Békéscsabai Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz. I. 225-5/2014.
JEGYZŐKÖNYV Készült: 2014. június 27-én Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala hivatalos helyiségében Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének nyilvános ülésén. (Technikai megjegyzés: Tekintettel az ülés hangfelvételen történt rögzítésére a jegyzőkönyv rövidített formában készült. A hozzászóló neve után tett számok az egyes megnyilatkozások hangfelvételen lévő helyét jelölik meg. A jegyzőkönyv készítése során különböző típusú magnetofonok kerültek alkalmazásra. A hangfelvétel esetleges visszahallgatása során a számeltérések a különböző típusú magnetofonok eltéréséből adódnak.) Jelen volt: Vantara Gyula polgármester, országgyűlési képviselő, Hanó Miklós alpolgármester, Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, Dr. Fábián Ágnes tanácsnok, Herczeg Tamás tanácsnok, Dr. Kerekes Attila, Tímár Ella, Kutyej Pál, Futaki Sándor, Bíró Csaba István, Zelenyánszki Péter, Dr. Csicsely Ilona, Strifler Attila, Szabóné Kocziha Tünde, Takács Péter, Hrabovszki György, Miklós Attila képviselő Igazoltan távol volt: Kiss Tibor alpolgármester Tanácskozási joggal vett részt: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző, Dr. Kiss Gyula aljegyző Napirendje tárgyalásánál jelen volt: Dr. Tőgye Ildikó, a Szociálpolitikai Osztály osztályvezetője, Túriné Kovács Márta, az Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály osztályvezetője, Veresné Hoffmann Anikó, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály osztályvezetőhelyettese, Wittmann László, a Stratégiai-Fejlesztési Osztály osztályvezetője, Dr. Sódar Anita, a Stratégiai-Fejlesztési Osztály csoportvezetője, Csiaki Tamás, a Városüzemeltetési Osztály osztályvezetője, Dr. Deák Zoltán, a Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport csoportvezetője, Lukácsi László, a Városépítészeti Csoport csoportvezetője, városi főépítész, Dr. Urbán-Zsilák Klára, a Közigazgatási Osztály osztályvezetője, Kozma János a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. ügyvezető igazgatója, Viczián György tűzoltó alezredes, tűzoltóparancsnok, Somogyi Eszter a Városkutatás Kft. részéről, Károlyi János a Pest-Terv Kft. részéről, Molnár László, az EMHÖ Kft. képviseletében Vantara Gyula polgármester: Köszöntötte a megjelenteket, megállapította, hogy a közgyűlés határozatképes, 17 fő képviselő van jelen. Kiss Tibor alpolgármester távollétét előzetesen bejelentette. Az ülést megnyitotta. A meghívóban zárt ülésre tervezett valamennyi napirendet a jogszabály erejénél fogva zárt ülésen tárgyalja a testület, amelyről nem kell szavazni. A későbbi kiküldéssel jelzett „A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról és a köztisztaság fenntartásáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása (II. forduló)” című napirendet a képviselők a hét folyamán e-mailben megkapták. A 19. számú „A Helyi Választási Bizottság tagjainak megválasztása” tárgyú napirend abban az esetben kerül kiosztásra, ha a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának időpontjának kitűzése a mai napon megtörténik.
Ellenkező esetben soron kívüli testületi ülés összehívására kerül sor. Javasolta továbbá, hogy az „Ipari Parkban lévő kolbászüzem bérbeadása” tárgyú napirendet 6.3. számú jelzéssel vegyék fel napirendre. A képviselői kérdésekre adott válaszok megtárgyalására a Bejelentések között kerül sor. A meghívóban jelzetteken kívül van-e módosító javaslat, észrevétel? (Kazetta 1/1. 000-018) Takács Péter képviselő: A polgármesterhez kérdést intézne a Bejelentések tárgyalásánál. (Kazetta 1/1. 018-020) Miklós Attila képviselő: A Bejelentések tárgyalásánál két kérdést intézne a polgármesterhez. (Kazetta 1/1. 020-022) Vantara Gyula polgármester: Az elfogadott módosítással együtt szavazásra bocsátotta a napirendet. Megállapította, hogy a közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal az alábbi napirendet fogadta el: (Kazetta 1/1. 022-026) -
NAPIRENDI PONTOK: Zárt ülés: 1.)
Fellebbezések, méltányossági ügyek Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Dr. Tőgye Ildikó, a Szociálpolitikai Osztály vezetője
2.)
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Elismerése kitüntetés 2014. évi adományozása Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester
3.)
„Békéscsaba Ifjúságáért” kitüntetés adományozása Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály Előterjesztő: Kiss Tibor alpolgármester
4.)
Fellebbezés címerhasználati kérelem elutasítása ellen Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester
Nyilvános ülés: 1.)
Beszámoló a Békéscsabai Hivatásos Tűzoltóparancsnokság 2013. évi tevékenységéről Előkészítő: Viczián György tűzoltó alezredes, tűzoltóparancsnok Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester 2
2.)
A Mackó-Kuckó Óvoda magasabb vezetői állására benyújtott pályázat elbírálása Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály Titkársági Osztály Személyzeti Csoport Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző
3.)
Szociális területet érintő ügyek:
4.)
5.)
1.
A gyermekek védőoltás költségeinek támogatásáról szóló rendelet megalkotása Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző
2.
A Honvédelmi Minisztérium bérlőkijelölési jogának megváltása Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Stratégiai - Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester
Pénzügyi, költségvetési ügyek: 1.
A 2014. évi költségvetési rendelet módosítása Előkészítő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Dr. Szvercsák Szilvia jegyző
2.
A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátásokról és a gyermekétkeztetés térítési díjairól szóló 10/2014. (IV. 30.) önkormányzati rendelet módosítása Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző
3.
Útfelújítás de minimis támogatása Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester
4.
Villamos energia beszerzése Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester
Városüzemeltetési ügyek: 1.
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról és a köztisztaság fenntartásáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása (II. forduló) Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző
3
6.)
7.)
2.
A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz és lakossági állattartásból származó hígtrágya begyűjtésével kapcsolatos közszolgáltatás ellátásáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása (II. forduló) Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző
3.
A Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén ellátandó kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendelet megalkotása (II. forduló) Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző
4.
A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról önkormányzati rendelet módosítása Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző
5.
Karácsonyi díszkivilágítás üzemeltetése Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester
6.
A nem lakossági felhasználók közműfejlesztési hozzájárulásának megfizetése Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester
7.
A Telekgerendáson keletkezett, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elhelyezése Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester
szóló
39/2012.
(XII.
20.)
Vagyoni, közbeszerzési ügyek, pályázatok: 1.
Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése – Békéscsaba Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója és a Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája dokumentumok jóváhagyása Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester
2.
A Békés Airport Kft.-vel kapcsolatos döntések meghozatala Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester
3.
Az Ipari Parkban lévő kolbászüzem bérbeadása Előkészítő: Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Előterjesztő: Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatóság elnöke
Közalapítványok 2013. évi beszámolója Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester 4
8.)
Beszámoló a Polgármesteri Hivatal 2013. évi tevékenységéről Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző
9.)
A Közgyűlés 2014. júniusi és szeptemberi ülése között esedékes döntések meghozatalával kapcsolatosan döntési jog átadása bizottság részére Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Stratégiai - Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester
10.)
A Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelet módosítása Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző
11.)
Beszámoló Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának külkapcsolati helyzetéről - különös tekintettel a testvérvárosi kapcsolatokra - a 2013. évben Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Előterjesztő: Kutyej Pál, a Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság elnöke
12.)
Beszámoló a Békéscsabai Települési Értéktár Bizottság féléves tevékenységéről Előkészítő: Kabinet Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester
13.)
A Hagyományos Csabai Kolbász tanúsító védjegy használatának rendjéről szóló önkormányzati rendelet megalkotása Előkészítő: Kabinet Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző
14.)
Az Erőforrás Alapítvány részére vissza nem térítendő támogatás nyújtása Előkészítő: Kabinet Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester
15.)
Településrendezési Eszközök módosítása Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Városépítészeti Csoport Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző
16.)
A Békéscsaba Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 5/2006. (I. 26.) önk. rendelet módosítása Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Városépítészeti Csoport Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző
17.)
A 41/2006. (I. 26.) közgy. határozattal elfogadott Településszerkezeti Terv módosítása Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Városépítészeti Csoport Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző
5
18.)
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 2014. II. félévi munkaterve Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester
19.)
A Helyi Választási Bizottság tagjainak megválasztása (amennyiben a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása időpontjának kitűzése június 27-ig megtörténik) Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző
20.)
BEJELENTÉSEK
Vantara Gyula polgármester: 9 óra 20 perckor zárt ülést rendelt el, kérte, hogy csak az arra jogosultak maradjanak a teremben. (Kazetta 1/1. 026-031) Zárt ülés Vantara Gyula polgármester: A zárt ülés befejeztével kérte a képviselőket, jelentkezzenek be. Megállapította, hogy a nyilvános ülésen 17 képviselő van jelen, az ülés határozatképes. (Kazetta 1/1. 092-101) Napirend tárgya:
Beszámoló a Békéscsabai Hivatásos Tűzoltóparancsnokság 2013. évi tevékenységéről
Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, az abban foglaltakat elfogadásra javasolja. Köszöntötte Viczián György tűzoltó alezredes, tűzoltóparancsnokot, valamint kollegáit. Kívánnak-e szóbeli kiegészítéssel élni? (Kazetta 1/1. 101-107) Viczián György tűzoltó alezredes, tűzoltóparancsnok: Néhány szóban kiegészítené az írásos anyagot. Az átszervezést követően 2013. évtől az új feladatkörökkel felruházva dolgozik parancsnokságuk. A tavalyi év október 1. napjával megalakult a Mezőberényi Katasztrófavédelmi Örs. Működési területükhöz 15 település tartozik, a legtávolabbi helység Köröstarcsa. A települések 20 perccel hamarabb kapnak hivatásos tűzoltói segítséget. A tavalyi év szerencsésebben alakult, lényegesen csökkentek a tűzoltói beavatkozást igénylő események. 2012-ben közel 400 bejelentés érkezett, 2013-ban 340 esetet regisztráltak. Egy olyan eseménytípus van, ahol nem tudtak csökkenést elérni, ez a téves jelzéseknek a száma. Ennek az az oka, hogy egyre több létesítményben telepítenek tűzjelző berendezést, és ezek generálnak téves jelzéseket. A műszaki mentések esetében és a tűzeseteknél is csökkenés tapasztalható, ez betudható az időjárási helyzetnek – favágás, épületekben okozott károk elhárítása, vízszivattyúzás -. A közlekedési balesetek számában sajnos nem mutatható ki csökkenés, közel 30 olyan esemény történt, ahol tűzoltói beavatkozásra volt szükség. Kevesebb szabadtéri – gaz, nádas, mezőgazdasági terület - tűzesetet regisztráltak, azonban ehhez egy nagyon határozott megelőző tevékenység is társul, amit feladatul kaptak az előző év elején. Békéscsabán 2012. évben nem történt halálos tűzeset, azonban ez nem mondható el 2013-ra, egy lakóingatlanban az oltás közben elhunyt személyt találtak. Több olyan
6
lakástűznél közreműködtek, ahol személyi sérülés történt. Hét esetben indult tűzvizsgálati eljárás, hat bűncselekmény alapos gyanúja, egy pedig a haláleset kivizsgálása miatt. (Kazetta 1/1. 107-139) Vantara Gyula polgármester: Megkérte Viczián György tűzoltóparancsnokot, hogy a felmerülő kérdésekre válaszoljon. (Kazetta 1/1. 139-141) Miklós Attila képviselő: Békéscsabán személyi fejlesztések történtek? Az eszközpótlásról és fejlesztésről szeretne néhány szót hallani. (Kazetta 1/1. 141-146) Viczián György tűzoltó alezredes, tűzoltóparancsnok: Az átszervezést követően az állománytáblához viszonyított létszám fennáll, minimális mozgás tapasztalható, amit a beszámolóban is megemlít. 2013. évben egy kollégájuk kérte leszerelését, továbbá a szervezeten belül más beosztásba kerülnek személyek, és időlegesen a helyük üresen marad, egyébként a tűzoltó-parancsnokság létszáma elegendő ahhoz, hogy a napi feladataikat ellássák. A beszámolóban említést tesz arról, hogy milyen technikai eszközökkel rendelkezik parancsnokságuk, jelentős része modernnek tekinthető. A védőfelszerelések és ruhák cseréje az elmúlt évben elkezdődött. Elindult a magyarországi gépjárműfecskendő-gyártás, prototípusa a tavalyi évben bemutatásra került, várják, hogy parancsnokságuk is bővüljön ezen felszereléssel az elkövetkezendő időszakban. (Kazetta 1/1. 146-160) Vantara Gyula polgármester: Több kérdés, észrevétel nincs. Szeretné tolmácsolni a Duna menti polgármesterek köszönetét az árvízi védekezésben nyújtott segítségükért. Kérte a tűzoltóparancsnokot, tolmácsolja az elismerést az állomány felé. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyűlés 17 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 129/2014. (VI. 27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsabai Hivatásos Tűzoltóparancsnokság 2013. évben végzett tevékenységéről szóló beszámolót megismerte és elfogadja, egyúttal köszönetét fejezi ki a Békéscsabai Hivatásos Tűzoltóparancsnokság valamennyi munkatársának áldozatos tevékenységért. Felelős: Határidő:
Vantara Gyula polgármester 2014. június 27.
Vantara Gyula polgármester: Megköszönte a megjelenést, további jó munkát kívánt. (Kazetta 1/1. 160-172)
7
Napirend tárgya:
A Mackó-Kuckó Óvoda magasabb vezetői állására benyújtott pályázat elbírálása
Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság. A beérkezett pályázatok közül Botta-Dukátné Orczifalvi Éva pályázatát javasolja elfogadásra. Köszöntötte a vezetőasszonyt és munkatársait. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 1/1. 172-180) Dr. Fábián Ágnes tanácsnok: Gratulálni szeretne a jelöltnek, tekintettel arra, hogy pályázata szakmailag magas színvonalú, továbbá nagy hangsúlyt fektet a jaminaiság kiemelésére, amit külön köszön. Munkájához jó egészséget kívánt. (Kazetta 1/1. 180-186) Kutyej Pál képviselő: Az általa megkérdezettek egyöntetűen arról nyilatkoztak, hogy jó választás lesz Botta-Dukátné Orczifalvi Éva személye. Meleg szívvel kérte a közgyűlés támogatását. (Kazetta 1/1. 186-196) Zelenyánszki Péter képviselő, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: Bizottságuk nevében kért szót. A televíziónézők kedvéért elmondta, hogy Botta-Dukátné Orczifalvi Éva 7 igen szavazatot kapott a bizottsági ülésen, 100 %-os támogatottság, ami ritkán fordul elő. Kérte a közgyűlést, hogy támogassa kinevezését. A jelöltnek eredményes és sikeres munkát kívánt. (Kazetta 1/1. 196-205) Hrabovszki György képviselő: Személyét sokan megkeresték azzal kapcsolatban, hogy támogassák a jelölt pályázatát. A szülők, óvodavezetők részéről csak pozitív ajánlás érkezett. A későbbiekben üdvözölné, ha minden intézményvezetői kinevezés ilyen egyöntetű lenne. Sikeres munkát kívánt. (Kazetta 1/1. 205-212) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyűlés 17 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 130/2014. (VI. 27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (7) bekezdésében, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 83. § (2) bekezdés f) pontjában biztosított hatáskörében eljárva 5 év határozott időtartamra, 2014. augusztus 1. napjától 2019. július 31. napjáig megbízza Botta-Dukátné Orczifalvi Évát (sz. n.: Orczifalvi Éva, szül.: Békéscsaba, 1980. február 13., a. n.: Krisán Éva, lakcíme: 5600 Békéscsaba, Egység utca 126.)
8
a Mackó-Kuckó Óvoda óvodavezetői (magasabb vezetői) feladatának ellátásával a már meglévő alapjogviszony szerinti kinevezése változatlan fenntartása mellett. Besorolását és besorolás szerinti illetményét a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet szerint, magasabb vezetői pótlékát a vonatkozó közgyűlési határozat szerint állapítja meg. Felelős: Határidő:
Vantara Gyula polgármester 2014. augusztus 1.
Vantara Gyula polgármester: Gratulált és jó egészséget kívánt. Megjegyezte, hogy személye is ebbe az óvodába járt. (Kazetta 1/1. 212-221) Napirend tárgya:
Szociális területet érintő ügyek
Tárgy:
A gyermekek védőoltás költségeinek támogatásáról szóló rendelet megalkotása
Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi, valamint a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság. Javasolják a támogatásról szóló rendeletalkotást. A Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság ügyrendi szempontból az előterjesztést tárgyalásra alkalmasnak tartja. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 1/1. 221-235) Dr. Fábián Ágnes tanácsnok: Amikor az országban másodikként felvállalta Békéscsaba az injekció kedvezményes beadását a 12-17 éves korosztály számára, nagyon meggyorsították azt a folyamatot, hogy az állam is ismerje el a vakcina fontosságát. Most ez bekövetkezett, ebből kifolyólag a 12 éves lányoknak államilag térítésmentes jár az oltóanyag. Békéscsaba kiterjesztette a korhatárt, ezért a 13-18 év közötti korosztály számára is biztosítottá válhat. (Kazetta 1/1. 235-245) Vantara Gyula polgármester: Kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátotta a rendeletalkotást. (Kazetta 1/1. 245-250) A közgyűlés 17 igen egyhangú szavazattal alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 13/2014. (VII. 3.) önkormányzati rendelete a gyermekek védőoltás költségeinek támogatásáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 4. pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
9
I. rész Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya a Békéscsaba Megyei Jogú Városban lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen is a törvényes képviselővel együttesen Békéscsabán lakó 0-17 éves korú lakosságra terjed ki. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. család: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott személyek közössége; 2. jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott jövedelem; 3. kritikus élethelyzet: a testi épséget, az egészséget az alapvető szükségletek kielégítését - így különösen a táplálkozást, lakhatást - veszélyeztető helyzet; 4. rendkívüli élethelyzet: rendkívüli esemény, így különösen betegség, baleset, közeli hozzátartozó halála, káresemény, munkahely elvesztése folytán kialakult élethelyzet. II. rész A védőoltás támogatásokra vonatkozó részletes szabályok 3. Az agyhártyagyulladás elleni védőoltás támogatása 3. § (1)
A két éven aluli gyermekek C szerocsoportú meningococcus baktérium (a továbbiakban: agyhártyagyulladás) elleni védekezésének támogatásaként a vakcina társadalombiztosítási támogatással csökkentett árának 50 %-át Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata átvállalja.
(2)
Nem igényelheti az (1) bekezdésben meghatározott támogatást az, aki a védőoltás megvásárlására tekintettel önkormányzati segélyben vagy a Békéscsabai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Központ által nyújtott támogatásban részesült. 4. A HPV elleni védőoltás támogatása 4. §
(1)
A 13-17 éves lánygyermekek humán papilloma vírus elleni védekezés támogatásaként a HPV elleni védőoltás mindhárom vakcinációjának az árát Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata átvállalja. 10
(2)
Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás feltétele 20.000,- Ft önrész befizetése.
(3)
A védőoltás támogatásának feltétele, hogy a lánygyermek a védőoltás támogatására irányuló kérelem benyújtásának időpontjában a 13. életévét betöltötte, a 18. életévét azonban még nem. 5. Eljárási rendelkezések 5. §
(1)
E rendeletben meghatározott támogatásokkal kapcsolatos első fokú hatásköreinek gyakorlását a közgyűlés Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottságára átruházza.
(2)
Az agyhártyagyulladás elleni védőoltás támogatás megállapítása iránti kérelmet a védőoltás beadásától számított 6 hónapon belül lehet benyújtani Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szociálpolitikai Osztályán. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
(3)
A kérelemhez mellékelni kell a beadott agyhártyagyulladás elleni védőoltásokról az orvosi igazolást vagy az oltási könyv másolatát és a gyógyszertári blokko(ka)t.
(4)
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága a HPV védőoltás 20.000,- Ft önrészének a megfizetése alól mentességet állapíthat meg, ha a) a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagy b) a jogosult családja rendkívüli vagy kritikus élethelyzetbe került.
(5)
A támogatás megállapítása iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon a törvényes képviselő jogosult benyújtani. A (4) bekezdésben meghatározott, önrész megfizetése alóli kérelem esetén csatolni kell a) pont esetében a kérelmező családjának jövedelmi helyzetét igazoló okiratokat, illetve b) pont esetében a rendkívüli vagy kritikus élethelyzet igazolására alkalmas dokumentumot vagy nyilatkozatot.
(6)
A HPV védőoltás támogatása esetén az oltássorozat mindhárom vakcináját a Dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet nőgyógyászati szakrendelésén kell beadatni. 6. §
A HPV védőoltás támogatására való jogosultság megszűnik amennyiben a) az 5. § (4) bekezdésében meghatározott önrészt a határozat kézhezvételét követő 30 napon belül nem fizetik meg, vagy b) a jogosult az oltássorozat első vakcináját a határozat kézhezvételét követő 60 napon belül neki felróható okból nem adatja be.
11
III. rész Záró rendelkezések 7. § (1)
Ez a rendelet 2014. szeptember 1. napján lép hatályba.
(2)
Hatályát veszti a gyermekek védőoltás költségeinek átvállalásáról szóló 22/2009. (VI. 29.) önkormányzati rendelet.
Dr. Szvercsák Szilvia jegyző
Vantara Gyula polgármester Tárgy:
A Honvédelmi Minisztérium bérlőkijelölési jogának megváltása
Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi, valamint a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság. Mindkét bizottság elfogadásra javasolja az előterjesztés szerinti határozati javaslatban foglaltakat. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 1/1. 250-255) Dr. Kerekes Attila képviselő, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke: Meglátása szerint Békéscsabán az önkormányzati lakáshelyzetekkel kapcsolatban nincs komolyabb probléma, azonban az igény mindig nagyobb, mint a rendelkezésre álló lakásszám. Az 518 önkormányzati lakásból 172 szociális alapon kiutalható. Támogatandó, hogy újabb lakásokra tegyen szert önkormányzatunk. A közgyűlés előtt lévő konstrukció borzasztó előnyös, tekintettel arra, hogy a Honvédelmi Minisztérium térítésmentesen 7 darab lakást ad át az önkormányzat számára.. Értékesítés esetén az ingatlanár fele részét kell visszatéríteni. Bizottságuk az előterjesztést egyhangúlag támogatta. (Kazetta 1/1. 255-273) Vantara Gyula polgármester: Kiegészítésként elmondta, hogy néhány napon belül tízzel emelkedett a szociális bérlakások száma, mivel Jaminában is a napokban 3 szociális bérlakás került átadásra. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 1/1. 273-280) A közgyűlés 17 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 131/2014. (VI. 27.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a Honvédelmi Minisztérium bérlőkijelölési jogát megváltja az alábbi lakások tekintetében: - 5600 Békéscsaba, Vécsey u. 6. IV. emelet 12. szám, 12
-
5600 Békéscsaba, Vécsey u. 8. IV. emelet 13. szám, 5600 Békéscsaba, Vécsey u. 8. IV. emelet 14. szám, 5600 Békéscsaba, Vécsey u. 10. IV. emelet 13. szám, 5600 Békéscsaba, Vécsey u. 12. III. emelet 10. szám, 5600 Békéscsaba, Tulipán u. 12. II. emelet 6. szám, 5600 Békéscsaba, Tulipán u. 12. III. emelet 9. szám.
2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata az 1. pontban meghatározott lakások vonatkozásában a Honvédelmi Minisztérium bérlőkijelölési jogát az alábbi feltételekkel váltja meg: - A bérlőkijelölési jog ellenértéke a lakások elidegenítése esetén - a bérlőkijelölési jog megváltásától eltelt időtartamra tekintet nélkül - a lakások értékesítéséből befolyó tiszta bevétel 50 %-a, amelyet az elidegenítést követően Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata átutal a Honvédelmi Minisztérium részére. - A Honvédelmi Minisztérium a lakások elidegenítése előtt az ellenértékre igényt nem formál, arra követelést nem nyújt be. A lakások értékesítéséről, az értékesítés idejéről kizárólag az Önkormányzat dönt. - Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése hozzájárulását adja, hogy az ellenérték biztosítékaként a Honvédelmi Minisztérium javára külön szerződés alapján zálogjog kerüljön bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba az alábbiak szerint: 5600 Békéscsaba, Vécsey u. 6. IV. emelet 12. szám alatt található 71 m2 alapterületű lakás 1/1 tulajdoni hányadára 3.650.000,- Ft összeg erejéig, 5600 Békéscsaba, Vécsey u. 8. IV. emelet 13. szám alatt található 52 m2 alapterületű lakás 1/1 tulajdoni hányadára 2.650.000,- Ft összeg erejéig, 5600 Békéscsaba, Vécsey u. 8. IV. emelet 14. szám alatt található 58 m2 alapterületű lakás 1/1 tulajdoni hányadára 2.950.000,- Ft összeg erejéig, 5600 Békéscsaba, Vécsey u. 10. IV. emelet 13. szám alatt található 52 m2 alapterületű lakás 1/1 tulajdoni hányadára 2.700.000,- Ft összeg erejéig, 5600 Békéscsaba, Vécsey u. 12. III. emelet 10. szám alatt található 39 m2 alapterületű lakás 1/1 tulajdoni hányadára 2.050.000,- Ft összeg erejéig, 5600 Békéscsaba, Tulipán u. 12. II. emelet 6. szám alatt található 57 m2 alapterületű lakás 1/1 tulajdoni hányadára 2.950.000,- Ft összeg erejéig, 5600 Békéscsaba, Tulipán u. 12. III. emelet 9. szám alatt található 57 m2 alapterületű lakás 1/1 tulajdoni hányadára 2.900.000,- Ft összeg erejéig. - Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata vállalja, hogy a fenti ingatlanokat közfeladatot ellátó személyek részére adja bérbe. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy az 1. pontban meghatározott ingatlanokra vonatkozó bérlőkijelölési jog megváltásáról szóló megállapodást és a zálogjogot alapító szerződést a 2. pontban foglalt feltételekkel aláírja. Felelős: Határidő:
Vantara Gyula polgármester 2014. július 31.
Napirend tárgya:
Pénzügyi és költségvetési ügyek
Tárgy:
A 2014. évi költségvetési rendelet módosítása 13
Vantara Gyula polgármester: Tarné Stuber Éva osztályvezető szabadságát tölti, ezért Veresné Hoffmann Anikó osztályvezető-helyettes válaszol a felmerülő kérdésekre. Az előterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a rendelet módosítását javasolta a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátotta a rendelet módosítását. A közgyűlés 13 igen szavazattal és 3 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 14/2014. (VII. 3.) önkormányzati rendelete a 2014. évi költségvetésről szóló 5/2014. (III. 5.) önkormányzati rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A költségvetés főösszege 1. § (1)
A 2014. évi költségvetésről szóló 5/2014. (III. 5.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. § (1) bekezdésében a 2014. évi költségvetés főösszege 731.122 ezer Ft-tal nő, 15.971.722 ezer Ft-ra módosul.
(2)
A Rendelet 2. § (2) bekezdésében a 2014. évi költségvetés az alábbiak szerint módosul: Változás ezer Ft kiadásainak főösszege bevételeinek főösszege (finanszírozási bevételek nélkül) finanszírozási bevételek összege
Módosított ezer Ft
731.122
15.971.722
731.122 0
14.446.072 1.525.650
2. Költségvetési bevételek 2. § (1)
A Rendelet 3. § (1) bekezdésében az önkormányzat költségvetésének 2014. évi összes bevétele 731.122 ezer Ft-tal nő, 15.971.722 ezer Ft-ra módosul.
(2)
Az (1) bekezdésben foglalt bevételi főösszeg növekmény forrásonkénti és kiemelt előirányzatonkénti részletezését e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(3)
A Rendelet 3. § (4) bekezdésében az önkormányzat 2014. évi költségvetési mérlegében történő változások részletezését az 1/b. melléklet tartalmazza.
(4)
A Rendelet 1/b. mellékletének helyébe jelen rendelet 1/b. melléklete lép.
14
(5)
A Rendelet 3. § (6) bekezdésében az önkormányzatnál, az önkormányzat által fenntartott költségvetési szerveknél, valamint a közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak létszáma 1/d. melléklet szerint változik.
(6)
A Rendelet 1/d. mellékletének helyébe jelen rendelet 1/d. melléklete lép.
(7)
A Rendelet 3. § (7) bekezdésében a költségvetési szervek és az önkormányzat bevételei a 2. és 3/a. melléklet szerint változnak.
(8)
A Rendelet 3. § (8) bekezdésében a költségvetési szervek irányítószervi támogatása 342.979 ezer Ft-tal nő, így az 5.545.615 ezer Ft-ra módosul, a saját hatáskörű bevétele 118.122 ezer Ft-tal változik, így az 1.398.062 ezer Ft-ra módosul a 2. melléklet szerint.
(9)
A Rendelet 3. § (9) bekezdésében a 3/a. számú melléklet szerint az önkormányzat előző évi maradvány nélküli bevétele 320.364 ezer Ft-tal nő, így az 5.669.779 ezer Ft-ra módosul.
(10)
A Rendelet 3/a. mellékletének helyébe jelen rendelet 3/a. melléklete lép.
(11)
A Közgyűlés az 1. mellékletben szereplő 2013. évi finanszírozási bevételek összegét 1.525.650 ezer Ft-ban állapítja meg a 2013. évi zárszámadási rendelet alapján, amelynek levezetése az 1. melléklet 3. oldalán kerül bemutatásra. 3. Költségvetési kiadások 3. §
(1)
A Rendelet 4. § (1) bekezdésében az önkormányzat költségvetésének 2014. évi összes kiadása 731.122 ezer Ft-tal nő, így az 15.971.722 ezer Ft-ra módosul.
(2)
Az (1) bekezdésben foglalt kiadási főösszeg növekmény kiemelt előirányzatonkénti részletezését e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(3)
A Rendelet 1. mellékletének helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép.
(4)
A Rendelet 4. § (3) bekezdésben foglalt, az (1) bekezdés szerinti főösszegből a költségvetési szervek és az önkormányzat kiadásai a 2. és 3. melléklet szerint változnak. 4. Költségvetési szervek kiadásai 4. §
(1)
A Rendelet 5. § (1) bekezdésében a költségvetési szervek kiadási főösszege 461.101 ezer Ft-tal nő, így az 6.943.677 ezer Ft-ra módosul.
(2)
Az (1) bekezdésben foglalt kiadások változásainak költségvetési szervenkénti és kiemelt előirányzatonkénti részletezését a 2. melléklet tartalmazza.
15
(3)
A Rendelet 2. mellékletének helyébe jelen rendelet 2. melléklete lép. 5. Az önkormányzat kiadásai 5. §
(1)
A Rendelet 6. § (1) bekezdésében az önkormányzat központi kezelésű feladatainak ellátását biztosító kiadási előirányzatok nagyságrendje 52.017 ezer Ft-tal nő, így az 3.772.806 ezer Ft-ra módosul.
(2)
Az (1) bekezdésben foglalt kiadási változások feladatonkénti előirányzatonkénti részletezését e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(3)
A Rendelet 3. mellékletének helyébe jelen rendelet 3. melléklete lép.
és
kiemelt
6. Beruházási kiadások 6. § (1)
A Rendelet 7. §-ában az önkormányzat beruházási kiadásainak főösszege 264.108 ezer Ft-tal nő, így a 4.409.575 ezer Ft-ra módosul, változásainak részletezését e rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(2)
A Rendelet 4. mellékletének helyébe jelen rendelet 4. melléklete lép. 7. Felújítási kiadások 7. §
(1)
A Rendelet 8. §-ában az önkormányzat felújítási kiadásainak főösszege 4.756 ezer Fttal nő, így az 204.839 ezer Ft-ra módosul, változásainak részletezését e rendelet 5. melléklete tartalmazza.
(2)
A Rendelet 5. mellékletének helyébe jelen rendelet 5. melléklete lép. 8. Tartalékok 8. §
(1)
A Rendelet 10. § (1) bekezdésében a tartalékok összege 50.860 ezer Ft-tal csökken, így az 76.140 ezer Ft-ra módosul.
(2)
A Rendelet 10. § (2) bekezdésében az általános tartalék összege nem változik, így az 30.000 ezer Ft marad. A különböző jogcímeken meghatározott céltartalék összege 50.860 ezer Ft-tal csökken, így az 46.140 ezer Ft-ra módosul.
16
(3)
A tartalékok célonkénti meghatározását az 1. melléklet tartalmazza. 9. Eljárási szabályok 9. §
A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert és a jegyzőt a Magyar Államkincstár részére benyújtandó havi pénzforgalmi jelentéshez szükséges előirányzat módosításoknak a könyvelésben havonta történő felvezetésére, amelyeket majd a soron következő 2014. évi költségvetési rendeletmódosításban szükséges átvezetni. 10. Vegyes rendelkezések 10. § A Rendelet 12. § (1) bekezdésében foglalt Európai Uniós támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit és kiadásait tartalmazó 4/a. melléklete helyébe jelen rendelet 4/a. melléklete lép. 11. Záró rendelkezések 11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, azonban rendelkezéseit 2014. június 30-i napjától kell alkalmazni. . Dr. Szvercsák Szilvia jegyző
Vantara Gyula polgármester Tárgy:
A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátásokról és a gyermekérkeztetés térítési díjairól szóló 10/2014. (IV. 30.) önkormányzati rendelet módosítása
Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a rendelet módosítását javasolja. A Nemzetiségi, Ügyrendi, és Ellenőrzési Bizottság ügyrendi szempontból az előterjesztést tárgyalásra alkalmasnak tartja. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 1/1. 293-300) Dr. Fábián Ágnes tanácsnok: Néhány fontos dolgot meg kell említeni. 2013. március 1-je óta nem emelkedett Békéscsabán a gyermekétkeztetési ár. E mellett bevezetésre került az egész napos ellátásba további 2 mellékétkezés. A középiskolások kollégistái szintén plusz 2 17
mellékétkeztetést vehetnek igénybe. Kiemelné a diétás étkeztetést, ami a kormány által is kijelölt kötelező feladat, és bizonyos költségátvállalások eredményeképpen július 1. napjától 15-16 %-os csökkenés tapasztalható. (Kazetta 1/1. 300-318) Vantara Gyula polgármester: Ennyit a gyermekéhezésről. Kérte Dr. Tőgye Ildikó osztályvezetőt, hogy a számára címzett szülői észrevételre - a diétás étkezés minőségével kapcsolatban – reagáljon. Szavazásra bocsátotta a rendelet módosítását. (Kazetta 1/1. 318-328) A közgyűlés 16 igen egyhangú szavazattal alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 15/2014. (VI. 30.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátásokról és a gyermekétkeztetés térítési díjairól szóló 10/2014. (IV. 30.) önkormányzati rendelet módosításáról
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 14. § (3) bekezdésében, a 29. §-ában valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátásokról és a gyermekétkeztetés térítési díjairól szóló 10/2014. (IV. 30.) önkormányzati rendelet 1. melléklete helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép. 2. § Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
Dr. Szvercsák Szilvia jegyző
Vantara Gyula polgármester
18
1. melléklet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátásokról és a gyermekétkeztetés térítési díjairól szóló 10/2014. (IV. 30.) önkormányzati rendelethez 1.1.
A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi térítési díjai Részétkezések Megnevezés
Normál étkeztetés 1. Bölcsőde
Reggeli
Tízórai
Ebéd Forint
Uzsonna
Vacsora
Napi összesen
48,- +áfa
19,- + áfa
166,- +áfa
48,- + áfa
-
281,- + áfa
2.
Általános iskolai kollégium
90,- +áfa
65,- +áfa
204,- +áfa
65,- +áfa
115,- +áfa
539,- + áfa
3.
Középiskolai kollégium
146,- +áfa
79,-+áfa
238,- +áfa
79,-+áfa
184,- +áfa
726,- + áfa
4.
Óvoda
-
49,- +áfa
169,- +áfa
49,-+ áfa
-
267,- + áfa
5.
Általános iskola
-
71,- +áfa
204,- +áfa
71,- +áfa
-
346,- + áfa
6.
Általános iskolai menza
-
-
204,- + áfa
-
-
204,- + áfa
7.
Középiskolai menza Gyermekek átmeneti otthonában elhelyezettek
-
-
238,- +áfa
-
-
238,- + áfa
146,- +áfa
-
238,- +áfa
-
184,- +áfa
568,- + áfa
8.
Diétás étkeztetés
9.
Óvoda
-
101,- +áfa
342,- +áfa
101,- +áfa
-
544,- +áfa
10.
Általános iskola
-
117,- +áfa
370,- +áfa
117,- +áfa
-
604,- +áfa
11.
Általános iskolai menza
-
-
370,- +áfa
-
-
370,- +áfa
12.
Középiskolai menza
-
-
404,- + áfa
-
-
404,- + áfa
13.
Általános iskolai kollégium
146,- + áfa 117,- +áfa
370,- +áfa
117,- +áfa
304,- +áfa 1.054,- +áfa
14.
Középiskolai kollégium
154,- +áfa
404,- +áfa
141,-+áfa
304,- +áfa 1.144,-+áfa
141,-+áfa 19
Egyéb étkeztetés
15.
Napraforgó Gyógypedagógiai Központ ellátottai (3 éves kortól a tankötelezettség végéig )
16. 1.2.
Normál étkezés
-
71,- +áfa
204,- +áfa
71,- +áfa
-
346,- + áfa
-
117,- +áfa
370,- +áfa
117,- +áfa
-
604,- +áfa
Diétás étkezés
A bölcsődei gondozás intézményi térítési díja
A 2014. évi tervezett működési költség: Az élelmiszer nyersanyag beszerzés összege: A szolgáltatási önköltség:
-
A szolgáltatási önköltség: Az egy ellátottra/férőhelyre eső önköltség (244 férőhely): Az egy ellátotra eső önköltség (245 tervezett nyitvatartási nap):
195.464.000,- Ft/év 17.050.000,- Ft/év 178.414.000.- Ft/év 178.414.000,- Ft/év 731.205,- Ft/év 2.985,- Ft/nap
A tervezett lehívható normatív hozzájárulás (185 főre tervezve): 91.408.500,- Ft/év Az egy ellátottra/férőhelyre eső normatív hozzájárulás: 374.625,- Ft/év Az egy ellátottra eső normatív támogatás (245 tervezett nyitvatartási nap): 1.529,- Ft/nap A számított egy főre eső intézményi térítési díj (önköltség-normatíva): A számított egy főre eső intézményi térítési díj: A számított egy főre eső intézményi térítési díj: A fenntartó által megállapított intézményi térítési díj:
356.580,- Ft/év 30.555,- Ft/hó 1.455,- Ft/nap 0,- Ft/nap
1.3. A Játszóház és az időszakos gyermekfelügyelet térítési díja: Az 1. órától a 4. óráig terjedően 200,- Ft/óra gyermekenként, az 5. órától 150,- Ft/óra. (napi 8 órára vetítve: 1.400.- Ft + az igénybevett étkezés).
20
Tárgy:
Útfelújítás de minimis támogatása
Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslatban foglaltakat elfogadásra javasolja. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 1/1. 328-331) Takács Péter képviselő: Az előterjesztést támogatja, véleménye szerint egy jó példa arra, hogy a vállalkozások és az önkormányzat milyen esetekben tud együttműködni. Különösen üdvözítő, hogy egy 795 méter hosszú 6 méter széles utat útpadkával együtt nettó 31 millió forint+Áfa árért készítenek el. Akkor, amikor egy Békéscsaba-Nagyszalonta kerékpárút magyarországi szakaszát 75 millió forint/km áron sikerül megépíteni, akkor ez az összeg mindenképpen támogatásra érdemes és méltó. (Kazetta 1/1. 331-347) Szabóné Kocziha Tünde képviselő: Az előterjesztést mozgalmuk is támogatja. Emlékeztetné a közgyűlést arra, hogy akkor, amikor a NATO lokátor Békéscsabára települt a Honvédelmi Minisztérium ígéretet tett arra, hogy a fürjesi átkötő utat megjavíttatja. Javasolta, hogy a városvezetés kezdeményezzen kapcsolatfelvételt e témában az illetékes minisztériummal, valamint a lokátor állomás vezetőjével, annál is inkább, mivel városunk magassági fejlődésébe igen keményen beleszólnak. Emiatt is jogos a felvetés, hogy a 20 éve beígért útfelújítást véghezvigye. (Kazetta 1/1. 347-369) Miklós Attila képviselő: Meglátása szerint, ha ekkora összegből lehet utat építeni, akkor a Gyár utca 200 méteres szakaszát is fel lehetne újítani. Az érintett vállalkozás valahogyan csak „ki tudná köhögni” a szükséges aszfaltmennyiséget. (Kazetta 1/1. 369-375) Vantara Gyula polgármester: Üdvözli, amikor Takács Péter képviselő az útépítési szakmában is elmélyed, hiszen bebizonyosodik, hogy ahhoz is ért. Javasolta, hogy a képviselő kerékpározzon végig a Gerlától Nagyszalontáig tartó kerékpárúton, valamint a szóban forgó úton, és meglátja a különbséget. Míg az egyik egy egyenes, semmilyen műtárgyat nem tartalmazó út, addig a másik egy zárt csatornával kiépített, mély árkot lefedő és azon haladó kerékpárút vasúti átjáróval és egyebekkel. Szabóné Kocziha Tünde képviselő fürjesi úti felvetésére elmondta, hogy azok sincsenek meg, akik megígérték, és azok sem, akik ezt az ígéretet behajtsák. A kivitelezési tervet a Honvédelmi Minisztérium számára megküldték. A csorvási-csabaszabadi út közötti szakasz, valamint a 44-47 közötti földút teljes kiépítése kb. 700 millió forint. Az önkormányzat ígéretet kapott az ütemezett kiépítésre, a tárgyalás folyamatban van. Miklós Attila képviselő felvetésére elmondta, hogy népszerű dolog ma Jaminában az útról beszélgetni. A NIF vezetőjével a jövő hét folyamán ez ügyben egyeztetnek, és minden lakossági panaszt kezelnek. Kisajátítás miatt az önkormányzat lehetősége korlátozott. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 1/1. 375-417) A közgyűlés 17 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 21
132/2014. (VI. 27.) közgy. HATÁROZAT 1.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 15.500.000,- Ft, azaz tizenötmillióötszázezer forint támogatást nyújt a Csaba Metál Öntödei Zrt. (1025 Budapest, Felhévízi út 31., cégjegyzékszám: 01-10-066733, adószám: 11893808-2-41, a továbbiakban: Támogatott) részére az alábbi feltételekkel: - a támogatás nyújtásának feltétele, hogy a jelen határozat alapján elkészülő támogatási szerződés tervezetét a Miniszterelnökség Támogatásokat Vizsgáló Irodája jóváhagyja, - a támogatás formája: vissza nem térítendő de minimis (csekély összegű) támogatás; - a támogatás átutalására egy összegben kerül sor a támogatási szerződés mindkét fél által történő aláírását követő 15 napon belül; - a támogatást a Támogatott kizárólag az ingatlan-nyilvántartásban Békéscsaba, 0962 hrsz. alatt felvett út aszfaltburkolattal történő ellátására használhatja fel; - az útfelújítási munka elvégzésének és a támogatással való elszámolásának a határideje: 2014. december 31.
2.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a támogatás fedezetéül a 2014. évi költségvetés pályázatok és egyéb fejlesztések célelőirányzatát jelöli ki.
3.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a támogatási szerződés aláírására.
Felelős: Határidő: Tárgy:
Vantara Gyula polgármester 2014. augusztus 31. Villamos energia beszerzés
Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslatban foglaltakat elfogadásra javasolja. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 1/1. 417-425) A közgyűlés 17 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 133/2014. (VI. 27.) közgy. HATÁROZAT 1.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja önkormányzati beszerzési társulás keretében, Gyula Város Önkormányzata gesztorságával - a 2015. január 1-jétől 2015. december 31-éig terjedő időszakra - az önkormányzati fenntartású, illetve működtetésű intézmények, a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás fenntartásában lévő intézmények és a Békéscsaba Vagyonkezelő 22
Zrt. által üzemeltetett létesítmények részére szükséges villamosenergia-mennyiség csoportos önkormányzati közbeszerzését. 2.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja, hogy a 2015. évi csoportos önkormányzati villamosenergia-közbeszerzési eljárás költségeinek megosztása Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás és a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. között a vásárolt villamosenergia-mennyiségek arányában történjen. A csoportos önkormányzati villamosenergia-közbeszerzéssel kapcsolatban felmerülő kiadás fedezetét a 2015. évi költségvetési rendeletben az energia közbeszerzések soron tervezni szükséges.
3.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a szindikátusi szerződés, a villamosenergia-közbeszerzési eljárás lefolytatására vonatkozó megbízási szerződés, a meghatalmazás, a 2015. évre szóló villamosenergia-közbeszerzés elfogadó nyilatkozata és ennek megfelelően a villamosenergia-kereskedelmi szerződés aláírására, valamint a beszerzéssel kapcsolatban szükséges minden egyéb jognyilatkozat megtételére.
Felelős: Határidő:
Vantara Gyula polgármester 2014. december 31.
Napirend tárgya: Tárgy:
Városüzemeltetési ügyek:
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról és a köztisztaság fenntartásáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása (II. forduló)
Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a rendelet megalkotását javasolta a közgyűlésnek. A Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság ügyrendi szempontból közgyűlési tárgyalásra alkalmasnak tartja az előterjesztést. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 1/1. 425-435) Takács Péter képviselő: A záró rendelkezés 7. oldalán az olvasható, hogy a köztemetők fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos ellenőrzési feladat a továbbiakban nem tartozik a jegyző hatáskörébe. Kinek a hatáskörébe került át a feladat? (Kazetta 1/1. 435-439) Vantara Gyula polgármester: Felkérte Csiaki Tamás osztályvezetőt, válaszoljon a feltett kérdésre. (Kazetta 1/1. 439-443) Csiaki Tamás a Városüzemeltetési Osztály osztályvezetője: A Kormányhivatal végzi a temetők ellenőrzését. (Kazetta 1/1. 443-445) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a rendelettervezetet. (Kazetta 1/1. 445-450)
23
A közgyűlés 16 igen szavazattal és 1 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 16/2014. (VII. 3.) önkormányzati rendelete a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról és a köztisztaság fenntartásáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (4) bekezdés a) és c) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében, 13. § (1) bekezdés 2., 5. és 19. pontjában, valamint a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 35. §-ában biztosított feladatkörében eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya 1. § (1)
A rendelet hatálya Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területére terjed ki.
(2)
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a jelen rendeletben foglaltak szerint hulladékgazdálkodási közszolgáltatást szervez a) a települési hulladék rendszeres gyűjtésére és szállítására, b) a szelektív gyűjtőszigetek üzemeltetésére, c) a szelektíven gyűjtött zöldhulladék szállítására, d) a lomtalanításra. 2. Értelmező rendelkezések 2. §
E rendelet alkalmazásában 1. ingatlanhasználó: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 2. § (1) bekezdés 34. pontjában meghatározott természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, 2. közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott területek; a beépítésre nem szánt állami vagy önkormányzati tulajdonú területek, amelyek közhasználatban állnak; a földrészletek és építmények közhasználatra átadott része (beleértve az árkád alatti járdát, valamint az alul- és felüljárót), annak tulajdonosától függetlenül, 3. lomhulladék: a Ht. 2. § (1) bekezdés 39. pontjában meghatározott hulladék, 4. települési hulladék: a Ht. 2. § (1) bekezdés 43. pontjában meghatározott hulladék, 24
5. tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztítása, síkosságmentesítése, valamint pormentesítése, 6. zöldhulladék: a lágyszárú növények, fásszárú növények és növényrészeik.
hó-
és
II. Fejezet A települési hulladék gyűjtésével, elszállításával és kezelésre történő átadásával kapcsolatos közszolgáltatás 3. A települési hulladék gyűjtésével és elszállításával kapcsolatos általános szabályok 3. § (1)
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást 2014. február 1. napjától a Békés-Manifest Közszolgáltató Nonprofit Kft. (5746 Kunágota, Rákóczi u. 9.) a TAPPE Hulladékgazdálkodási, Köztisztasági, Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (5600 Békéscsaba, Bartók Béla út 56/2.) közreműködésével látja el.
(2)
A közszolgáltató a folyamatos munkavégzését 6 hónapos határidővel mondhatja fel. 4. §
(1)
A települési hulladék elszállításával kapcsolatos közszolgáltatás – a (2) bekezdésében foglaltak kivételével - csak a belterületi ingatlanokra terjed ki.
(2)
Külterületen és volt zártkerti területeken az érintett lakosság kérésére, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a városfejlesztésért felelős bizottsága jóváhagyó döntése alapján a közszolgáltató köteles a településihulladék-szállítás közszolgáltatását ellátni.
(3)
A (2) bekezdés szerinti kiterjesztés esetén a közszolgáltatás igénybevétele minden érintett számára kötelező, függetlenül attól, hogy a szolgáltatást kérte-e, vagy nem. 5. §
(1)
A közszolgáltatást pormentesen, szabványos hulladékgyűjtő edényben (a továbbiakban: hulladékgyűjtő edény) és az ehhez tartozó célgép igénybevételével szabad végezni.
(2)
A közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló 438/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelően a közszolgáltató a következő űrmértékű hulladékgyűjtő edényeket biztosítja: 120 liter, 240 liter vagy 1100 liter (BOBR konténer).
(3)
Az ürítési gyakoriságnak és a szokásosan keletkező hulladékmennyiségnek megfelelően kell a közszolgáltatónak a szükséges számú hulladékgyűjtő edényt biztosítania. Az ingatlanhasználó választása szerint a hulladékgyűjtő edényt saját maga is biztosíthatja.
25
(4)
Tömblakásos területeken a hulladékgyűjtő edény űrmértékét a családi házas területen alkalmazott űrmértékhez kell viszonyítani.
(5)
Amennyiben a hulladékgyűjtő edények száma a szokásosan keletkező hulladékmennyiség befogadására nem elegendő, és a közszolgáltató felszólítása ellenére az ingatlanhasználó azt nem pótolja, akkor a közszolgáltató köteles azt pótolni és a szolgáltatási rendszerbe állítani.
(6)
Az adott területen használt hulladékgyűjtő edény űrmértékét a közszolgáltató határozza meg, lehetőséget adva az ingatlanhasználó ugyanolyan űrmértékű saját hulladékgyűjtő edényének alkalmazására. 6. §
A települési hulladék szállítását végző közszolgáltató a szállítás folyamatosságának biztosításáról, az esetlegesen elmaradt gyűjtés 24 órán belül történő pótlásáról köteles gondoskodni abban az esetben, ha a szállítás elmaradása a közszolgáltatónak felróható ok miatt következik be. Amennyiben a kiváltó ok a közszolgáltatónak fel nem róható, úgy az ok megszűnésétől számított 24 órán belül köteles az elmaradt szállítást pótolni. 7. § A hulladékgyűjtő edények tisztántartását, fertőtlenítését szükség szerinti gyakorisággal annak tulajdonosa, megrendelésre díjazás ellenében a közszolgáltató köteles elvégezni. 8. § (1)
(2)
Az Önkormányzat által a szelektív hulladékgyűjtésre biztosított konténerek szükség szerinti, de legalább heti egy alkalommal történő ürítését a közszolgáltatónak kell biztosítania külön díjazás nélkül. A hulladékgyűjtő edények ürítését a közszolgáltató 22 óra és 06 óra között nem végezheti. 9. §
(1)
A települési hulladék gyűjtésére szolgáló hulladékgyűjtő edényeket közterületen csak a tulajdonosra utaló jelzéssel lehet tárolni a közterület használat rendjéről szóló önkormányzati rendeletben szabályozottak szerint.
(2)
Tilos közterületen rongálódott, hibás, nem szabványos, fedél nélküli, piszkos, bűzös hulladékgyűjtő edényt kihelyezni és tárolni.
(3)
Tilos állati hullát, valamint trágyát hulladékgyűjtő edénybe helyezni.
(4)
Az ürítés alkalmával beszennyeződött közterületet a közszolgáltató köteles megtisztítani. 10. §
(1)
A közterületen tárolt hulladékgyűjtő edény mellett települési hulladékot kizárólag az erre a célra rendelkezésre álló hulladékgyűjtő zsákban lehet kihelyezni, amelyet térítés 26
ellenében a közszolgáltató biztosít. Egyéb esetben az elszállításról a hulladék kihelyezőjének, valamint az adott hulladékgyűjtő edény használójának kell gondoskodnia. (2)
A hulladékgyűjtő edényeket az ún. kézi hulladékgyűjtők kivételével ürítés előtt vagy után is fedett állapotban kell tartani.
(3)
Amennyiben a hulladékgyűjtő edény mellett a szállítás előírt határidejének elmulasztása miatt hulladék keletkezik, azt a közszolgáltató köteles összegyűjteni és elszállítani. 11. §
A közszolgáltatónak a szállítás ütemezésére menettervet kell készítenie, amely az útvonal megjelölésével és az utcákon való közlekedés tervezett időpontjának rögzítésével tartalmazza a közszolgáltató szállítási kötelezettségét. A menettervben történő változásról a közszolgáltató az Önkormányzatot és a szolgáltatást igénybevevőket tájékoztatni köteles. 12. § Az ingatlanhasználó személyében bekövetkezett változás vagy új lakóház használatbavétele esetén az új ingatlanhasználó köteles a változást a közszolgáltatónak 30 napon belül bejelenteni. 13. § (1)
A közszolgáltatást igénybevevő köteles a hulladékgyűjtő edényt a települési hulladék elszállítása céljából a közszolgáltató által megjelölt időben a gyűjtőjárművel megközelíthető és az ürítésre alkalmas helyen elhelyezni.
(2)
A települési hulladék elszállítása céljára kihelyezett hulladékgyűjtő edény nem akadályozhatja a jármű- és a gyalogosforgalmat, és elhelyezése egyébként sem járhat baleset- vagy károkozás veszélyének előidézésével.
(3)
A hulladékgyűjtő edényeket a megjelölt szállítási időpont előtt legfeljebb 12 órával lehet a szállításra előkészíteni, és legkésőbb 12 órával az ürítés után a közterületről azokat el kell távolítani, kivéve, ha a hulladékgyűjtő edénynek erre a célra jóváhagyott, közterülethasználati engedéllyel rendelkező állandó hely van kialakítva. Amennyiben az ürítést megelőzően vagy az ürítést követően a közterület elszennyeződik, a hulladékot az ingatlanhasználó köteles összegyűjteni.
(4)
Amennyiben a közszolgáltatást több ingatlanhasználó közösen használt gyűjtőedénnyel veszi igénybe, akkor a szükséges hulladékgyűjtő edények űrmértékét az edényeket használó háztartások jogosultságára tekintettel kell meghatározni oly módon, hogy figyelembe kell venni a közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlan használók számát, valamint az esetleges kedvezményeket. 14. §
27
(1)
(2)
Hulladékot úgy kell szállítani, hogy annak során a környezet ne szennyeződjék. Konténeres hulladékszállítás esetében a konténerek kizárólag fedett állapotban szállíthatók. Nem megfelelő szállításból eredő szennyeződés esetén a szállító a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződésmentesítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról haladéktalanul köteles gondoskodni. 4. A közszolgáltatási díj alapja és fizetési rendje 15. §
(1)
A kötelező közszolgáltatás díját a hulladékgyűjtő edény űrmérete szerinti egyszeri ürítési díjának, valamint az ürítési gyakoriság szorzatának alapul vételével kell megállapítani. A hulladékgyűjtő edény űrméretét és az ürítés gyakoriságát 120 liter/lakás/hét figyelembe vételével kell meghatározni mindaddig, amíg az ingatlanhasználó az e rendeletben meghatározott kedvezményekre nem szerez jogosultságot, vagy a közszolgáltatás szüneteltetésére vagy nagyobb hulladékgyűjtő edény igénylésére nem kerül sor.
(2)
A közszolgáltatás díját a közszolgáltató a teljesítést követően 8 hetente történő számlázással kérheti.
(3)
Tulajdonosi közösségeknél a közszolgáltatás díjának beszedését az üzemeltetéssel megbízott személy vagy szerv biztosítja vagy biztosíthatja. 5. Kedvezményes közszolgáltatási díj megállapítása 80 literes hulladékgyűjtő edény heti egyszeri ürítése alapul vételével 16. §
(1)
A 80 literes hulladékgyűjtő edény heti egyszeri ürítése alapul vételével történő díjmegállapítást az a természetes személy ingatlanhasználó kérheti, amelynél a vízszolgáltató igazolása vagy bemutatott számla alapján a felhasznált víz mennyisége az igénylést megelőző három hónap vonatkozásában nem haladja meg a 4 m3-t egy hónapra vetítve, továbbá a közszolgáltatónál nem áll fenn tartozása a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggésben. A jogosultság közszolgáltató által történő megállapítását követően, a ténylegesen elszállításra kerülő hulladékmennyiség nem haladhatja meg a heti 80 l-t.
(2)
Az a természetes személy ingatlanhasználó, aki megszerzi a 80 literes hulladékgyűjtő edény heti egyszeri ürítése alapul vételével történő díjmegállapításra vonatkozó jogosultságot, a közszolgáltatás igénybevételére a 80 literes hulladékgyűjtő edényt megveheti, vagy azt a közszolgáltató biztosítja számára.
(3)
A 80 literes hulladékgyűjtő edény heti egyszeri ürítése alapul vételével történő díjmegállapítás szerint köteles a közszolgáltató számlázni abban az esetben is, ha a jogosult természetes személy ingatlanhasználó csak nagyobb űrmértékű hulladékgyűjtő edénnyel rendelkezik vagy a közszolgáltató csak nagyobb űrmértékű hulladékgyűjtő edényt tud számára biztosítani, továbbá abban az esetben, ha 28
tulajdonosi közösség által használt nagyobb űrmértékű hulladékgyűjtő edényt vesz igénybe a jogosult. (4)
A természetes személy ingatlanhasználó a 80 literes hulladékgyűjtő edény heti egyszeri ürítése alapul vételével történő díjmegállapításra vonatkozó jogosultságot a közszolgáltatóhoz benyújtott kérelemmel szerezheti meg. A kérelem benyújtása a közszolgáltatótól igényelhető formanyomtatványon történik. A kérelemben a természetes személy ingatlanhasználó hozzájárul ahhoz, hogy a közszolgáltatással kapcsolatos valamennyi személyes adatát kezelje a közszolgáltató.
(5)
Amennyiben a 80 literes hulladékgyűjtő edény heti egyszeri ürítése alapul vételével történő díjmegállapításra jogosult természetes személy ingatlanhasználónál olyan változás következik be, amely alapján nagyobb űrméretű hulladékgyűjtő edény használata indokolt, köteles azt haladéktalanul bejelenteni a közszolgáltatónak.
(6)
Amennyiben az átadásra kerülő hulladék mennyisége 3 alkalommal meghaladja a heti 80 l-t, a közszolgáltató - a természetes személy ingatlanhasználó megkeresésével egyidejűleg - jogosult a tényleges mennyiségű hulladéknak megfelelő, de legalább 120 liter/lakás/hét alapul vételével számított díj számlázására, továbbá szükség esetén jogosult a tényleges mennyiségű hulladéknak megfelelő űrmértékű hulladékgyűjtő edényre cserélni az eredeti hulladékgyűjtő edényt, megemelni a gyűjtésre átadott hulladékgyűjtő edények számát, és a számlát ennek alapján kiállítani.
(7)
Az (6) bekezdés szerinti esetben a természetes személy ingatlanhasználó két évig nem kezdeményezhet új eljárást a 80 literes hulladékgyűjtő edény heti egyszeri ürítése alapul vételével történő díjmegállapításra. A kedvezményből kizártak köréről a közszolgáltató köteles nyilvántartást vezetni.
(8)
Amennyiben a hulladékgyűjtő edényt tulajdonosi közösség használja, úgy a közösség a közösen használt hulladékgyűjtő edény(ek) minimális összűrmértékét köteles az egyes ingatlanokra meghatározott minimális űrmérték (korrigálva a kedvezményes űrmértékkel) szorzata és a begyűjtési gyakoriság hányadosaként megállapítani. Az így számított összűrmértéket a szolgáltatás keretében alkalmazott – 80 literes, 120 literes, 240 literes, 1100 literes – szabványos hulladékgyűjtő edények legcélszerűbb kombinációjával biztosítani kell. 6. A közszolgáltatás szüneteltetése 17. §
(1)
Szüneteltethető a közszolgáltatás kötelező igénybevétele, ha a nem lakott lakásban, ingatlanon hulladék nem keletkezik. Nem lakottnak minősül az a lakás, ingatlan, amelyben az elektromos áram fogyasztása havi 2 kW/óra alatti.
(2)
A szüneteltetés negyedéves vagy annál rövidebb időtartamra vehető igénybe, amelyet az igénybevevő előzetesen köteles jelezni a közszolgáltató felé. A mentesség időtartama az ingatlanhasználó közszolgáltató felé tett írásbeli bejelentésének kézhezvételétől kezdődik.
29
(3)
Az igénybevevő a mentesség időtartamának lejártakor a mentesség jogalapjának igazolása érdekében köteles benyújtani a fogyasztás nélküli közüzemi számlát.
(4)
Nem megfelelően benyújtott igénylés, továbbá nem vagy nem megfelelően benyújtott igazolás esetén a közszolgáltató jogosult a közszolgáltatási díj kiszámlázására.
(5)
A közszolgáltatás kötelező igénybevétele alóli mentesség iránti igény egymást követően többször is benyújtható mindaddig, amíg jelen rendeletben foglalt feltételek fennállnak. 7. A lomhulladékra, zöldhulladékra és a karácsonyt követő fenyőfagyűjtésre vonatkozó külön szabályok 18. §
(1)
A kötelező közszolgáltatás keretén belül a közszolgáltató évi két alkalommal - külön díjazás nélkül - köteles lomtalanítási akciót szervezni.
(2)
A hulladékgyűjtő edény űrméretét meghaladó lomhulladékot kizárólag az előre meghirdetett lomtalanítási akció alkalmával lehet kihelyezni. A lomhulladék közterületen arra a helyre helyezhető, ahova az ingatlanhasználó a rendszeres közszolgáltatás keretében végzett hulladékszállítási napokon a hulladékgyűjtő edényét ürítésre előkészíti. 19. §
(1)
A közszolgáltató a lakosságnál keletkező zöldhulladék elkülönített gyűjtéséhez az ingatlanhasználó kérésére külön hulladékgyűjtő edényt biztosít.
(2)
Az elkülönítetten gyűjtött zöldhulladék elszállításra hulladékgyűjtő edényben, zsákban, dobozban vagy kötegelve – legfeljebb 1 m hosszú kötegekben - helyezhető ki a kijelölt gyűjtőhelyre a 13. § (3) bekezdésében meghatározott időtartam betartásával.
(3)
A zöldhulladék ürítése hetente egy alkalommal történik a települési hulladék szállításától elkülönítetten. A zöldhulladék-gyűjtés keretében a közszolgáltató kizárólag a komposztálható zöldhulladékot köteles elszállítani.
(4)
A közszolgáltató a lakosságnál keletkező zöldhulladékot külön díjazás és mennyiségi korlátozás nélkül minden év április 1. és november 30. között a rendszeres heti zöldhulladék-szállítás keretében szállítja el. Az időjárás függvényében a szállítás időintervallumát a polgármester két héttel előbbre hozhatja vagy két héttel meghosszabbíthatja. 20. §
A fenyőfák begyűjtésére előre meghirdetett időpontokban, január első és második felében, legalább két alkalommal a közszolgáltató köteles járatot indítani. 8. A települési hulladék kezelésre történő átadása 21. § 30
(1)
A települési hulladék elhelyezése a Békéscsabai Hulladékkezelő Műben (5600 Békéscsaba, Felsőnyomás 231., a továbbiakban: hulladékkezelő mű) történik.
(2)
A hulladékkezelő mű üzemeltetője a Békéscsabai Városüzemeltetési Kft. (5600 Békéscsaba, Bartók Béla út 56/2.).
(3)
Az üzemeltető köteles a hulladékkezelő mű igénybevételét dokumentálni és az érintettek részére bizonylatot kiállítani. 9. A nem Békéscsabáról származó hulladékok hulladékkezelő műben történő elhelyezésének szabályozásáról 22. §
(1)
Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területétől eltérő területről a hulladékkezelő műben kizárólag közszolgáltatás keretében gyűjtött települési hulladék helyezhető el az adott településen közszolgáltatást végző szervezet által.
(2)
A nem Békéscsabáról származó települési hulladék hulladékkezelő műben történő elhelyezésének legalacsonyabb díja 6.500,- Ft/tonna + áfa. A ténylegesen megfizetendő díjat az üzemeltető a hulladék mennyiségének, típusának, valamint az elhelyezéssel kapcsolatos összes releváns körülménynek a figyelembe vételével állapítja meg.
(3)
A nem Békéscsabáról származó települési hulladék a lerakás előírt dokumentálása mellett helyezhető el. Az Önkormányzat képviselője és az általa megbízott műszaki ellenőr jogosult a beszállítások és az elhelyezés végzésének és dokumentálásának ellenőrzésére.
(4)
A nem Békéscsabáról származó hulladék elhelyezéséről - a hulladékkezelő műben kiállított mérési jegyzőkönyvön túl - külön nyilvántartást kell vezetni településenkénti bontásban. A tárgyévben elhelyezett hulladék mennyiségéről az üzemeltető minden év december 15-ig köteles az Önkormányzatot tájékoztatni.
(5)
Az egyes települések beszállítási igényéről az üzemeltető folyamatosan a beszállítás megkezdése előtt köteles az Önkormányzatot tájékoztatni.
(6)
Az üzemeltetőnek a beszállítások előtt a hulladék származási helyének önkormányzata nyilatkozatát be kell szerezni arról, hogy a település önkormányzati rendeletében, közszolgáltatási vagy egyéb szerződéseiben előírt feltételekkel a Békéscsabára történő szállítás nem ellentétes.
(7)
A nem Békéscsabáról származó hulladékok jelen rendeletben meghatározott díja és az üzemeltető által érvényesített díj közötti különbözet 50 %-ából beruházási és környezetvédelmi alapot kell képezni, amelynek felhasználását az üzemeltető és az Önkormányzat évente egyszer egyezteti.
10. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggő személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezések 31
23. § A közszolgáltató a részére megadott, közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím) nyilvántartásáról és kezeléséről az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény előírásai szerint köteles gondoskodni. III. Fejezet A köztisztaság fenntartása 11. Köztisztasági előírások 24. § (1)
A közterületeken keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról, továbbá a közterületek tisztántartásáról – az országos közutak belterületi szakaszainak (Gyulai út, Széchenyi u., Kossuth tér, Baross u., Berényi út, Szarvasi út, Orosházi út, Jókai u., Petőfi u., Bartók B. út, Bajza u., Temető sor, Kétegyházi út, Békési út, Bánszki u., Dobozi út, Kossuth u., Csabai út) és a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az Önkormányzat gondoskodik.
(2)
Az ingatlanhasználó köteles gondoskodni: a) az ingatlanok határvonalától a közút széléig, de legfeljebb 15 m szélességig, úszótelkes épületek közötti távolság feléig, de legfeljebb 15 m-ig a közterület gondozásáról, tisztán tartásáról, gyommentesítéséről, b) a lakossági hulladékgyűjtők helyének és környezetének tisztántartásáról, c) a hulladékgyűjtő edény kijelölt helyen történő tárolásáról, d) az ingatlanon keletkező csapadékvíz, hó, hólé saját területen való elvezetéséről, elhelyezéséről, illetve kiépített csapadékvíz-elvezető árok esetén az abba történő bevezetésről, e) az ingatlanok előtti belvízelvezető árkok és ezek műtárgyainak (átereszek) tisztántartásáról, rendszeres kaszálásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok, hulladékok eltávolításáról és a kiszedett idegen anyagok lerakóhelyre történő szállításáról.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a főforgalmi utak - Szarvasi út, Orosházi út, Berényi út, Békési út, Jókai út, Petőfi utca, Bartók Béla út, Bánszky utca, Bajza utca, Gyulai út, Dózsa György út, Corvin utca, Lencsési út, Dobozi út, Kétegyházi út - zöldsávjainak fenntartását az Önkormányzat látja el. (4)
Az alábbi utcákban levő belvízelvezető gerinccsatornák gondozása az Önkormányzat feladata: 1. 2. 3. 4.
Almás sor, Batsányi u. (Gajdács u. és Pozsonyi u. között), Berzsenyi u. (Málnás u. és Körte sor között), Bethlen u., 32
5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.
Csányi u. (Virág u. és Bethlen u. között), Degré u. (az Egészségügyi Gyermekotthon és Körte sor között), Dobozi út belterületi szakasza, Erdélyi sor (Szőlő u. és Berzsenyi u. között), Gyár u., Haladás u., Hétvezér u., Ifjúsági tábor, Kereki sikátor (4-es Honvéd u. és körtöltés között), Kertész u. (Jósika u. és Bessenyei u. között), Kisfényesi u., Kossuth utcától déli irányba vezető gerinccsatorna (hrsz.: 11638, 11633, 11583, 0653), Könyves u. (Batsányi u. és Kertész u. között), Körte sor, Szatmári u. (Bessenyei u. és Darányi sor között), Szegfű u. (Tavasz u. és Rózsa u. között), Táncsics u. (Tompa u. és Kertész u. között), Tavasz u. (Illyés Gy. u. és Zsigmond u. között), Tavasz u. (Veres P. u. és Szegfű u. között), Vasút sor és Zrínyi u. (Szent László u. és Bezerédj u. között).
(5)
A rendezvények, a piacok és vásárcsarnok területén – ideértve az ideiglenes piacokat is – a keletkezett szemét és hó eltakarításáról, valamint a területen folytatott tevékenység által elszennyeződött közterületek folyamatos tisztításáról az üzemeltető (annak hiányában a szervező) köteles gondoskodni.
(6)
A közterület tisztántartására kötelezett - amennyiben ingatlanán nagy forgalom bonyolódik le - köteles az ingatlan elé kézi hulladékgyűjtőt kihelyezni, szükség szerint azt kiüríteni. A hulladékgyűjtő edény javítása, pótlása a tulajdonosának a feladata.
(7)
A téli munkáknál a közterületeken alkalmazandó munkavégzés (mechanikai, vegyszeres, vagy komplex) során a felhasználható anyag fajtáját és a kijuttatható mennyiségét úgy kell meghatározni, hogy a környezetben kár ne keletkezzen.
(8)
A téli munkáknál az ingatlan előtti, illetve az ingatlan megközelítését szolgáló járdák, járdaszakaszok, lépcsők síkosság-mentesítéséről az ingatlan használója a szükséghez képest naponta többször is köteles gondoskodni.
(9)
A járdáról letakarított havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjárműforgalmat, sem pedig a járda melletti víznyelők működését ne akadályozza és a hómegcsúszás veszélye kizárt legyen.
(10) Az építésnél, bontásnál, tatarozásnál, az úttest felbontásánál keletkező por és egyéb szennyező anyagok terjedését meg kell akadályozni. Ha a bontási törmeléknek magasból történő terepszintre juttatását gravitációs úton oldják meg, akkor porzásmentes zártszelvényű ledobó csúszdát kell kialakítani.
33
12. Köztisztasággal kapcsolatos tiltott tevékenységek 25. § (1)
Tilos eldugulást okozó vagy rongálásra alkalmas anyagot, szennyvizet árokba, közcsatornába, víznyelő aknába, csapadékelvezető aknába szórni, önteni.
(2)
Tilos hórakás létesítése tömegközlekedési eszköz megállóhelyén, hulladékgyűjtő edény tároló helyén és az azok megközelítésére szolgáló területen.
(3)
Tilos klorid-tartalmú vegyszer használata zöldterületen, továbbá hidak, alul- és felüljárók 15 méteres körzetében.
(4)
Az aktualitásukat vesztett, szakadt vagy szennyezett plakátokat, falragaszokat az elhelyező vagy akinek az érdekében elhelyezték, köteles eltávolítani. IV. Fejezet Záró rendelkezések 26. §
(1)
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)
Hatályát veszti Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a köztisztaság fenntartásáról és az egyes közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló, többször módosított 51/1995. (X. 12.), önkormányzati rendelet módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról szóló 31/1998. (XII. 17.) önkormányzati rendelete.
(3)
A Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló 11/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Kr.) 8. §-a a következő l) ponttal egészül ki: (A közösségi együttélés alapvető szabályait megsérti,) „l) aki a hulladékgyűjtő edényeket a megjelölt szállítási időpont előtt több mint 12 órával korábban készíti elő a szállításra vagy az ürítést követően több mint 12 órát meghaladóan távolítja el azokat a közterületről, kivéve, ha a hulladékgyűjtő edénynek erre a célra jóváhagyott, közterület-használati engedéllyel rendelkező állandó hely van kialakítva.”
(4)
A Kr. 8. § d) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép: (A közösségi együttélés alapvető szabályait megsérti,) „d) aki az elkülönítetten gyűjtött zöldhulladékot elszállításra nem gyűjtőedényben, zsákban, dobozban vagy - legfeljebb 1 m hosszú - kötegekben helyezi ki a kijelölt gyűjtőhelyre.”
34
(5)
Hatályát veszti Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a köztemetőkről és a temetkezés rendjéről szóló 36/2000. (IX. 21.) önkormányzati rendelete 4. §-a.
Dr. Szvercsák Szilvia jegyző
Vantara Gyula polgármester Tárgy:
A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz és lakossági állattartásból származó hígtrágya begyűjtésével kapcsolatos közszolgáltatás ellátásáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása (II. forduló)
Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, ügyrendi szempontból véleményezte a Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság. Mindkét bizottság támogatja a rendeletalkotást. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 1/1. 450-459) Szabóné Kocziha Tünde képviselő: Mondandója kapcsolódik az előterjesztéshez. Az önkormányzat állattartási rendelete felsőbb szabályozás következtében visszavonásra került. Az eltelt hónapok azt igazolják, hogy az új rendszer nem igazán működik. Például a trágyatárolás lótartók esetében. A hatáskörök szétszabdalása miatt probléma esetén más-más szervhez kell fordulni. Hosszú hónapokat vesz igénybe, hogy egyáltalán visszajelzés érkezzen a panaszosok felé. Többen panaszkodtak a Corvin utcai bűzre, főleg nyári időszakban kibírhatatlan. Sajnos most már a város belsőbb részein is megengedett a ló és egyéb más állat tartása. Véleménye szerint hígtrágya elszállítás nem történik, a szomszédos falak rohadnak, a közvetlen szomszédok fenyegetettségben élnek, van, aki már kénytelen elköltözni. A telepeken csicskásokat dolgoztatnak, akik feljelentés esetén önszántú munkát színlelnek. Személye a problémát a Közigazgatási Osztály vezetőjének jelezte, aki levezette, hogy hány helyen kell megfordulni egy panasz ügyében. Kérte a polgármestert, mint a törvényhozásban aktívan részt vevőt, hogy jelezze a parlamentben, hogy az új rendszer akadozva működik. A törvény felülvizsgálatát kellene javasolni, mivel megkeseríti nem csak a közvetlen környezetben, hanem a távolabbi, több háznyira, vagy utcára lakók életét. (Kazetta 1/1. 459-527) Vantara Gyula polgármester: Megadta a szót dr. Szvercsák Szilvia jegyzőnek. (Kazetta 1/1. 527-528) Dr. Szvercsák Szilvia jegyző: Tájékoztatásul elmondta, hogy a múlt hét folyamán Debrecenben rendezték meg a Megyei Jogú Városok Szövetségének kollégiumi ülését. 176 oldalas jogszabály-változtatási tervezet van folyamatban, amit a kollégium elfogadott, többek között ebben a témában is. Számos olyan jegyzői feladat és önkormányzati hatósági ügy van az önkormányzatoknál, amelyeknek valóban eléggé zavaros a jogszabályi háttere. Valóban 45 hatóság az, aki ebben az ügyben eljárni jogosult. Régebben az állattartás teljes egészében az önkormányzat hatáskörébe tartozott, azonban hatékony végrehajtási eszközök nem álltak rendelkezésére, de minden esetben lakossági fórumokon lótartási ügyben a képviselőkkel, alpolgármesterrel egyeztetve sikerült eredményt elérni. Jelenleg teljes liberalizálása van az 35
állattartásnak, gyakorlatilag még az erkélyen is lehet malacot tartani. A szabályozásnak vannak felsőbb jogszabályi elemei, amelyek kiterjednek a veszélyes állatokra, a haszonállatnak nem minősülő kedvencekre, amiből kimaradtak a haszonállatok, amelyekre csak mezőgazdasági vonatkozású rendelkezések vannak. Kérte a képviselő türelmét, hogy a jogalkotóhoz fordulva maga a jegyzői kar is eljárhasson. (Kazetta 1/1. 528-563) Vantara Gyula polgármester: A probléma annál összetettebb, mint ahogy azt a képviselő gondolná. Egy 80 éves bácsi látogatta meg a Corvin utca környékéről, aki évtizedek óta egy darab szarvasmarhát tart, ingatlana időközben belvárosi övezeti besorolásba került. Őt nem vehetjük egy kalap alá az előbb említett példával. (Kazetta 1/1. 563- 1/2. 001) Hanó Miklós alpolgármester: Panasz esetén jelzéssel kell élni az ÁNTSZ felé, aki a szükséges intézkedést megteszi, akár bírság kiszabásával. (Kazetta 1/2. 001-009) Szabóné Kocziha Tünde képviselő: Reagálva a polgármester válaszára elmondta, hogy természetesen nem azokkal van a probléma, akik évtizedek óta rendezett körülmények között tartják az állatokat, ezt mozgalmuk is támogatja. Azokkal van a gond, akik ilyen-olyan módon megszereznek ingatlanokat és nem lakóingatlanként, hanem úgymond mezőgazdasági ingatlanként használják a belvárosban. Hanó Miklós felvetésére elmondta, hogy az ÁNTSZ 15 napon belül intézkedik, azonban más hatóságok sokkal hosszabb ideig „ülnek” egy-egy ügyön, arról nem is beszélve, hogy amikor kiróják a büntetést, egyszerűen nem lehet behajtani. Átláthatatlan tulajdonosi viszonyok vannak, szinte lehetetlen az ügyek felgöngyölítése. Megoldás szükséges, mivel komoly gondokat okozhat a jövőben, ha nem lesz leszabályozva. (Kazetta 1/2. 009-025) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a rendeletalkotást. (Kazetta 1/2. 025-028) A közgyűlés 15 igen szavazattal és 2 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 17/2014. (VII. 3.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz és a lakossági állattartásból származó hígtrágya begyűjtésével kapcsolatos közszolgáltatás ellátásáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (6) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontjában és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 44/C. § (2) bekezdésében biztosított feladatkörében eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, valamint a Körös-vidéki Vízügyi Hatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
36
I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya 1. § (1)
A rendelet hatálya Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területére terjed ki.
(2)
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a jelen rendeletben foglaltak szerint közszolgáltatást szervez a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz és a lakossági állattartásból származó hígtrágya e) begyűjtésére, f) elszállítására és g) ártalommentes elhelyezésére. 2. Értelmező rendelkezések 2. §
E rendelet alkalmazásában 1. begyűjtés: a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgt.) 1. számú melléklet 38. pontjában meghatározott tevékenység, 2. ingatlanhasználó: az ingatlan természetes személy birtokosa, tulajdonosa, egyéb jogcímen használója, 3. nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz: a Vgt. 1. számú melléklet 37. pontjában meghatározott szennyvíz. II. Fejezet A közszolgáltatás részletes szabályai 3. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz és a lakossági állattartásból származó hígtrágya begyűjtése 3. § (1)
Az Önkormányzat a) a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésével kapcsolatos közszolgáltatás ellátásáról az ALFÖLDVÍZ Zrt. (székhely: 5600 Békéscsaba, Dobozi út 5.), b) a lakossági állattartásból származó hígtrágya begyűjtésével kapcsolatos közszolgáltatás ellátásáról a Petromix Hungary Kft. (székhely: 1184 Budapest, József u. 16. sz., telephely: 5712 Szabadkígyós, Majorgépszín 2. sz.) útján gondoskodik.
(2)
A közszolgáltató a megrendeléstől számított 2 munkanapon belül köteles a szolgáltatást (begyűjtést) elvégezni.
37
(3)
A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízre vonatkozó közszolgáltatási díjat a kiszállító tartály mérőberendezése alapján megállapítható ténylegesen kiszállított mennyiség szerint kell meghatározni.
(4)
A közszolgáltató a szolgáltatással kapcsolatos adatszolgáltatásra köteles, amelynek tartalmát az Önkormányzat határozza meg.
(5)
A közszolgáltatás teljesítésének feltételeiről a közszolgáltató az ingatlanhasználót írásban köteles értesíteni vagy felhívás közzététele útján tájékoztatni.
(6)
Az ingatlanhasználó köteles a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet a jelen rendeletben megjelölt közszolgáltatónak átadni, a közszolgáltató szállítóeszközeit igénybe venni, és részére a jelen rendelet szerinti közszolgáltatási díjat megfizetni.
(7)
Közműpótló létesítménybe csak kommunális vagy összetételében kommunális jellegű szennyvíz vezethető. Tilos a közműpótló létesítménybe mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a begyűjtést, ürítést végző vagy más személyek életét és testi épségét, egészségét, valamint a szennyvíztisztító telep rendeltetésszerű működését és a műtárgyainak állagát.
(8)
A közszolgáltató a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elhelyezésével összefüggő nyilvántartást oly módon köteles kialakítani, hogy az átadási helyen ténylegesen elhelyezett nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyisége, minősége és származási helye akadálymentesen, pontosan megállapítható legyen.
(9)
A közszolgáltató számlát bocsát ki az ingatlanhasználó által fizetendő közszolgáltatási díjról, amely alapján az ingatlanhasználó a közszolgáltatási díjat köteles megfizetni. 4. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz és a lakossági állattartásból származó hígtrágya elhelyezése 4. §
(1)
Lakossági állattartásból származó ártalmatlanító telepen helyezhető el.
hígtrágya
kizárólag
(2)
A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz csak a Békéscsaba, Kisrét 19. szám alatti ingatlanon található szennyvíztisztító telepen kialakított műtárgyban helyezhető el.
(3)
Tilos az elhelyezése a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíznek és a lakossági állattartásból származó hígtrágyának a közterületen, vízfolyásokban, árkokban, szennyvíz- és csapadékvíz-csatornákban. Ezen túlmenően tilos bármely olyan területen történő elhelyezése a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíznek és a lakossági állattartásból származó hígtrágyának, amelyhez az érdekelt hatóságok nem adtak engedélyt. 5. Közszolgáltatási díj 38
engedéllyel
rendelkező
5. § A közszolgáltatás díját a jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza. 6. A közszolgáltatással összefüggő személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezések 6. § A közszolgáltató a részére megadott személyes adatok (a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím) nyilvántartásáról és kezeléséről az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény előírásai szerint köteles gondoskodni. III. Fejezet Záró rendelkezések 7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Dr. Szvercsák Szilvia jegyző
Vantara Gyula polgármester
39
1. melléklet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz és a lakossági állattartásból származó hígtrágya begyűjtésével kapcsolatos közszolgáltatás ellátásáról szóló 17/2014. (VII. 3.) önkormányzati rendelethez
1.
2.
3. 4. 5.
A
B
Szolgáltatás
Szolgáltatási díj
Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésének díja, amely a közszolgáltatás ellátásához biztosított központi költségvetési támogatással csökkentendő (A begyűjtési díj nem tartalmazza a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elhelyezési díját, amelynek mértékét a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény szabályozza.) Kerti WC tisztítása, szállítása Lakossági állattartásból származó hígtrágya elhelyezési díja: Lakossági állattartásból származó hígtrágya szállítási díja:
40
550,- Ft/m3 + áfa
8.000,- Ft/db + áfa 1.148,- Ft/m3 + áfa 962,- Ft/m3 + áfa
Tárgy:
A Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén ellátandó kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendelet megalkotása (II. forduló)
Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, ügyrendi szempontból véleményezte a Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság. Mindkét bizottság támogatja a rendeletalkotást. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátotta a rendeletalkotást. (Kazetta 1/2. 028-035) A közgyűlés 15 igen szavazattal és 2 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 18/2014. (VII. 3.) önkormányzati rendelete a Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén ellátandó kéményseprő-ipari közszolgáltatásról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény 13. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 10. § (1) és 13. § (1) bekezdésének 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a közszolgáltatási díj tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóság és a szakmai érdekképviselet véleményének kikérését követően a következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1. § A rendelet hatálya a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátására terjed ki Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén. 2. A közszolgáltatást végző közszolgáltató 2. § A közszolgáltatást a Békés Megyei Tüzeléstechnikai Korlátolt Felelősségű Társaság (5600 Békéscsaba, Derkovits sor 2., a továbbiakban: szolgáltató) látja el. A szolgáltató illetékes kirendeltsége a Békéscsabai kirendeltség (5600 Békéscsaba, Árpád sor 2/6., telefon: +3666/326-444 406-os mellék, e-mail cím:
[email protected]). 3. A közszolgáltatás díja, a közszolgáltatás helyi ellátásának és igénybevételének részletes szabályai 3. § 41
A szolgáltató alkalmazni kívánt díjainak tervezetét a gazdasági évet megelőző év október 31ig köteles Békéscsaba Megyei Jogú Város Jegyzőjéhez benyújtani. 4. § (1) A szolgáltatási díjakat e rendelet 1. melléklete tartalmazza. (2) A szolgáltató a tárgyidőszakra jóváhagyott díjakról díjjegyzéket készít, és telephelyén, internetes honlapján közzéteszi, valamint a kirendeltségén azt látható módon kifüggeszti. 5. § A szolgáltató a munkabejelentést (kiértesítést) a) hirdetmény útján (a település forgalmasabb helyein, lakótelepek esetében a lépcsőházban elhelyezett értesítő plakátokon), b) sajtóban, c) elektronikusan, d) a honlapján, e) az értesítés ellenére zárva talált lakások postaládájában elhelyezett – a szolgáltatónál rendszeresített, szigorú számadás alá vont – értesítő nyomtatvány alkalmazásával végzi. 6. § A közszolgáltatás elvégzését a szolgáltató az ingatlant ténylegesen használó személy, ennek hiányában a tulajdonos (a továbbiakban együtt: ingatlan használója) aláírásával igazoltatja. 7. § Az ingatlan használója köteles az üzemelő kémények számában, az ingatlan használója személyében bekövetkezett változást a szolgáltatónak írásban bejelenteni. 4. Záró rendelkezések 8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Dr. Szvercsák Szilvia jegyző
Vantara Gyula polgármester
42
1. melléklet Kéményseprő-ipari közszolgáltatás díjai Békéscsaba közigazgatási területén 1. Sormunka keretében végzett tevékenységek természetes személyek részére A
B
1
Égéstermék elvezető jele
megnevezés
2
ENHS
3
ENHG
4
KNHS
5
KNHG
6
NNHS
7
NNHG
8
ENTS
9
ENTG
10 KNTS 11 KNTG 12 NNTS 13 NNTG 14 EZHS 15 EZHG 16 KZHS 17 KZHG 18 NZHS
19 NZHG 20 EZTS 21 EZTG
C
D
nyilvántartási Alkalmankénti egység díj
egyedi, nyílt égésterű, huzathatás alatt álló, szilárd tüzelőanyaggal egyedi, nyílt égésterű, huzathatás alatt álló, gáz tüzelőanyaggal központi, nyílt égésterű, huzathatás alatt álló, szilárd tüzelőanyaggal központi, nyílt égésterű, huzathatás alatt álló, gáz tüzelőanyaggal nagy keresztmetszetű, nyílt égésterű, huzathatás alatt álló, szilárd tüzelőanyaggal nagy keresztmetszetű, nyílt égésterű, huzathatás alatt álló, gáz tüzelőanyaggal egyedi, nyílt égésterű, túlnyomásos, szilárd tüzelőanyaggal egyedi, nyílt égésterű, túlnyomásos, gáz tüzelőanyaggal központi, nyílt égésterű, túlnyomásos, szilárd tüzelőanyaggal központi, nyílt égésterű, túlnyomásos, gáz tüzelőanyaggal nagy keresztmetszetű, nyílt égésterű, túlnyomásos, szilárd tüzelőanyaggal nagy keresztmetszetű, nyílt égésterű, túlnyomásos, gáz tüzelőanyaggal egyedi, zárt égésterű, huzathatás alatt álló, szilárd tüzelőanyaggal egyedi, zárt égésterű, huzathatás alatt álló, gáz tüzelőanyaggal központi, zárt égésterű, huzathatás alatt álló, szilárd tüzelőanyaggal központi, zárt égésterű, huzathatás alatt álló, gáz tüzelőanyaggal nagy keresztmetszetű, zárt égésterű, huzathatás alatt álló, szilárd tüzelőanyaggal nagy keresztmetszetű, zárt égésterű, huzathatás alatt álló, szilárd tüzelőanyaggal egyedi, zárt égésterű, túlnyomásos, szilárd tüzelőanyaggal egyedi, zárt égésterű, túlnyomásos, gáz tüzelőanyaggal
43
db
442,- Ft + áfa
db
765,- Ft + áfa
fm
278,- Ft + áfa
fm
278,- Ft + áfa
fm
546,- Ft + áfa
fm
187,- Ft + áfa
db
848,- Ft + áfa
db
881,- Ft + áfa
fm
449,- Ft + áfa
fm
391,- Ft + áfa
fm
579,- Ft + áfa
fm
187,- Ft + áfa
db
767,- Ft + áfa
db
816,- Ft + áfa
fm
383,- Ft + áfa
fm
343,- Ft + áfa
fm
546,- Ft + áfa
fm
457,- Ft + áfa
db
848,- Ft + áfa
db
881,- Ft + áfa
22 KZTS 23 KZTG 24 NZTS 25 NZTG 26 GNHS* 27 GNHG* 28 GZHS* 29 GZHG* 30 GZTS* 31 GZTG*
központi, zárt égésterű, túlnyomásos, szilárd tüzelőanyaggal központi, zárt égésterű, túlnyomásos, gáz tüzelőanyaggal nagy keresztmetszetű, zárt égésterű, túlnyomásos, szilárd tüzelőanyaggal nagy keresztmetszetű, zárt égésterű, túlnyomásos, gáz tüzelőanyaggal gyűjtő jellegű, nyílt égésterű, huzathatás alatt álló, szilárd tüzelőanyaggal gyűjtő jellegű, nyílt égésterű, huzathatás alatt álló, gáz tüzelőanyaggal gyűjtő jellegű, zárt égésterű, huzathatás alatt álló, szilárd tüzelőanyaggal gyűjtő jellegű, zárt égésterű, huzathatás alatt álló, gáz tüzelőanyaggal gyűjtő jellegű, zárt égésterű, túlnyomásos, szilárd tüzelőanyaggal gyűjtő jellegű, zárt égésterű, túlnyomásos, gáz tüzelőanyaggal
fm
449,- Ft + áfa
fm
391,- Ft + áfa
fm
579,- Ft + áfa
fm
473,- Ft + áfa
szint
93,- Ft + áfa
szint
473,- Ft + áfa
szint
481,- Ft + áfa
szint
473,- Ft + áfa
szint
579,- Ft + áfa
szint
587,- Ft + áfa
32 ET
egyedi tartalék
db
489,- Ft + áfa
33 KT
központi tartalék
fm
220,- Ft + áfa
34 NT
nagy keresztmetszetű tartalék
fm
302,- Ft + áfa
35 GT*
gyűjtő tartalék
szint
187,- Ft + áfa
*Mellékcsatornás gyűjtő jellegű égéstermék elvezető esetén a mellékcsatornát plusz szintnek kell tekinteni!
2. Sormunka keretében végzett tevékenységek nem természetes személyek részére A
B
1
Égéstermék elvezető jele
megnevezés
2
ENHS
3
ENHG
4
KNHS
5
KNHG
6
NNHS
7
NNHG
8
ENTS
9
ENTG
10 KNTS
C
D
nyilvántartási Alkalmankénti egység díj
egyedi, nyílt égésterű, huzathatás alatt álló, szilárd tüzelőanyaggal egyedi, nyílt égésterű, huzathatás alatt álló, gáz tüzelőanyaggal központi, nyílt égésterű, huzathatás alatt álló, szilárd tüzelőanyaggal központi, nyílt égésterű, huzathatás alatt álló, gáz tüzelőanyaggal nagy keresztmetszetű, nyílt égésterű, huzathatás alatt álló, szilárd tüzelőanyaggal nagy keresztmetszetű, nyílt égésterű, huzathatás alatt álló, gáz tüzelőanyaggal egyedi, nyílt égésterű, túlnyomásos, szilárd tüzelőanyaggal egyedi, nyílt égésterű, túlnyomásos, gáz tüzelőanyaggal központi, nyílt égésterű, túlnyomásos, szilárd tüzelőanyaggal
44
db
852,- Ft + áfa
db
906,- Ft + áfa
fm
426,- Ft + áfa
fm
381,- Ft + áfa
fm
607,- Ft + áfa
fm
507,- Ft + áfa
db
942,- Ft + áfa
db
979,- Ft + áfa
fm
498,- Ft + áfa
11 KNTG 12 NNTS 13 NNTG 14 EZHS 15 EZHG 16 KZHS 17 KZHG 18 NZHS
19 NZHG 20 EZTS 21 EZTG 22 KZTS 23 KZTG 24 NZTS 25 NZTG 26 GNHS* 27 GNHG* 28 GZHS* 29 GZHG* 30 GZTS* 31 GZTG*
központi, nyílt égésterű, túlnyomásos, gáz tüzelőanyaggal nagy keresztmetszetű, nyílt égésterű, túlnyomásos, szilárd tüzelőanyaggal nagy keresztmetszetű, nyílt égésterű, túlnyomásos, gáz tüzelőanyaggal egyedi, zárt égésterű, huzathatás alatt álló, szilárd tüzelőanyaggal egyedi, zárt égésterű, huzathatás alatt álló, gáz tüzelőanyaggal központi, zárt égésterű, huzathatás alatt álló, szilárd tüzelőanyaggal központi, zárt égésterű, huzathatás alatt álló, gáz tüzelőanyaggal nagy keresztmetszetű, zárt égésterű, huzathatás alatt álló, szilárd tüzelőanyaggal nagy keresztmetszetű, zárt égésterű, huzathatás alatt álló, szilárd tüzelőanyaggal egyedi, zárt égésterű, túlnyomásos, szilárd tüzelőanyaggal egyedi, zárt égésterű, túlnyomásos, gáz tüzelőanyaggal központi, zárt égésterű, túlnyomásos, szilárd tüzelőanyaggal központi, zárt égésterű, túlnyomásos, gáz tüzelőanyaggal nagy keresztmetszetű, zárt égésterű, túlnyomásos, szilárd tüzelőanyaggal nagy keresztmetszetű, zárt égésterű, túlnyomásos, gáz tüzelőanyaggal gyűjtő jellegű, nyílt égésterű, huzathatás alatt álló, szilárd tüzelőanyaggal gyűjtő jellegű, nyílt égésterű, huzathatás alatt álló, gáz tüzelőanyaggal gyűjtő jellegű, zárt égésterű, huzathatás alatt álló, szilárd tüzelőanyaggal gyűjtő jellegű, zárt égésterű, huzathatás alatt álló, gáz tüzelőanyaggal gyűjtő jellegű, zárt égésterű, túlnyomásos, szilárd tüzelőanyaggal gyűjtő jellegű, zárt égésterű, túlnyomásos, gáz tüzelőanyaggal
fm
435,- Ft + áfa
fm
643,- Ft + áfa
fm
526,- Ft + áfa
db
852,- Ft + áfa
db
906,- Ft + áfa
fm
426,- Ft + áfa
fm
381,- Ft + áfa
fm
607,- Ft + áfa
fm
507,- Ft + áfa
db
942,- Ft + áfa
db
979,- Ft + áfa
fm
498,- Ft + áfa
fm
435,- Ft + áfa
fm
643,- Ft + áfa
fm
526,- Ft + áfa
szint
535,- Ft + áfa
szint
526,- Ft + áfa
szint
535,- Ft + áfa
szint
526,- Ft + áfa
szint
643,- Ft + áfa
szint
652,- Ft + áfa
32 ET
egyedi tartalék
db
544,- Ft + áfa
33 KT
központi tartalék
fm
245,- Ft + áfa
34 NT
nagy keresztmetszetű tartalék
fm
335,- Ft + áfa
35 GT*
gyűjtő tartalék
szint
254,- Ft + áfa
*Mellékcsatornás gyűjtő jellegű égéstermék elvezető esetén a mellékcsatornát plusz szintnek kell tekinteni!
45
3. Megrendelésre kötelező tevékenységek természetes személyek részére
A
1
2
A sormunka keretében feltárt az égéstermék-elvezető járatában lerakódott, csak égetéssel eltávolítható szurokréteg kiégetése külön egyeztetés alapján. Közvetlen homlokzati égéstermék-kivezetéssel rendelkező tüzelőberendezések égéstermékelvezetőjének ellenőrzése, tisztítása.
3
A 10 000 cm2 feletti járat keresztmetszetű égéstermékelvezető ellenőrzése tisztítása.
4
A fenti tevékenységeket további kiszállási díj terheli.
B
C
db/óra
3 262,- Ft + áfa
db
555,- Ft + áfa
fm
979,- Ft + áfa
alkalom
1 631,- Ft + áfa
4. Megrendelésre kötelező tevékenységek nem természetes személyek részére A
B
C
db/óra
3 624,- Ft + áfa
1
A sormunka keretében feltárt az égéstermék-elvezető járatában lerakódott, csak égetéssel eltávolítható szurokréteg kiégetése külön egyeztetés alapján.
2
Közvetlen homlokzati égéstermék-kivezetéssel rendelkező tüzelőberendezések égéstermékelvezetőjének ellenőrzése, tisztítása.
db
616,- Ft + áfa
3
A 10 000 cm2 feletti járat keresztmetszetű égéstermékelvezető ellenőrzése tisztítása .
fm
1 087,- Ft + áfa
4
A fenti tevékenységeket további kiszállási díj terheli.
alkalom
1 812,- Ft + áfa
46
5. Megrendelésre végzett tevékenységek természetes személyek részére (nettó munkaegység díj)
A
C
D
E
F
ENH ENT ET
EZH EZT
GNH GZH GZT GT
KNH KNT KT NNH NNT NT
KZH KZT NZH NZT
db
db
szint
db
db
1 370,- Ft + áfa
1 892,- Ft + áfa
652,- Ft + áfa
4 241,- Ft + áfa
5 545,- Ft + áfa
Új, felújított, átalakított vagy újból 4 használatba vett égéstermék elvezető üzembe helyezés előtti vizsgálata:
2 186,- Ft + áfa
3 262,- Ft + áfa
1142,- Ft + áfa
6 524,- Ft + áfa
8 155,- Ft + áfa
Meglévő égéstermék-elvezető, tüzelőanyag váltással, tüzelőberendezés cserével, új 5 tüzelőberendezés üzembe helyezésével kapcsolatos előzetes helyszíni vizsgálat:
1 370,- Ft + áfa
1 892,- Ft + áfa
652,- Ft + áfa
4 241,- Ft + áfa
5 545,- Ft + áfa
1 109,- Ft + áfa
1 501,- Ft + áfa
489,- Ft + áfa
3 425,- Ft + áfa
4 436,- Ft + áfa
1
Megrendelésre végzett tevékenység leírása
2 Nyilvántartási egység
3
Új égéstermék-elvezető kivitelezés közbeni, eltakarás előtti vizsgálata:
Meglévő égéstermék-elvezető, funkcióváltásával, átalakításával, 6 használaton kívül helyezésével vagy bontásával kapcsolatos előzetes helyszíni vizsgálat: 7 kiszállás ( 1 munkaegység / alkalom ):
B
1 631,- Ft + áfa
47
6. Műszaki megoldások megfelelőségével összefüggő, megrendelt vizsgálatok természetes személyek részére A
B szolgáltatási díj
1 egy lakás, illetve rendeltetési egység esetén:
4 253,- Ft + áfa
2
kettő - hat lakás, illetve rendeltetési egység esetén:
6 371,- Ft + áfa
3
hatnál több lakás, illetve rendeltetési egység esetén (épületenként) :
21 446,- Ft + áfa
4 központi kéményes épület (60-140 kW):
16 119,- Ft + áfa
5
ipari és kommunális létesítmények (140 kW felett):
25 200,- Ft + áfa
6
helyszíni szaktanácsadás (kiszállási díj is terheli):
10 080,- Ft + áfa
7. Megrendelésre végzett tevékenységek nem természetes személyek részére (nettó munkaegység díj)
A
C
D
E
F
ENH ENT ET
EZH EZT
GNH GZH GZT GT
KNH KNT KT NNH NNT NT
KZH KZT NZH NZT
db
db
szint
db
db
Új égéstermék-elvezető kivitelezés közbeni, eltakarás előtti vizsgálata:
1 522,- Ft + áfa
2 102,- Ft + áfa
725,- Ft + áfa
4 711,- Ft + áfa
6 161,- Ft + áfa
Új, felújított, átalakított vagy újból 4 használatba vett égéstermék elvezető üzembe helyezés előtti vizsgálata:
2 428,- Ft + áfa
3 624,- Ft + áfa
1 268,- Ft + áfa
7 248,- Ft + áfa
9 060,- Ft + áfa
Meglévő égéstermék-elvezető, tüzelőanyag váltással, tüzelőberendezés cserével, új 5 tüzelőberendezés üzembe helyezésével kapcsolatos előzetes helyszíni vizsgálat:
1 522,- Ft + áfa
2 102,- Ft + áfa
725,- Ft + áfa
4 711,- Ft + áfa
6 161,- Ft + áfa
1 232,- Ft + áfa
1 667,- Ft + áfa
544,- Ft + áfa
3 805,- Ft + áfa
4 929,- Ft + áfa
1 Megrendelésre végzett tevékenység leírása
2 Nyilvántartási egység 3
Meglévő égéstermék-elvezető, funkcióváltásával, átalakításával, 6 használaton kívül helyezésével vagy bontásával kapcsolatos előzetes helyszíni vizsgálat: 7 kiszállás ( 1 munkaegység / alkalom ):
B
1 812,- Ft + áfa
48
8. Műszaki megoldások megfelelőségével összefüggő, megrendelt vizsgálatok nem természetes személyek részére
A
B szolgáltatási díj
1 egy lakás, illetve rendeltetési egység esetén:
11 200,- Ft + áfa
2 kettő - hat lakás, illetve rendeltetési egység esetén:
22 400,- Ft + áfa
hatnál több lakás, illetve rendeltetési egység esetén (épületenként) :
33 600,- Ft + áfa
3
4 központi kéményes épület (60-140 kW):
22 400,- Ft + áfa
5 ipari és kommunális létesítmények (140 kW felett):
28 000,- Ft + áfa
6 helyszíni szaktanácsadás (kiszállási díj is terheli):
11 200,- Ft + áfa
49
Tárgy:
A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról önkormányzati rendelet módosítása
szóló
39/2012.
(XII.
20.)
Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, ügyrendi szempontból véleményezte a Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság. Mindkét bizottság támogatja a rendelet módosítását. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátotta a rendeletalkotást. (Kazetta 1/2. 035-042) A közgyűlés 15 igen szavazattal és 2 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 19/2014. (VII. 3.) önkormányzati rendelete a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 39/2012. (XII. 20.) önkormányzati rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény 13. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában, továbbá a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény 2. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 39/2012. (XII. 20.) önkormányzati rendelet 2. melléklete helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép. 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Dr. Szvercsák Szilvia jegyző
Vantara Gyula polgármester
50
1. melléklet Kéményseprő-ipari közszolgáltatás díjai Békés Megye közigazgatási területén 1. Sormunka keretében végzett tevékenységek, természetes személyek részére
1
A
B
C
D
Égéstermék elvezető jele
megnevezés
nyilvántartási egység
Alkalmankénti díj
2
ENHS
egyedi, nyílt égésterű, huzathatás alatt álló, szilárd tüzelőanyaggal
db
737,- Ft + áfa
3
ENHG
egyedi, nyílt égésterű, huzathatás alatt álló, gáz tüzelőanyaggal
db
1 000,- Ft + áfa
4
KNHS
központi, nyílt égésterű, huzathatás alatt álló, szilárd tüzelőanyaggal
fm
432,- Ft + áfa
5
KNHG
központi, nyílt égésterű, huzathatás alatt álló, gáz tüzelőanyaggal
fm
420,- Ft + áfa
6
NNHS
nagy keresztmetszetű, nyílt égésterű, huzathatás alatt álló, szilárd tüzelőanyaggal
fm
670,- Ft + áfa
7
NNHG
nagy keresztmetszetű, nyílt égésterű, huzathatás alatt álló, gáz tüzelőanyaggal
fm
560,- Ft + áfa
8
ENTS
egyedi, nyílt égésterű, túlnyomásos, szilárd tüzelőanyaggal
db
1 040,- Ft + áfa
9
ENTG
egyedi, nyílt égésterű, túlnyomásos, gáz tüzelőanyaggal
db
1 080,- Ft + áfa
10
KNTS
központi, nyílt égésterű, túlnyomásos, szilárd tüzelőanyaggal
fm
550,- Ft + áfa
11
KNTG
központi, nyílt égésterű, túlnyomásos, gáz tüzelőanyaggal
fm
480,- Ft + áfa
12
NNTS
nagy keresztmetszetű, nyílt égésterű, túlnyomásos, szilárd tüzelőanyaggal
fm
710,- Ft + áfa
13
NNTG
nagy keresztmetszetű, nyílt égésterű, túlnyomásos, gáz tüzelőanyaggal
fm
580,- Ft + áfa
14
EZHS
egyedi, zárt égésterű, huzathatás alatt álló, szilárd tüzelőanyaggal
db
940,- Ft + áfa
15
EZHG
egyedi, zárt égésterű, huzathatás alatt álló, gáz tüzelőanyaggal
db
1 000,- Ft + áfa
16
KZHS
központi, zárt égésterű, huzathatás alatt álló, szilárd tüzelőanyaggal
fm
470,- Ft + áfa
17
KZHG
központi, zárt égésterű, huzathatás alatt álló, gáz tüzelőanyaggal
fm
420,- Ft + áfa
18
NZHS
nagy keresztmetszetű, zárt égésterű, huzathatás alatt álló, szilárd tüzelőanyaggal
fm
670,- Ft + áfa
19
NZHG
nagy keresztmetszetű, zárt égésterű, huzathatás alatt álló, szilárd tüzelőanyaggal
fm
560,- Ft + áfa
20
EZTS
egyedi, zárt égésterű, túlnyomásos, szilárd tüzelőanyaggal
db
1 040,- Ft + áfa
21
EZTG
egyedi, zárt égésterű, túlnyomásos, gáz tüzelőanyaggal
db
1 080,- Ft + áfa
22
KZTS
központi, zárt égésterű, túlnyomásos, szilárd tüzelőanyaggal
fm
550,- Ft + áfa
23
KZTG
központi, zárt égésterű, túlnyomásos, gáz tüzelőanyaggal
fm
480,- Ft + áfa
24
NZTS
nagy keresztmetszetű, zárt égésterű, túlnyomásos, szilárd tüzelőanyaggal
fm
710,- Ft + áfa
51
25
NZTG
nagy keresztmetszetű, zárt égésterű, túlnyomásos, gáz tüzelőanyaggal
26
GNHS*
27
fm
580,- Ft + áfa
gyűjtő jellegű, nyílt égésterű, huzathatás alatt álló, szilárd tüzelőanyaggal
szint
496,- Ft + áfa
GNHG*
gyűjtő jellegű, nyílt égésterű, huzathatás alatt álló, gáz tüzelőanyaggal
szint
580,- Ft + áfa
28
GZHS*
gyűjtő jellegű, zárt égésterű, huzathatás alatt álló, szilárd tüzelőanyaggal
szint
590,- Ft + áfa
29
GZHG*
gyűjtő jellegű, zárt égésterű, huzathatás alatt álló, gáz tüzelőanyaggal
szint
580,- Ft + áfa
30
GZTS*
gyűjtő jellegű, zárt égésterű, túlnyomásos, szilárd tüzelőanyaggal
szint
710,- Ft + áfa
31
GZTG*
gyűjtő jellegű, zárt égésterű, túlnyomásos, gáz tüzelőanyaggal
szint
720,- Ft + áfa
32 33 34 35
ET
egyedi tartalék
db
600,- Ft + áfa
KT
központi tartalék
fm
270,- Ft + áfa
NT
nagy keresztmetszetű tartalék
fm
370,- Ft + áfa
GT*
gyűjtő tartalék
szint
280,- Ft + áfa
*Mellékcsatornás gyűjtő jellegű égéstermék elvezető esetén a mellékcsatornát plusz szintnek kell tekinteni!
2. Sormunka keretében végzett tevékenységek, nem természetes személyek részére
1
A
B
C
D
Égéstermék elvezető jele
megnevezés
nyilvántartási egység
Alkalmankénti díj
2
ENHS
egyedi, nyílt égésterű, huzathatás alatt álló, szilárd tüzelőanyaggal
db
1 402,- Ft + áfa
3
ENHG
egyedi, nyílt égésterű, huzathatás alatt álló, gáz tüzelőanyaggal
db
1 491,- Ft + áfa
4
KNHS
központi, nyílt égésterű, huzathatás alatt álló, szilárd tüzelőanyaggal
fm
701,- Ft + áfa
5
KNHG
központi, nyílt égésterű, huzathatás alatt álló, gáz tüzelőanyaggal
fm
626,- Ft + áfa
6
NNHS
nagy keresztmetszetű, nyílt égésterű, huzathatás alatt álló, szilárd tüzelőanyaggal
fm
999,- Ft + áfa
7
NNHG
nagy keresztmetszetű, nyílt égésterű, huzathatás alatt álló, gáz tüzelőanyaggal
fm
835,- Ft + áfa
8
ENTS
egyedi, nyílt égésterű, túlnyomásos, szilárd tüzelőanyaggal
db
1 551,- Ft + áfa
9
ENTG
egyedi, nyílt égésterű, túlnyomásos, gáz tüzelőanyaggal
db
1 610,- Ft + áfa
10
KNTS
központi, nyílt égésterű, túlnyomásos, szilárd tüzelőanyaggal
fm
820,- Ft + áfa
11
KNTG
központi, nyílt égésterű, túlnyomásos, gáz tüzelőanyaggal
fm
716,- Ft + áfa
12
NNTS
nagy keresztmetszetű, nyílt égésterű, túlnyomásos, szilárd tüzelőanyaggal
fm
1 059,- Ft + áfa
13
NNTG
nagy keresztmetszetű, nyílt égésterű, túlnyomásos, gáz tüzelőanyaggal
fm
865,- Ft + áfa
14
EZHS
egyedi, zárt égésterű, huzathatás alatt álló, szilárd tüzelőanyaggal
db
1 402,- Ft + áfa
15
EZHG
egyedi, zárt égésterű, huzathatás alatt álló, gáz tüzelőanyaggal
db
1 491,- Ft + áfa
52
16
KZHS
központi, zárt égésterű, huzathatás alatt álló, szilárd tüzelőanyaggal
fm
701,- Ft + áfa
17
KZHG
központi, zárt égésterű, huzathatás alatt álló, gáz tüzelőanyaggal
fm
626,- Ft + áfa
18
NZHS
nagy keresztmetszetű, zárt égésterű, huzathatás alatt álló, szilárd tüzelőanyaggal
fm
999,- Ft + áfa
19
NZHG
nagy keresztmetszetű, zárt égésterű,huzathatás alatt álló, szilárd tüzelőanyaggal
fm
835,- Ft + áfa
20
EZTS
egyedi, zárt égésterű, túlnyomásos, szilárd tüzelőanyaggal
db
1 551,- Ft + áfa
21
EZTG
egyedi, zárt égésterű, túlnyomásos, gáz tüzelőanyaggal
db
1 610,- Ft + áfa
22
KZTS
központi, zárt égésterű, túlnyomásos, szilárd tüzelőanyaggal
fm
820,- Ft + áfa
23
KZTG
központi, zárt égésterű, túlnyomásos, gáz tüzelőanyaggal
fm
716,- Ft + áfa
24
NZTS
nagy keresztmetszetű, zárt égésterű, túlnyomásos, szilárd tüzelőanyaggal
fm
1 059,- Ft + áfa
25
NZTG
nagy keresztmetszetű, zárt égésterű, túlnyomásos, gáz tüzelőanyaggal
fm
865,- Ft + áfa
26
GNHS*
gyűjtő jellegű, nyílt égésterű, huzathatás alatt álló, szilárd tüzelőanyaggal
szint
880,- Ft + áfa
27
GNHG*
gyűjtő jellegű, nyílt égésterű, huzathatás alatt álló, gáz tüzelőanyaggal
szint
865,- Ft + áfa
28
GZHS*
gyűjtő jellegű, zárt égésterű, huzathatás alatt álló, szilárd tüzelőanyaggal
szint
880,- Ft + áfa
29
GZHG*
gyűjtő jellegű, zárt égésterű, huzathatás alatt álló, gáz tüzelőanyaggal
szint
865,- Ft + áfa
30
GZTS*
gyűjtő jellegű, zárt égésterű, túlnyomásos, szilárd tüzelőanyaggal
szint
1 059,- Ft + áfa
31
GZTG*
gyűjtő jellegű, zárt égésterű, túlnyomásos, gáz tüzelőanyaggal
szint
1 074,- Ft + áfa
32 33 34 35
ET
egyedi tartalék
db
895,- Ft + áfa
KT
központi tartalék
fm
403,- Ft + áfa
NT
nagy keresztmetszetű tartalék
fm
552,- Ft + áfa
GT*
gyűjtő tartalék
szint
417,- Ft + áfa
*Mellékcsatornás gyűjtő jellegű égéstermék elvezető esetén a mellékcsatornát plusz szintnek kell tekinteni!
53
3. Megrendelésre kötelező tevékenységek természetes személyek részére A
B
C
db/óra
4 000,- Ft + áfa
1
A sormunka keretében feltárt az égéstermék-elvezető járatában lerakódott, csak égetéssel eltávolítható szurokréteg kiégetése külön egyeztetés alapján.
2
Közvetlen homlokzati égéstermék-kivezetéssel rendelkező tüzelőberendezések égéstermék-elvezetőjének ellenőrzése, tisztítása.
db
680,- Ft + áfa
3
A 10 000 cm2 feletti járat keresztmetszetű égéstermék-elvezető ellenőrzése tisztítása.
fm
1 200,- Ft + áfa
4
A fenti tevékenységeket további kiszállási díj terheli.
alkalom
2 000,- Ft + áfa
4. Megrendelésre kötelező tevékenységek nem természetes személyek részére A
B
C
db/óra
5 964,- Ft + áfa
1
A sormunka keretében feltárt az égéstermék-elvezető járatában lerakódott, csak égetéssel eltávolítható szurokréteg kiégetése külön egyeztetés alapján
2
Közvetlen homlokzati égéstermék-kivezetéssel rendelkező tüzelőberendezések égéstermék-elvezetőjének ellenőrzése, tisztítása.
db
1 014,- Ft + áfa
3
A 10 000 cm2 feletti járat keresztmetszetű égéstermék-elvezető ellenőrzése tisztítása.
fm
1 789,- Ft + áfa
4
A fenti tevékenységeket további kiszállási díj terheli.
alkalom
2 982,- Ft + áfa
54
5. Megrendelésre végzett tevékenységek, természetes személyek részére (nettó munkaegység díj) A
B
C
D
E
F
KNH
1
Megrendelésre végzett tevékenység leírása
ENH
EZH
GNH
KNT
KZH
ENT
EZT
GZH
KT
KZT
GZT
NNH
NZH
GT
NNT
NZT
ET
NT
2
Nyilvántartási egység
3
db
db
szint
db
db
Új égéstermék-elvezető kivitelezés közbeni, eltakarás előtti vizsgálata:
2 255,- Ft + áfa
3 113,- Ft + áfa
1 074,- Ft + áfa
6 978,- Ft + áfa
9 126,- Ft + áfa
4
Új, felújított, átalakított vagy újból használatba vett égéstermék elvezető üzembe helyezés előtti vizsgálata:
3 597,- Ft + áfa
5 368,- Ft + áfa
1 879,- Ft + áfa
10 736,- Ft + áfa
13 420,- Ft + áfa
5
Meglévő égéstermék-elvezető, tüzelőanyag váltással, tüzelőberendezés cserével, új tüzelőberendezés üzembe helyezésével kapcsolatos előzetes helyszíni vizsgálat:
2 255,- Ft + áfa
3 113,- Ft + áfa
1 074,- Ft + áfa
6 978,- Ft + áfa
9 126,- Ft + áfa
6
Meglévő égéstermék-elvezető, funkcióváltásával, átalakításával, használaton kívül helyezésével vagy bontásával kapcsolatos előzetes helyszíni vizsgálat:
1 825,- Ft + áfa
2 469,- Ft + áfa
805,- Ft + áfa
5 636,- Ft + áfa
7 300,- Ft + áfa
7
kiszállás ( 1 munkaegység / alkalom ):
2 684,- Ft + áfa
6. Műszaki megoldások megfelelőségével összefüggő, megrendelt vizsgálatok, természetes személyek részére szolgáltatási díj
1 2 3
egy lakás, illetve rendeltetési egység esetén:
4 253,- Ft + áfa
kettő - hat lakás, illetve rendeltetési egység esetén:
6 371,- Ft + áfa
4
hatnál több lakás, illetve rendeltetési egység esetén (épületenként) :
21 446,- Ft + áfa
központi kéményes épület (60-140 kW):
16 119,- Ft + áfa
ipari és kommunális létesítmények (140 kW felett):
25 200,- Ft + áfa
helyszíni szaktanácsadás (kiszállási díj is terheli):
10 080,- Ft + áfa
5 6 7
55
7. Megrendelésre végzett tevékenységek, nem természetes személyek részére (nettó munkaegység díj) A
B
C
D
E
F
KNH
1
Megrendelésre végzett tevékenység leírása
ENH
EZH
GNH
KNT
KZH
ENT
EZT
GZH
KT
KZT
GZT
NNH
NZH
GT
NNT
NZT
ET
NT
2
Nyilvántartási egység
3
db
db
szint
db
db
Új égéstermék-elvezető kivitelezés közbeni, eltakarás előtti vizsgálata:
2 505,- Ft + áfa
3 459,- Ft + áfa
1 193,- Ft + áfa
7 753,- Ft + áfa
10 139,- Ft + áfa
4
Új, felújított, átalakított vagy újból használatba vett égéstermék elvezető üzembe helyezés előtti vizsgálata:
3 996,- Ft + áfa
5 964,- Ft + áfa
2 087,- Ft + áfa
11 928,- Ft + áfa
14 910,- Ft + áfa
5
Meglévő égéstermék-elvezető, tüzelőanyag váltással, tüzelőberendezés cserével, új tüzelőberendezés üzembe helyezésével kapcsolatos előzetes helyszíni vizsgálat:
2 505,- Ft + áfa
3 459,- Ft + áfa
1 193,- Ft + áfa
7 753,- Ft + áfa
10 139,- Ft + áfa
6
Meglévő égéstermék-elvezető, funkcióváltásával, átalakításával, használaton kívül helyezésével vagy bontásával kapcsolatos előzetes helyszíni vizsgálat:
2 028,- Ft + áfa
2 743,- Ft + áfa
895,- Ft + áfa
6 262,- Ft + áfa
8 111,- Ft + áfa
7
kiszállás ( 1 munkaegység / alkalom ):
2 982,- Ft + áfa
8. Műszaki megoldások megfelelőségével összefüggő, megrendelt vizsgálatok, nem természetes személyek részére szolgáltatási díj
1 2 3
egy lakás, illetve rendeltetési egység esetén:
11 200,- Ft + áfa
kettő - hat lakás, illetve rendeltetési egység esetén:
22 400,- Ft + áfa
4
hatnál több lakás, illetve rendeltetési egység esetén (épületenként) :
33 600,- Ft + áfa
központi kéményes épület (60-140 kW):
22 400,- Ft + áfa
ipari és kommunális létesítmények (140 kW felett):
28 000,- Ft + áfa
helyszíni szaktanácsadás (kiszállási díj is terheli):
11 200,- Ft + áfa
5 6 7
56
Tárgy:
Karácsonyi díszkivilágítás üzemeltetése
Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 1/2. 042-048) A közgyűlés 15 igen szavazattal és 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 134/2014. (VI. 27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.-vel a karácsonyi díszkivilágítás üzemeltetési feladatának ellátására, 2014. november 1-jétől 2019. január 31-éig terjedő időszakra, évi bruttó 2.476.000,- Ft vállalkozói díj ellenében a vállalkozási szerződést megkösse. Fenti feladatok elvégzésének 2014. évi előirányzata biztosított Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a 2014. évi költségvetésről szóló 5/2014. (III. 5.) önkormányzati rendeletében. A további évek pénzügyi előirányzatát az adott év költségvetési rendeletében biztosítani szükséges. Felelős: Határidő:
Vantara Gyula polgármester 2014. július 31.
Tárgy:
A nem lakossági megfizetése
felhasználók
közműfejlesztési
hozzájárulásának
Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság. A határozati javaslatban foglaltakat elfogadásra javasolja. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 1/2. 048-054) A közgyűlés 15 igen szavazattal és 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 135/2014. (VI. 27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése egyetért az Alföldvíz Zrt. jelen határozat 1. melléklete szerinti javaslatával a nem lakossági felhasználók által fizetendő víziközmű-fejlesztési hozzájárulás tárgyában, és egyben felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a javaslat elveinek megfelelő tartalmú megállapodás aláírására. 57
Felelős: Határidő:
Vantara Gyula polgármester 2014. július 15.
58
1.sz melléklet levéltervezet bérleti üz. szerződéses, rendszerfüggetlen eszközöket átadó önkorm.-ra <..Önkormányzat..> Tisztelt Cím! Jelen megkeresésünk célja a nem lakossági felhasználók által fizetett és jövőben fizetendő víziközmű fejlesztési hozzájárulások Önkormányzatuk és Társaságunk közötti elszámolásának és nyilvántartásának a rendezése, illetve megváltoztatása a vonatkozó jogszabályi előírásoknak és a kapcsolódó minisztériumi állásfoglalásoknak történő megfelelés érdekében. Fentiek kapcsán - előzményként - az alábbi, lényeges szempontokat emelnénk ki: 1. Önkormányzatuk és Társaságunk között fennálló üzemeltetési szerződésben foglaltak, illetve a 2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról (továbbiakban Vksztv.) 10 § (1) bekezdése alapján a víziközmű-fejlesztés megvalósításáról Önök, mint Ellátásért Felelős kötelesek gondoskodni. 2. A Vksztv. 7. § (1) alapján a víziközmű-tulajdonos tulajdonába tartozó rendszerfüggetlen víziközmű-elem a víziközmű-szolgáltatás hatékonyabb megszervezése érdekében a víziközmű-tulajdonossal üzemeltetési szerződést kötött víziközmű-szolgáltató részére elidegeníthető, a víziközmű-szolgáltató tulajdonában állhat. Ezen felhatalmazással Önök, illetve Társaságunk is éltek, mely alapján Társaságunk ezen eszközkörre nézve átvállalta az előző pontban foglalt kötelezettségüket. 3. A Vksztv. 69. § (1) alapján a nem lakossági felhasználó a víziközmű-szolgáltatóval kötött szerződésben foglaltak szerint a víziközmű-szolgáltató részére víziközműfejlesztési hozzájárulást kell fizessen közszolgáltatási szerződéses jogviszony esetében a felhasználási helyen biztosítandó szolgáltatási kapacitásért, a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlanhoz biztosított kapacitás általa kezdeményezett bővítéséért, továbbá a víziközmű-szolgáltatás minőségének (a víz minőségi paramétereinek) általa igényelt emelése esetében, az új bekötés megvalósítását megelőzően. 4. Levelünkhöz 1. sz. mellékletkén csatolt, a Magyar Víziközmű Szövetség részére kiadott NGM/4218/4 sz., a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott állásfoglalás 2. pontja alapján, a korábbi, rendezetlen tulajdoni viszonyokra tekintettel 2013. december 31-ig elfogadottnak tekintette azt az eljárást, miszerint a szolgáltatók ezen összegeket saját nevükben és javukra szedték be, ezt követően azonban kizárólag a fejlesztésért felelős számára adott ez a lehetőség. 5. Szintén ezen állásfoglalásban foglaltak alapján a fejlesztési hozzájárulások jogosultja köteles az így beszedett összegek után az általános forgalmi adó fizetésére, így végső soron az azokról történő számlakibocsájtásra. 6. Tekintettel arra, hogy a rendszerfüggetlen eszközök, mint a víziközművek egy speciális csoportja, országosan több esetében is Társasági tulajdonban vannak, ezekre vonatkozóan szükségessé vált a helyes eljárást meghatározó újabb állásfoglalás kérése, mely szintén a Magyar Víziközmű Szövetségen keresztül történt meg és levelünk 2. sz. mellékletében olvasható. 7. 2013. december 31. napjával bezárólag településükön 20.318.616 Ft fejlesztés valósult meg ezen eszközcsoport tekintetében, melyre külső fedezetet kizárólag a szintén Településükön beszedett, összesen 7.038.600 Ft víziközmű fejlesztési hozzájárulás biztosított, a fennmaradó 13.280.016 Ft forrást Társaságunk saját forrásból biztosította.
8. A 6. pontban megjelölt állásfoglalás 3. pontjában foglaltak alapján Társaságunk 2014. évtől a rendszerfüggetlen eszközökre nézve sem kezelheti a viziközmű fejlesztési hozzájárulásokat forrásként, ami az adózási kérdések mellett szintén maga után vonja az eljárásrend megváltoztatásának szükségességét. Mindezekre tekintettel, a jogszabályi előírások megtartása és az adminisztrációs folyamatok szabályozása érdekében kérjük Önöket, hogy levelünk 3. sz. mellékletét képező megállapodás tervezetet szíveskedjenek megvizsgálni, megvitatni annak érdekében, hogy azt az esetleges változtatási javaslatok egyeztetését követően kölcsönösen aláírhassuk. Tekintettel arra, hogy az előzményekben leírt 3-as és 5-ös pontban foglaltak nehezen egyeztethetők össze, miszerint a Vksztv. előírása alapján ezen hozzájárulást az igénylőnek az üzemeltető részére kell megfizetnie, ugyanakkor áfa fizetésre és így számlakibocsátásra a legtöbb esetben az Ellátásért Felelős kötelezett, Társaságunk a mellékelt szerződés aláírásával le kíván mondani a Vksztv. 69. § (1) bekezdésében foglalt azon jogáról, mely szerint a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást a Víziközmű-szolgáltató részére köteles a Felhasználó megfizetni. Kérjük, amennyiben levelünkben foglaltakkal kapcsolatba bármilyen kérdésük, észrevételük van, azzal Uhrmann Károly gazdasági igazgatót keressék a 06-66/52…. –as telefonszámon vagy az
[email protected] email címen. Kelt: ............................................. Víziközmű-szolgáltató
.............................................. Ellátásért Felelős
1. sz. melléklet: állásfoglalás 1 2. sz. melléklet: : állásfoglalás 2 3. sz. melléklet:
MEGÁLLAPODÁS (tervezet) a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás elszámolási rendjéről amely létrejött egyrészről az Alföldvíz Zrt. 5600 Békéscsaba, Dobozi út 5. mint víziközmű-szolgáltató (továbbiakban: Víziközműszolgáltató) másrészről a …… …………………………… Önkormányzat, mint Ellátásért Felelős, továbbiakban: Ellátásért Felelős között (továbbiakban együttesen: Felek), alulírott napon és helyen, az alábbiak szerint:
60
Előzmények
I.
1. Felek rögzítik, hogy közöttük ……………………….. napjával bérleti-üzemeltetési szerződés jött létre az Ellátásért Felelős kizárólagos tulajdonában álló víziközműrendszerek Víziközmű-szolgáltató általi üzemeltetése tárgyában.
II.
A jelen szerződés célja
2. A jelen szerződés célja, hogy a 2011. évi CCIX. törvény (továbbiakban: Vksztv.) alapján a Felek meghatározzák a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás elszámolásával, kivetésével, beszedésével kapcsolatos együttműködésük szerződéses feltételeit. III.
A Felek rendelkezései
3. Felek rögzítik, hogy a Vksztv. 10 § (1) bekezdése alapján a víziközmű-fejlesztés megvalósításáról az Ellátásért Felelős köteles gondoskodni, ennek megfelelően a Vksztv. 69. § (1) bekezdésében foglalt víziközmű-fejlesztési hozzájárulás jogosultja az Ellátásért Felelős. 4. Felek kijelentik, hogy az Ellátásért Felelős, mint a víziközművek fejlesztésére kötelezett a Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. április 12. napján tárgyban kelt állásfoglalása alapján 2014. január 1. napjától jogosult és köteles a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás után fizetendő általános forgalmi adót felszámítani a Felhasználó részére, illetve az adóhatóság részére megfizetni. 5. A 4. pontban foglaltakra történő kifejezett hivatkozással a Víziközmű-szolgáltató kijelenti, hogy a jelen szerződés aláírásával lemond a Vksztv. 69. § (1) és a Kormányrendelet 90 § (1) bekezdésében foglalt azon jogáról, mely szerint a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást a Víziközmű-szolgáltató részére köteles a Felhasználó megfizetni. 6. A jelen szerződés alapján az Ellátásért Felelős a nem lakossági felhasználó Víziközműszolgáltató felé bejelentett igénye szerint a. felhasználási helyen biztosítandó szolgáltatási kapacitásért; b. a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlanhoz biztosított kapacitás általa kezdeményezett bővítéséért; c. a víziközmű-szolgáltatás minőségének általa igényelt emelése esetében; d. az új bekötés megvalósításáért a Felhasználó felé jogosult számlát kiállítani, a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást beszedni. 7. A víziközmű-szolgáltató a Felhasználó igényének teljesítése érdekében szükséges - a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megfizetésén kívül eső minden más - a jogszabályokban, illetve a Víziközmű-szolgáltató Üzletszabályzatában meghatározott kötelezettségek Felhasználó általi teljesítését követően a Felhasználó részére átadja az alábbi dokumentumokat annak érdekében, hogy a Felhasználó a jelen szerződés……. pontjában meghatározott Ellátási Felelős kapcsolattartási pontjára benyújtsa a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás számlájának kiállítása érdekében: a. a Felhasználó igénybejelentésének másolatát a Vksztv. 69. § (1) a-d megfelelő pontjára hivatkozással; b. a hatályos jogszabályoknak megfelelő műszaki tervdokumentáció alapján meghatározott vízigény számítását;
61
c. a Víziközmű-szolgáltató írásbeli hozzájárulását a közműfejlesztés megvalósításához; d. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértékére a Víziközmű-szolgáltató mindenkor hatályos árjegyzéke alapján tett javaslatát azzal, hogy az Ellátásért Felelős az 58/2013. (II.27.) sz. Kormányrendelet 90. § (3) bekezdésében foglalt érvényesítése mellett a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás összegét jogosult meghatározni. 8. Az Ellátásért Felelős a 7. pontban foglaltak teljesülése esetén 3 munkanapon belül megállapítja a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás összegét az adott felhasználási hely tekintetében, kiveti a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást, melyről a Felhasználó részére számlát állít ki. 9. Az Ellátásért Felelős a 8. pont szerint kiállított számla másolatát és annak megfizetéséről szóló írásbeli igazolását, a Víziközmű-szolgáltató részére a …. pontban meghatározott kapcsolattartási pontra megküldi. Ez alapján a Víziközmű-szolgáltató jogosult és köteles az igényelt bekötést vagy kapacitás bővítést az értesítés kézhezvételét követő 30 naptári napon belül elvégezni. 10. Amennyiben a Víziközmű-szolgáltató a 6. pont a-c pontjaira vonatkozóan megállapítja, hogy a szolgáltatás igénybevétele a rendelkezésre álló kapacitás mértékét három egymást követő hónapban legalább 0,3 m3/nap mértékben meghaladja, úgy köteles erről az Ellátásért Felelőst írásban tájékoztatni annak érdekében, hogy a Felhasználó részére a többlet kapacitáshoz kapcsolódó víziközmű-fejlesztési hozzájárulás kivetése megtörténjen. A jelen pont szerint a Víziközmű-szolgáltató a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás számlamásolata és annak befizetéséről szóló írásbeli igazolás birtokában a nyilvántartását az adott felhasználási hely tekintetében módosítja. IV.
Egyéb rendelkezések
11. Felek a jelen szerződésben foglaltak alapján az alábbi kapcsolattartási pontokat jelölik ki: 11.1. Ellátásért Felelős részéről: Név: Cím: Munkakör: Telefon: E-mail: 11.2.
A víziközmű-szolgáltató részéről: Név: Cím: ……………….. Területi Divízió Munkakör: Telefon: E-mail:
12. A jelen megállapodásban nem szabályozott kérdések tekintetében Ptk., a 2011. évi CCIX. törvény a Víziközmű-szolgáltatásról, az 58/2013. (II.27.) számú Kormányrendelet, valamint a Víziközmű-szolgáltató Üzletszabályzata az irányadók.
62
Jelen megállapodást a felek, mint akaratukkal mindenben egyezőt, elolvasás, értelmezés és megértés után, helybenhagyóan alulírott helyen és időben írták alá. Kelt: ............................................. Víziközmű-szolgáltató
Tárgy:
.............................................. Ellátásért Felelős
A Telekgerendáson keletkezett, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elhelyezése
Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság. A határozati javaslatban foglaltakat elfogadásra javasolja. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 1/2. 054-061) A közgyűlés 16 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 136/2014. (VI. 27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése hozzájárul a Telekgerendás Község területén keletkező, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíznek a békéscsabai szennyvíztisztító telepen történő elhelyezéséhez. Felelős: Határidő:
Vantara Gyula polgármester 2014. július 15.
Napirend tárgya:
Vagyoni, közbeszerzési ügyek, pályázatok
Vantara Gyula polgármester: Tekintettel arra, hogy az anyag készítői még nem érkeztek meg, javasolta, hogy a közgyűlés a 6.1. számú napirendi pontot átlépve tárgyalja az előterjesztéseket. Szavazásra bocsátotta a javaslatot. Megállapította, hogy a közgyűlés 16 igen, egyhangú szavazattal a javaslatot elfogadta. (Kazetta 1/2. 061-072) -
63
Tárgy:
A Békés Airport Kft.-vel kapcsolatos döntések meghozatala
Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság. A határozati javaslatban foglaltakat elfogadásra javasolja. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 1/2. 072-075) Takács Péter képviselő: A szakbizottság elnökéhez tenné fel azon kérdését, miszerint a bizottsági ülést az új ügyvezető jelenlétével megtisztelte-e? A bizottság betekinthetett abba az üzleti tervbe, amely esetleg garantálja annak a lehetőségét, hogy a szeptemberi közgyűlésen ne találkozzanak újra egy 2 millió forintos támogatási igényt megfogalmazó kérelemmel? Az előterjesztést személye megszavazza, mivel számára is fontos, hogy működjön a békéscsabai repülőtér, de az elmúlt évben már részesült támogatásban. (Kazetta 1/2. 075-085) Miklós Attila képviselő: Amikor a város fennhatósága alá került a reptér, már akkor is javasolta, hogy vizsgálják meg annak a lehetőségét, hogy hogyan lehet a törzsház konszernbe bevonni. Akkor azt a választ kapta, hogy a tulajdonviszonyok rendezése után erre visszatérnek? Kérdezné a polgármestertől, hogy mikor térnek rá vissza? (Kazetta 1/2. 085-091) Vantara Gyula polgármester: Felkérte Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnököt, válaszoljon a feltett kérdésekre. (Kazetta 1/2. 091-092) Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: Tájékoztatásul elmondta, hogy az új ügyvezető igazgató nem jelent meg a bizottság ülésén. Az üzleti terv részletesen nem került ismertetésre, bár személye betekintést nyert. Le kell szögezni, hogy új ügyvezetője van a cégnek. A reptér üzemeltetője minimum 20 millió forintos veszteséget hozott össze évente, egyre rosszabb gazdasági tevékenységet tudott folytatni. A Magyar Államé a tulajdonjog, azonban az önkormányzat a tulajdonjogot megigényelte, jelenleg a reptér kezelője. A költségvetésben beállított 6,5 millió forint egy kezdeti lépés volt, hiszen az idő elteltével derül az ki, hogy valójában a fenntartás mennyibe kerül. Hogy miért is vette át az önkormányzat az üzemeltetés jogát? Békéscsabának óriási szüksége van a repülőtérre, hiszen több terv is készült a hasznosítással kapcsolatban. Információik szerint a Magyar Honvédség a reptéren ejtőernyős gyakorlóugrásokat hajtana végre, továbbá vállalkozások kisgépeinek parkolóhelye, kiinduló bázisa lehetne. Amíg a tulajdonviszonyok nem rendeződnek, addig nem igazán tudnak hathatósan fellépni. Amikor Békéscsaba az üzemeltetést vállalta, a Magyar Állam kijelentette, hogy a reptérbe nem szeretne beruházni. A város annak ellenére, hogy a reptérben csak 3,33 % tulajdona van, vállalta, hogy életben tartja. Természetesen a tulajdonostársak - Layer Kft., Gallycoop Zrt., Kvasz András Egyesület - egy bizonyos arányban hozzá fognak ehhez járulni. (Kazetta 1/2. 092-123) Vantara Gyula polgármester: Az oly sokat bírált törzsház koncepció elfogadottsága úgy látszik, hogy szárba szökkent az ellenzék oldalán is. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 1/2. 123-130) A közgyűlés 17 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 64
137/2014. (VI. 27.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békés Airport Kft. (5600 Békéscsaba, Repülőtér 0296/8/A hrsz., adószám.: 12857689-2-04, a továbbiakban: Kft.) működéséhez 2014. évben - a Kft. többi tulajdonosával történő egyeztetés eredményétől függően - további legfeljebb 2 millió forintot biztosít, amelynek fedezete a 2014. évi költségvetésben szereplő Békés Airport Kft.-vel kapcsolatos elszámolások előirányzat. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy az 1. pontban foglaltak végrehajtása érdekében az egyeztetéseket lefolytassa, és a szükséges jognyilatkozatokat megtegye. Felelős: Határidő:
Vantara Gyula polgármester 2014. december 31.
Napirend tárgya:
Az Ipari Parkban lévő kolbászüzem bérbeadása
Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság. Üdvözölte Kozma János igazgatósági elnököt. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 1/2. 130-145) A közgyűlés 17 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 138/2014. (VI. 27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.-t, hogy a Békéscsaba, Almáskerti Ipari Park 24. szám (20525/6. hrsz.) alatti 922,65 m2-es kolbászüzem megnevezésű ingatlant bérbe adja a Csabai Szalámi Kft.-nek (1081 Budapest, Kun u. 4., Cg.: 01-09-948130) a következő feltételekkel: 1. A bérleti szerződést határozott időre kell megkötni 2014. augusztus 1. napjától 2029. július 31. napjáig. A bérleti szerződés időtartama a fenti időszak letelte után 5 évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a bérlő valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette. 2. A bérleti díj a beruházás üzembehelyezésének napjától, de legkésőbb 2015. január 01től 674.000 Ft + áfa/hó. A bérbeadó a bérleti díjat évente a KSH által közölt fogyasztói árindex (infláció) mértékével azonos arányban növeli, legelőször 2016. január 1-jétől. A bérbeadó a meghatározott bérleti díjból 50 % kedvezményt nyújt a 65
bérlőnek azzal, hogy a bérleti jogviszony lejártakor a beépített klímaberendezések a bérbeadó tulajdonába kerülnek. 3. A bérleti díjon felül a bérlő fizeti meg az ingatlan üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő valamennyi költséget (közmű díjak, őrzés stb.). A bérlő köteles saját nevében szerződést kötni a közüzemi szolgáltatókkal. 4. A bérlő köteles az általa használt ingatlan épületeinek és egyéb létesítményének karbantartását folyamatosan elvégezni. A bérlő köteles a saját költségén az általa használt ingatlant és környékét tisztán tartani. 5. Bérlő az ingatlan egészének vagy részének albérletbe adásához kérnie kell a bérbeadó írásbeli hozzájárulását. 6. Bérlő a szerződéskötés alkalmával 2 havi bruttó bérleti díjnak megfelelő óvadékot köteles megfizetni, amely összegből minden olyan összeg kielégíthető, amely a bérlő nem szerződésszerű teljesítéséből ered. 7. A bérelt ingatlan csak a tulajdonos külön engedélyével terhelhető meg, a bérlő a pályázati források felhasználásához kötött fenntartási kötelezettségét csak a bérleti jogviszony végéig vállalhatja. Felelős: Határidő:
Vantara Gyula polgármester Kozma János vezérigazgató 2014. július 30.
Napirend tárgya:
Közalapítványok 2013. évi beszámolója
Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi, valamint a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság. Mindkét bizottság javasolja az előterjesztés szerinti határozati javaslatban foglaltak elfogadását. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 1/2. 145-150) Takács Péter képviselő: A Jankay Közalapítvánnyal kapcsolatban szeretne kérdést megfogalmazni Tímár Ella képviselő asszonyhoz. Az alapítvány minden évben jelentős összegű forgóeszközzel rendelkezett, a beszámolóban 25 millió forint erejéig van nevesítve, amelyet mindig befektetett, és több mint 2 millió forint összegű hozamot realizált. A beszámolóból számára nem derül ki egyértelműen, hogy 2013. évben mennyi volt a hozadék? Hogyan kell értelmezni a közhasznú tevékenység mínusz 17.355.000,- Ft összegű eredményét? (Kazetta 1/2. 150-163) Vantara Gyula polgármester: Megadta a szót Tímár Ella képviselőnek. (Kazetta 1/2. 163-166) Tímár Ella képviselő: Megváltozott a közhasznúsági jelentés, már nem olyan részletes, mint korábban volt. A mínusz 17.355.000,- Ft a galéria 2013. október 15-éig tartó működéséből ered. Az önkormányzat minden évben kb. 12.000.000,- Ft pénzeszközt ad át a 66
közalapítványnak, a közalapítvány pedig 6.000.000,- Ft-ot biztosít a forgóeszközből, kamatbevételből. A 2013. évben hozzá kellett nyúlni a törzstőkéhez. Amennyiben a képviselő részletes kimutatást kér a befektetési jegyek pénzforgalmának alakulásáról, kigyűjtik. (Kazetta 1/2. 166-183) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 1/2. 183-188) A közgyűlés 13 igen szavazattal és 3 tartózkodással a következő határozatot hozta: 139/2014. (VI. 27.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elfogadja az Időskorúak Intézményi Ellátását Segítő Közalapítvány kuratóriumi elnökének beszámolóját a Közalapítvány 2013. évi működéséről. A közalapítványi beszámoló főbb adatait a Csabai Mérleg című városi lapban és a városi honlapon közzé kell tenni. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elfogadja a Balassi Közalapítvány kuratóriumi elnökének beszámolóját a Közalapítvány 2013. évi működéséről. A közalapítványi beszámoló főbb adatait a Csabai Mérleg című városi lapban és a városi honlapon közzé kell tenni. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elfogadja a Jankay Tibor Művészeti Közalapítvány kuratóriumi elnökének beszámolóját a Közalapítvány 2013. évi működéséről. A közalapítványi beszámoló főbb adatait a Csabai Mérleg című városi lapban és a városi honlapon közzé kell tenni. Felelős: Határidő:
Vantara Gyula polgármester 2014. június 27.
Napirend tárgya:
Beszámoló a Polgármesteri Hivatal 2013. évi tevékenységéről
Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi, Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési, valamint a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság. A Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság ügyrendi szempontból az előterjesztést közgyűlési tárgyalásra alkalmasnak tartja. Valamennyi bizottság javasolja az előterjesztés szerinti határozati javaslatban foglaltak elfogadását. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 1/2. 188-192) Takács Péter képviselő: Az előterjesztés 7. oldalán az áll, hogy egy nagy kiterjedésű kérdőíves felmérés folyik a polgármesteri hivatal munkájával kapcsolatban. Az illetékes bizottság ülésén is rákérdezett arra, hogy hol tart valójában. Javasolta a jegyzőnek, hogy amikor kész van az anyag, szerencsés lenne erről egy tájékoztatást adni a testületnek, hogy a lakosság hogyan, miképp reagálja le a hivatal működését.
67
Üdvözölte, hogy a hivatal hétfői napokon 20 óráig van nyitva, bár nincs tisztában azzal, hogy mekkora az igénybevétel. Megköszönte a Szociálpolitikai, az Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály és a Titkársági Osztály munkáját. A jegyző asszony részletesen felsorolja, hogy az egyes osztályokon hány főt foglalkoztatnak, és mi a feladatuk, azonban a Kabinet esetében azzal az egy mondattal lett elintézve, hogy a polgármester politikai tanácsadását végzik. Még az sincs leírva, hogy hányan dolgoznak. Szeretné, ha a jegyző asszony egy kicsit részletesebben megvilágítaná számukra ezt az egyébként, a polgármester szempontjából biztosan rendkívül fontos munkát. (Kazetta 1/2. 192-227) Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: Takács Péter képviselő néha megvillantja humoros oldalát is, nem csak a szigorú és számon kérőt, hiszen nagyon jól tudja, hogy a Kabinet nem része a polgármesteri hivatalnak, felesleges róla többet beszélni. Az előterjesztés taglalja azokat a problémákat, nehézségeket, amik az elmúlt 1-2 évben felmerültek. A Járási Hivatal megalakulása miatt egy nagyon komoly hivatali átszervezésre volt szükség. Kiemelné az ügyfélbarátság fogalmát, hiszen több olyan pályázatot nyújtottak be, ami által a polgármesteri hivatal működése korszerűbbé, modernebbé, ember közelibbé – pl. gyerekváró kialakítása - vált. Korábban 2-3 hetet vett igénybe egy jogosítvány érvényesítés, ma már ez az idő lényegesen lecsökkent, tehát nem csak szervezetileg, hanem személyi állományában is lényeges javulás következett be. Fontos megemlíteni, hogy a Járási Hivatal kialakítása kapcsán elbocsátásra nem került sor. Bizottsági elnökként a hivatal munkáját szeretné megköszönni, hiszen a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottságot nagyon sok osztály szolgálja ki, külön köszönet az osztályvezetőknek, a hivatal vezetőjének Dr. Szvercsák Szilvia jegyző asszonynak. (Kazetta 1/2. 227-265) Zelenyánszki Péter képviselő, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: Bizottságuk is megtárgyalta a napirendi pontot. Megköszönte a jegyző beszámolóját. Tájékoztatta a közgyűlést, hogy Takács Péter képviselő részt vett a bizottság munkájában, a testületi ülésen elhangzott kérdéseket ott is feltette, a válaszokat megkapta, és szavazatával támogatta a beszámolót. Arra kérte, hogy most is ezt tegye. (Kazetta 1/2. 265-277) Dr. Szvercsák Szilvia jegyző: Megköszönte a polgármesternek, az alpolgármestereknek, valamint a testületnek az állam és egyéb helyi jogszabályok által meghatározott feladatok ellátásához nyújtott támogatást. Takács Péter képviselő felvetésére elmondta, hogy valóban jogosak a kérdések, amikre szívesen válaszol. Az ÁROP-os szervezetfejlesztés - amelyet egyébként a közgyűlés hagyott jóvá – a polgármesteri hivatalnak ad lehetőséget, amely jelenleg is folyamatban van. Az első kérdőívezés lezajlott, a második körben a hivatal 15 munkatársa 1.500 fő megkérdezését végzi. A kérdőívek tartalmát a konzorciumban működő partnerrel állította össze a hivatal, amely nem csupán a hivatal szervezetfejlesztésére vonatkozik, hanem a törzsházzal, gazdasági szervezetekkel, intézményekkel, tulajdonképpen a város igazgatási és üzemeltetési részével is foglalkozik. Miután a közgyűlési határozat a pályázat megszavazásakor arról is szólt, hogy az ÁROP-os pályázat eredményéről visszacsatolást kell nyújtani a közgyűlés felé, amikor a pályázat lezárul, - év vége felé várható – egy részletes beszámolót készítenek az eredményekről és tapasztalatokról.
68
A 20 órás nyitva tartás egy előző szervezetfejlesztési konstrukciónak a vállalása. A jó állam koncepcióját követve az önkormányzat is szerette volna azt részben megvalósítani. A kollegák tájékoztatása szerint egyre nagyobb a kihasználtság, elsősorban információkérés, formanyomtatvány kikérés zajlik. Újdonság a pelenkázó, illetve gyermekfelügyelő helyiség, amelyet az ügyet intéző anyák vehetnek igénybe. A Kabinet egy speciális jogállású szervezeti része a hivatalnak. Teljes mértékben a polgármester irányítása alá tartozó köztisztviselőkről van szó, akiknek a jogviszonya a választási ciklusokhoz kötődik, innentől kezdve a teljes irányítási jogkör a polgármester kezében van, és a polgármester feladataihoz tartozó hatás- és feladatköröket gyakorolják. (Kazetta 1/2. 277-318) Takács Péter képviselő: Zelenyánszki Péter bizottsági elnök ismételten rosszul emlékezik, ugyanis a bizottsági ülésen valóban részt vett és tett fel néhány kérdést, de pl. a Kabinetről egy szót sem ejtettek. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök felvetésére elmondta, hogy amiért feltette a Kabinettel kapcsolatos kérdését, az a következő: Az a bizonyos egy mondat úgy szól, hogy „a Kabinet a hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata szerint”. Amennyiben a hivatali SZMSZ-ben szerepel, nyilvánvalóan kapcsolódik a működése a hivatali rendhez. Úgy gondolja, hogy nem titkosított munkát végeznek, egy ilyen beszámoló apropóján 5-6 mondatban el lehet mondani, hogy a Kabinet mivel foglalkozik. (Kazetta 1/2. 318-333) Dr. Kerekes Attila képviselő: Az előterjesztés elsősorban a 2013. évi tevékenységet tükrözi, de mint általában az életben, itt is nagyon fontos a formai elem, ami a tartalomra is kihat. Még emlékszik a rendszerváltás idejére, amikor is a hivatal épülete rendkívül lepusztult volt. Most ha megnézzük, az épület tele van virággal, egy olyan térré vált, ahova jó bejönni, és a munkára is pozitívan hat. A legjobban a Szociálpolitikai Osztály működésére van rálátása, ahol szintén nagy szakmai fejlődés ment végbe, a munkatársak továbbképzéseken vesznek részt. A beszámoló elfogadását javasolta a közgyűlésnek. (Kazetta 1/2. 333-363) Miklós Attila képviselő: A Kabinet munkájáról a polgármestertől írásos tájékoztatót kér, amennyiben nincs ellene kifogás. (Kazetta 1/2. 363-367) Zelenyánszki Péter képviselő: Megköszönte Takács Péter képviselőnek, hogy elégedett az Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály munkájával. Személye is megköszönte Túriné Kovács Márta osztályvezető asszonynak az elvégzett munkát, és hasonló színvonalú munkát kér a következő évben is. (Kazetta 1/2. 367-380) Vantara Gyula polgármester: A Kabinet kabinetvezetőből, polgármesteri programokat szervező kollegából, sajtóval foglalkozó munkatársból, programszervezőből és adminisztrációs feladatokat ellátó személyből áll. Zárva a vitát elmondta, hogy az anyag összefoglalja a hivatal munkáját, de tulajdonképpen a hivatal megítélése a polgárokon múlik. (Kazetta 1/2. 380-407) Miklós Attila képviselő: Kéri a polgármestert, hogy írásban számoljon be a Kabinet elmúlt évi munkájáról. 69
(Kazetta 1/2. 407-410) Vantara Gyula polgármester: Felkérte Opauszki Zoltán kabinetvezetőt, hogy 30 napon belül a képviselőnek adjon tájékoztatást. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 1/2. 410-417) A közgyűlés 16 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 140/2014. (VI. 27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 2013. évi tevékenységéről szóló beszámolót megismerte és elfogadja. Felelős: Határidő:
Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2014. június 27.
Tárgy:
Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése – Békéscsaba Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója és a Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája dokumentumok jóváhagyása /Terjedelmi és szerkezeti okok miatt a mellékeltek külön állományban találhatóak/
Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság. A határozati javaslatban foglaltakat elfogadásra javasolja. Köszöntötte a Városkutató Kft. részéről Somogyi Esztert, a Pest Terv részéről Károlyi Jánost, valamint az MHÖ képviseletében Molnár Lászlót. Kérte, hogy a felmerülő kérdésekre egyben adják meg a választ. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 1/2. 417-446) Strifler Attila képviselő: A testület előtt szereplő anyag meglehetősen komoly és nagy lélegzetvételű. Üdvözli, hogy a városvezetés lehetőséget biztosított egy előzetes egyeztetésre. A tegnapi Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság ülésén ugyancsak a város szakértői voltak jelen. Személyét érdekelné, hogy a meghallgatás során milyen képviselői ajánlások, képviselői javaslatok kerültek beépítésre az anyagba. Mozgalmuk is megfogalmazta álláspontját azzal kapcsolatban, hogy Békéscsaba a 2014-2020-as időszakban milyen irányba fejlődjön, valamint a meglévő pályázati lehetőségeken belül milyen irányt vegyenek, azonban meglátása szerint vannak olyan kérdések, amik a szakértők részéről is kérdésként merültek fel, viszont nem kerültek egyértelműen tisztázásra. Fontosnak tartják, hogy a külterületek, mezőgazdasági területek besorolásának jövője tisztázva legyen. A főépítész a megbeszélésen azt a választ adta, hogy nem tervezik külterületi területek besorolását megváltoztatni belterületté. Bízik abban, hogy ez az irányvonal továbbra is megmarad. Kérdésként merült fel többek között az is, hogy mit preferáljanak különösen, gondol itt a beruházások milyenségére, a barna- és zöldmezős beruházásokra. Mozgalmuk egyértelműen a barnamezős beruházások mellett tette le a voksát, azonban maga az anyag nyitva hagyja a lehetőséget a zöldmezős beruházások előtt is. Van-e arra a közeljövőben 70
valamifajta szándék, hogy zöldmezős beruházást hajtsanak végre? Fontos lenne egy nagyon komoly vízgazdálkodási stratégia megvalósítása, amit országos szinten már javasoltak. Békéscsaba élelmiszeripari fellegvár kíván lenni, ezt szeretnék elérni, amihez szorosan hozzátartozna egy nagyon hatékony vízgazdálkodás annak érdekében, hogy öntözéses gazdálkodást tudjanak folytatni. Az egyeztetésen szintén elhangzott, hogy a bányatavak, illetve a kolbászfalu fejlesztése között milyen irányt vegyenek. Üdvözölte, hogy a bányatavak fejlesztése a programba bekerült. Fontosnak tartanák a geotermikus energiák hasznosítását, valamint, hogy Békéscsabán az élelmiszer önrendelkezés megvalósuljon, amit remekül össze lehetne kötni a CsabaParkban történő beruházásokkal. Kitörési pont lehet az egészségturizmus, fontosnak tartanák egy komoly erdőgazdaság működtetését. Jamina városrészt illetően felmerült, hogy milyen irányba történjenek a város jövőjét érintő fejlesztések. A lakossági fórumon az derült ki, hogy mindenképpen a több központúság irányába teszik le a voksukat. Bíznak abban, hogy a fejlesztések meg is valósulnak. (Kazetta 1/2. 446-546) Takács Péter képviselő: Igyekezett tüzetesen átolvasni az anyagot, amely rendkívül alapos. A korábbi Integrált Városfejlesztési Stratégia felhasználásával készült városról beállított helyzetkép nagyon pontos és reális, és ugyanez a véleménye a célkitűzésekről is. Üdvözölte, hogy a stratégia készítői az egyik legfontosabb feladatnak azt tartják, hogy a város megtartó képessége erősödjön a következő években. Ezzel összefüggésben kiemelten fontosnak tartják a munkahelyteremtés és megtartásnak a kérdéskörét, és e tekintetben a barnamezős beruházásokat ajánlják, azzal a kitétellel, hogy mivel az Almáskerti Ipari Park már betelt, így javasolják új ipari park megnyitását, amivel személye szintén messzemenőleg egyetért, és minden olyan célkitűzéssel, amely a nagy területrészeket illeti, gondol itt pl. a turizmusra. A korábbi stratégia a város területrészeire lebontva is meghatározza, hogy mik azok a feladatok, amelyeket célszerű elvégezni, így többek között többször kitér a Körös Hotel kérdéskörére a belváros apropóján. Üdvözölte, hogy a Berényi és Békési út környékére közösségi ház létesítését javasolják. Szintén messzemenőleg egyet lehet érteni azzal, hogy a Kazinczy és Lencsési lakótelep esetében a legfontosabb célkitűzés az energiatakarékosság, illetve az épületek energia racionalizálása. A Lencsési lakótelep esetében számára szintén üdvözítő, hogy mintaprogram elindítását szorgalmazzák. A legutóbbi közgyűlésen szót ejtettek a békéscsabai felsőoktatás helyzetéről. Örömmel olvasta, hogy az anyag készítői legalább 4-5 helyen kiemelt fontossággal írnak a felsőoktatás megtartásáról. További erénye még az anyagnak, hogy egészen apró részletekig is lement, pl. szociális lakásügynökség létrehozását javasolják, és vannak olyan célkitűzések, amelyeket maguk is szorgalmaztak az elmúlt években, mint pl. az erzsébethelyi szociális centrum kialakítása. Az anyagot jónak tartja, meg is szavazza, megköszöni az elkészítésében közreműködőknek a munkát. A nemzeti fejlesztési célkitűzés is az, hogy Békéscsaba újra agrárfeldolgozó központ legyen, amivel szintén egyet lehet érteni, azonban az elmúlt években megtapasztalhatták, hogy a hűtőház újraindítása érdekében Hanó Miklós alpolgármester milyen erőfeszítéseket tett, de eredmény nem született. Az elmúlt ciklusban elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégiában is kiemelt célként szerepelt és egyet is lehetett vele érteni, hogy a határon átnyúló gazdasági kapcsolatokat élénkítse Békéscsaba Temesvárral, Araddal és Nagyváraddal. Az anyagban erre konkrétumot csak annyiban talált, hogy az Arad felé meglévő főútvonalakat fel kellene újítani. Ezen túlmenően van-e más javaslat e tekintetben? 71
(Kazetta 1/2. 546- 2/1. 043) Vantara Gyula polgármester: Felkérte Wittmann László osztályvezetőt, válaszoljon a feltett kérdésekre. (Kazetta 2/1. 043-047) Wittmann László a Stratégiai – Fejlesztési Osztály osztályvezetője: Strifler Attila képviselő a bizottsági ülésen is feltette azon kérdését, miszerint a képviselői egyeztetésen elhangzott észrevételek hol és milyen módon épültek bele az anyagba. Ehhez előzetesen hozzátartozik, hogy az anyag egy igen széleskörű partnerség révén jött létre, amellett, hogy a képviselőtestület tagjainak több alkalommal a munkaanyagok megküldésre kerültek véleményezésre. Lakossági fórumok kerültek megtartása, gazdasági és civil szereplőkkel történt közvetlen egyeztetés, a Csabagyöngye Kulturális Központon keresztül, a város honlapján folyamatosan működött egy internetes felület, ahova az anyagok feltöltésre kerültek, és várták a véleményeket, valamint a Csabai Mérlegben is többször tájékoztatást adtak a dokumentumok készítéséről. A képviselői egyeztetésen elhangzott felvetések kapcsán a jaminával kapcsolatban volt az anyag készítőjének egyfajta dilemmája, hogy akkor most legyen-e városközpont, legyen-e egy városközpont, vagy több központ alakuljon ki. A képviselő által elmondottak szerint alakult az anyagban, de az anyag egyik hangsúlyos eleme az egészségügyi szolgáltatásnak a minőségi fejlesztése a jaminai városrészen. További felvetés volt városi szinten egészségügyi alapellátás kapcsán az önkormányzati tulajdonú ingatlanokon túlmenő fejlesztéseknek a fontossága. Ez lehetőség szinten az anyagban megjelenik, de a városnak erre ráhatása források szintjén nincs, a város a saját rendelkezésre álló forrásaiból a városi tulajdonban lévő intézményeit tudja fejleszteni. Több helyen megjelenik az anyagban a megújuló energiák hasznosítása, ami a képviselői egyeztetőn is igényként felmerült, részben lakótelepi, a Lencsési lakótelep esetében mintaprogramként, a többi lakótelep vonatkozásában is az energetikai fejlesztések. A geotermikus energia felhasználásnak a korábban megkezdett előkészítésének az újragondolása, illetve, ahogy Takács Péter képviselő említette, a felsőoktatás kérdésköre. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök több alkalommal említette a Lencsési lakótelep kapcsán, hogy célszerű komplexebb dolgokban gondolkodni, és ne csak egyfajta „szimpla” energetikai fejlesztésekben, ami az anyagban „visszaköszön” közterületi fejlesztések, internet elérés, térfigyelő-rendszer fejlesztése formájában. A piacfejlesztés a képviselői egyeztetésen szintén hangsúlyosan felmerült. A város rendelkezésére álló források felhasználására megküldött projektjavaslatok is tartalmazzák a piac további fejlesztését, mint fontos célt. A Berényi út kapcsán felmerült, hogy nem tekinthető egyfajta szegregálódó területnek. Az anyag készítői városrészi szinten elemezték a statisztikai hivatal adatait, amiből azt a következtetést vonták le, hogy egy következő szociális városrehabilitációs akcióterület lehet. Ennek keretében merült fel a Takács Péter képviselő által említett civil ház kialakítása, aminek a lehetőségét össze kell hangolni azzal, amit a város annakidején a Csabagyöngye Kulturális Központ létesítésekor intézményracionalizálás kapcsán vállalt.
72
Felmerült a mindennapi testnevelésóra is, az ehhez kapcsolódó feltételrendszereknek a biztosítása. Igény szinten az ITS-ben megjelenik. Várják, hogy a pályázati feltételek milyen megvalósításokat tesznek lehetővé. Takács Péter képviselő határon átnyúló gazdasági együttműködéssel kapcsolatos felvetésére elmondta, hogy az országos tervezésben is a határon átnyúló fejlesztések egyfajta külön keretet képviselnek. Benne vannak abban a forrástömegben, amit az ország felzárkóztatási forrásként kap az Európai Uniótól, azonban erre egy külön programozási folyamat működik, amit a megyei önkormányzatok koordinálnak, és amibe a város bevonásra került. Nagyjából hasonló együttműködési területekre lehet számítani az elkövetkezendő időszakban, mint amelyek 2007-2013 között rendelkezésre álltak. Meglátása szerint ez a következő időszakban vizsgálandó, mivel külön pályázatként kerülnek kiírásra. Nem abban a formában, mint ahogy a város a területfejlesztési operatív programból egyfajta címkézett forrásokban részesül, hanem erre külön pályázati kiírásokon indulhat a város, de ennek egyik fontos feltétele, amit az anyag is megfogalmaz, hogy a közlekedési lehetőségek megfelelőek legyenek. Olyan elemek is felmerülnek, amelyek a város kompetenciáján túlmutatnak, gondol itt a Románia schengeni csatlakozásának a kérdésére, ami a határok átjárhatóságát tovább növelné. (Kazetta 2/1. 047-120) Vantara Gyula polgármester: Van-e még kérdés, észrevétel? Néhány mondatot szólna a városfejlesztési programról. Azért fontos a program elkészítése, mivel nagy valószínűséggel a városi feladatok változnak a jövőben. A tervek elkészítésének jelentőségét az adja, hogy minden olyan fejlesztést, amelyeket az unió nem támogat, azokat is szerepeltessék, hogy legyen egy menüsor, amiből választani lehet. A magyar gazdaság várhatóan a következő ciklusban fejlődik olyan értelemben, hogy hazai források is rendelkezésre fognak állni, és nem biztos, hogy azok azt a síkot célozzák meg, ahol az uniós források a maguk szempontjai szerint ösztönzik a tagállamok fejlesztését. Várhatóan a megyei jogú városi feladatok is változnak, az mondható el, hogy a közfeladat ellátás lesz a fő cél az oktatási intézmények üzemeltetése és a városi feladatok ellátása mellett. Gazdasági vonatkozásban azt a szerepet tölti be Békéscsaba megyei jogú városként, hogy a vállalkozásokat inspirálja, támogassa, aminek a formája nem pályázati forrásos rendszer lesz, hanem dedikált pénzekkel lehet majd városi javaslatokra állami döntést meghozva a fejlesztéseket megvalósítani. Ennek azért van jelentősége, mert hogyha a következő ciklusban el kell készíteni a gazdasági programot, és ha abban nem szerepelnek olyan fejlesztések, amiket meg kívánnak valósítani, annak nem lesz állami támogatottsága, és nem fognak hozzájárulni a fejlesztésekhez. Megpróbálják meggyorsítani a megvalósítási rendszert, ezért 2 millió euró alatt nem kellene pályázni, csupán bejelentés és konzultáció kötelezettség lesz. További gondolatokat vált ki a kormányzat azon döntése, hogy városunk bekerül a kiemelt régiók közé, és kiemelt fejlesztési forrásokban részesülhet. KKV-nál az ösztönző, inspiráló, szolgáltató jellegű feladata a városnak erősödik, hiszen a legutóbbi számítások szerint 700 milliárd forint értékű egyszerűsített pályázatokkal a KKV-kat támogatják, amihez a város segítsége elengedhetetlen. A megyei fejlesztési tervekhez illeszkednie kell a városi fejlesztéseknek. Fel kell készülni kb. 300.000 közfoglalkoztatott alkalmazására 2014-2015. évben is. 2021-től az Európai Unió évente megszabja, hogy mekkora összeget hívhat le egy bizonyos tagállam. Amennyiben nem hívja le, a forrás elvész. Várhatóan ez a rendszer 2015. évtől Magyarországon is bevezetésre kerül, tehát a pályázatok előkészítése, azok lebonyolítása, a rendszer működtetése nagyobb figyelmet és fegyelmet követel. Köszönet jár a 73
szakembereknek, az anyag készítőinek. Kérte a képviselőket, hogy felekezeti színek nélkül támogassák a megvalósítást. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyűlés 15 igen szavazattal és 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 141/2014. (VI. 27.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése megismerte és jóváhagyja Békéscsaba Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepcióját a jelen határozat melléklete szerint. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése megismerte és jóváhagyja Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiáját a jelen határozat melléklete szerint. Felelős: Határidő:
Vantara Gyula polgármester 2014. július 31.
Vantara Gyula polgármester: Megköszönte a szakértők megjelenését. Takács Péter képviselő szünet elrendelését kérte. 11 óra 10 perckor 10 perc szünetet rendelt el. (Kazetta 2/1. 120-196) Vantara Gyula polgármester: 11 óra 10 perckor 10 perc szünetet rendelt. szünet Napirend tárgya:
A Közgyűlés 2014. júniusi és szeptemberi ülése között esedékes döntések meghozatalával kapcsolatosan döntési jog átadása bizottság részére
Vantara Gyula polgármester: Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 2/1. 196-203) A közgyűlés 15 igen szavazattal és 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 142/2014. (VI. 27.) közgy. HATÁROZAT
74
I.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 59. § (3) bekezdése alapján, utólagos beszámolási kötelezettség mellett – felhatalmazza az Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottságot arra, hogy az alábbi közbeszerzési eljárásokban kiválassza a nyertes ajánlattevőket: „Békéscsaba belváros rehabilitáció II. ütem keretében Békéscsaba város belterületén Andrássy út forgalomtechnikai fejlesztés munkáinak kivitelezése és a kivitelezéshez szükséges kiviteli tervek elkészítése vállalkozási szerződés keretében” tárgyú nyílt közbeszerzési eljárás (folyamatban lévő eljárás); „Élőfüves labdarúgó pálya építése” tárgyú közbeszerzési eljárás (előkészítés alatt álló eljárás); „Békéscsaba, Kórház u. 6. szám alatti ingatlanon lelátó építés kivitelezése” tárgyú nyílt közbeszerzési eljárás (előkészítés alatt álló eljárás).
Felelős: Határidő:
Tímár Ella bizottsági elnök 2014. szeptember 30.
II. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 59. § (3) bekezdése alapján, utólagos beszámolási kötelezettség mellett – felhatalmazza a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottságot arra, hogy döntsön olyan, a feladatkörét érintő, elsősorban pályázatokkal kapcsolatos ügyekben, amelyekben a határidők megtartása érdekében halaszthatatlan döntéshozatal szükséges. A Bizottság új pályázat beadása esetén köteles megvizsgálni, hogy a beadandó pályázat önerejének forrása a költségvetésben rendelkezésre áll-e, valamint a pályázati cél mennyire illeszkedik az önkormányzat tevékenységi körébe és a Közgyűlés által elfogadott koncepciókba. Felelős: Határidő:
Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök 2014. szeptember 30.
III. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 59. § (3) bekezdése alapján – utólagos beszámolási kötelezettség mellett felhatalmazza a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottságot arra, hogy a „Békéscsaba Megyei Jogú Város Szennyvíztisztításának és Csatornázásának Fejlesztése” projekt vonatkozásában felmerülő, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálya által jóváhagyott szerződésmódosításokkal kapcsolatosan a Közgyűlés 2014. szeptemberi üléséig szükséges döntéseket meghozza. Felelős: Határidő:
Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök 2014. szeptember 30.
75
Napirend tárgya:
A Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelet módosítása
Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, elfogadásra javasolta. A Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság ügyrendi szempontból közgyűlési tárgyalásra alkalmasnak tartja a rendelet módosítását. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 2/1. 203-209) Szabóné Kocziha Tünde képviselő: Az új földforgalmi törvény szabályozása szerint a helyi gazdálkodókból földbizottságot kell alakítani, ők bírálják el a forgalomba bocsátott, Békéscsaba közigazgatási területén lévő földek elidegenítését. Amennyiben a földbizottság úgy dönt, hogy bizonyos vevőnek nem idegeníti el a földterületet, fellebbezéssel lehet élni Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Képviselő-testületéhez. A testületnek 15 nap áll rendelkezésére a fellebbezés elbírálására. Mivel havonta egyszer ülésezik a közgyűlés, ezért a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatát módosítani szükséges, miszerint a fellebbezések elbírálását a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság hatáskörébe utalja. Módosító javaslatában kezdeményezte, hogy az érintett bizottság a két testületi ülés közötti időszakban hozott döntéseiről valamennyi közgyűlésen tartson beszámolót. Nem véletlenül kéri fentieket. A szünetben valamennyi képviselő részére kiosztott egy interneten talált hirdetést azzal kapcsolatban, milyen folyamatok zajlanak az országban. Nagyon apró betűvel van leírva, ezért felolvasta, hogy a televíziós közvetítést figyelemmel kísérők is tudomással bírjanak az alábbiakról. Köztudott, hogy a zsebszerződéseket próbálják törvénnyel megszüntetni. A Dunántúlon már megyényi területeket próbálnak visszaszerezni, de sajnos a jogi kiskapukat kihasználva próbálják átjátszani a termőföldet a külföldieknek. Mezőcsát és környékén 85 ha szántót és 3 ha erdőt árul egy illető az interneten, aki a következő kritériumokat szerepelteti hirdetésében: „Számomra legszimpatikusabb ajánlattevővel fogom felvenni a kapcsolatot, ami nem jelenti szükségszerűen a legmagasabb ajánlat összegét. Hiteles emberek, hitetlenkedők, vágyálmukat kergetők, földkupecek, stb. kérem, maradjanak távol. Helyi és környékbeli lakosnak a föld nem kiadó, nem eladó. Célszerű néhány mondatban bemutatkoznia. Döntésemnél az alábbi sorrend mérvadó – azt gondolom, hogy a jóérzésű magyar állampolgárnak itt kezdődik az igazán vérlázító rész – külföldi személy (izraeli, német, osztrák, holland és egyéb állampolgárok) még akkor is, ha ajánlata lényegesen alacsonyabb összegű, mint esetleg a magyar ajánlat.” Tehát az eladó még akkor is előnyben részesíti a külföldieket, ha jóval alacsonyabb árajánlatot ad. Kíváncsi, milyen visszajelzések érkeznének, ha a földeladást úgy hirdetik, hogy izraeli és más állampolgárok nem vásárolhatnak. Milyen hamar tüntetne a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő és jogfejlesztő civil szervezet, illetve a Tetszés Védelem Alapítvány? Véleménye szerint ezek a folyamatok – bízik abban, hogy Békéscsaba környékén nem fog előfordulni – felhívják a figyelmet, hogy a helyi képviselő-testületek is lássanak rá, kinek a kezébe kerülnek az eladásra szánt földterületek. Kérte Dr. Szvercsák Szilvia jegyző asszonyt, hogy a beszámolási kötelezettséget emeljék be a rendeletbe. (Kazetta 2/1. 209-276) Dr. Csicsely Ilona képviselő: Gyakorló jogászként saját maga is köt termőföld adásvételi szerződést. Az internetes hirdetést egyértelműek provokációnak ítéli, ugyanis ilyen nem létezhet, és nem történhet meg. Az új földtörvény garanciákat nyújt, amelyek lehetetlenné teszik, hogy az ismertetett feltételek mentén bárki is földet szerezzen. Nem hirdetést kell 76
feltenni, hanem magát a termőföld adásvételéről szóló szerződést kifüggeszteni a hirdetőtáblán. Nagyon szigorú kritériumok vannak, mint például a helyben lakás, maximum 20 km távolság, nem beszélve arról, hogy a vásárlónak földművesnek kell lennie. A földművesként történő nyilvántartásban lévő személyeknek igen komoly feltételeknek kell megfelelniük, ha földművesek akarnak lenni. Továbbra is fenntartja, hogy provokációról van szó. A bizottság beszámolási kötelezettségére tett demokráciát erősítő javaslattal egyetért. Bízik abban, hogy a bizottság a törvényben foglaltaknak megfelelően jár el. (Kazetta 2/1. 276-297) Vantara Gyula polgármester: A javaslat szerint a bizottság a következő testületi ülésen számoljon be a hozott döntésekről. Van-e kérdés, észrevétel? Dr. Szvercsák Szilvia jegyző: Sokat töprengtek a feladat megoldásán. Tekintettel arra, hogy Dr. Csicsely Ilona képviselő is elmondta, szabályozott a termőföld értékesítés. A felolvasott cikk véleménye szerint is provokáció, nincs jogalapja. A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság – mivel a közgyűlés hatásköreit gyakorolja leadott hatáskörben – alkalmas a feladat ellátására. A gazdákból álló földkiadó bizottság is felelősségteljes döntést tesz. Amennyiben ezt a lépcsőt be kell iktatni, a bizottság a feladat ellátására teljesen alkalmas. Garanciális szabály, garanciális fék. Személye is a sajtóból, illetve a jogalkotás előkészítésekor értesült arról, hogy a folyamat még nem lezárt. A végrehajtási rendelet megalkotása folyamatban van. A földhivatal helyi vezetőjével, a nemzeti földalap vezetőjével, illetve a gazdákkal is folyamatos, napi kapcsolatot tartanak. Amennyiben a testület elé nem is, de a hivatalba beérkeznek a jelzések. A módosító indítványt előterjesztőként befogadja. (Kazetta 2/1. 297-324) Vantara Gyula polgármester: Az elhangzott módosító javaslattal együtt szavazásra bocsátotta a rendelet módosítását. (Kazetta 2/1. 324-332) A közgyűlés 16 igen egyhangú szavazattal alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 20/2014. (VII. 3.) önkormányzati rendelete a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § A Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelet 4. mellékletében a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság részére biztosított bizottsági döntési hatáskörök Városfejlesztési, környezetvédelmi és mezőgazdasági ügyeket érintő döntési hatáskörök pontja a következő 9. alponttal egészül ki:
77
„9. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló jogszabályok alapján elbírálja a helyi földbizottság állásfoglalása elleni kifogást, és erről a Közgyűlés soron következő ülésén beszámol.” 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Dr. Szvercsák Szilvia jegyző
Vantara Gyula polgármester Napirend tárgya:
Beszámoló Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának külkapcsolati helyzetéről - különös tekintettel a testvérvárosi kapcsolatokra - a 2013. évben
Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést Kutyej Pál, a Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság elnöke terjesztette be. Az előterjesztést véleményezte az illetékes bizottság. Javasolta az előterjesztés elfogadását. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 2/1. 332-335) Takács Péter képviselő: A testvérvárosi kapcsolatokkal foglalkozó tájékoztatók esetében javasolta, hogy a település magyar nevét is szerepeltessék az előterjesztésben. Példaként említette Martin települést, amelynek történelmi magyar megfelelője Turócszentmárton. A javaslat korábban is felmerült az elmúlt években Zrenjanin és Nagybecskerek kapcsán. Az előterjesztés második oldalán leírtak szerint „2013. évben a programok torlódása miatt csak kevés meghívott ország vett volna részt ünnepségünkön”, így a program elmaradt. Az utalás konkrétan melyik programra vonatkozik? Abban a táblázatban, amely felsorolja, hogy kik, mikor és milyen formában vettek részt különböző találkozókon nem találkozott a lengyel testvérváros Tarnowskie Gory, Nagybecskerek, illetve Trencsén nevével. Ami azért elgondolkoztató, mert például Tarnowskie Goryval kifejezetten intenzív kapcsolata volt nemcsak a városnak, hanem intézményeinek is. Gazdasági ügyekért felelős alpolgármesterrel is többször szót váltott arról, hogy a testvérvárosi kapcsolatokat hogyan lehet kamatoztatni a város gazdasági kapcsolatainak szélesítése érdekében. A feltüntetett utazások mennyire szolgálták ezt a célt? Meglepődött, hogy a szakbizottság elnökének neve egyetlen egyszer sem szerepel a delegáció résztvevői között. A gazdaságért felelős alpolgármester neve sem szerepel sűrűn. Elmosolyogják, mennyire fontos a testvérvárosi kapcsolat, pedig fontos lenne gazdaságfejlesztés szempontjából is a jó együttműködés kialakítása. Valójában a beszámolóban még utalás szintjén sem említik ezen gondolatokat. Reméli, hogy megcáfolják észrevételét. (Kazetta 2/1. 335-382) Hanó Miklós alpolgármester: Nem kellett elutazni, amikor Békéscsabán járt a delegáció, akkor folytatták le a szükséges tárgyalásokat gazdasági ügyekben. (Kazetta 2/1. 382-393) 78
Kutyej Pál képviselő: A külkapcsolati bizottság, így a testvérvárosi kapcsolatok mikéntje – Takács Péter képviselő is tudomással bír, hiszen volt olyan éra, amikor tagja volt nevezett bizottságnak – arra irányul, hogy a kulturális és idegenforgalmi kapcsolatokat erősítsék. Valóban egy rész a gazdaság erősítését szolgálja. Előző évben is elmondta, hogy a külkapcsolati bizottság tagjai sem kompetensek gazdasági kapcsolatok építésére. Erre ott van a gazdasági szféráért felelős alpolgármester, a gazdasági bizottság elnöke, valamint a polgármester, akik többször tárgyaltak a küldöttséggel. Nem említették, de rendkívül sok új kapcsolat felvételére került sor, azonban nem a külkapcsolati bizottság feladata ezen kapcsolatok ápolása, gondozása. Az, hogy ki utazott, és ki nem utazott ki, ad hoc rendszerben történik. Így van ezzel az ellenzék is. Több telefonos megkeresést folytattak az ügyben is, hogy adott helyre ki szeretnének-e utazni. Az ITS a határon túli kapcsolatokra is nagy hangsúlyt fektet. Ígéretet tett arra, hogy a magyar nevű települések nevét mindkét nyelven feltüntetik. Tarnowskie Goryba 2013. évben a város vezetősége nem tudott elmenni, de a város képviseletében és támogatásában jelen volt a kosárlabda csapat. (Kazetta 2/1. 393-441) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 2/1. 441-447) A közgyűlés 16 igen szavazattal és 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 143/2014. (VI. 27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az önkormányzat külkapcsolati helyzetének bemutatásáról készített tájékoztatót megismerte és elfogadja. Felelős: Határidő:
Vantara Gyula polgármester 2014. június 27.
Napirend tárgya:
Beszámoló a Békéscsabai Települési Értéktár Bizottság féléves tevékenységéről
Vantara Gyula polgármester: Van-e kérdés, észrevétel? Felhívta a figyelmet, hogy a Kabinet viszi az Értéktár munkáját is. (Kazetta 2/1. 447-456) Szabóné Kocziha Tünde képviselő: A csülökpörkölt miért helyi érték? Nem mintha ellene lenne a rendezvénynek, de a lakossági észrevételek alapján a rendezvény színvonalával nincs probléma, viszont az árakkal óriási. Tudomása van róla, hogy a csülökfesztivált bojkottáló szerveződés is létrejött a magas árak miatt. Megérti, hogy külső vállalkozó rendezi, borsos költségeket jelent, Békéscsaba hírnevét öregbítik a rendezvények. Véleménye szerint ott, ahol komoly munkanélküliség van, - mint Békéscsabán, vagy a megyében, illetve sokat a 79
közfoglalkoztatásból szerzik jövedelmüket, ami köztudottan csekély - nem ad lehetőséget arra, hogy évente egyszer, vagy kétszer fesztiválon jelenjenek meg. A vállalkozónak méltányolnia kellene a körülményeket és az árakat kicsit lejjebb faragnia. Az, hogy egy családnak egy napra minimum 10.000,- Ft-ot kell a fesztivál látogatására szánni még úgy is, hogy nem eszi tele magát, véleménye szerint is borsos összeg. Ezért nem támogatja az előterjesztés elfogadását, szavazatával tartózkodni fog. (Kazetta 2/1. 456-505) Dr. Fábián Ágnes tanácsnok: A kérdésnek van egy másik oldala is. Az valóban igaz, hogy az ételek nagyon drágák, viszont a műsorokért, koncertekért nagyságrendekhez alacsonyabb összeget fizetnek a kilátogatók. Ezért támogatandónak tartja a fesztivál megrendezését. (Kazetta 2/1. 505-513) Vantara Gyula polgármester: Az Értéktár Bizottság egyik tagja szakács, aki hosszasan magyarázta el, miért készül különlegesen a csülök pörkölt – hazai alapanyag, különleges fűszerezés – ezért eltér az országban főzött valamennyi pörkölttől. A fesztiválokkal kapcsolatban a következő városvezetésnek feladata a fesztiválszervezőkkel történő egyeztetés. Tisztába kell tenni, hiszen néhány fesztivál nonprofitként indult, jelenleg vállalkozásban bonyolítják, de akad példa ennek fordítottjára is. A jelzett problémákkal a város vezetői is találkoztak. A médiában történő támogatás kétségkívül előny. Felmerül az árkérdés, a helyi gazdák, termelők termékeinek értékesítése, a helyi vállalkozók megjelenése és a minőség. A fesztiváloknak a minőség megtartása, továbbfejlesztése felé kell elmozdulnia, ehhez kapcsolódik az ár is. „Kezeket az asztalra akciót kell bevezetni, tisztázni miben támogatja a város, stb.” A CsabaPark I. üteme erről szól. Folyamatban van a közvélemény-kutatás, de a két fesztivál is visszaigazolja, annak nincs értelme, hogy csomagban vigyék be az üdítőt és az ételt. Nem erről szól. Meg kell találni a vállalkozás, a haszon és a programok, belépőjegyek értékét. Elterjedt, hogy a város értékesíti a belépőjegyet, pedig nem így van. Ezeket a kérdéseket tisztázni szükséges. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 2/1. 513-569) A közgyűlés 15 igen szavazattal és 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 144/2014. (VI. 27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsabai Települési Értéktár Bizottság 2014. I. félévi tevékenységéről szóló beszámolót elfogadja. Felelős: Határidő:
Vantara Gyula polgármester 2014. június 27.
Napirend tárgya:
A Hagyományos Csabai Kolbász tanúsító védjegy használatának rendjéről szóló önkormányzati rendelet megalkotása
Vantara Gyula polgármester: A rendelettervezetet a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság véleményezte. Ügyrendi szempontból a Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési 80
Bizottság közgyűlési tárgyalásra alkalmasnak tartja. A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság ülésén a 12. § (6) bekezdéséhez módosító javaslatot tett, miszerint a Kolbásztestület működéséről évente beszámol a közgyűlésnek. Megkérdezte Dr. Szvercsák Szilvia jegyző asszonyt, mint előterjesztőt, hogy a módosító javaslattal egyetért-e. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 2/2. 001-008) Dr. Szvercsák Szilvia jegyző: Előterjesztőként jelezte, hogy a módosító javaslattal egyetért. (Kazetta 2/2. 008-009) Hanó Miklós alpolgármester: A Hagyományos Csabai Kolbász tanúsító védjegyre azért van szükség, mert Békéscsaba fontosnak tartja a mintegy száz évre visszanyúló hagyomány prémium minőségű fenntartását, előállítását, ami mindig biztosítja az egyenletes minőséget. A későbbiekben a garantált termékeket a rendelet keretében lehet levédeni. A bekerülésnek is komoly feltételei vannak, működik a folyamatos kontroll. Minden egyes gyártás másképp készülhet el, viszont fontos, hogy a minőség adott, illetve tartós legyen. Amennyiben romlás következik be, ami a minőségen változtat, a hírnevet rombolja. Ezért fontos, hogy a tanúsítvánnyal igazoljuk, aki a védjeggyel ellátott termékből vásárol, az prémium minőségű termékhez jutott. A védjegyet valamennyi előírásoknak megfelelő termék megkaphatja. Fontosnak tartja, hogy a testület a védjegy használatáról rendeletet alkosson, mintegy kitörési pontot, ezzel is garantálva, védve, hogy a Csabai Kolbász hosszú távon is elfogadott termék lesz. (Kazetta 2/2. 009-026) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a rendeletalkotást a bizottság által javasolt kiegészítéssel együtt. (Kazetta 2/2. 026-029) A közgyűlés 16 igen egyhangú szavazattal alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a Hagyományos Csabai Kolbász tanúsító védjegy használatának rendjéről szóló 21/2014. (VII. 3.) önkormányzati rendelete Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 13. pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A rendelet hatálya 1. § Jelen rendeletet az 1. mellékletben megjelölt Hagyományos Csabai Kolbász tanúsító védjegy (a továbbiakban: védjegy) használata során kell alkalmazni. 2. Pályázati kiírás a védjegy használatára 2. § 81
(1) A Csabai Kolbásztestület (a továbbiakban: Kolbásztestület) évente két alkalommal – szótöbbséggel elfogadott – pályázati felhívást tesz közzé a Csabai Mérleg című városi lapban és Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata honlapján nyílt kolbászzsűrizésen való részvételre. (2) A pályázati kiírás a) a pályázók körét, b) a pályázat benyújtásának határidejét, c) a pályázat benyújtásának módját, d) a pályázathoz csatolandó dokumentumok felsorolását, e) a pályázattal együtt benyújtandó kolbászminta mennyiségét és f) a jelen rendeletre történő utalást tartalmazza. (3) A pályázat benyújtása ingyenes. (4) Pályázat kizárólag a Kolbásztestület által rendszeresített űrlapon nyújtható be. 3. § (1) Pályázatot nyújthatnak be azon kolbászkészítők, akik őstermelőként, egyéni vagy társas vállalkozásként Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén a hatályos jogszabályokban előírt engedély birtokában kolbászkészítéssel foglalkoznak. (2) Pályázni kizárólag Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén a 2. mellékletben megjelölt összetevők szerint és módon elkészített kolbásszal lehet. 3. A pályázatok előzetes formai értékelése és a kolbászzsűrizés 4. § (1) A Kolbásztestület a pályázat benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő 15 napon belül megvizsgálja, hogy a pályázat megfelel-e a pályázati kiírásban és jelen rendeletben meghatározott formai követelményeknek. (2) A Kolbásztestület azon pályázatokat, amelyek nem arra jogosulttól, nem a jelen rendeletben megjelölt feltételeknek megfelelő kolbász vonatkozásában kerültek benyújtásra, vagy nem felelnek meg a formai követelményeknek – így különösen azt nem a Kolbásztestület által rendszeresített űrlapon, hiányosan kitöltött űrlapon, illetve a pályázati kiírásban előírt mellékletek vagy előírt mennyiségű kolbászminta csatolása nélkül nyújtották be –, a Kolbásztestület érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, és erről 15 napon belül értesíti a pályázót. 5. § Azon pályázatokat, amelyek érdemi vizsgálat nélkül történő elutasítására nem kerül sor, a Kolbásztestület kolbászzsűrizés során értékeli. 6. § (1) A kolbászzsűrizés során a Kolbásztestület vizsgálja a kolbász tartalmi minőségét, küllemét, illatát és ízét. (2) A kolbászzsűrizés során a Kolbásztestület tagjai minden pályázatot 0 és 10 pont közötti pontszámmal értékelnek. 82
(3) Amennyiben adott pályázó a Kolbásztestület minden tagjától és elnökétől is legalább 7-7 pontot kapott, a zsűrizett kolbász megkapja a „Hagyományos Csabai Kolbász” címet. 7. § (1) A Kolbásztestület a „Hagyományos Csabai Kolbász” címről a pályázó részére a zsűrizést követő 8 napon belül oklevelet állít ki, és a pályázó nevét megjelenteti az a célra kialakított internetes felületen. (2) A 6. § (3) bekezdésben meghatározott pontszámot el nem érő pályázó részére a Kolbásztestület a zsűrizés eredményéről értesítést küld. 4. A védjegy használata 8. § (1) A „Hagyományos Csabai Kolbász” címet elnyert pályázó részére az Önkormányzat védjegylicencia-szerződés megkötésével 12 hónap időtartamra engedélyt ad a védjegy ingyenes használatára. (2) A védjegylicencia-szerződés különösen a) a pályázó (mint használó) megnevezését, azonosító adatait, b) a használat 7. § (1) bekezdésben meghatározott időtartamát, c) a védjeggyel előállítani kívánt kolbász mennyiségét, d) a használat időtartamát, e) a védjegyhasználat jogának másra át nem ruházható voltát és f) a jelen rendeletre történő utalást tartalmazza. (3) A védjegylicencia-szerződésben a használó vállalja, hogy a védjegyet legfeljebb a szerződésben megjelölt mennyiségű, és olyan minőségű kolbász vonatkozásában használja, amely megfelel a jelen rendeletben és a pályázati anyagban megjelölt, valamint a pályázattal együtt benyújtott kolbászminta minőségi követelményeinek. 9. § (1) A védjegylicencia-szerződés megkötését követően az Önkormányzat a használó rendelkezésére bocsátja a védjegy – nyomdai előkészítő munkára alkalmas, nagyfelbontású – digitális változatát. (2) A védjegyet ábrázoló címkék elkészítése a használó kötelezettsége. 10. § (1) A használó a védjegylicencia-szerződés hatálya alatt köteles havi bontásban naplózni az általa gyártott és védjegy használatával forgalomba hozott kolbász mennyiségét. A tárgyhavi naplót a használó köteles a tárgyhót követő hónap 15. napjáig egy szál – a tárgyhónapban készített kolbásszal együtt – eljuttatni a Kolbásztestület részére, amely alapján a Kolbásztestület jogosult ellenőrizni a védjeggyel forgalomba hozott kolbász minőségét. (2) A Kolbásztestület az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzésen túl is jogosult a védjeggyel forgalomba hozott kolbász gyártását bármikor ellenőrizni.
83
(3) Amennyiben az (1) vagy (2) bekezdés alapján megvizsgált kolbász minősége a Kolbásztestület elnöke vagy legalább három tagjának egybehangzó véleménye szerint nem felel meg a „Hagyományos Csabai Kolbász” minőségi követelményeinek, a jelen rendeletben vagy a pályázatban foglalt feltételeknek, illetve a zsűrizés során megvizsgált kolbász színvonalának, a kolbászminta alapján a Kolbásztestület a 6. § szerinti eljárás szerint ismételten dönt a minősítés visszavonása kérdésében. Ha a Kolbásztestület a minősítést visszavonja, a védjegylicencia-szerződés azonnali hatállyal felmondásra kerül. 11. § (1) Amennyiben a Kolbásztestület bármely tagja tudomására jut, hogy valaki a védjegyet jogosulatlanul használja vagy a jelen rendelet, illetve a védjegylicencia-szerződés rendelkezéseivel ellentétes módon használja, köteles ezt Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármestere részére haladéktalanul jelezni. (2) A védjegy jogosulatlan használata, a rendelet vagy a védjegylicencia-szerződés rendelkezéseivel ellentétes módon történő használata esetén Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármestere a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság vagy közigazgatási hatóság előtt eljárást kezdeményez, és – védjegylicencia-szerződés megkötése esetén – a szerződést azonnali hatállyal felmondja. 5. A Kolbásztestület megalakítása és működése 12. § (1) A Kolbásztestület elnöke Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármestere, egy tagja Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának a Polgármester által kijelölt munkatársa, további öt tagját Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése választja 3 év időtartamra a (2) bekezdésben meghatározottak szerint. (2) A Kolbásztestület a) két tagja az élelmiszeriparban legalább tíz éves tapasztalatot szerzett szakember, b) egy tagja az állategészségügy vagy élelmiszerbiztonság területén legalább tíz éves tapasztalatot szerzett szakember, c) egy tagja a gasztronómia vagy vendéglátás területén legalább tíz éves tapasztalatot szerzett szakember, d) egy tagja Békéscsaba város kulturális életében meghatározó szerepet betöltő személy. (3) A Kolbásztestület választott tagjait Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése indokolás nélkül visszahívhatja. (4) A Kolbásztestület tagjai tevékenységüket díjazás nélkül végzik. (5) A Kolbásztestület az elnök általános helyettesi feladatainak ellátására saját tagjai közül elnökhelyettest választ. (6) A Kolbásztestület működéséről évente beszámol a Közgyűlésnek. 13. § (1) A Kolbásztestület ülését az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes hívja össze. (2) A Kolbásztestület ülésének helyét és idejét tartalmazó meghívót úgy kell kézbesíteni, hogy azt a Kolbásztestület tagjai az ülés előtt legalább 5 munkanappal korábban 84
megkapják. Az ülés meghívója tartalmazza az ülés pontos helyét, időpontját és a tervezett napirendi pontokat. (3) A Kolbásztestület ülésén tanácskozási joggal részt vehet Békéscsaba Megyei Jogú Város Jegyzője, illetve Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának általa kijelölt munkatársa. (4) A Kolbásztestület szakértő közreműködését igénybe veheti, akit az ülésre meg kell hívni. 14. § (1) A Kolbásztestület ülését az elnök vezeti. (2) A Kolbásztestület akkor határozatképes, ha az ülésen legalább négy tagja részt vesz. (3) Az ülésről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza: a) az ülés helyét, időpontját; b) az ülésen részt vevők felsorolását; c) a tárgyalt napirendeket; d) napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előadók és felszólalók nevét, a hozzászólások lényegi összefoglalását; e) a zsűrizés során leadott pontszámokat, illetve minden más kérdésben a szótöbbséggel hozott határozat szövegét a szavazati arány megjelölésével. 5. Záró rendelkezések 15. § Ez a rendelet 2014. július 6-án lép hatályba.
Dr. Szvercsák Szilvia jegyző
Vantara Gyula polgármester
85
1. melléklet a 21/2014. (VII. 3.) önkormányzati rendelethez
A Hagyományos Csabai Kolbász védjegy
86
2. melléklet a 21/2014. (VII. 3.) önkormányzati rendelethez A „Hagyományos Csabai Kolbász” védjeggyel megkülönböztethető termékkel szemben támasztott követelmények 1. A Csabai kolbász ismertetése A Csabai kolbász vagy Csabai vékony- és vastagkolbász (a továbbiakban együtt: Csabai kolbász) legalább 135 kg-ra hizlalt sertés húsából és szalonnájából a város közigazgatási határain belül készül. A Csabai kolbász kötőszövetmentes fehérje tartalmú, 6–8 mm-es nagyságra aprított sertéshús és kemény szalonnaszemcsékből álló, vékony vagy vastag sertésbélbe, marha selyem illetve vízáteresztő műbélbe töltött, alapvetően keményfával füstölt és szárítással érlelt-tartósított termék. Jellegzetes fűszere a csípős és csemege paprikaőrlemény, a fokhagyma, az egész fűszerkömény és a só. 1.1. A Csabai vékonykolbász 36–40 mm átmérőjű, pározott, 250–300 mm hosszú. 1.2. A Csabai vastagkolbász 50–80 mm átmérőjű, hengeres formájú, 500–600 mm hosszú. 2. A Csabai kolbász készítése 2.1. Hozzávalók 10 kg Békéscsaba 40 km-es körzetében nevelt sertés húsa vegyesen (comb, lapocka, tarja, dagadó, kb. 70–75 % hús és 25–30 % szalonna arányban), 15 dkg édes, őrölt, házi paprika,10 dkg csípős, őrölt, házi paprika (az édes és csípős paprika aránya egyedileg változhat a csípős kolbászt eredményező 15 dkg édes paprika – 10 dkg csípős paprika aránytól a 22 dkg édes paprika – 3 dkg csípős paprika csemege kolbász arányig), 18 dkg asztali só, 7 dkg apróra vágott fokhagyma, 3 dkg fűszerkömény (egész). 2.2. Elkészítése A lehűtött, vegyes sertéshúst és szalonnát 6-8 mm-esre daráljuk és a fent leírt fűszerekkel összegyúrjuk. A fűszerekkel bekevert húsmasszát vékony vagy vastag sertés, marha selyem bélbe vagy vízáteresztő műbélbe töltjük. A betöltött kolbászt füstölőbotra szedjük és hidegfüstöléssel (max. 18 ˙C hőmérsékleten) kalibertől függően, a vékonykolbászt 2-3, a vastagkolbászt 6-8 napig keményfa felhasználásával füstöljük. Ezt követően hideg érleléssel szárítjuk, a vékony kolbászt átmérőtől függően 2 hétig, a vastag kolbászt szintén átmérőtől függően 10-12 hétig. 2.3. Termékleírás Burkolata (kuláréba töltve) 87
tiszta, sérüléstől, folytonossági hiányoktól mentes, nem penészes, nem dudoros, sárgás-barna színű, nem ráncos. Burkolata (műbélbe töltve) tiszta, sérüléstől, folytonossági hiányoktól mentes, nem penészes, nem dudoros, enyhén ráncos, a töltelékhez jól tapad, színe sötétvörös, áttetszenek rajta a szalonnaszemcsék. Állománya tömör, kötőszövet- és ínmentes (prémium), rugalmas, nem puha, nem kemény, nem rágós, jól összeálló, jól szeletelhető, zamatos. A metszéslapon márványos, színe paprikától sötétvörösre színezett, 6–8 mm nagyságú hússzemcsék és fehér, illetve paprikától narancsvörösre színezett, ugyancsak 6–8 mm nagyságú szalonnaszemcsék láthatók húsmasszába ágyazva, egyenletes eloszlásban. Füstölés: olyan művelet, amelynek célja az előállított füsttel a húskészítmények füstölt ízének, színének és zamatának kialakítása, az eltarthatóság növelése, a termék jellegének kialakítása. A füst előállítása keményfa felhasználásával történhet. Aprítás: olyan, a húskészítmény összetevőitől és jellegétől függő művelet, amelynek célja a húskészítmény szemcséinek méretbeállítása. Érlelés: a húskészítmények megfelelő kémiai összetételét és ízanyagait kialakító – érlelésgyorsító nélkül, elsősorban a hideg szárításhoz kapcsolódó – vízaktivitás-csökkentéssel járó technológiai folyamatok összessége. Töltés: olyan művelet, amelynek során különböző berendezésekkel a húskészítmény megfelelő formájának/adagjának kialakítására természetes vagy mesterséges burokba, formába juttatják a megfelelően előkészített összetevőket. 2.4. Minőségi jellemzők 2.4.1. Kémiai jellemzők -
víz–fehérje hányados: legfeljebb 1,9, zsír-fehérje hányados: legfeljebb 3,0, húsfehérje-tartalom: legalább 16,0 % (m/m), nátrium-klorid-tartalom: legfeljebb 2,5 % (m/m), vízaktivitás (aw): legfeljebb 0,91, víztartalma: maximum 15 %.
2.4.2. Érzékszervi jellemzők A termék tetszetős megjelenésű. Kellemesen füstölt, fűszeres illatú, íze harmonikus, a paprika dominál, lehet csípős. Egyenletesen aprított és kevert hús- és szalonnaszemcsékből álló, jól szeletelhető, tömör állományú húskészítmény.
88
Napirend tárgya:
Az Erőforrás Alapítvány részére vissza nem térítendő támogatás nyújtása
Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, az előterjesztés szerinti határozati javaslatot elfogadásra javasolja. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 2/2. 029-035) A közgyűlés 15 igen szavazattal és 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 145/2014. (VI. 27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 2014. évben összesen 5.000.000,- Ft, azaz ötmillió forint vissza nem térítendő támogatást nyújt az Erőforrás Alapítvány (1061 Budapest, Andrássy út 11.,) részére a „Budapest Bank Békéscsabáért Program” lebonyolítására. Forrás: 2014. évi költségvetés „Erőforrás Alapítvány United Way Magyarország pályázati támogatás” sor. A Közgyűlés felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a támogatási szerződés aláírására. Felelős: Határidő:
Vantara Gyula polgármester 2014. július 15.
Napirend tárgya:
Településrendezési Eszközök módosítása
Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslatot elfogadásra javasolta. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 2/2. 035-040) A közgyűlés 15 igen szavazattal és 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 146/2014. (VI. 27.) közgy. HATÁROZAT I. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Településrendezési Eszközök jelen határozat II. pontjában szereplő módosításával kapcsolatban elfogadja a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos
89
jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet VI. fejezete alapján előírt partnerségi egyeztetés szabályait az alábbiak szerint: 1. A partnerségi egyeztetésben résztvevő érintett partnerek köre: a) a településrendezési döntés hatásaival érintett cselekvőképes nagykorú természetes személyek, akik Békéscsaba közigazgatási területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek, és ezt lakcímet igazoló hatósági igazolvány bemutatásával igazolják, b) a településrendezési döntés hatásaival érintett cselekvőképes nagykorú személyek, gazdálkodó szervezetek akik javára Békéscsaba közigazgatási területén jogot jegyeztek be az ingatlan-nyilvántartásba, és ezt 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lap bemutatásával igazolják, vagy Békéscsaba közigazgatási területén székhellyel, telephellyel rendelkeznek. 2. A partnerségi egyeztetésben résztvevő partnerek tájékoztatásának módja, dokumentálása és eszközei: a) A partnerek tájékoztatásának eszközei és módja: A partnerek az Önkormányzat honlapján és a városi hirdetőtáblán kapnak tájékoztatást a készítendő településrendezési eszközről vagy a meglévő településrendezési eszköz módosításáról. b) A javaslatok, vélemények dokumentálásának módja: A javaslatok, vélemények dokumentálása írott formában, az iratkezelés szabályai szerint történik. A beérkezett dokumentumokat a főépítész megküldi a tervezőnek, aki azokat megvizsgálja, majd az elfogadásra javasolt és az elfogadásra nem javasolt véleményeket – indokolással együtt – visszajuttatja a főépítésznek. c) Az el nem fogadott javaslatok, vélemények indokolásának módja, a dokumentálásuk, nyilvántartásuk rendje: Az elfogadásra nem javasolt véleményeket és azok indokolását a polgármester a Közgyűlés ülésén ismerteti. A Közgyűlés dönt a vélemények elfogadásáról, illetve el nem fogadásáról. A közgyűlési döntéseket, valamint azok indokolását a főépítész összesíti, a terv ügyiratához csatolja, valamint elküldi a tervezőnek. d) Az elfogadott koncepció, stratégia és településrendezési eszközök nyilvánosságát biztosító intézkedések: Az elfogadott Településrendezési Eszköz az Önkormányzat honlapján és a városi hirdetőtáblán kerül közzétételre. Felelős: Határidő:
Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2015. május 31.
II. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése hozzájárul Településrendezési Eszközök módosításának előkészítéséhez az alábbiak szerint:
a
A Varságh Béla utca Dobozi út felöli oldalán az elkerülő út mellett található 0522/59; 0522/60 és 0522/75 hrsz.-ú földrészletekre tervezett tört vonalvezetésű összekötő utca 12,00 m-es szabályozási szélességgel kerüljön áthelyezésre az elkerülő út földhivatali ingatlan-nyilvántartás szerinti telekhatára mellé. A Településrendezési Terv módosításával kapcsolatban felmerülő további szükséges intézkedéseket a Városépítészeti Csoport koordinálásával Dani Sándor fejlesztőnek (5600 Békéscsba, Egressy utca 17-19.) saját költségvállalással kell elvégeznie. A módosítás miatt a biológiai aktivitásérték nem változhat.
90
Felelős: Határidő: Napirend tárgya:
Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2015. május 31. A Békéscsaba Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 5/2006. (I. 26.) önk. rendelet módosítása
Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, szakmai szempontból elfogadásra javasolja. A Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság ügyrendi szempontból közgyűlési tárgyalásra alkalmasnak tartja a rendelet tervezetet. Mindkét bizottság javasolta a módosító rendelet megalkotását a mellékelt rendelettervezet alapján. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta a rendelet módosítását. (Kazetta 2/2. 040-048) A közgyűlés 15 igen szavazattal és 1 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 22/2014. (VII. 3.) önkormányzati rendelete Békéscsaba Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 5/2006. (I. 26.) önk. rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában biztosított feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 41. § (2) bekezdés b) pontja szerint a 9. mellékletben biztosított véleményezési jogkörében eljáró Csongrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész, Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Kirendeltsége, Körös Vidéki Vízügyi Igazgatóság, Nemzeti Környezetügyi Intézet Gyulai Kirendeltsége, Békés Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal, Békés Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége, Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal, Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Békéscsabai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, Békés Megyei Kormányhivatal Földhivatala, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, Békés Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóság Közlekedésrendészeti Osztály, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ, Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Közigazgatási Osztály Építéshatósági Csoportja és a Békés Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési Osztálya véleményének kikérésével a következőket rendeli el. 1. § 91
Békéscsaba Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 5/2006. (I. 26.) önk. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 12. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A gazdasági területek építési övezetei az alábbiak:) „a) Gksz- kereskedelmi, szolgáltató területek: Gksz-1; Gksz-2; Gksz-3; Gksz-4; Gksz-5; Gksz-6; Gksz-7; Gksz-8; Gksz-9; Gksz-10; Gksz-11; Gksz-12; Gksz-K1; Gksz-K2;” 2. §
Övezeti jel
Beépítés módja
Megengedett legkisebb telekterület (m²)
Megengedett legnagyobb beép. (%)
Megengedett legnagyobb építménymagasság (m)
Megengedett legnagyobb szintterület sűrűség
Legkisebb zöldfelület (%)
Szélesség e (m)
Mélysége (m)
Gksz-K2
zártsorú
700
k
9,5
1,4
k
20
30
Kialakíta ndó új telek legkisebb
Sajátos területhasználat Kereskedelmi szolgáltató
A Rendelet 12. § (4) bekezdésének táblázatában a Gksz-K övezeti jelű sorban a „Gksz-K” szövegrész helyébe a „Gksz-K1” szöveg lép, és ezen sort követően a táblázat a következő Gksz-K2 jelű övezeti jelű sorral egészül ki:
Megjegyzés
k-kialakult
3. § A Rendelet 2. mellékletében az 1. Beépítésre szánt területek építési övezetei pont Gazdasági területek alpontja a „Gksz-12 Kereskedelmi szolgáltató terület (telepszerű)” sort követően a következő sorokkal egészül ki: „Gksz-K1 Kereskedelmi szolgáltató terület (telepszerű) Gksz-K2 Kereskedelmi szolgáltató terület (zártsorú)” 4. § A Rendelet 5. mellékletét képező Szabályozási Terv 24. számú szelvénye helyébe a jelen rendelet 1. melléklete lép. 5. § A Rendelet 5. mellékletét képező Szabályozási Terv 24/C. számú szelvénye helyébe a jelen rendelet 2. melléklete lép. 6. § Ez a Rendelet a kihirdetését követő 20. napon lép hatályba. Dr. Szvercsák Szilvia jegyző
Vantara Gyula polgármester 92
Napirend tárgya:
A 41/2006. (I. 26.) közgy. Településszerkezeti Terv módosítása
határozattal
elfogadott
Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság. Javasolja a határozati javaslat elfogadását. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 2/2. 048-055) A közgyűlés 16 igen szavazattal és 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 147/2014. (VI. 27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 41/2006. (I. 26.) közgy. határozattal elfogadott Településszerkezeti Terv tervlapját az alábbiak szerint módosítja: Az Urszinyi Dezsőné utca 19. szám alatti, 182 hrsz.-ú ingatlan területfelhasználása kisvárosias lakóterületről kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület területfelhasználásra változik, ennek megfelelően a Településszerkezeti Terv a jelen határozat mellékletét képező térképrészlet szerint módosul. Felelős: Határidő:
Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2014. július 18.
Napirend tárgya:
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 2014. II. félévi munkaterve
Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a közgyűlés 2014. II. félévi munkatervét. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 2/2. 055-058) Miklós Attila képviselő: Javasolta, hogy a munkaterv tartalmazza a Vásárcsarnok és piac kapcsán folytatott per aktuális állásáról szóló tájékoztatást is. Az előző testületi ülésen javaslatot tett arra, hogy a belvárosi parkolóház kapcsán vizsgálják meg a költségcsökkentés lehetőségét. Tudja, hogy a téma bizottsági ülésen is tárgyalható, mégis szeretné ha bekerülne a testület munkatervébe. (Kazetta 2/2. 058-069) Vantara Gyula polgármester: Jelezte, hogy előterjesztőként a két javasolt napirend munkatervbe történő emelésével egyetért. A napirendre vétel időpontját Dr. Szvercsák Szilvia jegyző asszony határozza meg. Valószínű, hogy a testület novemberi, vagy decemberi ülésén kerülhet sor a témák napirendre vételére. Az elhangzott javaslattal együtt szavazásra bocsátotta a munkatervet. (Kazetta 2/2. 069-072)
93
A közgyűlés 17 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 148/2014. (VI. 27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a jelen határozat mellékletének megfelelően elfogadja a 2014. II. féléves ülésekre vonatkozó munkatervet. Felelős: Határidő:
Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Vantara Gyula polgármester 2014. december 31.
94
BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2014. II. FÉLÉVI MUNKATERVE 2014. szeptember 12. Zárt ülés:
1.)
Fellebbezések, méltányossági ügyek Előterjesztő: Szociálpolitikai Osztály vezetője Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály
2.)
A „Kiváló Szociális Munkáért” járó kitüntetés adományozása Előterjesztő: Herczeg Tamás tanácsnok Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Véleményező: Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság
3.)
Egyéb zárt ülési ügyek
Nyilvános ülés:
1.)
Tájékoztató a 2014. évi költségvetés I. félévi teljesítéséről Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság
2.)
A 2014. évi költségvetési rendelet módosítása Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság
3.)
ALAPÍTÓI DÖNTÉSHOZATAL Folyószámlahitel felvételének engedélyezése a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. részére Előterjesztő: Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatósága Előkészítő: Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság
4.)
A Business School Békéscsaba Közalapítvány megszüntetése Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Véleményező: Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság
95
5.)
Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése – Békéscsaba Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója és a Békéscsaba Megyei Jogú város Integrált Településfejlesztési Stratégiája véglegesített dokumentumok jóváhagyása Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság
6.)
A 41/2006. (I. 26.) közgy. határozattal elfogadott Településszerkezeti Terv módosítása Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Városépítészeti Csoport Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság
7.)
A Helyi Építési Szabályzatról és Szabályozási Tervről szóló 5/2006. (I. 26.) önkormányzati rendelet módosítása Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Városépítészeti Csoport Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság
8.)
Beszámoló a közgyűlés bizottságainak a közgyűlés júniusi és szeptemberi ülése közötti időszakban hozott döntéseiről Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport
9.)
Vagyoni ügyek Előterjesztő: Előkészítő: Véleményező:
Vantara Gyula polgármester vagy Hanó Miklós alpolgármester vagy Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke Stratégiai-Fejlesztési Osztály Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság
10.) Pályázatok beadásának jóváhagyása Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester, illetőleg a területet felügyelő alpolgármester Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság 11.) Közbeszerzési ügyek Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság 12.) Bejelentések
96
2014. október 17.
Alakuló ülés: 1.) 2.) 3.) 4.) 5.)
A Választási Bizottság elnökének tájékoztatója Képviselői eskü letétele Alpolgármesterek választása Bizottsági szervezet kialakítása Polgármester, alpolgármesterek illetményének megállapítása
2014. november 14.
Közmeghallgatás 15.00 órakor Zárt ülés
1.)
Fellebbezések, méltányossági ügyek Előterjesztő: Szociálpolitikai Osztály vezetője Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály
2.)
„Békéscsaba Sportjáért” kitüntetési javaslatok elbírálása Előterjesztő: polgármester Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály
3.)
Egyéb zárt ülési ügyek
Nyilvános ülés 1.)
Tájékoztató a 2014. évi költségvetés I-III. negyedéves teljesítéséről Előterjesztő: polgármester Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály
2.)
A 2015. évi költségvetés koncepciója Előterjesztő: polgármester Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály
3.)
A fizető-parkolóhelyek működésének és igénybevételének rendjéről szóló 21/2010. (VI. 28.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály
4.)
A közterület használat rendjéről szóló 39/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelet módosítása Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály
97
5.)
A köztisztaság igénybevételéről módosítása Előterjesztő: Előkészítő:
fenntartásáról és az egyes közszolgáltatások kötelező szóló 31/1998. (XII. 17.) önkormányzati rendelet Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Városüzemeltetési Osztály
6.)
A helyi autóbusz-menetdíj módosítása Előterjesztő: polgármester Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály
7.)
A szociális és gyermekvédelmi tárgyú önkormányzati rendeletek módosítása Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály
8.)
Beszámoló a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. törzsház szintű 2014. I-III. negyedévi gazdálkodásáról Előterjesztő: Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatósága Előkészítő: Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.
9.)
ALAPÍTÓI DÖNTÉSHOZATAL A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. felügyelő bizottsági tagjainak megválasztása, javaslat a felügyelő bizottság elnökének személyére, valamint díjazásuk megállapítása Előterjesztő: polgármester Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály
10.) ALAPÍTÓI DÖNTÉSHOZATAL Javaslat a Békés Megyei Temetkezési Kft. ügyvezetőjének személyére, a foglalkoztatás jogviszonyára és annak időtartamára Előterjesztő: polgármester Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály 11.) ALAPÍTÓI DÖNTÉSHOZATAL Javaslat a Békés Megyei Temetkezési Kft. felügyelő bizottsági tagjainak és elnökének személyére Előterjesztő: polgármester Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály 12.) ALAPÍTÓI DÖNTÉSHOZATAL Javaslat a Békéscsaba 1912 Előre Sportszolgáltató Kft. felügyelő bizottsági tagjainak és elnökének személyére Előterjesztő: polgármester Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály 13.) ALAPÍTÓI DÖNTÉSHOZATAL Javaslat az Árpád Fürdő Vízgyógyászati Kft. felügyelő bizottsági tagjainak és elnökének személyére Előterjesztő: polgármester Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály
98
14.) ALAPÍTÓI DÖNTÉSHOZATAL Javaslat a Békéscsabai Hulladékgazdálkodási Kft. ügyvezetőjének személyére, a foglalkoztatás jogviszonyára és annak időtartamára Előterjesztő: polgármester Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály 15.) ALAPÍTÓI DÖNTÉSHOZATAL Javaslat a Békéscsabai Hulladékgazdálkodási Kft. felügyelő bizottsági tagjainak és elnökének személyére Előterjesztő: polgármester Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály 16.) ALAPÍTÓI DÖNTÉSHOZATAL Javaslat a Békéscsabai Városfejlesztési Kft. felügyelő bizottsági tagjainak és elnökének személyére Előterjesztő: polgármester Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály 17.) ALAPÍTÓI DÖNTÉSHOZATAL A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. munkaszervezet prémiumelőleg kifizetése Előterjesztő: polgármester Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály
vezetőjének
18.) A 2015. évi éves belső ellenőrzési terv Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Előkészítő: Ellenőrzési Csoport 19.) Településrendezési Eszközök módosítása Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Városépítészeti Csoport 20.) Az Önkormányzati Településrendezési és Építészeti-műszaki Tervtanács létrehozásáról és működésének rendjéről 17/2007. (IV.16.) önkormányzati rendelet módosítása Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Városépítészeti Csoport 21.) Az építészeti értékek helyi védelméről szóló 22/1992. (VII. 9.) önkormányzati rendelet módosítása Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Városépítészeti Csoport 22.) Reklámrendelet megalkotása Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Városépítészeti Csoport 23.) Vagyoni ügyek Előterjesztő: Előkészítő:
polgármester Stratégiai-Fejlesztési Osztály 99
24.) Pályázatok beadásának jóváhagyása Előterjesztő: polgármester Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály 25.) Közbeszerzési ügyek Előterjesztő: polgármester Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály 26.) Bejelentések 2014. december 12. Zárt ülés 1.)
Fellebbezések, méltányossági ügyek Előterjesztő: Szociálpolitikai Osztály vezetője Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály
2.)
„Békéscsaba Kultúrájáért” kitüntetési javaslatok elbírálása Előterjesztő: polgármester Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály
3.)
Egyéb zárt ülési ügyek
Nyilvános ülés 1.)
A 2014. évi költségvetési rendelet módosítása Előterjesztő: polgármester Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály
2.)
A 2015. évi átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet megalkotása Előterjesztő: polgármester Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály
3.)
A temetőkről és a temetkezés rendjéről szóló 36/2000. (IX. 21.) önkormányzati rendelet módosítása Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály
4.)
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Lakáskoncepciója Előterjesztő: polgármester Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály
5.)
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Egészségfejlesztési Terve Előterjesztő: polgármester Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály
6.)
Beszámoló a belvárosi parkolóház működéséről Előterjesztő: polgármester Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály 100
7.)
Tájékoztató a városi piaccal kapcsolatos per helyzetéről Előterjesztő: polgármester Előkészítő: Titkársági Osztály
8.)
Településrendezési Eszközök módosítása Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Városépítészeti Csoport
9.)
Vagyoni ügyek Előterjesztő: Előkészítő:
polgármester Stratégiai-Fejlesztési Osztály
10.) Pályázatok beadásának jóváhagyása Előterjesztő: polgármester Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály 11.) Közbeszerzési ügyek Előterjesztő: polgármester Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály 12.) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 2015. I. félévi munkaterve Előterjesztő: polgármester Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport 13.) Tájékoztató a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Előkészítő: Valamennyi osztály Összefoglaló előterjesztés összeállítója: Titkársági Osztály Önkormányzati és Szervezési Csoport
Jogi,
14.) Az önkormányzati képviselők közgyűléseken és bizottsági üléseken való megjelenése Előterjesztő: polgármester Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport 15.) Bejelentések Napirend tárgya:
A Helyi Választási Bizottság tagjainak megválasztása
Vantara Gyula polgármester: Érdeklődött Dr. Szvercsák Szilvia jegyző asszonytól, van-e döntés a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választási időpontjának kitűzésével kapcsolatban. (Kazetta 2/2. 072-074)
101
Dr. Szvercsák Szilvia jegyző: A hivatal munkatársai folyamatosan figyelemmel kísérték a sajtót. A mai nap az első lehetőség arra, hogy a választási eljárási törvény szerint a köztársasági elnök kitűzze az őszi választások időpontját. Október 5-i időpont látszott elképzelhetőnek, ami csak feltételezés. Ehhez képest számították vissza a napokat. A mai napon nem történt ilyen irányú bejelentés, ezért nagy valószínűséggel soron kívüli testületi ülést kell a helyi választási bizottság tagjainak megválasztása tárgyában összehívni. A választási törvény értelmében a választás kitűzésétől számított századik és nyolcvanadik nap között kell megválasztani a helyi választási bizottság tagjait. A választás napjától visszafelé kell számítani az időpontokat. A száz és a nyolcvan nap között kell, hogy megválasztódjanak a HVB tagok az új eljárási törvény szerint. Tekintettel arra, hogy feltételezés volt az október 5-i időpont, ezért a mai napon az előterjesztés tárgyalását a testület nem tudja megtenni. (Kazetta 2/2. 074-087) Hrabovszki György képviselő: Amennyiben a köztársasági elnök a holnapi nap folyamán tűzi ki a választás időpontját, sért-e bármilyen törvényt, ha kitűzés előtt választják meg a választási bizottság tagjait, hiszen formálisan a száz és nyolcvan nap között lenne? (Kazetta 2/2. 087-092) Vantara Gyula polgármester: Tudomása szerint nincs jelentős változás a bizottsági tagokat illetően. (Kazetta 2/2. 087-088) Dr. Szvercsák Szilvia jegyző: A problémakörrel sokat foglakoztak. Az önkormányzatnak is sokkal egyszerűbb lett volna, ha a közelgő választások tekintetében biztosat tudnak. A választási eljárási törvény megváltozott, a helyi választási bizottság - bár tagjaiban azonos személyeket érint – hatálya egészen addig áll fenn, ameddig az újat meg nem választják. Tulajdonképpen a hatályát nem lehet előre kimondani, mivel akkor zárul, amikortól a köztársaság elnöke kitűzi a választás időpontját. Példaként említette, ha a kitűzés napját holnap teszik közzé, mai napon nem választható meg az új bizottság. Csak a kitűzést követő naptól számítódik a határidő. Ez több önkormányzat számára is problémát okozott, amit a nagyobb városok jeleztek. Soron kívüli testületi ülést kell összehívni. (Kazetta 2/2. 088-105) Vantara Gyula polgármester: Felhívta a figyelmet arra, hogy a soron kívüli testületi ülésen jelentősége van a határozatképességnek, tekintettel arra, hogy politika fölött álló téma. A helyi választási bizottság tagjainak névsora tudomása szerint nem változott, megegyezik a négy évvel korábbival. Valószínű, hogy a soron kívüli testületi ülésre július első harmadában kerül sor. Ismételten kérte, fokozott figyelmet fordítsanak a határozatképességre. (Kazetta 2/2. 105-108) Napirend tárgya:
BEJELENTÉSEK
Vantara Gyula polgármester: Tájékoztatta a testületet, hogy az országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 80. § (4) bekezdésében foglaltak alapján átmeneti rendelkezésként az országgyűlési képviselő, polgármesteri megbízást is elláthat. A fenti rendelkezésre tekintettel 2014. május 6. napjától a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXVI. törvény alapján járó és a közgyűlés által megállapított illetményét jótékony célra, a Magyar Ökomenikus Segélyszervezet részére kérte átutalni. Bejelentette, hogy az országgyűlési törvény 80. §. (4) 102
bekezdése szerint az országgyűlési képviselő polgármesteri megbízatása alatt 2014. június 1. napjától a polgármesteri megbízatásából származó tiszteletdíjra, illetményre és egyéb díjazásra, illetve a polgármesteri megbízatásával összefüggő költségtérítésre, költségátalányra nem jogosult. Ennek megfelelően az önkormányzatot polgármesteri illetmény kifizetése jelzett időponttól nem terheli. Megköszönte a bejelentés tudomásulvételét. Képviselői kérdések: Miklós Attila képviselő a hétvégi jelentős esőzés miatt a Csabagyöngye Kulturális Központ elárasztásával kapcsolatban intézett kérdést. Megkérdezte a képviselőt, elfogadja-e a kérdésre adott választ. (Kazetta 2/2. 108-130) Miklós Attila képviselő: A választ azért nem tudja elfogadni – ugyan kitér arra, hogy az Alföldvíz Zrt. megvizsgálja és megpróbálja elhárítani a problémát – mivel úgy gondolja, hogy a kivitelező felelőssége is felmerül. Erre azonban a válasz nem tér ki. Véleménye szerint garanciális igényt lehetne érvényesíteni, ezért a kivitelező felelősségét is vizsgálni kell. (Kazetta 2/2. 130-137) Herczeg Tamás tanácsnok: A jelenlévők közül sokan tudják, hogy a Csabagyöngye Kulturális Központ új épületének átadása óta eltelt másfél év alatt négy szennyvízbetörés történt. A legnagyobb mértékű az idén, május 25-én volt. A levélben leírtakkal – akár azzal a kérdéssel, hogy az Alföldvíz Zrt.-t a fenntartó felkérte a probléma megoldásának kidolgozására – nincs gond. Gondot az jelent, hogy több mint egy hónap telt el a legnagyobb mértékű szennyvízbetörés óta. Az eltelt idő alatt semmilyen konkrét beavatkozásra nem került sor. A héten jelentősebb mennyiségű csapadék hullott, szerencsére nem nagy tömegű zápor, így nem következett be újabb szennyvízbetörés. A kockázat jelenleg is fennáll, ezért az intézmény igazgatóhelyetteseként nem tehet mást, nem fogadja el a választ. (Kazetta 2/2. 137-150) Vantara Gyula polgármester: A tervezés során a kivitelezőnek az illetékes szakhatóság által jóváhagyott tervet adták át. A szolgáltatónak az a feladata, hogy a kibocsátott szennyvizet kezelje. Miklós Attila képviselővel ellentétes a meglátása. Jelenleg az nem ismert, hogy miért nem teljesül fenti feltétel. Erre irányul a vizsgálat. Praktikus lenne, ha a határidőt egy hónapban állapították volna meg. Amennyiben a kivitelező a szakhatóság előírásai szerint végezte feladatát, akkor a szolgáltatónak kell megoldania a problémát. Valószínű, hogy az átemelő kezelésével, használatával van probléma. Ismételten kihangsúlyozta, hogy meg kell várni a vizsgálat eredményét, amiből kiderül, milyen feltételek nem teljesültek. Addig sajnos nem tudnak előre lépni. (Kazetta 2/2. 150-165) Miklós Attila képviselő: Kérte, ne hagyják szó nélkül a tervezési hibát. Véleménye szerint sokan emlékeznek arra az esetre is, amikor a parkolóház építése kapcsán lebontották a Közgé falát. A főtér kapcsán adódó problémák is ismertek, de a szökőkúttal kapcsolatos problémáról is érdemes szót ejteni. Továbbá a harangjáték behangolása sem tökéletes. Szép dallamokat játszik, csak éppen elég nehéz ráismerni. Rendben van, hogy megvizsgálják a problémát. Amennyiben tervezési hiba történt akkor a tervezőt vonják felelősségre. Kivitelezési hiba esetén a kivitelezőt kérjék számon. Nem tartja helyes megoldásnak, hogy minden egyes hibát az önkormányzat hozzon helyre és anyagilag is helyt álljon 103
(Kazetta 2/2. 165-170) Vantara Gyula polgármester: Jelezte, hogy a képviselő utolsó mondatával egyetért. Mindenképpen meg kell várni a vizsgálat eredményét. Előfordulhat az is, hogy a Derkovits sori illegális csapadékvíz rákötések okoznak problémát. Ezért nem fogalmazna olyan merészen, mint a képviselő. A lehetőségeket kell megvizsgálni, majd megvalósíthatósági tervet készíteni. A kivitelezés során mindent megtettek, a tervek szerint jártak el. Valószínű, hogy külső hatás okoz a jelentős mennyiségű csapadék esetén problémát. Szavazásra bocsátotta a választ elfogadását. Megállapította, hogy a közgyűlés 11 igen, 5 nem szavazattal, 1 tartózkodással a választ elfogadta. (Kazetta 2/2. 170-189) -
Vantara Gyula polgármester: Szabóné Kocziha Tünde képviselő a Patyolat Vállalatnál dolgozóktól hallott hírekre kért reagálást. Csatolták a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója által adott választ. Megkérdezte a képviselő asszonyt, elfogadja-e a választ. (Kazetta 2/2. 189-192) Szabóné Kocziha Tünde képviselő: Mivel a kármentesítési területen nem tud személyesen tájékozódni, bízva a hiteles tájékoztatásban, elfogadja a választ. (Kazetta 2/2. 192-195) Vantara Gyula polgármester: Igény esetén nem látja akadályát, hogy az igazgatót, illetve munkatársait megkérjék – az atlétikai klub, érintett lakók – és munkahelyi látogatást tegyenek. (Kazetta 2/2. 195-199) Zelenyánszki Péter képviselő: Egyetért a munkahelyi látogatással. Szabóné Kocziha Tünde képviselő asszony felvetésével kapcsolatban elmondta, hogy eddig két lakossági fórumot tartottak. Egy projektnyitó rendezvényre került sor Gyulán, a Körös KÖVIZIG székházában. Tudomása szerint még legalább három lakossági fórum lesz, amelyeken a képviselő asszony személyesen is felteheti kérdéseit. (Kazetta 2/2. 199-209) Takács Péter képviselő: Kérdését Vantara Gyula polgármesterhez intézte. A legutóbbi közgyűlésen is érdeklődött, hogy a városi közpiac peres ügyében van-e újabb fejlemény. A Patyolat Vállalat kármentesítésével kapcsolatban a hivatalnak, illetve az önkormányzatnak van-e ellenőrzési joga? Zelenyánszki Péter képviselő által említett lakossági fórumon, ahol a beruházó tájékoztatta a lakosságot a várható eseményekről, földtisztításról beszéltek a szennyezett talaj tekintetében. A közgyűlésen viszont a föld teljes cseréje szerepelt. Mi az eltérés oka? Tisztában van azzal, hogy nem az önkormányzat pályázott, ismert előtte a lebonyolító és a beruházó személye, azonban számára sem lehet közömbös a végeredmény. (Kazetta 2/2. 209-232) Vantara Gyula polgármester: Felhívta Takács Péter képviselő figyelmét, hogy a feltett kérdéseinek egy részére már korábban írásban választ kapott. Újra megismétli a kérdést? (Kazetta 2/2. 232-234)
104
Takács Péter képviselő: Továbbra is fenntartja azon kérdését, hogy a hivatalnak van-e valamilyen kompetenciája a munkálattal kapcsolatban. Tudomása szerint a város tulajdonában 560 ha földterület van, jelen pillanatban ezen területeket miként hasznosítják? (Kazetta 2/2. 234-239) Vantara Gyula polgármester: A városi piaccal kapcsolatban szakértői kirendelés van folyamatban. A szakértő felértékelte a beruházásokat. Újabb szakértő lett kijelölve. A témáról fejlemény ismeretében ad tájékoztatást. A kármentesítéssel, illetve az állami földterület hasznosításával kapcsolatos kérdésekre 15 napon belül, írásban ad választ. (Kazetta 2/2. 239-243) Miklós Attila képviselő: Amennyiben jók az értesülései, szeptemberben a főiskola fogad hallgatókat. Kérte, írásban kapjon tájékoztatást a tárgyalás eredményéről és az új fejleményekről. Információja szerint a Békéscsaba középiskoláiban dolgozó pedagógusok - akik részt vettek különböző pályázatokban - a KLIK-től nem kapják meg az elvégzett munkáért járó megbízási díjakat. Kérte a városvezetőket, tájékozódjanak, fentieknek mi az oka. (Kazetta 2/2. 243-250) Vantara Gyula polgármester: Kérte Miklós Attila képviselőt, konkrétumot közöljön, azok hiányában nehéz tájékoztatást kérni. (Kazetta 2/2. 250-252) Miklós Attila képviselő: Ígéretet tett arra, hogy a konkrétumot írásban eljuttatja Vantara Gyula polgármester részére. Előzetes tájékoztatásként elmondta, hogy TÁMOP pályázatban tevékenykedő középiskolai pedagógusokról van szó, akik részére a megbízási díj a mai napig nem került kifizetésre. (Kazetta 2/2. 252-253) Vantara Gyula polgármester: A főiskolai képzésekkel kapcsolatban sajtóközleményt jelentetnek meg. Felhívta a képviselő figyelmét, hogy a hírek jó része „kacsa”. Sajnos a főiskola oktatói is téves eszmét terjesztenek. A főiskola nem kerül bezárásra, a 2014-15-ös tanévre felveszik a kapcsolatot. Nem tartja jónak, hogy az iskola oktatói a hallgatók között azt a hírt terjesztik, hogy bezárják a főiskolát. Továbbra is hiányolja, hogy a főiskola nem juttatta el a következő időszakra mutató elképzeléseit. Kiss Tibor alpolgármester személyesen egyeztetett a főiskola rektorával. Bízik abban, hogy a főiskola felméri a képzési igényeket. Június 28-án személyesen vesz részt a diplomaosztó ünnepségen, ahol elmondja, hogy a városvezetés továbbra is együttműködik, várja a szakmai anyag megküldését. (Kazetta 2/2. 253-298) Miklós Attila képviselő: Egyaránt fontos, hogy a főiskolának és a városnak is legyen elképzelése. Fenntartóváltás esetén a városnak kell tudnia, mit szeretne. Jelenleg nem erről van szó. Elfogadja, hogy a főiskola készítse el a szakmai anyagot, ezzel párhuzamosan azonban a városnak is keresnie kell azokat a kitörési lehetőségeket, megoldási javaslatokat, amellyel Békéscsabán tartható a felsőoktatás. (Kazetta 2/2. 298-303) Vantara Gyula polgármester: Miklós Attila képviselő által elmondottakkal maximálisan egyetért. Azonban azon is érdemes elgondolkodni, miért nyolc év után jött rá a főiskola arra, 105
hogy baj van. Harmadára, negyedére esett vissza a hallgatói létszám, hiányoznak a szükséges pedagógiai képzettségű pedagógusok, stb. A főiskola 80.000.000,- Ft PPP tartozással rendelkezik, amit nem a jelenlegi kormány vállalt. Ezen felül 50.000.000,- Ft további hiány is jelentkezik, ami nem magyarázható meg még a jelenlegi körülmények között sem. Nem véletlenül történt vezetőváltás. A városnak van elképzelése, talán a szakmának kellene meghatároznia milyen képzettséget biztosít. Kilábalási tervet kell készítenie a főiskolának, leírva, hogyan képzeli el az oktatást 2020. évben, mi a társadalom felé az üzenete, stb. Akár fenntartó váltásra is sor kerülhet, az önkormányzatnak vannak elképzelései. Összegzésként elmondta, hogy Takács Péter képviselő Patyolat Vállalat kármentesítésével, illetve az állami földterületek hasznosításával kapcsolatos kérdésére 15 napon belül írásban kap választ. Miklós Attila képviselő a KLIK-től beérkező válasz függvényében írásban kap tájékoztatást. Bejelentette, hogy a testület soron következő ülésére az elfogadott munkaterv szerint 2014. szeptember 12-én kerül sor. A közgyűlés ülését 12 óra 35 perckor befejezettnek nyilvánította. Tájékoztatásul közölte, hogy az elkövetkező napokban rendkívüli ülésre lehet számítani. Kellemes nyarat, jó pihenést kívánt. (Kazetta 2/2. 303-338)
Kmf.
Dr. Szvercsák Szilvia jegyző
Vantara Gyula polgármester
106