok, hűtőberendezések és hűtőközegek, kőolajtermékek, akkumulátorok, csomagolások, reklámhordozó papírok, elektromos és elektronikai termékek, valamint egyes italcsomagolások, és a műanyagtáskák. A díjfizetés mértéke a termékdíj-köteles
termék
tömege
(kg)
szerint
kerül
meghatározásra
(kivéve
hűtőberendezések, kereskedelmi csomagolás, ahol darab alapú díjtételek vannak). A díjfizetésre kötelezett: - a felsorolt termékdíj-köteles termékek •hazai gyártója (csomagolás esetén a csomagolást végző), ha a termékdíjköteles terméket első belföldi forgalomba hozza (reklámhordozó papírok, valamint kenőanyagok esetén az első belföldi forgalomba hozó hazai gyártó első vevője), vagy saját célra felhasználja, •közösségi behozója, ha a termékdíj-köteles terméket első belföldi forgalomba hozza, vagy saját célra felhasználja, •importálója. A továbbiakban „gyártók” néven a kötelezettek teljes körét kell érteni.
23
Ökomat Kht. honlapján található 26/2004. (XII. 22.) KvVM rendelet a környezetvédelmi termékdíjról,
továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet módosításáról
31
A hazai piac elemzése után megállapíthatom, hogy a törvény által kötelezettek között a hazai piacon inkább az importőrök vannak jelen nagy számban, míg a gyártók viszonylag kis száma található meg. A rendelet melléklete tartalmaz egy listát, amelyben a termékdíj-köteles termékek vámtarifaszám szerint fel vannak sorolva, s amennyiben egy termék vagy annak összetevője szerepel a listán, akkor az után termékdíjat kell fizetni. A termékdíj mértéke az elektromos és elektronikus berendezésekre kilogram alapú, 83-100 Ft/kg közötti összeg (a rádiótelefonoknál kivételesen 1000 Ft/kg). A díjfizetés által érintett vállalkozások alapvetően két lehetőség között választhatnak. Vagy kifizetik a termékdíjat, vagy vállalják, hogy saját költségükön önálló szervezésben, vagy egy erre szakosodott koordinálószervezet megbízásával megoldják az általuk forgalomba hozott termékek jogszabályokban meghatározott arányú újrahasznosítását. Mentességet lehet kérni, amennyiben kis cégnek minősülnek (végső fogyasztó számára éves szinten bizonyos tömegnél kevesebb csomagolást végzők), ha valaki egyénileg vagy koordináló szervezeten keresztül teljesíti hulladékhasznosítási
kötelezettségét.
Minden
termékdíj-köteles
termékre
külön
hulladékhasznosítási arányok vonatkoznak, és ennek megfelelő teljesítése esetén teljes vagy részleges mentesség szerezhető. A leggyakrabban választott megoldás a koordináló szervezethez való csatlakozás, melynek előnye, hogy így a gyártók a termékdíjnál alacsonyabb ú.n. kezelési díjat fizetnek, s a koordináló szervezet ezért átvállalja az újrahasznosítási kötelezettséget.
3. Logisztikai megoldások a HEEB-k visszagyűjtésére 3.1. Logisztikai szempontok a HEEB-k visszagyűjtésénél24 A logisztikai folyamat fontos része az anyag- és információ nyilvántartás. A visszagyűjtés logisztikai megoldását többirányú anyagáramlás jellemzi. Egyrészt a 24
Déri András
32
kereskedőnek
meg
kell
szerveznie
a
HEEB
visszavételét,
a
berendezések
házhozszállítása esetén a régit el kell szállítania, gondoskodnia kell annak átmeneti tárolásáról, majd a hulladék visszajuttatásáról a termelőhöz. Az anyagáramlás mellett információáramlás is történik, rögzíteni kell a visszavett termék adatait, jellemzőit, tömegét és vámtarifaszámát. Az
elektromos
és
elektronikai
termékek
kezelési
rendszerének
egyik
legkritikusabb eleme az elhasznált termékek begyűjtése. A begyűjtés történhet a lakosságtól (háztartásokból), vállalatoktól, hulladékgyűjtő cégektől és szervizektől. A vállalatoknál elsősorban az elavult, elhasználódott berendezések cseréjénél jelentkezik az elektrohulladék. Az elszállítás történhet a kommunális hulladékkal együtt, ez esetben a hulladékot a telephelyen szelektálni, válogatni kell. Lehetőség van szelektált, speciális járművel történő begyűjtésre is. A gyűjtőjáratot igénybe lehet venni gépjárműroncsok (amennyiben azok háztartási tevékenységből származnak) valamint hulladékká vált berendezések (ha klórozott és fluorozott szénhidrogéneket tartalmaznak, pl. hulladékká vált hűtőszekrények, légkondicionáló berendezések, halonnal töltött tűzoltó készülékek stb.) elszállítására is. Előfordulhat, bár ritka, hogy egyedileg szállítják be a hulladékot a speciális gyűjtőhelyekre. A lakosságtól történő begyűjtés jellemzője, hogy szórt felvételi pontok, kisebb mennyiségek begyűjtésére alkalmasak és a berendezések változó összetételűek. Általában kereskedelmi akciók során történik a begyűjtés. Az anyagmozgatás szempontjából fontos, hogy erre megfelelő és alkalmas eszközöket használjanak. A lakosságtól történő elszállítás során arra kell figyelni, hogy a berendezések sérülésmentes állapotukat megtartsák, hiszen, ha megsérül, akkor a veszélyes anyagok miatt
már
szigorúbb
előírások
vonatkoznak
a
szállítására,
s
ez
jelentős
többletköltségeket eredményez. A raktározás, tárolás során fontos a különleges előírások betartása, s környezetvédelmi szempontból ennek megfelelő létesítmények megléte. A bontást és újrahasznosítást megkönnyíti, ha a berendezések egyes alkatrészei jól azonosíthatók.
33
A fentiek alapján a logisztikai rendszer meghatározandó paraméterei a következők:25
a gyűjtési rendszer tervezése, eszközök kiválasztása
rakodó helyek kialakítása a fogyasztónál
tároló helyek kialakítása, a tárolási mód kiválasztása
szállító eszközök kiválasztása
a gyűjtő, helyi lerakó helyek kialakítása
a gyűjtés marketing háttere
média eszközökön keresztüli információ áramoltatás
gazdasági ösztönző rendszer a begyűjtés elősegítésére
lakosság és gazdasági szereplők tudatformálása
3.2. Mit tehetünk a feleslegessé vált elektromos berendezésekkel? Az elektromos és elektronikai berendezések életgörbéje viszonylag magas (átlagban 5 - 15 év), s a 15 évvel ezelőtt eladott háztartási készülékek most válnak használhatatlanná, elavulttá és most cseréli a lakosság új típusokra. Ez az életgörbe azonban évről-évre csökken. Vannak olyan berendezések, mint például a számítógépek és a mobiltelefonok, ahol ez az életgörbe még rövidebb. Egy számítógép átlagos használati ideje 1997-ben 6 év volt, 2005-ben azonban már csak 2 év. A mobiltelefonok élettartama a fejlett országokban kevesebb, mint 2 év. A technika fejlődésével már a legegyszerűbb konyhai, háztartási, barkács és egyéb műveleteket is elektromos berendezésekkel végezzük, s ezek előbb vagy utóbb biztosan használhatatlanná válnak, s amennyiben nem kezelik megfelelően, súlyos károkat okoznak a környezetben. Persze ma már az sem meglepő, ha a különféle berendezések nem szolgálnak minket hosszú éveken keresztül, hiszen a technika fejlődésével, az új modellek gyors megjelenésével, a divatirányzatok térhódításával gyakrabban cseréljük például a mobiltelefont és egyéb szórakoztatóipari termékeket, mint szükséges lenne. S ez az ütem évről- évre csak növekedni fog. A
feleslegessé
vált
berendezéseink
elhelyezésének
legjobb
módja,
ha
elajándékozzuk valakinek, aki még hasznát veszi. Ha az ismerőseink körében nincs
25
Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány honlapja: www.bzlogi.hu
34
olyan, akinek szüksége lenne rá, akkor lehetőségünk van karitatív szervezeteknek adományozni. Persze ez csak a még használható berendezésekre érvényes, a HEEB-k elhelyezése pedig a környezet védelmének szem előtt tartásával kell, hogy megtörténjen. A hulladék újrahasznosítását megkönnyíti, illetve megkönnyítené, ha előtte azt szelektíven gyűjtik, így elkerülhető a hulladékok összekeveredése, amely jelentősen megnehezíti és megdrágítja az újrahasznosítást. Európa
többi
nagyvárosával
ellentétben,
Magyarországon
a
szelektív
hulladékgyűjtés szinte csak az utóbbi 2-5 évben kezd elterjedni. Vannak olyan városok, települések,
ahol
már
megvalósult
a
szelektív
hulladékgyűjtés,
van,
ahol
megfogalmazódott a tervezet. Budapesten két évvel ezelőtt kezdődött a szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, melynek eredményeként ma már senkinek nem kell túl messzire elfáradnia. S a fejlődést mutatja, hogy a 2001. évi 3%-hoz képest mára a települési szilárd hulladék 13%-át gyűjtik szelektíven az országban 650 településen. A HEEB-k lakosságtól való begyűjtésének leginkább alkalmazott módja a hulladékudvarokban való gyűjtés. Azonban az emberek csak igen kis hányada él ezzel a lehetőséggel, feltehetően a távolság miatt. A hulladékudvarok csak a lakosság által vehetők igénybe, leadhatják a veszélyes hulladékokat, építési- és bontási hulladékokat, másodnyersanyagokat (papír, üveg, fém-, fahulladék, zöld hulladék, stb.), valamint darabos hulladékaikat is (pl.: elektronikai berendezések, gumiabroncs, háztartási berendezések, gépkocsironcsok, stb.). A gyűjtőszigeten történő szelektív gyűjtés előnyös a lakosság számára, mert így csökken az elszállított kommunális hulladék után fizetendő szemétdíjuk. További lehetőség a begyűjtésre, ha a tulajdonos viszi vissza a kereskedőhöz vagy a gyártóhoz, akiknek 2005-től kötelező a berendezéseket ingyen visszavenni. Véleményem szerint, növelni kellene a szelektív hulladékgyűjtő szigeteket, hogy az egyes háztartásokhoz minél közelebb helyezkedjen el, s ne kelljen nagy távolságra elvinni az újrahasznosítható hulladékot. Jó megoldás lenne, ha külföldi mintára, itthon is felszerelnék a háztartásokat szelektív hulladékgyűjtő tárolókkal.
35
Úgy gondolom, a lakosságtól történő HEEB visszagyűjtés leghatékonyabb módja a csereakció, amikor a régi, esetleg működésképtelen készüléket beszámítják az új árába, hiszen ez ösztönzőleg hat a lakosságra, s esetlegesen nem dobja ki a rossz készüléket, vagy nem tartogatja otthon a padláson. Ezzel mindkét fél jobban jár, hiszen a vásárlók előnyben részesítik, ha régi készülékük leadásával árengedményben részesülnek, és a gyártónak is egyszerűsödik a begyűjtési feladata. A gyűjtőszigeteken és hulladékudvarokban történő elhelyezés hátránya, hogy a lakosságnak általában nagy távolságokat kell megtennie, hogy a hulladékot megfelelő módon elhelyezze. Az egyik hazai áruház gyűjtőkonténereket helyezett el áruháza mellett, melyben a lakosság vásárlási kötelezettség nélkül helyezhette el elektromos berendezéseit. A cég tapasztalatai kevéssé pozitívak, bár sok érdeklődő jelentkezett, de kevesen éltek a lehetőséggel. Csak néhány televíziót, tűzhelyet és mosógépet vittek vissza. Sikeresnek bizonyult viszont az egyik hazai település akciója, melynek során az önkormányzat udvarán lehetett elhelyezni a használt televíziókat, rádiókat és egyéb eszközöket. A mindössze egy hétig tartó akció során számos televíziót, szórakoztató elektronikai eszközöket és számítástechnikai berendezést adtak le. Úgy gondolom sok város, település számára hasznos lenne ilyen akciók szervezése.
4. A gyűjtést és újrahasznosítást koordináló szervezetek Magyarországon A koordináló szervezetek saját logisztikai hálózattal rendelkeznek, felvevőhelyeik az önkormányzati és a kereskedői gyűjtőhelyek, rajtuk keresztül gyűjtik be a háztartásoktól és a közületektől a hulladékot. A begyűjtő pontokon való begyűjtést követően logisztikai partnerekkel együttműködve gondoskodnak az elszállításról. A költségeik 2/3 részét a logisztikai költségek teszik ki, míg 1/3 rész a kezelés költsége. Felmérve a magyarországi piacot, a legjelentősebb koordináló szervek a következők:
36
1. Electro-Coord Magyarország Kht.26 2004 decemberében alakult meg az Electro-Coord Magyarország Kht., melynek alapítója tíz vezető magyar háztartásigép-gyártó és forgalmazó vállalat (Whirlpool, Gorenje, Electrolux, Fagor, stb.). Non-profit szervezetként működve célja, hogy koordináló szervezetként - díjfizetés ellenében, szerződésben rögzített feltételek mellett - átvállalja az újrahasznosítási kötelezettséget a gyártóktól. Az Electro-Coord Magyarország Kht. elsődleges feladatai közé tartozik a visszagyűjtés megszervezése, és a begyűjtött elektromos és elektronikai berendezések hasznosítása. A szervezeten belül négy termékdivízió (háztartási készülékek, világítástechnika, IT, szórakoztató elektronika) működik és koordinálja a használatból kivont berendezések gyűjtését, feldolgozását, hasznosítását, illetve a szükség szerinti ártalmatlanítását. Az elvégzett tevékenységről a társaságnak jelentési kötelezettsége van, mind a környezetvédelmi hatóságok, mind pedig az őt megbízó, vele szerződésben lévő gyártók és forgalmazók felé. A kötelezettek az értékesített mennyiségek alapján jelzik a kötelezettségük mértékét, melyet a koordináló szervezet átvállal. Az Electro-Coord Kht. egy központi számítógép adatbázisában regisztrálja a kibocsátott berendezések mennyiségét, valamint a feldolgozott hulladék mennyiségét. A begyűjtés, feldolgozás, hasznosítás és ártalmatlanítás tényleges költségeit termékcsoportonként a gyártók illetve a forgalmazók piaci részesedésük alapján fedezik, melyet, mint ténylegesen felmerült hulladékkezelési díjat megjeleníthetnek a termékek árában. A visszagyűjtésbe bevonják a kereskedőket. A törvény értelmében a kereskedő új háztartási készülék értékesítésekor köteles átvenni a régi, azonos használati célú, s mennyiségű készüléket, ha azt a fogyasztó kéri. A kereskedő ezért a vásárlótól nem kérhet díjazást, hiszen ezt a fogyasztó az árban szereplő hulladékkezelési díjjal már megfizette. A készülékek elszállítását, begyűjtését az Electro-Coord Kht. koordinálja. A kereskedőktől, valamint gyűjtőpontokról a készülékek hulladékkezelő, bontó, illetve 26
Electro-Coord Kht. honlapja: www.electro-coord.hu
37
újrahasznosító cégekhez kerülnek. Az e-hulladék feldolgozására a vállalat 11 feldolgozó céggel kötött szerződést, ahol a hulladékok jellegétől függően nagyteljesítményű feldolgozó-berendezésektől a kézi bontásig, minden technológia képviseltetve van. A kézi szétszerelést sok esetben a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató vállalatok végzik 2. Elektro-Waste Kht.27 A szintén koordináló szervezetet 11, az elektronikai hulladék begyűjtésében és kezelésében érdekelt cég alapította azzal a céllal, hogy gyártó és importőr cégeket a tagjai közé vonva működjön közre az utóbbiak kötelezettségeinek teljesítésében. 3. Ökomat Kht.28 A hasznosítást koordináló szervezetek - így az e tevékenységre hatósági jogosítvánnyal rendelkező Ökomat Kht.- célja, hogy a kötelezettségek átvállalásával szervezettebb, ellenőrizhetőbb keretek között valósítsák meg a jogalkotót vezérlő célt, a környezet megterhelésének csökkentését egy egészségesebb és tisztább környezet elérését. Az Ökomat Kht. a gyártóktól és forgalmazóktól díjfizetés ellenében, szerződésben rögzített feltételek mellett átvállalhatja a hulladékok megfelelő arányú begyűjtését, a hasznosítás és ártalmatlanítás szervezését, koordinálását. A szervezet szerződéses partnerei a jogszabályok szerint nem fizetnek termékdíjat, és nem kell biztosítékot képezniük sem. Szolgáltatásorientált szemléletének megfelelően közreműködik a gyártók adminisztrációs és adatszolgáltatási terheinek enyhítésében is. 4. E-KOO Kht. (Elektromos és Elektronikai Hulladékok Hasznosítását Koordináló Kht.) 5. Re-Elektro Kht. 6. E-Hulladék Kht.
27
Elektro- Waste Kht. honlapja: www.elektrowaste.hu
28
Ökomat Kht. honlapja: www.okomat.hu
38
5. Az újrahasznosítás módszereinek elmélete és gyakorlata2930 Szemben a papír és üveghulladékokkal, az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak újrahasznosítása változatos, sokféle technikát igényel. A begyűjtött berendezések feldolgozásának főbb lépcsői lehetnek: ▪ Kézi bontás ▪ Mechanikai feldolgozás ▪ Termikus feldolgozás (hulladékégetés) ▪ Szelekció ▪ Hidrometallurgiai feldolgozás Elektronikai hulladékok begyűjtését és kezelését végzi az Inter-Metál Recycling Kft., mely 100%-ban magyar tulajdonban lévő vállalatok alkotta cégcsoport. Ennek a vállalatnak a gyakorlatán keresztül mutatom be, miként hasznosítják az egyes elektronikai és elektromos berendezéseket. A cégcsoport fő tevékenységi körei a vas- és színesfém, az elektronikai berendezések valamint a használt autó katalizátorok hulladékainak felvásárlása, gyűjtése, előkészítése és értékesítése. Ezen kívül foglalkoznak veszélyes hulladékok kezelésével és szállításával, export- import kereskedelemmel és árufuvarozással is. A vállalat forgalmának mindössze 6%-át adja az elektronikai berendezések kezeléséből származó bevétel. Évente 4-5 ezer tonna e-hulladékot vesznek át kezelésre, s az előkezelés utáni hasznosítás már külföldön történik. A leselejtezett berendezések bontását csepeli telephelyükön végzik. Személyes látogatásom során az Inter-Metál Recyclig Kft.-nél interjút készíthettem Tihanyi Ervinnel, aki a cég e-hulladék üzletág vezetője. Elmondása alapján sikerült megismernem az újrahasznosítás gyakorlatát, s az üzemben tett látogatás alkalmával betekintést nyerhettem a képcső feldolgozásba, s az egyes munkafolyamatokba. A cég jelentős beszállítója a legnagyobb hazai fémhulladék feldolgozó cégeknek, mint a Csepeli Fémmű Rt., NEFÉM Rt., ALCOA-Köfém Kft., MAL Kft., EURAL Kft., 29 30
Tihanyi Ervin, az Inter-Metál Recycling Kft. vezetője által nyújtott információk alapján Inter-Metál Recycling Kft. honlapja: www.elektrohulladek.hu
39
Dunaferr Rt. Legnagyobb partnerük a Matáv Rt., melynek hulladékkezelését végzik szerződéses alapon. Tőlük számítógépeket, kábeleket, csatlakozókat és különböző telekommunikációs készülékek. Mindenkiben felmerülhet, hogy mi történik akkor, ha például egy vállalat gépeinek leselejtezésekor még működőképes berendezést kapnak feldolgozásra? Erre a kérdésemre Tihanyi Ervin elmondta, hogy nincs lehetőségük megvizsgálni az egyes berendezések működőképességét, s sok esetben ez nem is lenne gazdaságos. Így hát minden, hozzájuk beérkező berendezést átvizsgálás nélkül feldolgoznak. Sokszor pedig szerződés köti őket, hogy mindenképpen újra kell hasznosítani az egyes berendezéseket, s arra is volt már példa, hogy a vámhatóságok, vagy a cég képviselői szeme láttára kellett a zúzóberendezésbe helyezniük az elektromos berendezéseket. Ezáltal persze attól sem kell tartani, hogy valamilyen módon illetéktelenek hozzájutnak a számítógépünkön lévő adatokhoz. Elemeztem a cég által a bontás során alkalmazott technológiákat, s megállapítottam, hogy mind a kézi, mind pedig a gépi bontást alkalmazzák. Mindkettőnek van előnye és hátránya is, amelyeket figyelembe kell venni az egyes berendezések feldolgozásánál. A kézi bontás legnagyobb előnye, hogy így keletkezik a legtisztább anyagfrakció, s ez fontos például a műanyagok esetében, melyet akkor lehet a leghatékonyabban újrahasznosítani, ha az megfelelő tisztaságú. Sok berendezés esetében azonban ez a bontási fajta nem éri meg, hiszen munkaigényes, és ebből kifolyólag költséges. Az ilyen berendezéseknél érdemes inkább a gépi bontást alkalmazni. Viszont itt számolni kell azzal, hogy csak bizonyos tisztaságú anyagfrakciót nyerhetünk ki, s a gépi őrlés, a shredder berendezés igénybevétele után válogatótechnológia alkalmazása szükséges. Mindkét bontási módszert hátráltatja, ha nem tudják pontosan, milyen összetevőkből áll a berendezés. Ezért is szükséges az egyes alkatrészek megfelelő jelölése, különösen az autóiparban. Az autóroncsok ugyanis a vas- és acél mellett nagy mennyiségben tartalmaznak műanyagokat. Megvizsgálva az elektronikus berendezések nagy részét, megállapítható, hogy sok berendezésben található veszélyes hulladéknak minősülő anyag, amelynek nem szabad visszakerülnie a természetbe, ezért fontos az újrahasznosításuk, ártalmatlanításuk. 40
Nézzük például a számítógépek elromlott és használhatatlan részeit. A monitor például a képcsőben található mintegy 2-4 kg ólom és a képcső belső felületét borító fénypor kadmium
tartalma
miatt
veszélyes
hulladéknak
számít.
Így
van
ez
a
televíziókészülékekkel is. A selejtezésre kerülő elektronikai berendezések egyre növekvő hulladékáramában jelentős mennyiséget jelentenek a televíziókészülékek és számítógép monitorok, melyek megsemmisítésre váró mennyisége 2003-ban mintegy 400-500 ezer darabra becsülhető. Az említett készülékek összes tömegének túlnyomó részét a katódsugárcsövek jelentik: ezek hulladékát környezetre veszélyes összetételük miatt különös figyelemmel kell kezelni. A hulladék képcsövek kommunális hulladéklerakóba történő lerakása az EU valamennyi tagországában tilos. A Magyarországon jelenleg tapasztalható gyakorlat szerint a kiszolgált televíziókészülékek és számítógép monitorok nagyobb része kommunális hulladéklerakókban vagy illegális módon fejezi be életciklusát, kisebb hányaduk a használtcikk kereskedelemben jelenik meg újra, amivel e készülékek hulladék-elhelyezési problémája néhány évvel későbbre tolódik. A képcsöves berendezések hulladékainak tömeges megjelenése szükségessé teszi, hogy gyakorlati megoldást találjunk ezek környezetbarát újrahasznosítására. Az InterMetál Recycling Kft. csepeli telephelyén működik - Magyarországon elsőként - az a képcső szétszerelő üzem, melynek üzemelésével lehetőség nyílik a kiszolgált televíziókészülékek és számítógép monitorok környezetkímélő újrahasznosítására. A környezetkímélő újrahasznosításnak két lehetséges módja van. A képcsőüveg-hulladékot egyik esetben folyósító anyagként, szilíciumoxid helyett használják a másodlagos ólomkohászatban. A gyakorlatban használt másik módszer, a zártkörű
üveg
újrahasznosítás
során
a
képcső
üveg
anyagának
tényleges
újrahasznosítására kerül sor. Ez nem csak a leginkább környezetbarát megoldás, hanem energiatakarékossága miatt a leggazdaságosabb is. Zártkörű újrahasznosítás során a leselejtezett képcsövek üvegét új képcsövek gyártására használják fel, melynek során az ólomtartalmú kónuszüveg hulladékot és az ólmot nem tartalmazó frontüveg hulladékot egymástól elválasztva, külön munkafolyamatban 41
hasznosítják.
Zártkörű
hulladéklerakókban
üveg
visszaforgatással
törvényellenesen
elhelyezett
csökkenthető ólom
a
kommunális
mennyisége,
egyúttal
mérsékelhető az elsődleges ólomgyártás környezetre gyakorolt káros hatása is. Zártkörű képcsőüveg visszaforgatást Európában egyetlen üveggyárban végeznek. Az újrahasznosítás ilyen módjának feltétele a frontüveg és kónuszüveg tökéletes szétválasztása és a kétféle üveghulladék keveredésének megakadályozása. Képcsőüveg szétválasztására alkalmas berendezés Magyarországon, két helyen működik, de az országban az első az Inter-Metál Recycling Kft. csepeli telephelyén működött, mellyel évente kb. 40 000 db képcsövet lehet feldolgozni. A nyugat-európai országokban is az a jellemző, hogy a drága munkaerő ellenére is kézi
bontási
technológiát
alkalmaznak.
A
közúton
vagy
vasúton
beérkező
berendezéseket tárolóban helyezik el, majd az üzemben található ideiglenes tárolóba szállítják. Innen kerülnek a szétszerelő sorra. Az első munkaállomáson leszerelik a hátlapot, kiszedik a vezetékeket és a nyomtatott áramköri lapokat, majd a képcsövet vákuumtalanítják. A következő munkaállomáson eltávolítják a fa és műanyag alkotóelemeket, a harmadik munkaállomáson pedig egy olyan berendezést használnak, amelyik felmelegíti a berendezést a forrasztási pontnál, s így olyan alkotóelemekre lehet szedni, mint a báriumüveg és az ólomüveg. A szétszerelés során minden anyagféleséget külön tárolóban helyeznek el, de a feldolgozást általában már külföldön végzik. Megvizsgálva a hazai hulladék-feldolgozó cégeket megállapítható, hogy sok helyen megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztatnak, ám ez leginkább a kis cégekre jellemző. Mi lesz a hulladék sorsa? Magyarországon jelenleg három lehetőség kínálkozik a képcsöves berendezések hulladékainak legális elhelyezésére: veszélyes hulladékégetőben való megsemmisítés, veszélyes hulladéktárolóban történő lerakás vagy külföldön történő ártalmatlanítás. A zártkörű újrahasznosítás az említett eljárások költségének körülbelül feléért kínál megoldást a monitorüveg hulladék kezelésére. Az államigazgatási szektor intézményeiben 50-60 ezer darab PC monitort selejteznek le évente. A más eljárásoknál olcsóbb és leginkább környezetkímélő zártkörű újrahasznosítás alkalmazásával évente 30-35 millió forint költségvetési
42
összeget lehet megtakarítani. Persze csak akkor, ha az elsődleges cél: a környezetkímélő hulladékkezelés, és nem az ezzel kapcsolatos kiadások ésszerűtlen csökkentése. Újra és újra felbukkannak ugyanis vállalkozók, akik meglepő módon nem, hogy pénzt kérnek, hanem még fizetnek is "szolgáltatásukért". A hulladékká vált elektromos és elektronikai berendezések anyagának csak egy része hasznosítható. Az újrafeldolgozás során szennyezőanyagoktól mentes, egynemű anyagot lehet felhasználni, melyhez sok kézi munka vagy gépi aprítás és válogatás eredményeképpen jutunk hozzá. Az előkészített anyagok egy részét csak külföldön tudják feldolgozni - ilyen esetben tetemes szállítási költséggel kell számolni. Szem előtt kell tartani tehát, hogy mi az a távolság, ahova még megéri elszállítani, és mi az, amikor már a lerakóban való elhelyezés gazdaságosabb. Az elektromos készülékek tömegének nagy részét kitevő műanyagok gazdaságosan nem újrafeldolgozhatóak, hiszen nagyon vegyes az összetételük, mindenféle szennyező anyagot tartalmazhatnak, s a tisztává tétele meglehetősen nehéz. Amikor a műanyag tisztasága miatt nem felel meg az újrafeldolgozónak, akkor általában cementgyárakban kerül hasznosításra. Ezek mellett egy új technológia van kialakulóban, amellyel anyagában lehet a műanyagot újrahasznosítani. Az üveg újrahasznosításával is gondok vannak. A katódsugárcsövek gyártása ugyanis megszűnt, s így az újrahasznosítás nem megoldott, hiszen nem lehet visszaforgatni a gyártási folyamatba. Jelenleg még Kínába viszik ezt a fajta üveget, s a hasznosításért fizetni kell. A berendezésekben található veszélyes anyagok ártalmatlanítása további jelentős költséggel történik. Magyarországon jelenleg az alumíniumnak jó piaca van. A vasat Diósgyőrbe szállítják, a többi fém pedig külföldön kerül feldolgozásra. A nyomtatott áramköri lapok például Belgiumba és Svédországba kerülnek, ahol kohászati eljárással nyerik ki belőlük az értékesebb nemesfémeket, aranyat, ezüstöt, palládiumot. Ez az eljárás ugyanis csak nagy mennyiségnél nyereséges. A hulladékok átvételekor fizetendő díjak berendezésenként változóak, de az is előfordul, hogy az átvevő fizet a hulladékért (pl. számítógép vagy mobiltelefon esetében). Televíziókészülék, számítógép monitor és egyéb irodatechnikai berendezés (nyomtató, fax, telefon, stb.) hulladékának leadásakor az átadónak fizetnie kell. Ennek 43
fejében az engedéllyel rendelkező és ellenőrzött körülmények között dolgozó hulladékgyűjtő cégek garantálják az említett hulladékok környezetkímélő módon történő kezelését. Az Enviroinvest-Waste Kft. e-hulladék átvételének díjai31 5. sz. táblázat
Megnevezés
Mennyiségi
Egységár
egység Billentyűzet / egér 1 kg/db / 0.15 kg/db
kg
20 Ft
Fénymásoló*, lézernyomtató ***
kg
30Ft
Notebook / laptop számítógép 6 kg/db
kg
20Ft
Számítógép 7 kg/db
kg
-14Ft
Monitor** 11 kg/db Nyomtató (kivéve lézer)***
kg
78Ft
kg
20Ft
Telefon / fax 1 kg/db / 5kg/db
kg
20Ft
kg
-15Ft
Mobiltelefon
0.15
kg/db
Mobiltelefon akkumulátorral
0Ft
Egyéb elektronika ****
kg
-100 és 150 Ft között
* a fénymásolók tömege 20 és 90 kg között változik ** monokróm monitor átlagos tömege 7 kg, 15"-os monitor tömege kb. 15 kg, 17"-os monitor tömege kb. 18 kg, 21"-os monitor tömege kb. 25 kg *** lézernyomtatók tömege 8 és 40 kg között változik, mátrixnyomtató átlagos tömege 11 kg, tintasugaras nyomtató átlagos tömege 7 kg **** a veszélyes anyag és az újrahasznosítható anyag tartalom függvénye Negatív árak esetén az Enviroinvest-Waste Kft. fizet a hulladékért, míg pozitív árak esetén a hulladék átadója fizet díjat az ártalmatlanításért.
6. Gyakorlati megvalósítás külföldön Ebben a fejezetben azon vizsgálatom eredménye olvasható, melyet az Európai Unió
tagországairól
végeztem,
megvizsgálva
az
egyes
országok
hulladékgazdálkodásának szabályozását, az újrahasznosítás gyakorlati megvalósítását. 31
Enviroinvest-Waste Kft. honlapja: www.elektronikaihulladek.hu
44
Az Európai Unió szabályozása értelmében a tagországainak 2005. augusztus 13-ig egy működő elektronikai hulladék újrahasznosító rendszert kell kiépíteniük, és 2006 decemberére el kell érniük az évente lakosonkénti minimum 4kg-os begyűjtési mennyiséget. Svédország, Hollandia és Belgium, valamint az Unión kívüli országok közül Norvégia és Svájc már az EU-szabályozás megjelenése előtt törvényt hozott az elektromos hulladékok kezeléséről. A gyártók minden eladott termék után feldolgozási költséget fizetnek be az erre a célra létrehozott szervezet kasszájába, így a rendszer önfenntartóvá vált. A legnagyobb márkák gyártói azért is támogatják a feldolgozó rendszerek működését, mert szeretnék elkerülni, hogy termékeiket kéz alatt adjákvegyék a piacon. Az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott országok két éves haladékot kaptak, Szlovénia 1 évet. Néhány „régi” EU-ország valószínűleg haladékot fog kérni, s vannak melyek már meg is kapták. Németország Németországban a becslések szerint évente 1,8 millió tonna elektronikai berendezés válik hulladékká. S az elkövetkező években várhatóan ez 5-10%-kal fog emelkedni. 2003-ban Baden-Würtemberg tartományban fejenként 4,8 kilogramm hulladékot gyűjtöttek be.32
Németországban évente keletkező hulladékok33 6. sz. táblázat
Háztartási gépek Szórakoztató elektronikai cikkek Információs berendezések Irodai gépek Kommunikációtechnika Ipari elektronika Orvosi berendezések Összesen
630.000 t/év 400.000 t/év 110.000 t/év 110.000 t/év 140.000 t/év 360.000 t/év 50.000 t/év 1.800.000 t/év
32
Umwelt Magazin 2005/7 ElektroG kompakt: Ziele- Pflichten- Termine
33
Elektronikschrottrecycling – Fakten, Zahlen und Verfahren, 1998 (Elektronikai hulladékok
újrahasznosítása- tények, számok és módszerek-saját fordítás) www.gruener-punkt.de
45
A Bundestag 2005. januárjában hozta meg a törvényt, amely megoldást jelent az ehulladék problémájára. A gyártók kötelezettek a hulladékok visszavételére, s már a berendezések termelésénél is figyelembe kell venniük azt, hogy a termék életútja végén azt megfelelően tudják ártalmatlanítani, az alkatrészeket újrahasználni vagy hasznosítani. A gyártók az újrahasznosítási kötelezettségük teljesítésével megbízhatnak erre szakosodott vállalatokat is, s akár több gyártó is összefoghat, a legfontosabb, hogy minél nagyobb részt használjanak fel újra illetve hasznosítsanak. A törvény berendezéstípusonként 50-80%-ban határozza meg a minimális hasznosítási arányt. A gyártók a költségeiket azok fedezéseképpen a termékeik árába beépíthetik. A begyűjtött és feldolgozott elektromos és elektronikai berendezések mennyiségének alakulása Németországban (2001-ben)34 7. sz. táblázat
Háztartási nagygépek (kivéve a hűtők) Hűtőgépek Szórakoztató elektronikai cikkek Információtechnológia és telekommunikációs berendezések Háztartási kisgépek Ellenőrző, megfigyelő berendezések Automatikus adagoló berendezések Orvosi berendezések Összesen
80.000 t/év 34.000 t/év 88.000 t/év 55.200 t/év 26.000 t/év 80.000 t/év 24.000 t/év 12.800 t/év 400.000 t/év
E-hulladékok feldolgozási költsége35 8. sz. táblázat
Berendezés
Feldolgozási költség 5,5-12 Euro/db 0,15-1 Euro/kg 0,2-0,35 Euro/kg 6-12 Euro/db 0,08-0,25 Euro/kg 3,5-9 Euro/db 1-3 Euro/db 0,15-0,25 Euro/kg 9 Euro/db 0,15-0,25 Euro/kg
Televízió Szórakoztató elektronikai cikkek Telefonkészülék Hűtőgép Számítógép Számítógép monitorok Billentyűzet Nyomtató 34
Kosten der EU-weit vorgesehenen Regelung zur Behandlung von Elektro- und Elektronikschrott; 2001
(Az elektromos és elektronikai hulladékok kezelésére hozott eu-s szabályozás költségei- saját fordítás) Forrás: www.bmu.de 35
Benkő Lajos adatai alapján
46
Berlinben ReUse-Computer néven készítettek egy tervet, amely a használt információs- és kommunikációtechnológiai berendezések újrahasználatának lehetőségét mutatja meg. Nyugaton több megoldás létezik a digitális lomok kezelésére. Németországban a használt monitorok házait megolvasztják, majd az épülő autópályák burkolatába építik be, míg az eldobált mobiltelefonokból elektronikus eljárással kivonják a bennük található aranyat, ezüstöt és más értékes elemeket. Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Észtország, Finnország, Görögország, Málta, valamint Lengyelország fő bűne, hogy a mai napig nem alkalmazták az Európai Unió fő direktíváját az elektronikus szemét újrahasznosításával kapcsolatban. Ausztria Külföldi példák mutatják, hogy a 4kg/fő nem elérhetetlen. Ausztriában például 2004-ben sikerült elérni ezt a mennyiséget. Alsó- Ausztria HEEB begyűjtésének adatai 2004-ben36 9. sz. táblázat
Anyagcsoportok
2004-es begyűjtött mennyiség (kg/fő) Szórakoztató elektronikai 0,69
2004-es begyűjtött mennyiség (tonna) 942,69
cikkek Háztartási nagygépek Hűtő- és klímaberendezések Háztartási kisgépek Világítótestek Összesen
36
1,89 0,62
2576,04 844,09
0,88 0,02 4,10
1199,66 26,89 5589,37
Niederösterreichischer Abfallwirtschaftsverein (Alsó-ausztriai Hulladékgazdálkodási Egyesület)
honlapja: www.noe-awv.at
47
Svájc37 2003-ban Svájcban mintegy 71000 tonna HEEB került leadásra, ami 9,5 kg/főt jelent. Ez figyelemre méltó, hiszen évente körülbelül 120 000 tonna új készüléket adnak el. Már több mint 10 évvel ezelőtt létrejött Svájcban a szelektív hulladékgyűjtő rendszer, 1990-ben pedig megalakult a S.EN.S. „alapítvány”, amely az elhasználódott hűtőgépek és elektromos berendezések hulladékainak kezelésére jött létre. A több mint 10 év alatt egész Svájcra kiterjedő megoldásokat talált, és alkalmazta is őket. 1998-ban született meg a törvény a HEEB-k kezelésére.
7. Javaslatok a hazai megoldásra Fogyasztói szemszögből előtérbe kell helyeznünk az olyan termékek vásárlását, amely később újrahasznosítható alapanyagból készült. Törekednünk kell a használati tárgyaink minél tovább tartó használatára, s felesleges dolgok vásárlását lehetőség szerint el kell kerülni. A termék gyártóinak már tervezéskor szem előtt kell tartaniuk az alapanyagok, alkatrészek újrahasznosíthatóságát, illetve, hogy minél kevesebb olyan anyagot tartalmazzon a termék, amelyet nem lehet újra felhasználni, s a környezetre káros hatással van. A logisztikai szolgáltatók feladata bővül azzal arról, hogy a vevőhöz való termékeljuttatáson kívül „reverse” logisztika elvégzéséről is gondoskodniuk kell, s üres járatok helyett a újrahasznosításra váró árut is kezeljék Meg kell oldani, hogy legyenek begyűjtő helyek, illetve olyan munkaerőre van szükség, akik elvégzik a szétszerelést, a hulladékok szelektálását. Csereakciókat szervezve megteremteni a fogyasztók érdekeltségét a hulladékká vált berendezések visszavevő helyeken történő leadására. A megelőzést előnyben kell részesíteni a hulladékhasznosítással és ártalmatlanítással szemben, s fontos lenne, hogy tartós, és újrahasználható dolgok kerüljenek gyártásra.
37
Bundesamt für Umwelt, Wald und Landschaft (Környezet-, erdő- és tájvédelmi hivatal Svájcban)
www.umwelt-schweiz.ch
48
IV. Hulladékká vált gépjárművek
1. Az autóipar hazai helyzete •Jelenleg Magyarországon körülbelül 3 millió személy- és kisteherautó van forgalomban •Évente a forgalomból való végleges kivonásra kerülő járművek száma kb. 70-100 ezer •63 db regisztrált bontó-hulladékkezelő működik az országban, további 29 adta be jelentkezését 1.1. Gépjárműállomány hazai helyzete A Car-Rec Kht. adatai alapján a magyar gépjárműállományra az alábbi adatok a jellemzők:38
7. sz. ábra
A gépjárműállomány magyarországi helyzete 3000000
2748284
2501007
2500000 2000000 db 1500000 1000000
172 338
500000
233 383 127 000
121 638
0 2002
Forgalomban lévő
2003
Forgalomba helyezett (új)
Mai állapot
Forgalomból kivont
2002
2003
2 501 007
2 748 284
Forgalomba helyezett
172 338
233 383
Forgalomból kivont
121 638
127 000
Forgalomban lévő
38
Év
A táblázat és az alapján az ábra a Car-Rec Kht.-től kapott adatok alapján készült.
49
~ mai nyugat-európai átlag
Mo. 2010 ~
Forgalomban lévő
520db /1000 fő
400db /1000 fő
Forgalomba helyezett
350 000 db/év
270 000 db/év
~ 300 000 db / év
160 000db/év
Becslés 2010-re
Forgalomból kivont
Jól látható a táblázatokból és a grafikonról is, hogy a forgalomban lévő gépkocsik száma évről-évre közel 10%-kal nő, s ebből kifolyólag a forgalomból való kivonás is növekszik. 1.2. A gépjárművek anyagösszetétele39 8. sz. ábra
Gépjárművek anyagösszetétele
üveg egyéb gumi 3% 8% műanyag5% 9% réz, cink, ólom 3%
vas, acél 64%
alumínium 8%
9. sz. ábra
Jelenlegi hasznosítási arány üveg egyéb 4% 0% gumi műanyag vas, acél 7% 7% 33% réz, cink, ólom 21% alumínium 28%
39
Az ábrák a Car-Rec Kht.-tól kapott adatok alapján készültek.
50
2. Az autóipart érintő szabályozás 2.1. Az Európai Unió szabályozása40 Az autóiparra vonatkozóan is megszületett az Európai Unió irányelve. A Közösségben a roncs járművek miatt évente 8-9 millió tonna hulladék keletkezik, amelyet megfelelő módon kezelni kell. Ennek szabályozására született meg az irányelv. A 2000/53/EK irányelv a roncs járművekről olyan intézkedéseket határoz meg, amelyek elsősorban a járművekből származó hulladékok, valamint a roncs járművek és alkatrészeik újrafelhasználását, vagy az újrahasznosításának egyéb formáit célozzák. A hulladékok megelőzésének előmozdítása érdekében a tagállamok arra ösztönzik a járműgyártókat és rajtuk keresztül az anyag- és alkatrészgyártókat, hogy korlátozzák a veszélyes anyagok felhasználását a járművekben, s ezt már a tervezési szakaszban vegyék figyelembe, ezáltal megelőzik a környezet szennyezését és a veszélyes anyagok mennyisége is csökken. Már a gyártásnál és a tervezésnél is figyelembe kell venni, hogy elősegítsék a roncs járművek, alkatrészeik és anyagaik bontását, újrahasznosítását és újrafeldolgozását. A jármű- és alkatrészgyártókat arra ösztönzi, hogy növekvő mennyiségben alkalmazzanak újrafeldolgozott anyagokat a járművekben. Az irányelvben megfogalmazásra kerültek a roncsautókból származó hulladékok előírt kezelési arányai, miszerint: →2006. január 1.-éig a hasznosítás mértékét a jármű tömege vonatkozásában 85%-ra,
azon belül az anyagként történő hasznosítás mértékét 80%-ra kell növelni. →2015. január 1.-ére a hasznosítási mértéknek a 95%-ot el kell érnie, ebből az
anyagában történő hasznosítás 85%-nyi kell, hogy legyen. →Az 1980 előtt gyártott járművek esetében a hasznosítási mértéknek a 75%-ot, illetve
70%-ot kell elérnie. 40
Az Európai Parlament és a Tanács 2000. Szeptember 18-i 2000/53/EK irányelve a roncs járművekről
Letöltés helye: www.car-rec.hu
51
→A fentiek egyben azt is jelentik, hogy az energetikai (termikus) hasznosítás mértéke
2006-ban 5%, 2015-ben maximum 10%-os értéket tehet ki a hasznosításból. 2.2. Hazai szabályozás41 2004-ben megszületett a kormányrendelet, amely szabályozza az autóhulladék kötelező feldolgozását. Magyarországon évente 100-120 ezer autóroncs keletkezik, amely hozzávetőlegesen 100-120 ezer tonna hulladékot jelent. Ezek a roncsok sokféle anyagot tartalmaznak, melyek veszélyesnek minősülnek, s az erre vonatkozó szabályok szerint kell őket kezelni. Az acélon kívül található bennük ólom, réz, PVC, gumi, fáradt olaj, különböző festékek. A veszélyes anyagok kezelése különös figyelmet igényel, s ráadásul nem is olcsó. Az autótulajdonosok sokszor nem megfelelően járnak el. A gépjármű „pályafutásának” végén a még pénzzé tehető részeket értékesítik (pl.: akkumulátor, gumiabroncsok, acélelemek), de utána a fennmaradó roncsok gyakran a közterületeken, erdők szélén, udvarok végében végzik. Ez sem ránk, sem pedig a környezetre nincs jó hatással. Illetve azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezek a roncsok rengeteg hasznosítható anyagot is tartalmaznak. A rendelet értelmében a gyártó köteles →a gyártás során a gépjárművet úgy kialakítani, valamint olyan technológia- és termékfejlesztést végrehajtani, amely az anyag- és energiafelhasználásnál a veszélyes összetevők csökkentésével jár, továbbá elősegíti a gépjármű karbantartása, javítása, valamint a hulladékká vált gépjármű bontása során keletkező alkatrészek, anyagok újrahasználatát, a hulladék hasznosítását, illetőleg környezetkímélő ártalmatlanítását; →arra törekedni, hogy a felhasznált anyagok között az újrafelhasználtak aránya minél nagyobb legyen, és erre kell ösztönöznie az anyag- és alkatrész-beszállítókat is; →a forgalomból kivont vagy kivonni szándékozott hulladékká vált gépjárművet az utolsó tulajdonostól visszavenni; →olyan begyűjtő-hálózatot szervezni, kialakítani és üzemeltetni, amely a hulladékká vált gépjárművek visszavételét - közúton legfeljebb 50 km-en belül - biztosítja.
41
267/2004.
(IX.23.)
Korm.
rendelet
a
hulladékká
www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/jogszabalyok/kormanyrendeletek
52
vált
gépjárművekről
Forrás:
→gondoskodni a visszavett hulladék jogszabály szerinti bontóhoz történő eljuttatásáról, kezeléséről →tájékoztatást adni minden, a hasznosítás elősegítését érintő kérdésről →adatszolgáltatást teljesíteni a környezetvédelmi hatóság részére A 267/2004. (IX. 23.) kormányrendelet a gyártók kötelességévé tette, hogy a forgalomból kivont járműveket a tulajdonosoktól átvegyék. Ezt a visszavételi kötelezettséget többféle formában és helyszínen teljesíthetik: •saját telephelyen vagy •szerződés alapján ▪a kereskedőknél, ▪a bontóknál, illetve ▪az átvevőknél. Az átvevőnek jogszabályban meghatározott formátumú bontási átvételi igazolást kell kiállítania a tulajdonos részére, mellyel az igazolni tudja, hogy legális módon szabadult meg kiszolgált autójától. A jövőben ez az aláírt átvételi igazolás lesz a forgalomból történő kivonás alapfeltétele. Ezt az igazolást csak olyan autóbontók állíthatják ki, amelyek rendelkeznek a környezetvédelmi felügyelőség veszélyes hulladék kezelési engedélyével. A korábbi gyakorlat szerint a gépjármű rendszámtáblájának és forgalmijának leadása az okmányirodában 1500 forint befizetésével lehetett elintézni, s nem kellett beszámolni arról, hogy hol helyeztük el a gépjárművünket. Problémát jelent, hogy a használaton kívüli, üzemképtelen, totálkáros, műszaki vizsgával nem rendelkező gépjármű tulajdonosától, a forgalomból való végleg kivonáshoz nem követelik meg a bontási-átvételi igazolást, így a roncsautók többsége a környezetvédelmi előírások betartását mellőző, a leadott roncsokért pénzt kínáló, illegális bontókba kerül. Az okmányirodákban jelenleg a tulajdonosoknak a végleges kivonáshoz elég egy nyilatkozatot adni, melyben a jármű tárolásáról számol be. Azt azonban nem lehet tudni, hogy ez a hely környezetvédelmi szempontból megfelelő-e. Az átvétel 2007. január 1-étől ingyenes lesz, tehát az átvevőhelyen nem kérhetnek pénzt a roncsautó elhelyezéséért és az igazolásért. Ma még akár pénzt is kérhetnek érte, azonban vannak olyan bontók is, ahol az átvevő fizet a roncsért, persze ez függ az autó állapotától, s más egyéb tényezőktől. Az átvétel 2007. január 1-ig csak akkor 53
térítésmentes, ha a gépjárművet 2002. július 1-je után gyártották. Ellenkező esetben a kezelés költségeivel arányos díj állapítható meg. Nem kell tehát nagy mennyiségű gépjárműre számítani a fizetési kötelezettség megléte miatt, így a ténylegesen ingyenes szolgáltatás kiépítésére a gyártóknak megfelelő idejük van. A jogszabály értelmében a gyártóknak és a forgalmazóknak lehetőségük van létrehozni koordináló szervezeteket, melyek így átvállalják a csatlakozott tagok kötelezettségeit. Mivel a járművek veszélyes hulladékokat és többféle, együtt nehezen kezelhető anyagot is tartalmaznak (gumi, műanyagok) alapkövetelmény lesz a szelektív előbontás és a roncsok folyadék-mentesítése. A rendelet nem csak a visszavételi kötelezettséget írja elő, hanem olyan begyűjtő állomások működtetését is, amelyek az ország bármely pontjáról, közúton, 50 kilométeren belül elérhetőek. Ezen túlmenően a rendelet magas hasznosítási arányszámokat ír elő. A hálózat meglétét idén június 30-ig kellett igazolni, amely időpont a gyártók nyilatkozatai alapján túl rövid határidőnek tűnt, s sokan nem tudtak eleget tenni ennek. Felmerül persze a kérdés, hogy mi a teendő azon gépjárműveknél, melynek gyártója nem uniós országban található, vagy esetleg meg is szűnt (pl.: Trabant). A tervezet értelmében ezeket a járműveket is vissza kell venni. 2007-ig a bontók kérhetnek ezért pénzt, attól kezdve azonban már rájuk is vonatkozik az ingyenes átvétel. És mi történik azokkal a járművekkel, melyek nem azonosíthatóak? Erről az önkormányzatoknak kell gondoskodniuk. Ők szervezik meg az elszállítást is.
3. Finanszírozás Az
autóroncsok
veszélyesanyag-tartalma
miatt
az
újrahasznosítás,
és
ártalmatlanítás sok pénzbe kerül. A gyártónak viselnie kell a visszavétel és a kezelés költségét azoknak a járműveknek hulladékká válása esetén, amelyeket 2002. július 1-je után hoztak forgalomba. A korábban eladott járművek esetében a hulladékkezelés költsége a tulajdonost terheli. Az EU-direktíva szerint el kell érni, hogy 2007. január 1-
54
jétől már a korábban forgalomba hozott járművek kezelését is a gyártó vagy az importáló viselje. Az optimális megoldás persze az lenne, ha sem a gyártónak, sem a tulajdonosnak nem kellene fizetnie a hasznosításért. Megoldás ebben az esetben is a termékdíj-törvény jelent, illetve jelentene, azonban a kormány csak a roncsrendeletet fogadta el, a termékdíj-módosítás elbukott a tárcaegyeztetés során. Kedvezőtlen fordulat ez a koordináló szervezeteknek, hiszen így a gyártók nem fordulnak hozzájuk a termékdíj alóli mentesülés reményében. A finanszírozás kérdése ebben az esetben még megoldásra vár.
4. Mi történik az életútjuk végére ért járművekkel? 4.1. A személyautók körforgása 10.sz. ábra42
42
Az ábra www.stiftung-autorecycling.ch/pdf/im_dienste_der_umwelt.pdf dokumentum alapján készült.
55
A fenti ábrán jól látható egy gépkocsi útja. Körforgásnak tekinthető az életútjuk abban a tekintetben, hogy az alkatrészek egy része újrafelhasználható, s feldolgozásra kerülő anyagok pedig alkotóelemei lehetnek az új alkatrészeknek. Hulladéknak azt a járművet lehet tekinteni, mely műszaki paraméterei, vagy tulajdonosának döntése alapján eredeti rendeltetésének megfelelően tovább nem használható. A forgalomba hozott járművek Magyarországon átlagosan 12 év után kerülnek a forgalomból kivonásra. A végső elhelyezésre többféle lehetőség van, de az autóbontón kívüli elhelyezés (közterületen, erdőszélen vagy akár az udvar egyik szegletében), bár egyszerűbbnek bizonyul, súlyosan károsítja a környezetet. Európában évente hozzávetőleges 8-9 millió jármű kerül végleges kiselejtezésre. A roncsautók újrahasznosítási aránya jelenleg 70-72% körüli. Döntően a különböző fémeket - vasat, acélt, alumíniumot - használják fel, de részben az akku és a gumiabroncs is hasznosul. Az élettartamuk végét elért járművekből a bontók elsőként az olajat, a motort, a hajtóművet, a gumikat, az akkumulátort, a katalizátort és a többi, általánosan újrahasznosítható vagy újrahasználható elemet távolítják el. Ezek képezik a gépjármű körülbelül 20-35%-át. A hulladékhasznosító üzemek ezután kiválogatják a vastartalmú és vasmentes fémeket és a műgyantát a karosszéria maradványaiból, melyek 45-55%-ot tesznek ki. Miközben a vastartalmú és a vasmentes fémek újrahasznosítása megtörténik, a hulladékhasznosító maradékai, mintegy 20-25% hulladéklerakókba kerülnek. 4.2. Az ártalmatlanítási folyamat:43 1. lépcső: A hulladékká minősített gépjárművekből átvevőhelyre, bontóba kerülésük után eltávolítják a veszélyes anyagokat. Ezt nevezik szárazra fektetésnek. A veszélyes anyagok lehetnek folyékony, illetve szilárd halmazállapotúak. Folyékony veszélyes hulladékok például: olajok, hűtőfolyadékok, fagyálló és a klímaberendezés
folyadékai. A fáradt olaj újrahasznosítása során az eredeti célra alkalmas kenőanyagot állítanak elő. Azon olajak esetében, amelyeket nem lehet újrahasznosítani, gondoskodni kell a környezetvédelmi szempontból megfelelő energetikai hasznosításról. 43
Az alfejezet a Car-Rec Kht. honlapján található információk alapján készült.
56
Szilárd veszélyes hulladékok például: akkumulátor, katalizátor, légzsák, olajszűrő,
fékbetét. Az akkumulátorok feldolgozása itthon még nem megoldott, ezért azokat kiszerelés után általában Ausztriába, Szlovéniába, Németországba és a Csehország területére exportáljuk. A begyűjtési arány igen magas, 92-95%. A katalizátort hang- és hőszigetelés valamint lángálló anyag előállítására használják. Az olajszűrőket a kohászatban használják fel. Fontos megemlíteni a légzsákot, mint robbanásveszélyes hulladék, melynek kiszerelését csak szakképzett emberek végezhetik. 2. lépcső: A veszélyes anyagok eltávolítása után az újrahasználható alkatrészeket szakszerűen kiszerelik, felújítják, s értékesítésre továbbítják. Ilyen újrahasználható alkatrészek például: futómű, sebességváltó, lámpák, ajtók, üvegek, szélvédők, motor, gumiabroncsok, stb. 3. lépcső: Feldolgozásra kerül a jármű karosszériája, melynek két lehetséges módja van: shredder berendezéssel történő feldolgozás, illetve anyagcsoportokra történő szétszerelés, és ezután külön-külön feldolgozás. a, A szétszerelés talán a feldolgozás legelterjedtebb módja, melynek során a gépjárművet bontóműhelyekben az alkatrészek különböző anyagának megfelelően elkülönítik. Az anyagcsoportok a következők: acélhulladék, nemvas-fémhulladék, gumihulladék, műanyaghulladék, üveghulladék és egyéb hulladékok. b, A feldolgozás másik elterjedt módja a shredderezés. A shredder egy őrlő berendezés, amely a karosszériát egységes nagyságú darabokra őrli, s ezt követően történik meg az anyagonkénti szétválogatás. Magyarországon jelenleg két ilyen berendezés működik Budapesten, s a hasznosítás külföldön történik. Összehasonlítva ezt az adatot az Európai Unió más tagországaival, elmondható, hogy ezen a területe is fejlesztésre szorul országunk. Ausztriában például már 1977-ben 4 shredder berendezés működött. Gondot jelent azonban a shredder berendezésből kikerülő hulladék egyik alkotóeleme, az ú.n. könnyűfrakció. Ez akár a teljes tömeg 20-25%-át is jelentheti, s veszélyesanyag-tartalma is magas. A depóniában történő elhelyezést az Európai Unió nem támogatja, az égetés pedig csak speciális füstgáztisztító berendezéssel lenne alkalmazható, ami viszont meglehetősen drága.
57
A gumihulladékok hasznosításáról egy későbbi fejezetben részletesebben szólok. A műanyagok a jármű tömegének 10-13%-át teszik ki, ám egyre nagyobb mennyiséget használnak a gyártás során. 1980-ban egy személyautóban még csak 30 kg műanyag alkatrész volt, 2000-ben pedig már100 kg. A műanyagból készült alkatrészek fő felhasználási
területei:
karosszériaelemek,
belső
burkolóelemek,
műszerfal,
motoralkatrészek, elektromos alkatrészek, akkumulátorház, folyadéktárolók, stb.. A problémát a már korábban említett tisztaság elérése okozza. Az üveghulladékok újrahasznosítása során nagy gondot jelenthet a szennyező komponensek, például fémek, halogének, szerves anyagok és más redukáló szerek jelenléte az üvegben. 4.3. Az újrahasznosítást koordináló Car-Rec Kht.44 A roncsautók hasznosításának koordinálására jött létre a Car-Rec Kht.. 2005-ben három magyarországi gépjárműgyártóval írtak alá hosszú távú szerződést, amely elősegíti a gépjárművekből származó hulladékok kezelését. A három partner a Magyar Suzuki Rt., General Motors Southeast Europe Kft. és a HungaroLada Kft. Céljuk egy országos lefedettségű gyűjtőhálózat és információs rendszer kialakítása. Szerződött partnere számos magyarországi gépjárműforgalmazó, akik számára biztosítja az országos begyűjtő és feldolgozó hálózatot. A partnerek gépjárműinek utolsó tulajdonosai a Car-Rec telephelyeken adhatják le ingyenesen gépjárműiket. Az Európai Unió 2000/53 számú rendelete értelmében a roncsautót az újrafeldolgozó vállalat köteles ingyenesen bevenni, megtisztítani az olaj, üzemanyag klímagáz vagy egyéb vegyianyag szennyeződéstől, és a szelektíven szétbontott alkatrészek előírt százalékát újrahasznosítani. A korábbi gyakorlat szerint a használaton kívüli gépjárművek eladható alkatrészeit kiszerelték, majd a még káros anyagokkal szennyezett roncsot bezúzták, veszélyeztetve ezáltal a környezetet. Manapság ez már nem megengedett. A gyártók szerint valószínű, hogy a 2006-os 80%, illetve 85% teljesülni fog, de a 2015-re előírt 95% még igen kérdéses. A bontók szerint az arányok valószínűsíthetően teljesülni fognak. A bontott hulladékok közül a fém eladásra kerül, a gumi és az üveg további hasznosításra, míg a műanyag teljes egészében lerakásra (hiányzik az égetési 44
Car-Rec Kht. honlapján (www.car-rec.hu) található információk és a kapott anyagok alapján.
58
kapacitás). Az EU országai közül az előírt arányokat jelenleg csak Hollandia tudja elérni, így Magyarország valószínű csak „papíron” fogja tudni teljesíteni azokat. Ennek részben az az oka, hogy nincs még minden újrahasznált anyagra megfelelő piac. A bontás során amennyiben a szárazra fektetés és előbontás szakszerűen megtörténik, úgy a shredder berendezés egymagában alkalmas a járművek 75-80%-ának anyagában történő hasznosítására. A 2015-től előírt 95%-ot (ezen belül az újrahasználati és az anyagában történő hasznosítási 85 tömeg%-ot) csak úgy lehet elérni, ha csökkentjük a shredder-maradékot, és növeljük a veszélyes anyagok hasznosításának mértékét. Az autóroncsok összetevőinek hasznosítása közül az egyik legkevésbé megoldott hazánkban a műanyagé. Jelenleg folyik egy olyan nagykapacitású műanyagfeldolgozó
létesítése
Ausztriában,
amely
specifikusan
autóipari
műanyagok
újrahasznosításával fog foglalkozni és a magyarországi hulladékok átvételére is lesz elegendő kapacitása. 4.4. ERECO Rt. tevékenységének bemutatása45 Az
ERECO
Kelet-Európai
Hulladékfeldolgozó
és
Környezetvédelmi
Részvénytársaság Magyarország egyik legjelentősebb hulladék gépjármű begyűjtő vállalkozása. A cégnél tett látogatásom során megtudtam, hogy az ország különböző pontjain található telephelyekről és magánemberektől érkezett roncsautók bontását végzik. Az átvételért fizetni nem tudnak, ugyanakkor a bontási igazolás kiállításának 2600 forintos költségét sem számolják fel. A gazdaságos működés az acél piaci árától függ, ám ennek csökkenése miatt jelenleg a bontás során keletkezett anyagok értéke nem fedezi a bontás költségeit. Ezért szükséges lenne a kötelezett cégek anyagi szerepvállalása. A központi, budapesti telephelyen az ú.n. szárazra tételi technológiával a kiselejtezett gépjárművek veszélyes anyagait (olajak, üzemanyag, akkumulátor, fékfolyadék) zárt rendszerben, ellenőrzött körülmények között távolítják el. Ezután shredder berendezéssel az autókat anyagában hasznosítják. A különválasztott vas és 45
ERECO Rt. honlapján (www.ereco.hu) található információk és a látogatás során kapott információk
alapján.
59
színesfém kohókban kerül hasznosításra, míg a maradék ú.n. könnyűfrakció lerakókba kerül. A gumi hasznosítása Magyarországon is megoldott, az akkumulátorokat viszont Ausztriába exportálják. Gondot jelent a szivacs és az üveg hasznosítása is. A technológia anyagmérlege46 11. sz. ábra
gépjármű átvétel
szárazzá tétel
karosszéria
shredderezés
hulladékok
nem, vagy nehezen hasznosítható
hasznosítható
nem veszélyes: - gumi - üveg - katalizátorok Összesen: 10 %
hulladékok
veszélyes: - akkumulátor - fáradt olajak - benzin - gázolaj Összesen:
hasznosítható
veszélyes: - szűrők - fékbetétek - fékfolyadékok - hűtőfolyadékok
nem veszélyes: -vas, acél hulladék -nemvas-fémek:
nem veszélyes: - shredderezett gumi, műanyag, szivacs, textília
Összesen:
Összesen:
Összesen:
1%
3%
összes hasznosítható hulladék: 88% összes hasznosítható veszélyes hulladék: 3%
46
nem, vagy nehezen hasznosítható
Dr. Vitányi Márton információi alapján.
60
75 %
11 %
A fenti ábrából jól látható, hogy a hulladék gépjárműveket milyen technológiával, milyen folyamatokon keresztül bontják szét. A keletkező hulladék lehet hasznosítható vagy nem hasznosítható, s ezen belül veszélyes illetve nem veszélyes. Az egyes anyagok százalékos megoszlása is látható az ábrán. Dr. Vitányi Márton, a vállalat környezetvédelmi vezetője szerint a 85%-os hasznosítást nehéz teljesíteni, de valószínűleg az elkövetkező 1-2 évben új technológiai megoldásokkal sikerül majd a műanyag és egyéb hulladék hasznosítását is megoldani.
5. Környezetvédelmi intézkedések az autógyárakban Világszerte a gépjárművek számának alakulása növekvő tendenciát mutat, s ennek függvényében szaporodnak a környezetvédelmi problémák. Megvizsgálva számos autógyártót, elmondható, hogy a legtöbben szem előtt tartva a környezet védelmét, különféle környezetvédelmi célokat fogalmaztak meg. Lássunk néhány példát: A világ első környezetvédelmi tanúsítvánnyal rendelkező autója a Mercedes Sosztály. Egyes modellek szennyezőanyag-kibocsátása az Európai Unió által előírt határértékek alatt van. A fejlesztések megfelelnek a nemzetközileg elismert ISO 14062es normának. Ennek megfelelően a gyártás során csak olyan alapanyagokat használnak, amelyet alacsony erőforrás-felhasználás, kimagasló újrahasznosítási tulajdonságok, minimális energiaszükséglet és alacsony veszélyesanyag-kibocsátás jellemez. Így nemcsak a 2006-os, hanem még a 2015-ös hasznosítási arányt is sikerül elérniük. Az autók 45 alkotórésze, összesen körülbelül 21 kilogrammnyi anyag újrahasznosított műanyagból készül. A szétszerelési információkat tartalmazza az IDIS (International Dismantling Information System, Nemzetközi Szétszerelési Információs Rendszer). 2003-ban, a világon az elsők között kapott ISO14001 környezetvédelmi minősítést a Volvo gyár, melyet a teljes gyártási folyamatra kiterjedő környezetvédelmi biztosító rendszer működtetése indokol. Már a tervezéskor arra törekszik, hogy a forgalomból kivont autók minél nagyobb része újrahasznosítható legyen. Ez nem csupán a megfelelő anyagok használatát jelenti, hanem olyan tervezési és gyártási mechanizmust is, amely
61
megkönnyíti az autók bontását. Az újrahasznosítást segíti az is, hogy minden műanyag alkatrészen feltűnő jelzés látható, lehetőleg kerülik a különböző anyagok keverését, és csökkentik az alkatrészek számát. Mindennek eredményeként a ma gyártott Volvo modellek tömegének 85%-a újrahasznosítható, de a gyár már 95%-ra emelte az elérendő célt. De az újrahasznosítással nem kell megvárni az autó kiselejtezését: az új Volvo modellek számos alkatrésze eleve újrahasznosítással nyert alapanyagokból készül. Sőt, egyes alkatrészeket rendszeresen felújítanak, és a Volvo Alkatrész Csereprogram keretében a szervizekben ezeket építik be a javított autókba.47 Ez a gyakorlat megfigyelhető a Suzuki autógyárnál is. Homogén anyagból készült alkatrészeket terveznek, mellyel megkönnyítik az autók anyagokra bontását. A műanyag alkatrészeket ISO szabványok szerinti anyagjelölésekkel látják el, ezáltal jól látható az újrahasznosítható alkatrész. A Suzuki az IDIS-en keresztül biztosítja a roncsautókra vonatkozó szétszerelési információkat. Az IDIS tartalmazza a szétszerelési információkat minden modellre.48 A Toyota folyamatosan és eredményesen csökkenti egész Európában a termékeiből és a tevékenységéből adódó környezeti hatásokat. Tevékenységét a későbbiekben elemzem.49 5.1. Az Audi Hungária Motor Kft. környezetvédelmi politikája50 2002-ben az Audinál is certifikálták a környezetirányítás rendszert az ISO 14001 szabvány szerint. 2002-2003-ban került sor a hulladékgazdálkodási rendszer felülvizsgálatára, mely nem maradt eredmény nélkül. Aktív kutatómunkát folytattak annak érdekében, hogy a gyártás során minél kevesebb hulladék keletkezzen, az elkerülhetetlenül keletkező hulladékoknál a környezetszennyező hatás csökkenjen, az újrahasznosítási arány pedig növekedjen. Az intézkedések meghozták az eredményt: 47
Volvo Hungária honlapja: www.volvo.hu
48
Magyar Suzuki Rt. honlapja: www.suzuki.hu
49
Toyota Hungary Kft. honlapja: www.toyota.hu
50
Audi Hungária Kft. honlapja: www.audi.hu
62
- a 2002-ben keletkezett kommunális hulladék mennyisége 336, 29 tonnával (36,99%) volt kevesebb, mint 2001-ben; a 2003-ban keletkezett pedig 39,2 tonnával (6,84%) kevesebb, mint 2002-ben; - a termelési hulladékok mennyisége 2001-ről 2002-re 116,91 tonnával (0,7%), míg 2002-ről 2003-ra 85,39 tonnával (0,51%) csökkent; - a veszélyes hulladékok összes mennyisége 2001-ről 2002-re 52,04 tonnával (0,38%), míg 2002-ről 2003-ra 396,13 tonnával (2,90%) csökkent; - az egy motorra eső veszélyes hulladék mennyisége 2001-ről 2002-re 0,38 kilogrammal (3,98%), míg 2002-ről 2003-ra 0,72 kilogrammal (7,85%) csökkent; - a hulladékok egészét tekintve 2001-ről 2002-re 505,23 tonnával (1,61%), 2002-ről 2003-ra 520,72 tonnával (1,68%) keletkezett kevesebb hulladék; - az újrahasznosítási arány is kedvezően alakult, 2001-ről 2003-ra 54,47%-ról 57,64%ra emelkedett.
12. sz. ábra51
Kommunális hulladék mennyiségi alakulása (tonna) 1500
1433,4
1353,8
909,01
1000
572,72
533,52
500
0
51
1999
2000
2001
2002
Audi Hungária Kft. honlapján található adatok alapján: www.audi.hu
63
2003
13. sz. ábra48
Termelési hulladék mennyiségi alakulása(tonna) Újrahasznosított
Nem újrahasznosított 15614,35
16000,00 12000,00
16142,22
16031,74
10537 8861,00
8000,00
7866,6 5666,8
4000,00 1180,43 0,00
1999
2000
535,65
2001
2002
560,75 2003
14. sz. ábra52
Veszélyes hulladék mennyiségi alakulása (tonna) Újrahasznosított 12000 9000
Nem újrahasznosított 12218,01
10945,41
11716,27
11781,15
8585,08
6000 3000 0
52
539,92
562,45
1999
2000
1502,2
1951,9
1490,88
2001
2002
2003
Audi Hungária Kft. honlapján található adatok alapján: www.audi.hu
64
15. sz. ábra53
Egy motorra eső veszélyes hulladék mennyiségi alakulása (kg/motor) 12
9,94 8,34
9
9,55
9,17
8,45
6 3 0
1999
2000
2001
2002
2003
16. sz. ábra54
Összes hulladék mennyiségi alakulása (tonna) Összes újrahasznosított
20000
17966,0517116,55 18094,12 17522,62 14307,44 12824,65 12875,62 11099,45
17905,08
15000 10000
Összes nem újrahasznosított
9400,92
5000 0
1999
2000
2001
2002
2003
Az ábrákból látható, hogy az intézkedések hatására csökkenő tendenciát mutat a hulladékok alakulása, s ennél is fontosabb talán, hogy az újrahasznosítási arány évrőlévre jelentősen nő, mind a veszélyes, mind a termelési hulladékok esetében is.
53
Audi Hungária Kft. honlapján található adatok alapján: www.audi.hu
54
Audi Hungária Kft. honlapján található adatok alapján: www.audi.hu
65
5.2. A Toyota gyakorlata55 Elemeztem egy másik autógyár, a Toyota gyakorlatát is. Együttműködve különböző újrahasznosító és újrafeldolgozó társaságokkal, hatékony megoldásokat keresnek és fejlesztenek ki a hulladékká vált járművek kezelésére. Olyan könnyen újrahasznosítható anyagokat fejlesztenek ki, mellyel a későbbi hulladékkeletkezést akadályozzák meg. Ezen kívül szem előtt tartják a könnyű szétszerelés és bontás elősegítését. Kifejlesztették a nagy szilárdságú műgyantát, mely így garantálja, hogy az nem megy tönkre az újrahasznosítás során. Ezt a gyantát használják a gépkocsik műszerfalához és a szigetelőanyagokhoz is, s azáltal, hogy nem csavarozással, hanem hegesztéssel építik be, kiküszöbölik az újrahasznosítás során a szétszerelési munkafázist. Az így elkészült elemeket ellátják egy jelöléssel, s így könnyen azonosítható maga az elem, s annak anyaga. Célként tűzték ki, hogy a felhasznált ólom mennyisége minél kevesebb legyen. Sikerült kifejleszteniük egy olyan hőnek ellenálló anyagot, mellyel helyettesíteni tudták az ólmot olyan alkatrészekben, mint az akkumulátornál a csatlakozók, s egyéb vezetékeknél. Továbbá fejlesztés alatt áll az üzemanyagtartály, üvegfesték, galvanizált festék, s egyéb karosszéria- és motorelemek ólom-mentesítése. A termelés, gyártás fázisában kiemelt fontosságú a műgyanta és a gumi újrahasznosítási technológia valamint az újrahasznosított anyagok alkalmazása. A világon elsőként fejlesztette ki a Toyota a hulladékgumi-újrahasznosító technológiát. A tömítésre szolgáló gumiból vezetékek védőburkolatait készítik el, a műgyantát fröccsöntő berendezéssel készülő alkatrészek alapanyagaként használják. Követendő példa, hogy a Toyota a kereskedőit jutalmazza az újragyártott alkatrészek értékesítésekor. A piacra kerülő gépjárműveit bontási információkkal is ellátja, s ennek érdekében csatlakozott a Nemzetközi Bontási Információs Rendszerhez (IDIS), melynek sok más autógyár is tagja, s az elektronikusan elkészített bontási segédletet eljuttatják Európa bontóiba.
55
Toyota Hungary Kft. honlapja: www.toyota.hu
66
6. Külföldi példa Lássuk, hogyan valósul meg a roncsautó-kezelés külföldön. Németországban például a gépjárművek átlagéletkora 6,8 év, ami annak is köszönhető, hogy számos ország, köztük hazánk polgárai is, rengeteg használt autót vesznek meg tőlük, melyeket később az adott országban semmisítenek meg. Németországban, ha feltűnik bárhol egy gazdátlannak tűnő ócskavas, akkor az ottani közterület-fenntartók jól látható helyre egy piros pontot helyeznek el. Az áll rajta, hogy ha tíz napon belül nem jelentkezik valaki az autóért, akkor azt megsemmisítik. Ott ez ilyen egyszerűen megy. Hazánkban ez teljesen máshogy alakul. A ronccsá vált gépjárművek itt a közterületeket csúfítják, s a megszokott utcakép részévé válnak. A legtöbb országban még nincs a gépjárművek árába beépített termékdíj. Európában Hollandia számít kivételnek, ahol a kezdeti 110 eurós termékdíjat az autóknál 45-re mérsékelték mivel így is elegendő az ebből eredő bevétel. Az egyéb termékdíjas termékek, mint az akkumulátor, gumiabroncs az 1995-ös termékdíj-törvény hatályába tartoznak, amit már fentebb kielemeztem. Sok országban jelentős összeget kell kifizetni, ha le akarják adni a rendszámot, és ebből fedezik az elszállítás és megsemmisítés költségeit. Sok nyugati országokban a kocsi árába bele van építve a feldolgozás költsége. Nyugaton újabban minden autógyár olyan technológiákat igyekszik alkalmazni, hogy már eleve megkönnyítse az elhasználódott autók és alkatrészeik újrahasznosítását. De még ott sem sikerült ezt a gondot maradéktalanul megoldani. Mindez nálunk még súlyosabb problémát jelent, részben a nagyon régi konstrukciók miatt, részben azért, mert nincs meg az infrastruktúra a feldolgozáshoz. Mivel országszerte a bontásból kikerült lecsupaszított roncsokkal van a legnagyobb probléma, bontásra csak az kellene, hogy kapjon engedélyt, aki el tud számolni az egész autóval, szinte az utolsó csavarig. Ausztria és Németország azonban ezidáig nem alkotott törvényt a roncsautók begyűjtéséről. Amennyiben nem intézkednek ebben az ügyben, várható, hogy az Európai Bíróság felhatalmazza a bizottságot az országok megbüntetésére.
67
Belgiumban 2004-ben több mint 92 ezer hulladék gépjárművet kezeltek, s 81%-os hasznosítási arányt értek el. Köszönhető ez annak, hogy növekedett az engedéllyel rendelkező telepek száma, az engedély nélküli telepeket ellenőrizték, s ösztönző intézkedéseket tettek az újrahasználat elősegítése érdekében. 17. sz. ábra56
Roncsautókezelés Belgiumban 2004-ben
A begyűjtött autók anyagának 62%-a feldolgozásra került, 1%-a energetikai
lerakás, égetés 19%
hasznosításra, 18%át újrahasználták, anyagában történő hasznosítás (feldolgozás) 62%
újrahasználat 18% energetikai hasznosítás 1%
19% pedig lerakással illetve égetéssel ártalmatlanították. Ezt mutatja a grafikon.
7. A használt autógumik sorsa Felvetődik a kérdés, hogy mi történik az elhasznált gumiabroncsokkal, miben hasznosul újra, mi lesz sorsa. Ennek a kérdésnek a vizsgálatakor arra a következtetésre jutottam, hogy Magyarország ezen a területen is el van maradva a nyugati országoktól. A legegyszerűbb módja annak, hogy valaki megszabaduljon ettől a hulladéktól az, ha elégeti, vagy kidobja valamilyen erdő szélén, út mellett. Ezzel azonban sem a környezetnek, sem a tűzoltóknak nem tesznek jót, akik gyakran kapnak riasztást égő gumiabroncsok miatt. Magyarországon évente 35-40 ezer tonna gumiabroncs-hulladék keletkezik. Az eddig összegyűjt mennyiség a környezetvédelmi tárca szerint pedig közel 350 000 56
Hulladéksors című szakmai folyóirat 2005. 6. száma alapján
68
tonnára tehető. Évente azonban csak a keletkezett hulladék 20-40%-át hasznosítják újra. A feldolgozott autógumi körülbelül 4/5-ét cementgyári égetéssel, míg 1/5-ét gumiőrleményként illetve különböző használati tárgyakként hasznosítják. Arról nincs adat, hogy granulátumként vagy egész abroncsként mennyi kerül ki az országból. A hazai piacon az első koordináló társaság az Öko-Gum Kht. volt, aki az elhasznált gumiabroncsok gyűjtését és hasznosítását koordinálta. Partnere a hazai abroncsgyártók és importőrök 80%-a. Nemrégiben javaslatot tettek a hulladék gumik felhasználására, mely szerint azokat játszóterek gumiburkolatának kialakításakor, kerékpárutak építésekor hasznosíthatnák. Az ötlet 1,5-2 millió forintos befektetést igénylő bemutatását abból fedeznék, amit a gyártók és forgalmazók fizetnek nekik. Amint az a vizsgálatomból kiderült, ez a megoldás külföldön már régebb óta ismert. Az osztrák Gummi Verwertung GmbH. 2003 óta végez környezetbarát termelést az első osztrák újrahasznosító berendezéssel. A környezet védelme érdekében az újrahasznosítás zárt üzemben történik, nagy hangsúlyt fektetnek a levegő tisztaságának megóvására, a zajok csökkentésére, és sokoldalú biztonsági intézkedések betartására. A beérkező abroncsokat válogatják, s az előaprítás után különválasztják a gumitól az acél- és textildarabokat, melyekből azután egy nagy tisztaságú granulátumot készítenek. A granulátum egy részéből –100 Celsius fokon lisztet készítenek. 18. sz. ábra57
A különválasztott acélt az acéliparban,
Gumiabroncs összetétele
míg
a
használják. acél 30%
textil 5%
gumiliszt
textilt A
szigetelőanyagként gumigranulátum
felhasználása
és
változatos.
Műanyagszőnyeg, szigetelő lemezek, padlóbevonat (linóleum), játszótereken gumi 65%
57
esésvédelemre, futópályák borítására.
Hulladéksors című szakmai folyóirat 2005/5. száma alapján.
69
sportpályákon
A gumiabroncsok felhasználása, s hulladékká válása évről-évre nő. Európában a használt abroncsok 18%-a került 2003-ban lerakásra; 12%-át használt abroncsként adták el vagy exportálták; 12%-át újrafutózták; 28%-át hasznosították anyagában, és 30%-át elégették erőműben vagy cementgyárban.58
8. Problémák59 Bár megszületett a rendelet, amely a jármű forgalomból való végleges kivonását szabályozza, mivel azonban megengedi a bontási igazolás nélküli végleges kivonást, így csak a nagyon környezettudatos emberek viszik autójukat regisztrált bontóba és vonják ki azt a forgalomból bontási igazolás benyújtásával. Az okmányirodákban a jármű végleges kivonásakor nem kérik a tulajdonostól a bontási igazolást, elégendő, ha nyilatkozik arról, hogy környezetvédelmi szempontból megfelelő módon fogja tárolni a véglegesen kivont járművet. Ennek ellenőrzése viszont gyakorlatilag lehetetlen. Annak ellenére, hogy a hulladékgazdálkodási törvény rögzíti, hogy a gyártók és forgalmazók kötelezettségeik ellátása, átvállalása érdekében önálló szervezetet hozhatnak létre, mely a gyűjtést, hasznosítást, ártalmatlanítást szervezi és koordinálja, a gyártók nem kívánják ezt megtenni és nem vesznek részt a hulladékkezelés hálózatának szervezésében és költségeinek viselésében. Országszerte sok bontó működik illegálisan, ahonnan ellenőrizetlenül kerülnek ki az alkatrészek és a hulladék, köztük veszélyes hulladékok. Míg a regisztrált bontók nem tudják kihasználni a kapacitásukat. Egy jellemző adat: 1000 autó bontására engedéllyel rendelkező, regisztrált bontóba 2005 során 38 autót vittek be bontásra. Természetesen az illegális bontók tudnak fizetni a leadott roncsért pár 10 000 forintot, hiszen azt szétszerelve több 10 000 forintnyi alkatrészt tudnak belőle árulni. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy az első negyedévben a számítások szerint mintegy 30 ezer gépjármű került leselejtezésre, ebből azonban ezernél is kevesebb jelent meg a 58
Hulladéksors című szakmai folyóirat 2005/5. száma
59
A bekezdés elkészítéséhez a www.e-misszio.hu/suvolto oldalon található információkat használtam.
70
regisztrált bontókban. Kiszámolható tehát, hogy közel 30 ezer tonna veszélyes hulladéknak minősülő roncs került ismeretlen helyre, veszélyeztetve ezzel a környezetet.60 Az emberekben az a hiedelem él, hogy 25-30 000 forintot kaphatnak roncsautójukért a bontóba való leadáskor, ez azonban általában illegális bontók esetén valósul meg. Az összeg ilyenkor az átvevő és a tulajdonos megegyezésétől függ, s az autó állapotának függvénye. A legális bontóknál pedig gyakran a tulajdonosnak még fizetnie is kell.
60
Hulladéksors című szakmai folyóirat 2005/6. száma alapján.
71
Összefoglalás
Áttekintve a fenti elemzéseket, megállapítható, hogy bár számos rendelet született az Európai Unióban a hulladékgazdálkodás szabályozására, nem minden tagállamnak sikerült a mai napig ezeket teljesíteni. Fontos tehát, hogy a jogszabály megalkotása után sor kerüljön annak a nemzeti szabályozásokba történő átvételére, s legyen megfelelő intézkedés ezen szabályok betartására. Személyes tapasztalatom, s véleményem, hogy a hulladékok szelektív gyűjtésével nagymértékben elő lehet segíteni az újrahasznosítást. De sajnálatos módon, erre még nagyon kevés háztartásban van lehetőség. Külföldön például jól bevált gyakorlat, hogy a háztartásoknál már szelektíven gyűjtik a papírt, a zöld hulladékot, a műanyagot, ezáltal nincs szükség csak utóválogatásra, s a lakosság is szívesebben gyűjti otthon szelektíven ezeket a hulladékfajtákat. Úgy gondolom, sok ember- köztük és is- nem szívesen dobja ki az olyan csomagolásokat, melyek újrahasznosíthatóak lennének, de sajnos sok helyen nincs más lehetőség, amíg nem építik ki a szelektív hulladékgyűjtő hálózatot. A világon évente keletkező 20-50 millió tonnányi e-hulladéknak, s az Európai Unióban évente keletkező 9 millió tonnányi csak igen kis töredéke kerül hasznosításra, de remélhetőleg az Európai Unió hatására a környezettudatosság az emberek szélesebb körében elterjed, s a fenntartható fejlődést szem előtt tartva egyre többen járulnak hozzá a környezetünk megóvásához. Úgy gondolom, a problémák megoldásában nagy szerepe van a lakosságnak. Ha sikerül az emberekben tudatosítani, hogy a hulladékok megelőzésével azt a környezetet védjük, amelyben mi is élünk, talán javulhat a helyzet. Ehhez szükségesnek tartom a fogyasztók megfelelő információkkal történő ellátását. A téma legaktuálisabb híre, hogy november 21-étől a gyártókkal szerződött kereskedelmi egységek kötelesek visszavenni a vásárló által leadott használt szárazelemet és kis kapacitású akkumulátort, amelynek további sorsáról viszont a gyártó vagy forgalmazó gondoskodik. A napokban átadták az első lakossági szárazelem gyűjtőpontot Budapesten. Két éven belül mintegy 20 ezer ilyen gyűjtőpont kialakítására
72
kerül sor. Előrelépést tapasztaltam az utóbbi napokban más terülten is, mégpedig, hogy a szintén veszélyes hulladéknak minősülő gyógyszereket is vissza kell már venniük a gyógyszertáraknak. Arra a következtetésre jutottam, hogy az inverz logisztika a hagyományos logisztikával szemben számos kiegészítő feladatot ró a szolgáltatókra, s erre a hazai gyártóknak még fel kell készülniük. Az Európai Unió szabályainak megtörtént az átültetése a hazai joganyagba, azonban vannak hiányosságok, különösen, ha a külföldi gyakorlatot összehasonlítjuk a hazaival Úgy gondolom, a megvalósításában nagy szerepe van az államnak, a fogyasztóknak, s egyéb hazai szervezeteknek. Szükségesnek tartom olyan tájékoztató, informáló eszközök alkalmazását, mellyel a lakosság környezettudatos gondolkodását formálni lehet, s a környezetvédelemre történő nevelést már a gyerekeknél el kell kezdeni, s így talán pár év múlva külföldi mintára itthon is hasonló eredményeket érhetünk el az újrahasznosítás terén.
73
Ábrák és táblázatok jegyzéke
1. sz. ábra: Ellátási és visszaforgatási logisztika Forrás: 2003-as Logisztikai Évkönyv 134. oldala 2. sz. ábra: A hulladékgazdálkodási hierarchia Forrás: www.e-misszio.hu/ispa/oht.doc 3. sz. ábra: A háztartási nagygépek begyűjtési arányának alakulása 2005 és 2008 között Forrás: www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/jogszabalyok/kormanyrendeletek.html adatai alapján 4. sz. ábra: Visszagyűjtendő HEEB mennyiség Forrás: Kelemen József (KhVM) előadásának adatai alapján 5. sz. ábra: A háztartási nagygépek hasznosítási arányának alakulása 2005 és 2008 között Forrás: www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/jogszabalyok/kormanyrendeletek.html adatai alapján 6. sz. ábra: A szelektív gyűjtést igénylő elektromos berendezés jelölése Forrás: www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/jogszabalyok/kormanyrendeletek.html 7. sz. ábra: A gépjárműállomány magyarországi helyzete 8. sz. ábra: Gépjárművek anyagösszetétele 9. sz. ábra: Jelenlegi hasznosítási arány Forrás: Car-Rec Kht.-től kapott adatok és információk alapján 10. sz. ábra: A személyautók körforgása Forrás: www.stiftung-autorecycling.ch/pdf/im_dienste_der_umwelt.pdf
74
11. sz. ábra: A technológia anyagmérlege Forrás: Dr. Vitányi Márton információi alapján. 12. sz. ábra: Kommunális hulladék mennyiségi alakulása 13. sz. ábra: Termelési hulladék mennyiségi alakulása 14. sz. ábra: Veszélyes hulladék mennyiségi alakulása 15. sz. ábra: Egy motorra eső veszélyes hulladék mennyiségi alakulása 16. sz. ábra: Összes hulladék mennyiségi alakulása Forrás: Audi Hungária Kft. honlapján található adatok alapján: www.audi.hu 17. sz. ábra: Roncsautókezelés Belgiumban 2004-ben Forrás: Hulladéksors című szakmai folyóirat 2005. 6. számának 23. oldala alapján 18. sz. ábra: Gumiabroncs összetétele Forrás: Hulladéksors című szakmai folyóirat 2005/5. száma alapján. 1. sz. táblázat: A képződő hulladék mennyisége Forrás:http://www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/hulladekgazdalkodas/hulladekgazdal kodasi_tervek_oht.html 2. sz. táblázat: A képződő hulladék kezelése 2000. év Forrás:http://www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/hulladekgazdalkodas/hulladekgazdal kodasi_tervek_oht.html 3. sz. táblázat: A begyűjtési arány mértéke Forrás: www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/jogszabalyok/kormanyrendeletek.html Letöltés ideje: 2005.09.12 4. sz. táblázat: A hasznosítási és újrafeldolgozási arány mértéke Forrás: www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/jogszabalyok/kormanyrendeletek.html 5.sz. táblázat: Az Enviroinvest-Waste Kft. e-hulladék átvételének díjai Forrás: www.elektronikaihulladek.hu
75
6. sz. táblázat: Németországban évente keletkező hulladékok Forrás: Elektronikschrottrecycling – Fakten, Zahlen und Verfahren, 1998 (Elektronikai hulladékok újrahasznosítása- tények, számok és módszerek-saját fordítás) www.gruener-punkt.de 7. sz. táblázat: A begyűjtött és feldolgozott elektromos és elektronikai berendezések mennyiségének alakulása Németországban (2001-ben) Forrás: Kosten der EU-weit vorgesehenen Regelung zur Behandlung von Elektro- und Elektronikschrott; 2001 (Az elektromos és elektronikai hulladékok kezelésére hozott eus szabályozás költségei- saját fordítás) Forrás: www.bmu.de 8. sz. táblázat: E-hulladékok feldolgozási költsége Forrás: Benkő Lajos adatai alapján 9. sz. táblázat: Alsó- Ausztria HEEB begyűjtésének adatai 2004-ben Forrás: Niederösterreichischer Abfallwirtschaftsverein (Alsó-ausztriai Hulladékgazdálkodási Egyesület) honlapja www.noe-awv.at
76
Irodalomjegyzék
264/2004. (IX.23) Korm. rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről Letöltés ideje: 2005.09.12 18:50 www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/jogszabalyok/kormanyrendeletek.htm 267/2004.
(IX.23.) Korm. rendelet a hulladékká vált gépjárművekről Forrás:
www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/jogszabalyok/kormanyrendeletek. Letöltés ideje: 2005.09.13 18:31 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról Letöltés ideje: 2005.09.12 18:30 Forrás: www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/jogszabalyok/kormanyrendeletek 26/2004. (XII.22.) KvVM rendelet a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet módosításáról Forrás: www.okomat.hu Letöltés ideje: 2005.10.08 14:24 Audi Hungária Kft. honlapja: www.audi.hu Letöltés ideje: 2005.10.02 20:50 Az Európai Parlament és a Tanács 2002/95/EK irányelve Forrás: www.inverzlogisztika.hu Letöltés ideje: 2005.09.11 20:23 Az Európai Parlament és Tanács 2002/96/EK irányelve Forrás: www.inverzlogisztika.hu Letöltés ideje: 2005.09.11 20:24 Az Európai Parlament és a Tanács 2000. szeptember 18-i 2000/53/EK irányelve a roncs járművekről Forrás: www.car-rec.hu Letöltés ideje: 2005.09.13 18:46 Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Újrahasznosítási és Logisztikai Osztály honlapja: www.bzlogi.hu Letöltés ideje: 2005.10.15 13:34
77
Bundesamt für Umwelt, Wald und Landschaft (Környezet-, erdő- és tájvédelmi hivatal Svájcban) www.umwelt-schweiz.ch Letöltés ideje: 2005.10.13 17:35 Car-Rec Kht, honlapja: www.car-rec.hu Letöltés ideje: 2005.10.13 19:10 Elektro-Coord Magyarország Kht. honlapja: www.elektro-coord.hu Letöltés ideje: 2005.09.20 20:10 Elektronikschrottrecycling – Fakten, Zahlen und Verfahren, 1998 (Elektronikai hulladékok újrahasznosítása- tények, számok és módszerek-saját fordítás) www.gruener-punkt.de Letöltés ideje: 2005.11.20 15:55 Elektro-Waste Kht. honlapja: www.elektrowaste.hu Letöltés ideje: 2005.10.02 21:05 E-misszió
Természet-
és
Környezetvédelmi
Egyesület
honlapja
www.e-
misszio.hu/suvolto Letöltés ideje: 2005.11.15 19:32 Enviroinvest-Waste Kht. honlapja: www.elektronikaihulladek.hu Letöltés ideje: 2005.10.10 15:10 Fenntartható Fejlődés Bizottság honlapja: www.ff3.hu Letöltés ideje: 2005.09.10 18:25 Fővárosi Közterület-fenntartó RT. honlapja: www.fkf.hu Letöltés ideje: 2005.11.03 11:10 Halászné Sipos Erzsébet- Logisztika-szolgáltatások, versenyképesség 88.old Hulladéksors című szakmai folyóirat 2005/5. száma Hulladéksors című szakmai folyóirat 2005/6. száma Hulladék-suli Oktatócsomag internetes honlapja: www.hulladek-suli.hu Letöltés ideje: 2005.09.15 20:15
78
Inter-Metál Recycling Kft. honlapjai: www.inter-metal.hu és www.elektrohulladek.hu Letöltés ideje: 2005.11.03 10:15 Inverz-logisztikusok honlapja: www.inverzlogisztika.hu Letöltés ideje: 2005.09.10 14:10 Kosten der EU-weit vorgesehenen Regelung zur Behandlung von Elektro- und Elektronikschrott; 2001 (Az elektromos és elektronikai hulladékok kezelésére hozott eus szabályozás költségei- saját fordítás) Forrás: www.bmu.de Letöltés ideje: 2005.11.15 15:55 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Hulladékgazdálkodási és Környezettechnológiai Főosztály honlapon megjelent Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2003-2008 Forrás: http://www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/hulladekgazdalkodas/hulladekgazdalkodasi _tervek_oht.html Letöltés ideje: 2005.09.12 18:35
Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar környezeti szakértők képzése, 2004 www.rec.hu Letöltés ideje: 2005.10.13 11:15
Magyar Suzuki Rt. honlapja: www.suzuki.hu Letöltés ideje: 2005.10.23 19:45 Niederösterreichischer Abfallwirtschaftsverein (Alsó-ausztriai Hulladékgazdálkodási Egyesület) honlapja: www.noe-awv.at Letöltés ideje: 2005.10.28 12:10 Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2003-2008 www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/hulladekgazdalkodas/hulladekgazdalkodasi_terve k_oht.html Letöltés ideje: 2005.09.17 17:35 Ökomat Kht. honlapja: www.okomat.hu Letöltés ideje: 2005.10.03 17:32 Stiftung Auto Recycling Schweiz (SARS) honlapja: www.stiftungautorecycling.ch/pdf/im_dienste_der_umwelt.pdf Letöltés ideje: 2005.11.15 18:30
79
Toyota Motor Hungary Kft. honlapja: www.toyota.hu Letöltés ideje: 2005.10.25 16:20 Umwelt Magazin 2005/7 ElektroG kompakt: Ziele- Pflichten- Termine Volvo Hungária honlapja: www.volvo.hu Letöltés ideje: 2005.10.23 19:40 Tihanyi Ervin, az Inter-Metál Recycling Kft. e-hulladékágának vezetőjével készített interjú alapján készült a 4. fejezet. Interjú időpontja: 2005.11.16 Dr. Vitányi Mártonnal, az ERECO Rt. környezetvédelmi vezetőjével készített Interjú időpontja: 2005.11.28 További segítséget kaptam a Déri Andrástól, a Logisztika Rendszertechnika Kft. vezetőjétől; a Car-Rec Kht. környezetvédelmi megbízottjától, Szép Krisztinától; Benkő Lajos logisztikustól; és természetesen konzulensemtől, Sebestyén Lászlótól, aki a Logisztikai Fejlesztési Központ ügyvezető igazgatója. Felhasznált cikkek: Az elektronikai hulladék sorsa Forrás: www.nol.hu Letöltés ideje: 2005.10.17 16:21 EU-ellenlépések az újrahasznosítást elhanyagolóknak Forrás: www.sg.hu/cikkek/38071 Letöltés ideje: 2005.10.24 14:11 A koordináló szerepre készülő szervezetek problémái; 81%-os hasznosítási arány Belgiumban Forrás: Hulladéksors 2005/6. száma Gumiabroncshulladék-gazdálkodás Európában és Magyarországon Forrás: Hulladéksors 2005/5. száma
80
Melléklet
Milyen veszélyes anyagokat tartalmazhat az e-hulladék?61 Az alábbi felsorolásból kiderül, hogy milyen veszélyes anyagokat tartalmaznak az elektromos és elektronikai berendezések, milyen egészségkárosító hatásuk lehet. Ólom: vesekárosító, fiatal korban a szellemi fejlődést hátráltatja Báriumvegyületek: Nagyon mérgező anyagok. Legtöbbjük vízben, savanyú vízben vagy savban (így gyomorsavban is) oldódik, a szervezetbe jutva hamar felszívódik s jellegzetes izomsejtméregként hat. Tünetei a rossz közérzet, hányás és hasfájás mellett a fokozódó izomgyengeség és izombénulás (baritózis). Berillium: pora rákkeltő, izomsorvadást okozhat, szív és májkárosító. Higany: Rendkívül kis töménységben is gátolja a fitoplanktonban végbemenő fotoszintézist. A természetes táplálékláncon keresztül az élelmiszerekbe és az emberi szervezetbe is eljuthat (Minamatabetegség). A higany és gőze, valamint vegyületei mind heveny, mind idült mérgezést is okozhatnak. Az előbbi tünetei a fémes szájíz, a nyelőcső-, gyomor- és bélfájdalom, a hasmenés és az ájulás, az utóbbi esetben szájnyálkahártya-gyulladás, ingerlékenység, fáradékonyság, foghullás, kézremegés, ideggyulladás, emlékezetkihagyás lép fel. Kadmium: pora, gőze rákot okoz és okozója volt a japáni itai-itai-betegségnek, amely csontelváltozásokat idézett elő és többnyire halálos kimenetelű volt. Belégzése heveny mérgezésnél köhögést, szomjúságot. majd tüdőödémát vált ki, idült mérgezés esetén, hasonlók mellett egyéb súlyos tünetek lépnek fel.
61
Inter-Metál Recycling Kft. honlapja: www.elektrohulladek.hu
81
PBDE: műanyagok gyulladáskésleltetésére alkalmazott vegyület: zsírszövethez kötődik, nehezen bomlik. Svéd tudósok kimutatása szerint 1972 óta 40-szeresére emelkedett koncentrációja az anyatejben. Dioxin: (TCDD) Rendkívül erős méreg, tetraklór-származéka a dibenzo-dioxinnak. Emellett mutagén, teratogén és rákkeltő hatású anyag. A vietnami háborúban lombtalanításra használt Agent Orange nehezen bomló szennyezőanyagaként súlyos egészségi károsodásokat okozott. A háztartási hulladékban mindig akadnak klórtartalmú szénvegyületek, például PVC. Ezekből a szokásos 700-800 Celsius fokon való égetés közben dioxin is keletkezik. (Ezért kell a veszélyes vegyi hulladékokat 1200 Celsiusfok felett elégetni.) Miért veszélyes a dioxin? Nem csak és nem elsősorban, azért, mert erős méreg. Sokkal inkább azért, mert természetidegen, a természetben gyakorlatilag lebonthatatlan, továbbá olyan sok állati és emberi működésre hat, hogy következményei szinte kiismerhetetlenek. A dioxin által mérgezettek kezelésére semmiféle megelőző vagy gyógyító eljárásunk nincs. Mikor válnak veszélyessé az elektronikai berendezésekben található veszélyes anyagok? Rendeltetésszerű használat mellett ezek az eszközök nem jelentenek veszélyt a környezetre. Működésképtelenségük esetén azonban haszontalan hulladékká válnak, s ha a kommunális hulladék közé keverednek, égetés vagy csapadékvíz hatására a bennük található, addig kötött állapotban lévő veszélyes anyagok a környezetbe jutnak.
82
