BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK NAPPALI TAGOZAT EU-KAPCSOLATOK SZAKIRÁNY
ALBÁNIA ÉS KOSZOVÓ KÖZELEDÉSE AZ EURÓPAI UNIÓHOZ JELENLEGI GAZDASÁGI ÉS POLITIKAI HELYZETÜK FÜGGVÉNYÉBEN
Készítette: Füzesi Zoltán
Budapest, 2008.
Tartalomjegyzék
Táblázatok és ábrák jegyzéke ............................................................................................ 5 Bevezetés .............................................................................................................................. 6 1. Albánia és Koszovó bemutatása..................................................................................... 7 1.1. Albánia.................................................................................................................. 7 1.1.1. FÖLDRAJZ ......................................................................................................... 7 1.1.2. TÖRTÉNELEM..................................................................................................... 8 1.1.3. KÖZIGAZGATÁS .................................................................................................. 10 1.1.4. TÁRSADALOM..................................................................................................... 11 1.2. Koszovó ................................................................................................................. 12 1.2.1. FÖLDRAJZ ......................................................................................................... 12 1.2.2. TÖRTÉNELEM ..................................................................................................... 12 1.2.3. ÁLTALÁNOS HELYZET .......................................................................................... 14 1.2.4. TÁRSADALOM ..................................................................................................... 15 1.3. Albánia és Koszovó összehasonlítása................................................................... 16 1.3.1. FÖLDRAJZ ......................................................................................................... 16 1.3.2. TÖRTÉNELEM ..................................................................................................... 16 1.3.3. TÁRSADALOM ..................................................................................................... 16 2. Albánia politikája............................................................................................................ 17 2.1. Albánia politikai státusa....................................................................................... 17 2.1.1. A DEMOKRATIZÁLÓDÁS FOLYAMATA .................................................................... 17 2.1.2. A KONSZOLIDÁCIÓ IDŐSZAKA ............................................................................. 19 2.1.3. ALBÁNIA MAI POLITIKÁJA ................................................................................ 20 2.2. Albánia leendő NATO-tagsága, a nemzetközi intézményekben való részvétele..20 2.2.1. ALBÁNIA ÉS A NATO TÖRTÉNETE ........................................................................ 20 2.2.2. A NATO-CSATLAKOZÁS KÖVETKEZMÉNYEI .................................................... 22 2.2.3. ALBÁNIA A NEMZETKÖZI INTÉZMÉNYEKBEN ......................................................... 23 2.3. Albánia és az EU .................................................................................................. 24 2.3.1. A STABILIZÁCIÓS- ÉS TÁRSULÁSI EGYEZMÉNY ..................................................... 24 2.3.2. AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉRTÉKELÉSE ALBÁNIÁRÓL ............................................. 26 3. Koszovó politikája ........................................................................................................... 29 3.1. Koszovó stabilitása, jövője, belső intézményrendszere ........................................ 29 3.1.1. KOSZOVÓ A FÜGGETLENSÉG UTÁN ...................................................................... 29 3.1.2. AZ UNMIK ....................................................................................................... 30 3.1.3. A KFOR ........................................................................................................... 31 3.2. Az EU értékelése................................................................................................... 32 3.3. Koszovó nemzetközi megítélése, a függetlenség albán illetve szerb oldalról...... 33 3.3.1. KOSZOVÓ NEMZETKÖZI MEGÍTÉLÉSE................................................................... 33 3.3.2. A FÜGGETLENSÉG ALBÁN OLDALRÓL .................................................................. 35 3.3.3. A FÜGGETLENSÉG SZERB OLDALRÓL ................................................................... 36 3.4. A magyar álláspont Koszovó ügyében ................................................................. 37
3
4. Albánia gazdasága........................................................................................................... 39 4.1. Az albán gazdaság általános jellemzői ................................................................ 39 4.1.1. ALBÁN GAZDASÁGTÖRTÉNET ........................................................................... 39 4.1.2. AZ ALBÁN MAKROGAZDASÁG ........................................................................... 40 4.2. Az albán külkereskedelem.................................................................................... 43 4.2.1. AZ ALBÁN KÜLKERESKEDELEM ........................................................................ 43 4.2.2. A KÜLKERESKEDELEM STRUKTÚRÁJA ............................................................... 44 4.2.3. ALBÁNIA KÜLKERESKEDELMI PARTNEREI ......................................................... 45 4.2.4. ALBÁNIA ÉS MAGYARORSZÁG KERESKEDELMI KAPCSOLATAI .......................... 46 4.3. Albánia gazdasági ágazatai.................................................................................. 47 4.3.1. MEZŐGAZDASÁG .............................................................................................. 47 4.3.2. IPAR ÉS BÁNYÁSZAT ......................................................................................... 48 4.3.3. SZOLGÁLTATÓIPAR ........................................................................................... 50 4.3.4. KÖZLEKEDÉS, TEHERSZÁLLÍTÁS ....................................................................... 51 4.3.5. HÍRKÖZLÉS, TELEKOMMUNIKÁCIÓ .................................................................... 52 4.4. Albánia lehetőségei a turizmus területén ............................................................ 53 5. Koszovó gazdasága......................................................................................................... 56 5.1. A koszovói gazdaság általános jellemzői ............................................................. 56 5.1.1. KOSZOVÓ GAZDASÁGA, A VOLT JUGOSZLÁVIA HATÁSA ................................... 56 5.1.2. KOSZOVÓ MAKROGAZDASÁGA ......................................................................... 57 5.2. Koszovó külkereskedelme..................................................................................... 60 5.2.1. KOSZOVÓ KÜLKERESKEDELME ......................................................................... 60 5.2.2. A KÜLKERESKEDELEM STRUKTÚRÁJA ............................................................... 61 5.2.3. KOSZOVÓ KÜLKERESKEDELMI PARTNEREI ........................................................ 62 5.2.4. KOSZOVÓ ÉS MAGYARORSZÁG KERESKEDELMI KAPCSOLATAI ......................... 63 5.3. Koszovó gazdasági szektorai ................................................................................ 64 5.3.1. MEZŐGAZDASÁG .............................................................................................. 64 5.3.2. IPAR, BÁNYÁSZAT ............................................................................................. 64 5.3.3. SZOLGÁLTATÓIPAR ........................................................................................... 65 5.3.4. KÖZLEKEDÉS, INFRASTRUKTÚRA ...................................................................... 66 5.3.5. HÍRKÖZLÉS, TELEKOMMUNIKÁCIÓ .................................................................... 66 5.4. Koszovó jövője a gazdaság területén.................................................................... 67 6. Albánia és Koszovó kapcsolatai ..................................................................................... 68 6.1. Politikai kapcsolatok ............................................................................................ 68 6.2. Gazdasági kapcsolatok ......................................................................................... 69 6.3. Jövőbeni kapcsolatok ........................................................................................... 69 Befejezés ............................................................................................................................... 70 Irodalomjegyzék .................................................................................................................. 71
4
Táblázatok és ábrák jegyzéke
Táblázatok: 1. sz. táblázat: Albánia az Európai Unióhoz vezető útjának állomásai, 25. o. 2. sz. táblázat: Az Európai Bizottság Progress Reportjának 2007-es értékelése Albániáról, 26. o. 3. sz. táblázat: Albánia külkereskedelmi szerkezete 2007-ben, 44. o. 4. sz. táblázat: Albánia főbb külkereskedelmi partnerei 2007-ben, 45. o. 5. sz. táblázat: Albánia termelési mutatói a bányászat területén 1988-ban és 2000-ben, 49. o. 6. sz. táblázat: Az UNMIK és Koszovó kormányának bevételei és kiadásai 2005-ben, 57. o. 7. sz. táblázat: Koszovó külkereskedelmének szerkezete 2006-ban, 61. o. 8. sz. táblázat: Koszovó főbb külkereskedelmi partnerei 2006-ban, 62. o.
Ábrák: 1. sz. ábra: Az albán fogyasztói árindex alakulása 2007 és 2008 februárja között, 41. o. 2. sz. ábra: Albánia inflációjának változása 1992 és 2006 között, 41. o. 3. sz. ábra: Az albán kamatláb változása 1995 és 2006 között, 42. o. 4. sz. ábra: Albánia külkereskedelmének 2000 és 2007 közötti bővülése, 43. o. 5. sz. ábra: Albánia külkereskedelme 2007 és 2008 januárja között, 44. o. 6. sz. ábra: A Magyarországra irányuló albán export 1999 és 2007 között, 46. o. 7. sz. ábra: Albánia importja Magyarországról 1999 és 2007 között, 47. o. 8. sz. ábra: Albánia összterületének művelési ágankénti megoszlása 2005-ben, 48. o. 9. sz. ábra: 2007 első kétharmadában az Albániába látogatók megoszlása küldő ország szerint, 54. o. 10. sz. ábra: A koszovói fogyasztói árindex alakulása 2002 és 2007 között, 57. o. 11. sz. ábra: A foglalkoztatottság és a munkanélküliség 2001 és 2005 közötti alakulása Koszovóban, 58. o. 12. sz. ábra: Koszovó külkereskedelmének 2001 és 2007 közötti bővülése, a külkereskedelmi hiány alakulása, 60. o. 13. sz. ábra: Koszovó és Magyarország kereskedelmi kapcsolatai 2002 és 2006 között, 63. o.
14. sz. ábra: Albánia kereskedelme Koszovóval 2003 és 2007 között, 69. o.
5
Bevezetés
Sokat gondolkoztam azon, milyen témát kellene választanom ahhoz, hogy egy olyan diplomamunkát készítsek, amely érdekes, aktuális, nem annyira népszerű, mégis izgalmasabb, mint a megszokott szakdolgozati témák. Próbáltam nem úgy hozzáállni a szakdolgozatkészítéshez, mint kötelező jellegű rutinmunkához. Úgy gondolom, az én érdekemet szolgálja, ha egy megfelelő témáról olyan dolgozatot tudok írni, mely segíthet majd a későbbi évek során is. Választásom azért esett Albániára és Koszovóra, mert egyrészt igen aktuális kérdésekről van szó, másrészt 2007 nyarán jártam Albániában, amely annyira elnyerte a tetszésemet, hogy a későbbiekben szeretnék majd valamilyen formában ezzel az országgal foglalkozni. Mivel egy fejlődő térségről van szó, rengeteg lehetőséget rejt magában. Albánia a jövőben főleg a turizmusra szeretne építeni, ehhez minden adottsága megvan. Koszovó jelenlegi helyzete olyan bonyolult, hogy akár ezzel az egy kérdéssel is meg lehetne tölteni több száz oldalnyi helyet. A függetlenséghez vezető, és az onnan a beláthatatlan jövőbe tartó úton haladó koszovói albánok sorsa mindenféleképpen érdemes arra, hogy legalább annyit foglalkozzanak velük, mint más népekkel. A dolgozat írása során sokszor tévedtem a magyar forrásanyag számára ismeretlen területekre, de az angol nyelvű adatok és elemzések is sokszor csak vélemények formájában léteznek, hiszen nyugat-európai színvonalú, meghízható adatokkal nemigen találkozik az ember e két ország esetében. Mivel a dolgozat témája igen aktuális, így az április 20-a után történt eseményekkel már nem foglalkoztam. Reményeim szerint a következő 62 oldal átfogó képet ad az olvasó számára Európa fehér foltjai, Albánia és Koszovó megismerésében. Ezúton szeretnék köszönetet mondani Dr. Szűcs R. Gábornak a sok segítségért, melyet a dolgozat írása során kaptam tőle, illetve Závoczky Péternek, aki Zágrábból segítette munkámat.
6
1. Albánia és Koszovó bemutatása 1.1. Albánia1 1.1.1. FÖLDRAJZ Albánia a Balkán-félsziget nyugati szélén fekszik az Adriai- és a Jón-tenger partján. Szárazföldi határainak hossza 720 km, ebből északon Montenegróra 172 km, Koszovóra 115 km, keleten Macedóniára 151 km, délen pedig Görögországra 282 km jut. Nyugaton az Adriai- és a Jón-tenger határolja, partvonalainak hossza 362 km. Fővárosa Tirana, hivatalos nyelve az albán. Területe 28 748 km², aminek 4,7%-át (1350 km²) tavak teszik ki. Népességére pontos adatok nincsenek, 3,5-3,6 millió fő körül lehet, ami 121-125 fő/km2 népsűrűséget jelent. Az ország területének 70%-a hegyvidék. Domborzati szempontból két nagyobb tájegységre oszlik: Magas-Albániára és Alacsony-Albániára. Az ország belső magashegyvidékeinek éghajlata kontinentális, az alacsonyan fekvő tengerparti sáv éghajlata mediterrán. MagasAlbánia az ország területének körülbelül 70%-át teszi ki, ennek köszönhetően az átlagos tengerszint feletti magasság átlag fölötti, 708 m. Az ország legmagasabb pontja a Korab-hegy, amely 2753 m. Alacsony-Albánia a tengerpart mentén helyezkedik el, északon nagyobb szélességben, míg délen, az Albán-Riviéránál a hegyek szinte a tengerpartig érnek, így ott közvetlenül a part mentén található. Magas-Albánia vízválasztó hegység, így a keletről nyugat felé futó folyók bő vizűek és nagy esésűek, általában tölcsértorkolat jellemzi őket. A 10 fontosabb folyó a következő: a Buna, a Devoll, a Drin, az Erzen, az Ishëm, a Mat, az Osum, a Seman, a Shkumbin és a Vjosa. Ezek közül az északon folyó Drin a legjelentősebb, 282 km hosszú, vízgyűjtő területe 14 173 km2. A Buna az egyetlen hajózható albán folyó. A Balkán-félsziget legnagyobb tavai közül 3 is megtalálható az országban: a Shkodrai-tó (368 km2), az Ohridi-tó (362 km2) és a Prespa-tó (285 km2).2 Ezeken kívül a fontosabb állóvizek a következők: a Butrinti-tó, a Fierzai-tó, a Karavasta-lagúna, a Lurai-tavak, a Nartai-tó, az Ulzai-tó és a Vau i Dejës víztározó.
1 2
Wikipédia, http://hu.wikipedia.org/wiki/Albánia 2008. február 25. 12:30 Instituti i Statistikës, http://instat.gov.al 2008. március 10. 11:00
7
1.1.2. TÖRTÉNELEM3 Az albánok eredetéről megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint a Balkán belső vidékeiről származnak, mások szerint a délnyugati részen van a nép bölcsője. Származásuk is vita tárgyát képezi: a dákok, a trákok és az illírek is felmerülnek, mint lehetséges ősök. Az ókorban az Illír Királyság uralma után a Római Birodalom részévé vált Albánia mai területe. Létrejött Illyricum provincia, melynek központja Apollonia volt. A középkorban a NyugatRómai Birodalom bukása után több népcsoport is elfoglalta a területet, mely fejlődése elmaradt a korábbitól. A római katolikus és a bizánci ortodox osztotta ketté a Nyugat-Balkánt. A nem túl egységes albán nép a 11. századra alakult ki. A 14. század végétől a terület az Oszmán Birodalomhoz tartozott. 1443-tól Szkander bégnek sikerült 25 éven át tartó függetlenséget biztosítani az albán népnek, ám halála után az általa vezetett Lezhai Liga meggyöngült. 1501-re teljes volt a török hódoltság. A 17. századtól az albán nép iszlamizálódni kezdett. Az északon élő gegeknek sikerült megtartani katolikus vallásukat, ám a déli toszkok kénytelenek voltak behódolni az Oszmán Birodalomnak. A 18. századtól folyamatosan változott a terület helyzete, a törökök meggyengülése után a szerbek, a horvátok és a szlovének is próbálkoztak a minél nagyobb függetlenedéssel. A 19. század második felében albán nemzeti mozgalmak alakultak. A törökök hanyatlása miatt területeket csatoltak el Albániától Montenegró és Görögország javára. Az albánok ekkor már nagy hangsúlyt fektettek a nemzeti identitásukra és a kultúrájuk fejlesztésére. Az albán függetlenség biztosnak tűnt, az ehhez vezető út azonban természetesen nem volt könnyű. 1912. november 28-án Vlorëban kikiáltották az ország függetlenségét. A nagyhatalmak csak később, a második Balkán-háborút követő török bukás miatt ismerték el az országot alkotmányos monarchiaként. Határait úgy határozták meg, hogy rengeteg albán maradt a határokon kívül, sok etnikai konfliktust teremtve ezzel. Az első világháború súlyos csapás volt Albánia számára, területén az olaszok, a szerbek, a görögök és a franciák osztoztak. 1921-re sikerült visszaállítani az 1913-as határokat. Már ezidőtájt is megmutatkoztak az ország még ma is fennálló gyengeségei: a nagy szegénység, rossz infrastruktúra, alacsony színvonalú oktatás és egészségügy. A két világháború között nem javultak az állapotok, továbbra is zűrzavaros volt az ország helyzete. A második világháború előtt az olaszok rátették kezüket Albániára. 1941-ben a németek elfoglalták, és 3
Réti György: Albánia sorsfordulói [2000]
8
Albánia részévé tették Koszovót. 1944 fordulópont volt az ország történetében: a nácikat kiűzték az országból, és kezdetét vette Albánia egyik legsötétebb korszaka Enver Hoxha diktatúrájával. 1946. január 11-én kikiáltották az Albán Népköztársaságot. Sztálint nem foglalkoztatta különösebben, hogy mi lesz az ország sorsa, de a bolgár Dimitrov balkáni konföderációs(mely szerint a konföderációba Magyarországot, Lengyelországot és Csehszlovákiát is bevonták volna) és a bolgár-román föderációs tervét is „dőreségnek” minősítette. Albánia kezdetben Jugoszláviával, majd a Szovjetunióval ápolt szorosabb kapcsolatot, ám az 1960-as évek elejétől Kína felé fordult az ország. 1967-ben Hoxha ateista állammá nyilvánította Albániát, bezáratta a templomokat és a mecseteket. A ’70-es évek közepétől Albánia mind a nyugati, mind a keleti blokktól elszigetelődött. A vélt külső fenyegetettségre hivatkozva ekkor épült a közel 700 ezer betonbunker, amelyek később szimbólumokká váltak. Az ország gazdasága és infrastruktúrája ekkor már évtizedekkel maradt el az európai országokéitól. 1985-ben meghalt Hoxha, ezután az ország lassan nyitott a külvilág felé. Újra engedélyezték a magántulajdont, a szabad vallásgyakorlást, a turisták Albániába való belépését, és felvették a diplomáciai kapcsolatot több országgal is. 1990-től felkelések zajlottak az elmaradott gazdaság és az ellehetetlenült élet miatt. 1991ben kikiáltották a köztársaságot, megtartották az első szabad választásokat, majd egy évvel később a gazdasági és társadalmi válság miatt előrehozott választásokat tartottak, melyet a Sali Berisha vezette Albánia Demokratikus Pártja nyert meg. A demokratikus fordulattal az ország elindult a NATO és az Európai Unió felé vezető úton. Az demokrácia első éveiben a gazdaság a megszorító intézkedéseknek köszönhetően növekedésnek indult. 1996 végén kirobbant a piramisjáték-válság, ahol az albán lakosság közel 70%-a szenvedett el súlyos anyagi áldozatot. 1997-re szinte polgárháborús helyzet alakult ki. 1997-től 2005-ig a szocialista Fatos Nano vezette kormány az országot a válságból. A gazdaság és az infrastruktúra is fejlődésnek indult, köszönhetően a koszovói háború alatt mutatott, a nemzetközi erőkkel való együttműködő-készségnek is. 2005 óta a demokrata Sali Berisha a kormányfő. Az utóbbi években jelentős előrelépések történtek az ország NATO-hoz és Európai Unióhoz való csatlakozásának ügyében, a 2008. április eleji bukaresti NATO-csúcson Albánia (Horvátországgal egyetemben) meghívást kapott a szervezetbe, így várhatóan 2009-ben csatlakozni is fog.
9
1.1.3. KÖZIGAZGATÁS A többpártrendszer 1991-es bevezetése óta a politikai élet alapvetően kétpólusú, a kormányt hol a konzervatív Albánia Demokratikus Pártja, hol a baloldali Albánia Szocialista Pártja alakítja. A jelenlegi albán alkotmány 1998. október 21-én lépett életbe, ekkor fogadta el az Albán Köztársaság Nemzetgyűlése, más néven kuvend, amely az ország törvényhozó testülete. A testület 140 tagú. A pártok parlamentbe jutásának küszöbe 2,5%, míg a pártszövetségeké 4%. A kuvend intézkedési és jogkörébe tartozik az alaptörvény elfogadása és módosítása; a bel- és külpolitika alakítása; nemzetközi szerződések ratifikálása és felbontása; hadüzenet elfogadása; a köztársasági elnök, a legfelsőbb bíró, a legfőbb ügyész és helyetteseik, az alkotmánybírák megválasztása; az állami köztelevízió, rádió és hírügynökség tevékenységének felügyelete.4 Legutóbb 2005-ben voltak választások, ekkor a következő pártok jutottak be a kuvendbe: Albánia Demokratikus Pártja (ADP), Albánia Szocialista Pártja (ASZP), Albán Nemzeti Front, Albánia Szociáldemokrata Pártja, Szocialista Integrációs Mozgalom, Környezetvédő Agrárpárt, Demokratikus Szövetség Párt, Albán Szociáldemokrácia Pártja, Egység az Emberi Jogokért Párt és 1 független képviselő. Az albán miniszterelnök 2005 szeptembere óta Sali Berisha. 2007. július 24-e óta Bamir Topi az ország köztársasági elnöke. Magyarországhoz hasonlóan Albániában is a főbb igazságszolgáltatási fórumok a 9 fős Alkotmánybíróság, a 11 tagú Legfelsőbb Bíróság, a fellebbviteli és a kerületi bíróságok. Albánia 12 megyére (Berat, Dibër, Durrës, Elbasan, Fier, Gjirokastër, Korçë, Kukës, Lezhë, Shkodër, Tirana és Vlorë) és 36 kerületre oszlik. 65 városi önkormányzat működik az országban. 309 kommuna létezik, ezeket általában 5-10 falu hozza létre. Albániában a demokratikus hagyományok lényegében teljesen hiányoznak. Ez annak köszönhető, hogy a szocializmusba szinte a feudalizmusból tértek át, így az elmúlt 17 éven kívül nincs semmiféle tapasztalatuk a demokráciával kapcsolatban.
4
Wikipédia, http://hu.wikipedia.org/wiki/Albánia 2008. február 25. 14:30
10
1.1.3. TÁRSADALOM5 Albánia lakossága 2005. január 1-jén az Albán Statisztikai Intézet szerint 3,135 millió fő volt, jelenleg különböző források különböző adatokról számolnak be, valószínűleg a CIA 3,6 millió fős adatához állhat legközelebb az igazság. A népsűrűség 124 fő/km². 2006. júliusi adatok szerint a lakosság 24,8%-a 0 és 14 év közötti (464 954 férfi, 423 003 nő), 66,3%-a 15 és 64 év közötti (1 214 942 férfi, 1 158 562 nő), 8,9%-a 65 év feletti (148 028 férfi, 172 166 nő). A népesség növekvő tendenciát mutat, ez évi 0,52%-ot jelent. 1000 főre 15,11 születés, 5,22 halálozás és -4,67 migráció jut. A nemek aránya a teljes népességben 1,04 férfi/nő. Születéskor és 15 év alatt ez a szám 1,1, a 15 és 64 évesek között 1,05, a 65 évesek fölött 0,86. Az újszülött halálozások mértéke a két nem esetében 1000 élveszületésnél 20,75 halál, férfiaknál 21,2, nőknél 20,27. A születéskor várható élettartam a teljes népesség körében különböző források szerint 72-77 év, a férfiak esetében ez 70-74, a nőknél 75-80 év. Az etnikumokat tekintve Albánia népességének 95%-a albán, 3%-a görög, 2% pedig roma, szerb, macedón, bolgár és egyéb nemzetiségű. A vallási megoszlás a következő: 70% muszlim, 20% albán ortodox keresztény, 10% római katolikus.6 Az országról elmondható, hogy a népessége igen fiatal. A lakosok kb. 60%-a fiatalabb 35 évesnél. Az emberek 45%-a lakik városban. A vallási hagyományok nem olyan erősek, a muzulmánok nem tartják be a vallásuk törvényeit, a nők helyzete sokkal kedvezőbb, mint egy szigorú muszlim országban, és az alkoholfogyasztásnak is megvan a hagyománya. Az életszínvonalat tekintve Albánia igen szélsőséges ország: igaz, hogy Európa egyik legszegényebb államáról van szó, ám a nyomor mellett a luxus minden formájával is találkozhatunk. Az albán rendszerváltás után a legtöbben munka nélkül maradtak, de sokan – mint ahogy Magyarországon is – ekkor tudtak meggazdagodni. Problémát okoz a kis falvakból a nagyobb városok szélére menekülők helyzete, akik a jobb élet reményében hagyják ott a gyakran megközelíthetetlen helységeket. Az egyik legfontosabb probléma a feketegazdaság, amely hatalmas méreteket ölt az országban.
5 6
Instituti i Statistikës, http://instat.gov.al, 2008. február 25. 14:00 Wikipédia, http://hu.wikipedia.org/wiki/Albánia 2008. február 25. 14:30
11
1.2. Koszovó7 1.2.1. FÖLDRAJZ Koszovó 2008. február 17. óta független állam. Előtte Szerbia egyik tartománya volt, bár az 1999-es koszovói háború után az ENSZ felügyelte. Hivatalos nyelve az albán és a szerb. Területe 10 908 km², népessége a Koszovói Statisztikai Hivatal becslése szerint 2 130 000 fő, melyből 92% albán, 5% szerb, 3% egyéb nemzetiségű. Az ország népsűrűsége 195 fő/km².8 Északnyugaton Montenegróval (79 km), északon és keleten Szerbiával (352 km), délen Macedóniával (159 km), délnyugaton Albániával (112 km hosszan) határos. Fővárosa Pristina, ahol körülbelül 570 000 lakos él. Az ország két fő területből áll: a nagyobb Metohijából és a kisebb Kosovo Poljéból. Itt, a rigómezei síkságon halad át a stratégiailag fontos Belgrád-Pristina-Skopje-Thesszaloniki útvonal. Koszovó éghajlata kontinentális, meleg nyár és hideg, havas tél jellemzi. A hegyek között a nyár is hűvös. A középhegységek ásványkincsekben gazdag területek. Főleg nikkelérc, cinkérc, ólomérc, ezüst és lignit található itt. Koszovó legmagasabb hegye a Deravica, mely 2656 méter.9 A volt tartomány legjelentősebb folyói: Beli Drim, Sitnica, Bitrica Peja, Binacka Morava, Lepenci, Ereniku, Ibar, Bistrica Prizren. Több víztározó is található Koszovóban, ezek közül a három legjelentősebb a Gazivodai, a Gracani és a Batlavai. A tartomány fontosabb városai a következők: Pristina, Prizren, Pec, Dakovica, Kosovska Mitrovica, Gnjilane.
1.2.2. TÖRTÉNELEM10 Koszovó eredetileg az albánok őseinek földje volt. Később a Római Birodalomhoz, majd annak felbomlása után a Kelet-Római Birodalomhoz tartozott. A szerbek a 12. században szerezték meg a területet, majd a Szerb Birodalom középpontjaként is funkcionált. Jelentős fordulópont volt Koszovó történetében az 1389-es rigómezei csata. Ekkor a szerbek megsemmisítő vereséget szenvedtek a törököktől, ám ezen ütközet óta van igazán mitikus viszonya a szerbeknek a tartománnyal. A szerb történelem-felfogás szerint az albánok 7
Wikipédia, http://hu.wikipedia.org/wiki/Koszovó 2008. február 25. 12:30 Enti i Statistikës të Kosovës, http://www.ks-gov.net/ESK, 2008. április 16. 14:00 9 A Balkán CIMIC kézikönyve, Magyar Honvédség [2004] 10 Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia [1999] 8
12
segítették a török hatalomátvételt, cserébe azért, hogy az elmenekült szerbek földjére költözhessenek és kihasználhassák a helyben maradtakat. Ezzel ellentétben az albánok úgy tartják, hogy őseik már jóval a szerbek előtt a tartomány területén éltek és az oldalukon harcoltak a Rigómezei csatában.11 Koszovó történelmének egyik legjelentősebb időszaka az 1876 és 1878 közötti 2-3 év volt, amikor a szerbek elkezdték kiszorítani a törököket az európai kontinensről. Szerbia 1876-ban a törökökkel együtt más népek etnikai tisztogatását is megkezdte Niš környékén. A menekültek többsége ekkor Koszovóban keresett menedéket. Az ott élő szerbek barátsággal fogadták a menekülteket, ám ők egyrészt az ellenük elkövetett bűnök megtorlása, másrészt a kilátástalan nincstelenségük miatt a helyi szerb lakosság ellen fordultak, ami miatt közel 60 ezer szerb hagyta el a vilajetet. A muszlim és a katolikus albánság összefogott a rájuk leselkedő veszély miatt, és szövetségük jeléül létrejött a Prizreni Liga. A szerb-oszmán háború után a Koszovóba menekült albánok elkezdték új életüket az új lakóhelyükön. 1878 és 1912 között rendszeresekké váltak az erőszakos cselekmények, melyek nem csak albán-szerb etnikai és muszlim-ortodox vallási konfliktusok voltak, hanem muszlim albán-katolikus albán, muszlim albán-muszlim török, muszlim albánok közötti, vagy akár városlakókvidékiek közötti szembenállás is létezett.12 Koszovó a törökök végleges kiűzése után, 1912-ben került vissza Szerbiához. A következő 1-2 évtizedben szerbeket próbáltak telepíteni a területre, de az ott élő albán többség ellenállása miatt ez nem járt sok sikerrel. 1941-ben, a jugoszláv kapituláció után a tartomány 3 részre oszlott: német, bolgár és olasz fennhatóság alá kerültek területei. 1945-ig Koszovó nagyobb része Albániához került. Ekkor a terület autonóm körzetként lett meghatározva. 1963-tól autonóm tartományi státuszt szerzett a terület, majd 1968-tól 1989-ig mint Koszovói Szocialista Autonóm Tartomány létezett. Pár évtized alatt az albán lakosság a többszörösére növekedett. „A szocialista Jugoszláviában létezett a fejletlen köztársaságok/tartományok alapja, melybe minden exportőr a bevétele 2%-át volt köteles befizetni, sőt, a fejlett köztársaságok még ezen felül is fizettek.”13 Koszovó kapta ezen támogatások legnagyobb részét, ám a tartomány így sem volt képes kilábalni a gazdasági krízisből. 1989-ben Slobodan Milošević megszüntette a 11
Wikipédia, http://hu.wikipedia.org/wiki/Koszovó 2008. február 25. 16:30 Csaplár-Degovics Krisztián [2008]: A koszovói konfliktus kezdete. Élet és irodalom, LII. évf., 12. sz., 9. o. 13 Dr. Szűcs R. Gábor 12
13
tartomány autonómiáját és Szerbiához csatolta. Ennek köszönhetően albán felkelések törtek ki, amelyre a szerb hadsereg bevonulása volt a válasz. 1991. szeptember 22-én az albán többség kikiáltotta a független Koszovót, de az új országot csak Albánia ismerte el. A következő pár év sok konfliktust hozott: mivel Ibrahim Rugova, a koszovói albánok vezetője nem tudta békés úton megoldani a helyzetet, megalakult a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK), mely radikálisabb módon kívánta elérni a függetlenséget. „A Jugoszláv hadsereg (Vojska Jogoslovenska – VJ) és a szerb önkéntesek kegyetlenkedéseinek köszönhetően 1998-ra olyan mértékben szabadult el az erőszak, hogy a NATO kénytelen volt beavatkozni.”14. A koszovói háború eredménye a többszázezres menekülthullámon kívül az lett, hogy igaz a tartomány Szerbia része maradt, de 1999-től az UNMIK igazgatta az ENSZ Biztonsági Tanács 1244. sz. határozata alapján, és a békét a KFOR (Kosovo Force) tartotta fenn. Később megalakult a 120 tagú Koszovói Nemzetgyűlés, mely bizonyos önkormányzati feladatokat láthatott el. 2004-ben újabb zavargások voltak, ami miatt egyértelművé vált, hogy ez a helyzet nem tartható fent, és rendezni kell a tartomány státuszát.
1.2.3. ÁLTALÁNOS HELYZET Koszovó különös helyzettel bírt az elmúlt 9 évben. A Szerb Köztársaság részeként nem a szerbek irányították, hanem az ENSZ koszovói békefenntartó missziója, az UNMIK. A tartomány helyzetét a koszovói háborút lezáró ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozata rendezte. A tartományban létrejött az ideiglenes kormány és az ideiglenes államfő hivatala az UNMIK felügyelete alatt. 2001-ben és 2004-ben parlamenti választások zajlottak. Ibrahim Rugova 2002-től volt a kormány elnöke és Pristina polgármestere. A parlament az UNMIK-kal egyetértésben bevezette az alkotmányos rendszert, egy vámtörvényt, valamint két büntetőtörvénykönyvet. A bevezetett alkotmányos rendszer alapján a parlamentben az összes kisebbség képviseli magát: a 120 szék közül tíz a szerb, másik tíz a nem albán kisebbségeké, míg a maradék 100 szék sorsa közvetlen választás útján dől el.
14
Dr. Szűcs R. Gábor
14
2008. február 17-én kiáltották ki egyoldalúan a Koszovói Köztársaságot. A függetlenség fenntarthatósága még közel sem biztos: a világ országai megosztottak, sokan elismerték már az országot, többen nem hajlandóak erre, és a bizonytalanok száma is jelentős. Erről a későbbiek során szeretnék több szót szólni.
1.2.4. TÁRSADALOM15 Koszovó népessége kb. 2,1 millió fő, melyből 92% albán, 5% szerb, 3% bosnyák, muszlim, cigány, török és egyéb nemzetiségű. Az albán népesség folyamatosan növekszik, egyrészt a nagy szaporulatuk miatt, másrészt a kisebbségek elvándorlásának köszönhetően, amely okai az etnikai konfliktusok, a rossz gazdasági helyzet és az alacsony életszínvonal. Koszovó lakosságának mintegy 90%-a szunnita muzulmán vallású. Mellettük az ortodox és a katolikus vallás a jellemző. Koszovó népessége számos dologban különbözik az európai átlagtól. A tartomány lakossága igen fiatal (33%-a 0 és 14 év, 61%-a 15 és 64 év közötti, 6%-a 65 év fölötti), az egy háztartásban élők száma nagy. Egy átlagos család hat főből áll. Ez a szám vidéken magasabb, mint a városokban, s jellemző a több generáció együttlakása. A szerb családok kisebb létszámúak. A termékenységi ráta az egyik legmagasabb Európában, viszont a gyermek- és anya halálozások száma terén szintén első helyen áll a kontinensen. A munkanélküliség nagyon magas a volt tartományban, 2005-ben 41,4% volt, míg a foglalkoztatottak aránya csupán 28,5%. A gazdasággal a későbbiekben kívánok foglalkozni.
15
Enti i Statistikës të Kosovës, http://www.ks-gov.net/ESK, 2008. február 26. 12:00
15
1.3. Albánia és Koszovó összehasonlítása 1.3.1. FÖLDRAJZ Albánia földrajzi adottságai kedvezőbbek, mint a szomszédos Koszovóé. Domborzata változatos, mind magashegyek, mind síkság, mind tengerpart található az országban. Koszovó határai mentén találhatunk hegyeket, az ország középső részén 3 folyó fut, melyek mentén síkság fekszik. Míg az albán folyók legtöbbje kelet-nyugati folyásúak, nagy vízhozamúak és esésűek, Koszovót 3 jelentős folyó szeli át: a Drina északról délre, a Sitnica délről északra és a Binacka Morava délnyugatról északkeletre. Az éghajlat szempontjából is Albánia a kedvezőbb adottságú, bár ott a nyarak sokszor szinte elviselhetetlenül melegek.
1.3.2. TÖRTÉNELEM A két ország történelme szorosan összefonódik. Bár különböző időpontokban foglalták el őket, a terület a Római Birodalomhoz tartozott, később pedig török uralom alatt állt. Mindkét terület életében fontos év volt 1912: az albánok kikiáltották a független Albániát, Koszovó pedig újra Szerbia része lett. A két világháború, és a közöttük eltelt kb. 20 év zűrzavaros időszak volt a térségben. A második világháború után mialatt Koszovó státusza ideiglenesen rendeződött, addig Albánia a többi országtól való teljes elzárkózás útját választotta Hoxha vezetésével. A ’90-es években Albánia kezdett a demokratizálódás útjára lépni, míg Koszovó egyre sürgetőbb problémája lett a világnak. Jelenleg Albánia sokkal előrébb tart, mint szomszédja. Koszovó kapcsán senki nem tudja megmondani, mit hoz majd a jövő, míg Albánia lassan közeledik a NATO-hoz és az Európai Unióhoz.
1.3.3. TÁRSADALOM Mindkét országot döntő többségben albánok lakják. Mégis, az évszázadok alatt más kultúra alakult ki mindkét államban. Példa erre az albán nyelv, melynek Koszovóban egy sajátságos formája használatos. A legfontosabb azonban az, hogy a mindkét országban élő népcsoport albánnak tartja magát, és erős szolidaritással viseltetnek egymás felé.
16
2. Albánia politikája 2.1. Albánia politikai státusa 2.1.1. A DEMOKRATIZÁLÓDÁS FOLYAMATA 16 Albániában a politikai fordulat kezdetének Enver Hoxha 1985. április 11-én bekövetkezett halála tekinthető. Az ország irányítását Ramiz Alia vette át, aki folytatni szerette volna elődje munkáját, ám az ekkor a világban (és főleg Kelet-Európában) végbemenő politikai változások miatt az országnak nyitnia kellett. Kezdetben Franciaországgal és az NSZK-val, majd a szomszédos és más nyugat-európai országokkal is felvették a diplomáciai kapcsolatot. „A nyitás kezdeti lépéseként 1989. január 20–22. között első ízben tárgyaltak Tiranában a balkáni államok külügyminiszterei, engedélyezték magánszemélyeknek televízió és személygépkocsi vásárlását, nehezen megszerezhető vízummal és korlátozott számban ugyan, de turisták érkezhettek az országba, 1989 novemberében részleges amnesztiát hirdettek a politikai fogva tartottak számára.”17 1990 elején is történtek előrelépések: az ország bekapcsolódott a nemzetközi telefonhálózatba, engedélyezték a szabad vallásgyakorlást, több állammal is készültek felvenni a diplomáciai kapcsolatot (pl. a Szovjetunióval és az Amerikai Egyesült Államokkal is), csatlakozásukat kérték az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlethez. Mindezek ellenére az év második felében felkelések törtek ki, mivel az albánok mélyebb reformokat szerettek volna elérni. Az év végére elérték a lázadók, hogy az Albán Munkapárt jóváhagyja a többpártrendszer bevezetését. 1990. december 13-án megalakult az Albánia Demokratikus Pártja nevű ellenzéki szervezet Sali Berisha vezetésével. 1991 elejére olyan nagyfokúvá vált az albán nép elégedetlensége, annyi megmozdulás, tüntetés és felkelés zajlott (amelyek egyik legfontosabb momentuma az volt, amikor Tirana főterén ledöntötték Hoxha szobrát), hogy Ramiz Alia februárban feloszlatta az Adil Çarçani vezette kormányt, és Fatos Nanót kérte fel kormányalakításra. A nép elégedetlensége azonban nem csökkent, így március 31-ére kiírták az első szabad nemzetgyűlési választásokat. 16 17
Réti György: Albánia sorsfordulói [2000] Wikipédia, http://hu.wikipedia.org/wiki/Albánia_közelmúltbeli_történelme, 2008. március 6. 15:00
17
A választásokon a kommunisták kétharmados többséget szereztek, az ellenzéknek ekkor még nem sikerült megnyernie a szavazókat. Az új kormány ismét nem aratott sikereket, lassú, felszínes reformintézkedéseket hozott. Ramiz Alia köztársasági elnök az év közepén a két hónapon át tartó országos sztrájk miatt nemzeti egységkormány felállítását javasolta, amely Ylli Bufi vezetésével meg is alakult. Az Albán Munkapártot átnevezték Albánia Szocialista Pártjává. 1992 márciusára előrehozott választásokat írtak ki, aminek az okai a következők voltak: a gazdaság mély gödörben volt (az ország szinte segélyekből élt), és a politikai szereplők állandó vitái még jobban súlyosbították az amúgy is siralmas állapotokat. A választásokon az Albánia Demokrata Pártja (ADP) diadalmaskodott, a szavazatok mintegy 62%-ának megszerzésével. A köztársasági elnök Sali Berisha lett, aki Aleksandër Meksit bízta meg kormányalakítással. „Az új kormány programja a szociális piacgazdaság bevezetése, a társadalmi béke és a közbiztonság megteremtése volt, ehhez azonban a Nemzetközi Valutaalap által javasolt megszorító intézkedéseket be kellett vezetni. 1992-ben jelentősen lecsökkentették a munkanélküli-segélyt, visszaszorították az importot, bezárták a gazdaságtalan vállalkozásokat – mindez lassú gazdasági növekedéshez vezetett. 1993 végéig a földterületek 96%-a magánkézbe került, de Albánia továbbra is importra szorult a legalapvetőbb élelmiszerek tekintetében. A kommunizmusban erőltetetten fejlesztett energia- és nehézipar, valamint bányászat volumenének negyedére esett vissza, a munkanélkülivé váltak tömegét (1992-ben az aktív keresők 27%-át) a fejlesztés alatt álló szolgáltatóiparban, illetve a modernizált állami nagyvállalatokban kívánták foglalkoztatni.”18 Berisha megpróbálta elérni, hogy a régi vezetők, és a jelenlegi ellenfelei ne tudják akadályozni hatalmi jogköreinek kiszélesítésében. Letartóztatta többek között Ramiz Aliát és Fatos Nanót is, akit kilencévi börtönbüntetésre ítéltek koholt vádak alapján. Az elnök hatalmi törekvései ellenére az 1996-ban megtartott újabb választásokon is a demokraták győztek, méghozzá nem is kicsit: a szavazatok mintegy 87%-ának megszerzésével. A következő egy év gyökeres változások kezdetét hozta az országban. 1996 végén kirobbant a piramisjáték-válság. Az albánok háromnegyede vesztette el ekkor a megtakarított vagyonát (összesen körülbelül 1 milliárd dollárt), mivel a piramisjáték elvén működő befektetési alapok, melyek nagy hozammal kecsegtettek, csődbe mentek. Az albán 18
Wikipédia, http://hu.wikipedia.org/wiki/Albánia_közelmúltbeli_történelme, 2008. március 6. 15:00
18
nép a demokrata kormányt okolta a veszteségért, így tüntetések robbantak ki az ország egész területén. 1997 elejére a feldühödött tömegek fegyverraktárakat fosztottak ki, gyújtogattak, Albániában eluralkodott az erőszak. Több halálos áldozata is volt a tüntetéssorozatnak. Berisha meghátrálni kényszerült, a július elejei előrehozott választásokon a szocialisták nagy győzelmet arattak, a közben a nép által kiszabadított Fatos Nano alakíthatott kormányt. Az új államfő Rexhep Meidani lett. A közel fél éves polgárháborús időszakban körülbelül kétezren vesztették életüket.
2.1.2. A KONSZOLIDÁCIÓ IDŐSZAKA A demokraták megnehezítették a mély gazdasági és politikai válságból való kilábalást, mivel a választáson elszenvedett vereséget csalással magyarázták, és a parlamenti munka alól is kivonták magukat. A kormány főleg segélyekből volt kénytelen normalizálni a helyzetet (a nyugati hatalmak három évre 600 millió dollárt szavaztak meg). 1998-ban kitört a koszovói háború, mely következményeként közel fél millió koszovói albán érkezett menekültként Albániába. A kormány igen szolidáris volt: a menekülteket táborokban helyezték el, ahol megpróbálták a legemberibb körülmények között ellátni őket. A háború alatt Albánia a nemzetközi erők rendelkezésére állt, melynek köszönhetően javult az infrastruktúra, fellendült a gödörben lévő gazdasági élet és csökkenni kezdett az infláció. A háború egyik pozitívuma – ha lehet ilyet mondani –, hogy a szembenálló politikai felek felhagytak a viszálykodással, és együttműködtek egymással a problémák megoldása érdekében. Ez fontos tanulság lehet számunkra is. 1998 második felében kormányellenes tüntetések kezdődtek Berisha egyik munkatársának megölése miatt, emiatt Nano pozícióját Pandeli Majko vette át. Egy éves kormányzása alatt a Majko-kormány jelentős sikereket ért el a politikai és gazdasági stabilizáció terén. Újraszervezték a rendőrséget és a hadsereget, elfogadták Albánia új, a nyugat-európai normáknak is megfelelő alkotmányát. 1999 októberében Ilir Meta lett a kormányfő. Albánia folytatta az ország felépítését, amelynek egyik fontos lépése volt, amikor 2000 szeptemberében csatlakozott a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO). 2002-ben ismét Majko, majd Nano vette át a kormányrudat, majd Meidani államfő helyére Alfred Moisiut választották a pártok. A személycserék azonban nem lassították a gazdasági növekedést.
19
2.1.3. ALBÁNIA MAI POLITIKÁJA A legutóbbi választások 2005 nyarán voltak, melyen 8 évi szocialista kormányzás után a demokraták győzedelmeskedtek. Sali Berisha kormányalakítása annak is köszönhető, hogy a szocialisták kezdték azokat a hibákat elkövetni, melyeket Berisha annak idején elkövetett, és melyek segítségével 1997-ben kormányra tudtak kerülni. Úgy tűnik, a hatalom mindenkit megfertőz. A 2005-ös választás óta 3 párt képviselteti magát 10-nél több fővel a kuvendben: Albánia Demokratikus Pártja (56 fő), Albánia Szocialista Pártja (42) és az Albán Nemzeti Front (18). Albánia célja egyrészt felzárkózni előbb a kelet-európai, majd a későbbiek során a nyugateurópai színvonalhoz, másrészt ennek következményeként csatlakozni a legfontosabb szövetségekhez: a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. Albániában a politikai kultúra alacsony szintje miatt a politikai pártok sok esetben csak nevükben pártok, inkább kisebb csoportok érdekében működő politikai szervezetek, melyek nem képviselik széles néptömegek politikai, társadalmi és gazdasági érdekeit. A demokraták és a szocialisták általában képtelenek az egymással való kompromisszumra, a közeledésre, illetve a vitás kérdések kezelésére tárgyalásos úton. Szerencsére ez változni látszik.
2.2. Albánia leendő NATO-tagsága, a nemzetközi intézményekben való részvétele 2.2.1. ALBÁNIA ÉS A NATO TÖRTÉNETE19 20 1992 decemberében Albánia – a volt kommunista országok közül elsőként – nyilvánosan bejelentette, hogy csatlakozni kíván a NATO-hoz. Ez évben csatlakoztak az akkor még Észak Atlanti Együttműködési Tanács (North Atlantic Cooperation Council) néven futó Euro-atlanti Partnerségi Tanácshoz (Euro-Atlantic Partnership Council). 1993 elején Manfred Wörner, a szervezet akkori főtitkára hivatalos látogatást tett Tiranában. 1994 elején Albánia támogatásáról biztosította a Békepartnerség (Partnership for Peace - PfP) koncepcióját, és ugyanabban az évben február 23-án egyike volt az első országoknak, amelyek csatlakoztak a Békepartnerséghez.
19 20
NATO, http://www.nato.int 2008. március 10. 11:30 Alfred Moisiu: Az albán álom c. 2004-es beszéde alapján
20
1996-ban az albán haderők csatlakoztak a NATO SFOR békefenntartó erőihez BoszniaHercegovinában. 1999-ben a NATO logisztikai bázist hozott létre Tiranában a koszovói hadműveletek előkészítésére. Ez év áprilisától Albánia sikeresen végrehajtotta a Tagsági Akcióterv (Membership Action Plan - MAP) éves nemzeti programjait (Annual National Programme). 2000-ben Albánia a Békepartnerség keretei között részt vett a NATO békefenntartó gyakorlatában: áprilisban az Adventure Expresst, júniusban a Cooperative Dragont látták vendégül. Egy évvel később az áprilisban és májusban az SFOR és a KFOR által Boszniában és Koszovóban tartott békefenntartó gyakorlat – az Adventure Express és a Dynamic Response 2001 – előzetes kiképzésére került sor Albániában az albán csapatokkal együtt. 2002. június 17-én megalakították a Tiranában állomásozó NATO-parancsnokságot (NATO HQ Tirana) tanácsadói feladatok ellátása illetve a KFOR ellenőrzése céljából, valamint hogy támogassa az albán hatóságokat a reformok végrehajtásában. 2003-ban albán csapatok vettek részt a Nemzetközi Biztonsági Erők (International Security Assistance Force – ISAF) munkájában, mely szervezet a NATO által vezetett nemzetközi stabilizációs haderő Afganisztánban. Albánia az Egyesült Államok rendelkezésére bocsátotta légterét, sőt csapatokat is felajánlott az iraki háború idején, ezzel is tovább mélyült a NATO és Albánia kapcsolata. 2005-ben Albánia csatlakozott a Műveleti Képességek Koncepciójához (Operational Capabilities Concept), mely a békepartnerség operatív szerepének növelését, valamint a partnerországok a békepartnerségi program döntéshozatali és tervezési folyamataiba való bevonását célozza. Még ebben az évben Albánia orvos csapatot küldött az afgán misszióba. Szeptemberben az ország vendégül látta a Cooperative Engagement 05 gyakorlatot a békepartnerség keretében. 2006 novemberében az amerikai szenátus többek között Albánia NATO-felvételét sürgető törvényt fogadott el. 2007 májusában Albánia az Euro-Atlanti Partnerség Tanács politikai tanácsadó csoport találkozójának házigazdája volt. Még ebben az évben vendégül látták a Cooperative Longbow 07 és a Cooperative Lancer 07 gyakorlatokat. 2007. június 10-én George W. Bush személyében az első amerikai elnök látogatott el az országba, ahol Berisha miniszterelnökkel tárgyalva hitet tett Albánia NATO-integrációja mellett. 2008. április 3-án az ország Horvátországgal egyetemben meghívást kapott a NATO-ba. Ez azt jelenti, hogy várhatóan 2009-ben e két balkáni állam a szervezet tagjává válik.
21
Albánia egyik fő lemaradása a jogállami intézmények fejlesztése terén mutatkozik. Az igazságszolgáltatási és a választási rendszer törvényi reformja elengedhetetlen. Albánia további katonákat is fog küldeni Afganisztánba, illetve részt kíván venni az EU csádi missziójában is. Azonban azt is le kell szögezni, hogy az országban még mindig magas a korrupció és a bűnözés mértéke. Albániának olyan reformokat kell végrehajtani, melyek hatásosak és visszafordíthatatlanok is.
2.2.2. A NATO-CSATLAKOZÁS KÖVETKEZMÉNYEI21 Az ország számára az integráció kiemelt prioritás az albán rendszerváltás óta, hiszen a NATO nem csak politikai biztonságot jelent a tagok számára, hanem ebből kifolyólag a gazdaságra is ösztönzőleg hat. A politikai következmények világosak: Albánia kormánya és polgárai is elkötelezettek a NATO és az EU mellett, világos az út, amelyen végig szándékoznak haladni. Nincsenek alternatívák, mint pl. Ukrajna esetében, ahol az ország fele Európa-párti, másik fele oroszbarát. A NATO-csatlakozás következménye, hogy átalakul a hadsereg. A fegyveres erők új feladatokat kapnak, új struktúrában működnek tovább. Kisebb méretű, ám jól integrált, magasan képzett, professzionális haderőkké válnak. A katonák privát szektorának elismerése is fontos tényező. A katonai kiadások átalakulnak: a személyi állomány csökkenéséből adódó megtakarítás a védelem technikai és szolgáltatási szektorában kerül elosztásra. A katonai és politikai biztonság egyik legfőbb hozadéka a gazdaság fellendülése. A külföldi működőtőke csak olyan országba áramlik, ahol biztonság van. Ennek hatása a gazdasági növekedés, a GDP bővülése, a munkanélküliség csökkenése, a privatizáció, a gazdasági szerkezet struktúrájának átalakulása, a piaci verseny növekedése, a technikai modernizáció, a szolgáltató szektor arányának növekedése. A tőke beáramlása által fejlődik az infrastruktúra, az oktatás, az egészségügy, és lényegében az egész ország dinamikus fejlődésnek indul.
21
Szabó János: A NATO-csatlakozás kihívásai, Hadtudomány, 1998. szeptember, VIII. évfolyam, 3. szám
22
2.2.3. ALBÁNIA A NEMZETKÖZI INTÉZMÉNYEKBEN22 Albánia
138-ik
tagként,
2000.
szeptember
8-án
csatlakozott
a
Kereskedelmi
Világszervezethez. A WTO a legnagyobb kedvezmény alapelvén nyugszik, ami azt jelenti, hogy valamely ország szerződő partnerének megad minden olyan (jellemzően vám-) kedvezményt, amelyet más partnereinek megadott. Az országnak 2010-re kell teljesítenie a tőkemozgás teljes körű liberalizációját.23 A Nemzetközi Valutaalap az árfolyam-politikákat, a technikai segítségnyújtást felügyeli, és pénzügyi hitelezést folytat. Albánia 1998 után csatlakozott az IMF és a Világbank gazdaságfejlesztő programjaihoz. 2001-ben 45 millió dolláros támogatásban részesült, majd 2002-ben 28 millió dollár ellenében a kormányzat kötelezettséget vállalt az infláció és a központi költségvetés deficitjének visszaszorítására.24 2005-ig Albánia a Világbanktól összesen 792,5 millió dollárt kapott 57 projektjére.25 Az OSCE is jelen van misszióival Albániában (Shkodërban, Kukësban, Tiranában, Vlorëban és Gjirokastërban), melyek a demokráciával, az emberi jogokkal foglalkoznak. A fontosabb nemzetközi intézmények, melyeknek Albánia a tagja: • • • • • • • • • • • • • • • •
Egészségügyi Világszervezet (WHO) Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) Egyesült Nemzetek Szervezete (UN): 1955. december 14-e óta tag ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO): 1958. október 16. óta tag Európa Tanács (CE): 1995. június 13-a óta tag Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (OSCE): 1997. március 27-e óta van jelen az országban Európai Gazdasági Bizottság (ECE) Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés (BSEC): 1992. június 25. óta, alapító tag Kereskedelmi Világszervezet (WTO): 2000. szeptember 8-a óta tag Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség (IAEA) Nemzetközi Bűnüldözési Szervezet (Interpol) Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD) Nemzetközi Valutaalap (IMF): 1991 októbere óta tag Turisztikai Világszervezet (WToO) Világbank (WB): 1991 óta tag
22
Wikipédia, http://hu.wikipedia.org/wiki/Albánia, 2008. március 10. 16:30 World Trade Organization, http://wto.org, 2008. március 17. 11:00 24 International Monetary Found, http://imf.org, 2008. március 17. 11:00 25 World Bank, http://worldbank.com, 2008. április 5. 11:00 23
23
2.3. Albánia és az EU 2.3.1. A STABILIZÁCIÓS- ÉS TÁRSULÁSI EGYEZMÉNY26 27 1992-ben az EU és Albánia kereskedelmi és együttműködési megállapodást kötött. Az országot alkalmasnak találták arra, hogy az EU Phare programjából támogatásokban részesüljön. 1997-ben az Európai Tanács politikailag és gazdaságilag megalapozottnak látta a kétoldalú kapcsolatok további bővítését. 1999-ben az EU indítványozta az új Stabilizációs- és Társulási Folyamat (Stabilisation and Association Process – SAP) 5 délkelet-európai államra való kibővítését, többek között az Albániával való kapcsolatok mélyítését. 2000-ben bővült azon albán termékek köre, melyeket az EU piacaira vámmentesen exportálhat. Novemberben a zágrábi csúcstalálkozón tovább mélyültek az ezen országokkal fennálló EU-kapcsolatok. Ebben az évben az ország részesült a független kereskedelmi kedvezményekből (Autonomous Trade Measures – ATM), melyek lehetővé tették, hogy az EU-ba vámmentesen és mennyiségi korlátozások nélkül exportálhassanak. 2001-ben elindult a CARDS, egy közösségi támogatási program az újjáépítési fejlesztéshez és stabilizációhoz. 2002 októberében elfogadták a tárgyalási irányelveket az Stabilizációs- és Társulási Egyezményhez (Stabilisation and Association Agreements – SAA) való csatlakozás menetéről. 2003. január 31-én Romano Prodi, a Bizottság akkori elnöke elindította a tárgyalásokat Albániával az SAA-hoz való csatlakozásról. Egy évvel később az Európai Tanács döntést hozott Albánia az európai partnerséggel kapcsolatos alapelveiről. 2003. február 13-ától 2005. szeptember 30-áig egy 10 körből álló tárgyalássorozat zajlott az EU és Albánia között, melynek eredményeként 2006. június 12-én a felek aláírták a Stabilizációs- és Társulási Egyezményt. Az SAA-hoz vezető út 4 fontos állomása: •
Az EU támogatja a demokrácia, emberi jogok, működő piacgazdaság, jogállam fejlesztését
•
Albánia a törvényhozásban és a végrehajtásban fokozatosan közelít az EU-hoz
•
Albánia megállapodást/szerződést/egyezményt hoz létre az EU-s szabadpiacról és működővé teszi azt
•
Az EU támogatja a régiók összefogásának fejlesztését a szervezett bűnözés, a drogok, az embercsempészet és a korrupció elleni harchoz
26 27
http://www.europa.eu.int/comm/enlargement/albania/key_events.htm, 2008. március 13. 12:00 Balkán Monitor, 2005/18., http://icegec.hu/hun/publikaciok/balkanmon_archive.htm, 2008. március 13. 12:00
24
Az SAA dokumentuma Albánia és az EU közötti politikai és gazdasági együttműködést fűzi szorosabbra. Legfontosabb eleme, hogy az egyezmény hatályba lépésétől számított 10 éven belül szabadkereskedelmi övezet jön létre a két fél között. A Szabadkereskedelmi Megállapodás 2006. december 1-jén lépett életbe, ennek értelmében Albániában vámmentes lett az EU-ból származó áruk 70%-ának importja. Az áruk fennmaradó részénél a vámtarifák lépcsőzetesen kerülnek leépítésre, 5 éven belül elérve a vámmentességet. Az EU 2007. évi előcsatlakozási támogatásából (IPA) Albánia 61 millió euróban részesült. Átmeneti és intézményépítési támogatásra kb. 54,3 millió, míg a határokon átnyúló együttműködésre kb. 6,7 millió euró jutott. 2008-ban az ország 70,7 millió, 2009-ben 81,2 millió, 2010-ben 93,2 millió, míg 2011-ben 95 millió euró támogatásban részesül az IPA-ból. A következő táblázatban az EU-hoz vezető lépéseket foglalom össze, bemutatom az események optimális esetben lehetséges dátumát. 1. sz. táblázat: Albánia az Európai Unióhoz vezető útjának állomásai Lépés sorszáma Várható évszám Lépés neve 1. (már megtörtént) 2006 Stabilizációs- és Társulási Megállapodás (SAA) 2. 2009-2012 Az SAA felülvizsgálata 3. 2013 Tagjelöltté válás 4. 2013-2014 Tárgyalások kezdete 5. 2016 Tárgyalások lezárása 6. 2017 Csatlakozás Forrás: saját forrás
Az Európai Unióhoz való csatlakozásra jelenleg Horvátország a legfelkészültebb, de az utóbbi évek bővülési hulláma valószínűleg a következő években nem lesz jellemző. Az EU-ra már a különböző fejlettségű 10 új ország 2004-es csatlakozása is jelentős terhet rótt, a 2007-es román és bolgár bővüléssel pedig végképp teret nyert a „bővülési fáradtság”. A fejlettebb, nettó befizető nyugati tagországoknak érthető módon kezd fogyni a türelme. Az EU természetesen kommunikációjában az egységes Európa mellett szól, és a még nem tagországoknak is azt sugallja, hogy szívesen látnák az Unión belül őket: ezt bizonyítja a 2003-as Thessaloniki Agenda for the Western Balkans, amely kifejezetten közli, hogy az EU nyitott a Nyugat Balkán valamennyi országa előtt. Azonban ha a közeljövőben több elmaradottabb ország is csatlakozna (ami véleményem szerint nem várható), mind gazdasági-, mind politikai értelemben súlyos válságba kerülhetne az EU.
25
2.3.2. AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉRTÉKELÉSE ALBÁNIÁRÓL28 Az Európai Bizottság 2007 novemberében kiadott Progress Reportja különböző szempontok alapján értékeli az országokat. Albániát annak a tükrében értékelték, hogy az ország a közeljövőben az Európai Unió tagja kíván lenni. A következő néhány oldalon a szempontok mellett a pozitív és a negatív fejlemények után a szükséges teendőket foglaltam össze. 2. sz. táblázat: Az Európai Bizottság Progress Reportjának 2007-es értékelése Albániáról Szempontok Politikai kritériumok
Államigazgatás területe
Korrupció
Emberi jogok
Szabad véleménynyilvánítás Egyenjogúság
Tulajdonjog
28
Pozitív fejlemények Demokrácia és jogállamiság területe, régió stabilitása, parlament alkotmányos, kormányzati rendszer erősítése. Bíróságok rendszere, bírók megítélése, ítéletek végrehajtása gyorsult.
Negatív fejlemények Demokratikus kultúra, belpolitika, választási rendszer, igazságügy, átláthatóság, koordináció, kapacitások. Közigazgatásban nincs fluktuáció, közigazgatás humánerőforrásmenedzsmentje, korrupció
Szükséges teendők Felek közötti párbeszéd, reformok, stratégiai tervezés, pártatlanság, hatékonyság. Közszolgálati törvény végrehajtása, államigazgatás megerősítése.
Korrupció elleni harc iránti elkötelezettség, közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok fejlődése, több korrupt vezető kiiktatása. Emberi jogok tiszteletben tartása, kisebbségvédelem, a halálbüntetés eltörlése, törvény a vérbosszúra felbujtók ellen, fogva tartási infrastruktúra állapota. A véleménynyilvánítás szabadsága és szabad média, civil társadalom szervezeteinek kedvezőbb jogi környezet. A nők jogainak erősítése, a családon belüli erőszak felszámolására tett lépések és a gyermekek jogainak védelme. Az alapfokú oktatás jobb. A szociális szolgáltatások helyzete jobb, az emberekre fordítható erőforrás nőtt A magántulajdonjog erősödött. Új ingatlanstratégia.
Súlyos probléma még mindig.
Politikai pártok támogatásának jogi felelősségre vonhatósága és átláthatósága, a korrupció csökkentése. Igazságszolgáltatási rendszer reformja.
Fogva tartottak körülményei, túlzsúfolt börtönök, az ingyenes jogsegély biztosítására vonatkozó jogszabályok nem megfelelőek. Civil társadalom csoportjai gyengék.
Reform a média területén.
A nők erőszak elleni védelme. A szociális szempontból sebezhető személyek és a fogyatékkal élők támogatása.
Jogszabályok megerősítése. A kormányzati hivatalok jobb koordinációja.
Lassú az ingatlanokra vonatkozó kérelmek feldolgozása.
Az ingatlanügyletek jobb összehangolása, a kérelmek kezelésének gyorsítása.
Commission Staff Working Document – Albania 2007 Progress Report – SEC (2007) 1429
26
A kisebbségi nyelvek és hagyományos helységnevek használatának támogatása. A roma népesség helyzetének javítása. Jó kapcsolatok a NyugatBalkán többi országával és a szomszédos EU-tagállamokkal. Aktív részvétel a regionális együttműködésben. Építő jellegű hozzáállás Koszovót illetően. Erőteljes növekedés. Makrogazdasági stabilitás. A működő piacgazdaság megteremtésére lépések. Politikai konszenzus a lényeges gazdaságpolitikai elemekkel kapcsolatban. Hiteles monetáris politika, az infláció évek óta alacsony. Javult a költségvetés végrehajtása. Új lendület a privatizáció terén. A magánkézben lévő bankszektor növekszik és biztos alapokon áll. A vámok, versenypolitika és a szervezett bűnözés elleni küzdelem. Történtek előrehaladások. A SAA-előírások átvétele és az akkreditáció jó ütemű.
A roma kisebbség diszkriminációja, főleg az oktatás, a szociális védelem, az egészségügy és a foglalkoztatás terén. A Nemzetközi Büntető Törvényszék (ICTY) tekintetében az USA-val kötött kétoldalú mentességi megállapodás nem elfogadható az EU szempontjából. A külső deficit nőtt. Piacgazdaság nem működik zavartalanul. Szegényes infrastruktúra, megbízhatatlan energiaellátás. Magas a regisztrált munkanélküliek aránya. A strukturális munkanélküliség tartós. A képzett munkaerő hiánya. Nagy méreteket ölt az informális gazdaság.
A kisebbségek létszámát és helyzetét jelző megbízható adatok beszerzése.
Az energia, közlekedés és a szellemi tulajdonjogok terén hiányosságok. Tőkemozgások korlátja.
Vámügyek
Számítógépesítés jól halad. A vámbevételek nőttek. Vámcsökkentések.
Az adóbehajtás szintje alacsony.
Versenypolitika
A versenyhivatal erősödött. Állami támogatások ügye. Új közbeszerzési törvény. Szerzői jogok hivatala megkezdte működését.
A növény- és állategészségügyi ellenőrzés reformja. SAA kötelezettségek végrehajtása. Jogszabályok fejlesztése. Fogyasztóvédelem. Infrastruktúra fejlesztése. Átfogó adóbeszedési és ellenőrzési stratégia. A versenyhivatal dolgozóinak képzése. Adminisztratív kapacitások növelése kell. Új iparjogvédelmi jogszabályok szükségesek.
Kisebbségvédelem
Nemzetközi kapcsolatok
Gazdaság
Európához való közeledés Belső piac
Közbeszerzés, szellemi tulajdonjogok Szociálpolitika
Ágazati politikák
Sérülékeny csoportok foglalkoztatásának ösztönzésére programok. Javult az intézményi és szabályozási keret. Nőtt az oktatásra fordítható költségvetési előirányzat. Az ipar és a kis- és középvállalkozások (KKV)
Szellemi tulajdonjogok érvényesítése gyenge. Erőforrások és szaktudás hiánya. A munkaügyi ellenőrzési kapacitás, a munkahelyi biztonság és egészségvédelem szintje alacsony. Hiányos információk és nem megfelelő adminisztratív rendszer. A mezőgazdasági fejlődés korlátozott, az ágazat nem
Jelentős reformok kellenek. A nyugdíjágazat fejlesztésre szorul.
Az informális gazdaság kezelése és
27
Környezetvédelem Közlekedés
Energiaszektor
Információs társadalom
Határrendészet
Kábítószer
segítése. Stratégia a KKV versenyképességének fokozására. Cselekvési tervek, exportgaranciaalapok jöttek létre. Előrelépések a horizontális jogszabályok területén. Európai közös légtér, regionális közlekedési főhálózat, Délkelet-európai Közlek. Megfigyelőközpont Kis fejlődés: vízerőművek koncessziójára vonatkozó új jogszabály és a számlák behajtása terén Belső pénzügyi ellenőrzés. Statisztika, szabadság, jogérvényesülés, biztonság. Vízumok kiállításának technológiája javult. Vízumkönnyítési megállapodás az EU-val. Új infrastruktúra, informatikai összeköttetés, hivatalközi és határokon átnyúló rendőri együttműködés. Új határrendészeti stratégia. A pénzmosás elleni küzdelem. A lopott áruk kezelése büntetendő. Kábítószer-ellenes munkacsoportok. Külföldi partnerekkel való együttműködés. Raktárhelyiségek a lefoglalt kábítószereknek. Intenzív nemzetközi együttműködés. A rendőrség depolitizálása.
versenyképes. Nem jók az állat- és növényegészségügyi előírások. A túlhalászás és az illegális halászat probléma. Gyenge végrehajtás. Gyenge infrastruktúra.
A villamosenergia-ellátás akadozik, nem biztonságos. Az ágazat kritikus állapotban van. Az elektronikus kommunikáció és az információs technológiák piacának liberalizációja kezdeti stádiumban van. A szabályozási rendszer nem megfelelő. A határátkelők infrastruktúrája nem jó. Nincs koherens menekültügyi stratégia, a végrehajtás gyenge. A pénzmosás elleni küzdelemnek nincs konkrét eredménye. A kábítószer-csempészet továbbra is súlyos probléma.
az üzleti környezet javítása érdekében haladásra van szükség. A hulladékkezelés és a vízminőség területe. Tengeri szállítás biztonságának növelése. Jelentős erőfeszítések szükségesek. Megfelelő pénzügyi felügyeleti szerv létrehozása. Biometrikus útlevelek. A külföldiekről szóló törvény további módosítása. A migráció határokon történő ellenőrzése. Jobb együttműködés a szomszéd országokkal. Szakértelem, technológiai támogatás és intézményközi együttműködés. A rendőrség, illetve az igazságszolgáltatás közti jobb kooperáció, megelőző intézkedések és a határok felszereltségének növelése. A rendőrség irányításának és a belső ellenőrzési rendszerek erősítése.
A rendőrség létszámának átgondolatlan csökkentése. Rendőrség és ügyészség között nem jó a párbeszéd. Számos téren javulás Korrupció. A tanúvédelem Szervezett (együttműködés, gyengesége. Informatikai bűnözés hatékonyság, új eszközök). hiányosságok. A határellenőrzések Nőtt a szexuális célú Emberkereskedelem Emberhatékonyabbak. Javult a emberkereskedelem. A elleni stratégia kereskedelem nemzetközi együttműködés. koordináció elégtelen. végrehajtása. A terrorizmusellenes Jobb együttműködés a Terrorizmus nyomozók felszereltsége terrorizmus elleni harcban. és kiképzése nem Hadászati eszközök kivitele megfelelő. jogszabályhoz kötött. A személyes adatok Nincs független Személyes védelméről szóló adatvédelmi felügyelő adatok védelme jogszabály fejlődik. hatóság. Forrás: Commission Staff Working Document – Albania 2007 Progress Report – SEC (2007) 1429 Rendőrség
28
3. Koszovó politikája 3.1. Koszovó stabilitása, jövője, belső intézményrendszere 3.1.1. KOSZOVÓ A FÜGGETLENSÉG UTÁN Koszovó helyzete éveken keresztül rendezetlen volt: a tartomány a függetlenség 2008. februári kikiáltásáig formálisan az ENSZ felügyelete alatt Szerbia része volt, anélkül hogy a szerb hatóságoknak beleszólásuk lett volna a kormányzásba. A kormány felelősséggel tartozott az ENSZ koszovói békefenntartó missziójának (United Nations Interim Administration Mission in Kosovo – UNMIK). A kumanovói egyezmény és koszovói háborúnak véget vető, az ENSZ Biztonsági Tanácsának későbbi 1244-es határozata alapján a békét a NATO által vezetett KFOR (Kosovo Force) tartotta fenn. A PISG (Provisional Institutions of Self-Government – Ideiglenes Koszovói Önkormányzat) az UNMIK helyi közigazgatási hatósága, mely 2002 óta működik. 2008. február 17-én Koszovó egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy az ország képes lesz kilábalni a mély gazdasági és politikai válságból. A tartomány gazdasága az egyik legfejletlenebb Európában: a CIA 2007-es adatai szerint a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó éves GDP 1900 euró29, ami kicsit optimistának tűnik a Világbank 2006-os adataihoz képest, ahol a GDP-t 1118 euróban határozták meg.30 Az ország gazdaságának instabilitását jellemzi, hogy a külföldön élő és dolgozó koszovói albánok hazaküldött pénzösszege a koszovói GDP 13-17%-át teheti ki. Az ipari szektor igen fejletlen, az áramellátás megbízhatatlan. A munkanélküliség nagyon magas: 40-50 százalék közötti. A gazdaság újjáépítését szinte lehetetlenné teszi, hogy a feketegazdaság hatalmas méreteket ölt. Az olaj-, cigaretta- és cementcsempészet, a korrupció és a szervezett bűnözés visszaszorítására az UNMIK sem talált semmiféle megoldást. Az EU legfőbb feladatának a privatizáció felgyorsítását tartja, alacsony adókkal próbálja idecsalogatni a befektetőket.
29
The World Factbook, CIA, https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/kv.html, 2008. március 20. 15:00 30 World Bank, http://worldbank.org, 2008. március 20. 15:00
29
3.1.2. AZ UNMIK31 32 Az UNMIK az ideiglenes koszovói polgári kormányzat szerepét betöltő, az ENSZ felügyelete alatt álló szervezet. 1999. június 10-én alakult meg az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozata alapján. Négy pilléren nyugszik: az első pillér a rendőrség és az igazságszolgáltatás, a második a polgári igazgatás, a harmadik a demokratikus átalakulás és az intézményépítés, a negyedik pedig az újjáépítés és a gazdasági fejlődés. Az első két pillér felelőse az ENSZ (a végrehajtásért a koszovói kormány felel), a harmadiké az EBESZ, a negyediké az EU. A négy komponens tevékenységét az ENSZ főtitkára által kinevezett Különleges Képviselő (Special Representant of Secretary General – SRSG) koordinálja, amely egyben az UNMIK legfontosabb vezetése. Az UNMIK feladatai között szerepelt a polgári adminisztratív funkciók kialakítása, Koszovó területi autonómiájának és önkormányzatának támogatása, a tartomány jövőbeli státuszát meghatározó politikai folyamat elindítása, a nemzetközi szervezetek humanitárius segítségnyújtásának koordinációja, a polgári jogrend fenntartása, a kulcsfontosságú infrastruktúra újjáépítésének támogatása, az emberi jogok erősítésének segítése és a menekültek biztonságos és akadálymentes Koszovóba való visszatérésének garantálása. Rengeteg kritika megfogalmazódott az UNMIK munkájával kapcsolatban mind a koszovói szerbek, mind a koszovói albánok részéről. A kulcsfontosságú infrastruktúrát nem sikerült újjáépíteni, főleg az áramellátással vannak problémák. Az UNMIK megalkotta Koszovó intézményes kereteit, miközben csak a jogi keretek kialakítására volt felhatalmazva. Az átmeneti koszovói intézmények lassan kapták meg az őket illető hatásköröket. Az etnikai szembenállás alkalmanként még mindig felszínre tör (pl. 2004 márciusában). A korrupció, beleértve az UNMIK-on belüli állítólagos megvesztegetéseket, felderítetlen maradt. Az emberi jogokat nem sikerült betartatni, a koszovói kisebbségek, főként a szerbek helyzetének megoldása elmaradt. Nem sikerült kiiktatni a párhuzamos működésű szervezeteket: pl. az egészségügy és az oktatás a koszovói szerb közösségen belül a szerbiai költségvetéstől függ. A gazdaságfejlesztési tervek kivitelezetlenek maradtak. A szerb menekültek nem tudnak hazatérni a biztonság hiánya miatt. A megosztott Kosovska Mitrovicából elüldözött albánok sem tudnak biztonságban visszatérni házaikba. Az UNMIK – bizonyos vélemények szerint – 31 32
Wikipédia, http://en.wikipedia.org/wiki/UNMIK, 2008. március 15. 14:00 UNMIK, http://www.unmikonline.org, 2008. március 15. 14:00
30
megsértette a Biztonsági Tanács 1244-es határozatát, hiszen megakadályozta, hogy a szerb haderő meghatározott számban bevonuljon Koszovóba. A tartomány fő beszerzési országa lett a nők és gyermekek prostitúciójának. A mitrovicai táborokban élő romák helyzete katasztrofális, előrelépés nem történt az ügyükben. 2006. február 10-én az ENSZ rendőrsége gumilövedékeket lőtt fegyvertelen tüntetőkre Pristinában, ketten meghaltak, 82-en megsebesültek, és az ügy felderítetlen maradt. A tüntetés szervezőjét az UNMIK letartóztatta, a későbbi bűnvádi eljárást kritika illetheti. Összességében elmondható, hogy az UNMIK 1999-es jelenléte alatt a problémákat nem sikerült megoldani, a várt fejlődés elmaradt.
3.1.3. A KFOR33 A KFOR (Kosovo Force) a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő, mely 1999. június 12-én jött létre az ENSZ BT 1244. számú határozata alapján. Feladata a biztonság és a rend fenntartása Koszovóban. A KFOR csapatai Koszovóba érkezésük után átvették a védelmi és részben a közbiztonsági feladatok ellátását. Az utóbbiakat az UNMIK rendőrségével együtt végezték. A KFOR a térségben lényegében rendfenntartó tevékenységet végez. Segítsége nélkül Koszovó még ott sem tartana, ahol ma tart. A kezdetben 40 000 fős egység állománya időközben 17 000-esre csökkent. 43 ország vett részt a műveletekben, közülük a legnagyobb létszámmal, kb. 19 000 fővel az Egyesült Királyság. Magyarország körülbelül 470 fős kontingenssel járult hozzá a KFOR misszióhoz. Bár sok NATO-n kívüli ország is részt vesz a misszióban, a KFOR operatív és politikai irányításában a NATO-szervek domináns szerepe érvényesült. A koszovói akció újszerűsége a hierarchikus és centralisztikus felépítésű igazgatás, valamint a központi irányító szerepű és szinte „mindenható” SRSG, amely az ENSZ Főtitkárát képviseli. A helyi jogalkotásban és igazgatásban szerepe van még a Főmegbízottnak (High Representative – HR).
33
NATO, http://www.nato.int, 2008. március 15. 17:00
31
3.2. Az EU értékelése34 Az Európai Bizottság 2007. november 6-án kiadott Progress Reportja különböző szempontok alapján értékeli a csatlakozni kívánó országokat. Koszovóval az akkori különleges státusza alapján foglalkoztak. „A Jelentés hangsúlya, annak tárgyánál fogva a segítségnyújtáson, illetve az ehhez kapcsolódó különféle programokon van.”35 Koszovó a politika területén fejlődött igaz, de az önállóság eléréséig még sok a teendő. A legfontosabb feladatok a jogállamiság megerősítése, a korrupció felszámolása, a szervezett bűnözés elleni küzdelem és a nemzeti közösségek közötti párbeszéd továbbfejlesztése. A demokrácia és a jogállamiság területén viszonylag stabil volt a helyzet. A koszovói szerbek és koszovói albánok közötti feszültség magas és állandó jellegű, robbanásveszélyes. Fontos feladat az intézményrendszer megerősítése. A koalíciós kormány az EU szerint stabil, és örömmel látta, hogy a „kormány kiemelt hangsúllyal kezeli az európai integrációs ügyeket”36, holott ennek komolyságát még nem bizonyították meggyőzően. Koszovó ennek ellenére folyamatosan azt hangsúlyozza, hogy fontosnak tartja a stabilizációs és társulási folyamatban (SAP) való részvételt. A közigazgatás hatékonysága is nőtt, megtörtént a reformok előkészülete. A koszovói igazságszolgáltatás gyenge és nem hatékony, reformja szükségszerű. Megkezdte működését a Korrupcióellenes Hivatal, de a korrupció változatlanul hatalmas méreteket ölt, és az egyik legnagyobb problémát jelenti az országban. Az emberi jogok és a kisebbségvédelem területén nem történt számottevő előrelépés. A nők és gyermekek jogai sokszor sérülnek. A menekültek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerültek integrációja és védelme nem garantált. Ez főleg az ott élő szerb kisebbségre vonatkozik. A koszovói szerbek és más nemzetiségek jogai a gyakorlatban korlátozottak, a romák helyzete talán ebben az országban a legtragikusabb, bár a jelentés ezzel nem foglalkozik sokat. Az
UNMIK
2006
decemberében
aláírta
a
Közép-európai
Szabadkereskedelmi
Megállapodást (CEFTA), s ezt a PISG és a koszovói törvényhozás is jóváhagyta. A gazdaság terén pozitívumként említi a Bizottság, hogy az infláció alacsony, a költségvetés többletet eredményezett, illetve hogy nincs az országnak külső államadóssága. „Az ország gazdasági 34
Commission Staff Working Document – Kosovo under UNSCR 1244 2007 Progress Report – SEC (2007) 1433 Dr. Szűcs R. Gábor: Távolságtartás (az Európai Bizottság 2007. novemberi „Progress Report”-jai a nyugatbalkáni országokról) c. cikke 36 Commission Staff Working Document – Kosovo under UNSCR 1244 2007 Progress Report – SEC (2007) 1433 35
32
fejlődését azonban továbbra is jelentősen hátráltatják a politikai bizonytalanságok, a jogállamiság
hiányosságai,
a
korlátozott
termelési
kapacitások
és
az
alulfejlett
infrastruktúra”.37 A GDP növekedés alacsony (2006-ban 2%38), a munkanélküliség igen magas, 40-50% közötti. Fontos reformok várnak Koszovóra a gazdaságpolitika terén. Az EU pozitívnak látja az áruk szabad mozgásának fejlődését, a vámügyek terén tapasztalható előrehaladást, az ipar- és KKV-politikát és a közlekedéspolitikát. Negatívan értékeli azonban a környezetpolitikát, a szociálpolitikát, az energiapolitikát, a menedékjog területét, a pénzmosással kapcsolatos küzdelmet, és a kábítószer-kereskedelem területét. A rendőrség munkájában és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben is történtek előrelépések, ám e területeken még számos fejlődés szükséges. Az emberkereskedelem és prostitúció hatalmas problémát jelent az országnak. 2007-ben a tartomány 68,3 millió eurót kapott az IPA előcsatlakozási alapból. Ebből a támogatásból főként a humán infrastruktúra létrehozását finanszírozzák. Az IPA-ból 2008-ban 124,7, 2009-ben 66,1, 2010-ben 67,3, míg 2011-ben 68,7 millió euró jut az országnak. A CARDS program keretében (mely a civil társadalom megteremtését szolgálja) ezen kívül 170 millió euróhoz jutott az ország. Az Európai Tanács a fentieken kívül 2007-ben 50 millió euró rendkívüli költségvetési segélyt hagyott jóvá Koszovó számára.
3.3. Koszovó nemzetközi megítélése, a függetlenség albán illetve szerb oldalról 3.3.1. KOSZOVÓ NEMZETKÖZI MEGÍTÉLÉSE39 Koszovó kérdése megosztja a nemzetközi közvéleményt. Oroszország és szövetségesei, illetve azon országok, melyek jelentős nemzeti kisebbségekkel rendelkeznek, nem ismerik el az új balkáni államot. Az USA, az EU legtöbb tagállama és sok más ország is elismeri Koszovót, annak ellenére, hogy a nemzetközi jog gyakorlata szerint az országok határait egyoldalú döntéssel nem, csak az érintett állam beleegyezésével lehet módosítani. Ráadásul az ENSZ BT 1244. számú határozata is azt mondja ki, hogy az elvben Jugoszlávia részét képező Koszovó határozatlan idejű nemzetközi felügyelet alatt kell, hogy álljon. Mindezek ellenére 37
Commission Staff Working Document – Kosovo under UNSCR 1244 2007 Progress Report – SEC (2007) 1433 Dr. Szűcs R. Gábor: Távolságtartás c. cikkéből vett adat 39 Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia [1999] 38
33
egy ország életképessége attól is függ, tud-e gazdasági és politikai kapcsolatokat kiépíteni a többi állammal, így ha Koszovót az országok többsége (és főleg a nagyobb gazdasági hatalommal rendelkezők) elismeri, akkor a volt tartományt kevésbé fogja érdekelni, hogy Szerbia és a szerbbarát Oroszország milyen véleményen van. Koszovó a kilencvenes évektől egyre sürgetőbb problémája volt a Nyugatnak. Jugoszlávia felbomlása után a szerbek nem voltak képesek integrálni az elszakadni kívánó kétmilliós albánságot. Szerbia túlságosan ráerőltette akaratát a tartományra, megvonta addig fennálló jogaikat, Belgrádba delegálta a főbb döntési jogköröket (a rendőrség, az igazságszolgáltatás, a külkapcsolatok, a területvédelem és a gazdaság irányítását). A ’90-es évek elején Koszovó a függetlenségi céljához Albánián kívül nem talált nemzetközi szövetségest. 1998-ra a radikális Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) megerősödött, aminek az egyre nagyobb elkeseredettség, Albánia összeomlása és a szerb-montenegrói ellentét is oka volt. A nemzetközi figyelem akkor szegeződött végleg Koszovóra, amikor 1998 februárjától összecsapások kezdődtek a szerb erők és az UÇK között. A Nyugat akkor avatkozott bele a háborúba, amikor a szerbek megfélemlítés céljából tisztogatásba kezdtek a civil lakosság körében. A harcoknak a NATO bombázásai vetettek véget. Oroszország és Kína ugyan elítélte a NATO légiháborúját, gyakorlati segítséget egyikük sem nyújtott Szerbiának. 1999. június 10-én megszületett az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozata, mely kimondta, hogy Belgrádnak teljesen át kell adnia a tartományt, amely azonban továbbra is Jugoszlávia része marad. A határozat az elvben Jugoszlávia részét képező Koszovót gyakorlatilag meghatározatlan idejű nemzetközi felügyelet alá helyezte. Koszovó függetlenségének 2008. február 17-ei kikiáltása senkit nem érhetett váratlanul. A reakciókra számítani lehetett, ismét előtérbe került az USA és Oroszország ellentéte. A függetlenség el nem ismerői szerint a nemzetközi jog porba söprése, az ENSZ BT 1244. számú határozatának súlyos megsértése történt. Ezt vitatni nem igazán lehet. Véleményem szerint ugyanez aligha történhetett volna meg olyan esetben, ha az elszakadni kívánó terület valamely amerikabarát országtól óhajtott volna függetlenedni. A szerb nép jogait lényegében semmibe vették, amire Milosevic korábbi kegyetlenkedései és a szerb önkéntesek által elkövetett, valóban szörnyű bűntettek sem adtak okot.
34
A módszerrel nem, azonban magával a függetlenség tényével meg kell barátkoznia annak is, aki ellenzi azt, mégha a gazdasági és politikai bizonytalanságok miatt talán még nem volt itt az ideje az elszakadásnak. A leköszönő orosz elnök, Vladimir Putyin szerint országa elismerheti Koszovót a későbbiek során, amennyiben Szerbia ebbe beleegyezik. A koszovói probléma a nagyhatalmak számára nem a szerbekről, nem a koszovói albánokról, és nem is a Balkánról szól. Oroszország számára Szerbia az utolsó európai védőbástya, a nagyhatalmi illúzió megőrzésének lehetősége, az Egyesült Államok érdeke pedig az, hogy megtartsa saját erős világhatalmi pozícióját, és megmutassa, hogy „az új világrendben” az általa demokratikusabbnak tekintett félnek van igaza. Ez persze meglehetősen nehéz feladat, hiszen a Koszovó elvesztését ellenző Kostunica és pártja nem kerülhetett volna hatalomra az USA közvetett segítsége, de legalábbis hallgatólagos jóváhagyása nélkül. Hogy a koszovói kérdésnek mi lesz a következménye, azt megjósolni sem lehet.
3.3.2. KOSZOVÓ FÜGGETLENSÉGE ALBÁN OLDALRÓL A koszovói albánságnak az évtizedek során sok szenvedést kellett elviselniük. Egy folyamatosan növekvő népcsoportnak haza nélkül nagyon nehéz boldogulni. A koszovói történelmet ismerve érthető az albánok öröme, úgy érzik, sok éves szenvedés után megérdemlik a saját hazát. A függetlenség utáni hetekben az érzelmek még erősebbek, mint a racionalitás: a koszovói albánok legtöbbje úgy érzi, lábra áll majd az új állam. Albánia kormánya az elsők között volt, amely elismerte az új Koszovói Köztársaságot, ez nem nevezhető meglepőnek. Albánia már 1991-ben elismerte Koszovó akkor kikiáltott függetlenségét, de egy ország sem követte. Akkoriban Tiranát még az a cél vezérelte, hogy idővel egyesülhet a két ország. Manapság az albán kormány nem győzi hangsúlyozni, hogy nem célja az összeolvadás, Berisha miniszterelnök szerint „Koszovó és Albánia akkor egyesül, amikor mindketten az Európai Unió tagjai lesznek”. Az albán álláspont szerint az első balkáni háborút lezáró 1913-as Londoni egyezmény jogtalanul csatolta Koszovót Szerbiához, mivel a balkáni liga agressziót követett el a Török Birodalom ellen, és az agresszió következménye nem lehet területszerzés. Ennek okán a szerbek Koszovóra vonatkozó igénye nem megalapozott, és a népek önrendelkezési jogára 35
hivatkozva az albánok jogszerűen kiáltották ki a függetlenséget. Ebben az érvelésben az a bökkenő, hogy az 1910-es években az akkor érvényes jogi helyzet szerint még nem volt tiltva az agresszió általi területszerzés. A másik hiba az ENSZ BT 1244. számú határozatának figyelembe nem vétele, hiszen az biztosította a tartomány Szerbiához való tartozását.40
3.3.3. KOSZOVÓ FÜGGETLENSÉGE SZERB OLDALRÓL41 „Szerbia soha nem fogja elismerni Koszovó függetlenségét”. Ezek a liberálisnak tekinthető, tehát nemzeti elvakultsággal korántsem vádolható Boris Tadic szerb elnök szavai, melyekkel jól lehet érzékeltetni azt a hangulatot, mely Szerbiában uralkodik február 17-e óta. A szerb népet erős érzelmi szálak fűzték-fűzik Koszovóhoz, melynek gyökereit történelmükben és a politikusaik felelőtlenségében kell keresni. Szerbia ugyan bojkottálja a koszovói intézmények működését, ám nem vezet be embargót az új ország ellen, mert szeretné, ha Koszovó virágozna. A szerb álláspont szerint Koszovó függetlensége jogilag érvénytelen, hiszen az ENSZ BT 1244. számú határozata szerint a tartomány végső státuszát bilaterális vagy multilaterális egyezményben, tárgyalások révén kell rendezni. Szerintük a népek önrendelkezési joga nem volt alkalmazható, mivel az csak az államot nem alkotó népeket, nemzeteket illeti meg, nemzeti kisebbségeket viszont nem. Ha egy nép már rendelkezik állammal, akkor ezek a jogok az adott államra szállnak át. Mivel albán állam már létezik, így kizárt az önrendelkezési jog alkalmazása. A szerbek szerint az elismerések érvényessége jogilag kérdéses, ugyanis jogellenes helyzetet elismerni nem lehet. A gondolatmenet kritikája, hogy a koszovói albánok már több mint 90 éve elkülönítve élnek az anyaországban lakó társaiktól, így külön népnek tekinthetők. A szerb álláspont hibája, hogy az 1244. számú határozat csak az átmenetről rendelkezik, a tartomány végső státuszáról nem, ezért a sikertelen tárgyalások után az alapokmányban garantált önrendelkezési jogot kell érvényesíteni.
40 41
Wikipédia, http://hu.wikipedia.org/wiki/Koszovó, 2008. április 2. 16:30 Wikipédia, http://hu.wikipedia.org/wiki/Koszovó, 2008. április 2. 16:30
36
3.4. A magyar álláspont Koszovó ügyében Magyarország 2008. március 19-én elismerte Koszovót. A döntésnek természetesen ellenzői és támogatói is vannak. Annyi biztosan elmondható, hogy a parlamenti pártok teljes egyetértéssel üdvözölték a kormány döntését, ami az elmúlt években nem volt jellemző. Ez talán annak is betudható, hogy ebben a kérdésben a legtöbben laikusak, a legvalószínűbb azonban az EU és a NATO politikájához történő igazodás. Ennek hiánya ugyanis támadási felületet biztosíthat az ellenfél/ellenzék számára. Az elismerés ellenzőinek politikai indokai egyrészt a megromló kapcsolatok Szerbiával, másrészt ennek következményeként az esetleges keményebb fellépések lehetősége a vajdasági magyarokkal szemben. A függetlenség elismerése nem lett volna kötelező, hiszen senki sem kényszeríthetett minket erre a döntésre. Ha később lenyugodtak volna a kedélyek, talán a most elszenvedett hátrányok nélkül tehettük volna meg ugyanezt a lépést. Az ellenzők gazdasági indokai egyértelműek: ezzel a döntéssel eleshetünk a szerb gazdaságba való befektetések lehetőségétől, a kapcsolatok fejlődése helyett azok hanyatlása várható. 2006-ban a magyar cégek 244 millió dolláros befektetése nagyságra az ötödik Szerbiában a külföldi befektetések sorában, ez az FDI-érték a tízszerese az egy évvel korábbi adatnak: 2001-ben 275 ezer, 2002-ben 1,2 millió, 2003-ban 4,2 millió, 2004-ben 16,6 millió, 2005-ben pedig 24,7 millió dollárt tett ki a magyar működőtőke Szerbiában. A magyar befektetések összértéke meghaladja a 300 millió dollárt. A kétoldalú forgalom az elmúlt 3-4 évben megháromszorozódott, a magyar export 2007 első nyolc hónapjában elérte a 865 millió dollárt tett ki, míg az import 2006 végén közel 200 milliót.42 A magyar export meghatározó részét a Magyarországon működő multinacionális cégek által kivitt személygépkocsik, műszaki termékek, energiahordozók adják. A kétoldalú kereskedelem 30-40%-át a Vajdaságban magyar eredetű tőkével működő, 400 kis- és középvállalkozás adja. A Szerbiában tevékenykedő legjelentősebb magyar vállalatok az OTP és a MOL. Az erőteljesen bővülő gazdasági kapcsolatokat látva elgondolkodtató, hogy tényleg érdemes volt-e sietni az elismeréssel.
42
National Bank of Serbia, http://siepa.sr.gov.yu, 2008. április 3. 16:00
37
A magyar kormánynak célszerű lett volna a döntést megelőzően hosszabban mérlegelnie, hogy a magyar hosszú távú gazdasági céloknak mi az előnyösebb: Szerbia barátságát megtartani, vagy nyitni az albánok felé. Meg kellett volna vizsgálni, milyen további lehetőségeink vannak a Balkánon. Talán a kormány úgy vélte, a jelenleg az EU kegyeiből kieső Szerbia a jövőben nem részesül majd elegendő támogatásban ahhoz, hogy fellendülhessen, míg Albániát és Koszovót támogatni fogják. Azonban az is lehet, hogy egyszerűen az USA által gyakorolt nyomásról van szó, amelyet Washington különböző egyéb, számunkra előnyös lépések megtételével kötött össze. Ez persze csak feltételezés, ám jól illeszkedik a képbe. Elismertük Koszovót, így kimondva-kimondatlanul az albán gazdaság felé fordultunk. Az szinte biztos, hogy Szerbia a későbbiekben nem tekinti a magyar üzleti szándékokat olyan kívánatosnak, mint korábban, így a gazdasági kapcsolataink nemhogy bővülni nem fognak, de valószínűleg visszaesnek. Azonban fellendülhetnek az albán kapcsolatok, növekedhet a kereskedelem Albánia és Magyarország között, magyar beruházások kezdődhetnek a két albán országban. Egy márciusi hír szerint pl. a Trigránit hatalmas beruházást tervez megvalósítani az észak-albániai tengerparton, ahol egy új üdülővárost építenének.43 Viszont míg 2007-ben a magyar export Szerbiába átlépte az 1 milliárd eurós értéket, addig ugyanez az adat Albániával csak 29 millió euró volt.44
43
http://www.origo.hu/uzletinegyed/magyargazdasag/20080313-hotelt-epit-albaniaban-a-trigranit.html, 2008. március 29. 19:00 44 Instituti i Statistikës, http://instat.gov.al, 2008. március 29. 17:00
38
4. Albánia gazdasága 4.1. Az albán gazdaság általános jellemzői 4.1.1. ALBÁN GAZDASÁGTÖRTÉNET Albánia a 15-19. századig az Oszmán Birodalom része volt. Ekkor az északi gegek transzhumáló állattartással (évszakokhoz kötött, kétlegelős vándorpásztorkodás) foglalkoztak, míg a déli toszkok jellemzően paraszti életmódot folytattak. Az albán kézművesség Balkánszerte híres volt. Az albán állam függetlenségének 1912-es kikiáltásakor az ország Európa legszegényebb, nemzetgazdaság nélküli állama volt. A független Albánia első kormányai nem voltak képesek kezelni a gazdasági problémákat, a társadalom nem fogadta be a reformokat. Az első világháború után Albániában még nem épült ki bankrendszer, vasúthálózat, korszerű kikötők. 1925-től Olaszország megkezdhette az ország ásványi nyersanyagainak, főleg kőolajának kitermelését, ami fellendítette a romokban heverő gazdaságot. Megalakult az Albán Nemzeti Bank és az Albánia Gazdasági Fejlődéséért Társaság is, emellett olasz gazdasági segélyekből is építgették az országot. 1-2 gyáron kívül nem épült ki bányaművelés és ipar, az energiaszektor szinte nem létezett. „1939-ben az albán import négyszerese volt az exportnak, a fő külkereskedelmi partner pedig Olaszország volt: gabona és élelmiszer-ipari termékek és gépek érkeztek az országba, cserébe kőolajat, bőrt, sajtot és tojást exportáltak Olaszországba.”45 A második világháborút követően a hatalmat megszerző kommunisták Enver Hoxha vezetésével megkezdték a gazdaság átalakítását. Ez azt jelentette, hogy szinte mindent államosítottak, központilag tervezett nemzetgazdaságot alakítottak ki, és megkezdődött a bezárkózás folyamata. A parasztság megnyerése érdekében földreformokat vezettek be. Szinte megszűnt a munkanélküliség, ingyenes és kötelező lett az oktatás, bevezették a jegyrendszert. 1948-ig tartott a jugoszláv gazdasági együttműködés korszaka. Jugoszlávia fejlesztéseinek sokat köszönhetett az ország, ám az albán vezetés túlságosan terhesnek tartotta a jugoszláv jelenlétet, így a szovjetek felé fordult. Albánia 1949-ben belépett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsába (KGST). A Szovjetunió jelentős segélyekben részesítette Hoxháékat, de a Sztálin halálával előrelépő Hruscsov politikája nem tetszett az albán vezetésnek, így 1961-re Kínával fűzték szorosabbra a kapcsolatokat. Igaz 1978-ig tartott, a kínai kapcsolat nem 45
Wikipédia, http://hu.wikipedia.org/wiki/Albánia, 2008. március 22. 17:00
39
váltotta be hozzá fűzött reményeket. A ’70-es évek közepétől Albánia a teljes izolacionizmus útjára lépett, törvényben tiltották a külső gazdasági segélyek vagy hitelek elfogadását. Az ország ezzel a döntéssel a teljes csőd felé haladt, hiszen a fejletlen gazdaságával Albánia képtelen volt önállóan fennmaradni, mégha törvénybe is foglalták, hogy az ország gazdasági értelemben önálló. Hoxha 1985-ös halála után idővel lassú gazdasági nyitás kezdődött, mely az 1991-es rendszerváltás után teljesedhetett csak ki. Az egyik legfontosabb változás az állami tulajdonban levő nemzeti vagyon privatizációja volt. 1996-ra a GDP közel háromnegyedét a magánszektor állította elő. Azonban a nagy fejlődés sem oldott meg minden problémát: a magánvállalkozások az infrastruktúra hiányával küzdöttek, a pénzügyi szektor fejletlen volt, a külföldön élő és dolgozó albánok hazaküldött jövedelme még mindig nagyon fontos volt a családok megélhetése szempontjából. Az 199697-es piramisjáték-válság romba döntötte az albán gazdaságot, az albán lakosság közel háromnegyede elveszítette megtakarítását, országszerte zavargások törtek ki. A kormány megbuktatása után 1998-tól sikerült stabilizálni a gazdaságot, megszorító-intézkedéseket vezettek be, reformokat készítettek elő. Az 1999-es koszovói háború idején az Albániában állomásozó NATO-haderők jelenléte az infrastruktúra javulását eredményezte, a gazdaság végre növekedésnek indult. Napjainkban az ipar és a mezőgazdaság fejletlensége miatt a GDP döntő hányadát a szolgáltatóipar adja.
4.1.2. AZ ALBÁN MAKROGAZDASÁG4647 Albánia 2008-2009-re évi 8%-os GDP-növekedést és 3,25%-os inflációt vár. A GDP a piramisjáték-válság után 4-7%-kal növekedett, 1992-ben a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó éves GDP 1770 -, 1999-ben 3390 -, míg 2007-ben 5500 dollár volt. Az államadósság a GDP 53,7%-át tette ki 2007-ben. A 2007-es költségvetés bevétele 2752-, kiadása pedig 3129 milliárd dollár volt. Az inflációt mérő fogyasztói árindex (CPI), mely a fogyasztói árak általános emelkedését jelenti, 2007 februárjától 2008 februárjáig átlagosan 2,9% volt. Az 1. sz. ábrán a havi adatok láthatóak. 2007. április és július között az árindex 2% körül vagy alatt tudott maradni, míg nyár végére 4% fölé emelkedett. Az augusztusi adat júliushoz képesti megduplázódása azzal is magyarázható, hogy a megnövekvő energiafelhasználás miatt emelkedtek az energiaárak. 46 47
Instituti i Statistikës, http://instat.gov.al, 2008. március 23. 17:00 ALBIC, Albanian Business Information Center, http://albic.net, 2008. március 23. 17:00
40
1. sz. ábra: Az albán fogyasztói árindex alakulása 2007 és 2008 februárja között
5% 4,5% 4% 3,5% 3% 2,5% 2% 1,5% 1% 0,5% 0%
4,2%
4,4%
4,2%
3,6% 3,1%
3,5%
2,7% 2,9%
2%
1,9%
3%
2,1%
r.0 8 fe b
.0 8 jan
7 de c.0
no v. 07
ok t.0 7
ep t.0 7 sz
7
au g. 07
jú l.0
jú n. 07
.07 m áj
7
áp r .0 7
m ár c.0
fe b
r.0 7
1,4%
fogyasztói árindex
Forrás: Republika e Shqipërisë Instituti i Statistikës, www.instat.gov.al
A 2. sz. ábrán az albán infláció változását mutatom be, ami a rendszerváltás utáni mélypontot csak az 1996-97-es piramisjáték-válság idején közelítette meg, de 1999-től szinte mindig sikerült alacsonyan tartani, sokszor 0% körül is. 2. sz. ábra: Albánia inflációjának változása 1992 és 2006 között 250 226 200 150 % 100 85 50
22,6
7,8
0
12,7
33,2
20,6
0,4 0,05 3,11
7,77
0,5 2,3
2,4
2,8
1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Infláció
Forrás: World Perspective Monde, www.worldperspective.usherbrooke.ca
2006 szeptemberében 1,09 millió albán dolgozott, de rajtuk kívül még 350 ezer külföldön levő albánnak volt munkaviszonya. A dolgozók 58%-a a mezőgazdaságban, 15%-a az iparban, 27%-a pedig a szolgáltató szektorban tevékenykedett. Ennek ellenére 2007-ben a GDP-ből való szektoronkénti részesedés a mezőgazdaságnál 21,7%, az iparnál 20,3%, a szolgáltatásoknál 58% volt.
41
A kormány gazdasági reformjait megnehezíti az, hogy az albánok alacsony adózási és járulékfizetési hajlandóságot mutatnak. Az adóbevételek hiánya és az erős szürke- és feketegazdaság (mely a becslések szerint a nemzeti össztermék kb. 50%-át is kiteheti) miatt kieső állami jövedelmet 2002-ben az adóhatóság eljárási jogkörének kiszélesítésével és a nyugdíjkorhatár felemelésével próbálták egyensúlyozni, több-kevesebb sikerrel. 2005-ben a regisztrált munkanélküliség 14,3%-os volt a keresőképes korúak körében. Egy 2002-es felmérés szerint az albán lakosság 20%-a a szegénységi küszöb alatt él, 5%-a szélsőségesen szegény, kevesebb, mint 1 dolláros napi jövedelemmel, s különösen a vidéki lakosságot, illetve az ország északkeleti régióit sújtja a szélsőséges szegénység. A Világbank becslése szerint 2003-ban a lakások 40%-ába nem volt bevezetve az ivóvíz és a távhő. Albániában a következő bankok vannak jelen a nem túl fejlett bankpiacon: American Bank of Albania, Bank of Albania (a központi bank), Banka Popullore, Banka Italo Shqiptare (az első magánbank, 1992-es alapítású), Banka Kombetare Treqtare, ProCredit Bank Albania, Raiffeisen Bank Albania (az ország legnagyobb bankja), Tirana Bank (1996 óta létezik). A reál kamatláb Albániában 1999 óta mindig pozitív volt és csökkenő tendenciát mutat. 3. sz. ábra: Az albán kamatláb változása 1995 és 2006 között 35
33
30
27
25 %
20 15
18
18 14
11
10
8
9
9 7
6
5
2004
2005
2006
5 0 1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
kamatláb
Forrás: UNdata, United Nations Statistics Division, http://data.un.org, 2008. március 31. 21:00
„Albánia jelentősen csökkentette a vállalkozások adminisztratív terheit, a vállalati nyereségadót 25%-ról 10%-ra, a személyi jövedelemadót 23%-ról 10%-ra mérsékelte, egykulcsos adót vezetett be. A külföldi befektetések élénkítése érdekében másfél éve zajlik az „Albánia – 1 euró” befektetés-ösztönző program, melynek révén a külföldi nagybefektetők jelképes, egy euró/négyzetméteres áron vásárolhatnak földterületet. Az állam központilag
42
támogatja az energetikai, a turizmus- és az infrastruktúrafejlesztés terén létrehozott, illetve a magas hozzáadott értéket teremtő beruházásokat.” A következő években Albánia nagyfokú privatizációra készül: többek között energia-elosztó hálózatát, olajfinomítóját és a még állami kézen lévő vállalati részvényeket is magánkézbe adja, melyek kedvező befektetések lehetnek a magyar vállalatok részére is.48
4.2. Az albán külkereskedelem 4.2.1. AZ ALBÁN KÜLKERESKEDELEM Albánia külkereskedelme az utóbbi években nagy fejlődésnek indult, 2000 és 2007 között több mint 2,5-szeresére nőtt. Albánia külkereskedelmi forgalma 2008 januárjában 36,779 milliárd lek volt az Albán Statisztikai Intézet adatai alapján a 2007. januári 31,031 milliárdhoz képest. Az import ebből 29,315 milliárd lekkel részesült (2007. januárban 24,309 milliárd volt). Ugyanez az exportban 7,464 milliárd lek az előző év januári 6,722 milliárdhoz képest. A külkereskedelmi mérleg hiánya 17,587 milliárdról 21,851 milliárd lekre nőtt. A következő két ábrán a külkereskedelem bővülését mutatom be. 4. sz. ábra: Albánia külkereskedelmének 2000 és 2007 közötti bővülése 376 795
400 000 300 000
210 368
millió lek
200 000 100 000
157 109
262 191
225 983
190 155
37 037
47 490
54 487
2002
2003
62 121
44 096
0 2000
299 147
236 072
2001
2004
77 405 65 818 2005
2006
96 688
2007
-100 000
-120 072 -200 000
-146 059
-171 496 -162 877
-196 373 -173 951
-300 000
-280 107
év export
import
-221 742
külkereskedelmi mérleg
Forrás: Republika e Shqipërisë Instituti i Statistikës, www.instat.gov.al 48
ITD Hungary, www.itd.hu, 2008. március 31. 20:30
43
5. sz. ábra: Albánia külkereskedelme 2007 és 2008 januárja között 50 000
-30 000
-17 587
-19 149
9 130
8
07
6 668 de c.
sz
au g. 07
8 222
7 464
ja n. 0
8 312
29 315
34 654
33 790
6 559 jú l.0 7
7 áj .0 m
áp r.0 7
ja n. 0
-20 000
9 306
8 543
0 -10 000
9 274
7 924
38 561
34 028
no v. 07
6 691 7 739 8 320
jú n. 07
10 000
7 fe br .0 7 m ár c. 07
millió lek
20 000
26 890
30 693 31 955 29 199 30 483 30 765
ok t.0 7
30 000 24 309
31 468
ep t.0 7
40 000
-21 491 -21 851 -22 559 -25 568 -27 986 -21 387 -22 640 -23 412 -25 716 -29 431 -23 148
-40 000
év export
import
külkereskedelmi mérleg
Forrás: Republika e Shqipërisë Instituti i Statistikës, www.instat.gov.al
4.2.2. A KÜLKERESKEDELEM STRUKTÚRÁJA A 2007-es külkereskedelem termékek szerinti szerkezetét a következő táblázat mutatja, az adatok millió lekben szerepelnek, a termékek besorolása a Harmonized System Description and Coding System (HS) alapján történt: 3. sz. táblázat: Albánia külkereskedelmi szerkezete 2007-ben Termék Élő állat, állati eredetű termék Növényi jellegű termék Állati zsiradék és olaj, növényi olaj Készétel, ital, szeszes ital Ásványi nyersanyag Vegyipari termék, színesfém Műanyagtermék, gumiabroncs Nyers vagy feldolgozott bőr és termékei Fatermék, szén, parafa Fa- és rosttermék, cellulóz, papír Textil és termékei Lábbeli, kalap, esernyő, napernyő Kő-, gipsz-, cementtermék Természetes vagy megmunkált ékszerek Fémek és termékei Mechanika, elektronikai berendezés
Export 728 2648 90 3617 14 987 283 710 2022 1212 1821 26 499 20 566 598 246 14 446 3837
Import 11 981 20 611 4193 25 943 62 989 26 932 12 565 7843 6236 7063 32 558 6645 12 775 408 46 772 53 413
Hiány -11 253 -17 963 -4 103 -22 326 -48 002 -26 649 -11 855 -5 821 -5 024 -5 242 -6 059 13 921 -12 177 -162 -32 326 -49 576
Összesen 12 709 23 259 4 283 29 560 77 976 27 215 13 275 9 865 7 448 8 884 59 057 27 211 13 373 654 61 218 57 250
44
202 25 116 -24 914 25 318 Jármű 144 4163 -4 019 4 307 Optika, fényképezőgép, mérőműszer 284 150 134 434 Fegyver, lőszer és felszerelések 2205 9156 -6 951 11 361 Ipari késztermék 8 46 -38 54 Művészeti termék, gyűjtemény, antik műtárgy Összesen 97 153 377 558 -280 405 474 711 Forrás: Albanian Centre for International Trade, www.ftdb.acit-al.info/ft_structure.php
Mint látható, a legjelentősebb kiviteli áruk a textiltermékek, a különböző használati cikkek (cipők, kalapok, esernyők, napernyők), ásványi nyersanyagok és fémek. Albánia szinte mindenben
importra
szorul,
de
főleg
ásványi
nyersanyagokra
(üzemanyagra,
elektromosságra), textiltermékekre, fémekre, elektronikai berendezésekre, járművekre, élelmiszerre, vegyipari termékekre és növényi jellegű termékekre van szüksége külföldről. Szinte minden termékfajtából hiány mutatkozik, kivétel ez alól a fegyverek és a lőszerek.
4.2.3. ALBÁNIA KÜLKERESKEDELMI PARTNEREI 2007-ben Albánia külkereskedelme 474,601 milliárd leket (3,841 milliárd eurót, 5,281 milliárd dollárt, kb. 950 milliárd forintot) tett ki. Az összes import ennek 79,5%-a, az export pedig 20,5%-a volt. A külkereskedelmi mérleg hiánya 280,291 milliárd lek (2,270 milliárd euró, 3,126 milliárd dollár, kb. 560 milliárd forint) volt. Az ország legfőbb kereskedelmi partnere Olaszország, mely az összes import 29%-át, az összes export 68%-át jelenti Albániának. Az EU-tagországok jelentik a legnagyobb felvevőpiacot az albán termékek számára, hiszen a kivitel közel 90%-a ezekben az országokban realizálódik, míg az importált áruk kb. 60%-a az EU-ból származik. A következő táblázatban a legfontosabb országokkal és Magyarországgal folytatott 2007-es külkereskedelmi adatok láthatók, millió lekben. 4. sz. táblázat: Albánia főbb külkereskedelmi partnerei 2007-ben Partner Olaszország Görögország Törökország Kína Németország Svájc Oroszország Macedónia
Import Export Kereskedelmi hiány 110 014 66 150 58 615 8037 29 097 2133 19 417 2494 17 195 2374 19 474 75 13 445 251 8995 2262
-43 864 -50 578 -26 964 -16 923 -14 821 -19 399 -13 194 -6 733
Kereskedelem összesen 176 164 66 652 31 230 21 911 19 569 19 549 13 696 11 257
45
Szerbia és Montenegró Bulgária Ukrajna UNMIK - Koszovó Ausztria Egyesült Királyság Spanyolország Magyarország Az összes ország együtt
8540 1750 -6 790 10 290 7857 670 -7 187 8527 8394 1140 -7 254 9534 2787 4660 1 873 7447 5697 232 -5 465 5929 5126 221 -4 905 5347 4490 190 -4 300 4680 3581 33 -3 548 3614 377 446 97 155 -280 291 474 601 Forrás: Albanian Centre for International Trade, www.ftdb.acit-al.info/ft_cnt.php
A táblázatból látható, hogy Olaszország és Görögország után Koszovó következik az export-rangsorban, a két ország kapcsolatairól a 6. fejezetben írok részletesebben.
4.2.4. ALBÁNIA ÉS MAGYARORSZÁG KERESKEDELMI KAPCSOLATAI49 Az albán-magyar kereskedelmi kapcsolatok folyamatosan bővülnek. A következő 2 ábrán az 1999 és 2007 közötti albán-magyar kereskedelmi kapcsolatok fejlődését mutatom be. 6. sz. ábra: A Magyarországra irányuló albán export 1999 és 2007 között 1200 1052
ezer dollár
1000 800
788
600
482
400 200
379 42
36
47
2000
2001
0 1999
75 2002
63 2003
2004
2005
2006
2007
export
Forrás: Albanian Centre for International Trade, www.ftdb.acit-al.info/ft_cnt.php
49
Albanian Centre for International Trade, http://www.acit-al.org, 2008. március 31. 14:30
46
7. sz. ábra: Albánia importja Magyarországról 1999 és 2007 között 45000 40000
40080
ezer dollár
35000 30000
28545
25000
20622
20000 15000 10000
17473
10858
11430 10902
8641
5000
12331
0 1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
import
Forrás: Albanian Centre for International Trade, www.ftdb.acit-al.info/ft_cnt.php
A hazánkba behozott albán termékek jellemzően élelmiszerek, gépek, kozmetikai eszközök, textiltermékek, járművek, mezőgazdasági termékek. A 2003-as export-adat a többihez képest feltűnően magas értéket mutat: a 1,05 millió dollár 95%-át takarítógépek illetve konténerek tették ki. 2005-ben építkezéshez lifteket, darukat, emelőszerkezeteket, 2006-ban orvosi berendezéseket, 2007-ben dízelmozdonyokat szállítottak hazánkba. A Magyarországról Albániába érkező legfontosabb termékek az energiahordozók, a húsjellegű élelmiszerek, a kukorica, a napraforgó, különböző járművek, gépek, berendezések, gyógyszerészeti termékek.
4.3. Albánia gazdasági ágazatai 4.3.1. MEZŐGAZDASÁG Albánia természeti adottságainak köszönhetően agrárország. A második világháború előtt a lakosság 85%-a dolgozott a mezőgazdaságban, ez az arány 2004-re 58%-ra csökkent. Míg 1992-ben az agrárium részesedése a GDP-ből 54,2% volt, addig 2006-ra ez a szám 23,3%-ra mérséklődött. Albánia a saját fogyasztásra szánt élelmiszerek 95%-át állítja elő. A rendszerváltás során a szovjet típusú állami gazdaságok és termelőszövetkezetek helyébe a kis területű, családi- és magángazdaságok léptek. Az ország legnagyobb része alkalmatlan a földművelésre, azonban Alacsony-Albánia feltöltött síkságai, a dombsági területek és MagasAlbánia medencéi kiváló terepek a mezőgazdaság számára.
47
8. sz. ábra: Albánia összterületének művelési ágankénti megoszlása 2005-ben
20% 36% 5%
erdő szántóföld legelő szőlő és gyümölcs
3%
víz egyéb, műveletlen terület
15% 21%
Forrás: Wikipédia, www.hu.wikipedia.org/wiki/Albánia_gazdasága
Az állattartásban jelentős a juh-, a kecske-, illetve a szarvasmarha-tenyésztés, kevésbé számottevő a sertés-, a ló- és a baromfitartás. A nagy számban tartott szamár és öszvér húsvagy tejhaszna elhanyagolható, viszont a nehezen megközelíthető hegyvidéki területeken nélkülözhetetlen teherhordó állatok. Jelentős Albániában a méhészet is. A vetésterület több mint fele a gabonafélékre jut, a terméshozam is javuló tendenciát mutat, azonban ezek ellenére Albánia jelentős gabonaimportra szorul. Jelentős még a kukorica, cirok, zab, rozs és a dohány termesztése. Az ipari növények közül számottevő Alacsony-Albániában a burgonya, a napraforgó, a gyapot, illetve a cukorrépa termesztése. Az országban elterjedt a többnyire lugasos művelésű szőlő, s jelentős az erre épülő bor- és törkölypálinka-gyártás (raki). A nagyobb városok környékén sokféle zöldség, különösen görögdinnye, és mérsékelt övi gyümölcs terem, de nagy kiterjedésű füge- és olajfa-, valamint citrusültetvények is találhatóak az ország délnyugati részén. A tengeri, tavi és folyami halászat 1991 óta jelentősen, az évi 10 400 tonnáról 2002-re 4100 tonnára esett vissza. Az erdőgazdálkodás pedig nagyrészt a tűzifa-, kisebb részben a haszonfaellátást szolgálja.
4.3.2. IPAR ÉS BÁNYÁSZAT Albánia a rendszerváltás után döbbent rá arra, hogy a kommunizmus évei alatt az ipart korszerűtlenné és versenyképtelenné tették a hibás vezetői döntésekkel, amelyek magából a rendszerből következtek. A gazdag ásványi nyersanyagot termelő bányászatot és a nyersanyagok feldolgozására épülő nehézipart erőltetetten fejlesztették. A kilencvenes évektől nagyarányú dezindusztralizáció vette kezdetét Albániában. 2004-ben az aktív népesség 19%-a
48
dolgozott az iparban, s a primer szektor részesedése a nemzeti jövedelemből 2006-ban mindössze 18,8%-os volt. Ugyanakkor a feldolgozó könnyűipari ágazatoknak köszönhetően a 2000-es évektől az ipari termelés évenkénti 3%-os növekedést mutat. Albánia ásványi nyersanyagokban gazdag ország. A legfontosabb bányászati termékek a bitumen, a földgáz, a kőolaj, a barnakőszén, a lignit, a krómérc, a bauxit, a nikkeltartalmú vasérc és a rézérc. 1996 után a bányákat főként olasz és török befektetők szerezték meg, de ezek nagy része működőképes tőke hiányában bezárt. A következő táblázatban az 1988-as és a 2000-es termelési mutatók láthatók, ezer tonnában. 5. sz. táblázat: Albánia termelési mutatói a bányászat területén 1988-ban és 2000-ben Nyersanyag 1988 2000 Kőolaj 1600 309 Krómérc 750 80 kőszén és lignit 2100 33 Bitumen 900 17 Földgáz 15 16 Kősó 70 10 Vasérc 400 10 Rézérc 18 9 Bauxit nincs adat 5 Nikkel 9 0 Forrás: Wikipédia, www.hu.wikipedia.org/wiki/Albánia_gazdasága
Az ipar vezető ága a könnyűipar. Tiranában, Durrësban, Shkodërban, Gjirokastërban és Beratban is épült textilkombinát vagy élelmiszer-ipari üzem. A fafeldolgozás jelentős Shkodërban, Lezhëban, Elbasanban és Laçban. Fontos kiviteli árucikket állít elő a dohányipar (Shkodër, Durrës, Elbasan), a konzervgyártás, és a több városban is képviselt cipő-, ruha- és bőripar. A textil- és a bőripar, melyek a kivitel közel háromnegyedét jelentik, az alacsony bérek miatt az országba invesztáló külföldi befektetőknek köszönhetően vészelte át a gazdasági mélypontokat. Jelentős még az élelmiszeripar és az építőipar is nagymértékű növekedést mutat (ami a feketegazdaságnak is kedvez). A villamos áram 98%-át a kínai segítséggel az 1970-es, 1980-as években telepített hétszáz kisebb-nagyobb, továbbra is állami kézen lévő vízerőmű fejleszti. Ezek jelentősebbjei a Drin folyón épültek fel. Az energiaellátás gyenge pontja az országnak, rendszeresek az áramszünetek még Tiranában is. Az energiaszektor privatizációja mellett az albán kormányzat Vlorë mellett 2007 októberében a Világbank hiteleinek segítségével egy hőerőmű építését is megkezdte az energiával kapcsolatos problémák kiküszöbölésére. 49
4.3.3. SZOLGÁLTATÓIPAR A rendszerváltás után a tercier szektor egyre nagyobb hangsúlyt kapott az ország gazdaságában. Az ágazat fejlesztését az évek során a kormányzatok is egyre nagyobb preferenciaként kezelték. A keresőképes lakosság 23%-a dolgozik a szektorban, amely a GDP 58%-át adja. Fejletlenek az üzleti szolgáltatások (ingatlanügynökségek, könyvelő-, ügyvédi-, utazási és építészirodák stb.), melyek szinte csak Tiranában érhetőek el. Ez alól talán csak a pénzügyi szektor, a bankhálózat képez kivételt. A korábban meglévő egyetlen állami bank mellett 1992-ben alapították meg az első külföldi érdekeltségű pénzintézetet. Mára az albániai kereskedelmi bankok száma eléri a tizenhatot. Köztük görög, olasz, bolgár, malajziai és kuvaiti cégek egyaránt megtalálhatóak, s mindösszesen két albán tulajdonú pénzintézet működik az országban: a Nemzeti Bank (Banka Kombëtare) és a Hitelbank (Banka Credins). A szektor fejlődését azonban lassítja, hogy az országban még döntően készpénzforgalom zajlik, s a bank- és hitelkártya-használat csak nehézkesen terjed. A Hoxha-korszak alatt a lakosság csak a baráti országok termékeit és a hazai javakat vásárolhatta meg. 1975-ig a főbb fogyasztási cikkek csak jegyrendszer keretén belül voltak hozzáférhetőek. 1991 után, a kereskedelmi nyitásnak köszönhetően az árucikkek széles választéka vált elérhetővé. A kiskereskedelmi ágazatot azonban ma is csak a kis üzletek és a mezőgazdasági, illetve kézműves-termékeket kínáló piacok képviselik. Tiranában, Durrësban, Shkodërban azonban már nyíltak korszerű szaküzletek és áruházak: a főváros mellett negyvenezer négyzetméteres bevásárlóközpont épül (CityPark Tirana), melyet várhatóan 2009-ben adnak át. A vendéglátó-ipari egységek száma magas, az albán életstílushoz, a hagyományos korzózáshoz alkalmazkodva rengeteg étterem, kávéház található az országban, de a nyugati típusú gyorsétterem-láncok még nem vetették meg a lábukat Albániában. 2005-ben 341 millió dollár külföldi működőtőke (foreign direct investment – FDI) érkezett Albániába. A FDI 48%-a Olaszországból, 43%-a Görögországból, a maradék 11%-a pedig főleg Törökországból és Macedóniából érkezett. Szakértők 2006-ra csupán 220 millió dolláros külföldi működőtőke-beáramlást jósoltak. A befektetések 32%-át a szállításokban és a közintézményekben realizálták. A legfontosabb befektetők a Világbank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és Olaszország voltak. 2006-ban az FDI fő iránya az energiahálózat újjáépítése volt, ami az összes befektetés 16%-át tette ki.50. 50
People’s Daily Online, http://english.people.com.cn/, 2008. április 11. 17:00
50
4.3.4. KÖZLEKEDÉS, TEHERSZÁLLÍTÁS51 52 Albánia infrastruktúrája kiépítetlen és meglehetősen rossz állapotú. A nagy részben az 1930-as években kiépült 18 ezer kilométernyi közúthálózat körülbelül 40%-a burkolt, 15%-a főútvonal. A kommunizmus alatt a gyenge minőség és az elmaradottság nem okozott problémát, hiszen az albán állampolgárok nem rendelkezhettek személygépkocsival, az utakat a párt prominenseinek autóin kívül csak teherautók és helyközi buszjáratok használták. A rendszerváltást követően jelentősen megnőtt az ország gépkocsiállománya, ám ezt a változást nem követte a korszerű utak kiépítése. Észak-Albánia útjainak állapota jelentősen romlott a koszovói háború idején a NATO-haderők logisztikai tevékenysége miatt, azonban a nemzetközi csapatok jelenléte az infrastruktúra és a gazdaság fellendülésével is együtt járt. Az albán vezetés felismerte, hogy az idegenforgalom és a nemzetközi közúti teherszállítás fejlődésének elengedhetetlen feltétele a megfelelő úthálózat kialakítása, ennek eredményeként rohamosan megindult az utak építése és felújítása. A már megépült Tirana-Durrës és Rrogozhinë-Lushnjë autópályák mellett már folyik az Európai Unió támogatásával épülő, a Balkán-félszigetet kelet–nyugati irányban átszelő főforgalmi útvonal (VIII. számú Közlekedési Folyosó) albániai részeként a Durrës–Elbasan–Ohrid és a Lushnjë-Fier autópálya-szakasz építése is. A IV. számú korridor, mely Montenegrót Görögországgal köti össze majd, Han i Hotit határátkelőtől Shkodër-n, Tiranán, Durrës-n, Fieren, Gjirokastër-n át ér Kakavijëba, a görög határra. A Világbank támogatásával az albán kormányzat 2003-ban fogadta el a Durrëst az északkelet-albániai Kukës-val és Koszovó fővárosával, Pristinával összekötő 175 kilométeres autóút építési tervét. Fontos feladat a közlekedési kultúra kialakítása, ugyanis az albánoknak a közlekedés még éppolyan újdonság, mint a demokrácia. Személyesen tapasztaltam, hogy az albánok mindenféle szabály betartása nélkül vezetnek, az autópályán kerékpároznak, emberek futnak át a sztráda másik oldalára, az autópályákat többször is körforgalom szakítja meg. A vasúti közlekedés igen elmaradott. Albánia teljes vasúthálózatának hossza 677 kilométer, ennek egyharmada (230 km) teherszállításra használt szárnyvonal. A személyszállítás lassú, a vonatok a 120 km-es Tirana-Shkodër vonalat 3,5, a 40 km-es Tirana-Durrës vonalat 1, a 130 km-es Tirana-Pogradec vonalat közel 7, a 165 km-es Tirana-Vlorë vonalat 5, a 45 km-es 51 52
Wikipédia, http://wikipedia.org, 2008. április 13. 13:00 The World Factbook, CIA, www.cia.gov, 2008. április 13. 13:00
51
Tirana-Elbasan vonalat 4 óra alatt teszik meg. 53 A személyvonatok megengedett maximális sebessége 40 km/h, a tehervonatoké 25 km/h. 2003-ban a kormányzat a vasútvonalak korszerűsítéséről szóló szerződést írt alá külföldi befektetőkkel, amelynek első lépéseként a Tirana–Durrës vonal felújítására, illetve a fővárost repülőterével összekötő vasút kiépítésére kerül sor. Albánia két nagy áruforgalmú tengeri kikötővel rendelkezik, ezek az európai uniós és világbanki támogatással korszerűsített Durrës és Vlorë. Az albán kereskedelmi flotta huszonnégy hajóból áll, melyek együttes kapacitása 2006-ban meghaladta az 52 000 bruttóregisztertonnát. Kompjáratok közlekednek Durrës és az olaszországi Bari, illetve Ancona, valamint Sarandë és a Jón-szigetek (pl. Korfu) között. Albániában a belvízi hajózás ismeretlen, a Magas-Albániából lezúduló, gyors folyású és többnyire sekély folyók erre alkalmatlanok. Egyedül a Buna folyón, illetve a Shkodrai- és az Ohridi-tavon folyik magáncélú, többnyire szabadidős tevékenységként folytatott hajózás, vitorlázás. Az ország egyetlen nemzetközi polgári repülőtere ma a Tiranától 25 kilométerre található rinasi Teréz anya repülőtér. Az 1957-ben a forgalomnak átadott légi forgalmi terminált 2005ben privatizálták, s az új tulajdonosok a korszerű kívánalmaknak megfelelő infrastruktúra kiépítését tervezik. Albániában két katonai repülőtér található, a vlorëi és a NATO-haderők által 1999-ben modernizált kukësi reptér, melyet jelenleg arab tőkével nemzetközi repülőtérré fejlesztenek.
4.3.5. HÍRKÖZLÉS, TELEKOMMUNIKÁCIÓ54 2004-ben 1,26 millió, 2005-ben 1,53 millió, 2006 végén pedig már 1,78 millió mobiltelefon volt használatban az országban, ez a szám 50%-os lefedettséget jelent. Két mobiltelefonszolgáltató van jelen az albán piacon: az AMC (2006-ban 990 ezer előfizető) és a Vodafone (790 ezer előfizető 2006 végén). Az internet-lefedettség igen kezdetleges: a 2003-ban 70 ezerre becsült személyiszámítógép-tulajdonosok mindössze 15%-a rendelkezett interneteléréssel. Az internetet használók száma 2005-ben még csak 75 ezerre, egy évvel később már 470 ezerre rúgott. Internet-kávézók főleg a nagyobb városokban találhatók.
53 54
Hekurudha Shqiptare, http://www.hsh.com.al, 2008. április 13. 14:00 The World Factbook, CIA, www.cia.gov, 2008. április 13. 16:30
52
A rendszerváltást követően ugrásszerűen megszaporodtak a műholdvevő berendezések az országban. A hírközlési piac liberalizálásával megsokszorozódott a nyomtatott és elektronikus sajtótermékek száma. 2003-ban 17 napilap, 60 heti- vagy havilap és 45 képes magazin jelent meg Albániában, s a 3-3 közszolgálati televízió és rádióadó mellett mintegy 60-60 televíziós csatorna és rádióadó sugárzott műsort. Az országnak saját, albán nyelvű műholdas tévé- és rádióadása is van.
4.4. Albánia lehetőségei a turizmus területén A new mediterranean love. Ez az új szlogenje az albán idegenforgalomnak. Az elmúlt években jelentős mértékben növekedett a turizmus fejlesztésére szánt állami pénz összege. A vendéglátó-ipari infrastruktúra és a korszerű úthálózat csak lassan fejlődik, ez akadályozza az idegenforgalom gyors fellendülését. Modern hotelek igaz találhatók már Tiranában, Durrësban, Sarandëban, Vlorëban, de ezeken kívül csak rossz ellátású, szegényes szállók és vendégházak fogadják a turistákat. Szerencsére nem csak beszélnek a fejlesztésekről, hanem kezdenek megvalósulni a nagyobb projektek. A tiranai nemzetközi repülőtér bővítése, a kukësi repülőtér nemzetközivé alakítása, autópályák építése, útfelújítások, szállodák felhúzása mind jelzik, hogy elindult egy pozitív folyamat, amely a turizmus s az ország fellendülését is eredményezheti. 2007 első nyolc hónapjában 900 ezer turista érkezett Albániába, ez 17,3%-kal meghaladja az előző év hasonló időszakában mért adatokat. Az ország bevétele a turizmusból ebben az időszakban 754 millió euró volt, ami 28%-kal több, mint az ország áruexportjának az értéke. Míg az országnak 2000-ben 398 millió dollár bevétele volt a turizmusból, addig ez a szám 2004-re közel megduplázódott, 756 millió dollárt ért el. Albánia turisztikai kiadásai ugyanebben a két évben 290 millióról 668 millió dollárra nőttek. A World Travel & Tourism Council adatai alapján Albániának több mint 1,5 milliárd euró bevételt hozott a turizmus 2007-ben, ami a GDP 13,8 százaléka. A szervezet prognózisa szerint Albánia idegenforgalma 2008 és 2017 között éves átlagban 5,6%-kal lendülhet fel.
53
9. sz. ábra: 2007 első kétharmadában az Albániába látogatók megoszlása küldő ország szerint 5% 6% 6%
32%
7% 9%
10%
Koszovó Macedónia Montenegró Olaszország Szerbia Anglia Görögország USA
24%
Forrás: Dienes Tibor, alban.hu
Pozitív példával bemutatva az idegenforgalom tényleges fejlesztését: Durrës régióban, a Lalzit-öböl területén kezdetét veheti a turizmus fejlesztése egy 390 hektáros területen, melynek 35 kilométer hosszú, fehér homokos partja van, tiszta tengerrel rendelkezik, és pineafenyő erdősáv veszi körül. Az öböl közelében 15 falu van szőlő- és gyümölcsfaültetvényekkel, és közel 23 ezer lakossal. A turizmus fejlesztésével az ottélőknek egyrészt lehetőségük nyílik termékeik értékesítésére, másrészt az újonnan teremtődő munkahelyeket is elfoglalhatják. Az albán kormány már megkezdte a terület fellendüléséhez elengedhetetlen fejlesztéseket: az öböl körüli utakat és a Tirana-Durrës autópályát is építik. A fejlesztések főként északon várhatók, hiszen Vlorëtól délre (pontosabban a Llogarai hágótól délre) a Jón-tenger gyönyörű partszakaszán már fejlettebb a vendéglátó-ipari infrastruktúra: a kisebb faluk (pl. Palasë, Dhërmi, Vuno, Borsh) és a nagyobb települések (Himarë, Sarandë) is felkészültebben várják az odalátogatókat, mint a kiépületlen Adriaitengeri partszakaszon. Véleményem szerint a tengerparti fejlesztéseken kívül más jellegű beruházásokat is érdemes elkezdeni. Észak-Albánia érintetlen vidékein érdemes lenne a falusi turizmust támogatni. Ehhez persze elengedhetetlen új utak építése. A Drin folyón jelenleg Fierzëtól Komanig közlekedik autószállító komp. A Shkodër melletti Vau i Dejëstől akár a koszovói határhoz közel fekvő Kukësig ki lehetne építeni turisztikai célú hajózást, hiszen a táj olyan gyönyörű, hogy biztosan megtérülne a befektetés, ráadásul a környező faluk gazdasága is fellendülhetne.
54
Az Albánia gerincén végighúzódó hegyek között nyáron kerékpáros-, hegymászós túrákat lehetne tartani, télre akár síparadicsomokat is ki lehetne alakítani. Északon a Shkodrai-tó, keleten az Ohridi- és a Prespa-tó jelenthetne kikapcsolódást a turisták számára különböző vízi programokkal. Albánia számos történelmi jelentőségű várossal és rommal rendelkezik: a shkodëri-, a krujëi-, a berati-, a gjirokastëri vár, a durrësi amfiteátrum, Berat és Gjirokastër házai, Apollonia, Butrint, Aulon ókori római emlékei jelentős kulturális élményeket nyújthatnak az odalátogatóknak. Délen a már említett jón-tengerparti településeken kívül is rengeteg a látnivaló: Butrint romvárosa, a Kék Szem forrás, Gjirokastër múzeumvárosa, a Vjosë folyó völgye, a délkeleti országrész vadregényes tájai, Porto Palermo erődje, Ksamil szigetei, stb. Nemrég adták át a Tirana melletti Dajti Nemzeti Parkban a Dajti-hegyre felvivő függővasutat. A hegyről szép kilátás nyílik a fővárosra, tiszta időben a tengerpartig is ellátni. Mivel az országban nincsenek hatalmas távolságok (ha valaki nem a legészakibb pontról szeretne eljutni egy nap alatt a legdélebbire), így például Tiranában vagy Durrësban megszállva izgalmas csillagtúrákat tehet a turista: a kikapcsolódásra ott a homokos tengerpart, a környéken rengeteg látnivaló (Tiranán és Durrës-n kívül pl. a Dajti NP, Elbasan, Krujë, Berat, Apollonia, Vlorë, a Karavasta lagúna, az Ohridi-tó, stb.). A turizmus fejlesztéséhez elengedhetetlen a környezetvédelem új alapokra helyezése, a határátkelőhelyek bővítése, az energiaellátás biztonságossá tétele, a vállalkozások befektetésekre való ösztönzése, az internet-hálózat bővítése. Az Albán Turisztikai Hivatal új honlapja (http://www.albaniantourism.com) egy európai színvonalú oldal, ahol sok információ található az országról. Véleményem szerint ha így halad az idegenforgalom fejlesztése, pár éven belül fellendülhet az ország gazdasága.
55
5. Koszovó gazdasága 5.1. A koszovói gazdaság általános jellemzői 5.1.1. KOSZOVÓ GAZDASÁGA, A VOLT JUGOSZLÁVIA HATÁSA A koszovói gazdaságról írni meglehetősen nehéz, mert a helyzete kontinensünkön kivételes: Európa legfejletlenebb, csak jóindulattal a nevén nevezhető gazdaságáról van szó. Az ipar szinte nem létezik, az ország legfőbb bevételi forrása a külföldi támogatásokon kívül a cigaretta- és üzemanyag-csempészet. Ezeken kívül a külföldön vendégmunkásként dolgozó koszovóiak hazautalt pénze is jelentős bevételt jelent a családok számára. A korrupció mértéke hatalmas, ez nagymértékben megnehezíti a gazdasági nehézségek leküzdését, a gazdaság megalapozását. A koszovói gazdaság elemzésekor feltétlenül szükséges megemlíteni, hogy a volt tartomány Jugoszlávia, majd később Szerbia része volt, így az ő gazdaságukba integrálódott. Ez többek között azt is jelenti, hogy a szerb-koszovói kereskedelem várhatóan minimálisra csökkenése nagy kiesést jelent az új albán államnak, hiszen Koszovó egyik legfontosabb külkereskedelmi partnere Szerbia volt. Koszovó mindig is Jugoszlávia legfejletlenebb tartománya volt. Az 1972. évi árakon számított egy lakosra jutó GNP aránya Jugoszlávia egészéhez viszonyítva 1955-ben 40%, míg 1988-ban csupán 24% volt. Ezen a jugoszláv kormányzat azzal próbált változtatni, hogy az elmaradott régiók szövetségi fejlesztési alapjából egyre több jutott Koszovónak: 1966 és 1970 között az alap 30%-át, míg 1981 és 1985 között 42,6%-át fordították a tartományra.55 Ezek a pénzek azonban valószínűleg nem oda kerültek, ahol szükség lett volna rájuk, hiszen Koszovó nem hogy fejlődött, de gazdasági helyzete egyre bizonytalanabbá vált. Valószínűsíthető, hogy „a visszafordított fejlesztési hozzájárulások csak részben térítették vissza azt az „extraprofitot”, amelyet Koszovó ásványi kincsei és olcsóbb munkaerejének kihasználása az össz-szövetségi költségvetés számára biztosított.”56 A koszovói gazdaság elemzéséhez segítségül használt adatok sokszor csak becslések, hiszen a koszovói statisztika igen kezdetleges, köszönhetően a bizonytalan és fejletlen gazdaságnak is, amely miatt kevés hiteles adat áll rendelkezésre. 55 56
Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia, Aula, 1999. 332. o. Réti György: Albánia sorsfordulói, Aula, 2000. 338. o.
56
4.1.2. KOSZOVÓ MAKROGAZDASÁGA57 A koszovói kormányzat bevétele 2005-ben 758 millió euró volt, ami 15 millióval kevesebb, mint egy évvel korábban, kiadása pedig 717 millió eurót tett ki, ez 4 millióval kevesebb, mint 2004-ben. A következő táblázat a bevétel és a kiadás szerkezetét mutatja be, az adatok ezer euróban szerepelnek. 6. sz. táblázat: Az UNMIK és Koszovó kormányának bevételei és kiadásai 2005-ben Termékadó
512 000
Ideiglenes fogyasztás
217 700
Szállítások
117 000
Munkabér-kiegyenlítés
194 500
Vállalkozások és háztartások adói
67 000
Bruttó tőkefelhalmozás
Értékesítések és eladások
38 500
Tőkebevételek
21 000
Kamatbevételek
3 000
164 600 Háztartások számára eszközölt átutalások 110 300 Fejlesztési segélyek 27 500
Összes bevétel
758 500 Forrás: Enti i Statistikës të Kosovës, www.ks-gov.net/ESK/
Támogatások
2 800
Összes kiadás
717 400
A koszovói GDP 2003-ban 2242 millió euró volt, egy évvel később ez a szám 2326, míg 2005-ben 2237 millió eurót tett ki. A reál GDP növekedés -0,5 és 3,3% között mozgott 2002 óta, 2007-re 2,3% növekedést jósoltak. Az egy főre jutó GDP a 2002-es 1141 euróról 2007-re csak 1168 euróra növekedett, azaz szinte stagnál. Az országba történő befektetések nagysága 2007-re 772 millió euróra nőtt a 2003-as 594 millióról. A koszovói fogyasztói árindex (CPI) alakulását a 14. sz. ábra mutatja be. 2002 óta az infláció -2% és 4% között mozgott. 10. sz. ábra: A koszovói fogyasztói árindex alakulása 2002 és 2007 között 4,0%
3,6%
3,0% 2,0%
2,0% 1,3%
1,0%
1,5%
0,0% -1,0% -2,0%
2002
2003
2004
2005
-1,4%
2006
2007
-1,4% CPI
Forrás: Enti i Statistikës të Kosovës, www.ks-gov.net/ESK/ 57
Enti i Statistikës të Kosovës, http://www.ks-gov.net/esk, 2008. április 14. 12:00
57
Az infláció 2007 második felében megugrott, augusztusban és októberben is meghaladta a 4%-ot. 2008 januárjában 1%, februárban 0,5%, márciusban ismét 1%-os volt az árszínvonalemelkedés mértéke. 2002. májusához képest a kenyér, a hal, a tejtermék, az olaj, az alkohol, a dohányáru, a víz, a gáz, az áram, a gyógyszer, a személyi közlekedés, a postai szolgáltatás kerül drágábba. Olcsóbbak lettek a gyümölcsök, a zöldségek, az alkoholmentes italok, a ruhák, a cipők, a bútorok, az üvegáruk, a fotográfiai- és technikai termékek. 2008. februárjában a átlagban következő árakkal találkozhatunk a boltokban: 1 kg kenyér 0,84 euró, 1 liter tej 0,83 euró, 10 tojás 1 euró, 1 kg burgonya 0,34 euró, 1 kg paradicsom 1,35 euró. 1 kg cukor 0,50 euró, 1 csomag cigaretta 0,73 euró, 1 liter üzemanyag 1,1 euró. A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában -50% és -39% között változott az utóbbi öt évben. A külföldi segélyek mértéke a GDP százalékában 2002-ben 42,7%, 2003-ban 32,4%, 2004-ben 25,5%, 2005-ben 22,6%, 2006-ban 20,7%, míg tavaly már csak 16,2% volt. Ez a csökkenő tendencia azt mutatja, hogy lassan kezd magára találni a koszovói gazdaság, ám ha megnézzük a külföldön dolgozó koszovóiak hazaküldött pénzmennyiségének összegét, azt láthatjuk, hogy 2002-től 2007-ig erősen emelkedett ez a szám: évenkénti sorrendben 35, 125, 215, 262, 300, míg 2007-ben 342 millió eurót juttattak az anyaországba. A foglalkoztatás területén is javuló tendencia mutatkozik, bár Koszovó még így is igen messze jár a munkanélküliség radikális visszaszorításától. 2005-ben 318 ezer regisztrált munkanélküli élt az országban, akiknek 90%-a tartósan munkanélküli, azaz minimum fél éve nem dolgozik. Hogy mekkora a tényleges munkanélküliség Koszovóban, azt csak megjósolni lehet. 2001 és 2005 közötti adatok állnak rendelkezésre a regisztrált munkanélküliségről és a foglalkoztatottak százalékos adatairól, melyeket a 15. sz. ábrán lehet látni. 11. sz. ábra: A foglalkoztatottság és a munkanélküliség 2001 és 2005 közötti alakulása Koszovóban 60,0% 50,0%
57,1%
55,0%
49,7% 39,7%
40,0% 30,0% 20,0%
19,6%
23,8%
25,3%
27,7%
41,4%
28,5%
10,0% 0,0% 2001
2002
2003
foglalkoztatottak
2004
2005
munkanélküliek
Forrás: Enti i Statistikës të Kosovës, www.ks-gov.net/ESK/
58
Koszovóban kevés a külföldi befektető. Ennek, a gazdaság jövője szempontjából talán legsúlyosabb veszélynek a fő oka a gazdasági és politikai bizonytalanság, amely taszítja a működő tőkét. Pedig számos előnye van a volt tartományba fektetni a tőkét: •
Koszovó a Balkán központjában található: a főváros, Pristina közel van Albániához, Montenegróhoz, Macedóniához és Szerbiához is
•
Fiatal, egyre képzettebb, dinamikusan fejlődő, magas vállalkozó kedvű lakosság: a népesség 70%-a 35 év alatti, sokan albánul, szerbül, angolul és németül is beszélnek, köszönhetően annak, hogy a koszovóiak közel 25%-a az EU-ban dolgozik. Az iskolarendszer reformjának köszönhetően egyre képzettebb a munkaerő
•
Olcsó, rugalmas, szakképzett munkaerő: a koszovóiak átlagjövedelme alig 220 euró
•
Modern telekommunikáció: 3 vonalas és 2 mobiltelefon-szolgáltató működik az országban, 3 internet-szolgáltató kínálja az európai minőségű internet-kapcsolatot az európai átlagárak alatt
•
A törvényhozás modern, EU-kompatibilis, a nemzetközi könyvelési szabvány megfelel az EU-normáknak, a külföldi befektetők nemzeti elbánásban részesülnek
•
Szilárd bankrendszer: 6 bank, 10 takarékbetét- és hitel egyesület, 12 mikrofinanszírozó intézet és több egyéb pénzügyi téren mozgó cég van jelen Koszovóban
•
A hivatalos pénznem 2002. január 1-je óta az euró, ez könnyebbség a befektetőknek
•
Az EU-piacokhoz való könnyű hozzáférhetőség, a CEFTA-országok piacára való könnyű bejutás, hiszen 2006 decembere óta Koszovó is a CEFTA tagja
•
Széles körű befektetési lehetőségek: az ország bővelkedik természeti kincsekben és mezőgazdasági földekben, privatizálásra váró ágazatokban. A legnagyobb lehetőségek a mezőgazdaság, az élelmiszer-, a textilipar, az információs technológia, az energiaipar, a bányászat, az építkezés és az autóipar területén lehetnek
•
Alacsony adóterhek: az ÁFA 15%-os, a SzJA 0-20%-os, a vállalatok bevételeinek adója 20%. Könnyű cégalapítási folyamat: körülbelül 20 eurós adminisztrációs költségért lehet alapítani céget, melyet 1-3 nap alatt be is jegyeznek58
Az ország számára azért is létfontosságú a külföldi működőtőke beáramlása az országba, hiszen a nemzetközi szervek lassú kivonulásával együtt a külföldi segélyek a GDP közel 20%-át kitevő összege is egyre csökken, így Koszovó helyzete a beáramló FDI nélkül kilátástalanná válhat. 58
Economic Initiative for Kosova, http://www.eciks.org, 2008. április 14. 20:00
59
5.2. Koszovó külkereskedelme59
5.2.1. KOSZOVÓ KÜLKERESKEDELME Koszovó külkereskedelme 2001 és 2007 között több mint kétszeresére növekedett, míg az évezred elején 695 millió eurót tett ki, addig tavaly 1723 millió euróra nőtt. Az export 10,6 millióról 147,3 millióra bővült, ez körülbelül 14-szeres növekedést jelent. Ugyanez az import esetében csupán 2,3-szoros emelkedés: 684,5 millióról 1576,1 millió euróra. Igaz, a külkereskedelmi mérleg hiánya a 2001-es 673,9 millió helyett 2007-ben már 1428,8 millió euró volt. 2008. januárjában az előző év azonos hónapjához képest az export közel 5,5szeresére, míg az import csak 31,2%-kal nőtt. Februárban az export 14,1 millió-, az import 127,5 millió euró volt. Az export jelentős részét a nem nemesfémek tették ki 8,5 millió euró értékben. 12. sz. ábra: Koszovó külkereskedelmének 2001 és 2007 közötti bővülése, a külkereskedelmi hiány alakulása 2 000 000
1 576 104
1 500 000
ezer euró
1 000 000
684 500 854 758
500 000 0 -500 000 -1 000 000
1 157 492 973 265 1 063 347
1 305 879
10 559
27 599
35 621
56 567
56 283
110 774
147 305
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
-673 941
-1 006 780 -827 159 -937 644
-1 500 000
-1 195 105 -1 428 799 -1 101 209
-2 000 000 export
import
külkereskedelmi mérleg
Forrás: Enti i Statistikës të Kosovës, www.ks-gov.net/ESK/
59
Enti i Statistikës të Kosovës, http://www.ks-gov.net/esk, 2008. április 15. 17:00
60
5.2.2. A KÜLKERESKEDELEM STRUKTÚRÁJA Koszovó fő kiviteli termékei a vas és acél, az ásványi anyagok és az alumínium. Az ország jelentős behozatalra szorul a főbb élelmiszerekből (pl. tejtermékekből, gabonafélékből, húsból), dohányáruból és szeszes italokból, ásványi anyagokból, gyógyszerekből, műanyagból, fatermékekből, vasból és acélból, elektronikai és nukleáris berendezésekből, járművekből. Koszovó külkereskedelmének szerkezetét a következő táblázatban mutatom be. Az adatok besorolása a United Nations Statistics Division osztályozása (SITC) alapján történt, 2006. évi adatokat tükröznek, ezer euróban. 7. sz. táblázat: Koszovó külkereskedelmének szerkezete 2006-ban Termék Export Import 8526 228 336 Élelmiszer, élő állat 2785 73 439 Szeszes ital, dohányáru 42 904 24 528 Nyersanyag 8540 217 116 Ásványi fűtő- vagy üzemanyag 247 13 940 Növény és állati zsír 1386 138 780 Vegyipari termék 31 885 264 818 Feldolgozott javak 8940 232 228 Gép, berendezés, közlekedési eszköz 5561 112 694 Egyéb feldolgozott termék Összesen 110 774 1 305 879 Forrás: Enti i Statistikës të Kosovës, www.ks-gov.net/ESK/
Hiány -219 810 -70 654 18 376 -208 576 -13 693 -137 394 -232 933 -223 288 -107 133 -1 195 105
Összesen 236 862 76 224 67 432 225 656 14 187 140 166 296 703 241 168 118 255 1 416 653
A kivitel legfontosabb termékei a nyersanyagok (38,7%) és a feldolgozott áruk (28,8%). A főbb behozatali termékek a feldolgozott termékek (20,3%), a gépek és berendezések (17,8%), az élelmiszerek és élő állatok (17,5%) és az ásványi anyagok (16,6%). 2005-höz képest jelentősen nőtt az ásványi anyagok és a feldolgozott javak kivitele (mindkettő közel ötszörösére), de minden termékfajtában emelkedés volt tapasztalható az exportban. A legnagyobb értékben mért bővülés a nyersanyagoknál történt, ám e növekmény (26,85 millióról 42,9 millió euróra) ellenére csökkent a nyersanyagok részesedése az exportból (míg 2005-ben a kivitel 47,7%-kát adta ez a termékcsoport, addig 2006-re ez a szám 38,7%-ra csökkent). Az import a gépeken és berendezéseken kívül minden terméktípusban emelkedett.
61
5.2.3. KOSZOVÓ KÜLKERESKEDELMI PARTNEREI 2006-ban Koszovó külkereskedelme 1,417 milliárd eurót tett ki. A behozatal ennek 92,2%a, a kivitel pedig 7,8%-a volt. A külkereskedelmi mérleg hiánya 1,195 milliárd euró volt. Az ország legfőbb kereskedelmi partnerei még mindig a balkáni országok, sőt, a volt jugoszláv tagköztársaságok, közülük is főleg Szerbia és Macedónia. Az EU-tagországok a kivitel közel 38%-át jelentik Koszovónak, míg az importált áruk kb. 35%-a származik az EU-ból. A 7. sz. táblázatban láthatók a fontosabb külkereskedelmi partnerek, exportból és importból való részesedésük és a változások a 2005-ös adatokhoz képest, ezer euróban. 8. sz. táblázat: Koszovó főbb külkereskedelmi partnerei 2006-ban Partner Export Export % Exportbővülés 20 910 18,9% 256,3% Szerbia 13 506 12,2% 1392,4% Bulgária 12 654 11,4% 223,3% Olaszország 12 645 11,4% 218,6% Albánia 9 734 8,8% 89,9% Macedónia 7 047 6,4% 1034,8% Svájc 5 126 4,6% 150,3% Bosznia-Hercegovina 4 515 4,1% 366,8% Szlovénia 3 952 3,6% 66,3% Németország 3 914 3,5% 70,9% Görögország 2 207 2,0% 297,0% Montenegró 1 668 1,8% 160,2% Törökország 1 211 1,1% 119,1% Ausztria 1 128 1,0% 909,7% Hollandia 1 123 1,0% 121,0% Horvátország 9 434 8,5% 224,0% a többi ország összesen 110 774 100% 196,8% Partner Import Import % Importbővülés 257 754 19,7% 117,1% Macedónia 191 053 14,6% 125,5% Szerbia 122 652 9,4% 99,1% Németország 97 075 7,4% 113,7% Törökország 74 655 5,7% 136,1% Kína 58 498 4,5% 154,8% Bulgária 56 001 4,3% 101,8% Szlovénia 52 461 4,0% 105,9% Olaszország 37 614 2,9% 85,4% Görögország 28 074 2,1% 112,4% Horvátország 23 539 1,8% 113,6% Ausztria 23 108 1,8% 127,7% Albánia 22 800 1,7% 123,8% Svájc 20 011 1,5% 123,3% Magyarország 18 578 1,4% 110,3% Brazília 222 006 17,0% 101,2% a többi ország összesen 1 305 879 100,0% 112,8% Forrás: Enti i Statistikës të Kosovës, www.ks-gov.net/ESK/
62
5.2.4. KOSZOVÓ ÉS MAGYARORSZÁG KERESKEDELMI KAPCSOLATAI Koszovó exportja egyelőre nem játszik nagy szerepet a magyar importban. 2003 és 2006 között 18 és 116 ezer euró között mozgott a koszovói kivitel hazánkba. A Koszovóba áramló magyar termékek azonban relatívan magas értéket képviselnek, ahogy az a következő ábrán is látható. Hazánk 2006-ban a 14. legfontosabb partnere volt az új balkáni országnak a koszovói import tekintetében. 13. sz. ábra: Koszovó és Magyarország kereskedelmi kapcsolatai 2002 és 2006 között
30 629
35000 30000 ezer euró
25000
18 788
20 011
19 681
20000
16 233
15000 10000 5000 0
0 2002
50
116
92
2003
2004
2005
Export
18 2006
Import
Forrás: Enti i Statistikës të Kosovës, www.ks-gov.net/ESK/
2005-ben a koszovói tejtermékek importjának 37%-át a magyar termékek adták. 10,7 tonna tejet és 3 tonna sajtot exportáltunk a volt tartományba. A sajtexportunk 59%-a volt a teljes koszovói sajtimportnak. Főleg UHT tejet, fehér- és félkemény sajtot szállítottunk Koszovóba.60 2008. januárjában 2,68 millió euró értékű magyar termék érkezett Koszovóba, míg a volt tartományból nem történt export hazánkba. Februárban ugyanez az arány 0 ill. 2,9 millió euró. A jövőben jelentősen bővülhetnek a két ország kereskedelmi kapcsolatai. Mindkét állam érdeke, hogy növekedjen az árucsere mértéke. Mivel Koszovó új állam, ráadásul a legtöbb ország nem siet az elismerésével, minden partnert kiemelten fontos számára. Elképzelhető, hogy Szerbiával fennálló gazdasági kapcsolatainkat negatívan befolyásolhatja, hogy Magyarország hivatalosan elismerte a független Koszovót. Ezért különösen fontos lehet kapcsolataink bővítése az új balkáni országgal. 60
UNMIK, http://www.euinkosovo.org, 2008. április 18. 17:30
63
5.3. Koszovó gazdasági szektorai 5.3.1. MEZŐGAZDASÁG Koszovó területének 53%-a, közel 5743 km2 mezőgazdaságilag megművelt föld. A mezőgazdaságból élők száma 2005-ben 1,34 millió fő volt. A gazdaságok 16,4%-ában négyen vagy kevesebben, 54,1%-ában 5-8-an, 29,5%-ában nyolcnál többen dolgoznak. 2005-ben több mint 170 ezer gazdaság volt található az országban, ezek összesen 2652 km2-nyi területet jelentettek. 2005 végén a legjelentősebb élő állat a marha volt, az állománya 351 827 állatból állt. Ennek több mint a fele fejőstehén volt. 151 880 birkát és kecskét, 47 464 sertést, 6800 lovat, 2 631 000 baromfit és közel 70 ezer méhet tartottak a gazdaságok. Koszovó főbb termesztett növényei a búza, a kukorica, az árpa, a dohány, a kender és a különböző gyümölcsfajták.61 2006-ban felgyorsult az ágazatbeli privatizáció. 2007 júliusáig 160 mezőgazdasági profilú céget értékesítettek összesen 75 millió euró értékben. Közülük a legtöbben gabonatermékek-, gyümölcsök termesztésével, illetve haszonállatok-, baromfik tenyésztésével foglalkoztak. A koszovói Mezőgazdasági, Erdészeti és Vidékfejlesztési Minisztérium 2007 és 2013 közötti Vidékfejlesztési Terve illeszkedik a Koszovói Fejlesztési Stratégia és Terv célkitűzéseihez. A Vidékfejlesztési Terv tartalmazza a szektor felélesztésének lehetőségeit, és azt, hogy a kormányzat és az ágazatban részt vevők hogyan érhetik el a legjobb eredményt az agrárium területén.62
5.3.2. IPAR, BÁNYÁSZAT Koszovó ásványkincsekben gazdag ország, de feldolgozó ipara nem mondható jelentősnek, mert az innen szármázó alapanyagokat eddig főként Szerbia gazdasága hasznosította. A nehéziparban az ércbányászat a meghatározó: nikkelérc-, cinkérc-, ólomérc-, ezüst és lignitbányászat folyik. A vízerőművek által termelt energia fontos szerepet játszik Szerbia és Montenegró áramellátásában. A lakosság közel negyede dolgozik a szekunder szektorban. 61
Kosovo in Figures, 2006. www.ks-gov.net/ESK/esk/pdf/english/general/kosovo_figures_06.pdf. Enti i Statistikës të Kosovës. 2008. április 18. 17:30 62 Kosovo Economic Outlook 2007, www.euinkosovo.org/upload/EPO%20Kosovo%20Outlook%202007.doc. UNMIK, 2008. április 18. 17:30
64
Az UNMIK becslése szerint Koszovóban legalább 8 milliárd tonna lignit van, míg szerbiai szakértők 14 milliárd tonnára becslik a tartalékot. A barnakőszén a Világbank szerint 13,5 milliárd euró értékű, kiaknázása legalább 35 ezer új munkahelyet teremtene a tartományban. Ezek ellenére nem olyan kecsegtető az ipar helyzete, hiszen a szénbányák többsége másfél évtizede nem működik, rendkívül költséges beruházások szükségesek a felélesztésükhöz. Az is kérdéses, hogy környezeti szempontból célszerű-e ligniten alapuló hőerőműveket építeni. Az ólom- és cinktartalékot Koszovóban mintegy 42,2 millió tonnára becsülik, ami a szerbiai tartalékok 74,1 százalékát teszi ki. Emellett 1,3 millió tonna nikkelt és kobaltot, 1,7 millió tonna bauxitot és 5,4 millió tonna magnezitet rejt a koszovói föld.
5.3.3. SZOLGÁLTATÓIPAR63 A koszovói bankrendszer folyamatosan bővül, és egyre szélesebb körű szolgáltatásokkal rendelkezik. 2006-ban jelentősen megemelkedett a hitelek futamideje. A kereskedelmi bankok szerepe folyamatosan növekszik, 2006-ban az összes befektetett pénzmennyiség 89%-át kezelték. 2006 végén 6 kereskedelmi bank volt Koszovóban, közülük 2 külföldi tulajdonú, 4 pedig főleg hazai kézben levő pénzintézet. A két külföldi bank domináns a szektorban, a pénzek 71,2%-át kezelte 2006-ban. 2006 végére a bankszektor teljes vagyonösszege 1,163 milliárd eurót tett ki, ez a koszovói GDP 51,7%-ának felel meg. Egy év alatt közel ez az összeg 180 millió euróval nőtt. A bankok folyamatosan bővítik a hitelezéssel kapcsolatos szolgáltatásaikat. 2006 végére az összes kintlévőség elérte a 636 millió eurót, ami 24%-kal több, mint 2005-ben. A banki betétek összege ugyanezen időszakban 926,4 millió euró volt, melynek 55,8%-át a háztartások, 23,5%-át a nem pénzügyi ágazatban tevékenykedő cégek adták. Összességében elmondható, hogy a koszovói bankszektor fizető- és hitelképes. Koszovóban 2006 végén 9 biztosítótársaság működött, melyek közül 6 főleg külföldi tőkével működött. A biztosító ágazat közel 63 millió eurós összeget tett ki, aminek a 70%-át a külföldi társaságok kezelték. 2006-ban 6 nyugdíjalap tevékenykedett az országban. 2006 novemberében megalakult a Szlovén-Koszovói Alap, amely az első magán nyugdíjalap Koszovóban. Ez egyben jelzi a szlovén tőke érdeklődését a volt tartomány iránt.
63
Kosovo Economic Outlook 2007, www.euinkosovo.org/upload/EPO%20Kosovo%20Outlook%202007.doc. UNMIK, 2008. április 18. 17:30
65
5.3.4. KÖZLEKEDÉS, INFRASTRUKTÚRA Koszovó
közlekedéshálózatát
jelentős
mértékben
befolyásolják
természetföldrajzi
adottságai. A magashegyvidéki területeken igen gyér, vagy egyáltalán nincs kiépített úthálózat. A közlekedésben a közúti közlekedésé a vezető szerep. A közúthálózat hossza 4957 km, ebből 623 km főút, 2010 km aszfaltozott, 1666 km makadám. Az észak-déli irányban elterülő útvonal fontos tranzit és kereskedelmi út, amely a görög tengerpart felé vezet Thesszalonikibe. A tartomány közlekedésében jelentős szerepet játszanak a vasútvonalak egyaránt. Bár a vonatjegyek olcsóbbak, mint a buszok tarifája, az utazás időtartama hosszabb. Koszovó területén egy nemzetközi repülőtér található Pristinában, valamint két sportrepülőtér Batlavában és Gracanicában, melyeket katonai repülőgépek és helikopterek is használhatnak. Pristina repülőterén a polgári közlekedés nem mérvadó, inkább a KFOR és egyéb békefenntartó műveletek szállítási bázisa. A csatornarendszer területén még komoly fejlesztésekre van szükség. A víz- és elektromos rendszer állapota messze alulmúlja az európai átlagot, a földi telefonhálózat eléggé megbízhatatlan, inkább a mobiltelefon-hálózat alkalmas a kommunikációra.
5.3.5. HÍRKÖZLÉS, TELEKOMMUNIKÁCIÓ A koszovói közszolgálati műsorszolgáltató a Radio Television Kosova (RTK), mely műsorainak nagyobb részét albán nyelven sugározza, de néhányat szerbhorvát nyelven is közvetít. A TV 21, a Kohavision és a Radio 21 szintén rendelkezik Koszovó egész területére kiterjedő műsorsugárzási licensszel. A Kosovo Albanian Radio, a Kosovo Serb Radio és Radio Kosovo Force (KFOR) az egész tartományban fogható. A Pristinában megjelenő hat napilap szintén Koszovó egész területén hozzáférhető. 2005-ös adatok szerint a koszovói háztartások 97%-a rendelkezik televízióval. Ez a szám a mobiltelefonok tekintetében 68%, ami magasabb, mint a rádiókészülékek száma (61%). Számítógép csupán a háztartások 9%ában volt megtalálható. A Mobtel és az Alcatel a két működő mobilszolgáltató az országban.
66
5.4. Koszovó jövője a gazdaság területén Koszovó egyik legjelentősebb bevételi forrása az ócskavas. ENSZ-adatok szerint a gazdaság teljes exportjának felét a roncsautókkal való kereskedés ágazata adja. Ez az üzletág azonban hanyatlásnak indult, mivel 2006 januárjában az UNMIK betiltotta a nyolc évnél idősebb gépkocsik behozatalát Koszovóba. Az elmúlt 2-2,5 évben fellendült a fémhulladékújrahasznosítás, ugyanis az EU-ban nagy kereslet mutatkozik az újrahasznosításra előkészített fémre, Szlovénia és Horvátország már érdeklődik ez iránt az árucikk iránt, főként acélgyártási és fémipari célra történő hasznosítás céljából.64 Természetesen az ország jövőjét nem lehet az ócskavasra építeni. A bányászatban, az energiaiparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban rejlő lehetőségek vonzhatják ide a befektetőket. A koszovói lignitkészlet olcsón alakítható villamos energiává, így az ország (a már említett fenntartások mellett) a régió áramellátójává válhat. A mezőgazdaságban a gyümölcsök és zöldségek termesztésére fektetik a hangsúlyt a jövőben. Szükséges a gazdaságok méretének növelése, a feldolgozóipar fejlesztése, a termelékenység növelése, és a szabályozási környezet hatékonyabbá tétele a földviszonyok rendezése és ennél fogva a korrupció felszámolása érdekében. Jelenleg a megvett koszovói vállalatok tulajdonjogi viták tárgyát képezhetik, mivel az országban nincsenek rendezve a földtulajdonosi viszonyok. Gondot jelenthet a jövőben az, hogy a volt tartomány függetlenségének kikiáltása miatt a Szerbiával való kereskedelmi kapcsolatok megszűnhetnek, ami érzékenyen érintené az ország gazdaságát, hiszen új piacot kell találni a koszovói termékek számára, és a szerb árukat is pótolni kell. Erre a problémára megoldás lehet, ha az ország függetlenségét elismerő államok mélyebb gazdasági kapcsolatokat építenek ki Koszovóval. Koszovó Albániát kivéve nem éppen barátságos szomszédokkal van körülvéve, hiszen a macedónok és a montenegróiak is félnek tőlük, ráadásul Szerbiától sem várhat semmi jót az új balkáni állam. Albánia felé viszont az infrastruktúra igen fejletlen, a magas hegyek között nem épültek ki utak (az egyetlen főbb útvonal az albániai Kukëst a koszovói Prizrennel összekötő szakasz), ami gátolhatja a két ország közötti kereskedelem fellendülését. Míg Albániánál egyértelműen az idegenforgalom látszik a gazdasági fellendülés zálogának, addig Koszovónál nincs ilyen világos elképzelés. 64
Transindex online, http://penz.transindex.ro/?cikk=7133, 2008. április 28. 16:00
67
6. Albánia és Koszovó kapcsolatai 6.1. Politikai kapcsolatok65 Albánia és Koszovó politikai kapcsolatai a kilencvenes évek elején élénkültek fel, amikor a koszovói albánok Jugoszlávia szétesése miatt el akarták nyerni függetlenségüket. 1991. szeptember 22-én a koszovói Parlament kihirdette a tartomány függetlenségét, melyet csak a szomszédos Albánia ismert el. Azonban az „anyaország” nem volt abban a gazdasági helyzetben, hogy az elismerésen és a szolidaritáson kívül bármilyen más segítséget adni tudjon. Ezidőtájt „a koszovói albán politikusok többsége körében az összalbán egyesülés végcélja korántsem azonos az Albániához való egyszerű csatlakozással.”66 Albánia politikusai a kilencvenes évek elején még a két albán nemzet egy határon belüli integrálódását vélte a koszovói probléma egyetlen lehetséges megoldásának, napjainkra ez a felfogás megváltozott. Az albániai piramisjáték-válság mögött sokak szerint a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) állt, a káosz idején mintegy 750 ezer kézifegyver, 3,5 millió kézigránát és ugyanennyi gyalogsági akna és 800 ágyú tűnt el a fegyverraktárakból és a laktanyákból. Albánia a koszovói háború során megmutatta, hogy a koszovói albánok számíthatnak a szomszéd rokonságra: az 1999. március 24-étől bő 2 hónapon át tartó szerb etnikai tisztogatás közel 800 ezer albánt száműzött Koszovóból, legtöbbjük az „anyaországba” menekült. Albánia befogadta a menekülteket, és a gazdasági körülményeikhez képest a lehető legtöbb segítséget próbálta megadni nekik, ám a hirtelenjében felállított menekülttáborokban a koszovói albánok embertelen körülmények között tengődtek. Mivel a koszovói háborút követő UNMIK-közigazgatás főleg a koszovói albánoknak kedvezett, így a helyzetük valamelyest normalizálódott. Albánia egyre kevésbé ragaszkodott ahhoz, hogy a koszovói helyzet valamiféle albán népegyesítés útján oldódjon meg. Koszovó függetlensége után (melyet az albániai vezetés az elsők között ismert el) Albánia kormányának álláspontja az, hogy a két ország majd az Európai Unió keretei között tud „egyesülni”, addig semmiféleképpen sem. Hogy ez így történik-e majd, arról nincs mindenki meggyőződve. A politika azonban gyorsan változhat, így ha az lesz Albánia érdeke, hogy egy országban egyesítse az albánokat, akkor elvileg ez is megtörténhet, „bár nemzetközi fogadtatása még vegyesebb lehet, mint a koszovói önállóságé. Ezért, és más megfontolásokból (pl. gazdasági terhek) sem várható, hogy erre a lépésre sor kerül.” 65 66
Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia [1999] és Réti György: Albánia sorsfordulói [2000] Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia, Aula, 1999. 287. o.
68
6.2. Gazdasági kapcsolatok Albánia és Koszovó gazdasági kapcsolatai az utóbbi években fellendültek. 2005-ben Albánia régióbeli külkereskedelmének 15%-a zajlott Koszovóval. A volt tartomány az egyetlen ország, mellyel Albániának pozitív a külkereskedelmi mérlege. 14. sz. ábra: Albánia kereskedelme Koszovóval 2003 és 2007 között 37 688
40000 35000
ezer euró
30000
22 476
25000
23 759
21 886
20000 15000 10000
22 539
14 198 9110 6780
3386
4236
5000 0 2003
2004
2005 export
2006
2007
import
Forrás: Albanian Centre for International Trade, www.ftdb.acit-al.info/ft_cnt.php
2007-ben a Koszovóba irányuló albán export legfontosabb termékei 43,6%-kal (16,4 millió euró) a vas és acél, 14,8%-kal (5,57 millió euró) a kőolaj és 10,8%-kal (4,09 millió euró) az alkoholmentes italok voltak. Az Albániába szállított koszovói termékek 24,6%-át (5,5 millió eurót) ócskavas és vastartalmú hulladékok, 19%-át (4,3 millió eurót) növényi termékek, 4,7%-át (1,1 millió eurót) pedig gyümölcs- és növénytermékek adták. 6.3. Jövőbeni kapcsolatok Koszovó függetlenségével bővülhetnek a két ország gazdasági kapcsolatai. Albánia gazdaságának fellendülése akár Koszovót is kisegíthetné a súlyos válságból. A politika terén leszögezhető, az albánok egyesítése egy államban jelenleg nem opció, hiszen Albánia nincs abban a gazdasági és politikai helyzetben, hogy fel tudja vállalni ezt a hatalmas vállalkozást. Az amúgy is „bővítési fáradtságot” emlegető Európai Unió is csökkentheti a fejletlenebb országok csatlakozásának ütemét, Albánia pedig, amely maga is elmaradott ország, a mostaninál is jóval kisebb eséllyel közelíthet az Unióhoz, ha magára veszi Koszovó gondjait. Ráadásul az Albániát körülvevő országok (Montenegró, Macedónia, Görögország) természetesen nem mondanának le az albánok lakta területekről. Ezek ellenére stabil, jó kapcsolatok várhatóak az új és a régi albán állam között. A vámunió, vagy átfogó szabadkereskedelmi megállapodás lehetősége mellett nem zárható ki az egyéb együttműködés sem: közös, illetve összehangolt ágazati fejlesztési tervek, munkaerő-piaci megállapodás, harmadik piaci együttműködés, akár a hitelfelvételek terén is, stb.
69
Befejezés A balkáni országokról írni meglehetősen nehéz: egyrészt a megbízható statisztikai adatok és értékelhető vélemények hiánya, másrészt az ottani helyzet bonyolultsága és mindennapos változása nagy feladatot állít az elé, aki be szeretne mutatni egy vagy több országot a régióban. Ráadásul Albánia és Koszovó vonatkozásában ez hatványozottan igaz: az adatok sokszor csak becslések, előrejelzések formájában léteznek, mégha amúgy jónevű intézmények (pl. NATO, ENSZ, Világbank stb.) jegyzik az anyagokat. Albrecht Wirth, akinek „A Balkán” c. könyve67 1914-ben jelent meg, a következőket írja: „Albánia még ma is kevésbé ismert, mint Közép-Afrika legnagyobb része”. Ebben a megállapításban közel egy évszázaddal később még mindig sok igazság rejlik, bár az utóbbi években mintha egyre jobban megismertetné magát az ország. Egy-két évtized múlva Albánia a turizmusnak köszönhetően talán ugyanolyan ismert lesz, mint pl. Horvátország ma. Koszovó jövője bizonytalan, és számtalan tényezőtől függ. Az ország helyzetének alakulását nem csak a közvetlen történések befolyásolják (mint pl. a májusi szerbiai választások, az országnak nyújtott külföldi segélyek mértéke, a külföldön dolgozó koszovói albánok hazaküldött keresete, a külkereskedelmi kapcsolatok alakulása, a függetlenséget elismerő országok aránya és jellege stb.), de azok a tényezők is, melyek nem tartoznak közvetlenül Koszovó életéhez (az amerikai elnökválasztás, az orosz külpolitika alakulása, stb.). Az önálló Koszovó gazdaságának távlatairól, többi, illetve további forrásáról egyelőre lehetetlen biztosat mondani. Nem látszanak ugyanis olyan erőforrások (pl. nagy mennyiségű, értékes nyersanyag, idegenforgalom, szolgáltatás, fejlett ipar, K+F tevékenység, rohamosan javuló oktatás stb.), melyek a segélyek elapadása utáni helyzet megítélését biztossá tennék. Aggasztó az FDI alacsony szintje is, mert ez a külföldi, üzleti alapú tőke bizalmatlanságát jelzi. A valódi nehézségek minden valószínűség szerint a következő öt-tíz évben fognak jelentkezni, várhatóan igen hevesen. Ez újabb terheket és felelősséget róhat Európára és a nemzetközi közösség egészére is. Reményeim szerint sikerült Albánia és Koszovó múltját, jelenét és jövőjét úgy bemutatni, hogy az olvasó viszonylag tiszta képet kapjon erről a két, alig ismert balkáni országról, és esetleg haszonnal is tudják forgatni a dolgozatot. 67
Wirth, Albrecht: Der Balkan. Union, 1914, Stuttgart
70
Irodalomjegyzék Könyvek o Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia. Aula Kiadó, 1999, Budapest o Réti György: Albánia sorsfordulói. Aula Kiadó, 2000, Budapest Folyóiratok, cikkek o Aczél Endre: Koszovó függetlensége - A hatodik. 168 Óra, XX. évf., 8. szám, 44. o. o Aczél Endre: Koszovó függetlensége - A híd közel van. 168 Óra, XX. évf., 9. szám, 42. o. o Aczél Endre: Koszovó függetlensége - Nem önálló, nem életképes. 168 Óra, XX. évf., 10. szám (www.168ora.hu/cikk.php?id=9540) o Csaplár-Degovics Krisztián: A koszovói konfliktus kezdete. Élet és irodalom, LII. évf., 12. szám, 9. o. o Dr. Szűcs R. Gábor: Furcsa párok: A nyugat-Balkán és az Európai Unió. EU Working Papers 2006/2. (elib.kkf.hu/ewp_06/0602_05.pdf) o Dr. Szűcs R. Gábor: Távolságtartás (az Európai Bizottság 2007. novemberi „Progress Report”-jai a nyugat-balkáni országokról). o Kasza László: Koszovó szabadsága. Népszava, 2008. február 25., 56. szám, 7. o. o Szabó János: A NATO-csatlakozás kihívásai. Hadtudomány, 1998. szeptember, VIII. évf., 3. szám Internetes oldalak o A Balkán CIMIC kézikönyve, Magyar Honvédség, 2004. szeptember, Budapest www.hm.gov.hu/files/9/5962/balkan_cimic_kezikonyve.pdf o A Magyar Köztársaság Nagykövetsége, Tirana, Albánia www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/AL/hu o Albanian Business Information Center www.albic.net o Albanian Centre for International Trade - ACIT www.acit-al.org o Albania's FDI reaches US$341 million in 2005. People’s Daily Online www.english.people.com.cn/200603/11/eng20060311_249717.html o CIA – The World Factbook: www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/al.html 2008. március 11. 9:30 www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/kv.html 2008. március 11. 9:30 o Economic Initiative for Kosova www.eciks.org o Enti i Statistikës të Kosovës – Koszovói Statisztikai Hivatal www.ks-gov.net/ESK/ o Európai Bizottság honlapja: www.ec.europa.eu/enlargement/potential-candidate-countries/albania/index_en.htm www.ec.europa.eu/enlargement/potential-candidate-countries/kosovo/index_en.htm
71
Progress Report: www.ec.europa.eu/enlargement/pdf/key_documents/2007/nov/strategy_paper_hu.pdf 2008. február 27. 18:30 o HVG gócpontok. www.hvg.hu/gocpontok.koszovo.aspx o Instituti i Statistikës – Albán Statisztikai Hivatal www.instat.gov.al/ o Juhász József: A koszovói válság történelmi háttere www.balkancenter.hu/pdf/koszovo02.pdf o Király András: Rajzoljuk újra Európa térképét! www.index.hu/politika/kulfold/eu_redrawn 2008. március 3. 17:00 o National Bank of Serbia www.siepa.sr.gov.yu o NATO honlapja: www.nato.int/issues/nato_albania/index.html www.nato.int/issues/nato_albania/evolution.html o Szilvágyi Tibor: A Nagy-Albánia-eszmerendszer múltja és jelene www.zmne.hu/kulso/mhtt/hadtudomany/2000/2_4.html 2008. február 27. 11:00 o UNMIK honlapja: www.unmikonline.org www.euinkosovo.org o United Nations Statistics Division – az ENSZ Statisztikai Osztálya www.data.un.org o Wikipédia – szabad enciklopédia (más forrásból is ellenőrizve) www.hu.wikipedia.org/wiki/Albánia www.hu.wikipedia.org/wiki/Koszovó www.en.wikipedia.org/wiki/UNMIK o World Trade Organization – WTO Trade Profiles www.stat.wto.org/CountryProfile/WSDBCountryPFView.aspx?Language=E&Country=AL 2008. március 6. 20:00 o World Bank – Világbank http://www.worldbank.org.al http://www.worldbank.org/kosovo o World Perspective Monde – Université de Sherbrooke, Canada http://worldperspective.usherbrooke.ca/bilan/pays/ALB/en.html 2008. március 23. 17:00
72
