BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR
Külgazdasági szak Levelező tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány
MULTINACIONÁLIS CÉGEK MAGYARORSZÁGI LEÁNYVÁLLALATAINAK FELKÉSZÜLÉSE HAZÁNK EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁSÁRA
Készítette: Vass Béla
Budapest, 2004.
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Tartalomjegyzék 1. I. 2. 3.
Bevezető.............................................................................................................................3 Az EU gyakorlat és Magyarország ....................................................................................5 Az egységes belső piac története .......................................................................................5 Adók az EU-ban.................................................................................................................8 3.1. Közvetett adók..............................................................................................................9 3.2. Közvetlen adók ...........................................................................................................12 4. Vám megváltozása a csatlakozással kapcsolatban...........................................................16 5. INTRASTAT ...................................................................................................................25 6. Versenyszabályozás az EU-ban .......................................................................................29 7. Környezetvédelem az EU-ban .........................................................................................34 8. Euró..................................................................................................................................41 II. Multinacionális cégek magyarországi leányvállalatának felkészülése ............................48 9. Multik Magyarországon, történeti áttekintés ...................................................................48 9.1. Működésük feltételei az uniós csatlakozás előtt és után.............................................51 9.1.1. Munkaerőpiac ......................................................................................................51 9.1.2. Közös kereskedelempolitika ................................................................................52 9.1.3. Adókedvezmények...............................................................................................52 9.1.4. Belpiaci verseny...................................................................................................53 9.2. Milyen előnyök származnak EU csatlakozásunkból a multik számára? ....................53 9.2.1. Piacok...................................................................................................................53 9.2.2. Profit ....................................................................................................................54 9.2.3. EU támogatások ...................................................................................................54 9.3. A multik felkészülése a csatlakozásra ........................................................................55 9.4. Érdekérvényesítő képességük – intézményi és informális lehetőségeik ....................57 9.5. A HEBC helyzetértékelése .........................................................................................61 9.5.1. Általános kép Magyarországról ...........................................................................61 9.5.2. A kibővülésről......................................................................................................62 9.5.3. Magyarország jövőjéről .......................................................................................62 9.6. A HEBC javaslatai......................................................................................................63 9.6.1. A korrupcióról......................................................................................................63 9.6.2. A kormányzati munkáról .....................................................................................63 9.6.3. Az átmenetről.......................................................................................................64 9.6.4. A munkaerőpiacról...............................................................................................65 10. Általános felkészülési kérdőív .........................................................................................68 11. Interjú...............................................................................................................................70 12. Összegzés.........................................................................................................................74 13. Melléklet ..........................................................................................................................78 14. Irodalomjegyzék ..............................................................................................................90
2
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
1. Bevezető Az Európai Uniós csatlakozás valószínűleg minden magyarországi gazdálkodó szervezetre – bár különböző mértékben – de befolyással lesz. Szakdolgozatom tárgyául a belépés multinacionális vállalatokra gyakorolt hatásának elemzését választottam. Csak azokkal a cégekkel, illetve szempontjaikkal kívánok foglalkozni, amelyek nem csak tervezik magyarországi megjelenésüket, hanem már jelenleg is élénk üzleti tevékenységet folytatnak hazánkban, legyen ez akár termelő, akár kereskedelmi vagy szolgáltatói tevékenység. Első ránézésre úgy tűnhet, hogy a csatlakozás számukra nem jelent nagyobb nehézséget, hiszen többségüknek kontinensünk nyugati fele már ismert területnek számít, így otthonosan mozognak az európai törvényi és egyéb keretek közt. A magyarországi leányvállatoknak ennek ellenére feltehetően komoly kihívást jelent majd az uniós szabályok átvétele, bár a többnyire külföldi tapasztalatokkal is rendelkező magyarországi szakember, menedzser gárda (beleértve a nálunk dolgozó külföldről ideiglenesen ide települt „expat”okat is) valószínűleg könnyebben boldogul majd (kisebb-nagyobb központi segítséggel) a megváltozott feltételek közt, mint a csak magyarországi háttérrel, tapasztalattal rendelkező versenytársak. Dolgozatomban azonban, nem csak az adminisztratív változásokkal kívánok foglalkozni (beleérte ebbe a különböző szabályozási módosulásokhoz való alkalmazkodást) hanem arra is részletesen ki szeretnék térni, hogy a csatlakozás milyen hatással lesz az általános üzleti stratégiára, illetve akár a cégek szervezeti felépítésére (értve ez alatt a leányvállalat esetleges egyszerű átstrukturálásán túl a különböző regionális harmonizációs lépéseket, intézkedéseket). Mindezt egy példával megvilágítva: érdekes lehet, hogy mit kezd majd egy élelmiszeriparban tevékenykedő magyarországi gyártóbázissal is rendelkező multinacionális cég az egyik napról a másikra semmivé váló vámvédelemmel (illetve a védelem hiányával). Különösen érdekes lehet ez akkor, ha a magyarországi megjelenést anno a védett piac megvásárlásának szándéka is motiválta. Általánosan elterjedt nézet, hogy a magyar ipart, mezőgazdaságot védő vámok szintje fokozatosan leépítésre került, így a vámok teljes 3
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
eltűnése nem jelent majd jelentős változást. Bizonyos területeken azonban (különösen az élelmiszeripari termékek esetén) az utolsó pillanatig 20-40%-os vám áll fenn. Ennek eltűnése alapvető változást jelent sok cég számára és több multit is eddigi stratégiájának teljes átgondolására, megreformálására kényszerít. A szükséges változások akkor is nagy kihívást jelentnek, ha az EU csatlakozás már évekkel ezelőtt előrelátható volt, s a cégek várták ezt, felkészültek az új feltételekre. Persze nem szeretnék egy szűk szektor sajátos helyzetéből messzemenő következtetést levonni ezért dolgozatom a szakirodalom (túlnyomórészt szaksajtó) mellett egy működő cég menedzserével készítendő interjúra kívánom építeni.
4
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
I.
Az EU gyakorlat és Magyarország 2. Az egységes belső piac története
Magyarország Európai Uniós (EU) csatlakozása sokkal többet jelent Magyarország számára, mit törvények, szabályozások egyszerű átvételét. Az EU több mint egy egyszerű gazdasági szövetség. Ha a csatlakozás üzleti szférára, ezen belül a magyarországi multinacionális cégekre gyakorolt hatását kívánjuk vizsgálni, mindenképpen érdemes néhány szót szólni az egységes belső piac kialakulásáról. A belső piac (angolul: internal market) olyan, belső határok nélküli térség, amelyen belül szabadon áramlanak az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke. Az EU történetében a fogalom többféle nevével találkozhatunk. Először a közös piac (common market) megnevezés jelenik meg az ESZAK-ot létrehozó Párizsi Szerződésben, majd az EGK-t létrehozó Római Szerződésben. “A belső piac kiteljesítése” című 1985. évi “fehér könyv” vezeti be az egységes piac (single market) megnevezést, és a Közösség hivatalos állásfoglalásaiban megjelenik a piac egyesült (unified), integrált (integrated) jelzője is. A belső piac létrehozásának célja az EU alapcélkitűzéseinek: a kiegyensúlyozott és fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődésnek a biztosítása. A belső piac elmélyítésével (a termelési tényezők szabadabb áramlásával, a nagyobb vállalkozói lehetőségekkel és a kiterjedtebb piaci méretekkel) az EU megingott nemzetközi versenyképességét is helyre kívánták állítani.
A megvalósítás szakaszai A belső piac kiépítésének három szakasza különíthető el: •
Az első szakasz az ESZAK 1952. január 1-jei létrehozásától 1968. július 1-jéig terjed. (Maga az ESZAK szerződés csak a szén- és acélipar területén célozta meg közös piac létrehozását.) Lényegileg azonban az első szakasz csak az EGK létrehozásától, 1958tól számítható. A közös piac kiépítését a Római Szerződés 8. cikke 12 év alatt, fokozatosan irányozta elő. A vámunió (ipari szabadkereskedelem és közös külső vámtarifa), a mennyiségi korlátozásoktól mentes tagországközi kereskedelem az 5
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
eredeti határidő előtt 18 hónappal megvalósult. A másik három szabadságjognál azonban az előrelépés jóval szerényebb volt. •
A második szakasz 1968. július 1-jétől 1992. december 31-ig terjed. Ez a belső piac elmélyítését előkészítő, majd azt végrehajtó időszak. Az Európai Tanács 1982-től fogadott el egyre határozottabb politikai állásfoglalásokat a belső piac kiteljesítéséről. (Koppenhága – 1982, Fontainebleau – 1984, Dublin – 1984, Brüsszel – 1985.) Az Európai Tanács 1985. június 28–29-i ülésén Milánóban fogadta el a Bizottság fehér könyvét a “belső piac kiteljesítéséről”, 1992 végéig szóló megvalósítási ütemtervvel. Ennek (elsődleges) jogi alapját az 1986 februárjában aláírt és 1987. július 1-jén hatályba lépett Egységes Európai Okmány hozta létre. A belső piac elmélyítése ezen második időszakban folyamatosan valósult meg.
•
A harmadik szakasz 1993-tól tart. Felöleli a be nem fejezett teendőket (1992 végéig a Közösség az – egyre növekvő számú – intézkedések közül csak 293-at teljesített, és a nemzeti jogalkotási teendők csak 79%-ban valósultak meg), a továbbfejlesztés céljából újonnan kialakított intézkedéseket és a nemzeti piacok tényleges összecsiszolódását.
A egységes belső piac megvalósítása lényegileg két módon halad: •
Megszüntetik a tagállamok közötti határokat “megtestesítő” jogi, szabályozási intézkedéseket. A lebontó, tehát negatív cselekvési irányú lépésekkel nyitnak utat a mikrostruktúrák összefonódásának, a vállalkozók szabadabb fellépésének, az integráció alulról történő építésének. Ezt nevezik negatív integrációnak.
•
Új közösségi jogszabályokat, szabványokat alkotnak, visszaszorítva a tagállami szabályozást. A szélesebb közösségi gazdaságpolitikai cselekvés, a közösségi politikák kiépítése, megvalósítása a fejlettebb, szabadabb belső piac létrehozását célozza. Ezt nevezik pozitív integrációnak.
A belső piac megvalósításának fő eszközei a következők voltak: •
Az áruk mozgásának szabaddá tételéhez először vámuniót hoztak létre. A belső kereskedelemben fokozatosan felszámolták a vámokat. A közös külső vámtarifa felállítása az első harmonizációs lépések egyike volt. 6
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
A belső kereskedelmet akadályozó mennyiségi korlátozások felszámolása a Római Szerződés értelmében a vámunió létrehozásával azonos értékű lépés. A kétoldalú kvótákat először globálkvótákká alakították, kiiktatva a tagállamok közötti diszkriminációt. Ezt követően fokozatosan növelték a globálkvóták értékét, kiürítve azok korlátozó, szabályozó szerepét. (A személyek, szolgáltatások belső piacának liberalizálásánál – ide értve a letelepedési jogot – a diszkriminációmentesség, a nemzeti elbánás biztosítása a főszabály, míg a tőkemozgás liberalizálása jóval visszafogottabb, feltételes.) •
Idővel a belső piac építésének elsődleges eszközévé a nemzeti szabályozások kölcsönös elismerésének bázisán végbemenő jogközelítés vált. Ez utóbbi ott kerül előtérbe, ahol a szabályozás fő funkciója az élet, az egészség, a fogyasztó vagy a környezet védelme.
[Gordos Árpád: Belső Piac. BKE Vezetőképző Intézet, Budapest, 1999]
7
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
3. Adók az EU-ban Rövid általános ismertetés után nézzük meg közelebbről, hogy mit is jelent az EU adók, vámok és egyéb gazdasági eszközök, szabályozások tekintetében. Ezen tényezők megváltozása
már
közvetlen
hatást
gyakorol
dolgozatom
fókuszcsoportjára,
a
Magyarországon működő multikra. Először az EU szabályokkal az általánosság szintjén szeretnék foglalkozni, kiemelve néhány helyen a konkrét magyarországi változásokat. A kihívást, amit mindez a multik számára jelent, egy külön fejezetben kívánom részletesen elemezni. Az adózás az egyik legfontosabb terület dolgozatom szempontjából. Az Európai Unió csak a közvetett adókat illetően törekszik harmonizációra, más adótípusok esetében a tagországok rendszereinek összehangolását tűzte ki célul. A közösségi stratégia általános érvényű célként fogalmazza meg az adóterhek tartós csökkentését az EU-ban. Az Európai Unió a közvetett adókra (forgalmi és fogyasztási adók) vonatkozóan ír elő összefüggő, harmonizált szabályrendszert. A csatlakozási felkészülés során megtett adóharmonizációs lépések ezért elsősorban e két adónem tekintetében befolyásolják majd közvetlenül az árakat. A közvetlen adók (társasági adó, SZJA) tekintetében az Európai Unió nem ír elő közös szabályokat, így ezek továbbra is tagállami hatáskörben maradnak. Ezen
adónemek
vonatkozásában
Magyarországnak
nincs
az
árakat
befolyásoló
jogharmonizációs kötelezettsége, így értelemszerűen árhatásokkal sem kell számolni. Az EU irányító szerveiben létező szándék az eddigieknél több területre kiterjedő, a jelenleginél
átfogóbb
adóharmonizáció.
Ez
azonban
az
egyes
tagállamok
helyi
kormányzatainak hatókörét tovább szűkítené ezért a tagállamok határozottan ellenzik az egységes adószabályok megalkotását. Ebből kifolyóan a multinacionális cégek sem tudnak csak közös európai adószakember gárdával működni, így Magyarországon a csatlakozás után is szükség lesz helyi adószakértők bevonására. A véleményem szerint azonban az Unió gazdasági kötelékeinek szorosabbá válásában előbb-utóbb az adószabályok további harmonizációjára is sor kerül így előrevetíthető a közvetlen adók fokozatos összehangolása is
8
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
(a társasági adók országonkénti szintjében tapasztalható jelentős eltérése ellen már most sokan fellépnek). 3.1. Közvetett adók Forgalmi adó [Európa Füzetek 17., 2003.] Az EU-nak külön áfa-irányelve tartalmazza az egységesen követendő keretszabályokat. Eszerint: •
adómértékek: legfeljebb két kedvezményes és egy normál kulcs lehet; a kedvezményes kulcs minimum 5 % kell, hogy legyen, a normál kulcs 15 %-nál nem lehet alacsonyabb
•
az egyes termékek, szolgáltatások besorolása a tárgyi adómentesség esetében tételesen és kötelezően előírt, a kedvezményes kulcs alatt pedig legfeljebb azok a termékek és szolgáltatások lehetnek, melyeket az irányelv ugyancsak felsorol
•
a Közösségen kívüli országok felé menő export 0 kulccsal adózik (vagyis közösségi áfa-teher nincs rajta), a kívülről érkező termék pedig a Közösségbe való beérkezéskor termékimport
(a „Közösségen belüli értékesítés” áfaszabályai) értelemszerűen csak a csatlakozás dátumával léphetnek hatályba. A csatlakozás után az egyik legjelentősebb változást az árakban talán az adóharmonizáció okozza. Az Európai Unióban összefüggő szabályrendszert a közvetett adókra (a forgalmi és fogyasztási adókra) írnak elő. A közvetlen adók (pl. társasági adó, jövedelemadó) esetén jogharmonizációs kötelezettsége Magyarországnak csak a vállalatok közötti egyes tőkeműveletekre vonatkozóan van, így értelemszerűen itt árhatásokkal sem kell számolni.
9
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Az EU-ban a szabályozás az általános forgalmi adóra (áfa) kétféle adókulcsot rögzít: a normál adókulcsnak legalább 15 százaléknak kell lennie, a kedvezményes kulcsok pedig nem lehetnek 5 százaléknál alacsonyabbak. Miután az EU-ban nincs 0 százalékos adókulcs, mint most Magyarországon például a humán gyógyszerek, a vakok segédeszközei és a tankönyvek vonatkozásában, ezekre itthon 5 százaléknál nem alacsonyabb kedvezményes kulcsot kellett bevezetni. Mivel az adókulcsok harmonizációja 2004. január 1-vel megtörtént, a csatlakozáskor emiatt újabb áremelkedésre nem kell számítani. A tagállamnak természetesen lehetősége van arra, hogy más módon támogassa azokat, akiket szociális szempontból ez a lépés a legrosszabbul érint. A kedvezményes kulcs alá tartozó termékek és szolgáltatások közül egyeseket normál adókulcs alá kellett átsorolni, ami árnövelő hatású. Ez az átsorolás azonban már évek óta folyik, így a csatlakozáskor már csak a termékek és szolgáltatások szűk körét fogja érinteni. Ugyanakkor Magyarország továbbra is jogosult lesz kedvezményes kulcs alatt adóztatni, a földgázt illetve egyes területeken (vendéglátás, háztartási tüzelőanyagok) átmeneti mentességet kapott, azaz az átsorolás lassabban történhet. A közösségi szabályozás alóli kivételként 2007. december 31-ig egyes hagyományos fűtőanyagokra (szén, brikett, tűzifa, tőzeg), illetve a távfűtési szolgáltatásra 12 százaléknál nem alacsonyabb kedvezményes adókulcs alkalmazható. Ezen termékeknél a normál kulcsra történő áttérés egy lépcsőben fog megtörténni 2008. január 1-én. Ugyanígy 2007. december 31-ig 12 százaléknál nem alacsonyabb kedvezményes adókulcs alkalmazható az éttermi szolgáltatások esetében. Mivel a korábbi adókulcs-struktúra (0, 12, 25 %) lényegében megfelelt az előírtaknak, csak a 0 kulcsot kellett megváltoztatni az EU-csatlakozás miatt, s minimum 5 %-ra kellett emelni. 2004. január elsejétől az új adókulcs 5, 15, 25 százalék lett. A 0 kulcs megszűnése a gyógyszereket, a tankönyveket és egyes, a vakok által használt segédeszközöket érint. Egyéb területeken látványos változás már nem várható (de pl. a fogtechnikusok szolgáltatásai tárgyi adómentessé válnak (a korábbi 12% helyett), a
10
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
jótékonysági szervezetek kulturális rendezvényei belépőjegyeinek áfája is 12%-ról adómentes lesz, ha a rendezvény bevételét visszaforgatják jótékony célokra). Átmeneti mentességek
2007. december 31-éig egyes fűtőanyagokra (szén, brikett, tűzifa, tőzeg) 12%-nál nem alacsonyabb kedvezményes adókulcs alkalmazható. Ezen termékeknél a normál kulcsra történő áttérés egy lépcsőben fog megtörténni 2008. január 1-én.
2007. december 31-éig 12%-nál nem alacsonyabb kedvezményes adókulcs alkalmazható az éttermi szolgáltatások esetében.
Teherszállítás A tervek között szerepel a teherszállítási szolgáltatás ÁFA kulcsának átsorolása. Ez önmagában nem jelent komolyabb áremelkedést, mivel a szolgáltatást igénybe vevők többsége visszaigényelheti a befizetett Áfa-t. Az áremelés ugyanakkor a szolgáltatás széleskörű felhasználása miatt továbbgyűrűzhet a végfelhasználók felé. Adó-azonosító A harmonizált jogszabály ezen túlmenően, más előírások mellett megköveteli a regisztrált adóalanyok áfa-azonosítójának egységesítését is. Ennek megfelelően a jelenlegi hazai adóazonosító számok elé a csatlakozástól kezdve az ország azonosító „HU” jel kerül.
Jövedéki adó A jövedéki adóknak is igazodniuk kell az Európai Unió által előírt minimum adómértékekhez, bár ezen a téren sikerült átmeneti mentességet kérnie a magyar kormánynak. A hazai jövedéki adókulcsok egyébként a legtöbb jövedéki termék esetében megfelelnek az EU feltételeknek.
11
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
A cigaretta jövedéki adóján a tagállamok adókulcsainak legalább a kiskereskedelmi ár 57%-át és ezzel egy időben a 64 euró/ezer szál értéket kell elérniük. Magyarország a tárgyalások eredményeképp elérte, hogy ezt a küszöbértéket - folyamatos adóemelés eredményeként - csak 2008. december 31-ére kell teljesítenie. A cigaretta jövedéki adókulcsának egy lépésben történő megemelése jelentős inflációs hatással, illetve a feketekereskedelem növekedésével járna, a mentesség alkalmazásával ez a hatás több évre oszlik el. Kedvező árhatást eredményez az is, hogy a közösségi szempontból nem harmonizált fogyasztási adó (kávé, arany esetében) várhatóan megszűnik. 3.2.
Közvetlen adók Nemzeti szuverenitás alá esik, e téren nem kísérlik meg a közös koordinációt.
Társasági adó A közösségi joggal összhangban lévő szabályozás 2003. január 1-jén lépett életbe. Eszerint a Magyarországon működő multinacionális vállalatok nem kaphatják meg a 8-10 éves adókedvezményt (0%-os adókulccsal), amelyre eddig lehetőségük volt. A nagyberuházóknak nyújtott jelentős kedvezményt azért kell fokozatosan leépíteni, mert az európai uniós szabályok az adókedvezményt is állami támogatásnak minősítik. Korábban ez egy fontos motiváció volt a multik magyarországi beruházási döntéseinél, hogy nagy volumenű, jelentős munkaerő igényű, esetleg válságövezetbe történő befektetéseikért cserébe hosszú távú adókedvezményre számíthattak. Ha megnézzük a kedvezményezettek körét, láthatjuk, hogy ezen lehetőségekkel főleg tőkeerős multinacionális cégek tudtak élni. A kedvezmények megszüntetés nem egyik pillanatról a másikra érinti a cégeket, hiszen a régebben megszerzett kedvezmények még élnek viszont újak kivívására nincsen már mód. Ez viszont már befektetési ösztönző eszközök szerepének fokozódását vonja maga után, hiszen az országnak továbbra is érdeke, hogy valamilyen módon továbbra is magához vonzza a külföldi működődőkét.
12
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Megtakarítások Az EU-ban 2004-től a bankbetétek után 10%-os kamatadót kell fizetni. Az értékpapírok árfolyamnyereségét is 10%-os adóval sújtják.
13
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Forrásadó Magyarországon a csatlakozástól számított öt éves átmeneti időszakban, a különböző tagállamok anya- és leányvállalatai esetében alkalmazott adózás közös rendszeréről szóló közösségi irányelvet nem kell alkalmazni. Az átmeneti időszak alatt Magyarországon a forrásadó nem lesz magasabb, mint 20%. Az átlagos társasági adószint 1996-2002-ig jelentősen csökkent az unióban 39%-ról 32,5%-ra. [www.magyarorszag.hu/eu/tanacsado/ 2004.05. ]
Személyi jövedelemadó Az uniós gyakorlat alapján •
A marginális kulcsokat csökkentik (az adóbevétel nem csökken, mert kisebb adókulcsok mellett többen fizetik tisztességesen az adót).
•
Az adósávokat szélesítik, de a számukat nem növelik.
•
A minimálbért nem adóztatják.
Társadalombiztosítás A Társadalombiztosítás nem része az adórendszernek, a tagországok önálló döntéskörébe tartozik. Az Unión belül szerzett jövedelem esetén ott kell a TB-t megfizetni, amely tagországban a munkavállaló fizetését kapja. Ezen változás költségnövekedést jelent a multinacionális cégeknél a Magyarországon foglalkoztatott külföldi menedzserek vonatkozásában. Ezentúl a magyar munkaerő költségeivel megegyező módon kell kezelni a külföldi munkavállalókat is. A magyar cégeknél nem volt jellemző a nagy mennyiségű külföldi munkaerő alkalmazása, míg több multinacionális cég teljes felső és középvezetői szintjét külföldről „importálta”. Igaz, hogy ezen munkaerő a kedvezőbb adózási vonatkozás révén költségelőnyt jelenthetett volna a multiknak azonban a külföldi alkalmazottak magasabb alapbére messze kioltotta a kedvezőbb hatást. Jelen változások még inkább azt ösztönzik, hogy amíg magyarországi bérek nem 14
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
zárkóznak fel az Uniós szintre addig a lehető legtöbb pozícióban – persze csak ha a tapasztalatok, képzettség ezt lehetővé teszi – akkor magyar munkaerőt alkalmazzanak. [www.gkm.hu/ dokk/ main/ gkm /kiseskozepv/ eu/ a csatlakozas es a vallalkozasok adozasi.html, 2004.05.]
Elektronikus kereskedelem adóztatása Az elektronikus kereskedelem adóztatása az EU és az USA közti internetes kereskedelem során jelentett problémát. Ezúton külföldről 20-25%-kal olcsóbban lehetett vásárolni. 2004-től az unión kívüli import on-line termékekre 15-20%-os adót kell fizetni. Helyi adók szerepének felértékelődése Az uniós álláspont alapján Magyarországon növelni kell a helyi adók arányát, ami jelenleg 5%, míg az EU-ban 30%. Az ingatlanokkal, a helyi fejlesztésekkel és többletköltségeket okozó előnyök kihasználásával
összefüggő
adóbevételeket
(idegenforgalmi
adó,
ingatlanadó,
magánszemélyek kommunális adója) a településekhez, míg a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó iparűzési adót a területi szinthez (régióhoz) kell kapcsolni. Ehhez képest érdekes adalék, a helyi adók aránya növelésének szándékához, hogy Magyarország versenyképességének javítása érdekében komoly vita folyik arról, hogy az iparűzési adó mértékét csökkenteni kellene, illetve esetleg teljesen meg lehetne szüntetni.
15
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
4. Vám megváltozása a csatlakozással kapcsolatban A csatlakozást követően az újonnan életbe lépő vám szabályok nagyon komoly piaci változásokat hoznak Magyarországon. Olyan cégek, termékek jelenhetnek meg melyeket a védővámok, eddig megakadályoztak, illetve olyan gyárak léte kerülhet veszélybe melyeket a vámok kivédésére vásároltak meg vagy építettek fel a már korábban megjelent multinacionális cégek Magyarországon. Ezzel egy időben drágulhatnak bizonyos termékek melyek olyan országból származnak, mellyel Magyarországnak kedvezőbb vám tételei voltak, mint az EU-nak, illetve mások olcsóbbak lesznek. Ebben a fejezetben részletesen megtalálhatók a vámokkal kapcsolatos tudnivalók.
Az EU és Magyarország közötti csatlakozás előtti vámok Az ipari termékek tekintetében az EU és Magyarország között született Európai Megállapodásban foglaltaknak megfelelően 2001. január 1-jétől az ipari termékek tekintetében teljes egészében megvalósul a felek közötti szabad kereskedelem. A kétoldalú agrárkereskedelemben a mezőgazdasági alaptermékek tekintetében 2000. július 1-jétől a magyar kivitel 72%-a vámmentességet élvez. Az EK Magyarországra irányuló exportjának 54%-a részesül vámmentességben. A termékkategóriánkénti vámmentesség mellett bizonyos termékmennyiségekre növekvő nagyságú éves kedvezményes vámkontingensek léteznek. A megállapodás fokozatos, kétoldalú vámcsökkentést irányzott elő a kontingenseken felüli szállításokra is. A fokozatos vámcsökkentés kiterjed minden olyan feldolgozott agrártermékre is, amely eddig semmiféle kedvezményt sem élvezett az Európai Megállapodás keretében. Vámok a csatlakozás után Magyarország és a nem EU tagállamok között A csatlakozáskor egységes vámtarifát vezetünk be az Európai Unión kívüli harmadik országokkal szemben. Az európai uniós csatlakozást követően a nem EU tagállamokkal való kereskedelemben a vámtételek módosulnak, ami Magyarországon csaknem ötezer termék esetében vámcsökkenést, míg kb. kétezer árucikket illetően a vámtételek növekedését fogja jelenteni. Addig azonban Magyarország saját vámtarifákat alkalmaz.
16
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Vámok az EU és Magyarország között a csatlakozást követően Az Európai Unió alapja a vámunió, ami a teljes áruforgalomra kiterjed, és magában foglalja a tagállamok közötti import- és exportvámok, valamint a vámjellegű köztartozások megszüntetését, illetőleg egységes vámtarifa bevezetését az Európai Unión kívüli harmadik országokkal szemben. Így az áruk és szolgáltatások az Európai Unió belső piacán szabadon áramlanak. A csatlakozás után a Magyarország és az EU között tehát nem lesznek vámok, a csatlakozás időpontjára ezek leépítése megtörténik. Így, az EU tagállamai és Magyarország között a csatlakozásra megvalósul a szabad kereskedelem. [www.vaminfo.hu, 2004.05.] Közösségi vámok léteznek, a Közösségi Vámkódex A Közösségi Vámkódex tartalmazza a vámeljárások, a vámteher kiszabásának és megfizetésének szabályait, mely minden tagállamra nézve kötelező érvényű. A Közösségi Vámkódex rögzíti, hogy az illetékes vámhatóság köteles bárkinek az írásos kérelmére tarifális felvilágosítást és/vagy származási állásfoglalást kiadni, mely hat évig érvényes. Vámszabad területi tárolás és feldolgozás A vámszabad területek működése az Európai Unió országaiban sem ismeretlen, viszont az EU Vámkódex eltérő szabályokat határoz meg a hazai vámrendelkezésekkel szemben. Annak érdekében, hogy az érintett vámszabadterület üzemeltetők mielőbb megismerjék a csatlakozástól várható működési feltételeket a vámtörvény módosításai tartalmazzák, a Közösségi Vámkódex vámszabad területekre és vámszabad raktárakra vonatkozó előírásait. A nemzetgazdaság érdekeit figyelembe véve azonban a közösségi rendelkezések - a csatlakozási tárgyalásokon vállalt kötelezettségének megfelelően - az Európai Unióhoz történő csatlakozás időpontjában léptek hatályba. A magyar áruk helyzete a csatlakozás után
17
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Magyarország európai uniós csatlakozásával a belső piac és a vámunió szabályozásainak eleget kell tennünk. Ez azt jelenti, hogy az áruk, a tőke, a munkaerő és a szolgáltatások szabadon áramolhatnak az EU tagországaiban. Az áruk tekintetében a csatlakozásig Magyarország és az EU közti kereskedelem folyamatosan közeledik a teljes szabad kereskedelem felé. Ebben a vonatkozásban tehát a magyar gazdaságra és a magyar áruk exportjára jótékonyan hat a belső piac szabályozásainak való megfelelés. A belső piachoz való csatlakozás azt is jelenti, hogy a magyar vállalatok előtt megnyílik a világ egyik legnagyobb - 500 millió fogyasztót magában foglaló - piaca. Az érem másik oldala a várhatóan kiéleződő piaci verseny, amely a magyar árukat arra készteti majd, hogy felzárkózzanak - mind minőségi, mind marketing szempontból - az Európai Unióból érkező áruk színvonalához. Az EU szigorú fogyasztóvédelmi szabályozásainak azonban a magyarországi áruk már ma is nagyobbrészt megfelelnek. [www.vam.hu, 2004.05.] Mit jelent a vállalkozások számára az EU piacának megnyílása? Az EU-csatlakozással a magyar piac az unió belső piacának része lesz. A magyarországi cégek ennek következtében várhatóan az eddiginél sokkal keményebb és intenzívebb versennyel fognak szembesülni. Ezekkel a veszélyekkel párhuzamosan azonban bőséges lehetőségek is nyílnak vállalkozóink számára. Hiszen a csatlakozás új piacokat is teremthet azáltal, hogy esély nyílik egy nagyobb, de igényeiben differenciáltabb piac piaci réseiben történő egyenrangú megjelenésre. A vállalkozások ezenkívül további piacokat is szerezhetnek úgy, hogy aktívabban részt vesznek az EU közbeszerzési tenderein, illetve támogatási programjain. Így a jövőbeni siker egyik záloga a pályázati rendszerek, technikák ismerete lehet. A vámok változásának hatása a magyarországi multikra A magyarországi rendszerváltás után kezdtek megjelenni a multinacionális cégek hazánkban a megváltozott lehetőségek kapcsán. Az akkor érvényben lévő szabályok azóta sokat változtak és hasonló mértékű változást jelent az EU-s csatlakozás is. A multik az éppen életben lévő szabályokhoz, törvényekhez alakították stratégiájukat. Ezek a stratégiák alapvetően módosulhatnak a vámok változásának hatására. 18
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Az import vámok megszűnése, mely bizonyos termékeken az utolsó pillanatig jelentős, megkönnyíti a behozatalt. Azonban az olyan termékek esetében, ahol például pont azért létesült a magyarországi gyár, mert a védő import vámok nagyon megdrágították a terméket, kérdésessé teszi az itteni gyártás megtartását. Ekkor már pusztán azt kell vizsgálni, hogy az adott
gyár
mennyire
versenyképes
költségekkel
és
minőséggel
tud
nemzetközi
összehasonlításban is helytállni. Komoly veszélyt jelentenek a konkurens cégek termékei melyek, szintén a magas védővámok miatt eddig csak drágán juthattak el a hazai vásárlókhoz, vagy egyáltalán nem jelentek meg a magyar piacon. Itt nem csak a nyugatról érkező termékekre kell gondolnunk, hanem a velünk egy időben csatlakozó országok termékeire is. Határozott félelmeket gerjeszt például a magyarországi sörgyárakban az olcsó és kedvelt szlovák sörfajták megjelenése a hazai piacon. A multik számára oly fontos regionális harmonizációnak és beszerzésnek a vámok megszűnése után minden eddiginél fontosabb szerepe lesz a versenyképesség megtartásában. Ezek után sokkal egyszerűbb lesz a leghatékonyabb kellő kapacitással is rendelkező Unión belüli gyárból akár egész Európát is ellátni bizonyos termékekkel. A nemzetközi márkák segítségével ugyanazon termék akár Európa összes országában értékesítésre kerülhet így a harmonizált beszerzés révén a termelés méretgazdaságossága maximálisan kihasználható. Ez tipikusan az a terület ahol a multik az eddigieknél is nagyobb versenyelőnnyel fognak bírni. A csak hazai terepen működő cégek külföldön be nem vezetett termékeikből a csatlakozás után sem tudnak az egyik pillanatról a másikra nagy mennyiséget értékesíteni, így a méretgazdaságból fakadó előnyöket sem tudják a multikhoz hasonló mértékben kihasználni. Középtávú megoldást jelenthet a multik beszállítójává válni, illetve olyan termékeket fejleszteni, amelyek speciális szűk fogyasztói rétegek igényeit elégítik ki, s így a multik számára a kis potenciál miatt esetleg nem tűnnek eléggé vonzónak. A multikon belüli regionális harmonizációnak együtt járója a áruszállítási igények fokozódása és regionális disztribúciós központok kialakítása. Magyarország már csak földrajzi elhelyezkedése révén is jó pozícióban van az ilyen típusú, többnyire (multi) beruházások megszerzésére. Más nem EU tagországokkal történő kereskedés esetén azonban a vámtételek növekedhetnek. Például Magyarország számos kétoldalú megállapodás keretében kereskedett fejlődő országokkal. Az EU csatlakozás után azonban ezeket a megállapodásokat fel kell 19
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
mondania és a közösség szabályait kell alkalmazni, amik esetleg szigorúbb feltételeket szabnak. De ez nem csak a fejlődő országokat érintheti. Ilyen változások kapcsolódnak a szomszédos Horvátországgal, valamint Szerbia-Montenegróval folyó kereskedelemmel is. Hiszen ezek az országok még nem csatlakoznak a közösséghez és hamarosan már a velük való kereskedelemben is változások állnak be. Vannak olyan multinacionális vállalatok amelyek nem csak különálló országokból, hanem nagyobb országokból és kisebb országokból álló országcsoportokból (country group) épülnek fel. Például az Unilever estében Horvátország és Szlovénia nem direktben csatlakozik illetve jelent a hollandiai központnak
hanem
az
úgynevezett
„Hungary
Country
group”
részeként.
Ezen
országcsoporton belül az eddigi közös irányítás miatt is sok termék gyártása optimalizálva volt a csoport gyáregységei között. Az EU csatlakozással csak az országcsoport két tagja lesz az Unió része így fog vámok nélkül kereskedni míg Horvátország, az eddigieknél rosszabb feltételekkel tud csak részt venni az együttműködésben, (magyar horvát, illetve szlovén horvát viszonylatban az eddigi kedvező kétoldalú vámmegállapodásokat az EU Horvátországgal kötött megállapodásai váltják fel). Mindezek miatt nagyon fontos a multinacionális vállalatok számára is az eddigi stratégiájuk átgondolása, az új helyzetre való felkészülés, valamint a szükséges módosítások véghezvitele, gyakorlatba ültetése. A Magyarországon bejegyzett védjegyek sorsa az európai uniós csatlakozást követően Az Európai Unióban 1994-ben elfogadott védjegyrendelet a közösség egész területére kiterjesztette a védjegyoltalmat. Így bármely jogosult az egész közösség területén egyetlen bejelentéssel gyakorolhatja a kizárólagos jogokat. Az oltalmak bejegyzését az Alicante-ban (Spanyolország) működő közösségi hivatal végzi. A közösségi védjegyrendszert már a magyar bejelentők is igénybe vehetik. Csatlakozásunk után a közösségi védjegyek jogosultjai kizárólagos oltalmat élveznek majd hazánk területén is. Ez azzal a veszéllyel járhat, hogy a közösségi védjegyek ütköznek az itthon bejegyzett védjegyekkel. Ezért Magyarország és az Európai Unió között született egy megállapodás, amelynek értelmében a magyar vállalkozások élhetnek az ún. speciális felszólalási joggal. A csatlakozást megelőző 6 hónap során kinyilvánított speciális felszólalási jog által ugyanis a magyar vállalkozó 20
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
megakadályozhatja a közösségi védjegy magyarországi kiterjesztését saját védjegyének megvédése érdekében. [www.vam.hu, 2004.05.]
21
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
TARIC Az EU-n kívüli országokba, illetve harmadik országokból az Unióba irányuló kereskedelmi forgalom szabályozása annyiban változik, hogy a Kereskedelmi és Vámtarifa helyébe az egységes uniós használati tarifa, az Európai Közösség Vámtarifája - TARIC - és az uniós kvótaeljárási rend (intézményesített vámsemlegesítés) lép. A TARIC az unió összes tarifális kereskedelempolitikai intézkedését (vámtétel, tarifális kedvezmények, piacvédelmi szabályok) tartalmazza. A magyar Kereskedelmi és Vámtarifával ellentétben dinamikus jellegű, naponta 2500-3000 módosítást hajtanak rajta végre. Az ún. TARIC rendszer elektronikus úton, az Interneten valamennyi tagország nyelvén hozzáférhető. A magyar vámigazgatás feladat a nemzeti TARIC rendszer kidolgozása és hozzáférhetővé tétele, amely tartalmazza a nemzeti adók mértékét is. A Közösségi Vámkódex és annak végrehajtási rendeletei minden tagállamra nézve egységes feltételrendszert és követelményrendszert rögzítenek a vámeljárások, a vámteher kiszabása és megfizetése, a vámbiztosítékok nyújtása tekintetében. A vámformalitások egyszerűsítéséről szóló egyezmény egységes vámokmány alkalmazását teszi lehetővé. A kvótaeljárási rend alkalmazása azzal a következménnyel jár, hogy az eddigi - GM által meghirdetett és engedélyezett - kvóták helyett, illetve azok mellett a Brüsszelben működő központ jogosult az ún. tarifális kvótákat meghirdetni, azok felhasználását engedélyezni. A kérelmeket kizárólag akkor lehet előterjeszteni, ha az áru ténylegesen, fizikailag az uniós vámhatárra ért. A határvámhivatal befogadja a kvóta engedélyezésére irányuló kérelmet és elvégzi az áru vámkezelését. A tényleges és a kedvezményes vámtétel alkalmazása folytán keletkezett vámkülönbözetre azonnali, tényleges pénzbeli biztosítékot, garanciát kérnek, a kérelmet pedig továbbítják Brüsszelbe. A kvótaengedélyezési központ a kérelmeket a kvóta kimerüléséig teljesíti. Határozata ellen fellebbezési lehetőség nincs. Az egységes vámrendszer érdekessége, hogy az unióba történő belépéskor a vámkezelési indítvány az indítványozó választása szerint bárhol - határvámhivatalnál, célország vámhivatalánál, illetve tranzitországban is kérhető. A vámbevételek az uniós
22
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
bevételek lesznek, a tagország vámigazgatásának működtetése céljából annak kizárólag a 25%-ára jogosult. Az EU-vámkódex tartalmazza a kötelező tarifainformáció (angol nevén Binding Tariff Information, rövidítve BTI) rendszerét, melynek értelmében bárki jogosult - az illetékes vámhatósághoz történő írásos kérelem benyújtása után - olyan állásfoglalás kérésére, amely konkrétan kivitt vagy behozott árut a tarifa nomenklatúrájába besorol. Az erről szóló, hat év időtartamra érvényes határozat nagyfokú biztonságot jelent a gazdaság törvényes résztvevőinek. Jogharmonizációs kötelezettségünknek megfelelően a magyar vámtörvény 2001. január 1-jétől tartalmaz egy olyan paragrafust (19/A), miszerint az ügyfél a vámhatóságtól kötelező érvényű tarifális felvilágosítás kiadását kérheti. Az ily módon kiadott állásfoglalás a tarifális besorolás tekintetében a jogerőre emelkedés napjától számított hat évig érvényes. A kérelmeket a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézetéhez kell írásban benyújtani az arra rendszeresített formanyomtatványon. A TARIC az EU integrált tarifája, amely minden adónemre, kötelezettségre megszorító, illetőleg kereskedelempolitikai intézkedésre vonatkozóan konkrét vámtarifaszám szerint tartalmaz rendelkezéseket. Célja, hogy valamennyi, a külkereskedelmi forgalomhoz kapcsolódó
adó,
kedvezmény,
korlátozás,
tiltás
egyértelműen
az
adott
termék
vámtarifaszámához, illetve TARIC kódjához legyen köthető. A TARIC kód a KN nyolc számjegye után esetenként alkalmazott kétszámjegyű alszámos bontás, amely az áru jellege alapján a KN alszámos bontáson túlmenő szempontokat érvényesít. Ezen felül létezik még, kb. 20000 úgynevezett kiegészítő TARIC kód, amely szubvenciók, antidömping eljárások stb. esetén akár egyes cégekre lebontott előírásokat is tartalmazhat. Ezek segítségével válik lehetővé a közösségi előírások egységes értelmezése. A napról napra történő módosulást adatbázisban rögzítik, amelyet folyamatosan felfrissítenek. A tagállamok elektronikus úton azonnali értesítést kapnak a változásokról, és ennek megfelelően korrigálhatják használati tarifájukat és tarifális nyilvántartásukat. ATARIC, hasonlóan a nemzeti használati tarifákhoz, nem jogszabály, de kódszámait fel kell tüntetni a vámokmányokon és a statisztikai jelentéseken. [www.vaminfo.hu, 2004.05.] 23
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
24
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
5. INTRASTAT Az EU belső piacán (mely a bővítéssel hatalmasra duzzad) megvalósuló áruforgalom regisztrálását célzó statisztikai rendszer az Intrastat. Ez a rendszer azért kell, mert az egységes belső piac létrejöttével megszűnik a lehetősége annak, hogy az egyes tagállamok közötti kereskedelem folyamát, mennyiségét (külkereskedelmi statisztikát) a vámstatisztikák alapján kövessék. A megoldást az INTRASTAT rendszer bevezetése jelenti, mely statisztikai bejelentési kötelezettséget ír elő a résztvevő vállalatoknak. Az INTRASTAT jellemzői Statisztikai megfigyelési rendszer az Európai Unió vámhatárain belül mozgó árukra, termékekre (szolgáltatásokra nem), illetve azon harmadik országbeli árukra terjed ki, amelyek aktív bérmunka tárgyai és azokra, amelyeket az egyik tagországból egy másik tagországba egy harmadik országon keresztül fuvaroznak. Adatszolgáltatásra az ÁFA bevallásra kötelezett, Európai Unióban forgalmazó vállalatok kötelezettek. Nem terjed ki az adatszolgáltatási kötelezettség a közösségi vámszabadterületen lévő, vagy ott feldolgozott termékekre, s az olyan közösségi területen mozgó árukra, amelyekre a 6. áfa irányelv nem vonatkozik. Mentesség vonatkozik azon cégekre is, melyek éves forgalma nem ér el egy előre meghatározott értékhatárt (küszöbérték). A küszöbérték túllépése esetén a jelentési kötelezettség fennáll, a túllépés hónapjától. Az értékhatárokat a tagországok maguk határozzák meg. A rendszer részére havonta, részletes adatokat kell szolgáltatni a tárgy hót követő 15. napig. Adatszolgáltatás alá a következő ügyletek tartoznak: •
vásárlás/eladás
•
feldolgozásra szállított termék
•
szolgáltatás részeként való termékmozgás
•
ingyenes átadás
•
pénzügyi lízing 25
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
INTRASTAT alá nem tartozó ügyletek: •
csak szolgáltatás
•
tranzitforgalom
•
ideiglenesen kiszállított termék (pl. versenyló)
•
diplomáciai küldemények
•
nem kereskedelmi forgalom.
Az adatszolgáltatásnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia: •
termék megnevezése
•
a termék 8 számjegyű kódja (CN8)
•
ügylet típusa
•
szállítási feltétel (fuvarparitás)
•
fuvarozási mód (mi az a szállítóeszköz, amivel a termék elhagyja az országot)
•
nettó tömeg (egész kilogrammra felkerekítve)
•
mennyiség kiegészítő mértékegységben (azon termékek esetében, melyekre nem jellemző a kilogramm)
•
partner ország
•
számlázott összeg (Ft) - ÁFA és adók nélkül
•
fuvar és biztosítási díjjal együtt
•
számla hiányában becsült összeg
•
statisztikai érték (Ft).
INTRASTAT a gyakorlatban A szabad áruforgalomban az árut egy úgynevezett INTRASTAT dokumentum kíséri a felhasználás helyére, így statisztikailag azonnal nyilvántartásba kerül. Ez a dokumentum egyben a bevallandó áfa statisztika kontroll adata is, hiszen az áfát ilyen esetben önbevallással fizeti be a gazdálkodó, nem pedig a vámteher részeként.
26
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Az EU költségvetésének kb. 14,5 %-a származik a tagállamok áfa-alapú befizetéseiből, míg a vámbevételek 10 %-ot tesznek ki. [http://europa.eu.int/ comm/ budget/ financialfrwk /index_en.htm #structure, 2004.05.] A statisztikai nyilvántartási rendszert egyebek közt éppen azért vezetik be, hogy az unió ellenőrizhesse az áfa-alapú befizetéseket, követni tudja a tagállamok közötti áruforgalmat és a fogyasztás helyén történő adózást. INTRASTAT dokumentumot kell abban az esetben is kitölteniük a kereskedőknek, ha két tagállam között zajlik a tranzakció. Ezek az adatok egy brüsszeli adatbázisban futnak össze. Ettől elválik az áfa-bevallás, de ebben az esetben is van összesítő jelentési kötelezettség, ami részben kedvezőbb helyzetet teremthet a gazdálkodók számára. A vámeljárásnál kivetett áfát ugyanis eddig azonnal be kellett fizetni és csak később lehetett visszaigényelni az APEH-től. Az önbevallásos rendszer esetében - ha a befizetendő adó és a visszaigényelhető összeg értéke megegyezik - nem kell befizetni az adót. Az INTRASTAT dokumentumok Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatalhoz (KSH) kerülnek. A KSH és az APEH megállapodása alapján kontrollálják az adatokat. Az, hogy az EU forgalmazók közül kiknek kell INTRASTAT adatszolgáltatást teljesíteniük és kötelezettségüknek egyszerűsített, vagy részletes kérdőíven eleget tenniük, a KSH által az adott évre meghatározott küszöbértékektől függ. 2004-ben azok a gazdasági szervezetek kötelesek INTRASTAT adatot szolgáltatni, amelyek beérkezéseinek és/vagy kiszállásainak utolsó 12 havi összértéke nagyobb 25 Millió forintnál, és csak arra a forgalmi irányra vonatkozóan, amely esetben ezt az értéket meghaladja. Egyszerűsített kérdőíven adhatnak számot forgalmukról azok a cégek, amelyeknek az éves beérkezése az 1,9 Milliárd forintot, illetve kiszállítása a 3,7 Milliárd forintot nem éri el. Részletes
kérdőívet
kötelesek
kitölteni
[www.euvonal2004.hu, 2004.05.]
27
az
e
fölötti
értékben
forgalmazók.
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Az Intrastat bevezetése a cégeken belül a cég méretétől, forgalmától függően változó mennyiségű feladatot jelent. A multinacionális cégek igyekszenek ezeket a feladatokat belső erőforrások igénybevételével megoldani, mely esetenként újabb munkacsoport felállításával járhat. Nem csak az ügyön dolgozó kollégákat kell oktatni, betanítani, hanem belső folyamatokat, módszereket, eljárásokat dolgoznak ki a zökkenőmentes munkavégzésre. Az sem elhanyagolható, hogy a számítástechnikai rendszerüket felkészítsék, átprogramozzák azt az új feladatok elvégzésére. Az európai érdekeltségekkel is rendelkező multinacionális cégek magyar leányvállalatai itt is előnyben vannak a csak magyar cégekkel szemben, hiszen a Intrastat
használatával
kapcsolatban
már
rendelkeznek
tapasztokkal.
Az
átállás
erőforrásigénye könnyebben felmérhető, a szükséges szakértelem akár cégen belül is rendelkezésre áll. Különös fontossággal bírhatnak azok a tapasztalatok is melyek ezen cégek az utolsó csatlakozási hullám során például Ausztriában vagy Görögországban szereztek.
28
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
6. Versenyszabályozás az EU-ban
A közösségi versenypolitika arra irányul, hogy a közös (egységes) piacon biztosítsa a tisztességes versenyfeltételeket. A közösség csakis olyan esetekkel foglalkozik, amelyek a tagállamok közötti kereskedelmet, illetve a szolgáltatások szabad áramlását akadályozzák. Az egy-egy tagországban a - nagy horderejű - tisztességtelen versenymagatartás ellen való fellépés az adott tagállam hatóságára tartozik Magyarországon ez a Gazdasági Versenyhivatal feladata. A közösségi versenyszabályok nagyon lényeges, valamennyi nemzeti versenyjogtól eltérő sajátosságokkal rendelkeznek. Ezek részben közösségi jellegükből fakadnak. A nemzeti versenyjogoktól eltérően nem egyetlen nemzeti piacon hatnak, hanem a tisztességes verseny egységes piacon történő érvényesülését szolgálják. Az európai versenyjog másik sajátossága, hogy hatálya a vállalkozások mellett szükségszerűen kiterjed a tagállamokra is, amelyek kormányai ugyanúgy képesek torzítani a versenyt, mint a vállalkozások. Ez a kettős hatály egyben azt jelenti, hogy a közösség versenyjogi szabályrendszere két fő csoportba sorolható, nevezetesen léteznek •
a vállalkozásokra vonatkozó szabályok, amelyek a versenykorlátozó megállapodások szabályozását, az erőfölényes piaci helyzettel való visszaélésre vonatkozó előírásokat, valamint a vállalatok koncentrációját ellenőrző rendelkezéseket ölelik fel, valamint érvényes
•
az államokra vonatkozó szabályozás, amely a kereskedelmi jellegű állami monopóliumok működtetéséről, az állami vállalatok irányításáról, a vállalkozásoknak juttatott különleges és kizárólagos jogokról szóló szabályokat, továbbá az állami támogatás szabályait foglalja magában. A közösségi versenyjog, mint a gazdasági integráció megteremtését szolgáló fontos
jogterület rendelkezései - hasonlatosan a közösségi jog más ágazataihoz - közvetlenül alkalmazhatók. Ez azt jelenti, hogy tagállami bíróságokon közvetlenül hivatkozni lehet rájuk, és közvetlenül kikényszeríthetők. Ehhez nincs szükség semmiféle tagállami jogalkotásra; a tagsági állapottal ez automatikusan bekövetkezik.
29
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Az EU öt különböző szempontból vizsgálja a verseny körülményeit: •
összehangolt piaci fellépés,
•
visszaélés uralkodó piaci helyzettel,
•
vállalatok összeolvadása,
•
állami támogatások,
•
közösségi szolgáltatók különleges vagy kizárólagos jogai, állami monopóliumok.
2.1. Összehangolt piaci fellépés Minden olyan összehangolt piaci fellépés tilos, amely a tagállamok közötti kereskedelem szabadságát akadályozhatja. Az ilyen lépések automatikusan semmisnek (érvénytelennek) minősülnek. Például tilos az árak rögzítése, tilos a termelés, a piacok, a technológiai fejlesztések, a beruházások korlátozása vagy ellenőrzés alatt tartása, tilos a piacok vagy az erőforrások felosztása, tilos megkülönböztető feltételek vagy azokkal egyenértékű tranzakciók alkalmazása, tilos a szerződések megkötését olyan feltételekhez kötni, amelyeknek nincs közük az adott szerződés tárgyához. Ha vertikális (alá- vagy fölérendeltségi viszonyban álló vállalatok közötti) megállapodásokról (Római Szerződés 81. cikk) van szó, 5%-os piaci részesedés és 300 millió euró éves forgalom alatt nem kell alkalmazni a korlátozó intézkedéseket. A Európai Bizottság hivatott a szabályokat betartatni. Felléphet saját kezdeményezése vagy valamely tagállam javaslata alapján. A bizottság a versenyszabályok megsértőit legfeljebb éves forgalmuk 10%-át kitevő összegig bírságolhatja meg, de kártérítés megfizetésére nem kötelezheti őket, az a tagállamok bíróságainak jogköre. 2.2. Az unión belüli állami támogatások Az EU-szintű állami támogatáspolitika szabályozása a Római Szerződés 92. és 93. cikkeire épül. Az állami támogatások szabályozási alapelvét a 92. cikk mondja ki: "Amennyiben arról ez a Szerződés másképpen nem rendelkezik, bármely tagállam által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott támogatás, amely torzítja a versenyt vagy azzal fenyeget azáltal, hogy bizonyos vállalatoknak vagy bizonyos javak termelésének kedvez, és 30
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
amennyiben érinti a tagországok közötti kereskedelmet, összeegyeztethetetlen a Közös Piaccal." Az állami támogatások tilalma igen széles körre terjed ki. Nem csupán a közvetlen finanszírozás nem megengedett, hanem a piaci szintűnél alacsonyabb kamatra adott kölcsönök, kölcsöngaranciák, adókedvezmények és mentességek is, származzanak bármilyen, a
központi
állami
költségvetésből
finanszírozott
intézménytől,
sőt,
akár
az
önkormányzatoktól is. Tilos állami tulajdonrész birtoklása vállalatokban, ha az akár csak azzal a veszéllyel fenyeget, hogy torzítja a szabad versenyt. Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően a nemzeti támogatások alkalmazása többé nem a tagország belügye, hanem azokról a tagállam kérésére és a bizottság javaslatára a tanács dönt. E tekintetben a Római Szerződés versenyszabályokról szóló fejezetében a 92., illetve a 93. cikkely ad eligazítást. Ezek értelmében a közös piaccal összeegyeztethetetlen bármely olyan állami forrásból nyújtott juttatás, amely a verseny torzításához vezet, illetve a tagállamok közötti kereskedelmet befolyásolja. Azonban számos kivétel van ezek közül a kis- és középvállalkozások tekintetében: a kutatás és fejlesztés, környezetvédelem, foglalkoztatás, valamint a bizonyos értékhatárt meg nem haladó támogatások (az alapfogalmak között magyarázott "de minimis" elv alapján) nem esnek tilalom alá. A KKV-k általában hátrányos helyzetből indulnak a piaci versenyben a nagyvállalatokkal szemben, azonban működésük haszna olyannyira nyilvánvaló, hogy létrejöttüket és fennmaradásukat valamennyi fejlett régióban és országban évtizedek óta támogatják. A támogatások intézményi keretei változatosak, de általában közvetlenül állami irányítás alatt állnak. Az Európai Unió tagállamaiban szintén évtizedek óta nyomon követhető a KKV-kat támogató politika és ez a közösségi szabályozásban (pl. Maastrichti Szerződés 130. cikk XIII. címe alatt) is megjelenik. E cél elérése érdekében az EU 1994. május 25-én integrált programot fogadott el a KKV-k helyzetének megerősítésére. Az EU kisvállalati támogatásának túlnyomó részét a tagállamok nyújtják saját vállalkozóiknak. A verseny tisztasága érdekében azonban az állami támogatások minden típusának átláthatónak kell lennie és az egységes piacot, valamint az uniós versenyhelyzet javítását kell szolgálnia. A KKV-k részére nyújtható állami támogatások átláthatóságának és ellenőrzésének alapját az EU kis- és középvállalatok körét meghatározó definíció képezi. E szerint: a KKV-k részére nyújtott állami támogatás nem sértheti a közös piacon a verseny 31
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
szabadságát, így a Közösség tagországokra vonatkozó KKV támogatáspolitikai elvei is érintik az EU versenyszabályozásában megfogalmazott támogatáspolitikai tiltásokat és kivételeket. "... az állami támogatások minden típusának átláthatónak kell lennie és az egységes piacot, valamint az uniós versenyhelyzet javítását kell szolgálnia." Tehát általánosságban bármilyen állami támogatás tilos, ha az valamely vállalkozásnak gazdasági előnyt ad másik vállalkozással szemben. A 92. cikk 1. bekezdésének értelmében tehát - alapelvként - azok a támogatások tilosak, amelyek célpontjai egyes vállalatok vagy ágazatok. Viszont ugyanezen elv alapján nem tilosak az indokolt fejlesztéspolitikai vagy egyéb általános jellegű intézkedések és támogatások. A tiltás és a kivételek között nehéz egyértelmű és megbízható határvonalat húzni, sok esetben az EU bírósága sem mindig tud objektív döntést hozni. A 92. cikk 2. és 3. bekezdése összesen nyolc megengedett kivételt tartalmaz, amelyek alapján az állami támogatás nem tilos. A nem tiltott támogatásokhoz tartozik ezeken kívül a "de minimis" elve alapján adott támogatás (a kis- és középvállalkozásoknak adott támogatások nagy része e szabály alá tartozik). Az ilyen támogatás tehát akkor is jogszerű az EU-ban, ha azt az állam a költségvetésből közvetlenül nyújtja. A jelenlegi közösségi szabályozásban különböző felosztást alkalmaznak az állami támogatások csoportosítására. Az EU-tól megszerezhető támogatások a versenypolitika oldaláról, valamint a regionális politika szabályozás oldaláról körülhatároltak. Célja szerint az állami támogatás általában: regionális, illetve területfejlesztési, környezetvédelmi és K+F támogatás lehet. A támogatási formák közül a ráfizetéses termelést fenntartó támogatás általában tilos. Az EU bizottsága a támogatásoknak leginkább ezt a formáját ellenzi, ez ugyanis közvetlenül hat a termelési költségek és az árak alakulására, így súlyosan negatív következményekkel járhat a vállalkozások közötti versenyre. A termékszerkezet-váltásra engedélyezhető támogatás odaítélésének kritériumai is meglehetősen szigorúak. Az egyes tagállamoknak ilyen esetben a brüsszeli bizottság előtt bizonyítaniuk kell az iparág vagy a régió súlyos válsághelyzetét, valamint pontos tervet kell bemutatni arról, hogy ezáltal a termelés korszerűsödik és nem jönnek létre új, ismételt túltermeléshez vezető kapacitások. 32
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Az EU-ban érvényes szabályok szerint lehetséges a krízishelyzetben levő vállalatok, vállalkozások számára közvetlen pénzügyi támogatás is, ez azonban csak rövid lejáratú hitel lehet. [www.magyarorszag.hu/eu, 2004.05.] A regionális vagy területfejlesztési támogatás az EU-ban a régiók közötti fejlettségi különbségek kiegyenlítését szolgálja. Az EU átlagánál fejletlenebb régiók felzárkóztatása az EU közös támogatáspolitikájának is egyik sarokköve. A közösségi (strukturális alapokon keresztül támogatandó) célok és az állami (nemzeti) támogatások céljai elvileg harmonikus egységet alkotnak, de a gyakorlatban az elv nem mindig válik valóra. A regionális támogatások esetében például a közösségi és az állami támogatáspolitika szabályozása nem eléggé koordinált, így előfordul, hogy egyes régiók mindkét forrásból támogatást élveznek, míg mások egyikből sem, holott a törvény betűje szerint jogosultak lennének rá. A multinacionális cégek ezen területen is jól járnak a csatlakozással. A magyarországi versenyszabályozás a csatlakozás után teljes mértékben EU konform lesz, így azt lehet mondani, hogy multiknak nem kell foglalkozni speciális helyi szabályozással, hanem a már ismert tepernek számító EU törvényeket kell csak figyelni, betartani. A változás persze nem óriási, mert a magyar versenyszabályozás a csatlakozás előtt is lépésről lépésre közeledett az EU normákhoz.
33
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
7. Környezetvédelem az EU-ban A szigorúan vett gazdasági szabályok változása mellett érdemes egy kicsit áttekinteni, hogy a környezetvédelem területén mit jelent az EU csatlakozás a multinacionális cégek számára. A környezetvédelemi szempontok érvényesítése rövidtávon a gazdálkodó szervek számára többnyire jelentős költségekkel jár, szemléletmód váltást igényel. Hosszú távon azonban mindenki érdekelt a természeti javak, a környezet védelmében. A környezetvédelmi szabályok részbeni célja a környezetvédelmi szempontok érvényesítése oly módon, hogy az odafigyelés egyrésze kényszer legyen másrésze pedig már rövid távon is gazdaságilag megérje. A magyarországi környezetvédelmi szabályok gazdasági szervekre vonatkozó rendelkezései az utóbbi években lépésről lépésre szigorodtak. Az EU csatlakozás nem hoz forradalmi változásokat csak továbblépést jelent az eddigi úton. A multinacionális vállalatok e téren is előnyben vannak a kisebb magyarországi cégekhez képest. A rendelkezésre álló szaktudás s talán még inkább a könnyebben megszerezhető tőke egyszerűbbé teszi a többnyire beruházás igényes környezetvédelmi szabályokhoz való alkalmazkodást. Ha pedig a környezetvédelmi beruházások komoly mértékben rontják a cég versenyképességét az emelkedő termelési költségek miatt és van mód a gyártás enyhébb környezetvédelmi korlátozásokkal rendelkező országokba telepítése, akkor akár multi tovább is telepítheti termelését. Magyarországon azonban a megtelepült külföldi tőke nagy része a szabályozás változásának való megfelelést választja, kis mértékben találkozhatunk csak a szigorodó környezetvédelmi rendelkezések miatti kitelepüléssel. Nézzük most, hogy hogyan is fejlődött az EU a környezetvédelem területén. Az Európai Unió alapító tagjai az 1950-es években még nem érezték szükségesnek a környezetvédelemi politika közösségi szintre való emelését. Az intenzív gazdasági-ipari fejlődés, a növekvő energiafelhasználás az 1970-es évekre egyre nagyobb mértékű környezeti szennyezést eredményezett Európa egész területén. Így az 1972-es párizsi csúcson közösségi szintre emelték környezetvédelmi politikát. Ezt követően több ízben akcióprogramokat dolgoztak ki a környezetvédelem érdekében (1973-ban, 1977-ben és 1983-ban). Ez utóbbi hozta az igazi változást, mivel a problémák kezelése helyett a megelőzésre helyezte a hangsúlyt - ami jelenleg is az ágazat
34
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
egyik vezető alapelve. Az Unió környezetpolitikájának célja az erőforrások pazarló fogyasztásának csökkentése, illetve a termelékenység, az energiahatékonyság növelése. Környezetpolitikai alapelvek Az Európai Unióról szóló (Maastrichti) Szerződés szerint: Magas szintű környezetvédelem elve •
Elővigyázatosság elve: a környezetkárosítás és a szennyező anyagok termelésének elkerülése.
•
Megelőzés elve: a lehetséges környezeti szennyező hatásokat a szennyezés forrásánál kell megszüntetni.
•
A „szennyező fizet” elv: a környezeti kár költségeiért a kár okozója felel. Ez az elv jelentheti a hatályos környezeti normák betartásának költségeit, illetve a szennyezés által okozott károk megtérítését.
•
Szubszidiaritás elve: az EU a környezetvédelmi stratégiákat és programokat dolgozza ki, a megvalósítást a tagállamokra bízza. A tagállamokban a megvalósításra a megfelelő szinten (pl.: régió) a társadalmi szereplők (közigazgatás, vállalkozások, lakosság) aktív észvételével kerül sor.
•
Partnerség elve: párbeszédet és együttműködésre kell törekedni az önkéntes, az üzleti és az állami szektor között a környezetvédelmi problémák megoldása érdekében.
•
Integrálás alapelve: Az 1997-es Amszterdami szerződés kimondja, hogy a környezet megóvása minden közösségi ágazati politika szerves részét alkotja.
A "Környezet 2010: A jövőnk a mi választásunk" elnevezésű akcióprogram Kiemelt területei (2001-2010 között): •
éghajlatváltozás:
az
éghajlati
változásokat
kiváltó
okok
csökkentése
(új
energiaforrások arányának növelése) •
természeti és biológiai sokféleség megőrzése
•
környezet-, és egészségvédelem: az egészséget fenyegető veszélyekről való tájékoztatás (vegyszerek használata, élelmiszerbiztonság, járványok kitörése)
35
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
•
fenntartható erőforrás-használat és hulladékgazdálkodás: természeti erőforrások felelősségteljes kezelése
Fontos szabályozások Jelenleg a teljes uniós környezeti joganyag mintegy 300 irányelvből, rendeletből, határozatból
és
ajánlásból
áll.
Ennek
két
legfontosabb
irányelve
a
környezeti
hatásvizsgálatokról és a környezeti információkhoz való hozzáférés szabadságáról szól. Környezeti hatásvizsgálat A jelentős környezeti terheléssel járó létesítmények esetében a szabályozás a tervezés, üzemelés és a felszámolás fázisaira is előírja, hogy a tevékenység környezetre gyakorolt hatásait előzetesen meg kell becsülni. A tervezéskor biztosítani kell a környezeti hatások elfogadható szintre való csökkentését. Számos országban a hatásvizsgálat a környezetvédelmi engedélyezési eljárás egyik előfeltétele. Környezeti információk A tagállamokban hozzáférhetővé kell tenni a környezet állapotával kapcsolatos információkat a társadalom és a társadalmi szervezetek számára. Pénzügyi háttér Az EU jelentős összegeket különít el a környezetvédelmi célok megvalósítására. A regionális támogatásokhoz - melyek a környezet állapotának javítására irányuló projektek régión belüli megvalósításához nyújtanak segítséget - a Strukturális Alapokon keresztül lehet hozzájutni, míg a Kohéziós Alap teljes költségvetésének felét alkotja a környezetvédelmi beruházásokra költhető összeg. Ebből 2000-2006 között Görögország, Írország, Portugália és Spanyolország 9 milliárd eurós támogatásban részesül.
36
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
1992-ben jött létre a LIFE program, mely társfinanszírozás keretében támogatja a környezetvédelmi tevékenységeket az Európai Unióban, a leendő tagországokban, valamint a mediterrán és balti országokban. A LIFE program a 2000-2004 közötti időszakra 640 millió euróval rendelkezik. A társulási egyezmény keretében a LIFE programban jelenleg 4 EU tagjelölt ország (Észtország, Magyarország, Lettország, Szlovénia) és Románia vesz részt. A környezetvédelmi politika hatása a csatlakozás után A csatlakozó országok a környezetvédelemre vonatkozó közösségi követelmények teljesítésében átmeneti mentességi időszakot csak meglévő létesítmények esetében, illetve költséges környezetvédelmi infrastrukturális (pl.: települési szennyvízelvezetés és -tisztítás) beruházásoknál kaphattak. A csatlakozó országok egyedi jellemzői és szükségletei Közép-Kelet Európa fajokban gazdag vadvilágának, tájainak és egyéb természeti erőforrásainak védelme. A közlekedési, energia- és vízellátó szektorok fejlesztése, melyek minden esetben figyelembe veszik a környezeti szempontokat. Hatékonyabb energiafelhasználás. Az EU szempontjai a környezetvédelem területén A csatlakozó országokban bármely új beruházás feleljen meg a jelenleg érvényben lévő közösségi jognak. Kívánatos a csatlakozás utáni átmeneti időszakok mind időbeni, mind témák szerinti minimalizálása. A PHARE programon és az előcsatlakozási alapokon (ISPA, SAPARD) keresztül nyújtandó EU támogatások során előnyben kell részesíteni azokat a beruházás jellegű támogatásokat, amelyek elősegítik a környezetvédelem eszközeinek hatékony alkalmazását, a környezetgazdálkodás fejlesztését, és munkahelyeket teremtenek a környezeti szektoron belül.
37
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Környezetvédelmi politika Magyarországon Az 1990-es évektől kezdődően új alapra helyeződött a környezeti jog szabályozása és létrejött az 1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól. A Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) rövid, közép és hosszú távon fogalmazza meg azokat a szükséges intézkedéseket, melyek a magyar környezetpolitika további, uniós elvárásoknak is megfelelő fejlődési menetét határozzák meg. Szabályozások Magyarországon az 1990-es évektől kezdve jelentős gazdasági változások mentek végbe. Az utóbbi évtizedben a környezeti szennyezés nagymértékben csökkent. Hazánkban az ipari szennyezés területén számottevő visszaesés tapasztalható, mely sok esetben a külföldi működő
tőkebefektetések
során
az
országba
kerülő
környezetbarát
technológiák
behozatalának köszönhető. Az 1990-es évektől kezdődően új alapra helyeződött a környezeti jog szabályozása és létrejött 1995-ben az a törvény mely a környezet védelmének általános szabályairól szól. Ezen kívül számos törvény és a végrehajtásukat biztosító kormányrendelet szabályozza. A Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) rövid, közép és hosszú távon fogalmazza meg azokat a szükséges intézkedéseket, melyek a magyar környezetpolitika további, uniós elvárásoknak is megfelelő fejlődési menetét határozzák meg. Az NKP-nak megfelelő kereteket kell teremtenie az Európai Unió 2010-ig szóló, a tagországokra nézve jogilag kötelező 6. Környezetvédelmi Akcióprogram megvalósíthatóságához. Csatlakozással kapcsolatos feladatok Az EU taggá válás Magyarország számára további új feladatokat és lehetőségeket jelent, így többek között: •
Az EU környezetpolitikájának hazai megismertetése
•
Intézményfejlesztés 38
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
•
Beruházási programok
•
A környezeti jelentések rendszerének fejlesztése
•
A lakosság környezeti tudatosságának növelése
•
A környezeti információkhoz való hozzájutás biztosítása
•
A NATURA 2000 hálózat fejlesztése
•
Bekapcsolódás az európai környezetvédelmi régiók együttműködésébe
•
Az EU 6. Környezeti Akcióprogramjának (KAP) hazai megvalósítása
•
Az Európai Környezeti Ügynökség (EEA) programjaiban való aktív részvétel (2002ben csatlakozott Magyarország az ügynökséghez)
Átmeneti mentességek A 22. környezetvédelmi fejezetre vonatkozó magyar tárgyalási álláspont 1999. júliusi beadását követően 2001. június 1-jén sikerült ideiglenesen lezárni a környezetvédelmi fejezet tárgyalásait. Az 1999-es tárgyalási álláspontban Magyarország még kilenc mentességi igényt terjesztett elő, amelyekből a hatásvizsgálatok és EU szakemberekkel folytatott konzultációk eredményeként 2001. februárra négyre csökkent. Ezek az alapján az Európai Unió a következő négy magyar mentességi kérelmet fogadta el: •
Veszélyes hulladékok égetése - 2005. június 30-ig.
•
Települési szennyvízelvezetés és -tisztítás - 2008. december 31., 2010. december 31., 2015. december 31-ig.
•
Nagy tüzelőberendezésekből származó légszennyező anyagok kibocsátásának korlátozása - 2004. december 31-ig.
•
Csomagolási hulladék - 2005. december 31-ig.
A környezetvédelmi fejezet tárgyalását 2001. június 1-jén zárták le. Uniós támogatások a megvalósításhoz
39
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Az EU előcsatlakozási alapok (PHARE, ISPA, SAPARD) a csatlakozás időpontjáig, illetve az EU jelenlegi pénzügyi tervidőszakának végéig, 2006-ig nyújtanak segítséget a Nemzeti Környezetvédelmi Program II-ben is szereplő környezeti célok megvalósításához. A LIFE III már jelenleg és a jövőben is új forrást jelent a környezet- és természetvédelmi K+F tevékenységhez. A csatlakozás után a Kohéziós és a Strukturális Alapokból hívhatóak le anyagi támogatások. [www.mtvsz.hu/eu/eukorny, 2004.05.] Korábban a környezetvédelem nem volt olyan fontos, mint az elmúlt időszakban, illetve a csatlakozásra való felkészülés óta. A „lazább” normák ha nem is a legnagyobb súllyal számítottak de bizonyos szegmensben szempont lehetett egy adott vállalat létesítésekor Magyarország választása. Ezek megszűnése miatt a már meglévő gyáraknak, üzemeknek is alkalmazniuk kell az Uniós szabályokat, az újabbak tervezett megjelenésekor már ezzel a helyzettel kell számolni, szembenézni.
40
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
8. Euró
A multinacionális cégek – nevük is erre utal – több különböző országban jelen vannak, így automatikusan többféle valutával kerülnek kapcsolatba. Tapasztalatuk így jelentős a több valutás rendszerekkel, azonban munkájukat – a kezdeti átállást követően – mindenképpen egyszerűsítheti az euró magyarországi bevezetése. Az egységes valutával megszűnik az árfolyamkockázat, ami különösen jelentős olyan cégeknél, ahol a termelés nagy mértékben integrálódik a különböző országok közt. Képzeljük csak el milyen hatása van egy olyan valuta felértékelődésének ahol a gyár komoly gyártóbázissal rendelkezik (ráadásul az előállított termékek alapanyagainak nagy része is a gyártóhely országából származik). Ez esetben az értékesítés országaiban áremelés nélkül automatikusan csökken a profit. Az eredmények a könyvelésben szintén okoz technikai problémákat ha sokféle valutában történnek a tranzakciók. A cégek treasury osztályait egységes valuta esetén integrálni, egyszerűsíteni lehet. Mindezek miatt úgy érzem, hogy érdemes néhány szót ejteni az euró magyarországi bevezetésének helyzetéről. Az EU tagság nem vonja maga után automatikusan az euró bevezetését. Magyarország ebből a szempontból „átmenettel rendelkező tagállam” mindaddig, amíg gazdaságunk nem teljesíti a közös pénz bevezetésének feltételeit. Az euró a csatlakozás után tehát egy ideig még nem váltja fel a forintot a fizetési forgalomban, a monetáris és az árfolyam-politikát továbbra is Budapestről irányítják majd. Igaz, e téren kötelesek leszünk messzemenőkig figyelembe venni az EU közös érdekeit. Ugyanakkor a csatlakozás napjától Magyarország részt vesz a Gazdasági és Monetáris Unióban, ami nemcsak lehetőség hazánk számára, hanem az EU tagságból fakadó kötelezettség is. A magyar gazdaságpolitikát úgy kell alakítani, hogy az összeegyeztethető legyen az euró majdani bevezetésével. 2002 január 1-e óta új korszak kezdődött az Európai Unió, de egész Európa történetében is: az euró-korszak. A közös valuta többé már nem pusztán közgazdaságtani elmélet vagy láthatatlan pénzügyi folyamatok során használt „számlapénz”, hanem maga a kézzelfogható – és elkölthető – valóság: készpénz.
41
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Az euró bevezetése valóban történelmi esemény. A közös európai valuta létrehozását a hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején kísérelték meg először, és mára jutott el a folyamat oda, hogy 12 uniós tagállam lemondva a nemzeti önazonosságát sok tekintetben megtestesítő nemzeti valutáról átengedte a terepet az eurónak. A következőkben ennek a folyamatnak a főbb állomásait tekintjük át. Az euró bevezetésének feltételei A feltételek közül az egyik legfontosabb, hogy Magyarországnak legalább két évet el kell töltenie abban a közösségi árfolyamrendszerben, amelyet az unió az euró-övezeten kívüli tagállamok számára alakított ki (ERM-2, Exchange Rate Mechanism). A kétéves időszakban a forint központi árfolyamát nem szabad megváltoztatni, azt fixen az euróhoz kell kötni. Elvárás a forinttal szemben az árfolyam stabilitása is, azaz hogy e két év alatt forint tartósan ne veszítsen értékéből az euróval szemben. Az árfolyam ugyanakkor viszonylag széles sávban (+/-15 százalék) mozoghat a központi árfolyam körül, a piaci kereslet-kínálat függvényében. Mindez azt is jelenti, hogy az EU belépés után legkorábban két év múlva lesz lehetőség csatlakozni az euró-zónához. Ugyancsak fontos feltétel az árak stabilitásának megteremtése. Az inflációs rátát megfelelően alacsony szintre kell leszorítani, és ezzel párhuzamosan a kamatlábak megfelelő csökkenése is elvárás. Az alacsony infláció mellett a központi költségvetés egyensúlyban tartása is követelmény, ezért mérsékelni kell az államháztartás hiányát, az államadósság szintjének tartósan alacsonyan tartása mellett. Az állam nem költekezhet és nem adósodhat el túlzott mértékben, a kiadásoknak és a bevételeknek egyensúlyban – vagy ahhoz közeli állapotban – kell lenniük. Ezeket a feltételeket az EU-t létrehozó Maastrichti Szerződésben határozták meg 1991-ben. A maastrichti kritériumok maradéktalan teljesítése az előfeltétele annak, hogy egy EU tagállam az euró-övezet részévé válhasson, azaz esetünkben a forintot felváltsa az euróval történő fizetés. A követelmények teljesítése minőségileg nem új kihívás a magyar gazdaságpolitika számára, mivel céljaink között már régóta központi helyet foglal el a
42
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, az infláció leszorítása és az államháztartás pénzügyi helyzetének javítása.
43
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Az euró bevezetésének menetrendje Magyarországon a kormány és a Nemzeti Bank közös célkitűzése, hogy a magyar gazdaság mielőbb megfeleljen a feltételeknek, és az euró minél hamarabb felváltsa a forintot. Ennek oka, hogy hazánk esetében az euró bevezetésének előnyei meghaladják az abból származó hátrányokat. Az euróra való áttérés ugyanis újabb lendületet ad a gazdasági növekedésnek, miután megszűnnek a pénzváltási költségek és kockázatok, csökkennek a kamatok (ami olcsóbbá teszi a vállalkozások finanszírozását), bővül és egyszerűsödik a külkereskedelem. Nem elhanyagolhatóak persze az egész Európában érvényes fizetőeszköz megjelenésének idegenforgalmi előnyei sem. A magyar gazdaság 2009–2010-re lehet érett arra, hogy megfeleljen az euró bevezetéséhez szükséges kritériumoknak – állítja azon öt kutatóintézet többsége, amelyek a Pénzügyminisztérium (PM) felkérésére készítették el tanulmányaikat. A balti országok és Szlovénia hamarabb csatlakozhat az euró zónához, mint hazánk. (A kormány a legújabb információk alapján május közepén dönthet az euró csatlakozás megcélzott időpontjáról.) A magyar gazdaság ma már gyakorlatilag része az euró zónának, hiszen a hazai cégek egyre gyakrabban euróban kötik az üzleteiket, a lakosság euróban adósodik el. A magyar kormány május 15-én nyújtja be a brüsszeli bizottságnak az úgynevezett konvergencia jelentést, vagyis azt a gazdasági programot, amelyben részletezik, hogy Magyarország milyen ütemezéssel tervezi elérni a maastrichti kritériumokat. A pénzügyminiszter véleménye szerint, jelenleg 2010 lenne kedvezőbb a közös európai pénz bevezetésére. Azonban azt is elmondta, ha kedvezően alakulnak a gazdasági folymatok, akár egy esztendővel korábban is sor kerülhet erre. Az euró bevezetéséhez szükséges követelmények teljesítése az ország elemi érdeke, hiszen csak így teremthetők meg a fenntartható gazdasági növekedés feltételeit [Neményi Judit, a Pénzügykutató Rt.] Sokak szerint hiba volt a kormány és a jegybank részéről, hogy tavaly nyáron 2008-at jelölték meg az euró bevezetési időpontjául. Akar László, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója szerint 2009–2010 lehet a reális időpont. Egy biztos, a csatlakozók első köréből valószínűleg kimaradunk, hisz a három balti ország és Szlovénia már most teljesíti a követelményeket [Palócz Éva, a Kopint-Datorg Rt.] Ezzel szemben a magyar gazdaság csupán egynek felel
44
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
meg. Az államadósság a GDP 59 százalékát teszi ki idén. Az államháztartás hiánya jó esetben a GDP öt százaléka alatt marad, az infláció pedig hat százalék körül alakul. [www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=82580, 2004.05.] Az euró átvétele elhúzódásának hátrányai közé tartozik, hogy az infláció leszorítása némileg visszafogja a gazdasági növekedési lehetőségeket, és fel kell adni a kamatokat és az árfolyamot meghatározó, önálló nemzeti monetáris politikát – ezt az Európai Központi Bank irányítja
majd.
Összességében
azonban
az
euró
bevezetéséből
adódó
gazdasági
többletnövekedés éves szinten meghaladhatja a nemzeti jövedelem fél százalékát. Az árfolyam-politika változásai Az euró bevezetésének előkészítése szempontjából fontos a magyar árfolyam-politika átalakítása is. Az árfolyam-politikát ugyanis – az EU alapszerződés előírásai szerint – csak a tagállamok közös érdekének figyelembe vételével lehet folytatni. Ennek érdekében az elmúlt időszakban a kormány és a Magyar Nemzeti Bank az EU követelményeknek teljesen megfelelő, új rendszert alakított ki. A forint árfolyamát kizárólag az euróhoz képest állapítják meg, a más valutákkal (például USD) szembeni árfolyam pedig az adott valuta és az euró közötti árfolyamtól függ. A forintárfolyam ingadozási sávja az euróval szemben a korábbi +/-2,25 százaléknál szélesebb, +/-15 százalék lett, a közösségi árfolyamrendszer követelményeinek megfelelően. Megszűnt a korábban alkalmazott csúszó leértékelés (a forint központi árfolyamának rendszeres, előre bejelentett mértékű leértékelése). Emellett a jegybank az inflációs célkitűzésre épülő monetáris rendszert kezdett működtetni: előre meghatározza azt az inflációs mértéket, amelynek elérésére törekszik. Ezáltal sikerült az inflációs rátát is jelentősen leszorítani, és a magyar árfolyampolitika alkalmassá vált arra, hogy a forint a csatlakozás után belépjen a közösségi árfolyam-rendszerbe. Jogharmonizáció Az euró magyarországi bevezetésének természetesen az is feltétele, hogy Magyarország már az EU csatlakozás idejére maradéktalanul teljesítse jogharmonizációs 45
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
kötelezettségeit. Mivel a tőkemozgási korlátok teljes körű felszabadítása az euróra való áttérés előfeltétele, 2001-ben – a korábbi devizatörvény hatályon kívül helyezésével – Magyarországon a devizakorlátozásokat teljes mértékben eltörölték, így megvalósult a forint teljes konvertibilitása is. A jegybank működésének uniós normáknak megfelelő szabályozása szintén kiemelt feladat volt. Az EU alapszerződés legfontosabb alapelve, hogy a nemzeti jegybankoknak teljesen függetlennek kell lenniük bármiféle kormányzati beavatkozástól. Ezért módosították a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt: megszűnt a jegybank által a költségvetés számára nyújtható átmeneti likviditási hitellehetőség, valamint a jegybank pénzügyi, intézményi, működési és személyi függetlenségét is maradéktalanul biztosították. Az euró hatása lehet egyszerre stratégiai és operatív. Jelentős változtatásokkal járhat egy cég életében a stratégiai hatások közül, például új piaci lehetőségek vagy termékek, vagy új külföldi ügyfelek megismerése. A legtöbb változatás a cég sajátosságaiból következik majd, de segítségül felsorolásképpen néhány megközelítés következik, amely az euróra való átállás operatív hatásaival segít megbirkózni. Szervezeti területen az euró hatását erősítő tényezők: •
a prioritások meghatározása,
•
az IT rendszerekre való támaszkodás,
•
pénzügyek egyszerűsödése,
•
dolgozók betanítása.
A
cégek
kereskedelmi
tevékenysége
során
szezonális
csúcsok
mindenhol
előfordulhatnak, de ha az euróra való átállást ebben az időszakban kell megkezdenie, ez problémákat idézhet elő pl. az IT rendszerben. Külön gond lehet ha partnerek eurós igényei és a pénzügyi év kezdete más-más időszakra esnek. Az euróra való átállással párhuzamosan fontos ennek hatásairól a cég dolgozóit tájékoztatni. Legmegfelelőbb módszer erre egy közös tréninget tartani, melyen meg lehet beszélni a felmerülő problémákat, s egyben nagyon hasznos lehet a hatásfelmérés 46
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
szempontjából is. Ezzel a munkaerő nagyobb hatékonyságát lehet elérni és segítik az ügyfelekkel való kapcsolattartást is. Fontos, hogy amennyiben fennáll kulcsfontosságú pozícióban lévő személyek felmondásának vagy nyugdíjazásának veszélye, biztosítani kell a helyettesítés lehetőségét. Szervezeti területen az euró negatív hatását csökkentő tényezők: •
alacsony szintű IT függés és alvállalkozók alkalmazása,
•
a több valutás módszer jelenleg is működik.
Abban az esetben ha a cég működése megengedi viszonylag egyszerű IT rendszer használatát, könnyű frissíteni euró kompatibilissé, illetve ha külső vállalkozás végzi az IT rendszer működtetését akkor ez a feladat teljes egészében rá hárul. Ha a cég rendszere már jelenleg is több valuta kezelésére alkalmas és a dolgozók is megfelelő tapasztalattal rendelkeznek, nem jelenthet gondot az euró bevezetése, s nagy helyzeti előnybe kerülnek a többi piaci szereplővel szemben. Az üzleti partnerek euró alapú számlázásra való átállását nagyban befolyásolhatja az, hogy milyen megközelítés áll a cég előtt. A partnerek közé tartoznak többek között a bankok, kereskedelmi ügynökségek, olyan külsős vállalatok, akikkel szerződéses viszonyban áll, akik közül a kulcsfontosságúak nagy szerepet játszhatnak a cég átállási folyamatában. A bank elvégzi a nemzeti valuta és az euró közötti átváltásokat, biztosítja a kompatíbilis banki programokat, eurós számlákat, csekkeket, nyomtatványokat bocsát rendelkezésre, segít az EMU-s kamatlábak, fedezeti szerződések és új pénzügyi termékek megismerésében. Az euró bevezetése tehát nem csak cégünkre, hanem partnereinkre is nagy hatást gyakorol, melyre érdemes felkészülni, akár negatív, akár pozitív oldalról.
47
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
II. Multinacionális cégek magyarországi leányvállalatának felkészülése 9. Multik Magyarországon, történeti áttekintés Magyarországra az ENSZ-statisztikák szerint az 1990-es évek első felében évi 1,2 milliárd dollár külföldi működőtőke (foreign direct investment, FDI) áramlott be, az évtized második felében azonban már évi 2-2,1 milliárd dollárnyi. A külföldi működőtőke alig egy évtized alatt meghatározó szerepre tett szert a gazdaságban. Az 1990-es évek közepén a beruházások több mint egyötödét fedezte, napjainkban ennél valamivel kevesebbet. Az újonnan beáramló tőke beruházásokhoz mért súlyának visszaesését valószínűleg részben pótolja a visszaforgatott profit arányának növekedése. A működőtőke állomány GDP-hez viszonyított súlya azonban az elmúlt évtizedben stabilan nőtt, s jelenleg több mint negyven százalék. Az új számítási módszertan szerint hazánkban jelenleg 30 milliárd dollár tőke van jelen. Az 1990-es évek első felében tehát Magyarország a működőtőke beáramlás éves értékét tekintve mind világméretekben, mind (és különösen) Kelet-Közép-Európában viszonylag jelentős, az 1990-es évek végi állapotokat többszörösen túlszárnyaló részesedéssel büszkélkedhetett. Ennek köszönhetően napjainkban a Magyarországon működő külföldi tőke állománya mind a világ összes FDI-állományához, mind Kelet-Közép- Európa aggregált mutatójához viszonyítva jóval nagyobb (még ha az 1990-es évek végén csökkent is),1 mint a gazdaság és lakosság részaránya. Ezek után nem meglepő, hogy az áramlás beruházásokhoz mért aránya éppúgy, mint az állomány GDP-hez viszonyított nagysága az 1990-es években meghaladta a világ- és a keletközép-európai átlagot is. A táblázatból ugyanakkor az is jól kivehető, hogy a kelet-középeurópai országok átlagmutatói az 1990-es évek második felében mindinkább „felzárkóznak” a magyarországiéhoz, sőt az áramlás relatív súlya tekintetében 1999–2000-ben meg is előzték a magyar értékeket. Ez annak a jele, hogy a transznacionális vállalatok korában a kisebb nemzeti tőkéknek csak kiegészítő, alárendelt szerep jut.
48
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Magyarországon a befektetett tőke állománya szerint a legnagyobb befektetők Németország, Hollandia, az Egyesült Államok, Ausztria és Belgium. A jegyzett tőke szerint a KSH adatai alapján Németország, a Gazdasági Minisztérium adatai alapján Hollandia vezeti a sort. Közelgő EU tagságunk tükrében ugyanakkor figyelemre méltó, hogy az unió tizenöt országa közül 2000-ig csupán hatnak a befektetései haladták meg a 100 milliárd forintot, Írországé, Dániáé, Spanyolországé és Görögországé pedig még a 20 milliárdot sem érte el [KSH 2003]. Az 1990-es évek folyamán egyre nőtt a külföldi vállalatok súlya az ország termelésében és külkereskedelmében, s a magyar GDP növekedése ma már alapvetően e vállalati szférán múlik. A valamilyen mértékű külföldi tőkével működő vállalatok részaránya mind az exportban, mind az importban dinamikus növekedést mutatott, és az 1990-es évek végére mindkét esetben megközelítette a 80%-ot. Jellemző, hogy ezek a vállalatok rendszeresen többet importálnak, mint exportálnak, így a kereskedelmi mérleg hiányához 50-90%-ban járulnak hozzá. A külföldi működőtőke mind szektorális, mind regionális értelemben egyenlőtlenül oszlik meg Magyarországon. A külföldi tőkeállomány 60%-át Budapesten és környékén (Pest megye) fektetik be, miközben vannak olyan megyék, ahova az állománynak kevesebb mint egy százaléka jut. Ez a regionális egyenlőtlenség az 1990-es évek folyamán egyre nőtt. Valamivel kisebb az egyenlőtlenség a foglalkoztatás szerint, ami az elmaradottabb körzetek olcsó munkaereje által lehetővé tett munkaintenzívebb technológiák/ termelési fázisok alkalmazására utal. A külföldi tőkeállomány megoszlását vizsgálva egyértelmű a feldolgozóipar elsőbbsége. Az 1990-es években az agrárium és a kitermelőipar együtt sem nyerte el a külföldi tőkeállomány két százalékát, és arányuk csökkent, miként csökkent a feldolgozóipar részesedése is, a szolgáltatások javára (1998-ban 38,4%-kal). Stabilan tartotta részarányát a gépipar (11,2%-kal), a fémipar (3,2%-kal), és növelte súlyát a kereskedelmi szektor (12,3%49
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
kal), az áram-, gáz- és vízszolgáltatás (14,8%-kal), valamint a pénzügyi szolgáltatások (10,9%-kal). 1998-ban a külföldi tőke aránya a jegyzett tőkén belül az agráriumban 7,5%, a kitermelőiparban 34,4%, a feldolgozóiparban 59,7% volt. Meghaladta a 60%-ot az élelmiszer- és dohányiparban, a nem fémes ásványok feldolgozásában és a gépiparban. 2001ben a külföldi tőke aránya a nem pénzügyi szférában a jegyzett tőkében összességében megközelítette a 40%-ot. A külföldi vállalatok gazdasági szerepéről azonban nem a tőkeállomány megoszlása, hanem a termelési és foglalkoztatási arányok árulják el a legtöbbet. Mint Szanyi Miklós [2001] kutatásai kimutatták, 1997-ben a külföldi tőkérészesedéssel bíró vállalatok aránya a magyarországi bruttó termelésben (GDP) meghaladta a 44%-ot. Azóta az arány jelentősen nőtt, amit jelez, hogy 2001-ben a külföldi tőke aránya a nettó árbevételben elérte az 51%-ot. Az agrárium hozzáadott értékéből több mint háromnegyed részt, az építőipar bruttó hozzáadott értékéből több mint 70%-ot, a vendéglátás, a kereskedelem, a javító szolgáltatások termeléséből pedig jó kétharmados arányt hasítanak ki a külföldi tőkével működő vállalatok. A GKI adatai szerint 1999-ben a saját tőke összértékének 60%-a, a beruházási ráfordítások több mint 88%-a, a foglalkoztatottaknak pedig 29,2%-a (631 ezer fő) jutott a külföldi érdekeltségű vállalatokra a teljes vállalati szférán belül [Peredi 2000]. Különösen jelentős a vámszabad területek gazdasági súlya: 1996 és 2000 harmadik negyedéve között 18,1%-ról 43,7-re nőtt arányuk a teljes exportban, és 13,9%-ról 27,7-re az importban. Ez lényegében feldolgozóipari tevékenységet jelent. A GKI 1999-es adatai szerint a külföldi vállalatoktól származik a társasági adóbefizetések fele, az SZJA és a TB-járulék 47,5%-a. A külföldi cégek termelik meg a vállalati nyereség 52%-át. Ugyanakkor azonban az adókedvezmények 96%-át a külföldi vállalatok élvezik. A vámszabad-területi vállalatok például termelési értékük mindössze 0,2%-át fizették ki társasági vagy helyi adó formájában 1999-ben (más vállalatoknál ez az arány 2,9%), miközben termelési értékük 11%-át teszik ki az általuk élvezett adókedvezmények (a többiek 50
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
esetében ez csak 2,1%). 2002 végéig számítva kb. 50 vállalat összesen 4000 milliárd forintos beruházása élvez adókedvezményt. Ez a kb. 50 cég összesen negyedmillió embert foglalkoztat, s a magyar export mintegy felét biztosítja. Az adókedvezményeket ezért a közvélemény formálók úgy tűntetik fel, mint e termelés, foglalkoztatás és export fennmaradásának feltételét. 9.1. Működésük feltételei az uniós csatlakozás előtt és után Magyarország uniós tagsága az itt telephellyel rendelkező multik számára kevéssé fenyeget azokkal a veszélyekkel, amelyeket az EU-n belüli más gazdasági-társadalmi erők esetenként fel szoktak hozni. A magyarországi áruk konkurenciája, a növekvő keleti irányú termelés kitelepítés negatív foglalkoztatási hatásai – még ha bírnának is némi alappal – nem a már itt működő multik érdekeit sértik. Sokkal inkább azokét, amelyek még nem találták meg a – többek között éppen Magyarországon lévő – versenytársaikkal szembeni sikeres fellépés hatékony formáit. Akár európai, akár Európán kívüli multiról van szó, az uniós csatlakozás a nagy piacot elzáró, mára minimálissá zsugorodott akadályok lebontását jelenti. Ebből a szempontból leginkább csak annak az alkalmazkodásnak – nem egyszer édes – terhével jár, ami az eddig speciálisan magyar szabályozók, eszközök uniós eszközökkel való felváltását jelenti. Néhány területre azonban érdemes nagyobb figyelmet fordítani. Az egyik a munkaerőáramlás kétségtelenül megnövekvő (még ha tömeges mértéket valószínűleg nem is öltő) arányai következtében a magyarországi bérek emelésére gyakorolt hatás, a másik a közös kereskedelempolitika (vámkedvezmények és piacvédelem), a harmadik pedig a belpiaci verseny éleződése. Nézzük meg egyenként ezeket a területeket! 9.1.1. Munkaerőpiac A magasabb bérek ösztönzik, az EU tagság (az átmeneti időszak leteltével) lehetővé teszi a magyar munkaerő külföldi munkavállalását. Így a legkvalifikáltabb alkalmazotti réteg a konkurenciához vándorolhat, s ez ösztönözheti a magyarországi telephelyen a bérnövekedést. Az „elvándorlás” ugyanakkor a vállalatok szempontjából pozitív ellenhatást is
51
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
gyakorol: minél nagyobb számban jelennek meg külföldi munkavállalók az egyes szakmákban, funkciókban, annál nagyobb lehet bérleszorító hatásuk a fogadó EU országban/ régióban (vállalati, ágazati és országos szinten is – mértéktől függően). E hatások érvényesülését azonban az EU részéről a munkaerő-áramlás szabadságára vonatkozó derogáció a taggá válás után akár hét évre is kitolhatja. 9.1.2. Közös kereskedelempolitika A csatlakozással életbe lépő közös vámok a földrajzi távolságnak és a hagyományos kapcsolatoknak
köszönhetően
jól
kiépített
és
gazdaságos
beszerzési
forrásokat
kérdőjelezhetnek meg. Megszűnik a 0%-os importvám lehetősége az ukrán és az orosz nyersanyagok (például nyersalumínium), a távol-keleti alkatrészek (elektronika) esetében, ami rontja majd a hazai feldolgozóipari kapacitások versenyképességét. Az EU a csatlakozási tárgyalások során a vámemelkedésből származó magyar veszteségek kivédését szolgáló derogációról (ideiglenes vámkontingens) csak igen szűk termékkörben volt hajlandó tárgyalni. További gondot jelent a piacvédelem. A közös kereskedelempolitika egyes szektorokban (például a textilruházati iparban) nagyobb, mások (például az acélipar) esetében kisebb védelmet biztosít a magyarországi termelőknek az olcsóbb (többnyire még „keletibb”) árukkal szemben. Az EU kereskedelempolitikája ugyanis a csak utólagos és hosszadalmas korrekciót jelentő antidömping- eljárást engedi meg. A magyar részről ma még (pl. az ukrán és az orosz acéllal szemben) alkalmazott kvótákat csak rendkívüli esetekben teszi lehetővé.10 9.1.3. Adókedvezmények Az adókedvezményekre vonatkozó magyar szabályozás megfelel a nemzetközi elvárásoknak annyiban, amennyiben normatív, tehát elvileg bárki számára hozzáférhető. (Az más kérdés, hogy feltételei – a beruházás nagysága, az általa létrehozott munkahelyek száma stb. – olyanok, melyeket csak a legnagyobb, vagyis a multinacionális cégek tudnak teljesíteni.) Az unió azonban szeretné száműzni a közvetlen állami termelésösztönzés minden formáját. Ez az elvárás ellentétes a tagállamok érdekeivel, ezért azok mindent megtesznek, hogy kedvezményeiket, beruházási támogatásaikat az elismert közösségi célok alá besorolják, s ekképpen az Európai Bizottsággal elfogadtassák. Amíg a magyar gazdasági menedzsment 52
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
meg nem tanulja ennek fortélyait, addig a csatlakozás az állami direkt ösztönzők alkalmazásának
apályát
hozhatja.
Ez
ellen
hathat
a
multinacionális
vállalatok
menedzsmentjének pályázati téren való jártassága, valamint e vállalati kör intézményes befolyása az EU nagypolitikájára – melyet minden bizonnyal hajlandó lesz kamatoztatni a további kedvezményekért. Az uniós tapasztalatok arra tanítanak, hogy elsősorban az érintettek ügyességén múlik, menyi és milyen támogatáshoz juthatnak. 9.1.4. Belpiaci verseny Magyarország a világpiac integrált része, ezért a nemzetközi monopolisztikus verseny hatásait már régóta érzékeli. Egyes szakértők mégis a verseny növekedésére számítanak. A verseny erősödése elsősorban az agráriumhoz kapcsolódó területeken valószínű, s ez átstrukturálási kényszert támaszt – már ahol a termelés uniós reálintegrációjában még vannak tartalékok. A hazai mezőgazdaság közösségi szabályok alá kerül, a termelés várhatóan tovább csökken, a mezőgazdasági árak pedig nőni fognak. A magyar mezőgazdaságnak az EUnormákhoz (így mindenekelőtt a magas belső árakhoz) való felzárkózása egyúttal rontja a szektor unión kívüli versenyképességét. Ezt az Európai Unió csak igen korlátozott mértékben lesz hajlandó ellentételezni. Ezért várhatóan az agrárium több szektorában romlik a termelés jövedelmezősége, így – a multik érdekeltségének megléte esetén – felléphet majd a relokáció kényszere is.
9.2. Milyen előnyök származnak EU csatlakozásunkból a multik számára? A fenti, nem túl nagy jelentőségű potenciális hátrányok, átmeneti nehézségek mellett a magyarországi telephelyű multiknak számos előnyük származik Magyarország EUcsatlakozásából (ha ugyan ezeket az előnyöket a reálintegrálódásnak köszönhetően már le nem aratták.) 9.2.1. Piacok Az európai (és Európán kívüli) multinacionális vállalatok a rendszerváltással megnyíló keleti felvevő- és munkaerőpiacokat, termelési kapacitásokat már azok EU taggá válása előtt
53
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
integrálták. Az unió keleti kibővülése, Magyarország taggá válása bővítené – bár a multik számára lényegében már most is az – a teljesen szabad piac nagyságát. A meglévő beruházás serkentő szabályozók mellé a teljes jogú taggá válással a jogharmonizáció, az adóráták kiegyenlítődése (VAT), a könyvviteli szabályok egységesülése, az önálló valutapolitika terének szűkülése (az EMU-ba lépéssel eltűnése) stb. járul. Ez a magyarországi beruházók szempontjából a jelenlegi helyzethez képest csak kisebb mértékű változást jelent ugyan, de ezeknek is szerepük lehet abban, hogy egyes költségszempontokból (pl. az alacsonyabb munkabérek által) motivált termelés kitelepítést elodázzanak. 9.2.2. Profit A multik Magyarországon megtermelt nettó profitja többszörösen meghaladja az EU alapokból Magyarország számára kifizetett összeget. A termelés kitelepítés általános kritériuma tehát a hazainál (vagy a kitelepítendő egyéb telephelynél) nagyobb profitabilitás. Ez azt is jelenti, hogy a termelés kitelepítésnek köszönhetően a multinacionális vállalat átlagos profitabilitása nő (például az olcsóbban előállított termékek visszaszállításával a hazai termelés versenyképessége is javul). A magyarországi nyereségadó alacsony szintje, mely Európában az egyik legalacsonyabb, ösztönzi a profitábilis magyarországi működést. Egy multinacionális cég esetén a belső transzferárak (cégen belüli, de országok közötti árak) megállapításánál ez is igen fontos szempont. Elmondhatjuk, hogy a multik figyelnek a jogszabályok betartására, biztosabban fizeti a járulékokat. A nyereségadó alacsony szintje, a beruházásokra is ösztönző hatása van. 9.2.3. EU támogatások A lehetséges hátrányok sorában említettük, hogy elvileg beszűkül az állami beruházásösztönzők (adókedvezmények, juttatások) alkalmazásának lehetősége. Az EU törekvései szerint ugyanakkor a gazdaságfejlesztést (mindenekelőtt regionális fejlesztés formájában) a közösségi programok keretében kell megvalósítani. Ez tehát egyszerre
54
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
korlátozás és lehetőség. Az egyéni mozgástér csökken, viszont közösségi pénzalapok nyílnak meg (még ha nem is a remélt mértékben). Ezekből pedig – adottságai okán – a magyarországi multik (leányvállalatai) is (sőt valószínűleg
nagymértékben)
részesedni
tudnak
majd.
Ennek
biztosítéka,
hogy
Magyarország, különösen keleti és északi régiója, támogatandó területként kerül be az EU-ba. Amit a multinacionális vállalatok nyugat-európai leányvállalataik révén már nem kaphatnak meg, azt megkapják az újonnan csatlakozó országokban. 9.3. A multik felkészülése a csatlakozásra A magyarországi multik EU csatlakozással kapcsolatos várakozásairól a vállalati interjúzás módszerével nyerhetünk információkat. Ebből kiderül, hogy mind az európai, mind az amerikai vállalatok többnyire felkészültek Magyarország EU csatlakozása. Azonban hiányosságokat is találhatunk a felkészülésben. Például a statisztikai kötelezettségekre való felkészülésben. Egyenlőre, a még felkészülés folyamata zajlik. Nem könnyű úgy felkészülni az új előírásokra, hogy azok (a begyűjtött információk alapján) csak körülbelül a csatlakozás előtt két héttel lesznek hivatalosan kihirdetve. Természetesen már most is számos kiadvány közli a direktívákat, azonban azok nem a hivatalos és végleges verziók. Fontos a vállalatok számára a stratégiájuk átgondolása, az új helyzetre való felkészülés, valamint a szükségen módosítások véghezvitele. Például egy gyár termelési ütemének megváltoztatása, esetleg a gyár bezárása, vagy új gyár nyitása. A vállalatvezetők állítása szerint tehát az alkalmazkodási folyamatot az uniós szabályoknál sokkal inkább a piaci kapcsolatok diktálták és diktálják. Ennek ellenére a taggá válás után nagyobb szükség lesz a multik magyarországi telephelyeinek kutatás-fejlesztési, valamint a szigorodó szabályokhoz való igazodás miatt szükségessé váló egyéb (környezetvédelmi,
élelmiszer-biztonsági
támogatására. 55
stb.)
beruházásainak
gazdaságpolitikai
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Az EU csatlakozás következményeit viszonylag zökkenőmentesen vészelhetik át azok a vállalati csoportok, amelyek nagyságuk, tulajdonosi hátterük miatt „természetes” védelemben részesülnek. Így a multik leányvállalatai, a vegyes vállalatok és az állami vállalatok. A magánszféra kis- és közepes vállalatinak azonban már nem ilyen egyszerű a helyzetük. Szinte törvényszerű, hogy nagyobb piaci sebezhetőségükhöz a negatív hatásokra való felkészülés gyenge képessége járul. Ezt illusztrálják az alábbiak. Az európai kamarák szövetsége, az Eurochambers tíz tagjelölt ország két és félezer vállalatát kérdezte meg arról, hogyan állnak az uniós felkészüléssel. Magyarországról 389 (háromnegyed részben kis- és közepes) vállalat adott értékelhető választ. [‘A vállalatok felkészültsége az EU csatlakozásra’, Üzleti 7] Ebből kiderült, hogy a vizsgált mintában a magyarországi vállalatok a legkevésbé tájékozottak az európai jogszabályokat illetően, s nem is ismerik, vagy nem használják kellőképpen az elérhető információforrásokat. Közel kétharmaduk bevallja, hogy még nem láttak hozzá a felkészüléshez. Ugyanakkor a magyar vállalatok között a legnagyobb (20%) a pesszimisták aránya, akik szerint az uniós taggá válás rontani fogja üzleti kilátásaikat. A többi országhoz képest itt a legmagasabb (37%) a csatlakozási tárgyalások eddigi eredményeivel való elégedetlenek súlya is. A magyarországi válaszolók 39%-a nem kívánja megváltoztatni stratégiáját a taggá válás után, s 32%-a elég erősnek érzi magát ahhoz, hogy a szükséges átszervezéseket külön segítség nélkül végre tudja hajtani. Nem teljesen van mindezzel összhangban, hogy elsöprő többségük (90%-uk) támogatja a csatlakozást. A nagyvállalatok mellett a kis- és középvállalatoknak is van európai szintű érdekvédelmi szervezetük. Ez a Kis- és Középvállalkozások Európai Szövetsége (UEAPME), amely 1979-ben kezdte meg tevékenységét. Az unió 19 millió vállalkozásából 7 milliót képvisel (egész Európában 10 milliót), ami 30 millió alkalmazottat jelent az EU-ban (egész Európában 50 milliót). Míg azonban a multik már évtizedek óta érvényesítik érdekeiket az európai politika formálásában, addig a kisebb vállalkozások csupán az utóbbi időben szólhatnak bele a törvényhozásba, végrehajtásba.
56
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
9.4. Érdekérvényesítő képességük – intézményi és informális lehetőségeik A Magyarországon működő külföldi tőkeállomány döntően európai vállalatoktól származik. Ezért – és korunk transznacionális vállalatbirodalmainak természetéből következően – a magyarországi multik véleménye lényegében (legalábbis túlnyomórészt) európai vagy az európai gazdaságban erősen érdekelt multik véleményét jelenti. Így van ez a csatlakozás esetében is. Az európai multik, gazdasági súlyuknál fogva (és mert ennek bázisán hatékony érdekérvényesítő eszközökkel, saját, elismert szervezettel rendelkeznek) erőteljes befolyást tudnak gyakorolni a magyarországi gazdasági folyamatokra és a magyar gazdaságpolitikára. A legnagyobb egyedi beruházásokat végrehajtók között ugyanakkor az elsők között állnak az amerikai vállalatok (ABT, GM, US West, Pepsi, Ford), míg Európából számos kisebb vállalkozás hozott tőkét Magyarországra. Az amerikai óriásvállalatok globális stratégiájuk részeként telepedtek meg Magyarországon, és már magával ezzel a jelenléttel is erőteljes nyomást gyakorolnak a gazdaságpolitikai környezetre. Az európaihoz fogható külön lobbyszervük nincs, nem tagjai sem a Joint Venture Szövetségnek (JVSZ), sem a Magyar EU bővítési Üzleti Tanácsnak (HEBC). A beruházási, piacra jutási feltételek változása hasonlóképpen érinti őket (illetve telephelyválasztásukat), mint európai társaikat. A magyarországi multik összes érdekérvényesítő szervezetének bemutatására nincs módunk, a két legjelentősebbről azonban szólnunk kell. A HEBC részletesebb bemutatását tagvállalatainak az európai gazdaságban, valamint az EU közösségi politikáinak formálásában betöltött hangsúlyos szerepe indokolja. A JVSZ A 15 éve létrejött szervezet mintegy 400 tagvállalattal büszkélkedhet, melyek jegyzett tőkéje együttesen hárommilliárd USD, saját vagyonuk pedig négymilliárd USD. Mintegy 80 ezer főt foglalkoztatnak, és évente körülbelül 350 milliárd forintot (1,2-1,3 milliárd dollárt) fizetnek különböző adók formájában a magyar államkasszába Magyarországon [JVSZ 2002].
57
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
A JVSZ-nek ma már minden Magyarországon bejegyzett vállalat tagja lehet, amely elfogadja az alapszabályt, tekintet nélkül méretére, valamint arra, hogy vegyes vagy „tiszta” (külföldi, magyar) tulajdonú-e. A szövetség céljai •
az érdekképviselet (az új törvények megalkotása előtti véleménynyilvánítás),
•
a tagok gyors informálása a gazdálkodásukat érintő eseményekről, és
•
a partnerkapcsolatok építése, ápolása.
58
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
A HEBC Az Európai Unióban a nagyvállalatok már két évtizede rendelkeznek formális érdekérvényesítési, lobbizási lehetőséggel. Ezt testesíti meg az 1983-ban alakult European Round Table (ERT – Gyáriparosok Európai Kerekasztala), amely minden jelentős ágazat vezető vállalatait magában foglalja (jelenleg összesen 47-et). Az ERT 47 tagvállalatának együttes forgalma meghaladja a 950 milliárd eurót, foglalkoztatottaik száma pedig négymillió. A tagság meghívás alapján lehetséges, és kizárólag személyre szól. A keleti kibővülés közeledtével, 1997-ben az ERT tagvállalatai úgy döntöttek, hogy a tagjelöltek számára „gyakorlati segítséget is nyújtanak”. Ez eufemizmus, melynek nem kell áldozatul esni: az európai multik természetesen abban érdekeltek, hogy a keleti kibővülés az ő érdekeiknek megfelelően történjék. Minden más érdek csak ez után, ennek alárendelten jöhet szóba. Az ERT álláspontját rögzítő 2001. évi dokumentumában (Position Paper) egyértelművé teszi, hogy a keleti kibővülésben való érdekeltségét a régió politikai stabilitásának és polgári demokráciájának megőrzése vezérli, ezt követi a béke és a gazdasági érdekek említése. Az ERT Az ERT a közös európai információtechnológia politikával együtt született. Európa technológiai lemaradása az Egyesült Államok és Japán mögött az 1970-es évek végére komoly veszélybe sodorta világpiaci pozícióját. Ezt felismerve az európai kormányok az 1980-as évek elején tették az első érzékelhető lépéseket a nemzeti elektronikai, mikroelektronikai politika terén. Az EK-szintű kezdeményezések a nagyobb lélegzetű nemzeti programokkal együtt vettek lendületet. (Addig csak elszórt és kis hatóerejű közösségi próbálkozások voltak.) Az első jelentősebb európai információtechnológiai program az ESPRIT volt. (European Strategic Programme of Research in Information Technology). Ennek előkészítése végett V. E. Davignon (az Európai Bizottság egykori iparügyi felelőse) egy munkacsoportba tömörítette az EU 12 legnagyobb elektronikai vállalatát. Az így létrejött kerekasztal alapozta meg és irányította mindvégig az ESPRIT céljait, méreteit, struktúráit [Artner]. Ebből nőtt ki a ma mintegy négy tucat európai multit tömörítő lobbyszervezet, irányítva immár nemcsak az információtechnológiai, hanem minden más releváns közösségi 59
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
politikát is. A vállalatok legfelső vezetése tehát az ERT keretében vitatja meg a versenyképességüket befolyásoló tényezőket, és tesz „ajánlásokat” a bizottságnak és a kormányoknak az alkalmazandó uniós politikára vonatkozóan. Ez a kerekasztal döntő befolyással bír az EU által indított és támogatott programokra azok témáját, nagyságát, feltételeit tekintve egyaránt. Az ERT az elmúlt években a tagjelölt országokban megalakította „nemzeti” részlegeit. Elsőként – 1998 októberében – a Magyar EU bővítési Üzleti Tanács (HEBC) állt fel. A HEBC kapocs kíván lenni a magyar kormány, a brüsszeli EU bizottság és az ERT között. Gyakorlati üzleti tapasztalataival segíteni kívánja Magyarország minél gyorsabb és zökkenő mentesebb csatlakozását. 2002-ben kiegészült a MOL Rt.-vel, amely egyetlen közép-európai vállalatként az ERT tagja lett. A HEBC 16 Magyarországon is érdekeltséggel bíró európai multit fog össze leányvállalataik vezérigazgatósági szintjén. A HEBC elnöke, Fodor István, az Ericsson Magyarország elnöke. A HEBC tagjai: Asea Brown Boveri (energetika), British American Tobacco Hungary (dohányipar), BT (British Telecom), Ignite Hungaria (telekommunikáció), Eon Hungaria, Electrabel Magyarország (Dunamenti Erőmű Rt., energetika), Ericsson Hungary (telekommunikáció), Fiat Hungary (autóipar), Lobby Partners, Nestlé Hungaria (élelmiszeripar), Nokia Hungaria (telekommunikáció), Suez Enviroment (vízközmű), OMV Hungária (olajipar), Philips Hungary (elektronika), Royal Dutch/Shell Hungary (üzemanyag), Siemens (elektronika), Unilever Hungary (élelmiszeripar). A HEBC legutóbbi, 2002-es, a sorban negyedik jelentésében („Magyarország az EU csatlakozás folyamatában”) leszögezi, hogy nincs még egy gazdasági csoport a magyar társadalomban, amely a HEBC-hez hasonlóan segítené a csatlakozási folyamatot, és hasonló hatékonysággal képviselné külön érdekeit. A HEBC rendszeresen konzultációt folytat az ERT bővítési munkacsoportjával, az EU bizottságának budapesti és brüsszeli munkatársaival, a magyar kormánnyal, a magyar országgyűlés bizottságaival, valamint az EU tagállamok magyarországi nagyköveteivel. Ezenkívül kapcsolatokat ápol más magyarországi üzleti érdekszövetségekkel, mint pl. a Befektetői Tanáccsal, a Magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamarával (Amcham), a Magyar Business Leaders Forummal, a Joint Venture Szövetséggel. A HEBC súlyát jellemzi, hogy tagvállalatainak éves összforgalma 2001-ben 5267,6 millió euró volt, alkalmazotti 60
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
összlétszámuk 20.279 fő, éves tőkebefektetésük 373,8 millió euró, összes tőkebefektetésük pedig magyarországi érdekeltségeik alapítása óta elérte a 1588,08 millió. 9.5. A HEBC helyzetértékelése 9.5.1. Általános kép Magyarországról A HEBC jelentéséből [www.ert.be/pdf/HEBC-2003.pdf, 2004.05.] kiderül, hogy a tagvállalatok részéről nincs szó a magyar piac vagy gazdaság versenyképességének segítéséről.
Egyes-egyedül
a
saját,
még
pontosabban
anyavállalatuk
globális
versenyképességének növelése a céljuk. Magyarország annyiban és addig lesz tehát telephely, amíg ennek a követelménynek eleget tesz. Jelenleg az európai multik indítékai a magyarországi
befektetésre
a
HEBC
szerint
a
következők:
a
magyar
piac
alkalmazkodóképessége (a tőkeátstrukturálás szabadsága), a magas minőségi és hatékonysági mutatók (ez a technológia mellett a munkaerő képzettségének, precizitásának, szorgalmának függvénye), a versenyképes (tehát alacsony) költségek, a magyar munkaerő innovációs képessége, az ország kedvező földrajzi fekvése, valamint „a befektetőkkel kötött korábbi megállapodások” rejtélyes tartalma. Mindez tehát a multik magyarországi tevékenységét érintő szabályozási liberalizmust, az alacsony adó- és bérköltségeket, a munkanélküliség által megfegyelmezett, szakszervezettel nem vagy alig védett munkaerő munkahelyi igyekezetét és a túlmunkával szembeni gyenge alkuerejét jelenti. A munkaerőpiacról szólva és a magyarországi szakértelmet dicsérve a HEBC a nem bérjellegű költségek csökkentését és a munkaerő rugalmasabbá tételét ajánlja. Megállapítja, hogy a magyar munkaerőnek „az olcsó munkaerővel ellentétben az értékhozzáadó tevékenységre kell felkészülnie”. Megjegyzendő, hogy valójában minden hozzáadott érték csak a kifejtett munka következménye lehet. Az értékhozzáadás ténye nem függ a munkaerő árától. Amikor „értékhozzáadó” munkaerőről beszélnek, akkor azon egyrészt struktúrát értenek (kvalifikáltabb munka), másrészt az alkalmazottak nagyobb teljesítményét, amely éppúgy lehet termelékenyebb technológiák alkalmazásának következménye, mint a munka intenzitásának vagy a munkaidő abszolút hosszának növekedése. Mindkettőre van példa a Magyarországon működő multinacionális vállalatoknál (és természetesen a hazaiaknál is).
61
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
9.5.2. A kibővülésről A negyedik jelentés aláhúzza, hogy a HEBC tagvállalatai érdekeltek Magyarország mielőbbi EU csatlakozásában, és támogatják azt. A HEBC szerint a kibővüléssel Magyarország mind több cég számára szolgál regionális központként a keletebbre fekvő piacok eléréséhez. Az ország különösen a szoftveripar, a kommunikáció, a turizmus és a logisztika terén számíthat regionális szerepre. Hangsúlyozzák a kis- és középvállalati szféra fejlesztésének igényét, hiszen ez jelenti számukra a beszállítói hálózatot, illetve biztosíthatja termékeik elosztását, szervizelését. További elvárásként fogalmazzák meg az állami oktatásnak a piaci igényekhez való igazítását. A keleti kibővülés általános nyereségeit az ERT már idézett 2001-es dokumentumában számszerűsítette: az EU lakossága félmilliárd főre bővül, a nagyobb piac következtében az EU összesített GDP-je 60-80 milliárd euróval nő (egyhatod részben az EU, öthatod részben a tagjelölt országokban), 10-15 éven belül 300.000 új munkahely jön létre a jelenlegi tagországokban. A magyar csatlakozás előnyei az EU (illetve az ott tevékenykedő vállalatok) számára a HEBC szerint a következők: •
növekvő piac az európai áruk számára,
•
pótlólagos tengerentúli befektetéseket vonzó nagyobb piac,
•
Magyarország az EU kelet- és délkelet európai befektetéseinek regionális központja, bázisa,
•
növekvő munkaerő-kínálat egyes speciális területeken (magyar szakemberek az informatika és a szoftverfejlesztés területén),
•
alacsonyabb költségű infrastruktúra,
•
a nyugat-európai társadalmi modelltől eltérő tapasztalatok szerzése,
•
kultúra, gyógyfürdők stb.
9.5.3. Magyarország jövőjéről A HEBC szerint Magyarország 2015-ig az EU átlagnak megfelelő színvonalat érhet el, miközben egyes szolgáltatási és ipari területeken a regionális központ szerepét is játssza, és a 62
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
kutatás-fejlesztésben nemzetközi tényezővé válik. A HEBC vállalatok közreműködésével készült OECD tanulmány alapján kimutatható, hogy a fejlett technológia lehetséges és tényleges arányai szerint Magyarország a hatodik helyen áll Svájc, Svédország, az USA, Írország és Hollandia mögött.
9.6. A HEBC javaslatai 9.6.1. A korrupcióról A HEBC előző jelentése külön foglalkozik a korrupció kérdésével, és leszögezi, hogy tagvállalatainak mindegyike rendelkezik külön etikai kódexszel az ajándékozás és a „beszerzési folyamatok” kezelésére nézve. Javasolja, hogy minden vállalat készítsen magának ilyen szabálygyűjteményt. Említést sem tesz azonban az OECD multiknak szóló munkaügyi irányelveiről, ami pedig minden magyarországi multikra kötelező érvényű. (Az OECD először 1976-ban adta ki, majd 2000-ben átdolgozta irányelveit a multinacionális vállalatok számára, azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a nagyvállalatok rendezett munkaügyi kapcsolatainak kialakításához, a munkavállalói, fogyasztói jogok érvényesítéséhez, a környezettudatos vállalati magatartás megteremtéséhez.) 9.6.2. A kormányzati munkáról Természetes elvárás a HEBC-től a magyar kormányzati munka színvonalának emelése, melyhez az uniós képzést, a frissen képzett fiatal szakemberek alkalmazását, az elektronikus ügyintézés fejlesztését (eGovernment), a joggyakorlat gyorsítását és a bírák jobb megfizetését javasolják, és szükségesnek tartják a szakmaiságnak a politikum fölé emelését. A kisebb vállalatok érdekében „a kormánynak minden eszközzel meg kell akadályoznia, hogy a piaci szereplők a gazdasági hatalmukkal visszaéljenek” – áll a. Így például a versenyjog módosításával meg kell tiltani a nemzetközi kiskereskedelmi láncoknak a beszerzési ár alatti értékesítést. Megjegyezzük, hogy itt nyilván nem (csak) a kis- és közepes vállalatok érdekeiről van szó, hiszen e probléma az Electro World árletörő stratégiájával vált aktuálissá, amikor is az alacsony árak ellen a nagy nemzetközi kiskereskedelmi láncok és az ipari nagyvállalatok tiltakoztak. A HEBC tagvállalatai a nekik beszállító magyar kis- és 63
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
középvállalatokat versenyképesnek ítélik, de állami támogatást csak az indulásnál tartanak indokoltnak – utána „a lehető leghamarabb a piacra kell bízni az új szereplőt. Az autópályaépítés állami támogatását a termelékenység emelésével ellentétesnek tartják. 9.6.3. Az átmenetről A mezőgazdasági alkalmazkodás kérdése a multik számára középtávon meghatározó jelentőségű lehet. Az emelkedő agrárárak ugyanis megnövelik a munkaerő költségét (persze csak a reálbércsökkenést követő érdek- képviseleti harc sikerességének függvényében – A. A.). Hasonló hatás várható az energiaárak emelésétől is. A HEBC mindkét esetben a fokozatosságban érdekelt, amit az inflációs hatásokkal indokol. (Arról van szó, hogy a termelői és fogyasztói árak hirtelen EU szintre emelése egy csapásra megszüntetné, de legalábbis radikálisan csökkentené magyarországi telephelyük előnyeit a nyugateurópaiakhoz képest. A fokozatosság ezzel szemben időt ad nekik az alkalmazkodásra, aminek része lehet – bár erről a jelentés természetesen nem ejt szót – a termelés kitelepítése keletebbre fekvő, nem EU országokba.) A HEBC vállalati összetételének ismeretében nem meglepő, hogy a jelentés külön foglalkozik a dohánytermékek fogyasztási adójának kérdésével. Erre a szlovák és a lengyel kormány mellett a magyar is derogációt kért. A HEBC szerint a derogáció egyenesen „életbevágó fontosságú” a zökkenőmentes csatlakozás szempontjából. A feketepiac „robbanásszerű” növekedését és – ismét – az infláció veszélyét, mégpedig a „jelentős inflációs kényszert” jelöli meg okként az állami bevételek jelentős csökkenése. Az utóbbi jelentőségét nem tagadva meg kell jegyezni, hogy a feketepiac növekedése vállalati érdeket is sért, a dohányáruk árának növekedése pedig semmiképpen sem okoz „jelentős” inflációs kényszert. A HEBC nagyvállalatai szerint a magyar kormány újratárgyalhatná a mezőgazdasági árakra vonatkozó derogációk kérdését, arra hivatkozva, hogy ezekről csak azért mondott le, mert úgy vélte, a csatlakozáskor a jelenlegi tagállamokkal azonos mértékű agrártámogatásban lesz része. Most, hogy kiderült, ennek csak töredékét kapja, a HEBC szerint derogációkat kellene kérnie az árakra, és nagyobb termelési kvótákat kellene kialkudnia. Külön kiemelik a cukor esetét (Nestlé!): az EU rendszer átvétele 25%-os áremelkedést idéz elő a csomagolt cukornál, és jelentős áremelkedést a kapcsolódó édesipari termékeknél, valamint az 64
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
üdítőitaloknál, rontva ezen termékek export versenyképességét az EU-n kívüli piacokon is. A HEBC (a CAP 2006-os felülvizsgálatáig tartó) átmeneti időszakot tartana elfogadhatónak a cukor ügyében. A HEBC jelentéseiből kiviláglik, hogy a nagyvállalatok milyen ügyesen védik érdekeiket, még ha kissé átlátszóan is. Tanulságos például, ahogy a kisebb vállalatok érdekének tüntetik fel a nagyok pozícióját veszélyeztető konkurensek megfékezését, melyet természetesen állami feladatnak tartanak. (A nagyvállalatok felszólítják a kormányt, hogy védje meg a nagyvállalatoktól a kisebbeket.) Ügyes fogás az infláció emlegetése, hiszen az infláció elszabadulása minden kormány réme. Hasonlóan tehetséges lobbizó tevékenységre utal a parciális érdekek összekötése az uniós taggá válás sikerével, miként azt a dohányipar képviselői teszik. Figyelmet érdemlő eljárás továbbá, hogy soha nem egyes vállalatok vagy vállalatcsoportok érdekeiről, versenyképességéről, profitkilátásairól beszélnek, hanem termékek versenyképességéről, miáltal a parciális érdek ágazati, nemzetgazdasági, ezáltal valamiféle általános érdekként tűnik fel. 9.6.4. A munkaerőpiacról A HEBC a diszkrimináció ellen, a romák munkához juttatása mellett emel szót. Stratégiai célként a roma középosztály megteremtését jelöli meg. Ugyanakkor javasolja, hogy a közbeszerzési pályázatok elnyerésének feltételeként a pályázónak bizonyítani kelljen, hogy megfelelő mértékben foglalkoztat romákat. Megjegyzendő, hogy az ilyen számbavétel nyilván maga a megkülönböztetés, hiszen az alkalmazottakat arra kényszeríti, valljanak színt, romák-e. A HEBC szerint természetesen nem maradhat el a romák foglalkoztatásának állami támogatása sem. Ismét megjegyezzük, hogy ez a megkülönböztetés további erősödéséhez vezetne, mivel a munkaadókat abban tenné érdekeltté, hogy számba vegye, hány cigány is dolgozik nála (hány cigány jelentkezik munkára), hiszen ennek alapján kaphatna állami támogatást. Ugyanakkor a magyar politikai és közéletből egyaránt kiemelkedik határozottságával
a
HEBC
egyértelmű
állásfoglalása
a
rasszista,
kirekesztő
megnyilvánulásokkal szemben, amennyiben leszögezi: „A kisebbségek elleni izgatás a közszolgálati csatornákon nem tekinthető a szólásszabadság részének”.
65
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
A Magyarországon jelen lévő multik a magyar munkaerő számára kiegészítő szerepet szánnak: azokon a területeken használnák fel, ahol az EU-ban hiány van, a munkavállalási engedélyeket a gazdasági igényekhez kötnék (informatika, vízvezeték-szerelés, hegesztés). Tanulságos az is, hogy javasolják a kötelező iskoláztatás tartalmának „újraértékelését”, vagyis lényegében csökkentését, mivel szerintük nagyobb szükség van szakmai, mint általános műveltségi órákra. Nehéz progresszívnak értékelni ezt a kívánalmat. A magánszféra beleszólását igénylik a tananyag kialakításába, szorosabb kapcsolatot az egyetemekkel, hogy „a vállalatok” K+F igényeiket kielégíthessék. Mivel K+F-et elsősorban a tőkeerős nagyvállalatok végezhetnek, és mivel a vállalatok egyetlen hatékony érdekérvényesítésre képes rétege a HEBC-be tömörült multik sora, ez az ő igényeiket jelenti. Tehát lássuk, milyen munkaerőkínálatban érdekelt a HEBC: •
Alkalmazásának normái EU konformak (hiszen a HEBC tagjai az EU normák kialakításában is részt vettek, tehát azok megfelelnek érdekeiknek).
•
Kevés általános műveltséggel rendelkezik, tudása arra a szakterületre korlátozódik,
amelyet
mint
aktuálisan
szükségeset
a
HEBC
vállalatai
meghatároznak. •
A kifinomultabb tudást igénylő szakmák esetében minél fiatalabb legyen ez a munkaerő. Lehetőleg már egyetemi évei alatt szoros kapcsolatba kerüljön a vállalattal, s szakmai gyakorlat keretében már ekkor dolgozzon neki. (Ha ehhez – ami gyakori – még alkalmazási szerződés, vállalati hitel stb. is járul, akkor a szakmai gyakorlat napjai, hetei, hónapjai megspórolják a vállalatnak a betanítási hónapok bérköltségét és időigényét.)
•
Az egyszerűbb szakmáknál a „kisebbségek” alkalmazásának állami támogatása csökkentse a bérköltségeket.
•
Csökkenjenek a nem bérjellegű munkaerőköltségek! A nem bérjellegű kiadások sokféle tételt alkalmaznak. De akár adókról, hozzájárulásokról, természetbeni juttatásokról legyen is szó, ezek csökkenésének eredménye ugyanaz: azokat a munkavállalói szükségleteket, amelyeket eddig közvetve vagy közvetlenül (pl. az állami újraelosztás révén) ezek elégítettek ki, ezután a munkavállalók bérükből lesznek kénytelenek fedezni. Világos, hogy ez utóbbi nem nőhet ugyanannyival, 66
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
amennyivel a nem bérjellegű költségek csökkennek, hiszen annak semmi értelme nem
lenne
a
vállalatok
szempontjából.
A
nem
bérjellegű
költségek
csökkentésének igénye tehát végső soron a munkaerő árának (reáljövedelmének, életszínvonalának) csökkentését jelenti. •
Végül a magyar munkaerő legyen rugalmas! Ez sok mindent jelent, általánosságban azonban egyet: rugalmasan alkalmazkodjon a munkáltató elvárásaihoz. (A munkáltató rugalmasságáról szó sincs.) Mindez röviden specializált tudást, alacsony életkort, olcsóságot (államilag támogatott béreket) és kis ellenálló képességet jelent. A magyar és a világgazdaságot meghatározó nagyvállalatok érdekeinek az ilyen munkaerő felel meg tehát a legjobban.
67
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
10. Általános felkészülési kérdőív Általános kérdések •
Felmérte-e, milyen hatással jár cégére EU csatlakozásunk?
•
Készült-e vállalatánál felkészülési program?
•
Vonatkozik-e ez a vállalat versenyképességét érintő változásokra is, vagy csupán a jogszabályok átvételét jelenti?
•
Megkezdődött-e ennek a végrehajtása?
•
Megtörtént-e annak kiértékelése?
Versenyképesség •
Ismeri-e a konkurenciát a hazai piacon és az Unióban?
•
Hogyan hat rájuk a csatlakozás?
•
Tisztában van-e saját szerepével a piacon?
•
Erősödik-e a verseny?
•
Várhatók-e új szabályozások?
•
Milyen intézkedéseket kell végrehajtani, és ezeknek milyen költségvonzata van?
•
Szükséges-e a vállalati profil, vagy egyes termékek-termékcsoportok megváltoztatása
•
Milyen új lehetőségek nyílnak a csatlakozással?
•
Melyek cégének erősségei és gyengéi, miben jobbak az ellenfelek?
Export/Import •
Volt-e már üzleti kapcsolata az EU-ban?
•
Kíván-e a jövőben EU tagországban működni?
•
Felmérte-e már, hogyan érinti a csatlakozás a belső és külső piacokon?
Az alkalmazottak •
Megtörtént-e a szakterületüket (számlázás, könyvelés, értékesítés) érintő változásokra való felkészítésük (oktatás, információs anyagok)?
•
Amennyiben nem, milyen továbbképzést kell biztosítani számukra?
68
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
•
Van-e lehetőségük rendszeresen hozzáférni a friss információhoz? Az euró
•
Milyen hatása van a vállalatomra az euró bevezetésének? (export, számlázás, árak, elszámolás)
•
Megfelelő informatikai rendszerrel rendelkezik-e a cégem?
•
Megfelelő-e a vállalat számviteli-pénzügyi rendszere?
Belső szervezet Nyílnak-e új, olcsóbb lehetőségek a beszállítói kapcsolatokban, illetve a fuvarozásban? Hogyan lehetne növelni a hatékonyságot a vállalaton belül?
Vásárlók •
Mit jelent számukra a csatlakozás?
•
Felhasználható-e a csatlakozás a vállalat image-ének javításában (EU konform vállalkozás)?
69
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
11. Interjú
A következő interjú – az interjúalany kérésére – a képviselt cég nevének megemlítése nélkül került feldolgozásra. A projekt Az interjú az egyik legnagyobb FMCG (Fast Moving Cunsumer Products) világcég magyarországi leányvállalatának EU csatlakozási projekt vezetőjével készült. Már ebből is kiderül, hogy a téma komolyságára tekintettel a csatlakozás kapcsán felmerülő kérdéseket egy külön erre a célra létrehozott projekt team vizsgálta meg. A csapat tagjait csatlakozás által érintett szakterületek képviselőiből illetve a divíziók stratégiai vezetőiből választották. Azt nem lehetett biztosítani, hogy a munkába bevont emberek egy ideig csak a csatlakozás problémakörével foglalkozzanak így a hétköznapi normál munkájuk mellett végezték ezt. Az egyetlen kivétel a projektvezető, akinek szinte teljes munkája a csatlakozásra való felkészüléssel telik körülbelül egy éve. Ekkor döntött az európai központ arról, hogy a szükséges lépések megtétele elkezdődjön. Talán ekkor vették komolyan a már régebben meghirdetett csatlakozási időpontot? Adminisztratív változások A vállalat számára a mindennapi életben leginkább érzékelhető munkabeli változás az Intrastattal kapcsolatos tevékenységek kezelése lesz. Eddig külső vámügyintéző cég kezelte a vámokkal kapcsolatos ügyeket, valamint eleget tett a statisztikai jelentési kötelezettségnek. A tagországokkal megszűnő vámok miatt a munkájuk csökkenni fog. A statisztikai kötelezettségeket a cég belső erőforrásból fogja megoldani. Egyenlőre, a felkészülés folyamata zajlik. Nem csak az ügyön dolgozó kollégákat kell oktatni, betanítani, hanem belső folyamatokat, módszereket, eljárásokat dolgoznak ki a zökkenőmentes munkavégzésre. Az sem elhanyagolható, hogy a számítástechnikai rendszerüket felkészítsék, átprogramozzák az új feladatok elvégzésére. Főleg nem könnyű úgy felkészülni az új előírásokra, hogy azok (a begyűjtött információk alapján) csak körülbelül a csatlakozás előtt 70
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
két héttel lesznek hivatalosan kihirdetve. Természetesen már most is számos kiadvány közli a direktívákat, azonban azok nem a hivatalos és végleges verziók. Ha stratégiai oldalról közelítjük meg az EU csatlakozást, akkor a legfontosabb terület a vámok alakulása. Az EU-n belüli vámok megszűnése, mely bizonyos termékkategóriákban az utolsó pillanatig jelentős volt alaposan átrendezi a piac szereplőinek eddigi erőviszonyát. A cég több magyarországi termelőegységgel rendelkezik melyek egyrészét Magyarországon való megjelenést követő egy-két évben vásárolt meg mást zöldmezős beruházással hozott létre. A beruházási döntéseknél fontos szempont volt az, hogy a magyar piac az érintett termék kategóriákban nagyfokú vámvédelem miatt más úton nehezen lett volna elérhető. Az elmúlt évek folyamán a vámok fokozatosan csökkentek cég lehetőségei is módosultak. Azt azonban még mindig elmondhatjuk, hogy a Magyarországon értékesített termékek nagy része magyar gyártóbázisról származik. A cég magyarországi gyárának többsége regionális szerepet is játszik. A legtöbb versenytárs esetén nem ilyen fokú a hazai piac hazai gyárakból való ellátása ezért a vámok eltűnésével a versenytársak jelenős része az eddiginél előnyösebb pozícióba kerül. Azt persze figyelembe kell venni, hogy az elmúlt évek folyamán a cég magyar gyáregységei komoly műszaki fejlesztésen mentek át. A nyugati know-how, gyártási ismeretanyag a magyar szakember gárda részére is elérhetővé vált. A regionális gyártási harmonizáció révén a méretgazdaságosság előnyei is érvényesülni tudnak. Tehát a vámok eltűnésekor versenyképes gyárak fogják felvenni a küzdelmet az olcsóbbá váló importtal. Persze vannak olyan kategóriák, ahol a helyzet pont fordított, tehát a cég tud majd az eddigieknél versenyképesebben saját külföldi gyáraiból származó import termékekkel megjelenni. Az EU-n kívüli kereskedelemmel kapcsolatos vámváltozások néhány termékkategória esetén negatívan érintik a céget. A regionális harmonizációban hangsúlyeltolódások lehetnek annak következtében, hogy nem csatlakozik minden régióbeli ország az EU-hoz. Így olyan országok is vannak ahol például a magyarországi import a jövőben többe fog kerülni a megnövekedett vámteher miatt.
71
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Egyéb tényezők Számos osztály, csoport tartozik azok közé, akiknek munkáját érinteni fogja a csatlakozás, visszatérve a külső vámügyintéző csoportra, akik munkájáról korábban volt szó. Kialakul egy csoport, akik a statisztikai jelentéseket készítik majd. Változik az importtal foglalkozók, a számviteli csoport, valamint a pénzügyi részleg munkája. Természetesen a stratégiai változtatások eredményeként az előbb említetteken kívül a gyári dolgozókat is érintheti a változás. Nem kizárt a tömeges elbocsátás, de egy új gyár megnyitásakor a tömeges munkafelvétel sem. A csatlakozásra való felkészülés folyamán rendelkezésre álltak az anyacég előző csatlakozási körök során az érintett leányvállalatokban szerzett tapasztalatai. Persze az országok fejlettségbeli kulturális és egyéb különbségeiből fakadó tényezők miatt a tapasztalatok csak korlátozottan felhasználhatóak. Az euró bevezetésének kérdésével jelenleg nem foglalkoznak kiemelten, mert az euró bevezetése az étized végére tolódott. A nemzeti valuták rövid távú fennmaradása ellenére fontos szerepe lesz viszont az úgynevezett europricing-nak, ami azt jelenti, hogy a magyarországi árazási döntésekkor figyelembe kell venni a cég hasonló vagy ugyanolyan termékének más EU országban meglévő árpozícióját. Az elmúlt években mindenütt felgyorsult a nagykereskedelmi végek koncentrációja, mind az egyes jelenlegi és jövendőbeli tagországok, mind az egész kontinens szintjén. Ennek következtében előfordulhatna, hogy egy adott vevő a legolcsóbb helyi áron vásárolja fel nem csak egy adott ország, hanem az egész kontinens számára a termékeket. Ez komolyan veszélyeztethetné a cég profitábilis működését. A csatlakozást követően nem lesz jelentősebb változás a menedzserek nemzetközi mozgásában. Az eddigiekben is lehetőség volt a leányvállalatok közti mozgásra és a magyar menedzserek jelentős része élt is a lehetőségekkel. A legfelsőbb menedzser pozíciók betöltésének amúgy is feltétele a külföldi munkatapasztalatok szerzése. A csatlakozással viszont valamelyest az eddigieknél drágábbá válik a külföldi menedzserek magyarországi foglalkoztatása. 72
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
A már korábban említett ország csoportok a cégen belül is léteznek. Az EU csatlakozás ezekre is hatással lehet. Középtávon a centralizáció fokozódhat. A leányvállalatok szerepe és mérete csökkenhet, egyes tevékenységek regionális szinten kerülhetnek összevonásra. A termelőegységek egyre inkább regionális termelőegységként funkcionálnak és elválnak a magyarországi marketing, sales cégtől. Alább látható a cég csatlakozási menetrendjének eredeti változata:
1. táblázat
73
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
12. Összegzés A multinacionális vállalatok a világgazdasági- politikai folyamatait minden szinten befolyásolni tudják, a helyi piaci viszonyoktól kezdve egészen a világméretű szervezetekig. Ez már a csúcson is kiváltja egyesek ellenérzését. A transznacionális vállalatok az EU-ban és a tagjelölt országokban szervezeteiken, formális és informális kapcsolataikon keresztül saját érdekeiknek megfelelően alakítják a nemzeti és nemzetközi játékszabályokat. Az EU-ban két évtizede működik a legnagyobb vállalatok kerek asztala, melynek nemzeti részlegei, a bővítéssel foglalkozó üzleti tanácsok, 1998 óta szerveződnek. A magyarországi multik lobbija a HEBC. A HEBC jó kapcsolatai a törvényhozókkal és az államigazgatással csak következmény. Annak következménye, hogy a rendszerváltás után Magyarországon gyorsan meghatározó szerepre tett szert a külföldi tőke. Mára a GDP több mint négytizede külföldi érdekeltségű vállalatoktól származik. Ezen belül természetesen a multik termelése a túlnyomó. Ez már önmagában is elegendő indok rá, hogy a gazdaságpolitikát e vállalatok érdekeinek szem előtt tartásával irányítsák. A magyarországi multik az elmúlt évtizedben integrálták a magyar gazdaságot, beszállítójukká tették azokat a vállalatokat, amelyek világpiaci mércével életképesek voltak. A multiknak alapvető érdekük fűződik piaci-technológiai monopolhelyzetük fenntartásához – a taggá válás után is. A multik globális hálózatukat közvetlenül a profitkövetelménynek rendelik alá, amely követelmény uralma független attól, hogy Magyarország EU tag vagy sem. Az egységnyi költségek nem szoríthatók le a munkaerőre fordított tőke relatív és abszolút összegének csökkentése nélkül. A magyarországi munkaerőnek ezzel a törekvéssel kell szembesülnie az unión belül éppúgy, mint azon kívül. A magyarországi multik számára az ország taggá válása az egységesebb piac miatt költségmegtakarítással járhat, ami a kívülmaradáshoz képest enyhítheti az általuk alkalmazott munkaerő bérének (relatív, abszolút) leszorításában való érdekeltségüket.
74
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Az unió kibővülése ugyanakkor újabb lökést fog adni a tőkekoncentrációnak, s a fúziók racionalizálásokkal járnak majd. A bérek szempontjából az ellentétes hatások eredője nagymértékben a kibővült unió szakszervezeteinek erejétől fog függeni. A magyarországi multik számára kedvező, hogy a bővüléssel egységes, több áru és tőke felszívására alkalmas nagy piac alakul ki, ami megkönnyíti a tőkeallokációt, és kedvezően hat a profitra. A magyarországi telephelyek regionális központtá alakulhatnak, az EU forrásaihoz való hozzájutás új lehetőségei nyílnak meg, egyes szakmákban a munkaerő kínálat növekszik majd, intenzívebben használhatják a nyugat-európainál olcsóbb infrastruktúrát, felgyorsul a társadalmi-kulturális integráció. A multik számára ellentétes előjelű változásokat hozhat a hétéves átmenet után könnyebbé váló munkaerő-áramlás, amennyiben – hosszabb távon és bizonyos szakmákban – bérkiegyenlítő hatása lehet. (Ezek a hatások részben kioltják majd egymást, ha itt nőnek, ott csökkennek a bérek.) Magyarország taggá válásával megváltozik a jelenlegi, a multik számára kedvezőbb szabályozás (egyes ágazatokban vámcsökkenés következik be, ami növeli a konkurenciát, másutt emelkednek a vámok, ami költségnövekedést okoz, módosul a forgalmi adó, adó- és egyéb kedvezmények válnak kérdésessé stb.). Ezeket a hátrányokat azonban a multik jól tudják kezelni. Egyrészt kivédésükre vagy kompenzálásukra számos kiskapu áll rendelkezésükre. Másrészt, ha a változások végérvényesen lerontanák telephelyük profitabilitását, egyszerűen áthelyezhetik a termelést más országba. Magyarország annyiban és addig lesz a multik telephelye, amíg szolgálni tudja globális hálózatuk versenyképességét. Ennek feltételei a kedvező földrajzi fekvésen, valamint a kormány „befektetőkkel kötött megállapodásaiban” is testet öltő jóindulatán túl (mint az európai vállalatok magyarországi befektetéseinek fő indítékait elősoroló HEBC jelentésből kitűnik) a tőke átstrukturálódását biztosító liberális szabályozás, a fiatal, specializált képzettségű, fegyelmezett és szorgalmas (precíz, innovatív) munkaerő, az alacsony infrastrukturális és bérköltségek (csökkentett nem bérjellegű munkaerőköltségek), valamint a foglalkoztatás állami támogatása. 75
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
A világgazdaság jelenlegi globalizáltsága mellett a transznacionális vállalatok nemcsak Magyarország, de az egész világ termelésének meghatározó ágensei. Tény, hogy hazánk gazdasági növekedése egyértelműen tőlük függ, s az ő érdekük alá rendelt. Ez az érdek pedig nem más, mint a konkurenciában való helytállás, amihez elengedhetetlen az alacsony és egyre csökkenő egységköltség, egyszóval a profitabilitás. A multik gazdasági társadalmi hatása tehát nem nemzetiségük („külföldi” mivoltuk) függvénye, hanem a piacgazdaság általános természetéből következik. Ebből az következik, hogy helytelen úgy feltenni a kérdést: „hasznos-e a külföldi tőkebevonás számunkra”. Ez ugyanis félrevisz, és legfeljebb nacionalista, rasszista ideológiákat táplál. A nemkívánatos társadalmi gazdasági hatások oka nem a külföldi tőke, hanem az, hogy a termelés a parciális vállalati érdeknek alárendelt: amíg a termelés célja a profit, a társadalmi-gazdasági hatások a termelési döntések során csak másodlagos (ha egyáltalán) szerephez juthatnak. Dolgozatomban Magyarországon
remélem
jelenlévő
sikerült
bemutatni
multinacionális
azt,
cégeknél
nem
hogy
a
pusztán
csatlakozás
a
adminisztratív
intézkedéseket von maga után, melyet a jogszabályi változásoknak való megfelelési kényszer diktál. Ennél sokkal többről van szó. A versenyképesség megtartása, tovább javítása érdekében
a
magyarországi
megjelenéskor
kialakított
stratégiák
újragondolása
is
elkerülhetetlen. Persze a rugalmas szervezeti felépítésű, rugalmas irányítású cégeknél a stratégia mindennapos körülmények közt való sikeres működése érdekében a vállalati stratégia nem egy betonba ágyazott valami, hanem állandóan módosuló iránymutató (persze itt is kell vigyázni arra, hogy a rugalmasság ne jelentse egy hosszú távú koncepció, vezérfonal hiányát). Szóval az ilyen cégeknél is kihívást jelent egy ilyen nagyságrendű változás, amilyen az EU csatlakozás. Ez persze nem az egyik pillanatról a másikra történik tehát az előrelátóknál a csatlakozás egy folyamat fontos állomása s nem egy elszigetelt esemény. Azt mindenesetre megállapíthatjuk, hogy az új helyzethez való alkalmazkodás a multinacionális cégeknek könnyebben megy végbe, mint az esetleg hasonló tevékenységű magyarországi cégnél. A nemzetközi háttér, tapasztalat az ilyen típusú változásoknál is igazi előnyt jelent. A cégek versenyképessége pedig a csatlakozás után tovább javul mert az
76
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
anyavállalattal való együttműködés még egyszerűbbé és átláthatóbbá válik. Költséghatékony termékfejlesztés, költséghatékony termelés, költséghatékony marketing egy kontinens szintjén könnyebben megvalósítható.
77
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
13. Melléklet EU-s vállalati szakszótár EU szótár Accession driven programing Accession partnership Acquis (Communautaire) Actions plans Additionality AG AGENDA 2000 AIK Alapszabadságok Alapszerződések ALTENER program AMA AMCHAM Amszterdami Szerződés ANP AP Árfolyameltérési indikátor ARION Außengesellschaften Avis Backlog BAP BAT (Best Available Techniques) BATNES Benchmarking BEST BGB BGB-Gesellschaft BKIK BOI Brainstorming BRITE BSE BTI
csatlakozás meghatározta pogramozás - 1997-től az EU csak a csatlakozáshoz szükséges reformokra ad PHARE támogatást csatlakozási partnerség - a csatlakozás feladatait rögzítő dokumentum, melyet a Bizottság évente készít el közösségi joganyag "akciótervek", közösségi programok Addicionálás (addicionalitás), társfinanszírozás - az EU-s támogatások kiegészítése állami és önrésszel (a forráskoncentráció érdekében), valamint, hogy nem használtható más források helyett- a regionális politika egyik alapelve Aktiengesellschaft(gesetz) - német részvénytársaság 1999. március 26-án a berlini csúcson elfogadott dokumentum, amely meghatározza az Unió jövőjét 2000-2006 között (szervezeti átalakítások, bővítés, munkanélküliség, gazdasági növekedés) Agrárintervenciós Központ az áruk, szolgáltatások, személyek (munkaerő) és tőke szabad áramlása ESZAK (1951), EGK (1957), EURATOM (1957), Egységes Európai Okmámy (1986), Maastrichti Szerződés (1992), Amszterdami Szerződés (1997) környezetvédelmi program a megújuló energiaforrásokra Agrarmarkt Austria - osztrák piaci agrárrendtartó szervezet Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamara a Római és Maastrichti Szerződést módosító okmány, 1997 október, mélyíti az uniós szálakat, főként a bel- és igazságügyi együttműködés, valamint a közös külpolitika területén közösségi vívmányok (acquis) átvételének nemezeti programja Accession Partnership - csatlakozási partnerség euróhoz képest +-2.25%-os lebegési sáv a Socrates támogatási programja (tanulmányutak) oktatáspolitikai döntéshozóknak német külső személyegyesítő társaság a Bizottság véleménye egy témában (pl. országjelentések) pénzügyi lemaradás - nem sikerült felhasználni a felajánlott pénzeket biotechnológiai K + F program eléhető legjobb technikák Best Available Techniques Not Exceeding Extreme Cost - a legjobban alkalmazható, de nem rendkívül költséges technikák, technológiák összehasonlítás más vállalattal Üzleti Környezet Egyszerűsítési Csoportja Bürgerliches Gesetzbuch - német Polgári Törvénykönyv német polgári jogi társaság Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kötelező származási felvilágosítás (vám) kötetlen légkörű megbeszélés ipari technológiai K + F program szarvasmarhák szivacsos agylágyulása - kergemarha-kór kötelező tarifális felvilágosítás (vám)
78
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Buy Europe-klauzula
lehetőség van az európai ajánlatok preferálására az állami megrendeléseknél addig, míg azok 3%-nál nem kerülnek többe, mint a legjobb harmadik országbeli Bürgerliches Gesetzbuch BGB - német Polgári Törvénykönyv CAP (Common Agricultural KAP - Közös Agrárpolitika (Mezőgazdasági politika) Policy) CBC Crossborder Cooperation - határon átnyúló együttműködési program CE Communauté(s) Européenne(s) (Európai Közösség(ek), többesszámban: EURATOM + EGK + ESZAK CEC Commission of the European Communities - a Bizottság CEECs Central and Eastern European Countries - Közép- és Kelet Európai Országok CEFTA Central European Free Trade Association - Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás 1992.december 21-én a visegrádi négyek között, életbe lépett 1993.március 1-én CELEX a Közösség jogtára CEN Comité Européen de Normalisation - Európai Szabványügyi Bizottság CENELEC Comité Européen de Normalisation Électrotechnique - Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság CFCU Central Finance and Contracting Unit - Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység - PHARE pályázat lebonyolító irodák CIS információs technológiák vámügyi célokra történő alkalmazásáról szóló egyezmény COCOM Coordinating Committee for Multilateral Export Controls - Multilaterális Exportellenőrzési Koordináló Bizottság COCOM-lista a fejlett technológiák átadásának ellenőrzése és megtiltása a volt szocialista országok felé Co-financing társfinanszírozás, ld. addicionalitás Commitment forrásmegajánlás - Phare pénz hozzárendelése egy programhoz Common Administrative Egységes Adminisztratív Okmány - 1993-ig a Közösség belső határain az áru Document származását igazoló dokumentum Contracting Authority szerződéskötő hatóság CRAFT Cooperative Research Action for Tehcnology - KKV K+F segítő uniós program CREA az EU kis- és középvállalkozásokat finanszírozó programja, az első 3 évben nyújt tőkét, a működési költség max. 50%-áig CREST Tudományos Kutatási és Technológiai Bizottság Cristophersen-jelentés esseni csúcsra készített jelentés a transzeurópai közlekedési hálózatok fejlesztéséről CSF Community Support Framework - Közösségi Támogatási Keret Decentralisation decentralizáció Decision határozat - meghatározott címzettje van, kötelező érvényű Demand-driven programming igény megahtározta programozás - '97-ig a PHARE programokat a fogadó ország igényei alapján állították össze Demokratikus deficit a Parlamentnek kisebb hatásköre, és ellenőrzési lehetősége van a Bizottság fölött, mint általában a nemzeti parlamenteknek a kormányuk felett, valamint a Tanácsban olyan emberek vesznek részt, akik a nemzeti végrehajtó hatalomban is benne vannak Dereguláció az a folyamat, melynek során a nemzeti jogot hatályon kívül kell helyezni, ha ütközik a közösségi joggal Derogáció átmeneti mentesség iránti igény DG Directorate General - Főigazgatóság DG Enlargement Európai Bizottság Bővítési Főigazgatósága Direct effect közvetlen hatály - nemzeti bíróságok előtt is lehet hivatkozni a közösségi jogra Directive irányelv - Tanács vagy Bizottság által kiadott jogszabály, minden tagországra kötelező, de nekik kell beépíteni jogrendjükbe
79
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
DIS Disbursement EAGGF EBB EBIU EBRD ECB ECOFIN Economically most advantageous offer ECU
Decentralised Implementation System - Decentralizált végrehajtási rendszer, az EB PHARE pályáztatási kézikönyve kifizetés European Agricultural Guidance and Guarantee Fund (Európai Mezőgazdasági Orientációs (Tanácsadó) és Garancia Alap) - 1962-től mezőgazdasági struktúraváltást és vidékfejlesztést segítő strukturális alap Európai Beruházási Bank (European Investement Bank), 1958 óta Európai Üzleti Információs Központ - részletes tájékoztatást tud nyújtani az egységes piacon belüli üzleti lehetőségekről, tranzakciókról, cégekről, közbeszerzésekről European Bank for (of) Reconsrtruction and Development - Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank European Central Bank, ld. EKB az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa - az árfolyampolitika általános irányelveit meghatározó szervezet gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat - a közbeszerzés során kiválasztandó pályázat
európai elszámolási egység 1979-től, a tagállamok valotáiból számították ún. valutakosár alapján; '99-ben felváltotta az euró EDF European Development Fund - Európai Fejlesztési Alap e-Europe Project az EB tervezete a digitális technológiák terjesztésére EFTA European Free Trade Association - Európai Szabadkereskedelmi Társulás, létrehozva Stockhomban 1960-ban (Ausztria, Dánia, Norvégia, Portugália, Svájc, Svédország) jelenleg 6 tagja van EGP Előcsatlakozási Gazdasági Program - Magyarország 2001 májusában nyújtotta be az elsőt a Bizottságnak EGT Európai Gazdasági Térség (tagja az EU + Norvégia, Izland, Liechtenstein), megállapodás az EK és az EFTA között 1991 októberében, életbe lépett 1994.január elsején, ld. EEA Egységes Európai Okmány Single European Act - 1986-ban aláírt, '87-ben életben lépő dokumentum, az EU egyik alapszerződése Együttes döntési eljárás Maastricht óta bizonyos területeken a Tanács és a Parlament együtt kell döntsön EIB ld. EBB EIC Euro Info Központ EIF Európai Beruházási Alap EIP Európai Információs Pont EiT Európai Tanács, az EU irányát, stratégiáit eldöntő legfelső szint, félévente ülésezik, tagjai az állam- és kormányfők EITB Európai Integrációs Tárcaközi Bizottság EKB Európai Központi Bank, 1998-tól, Frankfurt e-Learning Akcióterv az Európai Bizottság tervezete a jövő felsőoktatásának megtervezésére (2001) Eltérési küszöb ECU-hoz képest +-2.25%-os lebegési sáv 75%-ánál (csörgőkigyó, valutakígyó) EMAS Environmental Management and Control - EU-s környezetvédelmi minősítő szabály, betartását tanúsítvány igazolja, csak uniós országokban alkalmazható EMOGA Európai Mezőgazdasági Orientációs (Tanácsadó) és Garancia Alap, ld. FEOGA EMU (Economic and Gazdasági és Monetáris Unió vagy Európai Monetáris Unió Monetary Union, vagy European Monetary Union) Energia Érdekegyeztető hazai tanácsadó szervezet, a szabályozó, a fogyasztók és az ipari szállítók alkotják Tanács Entry ticket programokhoz való csatlakozás költsége EQB European Quality Beaf - európai minőségű marhahús EQUAL határokon átnyuló együttműködés a munkaerő-piaci egyenlőtlenségek és
80
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
diszkrimináció megszüntetésére - az egyik közösségi kezdeményezés ERA ERASMUS ERDF
European Research Area - Európai Kutatási Térség a Socrates felsőoktatási programja European Regional Developpement Fund (Európai Regionális Fejlesztési Alap) 1975-től az egyik strukturális alap a hátrányos helyzetű régiók segítésére ERM Exchange Rate Mechanism - közösségi árfolyammechanizmus ERT Gyáriparosok Európai Kerekasztala ESA95 az EU költségvetési elszámolási harmonizált standardja ESC Economic and Social Committee - Gazdasági és Szociális Bizottság, 222 tagú véleményező és tanácsadó testület ESCB központi bankok európai rendszere, független az intézményektől, feladata a monetáris politika végrehajtása, tartalékok kezelése ESDP European Spatial Development Perspective (Európai Területfejlesztés Perspektívái) - 1999-es tanulmány, amely az EU új regionális politikáját határozza meg ESF European Social Fund (Európai Szociális Alap) - az EU egyik strukturális alapja 1960 óta, a szakképzés és foglalkoztatás támogatására irányul ESPRIT információcsúcstechnológiai K + F program ESZA Európai Szociális Alap - ld. ESF ESZAK Európai Szén- és Acélközösség (1951 - Párizsi Szerződés), aláírták a Hatok ET Európa Tanács, alakult 1949-ben, székhelye Brüsszel, nem EU szerv! ETF Start-Up a Bizottság programja a KKV-k kockázati tőkealapokban való részvételének támogatásához ETSI Európai Telekommunikációs Szabványügyi Intézet EU+15 EU + nem EU tag-európai NATO-szövetságesek és EU tagjelöltek EU+6 EU + nem EU-tag európai NATO szövetségesek EUR 1,2 preferált EU-ba irányuló importnál kiállítandó vámokmányok EURAM speciális új anyagok EURATOM Európai Atomenergia Ügynökség (1957) EUREKA multilaterális államközi megállapodás csúcstechnika fejlesztésére EURES EURopean Employement Services (Európai Foglalkoztatási Szolgálat) - 1993-ban létrehozott munkaerőközvetítő információs rendszer Euró 2002. január 1-től az EU közös pénze (11 tagországé) Euroland a valutaunió Európa Tanács ld. ET Európai banán a Londontól Észak-Olaszországig húzódó sáv, az EU legfejlettebb régiói Európai Beruházási Alap 1992-ben létrehozott alap a tagállamok gazdasági növekedésének és a munkahelyteremtésnek a támogatására Európai Bíróság szerepe az ellenörzés Európai Bizottság a tagállamok által meghatározott arányba delegált képviselőkből álló szerv, az EU "kormánya" Európai Fejlesztési Alap 1957-ben létrehozott alap a fejlődő országok (Loméi Konvenciók) támogatására Európai Környezeti Koppenhága központ, 1994 óta működik, technikai, gazdasági és tudományos Ügynökség információkat nyújt a környezetvédelmi jogszabályok betartásához, információs rendszert tart fönn Európai Közösség az Unió neve a maastrichti szerződésig Európai Központi Ügynökség 1990-ben az 1210/90-es rendelettel létrehozott szervezet (European Environment Agency), '94 óta Koppenhágában működik, feladata a környezeti információk áramoltatása, előrejelzések Európai Megállapodás Magyarország és az EU között 1991. december 16-án aláírt szerződés a politikai és gazdasági együttműködésről Európai Monetáris Rendszer 79-ben létrehozott pénzügyi rendszer az árfolyamingadozások kiküszöbölésére,
81
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Európai Parlament Európai Számvevőszék Európai Tanács Europartenariat EUROSTAT Eurótech Capital EU-szerződés Evaluation EXTRASTAT FDI Fehér Könyv
FEOGA FIFG Financing Memorandum Financing Proposal Firma FMB Focal Point Framework Contract Fúziós Szerződés FVF FWC GAB GANAT GATS GATT GATT uruguayi forduló
GERD Gesamthandgesellschaften GmbH GMU GRUNDVIG GSP Guidance Section
ld. Még ERM, ECU 1979-ig delegált, azóta közvetlen népszavazással választott képviselőkből álló EU-s szerv, szerepe a Tanács és a Bizottság ellenőrzése, véleményalkotási, és bizonyos területeken vétójoga van 1975-ben létrehozott intézmény a Közösség pénzügyeinek vizsgálatára ld. EiT támogatás KKV-knak szakmai kiállítások szervezésére az EU statisztikai rendszere KKV-k csúcstechnológiákba való befektetését segítő program az 1992/93-as maastrichti szerződés értékelés az EUROSTAT statisztikai rendszere az EU-n kívüli forgalom mérésére, a vállalatok negyedéves kötelező bevallásán alapul külföldi közvetlen tőkebefektetés az angolszász jogból átvett, fontos törvények előtti általános véleményezés, tervezet, alapelveket, fejlesztési elképzeléseket összegeznek kötelező előírásként, híresebbek: Delors-féle Bizottság által elkészített dokumentum az egységes piac '93-ra történő megvalósításáról, az 1995-ös cannes-i csúcsra elkészített, a közösségi normák átvételéhez útmutatást adó dokumentum közös agráralap: Garancia Alap (ártámogatás) + Orientációs Alap (strukt.fejl.) 1970, ld. EMOGA Financial Instrument for Fisheries Guidance - Halászati Útmutató Pénzügyi Eszköz - 1993-tól az EU egyik strukturális alapja a halászat megsegítésére pénzügyi emlékeztető - a PHARE-nál a ténylegesen aláírt támogatási szerződés pénzügyi javaslat cégnév (német) Fejezeti Monitoring Bizottság - az egyes tárcáknál zajló PHARE monitoringot végzi kapcsolattartó szerv keretszerződés - kisebb értékben, tendereztetés nélkül kötött szerződés Egyesülési Szerződés - Merger Treaty, 1965-ben aláírt, 1967-ben életbe lépett szerződés, amely egyesíti a Közösségek intézményeit Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Framework Contract - keretszerződés General Arrangement to Borrow - az IMF általános hitelegyezménye környezetvédelmi program 1973 előtt a természeti környezet védelmére General Agreement on the Trade in Services - Általános Egyezmény a Szolgáltatások Kereskedelméről General Agreement of Tariffs and Trade - Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény 1986-1993 december: az EK és az USA elfogadja a protekcionizmus enyhitését (vámok leépítése, importkorlátozások megszűntetése), végső megállapodás: az export mennyiség 21%-os csökkentése, minden importkorlátozás vámmá alakitása és 36%-os csökkentése Gross Expenditure on R+D, K+F-re fordított bruttó kiadások GDP-hez viszonyított aránya német vagyonközösségi társaság Gesellschaften mit beschrankter Haftunggesetz - német kft Gazdasági és Monetáris Unió a Socrates felnöttoktatási programja Általános Preferencia Rendszer Orientációs Rész - ld. EAGGF
82
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Handelsregister Három pillér HEBC Helsinki csúcs HERMIN-modell HGB HICP HRD HVK IA IÁT IBRD ICCPR ICESCR IEC IFAP IFI Ifjúság Program IGC IMF Implementing agency Indikatív program Indikátor Innengesellschaften Innovatív Kezdeményezés Institution building Interlinking Internal market INTERREG INTRASTAT INVEKOS IPPC (Integrated Pollution Prevention and Control) ISM ISO ISPA
német cégjegyzék a maastrichti szerződés által elfogadott 3 fő együttműködési terület az Unióban: a Közösségek (EGK, EURATOM, ESZAK), kül- és a biztonságpolitika, bel- és igazságügyi együttműködés Magyar EU bővítési Tanács 1999 decemberében a Tanács döntést hoz az önálló katonai erő létrehozásáról (bevetése válságrendezésben, ha a NATO nem érintett) az EU által nyújtott támogatások hatásának mérésére kifejlesztett modell, amely által az országok összehasonlíthatók Handelsgesetzbuch - német Kereskedelmi Törvénykönyv Harmonised Index of Consumer Price - az EU harmonizált árindexe Humán Erőforrás Fejlesztés Helyi Vállalkozói Központ - a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány intézményhálózata Implementing Agency - PHARE program terhére pénzügyi tranzakciókat végrehajtható egység Integrációs Államtitkárság International Bank for Reconsrtruction and Development - Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank, vagy World Bank - Világbank Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Konvenciója Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogokról szóló Nemzetközi Konvenció Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság Mezőgazdasági Termelők Nemzetközi Szövetsége International Financing Institutions - Nemzetközi Pénzügyi Intézmények (EIB, EBRD, IBRD) közösségi program elősegítendő a fiatalok mobilitását, szolidaritását, képzi az ifjúságpolitikáért felelős felnőtteket; egyesíti a Fiatalok Európáért és az Önkéntes Európai Szolgálat elnevezésű programokat kormányközi konferencia International Monetary Fund - Nemzetközi Valutaalap végrehajtó ügynökség szándékprogram - előzetes tervezet egy forrás (pl. PHARE) felhasználásához mérőszám német belső személyegyesítő társaság a Bizottság által indított kísérleti jellegű projektek, melyekben az új intézkedések bevezetését tanulmányozzák intézményfejlesztés RTGS összekötő rendszer belső piac határmenti együttműködést segítő EU-s Közösségi Kezdeményezés, erre készít fel a PHARE-CBC az EUROSTAT statisztikai rendszere a tagállamok közötti forgalom mérésére, a vállalatok negyedéves kötelező bevallásán alapul Integriertes Verwaltungs- und Kontrollsystem - Integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer - az EU agrárnyilvántartási rendszere Integrált Szennyezési és Megelőzési Irányelv - '94 Integrációs Stratégiai Munkacsoport - stratégiai kutatómunkát végző szerv az Integrációs Kabinet mellett Nemzetközi Szabványügyi Szervezet Instruments for Structural Policies for pre-Accession - Előcsatlakozási Strukturális Eszközök - az EU 1999 óta a tagjelölt országok számára nyújtott infrastruktúra és környezetvédelem fejlesztési programja
83
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
ITD-H I-TEC
Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht az EB innovációs programjának része (KKV-knek), technológia-innováció támogatás 50%-áig a működési költségeknek JEV európai vegyesvállalatok létrehozását ösztönző program KKV-knak JHA Justice and Home Affairs - Bel- és Igazságügyi Együttműködés JMC Joint Monitoring Committee - Közös Monitoring Bizottság, a PHARE programokat végrehajtásuk után ellenőrző közös (EU + kedvezményezett állam) szerv Joint Venture vegyesvállalat (angol) JOP Joint Venture Program - az EU vegyesvállalatokat támogató programja JPMC Joint Programming and Monitoring Committee - Közös Programozó és Ellenőrző Bizottság, CBC együttműködést irányító szerv JRC Joint Research Centre - közös EU-s kutatóközpont nyolc intézettel K+F kutatás és fejlesztés KBER Központi Bankok Európai Rendszere - EKB + nemzeti központi bankok KEBVP Közös Európai Biztonság- és Védelempolitika - a NYEU '92-es petersburgi értekezlete óta létezik KEHI Kormányzati Ellenőrzési Hivatal - a KMB titkársági feladatait is ellátja KEK Együttműködési Alap 2002 januárja óta működik 300.000 eurós költségvetéssel Kék Könyv az angolszász jogból átvett eljárás, a Bizottság szakértőinek jelentéseit tartalmazzák KG német betéti társaság KGaA Kommanditgesellschaft auf Aktien - német betéti részvénytársaság KKE Közép-Kelet Európai Országok KKV kis- és középvállalkozás (vállalat) KMB Központi Monitoring Bizottság - az állami támogatások ellenőrzését végző szerv, ez alá tartozik az OMB is Kohéziós Alap a Strukturális Alapoktól független pénzügyi eszköz, melyet a maastrichti szerződés hozott létre környezetvédelmi és közlekedési támogatásokra az elmaradott régiók számára (a 4 legszegényebb országnak) Kohéziós négyes a Kohéziós Alapból részesülő négy legszegényebb ország: Görögország, Irország, Portugália, Spanyolország Kommanditgesellschaft német betéti társaság Konvergencia-kritériumok maastrichti követelmények a közös pénz bevezetéséhez - árfolyamstabilitás (többi valutához képest nem ingadozik), fenntartható költségvetési pozíció (költségvetés hiánya max. 3%, bruttó államadósság max. a GDP 60%-a), kamatkonvergencia (max. 2%-al lehet magasabb a hosszú távú kamat a 3 legalacsonyabb átlagánál), árstabilitás (infláció max. 1,5%-al lehet magasabb a 3 legalacsonyabbnál) Koppenhágai kritériumok 93 júniusi csúcson elfogadott feltételek az EU csatlakozáshoz: demokratikus berendezkedés, működő piacgazdaság, tagsággal járó kötelezettségek vállalása, Unió készen álljon a befogadásra Kölcsönös elismerés a tagállamok jogszabályai egyenrangúak - egyik országban előállított terméket forgalmazni lehet máshol is, még ha ott tiltva is van Közösségi Kezdeményezések Initiatives Communautaires LEADER vidéki területek fejlesztését segítő program - az egyik közösségi kezdeményezés Learning by doing megvalósítás közbeni tanulás Leonardo da Vinci EU-s szakképzési program Liaison Kapcsolattartó Iroda LIFE közösségi pénzügyi alap környezetvédelmi intékedések (pl. Natura 2000) végrehajtásához, létrehozva az 1973/92-es rendelettel LINGUA a Socrates nyelvoktatási programja LLL (long life learning) élethosszig tartó tanulás Logframe logikai keretmátrix, PHARE program tervezésénél használatos projekttervező
84
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
eszköz LSIF Large Scale Infrastructure Facility - '98-ban indult TEN bővítést finanszírozó program Maastrichti szerződés 1992-ben aláírt, 1993. november 1-én életbe lépő szerződés az Európai Unióról és a 3 pillérről MacSharry-terv mezőgazdasági reformok, csökkentik az exporttámogatásokat, piaci verseny erősitése, jövedelemjuttatás ártámogatás helyett - 1992 május Management Committee Menedzsment Bizottság - tagállamok képviselőiből álló testület, dönt a pénzügyi memorandumokról (Financing Memorandum) MGYOSZ Munnkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége MINERVA a Socrates távoktatást, és új oktatási technológiákat segítő programja MIP Multiannual Indicative Programme - többéves indikatív program - 1998 előtt ezek alapján készültek a PHARE keretek Monitoring ellenőrzés Mr. CFSP a Tanács főtitkára, aki a CFSP-t képviseli MSZT Magyar Szabványügyi Testület Multi-Beneficiary Programme több országnak szóló program (Phare) Mutual recognition kölcsönös elismerés MVA Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány - Mo-on a KKV segítő program kezelője NAC National Co-ordinator - nemzeti Phare koordinátor NAO National Authorising Officer - nemzeti programengedélyezési tisztviselő - a Nemzeti Alap vezetője, Mo-on az Államkincstár elnöke National Contact Points Nemzeti Kontakt Pont (OM működteti) National envelope nemzeti keret (pl. PHARE) National Fund Nemzeti Alap - a PHARE források keezlését végző szerv egy adott országban, vezetője a NAO Natura 2000 Európa természetvédelmi területeit magába foglaló hálózat létrehozására irányuló program NCP National Contact Points - Nemzeti Kontakt Pont - az ikerkapcsolatok koordinátora a twinnig során NDP National Development Plan - Nemzeti Fejlesztési Terv, a csatlakozás után az EUval kötendő pénzügyi megállapodás alapjául szolgáló tervezet Négy szabadságjog a Római Szerződés meghatározta az áruk, tőke, személyek és szolgáltatások szabad áramlását Négy szem elv uniós támogatásoknál minden pénzátutalást 2 független szervnek kell ellenőrízni Nemzeti koordinátor miniszteri vagy államtitkári rangú személy, aki a fogadó ország részéről a PHARE programokért felelős (Dr. Boross Imre) Nemzeti összekötő személy National Contact Point - az ikerkapcsolatok koordinátora a twinnig során Növekedési és garanciaprogram KKV-knek környezetvédelmi hitelekhez Környezetvédelmi program NPAA National Programme on the Adoption of the Acquis - közösségi joganyag átvételét célzó nemzeti program - 1998 óta a PHARE keretek tervezését is szolgáló dokumentum - a csatlakozási partnerség "párja" az adott ország felől N-SIS a SIS-hez csatlakozó nemzeti hálózatok NUTS Nomenclature des Unités Territoriales Statistique - 1988-tól az EU terültei felosztása: a régiók alapja (NUTS 1,2,3) OECD Organisation for Economic Cooperation and Development - Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OEEC utóda Offene Handelsgesellschaft német közkereseti társaság Official Journal az EU "hivatalos lap"-ja OHG német közkereseti társaság OIRFT Országos vagy Regionális Fejlesztési Terv
85
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
OMB
Országos Monitoring Bizottság - az FMB-k jelentéseit összegző bizottság, titkársága a Segélykoordinációs Titkárság OMMF Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Optimális monetáris zóna az országok gazdaságilag legyenek homogének, aszimmetrikus hatásokra azonos módon reagáljanak, tényezők szabad áramlása (Mundell) Outsourcing tevékenységkihelyezés; a korábban vállalaton belül végzett tevékenység külső szolgáltatókra bízása (pl. a cég informatikai rendszerét egy szakosodott cég vezeti) ÖKOLABEL közösségi ökocimke - az "euró-virág" ÖPUL az osztrák környezetvédelmi program ÖQS Österreichische Vereinigung zur Zertifizierung von Qualitäts und Managementsystemen - osztrák minőségbiztosítási tanúsítvány ÖWM Österreiche Weinmarketingservice Gmbh. - osztrák bormarketingért felelős szervezet PAA Pre-Accession Advisor - hosszú távú szakértő, melyet egy tagország küld egy másikba szakértői segítségre a twinning során (nem EU-ba a PHARE során) PAO Programme Authorising Officer - program engedélyező tisztviselő - a PHARE irodák államtitkári rangú vezetői Participáció részvétel Partnerség együttműködés a különböző területi szintek és szereplők között - a regionális politika egyik alapelve Partnership partnerség PECA Európai Minőségi Tanúsítvány Jegyzőkönyv PERSEUS EU képviselet PHARE programhoz kapcsolódó adatgyűjtési rendszere, pénzügyi nyilvántartási szoftver Personenhandelsgesellschaft személyegyesítő keresekedelmi társaság a német jogban PHARE Poland-Hungary, Assistance for the Restructuring of the Economy, kezdetben a lengyel és magyar gazdaság szerkezeti átalakítására indított (1990), majd a többi csatlakozni kívánó országra is kiterjesztett, a strukturális alapokra felkészítő segélyprogram; angolul világítótorony PME (Petit et Moyen kis- és középvállalkozás (vállalat) Entreprises) PMU Programme Management Unit - PHARE irodák PNDP Preliminary National Development Plan - előzetes nemzeti fejlesztési terv - adott ország beruházási programjainak stratégiai kerete Polluter Pays elv a szennyező fizet elv, az EU egyik környezetvédelmi alapelve Pozitív struktúrapolitika műszaki és szerkezeti fejlesztés, hatékonységnövelés, életképes ágazatok piackonform támogatása - 1983-tól PPP Public Privat Partnership - magántőke bevonás PPS vásárlóerő paritás Pre-Acession Funds előcsatlakozási alapok (PHARE, ISPA, SAPARD) Preambulum elvi bevezetés Principle of conditionality költségvetési kritérium Programming területfejlesztési tervezés - a fejlesztési stratégiák partnerségen alapuló kidolgozása, ezek megvalósításának célkitűzési rendszere, a fejlesztések egymásra épülése, időbeli ütemezése - a regionális politika egyik alapelve Progress Report előrehaladási jelentés Project fiche projektűrlap Public service közszolgálat (államigazgatás, haderő, stb.) Puha EMS plussz-mínusz 15%-os lebegési sáv RAPEX Rapid Exchange of Information - fogyasztóvédelmi információcserélő rendszer a tagállamok között RAPHAEL az európai jelentőségű kulturális örökség védelmét célzó program
86
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Real seat Régiók Bizottsága Regional Preparatory Programme Regionalizáció Regionalizmus REGIS Regular Report Regulation Reinforced Pre-Accession Strategy REITOX Római Szerződés Rotating set-aside RTGS SAPARD
tényleges székhely a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz hasonló konzultatív testület szintén 222 fővel, tagjai a helyi és regionális hatóságok képviselői, Maastricht óta működik "regionális felkészítő program" a strukturális alapok jövőbeni fogadására felülről történő régiószervezés alulról szerveződő régiók Közösségi Kezdeményezés 1989-99 között, amely a legelmaradottabb régiók integrációját segítette éves jelentés rendelet - minden tagországra kötelező érvényű, nemzeti jogba tilos átemelni megerősített előcsatlakozási stratégia
kábítószer ellenes EU-s szervezet az Európai Közösségeket létrehozó szerződés 1957-ben a szántóterület 15%-ának pihentetéséért cserébe támogatás valós idejű bruttó elszámolási fizetési rendszer Special Accession Programme for Agricultural and Rural Development Különleges segélyprogram a mezőgazdaság és vidékfejlesztés számára - az EU előcsatlakozási segélyprogramja 2000-től SAVE program környezetvédelmi program az energiahatékonyságról, jelenleg a 2. van érvényben Schengeni egyezmény 1985-ben aláírt megállapodás az állampolgárok szabad mozgásával, illetve a külső határok ellenőrzésével kapcsolatban (jelenleg 13 tagállamra vonatkozik) SCR Service Commun Rélations Extérieures - Közös Külkapcsoltai Szolgálat (1998 óta ellenőrzi a jóváhagyott PHARE programok végrehajtását) Screening átvilágítás SE Societas Europea - Európai Részvénytársaság, a tagországok közötti részvénytársasági fúzióra megoldást kínáló szövetkezés, amelyben azonban nem született megegyezés SEA Single European Act (Egységes Európai Okmány) - 1986-ban aláírt, '87. július elsején életben lépő dokumentum, az EU egyik alapszerződése Segélykoordinációs a PHARE programra vontakozó legfontosabb döntéseket meghozó magyar Intézőbizottság bizottság Segélykoordinációs Tárcaközi 1997-ig a Segélykoordinációs Intézőbizottság elődje Bizottság Segélykoordinációs Titkárság az ún. nemzeti koordinátor alatt működő szervezet, melynek feladata a PHARE program koordinációjával kapcsolatos napi teendők, szervezési feladatok ellátása SEM Single European Market - egységes európai piac Service contract szolgáltatási szerződés SIB Segélykoordinációs Intéző Bizottság - a PHARE programokat rangsoroló magyarországi szervezet SIRENE helyi rendőrségek és igazságügyi szervek információs-konzultációs hálózata a SIS mellett, 2001-től a SISNET váltotta fel SIS Schengen Information System - Schengeni Információs Rendszer SISNET Európai Információs Hálózat - 2001-től a SIRENE helyett működik bevándorlási információkkal kiegészítve SMART-elv indikátor mérési eszköz projekttervezésnél SME (1) Small and Medium-size Enterprises - KKV-k: Specific (specifikus, jól meghatározott legyen), Measureable (mérhető), Achieveable (a projekt eszközeivel elérhető), Realistic (reális), Time-based (alkalmazkodjon a projekt időtartamához) SME (2) Közösségi Kezdeményezés 1989-99 között, amely kis- és közepes méretű vállalkozások versenyképességének megerősítését támogatta
87
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Sockelbeträge SOCRATES SP SPD SPF Spill-over SPP (1) SPP (2) STABEX Stand alone Statutory seat stG Stille Gesellschaft STOP Strukturális alapok Supply contract Sustainable SYSMIN Számvevőszék Szubszidiaritás
TA TACIS Tanács (Minisztertanács) TARGET TARIC Társulási Szerződés Társulási Tanács Technical Assistance TEMPUS TEN Think small first Timetable TINA ToR TRAPEX TREVI Twinnig
alapösszeg EU-s oktatási támogatási rendszer Strategic Plan - stratégiai terv Single Programming Document - tagállamok vagy régiók egységes programozási dokumentumai Small Project Facility - kis projekt lehetőség együttműködés kiterjesztése egyik területről a másikra Small Project programmes - kis projektekre vonatkozó program Special Preparatory Programme for the Structural Funds - strukturális alapok fogadására felkészítő speciális program ACP országok exportjövedelmének stabilizálását segítő mechanizmus önálló, elszigetelt (projektek) alapszabály szerinti székhely német csendestársaság német csendestársaság az EU bel- és igazságügyi együttműködést segítő programja - emberkereskedelm, gyermekek szexuális kizsákmányolása az Európai Szociális Alap, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap orientációs része, a Regionális Fejlesztési Alap, a Halászati Alap - a Kohéziós Alap nem része szállítási szerződés fenntartható ACP országok bányászati termékeire irányuló segélyprogram ld. Európai Számvevőszék másodlagosság; az EK szerződés (Római szerződés) 3b cikkelyében megfogalmazott elv, lényege, hogy minden döntést és végrehajtást a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol az adott szervnek még kompetenciája van; a Közösség csak akkor avatkozik be, ha az ő szintjén jobban megoldható a probléma (ld. még lisszaboni csúcs) - a regionális politika egyik alapelve Technical Assistance - technikai segítségnyújtás FÁK + Mongólia és Grúzia számára nyújtott, a PHARE-hoz hasonló, de alapvetően szakértői EU-s segítségnyújtás 1991-től tagjai az adott téma nemzeti miniszterei, nem egyenlő az Európai Tanáccsal VIBER vámtarifa 1991. december 16-án az EK-val kötött megállapodás, amely 10 évre rögzíti a fokozatos közelítést a vámokban, korlátozások leépítésében, stb-ben Magyarország és az EU közötti egyeztető szerv az Európai Megállapodás óta technikai segítségnyújtás Európai Tanács felsőoktatási támogatási programja Transzeurópai Hálózatok (közlekedés, távközlés, energia) - fejlesztési program "először a kicsikre gondolni" - a Közösség egyik alapelve ütemterv Transport Infrastructure Needs Assessment - '99-ben befejeződött Közlekedési Infrastruktúra-szükségletek felmérése program - TEN hálózatok vizsgálata Terms of Reference - közbeszerzési eljárások során a tendereztetéshez szükséges dokumentumok, melyek a részletes pályázati kiírásokat tartalmazzák KKE országok piacfelügyeleti eljárásait összekötő rendszer (titkársága Magyarországon van) EK-n kívüli együttműködés a nemzetközi terrorizmus, radikalizmus, extrémizmus és erőszak ellen a '70-es évek közepétől ikerkapcsolat - államok hatóságai közötti együttműködés
88
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
UE Valutakígyó Velencei Bizottság VIBER WIPO Working Document Works contract WP Zöld Könyv
Union Européenne (Európai Unió) 1972-től az európai valutákat egy szűk ingadozási sávban tartották a monetáris stabilitás érdekében az Európa Tanács a Joggal a Demokráciáért Bizottsága - ld. állásfoglalása a státustörvénnyel kapcsolatban Transz-Európai Automatizált Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer - a KBER banki informatikai rendszere valós idejű tranzakciós elszámolásokra nemzetközi szabadalmi szervezet munkaanyag kivitelezési szerződés Work Programme - munkaprogram az angolszász jogból átvett, fontos törvények előtti általános véleményezés, mindig vitaindító szándékú
89
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
14. Irodalomjegyzék • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
‘Az Európai Unió agrárcsatlakozási stratégiája’, Vélemények, Kommentárok, Információk, MTA VKI, No. 16. Antalóczy, Katalin – Sass, Magdolna (2002): ‘Magyarország helye a kelet-közép európai működőtőkebevonásban –statisztikai elemzés’, Külgazdaság, ’Az Európai multinacionális cégek támogatják az Unió bővítését’, Európa 2002, Derek W. Urwin: A közös Európa, Az európai integráció 1945-tól napjainkig; Corvina Kiadó, Budapest Erdős Gabriella, Földes Gábor, Őry Tamás, Véghelyi Mária: Az Európai Közösség adójoga; KJK Kerszöv, Budapest Eurochambers (2002): A vállalatok EU csatlakozásra való felkészültsége Közép- Európában. Az egységes belső piacra történő felkészülés állapotáról szóló vállalati felmérés. Összefoglaló jelentés. CAPE, Eurochambers és SBRA, Brüsszel. Európai Bizottság Adózás és Vámunió Főigazgatósága (európai uniós vám- és adóügyek) www.europa.eu.int/comm/dgs/taxation_customs/index_en.htm Európa Uniós tájékoztatási központ: www.euvonal.hu, www.eu2004.hu Európai Unió Hivatalos Weboldala: www.europa.eu.int Farkas György (2000): A vállalkozói szféra és a magyar EU csatlakozás. Fodor István (2002): Előadás a JVSZ által szervezett konferencián. Gordos Árpád: Belső Piac. BKE Vezetőképző Intézet, Budapest, 1999 György Károly (szerk.) (2001): OECDirányelvek a multinacionális vállalatok számára. Útmutató felhasználók számára. 2001. Dr. Hadi László (szerk.): Az új adójog magyarázata 2001.; HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest. HEBC (2002): A Magyar EU bővítési Üzleti Tanács (Hungarian EU Enlargement Business Council) jelentése. HEBC (2003): A Magyar EU bővítési Üzleti Tanács (Hungarian EU Enlargement Business Council) jelentése. Külügyminisztérium (Európai integráció fejezet) www.kum.hu Magyarhirlap Online: www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=82580, 2004.05.05. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (kamarai szolgáltatások, prognózisok, elemzések, szakmai anyagok, tanulmányok) www.mkik.hu, Magyar Kormány hivatalos honlapja: www.magyarorszag.hu/eu/tanacsado/ Peredi Ágnes (2000): ‘Tőkeimport és profitkivitel’, Népszabadság, 2000. december Szanyi Miklós (2001): FDI in Hungary. Past Patterns and Future Challenges, Paper presented at the 3rd workshop in the framework of the project „Monitoring Preparations of Transition Countries for EU Accession”. Budapest, május 17–19, Fiedrich Ebert Stiftung, MTA VKI. Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, www.vaminfo.hu
90