BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Logisztika szakirány

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Logisztika szakirány

AZ „IDŐÉRZÉKENY” LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS A CEP PIAC VIDÉKI TÉRHÓDÍTÁSÁNAK ELEMZÉSE VAS MEGYE PÉLDÁJÁN KERESZTÜL

Készítette: Molnár Martina

Budapest, 2007.

Tartalomjegyzék 1. Ábrák jegyzéke.......................................................................................... 4 2. Táblázatok jegyzéke.................................................................................. 4 3. Előszó ........................................................................................................ 5 4. Bevezetés ................................................................................................... 6 4.1. A téma aktualitása.................................................................................................. 6 4.2. A CEP piac meghatározása.................................................................................... 7 4.3. Az alapvető hipotézisek, valamint a kutatás céljainak megfogalmazása............... 8 4.4. A logisztikai piac változása ................................................................................. 10 4.5. A logisztikai változásokat okozó legfőbb tényező: az időtényező ...................... 11 4.6. A CEP piac kínálati oldalának alakulása ............................................................. 12 4.7. A CEP piac keresleti oldalának alakulása............................................................ 12

5. A futárszolgálatok kereskedelmi láncban betöltött szerepének vizsgálata a Vas megyei cégek körében végzett kutatásom alapján ......... 13 5.1. A futárpiac általános jellemzői ............................................................................ 13 5.2. A futárszolgálatok kereskedelmi láncban betöltött szerepének elemzésekor használt módszer bemutatása...................................................................................... 15 5.3. A kiskereskedők körében végzett kutatás során kapott információk, s az abból készített statisztikai tábla elemzése............................................................................. 19 5.4. A gyártó és termelő nagyvállalatok körében végzett kutatásom során szerzett információk, valamint az abból készített statisztikai tábla elemzése.......................... 31 5.5. Összegzés............................................................................................................. 41

6. A vidéki cégek futárszolgáltatásokkal szembeni minőségi elvárásainak, igényeinek felmérése .................................................................................. 44 6.1. A szolgáltatási minőség elemzésének módszere ................................................. 44 6.1.1. Szolgáltatásjellemzők ................................................................................... 45 6.1.2. Küldeményjellemzők .................................................................................... 47 6.1.3. Ügyfélkapcsolatok ........................................................................................ 49 6.1.4. Megítélés....................................................................................................... 49

7. Egy Vas megyei futárszolgálat, a COMET futár bemutatása .............. 53 7.1. A cég rövid bemutatása........................................................................................ 54 7.2. A vizsgálódás módszertana.................................................................................. 54 7.3. A mélyinterjú során szerzett ismeretek összefoglalása a fent említett hat fő pont alapján......................................................................................................................... 55 7.3.1. Átfutás........................................................................................................... 55 7.3.2. Felvételi és kézbesítési procedúra................................................................. 56 7.3.3. Fizetési lehetőségek ...................................................................................... 57 7.3.4. Többletszolgáltatások ................................................................................... 60 7.3.5. Ügyfélkapcsolatok ........................................................................................ 62 7.3.6. Megítélés....................................................................................................... 63

8. Összegzés................................................................................................. 65 9. Mellékletek.............................................................................................. 69 10. Irodalomjegyzék ................................................................................... 89

3

1. Ábrák jegyzéke 1. ábra: A CEP piac felosztása infrastrukturális igény alapján...................................................... 8 2. ábra: Futárszolgálatok igénybevétele....................................................................................... 19 3. ábra: A mindennapos igénybevétel megoszlása ...................................................................... 22 4. ábra: Futárszolgálatok igénybevétele....................................................................................... 23 5. ábra: A futárszolgálatok ismertségének megoszlása az egyes árbevételi csoportokon belül .. 24 6. ábra: Megbízói oldalról történő igénybevétel megoszlása ...................................................... 26 7. ábra: A legfontosabb szempontok megoszlása az egyes árbevételi csoportokon belül........... 30 8. ábra: Futárszolgálatok igénybevétele....................................................................................... 32 9. ábra: Futár-igénybevétel .......................................................................................................... 34 10. ábra: A futárszolgálatok ismertségének megoszlása az egyes árbevételi csoportokon belül .. 35 11. ábra: A kézbesítési idő megoszlása a teljes sokaságot vizsgálva ............................................ 36 12. ábra: A futárszolgálattal történő szállítások megoszlása a teljes sokaságot vizsgálva ............ 37 13. ábra: A legfontosabb szempontok megoszlása ........................................................................ 41

2. Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: A felvételi és kézbesítési procedúrát meghatározó szempontok fontossági sorrendje ... 46 2. táblázat: Többletszolgáltatások ..................................................................................................... 48 3. táblázat: Reklámforrások............................................................................................................... 50 4. táblázat: A futárszolgálatok közti választást meghatározó szempontok rangsorolása .................. 51 5. táblázat: A COMET futárszolgálat fuvardíjtáblázata.................................................................... 58

4

3. Előszó

Mielőtt diplomadolgozatom témájának bevezetésébe, majd érdemi tárgyalásába kezdenék feltétlenül szükségesnek tartom, hogy köszönetet mondjak mindazoknak, akik lehetővé tették számomra, hogy megszerezzem azt az információs- és tudásanyagot, melynek alapján feladatomat elvégezhettem. Elsősorban szeretnék köszönetet mondani belső konzulensemnek, Áts Júlia főiskolai docensnek, amiért folyamatos irányadásával és hasznos tanácsaival segítette szakdolgozatom elkészítését. Hálával tartozom továbbá a Logisztika Rendszertechnika Kft. munkatársainak, akik hasznossá és termékennyé tették számomra a velük töltött szakmai gyakorlatomat. Külön köszönet illeti külső konzulensemet, Déri András ügyvezető igazgatót, valamint Koncz Krisztián vezető elemzőt, amiért odaadó segítségükkel biztosították számomra a diplomamunkámhoz szükséges gyakorlati rálátást. A témakörben való lexikális elmélyülésem nem lett volna kivitelezhető Süle Edit, egyetemi tanársegéd (Széchenyi István Egyetem, Győr) és Bárányi Ildikó, az MLBKT CEP Klub vezetőjének közreműködése nélkül, akik önzetlen segítőkészségükkel biztosították számomra a dolgozat elkészítéséhez szükséges irodalmi és forrásanyagot.

5

4. Bevezetés

4.1. A téma aktualitása A XXI. századdal mélyreható változások vették kezdetüket a közép-kelet európai régióban. Az európai átrendeződés, az Európai Unió kibővülése elsősorban a politika, a gazdaság és a társadalom területén éreztette hatását, mely hatások következtében maga a logisztikai piac is nagymértékben átformálódott, s az egyes területek átstrukturálódása napjainkban is zajlik. A logisztikai területek átalakulása, fejlődése főként az új minőségi és mennyiségi igények megjelenésére vezethető vissza. Ugyancsak újítás figyelhető meg a logisztika szemléletmódjában, előtérbe kerülnek a komplex, többféle megoldást kínáló, így egyszerre több igényt is kielégítő szolgáltatások.1 Korunk talán egyik legjellemzőbb és legnagyobb hatással járó folyamata az élettempó felgyorsulása, mely nemcsak az életforma, de a szolgáltatások területén is hatalmas újításokat von maga után. Felgyorsult világunkban egyre nagyobb szerephez jut az időtényező, és egyre tágabb területeken, egyre gyakrabban kerül használatba az expressz kifejezés. A gyorsaság jelentőségének növekedését jól szemléltetik az expressz fogalom gyakorlatban használatos szinonimái is, mint például a gyors, sürgős, halaszthatatlan, elsőbbségi valamint a soron kívüli szavak.2 A gyorsasági kritériumok nemcsak a szállítmányozás esetében, de mindennapi életünk során is az alapvető fogyasztói igények közé tartoznak, gondoljunk csak az expressz vonatokra, a fotókidolgozásra, a gyorsbüfékre esetleg a ruhatisztításra. Az expressz napjainkra életformává vált, a sikeres ember életformájává, amelynél a kitűzött célok elérésében az idő, a profit és a fejlődés a legfontosabb tényezők.3 Ezt bizonyítja az is, hogy a gyors, pontos és időben tervezhető fuvarozási szolgáltatások iránti megnövekedett igény életre hívta a CEP piacot, mely az egyik legdinamikusabban fejlődő áruszállítási szegmens.

Süle Edit: A CEP szolgáltatások szerepe és jelentősége, előadásanyag, www.sze.hu/etk/_konferencia/publikacio/Net/eloadas_sule_edit.doc; 2007. 08. 16. , 14: 22 2 Ó. Nagy Gábor; Ruzsiczky Éva: Magyar szinonimaszótár, 5. kiadás, Akadémiai kiadó, Budapest 1991., 117. oldal 3 A logisztika jelentősége a magyar gazdaság számára, előadásanyag, az MLBKT XIII. éves kongresszusa-2005. november 16-18. , Siófok 1

6

A téma aktualitása és várhatóan növekvő jelentősége miatt szeretnék kiemelten foglalkozni a CEP piaccal, annak szegmentálódásával, azon belül is a futárszolgálatok jelentőségével,

fejlődésével,

mely

témával

már

előadáson

is

találkoztam.

Diplomamunkámmal a fent említett változásoknak köszönhetően az időtényező logisztika területén betöltött jelentőségét és a gyorsaság szerepének folyamatos növekedését kívánom vizsgálni mind igénybevevői, illetve szolgáltatói oldalról. 4.2. A CEP piac meghatározása4 „CEP-nek az áruszállítási piac időgarantált szolgáltatási szegmensét nevezzük, ahol a szolgáltató a küldemény feladója felé arra vállal kötelezettséget, hogy a küldeményt meghatározott időtartamon belül, vagy meghatározott időpontban kézbesíti. A CEP kifejezés a németországi MRU-tól (Manner-Romberg Unternehmensberatung GmbH) származik, a Courier, Express, Parcel (futár, expressz, kiscsomag) elnevezések kezdőbetűi alapján.” A futárszolgáltatásba azon határidős szolgáltatások tartoznak, melyek (motorral, kerékpárral, gyalog, gépkocsival) „azonnali” szállítást és kézbesítést vállalnak jellemzően, de nem kizárólagosan egy településen belül. A futár a küldeményt személyes ellenőrzése alatt tartja a szállítás teljes időszaka alatt, tehát nem történik átrakodás, feldolgozás, ugyanaz a személy adja át a címzettnek, aki korábban azt a feladótól átvette. Az expressz szolgáltatás mindazokat a határidős szolgáltatásokat jelenti, melyek esetében a küldeményeket nem közvetlenül, nem kizárólagosan és nem kísérettel juttatják el az adott címzetthez, hanem egy központi átrakóhelyen dolgozzák fel hasonlóan

a

gyűjtőszállítmányozás

gyakorlatához.

A

hagyományos

gyűjtőszállítmányozástól így tehát a gyorsaság, a garantált kézbesítési idő és a háztólházig szolgáltatás különbözteti meg. A csomagszállítási (Parcel) szolgáltatások keretében a kisméretű és általában maximum 50 kg súlyú, kézzel mozgatható és rakodható darabáru megbízásokat teljesítik. 4

Süle Edit: A CEP szolgáltatások szerepe és jelentősége, előadásanyag, www.sze.hu/etk/_konferencia/publikacio/Net/eloadas_sule_edit.doc; 2. oldal, 2007. 08. 16. , 14: 22

7

A CEP piac felosztása infrastrukturális igény alapján

1. ábra, Forrás: saját

Magát a CEP piacot az infrastrukturális igény alapján három részre oszthatjuk. Ha a CEP piacot egy piramisként képzeljük el, ahol az infrastrukturális igény alulról felfelé növekszik, akkor e piramis legalsó szintjén helyezkedik el a legcsekélyebb infrastrukturális igénnyel rendelkező futárszolgálat, azt követi a kisméretű csomagok, küldemények szállítását felölelő parcel, majd a piramis legtetején található a legnagyobb infrastrukturális igénnyel rendelkező expressz.5 4.3. Az alapvető hipotézisek, valamint a kutatás céljainak megfogalmazása A CEP piac, de főleg a futárpiac köztudottan a fővárosban koncentrálódik, hiszen a futárcégek mintegy 90 %- a Budapesten működik. Ugyanakkor jelzésértékű, hogy az eddig leginkább budapesti műfajnak tekintett futárpiacon az utóbbi pár évben több vidéki városban is létrejöttek futárcégek. Ezen városok közé tartozik például Szeged, Pécs, Eger, Debrecen, Szombathely valamint Győr is.6 Több szempontból is érdekes jelenségnek mondható a futárszolgálatok vidéki térhódítása. Vajon miért terjeszkednek az elsősorban fővárosban nyereségesen működő cégek vidékre? A Budapesthez mérten jócskán kisebb városokban, sokkal kisebb távolsági adottságok mellett is van kereslet az e fajta szolgáltatásra? A fővárositól lényegesen eltérő időérzettel rendelkező vidéki cégek, vállalatok körében vajon rendszeresen felmerül az igény termékeik, áruik városon belüli, esetleg kisebb vidéki települések közötti azonnali 5

Déri András ügyvezetővel (Logisztika Rendszertechnika Kft.) folytatott személyes konzultációm alapján Koncz Krisztián vezető elemzővel (Logisztika Rendszertechnika Kft.) folytatott személyes konzultációm alapján. 6

8

elszállítására, vagy megelégednek a budapesti központú, piacvezető CEP cégek vidéki alvállalkozói által nyújtott expressz szolgáltatásokkal? Főként e kérdések vezéreltek diplomadolgozatom témaválasztásakor, melyekre a vidéki, főként Vas megyei termelő és gyártó nagyvállalatok körében végzett igényfelmérésem során próbáltam választ kapni. Ha a főváros és vidék alapvető különbségeiből indulunk ki, ugyancsak érdekes eredményeket kaphatunk a futárszolgálatok igénybevevői oldalának vizsgálatakor. A teljes futárpiac 80-85 %- át a Budapesten belüli szállítások adják, de mi a helyzet a fővároson kívül? A vidéki cégek esetében is mindennapos a futárszolgálattal való szállíttatás, vagy csupán véletlenszerűen, esetenként veszik igénybe az e fajta szolgáltatást? Általában terméket, termékmintát küldenek futárral, vagy e vállalatok körében is bevált szokás a dokumentumok, szerződések futárszolgálattal való továbbítása? Egyáltalán a vidéki cégeket mi motiválja leginkább, amikor egy adott futárszolgálat mellett döntenek? A legmeghatározóbb szempont itt is a gyorsaság, esetleg a szolgáltatási választék szélessége, vagy a kedvező ár? Ezen gondolatok vezéreltek kutatásom alapjául szolgáló kérdőívem elkészítésekor is, mely jó módszernek bizonyult a futárpiac keresleti oldalának felmérésére. Lehetőségeimhez mérten próbáltam az ellátási lánc minden egyes szereplőjét, a gyáraktól a nagykereskedőkön keresztül a kiskereskedőkig megkeresni, hogy minél összetettebb, pontosabb képet kaphassak a futárszolgálatok igénybevételéről a vidéki cégek esetében. A Budapest és vidék közötti alapvető eltérések miatt ugyancsak elengedhetetlen annak vizsgálata, hogy vajon hogyan is működik vidéken egy futárszolgálat. Alapvető különbségek lehetnek a futárcég által nyújtott szolgáltatásokban, gondolok itt magára az egész átfutásra, a felvételi és kézbesítési procedúrára, a fizetési lehetőségekre, esetleg a cég által kínált többletszolgáltatásokra. Ezen szempontok figyelembevételével kerestem meg az egyik Vas megye székhelyén, Szombathelyen tevékenykedő futárszolgálatot, s a cég vezetőjével készített mélyinterjúm során próbáltam egy egységes, pontos képet kialakítani a vidéki futárcégek által kínált szolgáltatásokról. Diplomadolgozatom elkészítése során ezen vizsgálatok, kutatások elvégzésével és a rendelkezésemre álló információk birtokában megpróbáltam a lehető legpontosabb, legvilágosabb képet kialakítani az általam csak csekély mértékben ismert Vas megyei futárpiacról, valamint a vidéki futárszolgálatok helyzetéről és tevékenységéről.

9

4.4. A logisztikai piac változása A globális és európai szinten végbemenő változások szintén folyamatos kihívások elé állítják a magyar gazdaságot és annak piaci szereplőit. A világ más részein megjelent logisztikát érintő újítások begyűrűzése hazánkba törvényszerű és elkerülhetetlen. Az ilyen folyamatok korai felismerése létfontosságú lehet bárki számára, aki az adott piacon kíván versenyképes tevékenységet folytatni. A pillanatnyi állapot szakszerű felmérésével lehetővé válik a jövőben várható átszerveződések megismerése. Az a cég, mely képes helyes következtetéseket levonni és időben lépni, az olyan versenyelőnyre tesz szert, mely biztosítja számára a logisztikai piacon az üzleti értelemben vett életben maradást. Felgyorsult világunk egyik ilyen, s talán legjellemzőbb tendenciája az időtényező szerepének folyamatos növekedése. Az időpontok, határidők pontos betartása mellett a szállítmányozásban mind az eladó, mind a vevő és mind a szállítmányozó cég számára egyre nagyobb jelentőséggel bír a gyorsaság. Ugyancsak jelentős a logisztikai piac változása szempontjából az a napjainkra érvényes trend, mely szerint egyre nő az elszállítandó áruk mennyisége és értéke, nő az átlagos szállítási távolság és a szállítások gyakorisága is, emellett csökken a küldemények mérete, a szállítási idő pedig egyre rövidül.7 A szállítmányozással foglalkozó cégek körében jelenleg zajló hatalmas versenyt ugyancsak a gyorsaság határozza meg, hiszen e versenyből csak azon cégek kerülhetnek ki győztesen, s tartozhatnak az elsők, a piacvezetők körébe, melyek teljesen alkalmazkodnak a jelenlegi piaci elvárásokhoz, így elsődleges célként tűzik ki a bővülő piaci igények kielégítését. Ezen szállítmányozó cégek számára tehát elsődleges fontosságú a szállítási idő olyan minimális szintre való csökkentése, mely mellett biztosítani tudják folyamatosan bővülő partnerkörük számára a pontos és megbízható szolgáltatásnyújtást. A megrendelők, vevők körében az ártényező mellett egyre nagyobb szerepet kap az átfutási idő vizsgálata is, ugyanis egyre csökken a vevő által a szállítmányozó cégtől elvárt szállítási idő. A folyamatosan fellépő új piaci igények, a piaci folyamatok gyorsulása és így az időgarantált szolgáltatások előtérbe kerülése új logisztikai megoldásokat követel, új logisztikai területek megjelenését teszi lehetővé. Ilyen új területnek tekinthető az úgynevezett CEP szolgáltatások, vagy expressz logisztika szegmense is.

7

Süle Edit: A CEP szolgáltatások szerepe és jelentősége, előadásanyag, www.sze.hu/etk/_konferencia/publikacio/Net/eloadas_sule_edit.doc; 2007. 08. 16. , 14: 22

10

4.5. A logisztikai változásokat okozó legfőbb tényező: az időtényező8 A logisztikai piac változásait okozó tényezők rendkívül sokszínűek, így rangsorolásuk igen nagy kihívást jelent. A felmerülő okok közül a logisztikai piac változásait illetően a legnagyobb hatással az egyre gyorsuló élet, az egyre gyorsuló világ teóriája bír, melynek jelei mind a gazdaság, mind a hétköznapi élet területén érzékelhetőek. A logisztikai piac átstrukturálódásának legfőbb előidézője tehát a gyorsaság követelményének való megfelelés, hiszen a piacon uralkodó egyre élesebb versenyből csak azok kerülhetnek ki győztesen, akik lépést tudnak tartani az egyre gyorsuló élet, verseny elvárásaival. Mindez csak úgy valósulhat meg, ha az egész ellátási lánc képessé válik a gyorsaság követelményeinek való megfelelésre, s az egymással konkuráló cégek számára elengedhetetlenné válik a szolgáltatásnyújtások felgyorsítása, az egyre hatalmasabb távolságok áthidalása és az átfutási idők minimálisra csökkentése. Az időtényező mind nagykereskedelmi, mind kiskereskedelmi szinten egyre jelentősebb szerephez jut, a futárszolgálatok igénybevételének hatására az átfutási idő lerövidül, s ez lehetővé teszi a termékek forgási sebességének növelését, mely mindkét szinten árbevétel-növekedést és költségmegtakarítást eredményez. A futárszolgálatok hatalmas előnye a hagyományos szállítmányozó cégekkel szemben abban rejlik, hogy a megrendelő cég által megadott időpontok, határidők pontos betartásával lehetővé teszik e cégek számára a sokkal tervezhetőbb, megbízhatóbb szolgáltatásnyújtást, a gyorsabb szállításnak köszönhetően pedig az egész kiszolgálási folyamat felgyorsul. A versenyben lévő cégek számára az életben maradás egyetlen esélye a gyorsaság fontosságának felismerése, s az időtényező logisztikai piacon

betöltött

szerepének

folyamatos

növekedése

miatt

e

szempont

üzletpolitikájukban prioritást kell, hogy élvezzen. Az expressz logisztika egy olyan területe az áruszállítási szolgáltatásoknak, amely a fent említett gyorsasági kritériumot tartja szem előtt, s ezen szolgáltatások egységesen a CEP elnevezést kapták.

8


11

4.6. A CEP piac kínálati oldalának alakulása9 A rendszerváltást megelőzően a logisztikai feladatok nagy részét az igény felmerülésének helyén, tehát házon belül, míg a fennmaradó problémákat állami szállítási, nagykereskedelmi, stb. nagyvállalatokon keresztül oldották meg, azonban már a magántulajdon is meg-megjelent az áruszállításban. A rendszerváltás után a liberalizáció hatására a logisztikai piac kibővült, a korábbi nagyvállalati struktúra felbomlását követően pedig számtalan új kisvállalat jelent meg a piacon, aminek köszönhetően erős fluktuáció jellemezte az ágazatot. A CEP piac kínálati oldalának alakulása során az egyik, s szinte a legjelentősebb mérföldkő az uniós tagság elnyerése volt. Az európai jogszabályokhoz való alkalmazkodás, a nemzetközi fuvarozást szabályzó előírások megszűnésének hatására a piac tovább hígult. Olyan tőkeerős külföldi cégek jelentek meg a hazai piacon, melyek komoly ellenfélnek bizonyultak a hazai szállítmányozó cégek számára, s mindez tovább fokozta a logisztikai piacon fennálló versenyt. Az expressz logisztikai szolgáltatásokat kínáló cégek ilyen környezetben jelentek meg a 80-as évek közepén. A szolgáltatók igen változatos cégformákban, méretekben és együttműködési módozatokban alkotják a CEP piac kínálati oldalát, amelynek legfőbb szereplői közé a futárvállalkozások, a Posta valamint a szállítmányozó cégek tartoznak. 4.7. A CEP piac keresleti oldalának alakulása10 A CEP piac keresleti oldalának legfőbb résztvevői olyan intézmények, cégek, melyek egyre

gyakrabban,

egyre

nagyobb

elvárásokkal

vesznek

igénybe

határidős

szolgáltatásokat, s melyeknél egyre nagyobb szerepet kap a szolgáltatási folyamat lerövidítése. Ez az igény azon szolgáltatásoknál merül fel a leginkább, melyek eredménye nem a szolgáltatás nyújtása közben, hanem a szolgáltatást követően jelentkezik, például a fodrászat, a szállítás, stb. esetében. A JIT módszer, az időben tervezhető, pontos beszállítást igénylő termelési rendszer, az e-kereskedelem, a csomagküldő kereskedelem megjelenése Magyarországon mind-mind újfajta szállítási módok megjelenését követelték meg, és nagymértékben hozzájárultak az expressz logisztika fejlődéséhez.

9,10


12

5. A futárszolgálatok kereskedelmi láncban betöltött szerepének vizsgálata a Vas megyei cégek körében végzett kutatásom alapján

5.1. A futárpiac általános jellemzői11 A futárszolgáltatás definícióját azért érdemes már az elemzés elején pontosan rögzíteni, mert a mai napig sok olyan félreértelmezett és helytelen szóhasználattal találkozhatunk, amelyekben egységesen futárcégeknek tekintik a CEP (Courier, Express, Parcel) piac különböző szegmenseinek szereplőit, holott mind a szolgáltatás folyamatában, mind az igénybevevői körben igen nagyok a különbségek. A futárszolgáltatás Koncz Krisztián (vezető elemző, Logisztika Rendszertechnika Kft.) megfogalmazása szerint olyan direkt szállítási forma, amelynek során a küldeményeket a feladótól azonnal, személyes kísérettel közvetlenül juttatják el a címzetthez, s e folyamatba sem raktározás, sem szortírozás nincs beiktatva. Ezen főtevékenység mellett azonban természetesen a futárpiac szereplői is nyújtanak olyan szolgáltatásokat - pl. 12 vagy 24 órás kézbesítések -, amelyek már nem tartoznak a futárszolgáltatás fent meghatározott definíciójába. Ezek jelentősége és az ezekből származó bevételek aránya azonban összárbevételükben továbbra is nagyon kicsi, még úgy is, hogy az utóbbi egy-két évben több futárcég is felvette szolgáltatási palettájára a másnapi kézbesítést vagy a nemzetközi szállítást. A szolgáltatási portfolió bővítésének alapvető okaként a megrendelők körében folyamatosan felmerülő új igények említhetők. Jellemző, hogy sokszor az ilyen, nem tipikus futárszolgáltatásokat a cégek nem maguk végzik, hanem átadják valamelyik partnerüknek. Fokozottan igaz ez a nemzetközi szállításokra, de akad példa arra is, hogy a vidéki másnapi kézbesítést is másra, általában valamelyik belföldi expressz szolgáltatóra bízzák. A

sikeres

vizsgálódáshoz

elengedhetetlen

a

futárpiac

jelenlegi

méretének

meghatározása, így a futárpiac nagysága 2005-ben 2-2,1 milliárd forint volt, ami 10-12

%-os növekedést jelent 2004-hez képest. 2006-ra a piac 2,25-2,35 milliárd

forintra nőtt. A piac volumene éves szinten kb. 1.3-1.4 millió csomag.

11

Koncz Krisztián, Dr. Kovács Beáta, Déri András: Lora projekt, Tanulmány, Logisztika Rendszertechnika Kft.

13

Az elemzők szerint a mikrovállalkozások száma, melyek éves bevétele 10 millió forint alatt marad, továbbra is magas, hiszen mintegy 60-70 cég sorolható ide, s a szegmens egyik fő jellemzője ezen cégek részpiacra való gyakori be- és kilépése. Változatlanul fennáll, hogy ezen vállalkozások jelentős része a szürke-fekete gazdaság határán mozog, ami megnehezíti a piac tisztulását és a törvényi előírásoknak megfelelően működő cégek versenyhelyzetét. Jelentősnek mindössze kb. 15 céget tekinthetünk, ám meghatározó piaci részesedéssel ezek egyike sem rendelkezik. Szakértők azt is megállapították, hogy a következő néhány évben a piac várhatóan tovább koncentrálódik majd. A piacra lépés – bár technológiailag és tőkeszükséglet vonatkozásában továbbra sem nehéz - üzletileg egyre nagyobb kockázattal jár. A kisebb, néhány fős társaságok üzleti esélyei és jövedelemtermelő képességük ugyan tovább csökken, de az újabb és újabb belépők miatt középtávon az ilyen típusú vállalkozások tömeges eltűnése továbbra sem várható. Mindezek mellett az is elmondható, hogy a piacon erősödött a szövetségkötések szándéka és néhány konkrét együttműködés is létrejött. Ezek között van példa szegmensen belüli együttműködésekre éppúgy, mint más részpiacon működő cégekkel való megállapodásra. 2006-ban egy küldeményre a szegmensben átlagosan 1.600 Ft jutott, ami 13%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. Bár erősödött az árverseny egy olyan szegmensben, amelynek vevőköre évek óta elsősorban minőségorientált volt, 2006-ban néhány kormányzati intézkedés, elsősorban a színlelt szerződések felszámolása komolyabb áremelésre kényszerítette a szereplőket. A piac legjelentősebb szereplői továbbra sem árszintjük miatt, hanem egyértelműen a magasabb minőségű szolgáltatásaiknak köszönhetően bírnak nagyobb részesedéssel. Az igénybevevői oldal tehát továbbra is minőségorientált, ami a konkrétan számszerűsíthető árkülönbségek ellenére az üzleti szempontok mellett többnyire pszichológiai (bizalom, azonnali szállítás kényszere) és marketing (ismertség) tényezőkkel magyarázható. A futárszolgáltatás bejelentés köteles, amelyet a cégeknek az NHH (Nemzeti Hírközlési Hivatal) felé kell megtenniük. Bár az utóbbi egy évben a nyilvántartásba vett szolgáltatók száma jelentősen nőtt, a futárcégek nagy része még mindig nem tesz eleget e kötelezettségének, így tulajdonképpen illegális tevékenységet folytatnak.

14

5.2. A futárszolgálatok kereskedelmi láncban betöltött szerepének elemzésekor használt módszer bemutatása

A

különféle

CEP

szolgáltatások

napjainkban

az

áruszállítások

legdinamikusabban növekvő szektorát képezik, és ebből kifolyólag igencsak érdemesek a vizsgálódásra. Magának a teljes CEP piacnak a vizsgálata azonban rendkívül összetett és bonyolult feladat lenne, mivel már a CEP egyes szegmenseinek definíciójában is léteznek egymást átfedő területek. Ezen nehézségek miatt választottam kutatásom alapjául a CEP piac egyik legkisebb infrastrukturális igénnyel rendelkező, ám igencsak jelentős és egyre dinamikusabban fejlődő szegmensét, a futárszolgálatok területét. Mint ahogyan az a fent említett általános futárpiaci jellemzőkből is kiderül, a futárszolgálatok piaca rendkívül koncentrált, s a piaci koncentráció további erősödése várható az elkövetkező években. Habár a futárszolgálat elsősorban budapesti műfajnak tekinthető, az utóbbi pár évben mégis hatalmas előrelépés figyelhető meg a piac terjeszkedésében, ugyanis számos vidéki nagyvárosban is létrejöttek hasonló cégek. A fővárosban működő futárszolgálatok tevékenységéről, piaci helyzetéről, az általuk nyújtott szolgáltatások milyenségéről, minőségéről már számos felmérés készült, ám a vidéken új műfajnak számító szolgáltatás jellemzőiről igencsak keveset tudunk. Vajon mely cégek és milyen gyakran vesznek igénybe futárszolgálatot vidéken? Ezen újfajta szolgáltatás az ellátási lánc mely részén a legkeresettebb, a gyárak, a nagykereskedők vagy esetleg a kiskereskedők körében? Vidéken is hasonlóan fontos szerepet játszik a gyorsaság a szállítmányozásban, vagy esetleg itt az eltérő időérzetből adódóan egyéb meghatározó szempontok kerülnek előtérbe? A vidéki futárpiac helyzetének ismeretlensége, valamint ezen és még számos hasonló, megválaszolatlan érdekes kérdés vezérelt azon elhatározásomban, hogy diplomadolgozatom témájául a futárszolgálatok ellátási láncban betöltött szerepének kutatását, elemzését, valamint a vidéki futárpiac helyzetének bemutatását válasszam. Ahhoz, hogy a vidéki futárpiac helyzetéről pontos és hiteles képet kapjunk, valamint kikerüljük az esetleges torzításokat, feltétlenül szükséges a szolgáltatói mellett az igénybevevői oldal felmérése is.

15

A

futárszolgálatok

igénybevételének

három

dimenziója

vizsgálható

a

kereskedelmi láncban. Elemzésem első részében a valószínűségi mintavétellel kiválasztott, Vas megye és környékén működő futárcégek termelő és nagykereskedő, nagykereskedő és kiskereskedő, illetve kiskereskedő/szolgáltató és vevő közti áru- és dokumentumáramlásban betöltött szerepét vizsgáltam. A kereskedelmi lánc különböző szereplői körében végzett vizsgálódásom eszközéül a piackutatásban, illetve a véleménykutatás területén rendkívül elterjedt módszert,

a

kérdőíves

megkérdezést

választottam.

A

kutatás

módszerének

meghatározásánál a kérdőívvel történő személyes megkérdezés mellett számos érv szólt. A kérdőíves vizsgálódás legjelentősebb előnye talán abban rejlik, hogy reprezentatív mintán kérdezve eredménye objektív és általánosítható. Mivel a postai úton kiküldött önkitöltő kérdőívek esetén a cégek nagy része általában megfeledkezik a kérdőív visszaküldéséről, így reprezentatív mintám torzulásának elkerülése érdekében a kérdőívvel történő személyes megkérdezés mellett döntöttem. Kérdőívem megtervezésénél több szempont is lebegett a szemem előtt, hiszen a felmérés sikeressége nagymértékben függ a kérdőív felépítésétől. Éppen ezért rendkívül nagy figyelmet szenteltem a kérdések megfogalmazásának, melynél mindenütt az egyszerűségre, a rövidségre, a világos megfogalmazásra valamint a könnyű megválaszolhatóságra törekedtem. Tisztában voltam azzal, hogy a gyárak esetében nem mindenütt tudnak majd sok időt szentelni nekem, így igyekeztem zömében zárt, feleletválasztós kérdésekből összeállítani kérdőívem, a nyitott kérdések esetében pedig általában rövid, egy-két szavas válaszokat vártam el. Ezen szempontok szem előtt tartása mellett figyelnem kellett arra is, hogy a kérdőív felépítése logikus legyen, a különböző kérdések helyes sorrendben kövessék egymást. Mivel a cégek többsége napjainkban alkalmazottaiktól hatalmas, talán túlságosan is nagy titoktartást követel meg, így már kérdőívem kitöltésének elején felhívtam a figyelmet a válaszadás önkéntes voltára s a válaszadó névtelenségére.12 Ezen kérdőív-szerkesztési pontok figyelembevételével készítettem el 15 kérdésből álló kérdőívemet, mellyel aztán információgyűjtés céljából egyenként felkerestem a kereskedelmi lánc különböző szintjein elhelyezkedő Vas megyei cégeket. 12

Szonda Ipsos Média-, Vélemény,- és Piackutató intézet, www.szondaipsos.hu, 2007. 09. 14. , 11: 15

Melyek a kérdőívszerkesztés aktuális szabályai, milyen típusú kérdőíveket alkalmazhatunk?, www.vizsgazz.hu, 2007. 09. 14. , 11: 30

16

A kérdőívvel történő személyes megkérdezés útján szerzett információkat és adatokat ezután statisztikai táblába foglaltam, mely tábla többféle minőségi ismérv szerinti kombinatív csoportosítást tartalmaz, így egy rendkívül összetett, ám jól elemezhető kombinációs táblát kaptam. A tábla oldalrovatában a kérdőív alapján megfogalmazott különböző rendezőelveket és azok lehetséges kimeneteleit olvashatjuk. Ennek megfelelően hat fő ismérv alapján osztályoztam az egyes cégeket, ám minden egyes ismérven belül további szempontok alapján csoportosítottam. A hat fő ismérv egyikeként vizsgáltam a futárszolgálat igénybevételével történő szállítások

gyakoriságát,

vagyis,

hogy

milyen

gyakran

érkezik

az

egyes

kiskereskedőkhöz futárszolgálattal áru. A gyakoriságot illetően nyolc lehetőség közül, így a soha, véletlenszerűen, illetve a rendszeresen történő szállítások esetén a hetente egyszer, hetente többször, kéthetente egyszer, havonta egyszer valamint a ritkábban pontok közül választhattak a cégek. A kérdőív arra irányuló nyitott kérdése alapján, hogy ha futárszolgálatról van szó, mely cégek jutnak a válaszadó eszébe, fogalmaztam meg a második rendezőelvet. Statisztikai táblámba a legtöbb cég által említett 5 futárszolgálat rögzítése mellett egy egyéb rovatot is beillesztettem a ritkábban említett futárszolgálatok feltűntetése céljából. Mivel ennél a kérdésnél egy válaszadó több futárszolgálatot is megnevezhetett, s így a csoportosításnál több csoportba is tartozhatott, ezért az egyes adatokat nem az összes válaszadó, hanem a kapott válaszok számához viszonyítottam. A csoportosítás alapját képző harmadik szempont az volt, hogy az adott cég szokott-e megbízói oldalról is igénybe venni futárszolgálatot. Ezen kombinációs táblámba foglalt rendezőelvnek csupán két lehetséges kimenetele volt, vagyis az igen vagy a nem válaszok alapján csoportosítottam a sokaságot. Az oldalrovat negyedik ismérveként a cégektől elvárt kézbesítési időt vizsgáltam, melyen belül öt lehetséges kimenetel, az azonnali szállítás, az 1-2 órán belüli, a 3-6 órán belüli, a 24 órán belüli valamint a 48 órán belüli szállítás alapján osztályoztam a válaszadó cégeket. Az ötödik rendezőelv a küldemény mérete volt, melyen belül ugyancsak két lehetséges kimenetel alapján csoportosítottam, így a küldemény mérete csomag vagy dokumentum lehetett.

17

Hatodik és egyben utolsó rendezőelvként a cégek által futárszolgálat igénybevételekor legfontosabbnak tartott szempontok körét vizsgáltam, melyen belül nyolc lehetséges kimenetel alapján osztályoztam. Mivel a mit ismer rendezőelvhez hasonlóan a válaszadók ennél a kérdésnél is több szempontot értékelhettek a legfontosabbnak, így egyszerre több csoportba is tartozhattak, ezért az adatokat itt is az összes kapott válasz s nem a válaszadók számához viszonyítva határoztam meg. A kombinációs táblán belül a fent említett minőségi ismérvek szerinti csoportosításból 35 minőségi sor keletkezett, melyek a Vas megyei kiskereskedelmi egységek, illetve a 2. és 5. kérdések esetén azok válaszainak ezen rendezőelvek és lehetséges kimeneteleik szerinti megoszlását mutatják éves nettó árbevételük nagyságrendje szerinti bontásban, valamint az összes igénybevevő és az összes megkérdezett cégre vonatkozóan. A tábla legfelső részén vízszintesen, tehát a tábla fejrovatában látható a kombinatív osztályozás alapjául szolgáló másik minőségi ismérv, a cég éves nettó árbevételének nagyságrendje millió forintban kifejezve, melyen belül három ismérvváltozatot különböztettem meg. Ennek megfelelően a megkérdezett cégeket árbevételük nagyságrendje alapján három csoportba, a 25 millió forintnál kisebb, a 25100 millió forint közötti valamint a 100-250 millió forint közötti árbevétellel rendelkezők csoportjába soroltam. A függőleges irányban elhelyezkedő A1, A2, A3 minőségi sorok a rendezőelvek egyes kimeneteleire adott összes válasz, azaz A0 értékeinek különböző árbevételi csoportok közötti megoszlását mutatják. Kombinációs táblámban található B1, B2, B3 oszlopok megmutatják, hogy az ismérvek egyes ismérvváltozataira kapott válaszok az adott árbevételi csoporton belül százalékosan milyen arányban oszlanak el, míg a C1, C2, C3 oszlopok ezen ismérvváltozatok árbevételi csoportok közötti százalékos megoszlását mutatják. Mindezek mellett a B0 oszlop az egyes ismérvek ismérvváltozatainak összes igénybevevő közötti, árbevétel nagyságrendjétől független százalékos megoszlását tükrözi. 13

13

Korpás Attiláné Dr; Dr. Havasy György; Dr. Szunyogh Zsuzsanna; Molnár Máténé Dr.; Tóth Mártonné Dr. : Általános statisztika I., Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. , Budapest, 1996, 99-102. oldal, 124-138. oldal

18

5.3. A kiskereskedők körében végzett kutatás során kapott információk, s az abból készített statisztikai tábla elemzése (Az 1. és 5. számú melléklet alapján)

A futárszolgálatok igénybevevői oldalának felméréséhez készített kérdőívem első négy pontjában a megkérdezendő kiskereskedelmi egységek általános adatait mértem fel, mely során a cég megnevezésére, székhelyére, foglalkoztatottainak számára, éves nettó árbevételük nagyságrendjére valamint tevékenységi körük meghatározására voltam kíváncsi. Ezen információk közül a cégek osztályozásánál csupán az általuk megadott árbevétel nagyságrendjére vonatkozó adatokat használtam fel, mivel a foglalkoztatottak számát sok esetben nem tudták pontosan megadni, a cégek nevét pedig az üzleti titoktartás miatt nem tűntethettem fel. Ezt követően az ötödik ponton belül egy zárt kérdés segítségével arra kerestem a választ, hogy érkezik-e az egyes kiskereskedőkhöz futárszolgálattal áru. Ezen kérdésemre a felmérésem során megkérdezett 33 kiskereskedőből 27 cég esetében igenlő választ kaptam, azaz az általam megkérdezett Vas megyei kiskereskedők 81,8 %- ához érkezik áru futárszolgálat igénybevételével. A 33 kiskereskedőből mindössze hat esetben kaptam nemleges választ, mely a teljes sokaság csupán 18,2 %át teszi ki. Ezen adatok segítségével a következő ábrán rendkívül jól szemléltethető a futárszolgálatok vidéki térhódításának tendenciája, mely már a két százalékos adat közötti óriási különbségből is megfigyelhető.


19

Annak érdekében, hogy hiteles képet kapjak a Vas megyei cégek esetében a futárszolgálatok igénybevételéről, igyekeztem minél szerteágazóbb területen elvégezni felmérésem, így vizsgálatom a következő ágazatokra terjedt ki, melyek igénybevétel alapján két csoportra oszthatók. Futárszolgálatot jellemzően igénybevevő kiskereskedelmi egységek:

Bio, natúr, ökotermékeket forgalmazó kiskereskedő

Multimédiás eszközöket forgalmazó kikereskedő

Számítástechnikai és telekommunikációs eszközöket forgalmazó kiskereskedő

Optikai szaküzlet

Horgászbolt

Festék szaküzlet

Városi könyvtár

Könyvkereskedés

Függöny és drapéria szaküzlet

Autósbolt

Lámpa szaküzlet

Művészeti galéria

Festőművész

Fodrász

Újságárus

Fogorvos

Stb.

Futárszolgálat igénybevevői közé nem tartozó kiskereskedelmi egységek:

Gyógyszertárak

Virágboltok

Pékségek

Hentesáru boltok

Gyógynövényboltok

Ruházati boltok

Stb.

20

Kérdőívem hatodik pontjától kezdve csupán a futárszolgálatot igénybevevő cégekre vonatkozó kérdéseket tettem fel, tehát a korábban igenlő választ adott 27 céget osztályoztam. A kérdőívemben szereplő hatodik kérdés alapján fogalmaztam meg statisztikai táblám oldalrovatában található hat minőségi ismérv egyikét, melyen belül a futárszolgálattal történő beszállítások gyakorisága szerint osztályoztam az egyes kiskereskedőket. A cégek kérdésre adott válaszaiból s az ezen adatokból felépített kombinációs táblából egyértelműen látszik, hogy azon hat cég mindegyike, melyekhez nem futárszolgálat útján érkezik áru a legkisebb éves nettó árbevétellel rendelkezők csoportjába tartozik, míg a 25-100 millió forint és a 100-250 millió forint közötti éves nettó árbevétellel rendelkezők körében már általánosnak mondható a futárszolgálat igénybevétele. Az egyes kiskereskedőket árbevételük nagyságrendje alapján vizsgálva elmondhatjuk, hogy a 25 millió forint alatti éves nettó árbevétellel rendelkező cégek körében a beszállítások gyakorisága tekintetében a hetente többszöri beszállítás a leggyakoribb, hiszen a 24 megkérdezett s éves nettó árbevétel alapján ebbe a csoportba tartozó cég közül 10 kiskereskedő, azaz az összes 25 millió forint alatti árbevétellel rendelkezők 41,67 %- a jelölte meg ezt a válaszlehetőséget. A hetente többször válasz mellett négy cég, azaz az összes 25 millió forint alatti árbevétellel rendelkező kiskereskedő 16,67 %- a választotta a kéthetente egyszer történő beszállítások lehetőségét, valamint két-két cég jelölte meg a naponta és a hetente egyszer történő beszállítást, melyek egyenként az összes 25 millió forint alatti éves nettó árbevétellel rendelkező kiskereskedő 8,33 %- át teszik ki. A 25-100 millió forint közötti éves nettó árbevétellel rendelkezők csoportján belül azonban egészen másképp alakult a beszállítások gyakoriságának megoszlása. Az ebbe a kategóriába tartozó 8 kiskereskedő 50 %- a, tehát négy cég a naponta történő beszállítások lehetőségét választotta, míg a fennmaradó négy cég közül ketten a hetente többszöri illetve ugyancsak ketten a véletlenszerűen történő beszállítást jelölték meg, mellyel külön-külön a 25-100 millió forint közötti éves nettó árbevétellel rendelkező cégek

25 %- át teszik ki.

Az árbevétel nagyságrendje szerinti osztályozás harmadik csoportjába, azaz a 100-250 millió forintnyi éves nettó árbevétellel rendelkező kiskereskedők közé az általam megkérdezett 33 cég közül mindössze egyetlen egy cég tartozott, mely a beszállítások gyakoriságára vonatkozó kérdésnél a naponta történő beszállítások lehetőségét jelölte meg. 21

Ha a kapott válaszok különböző árbevétellel rendelkező csoportok közötti megoszlását vizsgáljuk világosan látszik, hogy a soha, hetente egyszer valamint a kéthetente egyszer történő beszállításokra adott válaszok minden esetben, tehát 100 %.- ban a legkisebb nettó árbevétellel rendelkező cégektől származtak, míg a véletlenszerűen lehetőséget 100%- ban a 25-100 millió forint közötti éves nettó árbevétellel rendelkező kiskereskedők választották. A

kombinációs

táblában

feltűntetett

és

kiszámolt

adatokból

egyértelműen

megfigyelhető, hogy a cégek esetében az árbevétel növekedése miként hat a futárszolgálattal történő beszállítások gyakoriságára. Ha a naponta történő beszállítási lehetőségeket megjelölő cégeket vesszük figyelembe, a statisztikai

tábla

B1,

B2,

B3

oszlopainak

adatai

segítségével

könnyedén

megfigyelhetjük az árbevétel növekedésének ezen gyakoriságra kifejtett hatását. Az árbevétel növekedésnek a futárszolgálatok igénybevételének gyakoriságára kifejtett hatását szemlélteti az oldal alján látható oszlopdiagram is, mely az egyes árbevételi csoportokba

tartozó

kiskereskedelmi

egységek

mindennapos

igénybevételének

százalékos alakulását (B1, B2, B3 oszlopok) ábrázolja. Jól látszik, hogy a 25 millió forint alatti éves nettó árbevétellel rendelkező cégek mindössze 8,33 %- ához érkezik naponta futárszolgálat útján áru, míg ez az érték a 25100 millió forint közötti éves nettó árbevétellel rendelkező kiskereskedők esetében már 50 %. Az árbevétel alapján a legfelsőbb kategóriába tartozó, általam megkérdezett egyetlen cég ugyancsak a naponta történő beszállítási lehetőséget jelölte meg, így esetében ez az érték 100 %-ot vesz fel.

Kapott válaszok (%)

A mindennapos igénybevétel megoszlása 100,00% 80,00% 60,00% 40,00%

Naponta

20,00% 0,00% 0-25

25-100

100-250

Árbevételi csoportok (m. Ft.)


22

Összegzésül tehát megállapítható, hogy a kiskereskedelmi egységek estében az éves nettó árbevétel nagyságrendje valamint a futárszolgálattal történő beszállítások gyakorisága között szoros összefüggés van, melynek számításokkal történő igazolására a statisztika tudományát hívtam segítségül. Statisztikai tanulmányaim alapján az árbevétel nagyságrendje valamint az igénybevétel gyakorisága ismérvek között sztochasztikus kapcsolatot feltételeztem, hiszen ezen ismérvek között tendenciaszerű összefüggés figyelhető meg. A sztochasztikus kapcsolat három alapvető típusa közül jelen esetben asszociációs kapcsolatról beszélhetünk, hiszen az egymással kapcsolatban álló ismérvek jelenleg minőségi ismérvek. Az asszociáció szorosságának mérésére használatos mutatók közül, nem alternatív ismérvekről lévén szó a Csuprov-féle asszociációs együtthatóval dolgoztam, mely mutató a 3. számú mellékletben található számításaim alapján egyértelműen igazolta a két ismérv közötti közepesen erős sztochasztikus kapcsolatot. Egyértelműen kijelenthető tehát, hogy a futárszolgálatot nem igénybevevő hat cég mindegyike árbevétel nagyságrendje szempontjából a legkisebb kategóriába tartozott, így talán ezen cégek kis árrésével magyarázható a futárszolgálat igénybevételének mellőzése. Ahogyan nő a cégek éves árbevétele, egyre jellemzőbbé válik a futárszolgálatok igénybevétele, s ezzel párhuzamosan egyre nő a futárszolgálattal történő beszállítások gyakorisága is, mely tendencia jól megfigyelhető a következő ábrán.


23

Kérdőívem

hetedik

nyitott

kérdésében

arra

voltam

kíváncsi,

hogyha

futárszolgálatról van szó milyen cégek jutnak a válaszadó eszébe, mellyel a Vas megyében tevékenykedő futárszolgálatok ismertségét szerettem volna felmérni. Statisztikai táblámban a megkérdezett kiskereskedők által leggyakrabban említett 5 cég mellett a ritkábban megjelölt futárszolgálatok feltűntetése érdekében egy egyéb rovatot is rögzítettem. Mivel egy válaszadó több futárszolgálatot is megjelölhetett válaszául, ezért ennél a kérdésnél az összes kapott válasz egyes lehetőségek közötti megoszlását vizsgáltam, melynek eredményeit az oldal alján látható diagramon ábrázoltam. A legkisebb éves nettó árbevétellel rendelkező kiskereskedők által adott válaszok 33,33 %- a a GLS-re vonatkozott, így ezen csoporton belül a GLS mondható a legismertebbnek. A GLS után második helyet foglalta el 23,81 %- kal a DHL, míg a harmadik helyet az egyéb kategória tudhatta magáénak 14,29 %- kal, negyedik helyen pedig holtversenyben 9,52 %- kal a TNT, a Road Parcel valamint az MPL állt. A 25-100 millió forint közötti éves nettó árbevétellel rendelkező cégek körében 8 adott válasszal az egyéb kategória állt az első helyen, mely az összes ezen csoportba tartozó cégek által adott válasz 42,11 %- át teszi ki. A második legismertebb cég címét a GLS birtokolta 5 szavazattal, míg harmadik helyen a TNT állt az összes szavazat 15,79 %- ával. Ebben a csoportban az ismertségi rangsor végén állt 2 szavazattal az MPL, míg 1 szavazattal a DHL. A legnagyobb éves nettó árbevétellel rendelkezők csoportján belül az egyes futárszolgálatok ismertsége egyenletesen oszlik el három cég között, hiszen az egyéb kategória, a GLS valamint a Road Parcel egyaránt egy-egy szavazatot kaptak.


24

A futárszolgálatok ismertségét mérő kérdésemre az összes megkérdezett kiskereskedő együttesen 64 futárcéget jelölt meg. Rendkívül érdekes ezen válaszok egyes árbevételi csoportok közötti megoszlása, ugyanis 42 szavazattal a legkisebb árbevétellel rendelkező cég adta a legtöbb választ, így ezen cégek futárszolgálatokra vonatkozó ismeretségi köre volt a legtágabb. A 25-100 millió forint éves nettó árbevétellel rendelkező cégek ezzel szemben mindössze 19 futárszolgálatot jelöltek meg, s ezzel a második helyet szerezték meg, míg a legnagyobb jövedelemmel rendelkezőknél csupán 3 futárszolgálatot említettek. Ezen eredmény azonban nagymértékben összefügg az egyes árbevételi csoportokon belül megkérdezett cégek számával, így vizsgálódásom szempontjából a futárszolgálatok ismertségének egyes árbevételi csoportokon belüli megoszlása az érdekesebb. Ha az öt legtöbbet említett futárszolgálat egyes árbevételi csoportokon belüli megoszlását vizsgáljuk megfigyelhető, hogy az árbevételi különbségektől eltekintve a GLS birtokolja Vas megyében a legismertebb futárszolgálat címét. Azonban minden egyes árbevételi osztályon belül ugyancsak jelentős szavazatot kaptak az egyéb kategóriába tartozó futárszolgálatok is, mint például a UPS, a SPRINTER, a Merland Express Logistics, stb. Kérdőívem ezt követő nyolcadik pontjában arra voltam kíváncsi, hogy a kiskereskedők szoktak-e megbízói oldalról igénybe venni futárszolgálatot, és ha igen, akkor milyen estekben valamint milyen céllal teszik ezt. Ezen kérdésre kapott válaszok elsősorban a cégek éves nettó árbevételének nagyságától függtek. A 25 millió forintnál kisebb éves nettó árbevétellel rendelkező kiskereskedők esetében mindössze hat cég, azaz a legkisebb árbevétellel rendelkezők 33,33 %- a szokott megbízói oldalról is igénybe venni futárszolgálatot, ám egyértelműen látszik, hogy a megbízói oldalról történő igénybevétel alapvetően nem ezen cégekre jellemző, hiszen a cégek 66,67 %- a e kérdésemre nemleges választ adott. A 25-100 millió forint közötti éves nettó árbevétellel rendelkező kiskereskedőkre már sokkal inkább jellemző a futárszolgálatok igénybevétele, hiszen az ebbe a csoportba tartozó 8 cég 75 %- a szokott szállítási feladattal futárszolgálatot megbízni, s mindössze két cégtől kaptam nemleges választ. A legnagyobb éves nettó árbevétellel rendelkező kiskereskedők körében megkérdezett egyetlen cég is igenlő választ adott, hiszen a 100-250 millió forint közötti éves nettó árbevétellel rendelkező cégekre már kimondottan jellemző a megbízói oldalról történő 25

igénybevétel. E kérdésemre adott igen válaszok egyes árbevételi csoportok közötti megoszlását figyelembe véve Megbízói oldalról történő igénybevétel megoszlása

megállapíthatjuk,

Kapott válaszok (%)

100,00% 80,00% 60,00% Igen

40,00%

Nem

20,00% 0,00%

0-25

25-100

100-250

Árbevétel (m. Ft.)


hogy

árbevétel

növekedése

megbízói

oldalról

igénybevétel

között

az és

a

történő szoros

összefüggés van, amely ezen ismérvhez tartozó B1, B2, B3 oszlopok adatait felhasználva jól szemléltethető a baloldalon

látható oszlopdiagram segítségével. Az ábrán látható kék oszlopok egyenletes növekedése az árbevétel gyarapodásával párhuzamosan a megbízói oldalról történő igénybevétel növekedését jelzi. Összegzésül tehát megállapíthatjuk, hogy ahogyan nő az egyes kiskereskedők éves nettó árbevétele, egyre nagyobb a valószínűsége a futárszolgálatok megbízói oldalról történő igénybevételének is.

Kérdőívem kilencedik kérdésével azt szerettem volna felmérni, hogy a futárszolgálatot illetően milyen kézbesítési időt várnak el az adott kiskereskedők. Habár az általam megkérdezett cégek mindegyikének lehetősége volt az „azonnali”, 1-2 órán belüli illetve a 3-6 órán belüli alpontok közül választani, melyek a futárszolgálat definíciójának megfelelő időintervallumok, mégsem választotta a megkérdezett cégek egyike sem ezeket a lehetőségeket. A futárszolgálatot igénybevevő 27 cég közül 26 jelölte válaszául a 24 órán belüli kiszállítást, sőt egy cég megelégedett a 48 órán belüli szállítással is. De vajon miben kereshetjük a hosszabb időintervallumok melletti döntések okát? Talán az eltérő időérzettel magyarázható, hogy a vidéki cégek megelégednek a 24, illetve 48 órán belüli kiszállítással, holott egy Vas megyei nagykerből történő áruszállítás akár 3-6 órán belül is megoldható lenne. Rendkívül érdekes tehát, hogy míg vidéki viszonylatban a kiskereskedők többségénél a megrendelt áru másnapi kiszállítása gyorsnak számít, addig a fővárosban mindez igencsak lassú lenne. Mindez tehát szöges ellentéte a Budapesten elvárt kézbesítési időnek, ahol a futárszolgálatok soha nem tudnak elég gyorsak lenni.

26

Kérdőívem tizedik és tizenegyedik kérdésével ismét általánosabb területeket szerettem volna felmérni, így azt vizsgáltam, hogy általában ki és honnan szállít árut az egyes kiskereskedőknek. Ezen kérdésemre nagyjából minden cég esetében ugyanazt a választ kaptam. A kiskereskedők általában tehát belföldi nagykereskedőktől kapnak árut futárszolgálat útján. A megkérdezett cégek egyike sem választotta a külföldi, illetve városon belüli szállítások lehetőségét, holott ez utóbbi a fővárosban igencsak elterjedt. Az általános gyakorlattól, vagyis a készletek nagykerből futárral történő beszállításától csak a galériák esetében találkoztam eltéréssel, ahová ugyanis maguk a művészek juttatják el alkotásaikat futárszolgálat igénybevételével. Kérdőívem tizenkettedik és tizenharmadik kérdésével a küldemények méretét és tartalmát szerettem volna felmérni, s a tizenkettedik kérdést statisztikai táblámban minőségi ismérvként is rögzítettem. A küldemény méretét illetően két alapvető lehetőség közül választhattak a cégek, melyeken kívül egy egyéb kategóriát is megadtam. A kapott válaszok segítségével egyértelműen megállapítható, hogy a küldemény mérete a cégek többségénél csomag, tartalma pedig a cégek mindegyikénél termék, esetleg termékminta. Csupán két cég esetében találkoztam a küldemény méretét illetően a dokumentum lehetőségével, mely cégek általában a csomagok mellett reklámanyagot és szórólapot is kapnak az egyes nagykereskedőktől. Mindezt rendkívül jól szemléltetik a statisztikai táblában kiszámolt adatok is, hiszen a futárszolgálatot igénybevevő 27 cég közül 25- nél, azaz a cégek 92,59 %- ánál a csomag, míg csupán 7,41 %- ánál a dokumentum a jellemző küldeményméret. Alapvetően tehát megfigyelhető, hogy míg a megrendelt áru, termék kiszállítása már futárszolgálat útján történik, a levelek, dokumentumok kézbesítését ezen cégek még jellemzően a postára bízzák. Kérdőívem tizennegyedik pontjában egy nyitott kérdés segítségével arra kerestem a választ, hogy futárszolgálat igénybevételekor mi a legfontosabb szempont az adott cég számára. Az egyes kiskereskedők ezen kérdésre adott válaszában ugyan vannak eltérések, de a kapott válaszok többségében a megbízhatóság mellett a pontosság valamint a gyorsaság voltak a leginkább fontosnak tartott szempontok. Meglepő módon csak igen kevés cég említette az árat, mint ugyancsak lényeges tényezőt. Ezen általános szempontok mellett egy cég hozta fel még a hiánytalanság követelményét, valamint egy lámpaszaküzlet a sérülésmentes szállítás fontosságát. 27

Kérdőívem utolsó pontja a futárcégek által nyújtott szolgáltatások minőségét meghatározó nyolc szempont osztályozásából épült fel, ahol is egy egytől ötig terjedő skálán értékelhették a kiskereskedők az egyes szempontokat. Ezen végső kérdés képezte statisztikai táblám oldalrovatában található, s ugyancsak a csoportosítás alapját képező utolsó minőségi ismérvet is. Mivel egy kiskereskedő itt is több szempontot értékelhetett a legfontosabbnak vagy esetleg kevésbé fontosnak, így jelen esetben is a cégektől kapott válaszok egyes szempontok közötti megoszlását vizsgáltam, melynek eredményeit a szöveges elemzés végén található összetett ábrán tűntettem fel. A legkisebb éves nettó árbevétellel rendelkező cégek körében a pontosság követelménye állt a fontossági sorrend első helyén a kapott szavazatok mintegy 20,45 % - ával, míg szorosan utána a megbízhatóság következett 18,18 %- kal. Ezen cégek körében is jelentős szempont a gyorsaság, ám meglepő módon a futárok viselkedését is meghatározónak tartják,

mely

szempontok az

összes szavazat

15,91 %- át kapták. A sorrendben ezek után áll csak a problémák, panaszok rugalmas kezelése 11,36 %- kal, ám a kulturált megjelenés is fontos. Érdekes módon az ár 6,82 %- kal az utolsó előtti helyen szerepel a 25 millió forint alatti éves nettó árbevétellel rendelkező cégek esetében, míg az utolsó helyet a szolgáltatási választék szélessége tudhatja magáénak, mely mindössze két szavazatot kapott. Így tehát ezen cégek esetében a szolgáltatás minőségét meghatározó szempontok fontossági sorrendje a következőképpen alakult: 1.

Pontosság

2.

Megbízhatóság

3.

Gyorsaság, valamint a futárok viselkedése

4.

Problémák, panaszok rugalmas kezelése

5.

Kulturált megjelenés

6.

Kedvező ár

7.

Szolgáltatási választék szélessége

A 25-100 millió forint közötti éves nettó árbevétellel rendelkező kiskereskedők már a gyorsaságot tartották a legfontosabb szempontnak, mely az összes szavazat 26,67 %- át tudhatja magáénak, majd ezután holtversenyben a megbízhatóság és a pontosság következett 16,67 %- kal. Ugyancsak hasonló fontosságúnak tartották a futárok viselkedését és a problémák, panaszok rugalmas kezelését, mely szempontok egyaránt négy-négy szavazatot kaptak. 28

A kedvező ár két szavazattal ezen cégeknél is a sorrend végén kapott csak helyet a szolgáltatási választék szélességéhez hasonlóan, míg a kulturált megjelenés e cégek körében egyetlen szavazatot sem kapott. A fontossági sorrend tehát jelen esetben a következő: 1.

Gyorsaság

2.

Megbízhatóság, pontosság

3.

Futárok viselkedése, problémák, panaszok rugalmas kezelése

4.

Kedvező ár, szolgáltatási választék szélessége

5.


A legnagyobb árbevétellel rendelkező egyetlen megkérdezett kiskereskedő a legfontosabb szempontok közé a gyorsaságot, a megbízhatóságot, a pontosságot, a szolgáltatási választék szélességét valamint a panaszok, problémák rugalmas kezelését sorolta. Habár statisztikai táblámban csupán a cégek által legfontosabbnak tartott szempontok egyes árbevételi csoportokon belüli megoszlását vizsgáltam, kérdőívemből világosan látszik, hogy a legnagyobb árbevétellel rendelkező cég, ha nem is a legfontosabbnak, de lényegesnek tartja a szolgáltatás minősége szempontjából a kedvező ár, valamint a kulturált megjelenés kritériumait is. Kérdőívem ezen pontjában az is világosan látszik, hogy a 100-250 millió forint közötti éves nettó árbevétellel rendelkező cég a futárok viselkedését csupán közepesen befolyásoló szempontnak tekinti. A fontossági sorrend tehát ennél a cégnél a következő volt: 1.

Gyorsaság, megbízhatóság, pontosság, szolgáltatási választék szélessége, problémák, panaszok rugalmas kezelése

2.

Kedvező ár, kulturált megjelenés

3.

Futárok viselkedése

Az árbevételi különbségektől eltekintve, valamint a teljes sokaságot vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a kiskereskedők a futárszolgálatok által nyújtott szolgáltatások minőségét tekintve a megbízhatóságot, a pontosságot valamint a gyorsaságot tartják a legfontosabb, s így a legmeghatározóbb szempontnak. Statisztikai táblámból az is kiderül, hogy a kulturált megjelenés csupán a legkisebb árbevétellel rendelkező cégek körében tartozott a legfontosabb szempontok közé, a nagyobb árbevétellel rendelkező kiskereskedők ezt kevésbé tekintik lényeges szempontnak. 29

A teljes sokaságot az árbevétel nagyságrendjétől függetlenül vizsgálva a szolgáltatási minőséget meghatározó szempontok fontossági sorrendje tehát a következő módon alakul: 1. Pontosság 2. Megbízhatóság 3. Gyorsaság 4. Futárok viselkedése 5. Problémák, panaszok rugalmas kezelése 6. Kedvező ár, kulturált megjelenés 7. Szolgáltatási választék szélessége


30

5.4. A gyártó és termelő nagyvállalatok körében végzett kutatásom során szerzett információk, valamint az abból készített statisztikai tábla elemzése

(A 2. és 6. számú melléklet alapján) A futárszolgálatok igénybevételének teljeskörű felmérése elengedhetetlen az elosztási lánc tetején elhelyezkedő gyártó és termelő nagyvállalatok körében végzett vizsgálódás nélkül. Annak érdekében tehát, hogy a futárszolgálatok igénybevevői oldaláról és a vidéki helyzetről hiteles képet kapjak, a kiskereskedők körében végzett kérdőíves vizsgálódáshoz hasonlóan a nagyvállalatok körében is a személyes kérdőíves megkérdezést választottam az információgyűjtés eszközéül, mely választásom okai megegyeznek a már korábban említett indokokkal. A nagyvállalatok körében végzett kérdőíves megkérdezés során szerzett információkat és adatokat itt is az előzőhöz hasonló statisztikai táblába foglaltam. Ezen adatokból készített statisztikai tábla ismét egy kombinációs tábla, hiszen itt is több minőségi ismérv alapján történik a sokaság osztályozása. Ezen tábla, nagyvállalatokról lévén szó, csupán annyiban különbözik a kiskereskedők körében végzett felmérés során szerzett adatokból készített statisztikai táblától, hogy az oldalrovat minőségi ismérveit a nagyvállalatokra vonatkozó kérdőívnek megfelelően a kinek küld, milyen arányban szállíttat ismérvekkel egészítettem ki, míg az éves nettó árbevétel nagyságrendje alapján pedig már az 1-10 milliárd forint közötti valamint a 10 milliárd forint feletti kategóriákba sorolhatjuk a nagyvállalatokat. A statisztikai tábla egyes sorainak, oszlopainak jelentését még egyszer nem részletezném, hiszen az teljes mértékben megegyezik a fent leírt értelmezéssel. A Vas megyei nagyvállalatok körében végzett futárszolgálatok igénybevételével kapcsolatos felmérésem eszközéül készített kérdőívem első négy pontjában a válaszadó gyárak általános adatait mértem fel, így itt is a cég megnevezésére, székhelyére, a foglalkoztatottak számára, az éves nettó árbevételük nagyságrendjére valamint az adott gyár tevékenységi körének bemutatására voltam kíváncsi. Mivel a foglalkoztatottak számát a gyárak többségében nem tudták pontosan megadni, és az üzleti titoktartás miatt a termelő és gyártó nagyvállalatok nevét nem tűntethettem fel, így jelen esetben is csupán a gyárak által megadott éves nettó árbevételük nagyságrendjére vonatkozó adatokat használtam fel az osztályozás során.

31

Ezt követően az ötödik ponton belül egy zárt kérdés segítségével arra voltam kíváncsi, hogy a válaszadó nagyvállalatok szoktak-e igénybe venni futárszolgálatot, és ha igen, akkor milyen esetekben teszik ezt. Az alábbi ábrán jól látszik, hogy az általam megkérdezett 10 nagyvállalat közül 9 esetében igenlő választ kaptam, tehát a felmérésemben résztvevő termelő és gyártó nagyvállalatok 90 %- ára jellemző a futárszolgálatok igénybevétele, számos

okát

melynek említették

válaszadók.

A

határidők

illetve

a

szoros a

reklamációk elkerülése miatt például rendkívül fontos a 8. ábra, Forrás: saját

gyors kiszállítás, a minták

kiküldését, sürgős termékek szállítását, de némely gyár esetében a dokumentumok eljuttatását is futárszolgálat segítségével oldják meg. A 10 megkérdezett nagyvállalatból mindössze egy esetben kaptam nemleges választ, mely gyár csupán különleges esetekben vesz igénybe futárszolgálatot, ugyanis a teljes szállítmányozást, így beleértve a határidős szállítások megszervezését is egy független cégre, a Kühne und Nagel-re bízzák. Sajnos a nagyvállalatok túlnyomó részére a túlzott üzleti titoktartás jellemző, így rendkívül nehéz feladatot jelentett a körükben folytatott kérdőíves felmérés elvégzése. Lehetőségeimhez mérten igyekeztem mégis különböző tevékenységi körrel rendelkező gyárakat megkeresni, s így a következő területeken sikerült felmérést végeznem:

Üzleti berendezések gyártásával foglalkozó nagyvállalat

Bútorgyár

Fafeldolgozó gyár

Kutya, macskaeledel gyártásával foglalkozó gyár

Elektronikai eszközök javításával, szervízelésével foglalkozó gyár

Autóipari gépgyár

Gyógyszergyár

Autóalkatrész gyár

Nagykapacitású digitális nyomda offset nyomtatási szolgáltatásokkal 32

Kérdőívem ezt követő pontjától kezdve itt is csupán a futárszolgálatot igénybevevő termelő és gyártó nagyvállalatokat vizsgáltam, tehát a korábban igenlő választ adott 9 céget osztályoztam. A kérdőívemben szereplő hatodik kérdés alapján fogalmaztam meg statisztikai táblám első csoportosítás alapját képző ismérvét, mellyel itt is azt szerettem volna felmérni, hogy az egyes termelő és gyártó nagyvállalatok milyen gyakorisággal vesznek igénybe futárszolgálatot. Az árbevétel nagyságrendje és az igénybevétel gyakorisága között jelen esetben közepesen erős sztochasztikus kapcsolat áll fenn, melyet a 4. számú mellékletben közölt számításaim során kapott Csuprov-féle asszociációs együttható is igazol. A kombinációs táblában szereplő adatokból egyértelműen kiderül, hogy az 1-10 milliárd forint közötti éves nettó árbevétellel rendelkező nagyvállalatok mindegyike szokott futárszolgálattal szállíttatni, így a 7 megkérdezett 10 milliárd forint feletti éves nettó árbevétellel rendelkező nagyvállalat közé tartozik a nemleges választ adott gyár is. A termelő és gyártó nagyvállalatokat éves nettó árbevételük nagyságrendje szerint vizsgálva elmondhatjuk, hogy a kisebb árbevétellel rendelkező 3 megkérdezett nagyvállalat közül kettőre a véletlenszerű igénybevétel a jellemző, mely az összes 1-10 milliárd forint közötti éves nettó árbevétellel rendelkező nagyvállalat 66,67 %- át teszi ki. Ezen csoportba tartozó nagyvállalatok közül mindössze egy gyár választotta a hetente többszöri igénybevétel lehetőségét, mely az összes 1-10 milliárd forint közötti éves nettó árbevétellel rendelkező nagyvállalat 33,37 %- át jelenti. A 10 milliárd forint feletti éves nettó árbevétellel rendelkező cégek körében egészen más eredményeket kaptam. Az ebbe a kategóriába tartozó 7 termelő és gyártó nagyvállalat 14,29 %- a, azaz egyetlen egy cég választotta a soha válaszlehetőséget, ám ugyancsak egy-egy cég jelölte válaszául a véletlenszerű és a hetente többszöri igénybevételt is. A 10 milliárd forint feletti éves nettó árbevétellel rendelkező cégek már több, mint a felére, pontosan 57,14 %- ára a naponta történő igénybevétel a jellemző. A statisztikai tábla C oszlopait figyelembe véve, mely a teljes sokaságot vizsgálja az árbevétel nagyságrendjétől függetlenül, egyértelműen látszik, hogy a termelő és gyártó nagyvállalatok körében a naponta történő igénybevétel a leggyakoribb, hiszen a megkérdezett összes nagyvállalat 40 %- ára ez a gyakorlat a jellemző. Ezen gyakorisági sorrend második helyén áll a véletlenszerű igénybevétel 30 %- kal, míg a harmadik helyet 20 %- kal a hetente többszöri igénybevétel tudhatja magáénak. 33

Összegzésül tehát elmondhatjuk, hogy a milliárdos

nagyságrendű

rendelkező

termelő

nagyvállalatok inkább

körében

jellemző

a

árbevétellel és

gyártó

már

sokkal

futárszolgálatok

igénybevétele, mint az elosztási lánc többi részénél. Ez a nagyobb igénybevétel a gyakoriságnál

is

rendkívül

jól

megmutatkozik, hiszen ezen termelő és gyártó nagyvállalatokra alapvetően már a 9. ábra, Forrás: saját

futárszolgáltatások igénybevétele

a

mindennapos jellemző,

mely

a

mellékelt ábrán is látható. Kérdőívem hetedik kérdésében arra kerestem a választ, hogy ha futárszolgálatról van szó, mely cégek jutnak az általam megkérdezett nagyvállalatok eszébe. Statisztikai táblámba az öt legismertebb futárszolgálat mellett a kevésbé ismertek feltűntetése érdekében egy egyéb rovatot is beillesztettem. Mivel egy nagyvállalat ebben az esetben több céget is megjelölhetett válaszául, így a kapott válaszok egyes futárcégek közötti megoszlásának alakulását vizsgáltam, melynek eredményeit a szöveges értékelést követő ábrán szemléltettem. Jól látszik, hogy az 1-10 milliárd forint közötti éves nettó árbevétellel rendelkező termelő és gyártó nagyvállalatok körében az ismertségi rangsor első helyén egyszerre három futárszolgálat is osztozik, melyek egyaránt az összes szavazat 30 %- át birtokolják. Így tehát az ebbe a csoportba sorolható termelő és gyártó nagyvállalatok körében a legismertebb cégek közé a TNT, a DHL valamint az EGYÉB kategóriába tartozó futárszolgálatok tartoznak, mint például a DPD, a Sprinter vagy a UPS. Az ismertség szempontjából a legkevesebb szavazatot a kiskereskedők körében oly ismert GLS kapta, míg az MPL-re valamint a Road Parcel-re nem is érkeztek szavazatok. Ezzel szemben a 10 milliárd forint feletti éves nettó árbevétellel rendelkező termelő és gyártó nagyvállalatok körében igencsak eltérő rangsort kaptam. Míg a kisebb éves nettó árbevétellel rendelkező nagyvállalatok körében a GLS az ismertségi rangsor végén helyezkedett el, addig az árbevételi nagyságrend szerint ebbe a csoportba tartozó nagyvállalatok körében a GLS tudhatja magáénak a legismertebb futárszolgálat címét az összes szavazat 28,57 %-ával. 34

A rangsor második helyén holtversenyben áll egyaránt 21,43 %- kal a DHL valamint az EGYÉB kategória, majd őket szorosan követi a TNT 14,29 %- kal. Ebbe az árbevételi kategóriába tartozó nagyvállalatok körében az MPL és a Road Parcel voltak a legkevésbé ismert futárszolgálatok, melyek a kapott szavazatok mindössze 7,14 %- át tudhatták magukénak.


A kapott válaszok egyes futárszolgálatok közötti megoszlását az árbevétel nagyságrendjétől függetlenül vizsgálva világosan látszik, hogy a termelő és gyártó nagyvállalatok körében egyértelműen a DHL a legismertebb futárszolgálat, mely az összes szavazat 25 %- át tudhatja magáénak, ám ugyanennyi szavazatot kaptak az EGYÉB kategóriába tartozó futárszolgálatok is. A DHL mögött kicsivel maradnak el az ismertség tekintetében a TNT valamint a GLS futárszolgálatok, melyek az összes szavazat 20,83 %- át kapták. A termelő és gyártó nagyvállalatok körében a legkevésbé ismert cégek közé az MPL valamint a Road Parcel tartoztak, melyek mindössze egy-egy szavazatot kaptak. Kérdőívem ezt követő nyolcadik kérdésében arra kerestem a választ, hogy futárszolgálat igénybevételekor milyen kézbesítési időt várnak el az egyes termelő és gyártó nagyvállalatok. Ezen vizsgálódásom eredményeit is szemléltetés céljából egy kördiagramon ábrázoltam, mely a kézbesítési idő megoszlását mutatja a teljes sokaságot vizsgálva.

35

Bár az általam megkérdezett nagyvállalatok a feltűntetett lehetőségek közül választhatták volna az „azonnali”, 1-2 órán belüli illetve 3-6 órán belüli kézbesítési időket is, érdekes módon ezen lehetőségeket mégsem jelölte egyik termelő és gyártó nagyvállalat sem válaszául. A kisebb éves nettó árbevétellel rendelkező 3 nagyvállalat közül kettő a 24 órán belüli kézbesítést választotta, mely az összes ebbe a kategóriába tartozó nagyvállalat 66,67 %- át jelenti. Ezzel szemben egy nagyvállalat, mely az összes 1-10 milliárd forint közötti éves nettó árbevétellel rendelkező nagyvállalat 33,33 %- át jelenti, megelégedett a 48 órán belüli kézbesítési idővel is. A 10 milliárd forint feletti éves nettó árbevétellel rendelkező nagyvállalatok körében végzett felmérésem is hasonló eredményeket mutat. Az ebbe a kategóriába tartozó 6 igénybevevő nagyvállalat közül 4, azaz az összes 10 milliárd forint feletti éves nettó árbevétellel rendelkező nagyvállalat 66,67 %-a a 24 órán belüli kézbesítést választotta, míg ugyancsak egy nagyvállalat, mely az összes ebbe a kategóriába tartozó nagyvállalat 16,67 %- át teszi ki, jelölte válaszául a 48 órán belüli kézbesítési időt. Mivel egyetlen nagyvállalat városon belüli szállítások esetén is igénybe vesz futárszolgálatot, így egy szavazat a 3-6 órán belüli kézbesítési időre is érkezett. Az egyes nagyvállalatok által megjelölt kézbesítési idők árbevétel nagyságrendjétől független megoszlását vizsgálva ugyancsak azt látjuk, hogy az általam megkérdezett termelő és gyártó nagyvállalatokra a 24 órán belüli elvárt kézbesítési idő a jellemző, hiszen a megkérdezett 9 igénybevevő nagyvállalat 66,67 %11. ábra, Forrás: saját

a

jelölte

válaszául

ezt

a

lehetőséget. A 48 órán belüli kézbesítést mindössze két nagyvállalat említette, mely a teljes sokaság 22,22 %- át jelenti. Az általam megkérdezett nagyvállalatok közül csupán egyetlen egy nagyvállalat várja el a 3-6 órán belüli kézbesítési időt. Összegzésül tehát elmondható, hogy a termelő és gyártó nagyvállalatok esetében a kiskereskedőkhöz hasonló eredményt kaptam, mivel jelen esetben is a 24 órán belüli kézbesítés mondható általánosnak, mely a fenti ábrán is látható. A hosszabb kézbesítési idő melletti választásnak több oka is lehet. Mivel esetünkben hatalmas, több milliárd 36

forintnyi

éves

nettó

árbevétellel

rendelkező,

többnyire

külföldi

tulajdonú

nagyvállalatokról van szó, így természetes, hogy az alapanyagok, alkatrészek beszerzése általában külföldről vagy az ország másik feléről történik, s gyakori a dokumentumok külföldre történő szállítása is. Ezek általában 24 órán belül lebonyolítható tevékenységek, így érthető a nagyvállalatok ezen kézbesítési időre esett választása. Kérdőívem ezt követő kilencedik kérdésében arra kerestem a választ, hogy az egyes nagyvállalatok futárszolgálattal történő szállításai milyen arányban oszlanak meg belföld, külföld illetve a városon belüli szállítások között. Mivel a cégek többségére egyaránt jellemző a belföldi és külföldi igénybevétel is, így egy nagyvállalat egyszerre több válaszlehetőséget is megjelölhetett, éppen ezért most is a kapott összes válasz egyes válaszlehetőségek közötti megoszlását vizsgáltam. Az 1-10 milliárd forint közötti éves nettó árbevétellel rendelkező nagyvállalatok esetében egyértelműen a külföldi irányú igénybevétel a jellemző, hiszen a megkérdezett 3 ebbe a kategóriába tartozó nagyvállalat mindegyike ezt a lehetőséget jelölte meg válaszául. A 10 milliárd forint feletti éves nettó árbevétellel rendelkező nagyvállalatok körében egyértelműen látszik, hogy a belföldi és külföldi irányú igénybevétel egyforma A futárszolgálattal történő szállítások megoszlása a teljes sokaságot vizsgálva

arányban jellemző, hiszen a kapott válaszok 46,15 %- át birtokolják ezen válaszlehetőségek. Mindössze

6,25% 37,50%

egyetlen ebbe a kategóriába tartozó nagyvállalatra jellemző a külföldi és belföldi mellett a városon belüli

56,25%

igénybevétel, Belföld


Külföld

Városon belül

mely

a

kapott

válaszok 7,69 %- át jelenti. A kapott válaszokat az árbevétel

nagyságrendjétől függetlenül vizsgálva világosan látszik, hogy az összes kapott válasz 56,25 %- ával a külföldi irányú igénybevétel a legjellemzőbb, ám ugyancsak gyakori a belföldi igénybevétel, mely az összes kapott válasz 37,50 %- át birtokolja. A mellékelt ábrán jól látszik, hogy a felmérésemben résztvevő vidéki nagyvállalatok körében a legkevésbé jellemző a városon belüli igénybevétel, hiszen az összes igénybevevő cég közül mindössze egyetlen nagyvállalat jelölte meg ezt a lehetőséget.

37

Kérdőívem ezt követő tizedik kérdésében az egyes nagyvállalatok és a címzettek kapcsolatát vizsgáltam, vagyis azt, hogy kinek küldenek futárral a válaszadó nagyvállalatok. Ezen kérdésemen belül két lehetőség közül választhattak a megkérdezett nagyvállalatok, ennek megfelelően B2C kapcsolat esetén vevőnek, míg B2B kapcsolat esetén partnercégnek megy a küldemény. Mivel egy nagyvállalat jelen esetben több választ is megjelölhetett, így itt is a kapott válaszok két lehetőség közötti megoszlását vizsgáltam. Az 1-10 milliárd forint közötti éves nettó árbevétellel rendelkező nagyvállalatok összesen 5 választ adtak, melynek 60 %- a a B2C, míg 40 %-a a B2B kapcsolatra vonatkozik. Alapvetően tehát az ebbe a kategóriába tartozó nagyvállalatokra a partnercégeknek történő csomagküldés a jellemző. A nagyobb árbevétellel rendelkező nagyvállalatok körében hasonló eredményeket kaptam. A 10 milliárd forint feletti éves nettó árbevétellel rendelkező nagyvállalatok által adott 9 válasz 55,56 %- a a B2C, míg 44,44 %- a a B2B kapcsolatra vonatkozik. A kapott válaszok két lehetőség közötti megoszlását az árbevétel nagyságrendjétől függetlenül vizsgálva egyértelműen látszik, hogy a futárszolgálat igénybevételével vevőknek történő szállítások mellett sokkal gyakoribb a partnercégnek történő csomagküldés, melyet az összes kapott válasz ezen lehetőségre vonatkozó 57,14 %- a is igazol. Kérdőívem tizenegyedik és tizenkettedik kérdésével a nagyvállalatok által küldött küldemények méretére illetve tartalmára voltam kíváncsi. Mivel a megkérdezett nagyvállalatok mindegyike a küldemény tartalmára vonatkozó kérdésemre a termék, termékminta válaszlehetőséget választotta, így csupán a küldemény méretére irányuló kérdésemet foglaltam statisztikai táblámba minőségi ismérvként. Az 1-10 milliárd forint közötti éves nettó árbevétellel rendelkező nagyvállalatok esetében alapvetően a csomag a jellemző küldeményméret, hiszen a válaszadók 66,67 %- a választotta ezt a lehetőséget. Ezen árbevételi kategóriába tartozó nagyvállalatok esetében azonban már ugyancsak jellemző a dokumentumok futárszolgálattal történő továbbítása, hiszen egyetlen nagyvállalat ezt a válaszlehetőséget is megjelölte. A 10 milliárd forint feletti éves nettó árbevétellel rendelkező nagyvállalatoknál hasonlóképpen oszlanak meg a kapott válaszok. Az ebbe a kategóriába tartozó nagyvállalatok 83,33 %- ára alapvetően a csomagküldés jellemző, míg 16,67 %- ára már a dokumentumok küldése is. 38

A teljes sokaságot árbevétel nagyságrendjétől függetlenül vizsgálva egyértelműen megállapíthatjuk,

hogy

a

milliárdos

nagyságrendű

árbevétellel

rendelkező

nagyvállalatokra alapvetően a csomagküldés a jellemző, ám nagyvállalatokról lévén szó a kiskereskedőkkel szemben esetükben már a dokumentumok küldésével is találkozhatunk, igaz kisebb mértékben, mint a csomagküldéssel. Kérdőívem tizenharmadik pontjában egy nyílt kérdés segítségével azt szerettem volna vizsgálni, hogy futárszolgálat igénybevételekor mi a legfontosabb szempont a válaszadó nagyvállalatok számára. A megkérdezett kilenc Vas megyei igénybevevő nagyvállalat által adott válaszok ugyan rendkívül eltérőek, ám a leggyakrabban említett szempontok közé itt is a gyorsaság, a pontosság valamint a megbízhatóság sorolható, míg ugyancsak fontosnak tartották a válaszadó termelő és gyártó nagyvállalatok a kevés adminisztrációt valamint a kiszállítási garanciát is. Kérdőívem utolsó pontja a futárszolgálatok által nyújtott szolgáltatások minőségét meghatározó nyolc alapvető szempont osztályozásából épült fel, ahol is a kiskereskedőkhöz hasonlóan egy egytől ötig terjedő skálán értékelhették a válaszadók az általam felsorolt szempontokat. Mivel egy nagyvállalat egyszerre több szempontot is értékelhetett a legfontosabbnak, így ebben az esetben is a kapott válaszok egyes szempontok közötti megoszlását vizsgáltam, melynek eredményeit a szöveges értékelés után található ábrán rögzítettem. Ezen tizennegyedik kérdés képezte statisztikai táblám utolsó csoportosítás alapját képző minőségi ismérvét is. Az 1-10 milliárd forint közötti éves nettó árbevétellel rendelkező nagyvállalatok körében a fontossági sorrend első helyén holtversenyben három szempont, a megbízhatóság, a gyorsaság valamint a pontosság állt a kapott válaszok 30 %- ával. E nagyvállalatok körében egyetlen szavazatot kapott a problémák, panaszok rugalmas kezelése is, mely az összes szavazat 10 %- át birtokolja, míg az általam felsorolt egyéb szempontokat egyetlen ebbe a kategóriába tartozó nagyvállalat sem értékelte a legfontosabbnak. Kérdőívem ezen kérdésre adott válaszaiból azonban egyértelműen látszik, hogy az ebbe az árbevételi kategóriába tartozó nagyvállalatok ha nem is a legfontosabbnak, ám ugyancsak lényegesnek tartják a kedvező ár meglétét, a szolgáltatási választék szélességét valamint a futárok viselkedését, míg a kevésbé fontos szempontok közé sorolják a kulturált megjelenést.

39

A futárszolgálatok által nyújtott szolgáltatások minőségét meghatározó szempontok sorrendje az 1-10 milliárd forint közötti éves nettó árbevétellel rendelkező nagyvállalatok esetében a következő módon alakult: 1. Megbízhatóság, gyorsaság, pontosság 2. Problémák, panaszok rugalmas kezelése 3. Kedvező ár, szolgáltatási választék szélessége, futárok viselkedése 4. Kulturált megjelenés A 10 milliárd forint feletti éves nettó árbevétellel rendelkező nagyvállalatok ugyancsak két szempontot, a megbízhatóságot valamint a gyorsságot tartották a legfontosabbnak, melyek a szavazatok 21,43 %- át birtokolják. Második helyen 14,29 %- kal a kedvező ár valamint a problémák és panaszok rugalmas kezelése állt, míg a harmadik helyet a pontosság kritériuma tudhatta magáénak 10,71 %- kal. A fontossági sorrend negyedik helyén ugyancsak holtversenyben 7,14 %- kal a futárok viselkedése valamint a szolgáltatási választék szélessége szempontok álltak, míg a sorrend utolsó helyét a kulturált viselkedés birtokolta. A futárszolgálatok által nyújtott szolgáltatások minőségét meghatározó szempontok sorrendje a 10 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező nagyvállalatok esetében a következő: 1. Gyorsaság, megbízhatóság 2. Kedvező ár, problémák és panaszok rugalmas kezelése 3. Pontosság 4. Futárok viselkedése, szolgáltatási választék szélessége 5. Kulturált viselkedés Ha az árbevétel nagyságrendjétől függetlenül vizsgáljuk a felmérésben résztvevő nagyvállalatok szerint a futárszolgálatok által nyújtott szolgáltatások minőségét meghatározó szempontok fontosságát, a következő sorrendet kapjuk: 1. Gyorsaság, megbízhatóság 2. Pontosság 3. Problémák és panaszok rugalmas kezelése 4. Kedvező ár 5. Szolgáltatási választék szélessége, futárok viselkedése 6. Kulturált megjelenés 40

Összegzésképpen megállapítható tehát, hogy mind a kiskereskedők, mind a termelő és gyártó nagyvállalatok körében a szolgáltatási minőséget meghatározó legfontosabb szempontok közé egységesen a gyorsaság, megbízhatóság valamint a pontosság tartozik, s a futárok kulturált megjelenését mindenütt a kevésbé fontos szempontok közé sorolták.


5.5. Összegzés A kiskereskedelmi egységek valamint a termelő és gyártó nagyvállalatok körében végzett, s fent részletesen kifejtett kérdőíves felmérésem során szerzett információk, adatok és főként tapasztalatok birtokában igyekeztem a legátfogóbb és legobjektívebb képet festeni a futárszolgálatok kereskedelmi láncban betöltött szerepéről, valamint a futárpiac Vas megyei helyzetéről. Ugyan

kérdőíves

megkérdezésem a

kereskedelmi

láncot

illetően

csupán a

kiskereskedelmi egységekre valamint a termelő és gyártó nagyvállalatokra terjedt ki, a vizsgálódás során kapott eredmények alapján mégis teljes rálátást nyertem a futárszolgálatok igénybevételének gyakorlatára.

41

A kereskedelmi lánc közepén helyet foglaló nagykereskedők körében nem tartottam szükségesnek a kérdőíves vizsgálódás lefolytatását, hiszen a kiskereskedelmi egységek által megadott válaszok, információk segítségével következtetni tudtam azok futárszolgálat igénybevételének gyakorlatára. A kiskereskedők által adott válaszok alapján egyértelműen látszik, hogy a nagykereskedők több alternatíva közül választhatnak, mikor arról kell dönteniük, hogy milyen úton juttassák el termékeiket az értékesítési pontokra, a különféle kiskereskedelmi egységekhez. A legjellemzőbb módozatok az önálló fuvareszközökkel, illetve a futárszolgálatokkal történő szállíttatás. Amennyiben a nagykereskedő az önálló fuvarozást választja, úgy annak proporcionális költségeit a nagykereskedelmi árba beépítve a kiskereskedőre terhelheti. Bizonyos árukörök és relációk esetében ez a módozat a kifizetődő. Ezen nagykereskedőkről általánosságban elmondható, hogy a csekélyebb számú üzleti kapcsolat illetve a kisebb forgalom lehetővé teszi a termékek, áruk saját fuvareszközzel való hatékony kiszállítását. Ezen megoldás azonban nem lenne kifizetődő abban az esetben, ha a nagykereskedőnek naponta, nagy számú kiskereskedőnek kellene kiszállítania, hiszen az ekkor felmerülő benzin költségek valamint a saját fuvareszközök amortizációs költsége miatt már nem ez lenne a legköltséghatékonyabb megoldás az adott nagykereskedő számára. Gyakori, rendszeres szállítások, főleg körfuvarok esetén így már a futárszolgálat igénybevétele bizonyul az olcsóbb, hatékonyabb megoldásnak. Kérdőíves kutatásomból egyértelműen látszik, hogy a piacon lévő nagykereskedők egyre nagyobb része, közel 60-70 %- a már futárszolgálatokkal szállíttat. E cégeket azonban az alapvetően nagyobb forgalom, a széles kiskereskedői kapcsolathálózat, a rendkívül gyakori, szinte mindennapos kiszállítás jellemzi, melynek ugyancsak oka lehet a nagykereskedők által forgalmazott termékek gyors forgási sebessége, mely következtében a kiskereskedők gyorsabban értékesítik ezen termékeket, s ez megköveteli a pontos, megbízható és a lehető leggyorsabb szállítást. A megkérdezett kiskereskedőkhöz az előző szinten tárgyalt tendenciából kifolyólag többnyire a nagykereskedő által szervezett határidős szállítmányozás révén kerül az értékesítendő termék. Bizonyos esetekben a kiskereskedő is adhat önálló megbízást futárszolgálatoknak készletei beszerzése céljából, vizsgálatom alapján azonban ez csak nagyon különleges esetekben lehet kifizetődő. Kutatásom során találkoztam olyan esetekkel is, ahol az adott kiskereskedő kísérletet tett készletei futárszolgálat útján történő beszerzésére, ám a rendkívül kis árrés miatt ez egyáltalán 42

nem bizonyult kifizetődő megoldásnak. Többnyire tehát a nagykereskedő által kínált szállítási mód elfogadása a legjobb választás a kiskereskedő számára. Érkezzen az áru az eladó saját fuvareszközén vagy futárszolgálattal, a lényeg minden esetben a versenyképes áron történő pontos, megbízható szállítás. Létezik olyan eset is, leggyakrabban online vásárlás és webshopping esetén, amikor a kiskereskedő ad megbízást futárszolgálatnak az adott áru vevőhöz történő eljuttatására. Ezek a klasszikus házhozszállítást kínáló kiskereskedők. Természetesen ők ugyanazzal a döntéssel néznek szembe, mint a nagykereskedők nevezetesen, hogy saját fuvareszköz fenntartása,

avagy

külső

fuvarozó

igénybevétele

bizonyul-e

a

kifizetődőbb

megoldásnak. Az értékesítés kisebb volumenéből kifolyólag ezen a szinten a leggyakrabban a futárszolgálat igénybevételét választják. A Vas megyében található gyárak többnyire nagy nemzetközi cégek telepített termelő kapacitásai. A kereskedelmi lánc tetején elhelyezkedő termelő és gyártó nagyvállalatok körében folytatott kérdőíves vizsgálódásom során arra a következtetésre jutottam, hogy az ilyen cégek kiépült kapcsolatrendszerrel rendelkeznek többek közt a szállítmányozók terén is. Állandójellegű rendszeres szállításaikat tehát hagyományos szállítmányozók megbízásával teljesítik, így a határidős szállítmányozási szolgáltatást általában eseti megbízások, illetve különböző dokumentumok prompt szállításához veszik igénybe. A kereskedelmi lánc különböző szintjei futárszolgálat igénybevételét illető gyakorlatának vizsgálata során kapott adatok és információk egyértelműen megcáfolják azt az állítást, miszerint a futárszolgálat kifejezetten budapesti műfajnak tekinthető. A Vas megyében végzett felmérésem során ugyanis világosan látszik, hogy a futárszolgáltatás vidéken is igénybe vehető, ha nem is olyan nagyszámú cég kínálatában, mint a fővárosban. A napjainkra alapvetően jellemző tendencia, az élettempó felgyorsulása vidéken is érezteti hatását, ugyan mindig kicsit elmaradva a főváros mögött. A szállítmányozást illetően azonban már vidéken is megfigyelhető a gyorsaság szerepének, jelentőségének folyamatos növekedése, s emiatt a következő években a futárszolgálatok vidéki térhódításának jelentős növekedése várható.

43

6. A vidéki cégek futárszolgáltatásokkal szembeni minőségi elvárásainak, igényeinek felmérése 6.1. A szolgáltatási minőség elemzésének módszere14 A futárszolgálatok igénybevevői oldala köztudottan minőségorientált, ami az üzleti szempontok mellett többnyire pszichológiai (bizalom, azonnali szállítás kényszere) és marketing (ismertség) tényezőkkel magyarázható.15 Ezen megállapításból kiindulva s ahhoz, hogy

a vidéki futárpiac helyzetéről és a vidéki cégek

futárszolgálatokkal szembeni elvárásairól hiteles képet kapjunk, elengedhetetlen a futárszolgálatok által nyújtott szolgáltatások és a futár-igénybevétel gyakorlatának vizsgálata mellett az igénybevevői oldal minőségi elvárásainak, igényeinek elemzése is. A Vas megyei termelő valamint gyártó nagyvállalatok körében folytatott igényfelmérésem kezdetekor először is azt kellett megfogalmazni, hogy mit is értünk minőség alatt. Szolgáltatásokról lévén szó, a minőség definiálása még nehezebb, hiszen a végtermék ebben az esetben nem kézzel fogható. Elemzésem során a minőséget a legegyszerűbb formájában fogadtam el, mely szerint minőség mindaz, amit a vevő akar, vagyis minőség alatt a vevők kimondott és kimondatlan igényeinek való megfelelést értjük.

16

A kimondott igények mellett napjainkban hatalmas jelentőséggel bír a

kimondatlan igényeknek való megfelelés, mely igények folyamatos figyelemmel kísérése rendkívül fontos eszköze a piaci versenypozíció javításának. Számos szolgáltatás területén s különösen a futárpiac esetében olyan gyorsan emelkednek az ügyfelek elvárásai, hogy a ma még látens igények holnapra már kimondott követelményekké válhatnak. Ahhoz, hogy megismerjem a vidéki nagyvállalatok futárszolgálatokkal szemben támasztott szubjektív elvárásait az általam készített kérdőívvel kerestem meg ezen cégek logisztikai területen dolgozó szakembereit. Igényfelmérő kérdőívem felépítését a futárszolgálat hivatalos definíciójának meghatározásával kezdtem, mivel a mai napig sok olyan félreértelmezett és helytelen szóhasználattal találkozhatunk, amelyekben egységesen futárcégeknek tekintik a CEP piac különböző szegmenseinek szereplőit. A vidéki nagyvállalatok futárcégek szolgáltatásaival szemben támasztott minőségi elvárásainak sikeres, pontos és helytálló felméréséhez Bárányi Ildikó valamint 14,16 15

Bárányi Ildikó; Koncz Krisztián: Logisztikai évkönyv 2004, MLE, Tanulmányok, 34-43. oldal Koncz Krisztián: Lora projekt, Tanulmány, Logisztika Rendszertechnika Kft.

44

Koncz Krisztián által megalkotott módszert vettem alapul. Kérdőívem felépítésénél a minőséget alapvetően meghatározó szempontokat négy főcsoportba rendeztem, így négy fő kategóriaként a szolgáltatásjellemzőket, a küldeményjellemzőket, az ügyfélkapcsolatokat valamint a megítélést vizsgáltam, s minden egyes főcsoporton belül egyéb minőségi szempontokat is figyelembe vettem.17 6.1.1. Szolgáltatásjellemzők Az első főcsoporton belül a szolgáltatásjellemzők alatt főként arra voltam kíváncsi, hogy ha ezen vidéki cégeknek lehetősége lenne a fent említett definíciónak megfelelő futárszolgálattal szállíttatni, akkor ebben az esetben milyen felvételi határidőt illetve kiállási időt várnának el az adott futárszolgálattól. Kérdőívem ezen első részében kérdéseket tettem fel a cégek által elvárt felvételi és kézbesítési procedúrát illetően, valamint itt érdeklődtem a fizetési lehetőségekkel, kedvezményrendszerrel kapcsolatos elvárásokról is. A felvételi határidő alponton belül arra voltam kíváncsi, hogy az általam megkérdezett vidéki cégek elvárásainak megfelelően mitől meddig vállaljon kézbesítést egy napon belül a definíciómnak megfelelő futárszolgálat. Ezen kérdésemre kapott válaszok igen eltérőek voltak, mely a megkérdezett cégek eltérő tevékenységi körével is magyarázható. A megkérdezett tíz cég közül csupán három cég esetében kaptam hasonló választ, mely cégek egyaránt a 0-24 óráig terjedő felvételi határidőt várnák el. A többi válaszadó esetében különböznek a megadott felvételi határidők, így találkoztam például 8-18 óráig, 8-16 óráig, 8-14 óráig, 6-22 óráig, délelőtt 10 óráig terjedő valamint munkaidőre érvényes felvételi határidővel is. Az általam megkérdezett cégek által elvárt felvételi határidők teljes mértékben megfelelnek a gyakorlatban érvényesülő időhatároknak, hiszen a futárcégek többsége napi 10-12 órán keresztül nyújtja alapdíjon szolgáltatásait, ezen kívül s főként az éjszakai szolgáltatásnyújtásért általában felárat számolnak fel, ám léteznek non-stop szolgáltatásnyújtó futárszolgálatok is. Az első főcsoporton belül második alpontként a vidéki cégek által elvárt kiállási időt vizsgáltam, vagyis azt, hogy mennyi a hívástól a csomag felvételéig elvárt idő. Ezen kérdésem tekintetében már sokkal inkább azonos véleményen voltak az általam megkérdezett vidéki cégek, hiszen a tíz cégből hat az egy órás kiállási időt jelölte meg 17

Lásd: 8, 9. számú melléklet

45

válaszául, azonban egy cég megelégedett a 6-8 órás kiállási idővel is. A megkérdezett cégek közül három esetében találkoztam 25 perces megjelölt kiállási idővel, mely már teljes mértékben megfelel a fővárosban tevékenykedő futárszolgálatok által alkalmazott gyakorlatnak. Ezen első főcsoport harmadik alpontján belül a felvételi és kézbesítési procedúra minőségét meghatározó s a korábbi kérdőíves felmérésem során legfontosabbnak tartott négy szempontot, az egyszerűség, pontosság, megbízhatóság valamint gyorsaság kritériumát rangsorolták az általam megkérdezett cégek. A kapott eredményeket a következő táblázatban foglaltam össze. 1. Táblázat, Forrás: saját A felvételi és kézbesítési procedúrát meghatározó szempontok fontossági sorrendje Szempontok

Rangsor 1.

2.

3.

4.

Összesen:

9

10

1

10

Egyszerűség

1

Pontosság

2

4

3

Megbízhatóság

3

6

1

10

Gyorsaság

4

6

10

Összesen:

10

10

10

10

Mint ahogyan az a táblázatból is kiderül az igényfelmérésben szereplő cégek közül a legtöbben négyen, azaz a válaszadók 40 %- a a gyorsaság kritériumát tartotta a felvételi és kézbesítési procedúra értékelése szemszögéből a legmeghatározóbb szempontnak. Ezzel szemben a válaszadók 30 %- a a megbízhatóság, 20 %- a a pontosság, míg 10 %- a az egyszerűség szempontját értékelte a legfontosabbnak. A rangsor második helyét hat szavazattal a megbízhatóság szempontja tudhatja magáénak, ám a pontosság kritériuma is négy szavazatot kapott. A harmadik helyet a válaszadók 40 %- a által már korábban legfontosabb szempontnak tartott gyorsaság kritériuma birtokolja, hiszen a válaszadók 60 %- a tekinti ezt, míg 30 %- a a pontosságot s 10 %-a pedig a megbízhatóságot a harmadik legfontosabb szempontnak. A rangsor végén egyértelműen az egyszerűség szempontja áll, melyet a cégek 90 %- a tekint a legkevésbé fontosnak, ám ezzel szemben egy cég a pontosság kritériumát helyezte a rangsor utolsó helyére.

46

Kérdőívem első részében kérdéseket tettem fel a cégek által elvárt fizetési lehetőségekkel valamint a futárszolgálatoktól megkövetelt kedvezményrendszerrel kapcsolatban is. A fizetési lehetőségekkel kapcsolatban arra voltam kíváncsi, hogy a készpénzes fizetésen kívül milyen egyéb elvárásai vannak az általam megkérdezett vidéki cégeknek. Mivel a válaszadó cégek szinte mindegyike már az év elején megköti szerződésit a különböző futárszolgálatokkal, így a megkérdezett 10 cég 90 %- a a banki átutalással történő fizetési lehetőséget várná el, míg egyetlen cég a készpénzes fizetést is megkövetelné az adott futárszolgálattól. A fizetési lehetőségek mellett kíváncsi voltam arra is, hogy ezen megkérdezett cégek milyen kedvezményrendszert várnának el s részesítenének előnyben. A kapott válaszok alapján egyértelműen látszik, hogy a válaszadó cégek kétféle kedvezményt követelnének meg, az egyik a csomagszám függvényében adott százalékos kedvezmény, míg a másik sokat említett megoldás a rendszeres megbízás esetén, tehát szerződéses partnereknek nyújtott kedvezmény lenne. Érdekes módon a válaszadók egyike sem említette a piacon egyébként oly elterjedt körfuvar valamint retúr esetén nyújtott kedvezmények gyakorlatát. Ez talán a megkérdezett termelő és gyártó nagyvállalatok futárszolgálatok igénybevételeinek indokaival magyarázható, hiszen ezen nagyvállalatok többsége jellemzően csomagok illetve dokumentumok sürgős, „azonnali” továbbítása céljából veszi igénybe ezt a szolgáltatást. 6.1.2. Küldeményjellemzők Mivel a szállítandó küldemények jellegére vonatkozó kikötéseket, így a súly és mérethatárokat maguk a futárszolgálatok határozzák meg például a birtokukban lévő szállítóeszközök illetve személyzeti állományuk függvényében, így a második főcsoportban

főként

azt

vizsgáltam,

hogy

a

vidéki

nagyvállalatok

az

alapszolgáltatásokon kívül milyen egyéb többletszolgáltatásokat várnának el az adott futárcégtől. A többletszolgáltatásokat illetően a vállalatok szakemberei több lehetőségből választhattak, így például a saját kézbe történő kézbesítés, a biztosítás, az utánvét, az időgarancia és az egyéb ügyintézés közül. Mivel a válaszadó cégek egyszerre több többletszolgáltatást is megjelölhettek, így ennél a kérdésnél a kapott válaszok egyes lehetőségek közötti megoszlását vizsgáltam, mely felmérés eredményeit a következő táblázatban foglaltam össze.

47

2. Táblázat, Forrás: saját Többletszolgáltatások Lehetőségek:

Kapott válaszok

%

Sorrend

Saját kézbe

3

15%

4.

Biztosítás

4

20%

3.

Utánvét

2

10%

5.

Egyéb ügyintézés

5

25%

2.

Időgarancia

6

30%

1.

Összesen:

20

100%

A táblázatból világosan látszik, hogy a kapott 20 válasz legnagyobb része, azaz 30 %- a az

időgaranciára

vonatkozik,

tehát

a

megkérdezett

cégek

körében

ez

a

többletszolgáltatás bizonyult a legnépszerűbbnek. Általánosságban elmondható, hogy a futárszolgálatok többségére nem jellemző időgarancia nyújtása, s csak kevés olyan futárcéggel találkozhatunk, melyek késés esetén visszafizetik a fuvardíj egy bizonyos részét, vagy bonusz fuvart biztosítanak. Talán éppen ezzel magyarázható, hogy az általam megkérdezett cégek a felsorolt lehetőségek közül az időgaranciát várnák el a leginkább egy adott futárszolgálattól. A második leginkább elvárt többletszolgáltatás az egyéb ügyintézés, mely a kapott válaszok 25 %- át birtokolja. Az egyéb ügyintézés címszó alatt többféle szolgáltatásról beszélhetünk, így például ide tartozhat a banki, postai ügyintézés, a beszerzés, vagy esetleg a vámügyintézés is. Ugyancsak fontosnak tartják az általam megkérdezett cégek a biztosítás nyújtását is, hiszen a kapott válaszok 20 %- a erre a többletszolgáltatásra vonatkozik. Kevésbé nagy jelentőséget fordítottak a válaszadók a saját kézbe történő kézbesítés lehetőségének, hiszen mindössze hárman jelölték meg ezt a többletszolgáltatást válaszul. A saját kézbe történő kézbesítés alatt azt értjük, amikor a feladó megad a futárnak egy nevet és kizárólag ez a címzett veheti át a küldeményt. A futárok többsége a mindennapi gyakorlatban nem igazán tartja be ezt a megbízást, így talán ezzel magyarázható, hogy a megkérdezett cégek többsége nem ezt a többletszolgáltatást tartja a legszükségesebbnek. A többletszolgáltatások közül a legkevesebb, mindössze kettő válasz érkezett az utánvéttel történő fizetésre, mivel az általam megkérdezett cégek körében ez nem tartozik a mindennapos fizetési módok közé.

48

6.1.3. Ügyfélkapcsolatok Az ügyfélkapcsolatok főcsoporton belül az ügyfelekkel való kapcsolattartás s a cégek által megkövetelt ügyfélápolás módját vizsgáltam. Főként arra voltam kíváncsi, hogy a cégek számára mennyire fontos a kapcsolattartás során a diszpécser viselkedése, lényegesnek tartják-e a kézbesítési információt, valamint hatékony kapcsolatápolási eszköznek tartják-e a futárcégek által az ügyfeleknek küldött tájékoztató anyagokat. Az általam megkérdezett vidéki nagyvállalatok mindegyike rendkívül fontosnak tartotta a diszpécser viselkedését, hiszen a vállalat rajta keresztül érintkezik az adott futárszolgálattal, így a megítélés szempontjából egyáltalán nem elhanyagolható a diszpécserek viselkedése. A válaszadó cégek többsége a kiküldött szóróanyagokat is hatékony eszköznek tartja, hiszen a kapcsolatápolás, megerősítés e nélkül rendkívül nehézkes lenne. A kézbesítés megtörténtéről az információnyújtást a cégek mindegyike fontosnak tartotta s elvárná az adott futárszolgálattól, különbség az egyes válaszadók között csupán az információs csatorna tekintetében volt. Habár a megkérdezett 10 cég közül ketten, azaz a cégek 20 %- a telefonon keresztül várná el a kézbesítési információt, az internet térhódítása itt is megfigyelhető, hiszen a válaszadók 80%- a már e-mailben szeretne értesítést kapni a kézbesítés megtörténtéről.

6.1.4. Megítélés Az utolsó főcsoporton belül két szempontot értékeltem. Az egyik a futárcégek ismertsége, reklámtevékenysége, vagyis hogy a vidéki nagyvállalatok mennyire tartanák fontosnak

az

ismertséget,

valamint

mely

reklámforrásokat

tekintenék

a

leghatékonyabbnak a definíciónak megfelelő futárszolgálatok esetében. A másik megítélést meghatározó szempont, melyet vizsgáltam a futárok megjelenése, viselkedése valamint a jármű kinézete, műszaki állapota volt. A cégek szakembereitől itt arról érdeklődtem, hogy a megítélés szemszögéből mennyire hatnak rájuk az előbb felsorolt tényezők. Az általam megkérdezett vidéki cégek véleménye szerint is rendkívül meghatározó az adott futárszolgálat sikeressége szempontjából, hogy milyen reklámtevékenységet folytat és egyáltalán milyen reklámforrásokon keresztül teszi mindezt.

49

Mivel a válaszadók többsége egyszerre több reklámforrást is megjelölt, így ebben az esetben is a kapott válaszok egyes lehetőségek közötti megoszlását vizsgáltam, melynek eredményeit a következő táblázatban foglaltam össze. 3. Táblázat, Forrás: saját

Reklámforrások Lehetőségek

Kapott válaszok

%

Sorrend:

Sajtó

1

6,25%

5.

Tv

4

25,00%

2.

Szórólapok

3

18,75%

3.

Köztéri plakátok

2

12,50%

4.

Internet

6

37,50%

1.

Összesen:

16

100,00%

A táblázatból világosan látszik, hogy a megkérdezett vidéki cégek az interneten történő hirdetést részesítenék a legnagyobb előnyben, hiszen a kapott szavazatok 37,5 %- a erre a lehetőségre vonatkozik. Az internet mellett ugyancsak a hatékony reklámforrások közé sorolják a Tv-t is, mely a válaszok 25 %- át birtokolja. A Tv hatékonysága azzal magyarázható, hogy bár a feladott hirdetések rendkívül költségesek, ám egyszerre hatalmas mennyiségű befogadó megszólítására alkalmasak. A harmadik leghatásosabb reklámforrásnak a szórólapok bizonyultak a kapott szavazatok 18,75 %- ával, s ide tartoznak a kézbesített küldeménnyel együtt járó reklámanyagok is. Kevésbé hatékony eszköznek tartják a cégek a köztéri plakátokat, melyek az internet térhódítása miatt egyre háttérbe szorulnak. A megkérdezett cégek körében érdekes módon a sajtó bizonyult a legkevésbé hatékony módszernek, hiszen a kapott szavazatok mindössze 6,25 %- a vonatkozik erre a reklámforrásra. Ezen utolsó főcsoporton belül egy alpontként vizsgáltam, hogy a megkérdezett cégek a megítélés szempontjából mennyire tartanák fontosnak a definíciómnak megfelelő futárszolgálat esetében a futárok megjelenését, illetve a jármű kinézetét. A megkérdezett tíz cég közül mindössze hárman tartották a futárok megjelenését elhanyagolhatónak, ám a cégek 70 %- a szerint ez is a megítélést meghatározó szempontok közé tartozik. Saját véleményemet a válaszadó cégek is igazolták, miszerint a külső megjelenés magát a vállalatot tükrözi, s a futárok egyenruhája, a jármű egységes kinézete megbízhatóságot sugall az ügyfelek felé.

50

A vidéki cégek futárszolgáltatások minőségével kapcsolatos elvárásait tükröző, Bárányi Ildikó és Koncz Krisztián módszere alapján végzett felmérésem mellett igényfelmérő kérdőívem utolsó pontjában összegzésképpen arra voltam kíváncsi, hogy ezen vidéki cégek mely általam megadott szempontokat tartanák a leginkább fontosnak különböző futárszolgálatok közötti választásuk során. A válaszadó cégek a következő nyolc szempont rangsorolásával határozhatták meg az egyes lehetőségek közül a legfontosabbat s a kevésbé fontosakat: •

Ár

•

Megbízhatóság

•

Gyorsaság

•

Pontosság

•

Ismertség, jó hírnév

•

Futárok viselkedése, kulturált megjelenés

•


•

Felmerülő problémák rugalmas kezelése

A cégek által történő rangsorolás során rendkívül eltérő eredményeket kaptam, melyeket az alábbi táblázatban rögzítettem: 4. Táblázat, Forrás: saját

Szempontok

Rangsor 1 2 3 4 5 6 7 8

Ár

2 1

Megbízhatóság

4 6

Gyorsaság

3

5 1 1 3 4 2

Pontosság Ismertség, jó hírnév

4 2 1

1

1

2 1 2 3

Futárok viselkedése,

2 6 2

kulturált megjelenés Szolgáltatási választék szélessége Felmerülő problémák rugalmas kezelése

1

1

3 2 4

2 5 2

1

51

A táblázat azt mutatja meg, hogy a különböző szempontok hányszor szerepelnek a ranglista egyes fokain. Ebből kitűnik, hogy mely ismérveket sorolták gyakrabban a magasabb helyekre és melyeket az alacsonyabbakra. Azok nevezhetők meghatározónak, melyeket

a

legtöbbször

elsődleges,

másodlagos,

harmadlagos,

negyedleges

szempontnak tartottak, és azok elhanyagolhatónak, melyek leggyakrabban az 5., 6., 7., 8. helyre kerültek. E két csoport alkotja a tábla narancssárga és citromsárga szegmensét. A táblázat narancssárgával jelölt részében a cégek által az egyes futárszolgálatok közötti választásnál meghatározónak tartott, míg a sárgával jelölt részen a kevésbé jelentős szempontok találhatók. Jól látszik, hogy a megbízhatóság a legmérvadóbb szempont a futárszolgálatok közötti választásnál, hiszen nemcsak a rangsor első helyét tudhatja magáénak, de a második helyen is ez a szempont kapta a legtöbb szavazatot, mely mellett a pontosság sem elhanyagolható. A gyorsaság a harmadik leginkább meghatározó szempont az ár előtt. A cégek által kevésbé mérvadó szempontok között első helyen a felmerülő problémák rugalmas kezelése áll, ám szorosan követi a rangsor hatodik helyén álló szolgáltatási választék szélessége. A futárok viselkedését s a kulturált megjelenést a cégek többsége egyáltalán nem tartja a futárszolgálatok választásánál meghatározó szempontnak csakúgy, mint a szolgáltatási választék szélességét, hiszen ezt a szempontot helyezte a legtöbb válaszadó a rangsor legutolsó helyére. Habár a futárszolgálatok közötti választásnál az ismertség, jó hírnév szempontja a rangsor egyetlen fokán sem kapta a legtöbb szavazatot, mégis világosan látszik, hogy ez a szempont is a kevésbé meghatározóak közé tartozik. Összegzésképpen tehát elmondható, hogy a cégek által a futárszolgálatok választásánál leginkább szem előtt tartott szempontok közé a megbízhatóság, a gyorsaság, az ár valamint a pontosság tartoznak, kevésbé jelentős a problémák rugalmas kezelése, a szolgáltatási választék szélessége, a futárok viselkedése, kulturált megjelenése és az adott futárszolgálat ismertsége, jó hírneve. Ezen igényfelmérő kérdőív egyes pontjaira adott válaszok alapján átfogó képet kaptam a Vas megyei cégek futárszolgálatokkal szemben támasztott igényeiről s követelményeiről, melyek elsősorban a területi, távolsági különbségeknek köszönhetően gyakran eltérnek a fővárosi gyakorlatban felmerülő elvárásoktól.

52

7. Egy Vas megyei futárszolgálat, a COMET futár bemutatása

Mint ahogyan azt már korábban is említettem, a futárpiac alapvető jellemzője a budapesti koncentráció, ám ennek ellenére mára számos vidéki nagyvárosban is létrejöttek hasonló cégek. A területi eloszlást tekintve a cégek 85-90 százaléka Budapesten működik, a fennmaradó 15-10 százalékon pedig a vidéki nagyvárosok osztoznak. Több felmérésből valamint kutatásból kiderült, hogy ezen városok közé tartozik Szombathely is, így Vas megyei származásom miatt főként ezen a környéken vizsgálódtam.18 A vidéki vállalatok körében végzett felmérésem során azonban arra a következtetésre jutottam, hogy ezen cégek tudatában korántsem él pontosan a futárszolgálat definíciója, hiszen vidéken belföldi szállítás esetében a 24 órás expressz szolgáltatást sajnos gyakran futárszolgáltatásnak tekintik. Ennek okát azt hiszem elsősorban az eltérő időérzetben kereshetjük, hiszen vidéken a 6-8 órás kiszállítás ugyanolyan gyorsnak számít, mint a pesti viszonylatban elvárt 1-2 órán belüli. A megkérdezett Vas megyei cégek szerint az általam elmondott definíciónak megfelelő futárcég vidéken csak igen kis eséllyel működhetne hosszabb távon nyereségesen, s ezen cégek többsége teljes mértékben meg is van elégedve a 24 órán belüli kiszállítással. Ezt tükrözi az is, hogy a kérdőívek kitöltése során csak kevesen említették a megyénkben tevékenykedő egyetlen, s a definíciómnak is megfelelő futárszolgálatot, a COMET futárt. Több budapesti futárszolgálat tevékenységének tanulmányozása során merült fel bennem a kérdés, hogy vajon hogyan is működhet egy futárcég vidéken, vajon mennyire színes, s mennyire tér el a fővárosi cégekétől az általa kínált szolgáltatáspaletta, egyáltalán kik is tartoznak a legfőbb üzleti partnerei közé. Ezek és még számos hasonló, megválaszolatlan kérdés vezérelt abban, hogy felkeressem a Vas megyében egyedülinek mondható, kimondottan futártevékenységet folytató céget, a COMET futárt.

18

Koncz Krisztián vezető elemzővel (Logisztika Rendszertechnika Kft.) folytatott személyes konzultációm alapján

53

7.1. A cég rövid bemutatása19

A COMET futárszolgálat 2004-ben alakult két egyéni vállalkozás fúziójából, melynek célja a fő tevékenységi kör, a dunántúli multinacionális cégek kiszolgálása mellett bővebb ügyfélkör kialakítása valamint szerteágazóbb igények kielégítése volt. Bár a cég központja Szombathely, mégis az egész ország területén vállalnak alkalmi és fix fuvarokat. Jelenleg 800, 1000 és 1200 kg teherbírású, zárt tehergépjárművekkel dolgoznak. Szolgáltatásaik körébe egyaránt beletartozik az azonnali és a 24 órás szállítás is. A COMET futárszolgálat főként levelek és csomagok kézbesítését vállalja, ám emellett gyakran szállítanak árut cégeknek s virágok házhozszállítását is végzik. A cég előnye elsősorban a méretében rejlik. Mivel lényegesen kisebb az országos hálózattal rendelkező futárszolgálatoknál, így az egyéni igényeket, kéréseket sokkal rugalmasabban kezelik, s sokkal inkább teljesíteni is tudják azokat. 7.2. A vizsgálódás módszertana A COMET futárszolgálat megismerésének eszközéül a piackutatási interjúk speciális formáját, a mélyinterjú készítését választottam, mely módszer véleményem szerint a lehető leghatékonyabb megoldást jelenti egy vidéken működő futárszolgálat tevékenységi körének s működésének feltárásához. A mélyinterjú mellett számos érv szólt, így például az is, hogy a kutatás tárgya számomra még kevésbé volt ismert, s kutatásom célkitűzései közé nem csupán hipotézisek tesztelése, de új hipotézisek generálása is beletartozott. A cég egyik vezetőjével eltöltött 40 perc alatt szinte minden felmerülő kérdésemre választ kaphattam, valamint nem kötött bennünket a kérdőív szigorú felépítése sem.20 Ahhoz, hogy a mélyinterjú során minden számomra érdekes és fontos információ birtokába kerüljek, már előre vázlatpontokba szedtem az általam vizsgálandó területeket. Interjúvázlatom alapjául a vidéki nagyvállalatok körében végzett igényfelméréshez készített kérdőívemmel megszerzett információk és tapasztalatok szolgáltak, melyben a cégek futárszolgálatokkal szemben támasztott követelményeit mértem fel. 19 20

www.cometfutar.hu, 2007. 11. 05. , 17: 30 Kempelen Farkas: Digitális tankönyvtár, www.tankonyvtar.hik.hu, 2007. 11. 12. , 14: 20

54

Ezen igényfelmérés pontjaira kapott válaszok figyelembevételével alakítottam ki a mélyinterjú tervezett struktúráját, fogalmaztam meg a releváns kérdéseket, és igyekeztem minél átfogóbb és objektívebb képet szerezni. (Lásd 7. számú melléklet) Interjúvázlatom felépítését tekintve Bárányi Ildikó és Koncz Krisztián által is kiemelt hat fő pontot különítettem el, melyek további alcsoportokra bonthatók. Hat fő kategória egyikeként vizsgáltam a futárszolgálat által kínált átfutási időt, a teljes felvételi és kézbesítési procedúrát, kérdéseket tettem fel a fizetési lehetőségeket, valamint a cég által nyújtott többletszolgáltatásokat illetően, emellett érdeklődtem a partnerekkel fenntartott ügyfélkapcsolatok milyenségéről s a megítélést kialakító legfontosabb szempontokról. A mélyinterjú alatt ezen fő pontokat követve, valamint kiegészítve azokat egyéb lényeges alpontokkal lehetőségeimhez mérten igyekeztem a lehető legtöbb információ birtokába kerülni, és a lehető legjobban megismerni a COMET futárszolgálat Vas megyei tevékenységét. 7.3. A mélyinterjú során szerzett ismeretek összefoglalása a fent említett hat fő pont alapján21 7.3.1. Átfutás Az általam fent említett hat fő kategória közül legnagyobb jelentőséggel az átfutási idő bír, hiszen a futárszolgálatok igénybevételekor minden esetben ez a legfontosabb szempont. Több elemzésből kiindulva általánosságban elmondható, hogy egyre csökken a különböző cégek által kínált átfutási idő, melynek oka lehet a rendkívül koncentrált piaci helyzet, ahol csak a leggyorsabbak tehetnek szert versenyelőnyre. Lényeges eltérés figyelhető meg azonban a vidéki és a fővárosi futárszolgálatok között ezen a téren is. Budapesten a 2 órán belüli kézbesítési idő mondható általánosnak, ám a piacon nagy számban akadnak olyan cégek is, amelyek 90, 60 illetve 45 percen belüli kézbesítést is vállalnak. Ezzel szemben azonban vidéken egészen más a helyzet, hiszen amellett hogy az élettempó gyorsulása országos jelenségnek mondható, a vidéki emberek időérzéke mégis eltér a fővárosban élőkétől, s vidékre a jóval lassabb életvitel jellemző. A COMET futárszolgálat által ígért átfutási idő maximum egy nap, de gyakoriak a Vas megyén kívüli másnapi szállítások is. Mint ahogyan azt a cég egyik 21

Bárányi Ildikó; Koncz Krisztián: Logisztikai évkönyv 2004, MLE, Tanulmányok, Módszer a szolgáltatások minőségének mérésére: a motoros futárszolgálatok vizsgálata-esettanulmány, 38-42. oldal

55

vezetőjétől megtudtam, az ígért átfutási időt általában mindig teljesíteni tudják, így legfőbb erényeik közé sorolható a megrendelők által oly fontosnak tartott pontosság kritériuma. A fővároson belüli szállítások esetében a cég által ígért és a ténylegesen megvalósult átfutási idő közötti eltérések gyakran a nehézkes közlekedésből adódnak. Éppen ezért lényeges szempont a futárcégek közötti választásnál, hogy az adott futárszolgálat kínále időgaranciát, mely egyébként a cégek többségénél nem túl gyakori szolgáltatás. A mélyinterjú során megtudtam, hogy ezen cégekkel ellentétben a COMET futárszolgálat mégis kínál időgaranciát, hiszen késői kézbesítés esetén minden procedúra nélkül visszafizetik a fuvardíjat, kivéve „vis maior” esetében. 7.3.2. Felvételi és kézbesítési procedúra Az átfutási idő mellett második fő kategóriaként vizsgáltam magát a teljes felvételi és kézbesítési procedúrát, hiszen a küldemény felvételénél ugyancsak az alapkövetelmények közé tartozik a gyorsaság és egyszerűség kritériuma. A legtöbb cég esetében negatívumként említhető a túlságosan bonyolult valamint rendkívül összetett felvételi procedúra, ám emellett ugyancsak problémát okozhat az írásos bizonylat hiánya is. A COMET futárszolgálat esetében minden egyes küldeményhez szállítólevél tartozik, melynek egyik példánya a címzettet, másik példánya a feladót illeti. A COMET futárszolgálat így nem sorolható a futárcégek azon részéhez, mely semmilyen bizonylatot nem hagy a feladónál csupán a címzettet írja fel. A felvételi procedúra vizsgálata elengedhetetlen a felvételi időhatárok szemügyrevételezése nélkül. Ebben az esetben a vizsgálódásom arra irányult, hogy az adott futárcég milyen időintervallumon belül vállal szolgáltatást, illetve az ezen kívül eső időszakokban milyen feltételekkel és milyen extra díjak mellett dolgozik. A budapesti cégek többsége napi 10-12 órán keresztül nyújtja alapáron szolgáltatásait, valamint ezen időszakon kívül 4-5 órán keresztül 50 százalékos felárért. Szombat-vasárnapi illetve nonstop szolgáltatást csak néhányan nyújtanak és változó, 50-100 százalékos felárat számolnak fel mindezért. A COMET futárszolgálat a nonstop szolgáltatást nyújtó cégek közé tartozik, hiszen 0 és 24 óra között vállalnak kézbesítést felár felszámítása nélkül. A felvételi időhatárok mellett különös figyelmet szenteltem a kiállási idő, azaz a telefonos megrendeléstől a felvétel megkezdéséig tartó idő vizsgálatának is.

A

budapesti cégekre jellemző kiállási idő 30-40 perc, de a legtöbben már 20-30 percen

56

belül is vállalják a felvételt. A kiállási idő tekintetében is lényeges eltérés figyelhető meg vidék és főváros között. A fővárosban általánosnak mondható 30 perces kiállási idővel ellentétben a COMET futárszolgálat által megadott érték ennél lényegesen hosszabb, hiszen e cég esetében Vas megye határain belül maximum két óra a hívástól a csomag felvételéig tartó idő. Nagyon fontos szempont, hogy a vállalt kiállási időt a cégek mennyire tartják be. Mivel az esetek túlnyomó részében valóban sürgős küldeményeket bíznak a futárra, így az 5-10 perces késés már rendkívül bosszantó lehet az ügyfelek számára. Mint ahogyan az egy nyilvános felmérésből is kiderül, a budapesti cégek többsége 5-8 perc eltéréssel tartja a vállalt kiállási időt, de akadnak olyan futárszolgálatok is, ahol ennél lényegesen nagyobb késéssel számolhatunk. A késői kézbesítés mellett ugyancsak problémás lehet a túl korai kézbesítés is. A mélyinterjú során a COMET futárszolgálat egyik vezetője kihangsúlyozta, hogy számukra döntő fontosságú a pontos szolgáltatásnyújtás, így fennállásuk óta eddig még mindig sikerült teljesíteniük a vállalt kiállási időt. 7.3.3. Fizetési lehetőségek Harmadik fő pontként a cég által elfogadott fizetési lehetőségeket mértem fel, s arra voltam kíváncsi, hogy a készpénzes fizetésen kívül még milyen egyéb megoldást kínálnak a fuvardíj kiegyenlítésére. A budapesti cégek többségénél általában ezt három módon lehet megtenni: vagy a feladó, vagy a címzett fizet, de szerződéses partnereknél általában az átutalás jelenti az ideális megoldást. Hasonló választ kaptam a COMET futárszolgálat esetében is, ahol a készpénzes fizetés és az átutalás közül választhatnak a partnerek, de mivel a cégek többségénél már az év elején megkötik a szerződéseket a kiválasztott futárcégekkel, így általánosságban elmondható, hogy vidéken az átutalás a leginkább elterjedt fizetési módszer. Ugyancsak a fizetés témakörén belül vizsgáltam az árképzést is, vagyis azt, hogy mi jelenti a tarifaszámlálás alapját a futárszolgálatok esetében. Mint ahogyan azt egy hivatalos felmérésből megtudtam, a budapesti cégek négyféle árképzési módszert használnak a piacon. A legáltalánosabb típus a kiszolgálási terület zónákra osztása, de szintén elterjedt a sávos mátrix rendszerű díjtáblázat, valamint a kilométeres zóna beosztás is. A negyedik típus a ténylegesen megtett kilométer alapú számlázás. Ennek előnye, hogy csak a ténylegesen megtett távolság után kell fizetni, hátránya viszont, hogy csak az ügyfélszolgálaton keresztül lehet megtudni előre egy fuvar díját, ahol egy

57

számítógépes útvonaltervező térkép segítségével a felvételi- és kézbesítési cím ismeretében kiszámolják a valós távolságot. A COMET futárszolgálat esetében is a megtett kilométer alapján az alábbi táblázat segítségével történik a fuvardíjak kiszámítása. 5. Táblázat, Forrás: www.cometfutar.hu

A COMET futárszolgálat az árképzés tekintetében különbséget tesz az azonnali és a 24 órás expressz szolgáltatás között, sőt ezen szolgáltatásokon belül ugyancsak külön kategóriát képeznek a városon belüli, Szombathely és vidék, vidék és Szombathely valamint vidék és vidék viszonylatú kézbesítések. Az azonnali és expressz szolgáltatás esetében is egységes alapár fizetendő a városon belüli kézbesítés esetén, mely független a megtett kilométertől. Ezen megadott árak tartalmazzák a háztól-házig történő szállítást maximum három csomag esetében, vagy 100 kilogrammos súlyhatárig, több csomag egy címre történő küldése esetén egy fuvardíjat, valamint 50. 000 forint értékhatárig az automatikus értékbiztosítást. Mindezek mellett kiállási díjat csak a vidéki fuvaroknál számítanak fel, melynek értéke minden esetben 1000 forint.22

22

www.cometfutar.hu, 2007. 11. 6. , 11: 40

58

A COMET futárszolgálatról tehát egyértelműen megállapítható, hogy alapvetően a kilométer alapú tarifaszámlálás jellemzi őket, ám Szombathelyen belüli kézbesítés esetében egységes csomagár alapján történik az árképzés. Az alapárak tanulmányozása mellett kiemelt figyelmet szenteltem a cég által alkalmazott feláraknak is. Mint ahogyan azt már korábban is említettem a budapesti cégek jellemzően napi 10-12 órán át kínálják alapáron szolgáltatásaikat, ezen időszakon kívül valamint hétvégi, illetve nonstop szolgáltatásnyújtás esetén általában 50-100 százalékos felárat számítanak fel munkájukért. Ugyancsak gyakori a túlsúlyos, esetleg túlméretes áruk kézbesítésekor felszámított általában 50 százalékos felár, mely esetekben lehetőségünk nyílik üres zsákos biciklisfutár, esetleg üres gépjármű rendelésére. Ezen cégekkel szemben a COMET futárszolgálat csupán rakodási felárat számít fel nagyobb súlyú küldemények esetében, melynek értéke 30 kilogramm felett 40 forint 10 kilogrammonként. Ugyancsak pótdíjat számítanak fel a 10 percet meghaladó várakozás esetén is, mely 10 percenként 500 forintnyi összeget tesz ki. Igénybevevői szemszögből nézve hatalmas jelentősége van a futárszolgálatok közötti

választásnál

a

cégek

által

kínált

különböző

kedvezményeknek

is.

Általánosságban elmondható, hogy a budapesti cégek esetében a piacon három általános, mindenki által biztosított kedvezmény terjedt el. Az egyik ilyen a körfuvar esetén biztosított kedvezmény, mely általában 10-nél több budapesti fuvar egyidejű megrendelésére vonatkozik. Emellett azonban gyakran előfordulnak a retúr után, illetve a szerződéses partnereknek adott kedvezmények is. Ezek mellett számos díjzónákra épülő árképzést alkalmazó futárszolgálat kínál határos vagy azonos körzetek közötti szállítás esetén is kedvezményeket, hiszen ekkor eggyel kedvezőbb zónadíjat számítnak fel. Mint ahogyan a hivatalos felmérésből is kiderül, a meghirdetett kedvezmények 5-30 százalék között mozognak, de az igazán nagy megrendelők ennél lényegesen nagyobb kedvezményt is kaphatnak. A COMET futárszolgálat esetében a rendszeres szállítások alkalmával kínált, illetve az állandó megrendelőknek nyújtott kedvezmények kerülnek alkalmazásra, mely általában a fuvardíj 10 százaléka. Városon belüli címzettnek történő ismételt kézbesítés esetén ugyancsak kedvezményt nyújtanak, hiszen ekkor egységesen mindössze 600 forint a fizetendő fuvardíj.

59

7.3.4. Többletszolgáltatások A futárszolgálatok alapszolgáltatásokon kívül nyújtott egyéb kiegészítő szolgáltatásainak felmérését az adott cégek által kézbesítendő küldemények alapvető jellemzőinek vizsgálatával kezdtem. Itt főként azt hasonlítottam össze, hogy melyik cég milyen súly- és mérethatárokig vállal küldeményeket. A piacról általánosan elmondható, hogy nagyjából egységes, kevés kivétellel a cégek majd mindegyike vállal motoros, személyautós és kisteherautós fuvart, így a küldemények az egyszerű levéltől az 1500 kg-os szállítmányig terjednek. A COMET futárszolgálat levelek, csomagok kézbesítése mellett cégeknek történő áruszállítást is vállal, s a cég által megadott maximális értékhatár ekkor 150×200×150 cm ( m × h × sz ). Ugyancsak figyelembe kell venni a cég által megadott méret és súlyhatárokat, mely jelenleg 1, 2 tonna, vagy 3 EU paletta. Negyedik fő kategóriaként vizsgáltam tehát a cégek által kínált termékpaletta színességét, azt, hogy hányféle és milyen típusú az alapszolgáltatáshoz kapcsolódó szolgáltatást

kínálnak

ügyfeleiknek.

A

budapesti

cégek

igencsak

színes

szolgáltatáspalettája mellett számos különleges többletszolgáltatással találkozhatunk. Ilyen kiegészítő szolgáltatások közé tartoznak például a vámügyintézés, irodaszer beszerzése, postafiókbérlés, postai szolgáltatások, stb. A többletszolgáltatások egyik egyedi fajtája a saját kézbe történő kézbesítés, melynek teljesítése a gyakorlatban igencsak ritkán valósul meg. A futárküldemények egy része bizalmas jellegű küldemény, így fontos szempont, hogy csak a címzettnek adják-e azt át, vagy esetleg bárki átveheti. Koncz Krisztián felméréséből egyértelműen kiderül, hogy a budapesti cégek jellemzően nem tartják be ezt a fajta megbízást, gyakran csak azért adják át a címzettől eltérő személynek a küldeményt, mert az illető a címzett rokonának vallja magát. A COMET futárszolgálat a többi futárcéghez hasonlóan a saját kézbe való kézbesítést általában csak a megrendelő külön kérésére vállalja, ilyenkor mindig külön utasítást is kérnek arra az esetre, amennyiben a címzettet nem tudnák elérni. Az alapszolgáltatásokon kívüli szolgáltatások közül rendkívül fontos a cégek által kínált biztosítás is. A szolgáltatás teljesítése során ugyanis néha óhatatlanul előfordul, hogy a küldemény megsérül, megsemmisül vagy esetleg eltűnik. Éppen ezért fontos annak vizsgálata, hogy az alapdíj tartalmaz-e biztosítást, ha igen, akkor milyen értékhatárig, illetve ha az ügyfél igényli, akkor köthető-e kiegészítő biztosítás.

60

A budapesti cégek körében a biztosítások vizsgálata során hatalmas eltérések vannak. Míg néhány cég csupán minimális kártérítést fizet ilyen esetekben, addig mások igen magas értékig vállalnak biztosítást, sőt több cég arra is lehetőséget nyújt, hogy az ügyfelek külön díj ellenében kiegészítő biztosítást köthessenek. A COMET futárszolgálat esetében az alapdíj tartalmazza a biztosítás összegét 50000 forintig, mely érték felett a szállítandó áruérték 5 ezrelékének megfelelő pótdíjat számítanak fel. Az ügyfelek sokszor olyan csomagot küldenek futárral, melynek ellenértékét magának a címzettnek kell kifizetnie, majd ezt az összeget vissza kell juttatni a feladónak. Éppen ezért tartottam fontosnak, hogy a többletszolgáltatásokon belül vizsgáljam az utánvéttel történő kézbesítések lehetőségét is. Általánosságban elmondható, hogy a cégek túlnyomó része ezt úgy bonyolítja le, hogy a kézbesítő futár viszi vissza az ellenértéket a feladónak, természetesen retúr fuvar árában. Az utánvétes fizetés lehetőségét kínáló cégeket illetően hatalmas különbség figyelhető meg az egyes futárszolgálatok között. Vannak olyan cégek, melyek csupán különdíj felszámítása ellenében kínálják ügyfeleiknek az utánvét lehetőségét, s vannak olyanok is, melyek csupán szerződéses partnereiknek. A mélyinterjú során megtudtam, hogy a COMET futárszolgálat is felkínálja az utánvéttel történő fizetés lehetőségét, ám szigorúan felár ellenében. Az ellenérték kézbesítő futárral történő visszajuttatása helyett azonban a COMET futárszolgálat esetében egy sokkal praktikusabb megoldással találkoztam, mely ugyancsak jellemző más cégekre is. Ezen lebonyolítás folyamán a címzettől beszedett pénzt automatikusan a megbízó számlájára telepítik, így a COMET futárszolgálat kiegészítő szolgáltatásai közé tartozik az utánvét beszedése, mely az áruérték 1 százaléka, de minimum 300 forint kell, hogy legyen. A futárszolgálatok többségénél a kiegészítő szolgáltatások közé tartozik az ügyintézés is, melybe sok minden beletartozhat, például bevásárlás, postai és banki ügyintézés, vámügyintézés, stb. Az ügyintézést illetően a cégek túlnyomó részére az első 10 percben az ingyenes várakozás jellemző, 10 perc elteltével azonban percenként meghatározott várakozási díjat számítanak fel. A szakszerű csomagolás rendkívül fontos a küldemények épségben történő kézbesítéséhez. Így ugyancsak a többletszolgáltatások címszó alatt vizsgáltam a cégek által kínált csomagolási lehetőségeket is, azt, hogy milyen csomagolási, címzési elvárásai vannak az adott futárszolgálatnak, illetve igény esetén biztosítanak-e valamilyen csomagolóanyagot, valamint vállalnak-e csomagolási megbízást. A COMET 61

futárszolgálat esetében lehetőség nyílik csomagolóanyag választására, mégpedig szükség esetén például törékeny, könnyebben sérülő áru kézbesítése esetén a megrendelő kérheti a küldemény légpárnás tasakba történő csomagolását, melynek költsége plusz 110 forint. 7.3.5. Ügyfélkapcsolatok Az ötödik főcsoporton belül az ügyfelekkel való kapcsolattartást, az ügyfélápolást értékeltem, mely elemeknek napjainkban óriási jelentősége van az ugyancsak egyre nagyobb igényekkel rendelkező ügyfelek megtartásában. Az ügyfélkapcsolatok ápolásában, fenntartásában talán legnagyobb szerepet a diszpécser játszik. Az ügyfélszolgálat minősége nagyon fontos tényező, hiszen az ügyfelek döntő többsége ezen keresztül kerül először kapcsolatba a cégekkel. Meghatározó lehet a jó ügyfélkapcsolatok kialakításában, hogy hány csengetés után veszi fel az adott futárszolgálat diszpécsere a telefont, de hatalmas előnyt jelenthet az adott cégnek egy segítőkész,

udvarias,

szakértelemmel

és

nyelvtudással

rendelkező

diszpécser

foglalkoztatása is. Az ügyfélkapcsolatok ápolásának leghatékonyabb eszközei közé tartozik például a reklám- és szóróanyagok kézbesítendő csomagokkal történő terjesztése, ezért a futárszolgálatok többsége eseti ügyfeleiket későbbiekben is kiküldött tájékoztató anyagok valamint üzleti ajánlatok segítségével igyekszik állandó megrendelőjévé tenni. Az ötödik főcsoporton belül vizsgáltam azt is, hogy a cégek adnak-e visszajelzést a kézbesítés megtörténtéről, hiszen a fent említett módszerek mellett a kézbesítési információ is megfelelő eszköze lehet az ügyfélkapcsolatok ápolásának. A budapesti cégek közül csak néhány futárszolgálat ad automatikusan kézbesítési információt, a cégek többsége csak a megrendelő kérésére. Akadnak olyan futárcégek is, amelyek csupán a szerződéses ügyfeleiknek küldenek minden hónap végén egy kimutatást, mely összesíti, hogy ki és mikor vette át az általuk feladott küldeményeket. Napjainkban azonban egyre inkább megfigyelhető az ügyfelek kézbesítési információ iránti növekvő igénye. Ezen trend hatása a COMET futárszolgálat esetében is érzékelhető, hiszen habár csupán a megrendelő kérésére, de ők is nyújtanak ügyfeleik részére értesítést a kézbesítés teljesítéséről. A COMET futár lehetővé teszi az ügyfelek számára az értesítés módjának megválasztását is, így lehetőség van telefonon, SMS-ben illetve e-mail útján történő értesítések közötti választásra, ám az internet térhódítása

62

miatt a mindennapi gyakorlatban általában ez a harmadik megoldás a leginkább használatos módja az értesítési üzenet kézbesítésének. Az ügyfélkapcsolatok ápolása szempontjából rendkívül fontosak a cég elérhetőségei, valamint az is, hogy milyen csatornákon és milyen idősávban érhető el az adott cég ügyfélszolgálata. A futárszolgálatok többsége általában egy-két normál telefonon várja a cégek megrendelését, de rendkívül elterjedt a mobiltelefonos elérhetőség is, zöldszámmal azonban csak igen kevés cég rendelkezik. A futárszolgálatok többségénél már lehetőség van online futárrendelésre is a nap egy bizonyos szakaszában, ám ekkor a megadott kiállási idő teljesítését az internetes kapcsolat esetleges hibái miatt nem vállalják. Amennyiben az ügyfél részére online rendelés esetén bizonyos időn, általában 10 percen belül nem érkezik visszaigazolás, a telefonon történő futárrendelést javasolják. A cégek weboldalán regisztráció valamint bejelentkezés után tehát lehetőség van megrendelésünk leadására, ám ekkor különös figyelmet kell szentelni a kézbesítéssel kapcsolatos plusz feladatok, például oda-vissza fuvar, több címes fuvar, saját kézbe történő kézbesítés, stb. megjegyzések rovatban történő pontos feltűntetésére. A COMET futár esetében a fent említett, leggyakoribb elérhetőségi módok közül a vezetékes telefon, a mobiltelefon valamint az e-mailben történő futárrendelés lehetőségei közül választhatnak az ügyfelek. Az interneten keresztül történő rendelés esetén a cég weboldalán megtalálható a letölthető megrendelési lap, s az átutalással történő fizetés esetén szükséges adatlap. Ezen nyomtatványok elektronikus úton való kitöltésével, s a megadott e-mail címre történő kézbesítésével már meg is történt online futárrendelésünk. 7.3.6. Megítélés Hatodik és egyben az utolsó s általam vizsgált kategóriába az ügyfelek megítélését kialakító és meghatározó szempontok tartoznak. Ezen főcsoporton belül két fő tényezőt vizsgáltam, a futárcégek ismertségét, illetve annak megszerzése érdekében folytatott reklámtevékenységük milyenségét, valamint azt, hogy szerintük mennyire fontos a jármű kinézete s a futárok megjelenése megítélésük szempontjából. A magas ismertség minden bizonnyal hatalmas versenyelőnyt jelent a piacon egymással konkuráló cégek számára, mely nem csupán a klasszikus reklámtevékenységnek köszönhető, hanem a címzetteknél és a feladóknál hagyott ingyenes szórólapoknak, PR cikkeknek valamint a városi forgalomban gyakran feltűnő futároknak is.

63

A COMET futárszolgálat véleménye szerint az internetes forradalom korában az ismertség kialakításának leghatékonyabb eszköze az online hirdetés, így honlapukon minden részletes információt megtalálunk a céget illetően. Mivel a futárszolgálat kizárólag cégekkel áll kapcsolatban, így egyéb reklámforrásokon keresztül nem hirdetik magukat. Az ügyfelek megítélésének kialakításában ugyancsak fontos a futárok megjelenése, viselkedése, hiszen hosszabb vagy rendszeres megbízás elengedhetetlen a jó megítélés nélkül. Ilyen helyzetekben döntő jelentőségű lehet például a futárok viselkedése, stílusa, szakmai felkészültsége, esetleg értékesítés orientáltsága. Általában a felkészültebb futárok azoknál a cégeknél vannak, ahol valamilyen ösztönzéssel képesek hosszan maguknál tartani a munkatársaikat. Kisebb súllyal esik a latba, de ugyancsak nagyon fontos a futárok külső megjelenése, a jármű kinézete, hiszen a futárok által viselt egyenruha sok esetben megbízhatóságot sugároz az ügyfelek felé. Így gondolja ezt a COMET futárszolgálat is, éppen ezért egységes a járművek külső arculata, a szállítóknak pedig egyforma egyenpóló viseletét írták elő. Ugyan Vas megyében egyenlőre csupán egyetlen futárszolgálat felel meg a hivatalos definícióban leírt szempontoknak, jelenléte s tevékenysége mégis a futárpiac vidéki térhódításának növekedését igazolja. A COMET futárszolgálat tevékenysége s az általa kínált szolgáltatások köre sokban hasonlít a fővárosban bevett gyakorlathoz, ám a területi különbségeknek köszönhetően érdekes, sokszor meglepő eltérésekkel is találkozhatunk. A vidéki eltérő időérzetnek tudható talán be a COMET futárszolgálat által megadott időhatárok fővárositól való különbözősége, hiszen ezen futárszolgálat által megadott felvételi, kézbesítési időhatárok sokkal tágabbak, míg a vállalt kiállási idő sokkal hosszabb, mint a budapesti cégek gyakorlatában. Ha a vállalt hosszabb időintervallumok a COMET futár esetében negatívumként említendők, akkor a szolgáltatási paletta tekintetében mindenképpen megelőzi a fővárosi futárcégeket, hiszen többletszolgáltatásai egyikeként kínálja például a budapesti cégek által csak ritkán nyújtott időgaranciát. Mivel a vidéki cégek többsége még megelégszik a 24 órán belüli kézbesítésekkel, melyek már sokszor az expressz szolgáltatások körébe tartoznak, így talán ezzel magyarázható, hogy kérdőíves felmérésem során a COMET futár a kevésbé ismert futárszolgálatok közé tartozott. 64

8. Összegzés A hagyományosan gyors továbbítást igénylő áruk mellett napjainkban egyre több terméket, dokumentumot kell a lehető leggyorsabban a világ egyik pontjáról a másikra eljuttatni, s ezt tükrözi a fogyasztói piac határidős szolgáltatások illetve minél rövidebb átfutási idő iránti igényének növekedése is. Ez az igénygyarapodás jelenti Magyarországon a CEP szolgáltatókon belül a futárszolgálatok számára is azt a biztos piacot, melynek az elkövetkező években további bővülése várható.23 Ezen tendencia igazolása és a vidéki, elsősorban Vas megyei futárpiac helyzetének átfogó felmérése céljából végeztem el diplomadolgozatom gerincét alkotó kutatásaimat, melyek érdekes és sokszor meglepő eredménnyel szolgáltak. Mint ahogyan az kutatásomból is látható, az alapvetően fővárosi műfajnak számító futárszolgálatok vidékre történő begyűrűzése elkerülhetetlen, s a futárpiac térhódítása az elkövetkező években a szállítmányozást alapvetően meghatározó tendencia lesz. A határidős szállítmányozás bővülő piaca, s a szolgáltatók számának növekedése mára kiélezett versenyhelyzetet teremtett. Ennek köszönhetően a határidős szolgáltatások a minőségi javulás mellett alacsonyabb áron váltak elérhetővé, s így egyre nagyobb szerephez jutnak a kereskedelmi lánc egyes szintjei közti árumozgatásban. Ezt

bizonyítja

primerkutatásom

eredménye

is,

melyből

egyértelműen

megmutatkozik a futárszolgálatok térnyerése, kialakuló dominanciája az ilyen relációk terén. Egyre több nagyvállalkozó szervezi ki a szállítási feladatokat határidős szállítmányozóknak, mellyel hatékonyságnövelés és ezáltal költségmegtakarítás érhető el. Azon beszállítók, melyek sok kis, gyors készletforgással működő kiskereskedőhöz juttatják el termékeiket egyre nagyobb előszeretettel választják ezt az új lehetőséget. Emellett a nagyobb értékű, hosszabb értékesítési idejű termékek készletfeltöltését is jellemzően határidős szállítmányozási szolgálat segítségével végzik a vizsgált cégek. Ennek ellenére azonban mégis arra a következtetésre jutottam, hogy hatalmas különbségek vannak a futárszolgáltatások tekintetében vidék és főváros között, mely számos indokkal is alátámasztható. Egyik ilyen s talán a legnagyobb hatással járó különbség a futárszolgálat eltérő értelmezése. A kereskedelmi lánc egyes résztvevői körében végzett kérdőíves vizsgálódásom során arra a megállapításra jutottam, hogy a vidéki cégek nagy része helytelen módon értelmezi s használja a futárszolgálat 23

EI.E.-K.A.: Versenyfutás, Piac&Profit, 2007. szeptember, 28-30. oldal

65

fogalmát, hiszen sok esetben ennek tekintik a 24 órán belüli kézbesítéseket is, melyek valójában már expressz szolgáltatásnak minősülnek. Ezen sajátos vidéki értelmezés legfőbb okaként talán az eltérő időérzetet említhetném, hiszen ami vidéken gyorsnak, „azonnalinak” számít, az a fővárosban az esetek túlnyomó részében már lassúnak bizonyulna. A felmérésem során kapott válaszok alapján világosan látszik, hogy a vidéki

cégek

általában

a

pesti

központtal

rendelkező,

teljeskörű

határidős

szolgáltatásokat nyújtó, hatalmas CEP szolgáltatók (TNT, DHL, UPS, GLS, stb.) vidéki alvállalkozóit tekintik futárszolgálatnak. Teszik mindezt helytelenül, habár ezen vidéki alvállalkozók kis része néhány esetben a szerződésben foglalt alapszolgáltatásain kívül valóban vállal futártevékenységet is, ám ez már teljesen független az adott CEP szolgáltatótól. Ez az eltérő időérzet az igényfelmérésem során kapott válaszok terén is éreztette hatását, hiszen a cégek által megjelölt, s elvárt időintervallumok sokkal tágabbak, hosszabbak voltak, mint a fővárosban működő futárcégek által kínált időhatárok. Ettől eltekintve azonban a vidéki cégek futárszolgálattal szemben támasztott követelményei megfelelnek az általánosnak mondható elvárásoknak, a felmerülő különbségek pedig az időérzet mellett az eltérő területi és távolsági adottságokkal magyarázhatóak. A fent említett eltérések miatt alapvetően másképp működik egy futárszolgálat vidéken, mint a fővárosban. Az általam megkeresett vidéki futárszolgálat által megadott időintervallumok minden esetben hosszabbnak bizonyultak, így a szolgáltatásnyújtás alapvetően lassabb, mely elsősorban jelen esetben is az eltérő időérzettel magyarázható. A többletszolgáltatások tekintetében azonban sokkal színesebb palettával találkoztam a vidéki futárszolgálat esetében, mely az igényfelmérés során a megkérdezett cégek által leginkább elvárt időgaranciát is biztosítja a legtöbb fővárosban tevékenykedő futárszolgálattal ellentétben. Mivel Vas megyében csupán egyetlen olyan futárszolgálattal találkoztam, mely főtevékenységeként

kínálja

ezen

általam

vizsgált

CEP

szolgáltatást,

így

elgondolkodtatónak találtam, hogy vajon mi lehet az itteni piac telítetlenségének alapvető oka. A Vas megyei CEP szolgáltatók körében is érvényes a piacgazdaság azon törvényszerűsége, miszerint a leleményesebb s a piaci igényeket jobban kiszolgáló szolgáltató képes versenytársain felülkerekedni, melynek okait az igénybevevői oldalon kereshetjük. Igényfelmérésemből jól látszik, hogy ugyan a vidéki cégek számára is fontos szempont a gyorsaság, mégsem tekintik a futárszolgálatok közötti választásnál egyértelműen a legmeghatározóbb, legfontosabb s legalapvetőbb követelménynek, 66

hiszen a pontosságot és a megbízhatóságot mindenütt előbbre rangsorolták, mely véleményem szerint ugyancsak az eltérő időérzettel magyarázható. Éppen ezért határidős megbízásaik során is ezen szempontok figyelembevételével választanak a különböző CEP szolgáltatók, esetünkben a kisebb méretű vidéki futárszolgálat és a hatalmas, nemzetközi, Pest-központú CEP szolgáltatók között. Bármely cég esetében elmondható, hogy a méretbeli fölény, a nemzetközi lefedettség s így a kiterjedtebb logisztikai rendszer, kapcsolathálózat valamint ezek függvényében a szélesebb körű ismertség egyben megbízhatóságot is sugall az üzleti partnerek felé, nagyban befolyásolva ezzel azok választásbeli döntéseit, mellyel szemben a kisebb helyi futárszolgálatok igen kis eséllyel vehetik fel a harcot. Talán éppen ezzel magyarázható az igénybevevői oldalon folyamatosan felmerülő és bővülő igények ellenére, a Vas megyei futárpiac kínálati oldalának jelenlegi telítetlensége. A futárpiac vidéki bővülésének elkövetkező években várható gyorsulása, valamint a keresleti oldal folyamatos igénygyarapodásának hatására a Vas megyei futárpiaci szereplők száma is várhatóan növekedni fog. Ennek hatására a határidős szállítmányozás piacán kialakult versenyhelyzet tovább éleződik majd, mely versenyben csupán az egyre bővülő és komplexebb fogyasztói igényeket leginkább kiszolgáló helyi futárcégek maradhatnak életben. Ezen üzleti értelemben vett életbennmaradás eszközei futárszolgálatoktól függően igen eltérőek lehetnek, ám igényfelmérésem során szerzett információk s tapasztalatok alapján megpróbáltam megfogalmazni a véleményem szerint Vas megyében leghatásosabbnak bizonyuló módszereket. A válaszadók körében a futárszolgálatok közötti választás során nem a gyorsaság az elsődleges fontosságú szempont, hiszen sokkal lényegesebb a pontosság és a megbízhatóság megléte. Éppen ebből kifolyólag egy Vas megyei székhelyű futárszolgálat számára egyértelműen versenyelőnyt jelentene üzletpolitikájának ezen kritériumok köré való felépítése. A méretbeli különbségek kihangsúlyozása ugyancsak előnyös helyzetben tűntetheti fel ezen helyi futárcégeket a hatalmas piacvezetőkkel szemben. Eltekintve a kiépített országos és nemzetközi hálózatoktól, logisztikai rendszerektől valamint a jóval szélesebb körű ismertségtől a kisebb méretű futárcégek számára óriási versenyelőnyt jelenthet a rugalmasság, mivel ezen cégek az egyéni igényeket, kéréseket sokkal rugalmasabban, gördülékenyebben kezelik, s ezáltal sokkal inkább teljesíteni is tudják azokat. Egy kisebb helyi futárszolgálat számára ugyancsak abszolút előnyt jelenthet a felvételi és kézbesítési procedúra tekintetében a minél gyorsabb, egyszerűbb s követhetőbb eljárás, melyet a nagyobb cégek általában nem 67

mindig tudnak garantálni. Igényfelmérésem eredményeinek megfelelően a vidéki cégek a munkaidőre kiterjedő vagy akár a nonstop felvételi határidőt, valamint a kb. 30 perces kiállási időt értékelnék a legjobban, míg a fizetési lehetőségek tekintetében a készpénzzel történő teljesítés mellett, az átutalás valamint az utánvéttel történő fizetés lehetőségét kellene az adott futárcégnek ügyfelei számára biztosítani. Az árképzési módszer kiválasztásánál a kilométer alapú számlázást javasolnám az adott helyi futárcégnek, hiszen ennél a megoldásnál az ügyfeleknek csupán a ténylegesen megtett kilométerek után kellene fuvardíjat fizetni, s a számítógépes útvonaltervező program segítségével valamint a felvételi és kézbesítési cím ismeretében már előre könnyedén ki lehetne számolni a fizetendő fuvardíj összegét. Az előnyösebb versenypozíció elérésének hatékony eszköze lehet az adott futárszolgálat kedvezményrendszerének színesítése a versenytársak által kínált kedvezményekkel szemben. Így az adott helyi, kisebb futárszolgálat ügyfélkörének bővítésekor rendkívül hatásosnak bizonyulhat a különféle kedvezmények, pl. csomagszám, körfuvar, rendszeres megbízás esetén kínált, valamint megyén belüli és szomszédos megyékbe történő kézbesítések esetén nyújtandó kedvezmények lehetőségének kihangsúlyozása is. A minél gyorsabb szolgáltatásnyújtás helyett a sokkal színesebb szolgáltatási paletta s a különféle többletszolgáltatások országos szinten is előnyt jelenthetnek a nagyokkal szemben. Diplomadolgozatom

korábbi

fejezeteiben

bizonyítást

nyert,

hogy

a

szállítmányozási szolgáltatások piacának jövője is az evolúció törvényeinek megfelelően fog alakulni, nevezetesen a természetszerűen fejlődő igények a fejlődőképes szolgáltatók által kerülnek majd kielégítésre. Rálátást szereztem és reményeim szerint nyújtottam arra is, hogy várhatóan miként alakulnak majd ezen igények, s hogy ez a kínálati oldalra milyen hatással lesz majd. Mindezek alapján elmondható, hogy a gyorsaságon, rugalmasságon és a pontosságon túl az irántuk támasztott igények maradéktalan kielégítése lesz a következő évek szállítmányozásának legmeghatározóbb eleme. A jelenlegi tendenciák alapján az elkövetkező évekre az eddig alapvetően fogyasztói igények kiszolgálása alapján megosztott CEP piaci szegmensek összeolvadása jósolható. Így a jövő mindenképp az „időérzékeny” logisztikai szolgáltatásoké, ahol a megrendelőnek lehetősége nyílik a számára fontos és megfelelő időtényező meghatározására, melynek kiszolgálása nem piaci szegmensé, hanem a piaci versenyt meghatározó árkérdéssé válik majd.

68

9. Mellékletek 1. számú melléklet: A kiskereskedelmi egységek körében végzett kérdőíves felmérés adatait rögzítő statisztikai tábla, forrás: saját

Legfontosabb szempontok

Mérete

Rendszeresen

Kézbesítési idő

Megbízói oldalról

Mit ismer

Gyakoriság

Rendező elv

Árbevétel nagyságrendje szerint (millió forint)

Lehetséges kimenetel

0-25 A1

B1

Soha

6

Véletlenszerűen

0

Naponta

25-100 C1

A2

25,00%

100%

0,00%

0,00%

2

8,33%

Hetente egyszer

2

Hetente többször Kéthetente egyszer Havonta egyszer

0

Ritkábban

0

GLS

14

TNT

Teljes csoport

100-250

B2

C2

A3

B3

C3

A0

B0

0

0,00%

0,00%

0

0,00%

2

25,00%

100%

0

0,00%

0,00%

6

18,18%

0,00%

2

28,57%

4

50,00%

57,14%

1

100%

7,41%

14,29%

7

25,93%

8,33%

100%

0

0,00%

0,00%

0

0,00%

0,00%

2

7,41%

10

41,67%

83,33%

2

25,00%

16,67%

0

0,00%

0,00%

12

44,44%

4

16,67%

100%

0

0,00%

0,00%

0

0,00%

0,00%

4

14,81%

0,00%

0,00%

0

0,00%

0,00%

0

0,00%

0,00%

0

0,00%

0,00%

0

0,00%

0,00%

0,00%

0

0,00%

0,00%

0

33,33%

70,00%

0,00%

5

26,32%

25,00%

1

33,33%

5,00%

20

31,25%

4

9,52%

57,14%

3

15,79%

42,86%

0

0,00%

0,00%

7

10,94%

DHL

10

Road Parcel

4

23,81%

90,91%

1

5,26%

9,09%

0

0,00%

0,00%

11

17,19%

9,52%

80,00%

0

0,00%

0,00%

1

33,33%

20,00%

5

MPL

7,81%

4

9,52%

66,67%

2

10,53%

33,33%

0

0,00%

0,00%

6

9,38%

Egyéb

6

14,29%

40,00%

8

42,11%

53,33%

1

33,33%

6,67%

15

23,44%

Összesen

42

100%

19

100%

3

100%

64

100%

Igen

6

33,33%

46,15%

6

75,00%

46,15%

1

100%

7,69%

13

48,15%

Nem

12

66,67%

85,71%

2

25,00%

14,29%

0

0,00%

0,00%

14

51,85%

Azonnali

0

0,00%

0,00%

0

0,00%

0,00%

0

0,00%

0,00%

0

0,00%

1-2óra

0

0,00%

0,00%

0

0,00%

0,00%

0

0,00%

0,00%

0

0,00%

3-6óra

0

0,00%

0,00%

0

0,00%

0,00%

0

0,00%

0,00%

0

0,00%

24 órán belül

17

94,44%

65,38%

8

100%

30,77%

1

100%

3,85%

26

96,30%

48 órán belül

1

5,56%

100%

0

0,00%

0,00%

0

0,00%

0,00%

1

3,70%

Csomag

16

88,89%

64,00%

8

100%

32,00%

1

100%

4,00%

25

92,59%

Dokumentum

2

11,11%

100%

0

0,00%

0,00%

0

0,00%

0,00%

2

7,41%

Megbízhatóság

16

18,18%

72,73%

5

16,67%

22,73%

1

20,00%

4,55%

22

17,89%

Gyorsaság

14

15,91%

60,87%

8

26,67%

34,78%

1

20,00%

4,35%

23

18,70%

Kedvező ár

6

6,82%

75,00%

2

6,67%

25,00%

0

0,00%

0,00%

8

6,50%

Pontosság Futárok viselkedése Kulturált megjelenés Szolgáltatási választék szélessége Problémák, panaszok rugalmas kezelése

18

20,45%

75,00%

5

16,67%

20,83%

1

20,00%

4,17%

24

19,51%

14

15,91%

77,78%

4

13,33%

22,22%

0

0,00%

0,00%

18

14,63%

8

9,09%

100%

0

0,00%

0,00%

0

0,00%

0,00%

8

6,50%

2

2,27%

40,00%

2

6,67%

40,00%

1

20,00%

20,00%

5

4,07%

10

11,36%

66,67%

4

13,33%

26,67%

1

20,00%

6,67%

15

12,20%

88

100%

30

100%

5

100%

12 3

100%

Összesen Összes igénybe vevő

18

8

1

27

Összes válaszoló

24

8

1

33

69

2. számú melléklet: A termelő és gyártó nagyvállalatok körében végzett kérdőíves felmérés adatait rögzítő statisztikai tábla, forrás: saját

Rendező elv

Árbevétel nagyságrendje szerint (milliárd forint)

Lehetséges kimenetel

1-10

Legfontosabb szempontok

Mérete

Kinek küld

Rendszeresen

Milyen arányban

Kézbesítési idő

Mit ismer

Gyakoriság

A1

B1

Teljes csoport

10C1

A2

B2

C2

A0

B0 10,00%

Soha

0

0,00%

0,00%

1

14,29%

10,00%

1

Véletlenszerűen

2

66,67%

20,00%

1

14,29%

10,00%

3

30,00%

Naponta

0

0,00%

0,00%

4

57,14%

40,00%

4

40,00%

Hetente egyszer

0

0,00%

0,00%

0

0,00%

0,00%

0

0,00%

Hetente többször

1

33,33%

10,00%

1

14,29%

10,00%

2

20,00%

Kéthetente egyszer

0

0,00%

0,00%

0

0,00%

0,00%

0

0,00%

Havonta egyszer

0

0,00%

0,00%

0

0,00%

0,00%

0

0,00%

Ritkábban

0

0,00%

0,00%

0

0,00%

0,00%

0

0,00%

GLS

1

10,00%

4,17%

4

28,57%

16,67%

5

20,83%

TNT

3

30,00%

12,50%

2

14,29%

8,33%

5

20,83%

DHL

3

30,00%

12,50%

3

21,43%

12,50%

6

25,00%

Road Parcel

0

0,00%

0,00%

1

7,14%

4,17%

1

4,17%

MPL

0

0,00%

0,00%

1

7,14%

4,17%

1

4,17%

Egyéb

3

30,00%

12,50%

3

21,43%

12,50%

6

25,00%

Összesen

10

100%

14

100%

Azonnali

0

0,00%

0,00%

0

0,00%

1-2óra

0

0,00%

0,00%

0

3-6óra

0

0,00%

0,00%

1

24 órán belül

2

66,67%

22,22%

4

48 órán belül

1

33,33%

11,11%

1

Belföld

0

0,00%

0,00%

Külföld

3

100,00%

18,75%

Városon belül

0

0,00%

0,00%

Összesen:

3

100%

Vevő (B2C)

2

40,00%

Partner cég (B2B)

3

60,00%

Összesen:

5

100%

2

66,67%

22,22%

Csomag

24

100%

0,00%

0

0,00%

0,00%

0,00%

0

0,00%

16,67%

11,11%

1

11,11%

66,67%

44,44%

6

66,67%

16,67%

11,11%

2

22,22%

6

46,15%

37,50%

6

37,50%

6

46,15%

37,50%

9

56,25%

1

7,69%

6,25%

1

6,25%

13

100%

16

100%

14,29%

4

44,44%

28,57%

6

42,86%

21,43%

5

55,56%

35,71%

8

57,14%

9

100%

14

100%

5

83,33%

7

77,78%

55,56%

Dokumentum

1

33,33%

11,11%

1

16,67%

11,11%

2

22,22%

Megbízhatóság

3

30,00%

7,89%

6

21,43%

15,79%

9

23,68%

Gyorsaság

3

30,00%

7,89%

6

21,43%

15,79%

9

23,68%

Kedvező ár

0

0,00%

0,00%

4

14,29%

10,53%

4

10,53%

Pontosság

3

30,00%

7,89%

3

10,71%

7,89%

6

15,79%


0

0,00%

0,00%

2

7,14%

5,26%

2

5,26%


0

0,00%

0,00%

1

3,57%

2,63%

1

2,63%


2

7,14%

5,26%

2

5,26%

4

14,29%

10,53%

5

13,16%

28

100%

38

100%

0

0,00%

0,00%


1

10,00%

2,63%

Összesen:

10

100%

Összes igénybe vevő

3

6

9

Összes válaszoló

3

7

10

70

3. számú melléklet: Az asszociációs kapcsolat szorosságának mérése a kiskereskedők esetében, forrás: saját

Az árbevétel nagyságrendje és a futárszolgálatok igénybevételének gyakorisága között sztochasztikus kapcsolatot feltételezek, hiszen ezen ismérvek között tendenciaszerű kapcsolat áll fent. Mivel jelen esetben mindkét ismérv minőségi ismérv, így a sztochasztikus kapcsolat három típusa közül asszociációról van szó, mely kapcsolat szorosságának méréséhez szükséges alapadatokat a következő táblázatban foglaltam össze.

Gyakoriság

fij 0-25 Árbevétel

25-100 100250 Σ

Soha

Véletlenszerűen

Naponta

Hetente egyszer

Hetente többször

Kéthetente egyszer

Havonta Ritkábban egyszer

6 0

0 2

2 4

2 0

10 2

4 0

0 0

0 0

24 8

0 6

0 2

1 7

0 2

0 12

0 4

0 0

0 0

1 33

Σ

Az asszociációs kapcsolat elemzésekor a két ismérv között első lépésben függetlenséget feltételezünk. Ezen táblázat alapján meghatározhatjuk a függetlenség feltételezésével számított gyakoriságokat, melyeket a következő táblázatban foglaltam össze. A fenti táblázat alapján független kapcsolatot feltételezve a legkisebb árbevétellel rendelkező csoport soha lehetőségre adott válaszainak feltételezett gyakoriságát a következő módon számoltam ki:f11*=(6×24)/33 = 4,36

Gyakoriság

fij*

Soha

0-25 Árbevétel

25-100 100250 Σ

Véletlenszerűen

Naponta

Hetente egyszer

Hetente többször

Kéthetente egyszer

Havonta Ritkábban egyszer

Σ

4,36 1,45

1,45 0,48

5,09 1,70

1,45 0,48

8,73 2,91

2,91 0,97

0 0

0 24 0 8

0,18 6

0,06 2

0,21 7

0,06 2

0,36 12

0,12 4

0 0

0 1 0 33

Független kapcsolat esetén feltételezzük, hogy fij* = fij, tehát a két táblázat adatainak meg kellene egyeznie. 71

A fent látható két táblázat adatait összehasonlítva láthatjuk, hogy ez az egyenlőség nem áll fenn, így biztos, hogy sztochasztikus kapcsolattal van dolgunk. Az fij (tényleges) és fij* (feltételezett) gyakoriságok eltérésének mérésére szolgáló nevezetes mennyiség a X2, melynek kiszámítását az alábbi táblázatban foglaltam össze. A táblázat részadatainak kiszámítása a következő módon történt: 0,61=[ (fij-fij*)2 ] / fij*=[ (6-4,36)2 ] / 4,36 X2 = 19, 51 Gyakoriság

X2

Soha 0-25

Árbevétel

25-100 100250 Σ

Véletlenszerűen

Naponta

Hetente egyszer

Hetente Kéthetente többször egyszer

Σ

0,61 1,454545455 1,45 4,734848485

1,877 0,2045 0,1856 0,40909 4,744 3,126 0,4848 0,2841 0,9697 11,05

0,18 0,060606061 2,25 6,25

2,926 0,0606 0,3636 0,12121 3,714 7,929 0,75 0,8333 1,5 19,51

A X2 mérőszám ismeretében kiszámítható a Csuprov-féle asszociációs együttható: T= (X2/[ N×(s-1)1/2×(t-1)1/2])1/2=(19,51/[ 33×(3-1)1/2×(6-1)1/2])1/2 0,4323 (N= 33, s=sorok száma, t=oszlopok száma) Ezen kiszámolt asszociációs együttható alapján azt a megállapítást tehetjük, hogy a kiskereskedők

esetében

az

árbevétel

nagyságrendje

és

a

futárszolgálatok

igénybevételének gyakorisága között közepes erősségű sztochasztikus kapcsolat áll fent.

72

4. számú melléklet: Az asszociációs kapcsolat szorosságának mérése a termelő és gyártó nagyvállalatok esetében, forrás: saját

A kiskereskedőkhöz hasonlóan a termelő és gyártó nagyvállalatok esetében is sztochasztikus kapcsolatot feltételezek az árbevétel nagyságrendje és a futárszolgálatok igénybevételének gyakorisága között. A fent leírtak alapján jelen esetben is asszociációs kapcsolatról van szó, mely erősségének meghatározásához szükséges alapadatokat a következő táblázatban foglaltam össze.

Gyakoriság

fij

Soha

Hetente egyszer

Hetente Kéthetente Havonta Ritkábban többször egyszer egyszer

10-

0 1

2 1

0 4

0 0

1 1

0 0

0 0

0 0

Σ

1

3

4

0

2

0

0

0

1-10 Árbevétel

VéletlenNaponta szerűen

Asszociációs

kapcsolat

elemzésekor

kiinduló

lépésként

tehát

Σ

3 7 10

függetlenséget

feltételezünk a két ismérv között. A fenti táblázat alapján meghatározhatjuk a függetlenség feltételezésével számított gyakoriságokat, melyeket a következő táblázatban foglaltam össze. A fenti táblázat alapján független kapcsolatot feltételezve a legkisebb árbevétellel rendelkező csoport soha lehetőségre adott válaszainak feltételezett gyakoriságát a következő módon számoltam ki: f11*=(1×3)/10 = 0,3

Gyakoriság

fij*

Soha

1-10 Árbevétel

10Σ

0,3 0,7 1,0

VéletlenNaponta szerűen

0,9 2,1 3,0

1,2 2,8 4,0

Hetente egyszer

0,0 0,0 0,0

Hetente Kéthetente Havonta Ritkábban többször egyszer egyszer

0,6 1,4 2,0

0,0 0,0 0,0

0,0 0,0 0,0

Σ

0,0 3,0 0,0 7,0 0,0 10,0

73

Független kapcsolat esetén tehát azt feltételezzük, hogy fij* = fij, tehát a két táblázat adatainak meg kellene egyeznie. A fent látható két táblázat adatait összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy ez az egyenlőség nem áll fenn, így biztos, hogy sztochasztikus kapcsolattal van dolgunk. Az fij (tényleges) és fij* (feltételezett) gyakoriságok eltérésének mérésére szolgáló nevezetes mennyiség a X2, melynek kiszámítását az alábbi táblázatban foglaltam össze. A táblázat részadatainak kiszámítása a következő módon történt: 0,3=[ (fij-fij*)2 ] / fij*=[ (0-0,3)2 ] / 0,3 X2 = 4,44

X2

Gyakoriság VéletlenHetente Soha Naponta szerűen többször 1-10

Árbevétel

10Σ

Σ

0,3 1,3444 1,2 0,2667 3,1111 0,13 0,5762 0,514 0,1143 1,3333 0,43 1,9206 1,714 0,381 4,4444

A X2 mérőszám ismeretében kiszámítható a Csuprov-féle asszociációs együttható: T= (X2/[ N×(s-1)1/2×(t-1)1/2])1/2=(4,44/[ 10×(2-1)1/2×(4-1)1/2])1/2 = 0,5063 (N= 10, s=sorok száma, t=oszlopok száma)

Ezen kiszámolt asszociációs együttható alapján azt a megállapítást tehetjük, hogy a termelő és gyártó nagyvállalatok esetében az árbevétel nagyságrendje és a futárszolgálatok igénybevételének gyakorisága között közepesen erős sztochasztikus kapcsolat áll fent.

74

5. számú melléklet: A kiskereskedelmi egységek körében végzett felmérés alapjául szolgáló kérdőív, forrás: saját

Kérdőív diplomadolgozathoz (Kiskereskedelmi egységek) 1. Cég megnevezése

.................................................................................

2. Cég székhelye

.................................................................................

3. Cég mérete - foglalkoztatottak száma:

.......................................................................

- Éves nettó árbevétel nagyságrendje: 25 millió Ft alatt 25-100 millió Ft között 100-250 millió Ft között 250-500 millió Ft között 500-1000 millió Ft között 1-10 Mrd Ft között 10 Mrd Ft felett 4. Ágazat, amelyben a cég tevékenykedik:

.............................................................................

5. Érkezik az Ön cégéhez futárszolgálattal áru, dokumentum? Igen, éspedig: ............................................................................................................................ Nem 6. Milyen gyakorisággal szállítanak Önnek futárral? Véletlenszerűen Rendszeresen Naponta Hetente többször Hetente egyszer Kéthetente egyszer Havonta egyszer Ritkábban Soha

75

7. Ha futárról van szó, melyik cégek jutnak eszébe? .................................................................................. ..................................................................................

8. Szokott esetleg Ön is megbízói oldalról igénybe venni futárszolgálatot? Ha igen, milyen esetekben? Igen:

......................................................................................

Nem 9. A futárszolgálatot illetően milyen kézbesítési időt vár el? Azonnali 1-2 óra 3-6 óra 24 órán belül 48 órán belül Több nap alatt 10. Honnan érkezik Önnek futárszolgálattal áru (összesen: 100%)? Belföld: .........% Külföld: .........% Városon belül: ........ % 11. A cég és a címzett kapcsolata, ki küld Önnek futárral? ................................................................................................ 12. Jellemzően mi a küldemény mérete? Csomag Dokumentum Egyéb, éspedig: .......................................................................................... 13. Mi a küldemény tartalma általában? Termék, Termékminta Posta Egyéb, éspedig ..........................................................................................

14. Mi a legfontosabb szempont az Ön cége számára futárszolgálat igénybevételekor? .........................................................................................................................................................

76

15. Mennyire fontosak Önnek az alábbi tényezők a futárszolgálat igénybevételekor? (1- legkevésbé fontos; 5- legfontosabb) Megfelelőt karikázni. Megbízhatóság

1

2

3

4

5

Gyorsaság

1

2

3

4

5

Kedvező ár

1

2

3

4

5

Pontosság

1

2

3

4

5


1

2

3

4

5

Kultúrált megjelenés

1

2

3

4

5


1

2

3

4

5


1

2

3

4

5

Köszönöm válaszait!

77

6. számú melléklet: A termelő és gyártő nagyvállalatok körében végzett felmérés alapjául szolgáló kérdőív, forrás: saját

Kérdőív diplomadolgozathoz (Termelő és gyártó nagyvállalatok) 1. Cég megnevezése

.................................................................................

2. Cég székhelye

.................................................................................

3. Cég mérete - foglalkoztatottak száma: ....................................................................... - Éves nettó árbevétel nagyságrendje: 25 millió Ft alatt 25-100 millió Ft között 100-250 millió Ft között 250-500 millió Ft között 500-1000 millió Ft között 1-10 Mrd Ft között 10 Mrd Ft felett 4. Ágazat, amelyben a cég tevékenykedik:

.............................................................................

5. Szokott az Ön cége futárszolgálatot igénybe venni? Igen, mert ................................................................................................................................... Nem, mert ................................................................................................................................... 6. Milyen gyakorisággal vesz igénybe futárszolgálatot? Véletlenszerűen Rendszeresen Naponta Hetente többször Hetente egyszer Kéthetente egyszer Havonta egyszer Ritkábban Soha

78

7. Ha futárról van szó, melyik cégek jutnak eszébe? .................................................................................. .................................................................................. ..................................................................................

8. Ha futárszolgálatot vesz igénybe, milyen kézbesítési időt vár el? Azonnali 1-2 óra 3-6 óra 24 órán belül 48 órán belül Több nap alatt

9. Milyen arányban szállíttat futárszolgálattal (összesen: 100%)? Belföld: .........% Külföld: .........% Városon belül: ........ %

10. A cég és a címzett kapcsolata, kinek küld futárral? Vevőnek megy a küldemény /B2C/ Partner cégnek szállíttat /B2B/ 11. Jellemzően mi a küldemény mérete? Csomag Dokumentum Egyéb, éspedig: ..........................................................................................

12. Mi a küldemény tartalma általában? Termék, Termékminta Posta Egyéb, éspedig ..........................................................................................

13. Mi a legfontosabb szempont az Ön cége számára futárszolgálat igénybevételekor? .........................................................................................................................................................

79

14. Mennyire fontosak Önnek az alábbi tényezők, ha futárszolgálatot vesz igénybe? (1- legkevésbé fontos; 5- legfontosabb) Megfelelőt karikázni. Megbízhatóság

1

2

3

4

5

Gyorsaság

1

2

3

4

5

Kedvező ár

1

2

3

4

5

Pontosság

1

2

3

4

5


1

2

3

4

5

Kultúrált megjelenés

1

2

3

4

5


1

2

3

4

5


1

2

3

4

5

Köszönöm válaszait!

80

7. számú melléklet: A COMET futárszolgálat vezetőjével folytatott mélyinterjú vázlatpontjai

INTERJÚVÁZLAT Szolgáltatási jellemzők ÁTFUTÁS 1. Cég által ígért átfutási idő:

...............................................................................

2. Általában mennyire tudják teljesíteni ezt az ígért átfutási időt? ................................................................................................................................... 3. Időgarancia: Visszafizetik a fuvardíjat, ha későn kézbesítenek, vagy biztosítanak bonusz fuvart, stb.? Igen, éspedig: ....................................................................................................... Nem FELVÉTEL ÉS KÉZBESÍTÉS 4. Felvételi időhatárok: Mitől meddig vállalnak kézbesítést (felár nélkül)? ................................................................................................................................... 5. Kiállási idő: Mennyi a hívástól a csomag felvételéig tartó idő? ................................................................................................................................... 6. Mennyire tudják teljesíteni a pontos kiállási időt? ................................................................................................................................... ................................................................................................................................... ................................................................................................................................... 7. Felvételi és kézbesítési procedúra: Milyen a felvételi és kézbesítési procedúra? Mennyire egyszerű vagy bonyolult a procedúra, adnak bizonylatot? ................................................................................................................................... ...................................................................................................................................

81

FIZETÉS 8. Fizetés módja: Milyen fizetési lehetőségekre van lehetőség? ................................................................................................................................... ................................................................................................................................... ................................................................................................................................... 9. Mi a tarifaszámlálás alapja? ................................................................................................................................... 10. Milyen felárakat alkalmaznak? ................................................................................................................................... ................................................................................................................................... ................................................................................................................................... 11. Mire adnak kedvezményeket, s ezek milyen mértékűek? ................................................................................................................................... ................................................................................................................................... TÖBBLETSZOLGÁLTATÁSOK 12. Van- e lehetőség arra, hogy csak egy ember vehesse át a küldeményt, ha igen betartják ezt? (saját kézbe) ................................................................................................................................... ................................................................................................................................... 13. Biztosítás: Az alapdíj tartalmaz biztosítást, ha igen milyen összegig? Van lehetőség külön biztosítás kötésére? ................................................................................................................................... ................................................................................................................................... ...................................................................................................................................

82

14. Utánvét: Vállalnak- e kézbesítést utánvéttel? Ha igen mennyiért? ................................................................................................................................... ................................................................................................................................... 15. Ügyintézés: Vállalnak-e ügyintézést (vásárlás, beszerzés, bank, stb.), ha igen milyen plusz költségért? ................................................................................................................................... ................................................................................................................................... 16. Kézbesítési információ: Adnak-e visszajelzést a kézbesítésről? Ha igen akkor csak kérésre, vagy automatikusan? Ha igen, milyen úton teszik ezt meg? Telefon SMS e-mail 17. Küldemény korlátai, jellege: Milyen méret és súlyhatárok vannak? ................................................................................................................................... Hányféle járművel vállalnak fuvart? ................................................................................................................................... ÜGYFÉLKAPCSOLATOK 18. Elérhetőségek: Milyen elérhetőségei vannak a cégnek? (zöld szám, kék szám, internet, városi vonalak) ................................................................................................................................... ................................................................................................................................... 19. Honlap: Honlap minősége, használhatósága, tartalma, struktúrája ................................................................................................................................... ................................................................................................................................... 83

MEGÍTÉLÉS 20. Reklám: Milyen reklámforrásokon keresztül hirdetik magukat? ................................................................................................................................... ................................................................................................................................... 21. Minőségbiztosítás: Van-e minőségbiztosítás? ................................................................................................................................... ................................................................................................................................... 22. Jármű, futár külső megjelenése: Vannak előírásaik a járműt illetően, kötelező- e a futároknak az egyenruha viselete? ................................................................................................................................... ...................................................................................................................................

84

8. számú melléklet: Az igényfelmérés alapjául szolgáló kérdőív

Igényfelmérés A futárszolgáltatásba olyan szolgáltatások tartoznak, melyek (motorral, kerékpárral, gyalog, gépkocsival) „azonnali „szállítást és kézbesítést vállalnak, jellemzően de nem kizárólagosan egy településen belül. A futár a küldeményt személyes ellenőrzése alatt tartja a szállítás teljes időszaka alatt. Vagyis nem történik átrakodás, feldolgozás, ugyanaz a személy adja át a címzettnek, aki a feladótól átvette. 1. Ha lenne lehetősége a fent említett definíciónak megfelelő futárszolgálattal szállíttatni milyen felvételi határidőt várna el? (mitől meddig vállaljon az adott cég kézbesítést egy napon belül?) ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ 2. Ebben az esetben milyen kiállási időt várna el? (Mennyi legyen a hívástól a csomag felvételéig tartó idő?) ............................................................................................................................................ 3. A felvételi és kézbesítési procedúrát illetően melyik szempont lenne Önnek a legfontosabb? Rangsorolja a következőket. Egyszerűség Pontosság Megbízhatóság Gyorsaság

85

4. Milyen fizetési lehetőségeket várna el az adott futárszolgálattól? ............................................................................................................................................ 5. Milyen kedvezményeket várna el, pl. csomagszám függvényében, több csomag nagyobb kedvezmény, több alkalommal történő, rendszeres megbízás esetén? ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ 6. Milyen többletszolgáltatásokat várna el az adott cégtől? Saját kézbe történő kézbesítés: azaz megadhatunk egy nevet, és csak ez a személy veheti át a küldeményt Biztosítás Utánvét Egyéb ügyintézés, pl. bank, posta, beszerzés stb. Időgarancia: késés esetén visszafizetik a fuvardíj egy részét

7. Fontos lenne Önnek, hogy kapjon kézbesítési információt a cégtől? Ha igen milyen formában várná el ezt? Telefonon keresztül értesítsenek SMS-ben értesítsenek E-mailben értesítsenek Számomra nem fontos a kézbesítési információ

86

8. Milyen reklámforrásokon keresztül hirdessen az adott cég, és ezek közül Ön szerint melyik a leghatékonyabb? Sajtó Tv Szórólapok Köztéri plakátok Internet ............................................................................................................................................ 9. A megítélés szempontjából fontos Önnek a futár megjelenése, a jármű kinézete? Elvárná, hogy az adott cég futárai viseljenek egyenruhát? Igen, mert ............................................................................................................... Nem 10. Mi befolyásolná Önt a leginkább a futárszolgálatok közötti választásban? Rangsorolja a következő szempontokat. Ár Megbízhatóság Gyorsaság Pontosság Ismertség, jó hírnév Futárok viselkedése, kulturált megjelenés Szolgáltatási választék szélessége Felmerülő problémák rugalmas kezelése

87

88

10. Irodalomjegyzék

1. Bárányi Ildikó, az MLBKT CEP Klub vezetője: Az expressz kifejezés értelmezése, A logisztika jelentősége a magyar gazdaság számára, előadásanyag, 60-63. oldal, Az MLBKT XIII. éves kongresszusa-2005. november 16-18. , Siófok 2. Bárányi Ildikó; Koncz Krisztián: Logisztikai évkönyv 2004; MLE, Tanulmányok, Módszer a szolgáltatások minőségének mérésére: a motoros futárszolgálatok vizsgálata-esettanulmány, 34-43. oldal 3. Bárányi Ildikó: A magyarországi belföldi csomagpiac- CEP, Posta 2004/1 4. Déri András; Koncz Krisztián; Dr. Kovács Beáta: LORA projekt, Logisztika Rendszertechnika Kft. , Tanulmány 5. Dr. Kovács Beáta, a LORA projekt vezetője: A LORA piacelemzési projekt, A logisztika jelentősége a magyar gazdaság számára, előadásanyag, 64-68. oldal, Az MLBKT XIII. éves kongresszusa-2005. november 16-18. , Siófok 6. EI.E.-K.A.: Versenyfutás, Piac&Profit, 2007.szeptemberi szám, 28-30. oldal 7. Kempelen Farkas: Digitális tankönyvtár, www.tankonyvtar.hik.hu, 2007. 11. 12., 14: 20 8. Komáromi Nándor: Marketing logisztika, Utak a vevőhöz, Akadémiai kiadó, 1. kiadás, 2006 9. Koncz Krisztián: A futárpiac és az EMS Postafutár helyzete a piacon 2003, Posta 2003/3

89

10. Korpás Attiláné; Dr. Havasy György; Dr. Szunyogh Zsuzsanna; Molnár Máténé Dr.; Tóth Mártonné Dr.: Általános statisztika I., Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. , Budapest, 1996. , 99-102. oldal, 124-138. oldal 11. Melyek a kérdőívszerkesztés aktuális szabályai, milyen típusú kérdőíveket alkalmazhatunk? www.vizsgazz.hu, 2007. 09. 14. , 11: 30 12. Ó. Nagy Gábor; Ruzsiczky Éva: Magyar szinonimaszótár, 5. kiadás, Akadémiai kiadó, Budapest 1991. , 117. oldal 13. Romberg: CEP definitions, (The global CEP markets), Conference of express industry 1991. Hamburg (CEP definíciók, A globális CEP piacok, Expresszipari konferencia) 14. Süle Edit: A CEP szolgáltatások szerepe és jelentősége, előadásanyag, www.sze.hu/etk/_konferencia/publikacio/Net/eloadas_sule_edit.doc; 2007. 08. 16. ,14: 22 15. Süle Edit: „Ami nem mérhető, azt tedd mérhetővé” Kényszerek és kihívások az expressz

logisztikában,

Pannon

Gazdaságtudományi

Konferencia

Tanulmánykötet II., 11-15. oldal 16. Süle Edit, egyetemi tanársegéd- Tóth Lajos, egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem: A CEP szolgáltatások piacszegmentált forgalmi modelljének kialakítása, előadásanyag, 207-213. oldal, Rajt vagy cél?- Versenyhelyzetben Európában, Az MLBKT XII. éves kongresszusa- 2004. november 17-19., Siófok 17. Szegedi Zoltán- Prezenszki József: Logisztika menedzsment, Kossuth Kiadó, 2003 18. Szonda Ipsos Média-, Vélemény-, és Piackutató intézet: PAPI nyomtatott kérdőíves kérdezés, www.szondaipsos.hu, 2007. 09. 14. , 11: 15 19. www.cometfutar.hu, 2007. 11. 05. , 17: 30 90

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Logisztika szakirány

Recommend Documents