Békéscsabai Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz

Békéscsabai Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz. I. 250-3/2007.

JEGYZŐKÖNYV Készült: 2007. február 15-én Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala hivatalos helyiségében Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének nyilvános ülésén. (Technikai megjegyzés: Tekintettel az ülés hangfelvételen történt rögzítésére a jegyzőkönyv rövidített formában készült. A hozzászóló neve után tett számok az egyes megnyilatkozások hangfelvételen lévő helyét jelölik meg. A jegyzőkönyv készítése során különböző típusú magnetofonok kerültek alkalmazásra. A hangfelvétel esetleges visszahallgatása során a számeltérések a különböző típusú magnetofonok eltéréséből adódnak.) Jelen volt: Vantara Gyula polgármester, Köles István alpolgármester, Hanó Miklós alpolgármester, Szente Béla, Dr. Kerekes Attila, Tímár Ella, Dr. Ferenczi Attila, Vrbovszki Viktor, Fodor Lajos, Kiss Tibor, Fodor Jánosné, Herczeg Tamás tanácsnok, Hirka Tamás, Dr. Fábián Ágnes tanácsnok, Kutyej Pál, Hricsovinyi Tamás, Baji Lajos, Hrabovszki György, Benkóné Dudás Piroska, Miklós Attila, Mezei Zsolt, Szilvásy Ferenc, Pap János, Velkey Gábor, Takács Péter, Bálint Jánosné, Bokros Mátyás, Mezei Zsolt képviselő, Tóth Károly országgyűlési képviselő. Tanácskozási joggal vett részt: Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző. Napirendje tárgyalásánál jelen volt: Dr. Szvercsák Szilvia a Közigazgatási Osztály vezetője, Tuskáné Papp Erzsébet, a Közművelődési, Oktatási és Sportosztály vezetője, Dr. Tóth Kálmán a Szociális Osztály vezetője, Uhrin Nándorné, a Szociális Osztály munkatársa, Uhrin Nándor, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály vezetője, Soczóné Dömény Edit, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály csoportvezetője, Boros László, a Stratégiai és Fejlesztési Osztály megbízott vezetője, Gojdárné dr. Balázs Katalin a Vagyonkezelési Csoport vezetője, Márton László vagyonkezelő, Bornné dr. Stefkovics Valéria Közbeszerzési Csoport vezetője, Bánfi Ádám, a Városüzemeltetési Osztály vezetője, Dr. Kovács Zoltán az Egészségügyi Osztály vezetője, Marosvölgyi Emese, a Személyzeti Csoport vezetője Meghívottként volt jelen: Molnár László országgyűlési képviselő, dr. Bakondy György ügyvéd, közbeszerzési tanácsadó Vantara Gyula polgármester: Köszöntötte a közgyűlésen megjelenteket, megállapította, hogy 25 képviselő jelen van, így az ülés határozatképes. Az ülést megnyitotta. A meghívóban szereplő napirendeken kívül a következő változtatást javasolta: 12.4. jelzéssel: Reform étkezés bevezetésének kezdeményezése a Lencsési Lakótelepi Óvodában tárgyú előterjesztést a mai napon nem tárgyalja a közgyűlés, tekintettel arra, hogy az érintett bizottságok nem javasolták. Kérte, hogy az előterjesztés kerüljön ki a napirendek közül.

1

Felhívta a képviselők figyelmét, hogy a „Csabai Életfa Kht. 2007. évi működési célú támogatási igénye” tárgyú előterjesztés helyett a helyben kiosztott anyagot tárgyalja a közgyűlés. Van-e a meghívóban rögzített napirendi javaslattal kapcsolatban észrevétel? (Kazetta 1/1 000-018) Velkey Gábor képviselő: A zárt ülés 3.2. napirend esetében mi indokolja a zárt ülésen való tárgyalást? Megítélése szerint nem indokolt. (Kazetta 1/1 018-021) Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző: Nem látja törvényességi szempontból akadályát annak, hogy a közgyűlés a napirendet nyilvános ülésen tárgyalja. (Kazetta 1/1 021-026) Velkey Gábor képviselő: Kérte, hogy a közgyűlés a zárt ülés 3.2 napirendi pontot nyilvános ülésen tárgyalja. (Kazetta 1/1 026-028) Vantara Gyula polgármester: Javasolta, hogy a hasonló témakörű 10.3. napirend elé kerüljön be a Z.3.2 jelű előterjesztés. (Kazetta 1/1 028-035) Takács Péter képviselő: A polgármesterhez szeretne kérdést intézni napirend előtt vagy végén, ahogy az SZMSZ erre lehetőséget biztosít. (Kazetta 1/1 035-040) Vantara Gyula polgármester: Takács Péter képviselő a nyilvános ülés elején teheti fel kérdését. (Kazetta 1/1 040-043) Pap János képviselő: A Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság ülésen elmondta, hogy a könyvvizsgáló által a költségvetéshez csatolt anyag meglehetősen szűkszavú, de ennek ellenére a törvénynek megfelel. A könyvvizsgáló tájékoztatta a bizottsági tagokat arról, hogy a polgármester részére eljuttat egy 4-5 oldalas vezetői anyagot. Baji Lajos képviselővel együtt jelezték, hogy szeretnének ők is egy-egy példányt kapni a költségvetés tárgyalása előtt. Kérte, hogy a polgármester biztosítsa, hogy az anyagot a költségvetés tárgyalása előtt. (Kazetta 1/1 043-055) Vantara Gyula polgármester: Zárt ülés utáni szünetben az érdeklődő képviselők rendelkezésére bocsátják az anyagot. Szavazásra bocsátotta azt a javaslatot, mely szerint a zárt ülés 3.2. „Megbízási szerződés megkötése” tárgyú előterjesztés megtárgyalása a nyilvános ülés 10.3. „A Réthy Pál KórházRendelőintézet fekvőbeteg-ellátó kapacitás tárgyában hozott RET határozat jóváhagyása” című napirend előtt történjen. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 24 igen, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadta.

Takács Péter képviselő kérése nem igényel szavazást.

2

Szavazásra bocsátotta azt a javaslatot, mely szerint a 12.7 számú „Reform étkezés bevezetésének kezdeményezése a Lencsési Lakótelep Óvodában” című előterjesztést a közgyűlés vegye le napirendjéről. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 26 igen szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadta.

Az elhangzott módosításokkal és kiegészítésekkel együtt szavazásra bocsátotta a napirendet. -

Megállapította, hogy a javaslatot a közgyűlés 27 igen, egyhangú szavazattal a napirendi pontokat elfogadta.

Zárt ülés: 1./

Fellebbezések elbírálása, méltányossági ügyek Előterjesztő: Dr. Kerekes Attila, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke Előkészítő: Szociális Osztály, Egészségügyi Osztály

2./

Erzsébet lakópark III. 68. számú építési telkére beérkezett pályázat elbírálása Előterjesztő: Hanó Miklós alpolgármester Előkészítő: Stratégiai és Fejlesztési Osztály

3./

Egyéb 3.1 Gyógyszertámogatás iránti kérelem Előterjesztő: Dr. Kerekes Attila, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke Előkészítő: Egészségügyi Osztály

Nyilvános ülés: 1./

A 175/2006. (III.23.) közgyűlési határozattal elfogadott közbeszerzési szabályzat módosítása Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Stratégiai és Fejlesztési Osztály

2./

Tájékoztató a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése című projekt keretein belül az UTB Envirotec Kft. mint tervező által elvégzett, aktuális folyamatban lévő és elkövetkező feladatokról Előterjesztő: Hanó Miklós alpolgármester Előkészítő: Projekt Végrehajtó Egység (PIU)

3./

Vagyoni ügyek, pályázatok: 3.1. 2911 hrsz-ú Békéscsaba, Szabadság tér 10. szám alatti ingatlan értékesítése Előterjesztő: Fodor Lajos, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnöke Előkészítő: Stratégiai és Fejlesztési Osztály 3.2.

225 hrsz-ú Békéscsaba, Árpád sor 12. sz. alatti ingatlan értékesítése

3

Előterjesztő: Fodor Lajos, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnöke Előkészítő: Stratégiai és Fejlesztési Osztály 3.3. 3067/1. hrsz-ú Andrássy út 38. sz. alatti ingatlan értékesítése Előterjesztő: Fodor Lajos, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnöke Előkészítő: Stratégiai és Fejlesztési Osztály 3.4 A 17190/2 hrsz-ú telek tulajdonba adása Előterjesztő: Fodor Lajos, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnöke Előkészítő: Stratégiai és Fejlesztési Osztály 3.5 Építési telek értékesítése a Franklin – Báthory utca mögött Előterjesztő: Fodor Lajos, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnöke Előkészítő: Stratégiai és Fejlesztési Osztály 3.6 Erdő terület értékesítése Előterjesztő: Fodor Lajos, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnöke Előkészítő: Stratégiai és Fejlesztési Osztály 3.7 Földterületek értékesítése a Szarvasi út mellett Előterjesztő: Fodor Lajos, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnöke Előkészítő: Stratégiai és Fejlesztési Osztály 3.8 A 6131 hrsz-ú telek értékesítése Előterjesztő: Fodor Lajos, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnöke Előkészítő: Stratégiai és Fejlesztési Osztály 3.9

A Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. Felügyelő Bizottsága ügyrendjének elfogadása Előterjesztő: Sztankó János ügyvezető igazgató 3.10 A Békés Megyei Temetkezési Vállalat átalakítása kft-vé. Előterjesztő: Hanó Miklós alpolgármester Előkészítő: Stratégiai és Fejlesztési Osztály 4./

Javaslat a közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletre (rendeletalkotás) Előterjesztő: Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző Előkészítő: Jogi és Önkormányzati Csoport

5./

A Polgármesteri Hivatal szervezeti átalakítása Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

6./

Pénzügyi, költségvetési , ügyek: 6.1 Javaslat a 2006. évi költségvetési rendelet módosítására Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály 6.2 Tájékoztató a kisebbségi önkormányzatok 2006. évi működéséről Előterjesztő: Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző

4

Előkészítő:

Pénzügyi és Gazdasági Osztály Titkárság Szervezési Csoport

6.3 Közalapítványok 2007. évi támogatása Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Jogi és Önkormányzati Csoport 6.4

Tájékoztató a játszóterek finanszírozásáról és az esetleges egyösszegű kiváltás lehetőségéről Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Stratégiai és Fejlesztési Osztály

6.5

Könyvvizsgálói jelentés Békéscsaba Megyei Jogú Város 2007. évi költségvetési rendelet-tervezetéről Előterjesztő: könyvvizsgáló

6.6 A 2007. évi költségvetési rendelet megalkotása Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály 6.7 Beszámoló a 2006. évi felügyeleti ellenőrzések teljesítéséről Előterjesztő: Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály 6.8

Beszámoló a Polgármesteri Hivatal a belső ellenőr által 2006-ban végzett vizsgálatokról Előterjesztő: Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző Előkészítő: Paulik Katalin belső ellenőr

7./

A lakások és helyiségek bérletére vonatkozó 31/2006. (IX.14.) rendelet módosítása és egységes szerkezetbe foglalása (rendeletalkotás) Előterjesztő: Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző Előkészítő: Szociális Osztály Jogi és Önkormányzati Csoport

8./

A lakáscélú kamatmentes kölcsöntámogatás helyi rendszeréről szóló rendelet módosítása Előterjesztő: Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző Előkészítő: Jogi és Önkormányzati Csoport, Szociális Osztály

9./

Négy önálló terület szabályozási terve (rendeletalkotás) Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Városépítészeti Osztály

10./

Szociális és egészségügyi területet érintő ügyek:

5

10.1

Ellátási szerződés alapján szociális szolgáltatást nyújtó civil szervezetek szakmai és pénzügyi beszámolója a./ Béthel Alapítvány b./ Egyensúly Szabadidő Klub Egyesület c./ Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség „Oltalom” Idősek Otthona d./ Mentálhigiénés Egyesület e./ MI-ÉRTÜNK Egyesület f./ Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete Előterjesztő: Köles István alpolgármester Előkészítő: Szociális Osztály 10.2

Szociális szolgáltatások ellátásának lehetősége többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény keretében Előterjesztő: Köles István alpolgármester Előkészítő: Szociális Osztály

3.2 Megbízási szerződés megkötése Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Jogi és Önkormányzati Csoport 10.3

A Réthy Pál Kórház- Rendelőintézet fekvőbeteg-ellátó kapacitás tárgyában hozott RET határozat jóváhagyása Előterjesztő: Dr. Kerekes Attila, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke Előkészítő: Egészségügyi Osztály

11./

Városüzemeltetést érintő ügyek: 11.1 A Gyár utca - Kétegyházi út összekötése Előterjesztő: Hanó Miklós alpolgármester Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály 11.2 Fúrási iszap elhelyezése a Kétegyházi úti hulladéklerakón Előterjesztő: Hanó Miklós alpolgármester Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály 11.3 Széchenyi liget parkgondozása Előterjesztő: Köles István alpolgármester Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály 11.4

A talajterhelési díjról szóló 23/2004. (VI.24.) önkormányzati rendelet módosítása Előterjesztő: Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző Előkészítő: Jogi és Önkormányzati Csoport

11.5 2007. évi vízterhelési díjak megállapítása Előterjesztő: Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály

6

Jogi és Önkormányzati Csoport 12./

Oktatási, közművelődési és sportügyek: 12.1

Javaslat a Kolozsváry és Tevan-adomány megteremtésére Előterjesztő: Köles István alpolgármester Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sportosztály

kiállítási

feltételeinek

12.2

Tájékoztató az oktatásra, közművelődésre, ifjúsági feladatokra és sportra fordítható pénzeszközök 2006. évi felhasználásáról Előterjesztő: Kiss Tibor, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sportosztály

12.3

Békéscsaba közoktatási intézményeiben 2007-ben lejáró magasabb vezetői megbízások Előterjesztő: Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sportosztály

13./

BEJELENTÉSEK

Vantara Gyula polgármester: Tájékoztatásul elmondta, hogy a zárt ülés napirendjére azok a témák kerültek, amelyeket az önkormányzati törvény és az adatvédelmi törvény szabályai szerint kötelező, illetve érdeksérelem miatt indokolt zárt ülésen tárgyalni. Felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy zárt ülés következik, melyen az Ötv. 12. § /5/ bekezdése szerint a képviselőkön és a jegyzőn kívül az előterjesztők és a szakértők tartózkodhatnak. (Kazetta 1/1. 055-082) (A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készült.) Vantara Gyula polgármester: A közgyűlés 9 óra perckor nyilvános ülésen folytatja tovább munkáját. Takács Péter képviselő napirend előtti felszólalásra kért lehetőséget. (Kazetta 1/1 190-207) Tárgy:

HUNGAROTEL Rt. koncessziós ügye

Takács Péter képviselő: A közgyűlés 2001-ben tárgyalta a Hungarotel Rt. ügyét, mely szerint érvényesíteni kellene a rt-vel szemben az önkormányzat követelését. A követelés abból fakadt, hogy a magánosítási szerződésben a Hungarotel Rt. úgy szerzett plusz pontokat, hogy a helyi iparűzési adó tízszeresének megfizetését ígérte. Ez is szerepet játszott abban, hogy elnyerhette a koncessziót. A közgyűlésnek újból tárgyalni kellene az üggyel kapcsolatban, tekintettel arra, hogy a költségvetés bevételi oldalán milliárdos összegként szerepel. Nem kéri, hogy a polgármester most adjon választ, de mindenképpen hasznos lenne, ha a közgyűlés az SZMSZ szerint 15 napon belül választ kapna arra, hogy a 2001-ben elfogadott döntésekből mi valósult meg és milyen stádiumban van az ügy. (Kazetta 1/1 207-231) Vantara Gyula polgármester: A részletes választ 15 napon belül megadja. Tájékoztatásul elmondta, hogy 2007. február elején az önkormányzat pert kezdeményezett volna, melyet a Fővárosi Bíróság betegség miatt elnapolt. A tárgyalás 2007. áprilisában várható, mely után

7

részletes tájékoztatást kapnak a képviselők. A kérdésben megfogalmazott korábbi képviselői testületi határozatokat át kell tekinteni és annak ismeretében válaszát megadja. (Kazetta 1/1 231-238) - Takács Péter képviselő kérdést tett fel az önkormányzat és a HUNGAROTEL Rt. között 2001. óta folyó vitás kérdés – a koncesszió elnyerése érdekében az önkormányzati követelés tárgyában – helyzetéről. A képviselő 15 napon belül írásban választ kap kérdésére. Tárgy:

Pap János képviselő napirend előtti hozzászólása – Kistérségi Társulás

Pap János képviselő: A lapokból értesült arról, hogy Doboz Nagyközség kiválna a kistérségből. Elég nagy gondot jelent, tekintettel arra, hogy a társulás intézményt alakított, pályázott és nyert, továbbá a kistérség lát el bizonyos feladatokat. A mai közgyűlés napirendjén is szerepelnek olyan feladatok, melyeket kistérségi szinten látnak el. Jóval kedvezőbb a normatíva lehívási lehetőség, anyagi szempontból kedvező az önkormányzatnak a kistérséggel való együttműködés. Figyelembe kell venni azt, hogy amennyiben a meglévő települési csoport szétesik, úgy a pályázaton a kistérség által nyert pénzt vissza kell fizetni. Az önkormányzatnak anyagi kára keletkezne akkor, hogyha Doboz Nagyközség kiválna a társulásból. Meg kellene akadályozni az ilyenfajta jogos vagy jogtalan, döntően érzelmi alapú kistelepülési kezdeményezéseket. Javasolta, hogy a közgyűlés kérje fel a polgármestert arra, hogy az önkormányzat tegyen gesztusokat a kistelepülések felé, még abban az esetben is ha pénzügyi vonzata van. Az önkormányzat az együttműködéssel például a szociális területen 125-130 millió forintot nyerhetne. Ennek, ha egy részét a kistelepülésekre szánja, mindkét fél számára kedvező, mivel a kistérség így olyan programot valósít meg, melyre egyedül képtelen lenne. Az önkormányzat önerőtől mentesül, ha kistérségi szinten szervez bizonyos ellátásokat. Doboz kiválásával kapcsolatban kérte a polgármestert tájékoztassa a közgyűlést arról, hogy lehetséges-e, hogy a kistérség megmaradjon, folytasson tárgyalásokat a dobozi képviselőtestülettel, a polgármesterrel. Meg kell vizsgálni a kilépés hátrányait és előnyeit, továbbá az előny egy részéről közös ügyek érdekében lemondani. Ha a testület ezt a nagyvonalúságot, céltudatosságot követi, akkor az önkormányzatnak is és a kistérségbe tartozó kisebb települések lakóinak is kedvezőbb lesz a helyzete. (Kazetta 1/1 238-281) Vantara Gyula polgármester: A képviselőnek 15 napon belül részletes választ ad. A kiválás Doboz Önkormányzat testületének döntése. Erről hivatalosan a kistérséget még nem értesítette, a jövő héten lesz kistérségi tanácsülés. Nem önkormányzati döntési jogkör az, hogy a kistérségi határokat megváltoztassák, hanem kormányhatározat melléklete. A kistérségi tanácsülésen várható előrelépés. (Kazetta 1/1 281-293) Baji Lajos képviselő: Tájékoztatta a közgyűlést arról, hogy Takács Péter képviselő által említett Hungarotel Rt. ügyében 2003. évben született egy újabb határozat, mely kijelölte azt az ügyvédi irodát, amely az rt-t beperelte. A Budapesti Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma előtt 2007. árpilis 4-én lesz a per negyedik tárgyalási napja, melyen a képviselők részt vehetnek. (Kazetta 1/1 293-305)

8

Herczeg Tamás képviselő: Pap János képviselőnek elmondta, hogy az a többlet normatíva, mely a feladatokra biztosítva van, az intézménynél marad. Az intézmény maga dönti el, hogy a kistérség egyes településeken hogyan fejleszt. Úgy gondolja, hogy az ügynek ez az oldala megoldott. (Kazetta 1/1 305-312) - A képviselő javasolta, hogy a Többcélú Kistérségi Társulás jövőbeni együttműködése érdekében az önkormányzat folytasson tárgyalásokat Doboz, illetve a többi település vezetésével annak érdekében, hogy a jelenlegi formájában fennmaradjon a társulás. Tárgy:

A 175/2006. (III.23.) határozattal elfogadott közbeszerzési szabályzat módosítása

Vantara Gyula polgármester: A közbeszerzési szabályzatot korábban a képviselők kézhez kapták. A szabályzatot megtárgyalta a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi, a Városgazdálkodási, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági, valamint az Ügyrendi, Ellenőrzési és Érdekegyeztető Bizottság, és javasolja a közgyűlésnek elfogadásra. Előterjesztői módosításként a következőt ismertette: „175/2006. (III.23.) határozattal elfogadott közbeszerzési szabályzat módosításához előterjesztési kiegészítés 2. fejezet értelmező rendelkezések 4.oldal 2.) b) Döntéshozó: ¾ a saját hatáskörében fenntartott, vagy magához vont ügyekben, illetőleg a közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó becsült értékű közbeszerzési eljárásban (kiemelt fejlesztések) a Képviselő testület, a ÖKDB előzetes állásfoglalásával; kivéve azokat a kiemelt fejlesztéseket, amelyek hirdetmény közzétételével, vagy hirdetmény közzététele nélkül kezdeményezett egyszerű közbeszerzési eljárások – ide nem értve a lebonyolító, a független hivatalos közbeszerzési tanácsadó kiválasztására, irányuló eljárásokat – ezekben az ügyekben a döntéshozó továbbra is az ÖKDB. (a dőlt betűvel jelölt rész a korábbi szabályozásban is ugyanebben a felsorolásban, de külön pontként szerepelt, ugyanakkor logikusabb ebben a pontban feltüntetni; természetesen tartalmi módosítás nem történt) 5. oldal cc) Európai Uniós Közbeszerzési Koordinációs és Szabályossági Egység (a továbbiakban: EKKE): az Európai Uniós támogatásokkal kapcsolatban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a hivatal helyett) Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egységében működő EU Közbeszerzési Koordinációs és Szabályossági Egység. 25. oldal 49.pont A közösségi értékhatárt elérő, vagy meghaladó becsült értékű közbeszerzési eljárás, valamint a nemzeti rezsimben lefolytatandó versenypárbeszéd esetén a független hivatalos közbeszerzési tanácsadó meghívásáról (nem a jelenlétéről) a döntéshozó ülésén a Közbeszerző köteles gondoskodni. 41. oldalon táblázat az EKKE képviselője szó mögé zárójelbe beírásra kerül a „megfigyelőként” szó:

9

EKKE képviselője (megfigyelőként) (megjegyzés: dőlt betűvel lettek jelölve a kiegészítések, zárójelben pedig a korábbi szabályozás lett feltüntetve)” (Kazetta 1/1 312-391) Velkey Gábor képviselő: Az előterjesztés 3. oldalának egy része arról szól, hogy a lebonyolító és a független hivatalos közbeszerzési tanácsadó kiválasztása hogyan történik. Úgy gondolja, hogy az esetek jelentős többségében ez nem éri el azt a határt, melyet amúgy is a polgármester hatáskörébe utal a szabályzat, mint ahogy az eddigiekben is volt. Azt a kitételt, hogy „értékhatártól függetlenül” kivenné a szövegezésből, tekintettel arra, hogy csak a nagyon extra projektek esetében valósul meg. Ebben az esetben indokolt az a széleskörű konszenzus keresése amit az ÖKDB szervezet biztosíthat. Kérte, hogy az „értékhatártól függetlenül” rész törlésre kerüljön, így egységes marad a rendszer, a polgármester gyakorolja a hatásköröket úgy ahogy a felső pont szabályozza és a műszaki ellenőrzés, lebonyolító és tanácsadó kiválasztása ebbe a körbe beletartozik. A képviselő csoportoknak nagyobb projektek esetében megkönnyíti a tájékozódást a bíráló bizottságban való jelenlét. (Kazetta 1/1 391-414) Vantara Gyula polgármester: A képviselő az előterjesztés szövegéről beszélt, és nem a szabályzatról. Kérte, hogy a szabályzatban jelölje meg módosításait. (Kazetta 1/1 414-419) Hrabovszki György képviselő: Az előterjesztés harmadik oldala tartalmazza azt, hogy a kizárólagos szerzői jog keletkeztetésére irányuló közbeszerzési eljárások esetében a polgármester dönt az ÖKDB előzetes egyetértése alapján. Mi indokolja azt, hogy a közgyűlés egyedüliként nem értékhatárban, hanem jogcímben meghatározva emelje ki a közbeszerzési eljárások közül? Milyen érveket tud felsorolni annak érdekében, hogy a kizárólagos szerzői jogok keletkeztetésére külön szabályt hozzon létre? (Kazetta 1/1 419-429) Vantara Gyula polgármester: Kérte a képviselőket, hogy a közbeszerzési szabályzatról szóló előterjesztés szövegén kívül a szabályzatban szereplő pontok módosításait is jelöljék meg. (Kazetta 1/1 429-434) Velkey Gábor képviselő: A szabályzat 4. oldal 2. fejezet 2. pont b. Döntéshozó 4. bekezdés a gondolatjelben lévő „értékhatártól függetlenül” rész törlését javasolja. Az esetek jelentős részében a gyakorlaton nem változtat, nagy volumenű projektek esetében eredményezi azt, hogy a többi döntéssel összhangban a bizottsághoz kerül a hatáskör. Négyévente néhány fordul elő. (Kazetta 1/1 434-450) Baji Lajos képviselő: Kérdést tett fel a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság ülésén azzal kapcsolatban, hogy a közbeszerzési szabályzat kapcsán egy új önkormányzati bizottságot javasol létrehozni az előterjesztő. Ez a bizottság a bizottságok számát növeli és ugyanazok-e a jogi és működési feltételei, mint a közgyűlés bármely más bizottságának? Az SZMSZ módosításában közgyűlési bizottságként van felsorolva, ebből feltételezi azt, hogy igen. Eddig az volt a szokás, hogy egy bizottságban egy képviselő foglalt helyet. Ezek szerint növekszik a közgyűlési bizottságok száma. Korábban jelezte, hogyha már módosul az SZMSZ, és növekszik a bizottságok száma, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottságot, mely kétszer ülésezik szét lehetne bontani. Ugyan ezek a problémák merülnek fel a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottságnál is, tekintettel arra, hogy nagyon sok

10

a feladat. Az SZMSZ módosításánál figyelembe kellene venni. Szeretne a kérdésére választ kapni. (Kazetta 1/1 450-495) Kiss Tibor képviselő, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: A bizottság operatívan dolgozik. Kérte a bizottsági tagokat, hogy amennyiben probléma merülne fel, osszák meg a közgyűléssel. Baji Lajos képviselő a saját bizottsága nevében nyilatkozzon. (Kazetta 1/1 495-504) Vantara Gyula polgármester: Felkérte dr. Bakondy György ügyvédet, Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának hivatalos közbeszerzési tanácsadóját, hogy a feltett kérdésekre válaszoljon. (Kazetta 1/1 504-514) Dr. Bakondy György ügyvéd: Három kérdés merült fel, mely szakmailag megközelíthető. A lebonyolító és a hivatalos közbeszerzési tanácsadó nagyon sok önkormányzatnál követett rendszert képez le, általában a polgármester a döntéshozó, de a közgyűlés dönt. További szakmai indoka inkább csak az operativitás, a kézben tarthatóság a szerződési felelősség. A szerzői joggal kapcsolatban Hrabovszki György képviselőnek elmondta, hogy speciális terület, nagyon nehéz lemérni a szerzői jogi összefüggések okán a kérdést. Míg minden más beszerzés pl. építési beruházás nagyon jól definiálhatók a Kbt alapján érték szerint, itt azonban azért tartották célszerűnek a külön kiemelését, mert az ezzel összefüggő különös szabályok, elsősorban a szellemi alkotások jogára gondol, szerzői jogra, iparjogvédelmi vagy egyéb kérdésekre, olyan speciális döntési mechanizmust igényelnek, amiért indokoltnak látták, hogy akár értékhatártól függetlenül is kiemelten, más jogi megközelítéseken keresztül is érvényesülhessen. Baji Lajos képviselő kérdésére elmondta, hogy a szerkesztők határozott javaslata volt, hogy a közbeszerzési döntéshozó bizottság önálló bizottságként működjön, melynek a jogállása az önkormányzati bizottságokénak megfelel. (Kazetta 1/1 514-557) Vantara Gyula polgármester: Felkérte dr. Szvercsák Szilviát a Közigazgatási Osztály vezetőjét tájékoztassa a közgyűlést a bizottságok szabályzatba való illeszkedéséről. (Kazetta 1/1 557-562) Dr. Szvercsák Szilvia osztályvezető, a Közigazgatási Osztály osztályvezetője: A közgyűlés a SZMSZ-t soron következő pontjában tárgyalja. Úgy gondolja, hogy a közbeszerzési döntéshozó bizottság ugyanolyan jogállással rendelkezik, mint a közgyűlés többi bizottsága. (Kazetta 1/1 562-572) Vantara Gyula polgármester: A Pénzügyi és Gazdasági Osztály kidolgozta a bizottságok csökkenése miatti költségmegtakarítást 2006-2007. év tekintetében. A tanácsnokok jövedelmével együtt a bizottságok költségmegtakarítása 2006-ról 2007-re 21.980.374 Ft. 2006. évben változott a bizottságok jogállása, ezzel csökkent a bizottsági tagok száma, s ebből következett a jelentős költségmegtakarítás. Szavazásra bocsátotta Velkey Gábor képviselő módosító javaslatát, mely szerint az előterjesztés második fejezet értelmező rendelkezések második pontjának b) pontja a döntéshozó 4. bekezdésében az „értékhatártól függetlenül” szövegezés törlésre kerüljön.

11

-

Megállapította, hogy a közgyűlés 12 igen, 13 nem szavazattal, 3 tartózkodással a módosító javaslatot elvetette. (Kazetta 1/1 572-021) Mezei Zsolt képviselő: A határozati javaslat elfogadása előtt szeretett volna szót kérni. Szeretné ha a közgyűlés határozatba foglalná, hogy a városi honlapon ahol külön szerepelnek az önkormányzat aktuális közbeszerzései, elérhető legyen a közbeszerzési terv mellett a városi közbeszerzési szabályzat is. (Kazetta 1/2 021-024) Vantara Gyula polgármester: Nincs akadálya a képviselő kérésének. A határozati javaslat 2./ és 3./ pontjában szereplő bizottság tagjaira a következő javaslatot tette: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárásokban közreműködő Bíráló Bizottság képviselő tagjait: Vrbovszki Viktor Hricsovinyi Tamás Fodor Jánosné Mezei Zsolt Velkey Gábor személyében jelöli ki. Árubeszerzés tárgyú közbeszerzési eljárásokban közreműködő Bíráló Bizottság képviselő tagjait: Dr. Fábián Ágnes Dr. Kerekes Attila Kiss Tibor Pap János Hrabovszki György személyében jelöli ki. Szolgáltatás tárgyú közbeszerzési eljárásokban közreműködő Bíráló Bizottság képviselő tagjait: Tímár Ellea Szente Béla Kutyej Pál Miklós Attila Bálint Jánosné Halász Zsanett személyében jelöli ki. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság elnökét: Herczeg Tamás tagjait: Dr. Ferenczi Attila Hirka Tamás Fodor Lajos Szilvásy Ferenc Baji Lajos Pap János személyében jelöli ki. A határozati javaslat pontjait együtt bocsátja szavazásra. Van-e ellene kifogás? Nincs.

12

Szavazásra bocsátotta a közbeszerzési szabályzat módosítását. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 20 igen, 1 nem szavazattal, 7 tartózkodással a szabályzatot elfogadta.

Szavazásra bocsátotta az építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárásokban közreműködő Bíráló Bizottság tagjaira tett javaslatot. -


Szavazásra bocsátotta az árubeszerzés tárgyú közbeszerzési eljárásokban közreműködő Bíráló Bizottság tagjaira tett javaslatot. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 28 igen egyhangú szavazattal a javaslatot elfogadta.

Szavazásra bocsátotta a szolgáltatás tárgyú közbeszerzési eljárásokban közreműködő Bíráló Bizottság tagjaira tett javaslatot. -


Szavazásra bocsátotta a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság elnökére és tagjaira tett javaslatot. -


Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot a személyi javaslatokkal és a közbeszerzési szabályzattal együtt. A közgyűlés 21 igen,1 nem szavazattal, 5 tartózkodással a következő határozatot hozta: 57/2007. (II.15.) közgy. HATÁROZAT 1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az előterjesztés mellékletében foglaltak szerint elfogadja az Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzatát, és a 175/2006. (III.23.) közgyűlési határozatot 2007. március 1. napjával hatályon kívül helyezi.

2./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az 1.) Építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárásokban közreműködő Bíráló Bizottság képviselő tagjait: Vrbovszki Viktor, Hricsovinyi Tamás, Fodor Jánosné, Mezei Zsolt, Velkey Gábor 13

személyében jelöli ki. 2.) Árubeszerzés tárgyú közbeszerzési eljárásokban közreműködő Bíráló Bizottság képviselő tagjait: Dr. Fábián Ágnes, Dr. Kerekes Attila, Kiss Tibor, Pap János, Hrabovszki György személyében jelöli ki. 3.) Szolgáltatás tárgyú közbeszerzési eljárásokban közreműködő Bíráló Bizottság képviselő tagjait: Tímár Ella, Szente Béla, Kutyej Pál, Miklós Attila, Bálint Jánosné személyében jelöli ki. 3./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság elnökét: Herczeg Tamás tagjait: Dr. Ferenczi Attila, Hirka Tamás, Fodor Lajos, Szilvásy Ferenc, Baji Lajos Pap János személyében jelöli ki.

4./

A Közbeszerzési Szabályzatot valamennyi önkormányzati intézmény részére el kell juttatni.

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2007. március 1.

14

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 57/2007. (II.15.) közgy. határozata BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉS INTÉZMÉNYEINEK

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

Tartalomjegyzék I. CÍM: ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. fejezet: A Közbeszerzési Szabályzat hatálya 2. fejezet: Értelmező rendelkezések 3. fejezet: Eljárási típusok II. CÍM: A KÖZBESZERZÉSEK TERVEZÉSE 1. fejezet: A közbeszerzési terv 2. fejezet: Előzetes összesített tájékoztató 3. fejezet: Éves statisztikai összegezés III. CÍM: A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS MENETE 1. fejezet: Közös rendelkezések 2. fejezet: Általános eljárási rend a közösségi és a nemzeti rezsimbe tartozó, valamint a hirdetmény közzétételével kezdeményezett egyszerű közbeszerzési eljárás esetén 3. fejezet: Eljárás hirdetmény közzététele nélkül kezdeményezett, a Kbt. 299.§ b) pontjában szabályozott egyszerű közbeszerzési eljárás során IV. CÍM: JOGORVOSLATI ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK 1 fejezet: Eljárás jogorvoslat kezdeményezése esetén V. CÍM: A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS ELLENŐRZÉSI RENDJE 1. fejezet: A Belső Ellenőrzés feladatai 2. fejezet: A Közbeszerzési Referatúra feladatai VI. CÍM: A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK DOKUMENTÁLÁSI RENDJE VII. CÍM: EGYÉB RENDELKEZÉSEK 1. fejezet: A közbeszerzési eljárásban résztvevők felelőssége, a titoktartási kötelezettség VIII. CÍM: ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

3 3 4 9 14 14 16 17 18 18 21 31 34 34 35 35 35 38 39 39 40

Mellékletek 1. számú melléklet: Eljárási típusok, értékhatárok, a Bírálóbizottságok összetétele, 2. számú melléklet: Ajánlattételi határidők összefoglalása 3. számú melléklet: Törvényi kivételek a Kbt. hatálya alól 4. számú melléklet A közbeszerzési műszaki leírás 5. számú melléklet Szabályzat a Bírálóbizottság működéséről 6. számú melléklet

41 44 49 53 57 58

15

Összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat Felelősségi nyilatkozat Távolmaradási nyilatkozat 7. számú melléklet A közbeszerzési eljárás egyes szakaszaiban a Közbeszerzési Referatúra ellenőrzéséhez a közbeszerzésért felelős szervezeti egység által kötelezően csatolandó dokumentumok 64 8. számú melléklet Egyes jegyzőkönyvek tartalmi követelményei 66

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének (a továbbiakban: Önkormányzat) a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelete (a továbbiakban: SzMSz) a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos hatáskörökről szóló rendelkezései alapján – figyelemmel az Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 35. §-ára, valamint az önkormányzati beruházások rendjéről szóló közgyűlési rendeletre (a továbbiakban: Br.) – a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 6. § (1) bek. szerint, a közbeszerzési eljárások rendjét az Önkormányzatnál, és Intézményeinél az alábbiak szerint szabályozzuk:

I. CÍM ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. fejezet A Közbeszerzési Szabályzat hatálya 1.) Az Önkormányzat és az Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) valamennyi szervezeti egysége (a továbbiakban: szervezeti egység), valamint az Önkormányzat által irányított, illetve felügyelt intézménye (a továbbiakban: Intézmény), a Kbt. előírásainak maradéktalan betartásával a jelen Közbeszerzési Szabályzatban (a továbbiakban: Kbsz.) foglaltak szerint köteles eljárni a Kbt. hatálya alá tartozó beszerzések során. Beruházásokkal kapcsolatos közbeszerzés esetén a Kbsz. a Br.-el együtt alkalmazandó, a közbeszerzési eljárás előkészítésére az az irányadó. Az Intézmények a közbeszerzési eljárásaik során - adatszolgáltatási, egyeztetési, közzétételi és előterjesztési kötelezettségeik szempontjából - csak e szabályzat értelmezése és alkalmazása szempontjából, szervezeti egység jogállásúak. Szervezeti egységtől eltérő eljárási szabályokat, és hatáskört az Intézményekre a jelen szabályzat állapít meg. Tervezett beszerzéseiket az Önkormányzat éves közbeszerzési tervében szerepeltetni kell, azok jóváhagyása a Kbsz. szabályai szerint történik. Az Intézmények jogosultak jelen szabályzat alapján, a Kbsz. hatálybalépését követő 90 napon belül, önálló, saját beszerzéseikre vonatkozó Intézményi Közbeszerzési Szabályzat (a továbbiakban: Ikbsz.) kiadására, amely hatálybaléptetéséhez az Önkormányzat polgármesterének (a továbbiakban: polgármester) előzetes, írásos jóváhagyását be kell szerezniük. Ikbsz hiányában, eljárásaikat jelen szabályzat szerint kötelesek lefolytatni. A Közgyűlés jogosult a hatályos Ikbsz, vagy jelen szabályzat alapján az Intézmények tervezett közbeszerzési eljárásainak lefolytatását, vagy a beszerzési döntés jogát a Kbsz.-ben rögzített hatásköri szabályoknak megfelelően magához, vagy az Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottsághoz vonni, illetőleg a bíráló bizottságaikba szavazati joggal elnököt, közbeszerzési, pénzügyi, vagy más speciális szakterületi szakértőt, szavazati jog nélkül titkárt delegálni, közbeszerzőt, hivatalos közbeszerzési tanácsadót kijelölni, az iratokba betekinteni, azok ellenőrzését bármikor elrendelni. Közbeszerzési ügyekben hatáskört gyakorló állami 16

szervekkel az Intézmények csak az Önkormányzat útján tarthatnak kapcsolatot. Ajánlattételi felhívásaikban, amennyiben a beszerzés becsült értéke eléri, vagy meghaladja a nemzeti értékhatárt, illetőleg túlnyúlnak az adott költségvetési éven, kötelesek kikötni a megkötendő szerződések utólagos Önkormányzati jóváhagyástól függő jogi hatályát. Az Ikbsz alapján lefolytatott eljárások során az Önkormányzat közbeszerzési referatúra e szabályzat szerinti jogokat gyakorolja. A jelen Kbsz. hatálya kiterjed az Önkormányzat által szerződés alapján ellátott gesztor önkormányzati feladatokkal kapcsolatos beszerzésekre is, figyelemmel a gesztor feladatokat létrehozó szerződés szerint érvényesülő döntési rendre. Az Önkormányzat feladatellátását érintő, a Hivatal, valamint az Intézmények hatáskörébe tartozó tevékenység során a jelen szabályzat hatálybalépésének napját követően kezdeményezett közbeszerzési eljárásokat a Kbt.-ben, a kapcsolódó jogszabályokban, az SzMSz-ben, a Br.-ben, valamint az e szabályzatban meghatározottak szerint kell döntésre előkészíteni, valamint lefolytatni. 2. fejezet Értelmező rendelkezések 2.) Az Önkormányzat által előkészített és lefolytatott közbeszerzési eljárásában: a) Ajánlatkérő: A részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívásban ajánlatkérőként minden esetben Önkormányzatot kell feltüntetni. Ikbsz. alapján lefolytatott közbeszerzési eljárás során ajánlatkérő az Intézmény, azonban az eljárás során jelen szabályzat rendelkezéseit érvényesíteni kell. b) Döntéshozó: ¾ Az e szabályzatban foglaltak szerint a közbeszerzési ügyekben, a Közgyűlés által megválasztott, állandó Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság (a továbbiakban: ÖKDB), az alábbi kivételekkel: ¾ a nemzeti értékhatár felét elérő és az egyszerű közbeszerzés értékhatára közötti beszerzések esetén, valamint a közbeszerzési értékhatárt el nem érő helyi beszerzések esetén a döntéshozó továbbra is a polgármester; ¾ a saját hatáskörében fenntartott, vagy magához vont ügyekben, illetőleg a közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó becsült értékű közbeszerzési eljárásban (kiemelt fejlesztések) a Képviselő testület, a ÖKDB előzetes állásfoglalásával; kivéve azokat a kiemelt fejlesztéseket, amelyek hirdetmény közzétételével, vagy hirdetmény közzététele nélkül kezdeményezett egyszerű közbeszerzési eljárások – ide nem értve a lebonyolító, a független hivatalos közbeszerzési tanácsadó kiválasztására, irányuló eljárásokat – ezekben az ügyekben a döntéshozó továbbra is az ÖKDB. ¾ amennyiben a közbeszerzés tárgya lebonyolító, vagy független hivatalos közbeszerzési tanácsadó kiválasztása úgy – értékhatártól függetlenül – a polgármester;

17

¾ Amennyiben a szerződés kizárólagos szerzői jog keletkeztetésére irányul, úgy egyszerű eljárás tekintetében, a polgármester, de az ÖKDB előzetes egyetértése szükséges a szerződés megkötéséhez. ¾ Gesztor önkormányzati feladatok ellátásával kapcsolatos beszerzésekkel összefüggő ügyekben az azt létrehozó szerződés szerinti döntéshozó szervezet, az ÖKDB, vagy hatásköri szabályok szerint a Közgyűlés előzetes állásfoglalása alapján. ¾ IKbsz. alapján lefolytatott közbeszerzések esetén az Intézmény vezetője, a Kbsz.-ben foglalt korlátozásokkal. ¾ Közösségi értékhatárt el nem érő eljárások során a megindítás dokumentumainak jóváhagyását az eljáró KBB. végzi. C) Közreműködő: Kbt-ben meghatározott esetekben a közbeszerzési eljárások előkészítésében és lefolytatásában egyes jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére bevont közbeszerzési, pénzügyi, műszaki, egyéb speciális szakértelemmel rendelkező hivatali dolgozó, vagy külső személy vagy szervezet, így elsősorban a független hivatalos közbeszerzési tanácsadó, szakértő (vagy szakember), közbeszerzési lebonyolító, továbbá: az Európai Unió Kohéziós és Strukturális Alapja társfinanszírozásával megvalósuló közbeszerzési eljárások esetén az alábbiak szerint:

ca) Kohéziós Alap Irányító Hatósága (a továbbiakban: KAIH): az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős kormányzati vezető felelősségi körében működtetett, a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának irányítására kijelölt szervezeti egység, amely a Kohéziós Alapból támogatott közbeszerzési eljárásai bíráló bizottságába egy szavazati joggal rendelkező személyt jelöl a közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó becsült értékű közbeszerzési eljárások esetében. cb) Közreműködő Szervezet (a továbbiakban: KSZ): a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium keretén belül létesített Fejlesztési Igazgatóság. A KSZ a közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó becsült értékű közbeszerzési eljárások esetében jóváhagyja a Kohéziós Alapból támogatott projektek közbeszerzési eljárásai bíráló (értékelő) bizottság összetételét, kijelöli a bíráló bizottság szavazati joggal nem rendelkező elnökét és titkárát. A KSZ a bíráló bizottságba ezen kívül egy szavazati joggal rendelkező személyt jelöl. cc) Európai Uniós Közbeszerzési Koordinációs és Szabályossági Egység (a továbbiakban: EKKE): az Európai Uniós támogatásokkal kapcsolatban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egységében működő EU Közbeszerzési Koordinációs és Szabályossági Egység. Az EKKE által a közbeszerzési eljárás bármely szakaszában megfigyelőként delegált, független közbeszerzési szakértő feladata a közbeszerzési eljárások szabályosságának felügyelete. A független közbeszerzési szakértő jelentést készít közösségi értékhatár alatti közbeszerzési eljárások esetében a Kedvezményezett, közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó értékű közbeszerzési eljárások esetében a KSZ vezetője és a bíráló bizottság elnöke részére. d) Közbeszerző: 1. Közbeszerzési Csoport (a továbbiakban: a KCS), kivéve a 2. alpontot. A jegyző jogosult kezdeményezni a 2. alpont esetén is, hogy a KCS járjon el, mint közbeszerző. 18

2. Közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzés, és központosított közbeszerzéshez engedélyezett csatlakozás esetén a beszerzés bonyolításának végrehajtásában a Hivatal illetékes szervezeti egysége, vagy Intézmény. 3. IKbsz. alapján folytatott közbeszerzési eljárásban, a Kbsz szerinti korlátozásokkal, az Intézmény - döntéshozó által kijelölt - szervezeti egysége. e) Kezdeményező osztály (Intézmény): A Hivatalnak az a szervezeti egysége, vagy az Önkormányzat Intézménye, amelyik a KCS által lefolytatandó közbeszerzési eljárás esetén az eljárás lefolytatását kezdeményezi a döntéshozónál. f) Előterjesztő: -

az illetékes Bíráló Bizottság elnöke; a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzéseknél, illetőleg a központosított közbeszerzésekhez való csatlakozás esetén a Hivatal illetékes belső szervezeti egységének vezetője, vagy az Intézmény vezetője; IKbsz. alapján folytatott közbeszerzés esetén az Intézmény vezetője, vagy az általa létrehozott bíráló bizottság elnöke.

g) Állandó Közbeszerzési Bíráló Bizottságok (továbbiakban: KBB): A Közgyűlés által minősített szótöbbséggel, saját tagjai közül választott 5-5 állandó tagból álló, három állandó testület, amely a közbeszerzés tárgya alapján a szükséges közbeszerzési és pénzügyi, vagy más speciális szakértelem biztosítása érdekében 3-3 fő hivatali szakértővel, illetőleg egyes eljárásoknál a Kbsz. melléklete szerinti további résztvevőkkel egészül ki eljárása során, akiket a KCS javaslatára, a Hivatal dolgozói közül a polgármester jelöl ki. A KBB akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele, illetőleg legalább 3 képviselő tagja jelen van. A KBB titkári feladatait a KCS képviselője látja el. Kiemelt fejlesztések esetén a melléklet szerinti számú, a Közgyűlés által minősített szótöbbséggel, saját tagjai közül, az adott eljárás bírálatára esetileg választott taggal egészül ki. A választott képviselő tagok többségi jelenléte ebben az esetben is a határozatképesség feltétele. A bizottság minden tagja egy szavazattal rendelkezik, döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, a tagok nem helyettesíthetőek. Elnökét, és alelnökét maga választja, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással, képviselő tagjai közül. A 3 állandó bíráló bizottság az alábbi: - Építési beruházás tárgyú eljárásokban eljáró bíráló bizottság; - Árubeszerzés tárgyú eljárásokban eljáró bíráló bizottság; - Szolgáltatás tárgyú eljárásokban eljáró bíráló bizottság. h) Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság: A Közgyűlés által minősített szótöbbséggel, saját tagjai közül választott 7 tagú állandó önkormányzati bizottság, amely kizárólag önkormányzati képviselőkből álló testület. Határozatképességéhez legalább 4 tag jelenléte szükséges. Döntéseit minősített szótöbbséggel hozza, minden tag egy szavazattal rendelkezik. Az ÖKDB titkársági feladatait a KCS látja el, ügyrendjét maga állapítja meg. i) A Közbeszerzési Csoport: Az Önkormányzat által létrehozott belső szervezeti egység, amely részben önállóan bonyolít le közbeszerzési eljárásokat, részben pedig ellenőrzi azokat (referatúra) abban az esetben, ha független hivatalos közbeszerzési tanácsadó nem jár el az ügyben. A KCS bonyolítási és az Intézmények vonatkozásában referatúra feladatokat is ellát. j) Közbeszerzési Referatúra (referens): a KCS. részlege (munkatársa), aki a részére eljuttatott dokumentumok alapján, a közbeszerzési eljárás jelen szabályzatban meghatározott

19

szakaszaiban ellátja az Önkormányzati, és Intézményi közbeszerzések megfelelőségi igazolása kiadásával összefüggő feladatokat, amennyiben az Önkormányzat közbeszerzési eljárásában nem működik közre független hivatalos közbeszerzési tanácsadó. A közösségi értékhatárokat elérő, vagy azt meghaladó becsült értékű közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban, valamint a nemzeti rezsimben lefolytatott versenypárbeszéd esetén a Közbeszerzési Referatúra (a továbbiakban: KR.) végzi el a Kbsz. 82.) pontjában meghatározott feladatokat is. k) Közbeszerzés tárgya: árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése, illetőleg szolgáltatási koncesszió (az 1. sz. melléklet szerint). A nemzeti értékhatárt elérő, vagy meghaladó becsült értékű ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy a nélkül történő – megszerzése esetén a Kbt. VI. fejezete szerinti árubeszerzésre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. l) Egybeszámítás: a közbeszerzési eljárást kezdeményező szervezeti egység (Intézmény) felelősségi körébe tartozik a Kbt.-ben megfogalmazott egybeszámítás követelményének figyelembevétele. A szervezeti egység, vagy Intézmény erről szóló nyilatkozatát csatolni köteles a Kbsz. 7. számú mellékletében meghatározottaknak megfelelően. Az egybeszámítás tekintetében a Hivatal szervezeti egységei együtt egy közbeszerző egységnek számítanak. Az egybeszámítás alapja a közbeszerzés tárgya. Az azonos tárgyú közbeszerzési eljárások becsült értékét egybe kell számítani, kivéve, ha a Kbt. 40. §-ban fennálló egybeszámítási kötelezettségtől való eltekintés szakmai indokok alapján jogszerű. A szakmai indokok jogszerűségéért a Hivatal arra hivatkozó szakmailag illetékes szervezeti egysége, illetve az Intézmény a felelős. m) Határidők számítása: a határidőket a közbeszerzési eljárásoknak az Önkormányzaton belüli végrehajtásakor is a Kbt. 15. §-ának alábbi rendelkezéseit kell figyelembe venni: - A napokban, hónapokban vagy években megállapított határidőbe vagy időtartamba (a továbbiakban együtt: határidő) a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény esik. - A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapot követő napnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.; - Ha a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, a határidő csak az ezt követő legközelebbi munkanapon jár le; - A hirdetményben (felhívásban) megjelölt határidő a hirdetmény (felhívás) feladását követő napon kezdődik. n) Kiemelt fejlesztés: főszabályként a közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó becsült értékű közbeszerzési eljárások, amely ügyekben a döntési joggal a közgyűlés rendelkezik. o) Központosított közbeszerzés: a központosított közbeszerzéshez történő csatlakozásra az arról szóló jogszabály által lehetővé tett beszerzések tekintetében a Hivatal illetékes szervezeti

20

egység, vagy Intézmény vezetője által a KCS útján tett igénybejelentésével kerül sor, az általa előkészített/előterjesztett javaslat alapján hozott ÖKDB hozzájárulást követően. A csatlakozást (igénybejelentést) megalapozza az engedélyokmányok e beszerzési formát lehetővé tévő rendelkezése, valamint nem engedélyokirat köteles beszerzések tekintetében az adott termék ill. szolgáltatás központosított közbeszerzés keretében történő beszerezhetősége. A csatlakozási kérelem aláírására az ÖKDB jóváhagyó döntésének birtokában a polgármester jogosult. A csatlakozás (igény) visszaigazolását követő valamennyi, a beszerzéssel, valamint a szerződés teljesítésének lejelentésével kapcsolatos tevékenység a Hivatal illetékes szervezeti egységének, vagy az Intézménynek a feladata, amelyről az iratok megküldésével köteles a KCS-t tájékoztatni. p) Ajánlattétel nyelve: az Önkormányzat által lefolytatott eljárások során az ajánlattétel hivatalos nyelve a magyar. r) A közbeszerzési eljárás lefolytatása: az adott közbeszerzési eljárást megindító (meghirdető) hirdetmény, felhívás és a dokumentáció előkészítése; továbbá jelen szabályzat alkalmazásában a közbeszerzési terv, az előzetes tájékoztató elkészítése, a bontás, az értékelés, eredményhirdetés, adott esetben szerződéskötés. A KCS által lefolytatott közbeszerzési eljárás tekintetében a Kbsz. 9. számú (tájékoztató) mellékletében foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni, különös figyelemmel a KCS, valamint az eljárást kezdeményező szervezeti egység, vagy Intézmény együttműködésének követelményére. s) A közbeszerzési eljárás megindítása: a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontja, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében, vagy az egyszerűsített és az egyszerű eljárás meghatározott eseteiben pedig az ajánlattételi felhívás megküldésének, illetőleg bizonyos esetekben a tárgyalás megkezdésének időpontja. t) Küldemények továbbítása: a közbeszerzési eljárások lefolytatása során a részvételre jelentkezőknek, ajánlattevőknek és a közbeszerzési eljárások külső közreműködőinek (független hivatalos közbeszerzési tanácsadók, lebonyolítók, stb.) írt leveleket/dokumentumokat postai úton meg kell küldeni. Ha rendkívüli sürgősség miatta leveleket/dokumentumokat faxon, vagy e-mailban küldik meg, akkor egyidejűleg azokat postai úton is meg kell küldeni, és nevezettektől ugyanezt kell megkövetelni az általuk írt válaszlevelek/dokumentumok megküldése esetében is. u) Igazolások benyújtása: ahol a Kbt. vagy a Kbt. alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során igazolás benyújtását írja elő az igazolás egyszerű másolatban is benyújtható. A közösségi, valamint a nemzeti értékhatárokat elérő, vagy meghaladó értékű közbeszerzések esetében a Közbeszerző azonban előírhatja az igazolás hiteles másolatban történő benyújtását is. Amennyiben az Európai Unión kívül letelepedett ajánlattevő, letelepedési helye szerinti országban a Kbt. által megkövetelt igazolás nem létezik, az ajánlatkérő jogosult elfogadni az adott igazolással egyenértékű igazolást, illetve dokumentumot is, hiteles magyar nyelvű fordításban. v) Független hivatalos közbeszerzési tanácsadó: Az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzések, és a közösségi értékhatárokat elérő, vagy azt meghaladó becsült 21

értékű közbeszerzési eljárások esetén, valamint nemzeti rezsimben lefolytatott versenypárbeszéd esetén kötelezően bevonásra kerülő - arra jogszabályok által határozattal jogosultságot szerzett - olyan, az Önkormányzattal munkaviszonyban nem álló személy, vagy szervezet, aki megfelelőségi igazolás kiállításával garantálja, hogy a felülvizsgált dokumentumok teljes körűen megfelelnek a közbeszerzésekre vonatkozó hatályos jogszabályoknak. 3. fejezet Eljárási típusok 3.) Nyílt eljárás: egy, kizárólag ajánlattételi szakaszból álló eljárás a közösségi és a nemzeti rezsimben, amely az ajánlatkérő döntésétől függően szabadon alkalmazható. 4.) Meghívásos eljárás: két (részvételi és ajánlattételi) szakaszból álló eljárás a közösségi és a nemzeti rezsimben, amely az ajánlatkérő döntésétől függően szabadon alkalmazható. Meghívásos eljárás esetén a keretszámnak közösségi rezsimben minimálisan ötnek, nemzeti rezsimben minimálisan háromnak kell lennie a verseny szabadságának biztosítása érdekében. 5.) Versenypárbeszéd: A versenypárbeszéd nem minősül általánosan alkalmazható eljárási lehetőségnek. Alkalmazására kizárólag a különösen összetett szerződések, közbeszerzések esetében kerülhet sor. A versenypárbeszéd olyan tárgyalásos eljárás, amelyben valamennyi érdekelt részvételi jelentkezést nyújthat be, és amelynek keretében az ajánlatkérő tárgyalásokat folytat az általa kiválasztott részvételre jelentkezőkkel. Az ajánlatkérő és a jelentkezők közötti konzultációk célja az ajánlatkérőnek a közbeszerzés tárgyával kapcsolatban támasztott követelményeinek megfelelő egy vagy több olyan változat meghatározása, amely alapján a kiválasztott jelentkezők ajánlatot tehetnek. A versenypárbeszéd sajátossága, hogy az ajánlatkérő már beszerzési igényét is konzultáció útján határozza meg, konkretizálja. Az eljárás során az ajánlatkérő az eljárásba jelentkező és alkalmasnak minősített valamennyi résztvevővel tárgyalást folytat annak érdekében, hogy kialakítsák, meghatározzák a beszerzési igényeknek leginkább megfelelő egy vagy több alternatív megoldást, közbeszerzési műszaki leírást, egyéb feltételeket, amelyek alapján sor kerül a végső ajánlattételre. Ez az eljárás egy olyan tárgyalásos eljárásnak tekinthető, amelyben a konzultáció alapvetően a megadott beszerzési igény szerinti legmegfelelőbb megoldás/megoldások megajánlására, meghatározására terjed ki. A versenypárbeszéd a közösségi és a nemzeti rezsimben alkalmazható többszakaszos eljárás. Hirdetmény közzétételével indul, majd az ajánlatkérő által alkalmasnak minősített és érvényes jelentkezést benyújtó részvételre jelentkezőknek ajánlattételi felhívást küld. Az ajánlattételi szakaszban az ajánlattevők először megoldási javaslatokat készítenek, amelyekről az ajánlatkérő párbeszéded folytat velük. A konzultációk/párbeszédek befejezésének bejelentését követően hívja fel az ajánlatkérő a résztvevőket arra, hogy a konzultáció során bemutatott és meghatározott megoldás/megoldások alapján nyújtsák be végleges ajánlatukat. 6.) Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás: két (ajánlattételi és részvételi) szakaszból álló eljárás a közösségi és a nemzeti rezsimben, amely az alábbi esetekben alkalmazható: a) ha a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd azért volt eredménytelen, mert

22

1. 2.

kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be; vagy egyik ajánlattevő sem vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett - az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel - megfelelő ajánlatot,

feltéve, hogy a felhívásnak, a dokumentációnak és az ismertetőnek a feltételei időközben lényegesen nem változtak meg. (Lényeges változásnak minősül például a pénzügyi, fizetési feltételek, a teljesítési határidő, az építési technika, vagy a közbeszerzési műszaki leírás megváltozása.) b) a nyílt vagy a meghívásos eljárás a Kbt. 92. § a) pontja (nem nyújtottak be ajánlatot), illetve a meghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás a 115. § a) pontja (nem nyújtottak be részvételi jelentkezést) alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásnak és a dokumentációnak a feltételei időközben lényegesen nem változtak meg, és minderről az ajánlatkérő köteles az Európai Bizottság kérésére - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül - tájékoztatást adni. Ilyen esetben az ajánlatkérő választhat, hogy hirdetmény közzétételével, vagy hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárást alkalmaz-e. c) kivételesen, ha az árubeszerzés, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás természete vagy az ehhez kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az ellenszolgáltatás előzetes átfogó (mindenre kiterjedő) meghatározását. d) Építési beruházás és árubeszerzés esetén, ha az kizárólag kutatási, kísérleti vagy fejlesztési célból szükséges; ez az eset azonban nem alkalmazható, ha megalapozza a piacképességet, illetőleg a kutatásfejlesztés költségeit fedezi. e) Ha a szolgáltatás természete miatt a szerződéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, amely lehetővé tenné a nyílt vagy a meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását, így különösen a szellemi szolgáltatások és a 3. melléklet 6. csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatások esetében. f) Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást alkalmazható, kivételesen akkor is, ha az építési beruházás, az árubeszerzés, illetőleg a szolgáltatás természete vagy az ahhoz kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az ellenszolgáltatás előzetes átfogó (mindenre kiterjedő) meghatározását. 7.) Hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás: egy (ajánlattételi) szakaszból álló eljárás a közösségi és a nemzeti rezsimben, amely az alábbi esetekben alkalmazható: a) a nyílt vagy a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd azért volt eredménytelen, mert 1. kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be; vagy 2. egyik ajánlattevő sem vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett - az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel megfelelő ajánlatot; feltéve, hogy a felhívásnak, a dokumentációnak és az ismertetőnek a feltételei időközben lényegesen nem változtak meg. Lényeges változásnak minősül például a pénzügyi, fizetési feltételek, a teljesítési határidő, az építési technika, vagy a közbeszerzési műszaki leírás megváltozása. Az ajánlatkérő azonban ebben az esetben is csak akkor alkalmazhatja ezt az eljárást, ha meghívja az összes olyan ajánlattevőt, akik a nyílt, vagy meghívásos eljárásban

23

vagy a versenypárbeszéd alatt ajánlatot tettek, feltéve, hogy ajánlatuk nem a Kbt. 88. § (1) bekezdésének a)-e) pontjaiban foglaltak miatt volt érvénytelen. b) a nyílt vagy a meghívásos eljárás a Kbt. 92. § a) pontja (nem nyújtottak be ajánlatot), illetve a meghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás a 115. § a) pontja (nem nyújtottak be részvételi jelentkezést) alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásnak és a dokumentációnak a feltételei időközben lényegesen nem változtak meg, és minderről az ajánlatkérő köteles az Európai Bizottság kérésére - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül - tájékoztatást adni. Ilyen esetben az ajánlatkérő választhat, hogy hirdetmény közzétételével, vagy hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárást alkalmaz-e. c) A szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni. d) Ha az eljárás alkalmazása feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából. E három feltételnek együttesen kell fennállnia. Az előre nem látható okot pedig a lehető legszigorúbban kell értelmezni. Ebben az esetben azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni és - a Kbt. 99. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni. Az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, és a Kbt. 60. § (1) bekezdésének e) pontja, illetőleg a 61. § (2) bekezdése szerinti köztartozások hiányával kapcsolatos hatósági igazolásokat legkésőbb a szerződéskötést követő harminc napon belül kell csatolnia. e) Ha a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás, vagy szolgáltatás megrendelése szükséges az építési beruházás, szolgáltatás teljesítéséhez feltéve, hogy: 1. a kiegészítő építési beruházást, vagy szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy 2. ha a kiegészítő építési beruházás, szolgáltatás elválasztható ugyan, de feltétlenül szükséges az építési beruházás a teljesítéshez. Az ilyen kiegészítő építési beruházásra, szolgáltatásra irányuló - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés, illetőleg szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás, szolgáltatás értékének felét. Ilyenkor a korábbi ajánlattevővel kell megkötni a szerződést. f) Ha olyan új építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésére kerül sor, amelyet a korábbi nyertes ajánlattevővel köt meg ugyanazon ajánlatkérő azonos vagy hasonló építési beruházás teljesítésére, feltéve, hogy: ¾ az új építési beruházás, szolgáltatás megrendelése összhangban van azzal az alapprojekttel, amelyre a korábbi szerződést nyílt vagy meghívásos eljárásban megkötötték, ¾ és a korábbi eljárást megindító hirdetményben az ajánlatkérő jelezte, hogy tárgyalásos eljárást alkalmazhat,

24

¾ valamint a korábbi eljárásban az építési beruházás, szolgáltatás megrendelés becsült értékének meghatározásakor figyelembe vette az újabb építési beruházás becsült értékét is (a közösségi értékhatár elérésének meghatározása szempontjából). Ilyen tárgyalásos eljárást azonban csak a korábbi (első) szerződés megkötésétől számított három éven belül lehet indítani. A fenti feltételeknek együttesen kell megvalósulniuk az eljárás jogszerű megindításához. g) Szolgáltatás megrendelése esetén, ha az eljárás megindítására tervpályázati eljárást követően kerül sor, és a nyertessel vagy – a bírálóbizottság ajánlása alapján – nyertesek (díjazottak) valamelyikével kell szerződést kötni; ez utóbbi esetben a tervpályázati eljárásban a bírálóbizottság által ajánlott összes pályázót (ajánlattevőt) meg kell hívni a tárgyalásra. Az ajánlatok elbírálási szempontja ebben az esetben csak az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet. h) Árubeszerzés esetén, ha az érintett dolgot kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy fejlesztési célból állítják elő; ez az eset azonban nem alkalmazható olyan mennyiség esetén, amely megalapozza a piacképességet, illetőleg a kutatásfejlesztés költségeit fedezi. Ebben az esetben lehetőség szerint legalább három ajánlattevőt kell felhívnia ajánlattételre. i) Árubeszerzés esetén, ha a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése során a korábbi nyertes ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy: • •

műszaki-technikai szempontból eltérő és nem illeszkedő dolgokat kellene beszerezni, vagy az ilyen beszerzés aránytalan műszaki-technikai nehézséget eredményezne a működtetésben és a fenntartásban.

Az ilyen – a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött – szerződés, illetőleg szerződések együttes időtartama azonban nem haladhatja meg a három évet. j.) Ha nemzeti rezsimben ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzésére irányul a közbeszerzés. Ilyen esetben lehetőség szerint legalább három ajánlattevő részére kell ajánlattételi felhívást küldeni, kivételt képez ez alól az az eset, amikor csak egyetlen alkalmas ajánlattevő van. A Közbeszerzési Döntőbizottság tájékoztatására a Kbt. 132. § alkalmazandó. k.) Nemzeti rezsimben, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazható akkor is: - ha a részvételi szakasz és az eljárás azért volt eredménytelen, mert nem nyújtottak be részvételi jelentkezést. - árubeszerzés esetében, ha az áru árutőzsdén jegyzett és beszerzett, továbbá, - ha az árut kivételesen kedvező feltételekkel, felszámolási eljárás, végelszámolás vagy bírósági végrehajtás, illetőleg az érintett szervezet személyes joga szerinti hasonló eljárás során történő értékesítés keretében szerzi be. Az Európai Bizottságot ilyen eljárásról csak kérésre kell tájékoztatni, nem minden esetben.

25

m.) Nemzeti eljárás esetén, ha a beszerzés nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető és kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele más eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna. 8.) Egyszerű közbeszerzési eljárás: a nemzeti értékhatárt el nem érő beszerzések esetén alkalmazandó, hirdetmény közzétételével, vagy - a Kbt.-ben meghatározott esetekben anélkül induló eljárás. 9.) Egyszerűsített közbeszerzési eljárás alkalmazható a Kbt. 4. melléklete szerinti szolgáltatások megrendelése esetében [21. § (3) bekezdése]. Az egyszerűsített eljárás egyszakaszos, tárgyalás nélküli vagy tárgyalásos eljárás. A tárgyalás nélküli eljárásban az ajánlati kötöttség fennáll. Az egyszerűsített eljárásban a nyílt eljárás általános szabályait kell megfelelően alkalmazni. Egyszerű közbeszerzés esetén az egyszerűsített eljárás szabályai nem alkalmazhatóak. 10.) Gyorsított eljárás alkalmazható meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében, amennyiben sürgősség miatt az ilyen eljárásokra előírt határidők [Kbt. 107. § (1) bekezdése, 122. §] nem lennének betarthatóak. Az ajánlatkérőnek tudnia kell igazolnia a rendkívüli sürgősség fennállásának objektív voltát. 11.) Keret-megállapodásos eljárás: a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések esetén, és a közösségi rend szerinti nyílt-, meghívásos és tárgyalásos eljárásoknál alkalmazható. A keret-megállapodásos eljárás előnye, hogy kombinálja a hirdetménnyel induló eljárásokat és a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást, kihasználva a különböző eljárástípusok előnyeit. A keret-megállapodásos eljárás kifejezetten alkalmas lehet az előre pontosan meg nem határozható beszerzési igényekkel kapcsolatos problémák kezelésére is. A keret-megállapodásos eljárás lényege, hogy az ajánlatkérő (a két szakaszból álló eljárás első szakaszában) hirdetmény közzétételével induló eljárás keretében kiválasztja azokat az ajánlattevőket, melyekkel keret-megállapodást köt. Majd az eljárás második szakaszában a keret-megállapodásban részes „kiválasztott” ajánlattevők közül hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban kiválasztja azt az ajánlattevőt, amellyel a konkrét közbeszerzés megvalósítása céljából szerződést köt. 12.) Tervpályázati eljárás: nyílt, meghívásos, vagy egyszerű eljárás, amelyet a Kbt., valamint a 137/2004. (IV.29.) Korm. rendelet vonatkozó előírásaira tekintettel kell lefolytatni. II. CÍM A KÖZBESZERZÉSEK TERVEZÉSE 1. fejezet A közbeszerzési terv 13.) Az adott évre tervezett közbeszerzési eljárásokról, illetve az éves beszerzésekről a Hivatal szervezeti egységei, és az Intézmények a tervezett éves költségvetés tervszámai alapján minden év január 31.-ig kötelesek az éves közbeszerzési terv elkészítéséhez a tervezett (mind a Kbt. hatálya alá, mind az alá nem tartozó (ld. Kbsz. 3. számú melléklete szerinti, valamint a közbeszerzési értékhatárt el nem érő) beszerzések vonatkozásában a 26

megfelelő adatokat a KCS-nak írásban megadni, a Közbeszerzési Adatgyűjtő Programba (a továbbiakban: KAP) való felvétel céljából. A KAP-ot számítástechnikai eszközön vezeti a KCS. A KAP „megjegyzés” rovatának kitöltése érdekében a tárgyalásos eljárás, és a kivételi kör kiválasztást részletesen indokolni kell. A KCS köteles a polgármesteri jóváhagyás után, a KSZ részére - előzetes jóváhagyás céljából – haladéktalanul, külön is megküldeni a Kohéziós Alap társfinanszírozásával megvalósítandó tervezett közbeszerzési eljárásainak tervét. A KSZ válaszát csatolni kell a nyilvántartáshoz. 14.) A KCS a közbeszerzési terv összeállítása előtt a KAP-ba felvinni javasolt adatokat felülvizsgálja az alábbiak szerint: • •

a CPV kód és a beszerzés tárgyának összhangja, a becsült értéknek megfelelően választották-e ki az eljárás rendjét.

A KCS szükség esetén, rövid úton kiegészítést kérhet a Hivatal illetékes szervezeti egységétől, vagy Intézménytől, amit az 1 munkanapon belül köteles teljesíteni. Véleményeltérés esetén az egyeztetés osztályvezetői szinten történik. 15.) A KAP-ba szerepeltetni tervezett adatok tekintetében a KCS felel: • • • •

a költségvetési előirányzatok teljes körű felviteléért, a Kbt. 40.§-ban szabályozott egybeszámítási követelményének betartásáért, a kivételi körbe sorolt beszerzések ilyen irányú minősítésének helytállóságáért ( ld.: Kbt., valamint a Kbsz. 3. számú melléklete ), amennyiben tárgyalásos eljárást kíván alkalmazni, annak feltételei fennállásáért.

A fentiekben felsorolt adatokat a KCS, a közbeszerzési tervet érintő ellenőrzése során nem vizsgálja. Amennyiben a KAP-ba szolgáltatott adatok tekintetében a KCS, valamint a Hivatal illetékes szervezeti egysége, vagy Intézmény között véleménykülönbség áll fenn, és azt osztályvezetői szinten nem sikerül megoldani, úgy a fennmaradó vitás kérdésekben a jegyző dönt az egyeztetés kezdeményezésétől számított 2 munkanapon belül. 16.) A KCS minden év február 28.-ig – a KAP-ba felvinni javasolt adatoknak a Kbsz. 13.) pontja szerinti felülvizsgálatát követően – a KAP-ból összeállítja a közbeszerzési tervet, véleményezi az annak mellékleteként szereplő Intézményi közbeszerzési terveket, amit az ÖKDB részére véleményezésre előterjeszt. 17.) Az éves költségvetési rendelet megjelenését követő 8 napon belül a Hivatal valamennyi szervezeti egysége, és az Intézmények kötelesek a közbeszerzési terv véglegesítéséhez szükséges adatokat a KAP-ba való pontosítás érdekében, a KCS-t 1 munkanapon beül írásban tájékoztatni. 18.) A felülvizsgált éves összesített közbeszerzési terv (továbbiakban közbeszerzési terv) elkészítéséről, a szükséges dokumentumok polgármesteri jóváhagyásra előkészítéséről, a közzétételéről legkésőbb minden év április 15.-ig a KCS gondoskodik. A jóváhagyott, 27

véglegesített éves közbeszerzési tervet tájékoztatásul valamennyi önkormányzati bizottság, és az állandó KBB. elnökök, a szervezeti egység és Intézmény vezetők részére meg kell küldeni. 19.) A közbeszerzési tervnek tartalmaznia kell: • • • • •

a közbeszerzési eljárás tárgyai (árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelés és szolgáltatási koncesszió) szerinti bontásban, az eljárás rendje szerint csoportosított (közösségi értékhatárt elérő, nemzeti értékhatárt elérő, illetve nemzeti értékhatár alatti) közbeszerzéseket, a közbeszerzései eljárás típusát, lefolytatásának tervezett időpontját, valamint azt, hogy előzetes tájékoztató mely feladatról készül.

20.) A közbeszerzési tervben nem szereplő, továbbá a tervhez képest módosuló közbeszerzési igény esetén a közbeszerzési tervet módosítani kell, az ezzel kapcsolatos adatokat az illetékes szervezeti egységének, az Intézménynek, az igény felmerülését követően haladéktalanul értesíteni kell a KCS-t, aki gondoskodik a KAP-ba történő felvezetésről. A KCS által módosított és általa előterjesztett közbeszerzési tervet a polgármester minden negyedév utolsó hónapjának 20. napjáig az ÖKDB véleményezése után jóváhagyja. A módosított közbeszerzési tervet a KCS az előbbi határidő lejártáig köteles ellenőrizni. Ettől eltérő időpontban a közbeszerzési tervet módosítani csak rendkívüli sürgősség esetén lehet. Az ily módon a közbeszerzési tervbe felvezetett adatokat a polgármester a negyedéves felülvizsgálat keretében hagyja jóvá utólag, az általános eljárási rendnek megfelelően. A közbeszerzési terv folyamatos teljesítését az illetékes szervezeti egységek, és az Intézmények kötelesek figyelemmel kísérni, és az ennek alakulásáról szóló tájékoztatót minden negyedévet követő hó 20-ig a 18. pontban felsoroltak részére megküldeni a KCS útján. 21.) A szerződés megkötését/módosítását követően a KCS haladéktalanul köteles a KAP „Megjegyzés” rovatában a szerződéskötés időpontját és a szerződés bruttó összegét felvezetni. 22.) A KCS gondoskodik a közbeszerzési terv nyilvánosságáról, valamint a terv módosításakor a 18. pontban felsoroltak folyamatos tájékoztatásáról. 2. fejezet Előzetes összesített tájékoztató 23.) A KCS a közbeszerzési terv figyelembevételével, az éves költségvetés tervszámai alapján minden év február 28-ig köteles – külön jogszabályban meghatározott minta szerint előzetes összesített tájékoztatót összeállítani a döntéshozó döntése alapján az adott évre tervezett, a kivételi körbe nem tartozó, a Kbt. 42.-43.§ meghatározott közbeszerzési eljárásokról. A Kohéziós Alap társfinanszírozásával megvalósítani tervezett közbeszerzési eljárások előzetes tájékoztatóinak tervezetéről a KCS köteles a KSZ előzetes jóváhagyását beszerezni. 24.) Az előzetes tájékoztatókat - a Kohéziós Alapot érintő közbeszerzések előzetesen jóváhagyott tervének birtokában – a KCS minden év március 31-ig –a Kbt. előírásai, s a tervezett közbeszerzési eljárások összhangja szempontjából – felülvizsgálja. 28

25.) Az éves költségvetési rendelet megjelenését követő 8 napon belül az illetékes szervezeti egységek, és az Intézmények vezetői kötelesek – az esetleges eltérésekről - írásban nyilatkozni és az előzetes tájékoztató véglegesítéséhez szükséges adatokat megadni a KCS részére. 26.) A KCS készíti el a felülvizsgált előzetes tájékoztató összegezését, és a Kohéziós Alapot érintő közbeszerzések esetén a KSZ jóváhagyó döntése birtokában gondoskodik az ÖKDB tájékoztatásáról. A KCS az előzetes tájékoztatókat haladéktalanul – de legkésőbb minden év április 15.-ig – polgármesteri jóváhagyást követően, megküldi a Közbeszerzések Tanácsa részére. Amennyiben a Közbeszerzések Tanácsa hiánypótlást kér, úgy annak megküldése a KCS feladata. 27.) Amennyiben év közben a közbeszerzési tervet érintő új építési beruházási feladat kerül jóváhagyásra a Br. szerint, és az a Kbt. 42.-43. § hatálya alá esik, úgy az engedélyokirat aláírását követő 5 naptári napon belül köteles a KCS - a Kohéziós Alapból támogatott feladat esetén már megelőzően jóváhagyott - összesített tájékoztatót készíteni, s annak megjelentetéséről gondoskodni. Ilyen esetekben az új építési beruházási feladat jóváhagyására irányuló előterjesztéshez csatolni kell a KSZ előzetes jóváhagyását bíró, egyeztetett előzetes tájékoztatót is. 28.) Amennyiben a döntéshozó előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételéről döntött, úgy ilyen hirdetmény nélkül nem indíthatók meg a Kbt. vonatkozó szakaszának hatálya alá eső beszerzések. 3. fejezet Éves statisztikai összegezés 29.) A tárgyévet követően az előző évi közbeszerzési eljárásokról, illetve az éves beszerzésekről – a külön jogszabályban meghatározott minta szerint – valamennyi érintett szervezeti egység, és az Intézmények kötelesek statisztikai összegezést készíteni és azt minden év március 10-ig a KCS részére megküldeni. A KCS köteles haladéktalanul a Kohéziós Alap társfinanszírozásával megvalósított közbeszerzési eljárásokra vonatkozó statisztikai összegezést a KSZ részére jóváhagyás céljából megküldeni. 30.) A szervezeti egységek, és az Intézmények által elkészített statisztikai összegezéseket a KCS minden év április 15-ig felülvizsgálja, és – a KSZ Kohéziós Alap társfinanszírozását érintő statisztikai részjelentés jóváhagyásának ismeretében – összeállítja az éves összegezést. A felülvizsgált éves statisztikai összegezést a KCS polgármesteri aláírásra előkészíti, majd ezt követően gondoskodik a Közbeszerzések Tanácsa részére történő megküldéséről legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig. Ezzel egyidejűleg gondoskodik az éves statisztikai összegezésnek a Kohéziós Alap társfinanszírozásával megvalósított közbeszerzési eljárásait kiemelő éves statisztikai jelentés KSZ részére, valamint a 18. pontban felsoroltak részére történő megküldéséről. III. CÍM A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS MENETE 1. fejezet

29

Közös rendelkezések 31.) Eljárás közösségi forrásból megvalósított beszerzés esetén: a Kohéziós és a Strukturális Alap támogatásából történő nemzeti értékhatárt elérő, vagy a feletti közbeszerzés megindításakor az EKKE értesítéséről, a közbeszerzési eljárás teljes folyamatában az EKKE delegáltja (megfigyelője) részvételi lehetőségének biztosításáról a Közbeszerző köteles gondoskodni. Kohéziós Alap támogatásából történő, közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó becsült értékű közbeszerzés esetén az ÖKDB-hoz történő előterjesztést megelőzően a Közbeszerző köteles az ajánlati/részvételi/ajánlattételi felhívást és kapcsolódó dokumentációit a KSZ jóváhagyására megküldeni. A KSZ ezt követően a közbeszerzések lebonyolítására vonatkozó külön megállapodásban foglaltak szerint adja meg jóváhagyását. A KSZ észrevételei esetén ezen külön megállapodás szerint köteles a Közbeszerző intézkedni és a jóváhagyást a KSZ-től ismételten megkérni. Amennyiben az ÖKDB a KSZ által jóváhagyott ajánlati/részvételi/ajánlattételi felhívás és kapcsolódó dokumentációival kapcsolatban további észrevételt, kifogást tesz, kiegészítést kér, úgy ismételten meg kell kérni a KSZ jóváhagyását a közbeszerzések lebonyolítására vonatkozó külön megállapodásban foglaltak szerint. Ha a KSZ által jóváhagyott szöveg eltér az ÖKDB döntésében foglaltaktól, úgy ismételten meg kell kérni az ÖKDB döntését. Ezt a folyamatot addig kell folytatni, ameddig a KSZ, illetve az ÖKDB jóváhagyása, illetve döntése nem kerül egymással szinkronba. Az eljárás megindításának minősül a részvételi/ajánlati felhívás kibocsátása. A részvételi/ajánlati felhívás kibocsátására az ÖKDB döntését követően kerülhet sor. Az ÖKDB erre vonatkozó előterjesztésének részét kell, képezze a KBB. tervezett, nem állandó tagjaira vonatkozó javaslat is. Kohéziós Alap támogatásából történő, közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó közbeszerzés esetén a KBB. nem állandó tagjaira vonatkozó javaslat a KSZ jóváhagyását követően terjeszthető az ÖKDB-hoz. A Közbeszerző köteles gondoskodni arról is, hogy a dokumentáció a hirdetmény megküldésének napjától kezdve a részvételi/ajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon. 32.) Független hivatalos közbeszerzési tanácsadó: Az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzések esetében az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásba független hivatalos közbeszerzési tanácsadót köteles bevonni, egyéb esetekben jelen szabályzat rendelkezése szerint kell eljárni. A Kbt.-ben meghatározott esetekben független hivatalos közbeszerzési tanácsadó igénybevétele kötelező. A kiválasztott független hivatalos közbeszerzési tanácsadóval kötendő szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a tanácsadó által kiállított megfelelőségi igazolás garantálja, hogy a felülvizsgált dokumentumok teljes körűen megfelelnek a közbeszerzésekre vonatkozó hatályos jogszabályoknak, továbbá hogy a független hivatalos közbeszerzési tanácsadó a tevékenysége körében okozott kárt a Ptk. rendelkezései szerint köteles megtéríteni. A független hivatalos közbeszerzési tanácsadó bevonása az előzőekben meghatározott közbeszerzési eljárások:

30

- ajánlati/részvételi felhívásának és az ahhoz kapcsolódó dokumentációnak az elkészítésébe kötelező, - a bírálati szakaszba a döntéshozó döntésének a függvénye. Ha a döntéshozó a bírálati szakaszba bevonásáról dönt, úgy a független hivatalos közbeszerzési tanácsadó kötelessége ebben a szakaszban is a „Megfelelőségi Igazolás” kiállítása. A független hivatalos közbeszerzési tanácsadó az eljáró KBB. szavazati jog nélküli tagja. 33.) Kiegészítő tájékoztatás: a Kbt.-ben meghatározottak szerint nyújtható, a Kbsz. 9. számú (tájékoztató) mellékletében meghatározottak értelemszerű figyelembevételével. Amennyiben a KCS által lefolytatott közbeszerzési eljárás során helyszíni bejárásra és/vagy konzultációra kerül sor, úgy annak folyamán a Kezdeményező osztály, vagy Intézmény jegyzőkönyvben rögzíti a részvételre jelentkezők/ajánlattevők által a helyszíni bejárás során feltett kérdéseket. A helyszíni bejárás és/vagy konzultáció előkészítése, lefolytatása, levezetése és a jegyzőkönyv elkészítése a Kezdeményező osztály, illetőleg az Intézmény feladata. A jegyzőkönyvet, ezt követően, az írásban feltett kérdésekkel együtt, haladéktalanul továbbítani kell a KCS-nak. A kérdések megválaszolására külön levélben az alábbiak szerint kerül sor: • •

a Kbt.-t, valamint az azzal összefüggő jogszabályokat érintő kérdések megválaszolása a KCS feladata, az ágazati, szakmai kérdések megválaszolása a Hivatal illetékes szervezeti egységének, illetőleg az Intézménynek a feladata.

Az együttesen elkészített válaszokat, valamint a helyszíni bejárás és/vagy konzultáció jegyzőkönyvét a KCS küldi meg a részvételre jelentkezőknek/ajánlattevőknek. A KBB. az ajánlattételi határidőt meghosszabbíthatja, ha a Közbeszerző a kiegészítő tájékoztatást nem tudja az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal megadni. Az ajánlattételi határidő meghosszabbításáról valamennyi ajánlattevőt haladéktalanul, írásban és egyidejűleg értesíteni kell. Ebben az esetben az ajánlattételi határidő meghosszabbítását nem kell hirdetményben közzétenni, tehát a Kbt. 75. § (1) bekezdése nem alkalmazandó, és az ÖKDB jóváhagyó döntését sem kell megkérni. Az ajánlattételi határidő meghosszabbításának a lehetőségével a KBB. csak akkor élhet, ha az ajánlati felhívás előírta, hogy a dokumentáció megvásárlása vagy átvétele az eljárásban való részvétel feltétele. Azokat az ajánlattevőket, akik az ajánlattételi határidő meghosszabbításakor még nem vásároltak, illetve nem vettek át dokumentációt, a dokumentáció átadásával egyidejűleg kell erről a körülményről írásban tájékoztatni. 34.) Ajánlati biztosíték: a Közbeszerző az ajánlati felhívásban a közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó becsült értékű közbeszerzési eljárás esetén az eljárásban való részvételhez köteles a közbeszerzés becsült értékétől függő ajánlati biztosítékot kérni. Ingatlanvásárlásra, valamint hitelfelvételre irányuló közbeszerzési eljárásoknál ajánlati biztosíték nem kérhető. Az ajánlati biztosíték mértéke maximum a becsült közbeszerzési érték 0,5 %-a lehet. Konkrét mértékéről esetileg a KCS javaslatára, az ÖKDB. a 31. pontban szabályozott dokumentumok jóváhagyásakor dönt. A versenypárbeszéd és a tárgyalásos közbeszerzési eljárásoknál ajánlati biztosíték kizárólag a szerződéskötésnek az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból történő meghiúsulása esetére köthető ki.

31

Az ajánlati biztosíték összegét a költségvetési elszámolási számlán elkülönítetten kell nyilvántartani. A közbeszerzési eljárásban kikötött ajánlati biztosíték tekintetében szükséges pénzügyi intézkedések megtételéről, az eljárásban megjelölt határidők betartásáról a Közbeszerző, illetve a Kezdeményező osztály köteles gondoskodni. Ennek megfelelően intézkedik: •

•

a biztosíték pénzügyi elszámolásának rendezése érdekében a Költségvetési Gazdálkodási osztály felé történő tájékoztatásról, amennyiben valamely ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerződés megkötése az érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a biztosíték Kbt-ben előirt határidőn és esetek szerint történő visszafizetéséről, vagy a bankgarancia felszabadításáról.

35.) Ajánlattételi határidő: az eredményes közbeszerzési eljárás lefolytatása érdekében eljárástól függően a Közbeszerző felelőssége és kötelezettsége gondoskodni arról, hogy az ajánlattevők részére az ajánlattételhez elegendő időtartamot határozzon meg, amelynek során figyelembe kell vennie, ha a dokumentáció nagy terjedelmű, vagy ha az ajánlattételre a dokumentáció helyben való megtekintését vagy valamely helyszín megtekintését követően kerülhet csak sor. 36.) A részvételi/ajánlati/ajánlattételi határidő lejártáig a Kbt.-ben meghatározottak szerint módosíthatók a részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételek. A Közbeszerző a nemzeti, illetve közösségi értékhatárt elérő, vagy meghaladó becsült értékű közbeszerzés eljárásban – Kohéziós Alap támogatásából történő, közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó közbeszerzés esetén a KSZ jóváhagyásának ismeretében – a KBB. döntése alapján: - a részvételi /ajánlattételi határidőt egy alkalommal hosszabbíthatja meg; - a részvételi/ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja a részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeket; - a részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívást a részvételi/ajánlattételi határidő lejártáig visszavonhatja. A módosított feltételekről e határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül, írásban kell tájékoztatni az összes részvételre jelentkezőt/ajánlattevőt és egyben új részvételi/ajánlattételi határidőt kell megállapítani. Valamennyi esetben köteles a Közbeszerző az ajánlattételi határidők lejárta előtt gondoskodni a szükséges hirdetmény megjelentetéséről, visszavonás esetén a részvételre jelentkezők/ ajánlattevők egyidejű írásbeli tájékoztatásáról. 37.) Hiánypótlás: az Önkormányzat által lefolytatott közbeszerzési eljárásokban kötelező a teljes körű hiánypótlás lehetőségének biztosítása. 2. fejezet Általános eljárási rend a közösségi és a nemzeti rezsimbe tartozó, valamint hirdetmény közzétételével kezdeményezett egyszerű közbeszerzési eljárás esetén

32

38.) A Kbsz. jelen fejezetének szabályait a KCS által lefolytatott közbeszerzési eljárások során a Kbsz. 9. számú (tájékoztató) mellékletében foglaltak értelemszerű figyelembevételével kell alkalmazni. Nemzeti értékhatár felét meghaladó becsült értékű közbeszerzés eljárást megkezdeni a KBB. jóváhagyását követően lehet, jelen szabályzat V. címe 2. fejezetében foglaltak megfelelő alkalmazása mellett. Nemzeti értékhatár felét elérő, az egyszerű közbeszerzési eljárás megkezdéséről a polgármester dönt. Az eljárás megkezdésének minősül a részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívás kibocsátása, amelyre a közösségi értékhatárt elérő, vagy meghaladó becsült értékű közbeszerzés eljárás esetén az ÖKDB döntését követően kerülhet sor. 39.) A KCS által lefolytatandó közbeszerzési eljárás esetén az eljárást a Kezdeményező osztály, vagy Intézmény írásban kezdeményezi a tervezett a 38. pont szerint döntést hozóhoz való előterjesztés leadásának időpontját megelőző 16 munkanappal, az alábbi dokumentumok a KCS-nak való egyidejű átadásával: • •

•

• • • • •

• • •

aláírt, érvényes célokmány és/vagy beruházási engedélyokirat, valamint egyéb fedezetigazolás, nyilatkozat a Br.-ben foglaltaknak megfelelésről; az elfogadott éves költségvetés címén megtervezett, a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása, annak biztosítékát bemutató előirányzat, illetve éven túlnyúló feladatok esetén a pénzügyi fedezet biztosítására irányuló testületi döntés, vagy jogszabályhely pontos megjelölése; a feladat megindítását megelőző (tárgyévi, vagy azt megelőző időszak) tényleges pénzügyi kifizetései és szerződéses elkötelezettségei bemutatása mellett a teljes feladat megvalósítása érdekében szükséges további feladatok (pl. tervezés, tervezői művezetés, első felszerelés beszerzése, további engedélyezéssel, a kivitelezés megvalósításával kapcsolatos szükséges egyéb várható kiadások) időbeni és pénzügyi ütemezése, az adott közbeszerzési eljárás lefolytatásához rendelkezésre álló pénzügyi kerete; címzett- vagy céltámogatás esetén az erről szóló (a Magyar Államkincstárral létrejött) megállapodás másolati példánya; nyilatkozat az eljárás becsült értékére vonatkozóan; nyilatkozat az egybeszámítás követelményének (Kbt. 40.§) figyelembevételéről az eljárási rend meghatározásakor és az eljárási mód kiválasztásakor; nyilatkozat arról, hogy a kezdeményezett eljárás a „Közbeszerzési terv” hányas sorszámán szerepel. Amennyiben a közölt és a tervben szereplő adatok nem azonosak, akkor az eltérés okait ismertetni, adott esetben dokumentálni kell; nyilatkozat arról, hogy a tervezett beszerzés összhangban áll-e a költségvetési koncepcióban, illetve rendeletben, a ciklusra vonatkozó gazdálkodási programban foglaltakkal. Amennyiben a tervezett beszerzés olyan, a költségvetési tervezést akár hosszabb távon érintő és/vagy koncepcionális jellegű elemet tartalmaz, amely nincs összhangban az előbb említett programmal/tervvel illetve szabályokkal, a tervezett beszerzéssel összefüggésben vállalt tartós kötelezettségről szóló közgyűlési döntést csatolni szükséges; nyilatkozat a Kbt. 53.§ (5)-(8) egyes részeinek alkalmazásáról; javaslat az illetékes bírálóbizottságra, és az eljáró BB. nem állandó tagjaira vonatkozóan; a részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívás ágazat-szakmai, műszaki részével összefüggésbe hozható pontok szövegezése és a kapcsolódó dokumentáció; 33

• • •

• • • • •

a részvételi jelentkezéshez/ajánlattételhez szükséges dokumentáció, a megvalósítandó feladathoz rendelkezésre álló részletes műszaki leírás (építésügyi, műszaki dokumentációk, engedélyek); szerződés-tervezet. Tárgyalásos eljárás esetén a Kezdeményező döntése függvényében elegendő a részletes szerződéses feltételek meghatározása; Versenypárbeszéd esetében „ismertetőt”, amely tartalmazza a Kbt. 57.§ (3) bekezdésében foglaltakat azzal, hogy a bekezdés d) pontja szerinti módszer/módszerek részletes ismertetése az ajánlattételi szakaszban is megadhatók. Az ismertetőnek tartalmazni kell különösen a közbeszerzés tárgyának, az arra vonatkozó közbeszerzési műszaki leírásnak, továbbá a szerződéses feltételeknek a meghatározását, olyan mértékben, ahogyan a kezdeményező erre képes; Tárgyalásos eljárás esetén az eljárás választásának indokául szolgáló dokumentumok. Kohéziós, illetve Strukturális Alapból történő támogatás esetén a támogatási szerződés Közreműködő részvétele esetén az erre vonatkozó szerződés és a közreműködő által aláírt távolmaradási-, valamint összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat; A Kezdeményező osztály, vagy Intézmény folyamatos kapcsolattartást biztosító, intézkedésre jogosult ügyintézőjének megjelölése, valamint az általa aláírt összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat; A közbeszerzési eljárás megindításához szükséges egyéb információk és dokumentumok a KCS-nak;

A részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívást, valamint a kapcsolódó dokumentációt a KCS készíti el a részére megfelelően szolgáltatott adatok, információk figyelembevételével. A dokumentáció részét képező műszaki leírást a 4. sz. melléklet szerinti tartalommal kell elkészíteni. Az ágazati, szakmai adatok, a pénzügyi fedezetre vonatkozó nyilatkozat, ágazati, szakmai dokumentumok, szerződéstervezetek helytállóságáért a Kezdeményező osztály, vagy Intézmény felel. Az elkészült dokumentációt a részvételre jelentkezők/ajánlattevők részére a KCS bocsátja rendelkezésre. A részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívás megjelenését, vagy közvetlen megküldését követően annak másolati példányának megküldése útján a KCS gondoskodik a mindenkori hatályos Iratkezelési Szabályzatnak megfelelően, az iratkezelésben illetékes osztály tájékoztatásáról. Amennyiben a 16 munkanapos határidőt a Kezdeményező osztály, vagy Intézmény nem tartja be, a KCS jogosult dönteni arról, hogy mikor terjeszti elő az anyagot. A fentiekben megjelölt 16 munkanapos határidő alól kizárólag a jegyző adhat felmentést. A Kezdeményező osztály, vagy Intézmény az előzőek figyelembevételével megtervezett közbeszerzési eljárásainak tervezett kezdési időpontjairól féléves ütemtervet köteles készíteni, amelyet tárgyév január és július hónap utolsó napjáig meg kell küldenie a KCS-nak. A hirdetmények feladásáról, illetve – közvetlen megküldés esetén – a felhívás megküldéséről a KCS gondoskodik. A hirdetmények megjelentetésével, illetve a dokumentáció rendelkezésre bocsátásával összefüggő költségek a Kezdeményező osztály, vagy Intézmény szakfeladatát terhelik. A Kezdeményező osztály, vagy Intézmény, köteles ezen díjakat és költségeket haladéktalanul kiegyenlíteni, és az erről szóló igazolást a Közbeszerző részére azonnal átadni. A részvételi jelentkezések/ajánlatok benyújtása, érkeztetése és felbontása 40.) A Közbeszerző köteles gondoskodni:

34

• •

•

• •

a részvételi jelentkezések/ajánlatok átvételéről, nyilvántartásba vételéről, valamint arról, hogy a részvételi jelentkezési/ajánlattételi határidő lejártáig írásban és zártan beérkezett részvételi jelentkezések/ajánlatok felbontása a részvételi jelentkezési/ajánlattételi határidő lejártának időpontjában megkezdődjön (a bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes részvételi jelentkezés/ajánlat felbontásra nem kerül). A bontáson közjegyző jelenléte nem kötelező, megjelenése a KBB. döntésének függvénye, a részvételi jelentkezések/ajánlatok felbontásánál jelen lévők (az ajánlatkérő részéről meghívottak, a részvételre jelentkezők/ajánlattevők, az általuk meghívott személyek, továbbá támogatásban részesülő beszerzések esetében a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselőinek, illetőleg személyeknek, a Kohéziós Alap támogatásából történő közbeszerzés esetén az EKKE független szakértőjének, illetve e támogatásból megvalósuló, közösségi értékhatárt elérő, vagy meghaladó mértékű közbeszerzések esetében, a KBB. KSZ által kijelölt elnökének és titkárának, valamint a közösségi értékhatárt elérő beszerzések esetében a hivatalos közbeszerzési tanácsadónak) meghívásáról, az ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről jegyzőkönyv készüljön, és a bontástól számított 5 naptári napon belül megküldésre kerüljön az összes részvételre jelentkezőnek/ajánlattevőnek, a részvételi jelentkezések/ajánlatok egy-egy példányának, a részvételi jelentkezések/ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről szóló jegyzőkönyvnek a Kohéziós Alap támogatásából történő, közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó becsült értékű közbeszerzés esetén a KSZ által kijelölt KBB. elnökének 5 naptári napon belüli megküldéséről.

A jegyzőkönyv kötelező elemeit a Kbsz. 8. számú melléklet részletezi. 41.) Amennyiben két szakaszból álló eljárásra kerül sor és a részvételi szakasz eredményes, az eredményhirdetéstől számított 5 munkanapon belül köteles a Közbeszerző - a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárás szabályainak és a részvételi felhívásnak megfelelően a KBB által kiválasztott - alkalmasnak minősített jelentkezőknek az írásbeli ajánlattételi felhívást egyidejűleg megküldeni. A Közbeszerző köteles gondoskodni arról is, hogy a dokumentáció az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon. 42.) Tárgyalás: a KCS által lefolytatandó közbeszerzési eljárás esetén a közösségi, valamint a nemzeti rezsimbe tartozó, hirdetménnyel, vagy annak közzététele nélkül kezdeményezett tárgyalásos eljárás esetén, a tárgyalásokon a KBB. tagjai, a Közbeszerző, a Kezdeményező és az ágazat-szakmailag illetékes szervezeti egység – amennyiben az a Kezdeményezőtől eltér – vesz részt. A tárgyalást a KBB elnöke vezeti. A tárgyalás lezárását követően 2 munkanapon belül a KCS. feladata a véglegesített szerződéstervezet elkészítése. A Közbeszerző által lefolytatandó közbeszerzési eljárás esetén a közösségi, valamint a nemzeti rezsimbe tartozó, hirdetménnyel, vagy annak közzététele nélkül kezdeményezett tárgyalásos eljárás esetén a tárgyalásokon a KR munkatársa megfigyelőként vesz részt, kivéve, ha független hivatalos közbeszerzési tanácsadó jár el. A tárgyalásról készült jegyzőkönyvet valamennyi jelenlévőnek alá kell írnia. 35

43./ Párbeszéd: a KCS által lefolytatandó közbeszerzési eljárás során a közösségi, valamint a nemzeti rezsimbe tartozó versenypárbeszéd esetén a KBB. tagjai, a Közbeszerző, a Kezdeményező osztály, vagy Intézmény, és az ágazatilag illetékes szakmai egységamennyiben a Kezdeményező osztálytól eltér- a párbeszéden köteles részt venni. A párbeszédet a KBB. elnöke vezeti. A Közbeszerző által lefolytatandó közbeszerzési eljárás során a közösségi, valamint a nemzeti rezsimbe tartozó versenypárbeszéd esetén a párbeszédeken a KR munkatársa megfigyelőként vesz részt, kivéve, ha független hivatalos közbeszerzési tanácsadó jár el. A párbeszédről készült jegyzőkönyvet valamennyi jelenlévőnek alá kell írnia. A részvételi jelentkezések/ajánlatok elbírálása 44.) A részvételi jelentkezések/ajánlatok elbírálása érdekében - a KBB. nem állandó tagjaira vonatkozó javaslat alapján hozott döntés szerint - a Közbeszerzőnek egyeztetnie kell az eljárás feladatait az eljárás tárgya szerint illetékes állandó KBB. elnökével. A KBB. nem állandó tagjait, a döntéshozó döntését követően – a Kohéziós Alap támogatásából történő, közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó közbeszerzés kivételével - a KBB elnöke kéri fel írásban, a Kbsz. 5. számú melléklete szerinti Szabályzat megküldésével egyidejűleg. A KBB. tagjai az ülést megelőzően kötelesek a Kbsz. 6. számú melléklete szerinti nyilatkozatot aláírva, a KBB elnök útján a Közbeszerzőnek visszaszármaztatni. A Kohéziós Alap támogatásából történő, közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó becsült értékű, kiemelt közbeszerzés esetén a KSZ jóváhagyásával, a KBB. elnöke kéri fel a KBB. tagjait. A KBB. összetétele során az önkormányzati képviselők többségi részvételét biztosítani kell, ezért a döntéshozó ekkor, külön döntéssel, megfelelő számban, egyszeri megbízással, eseti önkormányzati képviselőket is delegál a KBB-ba, az állandó önkormányzati képviselő tagok mellett, a polgármester javaslatára. Valamennyi tagtól a Közbeszerzőnek - Kohéziós Alap támogatásából történő közbeszerzés esetén a KSZ által kijelölt KBB. elnöknek - kell megkérnie jelen intézkedés 6. sz. melléklet szerinti összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot, felelősségi nyilatkozatot, valamint adott esetben a távolmaradási nyilatkozatot. A KBB.-nak a Kbt-ben előírt követelmények maradéktalan érvényesítésével kell feladatait elvégeznie, és ennek körében többek között megvizsgálnia az érvényesség/érvénytelenség, alkalmasság/alkalmatlanság, eredményesség/eredménytelenség fennállását. Az érvényes részvételi jelentkezéseket/ajánlatokat a részvételi/ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont alapján a KBB. valamennyi tagjának külön-külön, írásos nyomtatványon értékelnie kell. A Közbeszerző köteles biztosítani, hogy a KBB. tagjai a részvételi jelentkezéseket/ajánlatokat megvizsgálhassák. Amennyiben a Kohéziós Alapból támogatott közbeszerzési eljárás lefolytatására kerül sor, úgy a KBB. összetételének meghatározása során – a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően – figyelembe kell venni, hogy a KBB. elnökét és titkárát (szavazati jog nélkül) a KSZ (Közreműködő Szervezet) vezetője jelöli ki, valamint ezen túl egy személyt szavazati joggal jelöl. Fentiek mellett az IH (Irányító Hatóság) jogosult további egy személyt jelölni a KBB.-ba. 45.) A Közbeszerző, illetve a Kezdeményező osztály, Intézmény, és a KCS a részvételi jelentkezések/ajánlatok bontását követően lehetőleg 5 munkanapon belül az érvényesség, a

36

szükséges hiánypótlás szempontjából azokat áttekinti, és aláírt előzetes munkaanyagot állít össze melynek része –amennyiben az a Kezdeményező osztálytól, Intézménytől eltér- az ágazatilag-szakmailag illetékes belső szervezeti egység írásos, aláírt szakmai véleménye. Ennek alapján a Közbeszerző intézkedik a hiánypótlás elrendelése, a hiánypótlási határidő megállapítása, a számítási hiba javítása iránt, valamint a kizáró okokkal, az alkalmassággal, kirívóan alacsony árral, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása okán szükséges felvilágosítás megkérése iránt, az összes ajánlattevő egyidejű, közvetlen, írásban történő értesítése mellett. A beérkezett válaszok, dokumentumok figyelembevételével a Közbeszerző - Kohéziós Alap támogatásából történő, közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó becsült értékű közbeszerzés esetén a KSZ által kijelölt titkár közreműködésével -, illetve a Kezdeményező osztály, Intézmény, és a KCS aláírt végleges értékelő munkaanyagot készít, és azt a KBB. elé terjeszti. Az értékelő anyagnak táblázatos formában tartalmaznia kell a részvételre jelentkezők/ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának, továbbá a részvételi jelentkezések/ajánlatok érvényességének/érvénytelenségének megítéléséhez a felhívásban és a kapcsolódó dokumentációban kért – az összehasonlíthatóság alapjául szolgáló – adatokat, tényeket, az eljárás eredményességének vizsgálatát, valamint a részletes és szöveges bírálatot. Az előkészítő anyag tartalmi helyességéért – lebonyolító közreműködése esetén is – a Közbeszerző, illetve a KCS közreműködésével lebonyolított közbeszerzéseknél az ágazat-szakmai kérdésekben a Kezdeményező osztály, Intézmény, a közbeszerzés szakkérdésekben pedig a KCS a felelős. A KBB. az érvényesnek tartott részvételi jelentkezéseket/ajánlatokat a felhívásban megadott szempontok szerint értékeli. Ennek során felelős az objektív, a Kbt.-ben meghatározott szempontok szerinti értékelésért. A KBB. tesz javaslatot a részvételre jelentkezők/ajánlattevők által benyújtott részvételi jelentkezések/ajánlatok érvényességére/érvénytelenségére valamint az eljárás eredményességére/eredménytelenségére. 46.) Indokolt esetben a Közbeszerző - Kohéziós Alap támogatásából történő, közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó becsült értékű közbeszerzés esetén a KSZ által kijelölt KBB. elnök jóváhagyásának ismeretében - kezdeményezheti az ÖKDB bírálati határidő meghosszabbítására (a Kbt-ben biztosított lehetőségek szerinti módosítására) vonatkozó döntését, amennyiben az ajánlatok felbontástól számított harminc (építési beruházás esetében hatvan) napon belül a beérkezett ajánlatok mennyiségére, összetettségére tekintettel az nem bírálható el. Közösségi értékhatár alatti közbeszerzési eljárásban a bírálati határidő meghosszabbításáról – indokolt esetben, a jelen pontban foglaltak értelemszerű figyelembevételével – a KBB. dönt. A bírálati határidő módosításáról, és annak indokáról az eredeti határidő lejárta előtt az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban a Közbeszerző köteles tájékoztatni, s az erre vonatkozó döntés esetén felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak a szerződéskötés új időpontjának lejártáig történő fenntartására. 47.) A Közbeszerző a KBB. üléséről/üléseiről, az ott elhangzottakról, így különösen a szakmai véleményekről, a döntési javaslat (szakvélemény) kialakítása szempontjából lényeges körülményekről, adatokról, információkról jegyzőkönyvet köteles készíteni. Kohéziós Alap támogatásából történő, a közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó becsült értékű

37

közbeszerzés esetén a KBB. üléséről/üléseiről készült jegyzőkönyvet a KSZ által kijelölt titkár állítja össze. A jegyzőkönyv kötelező elemeit a Kbsz. 8. számú melléklete részletezi. 48.) A Közbeszerző állítja össze - Kohéziós Alap támogatásából történő, közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó közbeszerzés esetén a KSZ által kijelölt titkár közreműködésével a közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatalához szükséges dokumentációt. A dokumentációnak tartalmaznia kell a KBB. írásbeli szakvéleményét, döntési javaslatát, a KBB. üléséről készült jegyzőkönyvet, az annak mellékletét képező - a KBB. tagok indokolással ellátott - bírálati lapjait, továbbá a döntés meghozatalához szükséges valamennyi egyéb iratot, valamint a részvételi jelentkezések/ajánlatok egy-egy másolati példányát. Amennyiben a KBB. javaslatától eltérő álláspontja van, úgy azt az előterjesztésben köteles jelezni. 49.) A nemzeti, illetve közösségi értékhatárt elérő, vagy meghaladó becsült értékű közbeszerzés eljárásban a KBB.-nak az egyenkénti bírálatok figyelembevételével kialakított: - két szakaszból álló eljárások esetén az ajánlattételre alkalmasnak minősített részvételre jelentkezőkre; - továbbá a részvételi jelentkezések/ajánlatok érvényességére/érvénytelenségére, az ajánlattevők szerződés teljesítésre alkalmasnak/alkalmatlannak minősítésére, az eljárás nyertesére, és a szerződés megkötésére, illetve az eljárás eredménytelenné/eredményessé nyilvánítására vonatkozó javaslatát a KBB. elnöke terjeszti a Kbsz. szerint hatáskörrel rendelkező döntéshozó elé, döntésre. A közösségi értékhatárt elérő, vagy meghaladó becsült értékű közbeszerzési eljárás, valamint a nemzeti rezsimben lefolytatandó versenypárbeszéd esetén a független hivatalos közbeszerzési tanácsadó meghívásáról a döntéshozó ülésén a Közbeszerző köteles gondoskodni. A döntési javaslat előterjesztéséhez a Kohéziós Alap támogatásából történő, közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó becsült értékű közbeszerzés esetén a KSZ-t képviselő KBB. elnök előzetes írásbeli egyetértése szükséges. Ezzel egyidejűleg nemzeti rezsimbe tartozó nyílt eljárás eredménytelenségének megállapítását követően javaslatot tehet a Kbt. vonatkozó feltételeinek fennállása esetén a tárgyalásos eljárás kezdeményezésére, a tárgyalásos eljárás felhívásának, valamint dokumentációjának egyidejű csatolásával. Közösségi rend szerinti közbeszerzéseknél a KBB jogosult közjegyző jelenlétében sorsolást tartani és a sorsolás alapján kiválasztott ajánlattevőt az eljárás nyertesének nyilvánítani, ha: a) az ajánlatkérő a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot kívánja kiválasztani, de a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást két vagy több ajánlat azonos összegben tartalmazza, vagy b) az ajánlatok bírálati szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása, de az összességében legelőnyösebb ajánlat a Kbt. 90. § (2) bekezdése alkalmazásával sem állapítható meg. Hirdetmény közzétételével kezdeményezett egyszerű közbeszerzési eljárás esetén a bírálatok figyelembevételével a Kbsz. 2) pont b) alpontja szerinti Döntéshozó dönt az ajánlatok érvényességéről/érvénytelenségéről, az ajánlattevők alkalmasságáról/alkalmatlanságáról, az

38

eljárás eredménytelenségéről/ eredményességéről, az eljárás nyerteséről, és a szerződés megkötéséről. 50.) Közösségi értékhatárt elérő, vagy meghaladó becsült értékű közbeszerzési eljárás esetén, amennyiben az ajánlatok bírálati szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, és ezzel kapcsolatban az adott ajánlat kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, és az ajánlattevő által megadott indoklást a Kbsz. szerinti döntéshozó nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűsséggel összeegyeztethetőnek, úgy az érvénytelenné nyilvánított ajánlatokról - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül - az Európai Bizottság tájékoztatásáról az ajánlatkérő nevében a Közbeszerző gondoskodik. Ezen eljárást kell követni amennyiben az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme minősíthető lehetetlennek vagy túlzottan magas/alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, és az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatok tekintetében kapott indoklást a Kbsz. szerinti döntéshozó nem tartja elfogadhatónak, és a gazdasági ésszerűsséggel összeegyeztethetőnek akkor a Közbeszerzések Tanácsa részére kell megküldeni a tájékoztatást. Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív indoklást, amely különösen a gyártási folyamat, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, a választott műszaki megoldásra, a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire vagy az ajánlattevő által ajánlott áru, szolgáltatás eredetiségére, az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek való megfelelésre, vagy az ajánlattevőknek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik. 51.) A Közbeszerző a Kbsz. szerinti döntéshozó valamely ajánlattevő kizárására, vagy a szerződés teljesítésére alkalmatlanná, vagy az ajánlatának a Kbt-ben meghatározott okból történt érvénytelenné nyilvánítására vonatkozó döntését követő 5 naptári napon belül az ajánlattevőt erről a tényről írásban, indoklás mellékelésével tájékoztatni köteles. A fentiek hirdetmény közzétételével kezdeményezett egyszerű közbeszerzési eljárás esetén is értelemszerűen alkalmazandóak. Eredményhirdetés 52.) Az összegezést - a nemzeti, illetve közösségi értékhatárt elérő, vagy meghaladó becsült értékű közbeszerzés eljárásban az ÖKDB, illetőleg a Kbsz. szerinti döntéshozó, a KCS által lefolytatott hirdetmény közzétételével kezdeményezett egyszerű közbeszerzési eljárás esetén a döntéshozó döntését követően - a Közbeszerző készíti el a külön jogszabályban meghatározott minta szerint. Ezen túlmenően, igény szerint gondoskodik közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó becsült értékű beszerzés esetén az összegezés Közbeszerzések Tanácsának történő megküldéséről, az Európai Unió Bizottsága részére történő továbbítás érdekében. 53.) A Közbeszerző köteles gondoskodni: • •

a részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívásban meghatározott időpontban az eredmény kihirdetéséről, az eredményhirdetésre a részvételre jelenkezők/ajánlattevők, továbbá támogatásban részesülő beszerzések esetében a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselői, illetőleg személyek, valamint a közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó becsült értékű beszerzések esetében a független hivatalos közbeszerzési

39

• •

•

•

tanácsadó - a Kohéziós Alap támogatásából történő közbeszerzés esetén az EKKE független szakértője, illetve e támogatásból megvalósuló, közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó becsült értékű közbeszerzése eseteiben a KSZ által kijelölt BB. elnöke és titkára, - meghívásáról, az eredményhirdetésen a Kbt-ben előírt összegezésben foglalt adatok ismertetéséről, az írásbeli összegezés átadásáról az eredményhirdetésen jelen levő részvételre jelentkezők/ajánlattevők részére közvetlenül, míg a távollevő részvételre jelentkezők/ajánlattevők - Kohéziós Alap támogatásából történő, közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó közbeszerzés esetén a KSZ által kijelölt KBB. elnöke részére az eredményhirdetést követően e-mailban haladéktalanul, majd a következő munkanapon postai úton történő megküldéséről, a Kbt. előírásai betartásával az összegezésben észlelt bármely elírás (névcsere, hibás névírás, szám- vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás) kijavításáról és a kijavított összegezés összes részvételre jelentkező/ajánlattevő részére történő megküldéséről, külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztató közzétételéről, Kohéziós Alap támogatásából történő, közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó közbeszerzés esetén a KSZ részére történő megküldéséről.

54.) A KBB. – a KR megfelelőségi igazolása és a döntéshozó előzetes hozzájáruló határozata birtokában - az eredményhirdetéstől számított tizenötödik napig vagy, ha a szerződés megkötésére az eredményhirdetéstől számított tizenötödik napnál korábban kerül sor, akkor ezen időpontig egy alkalommal jogosult a 93. § (2) bekezdése szerinti írásbeli összegezést módosítani és szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, ha az eredményhirdetést követően észleli, hogy a kihirdetett eredmény (eredménytelenség) törvénysértő volt és a módosítás a törvénysértést orvosolja. Az ajánlatkérő a módosított összegezés és eredmény (eredménytelenség) kihirdetésének időpontjáról azt legalább két munkanappal megelőzően köteles egyidejűleg írásban az összes ajánlattevőt tájékoztatni. A módosított eredménnyel (eredménytelenséggel) kapcsolatban a 93. §-t, 95. §-t, valamint az (1)-(4) bekezdéseket kell alkalmazni, továbbá - ha szükséges - az ajánlatkérő felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak a szerződéskötés új időpontjának lejártáig történő fenntartására. Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége - eltérő nyilatkozat hiányában - a szerződéskötés új időpontjának lejártáig tart. 55.) A közbeszerzési eljárás az 51.) pontban részletezett hirdetmény közzétételével, illetőleg ha a szerződéskötés később történik, azzal zárul le. A szerződés megkötése 56.) A közbeszerzési eljárás nyertesével a (tárgyalásos eljárás esetén a tárgyalás tartalmának megfelelő tartalmú) szerződés a kötelezettségvállalás rendje szerint, a kötelezettségvállalásról, ellenjegyzésről, érvényesítésről és utalványozásról szóló belső rendelkezésben foglaltak szerint írásban köthető meg, az ajánlati felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően. Rész-ajánlattétel esetén a részek tekintetében az adott nyertesekkel kell a szerződést megkötni. A szerződés szükség esetén tartalmazhatja - az ajánlati felhívásnak megfelelően - az ajánlattevőként szerződést kötők közötti együttműködés feltételeit is. Kohéziós Alap támogatásából történő, a közösségi rezsimbe tartozó közbeszerzés esetén szerződéskötéshez a KSZ vezetőjének előzetes ellenjegyzése szükséges, amennyiben ezt a vonatkozó jogszabályok megkövetelik.

40

57.) Szerződéskötésre az ajánlati felhívásban meghatározottak szerint az eredményhirdetést követő naptól számított nyolcadik napnál korábbi és harmincadik - építési beruházás esetében hatvanadik - napnál későbbi időpontban nem kerülhet sor. Kivételt képez ez alól az egyszerű közbeszerzési eljárás, valamint a Kbt. 125.§ (2) c) pontja alapján lefolytatott tárgyalásos eljárás, amelyek esetén a szerződés megkötésének időpontjáról a polgármester dönt. A szerződést a polgármester, illetőleg az Intézmény vezetője köti meg. A közösségi rezsim hatálya alá tartozó, Kohéziós Alap támogatásából megvalósuló közbeszerzés esetén a szerződést, az eredményhirdetést követő 3 munkanapon belül a KCS megküldi a KSZ vezetőjének ellenjegyzés céljából. A KSZ vezetőjének az ellenjegyzésre 10 naptári nap áll rendelkezésre. Az Intézmény által kötött szerződésben, amennyiben annak összege a nemzeti értékhatárt eléri, vagy költségvetési éven túlnyúló hatályú, az utólagos önkormányzati jóváhagyástól függő jogi hatályt szerepeltetni kell. 58.) A közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződésben (továbbiakban: közbeszerzési szerződés) kötelező tartalmi elemként ki kell kötni, hogy a szerződés teljesítése során a közbeszerzési szerződés kötelezettje tűrni köteles az illetékes szervezeti egység, vagy az Intézmény által szükségesnek tartott, a polgármester által elrendelt, továbbá a hatályos jogszabályokban meghatározott ellenőrzési feladatok végzését. 59.) A KCS naprakészen nyilvántartja a megkötött közbeszerzési szerződéseket, valamint figyelemmel kíséri a Kbt. szabályainak hatályosulása érdekében a költségvetési előirányzatokat. A közbeszerzési szerződés módosítása, teljesítése 60.) A közbeszerzési szerződés módosítására kizárólag a Kbt. 303. §-ában meghatározott okból kerülhet sor. A szerződést módosítani kizárólag a KR előzetes jóváhagyó írásbeli véleményének birtokában, lehet A KR által jóváhagyott szerződés-módosítás tervezetétől eltérni, nem lehet. Ha a szerződést az ÖKDB jóváhagyó döntése alapján írták alá, akkor az ÖKDB-t az illetékes szervezeti egység, vagy az Intézmény a KCS útján, a szerződés módosításáról, a módosítás indokairól, a Kbt-ben szabályozott előfeltételek fennállását megalapozó körülményekről - a KR véleményének kézhezvételét követő 5 naptári napon belül - írásban tájékoztatni köteles. A Kohéziós Alap támogatásából történő, közösségi értékhatárt elérő vagy azt meghaladó becsült értékű közbeszerzés esetén a szerződés módosításhoz be kell szerezni a KSZ vezetőjének előzetes jóváhagyását, s azt be kell mutatni a KR-nek, és mellékelni az előterjesztéshez. Amennyiben a szerződés módosításával kapcsolatban az illetékes szervezeti egység, vagy az Intézmény, és a KR között olyan véleménykülönbség áll fenn, amelyet osztályvezetői szinten nem sikerül rendezni, úgy a vitás kérdésekben a jegyző dönt jelen szabályzat szerint. 61.) A közbeszerzési szerződés módosításáról, valamint teljesítéséről szóló, jogszabályban meghatározott minta szerinti tájékoztató hirdetmény elkészítéséről és közzétételéről a KCS köteles gondoskodni, legkésőbb a szerződés módosításától, illetőleg a szerződés teljesítésétől számított öt munkanapon belül. A hirdetmény közzététele nélkül kezdeményezett egyszerű közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések módosításáról és teljesítéséről nem kell tájékoztató hirdetményt közzétenni.

41

62.) Az egy évet meghaladó (határozott vagy határozatlan) időre szóló szerződés esetén a megkötéstől számítva évenként tájékoztatót köteles készíteni a KCS a részteljesítésről. Ennek vonatkozásában a tájékoztató Közbeszerzési Értesítőnek történő megküldésével kapcsolatos feladatokat, valamint a Kohéziós Alap támogatásából megvalósuló, a közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó becsült értékű közbeszerzés esetén a KSZ részére történő megküldéséről a KCS gondoskodik. 3. fejezet Eljárás hirdetmény közzététele nélkül kezdeményezett, a Kbt. 299.§ (1) b) pontjában szabályozott egyszerű közbeszerzési eljárás során 63.) A mindenkori nemzeti értékhatárok felét meg nem haladó becsült értékű közbeszerzések esetén hirdetmény közzététele nélkül kezdeményezett egyszerű közbeszerzési eljárás alkalmazható árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetén. A közbeszerzés megkezdésén az egyszerű közbeszerzési eljárást megindító ajánlattételi felhívás ajánlattevőknek való megküldésének időpontját kell érteni. 64.) A jelen fejezet alkalmazása tekintetében Közbeszerző alatt a KCS értendő. 65.) A Közbeszerző az ajánlattételi felhívást a Kbt. 299. § (3), (4) és (5) bekezdéseiben foglaltak szerint köteles összeállítani, amit a KBB hagy jóvá. Amennyiben a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben nem nyújtott be legalább három ajánlattevő ajánlatot, úgy a Közbeszerző dönt a Kbt. 300. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak figyelembevételével az eljárás folytatásának választható módjáról. Köteles eljárni, miszerint -

-

Ha nem nyújtott be legalább három ajánlattevő ajánlatot, az ajánlatkérő megkezdheti a beérkezett ajánlatok értékelését, vagy az ajánlatok felbontása nélkül a Kbt. 299. § (1) bekezdése szerint újabb ajánlattételre hívhat fel. Ennek során azt az ajánlattevőt, aki ajánlatot nyújtott be, ismételten fel kell hívni ajánlattételre azzal, hogy a benyújtott ajánlat fenntartható, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívás feltételei időközben nem változtak meg. Ha szolgáltatás megrendelésére tervpályázati eljárást követően kerül sor, és - a bírálóbizottság ajánlása alapján - a nyertesek (díjazottak) valamelyikével kell szerződést kötni, az ajánlatkérőnek a tervpályázati eljárásban a bírálóbizottság által ajánlott összes pályázót (ajánlattevőt) fel kell hívnia ajánlattételre. Ebben az esetben a Kbt. 300. § (1) bekezdés nem alkalmazható.

66.) Hirdetmény közzététele nélkül kezdeményezett egyszerű közbeszerzési eljárásban a Közbeszerző jár el, a KBB döntése alapján. Ennek során köteles legalább három ajánlattevőnek – Kohéziós Alap támogatásából történő közbeszerzés esetén az EKKE értesítését követően - egyidejűleg, írásbeli ajánlattételi felhívást küldeni. (Az ajánlattételi felhívás ebben az esetben is közzétehető a döntéshozó döntése szerint, a Közbeszerzési Értesítőben.) A Közbeszerző az ajánlattételi felhívást, valamint adott esetben a dokumentáció tervezetét, továbbá a Kbsz. 7. számú mellékletében meghatározott egyes dokumentumokat és nyilatkozatokat előzetes szabályszerűségi ellenőrzés céljából köteles a KR. részére megküldeni. A KR. eljárására a Kbsz. 84.), 85.), 87.), 88.), valamint 89.) pontjaiban foglaltak vonatkoznak.

42

67.) Az egyszerű közbeszerzési eljárás során a továbbiakban a Kbt. 300. § (3)-(7) bekezdései, egyszerű tervpályázat esetén a Kbt. 301. és 302.§-ok szerint köteles eljárni a Közbeszerző. 68.) A Közbeszerző a közbeszerzési ajánlatokat a bontást követő 5 munkanapon belül az érvényesség, a szükséges hiánypótlás szempontjából áttekinti, és előzetes munkaanyagot állít össze. Ennek körében intézkedik a hiánypótlás elrendelése, a hiánypótlási határidő megállapítása, a számítási hiba javítása iránt, valamint a kizáró okokkal, az alkalmassággal, kirívóan alacsony árral, illetőleg az ajánlattételi felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása miatt szükséges felvilágosítás megkérése iránt, az összes ajánlattevő egyidejű, közvetlen, írásban történő értesítése mellett. A beérkezett válaszok, dokumentumok figyelembevételével a Közbeszerző (végleges) értékelő munkaanyagot készít, és azt a KBB. elé terjeszti. Az értékelő anyagnak táblázatos formában tartalmaznia kell az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának, továbbá az ajánlatok megfelelőségének megítéléséhez a felhívásban és a kapcsolódó dokumentációban kért – az összehasonlíthatóság alapjául szolgáló – adatokat, tényeket. Az anyag tartalmi helyességéért – lebonyolító közreműködése esetén is – a Közbeszerző a felelős. 69.) Az ajánlatok elbírálásában a beszerzési tárgy szerint illetékes KBB. jár el. A KBB. munkájában a Közbeszerző Kohéziós Alap támogatásából történő közbeszerzés esetén az EKKE megfigyelőjének részvételi lehetőségét köteles biztosítani. A KBB. nem állandó tagjait a döntéshozó döntése alapján a KBB elnöke kéri fel írásban, a Kbsz. 5. számú melléklete szerinti Szabályzat megküldésével egyidejűleg. A KBB. felkért tagjai az ülést megelőzően kötelesek a Kbsz. 6. számú melléklete szerinti nyilatkozatot aláírva a KBB elnök útján, a Közbeszerzőnek visszaszármaztatni. A Közbeszerzőnek a Kohéziós Alap támogatásából történő közbeszerzés esetén az EKKE megfigyelőjétől is be kell szereznie a Kbsz. 6.számú melléklete szerinti nyilatkozatot. A KBB.-nak a Kbt. 8. §-ban meghatározott szakértelemmel kell rendelkeznie. 70.) A Közbeszerző a KBB. ülésére szóló meghívót és az előző bekezdés szerint elkészített előzetes értékelő anyagot az ülés tervezett időpontját megelőzően, legalább 3 munkanappal korábban megküldi a KBB. elnök részére. A meghívóhoz többek között mellékelni kell a felhívást, a kapcsolódó dokumentációt, a bontási jegyzőkönyvet és az ajánlatokat. 71.) A KBB. az érvényesnek tartott ajánlatokat a felhívásban megadott szempontok szerint értékeli. Ennek során felelős az objektív értékelésért. 72.) A Közbeszerző köteles gondoskodni arról, hogy a KBB. üléséről jegyzőkönyv készüljön. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a KBB. véleményének kialakítása szempontjából lényeges körülményeket, adatokat, információkat, az egyes elbírálási szempontokra vonatkozó szakvéleményt, a Kbt. 57. §-a szerinti pontozás módját és eredményét, továbbá a tagok indoklással ellátott bírálati lapjait. Kohéziós Alap támogatásából történő közbeszerzés esetén – amennyiben az EKKE megfigyelője részt vett az eljárásban - az EKKE írásos szakértői jelentése a dokumentációhoz csatolandó. A jegyzőkönyv kötelező elemeit a Kbsz. 8. számú melléklete tartalmazza.

43

73.) A Közbeszerző jelen intézkedés 7. sz. melléklete szerinti dokumentumokat a KBB. véleményének kialakítását követő legkésőbb 4 munkanapon belül köteles a KR-nek megküldeni. A KR – ha az eljárás megfelel a jogszabályok előírásainak – a dokumentumok átadását követő 4 munkanapon belül megfelelőségi igazolást állít ki. Ha a megfelelőségi igazolás nem állítható ki, úgy a KR hiánypótlási jegyzéket és/vagy észrevételezési jegyzéket készít, amelyet a Közbeszerző részére megküld. 74.) Az észrevételezési jegyzék ismeretében a Közbeszerző legkésőbb 4 munkanapon belül írásban tájékoztatja a KR-t az általa elfogadott, illetve elutasított észrevételekről. A továbbiakban a szerződés megkötésére a jelen szabályzat szerint kerül sor. 75.) A Közbeszerző az ajánlatokról a Kbt. 300. § (4) bekezdése szerint készített összegezés egy példányát köteles a KR részére is megküldeni, amelyet az a közbeszerzés iratanyagához csatol. A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés módosítására és teljesítésére a szabályzat 57.)-59.) pontjai megfelelően alkalmazandóak. 76.) Az Önkormányzat közbeszerzési értékhatár alatti beszerzései során a versenyeztetést egyszerű szabályok alkalmazásával kell biztosítani. A beszerzés tárgyától és értékétől függően főszabályként legalább három ajánlat bekérése szükséges, amelytől árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén, illetőleg rendkívüli sürgősség esetén el lehet térni. Az ajánlatok bekéréséről az illetékes osztályvezető, illetve Intézményvezető dönt. A beérkezett ajánlatokat a polgármester, illetve az Intézményvezető értékeli, és bírálja el. IV. CÍM JOGORVOSLATI ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK 1. fejezet Eljárás jogorvoslat kezdeményezése esetén 77.) A Közbeszerzési Döntőbizottságnál (vagy általa) kezdeményezett jogorvoslati eljárás esetén - ideértve a békéltetés jogintézményét is – a KCS a jogorvoslati eljárás kezdeményezéséről első tudomásszerzést követően haladéktalanul köteles a döntéshozót, az ÖKDB elnökét, az eljárt KKB. elnökét, a jegyzőt - Kohéziós Alap támogatásából történő, közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó becsült értékű közbeszerzés esetén egyidejűleg a KSZ-t is – írásban tájékoztatni. A Közbeszerző feladata a beszerzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló összes irat azonnali megküldése a Közbeszerzési Döntőbizottság részére. 78.) A Közbeszerzési Döntőbizottság értesítésében megjelölt, az észrevételek megadására rendelkezésre álló időn belül a KR - Kohéziós Alap támogatásából történő, közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó becsült értékű közbeszerzés esetén a KSZ - és a Közbeszerző írásbeli véleménye ismeretében – a KCS állítja össze és küldi meg a közbeszerzéssel kapcsolatos észrevételeket a Közbeszerzési Döntőbizottság részére. A Közbeszerző - a KR, valamint Kohéziós Alap támogatásából történő közbeszerzés esetén

44

KSZ - írásbeli állásfoglalásának kézhezvétele után haladéktalanul köteles az ügyről tájékoztatni az ÖKDB-t és a jegyzőt. 79.) A Közbeszerzési Döntőbizottságnál az ajánlatkérő képviseletében a polgármester megbízásából a KCS jár el. A döntőbizottsági eljárásban a Közbeszerző köteles részt venni, és az ügy kedvező elbírálását elősegíteni. Kohéziós Alap támogatásából történő, közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó becsült értékű közbeszerzés esetén a KSZ vezetőjének döntése szerint vesz részt a KSZ a döntőbizottsági eljárásban. 80.) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság elmarasztaló döntést hoz, illetőleg a jogorvoslati eljárás eredményeként megsemmisíti az eljárást lezáró ajánlatkérői döntést, úgy az adott közbeszerzési eljárás továbbvitelére vonatkozó alternatív döntési javaslatot a Közbeszerző a döntőbizottsági határozat kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül köteles elkészíteni a KR és a KCS - Kohéziós Alap támogatásából történő, közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó közbeszerzés esetén a KSZ - írásbeli véleményének ismeretében. 81.) A Közbeszerző az adott közbeszerzési eljárás továbbvitelére vonatkozó egyeztetett alternatív döntési javaslatot haladéktalanul, a Kbt-ben előírt határidők betartása mellett köteles a döntéshozó elé terjeszteni, a jegyző egyidejű tájékoztatása mellett, a továbbiakban pedig az általános eljárási szabályok szerint jár el. 82.) A Közbeszerzési Döntőbizottság kedvezőtlen döntését követően esetlegesen szükséges bírósági eljárás tekintetében – a Közbeszerző írásbeli véleményének ismeretében – a döntőbizottsági határozat kézhezvételét követő 5 munkanapon belül a KCS döntési javaslatot készít, és a jegyző egyetértésével előterjeszti a polgármester részére. A bírósági eljárás megindításáról, s annak eredményéről az ajánlatkérő/döntéshozó tájékoztatását biztosítani kell. A tájékoztatást Kohéziós Alap támogatásából történő, közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó közbeszerzés esetén a KSZ részére is meg kell küldeni. 83.) A jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárás dokumentumait legalább 5 évig – a jelen intézkedés VI. címében foglaltak figyelembevételével – meg kell őrizni. 84.) Amennyiben a közbeszerzési eljárás jogorvoslattal érintett szakaszában független hivatalos közbeszerzési tanácsadó került bevonásra, úgy jelen intézkedés megfelelő pontjaiban a KR helyett értelemszerűen a független hivatalos közbeszerzési tanácsadó megjelölés értendő. V. CÍM A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS ELLENŐRZÉSI RENDJE 1. fejezet A Belső Ellenőrzés feladatai 85.) Amennyiben az adott közbeszerzési eljárásban a külön jogszabályban meghatározott illetékes ellenőrző szervek a feladat- és hatáskörüknek megfelelően végzett ellenőrzésük alapján feltárt jogsértés esetén eljárást, intézkedést kezdeményeznek, valamint a Közbeszerzések Tanácsa által a 307.§ szerinti eljárásban kiemelt - azon hirdetmények esetében, amelyek alapján valószínűsíthető, hogy a szerződés módosítása a Kbt. 303. §-ba ütköző módon történt, illetőleg a szerződésszegés jelentős és olyan körülményre vezethető

45

vissza, amelyekért valamelyik fél felel, úgy a Hivatal belső ellenőrzését ellátó szervezeti egysége, a polgármester döntése alapján, munkaterven felüli, soron kívüli vizsgálatot folytat le a Belső Ellenőrzési Szabályzatban foglaltak szerint. 2. fejezet A Közbeszerzési Referatúra feladatai 86.) A KR, a részére eljuttatott dokumentumok alapján, a közbeszerzési eljárás jelen szabályzatban meghatározott szakaszaiban ellátja a közbeszerzések megfelelőségi igazolása kiadásával összefüggő, a Kbsz. 2.) pontja h) alpontjában meghatározott feladatokat. Ennek megfelelően vizsgálja a Kbsz. 1. sz. mellékletében meghatározott, nemzeti értékhatárt elérő – kivéve a versenypárbeszédet -, valamint az az alatti értékű, közbeszerzés hatálya alá tartozó gazdasági esemény közbeszerzési eljárása egyes szakaszaiban a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályi kötelezettségek és a kapcsolódó belső szabályzatok maradéktalan érvényesülését. Az adott közbeszerzési eljárást érintően megfelelőségi igazolást, szükség szerint közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályok adott jogszabály helyére, valamint a Kbsz. adott pontjára hivatkozó észrevételezési jegyzéket, vagy hiánypótlási jegyzéket bocsát ki, a Közbeszerző által részére eljuttatott dokumentumok alapján. 87.) A KR tevékenysége azon közbeszerzési eljárásokra terjed ki, amelyben az 1. sz. mellékletben foglaltak szerint független hivatalos közbeszerzési tanácsadó bevonására nem kerül sor, kivéve az IKbsz alapján folytatott eljárásokat, amikor hatáskört ilyen esetben is gyakorol. 88.) A KR rögzíti a megfelelőségi igazolásban és az észrevételezési jegyzékben a Kbt. alapján az eljárás adott szakasza előkészítésének szabályosságát, a jogszabályoknak való megfelelősségét. Az el nem fogadott célszerűségi észrevételből eredő felelősség a Közbeszerzőt terheli. 89.) A Közbeszerző a közbeszerzési eljárás minden szakaszában a Kbt.-ben meghatározott határidők maradéktalan betartásával köteles eljárni. A jelen szabályzatban a KR feladataihoz kapcsolódó határidők betartásáért a KCS a felelős. 90.) A Közbeszerző a részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívást és az ahhoz kapcsolódó dokumentációt az ÖKDB, vagy KBB előterjesztések leadását megelőző 8 munkanappal korábban köteles megküldeni a KR-nek, aki 5 munkanapon belül ellenőrzi, hogy azok megfelelnek-e a Kbt. előírásainak. A KR részére iratjegyzékkel ellátva kell átadni a felhívással és a kapcsolódó dokumentációval egyidejűleg a jelen intézkedés 7. sz. mellékletében felsorolt dokumentumokat. 91.) A KR 5 munkanapon belül megfelelőségi igazolást állít ki, amennyiben a felhívás és a kapcsolódó dokumentáció megfelel a Kbt-ben foglaltaknak. Amennyiben az előírt dokumentumok közül valamelyik hiányzik, úgy a KR haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül hiánypótlásra szólítja fel a Közbeszerzőt, aki a hiányzó dokumentumokat legkésőbb 2 munkanapon belül köteles pótolni. A hiánypótlás időtartamával az ellenőrzési határidő meghosszabbodik. 92.) Ha a KR az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a felhívás és/vagy a kapcsolódó dokumentáció nem felel meg a Kbt. előírásainak, úgy a kézhezvételtől számítottan 5 munkanapon belül észrevételezési jegyzéket állít ki és azt a Közbeszerző részére megküldi. A

46

Közbeszerző haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül írásban tájékoztatja a KR-t az elfogadott, illetve elutasított észrevételekről. 93.) Amennyiben a Közbeszerző és a KR között a felhívás és/vagy a kapcsolódó dokumentáció jogszerűségét illetően véleménykülönbség áll fenn, úgy a KCS vezetője – a Közbeszerző és a KR jelzése alapján – az elutasító vélemény kézhezvételét követő 2 munkanapon belül – kezdeményezi a jegyzőnél egyeztető tárgyalás összehívását. Az egyeztető tárgyaláson részt vesz a Közbeszerző, a KCS vezetője és a KR vezetője. Az egyeztető tárgyalást a dokumentumok kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül a jegyző hívja össze, és dönt a vitás kérdésekben. A Közbeszerző és a KR a jegyző írásba foglalt döntése szerint köteles eljárni. 94.) A KR megfelelőségi igazolását, ennek hiányában az észrevételezési jegyzéket minden esetben kötelezően csatolni kell az ÖKDB, vagy KBB elé benyújtásra kerülő előterjesztés anyagához. Az észrevételezési jegyzék elutasításának indokairól a KR-t, valamint az ÖKDB-t, vagy KBB-t is tájékoztatni kell. 95.) Ha a vonatkozó hirdetmény megjelenését követően, de a részvételi jelentkezési, illetve az ajánlattételi határidő lejárta előtt valamilyen körülmény miatt indokolt a felhívás módosítása, azt a hirdetmény feladása előtt a KR részére véleményezésre a Közbeszerző megküldi. A KR véleményét 2 munkanapon belül köteles megadni, ennek hiányában a hirdetmény nem adható fel. Ha a közbeszerzési eljárásban független hivatalos közbeszerzési tanácsadót vontak be és annak megbízatása még nem járt le, akkor a KR helyett a független hivatalos közbeszerzési tanácsadó véleményét kell kikérni. 96.) Amennyiben a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőbizottsága a részére közzétételre megküldött a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény hiánypótlására hívja fel a Közbeszerzőt, akkor a hirdetmény módosításához ki kell kérni a KR véleményét. A KR a véleményt 2 munkanapon belül köteles megadni, ennek hiányában a hirdetmény nem adható fel. Ha a közbeszerzési eljárásba független hivatalos közbeszerzési tanácsadót vontak be, akkor a KR helyett a független hivatalos közbeszerzési tanácsadó véleményét kell kikérni. 97.) A Közbeszerző jelen intézkedés 7. sz. mellékletének 2-3. pontja szerinti dokumentumokat a Bírálóbizottság véleményének kialakítását követő 4 munkanapon belül köteles a KR-nek megküldeni. Amennyiben az előírt dokumentumok közül valamelyik hiányzik, úgy a KR haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül hiánypótlásra szólítja fel a Közbeszerzőt, aki a hiányzó dokumentumokat legkésőbb 2 munkanapon belül köteles pótolni. A hiánypótlás időtartamával az ellenőrzési határidő meghosszabbodik. 98.) A KR – ha az eljárás megfelel a jogszabályok előírásainak – a dokumentumok átadását követő 5 munkanapon belül megfelelőségi igazolást állít ki. Ha a megfelelőségi igazolás nem állítható ki, úgy a KR észrevételezési jegyzéket készít, melyet a Közbeszerző részére megküld. A Közbeszerző – legkésőbb 2 munkanapon belül – köteles írásban tájékoztatni a KCS vezetőjét az elfogadott, és/vagy elutasított észrevételekről. Amennyiben a Közbeszerző és a KR között a felhívás és/vagy a kapcsolódó dokumentáció jogszerűségét illetően véleménykülönbség áll fenn, úgy a 92.) pont előírásaival megegyező módon kell eljárni.

47

99.) A KBB. üléséről készített – a KBB. javaslatát is tartalmazó – jegyzőkönyvet, a felhívást és a kapcsolódó dokumentációt, a megfelelőségi igazolást, illetve adott esetben annak hiányában az észrevételezési jegyzéket és a benyújtott részvételi jelentkezések/ajánlatok 1-1 példányát a Közbeszerző köteles az ÖKDB elé terjeszteni. 100.) A részvételre jelentkezők alkalmasságának KBB. általi elbírálását követő 4 munkanapon belül a Közbeszerző jelen intézkedés 7. sz. melléklete szerinti dokumentumokat köteles megküldeni a KR részére. 101.) A Közbeszerzőnek két szakaszból álló eljárás esetén az ajánlattételi szakaszban az ajánlati felhívás és a kapcsolódó dokumentáció mellett a korábban már megjelentetett részvételi felhívás másolatát is csatolnia kell a KR-nek megküldött dokumentumokhoz. A megfelelőségi igazolás kiállítására a továbbiakban a jelen intézkedésben meghatározottak az irányadóak. 102.) A hirdetmény közzététele nélkül, valamint a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetén a Közbeszerző köteles a KR-nek megküldeni a szabályzat 7. számú mellékletére figyelemmel az eljárás megindítását indokolttá tevő körülmények bemutatására vonatkozó dokumentumokat, az ajánlattételi felhívást, a kapcsolódó dokumentációt, szöveges és számszaki indokolást, továbbá az éves költségvetésben biztosított fedezet bemutatását. 103.) A közösségi, valamint a nemzeti rezsimbe tartozó, hirdetménnyel, vagy annak közzététele nélkül kezdeményezett tárgyalásos eljárás esetén, a tárgyalásokon, valamint versenypárbeszéd esetén, a párbeszédeken a KR munkatársa megfigyelőként vesz részt, kivéve, ha a bírálati szakaszban független hivatalos közbeszerzési tanácsadó működik közre. Amennyiben a KR álláspontja szerint a tárgyalás/párbeszéd lefolytatása megfelel a Kbt-ben, valamint a Kbsz-ben foglaltaknak, úgy 2 munkanapon belül megfelelőségi igazolást állít ki, ellenkező esetben a nem megfelelőséget a tárgyaláson, párbeszéden jelezni köteles és még a tárgyalás/ párbeszéd napján észrevételezési jegyzéket kell kiállítania. 104.) Szerződés módosításának kezdeményezésekor a Közbeszerző köteles megküldeni a szerződés módosítás tervezetét a KR részére a Kbsz. 7. számú mellékletében meghatározott tartalommal, aki azt a Kbt.-nek való megfelelőség szempontjából 5 munkanapon belül véleményezi. VI. CÍM A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK DOKUMENTÁLÁSI RENDJE 105.) A közbeszerzési eljárásokat azok megindításától a jogorvoslati eljárás jogerős lezárásáig, illetőleg a közbeszerzési szerződés teljesítéséig terjedően írásban kell dokumentálni. A keletkezett iratokat, szerződéseket, azzal kapcsolatos jelentéseket, összegezéseket stb. elektronikus úton rögzített (floppy, CD, stb.) formában is meg kell őrizni. 106.) A közbeszerzési eljárás során keletkező valamennyi iratot és dokumentumot valamennyi érintett szervezeti egység, és Intézmény az erre irányuló iratkezelés rendjéről és szabályairól szóló szabályzat előírásai szerint köteles kezelni és őrizni. Amennyiben az Önkormányzat, vagy Intézmény közreműködővel (pl.: lebonyolítóval) szerződést köt, úgy a szerződésnek kötelezően tartalmaznia kell az alábbiakat:

48

• •

a Közreműködő az eljárás lezárultát követően haladéktalanul köteles a Közbeszerző részére az eljárás eredeti dokumentumait (ideértve különösen a beérkezett ajánlatok eredeti példányait) iratjegyzék és teljességi nyilatkozattal együtt hiánytalanul átadni; a Közreműködő felelősséggel tartozik azért, hogy az eljárás során keletkezett dokumentumokhoz illetéktelen személy nem férhet hozzá, de a Kbsz. szerinti jogosultaknak, annak szabályaival biztosítania kell a betekintést.

107.) A tárgyévben lezárult közbeszerzési eljárások dokumentumait legkésőbb az éves statisztikai összegezéssel egyidejűleg kell összeállítani. Az eljárásonként összeállított iratanyagot az iratkezelési szabályoknak megfelelően az irattárba kell - megőrzés végett elhelyezni. A közbeszerzési eljárás során keletkezett valamennyi dokumentumot 5 évig meg kell őrizni. 108.) Valamennyi érintett szervezeti egység, és az Intézmények felelősséggel tartoznak azért, hogy közbeszerzési eljárás során keletkezett minden dokumentumba – az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok betartása mellett – a feladatkörükben eljáró és megbízólevéllel rendelkező külső és belső ellenőrzést végző szerv vagy személy az ellenőrzési programmal összefüggően betekinthessen, a vonatkozó valamennyi információt megismerhesse, és azok valódiságáról meggyőződhessen, illetve, hogy jogosulatlan az iratokba ne tekinthessen be. 109.) Valamennyi érintett szervezeti egység, és az Intézmények felelősek és kötelesek gondoskodni arról, hogy a közbeszerzési eljárás dokumentumaiba kizárólag csak a Kbsz. szerint arra jogosultak, - így a KBB, az ÖKDB tagjai és az eljárásban közreműködők tekinthessenek be a közbeszerzési eljárás lezárásáig. A betekintés időpontjait, célját és a betekintő személyét az ügyiratgyűjtő belsejében dokumentálni kell. VII. CÍM EGYÉB RENDELKEZÉSEK 1. fejezet A közbeszerzési eljárásban résztvevők felelőssége, a titoktartási kötelezettség 110.) A közbeszerzési eljárásban a Kbt. és a végrehajtására szolgáló egyéb jogszabályok, belső szabályzatok előírásainak érvényesülését a közbeszerzési eljárás megvalósításában - az előkészítésben, lebonyolításban, döntéshozatalban - a feladat- és hatáskörüknek megfelelően résztvevő minden személynek és szervezetnek biztosítania kell. Nevezettek a 6. számú összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot kötelesek aláírni a közbeszerzési eljárásban való közreműködésük megkezdését megelőzően. Ezen rendelkezések megsértése esetén, a vonatkozó jogszabályok szerint felelősséggel tartoznak. A Hivatalban dolgozó munkatársak munkaköri leírásában, vagy az ahhoz kapcsolódó munkautasításban a közbeszerzési eljárás lefolytatásával kapcsolatos kötelezettségüket meg kell határozni, valamint utalni kell esetleges károkozásuk esetén a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. 57. §-a szerinti kártérítési felelősségükre. A döntéshozatalban résztvevők felelősségére a helyi önkormányzati képviselők jogállásáról, valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló jogszabályok, valamint a döntésükkel esetlegesen okozott kár megtérítésére a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. 339. §-a szerinti kártérítési szabályok alkalmazandók. 111.) A Közreműködőt – így különösen a független hivatalos közbeszerzési tanácsadót, illetve más külső szakértőt, lebonyolítót – a felelősség a velük kötött szerződés tartalmának megfelelően terheli.

49

112.) A KBB. tagjai a szabályzat 6. számú melléklete szerinti felelősségi nyilatkozatot kötelesek tenni. A KBB. munkájában való részvétel feltétele ezen nyilatkozat előzetes aláírása. 113.) A közbeszerzési eljárás lefolytatásában - az előkészítésben, lebonyolításban, döntéshozatalban - a feladat- és hatáskörüknek megfelelően résztvevő minden személy és szervezet a tett intézkedésének jogszerűségéért, szakmai megalapozottságáért, határidőben való teljesítéséért felelős. Az ÖKDB, és a KBB a közbeszerzési eljárásában hozott döntéséért akkor tartozik kártérítési felelősséggel, ha az előterjesztő javaslatától eltérő döntésével esetlegesen kárt okoz az Önkormányzatnak. Amennyiben a bizottság az előterjesztő javaslatát fogadja el és ezen döntés okoz kárt az önkormányzatnak, akkor a javaslattevő tartozik kártérítési felelősséggel. VIII. CÍM ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 114.) Jelen intézkedés és mellékletei a Kbsz közgyűlési elfogadásának napján lépnek hatályba. Rendelkezéseiket az ezt követően megkezdett közbeszerzésekre, beszerzésekre, e közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre és jogorvoslati eljárásokra kell alkalmazni. Jelen intézkedés hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat és szervei Közbeszerzési Szabályzatát korábban tartalmazó 175/2006. (III. 23.) közgy. határozat. A hatálybalépés előtt megkezdett, és még folyamatban lévő ügyeket a megkezdésükkor hatályos szabályozás szerint kell befejezni. A szabályzat előkészítéséért és aktualizálásáért felelős belső szervezeti egység: A KCS Békéscsaba, 2007. ……….. …………………………. polgármester

……………………….. jegyző

50

1. számú melléklet ELJÁRÁSI TÍPUSOK, ÉRTÉKHATÁROK, A BÍRÁLÓBIZOTTSÁG ÖSSZETÉTELE DÖNTÉSHOZÓK, FELELŐSSÉGI KÖRÖK 1.1. Eljárástípusok a Kbt.-ben Áttekintő táblázat a kormányzati beszerzők (Békéscsaba Megyei Jogú Város) által alkalmazható eljárásokról

Közösségi rezsim

Nemzeti rezsim

NYÍLT ELJÁRÁS

NYÍLT ELJÁRÁS

Alapeljárás Építési koncesszió Tervpályázat Keretmegállapodás

Alapeljárás Építési koncesszió Tervpályázat Szolgáltatási koncesszió Keretmegállapodás

MEGHÍVÁSOS ELJÁRÁS

MEGHÍVÁSOS ELJÁRÁS

Alapeljárás Gyorsított Építési koncesszió Tervpályázat Keretmegállapodás

Alapeljárás Gyorsított Építési koncesszió Tervpályázat Szolgáltatási koncesszió Keretmegállapodás

VERSENYPÁRBESZÉD

VERSENYPÁRBESZÉD

TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS

TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS

1. Hirdetménnyel: Alapeljárás Gyorsított Építési koncesszió Keretmegállapodás

3. Hirdetménnyel: Alapeljárás Gyorsított Építési koncesszió Szolgáltatási koncesszió Keretmegállapodás

2. Hirdetmény nélküli: Alapeljárás Építési koncesszió Keretmegállapodás

4. Hirdetmény nélküli: Alapeljárás Építési koncesszió Szolgáltatási koncesszió Tervpályázat

Egyszerű

EGYSZERŰ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS 1. Hirdetmény közzétételével induló Alapeljárás 2. Hirdetmény közzététele nélkül induló Alapeljárás

51

EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS

EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS

1. Tárgyalással 2. Tárgyalás nélkül

1. Tárgyalással 2. Tárgyalás nélkül

Értékhatárok 2007. január 1.-étől 2007. december 31.-ig a kormányzati beszerzők, így az Önkormányzat vonatkozásában a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. tv alapján (évente a költségvetési törvény szerint változik)

Adatok: Ft-ban!

A közbeszerzés tárgya

Közösségi eljárásrend (Kbt. IV. fejezet)

Nemzeti eljárásrend (Kbt. VI. fejezet)

Egyszerű eljárásrend (Kbt. Negyedik Része)

2007. jan. 1.2007. dec. 31.

2007. jan. 1.2007. dec. 31.

2007. jan. 1.2007. dec. 31.

30.000.000-tól 53.016.404-ig

8.000.000-tól 30.000.000-ig

90.000.000-tól 1.326.163.884-ig

15.000.000-tól 90.000.000-ig

53.016.404-tól

Árubeszerzés Építési beruházás

1.326.163.884-tól

Kbt. 3. Szolgáltatás sz. tól megrendelése melléklet Kbt. 4. sz. melléklet Szolgáltatási koncesszió Építési koncesszió

53.016.40425.000.000-

8.000.000-tól 25.000.000-ig

tól 53.016.404-tól

53.016.404-ig

Nem tárgya!

25.000.000-tól

Nem tárgya!

1.326.163.884-tól

100.000.000-tól 1.326.163.884-ig

Nem tárgya!

Nem tárgya!

52

1.3. Bírálóbizottságok összetétele az egyes közbeszerzési eljárásokban a Kbt. 8.§,valamint a 14/2004. (VIII.13.) TNM-GKM-FMM-FVM-PM együttes rendelet rendelkezéseinek megfelelően Bírálóbizottságok tagjai Nemzeti értékhatár alatti értékű (egyszerű) közbeszerzés

Nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés

Közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű általános közbeszerzés

Közgyűlés által választott állandó illetve 5 fő 5 fő 5+1 fő (+) eseti önkormányzati képviselő tagok A közbeszerzés tárgyától és értékhatárától függően résztvevő további eseti személyek Közbeszerzés tárgya szerint illetékes 1 fő 1 fő 1 fő (szakmai) szervezeti egység A közbeszerzés tárgyában érdekelt 1 fő 1 fő 1 fő intézmény/társaság Közbeszerzési, pénzügyi szakértő 2 fő 2 fő 2 fő A közbeszerzés tárgya szerint illetékes szakmai bizottság képviselője (szavazati jog nélkül) IH által kijelölt bírálóbizottsági tag Hivatalos közbeszerzési tanácsadó (szavazati jog nélkül) Hitelnyújtó intézet képviselője (szavazati jog nélkül) EKKE képviselője (megfigyelőként) Közreműködő Szervezet vezetője által kijelölt tag Közreműködő Szervezet vezetője által kijelölt, szavazati joggal nem rendelkező bírálóbizottsági elnök Közreműködő Szervezet vezetője által kijelölt, szavazati joggal nem rendelkező bírálóbizottsági titkár Bírálóbizottság szavazati jogú tagjainak minimum összlétszáma:

1 fő

1 fő

1 fő

Közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű KA-ból megvalósuló közbeszerzés

5+4 fő 1 fő 1 fő 2 fő 1 fő

-

-

-

1 fő

-

1 fő

1 fő

1 fő

1 fő

1 fő

1 fő

1 fő

1 fő

1 fő

1 fő

1 fő

-

-

-

1 fő

-

-

-

1 fő

-

-

-

1 fő

8 fő

8 fő

8 fő

12 fő

53

2. számú melléklet AJÁNLATTÉTELI HATÁRIDŐK ÖSSZEFOGLALÁSA

Eljárás fajtája

Közösségi értékhatárt elérő

Nemzeti értékhatárt elérő

I. EGY SZAKASZOS ELJÁRÁSOK 1. Nyílt eljárás

74. § (1) Az ajánlat benyújtására vonatkozó határidőt (ajánlattételi határidő) az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított 52 napnál rövidebb időtartamban.

74. § (1) Az ajánlat benyújtására vonatkozó határidőt (ajánlattételi határidő) az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított 52 napnál rövidebb időtartamban.

(2) Ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább 52 nappal megelőzően, de legfeljebb 12 hónapon belül előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazta az ajánlati felhívás hirdetményi mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre álló adatokat is, az (1) bekezdésben előírt határidőnél rövidebbet is meg lehet határozni. Ebben az esetben az ajánlattételi határidő nem lehet rövidebb az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított 36 napnál, kivéve sürgősség esetén, amely esetben az ajánlattételi határidő 22 napra rövidíthető, feltéve, hogy a hirdetményt elektronikus úton adják fel.

(2) Ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább 52 nappal megelőzően, de legfeljebb 12 hónapon belül előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazta az ajánlati felhívás hirdetményi mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre álló adatokat is, az (1) bekezdésben előírt határidőnél rövidebbet is meg lehet határozni. Ebben az esetben az ajánlattételi határidő nem lehet rövidebb az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított 36 napnál, kivéve sürgősség esetén, amely esetben az ajánlattételi határidő 22 napra rövidíthető, feltéve, hogy a hirdetményt elektronikus úton adják fel.

(3) Az ajánlattételi határidő - (1) bekezdés szerinti - legkevesebb 52, illetőleg - (2) bekezdés szerinti - 36 napos időtartamát legfeljebb 7 nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetményt elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon adja fel az ajánlatkérő.

(3) Az ajánlattételi határidő - (1) bekezdés szerinti - legkevesebb 52, illetőleg - (2) bekezdés szerinti - 36 napos időtartamát legfeljebb 7 nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetményt elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon adja fel az ajánlatkérő.

(4) Az ajánlattételi határidő legkevesebb 52, illetőleg 36 napos időtartamát, vagy ennek a (3) bekezdés szerint lerövidített időtartamát (45 nap, 29 nap) legfeljebb 5 nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemben közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától, és a hirdetményben megadja a hozzáférés adatait.

(4) Az ajánlattételi határidő legkevesebb 52, illetőleg 36 napos időtartamát, vagy ennek a (3) bekezdés szerint lerövidített időtartamát (45 nap, 29 nap) legfeljebb 5 nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemben közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától, és a hirdetményben megadja a hozzáférés adatait.

55

2. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás

(5) Ha a dokumentáció nagy terjedelmű, vagy ha az ajánlattételre a dokumentáció helyben való megtekintését vagy valamely helyszín megtekintését követően kerülhet csak sor, az ajánlatkérőnek ennek figyelembevételével kell az ajánlattételi határidőt - az (1)-(4) bekezdésben foglaltakhoz képest hosszabb időtartamban - meghatároznia.

(5) Ha a dokumentáció nagy terjedelmű, vagy ha az ajánlattételre a dokumentáció helyben való megtekintését vagy valamely helyszín megtekintését követően kerülhet csak sor, az ajánlatkérőnek ennek figyelembevételével kell az ajánlattételi határidőt - az (1)-(4) bekezdésben foglaltakhoz képest hosszabb időtartamban meghatároznia.

127. § (1) A tárgyalásos eljárásban nem érvényesül az ajánlattételi határidők e fejezetben előírt legrövidebb időtartama, de a határidőt úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre az ajánlattevők egyenlő eséllyel történő megfelelő ajánlattételéhez.

127. § (1) A tárgyalásos eljárásban nem érvényesül az ajánlattételi határidők e fejezetben előírt legrövidebb időtartama, de a határidőt úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre - az ajánlattevők egyenlő eséllyel történő - megfelelő ajánlattételéhez.

II. KÉT SZAKASZOS ELJÁRÁSOK 1. Meghívásos eljárás Részvételi szakasz

Ajánlattételi szakasz

107. § (1) A részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított 37 napnál rövidebb időtartamban. A részvételi határidő legkevesebb 37 napos időtartamát legfeljebb 7 nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy a részvételi felhívást tartalmazó hirdetményt elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon adja fel az ajánlatkérő.


122. § (1) A két szakaszból álló eljárás ajánlattételi szakaszában az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított 40 napnál rövidebb időtartamban.

122. § (1) A két szakaszból álló eljárás ajánlattételi szakaszában az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított 40 napnál rövidebb időtartamban.

(2) Ha az ajánlatkérő a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább 52 nappal megelőzően, de legfeljebb 12 hónapon belül előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazta a részvételi felhívás hirdetményi mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre álló adatokat is, az (1) bekezdésben előírt határidőnél rövidebbet is meg lehet határozni. Ebben az esetben az ajánlattételi határidő nem lehet rövidebb az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított 26 napnál.

(2) Ha az ajánlatkérő a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább 52 nappal megelőzően, de legfeljebb 12 hónapon belül előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazta a részvételi felhívás hirdetményi mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre álló adatokat is, az (1) bekezdésben előírt határidőnél rövidebbet is meg lehet határozni. Ebben az esetben az ajánlattételi határidő nem lehet rövidebb az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított 26 napnál.

55

56

(3) Az ajánlattételi határidő - (1) bekezdés szerinti - legkevesebb 40 napos, illetőleg - (2) bekezdés szerinti - 26 napos időtartamát legfeljebb 5 nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemben közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától, és a felhívásban megadja a hozzáférés adatait. 107. § (1) A részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított 37 napnál rövidebb időtartamban. A részvételi határidő legkevesebb 37 napos időtartamát legfeljebb 7 nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy a részvételi felhívást tartalmazó hirdetményt elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon adja fel az ajánlatkérő.

(3) Az ajánlattételi határidő - (1) bekezdés szerinti - legkevesebb 40 napos, illetőleg - (2) bekezdés szerinti - 26 napos időtartamát legfeljebb 5 nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemben közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától, és a felhívásban megadja a hozzáférés adatait. 107. § (1) A részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított 37 napnál rövidebb időtartamban. A részvételi határidő legkevesebb 37 napos időtartamát legfeljebb 7 nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy a részvételi felhívást tartalmazó hirdetményt elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon adja fel az ajánlatkérő.




3. Versenypárbeszéd




123/C. § (2) A versenypárbeszéd ajánlattételi szakaszában nem érvényesül az ajánlattételi határidők e fejezetben előírt legrövidebb időtartama, de a határidőt úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre - az ajánlattevők egyenlő eséllyel történő megfelelő ajánlattételéhez.

123/C. § (2) A versenypárbeszéd ajánlattételi szakaszában nem érvényesül az ajánlattételi határidők e fejezetben előírt legrövidebb időtartama, de a határidőt úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre - az ajánlattevők egyenlő eséllyel történő megfelelő ajánlattételéhez.

4. Gyorsított eljárás (csak meghívásos és hirdetmény

136. § (2) A gyorsított eljárásban az ajánlatkérő a részvételi határidőt nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított 15 napnál, a részvételi

136. § (2) A gyorsított eljárásban az ajánlatkérő a részvételi határidőt nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított 15 napnál, a részvételi

2. Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás Részvételi szakasz

Részvételi szakasz

56

57 közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetén alkalmazható)

felhívást tartalmazó hirdetmény elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon történő feladása esetén a hirdetmény feladásának napjától számított 10 napnál rövidebb időtartamban. A gyorsított eljárásban az ajánlatkérő meghívásos eljárás esetén az ajánlattételi határidőt nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított 10 napnál rövidebb időtartamban.

1. Nyílt eljárás

141. § Építési koncesszió esetében: Az ajánlattételi határidő nem határozható meg az eljárást megindító hirdetmény feladásának napjától számított 52 napnál rövidebb időtartamban, valamint a 74. § (2) bekezdése és a 122. § (2) bekezdése nem alkalmazható. Az előírt ajánlattételi határidő legfeljebb 7 nappal lerövidíthető, ha az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményt elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon adja fel közzétételre.

felhívást tartalmazó hirdetmény elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon történő feladása esetén a hirdetmény feladásának napjától számított 10 napnál rövidebb időtartamban. A gyorsított eljárásban az ajánlatkérő meghívásos eljárás esetén az ajánlattételi határidőt nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított 10 napnál rövidebb időtartamban.

III. AZ ÉPÍTÉSI KONCESSZIÓ 141. § Építési koncesszió esetében: Az ajánlattételi határidő nem határozható meg az eljárást megindító hirdetmény feladásának napjától számított 52 napnál rövidebb időtartamban, valamint a 74. § (2) bekezdése és a 122. § (2) bekezdése nem alkalmazható. Az előírt ajánlattételi határidő legfeljebb 7 nappal lerövidíthető, ha az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményt elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon adja fel közzétételre. 265. § (2) Az ajánlattételi határidő (nyílt eljárásban), illetve a részvételi határidő meghatározására a 141. § b) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ajánlattételi határidő időtartamát (nyílt vagy meghívásos eljárásban) további legfeljebb öt nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemben közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi nyílt eljárás esetében az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének, meghívásos eljárás esetében az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától, és a hirdetményben, illetve az ajánlattételi felhívásban megadja a hozzáférés adatait.

2. Meghívásos eljárás

141. § Építési koncesszió esetében: A részvételi határidő nem határozható meg az eljárást megindító hirdetmény feladásának napjától számított 52 napnál rövidebb időtartamban, valamint a 74. § (2) bekezdése és a 122. § (2) bekezdése nem alkalmazható. Az előírt részvételi határidő legfeljebb 7 nappal lerövidíthető, ha az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményt elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon adja

141. § Építési koncesszió esetében: A részvételi határidő nem határozható meg az eljárást megindító hirdetmény feladásának napjától számított 52 napnál rövidebb időtartamban, valamint a 74. § (2) bekezdése és a 122. § (2) bekezdése nem alkalmazható. Az előírt részvételi határidő legfeljebb 7 nappal lerövidíthető, ha az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményt elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon adja

57

58

3. Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás

fel közzétételre.

fel közzétételre. 265. § (2) Az ajánlattételi határidő időtartamát további legfeljebb 5 nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemben közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi nyílt eljárás esetében az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének, meghívásos eljárás esetében az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától, és a hirdetményben, illetve az ajánlattételi felhívásban megadja a hozzáférés adatait.

141. § Építési koncesszió esetében: A részvételi határidő nem határozható meg az eljárást megindító hirdetmény feladásának napjától számított 52 napnál rövidebb időtartamban, valamint a 74. § (2) bekezdése és a 122. § (2) bekezdése nem alkalmazható. Az előírt részvételi határidő legfeljebb 7 nappal lerövidíthető, ha az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményt elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon adja fel közzétételre.

141. § Építési koncesszió esetében: A részvételi határidő nem határozható meg az eljárást megindító hirdetmény feladásának napjától számított 52 napnál rövidebb időtartamban, valamint a 74. § (2) bekezdése és a 122. § (2) bekezdése nem alkalmazható. Az előírt részvételi határidő legfeljebb 7 nappal lerövidíthető, ha az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményt elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon adja fel közzétételre. 265. § (2) Az ajánlattételi határidő időtartamát további legfeljebb 5 nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemben közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi nyílt eljárás esetében az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének, meghívásos eljárás esetében az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától, és a hirdetményben, illetve az ajánlattételi felhívásban megadja a hozzáférés adatait.

III/B SZOLGÁLTATÁSI KONCESSZIÓ : A részvételi/ajánlattételi határidő a választott eljárás szerint

58

59 3. számú melléklet TÖRVÉNYI KIVÉTELEK A KBT. HATÁLYA ALÓL I. Nem kell alkalmazni a Kbt. rendelkezéseit egyik alábbi beszerzési tárgy tekintetében sem: 1. az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzésre, amelynek vonatkozásában az Országgyűlés illetékes bizottsága e törvény alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott; Egyszerű közbeszerzési eljárás esetén nincs szükség előzetes döntésre sem. A kivétel mind a közösségi, mind a nemzeti rezsimben, mind pedig egyszerű közbeszerzési eljárás esetén fennáll. 2. a védelem terén az ország alapvető biztonsági érdekeit érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk (fegyverek, lőszerek, hadianyagok) beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére, összhangban az Európai Közösséget létrehozó szerződés 296. cikkével. A kivétel mind a közösségi, mind a nemzeti rezsimben, mind pedig egyszerű közbeszerzési eljárás esetén fennáll. 3. nemzetközi szerződésben, illetőleg nemzetközi egyetértési vagy együttműködési megállapodásban meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre, ha a szerződés, illetőleg a megállapodás csapatok (katonai erők) állomásoztatására, átvonulására, alkalmazására vonatkozik, ideértve hadműveleti területre kihelyezésre (áthelyezésre) kerülő egységek esetében a kihelyezés (áthelyezés) megvalósításával összefüggő beszerzéseket is. A kivétel mind a közösségi, mind a nemzeti rezsimben, és egyszerű közbeszerzési eljárás esetén is fennáll. 4. nemzetközi szerződésben meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre, ha az Európai Unión kívüli állammal kötött szerződés projekt közös megvalósításával, illetőleg hasznosításával összefüggő beszerzésre vonatkozik; 5. nemzetközi szervezet által meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre. 6. olyan beszerzésre, amelynek kizárólagos rendeltetése az, hogy lehetővé tegye az ajánlatkérő számára egy vagy több nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását, illetve nyilvános elektronikus hírközlő hálózat rendelkezésre bocsátását vagy igénybevételét. 7. Csak egyszerű közbeszerzési eljárás esetén, ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni; 8. Csak egyszerű közbeszerzési eljárás esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt nem lehetséges az egyszerű eljárás lefolytatása; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából; 9. Csak egyszerű közbeszerzési eljárás esetén: a beszerzés nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető és kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az

59

60 ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele a 299-300. § szerinti eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna. 10. Csak nemzeti rezsimben: külügyi segélyezés keretében humanitárius segítségnyújtás céljából, válságkezelés során történő beszerzésre, amelynek vonatkozásában az Országgyűlés illetékes bizottsága e törvény alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott. II. Csak építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetén nem kell alkalmazni a Kbt.-t és csak egyszerű közbeszerzési eljárás esetén: 1. Csak egyszerű közbeszerzés esetében: építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve, hogy: •

•

a kiegészítő építési beruházást, illetőleg szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy ha a kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéshez; az ilyen kiegészítő építési beruházásra, illetőleg szolgáltatásra irányuló - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés, illetőleg szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás, illetőleg szolgáltatás értékének felét;

III. Csak szolgáltatás megrendelése esetén nem kell alkalmazni a Kbt. rendelkezéseit: 1. Csak a közösségi rezsimben és egyszerű közbeszerzés esetén: meglévő építmény vagy egyéb ingatlan vétele vagy ingatlanra vonatkozó egyéb jognak a megszerzése; kivéve az ilyen szerződéssel összefüggő pénzügyi szolgáltatásra irányuló (bármilyen formában megkötött) szerződést. Erre figyelemmel, amennyiben az árubeszerzés tárgya ingatlan vétele, vagy ingatlanra vonatkozó egyéb jognak a megszerzése, és annak becsült értéke eléri, vagy meghaladja a nemzeti értékhatárt, úgy a nemzeti rezsimben szabályozottak szerint kell eljárni. 2 a Kbt. 3. mellékletének 6. csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatás, amely értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátása, eladása, vétele vagy átruházása által valósul meg, vagy amely a monetáris, az árfolyam- vagy a tartalékkezelési politika, vagy a központi kormányzat adósságkezelési politikájának megvalósítása érdekében pénz- vagy tőkeszerzésre irányul, továbbá a jegybanki tevékenység;. 3. műsorszám (műsoranyag) műsorszolgáltató általi vétele, fejlesztése, előállítása vagy közös előállítása, valamint a műsoridőre vonatkozó szerződés. A kivétel mind a közösségi, mind a nemzeti rezsimben, mind pedig egyszerű közbeszerzési eljárás esetén fennáll. 4. választott bírósági, közvetítői, békéltetési tevékenység. A kivétel mind a közösségi, mind a nemzeti rezsimben, mind pedig egyszerű közbeszerzési eljárás esetén fennáll. 5. munkaszerződés, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, bírósági jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, a fegyveres

60

61 szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonya; Tehát megbízási szerződést közbeszereztetni kell, hacsak egyéb okokból nem tartozik a kivételi körbe! A kivétel mind a közösségi, mind a nemzeti rezsimben, mind pedig egyszerű közbeszerzési eljárás esetén fennáll. 6. kutatási és fejlesztési szolgáltatás; kivéve, ha annak eredményét kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja tevékenységi körében, és az ellenszolgáltatást teljes mértékben az ajánlatkérő teljesíti. A kivétel mind a közösségi, mind a nemzeti rezsimben, mind pedig egyszerű közbeszerzési eljárás esetén fennáll. 7. ha a szolgáltatást a 22. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők valamelyike vagy általuk létrehozott társulás jogszabály alapján fennálló kizárólagos jog alapján nyújtja. kizárólagos jog: jogszabály, illetőleg közigazgatási határozat alapján egy vagy csak korlátozott számú szervezet (személy) jogosultsága meghatározott tevékenység folytatására, illetőleg cselekményre, összhangban az Európai Közösséget létrehozó szerződéssel; kivéve a Kbt. 125. § (2) bekezdésének b) pontja és a Kbt. 225. § (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában, továbbá ha a Kbt. másként rendelkezik (Kbt. 166. §); 8. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott tevékenység mint szolgáltatás megrendelése esetében az ajánlatkérőnek nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia. A szabályozás indoka: bizalmi tevékenység. 9. Csak egyszerű közbeszerzés esetén: szolgáltatás megrendelése esetében, ha arra e rész szerinti egyszerű tervpályázati eljárást követően kerül sor, és a nyertessel kell szerződést kötni; 10. Csak egyszerű közbeszerzés esetén: a 4. melléklet szerinti szolgáltatás megrendelése esetében; 11. Csak egyszerű közbeszerzés esetén: olyan szolgáltatás megrendelése esetében, amely az ajánlatkérő alaptevékenysége ellátásához szükséges irodalmi (szakirodalmi, tudományos) mű létrehozására, tanácsadói vagy személyi tolmácsolási tevékenység végzésére irányul; IV. Csak árubeszerzés esetén nem kell alkalmazni a Kbt.-t: 1. Csak egyszerű közbeszerzési eljárásban: árubeszerzés esetében, ha a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése során a korábbi nyertes ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy műszaki-technikai szempontból eltérő és nem illeszkedő dolgokat kellene beszerezni, vagy az ilyen beszerzés aránytalan műszaki-technikai nehézséget eredményezne a működtetésben és a fenntartásban; az ilyen - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés, illetőleg szerződések együttes időtartama azonban nem haladhatja meg a három évet; 2. Csak nemzeti rezsimben: tankönyv beszerzésére, amennyiben arra a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint, az iskolai tankönyvellátás keretében kerül sor és a tankönyv szerepel a tankönyvjegyzékben;

61

62 3. Csak nemzeti rezsimben: a kisajátítást megelőző ingatlan-adásvétel, illetőleg ingatlanok cseréje esetén, valamint akkor, ha törvény az ingatlan tulajdonjogának, használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak az átengedését versenytárgyalás, versenyeztetés vagy nyilvános pályázat útján rendeli el, valamint, ha az ingatlan beszerzésére jogszabály által biztosított elővásárlási jog gyakorlása útján kerül sor; V. Csak árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén, de kizárólag csak nemzeti rezsimben: 1. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján gyermekotthonban, illetve lakásotthonban elhelyezett gyermekek teljes ellátására, illetőleg utógondozói ellátásban részesülők, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti lakóotthonban élő személyek teljes ellátására szolgáló árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén;

62

63 4. számú melléklet

A KÖZBESZERZÉSI MŰSZAKI LEÍRÁS 1. A közbeszerzési műszaki leírás – fogalom-meghatározások: 1.1. Közbeszerzési műszaki leírás: a közbeszerzési műszaki leírás azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyet különösen az ajánlattételhez szükséges dokumentáció tartalmaz, és amelyek meghatározzák a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján a közbeszerzés tárgya oly módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek. A műszaki előírások tartalmazzák a környezetvédelmi teljesítményre, a valamennyi követelménynek – így különösen a fogyatékos emberek számára a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés szempontjának – megfelelő kialakításra, a biztonságra, és méretekre vonatkozó jellemzők meghatározását, ideértve a közbeszerzés tárgyára alkalmazandó, a terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre, a címkézésre, a használati utasításra, a gyártási folyamatokra és módszerekre vonatkozó követelményeket. -

Építési beruházás esetében továbbá tartalmazniuk kell a minőségbiztosításra, a tervezésre és költségekre vonatkozó szabályokat, a munkák vizsgálati, ellenőrzési és átvételi feltételeit, az építési eljárásokat vagy technológiákat, valamint minden olyan egyéb műszaki feltételt, amelyet az ajánlatkérőnek módjában áll általános vagy különös rendelkezésekkel előírni az elkészült munka és azon anyagok vagy alkatrészek tekintetében, amelyeket az magában foglal.

-

Árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése esetében továbbá tartalmazniuk kell a minőségre, a teljesítményre, a termék rendeltetésére, a megfelelőségi igazolási eljárásokra vonatkozó követelményeket.

1.2. Európai műszaki engedély: az áru használati alkalmasságának kedvező műszaki elbírálása, amely az építési munkákra vonatkozó alapvető követelményeknek az áru belső tulajdonságai és a meghatározott alkalmazási és használati feltételek szerinti teljesítésén alapul; az európai műszaki engedélyt az Európai Unió tagállama által e célra kijelölt tanúsító szervezet bocsátja ki; 1.3. Európai szabvány: olyan szabvány, amelyet európai szabványügyi szervezet fogadott el, és tett a közösség számára hozzáférhetővé. 1.4. Közös műszaki előírás: olyan műszaki előírás, amelyet az Európai Unió tagállamai által elismert eljárásnak megfelelően állapítottak meg, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétettek. 1.5. Műszaki ajánlás: az európai szabványügyi szervezet által nem szabványként kiadott bármely dokumentum, amelyet a piaci igények kielégítésére, szabályozott eljárás szerint dolgoztak ki. 1.6. Nemzeti szabvány: olyan szabvány, amelyet a nemzeti szabványügyi szervezet alkotott meg, vagy fogadott el, és tett a nyilvánosság számára hozzáférhetővé.

63

64

1.7. Nemzetközi szabvány: olyan szabvány, amelyet nemzetközi szabványosító vagy szabványügyi szervezet fogadott el, és tett a közösség számára hozzáférhetővé. 1.8. Szabvány: a szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb. 2. A közbeszerzési műszaki leírás részletes szabályai a Kbt-ben 2.1. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban köteles megadni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást. A közbeszerzési műszaki leírást valamennyi felhasználó, ezen belül, amennyiben a közbeszerzés tárgyára nézve értelmezhető, a fogyatékos emberek számára a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés szempontjának figyelembevételével kell meghatározni. 2.2. A közbeszerzési műszaki leírást – a közösségi joggal összeegyeztethető kötelező műszaki szabályok sérelme nélkül – a következő módon kell meghatározni: a) építési beruházási munkák tervezése, számítása és kivitelezése, valamint a termék alkalmazása tekintetében az európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványokra, európai műszaki engedélyre, közös műszaki előírásokra, nemzetközi szabványokra, az európai szabványügyi szervezetek által kidolgozott műszaki ajánlásra, ezek hiányában nemzeti szabványokra, nemzeti műszaki engedélyre, illetve nemzeti műszaki előírásokra történő hivatkozással; vagy b) teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények megadásával; vagy c) a b) pont szerinti követelmények alapján, az e követelményeknek való megfelelés vélelmét biztosító, az a) pontban meghatározottakra történő hivatkozással; vagy d) egyes jellemzők tekintetében az a) pontban meghatározottakra, más jellemzők tekintetében pedig a b) pontban meghatározott követelményekre történő hivatkozással. 2.3. A 2.2 a) pontja szerinti esetben a szabvány, műszaki engedély, műszaki előírások, műszaki ajánlás megnevezése mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést szerepeltetni. 2.4. Amennyiben a 2.2 b) pontja szerinti teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények keretében környezetvédelmi jellemzők megállapítására kerül sor, hivatkozni lehet az európai vagy nemzeti (illetve nemzetközi) ökocímkékre vagy bármely más ökocímke által meghatározott részletes leírásokra, vagy szükség esetén azok egy részére, feltéve, hogy: a) ezek a leírások alkalmasak a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzők meghatározására, b) a címke követelményeit tudományos adatok alapján állapították meg, c) az ökocímke olyan eljárás keretében került elfogadásra, amelyben valamennyi érdekelt fél részt vehetett, és d) a leírások valamennyi érdekelt számára hozzáférhetők. Az ajánlatkérő jelezheti, hogy az ökocímkével ellátott termékek, és szolgáltatások esetében vélelmezi a közbeszerzési műszaki leírásnak való megfelelést. Ebben az esetben el kell fogadnia valamennyi megfelelő bizonyítási eszközt, így különösen a gyártótól származó

64

65 műszaki dokumentációt vagy valamely elismert szervezettől származó vizsgálati jelentést. Elismert szervezetnek a Kbt. 58. § (6) bekezdésében meghatározott szervezetek minősülnek. 2.5. Az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes ajánlattevőket, illetőleg árukat az eljárásból kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésüket eredményezi. Ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása szükségessé tesz meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetőleg szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, és a megnevezés mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést kell szerepeltetni. 2.6. Többváltozatú ajánlattétel lehetőségének biztosítása esetén az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban meg kell határoznia, hogy a változatoknak milyen minimum követelményeknek, illetőleg közbeszerzési műszaki leírásnak kell megfelelniük, és azokat milyen egyéb követelmények szerint kell elkészíteni. A többváltozatú (alternatív) ajánlat esetében csak az olyan változat lehet érvényes, amely megfelel az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban meghatározott minimum követelményeknek, illetőleg közbeszerzési műszaki leírásnak.

65

66

A rendelkezések jogszabályi háttere 1. A közbeszerzési műszaki leírás – fogalom-meghatározások: 1.1. Közbeszerzési műszaki leírás (Kbt. 4. §, 15. pont) 1.2. Európai műszaki engedély (Kbt. 4. §, 4. pont) 1.3. Európai szabvány (a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény, 1. sz. melléklete 7. pont) 1.4. Közös műszaki előírás (Kbt. 4. §, 17. pont) 1.5. Műszaki ajánlás (Kbt. 4. §, 23/A. pontja) Az európai szabványügyi szervezet által nem szabványként kiadott bármely dokumentum, amelyet a piaci igények kielégítésére, szabályozott eljárás szerint dolgoztak ki. 1.6. Nemzeti szabvány (a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény, 5. § (1) bekezdése) 1.7. Nemzetközi szabvány (a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény, 1. sz. melléklete 4. pont) 1.8. Szabvány (a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény, 4. § (1) bekezdése) 2. A közbeszerzési műszaki leírás részletes szabályai a Kbt-ben 2.1-2.5. pontjai - Kbt. 58. § 2.6. pontja - Kbt. 51. § (3) és Kbt. 89. § (1) bekezdései

66


SZABÁLYZAT A BÍRÁLÓBIZOTTSÁG MŰKÖDÉSÉRŐL 1)

A ……………………………………. tárgyú közbeszerzési eljárásban a Bírálóbizottság létszáma az Önkormányzat közbeszerzési szabályzata 1. számú mellékletében meghatározottaknak megfelelően……….....fő.

2)

Az ülés levezető elnök személyét a döntéshozó határozza meg. A jegyzőkönyvvezetőt, és a jegyzőkönyv hitelesítőjét a tagok szavazással választják ki.

3) A Bírálóbizottság valamennyi tagja, illetőleg a Bírálóbizottság ülésén jelen lenni jogosult egyéb résztvevők az első ülést megelőzően kötelesek az általuk kitöltött és aláírt összeférhetetlenségi, és titoktartási-, felelősségi-, valamint adott esetben a távolmaradási nyilatkozatot átadni a jegyzőkönyvvezető részére a Kbsz. vonatkozó pontjaiban megjelöltek szerint. Az átadott nyilatkozatok, valamint a jegyzőkönyvvezető által kitöltött és aláírt összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat a jegyzőkönyv elválaszthatatlan mellékletét képezi. 4) A Bírálóbizottság akkor határozatképes, ha az állandó képviselő tagok közül legalább három fő jelen van, és a jelen lévő szavazati joggal rendelkező tagok közül 3 fő (kiemelt beszerzések esetén 7 fő) a Kbt. 8. § (1) bekezdésében előírt (közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési és pénzügyi) szakértelemmel rendelkezik. Az ülés időtartama alatti személyi változásokat (távozás, érkezés) rögzíteni kell a jegyzőkönyvbe. 5)

A Bírálóbizottság minden tagjának egy szavazata van. A Bírálóbizottság a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.

6) Amennyiben a részvételi jelentkezések/ajánlatok bírálata során további bírálóbizottsági ülés tartása szükséges, az újabb ülés időpontját a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. 7) Abban az esetben, ha a Bírálóbizottság tagja bármely hozzászólását a jegyzőkönyvben – adott esetben szó szerint – rögzíttetni kívánja, azt jeleznie kell a jegyzőkönyvvezetőnek. 8) A bizottsági ülés jegyzőkönyvét a levezető elnök javaslata alapján az elnökön túl egy másik – a bizottság által megválasztott – bizottsági tag hitelesíti.

67


ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI ÉS TITOKTARTÁSI NYILATKOZAT Alulírott Név: ………………………………………… Lakcím: …………………………………….. mint a közbeszerzési eljárásban közszolgálati jogviszony alá tartozó közreműködő mint a Bírálóbizottság tagja mint külső megbízott közreműködő (pl. független hivatalos közbeszerzési tanácsadó, lebonyolító, jogi szakértő) ……………………………………………………………………..….. tárgyú közbeszerzési eljárásban (A megfelelő szöveg aláhúzandó). a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) 10.§ (7) bekezdése alapján kijelentem, hogy velem szemben a Kbt. 10. § -ában meghatározott összeférhetetlenségi ok, mint kizáró körülmény nem áll fenn. Egyben kötelezettséget vállalok arra, hogy a fenti tárgyú közbeszerzési eljárással kapcsolatban tudomásomra jutott a Ptk. 81.§ (3) bekezdésében meghatározott, közérdekű nyilvános adatnak nem minősülő adatot üzleti titokként kezelem, a közbeszerzési eljárással kapcsolatos tudomásomra jutott adatokat, tényeket, titkot megőrzöm, azt sem az eljárás befejezése előtt, sem pedig azt követően jogosulatlan személy tudomására nem hozom. Tudomással bírok az összeférhetetlenség fennállásának és a titoktartási kötelezettségem megszegésének jogkövetkezményeiről. Jelen nyilatkozatot a jogkövetkezmények ismeretében, minden befolyásolástól mentesen, saját kezűleg az alulírott helyen és napon írom alá. Tudomásul veszem, hogy a Kbt. 10.§ (2) vagy (4) bekezdés szerinti esetben az „Összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatomhoz” csatolnom kell az érintett gazdálkodó szervezet nyilatkozatát, a 6. számú „Távolmaradási nyilatkozatot” arról, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként, vagy alvállalkozóként. Békéscsaba, 200..…………………….. ……………………………………… Aláírás

68

69 Tájékoztató az „Összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat” és a „Távolmaradási nyilatkozat” kitöltéséhez Kbt. 10. § (1) A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodó szervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki, illetőleg amely a) az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll; b) az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja; c) az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik; d) az a)-c) pont szerinti személy hozzátartozója. (2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdést, ha az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt érdekelt gazdálkodó szervezet, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személlyel vagy szervezettel az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként. (3) Ha az ajánlatkérő nevében valamely személy tulajdonosi jogokat gyakorol érdekelt gazdálkodó szervezetben, az ajánlatkérő nevében e személy vagy hozzátartozója nem járhat el a közbeszerzési eljárás előkészítésében vagy az eljárás más szakaszában, kivéve, ha az érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni az ajánlatkérő vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja vagy hozzátartozója tekintetében, ha az érdekelt gazdálkodó szervezetben az ajánlatkérő rendelkezik tulajdoni részesedéssel. (4) Nem kell alkalmazni e §-t, ha az ajánlatkérő nevében az érdekelt gazdálkodó szervezetben a tulajdonosi jogok gyakorlására és a közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatalára törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott önkormányzati rendelet alapján az ajánlatkérő ugyanazon testülete jogosult, vagy olyan testületei, amelynek tagjai részben azonosak, és a közbeszerzési eljárással kapcsolatos - az eljárást lezáró döntés meghozatalán kívüli - tevékenységekben nem vett részt olyan személy, aki jogosult a tulajdonosi jogok gyakorlására. (5) Nem minősül e § alkalmazásában a közbeszerzési eljárás előkészítésébe bevont személynek (szervezetnek) az olyan személy (szervezet), akitől, illetőleg amelytől az ajánlatkérő a) az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése érdekében a közbeszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást, vagy b) a támogatásra irányuló igény (pályázat) benyújtásához szükséges árajánlatot kapott, feltéve, hogy az a), illetőleg a b) pont alkalmazása kapcsán az ajánlatkérő nem közölt vele a közbeszerzési eljárás során az összes ajánlattevő (részvételre jelentkező) részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladó információt.

69

70 (6) Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e az e § szerinti összeférhetetlenség. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos nyilatkozathoz - a (2) vagy (4) bekezdés szerinti esetben - csatolni kell az érintett érdekelt gazdálkodó szervezet nyilatkozatát arról, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként (távolmaradási nyilatkozat). (7) Ha az (1), (4) vagy (7) bekezdést megsértették, vagy a (2), illetőleg (4) bekezdés szerinti nyilatkozata ellenére az érdekelt gazdálkodó szervezet indul a közbeszerzési eljárásban, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó az (1) bekezdés hatálya alá tartozó vagy az ott felsorolt személyekkel, szervezetekkel az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet.

FELELŐSSÉGI

NYILATKOZAT

Alulírott Név:

………………………………………….

Lakcím: …………………………………………. mint a „………………………………………………………………………………………………...” tárgyú közbeszerzési eljárásban, mint a Bírálóbizottság tagja, elismerem és tudomásul veszem, hogy az eljárás során a tevékenységemmel az Önkormányzatnak okozott kárért: -

a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. 57. §-a szerinti, a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. 339. §-a szerinti

kártérítési felelősséggel tartozom (A megfelelő szöveg aláhúzandó). Békéscsaba, 200……………………… ……………………………. aláírás

70

71 TÁVOLMARADÁSI NYILATKOZAT

Alulírott, mint az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt érdekelt gazdálkodó szervezet vezetője nyilatkozom, hogy az általam vezetett gazdálkodó szervezet az Önkormányzat által kezdeményezett „………………………………………………………………………………………………...” tárgyú közbeszerzési eljárásban sem ajánlattevőként, sem alvállalkozóként nem vesz részt.

Békéscsaba, 200……………………..

…………………………………………… a gazdálkodó szervezet vezetőjének aláírása

71

72

Tájékoztató az „Összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat” és a „Távolmaradási nyilatkozat” kitöltéséhez Kbt. 10. § (1) A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodó szervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki, illetőleg amely a) az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll; b) az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja; c) az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik; d) az a)-c) pont szerinti személy hozzátartozója. (2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdést, ha az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt érdekelt gazdálkodó szervezet, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személlyel vagy szervezettel az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként. (3) Ha az ajánlatkérő nevében valamely személy tulajdonosi jogokat gyakorol érdekelt gazdálkodó szervezetben, az ajánlatkérő nevében e személy vagy hozzátartozója nem járhat el a közbeszerzési eljárás előkészítésében vagy az eljárás más szakaszában, kivéve, ha az érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni az ajánlatkérő vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja vagy hozzátartozója tekintetében, ha az érdekelt gazdálkodó szervezetben az ajánlatkérő rendelkezik tulajdoni részesedéssel. (4) Nem kell alkalmazni e §-t, ha az ajánlatkérő nevében az érdekelt gazdálkodó szervezetben a tulajdonosi jogok gyakorlására és a közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatalára törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott önkormányzati rendelet alapján az ajánlatkérő ugyanazon testülete jogosult, vagy olyan testületei, amelynek tagjai részben azonosak, és a közbeszerzési eljárással kapcsolatos - az eljárást lezáró döntés meghozatalán kívüli - tevékenységekben nem vett részt olyan személy, aki jogosult a tulajdonosi jogok gyakorlására. (5) Nem minősül e § alkalmazásában a közbeszerzési eljárás előkészítésébe bevont személynek (szervezetnek) az olyan személy (szervezet), akitől, illetőleg amelytől az ajánlatkérő a) az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése érdekében a közbeszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást, vagy b) a támogatásra irányuló igény (pályázat) benyújtásához szükséges árajánlatot kapott,

72

73 feltéve, hogy az a), illetőleg a b) pont alkalmazása kapcsán az ajánlatkérő nem közölt vele a közbeszerzési eljárás során az összes ajánlattevő (részvételre jelentkező) részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladó információt. (6) Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e az e § szerinti összeférhetetlenség. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos nyilatkozathoz - a (2) vagy (4) bekezdés szerinti esetben - csatolni kell az érintett érdekelt gazdálkodó szervezet nyilatkozatát arról, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként (távolmaradási nyilatkozat). (7) Ha az (1), (4) vagy (7) bekezdést megsértették, vagy a (2), illetőleg (4) bekezdés szerinti nyilatkozata ellenére az érdekelt gazdálkodó szervezet indul a közbeszerzési eljárásban, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó az (1) bekezdés hatálya alá tartozó vagy az ott felsorolt személyekkel, szervezetekkel az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet.

73

74 7. számú melléklet A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS EGYES SZAKASZAIBAN A KÖZBESZERZÉSI REFERATÚRA ELLENŐRZÉSÉHEZ A KÖZBESZERZÉSÉRT FELELŐS SZERVEZETI EGYSÉG ÁLTAL * KÖTELEZŐEN CSATOLANDÓ DOKUMENTUMOK

1.) Előkészítési szakaszban -

-

-

-

az eljárás becsült értékére vonatkozó írásbeli nyilatkozat nyilatkozat az egybeszámítás követelményének [Kbt. 40.§ és Kbsz. 2. j.) pontja] figyelembevételéről az eljárási rend meghatározásakor és az eljárási mód kiválasztásakor, írásbeli nyilatkozat arról, hogy a kezdeményezett eljárás a „Közbeszerzési terv” hányas sorszámán szerepel (a beazonosíthatóság érdekében). Amennyiben a közölt és a tervben szereplő adatok nem azonosak, akkor az eltérés okait ismertetni, adott esetben dokumentálni kell; az eljárás megindítását megalapozó, testületi döntéssel elfogadott érvényes célokmány, engedélyokirat másolata (beruházási, felújítási munkálatok esetén); az elfogadott éves költségvetés címén megtervezett, a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása, annak biztosítékát bemutató előirányzat, illetve éven túlnyúló feladatok esetén a pénzügyi fedezet biztosítására irányuló testületi döntés, vagy jogszabályhely pontos megjelölése a feladat megindítását megelőző (tárgyévi, vagy azt megelőző időszak) tényleges pénzügyi kifizetései és szerződéses elkötelezettségei bemutatása mellett a teljes feladat megvalósítása érdekében szükséges további feladatok (pl. tervezés, tervezői művezetés, első felszerelés beszerzése, további engedélyezéssel, a kivitelezés megvalósításával kapcsolatos szükséges egyéb várható kiadások) időbeni és pénzügyi ütemezése, az adott közbeszerzési eljárás lefolytatásához rendelkezésre álló pénzügyi kerete; részvételi jelentkezéshez/ajánlattételhez szükséges dokumentáció, a megvalósítandó feladathoz rendelkezésre álló részletes műszaki leírások (építésügyi, műszaki dokumentációk, engedélyek); a részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívás szövegezése és a kapcsolódó dokumentáció (jogszabályban előirt tartalomnak megfelelően). tárgyalásos eljárás esetén az eljárás választásának indokául szolgáló dokumentumok.

2.) Részvételi felhívás bírálati szakaszában -

a részvételi felhívás és a részvételre jelentkezőknek átadott dokumentáció másolata; a helyszíni bejárás és/vagy konzultáció jegyzőkönyve a részvételre jelentkezők által írásban feltett kérdések, és az azokra írt válaszok, tájékoztatások, írásos dokumentumok (fax, levél) a részvételi jelentkezések átvételét igazoló dokumentum; a beérkezett részvételi jelentkezések bontási jegyzőkönyve, valamint az azt megküldő levél; a beérkezett részvételi jelentkezések eredeti példány;

*

A felsorolt dokumentumok közül azok csatolandók, amelyeket az ellenőrzés korábbi szakaszában még nem adtak át a Közbeszerzési Referatúrának. 74

75 -

a hiányzó igazolások pótlására lehetőséget biztosító dokumentumok (fax, levél) másolata; az előzővel összefüggésben beküldött hiánypótló dokumentumok másolata és a hiánypótlás érkeztetését tanúsító dokumentum; a Bírálóbizottság tagjait felkérő levelek másolata; a Bírálóbizottság tagjainak a Kbsz. 6. számú melléklete szerint tett nyilatkozata; az előterjesztő szervezeti egység értékelő anyaga, előterjesztése; a Bírálóbizottság ülésén készített jegyzőkönyv és szakvélemény

3.) Ajánlatok elbírálási szakaszában -

az ajánlati felhívás másolata és az ajánlattevőknek átadott dokumentáció, vagy az ajánlattételi felhívás másolata, és annak megküldését tanúsító dokumentum (fax, illetve ügyiratirányító általi átvétel igazolása) a dokumentáció megvásárlását igazoló átvételi elismervény a helyszíni bejárás és/vagy konzultáció jegyzőkönyve; az ajánlattevők által írásban feltett kérdések és az azokra írt válaszok, tájékoztatások írásos dokumentumai (fax, levél); az ajánlatkérő által felvilágosítást, magyarázatot kérő levelek és az arra adott válaszok másolatai; a beérkezett ajánlatok eredeti példánya; az ajánlatok átvételét igazoló bizonylat; az ajánlatok bontási jegyzőkönyve; a hiányzó igazolások pótlására lehetőséget biztosító dokumentumok (levél, fax) másolata; az előzővel összefüggésben beküldött hiánypótló dokumentumok másolata és a hiánypótlás érkeztetését tanúsító dokumentum; a Bírálóbizottság tagjait felkérő levél másolata; a Bírálóbizottság tagjainak a Kbsz. 6. számú melléklete szerint tett nyilatkozata; az előterjesztő szervezeti egység értékelő anyaga; a Bírálóbizottság ülésén készített jegyzőkönyv és; tárgyalásos eljárás esetén a tárgyalási jegyzőkönyv másolata.

4.) Szerződés-módosítás esetén -

a korábban megkötött (módosítandó) szerződés másolata; a kivitelező által elkészített kimutatás az általa szükségesnek ítélt pótmunkákról, valamint ezzel összefüggésben a bonyolító állásfoglalása; a tervező írásos nyilatkozata arról, hogy a kivitelező által kimutatott pótmunkák az eredeti kiírásban (árazatlan költségvetésben) nem szerepeltek; továbbá a szerződés módosítását megalapozó dokumentumok; az előterjesztő szervezeti egység írásos indokolása a szerződés-módosítás szükségességéről, a szerződéstől eltérő teljesítés okairól; a (szak)hatóságok által a megvalósítás során hozott pótmunkát elrendelő határozatai; a pótmunkákról készített beárazott költségvetés; a pénzügyi fedezet meglétének dokumentuma; a szerződés-módosítás tervezete.

75

76 8. számú melléklet EGYES JEGYZŐKÖNYVEK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

A részvételi jelentkezések, illetve az ajánlatok felbontásáról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a) az ülés helye; b) a közbeszerzési eljárás tárgya és fajtája; c) a résztvevők neve; képviselt szervezetek neve d) a bontás megkezdésének időpontja; e) az ajánlattevők neve (székhelye, telephelye, lakóhelye); f) az ajánlattevők által kért ellenszolgáltatás; g) az ajánlatok azon főbb számszerűsíthető adatait, amelyek a bírálati szempont (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek. h) az ajánlatokra vonatkozó esetleges egyéb körülményeket i) a bontás berekesztésének időpontja; j) a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítő aláírása, amennyiben a jegyzőkönyvet nem közjegyző készíti. A bírálóbizottság üléséről készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a) az ülés helye; b) az ülés megnyitásának időpontja; c) a közbeszerzési eljárás tárgya és fajtája; d) a résztvevők neve (jelenlétük minőségének, különösen szakértelmük, szavazati joguk feltüntetése); e) a felszólalók neve, és a hozzászólások lényege, illetve külön kérésre az elhangzottak szó szerinti rögzítése; f) a bírálóbizottság javaslata az egyes ajánlatok/részvételi jelentkezések érvényességére/érvénytelenségére, az eljárás eredményességére/eredménytelenségére, g) az elbírálás szerinti értékelés; h) a határozatképesség megállapítása, a határozathozatalok módja és a szavazások számszerű eredménye; i) az ajánlatokra vonatkozó esetleges egyéb körülmények j) az ülés berekesztésének időpontja; k) a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő aláírása.

Vantara Gyula polgármester: Dr. Bakondy György ügyvédnek megköszönte a részvételt. Tárgy:

Tájékoztató a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztés” c. projekt keretein belül az UTB Envirotec Kft., mint tervező által elvégzett, aktuális, folyamatban lévő és elkövetkező feladatokról

76

77

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 1/2 024-093) A közgyűlés 28 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 58/2007. (II.15.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” c. projekt keretein belül az UTB Envirotec Kft., mint tervező által elvégzett, aktuális, folyamatban lévő és elkövetkező feladatokról szóló tájékoztatót elfogadja. Felelős: Határidő:

Hanó Miklós alpolgármester 2007. december 31.

Mezei Zsolt képviselő: Az előző napirenddel kapcsolatban elmondta, hogy számára nagyon megnyugtató, hogy a képviselők tájékoztatást kapnak a szennyvíztisztítással és csatornázással kapcsolatban. Úgy gondolja, hogy a közgyűlési összetétel változása miatt szükséges lenne az előző ciklusban elindított pályázatokról tájékoztatást kapni, pl. az e-közigazgatás helyzete, mely az előző testületi ülésen is felvetődött. Volt egy vállalkozói kezdeményezés a mezőgazdasági agrárlogisztikai központtal kapcsolatban, melyhez Békéscsaba Megyei Jogú Város támogatását adta. Információi szerint az INTERREG-es pályázat beadásra került, melyet az önkormányzat meg is nyert, de arról nincs tudomása, hogy a tanulmány mit tartalmaz, és megkapta-e az önkormányzat. (Kazetta 1/2 093-105) Vantara Gyula polgármester: A képviselők a felmerült kérdésekről a következő ülésen tájékoztatást kapnak. Magyar Bálint fejlesztéspolitikai államtitkárral tárgyalásokat folytatott a fejlesztések irányairól. A Hungarotel Rt-vel kapcsolatban is folyamatosan tájékoztatják a bizottságot, szükség esetén a testületet. (Kazetta 1/2 105-111) Napirend tárgya: Tárgy:

Vagyoni ügyek, pályázatok

2911 hrsz-ú, Békéscsaba, Szabadság tér 10. szám alatti ingatlan értékesítése

Takács Péter képviselő: Volt-e komoly érdeklődő a Békéscsaba, Szabadság tér 10., Árpád sor 12. és Andrássy út 38. szám alatti ingatlanokra? (Kazetta 1/2 111-113) Vantara Gyula polgármester: Felkérte a hivatal részéről Gojdárné dr. Balázs Katalint a Vagyonkezelési Csoport csoportvezetőjét, tájékoztassa a közgyűlést az árverés eredményéről. (Kazetta 1/2 113-115) Gojdárné dr. Balázs Katalin csoportvezető, a Vagyonkezelési Csoport csoportvezetője: Mindhárom ingatlan esetében komoly érdeklődő mutatkozott. Az utóbbi másfél hónapban a

77

78 helyi vállalkozók között megindult az érdeklődés, elsősorban az Andrássy úti Óvoda és a Szabadság téri kollégium épületének irányába. Mind a három vállalkozó tőkeerős, az önkormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy az ingatlanokat értékesítse. Teljes, komplett anyag készült, mely az építőanyagtól az ingatlanok felépítéséig mindent magába foglal. Magánszemély érdeklődik az Árpád sor 12. szám alatti ingatlan iránt. Nem ismert, hogy rendelkezik-e elegendő tőkével ahhoz, hogy ezt a nagy értékű ingatlant fel tudná-e újítani. Az ingatlanok értéke a bevételi tervbe betervezett. Az önkormányzattól annyi engedményt kért a korábbiaktól eltérően, hogy mivel nagy értékű ingatlanról van szó, 50 % megfizetésére haladékot kapjon a szerződéskötést követően. (Kazetta 1/2 115-130) Szente Béla képviselő: A Szabadság tér 10. szám alatt található ingatlannal kapcsolatban létezik-e olyan szabályozás, mely csak az előterjesztésben felsorolt lehetőségekre vonatkozik, pl. kulturális tevékenység folytatása? Amennyiben nincs, javasolja, hogy a 3.3. számú előterjesztésben szereplő banki, kereskedelmi, kulturális vagy irodai célra szövegezés kerüljön be a 3.1. előterjesztésbe, tekintettel arra, hogy a 3.1-ben szereplő felsorolás eléggé behatárolja a jelentkezők gondolkodását. (Kazetta 1/2 130-143) Vantara Gyula polgármester: Felkérte Nemes Rolandot, a Városépítészeti Osztály osztályvezetőjét, a testületet tájékoztassa a lehetőségekről. (Kazetta 1/2 143-151) Nemes Roland osztályvezető, a Városépítészeti Osztály osztályvezetője: A válasz megadásához szükséges a rendezési terv megtekintése. A terület kisvárosi lakóterület, ahol lakóházakon kívül olyan funkciók valósulhatnak meg, melyek nem zavarják a lakók nyugalmát. Településközpont, vegyes terület esetében a legtöbb funkció betelepíthető. Az előterjesztést készítő Stratégiai és Fejlesztési Osztály valószínűleg a rendezési terv alapján határozta meg a funkciókat. (Kazetta 1/2 151-160) Vantara Gyula polgármester: Kérdése Gojdárné dr. Balázs Katalin csoportvezetőhöz: A felsorolás példálózó jellegű? (Kazetta 1/2 160-161) Gojdárné dr. Balázs Katalin a Vagyonkezelési Csoport csoportvezetője: Példálózó jellegű a felsorolás, hiszen mellette is bank helyezkedik el, a település rendezési tervébe beleférnek azok a szolgáltató egységek, amelyek a lakóövezeteket nem zavarják. Amennyiben Szente Béla képviselő kéri, az előterjesztésben részletesen szerepeltetni fogják, de olyan környezetről van szó, ahol megvalósíthatók az anyagban leírtak. (Kazetta 1/2 161-167) Szente Béla képviselő: Javasolta, hogy az előterjesztésbe kerüljön be a „pl. banki, kereskedelmi, kulturális vagy irodai célra” szövegezés. (Kazetta 1/2 167-170) Mezei Zsolt képviselő: Kérdése, hogy az ingatlanok vonatkozásában mikor történt meg az értékbecslés? (Kazetta 1/2 170-173)

78

79 Gojdárné dr. Balázs Katalin, a Vagyonkezelési Csoport csoportvezetője:Az értékbecslések az ingatlanok első meghirdetése előtt 2003-ban és 2004-ben készültek. Az ingatlanpiac pangása miatt az aktualizálásnak nincs értelme. A cél, hogy a felbecsült értékek megmaradjanak és az adott áron értékesíthetők legyenek, továbbá egyéb kedvezményekkel a befektetőket vásárlásra sarkalják. (Kazetta 1/2 173-180) Pap János képviselő: A rendezési tervben az adott ingatlanokra nem vonatkozik semmiféle olyan jellegű megkötés, mely a városközponti funkciót ne engedélyezné. Mindenféle példálózás azt eredményezi, hogy újabb ötletek felmerülése esetén kétségek merülnek fel a megvalósíthatóság tekintetében. Nem javasolja, hogy az előterjesztés kiegészüljön Szente Béla képviselő által elmondottakkal. Csak olyan funkció legyen engedélyezve, melyet a helyi rendezési terv megenged. Amennyiben a testületnek az a célja, hogy szorosan kézben tartsa az ingatlanok sorsát, akkor célszerű még néhány funkciót meghatározni. 2003. évben készült az ingatlan értékbecslése, de mindenki előtt világos, hogy nincs értékesítve. A licit során eldől, hogy milyen összegért értékesíthető az ingatlan, ez a piacgazdaság alapja. Az önkormányzat próbálja meg az értékesítést. A bizottsági ülésen is felmerült, hogy lehet, hogy célszerűbb lenne csökkenteni a kikiáltási árat. Nem lehetséges, de magasabb összeg sem javasolt, mert nem lesz rá vevő. Szükség van a bevételre, továbbá az épületek állaga is romlik. (Kazetta 1/2 180-207) Vantara Gyula polgármester: A Szabadság tér 10. szám alatti ingatlan helyi védelem alatt áll, tehát van egyfajta védettsége. (Kazetta 1/2 207-210) Köles István alpolgármester: A békéscsabai vállalkozók tisztában vannak azzal, hogy az épület hol helyezkedik el, milyen célra hasznosítható, de az önkormányzat kötelezettsége az országos lapokban való közzététel is, ahol nem árt felsorolni néhány lehetséges funkciót, tekintettel arra, hogy más városokban nem ismert, hogy a Szabadság tér 10. szám alatti épület hol helyezkedik el. (Kazetta 1/2 210-218) Vantara Gyula polgármester: Pap János képviselő módosító javaslatnak szánta az előbb elmondottakat? (Kazetta 1/2 218-220) Pap János képviselő: A Köles alpolgármester véleményét akceptálja. A közgyűlés az előterjesztést fogadja el Szente Béla képviselő javaslatával, továbbá stb. kiegészítéssel annak érdekében, ha az árverésen a vállalkozó által egy újabb funkció merülne fel, nehogy emiatt elálljon a vásárlástól. (Kazetta 1/2 220-226) Gojdárné dr. Balázs Katalin, a Vagyonkezelő Csoport csoportvezetője: A példálózás szó elé javasolná beillesztésre, hogy „minden olyan célra átalakítható, melyet a Helyi Építési Szabályzat lehetővé tesz” példákkal, a Szente Béla képviselő kiegészítésével együtt. (Kazetta 1/2 226-230) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta Szente Béla módosító javaslatát, mely szerint az ingatlan funkciója a Helyi Építési Szabályzathoz illeszkedő pl. kulturális, banki és egyéb felsorolt tevékenységet, stb. szolgáljon.

79

80

-

Megállapította, hogy a közgyűlés 27 igen egyhangú szavazattal a módosító javaslatot elfogadta.

Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot a módosításokkal együtt. A közgyűlés 24 igen, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 59/2007. (II.15.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 2911. helyrajzi számú, Békéscsaba, Szabadság tér 10. szám alatti, 1016 m2 területű, kollégium megnevezésű, helyi védelem alatt álló, forgalomképes, per-, teher- és igénymentes ingatlanát árverésen értékesíti. A közgyűlés az ingatlan kikiáltási árát bruttó 130.000.000,- Ft-ban határozza meg. (A kikiáltási ár 20 % áfá-t tartalmaz.) A kikiáltási alapártól lefelé eltérni nem lehet! Az árverésen kialakult vételár 50 %-át – az árverés megkezdése előtt letétbe helyezett összeg, (a kikiáltási ár bruttó összegének 5 %-a) figyelembe vételével - a szerződéskötéssel egyidőben, átutalással kell a vevőnek megfizetnie. A vételárból még fennmaradó részt (a második 50 %-ot), a szerződéskötést követő 60 napon belül kell a vevőnek egyösszegben kiegyenlítenie. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése javára – a vételár teljes kiegyenlítéséig - a vételár hátralék és járulékai erejéig jelzálogjogot, valamint ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni a földhivatali nyilvántartásba. A szerződéskötésre nyitva álló idő: az árverést követő 60 nap. Az adásvételi szerződés aláírásával Vantara Gyula polgármestert bízza meg a közgyűlés.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 2911. helyrajzi számú, Békéscsaba, Szabadság tér 10. szám alatti, 1016 m2 területű, kollégium megnevezésű, helyi védelem alatt álló forgalomképes, per-, teher- és igénymentes ingatlanra vonatkozó árverési hirdetés szövegét jóváhagyja és elrendeli annak közzétételét a Csabai Mérlegben. Az árverési hirdetés szövege a határozat részét képezi. Az árverési hirdetés rövidített változatát egy országos lapban és a Békés Megyei Hírlapban is közzé kell tenni. Az árverés időpontjának (eredménytelen árverés esetén a további árverési időpontoknak) a meghatározását a közgyűlés a Stratégiai és Fejlesztési Osztály vezetőjére bízza.


Vantara Gyula polgármester 2007. december 31.

80

81

Ikt. szám: IV. 370-2/2007. HIRDETÉS Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata árverésen kívánja értékesíteni a Békéscsaba, Szabadság tér 10. szám alatti, 2911. helyrajzi számú, 1016 m2 területű, kollégium megnevezésű, helyi védelem alatt álló, forgalomképes, per-, teher- és igénymentes ingatlanát. Kikiáltási alapár: bruttó 130.000.000,- Ft. (A kikiáltási alapártól lefelé eltérni nem lehet!) Az ingatlan teljes felújítást, illetve az abban folytatandó és engedélyezett tevékenységnek megfelelően átalakítást igényel. Árverés időpontja: 2007.

(szerda) 11.00 óra

Az árverés helye: Polgármesteri Hivatal III. számú tárgyaló (I. emelet) Békéscsaba, Szent István tér 7. szám A nem lakás célú ingatlan (volt kollégium) árverésen kialakult vételárának 50 %-át a szerződéskötéssel egyidőben kell kifizetnie, illetve átutalnia a vevőnek. A vételárból még fennmaradó részt (a második 50 %-ot), a szerződéskötést követő 60 napon belül kell kifizetnie az árverési vevőnek. A szerződéskötésre nyitva álló idő: az árverést követő 60 nap. Az árverésen való részvétel feltételei: A kikiáltási alapár 5 %-ának (azaz: 6.500.000,-- Ft-nak) a letétbe helyezése. A letétbe helyezendő összeg nagysága miatt a letéti összeget csak átutalni lehet, oly módon, hogy a letéti összeg – legkésőbb az árverés napján – igazolhatóan megjelenjen a Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal OTP Bank Rt-nél vezetett 11733003-15345008 jelű számláján. Az átutalási megbízást az árverés helyszínén be kell mutatni. Az árverésen legmagasabb ajánlatot tevő által letétbe helyezett összeg a vételárba beszámít, a többi résztvevő részére a letétbe helyezett összeg az árverés befejezését követően visszautalásra kerül. Ha az árverésen legmagasabb árat ajánló az árverést követő 60 napon belül nem köti meg az adásvételi szerződést, vagy az árverésen kialakult vételár 50 %-át – az árverés megkezdése előtt letétbe helyezett összeg figyelembe vételével - a szerződéskötéssel egyidőben, átutalással nem fizeti meg, illetve a vételárból még fennmaradó részt, a szerződéskötést követő 60 napon belül nem rendezi, az önkormányzat egyoldalú jognyilatkozattal eláll az adásvételi szerződéstől. A letétbe helyezett összeg bánatpénznek minősül, azt az önkormányzat nem köteles visszafizetni.

81

82 Az ingatlan megtekinthető: a Polgármesteri Hivatal Stratégiai és Fejlesztési Osztály Vagyonkezelési Csoportjával egyeztetett időpontban. Az ingatlannal kapcsolatos egyéb információ: Az árverés tárgyát képező ingatlan a belvárosban, a város főterén, a Szabadság téren található. Ez a város közigazgatási központja, a régi, legbelső városmag része. A környék infrastrukturális ellátottsága és megközelíthetősége kiváló. Az épület az elmúlt század első harmadában épült. Az alaprajzi elrendezés csak kevéssé módosult, így az épület többféle funkció ellátására is alkalmas lehet. (Minden olyan célra átalakítható, amelyet a helyi építési szabályzat lehetővé tesz, pl: kulturális tevékenység folytatására, kiállító vagy bemutató terem, magas színvonalú, igényes szórakoztató központ, vagy irodaház, illetve banki célra is alkalmassá tehető az ingatlan). Az ingatlannal kapcsolatos egyéb felvilágosítás ügyfélfogadási időben a Polgármesteri Hivatal Stratégiai és Fejlesztési Osztály Vagyonkezelési Csoportjánál (Békéscsaba, Szent István tér 7. szám), vagy telefonon a 66/452-252/1223-as melléken kérhető. Tárgy:

225. hrsz-ú, Békéscsaba, Árpád sor 12. szám alatti ingatlan értékesítése

Vantara Gyula polgármester: Van-e a hirdetéssel kapcsolatban észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 25 igen, 1 nem szavazattal,1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 60/2007. (II.15.) közgy. HATÁROZAT 1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 225. helyrajzi számú, Békéscsaba, Árpád sor 12. szám alatti, 1189 m2 területű, „lakóház, udvar, gazdasági épület” megnevezésű, forgalomképes, per-, teher- és igénymentes ingatlanát árverésen értékesíti. A közgyűlés az ingatlan kikiáltási árát 58.000.000,- Ft-ban határozza meg. (Áfa fizetési kötelezettség nem keletkezik, mert a lakóingatlan értékesítése tárgyi adómentesség alá tartozik.) A kikiáltási alapártól lefelé eltérni nem lehet! A vételárat a szerződéskötéssel egy időben készpénzben kell a vevőnek megfizetnie, illetve átutalnia. A szerződéskötésre nyitva álló idő: az árverést követő 30 nap. Az adásvételi szerződés aláírásával Vantara Gyula polgármestert bízza meg a közgyűlés.

2./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 225. helyrajzi számú, Békéscsaba, Árpád sor 12. szám alatti forgalomképes, per-, teher- és igénymentes

82

83 ingatlanra vonatkozó árverési hirdetés szövegét jóváhagyja és elrendeli annak közzétételét a Csabai Mérlegben. Az árverési hirdetés szövege a határozat részét képezi. Az árverési hirdetés rövidített változatát egy országos lapban és a Békés Megyei Hírlapban is közzé kell tenni. Az árverés időpontjának (eredménytelen árverés esetén a további árverési időpontoknak) a meghatározását a közgyűlés a Stratégiai és Fejlesztési Osztály vezetőjére bízza. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2007. december 31. Ikt. szám: IV. 334-5/2007. HIRDETÉS

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata árverésen kívánja értékesíteni a Békéscsaba, Árpád sor 12. szám alatti, 225. helyrajzi számú, 1189 m2 területű, „lakóház, udvar, gazdasági épület” megnevezésű, forgalomképes, per-, teher- és igénymentes ingatlanát. Kikiáltási alapár: 58.000.000,-- Ft. (Áfa fizetési kötelezettség nem keletkezik, mert a lakóingatlan értékesítése tárgyi adómentesség alá tartozik.) (A kikiáltási alapártól lefelé eltérni nem lehet!) Az ingatlan teljes felújítást, illetve az abban folytatandó és engedélyezett tevékenységnek megfelelően átalakítást igényel. Árverés időpontja: 2007.

(szerda) 11.00 óra

Az árverés helye: Polgármesteri Hivatal III. számú tárgyaló (I. emelet) Békéscsaba, Szent István tér 7. szám A 225. hrsz-ú ingatlan (volt orvosi rendelő) árverésen kialakult vételárát a szerződéskötéssel egyidőben, egyösszegben készpénzben kell kifizetni, illetve átutalni. A szerződéskötésre nyitva álló idő: az árverést követő 30 nap. Az árverésen való részvétel feltételei: A kikiáltási alapár 10 %-ának (azaz: 5.800.000,- Ft-nak) letétbe helyezése 2007. -én, (szerdán) 9.00 órától 10.45 óráig a Polgármesteri Hivatal Pénztárában. A letétbe helyezendő összeg nagysága miatt készpénzben befizetni csak az árverés napján lehet. Ha a letéti összeget átutalással kívánja az árverésen résztvevő rendezni, akkor azt úgy kell megtennie, hogy a letéti összeg – legkésőbb az árverés napján – igazolhatóan megjelenjen a Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal OTP-nél vezetett 11733003-15345008 jelű számláján. Ez

83

84 esetben a letéti összeg visszafizetése is átutalással történik. A befizetés tényét igazoló pénztárbizonylatot, illetve az átutalási megbízást az árverés helyszínén be kell mutatni. Az árverésen legmagasabb ajánlatot tevő által letétbe helyezett összeg a vételárba beszámít, a többi résztvevő részére a letétbe helyezett összeg az árverés befejezését követően visszafizetésre vagy visszautalásra kerül. Ha az árverésen legmagasabb árat ajánló az árverést követő 30 napon belül nem köti meg az adásvételi szerződést vagy a fennmaradó 90 %-os vételárrészt a szerződéskötéskor nem fizeti meg, az általa letétbe helyezett összeg bánatpénznek minősül, azt az eladó nem köteles visszaadni. Az ingatlan megtekinthető: a Polgármesteri Hivatal Stratégiai és Fejlesztési Osztály Vagyonkezelési Csoportjával egyeztetett időpontban. Az ingatlannal kapcsolatos egyéb információ: Az árverés tárgyát képező ingatlan Békéscsaba központjában, természetvédelmi övezetben található. Jól megközelíthető, az infrastrukturális ellátottsága teljes körű. Az ingatlanon álló főépület a múlt század első felében villaszerű polgárháznak épült. Az utóbbi években orvosi rendelőként működött. Az ingatlan műszaki állapota jó. A 225. hrsz-ú ingatlan telekhatárán egy szennyvízcsatorna húzódik, amely a Dr. Becsey Oszkár utcai ingatlan szennyvizét vezeti el a gyűjtő csatornába. A szennyvízcsatorna elhelyezése miatt az ingatlan használatát korlátozó teher (szolgalmi jog) az ingatlan nyilvántartásba bejegyzésre nem került. Az ingatlan felújítását, illetve az abban folytatandó és engedélyezett tevékenységnek megfelelő átalakítását követően alkalmas többféle, lakóövezetben folytatható tevékenység végzésére. Az ingatlannal kapcsolatos egyéb felvilágosítás ügyfélfogadási időben a Polgármesteri Hivatal Stratégiai – Fejlesztési Osztály Vagyonkezelési Csoportjánál (Békéscsaba, Szent István tér 7. szám), vagy telefonon a 66/452-252/1223-as melléken kérhető. Tárgy:

3067/1. hrsz-ú, Békéscsaba, Andrássy út 38. szám alatti ingatlan értékesítése

Vantara Gyula polgármester: Van-e az előterjesztéssel kapcsolatban észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 25 igen, 2 nem szavazattal a következő határozatot hozta: 61/2007. (II.15.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 3067/1. helyrajzi számú, Békéscsaba, Andrássy út 38. szám alatti, 2048 m2 összterületű, óvoda

84

85 megnevezésű, forgalomképes, per-, teher- és igénymentes ingatlanát árverésen értékesíti. A közgyűlés az ingatlan kikiáltási árát bruttó 150.000.000,- Ft-ban határozza meg. (A kikiáltási ár 20 % áfá-t tartalmaz.) A kikiáltási alapártól lefelé eltérni nem lehet! Az árverésen kialakult vételár 50 %-át – az árverés megkezdése előtt letétbe helyezett összeg, (a kikiáltási ár bruttó összegének 5 %-a) figyelembe vételével - a szerződéskötéssel egyidőben, átutalással kell a vevőnek megfizetnie. A vételárból még fennmaradó részt (a második 50 %-ot), a szerződéskötést követő 60 napon belül kell a vevőnek egyösszegben kiegyenlítenie. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése javára – a vételár teljes kiegyenlítéséig - a vételár hátralék és járulékai erejéig jelzálogjogot, valamint ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni a földhivatali nyilvántartásba. A szerződéskötésre nyitva álló idő: az árverést követő 60 nap. A vételár megfizetésén kívül a vevőt terheli az ingatlan jelenleg közterületen álló kerítésének telekhatárra történő visszahelyezési költsége is. Az adásvételi szerződés aláírásával Vantara Gyula polgármestert bízza meg a közgyűlés. 2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 3067/1. helyrajzi számú, Békéscsaba, Andrássy út 38. szám alatti forgalomképes, per-, teher- és igénymentes ingatlanra vonatkozó árverési hirdetés szövegét jóváhagyja és elrendeli annak közzétételét a Csabai Mérlegben. Az árverési hirdetés szövege a határozat részét képezi. Az árverési hirdetés rövidített változatát egy országos lapban és a Békés Megyei Hírlapban is közzé kell tenni. Az árverés időpontjának (eredménytelen árverés esetén a további árverési időpontoknak) a meghatározását a közgyűlés a Stratégiai és Fejlesztési Osztály vezetőjére bízza.


Vantara Gyula polgármester 2007. december 31. Ikt.sz.: IV. 372-2/2007. HIRDETÉS

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata árverésen kívánja értékesíteni a Békéscsaba, Andrássy út 38. szám alatti, 3067/1. helyrajzi számú, 2048 m2 területű, Óvoda megnevezésű, forgalomképes, per-, teher- és igénymentes ingatlanát.

85

86 Kikiáltási alapár: 125.000.000,-- Ft. + áfa. (azaz: bruttó 150.000.000,- Ft.) (A kikiáltási alapártól lefelé eltérni nem lehet!) Az árverés tárgyát képező 3067/1. helyrajzi számú ingatlan kerítése jelenleg a szomszédos közterületen (Petőfi Liget) áll. A kerítés telekhatárra történő visszahelyezése a vevő feladata és költsége. Az ingatlan teljes felújítást, illetve az abban folytatandó és engedélyezett tevékenységnek megfelelően átalakítást igényel. Árverés időpontja: 2007.

(szerda) 11.00 óra

Az árverés helye: Polgármesteri Hivatal III. számú tárgyaló (I. emelet) Békéscsaba, Szent István tér 7. szám A nem lakás célú ingatlan (volt óvoda) árverésen kialakult vételárának 50 %-át a szerződéskötéssel egyidőben kell kifizetnie, illetve átutalnia a vevőnek. A vételárból még fennmaradó részt (a második 50 %-ot), a szerződéskötést követő 60 napon belül kell kifizetnie az árverési vevőnek. A szerződéskötésre nyitva álló idő: az árverést követő 60 nap. Az árverésen való részvétel feltételei: A kikiáltási alapár 5 %-ának (azaz: 6.250.000,-- Ft-+ áfa) letétbe helyezése. A letétbe helyezendő összeg nagysága miatt a letéti összeget csak átutalni lehet, oly módon, hogy a letéti összeg – legkésőbb az árverés napján – igazolhatóan megjelenjen a Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal OTP Bank Rt-nél vezetett 11733003-15345008 jelű számláján. Az átutalási megbízást az árverés helyszínén be kell mutatni. Az árverésen legmagasabb ajánlatot tevő által letétbe helyezett összeg a vételárba beszámít, a többi résztvevő részére a letétbe helyezett összeg az árverés befejezését követően visszautalásra kerül. Ha az árverésen legmagasabb árat ajánló az árverést követő 60 napon belül nem köti meg az adásvételi szerződést, vagy az árverésen kialakult vételár 50 %-át – az árverés megkezdése előtt letétbe helyezett összeg figyelembe vételével - a szerződéskötéssel egyidőben, átutalással nem fizeti meg, illetve a vételárból még fennmaradó részt, a szerződéskötést követő 60 napon belül nem rendezi, az önkormányzat egyoldalú jognyilatkozattal eláll az adásvételi szerződéstől. A letétbe helyezett összeg bánatpénznek minősül, azt az önkormányzat nem köteles visszafizetni. Az ingatlan megtekinthető: a Polgármesteri Hivatal Stratégiai és Fejlesztési Osztály Vagyonkezelési Csoportjával egyeztetett időpontban. Az ingatlannal kapcsolatos egyéb információ: Az árverés tárgyát képező ingatlan a belvárosban, a város főutcáján, a kereskedelmi és gazdasági központban (Csaba Center, piac közelében) található.

86

87 A környék infrastrukturális ellátottsága és megközelíthetősége kiváló. Az épület 1896-ban nagypolgári lakóháznak épült, többször átalakították. Az ingatlan felújítását és átalakítását követően alkalmas többféle tevékenység folytatására (pl. banki-, kereskedelmi-, kulturális- vagy irodai célra). Az ingatlannal kapcsolatos egyéb felvilágosítás ügyfélfogadási időben a Polgármesteri Hivatal Stratégiai – Fejlesztési Osztály Vagyonkezelési Csoportjánál (Békéscsaba, Szent István tér 7. szám), vagy telefonon a 66/452-252/1223-as melléken kérhető. Tárgy:

A 17190/2 hrsz-ú telek tulajdonba adása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztés alternatív határozati javaslatot tartalmaz. Az illetékes bizottságok különbözőképpen foglaltak állást. Van-e az előterjesztéssel kapcsolatban hozzászólás, javaslat? (Kazetta 1/2 230-270) Miklós Attila képviselő: Végre egy olyan előterjesztés, mely lehetővé teszi a kulturális intézmények bővülését. Jelezte, hogy Fényesen is hiányzik közösségi színtérként működő intézmény. Kérdése, hogy a Jaminai Kulturális Központ pályázati kiírása milyen stádiumban van. Tudomása szerint az előző közgyűlés határozatot fogadott el ezzel kapcsolatban. Szeretné, ha Békéscsaba más területein is közösségi házak épülnének vagy hasonló konstrukcióban olyan terület, mely a közösségi teret szolgálja. (Kazetta 1/2 270-280) Takács Péter képviselő: A Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság ülésén az „A” alternatívát támogatta, tette mindezt azért, - bár az egyesület igen nehéz feladatra vállalkozik amennyiben az „A” alternatívát elfogadja a közgyűlés – hogy a céljaikat megvalósíthassák. Amennyiben a közgyűlés elfogadja az „A” alternatívát, javasolná a határozati javaslat 5. pontjaként felvenni „a közgyűlés 2008. júniusi ülésén tájékoztatást kér az egyesülettől a közösségi ház építésének helyzetéről” szövegezést. Értelmezése szerint ez azt jelentené, hogy az egyesület kap másfél év haladékot arra, hogy körbejárhatja mindazokat a lehetőségeket, melyeket az előterjesztés tartalmaz. Ellenben ha a közgyűlés úgy látja, hogy az egyesület munkájában fejlődés nem mutatkozik, abban az esetben a 2008. júniusi testületi ülésen foglalkozni kíván a közösségi ház építésének helyzetével. A Lencsési Lakótelepi Településrészi Önkormányzat ülésén az anyag nem szerepelt, holott az SZMSZ előírja a részönkormányzat véleményezését. (Kazetta 1/2 280-300) Hanó Miklós alpolgármester: Miklós Attila képviselőnek elmondta, hogy nem sikerült szerződést kötni azzal a vállalkozóval, akinek az lett volna a feladata, hogy Jaminában közösségi célú intézményt építsen egy korábbi közgyűlési határozat alapján. A vállalkozó nem elérhető. A szerződéskötést újra kell gondolni. (Kazetta 1/2 300-307) Köles István alpolgármester: Takács Péter képviselőnek elmondta, hogy az egyesület négy évet kapott a terület beépítésére, tehát másfél év múlva visszatérni az ügyre enyhén szólva is sürgetés lenne. Úgy gondolja, hogy azért alakult az egyesület, mert valamit létre szeretne hozni, melynek megvalósítása úgy is a közgyűlés tudomására jut.

87

88 (Kazetta 1/2 307-312) Szente Béla képviselő: Néhány dologban tárgyalt az egyesülettel, jelen pillanatban nagyon lelkesen tervezik az épületet, elég sok mindent megpróbálnak hozzátenni. Bizonyos, hogy jelen pillanatban nem könnyű egy közösségi ház felépítése. Fontos lenne, hogy az egyesület munkáját folyamatosan figyelemmel kísérje a részönkormányzat, segítse tevékenységét. Azok a szervezetek melyek a civil ügyekkel foglalkoznak a városban, ugyan ezt megtehetik. (Kazetta 1/2 312-320) Takács Péter képviselő: Az előterjesztésből megértette, hogy az egyesület négy évet kapott a megvalósításra. Amennyiben négy év alatt nem épül fel a közösségi ház, a telek egyszerűen visszakerül az önkormányzat tulajdonába, de tekintettel arra, hogy a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság úgy tárgyalt az üggyel kapcsolatban, hogy nem volt tisztában azzal például, hogy az egyesület milyen pályázati lehetőségeket kíván igénybe venni. Nem tisztázott, hogy vannak-e ilyen jellegű pályázati lehetőségek, remélhetőleg vannak. Csak azért mondta, hogy a közgyűlés másfél év múlva térjen vissza az előterjesztésre, mert ha ennyi idő alatt nem születik eredmény, akkor az üggyel érdemben foglalkozni kell. Ez egy módosító javaslat, melyet el lehet fogadni, és el lehet vetni. (Kazetta 1/2 320-333) Vantara Gyula polgármester: A határozati javaslattal kapcsolatos vitát lezárta. Szavazásra bocsátotta Takács Péter képviselő módosító javaslatát, mely szerint a közgyűlés vegye fel a határozati javaslat 5. pontjaként, hogy a testület 2008. júniusi ülésén tárgyaljon a Fényesi közösségi ház helyzetéről. -

Megállapította, hogy a 14 igen, 10 nem szavazattal, 3 tartózkodással a módosító javaslatot elutasította. (Kazetta 1/2 333-348) Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző: A döntés minősített többséget igényel, tehát az ehhez kapcsolódó módosító javaslat elfogadásához is minősített többség szükséges, mely ez esetben nem volt meg. (Kazetta 1/2 348-353) Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztés módosító javaslata nem kapta meg a minősített többséget, ezért elutasításra került. (Kazetta 1/2 353-356) Tóth Károly képviselő: Kérdése Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyzőhöz, hogy az általa elmondottakat úgy kell-e értelmezni, hogy ezentúl minden olyan döntés, amely minősített többséget igényel, ezen belül bármely módosító javaslat, például egy bizottság feladatfelkérés is minősített többséget igényel. Azt a logikát jelentené, hogy nem lehet egyetlen egy olyan módosító indítvány sem, mely nem a lényeget érinti, de például feladatot jelöl ki, bizottságot kér fel. A költségvetés tárgyalásánál egyetlen módosító indítványt nem lehetne módosítani egyszerű többséggel. Az aljegyző végiggondolta-e azt amit az előzőekben elmondott? Amennyiben igen, a közgyűlés a mai naptól alkalmazza következetesen, de ez a megoldás új helyzetet teremt. (Kazetta 1/2 356-370)

88

89 Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző: Minősített többséghez kötött vagyonértékesítés esetén a határozati javaslat módosításához is minősített többség szükséges. Költségvetés vonatkozásában is a minősített többséghez kötött határozat módosító javaslatához is minősített többség szükséges. Ha az előterjesztés nincs minősített döntéshozatalhoz kötve, az egyszerű többség is elégséges. A módosító javaslat köti az alapdöntés sorsát. Rendeletalkotás vonatkozásában a rendeletalkotás során történő részmozzanatok is minősített többséghez kötöttek, ugyan úgy mint egy rendelet első fordulójánál, amikor a közgyűlés határozattal hagyja jóvá a közzétételt. (Kazetta 1/2 370-388) Vantara Gyula polgármester: Megállapította, hogy Takács Péter képviselő módosító javaslata nem kapott minősített többséget, ezért a közgyűlés elvetette. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslat „A” alternatíváját. A közgyűlés 23 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 62/2007. (II.15.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 12/2005. (V. 19.), az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog szabályairól szóló önkormányzati rendelet 14 §-ában foglaltak szerint, közérdekű kötelezettségátvállalás jogcímén térítésmentesen a Fényes és Térsége Egyesület tulajdonába adja az Önkormányzat tulajdonában lévő 17190/2 hrsz-ú telket, az alábbi feltételekkel: 1.

Az Egyesület a közérdekű kötelezettségei keretében az időskorúak figyelemmel kisérésével, a tanya gondnoki szociális feladatok ellátásával, postai és egyéb szolgáltatások ellátásával, sportlétesítmény, játszótér építésével és üzemeltetésével kapcsolatos önkormányzati feladatokat kell, hogy átvállaljon, közösségi színteret kell, hogy létesítsen az ingatlanon. Az Egyesületnek vállalnia kell, hogy az általa megépíteni kívánt épületben térítésmentesen helyiséget biztosít az országgyűlési és az önkormányzati képviselők megválasztásával kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátásához, valamint a népszavazások és népi kezdeményezésekhez kapcsolódó önkormányzati feladatok ellátásához. Az önkormányzat az Egyesület működési költségeinek támogatására nem vállal elkötelezettséget.

2.

Az önkormányzat a 17190/2 hrsz-ú ingatlant négy évig tartó beépítési kötelezettséggel adja tulajdonba. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségét négy éven belül nem tudja teljesíteni, úgy az önkormányzat jogosult a 17190/2 hrsz-ú ingatlan tulajdonjogát egyoldalú jognyilatkozattal térítésmentesen visszavenni. A beépítési kötelezettség biztosítása érdekében az önkormányzat elidegenítési tilalommal adja tulajdonba az ingatlant, amely az ingatlan tulajdoni lapján feltüntetésre kerül.

3.

A közgyűlés már most hozzájárulását adja ahhoz, hogy az ingatlan beépítését szolgáló pályázati források biztosítása érdekében az ingatlan tulajdoni lapján jelzálogjogok feltüntetésre kerüljenek.

89

90 4.

A jelen határozatban foglaltak végrehajtásának elengedhetetlen feltétele, hogy az ügylethez a Pénzügyminisztériumon belül működő, Támogatásokat Vizsgáló Iroda hozzájáruljon.



Tárgy:

Építési telek értékesítése a Franklin – Báthory utca mögött

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 26 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 63/2007. (II.15.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az általa hozott 660/2005. (XII. 15.) határozatot hatályon kívül helyezi.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése nyilvános árverésen értékesíti az alábbi önkormányzati tulajdonú ingatlanokat: -

a 20552/23, 20552/38, 20552/55 és 20552/57 hrsz-ú, 633 m2 területű telkeket a 20552/27, 20552/34, 20552/59 hrsz-ú, 774 m2 területű telkeket a 20552/48, 20552/51 hrsz-ú, 606 m2 területű telkeket a 20552/50 hrsz-ú, 605 m2 területű telket a 20552/80 hrsz-ú, 647 m2 területű telket

3.

A telkek kikiáltási ára bruttó 3700 Ft/m2, a beépítési kötelezettség 4 év.

4.

A telkek kikiáltási ára tartalmazza a közmű csatlakozási lehetőségek kiépítését, ezért a vevőknek közműfejlesztési hozzájárulásokat megfizetni nem kell.

5.

Az értékesítésre felkínált telkek közül egy természetes személy csak egy telekingatlan tulajdonjogát szerezheti meg, az árverésen jogi személyek nem vehetnek részt.

6.

A közgyűlés a telkek értékesítése során, az árverésen kialakult legmagasabb áron elővételi jogot biztosít az önkormányzati bérlakásból kiköltözők számára.



Tárgy:

Erdő terület értékesítése

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztés alternatív javaslatokat is tartalmaz, az érintett bizottságok az „A” és „B” alternatívát is támogatták. (Kazetta 1/2 388-422)

90

91 Tóth Károly országgyűlési képviselő: Kérdése a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnökéhez, hogy hívják a magánszemélyt? Úgy lehetséges az adás-vétel, ha ismert a magánszemély és annak célja. (Kazetta 1/2 422-436) Bokros Mátyás képviselő: Összehasonlításképpen elmondta, hogy az ősz folyamán erdőt telepített 1 ha területen 300.000 Ft-ból. Nem indokol a terület könnyelmű értékesítése. A terület erdősítése fél hektárra nézve maximum 150.000-200.000 Ft. (Kazetta 1/2 436-444) Pap János képviselő: Az előterjesztést a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság megtárgyalta, és a közgyűlésnek egyhangúlag az „A” alternatíva elfogadását javasolja. (Kazetta 1/2 444-450) Vantara Gyula polgármester: Felhívta Pap János képviselő figyelmét arra, hogy a Városgazdálkodási, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság egyhangúlag a „B” alternatívát támogatta. (Kazetta 1/2 450-453) Mezei Zsolt képviselő: A Városgazdálkodási, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság csak azért támogatta a „B” alternatívát, mivel nincs eladásról szó. A Stratégiai - Fejlesztési Osztály azt a tájékoztatást adta a bizottság számára, hogy 200.000-300.000 Ft-ért piacképessé válhat egy ingatlan. Amennyiben 2007. évre nem teljesül az önkormányzat vagyoni bevétele, mivel az elmúlt három évben információi szerint 5 különböző személy tett vételi ajánlatot erre a területre, van az önkormányzatnak egy olyan menekülési útvonala, ahol nincs meghatározva az eladási ár. (Kazetta 1/2 453-476) Pap János képviselő ügyrendi hozzászólása: Nehéz munkája lesz a közgyűlésnek abban az esetben, ha bizottsági szintű tárgyalásokat folytat. A Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság ülésén részletesen tárgyalt arról, hogy mennyibe kerülne a terület művelés alóli kivonása időben és pénzben. Nincs értelme a bizottsági ülésen való részvételnek, mivel a közgyűlésen újra tárgyalnak az előterjesztésekről. Sajnálja, hogy nem az elnök mondja el a részleteket. Anyagilag nem kedvező a terület művelési ágból való kivonása és piacképessé tétele. (Kazetta 1/2 476-501) Takács Péter képviselő: Pap János képviselőnek elmondta, hogy az előterjesztést a bizottságok tárgyalták, de két bizottsági állásfoglalás született, az egyik egyhangúlag támogatja a „B” alternatívát, a másik az „A”-t. Tóth Károly képviselőnek elmondta, hogy az ügyben nem akart szót kérni. Mezei Zsolt kifejtette, hogy semmi mást nem jelent, mint az ügy előkészítését. Abban az esetben, ha a képviselő a területet árverésen szeretné értékesíteni, mint ahogy általában ez az elfogadott gyakorlat, nem most kell elmondani, hanem akkor, ha a testület elfogadja a „B” alternatívát. Példaként elmondta azt az esetet, amikor az önkormányzattól egy békéscsabai autószalon tulajdonosa vásárolt területet. Árverés történt, persze ebben az esetben is teljesen értéktelen volt az erdő. Amennyiben a közgyűlés a „B” alternatívát fogadja el, ez a terület is árverésre kerül. (Kazetta 1/2 501-522)

91

92 Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző: Előkészítő döntésről van szó, tehát nem szükséges a jelenlegi ajánlattevő nevének ismertetése. Több ajánlattevő jelentkezett, ez most egy előkészítő döntés. Amennyiben a közgyűlés úgy dönt, hogy értékesíteni kívánja a területet, akkor az előkészítő munka elkezdődik. A közgyűlés az ingatlan értékesítések kapcsán leginkább a nyilvános árverésen történő értékesítést alkalmazza. (Kazetta 1/2 522-540) Baji Lajos képviselő: A közgyűlés megfogalmazta azon igényét és majdhogynem kifogását is, hogy nagyon sok a vagyoni értékesítéshez kapcsolódó kiadási rész. Az előterjesztésben felsorolt különböző hatóságoktól való hozzájárulás beszerzés jelentős összeget von maga után. Az előző időszakban is volt a tulajdonosi körnek szándéka arra, hogy a területet birtokolja, de annak, hogy az előkészítésnél az önkormányzat minden egyes lépést megtegyen nagy a költségvonzata. Kérte, hogy a közgyűlés az „A” alternatívát támogassa annak érdekében is, hogyha erdős terület eladást érint, akkor a kiváltás ezen a területen sokkal könnyebb és kedvezőbb legyen, ne legyen szükség az erdő felügyeleti hatóság véleményére is, és ne kelljen az eljárást újra lefolytatni. (Kazetta 1/2 540-573) Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Városgazdálkodási, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnöke: Egyetért Pap János képviselővel abban, hogy a közgyűlés ne folytasson bizottsági munkát. Reméli, hogy az SZMSZ tárgyalása kapcsán is figyelembe veszi a testület. A tárgy erdőterület értékesítése, a vagyonban erdőterületként szerepel, mely valójában gyep. Nem erdőkivágásról, kitelepítésről, elpusztításról van szó, hanem gyepről. Mezei Zsolt és Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix is elmondta, hogy elvi döntés meghozatala szükséges, hogy az önkormányzat a területet meg kívánja-e tartani és későbbiekben erdőként telepíteni vagy a későbbiekben kíván az értékesítésével foglalkozni. Szó sincs árverésről vagy kiáltványról. Ki kell vonni a területet az erdő művelési ágból, az erdészeti hatóság engedélye alapján át kell sorolni forgalomképes vagyoni körbe, meg kell változtatni a művelési ágat és ennek nyomán értékesíthetővé válik a terület. A rajzon jól látható, hogy a terület két telek közé beékelt terület. Az önkormányzat számára nem lenne hátrányos döntés, ha a későbbiekben akár megosztva, vagy akár árverésen történne az értékesítés. (Kazetta 1/2 573-012) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslat „A” alternatíváját. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 5 igen, 15 nem szavazattal, 8 tartózkodással az „A” alternatívát elvetette.

Szavazásra bocsátotta a határozati javaslat „B” alternatíváját. (Kazetta 2/1 012-024) A közgyűlés 20 igen, 5 nem szavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozta: 64/2007. (II.15.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése kezdeményezi a békéscsabai 13743 hrsz-ú ingatlan megosztását, és a megosztást követően kialakuló kb. 4500 m2 terület forgalomképes vagyoni körbe történő átsorolását.

92

93 A területrész kialakítását tartalmazó változási vázrajzot el kell készíttetni, és ha ennek hatósági jóváhagyása is megtörtént, a szabályozási tervet módosítani kell olyan értelemben, hogy a kialakított telek maximum 10 %-os mértékben beépíthető legyen. A szabályozási terv és a vagyonrendelet mellékletének módosítását követően a kialakított terület ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről intézkedni kell. Ezzel egyidejűleg az értékesítés konkrét feltételeit tartalmazó előterjesztést el kell készíteni, és döntésre a közgyűlés elé kell terjeszteni. Felelős: Határidő:


Pap János képviselő: Kérte Hanó Miklós alpolgármestert, hogy az önkormányzat a szabályozási tervet ne csak az adott területre készíttesse el, hanem például az egész Élővíz csatorna partról vagy egy ésszerű határig, és át kell gondolni, hogy az adott területet milyen célra kívánja hasznosítani. (Kazetta 2/1 024-031) Tárgy:

Földterület értékesítése a Szarvai út mellett

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi, valamint a Városgazdálkodási, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság megtárgyalta, melyet a közgyűlésnek elfogadásra javasolt. Van-e az előterjesztéssel kapcsolatban kérdés, észrevétel? (Kazetta 2/1 031-034) Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Városgazdálkodási, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnöke: Koncepciókban kezd gondolkodni. Egyre többször merül fel olyan igény, hogy bizonyos magánszemélyek, név nélküliek különböző területeket szeretnének megvásárolni abból a célból, hogy majd a későbbiekben különböző áruházláncoknak és különböző nagybefektetőknek értékesítsék a területeket nem kis haszonnal. Célszerű lenne ha az önkormányzat felmérné a saját területeit az elkerülő út és más bejövő nagy forgalmú utak mentén és leopciózná a területeket, vagy olyan mértékben korlátozná az eladásukat, hogy az a számára anyagilag kedvező legyen. A nagybefektetőket a telek ára nem befolyásolja, kitűzött céljuk van, a megbízott munkatársai felvásárolják a területeket. Az önkormányzat kezdjen el a vagyona szempontjából előrelátóan gondolkodni, és mérje fel azokat a területeket, melyek később értékesítésre kerülhetnek, és esetleg a befektetők számára vonzóak lehetnek. (Kazetta 2/1 034-048) Miklós Attila képviselő: Egyetért dr. Ferenczi Attila képviselővel. Javasolta, hogy a Városgazdálkodási, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság végezze el a területfelmérést. (Kazetta 2/1 048-051) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 27 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 65/2007. (II.15.) közgy. HATÁROZAT

93

94

I.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elrendeli: -

A békéscsabai 6295/2 hrsz-ú ingatlan megosztását. A megosztással érintett kb. 5074 m2 területet, továbbá a 6303 hrsz alatt felvett, 753 m2 területet a „törzsvagyon-forgalomképtelen” vagyonkörből átsorolja az „egyéb vagyon- forgalomképes” vagyonkörbe.

A fentieknek megfelelően módosítani kell az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog szabályairól szóló 12/2005. (V. 19.) számú önkormányzati rendelet mellékletét. II.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése nyilvános árverésen értékesíti a 6295/2 hrsz-ú ingatlanból leválasztott kb. 5074 m2 területet, valamint a 6302 hrsz-ú, 325 m2 területű, és a 6303 hrsz-ú 753 m2 területű ingatlanokat, az alábbi feltételekkel: -

A földterületek kikiáltási ára bruttó 6000 Ft/m2. A vevő köteles a Szarvasi úti felüljáró kiszélesítéséhez szükséges 1101 m2 területet az önkormányzat részére az előzőekben írt vételáron biztosítani. A rendezési terv szükség szerinti módosításának, valamint a változási vázrajz elkészítésének feladata és költsége a vevőt terheli. A vevő köteles a magántulajdonú 6313, és 6314 hrsz-ú ingatlanok közterületi megközelítési, és közművesítési lehetőségét a saját tulajdonában lévő területen keresztül térítésmentesen biztosítani. A vevő köteles az általa megvásárolt területen található közműveket a saját költségén közterületre, vagy a belső úthálózatra áthelyezni. Amennyiben az átépítés érdekében szolgalmi jog alapítására is szükség lesz, úgy a vevő köteles ezt térítésmentesen a szolgáltatók részére biztosítani.



Tárgy:

A 6131 hrsz-ú terület értékesítése

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 2/1 051-064) A közgyűlés 28 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 66/2007. (II.15.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése nyilvános árverésen értékesíti a békéscsabai 6131 hrsz-ú ingatlant, az alábbi feltételekkel: 1.

Az ingatlant az értékesítés előtt meg kell osztani, és a jelenleg buszfordulóként használt területet le kell választani.

94

95 2. 3.

4. 5.

A terület egyben, vagy megosztva is megvásárolható, az értékesíthető minimális területnagyság 3.000 m2. A terület kikiáltási ára bruttó 4000 Ft/m2, a beépítési kötelezettség 4 év. Amennyiben a vevő a beépítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a határidő lejártát követő minden megkezdett év után köteles a telek vételár 5 %-ának megfelelő kötbért kifizetni az Önkormányzat számára. Az Önkormányzat az árverésen kialkudott legmagasabb vételáron a terület bérlője számára elővételi jogot biztosít. Amennyiben a 6131 hrsz-ú területet nem annak bérlője vásárolja meg, úgy az új tulajdonos köteles megtéríteni a bérlő számára a terület eddigi beművelésének költségeit.



Pap János képviselő: Figyelmébe ajánlotta a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi, továbbá a Városgazdálkodási, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottságnak, hogy az előterjesztés kapcsán kereste meg egy vállalkozó, akinek egy környékbeli településen helyezkedik el a telephelye. Amennyiben az adott telket meg tudná vásárolni, akkor két év alatt annyi helyi adót fizetne be az önkormányzatnak, amennyi a telek ára. Lehet, hogy az önkormányzatnak célszerű lenne térítésmentesen átadni a telket, tekintettel arra, hogy a harmadik évben már bevétele származna belőle. Végig kellene gondolni, hogy bizonyos ingatlanokat érdemes lenne alacsony áron értékesíteni, tekintettel arra, hogy munkahelyeket teremt, a környékbeli vállalkozók betelepülnének a városba és önkormányzati bevételt is eredményez. (Kazetta 2/1 064-075) Vantara Gyula polgármester: Pap János képviselő figyelmébe ajánlotta, hogy az előzőekben a közgyűlés megszavazta a telkek árverésen történő értékesítését. Tárgy:

Alapítói döntéshozatal A Békéscsabai Vállalkozói ügyrendjének elfogadása

Centrum

Kft.

Felügyelő

Bizottsága

Vantara Gyula polgármester: Alapítói döntéshozatalról van szó, az ügy viszont cégbírósági eljárást nem igényel, ezért nem szükséges a jegyzőkönyvvezető és hitelesítők megválasztása. A Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. Felügyelő Bizottsága a 2007. január 19-én megtartott alakuló ülésén áttekintette az ügyrendjét, a jogszabályi és egyéb változások figyelembe vételével kiegészítette, illetve módosította azt. A Felügyelő Bizottság a 2007/2. (I.19.) határozatával, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt ügyrendjét elfogadta, és egyben elfogadásra ajánlja Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének, mint az egyszemélyes gazdasági társaság alapítójának. Az előterjesztéssel kapcsolatban van-e észrevétel, kérdés? Nincs. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 24 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 67/2007. (II.15.) közgy.

95

96 HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése, mint egyszemélyes Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. alapítója, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 34. § /4/ bekezdése alapján a társaság Felügyelő Bizottságának a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Ügyrendjét jóváhagyja. A Felügyelő Bizottság Ügyrendjének aláírásával Vantara Gyula polgármestert bízza meg a közgyűlés.

Határidő:

Vantara Gyula polgármester Sztankó János ügyvezető igazgató Hricsovinyi Tamás Felügyelő Bizottság elnök 2007. február 22.

Tárgy:

Békés Megyei Temetkezési Vállalat Kft-vé történő átalakítása

Felelős:

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztéssel kapcsolatban van-e kérdés? Nincs. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 26 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 68/2007. (II.15.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése előzetesen dönt arról, és támogatja a Békés Megyei Temetkezési Vállalat korlátolt felelősségű társasággá való átalakulását. Tudomásul veszi, hogy a Békés Megyei Önkormányzat Hivatala készíti elő az átalakulás tartalmára és tervezett menetére vonatkozó javaslatot, melyet Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2007. március 29-i ülésén kíván megtárgyalni. Felelős: Határidő:


Tárgy:

A közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelet megalkotása

Vantara Gyula polgármester: A Szervezeti és Működési Szabályzat tervezetét a közgyűlés valamennyi bizottsága megtárgyalta, a kialakított vélemények beépítésre kerültek az előterjesztésbe. Van-e a kiadott anyaggal kapcsolatban kérdés, javaslat, észrevétel? (Kazetta 2/1 075-113) Szilvásy Ferenc képviselő: Az SZMSZ szerkesztésével kapcsolatban aggályosnak, vagy legalábbis rendkívül nehezen használhatónak tartja, hogy a szabályzat nem tartalmazza az önkormányzati törvény rendelkezéseit. Alkotmánybíróság nem kifogásolta az egységes szerkesztést. Aki foglalkozott valaha is jogszabályok tanulmányozásával, értelmezésével és használatával az tisztában van azzal, hogy minden jogtár egységesen tartalmazza a törvényt és

96

97 annak végrehajtásához szükséges adatokat. Az nem állja meg a helyét, hogy az Alkotmánybíróság ezt kifogásolná. Az az indoklás, hogy azért maradt ki az SZMSZ-ből az önkormányzati törvény, mert módosítására gyakran kerül sor, nem állja meg a helyét. A törvény az elkövetkezendő négy évben nem módosul, lévén, hogy 2/3-os törvény. Ez a veszély nem fenyegeti a közgyűlést, hogy minden héten új SZMSZ-t kell kiadni az önkormányzati törvény módosulása miatt. Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság ülésén nem kapott választ arra, hogy miért nem látja azokat a közigazgatási hivatali észrevételeket, melyeket a közgyűlésnek be kellett volna építenie az SZMSZ módosításba. A harmadik és legsúlyosabb aggálya az, hogy a köztisztviselőket szeretnék a tisztségviselők és a bizottsági elnökök a politika színterébe terelni. Semmilyen körülmények között nem tud egyetérteni azzal, hogy az osztályvezetők előterjesztői jogot kapjanak. Erre a feladatra tisztségviselőket és bizottsági elnököket választott a közgyűlés. (Kazetta 2/1 113-142) Velkey Gábor képviselő: A szerkesztéssel kapcsolatban azt a javaslatot szeretné a jövőre nézve megfogalmazni minden módosított, fontos rendeletnél és különösen az SZMSZ vonatkozásában, hogy célszerű, ha tartalmazza a régi szöveget is, tekintettel arra, hogy a változtatásokat sokkal könnyebb nyomon követni. Minden képviselőnek rendelkezésére állt a régi SZMSZ, össze lehetett hasonlítani, nem biztos abban, hogy minden képviselő megtette. Konkrét módosító javaslata: Az előterjesztés 7. oldal 9. § /1/ A korábbi SZMSZ-ben havi egy alkalom szerepelt, kivéve a nyári ülésszakot. Most hat alkalom van, követni kellene a gyakorlatot, mely az elmúlt időszakban is működött, ezért tíz alkalmat javasol. 9. oldal 12. § Javasolta az /5/ pont törlését, tekintettel arra, hogy teljesen idegen a szöveg eddigi szerkesztésétől és gyakorlatától. 9. oldal 13. § /2/ A régi szöveg megmaradt, de a tájékoztatás szempontjából helyes, ha a /2/ bekezdésben a helye és témája legalább 15 nappal az ülés előtt nyilvánosságra kerül. Javasolta, hogy a helye szó mellett a témája is szerepeljen. Többletinformációt ad az érdeklődőknek. 11. oldal 15. § /2/ a) Javasolta, hogy a közgyűlés a felsorolásból törölje a jegyző és aljegyző után szereplő osztályvezető szót. Az érveket Szilvásy Ferenc képviselő elmondta. Azért választott a közgyűlés tisztségviselőket és bizottsági elnököket, hogy az előkészítést befolyásolják. Ha pedig befolyásolták az előkészítést, a felelősséget is illik vállalni az előterjesztésért. Az eddigi gyakorlatot tekintve, bár a szövegben korábban szerepelt, hogy önkormányzati intézmény vezetője lehet előterjesztő, nem volt gyakorlat. Az elmúlt időszakban nem emlékszik arra, hogy intézményi előterjesztés lett volna. Javasolta, hogy az SZMSZ igazítva legyen a gyakorlathoz, tehát törlésre kerüljön a felsorolásból az „illetve önkormányzati vezetője” részt. A felelősség a bizottság és a tisztségviselők szintjén jelenik meg, az anyag előkészítésében részt vesznek. 11. oldal 15. § /3/ a) A szóbeli előterjesztői jog korábban is szerepelt az SZMSZ-ben, mely szerint a határozati javaslatot írásban kell megfogalmazni. Ebben különbséget tenni nem célszerű, tekintettel arra, hogy a határozati javaslat és az előterjesztés között csupán három sor mely a különbséget jelenti. Javasolta, hogy az előterjesztés írásban szerepeljen a közgyűlés előtt. Az a) pont utolsó mondata nem szerepelt a régebbi SZMSZ-ben, melyet méltánytalannak gondol. Mi indokolja azt, hogy a közgyűlés vita nélkül dönt a szóbeli előterjesztésekről? Az ülésen

97

98 minden olyan előterjesztésről vita folyik, mely a napirenden szerepel. Nem látja az indokát annak, hogy különösen egy szóbeli előterjesztésnél vita nélkül döntsenek. 14. oldal 18. § Az előterjesztés az időkereteket mindenhol szűkíti. Amikor a konkrét módosító javaslatait sorolni kezdte az óra 0,34 percet mutatott, most 5,35 percnél tart, pedig nem is indokolta részletesen a módosító javaslatait és még végig sem mondta a tartalmi érveit, és letelt a rendelkezésre álló 5 perc. Ha a közgyűlés a képviselők hozzászólási jogát három percben kívánja meghatározni, akkor azzal lehetetlenné teszi azt, hogy az érdemi vitában a képviselő részt vegyen, és amennyiben tartalmi hozzászólása van, azt megtegye. A képviselői jogok szűkítését jelenti az 5 perc 3 percre való szűkítése. Az 1 percre való csökkentés méltánytalan. A képviselőknek minimum jár az a jog, hogy egy előterjesztéshez amennyiben tartalmi, érdemi véleményük van, azt elmondhassák. Más előterjesztésnél észrevehető, hogy az öt perces időkeretet ritkán használják ki a képviselők. Nem kellene, hogy ebben az ügyben vita legyen. A korábbi SZMSZ tartalmazta azt a paragrafust, mely szerint az időkerettől való eltérésre engedélyt adhat a levezető elnök, de ez a jelenlegi passzus ezt nem tartalmazza, innentől kezdve eltérni sem lehet. 17. oldal 24. § Tartalmi módosítás történt, a titkos szavazás elrendelésének jogát a közgyűlés szűkíti. A korábbi javaslat az volt, hogy legalább 6 képviselő vagy 3 bizottsági elnök. Úgy gondolja, hogy ezzel visszaélni senki nem fog, de mégis indokolt és fontos, hogy a képviselők a képviselői felelősséget akár a névszerinti szavazással is vállalják. Vagy képviselő csoport, vagy legalább 6 képviselő indítványozza a titkos szavazást, még akkor is ha ez azt vonja maga után, hogy a 29. § /2/ bekezdésben a képviselő csoportok jogosítványainál is fel kell sorolni, hogy a közgyűlés támogatja a névszerinti szavazás kezdeményezését. (Kazetta 2/1 142-239) Takács Péter képviselő: Mindenképpen pozitív része az előterjesztésnek, hogy az érdekegyeztető területet a megalakulás után eltelt néhány hónap tapasztalata után az SZMSZ módosítás visszahelyezi a KÉK Bizottság hatáskörébe. Módosító javaslata: 11. oldal Az előterjesztéssel kapcsolatban elmondta, hogy az előtte szóló képviselők javasolták, hogy az osztályvezetőknek ne legyen előterjesztési joga, mellyel egyetért. A bizottság attól bizottság, és az eddigi gyakorlat is ez volt a rendszerváltás óta, hogy amennyiben az osztályvezető kéréssel fordult a testület felé, megtehette jegyzői vagy szakmai bizottság útján, melyből soha semmilyen probléma nem adódott. A javasolt szabályozásból működési zavarok is adódhatnak. 14. oldal 18. § /4/ Úgy gondolja, hogy felszólalására elegendő az 5 perc időtartam, de meg kell gondolni a 3 percre való csökkentést. Velkey Gábor képviselő javaslata az volt, hogy maradjon az 5 és 3 perc. Javasolta, hogy amennyiben nem kapja meg a szükséges többséget, akkor a polgármester tegye fel szavazásra a felszólalási idő 3 percre való csökkentését, de a viszontválasz lehetőségére 2 perc legyen biztosítva, tekintettel arra, hogy a viszontválaszban kell válaszolni annak a képviselőnek, aki például személyes megjegyzéseket tett, melyre egy perc alatt képtelenség választ adni. 17. oldal 25. § /7/ A közgyűlés ülésén szóbeli kérdés csak a nyilvános ülés megkezdése előtt vagy a napirendek lezárása után terjeszthető elő. Ez azt jelenti, hogy a képviselői kérdés lehetőségét nem vonja meg az SZMSZ attól, aki úgy gondolja, felteszi a kérdését a nyilvános napirend előtt. Ezt a lehetőséget meg kellene hagyni a képviselőknek.

98

99 A mobiltelefon használatával kapcsolatban elmondta, hogy amennyiben az SZMSZ-t minden képviselő elfogadja, akkor a jelen lévők kapcsolják ki készülékeiket. A polgármesternek a későbbiekben minden képviselőt figyelmeztetni kell arra, akinek megszólal a telefonja, hogy az SZMSZ tiltja. Ezt alaposan át kellene gondolni. Ugyan ez vonatkozik az 1 perces viszontválasz lehetőségére. Teljesen felesleges a polgármesternek saját magát olyan helyzetbe hozni, hogy állandóan az 1 perc letelte után figyelmeztesse a képviselőket. (Kazetta 2/1 239-299) Vantara Gyula polgármester: Úgy gondolja, hogy a polgármester feladata nem az, hogy figyelmeztesse a képviselő-testület tagjait. Az ülésen felnőtt állampolgárok vannak jelen, felelősségteljes gondolkodással. Ahogy a dohányzást tudomása szerint megszüntette az előző testület, úgy ezek az intézkedések is a munkára történő odafigyelést szolgálják, és ezt a törekvést készítik elő. Nem szankciókról van szó, hanem számít arra, hogy a testület önmagát mérsékeli ezekben a kérdésekben. Számtalanszor elhangzott, hogy bizottsági munkát végez a közgyűlés, ez a mai napon is így van. Ezt a célt szolgálja az időkorlát is. A bizottsági ülések nyilvánosak, melyeken részt lehet venni, ki lehet fejteni a véleményt korra, nemre, felekezetre való tekintet nélkül. (Kazetta 2/1 299-317) Hrabovszki György képviselő: Általánosságban elmondva az SZMSZ-el kapcsolatban az a legnagyobb kifogás, hogy meglehetősen erőteljesen kívánja csorbítani a képviselői jogokat, mely a demokrácia felfogásukkal ellentétes. Három tételben lehet alapvetően megfogalmazni, az egyik az ülések gyakoriságának a korlátozása, melyet Velkey Gábor képviselő jelzett, a hozzászólási időkereteknek, illetve néhány esetben a képviselőcsoport jogainak a nagyfokú kurtítása. Bizonyos területeken a közgyűlésen igen is rá kell szánnia az időt arra, hogy megfelelő érvrendszer tudjon összecsapni. Nem hiszi, hogy szabad a közgyűléseknek a munkáját olyan irányba silányítani, hogy ne érdemi érvrendszerek, felvetések csatázzanak egymással, hanem előre eldöntött gondolatokra, egyfajta szavazógépként működjön a közgyűlés, melynek nem sok értelmét látja. Azt gondolja, hogy a közgyűlés feladata, hogy megpróbálják a képviselők egymást meggyőzni, és a lehető legtöbb esetben kompromisszumokkal, vagy akár adott esetben konszenzussal hozzon meg döntéseket, szerinte a város érdeke mindenképpen ezt kívánja. Az előtte felszólaló képviselők módosító javaslataival egyetért. Módosító javaslata: 8. oldal 11. § /2/ A közgyűlés összehívását indítványozhatja, azonban nem szerepel kötelező jelleggel, hogy a képviselők ¼-e, illetve egyéb ügyekben mások indítványozhatják a közgyűlés összehívását. Úgy gondolja, hogy össze kell hívni a közgyűlést abban az esetben, ha a képviselők ¼-e indítványozza. 13. oldal 17. § /1/ g) A módosító indítványokkal kapcsolatos rendelkezés, melyben az elhangzások sorrendjében kerülnének szavaztatásra a módosító indítványok. Az eddigi tapasztalat is azt mutatta, hogy néhány esetben a módosító indítványok generálnak olyan újabb elképzeléseket és javaslatokat, amelyek adott esetben már az előző módosításra reagálva fejlesztik tovább annak a koncepcióját, és így próbál egyfajta konszenzust teremteni. Ezért javasolta, hogy fordított sorrendben, ahogy az előző SZMSZ is szabályozta, a legutolsó módosító indítványt kelljen először szavazásra tenni, és ezt követően az előző módosítások adott esetben akár már semlegessé válnak, tehát már tartalmilag oka fogyottá tudnak válni. 17. § /2/ d)

99

100 A rendbontókkal kapcsolatos szankciókról elmondta, hogy bízik abban, hogy nem a képviselőkre vonatkoztatható, mert a képviselőt bármely magatartása folytán is kivezettetni meglehetősen izgalmas kérdéseket vetne fel. Javasolta, hogy fogalmazzanak úgy, hogy nem a közgyűlés tagjáról van szó. A hozzászólások limitét javasolta 5 és 2 percben elfogadni. A személyes megtámadtatások körében minden esetben biztosítva volt az egy 1 perces viszontválasz lehetősége. 15. oldal 19. § /2/ Javasolta, hogy a módosító javaslatot tevő képviselő, illetve frakció esetén a frakció képviselője szintén kerüljön be a határozatszövegező bizottságba. 20. § /1/ Javasolta, hogy a jelenlegi leírt szabályozással ellentétben kerüljön be az „illetve akit a közgyűlés jelöltként elfogad, továbbá a jelölőlistára feltesz” szövegezés. Az elmúlt 16 évben a kitüntetések esetében helyi kezdeményezések voltak. 20. § /2/ Szabályozza a szavazási sorrendet. Külön jelöli meg azt, hogy a közgyűlés milyen rendszerben dönthet. Minden egyes esetben eseti döntést hozhat arról, hogy abc sorrendben vagy erő sorrendben kívánja szavaztatni a javaslatot. Javasolta, hogy vagy az egyik vagy a másik épüljön be az SZMSZ szövegébe a különböző problémák elkerülése érdekében. 20. § /3/ A bekezdés utolsó mondatával kapcsolatban elmondta, hogy nehezen tudja azt elképzelni, hogy vita nélkül hogyan lehet újdonságot és lényegességet megfogalmazni és eldönteni. Ezért javasolta, hogy a „vita nélkül” szövegezés törlésre kerüljön. 23. oldal 34. § /1/ A bizottsági ülések napirendjét szabályozza, melyben a megfogalmazás az, hogy az elnök engedélyével kerülhet sor, mely teljesen természetes. Javasolta, hogy a bizottság többségi szavazattal vegye napirendre, hiszen a bizottságnak meg kell erősítenie a napirendre vételt. Az elnök egy személyben csak napirendi javaslatot tesz, ezt követően dönt a bizottság a javaslatáról. (Kazetta 2/1 317-412) Tóth Károly országgyűlési képviselő: Javasolta minden képviselőnek, hogy fontolja meg, hogy az egyházon kívül 1000 évben nem érdemes senkinek gondolkodni. Kérte a képviselőket, hogy egy olyan SZMSZ készüljön, amelyet akkor is örömmel fogadnak, ha csak az egyházra érvényes az 1000 év. Továbbá kérte, hogy ne alakuljon megyei képviselő testület. Ott hagyomány, hogy a mindenható x,y osztályvezető az előterjesztő, és másnak nincs beleszólása. Rossz gyakorlat. A megyei közgyűlésen az összes vita áttevődött napirend előtte, nem a napirendekről vitáznak, hanem van egy-két órás politikai vita, mert a napirendről nem tud vitát folytatni, mert nem ismert, azt az osztályok megtárgyalják egymás között. A közgyűlésen nem szeretné, ha ez gyakorlat lenne. Lehet alkalmazkodni az 1 perchez. Az egy perc hozzászólásba belefél a protokoll-köszöntés, vagy hogy igen, nem. Nem érdemi vita alakul ki, hanem felszíni nagyotmondások, amit három perc alatt meg lehet tenni. Szakmai vitát kellene lefolytatni telekeladások, rendeletek, közműfejlesztések vonatkozásában, melyre a készülő SZMSZ nem ad lehetőséget. (Kazetta 2/1 412-460) Vantara Gyula polgármester: Tóth Károly képviselőnek módosító javaslata nem hangzott el. Megköszönte, hogy a testületi ülésen nem mutatta be név szerint a meghívott vendégeket. (Kazetta 2/1 460-465)

100

101 Szente Béla képviselő: Módosító indítványa: 10. oldal 15. § /1/ a) ad) Véleménye szerint értelmezhetetlen, ezért helyette javasolja az „előkészítés során végzett összehangoló munka főbb tapasztalatainak ismertetése, a különböző szervekkel vagy személyekkel történt egyeztetés és az ezek során felmerült lényeges érdek- és véleménykülönbségek bemutatása, amennyiben ezt a kisebbségben maradt fél kéri” szövegezést. 29. oldal k) Városfejlesztési területen: A városnak turisztikai stratégiája van és nem idegenforgalmi koncepciója, ezért javasolja a turisztikai stratégia kifejezés használatát. m) Hiányzik egy többes szám a résztvevő szóból, mely értelemzavaró. Javasolta, hogy az idegenforgalom helyett turisztikai feladatok szerepeljen. n) Az idegenforgalom szó helyett turisztikai feladatok szerepeljen. Az idegenforgalom kifejezést a turisztikai szakma manapság ritkán használja, helyette a turisztika szó adott, melytől a választékosság kedvéért időnként el lehet térni. Környezetvédelmi területen: d) Javasolta, hogy „véleményezi egy adott terület zajvédelmi szempontból védetté nyilvánítására vonatkozó javaslatot” szerepeljen, mely konkretizál. 47. oldal 7. sz. melléklet Általában az utolsó mondatok végén szerepel, hogy a bizottságok vélemény eltérése esetén a közgyűlés dönt. Módosító javaslata, hogy a bizottságok közötti vélemény eltérés esetén a közgyűlés dönt szövegezésre módosuljon a könnyebb megértés érdekében. 49. oldal 19. Elfogadja a nevelési-oktatási intézményekben lefolytatott szakmai, törvényességi ellenőrzés eredményét. Probléma adódna abból, ha a közgyűlés minden esetben elfogadná. Az előterjesztőnek módosító javaslata van. (Kazetta 2/1 465-535) Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző: Szövegszerűen úgy hangzik, hogy elfogadja a nevelési-oktatási intézményekben lefolytatott szakmai, törvényességi ellenőrzésről készült jelentést, javaslatot tesz a fenntartói döntés meghozatalára. A szövegezés többi része változatlan. (Kazetta 2/1 535-546) Pap János képviselő: Módosító javaslata, a 33. oldal 47. § /2/ bekezdéséből törlésre kerüljön „a közgyűlés ezen hatáskörének gyakorlását a polgármesterre ruházza” szövegezés. A hivatal ügyrendje négy vagy hatévente módosul. Kedvező, ha a képviselő testület fogadja el. 35. oldal 51. § A költségvetés megállapításáról szóló szabályokat tartalmazza. Célszerű az első bekezdésben szerepeltetni a több szó helyett a hármat. (Kazetta 2/1 546-570) Baji Lajos képviselő: A 11. oldal 15. § (2) bekezdésének a) pontjában szerepel, ki szerepelhet előterjesztőként. Javasolta, hogy a francia bekezdések között található „mindaz, akit a közgyűlés előterjesztés készítésére kötelez, vagy felkér” szövegrész külön szerepeljen, hiszen

101

102 a közgyűlés határozatba foglalhatja ki az, akit eseti jelleggel megbíz, felkér, vagy kötelez. Az intézményvezetőktől kezdve ebbe bárki beletartozhat, aki érintett. Kérte, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzítsék a különböző ülések összhangját. Példaként említette, hogy egy időpontban került sor a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügy Bizottság, valamint a Városi Érdekegyeztető Fórum megtartására. Azt a képviselőt, aki bizottsági munkában érdekelt volt, az azonos időpont kizárta a részvételből. Az alkotmányos képviselői jogokat sérti ez az eljárás. (Kazetta 2/1. 570-2/2. 024) Takács Péter képviselő: Felhívta a figyelmet arra, hogy a polgármester is kellemetlen helyzetbe hozza magát azzal, ha figyelmeztetnie kell a képviselőket arra, hogy nem tartják be az egy perces hozzászólási lehetőséget. A 17. § (2) bekezdésének c) pontja a polgármester számára a következőket írja elő: „Figyelmezteti a képviselőt a hozzászólásra biztosított időkeret túllépésére, ismételt figyelmeztetés után a szót megvonja.” Nem célszerű életszerűtlen időkeretet meghatározni. (Kazetta 2/2. 024-040) Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Városgazdálkodási, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnöke: Valamennyi bizottság tárgyalta a hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát. Észrevételezte, hogy bizottsági ülésen elhangzott javaslatok nem kerültek beépítésre, példaként említette Szente Béla képviselő által elmondottakat. Kérte, hogy a 11. oldal 15. § (2) bekezdés a) és b) pontja esetében az előterjesztő személyhez kötött legyen. A hivatal szervezeti átalakítása kapcsán több hatáskört és jogkört kapnak a bizottságok. (Kazetta 2/2. 040-050) Benkóné Dudás Piroska képviselő: A 26. oldalon szerepel a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság részletes feladata. A d) pont szerint a „kezdeményezi, vagy véleményezi a közművelődési és közgyűjteményi, ifjúsági, valamint testnevelési és sport, közoktatási és szakképzési önkormányzati intézmények létesítésére, átszervezésére, megszüntetésére, tevékenységi körének módosítására vonatkozó előterjesztéseket, illetve véleményezi az intézmények névhasználatát.” Miért külön szerepel a szakképzés, hiszen az is a közoktatás része? Jól értelmezi, hogy ezentúl a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság dönt valamennyi vezetői munkakör betöltéséről, vagy kimaradt a „magasabb” szó? (intézményvezető-helyettes, gyakorlati oktatásvezető, stb.) Mi indokolta a változtatást? A közalapítványok esetében az alapító okiratok módosítását véleményezi a bizottság, mely nehezen értelmezhető. (Kazetta 2/2. 050-075) Tóth Károly képviselő: Kérte Vantara Gyula polgármestert, hogy az elhangzottak alapján rendeljen el tárgyalási szünetet. Fontolja meg, melyek azok a pontok, amelyek hosszabb ideig történő érvényben maradása nem biztosítja a demokratikus, nyugodt körülmények között folyó munkát. (Kazetta 2/2. 075-089) Velkey Gábor képviselő: Az előterjesztés megerősíti a bizottsági struktúrát. Amikor az alakuló ülésen a bizottsági struktúrát elfogadta a közgyűlés, elhangzott, hogy a működés

102

103 tapasztalatainak ismeretében azt felülvizsgálja. Nincs tudomása arról, hogy erre lesz még idő, vagy a jelenlegi alkalom az. Amennyiben jelen közgyűlés hoz döntést, hiányzik az értékelés. A bizottságok terhei mérhetetlen nagy különbséget mutatnak. Vannak olyan bizottságok, amelyek ciklusonként két közgyűlés között kétszer, öt-hét órán keresztül üléseznek. Ezzel szemben más bizottságok lényegesen kevesebb ideig ülnek. Megerősítette az alakuló ülésen is hangoztatott véleményét, miszerint abban az esetben, ha egy bizottság három, vagy annál több speciális szakterületet foglal magába, nem várható el, hogy szakértő bizottságként működjön. Az egyes szakterületekhez nem értők szólnak hozzá más szakterülethez, vagyis a bizottsági tartalmi munkát korlátozza a több szakterület egy bizottságba történő összevonása. Tapasztalata szerint a bizottsági üléseken nincs tartalmi vita, sorozatban fordult elő, hogy a feltett kérdésekre nem érkezett válasz, az előterjesztést készítő tisztségviselők a bizottsági ülésen nincsenek jelen. Azért folyik bizottsági vita a közgyűlésen, mert a bizottságokban nincs tartalmi bizottsági vita, így a felmerült kérdéseket sok esetben a közgyűlésen kell ismertetni, hiszen a bizottsági ülésen azokat válaszra sem méltatják. Gyorsan szavazni kell és menni tovább. A többség működik. Értelmes, jobbító szándékú javaslatot kötelessége a képviselőnek elmondania. Erre a képviselői eskü is kötelezi. Véleménye szerint a bizottsági vélemények, érvek közgyűlési képviseletében mérhetetlen nagy különbségek vannak, melyet ki kell egyenlíteni. A korábbi elvekkel ellentétben – amikor azt fogalmazza meg az SZMSZ, hogy minden képviselő egy bizottságban van – létrehozásra került egy új bizottság, ezért több képviselő két bizottságban is szerepel, ami egyenetlen teher. Nem a tiszteletdíj változtatását javasolja. A demokráciának és a jó döntéseknek is költsége van, a 21.000.000,- Ft megtakarítás, ha a rossz döntés következtében 10.000.000,- Ft vész el, a nyereség a veszteséghez képest elenyésző. Amennyiben a polgármester kéri, ki fogja gyűjteni azokat a döntéseket, amelyek nagyobb veszteséget eredményeznek, mint amennyit a 21.000.000,- Ft hoz. Látványos, politikailag lehivatkozható dolog. A jelenlegi bizottsági struktúra a tartalmi munkát lehetetlenné teszi, ezért nem jó. Örömmel venné, ha - változtatás történne a korábbi gyakorlaton, miszerint - a megválasztott tanácsnokok bizottsági szakterületet is képviselnének. Ez a megoldás a személyi és humán erőforrással való hatékonyabb gazdálkodást eredményezne. Az előrelépés Herczeg Tamás tanácsnok esetében a közbeszerzési eljárás során megtörtént, úgy véli, hogy Dr. Fábián Ágnes tanácsnoki feladatai ellátása mellett alkalmas a bizottsági elnöki teendők ellátására is. Nem kívánja a meglévő bizottsági elnevezéseket felsorolni, könnyen megállapítható, hogy mely bizottságokat célszerű külön választani. Nem índíványozza, hogy a két bizottságban is tevékenykedő tagok tiszteletdíja emelkedjen, hiszen a jelenlegi megoldással 21.000.000,- Ft megtakarítás keletkezett. Kérte, engedjék a bizottságokban a tagokat dolgozni. Cinikus érvnek tartja azt a megjegyzést, miszerint hat bizottság ülésén vegyen részt. Jelezte, hogy az SZDSZ frakció a hat bizottságból négyben képviselteti magát. Fizikailag - attól, akinek főállású munkaviszonya van - nem várható el, hogy még két bizottsági ülésre felkészüljön, hogy azon felkészülten legyen jelen. Főleg úgy, ha öt-hét órát ülésezik a bizottság, és munkáját még így sem tudja rendesen elvégezni. A bizottsági struktúra áttekintése, a működési zavarok rendbetétele közös érdek. Senki ne várja el, hogy a közgyűlésen ne folyjék bizottsági munka, ha a bizottságokon nem tudnak dolgozni. Kérte, hogy az Ügyrendi, Ellenőrzési és Érdekegyeztető, valamint a Kisebbségi és Külkapcsolati Bizottság üléseire SZDSZ frakció által megnevezett két szakértő állandó

103

104 meghívottként kapjon bizottsági anyagot, annak érdekében, hogy a nyilvános üléseken részt tudjanak venni. A szakértők nevét a későbbiekben pontosítja. Ez a lehetőség biztosítja, hogy a döntéshozatal teljes szakaszában a frakció információt tudjon gyűjteni. (Kazetta 2/2. 089-156) Vantara Gyula polgármester: A kért lehetőség eddig is fennállt. (Kazetta 2/2. 156-160) Kiss Tibor képviselő, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: Kihangsúlyozta, hogy véleménye szerint - ellentétben Velkey Gábor képviselő által elmondottakkal - tartalmas, érdemi munka folyik a bizottsági üléseken. Emlékezete szerint az elmúlt ciklusban is volt olyan bizottsági ülés, amely csak oktatási ügyekkel foglalkozott, mégis 4-5 óráig tartott. Ehhez képest az összevont bizottság operatívan dolgozik. Visszautasította azt a kijelentést, miszerint Velkey Gábor nem kapott érdemi választ a feltett kérdéseire. A bizottsági ülésen jelen vannak a hivatali apparátusban dolgozók és szakértők. Ismert, hogy a funkció betöltése politikai alapon dőlt el. Korábbi ciklusban az Egészségügyi Bizottság elnöki teendőit nem az egészségügyben dolgozó képviselő látta el, mégis eredményesen tudott tevékenykedni. Az, hogy Velkey Gábor képviselő a bizottsági ülésen adott válaszokkal nem minden esetben ért egyet, az szíve joga. Ettől még a kérdéseire választ kapott. Még egyszer kihangsúlyozta, hogy a bizottsági ülésen tartalmas, érdemi munka folyik, azért nem igaz az a kijelentés, miszerint a közgyűlésen azért kell bizottsági munkát folytatni, mert a bizottsági ülésen a tartalmi munka korlátozott. Az ülésen megjelentek a tartalmi munkának részesei lehetnek. (Kazetta 2/2. 160-189) Dr. Ferenczi Attila képviselő: Kérdését Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyzőhöz intézte: Az október óta működő új bizottsági struktúra miatt akár a hivatalban, akár a bizottságok együttműködésében észlelhető-e működési zavar? (Kazetta 2/2. 189-193) Vantara Gyula polgármester: Jelezte, hogy Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző a vita lezárása után ad választ a feltett kérdésekre. Javasolta, hogy a beérkezett módosító javaslatok összegzése után, 14 órakor folytassa tovább munkáját a közgyűlés. (Kazetta 2/2. 193-199) Bálint Jánosné képviselő: Tájékoztatta a képviselőket, hogy korábban kéréssel fordult Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző asszonyhoz, valamint a Számítástechnikai Csoporthoz annak érdekében, hogy az előterjesztések a közgyűlést megelőző héten, pénteken kerüljenek fel az internetre. Kérésének eleget is téve az előterjesztések a város honlapján találhatóak, megköszönte az együttműködést Kérte, hogy az előterjesztés 3. oldalán a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság módosító javaslata egészüljön ki azzal a kitétellel, miszerint az interneten ne csak a tervezett napirend szerepeljen, hanem maga az előterjesztés is. (Kazetta 2/2. 199-202) Velkey Gábor képviselő: Személyes megtámadtatások miatt kért ismét szót. Az említett bizottsági ülésen tíz kérdést tett fel, amelyre nem kapott választ. Feltett kérdéseit írásban továbbítani fogja.

104

105

Javasolta, hogy a tisztségviselők is vegyenek részt a bizottsági üléseken, főleg ha fajsúlyos, a téma kerül napirendre. Tudomása szerint Hanó Miklós alpolgármester rendszeresen részt vesz a bizottsági üléseken. A tisztségviselők jelenléte az együttműködést és a jó döntés előkészítését nagyban segítené. (Kazetta 2/2. 202-211) Dr. Fábián Ágnes tanácsnok: Velkey Gábor képviselő ellentmondására kívánta felhívni a figyelmet, miszerint ha nem „gigabizottságok” lennének, hanem továbbra is a korábbi gyakorlat maradt volna - egy képviselő több bizottság munkájában is részt vehet - ugyan úgy, nagy felkészülést igényelne a több bizottságban történő részvétel. Jelen esetben képviselői felelősségtudatból társadalmi munkában végzik ugyanazt a munkát. (Kazetta 2/2. 211-227) Hrabovszki György képviselő: Az elhangzott vélemények szerint valószínűsíthető, hogy azok az érvek, amelyek a hozzászólási időkeretre vonatkoznak, sajnos nem kerülnek elfogadásra. Módosító javaslatában kérte, hogy abban az esetben, ha a többség a hozzászólási időkeretet a jelenlegi SZMSZ-ben rögzítettekhez képest szűkíti, a 18. § egy új 10. ponttal egészüljön ki, miszerint a képviselőnek minden napirend tárgyalásánál joga van a hozzászólási időkeretét bármelyik képviselőre átruházni, melyről a polgármestert tájékoztatni kell. Javasolta, hogy a 26. oldal 38. § (3) bekezdésének e) pontja egészüljön ki a „magasabb” szóval, illetve az 51. oldalon Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság döntési hatáskörében második pontként szerepeljen: „Dönt szakértő bevonásáról, amennyiben az ellenőrzés típusa indokolja”. (Kazetta 2/2. 227-245) Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző: A hozzászólások elhangzásának sorrendjében az alábbiakat reagálta: Szilvásy Ferenc képviselő említette, hogy az Alkotmánybíróság döntése nem kifogásolja a vegyes szerkesztési módot. Azonban több döntésében megjelenik, hogy azt aggályosnak tartja, hiszen a központi jogszabály változása esetén gyakrabban kell módosítani az SZMSZ-t. Elfogadja azt az érvelést, hogy az önkormányzati törvény módosítására nem kerül sor olyan gyakran. Említette a képviselő azt is, hogy nem találkozott a közigazgatási hivatal konkrét észrevételével. Az előterjesztés szöveges része nem is közigazgatási hivatal törvényességi észrevételéről beszél, az került leírásra, hogy célvizsgálatot folytatott a közigazgatási hivatal. Az erről készült, interneten is elérhető anyagból merített az előterjesztés készítője. Példaként említette a polgármester szabadságának kiadásának, illetve a sürgősségi indítvány szabályainak rögzítését. A köztisztviselők, osztályvezetők, előterjesztői jogáról a közgyűlés a módosító javaslatok elfogadásakor szavazással dönt. Velkey Gábor képviselő módosító javaslataival kapcsolatban: Valóban a szerkesztés történhetett volna másképp is, azonban az anyagot még terjedelmesebbé tette volna. Elfogadja azt az észrevételt, hogy a táblázatos formában történő megjelenítés segítséget nyújtott volna a régi és új szabályzat összehasonlításában. Az előterjesztésben azonban igyekeztek a fő módosításokat kiemelni.

105

106 A 9. § (1) bekezdésével kapcsolatban érkezett módosító javaslat szerint „legalább tíz alkalom legyen”, az SZMSZ tervezetében az Ötv. szerinti minimum „legalább hat alkalom” szerepel, ami nem azt jelenti, hogy hatszor kell közgyűlést tartani. A sajtótájékoztató kérdésében szintén a közgyűlés dönt. Elhangzott, hogy az intézmény vezetője ne legyen előterjesztő. Valóban, ritkán volt gyakorlat, nem életszerű, nem sokszor fordul elő. Akkor átgondolható, hogy a gazdasági társaságok vezetője se legyen előterjesztő. A 15. § (2) bekezdésének a) pontjának napirendre vételéről is a közgyűlés dönt. Az időkeretek korlátozása több képviselő részéről is felmerült. Elfogadhatónak tartja, hogy a 24. § b) pontja esetében a képviselő csoport is kezdeményezhesse a névszerinti szavazást. A közgyűlés dönt arról, kibővíti a tervezetben lévő szabályt, vagy sem. Takács Péter képviselő módosító javaslatai az előterjesztői joggal kapcsolatosan hangzottak el. A 25. § (7) bekezdése, a nyilvános ülés megkezdése előtt vagy a napirendek zárása után elvileg elfogadható. Hrabovszki György képviselő hozzászólása a képviselői jogok csorbítására, illetve az ülések gyakoriságára vonatkozott. Döntés kérdése lesz, hogy konkrét szám kerül megjelölésre, vagy marad a legalább hat alkalom. A meghatározás keretszám, mely lehet több, vagy kevesebb, szükség szerint. Elhangzások sorrendjében a 16. § (1) pontja a jelenleg hatályos SZMSZ-ben is azonosan szabályozott, miszerint a módosító javaslatokat elhangzásuk sorrendjében kell szavazásra bocsátani. A gyakorlat is ez, kivéve, ha a logika mást kívánt. A fő szabály a módosító javaslatok elhangzásának sorrendje volt. A személyes megtámadtatás érintő módosító javaslatról közgyűlés dönt. Személy szerint elfogadja, hogy a határozat szövegező bizottságban a módosító javaslatot tevő képviselő is részt vegyen. A kitüntetési javaslatok esetében a korábbi SZMSZ-ben szerepelt, „akit a közgyűlés jelöltként felvesz” kifejezés, mely nem igazán szerencsés. Bizottsági véleményezésre nem kerülhetett a jelölt személye, illetve a kitüntetésekről szóló rendelet is azt mondja, hogy az önkormányzati képviselő tehet javaslatot. A közgyűlést ily módon nem nevesíti, inkább szinkronba kerül a kitüntetési rendelettel maga az eljárási rend. Adott esetben azt is el lehet képzelni, amikor a közgyűlés részéről felmerül egy újabb személy kérdése, újabb bizottsági véleményezésre adja át. Átgondolás tárgyát képezhetné a kitüntetéses rendelettel összhangban, jogalkotási folyamat keretében áttekinthető. A „vita nélkül” kitétel törlése a 20. § (3) bekezdése esetén közgyűlési döntést igényel. Az a tény, hogy a bizottság döntésével kerüljön napirendre az előterjesztés, szakmailag elfogadható. Úgy érzékelte, hogy Tóth Károly képviselő első hozzászólásánál konkrét, szövegszerű módosító javaslat nem hangzott el. Szente Béla képviselő javaslatai pontosítják a szövegezést és értelmezést. Pap János képviselő a hivatali SZMSZ módosításánál a 47. § (2) bekezdésénél módosító javaslatában indítványozta, hogy maradjon ki a polgármesterre történő átruházás kérdése. Elhangzott, hogy igen ritkán kerül sor a hivatal szervezeti és működési szabályzatának módosítására. A legutóbbi időben is jelentős számban módosult, akár kiadmányozás, akár egyéb részeket érintően, hiszen a hivatali ügyrendnek rugalmasan kell követnie a

106

107 változásokat. Tekintettel arra, hogy a hivatal konkrét feladatait és az egyes szervezeti egységhez telepített feladatokat tartalmazza, azokat részleteiben szabályozza. Éppen ezért előfordulhat az, hogy a közgyűlés szervezeti és működési szabályzatát sűrűbben kell módosítani. A polgármester - irányítási jogköréből adódóan - van leginkább kapcsolatban a hivatallal. A korábbi gyakorlat szerint - a jelenleg hatályos szervezeti és működési szabályzatban is az szerepel - a hivatal ügyrendjét a polgármester a jegyzővel együttesen adja ki. Ez a megfogalmazás annyiban nem volt szerencsés, hogy a jegyzőt nevesíteni, akit önkormányzati jogokkal felruházni nem lehet. Tehát az a megfelelő megoldás, ha a polgármester adja ki, hagyja jóvá, természetesen a jegyző végzi az előkészítő munkát. A költségvetés tárgyalásával kapcsolatban elhangzott a „több” helyett három fordulóban történő tárgyalás. A gyakorlathoz igazodik. Baji Lajos képviselő javaslata, hogy az előterjesztésből maradjon ki, vagy példálózó legyen két módosító javaslatnak értendő? Az a kérés, hogy a bizottságok, illetve más hivatalos elfoglaltságok szervezése úgy történjen, hogy egymást ne fedjék, valóban kívánatos. Erre a hivatal is nagyobb figyelmet kíván fordítani. Az SZMSZ-be kerüléséről a közgyűlés dönt. Takács Péter képviselő második megszólalásában felvetette, hogy nehéz lesz az időkeretek betartása. Dr. Ferenczi Attila képviselő a 12. §-hoz ismertetett kiegészítése logikus, ne a bizottság és ne a képviselő csoport kerüljön megjelölésre, hanem annak elnöke vagy vezetője. Benkóné Dudás Piroska képviselő asszony felvetette, hogy külön jelenik meg a közoktatás, szakképzés. Maradhat akár egy is. Logikai zavart nem okoz. A magasabb vezetői állással kapcsolatos észrevétel jogos, az előterjesztésből kimaradt a „magasabb” vezetői megjelölés. Az alapító okiratok véleményezésével kapcsolatosan a régi SZMSZ „n” pontjában is így szerepelt. Nem új szabályként kerül bevezetésre. Velkey Gábor képviselő felvetette az Ügyrendi, Ellenőrzési és Érdekegyeztető Bizottság, valamint a Kisebbségi és Külkapcsolati Bizottságba delegált szakértő kérdését, mely a szervezeti és működési szabályzat módosítása nélkül is rendezhető. Dr. Ferenczi Attila képviselő kérdezte, hogy október óta észlelt-e zavart az új bizottsági felállásban. Kifejezetten nem. Bálint Jánosné képviselő asszony részéről kérésként hangzott el, hogy interneten legyen minden előterjesztés. Igyekeznek a lehető legrövidebb időn belül a kérésnek eleget tenni. Megjegyezte, hogy a szkennelés valamivel hosszabb időt vesz igénybe, mint a postai úton történő továbbítás. Hrabovszki György utolsó hozzászólásában elhangzott időkerettel kapcsolatos kérdésben a közgyűlés dönt. Reméli, hogy valamennyi feltett kérdésre választ adott. A módosító javaslatok nagy száma miatt valóban célszerű, ha ebédszünet után kerül sor a szavazásra, illetve a döntéshozatalra. (Kazetta 2/2. 245-450)

107

108 Vantara Gyula polgármester: A Szervezeti és Működési Szabályzat módosításáról szóló vitát lezárta. 14,00 óráig ebédszünetet rendelt el. (Kazetta 2/2. 450-462) SZÜNET Napirenden kívül: Vantara Gyula polgármester: Köszöntötte Janyik Jánost, aki 1957. február 27. óta dolgozik a Városházán. A közgyűlés nevében elismerését fejezte ki az elmúlt 50 év alatt végzett munkáért. Az eltelt 50 év alatt megszámlálhatatlan változás történt az egykori városi tanács, majd polgármesteri hivatal élén. Nem teljes pontossággal, de Janyik János az öt évtized alatt 8 tanácselnököt, 8 elnökhelyettest, 6 vb titkárt, 2 polgármestert, 10 alpolgármestert és több száz kollégát szolgált. Megköszönte az eddig végzett munkát, és a közgyűlés nevében ajándékot adott át. (Kazetta 2/2. 462-490) Szente Béla képviselő: Tájékoztatta a képviselőket, hogy elmúlt héten hunyt el Lipták Pál, aki szinte a város és a megye szolgálatában töltötte egész életét. Két embernek az életművét hagyta maga után, az egyik ember könyvtáros volt, 1950-től 1985-ig volt a Békés Megyei Könyvtár igazgatója. 1954-ben a szabadpolcos kölcsönzési rendszer bevezetéséért Kossuthdíjban részesítették, ami akkor nagyon fontos szakmai áttörése volt a magyar könyvtárnak. A másik ember festőművész volt, Sas Árpád, Miklós István, Mokos József és Jankay Tibor tanítványa volt, mindig a békési táj, Békéscsaba városa szerepelt képein, akár tájképet, vagy alakot festett. 85 éves korában hunyt el. Kérte főhajtással adózzanak emlékének. (Kazetta 2/2. 490-540) Tárgy:

A közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelet megalkotása

Vantara Gyula polgármester: Tájékoztatásul elmondta, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló rendelettel kapcsolatban 25 módosító indítvány érkezett. Kezdeményezte, hogy egyenkénti szavazással döntsön a közgyűlés a javasolt módosításokról. Egyenként ismerteti a módosító javaslatok rendelet szerinti paragrafus számait, illetve bekezdéseit. Felkérte Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyzőt, néhány mondatban adjon tájékoztatást a módosítások tartalmára vonatkozóan. Úgy korrekt, ha a képviselők megismerik a rendelet lényegét, tartalmát. Első módosító javaslat a 9. §. (1) bekezdésére érkezett. (Kazetta 2/2. 540-3/1. 003) Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző: Jelenleg érvényben lévő SZMSZ szerint a közgyűlés szükség szerinti gyakorisággal, de a nyári ülésszünet kivételével évente legalább hat alkalommal ülésezik. A módosító javaslat arra vonatkozik, hogy évente tíz alkalommal ülésezzen. (Kazetta 3/1. 002-006) Vantara Gyula polgármester: Jelezte, hogy az előkészítők egyetértenek a módosító javaslat elfogadásával. Szavazásra bocsátotta az SZMSZ tervezet 9. §. (1) bekezdésére vonatkozó módosító javaslatot.

108

109

Megállapította, hogy a közgyűlés 26 igen, 1 nem szavazattal a javaslatot elfogadta. (Kazetta 3/1. 006-009) Vantara Gyula polgármester: Módosító javaslat hangzott el a 13. § (5) bekezdésének elhagyására. (Kazetta 3/1. 009-010) Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző: A tervezett szöveg szerint a közgyűlés ülése után sajtótájékoztató szerveztető, a módosító javaslat ennek elhagyását indítványozza. (Kazetta 3/1. 010-012) Vantara Gyula polgármester: Jelezte, hogy az előkészítők az eredeti szöveg megtartását javasolják. Szavazásra bocsátotta a módosító javaslatot. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 18 igen, 5 nem szavazattal, 4 tartózkodással a módosító javaslatot elfogadta. (Kazetta 3/1. 012-015) Vantara Gyula polgármester: Módosító javaslatként elhangzott, hogy a tervezet 13. § (2) bekezdése egészüljön ki „ne csak az időpont helye, hanem a napirend témája is szerepeljen a városi lapban”. Jelezte, hogy az előkészítők a javaslatot elfogadásra javasolják. Szavazásra bocsátotta a módosító javaslatot. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 27 igen, egyhangú szavazattal a módosító javaslatot elfogadta. (Kazetta 3/1. 015-022) Vantara Gyula polgármester: Módosító javaslat szerint a 15. § (2) bekezdés a) pontjának hatodik francia bekezdéséből az „osztályvezető” megnevezés maradjon ki. (Kazetta 3/1. 022-025) Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző: A tervezetben a 2. a) pontnál, a jegyző, aljegyző után az osztályvezető is szerepel előterjesztőként, illetve az önkormányzati intézmény vezetője is rendelkezik előterjesztői jogosítvánnyal, a módosító javaslat ennek elhagyását célozza. (Kazetta 3/1. 025-028) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a módosító javaslatot, miszerint az osztályvezető megnevezés maradjon ki. Jelezte, hogy az előkészítők nem javasolták a módosító javaslat elfogadását. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 11 igen, 14 nem szavazattal a módosító javaslatot elvetette. (Kazetta 3/1. 028-033) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a módosító javaslatot, miszerint a az önkormányzati intézményvezető megnevezés maradjon ki. Jelezte, hogy az előkészítők nem javasolják a módosító javaslat elfogadását.

109

110 -

Megállapította, hogy a közgyűlés 11 igen, 14 nem szavazattal a módosító javaslatot elvetette. (Kazetta 3/1. 033-038) Vantara Gyula polgármester: Javaslatként hangzott el, hogy a 15. § (3) bekezdés a) pontjának utolsó mondata kerüljön elhagyásra. (Kazetta 3/1. 038-044) Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző: A tervezet szerint a szóbeli előterjesztés napirendre vételéről a közgyűlés vita nélkül dönt. A módosító javaslat az elhagyásra irányul. (Kazetta 3/1. 044-047) Vantara Gyula polgármester: Az előkészítők a javaslattal egyetértenek. Szavazásra bocsátotta a módosító javaslatot. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 26 egyhangú igen szavazattal a módosító javaslatot elfogadta.

Módosító javaslat hangzott el a hozzászólások időtartamának tervezetben szereplő megváltoztatására oly módon, hogy az időtartam maradjon a jelenleg hatályos SZMSZ szerint öt, illetve kettő perc. Az előkészítők javasolják a módosító javaslat elfogadását. Szavazásra bocsátotta a módosító javaslatot. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 25 igen szavazattal, 1 tartózkodással a javaslattal egyetértett.

Módosító javaslat hangzott el, miszerint a 24. § (2) bekezdésének b) pontja egészüljön ki a „képviselőcsoport” elnevezéssel. (Kazetta 3/1. 047-060) Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző: A 24. § (1) bekezdés b) pontja a névszerinti szavazásra vonatkozó szabályokat tartalmazza. A jelenlegi tervezetben hat képviselő indítványozási lehetősége szerepel, a javaslat szerint kiegészülne a képviselőcsoporttal, mely szinkronban van a titkos szavazásra vonatkozó szabályokkal is. (Kazetta 3/1. 060-064) Vantara Gyula polgármester: Az előkészítők javasolják a módosítást. Szavazásra bocsátotta a javaslatot. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 26 egyhangú igen szavazattal a módosítást elfogadta.

Módosító javaslat hangzott el a 25. § (7) bekezdésére vonatkozóan, miszerint egészüljön ki az alábbiakkal: „csak a nyilvános ülés megkezdése előtt, vagy a napirendek lezárása után”. (Kazetta 3/1. 064-069) Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző: A tervezet szerinti szabályozásban az szerepel, hogy a közgyűlés ülésén szóbeli kérdés csak a napirendek lezárása után terjeszthető elő. A módosító indítvány alapján csak a nyilvános ülés megkezdése előtt, vagy a napirendek lezárása után adódna lehetőség.

110

111 (Kazetta 3/1. 069-074) Vantara Gyula polgármester: Az előkészítők javasolják a módosító indítvány beemelését. Szavazásra bocsátotta a módosító javaslatot. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 27 igen, egyhangú szavazattal a javaslatot elfogadta.

Módosító javaslatként hangzott el, de figyelmen kívül hagyandó a 11. § (2) bekezdésére vonatkozó megjegyzés. (Kazetta 3/1. 074-078) Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző: Az önkormányzati törvény 12. §-a szabályozza, tehát törvényi szabályozás vonatkozik arra, hogy a képviselők 1/4-ének kérésére össze kell hívni a közgyűlést, tehát nem szükséges az SZMSZ-ben külön szabályozni, mert az párhuzamos szabályozást eredményezne. (Kazetta 3/1. 078-082) Vantara Gyula polgármester: Az elhangzottak szerint nem szükséges a módosító javaslat esetében dönteni, mivel azt az önkormányzati törvény szabályozza. Módosító javaslat hangzott el a 17. § (1) bekezdéséhez. (Kazetta 3/1. 082-086) Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző: A módosító javaslat kezdeményezte, hogy ne az elhangzás sorrendjében kerüljön sor a döntéshozatalra. Mind a jelenleg hatályos SZMSZ, mind a tervezet az elhangzás sorrendjében történő szavazás szabályait tartalmazza. (Kazetta 3/1. 086-088) Vantara Gyula polgármester: Az előkészítők nem javasolják a módosító javaslat elfogadását. Szavazásra bocsátotta a javaslatot. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 7 igen, 16 nem szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elvetette.

Módosító indítványként hangzott el, hogy a 18. § egészüljön ki egy (10) bekezdéssel, miszerint személyes érintettség esetén 1 perces viszontválasz lehetősége legyen biztosítva a képviselők számára. Jelezte, hogy az előkészítők javasolják a módosító indítvány beemelését. Szavazásra bocsátotta a módosítást. -


Módosító javaslatként hangzott el, hogy a 19. § (2) bekezdése egészüljön ki egy hatodik francia bekezdéssel. (Kazetta 3/1. 088-103) Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző: A rendelkezés a határozat szövegező bizottság létrehozásáról szól. Jelen tervezet szerint nem volt tagja a módosító javaslatot tevő. A módosító javaslat logikus, arra irányul, hogy a javaslatot tevő is kerüljön be a határozat szövegező bizottságába. (Kazetta 3/1. 103-106)

111

112

Vantara Gyula polgármester: Jelezte, hogy az előkészítők támogatják a módosító javaslat elfogadását. Szavazásra bocsátotta a módosító javaslatot. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 27 igen, egyhangú szavazattal a javaslatot elfogadta.

Módosító javaslat szerint a 20. § (1) bekezdése egészüljön ki egy második francia bekezdéssel. (Kazetta 3/1. 106-112) Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző: A tervezet szerinti szövegezés a kinevezés, megbízás, választás esetén követendő eljárásra vonatkozik. A tervezet szövegében az szerepel, hogy személyi ügyekben jelöltek lehetnek, akiket a döntést előkészítő bizottság javasol. A módosító javaslat értelmében a közgyűlés is jelölhet személyeket. (Kazetta 3/1. 112-115) Vantara Gyula polgármester: Jelezte, hogy az előkészítők nem javasolják a módosítást. Szavazásra bocsátotta a javaslatot. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 9 igen, 17 nem szavazattal, 1 tartózkodással a módosító javaslatot elvetette.

Módosító javaslat hangzott el a 20. § (2) bekezdés második mondatával kapcsolatban, miszerint meghatározott sorrend helyett az „abc sorrendben történő szavazás” kitétel szerepeljen. Jelezte, hogy az előkészítők egyetértenek a módosító javaslattal. Szavazásra bocsátotta a javaslatot. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 27 igen, egyhangú szavazattal a módosító javaslatot elfogadta.

Módosító javaslat szerint a 20. § (3) bekezdésének utolsó mondatából a „vita nélkül” kifejezés maradjon el. Az előkészítők egyetértenek a javaslattal. Szavazásra bocsátotta a javaslatot. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 27 igen, egyhangú szavazattal a módosító javaslatot elfogadta.

Módosító javaslat szerint a 34. § (1) bekezdés harmadik mondata „az elnök engedélyével” helyett a bizottság többségi szavazatával kifejezés kerüljön. Az előkészítők a módosító javaslattal egyetértenek. Szavazásra bocsátotta a javaslatot. -


Módosító javaslat a 47. § (2) bekezdése utolsó mondatának elhagyását javasolta. (Kazetta 3/1. 115-148) Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző: A tervezetben rendelkezés a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzatának elfogadására vonatkozik. A tervezet szerint a

112

113 szervezeti és működési szabályzatot a közgyűlés hagyja jóvá, ezen hatáskörének gyakorlását a polgármesterre ruházza. A módosító javaslat a mondat elhagyását célozza. (Kazetta 3/1. 148-154) Vantara Gyula polgármester: Az előkészítők a módosító javaslat beemelésével nem értenek egyet. Szavazásra bocsátotta a javaslatot. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 11 igen, 16 nem szavazattal a javaslatot elvetette.

A módosító javaslat szerint az 51. § (1) bekezdésében „több” forduló helyett „három” forduló szerepeljen. (Kazetta 3/1. 154-160) Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző: A rendelkezés a költségvetés tárgyalására vonatkozik. A tervezetben a „több” fordulóban tárgyalja szövegezés szerepel, a módosító javaslat „három” fordulóban történő tárgyalást célozna. (Kazetta 3/1. 160-163) Vantara Gyula polgármester: Az előkészítők tekintettel arra, hogy kettőtől-négyig terjedő fordulóban is lehet költségvetést tárgyalni, a „több” fordulós kifejezést tartják helyesnek, ezért nem javasolják a módosító javaslat elfogadását. Szavazásra bocsátotta a módosító javaslatot. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 8 igen, 15 nem szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elvetette.

A 15. § (2) bekezdésének a) pontjában a nyolc, kilenc, tíz, tizenegy francia bekezdések elhagyására hangzott el módosító javaslat. (Kazetta 3/1. 163-170) Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző: Az önkormányzat gazdasági társaságának ügyvezetője, illetve önkormányzati intézményvezetője, kisebbségi önkormányzat, településrészi önkormányzat, az önkormányzati közbeszerzések tárgya szerint illetékes bíráló bizottság közbeszerzési ügyekben. (Kazetta 3/1. 170-174) Vantara Gyula polgármester: Az előkészítők nem javasolják a módosító javaslat beemelését. Szavazásra bocsátotta a javaslatot. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 11 igen, 15 nem szavazattal a módosító javaslatot elvetette.

Módosító javaslat hangzott el arra vonatkozóan, hogy a 32. § egészüljön ki egy új, hetedik bekezdéssel, miszerint a bizottsági munkát úgy kell szervezni, hogy lehetőség szerint a képviselők más bizottsági üléseken való jelenléttel ne legyenek akadályozva. Az előkészítők javasolják az új, kiegészített pont beemelését. (Kazetta 3/1. 174-184)

113

114 Baji Lajos képviselő: Javasolta, hogy a közgyűlés kerülje a „törekedni kell” és a „lehetőség szerint” szóhasználatot. A kifejezések nem szabálykövető lehetőséget adnak. Úgy kell szervezni, hogy minden egyes fontos rendezvényen részt lehessen venni. (Kazetta 3/1. 184-193) Vantara Gyula polgármester: Felhívta Baji Lajos képviselő figyelmét arra, hogy eddig nem sikerült bizottsági ülést úgy összehívni, hogy minden képviselő ráért volna. Éppen Baji Lajos képviselő említette korábban, hogy az érdekegyeztető fórum összehívása hasonló problémát jelentett. Megjegyezte, hogy nem mindig az önkormányzattól függ bizonyos időpontok kijelölése. Az önkormányzat bizottságait lehet kötelezni, de a külső résztvevőket, szerveket nem. Lehetőség szerinti szövegrész megtartását kérte. Az előkészítők a módosítást elfogadásra javasolják. Szavazásra bocsátotta a módosító javaslatot. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 23 igen, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodással, a módosító javaslattal egyetértett.

15. § (2) bekezdésének a) pontjának negyedik francia bekezdésére érkezett módosító javaslat, miszerint a bizottság megnevezése helyett bizottsági elnök megnevezés, míg a következő francia bekezdésnél ne frakció, hanem frakcióvezető szerepeljen. Az előkészítők javasolják a módosító javaslat elfogadását. Szavazásra bocsátotta a módosító javaslatot. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 25 igen szavazattal, 2 tartózkodással, a módosítást elfogadta.

Módosító javaslatként hangzott el, hogy a 18. § egészüljön ki egy új, tizedik bekezdéssel. (Kazetta 3/1. 193-218) Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző: A képviselőnek joga van minden napirendnél az időkeretét átruházni más képviselőre, erről a polgármestert tájékoztatni kell. Ezt a típusú szabályozást a jelenlegi SZMSZ sem ismerte. (Kazetta 3/1. 218-221) Vantara Gyula polgármester: Jelezte, hogy az előterjesztő visszavonta javaslatát. Az Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság feladatára vonatkozó mondat kiegészítésére érkezett javaslat, miszerint „dönt szakértő bevonásától az ellenőrzéseknél, ha ez indokolt”. Az előkészítők a módosító javaslat beemelésével egyetértenek. Szavazásra bocsátotta a módosító javaslatot. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 24 igen, 1 nem szavazattal, 1 tartózkodással a módosító javaslatot elfogadta.

Szente Béla és Benkóné Dudás Piroska képviselők által az SZMSZ-hez érkezett pontosító, stilisztikai javaslatokat az előterjesztő befogadta, így az a kiadandó SZMSZ-ben figyelembe vételre kerül. Szavazásra bocsátotta a pontosító, stilisztikai javaslatok elfogadását. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 27 igen, egyhangú szavazattal, a javaslattal egyetértett.

114

115 Az elfogadott módosításokkal együtt szavazásra bocsátotta a Szervezeti és Működési Szabályzat rendeletalkotást. (Kazetta 3/1. 221-253) A közgyűlés 18 igen, 3 nem szavazattal, 6 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 4/2007. (II.19.) önkormányzati rendelete a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Békéscsaba város polgárainak közvetlenül választott döntéshozó szerve, melynek elsődleges célja, hogy önállóan, demokratikusan, szakszerűen és gyorsan intézze a helyi érdekű közügyeket. E cél megvalósítása során a közgyűlés figyelemmel kíván lenni Békéscsaba város hagyományaira, sajátos arculatára, továbbá – tekintettel az Európai Unióhoz történt csatlakozásra – az Európai Önkormányzati Karta alapkövetelményeire egyaránt. A fenti célkitűzés megvalósítása érdekében Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (1) bekezdés e) pontjában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 18.§ /1/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a következők szerint állapítja meg Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ). I. FEJEZET Általános rendelkezések 1. § /1/

Az önkormányzat a) b) c) d) e) f) g)

/2/

hivatalos megnevezése: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata székhelye: Békéscsaba, Szent István tér 7. bélyegzője: körívben Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése, középen a Magyar Köztársaság címere. jelképe: „A helyi címer és zászló alkotásáról és használatának rendjéről” szóló önkormányzati rendelet szerint. működési területe: Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területe az önkormányzat hivatalának neve: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala bélyegzője: körívben Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, középen a Magyar Köztársaság címere.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése "Békéscsaba Díszpolgára" címet, "Békéscsabáért" kitüntető díjat és egyéb elismeréseket adományoz az erről szóló önkormányzati rendelet szerint.

115

116 /3/ Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata testvérvárosi kapcsolatot tart fenn: Nagybecskerek – Zrenjanin (Szerbia) Mikkeli (Finnország) Székelyudvarhely – Odorheiu Secuiesc (Románia) Trencsén – Trencín (Szlovákia) Tarnowskie Gory (Lengyelország) Wittenberg (Németország) Ungvár – Uzsgorod (Ukrajna) Belényes – Beius (Románia) városok önkormányzataival. II. FEJEZET A helyi önkormányzás általános szabályai Az önkormányzati jogok 2. § Az önkormányzat vállalkozási tevékenysége keretében: a)

közvetlenül vesz részt vállalkozásokban. A vállalkozásban való részvételt megelőzően szakértői véleményt kér, illetőleg közgazdasági (költség-haszon) elemzést végeztet;

b)

a helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival (helyi adópolitikával, telek- és ingatlanértékesítéssel stb.) vállalkozás-élénkítő, munkahelyteremtő, piacgazdaság-barát környezetet teremt;

c)

vállalkozási tevékenysége során figyelmet fordít a közösségi jog által meghatározott korlátokra, kötelezettségekre. 3. §

Az önkormányzat aktív részese és formálója a kistérségi együttműködéseknek, tagja a Békéscsaba és Térsége Többcélú Kistérségi Társulásnak.

4. § A közgyűlés az Ötv. 2. § /3/ bekezdésében biztosított jogával különösen abban az esetben él, ha az a helyi közszolgáltatások fejlesztésével áll kapcsolatban. Ezekben az ügyekben a polgármester indítványára - a közgyűlés csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést. Feladatok és hatáskörök 5. § 116

117

/1/ A közgyűlés az önként vállalt feladatokról az ahhoz szükséges költségvetési fedezet biztosításával egyidejűleg dönt. /2/ Az önként vállalt feladatok felsorolását az SZMSZ 2. sz. függeléke tartalmazza. Önkormányzati hatósági ügyek 6. § /1/

Az önkormányzati hatósági ügyek intézésére - az Ötv.-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (továbbiakban: Ket.) kell megfelelően alkalmazni.

/2/

Az önkormányzati hatósági ügyben hozott testületi határozatot a polgármester illetőleg bizottsági hatáskör esetén - a bizottság elnöke írja alá. III. FEJEZET A közgyűlés működése Általános szabályok 7. §

/1/

A közgyűlést a polgármester és 27 képviselő alkotja. A testület névsorát az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza.

/2/

A közgyűlés feladat- és hatáskörét ülésén gyakorolja. 8. §

/1/

A közgyűlés alakuló ülésének összehívásáról a polgármester gondoskodik.

/2/

A közgyűlést az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság elnöke hívja össze a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén.

/3/

Tartós akadályoztatásnak minősül az egy hónapot meghaladó betegség, vagy távollét. 9. §

/1/

A közgyűlés szükség szerinti gyakorisággal, de – a nyári ülésszünet kivételével – évente legalább tíz alkalommal, általában csütörtöki napokon ülésezik.

/2/

A közgyűlés ülésszakot tart, ha a napirendre vett témák száma vagy jelentősége azt indokolttá teszi.

117

118 A közgyűlés munkaterve 10. § /1/

A közgyűlés féléves munkaterv alapján ülésezik.

/2/

A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával - a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti a közgyűlés elé a félévet megelőző utolsó közgyűlésen. A munkaterv összeállítása során figyelembe kell venni:

/3/

a) b) /4/

A munkaterv-tervezet összeállításakor javaslatot kell kérni: a) b) c) d) e)

/5/

a közgyűlési bizottságoktól, a kisebbségi önkormányzatok testületétől, a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeitől, a város egyéni országgyűlési képviselőjétől, helyi közszolgáltatások ellátásában közreműködő társadalmi és civil szervezetektől.

A munkaterv főbb tartalmi elemei a) b) c) d)

e) f) /6/

a polgármester rendszeresen írásban tájékoztatást ad a két ülés között tett intézkedésekről, amelyről a közgyűlés vita nélkül szavaz, a jegyző kéthavonta tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.

az ülések tervezett időpontja, napirendjei, a napirendek előterjesztőjének (felelősének) a megjelölése, annak a napirendnek a megjelölése, amelyhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni, napirendhez meghívottak felsorolása, amennyiben az más, mint az SZMSZ-ben meghatározott állandó meghívottak köre (napirend tárgya szerint illetékes más szakember, napirend szerint érintett szervezetek vezetője,) azon napirendek megjelölése, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani, a napirend előkészítésében résztvevők felsorolása.

A munkatervben nem szereplő napirendi pontok meghívóban feltüntetésére a közgyűlés felhatalmazza a polgármestert.

történő

11. § /1/ /2/

A közgyűlés ülését össze kell hívni, amennyiben haladéktalanul döntenie kell a hatáskörébe tartozó ügyben. Soron kívüli ülés összehívása telefonon is történhet. A közgyűlés összehívását indítványozhatja: a képviselők egynegyede, kisebbségi és etnikai csoportokat önkormányzat testülete.

érintő

ügyekben

a

kisebbségi

118

119 /3/

/4/

A polgármester a közgyűlést - a 11. § (1) bekezdés kivételével - írásban hívja össze. A meghívó tartalmazza: a) az ülés helyét, b) ülésszak esetén annak várható időtartamát, c) a kezdési időpontját, d) a javasolt napirendet, e) a napirendi pontok előterjesztőit és előkészítőjét. A közgyűlés ülésének meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek az ülés előtt - a 11. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - legalább 4 munkanappal kézbesíteni kell. A közgyűlés ülésére meghívottak köre 12. §

/1/

A közgyűlés ülésére az előterjesztések csatolásával - figyelemmel az Ötv. 12. § (5) bekezdésében foglaltakra - meg kell hívni: a) a közgyűlés tagjait, b) a jegyzőt, az aljegyzőt, c) a város egyéni országgyűlési képviselőjét, d) a polgármesteri hivatal szervezeti egységeinek vezetőit, e) a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Békés Megyei Kirendeltsége Vezetőjét, f) Békés Megye Képviselő-testülete Elnökét, g) az Ötv. 92/A. § /1/ bekezdése alapján megbízott könyvvizsgálót.

/2/

Az ülés meghívójával és az adott napirendi pont előterjesztésének megküldésével kell meghívni: a) a napirendi pont szerint érintett szervezet vezetőjét, b) a kisebbségi önkormányzatok elnökeit, c) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaságok képviselőit.

/3/

Meg kell hívni a helyi írott és elektronikus sajtó képviselőit és igény szerint biztosítani kell számukra a nyilvános ülés általuk kért előterjesztéseit.

/4/

Csak az ülés meghívóját kapják: a) a megyei jogú városok polgármesterei, b) Városi Rendőrkapitány. Az ülések nyilvánossága 13. §

/1/

Az ülés időpontjáról, helyéről, valamint lehetőség szerint a tervezett napirendről a lakosságot egy helyben terjesztett, nyomtatott sajtóorgánum útján, és a város internetes honlapján tájékoztatni kell. A meghívó egy példányát a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján is ki kell függeszteni.

/2/

A munkatervben rögzített közmeghallgatás időpontját, helyét és témáját legalább 15 nappal az ülés előtt - a városi lapban - nyilvánosságra kell hozni. 119

120

/3/

A közgyűlés üléseinek nyilvánosságát, valamint az ülések előterjesztéseibe és jegyzőkönyveibe való állampolgári betekintést illetően a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.), a Ket., valamint a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (továbbiakban: Adatvédelmi törvény) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Zárt ülés 14. §

/1/

A közgyűlés az Ötv. 12. § /4/ bekezdés b/ pontjában megjelölt esetben az előterjesztő javaslatára minősített többséggel rendelhet el zárt ülést a napirend elfogadásakor.

/2/

A zárt ülésre a véleményezési jogkörébe tartozó ügyek tárgyalásához meg kell hívni az önkormányzat által megbízott könyvvizsgálót.

/3/

A zárt ülésen hozott döntés nyilvános. Nem hozható nyilvánosságra a hatósági ügyben hozott döntés. Előterjesztések 15. §

/1/

A közgyűlés elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi elemei:

a)

Első rész: aa)

ab) ac) ad)

ae) af) b)

a tárgy pontos meghatározása; annak áttekintése, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen, milyen döntés született; a meghozandó döntés indokainak bemutatása; a tárgykört rendező jogszabályok megjelölése; az előkészítésben résztvevők megnevezése; azoknak az új követelményeknek, összefüggéseknek, lakossági véleményeknek az elemzése, amelyek új intézkedést, testületi döntést igényelnek; mindazon körülmények, összefüggések, tények, adatok ismertetése, amelyek a döntést indokolják; az előkészítés során végzett összehangoló munka főbb tapasztalatai ismertetése a különböző szervekkel vagy személyekkel történt egyeztetés, az ennek során felmerült lényeges érdek- és véleménykülönbségek bemutatása, ha ezt a kisebbségben maradt fél kéri; a feladatok, a megvalósításhoz szükséges feltételek és a végrehajtás során elérendő eredmények konkrét megjelölése; a határozati javaslat indokolása.

Második rész:

120

121 Az előterjesztés második fő része az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza, amelynek fontosabb tartalmi követelményei a következők: ba) bb) bc) bd) be)

logikusan épüljön az előterjesztés első részének megállapításaira; legyen szakszerű és végrehajtható; ahol ez lehetséges, alternatív javaslatokat kell kidolgozni; meg kell határozni a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtási határidőt, a végrehajtásról szóló beszámolásra vonatkozó határidőt, részhatáridőt; utalni kell a tárgyban korábban hozott határozatok további sorsára (hatályon kívül helyezés, módosítás, stb.), arra törekedve, hogy adott témakörben csak egy testületi határozat legyen hatályban.

/2/ a) A közgyűlés elé kerülő előterjesztés előterjesztőjeként a következők lehetnek megjelölve: polgármester, alpolgármester, tanácsnok, bizottsági elnök, képviselőcsoport vezetője, jegyző, aljegyző, osztályvezető, mindaz, akit a közgyűlés előterjesztés készítésére kötelez, vagy felkér. b)

A közgyűlés határozatai végrehajtásáért felelősként a következők lehetnek megjelölve: polgármester, alpolgármester, tanácsnok, bizottsági elnök, jegyző, aljegyző, mindaz, akit a közgyűlés határozatai végrehajtására kötelez, vagy felkér, az önkormányzat gazdasági társaságának ügyvezetője, illetve önkormányzati intézmény vezetője, a kisebbségi önkormányzat elnöke, településrészi önkormányzat vezetője, az önkormányzati közbeszerzések tárgya szerint illetékes bíráló bizottság elnöke közbeszerzési ügyekben.

/3/

Egyéb követelmények:

a)

A napirendi előterjesztést írásban kell benyújtani. Kivételes esetben - az ügy fontosságára, sürgősségére tekintettel - szóbeli előterjesztés tehető a közgyűlés ülésén, a bejelentéseknél, melyet a napirendi javaslatról történő döntés előtt jelezni kell a polgármesternek. A határozati javaslatot szóbeli előterjesztés esetén is írásban kell a képviselők rendelkezésére bocsátani. Szóbeli előterjesztést tehet: polgármester, alpolgármester, tanácsnok, bizottság, képviselőcsoport, jegyző, aljegyző.

121

122 b)

Csak írásban kerülhet sor: -

a közgyűlés át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyek, a költségvetés módosítását érintő javaslat, az önkormányzati vállalkozásokkal kapcsolatos ügyek, a polgári jogi jogügyletekkel kapcsolatos ügyek előterjesztésére.

c)

Az előterjesztéseket 10 nappal a közgyűlés ülése előtt kell leadni a jegyzőnek.

d)

A jegyző a törvényesség betartását előzetesen megvizsgálja.

e)

Pénzügyi fedezetet igénylő közgyűlési előterjesztések csak valós, ténylegesen rendelkezésre álló forrás megjelölésével, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság állásfoglalásával, valamint a Pénzügyi és Gazdasági Osztály vezetője, vagy helyettese ellenjegyzésével terjeszthetők be a közgyűlés elé.

f)

A közgyűlés elé kerülő - a költségvetés előirányzatait érintő - előterjesztések formai megjelenése a következő: -

előkészítő, véleményező.

A költségvetéssel kapcsolatos előterjesztést aláírja: -

a polgármester, a területet irányító alpolgármester, a jegyző.

g)

A közgyűlési előterjesztés eredeti példányának az előterjesztő aláírását kell tartalmaznia, "sk" jelölésű előterjesztés közgyűlés elé nem kerülhet.

h)

Az előterjesztésben a határozati javaslatot megelőzően meg kell jelölni, hogy a határozat végrehajtása a polgármesteri hivatal mely szervezeti egységének feladatkörébe tartozik. Több szervezeti egység esetén a területet irányító tisztségviselő végzi a koordinálást.

i)

Zárt, illetve a nyilvános üléshez szükséges nyilatkozat beszerzéséről az előterjesztés előkészítője gondoskodik. A nyilatkozat formáját az SZMSZ 2. sz. melléklete tartalmazza.

j)

Az előterjesztés jobb felső sarkában "ZÁRT ÜLÉS NAPIRENDJE" vagy "NYILVÁNOS ÜLÉS NAPIRENDJE" megjelölést kell alkalmazni.

k)

A határozati javaslatot tartalmazó előterjesztésben meg kell jelölni, hogy a döntéshozatal egyszerű vagy minősített többséggel történik-e.

l)

A kitüntetési javaslatokra vonatkozó közgyűlési előterjesztések esetében:

122

123 /4/

az előterjesztő bizottság javaslatot tesz a kitüntetési javaslatok sorrendjére - figyelemmel a szakmai szempontokra - azon személyek esetében, akik a bizottságban többséget kaptak; az előterjesztéshez csatolja - részleteiben - a kitüntetéshez beérkezett valamennyi javaslatot.

Az előterjesztő az előterjesztését a döntéshozatalig visszavonhatja, amelyet a közgyűlés szavazás nélkül tudomásul vesz. Az ülés vezetése, a vita 16. §

/1/

A közgyűlés ülését a polgármester, mint a közgyűlés elnöke vezeti.

/2/

A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester látja el az ülés elnökének teendőit.

/3/

A polgármester akadályoztatásának minősül az is, ha az Ötv. 14. § /2/ bekezdésében megjelölt kizárási ok merül fel személyére vonatkozóan.

/4/

A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az ülés elnökének teendőit az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság elnöke látja el.

/5/

Tartós akadályoztatásnak minősül az egy hónapot meghaladó betegség, vagy távollét. 17. §

/1/

Az elnök főbb feladatai az ülés vezetése során: a) b) c) d) e) f) g)

h) /2/

az ülés megnyitásakor számszerűen megállapítja a határozatképességet és azt az ülés teljes időtartama alatt folyamatosan vizsgálja, közli a képviselők által előzetesen írásban benyújtott kérdések tárgyát, javaslatot tesz az ülés napirendjére, a képviselő kérésére a napirendekhez nem kapcsolódó tárgyakban napirend előtti, vagy utáni felszólalást engedélyezhet, a napirend felvételéről a közgyűlés vita nélkül dönt, minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat, az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról döntsön a közgyűlés, a szavazás eredményének megállapítása után kihirdeti a határozatot.

Az elnök feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében: a)

a tanácskozás időtartama alatt mindvégig törekszik a vita gyors és érdemi eldöntésére, 123

124 b) c) d) e) /3/

figyelmezteti a hozzászólót, ha eltért a tárgyalt témától, rendreutasíthatja azt, aki a közgyűléshez méltatlan magatartást tanúsít, ismétlődő rendzavarás esetén figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót és a közgyűlés vita nélkül dönt arról, hogy a továbbiakban részt vehet-e a tanácskozáson, figyelmezteti a képviselőt a hozzászólásra biztosított időkeret túllépésére. Ismételt figyelmeztetés után a szót megvonja.

Amennyiben az elnök a vitát nem az SZMSZ szabályainak megfelelő módon vezeti, őt az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság elnöke erre figyelmezteti. 18. §

/1/

A napirendek sorrendjéről és az esetleges sürgősségi indítványról a közgyűlés határoz. Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha az jogszabályban előírt, vagy a közgyűlés által megállapított határidő mulasztása, vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be. Sürgősségi indítvánnyal előterjesztett javaslat tárgyalásának nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.

/2/

Sürgősségi indítvánnyal rendelet-tervezet csak akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget jogszabály írja elő, olyan határidővel, hogy a jogszabályi előírás másként nem teljesíthető.

/3/

A napirend tárgyalása előtt az előterjesztő maximum 5 percben szóbeli kiegészítést tehet a napirendhez, amennyiben az új tényeket tartalmaz.

/4/

Az előterjesztőhöz a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, illetve maximum 5 percben hozzászólhatnak. Az elhangzott kérdésre a vita előtt kell választ adni. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a közgyűlés bármely tagja javaslatot tehet, a javaslatról a közgyűlés vita nélkül határoz. Az a képviselő, aki 5 perces hozzászólását kimerítette, a vitának a további részében még 2 percben reagálhat a később elhangzottakra.

/5/

Az e paragrafusban meghatározott időkeretek az éves költségvetés tárgyalása során 10 perces, második megszólalás esetén 5 perces időtartamban értendők.

/6/

A közgyűlés bizottságának véleményét a bizottság elnöke vagy megbízott tagja a vita megkezdése előtt ismerteti a közgyűlés ülésén, amennyiben azt az előterjesztés nem tartalmazza.

/7/

Az ülésen megjelent állampolgároknak a tárgyhoz tartozó kérdésben az elnök vagy a közgyűlés hozzászólási jogot biztosíthat. A hozzászólás ez esetben sem lehet 5 percnél több.

/8/

A vita lezárása után, a szavazás megkezdése előtt a napirend előterjesztője reagálhat a hozzászólásokra, legfeljebb 5 percben.

124

125 /9/

A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

/10/

Személyes érintettség esetén 1 perces viszontválaszra van lehetősége a képviselőnek 19. §

/1/

A módosító határozati javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni.

/2/

Amennyiben a napirend jellege és a kialakult vita indokolttá teszi, a közgyűlés dönthet határozatszövegező bizottság létrehozásáról, melynek tagjai: - a polgármester, - a napirendi pont előterjesztője, - az érintett bizottság elnöke, - a jegyző, - a tárgy szerint illetékes más szakértő, - az a képviselő, aki a módosító javaslatot tette. A határozat megszövegezésének időtartamára a polgármester szünetet rendel el.

/3/

Tárgyalási szünetet rendel el az elnök - egy napirendi pont tárgyalása során legfeljebb egy alkalommal és maximum 10 percben -, ha egy képviselőcsoport, vagy legalább 6 képviselő azt kéri.

/4/

A közgyűlés idején az ülésteremben, illetve annak karzatán tilos a dohányzás és a mobiltelefon használata. A szavazás Határozathozatal 20. §

/1/

Ha a közgyűlés kinevezési, megbízási, választási jogkörének gyakorlása során több jelölt közül választ, valamint, ha a határozati javaslat több változatot tartalmaz, azokról a (2) bekezdésben meghatározott sorrendben szavazni kell. Azt a jelöltet, illetve változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy eléri a szükséges többséget. Személyi ügyekben jelöltek lehetnek: -

/2/

akiket a döntést előkészítő bizottság javasol.

A szavazás sorrendje a következő: először a közgyűlési bizottság által javasolt jelöltekről, illetve változatokról a bizottsági javaslat sorrendjében szavaz a közgyűlés. Ha a bizottság által javasolt jelölt, illetve változat a szükséges többséget nem kapja meg, a közgyűlés „abc”sorrendben szavaz.

125

126 A közgyűlés a szükséges többséget eredményező első szavazással hozza meg a határozatát. Ezt követően a szavazás tovább nem folytatható. /3/

Érvényes szavazás után egy ülésen belül abban a kérdésben, amelyben szavazás történt, ismételt szavazást elrendelni csak akkor lehet, ha az üggyel kapcsolatosan olyan új körülmény merül fel, amely annak elbírálását lényegesen befolyásolja. A körülmény újdonságának és lényegességének kérdésében a közgyűlés dönt.

/4/

Szavazategyenlőség esetén újabb szavazási fordulót kell tartani a legtöbb azonos szavazatot elért jelöltek, illetve változatok között.

/5/

Amennyiben egyik jelölt, vagy változat sem kapja meg a szükséges szavazatot, újabb szavazási forduló/ka/t kell tartani. Ebben a fordulóban a támogatást nem szerzett, illetve a legkevesebb igen szavazatot kapott jelölt, vagy javaslat nem vehet részt. Az utolsó fordulóban egyedüli jelölt, illetve egyetlen határozati javaslat az lesz, aki (amely) az előző szavazás során a legtöbb szavazatot kapta.

/6/

Ha az előző bekezdésekben foglaltak alapján a jelölt, illetve a határozati javaslat nem kapja meg a szükséges szavazatot, akkor az előterjesztőnek új pályázatot kell kiírnia, illetve új határozati javaslatot kell készítenie.

/7/

A határozat jelölése: a) b)

Teljes jelölés: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése …../200.. (hó, nap) határozata a ……………….-ról/ről, rövid megjelölés: ……/200… (hó, nap) közgy határozat. Minősített többségű szavazás 21. §

A közgyűlés által meghatározott, minősített többségű szavazással eldöntendő ügyek: a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k)

Az Ötv. 15. § /1/ bekezdésében meghatározott ügyek; Az önkormányzati rendelet-tervezetek elfogadása, valamint a rendelettervezettel és rendeletalkotással kapcsolatos részszavazások során a döntéshozatal. Az önkormányzat ingatlanvagyonának elidegenítése. Döntés hosszú lejáratú hitel felvételéről, kötvény kibocsátásról. Közgyűlési hatáskörök átruházása; Önkormányzati kitüntetések és egyéb elismerő címek adományozása; A választás, kinevezés, megbízás fogalmába nem tartozó egyéb személyi döntés. (Pl. delegálás, fegyelmi biztos kijelölés, stb.) Méltányossági döntést igénylő ügyek; Közalapítvány alapító okiratának módosítása, éves beszámoló elfogadása; Közbeszerzési eljárással, versenyeztetéssel kapcsolatos döntések; Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokkal kapcsolatos alapítói döntések. 22. § 126

127

A nyílt szavazás a tanácsteremben elhelyezett gépi szavazórendszer segítségével vagy kézfelemeléssel történik. Titkos szavazás 23. § /1/

Titkos szavazást tarthat a közgyűlés egy képviselőcsoport, vagy legalább 6 képviselő indítványára az Ötv. 12. § /4/ bekezdésében meghatározott ügyekben. A titkos szavazás elrendeléséről a közgyűlés esetenként egyszerű szótöbbséggel

/2/ dönt. /3/ A titkos szavazás a tanácsteremben elhelyezett gépi szavazórendszer átállításával vagy szavazófülke alkalmazásával, urnába való szavazással történik. Az alpolgármester/ek/ választása csak szavazólapon lebonyolított szavazással történhet. Név szerinti szavazás 24. § /1/ /2/ /3/ /4/

Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha a) azt a törvény írja elő, b) egy képviselőcsoport, vagy legalább 6 képviselő indítványozza, Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet. A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a polgármester felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlévő képviselők nevük felolvasásakor igennel vagy nemmel szavaznak. A név szerinti szavazás eredményét a közgyűlés üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Kérdés, felvilágosítás-kérés 25. §

/1/

A polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a tanácsnoktól, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérő képviselőnek amennyiben az adott ülésen kíván választ kapni - a kérdést írásban az ülés előtt legalább 3 nappal a polgármesterhez és a címzetthez kell benyújtania.

/2/

A kérdésre a közgyűlés ülésén köteles választ adni a megkérdezett az /1/ bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén.

/3/

A közgyűlés ülésén a kérdésre, felvilágosítás-kérésre (a továbbiakban kérdés) adott válasz elfogadásáról először a képviselő nyilatkozik. Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el, a közgyűlés vita nélkül dönt az elfogadásról. Amennyiben a közgyűlés a kérdésre adott választ nem fogadja el, úgy az annak tárgya szerint illetékes bizottsághoz kerül véleményezésre.

/4/

A kérdés alapján a közgyűlés részletesebb vizsgálatot is elrendelhet.

127

128 /5/

A kérdés tárgyának kivizsgálásába a kérdést feltevő képviselőt is be kell vonni. A kivizsgálással a közgyűlés megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, tanácsnokot valamely közgyűlési bizottság elnökét. Ideiglenes bizottság is megbízható a kivizsgálással, s ebbe külső szakértő is bevonható.

/6/

A kérdésre adott írásbeli választ, illetve a vizsgálat eredményét összegző anyagot minden képviselőhöz el kell juttatni. Elfogadásáról a válaszadást követő testületi ülésen kell dönteni.

/7/

A közgyűlés ülésén szóbeli kérdés a nyilvános ülés megkezdése előtt, vagy a napirendek lezárása után terjeszthető elő, melyre a kérdés címzettje az ülésen szóban, vagy 15 napon belül írásban ad választ a kérdést feltevő képviselő részére. A válasz elfogadásáról ezen § /3/ és /6/ bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

/8/

A nyilvános ülés kezdetén, a napirendi pontok tárgyalása képviselőcsoportok egy-egy tagja megszólalási lehetőséget kaphat.

előtt

a

A közgyűlés ülésének jegyzőkönyve 26. § /1/

Az ülésről hangfelvételt kell készíteni, amelyet négy évig meg kell őrizni. A nyilvános ülés hangfelvétele, valamint a számítógépes szavazógép által rögzített adatok közérdekű adatnak minősülnek.

/2/

A jegyzőkönyv eredeti példányához a jegyző mellékeli a meghívót, az írásos előterjesztéseket, a jelenléti ívet, a képviselő kérésére az írásban is benyújtott képviselői hozzászólást, az ülés időtartama alatt keletkezett egyéb dokumentumokat (pl.: titkos szavazás jegyzőkönyve, név szerinti szavazás dokumentumai, stb.). A jegyző a nyilvános és a zárt ülésről készült jegyzőkönyv eredeti példányát – ülésenként külön-külön - mellékleteivel együtt évente bekötteti.

/3/

A zárt ülés jegyzőkönyve 3, a nyilvános ülés jegyzőkönyve 4 példányban készül.

/4/

A jegyzőkönyv egy példányát a zárt ülés kivételével az állampolgárok a polgármesteri hivatal titkárságán - ügyfélfogadási időben - megtekinthetik a hozzátartozó dokumentumokkal együtt, az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett. A nyilvános ülés jegyzőkönyvének egy példányát át kell adni a Békés Megyei Könyvtár részére .

/5/

A jegyzőkönyv egy példányát törvényességi ellenőrzésre a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Békés Megyei Kirendeltsége Vezetőjének meg kell küldeni. A mellékleteket a megküldött példányhoz is csatolni kell.

/6/

A képviselők a közgyűlés jegyzőkönyvének a meghozott határozatokat - a hatósági ügyben hozott döntések kivételével - és a rendeleteket tartalmazó kivonatát megtekinthetik a város internetes portálján kialakított felületen.

128

129 /7/

A közgyűlés rendeletei és a nyilvános ülés határozatai a város internetes honlapján elérhetők. Lakossági fórumok 27. §

/1/

A jelentősebb testületi döntések, helyzetértékelések előtt az önkormányzat választott képviselői és bizottságai lakossági fórumot szervezhetnek. A lakossági fórumok a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.

/2/

A közgyűlés a következő lakossági fórumokat rendszeresíti: a) b) c)

közmeghallgatás, közgyűlés által meghatározott és a település egészét érintő tanácskozás, városrészi és választókerületi tanácskozás.

/3/

A közmeghallgatás időpontjának meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.

/4/

A városrészi és választókerületi tanácskozás a megtárgyalandó ügyektől függően egy nagyobb településrész lakosságára, egy- vagy több választókerületre terjedhet ki. A polgármester, alpolgármester, a közgyűlés bármely tagja szervezhet városrészi tanácskozást. Az egyéni választókerületben megválasztott képviselők saját választókerületükben szervezhetnek tanácskozást.

/5/

A közgyűlés tagjai, a szakértők a lakossági fórumon feltett kérdésekre lehetőleg a helyszínen, de 15 napon belül kötelesek írásban válaszolni.

/6/

A képviselők a választópolgárokkal való kapcsolattartás módját, gyakoriságát egyénileg határozzák meg. IV. FEJEZET Az önkormányzati rendeletalkotás A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai 28. §

/1/

A rendelet-tervezet előkészítése: a) b) c)

A közgyűlés - a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg. A tervezetet a polgármesteri hivatal jegyző által kijelölt szervezeti egysége készíti elő. Megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerinti illetékes közgyűlési bizottság, ideiglenes bizottság, valamint külső szakértő is. A polgármesteri hivatal jegyző által kijelölt szervezeti egysége akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.

129

130

/2/

A tervezet véleményezése: a) b) c)

d)

e) /3/

A lakossági véleménynyilvánítás formái: -

a tervezet közzététele a helyi sajtóban (városi lapban), a város internetes honlapján a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása,

-

lakossági fórumok (közmeghallgatás, városrészi tanácskozás, a rendelet által érintett állampolgárok véleménynyilvánítása).

A lakossági véleménynyilvánítás formájáról az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság javaslata alapján a közgyűlés dönt.

A rendelet-tervezet közgyűlés elé terjesztése és elfogadása: a) b)

c)

d) e) /4/

A rendelet-tervezet véleményezésére a kötelező egyeztetések után kerül sor, melyre a rendelet-tervezet előterjesztésében utalni kell. A tervezetet - a jegyző véleményével együtt - véleményezés céljából a tárgy szerint érintett közgyűlési bizottság, településrészi önkormányzat, ezt követően az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság elé kell terjeszteni. Biztosítani kell, hogy a lakosság széles körének életviszonyait érintő önkormányzati rendelet megalkotásában az állampolgárok közreműködhessenek.

A rendelet-tervezetek előterjesztője a költségvetési tárgyú rendeletek kivételével a jegyző. A jegyző az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indokolással együtt a közgyűlés elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a közgyűlést az előkészítés és véleményezés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira. Amennyiben a rendeletalkotást megelőző vitában elhangzott módosító javaslatok száma, illetve tartalma indokolja, a módosításokról történő szavazás után a jegyző egy ízben kérheti a téma lezárását, és a módosításokkal történő utolsó szavazásnak ugyanazon ülésen történő későbbi időpontra halasztását. A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendelet záró rendelkezései között dátumszerűen kell megjelölni a hatálybalépés idejét.

Az önkormányzati rendelet kihirdetése és közzététele: a) b)

Az önkormányzati rendelet kihirdetése a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik. Az önkormányzati rendelet helyben szokásos közzétételi formái különösen: ba) az önkormányzat lapjában való közzététel, bb) a rendelet alkalmazása szempontjából érintett szerveknek a rendelet egy példányával történő értesítése.

130

131 c)

Az egységes szerkezetbe foglalt és hatályos önkormányzati rendeletek a város internetes honlapján elérhetők.

/5/

A költségvetésről és zárszámadásról szóló önkormányzati rendelet alkotására vonatkozó speciális szabályokat az SZMSZ 51-52. §-ai tartalmazzák.

/6/

A rendeletek jelölése: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének ../200.(…..) rendelete a …..ról/ről. V. FEJEZET A települési képviselő 29. §

/1/

Az önkormányzati képviselők képviselőcsoportot alakíthatnak. A képviselőcsoport megalakítását a képviselők aláírásukkal erősítik meg és jelentik be a polgármesternek. Képviselőcsoportot legalább három képviselő alakíthat. Egy képviselő csak egy képviselőcsoport tagja lehet.

/2/

A képviselőcsoportot megillető jogosítványok: -

Önálló előterjesztői jog.

-

A döntéshozatal után a képviselőcsoport szavazását legfeljebb 2 percben megindokolhatja.

-

A napirenden szereplő kérdésben a tárgyalás során legfeljebb egy alkalommal és maximum 10 percben tárgyalási szünetet kérhet.

-

Indítványozhatja a zárt ülésen tárgyalt ügyekben titkos szavazás elrendelését.

-

A nyilvános ülés kezdetén a napirendi pontok tárgyalása előtt a képviselőcsoport egy tagja megszólalási lehetőséget kaphat 3 percben. 30. §

/1/

A képviselő köteles jelezni a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének, ha a közgyűlés vagy a bizottság ülésén való részvételben, illetve egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.

/2/

Igazoltan van távol a közgyűlés üléséről az a képviselő, aki távollétét az ülés előtt a polgármesternek bejelentette. A be nem jelentett távollét igazolatlannak minősül. Az igazolatlan távollét szankcionálása a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról és a természetbeni juttatásokról szóló önkormányzati rendelet szerint történik.

131

132 /3/

A képviselő a közgyűlés felkérése alapján részt vesz a testületi ülés előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.

/4/

A képviselő a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megőrzi. A titoktartási kötelezettség a megbízatás lejárta után is fennáll.

/5/

A képviselő köteles az Ötv. 14. § /2/ bekezdése szerinti személyes érintettség bejelentésére.

/6/

Az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat-tételéről és az ezzel kapcsolatos eljárási rendről szóló részletes szabályokat az SZMSZ 4.sz. melléklete tartalmazza. VI. FEJEZET A közgyűlés bizottságai 31. §

/1/

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a következő bizottságokat hozza létre: 1. Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság (4 képviselő + 3 nem képviselő tag) 2. Kisebbségi, Érdekegyeztető és Külkapcsolati Bizottság (3 képviselő + 2 nem képviselő tag) 3. Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sport Bizottság (5 képviselő + 4 nem képviselő tag) 4. Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság (4 képviselő + 3 nem képviselő tag) 5. Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság (3 képviselő + 2 nem képviselő tag) 6. Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság (4 képviselő + 3 nem képviselő tag) 7. Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság (7 képviselő)

/2/

A bizottságok személyi összetételét az SZMSZ 3. sz. melléklete tartalmazza.

/3/

A közgyűlés ideiglenes bizottságot hozhat létre meghatározott feladat ellátására, illetve vizsgálat lefolytatására. Az ideiglenes bizottság megbízatása a feladatának elvégzéséről szóló jelentés közgyűlés által történő elfogadásáig tart.

A bizottságok működésével kapcsolatos szabályok 32. § /1/

A bizottságot annak elnöke hívja össze szükség szerinti időpontokban. A jegyzőt és valamennyi képviselőt a bizottság ülése előtt legalább három nappal az ülés helyéről, idejéről, napirendjéről értesíteni kell. 132

133

/2/

A bizottságok működésével kapcsolatos ügyintézői és ügyviteli teendőket a polgármesteri hivatal látja el. Főbb feladatai ennek keretében: a/ a közgyűlés és a bizottság elé kerülő előterjesztések előkészítése; b/ a bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéstervezetének előkészítése; c/ jegyzőkönyv készítése a bizottság döntéseiről, állásfoglalásairól, a bizottság tevékenységének alapvető dokumentálása.

/3/

A téma szerint illetékes valamennyi hivatali dolgozó feladata a bizottság tevékenységéhez adatot szolgáltatni, a döntéstervezetet előkészíteni, a bizottság ülésén részt venni.

/4/

A bizottság tevékenységének hivatal általi segítését külön jegyzői intézkedés szabályozza.

/5/

A bizottságok az egymás feladatkörét együttműködnek és tájékoztatják egymást.

/6/

A bizottsági ülések meghívóit a Városháza épületében a hirdetőtáblán és a város internetes honlapján közzé kell tenni. A meghívó nem tartalmazhatja konkrétan a zárt ülés napirendi pontjait.

/7/

A bizottsági munkát úgy kell szervezni, hogy lehetőség szerint a képviselők minden bizottsági ülésen jelen tudjanak lenni.

érintő

tevékenységük

során

33. § A bizottságok üléseire meg kell hívni a kisebbségi önkormányzat elnökét, a részönkormányzat vezetőjét az őket is érintő előterjesztés megküldésével. A kisebbségi önkormányzat elnöke vagy megbízottja, a részönkormányzat vezetője vagy megbízottja részt vehet bármely bizottság nyilvános ülésén. A bizottság zárt ülésén csak abban az esetben vehet részt, amennyiben a tárgyalt témában – meghívása esetén - érintettként, vagy szakértőként vesz részt. 34. § /1/

A bizottság ülésének meghívóját és az előterjesztéseket a bizottsági tagoknak az ülés előtt legalább 3 nappal meg kell kapniuk. A bizottság csak olyan előterjesztést tárgyal, amely az ülés meghívójában szerepel. Helyszíni írásos és szóbeli előterjesztés tárgyalására csak rendkívüli esetben, a bizottság többségi szavazatával kerülhet sor. Az így meg nem tárgyalt ügy nem kerülhet a közgyűlés elé.

/2/

A bizottsági ülésekről készült jegyzőkönyvben - a bizottsági tag kérésére rögzíteni kell a kisebbségi véleményeket.

/3/

A bizottság határozattal dönt, ha a közgyűlés által átruházott hatáskörben, illetve a részére biztosított döntési jogkörben jár el. Minden egyéb esetben állásfoglalást hoz. A határozatokat folyamatos sorszámmal kell ellátni.

133

134 /4/

Ha a bizottság nem támogatja a hozzá érkezett kérelmet, erről értesíti a kérelmezőt azzal, hogy az értesítéstől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül a közgyűléshez fordulhat. Az ilyen ügyek előterjesztője a jegyző.

/5/

Az átruházott hatáskör gyakorlásáról az érintett bizottság elnöke évente legalább egy alkalommal beszámol a közgyűlésnek.

/6/

Az SZMSZ zárt ülésre vonatkozó szabályai értelemszerűen vonatkoznak a közgyűlés bizottságaira is.

/7/

A zárt ülésen a bizottság elnöke, tagja, a polgármester, alpolgármesterek, a jegyző, az önkormányzati képviselő, valamint meghívása esetén az érintett és a szakértő vehet részt. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

/8/

A zárt ülésen hozott döntésről a bizottság elnöke adhat tájékoztatást. 35. §

A bizottság tagja köteles a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megőrizni. A titoktartási kötelezettség a megbízatás lejárta után is fennáll. 36. § A bizottság a működési szabályait - az előzőekben leírtakon túlmenően - az Ötv. és az SZMSZ keretei között - maga állapítja meg. A bizottságok általános feladatköre 37. § A bizottság: a/ b/ c/ d/ e/ f/ g/ h/

önkormányzati rendeletben kapott felhatalmazás alapján dönt a hatáskörébe tartozó ügyben, ellátja az önkormányzati rendeletben részére kijelölt feladatokat, közreműködik a feladatköréhez tartozó önkormányzati rendeletek előkészítésében, véleményezi a más közgyűlési bizottságok számára döntésre előkészített előterjesztéseket, amennyiben önkormányzati rendelet, vagy más közgyűlési döntés ezt előírja, szervezi és ellenőrzi a közgyűlés döntésének végrehajtását, kialakítja állásfoglalását a közgyűlés által meghatározott előterjesztés esetében, előkészíti azt az előterjesztést, amelynek közgyűlés elé terjesztésére a testülettől megbízást kapott, felkérés esetén véleményezi a közgyűlés felterjesztési jogának gyakorlásához kapcsolódó előterjesztést, véleményt nyilvánít, javaslatot tesz, dönt, eljár az önkormányzati rendeletekben részére biztosított feladatkörben, hatáskörben, hatósági hatáskörben,

134

135 i/ j/ k/ l/

gyakorolja a közgyűlés által részére határozatban biztosított döntési jogosítványokat, figyelemmel kíséri az Európai Uniós tagsággal összefüggő szakterületét érintő feladatokat, véleményezi az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendelettervezetet és a feladatkörét érintő önkormányzati rendelet-tervezeteket, véleményezi és javaslatot tesz a helyi kitüntetésekről szóló önkormányzati rendeletben foglaltaknak megfelelően a szakterületéről érkező városi kitüntetésekre. A bizottságok részletes feladatai 38. §

1.

Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság:

1.1. Egészségügyi területen: a/ b/ c/ d/ e/ f/ g)

Kidolgozza a város egészségügyi alapellátása működésének koncepcióját. Véleményezi a város egészségügyi ellátásának helyzetét, az egészségügyi ágazathoz tartozó intézmények fejlesztésének lehetőségeit, az egészségügyi alapellátás működésének és fejlesztésének koncepcióját. Véleményezi az egészségügyi intézmények stratégiai elképzeléseit. Véleményezi az egészségügyi intézmények strukturális változásait. A Kórház Felügyelő Bizottsággal együttműködve ellenőrzi az egészségügyi intézmények költségvetési egyensúlyát, vizsgálja gazdaságos működését, a beruházások, felújítások költség-haszon elemzését. Ellenőrzi és véleményezi az egészségügyi intézmények eszközkihasználtságát. Véleményezi a város egészségfejlesztési célkitűzéseinek megvalósulását. Ösztönzi a civil szervezetek és az intézmények részvételét a programokban.

1.2. Szociális területen: a/ b/ c/ d/ e/

Kidolgozza az önkormányzat kötelező feladatát képező szociális szolgáltatás tervezési koncepcióját. Véleményt nyilvánít a város szociális ellátásának helyzetéről, a fejlesztés lehetőségeiről. Kezdeményezi a helyi szociális jellegű támogatási rendszerek kidolgozását. Véleményezi a szociális ágazat feladatkörébe tartozó pályázatokat. Együttműködik az önkormányzat szociális intézményeivel, az egyházakkal, karitatív szervekkel és a szociális gondoskodás területén tevékenykedő társadalmi szervezetekkel.

1.3. Lakásügyi területen: a/ b/

Véleményezi az önkormányzat lakásgazdálkodásának koncepcióját. Véleményt nyilvánít az önkormányzati bérlakásokat érintő kérdésekben.

135

136 c/ d/ e/ 2.

Kisebbségi, Érdekegyeztető és Külkapcsolati Bizottság: a/ b/ c/ d/ e/ f/ g/ h/

3.

Véleményezi a mindenkor hatályos, a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló önkormányzati rendelet (továbbiakban: Lakásrendelet) módosításának tervezetét. Pályázatot ír ki és gyakorolja a lakásrendeletben meghatározott jogosítványait. Kezdeményezi az elkülönített lakásalap felhasználását.

Figyelemmel kíséri a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítését és ellátja a koordináló szerepet a települési, valamint a kisebbségi önkormányzatok és azok bizottságai között. Gondoskodik a testvérvárosi, az együttműködő városi kapcsolatok építéséről, ápolásáról, valamint a meglévő együttműködési szerződések folyamatos gazdagításáról. Javaslatot tesz az éves költségvetés tervezésekor a külkapcsolatok, a civil szervezetek, és kisebbségi önkormányzatok támogatása pénzügyi fedezetének biztosítására. Ajánlatot tesz hazai és nemzetközi önkormányzati érdekképviseleti tagságra és ellátja az ezzel járó feladatok figyelemmel kísérését. Figyelemmel kíséri a Békéscsabára érkező és az itt élő menekültek helyzetét. Véleményezi a kisebbségi önkormányzatok éves tartalmi munkájáról és a költségvetésük felhasználásáról szóló beszámolót. Az érdekegyeztető tárgyalásokon közvetít az önkormányzat szervezetei és egyes intézmények, illetve ágazatai, szakmai érdekképviseletek és lakossági csoportok között. Segíti a lakosság önszerveződő közösségi tevékenységét, partnerségi keretek között együttműködik ezen szervezetekkel.

Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság: a) b) c) d)

e)

Előkészíti az önkormányzat közművelődési és közgyűjteményi, ifjúsági, valamint testnevelési és sport tevékenységének koncepcióját, rendelettervezetét, e feladatkörök támogatási rendszerét. Előkészíti a városi közoktatásra vonatkozó fejlesztési tervét; intézkedési tevét; minőségirányítási programját, illetve azok értékelését, felülvizsgálatát, módosítását. Előkészíti, illetve véleményezi a közművelődési és közgyűjtemény, ifjúsági, valamint testnevelési és sport, közoktatási és szakképzési feladatellátás biztosítását szolgáló önkormányzati előterjesztéseket. Kezdeményezi, vagy véleményezi a közművelődési és közgyűjteményi, ifjúsági, valamint testnevelési és sport, közoktatási és szakképzési önkormányzati intézmények létesítésére, átszervezésére, megszüntetésére, tevékenységi körének módosítására vonatkozó előterjesztéseket. Véleményezi az intézmények névhasználatát. Javaslatot tesz az intézmények magasabb vezetői munkakörei betöltésére kiírandó pályázat feltételeire. Meghallgatja a pályázókat, véleményezi a pályázatokat és közművelődési intézmények esetén ellátja a szakmai bizottsági feladatokat.

136

137 f)

g) h) i) j) k) l) m) n) o)

p) r) s)

sz)

4.

Véleményezi az önkormányzat tulajdonában lévő közművelődési és közgyűjteményi, ifjúsági, valamint testnevelési és sport, közoktatási és szakképzési létesítmények hasznosítására, elidegenítésére, használatára, felújítására, az ágazati beruházások és azok támogatási, pályázati rendszerére vonatkozó terveket, koncepciókat, előterjesztéseket. Előkészíti az ágazat fejlesztését segítő pályázatok benyújtását; véleményezi az intézmények által készített pályázatokat, javaslatot tesz a támogató nyilatkozat, illetve az önrész biztosítására. Véleményezi a művészeti alkotás közterületen, önkormányzati tulajdonban, illetve nem önkormányzati tulajdonban álló épületen való elhelyezését, áthelyezését, lebontását. Javaslatot tesz a közterületek elnevezésére és emlékmű állítására. Értékeli a helyi kitüntetésekre beérkezett javaslatokat. Kapcsolatot tart az ágazathoz kapcsolódó civil szervezetekkel és diák önkormányzatokkal, segítséget nyújt működési feltételeik megteremtéséhez. Véleményezi a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját. Előkészíti az intézmények szakmai ellenőrzésének elveit, szempontjait, rendszerét. Javaslatot tesz az ágazat területén működő közalapítványok kuratóriumi és felügyelő bizottsági elnökére, tagjaira; véleményezi az alapító okiratok módosítását, az éves beszámolókat. Előkészíti az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát, az iskolákban indítható osztályok, napközis osztályok (csoportok), a kollégiumban szervezhető csoportok számát meghatározó közgyűlési döntést. Kezdeményezi a nem helyi kitüntetésekre történő felterjesztést. Javaslatot tesz meghatározott közművelődési feladatok megvalósítását szolgáló közművelődési megállapodás megkötésére. Javaslatot tesz a nem helyi önkormányzat, illetve nem állami szerv által fenntartott nevelési-oktatási intézménnyel, pedagógiai szakszolgálattal és pedagógiai szakmai szolgáltató intézménnyel történő közoktatási megállapodás megkötésére. Javaslatot tesz a közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény használatának szabályaira, működésének módjára, valamint a közművelődési intézmény feladataira.

Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság: Gazdasági területen: a) b)

c)

Kidolgozza az önkormányzat vállalkozási, vagyoni koncepcióját. Véleményezi az önkormányzati részvételű gazdasági társaságok, vállalkozások és az önkormányzati intézmények alapítására, átalakítására, megszüntetésére, önkormányzati intézmények vállalkozásba adására vonatkozó döntés-tervezeteket. Ellenőrzi az önkormányzati vállalkozásokkal kapcsolatos tevékenységet, a közgyűlés ilyen irányú döntéseivel összhangban.

137

138 d) e) f) g) h)

Véleményezi az önkormányzati gazdasági társaságok mérlegbeszámolóját és üzleti terveit. Önkormányzati tulajdonrésszel működő egyéb gazdasági társaságokban lévő vagyoni értékű jogok, értékpapírok hasznosítását véleményezi. Kapcsolatot tart a területileg illetékes gazdasági kamarákkal, érdekképviseleti szervekkel. Véleményezi az önkormányzati intézmények, önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságok és az alapítványok alapító okiratait. Javaslatot tesz, illetve véleményezi az önkormányzati tulajdonú ingatlanok, vagyoni értékű jogok hasznosításával kapcsolatos terveket, koncepciókat, előterjesztéseket.

Pénzügyi és költségvetési területen: a)

b) c) d) e) f) g) 5.

Véleményezi az éves költségvetésről és zárszámadásról szóló önkormányzati rendelet-tervezeteket és a feladatkörét érintő önkormányzati rendelet-tervezeteket, valamint a végrehajtásról szóló évközi beszámolókat. Az éves zárszámadással egyidejűleg véleményezi az önkormányzat éves vagyonváltozásáról szóló jelentést. Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, - csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat. Figyelemmel kíséri a költségvetési kiadások alakulását, különös tekintettel az elkülönített pénzügyi alapokra. Értékeli a költségvetési tartalékok alakulását. Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát. Véleményezi azokat a közgyűlési előterjesztéseket, amelyek a városi költségvetés számára követeléseket, illetve kötelezettségeket (bevételeket, illetve kiadásokat) tartalmaznak. Ellenőrzi a kisebbségi önkormányzatok esetében a közgyűlés által biztosított támogatás célszerű felhasználását.

Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság: Ügyrendi feladatok: a) b) c) d) e)

Ellátja a közgyűlés ülésein a titkos szavazással kapcsolatos teendőket, valamint az ügyrendi teendőket. Folyamatosan figyelemmel kíséri az SZMSZ hatályosulását, különös tekintettel a testületi ülések menetére. Amennyiben az SZMSZ-től való eltérést tapasztal, jelzéssel él a polgármester felé. Összeállítja a közgyűlés szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet-tervezetet, indokolt esetben indítványozza módosítását, vagy kiegészítését. A feladatkör szerint illetékes bizottság véleményezését követően véleményezi az önkormányzati rendelet-tervezeteket. Nyilvántartja és ellenőrzi a képviselői vagyonnyilatkozatokat. A polgármester, az alpolgármesterek és az önkormányzati képviselők

138

139

f) g) h) i) j) k)

vagyonnyilatkozat-tételéről és az ezzel kapcsolatos eljárási rendről szóló részletes szabályokat az SZMSZ 4. sz. melléklete tartalmazza. Vizsgálja a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról és természetbeni juttatásáról szóló önkormányzati rendelet alapján a képviselők közgyűlésen és bizottsági üléseken való megjelenését. Véleményezi a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének a közgyűlési döntések törvényességével kapcsolatban tett felhívását, véleményt nyilvánít az ezzel kapcsolatos közgyűlési előterjesztésről. Felkérésre véleményt nyilvánít az önkormányzatot érintő jelentősebb, közgyűlés elé kerülő jogügyletekben. vizsgálja a képviselők, a nem képviselő bizottsági tagok, a polgármester összeférhetetlenségi ügyeit, előkészíti az ezzel kapcsolatos közgyűlési döntést, engedélyezi a polgármester szabadságát. Meghatározza a polgármesteri hivatal köztisztviselőinek teljesítménykövetelményei alapját képező éves kiemelt célokat.

Ellenőrzési feladatok: a) b) c) 6.

Véleményezi a pénzügyi ellenőrzéssel összefüggő közgyűlési előterjesztéseket. Ellenőrzi a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos közgyűlési döntések megvalósítását. Az ellenőrzések lefolytatásához, amennyiben indokolt, szakértő közreműködését veheti igénybe.

Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság: Városfejlesztési területen: a) b) c) d) e) f) g)

h) i) j)

Közreműködik a városfejlesztési koncepciók, programok, tervek kialakításában. Véleményezi a rendezési terveket, kezdeményezi módosításukat. Figyelemmel kíséri a rendezési tervek végrehajtásának menetét. Véleményezi a közterületek rendjének rendeleti szabályozását. Figyelemmel kíséri a város-rekonstrukciót, a műemlék, illetve műemlék jellegű ingatlanok hasznosítását. Előkészíti a városfejlesztésben jelentős súllyal bíró területek hasznosítására kiírt pályázatokat. Véleményezi a közgyűlés közlekedéssel, kommunális feladatokkal, helyi energiaszolgáltatással, köztemető fenntartással, helyi közutak és közterületek fenntartásával, településtisztasággal, helyi tűzvédelemmel kapcsolatos döntés-tervezeteit. Véleményezi a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltó-parancsnokság Békéscsaba ügyeivel összefüggő közgyűlési előterjesztéseket. Meghatározza a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltó-parancsnokság dolgozói számára a teljesítménykövetelmények alapját képező célokat. Javaslatot tesz, illetve véleményezi az önkormányzati tulajdonú ingatlanok, vagyoni értékű jogok hasznosításával kapcsolatos terveket, koncepciókat, előterjesztéseket.

139

140 k) l) m) n) o)

Véleményezi a város turisztikai koncepcióját, és figyelemmel kíséri annak megvalósítását. Kidolgozza és a közgyűlés elé terjeszti a turisztikai fejlesztése érdekében más önkormányzatokkal kötendő megállapodások, szerződések tervezetét. Koordinálja az idegenforgalomban résztvevők és az érintett önkormányzatok tevékenységét. Javaslatot tesz az éves költségvetés tervezésekor a turisztikai pénzügyi fedezetének biztosítására. Értékeli a Békéscsaba Tűzvédelméért kitüntetésre beérkezett javaslatokat.

Környezetvédelmi területen: a) Véleményezi a közgyűlés elé kerülő környezetvédelmi, természetvédelmi tárgyú előterjesztéseket. b) Ellátja a környezetvédelmi alap kezelésével kapcsolatban külön önkormányzati rendeletben ráruházott feladatokat. c) Véleményezi a helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánítására vonatkozó javaslatokat. d) Véleményezi az adott terület zajvédelmi szempontból védetté nyilvánítására vonatkozó javaslatot. e) Véleményezi a közgyűlés környezet- és természetvédelemmel, mezőgazdasággal, erdőgazdálkodással, ökoturizmussal kapcsolatos döntés-tervezeteit. Mezőgazdasági területen: a) Véleményezi a közgyűlés elé kerülő mezőgazdasági tárgyú előterjesztéseket. b) Figyelemmel kíséri az állategészségügyi szabályzatban meghatározott feladatok végrehajtását. 7.

Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság a) Véleményezi a közbeszerzési terv módosítását. b) Előzetes egyetértését adja azon szerződés megkötéséhez, amely kizárólagos szerzői jog keletkeztetésére irányul. c) Vizsgálja a közbeszerzési szabályzat gyakorlati alkalmazásának tapasztalatait, szükség esetén javaslatot tesz annak módosítására.

A bizottságok döntési joga 39. § /1/

A bizottságokra az önkormányzati rendeletekben biztosított döntési hatáskörök felsorolását az SZMSZ 1 sz. függeléke tartalmazza. A Szervezeti és Működési Szabályzatban biztosított döntési hatásköröket az SZMSZ 7. sz. melléklete tartalmazza.

/2/

A bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseiknél kötelesek betartani az önkormányzati rendeletekben, illetve más közgyűlési döntésekben a közgyűlési bizottságok, vagy szervek számára biztosított véleményezési, illetve egyetértési jogok gyakorlását.

140

141 /3/

A bizottságok közötti feladat- vagy hatásköri összeütközés esetén a közgyűlés dönt. VII. FEJEZET Településrészi önkormányzat 40. §

/1/

A közgyűlés a József Attila lakótelep területén (III-IV. választókerület) „József Attila lakótelepi településrészi önkormányzat” elnevezéssel településrészi önkormányzatot hoz létre (részönkormányzatot).

/2/

A településrészi önkormányzat testülete vezetőjét is beleértve 7 fő.

/3/

A településrészi önkormányzat választókerületéhez igazodik.

/4/

A településrészi önkormányzat vezetője az érintett városrészben megválasztott képviselők közül a közgyűlés által megválasztott képviselő.

/5/

A településrészi önkormányzat tagjai az érintett városrészhez megválasztott, vagy ott lakó képviselők. A településrészi önkormányzat testületének nem képviselő tagjai az érintett városrészben lakóhellyel rendelkező választópolgárok lehetnek. Tagja továbbá a településrészi önkormányzat elhelyezését biztosító Lencsési Közösségi Ház vezetője.

/6/

A településrészi önkormányzatot a közgyűlés minősített többségű szavazással hozza létre.

/7/

A településrészi önkormányzat működésének számított 60 napon belül maga állapítja meg.

területe

a

települési

képviselők

szabályait

egyéni

megalakulásától

41. § /1/

A településrészi önkormányzat a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napján külön rendelkezés nélkül megszűnik.

/2/

A településrészi önkormányzat tagjai munkájukat a településrész érdekében díjazás nélkül végzik. 42. §

/1/

A településrészi önkormányzat általános feladatai: -

közösségi együttműködések fejlesztése, partnerségi viszonyok fejlesztése, együttműködés a területén működő civil és egyéb szervezetekkel,

141

142 -

a köztisztaság javítását célzó programok keretében közcélú önkéntes munka szervezése, a lakosság tájékoztatása az időszerű önkormányzati feladatokról.

/2/

Dönt az önkormányzat éves költségvetésében számára biztosított településrészi önkormányzati keret felhasználásáról.

/3/

Véleményezi a területét érintően: -

közterületek elnevezése, a helyi építési szabályzat, emlékmű állítása, a településrészen működő intézmények működésével, tevékenységével kapcsolatos tárgyú előterjesztéseket.

/4/

Javaslatot tehet a településrészt érintő tervezett beruházások, fejlesztések, felújítások sorrendjére.

/5/

A településrészi önkormányzat munkáját a polgármesteri hivatal segíti. VIII. FEJEZET A polgármester, az alpolgármester, a tanácsnok, a jegyző, az aljegyző A polgármester 43. §

/1/

A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

/2/

A polgármester feladatai különösen: a/ segíti a képviselők munkáját, b/ szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat, c/ összehívja és vezeti a testület üléseit, d/ képviseli az önkormányzatot, e/ biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését, f/ gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok tervezéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, kapcsolatot tart a helyi pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel és a kisebbségi önkormányzatok testületeivel.

/3/

A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Ötv., valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló módosított 1994. évi LXIV. tv. határozza meg.

/4/

A polgármester vagyonnyilatkozat-tételéről és az ezzel kapcsolatos eljárási rendről szóló részletes szabályokat az SZMSZ 4. sz. melléklete tartalmazza.

142

143 /5/

A polgármester szabadságát a közgyűlésnek bejelenti. A bejelentést a közgyűlés vita nélkül tudomásul veszi. A polgármester szabadságát a jegyző tartja nyílván. A szabadságot esedékességének évében kell igénybe venni. Szolgálati érdek esetén a szabadságot a tárgyévet követő év január 31-ig, kivételesen fontos szolgálati érdek esetében legkésőbb március 31-ig lehet igénybe venni.

/6/

A polgármester, alpolgármesterek munkarendje a polgármesteri hivatal köztisztviselői munkarendjével megegyezik.

/7/

A polgármester dönt a közbeszerzési szabályzatban meghatározott közbeszerzési ügyekben. Az alpolgármester, tanácsnok 44. §

/1/ /2/ /3/ /4 /5/ /6/

A közgyűlés két alpolgármestert választ a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére. Az alpolgármesterek főállású foglalkoztatási jogviszonyban látják el feladataikat. Feladatkörüket a polgármester határozza meg. Az alpolgármesterekre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok. Az alpolgármester vagyonnyilatkozat-tételéről és az ezzel kapcsolatos eljárási rendről szóló részletes szabályokat az SZMSZ 4. sz. melléklete tartalmazza. A közgyűlés két tanácsnokot választ a szociális és az egészségügyi feladatkörök ellátására. A jegyző, az aljegyző 45. §

A jegyző a/ b/ c/ d/

vezeti a polgármesteri hivatalt, és gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, előkészíti a közgyűlés, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket, ellátja a közgyűlés, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat, törvényességi észrevételt tehet a szavazás előtt az előterjesztés vitájában. 46. §

Az aljegyző a/ b/ c/

helyettesíti a jegyzőt akadályoztatása - szabadság, betegállomány, egyéb elfoglaltság - esetén, elősegíti a jegyző hivatalvezetői munkáját, részt vesz a közgyűlés elé kerülő előterjesztések, határozati javaslatok előzetes törvényességi vizsgálatában, ellátja a választási iroda vezető helyettesi feladatokat.

143

144

IX. FEJEZET A polgármesteri hivatal 47. § /1/

A polgármesteri hivatal önállóan gazdálkodó, jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szerv. Az önkormányzati költségvetés határozza meg a polgármesteri hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.

/2/

A polgármesteri hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát (ügyrendjét) a közgyűlés hagyja jóvá. A közgyűlés ezen hatáskörének gyakorlását a polgármesterre ruházza.

/3/

Időszaki vagy célfeladatra külön szervezeti egység hozható létre.

/4/

A polgármester és a jegyző hatáskörében hozott döntése szerint a hivatal szervezeti egységének vezetői, valamint az ügyintézők kiadmányozási jogot kapnak.

/5/

A polgármesteri hivatal munkarendjét és ügyfélfogadási rendjét az SZMSZ 5. sz. melléklete, szervezeti felépítését az SZMSZ 6. sz. melléklete tartalmazza.

/6/

A feladat- és hatáskör tartalma határozza meg, hogy azok ellátása a hivatal melyik szervezeti egységének kötelezettsége. Vitás esetben a jegyző dönt.

/7/

A polgármesteri hivatal törvényes és szakszerű működéséért a jegyző, valamint a hivatal szervezeti egységeinek vezetői a felelősek.

/8/

A hivatal dolgozóját a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség – az Adatvédelmi törvény rendelkezései alapján - kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak védelmére is. A titoktartási kötelezettség a köztisztviselői jogviszony megszűnése után is fennáll. A hivatali dolgozó minden olyan adatot, információt és tényt köteles a jegyző tudomására hozni, amely a titoktartási kötelezettségét befolyásolja.

/9/

A polgármesteri hivatalban vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkaköröket a hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. X. FEJEZET A társulások 48. §

A közgyűlés a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak. 144

145

XI. FEJEZET Helyi népszavazás, népi kezdeményezés 49. § A helyi népszavazásra, népi kezdeményezésre vonatkozó szabályokat a közgyűlés külön önkormányzati rendeletben állapítja meg. XII. FEJEZET Az önkormányzat gazdasági alapjai 50. § Az önkormányzat vagyonáról - figyelemmel az ezzel összefüggő törvényekre - külön önkormányzati rendeletet alkot. Ebben a rendeletben kell megállapítani: a) b)

a törzsvagyon körébe tartozó tulajdont, ezen belül a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét; a forgalomképes és egyéb vagyontárgyak körét. 51. §

/1/

A költségvetés megállapításáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása több fordulóban történik.

/2/

Az első fordulóban a közgyűlés az éves költségvetés koncepciójáról határoz. 52. §

/1/

A közgyűlési határozattal elfogadott költségvetési koncepció alapján az éves költségvetésről szóló rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a közgyűlés elé.

/2/

A költségvetési rendelet tervezetét a bizottságok előzetesen megtárgyalják.

/3/

A zárszámadásról szóló önkormányzati rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a közgyűlés elé.

/4/

A zárszámadással egyidejűleg - évi egy alkalommal - kerül előterjesztésre a közgyűlés elé az önkormányzat vagyonának változásáról szóló jelentés. 53. §

/1/

A közgyűlés megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra gazdasági programot készít. A gazdasági program tartalmazza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a

145

146 helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembe vételével az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálja. /2/

A gazdasági programot a közgyűlés az alakuló ülést követő 6 hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól. A ciklusidőn túlnyúló gazdasági programot a közgyűlés az alakuló ülést követő 6 hónapon belül felülvizsgálja, szükség szerint módosítja, vagy kiegészíti. 54. §

A közgyűlés az önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának meghatározott körére az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. Ezen vagyon körét a vagyonrendelet tartalmazza. XIII. FEJEZET Az önkormányzati jogok védelme A felterjesztési jog 55. § A közgyűlés felterjesztési jogának gyakorlásáról előzetesen kéri a tárgy szerint érintett közgyűlési bizottság véleményét. XIV. FEJEZET A kisebbségi önkormányzat 56. § Békéscsaba Megyei Jogú Városban cigány, lengyel, román és szlovák kisebbségi önkormányzat működik (továbbiakban: kisebbségi önkormányzat). 57. § A közgyűlés Békéscsaba városban megválasztott települési kisebbségi önkormányzatok működési feltételeit az alábbiak szerint biztosítja: -

helyiséghasználat, a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátásával kapcsolatos költségek viselése, az önkormányzat saját költségvetéséből a normatív állami támogatáson felül további támogatást nyújt, az önkormányzat költségvetési rendeletébe foglalja a kisebbségi önkormányzatok és költségvetési szerveiknek bevételi és kiadási előirányzatait, az önkormányzat költségvetési koncepciójának összeállítása előtt a jegyző a kisebbségi önkormányzat elnökének véleményét, javaslatát kikéri,

146

147 -

-

a költségvetési koncepció önkormányzati előterjesztése előtt az előterjesztő polgármester az ülésnapot megelőző 8 napon belül a koncepció tervezetét a kisebbségi önkormányzat elnöke részére megküldi, az önkormányzat költségvetési koncepciójának a kisebbségi önkormányzatra vonatkozó részéről a polgármester a koncepció elfogadását követő 8 napon belül írásban tájékoztatja a kisebbségi önkormányzat elnökét, az önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat költségvetésére a költségvetési törvényből adódó részletes információk megismerése után, az önkormányzat költségvetési rendelet-tervezetének előkészítése során a polgármesteri hivatal illetékes vezetője folytatja az egyeztetést a kisebbségi önkormányzat elnökével, ennek keretében az elnök rendelkezésére bocsátja a kisebbségi önkormányzatra vonatkozó adatokat, a kisebbségi önkormányzat kérésére a jegyző készíti elő a kisebbségi önkormányzat költségvetési (zárszámadási) határozatának tervezetét, a kisebbségi önkormányzat kiadási és bevételi utalványainak ellenjegyzését a jegyző végzi, érvényesítése a polgármesteri hivatalon keresztül történik, a kisebbségi önkormányzat és az önkormányzat közötti együttműködés koordinálását a Kisebbségi, Érdekegyeztető és Külkapcsolati Bizottság végzi. 58. §

A közgyűlés és szervei, valamint a kisebbségi önkormányzatok közötti rendszeres kapcsolat biztosítása érdekében: a) b)

c) d)

e) f) g)

a kisebbségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese, vagy ezzel megbízott tagja tanácskozási joggal részt vehet a közgyűlés és a bizottságok ülésein; a kisebbségi önkormányzat véleményt nyilváníthat, és javaslatot tehet az éves költségvetéshez, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóhoz valamint a kisebbségi lakosságot e minőségében érintő közgyűlési határozat, illetve rendelet tervezetéhez; a kisebbségi lakosságot e minőségében érintő kérdések szabályozása érdekében önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti a kisebbségi önkormányzat; a Nek. tv. 29. § (1) bekezdésében felsoroltakon túlmenően a közgyűlés csak a kisebbségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg a műemlékvédelem kérdéskörében - a kisebbségi lakosságot e minőségében érintő - önkormányzati rendeletét; a kisebbségi oktatással, illetve kultúrával is foglalkozó intézmény vezetőjének kinevezésénél, munkája értékelésénél a kisebbségi önkormányzatnak véleményezési joga van; a kisebbségi feladatokra a nemzetiségi alapból meghatározott pénzeszközök felhasználásánál és elosztásánál a kisebbségi önkormányzatnak véleményezési joga van; a kisebbségi önkormányzat javaslatot tehet a közgyűlés munkatervének összeállításához.

59. § /1/

A kisebbségi önkormányzat kezdeményezésére jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához a közgyűlés rendeletben határozza meg a kisebbségi 147

148 önkormányzat használatába adandó vagyont, vagyontárgyak és pénzeszközök pontos megjelölésével. A közgyűlés a kisebbségi önkormányzat működéséhez biztosított pénzügyi hozzájárulás mértékét az éves költségvetésben állapítja meg. /2/

A költségvetéshez kapcsolódó együttműködés kereteit külön megállapodás rögzíti, melyet a közgyűlés határozattal fogad el. XV. FEJEZET Záró rendelkezések 60. §

/1/

Ez a rendelet - a 6. számú melléklet kivételével - 2007. március hó 1. napján lép hatályba. A 6. számú melléklet 2007. május hó 1. napján lép hatályba.

/2/

Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a közgyűlés szervezeti és működési szabályzatáról szóló 14/2003. (IV.24.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 10/2004. (III.25.), 30/2004. (X.20.), 10/2005. (IV.21.), 4/2006. (I.26.), 13/2006. (III.23.), 25/2006. (VIII.23.), 35/2006. (X.18.), 39/2006. (XI.16.) önkormányzati rendeletek.

/3/

Az SZMSZ mellékleteinek folyamatos vezetéséről és naprakészségéről a jegyző gondoskodik. Vantara Gyula polgármester

Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző SZMSZ 1. sz. melléklet A KÖZGYŰLÉS TAGJAINAK NÉVSORA

Polgármester Vantara Gyula Egyéni választókerületi képviselők: 1. Szente Béla 2. Dr. Kerekes Attila 3. Tímár Ella 4. Dr. Ferenczi Attila 5. Köles István 6. Vrbovszki Viktor 7. Fodor Lajos 8. Kiss Tibor 9. Fodor Jánosné 10. Herczeg Tamás

148

149 11. 12. 13. 14. 15. 16.

Hanó Miklós Hirka Tamás Dr. Fábián Ágnes Kutyej Pál Hricsovinyi Tamás Bokros Mátyás

Kompenzációs listán mandátumot szerzett képviselők: 1. Bálint Jánosné Halász Zsanett 2. Takács Péter 3. Baji Lajos 4. Benkóné Dudás Piroska 5. Hrabovszki György 6. Miklós Attila 7. Szilvásy Ferenc 8. Tóth Károly 9. Mezei Zsolt 10. Pap János 11. Velkey Gábor SZMSZ 2. sz. melléklet A nyilvános ülés tartásához szükséges "nyilatkozat" szövege, amennyiben a téma az Ötv. szerint zárt ülésre tartozik NYILATKOZAT Alulírott ....................... (név) ............................................................... (lakhely) alatti lakos beleegyezem

nem egyezem bele

abba, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata .................................................................................. ügyemet nyilvános ülésen tárgyalja. Békéscsaba, 20... év ................ hó ... nap aláírás Megjegyzés: a megfelelő rész aláhúzandó

149

150

SZMSZ 3. sz. melléklet A közgyűlés bizottságainak névsora 1./

2./

3./

4./

Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság (4 képviselő + 3 nem képviselő) Elnök: Képviselő tagok:

Dr. Kerekes Attila Hricsovinyi Tamás Szilvásy Ferenc Bokros Mátyás

Külső tagok:

Dr. Tóth János Dr. Hrabovszki Róbert Dr. Andrásy Gyula

Kisebbségi, Érdekegyeztető és Külkapcsolati Bizottság (3 képviselő + 2 nem képviselő) Elnök: Képviselő tagok:

Kutyej Pál Tóth Károly Bálint Jánosné

Külső tagok:

Buka Mihályné Marti Miklós

Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság (5 képviselő + 4 nem képviselő) Elnök: Képviselő tagok:

Kiss Tibor Szente Béla Velkey Gábor Benkóné Dudás Piroska Takács Péter

Külső tagok:

Józsa Mihály Miklós Gábor Németh Mihály Szegedi Balázs

Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság (4 képviselő + 3 nem képviselő) Elnök: Képviselő tagok:

Fodor Lajos Tímár Ella Baji Lajos Pap János

Külső tagok:

Opauszki Zoltán Kovács Sándor

150

151 Aranyi Tímea 5./

6./

7./

Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság (3 képviselő + 2 nem képviselő) Elnök: Képviselő tagok:

Vrbovszki Viktor Hirka Tamás Hrabovszki György

Külső tagok:

Dr. Kovács László Zsótér Csaba

Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság (4 képviselő + 3 nem képviselő) Elnök: Képviselő tagok:

Dr. Ferenczi Attila Fodor Jánosné Mezei Zsolt Miklós Attila

Külső tagok:

Andó Tamás Varga Mihály Majernyik László

Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság (7 képviselő) Elnök: Képviselő tagok:

Herczeg Tamás Dr. Ferenczi Attila Hirka Tamás Szilvásy Ferenc Baji Lajos Pap János

151

152 SZMSZ 4. sz. melléklet A polgármester, az alpolgármesterek és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat-tételéről és az ezzel kapcsolatos eljárási rendről A polgármester, valamint az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatait az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság tartja nyilván és bonyolítja az ellenőrzéssel összefüggő feladatokat. A bizottság vagyonnyilatkozattal összefüggő feladatai: I. II. III.

Vagyonnyilatkozatok hivatalos átvétele Vagyonnyilatkozatok tárolása, kezelése Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési feladatok lebonyolítása

I. Vagyonnyilatkozatok hivatalos átvétele: 1. A polgármesteri/képviselői vagyonnyilatkozatot nyitott borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot lezárt és a bizottság által az átvételkor lepecsételt borítékban kell leadni. A vagyonnyilatkozatokat a bizottság elnöke veszi át, aki a borítékra rávezeti a nyilatkozatot tevő személy nevét, valamint a vagyonnyilatkozat bizottsági nyilvántartó számát. 2. A vagyonnyilatkozatok egy példánya a vagyonnyilatkozatok kezelésére kijelölt, ügyrendi feladatokat ellátó bizottságnál marad, másik példányának megőrzéséről a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett gondoskodik, különös tekintettel egy esetleges ellenőrzési eljárás lehetőségére is. 3. A vagyonnyilatkozat átadásakor a nyilatkozattételre kötelezett – a bizottság elnökének aláírásával - tételes írásbeli igazolást kap a vagyonnyilatkozat átvételéről. II. Vagyonnyilatkozatok tárolása, kezelése 1. A bizottság zárt lemezszekrényben őrzi a polgármester/képviselő, valamint hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát. A bizottság tagjainak aláírásával és a bizottság pecsétjével ellátott becsomagolt formában, elkülönítetten tárolja a hozzátartozók vagyonnyilatkozatait. 2. A lemezszekrény kulcsa a bizottság titkáránál kerül elhelyezésre. III. Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési feladatok lebonyolítása A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. 1. Vagyonnyilatkozatba történő betekintés szabályai a) A polgármester és a képviselő vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító, részletes adatok kivételével – nyilvános. Az ezekbe történő betekintést a bizottság elnöke biztosítja b) A hozzátartozó nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.

152

153 c) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárást a bizottságnál bárki kezdeményezheti. d) A bizottság kizárólag akkor jogosult a vagyonnyilatkozatokba betekinteni, ha ellenőrzésre irányuló bejelentés, kezdeményezés indul. 2. Az eljárás lebonyolításának menete: 1) A betekintésről a bizottság „Betekintési jegyzőkönyv”-et vesz fel. 2) Felhívja az érintett figyelmét az eljárás megindításáról. 3) A bejelentéstől számított 15 napon belül összeül és meghatározza a polgármester/képviselő, illetve a hozzátartozó vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó további, az ügy elbírálásához szükséges azonosító adatokat. 4) Az érintett köteles haladéktalanul kitölteni és benyújtani a számára megküldött ellenőrzési eljárással kapcsolatos „Adatlap”-ot, valamint rendelkezésre bocsátani a bizottság által meghatározott egyéb azonosító adatokat. 5) A bizottság az átvételről köteles elismervényt, igazolást kiállítani. Az „Adatlap” tartalmát csak a vagyonnyilatkozatokat kezelő bizottság tagjai ismerhetik meg. 6) A bizottság az eljárás eredményéről a közgyűlés következő ülésén tájékoztatást nyújt. 7) Az eljárás lezárását (a közgyűlés ülését) követő 8 napon belül az eljárással összefüggésben kitöltetett „Adatlap”-ot, valamint az egyéb bekért részletező azonosító adatokat megsemmisíti. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállás nélküli – ismételt kezdeményezést a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

153

154 SZMSZ 5. sz. melléklet A polgármesteri hivatal munkarendje, ügyfélfogadási rendje A hivatal dolgozói rugalmas munkarendben dolgoznak, a kötött munkarendhez kapcsolódó munkaköröket – eltérő szabályozás hiányában – a jegyző határozza meg. ÜGYFÉLFOGADÁSI IDŐ (az okmányiroda kivételével): Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

8.30 - 12.00 --8.30 – 12.00 8.30 – 12.00 8.30 – 12.00

12.30 - 17.00 --12.30 – 16.00 -----

ÜGYFÉLFOGADÁSI IDŐ az okmányirodában: Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

7.30 - 12.00 --7.30 – 12.00 7.30 – 12.00 7.30 – 12.30

12.30 - 17.00 --12.30 – 16.00 12.30 - 16.00 ---

Lakcímbejelentési és halálozási ügyekben az ügyfélfogadást teljes hivatali munkaidőben biztosítani kell. Házasságkötéssel, egyéb családi szolgáltatással előzetes egyeztetés alapján munkanapokon munkaidőn kívül, illetőleg szombaton is rendelkezésre kell állni. Fogadónap: A polgármester, az alpolgármesterek, a tanácsnokok, a jegyző és az aljegyző hetenkénti váltással, pénteki napokon 8.00 – 12.00 óráig fogadónapot tart.

154

155

6. sz. SZMSZ melléklet A polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódása 1. Titkársági Osztály 2. Közigazgatási Osztály 3. Okmányiroda 4. Pénzügyi és Gazdasági Osztály 5. Stratégiai- Fejlesztési Osztály 6. Városüzemeltetési Osztály 7. Oktatási, Közművelődési és Sportosztály 8. Szociálpolitikai Osztály Kabinet: közvetlenül a polgármester irányítása alatt álló, osztályszervezetbe nem tartozó önálló egység. Belső ellenőr, Ellenőrzési Csoport: közvetlenül a jegyző irányítása alatt álló, osztályszervezetbe nem tartozó egység. SZMSZ 7. sz. melléklet Szervezeti és Működési Szabályzatban biztosított döntési hatáskörök Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság: 1./ 2./ 3./ 4./ 5./ 6./ 7./ 8./ 9./

Jóváhagyja a Dr. Réthy Pál Kórház- Rendelőintézet Szervezeti és Működési Szabályzatát, ellenőrzi hatályosulását. Jóváhagyja az Egészségügyi Alapellátási Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát, ellenőrzi hatályosulását. Dönt a segítő tevékenységet végző szervezetek pályázatainak elbírálásáról és az e célra az éves költségvetési rendeletben biztosított keretösszeg felosztásáról. Kijelöli az Egyesített Szociális Intézmény, valamint a Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ érdekképviseleti fórumaiba az önkormányzatot képviselő személyeket. Elbírálja a Bursa Hungarica felsőfokú ösztöndíj pályázatban résztvevők pályázatát. Évenként értékeli az Egyesített Szociális Intézmény szakmai munkáját a jóváhagyott szakmai program alapján. Beszámoltatja az igazgatót. Elfogadja a személyes szociális szolgáltatást nyújtó civil szervezetek szakmai és pénzügyi beszámolóját. Dönt a város költségvetésében az egészség-megőrzési programhoz kapcsolódó célokra meghatározott pénzeszközök felosztásáról, a városi szintű pályázat kiírásáról, pályázatok elbírálásáról. Dönt az éves költségvetésben az egészségügyi felújításokra, gép-műszer beszerzésekre jóváhagyott keretösszeg felhasználásáról, a közgyűlésnek való utólagos beszámolási kötelezettség mellett. 155

156 10./

Dönt – a költségvetési rendeletben meghatározott kereteken belül - a szakterületéhez tartozó 20 millió Ft teljes projektköltség alatti pályázatok beadásáról. Több bizottság illetékessége esetén a pályázat beadásához a döntésben érintett valamennyi bizottságnak egybehangzó döntést kell hoznia. A bizottságok közötti véleményeltérés esetén a közgyűlés dönt.

Kisebbségi, Érdekegyeztető és Külkapcsolati Bizottság: 1./

Dönt az éves költségvetésben a testvérvárosi és nemzetközi kapcsolatokra jóváhagyott összeg felhasználásáról, a közgyűlésnek való utólagos beszámolási kötelezettség mellett.

2./

Dönt a nemzetiségi célfeladatokkal, civil feladatok támogatásával kapcsolatosan jóváhagyott éves költségkeretek felhasználásáról, a közgyűlésnek való utólagos beszámolási kötelezettség mellett. A nemzetiségi célú pénzeszközök nemzetiségi alapból való felosztása során kérni kell a kisebbségre szánt pénzeszközök esetében a kisebbségi önkormányzatok véleményét.

3./

Dönt – a költségvetési rendeletben meghatározott kereteken belül - a szakterületéhez tartozó 20 millió Ft teljes projektköltség alatti pályázatok beadásáról. Több bizottság illetékessége esetén a pályázat beadásához a döntésben érintett valamennyi bizottságnak egybehangzó döntést kell hoznia. A bizottságok közötti véleményeltérés esetén a közgyűlés dönt.

Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság: 1.

2.

Dönt a közművelődési és közgyűjteményi, ifjúsági, valamint testnevelési és sport, közoktatási és szakképzési szakmai területen a közgyűlés által elfogadott elvek szerint a költségvetésben e célokra meghatározott pénzeszközök felhasználásáról (a közgyűlésnek való utólagos beszámolási kötelezettség mellett). Pályázatok kiírásáról, a beérkezett pályázatok elbírálásáról, támogatás nyújtásáról, kivéve az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet 13.§ (4) f) pontjában említett támogatást. Dönt – a költségvetési rendeletben meghatározott kereteken belül - a szakterületéhez tartozó 20 millió Ft teljes projektköltség alatti pályázatok beadásáról. Több bizottság illetékessége esetén a pályázat beadásához a döntésben érintett valamennyi bizottságnak egybehangzó döntést kell hoznia. A bizottságok közötti véleményeltérés esetén a közgyűlés dönt.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényből adódó döntési hatáskörök 1. 2. 3. 4.

Jóváhagyja a közoktatási intézmények és a Kb-TISZK Központi intézménye minőségirányítási programját. (102.§.(2) bek. f.) Az intézményi minőségirányítási program végrehajtásának értékelését követően jóváhagyja a javasolt intézkedéseket, gondoskodik az értékelés és a javasolt intézkedések nyilvánosságra hozataláról. (40.§ (11) bek.) Jóváhagyja a nevelési-oktatási intézmények szervezeti és működési szabályzatát.(102.§ (2)bek.e. Jóváhagyja a nevelési-oktatási intézmények házirendjét. (102.§.(2) bek. f.)

156

157 5.

6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

Jóváhagyja a nevelési-oktatási intézmény közgyűlés által jóváhagyott pedagógiai programjának, óvodai nevelési programjának, az általános művelődési központ pedagógiai-művelődési programjának módosítását, amennyiben az nem jelent alapvető változást, nem érinti az intézmény alapító okiratát, és nem tartalmaz olyan többletfeladatokat, amelyekhez a feltételek nem biztosítottak. (102.§.(2) bek. f.)) Értékeli a nevelési-oktatási intézmény nevelési-, illetve pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai szakmai munka eredményességét. (102.§. (2) bek. g.) Jóváhagyja a téli és tavaszi szünet áthelyezésére irányuló intézményi kezdeményezést. Intézményi kezdeményezésre engedélyezi a tanítási napok – törvényben meghatározott feltételek esetén – hat tanítási nappal történő megszervezését. (52.§ (16) bek.) Meghatározza az óvodák, iskolák, pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmények működési (felvételi) körzetét, gondoskodik közzétételéről. (90. § (1) bek.) Dönt az óvodai felvétel időpontjáról és az óvodákba történő jelentkezés módjáról. (102. § (2) bek. a) pont) Bizottságot szervez, ha az óvodákba jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát. (65.§ (2) bek.) Meghatározza és helyben szokásos módon közzéteszi a tanköteles tanulók első évfolyamra történő beíratásának időszakát. (66.§ (4) bek., 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 16.§ (1) bek.) Engedélyezi a maximális osztály/csoportlétszám túllépését az önkormányzat által fenntartott közoktatási intézményekben (102.§ (2) bek. c) pontja és 3. sz. melléklet II. (7) bek.) Benyújtja a maximális osztály/csoport túllépéséhez szükséges engedély iránti kérelmet az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközponthoz. (95/A. § (9) bek.) Kijelöli a kötelező felvételt biztosító szakiskolát. (66. § (2) bek.) Képviselőt delegál az iskolaszékbe. (60.§ (1) bek.) Részt vesz az állandó helyettesítési rendszer feladatainak ellátásban. (A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II.13.) Korm. rendelet 8.§ (2) bek.) Ellátja az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont által szervezett országos méréshez és az azt követő értékeléshez kötődő feladatokat. (99.§ (7) bek.) Elfogadja a nevelési-oktatási intézményekben lefolytatott szakmai, törvényességi ellenőrzésről készült jelentést, javaslatot tesz a fenntartói döntés meghozatalára, gondoskodik a honlapon történő nyilvánosságra hozataláról. (104.§, 107.§)

Egyéb döntési hatáskörök 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Jóváhagyja a téli és tavaszi szünet áthelyezésére irányuló intézményi kezdeményezést. (Évenként megjelenő, a tanév rendjére vonatkozó miniszteri rendelet.) A tanév rendjében szabályozott tanítási szünetek idején az óvodai nyitva tartás rendjét. Engedélyezi az előzetes felvételi eljárást a középfokú oktatási intézményekben. (A tanév rendjéről szóló rendelet alapján.) Jóváhagyja a szakképző iskolák és a gazdálkodó szervezetek közötti együttműködési megállapodást. (A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 19.§ (2) bekezdés) Elfogadja a nevelési- oktatási intézményekre vonatkozó éves ellenőrzési tervet. Engedélyezi az önkormányzat által fenntartott közösségi színtér vagy közművelődési intézmény más célra történő igénybevételét, tevékenységének évente legfeljebb két hónap időtartamú szüneteltetését. (A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 78.§ (4) bekezdés)

157

158 7.

8. 9.

Pályázatot nyújt be az önkormányzat nevében, amennyiben a pályázat célja összhangban van az ágazatok fejlesztését, működtetését szabályozó városi koncepciókkal, helyi rendeletekkel, de a feladatellátás bővülését, hosszú távú elkötelezettséget nem eredményez és a bizottság felhasználásában lévő pénzügyi keretből az önrész biztosítható. Az önkormányzat nevében kitüntetési javaslatot terjeszthet fel az ágazati miniszteri kitüntetésekre. Kiadja a fenntartói támogató nyilatkozatokat azon közoktatással kapcsolatos pályázatok esetében, amelyek összhangban vannak a megyei jogú város közoktatásfejlesztési tervével, a feladatellátás minőségét javítják, de a bővülését nem eredményezik - nem igényelnek többletforrást, vagy - a bizottság a rendelkezésére álló keretösszegből a szükséges önrészt biztosítja. Ez esetben a fenntartó nevében a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke jogosult az aláírásra. Amennyiben a pályázati feltételek között szerepel a jelzálogjog bejegyzés a Bizottság a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottsággal együtt gyakorolja döntési jogkörét.

Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság: 1.

Döntést hoz egyedi ügyekben a lakóingatlanok felújítási munkáinak előzetes költségterve ismeretében.

2.

A Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság kiadja a fenntartói támogató nyilatkozatokat azon közoktatással kapcsolatos pályázatok esetében, amelyek összhangban vannak a megyei jogú város közoktatás-fejlesztési tervével, a feladatellátás minőségét javítják, de a bővülését nem eredményezik - nem igényelnek többletforrást, vagy - a bizottság a rendelkezésére álló keretösszegből a szükséges önrészt biztosítja. Ez esetben a fenntartó nevében a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke is jogosult aláírásra. Amennyiben a pályázati feltételek között szerepel a jelzálogjog bejegyzés, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottsággal együtt gyakorolja döntési jogkörét.

3.

Dönt – a költségvetési rendeletben meghatározott kereteken belül - a szakterületéhez tartozó 20 millió Ft teljes projektköltség alatti pályázatok beadásáról. Több bizottság illetékessége esetén pályázat beadásához a döntésben érintett valamennyi bizottságnak egybehangzó döntést kell hoznia. A bizottságok közötti véleményeltérés esetén a közgyűlés dönt.

Pénzügyi, költségvetési ügyeket érintő döntési hatáskörök 1.

Rendelkezik a mindenkori éves költségvetési rendeletben - a felújítási előirányzatok között - meghatározott felújítással kapcsolatos hibaelhárítási tartalék felett - utólagos beszámolási kötelezettséggel -.

158

159 (Az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 73. §. /3/ bekezdésében biztosított átruházási lehetőség.) 2.

A mindenkori éves költségvetési rendeletben a közgyűlés felhatalmazza az önálló gazdálkodási jogkörrel felruházott intézmények vezetőit, hogy többletbevételük terhére a mindenkori éves költségvetési rendeletben meghatározott értékhatárig felhalmozási kiadást eszközöljenek. A mindenkori éves költségvetési rendeletben meghatározott egyedi értékhatár felett a felhalmozás megvalósításához a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság előzetes hozzájárulása szükséges. A felhalmozási kiadásokról a közgyűlést az éves beszámolóval egy időben tájékoztatni kell.

3.

Dönt a mindenkori éves költségvetési rendeletben az intézmények saját kivitelezésű felújításaihoz építőanyag biztosítása előirányzatának megosztásáról, utólagos beszámolási kötelezettséggel.

4.

Jóváhagyja a Gyermekélelmezési Intézmény szervezeti és működési szabályzatát.

5.

Dönt valamennyi, az önkormányzat költségvetésében biztosított intézményi céltartalék előirányzatának felhasználásáról.

Egyéb döntési hatáskörök 1. 2. 3. 4.

Dönt a jogszabályban biztosított, vagy szerződésben kikötött elővásárlási jog gyakorlásáról nettó 10.000.000,- Ft értékhatárig. Dönt ingatlanvagyon megvásárlásáról az önkormányzat számára nettó 10.000.000,- Ft értékhatárig. Dönt önkormányzati tulajdonú ingatlanon szolgalmi jog alapításához történő hozzájárulásról és a terhelés ellenértékének meghatározásáról, max. nettó 3.000.000,Ft értékhatárig. Gyakorolja a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Innovációs Központ működtetésével kapcsolatos hatásköröket.

A harmadik pontban foglalt hasznosítást a bizottság csak akkor engedélyezheti, ha intézménykezelésben lévő ingatlanvagyon esetében az illetékes szakbizottság, közterület esetében a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság szintén támogatja. A szerződést a bizottság határozata alapján a polgármester vagy az általa meghatározott személy köti meg. Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság: 1. Dönt a költségvetésben szereplő kommunális felújítási előirányzat felhasználásáról. 2. Jóváhagyja a piaci helypénzeket, pótdíjakat. 3. Dönt – a költségvetési rendeletben meghatározott kereteken belül - a szakterületéhez tartozó 20 millió Ft teljes projektköltség alatti pályázatok beadásáról. Több bizottság illetékessége esetén pályázat beadásához a döntésben érintett valamennyi bizottságnak egybehangzó döntést kell hoznia. A bizottságok közötti véleményeltérés esetén a közgyűlés dönt.

159

160 4.

Meghatározza a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltó-parancsnokság dolgozói számára a teljesítménykövetelmények alapját képező éves célokat.

Egyéb döntési hatáskörök 1.

Évenként beszámoltatja a Mezei Őrszolgálat vezetőjét.

Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság 1.

Meghatározza a polgármesteri hivatal köztisztviselőinek teljesítménykövetelményei alapját képező éves kiemelt célokat.

Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság 1. 2.

3. 4.

Dönt a közbeszerzési szabályzatban meghatározott ügyek kivételével közbeszerzési ügyekben. Dönt azokban a kiemelt fejlesztések közbeszerzése ügyében, amelyekben hirdetmény közzétételével, illetve a hirdetmény közzététele nélkül egyszerű közbeszerzési eljárás lebonyolítására kerül sor, ide nem értve a lebonyolító, független hivatalos közbeszerzési tanácsadó kiválasztására irányuló eljárásokat. Jóváhagyja a közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó becsült értékű közbeszerzés esetén az ajánlati/részvételi/ajánlattételi felhívást és kapcsolódó dokumentációkat a közgyűlés által esetenként meghatározott ügyek kivételével. Központosított közbeszerzések esetén jóváhagyja a csatlakozási kérelem aláírását. SZMSZ 1. sz.függelék A bizottságokra önkormányzati rendeletekben biztosított hatáskörök

Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság: A/ 5/2005.(III.24.) önkormányzati rendeletben biztosított döntési hatáskörök (a lakáscélú önkormányzati kamatmentes kölcsöntámogatás helyi rendszeréről) 1./

Dönt az önkormányzati lakáscélú kamatmentes kölcsön támogatás iránti kérelmekről. (Önk.rend. 6. § /1/ bek.)

2./

Elbírálja a támogatás visszafizetésének elhalasztására, illetve a részletfizetési kötelezettség rendszertelen teljesítése esetén a támogatás visszavonását. (Önk. rend. 89. §.)

3./

Dönt az első lakástulajdon megszerzéséhez igényelhető kölcsöntámogatás iránti kérelmekről. (Önk. rend. 16. §.)

4./

Dönt a telekvásárláshoz nyújtható támogatás iránti kérelmek elbírálásáról. (Önk. rend. 25. §.)

kamatmentes

B/ 32/1994. (VII.7.) önkormányzati rendeletben biztosított döntési hatáskörök (az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről)

160

161

1./

Dönt a megvásárolt lakás tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján történő megterhelhetőségéről, vagy az ingatlan elidegeníthetőségéről. (Önk. rend. 9. § /2/ bek.)

2./

Részletfizetési kötelezettség elmulasztásának méltányossági vizsgálata. (Önk. rend. 9. § /4/ bek.)

C/ 31/2006. (IX.14.) önkormányzati rendeletben biztosított döntési hatáskörök (a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról) 1./

Dönt az önkormányzati bérlakásokra beérkezett pályázatok elbírálásáról. (Önk. rend. 5. § /1/ bek.)

2./

Dönt a szociális helyzet alapján történő lakások bérbeadásáról. (Önk. rend. 10. § /1/ bek.)

3./

Dönt a költségelven meghatározott lakbérű lakások bérbeadásáról. (Önk. rend. 11. § /1/ bek.)

4./

Megadja a hozzájárulást tartási szerződés megkötéséhez. (Önk. rend. 23. §)

5./

Megadja a hozzájárulást lakáscsere szerződéshez (Önk. rend. 26. § /4/ bek.)

6./

Megadja a hozzájárulást albérleti szerződéshez (Önk. rend. 27. § /1/ bek.)

7./

Dönt az Ifjúsági Garzonház bérlőinek kiválasztásáról. (Önk. rend. 36. § /1/ bek. b) pont)

8./

Engedélyt ad a lakáscélú előtakarékosság megszüntetésére, ha a bérlők lakást vásárolnak, vagy építkeznek – Ifjúsági Garzonház esetében. (Önk. rend. 40. § /2/ bek.)

9./

Dönt az óvadék részletekben történő megfizetéséről. (Önk. rend. 42. § /2/ bek.)

10./

Dönt az Erzsébet lakópark bérlőinek kiválasztásáról. (Önk. rend. 44. § b) pont)

11./

Dönt az átmeneti lakások bérlőinek kijelöléséről. (Önk. rend. 51. § /1/ bek. a) pont)

D/ 21/2000. (V.11.) önkormányzati rendeletben biztosított döntési hatáskörök (a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendő térítési díjakról) 1./

Kijelöli a bizottság tagját a soronkívüliséget elbíráló bizottságba. (Önk.rend.6.§.)

2./

Jóváhagyja a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szervezeti és működési szabályzatát, szakmai programját, valamint a szakosított ellátást nyújtó intézmény esetében a házirendet. (Önk.rend. 17.§ /1/ bek.)

E/ 29/2000. (VI.8.) önkormányzati rendeletben biztosított döntési hatáskör (a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv.-ből adódó egyes feladatok szabályozásáról)

161

162

Kivételes méltánylást érdemlő esetben kiegészítő családi pótlékot, illetve rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapíthat meg. (Önk. rend. 4.§ /3/ bek., 5.§.) Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság: A/

12/2003. (III.27.) önkormányzati rendeletben biztosított döntési hatáskörök (a közművelődésről)

1.

Jóváhagyja a közgyűjteményi és közművelődési intézmények SZMSZ-ét és éves munkatervét. (Önk. rend. 7.§./2/ bekezdés a) pont) Jóváhagyja a továbbképzési tervet, és annak módosításait (Önk. rend. 13. § /1/ bek.) Évenként értékeli a közművelődési intézmények szakmai munkáját (Önk. rend. 7.§./2/ bek. c) pont.) Dönt az évente kiírt közművelődési és művészeti pályázatokon elnyerhető támogatásokról. (Önk. rend. 10. § /3/ bek.)

2. 3. 4.

Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság: A/

12/2005. (V.19.) önk. rendeletben biztosított döntési hatáskörök (Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól)

1.

Tulajdonosi jogok gyakorlása a nem önkormányzat által alapított gazdasági társaságoknál. A gazdasági társaságokban az önkormányzat teljes körű képviseletét az általa kijelölt képviselő gyakorolja. (Önk.rend. 6.§ /4/ bek.)

2.

Dönt a korlátozottan forgalomképes önkormányzati ingó vagyon elidegenítéséről 1.000.000 Ft – 5.000.000 Ft egyedi nettó forgalmi értékhatár esetében. (Önk. rend. 7.§ /6/ bek. c) pont.)

3.

Az önk. rend. 5.§ /1/ bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott, korlátozottan forgalomképes vagyon – tulajdonjog változással nem járó – egyéb módon történő hasznosítása. (Önk. rend. 8.§ /1/ bek.)

4.

A korlátozottan forgalomképes vagyon tekintetében az egy éven belüli ismételt, vagy egy éven túli szerződéskötés, illetve bármilyen tulajdoni korlátozás. (Önk.rend.9.§ /5/ bek.)

5.

Egyéb forgalomképes ingó vagyon elidegenítése 5.000.000,- Ft egyedi nettó forgalmi értékhatárig. (Önk. rend. 11. § /3/ bek.)

6.

A forgalomképes vagyon tekintetében az egy éven belüli ismételt, vagy egy éven túli szerződéskötés. (Önk. rend. 11. § /2/ bek. b) pont)

7.

Saját intézményi hálózatban nem önkormányzati fenntartású intézmény részére telephely létesítéséhez akkor járul hozzá, ha az adott művészeti területen önkormányzati fenntartású, vagy támogatott intézmény nem működik, vagy működik, de nem kívánja az adott szolgáltatást ellátni. A bizottság az egy éven túli hasznosítást csak akkor engedélyezheti, ha az illetékes szakbizottság a telephely létesítését támogatja. (Önk. rend. 9. § /6/ bek.)

162

163

B/

39/2005. (XII.15.) önkormányzati rendeletben biztosított döntési hatáskörök (A közterületek rendjéről)

1.

A bizottság dönthet a közterületi díjak egy évre előre történő, egyösszegű megfizetéséről. (Önk. rend. 28.§ /1/ bek. b) pont.)

C/

31/2006. (IX.14..) önkormányzati rendeletben biztosított döntési hatáskörök (A lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról)

1.

Előzetesen hozzájárul a lakás átalakításához, korszerűsítéséhez. (Önk. rend. 16.§ /1/ bek.)

D/

4/2000. (II.17.) önkormányzati behajthatatlan követelésekről)

1.

50-500.000 Ft közötti érték esetén jogosult a követelés behajthatatlanná minősítésére, és ennek alapján a követelésről való lemondásra. (Önk.rend. 3.§ b) pont)

E/

27/2001. (X.30.) önk. rendeletben biztosított döntési hatáskör (az önkormányzati biztos kirendeléséről)

1.

Elfogadja az önkormányzati biztos által készített, azonnali végrehajtásra irányuló intézkedési tervet, kikérve az illetékes szakbizottság véleményét. (Önk. rend. 4.§ /1/ bek.)

rendeletben

biztosított

döntési

hatáskör

(a

Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság A/

22/1992. (VII.9.) önkormányzati rendeletben biztosított döntési hatáskör (az építészeti értékek helyi védelméről)

1.

Elbírálja az önkormányzati rendelet 8.§-ában részletezett pályázatokat, dönt a támogatás mértékéről. (Önk.rend. 8.§.)

B/

45/1997. (XII.18.) önkormányzati rendeletben biztosított döntési hatáskör (a helyi környezet- és természetvédelmi alap létrehozásáról, valamint az azzal való rendelkezés és gazdálkodás szabályozásáról)

1.

Rendelkezik a környezet- és természetvédelmi alap felhasználásáról, elbírálja az ezzel kapcsolatos pályázatokat. (Önk. rend. 3.§ /2/, 8.§ /1/ bek., /3/, /4/ bek.)

C/

31/1998. (XII.17.) önkormányzati rendeletben biztosított döntési hatáskör (a köztisztaság fenntartásáról és az egyes közszolgáltatások kötelező igénybevételéről)

1.

Dönt a települési szilárd hulladék elszállításával kapcsolatos közszolgáltatás külterületi és volt zárt kerti területekre való kiterjesztéséről. (Önk. rend. 5.§ /1/ bek.)

D/

12/2000. (III.16.) önkormányzati rendeletben biztosított döntési hatáskör (az önkormányzati Tervtanács létrehozásáról, működésének rendjéről és a véleményezésre benyújtandó tervek köréről)

163

164 1.

Delegálja a bizottság tagját a TÉT-be (építészeti- műszaki tervtanács) /Önk. rend. 3.§ b) pont) SZMSZ 2. sz. függelék Az önkormányzat önként vállalt feladatai Szociális és gyermekvédelmi ellátás

-

Helyi lakásfenntartási támogatás Szemétszállítási díj átvállalása Temetési segély Méltányossági közgyógyellátás Szociális bérlakások fenntartása Költségelven meghatározott lakbérű lakások fenntartása Átmeneti lakások fenntartása Fiatalok elhelyezését szolgáló lakások fenntartása Emeltszintű elhelyezést biztosító idősek otthona működtetése Lakáscélú támogatások Szociális és gyermekvédelmi szolgáltatást végző nem állami fenntartó szervezetek pénzbeli és természetbeni támogatása Közoktatás, szakképzés

-

A feladatellátás megszervezése kötelező, mértéke és módja - különösen a középfokú oktatás tekintetében- meghaladja a helyi ellátás szükségleteit. Közművelődési, közgyűjteményi feladatok

-

Közalapítványok, alapítványok támogatása. Közművelődési megállapodások megkötése egyes kulturális intézményekkel, szervezetekkel. A Jankay Tibor Gyűjtemény és Kortárs Galéria muzeális gyűjtemény és kiállítóhely közalapítványon keresztüli működtetése. A Városházi Esték nyári színházi rendezvénysorozat finanszírozása. Különböző fesztiválok, kulturális találkozók támogatása. Könyvkiadások eseti támogatása. Megyei közgyűjteményi és közművelődési intézmények működésének és tevékenységének támogatása. Sport, ifjúsági terület

-

Lehetőségeknek megfelelően: sportszövetségek alapvető működési feltételeinek segítése; a sportszakember-képzésben és továbbképzésben való közreműködés; a sportági területi verseny-rendszerek kialakításának segítése, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolítása, különös tekintettel a családok sportjára, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjára; a nemzetközi sportkapcsolatokban való részvétel;

164

165 -

a sportorvosi tevékenység feltételeinek biztosításában való közreműködés; sportszervezetek részére önkormányzati támogatás nyújtása

Ifjúsági szervezetek, tevékenységek, programok pénzügyi támogatása Társadalmi szervezetek támogatása. Kommunális, városüzemeltetési, környezetvédelmi feladatok

-

Helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánítása, fenntartása Környezetvédelmi alap létrehozása „Körösök Völgye” Natúrpark Egyesületben vállalt tagsági feladatok ellátása Állatmenhely működtetése a kötelező állategészségügyi feladatok kivételével Mezei őrszolgálat működtetése Településrendezési, építésügyi feladatok

-

Önkormányzati Tervtanács működtetése Építészeti értékek helyi védelme Egyéb feladatok

-

Az önkormányzat által, vagy közreműködésével létrehozott közalapítványok működésének segítése Költségvetésben tervezetten anyagi támogatás nyújtása a város civil szervezeteinek, kisebbségi önkormányzatainak, egyházaknak Hét ország nyolc városával – együttműködési megállapodáson alapuló –kapcsolat fenntartása

Hrabovszki György képviselő: Ügyrendi hozzászólásában jelezte, hogy a szocialista frakció képviselői azért tartózkodtak a szavazás során, mivel továbbra sem tartják szerencsésnek, ha az osztályvezetőket a politikai vitákba bevonják azáltal, hogy előterjesztési joggal bírnak. A módosító javaslatok többsége maximális konstruktivitást biztosított. Ugyanakkor ez a tétel nem került kivételre, ezért tartják elfogadhatatlannak az SZMSZ jelenlegi formáját. (Kazetta 3/1. 253-260) Velkey Gábor képviselő: Tartalmas, nagyon hosszú és konstruktív vitát zárt le a közgyűlés. Megköszönte, hogy az SZDSZ frakció által megfogalmazott módosító javaslatokkal a képviselők többsége egyetértett. Véleménye szerint ez a későbbi működés során fontos előrelépést is jelenthet. A viták hangneme és a közgyűlés konstruktivitása ezzel fennmaradhat. Három esetben – melyet nem tartanak elfogadhatónak – továbbra is nyitottak a konzultációra. Fontosnak tartja, hogy a költségvetés elfogadása a korábbi gyakorlatnak megfelelően történjen, – vagyis első és második olvasat szerint vitassa meg a közgyűlés. Módosító javaslatuk e gyakorlat egyértelmű megtartását célozta. További módosító javaslatuk az osztályvezetői előterjesztés és az azzal kapcsolatos felelősségre vonatkozott, valamint a bizottsági struktúra működőképessége. Az SZMSZ módosítással nem valósult meg a közgyűlési többség által is támogatott határozat, miszerint az alakuló közgyűlést követő fél éven belül áttekintik a bizottsági struktúra mennyiben vált be, a hozzáfűzött reményeknek megfelelt-e. Reméli, hogy az áttekintés működőképesebb bizottsági struktúrát eredményez. (Kazetta 3/1. 260-284)

165

166

Tárgy:

A Polgármesteri Hivatal szervezeti átalakítása

Vantara Gyula polgármester: Jelezte, hogy az előterjesztést valamennyi bizottság megtárgyalta, a kialakított vélemények egy részét tartalmazza. A Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság módosító javaslatait az előterjesztés melléklete tartalmazza. A Kisebbségi és Külkapcsolati Bizottság állásfoglalását helyben kapták kézhez a képviselők. (Kazetta 3/1. 284-302) Velkey Gábor képviselő: Tartalmi észrevétele: az előterjesztés feldolgozását segítette volna az összefoglaló táblázattal megjelenített adathalmaz, amely rögzíti, hogyan változik az osztálystruktúra, a 31 fő létszámcsökkenés hogyan érhető el. Az indokolásban három helyen szerepel hivatkozás a költségvetési megszorításokra. Meglátása szerint az erre történő hivatkozás egyszer is elegendő lett volna. Ugyanakkor az a megfogalmazás, amely a második bekezdésben szerepel, miszerint „tükrözve a kormány politikai szándékait” olyan politikai stílusba visz el, illetve indulatot gerjeszt, amelynek nincs értelme. Nem a közgyűlésen kell ezt a vitát lefolytatni. A rossz érzését fejezi ki, hogy az előterjesztésben hivatkozásként szerepel. Nem igaz, hogy bármely kormánynak az volt a politikai szándéka, hogy az önkormányzati rendszert ellehetetlenítse, bár 1994. óta intenzív költségvetési megszorításokra került sor. A „bűnös” kormány hivatkozás mellett még egy hivatkozás szerepel az előterjesztésben, a „meglévő bizottsági struktúrához való igazítás”. Személy szerint nem tartja optimálisnak a meglévő bizottsági struktúrát, a működésben zavart érzékel, ezért nem gondolja azt, hogy az érv jó. Másrészt tudott, hogy a hivatal több államigazgatási feladatot is ellát, aminek nem sok köze van az önkormányzathoz. Így a struktúrák azonossága nem feltétlen jó, vagy egyértelműen követendő elv. Az előterjesztés hivatkozik arra, hogy a vezetés irányítás ésszerűsítés és rugalmasság irányába halad. Meggyőződése, hogy önmagában sem jó érv az egységesítés. A hivatalnak azt a struktúrát kell követnie, ami a feladatok és az azokhoz kapcsolódó kompetenciák struktúráját jelenti. Nem lesz rugalmasabb és jobb a hivatal működése attól, ha nem azonos vagy rokon kompetenciák szerveződnek egy hivatali egységbe. Az lesz a következménye, hogy a vezetők hozzáértése az alá tartozó területek mindegyikére nem terjed ki. Ennek következtében nő az információáramlás ideje, hossza, mely információs veszteséget eredményez. Abban az esetben azonban, ha az osztályvezető az adott terület szakértőit minden esetben magával viszi, a személyi erőforrással történő gazdálkodás rugalmassága sérül. Önmagában az egységesítés és a nagyobb egységbe történő szervezés nem hasznos, inkább ártó. Az előterjesztésnek pedig ez az egyik alapelve és célja. Véleménye szerint veszteséget fog szenvedni a működés, nem pedig előrelépés történik. A városházának sok más településsel szemben pozitív hagyománya volt az, hogy nem őrizték biztonsági őrök. Mindig nyitott volt, ahová mindenki bejöhetett. Reméli, hogy Békéscsaba városházája továbbra is nyitott marad. Javasolta, hogy ne legyen az állampolgárok szabad mozgását ellenőrző, akadályozó tényező. Az állampolgárokhoz való nyitott hangulat hűen és szimpatikusan tükrözte a jelenlegi állapot, kérte annak további megőrzését. Probléma eddig nem volt, így különösebb indoka nincs az érdemi változtatásnak. A korábban megtörtént zavarokat (kisebb lopások) a hivatal a maga technikáival kezelte. (Kazetta 3/1. 302-366) Takács Péter képviselő: Észrevételezte, hogy rövid időn belül a jelenlegi már a második átszervezés. Érdekesnek tartja, hogy mind a két átszervezésre akkor kerül sor, amikor nincs

166

167 jegyzője a városnak. Az előző átszervezéssel kapcsolatban is felmerült az a kérdés, hogy megelőzte-e helyzetfelmérés, vagy hatástanulmány. A cél az volt, hogy hatékonyabbá, polgárbarátabbá váljon a hivatal működése. Annak idején a legnagyobb problémának úgy látszott a hivatal működésén belül, hogy bizonyos osztályok, illetve azon belül előadók túlterheltek, míg másokra ez kevésbé volt elmondható. Készült-e átvilágítás, helyzetelemzés jelenleg? Az előterjesztésben bizonyos munkakörök kiszervezése szerepel. Takarítók esetében számos példa mutatja, hogy a kiszervezés drágább, mint a jelenlegi főállású rendszer fenntartása. A kiszervezéssel kapcsolatban készültek számítások? Összegszerűen mekkora költséget eredményez a létszámcsökkentés? Felhívta a figyelmet arra, hogy a téma lezárását követően tárgyalja a közgyűlés 2007. év költségvetését, amelyben - a kiszervezés ellenére, az igazgatási költségek esetében - nem tapasztalható megtakarítás. Megjegyezte, hogy az előterjesztés negyedik oldalán leírtak szerint a polgármester mellett állnak az alpolgármesterek, illetve tanácsnokok, akik közvetlen jogviszonyban a polgármesterrel állnak. Véleménye szerint a közgyűléssel vannak közvetlen jogviszonyban a választott tisztségviselők. Ellenben a polgármester az, aki feladatot ad számukra. Kérte a szövegrész pontosítását. A vezérelv az átalakítást illetőleg az volt, hogy az új bizottsági struktúrához próbálja alakítani a hivatali osztályokat. Néhány bizottság munkáját személyesen áttekintette, példaként említette a Városgazdálkodási, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottságot, ahol három különböző osztály végzi az adatszolgáltatást. Amennyiben ez így marad, a vezérelvvel van probléma. Dicséretesnek tartja, hogy a Kisebbségi és Külkapcsolati Bizottsághoz visszakerült az érdekegyeztetés. Több cikluson keresztül részt vett a KÉK Bizottság munkájában, melyet minden esetben a Titkárság szolgált ki. A civil referensnek a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási, és Sport Osztályra történő áthelyezésének szükségességét személy szerint nem tudja értelmezni. A civil referensnek az átalakítást követően is a Titkárság szervezeti egységében van a helye. A gyámhivatal államigazgatási feladatot lát el. Meg kellene őrizni függetlenségét. Ezzel szemben a cél az, hogy integrálásra kerüljön a szociálpolitikai és egészségügyi osztályba. Nem ismert előtte, hogy a feladatellátás szempontjából ez szerencsés elképzelés vagy sem. (Kazetta 3/1. 366-440) Szente Béla képviselő: A Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság állásfoglalását kívánta megerősíteni. A bizottság két elnevezésben foglalt állást, az egyik a projektmenedzsment pályázati csoportra változzon. Magyarázata az, hogy pályázati és városmarketing csoport néven tevékenykedett, amiből a városmarketing átkerült a kabinetbe és megmaradt a pályázati munka. A projektmenedzsment nyelvészeti elemzésébe nem kíván belemenni. A magyar helyesírás szabályai szerint egységesen kerüljön megjelenítésre, vagy mind a két megnevezés magyar, vagy angol írásmód szerint szerepeljen. . Módosító javaslatában kérte, hogy a Stratégiai – Fejlesztési Osztály elnevezése Fejlesztési és Városépítészeti Osztályra változzon. Lényege az, hogy a városépítészeti feladatok ellátásával bővült az osztály működése. (Kazetta 3/1. 440-477)

167

168

Szilvásy Ferenc képviselő: A kabinet az a kabinet, amelyet az önkormányzati törvény lehetővé tesz? (Mikrofonon kívül: Igen.) Észrevételezte, hogy amióta Magyarországon korszerű közigazgatás van, a gyámhivatal külön egységként működik, ezzel szemben Békéscsabán egyedülállóan kívánják beintegrálni egy „testidegen helyre”. Mi indokolja ezt? (Kazetta 3/1. 477-485) Baji Lajos képviselő: A legnagyobb hibája és abszolút téves megközelítése az előterjesztésnek az, hogy nem szerepel benne az, miszerint a polgármesteri hivatal egységes. Atomizál, kisebb-nagyobb egységet hoz létre. Az a korábbi szemlélet, miszerint egységes polgármesteri hivatal látja el feladatát, ködös távolba kerül. Ebben még arra is gondot fordított az előterjesztő, hogy azokat az irányítási szinteket, napi tevékenységgel lássa el, akik eddig ezeket a feladatokat látták el, és a koordinációt magasabb fokon biztosították. Nem értelmezhető, hogy az aljegyző osztályvezetői feladatot lásson el. Működési zavart fog okozni, ha az osztályvezető-helyettesek, akik az osztályvezető mellett a koordinációs tevékenységet végeznek, - a feltételezett egységes polgármesteri hivatal gyors reagálásait, az egyeztetéseket le tudták bonyolítani - feladattal legyenek leterhelve. A nagyon nagy igyekezetben a lehető legrosszabbat teszik. Az előterjesztés készítőjének fogalma sincs a vezetési munkáról, arról, hogyan kell aktívan és jól szervezni a munkát egy modern hivatalban. Valós indokot kell keresni a létszámcsökkentésre. Legalább hivatkozni kellett volna a modern dolgokra, Pl: a hivatal elektronikus eszközökkel történő ellátására, a hírközlésből származó előnyök kiaknázására, az elektronikus önkormányzat áldásaira, stb Kérte, hogy szakmai indokkal támasszák alá az átalakítás szükségességét. Véleménye szerint amennyiben a jelenlegi formájában fogadja el a közgyűlés az előterjesztést, úgy a nagyobb egységek létrehozásával, az irányítási szintek lefejezésével „őskavalkádot” teremt A pár fős megtakarítás azt fogja eredményezni, hogy a megmaradók lehajtott fejjel fognak dolgozni, azt sem tudva, hogy előre, vagy hátra tartanak. Ezért a jelenlegi formájában, a szellemiség hiányában elfogadhatatlan az előterjesztés. Arról nem is beszélve, hogy olyan nagyléptékű az átalakítás mértéke, amely különböző osztályok, csoportok mozgatását irányozza elő. A tervezett rendszer másfél éven belül a teljes irányítási csődhöz vezet. (Kazetta 3/1. 485-560) Herczeg Tamás tanácsnok: Velkey Gábor képviselő hozzászólásában jelezte, hogy nem indokolt abban a mértékben hivatkozni a kormányzati megszorító intézkedéseire, mint ahogy azt az előterjesztés teszi. Néhány település helyzetét áttekintve megállapítható, van ahol 74 főt küldenek el. Példaként említette Pécs városát, de csoportos létszámleépítésre kerül sor Miskolcon is, sőt 280 dolgozót bocsátanak el a debreceni kórházból, stb. Véleménye szerint az egész országra érvényes a leépítés, ezért nem indokolatlan az összefüggést keresni a jelenlegi országos politikai helyzet, kormányzati intézkedések és a hivatalt sújtó kényszerintézkedések között, ami a döntés meghozatalához vezetett. Korábban, akár évekkel ezelőtt, a képviselők hozzászólásában elhangzott mondatokat jegyzőkönyvekből összegyűjtve idézte, hogy Tóth Károly képviselő korábban kezdeményezte, hogy „az adott létszámot át kell csoportosítani a megváltozott feladatok,

168

169 követelmények végrehajtása érdekében létszámnövelés nélkül, sőt létszámcsökkentéssel”. Szilvásy Ferenc képviselő arról beszélt, hogy „amennyiben 300 fő köztisztviselőből létszámfelesleg mutatkozik, akkor meg kell ezektől a köztisztviselőktől válni, meggyőződése, hogy jelentős belső munkanélküliség van, elkerülhetetlen az átcsoportosítás”. Hideg András képviselő említette, hogy „A szervezeti felépítéssel és a személyi kiadások csökkentésével, a létszám átgondolásával tovább kell foglalkozni. „El kell dönteni, hogy kíván-e a közgyűlés valódi versenyhelyzetet teremteni a szolgáltatók között, esetleg az apparátuson belül.” „Az egészségügyi és szociális területet egy iroda keretében kellene működtetni, melynek elnevezése: Egészségügyi és Szociális Iroda.” Elhangzott, hogy „felmerül az a kérdés, hogy vállalkozási formában lehetne működtetni a gondnokság egy részét, takarító vállalatnak kiadni a feladatot.” Jó lenne, ha az előterjesztésben szereplő módosítások a városban élők számára hatékonyabb, gyorsabb hivatali működést eredményezne. (Kazetta 3/1. 560-3/2. 023) Benkóné Dudás Piroska képviselő: Bizottsági ülésen is próbálkozott érvei érvényesítésével. Békéscsaba diákváros, ahol sok a fiatal. Számára fontos a jövő nemzedéke. Hiányolta, hogy az előterjesztésben vázolt hivatali felépítésben az ifjúság szó nem szerepel. Az előző ciklusban sokat foglalkoztak azzal, hogy a hivatalban legyen egy független ifjúsági referens. A státuszt nehezen, de elérték, nem biztos, hogy a feladat ellátására személyében legalkalmasabb személyt találták meg. Mára viszont joggal ki lehet jelenteni, hogy feladatában is és személyében is kiváló szakember látja el a feladatot. Szeretné, ha a szervezeti felépítésben egy szó, vagy mondat erejéig szerepelne, hogy az ifjúsági referens feladatait az Oktatási Csoportban, vagy a Közművelődési Csoportban látja el. Nem szeretné, ha a státusz elvesztésével járna az átszervezés. (Kazetta 3/2. 023-033) Velkey Gábor képviselő: Herczeg Tamás képviselő által idézett szövegrészekkel kapcsolatban elmondta, hogy nem volt köztük olyan, amelyet korábban ő említett volna. Megerősítette, hogy a Gondnokság és a Városüzemeltetési Osztály összevonása, a vagyoni ügyekkel foglalkozó önálló csoport megszüntetése nem helyes. Az Egészségügyi és Szociális Osztály egybeszervezése – bár a létszám indokolja – az eltérő kompetenciák miatt inkább árt, mint használ, a személyekkel való gazdálkodást sem segíti. Az önálló csoportvezetői státuszok és csoportok megszüntetése nem helyes, a vezető nem fog érteni az összevonás alá kerülő valamennyi területhez. Továbbra is a csoportvezető fogja azokat képviselni, így hasznot nem eredményez. Jelezte, hogy az összevonásra irányuló javaslatokat korábban sem támogatta. Az elmúlt időszakban, amikor folyamatosan csökkent a költségvetési támogatás a közoktatásban, az egészségügyben, illetve a hivatalok ügyeiben, mégsem lépték meg azokat a racionalizálási lépéseket, amelyeket megtehettek volna. Jelen pillanatban nagy ütemben terveznek meglépni dolgokat, amelyeket az élet, immár halmozódva a problémák okán kikényszerít. Véleménye szerint eddig is folyamatos létszámleépítés történt mind a hivatal, mind az egyéb intézményi ellátás területén. Ezért nem korrekt mindent a jelenlegi kormányra fogni. Nem azt kifogásolta, hogy ez a kitétel megjelenik a szövegben, hanem azt, hogy egyszerű, direkt politikai indulatot keltő hivatkozási formákat említett. Nem tette volna szóvá, ha az hangzik el, hogy kevesebb forrást biztosít a kormány, emiatt szükséges a változtatás. Nem igaz az a kijelentés, hogy tudatosan tükrözi a kormány politikai szándékát, amivel lehetetlenné akarja tenni az önkormányzatok működését. Ez a kijelentés politikai indulatot kelt. Amennyiben a problémát kívánják megoldani, akkor nem indulatot kell kelteni, hanem

169

170 pontos megoldási javaslatokat kell megfogalmazni. Az előterjesztés pozitív elemeket is tartalmaz, azonban az említett elemek nem javítják a működést. A nem egymáshoz illő hivatali egységek egy szervezeti keretbe történő beszervezése – nem csak pénzben, hanem időben és személyben is - növeli a költségeket, ezért nem hasznos, inkább ártó. Ilyen elem az előterjesztésben több helyen is található. (Kazetta 3/2. 033-062) Tóth Károly képviselő: Amennyiben Velkey Gábor nem az ellenállási mozgalmat erősíti, az oktatás, illetve az intézményrendszer átszervezésekor, akkor korrekt, nyugodt légkörű átalakítás várt volna az intézményekre, illetve a hivatalra. Kérte ne hivatkozzon Velkey Gábor arra, hogy sikerült megakadályoznia az átalakítást. (Kazetta 3/2. 062-073) Dr. Ferenczi Attila képviselő: A képviselőkben tévképzet alakult ki, mondta Herczeg Tamás tanácsnok. A jegyzőkönyveket alapul véve Szilvásy Ferenc képviselő szerint 2002-ig visszamenően kell átcsoportosítani a munkatársakat. Pap János polgármester akkoriban arról beszélt, hogy a Gondnokságnak akár vállalkozás formájában történő kiszervezése, illetve a piacon egymással versenyző takarító vállalatok bevonása is lehetséges. Tóth Károly képviselő nemrég nyilatkozta, hogy tiszta viszonyokat kell létrehozni a hivatalban. Az előző vezetés megkezdte a hivatal átalakítását, de nem volt ereje vagy szándéka, illetve lehetősége a szervezet átalakítását végrehajtani. A hivatalban működési zavarok voltak, sok párhuzamosság, átfedés volt. Nem fizikailag kell a lakosság számára átjárhatóvá tenni a hivatalt, hanem szellemiségében. Több alkalommal érkezett panasz a lakosság felől arra vonatkozóan, hogy a hivatal elavult, a működés nem megfelelő, nem hatékony, nem rugalmas, nem gazdaságos. Véleménye szerint a korábbi átalakítási szándékok is erre vezethetőek vissza. A jelenlegi testületet nem elegáns azért „pellengérre állítani”, mert végrehajtja a korábban is elgondolt és szükségesnek tartott lépéseket. A kormány központi intézkedésekkel szorítja meg az önkormányzat lehetőségeit. Sok dolgot átruház az önkormányzatokra, ilyen pl: az orvosi műszertámogatás megvonása, illetve 20 látogatás feletti vizitdíj. Herczeg Tamás tanácsnok is említette, hogy országos szinten is csoportos leépítések történnek. Nem a létszámleépítés volt a cél, az a struktúra átalakítás következménye. Nem lehet csoportos létszámleépítésről beszélni, ahhoz legalább a jelenlegi létszám 10 %-át kellene elbocsátani, illetve köztisztviselői munkaviszonyát megszüntetni. Ismerete szerint a 31 főből nyugdíjba vonulás, prémium évek igénybevétele kapcsán, illetve a megváltozó nyugdíjrendelet miatt, amely kb. 13 %-os nettó nyugdíjveszteséget jelent, sokan választják a „nyugdíjba menekülést”. Ellenkező esetben sokkal rosszabb feltételekkel mehetnének a későbbiekben nyugdíjba. Azok az emberek, akik az átszervezés kapcsán a megváltozott feladatokhoz igazodva nem vállalják az új munkakört, mondhatják azt, hogy az új struktúrában nem kívánnak szerepet vállalni. Ilyen formában kb. 4-5 személy kénytelen elhagyni az önkormányzatot. Ezért azt a kifejezést, hogy 31 személyt „lapátra tesznek” nem helyes használni. Nem elbocsátásról van szó, új szerkezethez igazodó hivatali struktúra kialakítása folyik. Velkey Gábor képviselő hozzászólásával kapcsolatban elmondta, hogy nem azonos feladatkörökhöz rendeződik az összevonás. A jelenlegi hivatali struktúra áll legközelebb ahhoz, hogy az átfedéseket és a párhuzamosságot kiküszöbölje. Talán hatékonyan, koncentráltan tudja ellátni a lakosság szolgálatát és igényeinek kiszolgálását. Javasolta, hogy a struktúra átalakításra vonatkozó előterjesztés kerüljön elfogadásra. (Kazetta 3/2. 073-140)

170

171 Pap János képviselő: Nem kívánt a témához hozzászólni, de többször hivatkozott rá Herczeg Tamás és Dr. Ferenczi Attila képviselő is. A hivatal átalakítására vonatkozó kezdeményezés jó, meg kell próbálni. A korábbi vizsgálatok azonban kimutatták, hogy nem jelent olcsó megoldást. A kialakítandó struktúra a régi 70-es évek végén, 80-as évek elején működő tanácsi végrehajtó-bizottságra emlékeztet. Ki lehet szervezni a takarítókat, Miskolcon a gépkocsivezetőket is a Városgazdálkodási Rt. üzemelteti. Holdingot is lehet szervezni, amely őrző-védő feladatokat látja el. Titkárnőket is lehet kölcsönözni a bizottságok mellé. Mindenki saját maga próbálja meg végig gondolni a dolgot. Izgalmas lesz, ahogy a Városgazdálkodási, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság számba veszi, hogy hány osztálytól kell információt szereznie ahhoz, hogy ülésén véleményt tudjon nyilvánítani. Ez esetben, ahogy Takács Péter képviselő is említette, legalább három osztálytól kell az információkat összegyűjteni. Az még izgalmasabb lesz, amikor a Szociálpolitikai Osztály vezetője, - aki nem orvos - kórházi ügyekben, illetve gyámügyekben képviseli az önkormányzatot. Ebben az esetben kénytelen magával vinni az adott területhez értő helyettesét, vagy felírja mi hangzott el, és azt visszaérkezve a hivatalba, megbeszéli a szakemberrel. (Kazetta 3/2. 140-174) Vantara Gyula polgármester: Több hozzászólás nem lévén, előterjesztőként az elhangzott hozzászólásokra az alábbiakat reagálta: Velkey Gábor képviselőnek: Egyéni megítélés kérdése, hogy a határozati javaslat felvezető szövegét minek tekinti. Jellemzővé vált a közgyűlés tagjaira, hogy bizonyos előfeltételezéseket kész tényként kezelnek. Ilyen a biztonsági őrök kérdése. Szó sincs az anyagban arról, hogy szigorúan ellenőrzött hivatal kerül kialakításra. Kérte, hogy azokat a megjegyzéseket, amelyek a jövőbeni működésre vonatkoznak, tekintsék tárgytalannak. Éppen a képviselő említette, hogy korábban lopások történtek a pénztárcától a mikrohullámú sütőig. Sajnos ezekről beszélni kell. Szabályozott mozgásokról kíván a hivatal gondoskodni. Bizonyos mértékig a forgalmi elhelyezkedés miatt átjáróként használják a városházát. Nem biztos, hogy ez szerencsés. Továbbiakban azok a látogatók, akik a Mokos terembe, Díszterembe, stb. jönnek, továbbra sem lesznek kizárva. Takács Péter képviselőnek: Az előterjesztés 2. oldalának 5. bekezdése jelöli, hogy milyen felmérés alapján történt a hivatal átszervezése. Mibe kerül kérdésre: tekintettel arra, hogy a kormány biztosít bizonyos pénzeszközöket az esetleges elbocsátások esetére, így összegszerűségében csak akkor pontosítható, ha megismeri a hivatal azokat a dolgozói szándékokat, ami a nyugdíj és a prémium évek kihasználásával kapcsolatban elhangzott. Strukturális változást tartalmaz az előterjesztés, személyeket érintő elképzelésekről nincs benne szó. A képviselők figyelmébe ajánlotta az előterjesztés 6. oldalán található átszervezés jogszabályi hátterére vonatkozó részt. Az önkormányzati törvény mellett a köztisztviselők jogállásáról, az államháztartásról és a gyermekek védelméről, a gyámügyi igazgatásról szóló törvény határozza meg, miszerint az előterjesztés a hivatkozott törvényi előírásoknak eleget tesz. Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyzőhöz intézte kérdését: A közgyűlés jóváhagyta a Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletében az osztályok neveinek felsorolását. Amennyiben a hivatal átalakításával kapcsolatos módosításokat elfogadja a közgyűlés, mi a helyzet? (Kazetta 3/2. 174-210)

171

172

Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix: A Szervezeti és Működési Szabályzat 4. számú melléklete tartalmazza a hivatal felépítését. Jelen napirend elfogadása esetében határozattal kerül sor a hivatali struktúra elfogadására. Rendeletet nem módosíthat, tehát ki kell mondania a közgyűlésnek, hogy a szervezeti felépítés meghatározása miatt a közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatát is módosítani kell. Amennyiben erről van szó, a márciusi közgyűlésen kerül előterjesztésre a rendeletmódosítás. (Kazetta 3/2. 210-219) Vantara Gyula polgármester: Az elhangzottak ismertében Szente Béla képviselő fenntartja módosító javaslatát? (Kazetta 3/2. 219-220) Szente Béla képviselő: Visszavonta módosító javaslatát. Kazetta 3/2. 220-221) Vantara Gyula polgármester: Megköszönte Szente Béla képviselő, a Magyar Nyelv Hete alkalmából elhangzott értékes hozzászólását, kiegészítését. Baji Lajos képviselő kérdésire vonatkozóan reagálta, hogy kategorikusan kijelenteni, hogy az előterjesztés nem jó, elég nagy bátorság. Úgy látszik, hogy a képviselő rendelkezik a tudás és a bölcsek kövével, hogy ilyet kijelentsen. Figyelmébe ajánlotta az atomizálás szó nem egységes értelmezésére. Abban az esetben, ha a hivatali osztályok száma 13-ról 8-ra csökken, akkor az atomizálásról nem azonosak a fogalmi elképzelések. Benkóné Dudás Piroska képviselő: Személyekre nem tér ki az előterjesztés, a tervezett hivatali struktúrában szerepel ifjúsági referens alkalmazása. (Kazetta 3/2. 221-231) Baji Lajos képviselő: Nem említette azt, hogy a bölcsek kövével rendelkezik. Ha a polgármester ennyire jó véleménnyel van iránta, hangoztassa sok helyen. Azt próbálta hozzászólásában a képviselők felé jelezni, hogy a szervezeti átalakítás pont azt a szintet veszi célba és csökkenti, ami az irányítás területén a koordinációs lehetőséget biztosítja és jelenti. Az atomizálással kapcsolatban: az a tény, hogy 13 osztályból 8 osztály kerül létrehozásra és nincs megfelelő összekötő erő, az atomok széthullásához vezet. Nem a méreteket értette atomizáláson, hanem arra próbálta felhívni a figyelmet, hogy nincs a szervezetben igazi összetartó erő, kohézió. (Kazetta 3/2. 231-245) Takács Péter képviselő: Tény, hogy az előterjesztés felvezetésében szerepel, munkacsoport állt össze a hivatali struktúra átalakításának előkészítésére. Ez a munkacsoport végzett valamilyen konkrét elemzést? A kérdés feltevésében a 6. oldalon szereplő mondat is szerepet játszott „az átszervezés általános hatályba léptetése 2007. május 1., azonban értelemszerűen vannak olyan területek, ahol a munkaszervezés, ügymenetvizsgálat és a hatáskörök megfelelő átcsoportosítása miatt ez későbbi időpontban következik be.” Ennek a mondatnak az az üzenete, hogy még vannak olyan dolgok, amelyek alapos vizsgálata ezután történik meg. Ez az idézett mondat ellentmond a második oldalon olvasható mondatnak.

172

173 Alpolgármesterek, tanácsnokok jogállásával kapcsolatban: Véleménye szerint jogviszonyban a közgyűléssel vannak, feladatukat a polgármester adja. Szükséges pontosítani. (Kazetta 3/2. 245-275) Kutyej Pál képviselő, a Kisebbségi és Külkapcsolati Bizottság elnöke: Az előterjesztés szerint a Közművelődési Csoport feladata bővülne a társadalmi kapcsolatok referensi feladattal. Eddig a társadalmi kapcsolatok referens a Szervezési Csoporthoz tartozott, így a Kisebbségi és Külkapcsolati Bizottság nem látja értelmét a változásnak. Kérte, hogy a jelenlegi felállás maradjon, mely az előterjesztéshez képest változtatást jelent. (Kazetta 3/2. 275-284) Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző: Takács Péter képviselő által elmondottakra pontosításként az alábbiakat reagálta: Az alpolgármesterek egyben települési képviselők is. A települési képviselők közül titkos szavazással kerültek megválasztásra. Valóban a polgármester határozza meg feladataikat. Az viszont tényleg igaz, hogy nem a polgármesterrel állnak munkaviszony jellegű jogviszonyban. Bizonyos szempontból sajátos közszolgálati jogviszonynak is tekinthető, a Ktv. egyes részei vonatkoznak az alpolgármesterekre. Egyes jogosítványok a polgármestert illetik, illetve az alpolgármesterek által végzett feladatokat konkrétan a polgármester határozza meg. (Kazetta 3/2. 284-305) Vantara Gyula polgármester: Nem zárja ki egymást a két dolog. A tapasztalatok alapján meglépett szervezeti átalakítás, illetve a további lépések. Vannak olyan felülvizsgálandó ügymenetek, - munkaterhelések és a munka leosztások egyenletessége - amelyeket három hónap alatt nem lehetett felülvizsgálni. Ez lesz a jövő feladata. Május 1. azért szerepel határidőként, mert vannak olyan nyugdíjba menő kollégák, akiknek később történik meg a nyugdíjaztatása, ezt az időtartamot kifuttatni tovább tart. Szavazásra bocsátotta azt a módosító javaslatot, miszerint a társadalmi kapcsolatok referense feladatai ellátása az Oktatási, Közművelődési és Sportosztály Közművelődési Csoportjából a Titkárság Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoporthoz kerüljön. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 25 igen szavazattal, 1 tartózkodással, a javaslattal egyetértett.

Az elfogadott módosító javaslattal együtt szavazásra bocsátotta a polgármesteri hivatal szervezeti átalakítására vonatkozó előterjesztést. (Kazetta 3/2. 305-329) A közgyűlés 16 igen, 7 nem szavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozta: 69/2007. (II.15.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a polgármesteri hivatal szervezeti rendjét az alábbiak szerint fogadja el: - Titkársági Osztály - Közigazgatási Osztály

173

174 - Okmányiroda - Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály - Pénzügyi és Gazdasági Osztály - Stratégiai- Fejlesztési Osztály - Szociálpolitikai Osztály - Városüzemeltetési Osztály Kabinet: közvetlenül a polgármester irányítása alatt álló, osztályszervezetbe nem tartozó önálló egység. Belső ellenőr, Ellenőrzési Csoport: közvetlenül a jegyző irányítása alatt álló, osztályszervezetbe nem tartozó önálló egység. Az átszervezés általános hatályba lépése 2007. május 1. 2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a polgármesteri hivatal létszámát 249 főben állapítja meg.

3.

A társadalmi kapcsolatok referensi feladatainak ellátása a Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoportja keretében történik.


Vantara Gyula polgármester 2007. május 1.

Napirend tárgya: Tárgy:

Pénzügyi, költségvetési ügyek

Javaslat a 2006. évi költségvetési rendelet módosítására

Vantara Gyula polgármester: A rendelet tervezetet a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság megtárgyalta, elfogadásra javasolta. A rendelet a korábban meghozott döntések átvezetését tartalmazza. Szavazásra bocsátotta a költségvetési rendelet módosítását. (Kazetta 3/2. 329-340) A közgyűlés 20 igen szavazattal, 4 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 5/2007. (II.15.) önkormányzati rendelete a 2006. évi költségvetésről szóló 8/2006.(II.23.) számú önkormányzati rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a 9/2006.(III.23.), a 19/2006.(VII.06.), a 27/2006.(IX.14.), a 37/2006.(X.27.), valamint a 44/2006.(XII.18.) rendelettel módosított 8/2006.(II.23.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban R.) az alábbiak szerint módosítja:

1. § /1/

Az R.1.§ /1/ bekezdésében foglalt 2006. évi összes bevétel 694.453 Ezer Ft-tal nő, a költségvetés fő összege 23.996.282 Ezer Ft-ra módosul.

174

175 /2/

Az /1/ bekezdésben foglalt bevételi főösszeg növekmény forrásonkénti részletezését e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. 2.§

/1/

Az R. 2.§ (1) bekezdésében foglalt 2006. évi összes kiadás 694.453 Ezer Ft-tal nő, a költségvetés fő összege 23.996.282 Ezer Ft-ra módosul.

/2/

Az /1/ bekezdésben foglalt kiadási főösszeg növekmény felhasználási feladatonkénti részletezését e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

3. § /1/

Az R. 3.§ (1) bekezdésében foglalt önkormányzati intézmények kiadása 214.716 Ezer Ft-tal nő, az intézmények kiadási főösszege 16.036.364 Ezer Ft-ra módosul.

/2/

Az (1) bekezdésben meghatározott kiadási növekmény teljesítéséhez 26.635 Ezer Ft önkormányzati támogatás 75.761 Ezer Ft intézményi működési bevétel, 9.586 Ezer Ft működési célú pénzeszköz átvétel, 102.734 Ezer Ft felhalmozási célú pénzeszköz átvétel szükséges és e rendelet 2/a sz. melléklete szerint. Az R. 3.§ (2) bekezdésében meghatározottak a következőkkel egészülnek ki, illetve módosulnak: Az önkormányzati intézmények önkormányzati támogatása 8.137.584 Ezer Ft-ra, az intézményi működési bevétel 1.636.128 Ezer Ft-ra, a működési célú pénzeszköz átvétel 324.759 Ezer Ft-ra, a felhalmozási célú pénzeszköz átvétel 923.834 Ezer Ft-ra módosul, míg a felhalmozási és tőkejellegű bevétel 2.364 Ezer Ft, az OEP támogatás 4.125.780 Ezer Ft, az előző évi pénzmaradvány 885.228 Ezer Ft, a támogatási kölcsön visszatérülése 690 Ezer Ft marad.

/3/

Az önkormányzati intézmények személyi juttatása 7.072 Ezer Ft-tal nő, a munkaadókat terhelő járulékok összege 3.315 Ezer Ft-tal csökken, melynek részletezését e rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. Az R. 3.§ (3) bekezdésében szereplő önkormányzati intézmények személyi juttatása 7.553.625 Ezer Ft-ra, a munkaadókat terhelő járulékok összege 2.487.394 Ezer Ft-ra módosul. 4.§

/1/

Az R. 4.§ (1) bekezdésében foglalt Polgármesteri Hivatalhoz tartozó feladatok ellátásának kiadási előirányzata 242.093 Ezer Ft-tal nő, 4.641.618 Ezer Ft-ra módosul.

/2/

Az R. 4.§ (2) bekezdésében foglalt Polgármesteri Hivatal személyi juttatása 4.696 Ezer Ft-tal nő, 1.221.462 Ezer Ft-ra módosul, a munkaadókat terhelő járulékok összege 2.463 Ezer Ft-tal nő, 389.267 Ezer Ft-ra módosul.

/3/

Az /1/ - /2/ bekezdésben foglalt kiadási változások feladatonkénti részletezését e rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

175

176

5. § A közgyűlés az önkormányzat fejlesztési kiadásainak főösszegét 248.400 Ezer Ft-tal nő, melynek részletezését e rendelet 4.sz. melléklete tartalmazza. Az R. 5.§-ában szereplő önkormányzat fejlesztési kiadásainak főösszege 2.813.857 Ezer Ft-ra módosul. 6. § Az R. 6.§ (1) bekezdésében foglalt az önkormányzat tulajdonában lévő tárgyi eszközök felújítási előirányzata 11.521 Ezer Ft-tal csökken, 460.988 Ezer Ft-ra módosul. A feladatonkénti változást e rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza. 7. § A más szervek, jogi személyek, civil szervezetek támogatásának összege 5.112 Ezer Ft-tal nő, melyet e rendelet 3.sz. mellékletének 23.cím 1. alcíme részletez. Az R. 7.§-ában foglalt más szervek, jogi személyek, civil szervezetek támogatása 493.489 Ezer Ft-ra módosul. 8. § /1/

A közgyűlés az általános tartalék összegét nem csökkenti, a céltartalékok összegét 765 Ezer Ft-tal növeli. Az R.9.§ (1) bekezdésében szereplő általános tartalék összege 8.765 Ezer Ft-ra a céltartalékok összege 43.455 Ezer Ft-ra módosul.

/2/

A közgyűlés az intézményekhez kötődő céltartalékok összegét 765 Ezer Ft-tal megemeli. Az R.9.§ (2) bekezdésében foglalt intézményekhez kötődő céltartalékok összege 1.367 Ezer Ft-ra módosul. 9. §

A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert és a jegyzőt, a 2006. II. félévet érintő központi költségvetésből kapott támogatások a Magyar Államkincstárral történő egyeztetése után jelentkező eltérések költségvetési rendeleten való átvezetésére. 10. § Ezen rendelet 2007. február 15-én lép hatályba, azonban rendelkezéseit 2006. december 31. napjától kell alkalmazni. Vantara Gyula polgármester

Szedlacsekné Dr. Pelle Beatrix aljegyző

176

177 Tárgy:

Tájékoztató a kisebbségi önkormányzatok 2006. évi működéséről

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi, valamint a Kisebbségi és Külkapcsolati Bizottság véleményezte. Kérte, hogy az előterjesztés szerinti határozati javaslatban szereplő határidőként „értelem szerint” helyett 2007. február 28. szerepeljen. (Kazetta 3/2. 340-355) Velkey Gábor képviselő: Megköszönte a Lengyel Kisebbségi Önkormányzatnak, hogy költségvetésükben – amely valóban alacsonyabb összegű, mint a többi kisebbségé – személyi kiadások és a járulékok alacsony arányt képviselnek. Ez azt jelenti, hogy a fontos, általuk is támogatott rendezvényekre és programokra fordítják a kapott támogatást. Ezzel szemben más kisebbségi önkormányzatok esetében az arányok érdemben eltorzulnak. A támogatás majdnem a kétharmad része a személyi költségekre és járulékokra fordítódik. Javasolta, hogy a Lengyel Kisebbségi Önkormányzat példáját kövesse a többi kisebbségi önkormányzat is. Kérte, hogy a személyi kiadások aránya ne emelkedjen. (Kazetta 3/2. 355-380) Kutyej Pál képviselő, a Kisebbségi és Külkapcsolati Bizottság elnöke: Jelezte, hogy a közgyűlés a törvény szerint nem szólhat bele abba, hogy a kisebbségi önkormányzatok mire fordítják a kapott támogatást. (Kazetta 3/2. 380-382) Takács Péter képviselő: Többször elhangzott már, hogy a Lengyel Kisebbségi Önkormányzat példaértékűen működik. Az elmúlt alkalommal vita támadt az 1.000.000,- Ft támogatás megítélése kérdésében. Hivatkozás történt arra, hogy lengyelek csekély számban élnek a városban. A szavazás eredményét áttekintve megállapította, hogy a lengyel jelöltekre adott szavazatok száma majdnem egyező a román jelöltekével. Kérte, hogy a későbbiekben ezt a tényt vegye figyelembe a közgyűlés. (Kazetta 3/2. 382-390) Kutyej Pál képviselő, a Kisebbségi és Külkapcsolati Bizottság elnöke: A kisebbségek támogatása kérdésében korábban megegyezett a közgyűlés abban, hogy a kialakult szám az alap. Bármilyen mozgás van, a támogatás összege ahhoz igazodik. Elméletben nem fordulhat elő az a probléma, hogy valamelyik kisebbségi önkormányzat arányaiban több támogatást kér, mint amennyit jelenleg kapott. (Kazetta 3/2. 390-397) Vantara Gyula polgármester: A határidő módosításával szavazásra bocsátotta a kisebbségi önkormányzatok 2006. évi működéséről szóló tájékoztatót. (Kazetta 3/2. 397-405) A közgyűlés 18 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 70/2007. (II.15.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése áttekintette a kisebbségi önkormányzatok (cigány, lengyel, román, szlovák) 2006. évi működéséről szóló tartalmi és

177

178 pénzügyi tájékoztatót, mely az előterjesztés mellékletét képezi, és tudomásul veszi a benne foglaltakat. Felelős: Határidő:

Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző 2007. február 16.

Tárgy:

Közalapítványok 2007. évi támogatása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság, a határozati javaslatot elfogadásra javasolta. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 3/2. 405-419) A közgyűlés 20 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 71/2007. (II.15.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a közte, mint kedvezményezett, valamint a Csaba Center Invest Kft., mint adományozó között 2006. február hó 14. napján létrejött tartós adományozási szerződés 2. és 3. pontjában foglaltak alapján az adományozó részéről a 2007. évben az önkormányzat közalapítványai részére nyújtandó 8.000.000,- Ft, azaz Nyolcmillió forint adomány átutalását az alábbi megosztásban kéri a Csaba center Invest Kft-től. Kedvezményezett közalapítvány

Számlaszám

Balassi Közalapítvány

11733003-20112282

Támogatás összege (Ft) 5.000.000

Diáktanya Közalapítvány

11733003-20112811

3.000.000


Vantara Gyula polgármester 2007. február hó 15.

Tárgy:

Játszótérépítési program 2006. finanszírozásának áttekintése

Tóth Károly képviselő: Örömmel fogadta a 16 új játszótér megépítését, megkezdődött az örökbefogadás folyamata. (Kazetta 3/2. 419-428) Velkey Gábor képviselő: Egyetért Tóth Károly képviselő által elmondottakkal. Kedves feladat, sokan nagy örömmel veszik igénybe az elkészült játszótereket. Az előterjesztés arról szól, hogy konkrét javaslat készül. Véleménye szerint nem kell külön előterjesztést készíteni. Elegendő lett volna akkor előterjesztést készíteni, amikor konkrét javaslat áll rendelkezésre. Remélhetőleg a jelenleg fennálló problémák rendeződni fognak. (Kazetta 3/2. 428-440)

178

179 Vantara Gyula polgármester: A tisztánlátás érdekében mellékletként tartalmazza az előterjesztés a pénzügyi helyzetre és megtakarításra vonatkozó tényleges állapotot annak érdekében, hogy az előterjesztőt a későbbiekben ne érje a nem megfelelő előkészítés vádja. (Kazetta 3/2. 440-450) Takács Péter képviselő: Örömmel venné, ha a tárgyalás eredményesen zárulna, így a város jelentős összegű kamattehertől mentesülne. (Kazetta 3/2. 450-460) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a játszótér-építési program finanszírozásának áttekintésére vonatkozó előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 3/2. 460-468) A közgyűlés 21 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 72/2007. (II.15.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a játszótérépítési program 2006. finanszírozását áttekintette. Felhatalmazza Hanó Miklós alpolgármestert, hogy a kivitelezőkkel folytasson tárgyalásokat a 2007. után esedékes részletfizetések kamat nélküli egyösszegű kifizetéséről. Felkéri továbbá a jegyzőt, hogy jogi (közbeszerzési) szempontból vizsgálja meg az előrehozott kifizetés lehetőségét. A tárgyalások, és a vizsgálat eredményéről a következő testületi ülésen a közgyűlést tájékoztatni kell. Felelős: Határidő:


Tárgy:

A Csabai Életfa Kht. 2007. évi működési célú támogatása

Takács Péter képviselő: Januári közgyűlés tárgyalta azt az előterjesztést, melynek eredményeképpen 9 %-os térítési díjemelés lett végrehajtva. Ez azt jelenti, hogy az 53.700,Ft-os havi díj 59.500,- Ft-ra emelkedett. Ez az összeg elegendő arra, hogy pótolja az állami támogatás csökkentéséből adódó kiesést. Az előterjesztés 7.000.000,- Ft támogatást irányoz elő a Kht. támogatására. Tudomása szerint az Életfa Nyugdíjasházban élők életük végéig megváltják az adott lakrészt. A befizetett összeg 60 %-a az önkormányzat lakásalapjába kerül, 10 % képezi a szociális törvényből adódó visszafizetési kötelezettség alapján, 30 % a Kht-nál marad. Mi történik ezzel a 30 %-kal. A közgyűlés áprilisi ülése tárgyalja a Kht. üzleti tervét, illetve az előző évi gazdálkodásra vonatkozó beszámolót. Folyamatban van annak a vizsgálata, hogyan működtethető kistérségi intézményként a közhasznú társaság. Kérte, kerüljön előterjesztésre az elmúlt év szeptemberében Hrabovszki György képviselő, mint alpolgármester által készített anyag is. Sajnos nem tárgyalta a közgyűlés, mivel az előterjesztő annak idején visszavonta. Az említett anyagot a szakmai bizottság figyelmébe ajánlotta. Az előterjesztés kezdeményezi annak

179

180 vizsgálatát, mely szervezeti forma biztosítaná a leggazdaságosabb működést. Egyetért azzal a felvetéssel, miszerint a közgyűlés tekintse át a Kht. előző három évi gazdálkodását. A közgyűlés napirendjén szerepel a szociális intézmény kistérségi formába történő átszervezése, mely várhatóan 49.000.000,- Ft megtakarítást eredményez. A szociális intézmény több egységet is magába foglal. Nincs arányban a Csabai Életfa Kht. által kért támogatási összeggel. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadását hosszas vita előzte meg. Többek között vita folyt az előterjesztői joggal kapcsolatban is. Sajnálatosnak tartja, hogy az előterjesztést a szakmai bizottság nem tárgyalta. (Kazetta 3/2. 468-562) Hanó Miklós alpolgármester: A likviditási gondok megelőzése céljából, előlegként biztosítaná az önkormányzat a határozati javaslatban megjelölt összeget. Egyetért Takács Péter képviselő a kht. gazdálkodásának felül vizsgálatára irányuló javaslatával. (Kazetta 4/1. 001-007) Uhrin Nándor osztályvezető:Azt javasolta, hogy a „Csabai Életfa” Kth-nak a 7 millió Ft-ot ne a tartalék terhére szavazzák meg, mert az végleges pénzeszköz elköltést jelentene. Meg kell vizsgálni a kht. működése során a költségek alakulását és 7 Millió Ft erejéig nyújtson kölcsönt a közgyűlés kht. részére. (Kazetta: 4/1 007-014) Dr. Kerekes Attila képviselő, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke: A 10/2-es jelzésű előterjesztésben szerepel, hogy a márciusi közgyűlésre az Életfa Kht-val kapcsolatos anyagi gondokat hogyan lehet megoldani. (Kazetta: 4/1 014-022) Herczeg Tamás tanácsnok: Speciális ellátási formáról van szó, azt nézik meg, hogy az ellátást intézmény, vagy kht. működtesse-e, illetve települési, vagy kistérségi ellátás legyen-e. Az áprilisi közgyűlésre beterjesztik. (Kazetta: 4/1 022-028) Hanó Miklós alpolgármester: Előterjesztőként az előleget kölcsönre módosítja, így nem szükséges a szavazás. (Kazetta: 4/1 028-032) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztést a 7 Millió Ft kölcsön biztosításával kiegészítve. (Kazetta: 4/1 032-039) A közgyűlés 24 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta:

180

181 73/2007. (II.15.) közgy. H A T Á R O ZA T Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az előterjesztésben foglaltakat megtárgyalta, és úgy dönt, hogy a folyamatos és zavartalan működés biztosítása érdekében 7.000 e Ft előleget biztosít a Csabai Életfa Kht. részére. A támogatás végleges összegének megállapítására a 2006. évi közhasznúsági jelentés, és az egyszerűsített éves beszámoló, valamint a 2007. évi üzleti terv ismeretében a közgyűlés április hónapban visszatér. Felelős: Határidő:

Hanó Miklós alpolgármester 2007. áprilisi 26.

Vantara Gyula polgármester: 16 órától 15 perc szünetet rendelt el. SZÜNET Tárgy:

Könyvvizsgálói jelentés Békéscsaba Megyei Jogú Város 2007. évi költségvetési rendelet-tervezetéről

Vantara Gyula polgármester: Köszöntötte Molnár László országgyűlési képviselőt, aki részt vesz a közgyűlésen, Pankucsi János okleveles könyvvizsgálónak átadta a szót. (Kazetta: 4/1 041 -050) Pankucsi János könyvvizsgáló: A megbízásnak megfelelően elvégezték a 2007. évi költségvetésről szóló rendelet-tervezet vizsgálatát. Megállapították, hogy a rendelet-tervezet kidolgozása során a törvényi rendelkezéseket betartották. A gondos szakszerű, korrekt számításokkal alátámasztott és megalapozott bevételi és kiadási előirányzatok biztosítják a 2007. évi költségvetés egyensúlyát. A pénzügyi kötelezettségek a tervezett finanszírozási intézkedésekkel várhatóan teljesíthetők lesznek. A nem felhalmozás jellegű bevételek örvendetes módon meghaladják a működési kiadásokat, vagyonfelélésű gazdálkodási összefüggéseket a vizsgálat nem állapított meg. A hitelfelvétel korlátozására vonatkozó számítások minden tekintetben megfelelnek az önkormányzatokról szóló törvény 88.§-ában foglaltaknak. Az elvégzett vizsgálatok alapján egyetértő véleményüket a független könyvvizsgálói jelentésben foglalták össze. Megítélésük szerint az előterjesztett rendelet-tervezet rendeletalkotásra alkalmas. (Kazetta: 4/1 050-076) Vantara Gyula polgármester: Megkérdezte, hogy van-e kérdés a könyvvizsgálóhoz, illetve a jelentéssel kapcsolatban? (Kazetta: 4/1 076-079) Velkey Gábor képviselő: Megköszönte a szóbeli kiegészítést, melyben elhangzott néhány olyan elem, amit az első közgyűlési anyaghoz megkapott szövegben is és a másodikban is hiányolt. Úgy gondolja, hogy az a tradíció, amely az elmúlt évek során kialakult a költségvetés célszerűségét, belső tartamát illetően, jó tradíció volt. Hiányolja viszont azt, hogy sem a rövid, sem a hosszabb könyvvizsgáló jelentésben azok a segítő szakmai megnyilatkozások, amelyek a költségvetés célszerűségét és a konkrét tartalmi elemeket

181

182 illették korábban, most hiányoznak. Többször hivatkoztak, a jelenlegi polgármester is a korábbi könyvvizsgálói jelentésekben megfogalmazott, előremutató konkrét javaslatokra és állításokra. Tisztelettel kéri a könyvvizsgálót, hogy a jövőben jelentésének megfogalmazásakor azokat a javaslatait, amelyeket a költségvetés hosszú távú fenntarthatósága érdekében szükségesnek gondol, vagy egyéb célszerűségi javaslatokat ajánl, azokat rögzítse. (Kazetta: 4/1 079-096) Pankucsi János könyvvizsgáló: A minisztérium önkormányzati és lakásügyi államtitkára átiratot intézett a könyvvizsgálói kamarához, melyben közölte azokat a szempontokat, amelyeket a könyvvizsgálóknak a költségvetési rendelet-tervezetek vizsgálatánál el kell végezni. A szabványok standard-ok, kifejezetten beszámoló centrikusak. A rendelettervezetben már az önkormányzati törvényt, a kapcsolódó törvényeket és az általános rendelkezéseket kell figyelembe venni, vagy lehet. Kialakultak gyakorlatok, ezek lehettek hasznosak, pozitívak. De az előterjesztett hivatalos jelentés, illetve a vezetői levél az államtitkári átirat alapján készültek. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a könyvvizsgálói véleményben megfogalmazódtak az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos célszerűségi javaslatok, ami nem tartozik a könyvvizsgálatra, kimaradtak belőle olyan törvényességi vizsgálatok - a vezetői levélben felsorolták -, amelyeket az Állami Számvevőszék hiányolt. Ez az átirat azt célozza, hogy a könyvvizsgáló a feladatát végezze el, az önkormányzati törvény lehetőséget ad arra, hogy kössön szerződést az önkormányzat a könyvvizsgálóval szakmai, egyéb feladatok megfogalmazására, véleményezésére. Vele most nem kötöttek erre szerződést. Nincs arról szó, hogy azt a feladathalmazt vegye le a könyvvizsgáló a testület válláról, ami az előterjesztések törvényességével, szabályszerűségével, az adatok valódiságával kapcsolatban felmerül. Arról, hogy melyik tételen mennyi az előirányzat, milyenek az arányok a feladatok között a könyvvizsgáló nem nyilvánít véleményt, nem foglal állást. (Kazetta: 4/1 096-132) Vantara Gyula polgármester: Javasolta a közgyűlésnek, hogy a független könyvvizsgálói jelentést vegye tudomásul. - Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 2007. évi költségvetésről szóló rendelet-tervezet vizsgálatának független könyvvizsgálói jelentését tudomásul veszi. Napirend tárgya:

A 2007. évi költségvetési rendelet megalkotása

Vantara Gyula polgármester: A rendelet-tervezetet a közgyűlés valamennyi bizottsága tárgyalta, a rendeletalkotást megelőzte a koncepció, és az első olvasat tárgyalása. Az ott elhangzottakat és a közgyűlés által elfogadottakat építették be a 2007. évi költségvetésbe. Elhangzott a könyvvizsgálói jelentés alapján: a könyvvizsgálat megítélése szerint a tervezet rendeletalkotásra alkalmas. (Kazetta: 4/1 132-143) Szilvásy Ferenc képviselő: A költségvetés első olvasatának tárgyalásakor minden beépítésre került a költségvetésbe, amit a többség jóváhagyott és nem azok kerültek be, amelyek a vitában elhangzottak. A költségvetés megalkotása a mindenkori többség dolga és felelőssége. Rendkívül impozáns és tiszteletreméltó az a lendület, ahogy elkezdte a FIDESZ a város átalakítását. „Változást Békéscsabán”. Egyetlen területen semmilyen változás nem következett be, a költségvetés a régi báziselvű módszerekkel készült.

182

183 Konkrét módosító indítványai: A bevételi főösszeget 760 Millió Ft-tal javasolja megemelni, és ugyanennyivel a kiadások főösszegét is. A 760 Millió Ft részletezése: a helyi adóbevétel 2 Milliárd 300 Milliós Ft-os összegét + 100 Millió Ft-tal javasolja megemelni (kisvállalkozók helyi adóbevételének 2007. évben jelentkezni kell, a gépjárműadó alultervezett a 400 Millió Ft-tal, 50 Millió Ft-tal meg lehet emelni, a gépkocsi struktúrát meg kell nézni). Javasolta 100 Millió Ft-tal az intézmények működési bevételét növelni, jelentős mértékben emelték a szociális térítési díjakat, az étkezési költségeket, ezek töredékét vezették át az intézmények működési bevételi előirányzatában. A vagyoni bevételek 644 Millió Ft-ját további 300 Millió Ft-tal javasolja megemelni. A részvényértékesítés 30 Millió Ft-ját 10 Millió Ft-tal javasolja megemelni, az előző évi pénzmaradványt alul tervezték, itt további 200 Millió Ft-os előirányzat emelést javasol, ez összesen: 760 Millió Ft. A kiadási oldalon az alábbiakat javasolta: a 760 Millió Ft csak felhalmozási és felújítási kiadást jelenthet, ha a közgyűlés elfogadja. 2007. évben elindított és pályáztatott, de jórészt 2008. évben teljesítendő kommunális fejlesztésekre 300 Millió Ft-ot javasol betervezni, ez az összeg nyilván pénzügyileg nem lesz teljesítve, de ha a költségvetésben van, megteremti annak a lehetőségét, hogy viszonylag jelentős infrastrukturális fejlesztéseket végrehajtsanak. 2008. februárban, márciusban ezek a fejlesztések elkezdődhetnek, a tényleges kivitelezéssel, le lehet bonyolítani a tervezést, a pályáztatást, jövőre hozzá lehet fogni 60 Millió Ft-tal javasolta a 420 millió Ft-os pályázatok előkészítése és saját előirányzat növelését, beemelve a téglagyári tavak fejlesztésének tervezési, pályáztatási költségeit. 200 millió Ft-tal javasolja felemelni a 80 millió Ft-os hibaelhárítási tartalék összegét. A Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola felújítása 50 millió Ft, a 2. sz. Általános Iskola halaszthatatlan felújításának megkezdése 50 millió Ft. A bérbeadott ingatlanok bérbeadót terhelő felújításának előkészítésére és az első ütem felújítására 100 millió Ft-os kiadási előirányzatot javasol. Együttesen ez 760 millió Ft. A komplett módosító indítványt a jelenlévők írásban is megkapták. (Kazetta: 4/1 143-207) Vantara Gyula polgármester: Egyszerűsítette volna Szilvásy Ferenc képviselő a közgyűlés munkáját, ha a javaslatait bizottsági ülésen elmondta volna, ezek részletes kifejtésére, megtárgyalására mód lett volna. (Kazetta: 4/1 143 - 207) Pap János képviselő: A képviselők legfontosabb döntése évente a költségvetési rendelet elfogadása. Jellegében, üzenetében meghatározza a város életét. Nemcsak a polgármesteri hivatal számára jelent ez a dokumentum végrehajtandó feladatokat, lehetőségeket, hanem az önkormányzati intézmények, cégek, civil szervezetek számára is. Mindenképpen meghatározó döntés a békéscsabai lakosokra és a környék településeinek lakói részére is. Irányokat kell kijelölni, folyamatokat elindítani, melyek sokszor csak évek múlva válnak konkrétumokká, e döntések nélkül csak a külső hatások sodorják a döntéshozókat hol erre, hol arra. Ezen dolgok átérzése nélkül nem lehet városi költségvetési rendeletet alkotni. A tervezet pontos, precíz munkával, a jogszabályokat kielégítő módon készült, a tervezés, az egyeztetések megfeszített ütemben folytak. Köszönetet mond a csabai polgárok nevében a hivatal és az intézményi költségvetésvetésben résztvevő munkatársaknak. Úgy véli, hogy József Attila szerint: „Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes.” Az első olvasat tárgyalása során kiderült, hogy az előterjesztés a folyamatosan egyre pontosabbá váló számok miatt nem tartalmazott minden információt, amire a döntéshez

183

184 szükség volt. Tapasztalata szerint nem zavarta a többség képviselőit abban, hogy gondolkodás nélkül leszavazzanak minden érdemi módosító javaslatot. A „blöffökre” nem érdemes sok időt vesztegetni, ha tapasztalatok szerint választások dőlnek nagyotmondási versenyek alapján, akkor sem. Reméli, hogy a képviselők, és a város dolgai iránt érdeklődők meg tudják különbözteti a jobbító szándékú javaslatokat a népszerű, de megvalósíthatatlan ötletektől, az egy-egy érdekcsoport által hangsúlyozott érvektől. A város költségvetése egész évben változik, a felmerülő új lehetőségekre, kihívásokra a testület reagál. A jó költségvetésnek fazonja van, magán viseli előterjesztője, elfogadói szándékait, törekvéseit. Az anyag nem rendelkezik ilyen rugalmas és karakteres vonásokkal. Ezek a vonások az év folyamán rajzolódnak ki a polgármester és a mögötte álló többség akarata szerint. Véleménye szerint ez törvényességi szempontból is aggályos. Hiszen a ma elfogadásra kerülő rendelet köszönő viszonyban sem lesz a 2008. áprilisában tárgyalandó beszámolóval. Ez csak a törvény előírásai szerinti feladat kipipálására alkalmas, a tényleges szándékok kiderítésére nem. Nem tapasztalhatják meg Békéscsaba polgárai, hogy az önkormányzati választás során elhangzott FIDESZ-es ígéretek miként valósulnak meg, hogyan készül a város a regionális szinten elosztásra kerülő hazai és európai uniós források fogadására. Konkrét módosító javaslatait a költségvetési vita során elmondja. Véleménye szerint ezek ésszerűek és a jövőt szolgálják. (Kazetta: 4/1 206-266) Tóth Károly képviselő: Az a véleménye, hogy a költségvetésnek, amelyet ma tárgyalnak, ugyanaz a hibája, mint az első pillanattól. Abszolút biztonságra tervezett költségvetés, amely nem a tényleges bevételekkel számol, emiatt nem mer elég nagy ívű fejlesztési programokat felvállalni. Azok a javaslatok, amelyeket az MSZP képviselőcsoport átadott, azoknak valamennyi eleme elhangzott már a közgyűlésen, néhányról már szavaztak is. Fontos, hogy a módosító indítványuk teljes egészében a fejlesztési és felújítási programokat akarja tovább erősíteni, tudatosan. Látszott a többség részéről is törekvés, hogy forrásokat teremtsenek fejlesztési programokhoz. A frakció azt mondta, hogy a törekvés alapiránya helyes, de tényleges bevételekkel kell számolni, és ezzel a 760 millióval növelni lehet a fejlesztési, felújítási, állagmegóvási feladatokat, mindegyik vagyonfejlesztést, illetve városfejlesztést szolgál. Arra kérte a képviselőket, fogadják el ezt a javaslatot, egységes csomagként felvállalható fejlesztést szolgál, olyan elemeket, amelyben teljes egyetértés van közöttük, mint pl. a bányatavak hasznosítása. Nem egymillió forintért kell tanulmánytervet készíteni, hanem a bányatavak hasznosítására egy átfogó programot. Ha a közgyűlés elfogadja a javaslatot, készek aktívan szerepet vállalni a részprogramok kidolgozásában is. (Kazetta: 4/1 2006-304) Dr. Kerekes Attila képviselő: A költségvetés harmadszor van a közgyűlés előtt. A koncepcióban alap célkitűzésként a biztonság volt. Az, hogy rossz országos viszonyok közepette és gyenge központi támogatás mellett olyan költségvetése legyen Békéscsabának, amely biztosítja a működést, egyúttal a fejlődést is, lerakja annak az alapjait, hogy a következő években még nagyobb prosperitása legyen Békéscsabának. A főösszeg 19.000.700.000 Ft, ami az első olvasathoz képest viszonyítva emelkedett, de most bekerült a Réthy Pál Kórház- Rendelőintézet 4 milliárd 329 millió Ft-ja is, ami ezt az összeget megemelte. A tervezet annyiban változott, hogy a hiányt sikerült csökkenteni, a 12 pont megszabta az irányt, hogy hogyan. Az önkormányzat költségvetésének több mint 50%-át adó központi támogatások évről-évre csökkennek. Pl. tavaly több mint 200 millióval csökkentették, ez a másfél százalék is nominál értékben több mint 100 millió Ft-ot jelent. Mindig újabb és újabb kiadásokra késztetik az önkormányzatot, az állami feladat áthárul, miközben egyre csökkenő finanszírozást kapnak. Úgy látja, hogy ez felelős költségvetés, a könyvvizsgáló szerint is a bevételek jelentősen

184

185 meghaladják a működési kiadásokat. A felhalmozási kiadások 2 milliárd Ft-tal szerepelnek, ami nem rossz. A bevételt óvatosan tervezték, így volt az régebben is, ez nem baj, mert év közben, ha jól alakul a dolog, lehet módosítani, amennyiben felelőtlenül döntenek, akkor annak a korrigálása nehéz. Az önkormányzat így is 731 millió Ft hitelfelvételre kényszerül, így lehetett egyensúlyba hozni a költségvetést. Ez javulás a tavalyi 772 millióval szemben, ha figyelembe veszik, hogy szerepelnek olyan kiadások is, melyek 2007. évben nem realizálódnak, remélhetőleg csak 300-350 milliós hiány lesz, ami kezelhető. Javasolja a rendeletet elfogadásra. (Kazetta: 4/1 266-362) Velkey Gábor képviselő: Csatlakozott Kerekes Attila képviselő véleményéhez, ugyanis az önkormányzatok költségvetési pozíciója folyamatosan romlik, csökken a támogatás, ez azt a veszélyt hordozza magában, hogy az önkormányzati döntési autonómia kiürül, egyre kisebb a mozgástér, egyre kevesebb a lehetőség. Ez valóban így van. Abban is egyetért Kerekes Attila képviselővel, hogy csak felelősen lehet költségvetést előkészíteni, véleménye szerint ez felelős költségvetés. Ha ezt így fogalmazzák meg, akkor nem lett volna haszontalan, ha előterjesztői beszédében a polgármester elmondja: felelős költségvetést terjesztettek be, és elnézést kér azoktól, akik a választási kampány alapján azt gondolták, hogy valóban lehet érdemi költségvetési szemléleti változást létrehozni Békéscsabán. Elnézést kér azoktól is, akiket folyamatosan kritizáltak az elmúlt időszakban és a választási kampányban, hogy másként kellett volna költségvetést megalkotni. Nem lehetett változtatni, ezért helyesen nem változtatott. A hitelösszeg volumene érdemben nem kevesebb, az előző évi fejlesztési kiadások az idei tervnél nagyobbak voltak, ez a ténylegesen felvett hitelben megjelent, de érdemben nagyobb volt a fejlesztési kiadás, az egy fejlesztés-centrikusabb költségvetés volt, nagyobb kockázatot is vállalt. A költségvetés legfontosabb erényének azt tartja, hogy felelős és fenntartható, egyetért azzal, hogy bizonyos területeken alultervez és ez a későbbiekben mozgásteret eredményez. Lehet vitatkozni azon, hogy mekkora a volumene, van-e olyan volumen, amely fél milliárdos nagyságrendet meghalad, vagy annál kevesebb. Meggyőződése, hogy van még érdemi mozgástér ebben a költségvetésben. A könyvvizsgáló a hosszabb értékelés 9. oldal 4. bekezdésében azt írta, hogy az első olvasat kidolgozása során jóváhagyott koncepcióban meghatározott irányelvek maradéktalanul érvényesítettek. A 12 pontról hosszasan beszélgettek, ebben volt egy olyan pont, amelyik azt a célt fogalmazta meg, hogy az intézményi költségvetéseket 4 %-kal csökkenteni kell és a hivatal szervezeti átalakítása kapcsán benne volt az előterjesztésben, hogy ez nem fűnyíró elven történik. A konkrétan megfogalmazott pontban volt egy elem, amit a közgyűlésen többen úgy értékeltek, hogy differenciált lesz a 4 %. Egyértelműen látni kell, hogy a 4 % pénzkivonás nem differenciált, hanem minden intézményi kiadást egyformán érintett. Ez nem baj. Fizikailag képtelen lett volna bárki arra, hogy ezt differenciáltan hajtsa végre. Másrészről az volt benne látható, hogy a 4 %-on belüli konkrét létszámot érintő intézményi leépítések létszámadatai a költségvetésben érvényesítve lesznek. Fizikailag ezt is képtelenség volt megcsinálni, ezért nincs benne, a reális létszámadatokat tartalmazza, a létszámleépítésnél lesznek adatok. Ennyiben nem volt pontos a végrehajtás, amit előirányzott a 12 pontnak ez a pontja, az végrehajthatatlan volt. A „fűnyíró elv” általában rossz. Óv mindenkit attól, hogy a jövőben ezt a gyakorlatot folytassa. Az intézményi átalakításokat úgy érdemes csinálni, ha költségvetési indoka van, és valódi megtakarítást eredményez.

185

186 Nem jó az a költségvetés, az intézményi vagyon állapotának súlyos romlását idézi elő, amikor 0,- Ft van intézményi infrastruktúra felújítására tervezve. Néhány évvel ezelőtt volt olyan amikor valóban 0 volt ez az összeg, de akkor 200 millió Ft volt a hibaelhárítási tartalék, évenként majdnem minden esetben 100-150 millió Ft. Úgy gondolja, hogy 150 millió Ft erre a feladatra ebben az évben is mindenképpen szükséges. Konkrét módosító javaslata: Intézményi felújítási keret kerüljön az előterjesztésbe. Javasolta: úgy kövessék az Alkotmánybíróság rendelkezését, hogy a „képviselő alap”-ot nem nullázzák ki, mint ahogy az előterjesztés és a koncepció tartalmazza. Szabályozzák pontosan a felhasználását, a képviselőkön kérjék számon, megválasztott képviselőnként átlagosan 500.000 Ft-tal számolva hozzanak létre egy alapot 13,5 Millió Ft erejéig, ennek felhasználására készüljön konkrét javaslat. Ha a javaslat elfogadásra kerül kezdeményezhessék a pénzek konkrét felhasználását, részletes és pontos elszámolással, mindösszesen 163,5 millió Ft kiadási tételt eredményezve. Megítélése szerint a vagyoni típusú bevételek jelenlegi tervezési szintje lehetővé teszi ennek a kiadási tételnek az ellentételezését. (Kazetta: 4/1 362-484) Hrabovszki György képviselő: Az előző közgyűlésen a szocialista frakció bejelentette, hogy egy alternatív költségvetést dolgoz ki. Apparátus híján maguk készítették a rendelkezésükre álló adatokból. Ez az oka annak, hogy a tegnapi frakcióülésen tudták véglegesíteni az anyagot és ma kiosztani. Úgy gondolták, mindenképpen érdemes tartani magukat az ígérethez, azért, hogy bemutathassák: vannak olyan források, lehetőségek, amelyek az egyébként közösen szándékozott fejlesztéseket meggyorsítják, előrehozzák. Az volt a szándék, hogy megmutassák: konstruktív ellenzékként olyan alternatívákat kínálnak, amelyek nem ütik alapjaiban szét a költségvetést. A mostani számsorok rövid átnézés után érthetők, az indoklás ésszerűen elhangzott, nem demagóg, nem arról szól, hogy egyes területeknek, csoportoknak, polgároknak biztosítana többletfejlesztési forrást, vagy kiadást, hanem arról, hogy az önkormányzati vagyon leépítését állítsák meg, a fejlesztéseket kezdjék felgyorsítani. Azt célozza, hogy ebben az évben még legyenek olyan költségvetési források, hogy akár szeptember-október hónap környékén a jövő évben elkezdendő infrastrukturális beruházások elinduljanak, a közbeszerzési eljárásokat kiírják, nem csak az adott munkákra, hanem az elbírálásra is. A mai Szervezeti és Működési Szabályzat vitájában látható volt, hogy a várost vezető többség jó néhány olyan kezdeményezést méltányol, ami az ellenzék részéről érkezett. Reméli, hogy az általuk benyújtott költségvetési módosítást támogatni tudja a várost vezető többség. A szocialista frakció nevében azt ígéri, hogy ha támogatja a többség az általuk megfogalmazott költségvetési módosítást, akkor a költségvetést elfogadják. (Kazetta: 4/1 484-538) Takács Péter képviselő: Többször elhangzott, hogy 1993. óta a mindenkori kormányok sajnálatos módon csökkentették az önkormányzatok támogatását. 1991-től 1993-tól az Antall József vezette kormány dinamikusan emelte az önkormányzatok támogatását annak ellenére, hogy ellenzéki önkormányzatok voltak akkor Magyarországon. A költségvetés szerkezetével kapcsolatban tényszerűen meg kell állapítani, hogy sok újdonságot nem hozott, hasonlít az elmúlt éviekhez. Egy olyan tétel van, amelyet meglátása szerint mindenképpen szükséges rendezni, ha most nem, akkor a pénzmaradvány terhére, ez a kommunális kiadások 100 millió Ft-os nagyságrendje. Ez rendkívül kevés egy Békéscsaba szintű város esetében, sőt csak minimális dolgok elvégzésére elegendő.

186

187 A Velkey Gábor képviselő által felvetett képviselői alap kérdésének szabályozására, véleménye szerint az Ügyrendi, Ellenőrzési és Érdekegyeztető Bizottságot kellene megbízni, hozzon javaslatot a közgyűlés elé. Tény, hogy a beállított előirányzatok akár a bevétel, akár a kiadás szempontjából bizonyosan tarthatók. Ebből a szempontból ez egy abszolút biztonságos költségvetés. (Kazetta: 4/1 553-4/2 011) Herczeg Tamás képviselő, tanácsnok: A szigorodó körülmények között nehéz fegyelmezett költségvetést csinálni, érzékeny kérdés, hogy az elvonások hogyan jelennek meg „fűnyíró elv”-szerűen vagy nem. Azt mondták, hogy az lenne a jó, ha nem így jelennének meg. Az, hogy ágazaton belül a forráselvonás milyen leépítéssel jár, nem tudja, látszik, hogy az ágazatok között nem érvényesül a „fűnyíró elv”, például az Egyesített Szociális Intézményeknél nincs 4 %-os elvonás, az „Életfa Kht”-nél döntés született arról, hogy hitelként valamilyen módon a helyzetet kezelni kell. A „fűnyíró” szemlélet nem jó, bebizonyítja ez a költségvetés, hogy talán nem is úgy lesz. (Kazetta: 4/2 011-022) Baji Lajos képviselő: Mindazokat a javaslatokat, amelyeket táblázatban összefoglalva átadtak a közgyűlés tagjainak, szó szerint elmondta a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság ülésén, a jegyzőkönyvben ez nyomon követhető. A közgyűlés többsége által elfogadott 12 pont megvalósulását elemzi, csak azokat említi meg, amelyeknek vállalása a február 15-i határidő volt. Az egyes pont teljesült. Együtt olvasandó a 3-as ponttal, arról szól, hogy minden intézménytől 4 % + az integráción átesett intézményektől lehet hogy 4 %-ot meghaladó elvonás lesz. Javasolta: legyen olyan kompenzálási lehetőség, miszerint, ha alaptevékenységet érint a feladatellátás, ez az intézmény költségvetésében rendezésre kerül. Az 5. pont: örvendetes, hogy a DÉMÁSZ részvények esetében a pénzmaradvány 300 millió Ft-tal megnőtt az első olvasatban bemutatott 137 millió Ft-hoz képest. Az már ismert, hogy a 2006. évi összes vagyoni bevétel, amely sok elemből tevődik össze, 1.727 millió Ft. Most lehet látni, hogy a megmaradó pénzmaradvány ennél a már megemelt 437 millió Ft-nál több lesz. Ezért javasolták, hogy a pénzmaradványt sokkal magasabb szinten érdemes már most aktiválni. Azért lényeges, ha ennyire javul a pozíció, és még mindig 200 millió Ft van a pénzmaradványban, a költségvetésnek az is feladata, hogy év elején mutassa meg, milyen fejlesztéseket lehet csinálni, mihez van fejlesztési forrás. A 6-os pontban is vállalták a február 15-i közgyűlésre, hogy a nem kötelezően ellátandó feladatok áttekintése megtörténik, ez most még hiányzik. Azt gondolja, hogy segítene látni, a költségvetés tervezése milyen dinamikát mutat. A 7-es pontban előirányzott új szemléletű vagyonhasznosítási módról nem kaptak tájékoztatást. A 8-as pont teljesült, a vagyoni bevételt 100 millió Ft-tal csökkentette az előterjesztő. A 9. pontban a hiány finanszírozásának rendszerét is sikerült beépíteni, kéttípusú hitelfelvételi cél megjelölésével. Az egyik, hogy ebben az évben a megkezdett fejlesztésekre fordítanak hitelt, a másik az esetlegesen tervezett, de kiadással nem járó fejlesztések fedezete. Ezt próbálták megemelni ők is 300 millió Ft-tal. Szeretné látni, hogy 2007-ben is lesz induló fejlesztés. A 11-es pont a már meglévő kedvezőtlen kamatozású hitelek kiváltása. Módosító javaslata az intézményeket érintően: A szakképzési alap pályázati önrészéhez 5 millió Ft növekmény biztosítása.

187

188 A közgyűlés által tervezett 15 millió Ft-os háziorvosok, fogorvosok és gyermekgyógyászok részére elkülönített pályázati alap esetében látszik, hogy az OEP visszafinanszíroz. Javasolta, hogy a 15 millió Ft-os keretből ezt az 5 millió Ft-t csoportosítsák át. (Kazetta: 4/2 022-094) Fodor Jánosné képviselő: Azt mondják, hogy nincsenek nagy ívű fejlesztési lehetőségek. A Városgazdálkodási, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsági ülésen tárgyaltak arról, hogy milyen fejlesztések tervezhetők egy 100 millió Ft-os kommunális tételben. Ez tartalmazza pl. a külterületek fejlesztését, villanyvilágítás, ivóvízvezetékek kiépítését, a nagyréti belvízelvezető csatornát, az 1+1 Ft-os útépítési program útjait. A szennyvízelvezetési program halad tovább, a belváros rehabilitációja szintén, készülnek a tervek. A TÉT ülésen részletesen elmondták, szép dolgokat terveztek, lehet majd pályázni, attól függően, amennyi pénz áll rendelkezésre. Bizottsági ülésen Baji Lajos képviselő felvetette a három intézmény sorsát, amire rögtön reagált is a bizottság, a fejlesztési előirányzatba belefér ez a program. A hitelfelvételt próbálják csökkenteni, az öröklött 2 milliárd 200 millió Ft adósságot nem kellene növelni, inkább csökkenteni, a hitelfelvételt visszaszorítani. (Kazetta: 4/20 091-126) Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Városgazdálkodási, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnöke: Az ellenzéktől megkapták a főszámokat, amelyekben módosítani kellene. Hrabovszki György képviselő azt mondta, hogy alapot akarnak biztosítani a fejlesztéshez. Hangsúlyozza, áprilisban ismerik meg a végleges adatokat. A 300 millió vagyonbevétellel meg kell várni az áprilisi végleges számokat, meglátni, mennyi a pénzmaradvány, hogyan alakulnak a vagyoni bevételek. A város adóssága már nem 2,5 milliárd forint, hanem 3 milliárd lesz, a felveendő hitel csak 740 millió Ft körül fog reményeik szerint alakulni. A 12 pont közül az egyik az volt, hogy a hitelfelvételnek próbáljanak gátat szabni, illetve felelős vagyongazdálkodással átkonvertálni a vagyont a fejlesztés irányába. Lehet hogy ez a költségvetés az előző éviekhez hasonló, de egy biztos, determinált. A kiadásokat ki kell fizetni, a mozgástér beszűkült, az állami támogatás csökken, a nem várt energiaárak újabb 100 milliókat rónak az önkormányzatra. Úgy gondolja, hogy felelős, biztonságos, stabil költségvetést kell alkalmazni a városnak. Pap János képviselő jól tudja, hogy a mostani költségvetés a 2008-as év költségvetését is meghatározza, a fejlesztések önerejét nem tudják előteremteni. Pl. a csatornaberuházás kockázata komoly kommunális fejlesztés lesz, az ivóvízhálózat kiépítésének meg kell előznie, a közvilágításra is maradt pénzforrás. Igyekeznek a lakossági igényeket kielégíteni. Egyetért Takács Péter képviselővel abban, hogy a 100 millió Ft kevés. Évközi bevételeknél, maradványoknál láthatóvá válik az, hogyan tudnak stabil, biztonságos lépésekkel előre haladni. Tóth Károly képviselő kimondta, hogy a többség forrásokat teremt a következő fejlesztésekre. Azt szeretné, hogy ezek a vagyoni bevételek bejönnek. Visszautasítja azt a feltételezést, hogy becsapták a választókat. Olyan pályára akarják állítani a várost, amelyen elindul a fejlődés útján, és végre felzárkózik az ország másik feléhez. Szilvásy Ferenc képviselő elmondta, hogy a Jankay Tibor Általános Iskola és a 2. sz. Általános Iskola felújítása halaszthatatlan, életveszélyes. Tavaly 200 millió Ft-ot állítottak be játszótérépítésre. A 90 milliós kamatból egy átütemezéssel 30 milliós kamat lehetett. Ez számára nem a felelős vagyongazdálkodás tényét mutatta meg. Úgy gondolja, hogy a vagyont át kell tekinteni. A közép-békési centrumban is érdekeltek komoly beruházások, fejlesztések előtt áll a város, de a régióban lévő partnereknek is együttműködést kell ajánlaniuk, azokkal együttműködve kell nagy projekteket megvalósítani.

188

189 Összefoglalva: Úgy gondolja, hogy stabil, átgondolt, a fejlődés lehetőségét magában rejtő költségvetésről van szó, ehhez kéri a támogatást, hogy a célokat a város, a városlakók érdekében meg tudják valósítani. Baji Lajos képviselőnek elmondta az OEP visszafinanszírozással kapcsolatos véleményét: a vizitdíjjal kapcsolatban megkapták a minisztérium kötelező jellegű pénzbehajtási utasítását. Nem a beteget kötelezik a befizetésre, hanem a szolgáltatót. Az állam áthárítja a költségét a lakosokra. A kivételezettek körében a 18 éven aluliak is ott vannak, az a gyermekorvosok kompetenciája. Mivel ott nincs vizitdíj, még lejjebb vették a felnőtt háziorvosok finanszírozását - szorzók megvonásával - és átcsoportosították. Azt a műszerpótlási pénzt, amit elvettek, nem adták vissza, a pénz egyik zsebből a másikba vándorolt. (Kazetta: 4/2 126-232) Szilvásy Ferenc képviselő: Egyetlen forint olyan többletkiadást sem javasoltak, amely nem fejlesztési célú. Az utolsó fillérig minden javaslatuk fejlesztési célú többletkiadás, olyan, amelyik elősegíti Békéscsaba felzárkózását. Visszautasítja azt, hogy el akarják herdálni a város vagyonát, és fel akarják élni. Fejleszteni akarnak. Nem mondta, hogy a Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola életveszélyes. Javasolta az iskola-felújítási program folytatását. Teljesen kár és felesleges riogatni azzal a város lakóit, hogy 2,5 illetve 3 milliárd forint adósság van. Ezt a 2,5 - 3 milliárd forintot nem jövőre kell visszafizetni, hanem 10 év alatt. 3 milliárd forint egy több mint 20 milliárdos költségvetésű városnál 10 év alatt annyit jelent, mintha egy nyugdíjas Trabant részletet kellene, hogy kifizessen minden hónapban. Az eladósodottság akkor kezdődik, amikor a költségvetés 60 %-át eléri egy 10 éves adósság. (Kazetta: 4/2 232 289) Molnár László országgyűlési képviselő: Fontos a jelenlegi tervezésnél, hogy az SZJA helyben maradó része 10 %-ról 8 %-ra csökken az önkormányzatoknál. A fejlesztési támogatások viszont 4 %-kal nőnek. Nincs kötelező államháztartási tartalékképzés, mint az elmúlt években. Csökkentették a megyék SZJA visszaáramoltatási lehetőségét, mert egy megyének nincs állampolgára, a települési önkormányzatoknak van. Törölték az „önhiki” bevalló részesedését, részvételét is a megyei önkormányzatoknak. Létszámcsökkentési támogatásra 6 millliárd Ft-tal növelték az előirányzatot, az elmúlt év intézkedései következtében – prémium évek és egyéb - nőnek az ilyen jellegű igények. A pedagógusok 2 óra kötelező óraszám emelése miatt 7,8 milliárd Ft-tal csökkent a közoktatási támogatás, amit szociális oldalon használnak fel. Elhangzott a szennyvízprojekt. Európai önerőalap előirányzatot hoztak létre, amely felülről nyitott kassza, ez biztosítja a saját erő kiegészítését. A helyi viszonyokkal kapcsolatosan: 1990 óta részt vesz a költségvetés készítésben külső tagként, megyei képviselőként, látja a város működési lehetőségeit. Ez a költségvetés biztosítja a város működését, intézményeinek jó középszintű ellátását. Az, hogy lehetne jobbat, többet, természetes. Azt gondolja, hogy a bevételek valóban alátervezettek. A tervezés ebben a pénzügyi számviteli rendben a valódiság és az óvatosság elvét követi. Két lényeges alapelv a sok számviteli standard közül: az óvatosság picit jobban megjelent, ez szíve-joga mindenkinek. Ha a szocialista képviselőcsoport javaslatát fogadnák el, az növekvő vagyoni bevétel mellett hitelfelvételi korlátot állítana fel. Ezzel ugyanolyan egyenleget hoznának létre, mint amiről itt már mások beszéltek. Az eladósodás mértékének megállításával ezt a 0 egyenleget ilyen formán is ki lehet hozni, ez a jelenlegi helyzetben elképzelhető, hogy az óvatossághoz közelebb van, mint a valódisághoz. Nagyon fontos elem az adó kérdésen túl, a vagyoni jellegű kérdés, a vagyonhasznosítás. A piaci vagyonhasznosítás ma Magyarországon ebben a körzetben nagyjából az értékarányosság

189

190 10 %-át kellene, hogy elérje, ez egyébként 10–30 % között van a profi vagyonhasznosítóknál. Nem látja ilyen mérvűnek ezt Békéscsaba város vagyonát illetően, ezért is indokolt az, amit Dr. Ferenci Attila képviselő elmondott: át kell tekinteni a vagyon működését, működtetését, meg kell nézni, hogyan érintik az ingyenes vagyonátadások, az elmúlt évben befejezett fejlesztések a város tárgyi eszköz állományát, hogyan érinti a mérlegoldalon és a vele szemben jelentkező magasabb üzemeltetési költségekben. Fontos, hogy a vagyon valódiságának kérdése megjelenjen a majdani mérlegben. Május végével a valódiságnak megfelelően, illetve december 31-i zárásként az önkormányzatoknak is el kell végezni az értékhelyesbítést, gondol itt arra, hogy pl. a közgazdasági szakközépiskola épülete nyilván nem olyan számokkal kell, hogy szerepeljen az eszközök között, mint ahogy ez korábban volt. Felmerült a vagyonhasznosítás, elsősorban a vagyonértékesítés kérdésköre. Régi alapelv volt a „vagyonért vagyon” elv. Ezt a polgári időszak hozta abban az időszakban. Akkor stabilitást lehetett biztosítani. Az elmúlt 4 évben dinamikus, talán kifeszített fejlesztés volt Békéscsaba városánál, ezt most konszolidálni kell. (Kazetta: 4/2 290-372) Pap János képviselő: A 4. sz. melléklet a fejlesztési kiadásokat tartalmazza. 2.048.704.000,ezer Ft fejlesztési kiadás van. 958 millió forint az, ami a korábbi pályázatok 2007. évi városba érkező részeit jelenti. Ha hozzáadják ehhez azt a 470 millió Ft-ot, amely pályázati célhitellel finanszírozott, akkor 1,4 milliárd forint az a fejlesztés, amihez a mostani költségvetéskészítőknek nem sok köze volt, csak át kellett írni az előző évi részt. Ha ehhez még hozzáveszik a 2007-ben szükséges 408 millió Ft hitel- és kamattörlesztésre fordított összeget, akkor látható, hogy mindösszesen 192 millió Ft ebből a fejlesztési kiadásból a saját ötlet. Örül annak, hogy a polgármester leírta és aláírásával hitelesítette: a központi költségvetés hozzájárulásának változása mindösszesen 1,5 %-os csökkenés volt. Ez a szóbeli indoklás 4. oldalán található. Azt hiszi, ilyen központi forrás-megvonásban többször volt már része az önkormányzatnak, például, amikor a közalkalmazotti törvényt bevezették. Akkor az egyik felét az akkori kormány odaadta, a másik felét az önkormányzatnak kellett kigazdálkodni. Azt mondták, hogy a vagyonátadásból származó vagyontárgyakat adják el, majd abból lesz pénz. A terveket kellene végiggondolni, mi lesz a 2008-as költségvetés 4. számú mellékletében? Melyek lesznek azok a fejlesztések, amelyek elindulnak 2007-ben és 2008-ban kiadják azt a legalább 1,5, vagy 2 milliárd forintot, ami 2008-as fejlesztést jelent. Azt reméli, hogy az ilyen jellegű feladatokra is sikerül előre tekinteni, végiggondolni, hogy erre pénzt kell áldozni tervezés szintjén is. Ezt már ebben a költségvetésben meg kell alapozni. A csatornázással kapcsolatban: ha tervezési, egyeztetési szinten sikerülne végiggondolni, van lehetőség olyan megoldásra, amely működőképes. Ezeket a megoldásokat meg lehet találni, nincs olyan vészhelyzet, ami azt jelentené, hogy feltétlenül rendkívül, megszorító jellegű fejlesztési, felújítási programot kellene elfogadni azért, mert olyan nagy teher lesz, amit nem lehet kifizetni. (Kazetta: 4/2372 -468) Kis Tibor képviselő: Nem ők riogatnak. Amit csinálnak a költségvetéssel, az kármentés. Próbálják menteni, ami menthető. Szilvásy Ferenc képviselő a nyugdíjasok Trabant részletéhez hasonlította a 3 milliárd forintos hitel törlesztését. Meg kell nézni, hogy a 3 milliárd forintnak mennyi a kamata és akkor talán a reális képet látják. (Kazetta: 4/2 468-498) Hanó Miklós alpolgármester: A PIU ülésein jegyzőkönyvek készülnek, jegyzőkönyvbe mondta a nemzeti fejlesztési ügynökség képviselője, hogy az Európai Uniós Kohéziós Alap

190

191 85 %-ról 68 %-ra csökken. Ez a 17 milliárdos beruházásnál 3 milliárd forint. Március 28-án döntenek arról, hogy ténylegesen mi szerepel az év végén beadandó projektben. Molnár László országgyűlési képviselő elmondta, hogy ennek kiváltására lesz egy nemzeti alap, amiből majd ki lehet egészíteni. Kéri a képviselő segítségét. Ha a fejlesztési lehetőségeket kommunális célokra, vagy intézmények fejlesztésére fordítják, akkor ugyanazt az adott keretet osztogatják. Ha a Nemzeti Fejlesztési Terv pénzkeretéből, a régióra leosztott pénzeszközökből minél többet ide tudnának hozni, és ehhez teremtenek célhitelt, az már egy plusz fejlesztés. Azért fontos ez, mert érinti a költségvetést is hosszabb távon, melynek a döntése még nem született meg. Ha megszületik, hozzá kell igazítani, van értelme felvenni hiteleket, ha a város leterhelt is, hiszen akkor milliárdos fejlesztések jöhetnek, ami előre mutató. Ismételten említette a 44-es utat, legalább lenne egy autóút, akkor a fejlődés jobban elindulna. (Kazetta: 4/2 498-550) Molnár László országgyűlési képviselő: A mérleget számvitelileg is nézni kell, az eszközforrás oldal változásait át kell vezetni, ha van egy hosszú lejáratú követelés, és egyéb vonatkozásban a mérleg változik, ez akár pozitív is lehet, és még mindig van olyan tartalék, amit hasznosítani lehet. Ezt szakembereknek végig kell nézni, nagyon sok pénz a 3 milliárd forint, természetes az is, hogy nincs FIDESZ-es város és MSZP-s város, hanem Békéscsaba van. Itt született, itt választották meg. Karácsonykor már régen FIDESZ-es vezetés volt, mégis a kormányzati többség megszavazta előterjesztésére a körforgalomhoz az 500 millió Ftot, a 44-es út tervezésére az 1,5 milliárdot. Ha van ötlet, van jól előkészített terv, azzal lehet lobbizni, ha nincs ilyen, akkor nem tud érvelni, nem tud mit bemutatni. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel kapcsolatban példákat sorol: Tetsző a jaminai régi-új elképzelés, a horgászparadicsom. Sokkal komolyabb munkahelyteremtő beruházási háttere lehet egy északi ipartelep logisztikai és ipari park fejlesztésének. Békéscsabán van egy olyan kisvállalkozás, amely reaktorokat gyárt saját fejlesztéssel, kínai eljárással bioetanol üzemhez, Oroszországba és Kínába jár dolgozni. Ez a vállalkozó referencia-telepet szeretne létrehozni, és nem talál bővítési lehetőséget, gondolkozik azon, hogy más településre viszi a tevékenységét. Azt javasolta, keresse meg a város polgármesterét, nézzék meg, milyen lehetősége van az önkormányzatnak egy referencia üzem kialakítására. A Kohéziós Alap 68 %-os kérdése: Az Európai Unió már korábban előírta, hogy Magyarország településeinek szennyvízelvezetését meg kell oldani. Itt nem a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség munkatársaival kell konzultálni, hanem a pénzügyi forrást kell biztosítani. Erre van kormányzati szándék, a 2007. évi költségvetési koncepció ezt tartalmazza, ezért történt a felülről nyitott kassza beállítása is. (Kazetta: 4/2 550-5/1 026) Velkey Gábor képviselő: Reménykedett abban, hogy polgármester elmondja: Magyar Bálint fejlesztéspolitikai államtitkárral az elmúlt időszakban tárgyaltak a Regionális Tanács ülésén. A turizmusfejlesztési projekteket tárgyalták végig, szerinte nagyon jó eredmény született, ami reálisan végrehajtható, erre a források megteremthetőek. Ezekben a projektekben érdemi forrásokra lelhet Békés megye. Úgy gondolja, hogy ez a dolog jó úton halad. (Kazetta: 5/1 026-039) Tóth Károly képviselő: Az egész módosító indítvány további forrást kíván biztosítani ahhoz, hogy olyan programok legyenek, amelyek reálisan pályáztathatók. Azért lenne jó elfogadni a javaslatukat, hogy a mozgástér növekedjen, annak az esélye növekedjen, hogy közös erővel

191

192 lehessen külső forrásokhoz jutni. Fontos, hogy az önkormányzat amellett, hogy saját fejlesztése van, vállalkozóknak is mozgásteret biztosítson. (Kazetta: 5/1 039-072) Uhrin Nándor osztályvezető: A szabad pénzmaradványt 300-340 millió Ft-tal lehet számolni. Plusz 200 millió nincs, a gépjárműveket illetően nincsen adat, megalapozott véleményt nem tud mondani. Ha 300 millió Ft-tal megemelnék a vagyoni bevételek előirányzatát, emelni kell további 50 millióval, mert kiadási oldalon áfa befizetési kötelezettség van. Helyi adóbevételnél 2005-ben a 2 milliárd 200 millió Ft-tal szemben 2 milliárd 140 millió Ft volt a teljesítés mértéke, 2006-ban hasonló tendenciával számolnak. Egyszer 60 milliós kiesés, utána 80 milliós túlteljesítés. A gazdaság nem prosperál, ezért próbáltak merészen a 2 milliárd 200 millióval szemben 2 milliárd 300 milliót beállítani, kiderül december 20-a után, hogy mennyiben volt reális. Nincs olyan beruházás, ami mögé hitelt lehet rendelni, lehet már a 350 millió Ft mögé sem tudnak hitelcélt tenni. Nem a hitelfelvétellel, hanem a hitelcélokkal van gond. (Kazetta: 5/1 072-101)

Vantara Gyula polgármester: A módosító indítvánnyal kapcsolatban: ha ez bizottsági ülésen írásos előterjesztésként szerepelt volna, a megalapozottsága is nagyobb lett volna. A módosító javaslattal kapcsolatban észrevételei: 5 oldalas, várt még e mögé 10 oldalt. Van-e kimutatása a frakciónak a békéscsabai gépjárműadatok birtokában a teljesítményadatokról, és azok előre jelezhető többlet bevételéről? Másik kérdés: A helyi adókra 100 millió Ft hangzott el. Van-e magalapozottsága, mögé van-e téve? Felelős költségvetésről beszélnek ellenzéki oldalról, óvatosságról és valódiságról. Ha ezek az adatok így szerepelnek, megalapozott-e, valódi és felelős-e ez a javaslat? Velkey Gábor képviselőnek: a választók felnőttek, bízzák rájuk a költségvetés megítélését. A 640 milliós vagyon további felélését 300 millió Ft-tal emelnék a tervezett 644 millió helyett, ugyanakkor a választási ígéretekben az szerepel, hogy megszüntetik a vagyonfelélést, az adósságcsökkentésre koncentrálnak, tartalékot képeznek a 2008-2009-es évekre. A költségvetésben alapvető szemléleti különbség az, hogy a módosító indítványban szereplő vagyoni értékesítés az elmúlt évben 1,3 milliárd Ft-ot ért el, az most 600 millióra van beállítva. A 437 millió Ft-os előző évi 2006-os pénzmaradvány 200 millióval történő megemelésére sem talált részletes adatokat, milyen csoportosításból, milyen tételekből fog összejönni. Velkey Gábor képviselő 150 milliós intézményi felújítási keretet javasolt. Intézményfelújításra és az intézmények felújításának anyagköltségére 100 millió Ft-ot terveztek a költségvetésben. A módosító javaslatban szereplő + 200 millió Ft részletes kimunkálásáról tételenként nem talál a mellékelt módosító indítványban kimutatást. Megalapozottsága kétséges. Nincs részletes felmérés az intézmények állapotáról, prioritásáról és javítási költségeiről. Nem aktuális. Így 200 millió Ft-ot nem lehet beállítani intézmény-felújításra. Békéscsaba 2007. évi költségvetésének fő szempontjai: - a vagyoneladás-megszüntetés, - az adósságcsökkentésre koncentrálás, - tartalék képzése, és erőgyűjtés. Takács Péter kérdésére: területfejlesztési célelőirányzatként szerepel a már többször említett képviselői alap (31. cím 7. előirányzat szám alatt a 3. sz. melléklet 25. oldalán) 25 millió Ft tervezett költséggel.

192

193 4. számú mellékletről Pap János képviselő felvetésére: Az első tárgyalásnál kiderült 235 milliót különít el a költségvetés tervezésre, a tervek helyett csak ötletek voltak. A 12 pont egyik kiemelt célja a foglalkoztatottság növelése. A vállalkozásfejlesztési és pályázati célelőirányzatban a foglalkoztatottság tetten érhető-e? Ezek a tervezések e célt szolgálják-e? Molnár László országgyűlési képviselő figyelmét felhívta, hogy a 3. oldalon a költségvetés 9. kiemelt előirányzatában a biofinomító és innovációs claster centrum projekt szerepel. Tóth Károly képviselő fejlesztésekről beszélt a beadott módosító indítványok kapcsán. Egyetlen fejlesztési tárgyú tervet lát, a 60 millió Ft-os téglagyári tavak fejlesztését. Az egyeztető tárgyalások alapján úgy tűnik, hogy ez a terv felvételt nyer a kiemelt programok közé. Összefoglalva: azok a felvetések, amelyek a 12 pont elvét és azt az új városvezetői gyakorlatot tükrözik vissza, melyet megfogalmaztak, és nyilvánosságra hoztak, pontosan: a munkahelyteremtés, az európai uniós pályázatokhoz szükséges saját forrás biztosítása. Felelős, óvatos és valódi költségvetést terjesztettek a közgyűlés elé, az alapelveket az említett 12 ponttal együtt tartalmazza ez a költségvetés. (Kazetta: 5/1 101-183) Velkey Gábor képviselő: Ha a polgármester rá hivatkozik, azt pontosan tegye. Nem javasolt 300 milliós kiadásnövelést. 150 milliót javasolt. A területfejlesztési célelőirányzatra, a hajdan volt képviselői alapra vonatkozó 13,5 millió Ft-os javaslatát visszavonta. Részletesen kimunkált előterjesztést kér arra vonatkozóan, hogy ennek felhasználása hogyan történik, az alkotmánybírósági állásfoglalást figyelembe véve, milyen technikával lehet majd ehhez a forráshoz hozzájutni. Ha valóban van ilyen alap, szabályozott felhasználása legyen. A költségvetésben nem szerepel intézmény-felújítási keret, 80 millió Ft hibaelhárítási alap van, a hibaelhárítás az akut problémákra vonatkozik. A 80 és 20 millió Ft mellett mindig volt egy un. „intézmény-felújítási keret”, összege a korábbi években szerepelt a költségvetésben. 2006-ban döntés született arról, hogy minden intézménynek be kell adnia a 3 éves felújítási tervét, amelyet a pénzügyi bizottság áttekintett és ennél az összegnél nagyobb felújításokat irányzott elő. Ez eddig is a bizottság kompetenciája volt. A 150 milliós intézmény-felújítási keretre vonatkozó javaslatát fenntartja. Szerepelni lehetne a polgármesteri hivatal intézményi kiadásai között az 5. számú melléklet 1. oldalán. Fedezetét a 3.2 felhalmozási és tőke jellegű 635 millió 582 ezer Ft 150 millió Ft-tal történő növelése adja, amit reálisnak gondol. A 2006. év nagyarányú vagyonbevételt hozott, amelynek ellenoldala érdemi fejlesztésként jelent meg a városban. Az előző években ennél lényegesen kisebb vagyoni bevétel volt. Ha igaz az a könyvvizsgálói vélemény, hogy a vagyonfelélés ebben a költségvetésben nincs benne, akkor nem volt benne az előző években sem. (Kazetta: 5/1 183-241) Szilvásy Ferenc képviselő: A jelenleg hatályos önkormányzati rendelet és a Szervezeti és Működési Szabályzat sem gátolhatja meg abban, hogy a közgyűlésre módosító indítványt terjesszen elő. Nem fog bizottsági üléseken módosító indítvány beterjeszteni, joga van ezt a közgyűlésen megtenni. (Kazetta: 5/1 241-250) Vantara Gyula polgármester: A költségvetési vitát lezárta. Megkérte Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyzőt, hogy a módosító javaslatokat röviden ismertesse, a módosító indítványt benyújtott szocialista képviselőcsoport indítványát javasolta, hogy egyben szavazzák meg. Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző: Megismételte a módosító javaslatokat:

193

194 -

az MSZP képviselőcsoportjának módosító indítványa, a kiosztott melléklet szerint; Velkey Gábor képviselő módosító javaslata a vagyoni bevételek megemelésére vonatkozott, 150 millió Ft-tal az intézményi felújítások keretét növelné, Baji Lajos képviselő módosító javaslata: Az intézményi pályázati célelőirányzatot kívánta emelni - jelenleg 3 millió Ft - 5 millió Ft-tal, ennek a fedezete: a januári közgyűlésen jóváhagyott orvosi eszközbeszerzési keret 15 millió Ft-os keretének 5 milliós csökkentéséből adódna.

A költségvetés soraira vonatkozó javaslatokat az előkészítők pontosan elhelyezik a szavazás után a rendeletben. (Kazetta: 5/1 250-276) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a MSZP képviselőcsoportjának Békéscsaba Megyei Jogú Város költségvetéséhez benyújtott módosító indítványát. Nem javasolja a módosító javaslat elfogadását. - Megállapította, hogy a közgyűlés módosító javaslatot 7 igen, 17 nem szavazattal, 3 tartózkodással elvetette. Szavazásra bocsátotta Velkey Gábor képviselő 150 millió Ft-os intézményi felújításra vonatkozó módosító javaslatát, a vagyoni bevételek növelésének ellentételezésével. Nem ért egyet a módosító javaslattal. - Megállapította, hogy a közgyűlés a módosító javaslatot 4 igen, 18 nem szavazattal, 5 tartózkodással elvetette. Szavazásra bocsátotta Baji Lajos képviselő módosító javaslatát az intézményi célelőirányzat növelésére vonatkozóan. Nem ért egyet a módosító javaslattal. - Megállapította, hogy a közgyűlés a módosító javaslatot 8 igen, 16 nem szavazattal, 3 tartózkodással elvetette. Szavazásra bocsátotta Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2007. évi költségvetését. (Kazetta: 5/1 276-302) A közgyűlés 17 igen, 8 nem szavazattal, 2 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 6/2007. (II.15.) önkormányzati rendelete a 2007. évi költségvetésről A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény, valamint az Államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 71. §-ában foglaltak szerint Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2007. évi költségvetésről a következő rendeletet alkotja:

194

195 1. § (1)

Az önkormányzat költségvetésének 2007. évi összes bevételét 19.700.092 ezer Ft-ban állapítja meg.

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt bevételi főösszeg forrásonkénti részletezését az 1. sz. melléklet tartalmazza. 2. §

(1)

Az önkormányzat költségvetésének 2007. évi összes kiadását 19.700.092 ezer Ft-ban állapítja meg.

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt kiadási főösszeg felhasználási feladatonkénti részletezését az 1. sz. melléklet tartalmazza.

(3)

Az önkormányzat személyi juttatásait 7.917.917 e Ft-ban, munkaadókat terhelő járulék összegét 2.588.716 e Ft-ban állapítja meg. 3. §

(1)

Az önkormányzati intézmények kiadási főösszegét 13.455.703 ezer Ft-ban állapítja meg.

(2)

Az (1) bekezdésben meghatározott kiadások teljesítéséhez 7.522.685 ezer Ft önkormányzati támogatást, továbbá 3.729.682 ezer Ft OEP támogatást biztosít, 1.485.583 ezer Ft működési és sajátos bevételt, 156.892 ezer Ft működési célú pénzeszköz átvételt, 560.861 ezer Ft felhalmozási célú pénzeszközt állapít meg a 2/a. sz. melléklet szerint.

(3)

Az önkormányzati intézmények személyi juttatását 6.816.724 ezer Ft-ban, munkaadókat terhelő járulékok összegét 2.249.747 ezer Ft-ban, dologi kiadásainak összegét 3.828.371 e Ft-ban, fejlesztési kiadásait 560.861 e Ft-ban állapítja meg, melynek részletezését a 2. sz. melléklet tartalmazza.

(4)

A közgyűlés felhatalmazza az önálló és részben önálló gazdálkodási jogkörrel felruházott intézmények vezetőit, hogy többletbevételük terhére nettó 500 ezer Ft egyedi értékhatárig felhalmozási kiadást eszközöljenek. 500 ezer Ft egyedi értékhatár felett a felhalmozás megvalósításához a Pénzügyi, Költségvetési Bizottság előzetes hozzájárulása szükséges, kivételt a TISZK intézmény képez, amennyiben a felhalmozás megvalósítása a Támogatási szerződésben rögzítettek és a TISZK Bizottság által jóváhagyott módon történik. A felhalmozási kiadásokról a közgyűlést a 2007. évi beszámolóval egy időben tájékoztatni kell.

195

196 /5/

A költségvetési szerv vezetője felelős a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, oly módon, hogy a jóváhagyott előirányzatokon belül köteles gazdálkodni.

/6/

Az önkormányzatnál foglalkoztatottak létszámát a közgyűlés a 2/b. sz. melléklet szerint 3.754,75 főben hagyja jóvá. 4. §

(1)

A Polgármesteri Hivatalhoz tartozó feladatok ellátásának kiadási előirányzatát 3.719.569 ezer Ft-ban állapítja meg.

(2)

A Polgármesteri Hivatal személyi juttatását 1.101.193 ezer Ft-ban, munkaadókat terhelő járulékok összegét 338.969 ezer Ft-ban, a dologi kiadások összegét 1.342.350 e Ft-ban, szociálpolitikai ellátások összegét 161.310 e Ft-ban, az átadott pénzeszközök és támogatásértékű kiadások összegét 556.193 e Ft-ban, a fejlesztési kiadásokat 165.304 e Ft-ban, kölcsönök nyújtásának összegét 54.250 e Ft-ban állapítja meg.

(3)

Az (1) – (2) bekezdésben foglalt kiadások főösszegének feladatonkénti részletezését a 3. számú melléklet tartalmazza. A Polgármesteri Hivatalhoz tartozó a kisebbségi önkormányzatok bevételeinek és kiadásainak részletezését a 3/b. számú melléklet tartalmazza.

(4)

A 3/a. számú melléklet szerint a Polgármesteri Hivatal és a kisebbségi önkormányzatok bevételeit 1.952.647 e Ft-ban állapítja meg.

(5)

A vagyoni kiadások tervezett előirányzatának felhasználására a vagyoni bevételek teljesítésének mértékéig kerülhet sor.

(6)

A Polgármesteri Hivatal kiadásait részletező 3. sz. melléklet 31. címében szereplő vezetői keret mértékét a költségvetési év végéig a tényleges kamatbevétel 8 %-ában határozza meg a közgyűlés, ezen összeg a 10.000 ezer Ft-ot nem haladhatja meg.

(7)

A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert – a későbbiekben realizálódó bevételek átmeneti megelőlegezése miatt, a vállalt kötelezettségek határidőben történő kiegyenlítése érdekében – esetenként 800.000 ezer Ft összegű, éven belül visszafizetendő likviditási hitel felvételére, melynek visszafizetését a költségvetési rendelet garantálja.

(8)

Az 1. sz. melléklet szerinti 731.942 ezer Ft fejlesztési hitel felvételének időpontjáról, annak futamidejéről és az erről rendelkező hatáskörökről a közgyűlés a költségvetési rendelet megalkotását követően egy későbbi időpontban dönt. A költségvetési évben képződő többletbevételek a hitelfelvételi előirányzat csökkentésére használhatók fel.

(9) (10)

A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a bevételek és kiadások között keletkező átmenetileg szabad pénzeszközöket betétbe helyezze, illetve azokért a legkedvezőbb hozamú értékpapírokat vásároljon, értékesítsen.

196

197

5. § (1)

A közgyűlés az önkormányzat fejlesztési kiadásainak főösszegét 2.048.704 ezer Ftban állapítja meg, melynek részletezését a 4. sz. melléklet tartalmazza.

(2)

Az Európai Uniós támogatással megvalósuló programok bemutatását a 4/a. számú melléklet tartalmazza. 6. §

(1)

Az önkormányzat tulajdonában lévő tárgyi eszközök felújítási előirányzatát 224.048 ezer Ft-ban állapítja meg az 5. sz. melléklet részletezése alapján. 7. §

(1)

Az önkormányzat nem él a befektetett eszközök és forgóeszközök piaci értéken történő nyilvántartásával. Azokat könyvszerinti, illetve bekerülési értéken tartja nyilván. 8.§

(1)

A más szervek, jogi személyek, civil szervezetek támogatásának összegét 380.024 ezer Ft-ban állapítja meg, melyet a 3. sz. melléklet 24. cím 1. alcíme részletez.

(2)

Az (1) bekezdésben előirányzott összeg nem növelhető, új igények kielégítés kizárólag az (1) bekezdésben rögzített keretösszegen belül átcsoportosítással oldható meg. 9. §

(1)

A közgyűlés az év során fennálló fejlesztési hitelek tőke és kamat törlesztésére 408.295 ezer Ft-ot hagy jóvá, a 6. számú melléklet szerint.

(2)

A 6. számú melléklet 2. oldala szerint állapítja meg a több évre áthúzódó kötelezettséget, a melléklet 3. oldala szerint állapítja meg a kezességvállalásokat tételesen, évenkénti bontásban.

(3)

A 6. a. számú melléklet szerinti kimutatás a 2007. évben felvehető hitel nagyságrendjét tartalmazza.

(4)

A 6. b. számú melléklet a 2007. évben várhatóan nyújtott közvetett támogatások nagyságrendjét részletezi. 10. §

(1)

A közgyűlés az általános tartalék összegét 30.250 ezer Ft-ban, a céltartalékok összegét 252.068 ezer Ft-ban állapítja meg.

197

198 (2)

A közgyűlés az intézményekhez kötődő céltartalékok összegét 252.068 ezer Ft-ban állapítja meg.

(3)

Az intézményekhez kötődő céltartalékok célonkénti meghatározását az 1.sz. melléklet tartalmazza. 11. §

A működési és felhalmozási célú bevételek és kiadási előirányzatok mérlegszerű, valamint a költségvetési évet követő 2 év várható előirányzatainak bemutatását a 7. sz. melléklet tartalmazza. 12. § A költségvetés előirányzat felhasználási ütemtervét, az intézményekre és a Polgármesteri Hivatalra vonatkozóan, összevontan a 8.számú melléklet tartalmazza.

13. § Ezen rendelet 2007. február 15-én lép hatályba, rendelkezéseit azonban 2007. január 1. napjától kell alkalmazni. Vantara Gyula sk. polgármester

Szedlacsekné Dr. Pelle Beatrix sk. aljegyző

Vantara Gyula polgármester: Megköszönte a könyvvizsgáló részvételét Tárgy:

Beszámoló a 2006. évi felügyeleti ellenőrzések teljesítéséről

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést az Ügyrendi, Ellenőrzési és Érdekegyeztető Bizottság megtárgyalta és azt a közgyűlésnek elfogadásra javasolja. Szavazásra bocsátotta az eredeti előterjesztést azzal a módosítással, hogy felelősként dr. Nagy Mátyás helyett Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző szerepeljen. (Kazetta: 5/1 311-322) A közgyűlés 22 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 74/2007. (II.15.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 2006. évi felügyeleti ellenőrzések tapasztalatairól szóló beszámolót elfogadja. Felelős: Határidő:

Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző 2007. február 28.

198

199 2.

A feltárt hiányosságok kijavítására tett intézkedésekről – szükséges esetekben – utóellenőrzés keretében kell meggyőződni. Felelős: Határidő:

Tárgy:

Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző 2007. december 31.

Beszámoló a Polgármesteri Hivatalban a belső ellenőr által 2006-ban végzett vizsgálatokról

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést az Ügyrendi, Ellenőrzési és Érdekegyeztető Bizottság megtárgyalta és azt a közgyűlésnek elfogadásra javasolja. Takács Péter képviselő: az 5. oldalon szerepel: „a közgyűlés által az Agóra-Csaba Rt részére üzemeltetés céljára átadott piac jelenlegi állapotának vizsgálata.” Az alatta lévő mondat szerint ez a vizsgálat nem jöhetett létre, mert a részvénytársaság nem biztosította évente a beruházás, illetve a felújítás adatait. Úgy gondolja, így nem kellene tudomásul venni. Vantara Gyula polgármester: Takács Péter képviselő javaslatára az áprilisi közgyűlés ismét napirendjére tűzi az Agóra-Csaba Rt és a piaccal kapcsolatos ügyeket. A belső ellenőr megállapította, hogy ezekhez az adatokhoz nem jutott hozzá, az adatszolgáltatást nem kapta meg. (Kazetta: 5/1 344-360) Velkey Gábor képviselő: Ennek a határozatnak a tudomásulvételével a belső ellenőr munkáját veszik tudomásul, nem pedig azokat a tényeket, amit ő a munkája során tapasztalt. Kiegészítő határozati javaslatként fogalmazhatnák meg azt a kifogásukat, hogy az Agóra-Csaba Rt. az adatszolgáltatási kötelezettségének nem tett eleget. A jelentést el lehet fogadni. (Kazetta: 5/1 306-378) Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző: Véleménye szerint Velkey Gábor képviselő kiegészítő határozati javaslata elfogadható. Határidő „értelem szerint” helyett 2007. február 16. legyen. (Kazetta: 5/1 378-383) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta Velkey Gábor módosító javaslatát, miszerint az Agóra-Csaba Rt-t szólítsák fel az adatszolgáltatásra. - Megállapította, hogy a közgyűlés 18 igen szavazattal, 4 tartózkodással a módosító javaslatot elfogadta. Szavazásra bocsátotta az eredeti határozati javaslatot az elfogadott módosítással együtt. (Kazetta: 5/1 383-398) A közgyűlés 22 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta:

199

200 75/2007. (II.15.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 2006. évi belső ellenőrzés tapasztalatairól szóló beszámolót tudomásul veszi.

2.

A közgyűlés felszólítja az AGÓRA-CSABA Rt-t, hogy az üzemeltetésre átadott piac állapotának vizsgálatára vonatkozó adatszolgáltatást tegye meg az önkormányzat felé.

Felelős: Szedlacsekné Dr. Pelle Beatrix aljegyző Határidő: 2007. február 16. Tárgy:

Forintalapú hitel átváltása CHF alapú devizahitelre

Tóth Károly képviselő: Megnyugtató, hogy ennyire bíznak abban, hogy stabil kiegyensúlyozott gazdasági viszonyok mellett hosszú távon stabil forinttal számolhatnak, és ez semmiféle biztonsági kockázatot nem jelent az önkormányzat hitelállományára. (Kazetta: 5/1 398-424) Dr. Ferenczi Attila képviselő: Módosító javaslata: A közgyűlés kérje, hogy jelzéssel éljen a bank, amennyiben 5 %-os árfolyameltérés lesz. (Kazetta: 5/1 424-443) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta Dr. Ferenczi Attila képviselő javaslatát. -

Megállapította, hogy a javaslatot a közgyűlés 22 igen szavazattal, 1 tartózkodással elfogadta. Szavazásra bocsátotta az eredeti határozati javaslatot a módosítással együtt. (Kazetta: 5/1 443-456) A közgyűlés 24 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 76/2007. (II.15.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az előterjesztésben foglaltakat megtárgyalta. Az OTP Bank Nyrt. ajánlatát az önkormányzatra nézve előnyösnek tartja, ezért a jelenleg nála fennálló önkormányzati tartozásokat CHF alapú hitelre kell átváltani. A közgyűlés kéri az OTP Bank Nyrt-t, hogy a CHF 5 %-os árfolyameltérése esetén haladéktalanul éljen jelzéssel az önkormányzat felé. A közgyűlés felkéri Vantara Gyula polgármestert a szükséges intézkedések megtételére Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2007. február 28.

200

201 Napirend tárgya:

A lakások és helyiségek bérletére vonatkozó 31/2006. (IX.14.) rendelet módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról szóló rendelet megalkotása

Vantara Gyula polgármester: A rendelet-tervezet első fordulója előtt a bizottságok megtárgyalták azt, állásfoglalásaik a szövegben szerepelnek. Kérte, hogy a rendeletben dr. Nagy Mátyás helyett Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző legyen az aláíró. Kérdés, észrevétel van-e? (Kazetta: 5/1 456-467) Velkey Gábor képviselő: Az ifjúsági garzon esetén beépítették a pályázati rendszer elemeit a rendeletbe az előterjesztés. A költségelvű lakások kiosztásánál nincs benne a rendeletben a pályázati szöveg. Véleménye szerint ezt egységesen kellene kezelni. Stilisztikai megjegyzés: A szöveg 5. § (2) bekezdése helyesen: „A pályázatok elbírálásához… szempontrendszerről…” A 12.§ (1) bekezdése: „Közérdekű feladat esetében a bírálati szempontot mellőzheti”. Azt gondolja, ha a bírálati szempontot a közgyűlés fogadja el, akkor a bírálati szempont mellőzésétől is a közgyűlés adhat felhatalmazást. Javaslata: ne adják le bizottságnak a hatáskört. (Kazetta: 5/1 467-515) Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző: A rendelet-tervezet tartalmazza a pályázati szabályokat, a 7-es fejezetben. A 12.§-nál a közgyűlés eldönti, hogy kívánja-e az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottságra átruházni ezt a hatáskört, vagy sem. A stilisztikai megjegyzést elfogadja. (Kazetta: 5/1 515-544) Vantara Gyula polgármester: A módosító javaslatot bocsátotta szavazásra. - Megállapította, hogy a módosító javaslatot a közgyűlés 20 igen, 1 nem szavazattal elfogadta. Szavazásra bocsátotta a rendeletalkotást az elfogadott módosítással. (Kazetta: 5/1 544-5/2 010) A közgyűlés 22 igen, egyhangú szavazattal alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 7/2007.(II.19.) rendelete a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló 31/2006. (IX. 14.) rendelet módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, módosított 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, módosított 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 3. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról a következő rendeletet (a továbbiakban: Rendelet) alkotja.

201

202 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) E Rendelet tárgyi hatálya kiterjed minden olyan lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre, amely Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában van. (2) E Rendelet személyi hatálya kiterjed az Európai Gazdasági Térség (EGT) állampolgárára, állandó vagy ideiglenes békéscsabai lakóhellyel, vagy igazolt békéscsabai munkahellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgárra, bevándorlási-, letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre. (3) E Rendelet alkalmazásában: a) jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott, belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül, ideértve a bármely ország jogszabálya alapján folyósított nyugdíjat; Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a tizenharmadik havi nyugdíj, valamint - a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, továbbá a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás; b) vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlanjármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a húszszorosát, vagy bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a hetvenszeresét meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű; c) család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége; d) közeli hozzátartozó: da) a házastárs, az élettárs, db) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, dc) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek (a továbbiakban: fogyatékos gyermek),

202

203 dd) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa, de) szülő: a vérszerinti, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelő szülő; e) egyedül élő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik; f) háztartás: az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége; g) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van; h) szociálisan rászoruló: az a személy, vagy család, akinek vagy a jogszerűen együtt költöző közeli hozzátartozójának tulajdonában, haszonélvezetében nincs beköltözhető lakás vagy családi ház, forgalomképes építési telek, hétvégi ház vagy üdülő telek, egyéb jelentős értékű vagy nagyságú ingatlan, kivéve a 3. § (4) bekezdésben meghatározott esetet, továbbá akinek vagy a jogszerűen együtt költöző közeli hozzátartozóknak az egy főre jutó – a pályázat benyújtását megelőző három havi – nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének: ha) egyedülálló személy esetén 300%-át, hb)2-4 fős család esetén 250%-át, hc) 5 vagy több fős család esetén 200%-át. i) jelentős önkormányzati érdek: munkahelyteremtéshez, oktatási feladatok ellátásához, vendégoktató, vendégelőadó, vendégművész elhelyezéséhez kapcsolódó önkormányzati döntés. (4) Önkormányzati lakás nem lakás céljára nem adható bérbe. ELSŐ RÉSZ A LAKÁSBÉRLET SZABÁLYAI I. fejezet A bérlakások fenntartása, üzemeltetése 2. § Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek vonatkozásában a fenntartói és üzemeltetői feladatokat megbízási szerződés keretében - a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. látja el. II. fejezet Az önkormányzati bérlakás bérbeadásának általános feltételei 3. § (1) A polgármester – a (4) és (5) bekezdésben foglaltak kivételével - köteles az üresen álló, illetve a várhatóan megüresedő bérlakások bérleti jogát pályázaton meghirdetni. A pályázatot szükség szerint úgy kell meghirdetni, hogy a megüresedő lakások bérbeadása folyamatos legyen. (2) A pályázat kiírásának időpontját úgy kell meghatározni, hogy a megelőző pályázat nyerteseinek elhelyezése ezen pályázat elbírálásáig megoldódjon.

203

204 (3) Bérlakás csak annak a lakással nem rendelkező személynek (családnak) adható bérbe, aki az e Rendeletben meghatározott pályázati feltételeknek megfelel. (4) Azon családok részére, akik saját tulajdonú háza természeti katasztrófa, vagy vis major következtében megsemmisül, vagy lakhatatlanná válik és azt felújítani, újjáépíteni anyagi, jövedelmi viszonyaik miatt nem áll módjukban és amennyiben a szociális bérlakás pályázat követelményeinek egyébként megfelelnek, az önkormányzat legfeljebb 5 éves időtartamra, pályázati eljárás mellőzésével, szociális bérlakásban bérleti jogot biztosíthat. (5) Az (1) bekezdésben szabályozott kötelező pályáztatás nem vonatkozik e Rendelet VIII. fejezetében szabályozott átmeneti lakásokra (Irányi u. 4-6.), illetőleg az önkormányzat tulajdonában lévő szükséglakásokra. 4. § (1) A pályázati hirdetménynek tartalmazni kell: a) a pályázati jogosultság feltételeit, b) a bérbeadásra meghirdetett meglévő üres bérlakások címét, komfortfokozatát, alapterületét, műszaki jellemzőjét, szobaszámát, c) a bérleti jogviszony időtartamát, d) a lakbér összegét és az igényelhető lakbértámogatás lehetőségét, e) a pályázati ajánlat benyújtásának módját és határidejét, f) a pályázatok elbírálásának és az eredmény ismertetésének határidejét. (2) A jelentkezési lap tartalmazza: a) a pályázó(k) alapvető személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakó-, illetőleg tartózkodási helyét, b) a pályázat benyújtásának időpontjában fennálló lakhatásának jogcímét, c) a pályázóval együtt lakó és jogszerűen együtt költöző személyek alapvető személyazonosító adatait, hozzátartozói minőségét, d) e Rendelet 1. § (2) bekezdés a) pontja szerint az együtt költözők jövedelemigazolását, e) a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bek. b) pontja szerint a pályázó(k) e Rendeletben meghatározott szociális, jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozó adatait. (3) Aki valótlan adatok közlésével, valós adatok elhallgatásával, vagy más módon a pályázat elbírálóját szándékosan megtéveszti, vagy tévedésben tartja, azt a pályázók közül törölni kell és 5 évig a pályázati eljárásban nem vehet részt. (4) A pályázatot az önkormányzat hivatalos lapjában, illetőleg az önkormányzat honlapján kell közzétenni. 5. § (1) A pályázatok elbírálásáról az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság dönt az összeállított javaslat alapján. (2) A pályázatok elbírálásához szükséges elbírálási szempontrendszerről a közgyűlés dönt az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság előzetes véleménye alapján (3) Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság által kijelölt bérlők vonatkozásában a bérleti szerződést az önkormányzat nevében a polgármester írja alá.

204

205 6. § (1)

(2)

(3)

(4)

A bérlő köteles a bérleményben életvitelszerűen tartózkodni, a 2 hónapot meghaladó távollétet és annak időtartamát írásban köteles bejelenteni a Polgármesteri Hivatalban. Ezen rendelkezés a bérleti szerződés kötelező tartalmi eleme. A bérlő által bejelentett különösen: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő - távolléte alatt, erre hivatkozással felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót - felhívására - írásban tájékoztatja. A bérleti szerződés megkötésekor, a bérbeadó a bérbeadás feltételeként – a Ptk. szabályaival összhangban – legfeljebb 10 havi lakbérnek megfelelő összeg megfizetését köti ki óvadékként. Az óvadék pontos összegét és funkcióját a bérleti szerződésben rögzíteni kell. Nem köthető ki óvadék fizetése a szociális alapon bérbe adott lakások esetén. Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság - kérelem alapján - az óvadék legfeljebb 6 hónap alatt történő megfizetését engedélyezheti a 2006. június hó 1. napja előtt bérleti jogviszonyt létesített bérő(k)nek. A részletfizetési kedvezményben részesült lakó(k) az óvadék teljes összegének megfizetéséig lakáshasználati díjat köteles(ek) fizetni. A fizetendő lakáshasználati díj összege azonos mértékű e Rendelet szerinti lakbér, illetve költség-hozzájárulási díj összegével. Nem kell az óvadékot megfizetni annak a bérlőnek, akinek a) a beköltözésétől 48 hónap telt el és a meghosszabbítást 3 hónapra kéri, b) ügyvédileg ellenjegyzett adásvételi szerződéssel, vagy jogerős építési engedéllyel rendelkezik a saját tulajdonú ingatlanba költözéséig, de maximum 12 hónapig. III. fejezet A szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételei 7. §

(1) (2)

A szociális helyzet alapján bérbe adott lakások hasznosítására az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága minden év március hó 31. napjáig – a Polgármesteri Hivatal által összeállított javaslat alapján – hasznosítási javaslatot készít. A hasznosítási javaslatban meg kell határozni: a) az újonnan épülő lakások, az árverésen vásárolt használt lakások, valamint a várhatóan megüresedő bérlakások számát, b) városrendezési célok megvalósítására szükséges bérlakások számát, c) bontásra kerülő bérlakások számát. 8.§

(1)

Szociális helyzet alapján bérbe adott önkormányzati bérlakás bérleti jogának megszerzésére az a nagykorú, az Európai Gazdasági Térség (EGT) állampolgára jogosult, akinek, vagy házastársának, illetve a vele jogszerűen együtt költöző közeli hozzátartozójának tulajdonában, haszonélvezetében nincs: a) beköltözhető lakás, vagy családi ház, b) forgalomképes építési telek, hétvégi ház, vagy üdülő-telek,

205

206

(2) (3)

(4)

c) egyéb jelentős értékű vagy nagyságú ingatlan, kivéve a 3.§ (4) bekezdésben meghatározott esetet. A szociális helyzet alapján bérbe adott önkormányzati bérlakások bérbeadása pályázat útján történik. Nem pályázhat a bérleti jog elnyerésére az a személy, aki - bár az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel -, de a) ő, vagy a vele jogszerűen együtt költöző közeli hozzátartozója rendelkezik olyan vagyontárggyal, értékpapírral, amely, vagy amelyek értékének együttes összege a pályázat benyújtásakor meghaladja a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bek. b) pontjában meghatározott összeget, b) nem békéscsabai lakos. Az (1) és a (3) bekezdésben foglalt feltételek megléte esetén is csak akkor érvényes a pályázat, ha a pályázó és a vele jogszerűen együtt költözők együttes jövedelméből számított egy főre jutó nettó jövedelem a pályázat benyújtásának időpontjában nem haladja meg a pályázat benyújtásának időpontjában megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a) egyedülálló személy esetén 300 %-át, b) 2-4 fős család esetén 250 %-át, c) 5 vagy több fős család esetén 200 %-át, ugyanakkor az egy főre jutó havi nettó jövedelem a pályázat benyújtásának időpontjában nem kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a) szükséglakás esetén 45%-nál, b) komfort nélküli lakás esetén 60%-nál, c) félkomfortos lakás esetén, d) komfortos és összkomfortos lakás esetén 100%-nál. 9. §

(1) (2) (3)

A bérleti jog megszerzésére irányuló szándékot pályázati-nyomtatványon kell bejelenteni. A bérlő kiválasztásáról az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság által elfogadott és a rendelet 4. számú mellékletét képező, a szociális rászorultságot meghatározó szempontrendszer alapján dönt. Egy pályázó több lakásra is pályázhat a megpályázott lakások sorrendjének megjelölésével. A pályázaton a pályázó az általa megjelölt sorrend figyelembevételével egy lakás bérleti jogát nyerheti el. 10. §

(1) (2) (3)

(4)

A lakásbérleti szerződést az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság által jóváhagyott pályázóval kell megkötni. A szerződést az önkormányzat nevében a polgármester köti meg. A pályázóval megkötött lakásbérleti szerződés legfeljebb 3, bevándorlási, letelepedési engedéllyel rendelkező pályázó esetén legfeljebb 5 évre megállapított határozott időre szólhat. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a határozatlan idejű szerződéssel rendelkező bérlők lakáscseréjére. Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság a határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül – a bérlő, bérlőtársak által benyújtott igazolások alapján – megállapítja, hogy a bérlő, bérlőtársak és a velük együtt élő családtagok a jövedelmi, vagyoni

206

207

(5)

helyzetük alapján változatlanul rászorulónak minősülnek-e. Az ezzel kapcsolatos adminisztratív feladatokat a Polgármesteri Hivatal végzi. A szociális rászorultság fennállása esetén a bérlő kérésére a lakásbérleti szerződést a lejárat napján, de legkésőbb a lejáratot követő 15 napon belül újabb határozott időtartamra lehet meghosszabbítani. A megjelölt határidők elmulasztása esetén a bérleti szerződés megszűnik és a bérlő cserelakás biztosítása nélkül a köteles elhagyni a lakást. IV. fejezet Költségelven meghatározott lakbérű lakások bérbeadásának szabályai 11. §

(1) (2) (3)

(4) (5)

A költségelven meghatározott lakbérű bérlakások hasznosítása pályázat útján történik. A pályázatok elbírálásáról az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság dönt. A költségelven meghatározott lakbérű bérlakások bérleti jogának közös megegyezéssel való megszüntetése esetén a bérlőt pénzbeli térítés nem illeti meg. Bérleti jog elnyerésére pályázhat: a) az a nagykorú, az Európai Gazdasági Térség (EGT) állampolgára, akinek, vagy a vele jogszerűen együtt költöző hozzátartozójának tulajdonában, haszonélvezetében nincs és 3 éven belül nem is volt beköltözhető lakása vagy családi háza, és b) állandó vagy ideiglenes békéscsabai lakóhellyel, vagy igazolt békéscsabai munkahellyel rendelkezik, továbbá c) igazolt jövedelmeinek együttes összege legalább ötszöröse a fizetendő lakbér összegének. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat tulajdonában lévő, költségelven meghatározott lakbérű lakások az Erzsébet Lakópark lakóegységei. Az (4) bekezdésben meghatározott lakások bérbeadásának és pályáztatásának részletes szabályait e rendelet VII. fejezete tartalmazza. 12. §

(1) (2)

Közérdekű feladat megoldására a közgyűlés pályázat mellőzésével egyedi elbírálás alapján jelöli ki azt a lakásbérlőt, akinek átmeneti elhelyezéséhez jelentős önkormányzati érdek fűződik. A kijelölt bérlő a lakásért a költségelven meghatározott lakbérű lakásokra vonatkozó szabályok szerinti lakbért, illetve a külön szolgáltatások díját is köteles megfizetni. 13. §

(1) (2) (3)

Az önkormányzat a költségelven meghatározott lakbérű lakásokhoz kapcsolódó bevételeit és kiadásait a beruházás megvalósításától elkülönítetten, külön számlán tartja nyilván legalább 20 évig. A lakbért az önkormányzat csak a költségelven meghatározott lakbérű épület és lakás működtetésére, karbantartására, valamint a lakóház felújítására használhatja fel. Amennyiben a megállapított lakbér mértéke meghaladja a költségelven meghatározott lakbérű lakások üzemeltetési, fenntartási és felújítási költségeit, úgy ezt a többletbevételt az önkormányzat kizárólag a településen lévő lakóépület létesítésére,

207

208

(4)

fenntartására és felújítására fordíthatja. Az önkormányzat a Gazdasági Minisztérium felé – a támogatással létrehozott költségalapú bérlakásokra vonatkozóan – beszámolási kötelezettségének az alábbiak szerint tesz eleget: a) minden év szeptember 30-ig beszámolót készít: - lakbérszintjének, támogatási- és bérbeadási rendszerének működéséről; - az épületekhez kapcsolódó bevételek és kiadások elszámolásáról; b) 3 évente tájékoztatást ad a lakások - értékbecslő által megállapított - forgalmi értékéről. V. fejezet A felek jogai és kötelezettségei 14. §

(1)

(2) (3) (4) (5)

(1) (2)

(3) (4)

Az e Rendelet szerinti lakás esetében szükség szerint külön megállapodásba kell foglalni: a) a lakás helyreállításának költségeit, b) a költségek bérlő részére történő megtérítésének módját, valamint c) a munkálatok elvégzésének határidejét. Az (1) bekezdésben említett munkák számlákkal igazolt ellenértékét - a lakás műszaki átvételét követő 30 napon belül - a bérbeadónak egy összegben kell a bérlő részére megfizetni. Ha a tényleges ráfordítás költségei a tervezett költségeket meghaladják, a bérlő a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításához szükséges többletkiadásainak a megfizetésére tarthat igényt. A bérbeadó a munkálatok elvégzésének határidejét - a bérlő kérésére - indokolt esetben, legfeljebb egy alkalommal meghosszabbíthatja. Ha a bérlő a munkálatokat saját hibájából a külön megállapodásban meghatározott, vagy a bérbeadó által a (4) bekezdésben foglaltak alapján meghosszabbított határidőn belül nem végzi el, a bérbeadó a szerződést – az Lt. 24.§. (1) bekezdésének b) pontja alapján felmondhatja. 15. § A bérbeadó a bérleti díj ellenében köteles gondoskodni e Rendelet 1.sz. mellékletében felsorolt feladatok ellátásáról. Az épülettel, illetőleg a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő - nem a bérbeadót terhelő - minden üzemeltetési és egyéb kötelezettség teljesítésére a lakásbérleti szerződésben kell rendelkezni. A társasházi közösség és az üzemeltető szervezet közötti jogviszonyt külön megállapodás szabályozza. Az (1)-(2) bekezdésben foglaltaknak megfelelő új bérleti szerződéseket a bérbeadó vagy annak megbízottja köti. A többségében önkormányzati tulajdonú társasházak a bérbeadó hozzájárulásával egyéb üzemeltetőkkel önállóan is köthetnek megállapodást. Az ilyen szerződés kiterjeszthető a bérbeadót terhelő kötelezettségek külső üzemeltető általi elvégzésére is.

208

209 16. § (1) (2)

(3) (4)

A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság előzetes véleménye és a Gazdasági, Pénzügyi és Költségvetési Bizottság előzetes hozzájárulása után. A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák: a) konkrét megjelölését, b) befejezésének határidejét, c) költségeit és azok megfizetése feltételeit, módját, valamint azt, hogy a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyt a bérlő köteles megkérni. A bérbeadó - a bérlő kérésére - csak a rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételhez szükséges mértéket meg nem haladó költségek megfizetését vállalhatja. A bérbeadó - a (3) bekezdésben foglaltak alapján - a számlákkal igazolt költségeket a munkák befejezését követő 30 napon belül egy összegben köteles a bérlőnek megfizetni. 17. §

A lakás átalakítását, korszerűsítését követően a lakásbérleti szerződést módosítani kell, ha a lakás komfortfokozata megváltozott és a munkák költségeit a bérbeadó viseli. 18. § (1) (2) (3)

A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást és berendezéseit a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. Az (1) bekezdésben említett megállapodás csak akkor köthető meg, ha a bérlő vállalja, hogy legkésőbb a kiköltözését követő 30 napon belül a költségeket a bérbeadó részére egy összegben megtéríti. Ha a bérlő e Rendelet 1. § (1) bekezdés h) pontja alapján szociálisan rászoruló személynek minősül, akkor a költséget több - de legfeljebb 12 havi - részletben is megtérítheti, amelyet kérelem alapján az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság engedélyez. Ennek konkrét feltételeit a megállapodásban kell meghatározni. 19. §

(1)

(2) (3)

A bérbeadó megbízásából eljáró üzemeltető a lakásbérlő részére történő átadásakor lakás-átadási jegyzőkönyvet készít, amelyben köteles feltüntetni a lakásban előforduló esetleges hibákat, hiányosságokat. A bérlő a lakás átvételét – észrevételeinek írásbeli rögzítésével – a lakás-átadási jegyzőkönyv aláírásával ismeri el. Bérlő köteles a lakás lakbérét és költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak át nem adta. A bérbeadó megbízásából eljáró üzemeltető a lakás visszaadásakor lakás-átvételi jegyzőkönyvet készít, amelyben rögzíti az esetleges hibákat, hiányosságokat. A bérlőnek a jegyzőkönyvben nyilatkoznia kell az őt terhelő hibák, hiányosságok megszüntetésének a módjáról és határidejéről: a) amennyiben a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetéséről, vagy az ellenérték megtérítéséről nem nyilatkozik, illetőleg a bérbeadó a bérlő nyilatkozatát nem fogadja el, a bérbeadó a bérleti szerződés megszűnésétől számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti a bérlő felelősségének

209

210

(4)

(5) (6)

(7)

megállapítását; b) amennyiben a bérlő a saját költségén létesített lakásberendezéseket, felszereléseket a lakás visszaadásakor leszereli, a bérbeadónak köteleznie kell a bérlőt az eredeti állapot visszaállítására, vagy a visszaállítás költségeinek megtérítésére. A bérbeadó megbízásából eljáró üzemeltető a lakások rendeltetésszerű használatát, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának zavarása nélkül, előzetes írásbeli értesítés alapján, a lakásban munkanapokon 8-16 óra közötti időben évente legalább egy alkalommal, minden év december hó 31. napjáig köteles ellenőrizni. Bérlő az ellenőrzés lehetőségét köteles biztosítani. Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére az üzemeltető a bérlőt 15 napon belül írásban, határidő kitűzésével köteles felhívni és a végrehajtást ellenőrizni. Amennyiben az üzemeltető az ellenőrzés során, vagy más módon tudomást szerez arról, hogy a bérlő a lakást előzetes bérbeadói hozzájárulás nélkül más célra használja, bérleti jogát másnak átengedte, a lakást elcserélte, vagy albérletbe adta, illetve a lakást nem lakja, köteles ezt a körülményt soron kívül, de legkésőbb 8 napon belül jelenteni. Az üzemeltető a bérlővel szemben – az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság javaslata alapján – a polgármester rendelkezése szerint köteles eljárni. Az üzemeltető szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal, minden év december hó 31. napjáig köteles a közgyűlést írásban tájékoztatni a bérlakások kihasználtságáról, azok műszaki állapotáról, az ellenőrzés tapasztalatairól. Hozzájárulás a bérlőtársi jogviszonyhoz 20. §

(1) (2) (3) (4) (5)

A bérlő és a vele együtt lakó házastársa közös kérelmére - a házastárs lakásba való beköltözésének időpontjától függetlenül - a bérbeadó a bérlőtársi szerződést köteles megkötni. A bérlő és a vele együtt lakó szülője közös kérelmére a bérbeadó a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a kérelmezők együttlakását az egészségügyi körülményei indokolttá teszik. A (2) bekezdésben megjelölt személyek esetében nem köthető bérlőtársi szerződés, ha a bérlővel együtt lakó szülőnek másutt beköltözhető lakása van. A bérlő és az együtt költöző vagy legalább egy éve együtt lakó élettársa közös kérelmére bérlőtársi szerződés akkor köthető, ha az élettárs megfelel az e Rendeletben foglalt szociális, vagyoni és jövedelmi helyzet alapján történő bérbeadás feltételeinek. Más személlyel, figyelemmel az Lt. rendelkezéseire is bérlőtársi jogviszony nem létesíthető. A lakáshasználati díj 21. §

(1) (2)

A bérlakást jogcím nélkül használó személy a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel, költség-hozzájárulási díjjal azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni. A jogcím nélküli lakáshasználótól az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 2 hónap elteltével a lakásból való kiköltözésig emelt használati díj követelhető, ha az Lt., illetve a bérbeadó nyilatkozata alapján elhelyezésre nem tarthat igényt.

210

211 (3)

(4) (5)

(6)

(7) (8)

A (2) bekezdésben foglaltak alapján az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 3-6 hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének kétszerese, 7-10 hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének négyszeres összege, a 11. hónaptól kezdődően a lakás lakbérének ötszöröse lehet. A bérbeadó megbízásából az üzemeltető a (2) bekezdésben említett személyek esetében a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 60 napon belül köteles a lakás kiürítése iránt a peres eljárást megindítani. A 50.000 Ft feletti hátralékkal rendelkező bérlőnek, amennyiben az üzemeltető felszólítása ellenére hátralékát nem rendezi, bérleti jogviszonya az üzemeltető jelzésére felmondással megszűnik. Amennyiben azonban a felmondási idő alatt rendezi tartozását, úgy bérleti jogviszonya, pályázat kiírása nélkül visszaállításra kerül. A VII. fejezetben szabályozott lakások esetében amennyiben a bérleti szerződés megszüntetésére a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001.(I.31.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alapján került sor, úgy a bérlő(k) a bérleti szerződés megszűnésétől lakáshasználati díjat köteles(ek) fizetni. A fizetendő lakáshasználati díj összege azonos mértékű az e Rendelet szerinti lakbér, illetve költség-hozzájárulási díj összegével. A (3) bekezdésben szabályozott emelt lakáshasználati díj nem vonatkozik azon lakókra, akik az óvadék megfizetése vonatkozásában részletfizetési kedvezményben részesültek, legfeljebb a kedvezmény időtartamáig. A szükséglakásokban és az átmeneti lakásokban a lakáshasználati szerződéssel rendelkezők a szerződés lejártáig e Rendelet vonatkozó rendelkezései szerinti lakbér összegével azonos mértékű. lakáshasználati díjat fizet(nek). A befogadás szabályai 22. §

(1) (2) (3)

A bérlő a lakásba más személyt – a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével – a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be. A lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekét, befogadott gyermeke gyermekét, valamint a szülőjét. A bérlőtárs a lakásba más személyt – kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével – másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. Hozzájárulás a tartási szerződéshez 23. § A bérlő a határozatlan időre bérbe adott lakás esetében – a lakásbérleti jog folytatása ellenében – a bérbeadó írásbeli hozzájárulásának megadását követően tartási szerződést köthet. A hozzájárulás megadásáról az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság dönt. A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése és a pénzbeli térítés

211

212 24. § (1)

(2)

(3)

(1)

A bérbeadó és a bérlő a határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlő részére: a) másik lakást ad bérbe, vagy b) a másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítést fizet, vagy c) a másik lakás bérbeadása helyett pénzbeli térítést fizet. Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a bérlő: a) kevesebb szobaszámú, vagy kisebb alapterületű, vagy alacsonyabb komfortfokozatú, b) azonos szobaszámú, alapterületű, komfortfokozatú, de a településen vagy az épületen belül eltérő fekvésű, illetőleg c) nagyobb szobaszámú, vagy nagyobb alapterületű, vagy magasabb komfortfokozatú lakás bérbeadását kérheti. Több bérlőnek a (2) bekezdésben meghatározott igénye esetén az ilyen célra felhasználható üres vagy megüresedett bérlakásokat a bérbeadó köteles pályázatra meghirdetni. 25. § A pénzbeli térítés összege (a 24. § /1/ bekezdés c) pontja esetén): Szobaszám

1 szoba

1,5 szoba

2 szoba

2,5 szoba

3 szoba

Összkomfortos

210 e

273 e

336 e

399 e

462 e

Komfortos

168 e

217 e

266 e

315 e

364 e

Félkomfortos

84 e

108,5 e

133 e

197,5 e

182 e

Komfortnélküli

63 e

80,5 e

98 e

115,5 e

133 e

Komfortfokozat

(2) (3)

Ha a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése során a bérbeadó a másik lakás mellett pénzbeli térítést is fizet (24. § (1) bekezdés b) pont), ennek összege a két lakás használati értékének a különbözete. Az (1) bekezdésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a bérbeadó a bérlőnek - a z Lt. 27.§. (1) bekezdésében meghatározottak alapján - cserelakás helyett pénzbeli térítést fizet. Hozzájárulás a lakáscsere szerződéshez 26. §

(1) (2)

A bérbeadó a lakáscsere szerződéshez akkor adhatja hozzájárulását, ha a lakás bérlője a bérleti jogát másik lakóingatlan tulajdonjogára vagy bérleti jogára cseréli. Egy lakás több lakásra is cserélhető. Önkormányzati lakás esetén a bérbeadói hozzájárulás megadását és a csereszerződés érvényes megkötését megelőzően a bérbeadó – legalább 30 napos határidő megjelölésével – köteles az önkormányzati lakásra bérleti jogot szerző cserélő féltől kérni:

212

213

(3)

(4)

a) lakásbérleti szerződésének, illetőleg a lakásbérleti jogviszonya fennállását tanúsító bérbeadói írásbeli nyilatkozatának, b) lakástulajdonra történő csere esetén a tulajdonában álló lakóingatlanra vonatkozó tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi hiteles másolatának az iratokhoz történő benyújtását. Önkormányzati lakás esetén a bérbeadó megtagadhatja a cseréhez történő hozzájárulást, ha a cserepartner a (2) bekezdésben említett kérést a megadott határidő belül nem teljesíti, vagy a benyújtott okiratok, illetőleg – szükség esetén – a cserelakás helyszínen történő megtekintése esetén kétség merül fel a cserepartner lakásbérleti vagy tulajdonjogának fennállása kérdésében. A lakáscsere-szerződéshez szükséges hozzájárulást az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság határozattal adja meg. Hozzájárulás albérleti szerződéshez 27. § (1) A bérbeadó a teljes lakás további albérletbe adásához nem járul hozzá. A lakás egy részének albérletbe adásához az albérleti szerződés írásba foglalása szükséges. Az albérletbe adásról az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság dönt. (2) A bérbeadó a lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradó volt albérlő elhelyezésére kötelezettséget nem vállalhat. (3) A lakás fizetővendéglátás céljára történő hasznosítására az (1) bekezdés előírásai megfelelően irányadók. VI. fejezet A lakbér mértéke 28. §

(1) (2)

A lakásbérleti jogviszony fennállása esetén a bérlő lakbért köteles fizetni. A lakbér az alábbi szolgáltatások ellenértékét tartalmazza: a) lakás használata, b) a lakás és az épület üzemeltetése: - épület karbantartása, - közös helyiségek, közlekedők világítása, fűtése, takarítása, berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetése, - a bérleti szerződések keletkezésével, szüneteltetésével, megszűnésével összefüggő bérbeadói feladatok ellátása, - az ingatlanok, a lakások nyilvántartása, a szervezési és adminisztratív feladatok ellátása, - a lakbérek közlése és beszedése, - személy- és teherfelvonó használata, - az üzemeltetői szervezet működtetése, a személyi és anyagi feltételek biztosítása. c) A lakás és az épület fenntartása: - szavatossági felelősség a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotáért, - az üzemelés során keletkező hibák kijavítása, az életveszély elhárítása, az

213

214

(3)

épület állagát veszélyeztető hiányosságok megszüntetése, - a fenti feladatok lebonyolítása során felmerült költségek. A bérlő a lakásbérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó helyiségeket és területet, továbbá a közös helyiségeket és területet térítés nélkül jogosult használni. 29. §

(1)

(2)

A bérlő részére nyújtott külön szolgáltatásért az üzemeltetőt külön díjazás illeti meg. Minden, nem a bérbeadót terhelő üzemeltetési és egyéb kötelezettségek teljesítésére a lakásbérleti szerződés, társasházi közösség és az üzemeltető szervezet közötti külön megállapodás az irányadó. Külön szolgáltatásnak minősül a központi fűtés és melegvíz szolgáltatás. 30. §

(1)

A szociális helyzet alapján bérbe adott lakások lakbérének differenciált mértéke komfortfokozat és lakbérövezet szerint a következő (Ft/m2/hó): Lakbérövezet/lakbér Ft/m2 /hó

Komfortfokozat

Kiemelt

(2) (3)

I. övezet

II. övezet III. övezet

Összkomfortos és komfortos

389

243

209

177

Félkomfortos

302

174

153

131

Komfort nélküli

228

131

113

96

Szükséglakás

113

77

41

20

A lakbérövezeteket e Rendelet 2. számú melléklete állapítja meg. A költségelven meghatározott lakbérű bérlakások lakbérének mértékét e Rendelet VII. fejezete tartalmazza. 31. § A lakbér összegét a közgyűlés minden év december hó 31. napjáig felülvizsgálja. 32. §

(1)

A megállapított lakbért a bérlő kérelmére csökkenteni kell a lakás épületen belüli fekvése, helyiségekkel való ellátottsága, illetőleg fűtésmódja alapján, ha a lakás: a) alagsorban (a lakószoba padlószintje legalább 15 cm, de a belmagasság 2/3-át meg nem haladó mértékben terepszint alatt) van, vagy földszinti, de pince fölötti lakás, b) országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától mért 50 m távolságon belül fekvő épületben van, és legalább 1 lakószoba ablaka a vasútvonalra néz, c) felvonó nélküli lakóépület IV. vagy ennél magasabb emeletén van, d) összkomfortos vagy komfortos - de közlekedő helyisége nincs - kamra helyett csak élelmiszer-tárolószekrénnyel rendelkezik - fürdőszoba helyett mosdó-, vagy zuhanyzófülke van e) a lakóépületben közvetlen lapos tető alatti szinten van.

214

215 (2)

Az (1) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés mértéke az (1) bekezdés a)-e) pontokban jelölt lakások esetén tételenként 5 %, de maximum 20 % lehet.

(3)

Ha a lakás összkomfortos, vagy komfortos és fűtése szilárd, illetve folyékony tüzelésű „etage” kazánnal, vagy szilárd, illetve folyékony tüzelésű egyedi kályhával biztosított, a bérlőt a (2) bekezdésben írt csökkentés mértékén felül további 10 % lakbércsökkentés illeti meg. 33. §

A lakbért a lakás teljes alapterületének figyelembevételével kell megállapítani. Lakbértámogatás 34. § Önkormányzati lakbértámogatásra vonatkozó szabályokat a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályai szerint kell biztosítani. VII. fejezet A speciális hasznosítású lakások bérletére vonatkozó szabályok Ifjúsági Garzonház 35. § Az önkormányzati tulajdonú Ifjúsági Garzonház lakóegységeinek bérbeadására e Rendelet szabályait kell alkalmazni az e fejezetben foglalt eltérésekkel. 36. § (1)

(2)

Az Ifjúsági Garzonház lakóegységei bérbeadásának feltételei (pályázati feltételek): a) az Ifjúsági Garzonházban lévő lakóegységek nem tartoznak a szociális rászorultság alapján bérbe adható önkormányzati tulajdonú lakások körébe. A lakóegységek bérbeadása pályázat útján történik, b) a pályázatokról (a bérlők kiválasztásáról) a nyilvánosság számára közzétett elbírálási szempontrendszer alapján az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság dönt, c) az Ifjúsági Garzonházban lévő lakóegységek azoknak a fiatal házaspároknak és élettársaknak (továbbiakban: házaspár) elhelyezését szolgálják, akik közül a pályázat benyújtásának időpontjában egyik fél sem idősebb 35 évesnél, d) az Ifjúsági Garzonház és az Erzsébet Lakópark lakóegységeinek egyidejű pályáztatása esetén egy pályázó több lakásra is pályázhat a megpályázott lakások sorrendjének megjelölésével. A pályázaton - e sorrend figyelembevételével - a pályázó egy lakás bérleti jogát nyerheti el, a többi lakás vonatkozásában a pályázata kizárásra kerül. A lakóegységekbe csak azok a házaspárok/élettársak helyezhetők el, akik:

215

216 a) vállalják valamely pénzintézetnél egy teljes értékű (legalább havi 10.000,- Ft/fő megtakarítási összegű) rövid futamidejű (maximum 4 év) lakáselőtakarékossági vagy egyéb erre feljogosított szervezetnél lakáscélú hitel felvételét lehetővé tevő, családonként minimum 20.000 Ft/hó befizetendő összegű szerződés megkötését, és azt a szerződésben foglaltak szerint folyamatosan fizetik, e feltétel elbírálásánál azonos értékűnek kell tekinteni az olyan lakáselőtakarékossági, vagy egyéb erre feljogosított szervezetnél lakáscélú hitel felvételét lehetővé tevő szerződést, amelynek kedvezményezettje a fiatal házaspár egyike, b) vállalják továbbá, hogy a lakáselőtakarékossági szerződés teljesítését igazoló okmányokat a szerződés meghosszabbításakor a bérleti szerződésben foglaltak szerint bemutatják és hozzájárulnak ahhoz, hogy a bérbeadó a pénzintézettől a szerződés teljesítésére vonatkozóan felvilágosítást kérhet, illetve a pénzintézet felvilágosítást adhat, c) a szülőktől, vagy közeli hozzátartozótól származó befogadó nyilatkozattal rendelkeznek, d) a bérleti szerződés megkötése előtt megfizetik a 70.000 Ft összegű óvadékot. (3)

Az ifjúsági Garzonházban történő elhelyezés igénylésekor a jogosultság, valamint az előtakarékosság megállapításához szükséges személyi és vagyoni adatok bejelentésén túl a pályázó nem kötelezhető a külön jogszabályban meghatározott és személyes védelmet élvező adatok szolgáltatására. 37. §

A pályázat elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a házaspárokat, akik legalább 5 éve békéscsabai lakóhellyel rendelkeznek, és ténylegesen a bejelentett lakásban laknak. 38. § Nem jogosult az Ifjúsági Garzonház lakóegységeiben történő elhelyezésre az a házaspár, amelynek egyik tagja a pályázat benyújtásakor saját tulajdonában lévő lakásban, vagy főbérlőként önkormányzati tulajdonú lakásban lakik. 39. § (1)

(2) (3)

Az Ifjúsági Garzonházban lévő lakóegység pályázat alapján kiválasztott bérlőjével kötött bérleti szerződés határozott időre - 1 évre - szólhat, amelynek megújítását a határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül kérheti a bérlő. A szerződés meghosszabbításánál figyelembe kell venni azt a kikötést, hogy a bérlő a beköltözéstől számítva maximum 51 hónapig lakhat az ingatlanban. A lakóegységre kötött bérleti szerződés 51 hónap után semmilyen indokkal nem hosszabbítható meg. A lakóegységekre bérlőtársi szerződés nem köthető, több bérlő együttesen nem bérelheti (kivéve a házaspárral kötött szerződés, amely bérlőtársi szerződésnek minősül). A lakóegység használatát részben vagy egészben másnak átengedni, illetve a bérleti jogot átadni, elcserélni, vagy a bérleti jogviszonyt folytatni nem lehet.

216

217 A lakbér mértékére és a lakásbérleti szerződésre vonatkozó különleges szabályok 40. § (1)

(2)

(3) (4) (5)

Az Ifjúsági garzonházban lévő lakóegységre vonatkozó bérleti jogviszony fennállása esetén a bérlő lakbért nem fizet, de az üzemeltetőt terhelő üzemeltetési, kezelési kötelezettség teljesítéséből adódó költségek fedezetéhez havi 4.240 Ft/lakóegység hozzájárulást (Szj. 70.20.11.1.) köteles fizetni. A hozzájárulás összegét a közgyűlés minden év december hó 31. napjáig felülvizsgálja. Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság – a bérlők kérelmére – engedélyt adhat a lakáscélú előtakarékosság megszüntetésére, ha a bérlők lakást vásárolnak, vagy építkeznek, melynek tényét adásvételi szerződéssel, vagy építési engedéllyel igazolják. A lakóegység bérlője köteles gondoskodni a lakóegység burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek a karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetve cseréjéről. A bérlő a /2/ bekezdés szerinti kötelezettségét olyan időpontban és módon köteles teljesíteni, ahogy azt a lakóegység, illetőleg a lakásberendezések állapota szükségessé teszi. Ha a bérleti jogviszony bármely oknál fogva megszűnik, a bérlő (házaspár) köteles külön felszólítás nélkül a lakóegységet 15 napon belül kiüríteni, és tisztán, a lakásberendezésekkel együtt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba az üzemeltetőnek (Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.) átadni. 41. §

Az ifjúsági garzonházi lakóegységbe a bérlő (házaspár, élettárs) a szerződés megkötése után született gyermekük kivételével más személyt nem fogadhat be. 42. § (1) (2) (3) (4) (5)

(6) (7) (8)

A bérleti szerződés megszűnésekor felmerülő karbantartási költségek fedezetére a bérleti szerződés megkötése előtt óvadékot kell fizetni. Az óvadék mértéke 70.000,- Ft lakóegységenként. A 2006. június hó 1. napja előtt bérleti jogviszonyt létesített bérlők e Rendelet 6.§ (3) bekezdése szerinti részletfizetést kérelmezhetik az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottságtól. Az óvadék összegét kétévenként a tulajdonos önkormányzat felülvizsgálja. Az óvadékot a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. számlájára kell befizetni. Ha a bérlő az Ifjúsági Garzonházban lévő lakóegységet a bérleti jogviszony bármely okból történő megszűnésekor tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó megbízottjának, az üzemeltetőnek átadta, részére az óvadékot vissza kell fizetni. Ha a bérlő a karbantartási kötelezettségének nem tesz eleget, a bérbeadónak az óvadékot a lakóegység rendbetételére kell fordítania. Ha az óvadék meghaladja a lakóegység rendeltetésszerű állapotba hozatalához szükséges munkák ellenértékét, úgy a fennmaradó összeget a bérlő részére ki kell fizetni. Ha a bérlő helyett elvégzett karbantartási munkák költsége meghaladja a bérlő által befizetett óvadék összegét, úgy a bérbeadónak gondoskodnia kell a különbözet beszedéséről.

217

218

Fövenyes Utcai Garzonház 43. § (1) (2)

(3)

A Fövenyes Utcai Garzonház lakóegységeinek bérbeadására e Rendelet Ifjúsági Garzonházra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, az alábbi (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel: A bérleti jogviszony feltétele a kereső tevékenység. A kereső tevékenység 90 napnál hosszabb időre történő megszűnése esetén a bérlőnek a lakóegységet - a kereső tevékenység megszűnésétől számított - 6 hónapon belül el kell hagyni. A bérleti jogviszony megszűnik abban az esetben is, ha a bérlő a lakáscélú előtakarékosságot nem megfelelően teljesíti, kivéve a 40. § (2) bekezdésében szabályozott esetet. . Az önkormányzat a Fövenyes utcai garzonházhoz kapcsolódó bevételeit és kiadásait a beruházás megvalósításától elkülönítetten, külön számlán tartja nyilván legalább 20 évig. Erzsébet Lakópark 44. § Az Erzsébet Lakópark I-II. ütem lakásainak általános bérbeadási feltételei: a) az Erzsébet Lakópark I-II. ütem lakásai nem tartoznak a szociális rászorultság alapján bérbe adható önkormányzati tulajdonú lakások körébe. A lakások bérbeadása pályázat útján történik, b) a pályázatokról (a bérlők kiválasztásáról) a nyilvánosság számára közzétett elbírálási szempontrendszer alapján az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság dönt, c) az Erzsébet lakópark és az Ifjúsági Garzonház lakóegységeinek egyidejű pályáztatása esetén egy pályázó több lakásra is pályázhat a megpályázott lakások sorrendjének megjelölésével. A pályázaton - e sorrend figyelembevételével - a pályázó egy lakás bérleti jogát nyerheti el, a többi lakás vonatkozásában a pályázata kizárásra kerül. 45. §

A lakásokban azok helyezhetők el, akik: a) legalább 5 éve békéscsabai lakóhellyel rendelkeznek, vagy a házaspár (élettárs) egyik tagja legalább 5 éve békéscsabai lakóhellyel rendelkezik, és ténylegesen a bejelentett lakásban laknak, b) az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság döntése alapján azok, akik békéscsabai lakóhellyel nem, de legalább 1 éve békéscsabai tartózkodási hellyel és munkahellyel rendelkeznek; c) akik közjegyző előtt tett nyilatkozatban vállalják, hogy a bérleti jog megszűnésekor a lakást önként elhagyják, és szülőktől, vagy közeli hozzátartozótól származó befogadó nyilatkozattal rendelkeznek, d) megfizetik a bérleti szerződés megkötése előtt a 150.000,- Ft összegű óvadékot,

218

219 e) vállalják valamely pénzintézetnél egy teljes értékű (legalább 10 000 Ft/hó megtakarítási összegű) rövid futamidejű (maximum 4 év) lakáselőtakarékossági, vagy egyéb erre feljogosított szervezetnél lakáscélú hitel felvételét lehetővé tevő, családonként minimum 10 000 Ft/hó befizetendő összegű szerződés megkötését, és azt a szerződésben foglaltak szerint folyamatosan fizetik. E feltétel elbírálásánál azonos értékűnek kell tekinteni az olyan lakáselőtakarékossági, vagy egyéb erre feljogosított szervezetnél lakáscélú hitel felvételét lehetővé tevő szerződést, amelynek kedvezményezettje a pályázók egyike, f) vállalják továbbá, hogy a lakáselőtakarékossági szerződés teljesítését igazoló okmányokat a szerződés meghosszabbításakor a bérleti szerződésben foglaltak szerint bemutatják és hozzájárulnak ahhoz, hogy a bérbeadó a pénzintézettől a szerződés teljesítésére vonatkozóan felvilágosítást kérhet, illetve adhat. 46. § Nem jogosult az Erzsébet Lakópark lakásában történő elhelyezésre az, aki: a) a pályázat benyújtásának időpontjában saját tulajdonú lakással rendelkezik, kivéve az ¼-ed tulajdoni részt meg nem haladó haszonélvezettel terhelt résztulajdont, b) főbérlőként önkormányzati tulajdonú lakásban lakik, kivéve a Békéscsaba, Irányi u. 4-6. szám alatti átmeneti lakás, a Békéscsaba, Dózsa György út 7. szám alatti Ifjúsági Garzonház, valamint a Békéscsaba, Fövenyes u. 1/2. számalatti Fövenyes utcai Garzonház bérlője, c) korábban térítés ellenében lemondott önkormányzati tulajdonú bérlakás határozatlan idejű bérleti jogáról. 47. § A pályázat elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a pályázókat, akik: a) nyilvántartásba vett önkormányzati bérlakás-igénnyel rendelkeznek; b) valamely pénzintézetnél családonként minimum 10 000 Ft/hó összegű lakáselőtakarékossági, vagy egyéb erre feljogosított szervezetnél lakáscélú hitel felvételét lehetővé tevő szerződést kötöttek; c) Békéscsaba, Irányi u. 4-6. szám alatti önkormányzati tulajdonú átmeneti lakás, a Békéscsaba, Dózsa György út 7. szám alatti Ifjúsági Garzonház, valamint a Békéscsaba, Fövenyes Utcai Garzonház bérlői. 48. § (1)

(2)

Az Erzsébet Lakóparkban lévő lakás pályázat útján kiválasztott bérlőjével kötött bérleti szerződés határozott időre - 1 évre - szólhat, amelynek megújítását a határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül kérheti a bérlő. A szerződés meghosszabbításánál figyelembe kell venni azt a tényt, hogy bérlő a beköltözéstől számított 5 évig lakhat az ingatlanban. A bérlet időtartama 5 év, amely legfeljebb három alkalommal, 1-1 év időtartammal hosszabbítható meg. A lakásra kötött bérleti szerződés 8 év után semmilyen indokból nem hosszabbítható meg.

219

220 (3) (4) (5)

A lakásra bérlőtársi szerződés nem köthető, több bérlő együttesen nem bérelheti; kivéve a házaspárral, élettárssal kötött szerződés, amely bérlőtársi szerződésnek minősül. A lakás használatát részben, vagy egészben másnak átengedni, illetve a bérleti jogot átadni, elcserélni, vagy a bérleti jogviszonyt folytatni nem lehet. A bérleti jogviszony megszűnik, ha a bérlő a lakáscélú előtakarékosságot nem megfelelően teljesíti, kivéve, ha a lakáscélú előtakarékosságot lakás vásárlása vagy lakóház építése céljából szüntette meg. 49. §

(1)

(2) (3) (4)

A bérleti jogviszony időtartama alatt a bérlő lakbért köteles fizetni. A költségalapon meghatározott lakbérű (költségelvű) bérlakások bérleti díja a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001 (I. 31.) számú Kormányrendelet szerint kerül megállapításra. A lakbér mértéke 371,- Ft/m2/hó. A közgyűlés a bérleti díj összegét minden év december 31-ig felülvizsgálja. A lakbér a lakás üzemeltetésének, fenntartásának, felújításának ellenértékét tartalmazza: a) a lakás és az épület üzemeltetése: - a bérleti jogviszony keletkezésével, szüneteltetésével és megszűnésével kapcsolatos bérbeadói feladatok ellátása, kivéve a lakások bérlőinek kijelölése; - a lakbérek beszedése, nyilvántartása, a késedelmesen fizető bérlők bérleti díjhátralékának behajtása; - a bérlemények rendeltetésszerű használatához szükséges berendezések állandó üzemképes állapotban tartása; - a bérlemények rendeltetésszerű és gondos használatának ellenőrzése; - az ingatlan közös használatú területeinek tisztántartása, szükség szerinti megvilágítása, és az ehhez kapcsolódó közműellátás biztosítása; b) a lakás és az épület fenntartása, felújítása: -

-

életveszély elhárítása; az életveszélyt okozó, továbbá az épület állagát veszélyeztető, vagy a bérlemény rendeltetésszerű használatát lényegesen gátoló, azonnali beavatkozást igénylő hibák haladéktalan, eseti megszüntetése; az ingatlan rendeltetésszerű állapotát lényegesen nem befolyásoló, azonnali beavatkozást nem igénylő hibák kijavítása, amelyekre az épületen elvégzendő egyéb javítási munkákkal együtt, az észleleléstől számított 6 hónapon belül kerül sor; az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használatának érdekében végzett, előre tervezett, folyamatos állagmegóvási munkák; a bérbeadót terhelő olyan javítási munkák elvégzése, amelyek a rendeltetésszerű használat mellett, nem szándékos károkozás következtében, természetes elhasználódásból erednek, továbbá ugyanezen okból egyes lakás-felszerelési tárgyak, vagy szerelvények szükség szerinti cseréje;

- a fenti feladatok lebonyolítása, elvégzése során felmerült költségek.

220

221 (5) (6)

A bérlő a lakásbérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó területet térítés nélkül jogosult használni. A bérlő részére nyújtott külön szolgáltatásért az üzemeltetőt külön díjazás illeti meg. Minden, nem a bérbeadót terhelő üzemeltetési és egyéb kötelezettség teljesítésére a lakásbérleti szerződés és az üzemeltető szervezet közötti külön megállapodás az irányadó. 50. §

(1)

(2) (3) (4) (5)

(6) (7) (8)

A bérleti jogviszony bármely okból történő megszűnése esetén a bérlő köteles - külön felszólítás nélkül - a lakást 15 napon belül kiüríteni, és tisztán - a lakásberendezésekkel és felszerelésekkel együtt - rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az üzemeltetőnek (Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt) átadni. A bérleti szerződés megszűnésekor felmerülő karbantartási költségek fedezetére a bérleti szerződés megkötése előtt óvadékot kell fizetni. Az óvadék mértéke 150.000,- Ft lakóegységenként. Az óvadék összegét kétévenként a tulajdonos önkormányzat felülvizsgálja. Az óvadékot a Békéscsaba vagyonkezelő Zrt. számlájára kell befizetni. Ha a bérlő az Erzsébet Lakóparkban lévő lakóegységet a bérleti jogviszony bármely okból történő megszűnésekor tisztán, kifestve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó megbízottjának, az üzemeltetőnek átadta, részére az óvadékot vissza kell fizetni. Ha a bérlő a karbantartási kötelezettségének nem tesz eleget, a bérbeadónak az óvadékot a lakóegység rendbetételére kell fordítania. Ha az meghaladja a lakóegység rendeltetésszerű állapotba hozatalához szükséges munkák ellenértékét, úgy a fennmaradó összeget a bérlő részére ki kell fizetni. Ha a bérlő helyett elvégzett karbantartási munkák költsége meghaladja a bérlő által befizetett óvadék összegét, úgy a bérbeadónak gondoskodnia kell a különbözet beszedéséről. VIII. fejezet Az átmeneti lakásokra vonatkozó szabályok 51. §

(1)

Békéscsaba Megyei Jogú Város tulajdonában lévő átmeneti lakások (Békéscsaba, Irányi u.4-6.) az alábbi szabályok szerint adhatók bérbe: a) átmeneti lakás bérletére szerződés köthető az önkormányzati lakás bérlőjével, ha a lakás karbantartás, felújítás, helyreállítás, átalakítás alatt áll, ezek időtartamára. A lakásbérleti szerződés megkötésére az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság döntése alapján a polgármester jogosult. b) az a) pontban foglalt feladat ellátása után az üresen maradó lakásokra az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság döntése alapján a polgármester legfeljebb 1 évre bérleti szerződést köthet az önkormányzat intézményei és c) az önkormányzat működéséhez szükséges szakemberek átmeneti lakásmegoldása érdekében, valamint olyan kérelmezők esetében, akik szociális rászorultság alapján bérbe adható önkormányzati lakásra nem jogosultak, de az átmeneti elhelyezésük önkormányzati érdekből indokolt.

221

222 (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11) (12) (13) (14)

Az óvadék összege az egyszobás lakások esetében 120.000,- Ft, a kétszobás lakások esetében pedig 150.000,- Ft. Az óvadék összegét kétévenként a tulajdonos önkormányzat felülvizsgálja. A 2006. június hó 1. napja előtt bérleti jogviszonyt, lakáshasználati jogviszonyt létesített bérlők e Rendelet 6.§ (3) bekezdése szerinti részletfizetést kérelmezhetik az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottságtól. Nem kell az óvadékot megfizetni az 51.§ (1) bek. b) pontjában meghatározott bérlőnek. Az óvadékot a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. számlájára kell befizetni. Ha a bérlő az átmeneti lakást a bérleti jogviszony bármely okból történő megszűnésekor tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó megbízottjának, az üzemeltetőnek átadta, részére az óvadékot vissza kell fizetni. Ha a bérlő a karbantartási kötelezettségének nem tesz eleget, a bérbeadónak az óvadékot a lakóegység rendbetételére kell fordítania. Ha az óvadék meghaladja a lakóegység rendeltetésszerű állapotba hozatalához szükséges munkák ellenértékét, úgy a fennmaradó összeget a bérlő részére ki kell fizetni. Ha a bérlő helyett elvégzett karbantartási munkák költsége meghaladja a bérlő által befizetett óvadék összegét, úgy a bérbeadónak gondoskodnia kell a különbözet beszedéséről. A (1) bekezdésben meghatározott lakások bérbeadásának feltétele e Rendelet 11. § (3) bek. c) pontjában meghatározott kritérium. A (1) bekezdésben meghatározott lakásokat kérelem-nyomtatványon lehet igényelni. A kérelmek elbírálásáról az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság dönt. Az (1) bekezdésben meghatározott lakások lakbérére e Rendelet 30. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket kell megfelelően alkalmazni. MÁSODIK RÉSZ A HELYISÉGBÉRLET SZABÁLYAI IX. fejezet A bérlet létrejötte 52. §

(1) (2)

A bérbeadó üres, nem lakás céljára szolgáló helyiséget pályázati eljárás lefolytatása után adhat bérbe. A közgyűlés által meghatározott esetekben a pályázati eljárás mellőzhető. Az elbírált pályázat alapján a szerződést a polgármester köti meg. 53. § A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell: a) A bérbeadásra meghirdetett helyiség fekvési helyét (település, kerület, utca, házszám), alapterületét, rendeltetését, felszereltségi állapotát, b) a helyiség felhasználásának célját (üzlet, műhely, stb.) és az abban folytatható tevékenység megjelölését;

222

223 c) a bérleti szerződés - határozatlan, határozott vagy feltétel bekövetkezéséit tartó időtartamát; d) a helyiség használatra alkalmassá tételéhez szükséges a leendő bérlő által saját költségén elvégzendő építési munkákat és azok elvégzésének határidejét, továbbá az esetleges eredeti állapot helyreállítási kötelezettséget; e) a pályázni jogosultak körét (egyéni vállalkozó, gazdasági társaság, stb.); f) a fizetendő bér mértékét g) a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét és határidejét, továbbá a tárgyalás megtartásának helyét és időpontját h) a pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell az elbírálás prioritási szempontjait. 54. § A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell: a) a pályázó nevét és címét, a tevékenység folytatására feljogosító engedély másolatát, b) nyilatkozatot arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja. 55. § (1)

A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta.

(2)

A bérbeadó műemlékvédelem alatt álló épületben, illetőleg műemléki jellegű területen vagy műemléki környezetben lévő helyiségre bérleti szerződést csak a műemlékvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel köthet. 56. §

(1) (2)

A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel leltár alapján köteles a bérlőnek átadni. A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak (tevékenység) megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, illetőleg berendezze. 57. §

A bérlő köteles gondoskodni: a) a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról illetőleg cseréjéről; b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védő (elő-) tető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról; c) a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásról, illetőleg cseréről; d) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetőleg tart üzemben. 58. § (1)

A határozott idejű bérleti jogviszony jogosultja bérleti jogát a bérbeadó hozzájárulásával és feltételeivel átruházhatja.

223

224 (2)

A bérbeadó a helyiség határozott idejű bérleti jogát átruházhatja az alábbi feltételekkel: a) A bérlőnek korábban megállapított igénybevételi díj, valamint bérleti díj tartozása nincs; b) A kikötött ellenérték nem alacsonyabb az önkormányzattól kért ellenérték összegénél; c) Az átruházásra vonatkozó megállapodásban a leendő bérlő vállalja, hogy az önkormányzat részére, annak hozzájárulása esetén megfizeti a b./ pontban meghatározott ellenérték 40 %-át; d) A leendő bérlő vállalja az önkormányzat által újonnan közölt bérleti díj megfizetését. 59. §

(1) A bérlő a helyiség bérleti jogának átruházásáról szóló megállapodását, annak megkötésétől számított 15 napon belül köteles a bérbeadónak a hozzájárulás megadása érdekében megküldeni. (2) A megállapodásnak tartalmaznia kell: a) a helyiség fekvési helyét (település, kerület, utca, házszám), b) a helyiség alapterületét és az eddig fizetett bérleti díj összegét; c) az átvevő által folytatni kívánt tevékenység meghatározását; d) az átvevő nyilatkozatát arra, hogy a bérbeadó által a helyiség használati értékéhez igazodó újonnan közölt bér megfizetését vállalja. (3) A bérbeadó a hozzájárulás megadását köteles megtagadni, ha az átvevő a) az általa gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel nem rendelkezik; b) tevékenysége külön jogszabály rendelkezéseibe ütközik. (4) A bérbeadó az 1990. évi LXXIV. tv. alapján bérleti jogot megszerző egyéni vállalkozó, továbbá kizárólag természetes személyek részvételével működő gazdasági munkaközösség, illetve betéti társaság vagy korlátolt felelősségű társaságnak a helyiség bérleti jogának átruházásáról szóló megállapodásához a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel köteles hozzájárulni. HARMADIK. RÉSZ VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK X. fejezet Vegyes rendelkezések 60. § (1)

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának gazdasági társasága és költségvetési szerve a feladatai ellátásához biztosított helyiségeket az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló önkormányzati rendelet alapján adhatja bérbe.

224

225 (2)

(3)

(4) (5) (6)

Az önkormányzat intézményei, valamint a költségvetés szervek által hasznosított - e Rendelet 3. számú mellékletében felsorolt - lakások esetében a bérlőkijelölési jogot az intézmény, illetőleg a költségvetési szerv gyakorolja. A bérlőkijelölést az illetékes szakbizottság hagyja jóvá, a bérletről az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság dönt. A bérbeadás során ki kell kötni, hogy: a) a lakásbérleti szerződés a munkaadóval létrejött munkaviszony fennállásáig, illetőleg határozott időtartamra szól, b) ha a bérlő a munkaviszonyt meghatározott idő eltelte előtt megszünteti, elhelyezésre nem tarthat igényt, c) a bérlő a lakásba bármely más személyt csak a munkaadó előzetes hozzájárulásával fogadhat be a lakásba, d) a lakáscsere-szerződés kizárólag a munkaadó írásbeli hozzájárulásával érvényes. Az (2) bekezdésben meghatározott lakások lakbérére e Rendelet 30. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket kell megfelelően alkalmazni. A bérleti szerződést, illetve a lakáshasználattal kapcsolatos megállapodást az önkormányzat nevében a polgármester köti meg. Különösen indokolt esetben (pl. letelepedési engedély) legfeljebb 5 évre megállapított határozott időre szólhat a lakásbérleti szerződés. 61. §

A VII. fejezetben szabályozott speciális hasznosítású lakások pályázati szempontrendszerét e Rendelet 5. és 6. számú melléklete tartalmazza. Záró rendelkezések 62. § (1) (2)

Ez a rendelet 2007. március 1. hó napján léphatályba. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: a 15/2000.(III.16.), 18/2000.(IV.13.),a 31/2000.(VII.6.), a 17/2001.(IV.26.), a 26/2001.(X.18.), 8/2002.(III.7.), a 10/2002.(V.2.), a 14/2002.(VII.11.), a 21/2002.(X.11.), 9/2003.(III.27.), a 39/2003.(XII.11.), a 12/2004.(IV.29.), a 35/2004.(XII.16.), 9/2005.(IV.21.), a 14/2006. (V. 11.) és a 31/2006.(IX.14.)2 önkormányzati rendelet. Vantara Gyula polgármester

a a a a

Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző 1. számú melléklet Bérbeadó kötelezettségei

1.) A bérbeadó köteles gondoskodni bérleti díj ellenében a) az épület karbantartásáról b) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról. E Rendelet alkalmazásában központi berendezések a következők:

225

226 -

A több lakást ellátó központi fűtés és melegvíz szolgáltató berendezések, a hozzájuk tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban lévő vezetékszakaszt és fűtőtesteket (radiátor stb.) is; a víz- és gázvezeték a hozzátartozó szerelvényekkel, a lakáshoz tartozó főelzáró szerelvényig; A csatornarendszer a hozzátartozó szerelvényekkel, a lakás rácsatlakozási pontjáig; Az elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszere, a lakáshoz tartozó fogyasztásmérő berendezésig, illetőleg a biztosító tábláig; a több lakást szolgáló szellőztető-berendezés; a kaputelefon és felcsengető berendezés a vezetékhálózattal; a személy- és teherfelvonó; a háziszemét gyűjtésére szolgáló berendezés; több lakást szolgáló kút, a hozzá tartozó szerelvényekkel; a több lakásban keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló berendezés.

c) A közös használatra szolgáló helyiségek állagában, berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről.

továbbá

e

helyiségek

2.) A bérleménnyel, az érintettel, illetőleg a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő - nem a bérbeadót terhelő - minden üzemeltetési és egyéb kötelezettségek teljesítésére a lakásbérleti szerződés, társasházi közösség és az üzemeltető szervezet közötti külön megállapodás az irányadó. 2. számú melléklet Lakbérövezetek Kiemelt övezet: 1./ Andrássy út (sétálóutca szakasza) 2./ Bánszki utca 3./ Derkovits sor 4./ Irányi utca 5./ Kiss Ernő utca 6./ Kossuth tér 7./ Lepény Pál utca 8./ Munkácsy utca 9./ Szabadság tér 10./ Szent István tér 11./ Széchenyi utca 12./ Wlassics sétány 1. övezet: 1./ Andrássy út (nem sétálóutca) 2./ Baross utca 3./ Bartók Béla út 4./ Dr. Becsey Oszkár utca 5./ Deák utca 6./ Gábor Áron utca 7./ Gábor köz

2. övezet: 1./ Alsó-Körös sor 2./ Berzsenyi utca 3./ Fövenyes utca 4./ Gyulai út 5./ Lencsési út 6./ Október 6. utca 7./ Pásztor utca 8./ Piski utca 9./ Teleki utca 10./ Vandháti u.

3. övezet: 1./ Aradi utca 2./ Áchim L. András ltp. 3./ Berényi út 4./ Bessenyei utca 5./ Békési út 6./ Botyánszki Pálné utca 7./ Czuczor utca

226

227 8./ Horváth utca 9./ Ihász utca 10./ Jókai utca 11./ Kazinczy utca 12./ Kazinczy ltp. 13./ Kinizsi utca 14./ Kisszik utca 15./ Kis-Tabán utca 16./ Luther utca 17./ Munkácsy tér 18./ Őr utca 19./ Penza ltp. 20./ Peter Jilemniczky utca 21./ Petőfi utca 22./ Puskin tér 23./ Szabó Dezső utca 24./ Szív utca 25./ Tinódi utca 26./ Tolnai utca 27./ Trefort utca 28./ Tulipán utca 29./ Vécsey utca 30./ 1919-esek tere

8./ Erzsébet lakópark 9./ Fő utca 10./ Franklin utca 11./ Gorkij utca 12./ Hajnal utca 13./ Kastély utca 14./ Kápolna utca 15./ Kolozsvári utca 16./ Kossuth utca 17./ Kölcsey utca 18./ Könyves utca 19./ Lenkey utca 20./ Lórántffy utca 21./ Mikszáth utca 22./ Orosházi út 23./ Rózsa utca 24./ Szarvasi út 25./ Linder utca 26./ Tavasz utca 27./ Toldi utca 28./ Egyéb külterület

3. számú melléklet Az önkormányzat intézményei, költségvetési szervek bérlőkijelölési joga alá tartozó lakások Andrássy út 2. III. 45. Andrássy út 55-57. fsz. 1. Andrássy út 55-57. I. 2. Andrássy út 55-57. I. 3. Andrássy út 55-57. I. 4. Andrássy út 55-57. I. 5. Andrássy út 55-57. I. 6. Andrássy út 55-57. I. 7. Andrássy út 55-57. I. 8. Andrássy út 55-57. I. 9. Andrássy út 55-57. I. 10. Andrássy út 55-57. II. 11. Andrássy út 55-57. II. 12. Andrássy út 55-57. II. 13. Andrássy út 55-57. II. 14. Andrássy út 55-57. II. 15. Andrássy út 55-57. II. 16. Andrássy út 55-57. II. 17. Andrássy út 55-57. II. 18. Andrássy út 55-57. II. 19. Andrássy út 55-57. III. 20. Andrássy út 55-57. III. 21.

Andrássy út 55-57. V. 45. Andrássy út 55-57. V. 46. Andrássy út 55-57. VI. 47. Andrássy út 55-57. VI. 48. Andrássy út 55-57. VI. 49. Andrássy út 55-57. VI. 50. Andrássy út 55-57. VI. 51. Andrássy út 55-57. VI. 52. Andrássy út 55-57. VI. 53. Andrássy út 55-57. VI. 54. Andrássy út 55-57. VI. 55. Andrássy út 55-57. VII. 56. Andrássy út 55-57. VII. 57. Andrássy út 55-57. VII. 58. Andrássy út 55-57. VII. 59. Andrássy út 55-57. VII. 60. Andrássy út 55-57. VII. 61. Andrássy út 55-57. VII. 62. Andrássy út 55-57. VII. 63. Andrássy út 55-57. VII. 64. Andrássy út 55-57. VIII. 65. Andrássy út 55-57. VIII. 66.

227

228 Andrássy út 55-57. III. 22. Andrássy út 55-57. III. 23. Andrássy út 55-57. III. 24. Andrássy út 55-57. III. 25. Andrássy út 55-57. III. 26. Andrássy út 55-57. III. 27. Andrássy út 55-57. III. 28. Andrássy út 55-57. III. 29. Andrássy út 55-57. IV. 30. Andrássy út 55-57. IV. 31. Andrássy út 55-57. IV. 32. Andrássy út 55-57. IV. 33. Andrássy út 55-57. IV. 34. Andrássy út 55-57. IV. 35. Andrássy út 55-57. IV. 36. Andrássy út 55-57. IV. 37. Andrássy út 55-57. V. 38. Andrássy út 55-57. V. 39. Andrássy út 55-57. V. 40. Andrássy út 55-57. V. 41. Andrássy út 55-57. V. 42. Andrássy út 55-57. V. 43. Andrássy út 55-57. V. 44. Berzsenyi u. 5. IV. 13. Berzsenyi u. 7. fsz. 1. Berzsenyi u. 7. fsz. 2. Berzsenyi u. 7. fsz. 3. Berzsenyi u. 7. I. 4. Berzsenyi u. 7. I. 5. Berzsenyi u. 7. I. 6. Berzsenyi u. 7. II. 7. Berzsenyi u. 7. II. 8. Berzsenyi u. 7. II. 9. Berzsenyi u. 7. III. 10. Berzsenyi u. 7. III. 11. Berzsenyi u. 7. III. 12. Berzsenyi u. 7. IV. 13. Berzsenyi u. 7. IV. 14. Berzsenyi u. 7. IV. 15. Ihász u. 6. IV. 15. Irányi u. 4-6. A. I. 8. Irányi u. 4-6. A. I. 9. Irányi u. 4-6. A. III. 29. Irányi u. 4-6. B. I. 3. Irányi u. 4-6. B. I. 4. Irányi u. 4-6. C. III. 15. Kazinczy ltp. 12. C. fsz. 2. Kazinczy u. 3. A. III. 13. Kisszik u. 4. III. 10. Könyves u. 66.

Andrássy út 55-57. VIII. 67. Andrássy út 55-57. VIII. 68. Andrássy út 55-57. VIII. 69. Andrássy út 55-57. VIII. 70. Andrássy út 55-57. VIII. 71. Andrássy út 55-57. VIII. 72. Andrássy út 55-57. VIII. 73. Andrássy út 55-57. IX. 74. Andrássy út 55-57. IX. 75. Andrássy út 55-57. IX. 76. Andrássy út 55-57. IX. 77. Andrássy út 55-57. IX. 78. Andrássy út 55-57. IX. 79. Andrássy út 55-57. IX. 80. Andrássy út 55-57. IX. 81. Andrássy út 55-57. IX. 82. Bartók Béla út 55. IV. 13. Bartók Béla út 57. II. 6. Bartók Béla út 71. III. 11. Bartók Béla út 71. IV. 14. Bartók Béla út 75. I. 5. Bartók Béla út 75. III. 11. Bartók Béla út 75. IV. 14.

228

229 Lencsési ltp. 35-37. I. 2. Lencsési ltp. 35-37. I. 3. Lencsési ltp. 35-37. I. 4. Lencsési ltp. 35-37. I. 5. Lepény Pál u. 3. fsz. 1. Lepény Pál u. 3. fsz. 2. Lepény Pál u. 3. fsz. 3. Lepény Pál u. 3. I. 4. Lepény Pál u. 3. I. 5. Lepény Pál u. 3. I. 6. Lepény Pál u. 3. II. 7. Lepény Pál u. 3. II. 8. Lepény Pál u. 3. II. 9. Lepény Pál u. 3. III. 10. Lepény Pál u. 3. III. 11. Lepény Pál u. 3. III. 12. Penza ltp. 11. B. III. 29. Szabadság tér 1-3. IV. 36. Szabadság tér 12-14. III. 2. Széchenyi u. 5. III. 8. 4. számú melléklet A szociális rászorultság szempontrendszere Az elbírálási szempontrendszer alkalmazása lehetővé teszi a pályázók egymáshoz viszonyított helyzetének bemutatását (az egyes pályázók összesített pontszámai alapján történő rangsorolással). 1. A pályázó (házaspár, élettársak esetén annak legalább egyik tagja) békéscsabai lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik: - legalább 2 éve személyenként 2 pont - 2 évnél hosszabb ideje személyenként 4 pont 2. Gyermekek száma alapján: - gyermekenként A gyermekek után elérhető pontszám maximum

2 pont 10 pont

3. Igénylő családi állapota alapján: - házaspár, élettársak gyermekkel - gyermekét egyedül nevelő - házas, élettárs - egyedülálló

5 pont 5 pont 2 pont 1 pont

4. Lakhatási körülmények szerint: - albérletben laknak - családtagnál laknak, ahol az igénylőkkel együtt legalább 5 fő lakik - családok átmeneti otthonában lakik

5 pont 2 pont 5 pont

5. Jövedelem szerint:

229

230 a pályázó és a vele jogszerűen együttköltözők számított egy főre jutó nettó jövedelme a pályázat benyújtásának időpontjában nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét - egyedülálló esetén 300 %-át 5 pont - 2-4 fős család esetén 250 %-át 10 pont - 5 vagy több fős család esetén 200 %-át 15 pont ugyanakkor rendelkezik olyan nagyságú állandó jövedelemmel, amely a megpályázott lakás, valamint a megélhetés együttes költségeire fedezetül szolgál. 6. 2006. május 31. napjáig benyújtott lakásigénylések után: - legfeljebb 5 éve nyújtották be igényüket - 5-10 között nyújtották be igényüket - 10 évnél hosszabb ideje nyújtották be igényüket

2 pont 5 pont 10 pont

7. A pályázó, vagy a vele együtt költöző közeli hozzátartozó tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára tekintettel: személyenként 5 pont 5. számú melléklet Elbírálási szempontrendszer az Erzsébet lakópark I-II. ütem lakóházaiban történő bérlőkiválasztásra 1./ Házastársi/élettársi kapcsolatban élők: 2 pont; 2./ Gyermekét nevelő egyedülálló:

2 pont;

3./ Gyermekek száma: gyermekenként 1 pont, de maximum 3 pont; 4./ Felsőfokú végzettség (diploma bemutatásával): személyenként 4 pont; Másoddiploma esetén (azok számától függetlenül): személyenként 1 pont; Felsőfokú végzettség alapján elérhető pontszám: személyenként maximum 5 pont; 5./ Felsőfokú tanulmányokat folytatók, első diploma megszerzésekor (felnőtt, vagy gyermek esetében iskolalátogatási igazolvánnyal bizonyítottan): személyenként 3 pont; 6./ Albérletben lakik: családonként 2 pont; 7./ Szociális bérlakás iránt nyilvántartott kérelemmel rendelkezik: évenként és családonként 1 pont, de maximum 3 pont; 8./ Békéscsaba, Irányi u. 4-6. szám alatti átmeneti lakás bérlője: családonként 2 pont; 9./ Békéscsaba, Dózsa György út 7. szám alatti Ifjúsági garzonház bérlője: - az elhelyezéstől számított 1 éven belül családonként 4 pont; - az elhelyezéstől számított 1-2 éven belül családonként 3 pont; - az elhelyezéstől számított 2-3 éven belül családonként 2 pont; - az elhelyezéstől számított 4 éven túl családonként 1 pont; 10./ Lakáscélú megtakarítással rendelkezik (pénzintézeti igazolás alapján): - készpénz-megtakarítás: 500.000 Ft-ig 2 pont; 1.000.000 Ft-ig 3 pont; 1.500.000 Ft-ig 4 pont; 1.500.000 Ft felett 5 pont;

230

231 -

lakás-előtakarékosság, amelyet a pályázat benyújtását megelőző 6 hónapnál régebben kötött: - 10.000 Ft megtakarítási összeg alatt: szerződésenként és személyenként: 2 pont; - 10.000 Ft, vagy ezt meghaladó és legalább 4 év futamidejű megtakarítás esetén: szerződésenként és személyenként 4 pont;

11./ A család 1 főre jutó nettó jövedelme (a különböző igazolt jövedelmek alapján): - nem szociális jellegű juttatásból származik a jövedelem legalább 50 %-a: - 30.001 Ft alatt 1 pont; - 30.001 – 40.000 Ft között 2 pont; - 40.001 – 50.000 Ft között 3 pont; - 50.001 – 60.000 Ft között 4 pont; - 60.001 – 70.000 Ft között 5 pont; - 70.000 Ft felett 6 pont; - szociális jellegű juttatásból származik a jövedelem több, mint 50 %-a: 0 pont; 12./ Városi érdekek alapján, méltányosságból, személyenként 1-10 pont.

6. számú melléklet Elbírálási szempontrendszer az Ifjúsági Garzonház lakóegységeiben történő bérlőkiválasztásra 1./ A család 1 főre jutó nettó jövedelme: - 30.001 Ft alatt - 30.001 – 40.000 Ft között - 40.001 – 50.000 Ft között - 50.001 – 60.000 Ft között - 60.001 – 70.000 Ft között - 70.000 Ft felett

1 pont; 2 pont; 3 pont; 4 pont; 5 pont; 6 pont;

2./ Lakáscélú megtakarítással rendelkeznek: a.) készpénz-megtakarítás személyenként:

500.000 Ft-ig 1 pont; 1.000.000 Ft-ig 2 pont; 1.500.000 Ft-ig 3 pont; 1.500.000 Ft felett 4 pont; b.) lakáselőtakarékosság, amelyet a pályázat benyújtását megelőző 3 hónapnál régebben kötött: - 10.000 Ft megtakarítási összeg alatt: szerződésenként és személyenként 2 pont; - 10.000 Ft vagy ezt meghaladó és legalább 4 év futamidejű megtakarítás esetén: szerződésenként és személyenként 4 pont;

3./ Építési telekkel rendelkeznek: - 1 millió Ft érték alatt - 1-2 millió Ft között - 2 millió Ft felett

családonként 2 pont; családonként 3 pont; családonként 4 pont;

4./ Felsőfokú (egyetemi, főiskolai) végzettség Másoddiploma esetén (azok számától függetlenül) Felsőfokú végzettség alapján elérhető pontszám

személyenként 4 pont; személyenként 1 pont; személyenként maximum 5 pont;

231

232 5./ Felsőfokú tanulmányokat folytatók, első diploma megszerzésekor személyenként 2 pont; 6./ Békéscsabán lakik: - legfeljebb 2 éve - 2-5 év között - 5 éve, vagy annál hosszabb ideje

személyenként 1 pont; személyenként 2 pont; személyenként 3 pont;

7./ Albérletben laknak: családonként 2 pont; 8./ Családtagnál laknak, ahol a kérelmezőkkel együtt legalább 5 fő lakik: családonként 2 pont; 9./ Gyermek(ek) után azok számától függetlenül: összesen 3 pont; 10./ Városi érdekek alapján, méltányosságból: személyenként 1-10 pont. Napirend tárgya:

A lakáscélú kamatmentes kölcsön támogatás helyi rendszeréről szóló rendelet módosítása

Vantara Gyula polgármester: A rendelet-tervezetet az Ügyrendi, Ellenőrzési és Érdekegyeztető Bizottság, valamint az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság megtárgyalta. Javasolták a közgyűlésnek a rendeletalkotást. A rendeletet Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző írja alá. (Kazetta: 5/2 010-015) Benkóné Dudás Piroska képviselő: Az Erzsébet lakópark III. ütem valamennyi telkét értékesítették. Javasolta, hogy a Franklin és a Báthory utcára terjesszék ki a telekvásárláshoz juttatott kamatmentes kölcsönt. (Kazetta: 5/2 015-022) Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző: Valóban értékesítésre kerültek az Erzsébet lakópark telkei, logikusnak tűnik a módosító javaslat a 6. §-ban. (Kazetta: 5/2 022-024) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta Benkóné Dudás Piroska képviselő javaslatát, mely szerint a módosító javaslat 6.§-ában a Franklin – Báthory utca kerüljön be. - Megállapította, hogy a közgyűlés 20 igen szavazattal, 1 tartózkodással a módosító javaslatot elfogadta. - Szavazásra bocsátotta a rendeletalkotást a módosítással együtt. (Kazetta: 5/2 024-035) A közgyűlés 21 igen, egyhangú szavazattal alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 8/2007.(II.19.) rendelete a lakáscélú kamatmentes kölcsön támogatás helyi rendszeréről szóló 5/2005.(III.24.) rendelet módosításáról

232

233 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, módosított 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a lakáscélú kamatmentes kölcsön támogatás helyi rendszeréről szóló 5/2005.(III.24.) rendelet módosításáról a következő rendeletet (a továbbiakban: Rendelet) alkotja. 1. § A Rendelet 6. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „a) magánszemélyek részére nyújtható támogatások esetén a közgyűlés Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága dönt,” 2. § A Rendelet 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A megítélt támogatás három hónapon túli átvételének hiánya, vagy a kérelemtől eltérő célra történő felhasználása, továbbá a visszafizetési kötelezettség elmulasztása, illetve a részletfizetési kötelezettség rendszertelen teljesítése estén a támogatás visszavonásáról az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság határozattal dönt.” 3. § A Rendelet 9. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A kamatmentes kölcsön támogatás visszafizetésének meghatározott időre szóló maximum egy év időtartamú - elhalasztását a támogatásban részesült személy az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottságtól kérheti. (2) Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság a kérelem elbírálásánál figyelembe veszi a kérelmező szociális és vagyoni helyzetében, életkörülményeiben a kölcsönszerződés megkötése után beállt olyan rendkívüli körülményt, amely közrejátszhat a visszafizetés halasztásában. A kérelemről az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság határozattal dönt.” 4. § A Rendelet 12. § d) pontja hatályát veszti. 5. § A Rendelet 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „Az első lakástulajdon megszerzéséhez igényelhető kamatmentes kölcsön támogatás iránti kérelmek elbírálása az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság hatásköre. A döntéshozatal – rászorultságtól és szociális helyzettől függő differenciált támogatás keretében – a rendelet l. számú mellékletét képező elbírálási szempontrendszer alapján történik.”

233

234 6. § A Rendelet 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „A 2007. évben lakótelek vásárlásához kamatmentes kölcsön támogatás kizárólag a Báthory Franklin utca környéke közművesített építési telkeinek megvásárlásához nyújtható.” 7. § A Rendelet 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „A telekvásárláshoz nyújtható támogatás iránti kérelmek elbírálása az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság hatásköre. A döntéshozatal – rászorultságtól és szociális helyzettől függő differenciált támogatás keretében – a közgyűlés által elfogadott elbírálási szempontrendszer alapján történik.” 8. § A Rendelet 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A 2007. évben támogatás kizárólag a 27. § a) pontjában foglalt – az önkormányzat lakóépület-felújítási programjával összhangban lévő – iparosított technológiával épült társasházak, lakásszövetkezeti épületek, illetve önkormányzati bérházak azon lakóközösségeire terjed ki, ahol a lakóépület legalább 4 lakást tartalmaz.” 9. § A Rendelet 33. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „A beérkezett pályázatokat az erre a célra alakult pályázat-értékelő bizottság véleményezi. A bizottság elnöke az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság mindenkori elnöke.5/ A pályázat-értékelő bizottság tagjai: a) Békéscsaba város főépítésze, b) Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése szakbizottságainak – Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi, Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi, Városgazdálkodási, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági – bizottság elnökei, vagy az általuk delegált bizottsági tagok (szakbizottságonként egy fő), c) a lakóépületet üzemeltető szervezetek ügyvezető igazgatói, vagy az általuk delegált személyek (szervezetenként egy fő), d) a pályázatot benyújtó önálló társasházak (lakóépületek) közös képviselői.” 10. § Ez a Rendelet 2007. március hó 1. napján lép hatályba. Vantara Gyula polgármester Napirend tárgya:

Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző Négy önálló terület szabályozási terve

234

235 Vantara Gyula polgármester: A rendelet-tervezetet az első forduló előtt a bizottságok véleményezték. Szavazásra bocsátotta a rendeletet. (Kazetta: 5/2 035-041) A közgyűlés 19 igen szavazattal, 1 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 9/2007 (II. 19.) önkormányzati rendelete az 5/2006. (I. 26.) önkormányzati rendelet módosításáról BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az 1990. évi LXV. tv. 16.§.(1) bekezdésében biztosított jogkörében, az 1997. évi LXXVIII. tv.7.§. (3) bekezdés c) pontja felhatalmazása alapján módosítja Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Békéscsaba Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv jóváhagyásáról szóló 5/2006. (I. 26.) (továbbiakban: R) rendeletét. 1 .§ (az R 1.§ (5) pontja a kiemelt szövegrészekkel egészül ki) (5) Jelen rendelet az alábbiakban jelzett területekre egészíti ki az R-ben foglaltakat: - Szépkert u.- Trófea u.-elkerülő út - Omaszta utcai teleksor hátsó telekhatárai által körülhatárolt tömb. - Békéscsaba, Dobozi út-elkerülő út- Vandháti út-új keresztutca (20642.hrsz; 20684.hrsz; 20588.hrsz) által határolt tömb. - Békéscsaba Varságh Béla u.-elkerülő út- Réti u- Gyümölcsös utca teleksor végei által határolt tömb. - Békéscsaba Réti u - elkerülő út-Köröspart u. (Élővíz-csatorna)- Zug u. által határolt tömb. 2. § Elvi építési illetőleg telekrendezési engedélyhez kötött létesítési feltételek (az R 4.§ (1) pont d) bekezdése a kiemelt szövegrésszel egészül ki) /1/

Elvi építési engedélyt kell kérni, ha: a) jogszabály előírja, b) a HÉSZ valamely előírása elvi engedélyt említ, illetve c) a szakhatóság kifejezetten kéri. d) a HÉSZ előírása elvi engedélyt említ, különösen az alábbi esetekben: 1. zártsorú beépítési módú telken az épület 6.§ (5) bekezdés a) pont szerintiektől eltérő kialakítása 2. 100%-os beépítettség kialakítása (6.§ (5) c)) 3. az építménymagasság kialakult értékétől a kedvezőbb utcakép kialakítása érdekében legfeljebb 3,25 méter (egy szint) eltérés (6.§ (7) c)) 4. a Lk, Lke, Lf jelű lakóövezetek területén – tömbbelső feltárás esetén – egy telken több lakóépület („lakópark”) az övezeti előírások keretei között történő elhelyezése (10.§ (4))

235

236 5. külterületen a gyűjtőúttal vagy annál magasabb rendű utakkal határolt területen belüli, a szabályozási terven nem szabályozott köz- és magánutak műszaki szélességének megállapítása a kialakult állapot figyelembe vételével (14.§ (2)) 6. vízgazdálkodási területen sporthorgászat célját szolgáló közösségi építmény elhelyezése (18.§ (2)) 7. vízgazdálkodási területen a terület rendeltetését nem zavaró hatású, szabadidő eltöltését szolgáló közösségi építmények elhelyezése (18.§ (4)) 8. saroktelek beépítése oldalhatáron álló beépítési mód esetén: a zártsorú beépítési módnak megfelelő építési helyen belül (20.§ (3) b)) 9. az építési vonalat – eltérő előírás hiányában – a kialakult állapotnak megfelelő meghatározása (20.§ (4)) 10. új hulladék (szemét) lerakóhely létesítése (33.§ (4)) 11. az építési övezetekben, övezetekben kivételesen megengedett építmények elhelyezési feltételeinek meghatározása (3. melléklet). 12. az övezetben, építési övezetben előírt legnagyobb építménymagasságot meghaladó méretű szélmotor, szélerőmű telepítési helyének kijelölése és elhelyezési feltételeinek meghatározása. 13. a technológiai okokból szükséges építmény legkisebb- és legnagyobb építmény-magasságának meghatározása az övezeti előírásoktól eltérő esetekben e) olyan közbenső telket szándékoznak beépíteni, amely két közterület felől is megközelíthető illetőleg ilyen telekkel szomszédos saroktelket, kivéve a Nagyréti csapadékvíz elvezető csatornák mellett kialakított telkeket. /2/

Az elvi építési engedély elbírálása során a jogszabályban meghatározott szempontokon túlmenően az alábbiakat kell figyelembe venni: a) a HÉSZ előírásai az adott ügyben, b) a csatlakozó szomszédos telkekhez és azok beépítéséhez történő illeszkedés, c) a közvetlen környezethez és az utcaképhez történő illeszkedés, d) a szomszédos telkek és épületek rendeltetésszerű használatának zavarása.

/3/

Az építésügyi hatóság az elvi engedélyben meghatározhatja: a)

az épület elhelyezésének módját: 1. az övezetre előírt legkisebb telekméret kétszeresét meghaladó összterületű telek esetén – az utcakép védelme, a környezetben kialakult épületméretek alkalmazása érdekében – az övezeti előírásoknak megfelelő várható telekosztás szerinti építési hely(ek)et; 2. egy telken több épület elhelyezése esetén (a városkép egységes megjelenése érdekében); 3. védett épülethez és kialakult környezethez történő illeszkedés érdekében kötelező építési vonal(ak)at az építési helyen belül; 4. egyéb települési értékhez, illetve az adottságokhoz történő illeszkedés érdekében az építmény(ek) elhelyezésének módját (vízpart, zöldfelület); 5. közterületi építmény elhelyezésének módját annak érdekében, hogy az a közlekedés biztonságát ne veszélyeztesse, a beavatkozással érintett

236

237

6.

b)

az építmény kialakítását: 1. 2. 3.

4.

c)

a 35 foknál kisebb és 45 foknál nagyobb lejtésű tetőidom esetén a tetőidom kialakítását; a tetőnyílás kialakításának módját (védett területen, illetve a közterület felőli látványban érvényesülő tetőnyílás - a tetőkibúvó nyíláson és a tetősíkban elhelyezett nyílászárón túlmenően – kialakítását); az építmény tömeg- és homlokzatképzését az építészeti, utcaképi, városképi és tájképi illeszkedés módját, illetve az építmény jellemző anyaghasználatát (a látványban, utcaképben együttesen érvényesülő, csatlakozó, illetve szomszédos épületek, illetve utcaszakasz látványához történő illeszkedés érdekében); a zártsorú beépítésű épületek esetében az épületet és legalább a két-két szomszédos csatlakozó épületet is magában foglaló utcaszakasz színezésének módját;

a kiegészítő épületek és melléképítmények elhelyezését és kialakítását, különösen: 1. 2.

3. 4. 5. 6.

/4/

közterületszakasz (utcakép) látványát ne zavarja (korlátozza, takarja) az indokoltnál, illetve a környezetben kialakultnál nagyobb mértékben; két közterületi homlokvonallal rendelkező („átmenő”) telkeken és a velük szomszédos saroktelkeken a főépület meghatározott homlokvonal felőli elhelyezését és építési helyét.

a kiegészítő épületek elhelyezésére szolgáló terület méreteit (a szomszédos ingatlanon szabályosan elhelyezett épület használati értékének védelme érdekében); szabadon álló beépítési mód esetében kizárólag az építési telek hátsókertnek minősülő részén a telekhatáron vagy attól egy méteren belül elhelyezett kiegészítő épülethez történő csatlakozás módját: az építmény közös telekhatáron álló zárt homlokzatának legnagyobb magassága nem haladja meg a 2,5 m-t, nem akadályozza a szomszédos épület benapozását, illetve megvilágítását, továbbá nem akadályozza a szomszédos ingatlan (kert) átszellőzését. az övezet elsődleges rendeltetését kiegészítő épületekre a HÉSZ eltérő előírásait, kialakult beépítés esetén; zavaró hatású építmények lakóterületen történő engedélyezési feltételeit azokra az esetekre, amikor az elvi engedély megadható; a közterület felőli kerítés kialakításának (zárt/áttört) módját a telkek átszellőzésének biztosítása érdekében előírhatja; két közterületi homlokvonallal rendelkező („átmenő”) telkeken és a velük szomszédos saroktelkeken a kiegészítő épület(ek), építmény(ek) meghatározott homlokvonal felőli elhelyezését és építési helyét.

Az SZT-ben lehatárolt „feltételhez kötött beépítés” jelű területeken:

237

238 a)

b) c) d)

a vonatkozó jogszabályban meghatározott eseteken túlmenően területismertető talajmechanikai szakvéleménnyel, magassági adatokat is tartalmazó részletes geodéziai felméréssel, közlekedési-, közmű- és szükség esetén környezetvédelmi munkarészekkel alátámasztott telekalakítási terv készítése kötelező; az a) pontban meghatározott telekalakítási terv a meglévő közterületekkel és a tömbbelső feltárását szolgáló, önálló helyrajzi számon nyilvántartott közterülettel (úttal vagy magánúttal) határolt újonnan kialakított önálló tömbben is alkalmazható; ha a területen a SZT szerint a beépítést káros környezeti hatás érinti, annak elhárításáig a terület beépítését célzó telekalakítás sem engedélyezhető; ha a területen egykori bombázás vagy tüzérségi tevékenység bármilyen nyoma tapasztalható vagy ismert, a telekalakítási tervhez tűzszerészeti vizsgálat dokumentumait is csatolni kell. 3.§

Beépítésre szánt területek. Lakóterületek (az R 10.§ (1) pont d) bekezdése és (5) bekezdése a kiemelt szövegrészekkel egészül ki) /1/

A lakóterületi területfelhasználási egységek és építési övezetek az alábbiak:

a)

Ln - nagyvárosias lakóterületek: Ln-1;

b)

Lk - kisvárosias lakóterületek: Lk-OK; Lk-O; Lk-SK; Lk-IK; Lk-ZK; Lk-Z1;Lk-Z2; Lk-Z3; Lk Z4; Lk-CK; Lk-E; Lk-OS; Lk-SS

c)

Lke - kertvárosias lakóterületek: Lke-OK; Lke-OK*; Lke-O; Lke-SK; Lke-S1; Lke-IK; Lke-ZK;

d)

Lf - falusias lakóterületek:

Lf-OK1; Lf-OK2; Lf-O1; Lf-O2; Lf-O3; Lf-SK1;

Lf-SK2; Lf-S1; Lf-S2.

/2/

Az építési övezetek területén elhelyezhető építményeket és melléképítményeket a 3. számú melléklet alapján kell meghatározni.

/3/

A lakóterületek közmű ellátottsága: a) b) c)

d)

/4/

Az Ln, Lk, és a Lke-OK* jelű lakóövezetek területét teljes közművesítéssel kell ellátni. Az Lke jelű lakóövezetek területét legalább hiányos közművesítéssel kell ellátni; a keletkező szennyvíz elhelyezése ideiglenes jelleggel - a közcsatorna megépítéséig - zárt szennyvíztároló alkalmazásával is megoldható. Az Lf jelű lakóövezetek területét legalább hiányos közművesítéssel kell ellátni; a keletkező szennyvíz elhelyezése ideiglenes jelleggel - a közcsatorna megépítéséig - zárt szennyvíztároló alkalmazása mellett (maximum 1 lakás kialakítása esetén) is megoldható. A felszíni vizek nyílt árkos elvezetése az Ln és a Lk jelű építési övezetek területén - szakhatósági hozzájárulással - ideiglenes jelleggel; a Lke és az Lf jelű építési övezetek területén megengedett.

A Lk, Lke, Lf jelű lakóövezetek területén – tömbbelső feltárás esetén – helyszínrajzi elrendezést is tartalmazó elvi engedély alapján egy telken több lakóépület is („lakópark”) elhelyezhető, az övezeti előírások keretei között. E területeket teljes közművesítéssel kell ellátni. 238

239

/5/

A lakóövezetek építési telkeinek kialakítása: Az építési övezetekben kialakítható telkek és építmények jellemzőit a táblázat adatainak felhasználásával kell meghatározni.

Sajátos terület használat

Övezeti jel

Nagy városias lakó

Ln-1

Megen gedett legnagyobb építménymagas ság (m)

Megen gedett legnagyobb szintterületsűrűség

Legkisebb zöldfelület (%)

zártsorú

1000

60

13,5

3.0

400

40

K (6,0*)

Kialakítandó új telek legkisebb Széles -sége (m)

Mélysége (m)

15

-

-

0,8**

40

14,0 (16,0)

25,0

Megjegyzés

A Luther M. út mentén: * 7,5 ** 1,00

700

35

6,0

0,7

40

14,0 (16,0)

30,0

450

40

K (7,5)

1,0

40

14,0 (16,0)

25,0

400

40

K (6,0)

0,8

40

12,0 (14,0)

25,0

360

50*

K (7,5)

1,0**

40***

8,0 (12,0)

25,0

Lk-Z1

zártsorú

400

40*

7,5

1,0**

40***

10,0 (12,0)

25,0

Lk-Z2

zártsorú

400

40*

4,5

0,6**

40***

SZT szerint

SZT szerint

*Saroktelken: 70 **saroktelken: 1,50 ***saroktelken: 20 *Saroktelken: 70 ** saroktelken: 1,50 ***saroktelken: 20 *saroktelken: 70 **saroktelken: 1,00 ***saroktelken: 20

Lk-CK

K (csoportházas)

200

75* 60*

K (6,0)

1,5

20

SZT szerint

SZT szerint

*- melléképítmény kizárásával

Lk-E

egyedi

-

50

4,5

0,45

20

-

-

Lk-OS

oldalhatáron álló

400

50

6,0

1,00

40

14,0

25,0

Kizárólagos használat: szociális otthon

Lk-SS

szabadon álló

400

50

6,0

1,00

40

16,0

25,0

Kizárólagos használat: szociális otthon

Lk-Z3

Zártsorú

400

40

5,5

0,8

40

14

25

Lk-Z4

Zártsorú

200

50

7,0

1,5

20

6

25 30,0

Lk-O Lk-SK Lk-IK Lk-ZK

Kert váro sias lakó

Meg enge dett legnagy obb beép . (%)

K (oldalhatáron álló) oldalhatáron álló K (szabadonálló) K (ikresen csatlakozó) K (zártsorú)

Lk-OK

Kisvárosias lakó

Beépítés módja

Meg enge dett legki sebb telek terület (m²)

Lke-OK (Lke-OK*) Lke-O Lke-SK Lke-S1

K (oldalhatáron álló) oldalhatáron álló K (szabadonálló) szabadon álló

550

30

K (4,5)

0,45

50

14,0 (16,0)

700

30

4,5

0,45

50

16,0 (18,0)

40,0

600

30

K (6,0)

0,6

50

14,0 (16,0)

30,0

700

30

4,5

0,45

50

18,0

30

15/2002.(VII.11.) sz. rendelet alapján (4. sz. fedvényterv)

*saroktelken: 70 **saroktelken: 1,00 ***saroktelken: 20 Lke-OK* új épület csak teljes közművesítéssel ellátott telken építhető

239

240

Sajá tos terület hasz nálat

Lke-IK

K (ikresen csatlakozó)

550

30

K (6,0)

0,6

50

12,0 (14,0)

30,0

Lke-ZK

K (zártsorú)

400

30*

K (5,5)

0,45**

50

10.0 (12,0)

30.0

Beépítés módja

Megenged ett legkisebb telekterület (m²)

Övezeti jel

Lf-OK1 Lf-OK2 Lf-O1 Lf-O2 Lf-O3 Falusias lakó

Lf-SK1 Lf-SK2 Lf-S1 Lf-S2

Lf-Z

• • /6/

K (oldalhatáron álló) K (oldalhatáron álló) oldalhatáron álló oldalhatáron álló oldalhatáron álló K (szabadonálló) K (szabadonálló) szabadon álló szabadon álló

zártsorú

Megenged ett legnagyobb beép. (%)

Megengedett legna gyobb építménymagas ság (m)

Megengedett legnag yobb szintterületsűrűség

Legkisebb zöldfelület (%)

700

30

K (4,5)

0,45

750

30

K (4,5)

900

30

1500

30

OTÉK 25.§ eltérési engedély alapján: *Sarokteleknél: 50 **Sarokteleknél: 0,7

Kialakítandó új telek legkisebb

Szélessége (m)

Mélysége (m)

40

14,0 (14,0)

40,0

0,45

40

16,0

45,0

4,5

0,45

40

16,0 (18,0)

50,0

4,5

0,45

40

22,0

60,0

750

30

4,5

0,45

40

16

45

700

30

K (4,5)

0,45

40

14,0 (16,0)

40,0

2000

20

K (0,3)

0,45

40

28,0

70,0

900

30

4,5

0,45

40

18,0 (20,0)

50,0

1500

20

4,5

0,45

40

20,0

80,0

700

30

K (4,5)

0,45

40

14,0 (14,0)

40,0

Megjegyzés

Az övezeten belül az oldalkert mérte min.: 6,00m.

Az övezet területén az épületek 3,0 m széles hézaggal is elhelyezhetők, de a hézag felé csak zárt homlokzat létesíthető.

„K” – kialakult állapothoz igazodó A zárójelben feltüntetett minimális telekszélesség értéke saroktelek esetén alkalmazandó.

A Békéscsaba Tompa utca – Táncsics utca által határolt Lk-E jelű lakóterület beépítése: (4. számú fedvényterv) a) b)

A terület beépítésének paramétereit a HÉSZ 9.§ (5) bekezdés alatti táblázat tartalmazza A beépítés módja egyedi, a 2. sz. fedvényterven építési határvonalakkal kijelölt építési helyeken belül kell építeni.

240

241 c) d) e) f)

g) h) i) /7/

A tervezett épületek magas-tetővel készüljenek (tetőhajlásszög 30-400), az alkalmazott anyagok korszerű, magas esztétikai színvonalú megjelenést biztosítsanak. A területen a környék alapfokú ellátását is biztosító kereskedelmi, szolgáltató funkció elhelyezhető. A közterületeken intenzív zöldterületeket, valamint játszó és pihenő helyeket kell kialakítani. A terület feltárása a beépítés jellegéből adódóan több ponton történjen. A csatlakozási pontoknál parkolóhelyek kialakítása szükséges, a belső területek csak gyalogos forgalom céljára vehetők igénybe. Időszakos jelleggel a mentő, tűzoltó, közüzemi vállalatok stb. bejutását biztosítani kell. A tervezésnél a terület több ütemben történő beépíthetőségét biztosítani kell. A területet teljes közművesítéssel kell ellátni. A terület igénybevétele előtt tűzszerészeti vizsgálat lefolytatása szükséges.

A lakóterületek telkein elhelyezhető lakások száma legfeljebb az alábbi lehet: a) b) c) d) e)

az Ln jelű építési övezetek területén a szabályozási tervben meghatározott; az Lk jelű építési övezetek területén telkenként legfeljebb 4 lakás és lakásonként legalább 250 m2 telekterület szükséges; az Lke jelű építési övezetek területén telkenként legfeljebb 3 lakás és lakásonként legalább 300 m2 telekterület szükséges; az Lf jelű építési övezetek területén telkenként legfeljebb 2 lakás és lakásonként legalább 350 m2 zöldfelület (be nem épített és nem burkolt felület kialakítása) szükséges. Külterületi beépíthető telken – az övezetben megengedett legnagyobb beépítettség keretei között – legfeljebb 2 lakás alakítható ki. 4. §

Beépítésre nem szánt területek Közlekedési és közmű területek (az R 14.§ (9) pont b) bekezdése és a (17) pont a kiemelt szövegrészekkel egészül ki) Kö-1: Közlekedési területek: /1/

Közlekedési terület: a szabályzat szempontjából a város közhasználatra szánt részeként (közterület) kell kezelni minden olyan közhasználatra szolgáló területet, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és amelyet az ingatlan-nyilvántartás is közterület-ként tart nyilván.

/2/

Külterületen a gyűjtőúttal vagy annál magasabb rendű utakkal határolt területen belüli, a szabályozási terven nem szabályozott köz- és magánutak műszaki szélességét a kialakult állapot figyelembe vételével elvi engedélyben kell megállapítani.

/3/

A közterületek összefüggő hálózatot kell alkossanak.

/4/

Magánút csak közúthoz csatlakoztatható.

241

242 /5/

Magánút lakóterületen csak legalább 8,5 méteres szélességgel alakítható ki, de a keresztmetszet szélességének megfelelőségét igazolni kell (utcaburkolat, jármű- és gyalogosközlekedés, világítás, közművek elhelyezhetősége).

/6/

A közlekedési terület övezeteinek területén építmény részleges közművesítéssel is elhelyezhető.

/7/

Az utak (közutak, kerékpár és gyalogutak, stb.) és a terepszint magassági elrendezését, valamint a felszíni és felszínalatti vizek megfelelő és biztonságos elvezetését – szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában – „KRT”-ben igazolni kell.

/8/

Az utak (közutak, kerékpár és gyalogutak, stb.) és a terepszint magassági elrendezését úgy kell kialakítani, hogy: a) b) c) d)

/9/

azokról a telkek biztonságos megközelítése, az ott összegyűlő csapadékvíz biztonságos elvezetése, a közüzemi közművek megfelelő elhelyezése, továbbá a vonatkozó jogszabályokban előírt feltételek, jellemzők megvalósítása biztosítható legyen

A közutak közül a)

Országos főutak: 1. 44 sz. főút és a 47. sz. főút Külterületi szakasz: Védőtávolság az úttengelytől 100-100 m, ezen belül minden létesítményhez a közútkezelő hozzájárulása szükséges. Belterületi szakaszain a jelenlegi közterületi szélesség megtartandó. 2. A 44. és az attól északra Mezőmegyerig kiépítendő új 47.sz. főút csomópontjának területét a szabályozási tervlap szerint kell biztosítani. 3. A 444. sz. II. rendű főút Belterületi szakaszain a jelenlegi közterületi szélesség megtartandó.

b)

Országos közutak: Más előírás, illetőleg a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése hiányában legalább a következő szabályozási szélességű területet kell biztosítani 1. 4643 j. út (Berényi út) 2. 4432 j. út (Orosházi út) 3. 4433 j. út (Kétegyházi-Kígyósi út) 4. 4239 j. út (Dobozi út) 5. 4241 j. út (Veszei-Dobozi összekötő út) külterületi szakaszain a védőtávolság az úttengelytől 50-50 m, ezen belül minden létesítményhez a közútkezelő hozzájárulása szükséges. 1. 4643. J. út (Berényi út).......................................................... kialakult, 2. 4432. J. út (Orosházi út)........................................................ kialakult, 3. 4433. J. út (Kétegyházi-Kígyósi út)...................................... kialakult. 4. 42145 J. út (Gerla, Csabai út)........ szabályozási terv módosítás alapján,

242

243 5.

44338 J. út (Temető sor-Kétegyházi út eleje) szabályozási terv módosítás alapján.

A fenti utak belterületi szakaszain a jelenlegi közterületi szélesség megtartandó. 6. A 4239 j. Dobozi út nyomvonalán .......................................... 30 m. c)

Települési főutak (a szabályozási tervben meghatározott eltérésekkel):

1. Szent István tér–Dózsa Gy. út–Corvin u–Lencsési út–Körte sor.............. kialakult 2. Vozárik utca–Bánát utca …....................................................................... kialakult 3. Andrássy út …........................................................................................... kialakult 4. Szabolcs utca …......................................................................................... kialakult 5. Madách Imre utca–Kolozsvári utca …...................................................... kialakult A fenti utcáknál a jelenlegi közterületi szabályozás megtartandó. 6. Sziklai S. utca …........................................................................................ kialakult 7. Csorvási út …............................................................................................. kialakult 8. a Sziklai S. u. vasúti különszintű keresztezésére és Csorvási úti csomópontjára........................ szabályozási terv módosítás alapján 9. az Orosházi vasúti felüljáró kialakítására és a csatlakozó csomópontokra …....................... szabályozási terv módosítás alapján d)

Települési gyűjtőutak (a jelenlegi szabályozási szélesség megtartandó

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

Tessedik Sámuel u.–Kölcsey u. …............................................................. kialakult Lencsési út külső szakasza ......................................................................... kialakult Urszinyi Dezsőné u.–Szőlő u. …................................................................ kialakult Kiss Ernő u.–Kórház u.– Vandháti u.–Ady Endre u. …............................ kialakult Bocskai u.–Teleki u. ….............................................................................. kialakult Kazinczy u.–Lipták u.–Lenkey u. ….......................................................... kialakult Mokry u. …................................................................................................. kialakult Tevan Andor u. …....................................................................................... kialakult Ipari út ........................................................................................................ kialakult Veres Péter u.–Bercsényi u. ................................................................... kialakult Tompa u. ................................................................................................ kialakult Gyár u. ................................................................................................... kialakult Wágner u. .................................................................................................... 18 m Gerla: Juhász Gyula u.–Pacsirta u. ........................................................kialakult Gerla: Napsugár u.–Jázmin u. ............................................................... kialakult Fényes: Fényes u. .................................................................................. kialakult Mezőmegyer: Szécsi u.–Hadnagy u. .................................................... kialakult Fiumei út ................................................................................................... 18 m Gerla: Csabai u. .................................................................................... kialakult Varságh Béla u. ..................................................................................... kialakult Berzsenyi u. .......................................................................................... kialakult Ilosvai u.–Erdélyi sor ........................................................................... kialakult Árpád sor–Felső Körös sor .................................................................. kialakult Degré u. ................................................................................................ kialakult Sikonyi út ............................................................................................. kialakult Bezerédi u. ........................................................................................... kialakult

243

244 27. 28. 29. 30. 31. 32.

Munkács u.–Károlyi M. u.–Szabolcs u. ............................................... kialakult Kézay sor–Déli sor–Czuczor u. ............................................................ kialakult Bessenyei u. .......................................................................................... kialakult Rózsa u.–Kertész u. .............................................................................. kialakult Mester u. ............................................................................................... kialakult Magyar utca .......................................................................................... kialakult

A felsorolt utcáknál a „kialakult“ szabályozási szélesség megtartandó Gyár u.–Kígyósi út összekötése a szabályozási szélessége ................................. 20 m, Szerdahelyi u.–Franklin u. különszintű vasúti keresztezés …............................................................. szabályozási terv alapján Az elkerülő úttal párhuzamos tervezett nagyréti gyűjtőút kialakítására …......................................... szabályozási terv alapján Dobos István utca ................................................................................................ 16 m. e)

Egyéb külterületi (gyűjtő)utak szabályozási szélessége: általában 16,0 m, de ha a meglévő beépítés miatt ez elkerülhetetlen, a szélesség kivételesen 12,0 m-ig csökkenthető.

f)

A külterületet feltáró, gyűjtőútnál alacsonyabb rendű köz- és magánutak tengelyvonalától számított 12,00-12,00 méteren belül bármely építmény csak SZT alapján és az üzemeltető hozzájárulásával, az illetékes hatóság engedélyével helyezhető el.

g)

A mezőgazdasági területen kialakítandó új, belső dűlőúthálózat (magánút) legkisebb szabályozási szélessége – méretezés hiányában – 12,0 méter kell legyen.

h)

A kialakult utcák (közterületek) esetén – ott ahol a meglévő közlekedési területek méretei csak aránytalan ráfordítás mellett növelhetők az egyébként indokolt méretre – a biztonságos közlekedés feltételeit forgalomtechnikai eszközökkel (küszöb, műszaki zár, stb.), illetve a forgalom korlátozásával (súly, méret, időszak, stb.) kell biztosítani. „A Szerdahelyi utca szabályozása az északi oldalon a TESCO és a VIDIA területét érintően minimum 20 m –re bővíthető a távlati 2x2 sávos útpálya keresztmetszet biztosítására. A vasúti iparvágány telke a TESCO és a VIDIA telkén megszüntethető. A Szarvasi út mentén megmaradó telek kiszolgálása szerviz útról biztosítandó (3. számú fedvényterv).

/10/

Országos közforgalmú vasúti területek: A szélső vágány tengelyétől 50 méteren belül létesítendő beépítéshez a MÁV hozzájárulása szükséges.

Kö-2: Közmű területek: /11/

Közműterületek: a közterületek közműlétesítmények elhelyezésére szolgáló része.

/12/

A közüzemi közműveket, a közvilágítás, a termékvezeték, az adatátvitel, stb. építményeit közterületen kell elhelyezni. Ettől csak ott szabad eltérni, ahol ahhoz az üzemeltető hozzájárul, egyéb általános érvényű előírás megengedi, vagy előírja.

244

245

/13/

A közműterület övezeteinek területén építmény részleges közművesítéssel is elhelyezhető.

/14/

A közművek hálózati eleme számára szükséges területen belül az építmény elhelyezése csak a vonatkozó jogszabályok és szabványok szerint történhet.

/15/

A közműveket a vonatkozó jogszabályok és szabványok szerint közterületen kell elhelyezni. Ettől csak ott szabad eltérni, ahol ahhoz az üzemeltető és a terület tulajdonosa hozzájárul, illetve egyéb általános érvényű előírás megengedi, vagy előírja. Külterületen fogyasztásmérő vagy egyéb csatlakozó berendezés a közút tengelyétől mért 9,0 m távolságon belül magán területen sem helyezhető el.

Vízi közművek: /16/

A vízbázisok belső, külső és hidrogeológiai védőterületét meg kell határozni és ott a vonatkozó jogszabályok alapján kell eljárni.

/17/

A település vízellátását teljes körűvé kell tenni. A Nagyréti területen az új, beépítésre szánt területeken kialakításra kerülő lakótelkeknél a jelenleg működő belvízelvezetési rendszert fenn kell tartani mindaddig, amíg az azt kiváltó belterületi csapadékvízelvezetés meg nem valósul.

/18/

A csatornázás teljes körű megvalósulásáig a szennyvíz – ideiglenes jelleggel – közműpótló berendezésként működő zárt tározóban elhelyezhető.

/19/

A csapadékvíz elvezetését – a vonatkozó övezeti előírásoknak megfelelően – zárt, illetve fedett csatornával, és (vagy) nyílt árokhálózattal kell megoldani. A teljes közművesítéssel ellátandó területeken a csapadékvíz elvezetése – ideiglenes jelleggel – nyílt árokhálózattal csak az illetékes szakhatóság hozzájárulásával engedélyezhető

Energia közművek: /20/

A település villamosenergia ellátásának teljes körűvé tételét elő kell irányozni.

/21/

A város központi területein kívüli és a főutak, illetve gyűjtőutak mentén fekvő területeinek ellátása mind primer, mind szekunder oldalon szabadvezeték, illetve légkábel hálózattal is biztosítható.

/22/

A hőszükséglet földgáz energiahordozóval történő biztosítását mind szélesebb körben kell alkalmazni.

/23/

Vezetékes gázellátással rendelkező területen (ingatlanon) PB-gáztároló berendezés csak földalatti tartály alkalmazásával engedhető meg.

/24/

A tartályos PB ellátás lehetőségét biztosítani kell.

/25/

A hálózat légkábeles kialakítása esetén törekedni kell a kisfeszültségű villamosenergia ellátó és közvilágítási hálózattal közös tartószerkezeten való elhelyezésére.

245

246 /26/

A területen bármely védőterületet igénylő közmű, illetve közműpótló berendezés, műtárgy, vezeték védőterülete a szomszédos telekre nem nyúlhat át.

/27/

Védőterületek (védőövezet, védősáv): Viziközművekre vonatkozó környezetvédelmi hatásterületek és védőtávolságok: a)

szennyvíztisztító-telep: A hatásterület a létesítmény megfelelő szintű korszerűsítése esetén 300 m-re csökkenthető az illetékes szakha-tóságok hozzájárulásával, a helyi Vízügyi Igazgatóság engedélye alapján.

b) ivóvízvezeték: c) gravitációs szennyvízcsatorna:

A palásttól mért 3,0-3,0 m

d) szennyvíz nyomóvezeték:

DN 300 mm-ig 3,0 – 3,0 m

e) szennyvízátemelő: m

A kerítés vonalától mért 5,0 – 5,0 Nyers szennyvízátemelő legkisebb távolsága lakó-, vegyes-, gazdasági- (a jelentős mértékű zavaró hatású ipari kivételével) és különleges területektől védelem nélkül 150 m, zajszigetelt, zárt, szagtalanítóval ellátott kivitel esetén 20 m.

Villamosenergia közművekre vonatkozó jelenleg érvényes védőtávolságok: f)

120 kV-os szabadvezeték esetében: irányban

13 m a szélső száltól mindkét + tartókar szélesség 35 m

g) 1-35 kV-os hálózaton külterületen: irányban

5 m a szélső száltól mindkét + tartókar szélesség 12-14 m

h) 1-35 kV-os hálózaton belterületen: mindkét

5,0, ill.2,5 m a szélső száltól irányban

i)

villamos mű esetében: oldalon 10 m

a kerítéstől körben minden

j)

0-35 kV-os alállomás esetén: oldalon 5 m

a kerítéstől körben minden

Gázenergia közművezetékekre vonatkozó jelenleg érvényes védőtávolságok: q) 4-25 bar közötti földgázvezeték DN90-ig:

7 m a vezeték palástjától mindkét irányban

r)

4-25 bar közötti földgázvezeték DN90 felett:


s)

0,1-4 bar közötti földgázvezeték DN90-ig:


t)

0,1-4 bar közötti földgázvezeték DN90 felett:


u) 100 mbar alatti földgázvezeték: mindkét

3,0 m a vezeték palástjától

246

247 irányban v) körzeti gáznyomás szabályozó esetén:

R=5-9 m kör (csatlakozó vezeték nyomásától függően)

w) kőolaj, kőolajtermék és tűzveszélyes folyadéktárolóktól: R= 30 m kör x) PB-gáz cseretelep: gázmennyiségtől,

R= 5-30 m (a tárolt valamint a védendő épület tűzállósági fokozatától függően)

y) távbeszélő hálózatok:

földbe fektetve: 1,0-1,0 m védőcsőben: 0,5-0,5 m

5.§ Környezeti zaj és rezgés elleni védelem (az R 34.§ (4) pontja a kiemelt szövegrésszel egészül ki) /1/

A település területén nem helyezhető el olyan új építmény, amely a területhasználatra vonatkozóan megengedett zaj-határértékek túllépését okozza.

/2/

A település területén az üzemi tevékenységből és építési munkából eredő zajterhelés nem haladhatja meg a vonatkozó zajvédelmi jogszabály határértékeit. Amennyiben építési tevékenység következtében határérték túllépés következik be, a megfelelő zajgátló berendezések elhelyezése, a zaj és rezgésterhelésből származó kárelhárítás a káros hatás keltőjének feladata. A védelem-elhárítás módját az illetékes környezetvédelmi hatósággal történő egyeztetés és annak előírásai szerint kell elvégezni.

/3/

A tervezett utak és vasútvonalak térségében a közlekedésből eredő zaj elleni védelmet biztosító építményeket úgy kell elhelyezni, hogy a vonatkozó határértékek a védendő létesítmény (pl. lakóépület) falától mért 2m-es távolságban betarthatók legyenek.

/4/

Amennyiben a közlekedésből eredő, határértéket meghaladó zaj és rezgésterhelés védőberendezések elhelyezésével, vagy más módon (pl. forgalomszervezés) nem mérsékelhető, úgy passzív (épületakusztikai) védekezés szükséges. Ennek segítségével az épületek belsejében az egyes funkciókra helységhasználattól függően meghatározott határértékek betartása biztosítandó. A Nagyréti területen a 44. számú elkerülő út melletti lakótelkeknél a zajártalom csökkentése érdekében az útra néző homlokzatokon lévő nyílászárókat hangszigetelő üvegezéssel kell ellátni. Pihenésre szolgáló helyiségek nem tájolhatók az elkerülő útra. Ezen telkeknél az előkert mérete 10,00 m és többszintes növényzettel való beültetésük kötelező.

/5/

Az összefüggő lakóterületeken külön önkormányzati rendeletben meghatározott csendvédelmi övezetek alakíthatók ki. A csendvédelmi övezetekben maximum 5dB’A’-val szigorúbb határértékek írhatók elő a vonatkozó zajvédelmi jogszabályban előírt határértékeknél.

/6/

Energia termelési célú szélerőmű létesítése a) csak a város külterületének Békéscsaba - Budapest illetve Békéscsaba Kétegyháza vasútvonaltól nyugatra eső részén, 247

248 b) c) d)

csak annak határától mérve minden irányban legalább 1000 m szélességű, az építtető által kialakított védőterülettel körülvett, főúttól legalább 1,1 szeres dőléstávolságra kialakított üzemi területen csak akkor, ha várossziluett vizsgálat igazolja, hogy a létesítmény egyik közúti és vasúti megközelítési irányból sem jelenik meg a városközpont sziluettjében, csak a szabályozási terv megfelelő módosításával engedélyezhető. 6.§

Egyéb sajátos jogintézmények követelményrendszere (az R 34.§ (5) pontja a kiemelt szövegrésszel és a (6); (7); (8); (9) pontokkal egészül ki) /1/

A települési önkormányzat – külön önkormányzati rendelet hatályba lépésével – elővásárlási jogot állapít meg, a HÉSZ-ben és a SZT-ben lehatárolt területeken az alábbi célok megvalósítása érdekében: a) b) c) d)

a közúti- és a vasúti közlekedés feltételeinek kialakítása, védett épületek megőrzése, védett területek megőrzése, a város szerkezetét meghatározó területek kialakításának biztosítása, illetve befolyásolása.

/2/

A SZT-ben meghatározott kiszolgáló és lakóút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében szükséges területet (területrészt) az önkormányzat a vonatkozó jogszabályok keretei között lejegyezheti.

/3/

Az építésügyi hatóság a településrendezési kötelezés körében, a SZT-ben lehatárolt beépítésre szánt területek bármely övezetében a) beépítési-, b) helyrehozatali-, c) beültetésikötelezettséget rendelhet el. A fenti kötelezettségeket olyan létesítményekre is elrendelheti, melyek még nem készültek el, kivitelezésük félbemaradt, nem rendelkeznek használatba vételi vagy fennmaradási engedéllyel.

/4/

Az SZT-ben lehatárolt „feltételhez kötött beépítés” jelű területeken a 4.§ (4) bekezdésben foglalt eljárást követően nyújtható be építési engedély kérelem. Ha a terület a SZT szerint káros környezeti hatás érinti, annak elhárításáig a terület beépítését célzó telekalakítás sem engedélyezhető.

/5/

A közterület kialakítását előíró szabályozási terv hatályba lépésekor beépítésre szánt területen elhelyezkedő és a SZT szerint teljes egészében illetőleg a beépíthetőséget megakadályozó mértékben közterület vagy közműsáv kialakítására igénybe veendő telkek kisajátításukig építési és (a közterület kialakítását célzó telekalakítás kivételével) telekalakítási tilalom alatt állnak.(2. sz. melléklet.)

/6/

A korábban más területfelhasználású területekből kialakított lakóterületeken az új lakótelkek csak telekalakítási terv alapján létesíthetők, mindenkor a meglévő infrastruktúra hálózatokhoz csatlakozva, és a további telekalakításokhoz csatlakozási, lehetőségeket biztosítva.

248

249

/7/

Új beépítésre szánt, vagy jelentős mértékben átépítésre kerülő (pl. rekonstrukciós) területek esetében a területre vonatkozó helyi építési szabályzat, és szabályozási terv alapján a beépíthetőség feltételeként a telkeket az előírásoknak megfelelő építési telekké kell alakítani az érintett telekcsoport újraosztásával. A telekalakítással kapcsolatos felmerülő összes költség – beleértve a telekalakítási terv készítés költségét is - a telekalakítás kezdeményezőjét terhelik. A telekalakítás, a külön jogszabályban meghatározott engedélyezési eljárás lefolytatása után csak jogerős telekalakítási engedély alapján végezhető. Az új beépítésre szánt területen az építésügyi hatóság a telekalakítás kezdeményezőjét – a Helyi Építési Szabályzatnak és a Szabályozási Tervnek megfelelően, a telekalakítás miatt szükséges mértékig – utak és közművek létesítésére vagy a létesítés költségeinek viselésére kötelezheti. A telekalakítási engedélykérelem építésügyi hatósághoz történő benyújtásakor csatolni kell a települési önkormányzat, utak és közművek létesítésének költségviselésére, megvalósítására vonatkozó nyilatkozatát. Az eljáró hatóság a települési önkormányzat nyilatkozatának figyelembevételével állapítja meg az utak és közművek létesítésére és költségviselésére vonatkozó kötelezettséget.

/8/

A települési önkormányzat az általa megvalósított kiszolgáló út, illetőleg közmű költségét, részben, de legfeljebb a költségek 90%-áig az érintett ingatlanok tulajdonosaira átháríthatja. A hozzájárulás mértékét, feltételeit, és a megfizetés módját a települési önkormányzat külön rendelettel szabályozza.

/9/

Ahol Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata az egyes, településrendezési eszközökben rögzített célok megvalósítására településrendezési szerződést (a továbbiakban: szerződés) köt, és a településrendezési eszközökben rögzített célok megvalósításának előfeltétele, vagy következménye az út- és közműlétesítmények megépítése, vagy átépítése, és ez a Békéscsaba MJV Önkormányzatot terhelné, az önkormányzat a cél kezdeményezőjére, megvalósítójára a szerződésben átháríthatja a megvalósítást. 7.§ Záró rendelkezések (az R 40.§ (7) pontja a kiemelt szövegrésszel és a (8) ponttal egészül ki)

A rendelet 2007. március 1-jén lép hatályba. Az R kiegészítésekkel nem érintett paragrafusaiban foglalt előírások a továbbiakban is érvényben maradnak. Vantara Gyula polgármester

Szedlacsekné dr Pelle Beatrix aljegyző MELLÉKLETEK

1. sz. melléklet: Értelmező rendelkezések (az R értelmező rendelkezése a kiemelt szövegrésszel egészül ki)

249

250 (1)

(2) (3) (4) (5) (6) (7) (8)

(9) (10)

(11) (12) (13) (14) (15)

(16) (17) (18) (19) (20) (21) (22)

(23)

(24)

alapfokú ellátás: a lakosság átlagos életviteléhez szükséges, intézményes formában működő oktatási-, nevelési-, egészségügyi- és szociális, a köz- és vagyonbiztonságot szolgáló önkormányzati kötelezettséggel járó intézmény (pl.: óvoda, általános iskola, gyermek- és felnőtt házi-orvosi szolgálat: legalább ügyelet, időseket ellátó intézmény, mentők, rendőrség, tűzoltóság, stb.). állattartás célját szolgáló építmények: állatok elszállásolására, szaporítására, nevelésére szolgáló építmény (ól, akol, istálló, ketrec, karám,) átépítés: a meglévő épület részleges vagy teljes bontásával végrehajtott átalakítása. egyedi szennyvíztisztítás: a keletkező szennyvizekkel történő önálló -a közcsatorna-rendszertől független - elbánás, tisztítás előírt telekméret: a telek rendeletben meghatározott legkisebb szélessége, mélysége és területe energiaközművek: a közüzemi energia-ellátás (villamos-, gáz-, távhő-, stb.) létesítményei. érintett utcaszakasz: az a közterületek közötti utcaszakasz ahol a tervezett telek, illetve épület áll. fásított parkoló: olyan parkoló, melynek a) a parkoló szegélye mentén (a parkoló területének kontúrja mentén, illetve attól legfeljebb 1,5 méter távolságban) egymástól legfeljebb 12,5 méterenként vagy b) szegélyre merőleges parkolás esetén legfeljebb minden ötödik parkolóhely helyén vagy c) szegéllyel párhuzamos parkolás esetén legfeljebb minden harmadik parkolóhely helyén telepített fákkal kialakított és fenntartott parkoló. A kihelyezendő fák faját, illetve tőtávolságát úgy kell meghatározni, hogy, azok tőtávolsága nem nagyobb a fák idős korában várható korona átmérőjének a kétszeresénél. gazdasági épület: a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó présház, mezőgazdasági terményfeldolgozó, állattartó, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló épület. gyalogút: jelzőtáblával gyalogútként megjelölt, illetőleg olyan helyi közút, amely kizárólag a gyalogosok közlekedésére szolgál, és az úttesttől tartós fizikai akadály (árok, kerítés, sövény) vagy 2 méternél nagyobb távolság választja el. gyűjtőút: általában a településszerkezeti egység területén (lakóutak, létesítmények) keletkező közúti forgalmak összegyűjtésére szolgáló út. használati mód: a létesítményben, építményben, helyiségben vagy területen folytatott tevékenység jellemzője (a fentiek használatának jellemző módja). időszakos használat: építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség nem rendszeres, állandó használata. ipari létesítmény: a TEÁOR alapján ipari termelő tevékenység céljára szolgáló létesítmény iroda: jellemzően információk feldolgozásával, közvetítésével, kereskedelmével (hivatal, adminisztráció, kutatás, fejlesztés, tervezés, szolgáltatás, stb.) kapcsolatos tevékenység céljára szolgáló helyiség, épület, létesítmény. irodaépület: jellemzően irodai funkciók elhelyezésére szolgáló épület járműtároló: jármű tárolására szolgáló építmény vagy terület kemping: az üdülés, szabadidő eltöltés - általában ideiglenes-jellegű - építményei, szerkezetei (sátor, lakókocsi, faház, stb.) elhelyezésére szolgáló telep kerékpárút: jelzőtáblával kerékpárútként megjelölt helyi közút. kereskedelmi intézmények: javak és szolgáltatások cseréjét (kereskedelmét) szolgáló létesítmény kereskedelmi szállásépület: szálloda, gyógyszálloda, motel, panzió kialakult telektömb: közterületekkel, beépítésre nem szánt területtel vagy igazgatási határral határolt telkek összessége. kialakult beépítésű telektömb: az a kialakult telektömb, ahol a telkek legalább 75%-a beépített. A beépített telkek arányának számítása során csak azok a telkek vehetők figyelembe, melyeken az építés – építésügyi hatósági engedély alapján – megkezdődött. kiegészítő épület: az övezet elsődleges rendeltetésének megfelelő építmény rendeltetésszerű használatához szükséges, azt kiegészítő épület (kiegészítő épületnek minősül: jármű (gépkocsi, motorkerékpár, csónak, munkagép stb.) tároló, a háztartással kapcsolatos nyárikonyha, mosókonyha, szárító, tárolóépítmények (tüzelőanyag, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta és más tároló), állattartás céljára szolgáló építmények, kisipari vagy barkácsműhely, árusítópavilon, kazánház. kiegészítő rendeltetés (funkció): az övezet fő rendeltetésének megfelelő építmény rendeltetésszerű

250

251

(25) (26)

(27)

(28) (29) (30) (31)

(32) (33) (34) (35) (36) (37)

(38) (39)

(40)

(41) (42)

(43)

(44)

használatához szükséges, azt kiegészítő rendeltetés. korlátozás (telekalakítási, építési): az egyébként az övezeti és egyéb előírások szerint megengedett telekalakítás, illetve beépítés korlátozása, illetve tilalma. környezetvédelmi hatásterület: a létesítésük idején védőterület kialakítása nélkül telepített káros környezeti hatást előidéző létesítmények olyan - szabályozási tervben külön övezetként kialakított környezete, amelyben lakás csak az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával létesíthető. Közterületrendezési Terv (KRT): A közterület kialakítására vonatkozó, önkormányzati rendelettel jóváhagyott terv. A tervben ki kell térni legalább a közterület szélességének (helyszínrajzi kialakításának), magassági elrendezésének (hossz-szelvény, jellegzetes keresztmetszetek) kialakítására, a közmű- és közlekedési építmények, köztárgyak elhelyezésének módjára. A terv kitérhet a portálok, homlokzatok ki illetve átalakítására, az épületek tömegképzésének ki- illetve átalakítására, a reklámok elhelyezésére és további az illetékes építésügyi hatóság által esetileg meghatározott elemek kialakítására közúthálózat: az országos közutak és az önkormányzati közutak összefüggő rendszere. lakóépület: kizárólag, vagy túlnyomó részben lakást tartalmazó épület magánút: az ingatlan-nyilvántartásban önálló helyrajzi szám alatt útként nyilvántartott, a telek és a rajta lévő építmény megközelítését szolgáló magánterület. meglévő épület (a HÉSZ szempontjából): a területen álló épület, függetlenül attól, hogy ideiglenes vagy végleges, továbbá engedély alapján vagy engedély nélkül épült. A szabályozási terv és a HÉSZ szempontjából az építési vagy fennmaradási engedély alapján, illetve engedély nélkül épült, de legalább tíz éve a területen álló épület. mélyfekvésű terület: a környezet felszíni vizeinek szintje alatti, állandóan vagy időszakosan vízzel borított, illetve megfelelő lefolyás nélküli terület mezőgazdasággal kapcsolatos építmény: a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos terményfeldolgozó, tároló, mezőgazdasági gépjavító létesítmény építményei. mezőgazdasági tevékenység: a TEÁOR szerinti a mezőgazdasági termelés (növénytermesztés, állattartás, erdőgazdaság, vadgazdaság, halászat) mezőgazdasági üzem: a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos terményfeldolgozó, tároló, mezőgazdasági gépjavító létesítmény építményei. nagy szállítási forgalmú létesítmény: ahol a napi tehergépkocsi-forgalom meghaladja a létesítményre előírt parkolók számának 5%-át. nem zavaró hatású (ipari, kézműipari, raktározási és egyéb) épület, építmény: azok a létesítmények, melyeknek rendeltetéséből üzemeléséből eredő – közvetlen és közvetett – hatások (emissziós értékek) nem haladják meg a környező területfelhasználási egységekre (általában lakóterületre) megengedett határértéket. növényzettel fedett terület: az a terület (felület), melyet mindig növényzet takar. övezeti határvonal: a különböző övezeteket elválasztó (határ)vonal. Övezeti határvonal választja el az szabályozási vonalakkal határolt területen belül az eltérő övezetbe sorolt területeket. A telekhatáron húzódó övezeti határvonal - kizárólag azon a szakaszon, amely nem értelmezhető szabályozási vonalként - a telekalakításra vonatkozó szabályok keretei között módosíthatók. Egyéb módosítás csak szabályozási terv keretében megengedett. (telekhatár módosításával övezeti határvonal, illetve szabályozási vonal nem módosulhat, kivételt képez a már kialakult beépítésű telektömbben a telek közterülettel átellenes (hátsókerti) telekhatárán húzódó, szabályozási vonalnak nem minősülő övezeti határvonal - telekalakítás kapcsán, az övezeti előírások megtartásával – történő módosítása) pavilon: szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített, illetve azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, 2 m2-t meghaladó, de legfeljebb 6 m2 alapterületű építmény (a 2 m2-nél kisebb alapterületű építmény a fülke). saroktelek: legalább két szomszédos telekhatárán közterülettel érintkező telek szabadidő-eltöltés építményei: a pihenés, szórakozás, sportolás építményei (függetlenül attól, hogy területigényes szabad teret, területet - állatkert, vidámpark, sportpályák, strand, sí, evezés, vitorlázás, stb. - vagy zárt teret - squash, fedett uszoda, testedzés, stb. - igényelnek, önálló telken kerülnek-e elhelyezésre, továbbá jelentős zöldfelülettel kerülnek kialakításra). szabályozási vonal:. A közhasználatra és a korlátozott (köz)használatra szánt vagy a közhasználat elől elzárt területeket elválasztó vonal. A szabályozási vonalat övezeti határvonalként és telekhatárként is értelmezni kell. szintterületi mutató: a szabályzat szempontjából a telken elhelyezhető (elhelyezett) épület(ek)

251

252

(45) (46) (47) (48) (49) (50)

(51) (52)

(53) (54) (55)

(56) (57) (58)

(59)

(60) (61) (62) (63) (64) (65) (66) (67)

valamennyi szintjének összes (bruttó) alapterületének (bruttó szintterület) az OTÉK alapján meghatározott számú gépkocsi elhelyezésére szolgáló terepszint alatti gépjárműtároló (garázs) területével, de legfeljebb – gépkocsinként a gépkocsik mozgásához szükséges területekkel együtt – 30 m2-rel, illetve a lakók terepszint alatti tárolóinak területével, de legfeljebb – lakásonként, a megközelítésre szolgáló területekkel együtt – 15 m2-rel csökkentett területének és a telek területének hányadosából képzett mutatószám. szolgáltató épület: a TEÁOR szerint és az egyéb jogszabályban meghatározott szolgáltató tevékenység céljára szolgáló épület. telek (foghíj ∼): a HÉSZ szempontjából foghíjnak minősül a be nem épített telek, ha a csatlakozó szomszédos tel(k)ek épülettel beépített(ek). telek be nem építhető része: lásd: területbiztosítás telekhatár: az önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott területeket (telkeket) elválasztó (határ)vonal. A szabályozási- és az övezeti határvonalat telekhatárként is értelmezni kell terhelési határérték: a környezetet terhelő káros hatások (légszennyező, sugár, zaj- és rezgéshatású stb.) jogszabályi rendelkezésben vagy hatósági előírásban meghatározott eltűrhető mértéke. területbiztosítás (telek be nem építhető része): ahol a terv távlatán túl (de legalább a HÉSZ hatályba lépésétől számított 10 éven túl) közút kerül elhelyezésre, ott a telek(rész) beépítését a be nem építhető terület figyelembe vételével kell megállapítani, de a területbiztosítás nem teheti lehetetlenné az övezetben megengedett építmények elhelyezését. A HÉSZ szempontjából a területbiztosítás nem minősül építési tilalomnak, illetve építési korlátozásnak. többlakásos lakóépület: kettőnél több lakás elhelyezésére szolgáló épület tömb: a település területének legalább egy önálló ingatlanként (önálló helyrajzi szám alatt) nyilvántartott és legalább 1 hektár kiterjedésű része, melyet legalább egy oldalán közterület, illetve beépítésre nem szánt terület (belterületi határ) és/vagy az közigazgatási terület határvonala (szomszédos település) határol. tömbbelső: a meglévő közterület mentén már túlnyomó részben beépült telkek - újabb telkek kialakítására alkalmas - beépítetlen részének építési telkekké alakítása új közterület(ek) kialakításával tömegközlekedés: menetrend alapján közlekedő gépjárművekkel végzett közforgalmú személyszállítás. Új beépítésre szánt terület: új beépítésre szánt terület, az a terület, területrész, ahol az építési övezetre előírt beépíthetőség feltételeit telekalakítással, és vagy új út és közműlétesítmények megépítésével lehet biztosítani, illetve ott ahol a Helyi Építési Szabályzat legalább telektömbre vonatkozóan határozza meg a telekalakítási terv elkészítését, illetve ahol telekalakítási tervet kell készíteni a külön jogszabály előírása alapján. út határa: az útnak – a kiemelt szegélyt, az útpadkát, a rézsűt, az út víztelenítését szolgáló árkot, csatornát, más vízelvezető létesítményt is magában foglaló – külső széle. út területe: az út határai közötti terület. út: a gyalogosok és a járművek közlekedésére szolgáló közterület, illetőleg magánterület (közút, magánút). Az egyes útfajtáknak és az út részeinek a meghatározására a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabályban (KRESZ) foglaltak az irányadók. útcsatlakozás: útnak, járműforgalmat szolgáló létesítmény (pl. üzemanyagtöltő-állomás) területének, illetőleg a járművek közút melletti ingatlanról közútra való ráhajtását szolgáló területnek a közúthoz csatlakozása. üdülőegység: üdülés céljára szolgáló rendeltetési egység. üdülőtábor: üdülés céljára szolgáló - általában - ideiglenes építmények és szerkezetek (sátrak) elhelyezésére szolgáló terület, telep. üzemi jellegű: a szabályzat szempontjából üzemi jellegűnek minősül a folyamatosan, folytatólag vagy rendszeresen folytatott és a saját (családi) szükségletek kielégítését meghaladó mértékű tevékenység. városrendezési beavatkozás: a település(rész) szerkezetét, arculatát, jellemzőit megváltoztató beavatkozás. vegyes funkciójú épület: több eltérő rendeltetésű rendeltetési egységet magában foglaló épület veszélyes hulladék: hulladék jogszabály alapján meghatározott minősítése. vízgazdálkodási területek: a vizek hasznosítása, hasznosítási lehetőségeinek megőrzése, a vizek kártételei elleni védelem és védekezés (vízkárelhárítás) céljára szolgáló terület. víziállás: (cölöpállás, horgászállás, horgászpad, általában stégjellegű építmény) a meder talajába beépített vagy a meder talajára támaszkodó tartókra (cölöpökre, talpakra) rögzített padozat, amely a vízterületnek

252

253

(68) (69)

nem vízgazdálkodási célú (például horgászat, fürdőzés, napozás, tudományos megfigyelés, munkavégzés) használatát teszi lehetővé. A HÉSZ szempontjából csak a felépítmény nélküli víziállás minősül víziállásnak; a felépítményes víziállást épületként kell elbírálni. zajvédelmi kategória: jogszabályban meghatározott kibocsátási határérték. zöldfelület: többségében növényzettel fedett szabad - nem beépített - terület, területrész.

(az 5. sz. melléklet új előírásként kerül beépítésre) 5. sz. melléklet: az R 37.§. (5) bekezdésében foglaltak alapján építési tilalom vagy korlátozás alá eső ingatlanok jegyzéke 1. 2.

3.

4.

11. számú fedvényterv, amely Békéscsaba, Réti u. – elkerülő út – Köröspart u. (élővíz csatorna) – Zug. u. által határolt terület által érintett helyrajzi számok: 0543/57; 0543/59; 0543/9 ill. 0543/66 12. számú fedvényterv, amely Békéscsaba, Varságh Béla u. – elkerülő út – Réti u. – Gyümölcsös u. teleksor végei által határolt terület által érintett helyrajzi számok: 0531/30 ill. 0526/16 13. számú fedvényterv, amely Békéscsaba, Dobozi út – elkerülő út – Vandháti út – új kereszt utca (20642. hrsz.; 20684. hrsz.; 20588. hrsz.) által határolt árolt terület által érintett helyrajzi számok: 20599; 20640 ill. 0516/23 14. számú fedvényterv, amely Békéscsaba, Szépkert u. – Trófea u. – elkerülő út – Omaszta utcai teleksor hátsó telekhatárai által határolt terület által érintett helyrajzi számok: 20782; 0391/5 ill. 20795/1


Szociális és egészségügyi területet érintő ügyek

Ellátási szerződés alapján szociális szolgáltatást nyújtó civil szervezetek szakmai és pénzügyi beszámolója

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést az illetékes bizottságok átvizsgálták, harmadik véleményező bizottság volt a Kisebbségi és Külkapcsolati Bizottság. Az állásfoglalásukat tartalmazza az anyag. A határozat végrehajtásának határidejét kérte módosítani: a 2007. február 15-re. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta: 5/2 041-056) A közgyűlés 20 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 77/2007. (II.15.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a - Béthel Alapítvány (Békéscsaba, dr. Becsey O. u. 2.) - Egyensúly Szabadidő Klub Egyesület (Békéscsaba, Derkovits sor 2.) - Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség „Oltalom” Idősek Otthona (Békéscsaba, Tábor u. 2.) - Mentálhigiénés Egyesület (Békéscsaba, Békési út 40.) 253

254 - MI-ÉRTÜNK Egyesület (Békéscsaba, Kazinczy u. 6/1.) - Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete (Békéscsaba, Orosházi út 71.) civil szervezetek 2006. évi szakmai, pénzügyi beszámolóját elfogadja. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2007. február 15.

Tárgy:

Szociális szolgáltatások ellátásának lehetősége többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény keretében

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság megtárgyalta, véleményét az előterjesztés tartalmazza, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság állásfoglalását a képviselők kézhez kapták. Szavazásra bocsátotta az eredeti határozati javaslatot. (Kazetta: 5/2 056-067). A közgyűlés 25 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 78/2007. (II.15.) közgy. HATÁROZAT 1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése kifejezi azt a szándékát, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Egyesített Szociális Intézményét 2007. március 31. napjával jogutódlással megszünteti, és jelenlegi feladatait a létrehozandó Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény útján kívánja elláttatni. Felelős: Határidő:

2./

A Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Egyesített Szociális Intézménye jogutódlással történő megszüntetésével, a szociális szolgáltatásokat nyújtó kistérségi fenntartású intézmény alapításával, a feladat átadásával, és az intézmény vagyonhasználatával kapcsolatos dokumentumokat úgy kell elkészíteni, hogy a Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény 2007. április 1. napján megkezdhesse működését. Felelős: Határidő:

Tárgy:

Vantara Gyula polgármester a határozat kistérségi tanáccsal való közléséért 2007. március 31.

Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző 2007. márciusi közgyűlés

A Réthy Pál Kórház- Rendelőintézet fekvőbeteg-ellátó tárgyában hozott RET határozat jóváhagyása

kapacitás

Vantara Gyula polgármester: Amennyiben a közgyűlés a határozati javaslatot jóváhagyja, tartalma a miniszteri javaslat elutasítását jelenti. Dr. Fábián Ágnes tanácsnok: 2007. január 12-én volt a Regionális Egészségügyi Tanács ülése, ahol az a határozati javaslat született, hogy nem fogadják el az egészségügyi miniszter

254

255 ágyszámra vonatkozó ajánlatát, mivel az egyik intézmény számára sem megfelelő. Méltatlan veszekedés, osztozkodás indult volna, ami nagyon távol áll mind a fenntartóktól, mind az intézményvezetőktől. Ennek ellenére az az információ jutott tudomásukra, hogy Velkey Gábor képviselő tárgyalásokba fogott, és olyan ágyszámra vonatkozó javaslat érkezik a miniszter részéről, ami a szemészeti osztályt megszünteti. Megkérdezte Velkey Gábor képviselőt, hogy milyen felhatalmazás alapján, illetve kinek az érdekeit képviselte? Vállalja-e a következményeit annak, hogy Békéscsabán megszűnik a szemészeti osztály? A fenntartó és az intézményvezetés is azt kéri, hogy minden osztályt, ha csökkentett ágyszámmal is megtartsanak. (Kazetta: 5/2 067-093) Vantara Gyula polgármester: A Réthy Pál Kórház és Rendelőintézet fenntartója Békéscsaba önkormányzata. A szakmai vezetés és a városvezetés összeült és azt a határozott és közös álláspontot képviselte az ágyleépítés méltatlan vitája során, hogy Békéscsaba kórházának az eddigi szolgáltatásokat nyújtania kell. Nem többet és nem is kevesebbet. Ha ágyszámcsökkentéssel jár - az megalapozatlan. Statisztikai adatokat nem figyelembe vevő és méltatlan az ágyszám-csökkentés –, akkor a szakmai vezetés és a város, mint fenntartó ebben megállapodott. Joggal várják el, amennyiben tárgyalásokat folytat bárki a város nevében és ott további egészségügyi ellátásról, ágyszámról van szó, akkor egyeztessen a szakmai és a városi vezetéssel a közös álláspont érdekében. A város vezetése levéllel fordult Szarvas, Kondoros, Békésszentandrás, Csabacsűd, Kardos és Örménykút önkormányzataihoz, azt kérték tőlük adatokkal és statisztikákkal bizonyítva, hogy a Szarvas és Környéke Kistérség csatlakozzon a békéscsabai kórház vonzáskörzetéhez. Ezt a szándéknyilatkozatot mind a hat település aláírta. Az eddig ellátott békéscsabai vonzáskörzetbe tartozó ellátottak száma megemelkedik 180.000 főre. Az ellátottak száma lesz az alapja a kórházak finanszírozásának. Ezeket a szándékokat keresztezik azok a törekvések, amelyeken egyéni tárgyalásokkal, bizonyos háttér alkukat figyelembe véve, egyeztetés nélkül folytat a képviselő. A szemészeti osztályon az ÁNTSZ ellenőrző vizsgálatot folytatott le. A vizsgálat időpontja egybe esett a tárgyalások időpontját megelőző 1-2 nappal, azaz 2007. január 31-én zajlott le. A vizsgálatot a konkurens kórház szemészetéről hajtották végre. Az ÁNTSZ-hez a vizsgálat után levéllel fordult a kórház igazgatónője, leírta: „ez nem felel meg a valóságnak”. Hosszas szakmai fejtegetés után az a megállapítása a levélnek, hogy a vizsgálat célzott volt és tudatosan a békéscsabai szemészeti osztály leépítésére terjedt ki. Az illegális úton megszerzett ágyszám listákban a január elejei változatban Békéscsaba kórházának szemészeti osztályára 15 ágy volt betervezve. Ezt a variációt látta mind a kórház vezetése, mind a fenntartó. Ennek ismeretében született az a közös állásfoglalás, hogy a békéscsabai kórház meglévő osztályait meg kell tartani, az ágyszám csökkenést tudomásul veszik, ha szükséges, meg kell tenni az intézkedéseket. Ezzel egy időben a kórház vezetése a fenntartó igényét akceptálta, a csökkenő ágyszámok mellett a gyógyítás minőségének javítását szorgalmazta. Három kérés volt a fenntartó részéről a kórház felé: ne szüntessenek meg osztályokat, a minőségi ágyszám esetén ki kell gazdálkodni a kirótt terheket, és a minőségi gyógyítás felé kell elindulni. Úgy gondolja, hogy ezek a város polgárai részéről felmerült jogos igények, amelyeket nyíltan és nyilvánosan meghirdettek, a főigazgatónő az álláspontokat jegyzőkönyvileg képviselte, a város vezetői pedig egyhangúlag ebbe az irányba nyilatkoztak. (Kazetta: 5/2 093-150) Velkey Gábor képviselő: Természetesen válaszol a kérdésekre. Annyiban más a helyzet, ha valaki a tisztségviselők közül kérdést kap, annak joga van néhány napon belül válaszolni, úgy tűnik, ehhez nincs joga.

255

256 A város nevében senkivel nem tárgyalt. Ha valaki ezt állította, az nem mondott igazat. Úgy gondolta, hogy vannak ezzel kapcsolatos információi és kapcsolatai, kötelessége segíteni a város kórházát abban, hogy az ágyszám a lehető legkisebb mértékben csökkenjen. Semmi mást nem tett az elmúlt időszakban, amikor meghívták egyeztetésre. Nem mint békéscsabai képviselő, hanem mint Velkey Gábor a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács egészségügyi miniszteri delegáltja, hogy képviselje többek között a régió kórházi ágyaival kapcsolatos érdekeket, és képviselje a békéscsabai városi kórház érdekeit is. A számokról nem fog részletesen beszélni, mert nem ezen a fórumon kell ezt a vitát lefolytatni. Úgy gondolja, hogy annak eredményeként, amit az elmúlt időszakban személye, és többen is intéztek, több tucatnyi aktív ággyal gyarapodott a békéscsabai kórház az előzetes tervekhez képest. Egy osztály sorsa került veszélybe, a korábbi álláspontokkal szemben a városi kórház igényeinek megfelelően új osztályok fogadására is lehetőség van. Az a formálódó javaslat, amely az ÁNTSZ képviselőinek bevonásával történt, és ahol szakértőként jelen volt, nagyban segítette a város érdekeit, nem pedig gátolta és akadályozta azt. Van egy mérhetetlen nagy különbség közöttük a helyzetértékelésben, s ebből adódóan az eljárásban is. Véleménye szerint ebben a helyzetben nem az a feladata az embernek, hogy kiabáljon, hisztizzen, és olyan javaslatokat fogalmazzon meg, amikről jól tudja, hogy soha nem valósulnak meg, hanem megpróbáljon a realitás talaján maradni, és segíteni a város érdekeit. Meggyőződése szerint a Regionális Egészségügyi Tanács állásfoglalása nem segítette azt a folyamatot, hogy a kórházban több aktív ágy maradjon, ezzel szemben azok az eljárások, melyeket lefolytatott, ezt segítették és eredményesek is voltak. A vitát és ezt az eljárást, amit lefolytattak a képviselők, méltánytalannak, igazságtalannak és az eljárásból adódóan nagyon nem szimpatikusnak találta, de természetesen bármilyen körülmények között, szívesen válaszol a kérdésekre. Az elhangzott feltételezések nem igazak, a város nevében soha nem tárgyalt, és inkább köszönettel kellene illetni azt a munkát, amit több szakértő bevonásával a békéscsabai aktív ágyak megőrzése érdekében tettek, mint ilyen alattomos kritikával. Örül annak, amit sikerült elérni, reális és jó eredmény. A folyamat akkor látható, ha valaki az elejétől a végéig ismeri. A hozzá eljutott információkat mindig megosztotta a kórház vezetésével, és a kórház vezetése minden esetben tájékoztatta a fenntartót. Közvetlenül is mehetett volna a fenntartóhoz, de véleménye szerint az információáramlás ez által biztosított volt. Nem érzi hibásnak az eljárást, komoly eredményeket értek el a lezajlott folyamatban, melyen a város parlamenti képviselője és más parlamenti képviselők is jelen voltak. (Kazetta 5/2 156-209) Vantara Gyula polgármester: Kit képvisel Velkey Gábor képviselő? Az Egészségügyi Minisztériumot, a minisztert, vagy pedig Békéscsaba város polgárait? (Kazetta 5/2 209-214) Baji Lajos képviselő: A kórház vezetésének kellett volna a testülethez fordulni, idehozni a tárgyalási alternatívákat. Aki ezt a felhatalmazást meg tudja adni az a testület a polgármester személyén keresztül, jó lett volna ezt előtte tudni, és akkor nincsenek félreértésre okot adó eljárások. Hiányolja, hogy az elfogadott költségvetésben nem szerepelnek – ami eddig mindig gyakorlat volt – a megye-város egyeztetése alapján a város költségvetését érintő ügyek. Nincs tudomása arról, hogy milyen tartalommal írták alá a megye-város általi megegyezést. Ez miért nem került a közgyűlés elé? (Kazetta 5/2 214-245) Vantara Gyula polgármester: A jegyzőkönyv pontosítása és végleges aláírása most történt meg, tehát a következő ülésen részletes tájékoztatást kap erről a közgyűlés. A lovasberényi

256

257 megbeszélésre az önkormányzat, mint fenntartó nem kapott meghívást, sem a RET, sem az érdekképviseletek közül azok, akik ott véleményt nyilváníthattak volna. (Kazetta 5/2 245-254) Dr. Kerekes Attila képviselő, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke: Néhány közgyűléssel ezelőtt felmerült a békéscsabai kórház helyzete, és akkor azt mondta, hogy az ágyszám-leépítés veszélye fenyegeti a kórházat, esetleg még osztály is megszűnik. Azóta ismert, hogy Békéscsaba 328 aktív ágyat és 167 krónikus ágyat kapott. Ha összehasonlítják, akkor látható, hogy ez 610 ágy volt, ebből 510 az aktív, tehát ez több mint 30 %-os csökkenés. Ha megnézik 1.000 lakosra korábban 71 kórházi ágy jutott Békés megyében, most pedig 51, az országos átlag jelenleg 71. Akik tudtak volna lobbizni, az a kormánykoalíció SZDSZ-es, MSZP-s képviselői, ők tudtak volna segíteni. A megyében nem a legjobb egészségi állapotban vannak az emberek, de nem is a legrosszabban. Békés megye a legrosszabb helyzetek egyikébe került. Csak egy kiemelt kórház van a megyében, éppen a megyeszékhely kórháza nem lett kiemelt kórház, ahol korábban nagy beruházások történtek. Az előző közgyűlésen Tóth Károly képviselő mondta, hogy a békéscsabai kórházban minden rendben van, és most látható, hogy most semmi sem biztos. Örült, amikor azt látta, hogy az MSZP támogatta minden kórházi osztály megmaradását, ez volt a FIDESZ álláspontja is. Most kapják az információkat, hogy Gyulán esetleg hónapokat kell várni annak, aki a szemészetre akar bekerülni, a békéscsabai lakosok pedig hova mennek? Titkos tanácskozáson dőlnek el a dolgok egy demokratikus országban. Az eddigi számadatok azt mutatják, hogy Békés megye a lehető legrosszabb pozícióba került, és mindig az uniós átlagra hivatkoznak, de mélyen az uniós átlag alatt van itt a kórházi ágyszám. Az információáramlás valóban javításra szorul a képviselők körében. (Kazetta 5/2 254-300) Tóth Károly képviselő: Az egyik probléma az a logika, ahogy az előterjesztés is szól. Érti, hogy a Regionális Egészségügyi Tanácsok miért nem akartak állást foglalni. Elutasítanak, de nem mondanak alternatívát. A polgármester is azt kérte, hogy szavazzon a testület a határozati javaslat elfogadásáról, azaz elfogadja az elutasítást, amely elfogad egy, az egészségügyi miniszter által tett ajánlatot, számsort. Egyetértene addig, amíg azt mondaná a testület, hogy a miniszter által ajánlott számsort elutasítja. Célszerű lenne arról is tárgyalni, hogy mi az, amit kedvezőnek, megfelelőnek gondolnak. A közgyűlésnek meg kell fogalmazni az igényt, nemcsak azt kell mondani, hogy valakinek a javaslata nem jó. A békéscsabai kórház jövője stabil és kiegyensúlyozott. Csak olyan ágyszám változatokat látott, amelyek nagyon közel állnak a kórház, és ezek szerint a fenntartó nevében eljáró polgármester által képviselt igényhez, amely abból indul ki, hogy olyan ágyszám szerkezetet kell létrehozni, amely fenntartja a kórház működőképességet és fejlődőképességet. Nem látott előterjesztést, amely nem olyan számsorból indult volna ki, amely rendkívül közel állt a kórház szakmai vezetése által megfogalmazott szakmai igényhez. Miközben általában csökkennek az ágyszámok, lehet, hogy nem került be a kiemelt kórházak közé a békéscsabai kórház, viszont olyan munkaanyagokat látott a kórház szakmai vezetése részéről is, amelyek új osztályok, új részlegek, teljesen új gyógyítási módszerek megkötését jelentik a városban. Nemcsak folyt beruházás, hanem folyik is. Egy folyamatról van szó, ami nem szakadt meg. Az összes létező munkaanyag olyan, amely a korszerű, új gyógyítási módokat megjeleníti, ami eddig nem volt Békéscsabán. Ilyen pl. a sürgősségi betegellátás. Stabil a békéscsabai kórház, mert olyan ágyszám-szerkezet jött létre, amely hosszú távon működtethető, és a kiegészítő ágyak is olyan összetételűek, amelyek kedvezőek a város, a térség számára. (Kazetta 5/2 300-373)

257

258 Vantara Gyula polgármester: Nincs felhatalmazva arra, hogy felolvassa Molnár László országgyűlési képviselő egészségügyi miniszterhez írt levelét, ezért megkérdezte a képviselőt, hogy a testület előtt kívánja-e ismertetni ezt? (Kazetta 5/2 373-376) Molnár László országgyűlési képviselő: Természetesen azért van jelen, hogy ismertesse ezt a levelet, és kérte Vantara Gyula polgármestert, illetve dr. Kerekes Attila képviselőt, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnökét, hogy támogassák azt a kezdeményezést, miszerint határozatot kellene hozni abban a kérdésben, hogy a szemészet 15 ággyal mindenképpen működjön tovább, az elfogadott kórházi ágyszámok keretén belül. Megköszönte Velkey Gábor képviselő ebben az ügyben végzett munkáját, hiszen telefonon kapcsolatban volt vele, és tudja, hogy tisztességgel küzdött Békéscsaba érdekeiért. Azt is tudja, hogy költségvetésileg a Magyarországon működő finanszírozás, amely a kórházaknál van, nem normális dolog, ezért szükség volt az ellátás átszervezésére. Mindig azt képviselte, hogy a szükséges ágyszám meglegyen, ne szűnjön meg osztály, akár a legkisebb létszámmal is működjön. A tegnapi nap folyamán felkeresték a megszüntetésre kerülő szemészeti osztály dolgozói, és segítséget kértek abban, hogy 15 ágyszámmal működjenek tovább. A helyzetet bonyolítja, hogy az osztályvezető főorvos most megy nyugdíjba. Leírta a miniszternek, hogy jelenleg folyik az igazgatói pályáztatás is, tehát nem tud érdemben a szemészet lobbizni a saját érdekében. Annak tudatában volt, hogy nincs sem megfelelő szakmai, sem megfelelő tárgyi feltétel a kórházban. Amikor tegnap felkereste 4 fő a szemészeti osztályról, köztük dr. Szilágyi Mária adjunktus, elmondták, hogy rendelkeznek a legmagasabb technikai eszközfeltétellel, és többek között az adjunktus szürke-hályogot műt, mialatt Gyulának 250-es várólistája van. A levélben 150.000 fős vonzáskörzetet írt, hiszen az említett megállapodásról nem szerzett még tudomást, de Békéscsabának és vonzáskörzetének szüksége van szemészetre. Ha megszűnik az osztály, a város elveszíti az ügyeleti ellátás lehetőség is, és ekkor Gyulára vagy Orosházára kellene átszállítani a sérülteket. Kérte, hogy külön határozati javaslati pontban fogadja el javaslatát a közgyűlés, mely szerint a már kialkudott 340 aktív ágy maradjon meg, hiszen a régióban megtörtént a szakma és a politika közötti egyezség. Az sajnálatos, hogy a város vezetése kevésbé tudott belefolyni ebbe a megbeszélésbe. Abban is egyezség jött létre, hogy az osztályok megmaradnak, és plusz osztályként létrejön 15 ággyal a neurológia és a stroke. Kérte, hogy a szemészeti osztály maradjon meg belső átcsoportosítással, a fenntartó foglaljon állást, és ezzel a miniszternek küldött levelét erősítsék meg. (Kazetta 5/2 376-470) Velkey Gábor képviselő: Valóban vitatkoztak dr. Kerekes Attila képviselővel. Ez akkor történt, amikor a súlyponti ágyak kijelölésére került sor, és sokan felvetették, ha a békéscsabai kórház nem lesz súlyponti kórház, annak milyen tragikus következményei lesznek. Akkor a minisztériumi szakértői anyag a békéscsabai kórházra vonatkozóan szakmai előterjesztés alapján 300 aktív ágyat tartalmazott. Ha súlyponti kórház lett volna, akkor a törvény 300 aktív ággyal rögzíti a kórház súlyponti jellegét, ami mérhetetlenül súlyos problémát jelentett volna. A súlyponti gyulai kórházban azóta is megmaradt a 815 aktív ágy, és nagyon kevés olyan kiemelt kórház van, ahol az aktív ágyak száma a regionális egyeztetések következtében növekedett. Akkor is azt képviselte, hogy a békéscsabai kórház ne súlyponti kórház legyen, mert akkor marad a 300 aktív ágy, ami nagyon rossz szám. Ekkor történt az első lépés, amit egyeztettek a körzet parlamenti képviselőivel, és Tóth Károly képviselő fogalmazta meg azt a parlamenti módosító indítványt, aminek eredményeként a törvénybe bekerült az az elem, hogy

258

259 a 12 sürgősségi betegellátást szolgáló ágy a RET által felosztható ágyakon felül az adott kórházakban rendelkezésre áll. Ez nagy eredmény, mert ennek következtében a békéscsabai kórház 12 ágyat nyert. Ezt követően indultak el a minisztériumi előterjesztések, melyekről valóban mindig beszámolt a kórházigazgató asszonynak. Ha a polgármester igényelte volna az egyeztetéseket és az ebben való együttműködést, örömmel részt vett volna, de ebben az ügyben soha nem kereste meg. Úgy gondolta, hogy végzi a dolgát és próbálja segíteni a várost, ahogyan lehet. A 300 aktív ággyal szemben a minisztériumi első anyag 328 aktív ágyat irányzott elő, ez az anyag vált publikussá. Nagy eredménynek tartja, hogy 328-ra növekedett az aktív ágyak száma. Ez komoly eredmény, amit nem illene elhallgatni. A jelenlegi állás szerint 340 + 12, azaz 352 aktív ágyról van szó. Ezek konkrét számok, és aki ebben a folyamatban részt vett, hallhatta ezeket a számokat. Ennek eredményeként még a 328 aktív ággyal szemben 10 aktív ággyal nőtt a gyermekosztály ágyainak száma. Az intenzív ágyak száma nőtt, és megjelent a neurológia, a stroke, vagyis fontos és pozitív előrelépés történt az ügyben. Ha a szemészet esetében megoldható a további előrelépés, azt örömmel veszi, de nem tudható, ez mennyire lesz reális. Információi szerint a kórház figyelembe veszi és érvényesíti azt a későbbi lehetőséget, hogy az aktív ágyak 10 %-án belül átcsoportosításokat kezdeményezhet. Az ellátás jól megszervezhető, és a központi fekvésből következő ellátási kötelmek és szakmai ellátási színvonal megtartható úgy, hogy érdemi leépítési következménye sem lesz a békéscsabai kórházra vonatkozóan. Az elmúlt években beléptetett volumenkorlát miatt a leépítéseket és az ágyak használatában történő visszalépést a kórháznak már korábban meg kellett tennie. Vantara Gyula polgármester felé elmondta, hogy a legegyszerűbb az a megközelítés, hogy aki a város érdekeit képviseli, az egyszerre nem képviselheti az ország érdekeit. Véleménye szerint ez összeegyeztethető, és vannak olyan helyzetek, amikor országos folyamatokkal összhangban a városnak is vissza lehet lépni. Véleménye szerint a képviselőknek az a dolguk, hogy a létező legtöbb eredményt hozzák Békéscsabának, ezt nyugodt lelkiismerettel tehette, képviselve ezt az értékrendet minden szakértői egyeztetésen, amelyre meghívták, és egyúttal az ország érdekeit is szolgálta akkor, amikor nem mindenáron cáfolni akarta azt a folyamatot, amelyik fontosnak tartja az egészségügyi reformot. (Kazetta 5/2 470-6/1 027) Vantara Gyula polgármester: Nem a folyamat ellen van kifogása, hanem a tájékoztatás hiánya miatt, tekintettel arra, hogy ezek illegális találkozók, nem is tudnak róla, mert a fenntartó képviselőjét nem hívták meg. Ha ebben a tárgyalás folyik, akkor közös érdeke a városnak, a képviselőnek és a kórháznak az időpont egyeztetés. (Kazetta 6/1 027-036) Szilvásy Ferenc képviselő: Ügyrendi hozzászólásában kérte Vantara Gyula polgármestert, hogy a vitát zárja le. (Kazetta 6/1 036-047) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az ügyrendi javaslatot, mely szerint a közgyűlés zárja le a vitát.

259

260 -

Megállapította, hogy a közgyűlés 8 igen, 11 nem szavazattal, 4 tartózkodással az ügyrendi javaslatot elutasította. (Kazetta 6/1 047-058) Pap János képviselő: Békéscsaba kórházának ügye van olyan fontos kérdés, hogy érdemes hosszabban is megvitatni, és van olyan fontos kérdés, hogy az egészségüggyel foglalkozó városi tanácsnok is végig részt vegyen a vitán. Meg volt győződve arról, hogy a polgármester rendelkezik információval a kórházról. A testület felügyelő bizottságot is működtet a kórházban. Pontosan tudják, hogy a kórház melyik osztálya milyen ágyszám kihasználtsággal működik. Ha a saját bőrükön érzett tapasztalataikat összevetik, az mutatja, hogy ha valaki bejelentkezik egy szakrendelésre, hány hét múlva kap időpontot, és megpróbálnak a mainál jobb helyzet felé elindulni, valódi adatok alapján. (Kazetta 6/1 058-077) Herczeg Tamás tanácsnok: Október óta a szociális és egészségügyi ágazat egy bizottsághoz tartozik, és a mai döntés után egy szervezeti egységhez is fog tartozni a hivatalon belül, mégpedig a Szociálpolitikai Osztályhoz. Egy órája folytat a közgyűlés egy nagyon éles vitát a város legnagyobb egészségügyi intézményéről, az előző napirendi pontnál pedig hozzászólás nélkül döntöttek a város legnagyobb szociális intézményének sorsáról. Mint a szociális területért felelő tanácsnok megköszöni a Szociális Osztály munkáját, mely szerint egyetlen egy kétely, ellenvetés sem hangzott el azzal kapcsolatban, ahogyan előkészítették az ügyeket. Sem a telephelyek működésével, sem a 2000 fő ellátott sorsával, sem a finanszírozási kérdésekkel kapcsolatban. (Kazetta 6/1 077-087) Tárgy:

Szemészeti osztály további működtetése

Dr. Ferenczi Attila képviselő: Azért szavazott nemmel Szilvásy Ferenc képviselő ügyrendi javaslatára, mert napi tapasztalata, hogy az embereket jelenleg ez a kérdés nagyon érdekli. Érdemes kibeszélni azt, hogy információhiányban van a testület. Érdemes kibeszélni azt is, hogy nem 500 Ft a vizitdíj, hanem 300 Ft. A kiindulási alap rossz. Nagyon rossz kormányzati, illetve minisztériumi döntés született, mely szerint kivonnak 16.000 ágyat Magyarország aktív ellátásából. Ez nem szakmai, hanem politikai döntés volt. Pénzmegtakarítás, illetve út a több biztosítós modellhez. Nem demagóg, de azért elmondta, hogy a 12 sürgősségi ágyat kifelejtették a számításból. Nem kisebbíti Tóth Károly képviselő érdemét. Felhívta a figyelmet, de kifelejtették a számításból, ha már ráköltöttek 1 milliárd forintot, akkor csak legyen meg. Tóth Károly, illetve minden képviselő a költségvetés kapcsán a fejlesztés igényeiről beszélt. Most azon vitatkoznak, hogy a lehetőséghez képest hogyan kisebbítsék azt a kárt, amit a kormányzati intézkedések okoznak ennek a társadalomnak, a városnak, a régiónak. Amikor előírják, hogy mennyi ágyat vonnak ki, és azt is elég álságos módon, mert szerepel benne, hogy a régión belül a kórházak vagy megegyeznek egymással, vagy a miniszter dönt. Tudhatta mindenki, hogy megegyezés nem lesz, hiszen egy elvonásnál mindenki a sajátját védi. Az ágyleépítés azt jelenti, hogy csökken a finanszírozás. Lassan nem is arról beszélnek, hogy hány aktív, passzív vagy krónikus ágy lesz, hanem arról, hogy mennyi pénzt kap egy kórház, és ebből mit tud kihozni. Folyó beruházásról van szó. Információi szerint folyó beruházásnál bármikor hozhatnak leállító döntést. Ha a 170 belgyógyászati ágyból elvesznek 70 ágyat, akkor miért fejlesztik a belgyógyászati tömböt? Erre az volt a válasz, hogy bármikor leállíthatják, nem tudják még, hogyan lesz, jelenleg folyamatban van a dolog.

260

261 Módosító javaslata: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint fenntartó úgy foglal állást, hogy a kórházban szükség van a 15 fős szemészeti osztályra. Felkéri az ebben súllyal bíró országgyűlési képviselőket, illetve az egészségügyi miniszter személyes megbízottját, hogy az ügyben járjanak el, és járják ki, hogy ezt a plusz 15 ágyat Békéscsaba város kórháza megkapja. (Kazetta 6/1 087-126) Velkey Gábor képviselő: Kérte, hogy dr. Ferenczi Attila képviselő javaslatát külön bocsássa szavazásra a polgármester, ne együtt az eredeti határozati javaslattal. Vantara Gyula polgármester felé elmondta: nem úgy minősíthető egy tanácskozás jellege, hogy legális az, amire meghívják a polgármestert, és illegális az, amelyre nem. Vannak szakértői egyeztetések és fórumok, az ilyen értelmű minősítés súlyos hiba. Véleménye szerint a RET egy olyan fórum, ahol mindenki elmondhatta volna véleményét, akár konkrétan és részletesen is. Ha ezután is meghívják, részt vesz a megbeszélésen, és bármikor, ha a polgármester ebben az ügyben egyeztetést kezdeményez, örömmel vesz részt azon. Eddig is megtette volna, de ilyen kezdeményezés nem érkezett. Nem a szakértői találkozás előtt egy nappal kell ezt megejteni, hanem korábban. (Kazetta 6/1 126-142) Vantara Gyula polgármester: Nem tudott ezen időpontokról, és tájékoztatást sem kapott sem szakmai, sem politikai, sem illegális találkozóról. (Kazetta 6/1 142-144) Dr. Kovács Zoltán osztályvezető: Voltak olyan felvetések, amelyekre válaszolnia kell. Baji Lajos képviselő azt kérdezte, hogy miért nem közgyűlési felhatalmazással vett részt a képviselő a RET ülésén? Azért nem, mert 8-án megküldte a miniszter a leosztást, 12-én a RET ülésezett, akkor már a polgármester delegáltjának határozni kellett. Január 15-én volt a közgyűlés. Azóta sincs újabb lap leosztás, tehát még mindig a január 8-i érvényes. Egy másik képviselő azt kérdezte, hogy miért nem tárgyalta az előterjesztést a közgyűlés, és miért rossz ez az előterjesztés, miért nem került már be több alkalommal vitára a testület elé? Azért, mert nincs miről nincs vitázni. A mellékletben szerepel a január 8-i állapot, és a RET-nek nincs döntési jogosítványa. A RET-ben csak konszenzusos döntés érvényes, ami azt jelenti, hogy mindenki egyetért mindennel. Ha egyvalaki azt mondja, neki ez így nem jó, akkor nincs döntés. Ha ez a közgyűlés nem úgy dönt, hogy támogatja a tanácsnok RET-ben képviselt álláspontját, akkor mi történik? Semmi. Nem támogatja, de a többiek a „nem tárgyalunk” verziót támogatták. A mostani testületi döntés tulajdonképpen nem nagy horderejű. Lehet, hogy politikailag igen, lehet, hogy üzenetében igen, valójában érdemileg nincs súlya a döntésnek. Ezért csak ennyi az előterjesztés, beszámol arról, hogy a jogszabály szerint az önkormányzat testületének mi a következő feladata. Amikor már lesz miről tárgyalni és ha lesz publikus megegyezési lista a kórházakkal kapcsolatban, arról időben tájékoztatják a testületet, és így hozhat csak döntést, hogy akár egyetlen ágynak a megszüntetését is támogatja vagy nem. A szemészettel kapcsolatban elmondta, hogy szívén viseli a kórház minden osztályának sorsát, de a szemészetről nem mondaná ki, hogy maradjon 15 ágyas. Ezt megszorításnak tekinti. Nem lehet a közgyűlés jóváhagyása, illetve a miniszter diktátuma nélkül ágyat csökkenteni Békéscsabán. Ha lesz egy diktátum, akkor jogorvoslati út is lehetséges, illetve csak a közgyűlés jóváhagyásával lehet bármilyen ágyszám csökkentés. A szakmában tárgyalási alap, hogy a szemészetet lehetne a legkönnyebben feláldozni ezen az oltáron, az összes szakágazat közül. De akkor is ez a testület fogja eldönteni, hogy fel akarja-e áldozni a szemészetet, illetve bármely osztályt. Tehát ne kösse meg saját kezét, tárgyalási lehetőségeit a

261

262 közgyűlés, mert ha lesz egyáltalán lehetőség konszenzusos tárgyalásra, akkor ez is egy cserealapot képezhet, ha pedig nem lesz, akkor teljesen mindegy. (Kazetta 6/1 144-189) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta dr. Ferenczi Attila képviselő módosító javaslatát, mely szerint Békéscsaba város kórházában szükség van a 15 fős szemészeti osztályra. Javaslatában felkérte a város országgyűlési képviselőjét, illetve a miniszter személyes megbízottját, hogy ebben az ügyben tegyék meg a szükséges lépéseket. A közgyűlés 18 igen, 1 nem szavazattal a következő határozatot hozta: 79/2007. (II.15.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése megállapítja, hogy a Réthy Pál Kórház- Rendelőintézetben a 15 fős szemészeti osztály működtetésére szükség van. A közgyűlés felkéri a város országgyűlési képviselőit és az egészségügyi miniszter személyes megbízottját, hogy a fenti szándékot képviseljék, és tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a szemészeti osztály tovább működjön. Felelős: Határidő.

Dr. Fábián Ágnes tanácsnok 2007. február 16.

Tárgy:

Réthy Pál Kórház- Rendelőintézet fekvőbeteg-ellátó kapacitás tárgyában hozott RET határozat jóváhagyása

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az eredeti határozati javaslatot. (Kazetta 6/1 189-207) A közgyűlés 17 igen, 5 nem szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 80/2007. (II.15.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Dél- Alföldi Regionális Egészségügyi Tanács 4/2007. (I.12), illetve 5/2007.(I.12.) DARET határozatát jóváhagyja. Felelős: Határidő:

Dr. Kerekes Attila, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke 2007. február 28.

Miklós Attila képviselő: Dr. Fábián Ágnes tanácsnok felvezette a vitát, és az elmúlt egy órát az egészségügyi tanácsnok nélkül kellett eltölteni. (Kazetta 6/1 207-209) Vantara Gyula polgármester: Ha Miklós Attila képviselő kicsit gondosabban járt volna el, akkor felszólalása előtt megérdeklődte volna, hogy ez miért így történt. Békéscsabáról az

262

263 utolsó vonat este 7 óra körül indul, és a tanácsnok asszony holnap Budapestre utazik, ahol továbbképzésen vesz részt, ezért távozott a testületi ülésről. (Kazetta 6/1 209-214) Velkey Gábor képviselő: A napirend tárgyalása után mód van frakció álláspont megfogalmazására. Az előző eljárás mélyen SZMSZ ellenes volt. Az SZMSZ-t sorozatosan, többrendbeli módon sértette meg ezzel az eljárással és az egész tárgyalási technikával a polgármester. Kérte, hogy legközelebb ilyen ne legyen. Írásbeli előterjesztésre, tárgyszerű hozzászólásra bármikor rendelkezésre áll, hogyha ez hamarabb megfogalmazódik, akár bizottsági vitában. Bármikor kezdeményez a polgármester ilyen jellegű egyeztetést, azon részt vesz. Méltánytalan eljárás volt. (Kazetta 6/1 214-224) Vantara Gyula polgármester: Amennyiben Velkey Gábor képviselőnek ezzel kapcsolatban problémái vannak, az SZMSZ vonatkozó pontjainak megjelölésével éljen az észrevételezés lehetőségével. (Kazetta 6/1 224-226) Tárgy:

Megbízási szerződés megkötése

Vantara Gyula polgármester: Ez a napirend a zárt ülésről került a nyilvános ülésre. (Kazetta 6/1 226-235) Pap János képviselő: Meglepődött, amikor először a kezébe került az anyag, amely 4,2 millió Ft bruttó kiadást irányoz elő egy kecskeméti bejegyzésű kft-nek azért, hogy világítsa át a város kórházát. Az első kérdése az volt, hogy miért kell átvilágítani a kórházat, hiszen az ISO minősítés miatt évente átvilágítja a kórházat egy független szakértő cég, és évente átvilágítja a minisztérium a Kiváló Kórház pályázatra benyújtott anyaga miatt is. Kétévente intézményi ellenőrzés folyik a kórházban, mint minden más önkormányzati intézményben, és a kórháznak, mint rendkívül nagy és fontos intézménynek a folyamatos ellenőrzésére felügyelő bizottságot hoztak létre, amely bármikor, bármilyen formában, bármilyen adathoz hozzájuthat, információt bekérhet. Erre természetesen a polgármesternek, a humán területekkel foglalkozó alpolgármesternek, az egészségügyi tanácsnoknak is lehetősége van. Annak idején úgy tapasztalta, hogy minden adatot megad a kórház, még olyan adatot is, amit esetleg a nyilvánosság számára nem biztosít. A következő kérdés, hogy milyen ez a cég? Egy regionális ágyszám és kórház ügyben célszerű-e kecskeméti céget információval ellátni, megbízni azzal, hogy világítsa át a kórházat, hiszen ki tudja, hogy azután ez a cég kinek, milyen információt ad tovább? Ezeket a kérdéseket a bizottsági ülésen is feltette, ahol Hanó Miklós alpolgármester elmondta, hogy ezt a céget a minisztérium utasította a városi kórházak vizsgálatára. Utánanézett, és kiderült, hogy a minisztériumban nem ismerik a céget, a céggel a minisztérium semmilyen kapcsolatban nem áll. Az is kiderült, hogy ez a cég 2006. december 11-én került bejegyzésre, tehát nincs referenciája, hiszen mint cég, ilyen munkát nem végzett. Ezek után kérdés, hogy kinek az érdeke 4,2 millió Ft-ot kiadni egy olyan információért, ami a városban adott, egy olyan cégnek, akiről senki nem tud semmit, és vajon mit lehet ezekkel az információkkal kezdeni, amelyeket összegyűjt a kórház dolgozóitól, a hivatal gazdasági és egészségügyi felelőseitől? Itt valakinek munka kell, és arról sincs információ, hogy miért pont ennyi pénzért végzi el ezt a munkát a cég. (Kazetta 6/1 235-291)

263

264

Dr. Kerekes Attila képviselő, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke: Egy történelmi nap a mai. Eddig az alapvető egészségügyi ellátásért Magyarországon nem kellett fizetni, de 2007. február 15-én kb. 100.000 magyar állampolgár kapta meg nyugtáját a befizetett vizitdíj után. „Áttörés” a magyar egészségügyben, hogy először kell fizetni az egészségügyi ellátásért, és sajnos ezt egy szociális kormányzat vezette be. A finanszírozás egyre gyengül, ennek ellenére megjelenik a kórházak között a „karvaly-tőke”, privatizálni akarják a kórházakat, és aki a privatizációt végzi, az nyereséget akar. Tóth Károly képviselő felé elmondta, hogy ami most történik nagyon szomorú dolog, de még nem végzetes, tehát visszafordítható folyamat. Azért kell átvilágítani a kórházat, mert valamit nem tudnak egészen jól. Felállt az új városvezetés, nem kerülnek közgyűlés elé a dolgok. Nem ismerik a gazdasági helyzetet sem. Tudomása szerint nincs kinevezett gazdasági vezetője a kórháznak. Lehet, hogy kapnak információkat, de azok nem pontosak. Egy új városvezetésnek kötelessége a kórház átvilágítása annak érdekében, hogy megismerje a pontos helyzetet, amikor privatizáció veszély van. Hogyan tud döntést hozni a testület, ha nem ismeri a pontos helyzetet? Két átvilágítást is átélt. Az első alkalommal 5.000.000 Ft-ért végezték ezt a munkát 11-12 éve, a másik 14.000.000 Ft volt. Örült, amikor meglátta, hogy ez a cég 3,5 millió Ft + áfa összegért elvégzi ezt a munkát. Javasolta a képviselőknek, hogy fogadják el a határozati javaslatot. (Kazetta 6/1 291-373) Tóth Károly képviselő: Kérte a többséget, és külön dr. Kerekes Attilát, a bizottság elnökét, hogy ne akarják eladni a kórházat. Ha nem akarják eladni a kórházat, akkor senki nem tudja megvenni. Dr. Kerekes Attila ne terjesszen elő a közgyűlésen a kórház eladásával kapcsolatos anyagot. Szeretné, ha Békéscsabának nem terjesztenék rossz hírét. Holnap reggel 7.30 órára kell Budapestre érnie, megy még két vonat addig. Holnap reggel Budapesten lesz, de megvárja az utolsó szavazást is. Nem minősíti, hogy ki mikor megy el, de holnap reggel 7 óráig több vonattal fel lehet utazni Budapestre. Kérte dr. Kerekes Attila képviselőt, hogy említse meg a cégnek néhány munkáját, ahol kórházak átvilágítását végezte, ezzel kapcsolatban milyen referenciákkal rendelkezik. (Kazetta 6/1 373-427) Szilvásy Ferenc képviselő: Az MP ECO Kft 3.000.000 Ft-os törzstőkével 2006. december 11én került bejegyzésre, 2006. december 4-én alakult. A vaskohászaton és a nehézgép-iparon kívül minden tevékenységgel foglalkozik. Az szerepel az anyagban, hogy „megteremti az új kórházvezetés számára a reális képet az induláshoz”. Ismeretei szerint csak kiírták a főigazgatói pályázatot, de nincs döntés. Március 31-ig nem tudják, hogy a kórházban mennyi lesz az ágyszám, de ez a cég kidolgozza az intézmény jövőbeni működési módjára, kapacitására és struktúrájára vonatkozó javaslatát. Ha valaha fölösleges pénzkidobás volt, akkor ez az. (Kazetta 6/1 427-501) Mezei Zsolt képviselő: A céget jegyző személy egy kiváló kecskeméti ortopéd orvos. Tudja, hogy egy ortopéd orvos nagyon hasznos a kecskeméti kórháznak, de már régen kihaltak a világon azok az emberek, akiket úgy hívtak, hogy polihisztor. Ha valaki a területén maximálisan jól teljesít, akkor kicsi annak az esélye, hogy gazdasági, közgazdasági, pénzügyi,

264

265 szakmai áttekintése legyen mindenről, egyetlen egy dologgal lehet ezt elérni, mégpedig azzal, ha alvállalkozókat von be ebbe a körbe. Ezt úgy lehet megoldani, ha kiszervezik, de ehhez referenciákra van szükség. Kérte, hogy a polgármester vegye le napirendről az előterjesztést, mert ez a vita méltánytalan a közgyűléshez. (Kazetta 6/1 501-533) Vantara Gyula polgármester: Szeretné megállítani és gátat vetni annak a folyamatnak, amely „sanda sunyiságot” feltételez. Ez a közgyűlés nem erről lesz híres. A tisztánlátás kedvéért beszélnek erről az előterjesztésről. A kecskeméti ortopéd főorvos közgazdász is. Egy szerződést két fél teljes titoktartás mellett köt meg, és kötelezi a megrendelőt és a vállalkozót is, tehát harmadik személynek történő adatkiadás semmilyen formában nem történhet meg, ha a szerződést így kötik meg, ne feltételezze senki, hogy ez nem így lesz. (Kazetta 6/1 533- 6/2 040) Mezei Zsolt képviselő: Javasolta, hogy a polgármester vegye le napirendről az előterjesztést, most ne döntsön a testület csak akkor, ha ilyen szándéka van a városvezetésnek, készítsék elő a közbeszerzési pályázat kiírását. (Kazetta 6/2 040-062) Vantara Gyula polgármester: Tájékoztatta Mezei Zsolt képviselőt arról, hogy három ajánlat bekérésére került sor. (Kazetta 6/2 062-065) Velkey Gábor képviselő: Az előterjesztésben nem szerepel, hogy volt ajánlatkérés, ezért ha volt ilyen, arról nem tud a testület, és arról sem tud, hogy a beérkezett ajánlatok mit tartalmaztak. Egyetért Mezei Zsolt képviselővel abban, hogy ilyen ügyet eldönteni az eddig alkalmazott gyakorlat szerint kell, és az ettől való eltérés nem indokolt és nem méltányos. A szabályokat illik betartani, itt is ezt kell tenni. Írjon ki a közgyűlés versenyt, kérjen ajánlatokat, legyen benne referencia, ismerhesse meg a közgyűlés az ajánlatokat, és végezzék el az átvilágítást, ha erre szükség van. Egy átvilágítással nyerhet a város, de alapvetően nincs rá szükség. Ha valaki azt gondolja, hogy szükség van átvilágításra, akkor ez a rendje, módja, nem pedig egy pontatlanul megfogalmazott előterjesztés. Kérte, hogy a közgyűlés szavazzon a módosító javaslatról, amit támogat. (Kazetta 6/2 065-086) Dr. Kerekes Attila képviselő, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke: Nem emlékszik arra, hogy az átvilágítást megpályáztatták. Az ajánlatkérés megtörtént, három ajánlat érkezett, és az MP-ECO ajánlata volt a legkedvezőbb. Ez a cég nem kezdő. A lehetőséget mindig meg kell adni. (Kazetta 6/2 086-097) Vantara Gyula polgármester: Az előbb a vitát lezártnak tekintette. Kérdése Tóth Károly és Szilvásy Ferenc képviselők felé, kívánnak-e szólni? Ha igen, akkor fél perc lehetőséget kapnak. (Kazetta 6/2 097-103) Szilvásy Ferenc képviselő: Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság ülésén szó sem volt három ajánlatról. Arról volt szó, hogy ez az egyetlen ajánlat van, és nem volt több. (Kazetta 6/2 103-106)

265

266

Tóth Károly képviselő: Az előterjesztésben nem szerepel, hogy három ajánlat lett volna, illetve az sem, hogy a másik két ajánlatban milyen összeg volt. (Kazetta 6/2 106-108) Vantara Gyula polgármester: A vitát lezárta. Szavazásra bocsátotta a módosító javaslatot, mely szerint új közbeszerzési pályázatot írjon ki a testület. Előterjesztőként nem ért egyet ezzel a felvetéssel. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 6 igen, 14 nem szavazattal, 4 tartózkodással a módosító javaslatot elutasította.

Szavazásra bocsátotta az eredeti határozati javaslatot. (Kazetta 6/2 108-128) A közgyűlés 15 igen, 8 nem szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 81/2007. (II.15.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2007. február hó 15. napjával megbízási szerződést köt az MP-ECO Kft-vel (Kecskemét Máriahegy 115/a, adószám: 13858638-2-03, aláírásra jogosult képviselője: dr. Janositz Gábor) a Réthy Pál Kórház és Rendelőintézet kapacitásának, teljesítményének, gazdasági állapotának áttekintésére, átvizsgálására, az eredmények alapján javaslat kidolgozására az intézmény jövőbeli működési módjára, kapacitására, struktúrájára. A feladat teljesítésének véghatárideje 2007. március hó 31. napja. A fentiekben meghatározott feladatok elvégzésének megbízási díja 3.550.000,- Ft + áfa, azaz Hárommillióötszázötvenezer forint + áfa. Fedezet: a 2007. évi általános tartalék. A közgyűlés felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a megbízási szerződés aláírására. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2007. február hó 15.


Városüzemeltetést érintő ügyek

Gyár utca – Kétegyházi út összekötése

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 6/2 122-135) A közgyűlés 20 igen szavazattal,1 tartózkodással a következő határozatot hozta:

266

267 82/2007. (II.15.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Gyár utca Kétegyházi út összekötésével kapcsolatos tájékoztatót elfogadja. Felelős: Határidő:

Hanó Miklós alpolgármester 2007. február 15

Tárgy:

Fúrási iszap elhelyezése a Kétegyházi úti hulladéklerakón

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést az illetékes bizottságok megtárgyalták, állásfoglalásaikat a képviselők megkapták. (Kazetta 6/2 135-142) Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző: Településfejlesztési célelőirányzat van forrásként megjelölve a határozati javaslatban. Ez a régi nevén képviselői alapot jelent. Azt tartaná célszerűnek, ha a településfejlesztési célelőirányzat helyett az „elkülönítetten” kifejezés kerülne a határozati javaslatba. (Kazetta 6/2 142-147) Pap János polgármester: Sajnálja, hogy Fodor Lajos, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottsági elnöke nem tájékoztatja a testületet az ülésen elhangzottakról. Korábban úgy volt, hogy 2.500 Ft és az út karbantartásáért, tisztításáért 100 Ft/m3 + áfa, ez jobb konstrukció volt. Talán célszerű úgy emelni az árat, hogy az összesen 3.600 Ft bruttó összeg legyen, de valamennyi összeg kerüljön elkülönítésre a korábban is meghatározott célra, ahogy ez a bizottsági ülésen is elhangzott. (Kazetta 6/2 147-169) Bánfi Ádám osztályvezető: A beszállítások megkezdése során sok kifogás merült fel azzal kapcsolatban, hogy az Építők útját teljesen elsározták a beszállítás során, ezért a közgyűlés úgy döntött, hogy külön 100 Ft/m3 kerüljön elkülönítésre, illetve befizetésre az út tisztántartása érdekben. Az volt a probléma, hogy éjszaki, hétvégi beszállítás is történt, és mire megrendelték az út takarítását, addigra olyan állapot alakult ki, amely zavarta a közlekedést. Ezért a beszállítókkal kötött jelenlegi megállapodásokban, a 10. pont értelmében a beszállítást követően az ő kötelezettsége a tisztántartás azon felül, hogy a díjat felemelték. Többet fizetnek a beszállítók és a tisztántartás elvégzése is az ő kötelezettségük. A határozati javaslatban megjelölt cím eredetileg a képviselői alapot tartalmazó rovat volt, aminek neve területfejlesztési célelőirányzat, a településfejlesztési célelőirányzat másik rovat, tehát javításra került. (Kazetta 6/2 169-188) Vantara Gyula polgármester: Az eredeti előterjesztésben szereplő megnevezés jó. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 6/2 188-196) A közgyűlés 21 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta:

267

268 83/2007. (II.15.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a TXM Kft. és a Magyar Horizont Energia Kft. által végzett fúrásokból származó fúrási iszap elhelyezését engedélyezi a Kétegyházi úti hulladéklerakón a megállapodásban megfogalmazott feltételekkel. A megállapodás aláírására a közgyűlés Hanó Miklós alpolgármestert felhatalmazza. A fúrási iszap beszállításából származó bevételt a településfejlesztési célelőirányzatban kell figyelembe venni, és a Kétegyházi úti hulladéklerakó rekultivációjára kell fordítani. Felelős: Határidő:

Hanó Miklós alpolgármester 2007. február 15.

Tárgy:

Széchenyi liget parkgondozása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést és a Városgazdálkodási, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság állásfoglalását a képviselők kézhez kapták. A Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság megtárgyalta, és azt támogatta. A 2007. évre szóló költségvetési rendeletben a fedezet biztosítva van. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 6/2 196-208) A közgyűlés 19 igen, 1 nem szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 84/2007. (II.15.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Széchenyi liget parkfenntartási munkáinak ellátásával megbízza az Esély Pedagógiai Központ, Általános Iskola és Speciális Szakiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságot, és egyben felhatalmazza Vantara Gyula polgármester urat az együttműködési megállapodás megkötésére. Felelős: Határidő:

Köles István alpolgármester 2007. március 31.

Tárgy:

A talajterhelési díjról szóló 23/2004. (VI.24.) rendelet módosítása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Városgazdálkodás, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság, és annak elfogadását javasolja a közgyűlésnek. A rendelet aláírója Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző. Szavazásra bocsátotta az előterjesztést. (Kazetta 6/2 208-219) A közgyűlés 21 igen, egyhangú szavazattal alkotta meg rendeletét:

268

269

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 10/2007.(II.19.) rendelete a talajterhelési díjról szóló, módosított 23/2004.(VI.24.) rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, módosított 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. 21/A. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a talajterhelési díjról szóló 23/2004.(VI.24.) rendelet módosításáról a következő rendeletet (a továbbiakban: Rendelet) alkotja. 1. § A rendelet 1/a. és 1/b. melléklete helyébe jelen Rendelet 1/a. és 1/b. függeléke lép. 2. § Ez a Rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Vantara Gyula sk. polgármester

Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix sk. aljegyző 1/a. függelék

Bevallás 2006. évre a talajterhelési díjhoz magánszemély részére Békéscsaba Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése 23/2004. (VI.24.) számú. rendelete alapján 1. Azonosító adatok Kibocsátó neve: ........................................................................................................................ Születési név: ........................................................................................................................... Anyja neve: .............................................................................................................................. Adóazonosító jele: .................................................................................................................... Születési hely és idő: ................................................................................................................ Fizető cím: ................................................................................................................................ Fogyasztási hely címe: ......................................................................................................…. Fogyasztási hely kódja: ............................................................................................................ 2. Bevallás jellege: Folyamatos Záró 3.Bevallási időszak: 2006. év 01. hó 01.naptól ........év ...............hó ........napig 4. A díj kiszámítása 41 2006. 01. 01- től fogyasztott vízmennyiség az elszivárgott és a locsolási célú felhasználással korrigálva ..............m3 42 Elszállított mennyiség (számla csatolandó) ..............m3 43 Talajterhelési díj alapja (41 – 42) ..............m3 44 Talajterhelési díj egységdíja 90,- Ft/ m3 45 Talajterhelési díj összege (43 x 44) ...............Ft

269

270 46 Díjmentesség miatt levonható összeg 47 Fizetendő díj (45 – 46)

...............Ft ...............Ft

Nyilatkozatok 1. Mentességre vonatkozó nyilatkozatok a) Közös háztartásban élek hozzátartozómmal, más személlyel, az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 120%-át, azaz 32.196, Ft/hó összeget. Közös háztartásban élők 2006. évi nettó jövedelme:………………………Ft Közös háztartásban élők száma a 2006. évben:……………………………fő. b) A 2006. évben egyedülálló 70 éven aluli vagyok és a jövedelmem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 170%-át, azaz 45.611, - Ft/hó összeget.

c)

Egyedülálló 70. év feletti vagyok. (A 70. életévet 2006. december hó 31-ig betöltött személy veheti igénybe.)

Az a) és a b) pontok szerinti mentességekhez jövedelemigazolást kell csatolni. Kelt: ................................................... ................................................................ aláírás 1/b. függelék Bevallás 2006. évre a talajterhelési díjhoz jogi személy, egyéb szervezet részére Békéscsaba Békéscsaba Megyei Jogú Közgyűlése 23/2004. (VI.24.) számú rendelete alapján 1. Azonosító adatok Kibocsátó neve: ..................................................................................................................... Székhely címe: ....................................................................................................................... Adószám: ............................................................................................................................... KSH számjel: ......................................................................................................................... Fogyasztási hely címe: ........................................................................................................... Fogyasztási hely kódja: .......................................................................................................... Fizető cím: ............................................................................................................................. Ügyintéző neve, telefonszáma: .............................................................................................. 2. Bevallás jellege Folyamatos Záró 3. Bevallási időszak: 2006. 01.hó 01. napjától ........év ...............hó ........napig 4. A díj kiszámítása 41 2006. 01.01-től fogyasztott vízmennyiség az elszivárgott és a

270

271

42 43 44 45

locsolási célú felhasználással korrigálva Elszállított mennyiség (számla csatolandó) Talajterhelési díj alapja (41 – 42) Talajterhelési díj egységdíja Talajterhelési díj összege (43 x 44)

.

.

.............m3 ..............m3 ..............m3 90,- Ft/m3 .............Ft

Kelt: ...................................................... ................................................ cégszerű aláírás Tárgy:

2007. évi vízterhelési díjak megállapítása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Városgazdálkodási, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság, és azt a közgyűlésnek elfogadásra javasolja. A határozati javaslat felelőse Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 6/2 219-227) A közgyűlés 20 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 85/2007. (II.15.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az egyes környezetterhelési díjak visszaigénylésének, a kibocsátott terhelő anyag mennyiség meghatározás módjáról, valamint a díjfizetés áthárításának szabályairól szóló 270/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésében biztosított jogával élve egyetért azzal, hogy a vízterhelési díj mérteke 2007. március hó 1. napjától az alábbiak szerint változzon. A díj mértéke: - lakossági és önkormányzati fogyasztóknál 7,20,- Ft/m3 + áfa, - a hatósági díjas fogyasztóknál és a szippantott szennyvíz esetében 65,00,- Ft/m3 + áfa. A vízterhelési díjat a Békés Megyei Vízművek Zrt. – a korábbi gyakorlathoz hasonlóan – a havi számlázási gyakoriságú jogi személyektől havonta, a lakosságtól kéthavonta szedi be. A díjat a Békés Megyei Vízművek Zrt. továbbra is a csatornadíjat is tartalmazó számlán, de attól megnevezésében és összegében elkülönítve, külön soron megjelenítve érvényesítheti úgy, hogy a csatornadíj alapjául szolgáló vízmennyiséget veszi alapul. Felelős: Határidő:

Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző 2007. február hó 15.


Oktatási, közművelődési és sportügyek

Javaslat a Kolozsváry-Tevan megteremtésére

adomány

kiállítási

feltételeinek

271

272

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 6/2 227-236) A közgyűlés 21 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 86/2007. (II.15.) közgy. HATÁROZAT I.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Kolozsváry–Tevan adomány művészeti alkotásainak kiállítását az alábbiak szerint hagyja jóvá: 2007. nyarán időszakos kiállítás keretében a teljes anyag bemutatása a Kortárs kiállító teremben (a nemzetközi képzőművészeti táborok anyagának bemutatását célzó kiállítások átszervezésével). A későbbiekben a Jankay Galériában állandó bemutató kialakítása, mely az adományozott alkotásokból készült válogatást, illetve ismertető anyagot tartalmaz.

II.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a végleges döntést az adomány elhelyezéséről a Csaba Centerrel kötött szerződés lejártát követően, 2008. év őszén hozza meg, a Szent István tér 10. sz. alatti, a Művészetek Házára benyújtott pályázat eredményének ismeretében. Felelős: Határidő:

Tárgy:

Köles István alpolgármester 2007. július 31.

Tájékoztató a 2006. évi kulturális célú pénzeszközök felosztásáról

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 6/2 236-243) A közgyűlés 21 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 87/2007. (II.15.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 2006. évi kulturális célra fordítható pénzeszközök bizottsági hatáskörben történő felosztásáról és felhasználásáról szóló tájékoztatót tudomásul veszi, valamint a célra fel nem használt összeget a 2007-es költségvetési évben a Kulturális előirányzat kereten pénzmaradványként biztosítja. Felelős: Határidő:

Köles István, alpolgármester 2007. február 15.

Tárgy:

Tájékoztató az oktatásra fordítható pénzeszközök 2006. felhasználásáról

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 6/2 243-249)

272

273 A közgyűlés 22 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 88/2007. (II.15.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az oktatásra fordítható pénzeszközök 2006. évi felhasználásáról szóló tájékoztatót tudomásul veszi. A maradványok összegét a pénzmaradványok jóváhagyásánál biztosítja. Felelős: Határidő:


Tárgy:

Tájékoztató az ifjúsági feladatokra fordítható pénzeszközök 2006. felhasználásáról

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 6/2 249-257) A közgyűlés 23 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 89/2007. (II.15.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az ifjúsági feladatra fordítható pénzeszközök 2006. évi felhasználásáról szóló tájékoztatót tudomásul veszi. A maradványok összegét a pénzmaradványok jóváhagyásánál biztosítja. Felelős: Határidő:


Tárgy:

Tájékoztató a sportra fordítható pénzeszközök 2006. felhasználásáról

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 6/2 257-263) A közgyűlés 23 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 90/2007. (II.15.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elfogadja a 2006. évi sporttámogatások felosztásáról és felhasználásáról szóló tájékoztatót.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése engedélyezi a 2006. évi sporttámogatások maradványának, 1.735.000 Ft-nak a felhasználását az alábbiak szerint:

273

274 – a közterületeken lévő szabadtéri sportlétesítményekben streetball (utcai kosárlabda) palánkok felállítására. 3.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elrendeli, hogy készüljön egy középtávú (5 évre szóló), ütemezett fejlesztési terv a közterületeken lévő szabadtéri sportlétesítmények felújítására, fejlesztésére. Forrás: A 2. pontra vonatkozóan: 2006. évi pénzmaradvány


Köles István alpolgármester Az 1. pontra vonatkozóan: 2007. február 15. A 2. pontra vonatkozóan: 2007. december 31. A 3. pontra vonatkozóan 2007. szeptember 30.

Tárgy:

Békéscsaba közoktatási intézményeiben 2007-ben lejáró magasabb vezetői megbízások

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést megtárgyalta a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság, és javasolja a határozati javaslat elfogadását a közgyűlésnek. Tájékoztatta a testületet, hogy a megyegyűlés 2007 február 2-ai ülésén a közgyűlés ezen hatáskörét a Művelődési, Oktatási és Sportbizottságára telepítette, így a szakvélemény kialakítása már nem kötődik a megyei közgyűlés időpontjához, az említett bizottságot bármikor össze lehet hívni, ülésezhet, határozatokat hozhat. Szavazásra bocsátotta a határozat javaslat I. pontját. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 18 igen, 4 nem szavazattal a határozati javaslatot elfogadta.

Szavazásra bocsátotta a határozat javaslat II. pontját. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 16 igen, 5 nem szavazattal, 1 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadta. (Kazetta 6/2 263-314) Pap János képviselő: Javasolta, kerüljön kiírásra a pályázat az intézmények vezetői állására vonatkozóan. (Kazetta 6/2 314-316) Köles István alpolgármester: Az említett intézményekkel folyik az egyeztetés. Természetesen az is egy vélemény, melyet a Deák Ferenc Középiskolai Kollégiumtól lehetett olvasni. Másik vélemény az, amikor az egyeztetések folyamán úgy nyilatkoztak, hogy nekik megfelel ez a dolog. Tárgyalnak a kollégiumokkal, szándékukat fejezték ki az összevonások elvégzésével kapcsolatban. A határozati javaslatban foglaltak szerint kell eljárni. (Kazetta 6/2 316-323) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslat III. pontját. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 16 igen, 5 nem szavazattal, 1 tartózkodással a határozati javaslat III. pontját elfogadta. (Kazetta 6/2 323-332)

274

275

A közgyűlés a határozat I. pontját 18 igen, 4 nem szavazattal, II. és III. pontját 16 igen, 5 nem szavazattal, 1 tartózkodással fogadta el, és a következő határozatot hozta: 91/2007. (II.15.) közgy. HATÁROZAT I.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az alábbi oktatási-nevelési intézmények vezetői állására a megjelölt feltételekkel pályázati felhívást ír ki. A pályázati felhívást az Oktatási Közlönyben és egy helyi lapban kell közzétenni. I. A pályázatot Meghirdetett Képesítési és egyéb Juttatások, pótlék, egyéb meghirdető szerv munkahely feltételek Békéscsaba Megyei Napsugár Integrált Felsőfokú ÁEI 2007. augusztus 1. Jogú Város Óvoda óvodapedagógusi A megbízás 5 évre szól Közgyűlése Békéscsaba, végzettség. Előny:- pedagógus Békéscsaba, Szent Pásztor u. 70. 5 év szakmai gyakorlat szakvizsga, vagy azzal István tér 7. óvodavezető egyenértékű 5600 szakképzettség - fejlesztő pedagógusi végzettség illetve fejlesztő pedagógiai továbbképzéseken szerzett tanúsítványok Békéscsaba Megyei Kertvárosi Óvoda Felsőfokú ÁEI 2007. augusztus 1. Jogú Város Békéscsaba, óvodapedagógusi A megbízás 5 évre szól Közgyűlése Szegfű u. 87-89. végzettség. Előny: pedagógus Békéscsaba, Szent óvodavezető 5 év szakmai gyakorlat szakvizsga, vagy azzal István tér 7. egyenértékű 5600 szakképzettség Békéscsaba Megyei Petőfi Utcai tanári végzettség és ÁEI 2007. augusztus 1. Jogú Város Általános Iskola szakképzettség A megbízás 5 évre szól Közgyűlése Békéscsaba, 5 év szakmai gyakorlat Előny: pedagógus Békéscsaba, Szent Petőfi u. 1. szakvizsga, vagy azzal István tér 7. iskolaigazgató egyenértékű 5600 szakképzettség Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése Békéscsaba, Szent István tér 7. 5600

József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Békéscsaba, Pásztor u. 17. Iskolaigazgató Békéscsaba Megyei Bartók Béla Jogú Város Művészeti Közgyűlése Szakközépiskola és Békéscsaba, Szent Alapfokú

tanári végzettség és szakképzettség 5 év szakmai gyakorlat

ÁEI 2007. augusztus 1. A megbízás 5 évre szól Előny: pedagógus szakvizsga, vagy azzal egyenértékű szakképzettség

Az intézménytípus vagy a képzés szakiránya szerinti – a Kt. 17.§, 18.§ és 127.§nak megfelelő iskolai

ÁEI 2007. augusztus 1. A megbízás 5 évre szól. Előny: pedagógus szakvizsga, vagy azzal 275

276 István tér 7. 5600

Művészetoktatási Intézmény, Zeneiskola Békéscsaba, Szabadság tér 4. iskolaigazgató ÁEI: állás elfoglalásának ideje

Felelős: Határidő: II.

végzettség és szakképzettség 5 év szakmai gyakorlat

egyenértékű szakképzettség

Szedlacsekné Dr. Pelle Beatrix aljegyző 2007. július 31.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola; Kós Károly Szakképző Iskola; Trefort Ágoston Villamos- és Fémipari Szakképző Iskola és Kollégium; intézmények esetében a 32/2007. (I.25.) Közgyűlési határozatban elfogadottakra tekintettel nem ír ki vezetői pályázatot.

III.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése úgy dönt, hogy a Rózsa Ferenc Gimnázium; Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola; Deák Ferenc Középiskolai Kollégium; Középfokú Iskolai Diákotthon intézmények esetében az intézményvezetői pályázat kiírására az intézmények összevonásáról szóló döntés meghozatalát követően, ugyanazon a közgyűlésen kerül sor.


Szedlacsekné Dr. Pelle Batrix aljegyző 2007. március 31.


Bejelentések

Bizottság kijelölése jegyzői állásra benyújtott pályázatok előzetes vizsgálatára

Tóth Károly képviselő: Javasolta, hogy várják meg a bíróság döntését. (Kazetta 6/2 332-338) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 17 igen, 3 nem szavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozta:

276

277 92/2007. (II.15.) közgy. HATÁROZAT a)

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a jegyzői állásra benyújtott pályázati anyagok előzetes alaki vizsgálatára az Ügyrendi, Ellenőrzési és Érdekegyeztető Bizottságot jelöli ki.

b)

A pályázók meghallgatása a közgyűlés ülésén történik.

c)

A beérkezett pályázatok bontása a tisztségviselők együttes részvételével történik.



Vantara Gyula polgármester: Tájékoztatta a képviselőket, hogy az elfogadott munkaterv szerint a legközelebbi közgyűlésre 2007. március 29-én 9.00 órakor kerül sor. A mai közgyűlést 20.45 órakor befejezettnek nyilvánította. Megköszönte az együttműködést, és a közgyűlés előkészítésében résztvevőknek köszönetét fejezte ki. (Kazetta 6/2 332-360)

K.m.f.

Vantara Gyula polgármester

Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző

277

Békéscsabai Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz

Recommend Documents