BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK

Nappali tagozat Tőzsde- nemzetközi pénzintézetek szakirány

A KISVÁLLALATOK A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS FŐ HAJTÓEREJE?! A NÉMET ÉS A HAZAI KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HELYZETELEMZÉSE, A KORMÁNYOK KKV POLITIKÁJA

Készítette: Várnai Kata Budapest, 2006

Tartalomjegyzék I.

Bevezetés ............................................................................ 6

A német és magyar gazdaság jelenlegi helyzetének összefoglalója ............... 6 II. Gazdasági áttekintés .................................................................... 10 1. GDP ........................................................................................................ 10 2. Költségvetési hiány ................................................................................ 12 3. Államadósság ......................................................................................... 13 4. Munkanélküliség .................................................................................... 13 5. Szociális ellátórendszerek reformigénye................................................ 13 6. Infláció.................................................................................................... 14 III. Kis- és középvállalkozások szerepe a gazdaságban ......... 16 1. Definíció................................................................................................. 16 2. KKV-k fontossága.................................................................................. 17 IV.

KKV szektor és a fejlesztését szolgáló politikák megjelenése Magyarországon és Németországban................ 19 1. Magyarország ......................................................................................... 19 2. Németország .................................................................................................. 23

V.

A német és magyar KKV-k összehasonlítása a számok tükrében ........................................................................................... 27 1. 2. 3. 4. 5.

Vállalkozások száma és összetétele ....................................................... 27 Területi megoszlás.................................................................................. 28 Vállalkozások megoszlása jogi formánként .......................................... 28 Foglalkoztatás......................................................................................... 28 Bruttó hazai termék ................................................................................ 29 6. Jövedelmezőség ............................................................................................. 29

VI.

A két ország KKV politikája .....................................................31 1. Fejlesztési politikák elemei és a paradigmaváltás.................................. 31 2. Európai Unió iránymutatása................................................................... 32 3. Jogi szabályozás és gazdasági környezet ............................................... 34 a. Magyarország.......................................................................................... 34 b. Németország..................................................................................... 36 4. Fejlesztési programok az EU Charta szellemében................................. 39 a. A magyar vállalkozásfejlesztő program ......................................... 39 i. A hazai költségvetésből finanszírozott programok ........................... 39 ii. Hazai finanszírozású négylépcsős hitelprogram .................................. 40 iii. MFB hitelprogramjai............................................................................ 44 b. Német állam „pro mittelstand” programja........................................ 48

i. Finanszírozási lehetőségek................................................................... 51 ii. KfW bankcsoport hiteltermékei ........................................................... 53 5. Európai források ..................................................................................... 55 i. Az Unió regionális politikája .................................................................. 55 ii. Nemzeti Fejlesztési Terv eredményei..................................................... 57 iii. Új Magyarországért Fejlesztési Terv előkészületei ................................ 59 iv. Németország Stratégiai Kerettervei ........................................................ 60

VII.

Finanszírozási lehetőségek .........................................................63 1. Finanszírozás gátjai ................................................................................ 63 2. Banki közvetítőrendszer......................................................................... 64 i. A hazai hitelpiac KKV felé fordulása..................................................... 65 ii. Kérdőíves felmérés eredményei a német hitelpiacot illetően ................. 71

VIII. Összefoglaló:

IX. X.

1. A fejlesztési politikák értékelése............................................................ 73 a. Magyarország ................................................................................... 73 b. Németország..................................................................................... 78 2. Záró gondolatok ..................................................................................... 81 Melléklet (táblázatok, ábrák) ............................................ 84 Irodalomjegyzék .............................................................. 108

Táblázatok jegyzéke: 1. Táblázat: A magyar bruttó hazai termék értéke és volumenindexei 1990-2006 2. Táblázat: Németország gazdasági növekedése 1995-2005 között 3. Táblázat: Európai Unió, Japán és az Egyesült Államok GDP növekedés adatai 1993-2004 4. Táblázat: A német és magyar államháztartás egyenlege 1990-2009 5. Táblázat: A német vállalatok száma 2003-ban méret és jogi forma szerint 6. Táblázat: Német KKV-k gazdasági ágak szerinti megoszlása 2003-ban 7. Táblázat: A magyar és német vállalatalapítási számok összehasonlítása 8. Táblázat: A működő magyar vállalkozások száma létszám-kategóriák szerint 9. Táblázat: A működő magyar vállalkozások száma gazdasági ág szerint 10. Táblázat: Működő magyar vállalkozások száma megyénként 2000-2004 11. Táblázat: Regisztrált magyar gazdasági szervezetek száma, jogi forma szerint 19902005 12. Táblázat: A német bruttó hazai termék értéke tartományonként 2005 13. Táblázat: A Konvergencia Terv bevételi és kiadási oldali előirányzata 14. Táblázat: A bevételi és kiadási oldal tervezett reformja 15. Táblázat: A magyar mikróhitel kihelyezései 16. Táblázat: Széchenyi Kártya folyósításai 17. Táblázat: Az Aif szervezetei a KKV K+F tevékenységének elősegítése, támogatása érdekében 18. Táblázat: A német KfW bank hiteltermékei 19. Táblázat: A GVOP második prioritásának pályázatai 20. Táblázat: A GVOP negyedik prioritásának fennmaradt forrásai 21. Táblázat: Az új Magyarország fejlesztési terv operatív programjainak listája 22. Táblázat: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásainak megoszlása 23. 24.: Táblázat A Német Stratégiai Kerettervek forrásainak megoszlása a tartományok közt 25. Táblázat: Az uniós források megosztása a második és harmadik célkitűzés értelmében, Németországban 26. Táblázat: A bankok KKV és egyéni vállalkozói hitelei 2005. végén 27. Táblázat: A KKV-nak kihelyezett forint- és deviza-hitelállomány 2003-2005 28. Táblázat: A KKV hitelek aránya az összes kihelyezéshez 1999-2004 29. Táblázat: Németországi bankok aktívái 2003-2005 30. Táblázat: A hazai megszorító intézkedések feltételezett hatásai

Ábrák jegyzéke 1. Ábra: A magyar államadósság GDP-hez viszonyított aránya 1998-2006 2. Ábra: Magyar munkaerő-piaci folyamatok 1998-2005 3. Ábra: Munkanélküliségi ráta alakulása az EU-ban 1998-2005 4. Ábra: A magyar infláció 1989 és 2005 között 5. Ábra: A regisztrált vállalatok számának alakulása a magyar gazdaságban 1989-2001

6. Ábra: Vállalatalapítások Németországban 1995 és 2004 között 7. Ábra: A Német KKV-k méret szerinti megoszlása 8. Ábra: A magyar vállalatok méret szerinti megoszlása 2005 9. Ábra: Német vállalatalapítások tartományonként 2004

10. Ábra: A nem pénzügyi vállalkozások banki hitelállományának volumen változása méretcsoport szerint 11. Ábra: Sajáttőkével való ellátottság 12. Ábra: Adóterhek (EU 15-ök 2003, EU 10 2004 13. Ábra: Az Operatív Programokra érkezett pályázatok az NFT 1. keretében 14. Ábra: A GVOP kiírásaira érkezett pályázatok megoszlása 15. Ábra: Keleti tartományok munkanélküliségi rátája 1992-2006 16. Ábra: A kelet országrészbe áramló beruházások csökkenő mértéke 1992-2003 17. Ábra: Munkaerőköltségek összevetése a keleti és nyugati országrész között

I. Bevezetés: A német és magyar gazdaság jelenlegi helyzetének összefoglalója: Magyarország és Németország gazdasága kihívásokkal néz szembe, amelyekben sok a közös pont. A különböző területeket érintő reformszükséglet (munkaerőpiac, egészségügy, oktatás, vállalkozási környezet javítása) mind hazánkra, mind Németországra jellemző. A németországi kritikus állapotokat a német egység megvalósítására vezethetjük vissza, magyarországi helyzetért pedig a rendszerváltás megtörténte óta halogatott tényleges reformok és struktúra átalakítása nélkül végbement liberalizációt vonhatjuk felelősségre. A két fél (német-magyar) gazdasági együttműködése tette lehetővé, hogy mindkét ország halogassa a következetes reformpolitikát. Németország számára új piacok jelentek meg a közép- és kelet-európai országok formájában, az export bővült. Magyarországon megvalósult a külgazdaság liberalizálása importliberalizáció formájában, aminek hatására nagymértékben megnőtt az import volumene, de az engedélyezési rendszer eltörlése, a piacra jutás feltételeinek megkönnyítése folytán bekövetkező exportbővülés kiegyenlítette azt. Még annak ellenére is, hogy árfolyam felértékelő politikát folytatott az ország, így legalább az inflációs hatást letörték. De miután mindkét fél esetében kimerültek a dinamikus tényezők, világossá vált, hogy a szerkezetátalakítás nem halogatható, és nem valósítható

meg

egy

politikai

cikluson

belül.

A

Szovjetunió

felbomlásával

Magyarországnak is hozzá kellett látnia a gazdaság átalakításához, és azt egy tényleges, kereslet és kínálat függvényében működő piacgazdasággá kellett alakítania. A piacgazdasági transzformáció egy nagyon lassú folyamat, hiszen a társadalomnak fokozatosan kell alkalmazkodnia a megváltozott körülményekhez. A választási ciklusok, mint mindenhol, pedig tovább nehezítik a folyamatot. A négyéves időszak elején, a választási ígéretek teljesítése után következhet egy kis költségvetési szigor, hiszen a javuló foglalkoztatottság, GDP növekedés és csökkenő infláció növelik az újraválasztás esélyét. Azonban „az országgyűlési választásokat megelőző élénkítő, fogyasztásorientált, erőltetetten antiinflációs, s mindezek hatására egyensúlyvesztő gazdaságpolitikát a választások után rendszerint kényszerű kiigazítás követi”1. Nem véletlen az sem, hogy a reálkeresetek és nyugdíjak maximuma mindig választási, vagy az azt megelőző évre esik.

1

Karsai Gábor (2006): Ciklus és trend a magyar gazdaságban. 511. oldal

6

Az Unió elvárásai, sőt azon túlmenően a szankciók kilátásba helyezése a rossz gazdasági mutatók miatt, a „realitásokkal való szembenézés felé, a gazdaság teljesítményétől elszakadó életszínvonal növeléstől a fogyasztásnak a gazdaság teljesítményhez való hozzáigazítása felé kell vennie az irányt a hazai kormányzatnak is”.2. A rendszerváltás óta nem valósult meg igazi, irányvonalat kijelölő reformtervezet, bár kísérletek mindig voltak, de az azt követő négyéves ciklusban a visszájára fordult. Ilyen reformok, illetve kényszerű kiigazítások voltak: Antall József alatt a Nemzeti Megújhodás programja és 1991-től a Kupa program, 1995 Bokros csomag; Orbán kormány nem jelentette be a költségvetési változtatásokat, de 1999-ben kiigazításhoz kezdett, legnagyobb attrakciója az „anti-Bokros” csomag volt; Medgyessy kormány is csak 2004-ben deklarálta kiigazításait, igazi jóléti kormányzás következett (nyugdíjemelés, 50 százalékos béremelés, adómentes minimálbér, családi pótlék). A jelenlegi kormány az Unió által szeptember elsejére bekért konvergencia programjának, és az euro bevezetése mellett tett elkötelezettsége bizonyítása érdekében kénytelen reformokhoz nyúlni, amelyeket az Új egyensúly nevű programjában foglal össze. Már megszülettek olyan törvények, mint áfa emelés, EVA kulcs emelése, kamatadó, emelik az egészségbiztosítási járulékot, gázárak támogatásának csökkentése, tandíj hozzájárulás bevezetése, pedagógusi óraszám emelése. Frissen megválasztott kormány még sosem volt olyan népszerűtlen, mint most Gyurcsány Ferenc kormánya. (2006. szeptember 20.-i adat) De Németország sem az, ami volt. Németország hallatán az embernek egy erős, megbízható gazdaság képe ugrik be. Egy olyan országé, amely Európa szívében fekszik, az európai növekedés motorja, és a pénzügyi stabilitás terén iránymutató. A kiállítások, jó autók, fejlett ipar, likvid tőzsdék, a tehetős utazni vágyó nyugdíjasok országa, és egyébként is Nyugat, ahol még a kerítés is kolbászból van (illetve Wurstból.) Azonban a kép változni látszik, a sajtóban évek óta olvasni arról, hogy Németország olyan súlyos problémákkal küzd, mint a munkanélküliség, vagy a nagyon lassú ütemű GDP növekedés. Sajnos ezen problémákat egyre kevésbé képes ellensúlyozni a nagy volumenű export teljesítmény. A 2005-ös év második felében az előrehozott választások szolgáltattak témát a német, és a nemzetközi sajtónak egyaránt. Szoros verseny, megannyi egyeztetés és kompromisszum után Angela Merkel tudhatta magáénak a nagykoalíció (SPD-CDU-CSP) kancellári címét. Első női, ráadásul kelet-német származású kancellárként bizonyítania kellett, hogy megállja 2

HVG 2006. szeptember 16.XXVIII. évfolyam 37.szám

7

a helyét. Sokan csúfos bukásra számítottak, de az újdonsült kancellár asszony rácáfolt a negatív várakozásokra, és bámulatos diplomáciai sikereket ért el. Merkel volt az, akinek az utolsó pillanatban sikerült Blairt és Chiracot rávennie arra, hogy ésszerű kompromisszumot kötve megszavazzák december végén az Európai Unió következő hét évre (2007-2013) szóló költségvetését. Németország évi nettó hozzájárulása 10,4 milliárd eurót tesz majd ki, ezzel az ország gazdasági erejéhez mérten ismét a legnagyobb nettó befizetővé válik, holott az ország fizetési hajlandósága és legfőbbképp képessége igencsak romlott az utóbbi években. Az összeg ugyanakkor, így is a GDP 1 százaléka alatt marad, miként azt a kormány szerette volna. A Merkel- féle javaslat mindezek ellenére nem kapott komolyabb kritikát otthon sem, a koalíciós partner szociáldemokraták is kiálltak mellette. Sikerének titka talán őszinteségében, nyíltságában rejlik. Márciusban a súlyos gazdasági helyzet, a sztrájk a közalkalmazottak körében és a madárinfluenza szolgáltatott mindennapos témát a sajtónak. Az Európai Bizottság ismét figyelmeztetni kényszerült Németországot, mivel az ötödik éve sérti meg a Maastrichti konvergencia kritériumokat. Nemcsak ezek, de további belpolitikai problémák is megoldásra várnak (költségvetési hiány csökkentése, a nagy ellátó rendszerek, valamint a Szövetségi Köztársaság politikai berendezkedésének reformja), így most ismét „Angiere” vetődik a világ szeme, hogy a külpolitikában teljesített bravúrt folytatni tudja-e a belpolitikában is. Tavasszal még úgy tűnt, hogy a kancellár asszony számíthat az emberek bizalmára, mert az eddig bevezetett reformok, és kihirdetett reform célkitűzések dacára, a közvélemény-kutatók adatai szerint Merkel jóval Schröder vagy akár Kohl azonos időszakban mért szimpátiamutatója feletti eredményt ért el januárban. Ám most Németországban is nagy az elégedetlenség, holott a gazdasági mutatók javuló tendenciát mutatnak. A kormány külpolitikai sikereiből táplálkozó népszerűség kezd kihunyni. Az adóbevételek 20 milliárd euróval haladták meg az év azonos időszakának számait. Szakértők szerint ez a 2007. január elsejével életbe lépő, három százalékos általános forgalmi adó emelés hatása lehet, hiszen sokan előrehozták beszerzéseiket. Kérdés, hogy az emelés után tovább növekednek-e az adó bevételek, vagy a fogyasztás mértékét visszafoghatja. Holott a gazdasági jelentések évek óta a belső forgalom megtorpanásával magyarázzák a gazdasági visszaesést. A nagy elosztó rendszerek átfogó reformja még mindig várat magára, kimenetele bizonytalanságot kelt. Bár ennek részeként emelik a

8

nyugdíjkorhatárt 67 évre és a munkanélküli-biztosítás szigorítását is célul tűzték ki. Újabb hasonlóság Magyarországgal, hogy a német lakosság (78 %) ellenzi a reformokat, ugyanakkor jobban akar élni, és kedvezőbb gazdasági mutatókról akar hallani. Ami viszont Németországban különösen bosszantja a közvéleményt, hogy a kormány a vállalkozói adók csökkentését tervezi (társasági adó 38-ról 30 százalékra való csökkentését.) a gazdasági bővülés érdekében. Németország nemzetközi tekintélye és súlya eközben növekszik, az amerikai Forbes magazin szeptember első hetében Angela Merkelt választotta a világ legnagyobb hatalmával rendelkező politikus asszonyának.3 Tehát míg ott épp a vállalkozói szférának nyújtott növekvő támogatás kelt feszültséget, addig hazánkban a vállalatoknak is nehézségekkel kell szembenézniük. Mindkét országban általános vélemény szerint minden bajok okozója a gazdaság lassú ütemű növekedése és az adósságállomány. Így a legégetőbb feladatnak az országok ismét növekedési pályára állítását tartják. A stratégiai elképzelések szerint pedig, ez a belső kereslet és a vállalkozói aktivitás ösztönzésével érhető el. Ez azonban ördögi kör, mert a lakossági fogyasztás Németországban például azért alacsony, mert rosszak a gazdasági kilátások, nincs kellő bizalom; de gazdasági növekedés éppen a bizalom és költekezés hiánya miatt olyan lassú. A reformtervek kiemelkedő szerepet tulajdonítanak a Kis- és Középvállalkozásoknak, melyek szintén szenvednek a belső kereslet hiánya miatt. Ez az a kör, mely például a német kormánytól a négyéves 25 milliárd eurós gazdaságélénkítő program nagy részének (9,3 milliárd euró) támogatását élvezi, mivel otthon érdekelt, és méreteinél fogva nem helyezi át termelését olcsóbb munkabérű országba, valamint a legtöbb főt foglalkoztatja. Dolgozatomban vizsgálom a két ország gazdaságpolitikájának a vállalkozói szektorra gyakorolt hatását. Vajon a megvalósuló programok, makrogazdasági és KKV fejlesztési törekvések ellentétben állnak-e egymással, illetve milyen lehetőségei vannak egy magyar kis- és középvállalkozásnak, és mit ígér ehhez képest Németország ennek a szektornak. Bemutatom miben is rejlik a vállalkozások ezen körének jelentősége, valamint, hogy a jelentőségük mennyire kerül elismerésre támogatások - legyen az akár pénzügyi vagy adminisztrációs könnyítések - formájában. Hiszen papíron mindkét ország célul tűzte ki a

3

HVG 2006. szeptember 9. XXVIII. évfolyam 36. szám.

9

szektor még erőteljesebb támogatását és fejlesztését, amitől az egész gazdaság felhúzását remélik.

II. Gazdasági áttekintés: Az országok makrogazdaságának bemutatását azért tartom fontosnak, mert az esetleges gazdasági elégtelenségekre adott válaszok és politikai döntések befolyásolják a vállalkozások mindennapi működését. E mellett a kis- és középvállalkozások döntő többsége a belföldi piacra, azon belül is inkább a lakossági piacra termel. Így a fogyasztás visszafogását eredményező gazdaságpolitika nagy kihatással van rájuk. Nem célom a két ország összehasonlítása, mert fejlődési útjuk, méretük, világgazdasági jelentőségük eltérő. De érdekesnek tartom megvizsgálni az olykor hasonló gazdasági probléma kezelését szolgáló politikák eltéréseit és közös pontjait a jó példa nyerése céljából. A német és a magyar gazdaság sok tekintetben hasonlít, mindkettejük növekedése az export teljesítmény és a belső kereslet függvénye, valamint bizonyos problémáik is megegyeznek: a) Lassuló gazdasági növekedés, bár a 2006-os év erre rácáfolni látszik. Németország 2,2 százalékos GDP arányos gazdasági növekedése történelmi magasságúnak számít, ami európai viszonylatban is kiemelkedő. b) Állami költségvetés hiánya c) Államadósság d) Munkanélküliség e) Szociális ellátó rendszerek reformigénye f) Keleti országrész felzárkóztatása g) Maastricht megsértése h) Belpolitikai viszályok a)

A rendszerváltást követően a magyar GDP folyamatosan csökkent 1994-ig. (lásd 1.

Táblázat). 1994-es gyors növekedést ismét kétéves lassulás követte, majd 1997 óta többékevésbé stabilan növekszik a gazdaságunk. A fogyasztás viszont nem esett akkora mértékben, mint kezdetekben a termelés, így a termelés mértéke nem állt egyensúlyban a 10

kereslettel, ezért szükség volt a fogyasztás erőteljes visszaszorítására. Ezt a Bokros-csomag meg is teremtette, amelynek pozitív hatásaként, a gazdaság növekedésnek indult. Majd az Orbán-kormány alatt a bérek emelése, 2002-ben a választási ígéretek és a 100 lépés program ismét drasztikusan növelte a keresletet, a fogyasztás megugrott. A belföldi felhasználás 2002-2003-ban évi átlagban 5,4 százalékkal nőtt. Megkezdődött az emberek eladósodása (hitel boom, 2003-ben kiugróan sok, 44 ezer új lakást adtak át). Ennek következménye a 2003-2004-es költségvetés kiigazítása, továbbá 2004-ben a reálbérek csökkenése és az államháztartási hiány növekedése. Az EU csatlakozást követően a lakosság fogyasztása már csak 2,8 százalékkal nőtt. 4 Annak érdekében, hogy a gazdaság egyensúlyban maradjon, a reálbérek nem növekedhetnek a GDP növekedés kétharmadánál nagyobb mértékben, különösképpen a beruházások vonzása érdekében. A bruttó keresetek 2005-ben 7 százalékkal növekedtek, az infláció mértéke 3,5 százalék volt, tehát a reálbér növekedés 3,5-4 százalék között alakult. Ehhez képest a gazdasági teljesítmény 4 százalékkal bővült csupán. A bruttó hazai termék növekedése jövőre mindössze 2,1 százalékos lesz, de 2008-ra is csak 2,6 százalékra emelkedik, és 2009-ben éri el újra a 4,1 százalékot5 A német gazdaság ötvenes éveit a gyors növekedés határozta meg, a hatvanas években az ország a foglalkoztatás bajnoka volt. A hetvenes években a stabilitási, a nyolcvanas években az export világbajnoki címet érdemelte ki. Ezután 1990-ben, a sikertörténet politikai megkoronázásaként, létrejött a német egység, amelyet azóta többen a visszaesés legfőbb okaként tartanak nyilván. Ekkorra a nyugati világ elérte a német stabilitás szintjét, a valuták erősebbek lettek a német márkánál. A nyolcvanas évek export teljesítményének köszönhetően a hatalmas folyó fizetési mérleg többlet még átsegítette az országot az egységesítés zűrzavarain. A német valuta volt a vezető valuta Európában. Németország diktálta a monetáris feltételeket a szomszédos országoknak, miután a dollárarany alapú Bretton Woods-i rendszer felbomlott (1971). Németország átvészelte az olajválságot, a német márka stabilitásának megőrzésével, sőt mi több, az ország nagyobb növekedést és jólétet tudhatott

4 5

Tovább lassul a magyar gazdaság. http://index.hu/gazdasag/magyar/elor050317/ Konvergencia terv. http://index.hu/gazdasag/magyar/konv060818/

11

magáénak, mint szomszédai. Még a kilencvenes évek elején is Németország diktálhatta, hogyan is működjék a Monetáris Unió. Ám a kilencvenes évek óta az ország reálgazdasági teljesítménye fokozatosan romlik. A 2. Táblázat mutatja, hogy 1995 és 2005 között végig igen lassú mértékű volt a gazdasági növekedés. A német gazdaság 2005-ben csupán 0,9 százalékkal bővült, szezonálisan és a munkanapok számával kiigazítva 1,1 százalékos a szövetségi statisztikai hivatal által mért növekedési ütem. Ez a 2004-ben mért 1,6 százalékos adathoz képest visszaesés. 2003-ban egész évben stagnált a gazdaság, és azt megelőző tíz éven belül a legrosszabbul teljesített. 2002-ben 0,1 százalékkal, 2001-ben 1,2 százalékkal, 2000-ben pedig 3,2 százalékkal bővült. Az egyedüli kivétel a 2000. év, de az sem mondható kiemelkedően magasnak. Sajnos nem írható minden a világgazdasági körülmények számlájára, hiszen ugyanebben az időszakban az Egyesült Államok is jól teljesített, valamint az EU átlag is jóval magasabb volt a német éves GDP növekedésnél. Németország, Olaszországgal karöltve váltogatták egymást az utolsó helyen. (lásd a 3. Táblázatot) b)

A választási kiadásokkal és az adóterhek csökkenésével függ össze az is, hogy a

választási években a legmagasabb a költségvetési hiány is. A 2005-ös költségvetési hiány csökkenése a Budapest Airport vagyonkezelési jogának eladásával magyarázható. Időközben az Unió figyelmeztetett, hogy az ebből befolyó pénzt nem lehet a hiány csökkentésére felhasználni, mivel a 464 milliárd forintot részvényértékesítési bevételnek kell tekinteni 6. 2006-os évre 10 százalék körüli hiányt prognosztizál a Konvergencia program is, amelyet ugyan a Bizottság tudomásul vett, de annak betartását és a reformok véghezvitelét szigorúan ellenőrizni fogja, félévente beszámolót kérve. Adatok: 4.táblázat Németország idén már ötödik éve szegte meg a Maastrichti kritérium rendszer azon elemét, amely szerint a költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát. 2003 óta, sikerül az országnak folyamatosan elódázni a Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében kiszabható szankciókat, de idén Jaoquin Alumnia gazdasági és pénzügyi uniós biztos keményen fellépett. Ugyan örvendetesnek találta, hogy az idei hiány a várt mértéknél 6

HVG 2006. szeptember 9. XXVIII. évfolyam 36. szám

12

kevesebb (3,5 %) lett, de kijelentette, hogy Németország sem kerülheti ki a „túlzott deficit” eljárást. Az ország azonban ismét haladékot kapott. Az Unióval kötött megállapodás értelmében 2006-ban még megengedhető egy 3,3 százalékos mutató, de amennyiben a 2007-re tervezett 2,5 százalékot nem teljesíti az ország, akkor szankciókat szab ki a Közösség, melynek értéke maximálisan 10 milliárd euróra rúghat. c)

A hazai államadósság a 2005. évi GDP-hez viszonyított 61 százalékról, idén 67,3

százalékra, 2007-re 70,9 százalékra emelkedhet. A konvergencia terv 2009-re jósol először csökkenést. (1. Ábra). A német mutató a GDP százalékában 68 százalékot mutat. d)

Az 2. Ábráról látszik, hogy a hazai munkanélküliség mutató a rendszerváltástól

egészen 2000-ig meredeken csökkent, majd 2004-ig bezárólag stabilizálódott 6 és 7 százalék közötti szinten. Az utóbbi két évben emelkedésnek indult ugyan a mutató, de jelenleg 7,3 százalék európai viszonylatban még igen kedvezőnek mondható. Lásd 3. Ábrát. Ez a munkanélküliség egyrészt a korábbi gazdasági növekedés lassulásának tudható be, másrészt a munkaerőpiac szerkezeti átrendeződésének. Inkább a regionális különbségek és a fiatalok körében tapasztalható magas munkanélküliségi ráta (20 %) aggasztóak. Az egészségügy és nyugdíjrendszer reformját zászlajára tűzte a jelenlegi kormány is. A változtatások szükségességében egyetértés van, a megvalósításban nem. A vizitdíj, a háziorvosok adatszolgáltatási kötelezettsége, a kórházi ágyak számának csökkentése, nyugdíjkorhatár emelése nagy ellentéteket váltott ki a társadalomban. Németországot is sújtja az öregedő népesség és magas munkanélküliség problémája, hatalmas terhet róva ezzel a dolgozókra és szociális intézményekre. A munkanélküliség krónikus mértékét (hivatalos munkanélküliségi ráta: 11,6 % 2005-ben)7 a gazdasági szerkezet és a munkaerőpiac merevsége (szigorú szabályok korlátozzák az elbocsátást, és a béreket egységesen nemzeti szinten állapítják meg) idézi elő, és sajnos alapvető változtatások híján fenn is tartja. A német kormány a problémák felszámolása érdekében Agenda 2010 elnevezéssel átfogó reformcsomagot indított útjára, amelynek célja a termék

7

Brüsszel, 2004. november 15. Bulletin Quotidien Europe, No. 8825 Készítette: dr. Süveges András, munkatárs Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviselete

13

és munkaerőpiac rugalmasságának, dinamikájának biztosítása-részben a szociális ellátórendszerek átalakítása útján, továbbá a bürokratikus akadályok lebontása, a járulékok lefaragása elsősorban adócsökkentéssel. A reformintézkedések érintik az oktatást, a kutatás-fejlesztés és az innováció területét. e)

A német keleti tartományok modernizációja és integrációja még mindig hatalmas

költségeket emészt fel, a nyugatról keletre irányuló pénzügyi juttatások durván 70 milliárd dollárt tesznek ki évente. A szociális megállapodás második generációja, a Solidarpakt II. 2005-2019 közt további 156 milliárd EUR-t biztosít a keleti országrésznek 8. f)

A Maastrichti kritériumok közül egyedül a pénzügyi stabilitás követelményének

tudott megfelelni Németország. Az infláció mértéke: 2 % volt 2005-ben. A magyar rendszerváltás okozta sokk és a fogyasztás visszafogásának természetes velejárója volt az infláció megugrása. Az infláció csökkentésének ígérete fontos politikai eszközzé vált, és világpiaci folyamatokat figyelmen kívül hagyva mesterségesen fogták vissza a gyógyszer, az energia, és a közlekedési árak emelkedését. Pár ingadozástól eltekintve az infláció mértéke fokozatosan csökkent (4. Ábra). A 2002-es választások alkalmával is jelentős szerephez jutott az infláció visszaszorításának hangoztatása, ami szintén a gyógyszer és energia árak korlátozásának, illetve az erős forintnak a következménye volt. A 2004-es emelkedést (6,8 százalék) az árkorlátok lebontása okozta, majd 2005-ben soha nem látott mélységben volt az árszínvonal változása, amihez az áfakulcs október elsejei csökkentésének is köze volt. 2006-ra azonban ismét növekedéssel számolhatunk. Az inflációs félelem és a jegybanki alapkamat szoros kapcsolatban állnak. 1990-ben annak mértéke még 22 százalék volt. 1995. februárjában mutatta a legmagasabb értéket, ekkor 28 százalékon állt. 2003 novemberéig csökkent az értéke, ekkor ismét 12,5 százalékon állt, de mivel a 2004. évi decemberi 9,5 százalékos érték is magasnak mutatkozott, nem csak az inflációhoz, hanem a külső finanszírozás hozamszintjéhez és a hazai piacon kialakult referenciahozamokhoz képest is, mértékét egészen a 6 százalékos mélypontig 8

Német Stabilitási és Növekedési Paktum

14

csökkentették. Ekkora a hitelállomány jelentős része (főleg vállalkozói körökben) devizában realizálódott, kitéve ezzel magukat az árfolyam kockázatnak. Ugyan ekkor erős volt a Forint, elsősorban abból adódóan, hogy maga az állam euróban vett fel hitelt, valamint, hogy a beáramló működőtőke folyamatos forint vásárlói nyomást jelentett. Jelenleg (2006. október 25.) 8 százalékon áll az alapkamat a Ft romlása és az infláció növekedése miatt. 9

9

MNB statisztikák http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_statisztikak&ContentID=2516

15

III.

Kis- és középvállalkozások szerepe a gazdaságban: 1. Definíció:

2005. január 1.-én lépett életbe az Európai Unión belül a KKV fogalmának új meghatározása, amely minden tagország számára egységes és kötelező érvényű. 2005. januárja előtt ugyanis az egyes tagállamok különbözőképp értelmezték a kis- és középvállalkozások fogalmát. Németországban létezett a legmagasabb limit, itt az 500 főnél kevesebb embert foglalkoztató vállalatot tekintették kis vállalatnak.

A KKV-k kevesebb, mint 250 főt foglalkoztató olyan vállalkozások, amelyekben nincs irányító szerepe egy vagy több nagy intézménynek. Mikro-vállalkozásoknak azokat nevezzük, ahol az alkalmazottak száma 10 főnél, az éves forgalom és a mérleg-főösszeg 2 millió eurónál kevesebb. Kisvállalkozások azok a cégek, ahol az alkalmazottak száma 50 főnél kisebb, valamint az éves forgalom és a mérlegfőösszeg 2 - 10 millió euró között alakul. A közepes vállalkozásoknál az alkalmazottak száma 51-250 fő, az éves forgalom 10-50 millió euró között, a mérleg-főösszeg pedig 1043 millió euró közé esik. Kritérium Mikrovállalat Foglalkoztatottak száma <10 (fő) <2 Éves forgalom/mérlegfőösszeg (m euro) Függetlenség

Kisvállalat <50

Középvállalat 51-250

2-10

10-50 10-43

Egy vagy több intézmény kevesebb, mint 25%-os tőke részesedése, vagy szavazati joga

31. Táblázat- A kis- és középvállalkozások definíciója Forrás: http://europa.eu.int/scadplus/leg/en/lvb/n26026.htm

16

2. A KKV-k fontossága: Egészen az 1970-es évekig, az olajválságok kitöréséig alábecsülték a kisvállalkozások jelentőségét. A gazdasági elméletek a haladás kulcsát a nagyvállalati szektor fejlesztésében látták. Ám az olajválság hatására megváltozott gazdasági körülményekhez ez a szektor nem tudott olyan gyorsan alkalmazkodni, mint a kisebb vállalatok. A gazdasági fejlődés fő motorjává a gyors válaszadási képesség vált, és ebben a kis vállalatok bizonyultak hatékonyabbnak, méretük és rugalmasságuk miatt. Így a XX. század végén javult a kisebb üzemek versenyképessége és a nagyságrendi megtakarítások elvesztették korábbi kulcs szerepüket a műszaki fejlesztésben. A kisvállalatok létszám bővülése azzal is magyarázható, hogy a nagyvállalatok takarékossági szempontból bizonyos tevékenységeiket kihelyezték (outsourcing), továbbá a szolgáltatások piaca rohamosan bővülve meghozta a tercier szektor térnyerését. Az új szolgáltatásokat nyújtó (logisztika, számítástechnika, támogató központok) kisvállalatok hatékonyan támogatták a nagyvállalatok tevékenységeit. De hozzájárult a kisvállalatok növekvő számához a társadalom igénye is az önálló munkára. A kisvállalatok gyorsabban cserélődnek, szűnnek meg, alakulnak át, a technológiai újításokat kihasználják, így magasabb termelékenységgel tudnak működni. A kis- és középvállalkozások hatékony közreműködői a jövedelemtermelés növelésének. Különösen a kézműipari és kereskedő, valamint a szolgáltató vállalkozások teljesítménye járul hozzá a gyorsabb gazdasági növekedéshez. Az innováció területén is nagy jelentősége van ezen vállalatoknak. A feldolgozóiparban az innovatív vállalkozások 95 %-a, tudásintenzív szolgáltató szektorban pedig 98 % -a tarozik a KKV körébe. Innovatívságuk mellett létszámuk is élénkíti a versenyt, mert nehezítik a monopóliumok kialakulását. Minél több szereplő van jelen egy piacon, annál élénkebb a verseny, ami kedvez a gazdaságnak. Hozzájárulnak olyan elmaradottabb régiók és települések felzárkóztatásához, amelyek nem jelentenek vonzó telephelyet a nagyvállalatok számára. Munkahelyteremtő képességük sem elhanyagolható szempont, ugyanis a szektorban dolgozók a foglalkoztatottak kétharmadát teszik ki. Az Európai Unió is csak a nyolcvanas évek elején fordított nagyobb figyelmet a szektorra, felismerve a benne rejlő lehetőségeket. Korábban az ipar versenyképességének megvalósítását a nagyvállalatoktól várta. A tapasztalat azt mutatta, hogy minél kisebb egy

17

vállalat, kezdetben annál inkább csak a hátrányait érzékeli az egységes piachoz való csatlakozásnak, mivel kisebb kapcsolatrendszerrel rendelkezik, és a verseny nagyobb súllyal nehezedik rá. Ám a változásokra gyorsabban képesek reagálni nagyobb társaiknál, az innovatívságuk kiemelkedő. Éppen ezért, az EUROSTAT elindította 1990-ben a „Vállalatok Európában” (Enterprises in Europe) című kiadványsorozatát; a Bizottság pedig „Kisvállalati Jelentéseit” (The European Observatory for SMEs) 1992-ben. Az Európai Unión belül a cégek 99 %-át teszik ki a KKV-k (23 millió vállalkozás), amik körülbelül 75 millió embernek kínálnak munkalehetőséget. A KKV-k 91 százaléka pedig a mikrovállalkozás kategóriájába esik.10 Németországban és Luxemburgban nincs különbség a KKV és a nagyvállalatok közti termelékenységben sem. A legtöbb vállalat Olaszországban van, második helyen Németország áll.11 A kis- és középvállalatok képezhetik a gazdasági működés gerincét, mégis az Unió számára az egyik legnagyobb kihívást a vállalkozói kedv megteremtése jelenti, hiszen lakóinak 60 százalékában még csak fel sem merült a vállalatalapítás gondolata.

10

http://en.wikipedia.org/wiki/Small_and_Medium-sized_Enterprise, http://ec.europa.eu/enterprise/smes/facts_figures_en.htm 11 http://bookshop.eu.int/eubookshop/FileCache/PUBPDF/NB6004773ENC/NB6004773ENC_002.pdf

18

IV.

KKV szektor és a fejlesztésüket szolgáló politikák megjelenése Magyarországon és Németországban:

Magyarország Magyarország gazdasága egyértelműen agrárjellegű volt, az első világháború kitörésekor a keresők több, mint négyötöde élt a mezőgazdaságból. Az ipar megjelenési formáját egészen a XIX. század közepéig a céhek jelentették. A hazai vállalkozástörténet az 1859-es, a vállalkozások teljes szabadságát kimondó törvénnyel kezdődött, majd 1872-ben eltörölték a céheket, helyettük ipartársulatok szerveződtek. Az erőteljes iparosodás is mezőgazdasági jelleget öltött. Az őstermelő többség mellett a gyáripari foglalkoztatottak száma meghatszorozódott és a kisiparosok is megkétszereződtek az első világháború kitöréséig. Érdemes megjegyezni, hogy ekkor a nagy üzemek alkalmazotti létszáma nem haladta meg a száz főt, tehát mai értelmezésben inkább középvállalkozói kategóriába sorolhatnánk őket. 12 A háború után egyrészt a nagy területvesztés, másrészt a gazdasági válság következményeként megnőtt a kisvállalkozói létszám. Sokan arra kényszerültek, hogy „önállósítsák” magukat, mert Magyarország elvesztette hagyományos piacait, emiatt a nagy szervezetek bomlásnak indultak, és nagy volt a munkahiány. 1940-ben a magyar ipar 3900 gyártelepének több, mint a fele kisüzem volt, 20-nál kevesebb munkással. Az önálló 180 ezer kisiparos 280 ezer főt foglalkoztatott. Ekkora a gazdasági válságot leginkább megsínylő kiskereskedelem újra megerősödött, és széles hálózatot alkotott a nagyobb áruházak körül. 13 A háború ideje alatt, majd azt követően, a kisiparosok kénytelenek voltak alkalmazottaikat és ipari tanulóikat is elbocsátani, végül felhagyni mesterségükkel. A keleti, szocialista tömb részévé váltunk, és ez maga után vonta gazdasági önállóságunk elvesztését is. 1945 után megkezdődött az erőszakos államosítás. A tíz főnél többet alkalmazó kisvállalkozásokat is ipari szövetkezetekbe vagy nagyvállalati részlegekbe kényszeríttették. 1953-ra a kisiparban foglalkoztatottak száma 53 ezer alá csökkent szemben az 1945-ös 331 ezerrel. Ekkor vált a vállalkozói szerkezet jellemzőjévé a fordított piramis, vagyis a 12 13

Futó P-Kállay L. (1994) Emancipáció és válság. Kállay László-Imreh Szabolcs (2004)

19

nagyvállalatoknál középvállalkozások

foglalkoztatottak dolgozói

létszáma

létszámát.

Az

messze állami

meghaladta

a

külkereskedelmi

kis-

és

monopólium

következtében a kisvállalkozások csak a hazai piacot szolgálhatták ki, a lakossági fogyasztást azonban a gazdaságpolitika igyekezett visszaszorítani. A hatvanas évekre a külkereskedelmi áruforgalom 70 százaléka a KGST országaival bonyolódott le. A magán-kiskereskedelmet radikálisan felszámolták. Az állami tulajdon, és az óriás vállalatok fölénye megkérdőjelezhetetlen volt. 1968 és az új gazdasági mechanizmus

hozott

külkereskedelem

már

reformokat,

amelyeknek

köszönhetően

egymással

összhangban

működhetett,

a és

termelés a

és

a

nemzetközi

munkamegosztás fogalmat nyert. Nőtt a vállalatok önállósága, és a világpiaci árak kis szerephez jutottak. Ez a reform azonban nem vonta maga után a magánvállalkozások lehetőségeinek jelentős javulását. Az állami szektorban azonban a részleges liberalizálás (például 1978. évi 4. számú törvényerejű rendelet lehetővé tette gazdasági társulások létrehozását) hatására megadatott a vállalatokon belüli vállalkozások lehetősége, kifejlődőben volt a második gazdaság. A második olajválság után világossá vált azonban, hogy a reform nem bizonyult elegendőnek az ország versenyképességének javítására, és nőtt az adósságállományunk is. A kisvállalkozásoknak nagyobb szerepet szánó gazdaságpolitika csirái 1982-ben jelentkeztek: bizonyos tevékenységeket (szállítás, kereskedelem egy része) már a magánszektor is végezhetett. Egyre több vállalat kapott jogot saját termékeinek külföldön történő értékesítésére. 1988 óta a gazdálkodó szervezetek - a kivételi listán szereplő terméktől eltekintve - bármely árúra végezhettek külkereskedelmi tevékenységet. Ebben az évben vállaltunk kötelezettséget az IMF-el szemben az import engedélyezési rendszerünk lebontására is. 1990. január 1.-én alanyi joggá vált a konvertibilis elszámolású külkereskedelem. Új szervezeti formák létrehozását engedélyezték (kisszövetkezet, „vállalaton kívüli” gazdasági munkaközösség, „vállalaton belüli” jogi személyfelelősségvállalással működő gazdasági munkaközösség). A „vgmk”-k lényege abban állt, hogy a dolgozók saját vállalatuknál önálló számlára dolgoztak. Az előirányzott tervek teljesítésén túl (100 százalék) keletkező plusz munkát a rendszerint munkaerőhiánnyal küzdő anyavállalat, mint megrendelő kiadta a dolgozóknak, akik a munkahelyi eszközök használatáért vagy

20

minimális díjat fizettek, vagy nem fizettek egyáltalán. Ezáltal a vállalat meg tudta tartani legjobb embereit, akik a nagyobb jövedelem miatt még jobb teljesítményt nyújtottak. „1981-ben alig néhány tucat ilyen szervezet működött az iparban, 1986-ban – ez az év volt a tetőpont – már több mint 14 ezer vgmk-ban 184 ezer ipari munkás 11,8 milliárd forintnyi bruttó termelési értéket állított elő. (Statisztikai Évkönyv [1987] 109. o.) A gkm-k száma is gyorsan bővült: 1986-ban 3369, 1987-ben 3590 gazdasági munkaközösség működött az iparban.” 14. 1987-től megkezdődött a kétszintű bankrendszer kialakítása, amelynek eredményeként a Magyar Nemzeti Bank jegybankká vált és a monetáris politika koordinálása lett a fő feladata. A vállalati részlegének „gondozását” állami tulajdonban lévő, de a nyereség növelésében érdekelt, kereskedelmi bankok (Magyar Külkereskedelmi Bank, OTP) vették át. Az általános forgalmi adó, a társasági adó, és a személyi jövedelemadó bevezetése is már a piacgazdasági átmenetet készítette elő. 1989. január elsején hatályba lépő társasági törvény életre hívta a jogi személyiséggel bíró és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokat. 1990-től az egyéni vállalkozások működése csak a vállalkozói igazolvány megszerzéséhez lett kötve. A kisvállalkozások tevékenységét közvetlenül befolyásoló törvények közé tartozik még az átalakulási törvény (1989), csődeljárási törvény (1991), és a törvényerejű rendelet a bírósági cégnyilvántartásról (1989). A rendszerváltás idején a KKV-nagyvállalati foglalkoztatottsági arány egyharmadkétharmad volt15, éppen a fordítottja az akkori közösségi hányadnak. De még ezzel az aránnyal is Magyarország fejlettebbnek bizonyult szomszédainál, és a piacgazdasággá alakulás első éveiben gyors ütemben emelkedett a vállalatalapítások száma. (5. Ábra). A piramis lassan talpra állt, csakhogy a talapzata szélesebbnek mutatkozott a valóságosnál. „Gomba

módra

alakultak

fodrászszövetkezetek,

a

a

kisvállalkozások

biztosítótársaságok,

azért, az

mert

taxisvállalalatok,

egészségügyi

a

intézmények

alkalmazottaikkal egyéni vállalkozói igazolványokat váltattak ki.”16 Megindult a nagy szakkereskedelmi vállalatok gazdasági társasággá alakítása, illetve privatizálása. Az akkor már működő magánvállalkozások nem vették ki nagy részüket a privatizációból, legfeljebb 14

Laki M: Kisvállalkozás a szocializmus után. Román Zoltán (2002) 16 Kőhegyi Kálmán: A kisvállalkozói szektor adottságai és a kisvállalkozás-fejlesztési politika lehetőségei 15

21

gépeket, berendezéseket vásároltak az állami vállalatoktól. Ennek a jelenségnek az egyik oka az információhiány volt. A „titkok” ismerői főként az állami vállalatok volt vezetői voltak, akik helyismeretüket és cselekvési szabadságukat felhasználva, rég megszerzett kapcsolataik birtokában jutottak hozzá a vállalkozásukhoz szükséges tőkéhez. Az újonnan alakult vállalatok jelentősen eltértek egymástól minőségükben. A szakemberek nagy része önálló vállalkozásba kezdett, felhasználva évek során megszerzett tapasztalatát és kapcsolatait. Ezek mellett megjelentek olyan vállalkozók is, akik lebecsülve a szakértelem szükségességét, és túlértékelve a megnyíló lehetőségeket vágtak bele a vállalkozásba. Ezen vállalkozói kör közös jellemzői voltak a tőkeszegénység, szakértelem és ismeretek hiánya, valamint a gyors meggazdagodás vágya. Az állam piacról való kivonulásának hatására megszűntek a szubvenciók, továbbá megjelent a tulajdonosi érdekeltség és a felelősség a vállalati szektorban. Nagy a fluktuáció, a bukások és a csődök a természetes evolúció és fejlődés részei. A vállalatok versenyképessége egyszerre nőtt és csökkent. A szocialista vállalkozások fő problémája a termelési tényezők beszerzése volt, ha ez sikerült, az értékesítés már nem okozott nehézséget. Ezzel szemben a piacgazdaságokban az értékesítés az igazi kihívás, és felértékelődik a hatékonyság szerepe. A külkereskedelmi liberalizáció is fokozott versenyt váltott ki. Mint vevő, lehetőség nyílott az exporthoz szükséges import beszerzésére, közvetlenebb lett a kapcsolat a vevő és eladó közt. Ez csökkentette a készletezést, és így a költségeket is. Ám mint eladó, neki is a megnövekedett versenyű piacon kellett eladni termékét. A sok kicsi és nem kellően tőkeerős cég alapvetően bizalmatlanná tette a nyugateurópai cégeket. Az új cég neve ismeretlen volt a szállítók előtt. Ennek következtében lényegesen előnytelenebb, vagy szigorúbb feltételekkel voltak hajlandók csak szerződést kötni velük, mint a régiekkel. Tudatos vállalkozásfejlesztési politika 1990 után alakult ki Magyarországon. A győztes Magyar Demokrata Fórum és az ellenzék is elkötelezte magát a magánszektor esélyegyenlőségének megteremtése mellett. Az azóta napvilágot látott dokumentumokon (2040/1994 kormányhatározat a Kormány középtávú kis- és középvállalkozás-fejlesztési koncepciójáról; az 1996 májusában elkészített 2146/1996 határozat a kis- és középvállalkozói szektor középtávú fejlesztésének koncepciójáról; 1997-ben egy újabb kormányhatározat (1045/1997) készült a szektor fejlesztése érdekében; 1998-ban elfogadott

22

dokumentum a kormány mikro-, kis- és középvállalkozásokat segítő stratégiájáról) végigvonuló főbb célkitűzések megegyeznek. Ezek: a közterhek csökkentése, hitel- és garanciarendszer

bővítése,

KKV

részesedésének

nyomon

követése

a

gazdasági

teljesítményben, jó nyilvántartó rendszer és statisztikai adatbázis létrehozása, hatékony érdekképviselet, a fejlesztési programok hatásvizsgálata, megfelelő infrastruktúra. A 2000. január elsején hatályba lépett 1999. évi XCV., és az ezt felváltó 2004. évi XXXIV. törvény rögzíti a kormány kis- és középvállalkozásokat támogató és fejlesztés politikai szándékát. A törvény értelmében megvalósuló és máig életben lévő programokat a VI/4.a fejezetben ismertetem.

Németország17 Nyugat-Németországban már a második világháborút követően az újonnan kialakuló társadalmi-gazdasági berendezkedésben, a szociális piacgazdaságban nagy jelentőséget tulajdonítottak az úgynevezett Mittelstandnak (középosztálynak), melynek magvát a KKVk adják. A nagyobb vállalatok beszállítóivá váltak, tevékenységüket az innováció és a rugalmas alkalmazkodás fémjelezte. Éppen ezért a „középosztály politika” középpontját a nagyvállalatokkal szembeni versenyhátrány kompenzálására juttatott hatalmas összegű jövedelemtranszfer jelentette. A Marshall segély révén rendelkezésre álló forrásokat a KfW bank egzisztencia hitelek formájában helyezte ki a KKV szektor fejlesztésére. Három évtizeddel később már stabilizálódott annyira a szektor, hogy inkább a tőkeexport elősegítésére koncentráltak. A német újraegyesítés azonban ismét maga után vonta a közvetlen pénzügyi transzferek politikáját. A „középosztály-politika” gyökere: A csak 1871-ben megalakuló Németországban az egységes gazdasági terület és közlekedéshálózat hiánya, valamint a magas belső vámok miatt az iparosodási folyamatok körülbelül egy évszázaddal kezdődtek később, mint Angliában. A hosszú évek alatt az elsősorban kereskedelmi tevékenységből formálódó céhrendszernek 1815-ben Napóleon vetett véget. A korai iparosodás időszaka 1835-1870 között valósult meg a porosz intézkedések hatására: 1833 egységes piac és vámunió, 1845 az iparűzés szabadságának meghirdetése (Gewerbefreiheit), 1848 paraszt felszabadítás és a 17

Bernd Gürzig/Martin Gornig/Axel Werwatz: Die späte Rechnung tanulmánya alapján

23

feudális viszonyok megszűnése. 1870 és 1918 között alakult át Németország gazdasága agrárgazdaságból ipari országgá. A máig alkalmazott, a vállalkozások elsődlegességét hirdető gazdaságpolitika 1945 után Németország nyugati felében született meg. A területet megszállási övezetekre osztó nagyhatalmak különböző megvalósítási módokat képzelték el a gazdaság helyreállítására és új társadalmi értékrend kialakítására. Nagy-Britannia az államosításokat szorgalmazta heves francia ellenállás közepette, az USA pedig a versenygazdaság kiépítését javasolta. Új, a lakosság mozgósítására alkalmas gazdaságfilozófiát és rá illeszkedő gazdaságpolitikát kellett létrehozni, amely ráadásul nemzetközileg és a lakosság számára is elfogadható, és nem utolsó sorban a realitásoknak is megfelelő. Ezen körülmények közepette született meg a szociális piacgazdaság koncepciója, amely a harmincas évek ordoliberalizmus irányzatához köthető. A freiburgi egyetem köré csoportosulók azt vallották, hogy az államnak meghatározott keretek között, de be kell avatkoznia a gazdaságba, különösen a szociális

kiegyenlítés

érdekében,

továbbá

a

polgár

fokozottabb

személyes

felelősségvállalására és elkötelezettségére kell építeni. "Annyi teret adni a szabadpiaci gazdálkodásnak, amennyi lehetséges, s annyi teret az állami beavatkozásnak, amennyi feltétlenül szükséges." Ez a gondolkodás elveti a piacgazdaság teljes szabadságát, mert úgy véli, hogy az állami beavatkozás teljes hiányában sem elkerülhetetlenek a gazdasági ingadozások, könnyen alakulhatnak ki monopóliumok, és túl nagy a jövedelmek közti eltérés. A freiburgi iskola fő képviselői (Walter Eucken, Franz Böhm) a kartellmegállapodások és a koncentrált gazdasági hatalom ellen léptek fel. Wilhelm Röpke és Müller-Armack a jövedelemdifferencia miatt kialakuló szociális problémák kezelésére helyezték volna a hangsúlyt. Müller-Armack nevéhez fűződik a szociális piacgazdaság fogalmának meghatározása18, de azt Ludwig Erhard (a nyugatnémet kormány gazdasági minisztere 1949 és 1963 között, majd kancellára 1966-ig) ültette a gyakorlatba. Elképzelése szerint „az individuális felelősségtudat, az egymás iránti figyelmesség és segítőkészség a versenynek alávetett piaci körülmények között erősödik”.19 A társadalom, állam és gazdaság elválaszthatatlan fogalmak, melynek középpontjában a felelős ember áll, csak

18

"tudatosan kialakított globális szabadpiaci rendszer, amelynek koncepciója a versenygazdaság talaján álló, a szabad kezdeményezést és a szociális haladást szabályozó politika", vagy más megfogalmazásban "a szabadpiaci elvekkel összhangban lévő, szociális biztosítékokkal kiegészített piacgazdaság." 19 Ludwig Erhard és a szociális piacgazdaság http://www.sze.hu/~losonczm/ERHARD.pdf

24

ekkor érvényesülhet a szabadság. A gyakorlatban mindezt a pénzstabilitáson, a fizetési mérleg egyensúlyán és a teljes foglalkoztatottságon keresztül tartotta megvalósíthatónak. Az első lépést az új gazdasági rend felé, ami az Egyesült Államok javaslatához állt a legközelebb, az 1948-as valutareform életbe lépése jelentette. 60 birodalmi márkáért 40 majd 20 német márka (DM) járt cserébe. Második lépésként felszámolták a hatósági árrendszert és átalakították a központi elosztási rendszert is, végül a központi bérszabályozás

megszüntetésére

került

sor.

A

szakszervezeti

hatalom

és

a

bérmegállapodások autonómiája ekkor vált a gazdasági rend egyik pillérévé. Kezdetben az árak felszabadításának hatására a megnövekedett kereslet jelentősen meghaladta a kínálatot, emiatt az árak gyorsan emelkedtek. A munkanélküliség is magas volt, Erhard vesztett támogatói köréből. De 1949 és 1961 között lezajlott az azóta „német gazdasági csoda” -ként emlegetett időszak: 1957-ben megalakult Frankfurt am Mainban a szövetségi jegybank, a Bundesbank, és ebben az évben alapították a Szövetségi Kartellhivatalt is. A hozott intézkedések és az 1952-es participációs törvény (Mitbestimmungsrecht)

is

a

gazdasági

hatalom

koncentráltságát

igyekeztek

megakadályozni, ezért fokozott hangsúlyt helyeztek a kis- és középvállalkozások támogatására. Az Európai Újjáépítési Program (ERP) a tartományi „különleges vagyonnal” (ERP-Sondervermögen) kiegészülve 2005 végéig összesen 120 milliárd eurot helyezett ki hitel formájában vállalkozások alapítására.20 Az adóreform is azt a célt szolgálta, hogy kedvet hozzon vállalkozásokba való beruházáshoz és a fogyasztáshoz. Hamarosan ismét kifizetődővé vált a termelés, a kínálat egyensúlyba került a kereslettel, csökkentek az árak. A termelékenység emelkedésével új alkalmazottakra volt szükség, így az 1950-es évek elején a 2 milliót meghaladó munkanélküliek száma gyorsan apadt, 1955-re olyan alacsony szintre süllyedt, hogy vendégmunkásokat alkalmaztak. 1961-ig 2,7 millióan menekültek át a Német Demokratikus Köztársaságból nyugatra. Az áttelepülök jó része átlagon felül képzett volt, tehát egyfajta agyelszívás valósult meg. 1960-ra az exportnövekedés az 1950es értéket 4,5-ször haladta meg. A németek világkereskedelmi részesedése 6 százalékról 10 százalékra emelkedett.

20

http://www.bmwi.de/BMWi/Redaktion/PDF/Publikationen/Gruenderzeiten/infoletter-gruenderzeiten-nr-01existenzgruendung-in-deutschland,property=pdf,bereich=bmwi,sprache=de,rwb=true.pdf

25

1955 volt a legsikeresebb éve a német gazdaságtörténetnek, mert ebben az évben a reálgazdasági növekedés 10,5 százalékot tett ki, a reálbérek is 10 százalékkal nőttek. 1955. május 5.-én az NSZK elnyerte szuverenitását. Ennek az időszaknak a lendülete egészen a nyolcvanas évekig kitartott, de már nem a régi hatásfokkal. A Német Újraegyesítés pedig a lassító tényezők egyik meghatározójává vált a kilencvenes években. (A keleti tartományok lemaradásának hatásai VI./5 fejezet)

26

V. A német és magyar KKV szektor összehasonlítása a számok tükrében: 1. Vállalkozások száma és összetétele: A német vállalatalapítások száma 2004-hez viszonyítva 2005-ben több mint 10 %- al növekedett. Ez abszolút értékben 270 000 darabot jelent. A leglátványosabb növekedést az építőipar produkálta. A fejlődés okát a munkapiaci intézkedéseknek tulajdonítják, melyek rugalmasabbá és egyszerűbbé tették a vállalatalapítás azelőtt túlzottan bürokratikus procedúráját. 6. Ábra A német vállalkozói szerkezetre is a KKV túlsúlya a jellemző, a 3172 771 vállalat közül 3162111 vállalat tartozik e kategóriába. Azon belül is a mikro vállalatok aránya a legnagyobb. A 2000-es 88,3 százalékos részesedésről arányuk tovább nőtt 90,83 százalékra három év alatt. A kisvállalatok a 7,29 százalékát adják az összes vállalati számnak. A középvállalatok aránya 1,54 százalék. A legtöbb vállalat a következő szektorokban alakult: ingatlan szektorban (831961); kereskedelem és karbantartás (709103), építőipar, szolgáltatások. (5. Táblázat, 7. Ábra) A magyar vállalkozások esetében a KKV szektoron belül a mikro vállalatok aránya magasabb, mint Németországban, eléri a 95 százalékot (8. Ábra). A teljes vállalati szám is, a 2003-as adatokat összehasonlítva, magasabb a németországinál, ha arányosan nézzük. Németország területe 74 százalékkal nagyobb, mint Magyarország, lakóinak száma pedig 88 százalékkal, de a vállalat alapítások száma csak 40 százalékkal múlta felül a magyar alapításokat 2003-ban. (7. Táblázat a számításokról; 8. Táblázat) 1999-től kezdődően mindkét csoportnál az alapítás évében 13, az azt követő évben 10 százalék körüli a megszűnések aránya. Ágazati megoszlás szerint az ingatlan ügyletek és gazdasági szolgáltatások területén (26,72 százalék), valamint a kereskedelemben képviselteti magát a legtöbb vállalat (22,59 százalék). (9. Táblázat) Bár mindkét esetben csökkent a részesedés a 2000-es adatokhoz viszonyítva. Az építőiparban, vendéglátásban, szállításban, pénzügyi szolgáltatások terén és egyéb szolgáltatásokban viszont bővült az alakuló vállalatok száma. Az építőipari vállalkozások számának bővülése az autópálya programnak, a lakáshitel rendszernek, valamint a külföldi befektetők „zöldmezős” beruházásainak is köszönhető.

27

Összességében, ugyanúgy, mint szerte a világban, a pénzügyi területek és szolgáltatások irányába mozdult a feldolgozóipar rovására. 2. Területi megoszlás: Németországban a nyolc tartomány közül, ahol a legalacsonyabb volt a vállalat alapítások száma 2004-ben, hat a volt NDK hoz tartozott. Rajtuk kívül Hamburgban és Brémában alacsony a vállalati szám. A következő térkép (9. Ábra) szemlélteti a területi megoszlást. Szintén 2004-es adatok alapján Magyarországon, az 1000 lakosra jutó vállalkozások területi megoszlása erős budapesti koncentráltságot mutat. Itt 1000 lakosra 112 vállalat jut az átlag 80 helyett. Budapestet Pest megye és Borsod-Abaúj-Zemplén megye követi a sorban, míg a legkevesebb vállalkozást Nógrádban hoznak létre. Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyéink is rosszul szerepelnek. (10. Táblázat) 3. A működő vállalkozások aránya jogi formánként és létszám kategóriánként: A német vállalatok 64 százaléka egyéni vállalkozó. A mikro vállalatok minden kategóriában dominánsak, a legkisebb hányadot 72,8 százalékot a tőketársaságokban (jogi személyiségű társaságokban) teszik ki. Erre a jogi formára a kis vállalati méret kategória jellemzőbb, mint a többire. (5. Táblázat) 1990-ben 19401 jogi személyiségű gazdasági társaság alakult Magyarországon, ebből 18317 Kft. volt Ekkor a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok száma csak 6207 volt, és ebben a betéti társaságok domináltak. Négy évvel később már 91 229 jogi személyiségű gazdasági társaságot alapítottak, ami majd ötszöröse az 1990-es értéknek. Ebben az évben (1994) először és azóta folyamatosan a betéti társaságok száma (89405) meghaladta a Kft alapítások számát (87957). A vállalatok száma különösen 1996-ig gyarapodott nagy ütemben, az utóbbi évek növekedési üteme nem jelentős.(11. Táblázat) 4. Foglalkoztatás: A német gazdaságban kiemelkedő szerep jut a kis-és középvállalkozásoknak. Létszámuk valamivel több, mint 3 millió, a munkahelyek 70%-át biztosítják, a képzési programok 80%-ában vesznek részt, valamint 46%-át teszik ki a növekvő beruházásoknak

28

Németországban.21 Ugyanakkor Németországban is, csak úgy mint Magyarország esetében, elmondható a foglalkoztatás csökkenő mértéke és a közepes és nagyvállalatok csökkenő foglalkoztatási szerepe. Magyarországon a KKV szektor a foglalkoztatottak 74,2 százalékát adta, a mikro és kisvállalatok részesedése ezen belül is 58,9 százalékra rúgott.22 5. Bruttó hazai termék: A német KKV szektor 57 százalékkal járul hozzá a bruttó hozzáadott érték termeléséhez. Ha tartományonként megvizsgáljuk a GDP hozzájárulási képességet, láthatjuk, hogy a legkevésbé fejlettek a volt szocialista tartományok, ahol a legkevesebb a vállalat alapítások száma is. 2005-ben 2245,5 milliárd euró volt folyó áron a bruttó hazai termékmennyiség Németországban. Ebből a teljesítményből legkevésbé Bréma (24,47) vette ki a részét. A keleti tartományok össz produktuma Észak-Rajna Vesztfáliai szám (489,07) épphogy csak felét teszi ki. 12. Táblázat A magyar KKV-k 2002-ben még a GDP 55,6 százalékát tették ki, 2003-ra ez az érték kissé mérséklődött, 51,4 százalékot mutat.23 6. Jövedelmezőség és megszűnések: A vállalatok 90,84 százalékának éves forgalma kevesebb, mint 1 millió euró; 4,1 százalékuknak 1 és 2 millió közt van, míg 3,82 százalék éves forgalma 2 és 10 millió euró közé esett. A maradék valamivel több, mint 1 százalék 10 millió eurónál bővebb forgalmat bonyolított le Németországban. Németországban 960533 céget jegyeztek be, és ugyanebben az évben 677646 meg is szűnt.24 Annak idején Magyarországon a nagy vállalkozói boomot a nem ritkán túlbecsült vállalkozási szabadság vonzereje, valamint a kényszerű, a munkanélküliségtől való félelem miatti alapítások táplálták. Sok esetben éppen ezért, a szakértelem és tapasztalat hiánya miatt, csak rövid ideig éltek ezek a vállalkozások. A KSH 1995 december 31.-i adatai alapján a működő vállalatok aránya 57,5 százalék volt. Azóta ez az arány körülbelül 80 (7321

BMWI Schwerpunkte der Mittelstandspolitik http://www.bmwi.de/BMWi/Navigation/Wirtschaft/mittelstandspolitik.html 22 GKM: Kis és Középvállalkozások helyzete 2004 éves jelentés 132. oldal 23 GKM: Kis és Középvállalkozások helyzete 2004 éves jelentés 141. oldal 24 Destatis.de

29

77) százalékon stabilizálódott. Rövid idő alatt Magyarországon is az EU-ra jellemző arány jelentkezett a foglalkoztatás terén (KKV-nagyvállalat= kétharmad-egyharmad).25 Mindezek a számok arra engednek következtetni, hogy a kis- és középvállalkozások léte valóban a gazdasági növekedés és fejlődés motorját jelentheti. A kormányok ettől a szektortól várják a munkanélküliség problémájának enyhülését, az export és a kereskedelem

ismételt

fellendülését,

ezzel

egyidejűleg

a

gazdasági

növekedés

megindulását. Éppen e célkitűzések miatt, a középosztály támogatása - akár anyagilag, akár közvetett módon - képezi jelenleg a német gazdaságpolitika magvát is. („Der Mittelstand ist die Jobmaschine unserer Wirtschaft!“ = „A középosztály gazdaságunk foglalkoztatásának motorja”-olvasható a BMWI honlapján)

25

Román Zoltán (2002)

30

VI. A két állam kis- és középvállalkozásokat támogató politikája 1. A fejlesztési politikák elemei és a paradigmaváltás. Egy kormány fejlesztéspolitikája két területen valósulhat meg: Az első terület a jogi szabályozás és a gazdasági környezet biztosítása, más néven intézményi reform. Tehát a reform szó a gazdasági működés keretfeltételeinek megváltoztatását jelenti. „Azon intézkedéseket, amelyek az ország romló egyensúlyi állapotát igyekeznek helyreállítani stabilizációnak nevezzük”.26 E szerint a jelenlegi a Gyurcsány kormány által megvalósított és tervezett intézkedések inkább stabilizációnak mint reformnak tekinthetők. A stabilizáció a költségvetési problémák idején szükséges (lásd Bokros-csomag), de önmagában nem késztet a gazdaság fejlődésére. Hiszen a jogi szabályozási környezet elemei: jogbiztonság, adózás és társadalombiztosítás, társasági jog (mennyire nehéz gazdasági társaságot alapítani), számvitel, munkajog, engedélyezés. A kisés középvállalkozásokra nem csak a közvetlen fejlesztési politikák hatnak tehát, hanem a makrogazdasági környezet elemei is. A költségvetési politika ezen elemek közül az egyik legmeghatározóbb. Az állam legfőbb bevételi forrása az adók és járulékok, a vállalkozói rétegnek pedig az adó- és járulékfizetési kötelezettség teljesítése jelenti a legnagyobb költséget működése során. A jövedelem újraelosztása és a vásárlóerő alakulása összefüggésben van. A KKV-k, mivel hazai piacra termelnek, függnek a hazai vásárlóerő és fogyasztási hajlandóság alakulásától. Így a Németországban és Magyarországon is meglévő költségvetési hiány kezelésére adott válaszok jelentősen meghatározzák a vállalatok működési kereteit. A monetáris politika az infláció, a kamatok és az árfolyamok alakulásának tekintetében játszik szerepet a KKV-kra gyakorolt hatásában. Az alacsony tőke- de magas munkerő-intenzitású vállalkozások életében a foglalkoztatási politika munkahelyteremtő törekvései is szerepet játszanak. (például: a hazai egyéves járulékkedvezmény a legalább három hónapja regisztrált álláskeresőt alkalmazóknak, START kártya) 26

Kállay L. (2002):

31

A fejlesztéspolitikák másik területe a konkrét fejlesztési programok működtetését öleli fel, amelyek csak akkor lehetnek hatékonyak, ha reformokkal összhangban valósulnak meg. A fejlesztési programok két modellje: piachelyettesítés vagy piacfejlesztés. A piachelyettesítés lényege a versenyhátrány jövedelemtranszferekkel történő kompenzálása. A piacfejlesztői felfogás értelmében nem a versenyhátrányt kell kompenzálni, hanem a versenyképességet kell növelni. Alapeleme a hitelhez jutás elősegítése, így a piac által le nem fedett területeket élénkíti. A két politikai személetben a források elérhetősége áll szemben a források olcsóvá tételével, ami a kamatlábak alakulásában nyilvánul meg. Míg a helyettesítő modell nagyon alacsony kamatú hiteleket nyújt, mivel a támogatott kör csak azokat tudja megfizetni, addig a piacélénkítő program azt mondja, hogy a nagyobb kockázat és elbírálási költséget az igénylőnek kell megfizetnie. Ebben a felfogásban a szervezetek a kamatmarzsból finanszírozzák a működésüket, míg a piacot csak helyettesítők

folyamatos

támogatásra

szorulnak.

A

„donortól”

függő

intézetek

hatékonysága alacsony, a támogatások sokszor nem is a célcsoporthoz jutnak. Statikus jellegű, a szolgáltatások nem fejlődnek, mert a piaci visszajelző mechanizmus nem működik. A programot nem a vállalkozói igények alakítják, hanem a donor intézmény. Az ő folyamatos anyagi hozzájárulása szükséges ugyanis a program életben tartásához. A paradigmaváltás következményeként kialakuló új modellben a program fenntarthatóvá válik, ugyanis piaci árakat számolnak fel. A tapasztalat pedig azt mutatja, hogy a hitelkeresletet nem elsősorban a kamatláb, hanem a vállalkozó számára fontos feltételek összessége határozza meg. A pénzügyi támogatás a program előrehaladtával csökkenő mértékű.

2. Európai Unió iránymutatása: Az Európai Tanács 2000. márciusában liszaboni ülésén írta elő a Kisvállalkozások Európai Chartájának kidolgozását, valamint megfogalmazta azt a fő célkitűzést, amit azóta a „liszaboni stratégia” néven gyakran emlegetnek. A stratégia értelmében Európának a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb, tudásalapú gazdaságává kell válnia 2010-ig. A

32

Chartában, melyet 2000. júniusában Feirában hagytak jóvá, megfogalmazott célokat a tagállamok is átvették nemzeti KKV-kat segítő politikájukban.27 A törekvések 10 pontban fogalmazódnak meg: Vállalkozásra való oktatás és képzés

Az egységes piac jobb kihasználása

Olcsóbb és gyorsabb indulás

Adó és pénzügyek

Jobb törvénykezés és szabályozás

Technológiai teljesítmény javítása Sikeres üzleti modell és legmagasabb

Szakmai ismeretek biztosítása

szintű kisvállalati támogatás Hatékonyabb érdekképviselet uniós és

On-line hozzáférés biztosítása

nemzeti szinten

A vállalkozásfejlesztés tehát központi eleme annak a törekvésnek, hogy Európát növekedési pályára állítsák. A kisvállatokra úgy tekintenek, mint az innováció, a foglalkoztatás, és az integráció fő hajtóerejére. A Többéves Vállalat- és Vállalkozásfejlesztési Program MAP (2001-2006) 28 A MAP a Chartában megfogalmazott célok elérését ösztönzi, és támogatási lehetőségeket kínál, amelyeket három eszközön keresztül valósít meg. 1. Euro Info Központ (EIC) hálózat29: Információs és tanácsadó szolgáltatás a vállalatok számára, valamint a Bizottság felé visszacsatolás a vállalkozásokról. 2. A Program legjelentősebb része a finanszírozás megkönnyítése érdekében létrehozott speciális pénzügyi eszközök az Európai Beruházási Alap (EIF) kezelésében. Ezek az alapok: Start-up Scheme of the European Technology Facility (ETF); SME Garantee Facility; SEED Capital Action 3. Best Procedure Project: a Bizottság és a nemzeti testületek elemzik a tagországok vállalkozásfejlesztési eszközeit egy-egy területen azért, hogy meghatározzák a 27

European Charter for small enterprises http://ec.europa.eu/enterprise/enterprise_policy/charter/index_en.htm Multiannual Programme for Enterprise & ENTREPRENEURSHIP, in particular for Small and Medium-sized Enterprises 2001-2006 http://ec.europa.eu/enterprise/enterprise_policy/mult_entr_programme/programme_2001_2005.htm 29 Euro Info Centres - your key to the European Market Place 28

33

vállalkozások számára a legideálisabb klímát teremtő eljárásokat, és ezeket javasolják a többi tagállam számára is.

3. Jogi szabályozás és gazdasági környezet: Magyarország: A magyar konvergencia tervből kiderül, hogy a hiány mérséklésére tett intézkedések középpontjában a bevételek növelése áll, és szerényebb mértékben csökkentik a kiadásokat30. Az adóelvonás mértékét 2007-re a bruttó hazai termék 38,8 százalékára emelik az idei 36,9 százalékról. Húsz fontosabb adó, járulék és egyéb pénzügyi tárgyú szabály módosításától reméli a kormány az államháztartási deficit lefaragását két év alatt 1270 milliárd forintnyi bevétellel. Ennek keretében az egészségbiztosítási járulékot fél (másfél százalékra), míg a munkavállalói járulékot két lépésben három százalékkal emelik (7 százalékra), amely döntéstől 258 milliárd forintos többletbevételt remél a kormány. Az ÁFA középső kulcsát 15 százalékról 20 százalékra emelték, ez pedig 230 milliárd forint bevételt jelenthet. Az előbb a vállalkozásokat, majd 2007. január elsejétől a magánszemélyeket is súlytó 4 százalékos szolidaritási adó (alapját a teljes nyereség adja, az semmilyen kedvezménnyel nem csökkenthető) bevezetésétől 210 milliárd forintra tehet szert a büdzsé. Ekkora mértékű kiadástól mentesül a kormány a társadalombiztosítási járulék 29 százalékról 26 százalékra való tervezett csökkentésének elhalasztásával is. E négy fő tétel mellett apróbb módosítások is életbe lépnek, amelyektől elvárt adóbevétel egyenként nem, csak együttesen számottevő mértékű. Ilyen intézkedések: házipénztáradó, a külföldön lévő vagyon hazautalása, a jövedéki adó emelése, a gépjárműadó és a nyugdíjak szabályainak módosítása, SZJA kedvezmények szűkítése. Az egyszerűsített vállalkozói adót (EVÁT) választók adókulcsa is emelkedik 15 százalékról 25 százalékra, 63 milliárd plusz forinthoz juttatva ezzel a költségvetést. Az októberi határidőig 700-an döntöttek úgy, hogy kiszállnak az „evasok” köréből (ez a foglalkoztatási moratórium június 30.-i

30

Christoph Rosenberg, az IMF közép-európai és balti főmegbízottja 2006. augusztus 28-án a Hungarian Business Leaders Forum és az ICEG Európai Központ negyedik pénzügyi csúcstalálkozóján; Konvergencia Tanács 2006. augusztus 29; Bokros Lajos

34

megszűnésének

is

eredménye,

mivel

csökkent

a

jobbára

„evakörbe”

tartozó

kényszervállalkozók száma).31 A vázolt adó- és járulékemelések, valamint a megtakarítások a reáljövedelem és a fogyasztás csökkenését okozzák. Ugyanis az áfakulcs öt százalékos emelése önmagában nem okoz nagy drágulást, de az áram és gáz árának átlagosan 12 és 30 százalékos emelkedése, a magasabb járulékterhek és társasági adó jelentősebb áremelésre ösztönöznek. Az árak emelkedése (például kenyér, hús) és a növekvő infláció pedig a fogyasztási kedv csökkenéséhez vezet. A konvergencia terv szerint idén még 2,5 százalékkal bővülő lakossági fogyasztás jövőre 1 százalékkal csökkenhet, a reálbérek idei 3-4 százalékos emelkedése ugyanekkora mértékkel csökkenhet 2007-ben. Az életszínvonal emelkedésére 2009-től számíthatunk ismét. A költekezési kedv csökkenésének pozitív hatása azonban, hogy mérsékelheti az infláció növekedését (melyet 2009-re várnak ismét 3 százalék körülire), és csökken az ország import szükséglete is, ami pedig a külkereskedelmi mérleget javítja. A költségvetés kiadási oldalának tervezetét kevésbé részletesen ugyan, mint a bevételi oldalét, de tartalmazza a költségvetési terv. A dokumentum szerint az állam működtetésére az idei 2200 milliárd forintnál 300 milliárddal kevesebbet szánnak jövőre. A közszféra működési kiadásaiból a bérek és járulékaik GDP-arányos összege az idei 12,1 százalékról 10,3 százalékra, míg a dologi kiadások aránya 6,3-ról 5 százalékra csökken 2009-ig. A nyugdíjak 2 százalékot veszítenek értékükből. A gázár kompenzációra jogosultak körét megfelezik. A tartalékok elvonásával és zárolásával 110 milliárd forintot spórolhat a költségvetés. Csökkenek a gyógyszertámogatások, valamint a gyógyító-megelőző kiadások a GDP 0,2 százalékával. Nem csökkenek a szociális kifizetések, családi pótlék címén 318 milliárd forintról 340 milliárdra nőnek a juttatások. Adósságszolgálatra és kamatfizetésre 200 milliárddal többet 1113 milliárd forintot irányoz elő a kormány. Továbbá a következő tételek nominálisan emelkedni fognak: „EU-s befizetések, a közlekedés állami támogatása, az államháztartáson kívülre tervezett programutak bevonása a büdzsébe, a PPPberuházások rendelkezésre állási díjai, a beruházás-ösztönzési célelőirányzat, továbbá a felsőoktatási törvényből adódó többletek.”32 (13. táblázat)

31

Haász János 2006. szeptember 29. Haász János 2006. augusztus 17.; HVG XXVIII. Évfolyam. 44. szám, 2006. november 4.

32

35

Németország:33 A német gazdasági intézkedések középpontjában a vállalkozói aktivitás és a hazai fogyasztás ösztönzése áll. Annak érdekében, hogy kiigazítsák a költségvetés egyenlegét a konszolidációnak mind a kiadási, mind a bevételi oldalt érintenie kell. A dinamikus gazdasági aktivitás és a foglalkoztatás növekedése érdekében fogyasztói és befektetői bizalmat kell biztosítani. A stratégia alapeleme a 2006. év fellendülésére való koncentrálás. Úgy néz ki, hogy ez a kettős célkitűzés 2006.-ban megvalósult. A vállalatok növelték beruházásaikat, a lakosság pedig fogyasztását, melynek hatására idén a német gazdasági növekedés „rekord magasságokba szárnyalt” (2,2 %). A költekezési kedvnek nyilván lendületet adott az idei Labdarugó Világbajnokság, a javuló munkanélküliségi adatok (az év egészére összesen 300 ezerrel kevesebb munkanélkülit vár Volker Treier, az ipari és kereskedelmi kamarák szövetségének (DIHK) közgazdásza

34

), és az ÁFA emelés miatt

előrehozott vásárlások. A strukturális konszolidáció intézkedéseinek bevezetésével várni kell 2007-ig, legfőbbképp azokkal az intézkedésekkel, amik a bevételi oldalt érintik. A költségvetés konszolidációja: A kiadási oldalon előirányzott összegek: 3,5 milliárd euró egyéni támogatások, 4 milliárd euro közigazgatás, 12 milliárd euro a munkanélküli segélyre, durván 11 milliárd a társadalombiztosítási alapoknak. A teljes kormányzati kiadások 2000. és 2005. évek között átlagosan 1,7 százalékkal emelkedtek. Ugyanakkor 2005-ben az állam kiadási rátája 46,8 százalékra zuhant, 1991. év óta a legalacsonyabb szintre. A támogatások fokozatos leépítése a központi eleme a fenntartható konszolidációnak. Miután a kormánynak már sikerült a pénzügyi segélyek mértékét a 1999. évi szint felére csökkentenie, az adókedvezményekre koncentrálnak fokozottabban. Az új lakástulajdonosoknak járó prémiumot 2006. január elsejével megszüntették, a nem házasoknak járó megtakarítási kedvezmény mértékét pedig 2007. január elsejétől 1370 euróról 750 euróra mérsékelik. 2008. január 1-től 25-ről 15 százalékra

33 34

A 2006-os Stabilitási és Növekedési Paktum alapján Figyelő: Mártonffy Zsuzsa Lendületben a német gazdaság 2006/34. augusztus 24.

36

csökkentik a társasági adót, ami 30-40 milliárd eurós bevételkiesést jelenthet a költségvetésnek. További csökkentés várható jövő év január elsejétől a munkavállalóknak járó kilométer kedvezmény (benzinpénz) terén. A kormány tervei szerint 2007. évtől kezdődően 3 százalékkal emeli a hozzáadott érték adót (általános forgalmi adót) 16 százalékról 19 százalékra. Az adókulcs három százalékos emelésétől egész évet tekintve 24,5 milliárd euró plussz adó bevételt remél a kormány. Ebből a jövedelemből majdnem 17 milliárd eurót a költségvetés konszolidációjára fordítanának. A jövedelmek egy százalékát ugyanis a munkanélküli-biztosításra fordítandó hozzájárulás segítésére fordítják. Az Áfakulcs növelése igen lényeges eleme a konszolidációs stratégiának, tekintve, hogy tetemes segítséget nyújt a költségvetés bevételi oldalának stabilitásához, ezáltal lehetővé válik a munkanélküli-biztosítások finanszírozása, és a nem béralapú kiadások (amelyek lassítják a gazdaságot) csökkenthetőek. Ugyanakkor, átmenetileg kereslet csökkentő hatása is lehet az adókulcs emelésének. A Financial Times Deutschland lap értesülése szerint Németország azt tervezi, hogy a második világháború után Amerikától kapott 1,2 milliárd dollár értékű támogatás, azóta 12 milliárd dollárra duzzadt összegét felhasználja a költségvetési hiánya mérséklésére. Az Európai Újjáépítési Alap (ERP) ilyetén felhasználása azonban engedélyhez kötött, a kormány pedig nem erősítette meg e szándékát. (lásd 14. táblázat) Angela Merkel a Weltnek adott interjújában arra a kérdésre, hogy miért fél a koalíció a munkaerő-piaci reformtól, azt válaszolta: „Nem félünk tőle, sőt már hozzá is láttunk. Ez a reform sok lépésből és intézkedésből áll, nem akarhatunk egyszerre mindent megoldani. Hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy egyetlen egy intézkedés nem tudja megoldani az összes problémát. A helyzet összetett és ellentmondásos: Németországban 5 millió munkanélküli van, de például mérnökökből hiány van. Néhány régióban a munkanélküliség akár a 20%ot is elérheti, míg más régiókban teljes a foglalkoztatás, sőt munkaerőhiány van. A politikában is, mint sok más területen, a sikert csak sok intézkedéssel és sok lépésben lehet elérni. Ehhez tartozik a bürokrácia leépítése és a k+f tevékenység támogatása.”

37

„Az állami bürokrácia leépítése”, közigazgatási reform: Az intézményi berendezkedés egy olyan lényegi elem, amely nagy hatást tud gyakorolni egy nemzetgazdaság gazdasági dinamizmusára. Ennek a keretén belül valósul meg a magángazdasági aktivitás és a fiskális politika is. Az ECOFIN 2006. januári ülésén arra jutott, hogy az intézményi berendezkedés és a nemzeti pénzügyi szabályok lényegesek a közkiadások stabilitása szempontjából. Németországnak föderatív államberendezkedése van. Annak ellenére, hogy ez a berendezkedés sok esetben a gazdasági siker kulcsa volt az elmúlt évtizedekben, reformja sok területen égető. A Koalíció reformszándéka a Szövetségi Tanács és Képviselőház ajánlásain alapszik. A reformcsomagot 2006. szeptemberében vezették be. A reform fő célkitűzése, hogy csökkentse a föderatív állam és tartományok közti átfedéseket, és átláthatóvá tegye a hatásköröket. Ennek lényege, hogy az államot megerősítik törvényes hatáskörében olyan területeken, amelyek több tartományt is érintenek, az egyes tartományok törvényhozó hatásköre pedig a regionális természetű területek terén kerül megerősítésre (a tüntetéshez való jog szabályozása, a büntetésvégrehajtás pontosítása, valamint az üzletek nyitvatartási idejének meghatározása) 35. Csökkenteni kívánják azokat a szabályokat, törvényeket, amelyek az együttes döntéshozatalon alapulnak, valamint a közös pénzügyi megállapodásokat. Szintén fontos reformlépés: az adónyilvántartás hatékonyságának növelése, és a tartományok függetlensége a tulajdon átruházásra kivethető helyi adók terén. A szövetségi kormány jelentős eredményeket ért el a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek hazai alkalmazása terén. Az állam és a tartományok készek egy esetleges büntetés terheit egymás közt megosztani. Az állam a teher 65 százalékát, a tartományok a maradék 35 százalékot állnák. Társadalombiztosítási alapok reformja: Az alapok jelenlegi hiánya a GDP 0,5 százaléka, várhatóan 2006-ban is marad. A 2007. évtől bevezetni tervezett intézkedések hatására a hiány csökkenésére számítanak. •

A kötelező nyugdíj biztosítási alaphoz a hozzájárulás mértékét növelik a GDP 0,1 százalékával.

• 35

A munkanélküli biztosítási hozzájárulást csökkentik a GDP 0,6 százalékával.

FN.hu 2006. szeptember 1.

38

•

Az ÁFA kulcs növeléséből származó bevétel egy részét (GDP 0,3 százalékát) a munkanélküliségre fordítják

•

A kötelező betegbiztosításhoz az állami folyósítások mértékét fokozatosan csökkentik. A hiány jelenlegi GDP-hez viszonyított 1 százalékos mértékét a következő évek még meghaladják, de a nyáron véghez vitt egészségügyi reformtól hosszútávon kiegyenlítődést várnak.

•

A nyugdíj korhatárt 2012. évtől kezdve 2029. évre fokozatosan 67 évre kívánják emelni. A nyugdíjak csökkentését is tervbe vették.

4. Fejlesztési programok a Charta szellemében. 4.a, A magyar vállalkozásfejlesztő politika: 2004-től két részből álló KKV támogatási rendszer jött létre Magyarországon. Az egyik az Európai Unió és az állam által együttesen finanszírozott támogatási rendszer a Közösségi Támogatási Keret és a NFT (lásd VI./5. fejezetet). A másik a hazai költségvetési forrásokból finanszírozott pályázati rendszer. Ennek keretén belül, az 1213/2002 (XII.23) határozat értelmében létrejött az átfogó középtávú Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program,

36

amelyet Magyarország, a többi 2004. május elsejével csatlakozó országgal

együtt, a 2002. április elsején aláirt Charta szellemében alakított ki. A Program a KKV versenyképességének

növelését

beruházásokat

ösztönző

adókedvezményekkel,

a

tőkepiachoz való hozzáférés megkönnyítésével, valamint pályázati támogatásokkal kívánta elérni. Magyarország számára, fontos elem volt a csatlakozásra való felkészítés is, ez magában foglalt tájékoztatást, tanácsadást, a versenyhez való jobb alkalmazkodás ösztönzését, pályázatok ismertetését, és a pályázatírás feltételeinek való megfeleltetést. A hazai költségvetésből finanszírozott programok: A II. fejezetben ismertetett 1999. évi XCV törvény egyebek mellett létrehozta a Kis-és Középvállalkozói Célelőirányzatot (KKC). A költségvetés terhére biztosított programokat és azok forrásait évente a központi költségvetés határozza meg. 2000-ben 5,23 milliárd forintot, 2001-ben 12,2 milliárd forintot 2002-re 17 milliárd forintot különítettek el. 200336

GKM: Kis és Középvállalkozások helyzete 2004 éves jelentés 227. oldal

39

ban 20 milliárd forinttal, 2004-ben 10,5 milliárd forinttal, 2005-ben már csak 3,6 milliárd forinttal gazdálkodhatott a KKC.37 A Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program a 2001-ben meghirdetett középtávú (20012006) fejlesztési program, a Széchenyi Terv (amelyet 2002-ben az új kormány 1141/2002 (VIII. 16) határozatában a 2004-től megvalósuló Nemzeti Fejlesztési Terv szolgálatába állított) főbb törekvéseit tovább örökítette: versenyképesség növelése, a közvetlen és közvetett támogatások összehangolása, tőkéhez való hozzájutás javítása, KKV-k finanszírozási lehetőségeinek bővítése. A célok eléréséért 2003-ban kiirt 9 pályázatra 4851 nyertes között 34 690 millió forint összegű fejlesztéshez elegendő 12 112 millió forint került kiosztásra.38 2004-ben a kizárólag hazai forrásból finanszírozott pályázatok köre lényegesen csökkent (növekvő EU források, és azok irányelvei miatt). Ekkor a 865 pályázó nyert el 536,4 millió forint támogatásösszeget. Hazai finanszírozású négylépcsős kedvezményes hitelprogram: Az állami hitelprogramok rendszere Magyarországon széttagolt, ezért a KKV szektor hitelezésének bővülésében ezek a források kis szerepet játszanak. A legfőbb probléma, hogy a hitelek még most sem eléggé célzottak, nehezen áttekinthetőek, és esetenként a nehéz hozzáférés mellé még magas költségek is párosulnak, hiszen az állami kamattámogatás a csökkenő piaci kamatszint mellett nem jelent hatékony segítséget. Így az egyre könnyebben hozzáférhető, és előnyös kondícióval rendelkező piaci lehetőségek mellett az állam sokszor rugalmatlan programjai nem jelentenek vonzó alternatívát. Az állami támogatások szerkezete is átalakulóban van, hiszen az EU elvárásnak megfelelően csökkenteni kell a közvetlen vissza nem térítendő támogatások arányát és nagyságát. Az állam szerepét így elsősorban a hitelgarancia nyújtásában, és az uniós támogatások közvetítésének megszervezésében, a prioritások kijelölésében látom. A gazdaságpolitika ugyanis a hitelkínálatot közvetlenül a támogatott hitelek mennyiségével, valamint a bankok kockázatát

csökkentő

garanciaalapok

viszontgaranciájával

képes

befolyásolni.

(Hitelgarancia Rt.; AVHA). Ezáltal valóban hozzájuthatnak olyan vállalkozások is

37 38

Kállai-Imreh: A kis- és középvállalkozás-fejlesztés gazdaságtana 2004 GKM

40

forráshoz, amelyek piaci körülmények közt nem juthatnának. A pénzügyi közvetítő rendszer és az állam ezáltal hatékonyan működhet együtt. a) Mikrohitel A túl szigorú követelmények miatt, amelyet az 1992. óta élő program támasztott, a rendelkezésre álló források java része kihasználatlan maradt. Ezen kívül szervezeti problémák is felmerültek, ugyanis egészen 2000-ig a hitelezést helyi vállalkozásfejlesztési központok bonyolították le. Ezek rossz néven vették a központosítást és annak következményét, vagyis hogy a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány bekérte a korábban szabad felhasználású forrásokat.39 Harmadszori módosítás után (2005. december) a maximálisan felvehető hitelösszeget 25 ezer euróra, azaz körülbelül 6,5 millió forintra emelték. (260 Ft/Euró árfolyam esetén). Egyúttal a forgóeszköz finanszírozhatóságot a maximális 20 százalékról 50 százalékra emelték. A futamidő pedig 8 évre nőtt. A rendszer monitoringját az MFB veszi át. A közreműködő intézmények közé tartozik az Erste Bank Rt. is, mely a számlavezetést, a törlesztő részletek behajtását és a folyósítást végzi. Kihelyezéseket lásd 15. táblázat Előnyei: •

Induló vállalkozások is igénybe vehetik, még az egyéves működést sem kell igazolni.

•

Lehetőséget biztosit azon időszak áthidalására, amikor még nem felel meg a bankok követelményeinek a vállalkozás a hitelezés szempontjából.

•

A mikrohitel kamata változó kamatozású. Ez egyben előnyös és hátrányos is, hiszen a fix kamatozás kiszámíthatóbb, de a változó kamatok mellett pedig lehetőség van arra, hogy a kamatszint csökkenése olcsóbb forráshoz juttasson. A kamatlábat a mindenkori jegybanki alapkamathoz kötötték (+/- 3 %), melyet a közreműködő bankok szabadon határoznak meg.

39

•

Egymás után többször, maximálisan háromszor felvehető

•

A megkívánt fedezet kisebb, mint a piaci fedezeti szükséglet.

Nagy Tivadar: Vállalkozói hitelek 2004/7

41

b) Széchenyi Kártya Népszerűsége ellenére ezt a programot is sokszor változtatták meg, a legutóbbi 2006. áprilisi módosítás eredményeként a hitelplafon 25 millió forint. A kártya célja, hogy a legalább egy éve működő vállalkozások egyszerűsített eljárással szabad felhasználású, likviditási problémáikat enyhítő hitelhez juthassanak. Előnye: •

Gyors forráshoz jutás (5 munkanapon belüli hitelelbírálás!).

•

Nem kell saját erőt felmutatni.

•

Hitelgarancia Rt. készfizető kezességvállalása a hitelkeret és a kamat összegének 80 százalékáig. A kezesség ára 1,5 százalék, de a díj 50 százalékára a GKM díjtámogatást ad.

•

Emellett állami kamattámogatás (igaz, a 2002-es 5 százalékról 2 százalékra zsugorodott.) Így a háromhavi BUBOR feletti hat százalékos kamatból, csak a plusz 4 százalékot kell az ügyfélnek megfizetnie 2007-ig.

•

A kölcsönt forintban lehet felvenni. A kártya bankkártyaként működik, fizetni és készpénzt fölvenni egyaránt lehet vele. A számláról átutalás teljesíthető

A Széchenyi Kártyát a VOSZ és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara területileg illetékes irodáiban lehet igényelni. Közvetítői: OTP Bank Rt., az Erste Bank Hungary Rt., a Magyar Külkereskedelmi

Bank

Rt.,

a

Magyarországi

Volksbank

Rt.,

valamint

a

takarékszövetkezetek folyósítják Kondíciói: A hitelkeret a hitelszerződés keltétől számított 365. napon jár le. Minden naptári negyedévben törleszteni kell a hitel egy részét (általában 20 százalék). A 25 milliós kártya igénylésének feltétele, hogy a kérelmező már egy 10 milliós kártya birtokosa is volt. 2005 végéig összesen 47653 darab kártyát adtak ki. Különösen 2003-ról 2004-re volt érzékelhető a hirtelen népszerűség, melynek oka lehet a hitelkeret akkori 10 millió forintra történő emelése, valamint, hogy a banki hitelminősítés engedékenyebbé vált. A kihelyezett összeg növekedése a hitelkeret emelkedésének velejárója, és az ügyfél szám növekedésének is következménye. (16. Táblázat) 2006 szeptemberéig 73 ezer kártyát igényeltek, ebből 55 ezer került átadásra.

42

A darabszám növekedésének mértékénél jóval nagyobb ütemben, 33 százalékkal nőtt a vállalt garancia értéke, az ezzel megtámogatott hitelek összértéke pedig 43 százalékkal emelkedett. Ezért a Hitelgarancia Zrt. kezdeményezi az állami viszontgarancia keret megemelését a költségvetésben. Kérdéses, hogy a jelenlegi megszorításokkor mennyire lesz hajlandó a kormány a költségvetés keretét emelni, bár kétségkívül ez szolgálja a vállalkozások fejlesztését. Arányaiban ugyanis 4 milliárdos költségvetési forrásból 300 milliárd forint összegű hitelfelvételt lehet elősegíteni40, sőt a támogatások többszöröse szedhető be a hitelek felhasználása során befizetett adókból és járulékokból. A szigorú elbírálási rendszernek is köszönhetően eddig csak a vállalkozások 2 százalékánál fordultak elő problémák a hitel visszafizetésénél. Minden előnye mellett (segítette a fedezet nélküli hitelezés és a gyors eljárás elterjedését), számos kritika fogalmazható meg a kártyával szemben. Először is kevés a programban résztvevő bank, akik ezáltal előnyhöz jutottak versenytársaikhoz képest, hiszen az ügyfélszámuk nőtt, akik igénybe vettek ezután más szolgáltatást is. Másodszor a kártyaigénylés adminisztratív előírásainak az EVA-sok nem tudnak megfelelni, és ennek kezelését végző KA-VOSZ csak tovább drágítja a konstrukciót. Így összességében a Széchenyi kártya nem, vagy csak alig olcsóbb a piaci lehetőségekhez képest. Ráadásul a hitelminősítés következtében azok juthatnak hozzá, akik piaci körülmények között is hitelképesek. c) Midihitel Ez a 2003. őszén induló program is kihasználtsági problémákkal küzd. Olyannyira, hogy 2004. májusában mindössze 40 szerződést kötöttek meg, és 260 millió forint sorsáról döntöttek, ami messze elmaradt az akkori időarányos célkitűzéstől. Egész évre ugyanis 1200 darab, 15 milliárd forint kihelyezése volt előirányozva. Mindez közrejátszott a hitelplafon 25 millióra való emelésében, és további kamatkedvezmények (bubor plusz 4 százalék feletti részt a kormány fizeti) megadásában. „A program már több éve tevékenykedő vagy megalapozott tervekkel rendelkező induló mikro- és kisvállalkozások fejlesztési elképzeléseit hivatott támogatni a hitelintézeti szektor 40

Bilek Péter, Borkó Tamás;Czakó Veronika;Pellényi Gábor (2006. április 25)

43

bevonásával.”41 Fejlesztések: használt gép vásárlásához, üzlethelyiség fejlesztéséhez, telephely modernizációjához, tehergépjármű vásárlásához, szolgáltatás színvonalának emeléséhez. Kamata a mindenkor jegybanki alapkamat, vagy a háromhavi bankközi kamatláb (BUBOR) + 4 százalék. A kölcsön futamidejét a bankok maguk, szabadon határozhatják meg. A GKM a hitelhez 4 százalék kamat és 50 százalék garanciatámogatást nyújt három éven át. 2004 végéig 13 bank és 147 takarékszövetkezet csatlakozott. Az indulás óta 2005. januárjáig csupán 90 vállalkozó nyújtott be hitelkérelmet 615 millió forint összegben és 73 darab kamattámogatási szerződés jött létre 43 millió forint összegben. d) Lánchíd Faktoring Program Ez, a Magyarországon még kevéssé ismert konstrukció kiváló lehetőség a körbetartozások és a likviditási gondok felszámolására, ami nagyon gyakori probléma a KKV-k körében. Különösen a kisebb beszállító cégek szenvednek attól, hogy a nagyobb vállalatok, a multinacionális cégek késve vagy olykor egyáltalán nem fizetnek. (lásd Tesco, Lidl botrány). A faktoring megállapodás ennek felszámolásában segít. Feltételei: mikro vagy kisvállalkozás, devizabelföldi szállító/vevő, rendezett jogi és pénzügyi helyzet. Kondíciói: a bruttó számlaérték legalább 70 százalékának azonnali kiegyenlítése, 5 százalék állami kamattámogatás, évente maximum 3 millió forint, nem kell hozzá banki biztosíték, alacsony adminisztrációs igény. Immár 37 bankból és pénzügyi vállalkozásból álló hálózat tagjainál lehet a faktorálást igényelni. Ezzel a lehetőséggel 2004. június végéig 271 vállalkozó élt mintegy 10 milliárdos követelésállomány faktorálásával, amihez a GKM 370 millió forintos kamattámogatást nyújtott.42 A Magyar Fejlesztési Bank a vállalkozások fejlesztésének szolgálatában „Sikeres Magyarországért” A Magyar Fejlesztési Bank hármas funkciót tölt be. A hitelezés mellett tőkebefektetéssel is foglalkozik, továbbá a kormányzati támogatások közvetítője. 2005. májusa óta a vállalkozásoknak szóló hosszú lejáratú és kedvezményes kamatozású hitellehetőségeit

41 42

GKM honlap tájékoztatása GKM honlap

44

ebben a programban vonja össze, az önkormányzati infrastruktúra fejlesztési hitelprogram és agrár fejlesztési programmal egyetemben. Vállalkozásfejlesztési Hitelprogramot 2005. nyarán indította útjára a GKM. A 310 milliárd forintos keretösszegű program a KKV versenyképességének javítását tűzte ki célul. Ez elsősorban a vállalkozások foglalkoztatásában betöltött szerepének, innovációs és beszállítói tevékenységének erősítéséhez, környezetvédelmi, és egészségügyi célú beruházásaihoz kedvezményes kamatozású hitel nyújtásához kapcsolódik. Emellett a Nemzeti Fejlesztési Terv pályázataihoz kapcsolódóan nyújt kiegészítő forrást. A fejlesztések finanszírozására felhasználható hitel összege 5-1000 millió Ft-ig terjedhet. A kamat mértéke legfeljebb 3 havi EURIBOR + 4%, ami tartalmazza a kezelési költséget is. A türelmi idő a szerződéskötéstől számított 2 év, a futamidő legfeljebb 15 év. A hitelprogram keretében 2005. június 1. és december közepe között 627 vállalkozónak 37 milliárd forint kölcsönt hagytak jóvá.43 a) Európa Hitelprogram Az MFB és a csatlakozott 23 bank ágazati megkötés nélkül az uniós csatlakozáshoz kapcsolódó technológiai felzárkózáshoz szükséges beruházási elképzelésekhez nyújt segítséget. A 2003. tavaszán induló program, melynek kerete 100 milliárd forintra rúgott, és a vállalkozások 10-500 millió forint közt igényelhettek fejlesztési hitelt, 2005. szeptemberében lezárult. Nagy előnye volt, hogy a kormány árfolyam garanciát biztosított, így a kamat maximuma 7 százalékot érte el, ezáltal nagy versenyt jelentett a midihitelnek, hiszen annak kamata 12-13 százalék volt. 1500 vállalkozás jutott így, összesen 86,8 milliárd forintnyi hitelhez. 44 Konstrukció: Célkitűzése a versenyképesség, modernizáció elősegítése. A saját erő a beruházási érték 25 százaléka. Futamidő legalább 4, legfeljebb 15 év. Kamata három hónapos

EURIBOR

energiaracionalizálást

plusz

maximum

eredményező

4

százalék.

technológiai

Finanszírozható

fejlesztés,

területek:

környezetei

károk

kiküszöbölését célzó technológiai fejlesztés, kapacitás kihasználtságot javító fejlesztés, stb.

43

GKM kis-és középvállalkozás-fejlesztési tevékenységének 2005. évi eredményei 2005.12.30 Kóka János interjú a Piac és Profitnak. 44 Nagy Tivadar: MFB hitelek: Esélynövelő pénzek 2005/1

45

b) Európa Terv Projekt-kiegészítő Hitelprogram A 2004. május óta létező, a Strukturális Alapok igénybevételét segítő támogatás, a NFT keretében az operatív programokban résztvevő, pályázatot benyújtó KKV-k hitelhez jutását segíti. Változó kamatozású, melynek mértéke három havi EURIBOR plusz 4,5 százalék. A pályázatokon előirt saját erő legfeljebb 50 százalékáig nyújt segítséget, valamint a saját erő és a pályázott összeg közötti különbözet finanszírozására vehető fel. Vállalkozásonként felvehető hitelösszeg 5-250 millió forint. c) Regionális

infrastruktúra

és

Vállalkozásfejlesztési

hitelprogram

(REGIO): Ennek a hitelprogramnak a sajátossága, hogy régiónként differenciál a kamatok tekintetében. A program a vállalatokat abban támogatja, hogy ipari parkokba, logosztikai központba vagy vállalkozási övezetbe települhessenek. A beruházás megvalósulásának helyszíne határozza azt meg, hogy mely kamatot számolja fel a bank. Nyilvánvalóan Budapesten tervezett beruházásokhoz igényelhető hitel drágább, így kívánják fejletlenebb régiókban is ösztönözni a beruházásokat. Legfeljebb 10 éves lejáratra igényelhető 5 millió forinttól 600 millió forintig, a beruházás értékének 25 százaléknyi saját erő mellett. d) Econova hitelprogram Abban segít, hogy az általánosan elvárt fedezetet teljesíteni nem tudó vállalkozások (amelyek kevesebb, mint 100 főt foglalkoztatnak) is hitelhez jussanak. Mindez azáltal teljesíthető, hogy az MFB az EIF-el együttesen garantálja a hitel felét a kereskedelmi bankok felé. Alapvetően a telephely létesítéshez, bővítéshez vagy annak korszerűsítéséhez, beszerzésekhez nyújt támogatást a program. Az összes felvehető hitel nem haladhatja meg a 250 millió forintot. Legalább 4, de legfeljebb 10 év a futamidő. Hitelgarancia Rt. kezessége nem kérhető, és csak mint refinanszírozó vesz részt az MFB. Az önerő mértéke a többi programhoz hasonlóan itt is 25 százalékot kell, hogy elérjen. Egyéb feltételek: a beruházás tárgyát képező ingatlan, gép, berendezés elzálogosításra kerül, és azonnali beszedési megbízásra való felhatalmazást is megkövetel a hitelt nyújtó pénzintézet. Kezelési költség egy százalékra hághat, a hitelbírálati díj és a rendelkezésre tartási díj maximum nettó 200 ezer forintot tehet ki. A

46

törlesztés negyedévenként történik. A megvalósítást figyelemmel kísérik, a beruházást követő 5 éven keresztül üzemeltetni kell az eredeti célnak megfelelően létrehozott kapacitásokat. e) Partner Hitelprogram Nemzetközisesedést elősegítő, ösztönző fejlesztési beruházások támogatása. 10-750 millió Ft, 10 év, saját erő a beruházás nettó értékének 25 százaléka. 3 havi EURIBOR +4,5 százalék. e) Mikrohitel plusz: Ez egy kiegészítő támogatási program, mely 2005 elején indult és 2006 végére a lezárását tervezik, kerete 20 milliárd forintra rúg. Az éven túli beruházási hitel célja lehet ingatlan vásárlása, építése, gépek, berendezések, felszerelések beszerzése. A hitelösszege legfeljebb 15 (2006. április) millió forint lehet, költsége pedig a mindenkori jegybanki alapkamat. A megkövetelt saját erő mértéke az általában szokásosnál kevesebb, 20 százalék. A futamidő legfeljebb 10 év lehet, de ebben benne van az a maximálisan egyéves rendelkezésre tartási idő, amit igényelni lehet, valamint a két éves türelmi idő is. A kamatfizetés és tőketörlesztés egyaránt negyedévente történik. Kezdeti költségei jóval alacsonyabbak, mint például a fentebb elemzett programnak, csak egyszeri, 15 ezer forintos projektvizsgálati díjat számítanak fel. f) Egészségügyi Fejlesztési és Beruházási Hitelprogram Egészségügyi ellátásokat szolgáló beruházások finanszírozására létrehozott konstrukcióról van szó. A legfeljebb 15 éves futamidő alatt 5 milliótól 250 millió forintnyi forráshoz juthat az igénylő, mindezt három havi Euribor + 4 százalék kamatköltség mellett. A megkövetelt saját erő mértéke pedig mindössze a beruházás nettó értékének 15 százaléka.

47

4.b, A német állam „pro mittelstand” programja A német KKV politika alapvetően két célkitűzés köré csoportosul. Egyrészt az induló vállalkozások pénzügyi és adminisztratív támogatása, másrészt pedig a már létező vállalatok dinamikus működésének segítése. A középosztály program 2003 januárjában a szövetségi kormány a KKV-k érdekében folytatandó „offenzíváról” határozatot hozott „Pro Mittelstand” elnevezéssel, kiemelve azokat a területeket, amelyekre akcióit összpontosítja – ezek nagyjából megfelelnek az EU Kisvállalati Charta ajánlásainak A program magvát a vállalatalapítások ösztönzése adja, ennek megfelelően az induláshoz nyújt jelentős támogatást. A következő elemeket tartalmazza:45 I. Kedvező keretfeltételek teremtése a szektor számára: •

Felemelték az eladási forgalom azon limitjét, ameddig forgalmi adómentességet élvez egy vállalat. A „régi tartományokban” ez a határérték 2006–tól 250 e€, keletnémetországi tartományokban pedig egészen 2009-ig életben tartják a jelenlegi 500 e € limitet.

•

Tovább folytatódnak az energetikai épületszanálások. 2009-ig évente 1,4 milliárd €-val támogatva a tevékenységet, melytől az építőipar fellendülése várható.

•

Járulékok csökkentése 40 százalék alá. A társadalombiztosítási pótlékok mértékét 2007. január elsejétől 40 százalék alá csökkentik, a munkanélküliség elleni biztosítást pedig 6,5 százalékról 4,5 százalékra.

•

Szintén január 1.-től kerül sor az örökösödési adó reformjára, mely a vállalati utódlást könnyíti majd meg.

•

Vállalkozói adók reformja 2008. 01. 01.-től azzal a céllal, hogy javítsák a nemzetközi versenyképességet. Tőketársaságok számára a társasági adót és az iparűzési adót 30 százalék alá csökkentik.

•

Beruházás ösztönzés: (Verbesserung der regionalen wirtschaftsstruktur. (GA))

45

A szövetségi kormány megvalósítási programja alapján Implementation report 2004 Germany http://ec.europa.eu/enterprise/enterprise_policy/charter/2005_charter_docs/report_germany_2004_en.pdf

48

•

Mentesség az Ipari és kézműves kamarákba történő befizetéstől: Azon vállalkozások, amelyek éves jövedelme 25 000 € alatt van, két éves kamarai hozzájárulási menteséget élveznek 2004. óta.

•

Harmadik adóreform keretében tovább csökkentették a jövedelemadó mértékét.

•

2003/2004 évi Kézműves Törvény reformja II. Bürokrácia leépítése

•

A növekedést gátló szabályozások és bürokratikus terhek leépítése a „Középosztály-

tehermentesítési törvény” (Mittelstands-Entlastungs Gesetz) keretében történik. Ez idáig megvalósult intézkedések: a statisztikai kötelezettségek enyhítése, a könyvvezetési kötelezettség magasabb határértékekhez való kötése (nyereség: 30 e€; eladási forgalom 350 e€). •

„Állandó költség modell” bevezetése. Eljárások, bejegyzések költsége egységes lesz, és

interneten is hozzáférhető. •

Egy független szakemberekből álló grémium (Normakontroll Tanács) felállítása, amely

a felmerülő költségeket kísérné figyelemmel, és javaslatokat tenne az eljárások további egyszerűsítésére és a költségek csökkentésére. •

Országos vállalati azonosító szám bevezetése 2002-től, ami a nyilvántartást, ügyintézést

könnyíti meg. III. Új alapítások ösztönzése •

2006. január 1.-től üzemel egy központi információs rendszer „startothek” néven. A startothek egy olyan internetes fórum, amely a vállalatalapítók szempontjából releváns információkat tartalmaz az alapítási engedélyezésről, előírásokról és rendeletekről tartományi és nemzeti szinten egyaránt.

•

2004. december 1. óta hivatalosan egy hónapon belül kell lebonyolítani a cégbirósági bejegyzési eljárást. A tervek szerint 2007- től on-line szolgáltatás áll majd rendelkezésre e célra. (www.staat-modern.de)

•

A női vállalkozók számára külön internetes portált (www.gruenderinnenportal.de) és egy telefonos forróvonalat (01805/22 90 22) üzemeltetnek a 2004-ben életbe lépett „női munkavállalók függetlenségének megteremtése kezdeményezés” keretében. 49

•

A munkanélküliek ösztönzése vállalatalapításra.

•

A vállalatutódlások folyamatának megkönnyítése. A szövetségek és kamarák irányítása alatt áll az úgynevezett nexxt kezdeményezés, amely vásárok, börzék, és találkozók szervezésével kíván hozzájárulni az utódlás segítéséhez.

IV.

Innováció

Nagyon nagy hangsúlyt fektetnek a kutatások és a KKV-k közti kapcsolat erősítésére, ezért az innovációs programok e körben különösen nagy támogatottságot élveznek. A gazdaságélénkítő program célul tűzte ki, hogy 2010-re a GDP 3 százalékát fordítja az ország KF tevékenység finanszírozására. a) PRO INNI II. (Program Innovation Capabilities for SMEs)46 Céljai:

Kis-

és

középvállalkozások

hosszú

távú

támogatása

-

innováció

és

versenyképességük erősítése érdekében - a legújabb technológiák felhasználásával; valamint hogy új munkahelyek szülessenek, a meglévők pedig fenntarthatók legyenek. KKV ösztönzése K+F tevékenység folytatására; és az azzal járó kockázatok mérséklésére. Magas szintű kooperáció előmozdítása a vállalkozások között belföldön, és külföldön egyaránt. Ennek keretén belül egy egységes innovációs eljárás kidolgozása és a tranzakciós költségek csökkentése. Tárgya: Innovatív termékek fejlesztése; technológiai szolgáltatások és eljárások űzése korlátozások nélkül, adott technikai színvonalon. A támogatás (felső határa 300 e€/ 125 e€, 50 e€) egy vissza nem térítendő pénzügyi hozzájárulás. A vállalkozás, valamint a kooperáció típusa és székhelye szerint 20-50 % támogatási kvóták élnek egészen 2009.-ig. b) Az 1999. szeptemberében indult „A jövő technológiája a kis- és középvállalkozásokért” program és az „Innovációs Hálózatok Támogatásáért” program feltételei a projekten belüli kis és közép vállalatok, a kutatóhelyek és az egyetemek közötti együttműködés. c) Az INNONET program az innováló vállalatok hálózatépítését ösztönzi és támogatási feltételként előírja, hogy a projektben legalább 2 kutató intézmény és legalább 4 vállalat vegyen részt, akik együttműködve fejlesszenek ki high-tech termékeket, vagy szolgáltatást. 46

http://www.forschungskoop.de/pro_inno_pdf/pi-II-richtlinie.pdf

50

d) Speciális segítséget nyújt a kkv-k számára a „Kutatási segítség, fejlesztés és innováció a kkv-kben és növekvő kutatási szolgáltatások az új német államban” c. program. A program része a „K+F vezetői segítségnyújtás”, amelynek célja, hogy korszerűsítse a kkv termékgyártási folyamatait. e) A ZUTECH ágazatközi ipari kutatásokat támogat. f) A NEMO program keretében nem a vállalatok, hanem a hálózatszervezők kapnak támogatást, annak érdekében, hogy a volt NDK területén működő KKV-k kutatásaihoz infrastruktúrát biztosítsanak regionális hálózat kialakítása céljából. g) „A tudás piacot teremt” programot a szövetségi Gazdasági és Oktatási, Kutatási Minisztérium közösen indította 2001-ben a technológia transzfer meggyorsítására. Ezt elősegítette az egyetemi oktatók szabadalmi jogainak reformja. A lebonyolító, AiF Ipari kutatóintézetek szövetségének programjairól összefoglaló táblázat a mellékletben 17. Táblázat látható. V. Szakképesítések modernizálása és a szakember-utánpótlás biztosítása: •

A Nemzeti Képzési és Szakember-utánpótlás Paktum továbbfejlesztése.

•

A szakmai kínálat szélesítése, akár több lépcsős képzési rendszer kialakításán keresztül.

•

A képzés és továbbképzési lehetőségek jobb egymásnak megfeleltethetősége, összeilleszthetősége.

•

Idősek munkavállalásának segítése

VI. Finanszírozási lehetőségek A finanszírozási nehézségek akadályozzák a sürgető befektetések megvalósulását, és fizetésképtelenség veszélyét hordozzák magukban. A hitelpiac feladata, hogy kielégítő mennyiségű forráshoz juttassa a KKV-kat, de az állam szerepe az, hogy olyan vállalatokat is banki hitelhez jutasson, akik nem teljesítik a szigorú feltéteket. Különösen a keleti tartományokban szükséges ez a fajta állami szerepvállalás, mert a bankok itt kevésbé hajlandók a vissza nem fizetés fokozottabb kockázatát felvállalni. Az ERP támogatási programjában a keleti tartományok részesedése az utóbbi öt év alatt a 29 százalékról 40 százalékra emelkedett. A két leginkább használt program az ERP- Tőke az alapításhoz; és a

51

Tőke a növekedéshez47. A pénzügyi támogatásokat a Kfw (Kreditanstalt für WiederaufbauÚjjáépítési hitelintézet) bankcsoport a DtA ((Deutsche Ausgleichsbank- Német Kiegyenlítőbank)-val együttműködésben nyújtja. Külön e területre specializálódva hozták létre a KfW –Mittelstandot, vagyis a KKV-kat kiszolgáló ágazatot. Minden kölcsöntermék, amelyet a bank a vállalkozásalapítóknak és a már működő vállalatnak nyújt a vállalkozói hitelek gyűjtőelnevezés alatt található. 2006. szeptemberéig a KfW bankcsoport támogatási kerete 51,8 milliárd eurót tett ki, amely egyharmaddal több a tavalyi értéknél (37,4 mrd euró). A bankcsoport KKV-ért felelős tagja, a KfW Mittelstandsbank ez évi teljesítménye 12,5 milliárd euró kihelyezése.48 A 2005. április elsején bevezetett kockázattól függő kamatrendszer a támogatási hitelek esetében pozitív hatást gyakorolt a vállalkozások fizetőképességére. Mindez a KfW tapasztalata. A rendszer lényege, hogy a kamatozás egyén függő, a kölcsönfelvevő személye, illetve kockázata határozza meg a kamatláb mértékét. A hitelpiac alapvetően két klienssel nem szeret foglalkozni, az újonnan alapított vállalkozásokkal és a kis vállalkozókkal, akiknek szerény a tőke igényük. A támogatási hitelek új koncepciója ezért tervbe vette, hogy a kishitel program keretében a vállalkozásokat a kezdeti fázisban kisegítő hitelek esetében, a kockázatot teljes mértékben átveszi a kereskedelmi bankoktól. A kockázatvizsgálatot is maga a KfW végzi el és nem a házi bankok, ahogyan az régen történt. Az újonnan alapított vállalkozások, viszonylag kis hiteligénnyel azért nem kedveltek, mert ugyanakkora kérvényezési költség társul melléjük, relatív kisebb megtérüléssel. Ezért a KfW ennek a körnek egy egyszerűsített, sztenderd terméket dolgozott ki. A bankszektor igyekszik fedezni magát, a kormány programja, illetve a KfW sem várja a bankok csökkenő igényét a kockázatok elleni biztosításra, ezért arra számítanak, hogy a kezesség megkövetelése, mint a fedezés egyik formája, tovább erősödik. Így a kezességet nyújtó bankok erősítését tűzték ki célul, és a refinanszírozás, valamint a viszkezességvállalás intézményét pontosítanák, hogy a bankok hitelezési kedve növekedjen. Az ERP Innovációs programjának folytatása. A program kitűnően alkalmazható az üzemi kutatás és fejlesztési eljárásokra, sikerét bizonyítja, hogy 2006. első felében több, mint 1 milliárd euró került rendelkezésre bocsátásra.49 47

Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie 2006. július. 10 KfW.de Geschaftszahlen 3. Quartal 2006 49 Implementation report 2004 Germany 48

52

Németországban is élő probléma a körbetartozások jelensége. Ezért hoztak egy törvényt a követelések biztosítása érdekében. (Forderungssicherungsgesetz). Egy 1999-ben készült felmérés szerint a számlák csupán 46 %-át rendezték 30 napon belül. Hogy a vállalatok hozzájussanak követeléseikhez, és így ők is rendezhessék tartozásaikat (vagyis megszüntessék a körbetartozás problémáját), 2000. május elseje óta törvénybe foglalták, hogy 30 nap áll rendelkezésére az adósnak számlája kiegyenlítésére. (hacsak másban nem állapodtak meg) Szintén e törvény emelte meg a késedelmes fizetés utáni kötbér mértékét 4 %-ról 7,8 %-ra. A KfW bank hiteltermékei: •

2004. márciusa óta létezik az úgynevezett vállalkozói hitel csomag, amelyet a kis- és középvállalkozásoknak kínálnak. A hiteltermékek a sajáttőke hiányát pótolják a vállalkozás alapításától kezdve a teljes életcikluson át. A termékcsaládba háromtípusú hitel tartozik: Alapítóhitel, fejlesztési hitel, beruházási hitel. Csak 2005-ben a fejlesztésre és alapításra elkülönített vagyontömeg 1,3 milliárd eurót tett ki. Az alapítói hitel és beruházási hitel a saját tőke és idegen tőke előnyeit egyesíti. Az úgy nevezett Nachdrangdarlehen konstrukció lényege, hogy nem kell biztosítékot nyújtani,

viszont

személyes

felelősség

terheli

a

hitelfelvevőt

a

kölcsön

visszafizetésére, a hitelező pedig minden más hitelező után jut hozzá a követeléséhez. Mindkettő hitel futamideje 10 év, a növekedési szakaszban nyújtott hitel futamideje 15 év. A kamatozás feltételei változóak. Mindhárom típusnál van fix kamatozású rész, és türelmi időt is megállapítanak, de a kamatláb mértékét befolyásolja a felvevő személye, hogy melyik tartományban él, és hogy külföldi vagy belföldi célú. •

A támogatási paletta egy fontos színfoltja a „kicsik” vállalatalapítási igényét kiszolgáló induló tőke és mikrokölcsön (Startgeld und Mikrodarlehen) elnevezésű programok, amelyek hitelplafonja 50 e és 25 e euró. 2005. márciusa óta további támogatási forma, a Mikro10 áll rendelkezésre, a legkisebb összegtől egészen a 10 000 eurós keretig. A programok nagy előnye, hogy a KfW átvállalja a házibankok kockázatának 80 százalékát, és rögzített nagyságú díjat is fizet hitelelbírálás költségeire.

53

•

Az Agenda 2010 program keretén belül az innováció finanszírozását teszik könnyebbé. Az ERP (Európai Újrakezdési Program) nemrégiben kialakított innovációs programja lehetővé teszi az innovatív KF tervek megvalósításának akár teljes finanszírozását. A piacinál két százalékkal alacsonyabb kamatú hitelek mellett a program 2005. októbere óta sajáttőkét helyettesítő, biztosítékot nem követelő kölcsönök felvételét teszi lehetővé.

•

A program jelentős eleme a tanácsadás.

Az ügyfélszolgálatnak a telefonos

segítségnyújtástól, egészen a „kerek asztal” beszélgetésekig terjedő formái állnak a vállalkozók rendelkezésére. •

A saját tőke növelése érdekében a tőke bevonás (Beteiligungskapital) lehetősége egyre jelentősebb a vállalkozások számára. 2002-ben az Újjáépítési Bank (KfW) felállított egy munkacsoportot, amely vállalkozások számára 1 milliótól 5 millióig terjedő résztőkét helyezett ki. A KfW illetékessége alatt több helyi „kísérleti alapot” létesítettek, az elsőt 2004. elején Bayernban, majd Hessenben.

•

Külföldi beruházási célú vállalkozói tőkét az IXPOS gondozásában lehet igényelni. Rugalmas a futamidő (10-20) és a kamatozás is.

•

2006-ban hívták életre a mikrofinanszírozási alapot, amelynek egyedisége, hogy garancia alapként működik és átvállalja a kereskedelmi bankok kockázatát a kis, rövid lejáratú, maximálisan 10 ezer eurós kihelyezések esetében. (Összegző táblázat a kondíciókról a mellékletben 18. Táblázat)

VII. Kockázati tőke mobilizálása •

A „private equity” törvény hivatott szabályozási és adózási szempontból vonzóvá tenni a németországi kockázati tőkebefektetéseket.

•

A kockázati tőke finanszírozás területén Németország nem elég versenyképes, viszont a fiatal technológiai vállalkozások jól szerepelnek a piacon. Ezért a Kfw bankcsoport és gazdasági partnerek együttesen létrehozták a High-tech Alapító Alapot. Létezik még az ERP Startalapja, melynek 250 millió eurós hitelkeretéből 80 vállalkozás részesült 2006. májusáig. Az EIF-el együttműködésben pedig a Tető Alapot valósították meg 500 millió euró kerettel.

54

•

Nem elég a jó ötlet. Ahhoz, hogy abból a piacon értékesíthető termék legyen, és egy vállalkozást lehessen köré építeni, sok tőkére van szükség. Ezért hívott életre a KfW egy olyan alapot (Forschungstransferfond), amely a kutatás eredményeit, vagyis egy jó ötletet segít a gyakorlatba ültetni.

VIII. Külpiacra jutás támogatása •

Vásárok, kiállítások szervezése Németországban nemzetközi szereplőkkel

•

Német kereskedelmi kamarák hálózatának bővítése

•

Exporthitel garancia és a kétoldalú befektetés védelmi megállapodások bővítése, eljárások

gyorsítása,

különös

tekintettel

a

feltörekvő

országokkal

való

együttműködésre. •

Internetes portál létrehozása (German Business Portal) gazdasági kérdésekben nyújt tájékoztatást külföldi piacokról.

5. Európai uniós források Az Európai Unió regionális politikája Az Európai Unió regionális politikájának keretében kívánja megteremteni a gazdasági és szociális kohéziót a tagállamok között. Politikáját a Strukturális Alapokon (ERDF Európai Regionális Fejlesztési Alap; ESF Európai Szociális Alap), valamint az 1993-ban eredetileg a

gazdaságilag

elmaradottabb

tagországok

(Görögország,

Írország,

Portugália,

Spanyolország) monetáris unióba való belépés felkészítésére létrehozott Kohéziós Alapon keresztül valósítja meg. A Strukturális Alapok által le nem fedett területekre fordítható közösségi pénzeket a közösségi kezdeményezéseken (INTERREG, EQUAL, URBAN, LEADER) keresztül a Bizottság saját hatáskörében osztja szét. A Regionális Fejlesztési Alap beruházás ösztönzésére és infrastruktúra kiépítésére; míg az Európai Szociális Alap elsősorban munkaerő-piaci és vállalkozásokat élénkítő programokat támogat. A Kohéziós Alap eredeti feladata kibővült az infrastrukturális fejlesztésekre, a környezetvédelmi beruházásokra és a transzeurópai hálózatok kiépítésére fordítható támogatásokkal.

55

2000. óta, az Unió három célkitűzés keretén belül határozza meg a kiosztható pénzeket. Ezek: 1. célkitűzés: a fejlődésben leginkább elmaradott régiókban segíti elő a fejlesztést és a strukturális átalakítást. Feltétele: az egy főre jutó GDP alacsonyabb legyen a közösségi átlag 75 százalékánál. 2. célkitűzés: szerkezetváltási nehézségekkel küzdő területek gazdasági és társadalmi átalakítását támogatja. 3. célkitűzés: oktatási, képzési, foglalkoztatási rendszerek modernizálására. Ebből a forrásból minden tagállam részesül. Az egy tagállamra jutó uniós támogatások összege nem haladhatja meg az ország éves GDP-jének 4 százalékát50. A regionális politika keretén belül kiosztható pénzekből Németország és Magyarország is részesül. Magyarország ezen felül még az előcsatlakozási alap támogatását (pl: PHARE) is élvezi egészen 2008-ig. Minden tagállamnak el kell készíteni a hétéves közösségi költségvetés rendelkezésre álló forrásainak felhasználását célzó fejlesztéspolitikai dokumentumot. Magyarországon ez a Nemzeti Fejlesztési Terv nevet viseli, míg a németek Nemzeti Stratégiai Kerettervnek hívják (Nationalen Strategischen Rhamenplan). A Bizottság 2005. december 15-16.i ülésén meghatározták, hogy a 2007-2013 közötti időszakban a költségvetés 0,37 százaléka, azaz 307,6 mrd. euró fordítható a regionális politikára51. A tagállamoknak év végéig be kell nyújtaniuk erre az időszakra vonatkozó felhasználási terveiket. Németországban és Magyarországon is folynak a 23 milliárd euró, illetve a 22,4 milliárd euró felhasználásáról a viták, a társadalmi egyeztetések. Ugyanis a NFT II. hét éves program keretében lehívható 8000 milliárd forint uniós támogatás sorsáról, prioritásairól, elosztási szabályozásáról, és az illetékesek köréről kell dönteni. Kinek mi a beleszólása. A felfoghatatlanul nagy összeg, óriási lehetőségekhez juttathatja Magyarországot. Hozzá kell tenni, hogy ez idáig a lehívási arány legnagyobb mértékét Írország teljesítette, 73 százalékkal. Magyarország az előző NFT keretében, két év alatt a rendelkezésre álló keret körülbelül 40-50 százalékát volt képes lehívni. Így, azon kell dolgozzunk, hogy ez a mutató a jövőben javuljon. Az elmúlt

50 51

Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról 289. old. EU honlap-Europa Strukturpolitik

56

két év tapasztalatait fel lehet használni az eredményesebb munka érdekében. Nyilvánvalóvá vált, hogy mely pályázatokra volt igény, melyekre volt ugyan, de nem jó célzása miatt, elérhetetlennek bizonyult az érdeklődő kör számára. Melyek maradtak kihasználatlanul, melyek azon pályázatok, amelyek keretének bővítése volt szükséges. Ezért először az elmúlt évek programjait és tapasztalatait mutatom be: A Nemzeti fejlesztési Terv I. bemutatása: Nagyon röviden és tömören összefoglalva a terv célja, és egyben feladata is a hazai versenyképesség javítása. Hosszú távon szeretnénk elérni az életminőség javulását, amely megmutatkozik az egy főre jutó jövedelem mutatóban. Jelenleg ez az érték elmarad az EU átlagától. Három specifikus célkitűzés megvalósításában látszik elérhetőnek az életminőség jelentős javítása. z gazdasági versenyképesség javítása z humán erőforrások jobb kihasználása z jobb minőségű környezet és kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés Ha hétköznapibb nyelven szeretném megfogalmazni, azt mondhatom, hogy az elsődleges kívánalom, hogy az embereknek legyen jó munkahelyük, tisztességes jövedelmük, egészséges környezetben élhessenek, és az élethosszig tartó tanulás lehetősége folyamatosan rendelkezésre álljon. Az NFT a versenyképesség növelésének kulcsát a közlekedési és környezetvédelmi infrastruktúra gyarapításában, információs társadalom építésében látja. Operatív programok a NFT 1-ben: •

Gazdasági Versenyképesség Operatív Program. Irányító hatóság a GKM

•

Környezetvédelem és Infrastruktúra O.P Irányító hatóság a GKM

•

Humánerőforrás-fejlesztési O.P Irányító hatóság a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium

•

Agrár-és

vidékfejlesztési

O.P:

Irányító

Vidékfejlesztési Minisztérium •

Regionális O. P Irányító hatóság a MEH

(Összefoglaló táblázat 19. táblázat)

57

hatóság

a

Földművelésügyi

és

KKV szempontjából a GVOP a legfontosabb program. A GVOP második számú prioritása ugyanis kifejezetten KKV fejlesztéséhez kapcsolódik A legtöbb pályázat 2006. november 13.-i adatok alapján (21 390 darab, a pályázatok 54,25 százaléka) a GVOP kiírásaira érkezett. A GVOP keretében 168 827 703 900 forint a megítélt támogatások összege (programok pénzügyi keretének 54 százaléka), és ebből már 70 632 millió forint kifizetésre került A kifizetések száma (5148) az összes operatív programra vonatkozó kifizetések felét teszik ki. (lásd 13. ábra) GVOP támogatási területek: ƒ

befektetés-ösztönzés

ƒ

KKV-k fejlesztése illetve technikai modernizálása (részletes tartalom 18. Táblázatban)

ƒ

minőségbiztosítási rendszerek kiterjesztése

ƒ

információs társadalom, e-gazdaság kiépítése

ƒ

K+F és innováció

ƒ

turizmusfejlesztés

A beérkezett pályázatok 71,26 százaléka a KKV fejlesztési kiírásokat pályázta meg. 7172 darab (80,31 százalék) hatályos szerződés van életben és a kifizetések darabszámánál is dominál (70 százalék) a második prioritás. A hatályos szerződések összegének viszont csak 27,5 százalékát teszik a KKV-nak megítélt támogatások, tehát a második prioritás esetében az összeg jobban elaprózódik, mint a többi prioritásnál. (lásd 14. ábra) A GVOP KKV-kat fejlesztő programjai nagy népszerűségnek örvendenek, így itt inkább az a probléma, hogy nagyobb a kereslet, mint a kiosztható források összege. Például a GVOP 2.1.1. pályázat 2005 nyarán a második rövid kiírás után végleg lezárult. A másfél év alatt 7382 vállalkozás pályázott, 65 milliárd forint értékben. A lelkesedés a program iránt azután sem csökkent, hogy 2005. márciusában mind a támogatási arányokat, mind a beruházás tárgyát, valamint a lehetséges pályázók körét is megnyirbálták. Okai lehetnek: fejlesztési projekt legfeljebb 35 százalékát fedező, vissza nem térítendő hitel alsó határa egy millió forint. Ám például a program negyedik prioritásának pályázati határidejét még 2005

58

december végén határozatlan időre meghosszabbították, hogy kihasználásra kerüljenek a pénzeszközök. (20. Táblázat) Azonban a határidő meghosszabbítása sem segít azon a problémán, hogy a KKV-k számára túl szigorúak és teljesíthetetlenek a feltételek. Különösen a 4.1.1-es kiírás az, ami mind beszállítói, mind felhasználói oldalról irreálisan magas projektösszeget (minimum 16 millió) kíván meg. A kis- és középvállalkozások zömének azonban ekkora összegű projektre nincs is szüksége. Szoftvercégek képviselői szerint a kicsik körében 2-5 millió, közép vállalatoknál 7-8 millió forint képzelhető el vállalatirányítási rendszerek fejlesztésére.52 Az Irányító Hatóság Monitoring Bizottsága dönthet az igények és visszacsatolások alapján a források átcsoportosításáról, hogy népszerűbb pályázatok keretét bővíthessék. A 2.3-as kiírás például a csekélyebb érdeklődés áldozatává vált, így ennek összegét átcsoportosították. Uniós tapasztalat szerint pedig az odaítélt összegnek bizonyos százalékát végül mégsem fizetik ki, melynek lehetnek formai okai, vagy maga a pályázó áll el e szándékától. Ennek mértéke körülbelül 15 százalék, ezt az összeget is át lehet vinni még a 2006-os pályázatokra. További lehetőség a 2007-2013-as költségvetésben meghirdetett keretek terhére 2006-ra pályázatot meghirdetni. Az Európai Unió Kohéziós politikája keretében 22,4 milliárd eurót fordít hazánk fejlesztési célú támogatására. A magyar állami hozzájárulással összesen 26,2 milliárd euró fordítható fejlesztésekre az elkövetkező hét évben.53 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv prioritásainak (gazdaság fejlesztése, közlekedés fejlesztése, társadalom megújulása, környezet- és energiafejlesztés, területfejlesztés, államreform) megfelelő operatív programok tervezett listáját lásd melléklet 21. Táblázat; valamint az Új Magyarország Fejlesztési Terv felhasználási vázlatát a 22. Táblázat formájában.

52 53

2005. június 13. piac és profit http://www.nfh.hu/index.nfh?r=&v=1159900581&l=&p=umfttartalom

59

Német Stratégiai Kerettervek 2000-2006 között összesen 31 milliárd euró állt Németország rendelkezésére, melyből 21,606 milliárdot a kelet-német tartományok felzárkóztatására költöttek, ugyanis azok mind beleestek az első célkitűzésben meghatározott kategóriába. Igaz, 780 millió eurót keletBerlin már átvezető (phasing-out) támogatás keretében kapott, így ez a régió lassan eléri a nyugati tartományok szintjét. A második célkitűzés keretében 3,785 mrd. Euró került kiosztásra, a harmadik célkitűzés pedig 4,963 milliárd euróban részesült.54 (23. Táblázat) Az új stratégiai kerettervben megfogalmazott preferenciák: tudás alapú társadalom megteremtése; piacnyitás és versenyképesség; vállalkozó tevékenység keretfeltételeit javítani; fenntartható fejlődést és szociális biztonságot teremteni; munkapiaci kihívásokra válaszolni és demográfiai változásokhoz igazítani. Az új költségvetési periódusban Németország 23 milliárd euróhoz jut, melynek felosztásában, hasonlóan az előző időszakhoz, a kelet-német tartományoknak nyújtott összegek dominálnak. Ők összesen 13 milliárd eurónyi támogatáshoz juthatnak. Hét milliárddal kevesebb az előző időszakhoz képest, és nagyobb százaléka phasing out. Sajnos ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy az elmúlt hét év alatt a tartományok átütő fejlődésen mentek volna át, inkább azt, hogy az Unió bővítése miatt több régió kiesett a támogatottak köréből. Ezen összegen felül a szövetségi kormány további 225 millió euró támogatást eszközölt ki a keleti országrész fejlesztési projektjeire. A második célkitűzés keretében 9 milliárd eurót osztanak szét, és a harmadik célkitűzésre is marad 750 millió euro forrás.55 (24.-25. Táblázat). Láthatjuk, hogy a támogatások fő haszonélvezői a volt NDK tartományai, olyannyira, hogy az uniós pénzeket a kormány saját forrással is kiegészíti. A „vállalkozó régió” (Unternehmen Region http://www.unternehmen-region.de/) elnevezésű programcsomag célja a keleti országrész vállalkozói számára a technológiai színvonal és a vállalkozói feltételek javítása. A program elemei: Innoregio; Innovatív regionális növekedési pólusok kialakítása (Innovative regionale Wachstumskerne); innovatív centrumok felállítása; régiók közötti összefogás a jövő piacaiért; valamint az Innoprofile.

54

2006.06.07 Deutscher Bundestag: Fünfunddreißigster Rahmenplan der Gemeinschaftsaufgabe „Verbesserung der regionalen Wirtschaftsstruktur“ für den Zeitraum 2006 bis 2009 http://dip.bundestag.de/btd/16/017/1601790.pdf 55 Nationaler Strategischer Rahmenplan für die Bundesrepublik Deutschland 2006. július 14. http://www.handwerkerdemo.de/fileadmin/user_upload/themen/wirtschaft/Regionlapolitik/Rahmenplan_14Juli06.pdf

60

A kelet-német tartományok lemaradása a nyugati országrészhez képest az Újraegyesítés óta nem sokat mérséklődött. Éppen ezért a német újraegyesítés máig kettős érzelmeket vált ki. Az egységes Németország megszületésekor milliók ünnepelték az új lehetőséget, és telve reményekkel keltek át a határon 1989. november 9.-én egy új világba csöppenve, a nyugati kapitalizmusba. Már akkor akadtak kételkedők (főként nyugati oldalról), akik nem fogadták üdvrivalgással a gazdaságilag rossz körülmények közt lévő keleti tartományokat. Az eltelt tizenhét év alatt számos tanulmány látott napvilágot az egység hatásairól, mind társadalmi, mind gazdasági, mind politikai szemszögből. Az eredmény egyöntetű, a volt keleti országrész még mindig nagyságvoltokkal van lemaradva, és óriási anyagi terhet ró az országra. Az évi mintegy 50 milliárd euró támogatás ellenére az egykori NDK nagy része válságövezetté vált: 16-20 százalék közt ingadozó munkanélküliségi ráta56, fiatalok elvándorlása, ipar nagy részének felszámolása. A tőke csak mint fogyasztási piac, nem pedig kedvező befektetési terület tartja számon a régiót. (lásd 15-17. ábrák). A versenyképtelenség okát az 1990-ben hozott politikailag korrekt, ám gazdaságilag kedvezőtlen döntések jelentették. Így az 1990. július 1.-én megvalósuló valutareform is. Az 1:1- es átváltás57 a bérek, árak, kötelezettségek és a megtakarítások egy részének értéknövekedése vezetett, és az NDK gazdasága 400 százalékkal felértékelődött. Exportálni túl nehézzé vált, és nyugati áruk árasztották el a keleti piacokat. 1990 végére az ipari termelés 60 százalékkal csökkent. Kilencmillió munkahely harmada nagyon rövid időn belül egyszerűen eltűnt. A szakszervezetek mégis zászlajukra tűzték: egyenlő bér az egyenlő munkáért. A béremelés mögött nem volt teljesítmény növekmény. A valuta reform idején a keleti bérek még csak a nyugatiak egyharmadát tették ki. Az 1995-ig a nyugati bérekkel együtt emelkedő, majd 1996-tól lassuló ütemű bruttó jövedelmek mára (2005-ös adat) a nyugati bérek 80 százalékára rúgnak58, de az e mögött meghúzódó gazdasági teljesítmény a nyugati nívó csupán 60 százalékát éri el. Holott a munkaerő olcsóbb még a keleti tartományokban, oda mégis csak a nyugati munkaerőköltségek drasztikus esése vonzaná a befektetőket. A tőke inkább keletebbre, Közép-kelet Európába vándorol. Azonban az előnyök csökkeni látszanak ahogy emelkedik az újonnan csatlakozó országok

56

15. ábra http://www.stendal.hs-magdeburg.de/project/konjunktur/nblges/image004.gif „Kommt die DM, bleiben wir, kommt sie nicht, geh’n wir zu ihr” 58 17. ábra http://www.stendal.hs-magdeburg.de/project/konjunktur/nblvg/image001.gif 57

61

bérszínvonala, és csökkenek tovább a fizetések az öt kelet-német tartományban, illetve nyílik meg újabb piac Románia és Bulgária csatlakozásának köszönhetően. A szintén 1990-ben meghirdetett privatizáció hatására összesen három és fél millió foglalkoztatottat bocsátottak el több mint 8000 vállalkozásból. Az újjá alakult vállalatok régi vezetőségét leváltották, helyükre nyugati vezetőknek kellett jönniük, akik bizony, nem mindig voltak a szakma legjelesebb képviselői. A várakozások nagyok voltak. A privatizálandó vagyont, amely tartalmazott ingatlanokat, termelő berendezéseket és készletet, 1990-ben 300 milliárd euróra becsülték. Mégis 1994 végén 115 milliárdos deficit jelentkezett az elvárthoz képest. Az egyesítő szerződésben lefektették az alapszabályt: kártalanítás. A kisajátított magántulajdonosok visszakövetelhették földjeiket, ingatlanaikat, sőt egyes üzemeket is. A nem tisztázott tulajdoni viszonyok miatt elhúzódó eljárás megnehezítette és meggátolta a vállalatok magánkézbe jutását és ujjászervezését. Az idő nyomása alatt nem volt ritka a vagyontárgyak elárverezése, vagy pályázati kiírása. A külföldi befektetők hátrányos megkülönböztetésre panaszkodtak, ugyanis a nyugat német befektetők követelték a részüket. Nem volt ritka a korrupció. Határtalan túlkövetelések. Már 1991-ben leszögezték, hogy az egyesítés költségeit nem szabad az adóemelésekkel finanszírozni, ehelyett 1991-től kezdve 1,2 billió eurónyi állami transzfer áramlott nyugatról keletre, amely döntő módon szociális támogatásban, a magánfogyasztás megugrásában, és a tartósan magas munkanélküliség finanszírozásában öltött testet. Eközben az állami eladósodottság mértéke 536 milliárd euróról 1,25 billió euróra növekedett, aminek nagy része a keleti újjáépítések költségeire vezethető vissza. Az előző fejezetekben bemutattam, hogy a német KKV fejlesztő politika, és az uniós pénzek felhasználásának tervezete is ezen elmaradottabb régiók felzárkóztatására irányul a rendelkezésre álló anyagi források döntő hányadát ide juttatva. A tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy a jövedelem transzferek nem jelenthetnek hatékony segítséget. A tetemes összeg ellenére sem javult a keletnémet gazdaság versenyképessége. A kis és középvállalkozások egyedülállóan magas támogatása alig hozott eredményt. Jellemző módon a teljes német kivitelből csak három százalékban veszik ki részét a kelet-német gazdaság. Úgy vélem, hogy a fejlesztési politikának piaci információra, jó marketingre, és a finanszírozás elérhetőségére (de az elérhetőséget nem olcsóságon értve, a hozzájutás

62

procedúrájának egyszerűsítése, piaci folyamatoknak való megfelelés elősegítése) kell koncentrálnia, a közvetlen jövedelemtranszferek helyett.

VII. A finanszírozási lehetőségek A KKV-k növekedését gátló tényezők (szakképzett munkaerő hiánya, pénzügyi forrásokhoz

hozzáférés

nehézségei,

adminisztratív

előírások:

egészségügyi,

környezetvédelemi, biztonsági) közül a legfontosabb tényező a finanszírozás. Egészen 2002-2003-ig az volt a jellemző, legalább is Magyarországon, hogy a bankok nem szívesen finanszíroztak a kis-és középvállalatoknak, mert nagyobb kockázatot jelentettek, és igaz jelentenek ma is nagyobb társaiknál. Mára azonban a nagyvállalati szektor javarészt telítődött, nincs további piacbővülési lehetőség, így megindult a verseny az új ügyfelek kegyeiért. A KKV-ügyfélkör ugyanis bővíthető, s számlatulajdonosként, valamint betétesként nagyon vonzó ügyfélnek számítanak, mert magas forgalmi jutalékhoz juttatja a hitelintézeteket, illetve betétesként is olcsó forrást biztosít számukra. Ezen felül a rendszerváltás utáni negatív tapasztalatokat kezdik kiheverni a hitelintézetek, miután egyre több az évek óta megbízható, nyereséges KKV-k száma59. A bank szektor hiánya miatt, illetve az általa támasztott kötelezettségeknek való megfelelés hiányában, a keletkezett űrt az állam, a barátok, az ismerősök, és az üzleti angyaloknak nevezett magántőke töltötte ki. Az üzleti angyalok a tőke biztosítása mellett hasznos tanácsokkal látják el az induló vállalkozásokat, segítik a talpon maradást, a kapcsolatok kiépítését. Mára már jelenlétük kevésbé jellemző a hazai piacra (bár annak pontos számadatai nem lehetnek ismertek, informális jellege miatt), hála a kormányzati programoknak, európai uniós támogatásoknak és a bankok növekvő termékkínálatának. A hazai és a német forrásbevonási hajlandóság is kicsi, a cégek szeretnek inkább saját tőke állományra támaszkodni, vagy a fent említett informális forrásokhoz nyúlni. Az Egyesült Államokban az idegen tőke dominánsabb szerepet játszik, úgy tűnik az európai cégek jobban félnek a tartozástól. Pedig egy stabil és kiegyensúlyozott piacon, ahol előre lehet tervezni, átláthatóak a folyamatok és világos a kormány által követett gazdasági és KKV

59

GKM: Kis és középvállalkozások helyzete 2003/2004 éves jelentés 2005. május 1. 147.old

63

szektort támogató politika, ott nincs miért félnie a vállalkozásnak, vagy legalább is kevésbé, mert joggal számit kötelezettsége teljesíthetőségére. Magyarországon talán ez a rendszerváltás óta magunkkal hozott, és azóta ki nem nőtt félelem. A német kultúrában pedig különösen erős az európaiakra általában is jellemző kockázatkerülési hajlandóság. Ugyan így, egy csőd nem olyan nagy probléma a tengerentúlon, tanulni lehet abból is. Bár mindezek ellenére a hazai hitelállomány töretlenül bővül és fejlődik60, még így is lemaradva az Unió átlagától, de a piacgazdasági átmenet még nem tekinthető befejezettnek. Előfordul azonban, hogy a belső finanszírozási források képződése nem elég gyors a vállalkozás fejlesztési terveinek megvalósításához. Ilyenkor merül fel az igény a külső finanszírozási formák (hitel, kötvénykibocsátás, faktoring, forfetírozás, váltóleszámítolás, lízing,

tőkefinanszírozás)

igénybevételének

valamelyikére.

Magyarországon

és

Németországban is a konzervatív, azaz a banki hitelezési forma dominál. A KG EOS Holding Gmbh & Co és a düsseldorfi Heinrich Heine Egyetem által a KKV-k (76 darab) körében végzett felmérés eredménye61 azt mutatja, hogy a német KKV-k kevesebb, mint 10 százaléka vesz igénybe modern pénzügyi eszközöket. Az egyetem mikroökonomia professzora, Christoph J. Börner szerint, ez az arány nem a modern eszközök felé tanúsított ellenállásnak, sokkal inkább az alulinformáltságnak tudható be. Az Ernst & Young vállalattanácsadó cég elemzése pedig arra mutat rá, hogy azok a cégek, amelyek modern pénzügyi eszközöket is felhasználtak, jelentősebb nyereségbővülésre tettek szert konzervatív társaiknál. Állami és uniós támogatások közvetítése megéri a bankoknak, mert: Biztos kamatmarzsra számíthat a bank, valamint olyan vállalatokat is megnyerhet magának, amelyek idegenkednek az eladósodástól. Kapcsolt szolgáltatások; Egy pályázat megnyerésére előkészíthet a bank, akár kölcsön nyújtásával; Tanácsadás, projektre, programra való felkészítés. Esetleg olyan akcióval lehet megnyerni az ügyfelet, hogyha az nem nyerte meg a projektet, nem kell fizetnie a szolgáltatásért. Ellenkező esetben az elnyert támogatás bizonyos százalékát jutalékként kifizeti a banknak. Csomagok kínálata

60 61

Bilek Péter, Borkó Tamás;Czakó Veronika;Pellényi Gábor (2006. április 25) Bianca Baulig: Moderne Finanzierungsinstrumente bei KMU wenig beliebt

64

A magyar hitelpiac KKV felé fordulása A vállalati hitelpiac koncentrált. Hét bank hitelezési tevékenységéhez volt köthető 2005ben a vállalati hitelek 85 százaléka, továbbá az üzleti célú ingatlanhitelek 94 százaléka.62 A KKV-k esetében 4 bank kezelte a kihelyezett hitelek 60 százalékát (GKM). A bankok hitelállománya 2005. évben is tovább bővült. Az 1999. év végi állományhoz viszonyítva 2005. decemberében a kihelyezések 5313,4 milliárd forintra rúgtak. Ez 56,2 százalékos volumennövekedést jelent. Elemzés szempontjából különösen fontos, hogy a kis- és középvállalkozók részesedése jelentősen nőtt az összes kihelyezésekben a hat év leforgása alatt. 1999-ben a banki hitelek alig 20 százalékát (19,3) tették a KKV-k ki, mára 50 százalék feletti ez az arány63. A bank szektor KKV-k felé fordulását a 26. Táblázat és 10. Ábra szemlélteti számokban. A KKV szektor hitelállománya hat év leforgása alatt hatszorosára emelkedett, évi átlagban több mint negyedével bővült az állomány. A legnagyobb mértékben a kisvállalati kihelyezések nőttek. Devizahitelezés elterjedése: Az új hiteleknek 2005-ben már több mint harmada devizában volt denominált64. Ez önmagában nem hordoz veszélyt, ha a vállalatok kellő figyelmet fordítanak az árfolyamkockázatnak való kitettségre, és fedezik magukat. Ám a számokból nem ezt a következtetéseket vonhatjuk le, ugyanis a devizahitel keresletet a külföldi jegybankok kamatemelése és a forint gyengülése sem törte le. Mi több a belföldi devizaadósság kétharmada fedezetlen. Az adósok fele úgy véli, hogy az árfolyamváltozás nem befolyásolná adósságterhét, kétharmaduk pedig verseny és pénzügyi pozíciójának romlását sem várja egy árfolyam elmozdulás esetén.65 Talán a vállalatok túl kicsinek érzik kitettségüket, a kockázatkezelését pedig túl költségesnek, ahhoz, hogy az árfolyamváltozás hatásával érdemben foglalkozzanak. Jól megfigyelhető a 27. Táblázatból, hogy 2003 és 2005 között a forintban felvett hitelek darabszáma csökkent, míg a deviza hitelek népszerűsége nőtt a vállalkozások körében. Darabra még így is kevesebb természetesen, mint a hazai valutában kihelyezett hitelek, ám

62

Papp Mónika (MNB 2006. március) Bilek Péter – Borkó Tamás – Czakó Veronika – Pellényi Gábor (2006. április 25.) 64 Missura Gábor MNB Jelentés a pénzügyi stabilitásról 2006. április 63

65

MNB Tanulmányok 53. Bodnár Katalin Egy kérdőíves felmérés eredményei

65

a hitelek nagysága nagyobb. Ennek oka, hogy a devizahitelek jellemzően éven túli, beruházási célú hitelek. Mi lehet a devizahitelek terjedésének oka? Egyik ok, a hazai forint hitelek magas kamata. Az alapkamat vágásával a betéti kamatok még csak lépést tartottak, de a hitelkamatok megmaradtak magas szinten. A vállalkozások is ott szeretnek hitelt felvenni ahol a kamatok alacsonyabbak,

más

kérdés,

hogy

nem

tudni

hány

százalékuk

számolt

az

árfolyamkockázattal és fedezte magát garanciával, illetve pénzügyi műveletekkel. A bankok kínálatában ugyanakkor, felismerve az igényeket, megjelentek a devizahitel konstrukciók. Kamatszintek összevetése: A vállalati forinthitel kamat 2000-ben még átlagosan 13 százalék körül volt, 2004. évi átmeneti emelkedést kivéve, a kamatszint fokozatosan csökkent 2005-ben már 9 százalék alá. A hitelfelvétel döntésekor nem is annyira a nominális kamat nagyság a mérvadó, hanem a reálkamat. Ezt a meghirdetett nominális kamat és az inflációs várakozások különbségeként kapjuk meg. Az év elején, de főleg a múlt év végén az infláció szintje rekord mélységekben volt, egy-két évre szintén alacsony három százalékot mérsékelten meghaladó inflációt prognosztizáltak, ám a felszínre kerülő tényleges költségvetési hiány és államadósság mértéke, valamint az ebből fakadó kiigazítások és adó emelések, gázár emelések hatására az infláció a vártnál nagyobb ütemben emelkedik majd. Attól függően melyik forrást vesszük alapul, 6,2 és 7 százalék körül várhatjuk. Az euró alapú hiteleket az EURIBOR bankközi kamatlábhoz szokás kötni, amelyet átlagosan két százalékponttal haladnak meg. Az EURIBOR 2,2-2,3 százalék. A devizahitel reálkamatának meghatározásakor a hazai inflációt és az árfolyamváltozást is figyelembe kell hogy vegyük. 2005 végén még 260 Ft/euró árfolyammal számolva, devizahitelek reálkamatát 5,5 százalékra jósolták. Azóta a forint jócskán vesztett értékéből, jelenleg 275 Ft egy euró. A hazai hitelkamatok viszont csökkentek, és kínálatukba még nem építették be a romló gazdasági körülményeket, az átlagos kamatszint körülbelül 8 százalék (K&H Bank egy munkatársa). Így a devizahitelek csábereje gyengül, vagy pedig meg kell találni a módját, hogy deviza bevételre is szert tegyenek a vállalkozások.

66

Felmérések alapján66 azonban azt mondhatjuk, hogy a hazai hitelfelvevők döntéseik előtt nem a reálkamatot nézik, mivel az alapkamat is hektikusan változott az utóbbi években, valamint az infláció is. Az infláció előre jelzett növekedése ismét csökkenteni fogja a reálkamatot, bár a nominális kamat az alapkamat emelések miatt így is emelkedni fog feltehetőleg. De akkor mit vesznek figyelembe a hitelfelvevők? A törlesztő részleteket. Az elmúlt félév (különösen június óta) volatilis árfolyama jelentősen megnövelhette/megnövelheti a korábban felvett devizahitel törlesztőrészleteit. Ezért várható, hogy a bankok új termékkínálattal rukkolnak elő, illetve bővítik a jelenleg elérhetőeket, olyan konstrukcióval, amely véd árfolyamkockázat ellen. A hitelbővülés okai banki szemszögből67: ƒ

Kiéleződött bankverseny, jövedelmezőségi elvárások

ƒ

Nagy ügyfeleknél korlátozott növekedési lehetőség és alacsony jövedelmezőség nagy lekötött kockázati tőkével

ƒ

Csökkent a KKV kockázata

ƒ

Méret és ágazati koncentráltság oldása

ƒ

Nagy növekedési lehetőség

ƒ

A csatlakozást követően a helyi ügyfelekre támaszkodó bankok jobban szerepelnek

ƒ

Támogatások közvetítői, mert a KKV korlátozottan fér a tőkepiachoz

A bankok a kihelyezés kockázatát a fedezettel és az alapos monitoringgal, dokumentációval is igyekeznek csökkenteni. Másrészről pont ez a két kategória az, amely a legnagyobb ellenszenvet táplálja a hitelt felvevők körében. Régi mondás egyrészt, hogy csak az jut hitelhez, akinek nincs rá szüksége, mivel a bankok hajlamosak magukat túlfedezni. Másrészt pedig sokszor túlzott mértékű a bürokrácia, amely átláthatatlansághoz vezet. Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy kis és középvállalati szinten a termékek köre, és a kínálat elegendőnek mondható, amin javítani kell az a kiszolgálás, az informálás, és az

66 67

Csubák Tibor Krisztián A KKV hitelezés jövője 2003/04 Szabó Margit 2006. szeptember 26.

67

egyszerűbb ügyintézés. Tervezik, de még mindig folyamatban van az úgy nevezett egyablakos rendszer kialakítása. A hitelbővülés okai vállalati szemszögből ƒ

A bankok erőteljes versenye a hitelfelvétel egyszerűbbé és könnyebbé válásához vezetett, ez volt a hitelezés bővülésének elsődleges oka.

ƒ

A hitelkamatok csökkenése is kimutatható szerepet játszott, vonzóbb feltételek

ƒ

Hitelkeretek nagysága emelkedett, díjak csökkentek, enyhültek a fedezeti követelmények.

ƒ

A KKV szektorban élénkülő banki verseny 2004-re új termékek megjelenésében, a hitelkonstrukciók,

hitelbírálat

és

kockázatkezelés

új,

egységesített

alapra

helyezésében is megnyilvánult (pl. scoring alapú hitelminősítés, portfolió alapú kockázatkezelés). ƒ

A KKV-k követelés- és készletfinanszírozási szükséglete megemelkedett. (körbetartozások emelkedése az építőiparban, az áfavisszatartás és a megnyert pályázati összegek késedelmes átutalása miatt)

Tehát a KKV-k nagyon vonzónak tartják azokat a rövid lejáratú hitelkonstrukciókat, amelyekhez gyorsan, kevés adminisztrációval és minél kevesebb fedezet mellett lehet hozzáférni. Mindkét fél részéről meg van a „szándék” a KKV hitelállomány további bővülésére. A bankok ugyanis jelenleg ebben a szektorban látnak csak jelentős növekedési lehetőséget, és ezért aztán hajlandóságot is, hogy könnyítsenek a hitelhez jutás feltételein. Ez a sarkalatos pont, ugyanis a vállalatok részéről is mindinkább nő az igény a hitelek iránt. A hitelezés gátjainak lebontásában a legnagyobb kihívást a nyilvántartási rendszerek, mint például az adós-nyilvántartási rendszer, naprakészen tartása jelenti, valamint a nehézkes és lassú bürokrácia újjászervezése. Mára már nem róható fel a fiókhálózat hiánya, az utóbbi öt évben nagyon sok fiókot nyitottak a bankok. Ez azért fontos, mert a KKV-kat a személyes kapcsolattal lehet megnyerni. A vállalkozások vezetői felvehetik a kapcsolatot a bank egy munkatársával, aki szakértelmével és tanácsaival segíti a vezetőt, jelentős terhet levéve a válláról. Ugyanis egy multinacionális cégnél van külön pénzügyi osztály, illetve a

68

finanszírozásért felelős szakember, de egy kis- vagy középvállalatnál a vezető egy személyben felelős általában mindenért, és szakmai tudása jobbára „csak” az adott területre, ami a cég arculata, koncentrálódik. Ezekkel az „emberi tényezőkkel” lehet ugyanis további ügyfeleket megnyerni, tekintve, hogy a hitelkeretek maximális nagysága, díja és a spread nem csökkenthetők egy bizonyos szint alá. 2005 és 2006-ban a verseny hatására már olyan mértékben enyhültek a feltételek és járulékok, hogy annak további enyhítése már nehezen elképzelhető. Főleg azért nem, mert különösen szeptember óta, a gazdasági környezet bizonytalanabbá, kedvezőtlenebbé vált. Ez pedig éreztetni fogja hatását az adósok kötelezettségvállalási feltételeinek szigorításában, tekintve, hogy a kisvállalatok hamarabb megérzik a környezet negatív hatásait. A hitelkereslet egyértelműen a gazdasági kilátások (növekedési potenciál, kamatlábak, terhek) függvénye, ezért is áldoztam külön fejezetet Magyarország és Németország gazdasági körülményének bemutatására. Ha ugyanis a vállalkozó optimista a jövőbeli várakozásait tekintve, hajlandó hosszú távú beruházásba kezdeni, amihez felvesz hitelt is, mert megtérülésre számit. Ezért egy bank ezen ügyfélkört az egyszerű és átlátható tájékoztatással, szakértő és segítőkész munkatársakkal, rugalmas nyitva tartással és egyéb rugalmas szabályokkal (egyszerű elérhetőség, gyors ügyintézés, minél kevesebb papírmunka) érheti el. Tehát az ügyintézés terhének csökkentésével, célzott marketinggel tovább csökkenthető a vállalkozók ellenszenve a hitelfelvétel iránt. Kérdés, hogy szeretnénk-e a hitelpiac további bővülését? A növekvő hitelkereslet a piacgazdasági átmenet következménye, vagy válsághoz, eladósodáshoz vezető folyamat, amelynek kordában tartására oda kell figyelnünk. Makrogazdaság és a hitelezés összefüggései A közgazdaságtan egyik értelmezése szerint, a hitelezés gyors bővülése a pénzügyi rendszer egészséges fejlődésének jele, ami a piacgazdasági átmenet természetes velejárója. De, meddig tekinthető természetes folyamatnak, és mikortól fenyeget egy esetleges kipukkadó hitelezési lufival? Mert, ha kialakul egy hitelboom, az jelentős gazdasági veszteségekhez vezethet. (Lásd ázsiai pénzügyi válság) E két eltérő felfogás miatt fordul fokozott érdeklődés Európa szerte a hitelnövekedés értékelésére. A hitelállomány és a gazdasági fejlettség szintje között párhuzamot szokás

69

vonni, ezért a hitel mértékét GDP arányában is kifejezik, és ezt a pénzügyi mélység egyik mutatójának tekintjük. A pénzügyi mélység a gazdasági fejlettség egyik meghatározója, ezért, egy fejlett gazdaságban a hitelállomány gyorsabban bővül a GDP bővülésénél, ezért növekszik a hitel/GDP ráta évről évre. A kapcsolat kettős, mert a fejlett gazdaság hozzájárul a pénzügyi mélyüléshez, a mélyebb pénzügyi piacok pedig a megtakarításokat hatékonyabban osztják szét, így javítva a gazdaság növekedés ütemét. A pénzügyi rendszerek reformja ezért is égető szükségességű.68 Ezen tanulmány szerint nemzetközi összehasonlításban a 2005.ös évi 26 százalékos arány alacsonynak mondható. A hazai kis- és középvállalatok hitelállományának GDP-hez viszonyított aránya folyamatosan és dinamikusan növekszik. (28. Táblázat). Az utóbbi éves két százalékos bővülés javarészt a kkv szektor érdeme, hiszen a nagy vállalatok zöme inkább közvetlenül külföldről vett fel hitelt. Ami viszont aggasztó lehet, hogy a hitelnövekedést sokszor a hazai megtakarításokon túl külföldi forrásokból is finanszírozzák, így az együtt járhat a folyó fizetési mérleg magas hiányával. Emellett további kockázatot jelent a hitelportfolió romlása, hiszen nő a hitelfelvevők köre, olyanok is hitelhez juthatnak, akik korábban kockázatosnak számítottak. Az IMF e tanulmánya szerint, a feltörekvő országokban a hitelboomok 75 százaléka vezetett bankválsághoz, 85 százalékban pedig árfolyamválsághoz. Úgy vélem, hogy a pénzügyi közvetítés Magyarországon tapasztalt gyors mélyülése a régió többi országára is jellemző, természetes folyamat, ami a makrogazdasági stabilizáció, a bankrendszer rendbetétele, a jogrendszer minőségi javulása és erősödő versenye, valamint a tartós gazdasági növekedés következménye. A jövőben e tendenciák folytatódása várható; másfelől a bankrendszer számára a (kisebb méretű) KKV-k piacán továbbra is számottevő növekedési potenciál rejlik.

68

IMF (2004): Are Credit Booms in Emerging Markets a Concern? in: IMF World Economic Outlook, 2004. április.

70

A német hitelpiac: A német vállalati hitelpiac kisebb visszaesést követően 2005-ben ismét elérte a 2003. évi kihelyezési állományt, és 2006.-ban tovább bővült. (29. Táblázat) A KfW.de előrejelzése szerint a hitelpiac további bővülésére lehet számítani. A második negyed előző évihez viszonyítva 3,9 százalékos bővülést mutatott. Ugyan a növekedés lassulását jelzik előre, az még így is meghaladhatja a tavalyi értékeket 1-2 százalékkal. A KfW 28 gazdasági szövetséggel együtt elvégzett egy felmérést 2006. elején a vállalkozások banki hitelhez jutásának helyzetéről 69. A megkérdezett vállalkozások 33 százaléka érzékelte nehezebbnek a hitelhez jutás feltételeit, mint a tavalyi évben. Igaz, ugyanerre a kérdésre tavaly a vállalkozások 42 százaléka felelt igennel, míg azok száma, akik könnyebb feltételeket tapasztaltak, nőtt (7 százalékról 12 %-ra). Akinek hitelfelvételi problémái voltak, kis – és nagyvállalati részről egyaránt, arra panaszkodtak, hogy a pénzintézetek növelték követelményüket üzleti információk feltárása és biztosíték állítása terén. A probléma gyökere azonban különbözik. Míg a kisvállalatok sokkal gyakoribb gondjuk, hogy egyáltalán hitelhez jussanak, addig a nagy vállalatok a könyvek nyilvánosságra hozatalára, a folyamatos dokumentációs igényre és az emiatt megnövekvő elbírálási időre panaszkodnak. Ha egy kisvállalatnak megkérdőjelezik fizetőképességét, a hitelt megtagadják tőle. Nagy vállalatok bonitási problémáit a hitel kamatokkal kompenzálják. Tehát a nagyvállalatoknál a pénzintézetek a kockázatok megfelelő ellentételezésére törekednek, a kicsiknél a kockázatkorlátozás módszere a mennyiségi hiteladagolás. A kelet-német vállalatok hitelellátottsága minden eddiginél rosszabbnak bizonyult, bár a nehézségek nem a területi hova tartozásra vezethetőek vissza. Sokkal inkább méretük, vagy iparági hovatartozásuk korlátozta a hitelhez jutást. A pénzintézetek második legfontosabb funkciója a vállalati tanácsadás. A megkérdezett vállalatok 70 százaléka nem tapasztalt minőségi változást e téren, 15 százalék rosszabbnak, 15 százalék pedig jobbnak ítélte meg a bankok e szolgáltatását. Viszont a kisvállalatok körében nagyobb volt az elégedetlenség, 23 százalékuk panaszkodott a nagyvállalati 5 százalékkal szemben. Talán ennek az oka az lehet, hogy a bankok a profitálóbb nagy

69

Forrás: Dr. dankwart Plattner és Dr.Dirk Plankensteiner-Unternehmensfinanzierung: Banken entdecken den Mittelstand neu. Kreditzugang für kleine Unternehmen bleibt schwierig

71

ügyfelekre szívesebben koncentrálnak, nagyobb volumenű ügyleteik, és ezáltal, a magasabb közvetítési díj miatt. A vállalatok hitelkérelmének többségét (közel 90 százalékát) belső értékelési rendszer (rating) alapján bírálták el. Ezen vállalatok háromötöde ismerte a bank besorolási politikáját, és háromnegyede saját elért pontszámát is. Majd kétötöde a vállalatoknak javítani tudott besorolásán, különösen azok a vállalatok értek el jobb eredményt akik külkereskedelmi tevékenységből profitálnak. De idén is, ahogy 2005-ben, akadt olyan vállalat, amely távol áll a külkereskedelemtől, mégis javított pontszámán, ez azt mutatja, hogy a pontszámok javítása függetleníthető az aktuális konjunkturális helyzettől. A kis- és középvállalkozások 36 százaléka nem beszélgetett a bankkal a pontozási rendszerről, holott Basel II miatt akár aktualitása is volna, ez rámutat arra, hogy a bank és ügyfele közötti kommunikációt még fejleszteni kell. Beruházásukat banki hitelből megvalósítani szándékozó kérelmezők 20 százaléka szembesült a kérelem elutasításával. Különösen keleti vállalatok az érintettek. Okai: nem kielégítő biztosíték, sajáttőke hiány. A hitelmegtagadása maga után vonja a terv megvalósításának elhalasztását, sőt 35 százaléknál terv felhagyását. A vállalatok egyötöde fordult beruházási támogatáshoz. A legkelendőbbnek a KfW bankcsoport termékei bizonyultak (36 százalék). A kelet-német vállalkozások nagyobb arányban fordultak támogató hitelhez, náluk az arány 64 százalék. Tartományi programokhoz a kérelmezők 18 százaléka, EUs eszközhöz pedig 17 százaléka fordult. Akik nem fordultak támogatáshoz, nem az információ hiányával indokolták azt, inkább vagy mert nem volt rá szükségük, vagy a bürokratikus akadályokat említették. A vállalatok több mint negyven százaléka jelezte, hogy saját tőke arányát növelte az elmúlt egy évben. 45 százalékuk jelezte, hogy a jövőben is szeretnék a kvótát növelni, azonban nekik egy ötöde nem lát erre reális esélyt a piaci lehetőségek hiánya miatt. Finanszírozási módok: a többségnél a klasszikus mód él: saját tőke, külső forrás pedig a banki hitel. Ahogy nő a méret vesznek igénybe inkább vállalatok alternatív formákat mint: lízing, mezzanin és résztőke (Beteilungskapital)

72

VIII. Összefoglaló 1. A fejlesztési politikák értékelése Magyarország A lakosság fogyasztását a lassuló gazdasági növekedés is visszafogja, így kérdésessé válhat a tervezett ÁFA bevételek tényleges összege. A magasabb árak miatt pl. lehet, hogy az emberek a boltban ettől kezdve nem két liter, hanem csak egy liter tejet vesznek. Ezáltal a tejtermelő is rosszul jár, visszaesik a termelés, így a büdzsébe nem érkeznek be a tervezett adóbevételek sem. Az árcsökkentés hatására bekövetkező forgalomnövekedésre pozitív példaként említhető az M5-ös autópálya, amelynél a használati díj mérséklése többeket késztetett annak igénybe vételére, ezáltal növelve az éves bevételt. Az adóbevételek tervezésénél tehát nehezen kiszámítható, hogy az áremelkedés miatt mennyivel esik vissza a forgalom, így annak előirányzatakor nem vehetjük pusztán az idei vásárlásokat alapul. Meg kell jegyezni, hogy a bruttó bérek január és augusztus között az ajánlott 4-5 százalékkal szemben (ami így is magasabb, mint a GDP teljesítmény kétharmada) 7,8 (sőt a versenyszférában 8,4) százalékkal nőttek, 5,6 százalékkal pedig a reálkeresetek.70 A kereslet visszafogására pedig mindenképp szükség van, amelyet a kormány évközi megszorításaival már elő is idézett. A többi bevételi előirányzat teljesülése is kétséges lehet: a növekvő terhek ugyanis élénkíthetik a fekete gazdaságot. A munkáltatónak és a munkavállalónak sem érdeke, hogy legálisan magasabb fizetést kapjon, illetve adjon. Bővülhet a járulékterhek kikerülésének legális útját jelentő „cafeteria” rendszer alkalmazóinak száma. Ebben a rendszerben a fix fizetés mellett a munkavállaló egy összeghatáron belül maga választhatja ki milyen „egyéb juttatásokat” szeretne igénybe venni. Gyakoribb módszer azonban, és a gazdaságot károsítja az úgy nevezett borítékos megoldás. Az alkalmazott bevallott jövedelmén túl külön borítékban, készpénzben kapja meg fizetése többi részét. Ilyen körülmények között a vállalkozások nem érdekeltek a tényleges nyereség bevallásában. A szolidaritási adót a nyereséges vállalkozóknak kell fizetniük, ennek mértéke 4 százalék. Annak elkerülésére, hogy csökkentsék a papíron veszteséges vállalatok 70

Hvg XXVIII. Évfolyam. 44. szám, 2006. november 4. Béraláfutások 8. oldal Molnár Patrícia.

73

számát bevezetésre kerülne az elvárt adó71 Az elvárt vagy más néven minimum adó azonban lehet, hogy nem EU-konform (még nem született alkotmány bírósági döntés), ugyanis a korábban nagy port kavart iparűzési adóhoz hasonlóan árbevételt adóztat.72 A KKV-k fejlesztése az uniós és magyar politikának is még mindig prioritása, ugyanakkor a programok által lefektetett célkitűzésekkel (versenyképesség, önállóság, foglalkoztatás bővülés) ellentétesnek látszanak a megvalósuló makrogazdasági intézkedések. A hozott intézkedések nem élénkítik a vállalkozói kedvet, és nem teszik egyszerűbbé a vállalkozói környezetet. Ilyen helyzetben pedig szerintem lényegtelen, hogy az EU Charta szellemében hány millió forintot költünk az egyes célkitűzések, például a vállalkozói szellem kialakítása a fiatalok körében, megvalósítására. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szerint is az egyensúlyteremtő program reformok nélkül a gazdasági versenyképességet csökkenti, teljesítmény visszafogására ösztönöz.73 A vállalatok előtt csak az egyre növekvő terhek ismertek. Nem világos, hogy a kormány a megszorításokon túl milyen elképzeléssel rendelkezik a gazdaság élénkítése érdekében. (lásd melléklet 30. Táblázat az index számításai alapján a terhek egy főre eső részét). Nem elég hatékony a reformok szükségességének és megvalósulási folyamatának kommunikációja, ezért aztán nő a vállalati és a lakossági elégedetlenség is. A fejlesztési politika „keresleti oldali” beavatkozására,

vagyis

a

marketingtevékenységre,

ezen

belül

a

programok

megismertetésére, a közös célok ismertetésére és azok elérésére nagyobb hangsúlyt kéne fektetni. Jelenleg a gazdasági környezet kiszámíthatatlan, a vállalkozások félévvel ezelőtt még az adók csökkentésére számítottak, most az adók és járulékok emelkedésének negatív hatását érzik. Bokros Lajos volt pénzügyminiszterünk elmondta, hogy a magyar gazdaság erős pontjai közé tartozik „a világgazdaságba ezer szállal beágyazódott vállalati szektor”74, míg az állami szféra teljesítménye kifejezetten rossz. Az ez idáig ismertté vált reform elemei azonban épp a vállalkozói kört terheli meg túlzott mértékben, és „bünteti” jó teljesítményének lefölözésével. Christoph Rosenberg, az IMF közép-európai és balti főmegbízottja Finnország és Litvánia által követett programot ajánlotta Magyarország figyelmébe. Ott az állami költségek leszorításával érték el a hiány csökkentését. 71

Valamennyi társasági adó fizetésére kötelezett cégnek a fennmaradáshoz minimálisan elvárható nyereség után társasági adót kell fizetnie. Az elvárt adó alapja az eladott áruk beszerzési értékével csökkentett összes bevétel 2 százaléka. Az adó kulcsa a társasági adó szabályainak megfelelően 5 millió forint adóalapig 10 százalék, fölötte 16 százalék.. 72 VOSZ ügyvezető elnöke: Demján Sándor HVG Mit kifogásol Demján a Gyurcsány-csomagban? 2006. július 5. 73 Hvg. Hu 2006. június 21. 74

MTI: Bokros: Figyelemre méltó a Gyurcsány-csomag 2006. július 7.

74

Amellett, hogy az intézkedések az évek alatt még csak kialakulóban lévő adófizetési morált ronthatják - hiszen a vállalkozók még inkább keresni fogják az adóalap nem mindig törvényes eszközökkel való csökkentését - óriási ellenőrzői apparátust igényelnek, ami megint csak pénzt emészt fel. Ráadásul az olyan intézkedések, mint a mobiltelefon magán célú használata után fizetendő díj kikerülhető és nehezen ellenőrizhető. Sőt, az adófizetési kötelezettségnek általában eleget tevők nagy adminisztrációs teherrel találják szembe magukat, így véve el a kedvüket az egyébként kisösszegű adó befizetésétől. A magyar kormány fejlesztés politikájának másik fő területe, a fejlesztési programok nem követik teljességgel egy piacteremtő modell útját, amelyben a fő célkitűzés a piac által ki nem szolgált kis- és középvállalkozások hitelhez juttatása. Mert ugyan ez lenne, és ez is a fő törekvés, de a megvalósítási folyamat nem követi a piaci változásokat és keresleti igényeket, ezáltal leragad a régi dogmánál, miszerint a vállalkozásokat a minél olcsóbb forrásokkal lehet csak támogatni. A kis- és középvállalkozások egyik jellemzője, hogy kis összegű hiteleket igényelnek, mert elsődleges céljuk a mindennapi működés finanszírozása, nem pedig elsődlegesen a beruházás. Így a programok hitelösszegének emelése nem szerencsés, ez pont a banki folyamatokat követi. A pénzintézeteknek gazdaságossági okokból nem érdeke (legalábbis ha a kapcsolódó szolgáltatásokat nem veszzük figyelembe) elaprózott hiteleket nyújtani, mert a hitelkihelyezések fixköltség tartalma az összegtől függetlenül megegyező. Ezért egy hatékonyabb állami hitelezés-politikának tartanám, ha a kezdő hitelösszeget leszállítanák, majd azt lépcsőzetesen emelnék, és lehetőség volna akár 500 000 forint igénylésére is, mindezt rövid futamidővel. A kisösszegű hitel felvétele is csak akkor ösztönző persze a vállalkozások számára, ha az adminisztráció és költségei nem bátorítják el őket. Az egyik legfontosabb változtatásnak a bürokrácia minimális szintre csökkentését és az intenzívebb kommunikációt tartom. Az úgy nevezett egyablakos rendszer és az elektronikus ügyintézés megvalósítása növelné a rendelkezésre álló lehetőségek átláthatóságát és eredményességét is. A mikrohitel program esetében is tapasztalható a bankoknál már megszokott körülményes és lassú hitelelbírálás, aminek alapját a sokszor túlzó fedezeti követelmény jelenti. Úgy

75

vélem a rugalmas feltételeké, azon belül is a fedezeti követelményeké a jövő, ezért lehet kitüntetett szerepe a garanciarendszernek. A bankok növekvő érdeklődését a KKV-k felé ugyanis nem csak a nagyvállalati szektor telítődése, hanem a bankok kockázatának részbeni átvállalása is elősegítette. A program hatékonyságát további garanciák nyújtásával és több pénzintézet bevonásával lehetne növelni. A fenntartható mikrofinanszírozású programok a bankok által ki nem szolgált valós keresetre koncentrálnak. A kereskedelmi bankok már külön a KKV szektort megcélozva kínálnak termékeket, a nagyobb verseny hatására csökkentek a kamatlábak, nem ritka esetben a kormányprogramok támogatásával igénybe vehető kamatláb alá. Ezért új konstrukciót kéne az állami fejlesztésnek kidolgoznia, akár ágazat specifikusan a még mindig le nem fedett területekre nagyobb hangsúlyt helyezve, azért, hogy a vállalkozások banki szempontból hitelképessé váljanak. Ekkor ugyanis nem szorul a vállalkozó személyi kölcsön felvételére. Pozitív fejleménynek tartom, hogy a programok megkövetelik az önrészt, és a kamattámogatás mértéke csökkenő, de hatékonyabb lehetne a fejlesztés, ha nem olcsó forrással próbálná finanszírozni a kisvállalkozásokat, hanem tőke felhalmozására ösztönözne. A jelenlegi keretek között a hitelek likviditási könnyítést jelentenek, nem késztetnek jobb teljesítményre, és a vállalkozások a források ingadozó intenzitásának vannak kitéve, mert a program teljesen függ a költségvetés, a donor szerv juttatásaitól. A kilencvenes évek privatizációs tapasztalataiból is láthatjuk, hogy nem elegendő valamit szinte ingyen rendelkezésre bocsátani, ha nincs mögötte szaktudás, a piacon ténylegesen keresett szolgáltatás és tőketermelő képesség. Ezeken kívül a folyamatos monitoring tevékenység és az igények felmérése elhanyagolhatatlan. Így kikerülhető például, hogy az operatív programok pályázati felhívásai kihasználatlanul maradjanak. A pénzek felhasználását nyomon kéne követni, és ellenőrizni, hogy megvalósul-e az a hatékonyságnövekedés vagy célkitűzés, amit az igénylő elvárt. Ha nem, annak mik lehettek az okai min kéne változtatni. Tovább növelné az uniós források igénybevételét, ha átláthatóbbak lennének a programok, és ismertebbé válnának a pályázatírásban segítő intézmények is. Meggyőződésem szerint a pályázatok készítéséhez szükséges ismeretek elsajátításban közreműködő szervezetek nagy részét azért nem veszik igénybe a pályázók, mert nem tudnak róluk. Előfinanszírozó intézmények segíthetnének

76

uniós pályázatok elnyerésében. Hiszen sokszor hallani, hogy az utófinanszírozás és az önrész szegi kedvét a potenciális pályázónak. Ideális esetben a kívánt projekt tervei a fiókban várják, hogy a kiirt pályázat elnyerésével megvalósulhassanak. Azonban az esetek többségében ez nincs így, ezért ösztönözni és segíteni kéne a vállalkozókat ilyen projektek kidolgozására. Mindent összevetve, mindenképpen szükség volt arra, hogy végre meginduljanak a reformfolyamatok Magyarországon. Ha most nem lát neki a kormány, akkor később a gazdaság versenyképességét még inkább rontó adó- és járulékemelés elkerülhetetlennek látszik. Az október 31.-ei költségvetési tervezet az ellenzéki és Nemzetközi Valutaalap kritikáját is megfogadva, kidolgozottabban tartalmazza a kiadási oldal csökkentésének elemeit, nagy részben az államapparátus lefaragására koncentrálva (a 2006. 2200 milliárd 300 milliárddal csökken 2007-ben). Jó reformot nagyon nehéz hozni, egyrészt a társadalomnak értenie kell a folyamatot, mit miért tesz a kormány, mik a hosszú távú elképzelések. E nélkül sajnos esélytelen az újraválasztás. A Magyarországon tapasztalható reformokkal szembeni ellenállás nem egyedi eset. Olaszországban, Portugáliában és Németországban is tüntetnek az emberek a kormány megszorító intézkedései ellen. Senki nem szeret rosszabbul élni, a „Bokros-csomag” már-már szitokszónak számit, azonban pozitív hatásait élték fel a rákövetkező kormányok. Négyéves (ráadásul egymásnak ellentmondó gazdaságpolitikával) ciklusokban pedig nem lehet eredményt elérni. Másrészt meg kell találni a terhek (például adó) optimális mértékét, amely kellően magas a finanszírozáshoz, de nem rontja a vállalkozások nemzetközi versenyképességét, és nem késztet még többeket a fekete gazdaságba. Mindez talán 2010. után megvalósítható lehet, de addig muszáj a gazdaságot egyensúlyi állapotába visszaállítani. A gazdaság kellő megerősödése után olyan adórendszer kialakítása szükséges, ami még inkább ösztönöz a jobb teljesítményre. Ennek egy eleme lehet például, ha az előző évi eredményből kiindulva a társasági adó számításakor a nyereség növekményt adókedvezmények formájában (alacsonyabb adókulcs) díjazzuk. Épp a nyereség növekedésével együtt csökkenne kis mértékben az adóteher, ezáltal inkább érdekelt lenne a vállalkozás a jó teljesítményre, nem pedig bevételeinek letagadására. Ezáltal bővíthető lenne az adófizetők köre, a jövedelemadók dominanciájától pedig a fogyasztási és vagyonadók felé lehetne elmozdulni.

77

Németország Mint azt már több helyen hangsúlyoztam a német gazdaságpolitika középosztálybeli beállítottsága nem egy új keletű fogalom, az újjáépítés éveire és Ludwig Erhard filozófiájára vezethető vissza. Az elmúlt öt év lassuló gazdasági növekedése és a munkanélküliség sokkoló számai vezettek Németországban ezen politika újbóli „fellángolásához”. A kis- és középvállalkozások ugyanis biztosíthatják a gazdaság dinamikáját, a regionális fejlődést és munkahelyképződést. Ezért nagyon hangsúlyos az alapítások ösztönzése az új évezredben is. A bonni Középosztály-kutató Intézet (Institut für Mittelstandsforschung) 2002-es adatai azt mutatják, hogy 452 ezer vállalkozást alapítottak 2002-ben, abból 87 ezret az új és 365 ezret a régi tartományokban. Azonban 2002-ben 389 ezer vállalat meg is szűnt. Keleten a 87 ezerből csupán 5 ezer maradt (5/87=0,057), míg nyugaton 58 ezer vállalkozás maradt „életben” (0,159).

75

Az új vállalkozások számait

illetően nemzetközi összehasonlításban (Global Entrepreneurship Monitor) a rangsorzáró, 22. helyen végzett Németország. Az összeállítás készítői a gyenge helyezést nem a kormányzati támogatáspolitika hiányával, amit Németországban olyan nagyon kultiválnak, magyarázzák, hanem akadályozó tényezőnek inkább a szociális és kulturális beállítottságot nevezték meg. Egy svéd gazdasági szövetség bench-marketing tanulmánya azt mutatja, hogy Európában minden negyedik fiatal inkább önállósítaná magát. Ugyanakkor ez a kívánalom ritkább esetben realizálódik tettekben. (www.eu2001.swedishenterprise.se). A „Perspektive Deutschland” online kérdőív 2001.-i eredménye ezzel szemben azt mutatja, hogy a németek mindössze 9 százaléka hajlott a függetlenségre (OECD átlag 11,4 százalék), és ezen a sokoldalú pénzügyi támogatások sem segítenek. A vállalatalapítási kedv alábbhagyásának jelei először a keleti tartományokban mutatkoztak. Nem meglepő, hogy az egységesítés után vállalkozói boom következett keleten. (1988-ban 181 600 vállalkozás létezett a NDK-ban, ami a munkavállalók két százalékát tette ki. A vállalatalapítások

száma

1989

és

1996

között

megháromszorozódott)

1997-től

folyamatosan csökken a vállalatalapítások száma országszerte is, de jelentősebben a volt NDK területén. 75

Gesellschaft für Existenzgründungsberatung GmbH Existenzgründung in Deutschland Arbeitnehmerkultur versus Kultur der Selbständigkeit 2006. szeptember 15. http://www.ingruendung.de/info/existenzgruendung_deutschland.htm

78

A németeké egy munkavállalói kultúra. Mindez arra a szellemi beállítottságra vezethető vissza, amely a háború utáni újjáépítés éveiben látott napvilágot és az utóbbi évtizedekben csak megerősödött. Az önálló kezdeményezésre és kockázatvállalásra való hajlamot korán felváltja a biztos nyugdíjra való törekvés. A függetlenséget preferáló kultúrákban erős a vágy vállalkozások alapítására vagy egy üzlet beindítására, az azzal járó kockázatok és fáradságos munka ellenére is. Míg az amerikaiak hisznek a mosogató fiúból lett milliomos történetében, a németek az effajta önmegvalósítást elképzelhetetlennek tartják. A szülőkön túl az oktatásnak van nagy felelőssége abban, hogy a függetlenséget és önálló munkavégzést egy lehetséges alternatív életmódként vázolja, és az ahhoz szükséges tudást és felkészültséget átadja. Ehelyett az iskolák és egyetemek gyakran a biztos és jól szabályozott alkalmazotti életet preferálják. Így nem meglepő, hogy a német lakosság nagy része ellenérzéseket táplál a globalizáció vagy éppen a versennyel szemben. Szükséges lenne a személyes képességek, mint kockázatvállalási hajlam, egyéni kezdeményező képesség, új meglátások, kreativitás, szolgálatkészség és nem utolsó sorban az optimizmus erősítése. A társadalmi beállítottságon túl, a kedvezőtlen adórendszer és magas szociális védőháló felszámolása jelenthetne változást. Azonban a vállalkozások érdekképviselői (DIHK- Német Ipari- és Kereskedelmi kamara) szerint a régóta várt adóreform is rossz irányba halad- vagy legalábbis nem teljes optimizmusra alapot adó módon valósul meg-, mert az főként az alapítási szakaszban lévő innovatív cégeknek hátrányos. A kamarák szövetségének gondozásában napvilágot látott 2005. június 9.-én egy 20 000 vállalkozás körében elvégzett kérdőív eredménye. (Kreditkonditionen unter dem Diktat der Bonitat = Hitelfeltételek a fizetőképesség nyomása alatt) 76 Elemzése szerint a vállalkozások 2005-ben is a legnagyobb problémának a banki hitelhez jutást nevezték meg, ennek hátterében pedig a saját tőkével való rossz ellátottság húzódik meg. (lásd 11. ábra). A 25 tagú Európai Unió országai közül 2004-ben Németország adóterhelése volt a legmagasabb (lásd 12. ábra). A magas adószint közepette az állam viszonylagosan kevesebb adóbevételhez jut, mert a hibás vagy kedvezőtlen keretfeltételek miatt a vállalkozások alacsony nyereséget gazdálkodnak ki. Az alacsonyabb forgalmi nyereség és magas adók akadályozzák a vállalatokat a saját tőke felhalmozásában. 76

Dr. Axel Nitschke 2005. június 9.

79

A pénzintézetek a hitelelbírálás fő szempontjaként pedig a mérlegadatokat, azon belül is a saját tőke nagyságát veszik fokozottan figyelembe. A cég jövőbeni gazdasági kilátásai kevéssé számítanak. Ez a gyakorlat nem marad következmény nélkül: beruházások megdrágulnak (hiszen a legolcsóbb forrás a sajáttőke volna) vagy teljesen elmaradnak, mert a vállalatok nem jutnak bankhitelhez. Ez pedig a már meglévő munkahelyeket is veszélyezteti nemhogy újakat hozna létre. A kérdőív tanúsága szerint a 20000 megkérdezett vállalat 19 százaléka jelezte hitelfelvételi lehetőségeinek romlását, ami mindenek előtt a szigorúbb fedezeti követelményben és dokumentációs kényszerben, kamatokban, felárban és kedvezőtlen futamidőben öltött testet. 2004-ben a vállalkozásoknak csak 10 százaléka tudta „alkupozícióját” a bankkal szemben javítani. A német kereskedelmi kamarák pedig úgy vélik, hogy a kormány által adott gazdaságpolitikai válasz a kamattámogatásos „KfWhitelek” formájában csak tüneti kezelést jelent. Az Ipari- és Kereskedelmi Kamarák Hálózatának szóvivője (Dagmar Bollin-Flade) úgy fogalmazott: „Nem a kétszázadik támogatási program jelent hosszú távú megoldást a KKV-k finanszírozási problémáira, hanem egy olyan politika, amelyik az önfinanszírozó képességet erősíti.” A saját talpon maradást a vállalkozói adók és munkaerőköltségek csökkentésében látták elérhetőnek a vállalkozói érdekképviseletek. A most megvalósuló adóreformmal sincsenek megelégedve az érintettek, mert a kormány ugyan csökkenteni szándékozik a nyereséget súlytó adót 30 százalékra, azt még így is sokallják a vállalkozások, és 25 százalékot javasolnak. Ám ennél is nagyobb ellenállásba ütközik a hitelkamatok leírását megszüntető tervezet. Ez annyit jelent, hogy a vállalatok nem tudnák levonni bérlésből, lízingből származó, vagy egyéb kamatköltségeiket az adóalapból. A KKV-k többsége úgy érzi, hogy a javasolt intézkedések nehezítik a pénzügyi helyzetüket és növelik a fizetésképtelenség kockázatát.

80

2. Zárógondolatok: Véleményem szerint a vállalkozásokat érintő hatékony gazdaságpolitika egy nemzetközileg versenyképes adórendszerben, a munkaerő költségek optimalizálásában és a munkaerőpiac rugalmasságában nyilvánul meg. Természetesen, ahogy minden programban, a kivitelezés a legnehezebb fázis. Ugyanis ehhez társadalmi elfogadottságot kell teremteni. Fontos, hogy a közvélemény megfelelően tájékozott legyen, ismerje az utat, amit az országnak be kell járnia, lássa az összefüggéseket. Az esetenként valóban fájdalmas megszorítások csak így kivitelezhetőek. Az embereknek át kell látnia, hogy miért is magas a munkanélküliség, gondolkodásukat át kell formálni, és tudomásul kell venni, hogy az állam nem képes többé magas szinten gondoskodni róluk. A szociális piacgazdaság eredeti gyökereihez kell visszanyúlni, ahol ugyan fontosnak tartották a szociális egyenlőséget és a jövedelemből hátrányosan részesülők felkarolását, az nem jelentett korlátlan szociális juttatásokat. A „segíts magadon és Isten is megsegít” elképzelésből indult ki. El kell foggadtatni egy modernebb, rugalmasabb és öngondoskodó társadalom képét. A gazdasági növekedés többé nem garancia a magasabb foglalkoztatási rátára. Az embereknek nagyobb rugalmasságot muszáj mutatniuk az álláskeresés terén is. Németországban is rá kellett jönni, hogy a hatékonyság növeléséhez a munkaidő visszaállítása szükséges. A hatvanas években követelt, és be is vezetett rövidebb munkaidőről (35,5 óra/hét) bebizonyosodott, hogy nem teljesítette a hozzáfűzött reményeket, vagyis a foglalkoztatás nem bővült. Ugyanez a helyzet Franciaországban. Európában a heti munkaidő itt a legalacsonyabb, ez mégsem vezetett a foglalkoztatás bővüléséhez, általános az elégedetlenség, a sztrájkok már megszokottak. Villepin kísérlete is megbukott, amikor be akarta vezetni, hogy két éves próbaidő alatt a munkavállaló különösebb indoklás nélkül elbocsátható legyen. Ezzel a munkaerőpiacot kívánta élénkíteni, de nagy nem tetszést váltott ki elsősorban a fiatalok körében, hiszen ebben a korcsoportban az egyik legmagasabb a munkanélküliségi ráta. Ezért aztán fokozott a biztonságérzetre való igényük. A munkaerő-piaci elégtelenségeket nehéz felszámolni, mert az erős érdekképviseleti kultúrákban nehéz megválni a felesleges munkaerőtől. Sokszor a hatékonyatlanság konzerválásával kell megőrizni egy-egy munkaerőt az EU normáknak

81

megfelelő szigorúbb esélyegyenlőségi törvények miatt is. A fizetések mérséklése pedig heves ellenállásba ütközne. (valószínűleg én sem örülnék fizetésem máról holnapra történő csökkentésének ugyanazon munka elvégzéséért). A bérek csökkentése azonban (főképp járulékainak) lehet egy követendő út, mert ezáltal több ember juthat munkához. A kormánynak pedig a kiadásait kell korlátozni, hogy a háztartási hiányt és az államháztartási hiányt csökkentsék, nem feltétlenül bevételeit növelni. Az adó kulcsok emelése ugyanis nem vonja maga után az adóbevételek párhuzamos növekedését. Németországban például 2006-ra kimutatták, hogy az adóbevételek 10 milliárd euróval haladták meg a 2005. évi bevételeket, 2007-re pedig további 30 milliárd euró többlet bevételt jósolnak, mindezt a háromszázalékos Áfa-kulcs emelés figyelmen kívül hagyásával.77 Vagyis az ez évben tapasztalt gazdasági növekedés, a lakosság bizakodóbb és ezért költekezőbb hozzáállása az adók emelése nélkül is többletet hozott. Ezen kívül a magasabb adók rontják egy ország versenyképességét. Nem áramlik elég tőke az országba, a hiányzó összeget adókból „kell” finanszírozni. Ám az adók emelése rendkívül népszerűtlen intézkedés. A külföldi tőke érdekében lehet vonzóvá tenni egy országot, csakhogy ez a bérek mérséklését, adók csökkenését vonja maga után, amely szintén járhatatlan út. Tehát az adóterhelés ideális szintjét a legnehezebb megtalálni. Kínával pedig nem lehet felvenni a versenyt, kérdés, hogy fel kell-e venni egyáltalán, nem érdemesebb-e egy területre specializálódni, és kiemelkedően jónak lenni?! Mindezek fényében úgy gondolom, hogy az adórendszer egyszerűsítésére és átláthatóságára kéne inkább törekedni, ami segítené a vállalkozások működését és csökkentené a „kiskapu” keresési kedvét. Természetesen először a vállalkozói kedvet kell megteremteni, és fejlesztési programokkal ösztönözni az embereket egy vállalat alapítására. Ez az ösztönzés kimerülhet például a kezdeti időszakban juttatott anyagi támogatások formájában, de még nagyobb hangsúlyt helyeznék az oktatásra. Az oktatást pedig a valóban a vállalkozások érdekeit képviselő kamararendszer bonyolíthatná le. Fontos azt megtanulni, hogy minden vállalkozás mögött egy szaktudásnak, piacon értékesíthető terméknek kell állnia, és tisztában kell lenni azzal is, milyen képességekkel kell rendelkeznie egy jó vállalkozónak, illetve vezetőnek. Az oktatás és tájékoztatás a lépcsőzetes mikróhitelező programok

77

Martin Wansleben: Mehrwertsteuererhöhung von drei Punkten unnötig 2006. 11.05 http://www.dihk.de/index.html?/inhalt/themen/rechtundfairplay/meldung1/meldung039.html

82

kihasználtságán, és ezzel együtt azok hatékonyságán is sokat javítana. Az elérhető, de nem olcsó, piaci feltételek szerint működő finanszírozó programok pedig a vállalkozások tényleges fejlesztését hivatottak szolgálni, és egy erős középosztályt kialakítani. Az állam a kezesség nyújtásával, garancia programok teremtésével és a kereslet folyamatos feltérképezésével járulhat hozzá a jobb elérhetőség megteremtéséhez.

83

IX. Melléklet 1.sz. táblázat

A magyar bruttó hazai termék (GDP) értéke és volumenindexei (1990-2006) Értéke folyó Előző év= 100,0 1990= 100 Év áron, milliárd Ft % % 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

2 498,3 2 942,7 3 548,3 4 364,8 5 614,0 6 893,9 8 540,7 10 087,4 11 393,5 13 150,8 14 989,8 16 915,3 18 650,7 20 429,5 21 802,3

88,1 96,9 99,4 102,9 101,5 101,3 104,6 104,9 104,2 105,2 104,3 103,8 103,4 105,2 104,1 104

88,1 85,4 84,9 87,4 88,7 89,9 94,0 98,6 102,7 108,1 112,7 117,0 121,0 127,3 132,5

A magyar bruttó hazai termék értéke és volumenindexei 1990-2006 Forrás: KSH, EUROTAT http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/tabl2_01_03_01.html http://epp.eurostat.cec.eu.int/portal/page?_pageid=1996,39140985&_dad=portal&_schema=PORTAL&scree n=detailref&language=en&product=STRIND_ECOBAC&root=STRIND_ECOBAC/ecobac/eb012

2. sz. táblázat 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 + 1,9% + 1,0% + 1,8% + 2,0% + 2,0% + 3,2% + 1,2% + 0,1% – 0,2% + 1,6% + 0,9% Németország gazdasági növekedése 1995-2005 között Forrás: www.destatis.de

84

3.sz. táblázat ’95 ’96 ’97 ’98 ’99 ’00 ’01 ’02 ’03 3.0 3.0 3.9 1.9 1.2 1.2 2.4 1.6 2.1 (f) 2.9 3.0 3.9 1.9 1.1 1.0 2.3 1.4 2.0 (f) 2.8 2.9 3.8 1.9 0.9 0.7 2.1 1.3 1.9 (f)

Ország ’93 ’94 EU (25) 1.8 2.7 EU (15) 1.6 2.6 Euro-z 1.4 2.5 Euro-z 1.5 2.6 2.9 2.9 3.8 1.9 0.9 0.7 2.1 1.3 1.9 (f) (12) Németo 1.0 1.8 2.0 2.0 3.2 1.2 0.1 -0.2 1.6 0.9 1.2 (f) Franciao. 1.1 2.4 3.6 3.3 4.1 2.1 1.2 0.8 2.3 1.5 (f) 1.8 (f) Írország 8.3 11.7 8.5 10.7 9.2 6.2 6.1 4.4 4.5 4.4 (f) 4.8 (f) Olaszo 0.7 1.9 1.4 1.9 3.6 1.8 0.3 0.0 1.1 -0.0 1.5 (f) USA 3.7 4.5 4.2 4.4 3.7 0.8 1.6 2.7 4.2 3.5 3.2 (f) Japán 2.6 1.4 -1.8 -0.2 2.9 0.4 0.1 1.8 2.3 2.7 2.2 (f) Európai Unió, Japán és az Egyesült Államok GDP növekedés adatai 1993-2004

’04 2.4 (f) 2.2 (f) 2.1 (f) 2.1 (f) 1.6 (f) 2.3 (f) 5.0 (f) 1.4 (f) 2.7 (f) 1.8 (f)

Forrás:http://epp.eurostat.cec.eu.int/portal/page?_pageid=1996,39140985&_dad=portal&_schema=PORTAL &screen=detailref&language=en&product=STRIND_ECOBAC&root=STRIND_ECOBAC/ecobac/eb012

1990 1991 1992 1993 Magyarország 0,0 -2,1 -6,0 -4,2

1994 -8,4

EU Németország

-2,0 1998

-2,9 1999

-2,6 2000

-3,1 2001

-2,4 2002

1995 -6,6

4.sz. táblázat 1996 1997 3,1 -6,8

-5,2

-4,2

-2,4

-3,3

-3,4

-2,7

2003

2004

2005

Magyarország -8,0

-5,6

-3,0

-3,5

-8,4

-6,4

-5,4

-6,1

EU

-1,6

-0,7

1

-1,2

-2,2

-2,9

-2,6

-2,3

Németország

-2,2

-1,5

1,3

-2,9

-3,7

-4,0

-3,7

-3,3

2006 2007 Magyarország -10,1

-6,8

2008 2009 -4,3

-3,2

A német és magyar államháztartás egyenlege 1990-2009 Forrás: KSH http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/tabl4_01_23a.html Konvergencia terv, költségvetési tervezetet (2006. október 30.-i állás alapján)

85

5. sz. táblázat Német vállalatok száma 2003-ban méret és jogi forma szerint. Összesen 0-9 10-49 50-249 >250 52126 2157 126 2039100 1984691

Egyéni vállalkozók Személyegyesítő társaság pl:OHG,KG 39510 11096 2466 373440 320368 Tőkeegyesítő társaság pl:GmbH,AG 26399 5704 519382 378130 109149 Egyéb formák 30512 9214 2364 240849 198759 Összesen 3172771 2881948 231297 48866 10660 A német vállalatok száma 2003-ban méret és jogi forma szerint Forrás: http://www.destatis.de/basis/d/insol/unternehmentab2.php http://www.destatis.de/basis/d/insol/unternehmentab5.php

6.sz. táblázat Gazdasági ágazat

Összesen

Vállalkozások 2003 0-9 10 - 49 50 - 249 250 -

Bányászat Feldolgozó ipar Áram- és vízellátás Építőipar Kereskedelem Vendéglátás Közlekedés Hitel és biztosítás Ingatlan Oktatás Egészségügy Egyéb szolgáltatások

2 912 2 160 602 129 21 281 187 215 021 47 468 14 821 3 877 10 240 8 668 802 569 201 183 312 228 278 334 30 925 2 786 709 103 652 034 48 158 7 682 1 229 256 214 244 199 10 666 1 231 118 129 084 112 741 13 507 2 376 460 45 488 41 684 1 677 1 361 766 831 961 789 147 34 767 6 842 1 205 56 690 45 605 8 956 1 731 398 232 063 202 855 20 949 6 646 1 613 589 305 601 289 500 12 820 2 692 Összesen 3 172 771 2 881 948 231 297 48 866 10 660 Német KKV-k gazdasági ágak szerinti megoszlása 2003-ban http://www.destatis.de/basis/d/insol/unternehmentab2.php

86

Ország Németország Magyarország

Lakók száma

7.sz. táblázat Regisztrált vállalatok száma 2003

Terület km2

82422299 9981334

357021 93030

1208780 700855

Arány % 87,89 73,9427 42,02 A magyar és német vállalatalapítási számok összehasonlítása Forrás: saját számítások

8.sz. táblázat A működő magyar vállalkozások száma létszám-kategóriák szerint 2000 2001 2002 2003 2004 Létszám-kategória

mikro

0 fő 1 fő 2 fő 3– 4 fő 5– 9 fő 10–19 fő 20–49 fő

kis közép

50–249 fő

17 665 408 066 78 508 54 001 34 620 592 860 16 407 9 442 25 849 5 350

18 721 424 782 80 520 54 113 35 205 613 341 16 656 9 501 26 157 5 337

22 835 465 000 82 558 55 088 35 469 660 950 16 910 9 919 26 829 5 006

16 414 464 150 90 205 58 827 37 504 667 100 17 530 10 252 27 782 5 015

15 970 464 096 92 375 61 473 39 613 673 527 18 170 10 636 28 806 5 028

250 fő és felette 1 088 1 046 1 003 958 946 Összesen 625 147 645 881 693 788 700 855 708 307 A működő magyar vállalkozások száma létszám-kategóriák szerint

nagy

http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/tabl2_01_02_11.html

87

9.sz. táblázat

A működő magyar vállalkozások száma gazdasági ág szerint Gazdasági ág

2000

2001

2002

2003

2004

Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás

26 775

26 531

26 154

25 246

24 784

Bányászat

348

416

435

433

444

Feldolgozóipar

69 104

70 584

71 841

68 560

67 120

Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

482

501

535

560

602

Ipar

69 934

71 501

72 811

69 553

68 166

Építőipar

54 451

57 263

67 899

71 071

72 371

Kereskedelem, javítás

172 808 167 224 165 877 161 055 160 041

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

31 498

32 265

33 565

33 290

33 236

Szállítás, raktározás, posta, távközlés

35 050

34 771

40 454

38 682

37 731

Pénzügyi közvetítés

16 641

17 626

18 765

21 011

22 685

Ingatlan-ügyletek, gazdasági szolgáltatás

146 222 161 713 177 325 185 038 189 259

Oktatás

13 725

16 473

19 329

21 621

23 557

Egészségügyi, szociális ellátás

20 681

21 757

22 360

22 905

23 697

Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás

37 362

38 757

49 249

51 383

52 780

Összesen

625 147 645 881 693 788 700 855 708 307 A működő magyar vállalkozások száma gazdasági ág szerint http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/tabl2_01_02_12.html

10.sz. táblázat

88

Megye, főváros

2000

2001

2002

2003

2004

Működő vállalkozások száma összesen Budapest

173 662 177 376 188 434 188 368 190 562

Bács-Kiskun

29 984 30 527 32 577 32 805 33 062

Baranya

23 714 24 353 26 261 26 441 26 771

Békés

18 793 19 203 20 259 20 206 20 170

Borsod-Abaúj-Zemplén

30 427 31 615 33 685 33 810 34 143

Csongrád

25 473 26 340 28 664 28 834 29 009

Fejér

23 867 24 792 27 010 27 321 27 330

Győr-Moson-Sopron

28 099 29 147 32 058 32 472 32 938

Hajdú-Bihar

27 855 29 047 31 051 31 641 32 448

Heves

16 062 16 642 18 112 18 525 18 776

Jász-Nagykun-Szolnok

19 010 19 605 20 931 20 887 20 921

Komárom-Esztergom

18 541 19 219 20 637 20 851 21 043

Nógrád

9 792

Pest

66 659 70 314 77 745 80 395 82 309

Somogy

18 514 18 962 20 108 20 320 20 321

Szabolcs-Szatmár-Bereg

26 133 27 439 29 273 30 188 30 260

Tolna

13 757 14 310 15 161 15 164 14 987

Vas

14 020 14 575 16 088 16 396 16 710

Veszprém

21 799 22 821 24 431 24 981 25 324

10 070 10 584 10 571 10 574

Zala 18 986 19 524 20 719 20 679 20 649 Működő magyar vállalkozások száma megyénként 2000-2004 http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/tabl3_3_2_5.html

11.sz. táblázat

89

Gazdálkodási forma Jogi személyiségű gazdasági társaság Korlátolt felelősségű társaság Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság Betéti társaság Egyéni vállalkozás Vállalkozás összesen

A regisztrált gazdasági szervezetek száma 1990 1994 1996 1999 2003

2004

2005

19 401

91 229

125 940

165 307

197 667

214 151

228 585

18 317

87 957

122 044

160 647

193 247

209 720

224 146

6 207

92 393

132 119

175 979

222 676

226 748

228 438

5789

89 405

127 725

170 762

214 787

219 023

220 955

393 450

778 036

745 247

660 139

716 729

717 323

710 838

n.a

n.a

1 049 590

1 049 410

1 176 934

1 198 628

1 208 780

Regisztrált magyar gazdasági szervezetek száma, jogi forma szerint 1990-2005 http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/tabl2_01_02_01a.html

12.sz. táblázat

90

Tartomány

Milliárd euro 2005 Baden-Württemberg 330,72 Bayern 403,71 Berlin 79,60 Brandenburg 48,05 Bremen 24,47 Hamburg 79,96 Hessen 197,74 Mecklenburg-Vorpommern 31,29 Niedersachsen 188,41 Nordrhein-Westfalen 489,07 Rheinland-Pfalz 97,46 Saarland 27,46 Sachsen 85,81 Sachsen-Anhalt 48,12 Schleswig-Holstein 68,97 Thüringen 44,67 Deutschland 2.245,50 A német bruttó hazai termék értéke tartományonként 2005 Forrás:www.destatis.de

13.sz. táblázat 2008 2009

2005 2006 2007 Adó- és járulék 37,7 36,9 38,8 39,0 38,6 bevételek Bevételek 43,1 42,4 44,2 44,8 45,4 Kiadások 50,6 52,5 51,0 49,1 48,6 EU-transzferek 0,9 1,5 1,6 2,1 3,1 A Konvergencia Terv bevételi és kiadási oldali előirányzata. Forrás: HVG, index 14. sz. táblázat A GDP százalékában 2005 2006 2007 2008 2009 Adóteher 21,9 22 22,5 22,5 22,5 Jóléti kiadások 17,7 17,5 16,5 16,5 16 A bevételi és kiadási oldal tervezett reformja Forrás: Stabilitási és Növekedési Paktum

91

15.sz. táblázat

Évek 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Összesen

Folyósítások Száma Összege millió Ft 204 54,5 688 208,1 1540 594,5 2238 1025,3 2281 1759,8 2454 2218,3 1734 1732,3 1523 1604,6 1386 2378,4 2669 6597 3664 9390,5 1575 3610,6 4173 1430 n.a 3930 26129 42358,9 A magyar mikróhitel kihelyezései Forrás:MVA, GKM

Átadott kártyák db Kihelyezett hitel Mrd. Ft Kihelyezett hitelállomány az összes banki és szövetkezeti KKV hitel arányában %

2002 1725 1,57

2003 7427 20,89

2004 17868 79,41

n.a

1,2

4,3

Széchenyi Kártya folyósításai Forrás: GKM, KA-VOSZ, PSZÁF

92

16.sz. táblázat 2005 20633 106,54 3,9

17. sz. táblázat AiF alkalmazott tudományok egyetemeiért

AiF AiF az egész gazdasági szektor az egyéni vállalkozókért érdekében

IGF

PRO INNO II

Ipari kutatások támogatása (Industrielle GemeinschaftsforschungIGF)

ZUTECH IGF- Kezdeményezés a jövő technológiájának alkalmazására a KKV –ben. (IGF- Initiativprogramm Zukunftstechnologien für kleine und mittlere Unternehmen ZUTECH)

FH

Innováció előmozdítása K+F támogatása egyetemeken alkalmazott tudományok területén Angewandte Forschung an Fachhochschulen im Verbund mit der Wirtschaft (FH3)

(Programm Innovationskompetenz mittelständischer Unternehmen II - PRO INNO II)

NEMO

TRAFO

Keleti tartományok felzárkóztatásának programja (NetzwerkmanagementOst - NEMO)

Egyetemek kutatást támogató programja

AiF a nemzetközi együttműködéséért

Network International Technology cooperation 15 kontakt pont az együttműködés elősegítése érdekében Közép-és Kelet Európával; Kínával és Indiával

EARTO Alapítótag (European Association of Research and Technology Organisations) Tagja the Euro Info Centre Network Irányítja ERA NET CORNET (Collective Research Network)

Az Aif szervezetei a KKV K+F tevékenységének elősegítése, támogatása érdekében

93

Termék neve

Hitelplafon

Türelmi idő

Mikro 25 000 Start 50 000 Alapítási hitel Fejlesztési Beruházási

6 hónap 2 év 7

Lejárat év

Kamatozás fix fix 5.évtől fix 10 évig fix

7/2

2-5 2-10 10 15 10

Vállalkozói tőke külföldre

2/3

10-20

fix

ERPRegionális pr. ERP innovációs pr

2/5

10

fix

7/2

10

fix

Kamatláb 7,95-9,11 5,75/6 4,9-6,65 4,297,14/5,55-9,5 4,297,14/4,417,26 4,15-7/3,96,75

Előtörlesztés lehet lehet Nem lehet Nem lehet Nem lehet

Rendelkezésr e tartási díj nincs nincs 0,25 0,25 0,25

Nem lehet

0,25

Díj fejében

nincs

Nem lehet

18. Táblázat A német KfW bank hiteltermékei Forrás:

Kfw-mittelstandsbank.de/DE_Home/KfW_Mittelstandsbank/Aktuelles/Mikrofinanzfonds_Deutschland.jsp;

94

Mikrofinanz.net

19.sz. táblázat A kis és középvállalkozások műszaki-technológiai hátterének fejlesztése 2. sz. prioritás végrehajtására kiirt pályázatok 2004-ben GVOP-2.1.1 KKV műszaki-technológiai háttérfejlesztése Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht. GVOP-2.1.2 Korszerü menedzsment rendszerek és Magyar technikák támogatása Vállalkozásfejlesztési Kht GVOP-2.2.2 Emelt szintű szakma-specifikus tanácsadás Magyar nyújtása Vállalkozásfejlesztési Kht GVOP-2.3.1 KKV-k közti együtt működés szervezésének Magyar támogatása Vállalkozásfejlesztési Kht GVOP-2.3.2 Együttműködő vállalkozások közös Magyar beruházásainak, fejlesztésének támogatása Vállalkozásfejlesztési Kht A GVOP második prioritásának pályázatai Forrás: GKM

20.sz. táblázat

forrás: GKM

Forrás: Piac és Profit 2005. december 3. A GVOP negyedik prioritásának fennmaradt forrásai

95

21.sz. táblázat

Az Új Magyarország fejlesztési terv operatív programjainak listája http://www.nfh.hu/index.nfh?r=&v=1159900581&l=&p=umfttartalom

Az ÚMFT költségvetésén belül S.A forrásaiból

teljes Kohéziós Alap 1/3

22.sz. táblázat Strukturális Alapok 2/3

ERFA fizikai beruházás 75- ESZA humán 20-25 % 80 % ERFA Ágazati felhasználás 50 % Regionális felhasználás 50% Kohéziós Alap Környezet-energia 40-50 % Közlekedés 60-50% Az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásainak megoszlása Forrás: www.nfh.hu/index.nfh?r=&v=2369629813&1=&p=umfttartalom

96

Tartomány Mio euró

Cél 1 20826

Berlin Ost Brandenburg MecklenburgVorpommern Sachsen SachsenAnhalt Thüringen BadenWürttenberg Bayern Berlin West Bremen Hamburg Hessen Niedersachsen NordrheinWestfalen RheinlandPfalz Saarland SchleswigHolstein

2000-2006 Phase Cél 2 out 780 3785 780

Cél 3

Cél 1

4963

13000

2007-2013 Phase Cél 2 out 3086 9000

3225 2563

1003 1493

903

5071 3500

2741 1568

780 690

3011

1869

Cél 3 750

102 560 401 118 6 192 766 1013

713

178 179 270

23. Táblázat A Német Stratégiai Kerettervek forrásainak megoszlása a tartományok közt http://dip.bundestag.de/btd/16/017/1601790.pdf http://www.handwerkerdemo.de/fileadmin/user_upload/themen/wirtschaft/Regionlapolitik/Rahmenplan_14Juli06.pdf

97

24. sz táblázat

25.sz. táblázat

Az uniós források megosztása a második és harmadik célkitűzés értelmében, Németországban http://www.handwerkerdemo.de/fileadmin/user_upload/themen/wirtschaft/Regionlapolitik/Rahmenplan_14Juli06.pdf

26.sz. táblázat A bankok KKV és egyéni vállalkozói hitelei Mrd. Ft Állomány Értékindex Volumennövekedés 2005.12.31 2005/1999 % Éves átlag, % mikrovállalkozások 897,8 796,6 33,3 kisvállalkozások 929,7 840,6 34,5 középvállalkozások 970,2 408,1 19,2 KKV összesen 2797,7 606,9 27,4 Egyéni vállalkozók 70,5 166,6 8,4 A bankok KKV és egyéni vállalkozói hitelei 2005. végén Forrás: MNB, PSZÁF 27.sz. táblázat

Hitelek száma db 2003 2004 2005 Forint mikro Kisv. középv Deviza mikro Kisv. középv

Hitelösszeg Mrd Ft 2003 2004 2005

134263 125645 83032 1217,9 1026,6 70983 66491 46522 357,7 257,3 40375 37288 23152 311,7 245,6 22905 21866 13358 548,4 523,8 4638 11862 19268 435,7 641,6 1309 5449 10486 131,6 217,5 1091 2990 5191 66,2 113,1 2238 3423 3591 237,9 311 A KKV-nak kihelyezett forint- és deviza-hitelállomány 2003-2005 Forrás PSZÁF

98

1745 417,9 514,3 812,8 797,3 217,6 262,6 317,1

Vállalati hitelek összesen KKV

1999

2000

2001

2002

28.sz. táblázat 2003 2004

21,02

23,35

21,78

19,62

21,9

22,69

4,05 6,86 8,62 8,01 9,40 A KKV hitelek aránya az összes kihelyezéshez 1999-2004

10,94

Forrás:Kállay László, Kőhegyi Kálmán, Kissné Kovács Eszter, Maszlag Ludmilla: A kis- és középvállalkozások helyzete 2003-2004. GKM Éves jelentés. Budapest, GKM, 2005 166.oldal

29.sz. táblázat Egység

2003

2004

2005

Németország Bankok Aktíva Mérlegösszeg

Mill. EUR 6 470 882 6 663 797 6 903 169

- Készpénztartalék

Mill. EUR

64 136

56 388

63 262

- Váltókészlet

Mill. EUR

4 380

3 492

2 966

- Bel és külföldi banki kihelyezések - Nem banki kihelyezések

Mill. EUR 1 739 734 1 835 961 1 956 772 Mill. EUR 3 021 230 3 005 935 3 020 110

Kötvény és egyéb fix kamatozású Mill. EUR 1 027 028 1 141 846 1 209 293 értékpapírok - Egyéb aktíva

Mill. EUR

614 374

620 175

Németországi bankok aktívái 2003-2005 http://www.destatis.de/basis/d/bank/banktab2.php

99

650 766

30.sz. táblázat

Adónem

Megszorításszámláló - bevételek 2007 2006 Összesen Érintettek Mrd Mrd Ft Mrd Ft száma FT

Eva

Átlagos pluszteher Ft

10 60 Mrd Ft 2 n. a.

53

63

100 000

170

230

10 millió fő 23 000

26 n. a.

28 n. a.

430 ezer fő 65 100 4,5 millió fő n. a.

10

20

30

190 ezer fő 159 000

-

32

32

540 ezer fő 59 300

2

9

11

90 ezer fő

38

220

258

3,2 millió fő 80 600

-

9 5 55

9 5 55

n. a. n. a. 1,199 millió 4200 1,199 millió 45 900

-

24

24

90 ezer fő

40

170

210

1,199 millió 175 100

3

25 3

n. a. n. a.

Vagyonosodási vizsgálatok

n. a.

n. a.

25 n. a. 6 n. a. Több 10 000 fő tízmilliárd Ft

Külföldön lévő vagyon hazautalása

n. a.

n. a.

5-10

n. a.

Áfa Tőkejövedelmek adója Szja-kedvezmények szűkítése Természetbeni juttatások terheinek emelése Adómentes bevételek körének szűkítése*** Nyugdíjas vállalkozók egészségügyi hozzájárulása Egészségbiztosítási és munkavállalói járulék növelése Gépjárműadó Házipénztáradó Elvárt adó Magánszemélyek szolidaritási adója Vállalkozások szolidaritási adója Banki különadó Jövedéki adó

n. a.

630 000

122 200

267 000

-

3,47 millió 27 300 fő Nem csökkenő tb-járulék 210 210 1,299 millió 161 700 Megmaradó ipar 1,299 millió Összesen 172 1119 1296-1301 A hazai megszorító intézkedések feltételezett hatásai Forrás: Megszorításszámláló: a kormány mindenkitől elvesz 130 ezret Index 2006. július 19. szerda 10:51 Eho meg nem szüntetése

7

88

100

95

1.sz. ábra

A magyar államadósság GDP-hez viszonyított aránya 1998-2006 Forrás: http://mszpszdsz.uw.hu/allamadossag.html

2.sz. ábra

Magyar munkaerő-piaci folyamatok 1998-2005 Forrás: Menedzsment fórum: Magyar munkanélküliség növekedése: természetes vagy drámai? 2006. március 8. szerda, 13:01 http://www.mfor.hu/cikk.php?article=25704

101

3.sz. ábra

Munkanélküliségi ráta alakulása az EU-ban 1998-2005 Forrás: Menedzsment fórum: Magyar munkanélküliség növekedése: természetes vagy drámai? 2006. március 8. szerda, 13:01 http://www.mfor.hu/cikk.php?article=25704&page=2

4. sz. ábra

A magyar infláció 1989 és 2005 között Forrás: Karsai Gábor: Ciklus és trend a magyar gazdaságban 1990-2005 között. Közgazdasági Szemle, LIII. évfolyam, 2006. június (518. o.)

102

5. sz. ábra

A regisztrált vállalatok számának alakulása a magyar gazdaságban 1989-2001 Forrás: Román Zoltán: A kis- és középvállalatok a magyar gazdaságban Statisztikai Szemle, 80. évfolyam, 2002. 8. szám

103

6. sz. ábra

Vállalatalapítások Németországban 1995 és 2004 között Forrás:http://www.zew.de/de/publikationen/publikation.php3?action=detail&art=6&nr=2767

104

7.sz. ábra Anémet vállalatok méret szerinti megoszlása 2003

Mikro

Kis

Közép

Nagy

A Német KKV-k méret szerinti megoszlása Forrás:http://www.ifc.org/ifcext/sme.nsf/AttachmentsByTitle/SMEDatabase.xls/$FILE/SMEDatabase.xls és http://www.destatis.de/basis/d/insol/unternehmentab5.php

8.sz. ábra Magyar vállalatok megoszlása 2005 méretük szerint 1% 4%

0%

Mikro Kis Közép Nagy

95%

A magyar vállalatok méret szerinti megoszlása 2005 http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/tabl2_01_02_11.html

105

9.sz. ábra

Német vállalatalapítások tartományonként 2004 10.sz. ábra

A nem pénzügyi vállalkozások banki hitelállományának volumen változása méretcsoport szerint Forrás: Bilek Péter – Borkó Tamás – Czakó Veronika – Pellényi Gábor: A mikro-, kis-, és középvállalkozások külső forrásbevonásának alakulása 2000-2005 között (10.oldal)

106

11.sz. ábra

Sajáttőkével való ellátottság Forrás: Kölni Gazdaságintézet http://www.bauindustrie-bayern.de/fileadmin/docs_pub/steuer/idsept06steuer.pdf

12.sz. ábra

Adóterhek (EU 15-ök 2003, EU 10 2004) Forrás: ZEW Mannheim http://www.bauindustrie-bayern.de/fileadmin/docs_pub/steuer/idsept06steuer.pdf

107

13.sz. ábra

Az Operatív Programokra érkezett pályázatok az NFT 1. keretében

14.sz. ábra

A GVOP kiírásaira érkezett pályázatok megoszlása Forrás: Nemzeti Fejlesztési Hivatal http://www.nfh.hu/emir/?link=kozv_1_1.inc&hw=1920&ht=1.1%20Operatív%20programok%20%20eljárásrend%20szerinti%20lekérdezés

108

15.sz. ábra

Keleti tartományok munkanélküliségi rátája 1992-2006 http://www.stendal.hs-magdeburg.de/project/konjunktur/nblges/image004.gif

16.sz. ábra

A kelet országrészbe áramló beruházások csökkenő mértéke 1992-2003 http://www.stendal.hs-magdeburg.de/project/konjunktur/charts.htm

109

17.sz ábra

Munkaerőköltségek összevetése a keleti és nyugati országrész között http://www.stendal.hs-magdeburg.de/project/konjunktur/nblvg/image001.gif

110

X. Irodalomjegyzék Könyvek, tanulmányok: 1. Általános Vállalkozói Főiskola Tudományos Közlemények Kis és közepes vállalkozások Magyarországon az EU csatlakozás után. Tudományos diákköri konferencia 2006. április Letöltve: 2006. október 25. www.avf.hu/tudomanyoskozlemenyek/ - 4k 2. Meghana Ayyagari, Thorsten Beck and Asli Demirgüç-Kunt: Small and medium enterprises across the globe (A világ kis- és középvállalkozói) 2003 August. Letöltve: 2006. március http://www.worldbank.org/research/bios/tbeck/abd.pdf 3. Bianca Baulig: Moderne Finanzierungsinstrumente bei KMU wenig beliebt (A modern finanszírozási eszközöket nem kedvelik a KKV-k) Letöltve: 2006 október 14. http://www.bankmagazin.de/index.php?do=show&id=5940&alloc=202&from=1&to=10&l imit=10&back=1&topic_detail= 4. Wolfgang Biermann "Schöpferische Zerstörung“ – Zehn Jahre Wirtschafts- und Währungsunion (10 év gazdasági- és valutaunió) 2006. június 30. Letöltve: 2006. szeptember http://www.freitag.de/2000/27/00270701.htm 5. Bilek Péter – Borkó Tamás – Czakó Veronika – Pellényi Gábor: A mikro-, kis-, és középvállalkozások külső forrásbevonásának alakulása 2000-2005 között Készült a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Kis- és Középvállalkozás Fejlesztési Főosztályának megbízásából, (International Center for Economic Growth) 2006. április 25. http://www.gkm.gov.hu/data/503810/kkvfin.pdf 6. Bodnár Katalin: A hazai kis- és középvállalatok árfolyamkitettsége, devizahitelezésük pénzügyi stabilitási kockázatai. Egy kérdőíves felmérés eredményei MNB TANULMÁNYOK 53. 2006 Letöltve: 2006. október 3. http://www.mnb.hu/Engine.aspx?page=mnbhu_mnbtanulmanyok&ContentID=7987 7. Dagmar Bollin-Flade véleménye a hitelfeltételek a fizetőképesség nyomása alatt („Kreditkonditionen unter dem Diktat der Bonität”) című kérdőív kapcsán. Berlin, 2005. június 9. Letöltve: 2006. november 12

111

8. Botos Katalin, Halmosi Péter: A tudathasadásos kisvállalkozó Czagány L.-Garai L.2004: A szociális identitás, az információ és a piac. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei Szeged, Jatepress 2004. 245-256. old 9. Botos Katalin: A középosztály fogalma és szerepe a gazdaságpolitikában. Polgári szemle 1. évfolyam 9. szám 2005. október 16. Letöltve: 2006. október 14. http://www.polgariszemle.hu/app/interface.php?view=v_article&ID=58 10. Buzás Norbert, Kállay László, Lengyel Imre: Kis- és középvállalkozások a változó gazdaságban. Szeged, JatePress, 2003 http://www.eco.u-szeged.hu/region_gazdfejl_szcs/pdf/konyv5/kallay.pdf 11. Csubák Tibor Krisztián: A banki hitelezés jövője Magyarországon 2003/2004 Fejlesztés és Finanszírozás 4. szám Letöltve: 2006. január 21. http://ffdf.mfb.hu/2003/4/a-kkv-hitelezes-jovoje-magyarorszagon.pdf Európai Unió honlapjáról: 12. Európai Bizottság. Kisvállalkozások Európai Chartája-Helyes gyakorlatok gyűjteménye, 2006 Luxembourg: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, 2006 ISBN 92-79-00470-0 © Európai Közösségek, 2006 Letöltve: 2006. október 8. ec.europa.eu/enterprise/enterprise_policy/charter/docs/charter_hu.pdf 13. Az Európai Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a Közösség Liszaboni Programjának végrehajtása- Modern KKV-politika a növekedésért és a foglalkoztatásért. Brüsszel, 2005. november 10. COM(2005) 551 végleges Letöltve: 2006. október 9. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/site/hu/com/2005/com2005_0551hu01.doc 14. Az Európai Bizottság tanulmánya: Die Aktivitäten der Europäischen Union im Bereich kleiner und mittlerer unternehmen Bericht der KMU-Beauftragten. (Az Európai Unió kisés középvállalkozásokat érintő politikája, KKV biztos tudósítása.) Arbeitspapier der Kommissionsdienststellen. 2005. november. 3 Európai Közösség, Belgium Letöltve: 2006. október http://www.bmwi.de/BMWi/Redaktion/PDF/J-L/kmu-aktivitaeten-dereu,property=pdf,bereich=bmwi,sprache=de,rwb=true.pdf 15. Európai Charta kisvállalkozások részére 2004. évi végrehajtási jelentés Letöltve: 2006. október 8. http://ec.europa.eu/enterprise/enterprise_policy/charter/2005_charter_docs/report_hungary_ 2004_hu.pdf

112

16. Günter Verheugen: SMS are the engines of Europe (A KKV-k Európa motorja) http://bookshop.eu.int/eubookshop/FileCache/PUBPDF/NB6004773ENC/NB6004773ENC _002.pdf 17. Europa newsletter http://europa.eu.int/newsletter/archives2005/issue70/index_de.htm 18. EU KKV politikája http://europa.eu.int/comm/enterprise/entrepreneurship/docs/com_2005_de.pdf 19. Observatory of European SMEs 2003, No. 7 http://ec.europa.eu/enterprise/enterprise_policy/analysis/doc/smes_observatory_2003_repor t7_en.pdf 20. Thomas Fischer, Rainer Wirtz: 100 Deutsche Jahre. München: Chronik Verlag 1998 21. Heiner Flassbeck: Deutschland von außen. Eine Serie in fünf Teilen von Heiner Flassbeck Teil 1: Das Schlusslicht Wirtschaft und Markt, Oktober 2002 (Németország külső szemmel) Letöltve: 2006. április http://www.flassbeck.de/pdf/13.09.02/Deutschland.pdf www.wirtschaftundgesellschaft.com 22. Gál Péter egyetemi tanár, vezető közgazdász, Novák Tamás, Moldicz Csaba, Szabó Zsolt: Növekedés, felzárkózás, kiigazítás. MFB Kiadványok 2006. június. Letöltve: 2006. szeptember 10. http://www.mfb.hu/index.php?pageid=59 23. Bernd Görzig, Martin Gornig, Axel Werwatz: Produktdiversifizierung: Haben die ostdeutschen Unternehmen den Anschluss an den Westen geschafft? –Eine vergleichende Analyse mit Mikrodaten der amtlichen Statistik (Sikerült e a kelet-német vállalkozóknak a „Nyugathoz“ csatlakozniuk? Összehasonlító elemzés a szövetségi statisztikai hivatal adatainak felhasználásával.) SFB 649 Discussion Paper 2006-046 Letöltve: 2006. szeptember http://sfb649.wiwi.hu-berlin.de/papers/pdf/SFB649DP2006-046.pdf 24. Thorsten Hild: Délibáb vagy valóság? Fata Morgana oder Wirklichkeit? – Eine Gegenüberstellung der in Deutschland am häufigsten vertretenen wirtschaftspolitischen Thesen mit der amtlichen Statistik http://www.nachdenkseiten.de/cms/upload/pdf/and_int_051017.pdf 25. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. Ötödik kiadás. Budapest, Magyar Országgyűlés, 2002

113

26. „Initiative, a reform portál”: A német regionális politika. Letöltve: 2006. október 8. http://www.insm.de/Lexikon/R/Regionalpolitik.html;jsessionid=BD0955752DF943A76853 8D673F3F4089 27. Ismeretlen szerző: Ludwig Erhard és a szociális piacgazdaság Letöltve: 2006. november10. http://www.sze.hu/~losonczm/ERHARD.pdf 28. Karsai Gábor: Ciklus és trend a magyar gazdaságban 1990-2005 között Közgazdasági Szemle, LIII. évfolyam, 2006. június (509-525. o.) Letöltve: 2006. szeptember 10. http://www.gki.hu/docs/articles/karsai_ciklusestrend.pdf#search=%22%22A%20magyar%2 0gazdas%C3%A1g%20rendszerv%C3%A1lt%C3%A1s%20%C3%B3ta%22%22 29. Kállay László: Emanciáció és válság. A kis- és középvállalati szektor fejlődése, terjedelme Magyarországon. Budapest, Piacgazdaság Alapítvány, 1994 30. Kállay László: Paradigmaváltás a kisvállalkozás-fejlesztésben. Közgazdasági Szemle XLIX. Évfolyam 2002. július-augusztus 557-573. oldal 31. Kállay László, Imreh Szabolcs: A kis- és középvállalkozás-fejlesztés gazdaságtana Budapest, Aula Kiadó Kft., 2004. 32. Kállay László, Kőhegyi Kálmán, Kissné Kovács Eszter, Maszlag Ludmilla: A kis- és középvállalkozások helyzete 2003-2004. GKM Éves jelentés. Budapest, GKM, 2005 33. Kiss István, Nagy Tibor (HVB Bank Közgazdasági Főosztályának munkatársai): Jövedelmezőség és finanszírozás az APEH 2003-as adatai tükrében Letöltve: 2006. szeptember 30. www.hvb.hu/hu/documents/Jovedelmezoseg_es_finanszirozas_az_APEH_2003_adatai_tuk reben.doc 34. Kiss Gergely: Gyors hitelnövekedés: egyensúlyi felzárkózás vagy kockázatos eladósodás? MNB Szemle: 2006.június. Letöltve: 2006. október 3. www.mnb.hu/Resource.aspx?ResourceID=mnbfile&resourcename=mnbsz_2006_06_kiss_ gergely 35. Kondász Mónika, Engert Klaudia: A modernkori magyar-német külgazdasági kapcsolatok, különös tekintettel a magyarországi német működőtőke-befektetésekre. EU Working papers. 2002 április Letöltve: 2006. szeptember http://elib.kkf.hu/ewp_02/2002_4_KONDASZ.pdf#search=%22%22n%C3%A9met%20ker eskedelem%22%22

114

36. Konrad Adenauer Alapítvány: A szociális piacgazdaságról. Letöltve: 2006. november 9. http://mkdsz1.freeweb.hu/arh/adenauer02.htm 37. Kollányi Margit: Főbb változások a magyar gazdaságban 1989–2004 között Gazdaság és Statisztika (GÉS) a Központi statisztikai Hivatal folyóirata 17. (56.) évfolyam, 1. szám 2005. február Letöltve: 2006. október 17. http://portal.ksh.hu/pls/portal/docs/PAGE/KSHPORTAL/KIADVANYOK/FOLYOIRATO K/GAZDASAG_ES_STATISZTIKA/GES_2005_EVI_SZAMAI/GES0501.PDF 38. Kőhegyi Kálmán: A kisvállalkozói szektor adottságai és a kisvállalkozás-fejlesztési politika lehetőségei. (Külső konzulensem nem megjelent tanulmánya) 39. Laki Mihály: Kisvállalkozás a szocializmus után. Budapest, Közgazdasági Szemle Alapítvány, 1998. Letöltve: 2006. november 12. http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b58/index.html 40. Laki Mihály: Az újonnan alapított magánvállalkozások teljesítménye Közgazdasági Szemle, XLVIII. évfolyam, 2001. november (965–979. o.) Letöltve: 2006. november 12. http://www.epa.hu/00000/00017/00076/pdf/LakiM.pdf 41. Lengyel Imre: Knowledge transfer, Small and medium-sized enterprises and Regional development in Hungary. (Ismeret átadás, Kis – és középvállalkozások és regionális fejlődés Magyarországon) Szeged, JATEPress, 2003. 42. Ludwig Erhard munkássága Letöltve: 2006. november 11. http://de.wikipedia.org/wiki/Ludwig_Erhard#Politische_T.C3.A4tigkeit_ab_1945 43. Magyar Fejlesztési Bank Fordulóponton: A magyar gazdaság fejlődése a változó világgazdasági környezetben Összefoglaló Letöltve: 2006. szeptember 2. http://www.mfb.hu/index.php?pageid=73 44. Missura Gábor: (Magyar Nemzeti Bank): Jelentés a pénzügyi stabilitásról. 2006. április Letöltve: 2006. szeptember 17. http://www.mnb.hu/Engine.aspx?page=mnbhu_stabil 45. Münsteri egyetem társadalom- és gazdaságtörténeti tanszéke. Német gazdaságtörténet: 1834-1913:http://www.uni-muenster.de/Geschichte/hist-sem/SWG/ws04;05/burhopdtwirtschaftskript1.pdf 1918-1945:http://www.uni-muenster.de/Geschichte/hist-sem/SWG/ws04;05/burhopskript2.pdf 1945-:http://www.uni-muenster.de/Geschichte/hist-sem/SW-G/ws04;05/burhopskript3.pdf 115

Letöltve 2006. november 10. 46. Német Kézműves Kamarák Szövetsége: Abteilung Wirtschafts- und Umweltpolitik Stellungnahme zum Nationalen Strategischen Rahmenplan (NSRP) (A Nemzeti Stratégiai Kerettervek tartalma) Berlin, 2006. május 16. Letöltve: 2006. október 8. http://www.zdh.de/fileadmin/user_upload/themen/wirtschaft/Regionlapolitik/8-156_20060516_Stellungnahme_Strategischer_Rahmenplan.pdf 47. Német Stabilitási és Növekedési Paktum 2006 http://europa.eu.int/comm/economy_finance/about/activities/sgp/country/countryfiles/de/de 20052006_en.pdf 48. Német Stratégiai Kerettervek: Nationaler Strategischer Rahmenplan für die Bundesrepublik Deutschland 2006. július 14. http://www.handwerkerdemo.de/fileadmin/user_upload/themen/wirtschaft/Regionlapolitik/Rahmenplan_14Juli06 .pdf 49. Dr. Axel Nitschke véleménye a hitelfeltételek a fizetőképesség nyomása alatt („Kreditkonditionen unter dem Diktat der Bonität”) című kérdőív kapcsán. Berlin, 2005. június 9. Letöltve: 2006. november 12. http://www.dihk.de/inhalt/download/kreditvergabe_statement_nitschke.doc 50. Nyers József, Dr. Szabó László: A kis- és középvállalkozások gazdasági jellemzői, kilátásai. Statisztikai Szemle 81. évfolyam 2003. 9. szám Letöltve: 2006. október 17. http://portal.ksh.hu/pls/portal/docs/PAGE/STATSZEMLE/STATSZEMLE_ARCHIVUM/2 003_ARCHIVUM/2003_09_ARCHIVUM/NYERS.PDF 51. Oldenburgi kormányképviselő (Regierungsvertretung Oldenburg): Europäische Regional- und Strukturpolitik, Strukturfonds, Förderung nach 2006, (Európai regionális és strukturális politka, Strukturális Alapok, 2006 utáni támogatások) Letöltve: 2006. október 7. http://www.friesland.de/content/files/p_wirtschaft_130606_anlage_a51.pdf?PHPSESSID=65347648cc10708d07ba4b3170db054f 52. Papp Mónika: Felmérés a hitelezési vezetők körében, a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára. A 2006 első félévére vonatkozó felmérés összesített eredményének ismertetése 2006. szeptember Letöltve: 2006. szeptember 30. www.mnb.hu/Resource.aspx?ResourceID=mnbfile&resourcename=hitelezesi_felmeres_20 0609

116

53. Dr. dankwart Plattner és Dr.Dirk Plankensteiner-Unternehmensfinanzierung: Banken entdecken den Mittelstand neu. Kreditzugang für kleine Unternehmen bleibt schwierig. (Bankok lassacskán felfedezik a középosztályt. A kicsiknek még mindig nehéz a hitelhez jutás.) Letöltve: 2006. október 13. www.kfw.de/DE_Home/Presse/Pressekonf64/PDFDokumente/060907_Studie_Unternehmensbefragung.pdf 54. 55. Rácz Margit: Németország gazdasági teljesítményéről és a pénzügyi stabilitás érdekében tett intézkedéseiről 2005. Augusztus 185. szám Kihívások http://www.vki.hu/kihivasok.shtml# 56. Rohling Szilvia: A német újraegyesítés gazdasági és társadalmi hatásai. Budapest, Külkereskedelmi Főiskola elektronikus könyvtára, 2003 Letöltve: 2006. szeptember 5. http://elib.kkf.hu/edip/D_10244.pdf 57. Román Zoltán: A kis- és középvállalatok a magyar gazdaságban Statisztikai Szemle, 80. évfolyam, 2002. 8. szám Letöltve: 2006. szeptember 9. http://portal.ksh.hu/pls/portal/docs/PAGE/STATSZEMLE/STATSZEMLE_ARCHIVUM/2 002_ARCHIVUM/2002_08_ARCHIVUM/ROMANHASAB.PDF 58. Rumbold-Molnár Eszter (Magyarországi Európa Társaság Műhelytanulmány pályázata 2003): A KKV-k helye az európai és a magyar foglalkoztatásban Letöltve: 2006. szeptember http://www.kontextus.hu/europa/muhely/Muhely_RumboldMolnar%20Eszter%20tanulmanya.doc 59. Klaus-Peter Schmid: Die späte Rechnung15 Jahre nach der Wende: Währungsfalle, Treuhand-Desaster, Lohnfiasko – für die Fehler beim Aufbau Ost zahlen heute alle Bundesbürger den Preis (15 évvel az egységesítés után: árfolyam-, vagyon- és bérproblémák. A keleti országrész felzárkóztatásának árát minden állampolgár érzi.) 2004. november 4. Letöltve: 2006. szeptember http://www.zeit.de/2004/46/Fehler_Ostdeutschl_?page=all 60. Manfred Schmiemann: Enterprises in Europe -does size matter? (Európai vállalatokszámit a méret?) 2002. szeptember 22. Letöltve: 2006. november 5. http://www.encuentro.org.mx/recursos/2/15.%20SMEs%20in%20Europe.pdf 61. Jörg Schwenker: Steuerreform - Politik verunsichert Investoren! (AdóreformPolitikailag bizonytalan befektetők) Berlin, DUIHK. 2006. november Letöltve: 2006. november 4.

117

62. Dr. Lothar Späth: Der Mittelstand (A középosztály) Letöltve: 2006. november 11. http://www.harting.com/en/en/de/techinfo/tecnews/data/artikel/03189/index.de.html 63. Rainder Steenblock, Kerstin Andreae, Marieluise Beck (Bremen), Cornelia Behm, Dr. Thea Dückert, Hans Josef Fell, Winfried Hermann, Peter Hettlich, Priska Hinz (Herborn), Ulrike Höfken, Dr. Anton Hofreiter, Bärbel Höhn, Thilo Hoppe, Ute Koczy, Sylvia Kotting-Uhl, Undine Kurth (Quedlinburg), Dr. Reinhard Loske, Kerstin Müller (Köln), Winfried Nachtwei, Brigitte Pothmer, Claudia Roth (Augsburg), Elisabeth Scharfenberg, Christine Scheel, Irmingard Schewe-Gerigk, Dr. Gerhard Schick, Jürgen Trittin und der Fraktion BÜNDNIS 90/DIE GRÜNEN (Szövetségi képviselőház tudósítása. Deutscher Bundestag.) EU-Strukturfonds zur nachhaltigen Entwicklung einsetzen (EU- Strukturális Alapok felhasználása a fenntartható fejlődés jegyében) 2006. március 28. Letöltve: 2006. október 7. http://www.priska-hinz.de/cms/default/dokbin/119/119442.pdf 64. Szabó Margit: A KKV szektor finanszírozásának lehetőségei és buktatói banki szemszögből Fiókigazgató, MKB Győr Győr, 2005. szeptember 26. Letöltve: 2006. szeptember 18. www.gymskik.hu/download.php?id=293 - Kiegészítő találat

Szövetségi Gazdasági és Technológiai Minisztérium (Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie) honlapjáról: 65. Existenzgründung in Deutschland Warum sind Existenzgründungen wichtig? (Miért fontosak a vállalatalapítások Németországnak?) 2006. július Letöltve: 2006. november 11. http://www.bmwi.de/BMWi/Redaktion/PDF/Publikationen/Gruenderzeiten/infolettergruenderzeiten-nr-01-existenzgruendung-indeutschland,property=pdf,bereich=bmwi,sprache=de,rwb=true.pdf 66. Genau 25.488.616.290 EURO EU-Mittel für deutsche Regionen (Pontosan 25 488 616 290 euro uniós forrás a német régióknak.) 2006. szeptember 29. Letöltve: 2006. október 7. http://www.bmwi.de/BMWi/Navigation/Presse/pressemitteilungen,did=160384.html Nationaler Strategischer Rahmenplan für die Bundesrepublik Deutschland Entwurf, Stand 14. Juli 2006 (A német Nemzeti Stratégiai Keretterv tervezete 2006. július 14.) Letöltve: 2006. október 8. http://www.handwerkerdemo.de/fileadmin/user_upload/themen/wirtschaft/Regionlapolitik/Rahmenplan_14Juli06.p df

118

67. EU-Strukturförderung 2007 – 2013 Innerdeutsche Mittelverteilung in den Zielen Konvergenz, Phasing-Out und Regionale Wettbewerbsfähigkeit und Beschäftigung (Az Európai Unió strukturális támogatása 2007-2013 között) Letöltve: 2006. október 8. http://www.bmwi.de/BMWi/Redaktion/PDF/E/eu-strukturfoerderung-20072013,property=pdf,bereich=bmwi,sprache=de,rwb=true.pdf 68. Német középosztály-politika: http://www.bmwi.bund.de/Navigation/Wirtschaft/mittelstandspolitik,did=60586.html 69. Szövetségi Képviselőház: (Deutscher Bundestag) Fünfunddreißigster Rahmenplan der Gemeinschaftsaufgabe „Verbesserung der regionalen Wirtschaftsstruktur“ für den Zeitraum 2006 bis 2009 (A ötvenharmadik keretterv a regionális gazdaságszerkezet fejlesztéséért 2006 é 2009 között) 2006. június 7. http://dip.bundestag.de/btd/16/017/1601790.pdf 70. Szövetségi pénzügytörvény 2006 (Bundesfinanzgesetz für das Jahr 2006) http://www.bmf.gv.at/Budget/Budgets/2006/bundesfinanzgesetz.pdf 71. Török Ádám, Papanek Gábor: Magyar Vállalatgazdasági Kutatásokért Alapítványés GKI Gazdaságkutató Rt.: Az EU-Tagországok innováció- és kkvpolitikájának kapcsolódása Budapest, 2004. augusztus (Átdolgozott változat) Letöltve: 2006. március http://www.gkm.gov.hu/data/359692/tanulm_02_01.pdf 72. Günter Verheugen (ipar és vállalkozások európai Biztosa): KKV fogalmi meghatározása 2005. március 30. Letöltve 2006.szeptember http://bookshop.eu.int/eubookshop/FileCache/PUBPDF/NB6004773ENC/NB6004773ENC _002.pdf 73. Viszt Erzsébet (GKI Gazdaságkutató Rt): A versenyképesség alakulása Magyarországon az EU csatlakozás előtt Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv Versenyképesség Munkacsoportjának programja keretében Budapest, 2002. október Ez az anyag szerkesztve megjelent az Európai Tükör c. folyóiratban 2002. decemberben Letöltve: 2006. október 27. http://www.ofakht.hu/eufelk/szemle/sajto/eurtukor/2002/eurtukor_2002_5.htm 74. Konrad Vornhusen: Die Finanzierungsmöglichkeiten von Unternehmen in den neuen Bundesländern Universität Paderborn 1996. július (A keleti tartományok vállalkozóinak finanszírozási lehetőségei) Letöltve 2006. november http://www.diplom.de/db_allmaxx/diplomarbeiten455.html

119

75. Wirtschaftliche Lage verbessert, Mittelstand wartet ab. (A gazdasági helyzet javult, a KKV még várat magára) Die Herbstausgabe der Creditreform Analyse "Wirtschaftslage und Finanzierung im Mittelstand" München. 2005. oktober 10. Letöltve: 2006. november 12. http://www.creditreform.de/Deutsch/Creditreform/Aktuelles/Creditreform_News_dyn/Arch iv/2005/051110_wirtschaftslage_mittelstand.jsp

Folyóiratok: 76. HVG: Farkas Zoltán: Eurovíziók. XXVIII. évfolyam, 34. szám, 2006. augusztus 26. , p. 8-11 77. HVG: Papp Emília: Kamatadó nélkül- mindenáron. XXVIII. évfolyam, 35. szám, 2006. szeptember 2. , p. 87-89. 78. HVG: Molnár Patrícia: Nyugdíjadó- Időben utaznak. XXVIII. évfolyam, 35. szám, 2006. szeptember 2. , p. 89-91. 79. HVG: Kocsis Györgyi: A konvergenciaprogram esélyei- Kemény futam. XXVIII. évfolyam, 36. szám, 2006. szeptember 9. , p. 6-10. 80. HVG: Weyer Béla: Reformok és kormánygondok Németországban- Fontolva halogatók XXVIII. évfolyam, 36. szám, 2006. szeptember 9. , p. 21-22 81. HVG: Bauer Tamás:A második Gyurcsány-kabinet első száz napja. XXVIII. évfolyam, 37. szám, 2006. szeptember 16. , p. 8-12. 82. HVG: G. Tóth Ilda: Finisben a Nemzeti Fejlesztési Terv- Szakító- próbák. XXVIII. évfolyam, 39. szám, 2006. szeptember 29. , p. 91-94. 83. HVG: Gáti Júlia: Egészségügyi reform: Első felvonás. XXVIII. évfolyam, 42. szám, 2006. október 21. , p. 79-83. 84. HVG. Farkas Zoltán: A 2007-es költségvetés tervezete XXVIII. Évfolyam. 44. szám, 2006. november 4. p. 6-10. 85. HVG. Farkas Zoltán: A 2006-es költségvetés módosítása XXVIII. Évfolyam. 45. szám, 2006. november 11. p. 91-92.

Internetes újságcikkek: Figyelőnet 86. 2005. augusztus 11. Stagnál a német gazdaság Letöltve: 2006. május http://www.fn.hu/index.php?id=5&cid=103679

120

87. 2005. november 22. Uniós szankciók előtt Németország Letöltve: 2006. március http://www.fn.hu/index.php?id=4&cid=111449 88. 2005. november 26. Egy kormány, két oldal Németországban Letöltve: 2006. február http://www.fn.hu/index.php?id=4&cid=111722# 89. 2005. december 17. Merkelnek köszönhető a megegyezés Letöltve: 2006. március http://www.fn.hu/index.php?id=4&cid=113427 90. 2006. január 9. Németország Marshall-segélyből csökkentene hiányt. Letöltve: 2006. március www.voks2006.hu/index.php?id=5&cid=114738 91. 2006. január 10. 25 milliárd eurós német gazdaságélénkítő program indul Letöltve: 2006. május http://www.fn.hu/index.php?id=5&cid=114884 92. 2006. január 12. A vártnál gyengébb volt a német növekedés Letöltve: 2006. március http://www.fn.hu/index.php?id=5&cid=115012 93. 2006. január 24. Az uniós tagok fele hiánysértő Letöltve: 2006. április http://www.fn.hu/index.php?id=5&cid=116010 94. 2006. február 8. – Az EU fejlődését veszélyezteti az eladósodás Letöltve: 2006. március http://www.fn.hu/index.php?id=5&cid=117218 95. 2006. február 21. – Merkel a világpolitika primadonnája Letöltve: 2006. március www.fn.hu/cikk/00110000/118205/merkel_vilagpolitika_primadonnaja.php 96. 2006. március 1.- Újraindult a költségvetési eljárás Németország ellen Letöltve: 2006. április www.voks2006.hu/index.php?action=nyomtat&id=5&cid=127081&layout=no&id=5 97. 2006. március 2. –Berlin még egy évet kapott Letöltve: 2006. április http://www.fn.hu/index.php?id=5&cid=127133 98. Figyelő 2006/13 március 30. Dózsa György, Halaska Gábor: A gazdasági szereplők igényei Letöltve: 2006. október 29. 121

http://www.fn.hu/index.php?action=nyomtat&id=65&cid=129274&layout=no&id=65 2006. július 18. a magyar adóemelések szembemennek a térségi trenddel Letöltve: 2006. november 4. http://www.fn.hu/cikk/00130000/139070/ft_magyar_adoemelesek_szembemennek.php 99. 2006. szeptember 1. Új föderális rendszer Németországban. Letöltve: 2006. november 4. http://www.fn.hu/cikk/00140000/142381/uj_foderalis_rendszer_nemetorszagban.php Heti Világgazdaság 100. 2006. június 21. ÚJ GYENSÚLY MKIK: 750 milliárd forinttal csökken a cégek jövedelemszintje Letöltve: 2006. november 4. http://hvg.hu/kkv/20060620mkik.aspx 101. 2006. július 20. Járulékkedvezménnyel 7723 álláskeresőt vettek fel január óta Letöltve: 2006. november 4. http://www.hvg.hu/karrier/20060720allasker.aspx 102. 2006. július 27. Milyen hatása lesz a Gyurcsány csomagnak a cégekre? Letöltve: 2006. november 4. http://www.hvg.hu/kkv/20060727gyurcsanycsomkik.aspx 103. 2006. július 31. A Gyurcsány csomag jobban sújtja a kkv-kat mint a többi céget. Letöltve: 2006. november 4. http://www.hvg.hu/kkv/20060731megszoritokkv-k.aspx 104. 2006. augusztus 30. Életbe lépnek a megszorítások Letöltve: 2006. november 4. http://www.hvg.hu/gazdasag/20060829szeptemberelseje.aspx Piac és Profit. A kis- és középvállalatok üzleti lapja 105. Demcsák Mária: A KKV valósága 2004. október Letöltve 2006. február 106. Demcsák Mária. Baráth: Hozáadott értékeink, 2005. december 28. Letöltve 2006. február http://www.piacesprofit.hu/?r=8709 107. Konferencia: Pénzt de honnan? 2005. május 108. Kummer Krisztián: Apad a kassza 2005. október Letöltve 2006. október 109. Nagy Tivadar: Forrás Mix- Honnan teremtsük elő a kötelező saját erőt az uniós támogatások megszerzéséhez? 2004. április Letöltve 2006. február 122

110. Nagy Tivadar: Négyfokú mozgólépcső: Átalakítás előtt a kormányzat kis- és középvállalkozói hitelprogramja 2004. július Letöltve: 2006. február 111. Nagy Tivadar: MFB: Esélynövelő pénzek 2005. január Letöltve: 2006. február 112. Rajczy Gábor: Finanszirozás: Banki kkv hitelek- Kérni lehet…2005.április Letöltve 2006.február 113. Rajczy Gábor: Kóka és a vállalkozás fejlesztés 2005.december 8. Letöltve 2006. február 114. Jól halad az MFB szekere 2005. december 12. Letöltve 2006. február 115. Kedvezményes hitelkonstrukciók 2005. január http://www.piacesprofit.hu/?s=32&n=58&mr=1487 Letöltve 2006. február Index. hu 116. Ismeretlen szerző: Tovább lassul a magyar gazdaság 2005. március 17. letöltve 2006. szeptember 4. http://index.hu/gazdasag/magyar/elor050317/ 117. „Megszorítás-számláló”: a kormány mindenkitől elvesz 130 ezret 2006. július 19., szerda 10:51 Letöltve: 2006. november 4. http://index.hu/gazdasag/magyar/szori060717/ 118. Haász János: Itt a konvergenciaterv! Sokkal rosszabbul fogunk élni 2006. augusztus 17.csütörtök 22:00 Letöltve: 2006. november 3. http://index.hu/gazdasag/magyar/konv060818 119. 2006. augusztus 29. „dg“: Drasztikus intézkedéscsomagra volt szükség Letöltve: október 28. http://index.hu/gazdasag/magyar/kt060829/ 120. Haász János: Összejön-e Gyurcsány 1270 milliárdja? 2006. szeptember 29., péntek 9:44 Letöltve: 2006. november 4. http://index.hu/gazdasag/magyar/gycs060928/ 121. 2006.október. 18 Világgazdaság: Mégis lesznek adómódosítások http://index.hu/gazdasag/magyar/adomo061018/

123

122. 2006. október 22. MTI a megszorítások ellen tüntetnek Németországban Letöltve: 2006. november 4. http://index.hu/politika/kulfold/nemet4277 123. 2006. október 30. Világgazdaság: Tárgyalja az Alkotmánybíróság a Gyurcsánycsomagot Letöltve: 2006. november 3. http://index.hu/gazdasag/magyar/ab061030/ 124. 2006. november 3. index: Hangulatban a gazdaság http://index.hu/gazdasag/magyar/kkv061103/ Letöltve: 2006. november 3. Egyéb: 125. 2006. április 20. Világgazdaság: Csökkentenék a német társasági adót 126. Népszabadság online: 2006. július 7. Bokros: Figyelemre méltó a Gyurcsány csomag. Letöltve: 2006. november 4. http://nol.hu/cikk/409948/ 127. Népszava online 2006. október 5. A németek támogatják a magyar konvergencia programot. Letöltve: 2006. november 4. http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=828451 Idegen nyelvű cikkek: 128. Merkel programja egységes adóreform nélkül (Merkels Programm ohne Steuerreform aus einem Guß) 2005. július 12. Letöltve: 2006. március http://www.faz.net/s/RubAC861D48C098406D9675C0E8CE355498/Doc~E957B3115779 243AC9DD2CB9F910190E1~ATpl~Ecommon~Scontent.html 129. Háztartáshiány (Haushaltsdefizit: Deutschland auf gutem Weg) 2006. február 23. Letöltve: 2006. március http://www.euractiv.com/Article?tcmuri=tcm:31-152874-16&type=News 130. Németország közzéteszi végleges hiánymutatóit (Deutschland veröffentlich endgültige Defizitzahlen) 2006. február 23. Letöltve: 2006. március http://www.euractiv.com/Article?tcmuri=tcm:31-152874-16&type=News&_print 131. Németország nevetségessé teszi magát (Deutschland blamiert sich!): 2006. február 23. Letöltve: 2006. február http://blog.focus.msn.de/kochmehrin/archives/156

124

132. Brüsszel megerősiti a deficiteljárást Berlinnel szemben (Brüssel verschärft Defizitverfahren gegen Berlin) 2006. március 1. Letöltve: 2006. március http://www.faz.net/s/Rub050436A85B3A4C64819D7E1B05B60928/Doc~EEFE31501473 E45F4B2388E27A1BFFBBB~ATpl~Ecommon~Scontent.html 133. Nyugdíjpolitika (Rentenpolitik) 2006. március 9. Letöltve: 2006 április http://www.dradio.de/aktuell/477479/ 134. Költségvetési tervezet (Der Haushaltsentwurf 2006) Letöltve: 2006. május http://www.bmbf.de/de/96.php 135. Vállalatalapítás fontossága (Existenzgründung in Deutschland) 2006. szeptember 18 Letöltve 2006. november http://www.ingruendung.de/info/existenzgruendung_deutschland.htm 136. A német vállalkozásoknak magasak az adóterhei (BBIV- Hohe Steuerbelastung der deutschen Unternehmen) 2006. szeptember Letöltve: 2006. november11. http://www.bauindustrie-bayern.de/fileadmin/docs_pub/steuer/idsept06steuer.pdf 137. A kelet-német gazdaság csúcsszövetségeinek memoranduma: Nagyobb gazdasági szabadságot keleten. Csak egyértelmű telephelyi előnyökkel válhatnak gazdaságilag dinamikussá a kelet-német tartományok. (Memorandum der Spitzenverbände der ostdeutschen Wirtschaft: Mehr wirtschaftliche Freiheit im Osten - Nur mit klaren Standortvorteilen kann in den neuen Bundesländern eine neue wirtschaftliche Dynamik entstehen) http://www.uvb-online.de/aufgaben/wirtschaft/positionen/2003-09-17-Freiheit.html 138. Innováció konferencia –„Kelet felépítése“ címmel a BDI- Német Iparszövetség és a szövetségi kormány szervezésében. Keletnek Németország innovációs területévé kell válnia (Innovationskonferenz "Aufbau Ost" von BDI und Bundesregierung - Der Osten soll Deutschlands Innovationsregion werden.) Letöltve: 2006. október 3.) http://www.berlinews.de/archiv-2004/3324.shtml

Statisztikák 139. GDP mutatók EU 25: http://epp.eurostat.cec.eu.int/portal/page?_pageid=1996,39140985&_dad=portal&_schema =PORTAL&screen=detailref&language=en&product=STRIND_ECOBAC&root=STRIND _ECOBAC/ecobac/eb012 Letöltve: 2006. március

125

140. A GDP teljesítményről 2005-Németország http://www.destatis.de/presse/deutsch/pk/2006/bip2005_Statement-Hahlen.pdf http://www.destatis.de/presse/deutsch/pk/2006/bip2005i.pdf Letöltve: 2006. március 141. IFC International Finance Coorperation (Nemzetközi Pénzügyi Társaság) KKV politika http://www.ifc.org/sme/ Magyarországi adatok a KKV-ról http://www.ifc.org/ifcext/eca.nsf/Content/Hungary_Home KKV számadatok http://www.ifc.org/ifcext/sme.nsf/AttachmentsByTitle/SMEDatabase.xls/$FILE/SMEDatab ase.xls 142. A kelet-német tartományok statisztikai mutatói Wirtschaft der Neuen Bundesländer und Sachsen-Anhalts in aktuellen Charts http://www.stendal.hs-magdeburg.de/project/konjunktur/charts.htm 143. Kelet-Németországba irányuló támogatások 1997-2005 http://oas2.ip.kp.dlr.de/cgibin/rwcgi60?nblfoe#search=%22%22neuen%20Bundesl%C3%A4nder%22%22 (Bundesministerium für Bildung und Forschung) 144. A kelet-németországi tartományok támogatása (Wirtschaftsförderung neue Bundesländer) http://www.bmwi.de/BMWi/Navigation/Wirtschaft/wirtschaftsfoerderung-neuebundeslaender.html 145. KSH Gyorstájékoztató: Bruttó hazai termék 2006. II. negyedévében 2006. szeptember 8. Letöltve: 2006. szeptember 20 146. Németország: Kapu Európába 2005. augusztus Letöltve: 2006. szeptember http://www.invest-ingermany.de/en/advantages/gateway/gateway_20050908_ungarisch.pdf#search=%22%22n %C3%A9met%20kereskedelem%22%22 147. Német fogyasztási kiadások www.destatis.de/presse/deutsch/pm2006/p1140121.htm 148. Szövetségi Külkereskedelmi Intézet (Bundesagentur für Außenwirtschaft): Wirtschaftsdaten Kompakt (Gazdasági adatok-Németország) 2006. május http://www.bfai.de/ext/anlagen/PubAnlage_1255.pdf 149. World Bank KKV törekvései http://rru.worldbank.org/Themes/SmallMediumEnterprises/-világbank 126

Egyéb felhasznált internetes portálok: 150. A rendelkezésre álló támogató programok Németországban http://www.ixpro.de/existenzgruendung/kfw_foerderprogramme/foerderprogramme.html 151. Deutsches Institut für Kleine und Mittlere Unternehmen (Intézet a kis- és középvállalkozásokért) http://www.dikmu.de/ 152. Deutsche Industrie und Handelskammer (Német Kereskedelmi- és Iparkamara) http://www.dihk.de/ 153. Förderung des BMBF (Bundes Ministerium Arbeit und Forschung) http://www.foerderinfo.bmbf.de/ http://www.rp6.de/inhalte/thematiken/kmu 154. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapja: A GKM kis- és középvállalkozás-fejlesztési tevékenységének 2005. évi eredményei 2005. május-decemberi állás szerint. Letöltve:2006 augusztus http://www.gkm.gov.hu/feladataink/kkv/vallakozaspol/palymonitoring.html 155. ITD Hungary: Gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok-Németország Letöltve: 2006. április http://www.itd.hu/itdh/nid/DE%20gazd http://www.itd.hu/itdh/static/uploaded/document/Németország%20gazdasagi%20helyzete %202004-2005.pdf 156. Országtanulmány-Németország http://www.cia.gov/cia/publications/factbook/geos/gm.html 157. Zentrum für europäische Wirtschaftsforschung GmbH.(Európai gazdaságkutatóközpont kft.) http://www.zew.de/de/publikationen/publikation.php3?action=detail&art=6&nr=2767

127