BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK NAPPALI TAGOZAT LOGISZTIKA SZAKIRÁNY

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK NAPPALI TAGOZAT LOGISZTIKA SZAKIRÁNY

VEVŐSPECIFIKUS SZÁLLÍTÁSI CSOMAGOLÁSOK SPECIÁLIS KIALAKÍTÁSA A LOGISZTIKAI RAKTÁRKÖZPONTOKBAN ALKALMAZOTT RAKODÁSI RENDSZEREK IGÉNYEINEK MEGFELELŐEN

Budapest, 2007

Kocsis Erika

TARTALOMJEGYZÉK

Ábra- és fotójegyzék

5. oldal

1. A témaválasztás megindokolása és a Volánpack Zrt. vállalat bemutatása

6. oldal

1.1. Témaválasztás megindokolása

6. oldal

1.2. A Volánpack Zrt. életének legfontosabb állomásai

7. oldal

1.3. A Volánpack Zrt. általános bemutatása

10. oldal

1.4. A vállalat által nyújtott szolgáltatások

11. oldal

2. Logisztika

14. oldal

2.1 A logisztika meghatározása

14. oldal

2.2 A logisztika feladata

15. oldal

2.3 A logisztikai szemlélet jellemzői

15. oldal

2.4 Anyagáramlási folyamat

15. oldal

2.5 A termékelosztás elemei

16. oldal

3. Csomagolás

18. oldal

3.1 A csomagolás jelentése, célja

18. oldal

3.2 A csomagolás funkciói

18. oldal

3.3 A csomagolás tervezésének szempontjai

21. oldal

3.4 A csomagolás alapformái

22. oldal

3.5 A csomagolás és a termék előállításának kapcsolata

23. oldal

3.6 A csomagolás technikai tényezői

24. oldal

3.7 A csomagolás gazdasági kérdései

24. oldal

4. A csomagolási alapanyagok jellemzői a Volánpack Zrt. által készített csomagolásoknál

26. oldal

4.1 Fa

26. oldal

4.2 Papír

28. oldal

4.3 Műanyag

31. oldal

4.4 Üveg

32. oldal

4.5 Fém

33. oldal

4.6 Textil

34. oldal

5. Ipari parkok

35. oldal

6. Logisztikai központok

37. oldal

7. Raktározási rendszerek

40. oldal 3

7.1 Hagyományos darabáru-raktározási rendszerek

41. oldal

8. Magasraktári rendszerek

44. oldal

8.1 Magasraktárak fajtái

44. oldal

9. Logi-Tech Logisztika a Gyakorlatban Szakkiállítás

46. oldal

9.1 Az élőraktár

46. oldal

9.2 Az élőraktár alaprajza

48. oldal

9.3 A Logi-Tech kiállításon tapasztalt raktározási problémák

48. oldal

9.4 A képek alapján megfigyelt problémák csoportosítása

55. oldal

10. Csomagolási megbízások végrehajtása a Volánpack Zrt.-nél

57. oldal

10.1 Ajánlat, rendelés visszaigazolása, szerződés készítése

57. oldal

10.2 A szerződés végrehajtása

60. oldal

10.3 A csomagolási folyamat végrehajtása

61. oldal

10.4 A csomagolási folyamatok végrehajtásának folyamatábrája

63. oldal

11. A csomagolási problémákra talált megoldások felvázolása

65. oldal

JEGYZETEK

70. oldal

MELLÉKLET

71. oldal

FELHASZNÁLT IRODALOM

77. oldal

4

ÁBRA- ÉS FOTÓJEGYZÉK Ábrajegyzék 1. ábra A csomagolás technikai tényezői Forrás: Kerekes Titusz: Bevezetés a csomagolástechnikába I., Papír-Press Egyesülés (1996) 2. ábra Csomagolási célú papírok fajtái Forrás: Kerekes Titusz: Bevezetés a csomagolástechnikába I., Papír-Press Egyesülés (1996) 3. ábra Az élőraktár alaprajza Forrás: www.bcs.hu/letoltes.php?d_id=390 4. ábra A raklap részei Saját forrás 5. ábra A csomagolási megbízások végrehajtási folyamata Saját forrás 6. ábra Nem megfelelő csomagolástervezéssel készült ládák Saját forrás 7. ábra Áttervezett ládák Saját forrás

Fotójegyzék 1. fotó Egy megpakolt állvány a Logi-Tech Szakkiállításon 2. fotó Az élőraktár a bemutatók és prezentációk részére kijelölt területtel 3. fotó Állványok és dobozok 4. fotó Állványon elhelyezett doboz 5. fotó Állvány alatt elhelyezett láda és tárolórekesz 6. fotó Állványon elhelyezett dobozok

5

1. A TÉMAVÁLASZTÁS MEGINDOKOLÁSA ÉS A VOLÁNPACK ZRT. VÁLLALAT BEMUTATÁSA 1.1 A témaválasztás megindokolása Az Európai Unióhoz történő csatlakozás után Magyarországon egy kezdeti visszaeséstől eltekintve a szállítmányozási és logisztikai szolgáltatások volumene folyamatosan növekszik Az ország földrajzi fekvése és adottsága kitűnő, valamint fejlett szakembergárdával és nagy logisztikai tudástőkével rendelkezik. Azonban az ágazat gazdasági súlya még nem éri el a GDP 10 százalékát. A gazdasági felzárkózásban vívott küzdelem megkívánja a fejlett országok piacának 10-17 százalékos logisztikai piaci részesedésének hosszú távú célul történő kitűzését. Az ehhez szükséges növekedés azonban nemcsak alátámasztja, hanem szükségszerűvé is teszi az ágazat fejlesztését. A fejlesztés kivitelezésére több kezdeményezés is indult. A Nemzeti Logisztikai Stratégia program hatására a logisztika GDP-ből való részesedése a jelenlegi mintegy 6 százalékról közel duplájára, 10-11 százalékra emelhető. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv programjainak legtöbbje közvetlenül vagy közvetve jelentős logisztikai fejlesztéseket tartalmaz, különösen a közlekedési és gazdaságfejlesztési program. Logisztikai fejlesztésre 2007 és 2013 között mintegy 850 milliárd forint jut majd a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium előirányzása szerint. Az európai uniós támogatások és a hozzákapcsolódó magyar költségvetési önrész mintegy 100 milliárd forintot tehet ki, és további mintegy 750 milliárd forint várható a magánszféra befektetéseiből. Amennyiben a becsült és tervezett fejlesztések megvalósulnak, Magyarország logisztikai szerepvállalása jelentősen növekedésnek indulhat a térségben és akár logisztikai kulcspozícióba is kerülhet. Ez a fejlesztési tervezet a logisztikai iparban jelentős mértékben megnövelheti a hazai piac szereplőinek globális keresletét, a fejlesztések következtében az eddig is jó kondíciókkal rendelkező magyar piac még erőteljesebb fejlődésre, növekedésre számíthat majd.

6

Ez a növekedés a logisztikai ágazat összes szereplőjére hatással lesz, többek között a csomagolással, mint a logisztika mellékfunkciójával foglalkozó vállalatokra is. Jelen esetben én azonban mégsem a közeljövőben várható változások hatását kívánom elemezni a Volánpack Zrt. vállalat szemszögéből. Egy olyan problémakörrel kívánok foglalkozni ebben a szakdolgozatban, mellyel a cég sajátos profiljának köszönhetően a változó igények következtében találkozott. Mindezen nehézségek és a rájuk adható megoldások részletezése előtt a céget, a Volánpack Zrt.-t kívánom egy kicsit részletesebben bemutatni.

1.2 A Volánpack Zrt. életének legfontosabb állomásai I. szakasz: 1968-86 „A dinamikus növekedés időszaka” Megalakulását követően a 23. sz. AKÖV, a Volán 23. sz. Vállalat, majd a Volánpack Vállalat Közép – Európa egyik legjelentősebb exportcsomagoló cégeként működött. Fénykorában 2300 dolgozó tevékenykedett a Volánpack Vállalatnál, ebből 1000 fő 50-55 fős brigádokban az ország jelentősebb exportra termelő vállalatainál kihelyezetten dolgozott. A kor igényeinek megfelelően többségében fa alapanyagú csomagolóeszközöket gyártottak. Ez volt az úgynevezett szőrösláda (j.1.) korszak. Nemzetközi kapcsolatokat létesített Nyugat-Németországban, Ausztriában, Szovjetunióban. Létrehozta a Cargopack Hungária, Weldipack Kft, Littara Volánpack, Uktara Volánpack vegyes vállalatokat. A Volánpack Vállalat munkatársai alkalmazták a németországi munkavállalások folytán megismert korszerű nyugati eszközöket, anyagokat. A vállalat versenyképességét növelte a keleti kapcsolatok segítségével nagy tételben behozott olcsó fenyő fűrészáru. A vállalat akkoriban 9 fővárosi és 3 vidéki telephellyel rendelkezett. A Volánpack Vállalat működésének első szakaszára jellemző volt: •

Megalakulástól kezdve évente dinamikusan növekedett, átlagos volumennövekedés évi 10 %. Árbevétele az időszak végén megközelítette az 1 milliárd forintot.

7

•

Megvalósította

a

több-lábon

állás

elvét

(csomagolás,

csomagolási-

eszközgyártás, szállítmányozás, raktározás, fuvarozás.) •

Már a 70-es években ismerte a legkorszerűbb csomagoló anyagokat, technológiákat, módszereket, és a kor szellemének megfelelően, a piaci igények kielégítését tartotta szem előtt.

II. szakasz1986-93 „A leépülési időszak” A Volánpack Vállalat - ezen időszakbeli - helyzetének megértéséhez elég felsorolni a legjelentősebb megbízóikat (a teljesség igénye nélkül): Csepel Szerszámgépgyár, Csepel Varrógépgyár, Csepel Kerékpárgyár, Csepel Transzformátorgyár, Csepel Autógyár, EVIG –Kecskemét, Medicor, Élgép, BRG, BHG Telefongyár, Finommechanikai Vállalat, Tungsram, Egyesült Izzó, Ikarus. A KGST piac összeomlott, a nyugati piacra termelés nehezen indult. A Volánpack Vállalat megbízóinak legnagyobb része fizetésképtelenné vált. Munka hiányában megindult a dolgozók elvándorlása, a vállalat nagyon sok értékes munkatársat veszített. Kötelezettségei legnagyobb részét a vállalat hitelből rendezte. Megszűnt a több-lábon állás. A gépjárműpark értékesítésre került, megszűnt a nemzetközi szállítmányozás, raktározási tevékenység. III. szakasz 1993-1998 „Élet-halál harc a túlélésért” A túlélés előfeltétele az volt, hogy a vállalat vezetői és munkatársai életben akarták tartani a céget. Bíztak a megmaradásban és képesek voltak gyakran anyagi áldozatokat hozni. A pénzügyi egyensúly helyreállítása érdekében meg kellett valósítani: •

A kintlévőségek behajtását

•

A hatalmas készletek termelésbe forgatását

•

Fizetési átütemezést a hitelezőkkel

•

A működéshez szükségtelen ingatlanok értékesítését.

8

Meg kellett teremteni a feladat-eszköz-munkaerő összhangját. A túlélés biztosítása mellett le kellett tenni az alapjait egy korszerű, versenyképes, piacorientált cégnek. Végre kellett hajtani az állami vállalatból részvénytársasággá való átalakítást. 180 fő részvételével meg kellett valósítani a privatizációt. Jelenleg 42 fő magánszemély birtokolja a cég részvényeit. 1998. év fordulat a cég életében: önfenntartóvá vált. IV. szakasz 1998-napjainkig „A megújulás időszaka” Angol – francia – amerikai kapcsolatokon keresztül - a korábban csak német alapokra építő technológiákat továbbfejlesztették. Ma már a technológiai hátterüket komoly számítógépes programok erősítik. 1998 óta ISO 9002–es minőségügyi rendszerben, 2003 óta ISO 9001-es rendszerben dolgoznak a vállalat munkatársai. A Volánpack Zrt. jelentősebb kitüntetései - a teljesség igénye nélkül: •

1999. Magyar Termék Nagydíj

•

2000. Márta díj

•

2000. MMT Minőségdíj És amire idén a legbüszkébbek voltak, hogy 2004. év munkája eredményeként,

egyik legnagyobb megrendelőjüknél elnyerték kategóriájukban a legjobb GE indirektbeszállító címet. (22 ország 180 beszállítója között 4 oklevél került kiosztásra.). Ez az elismerés bizonyította, hogy a Volánpack Zrt. munkatársai képesek a szakterület legkomolyabb kihívásainak is megfelelni. A Volánpack Zrt. 2004. évi értékesítés nettó árbevétele meghaladta az 1 milliárd forintot. Ma már elmondható, hogy a Volánpack Zrt.-nél a téli időszakra döntően fűtött munkahelyet biztosít. A szociális létesítmények színvonala európai szintű. Fokozatosan erősítették a felsőfokú szakmai végzettségűek, nyelveket beszélők részarányát. Mára tehetséges fiatal munkatársakkal rendelkeznek, a Volánpack Zrt. jövője biztosított. A Volánpack Zrt. az új irodaépület beüzemelésével, újabb lehetőségeket kíván nyújtani a szellemi munka területén, ugyanakkor a szociális létesítményeivel jogos igényeket elégít ki.

9

A 2006-os év szintén kiemelkedő fontossággal bír a vállalat életében: Biharkeresztesen a Bedői úti Ipartelepen nyitott a vállalat új telepet. Az új fióktelep feladata, rugalmasan kiszolgálni a Hajdú-Bihar-, Szabolcs-Szatmár-Bereg-, és Békésmegyékben működő megbízóikat és leendő új ügyfeleiket. Mivel a telep 5 km-re található a román határtól, fontos bázis lehet a romániai cégekkel történő kereskedelemben. 1.3 A Volánpack Zrt. általános bemutatása A csomagolásokat a legkorszerűbb műszaki követelményeknek megfelelően alakítják ki. A csomagolásokhoz részben standard eszközöket, részben általuk kidolgozott technológiákat alkalmaznak, az MSZ EN ISO 9001:2001 minőségirányítási rendszer szigorú előírásainak megfelelően. 2003. február óta a "Minősített NATO Beszállításra Alkalmas" feltételeknek felelnek meg. A csomagolóeszközöket megrendelésre, az ügyfél által átadott specifikációk szerint és a kért mennyiségben gyártják. Igény szerint szakembereik, technológusaik megtervezik a csomagolóeszközt és a csomagolás módját is. A modern, csomagolási segédanyagokkal, fóliákkal, a különböző szállítási módok sem jelentenek akadályt: legyen az tengeri, közúti, vasúti vagy légi szállítás. A magas minőséget megfelelően felszerelt géppark és képzett munkaerő biztosítja. Céljuk, hogy ügyfeleik részére teljes körű szolgáltatást nyújtsunk, beleértve a vonatkozó engedélyek beszerzését, a kísérő okmányok csatolását (pl.: növényegészségügyi bizonyítvány), raktározást vagy vámügyintézést. A cég meghatározó tevékenysége: környezetbarát csomagolóeszközök gyártása. Termékeik alapanyaga legnagyobb részt: fa és újrahasznosítható papír. Legfontosabb szempontjuk a vevők minőségi igényeinek kielégítése környezetvédelmi szempontok figyelembevételével. Gazdasági érdekeik és környezetünk védelmének összehangolásával a természeti erőforrásokkal való takarékos bánásmódra, a hulladékok szakszerű kezelésére és a technológiai felszereltségünk korszerűsítésére törekszenek. Felhasznált erőforrásaikat hatékonyabban tudják hasznosítani azzal, hogy már a tervezési fázisnál törekszenek arra, hogy papír- és faalapú csomagolóeszközeik akár 10

több tengerentúli, légi, közúti és vasúti szállítást is kibírjanak (pl. TRY SYS dobozok, extra erős hullámpapír-lemezből, vasalatos OSB ládák, kombinált csomagolások). Ez nemcsak környezetünk, de ügyfeleik számára is jelentős megtakarítást jelent. A felsorolt környezetbarát tevékenységek eredményét látva törekszenek a további lehetőségek feltárására és az EU által előírt környezetvédelmi követelmények, irányelvek betartására. A környezet védelme közös ügyünk. A Volánpack Zrt. elsők közt szerezte meg a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Szolgálat kódszámát, mellyel jogot kapott arra, hogy az általa gyártott fa-csomagolóeszközöket -a megfelelő Növényegészségügyi bizonyítványt mellékelve- a világ minden országába exportálja. A fa csomagolóanyagok nemzetközi kereskedelmét szabályozó FAO ISPM15. sz. szabvány, a károsítók terjedésének veszélyét jelentősen csökkentő, általános intézkedéseket tartalmazza. 1.4 A vállalat által nyújtott szolgáltatások 1.4.1 Csomagolás •

Expressz áruk csomagolása 1. Légi csomagolás

A felhasznált Heavy Duty - nagy szilárdságú hullámpapírlemez - ládák, kombinált csomagolóeszközök, rétegelt lemez ládák, csökkentik a felhasznált csomagolás tömegét, így nagy biztonsággal, gazdaságosan alkalmazhatóak a légi szállítás területén. 2. Nagy értékű áruk csomagolása Az expressz csomagolásnál a termékekre részben standard csomagolóeszközöket alkalmaznak, részben az általuk kidolgozott technológia alapján termékre szabott egyedi eszközt készítenek. Nagy tapasztalattal rendelkeznek tengerentúli csomagolóeszközök kialakításában, konténer-berakodásban, rakományrögzítésben. A szolgáltatás része a szállításhoz szükséges okmányok biztosítása: növény-egészségügyi bizonyítvány, vámügyintézés, repülőtéri feladás, házhozszállítás.

11

•

Veszélyes áruk csomagolása

Ezen csomagolás keretén belül a következő szolgáltatásokat nyújtja a vállalat: minősített csomagolóeszközök biztosítása, veszélyes-áru küldemények csomagolása, szárazjégben történő csomagolás, vámügyintézés. •

Bércsomagolás 1. Ipari berendezések csomagolása 2. Teljes kulcsrakész gyárak export csomagolása 3. Nehéz áruk csomagolása

•

Full service

A teljeskörű szolgáltatás lehet standard ill. egyedi csomagolóeszközök, csomagolási segéd- és kiegészítő anyagok biztosítása, csomagolás, megbízható partnercégekkel szállítmányozás megszervezése, illetve az okmányok előkészítése, kiállítása. •

Megbízó telephelyén történő csomagolás

A szolgáltatás részét képezi a csomagolóeszközök tervezése, gyártása, ütemezése a megbízók gyártási programja szerint, csomagoló munkaerő biztosítása a feladatokhoz igazítva. Az ország egész területén csomagolási szolgáltatást biztosít a mobil csomagoló egység: -

csomagolási feladatok felmérése

-

csomagoló eszközök gyártása, helyszínre szállítása

-

csomagolási munkák helyszínen történő kivitelezése

1.4.2 Kereskedelem •

Fakereskedelem

Fenyő fűrészáru alapanyagokat kínálnak asztalos és építőipari minőségben, I-II. o. hőkezelt vagy kezeletlen luc vagy borovi fenyőből.

•

Csomagolási segédanyagok

A következő alap- és segédanyag kínálattal rendelkezik a vállalat: polifoam hablemezek, polietilén fóliatömlők, redős fóliák, hullámpapír csomagolóanyagok, polipropilén

12

kézi pántszalagok, acélpánt-hüvelyek, társított fólia standard, szálerősített vagy antisztatikus minőségben, papír- és műanyag raklapok, raklapmagasítók.

13

2. LOGISZTIKA Mivel a Volánpack Zrt. profiljába a szállítási csomagolások tervezése és gyártása tartozik, egy rövid áttekintéssel először a csomagolásnak a logisztikában betöltött szerepének ismertetése következik, valamint a csomagolás funkciói és főbb jellemzői a vállalat által gyártott csomagolóeszközökre kivetítve. A logisztika gondolkodásmód, módszer és tudomány. A gazdasági folyamatok (anyagbiztosítás, marketingtevékenység, termelés, szolgáltatás, értékesítés, hulladékkezelés stb.) rendszerszemléletű irányításának tudománya a logisztika. Az anyagmozgatás, csomagolás, raktározás, szállítás, kereskedelmi elosztás stb. részműveletek mind a termelés és a disztribúció érdekében történnek, azokat szolgálják ki. Egy magasabb integráló rendszer, a logisztika irányítása alatt valósulnak meg, illetve fejtik ki hatásukat. A csomagolás is része a logisztikának. A termék minőségi és menynyiségi megőrzéséhez sokoldalúan hozzájárul, s ezen kívül értéknövelő szerepe is van azáltal, hogy lehetővé teszi bizonyos különleges feladatok ellátását. A termelési költségeken kívül csak a csomagolás növeli hozzáadott értékkel a termék alapértékét. 2.1 A logisztika meghatározása „A logisztika menedzsmentszemlélet, amely áramlási folyamatok – alapvetően anyagok (alapanyagok, félkész- és késztermékek), energia, információk és személyek egyes rendszereken belüli és/vagy közötti áramlásának tervezésére, szabályozására, megvalósítására irányul, és amelynek célja a teljes áramlási folyamathoz járul optimális összköltség és vevőkiszolgálási színvonal elérése.”1 A logisztika célja az áramlási folyamatokhoz járuló optimális összköltség és a legmagasabb szolgáltatási minőség elérése. Az optimumot azonban nem a költségeknél, hanem a költségek és a szolgáltatás színvonala között kell keresni. 1

Logisztika: szolgáltatások, versenyképesség, Halászné Sipos Erzsébet, Logisztikai Fejlesztési Központ, Magyar Világ Kiadó (1998) 33.p.

14

2.2 A logisztika feladata, hogy a Megfelelő dolog Megfelelő időben Megfelelő mennyiségben Megfelelő minőségben Megfelelő helyen Megfelelő információkkal, okmányokkal Megfelelő áron (költséggel) álljon rendelkezésre. 2.3 A logisztikai szemlélet jellemzői -

rendszerszemlélet

-

folyamatorientáltság

-

keresztmetszeti funkció

-

összköltség-szemlélet

-

törekvés a magas színvonalú vevőkiszolgálásra

2.4 Anyagáramlási folyamat 2.4.1 Fő funkciók -

igény jelzése (diszpozíció)

-

térbeli különbségek áthidalása (anyagmozgatás→ rakodás, szállítás)

-

időbeli különbségek áthidalása (raktározás)

2.4.2 Mellékfunkciók -

csomagolás

-

egységrakomány-képzés

-

jelölés

-

manipulációk (pl.: raktári tevékenységek)

2.4.3 Kiegészítő funkciók -

hatósági kezelések

-

kockázatkezelés (biztosítás)

-

vevőszolgálat Ha ezeket a folyamatokat összeszervezik, rendszerbe fogják annak ellenére, hogy

más-más szakvállalatok végzik, akkor beszélünk logisztikáról. A logisztika az áramlási

15

folyamat rendszerszemléletű tervezése, szervezése, irányítása, kontrollja a forrástól a nyelőig. 2.5 A termékelosztás elemei A terméknek a termeléstől a felhasználóig vagy fogyasztóig való eljuttatása során több egymástól jól elkülöníthető, de egymásba kapcsolódó láncszemen kerül bekapcsolásra. A termékgyártást és elosztást biztosító lánc elemei a következők: az anyagmozgatás, a raktározás, a tárolás, a rakodás, a szállítás, valamint a nagy- és kiskereskedelmi áruelosztás. 2.5.1 Anyagmozgatás „Az anyagmozgatás az alap- és segédanyagok, félkész- és késztermékek, a gyárkapun belül, a termelő és kiszolgáló üzemek közötti, valamint üzemen belüli helyváltoztatása.” 2 Ez a termékelosztási elem kapcsolja össze a gyártási műveleteket. Az anyagmozgatás korszerűségét az automatizáltság mértékének növelésével lehet emelni, a teljesítményt pedig mennyiségi (megmozgatott anyag mennyisége, fajlagos tömeg és térfogat, a mozgatás iránya, útja, sebessége stb.) és minőségi (halmazállapot, a környezet viszonya stb.) mutatókkal lehet mérni. Az anyagmozgatáshoz különböző gépek vehetők igénybe: -

helyhezkötött vagy kötött pályás (szállítószalagok, konvejorok, vonszoló- vagy görgőpályák)

-

szabadon

mozgó

vagy

mozgatott

gépek

(targoncák,

szállítókocsik,

molnárkocsik) Az anyagmozgatás feladatai közé tartozik a késztermékek továbbítása is az ideiglenes tároló vagy elosztó raktárba. 2.5.2 Raktározás és tárolás A beérkezés és a munkálatba vétel közötti időtartam kiegyenlítésére a raktározás szolgál, mely általában hosszabb idegi tart és ami alatt az anyagokat nyilvántartásba veszik, ellenőrzik. A tárolt anyagok minőségének megóvása érdekében a raktár kondícióit megfelelő módon kell kialakítani (hőmérséklet, páratartalom…). A raktárban lehe-

2

Kerekes Titusz: Bevezetés a csomagolástechnikába I., Papír-Press Egyesülés (1996) 16. p.

16

tőség van az anyagok bizonyos mértékű átalakításának (érlelés, pihentetés), átrendezésének és komissiózásának elvégzésére is. A raktár létesülhet a termelési folyamat kezdő vagy végpontján, lehet szó emellett gyűjtő, elosztó és komissiózó raktárról. A tárolás rövid ideig tartó raktározást jelent, mely folyamat alatt nem veszik nyilvántartásban az anyagokat. 2.5.3 Rakodás A termékek szállítójárművekre való felrakását, a rakfelületen való elhelyezését és rögzítését rakodásnak nevezzük. A nagyobb gazdaságosság érdekében a rakfelületet minél optimálisabban kell kihasználni. A szállítópályák kiépítettsége és műszaki állapota, a szállítójárművek szerkezete azonban határokat szab a terhelhetőség szempontjából. A biztonság alatt azt értjük, hogy sérülésmentesen kell továbbítani az árut, valamint gondoskodni kell egyidejűleg a szállítójárművek, a környezet és a dolgozók védelméről is. A szállítójárművekre rakott teher elhelyezésénél alapvető követelmény a közlekedésbiztonság és az üzemi munkavédelem. A közlekedésbiztonság alatt azt értjük, hogy normális közlekedési viszonyok között nem eredményezheti a jármű menetstabilitási vagy fékezési jellemzőinek jelentős megváltozását a rakomány. A munkavédelem pedig a dolgozók személyes biztonságát jelenti. A rakományok rögzítésénél figyelembe kell venni az egyes termékek, vagy darabáruk tömegközéppontjait és a rakománytömeg középpontját. A rögzítés során rögzítőfákat, kötözőszereket, hevedereket, pántokat és egyéb eszközöket használhatunk. 2.5.4 Szállítás „A szállítás az alap-, segéd-, csomagolóanyagok, késztermékek, csomagok (darabáruk) gyárkapun kívüli szállító járműveken való helyváltoztatása.” 3 A különféle szállítások alatt különböző igénybevételek hatnak a szállítmányokra, melyeket a csomagolások tervezésekor figyelembe kell venni. 2.5.5 Kereskedelmi elosztás Ehhez a területhez a nagy és kiskereskedelmi áruelosztás tartozik, melynek feladata a termékek közvetlen felhasználóhoz vagy fogyasztóhoz való elosztása.

3

Kerekes Titusz: Bevezetés a csomagolástechnikába I., Papír-Press Egyesülés (1996) 20. p

17

3. CSOMAGOLÁS 3.1 A csomagolás jelentése és célja 3.1.1 A csomagolás jelentései: - egyfelől tevékenység, mely a termék védelmét szolgálja a raktározási, szállítási, elosztási műveletek folyamán, - másfelől a fent részletezett tevékenység eredményeként létrehozott termék és védőburkolat komplex egysége, vagyis a műveletek folyamata során elkészült produktum A csomagolás célja a termékek mennyiségének és minőségének eredeti állapotban való megóvása a termeléstől a felhasználásig történő eljuttatás folyamatában. A terméket eredeti állapotában kell eljuttatni a felhasználás vagy a fogyasztás helyére. Ezt az eredeti állapotot csak a megfelelő csomagolással lehet megőrizni. A csomagolatlan áru könnyebben veszít mennyiségéből, akár természetes úton, akár dézsmáláson keresztül. Legcélszerűbb tehát a fent összegzett tények miatt a csomagolás műveletét a termék gyártásának helyszínén elvégezni. A védelem biztosításához tartozik a csomagolás olyan eleme, amelynek segítségével könnyűszerrel megállapítható a csomagolás érintetlensége, bontatlansága. Ez a zárást biztosító elem a felnyitáskor jól láthatóan maradandó károsodást szenved, jelezve a beavatkozás műveletét. 3.2 A csomagolás funkciói - védelem - a gyakorlati felhasználás megkönnyítése - esztétikum és információtartalom 3.2.1 A védelem feladata A csomagolás legfontosabb feladata a termék védelme. A termékvédelem alatt azt érthetjük, hogy egyrészt a csomagolás a terméket a külső környezeti hatások ellen védi, ugyanakkor a környezetet is védeni kell a termék káros hatásaival szemben.

18

Termék védelme A termék igénybevétele lehet mechanikus, klimatikus és biológiai jellegű. Mechanikai igénybevétel jellege lehet -

statikus vagy állandóan ható (nyomás)→ védekezés nagy nyomószilárdságú külső burkolattal

-

dinamikus, esetlegesen vagy szakaszosan bekövetkező hatás (rázás, vibráció, ejtés, ütés, ütközés)→ védekezés béleléssel, párnázással, mozgás-csillapítással a külső burkolaton belül (fagyapot, gumiszőr, perlit)

Klimatikus igénybevétel Az időjárást különböző tényezők határozzák meg, egyes helyzetek gyakorisága, szélső értékek. Ezek a tényezők a hőmérséklet, hőmérsékletingadozás, a légnyomás, a páratartalom, a csapadék, a sugárzás és légszennyeződés (por, korom)→ védekezés bevonattal (zsír, olaj, lakk), az oxigén kiszorításával, párakötő anyagokkal (szilikagél), a külső burkolaton belül védelem, klimatizált hordozóeszköz Biológiai igénybevétel A fogalom alatt a kártevők jelenlétét értjük, ami eltérő különböző földrajzi területeken a klímatényezők függvényében. 1. Mikroorganizmusok, védekezés: gázzáró fóliák, hőkezelésre alkalmas csomagolás és minden fajta védelem megfelelő, ami a klimatikus kockázat esetén felmerülhet -

vírusok (káros és hasznos fajták) – paraziták, korhadékbontók, gyökérlakók, nitrifikálók Æ

-

baktériumok (sötét, nyirkos helyen szaporodnak),

-

gombák

-

penészek

2. Rovarok (legyek, szúnyogok, termeszek…), védekezés: csomagolással (akác, üveg, szilárd műanyag burkolat) 3. Rágcsálók, védekezés: folyamatosan, csomagolás nem elég, korszerű irtások, tisztaság Dézsmálás elleni védelem Ide tartozik a károkozás, a javak eltulajdonítása, tehát a csomagolásnak a vagyon védelmét is szolgálnia kell (mágneses jelzőlap, zárófedél, csavarmenetes zárókupak).

19

A környezet védelme A csomagolás ideiglenes védőburkolat szerepet tölt be, védi a környezetet a terméktől, másfelől a csomagolásnak ezen feladat után sem szabad károsítania a környezetet. A csomagolóeszközök közül a fa és a papír a legjobban környezetbarát. Az üveg ártalmas a környezetre és szennyezi azt, de nem mérgező. A hulladék károsító hatását csökkenthető lehetőségeket több részre lehet osztani: -

- a szerkezeti anyag megválasztása. Olyan anyagot kell választani, mely a legkevésbé veszélyes a környezetre,

-

- csökkenteni kell a felhasznált anyagmennyiséget a konstrukció helyes megválasztásával, vagyis minimális anyagot kell felhasználni a csomagolóeszközök előállításához, persze az elsődlegesen megkívánt funkciók teljesítése mellett,

-

- növelni kell az újból felhasználható csomagolások arányát (többször felhasználható és többutas csomagolások),

-

- fokozott figyelmet kell fordítani a szelektív hulladékgyűjtésre és ezzel összefüggésben az újrahasznosításra is,

-

- a csomagolási hulladékokat energiatermelésre is fel lehet használni. A hulladékmegsemmisítés egyik legkézenfekvőbb módszere az elégetés, mely hőenergiát termel,

-

- a hulladékok egy része alkalmas energiahordozó előállítására is (műanyagok olajjá alakíthatóak)

3.2.2 A gyakorlati felhasználás megkönnyítése Ez a feladat a praktikussági és a racionalizálási funkció. A csomagolásnak rendelkeznie kell olyan funkcióval, amely megkönnyíti a termék kezelését, tárolását és alkalmazását. Ezek a funkciók így értéknövelő szerepet is betöltenek. A csomagolás megfelelő kialakítása megkönnyíti az önkiszolgáló rendszerű kereskedelmet, a vevő számára az önkiválasztást és hazavitelt (további, praktikumot növelő lehetőségek: segédeszköz nélküli felnyitás, csavarmenetes dézsmálásbiztos kupak, adagnagyság, adagolhatóság, kiegészítők, csomagban való felmelegítés, egyszer használatos eszközök, szettcsomagolás…)

20

3.2.3 Esztétikum és információtartalom Ez a feladat is értéknövelő funkcióval bír. Részeit képezik: -

formák, színek, betűformák

-

esztétikai jegyek

-

csomagolás és reklám

-

márka és védjegy

-

információs szerep

-

marketingpolitikai eszköz

A csomagolás a marketingszempontok figyelembevételével: -

- a racionális kialakítást valósítsa meg,

-

- kerülje a fölösleges ráfordítást,

-

- vásárlásra ösztönözzön,

-

- legyen attraktív,

-

- a vevő számára legyen könnyen kezelhető,

-

- biztosítsa a hatékony áruvédelmet,

-

- gazdaságos anyagfelhasználást tegyen lehetővé,

-

- ne legyen túldíszített és többet mutató

3.3 A csomagolás tervezésének szempontjai -

- a termék jellege, érzékenysége (mire érzékeny)→ ezen információkkal a feladó bír

-

- az elosztás (módja, útvonala, eszközei, közreműködői, időigénye)

-

- a fuvarozók által elismert csomagolás ismérvei

-

- a nemzetközi veszélyes-áru szabályzatok utasítása

-

- valamennyi érintett ország szabványai, előírásai (a csomagoláshoz használt anyagokra, a vizsgálati módszerekre, az összeférhetőségre, a környezeti szabályokra, az újrahasznosítás és ártalmatlanítás lehetőségére)

-

- a praktikus kezelhetőség (kezelés és rendeltetés)

-

- egyértelmű jelölés (kezelés és rendeltetés)

-

- gazdaságosság

21

3.4 A csomagolás alapformái A termék fogyasztóhoz való eljuttatása során a csomagolásnak többirányú feladata van. Az igények kielégítése érdekében különböző szerkezeti megoldásokra, konstrukciós felépítésekre, változatos méretek és tömeg kialakítására van szükség. A csomagolás alapformát a betöltendő szerep és az igények kielégítését legjobban szolgáló megoldási formák szerint különítjük el egymástól. 3.4.1 Fogyasztói (kiskereskedelmi) csomagolás A terméket a fogyasztóig, a felhasználóig kísérő, önmagában szállításra nem alkalmas védőburkolat, mely kisebb térfogatú és mennyiségű terméket tartalmaz, a fogyasztói csomagolás. A korszerű bolti forgalmazást segíti elő, pontosabban az önkiszolgálást és az önkiválasztást. Ennek a csomagolásnak kell a legtöbb funkcióval rendelkeznie (megfelelő elhelyezhetőség a polcokon, alapvető védelmi feladat, esztétikai igény, eligazító információ, hazaszállítás megkönnyítése, beltartalom tárolása és felhasználása minél egyszerűbben). Ez az úgynevezett elsődleges csomagolás. 3.4.2 Gyűjtőcsomagolás Ez a csomagolásfajta nem a fogyasztó számára készül. Alapvető feladatai közé tartozik a nyilvántartás, az árukezelés, a raktározás, a leltározás megkönnyítése. Mindig azonos fajtájú és azonos mennyiségű árut tartalmaz, azonos mennyiségű fogyasztói csomagolást foglal egységbe. A nagyfogyasztói csomagolás annyiban gyűjtőcsomagolás, hogy azonos minőségű és mennyiségű terméket tartalmaz, de a benne lévő termék fogyasztói csomagolás szempontjából már nem értékelhető, az egyedi termékek tömege vagy darabszáma nem mindig egyforma. A csoportos vagy szett-csomagolás legtöbbször lehetőséget teremt ajándékozási célok kielégítéséhez is. A display (bemutató) csomagolás esetén a gyűjtőcsomagolás is tartalmazza az esztétikai jegyeket, vásárlásra ösztönöz. A vevő a boltokban a felbontott gyűjtőcsomagból veszi ki és vásárolja meg a terméket fogyasztói csomagolásban. Az összegyűjtő csomagolás a gyűjtő- és szállítási csomagolás között foglal helyet. Több különböző terméket csomagolnak egybe, egy azonos címzett részére. 3.4.3 Szállítási csomagolás Ez a fajta csomagolás a szállítást könnyíti meg, a gépesített mozgatás lehetővé tételén keresztül. Védelmet nyújt a termék részére. A szállítási egységbe fogás és a megfelelő rögzítés egyaránt kielégíti a tárolási követelményeket (méretek, tömeg) is. A szállítási csomagolás legtöbbször összetett csomagolás. A külső rész általában kemény, a belső pedig általában lágy. A szállítási csomagolások legfejlettebb formája az egységra22

komány, amely az egységrakományképző eszközök segítségével vagy anélkül azonos szállítási egységek kialakítását teszi lehetővé. Általában azonos számú, tömegű gyűjtőcsomagolásokat foglal egységbe úgy, hogy a rakomány méretein és formáján keresztül lehetővé teszi az optimális helykihasználást, a szorosan egymás melletti és feletti elhelyezést. 3.5 A csomagolás és a termék előállításának kapcsolata A legfontosabb feladat a termékek optimális körülmények között és minőségi szinten való előállítása, valamint a termék minőségi szintjének megóvása, melyet elsősorban csomagolással lehet teljesíteni. Elengedhetetlen a termék-előállítás és csomagolás egységes és azonos látásmódban való kezelése. Egy új termék gyártásának megtervezésekor a csomagolás megtervezéséről is gondoskodni kell. A gazdaságos gyártási folyamhoz az is szükséges, hogy a termelési technológia a csomagolási technológiával együtt kerüljön kialakításra. A csomagolási művelet helyzete a termékelőállításhoz képest: -

a termékelőállítás folyamatába beépítve

-

a termékelőállítást követően

-

a termékelőállítástól elkülönítve

3.5.1 Beépített: Legkedvezőbb eljárás, mert itt a két folyamat szorosan összetartozik. A termékgyártás fejlesztése szükségessé teszi az egy időben történő, a gyártásba beépített csomagolási műveletek fejlesztését is. A csomagolási és direkt gyártási műveletek felváltva követik egymást. 3.5.2 Követő: A termék elkészültét követi a csomagolás, ez a leggyakoribb kapcsolat a gyártás és csomagolás között. 3.5.3 Elkülönült: Itt a szervezetileg való elkülönülésen van a hangsúly, az időben és térben való elkülönülés nem követelmény. Ezt a tevékenységet egy másik vállalat végzi úgynevezett bércsomagolásban. Történhet úgy, hogy a bércsomagoló vállalat szakemberei kitelepülnek a termékgyártó vég telephelyére. Bércsomagoló vállalatok előnye: -

nagy szakértelem 23

-

speciális géppark

-

hozzáértő csomagolóanyag gazdálkodás és csomagolóeszköz gyártás

-

egyéb kiegészítő szolgáltatásokra lehetőség (párnázás, korrózióvédelem, vámkezelés…)

3.6 A csomagolás technikai tényezői A csomagolási tevékenység végrehajtása közben számos tényezőre van szükség. Ezek egy része a termékkel együtt mintegy alkotórészként a tevékenység során beépül a csomagolásba és a kereskedelemben, de a többi változatnál is jelentős szerepe van. A beépülő technikai eszközök az anyagi oldalt képezik, míg ezzel szemben a gépi oldal áll, melyeknek részvételével, ill. segítségével történik a csomagolás.

A csomagolás technikai tényezői

Anyagi oldal

Gépi oldal

Csomagolószerek

Csomagolóanyagok

Csomagológépek

Csomagolási kisgépek

Csomagolási segédanyagok

Csomagolóeszközök

Formázó-töltő-zárógépek

előkészítő töltő záró jelölő

1. ábra A csomagolás technikai tényezői 3.7 A csomagolás gazdasági kérdései A csomagolóipar a fejlett csomagolással rendelkező országokban kiemelkedő szerepet tölt be. A csomagolószerek gyártásában önálló gazdálkodásra és profiltisztaságra való törekvések figyelhetők meg. Olyan termelőegységek alakulnak, amelyek csak csomagolószereket gyártanak.

24

A csomagolás elsősorban nem termelő, hanem szolgáltató tevékenység, hozzájárul a termék értéknöveléséhez, sőt a nyereségtermeléséhez. Ennek a tevékenységnek profitszerzőnek kell lennie. 3.7.1 A csomagolásra fordított költségek elemei: - közvetlen: mérhetőek és közvetlenül ráterhelhetők a csomagolásra -

anyagköltség

-

bérköltség és közterhei

-

energiaköltség

-

gépköltség

- közvetett: közvetlen kapcsolatban állnak a csomagolással -

üzemi általános költségek

-

vállalati általános költségek

A csomagolási költségeket addig célszerű növelni, amíg az árukárok elmaradásából a többletráfordítás megtérül.

25

4. A CSOMAGOLÁSI ALAPANYAGOK JELLEMZŐI A VOLÁNPACK ZRT. ÁLTAL KÉSZÍTETT CSOMAGOLÁSOKNÁL 4.1 Fa 4.1.1 Jó tulajdonságai: -

könnyen megmunkálható, a térfogattömege kicsi a szilárdságához képest

-

jól viseli a szállítás, tárolás, mozgatás során fellépő mechanikai igénybevételeket és viszonylag olcsó

A szállítási csomagolóeszközök készítéséhez általában fenyőféléket használnak, bár ez világszerte hiánycikk. 4.1.2 „Néhány fenyőfajta jellegzetessége: -

lucfenyő: fája sárgás vagy vörösesfehér. Évgyűrűi tisztán láthatók, görcsei nagyok, nem kiesők. Puha, könnyű, jól megmunkálható, hibája, hogy könnyen gombásodik és csavarodottan fejlődik

-

jegenyefenyő: színe hasonlít a lucfenyőéhez. Évgyűrűi jól láthatók. Gyantatartalma kisebb mint a lucfenyőé. Hibája, hogy görcsei száradás után kihullanak

-

erdeifenyő: fája sárgásfehér, erős vörösbarna geszttel. Évgyűrűi jól láthatók. Sok gyantát tartalmaz, ezért az időjárás viszontagságait jól bírja. Térfogattömege nagy és a legkeményebb anyagok közé tartozik. Hibája, hogy gyakran csavarodottan fejlődik és fabetegség miatt kék csíkos lesz

-

vörösfenyő: tulajdonságai hasonlítanak az erdeifenyőhöz. Ez a legnehezebb fenyőfajta”4 A lombosfák térfogattömege a fenyőfélékéhez viszonyítva nagyobb, emellett nem

annyira szívósak és teherbíróak. Éppen ezért csak korlátozott mértékben alkalmazzák őket. Hordók készítésére azonban kiválóak. A fapótló anyagok fejlesztése elsősorban anyagtakarékossági törekvések miatt vált indokolttá.

4

Kerekes Titusz: Bevezetés a csomagolástechnikába I., Papír-Press Egyesülés (1996) 268. p

26

4.1.3 A legfontosabb fapótló anyagok: „Rétegelt lemez Furnérlemezekből, ragasztással gyártják. Furnérnak nevezik a fából hámozással készült lemezeket. Az egyes furnérrétegek rostiránya a szomszédoshoz viszonyítva merőleges. A szimmetrikus rétegek faanyaga és vastagsága azonos. Ez az elrendezés nagymértékben növeli a lapok szilárdságát és ezzel lehetővé válik a vastagság jelentős csökkentése. A szárított és kötőanyaggal rétegezett lemez fizikai és mechanikai tulajdonságai jobbak a természetes állapotú fáénál. A lap tulajdonságai minden irányban közel azonosak. A rétegelt lemezt 3-16 mm-es vastagságban és adott lapméretekben forgalmazzák. Csomagolási célra csak vízálló (műgyantával ragasztott) rétegelt falemez alkalmas.” Farostlemez Gyártásához általában minden rosttartalmú anyag felhasználható, melyet mechanikai vagy kémiai úton feltártak. A hazai ártéri lombosfákból, fenyőfélék hulladékából rostosítás után kötőanyag adagolásával vagy anélkül, töltőanyaggal vagy anélkül hőkezeléses sajtolással készítik. A farostlemez egyik oldala sima, a másikon a sajtoláshoz használt szitaalátét nyoma látszik, ezért nevezik hátlapnak. A lemezt 3-6 mm vastagságban és adott lapméretekben forgalmazzák. Előnyei, hogy a megfelelő szilárdság mellett részben víztaszító és alaktartó. Fűrészáruval, műanyagelemekkel kombinálva csomagolóeszközt készítenek belőle. Hátránya a viszonylag nagyobb tömeg és a nehezebb szerelhetőség.”5 4.1.4 Fa alapú csomagoló termékek a Volánpack Zrt. vállalatnál A Volánpack Zrt. saját faipari üzemében megrendelői igény szerint gyárt kis- és nagyszériában fa-, falemez csomagolóeszközöket, amelyek megfelelnek a korszerű minőségi, esztétikai és környezetvédelmi követelményeknek is. A fa csomagolóeszközök alapanyaga lehet fenyő fűrészáru (natúr és hő-kezelt változatban), rétegelt-lemez, OSBlemez, valamint farost-lemez. 1. Ládák

5

-

Külső-belső hevederes lemezláda (1. kép)

-

külső hevederes rekesz (2. kép)

Kerekes Titusz: Bevezetés a csomagolástechnikába I., Papír-Press Egyesülés (1996) 270. p

27

-

gépláda: nagy méretű, nagy tömegű áru szállítására használják (3. kép)

-

vasalással ellátott, kivehető falú láda (4. kép)

-

belső hevederes, rekesztékkel ellátott láda (5. kép)

-

békazárral szerelt láda (6. kép)

-

raklapmagasítókból kialakított többször használható, zárható láda (7. kép)

-

összecsukható OSB, rétegelt-lemez láda (8. kép)

-

fémcsuklós többször használható zárható láda (9. kép)

-

összecsukható rétegelt-lemez láda (10. kép)

-

műanyag csúszkás többször használható zárható lemezláda (11. kép)

2. Raklapok (12. kép) -

fa raklap (natúr és hő-kezelt fenyő fűrészáruból)

-

rétegelt-lemez raklap (a tuskók is rétegelt lemezből készülnek), melynek előnye a fűrészáruból készült raklappal szemben, hogy nem igényel hőkezelést

3. Raklapmagasítók (13. kép) Ezen termékcsoport előnye abban rejlik, hogy egymásra rakhatóak, összecsukhatóak és tetővel elláthatóak a raklapmagasító elemek. 4.2 Papír „Növényi anyagokból kémiai és mechanikai úton kinyert, a növényi anyag vázául szolgáló cellulózrostokból előállított vizes szuszpenzióból nemezelődés és víztelenítés útján előállított lap a papír. A lap mechanikai szilárdságát a természetes rostok közötti kötőerők hozzák létre.”6 4.2.1 Jó tulajdonságai: -

természetes alapanyag

-

viszonylagos olcsóság

-

jó nyomtathatóság

-

könnyű ragaszthatóság

-

egyszerű technológiával csomagolóeszközzé alakíthatóság

-

változatos tulajdonságokkal való előállíthatóság Ækülönböző funkcionális jellemzőkkel látható el

6

-

hajlékonyság

-

újra feldolgozhatóság

Kerekes Titusz: Bevezetés a csomagolástechnikába I., Papír-Press Egyesülés (1996) 70. p

28

4.2.2 Rossz tulajdonságai: -

viszonylagos gyenge beszakító és továbbszakító szilárdság

-

gyengébb nedvesszilárdság

-

porozitás

-

légáteresztő képesség

4.2.3 Papírgyártás alapanyagai: -

fehérítetlen szulfát fenyőcellulóz

-

fehérített szulfát fenyőcellulóz

-

fehérítetlen szulfit fenyőcellulóz

-

fehérített szulfit fenyőcellulóz

-

fehérítetlen és fehérített lombosfa cellulózok

-

fehérítetlen és fehérített szalmacellulóz

-

félcellulóz

-

facsiszolat

-

hulladékpapír

-

gyártási hulladék

Csomagolási célú papírok

Kezeletlen papírok

Kezelt papírok

Vegyileg kezelt

Mechanikailag kezelt

Felületileg kezelt

Anyagában kezelt

2. ábra Csomagolási célú papírok fajtái 4.2.4 Papír alapú csomagoló termékek a Volánpack Zrt. vállalatnál A papíralapú szállítási csomagolóeszközök nagy hányadát elsősorban a hullámpapírlemez alapanyagú dobozok alkotják. A berendezések révén bármilyen hullámpapíralapú csomagolóeszköz előállítására képes a vállalat, a nagyszériás megbízásokon túl az egyedi termékekig. A dobozok kialakítása lehet FEFCO szabvány szerinti vagy egyedi,

29

igény szerinti méretekben. A felhasznált anyagok különböző szilárdságú és típusú (3-57 rétegű) hullámpapírlemezek, a mikrohullámútól a nagyszilárdságúig. 1. Dobozok: -

Try-Sys doboz: nagy teherbírás jellemzi, a papír keménysége révén erősebb igénybevételre is alkalmas, megfelelő béléssel akár érzékeny műszerek csomagolására is alkalmazható, méretéhez viszonyítva minimális önsúllyal rendelkezik, kialakítható zárral, füllel, tuskóval és béléssel is (14. kép)

-

Thermo doboz: polifoam vagy hungarocell szigeteléssel is választható, kialakítható zárral, füllel, tuskóval és jégakkuval is (15. kép)

-

Léckeretes doboz: nagy szilárdságú, könnyű önsúlyú doboz (16. kép)

-

Palást, sapka, tálca együtt (17. kép)

-

PB Box: tetőfenéklapolt doboz tuskóval – repülőgépes és könnyű anyagok szállításához ideális, a tuskó lapraszerelhető, széthajtható (18. kép)

-

Lőszeres láda: kialakítható zárral, füllel és tuskóval is (19. kép)

-

Tető-fenéklapolt doboz sapkával: jellemzője a nagy szilárdság, a könnyű önsúly és a halmozhatóság, az áru biztonságos védelmére alkalmas, valamint többszöri felhasználása is lehetséges (20. kép)

-

Mélyfedelű doboz (21. kép)

-

Kimetszett doboz (22. kép)

2. Papír raklap (23. kép) Ezek a raklapok nagy szilárdságú hullámpapírlemezből készülnek, előnyeik repülőgépes és a könnyű anyagok szállításánál jelentősek. Teherbírásuk 200 és 800 kg között mozog. 3. Tuskók (24. kép) 4. Fésűs rekeszték (25. kép) 5. Vágott-lap (26. kép) 6. Sarokelemek (27. kép) 7. Merevítők (28. kép) 8. Élvédők (29. kép) 9. Ragasztott betétek: csövek és hengeres áruk szállítására alkalmas (30. kép)

30

4.3 Műanyag A műanyag csomagolószerek a legfiatalabbak a többi anyaghoz képest. A XIX. század ipari növekedése nyomán az új anyagok után való kutatás következtében alakult ki, mikor is mesterséges úton is megpróbáltak újabb tulajdonságokkal rendelkező anyagokat előállítani. Ezek a különböző módon és különböző alapanyagokból előállított anyagok egyformán jól használhatóak, de csak meghatározott helyeken és célokra, valamint csak meghatározott körülmények között. A műanyagok a legdinamikusabban fejlődő csomagolóanyagok és a fejlődés még közel sem állt meg. Néhány fajtájuk azonban a szokásosnál jobban terheli a környezetet, s ezek elégetésekor az égéstermékek hozzájárulhatnak a savas esők képződéséhez vagy a levegő és a nyílt vizek elszennyeződéséhez. Valamint a szabad területen elhagyott műanyagszemét nehezen és hosszú idő után bomlik csak le. 4.3.1 Előnyeik: -

változatos formában állíthatóak elő és széles körben felhasználhatóak

-

kis tömeggel, illetve sűrűséggel rendelkeznek

-

viszonylag csekély energia-befektetéssel is előállíthatóak

-

újrahasznosíthatóság

4.3.2 Hátrányaik: -

nagyobb mértékű környezetterhelés

-

alacsonyabb hőállóság

-

hozzájárulás a savas esők képződéséhez, nyílt vizek elszennyeződéséhez

-

a műanyag szemét nehezen és hosszú idő után bomlik le

4.3.3 Műanyag alapú csomagoló termékek a Volánpack Zrt. vállalatnál 1. Műanyag raklap (31. kép) Ezek a termékek hosszú élettartamúak, ez logisztikai költségmegtakarítást jelent a használat következtében, emellett egyszerűen és könnyen tisztíthatóak. Problémamentessé teszik a tengerentúli szállítást és az egyéb exporttevékenységet, nem igényelnek költséges csírátlanító kezelést vagy impregnálást. 2. Műanyag raklap-kiegészítők (32. kép) A műanyag raklapok tuskóira sínként felszerelhetőek, felpattinthatóak a kiegészítők, és ezáltal csúszókként funkcionálnak. 31

3. PE tasakok, zsákok: ládákon belül használatosak a termék nedvességtől való megóvására (33. kép) 4. Triplex fólia zsákok (34. kép) 5. Antisztatikus fóliák, zsákok (35. kép) 6. Kartonplaszt: ládákon belül használatosak a termék nedvességtől és/vagy portól való megóvására (36. kép) 7. Antisztatikus habok: érzékeny, elektrotechnikai termékek, műszerek védelmét szolgálja a por ellen (37. kép) 8. Társított fólia: párazáró fólia a tengerentúli szállítást igénybevevő termékek részére. A fóliát a termék körül összehegesztik, majd a felesleges levegőt kiszívják (38. kép) 9. PE hab (polifoam): dobozbélésként ütésvédelemre használják. Rugalmasabb a hungarocellnél, ezért drágább árukhoz használják főként (39. kép) 10. PS hab (hungarocell): dobozbélésként ütésvédelemre és hőszigetelésre alkalmazzák (40. kép) 11. Stretch fólia: gyűjtőcsomagolások részére, kész egységrakományok rögzítésére, összetartására alkalmazzák, pára elleni védelmére is kiváló (41. kép) 12. Légbuborékos fólia: ütésvédelemre szolgál (42. kép) 4.4 Üveg Az üveg csomagolóeszközök alkalmazásának előnyeit már több ezer évvel ezelőtt felismerték. A ma használatos üveg alapösszetétele nem sokban különbözik a régitől, csupán az előállítási technológia változott nagyon sokat. 4.4.1 Előnyei: -

könnyű és sokoldalú formázhatóság, esztétikus megjelenés

-

vegyi hatásokkal szembeni ellenállóság, csak a fluorsav támadja meg

-

kiváló záróképesség (vízgőz, gáz, aroma, folyadék) záróelemek segítségével

-

könnyű tisztíthatóság mosáson keresztül, hővel sterilezhető

-

átlátszóság, a betöltött termék jó láthatósága

-

nagy mechanikai szilárdság, jól halmozhatóság

-

nagy belső nyomásállóság megfelelő méretezéssel

-

felületkezeléssel szilárdsága növelhető

-

íz-semlegesség 32

4.4.2 Hátrányai: -

ütésre érzékenység, kicsi húzószilárdság

-

érzékenység a hőmérsékletváltozásra, hőmérsékletcsökkenésre érzékenyebb mint a felmelegedésre

-

nagy sűrűség

-

átlátszóság (nem kellemes látványt nyújtó vagy fényérzékeny termék esetén)

4.4.3 Üvegfajták -

kisméretű üvegek (ampullák, fiolák, gyógyszeres üvegek, tégelyüvegek, kozmetikai üvegek,

-

közepes méretű üvegek (söröspalackok, borospalackok, pezsgőspalackok, gyógyvizes palackok, konzerves üvegek

-

nagyméretű üvegek (demizsonok, üvegballonok)

4.5 Fém 4.5.1 Előnyei: -

kiváló szilárdság hőkezelés esetén is

-

könnyen alakíthatóság

-

kiemelkedően jó zárótulajdonság (fény, vízgőz, gáz)

-

mechanikai hatásokkal szembeni ellenállóság (ejtés, ütés, karcolás)

-

nem károsítják rágcsálók, rovarok

-

a fém felülete nemesíthető lakkozással, festéssel

-

egyes változatai más szerkezeti anyagokkal társíthatóak (papír, műanyag)

4.5.2 Hátrányai: -

viszonylag nagy sűrűség miatt nehéz

-

korrózióra érzékeny, különösen az acél A fém csomagolószerek alapanyaga az acél és az alumínium, ezek közül is na-

gyobb részben az acél. 4.5.3 Fém alapú csomagolószerek -

konzervdobozok

-

fém záróelemek (palack és konzervüveg záróelemek) 33

-

aeroszol palackok

-

tubusok

-

különleges dobozok (mélyhúzott dobozok, falcolt dobozok)

-

fémkannák és –hordók (mézeskanna, tejeskanna, vegyszeres kanna, marmonkanna, kónuszos festékeskanna, egyéb vegyszereskannák)

-

alumíniumfóliák (alumíniumtálcák)

-

csomagolási

segédanyagok

fémből

(szegek,

fémklipszek,

acélhuzalok,

acélpántszalagok, acélpánthüvelyek, 4.6 Textil A növényi (gyapot, len, kender, juta, rami, sisal, kókusz), állati (gyapjú) és ásványi (azbeszt) eredetű alapanyagok szövési vagy hurkolási úton történő felhasználása során készült anyagokat textíliának nevezzük. Vannak mesterséges (természetes, szintetikus és szervetlen alapanyagú) szálakból szőtt, hurkolt textíliák is. 4.6.1 Textil alapú csomagolószerek -

textilburkolatok

-

textilzsákok

-

hálók és szövés nélküli textíliák

34

5. IPARI PARKOK A világgazdaságban zajló globalizációs folyamat, az áruk, szolgáltatások, személyek és a tőke – a 4 szabadságjog – akadálytalan áramlása egyre meghatározóbb tényezői a világgazdasági tendenciáknak. Az integráció ezzel egyidejűleg, mint a globalizációhoz hasonlóan jelentős tendencia is meghatározó jelenségévé vált a világgazdasági folyamatoknak. Ezen változások, folyamatok következtében a globális vállalatok versenyelőnye földrajzilag koncentrálódik, hiszen egyre inkább teret nyer az a fajta szemlélet, miszerint a vállalatok a stratégiai jellegű, termékeik és szolgáltatásaik meghatározó és lényegi részére kiemelt hangsúlyt fektetnek, hatékonyságukat ezekre a területekre koncentrálják. Ezzel egy időben a lényeges áruhoz, szolgáltatáshoz közvetlenül nem kapcsolódó, alacsonyabb hozzáadott értéket nyújtó területeket kihelyezik, szakosodott vállalatok kezelésére bízzák. A világméretű folyamattá duzzadó integráció, kooperáció és globalizáció kihatással volt az addig gyakorlatban lévő termelési, raktározási és elosztási folyamatokra, új igényeket támasztott az áruszállítási szektorral szemben. A hangsúly a logisztikára helyeződött át. Ez egyrészt köszönhető annak, hogy a folyamatos műszaki és technológiai újítások már lehetővé teszik a megnövekedett igények hatékonyabb kielégítését, valamint a logisztika fejlesztése kihat az összes többi szektor és az egész gazdaság teljesítményére, eredményére. Mindezen folyamatok világosan mutatják az ipari parkok és logisztikai szolgáltató központok létesítésének, fejlesztésének és kiemelt kezelésének szükségességét. Ez a két fogalom a számottevő hasonlóság következtében sokszor összetévesztés áldozatává válik, a két létesítményt teljes mértékben azonosnak vélik. Az első ipari parkok az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok területén jöttek létre a század első évtizedében. Alakulásuk oka ingatlan-ügyletek fogalmához kapcsolható, hiszen a hazánkban lezajlott folyamatokkal ellentétben ezen országokban a korszerű infrastruktúrával ellátott mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas területek értékesítése jelentős profitszerzési lehetőségeket rejtett magában. Az ingatlanügyletek a ’70-es években jelentőssé váltak és a technológiai korszakváltás következtében (j.2.) az ipari tevékenység megújulásra kényszerült. 35

Az ipari parkok tehát olyan döntően önkormányzati tulajdonban és működtetésben lévő, fejlett infrastruktúrával, szolgáltatásokkal és szakmai háttérrel rendelkező, ipari termelésre alkalmas területek, ahol profitorientált tevékenység keretén belül ingatlanfejlesztés és –hasznosítás, beruházás-ösztönzés, innováció, technológiai transzfer és szolgáltatások nyújtása (hozzáadott értéket növelő szolgáltatások) zajlik. Ezen tevékenységeken keresztül a parkok non-profit feladatokat is ellátnak: hozzájárulnak a gazdaság növekedéséhez (j.3.), munkaerőt teremtenek az adott térség versenyképességének növelésé mellett és bekapcsolják a területet a regionális és nemzetközi munkaerőmegosztásba, valamint a hazai kis- és középvállalkozások ipari parkokba történő betelepítésének segítségével vállalkozásfejlesztést is végeznek. Az ipari parkok kialakulása Magyarországon spontán módon ment végbe, az önkormányzatok és a helyi vállalkozások kezdeményezésének eredményeként. A helyi önkormányzatok a szerkezetváltás következtében a kihasználatlan humán-erőforrás lekötésére, a munkanélküliség csökkentésére, mérséklésére kezdeményezték az ipari parkok kialakítását. A világban végbemenő globális trend is lehetőséget biztosított a hazai kvalifikált munkaerő megfelelő kihasználására, hiszen a nagyvállalatok folyamatosan elkezdték kihelyezni az élőmunka-igényes, betanított vagy szakmunkára alapozott tevékenységeiket, melyek csak csekély mértékű hozzáadott értéket biztosítottak a vállalat által gyártott termék illetve a nyújtott szolgáltatás számára, vagy amely funkciók nem voltak elég gazdaságos szinten kivitelezhetőek a vállalat saját szervezetén belül. Tehát az ipari parkok kialakulásának kiváltó oka a válságkezelés és a szerkezetváltás problémáinak mérséklése volt, hiszen az egyes iparágak válsága az adott térség válságát is kiváltotta. Az ipari parkok a korábban már ismertetett funkciók mellett a logisztikai fejlesztés szerepét is betöltik, hiszen a parkok területén működő vállalkozások számára fontos szerepet töltenek be a logisztikai szolgáltatások. Az ipari park méretétől függően pár szakemberre vagy esetleg komplex logisztikai vállalkozásra jelentkezik kereslet. Az ipari parkok maguk is logisztikai központként funkcionálnak, de teljes összhangban működhetnek akár egymás közvetlen környezetében, egymás mellett is. Azonban az ipari parkok és a logisztikai szolgáltató központok között jelentős különbségek mutathatók ki. 36

6. LOGISZTIKAI KÖZPONTOK A korábbi fejezetben tárgyalt globális változások az ipari parkok kialakítása mellett maguk után vonták a logisztikai központok kialakításának szükségességét. Az ipari parkoktól eltérően azonban a logisztikai központok nem ott alakulnak ki, ahol az önkormányzat irányítja, vagy próbálja irányítani a folyamatokat tulajdonjogán vagy a működtető szerepén keresztül. Az önkormányzatoknak a központok vonatkozásában inkább erkölcsi támogatást kell nyújtaniuk. A logisztikai központok az ipari parkoktól függetlenül gazdasági és közlekedési csomópontokban jöttek létre. Az áruforgalmi csomópontok, nagyobb városok közelsége és a fejlettebb, fejlődő ipar és gazdaság jelent húzó erőt és tűnik vonzónak a központok kialakításának tervezésekor inkább. Ezek a központok multimodálisak, tehát minimum két közlekedési forma kapcsolódási pontjában jönnek létre, melyek közül a vasúti és közúti csomópont a leggyakoribb kialakulási terület. Alapvető különbség az ipari parkok és logisztikai központok között még az a tény, hogy amíg az ipari parkban főként termelés folyik (logisztikai szolgáltatások bevonásával esetleg), addig a logisztika központ szolgáltatások nyújtására specializálódott. A közlekedési csomópontok metszéspontjaihoz és a közlekedési ágazatok termináljaihoz közel eső fekvésre azért is szükség van, hogy áruforgalmilag kedvező, megfelelő infrastruktúrájú területen koncentráltan tudják a logisztikai alap- és összetett műveletek végzését folytatni. A szolgáltatások ilyen jellegű területi koncentrációja biztosítja a logisztikai parkoknak a hatékonyság és a kereslet növekedését, a szolgáltatási választék sokszínűségét, a kooperáció lehetőségét és az intermodális közlekedési munkamegosztás lehetőségét. A logisztikai központok kialakulásához Magyarországon az a folyamat vezetett, hogy felgyorsult a nyugat-európai ipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalatok térségünkbe történő terjeszkedése, mely esemény maga után vonta az áruszállítási igények jelentős növekedését. A gazdasági növekedésből adódóan pedig nagyobb volumenű kereslet is jelentkezett az ipari és kereskedelmi vállalatok részéről a logisztikai szolgáltatások iránt. Mindemellett a termelővállalatok elkezdtek az alapvető (termelési) funkciók ellátására fókuszálni, előtérbe került a gazdaságosan végezhető munkafolyamatokra történő összpontosítás, mely folyamat jelentős mértékben hasonlít az ipari központok 37

kialakulásához. A kevésbé hatékonyan végezhető funkciókat pedig szolgáltatás formájában alacsonyabb költséggel és ezzel egy időben magasabb színvonalon egy szakosodott vállalattól tudták igénybe venni. Ez a folyamat amellett, hogy nem kötötte le fölöslegesen a vállalat jelentős mennyiségű tőkéjét, növelte a termékek és szolgáltatások versenyképességét az adott piacon. A logisztikai szolgáltató pedig a méretgazdaságossági előnyöket kihasználva jó minőségű, magas hozzáadott értékű szolgáltatást tudott nyújtani ügyfelei számára. Ezek a szolgáltatások a csomagolástól az áruszállításon keresztül egészen akár a vámolásig akár mindent magukba foglalhatnak. Az állam a logisztikai központok létesítésének ösztönzése által pedig munkahelyteremtő, GDP-növelő előnyökhöz jut, de a logisztikai központok nemzetközi hálózatához csatlakozva részesülhet az ország a magyar határokon átmenő tranzit forgalom és gyűjtő-elosztó tevékenységek előnyeiből, gazdaságfejlesztő hatásából is a beruházások vonzásán keresztül. A lokál ipari vállalatok többnyire maguk végzik a logisztikai tevékenységet, nem ismerték még fel a logisztikai szolgáltatások kihelyezésében rejlő előnyöket. Vagy ha igénybe is vesznek logisztikai központok által nyújtott szolgáltatásokat, akkor csak az alapszolgáltatások igénybe vételére tartanak csak igényt. Ez a fajta igény a helyi logisztikai központok által nyújtott szolgáltatások körét jelentős mértékben lekorlátozza főként a szállítás és raktározás tevékenységére. Ugyanakkor a fejlett gazdaságú országok térségünkben terjeszkedő nagyvállalatai a már megszokott komplex logisztikai szolgáltatásokat igénylik. Ezen trend következtében megfigyelhető az a folyamat, miszerint a nagy logisztikai szolgáltató vállalatok az alapszolgáltatásokat a helyi, kisebb szolgáltató cégektől veszik igénybe, azonban a komplex, összetett és egyben értéknövelő szolgáltatásokat maguk nyújtják. Általánosságban elmondható, hogy a logisztikai központok kialakulásához az vezetett, hogy az áruforgalomban jelentkező „gyorsabban, messzebbre, nagyobbat” típusú fejlesztéshez a technológiai fejlesztés biztosította a megkívánt pályákat, járműveket és berendezéseket. A technológiai fejlesztésektől eltérően a társadalmi és környezeti korlátok jelentkezése vezetett a környezettudatos, környezetkímélő közlekedés, szállítás kialakításához. Ez a kitűzött cél a logisztikai szemléletmódra is hatást gyakorolt, mert egyre súlyosabb problémává vált az üzemek közötti áruszállítás fent említett szemlélet38

ben történő megvalósítása. Racionális megoldásként a belső anyagmozgatás terén a termelési folyamatoknak a folyamatláncba való beszervezése, beemelése kínálkozott, míg az üzemen kívül az adott problémák megoldásához a szállítandó volumenek koncentrálására volt szükség. Ez természetesen magával vonta a kapcsolódó közlekedési létesítmények kialakításának szükségességét is. Erre a problémára a csomóponti raktározási feladatok szolgáltattak megoldással. Később a csomóponti feladatok kibővültek értéknövelő szolgáltatásokkal, majd a termelési folyamatok, fázisok kihelyezésével is. Az így kialakuló csomópontok végül szolgáltatásokat nyújtó központokká alakultak át a méretgazdaságosság elvének figyelembe vételével. Ezen tendenciák következtében a korábbi egy üzemben történő teljes gyártási folyamat térbelileg széthúzódott az egyes termelési fázisok kihelyezésével. Ennek következtében a logisztika feladatává vált a belső anyagmozgatást felváltó nagy távolságokra szétbontott fázistevékenységek zavartalan lebonyolítása, a részfeladatok összeszervezése, koordinálása. A fentiekben tárgyalt tények és globális trendek bemutatásán keresztül kijelenthető, hogy az ipari parkok és a logisztikai központok egyértelműen szorosan összefüggnek, magukban hordozzák az ipar és a gazdaság modernizációját és húzóerőként funkcionálnak a gazdasági fejlődés tekintetében. Ezért is játszik kiemelten fontos szerepet ezen létesítmények fejlesztése.

39

7. RAKTÁROZÁSI RENDSZEREK Az ipari parkok és a logisztikai központok kialakulásának, fejlődésének és gazdaságban betöltött szerepének bemutatása után a raktározási rendszerek ismertetése következik. A raktározásra, mint a logisztika egyik jelentős szerepet betöltő funkciójának létrejötte arra vezethető vissza, hogy az áruk áramlásában a kibocsátás és a felhasználás üteme nem egyezik meg egymással. Ideális állapot esetén persze előfordulhat ez az egyensúlyi állapot is, ilyen esetben folyamatos áramlásról beszélünk. Azonban a gyakorlatban ez nagyon ritkán előforduló jelenség. A kibocsátás és felhasználás üteme között általában eltérés mutatkozik. Nagyobb felhasználási igény esetén hiány keletkezhet, nagyobb kibocsátási volumen esetén azonban raktározásra van szükség. A raktározás fogalmába alapvetően két alapfunkció tartozik bele: a tárolás és az ellátás. Tárolás alatt az előző periódusban előállított termékek állagmegőrző rendelkezésre tartását, deponálását értjük későbbi felhasználási célzattal. Az ellátás pedig a tárolt készletekből történő következő időszaki vevői igények megfelelő gyorsaságú és színvonalú kielégítése. A raktár-technológia az egyik legfontosabb tényezője egy raktárnak. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell említeni két nagyon is fontos dolgot: Az első, hogy a technológia elsőbbséget élvez a technikával szemben. Ez azt jelenti, hogy a raktárra szánt eszközök a raktározási technológia igényei szerint kerülnek kiválasztásra. Ezt az a tény is alátámasztja, hogy a vállalatok részére hatalmas eszközválaszték áll rendelkezésre. A másik lényeges dolog, hogy a raktár-technológia minden esetben egyedi. Ez azalatt azt kell érteni, hogy a valóságban nem létezik két egyforma ellátási rendszer és ezáltal két egyforma raktár-technológia sem. Elképzelhető, hogy egyes részfolyamatok hasonlóan vannak kialakítva, vagy hogy hasonlóságot lehet felfedezni a műszaki megoldások között is akár, de összességében biztos van valami különbség két raktártechnológia között. 40

7.1 Hagyományos darabáru-raktározási rendszerek 7.2.1 Állvány nélküli statikus tárolási rendszerek Előnyei: -

nem merül fel költség az állványok beszerzése következtében

-

jobb a terület- és térkihasználás

-

a raktár könnyen és gyorsan átállítható már áruk tárolására

Hátrányai: -

a tárolási egységekhez nem lehet közvetlenül hozzáférni

-

a tárolóterületek áttekintése, a tárolt árufajták ellenőrzése csak a tárolási rend pontos betartásával biztosítható

-

a tárolási magasságot a tárolási egység tulajdonságai és biztonsági előírások korlátozzák

-

a FIFO-elv csak belső átrendezésekkel valósítható meg

Állvány nélküli statikus tárolás lehetséges módjai: -

tárolóeszköz nélküli halmozás (nem igényel tárolóeszközt, célszerű ha a tárolási és szállítási egység megegyezik, az áru kézi vagy gépi erővel halmozható)

-

különböző tárolóeszközökön való tárolás •

sík rakodólapos soros tárolás (sík felületekkel határolt áruk esetén alkalmazható, célszerű ha a be- és kiszállítás, valamint a tárolás egysége nem változik)

•

oldalfalas rakodólapos soros tárolás

•

oldalfalas rakodólapos tömbtárolás Olyan áruk esetén alkalmazzák, melyek nem szabályos alakúak vagy kisebb a teherbírásuk, ebben az esetben az egymás fölé helyezett egységrakományok tömegét a rakodólap, illetve annak felépítménye viseli.

7.2.2 Állványos, statikus tárolási rendszerek Abban az esetben van szükség az áruk állványos tárolására, ha a csomagolás nem rendelkezik kellő szilárdsággal, illetve az alakja miatt nem lehet halmozni.

41

Állványos, statikus tárolás lehetséges módjai: -

polcos állványos tárolás (kis forgalmú és polistruktúrájú raktárakban használatos)

-

galériával kettéosztott polcos állvány (nagy forgalom és kézi kiszolgálás esetén célszerű, nagy belmagasságú raktárakban a tárolóhelyek elérhetőségét segítik kezelőjárdával vagy galériával)

-

tárolóládás állványos tárolás (kis térfogatú árukat nagy választékban tároló raktárakban célszerű, a tárolóládák az egységrakomány-képző eszközök szerepét töltik be, a ládák állványra helyezése növeli az áttekinthetőséget és a hozzáférést az áruhoz)

-

rekeszes állványos tárolás (nagyobb méretű egységrakományok tárolására alkalmas nehéz állványok)

-

átjárható állványos tárolás (egyesíti az állványos és állvány nélküli tömbszerű tárolás előnyeit, célszerű ha a tárolt egységrakományok száma sokszorosa az árufajták számának, homogén egységrakományok tárolására alkalmas)

-

konzolos állványos tárolás (általában hosszú, rúdszerű anyagok tárolására használják)

7.2.3 Állványos, dinamikus tárolási rendszerek Jellemzői az állványos, dinamikus tárolási rendszereknek, hogy a tárolási egységek a tárolás időtartama alatt változtatják a helyzetüket. A helyváltoztatás történhet a tárolási egység helykoordinátái változásával az állványhoz képest, a tárolóhely és a tárolási egység együttes elmozdulásával az állványhoz viszonyítva és végül maga az állvány elmozdulásával is. A mozgást mindig az áru elhelyezésével vagy kiemelésével kapcsolatos események indítják meg. Állványos, dinamikus tárolás lehetséges módjai: -

görgőpályás utántöltős állványos tárolás (előfeltétele hogy a tárolási egység görgőpályán szállítható legyen, a szabálytalan alakú árukat sík lemezre vagy rakodólapra kell helyezni, a pálya lejtőszögét a súlyerő figyelembevételével kell meghatározni, a tárolási egységnek közel azonos sebességgel kell gördülnie)

-

vezetősínes utántöltős állványos tárolás (gördíthető tárolóládák, illetve azokba helyezett áruk tárolását teszik lehetővé, a nem gördíthető tárolási egységek gördülőkeretekre helyezhetőek, viszonylag könnyen automatizálható) 42

-

hosszanti vagy keresztirányban gördíthető állványos tárolás (előnyös, ahol a készlet teljes cserélődése hosszú idő alatt következik be, ahol a raktér kihasználásához különös érdek fűződik, a kerekekkel felszerelt állványok a raktár padlójába süllyesztett sínen mozognak, hosszanti irányú mozgatásnál mindig csak egy állványsort kell elmozdítani, de a térkihasználás is kedvezőtlenebb)

-

vízszintes vagy függőleges tengely körüli forgóállványos tárolás (egymással összekapcsolt tálcák, tárolóelemek forognak a tengely körül, működtetéskor valamennyi egység megindul a pályán, a forgóállványok központi vezérlőpultról irányíthatóak)

43

8. MAGASRAKTÁRI RENDSZEREK „A magasraktári rendszerek darabáruk olyan állványos tárolási rendszerei, amelyekben a tárolási magasság az általános célú emelőtargoncák által elérhető tárolási magasságot meghaladja. Az áruk be- illetve kitárolását az állványok közötti folyosókban mozgó felrakó gépek vagy felrakó targoncák végzik. Ezekben a rendszerekben főleg rakodólapos egységrakományok tárolhatók, de kisebb méretű egységrakományok és egyedi darabáruk elhelyezésére is alkalmas.„7 Elterjedésének oka: -

korszerű elosztási (disztribúciós) rendszerek fejlődése

-

a termelési folyamatok automatizálása

-

a raktártechnika fejlődési iránya

-

a terület kihasználás javítása

8.1 Magasraktárak fajtái -

teljes egységrakomány tárolására alkalmas magasraktárak

-

komissiózó magasraktárak

-

kombinált magasraktárak A magasraktárak létesítésének számos előnye van, hiszen ezek a raktárak biztosít-

ják a hagyományos soros állványos tárolási technológiát alkalmazó raktártípusok előnyeit, viszont az ezen raktártípusok alkalmazásakor fellépő viszonylag magas fajlagos terület-felhasználás által keletkező hátrányokat kiküszöböli. A magas tárolási magasságnak köszönhetően viszonylag kis területen nagy a tárolási kapacitás, lehetővé válik a gyors ki- és betárolás, melyen keresztül az áruforgalom lebonyolítási sebessége is nő. Lehetővé teszi a magasraktár használata a raktári anyagmozgatási munkálatok magas szintű gépesítését, automatizálását, amely egyben maga után vonja a humán erőforrás jelentős csökkentését, a kézi munkavégzés és a nehéz fizikai munka volumenének mérséklését, de kedvező hatása a baleseti veszélyforrások csökkenésében is megmutatkozik. A magasraktári irányítási munkálatok gépesítése által jobban ki lehet használni a számítógépes technika nyújtotta előnyöket, folyamatos készletnyilvántartásra ad lehetőséget, optimalizálni lehet a készletgazdálkodási stratégiákat és a tévedési lehetőségek

7

Benkő János: Logisztika I., Felsőfokú Logisztikai Tanfolyam tankönyve, LOKA, Gödöllő (2006) 88. p.

44

előfordulása is csökken általa. Ezen előnyök mellett még lehetőséget teremt a FIFO elv pontos gyakorlati alkalmazására és gyors, megbízható adat- és információáramlást is biztosít. A magasraktári rendszerek gazdaságos és hatékony alkalmazásához azonban néhány feltételnek, körülménynek teljesülnie kell. Elengedhetetlen, hogy a tárolandó árukészlet homogén egységrakományokba összerendezhető, összefogható legyen, a raktár áruforgalma viszonylag nagy legyen.

45

9. LOGI-TECH LOGISZTIKA A GYAKORLATBAN SZAKKIÁLLÍTÁS A szakdolgozat témájának kiválasztásában az a tény játszott döntő szerepet, hogy a Volánpack Zrt. egyik legnagyobb partnere az addig megszokott állvány nélküli statikus tárolási módról kénytelen volt áttérni a gazdaságosabb helykihasználási igények következtében az állványos, dinamikus tárolási módra. Az addig állvány nélkül tárolt termékek csomagolása ezen változás következtében azonban nem felelt meg a magasraktári tárolás által támasztott követelményeknek. A termékek csomagolása áttervezést igényelt. Szakdolgozatom másik alapötletét a logisztikai szakma egyik jeles és 2005-ig minden évben visszatérő eseménye, a LOGI-TECH kiállítás szolgáltatta. A Logi-Tech Logisztika a Gyakorlatban Szakkiállítást a SYMA rendezvénycsarnok területén 2005-ig minden évben megrendezték azzal a célzattal, hogy a hazai és nemzetközi logisztikai szolgáltató vállalatok kínálata bemutatásra kerülhessen. A kiállítás során a szakma vállalatai bemutatkoznak a szakmai konferencia által nyújtott keretek között. A standokon való kiállítás mellett lehetőség van még termék- és cégbemutató előadások tartására workshopok formájában. 9.1 Az élőraktár A 2005-ös rendezvény azonban egy lényeges szempontból különlegesebb volt a többinél: élőraktár felépítésére került sor a kiállítás, a rendezvény időtartama alatt. Egy új koncepció következtében Magyarországon először volt látható egy speciális élőraktár. Az új koncepció ötlete a látogatók újdonság iránti igényének felismerése következtében született meg. Ez a különleges, élő bemutató lehetővé tette a kiállítók legkorszerűbb megoldásainak prezentálását, hiszen a látogatók működés közben is megszemlélhették ezeket az újdonságokat, megoldásokat. Az élőraktár koncepció résztvevőinek csak kevés idő állt rendelkezésre, és újszerű módon a költségek minimalizálása mellett kellett megvalósítani az ötletet. Maga a kiállító terület nem rendelkezett nagy alapterülettel – mindössze 210m2-rel. Ez a terület azonban elég volt több különböző tároló eszköz egységes elhelyezésére olyan formában,

46

hogy az így kapott raktár az átláthatóság követelménye mellett a kézi- és gépi targoncával való bejárhatóságnak és így kiszolgálhatóság szempontjának is megfelelt. A raktár kialakításánál a legfontosabb szempont az volt, hogy egy általános, a működés és az egyes technikák prezentálására alkalmas raktárterület jöjjön létre. A tervezés során rengeteg dolgot figyelembe kellett venni. Ilyen volt az építészeti kialakítási (rakodóterek, raktárkapuk, közlekedési kapcsolatok, helyiségek elosztása, átvevő és átadó helyek), az anyagmozgatási (rakodók elhelyezése, rakatképzés, statikai szempontok, szedési útvonal) és egyéb kialakítási (készletgazdálkodási modell, mennyiségi és minőségi ellenőrzés, információs rendszer, raktári munka tervezése) szempont. Maga az élőraktár a kiállítás területén figyelemfelkeltő, különösen szembetűnő területen helyezkedett el egységet alkotva a kiállítás többi részével, mégis fizikailag elkülönülten tőlük. A naponta két alkalommal megrendezett 1-1 órásra szűkített és persze teltházas bemutató alkalmával jó együttműködésre és nagy fegyelemre volt szüksége a részvevő vállalatoknak. Minden cég 10-10 perces prezentáció keretén belül mutathatta meg az általa alkalmazott megoldásokat, termékeket és szolgáltatásokat. Ennek a páratlan összefogásnak eredménye a látogatók érdeklődésének felkeltésében is megmutatkozott, hiszen a bemutató szakmailag hiteles, életszerű és újszerű volt.

47

9.2 Az élőraktár alaprajza

folyosó

A -árubeérkezési terület vonalkódos azonosítás halmozott tárolás

folyosó

dupla állvány E (polcos tároló terület)

görgős állvány G (görgős FIFO állványos terület)

folyosó

H -RFID rendszer komissiózó munkatér

folyosó C

állvány

állvány

folyosó B (EUR raklapos állványok)

folyosó D (120×120-as raklapos állványok)

állvány

állvány

E előadótér

3. ábra Az élőraktár alaprajza 9.3 A Logi-Tech kiállításon tapasztalt raktározási problémák A Logi-Tech szakkiállítás élőraktára számos, többek között raktározási példát mutatott be a résztvevő vállalatok és a látogatók számára. Ezek a példák néhány esetben jó, néhány esetben azonban rossz megoldásokat mutattak be. A kiállításon készült fényképek jó lehetőséget adnak a raktározási problémák (j.4.) bemutatására, prezentálására, későbbiekben pedig ezen problémák csoportosítására.

48

A későbbiekben használatra kerülő szakkifejezések megkívánják a raklap részeinek ismertetését (j.5.):

4. ábra A raklap részei A képet tekintve természetesen a csúszók a raklap bármelyik oldalán elhelyezkedhetnek, de előfordulnak olyan raklapok is, melyek mindegyik oldalukon el vannak látva csúszókkal. A hidaknak azonban minden esetben merőlegesnek kell lenniük a raklaplécekre. Abban az esetben, ha a raklapon a több, de kisebb méretű tuskók helyett egy-egy nagy, összefüggő tuskója van, akkor azt a tuskó és a csúszó összevonásából csúszólábnak nevezzük.

49

1. fotó Egy megpakolt állvány a Logi-Tech Szakkiállításon

2. fotó Az élőraktár a bemutatók és prezentációk részére kijelölt területtel Az első két kép a bemutató terület kialakítását szemlélteti az élőraktár elhelyezkedéséhez viszonyítva, hiszen a bemutatók közben a látogatók és érdeklődők szemtanúi is lehettek az élőben működő raktározási folyamatoknak.

50

3. fotó Állványok és dobozok Ezen a képen az állványok előtt a raklapokon elhelyezett doboz tárolási nehézségeire hívom fel a figyelmet. A doboz méreteit tekintve alkalmas lenne az állványon való elhelyezésre, azonban a következő okok miatt nem lehetett ezt kivitelezni. A nem standard doboz tuskói a raktározási igények rossz felmérése következtében túl keskenyre lettek tervezve, tehát nagyon precíz munkát követelne meg ezen doboznak a targoncával történő felsőbb polcra való felhelyezése. Túl keskeny ez a tuskókialakítás a biztonságos tárolás követelményeihez képest – a rövidebbik oldalon. Észrevételem a következő: a tuskó kialakításával, méretével abban az esetben nem lenne gond, ha a tuskót a jelenlegi oldalra merőlegesen helyezték volna fel. Ezáltal a tuskó hosszabbik oldala a megfelelő dobozoldalon már kellő biztonsággal lehetővé tenné a doboz magasraktári tárolását.

51

4. fotó Állványon elhelyezett doboz Ez a kép klasszikus példája a rossz raklap-kialakításnak. Jól látható ugyanis, hogy a raklap megfelelő súlyelosztását biztosító tuskó túllóg a standard méretű tartószerkezet rúdján. Ebben az esetben, hogy a láda a bemutatás eszközét szolgálja és üresen lett felhelyezve az állványra, nem történt baj, de egy valós helyzetben, áruval megtöltve már más lenne az eset. Áruval töltött láda esetén ugyanis a bruttó súly által kifejtett erőhatás nem kerül átadásra a tartószerkezet részére a rossz elhelyezés miatt. Ennek következtében pedig a raklap összetörhet és az áru az állványról való leesés miatt megsérülhet akár más rakományok károsodását is okozva. Ezt a problémát ki lehetett volna küszöbölni azzal, ha a raklap méreteit változatlanul hagyják, csupán a tuskók elhelyezését változtatják meg. Ebben az esetben tehát a tuskókat beljebb kellett volna illeszteni, hogy azok pontosan illeszkedjenek az állványok tartórúdjainak helyzetéhez. Másik variáció az áttervezésre, ha a tuskó méreteit megnövelik, ami már szintén lehetővé tenné a megfelelő ponton az állvány tartószerkezetéhez való illeszkedést.

52

5. fotó Állvány alatt elhelyezett láda és tároló rekesz A fotón látható ládák eleget tesznek a négy oldali targoncázhatósággal szemben támasztott követelményeknek, azonban az állványon való tárolhatóságénak már nem. A képen ugyanis a tuskókat ellátták csúszókkal, azonban ezen raklapelemek szélessége nem teszi lehetővé a ládák biztonságos elhelyezését az állvány tartórúdjainak szélessége következtében. A magasraktári tárolás igényének kielégítéséhez csupán arra a változtatásra lenne szükség, hogy a képen látható hosszanti oldal helyett a két másik oldal tuskóira helyeznék a csúszókat. Ez a megoldás már megfelelő méretű felületet eredményezne a biztonságos állványon történő tárolás szempontjából.

53

6. fotó Állványon elhelyezett doboz Ez a fotó több szempontból is hibás a rakomány állványon való optimális elhelyezésének követelményei szerint. A következő problémák merülnek fel a kép, a két doboz tárolásának elemzése közben: Első problémaként a kétoldali targoncázhatóságot említem. A doboz egy-egy oldalán elhelyezett tömör csúszóláb nem teszi lehetővé a két horizontális irányból való targoncás megközelíthetőséget. Ezt egyszerűen meg lehetne oldani az adott oldalakon kétkét kisebb méretű tuskó elhelyezésével. A második problémát a keskenyebb oldalra elhelyezett csúszólábak adják. A doboz ugyanis méretét tekintve megfelel az állványra helyezés követelményeinek. Ehhez azonban a csúszólábak elhelyezkedését pont a másik két oldalra kellett volna tervezni, természetesen nem az egész oldal komplett és tömör csúszólábas kialakítást értek ez alatt, hanem a korábban már említett két-két kisebb tuskó alkalmazását, ami egyből négy-oldali targoncázhatóságot is biztosít a rakomány számára. Harmadik problémaként a következőt említeném meg. A tárolási térkapacitás optimális kihasználása érdekében két dobozt helyeztek egy raklapra, a rövidebb oldalon, rosszul elhelyezett csúszólábak következtében. Azonban a raklap, amivel a két doboz felkerült az állványszerkezetre, szintén alkalmatlan magasraktári tárolásra nem standard 54

mérete következtében. Jól látható ugyanis, hogy a raklap tuskói szintén kívül esnek az állvány tartórúdjain. Így a megfelelő alátámasztása a rakománynak újfenn nincsen biztosítva. 9.4 A képek alapján megfigyelt problémák csoportosítása •

kétoldali targoncázhatóság

•

tuskók elhelyezkedése és/vagy mérete az adott oldalszélességen belül

•

rossz oldalon elhelyezett tuskók és csúszók

9.4.1 Kétoldali targoncázhatóság Az áru megfelelő hatékonysággal történő targoncával való szállítása érdekében törekedni kell a raklapok olyan kialakítására, mely lehetővé teszi a kezelendő áru mindkét horizontális irányból történő targoncavillára való helyezését. Ez megkönnyíti mind a szállítást, mind a rakodást és végül a raktárpolcokon való elhelyezést. A szállítójárművekbe való bepakolást is megkönnyítheti a négy-oldali targoncázhatóság, hiszen több lehetőség nyílik az áruk hatékonyan való elrendezésére a szállítójármű belső terében, illetve nem kell kézi erővel megforgatni az árut. A kézi erővel történő forgatás persze csak a nem halmozható rakomány esetében jelent átmeneti megoldást. Hiszen az áruk egymásra pakolása esetén a targoncázás jelent megfelelő megoldást a leghatékonyabb megrakodás terén. A magasraktárban történő elhelyezés terén is kiemelkedő szerepe van a négyoldali targoncázhatóságnak, hiszen az áruk megfelelő helyre való berakását jelentős mértékben leszűkíti, ha csak egy horizontális síkon mozgatható a rakomány. A tárolóhely-kapacitás is jobban kihasználható a megfelelő árurakodás által. 9.4.2 Tuskók elhelyezése és/vagy mérete az adott oldalszélességen belül A tuskók jelentős szerepet töltenek be a rakodásban, hiszen elhelyezkedésükön keresztül átadják a raklapon tárolt áru, termék és a csomagolás önsúlyát a tartószerkezet számára. A raklapon tárolt rakomány súlya ezekre a tuskókra fejti ki erőhatását, ezeken a területeken összpontosul az össztömeg. 55

Abban az esetben, ha a tuskó nem megfelelő helyre van tervezve a raklapban, előfordulhat, hogy a tuskó az állványszerkezet tartórészein kívül helyezkedik el a betárolást követően, és így nem tudja a raklapon tárolt áru tömegét átadni a tartószerkezet számára. Ez azért is veszélyes, mert az így rossz helyen fejti ki a tárolt tömegből fakadó erőhatást, és a raklap eltörhet, a rakomány pedig leborulhat nagy károkat okozhat mind az adott termékben, mind a többi tárolt áruban. A másik eset, ha a tuskó jó helyen van, de a mérete nem megfelelő, vagy nincs hozzá csúszó. Ebben az esetben a tuskó mérete túl pici és a targoncásnak nagyon precízen kell felhelyeznie a raklapot az áruval együtt, hogy a tuskó pont a tartószerkezet megfelelő pontjára kerüljön. Azonban ez nem elégíti ki a megfelelő biztonsági követelményeket és balesetveszélyes az esetleges pontatlanságok következtében. A tuskó kialakításának tehát legalább olyan szélesnek kell lennie, mint az állvány tartórúdjának szélessége, hogy biztonságosan tárolható legyen a magasraktári tartószerkezetekben, polcokon is. 9.4.3 Rossz oldalon elhelyezett tuskók és csúszók Ha a raklap eleget tesz is annak a követelménynek, hogy mind a négy oldalról targoncázható, akkor sem biztosított minden esetben, hogy mindkét irányban magasraktári polcszerkezetre lehet helyezni az árut. Ez javarészt attól függ, hogy melyik irányba helyezik el a csúszókat. Sok esetben, ha a rakomány mérete lehetővé is teszi a magasraktári tárolást, de a tuskók rossz oldalon helyezkednek el, vagy a tuskókat alul összekötő csúszók rossz irányban vannak, problémát okoz az elhelyezésben és más alternatív megoldást kell keresni a betárolás lehetővé tételéhez.

56

10. CSOMAGOLÁSI MEGBÍZÁSOK VÉGREHAJTÁSA A VOLÁNPACK ZRT.NÉL A fent részletezett és csoportosított raktározási problémákra való megoldás bemutatása előtt a Volánpack Zrt. vállalat csomagolási megbízásainak végrehajtási folyamatát mutatom be az ajánlatkérés és megrendelés beérkezésétől a folyamat lezárulásáig. 10.1 Ajánlat, rendelés visszaigazolása, szerződés készítése

Az árajánlatkérés, megkeresés beérkezése után, megkezdődik a vevői igények felmérése. Személyes felmérés szükséges, ha nagy méretű csomagolandó áruról, nagy értékű vagy komplex csomagolásról van szó. A felmérés során a következő adatokra van szükség: •

a csomagolandó áru megnevezése.

•

pontos méretei, súlya, szállíthatósági feltételek,

•

szállítási mód (tengeri, közúti, vasúti, légi),

•

csomagolás helye, ideje, időtartama,

•

csomagolás kívánt módja. Az adatokat figyelembe véve a technológus előkészíti, elkészíti, vagy előveszi a

már meglévő technológiát, gyártástechnológiai lapokat, az árajánlat kiadásához szükséges műszaki adatokat átadja az árajánlatot készítő munkatársnak. A csomagolási és marketingigazgató, a csomagolási üzemvezető vagy az általa megbízott munkatárs a technológiai adatok alapján elkészíti az árajánlatot és továbbítja az ügyfél felé postán, faxon vagy e-mail-en. Az árajánlatban szerepelnie kell: •

csomagolandó áru megnevezésének,

•

árnak,

•

fizetési módnak,

•

csomagolás módjának

57

•

amennyiben a szükséges dokumentumok rendelkezésre állnak, dönteni lehet abban, hogy a csomagolás dátuma kiadásra kerüljön. Az árajánlatot minden esetben a cégjegyzésre kijelölt két vezető írja alá. Árajánlat

kiadása nem szükséges, amennyiben a jóváhagyott árlista szerint történik a csomagolás. Ajánlatot, rendelés visszaigazolást, megbízást, szerződést a megbízó (a vevő) igényeinek megfelelő részletességgel, körültekintően kell kidolgozni. Megbízást, rendelést kétféleképpen adhat a vevő: saját nyomtatványon vagy a Volánpack Zrt. által szerkesztett megbízáson. A megbízást faxon, e-mailben, levélben vagy telefonon is feladhatja a megrendelő, amit megérkezéskor VP munkaszámmal kell ellátni. A munkaszámot a „Rendelés nyilvántartás” számú feljegyzésen nyilvántartják, a beérkezés sorrendjében. A dokumentumban jelölni kell, ha a megbízás veszélyes áru kezeléséről szól. Telefonos megbízás esetén a csomagolási tevékenységet csak az írásban is megerősített megbízás beérkezésekor kezdheti el az üzem. A megbízáson, akár fax, e-mail, levél formájában érkezik, a megbízónak egyértelműen azonosíthatónak kell lennie (email: domain név, fax, levél: pecsét). A szerződésnek a következőket kell tartalmaznia: •

megrendelő pontos adatai,

•

feladat megnevezése,

•

mennyiségi, minőségi adatok,

•

kért szolgáltatás,

•

szállítási feltételek,

•

ár, fizetési feltételek,

•

teljesítési határidő, Ha a szerződés, a már kidolgozott, rendszeresített előírásoktól eltérő speciális, ext-

ra követelményeket tartalmaz, akkor a technológusnak új technológiát kell készíteni, a szükséges gyártástechnológiai lapokat elő kell készíteni. A megbízó (vevő) igényét, illetve elvárásait pontosan és egyértelműen kell rögzíteni.

58

Külön gondoskodni kell arról, hogy a vevői igényt rögzítő szerződésben szereplő törvényi előírásokra, szabványokra, rendeletekre, egyéb magyar és nemzetközi előírásokra vonatkozó hivatkozások: •

érvényben levő dokumentumokra vonatkozzanak,

•

helyesen értelmezzék a hivatkozott dokumentumot,

•

ne legyenek hiányosak. A szerződés kidolgozásáért felelős munkatársnak, a szerződés határidőre való el-

készítéséhez fel kell mérnie a feladatok erőforrásigényét, és azt, hogy ez az igény az érintett terület munkatervébe hogyan iktatható be. Meg kell vizsgálni, hogy a vevői igény kielégítésére milyen •

végrehajtási kapacitás,

•

esetleg speciális felkészültségű szakemberek,

•

illetve különleges technológia,

•

speciális eszközök beszerzése szükséges. A rendelkezésre álló kapacitás a megbízói igény és a munka elvégzéséhez szüksé-

ges időráfordítás alapján kell meg határozni a vállalható optimális teljesítési határidőt. Vizsgálni kell a szerződésben szereplő szolgáltatásokat a megvalósíthatóság és a minőségi követelmények szempontjából (pl.: garancia, stb.). Meg kell vizsgálni a vevői igény teljesíthetőségét abból a szempontból is, hogy a már programozott vállalások teljesítési rendjébe hogyan illeszthető, ehhez milyen intézkedés szükséges (pl. alvállalkozói megrendelés), és ezeknek az intézkedéseknek milyen költségvonzatuk van. Az ajánlati ár meghatározásához a szükséges adatszolgáltatást a szerződés kidolgozásáért felelős munkatárs részére biztosítania kell: 1. a raktár: az alapanyagárakat és a rendelkezésre álló mennyiséget, 2. a gyártási igazgatóság: csomagolóeszköz árakat és legyárthatóságának időpontját, 3. technológus műszaki adatokat és dokumentumokat szolgáltat.

59

A szerződést, annak átvizsgálása után a Pénzügyi és Gazdasági igazgató és a Csomagolási és Marketing-igazgató írja alá. Távollétükben a cégjegyzésre jogosult személyek írhatják alá a szerződést. Az elfogadott szerződés végrehajtását, annak átvizsgálása után a csomagolási üzemvezető rendeli el. Minőségi átvétel: 1. A belső gyártásra igényelt termékek átvétele az igénylő részéről történik. 2. A belső gyártás végrehajtásának ellenőrzése az üzemvezető által történik. 3. A külső telephelyen végzett munka végrehajtásához szükséges igényelt eszközök ellenőrzését a csomagolást végrehajtó kijelölt vezető végzi a csomagolás végrehajtásának ellenőrzése során. 10.2 A szerződés végrehajtása 10.2.1 Általános csomagolás Az általános csomagolási tevékenység a Volánpack Zrt. telephelyén történik. A szerződési folyamat végrehajtását a csomagoló üzem vezetője köteles megszervezni az általa kiadott csomagolási munkalapnak megfelelően, és az ellenőrzést személyesen, vagy az általa megbízott munkatárson keresztül végrehajtani. 10.2.2 Veszélyes áru szállítási csomagolása, kezelése A veszélyes áruk csomagolása a Volánpack Zrt. telephelyén történik. A szerződési folyamat végrehajtását a Veszélyes áru iroda vezetője köteles megszervezni az aktuális nemzetközi rendelkezések alapján (ADR, RID, IATA, IMDG-code), és az ellenőrzést a kiadott csomagolási munkalapnak megfelelően személyesen, vagy az általa megbízott munkatárson keresztül végrehajtani. A veszélyes áruk kezelése és csomagolása – a nemzetközi rendelkezések figyelembevételével – a megfelelő általános csomagolási rend alapján történik. 10.2.3 Megbízó telephelyén végzett csomagolás Ez a tevékenység a szerződésben rögzített helyszínen történik az általános csomagolási folyamatnak megfelelően. A csomagolási folyamat megszervezésén kívül, a vezető feladata a csomagolóeszközök, alap- és segédanyagok helyszínre szállításának, több napos munka esetén - a szállás biztosításának megszervezése. A kihelyezett vezető 60

feladata a helyszínre érkező, előkészített csomagolóeszközök minőségi és mennyiségi átvétele. A.) Eseti megbízás Egy alkalomra szóló szerződés esetén történő csomagolás. A megbízó telephelyén a szerződés szerint elvégzett csomagolási folyamatot a megbízó aláírásával igazolja. A csomagolási munkalapot a megbízott csomagolási vezető a helyszínen tölti ki. B.) Keretszerződés alapján történő csomagolás A megbízó minőségirányítási rendszerének megfelelő, a Volánpack Zrt. Csomagolási folyamatába illesztett, az Expressz, veszélyes áru csomagoló üzem vezetőjének felügyelete alatt történő csomagolási tevékenység. Az expressz és veszélyes áru csomagoló tevékenysége ezen folyamatokról készült dokumentációja lefűzve kezelendő. Ebben az esetben csomagolási munkalap nem szükséges. 10.3 A csomagolási folyamat megszervezése A végrehajtási folyamatban felelősséggel részt kell vennie mindazoknak a munkatársaknak, akiket a területi vezető kijelöl. A csomagolásra beérkező árukat a csomagoló üzem munkatársának tételesen át kell venni, amennyiben megfelel a megrendelésben leírtaknak, az átvételt aláírásával és dátummal igazolni kell. Hiányzó, vagy sérült áru érkezése esetén azonnal értesíteni kell a megbízót. A végrehajtáshoz szükséges alapanyagok és csomagolóeszközök beszerzése az anyagmegrendelő lapon történik. Az anyagmegrendelést a feladattól függően kell feladni: a Gyártási igazgatóság vagy az Anyagbeszerzés felé. Amennyiben a termeléshez szükséges anyag raktáron van, akkor kivételezési jegyet kell kitölteni és a beszerzési osztályon leadni. A csomagolási folyamattal kapcsolatos fontos tudnivalók: •

A területi vezető vagy az általa kinevezett munkatárs feladata rögzíteni a végrehajtás adatait, ellátni a megfelelő technológia számmal és kiadni a feladatot.

61

•

A kitöltött csomagolási munkalap átadásával, szóban ki kell jelölni a szerződés végrehajtásáért felelős munkatársa(ka)t.

•

A csomagolási munkalapot a csomagolás időtartama alatt a termékkel együtt kell kezelni.

•

A munkatársak az általuk elvégzett részfolyamatokat aláírásukkal igazolják.

•

A csomagolás befejeztével a csomagolóeszköz bal alsó sarkában fel kell tüntetni a csomagolási munkaszámot.

•

A Csomagolási munkalapot - a munka végeztével - az illetékes területi vezetőnek kell átadni. A szerződésben szereplő adminisztratív feladatok (vámoltatás, növény egészség-

ügyi bizonyítvány beszerzése) elvégzésének megszervezése a csomagolási üzem vezetőjének feladata. A kész, becsomagolt áru átadása történhet a Volánpack Zrt. telephelyén, vagy az ügyfél által megjelölt helyen (ügyfél telephelyén, szállítmányozónál stb.). Az átadást (az áru átvételét) a megbízó vagy az általa kijelölt személy, a megbízáson történő aláírásával és az átvétel dátumának feltüntetésével igazolja.

62

10.4 A csomagolási folyamatok végrehajtásának folyamatábrája

63

5. ábra A csomagolási megbízások végrehajtási folyamata

64

11. CSOMAGOLÁSI PROBLÉMÁKRA TALÁLT MEGOLDÁSOK FELVÁZOLÁSA A csomagolási megbízások végrehajtási folyamatát tanulmányozva egy fontos észrevételem van. A vevői igények felmérése nem fedi le az összes követelményt, amit ezen feladattal szemben támasztunk. Az igényfelmérés főként, az esetek többségében a vevő/megbízó telephelyén történik. Azonban a csomagolandó áruk megnevezése és adatai, a szállíthatósági feltételek és szállítási mód, a csomagolás helye, ideje és időtartama, a csomagolás módja mellett szükség lenne a folyamat részévé tenni a raktározási mód meghatározását, valamint a raktározási adatok bekérését is. Ennek az igénynek a felmérése kiküszöbölhetné azt a problémát, hogy a tervezés folyamatában figyelmen kívül hagyják az adott termékek optimális elhelyezhetőségét a magasraktári rendszerekben. A hatékonyság növelése következtében az egyre inkább teret hódító állványos tárolási rendszerekben így minden gond nélkül tárolhatóvá tehetők lennének az egyedi tervezésű, kis szériaszámú rakományok, áruk is. A következő adatokat kell még figyelembe venni a megrendelési folyamatban felsorolt információkon kívül az adott termék csomagolásának megtervezésekor: •

raktározási mód (a raktár fajtája, az alkalmazott raktározási rendszer megnevezése) pl.: állvány nélküli vagy állványos raktározási mód

•

raktáradatok (a raktárban alkalmazott állványok paraméterei) pl.: állvány szélessége, magassága, a kialakított polcok belmagassága, az állvány fajtája

•

targoncázhatósági igények (2 vagy 4 oldali targoncázhatóság) Ezen adatokat figyelembe véve kell kialakítani a dobozok, ládák aljára tervezett

tuskókat és csúszókat, nem beszélve ezek elhelyezkedésének pontos megtervezéséről mind a méret és az oldalak tekintetbe vételével. Ezek mellett figyelni kell a négy-oldalú targoncázhatóság követelményére is. A csomagolástervezés azonban összetett folyamat. A raktározási szempont csupán egy a sok figyelembe veendő szempont közül. A műszaki tervezés során az összegyűjtött tényezőket számításba kell venni és meg kell határozni egy fontossági sorrendet a tényezők között. A csomagolási mód meghatározása után a termék jellegéből kiindulva 65

ki kell választani a csomagolás alapanyagát és a csomagolóeszközt (papír alapanyagok esetén a szabáslapot), ha az eszköz pedig nem áll rendelkezésre, meg kell azt tervezni, vagy be kell szerezni. Mindezen tevékenységek után jöhet maga a csomagolási technológia kialakítása. A műszaki tervezés során a meghatározó jelentőséggel bíró, a befolyásoló tényezők között a kötelezően figyelembe veendő jogszabályok után következnek a tényszerű okokból mérlegelendő tényezők, főként az adott termék fizikai paraméterei, és csak ezek után következhetnek az ajánlott szempontok, amik közé a tárolási tényezők is tartoznak. Ezt a sorrendet figyelembe véve ugyan a tárolási mód, mint szempont a befolyásoló tényezők rangsorában elég hátul helyezkedik el, azonban a hatékony térkihasználást szem előtt tartó, egyre nagyobb ütemben fejlődő logisztikai központok és ipari parkok jelentőségének egyre meghatározóbb mértékű növekedése következtében ez a tényező mégis nagy fontossággal kell hogy bírjon. A kis szériaszámú, esetleg egyedi termék gyártóinak is elsődleges szempont, hogy az áru azon költségeit, amik a vevőhöz való eljuttatás során merülnek fel, a lehetséges legnagyobb mértékben csökkentse. Ezen okokból ajánlatos a nagy kapacitású, ám olcsón raktározó logisztikai raktárakat, magasraktárakat igénybe vennie akár gyűjtőrakomány formájában, vagy egységrakomány-képzésen keresztül. Ehhez azonban a termékek

szállítási

csomagolását

a

vevőspecifikus

igények

kielégítése

mellett

magasraktárakon való tárolásra is alkalmassá kell tenni. Ha a Volánpack Zrt. a csomagolási megbízások végrehajtásának folyamatába, a vevői igények felmérési részébe beleveszi a raktározási mód és a raktározási adatok figyelembe vételét, kiküszöbölheti a tervezés következetes sorrendjének betartásával a korábban bemutatott és elemzett raktározási problémákat. Tehát az új megrendelések végrehajtásakor, a vevői igények felméréséhez hozzá kell venni a raktározási paramétereket, mely nem jelent nagy változtatást, módosítást a vállalat számára.

66

Nagyobb problémát a már meglévő, esetlegesen rosszul megtervezett csomagolási termékek, tárolóeszközök áttervezése, átalakítása jelenthet a vállalat számára. Ezen átalakítások alatt azt értem, hogy •

törekedni kell a négyoldali targoncázhatóság kialakítására (pl.: tömör csúszólábak helyettesítése különálló tuskókkal és csúszókkal)

•

törekedni kell a megfelelő tuskóméret és tuskóelhelyezés kialakítására

•

a megfelelő oldalra kell áttervezni, átpozícionálni a tuskókat és csúszókat

6. ábra Nem megfelelő csomagolástervezéssel készült ládák Ahogy az a 6. ábrán is jól látható, a két láda a rossz csomagolástervezés következtében nem alkalmas az állványon való tárolásra. Az A jelzésű láda tuskói az állványszerkezet rúdjain kívül esnek, nem illeszkednek és ezáltal nem tudják átadni a tárolt áru súlyát az állvány számára. Emellett a rossz irányban felhelyezett csúszók nem teszik lehetővé a megfelelő biztonsággal való állványra helyezését az árunak. A B jelzésű láda csúszói már megfelelő irányba lettek kialakítva, azonban a tuskók méretezése nem megfelelő. Túl keskenyek és ezáltal az állványszerkezet tartórúdjain kívül helyezkednek el.

67

A két láda, tárolóeszköz áttervezésével a fent említett problémák azonban kiküszöbölhetőek. Az áttervezésnek két különböző változata is lehetséges. A következő módon lehet megváltoztatni a ládákat.

7. ábra Áttervezett ládák A C jelzésű láda esetében a csúszók elhelyezkedése megfelel a biztonságos állványon történő tárolás követelményének, a tuskó problémáját pedig úgy oldották meg, hogy a tuskó méreteit változtatták meg, megnövelték a szélességet. Így már megfelelő felületet biztosítanak az erőhatások kifejtése következtében a súlyátadás számára. A D jelzésű láda tuskómegoldása annyiban más, hogy a tuskó mérete változatlan maradt, azonban az elhelyezésében történt változás. A tuskókat beljebb helyezték a doboz oldalán, így már a megfelelő ponton illeszkedni tud az állvány tartórúdjához. Összességében ez az áttervezés nem jelent nagy váltást a vállalat számára a csomagolási megbízások végrehajtásában, hiszen a fent leírt átalakítások alatt a már meglévő tuskók és/vagy csúszók áthelyezését, méretének megváltoztatását, esetleg plusz tuskók alkalmazását értem. Ez a változtatás nem jelent jelentős költségnövekedést a csomagolási kiadások tekintetében, nem jár együtt a felhasznált csomagolási alapanyagok mennyiségének jelentős növekedésével és ezáltal az alapanyagköltségek nagymértékű megemelésével sem. 68

A tárolóeszközök, csomagolási termékek súlyát sem befolyásolja jelentős mértékben ez a módosítás. Egyedül a tengerentúli, repülőgépes szállításoknál alkalmazott könnyített csomagolások áttervezése okozhat gondot, ahol a plusz tuskók és/vagy csúszók már jelentős mértékben megnövelik a csomagolás önsúlyát. Ebben az esetben a csomagolóanyagok kombinált alkalmazása jelenthet megoldást. A fentiekben leírt módosításokkal kiküszöbölhetőek az egyedi, vevőspecifikus szállítási csomagolással rendelkező rakományok magasraktári tárolásakor esetlegesen jelentkező problémái. A részletesen kifejtett módosításokkal a vállalat elősegítheti az általa csomagolt termékek hatékony és problémamentes magasraktári kezelését, raktáron belüli és raktáron kívüli mozgatását is.

69

JEGYZETEK j.1. Ez a kifejezés a faáruk minőségére utal. Ebben az időszakban ugyanis a vállalat még rossz minőségű, gyalulatlan, csomós, szálkás („szőrös”) fa alapanyagokkal dolgozott. j.2. A technológiai korszakváltás alatt a környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülését, az energia árrobbanását és a szolgáltatási tevékenységek térnyerését értem. j.3. Az ipari parkok jelentős mértékben hozzájárulnak a gazdaság növekedéséhez, kiemelkedően fontos szerepet játszanak a gazdaság fejlődésében, jelentőségük egyre hangsúlyosabbá válik. Fontos azonban, hogy az ipari park nem célja, hanem eszköze a gazdaságfejlesztésnek. j.4. A bemutatásra kerülő problémák abból fakadtak, hogy a kiállításon az élőraktár megszervezésében, kialakításában és működtetésében több vállalat vett részt. Más-más cég gondoskodott a raktár kialakításához szükséges állványok, targoncák, tárolóeszközök, mérlegek, raklapemelők és azonosítási rendszer biztosításáról. Ezen jól megszervezett és kivitelezett, megfelelően működő raktár tervezése során azonban a következő problémával nem számoltak a résztvevő felek: az állványok ugyan standard mérettel és a szabványoknak megfelelően lettek kialakítva, a tárolóeszközök azonban a szabványtól eltérő mérettel rendelkeztek. j.5. A raklap részeinek elnevezésére több változat is van, a szakirodalom erre vonatkozóan több kifejezést is használ. Én azonban a Volánpack által a gyakorlatban alkalmazott kifejezéseket használom a dolgozatban.

70

MELLÉKLET A VOLÁNPACK ZRT. ÁLTAL GYÁRTOTT TERMÉKEK

Fa csomagolóanyagok 1. kép Külső-belső hevederes lemezláda

4. kép Vasalással ellátott, kivehető falu láda

2. kép Külső hevederes rekesz

5. kép Belső hevederes, rekesztékkel ellátott láda

3. kép Gépláda

6. kép Békazárral szerelt láda

71

7. kép Raklapmagasítókkal kialakított több- 11. kép Műanyag csúszkás többször haszször használható, zárható láda

nálható zárható lemezláda

8. kép Összecsukható OSB rétegeltlemez láda

12. kép Raklapok

9. kép Fémcsuklós többször használható zárható láda

13. kép Raklapmagasítók

10. kép Összecsukható rétegeltlemez-láda

72

Papír csomagolóanyagok 14. kép Try-Sys doboz

18. kép PB Box

15. kép Thermo doboz

19. kép Lőszeres láda

16. kép Léckeretes doboz

20. kép Tető-fenéklapolt doboz

17. kép Palást, sapka, tálca együtt

21. kép Mélyfedelű doboz

73

22. kép Kimetszett doboz

26. kép Vágott-lap

23. kép. Papír raklap

27. kép Sarokelemek

24. kép Tuskó

28. kép Merevítő

25. kép. Fésűs rekeszték

29. kép Élvédők

74

30. kép Ragasztott betétek

Műanyag csomagolószerek 31. kép Műanyag raklap

33. kép PE tasakok, zsákok

32. kép Műanyag raklap-kiegészítők

34. kép Triplex fólia

75

35. kép Antisztatikus fóliák, zsákok

39. kép PE hab (polifoam)

36. kép Kartonplaszt

40. kép PS hab (hungarocell)

37. kép Antisztatikus hab

41. kép Stretch fólia

38. kép Társított fólia

42. kép Légbuborékos fólia

76

FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Benkő János: Logisztika I.-II., Felsőfokú Logisztikai Tanfolyam tankönyve, LOKA, Gödöllő (2006) 2. Buzás Norbert – Lengyel Imre: Ipari parkok fejlődési lehetőségei, JATE Press, Szeged (2002) 3. Csizmadia István: Az ipari parkok és logisztikai központok kapcsolata, Logisztikai Évkönyv ’95, MLE, Budapest (1998) 4. Halászné Sipos Erzsébet: Logisztika. Szolgáltatások, versenyképesség, Logisztikai Fejlesztési Központ, Magyar Világ Kiadó (1998) 5. Kerekes Titusz: Bevezetés a csomagolástechnikába I.-II., Papír-Press Egyesülés (1996) 6. Tóth János: Az ipari parkok helye, szerepe a gazdasági életben, Logisztikai Évkönyv ’99, MLE, Budapest (1999) http://www.gtm.hu/cikk.php?cikk_id=438 http://www.gtm.hu/cikk.php?cikk_id=63 http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/transpack/2006ev/04/20060509201249805000000727.html http://www.parkinfo.hu/?grabit=hirolvaso&hirolvaso_id=cjHEkFQ9ANUr1H73nYig0U 2NxIkPvoKT http://www.pbkik.hu/index.php?id=6940&term= http://www.innovacio.hu/tanulmanyok_pdf/ipari_parkok_fejlodesi_tendenciai.pdf http://www.parkinfo.hu/?grabit=hirolvaso&hirolvaso_id=cjHEkFQ9ANWbTgBgRQ4Y leDx91scXsDD http://www.balkancenter.hu/pdf/elemzes/tarnai.pdf http://www.mle.hu/pictures/163.doc

77