Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Logisztika szakirány
FÓKUSZBAN A VERSENYKÉPESSÉG – EGY TARTÁLYKOCSIS VÁLLALKOZÁS MŰKÖDÉSÉNEK VIZSGÁLATA
Készítette: Miklós Mariann Budapest, 2006.
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS 2. PIACI SAJÁTOSSÁGOK 2.1. A magyarországi közúti fuvarozói piac jelenlegi helyzete 2.1.1. A közúti fuvarozásra jellemző trendek 2.1.2. A magyarországi közúti árufuvarozás helyzete Európában 2.1.3. Közúti árufuvarozási tevékenységet végző vállalkozások Magyarországon 2.2. A folyékony élelmiszerek közúti fuvarozása 2.2.1. A folyékony élelmiszerek közúti fuvarozásának piacának vizsgálata keresleti oldalról 2.2.2. Élelmiszeripari trendek Magyarországon 2.2.3. Egy kérdőíves piackutatás eredményei KÉRDŐÍV 3. AZ ETH–ÉLELMISZER–TARTÁLY HUNGÁRIA KFT BEMUTATÁSA 3.1. A külföldi tulajdonban lévő cég sajátos helyzete a magyar piacon 3.2. Az Élelmiszer – Tartály Hungária Kft. megrendelői köre 3.3. A vállalat dinamikus növekedése 3.4. Legfontosabb útirányok 3.5. A fuvarozott termékek típusa 3.6. Fuvareszközök kihasználtsága 3.7. Emberi erőforrások 3.8. A vállalat működési folyamata: tervezés, szervezés, ellenőrzés 4.MILYEN LEHETŐSÉGEK VANNAK A VÁLLALAT NÖVEKEDÉSÉRE? 4.1. SWOT – analízis 4.2. Hogyan növelhető a vállalat versenyképessége? 4.2.1. A menedzsment szerepe 4.2.2. A költségek szerepe a versenyképesség növelésében 4.2.3. Az intellektuális tőke 4.2.4. Gépkocsivezetők képzése, motiválása 4.2.5. A megbízók elégedettségének növelése 4.2.6. Minőségbiztosítás 4.2.7. Total Quality Management 4.2.8. Marketing 4.2.9. A versenytársak ismerete 4.2.10. Innováció, folyamatos fejlesztések 4.2.11. Likviditási problémák kezelése 4.3. Hogyan növelhető a hatékonyság? 4.3.1. A fuvareszközök hatékonyabb kihasználása 4.3.2. Járműpark bővítése 4.3.3. Alvállalkozók bekapcsolása 4.3.4. Szállítmányozási tevékenység 4.3.5. A fuvar – és raktérbörzék által nyújtott lehetőségek kihasználása 4.3.6. Együttműködés nagyobb szállítmányozó vállalatokkal 5. KONKLÚZIÓ Mellékletek Felhasznált irodalom
2
3 5 6 7 9 11 12 13 14 14 17 20 21 24 25 27 27 28 29 30 32 32 34 34 36 37 39 40 41 42 43 44 44 45 46 47 49 51 53 54 55 57 57 65
1. BEVEZETÉS A dolgozat az Élelmiszer – Tartály Hungária Kft, egy igen fiatal magyarországi közúti fuvarozó cég helyzetét vázolja és megoldásokat keres arra, hogyan lehetne a vállalat versenyképességét növelni a magyar piacon. Az
ETH
Kft.
több
évtizedre
visszatekintő
spanyol
és
francia
anyacégek
leányvállalataként a múlt évben kezdte meg tevékenységét Magyarországon. A vállalat fő tevékenysége a folyékony élelmiszerek nemzetközi közúti fuvarozása. A dolgozat témaválasztása során fontos szempontnak tartottam, hogy egy ténylegesen létező vállalat működését vizsgáljam meg. Választásom elsősorban azért esett erre a vállalatra, mert tevékenysége a közúti fuvarozáson belül speciálisnak tekinthető. Abban a szerencsés helyzetben van, hogy az országban jelenleg még csak kevés versenytársa akad a folyékony élelmiszerek szállítása területén. Emiatt számos lehetőség kínálkozik a fejlődésre, a fellendülésre, ugyanakkor sok kihívással is szembe kell néznie. Magyarország uniós csatlakozása után a határok megszűnése alkalmat ad arra, hogy egyre több fuvarozó cég lépjen a piacra, melynek következtében jelentősen megnövekedik a verseny a közúti szállítás területén is. Az új szereplők piacra lépése mellett számítani kell arra, hogy egyre nagyobb arányban fognak megjelenni a szomszédos, valamint a kelet – közép – európai országok fuvarozói a magyar piacon. A nyugati cégek is egyre inkább leányvállalatok alapítására koncentrálnak a keletközép-európai
országokban,
modern
járműparkkal
és
helyi
alkalmazásával. Emellett egyre inkább felfedezik a vonzó helyi
gépkocsivezetők piacokat is. Ezen
fejlemények fényében érdekes azt vizsgálni, hogy a többi között ezek az új cégek hogyan felelnek meg a növekvő keresletnek, mindenekelőtt szolgáltatásaik minősége szempontjából. A dolgozat első részében azt vizsgálom, milyen piaci környezetben működik az Élelmiszer – Tartály Hungária Kft. Első lépésben bemutatom a magyarországi közúti fuvarozási piac sajátosságait. Ezen belül is részletesebben megvizsgálom, milyen sajátosságokkal rendelkezik a folyékony élelmiszerek közúti szállítása. Majd egy piackutatáson keresztül azt elemzem, mekkora igény jelentkezik hazánkban erre a szolgáltatásra, milyen jelenlegi és potenciális versenytársakkal kell a vállalatnak szembenéznie, illetve milyen kilátások várhatóak a jövőre nézve. A folyékony élelmiszerek közúti fuvarozása iránti igényt egy primer kutatáson keresztül mértem fel, mely során közel félszáz magyarországi élelmiszeripari vállalat által kitöltött kérdőívet 3
elemeztem. A megkérdezett vállalatok tevékenységüket a tejipar, borgazdaság, gyümölcslégyártás, üdítőipar, valamint olajipar területén végzik. A fuvarozási piacon levő versenyhelyzetet szekunder adatok, különböző – az ágazatra vonatkozó – statisztikák alapján elemeztem. A dolgozat második részében bemutatom az Élelmiszer – Tartály Hungária Kft-t, a vállalat kialakulásának körülményeit, a szervezet felépítését, illetve működési folyamatát. A vizsgálatom alapját a vállalatnál töltött 15 hetes gyakorlat alatt megszerzett
ismeretek,
tapasztalatok,
illetve
a
vállalat
vezetőségétől
kapott
dokumentációk képezik. A dolgozatnak ebben a részében azt vizsgálom, milyen módon növelhetné a vállalat a versenyképességét annak érdekében, hogy minél jobban helyt tudjon állni az egyre erősödő versenykörnyezetben és lépést tudjon tartani az átalakuló piac követelményeivel. Végül összefoglalom, milyen változtatásokra van szüksége a vállalatnak annak érdekében, hogy a vevői igényeket még tökéletesebben ki tudja elégíteni, és javaslatot teszek a hatékonyság javítására vonatkozóan.
4
2. PIACI SAJÁTOSSÁGOK Első lépésként bemutatásra kerül az a piaci környezet, amelyben az Élelmiszer – Tartály Hungária Kft. a tevékenységét végzi. A gazdaságban, a kereskedelemben várható trendek a közúti árufuvarozás kilátásait is befolyásolják, és a vállalat működése szempontjából fontos annak ismerete, hogy mi várható a fuvarozási piacon. Ahhoz, hogy egy vállalat eredményesen tudjon működni, ismernie kell a piac tulajdonságait, az érvényben levő szabályozásokat, változásokat, különböző trendeket. Fel kell tudnia mérni a piacon rejlő lehetőségeket, és tisztában kell lennie azzal is, milyen versenytársakkal kell szembe néznie. Ezért dolgozatom első fejezetében bemutatásra kerül a magyar közúti fuvarozói piac jelenlegi helyzete, bemutatom a Magyarország uniós csatlakozását követően megváltozott versenyhelyzetet és a piacra jellemző jelenlegi és jövőbeli trendeket. Ezeket minden vállalatnak figyelembe kell venni a kereskedelempolitika és üzleti stratégia, valamint a marketingstratégia kialakításánál. Egy marketing orientált vállalatnak azzal is tisztában kell lenni, mit kíván a piac, milyenek a vevők igényei, és tudnia kell azt is, hogy a versenytársaihoz képest ő hol helyezkedik el a piacon. Ezért a fejezet második részében bemutatásra kerülnek azok a nagyobb magyarországi élelmiszeripar külkereskedelmére vonatkozó trendek is, különös tekintettel azokra az ágazatokra, amelyek folyékony élelmiszerek, úgymint tej, bor, olaj, gyümölcslevek előállításával és kereskedelmével foglalkoznak. Több mint kétszáz termelő, feldolgozó és kereskedő vállalatot kerestem meg egy kérdőíves felmérés során, hogy pontosabban megismerjem, milyen igény jelentkezik a magyar piacon a folyékony élelmiszerek közúti fuvarozása iránt, és mi az, amit a megbízók elvárnak a fuvarozó vállalatoktól.
5
2.1. A magyarországi közúti fuvarozói piac jelenlegi helyzete 2004. május 1-je vízválasztó volt a közúti fuvarozás területén is. Azelőtt a magyar vállalkozásoknak a közlekedési piac kínálati szereplőjeként csak külön engedély birtokában lehetett piacra lépni, eddig az időpontig ugyanis a nemzetközi árufuvarozói tevékenység engedélyhez volt kötve. Az úgynevezett nemzetközi árufuvarozói engedélyeket pályázat útján lehetett megszerezni, és később a fuvarozók egymás között hivatalosan elcserélhették, adhatták-vehették őket. Az engedélyekre kvótarendszer volt érvényben, amely nagymértékben korlátozta a versenyt a nemzetközi árufuvarozói területen, a kötött szabályok szerint végzett tevékenység esetében a versenynek igen szűk mozgástere maradt. Magyarország 2004. május 1-én csatlakozott az Európai Unióhoz, melynek következményeként a közúti árufuvarozás területén megszűntek a különböző korlátozások, és nagymértékben erősödött a versenyhelyzet. Mivel a magyar belföldi és nemzetközi fuvarozási tevékenység a csatlakozás előtt nemzetközi engedélyhez volt kötve, ezért az engedéllyel rendelkezők számára bizonyos védettséget nyújtott ez a rendszer. A csatlakozás után ez a védettség megszűnt. Ezt az időpontot követően az EUn belül a közúti árufuvarozás közösségi engedély birtokában, közlekedési engedély nélkül végezhető. A közúti árufuvarozásban jelenleg még tilos a kabotázs. Az Európai Unión kívüli loco, tranzit és harmadik országos fuvarozáshoz továbbra is szükséges a közösségi engedély, továbbá itt a közlekedési engedélyek érvényben maradtak. A közúti közlekedésen belüli verseny kiemelt jelentőségét az adja, hogy ebben az ágazatban jelentős liberalizáció zajlott le. Magyarországról az Unióba, illetve az onnan ide irányuló forgalom esetében megszűntek a vámhatárok, a vámkezeléssel járó adminisztrációs feladatok, valamint a határátkelőkön való várakozás. Ez jelentősen megkönnyítette az Európai Unió tagországába irányuló nemzetközi árufuvarozást. 2004 – 2005 folyamán növekedett a hazánkban bejelentett fuvarozási vállalkozások száma. Aki a szakmához jutás hármas feltételrendszerét (jó hírnév, megfelelő pénzügyi helyzet, szakmai alkalmasság) teljesíti, az alanyi jogon végezheti a nemzetközi fuvarozást. A jóval szigorúbb európai uniós feltételeknek csak a tőkeerős, többnyire társas vállalkozások tudtak megfelelni, a kevésbé tőkeerős, egyéni vállalkozások kénytelenek voltak megszüntetni tevékenységüket, vagy a nagyobb vállalatok alvállalkozójaként tovább működni.
6
Jelenleg egyre több magyar vállalkozás, folyamatosan gyarapodó járműparkkal vesz részt a belső és külső határokon átnyúló fuvarozási tevékenységben. Sokan viszont úgy kezdték el a tevékenységüket, hogy nem voltak tisztában a reális költségekkel, amikor szolgáltatási díjaikat kalkulálták. A rendkívüli túlkínálat mindenkinek megnehezítette a dolgát, ugyanakkor bizonyos piaci szegmensekben minőségromláshoz vezetett. A magyar fuvarpiacon kiéleződött az árverseny, a fuvarozók minél alacsonyabb árat kínálva próbálják megnyerni a megbízókat. A nemzetközi fuvarozóknak a több hazai vállalkozás és egyre nagyobb járműpark mellett a nemzetközi fuvarozási piacon a külföldi versenytársakkal is meg kell küzdeni a fuvarmegbízások elnyeréséért. A hazai ágazat képviselői előtt a kompromisszumok nélküli minőség, az európai követelmények teljesítése, az integrált piac lehetőségeinek kiaknázása nyithat új perspektívákat.
2.1.1. A közúti fuvarozásra jellemző trendek ♦ Az előrejelzések szerint a Magyarországon a közúti fuvarozás forgalma 1999 és 2010 között megduplázódhat. Az Európai Unió piacán is egyértelműen a közúti fuvarozás térnyerése figyelhető meg. A megbízók egyre inkább igénylik, hogy az áruk biztonságosan és időben érkezzenek el a felhasználókhoz, és ez mindinkább a közúti fuvarozás előretörését indokolja. ♦ Magyarország uniós csatlakozásának következtében megszűntek a különböző korlátozások, a hosszú határvárakozások, a különféle nem szabvány előírások, mérlegelések, és az ezekkel kapcsolatos felesleges többletköltségek. Megindult a fuvarozási piac liberalizációja, melynek következtében egyre több hazai vállalkozás lép piacra. ♦ Ezzel
párhuzamosan
egyre
erősödik
a
külföldi
fuvarozók
térnyerése
Magyarországon. Ezeket a vállalkozókat elsősorban a nagy külföld beruházások vonzzák, szívesen vesznek részt logisztikai, vagy ipari parkok beruházásaiban. Gyakran a Magyarországra települő gyártó cégek magukkal hozzák az otthoni szállítmányozójukat, logisztikai partnerüket. A nyugati fuvarozók, szállítmányozók mellett pedig egyre több kelet – európai versenytárs lép színre a magyar piacon. ♦ A magyarországi járműpark az elmúlt években nem sokat fiatalodott (1. számú melléklet). A több évtizede szolgáló, s a beüzemelésük idején érvényes
7
előírásoknak továbbra is megfelelő gépkocsikat nem lehet arra hivatkozva leparancsolni az útról, hogy nem teljesítik a legújabb környezetvédelmi normákat. Ez az elavult járműpark főleg a belföldi fuvarozásra jellemző. Szakértők mégis úgy vélik: a következő években kiszorítja az öreg gépeket a megbízók növekvő igényessége, illetve néhány – a kocsik használatát korlátozó, de nem általánosan tiltó – rendelet. ♦ A Magyarországról indított exportfuvarok többségét külföldi tehergépjárművek viszik. Ennek egyik fő oka, hogy, ezek a szerelvények tranzitban áthaladtak az országunkon egy hosszabb fuvart teljesítve, - pl. olasz-román -, majd üresen lépnek be Magyarországba, hogy itt rakodjanak magyar exportárut. Gyakran a hazai szállítmányozók is inkább kelet – európai fuvarozókat választanak, mivel a magyar fuvarozók tevékenysége ÁFA-köteles (25%), ráadásul a keleti versenytársak alacsonyabb költségekkel is dolgoznak, mint a magyarok. ♦ Magyarországon egyfajta szerepcsere is megfigyelhető a nemzetközi közúti fuvarpiac szereplőinél: a megbízók a szállítmányozókat kihagyva közvetlenül kötnek szerződéseket a fuvarozókkal, akik alvállalkoztathatnak szállítmányozókat, vagy hasonló fuvarosokat. Ugyanakkor ez a jelenség, valamint a biztonságra törekvés a szállítmányozókat fuvareszközök, vagy fuvarozócégek megvételére ösztönözte, így ma már több klasszikus szállítmányozó cégnek komoly érdekeltségei vannak fuvarozócégekben – az alvállalkozói eszközpark mellett. A biztonság kedvéért a legtöbb cég komplex logisztikai szolgáltatást is nyújt. Ennek hátterében a biztonság utáni vágy, a jobb piaci pozíció elfoglalása utáni szándék áll. ♦ A jövőben a fuvarozási színvonal emelkedése várható. Egyebek mellett ez a cégvezetők és a gépkocsivezetők képzését is jelenti. Az EU-ban a piacra jutás elengedhetetlen feltétele a megfelelő szakmai hozzáértés. Ez egyben megváltoztatja az eddigi költségközpontú marketingstratégiát is. A magas szintű szolgáltatást nyújtó fuvarozónak van csak esélye az igényes megbízók megszerzésére, a versenyben pedig nem az árak leszorítására, hanem a minőség folyamatos fejlesztésére helyezik a hangsúlyt. ♦ Jellemző tendencia a nemzetközi árufuvarozási piac szegmentálódása, az árufuvarozási piac egyre inkább differenciálódik. Megjelent egy olyan piaci szegmens (a nagyobb értékű, speciális elbánást igénylő áruk fuvarozásának szegmense), ahol az értékteremtő kiegészítő szolgáltatások, a minőség szerepe
8
felértékelődik. Míg az alacsony értékű áruk fuvarozása esetében a költségek a meghatározóak, így itt az alacsonyabb árat kínálók egyértelmű versenyelőnyt élveznek. A másik területen több tényező együttesen biztosít versenyelőnyt, nem csupán az árak. Az EU fuvarosai jobb pénzügyi feltételekkel képesek ezeknek az értékteremtő plusz szolgáltatásoknak a nyújtására, ami jelentősen erősíti versenypozícióikat a piacnak ebben a szegmensében. Az árversenyben viszont a kelet-európai fuvarozók vannak nagyobb előnyben. ♦ A szegmentálódást tehát a régi és új tagállamok között is megfigyelhetjük. A most csatlakozott országok fuvarosai leginkább magát a helyváltoztatást nyújtják, így a költségérzékeny piaci szegmensben van versenyelőnyük. Az EU fuvarosai pedig egyre inkább az értékteremtő plusz szolgáltatások nyújtásával igyekeznek a piac másik szegmensében versenyelőnyt biztosítani maguknak. Ily módon a közúti árufuvarozási piac differenciálódása az összetettebb logisztikai szolgáltatások és a hagyományos
árutovábbítás
irányában
kezdődött
meg.
A
hagyományos
árutovábbításnak elsősorban a speciális áruk tekintetében és a helyi disztribúció tekintetében van jövője. ♦ Napjaink közúti árufuvarozási piacának a szegmentálódás mellett másik markáns jellemzője a koncentrációs folyamat A kereslet változása, eltolódása a minőségi és lehetőleg - teljes körű szolgáltatások felé megnövelte az igényt a hivatásos fuvarozók, és a különböző együttműködések iránt. Annak ellenére, hogy a kisvállalkozások adják a közúti fuvarozói szakma gerincét, a koncentrációs folyamat hatására megkezdődött a nagyobb cégek kialakulása. A nemzetközi forgalomra szakosodott fuvarozóknál a piaci koncentráció viszonylag gyorsabb. Gondoljunk csak a Volán Tefu és a Hungarocamion egyesülésére, vagy a DHL – Danzas frigyre. Ehhez járul hozzá a stratégiai szövetségek létrehozása is, ennek értelmében a közúti fuvarozók egymás között, vagy szállítmányozó céggel, vagy vasút-, illetve hajóstársasággal szoros és tartós együttműködést alakítanak ki.
2.1.2. A magyarországi közúti árufuvarozás helyzete Európában Hazánk földrajzi adottságainál fogva évszázadok óta fontos szerepet tölt be az európai közlekedésben. Ez a szerep az ország európai uniós taggá válása után egyre erősödik. A csatlakozás legfontosabb pozitív hatása az unióba illetve az onnan ide irányuló forgalom 9
esetében abból adódik hogy az EU-n belül nincsenenk vámhatárok, így nincs a célországban történő vámkezelés, így megszűnnek az ezzel kapcsolatos feladatok. Az unióhoz nem csatlakozott keleti és déli szomszédainkkal való határaink azonban megmaradtak kifelé zárt, uniós határoknak. Magyarországnak – csakúgy mint a többi közép-európai országnak – legnagyobb hátránya, hogy a nyugati országokhoz képest elmaradott az infrastruktúrájuk, különösen az utak állapota kritikus, illetve kevés az autópálya. A közutak mellett ugyanakkor a vasúti hálózatot, s a belvízi hajózást is fejleszteni kell, hiszen így mérsékelhető az utakra háruló forgalom, s a környezet kímélése szempontjából is ez az előnyösebb megoldás. Az EU is azt szorgalmazza, hogy a közúti áruszállítás minél nagyobb részét vasúton, illetve hajókon bonyolítsák le. A közép-európai országok azonban egyelőre inkább a közutak fejlesztésére helyezik a hangsúlyt. Szakemberek négy jelentős európai kereskedelmi útvonal kialakulásával számolnak. Az első az északi vonal, amely a Ruhr-vidékénél kezdődik, s Hamburgon át Stockholmba tart. A második útvonal Berlinből indul, s Lódzon át Varsó felé tart. A harmadik útvonal Nürnbergből indul ki, s Csehország és Szlovákia irányába mutat. Ennek az útvonalnak a meghosszabbítása Pozsonyon keresztül Budapest felé irányul, amely nemcsak a nyugatkeleti, hanem az északi-déli útvonalak metszéspontjában található. A negyedik déli útvonal Münchentől indul el, s Bécsen át Budapest, valamint a dél-európai államok a végállomás. Magyarország előnyét a régióban biztosítja a kedvező földrajzi fekvése, és az, hogy korábban bizonyos előnyre tettünk szert az infrastruktúra fejlesztése terén. A közeljövőben csatlakozni kívánó országok – Románia és Bulgária – szintén Magyarországhoz fekszenek legközelebb, ami további lehetőségeket kínál. A magyar közúti fuvarozók egyelőre nyugati versenytársaikhoz képest árban versenyképesebbek. Ennek oka az alacsonyabb munkabérekben és árszínvonalban keresendő. A Magyarországról külföldre irányuló fuvarok területén azonban a keletközép-európai fuvarosok – szlovákok, a csehek, a lengyelek, az ukránok, a románok – sokszor versenyelőnyben vannak a magyarokkal szemben, mert alacsonyabb költségekkel dolgoznak, és olcsóbban szállítanak. Jelenleg a közép- és kelet-európai országokban alacsonyabbak a bérek, ezért a közúti fuvarozók nyomott árakon - bár alacsony jövedelmezőséggel - kínálják szolgáltatásaikat. Magyarországon az átlagos költség az EU átlagköltségének kétharmadát teszi ki, a magyar bérek mindössze egyharmadát érik el az európai uniós átlagnak. 10
2.1.3. Közúti árufuvarozási tevékenységet végző vállalkozások Magyarországon A fuvarozó vállalkozások piacra lépésének feltétele 2003 elejétől, ha egy EU-s rendelkezés szerint igazolja, hogy a megfelelő tőkeerővel rendelkezik. A tőkeerőnagyság gépkocsinként és gépkocsi számtól függően változó. Ezzel párhuzamosan a vállalkozásnak ki kell tudni állítani egy olyan személyt, aki megszerezte a fuvarozó vállalkozás vezetésére jogosító szakmai képesítést. Mindezen feltételek megtartása mellett a vállalkozásnak igazolnia kell, hogy a piacon való tevékenységükhöz kapcsolódóan a jó hírnévre vonatkozó valamennyi követelményt képesek teljesíteni, a szakmai vezető és a vállalkozás gazdasági működése szempontjából is. A jó hírnév elsősorban úgy értelmezhető, hogy a vállalkozásoknak ne legyen az állammal szemben olyan adó jellegű tartozása, amely a saját hibájából keletkezett, s ezt előre megfontolt szándékkal fenntartja. A nemzetközi fuvarozó vállalkozás hazánkban akkor léphet a piacra, ha előtte legalább két évet belföldi fuvarozó vállalkozóként már tevékenykedett, és megszerezte a nemzetközi árufuvarozási tevékenységhez szükséges szakmai képesítést. A feltételek gazdasági oldalán bizonyos banki garanciákat kell szerezni, mert az első szerelvényekre 2,2 millió forinttal kell rendelkeznie a fuvarosnak, minden további járműre pedig 1,5 millió forinttal.1 Ezt a feltételt lehet kiváltani a bankgaranciával,
tőkeerősebb
vállalkozások
esetében
pedig
könyvvizsgáló
is
garantálhatja, hogy rendelkezésre állnak a szükséges anyagi erőforrások. A mai magyar nemzetközi közúti árufuvarozói piac két legerősebb résztvevője a Waberer’s Csoport Hungarocamion és a Révész Csoport. A mezőnyt a Hungarocamion vezeti mintegy 1500 autóval, őt követi a Révész Csoport, melynek 550 tehergépjárműve van forgalomban. A középmezőnyben 20-30 közúti fuvarozási vállalkozás foglal helyet, ők átlagosan 20-40 autóval rendelkeznek. A fuvarpiac másik 50%-át azon kisvállalkozások alkotják, melyeknek csupán 1-3 tehergépjárművük van, nagy többségüknek csak egy, ők általában speditőrcégektől kapnak megbízást. Folyékony élelmiszerek fuvarozására kevés vállalat specializálódott, a magyar piacon jelenlévő nagyobb versenytárs a FoodTankers Transport Hungary, és a Hoyer Hungaria Kft., mellettük pedig néhány hazai vállalat tevékenykedik, mint például a Szabó – Juhos Transz Bt., a Tardi Fuvarozási Bt, és az Alois Steiner Kft. 1
Hörcsöki Sándor: Árufuvarozás – A szakmai vezetőre vonatkozó előírások: AutóKözlekedés
2005/19.IX.22. 17.oldal
11
Csak a nagyobb és tőkeerősebb fuvarozó vállalatok és a kifejezetten a folyékony élelmiszerek fuvarozására specializálódott vállalatok rendelkeznek a tevékenység végzésére alkalmas fuvareszközökkel. A többi vállalatnak ezen speciális fuvareszközök beszerzése és fenntartása nem lenne kifizetődő.
2.2. A folyékony élelmiszerek közúti fuvarozása Az élelmiszerek minőségével és szállításával kapcsolatos szabályok az utóbbi 30 évben számottevően növekedtek. A fogyasztók egyre igényesebbek, és egyre többet foglalkoznak azzal, hogy az általuk fogyasztott élelmiszerek honnan származnak, és milyen kezelésben részesültek. Az élelmiszerek biztonságának és minőségének biztosítására dolgozták ki a lehetséges veszélyek elemzésére és megelőzésére szolgáló HACCP (Hazard Analysis Critical Control Point) rendszert. A veszélymegelőző folyamatszabályozási rendszer fő célja, hogy a fogyasztó egészségét nem veszélyeztető, biztonságos élelmiszerek előállítását, forgalmazását biztosítsa. Az élelmiszerek közúti fuvarozására vonatkozó általánosan elfogadott szabály, hogy az élelmiszerek minőségének biztosítása érdekében azokat csak olyan eszközökkel lehet szállítani és tárolni, amelyekben korábban nem tartottak emberi táplálkozásra alkalmatlan anyagokat. Az Európai Unió 93/43/ECC direktívájának IV.2. függeléke szerint a folyékony, granulátum vagy por formájú ömlesztett élelmiszereket csak olyan tartályban lehet fuvarozni, amelyek kizárólag élelmiszerek fuvarozására vannak fenntartva2. Ezeken a tartályokon jól látható módon meg kell jelölni, egy vagy több közösségi nyelven, hogy kizárólag élelmiszerek fuvarozására szolgál. Általában a következő jelölést kell használni: „For foodstuff only”. Az emberi fogyasztásra szánt, gyorsan romló küldemények esetében arra is szükség van, hogy azokat a fuvar úton meghatározott hőmérsékleten tartsák. A hőmérsékletben bekövetkező változás ezeket az élelmiszereket fogyasztásra alkalmatlanná teszi. Ezeknél a küldeményeknél a fuvarozó felelősségét ki kellett terjeszteni a fuvarút során, az adott élelmiszerre vonatkozó meghatározott hőmérsékleten tartásra. Ez a követelmény azonban szükségessé tesz olyan járműveknek a rendszerbe állítását, 2
Bulk over the road – Food tanker transport safety and security guidelines (Food Industry Transportation Coalition )
12
amelyek különböző külső hőmérséklet ellenére képesek tartani az előírt belső hőmérsékletet. Európában a gyorsan romló élelmiszerek fuvarozására az ATP szabályai érvényesek.
2.2.1. A folyékony élelmiszerek közúti fuvarozásának piacának vizsgálata keresleti oldalról Miután láttuk, hogy mi jellemző a magyarországi közúti fuvarozás piacára, ezen belül is a folyékony élelmiszerek szállítására, és megvizsgáltuk, hogyan alakul a kínálat ezen a területen, most nézzük meg, milyen igény jelentkezik erre a szolgáltatásra a magyar termelő-, feldolgozó-, illetve kereskedő vállalatok részéről. A folyékony élelmiszerek szállításával kapcsolatban két tendenciát tartok fontosnak megemlíteni: ¾ A JUST – IN – TIME ezen a területen is egyre nagyobb jelentőséget kap. A nagy feldolgozóüzemek ma már igyekeznek optimalizálni a termelési folyamataikat, és azokat úgy megszervezni, hogy minél kevesebb készletet kelljen raktározni. Ezért különösen fontos, hogy az alapanyagok időben érkezzenek meg a feldolgozó üzembe, ami azt jelenti, hogy pontosan a megrendelt időben, se később, se hamarabb. A gyorsan romló élelmiszerek, mint például a tej esetében a pontosságnak különösen nagy szerepe van. A megbízók tehát nagyfokú pontosságot, JUST – IN – TIME szállítást várnak el a fuvarozóktól. ¾ Napjainkban a technológiák és a termékek életciklusának lerövidülése mellett a globalizáció hatásai is egyre inkább megfigyelhetők. A termelés globalizációja világjelenség, ami jelen van az élelmiszeriparban is. Alapja, hogy ugyanazt a terméket a világban bárhol meg lehet vásárolni. Ennek egyik következménye, hogy egyre több multinacionális vállalat jön létre. További következmény, hogy a termelési folyamat fázisában lévő jellegzetes tevékenységeket a logisztikai lánc vége felé igyekeznek eltolni, hogy a termékek a piacon minél közelebb legyenek a fogyasztókhoz. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a végső műveleteket a felhasználók közelében végzik el, így figyelembe tudják venni késztermékekkel kapcsolatos speciális igényeket (pl. nemzeti szokásokat, helyi igényeket). Ez a jelenség megfigyelhető a folyékony élelmiszerek feldolgozása 13
területén is. Egy egyszerű példa: a tejet legtöbbször nem pasztőrözve, csomagolva szállítják, hanem ömlesztve, tartálykocsikban, és a rendeltetési helyen kerül majd feldolgozásra, alkalmazkodva a helyi szabályozásokhoz (pl. zsírtartalom, csomagolás, jelölések). Ennek következtében egyre nő az igény a speciális járművekkel való fuvarozás iránt. A következőekben röviden bemutatom a magyarországi tejipar, borgazdaság, étolajipar, méhészet, gyümölcslégyártás jellemzőit, és a piaci trendeket. Majd elemzem az ágazat vállalatainak közreműködésével készült kérdőíves felmérés eredményeit, amelyben arra kerestem a választ, hogy a magyar élelmiszertermelő -, feldolgozó-, és kereskedő vállalatok külkereskedelme hogyan alakul (milyen termékeket, milyen országokba exportálnak, illetve milyen országokból importálnak, milyen mennyiségben, milyen fuvareszközzel, stb.), a fuvarozást milyen vállalatokkal végeztetik, és mik a legfőbb elvárások a fuvarozókkal szemben.
2.2.2. Élelmiszeripari trendek Magyarországon ¾ Napjainkban a magyar tejipar mind minőségben, mind választékban európai színvonalú kínálattal áll a hazai fogyasztók rendelkezésére, emellett évente mintegy 85-95 millió USD értékű exporttal járul hozzá az élelmiszergazdaság külkereskedelmi forgalmához. A Magyarországon termelt nyers tej minősége az elmúlt
években
egyre
növekedett,
megfelel
a
legszigorúbb
EU
követelményeknek is. Magyarország EU-s csatlakozása után az EU minőségi kategóriáit figyelembe véve csak az extra minőségű tej kerülhet emberi fogyasztásra. 2003. január 1-től a Codex Alimentarius Hungaricus termelői nyers tej fejezetében elfogadott EU konform minősítési rendszer lépett életbe. A tejtermelést folytató gazdálkodó egységek szerkezete is megváltozott. A nagy társaságok
mellett
megjelentek
az
életképes
családi
gazdaságok,
magánvállalkozások. A magyar tej és tejtermék export több évtizedes múltra tekint vissza. Nem elhanyagolható a tejkoncentrátum és a sajtkrém exportja, mely termékek célországa nagyobbrészt tengeren túli. A legnagyobb hazai tejipari vállalatok a
14
következők: Danone Kft., Dráva Tej Kft, Kuntej Rt., Parmalat Hungária Rt., Sole Hungária Rt., Új – Mizo Rt. ¾ Magyarországon a méhészetnek a honfoglalás koráig visszanyúló hagyományai vannak. A méznek és a belőle készült édességeknek, italoknak (mézsör), valamint a méhviasznak történelmünk során jelentős gazdasági szerepe volt. Dús és változatos méhlegelőinken több mint 800 növényfaj termel nektárt, virágport. A méhészet a magyar mezőgazdaság speciális, nem nagy, de fontos ágazata. Napjainkban 15.600 család foglalkozik az országban méhészkedéssel, és mintegy 15.000-18.000 tonna méz kerül a hazai és külföldi piacokra. A magyar méz kiváló minősége miatt keresett exportcikk. Kiemelkedő jelentősége van akácmézünknek, amely a nemzetközi piacokon ármeghatározó szerepet betöltő fajta méz. Az EU országokban élő méhészek, az EU méz fogyasztásának alig 50%-át tudják megtermelni és várhatóan a következő évtizedben sem emelkedik jelentősen
a termelésük, így az exportlehetőségünk hosszútávon is igen
kedvezőnek tűnik. Magyarország legfőbb mézüzemei a következők: Apimel – R Kft., Mézes – Kert Kft., Alba – Méz Kft., Golden Nektar Kft., Méz – Világ Kft, Pannon Honig Kft, Hungaronektár Kft. ¾ A magyarországi bortermelés jellemzői: hazánk területén a szőlő őshonos növény,
egyes
máig
élő
hagyományok
meghatározzák
a
borvidékek
elhelyezkedését, a forgalmazott borok jellegét, minőségét, megjelenését. A szőlő 94-94%-a borként feldolgozva kerül felhasználásra. A bortermelés alakulására jellemző, hogy az egyes évek terméseredménye szélsőséges módon eltér egymástól. A termelési szerkezetre jellemző, hogy nagyon sok a szőlőtermelő, és viszonylag kevés a valóban piaci tételben termelő vállalkozás. Az éves szinten előállított közel 3,5 – 4,5 millió hl bor gyakorlatilag teljes mértékben fedezi a hazai ellátást (3 millió hl) és 1 millió hl exportot tesz lehetővé. Az import nem jelentős, célja a választékbővítés. A célpiaciok vonatkozásában az európai túlsúly jellemző. A legnagyobb borgazdaságok a Tokaj kereskedőház mellett az Aliscavin Rt., a Balatonboglári RT., az Egervin Rt., a Hungarovin Rt. A magyar borok mellett a magyar pezsgőgyártás és likőrgyártás is nemzetközileg elismert, mely Törley és Zwack nevéhez fűződik. ¾ Magyarországon a növényi és állati eredetű olajok közül legjelentősebb a napraforgómagból készült étolaj, ennek exportját tekintve Magyarország – 15
Argentína és Franciaország mellett – az egyik legjelentősebb exportőr a világon. A fontosabb növényi olajok közül a lenolaj és a szójaolaj kivitele a kilencvenes években folyamatosan csökkent. Az olívaolaj kedvező hatásait nemrég kezdték felfedezni a magyar fogyasztók, ezért ennek importja egyre jobban növekedésnek indult. A legjelentősebb étolajipari vállalatok: Bunge Rt., Corn Drop Kukoricacsírafeldolgozó Kft., és a Royal Brinkers Hungary Kft. ¾ A gyümölcslé gyártása a magyarországi élelmiszeripar egyik legfiatalabb szakágazata. Az elmúlt évtizedben létesített üzemek műszaki színvonala, az alkalmazott technológia megegyezik a világ élvonaláéval, így a gyártott termékek minősége is nagyon jó. A magyar gyümölcslégyártás 500 millió liter/év feletti termelő kapacitással rendelkezik, melynek kihasználtsága azonban csak részleges. 2003-ban 470 millió liter terméket állítottak elő, melynek mintegy 75%-át belföldön értékesítették, 25%-át exportálták, elsősorban a már hagyományosnak számító keleti piacokra. Az import ebből a termékcsoportból nem jelentős, nem éri el az összfogyasztás 1%-át, és elsősorban különleges igények kielégítésére szolgáló termékek behozatalát jelenti, választékbővítési céllal. A legnagyobb magyarországi gyümölcslégyártó vállalatok a következők: Sió
–
Eckes
Kft,
Olympos-Top
Élelmiszeripari
Kft,
Szobi
Szörp
Gyümölcsfeldolgozó Rt., Rauch Hungária Kft.
2.2.3. Egy kérdőíves piackutatás eredményei A következőkben ismertetni fogom azon kérdőíves felmérésem eredményét, amelyet olyan magyarországi vállalatok körében végeztem, amelyek a boripar, tejipar, gyümölcslégyártás, étolajtermelés és méhészet területén tevékenykednek. A kérdőív célja az volt, hogy választ kapjak olyan kérdésekre, hogy a magyar vállalatok exportja és importja milyen országokba irányul, a termékek fuvarozását milyen fuvarozók közreműködésével végzik, és mik a legfőbb elvárásaik a fuvarozókkal szemben.
16
KÉRDŐÍV 1. Az Önök cége milyen termékeket exportál? ______________________________________ 2. Melyek a főbb célországok? a) EU tagországok, mégpedig __________________________ b) Nem EU tagországok, mégpedig ______________________ c) Európán kívüli országok, mégpedig ____________________ 3. Az Önök cége milyen termékeket importál? ______________________________________ 4. Melyek a főbb származási országok? a) EU tagországok, mégpedig ___________________________ b) Nem EU országok, mégpedig _________________________ c) Európán kívüli országok, mégpedig ____________________ 5. A fuvarozásnak milyen módját választják? a) b) c) d)
Közúti Vízi Légi Vasút
6. Milyen fuvarozó vállalattal fuvaroztatnak? (Több is megjelölhető) a) b) c) d)
Magyar Nyugat-európai Kelet-európai Egyéb __________________
7. A termékeket milyen módon szállítják? a) Ömlesztve b) Csomagolva 8. Egy fuvareszközben általában mekkora tömegű árumennyiséget fuvaroztatnak egyszerre? a) b) c) d) e)
0-5 tonna 5-10 tonna 10-15 tonna 15-25 tonna Több
17
9. Milyen kapcsolatuk van a fuvarozó cégekkel? a) b) c) d)
Közvetlen kapcsolatban állunk velük Szállítmányozón keresztül fuvaroztatunk Saját eszközökkel fuvarozunk Egyéb __________________________
10. Melyek a legfontosabb szempontok, amelyek alapján fuvarozót választ? Kérem, rangsorolja őket 1-7-ig (7: legkevésbé fontos, 1: legmeghatározóbb tényező) a) b) c) d) e) f) g)
Ár Megbízhatóság Pontosság Tartós kapcsolat Hírnév Fuvarozáshoz kapcsolódó szolgáltatások lehetősége, annak színvonala Egyéb ___________________
A fenti kérdőívet több, mint kétszáz vállalat számára küldtem el e-mailen keresztül. Az elérhetőségeket nyilvános adatbázisból kutattam fel. A vállalatok nagyon segítőkésznek bizonyultak, megközelítően 50 kérdőív érkezett vissza kitöltötten. A kutatás módszere: A teljes körű megfigyelés ebben az esetben csak nehezen kivitelezhető, nagyon idő- és költségigényes lett volna, ezért egy egyszerű mintavételi eljárást alkalmaztam. A vállalatok nevét egy nyilvántartásból, a Ki kicsoda a magyar élelmiszeriparban (2004) című adatbázisból választottam ki. Pontosan 250 vállalatnak küldtem el a kérdőívet, melyből 48 küldte vissza kitöltve. Mielőtt a minta alapján levont következtetéseket a sokaság egészére vonatkoztatnánk, természetesen figyelembe kell venni azt is, hogy az alapnak tekintett nyilvántartás nem mindig tökéletes, torzíthat, pl. hiányozhatnak egyes vállalatok adatai. A válaszok kiértékelése: A válaszadók többsége a bor – és szeszipar területén tevékenykedik (45%), a fennmaradó részt pedig tejipari (30%), gyümölcslégyártó (10%), étolajipari (10%) és méhészettel foglalkozó (5%) vállalatok teszik ki. A legtöbb vállalat csak exporttal foglalkozik, néhányuk importál is, legfőképpen alapanyagokat, valamelyik Európai Uniós országból (általában Németországból, Olaszországból, vagy Lengyelországból). A legjellemzőbb export célpiacok Németország, Franciaország, Anglia, és Ausztria, de vannak olyan vállalatok, amelyek forgalmukat nem uniós tagországokkal, vagy 18
tengerentúli országokkal bonyolítják. A vállalatok 99%- a közúton szállítja a termékeket, de az Európán kívüli exportra igénybe vesznek légi, illetve vízi szállítást is (pl. az egyik megkérdezett vállalat palackozott borokat szállít az Egyesült Államokba légi úton). A válaszadók többsége a termékeket csomagoltan szállítja, csupán 17%-uk fuvaroz ömlesztve, speciális járművet használva. Ezeknek a vállatoknak a nagy része tejet (4), szeszesitalt(2), illetve gyümölcsleveket (2) fuvaroz az Európai Unió tagállamaiba. Szeszesitalok közül inkább sört szállítanak tartálykocsiban, a minőségi borokat Magyarországon palackozzák, és úgy szállítják az export piacokra. Mézet jellemzően üvegekben szállítanak, nem pedig tartálykocsiban. A válaszadók többsége fuvarozó céggel és szállítmányozóval is kapcsolatban áll, néhányuk kizárólag szállítmányozón keresztül fuvaroztat, és kisebb részük pedig saját fuvareszközzel végzi a szállításokat. A fuvarozó vállalatok közül leginkább a magyarországi vagy kelet-európai fuvarozó cégeket részesítik előnyben, többen vannak, akik egyszerre alkalmaznak magyar és kelet – európai fuvarozókat, és csak nagyon kevesen fuvaroztatnak nyugat – európai vállalattal. A legtöbb megbízó számára elsődleges fontosságú a megbízhatóság és a pontosság, és csak ezt követi az ár. Emellett volt olyan vállalat is, amely a fuvarozáshoz kapcsolódó szolgáltatást ítélte meg a legfontosabb tényezőnek. Többen fontosnak tartották még egyebek között a rugalmasságot, és a szállítás átfutási idejét is. A felmérés eredményének ismeretében tehát elmondhatjuk, hogy Magyarországon egy tartálykocsis vállalkozás számára a tejipari, gyümölcslégyártó, illetve a szeszipari (sör, bor) vállalatok jöhetnek szóba, mint potenciális partnerek. Mivel a legtöbb vállalat szállítmányozón keresztül fuvaroztat, ezért a fuvarozó vállalat gyakran csak úgy érheti el ezeket a megbízókat, ha ő is kapcsolatba lép valamelyik szállítmányozóval. A magyarországi fuvarozók legfőbb versenytársai a kelet – európai szállítók, akikkel szemben a vállalat alacsony (ésszerű) árakat kínálva veheti fel a versenyt, de a legtöbb megbízónak ez ma már nem elég. Számukra a megbízhatóság és a pontosság ugyanolyan fontos – sőt fontosabb, mint az ár.
19
3. AZ ETH – ÉLELMISZER – TARTÁLY HUNGÁRIA KFT BEMUTATÁSA Az Élelmiszer – Tartály Hungária Kft. francia és spanyol anyavállalatok (T.A.B. Transport, Kremlin Transport, Edanel Transport, Ecisa Transport, Sud Loire Transport, Transportes F. Ramos) magyarországi leányvállalataként 2004 éve működik Magyarországon, fő profilja a folyékony élelmiszerek nemzetközi fuvarozása. A vállalat elsősorban
az
Európai
Unió
területén
teljesít
szállításokat,
étolajat,
tejet,
gyümölcsleveket és -koncentrátumokat, zöldségleveket, étkezési zsírokat, bort és egyéb élelmiszereket fuvaroz. Az Élelmiszer – Tartály Hungária Kft. székhelye Budapesten található, mely kifejezetten előnyös, mivel így mindenféle irányból könnyen megközelíthető. A vállalat az anyacégekkel minden napos kapcsolatban van, a megbízások és az útvonalak összehangolásával kölcsönösen segítve a fuvareszközök optimális kihasználását. A csoport több mint 160 élelmiszer – tartálykocsival rendelkezik, melyek Franciaország, Spanyolország és Magyarország területén nyolc szállítmányozó cégnél találhatók. A magyarországi leányvállalat annak érdekében jött létre, hogy a térségben jelentkező növekvő igényt a folyékony élelmiszerek közúti fuvarozására minél jobban ki tudják elégíteni. Fő cél volt a kiegyensúlyozott jelenlét megteremtése az Európai Unióban, ezen belül is a kelet-közép-európai régióban. A vállalat telephelyének meghatározásakor a választás elsősorban azért esett Magyarországra, mert az ország 2004. május 1-én tagja lett az Európai Uniónak, melynek következtében hatalmas lehetőségek nyíltak meg: a határok lebontásával megvalósulhatott az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlása, nőtt a régió versenyképessége és a tőkevonzó ereje. Az uniós tagországok száma néhány éven belül tovább bővül Bulgáriával, Romániával, Horvátországgal, így Magyarország alkalmas célpont a Kelet-Európai piacokra betörni készülő cégek számára. Emellett fontos kritérium volt a munkaerő költsége, a bérleti díj, az infrastruktúra és a szolgáltatások színvonala, a kereskedelmi, ipari övezetek és a jelentősebb piacok közelsége.
20
3.1. A külföldi tulajdonban lévő cég sajátos helyzete a magyar piacon Az Élelmiszer – Tartály Hungária Kft. a Group Delambre SC része, anyavállalatai francia és spanyol tulajdonban levő fuvarozó és szállítmányozó vállalatok. A csoport felépítését, tulajdonviszonyát a következő grafikon szemlélteti:
Groupe Delambre SC HOLDING CGA SA
Delambre Industries
Delambre Transports
Delambre Immobilier
Delambre Diversifications
Kremlin Transp.
Ellipse SNC
Financiere Bouyer SARL
TAB SA
Edanel SARL
TSVI SARL
SLT SARL
Transports Ramos SL
1.számú ábra: A Delambre csoport szervezeti diagrammja Az Élelmiszer – Tartály Hungária Kft. anyavállalatai a közúti fuvarozás területén több évtizedes tapasztalatokkal rendelkeznek. A magyarországi leányvállalatot piacszerzési céllal alapították, kidolgozott stratégiát és fejlett technológiát bocsátottak a vállalkozás rendelkezésére. 21
A szervezeti forma előnyei közé tartozik az, hogy a leányvállalat szintén képes profitálni abból, hogy az anyavállalatok kiterjedt kapcsolatokkal és piaci ismeretekkel rendelkeznek, és napi kapcsolatban vannak a magyar leányvállalattal. A fuvareszközök optimális kihasználását ez nagy mértékben elősegíti, és az üres futások az anyavállalatoktól és a saját megrendelőktől kapott megbízások összeszervezésével jelentősen csökkenthetőek. Az Élelmiszer – Tartály Hungária Kft-nek működése során az anyavállalatok biztos háttért nyújtanak, és támogatják a nagyobb értékű beruházásokat. Ennek a szervezeti formának ugyanakkor megvannak a maga hátrányai is. A leányvállalat függetlensége korlátozott, a stratégiai döntéseket az anyavállalatokkal egyetértésben kell meghozni. Mivel a vállalatvezetési döntések centralizáltak, időbe telik, amíg a változtatásokat el tudják fogadtatni, és végre tudják hajtani. Több probléma is származhat abból, hogy a fuvarokat egyeztetni kell a francia anyavállalattal, és a szervezés során ütközhet a saját megbízók és az anyavállalat érdeke. Az Élelmiszer – Tartály Hungária Kft. központjában jelenleg 9 fős személyzet dolgozik (gépjárművezetőket is beleértve). A forgalom, mérlegfőösszeg, és az alkalmazottak száma szerint a vállalatot a kis – és középvállalatok közé sorolhatjuk3. Az Élelmiszer – Tartály Hungária, mint kisvállalat, kiválóan alkalmazkodik egy piaci résen felmerült igényhez, szolgáltatásaival speciális igényeket elégít ki. A szervezeti felépítést a következő ábrával modellezhetjük:
3
Az Európai Bizottság annak érdekében, hogy általános keretet teremtsen a kis- és középvállalkozások
fejlesztését szolgáló intézkedések, programok számára, 1996-ban egységes fogalmi meghatározást ajánlott a kis- és közepes méretű vállalkozásokra. Az általános, valamennyi szektorra kiterjedő meghatározás szerint a kis- és középvállalkozások az EU-ban három szempont alapján kerülnek meghatározásra: - az alkalmazottak száma alapján: maximum 250 fő - az éves forgalom, vagy mérlegfőösszeg alapján (felső határ az éves forgalomnál: 40, mérlegfőösszegnél: 27 millió euró) - a függetlenségi kritérium alapján (a KKV alaptőkéjében vagy a társaság irányításában az egy tulajdonos kezében lévő szavazati részesedés nem lehet több 25%-nál.)
22
Group Delambre
Transports Antoine Bouyer
Transports F. Ramos
Élelmiszer – Tartály Hungária Kft. Augusto Pacato Ügyvezető Igazgató
Titkárság
Gépjárművezetők
2. számú ábra: Az Élelmiszer – Tartály Hungária Kft. szervezeti felépítése A kisvállalkozási forma bizonyos előnyökkel is jár, mivel a cég munkatársai nem pusztán a folyamat egy részét, hanem az egészét átlátják. Ugyanaz a személy ad ajánlatot, könyvel, bonyolít, ellenőriz és számláz úgy, hogy végig figyelemmel kíséri a folyamatot. Az alkalmazottak szaktudása, nyelvismerete nagyon fontos kérdés, mint minden fuvarozó vállalkozás esetében. A szervezet számára alapvető szükséglet, hogy munkatársai legalább egy, de inkább több idegen nyelvet tárgyalóképesen beszéljenek. A
nyelvismeret
fontosságát
a
kapcsolatteremtésben,
információk,
ismeretek
gyűjtésében, partnerkeresésben betöltött szerepe emeli ki. A gépkocsivezetők kultúrált megjelenésére külön figyelmet fordítanak. A kamionok GPS nyomkövető rendszerrel vannak felszerelve, így gyakorlatilag folyamatosan tudják tájékoztatni a megrendelőket árujuk helyzetéről. Rendszeres a gépkocsivezetők és az adminisztratív személyzet oktatása is, így az aktuális fuvarozási szabályok a vállalat minden dolgozója előtt ismertek. A cég filozófiája szerint a szolgáltatás színvonalával kívánnak versenyben maradni.
23
3.2. Az Élelmiszer – Tartály Hungária Kft. megrendelői köre Az ETH Kft. működésének kezdetekor a megbízások döntő többségét az anyavállalatokon keresztül kapta, főleg olyan megbízók számára végeztek fuvarozást, amelyek telephelye valamelyik nyugat-európai országban volt (Franciaország, Olaszország és Németország). Később a vállalat saját marketing tevékenységbe kezdett, és ennek köszönhetően a megbízók köre bővült néhány nagyobb, állandó megbízóval, és sok kisebb volumenű feladatot adó megrendelővel, így kialakult a vállalat saját megrendelői köre. Emellett időszakosan több vállalat is megkeresi az ETH Kft-t szezonális megbízásokkal, hiszen hazánkban a közúti fuvarozás területén a mai napig jellemző az erős szezonalitás: az áruk nagy részét márciustól júniusig, illetve főként a szeptembertől novemberig tartó időszakban kell fuvarozni. Jelenleg a vállalat működési folyamatára az jellemző, hogy a Magyarországról induló, vagy az ide érkező fuvarmegbízásokat a vállalat saját megrendelőitől kapja, a külföldön tartózkodó járművek számára pedig a francia, illetve a spanyol anyavállalat szervezi a fuvarokat a Franciaországban és Spanyolországban működő fuvarszerző központon keresztül. A megbízásokat faxon továbbítják az Élelmiszer – Tartály Hungária számára, és az utasításokat az ETH Kft. továbbítja a gépjárművezetők részére. Tehát saját sofőreit közvetlenül irányítja az
ETH Kft, a saját megbízóktól és az anyavállalat
ügyfeleitől kapott megbízások alapján. Amikor pedig az anyavállalatok járműveinek Magyarországról, vagy a környékről induló fuvarra lenne szükségük az üres járatok csökkentése érdekében, akkor az Élelmiszer – Tartály Hungária Kft. segít megbízást szerezni a járművek számára saját ügyfelei révén. Ilyen módon a vállalatok kölcsönösen segítik egymás fuvareszköz kapacitásának optimális kihasználását. A vállalatok között az elszámolás kompenzáción keresztül történik, ami azt jelenti, hogy adott időszak alatt ( általában 1 hónap) egymással szemben keletkező követeléseiket és tartozásaikat a vállalatok szembeállítják, és az így keletkező egyenleget valamilyen módon kiegyenlítik (a kiegyenlítés történhet pl. átutalással). Ez a működési forma számos előnnyel jár, főleg azért, mert az ETH anyavállalatai kiterjedt piaci kapcsolatokkal rendelkeznek, és ebből az ETH is profitálhat. Ugyanakkor ez számos konfliktus forrása is lehet, hiszen az anyavállalatok is és az ETH is elsősorban a saját megbízóik érdekeit tartják szem előtt. Ezen kívül az Élelmiszer – Tartály Hungária Kft. számára főként csak a saját megrendelők megbízásainak 24
teljesítéséből származik folyamatos jövedelme, amit a vállalat működése során finanszírozási forrásként szolgál. Ezért a vállalat céljai közé tartozik a saját megbízók arányának növelése. A következő diagramm szemlélteti, hogyan az Élelmiszer – Tartály Hungária Kft. működése során hogyan növelte saját megbízói számát:
%
A vállalat saját megbízói arányának változása az összes megbízáson belül 120 100 80 60 40 20 0
Anyavállalaton keresztül kapott megbízások Saját megbízók
I.
II.
III. IV.
V. VI. VII. VIII. IX.
X.
2005
3. számú diagramm: A vállalat megbízói körének változása Az elmúlt hónapban a vállalat a megbízások megközelítően 45 %-át kapja a francia és spanyol anyavállalatoktól, a többi fuvarfeladatot saját vevői számára végezte, akik között 30 – 70 %-os arányban vannak hazai és külföldi megbízók. A vállalat saját ügyfelei között található néhány nagyobb megrendelő, akikkel a vállalat keretszerződést kötött, mellettük több szállítmányozó céggel, és néhány kisebb megrendelővel áll kapcsolatban az ETH Kft., akiktől eseti megrendeléseket kap.
3.3. A vállalat dinamikus növekedése Az ETH Kft. működését 2004 novemberében 4 gépkocsival kezdte meg, de a növekvő megrendelői igényeknek megfelelően a vállalat egyre bővül. A cég jelenleg 7 tehergépkocsival rendelkezik, és folyamatban van újabb 2 jármű beszerzése. A vállalat stratégiai célkitűzése a magyarországi fellépés sikerének növelése, úgy, hogy emellett ne csökkenjen az uniós piacon való forgalom sem.
25
Az Élelmiszer – Tartály Hungária Kft. minden esetben igyekszik a megbízók elvárásainak tökéletesen eleget tenni: ∗ Mivel az Élelmiszer – Tartály Hungária folyékony élelmiszerek közúti fuvarozását végzi, és ez speciális fuvareszközt igényel, a legtöbb megbízó elsődleges szempontja a megfelelő kapacitás megléte és rendelkezésre állása. ∗ Emellett a megbízók igénylik a pontos kiállást és áruleadást / átadást. Ez nem mindig jelent gyorsaságot, hanem szó szerint pontosságot (JIT). A korábban érkezés is gondot jelent a gyártó/fogadó cégnek, hiszen nem tudja levenni az árut. A raktárak szigorú rakodási rendben dolgoznak, ahol órára be vannak osztva az érkező szerelvények. A határidőktől való eltérés a fuvarozó számára is problémát jelent, hiszen ha hamarabb, vagy később érkezik a cég telephelyére, nem biztos, hogy tudják őt fogadni, ezért lehet, hogy órákon keresztül várnia kell, és nem szabadul fel időben a járműve. ∗ Az élelmiszerek, de különösen a gyorsan romló termékek esetén kiemelt jelentősséggel bír a folyamatos információ biztosítása a szállítmány hollétéről. Az Élelmiszer – Tartály – Hungária járművei mobiltelefonnal és GPS-el (földrajzi pozíció meghatározási rendszer), egyaránt fel vannak szerelve. A szatellit összeköttetés segítségével pontos képet lehet kapni a jármű és a szállítmány helyzetéről, és így lehetővé válik a megbízó naprakész információkkal való ellátása. ∗ A
fuvarmegbízás
–
szerinti
teljesítés
magában
foglalja
az
áru
szennyeződésmentes fuvarozását is, és a fuvarozott áru épségben való eljuttatását a címzettnek. Ez sok tényezőtől függ, többek között a fuvareszköz megfelelő állapotától és az útvonal kiválasztásától is. ∗ A pontosság, megbízhatóság mellett a fuvardíj is sok megrendelő számára fontos szerepet tölt be. Ezért az Élelmiszer – Tartály Hungária Kft. igyekszik minél jobban leszorítani a költségeit, hogy versenyképes áron tudja szolgáltatásait nyújtani, ugyanakkor alapelve, hogy önköltségi ár alatt nem vállal el fuvarmegbízásokat.
26
3.4. Legfontosabb útirányok Az Élelmiszer – Tartály Hungária Kft. szinte kizárólag az Európai Unió piacán teljesít fuvarmegbízásokat.
Legfontosabb
célországai
Franciaország,
Olaszország,
Németország, Spanyolország, Ausztria, Hollandia és Belgium. A Magyarországról induló fuvarok rendeltetési helye 45%-ban Németországban, 35%-ban Olaszországban van, a fennmaradó rész a többi tagállam között oszlik meg. A Magyarországra érkező fuvarok feladási helye ennél összetettebb képet mutat, a legtöbb Magyarországi import Franciaországból (35%) érkezik, ezt követi Németország (28%) és Ausztria (25%). Átlagosan
minden
negyedik
fuvarmegbízás
felrakási
vagy
lerakási
helye
Magyarországon van, ezeknek a megbízásoknak a legnagyobb részét saját megrendelőkön keresztül kapja az Élelmiszer – Tartály – Hungária Kft. A fuvarmegbízások elvállalásánál a vállalat több szempontot is mérlegel, melyek közül a legfontosabbak: -
elérhető legyen a megfelelő havi futásteljesítmény min. havi 10 000 km
-
az elvállalt fuvarok fedezzék a km-re jutó költségeket, de inkább többet
-
a járati költségek legyenek előre kiszámíthatóak és utólag igazolhatóak
-
gyors fel-és lerakodás
-
rövid átállás
-
minimális határvárakozás
-
kocsi kímélő utak és körülmények.
3.5. A fuvarozott termékek típusa A Magyarországról induló exporton belül a legnagyobb arányt képviselik a gyümölcslevek (36%), a tehéntej (20%), és a különböző fogyasztási célokat szolgáló finomított olajok (29%). A Magyarországra érkező áruk legnagyobb részét a növényi olajok és zsírok (48%), és a gyümölcslevek (24%) alkotják. A Magyarországon kívüli megbízásokat az Élelmiszer – Tartály Hungária általában az anyavállalaton keresztül kapja, termékek szerinti összetételt tekintve ezek a megbízások az elmúlt évben
27
alakultak: bor (26%), tej – és tejtermékek (24%), növényi olajok és zsírok (32%), gyümölcslevek (12 %). Minden alkalommal, mielőtt elkezdődne az áru felrakása a fuvareszközbe, a tartályokat alapos tisztításnak kell alávetni. A mosóüzemben kiállításra kerül egy igazolás, mely tartalmazza, hogy milyen terméket fuvaroztak az előző út során, mivel a legtöbb megbízó az előző rakományok típusát is figyelembe veszi. A mosás után a tartályt lezárják, leplombázzák, hogy semmiféle szennyeződés ne kerülhessen a belsejébe. 3.6. Fuvareszközök kihasználtsága Az Élelmiszer – Tartály Hungária Kft. tulajdonában 7 db DAF típusú nyergesvontató van, mindegyik jármű 25 tonna teherbíró kapacitással rendelkezik. A járművek EURO 3-as motorral rendelkeznek, melyek magas környezetvédelmi előírásoknak felelnek meg. A gépkocsik átlagéletkora 3 év, műszaki állapotuk felveszi a versenyt bármelyik Európai Uniós gépjárműparkkal. A járművek különálló tartályokkal rendelkeznek, speciális
kialakításuknak
köszönhetően
alkalmasak
több
áruféleség
egyidejű
fuvarozására is. Minden tartály rozsdamentes acélból készült, hő – és nyomásálló, valamint melegítővel és antibakteriális szűrővel van ellátva. Ezek közül több hidraulikus, vagy elektronikus pumpával is rendelkezik. Az áru a szállítás időtartama alatt védve van, és útközben sem érintkezik a levegővel, ezzel megakadályozva a rozsdásodást és a környezeti szennyeződést. A járművek által megtett kilométerek havi átlaga a következőképpen alakul: Km 14000 12000 10000 8000 Rakott km
6000
Üres km
4000 2000
O kt ób er
ep te
m be r
us Sz
Au gu sz t
Jú liu s
Jú ni us
M áj us
Áp ril is
us M ár ci
Fe br uá r
Ja nu ár
0
Hónap
4. számú diagramm: A járművek által megtett kilométerek havi átlaga
28
A fenti diagramm is mutatja, hogy a vállalat fuvarozási tevékenységére jellemző a szezonalitás: a tavaszi és őszi hónapokban a megtett kilométerek átlaga magasabb, mint a többi hónapban, és ezekben az üres futások aránya is kisebb, ami azzal magyarázható, hogy ezekben az időszakokban több megrendelést kap a vállalat, és jobban tervezhető a fuvareszközök kapacitásának kihasználása. Éves szinten az összesen megtett kilométer átlagosan 12 000 km/hó, ebből az üres futás átlagosan 15%. Ez a teljesítmény nem sokkal marad el az európai átlagtól (az uniós átlag a következő: megtett kilométerek összesen:170 – 180 000 km/év, üres futás:12%). E két mutató szoros korrelációban van a fuvarozási tevékenység hatékonyságával. Az egy gépjármű által megtett éves kilométerszám a járművek üzemképességének színvonalára, a rakottan megtett kilométerek aránya pedig a piacszerző tevékenység eredményességére, áttételesen a piaci jelenlétre, piaci pozíció milyenségére utal. A vállalat célja a jövőben az összesen megtett kilométer számának növelése, ezzel együtt az üresen megtett kilométerek csökkentése.
3.7. Emberi erőforrások Az Élelmiszer – Tartály Hungária Kft. az egy kocsi – egy sofőr elvet vallja. A vállalat fontosnak tartja, hogy a gépkocsivezetők felelőssége egyértelműen meghatározható legyen, és a sofőrök a munkájukat személyesnek érezzék, ezért nem alkalmazzák a négykezes vezetés gyakorlatát. A gépkocsivezetők mindegyikének többéves nemzetközi járművezetői
gyakorlata
van,
és
ismerniük
kell
a
folyékony
élelmiszerek
szállítmányozásával kapcsolatos európai szabályzatot. A sofőröknek meghatározott időközönként részt kell venniük szakmai továbbképzéseken, hogy tisztában legyenek az európai unióban érvényes közúti fuvarozásra vonatkozó szabályozásokkal (mint pl. az AETR, amely meghatározza a vezetéssel és pihenéssel töltött idő arányát, vagy a gyorsan romló élelmiszerek fuvarozására vonatkozó ATP szabályok), és ezeknek betartását a vállalat megköveteli alkalmazottaitól.
29
Többségük beszél valamilyen idegen nyelvet, továbbá el vannak látva mobiltelefonnal, melynek köszönhetően a fuvarozás teljes ideje alatt figyelemmel lehet kísérni az áruk és gépjárművek útját. Az Élelmiszer – Tartály Hungária Kft-nél a munkabér teszi ki a költségek 15%-át, ami hazai viszonylatban átlagosnak tekinthető, de nemzetközi összehasonlításban még viszonylag alacsony. A nagyobb cégekhez hasonlóan itt is bevezették azt a gyakorlatot, hogy gépkocsivezető alkalmazottjaik alapbérét egy fix összegben meghatározzák, ehhez adódik a kiküldetésben töltött napok után kapott napidíj, és az üzemanyag megtakarításból számított összeg.
3.8. A vállalat működési folyamata: tervezés, szervezés, ellenőrzés Több vállalatnál problémát jelent az, hogy néhány esetben a sofőrök nem tudnak elszámolni a kilométerekkel, vagy a gázolajjal. Az Élelmiszer – Tartály Hungária Kft. a járművek útvonalának megtervezéséhez külön erre a célra kifejlesztett szoftvert használ, így elkerülhető az időigényes lapozgatás a térképen, és teljes pontosságában megkapjuk a tényleges távolságokat. Így az induló és célállomás valamint néhány érintési pont és határátkelőhelyek megadásával pillanatokon belül megtalálható a rakodóhelyek elhelyezkedése a térképen. A szoftver kívánság szerint kiszámítja a távolságot kilométerben, és megmutatja azokat a helyeket, melyeken a gépkocsivezető a napi pihenőidejét tölti. A napi megengedett vezetési idő, és az átlagsebesség megadása alapján a program kiszámítja, hány kilométert tud megtenni a jármű egy nap alatt, így mindjárt látható, mennyi időt vesz igénybe egy-egy fuvarfeladat. A menetlevél és a komputeres térkép összevetésénél többször különbségekre derülhet fény. Az ilyen esetekben nagy segítséget nyújt a vállalatnak a járműkövető rendszer alkalmazása. Bevezetése rövid távon költségekkel járt, de hosszabb távon ezek a befektetések megtérülnek, mert használatával pontosan el lehet számolni a megtett kilométerekkel és az üzemanyaggal. A GPS járműkövető rendszernek köszönhetően az üzemanyag – felhasználás ellenőrzése mellett a hanyag sofőröket is ki lehet szúrni. Egy fuvarozó vállalatnak nagy szüksége van olyan rendszerre, amelynek segítségével pontosan
követheti
és
irányíthatja
gépjárműparkját,
optimalizálva
a
flotta
kihasználtságát, valamint központilag tudja irányítani a fuvarozást. Ha a megbízásokat 30
és a kapacitást összhangba tudják hozni, azaz ütemezni tudják a fuvarokat, akkor az egész folyamat gyorsabbá és gazdaságosabbá válik. A fuvarkapacitás-növekedés árbevétel- és profitemelkedést eredményez a cégnek.
Műhold
Földi vezérlő
Diszpécser
Jármű
Computer
5. számú ábra: A GPS műholdas nyomkövető rendszer működése A nyomkövető rendszer segítségével lehetővé válik annak percre pontos ellenőrzése, merre jár és mit csinál a jármű és vezetője. A ,,mit csinál a jármű?'' kérdés alatt sok minden értendő. Áll vagy megy az autó, tehát a mozgásinformáció, benne van, hogy valamihez viszonyítva mennyit haladt, és az is, hogy milyen sebességgel haladt adott esetben. A rendszer nem csak az autók pontos helyzetéről és a célba érkezés várható időpontjáról ad tájékoztatást, de követhető a gépjárművek leállításának, indításának időpontja éppúgy, mint az, hol tart a jármű a fuvarfeladat végzésében. Ezen kívül még a fuvarfeladat végrehajtási sarokpontjait tartja nyilván, például a felrakás-lerakás kezdetét, végét. Az új, GPS alapú technológia biztosítja a gépjárműpark távfelügyeletét, a gépjárművezetők hatékonyabb ellenőrzését és a járműről érkező adatok gyors elemzését. Így könnyebben tervezhető a fuvareszközök kapacitás – kihasználása, melynek a fuvarozás területén hatalmas jelentősége van, ugyanis egy cég sem engedheti meg magának, hogy a kamionjai üresen közlekedjenek.
31
Mindezek mellett minden járművezető rendelkezik AS24 és DKV kártyával, ami sokat segít a különböző kiadások, pl. autópályadíjak, üzemanyag vásárlás ellenőrzés alatt tartásában, hiszen a szolgáltatók adatbázisában gépkocsira lebontva megtalálható minden egyes tranzakció. Az elszámolás megkönnyítése mellett ezeknek a szolgáltatásoknak fizetőeszköz, sőt, hitelezési funkciójuk is van, hiszen lehetőséget adnak arra, hogy a gépkocsivezetők a munkájuk során felmerült költségeket a kártyával rendezzék, az összeget pedig a szolgáltató később kiszámlázza a vállalat számára, megkönnyítve ezzel a sofőrökkel való elszámolást.
4. MILYEN LEHETŐSÉGEK VANNAK A VÁLLALAT NÖVEKEDÉSÉRE? Jelenleg az ETH Kft. dinamikusan növekszik, megbízói köre egyre bővül, de vajon meddig és hogyan tudja növelni a vállalat versenyképességét? Számtalan kérdés felvetődik a jövővel kapcsolatban: -
Megéri -e tovább bővíteni a meglévő eszközparkot, vagy érdemesebb alvállalkozót bevonni?
-
Hogyan kerülhetőek el az alvállalkozók bevonásával kapcsolatos kockázatok?
-
Meddig és hogyan növelhető a megrendelők száma?
-
Érdemes -e a vállalatnak szállítmányozókkal együttműködnie?
-
A vállalat a jövőben diverzifikálja -e tevékenységét, vagy inkább fókuszáljon a fő üzletágra?
-
Milyen változtatásokra lenne szükség a vállalat belső működési folyamatában a versenyképesség növelésére?
-
Hogyan növelhető a fuvareszközök kihasználtsága?
A dolgozatom további részében ezekre, és ehhez hasonló kérdésekre keresem a választ.
4.1. SWOT – analízis Mielőtt megvizsgálnám, hogy a vállalat hogyan növelhetné a versenyképességét, fontosnak tartom azt, hogy felmérjem a jelenlegi adottságokat. Ennek érdekében számos
32
vizsgálat elvégezhető. Ezen vizsgálatok legismertebbjei közé tartozik a SWOT analízis, mely igen hasznos lehet a fuvarozó számára. Ilyen módon fény derülhet arra, hogy melyek azok a területek, melyeken erősnek érezheti magát az adott fuvarozó; ezeken a területeken a jövőben arra kell figyelnie, hogy meg is tudjon maradni az adott, magas színvonalon. Az erősségek-gyengeségek analízis során a fuvarozók hiányosságaikat, gyengeségeiket is fel tudják mérni. Bármilyen hiányosságra derül is fény, azonnal meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, legyen az csekély vagy súlyos hátrány, nem szabad a szőnyeg alá söpörni, mert súlyos következményei lehetnek, ha a problémák megoldását elnapolják. A vállalatnak tisztában kell lennie a jelenlegi erősségeivel, és a lehetőségekkel, ezeket minél jobban ki kell használni. A gyengeségekre és a veszélyekre pedig a stratégia kialakításakor különös figyelmet kell szentelni. Erősségek -
Gyengeségek
A francia és spanyol anyacégek
-
révén megbízható, és tőkeerős Az
anyacégek
több
döntésfolyamatok,
lassú változtatás
háttér -
Centralizált
évtizedes
A saját megbízók aránya még viszonylag alacsony
fuvarozói múltjának köszönhető
-
A
Magyarországról
kiinduló
kiterjedt kapcsolatok
szállítások gyakorlatilag csak két
-
Korszerű járműpark
irányba indulnak
-
Szakképzett személyzet
-
Korszerű
technológia,
számító-
A fuvareszközök kihasználtsága nem tökéletes
gépek, GPS használata Lehetőségek
Veszélyek
-
Diverzifikáció
-
Eszközpark bővítése
-
Együttműködés szállítmányozóval
-
Alvállalkozók bevonása
-
Kelet – Európai piacok felé való
-
Egyre
növekvő
konkurencia,
erősödő verseny -
Igények szezonális ingadozása Æ időnként kapacitáshiány / felesleg
nyitás
-
Alvállalkozók kockázatok
33
bevonásával
járó
4.2. Hogyan növelhető a vállalat versenyképessége? A vállalatok piaci sikerének egyik kulcsa a versenyképesség megőrzése, annak növelése. A versenyképesség hátterében rengeteg különféle tényező áll, többek között az innováció, a jövedelmezőség, menedzsment-színvonal, marketing, tárgyi, vagyoni, szellemi erőforrások. A továbbiakban a versenyképesség kérdését több oldalról közelítem meg, és bemutatom, melyek azok a tényezők, amelyek nagy szerepet játszanak a versenyképesség alakulásában. 4.2.1. A menedzsment szerepe A vállalat jövőjét nagymértékben meghatározza az, hogy van – e célja, jövőképe, stratégiája, amely eléréséért munkálkodik, vagy csak egyszerűen sodródik az árral, és így kiszolgáltatottá válik a rajta kívül álló hatásoknak. Az önmagában nem elég, hogy a vállalkozás tulajdonosainak, vezetőinek szakmai felkészültsége, szakmai tapasztalata jó, vállalatvezetéssel kapcsolatos menedzseri ismeretekre van szükség. Ha egy vállalat, vagy egy vállalatcsoport dinamikusan terjeszkedik, mind méretüket tekintve, mind külföldön és belföldön történő új vállalatok létrehozásával, a legnagyobb kihívást a jó menedzsment kialakítása jelenti. A menedzsmentnek ösztönöznie kell a különböző egységek hatékony és biztonságos együttműködését. A menedzsmentnek elsősorban támogatnia és megfelelően irányítania kell a csoport alkalmazottait. Ezen kívül figyelembe kell venni a megrendelők, vagy más érdeklődők igényeit is. Röviden, a menedzsmentnek szem előtt kell tartania a következő elemeket: Vízió: a vállalat hosszú távú célja Az Élelmiszer – Tartály Hungária legfőbb célja egy meghatározó jelenlét kialakítása az EU, azon belül is Magyarország piacán. Elsődleges szempont a megrendelők elégedettségének elérése, erre fókuszálva a megrendelések, és áruszállítások elősegítése, tekintettel a biztonsági, minőségi és környezetvédelmi igényekre. Fő irányvonal, stratégia meghatározása: A legfontosabb tényezők az ETH Kft. számára: vevők elégedettsége, biztonság, minőség, és környezet kímélése. Ezeket kell szem előtt tartani, amikor az emberek továbbképzésére, a technológia és a rendszer fejlesztésére kerül sor. 34
A vállalati kultúra Minden vállalaton belül kialakul egy meghatározó vállalati kultúra, még ha ezt sokszor nem is rögzítik írásban. A folyamatosan változó világban szükség van a vállalat kultúrájának értékelésére. Minden egyes alkalmazottat közvetlenül, vagy közvetetten be kell vonni a vállalat tevékenységébe. Igazi változtatásokat csak úgy lehet véghezvinni a szervezeten belül, ha a vállalat ügyét minden dolgozó, a legalsó szinttől kezdve a legfelsőig a sajátjának érzik, és helyt adnak az egyéni kezdeményezésnek is. Vállalati irányelvek A vállalatnak szüksége van irányelvekre, függetlenül attól, hogy a bizonyos feladatok operatív, taktikai, vagy stratégiai jellegűek-e. ♦ Minőségi irányelv: nem csak a vevők kimondott igényeit kell kielégíteni, hanem túl kell teljesíteni a várakozásaikat. Ahhoz, hogy a vállalat a vevők bizalmát megtartsa, folyamatos fejlesztésekre van szükség, a munkafolyamatok állandó javítására. A minőségre kell törekedni minden területen: az emberi kapcsolatokban, a marketing tevékenységben, és a vállalatvezetésben egyaránt. Fontos, hogy a minőség az egész személyzet szívügye legyen. Minden dolgozónak felelősnek kell lennie a saját munkájának minőségéért, csakúgy mint a megbízottaik munkájáért. A minőséget mindig a megrendelő szempontjából kell meghatározni. ♦ Környezeti szempontok: A fuvarozási tevékenység sok energiát és több más inputot igényel, mialatt működés közben bizonyos szinten megterheli a környezetet (pl. gázok és káros anyagok kibocsátása a levegőbe, vízbe, talajba). Ezért olyan módszereket kell kifejleszteni, ami lehetővé teszi, hogy a vállalat összhangban létezzen a környezetével. Ennek a kérdésnek döntő szerepe van a túlélésben. Különböző fejlesztések segítségével folyamatosan meg kell felelni a különböző
szabályozásoknak.
környezetszennyezési
kockázatokat,
Minimalizálni amelyek
kell a
a
vállalat
tevékenységéből eredhetnek. ♦ Megfelelő munkahelyi körülmények biztosítása: a munkavégzést mindig úgy kell irányítani, hogy a sérülések és balesetek kockázata a minimálisra csökkenjen. A balesetek elkerülésének legjobb módja, ha 35
mindenki a munkaköréhez szükséges, megfelelő képzéssel és információval
rendelkezik,
és
minden
egyes
alkalmazottnak
alkalmazkodnia kell a szervezet gyakorlatához. A munkahelyi körülményeknek nem csak biztonságosnak kell lennie, hanem ösztönzően kell hasson az egyének munkavégzésére.
4.2.2. A költségek szerepe a versenyképesség növelésében Fontos tényező a vállalat költségszerkezete, mivel ez az egyik lényeges eleme a versenyképességnek. Erre kiemelt figyelmet kell fordítani a vállalkozásoknak, mert a költségek csökkentésével jelentős versenyelőnyre tehetnek szert versenytársaikkal szemben. Állandó probléma a magyar fuvarozók számára, hogy az alacsonyabb bérköltségekből eredő versenyelőnyüket számos egyéb tényező semlegesíti. A költségek lefaragása minden vállalkozás érdeke, hiszen ezáltal jelentős versenyelőnyre lehet szert tenni a piacon. Ha a fuvarozók olcsóbban tudják kínálni szolgáltatásukat, több megbízót tudnak magukhoz „csábítani”. De nagyon vigyázni kell arra is, hogy a költségek csökkentése ne menjen a minőség rovására. A piac ugyanis elérkezett egy olyan ponthoz, amely szigorúan meghatározza a fuvarozás minőségének színvonalát, amely ha lassan is, de egyre emelkedik. Ezeket a követelményeket adott költségszint alatt nehéz teljesíteni. A túlzottan nyomott árak következménye lehet a fejlesztések elmaradása, a gépkocsivezetők és a szállított áru biztonságát növelő beruházások elhalasztása, a vállalkozás forrásainak felélése. A vállalat versenyképességének növelése érdekében szükség van a munkafolyamatok, a kapcsolatrendszer, illetve a cégek közötti belső elszámolási rendszer optimalizálására. De mindemellett elmondhatjuk, hogy a magyar fuvarozó vállalatok versenyképessége még lényegében a költségszint függvénye. Ezért sok problémát okoz a fuvarozók számára az, hogy Magyarországon az üzemanyag árak a szomszédos országokhoz viszonyítva is elég magasak. A közúti fuvarozást végző járművek számára mégis ajánlott, hogy a honos országban tankoljanak, mert itt igényelhetik vissza legegyszerűbben az ÁFA-t. Másodsorban természetesen az a leggazdaságosabb, ha a legolcsóbb külföldi tankolási lehetőséggel élnek. Kétségtelenül hátrányosan érinti a közúti fuvarozást végző vállalkozókat az uniós átlagnál magasabb általános forgalmi adó is. Különösen nagy megterhelést jelent a 36
vállalkozások számára, hogy a nemzetközi fuvarozásban az EU – csatlakozás után az uniós országokra vonatkozóan 25 százalékos ÁFA kulccsal kell dolgozniuk. A magyar fuvarozóknak jó minőségű munkával, pontos, hatékony ügyfélkiszolgálással és tevékenységük optimalizálásával kell ellensúlyozniuk az üzemanyagárak drasztikus növekedésének, az autópályadíjak drágulásának és a kötelezően előírt technológiai berendezések beszerelésének költségeit. A közúti fuvarozók hatékonyan javíthatnak versenyképességükön, ha le tudnak faragni költségeikből és ezáltal olcsóbban tudják kínálni szolgáltatásaikat. Ennek egyik eszköze lehet az outsourcing, azaz bizonyos részlegek kihelyezése. A közúti fuvarozásban is lehetőség van erre, bár elég korlátozott mértékben. Az outsourcing megvalósulhat például a személyzet (könyvelő, bérszámfejtő) kihelyezésével, vagy a szervízelés kihelyezésével.
4.2.3. Az intellektuális tőke Manapság a vállalatokat, szervezeteket érintő kihívások közül talán a két legnagyobb a gazdaság tudásalapúvá válása, illetve az egyre gyorsabb ütemben változó környezet. A vállalatok értékének nagy részét már nem könyvszerinti értékük adja, így a vállalatvezetés igen fontos feladata a vállalat értékének fennmaradó részét adó tényezők kezelése. Ezek közül az egyik legfontosabb az intellektuális tőke, mely a következő három részre osztható: o Az ügyféltőke (az ügyfélbázis értéke, illetve az abban rejlő jövőbeni lehetőségek), o A strukturális tőke (cégkultúra, folyamatok minősége, a szervezet felépítésében rejlő tőke, szolgáltatások és termékekben rejlő innováció értéke), o A humán tőke (a munkatársak felkészültsége, motiváltságuk). Az intellektuális tőke formális mérése és menedzselésének egyik eszköze a Balanced Scorecard. A BSC a múlt teljesítményét tükröző pénzügyi mutatókat kiegészítő, a jövő teljesítményeit legjobban befolyásoló tényezőkről pontos információt nyújtó stratégiai
37
menedzsmentrendszer. A BSC a szervezet teljesítményét négy szempontból közelíti meg, és rendezi alrendszerekké, feltárva a szervezet céljai közötti ok-okozati viszonyt. Az alrendszerek összefüggéseit a legjobban a következő ábrával szemléltethetjük:
Pénzügyi szempont
Ügyfél szempont
KÜLDETÉS & STRATÉGIA
Belső szempont
Tanulás és fejlődés szempont
6. számú ábra: A Balanced Scorecard szempontjai Ez a négy alrendszer egymással kölcsönösen összefügg, elemei a következők: -
Pénzügyi szempont: Hogyan ítélik meg a tulajdonosok a vállalat pozícióját?
-
Ügyfél szempont: Hogyan ítélik meg a vevők a vállalat teljesítményét?
-
Belső szempont: Hogyan segítik elő a vállalati folyamatok a stratégiai célok elérését?
-
Tanulás és fejlődés szempontja: o Hogyan őrizető meg a vállalat fejlődőképessége? o Hogyan biztosítható a célok jövőbeli elérése?
A BSC a kialakítás mélységétől függően a küldetést és a stratégiát folyamatokra, szervezeti egységekre, sőt egyénekre vonatkozó konkrét célokra és mutatószámokra
38
bontja le. A vállalatok sikeres működését nagyban elősegíti, ha időközönként ezen dimenziók szem előtt tartásával felülvizsgálják a vállalat működését.
4.2.4. Gépkocsivezetők képzése, motiválása A gépkocsivezetőkkel is foglalkozni kell, személyessé téve a munkájukat. Fontos a jó légkör, figyelni kell arra, hogy az esetleges problémákat ne fuvarba indulás előtt, főleg ne fuvarozás közben közöljék a gépkocsivezetőkkel. Nem szabad, hogy bármi elvonja a figyelmüket a vezetéstől, munka közben a fuvarfeladatra kell koncentrálni, így könnyebb megelőzni a baleseteket is. Nagy hangsúlyt kell fektetni a balesetek megelőzésére, ennek fontos tényezője a fegyelem, az ellenőrzés és a következetes számonkérés, már ami a járművezetőket illeti. Nagyon fontos, hogy a balesetek kockázatát a minimálisra csökkentsék, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy a közúti fuvarozás társadalmi és kormányzati megítélése pozitív irányban megváltozzon. A vezetőktől meg kell követelni a kultúrált, diplomatikus magatartást a felrakó és lerakó helyen éppúgy, mint az utakon. Az állandó megrendelők rendszeresen találkoznak velük, és nagymértékben hozzájárulnak a vállalatról kialakított képhez is. Fontos a sofőrök képzése is, mert ez az egyik módja annak, hogy a versenyképességet közvetve javítsák a fuvarozók, hiszen akkor kapnak újabb megrendeléseket, ha a megbízók meg vannak elégedve a szolgáltatással. A fuvarozási szolgáltatást pedig csak úgy lehet a lehető legmagasabb színvonalon ellátni, ha megbízható, hozzáértő sofőrök viszik az árukat, melyeket pontosan és megfelelő minőségben juttatnak el a rendeltetési helyükre. A folyékony élelmiszerek fuvarozása esetén még nagyobb fontossággal bír az, hogy a sofőrök képzettek és felkészültek legyenek, hiszen munkájuk során szigorú szabályokat kell betartaniuk, az AETR szabályozás mellett figyelniük kell az ATP és a HACCP követelményeire is. Ezen a területen egy felkészületlen gépkocsivezető alkalmazása egyszerűen nem engedhető meg. A vállalkozásnak okozott kár nem csak a kárértékre korlátozódik, hanem kihat a cég további megbízásaira, a hatóságok intenzív és kitüntetett figyelmére, a környezeti károk megtérítésére. Minden vállalat érdeke, hogy megtartsa a képzett munkaerőket, mely sok esetben azzal jár, hogy emelik a béreket. Fennáll a veszélye annak, hogy a vállalatok az egyre erősebb versenyben egymástól csábítják el a jó munkaerőket. Megeshet, hogy a magasan kvalifikált gépjárművezetők – akik többféle képzettséggel, nyelvtudással rendelkeznek 39
– nyugati országokba távoznak, mert ott jobban kereshetnek. Ugyanakkor az is előfordulhat,
hogy
Ukrajnából,
Moldáviából
jönnek
Magyarországra
a
jó
gépjárművezetők a nagyobb bérek reményében. Az uniós csatlakozással a magyar gépkocsivezetők számára nagy lehetőségek nyílnak meg a nyugati országok munkaerőpiacán, és ez várhatóan sofőrhiányt fog itthon előidézni. Feltehető, hogy számos hazai nagy és közepes cég számára az uniós csatlakozással járó fokozott munkaerő-piaci mobilitás nagyobb gondot fog jelenteni, mint az áruknak és kamionoknak a határokon át történő, a jelenleginél szabadabb áramlása.
4.2.5. A megbízók elégedettségének növelése A társaság nagy hangsúlyt fektet partnerkörének színvonalas kiszolgálására. A cégfilozófiában komoly szerepet kap a minőség – partner oldalon is. Rendszeresen mérni kell a megbízók elégedettségét, az esetleges megbízói reklamációk kezelése igen fontos feladat. Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a partnerek újonnan felmerülő igényeit. A személyes felelősségnek is nagy jelentősége van: minden részterületnek megfogható, elszámoltatható, felelős gazdája kell legyen. A minőségi rendszer a visszacsatoláson és vevőelégedettségen alapul. A vevői elégedettség mérése olyan módon is megvalósítható, hogy a megrendelők pontozzák a vállalat teljesítményét, a határidők betartását, az eszközök állapotát, a gépkocsivezető megjelenését, fellépését, stb. Fontos, hogy a vállalat visszacsatolást kapjon a megbízóitól, ezt értékelje, és a további működése során figyelembe vegye. A megbízói elégedettség növelhető teljes körű, összehangolt szolgáltatás nyújtásával, optimális megoldás biztosításával a megrendelő számára. Értéknövelő szolgáltatásokat kell alkalmazni, hozzá kell adni a szolgáltatáshoz plusz értéket. A megújuló szolgáltatásfejlesztés érdekében szorosan együtt kell működni a megrendelőkkel. Csapatként kell dolgozni, megfelelő érdekeltségi rendszerben. A megbízók számára személyre szabott ajánlatokat kell kidolgozni. A rendszer folyamatos fejlesztésével az eredményesség megőrizhető, a biztonságra, a versenyképesség növelésére alapozva a jövő biztosítható.
40
4.2.6. Minőségbiztosítás Az Élelmiszer – Tartály Hungária Kft. egy átfogó minőségbiztosítási rendszer kialakítása előtt áll. Az ETH-nak, mint minden nemzetközi fuvarozó vállalatnak szembe kell néznie a nemzetközi kihívásokkal, és nemzetközi környezetben kell megállnia a helyét. A szolgáltatást megrendelők egyre igényesebbek lesznek, minőségi szolgáltatást kívánnak meg. A közúti szolgáltatások területén is egyre éleződik a verseny, megnövekednek a követelmények. A megbízók, főként a nagyok, egyre inkább minőségi, sőt minősített szolgáltatókkal kívánnak együttműködni, hiszen a logisztika szerves részét képezi a cég tevékenységének. Ahol maga a cég is rendelkezik mondjuk ISO minősítéssel, ott a fuvarozó szolgáltatóktól is megkövetelik a minőségbiztosítás valamilyen formáját, hiszen ez nem más, mint egy „outsourcing” tevékenység – sok helyen a szerződés előfeltétele a megfelelő minőségbiztosítás megléte vagy megszerzése. Az elvárásoknak csak az a cég tud megfelelni, amely komplex, minőségi szolgáltatásokat nyújt a vevői igények előtérbe helyezésével, a vevői oldal minél magasabb szintű kielégítésével. Ennek biztosítását szolgálja az ISO 9001 szabvány szerint
tanúsított
minőségbiztosítási
rendszer.
A
minőségbiztosítási
rendszer
bevezetésének, tanúsításának vannak költségvonzatai, azonban látni kell, hogy a piacon való maradásnak, a piaci részesedés megőrzésének alapvető feltétele, hogy egy vállalkozás rendelkezzen minőségbiztosítási tanúsítvánnyal. Az Élelmiszer – Tartály Hungária Kft. számára az ISO 9001:2000 szabvány bevezetése lenne a megfelelő választás. Ezt a szabványt akkor kell alkalmazni, ha szükségessé válik annak bemutatása, hogy az árufuvarozó alkalmas a megfelelő termékek tervezési, termelési, vevő részére elvégzett szolgáltatási folyamat szabályozására. A megfogalmazott és meghatározott követelmények elsősorban a megrendelői elégedettség elérését célozzák azáltal, hogy minden fázisban kiküszöbölik a nem megfelelő elemeket. A rendszer éppúgy alkalmas egy néhány fővel működő kisvállalkozás minőségügyi tanúsítására, mint akár tízezer főt számláló szervezetére.
41
4.2.7. Total Quality Management A megfelelő minőségbiztosítási rendszer kiépítése után a következő lépés lehet a Total Quality Management. Ez egy minőségközpontú vezetési filozófia, amely a vevő igényeinek maximális kielégítésére helyezi a hangsúlyt. Ezt a szervezet és a folyamatok állandó javításával, a hatékonyság és az eredményesség növelésével éri el. Folyamataiba bevonja a vállalat összes dolgozóját. Megvalósításának előfeltétele a vállalaton belüli minőségrendszer megléte, ezt fejleszti tovább a Total Quality Management. A filozófia sikeres gyakorlatba ültetése érdekében kulcsfontosságú: •
a hosszú távú tervezés,
•
összpontosítás a vevőre,
•
a felső vezetés elkötelezettsége és vezetői képességei,
•
a rendszerben gondolkodás és a teljes körű részvétel,
•
az oktatás és a képzés,
•
a mérő és értékelő rendszer,
•
a kommunikáció
A TQM alapeleme annak megértése, hogy a vevő határozza meg a minőséget. Azok a termék és szolgáltatás tulajdonságok, amelyek minőség érzetét keltik a vevőben, növelik annak elégedettségét. Ezért olyan technikákat és módszereket alkalmaznak, amelyek feltárják a rejtett és nyílt igényeket, és lehetővé teszik a visszacsatolást. Itt említésre méltó az ingyenes vevőszolgálati telefonvonalak biztosítása, valamint a vevők közvetlen megkeresése és bevonása a tervezési folyamatba. A vállalaton belüli megrendelők ugyanolyan fontossággal bírnak mint a külsők. A Total Quality Management kialakítása azért is fontos, mert az ISO 9000 nem összpontosít eléggé a vevőkre, nem határozza meg, hogy egy termék, vagy szolgáltatás mennyire jó, nem helyez hangsúlyt a folyamatos javításra, a támogató rendszerek fontosságára, valamint a folyamatok szükséges javítására sem. Azért hozták létre, hogy egy általánosan elfogadott minőségrendszer modellt bocsássanak a vállalatok rendelkezésére, amelynek gyakorlatba ültetésével a cégek bizalmat kelthetnek a vevőkben. Pedig egyebek között figyelmet érdemel az emberi erőforrások fejlesztése, az 42
ösztönzési és jutalmazási rendszer kidolgozása, a versenytársak termékeinek és a saját árunak a folyamatos összehasonlítása is. A vevők megelégedése mellett arra is törekedni kell, hogy a dolgozók jól érezzék magukat a vállalatnál. A TQM sikeres bevezetése egy olyan minőségrendszert eredményez, amely nagyon közel áll az ISO 9000 szerinti elvárásokhoz. Egy olyan vállalat, amely eleve TQM irányában indult el, és sikeresen bevezette azt, kisebb változtatások elvégzésével eleget tud tenni az ISO 9000 követelményeinek is.
4.2.8. Marketing Ma már a jó bornak is kell a cégér, napjainkban egyetlen vállalat sem engedheti meg magának azt, hogy ne végezzen marketing tevékenységet. A marketing olyan tevékenységrendszer, eszköz- és módszertár amely érvényesíti a vállalkozás fogyasztóés piacorientált szemléletét. A helyesen megválasztott marketing stratégiának része a külső környezet megismerése, a fogyasztók, a versenytársak és a piaci helyzet ismerete. A vállalatnak tudnia kell, kik tartoznak a célcsoportjába, a piacot szegmentálnia kell, és azt is tudnia kell, hogy ő hol helyezkedik el a versenytársaihoz képest – pozícionálnia kell magát és szolgáltatását. Különböző marketing eszközök alkalmasak a piaci részesedés növelésére, a piaci pozíció megvédésére, új vevők szerzésére, vagy éppen a régiek megtartására. Egy fuvarozó vállalatnak a következő eszközöket javasolnám: -
Ismertető anyagok, brossúrák készíttetése
-
Szakmai vásárokon, bemutatókon, konferenciákon való részvétel, kapcsolatok építése ( a folyékony élelmiszerek fuvarozásával foglalkozó vállalatnak például érdemes olyan kiállításokon részt venni, ahol több termelő, vagy gyártó szervezet képviselteti magát. Ilyen kiállítások többek között az OMÉK, a BNV, vagy a müncheni Drinktech kiállítás.)
-
Hirdetés elhelyezése különböző szakmai lapokban (pl. Tranzit, AutóKözlekedés)
-
Különböző cégnyilvántartásokban (pl. Arany oldalak) való szereplés
-
Vállalati honlap készítése, amelyen a potenciális vevők napra kész információkat találhatnak a vállalatról, és annak tevékenységéről
-
Bemutatkozó levél küldése a potenciális ügyfeleknek
43
4.2.9. A versenytársak megismerése A konkurencia ismerete elengedhetetlen feltétele a versenyre való felkészülésnek. Ha feltérképeztük a versenytársak helyzetét, sikerrel tehetünk lépéseket a kínálkozó lehetőségek megragadására, hiszen környezetünk pontos ismerete segítséget nyújt az adódó lehetőségek kihasználásában és a veszélyekre való felkészülésben egyaránt. Ha a fuvarozók idejében nekilátnak feltárni a környezet adta lehetőségeket, sokakat megelőzve használhatják ki azokat, ily módon nagyobb esélyt adva önmaguknak a talpon maradásra. A kisebb vállalkozásoknak szinte ez az egyetlen esély a túlélésre a csatlakozás utáni élesedő versenyhelyzetben. Az árak, tarifák megszabásánál elsődleges fontosságú a fuvarozók számára, hogy tájékozódjanak versenytársaik fuvardíjairól is. A rendszeres versenytárselemzés nagyon fontos, bár energia- és időigényes feladat. De ugyanúgy, ahogy a pénzt, az energiát sem szabad sajnálni, mert ha a megbízók látják a folyamatos erőfeszítéseket a fuvarozó részéről, biztos, hogy kedvezően fognak hozzáállni és előnyben fogják részesíteni a többi céggel szemben, melyek történetesen nem fordítanak gondot a tájékozódásra és egysíkúan teljesítik feladatukat. A sikeres, eredményes működéshez tehát elengedhetetlen mind magunk, mind riválisaink ismerete.
4.2.10. Innováció, folyamatos fejlesztések Folyamatos fejlesztő és újító tevékenység nélkül nem lehet eredményesen működni. A versenyképességet csak folyamatos innovációval lehet fenntartani, illetve növelni. A fuvarozási ágazatban elengedhetetlen az információs és telekommunikációs technikák alkalmazása (elektronikus adatcserék, internet és mobiltelefon rendszerek használata). Az innovációhoz tartozik, hogy az érintettek alkalmazzák a korszerű nyomkövető rendszereket, amelyekkel megfigyelhető a járművek útja. A növekvő szállítási igények arra késztetik a vállalatokat, hogy egyre hatékonyabb, a környezetet jobban kímélő közlekedési, szállítási rendszereket alkalmazzanak. Törekedni kell a szállítások eddiginél átláthatóbb és egyszerűbb megszervezésére és lebonyolítására. A pontosabb diszpozíció révén kell jobban kihasználni a kapacitásokat.
44
A
legkorszerűbb
technikákkal,
technológiákkal
kapcsolatban
is
napra
kész
információkkal kell rendelkeznie a vállalatnak, és ezeket működési folyamataiban alkalmaznia kell. A vállalakozás dolgozóinak is felkészültnek kell lenniük az új technikák, technológiák megismerésére, alkalmazására. Mára már nélkülözhetetlenné váltak a számítástechnikai beruházások, a megfelelő számítástechnikai útvonaltervezés, fuvareszköz optimalizálás, az ügyfélkapcsolati menedzsment rendszerek lehetőségeinek jobb kihasználása. Számítástechnikai rendszerek segítségével modellezni lehet a tervezett nagyobb változtatásokat, azaz, hogy egy-egy nagyobb megbízás elvállalása mennyiben fogja érinteni a teljes fuvarszerkezetet, összességében nyereséget hoz-e. A modellezés révén lehetséges a legjobb ajánlatok kiválasztása a teljes fuvarportfolió összességére és hatékonyságra, nyereségességre nézve is. A folyamatos fejlesztésnek a telephely esetében is fontos szerepe van. A telephely a vállalkozás külvilág felé mutatott arca, amely a partnerekben kialakítja az első benyomást a vállalkozásról. Így a telephely fejlesztése, színvonalának növelése sokat segíthet a vállalkozás versenypozíciójának megőrzése érdekében.
4.2.11. Likviditási problémák kezelése A vállalkozás hírnevét nagyban befolyásolja, mennyire fizetőképes, mennyire tud időben eleget tenni fizetési kötelezettségeinek. A vállalkozások legégetőbb problémáinak hátterében jellemzően a tőke-illetve forráshiány húzódik meg. Ez a hiány jelentkezhet hosszabb távon, például fejlesztési források hiányában, vagy rövid távon, likviditási problémák megjelenésével. A rövid távú problémák gyakran a vállalkozások vevőinek fizetőképességére, fizetőkészségére, illetve ezek hiányára vezethetők vissza. A vállalatnak a kockázatos vevők kiszűrése érdekében szüksége van egy olyan monitoring rendszerre, mely a vevők fizetési magatartását követi nyomon, és így lehetőséget nyújt a problémás vevők miatt kialakult likviditási problémák megelőzésére. Ebben segíthet a vevők rangsorolása a következő szempontok szerint: ∗
Gyakran késve fizetnek, pedig módjukban állna időben rendezni a számlát
∗
Gyakran késve fizetnek, mert a pénz nem áll időben a rendelkezésükre
∗
Szinte kivétel nélkül időben fizetnek.
45
A partnerek kiválasztásánál fontos szerepet játszhat a fizetési határidő is. Átlagos fizetési határidőnek mondható jelenleg 20-30 nap. Nagyobb megbízások esetében nem ritka a 60-120 napos fizetési határidő sem, bár ezt a kevésbé tőkeerős vállalatok nem tudják finanszírozni. Ha a vállalatnak likviditási gondjai akadnak a késve fizető vevők miatt, megoldás lehet egy faktoring cég bekapcsolása.
A faktoring ügylet lényege az áruszállításból és
szolgáltatás nyújtásából származó rövid lejáratú követelések folyamatos megvásárlása és kezelése. A faktoring cég szerződés keretében átveszi a követelések fizetőképességi kockázatát és megelőlegezi a követelést. Tehát a faktorcég tulajdonképpen megvásárolja a számla-követelést, és ennek ellenében azonnal „fizet” a szállítónak (a számla értékének körülbelül 80%-át), majd lejáratkor elszámol a vevővel.
4.3. Hogyan növelhető a hatékonyság? Ahhoz, hogy egy fuvarozó vállalat a megrendelői igényeket megfelelően ki tudja elégíteni, elegendő számú fuvareszközzel kell megbízói rendelkezésére állnia. Ezért fontos, hogy a fuvarozó vállalat megfelelő nagyságú járműparkkal rendelkezzen. Ha nem tud a megfelelő színvonalon megbízói rendelkezésére állni, fennáll a veszélye annak, hogy az ügyfelei más fuvarozókhoz fordulnak, és a konkurenciát választják. Viszont a közúti fuvarpiacon, különösen folyékony élelmiszerek közúti fuvarozása esetén, nagy gondot okozhat az, hogy a megbízások mennyisége szezonálisan változik. Ez azzal a hátránnyal jár, hogy bizonyos időszakokban előfordul, hogy a fuvarozó saját kapacitásával nem tudja kielégíteni a megbízók igényeit, ugyanakkor, más időszakokban, a saját fuvareszközeinek kapacitását nem tudja hatékonyan kihasználni, mert csökken a megbízások száma. Egy fuvarozó vállalat szempontjából a legfontosabb, hogy a meglévő fuvareszközeit megfelelően ki tudja használni, és az egyik fuvarozónak sem éri meg, hogy járművei üresen álljanak, vagy túl sok kilométert tegyenek meg üresen. Tehát a legfőbb kérdés, hogyan tud a fuvarozó cég megfelelő színvonalon megbízói rendelkezésére állni, úgy, hogy fuvareszközeinek megfelelő kihasználtságát biztosítani tudja? A problémára többek között a következő megoldásokat választhatja a fuvarozó: - Járműpark bővítése 46
- Alvállalkozók bekapcsolása - Fuvareszközök kapacitásának hatékonyabb kihasználása - Együttműködés nagyobb szállítmányozó vállalatokkal - Fuvartőzsdék
4.3.1. A fuvareszközök hatékonyabb kihasználása Amint azt már a korábbiakban írtam, az Élelmiszer – Tartály Hungária Kft. az egy jármű – egy vezető elvet vallja. Ez a módszer tökéletes arra, hogy a sofőrök munkáját személyessé téve motiválja őket a minél jobb és pontosabb munkavégzésre. Minden vezető
felelőssége
egyértelműen
meghatározott,
mindenki
felelős
a
saját
munkavégzéséért és a járműért. A sofőrök bevallása szerint is a munkavégzésnek ez a formája sokkal jobb, hiszen véleményük szerint nem egészséges az, hogy felnőtt emberek több hétig össze legyenek zárva. Így jelentősen megnövekedne a konfliktusokra való lehetőség, és nem is tudnák a munkájukat úgy ellátni, mint most, ha a munkavégzésük egy másik embertől is függne. De gondoljunk csak bele: tényleg ez a módja a fuvareszközök kihasználásának? Európában a vezetési és pihenési időket szigorú szabályok korlátozzák, és az utakon ennek betartását megkövetelik, szigorúan ellenőrzik. Ezért egy vezető egy hónapban egyedül átlagosan csak 12 000 – 12 500 km utat tud megtenni, míg „négykezes” vezetés esetén ez a szám akár 14 000 – 15 000 km-re is növelhető. A több megtett kilométer több munkát, nagyobb bevételt jelent a vállalatnak. Természetesen vannak költségek, amelyek a megtett kilométerek számával együtt növekednek (pl. üzemanyagköltség, karbantartási költségek, autópályadíjak, stb.), de ha a változó költségeket és a fix költségeket kilométerre vetítjük, akkor azt tapasztaljuk, hogy a kilométerenkénti költségek annál jobban csökkennek, minél több kilométert tesz meg a jármű egy hónapban. Az alábbi grafikon bemutatja, hogy hogyan változik a kilométerenkénti teljes költség a megtett kilométerek számának növekedésével (a kalkulációs táblát a 6-7. számú melléklet tartalmazza):
47
Ft
A járművenkénti költségek alakulása (1 vezető) 400,00 350,00 300,00 250,00 200,00 150,00 100,00 50,00 0,00
350,06 305,64
4000
5000
276,03
6000
254,88
7000
239,01
8000
226,68
9000
216,80
10000
202,00
12000
191,42
14000
Km Teljes költség
Állandó költség/km
Változó költség/km
Ft
Járművenkénti költség alakulása (2 vezető) 400,00 350,00 300,00 250,00 200,00 150,00 100,00 50,00 0,00
369,00 320,49
4000
5000
288,15
6000
265,05
7000
247,73
8000
234,26
9000
223,48
10000
207,31
12000
195,76
14000
Km Teljes költség
Állandó költség/km
Változó költség/km
7. számú diagramm: Az önköltség alakulása járművenként Számításaim során a következő adatokat vettem figyelembe: egy gépjárművezető havi munkabére a bruttó havibérből (60000 Ft), a külföldi kiküldtetés napidíjából, és az elszámolható üzemanyag megtakarításból áll. Ez a konstrukció egyszerre ösztönöz az üzemanyag történő takarékosságra és a gépjármű szerkezeti részeit kímélő vezetési stílusra. A járművek alapnormáját a mindenkor érvényben levő kormány rendelet (jelenleg a 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet), illetve az adott jármű típusbizonyítványa alapján kell megállapítani. (4. számú melléklet). Az elszámolható üzemanyagköltség alapja gépjárművezető által leadott menetlevél, amely a megtett kilométereket korrektül 48
tartalmazza. Az elfogadott teljesítményekre megállapított üzemanyag felhasználás költségeiből történő megtakarítás 20%-a a gépkocsivezetőt illeti (5. számú melléklet). A külföldi kiküldetés után járó napidíj összegét a 168/1995. (XII. 27.) kormány rendelet szabályozza, annak mértékét 25 USD-ban határozza meg. Az egy kocsi – egy vezető elv alkalmazása mellett egy jármű átlagosan 12000 km-t tud megtenni havonta. Feltételeztem, hogy ha egy járművet két söfőr vezet, akkor ez az elérhető teljesítmény 14000 km-re nő havonta. Az egy, illetve két sofőr alkalmazása mellett felmerülő havi fix és változó költségek kiszámolása után kikalkuláltam a várható eredményt. Az átlagos bevételt 225,5 Ft/km-ben adtam meg, amely adat az MKFE elemzéséből származik. Végül arra a következtetésre jutottam, hogy egy járművezető alkalmazásával az eredmény 10,4%-os haszon, két sofőr alkalmazásával pedig 13,2%os haszon lesz. Ezek után megállapíthatjuk, hogy a gépjárművezetők bére az összes költség alakulásában nem játszik meghatározó szerepet. Tehát az összköltség alakulásának szempontjából a „négykezes” munkavégzés sokkal hatékonyabb. De természetesen mindkét formának megvannak az előnyei és hátrányai, költség szempontokból a „négykezes” munkavégzést javasolnám, motiváció és felelősség szempontjából az egy jármű – egy sofőr elv alkalmazását.
4.3.2. Járműpark bővítése Az Élelmiszer – Tartály Hungária Kft. fejlődésének szűk keresztmetszete a járművek darabszáma. A vállalatnak olyan mértékű fejlesztést lenne szükséges végrehajtania, hogy kellő erőforrás álljon rendelkezésére a megszerzett piac által nyújtott lehetőségek kihasználására. Az Élelmiszer – Tartály Hungária Kft. jelenlegi célkitűzései közé tartozik a meglévő fuvarozási rendszer fejlesztése, a fuvarozó eszközök kapacitásának optimális kihasználása és minőségi növelése. A saját járműpark bővítése mellett több érv is szól: o
a megbízók felé saját járművel és saját személyzettel minden további nélkül biztosítható az általuk megszokott kiszolgálási színvonal
o
sok ügyfél előnyben részesíti azt, ha az általa személyesen ismert gépkocsivezető szállítja rendszeresen az árut
49
o
elkerülhető a kockázata, hogy az alvállalkozó megpróbál direkt kapcsolatba lépni a megbízókkal.
Természetesen az ideális megoldás az új jármű beszerzése lenne, hiszen egy ilyen jármű esetében a garanciális időszakban szinte alig kell javítási költségekkel számolnunk és a legújabb fejlesztésű motorok kínálják a leggazdaságosabb üzemeltetést. Az Európai Unió sem fogadja el a korszerűtlen járművel történő áruszállítást. Ráadásul egyes nyugati országok, a környezet védelmére hivatkozva, műszaki korlátokat vezetnek be, elsősorban azért, hogy kordában tartsák a konkurenciát. Általában elmondhatjuk, hogy a nemzetközi fuvarozás az a terület, ahol mindenképpen törekedni kell a minél fiatalabb járműállományra. Itt a legélesebb a piaci harc, egyre növekvő minőségi elvárásokkal jelentkeznek a fuvaroztatók és az érintett országok hatóságai is magas elvárásokat támasztanak. Persze általában a döntés nem ilyen egyszerű: nem mindig áll rendelkezésre elegendő pénz új jármű vásárlásához, de az is lehet, hogy az adott fuvarlehetőségek mellett nem is lehet kitermelni az új jármű beszerzési árát. Az első körben mindenképpen érdemes tájékozódni az új járművek vételáráról és finanszírozási feltételeiről, ezeket az adatokat azután felhasználhatjuk használt jármű vásárlása esetén is a kínálati árak jobb megismerése érdekében. Az első feladatat természetesen annak eldöntése, hogy a vállalat mennyit tud az adott beszerzésre költeni. Ez meghatározza a jármű elérhető életkorát, műszaki színvonalát is, jelentősen beszűkítve a választási lehetőségeket. Új jármű beszerzése esetén érdemes először a helyi/közeli márkakereskedőket felkeresni az ajánlatok bekérése érdekében, hiszen a járművet később szervizelni is kell, ezt pedig mindig helyben érdemes megoldani. A vételár önmagában nem elegendő az összehasonlításhoz, ehhez ismerni kell a részletes műszaki specifikációt, a garanciális feltételeket, és az esetleges további kedvezmények feltárása érdekében a szállítási határidőket. A használt járművek esetében igen nagy súllyal esik latba az a tény, hogy egy viszonylag fiatal (1-2 éves) jármű akár 30 % -kal is olcsóbb lehet, mint az ugyanolyan vadonat új. Következő eldöntendő kérdés a finanszírozás formája. Normál körülmények között egy vállalkozás számára két lehetőség adódik: a bankhitel, vagy a lízing. A finanszírozás eszközeként a bankhitelt azok alkalmazhatják, akik megfelelnek egy igen szigorú banki hitelképességi vizsgálat elvárásainak és megfelelő biztosítékot tudnak adni. A nagyobb vállalatok esetében gyakran rugalmasabb és olcsóbb megoldást tudnak kialakítani így, 50
mint egy lízingügylet esetén. A kisebb és közepes vállalkozásoknál a lízing ügylet nem csak egyszerűbb, de olcsóbb megoldást is jelenthet a hitelhez képest.
4.3.3. Alvállalkozók bekapcsolása Amennyiben a vállalatnak nem állnak rendelkezésére megfelelő források a járműpark további bővítésére, vagy az nem lenne kifizetődő, lehetőség van alvállalkozók bekapcsolására. Ha a szállított áru mennyisége folyamatosan emelkedik, és nem áll rendelkezésre elég kapacitás, meg kell fontolnia a vállalatnak, hogy járművet vásároljon, vagy inkább kiadja alvállalkozónak a feladatot. Mindkét megoldásnak fontos előnyei és hátrányai vannak. Az eszközbeszerzést elsősorban a vállalkozás pénzügyi lehetőségei határozzák meg. Ha a vállalat alvállalkozók bevonása mellett dönt, több szempontot érdemes figyelembe venni. Alvállalkozók értékelését a következő szempontok szerint érdemes elvégezni:
vállalási ár,
teljesítés: mennyiség, minőség, határidők, egyéb követelmények,
az alvállalkozóval és tevékenységével kapcsolatban felmerült költségek,
a vonatkozó jogi, hatósági előírások, szabványok betartása: munkavédelem, környezetvédelem, higiénia, stb.,
a szakterületi, technológiai előírások betartása,
kommunikáció, együttműködési készség,
vevőközpontúság, kommunikáció a vevővel, a megbízóval,
a hibás teljesítések kezelése,
rendelkezésre állás, rugalmasság,
munkakörnyezet, rend, tisztaság, szabályozottság,
a cég irányítási színvonala,
munkamorál
Az alvállalkozók bekapcsolásánál legmeghatározóbb tényezők: a díjtételszint, és az alvállalkozó megbízhatósága. A megbízhatóságnak ma már nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mint a díjtételszintnek, hiszen a vállalat megítélését nagyban befolyásolhatja alvállalkozóinak tevékenysége. 51
Az alvállalkozók bekapcsolása többféle előnnyel is járhat. Az alvállalkozó plusz kapacitást jelent, és lehetővé teszi a megbízói szemléletű, azaz szállítmányozói ügyfélkiszolgálást, hiszen akkor is kielégíti az ügyfél elvárásait, amikor saját kapacitás erre nem lenne elegendő, vagy nincs megfelelő jármű a feladatra. Különösen indokolt alvállalkozókat igénybe venni Budapesttől, azaz a központtól messzebb fekvő fel, vagy lerakó helyeknél, amikor egy helyi fuvarozó eleve jobb eséllyel indul a versenyben: pl. Nyíregyházi felrakó helynél felesleges és drága Budapestről küldeni szerelvényt. Egyben nem elhanyagolható szempont a megbízott fuvarozó és gépkocsivezető helyismerete sem. Abban az esetben is érdemes alvállalkozót bevonni, ha a megrendelői igények szezonálisan jelentkeznek, majd a szezon elmúltával hirtelen csökkennek (például a gyümölcslé szállítására is főként csak meghatározott időszakban van nagy kereslet). Szezonális kereslet esetén fennáll annak a veszélye, hogy a szezon alatt a megbízói igényeket nem tudja teljes mértékben kielégíteni a vállalat, viszont a szezon elmúltával a saját járművek kapacitása kihasználatlan marad. De mindezek mellett érdemes azt is megfontolni, hogyan lehet alvállalkozót bevonni úgy, hogy az ebből származó kockázatot lecsökkentsük. Használhatunk egy abc analízist erre a célra. Ezzel a módszerrel saját fuvareszközeinket, a kulcsszerepet betöltő megbízókhoz
rendelhetjük,
a
kevésbé
kényes
feladatokra
alvállalkozókat
alkalmazhatunk. Megrendelés
A megrendelés értéke
gyakorisága,
A: magas értéken
B: közepes értéken
C: alacsony értéken
előrejelezhetősége
vásároló megrendelő
vásároló megrendelő
vásároló megrendelő
X: heti rendszerességű
●
●
◘
●
◘
○
◘
○
○
megbízás Y: havi rendszerességű megbízás Z: rendszertelen megbízás ●: Lehetőleg saját fuvareszközzel szolgáljuk ki a legjobb megrendelőket. ◘: Megbízható alvállalkozókkal szolgáljuk ki a megbízót. ○: Az éppen rendelkezésekre álló alvállalkozókat bocsátjuk a vállalat rendelkezésére.
52
A fuvarozó az alvállalkozóval való jó munkakapcsolatot főként három feltétellel tarthatja fent: pontos fizetéssel, viszonylag rendszeres megbízásszámmal, és korrekt fuvarokkal (néha az alvállalkozónak kell adni egy-egy jobb fuvart, vagy úgymond elcserélni a fuvarokat, az optimális kapacitáskihasználás és a nagyobb haszon érdekében). Azokkal az alvállalkozókkal, akikkel a vállalatnak rendszeres kapcsolatot kíván fenntartani, érdemes alvállalkozói szerződést kötni, az alkalmanként megbízott alvállalkozókat pedig egyedi megállapodások alapján foglalkoztatni. Az alvállalkozók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kell kísérni, és ha problémák merülnek fel, illetve hibás teljesítés esetén felül kell vizsgálni a velük való együttműködést.
4.3.4. Szállítmányozási tevékenység A versenyképesség növelésének egyik módja a diverzifikáció, több lábon állás. Amennyiben a fuvarozó vállalat szállítmányozói tevékenységbe kezd, az több előnnyel is járhat: a saját járművek folyamatos és gazdaságos működtetése mellett még másoknak
is
továbbadható
megbízások
tartalékolására
adna
lehetőséget.
A
szállítmányozási piacon komoly verseny folyik. Fuvarozók és szállítmányozók között eltűntek az éles határok: vannak fuvarozók, akik szállítmányoznak is, s vannak szállítmányozók, akik fuvaroznak is. A szállítmányozás az Európai Unióban és idehaza is sikeres üzletág. Az EU – csatlakozással kapcsolatos kihívásokra adható válaszokban központi szerepet kap a minőség. A közepes – és kisvállalkozások jó eséllyel szállhatnak harcba a piacon, mivel rugalmasabbak, és nagyobb a munkatársak személyes szerepvállalása. Napjainkban egyre inkább megfigyelhető az a tendencia, hogy a hagyományos szállítmányozói szolgáltatás iránti kereslet csökken, és egyre nő az igény a logisztikai szolgáltatások iránt. Az együttműködések új formáit is szívesen alkalmazzák a gyakorlatban. Ez vonatkozik annak a hálózatnak a létrehozására, amely a szállítással, közlekedéssel, rakodással, beszerzéssel, a termeléssel, az értékesítéssel kapcsolatos. Megerősödnek azok a tendenciák amelyek az egy kézből való kiszolgálást szorgalmazzák. E mögött olyan gazdasági tényezők állnak, mint például a szállítási költségek csökkentése. 53
4.3.5. A fuvar – és raktérbörzék által nyújtott lehetőségek kihasználása Minden fuvarszervező és fuvarozó vállalat fő célja az, hogy a szállítmányok és rakterek kínálatának összhangját megteremtsék. A szállítmányozók és a fuvarozók a fuvar – és raktérbörzék alkalmazásával minimumra csökkenthetik az üresjáratok kockázatát, illetve optimalizálhatják a kapacitás – kihasználást. A fuvarbörze minimális költség – és időigénye mellett elősegíti a járműpark optimális kihasználását, illetve a fuvarok időben történő lebonyolítását. Ehhez nincs szükség hatalmas beruházásokra és mélyreható informatikai ismeretekre – a számítógép és az internetes hozzáférés elegendő. A fuvarbörzéknek köszönhetően a legkülönbözőbb országokból találhatnak egymásra szállítmányozó és fuvarozó cégek, így lehetőség van új üzleti kapcsolatok kialakítására. A kínálatok részletes leírása révén rendkívül gyors visszajelzésre van lehetőség. Egyetlen telefonhívás elegendő, hogy a fuvarbörzén összetalálkozott szakmabeliek között létrejöjjön az üzlet. Magyarországon a legnépszerűbb fuvarbörzék a TimoCom Truck & Cargo, az E-spedit, a LIS fuvarbörze, és a Drexstore. A fuvarbörze használatához elegendő egy regisztráció, és ezután a vállalat könnyen elérheti az ott kínált szolgáltatásokat.
8. számú ábra: A fuvarbörze működése A fuvarbörzéken lehetőség nyílik a tehergépkocsi (kapacitás) meghirdetésére, a hirdetések módosítására, az aktuális kereslet/kínálati lista megtekintésére. Ezen felül a vállalat azonnal reagálhat egy konkrét hirdetéssel kapcsolatban, azaz e-mailt küldhet a hirdetés feladójának. A felhasználók azonnal értesülnek más felhasználók általi (emailen történő) érdeklődés esetén, és az ajánlatokat e-mailben, vagy akár mobiltelefonon is fogadhatják. A fuvarbörzéken a fuvarozó rakományt is kereshet a
54
fuvareszközére, akár a szabad fuvarkapacitás, akár a szállítási útvonal, vagy a szállítás tervezett ideje szerint.
4.3.6. Együttműködés nagyobb szállítmányozó vállalatokkal Bár több szempontból előnyös lehet, ha a megbízó közvetlen kapcsolatban áll a fuvarozóval (pl. gyorsabb információáramlás, szállítmányozói jutalék kikerülése, stb.), mégis vannak olyan területek, ahol különböző megfontolásokból előnyösebb speditőr céget bevonni. Például olyan területen érdemes szállítmányozó vállalattal együttműködni, ahol az adott speditőr cég kizárólagosságot élvez, vagy ahol jelentősen nagyobb piaci tapasztalattal, hálózattal és ügyfélkörrel rendelkezik. Bizonyos országokban, pl. Németországban elterjedt a házi speditőr fogalma: olyan szállítmányozó, amely egy gyártó, vagy kereskedelmi céggel kizárólagos szerződést köt az összes felmerülő szállítmányozó – és gyakran logisztikai feladat elvégzésére. Ehhez nyilván neki is meg kell keresni a megfelelő fuvarozó partnereket. ilyen estben a fuvarozónak semmi esélye közvetlenül bekerülni a megbízóhoz. Egy speditőr a fuvarozó cég visszfuvarjait is megoldhatja, vagy ha éppen arra van szükség, induló fuvart is biztosíthat, így a fuvarozó jelentősen csökkentheti az üres futás arányát. A speciális járművek gazdaságos mozgatására kifejezetten ajánlott speditőr segítségét igénybe venni. A speditőr – fuvarozó együttműködésnek több formája lehet: ∗
Eseti megbízások: előnye, hogy a fuvarozó cég nem köti le előre a kapacitását
∗
Az adott viszonylatban adott rendszeres, de szerződésben nem rögzített megbízások
∗
Szerződésben rögzített tól-ig megbízásszám
∗
Charterszerződés: a megrendelő, általában egy nagyobb fuvarozó cég, vagy egy szállítmányozó, a fuvarozótól bérbe vesz járműveket, melyek futásteljesítményéért minden körülmény között garanciát vállal. A
55
fuvarozó által előre kalkulált fuvardíjat akkor is meg kell fizetnie, ha a járművek
nem
érték
el
ezt
a
teljesítményt.
A
szerződésben
meghatározzák a felmerülő viszonylatokat, esetlegesen külön fizetendő költségeket, diszpozíciók leadásának módját, stb. ∗
A méta együttműködés és elszámolás: a speditőr és a fuvarozó az együttműködés során az egymás előtt is ismeretes költségeik levonásán túl fennmaradó hasznon osztoznak. Ez a fajta együttműködés egyértelműen és jól motivál, és szintén kiszámítható, folyamatos munkát és bevételt eredményez mindkét fél számára.
A fuvarozó vállalat számára számos előnnyel jár és sokkal biztonságosabb az, ha a kapacitását szerződésben előre lekötik. A szállítmányozóval kötött szerződések révén a fuvarozó folyamatos, előre kiszámítható, biztos bevételhez jut. Ilyen módon például ki lehet küszöbölni a nagymegbízók megrendeléseinek szezonális ingadozásából eredő üres járatokat. Viszont hátrányt jelenthet az, hogy a fuvarozónak minden körülmények között rendelkezésre kell állnia, és ez azzal is járhat, hogy például egy kieső jármű esetén a saját megbízótól kell átcsoportosítani a kapacitását. Előre lekötni a fuvarozónak a járműveit akkor és addig érdemes, ha a saját kereskedelmi munkájával megszerzett fuvarok nem jobbak, mint a szállítmányozó partner által kínált fuvarok.
56
5. KONKLÚZIÓ A sikeres piacra lépés óta az Élelmiszer – Tartály Hungária Kft. folyamatosan növekszik, egyre bővülő eszközparkkal áll ügyfelei rendelkezésére. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a versenytársak szintén további előrelépés, fejlődés útját próbálják kialakítani, ezért az ETH-nak folyamatos és megfelelő minőségű szolgáltatással kell ügyfelei rendelkezésére állnia. A versenyképesség megőrzéséhez szükséges egy magas szintű marketing tevékenység, amely egyben nemcsak a jelenlegi piacot méri fel, hanem megjósolja a jövőbeni fuvarpiaci trendeket, s ezáltal hozzájárul a cég sikeres tevékenységéhez. A vállalat vezetése nagyon fontos szerepet játszik a versenyképesség növelésében, lényeges tényező a vezetők megfelelő hozzáállása, a dolgozók
motiválása,
a
képzett
járművezetők
megtartása,
és
a
megbízók
elégedettségének növelése. Annak érdekében, hogy a vállalat elnyerje és meg tudja őrizni megrendelőinek bizalmát, szükség van egy folyamatosan magas minőségi színvonal biztosítására, melynek érdekében érdemes a vállalatnak egy megfelelő minőségbiztosítási rendszert bevezetni. Az innováció is nagyon fontos tényező, a vállalatnak a fuvarozási tevékenységgel kapcsolatos legújabb technológiákkal kapcsolatban ajánlott napra kész információkkal rendelkeznie, és ezeket a gyakorlatban is alkalmaznia (pl. GPS nyomkövető rendszer használata). A versenyképesség növelésében kiemelt jelentőssége van a kiszolgálás minőségének, de emellett sok megrendelő számára még mindig meghatározó az ár. Egy vállalat csak úgy tudja versenyképes árakon kínálni a szolgáltatását, ha a költségeit képes a megfelelő alacsony szinten tartani úgy, hogy az ne menjen a minőség rovására, és emellett növelni tudja a meglévő eszközeinek kihasználtságát. A hatékonyság növelésére több lehetősége van a fuvarozó vállalatnak, ezek közül a legfontosabbak:
a
meglévő
eszközpark
bővítése,
alvállalkozók
bekapcsolása,
együttműködés nagyobb szállítmányozó vállalatokkal, illetve saját szállítmányozási tevékenység elindítása. Abban az esetben érdemes a vállalatnak saját szállítmányozási tevékenységbe kezdeni, illetve további gépjárműveket vásárolni, ha megfelelően kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezik, és folyamatos, nagyszámú megrendeléseket kap a megbízóitól. Így elegendő munkát tud biztosítani a saját járműveinek, valamint a megrendelésekből tovább tud adni más fuvarozók számára is. Jelentős segítséget nyújthatnak az úgynevezett fuvarbörzék is, amelyek révén a megrendelők és fuvarozók kapcsolatba léphetnek egymással. 57
Ellenben, ha a fuvarozó vállalat nem rendelkezik eléggé kiterjedt kapcsolatokkal, vagy ha a megrendelői igények szezonálisan változnak, nem ajánlott a saját eszközpark bővítése, mivel így fennáll annak a veszélye, hogy a járművek kapacitása bizonyos időszakokban kihasználatlanul marad. Ebben az esetben inkább alvállalkozók bekapcsolását javasolnám, így akkor is eleget tud tenni a vállalat a megbízói igényeinek, amikor éppen nem áll rendelkezésére elegendő saját kapacitás, viszont a megrendelések csökkenésének idején nem kell attól félnie, hogy a saját járművei üresen fognak állni. Több esetben érdemes nagyobb szállítmányozó vállalatokkal is együttműködni, akik folyamatos, vagy eseti megbízások révén munkát tudnak biztosítani a fuvarozó vállalatnak. A fuvareszközök még hatékonyabb kihasználása érdekében pedig javasolnám, hogy egy járművel ne csak egy, hanem két sofőr dolgozzon, így növelhető a munka és a járművek hatékonysága.
58
MELLÉKLETEK FUVARPIACI TENDENCIÁK 1. számú melléklet: A magyarországi gépjárműpark átlagéletkor szerinti megoszlása Tehergépkocsi állomány gyártási év szerint, 2004 6% 7%
19%
1 éven belüli 1-2 éves 24% 3-5 éves 6-15 éves 16 évnél régebbi 44%
Közúti vontató állomány gyártási év szerint, 2004 13%
9%
13%
1 éven belüli 1-2 éves 3-5 éves 6-15 éves
41%
24%
16 évnél régebbi
Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv 2004, Szállítási teljesítmények
59
2. számú melléklet: Egyéni és társas vállalkozások száma a magyarországi szállítási ágazatban Egyéni és társas vállalkozások száma a szállítási ágazatban
40000 30000 Egyén vállalkozások
20000
Társas vállalkozások
10000 0 2000
2002
2003
2004
Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv 2004, Szállítási teljesítmények
3.számú melléklet: Az áruszállítás növekedése tonnára és árutonnakilométerre vetítve Áruszállítás 350000
ezer tonna
300000 250000
215946
207043
2000
2001
293845
291227
293771
2002
2003
2004
200000 150000 100000 50000 0 év
millió árutonna kilométer
Áruszállítás 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0
26398
26241
2000
2001
30959
32614
2002
2003
36363
2004
év
Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv 2004, Szállítási teljesítmények
60
3. számú melléklet: Külkereskedelmi trendek az élelmiszeriparban
Margarin behozatal 30000
tonna
27321
25112
25000 20000
20581
19698
15000 10000 5000 0 2000
2001
2002
2003
év
A gyümölcslé export és import
tonna
150000 100000 50000 0 2000
2001
2002
2003
év Gyümölcslé behozatal
Gyümölcslé kivitel
Bor kivitel (friss szőlőből) 100000
tonna
80000
80352
60000
76868
69957
71906
40000 20000 0 2000
2001
2002 év
Forrás: KSH Mezőgazdasági évkönyv 2004
61
2003
4. számú melléklet: A gépkocsi üzemanyag – fogyasztási alapnormájának megállapítása Üzemanyag - fogyasztási alapnorma megállapítása a 33/ 1999. (X.15.) KHVM-rendelet alapján DAF FT 95XF 430 típusú nyerges vontató + Maisonneuve típusú pótkocsira vonatkozóan
Alapnorma (An) saját tömeg: teljesítmény: An: An: An: An:
7353 kg (Gs) 315 kW (N) 9,5 9,5
+ +
0,0011 x 8,0883 32,7083 32,7 l
7353 + + /
0,048 x 315 15,12 100 km
Pótkocsi vontatás korrekciós pótléka pótlék=
vontatmánytonnánként és 100 km-ként + 0,9 l
pótlék:
önsúly
pótlék:
7,45
+
összsúly/2
x 0,9
=
+
32,45/2
x 0,9
=
/100 23,68 l km
TELJES JÁRMŰ NORMÁJA
32,7
+
23,9 = 56,38
62
/ 100km
5. számú melléklet: A havi elszámolható üzemanyag megtakarítás kalkulációja (12000 km-re és 14000 km-re) megtett út összesen:
12000 km
üzemanyag felhasználás = megtett km
12000 km
x
100
/
100
6 766
l
összesen elszámolható üzemanyag:
=
6 766
l
tankolt mennyiség:
=
4 140
l
megtakarított üa. mennyisége:
=
2 626
l
=
635 395
x
56,38
/
=
értéke:
x
üan
242
Elszámolható üzemanyag megtakarítás = (Megatakarított üa.értékének max. 20%-a) megtett út összesen:
Ft
127 079 Ft
14000 km
üzemanyag felhasználás = megtett km
14000 km
x
100
/
100
7 893
l
összesen elszámolható üzemanyag:
=
7 893
l
tankolt mennyiség:
=
4 830
l
megtakarított üa. mennyisége:
=
3 063
l
=
741 294
x
56,38
/
=
értéke:
x
üan
242
Elszámolható üzemanyag megtakarítás
=
(A megtakarított üa. értékének max. 20%-a)
63
Ft
148 259 Ft
6.számú melléklet: Járművenkénti költségek és bevételek, 1 vezetővel (saját kalkuláció) Jármű tipus :
(1 vezetővel)
40 tonna ösztömegü tgk. költségei
Fajlagos üzemanyag fogyasztás : Vizsgált időszak :
2005.
34,5 l/100km október
Egységár :
212 Ft/l
Munkanapok száma
A vizsgált időszak km teljesítménye :
24 nap
12000 km
Fix költségek : Lízingdíj
350000 Ft/hó
Útadó :
284510 Ft/hó
Adó : Biztosítás
8300 Ft/hó gk
65000 Ft/hó
szállítmány
28760 Ft/hó
Munkabér
60000 Ft/hó
Bérjárulék
21780 Ft/hó
Egyéb
20000 Ft/hó
Központi ktg
50000 Ft/hó
ÖSSZESEN :
888350 Ft/hó
Egy munkanapra eső állandó ktg . (ÁLLÁSIDŐ)
37015 Ft/nap
Változó költségek : Mosás
16,00 Ft/km
Üzemanyag ktg
73,1 Ft/km
Gumi ktg
6,0 Ft/km
Olaj
2,6 Ft/km
Javítási ktg
5,7 Ft/km
Napidíj Üzemanyag megtakarítás
126480 Ft/hó
10,5 Ft/km
Napidíj: 25 USD/nap
127 079 Ft Ft/hó
10,6 Ft/km
1 USD = 210,8 FT
Egyéb telefon informatika
3,4 Ft/km
ÖSSZESEN :
(2005.10.15. MNB középárf.)
128,0 Ft/km
ÖSSZESEN FIX ÉS VÁLTOZÓ KÖLTSÉGEK : Havi km teljesítmény esetén 4000
5000
6000
7000
8000
9000
10000
12000
14000 Futott kilométer
350,06
305,64
276,03
254,88
239,01
226,68
216,80
202,00
191,42 Összköltség
222,09
177,67
148,06
126,91
111,04
98,71
88,84
74,03
63,45 Állandó költség/km
127,97
127,97
127,97
127,97
127,97
127,97
127,97
127,97
127,97 Változó költség/km
Átl.
1200 km
Összktg.
2423989
Bevétel
2706000
Eredmény Készült :
282011
Átlagos bevétel (MKFE szerint):
225,5 FT/km
10,4%
2005.11.28
64
7.számú melléklet: Járművenkénti költségek és bevételek, 2 vezetővel (saját kalkuláció) Jármű tipus :
(2 vezetővel)
40 tonna ösztömegü tgk. költségei
Fajlagos üzemanyag fogyasztás :
34,5 l/100km
Egységár :
212 Ft/l
Munkanapok száma A vizsgált időszak km teljesítménye :
24 nap
14000 km
Fix költségek : Lízingdíj
350000 Ft/hó
Útadó :
284510 Ft/hó
Adó : Biztosítás
8300 Ft/hó gk
65000 Ft/hó
szállítmány
28760 Ft/hó
Munkabér
2x
60000 Ft/hó
120000 Ft/hó
Bérjárulék
43560 Ft/hó
Egyéb
20000 Ft/hó
Központi ktg
50000 Ft/hó
ÖSSZESEN :
970130 Ft/hó
Egy munkanapra eső állandó ktg . (ÁLLÁSIDŐ)
40422 Ft/nap
Változó költségek : Mosás
16,00 Ft/km
Üzemanyag ktg
73,1 Ft/km
Gumi ktg
6,0 Ft/km
Olaj
2,6 Ft/km
Javítási ktg
5,7 Ft/km
Napidíj
2x
Üzemanyagmegtakarítás
126480 Ft/hó
9,0
148259 Ft/hó
Napidíj: 25 USD/nap
10,6 Ft/km
Egyéb telefon informatika
3,4 Ft/km
ÖSSZESEN :
1 USD = 210,8 FT (2005.10.15. MNB középárf.)
126,5 Ft/km
ÖSSZESEN FIX ÉS VÁLTOZÓ KÖLTSÉGEK : Havi km teljesítmény esetén 4000
5000
6000
7000
8000
9000
10000
12000
14000 Futott kilométer
369,00
320,49
288,15
265,05
247,73
234,26
223,48
207,31
195,76 Összköltség
242,53
194,03
161,69
138,59
121,27
107,79
97,01
80,84
69,30 Állandó költség/km
126,46
126,46
126,46
126,46
126,46
126,46
126,46
126,46
126,46 Változó költség/km
Átl.
14000 km
Összktg.
2740629
Bevétel
3157000
Eredmény Készült :
416371
Átlagos bevétel (MKFE szerint)=
225,5 FT/km
13,2%
2005.11.28
65
Felhasznált irodalom Könyvek, folyóiratok, kiadványok
A csatlakozás hatása az engedélyezési rendszerre (Világgazdaság, 2003. XI. 21.)
A magyar szállítási piac kilátásai – A kamaz – kor vége (HVG, 2002. október 18.)
Bakos Endre: A nemzetközi közúti árufuvarozás aktuális kérdései az EU csatlakozást követően (Közlekedéstudományi Szemle LIV évfolyam, 8. szám, 296 – 303. oldal)
Bárdos Iván: ISO – minősítés után (Navigátor, 2002/XI. 14-15. oldal)
Csarnai Attila: EU csatlakozás után – A kelet – európai bővítés (Navigátor, 2004/IV. 17.oldal)
Csarnai Attila: Közép – európai verseny az utakon (Navigátor, 2004/VI. 18. oldal)
Csiszár Károly: A jövő a minőségi szolgáltatásoké (Navigátor 2004/XII. 17. oldal)
Éles árversenyben a honi fuvarozók (Világgazdaság, 2004. IV. 23. 15. oldal)
Hörcsöki Sándor: Árufuvarozás – A szakmai vezetőre vonatkozó előírások: AutóKözlekedés 2005/19.IX.22. 17.oldal
Járműipar és szállítmányozás – Ötödik sebességben (Cégvezetés melléklet – Fuvarozás 2003. június, 152-164. oldal)
Ki
kicsoda
a
magyar
élelmiszeriparban
2004
(Ingyenes
kiadvány,
Agrármarketing Centrum)
Knoll Imre: Logisztika a 21. században – Profitnövekedés logisztikai eszközökkel (KIT Képzőművészeti Kiadó és Nyomda Kft, 1999)
KSH: Magyar Statisztikai Évkönyv, 2004
Szabályozás, előírások, AETR, TIR (Navigátor, 2002/XI. 11-13. oldal)
Torma Imre: Az EU integrációjának várható hatása a szállítmányozási piacra (Navigátor 2004/III. 12-13. oldal)
66
Internetes források
A hazai közúti árufuvarozó vállalkozások csatlakozás utáni versenyképessége javításának lehetőségei. www.akadalymentes.gkm.gov.hu/data/84482/Kozutiarufuvarozo.doc
Bulk-Over-The-Road Food Tanker Transport Safety And Security Guidelines: http://www.cfsan.fda.gov/~comm/transafe.html
Dr. Cseh Lajos: Nemzetközi közúti fuvarozás http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/transpack/2002-ev/01-januar/tra-10.html
Dr. Futó Péter: Az EU csatlakozás vállalati szintű hatásai a közúti árufuvarozási szektorban - www.bke.hu/~pfuto/Kozuti_arufuvarozas_EU_Futo.doc
www.ethkft.hu
www.mkfe.hu
www.balancescorecard.lap.hu
www.tqm.lap.hu
www.fuvar.lap.hu
www.szallitmanyozas.lap.hu
67
