Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.sz

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.sz. I. 222-8/2001.

JEGYZİKÖNYV Készült: 2001. szeptember 20-án Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala hivatalos helyiségében Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének nyilvános ülésén. (Technikai megjegyzés: Tekintettel az ülés hangfelvételen történt rögzítésére a jegyzıkönyv rövidített formában készült. A hozzászóló neve után tett számok az egyes megnyilatkozások hangfelvételen lévı helyét jelölik meg. A jegyzıkönyv készítése során különbözı típusú magnetofonok kerültek alkalmazásra. A hangfelvétel esetleges visszahallgatása során a számeltérések a különbözı típusú magnetofonok eltérésébıl adódnak.) Jelen voltak a következı testületi képviselık: Pap János polgármester, Szilvásy Ferenc alpolgármester, Végh László alpolgármester, országgyőlési képviselı, Hanó Miklós alpolgármester, országgyőlési képviselı, dr. Vécsei László, dr. Kerekes Attila, dr. Pécsi Huszár Zoltán, dr. Ferenczi Attila képviselı, Hideg András, Galisz Géza, Vágvölgyi Gábor, dr. Molnár Zsolt, Király János, Császár Lajos, Hrabovszki György, Tímár Imre, Kis Sándor, Klampeczki Béla, dr. Futaki Zoltán, Köles István, Benkóné Dudás Piroska, Beraczka János, Takács Péter, Kiss László, Kerekes Györgyné, Kutyej Pál képviselık. Igazoltan volt távol: Tóth Károly képviselı, országgyőlési képviselı. Tanácskozási joggal részt vett: dr. Simon Mihály jegyzı. Napirendje tárgyalásánál jelen volt: a vagyonkezelı iroda részérıl: Fodorné dr. Szabó Zsuzsanna aljegyzı, Gojdárné dr. Balázs Katalin irodavezetı, Márton László vagyonkezelı tanácsos, az oktatási, közmővelıdési és sportiroda részérıl: Tuskáné Papp Erzsébet irodavezetı, az egészségügyi iroda részérıl: dr. Kovács Zoltán irodavezetı, a jogi csoport részérıl: Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix vezetı jogtanácsos, dr. Szvercsák Szilvia jogtanácsos, a városüzemeltetési iroda részérıl: Bánfi Ádám irodavezetı, pénzügyi és gazdasági iroda részérıl: Uhrin Nándor irodavezetı, Tarné Stúber Éva irodavezetı-helyettes, személyzeti csoport részérıl: Kovács Jánosné csoportvezetı és Menyhért István könyvvizsgáló, Kozma János, a Vagyonkezelı Rt ügyvezetı igazgatója. Pap János polgármester: Megállapította, hogy 28 képviselıbıl 18 jelen van, a közgyőlés határozatképes, az ülést megnyitotta. A meghívóban szereplı napirendek közé javasolta felvenni a következı elıterjesztéseket: V/20/A. jelő elıterjesztés személyi kérdéssel kapcsolatos, a Z/2/3. jelő elıterjesztés Ördög Györgyné ápolási díj elutasító határozatának fellebbezése, Z/3/3. jelő elıterjesztés Pályázat elbírálása. A nyilvános ülés elején Galisz Géza és Császár Lajos képviselık kértek napirend elıtti felszólalási lehetıséget. A nyilvános ülés 1/3. napirendi pontjaként Pályázat elbíráló bizottság megválasztása címő elıterjesztés is kerüljön a napirendek közé. Javasolta, hogy a 2/3. elıterjesztés a 3. sz. elıterjesztés után kerüljön megtárgyalásra. A 16/7. Császár és Társa

2 Kft-vel való szerzıdésbontás és annak következményei címő elıterjesztést is tőzze napirendre a közgyőlés. A bejelentések között még szerepel 4., 5., 6. sz. elıterjesztések, a 7. sz. elıterjesztést Galisz Géza képviselı szóban fogja elıterjeszteni. Regionális logisztikai portál c. alakuló ülésen vett részt a képviselı, és errıl kívánja tájékoztatni a közgyőlést errıl az ülésrıl. (Kazetta 1/1 001-031) Király János képviselı: Napirend elıtti felszólalási lehetıséget kért. (Kazetta 1/1 031-035) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elızıekben ismertetett módosító javaslatokat. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 19 igen, egyhangú szavazattal a módosító javaslatokat elfogadta.

Szavazásra bocsátotta a napirendet az elfogadott módosító javaslatokkal együtt. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 20 igen, egyhangú szavazattal a módosító javaslatokat elfogadta.

(Kazetta 1/1 035-044) NAPIRENDI PONTOK Zárt ülés: 1.

Vagyoni ügyek Elıterjesztı: dr. Molnár Zsolt, a gazdasági bizottság elnöke, vagy a gazdasági ügyekkel foglalkozó alpolgármester

2.

Fellebbezések elbírálása Elıterjesztı: Pap János polgármester

3.

Egyéb zárt ülési ügyek

Nyilvános ülés: 1.

Vagyoni ügyek 1. Sportcsarnok mőködése – válaszadás Takács Péter képviselıi kérdésére 2. Építési telek értékesítése Gerlán Elıterjesztı: dr. Molnár Zsolt, a gazdasági bizottság elnöke, vagy a gazdasági ügyekkel foglalkozó alpolgármester 3. Császár és Társa Kft-vel kötött szerzıdés felmondása Elıterjesztı: Pap János polgármester

3 2.

3.

Tájékoztató a 2001. évi költségvetés I. félévi teljesítésérıl Elıterjesztı: Pap János polgármester 1. 2.

Többletbevétel felhasználásának engedélyezése A hivatásos önkormányzati tőzoltókat megilletı pótlékok központi rendezése Elıterjesztı: dr. Simon Mihály jegyzı

4. 5.

Hibaelhárítási tartalék feltöltése Petıfi U. Általános Iskola sportudvari lelátó felújításának támogatása Elıterjesztı: Hideg András, a pénzügyi költségvetési bizottság elnöke

Állásfoglalás a gázközmő-vagyon ellenértékének felhasználásáról Elıterjesztı: Hideg András, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke Javaslat a 2001. évi hitelfelvételre

4.

Javaslat az intézményi céltartalék felhasználására Elıterjesztı: Pap János polgármester

5.

Pályázat a létszámcsökkentéshez kapcsolódó egyszeri hozzájárulás igényléséhez Elıterjesztı: Pap János polgármester

6.

Rendelet-tervezet a közterületek rendjérıl szóló 11/1999. (IV.22.) önkormányzati rendelet módosításáról Elıterjesztı: dr. Simon Mihály jegyzı

7.

21/1999. (IX.30.) önkormányzati rendelet II. fejezet 32.§ /2/ bek. ) pontjának módosítása Elıterjesztı: dr. Simon Mihály jegyzı

8.

A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénybıl adódó egyes feladatok szabályozásáról szóló 29/2000. (VI.8.) önkormányzati rendelet módosítása Elıterjesztı: dr. Simon Mihály jegyzı

9.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata versenyszabályzata Elıterjesztı: Pap János polgármester

10.

A Közgyőlés Szervezeti és Mőködési Szabályzatának módosítása és a köztisztviselık jogállását szabályozó önkormányzati rendeletek Elıterjesztı: dr. Simon Mihály jegyzı

11.

Szabadság tér 11-17. sz. alatti ingatlan teljes tulajdonjogának megszerzése Elıterjesztı: dr. Simon Mihály jegyzı

12.

Egészségügyet érintı ügyek 1.

Védınıi centrum kialakításához forrás kiegészítés Elıterjesztı: dr. Futaki Zoltán, az egészségügyi bizottság elnöke

4 2.

Pályázat mammográfiai szőrésre (Helyszínen kiosztott anyag!) Elıterjesztı: dr. Futaki Zoltán, az egészségügyi bizottság elnöke

13.

Javaslat az Egyesített Szociális Intézmény 2001. évi fejlesztési és felújítási elıirányzatának felosztására Elıterjesztı: Hrabovszki György, a szociális bizottság elnöke

14.

Közmővelıdési, oktatási, sportügyek 1. 2.

Emléktáblák elhelyezése A kulturális szakemberképzés, a 2000. évi fejkvóta felosztása Elıterjesztı: Köles István, a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság elnöke

3.

A 2001/2002-es tanév középfokú beiskolázása Elıterjesztı: Klampeczki Béla, az oktatási bizottság elnöke

4.

Közoktatási Közalapítvány alapító okiratának módosítása Elıterjesztı: Pap János polgármester

5.

Záróvizsgadíjak elszámolása Elıterjesztı: Klampeczki Béla, az oktatási bizottság elnöke

6.

Labdarúgók eredményességi támogatása Elıterjesztı: Köles István, a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság elnöke

7.

Felmérés a sportegyesületek létesítményhasználatáról és támogatásáról

8.

A 376/2001. (VII.12.) közgyőlési határozat végrehajtása – „PRO-ART” Alapfokú Mővészeti Iskola mőködése

9.

A Madách Utcai Általános Iskola labdarugó osztályának indítása Elıterjesztı: Klampeczki Béla, az oktatási bizottság elnöke

10.

Bursa Hungarica Felsıoktatási Ösztöndíjpályázat 2002. Elıterjesztı: Hrabovszki György, a szociális bizottság elnöke

15.

Békés Megyei Közigazgatási Hivatal vezetıjének törvényességi észrevétele a 212/2001. (IV.26.), 274/2001. (V.24.), és a 275/2001. (V.24.) közgyőlési határozatok tárgyában Elıterjesztı: dr. Simon Mihály jegyzı

16.

Városüzemeltetést érintı ügyek 1. 2. 3.

Tájékoztató a 2001. év közbeszerzési pályázatainak alakulásáról Fedezet biztosítása a Békéscsaba, Kisrét tanya 38. számú ingatlan megvásárlásához BÉSZER Kft. szennyvízbekötési hozzájárulása

5 4.

Szennyvízcsatorna építéshez KAC támogatási pályázat készítése Elıterjesztı: dr. Ferenczi Attila, a városgazdálkodási és városfejlesztési bizottság elnöke

5

Közmunka pályázat Elıterjesztı: Pap János polgármester

6.

Salakos sportpályák üzemeltetésével kapcsolatos panaszbejelentés Elıterjesztı: dr. Simon Mihály jegyzı Császár és Társa Kft-vel való szerzıdésbontás és annak következményei Elıterjesztı:

7.

17.

Business School Békéscsaba Közalapítvány alapító okiratának módosítása Elıterjesztı: Pap János polgármester

18.

BEJELENTÉSEK 1. Családok Átmeneti Otthona 2001. évi idıarányos költségvetése 2. Közép-Békési natúrpark megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése címő pályázat 3. A Közép-Békési Területfejlesztési Önkormányzati Társulás 2000. évi Egyszerősített Beszámolójának és szöveges értékelésének elfogadása

Pap János polgármester: Bejelentette, hogy a közgyőlés zárt ülésen folytatja munkáját. (Kazetta 1/1 044-079) Napirend elıtti hozzászólás: Galisz Géza képviselı: A mai nap folyamán tapasztalta, hogy a helyben kiosztott napirendek és egyéb hivatalos iratok között Békéscsabán kiadott sajtó termék is található, amelybe bele volt téve Császár Lajos képviselı hozzászólása. Ezt rendkívül felháborítónak és visszatetszınek tartja. Már többször kérte dr. Simon Mihály jegyzıt, hogy szorítsák vissza a közgyőléseken az ingyen reklám megjelenését. Elutasítja azt, hogy valaki képviselıi mivoltában is sajtóterméket, egyéb más dolgokat erıszakoljon a képviselıkre. Amennyiben Császár Lajos képviselınek javaslata van, akkor azt személyesen juttassa el a képviselıkhöz, de ne sajtótermékbe csomagolva tegye azt. Ilyen módon senki ne próbálja befolyásolni a képviselık véleményét. (Kazetta 3/2. 311-374) Pap János polgármester: A sajtószabadság mindenek felett való jog. A képviselınek joga van a kezébe jutott papírokkal belátása szerint tenni. A hivatalos iratok és különféle sajtótermékek összekeverését valóban nem tartja szerencsésnek, de álláspontja szerint nem törvénytelen. Célszerő elkülöníteni egymástól a reklám blokkot és a közgyőlési napirendeket. (Kazetta 3/2. 374-411) Császár Lajos képviselı: Nem propagandának szánta, hanem kedves megnyilvánulásnak. Akit érdekel elolvassa, akit nem félreteszi. (Kazetta 3/2. 411-423)

6 Tárgy:

Király János képviselı napirend elıtti hozzászólása

Király János képviselı: Kérdése dr. Simon Mihály jegyzı felé: A Mokry utca végén, a vasúton túl szeméttelep alakult ki az utóbbi idıben, ami ellen a lakosok nagyon tiltakoznak. Több tonnás teherautók építési törmeléket és más egyéb használatlan dolgokat hordanak oda. Ez az átjárót és a lakosok által kiépített járdát és utat tönkretette. Ez nem véletlen, mert irányítják azt, hogy hova hordják a törmeléket. Milyen lehetıség van arra, hogy az illegális szeméttelep felszámolásra kerüljön. Az építési engedélyek kiadásának 60 napos az ügyintézési határideje. Tapasztalatai szerint azonban a határidık hosszabbak. Kérte, hogy vizsgálják felül, lehet-e rövidíteni az eljárások határidejét, mert elképesztınek tartja, hogy akár fél évig is eltarthat egy építési engedély kiadása. (Kazetta 3/2. 423-446) A képviselı kérdést tett fel arra vonatkozóan, hogy milyen lehetıség van a Mokry u. végén, a vasúti sínek mögött kialakult illegális szemétlerakó-hely megszüntetésére. Kérdésére írásban kér választ a jegyzıtıl. dr. Simon Mihály jegyzı: A Mokry utca végén az illegális szemétlerakó telepet megvizsgáltatja, következı közgyőlésre írásos választ ad a kérdésre. Az építési engedélyek kiadásának határidejével kapcsolatban általánosan nem tud válaszolni. Konkrét ügy esetében tud csak választ adni arra, hogy ügyintézıi mulasztás, vagy egyéb ok áll az ügyintézési határidı elhúzódása mögött. Ennek számtalan oka lehet, például hiánypótlásra való felhívás. Nem az a jellemzı, hogy 60 napon túl és nem is az a jellemzı, hogy 30 napon túl intézik az ügyeket. Sokkal hamarabb is elintézésre kerülnek az ügyek, abban az esetben, ha nincsenek az építési engedély kérelemmel kapcsolatban hiányosságok. Mindig csak egy adott ügy kapcsán lehet konkrétan meghatározni, hogy mi az oka a késésnek. Az építéshatósági eljárás nagyon bürokratikus, amely törvénysértés nélkül nem kerülhetı meg. Galisz Géza képviselı felvetésére, a reklámtermékekkel és egyéb kiadványokkal kapcsolatban elmondta, hogy semmi nem tiltja az önkormányzati képviselıknek azt, hogy bármit szétosszon képviselı társainak. Ezt mindenki belátása szerint értékeli. Hivatalos iratnak minısül az, amit besorszámozva a képviselık a testületi ülés elıtt, vagy helyszínen kiosztva kapnak. (Kazetta 3/2. 446-476) Napirend tárgya: Tárgy:

Vagyoni ügyek

Sportcsarnok üzemeltetésével kapcsolatos tájékoztató

Takács Péter képviselı: A kérdés megfogalmazásakor is elmondta az elızményeket, amelyek útján oda jutottak, hogy a közgyőlés a Vagyonkezelı Rt-t bízta meg a Sportcsarnok mőködtetésével. Ehhez képest tartotta furcsának, hogy gyakorlatilag a mőködtetés nagyon jelentıs része átkerült egy más cég kezébe, ezért szerette volna tudni, hogy milyen feltételekkel kötött szerzıdést az rt. Erre részben választ adott az ügyvezetı igazgató, részben nem. Olyan fontos momentum mint, hogy anyagiakban mit jelent a szerzıdés az rt. részére nem szerepel a válaszban. Változatlanul fenntartja azon véleményét, miszerint ami történt,

7 nincs összhangban a közgyőlési szándékkal. A Vagyonkezelı Rt. üzleti tervének módosítása során csökkentették a befizetése összegét azért, hogy kellı mennyiségő összeg álljon rendelkezésre a Sportcsarnok mőködtetésére, ennek ismeretében akkor jobban meggondolta volna korábbi döntését. Nem fogadja el a választ. Szerencsésnek tartja a Vagyonkezelı Rt. igazgatóságának eljárását, mely szerint 2001. december 31-ig kötötte a szerzıdést a mostani üzemeltetıvel. Ebbıl azt a konzekvenciát vonja le, hogy be kell látni a Vagyonkezelı Rt. különbözı okok miatt nem tudja vállalni a Sportcsarnok teljes körő mőködtetését és üzemeltetését. A közgyőlés tévedt abban, amikor úgy gondolták, hogy az rt-re kell bízni ezt a feladatot, most már látható, ha így mőködik, nem lehet rábízni. Azt az alternatívát kell alkalmazni, amelyet tavaly szeptember, októberben tárgyalt a közgyőlés, miszerint nyilvános pályáztatás útján oldják meg a mőködtetést, azzal a kikötéssel, hogy esetleg a Vagyonkezelı Rt. lássa el a mőködtetés felügyeletét és az rt. feleljen a felújításért. Meggyızıdése szerint ezzel egyértelmővé lehet tenni az egész ügyet. Jó szerzıdés kérdése minden. Javasolta, hogy a közgyőlés bízza meg a gazdasági bizottságot azzal, hogy készítse elı a nyilvános pályáztatást. A decemberi közgyőlésen akár eredményt is hirdethetnek. (Kazetta 3/2. 476 – 4/1.006 ) Kerekes Györgyné képviselı: Nem ért egyet Takács Péter képviselı észrevételével. Tudomásukra jutott, hogy a bérlı jól mőködteti az intézményt. Olyan konszenzust alakított ki az önkormányzattal és az iskolákkal, rendezvényszervezıkkel, amire eddig nem volt példa. Vagyonkezelı Rt. részvételének szükségességét az indokolja, hogy így bármilyen beruházás soha nem úgy történik meg, ahogy azt a bérlı ezt kitalálja, vagy ı maga elintézi és az önkormányzattól csak a pénzt kéri, hanem mindig kihívja az rt. szakembereit és kikéri véleményét. Ha az rt. is szükségesnek látja a beruházást, vagy pótlást, csak akkor eszközli az önkormányzatnál a pénzkiadást. Így megszőnne annak lehetısége, hogy bármikor, bármilyen formában, különbözı indokokkal beruházásokat eszközöljön az esetleges bérlı. A Vagyonkezelı Rt. mőködtetésével nyomon követhetı az, hogy a felújítási összegeket mire fordítják. Nem tartja szükségesnek azt, hogy az rt. kezébıl kivegyék a mőködtetést. Ha a bérlı továbbra is jól látja el feladatát, akkor javasolja: tárgyalják meg, van-e lehetıség a késıbbiekben a szerzıdés hosszabbításra, ha pedig úgy látják, hogy ez nem mőködik, akkor kellene errıl beszélni. (Kazetta 4/1.006-026) Király János képviselı: Ha a szerzıdés nem törvénysértı, akkor értelmetlen annak felbontása egy olyan partnerrel szemben, akivel mindenki elégedett. A pályáztatást semmi nem írja elı. Amikor a sportcsarnok mőködtetése a Vagyonkezelı Rt. kezébe került, nem írták elı, hogy nem adhatja bérletbe a tevékenységeket. Egyetért azzal, ha megfelelı szolgáltatást nyújt az, akivel szerzıdött az rt., ne kerüljön sor a szerzıdés felbontására. (Kazetta 4/1.026-035) dr. Futaki Zoltán képviselı: Tévhit, hogy a sportcsarnokot teljes körően kiadták. Mőködését három részre osztották fel. Kimentek az eddigi bérlık, az udvar és a külsı rész szerves egységet képez, a büfé nem mőködik a szálloda nélkül. Ezzel a konstrukcióval felpezsdült a sport- és rendezvényélet. Minden hétvégén megfelelı telítettséggel mőködik a sportcsarnok, amellyel meg lehetnek elégedve. Korábban két sikertelen pályázatot nyújtottak be, az idı telt, az intézmény négy hónapig be volt zárva. Harmadik nekifutásra sikerült a konstrukciót megcsinálni és azóta jól mőködik. Az igazgatóság bizonytalan volt abban, hogy a jelenlegi bérlıvel milyen viszonyt tud kialakítani, ezért határozták meg a 2001. december 31-i dátumot. Ez próbaidı. Ez a rövid idı nem is sarkallná a bérlıt arra, hogy komolyabb beruházást

8 végezzen, mert az nem térül meg. Nagyon sok olyan kötelezı beruházás volt, szobák felújítása stb., amit el kellett végezni a mőködés érdekében. (Kazetta 4/1.035-054) Takács Péter képviselı: Király János képviselı elmondta, hogy nem javasolja a szerzıdés felbontását. Ez nem is kell megtenni, mert az 2001. december 31-én lejár. A kérdés az, hogyan tovább. Ha ilyen jól mőködik a rendszer, mint ahogyan azt Kerekes Györgyné és dr. Futaki Zoltán képviselık mondták, akkor valószínőleg a szerzıdés meghosszabbításra kerül. Ekkor már a bérlı is végezhet beruházásokat. Sem a Vagyonkezelı Rt-vel, sem a bérlıvel szemben nem merültek fel gondjai. Ha felmerül a pályáztatás lehetısége, akkor azt a közgyőlés is meg tudja tenni. Nem célszerő ezt a feladatot áthárítani. Ebben az esetben nyilvános pályáztatásra kerüljön sor. A közgyőlés 20 millió forintot hagyott jóvá a Vagyonkezelı Rt. számára azzal, hogy gyakorlatilag rábízta a sportcsarnok mőködtetését. Ha nyilvános pályázatot írnak ki, elképzelhetı, hogy bejön olyan ajánlat, amellyel anyagilag is jobban kijönne az önkormányzat. A mőködtetés jó szerzıdés kötésének függvénye. Ebbe bele lehet foglalni azt, hogy a Vagyonkezelı Rt. végzi a továbbiakban is a felújítási munkálatokat. Ezen elvek mentén tartja fenn javaslatát. (Kazetta 4/1.054-076) Hrabovszki György képviselı: Tény, hogy a Vagyonkezelı Rt. nem a közgyőlési határozat szellemének megfelelıen járt el. Korábbi véleménye az volt, hogy jó szerzıdéssel vállalkozónak kell kiadni az üzemeltetést. Ezt most is fenntartja. A kérdés az, hogy a közgyőlés hajlandó-e beismerni azt, hogy tévedett. Tévedés volt olyan testületre testálni a sportcsarnok üzemeltetését, amely sem technikai kapacitásában, sem a foglalkoztatott munkatársak végzettségében, irányultságában nem képes ellátni a feladatot. A város szempontjából ugyanakkor pozitívan igazolta, mert olyan szerzıdés, munkakapcsolat és módszer jött létre, amivel a sportcsarnok meg tud felelni a város lakossága igényeinek. Takács Péter képviselı javaslatát elvi szinten támogatja. Annak okán, hogy nagy nehézségek árán sikerült stabilizálni a sportcsarnok mőködtetését ne változtassanak a konstrukción. Ne próbálják elrontani azzal, hogy esetlegesen politikai csatározások, személyi ambíciók belekeveredjenek. Ez nem lenne szerencsés. Próbálják meg a stabilizált helyzetet fenntartani. (Kazetta 4/1.076-096) dr. Simon Mihály jegyzı: A probléma nagyon komplikált. A közgyőlés eredeti célja az volt, hogy a sportcsarnokot a Vagyonkezelı Rt. saját szervezete üzemeltesse az alaptevékenységet illetıen. Interpellációra adott válaszában az rt. igazgatójának jelentését csatolta, ami sok mindent részletez. Tartalmazza, hogy nem volt eredményes a vezetıi pozícióra kiírt pályázat. Ez arra utal, hogy nem tudta kialakítani az rt. saját szervezetét, amin keresztül mőködtetni tudta volna a sportcsarnokot. Az idı telt és kiadták bérbe. Ha az rt. nem mondott le a közgyőlés akaratának szellemében zajló mőködtetés igényérıl, ez a magatartás elfogadható, mint kárenyhítési magatartás, a bevételi kiesést megelızı átmeneti intézkedés. Az ügy folyamán teljes mértékben nem az történt, ami a közgyőlés eredeti szándéka volt. A közgyőlés 2000. szeptember 21-i ülésén a témában hozott határozata tartalmazza, hogy „Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Városi Sportcsarnok további üzemeltetését egy késıbbiekben megfogalmazott és megkötött megállapodás alapján 2001. január 1-tıl Békéscsaba Vagyonkezelı Rt-re kívánja bízni.” Ez a megállapodás ismeretei szerint mind a mai napig nem jött létre. 2001. május 24-i közgyőlésen feladatként határozták meg a szerzıdés-tervezet elkészítését. Közgyőlési akarat testálta az rt-re az üzemeltetés feladatát. Úgy tőnik, hogy az rt. a közgyőlés akaratának szellemében nem tudott megbirkózni a

9 feladatokkal, ennek indokát rögzítették is. 2001. december 31-ig átmeneti állapot van. El kell dönteni, hogy a közgyőlés eredeti szándékának megfelelıen úgy történjen-e az üzemeltetés, hogy ne alvállalkozónak adják ki, vagy bérbeadás útján történı hasznosítással, és ha ez történik, azt közvetlenül a közgyőlés teszi-e meg. Javasolta, hogy a közgyőlés bízza meg a gazdasági bizottságot azzal, hogy készítsen egy elıterjesztést az ügy felülvizsgálata során a jövıt illetıen. Komplikált továbbá, hogy a közgyőlés a hasznosítással kapcsolatban az EXPO rendezési jogát erre az évre az EXPO-TEAM Kft-nek adta. (Kazetta 4/1.096-130) Velkey Gábor képviselı: A Vagyonkezelı Rt. igazgatósága a már említetteken felül hibát követett el azzal, amikor két sikertelen kísérlet után konkrét ajánlat jelent meg nála és nem írt ki ennek a szándéknak megfelelı pályázatot, amit valószínőleg az illetı megnyert volna, mert saját szabályzata szerint így járt volna el. A jogsértések elkerülésére az önkormányzatnak és saját cégének kell figyelnie. Emellett nem szabad elmenni. Az idı haladt és ezt helyre kell hozni. A határidı lejártával a szabályok szellemében kell lefolytatni az eljárást. A másik hiba az volt, hogy hamarabb kellett volna visszakerülnie a Vagyonkezelı Rt. elképzelései szerint az ügy rendezésének, mint hogy egy képviselıi kérdésre adott válaszból tájékozódjon a közgyőlés. Ebbıl a két hibából tanulni kell. (Kazetta 4/1.130-159) Köles István képviselı, a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság elnöke: Az elızményekre tekintettel a sportcsarnok üzemeltetése valóban sok érzékenységet és elfedett sérelmet takar. Nem gondolja azt, hogy a közgyőlés különösebb hibát követett volna el akkor, amikor a Vagyonkezelı Rt. kezelésébe adta a létesítményt. Az rt. sajátos módon kezelte a dolgot, ugyanis a közgyőlés kifejezett kérése az volt, hogy saját szervezetében oldja meg a problémát. Erre nem történt különösebb kísérlet, hanem azonnal a pályáztatás módszerét választották. Tapasztalata szerint jelenleg a sportcsarnok jól üzemel. A pályázat kiírását valóban meg tehették volna már korábban is. A remény, hogy az rt. üzemeltetni fogja a sportcsarnokot, nem vált be. (Kazetta 4/1.159-175) Végh László alpolgármester: Az interpellációra adott válasz kapcsán a közgyőlésnek nem tiszte foglalkozni azzal, hogy mi lesz a jövıben. Az ügyben az történt, amit már korábban is jeleztek, nem helyes az, hogy a közgyőlés egyértelmő határozatának végrehajtását a Vagyonkezelı Rt. elszabotálja. Minden közgyőlési döntés után megerısítették: adják át a létesítményt, hogy a Vagyonkezelı Rt. nézze meg valós mőködési költségeit, ez azt jelentette, hogy saját szervezet felállításával vizsgálja meg az üzemeltetést. Ezt soha nem hajtották végre. Minden közgyőlési döntés után az igazgatóság, az igazgatóság elnökének jelzése ellenére ellenkezı döntéseket hozott. Ennek következményeként a megfelelı konzekvenciát azonnal le kell vonni, nem szabad halasztani. Szerinte nem áll elegendı idı rendelkezésre a pályáztatáshoz. A sportcsarnokot gyakorlatilag majdnem ugyanolyan feltételekkel a vállalkozó üzemelteti. A különbség az, hogy az önkormányzati támogatás mértéke, vagyis a Vagyonkezelı Rt. támogatásának mértéke jelentısen magasabb, mint az elızı szerzıdésben volt. Az üzemeltetéssel kapcsolatban elıterjesztést kell készíteni. (Kazetta 4/1.175-212) Császár Lajos képviselı: Az ellenırzési bizottság a leltározást adminisztratívan tudta lefolytatni. Ez irányt mutatott arra vonatkozóan, hogy feltétlenül váltást kell eszközölni. A

10 leltározás eredményének ismeretében a közgyőlés a Vagyonkezelı Rt-re bízta a létesítmény üzemeltetését. Az rt-nél mőködik felügyelı és ellenırzı bizottság is. A közgyőlés úgy gondolta, hogy felügyelet és ellenırzés alá kell vonni a sportcsarnokot. A Vagyonkezelı Rt. nem felelt meg az elvárásoknak. Ennek nem csak az rt. vezetıje az oka, hanem a vezetés. Az rt. igazgatósága és bizottságai hivatottak lettek volna a feladat megoldására. Jelenleg ott tartanak, hogy albérletbe adták a létesítményt. Ezt a problémát rendezni kell a jövıre vonatkozóan, mert úgy látszik, hogy sem az ellenırzési bizottság, sem a felügyelı bizottság nem képes ellátni a rá háruló feladatot. Javasolta, hogy a Vagyonkezelı Rt-n belül próbáljanak létrehozni egy olyan team-ot, amely képes a sportcsarnok vezetésére. (Kazetta 4/1.212-244) Hanó Miklós alpolgármester: Császár Lajos képviselı tagja volt annak a feltáró bizottságnak, amely ellenırizte azokat a dolgokat, amelyek átadásra kerültek. Akkor azt mondta a képviselı, hogy sok mindent nem talál rendben. Elızı hozzászólásában ennek ellenkezıjét mondta. A Vagyonkezelı Rt. igazgatóságának tagjai a közgyőlés tagjaiból tevıdnek össze. A mostani üzemeltetésnél a Vagyonkezelı Rt. jelen van, tehát konkrét felügyelet van. Amíg az EXPOTEAM Kft. volt az üzemeltetı, addig a felügyeletet a hivatalnak kellett volna ellátnia, de ezt nem tette teljes körően. A beruházási munkákat közgyőlés elé kellett volna terjeszteni. A Vagyonkezelı Rt. üzemeltetésében ez a kontroll adott. Máig nincs eldöntve, hogy melyek azok az eszközök, amelyek a kft. és melyek amelyek az önkormányzat tulajdonában vannak. Mivel ez nem új kelető dolog, kérte dr. Simon Mihály jegyzıt, hogy visszamenıleg is vegye kézbe az ügyeket, mert ı tudná ezeket a dolgokat pontosan kontrollálni. A volt üzemeltetınek, Váradi Zoltánnak és az önkormányzatnak is vannak követelései. A Vagyonkezelı Rt. üzemeltetésében legalább a vagyont biztonságban látja. (Kazetta 4/1.244-284) Kerekes Györgyné képviselı: A Vagyonkezelı Rt. kidolgozott üzleti tervében szerepel, hogy üzemelteti a sportcsarnokot, ezt a közgyőlés elé terjesztették. A közgyőlés megvitatta az összegeket és soknak találta. Azt mondták, hogy az rt. próbálja lecsökkenteni az összeget és 20 millió forint alá szorítani. A jelenlegi üzemeltetı annyiért üzemelteti, mint amekkora összeget Takács Péter képviselı említett. Az önkormányzat jól járt azzal, hogy kiadta a létesítményt vállalkozásba. Végh László alpolgármester azt mondta, hogy az rt. nem tett semmit a megoldás érdekében. Elképzelhetı, hogy egyáltalán nem volt a közgyőlésnek olyan határozata, amelyet egyértelmően lehetett volna értelmezni. (Kazetta 4/1.284-310) Takács Péter képviselı: Az a képviselı, aki részt vett a döntés elıkészítésében, mint igazgatósági tag , azt mondja, hogy szerinte minden rendben van. A Vagyonkezelı Rt. üzleti tervében 40 millió forint szerepelt, 20 millió forint támogatásként és 20 millió forint bevételként. Ezért került módosításra 20 millió forinttal a Vagyonkezelı Rt. ez évi üzleti terve. Elfogadja a javaslatot, mely szerint a közgyőlés következı ülésére a gazdasági bizottság terjesszen elı olyan típusú elıterjesztést, amely a sportcsarnok jövı évi mőködésével kapcsolatos. Kérte, hogy ebben szerepeljen a pályáztatás lehetısége, ha van reális esélye a nyilvános pályázat lebonyolításának december 31-ig. (Kazetta 4/1.310-333)

11 Köles István képviselı, a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság elnöke: Kérte, hogy a közgyőlés próbáljon meg állást foglalni abban: ha igazgatósági tagot delegálnak, akkor az személyes véleménye alapján képviselhet-e mást, mint ami a közgyőlés döntése volt az adott tárgyban, van nem. Ha nem képviselhetett volna, akkor a közgyőlésnek egyértelmő volt az álláspontja ebben az értelemben. (Kazetta 4/1.333-343) Végh László alpolgármester: A Vagyonkezelı Rt. igazgatóságában közgyőlés által delegált képviselık a közgyőlés döntésével ellenkezıleg szavaztak. Ez nem helyénvaló. Év végén lesz látható, hogy a 6 millió forintos önkormányzati támogatáshoz képest a mostani elıirányzat 16 millió. Ha az összeg kevesebb lesz 6 millió forintnál, akkor elmondható, hogy megérte a városnak, ha ennél sokkal több lesz, akkor felül kell bírálni a döntést és a pályázatot a következı évek üzemeltetésére annak szellemében kell kiírni. Még most nem lehet kijelenteni, hogy megérte-e az önkormányzat számára az, hogy az üzemeltetés a Vagyonkezelı Rt. kezébe került. Olyan megoldást kell választani, amelyben az üzemeltetési szerzıdés minimum 5 évre szól. Ekkor várható el, hogy azokat a fejlesztéseket véghez vigyék, amelyeket korábban az elızı partnernél próbáltak elérni. Látható, hogy jelenlegi körülmények között a sportcsarnok szolgáltatásai nem bıvíthetık, illetve azok a szolgáltatások, amelyeket jelen pillanatban nyújt, már nem elegendı. A zárszámadás után lehet csak konkrétumokat mondani. (Kazetta 4/1.343-405) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint a közgyőlési felkéri a gazdasági bizottságot, hogy az októberi közgyőlésre készítsen elıterjesztést a sportcsarnok mőködtetésével kapcsolatban. A javaslatot a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság, valamint a pénzügyi, költségvetési bizottság véleményezze. (Kazetta 4/1.405-418) A közgyőlés 18 igen, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodással a következı határozatot hozta: 435/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése felkéri a gazdasági bizottságot, hogy az októberi közgyőlésre készítsen elıterjesztést a sportcsarnok mőködtetésével kapcsolatban. Az elıterjesztést véleményezze a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság, valamint a pénzügyi, költségvetési bizottság. Felelıs: Határidı:

dr. Molnár Zsolt, a gazdasági bizottság elnöke 2001. október 18.

Császár Lajos képviselı: Javasolta, hogy a vagyonkezelı iroda vezetıje tegyen javaslatot az rt. munkatársai közül a vezetı személyére és a vezetés tagjaira, két fıre. Az ı feladatuk lenne a munka megszervezése, a sportcsarnok megbízható üzemeltetése. A pénzügyi és számviteli feladatok végzésére a Vagyonkezelı Rt. fıkönyvelıjét bízzák meg. Az ellenırzési feladatok a felügyelı és ellenırzési bizottságra hárulnának. (Kazetta 4/1.418-430)

12 Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a javaslatot. - Megállapította, hogy a közgyőlés 2 igen, 12 nem szavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot elvetette. (Kazetta 4/1.430-442) Tárgy:

Építési telek értékesítése Gerlán

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot azzal a pontosítással, hogy a helyrajzi számok sorrendje: 18521, 18517, 18516. (Kazetta 4/1.442-455) A közgyőlés 21 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 436/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése árverésen értékesíti az önkormányzat tulajdonában lévı 18516, 18517, 18521 hrsz-ú építési telkeket az alábbi feltételekkel: a telkek kikiáltási ára 350 Ft/m2/telek a beépítési kötelezettség 4 év.

2.

A Hámán Kató utca elektromos közmővének terveit a 2001. évi költségvetés terhére el kell készíttetni, és a közmőépítés költségeit a 2002. évi költségvetés készítésénél figyelembe kell venni.

Felelıs: Határidı:

Hanó Miklós alpolgármester 2001. december 31.

Tárgy:

Pályázatbíráló Bizottság megválasztása a Kós Károly Szakképzı Iskola felújításának közbeszerzési eljárásához

Takács Péter képviselı: Nem vállalja a jelölést. Javasolta, hogy a bíráló bizottság tagja dr. Vécsei László képviselı legyen. (Kazetta 4/1.455-470) dr. Vécsei László képviselı: Nem vállalja a jelölést. Javasolta, hogy a bíráló bizottság tagja Köles István képviselı legyen. (Kazetta 4/1.470-486) Galisz Géza képviselı: Javasolta, hogy a bíráló bizottság tagja Vágvölgyi Gábor, valamint dr. Vécsei László képviselı legyen. (Kazetta 4/1.486-491) Pap János polgármester: Megkérdezte vállalják-e a jelölést. Szavazásra bocsátott az írásban tett határozat javaslatot, mely szerint a bíráló bizottság tagja Király János képviselı legyen. Megállapította, hogy a közgyőlés a javaslatot 20 igen szavazattal és 1 tartózkodással elfogadta.

13 Szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint a bíráló bizottság tagja Klampeczki Béla képviselı legyen. - Megállapította, hogy a közgyőlés a javaslatot 19 igen szavazattal és 1 tartózkodással elfogadta. Szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint a bíráló bizottság tagja Köles István képviselı legyen. - Megállapította, hogy a közgyőlés a javaslatot 19 igen szavazattal és 1 tartózkodással elfogadta. Szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint a bíráló bizottság tagja Tímár Imre képviselı legyen. - Megállapította, hogy a közgyőlés a javaslatot 16 igen szavazattal és 5 tartózkodással elfogadta. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot az elfogadott bíráló bizottsági tagokkal. (Kazetta 4/1.491-568) A közgyőlés 21 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 437/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a) Kós Károly Szakképzı Iskola régi épületének felújítási munkáira a Közbeszerzési Értesítı 2001. évi 33. számában 5688/2001. számon megjelent ajánlati felhívással indult nyílt közbeszerzési eljáráshoz az alábbi bíráló bizottságot megválasztja: Király János, Klampeczki Béla, Köles István, Tímár Imre, b)

Felkéri a polgármestert, hogy a közbeszerzési eljárás egyes kérdéseit szabályozó 18/2001.(V.24.) önkormányzati rendeletben foglaltaknak megfelelıen a bizottság többi tagját jelölje ki.

c)

Felhatalmazza a bizottságot az ajánlatok értékelésére, valamint – ha a legkedvezıbbnek ítélt ajánlat nem haladja meg a felújításra rendelkezésre álló források összegét, akkor a – döntésre is.

Felelıs: Határidı:

Pap János polgármester azonnal

14 Tárgy:

Tájékoztató a 2001. évi költségvetés I. féléves végrehajtásáról

dr. Kerekes Attila képviselı: A féléves adatokból még nem lehet biztos következtetéseket levonni. Az elmúlt három évhez viszonyítva, amikor a bevételi oldal minden esetben 5,5 milliárd forint körül mozgott, ez az összeg megnıtt 6,7 milliárd forintra. A kiadási oldal is ennek arányában növekedett. Az elmúlt évben 4,89 milliárd forint volt, most 5,7 milliárd forint. Az arányok megvannak. A bevételi forrásokat részleteiben nézve az önkormányzat saját bevételeinél a korábbi években a költségvetés dinamikáját majdnem mindig a helyi adók nagymértékő emelkedése alkotta. Itt negatív tendencia érvényesül, még nem fordult elı, hogy félévi beszámolónál 40% alatt maradt a teljesítés. Az elızı évekre visszamenıen a legrosszabb eset is 43% volt. Ez azt jelenti, hogy a városban a vállalkozási, fejlesztési dinamizmus sem megfelelı. Az elsı félév után is beigazolódni látszik a remény, miszerint a helyi adók tekintetében a gépjármő adóból származó bevételt legalább 10%-kal túlteljesítik. A 155 millió forintra megemelt összeg felét is jelentısen túlteljesítették. Ez többletbevétel. Az illetménybevételek összegébıl az elsı félévben 80%-ot teljesítettek. Ez azt mutatja, hogy a vállalkozások nem gyarapodtak a városban, de az ingatlanforgalom emelkedett. Ez is jelentıs többletbevételt hozott. Jelentıs pénzmaradvány keletkezett az intézményeknél is. A felújítási és felhalmozási kiadások az elızı évekhez viszonyítva jónak mondhatók. Az elızı évhez arányaiban hasonló az I. féléves teljesítés, de megemelt kiadási és bevételi oldal mellett azt lehet mondani, hogy ebben az évben jelentısen több pénzzel gazdálkodott az önkormányzat. A többletbevétel a helyi bevételek emelkedése mellett abból is adódott, hogy az Antall kormány óta elıször fordult elı, hogy inflációt követıen emelkedtek a normatív támogatások. Ez is emelte a bevételi oldalt. Mindent összegezve a költségvetéssel nem lesz gond év végéig, de a helyi adókra nem szabad több terhet rárakni, inkább más forrásokat kell keresni. (Kazetta 4/1. 568 – 4/2.061) Pap János polgármester: A január 1-je óta kapott normatíva összege valóban több, mint a tavalyi évben kapott, de most kell majd a következı lépésekben az elsı kilenc hónapban felhalmozott tételekbıl a közalkalmazotti béremeléseket megoldani. (Kazetta 4/2.061-069) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: A tájékoztató mutatja, hogy az intézményi, hivatali pénzgazdálkodás fegyelmezett, követi a tervet. Van egy-két apró dolog minden esetben, ami aggályra okot ad, de egyik sem kezeletlen, nincs különösebb probléma. A helyi adó bevétel 40% alatti teljesülése jelzi, hogy a helyi adó betervezésében a tetıfokra kerültek. 1,5 milliárd forint várható el a jelenlegi adórendelet alapján Békéscsaba vállalkozóitól. Ez sok pénz, de elfogytak a tartalékok. Még mindig valószínősíthetı, hogy a tervezett bevétel be fog folyni. Az illetékbevételek kapcsán nem történt tudatos tervezési hiba. Tavaly 118 millió forint volt az illetékbevétel, a megyei irányítású illetékhivatalra az önkormányzatnak nincs ráhatása. Ehhez képest a 140 millió forintos elıirányzat tartalmazta a becsült inflációs és illetéktörvény rendezési helyzetet. Nagyon kedvezı és pozitív. Becslések szerint kb. 40 millió forint biztos túlteljesítés látható az illetékbevételek esetében. Ezért merték ezt a késıbbiekben forrásként megjelölni.

15 A költségvetési teljesítést megfelelınek tartja, a tájékoztatót elfogadásra javasolja. A teljesítés jó, de nem ad lehetıséget még egy költségvetésre szeptemberi, októberi dátummal. Az általános tartalék, illetve a meg nem címkézett források terhére bejövı igényekre ebben a dossziéban már nincs fedezet. Finanszírozhatók azok a célok, amelyeket elfogadtak januártól márciusig, illetve késıbb, de egyre kevésbé tudják finanszírozni az új igényeket. Ez természetes, attól éves költségvetés, hogy az évet finanszírozza és nem hónapokat. A háttérként kiosztott anyagokban néhány helyen sokkal több döntés és információ van, mint magában a fınapirendben. (Kazetta 4/2.069-093) Végh László alpolgármester: A költségvetés megalkotásakor azt csoportjával nem fogadták el, hiszen nagyon sok olyan eleme hiányzott, amely Békéscsaba fejlıdését felgyorsítaná és lehetıséget adna arra, hogy a szakadékot, amely elválasztja a várost más nyugat magyarországi hasonló jellegő városoktól kipótolja. Sok kritika érte a kormányt is, miszerint azért ilyenek a lehetıségek, mert nem nyújt megfelelı támogatást a kormány. Mégis a bevételek a tervekhez képest nınek: a normatív támogatások nınek még úgy is, ha a közalkalmazottak bérét rendezik. Ha szektorokra bontják az oktatási intézményeket, egyik szektorában teljes mértékben fedezik a felmerülı költségeket, másik részében kevésbé, de ez egy áthozott probléma, ami folyamatosan javuló tendenciát mutat. Másik két fontos pozíciójavító tétel a gázközmő vagyonból származó bevétel, ami készpénzben 50%, a fennmaradó rész kötvények formájában érkezik, valamint a tőzoltóknak járó 69 millió forint, ami szintén megérkezett már az önkormányzathoz. Ezek olyan, a költségvetésbe nem tervezett bevételek voltak, amelyek a pozíciókat javítják. A gázközmő vagyon esetében döntést igényel az, hogy azt a plusz forrást, ami a költségvetés tervezésénél nem szerepelt mire fordítják. Látható, hogy ma már nem mondható el Békéscsaba önkormányzatának szemszögébıl sem, hogy azért nem tud elırelépni, mert az állam nem megfelelıen támogatja. (Kazetta 4/2.093-119) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 4/2.119-123) A közgyőlés 23 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 438/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a 2001. évi költségvetés I. féléves teljesítésérıl szóló tájékoztatót elfogadja. Felelıs: Határidı:

Szilvásy Ferenc alpolgármester azonnal

Tárgy:

Többletbevétel felhasználásának engedélyezése

Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: A bizottság támogatta az indítványt. (Kazetta 4/2.123-129)

16 Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 4/2.129-132) A közgyőlés 19 igen, 1 nem szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 439/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése az okmányirodához kapcsolódóan folytatott biztosítási tevékenység kapcsán a Hungária Biztosító Rt. Dél-alföldi Igazgatóságával létrejött megállapodás alapján 6.000.000,- forint használati díj bevétellel a városháza felújítási elıirányzatát megemeli. Az elıirányzat-változással a 2001. évi költségvetési rendeletet módosítani kell. Felelıs: Határidı:

dr. Simon Mihály jegyzı azonnal

Tárgy:

A Hivatásos Önkormányzati Tőzoltókat megilletı pótlékok központi rendezése

Pap János polgármester: Az önkormányzat az önkormányzati tőzoltóság részére pótelıirányzatként megkapta a 69.650.079 forintot, amit a kormánydöntés biztosított számára. Az összeget a javaslat szerint szeretnék felosztani. (Kazetta 4/2.132-139) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: Az elıterjesztésben foglaltak teljes egészében megegyeznek a bizottság egyhangú véleményével. A tőzoltók bérigényét az önkormányzat költségvetési rendelet kontúrjainak kialakulása után fogadták el. Hitelfelvételi forrást jelöltek meg, azzal a kiegészítéssel, ha a jogosan várt összeget megkapják az államtól, akkor a hitel törlésre kerül. A megkapott pénzt annak a hitelnek a törlesztésére fordítsák, amelybıl ezeket a béreket kifizették. (Kazetta 4/2.129-145) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 4/2.145-152) A közgyőlés 22 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 440/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése az elıterjesztésben foglaltakat megtárgyalta, és úgy dönt, hogy a Hivatásos Önkormányzati Tőzoltókat megilletı délutáni és éjszakai pótlék, továbbá a munkaszüneti napon teljesített szolgálat utáni távolléti díj megfizetésével kapcsolatban biztosított központi hozzájárulás elıirányzatából 43.540.117 Ft Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának központi költségvetését illeti meg, melybıl

17 43.500.000 Ft –tal a 2001. évi költségvetési rendeletben meghatározott hitelek elıirányzatát csökkenteni kell. A fennmaradó összesen 26.109.962 Ft-ot az Önkormányzati Tőzoltóság részére pótelıirányzatként biztosítja, mely összeg a még kifizetetlen személyi kiadások, és azok járulékainak fedezetéül szolgál. A közgyőlési határozatban megfogalmazottakat a legközelebbi költségvetési rendeletmódosításban érvényesíteni kell. Felelıs: Határidı:

Pap János polgármester azonnal

Tárgy:

Hibaelhárítási tartalék feltöltése

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 4/2.152-156) A közgyőlés 22 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 441/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a hibaelhárítási tartalék elıirányzatát (60 cím, 12 alcím) 7 millió forinttal megemeli. Forrása az illeték-bevételi többlet. Az elıirányzat-változással a 2001. évi költségvetési rendeletet módosítani kell. Felelıs: Határidı:

Pap János polgármester azonnal

Tárgy:

Petıfi Utcai Általános Iskola sportudvari lelátó felújításának támogatása

Takács Péter képviselı: Kérdése: Biztosan végeztek-e a lelátó felújítási munkálataival? (Kazetta 4/2.156-160) Pap János polgármester: A munkálatok befejezıdtek. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 4/2.161-163) A közgyőlés 22 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta:

18 442/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város közgyőlése a Petıfi Utcai Általános Iskola sportudvari lelátójának felújításához az általános tartalékból 600 ezer forint támogatást biztosít. Az elıirányzat-változással a 2001. évi költségvetési rendeletet módosítani kell. Felelıs: Határidı:

Pap János polgármester azonnal

Napirend tárgya:

Állásfoglalás a gázközmő-vagyon ellenértékének felhasználásáról

Pap János polgármester: A gázközmő vagyon ellenértékeként egyrészt készpénzt kapott az önkormányzat, másrészt állampapírokat, melynek névértéke 255 millió forint, amely 245 millió forintot ér. A kérdés az, hogy ennek sorsa mi legyen. Két nagy véleménycsoport alakult ki. Az egyik szerint az állampapír csomagot a lehetı legrövidebb idın belül váltsák készpénzzé és ennyivel csökkentsék hitelállományukat, így a késıbbi hitelfelvételi lehetıség bıvülne, a mozgástér lazább lenne. A másik álláspont szerint, mivel a hitelek kamata és az állampapír jövedelmezısége közötti különbség éves szinten 2,4 millió forint, ilyen nagyságrendnél 1% alatt van, ezért ezt az állampapír csomagot ne értékesítsék, hiszen késıbb ez jóval többet fog érni. Ezt az összeget jelöljék meg annak fedezeteként, ha megfelelıen sikerül a tulajdonostársakkal az Árpád Fürdı fejlesztéséhez szükséges saját forrás második csomagjának és az egész beruházás értéknövekedését városi vagyoni tulajdoni hányad növekedésként elfogadtatni, akkor ezzel nyomatékosítani lehet ezt a tárgyalási helyzetet a többiek felé. Reményei szerint nem lesz szükség a második csomagban a teljes összeg felvételére, de a minisztérium felé az önkormányzatnak bizonyítania kell, hogy 526 millió forintos saját erıvel rendelkezik. Ennek egyik része hitelfelvétel. A díjemelkedések zárt ülésen vázolt mértékének csökkentése szempontjából is fontos lehetıséget adna. Számtalan más variáció is felmerülhet, de ez a két megoldási javaslat tőnik legcélszerőbbnek. 275 millió forint készpénzbıl a közgyőlés eddigi döntései alapján 180 millió forintot stadionrekonstrukcióra, 12 millió forintot a Vagyonkezelı Rt. tıkeemelésére, 45 millió forintot a vásárcsarnok felújítására, 27 millió forintot útaszfaltozásokra, javításokra fordítottak. A megmaradt rész 11 millió forint. A pénzügyi, költségvetési bizottság javaslata értelmében a stadion korszerősítés 2003. évi önrészét, 60 millió forintot a 2003. évi fejlesztésbe építsék be. Így nem 11 millió forintot, hanem 71 millió forintot lehet még év végéig felhasználni. A szakbizottságok, illetve a hivatali szakértık javasolták, hogy ezt az összeget intézményi felújításokra fordítsák, mert az épületvagyon állapota rossz. (Kazetta 4/2.163-235) Végh László alpolgármester: Az eredeti tervhez képest plusz bevételrıl van szó. Olyan nagyságú összegrıl van szó, amit végre olyan célra lehetne fordítani, ami eddig minden esetben hiányzott annak érdekében, hogy Békéscsaba város versenyképessége és szolgáltató képessége nıjön. Ehhez több infrastrukturális dolog hiányzik, mivel a turisztikai

19 szolgáltatásokat nem tudják bıvíteni, azokat az értékeket, amelyek jelenleg a városban megvannak potenciálisan, nem tudják megfelelı módon kihasználni. Javasolta, hogy a kötvény összegébıl 200 millió forintot a jaminai bányatavak fejlesztési programjára zároljon a közgyőlés. Létesítsenek a bányatavak fejlesztésére szolgáló közhasznú társaságot, ami a városé lenne. A további pályázati pénz alapja lehetne az a kötvénycsomag, amit a város a kormánytól megkapott. A fennmaradó 55 millió forintot, tekintettel arra, hogy ez jelen értéken is 53 millió forint, nem kell beváltani, hanem kamatoztatni, és szorító, szükséges útfelújításokra és útépítésekre fordítani. A közgyőlés kérjen javaslatot a városgazdálkodási és városfejlesztési bizottságtól, hogy mely utcákban van szükség mindenképpen a felújítási munkálatokra. A városüzemeltetési iroda programjában szerepel, hogy azokon a lakóterületeken, ahol lakossági hozzájárulással megépültek az utak és vannak olyan szakaszok, ahol csak sarokházak vannak, lakók nélkül, ezt a programot is finanszírozni lehetne ebbıl az összegbıl. Ezzel az út minıségét és tartósságát tudnák garantálni. Szóba jöhet többek között a Tompa, Mester és Kolozsvári utcák még le nem aszfaltozott szakaszai. A bányatavak programjának elindítása államilag támogatott, amelybe befektethetı a 200 millió forint saját forrás. Figyelembe véve, hogy a város rendelkezik ott saját területtel, amely szintén e forrás mellé kapcsolva plusz forrásokhoz juthat. Ez olyan beruházás megindítását jelentené, amely plusz munkahelyeket és lehetıségeket jelentene, amelyeket az ország más városa nem tud szolgáltatni (Mini-Hungary makett, vízi sportot szolgáló tó, vízi skanzen, lovas pálya, horgásztó). A környezı lakosságnak olyan bevételi forrása származna a programból, amelyre eddig nem volt lehetıség Békéscsabán. Hosszú, több éves folyamat alapjait tudnák most lerakni. (Kazetta 4/2.235-300) Szilvásy Ferenc alpolgármester: Egyetért azzal, hogy a 255 millió forintos gázközmő vagyon ellenértékeként kapott állampapírt most nem szabad értékesíteni, hanem zárolni kell. Határozati javaslata: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a gázközmő vagyon ellenértékeként kapott összesen 255 millió forint névértékő állampapírt zárolja. A 255 millió forint névértékő állampapír készpénzre történı átváltásáról és felhasználásáról a közgyőlés konkrét fejlesztési célok jóváhagyásával egy idıben dönt. (Kazetta 4/2. 300-313) Velkey Gábor képviselı: A felsorolt fejlesztési igényeket sok mással is ki lehetne egészíteni, mint például a szociális ellátás, szociális rendelet költségvetési fedezetének folyamatos beszőkülése, közoktatási intézményrendszer fejlesztése, illetve a pedagógus foglalkoztatási helyzet javítása stb. Támogatja a javaslatot, miszerint ennek a pénznek a felhasználása csak fejlesztési célt szolgálhat, mert gázközmő vagyon bevételrıl van szó. Egyetért azzal is, hogy jelentıs beruházás támogatását szolgálja, lehetıleg olyan beruházásét, amelyhez állami vagyon nyerhetı. A korábban mindenki által támogatott Árpád Fürdı beruházás fontos cél lenne, amelynek a közgyőlési feladatait tekintve erre a forrásra is szükség lenne. (Kazetta 4/2. 313-342) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: Szakmailag szükséges blokkolni az összeget. Több olyan projektbe kezdtek, aminek nem biztosított a fedezete. Az Árpád fürdı beruházása, bár a Békés Megyei Vízmő Vállalat végzi, önkormányzati hozzájárulás nélkül nem megoldható. A vásárcsarnok fejújításához több, mint 45 millió

20 forinttal már hozzájárult az önkormányzat, de még 100 millió forintra szükség van. Egyetért azzal a felvetéssel, hogy a földutak problémásak, de az épületvagyonra is fordítani kell. Újabb frontnyitás 200 millió forint összegben bányatavak programra - amirıl ugyan korábban látványterv készült - Békéscsaba mai pénzügyi erejét és jövıbeni lehetıségeit garantáltan meghaladja. Ma ilyen irányban terjeszkedni, szóbeli felvetés alapján nem célszerő. A pénzügyi tartalékokat erısíteni kell. A polgármester és Szilvásy Ferenc alpolgármester javaslata ezt a közgazdasági kényszert és közgazdasági célt teljesíti. Javasolta, hogy a blokkban fennmaradó összeget egy beruházásra fordítsák. (Kazetta 4/2. 342-366) dr. Ferenczi Attila képviselı, a városgazdálkodási és városfejlesztési bizottság elnöke: A bizottság májusi közgyőlésre beterjesztett állásfoglalása szerint az összeg bizonyos százalékát, melyet a közgyőlés határoz meg „közmőért közmő” elv érdekében fordítsák infrastrukturális beruházásokra. Békéscsaba városa több, mint 10 milliárd forint értékő infrastruktúra vagyonnal rendelkezik, aminek a megóvására törekedni kell. Az utak olyan mértékben le fognak romlani, hogy 4-5 év múlva teljesen újakat kell helyettük építeni, ami sokkal többe fog kerülni. Egyetért azzal is, hogy csak fejlesztésre fordítsák az összeget, de az útvagyon megvédése is fontos feladat lenne. Javasolta, hogy százalékos arányban kerüljön felosztásra az összeg a nagy igénylı szférák között. Az igazságérzete azt mondja, hogy közmő vagyonért elsısorban közmővet kell fejleszteni. (Kazetta 4/2. 366-397) Takács Péter képviselı: A közgyőlés nincs döntési helyzetben. Egyetért azzal, hogy az összeg zárolásra kerüljön. Közgyőlési konszenzus és írásos program mentén döntsenek arról, hogy mely utcák lennének, milyen minıségben felújítva, aszfaltozva és ennek mi a költségvonzata, kimutatást készítsenek arról, hogy mennyibe kerülne teljes mértékben a bányatavak programja, illetve a vízdíjak kérdésében is megegyezésre kerülhetne sor. (Kazetta 4/2. 397-426) Végh László alpolgármester: Ha az összeget zárolják, konszenzust alakítanak ki, elıállnak javaslataikkal, igényeikkel, mindez oda vezet, hogy szétforgácsolnak egy lehetıséget, ami olyan elırelépéshez vezethet, amely a város nagy igénye lenne. Egyetért azzal, hogy az infrastruktúra vagyont fenn kell tartani, ide sorolandók a csapadékvíz elvezetı, belvízelvezetı csatornák. Olyan programok elindítására is esély van, amire már eddig is sokat fordítottak, mint az elkerülı út nyomvonal biztosítása. Az önkormányzatnak jó esélye van arra is, hogy a gyorsforgalmi út programja is beindul, erre is forrásokat kell biztosítani. Amikor lehetıség van a város fejlıdését elindító program alapját megképezni, mint például a jaminai bányatavak programja, akkor el kell különíteni erre fedezetet. Nem mindegy, hogy 50 millió forinttal támogatják a programot, vagy valóban olyan tıkét biztosítanak, amivel esélyt biztosítanak arra, hogy ez ténylegesen, megfelelı pénzügyi háttérrel el is indítható legyen. Az ipari park program esetében is látható volt, hogy a 200 millió forintos önerı biztosítása mindenképpen szükséges, sikerült is végigvinni. Az ilyen típusú versenyeztetés mindig azt eredményezte, hogy szétforgácsolták a kapott összegeket. Igaz, hogy minden esetben szükséges helyre került a pénz, de egy-egy korábban megfogalmazott kitörési pont fejlesztést soha nem tudtak elindítani.

21 Ha valóban elindul az elkerülı út program, az a város elérhetıségét a tiszaugi híd meglétével nagyban növeli. A program elindítása elıtt a városnak olyan szolgáltatásokkal kell rendelkeznie, ami piacképessé teszi. A bányatavak programnak hosszú a kifutási ideje, de alapjait most kell lerakni. (Kazetta 4/2. 426-523) Velkey Gábor képviselı: Megítélése szerint inkorrekt, hogy a közgyőlés a költségvetés elfogadásakor végiggondolt fejlesztési prioritásait ilyen esettel összekeveri, mert más helyzetrıl van szó. Olyan javaslat, hogy a pénzeket szétaprózzák senkitıl nem hangzott el. A javaslatok mindegyike azt mondta, hogy fejlesztésre és jelentıs beruházásra fordítsák az összeget, amihez lehetıleg állami forrást is hozzá tudnak vonni. Ilyen értelmő volt Szilvásy Ferenc alpolgármester javaslata. Hideg András képviselı javaslata a versenyeztetésre csak azt jelenti, hogy több ilyen beruházásra van lehetıség, amelyeket össze kell mérni, nem pedig azt, hogy 10-20-30 millió forintos összegekre osszák fel a teljes összeget. Ez inkorrekt beállítása a tárggyal kapcsolatos összes hozzászólásnak, különösen a polgármester és Szilvásy Ferenc alpolgármester javaslatának, miszerint az állampapírban lévı részt zárolják és egy-egy konkrét beruházásra fordítsák. A vita abban alakult ki, hogy mi legyen az a projekt, ami mellé rendelik a pénzt. Figyelembe kell venni, hogy a város eladósodását nem engedik tovább folytatódni, vagyis megpróbálják az adósságállományt csökkenteni és szinten tartani, ezt a folyamatot leállítani. Meggyızıdése, hogy az Árpád fürdı fejlesztése olyan program, amelynek beindítása elıtt állnak és fontos a város számára, ráadásul konszenzus alakult ki az ügyben, még sincs szétaprózva a pénz. (Kazetta 4/2. 523 – 5/1.002) Király János képviselı: A bányatavak programnak kb. 10-12 évvel ezelıtt volt már látványtervvel ellátott fejlesztési koncepciója. Akkor kb. 1,5 milliárd forint lett volna a költségvonzata. Az infrastruktúra, amivel a tavat meg lehetne közelíteni többe kerül, mint 1 milliárd forint. A 200 millió forint talán csak a tervezési díjra lenne elegendı. Nem hallott olyan lakossági igényeket, miszerint a jaminai bányatavakat üdülıparkká kívánnák létesíteni, inkább a járdák és utak állapotát kifogásolják a város lakói. Egyetért azzal, hogy zárolják az összeget és amikor kikristályosodik elérhetı feladat, akkor fordítsák arra. (Kazetta 5/1.002-014) Császár Lajos képviselı: Véleménye szerint a jaminai kerékpárút életveszélyes, ezt kellene rendbe hozni minél elıbb. (Kazetta 5/1.014-035) Pap János polgármester: Császár Lajos képviselıvel közösen vettek részt azon a jaminai lakossági fórumon, ahol a Jaminai Kerekasztal képviselıi is látták a terveket. Pontosan tudták, hogy olyan kicsi zöld terület van az út és a ház falak között az Orosházi úton, ahol csak ilyen kerékpárút kialakítására van lehetıség. Kétirányú kerékpárutat, amelyet a képviselı számon kér, már a tervezés során látszott, hogy nem lehet építeni. Az, hogy a mellékutcából kijövı autók keresztezik a fıúttal párhuzamosan haladó kerékpárutat, amíg felüljárót nem építenek, addig nem lehet kiküszöbölni. (Kazetta 5/1.035-055) Galisz Géza képviselı: Lehet lakosságnak tetszı észrevételeket és népszerőség javító intézkedéseket hozni a pénz birtokában, amely pillanatnyilag megoldást jelenthet valamilyen problémára, de a jövıben a város egészének fejlıdését nem igazán befolyásolja. A pénz jó helyen van. Javasolta, hogy a többletpénzeket az önkormányzat konszenzusos alapon,

22 valamennyi bizottság részvételével használja fel olyan beruházás, vagy elképzelés megvalósítására, amely a város egészének jövıjét tudná befolyásolni. Ilyen nagy összeg elköltése nem azonnali elhatározás kérdése, hanem hosszú távon kiérlelt, valamennyi képviselı egyetértésével meghozott döntés végeredménye kell, hogy legyen. Nem ért egyet azzal, hogy azon gondolkodjanak, hogyan tudnak újabb és újabb ötleteket behozni a közgyőlés elé, amivel ezekbıl az összegekbıl 10-20 millió forintot el tudnának költeni. A pénzt zárolják például csatornázásra és útaszfaltozásra. (Kazetta 5/1.055-086) Pap János polgármester: Az Árpád fürdı fejlesztéséhez 526 millió forint hitelfelvételre van szükség. Egyelıre 274 millió forint felvételére van garancia. Amíg nincs konkrét hitelfelvételi szerzıdés, addig kockáztatják a Gazdasági Minisztérium által már az önkormányzat számára megítélt 475 millió forint lehívását. Javasolta, hogy az összeget zárolják, nevezzék meg a felújítás fedezeteként azzal, hogy ennek minél nagyobb részét egy nagy fejlesztési programra lehetne költeni, ami az Árpád fürdı rekonstrukcióján túli. (Kazetta 5/1.086-101) Beraczka János képviselı: Jaminában is nagyon rossz a járdák, utak állapota. A Tavasz utcában az ott lakók cserélték ki a törött járdalapokat. Sok helyen szükség lenne a pénzre, de szerinte ennek megvitatása a bizottságok feladata. A pénzt úgy kell szétosztani, hogy abból megfelelı kerettel rendelkezzen a városgazdálkodási és városfejlesztési bizottság is. (Kazetta 5/1.101-119) Végh László alpolgármester: Hitelfelvételre van szüksége a Békés Megyei Vízmő Vállalatnak a fürdı rekonstrukciójához. Az önkormányzatnak ehhez garanciális feltételeket kell biztosítani. Ez nem ugyanaz, mintha a hitelt az önkormányzatnak kellene felvennie. 11 éves lejáratú hitelrıl szólnak az eddigi egyeztetések, ez 80 millió forint. Ennek a fedezetét kell biztosítani. A közgyőlés zárt ülésen olyan határozatokat hozott, amelyek megfelelı garanciális hátteret biztosítanak a vízmő vállalat hitelfelvételéhez. Ha a bányatavak fejlesztésére különítenék el ezt az összeget, az még nem azt jelenti, hogy átmeneti tranzakcióra nem lehet felhasználni. Minden évben a pénzmaradvány több annál, mint a fürdıfejlesztési hitel egy évre jutó összege. Fenntartja korábbi javaslatát. (Kazetta 5/1.119-145) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint az állampapírokból befolyt összeget az Orosházi úti kerékpárút kijavítására fordítsa a közgyőlés. Megállapította, hogy a közgyőlés 4 igen, 3 nem szavazattal és 11 tartózkodással a javaslatot elvetette. (Kazetta 5/1.145-160) -

Szilvásy Ferenc alpolgármester: Megismételte javaslatát, mely szerint Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a gázközmő vagyon ellenértékeként kapott összesen 255 millió forint névértékő állampapírt zárolja. A 255 millió forint névértékő állampapír készpénzre történı átváltásáról és felhasználásáról a közgyőlés konkrét fejlesztési cél jóváhagyásával egy idıben dönt. (Kazetta 5/1.160-167) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elhangzott javaslatot.

23 -

Megállapította, hogy a közgyőlés 13 igen, 1 nem szavazattal és 8 tartózkodással a javaslatot elvetette.

Szavazásra bocsátotta a javaslatot, miszerint az állampapírokból származó bevétel összegébıl 200 millió forintot fordítson a közgyőlés egy „bányató kht” alapító tıkéjére és 55 millió forintot útépítésekre, felújításokra. - Megállapította, hogy a közgyőlés 11 igen, 5 nem szavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elvetette. Szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint a 255 millió forintot zárolják és ezt jelöljék meg az Árpád fürdı fejlesztésénél olyan fedezetnek, ami a saját erı minisztériumi garantálásához szükséges addig, amíg a saját erıt más forrásból nem biztosítják. - Megállapította, hogy a közgyőlés 12 igen, 1 nem szavazattal és 8 tartózkodással a javaslatot elvetette. Szavazásra bocsátotta a pénzügyi, költségvetési bizottság eredeti határozati javaslatát. - Megállapította, hogy a közgyőlés 4 igen, 4 nem szavazattal és 15 tartózkodással a javaslatot elvetette. Tárgy:

Állásfoglalás a gázközmő-vagyon ellenértékének felhasználásáról – I.

Pap János polgármester: Javaslat, hogy a közgyőlés azon döntését, mely szerint a rendelkezésre álló összegbıl 180 millió forintot stadionrekonstrukcióra fordítanak, oly módon változtassák meg, hogy erre a célra 120 millió forintot fordítsanak, 60 millió forintot pedig a 2003. évi költségvetésben különítsenek el. 12 millió forintot a Vagyonkezelı Rt. tıkeemelésére, 45 millió forintot a vásárcsarnok felújítására, 27 millió forintot pedig útfelújításokra és útépítésekre fordítanának. Így a fennmaradó összeg 71 millió forint lenne. Javasolta, hogy egy-két kritikus épület felújítására készüljön javaslat, amely a szakbizottságok véleményével kerüljön közgyőlés elé. (Kazetta 5/1.167-216) Végh László alpolgármester: A közgyőlés nem döntött arról, hogy a 255 millió forint állampapír értéke hova kerüljön. A különbözı felmerült igényeknek versenyezniük kéne. A 255+11 millió forintra kellene felhasználási javaslatot hozni. (Kazetta 5/1.216-233) Pap János polgármester: El kell dönteni, hogy a közgyőlés kívánja-e módosítani azon határozatát, amelyben ebbıl az összegbıl 180 millió forintot stadionrekonstrukcióra fordít olyan módon, hogy csak 120 millió forintot most, 60 millió forintot pedig a 2003. évi költségvetés beruházási sorában különít el. (Kazetta 5/1.233-239) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: A bizottság javaslatának akkor volt logikai értelme, amikor blokkolták a 255 millió forint névértékő állampapírt. Ha ezt nem blokkolják, nincs értelme a 60 millió forint költségvetési forrást megcserélni folyó költségvetésre és felszabadítani a kereteket. Javasolta, hogy abban a kérdésben döntsön a

24 közgyőlés kívánja-e megkülönböztetetten kezelni az állampapírban érkezı bevételt a készpénzben érkezı bevételtıl. Amennyiben erre a válasz igen, akkor fenntartja indítványát, miszerint növeljék a készpénzben érkezı bevétel hányadot. Amennyiben a válasz nem, akkor indítványát visszavonja, nem szükséges a készpénzbeli hányad növelése. (Kazetta 5/1.239-249) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elhangzott javaslatot, miszerint kívánja-e a közgyőlés megkülönböztetetten kezelni az állampapírt és a készpénzben megkapott pénzbıl megmaradt összeget. A közgyőlés 15 igen, 3 nem szavazattal, 5 tartózkodással a következı határozatot hozta: 443/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése elkülönítetten kezeli a gázközmő-vagyon ellenértékének állampapírban, illetve készpénzben biztosított hányadát. Tárgy:

Állásfoglalás a gázközmő-vagyon ellenértékének felhasználásáról – II.

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı elsı határozati javaslatot. - Megállapította, hogy a közgyőlés 13 igen, 1 nem szavazattal és 9 tartózkodással a határozati javaslatot elvetette. A 275 millió forintból 11 millió forint nincs elköltve. Kérdés, hogy ennek felhasználására pályázatot ír-e ki a közgyőlés, vagy bekerül az általános tartalékba? (Kazetta 5/1.249-270) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: Elmondása szerint a 60 millió forint nem elvételre került a sportcsarnok korszerősítési keretébıl, hanem a 2003. évi forrásra lett cserélve a 2002. évi pénzforrás. Nem értette a blokkszavazás jelentıségét, hogy miért nem lehet a közgyőlésnek a 2003. évi költségvetést 60 millió forintos deficittel indítani. Tehát nem az volt az indítvány, hogy 180 millió forintból elvételre kerüljön 60 millió forint. Valószínősíthetı, hogy a szándékot félreértették. (Kazetta 5/1. 270-279) Takács Péter képviselı: A közgyőlés elkülönítetten kívánja-e továbbra is kezelni ezt a 245 millió forintot? (Kazetta 5/1. 279-282) Pap János polgármester: Nem, mert azóta már egy másik szavazás lezajlott. (Kazetta 5/1. 282-283) Takács Péter képviselı: Igen, az utóbbi szavazás érvényben van. Amennyiben elkülönítetten kívánja kezelni az ügyet a közgyőlés, abban az esetben nyitott az út arra, hogy mindenki, vagy aki úgy gondolja a saját programját elıterjesztheti. A második esetben tartózkodása a szavazás

25 során teljesen logikus volt, mert nem kívánta a 60 millió forintot elvenni a stadionkorszerősítéstıl. (Kazetta 5/1. 283-291) Kerekes Györgyné képviselı: Kérdése Szilvásy Ferenc alpolgármesterhez: a 60 millió forintos elvétel mennyiben érinti a szerzıdést? A Stadion Invest Kft. felül tudja-e bírálni? (Kazetta 5/1. 291-297) Szilvásy Ferenc alpolgármester: A Stadion Invest Kft. ebben az évben a Békéscsabai Sportcsarnok ügyében elıreláthatólag nem kíván az önkormányzattal tárgyalást folytatni, mert az egész stadionrekonstrukciós program felborult és nem halad olyan ütemben, ahogyan az tervezték. Ezért a Stadion Invest Kft. pillanatnyilag csak a már folyamatban levı 2001. évi befejezésre ütemezett stadionok építésének elıkészítésével foglalkozik. Kezdeményezett egy tárgyalást a Stadion Invest Kft. vezérigazgatójával, aki azt nyilatkozta, hogy leghamarabb november végén tud idıpontot mondani, amikor a békéscsabai stadion építésében egyáltalán érdemben tárgyalóképes lesz a kft. A Stadion Invest Kft.-vel ezért nincs szerzıdés, és még a szerzıdés elıkészítését sem lehet megkezdeni, mert november vége elıtt nem fog érkezni idıpont az önkormányzathoz. A 2001. évre elıirányzott stadionbıvítési tervbıl egy készül el, az UTE Stadion, az összes többi stadion rendezése még nincs folyamatban. Tehát ezt a 60 millió forintot teljesen mindegy, hogy elıre leköti-e az önkormányzat ebbıl a forrásból, vagy pedig az idei évben nem kér pénzforrást a stadion felújítására. A jövı évi költségvetésbıl biztosíthat az önkormányzat 60 millió forintot, 2003-ban pedig az akkori költségvetésbıl 60 milliót. Ez semmit nem befolyásol stadion ügyben. Amennyiben a 180 millió forintból 60 millió forintnak nem a gázközmő vagyon a forrása, majd keres rá az önkormányzat forrást. Így jelenleg van 60 millió forint felhasználható pénz. A közgyőlés azonban megszavazta, hogy ezt a 60 millió forintot jelenleg nem kívánja felhasználni. Ettıl kezdve, nincs mirıl tárgyalni. Van 255 millió forint értékő kötvény, aminek a felhasználásáról nem született döntés, mindössze annyi, hogy ezt a pénzt az önkormányzat külön kívánja kezelni. Errıl érvényes határozat van. Van egy érvényes közgyőlési határozat is arra vonatkozóan, hogy nem kíván az önkormányzat 60 millió forintot felszabadítani a stadionra lekötött pénzbıl. Javasolta, hogy a jelenleg rendelkezésre álló 11 millió forintot célszerőségbıl helyezze az önkormányzat általános tartalékba, mert teljesen felesleges 11 millió forintot rögtönözve elkölteni. (Kazetta 5/1. 297-334) Végh László alpolgármester: Jövı hét kedden lesz az elsı tárgyalás a Stadion Invest Kft-vel, és novemberben kezdıdhet majd el az a folyamat, amikor a szerzıdés elıkészítése elindul. Azért is javasolta, hogy a 180 millió forintot tartsa egyben az önkormányzat, amíg a megállapodás megkötésre nem kerül. Mert azt a programot, amit az állam kínált, az önkormányzat már kibıvítette, tehát plusz források megszerzésére lesz szükség. Amennyiben Szilvásy Ferenc alpolgármester módszerét követi a testület, - ami a korábbi közgyőlésen elfogadásra került – abban az esetben az önkormányzatnak lesz a felelıssége és kötelessége a plusz forrásokat elıteremteni. Amennyiben azt a módszert sikerül elfogadni, amit önmaga javasolt, abban az esetben pedig a Stadion Invest Kft. feladata lesz a plusz forrás biztosítása. Javasolta, hogy addig ne kerüljön megbontásra ez a forráscsomag, amíg ez nem szükséges, és

26 a szerzıdés megkötésre nem kerül. A 11 millió forintot véleménye szerint általános tartalékba szükséges helyezni. (Kazetta 5/1. 334-356) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıbbiekben elhangzott határozati javaslatot, miszerint a 11 millió forintot általános tartalékba helyezi az önkormányzat. (Kazetta 5/1. 356-364) A közgyőlés 19 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 444/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a gázközmő vagyon ellenértékének készpénzben biztosított összegébıl 11 millió Ft-ot az általános tartalékba helyez. Felelıs: Határidı:

Pap János polgármester azonnal

Tárgy:

Javaslat a 2001. évi hitelfelvételre

Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: Ebben az esetben nem többlethitelrıl van szó, hanem a hitelkeret egy részének, nagy részének a lehívásáról. Tehát bejelentés, hogy fel kell vennie az önkormányzatnak az elsı jelentıs hitelcsomagot. (Kazetta 5/1. 364-377) Pap János polgármester: Tehát jóval kevesebb hitelt kell felvenni, elıreláthatólag, mint amennyi a költségvetésben tervezésre került. Elızıleg 308 millió forint került tervezésre, ebben az esetben pedig 190 millió forint felvételérıl van szó. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 5/1. 377-386) A közgyőlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 445/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a 2001. évi költségvetésben tervezett fejlesztési feladatok finanszírozása érdekében 190.000 e Ft összegő középtávú hitel felvételét határozza el. A hitel futamidejéül 5 éves idıtartamot jelöl meg, amely ez évben csak kamattörlesztést jelent. A hitel felvételének idıpontja: 2001. október 1.: 190.000 e Ft.

27 A közgyőlés úgy dönt, hogy a középtávú hitelt az OTP Bank Rt-tıl, mint számlavezetı pénzintézettıl kell igénybe venni. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése vállalja, hogy a futamidı éveiben a felvett hitelt és járulékait - minden más fejlesztési kiadást megelızıen - a költségvetésbe betervezi és jóváhagyja. Felelıs: Határidı:

Pap János polgármester 2001. október 1.

Tárgy:

Javaslat intézményi céltartalék felhasználására

Pap János polgármester: E pénzösszeg tartalékolására akkor lesz szükség, amikor béremelések lesznek a közalkalmazottaknál, akkor kiosztásra kerül ez az összeg. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 5/1. 386-397) A közgyőlés 16 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 446/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése az intézmények részére a mellékelt összesítı kimutatás, valamint a csatolt indoklások alapján összesen 45.712 e Ft többlettámogatást biztosít. A pótelıirányzatok fedezete az intézményi céltartalék. Az elıirányzat-változásokkal a 2001. évi költségvetési rendeletet módosítani kell. Felelıs: Határidı:

Szilvásy Ferenc alpolgármester 2001. október 31.

28

29

30 Tárgy: Pályázat a létszámcsökkentéshez kapcsolódó egyszeri hozzájárulás igényléséhez Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 5/1. 397-431) A közgyőlés 18 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 447/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése az ellátandó feladatok csökkenése, valamint a racionálisabb feladatellátás érdekében a 115/2001. (III.29.), 323/2001. (VI.21.), 375/2001.(VII.12.) számú közgyőlési határozatok alapján a következı közalkalmazotti álláshelyeket szünteti meg végleges jelleggel:

Intézmény megnevezése 1.

Létszámcsökkenés

2.

Egészségügyi Alapellátási Intézmény (gondozónıi, takarítónı, 1 fı ügyintézı) Fövenyes Utcai Óvoda

3.

Kımíves K. Sori Óvoda

4.

Kazinczy Ltp-i Óvoda

5.

Andrássy Úti Óvoda

Áchim L. A. Általános Iskola és 3. Sz. Általános Iskola 2001. augusztus 1-jétıl Petıfi Utcai Általános Iskola 7. Szent László Utcai Általános Iskola 8. Madách Utcai Általános Iskola 9. 10. Sz. Általános Iskola 10. Széchenyi I. Közg.Szakközépiskola 11. József A. Általános Iskola 12. Ruhaipari és Ip.mőv. Szakközépisk. 13. Belvárosi Általános Iskola Összesen:

Pályázatban szerepel

18 fı 2 fı 1 fı 2 fı 1 fı 2 fı 1 fı 2 fı 0,5 fı

6 fı óv. Ped. dajka óv. Ped. dajka óv. Ped. dajka óv. Ped. dajka

2 fı 3 fı 1 fı 2 fı

6.

2.

2 fı 3 fı 2 fı 2 fı 2,5 fı 2 fı 1 fı 1,25 fı 45,25 fı

pedagógus pedagógus pedagógus pedagógus pedagógus pedagógus pedagógus pedagógus

2 fı 3 fı 1 fı 1 fı 2 fı 2 fı 1 fı 26 fı

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése pályázatot nyújt be a 2001. évi költségvetési törvényben szabályozottak alapján a helyi önkormányzatok létszámcsökkenési döntéseivel kapcsolatos egyszeri hozzájárulás igényléséhez.

31 A megpályázott összeg 26 fı leépítési költségeként: 26.540.221 Ft az alábbi bontásban: - Felmentési illetmény kötelezı felmentési idıre - Végkielégítés - TB járulék (31 %) - Munkaadói járulék

7.130.740 Ft 12.675.398 Ft 6.139.902 Ft 591.181 Ft

A közgyőlés megállapítja, hogy az önkormányzat költségvetési szerveinél a meglévı üres álláshelyeken, az elıre láthatólag megüresedı álláshelyeken, vagy a tervezett új álláshelyeken, illetve szervezeti változás, feladatátadás következtében az önkormányzat fenntartói körén kívül munkáltatónál az érintett munkavállalók munkaviszonyban töltött idejük folyamatosságának megszakítása nélkül - foglalkoztatására nincs lehetıség. Békéscsaba Megyei Jogú Város 2001. évi költségvetésérıl szóló 4/2001. (II.22.) rendeletének a 2/b. számú mellékletében megállapított foglalkoztatottak száma: 3.543,5 - 46,0 + 23,0 3.520,5

fırıl

fıre

csökken, mely csökkenést, illetve növekedést rendelet-módosításkor átvezetni szükséges. Felelıs: Határidı:

Pap János polgármester 2001. október 18.

Napirend tárgya:

Rendelet-tervezet a közterületek rendjérıl szóló 11/1999. (IV.22.) önkormányzati rendelet módosításáról

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 5/1. 431-439) A közgyőlés 18 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 448/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése megvitatta a közterületek rendjérıl szóló 11/1999. (IV.22.) önkormányzati rendelet módosításának tervezetét, és elrendeli a rendelettervezet közzétételét a Csabai Mérleg c. városi lapban. Felelıs: Határidı:

dr. Simon Mihály jegyzı 2001. szeptember 27.

Napirend tárgya:

21/1999. (IX.30.) önkormányzati rendelet II. Fejezet 32. § /2/ bekezdés b) pontjának módosítása – rendelet-tervezet

32 Pap János polgármester: Az Ifjúsági Garzonházban lakóknál lakástakarék pénztárat jelölne ki az önkormányzat. Kérdése: miért kell családonként min. 10 ezer Ft? Szavazásra bocsátotta a rendelet-tervezetet. Megállapította, hogy a közgyőlés 19 egyhangú igen szavazattal elfogadta a javaslatot. Véleménye szerint itt tévedésrıl lehet szó. Jogilag, pénzintézeteknél tisztázni kell az adatokat, hogy ilyen feltételekkel ki lehet-e menni a lakáspiacra. (Kazetta 5/1. 439-473) Takács Péter képviselı, a lakásügyi bizottság elnöke: Jogosnak tartotta az észrevételt, nem családonként minimum 10 ezer Ft, hanem személyenként minimum 10 ezer Ft a helyes összeg. Kérte, hogy a közgyőlés ezt így fogadja el, mert az eddigi rendeletben is így szerepelt, valószínőleg elkerülte a figyelmét a helytelen adat és ezért elnézést kért. (Kazetta 5/1. 473-476) Pap János polgármester: Tehát az a javaslat, hogy a „családonként” megállapítás helyett „személyenként” szövegrész szerepeljen? (Kazetta 5/1. 476-477) Takács Péter képviselı, a lakásügyi bizottság elnöke: Igen. (Kazetta 5/1. 477-478) Pap János polgármester: De amennyiben gyermek is van? (Kazetta 5/1. 478-480) Takács Péter képviselı, a lakásügyi bizottság elnöke: „Családonként 20 Ft” szerepeljen. (Kazetta 5/1. 480-482) Pap János polgármester: A rendeletmódosítást a 20 ezer Ft összeg megjelölésével szavazásra bocsátotta. (Kazetta 5/1. 482-491) A közgyőlés 19 igen, 1 nem szavazattal a következı határozatot hozta: 449/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város közgyőlése megvitatta a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló 21/1999. (IX.30.) önkormányzati rendelet módosításának tervezetét, és azt az alábbi pontosítással hagyta jóvá: A rendelet 1. §-ában szereplı lakás-elıtakarékossági, vagy egyéb erre feljogosított szervezetnél lakáscélú hitel felvételét lehetıvé tevı megtakarítás összege az alábbi legyen: „családonként minimum 20.000,- Ft/hó befizetendı összegő”.

33 A közgyőlés elrendeli a rendelet-tervezet közzétételét a Csabai Mérleg c. városi lapban. Felelıs: Határidı:

dr. Simon Mihály jegyzı 2001. szeptember 27.

Napirend tárgya:

A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénybıl adódó egyes feladatok szabályozásáról szóló 29/2000. (VI.8.) önkormányzati rendelet módosítása rendeletalkotás

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a rendelet módosítását. (Kazetta 5/1. 491-500) A közgyőlés 20 igen, egyhangú szavazattal alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének 21/2001. (IX.20.) önkormányzati rendelete a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénybıl adódó egyes feladatok szabályozásáról szóló 29/2000. (VI.8.) önkormányzati rendelet módosításáról A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénybıl adódó egyes feladatok szabályozásáról szóló 29/2000. (VI.8.) önkormányzati rendelet az alábbiak szerint módosul: 1. § (1) A rendelet 17. § (4) bekezdése hatályát veszti, és helyébe az alábbi rendelkezés lép: „ 17. § (4) A helyettes szülıi ellátás igénybevételéért a kötelezett térítési díjat köteles fizetni.” (2) A rendelet 17. § (5) bekezdésének számozása (6)-ra módosul, és az (5) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „ 17. § (5) A helyettes szülıi díj, a nevelési díj, a készenléti díj és az ellátmány összegét, az intézményi térítési díjat, valamint az ellátás igénybevételéért fizetendı személyi térítési díjat az 1. számú melléklet tartalmazza.” 2. § A rendelet az alábbi 17/A. és 17/B. § - sal egészül ki: Családok átmeneti otthona „ 17/A.§ (1) Békéscsaba Megyei Jogú Városban a családok átmeneti gondozását a családok átmeneti otthona intézményében a Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat önálló szakmai egysége látja el. (2) Az ellátás iránti kérelmet a Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat vezetıjénél kell benyújtani.

34 (3) Az ellátás iránti kérelemrıl a Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat vezetıje dönt. (4) Ha az ellátást igénylı, illetve törvényes képviselıje a (3) bekezdés szerinti döntést vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétıl számított 8 napon belül a polgármesterhez fordulhat. A polgármester határozattal dönt a beutalás kérdésérıl. 17/B.§ (1) A családok átmeneti otthonában igénybe vett ellátásért a kötelezett térítési díjat köteles fizetni. (2) Az intézményi térítési díjat, valamint az ellátás igénybevételéért fizetendı személyi térítési díjat a 3. számú melléklet tartalmazza. (3) A személyi térítési díj felülvizsgálata során megállapított új személyi térítési díjat a felülvizsgálatot követı hónap 1. napjától kell megfizetni. „ 3. § A rendelet 1. számú melléklete az alábbiak szerint egészül ki: „… A helyettes szülıi ellátás igénybevételéért fizetendı személyi térítési díjak: Egy fıre jutó jövedelem Ft/hó

Személyi térítési díj Ft/nap

Ft/hó

0-10.000,-Ft térítésmentes 10.000,-12.500,-Ft 50,-Ft 1.500,-Ft 12.501,-15.000,-Ft 70,-Ft 2.100,-Ft 15.001,-17.500,-Ft 90,-Ft 2.700,-Ft 17.501,-22.500,-Ft 110,-Ft 3.300,-Ft 20.501,120,-Ft 3.600,-Ft Az intézményi térítési díj mértéke 1.092,-Ft/nap/fı, valamint 32.760,-Ft/hó/fı.” 4. § A rendelet az alábbi 3. számú melléklettel egészül ki: „ 3. számú melléklet A családok átmeneti otthonában igénybe vett ellátásért fizetendı személyi térítési díjak: Egy fıre jutó jövedelem Ft/hó

0-10.000,-Ft 10.000,-12.500,-Ft 12.501,-15.000,-Ft 15.001,-17.500,-Ft 17.501,-20.000,-Ft 20.001,-22.500,-Ft

Személyi térítési díj Felnıtt Ft/nap Ft/hó

Gyermek Ft/nap Ft/hó

térítésmentes 100,-Ft 3.000,-Ft 50,-Ft 1.500,-Ft 120,-Ft 3.600,-Ft 70,-Ft 2.100,-Ft 140,-Ft 4.200,-Ft 90,-Ft 2.700,-Ft 160,-Ft 4.800,-Ft 110,-Ft 3.300,-Ft 180,-Ft 5.400,-Ft 110,-Ft 3.300,-Ft

35 22.501,-

200,-Ft 6.000,-Ft

120,-Ft 3.600,-Ft

Az intézményi térítési díj mértéke 1.144,-Ft/nap/fı, valamint 34.320,-Ft/hó/fı.” 5. § Ez a rendelet 2001. szeptember 20-án lép hatályba. Békéscsaba, 2001. szeptember 20. Pap János sk. polgármester Napirend tárgya:

dr. Simon Mihály sk. jegyzı Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Versenyszabályzata

Pap János polgármester: Elmondása szerint a jelenlegi versenyszabályzat szigorúbb, mint az elızı és egy-két módosítási javaslatot is tartalmaz. (Kazetta 5/1. 500-512) Velkey Gábor képviselı: Két konkrét szöveges módosító javaslatot terjesztett elı. A versenyszabályzat 6. oldalán az ajánlatok érvényességének megállapítása szöveg után van a négy francia bekezdéses bekezdés, és utána kerülne be az a mondat: „Nem kell érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot a pénzügyi és gazdasági alkalmasság megállapítására vonatkozó iratok hiánya esetén, ha a hiánypótlásra vonatkozó felhívásra az ajánlattevı 10 napon belül megküldi a hiányzó iratokat. A hiánypótlásra vonatkozó rendelkezést a jegyzıkönyvben rögzíteni kell.” (Kazetta 5/1. 512-532) Pap János polgármester: Ezt a kiegészítést, mint módosító határozati javaslatot szavazásra bocsátotta. Megállapította, hogy a közgyőlés 17 igen szavazattal, 1 tartózkodással elfogadta a javaslatot. (Kazetta 5/1. 532-540) Velkey Gábor képviselı: A 2.7. pontban az ajánlatok elbírálása e.) pont után új f.) pontot javasolt: „az ajánlatkérı érvényes ajánlat beérkezése esetén is érvénytelennek nyilváníthatja az ajánlatkérést, ha: az ajánlat nem felel meg Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata érdekének, olyan új körülmény felmerülése esetén, mely az ajánlatkérı számára kedvezıbb ajánlatok benyújtását valószínősíti egy új eljárás lefolytatásával. Ebben az esetben az ajánlatkérınek részletesen írásban rögzítenie kell az eredménytelenné nyilvánítás okait, valós indokait.” Elmondta, hogy ez a javaslat a város érdekeit is figyelembe venné. A konkrét önkormányzati döntéshozatalt tekintve egy ilyen módosítás lehetıvé tenné a városnak a korrigálást. (Kazetta 5/1. 540-5/2. 002) dr. Molnár Zsolt képviselı, a gazdasági bizottság elnöke: Egyetértett Velkey Gábor képviselı javaslatával, de az, hogy „nem felel meg a város érdekeinek” ez nem elégséges egy

36 versenyszabályzat megfogalmazásában. Pontosan meg kell jelölni, hogy miért nem felel meg. A módosítás második pontjával egyetértett. (Kazetta 5/2. 002-006) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a módosító javaslat második pontját. Megállapította, hogy a közgyőlés 17 igen egyhangú szavazattal elfogadta a javaslatot. Az elfogadott módosításokkal a versenyszabályzatot és a határozati javaslatot szavazásra bocsátotta. (Kazetta 5/2. 006-014) A közgyőlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 450/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT 1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése az 589/1996.(XII.19.) határozatát, valamint a 206/2001.(IV.26.) közgyőlési határozatát 2001.október 01.napjával hatályon kívül helyezi.

2./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a mellékletnek megfelelıen elfogadja az Önkormányzat Versenyszabályzatát. Felelıs: Határidı:

3./

Pap János polgármester azonnal, illetve 2001. október 1-tıl folyamatosan

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése felkéri a gazdasági bizottságot, hogy a hatálybalépést követı egy év elteltével vizsgálja meg és értékelje a Versenyszabályzat alkalmazásának gyakorlati tapasztalatait és véleményét terjessze a közgyőlés elé. Felelıs: Határidı:

dr. Molnár Zsolt, a gazdasági bizottság elnöke 2002.december 31.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Versenyszabályzata I. rész Bevezetı rendelkezések 1.1 A versenyszabályzat célja, hogy az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Törvény 108. §-ában, valamint az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló többször módosított 3/1999. (II.25.) önk. rendeletben foglaltakra is megállapítsa a versenyeztetés rendjét, ezzel biztosítva Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévı önkormányzati vagyon leghatékonyabb formában történı, ellenırizhetı és szabályozott keretek közötti értékesítését és hasznosítását, megalapozott szerzıdések létrejöttét, valamint a pályázók számára azonos és egyenlı feltételek garantálásával a verseny tisztaságának védelmét.

37 1.2

A szabályzat hatálya kiterjed:

az 1.2.1. pontban foglaltak kivételével - az önkormányzati vagyon elidegenítésére, hasznosítására, illetve az önkormányzat és intézményei árubeszerzésére, építési beruházására, szolgáltatás megrendelésére, ha annak a beszerzés idıpontjában kért - ÁFA nélküli legmagasabb összege eléri vagy meghaladja az e szabályzatban külön meghatározott összeget. 1.2.1. A versenyszabályzat rendelkezései nem vonatkoznak az alábbi esetekre: - a közüzemi szerzıdésekre Nem tartozik a szabályzat hatálya alá a közbeszerzésekrıl szóló 1995. évi XL. törvény hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárás lefolytatása, és az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatár 50 %-át elérı beszerzés sem, ha a közgyőlés a közbeszerzési eljárás szabályainak alkalmazását rendelte el. 1.3.

A szabályzat alapelvei: - Az esélyegyenlıség elve

A kiíró a versenyfelhívásban valamennyi pályázó, vagy ajánlattevı számára egyenlı esélyt köteles biztosítani a versenyanyag összeállításához szükséges információhoz jutás és az értékelés során alkalmazott versenyfeltételek tekintetében. A kiíró a versenyanyag tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján a versenyzık az elıírásoknak megfelelı anyagot állíthassanak össze, a szabályosan és idıben beadott anyagok összevethetık legyenek. - A nyilvánosság elve A versenyeztetési eljárás során a kiíró köteles a versenyzık számára teljes nyilvánosságot biztosítani. Minden versenyzınek joga van a kiíró által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz. Ennek keretében a versenyzı számára hozzáférhetıvé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot és amelyek az üzleti életben szokásosak és szükségesek ahhoz, hogy a versenyzınek lehetısége nyíljék megalapozott versenyanyag összeállítására és beadására. - A rendelkezés elve A kiíró a versenyfelhívás közzététele után, köteles a meghirdetett versenyfeltételeket tiszteletben tartani, az elıre nyilvánosságra hozott eljárási rendet megtartani, a verseny kiírásával és értékelésével kapcsolatos döntési folyamatok tisztaságát biztosítani. A kiíró a versennyel kapcsolatos rendelkezési jogát, így különösen a felhívás feltételeinek utólagos módosítását, a verseny visszavonását, a közzétett eljárási rend szabályainak megváltoztatását az ajánlattételi határidı lejártáig a jelen versenyeztetési eljárási rend keretei között gyakorolhatja úgy, hogy azzal a versenyzık lényeges jogát, érdekét ne sértse.

38 A pályázó bármely, a versenyfelhívás vagy a szabályzat hatálya alá esı magatartásával vagy cselekményével - különösen a versenykiírás átvételével a versenyeztetés szabályait magára nézve kötelezınek ismeri el. A jelen szabályzatban biztosított jogokat azok rendeltetésével összhangban és a jóhiszemőség követelményének megfelelıen kell gyakorolni. II. rész A versenyeztetés általános szabályai 1.

A versenyeztetés során alkalmazható eljárások

1.1 1.2 1.3 1.4 1.5

Nyilvános pályázati eljárás Meghívásos/ zártkörő/ eljárás Tárgyalásos eljárás Árverés Egyszerősített eljárás

A zártkörő pályázat lefolytatását elızetesen írásban minden esetben indokolni kell Zártkörő pályázat akkor írható ki, ha az önkormányzati vagyon hasznosítása vagy a beszerzés jellege, jelentısége, a leghatékonyabb hasznosítás elérése a pályázaton elıre meghatározott ajánlattevık részvételét teszi szükségessé. 2.

Ajánlati felhívással induló nyilvános eljárás

2.1.

Ajánlati felhívás, dokumentáció

2.1.1. Az ajánlati felhívás tartalmát úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevık egyenlı eséllyel tehessenek ajánlatot. Az ajánlati felhívás tartalma: 1. Az ajánlatkérı neve, címe, távirati címe, telefon- és telefaxszámai, elektronikus levelezési címe 2. a.) A választott eljárás b.) A szerzıdés meghatározása, amire ajánlatot kérnek. 3. a.) A beszerzés tárgya és mennyisége b.) A teljesítés helye c.) Annak meghatározása, hogy az ajánlattevı a beszerzés tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot. 4. A teljesítés határideje 5. a.) A dokumentációt rendelkezésre bocsátó szervezet neve és címe b.) A dokumentáció megkérésének határideje c.) A dokumentáció megvásárlásának feltételei 6. a.) Az ajánlattételi határidı b.) Az ajánlat benyújtásának címe c.) Az ajánlattétel nyelve 7. a.) Annak meghatározása, hogy az ajánlatok felbontására az ajánlatkérı kit hív meg b.) Az ajánlatok felbontásának idıpontja és helye 8. A biztosíték nyújtásának feltételei

39 9. A pénzügyi ellenszolgáltatás feltételei és / vagy annak meghatározása, ahol ezek részletesen megtalálhatók. 10. A nyertes közös ajánlattevıktıl gazdasági társaság létrehozásának megkövetelése 11. Az ajánlattevı pénzügyi, gazdasági és mőszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények a beszerzés mértékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat, illetve szervezetekre vonatkozóan is. 12. Az ajánlati kötöttség idıtartama 13. Az ajánlatok elbírálásának szempontjai és részszempontjai a.) a legelınyösebb ajánlat megítélésére szolgáló követelményekre, vagy a legalacsonyabb összegő ellenszolgáltatás mértékére és a teljesítés egyéb körülményeire vonatkozó részszempontok. b.) részszempontonként az azok súlyát meghatározó szorzószámokat (súlyszám) c.) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmú elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felsı határát, mely minden részszempont esetében azonos. 14. Annak meghatározása, hogy lehet-e több változatú ajánlatot tenni 15. Egyéb információk 16. A kiíró azon jogát, hogy az ajánlatkérést eredménytelennek nyilvánítsa, amennyiben nem érkezett számára megfelelı ajánlat. Az ajánlati felhívást legalább egy megyei napilapban kell közzétenni. Amennyiben a felhívás vagyonértékesítésre vonatkozik és annak nettó forgalmi értéke a 15 millió forintot meghaladja, egy országos napilapban is meg kell hirdetni. A szabályzat hatálya alá tartozó értékesítéseket a polgármesteri hivatal internet honlapján is meg kell jeleníteni. A hirdetésben nem kell közzétenni az ajánlati felhívás teljes szövegét, de tartalmaznia kell legalább az ajánlati felhívás 1., 4., 5., 6., pontját és a verseny tárgyának tömör leírását. 2.1.2. Az ajánlati felhívás mellett - amennyiben indokolt - a megfelelı ajánlattételhez szükséges dokumentációt kell készíteni. A dokumentáció elkészítésének szükségességérıl való döntés joga a kiírót, illetve ha a kiíró erre feljogosítja, úgy az adott feladat végrehajtásáért felelıs hivatali szervezeti egység vezetıjét illeti meg. A dokumentációnak tartalmaznia kell: a. az ajánlat kidolgozásához szükséges, a kiíró által biztosítható valamennyi információt b. az ajánlat kialakításánál figyelembeveendı mőszaki, gazdasági, minıségi megoldások jellemzıit, színvonalát c. arra való figyelmeztetést, hogy a kiírási dokumentáció csak az ajánlatkészítés céljára használható fel d azoknak az igazolásoknak, referenciáknak a felsorolását, amelyeknek az ajánlathoz való mellékelése az ajánlattevı alkalmasságát valószínősíti e. az esetleges hatósági elıírások megtartására történı utalást. A dokumentációt a felhívásban közölt idıponttól az ajánlattevık rendelkezésére kell bocsátani. A dokumentáció rendelkezésre bocsátásának idıtartama 30 napnál kevesebb nem lehet.

40 A dokumentáció kiadásáért ellenértéket lehet kikötni. Az ellenérték mértékét az ajánlati felhívás tárgyának értékéhez igazodóan kell megállapítani. A dokumentáció ellenértéke 10 napon belül, a dokumentáció visszaszolgáltatásával egyidejőleg visszajár az alábbi esetekben: - a kiíró visszavonja a felhívást, - az eljárás a Szabályzat 2.7 pontja alapján eredménytelen, az ajánlatkérı a felhívásban megjelölt, ( ill. módosított ) idıpontig nem hirdeti ki az eredményt. Az ajánlatkérı a beszerzés tárgyát nem határozhatja meg oly módon, amely egyes ajánlattévıket az ajánlattétel lehetıségébıl kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos megkülönböztetésüket okozza. 2.2. 2.3.

Az ajánlatkéréssel kapcsolatos információk Ajánlati biztosíték A kiíró az ajánlattevık egyikének biztosított minden információt, adatot és egyéb szolgáltatást köteles a többi ajánlattevı számára is ugyanolyan módon biztosítani. Az ajánlattevı kérésére a versenyfeltételek pontosítása céljából a felhívásban foglaltakon túl is adható felvilágosítás, - a többi ajánlattevı egyidejő tájékoztatása mellett - de csak olyan tartalommal, amely nem sérti a többi ajánlattevı esélyegyenlıségét és az ajánlatok értékeléséig azok kezelésére vonatkozó elıírásokat. Az ilyen felvilágosítás nem eredményezheti az eredeti ajánlati feltételek módosítását. Az eljárásban való részvétel bánatpénz adásához is köthetı, melyet az ajánlati felhívásban meghatározott idıpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani. A bánatpénzt az ajánlati felhívás visszavonása, az ajánlattevı kizárása, az eljárás eredménytelenségének megállapítása, valamint az elbírálás után a kiíró köteles az ajánlattevınek visszaszolgáltatni, az eredmény kihirdetését követı 10 napon belül. Nem jár vissza bánatpénz az ajánlattevınek ha: az a kiírás szerint a megkötött szerzıdés teljesítését biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, - az ajánlattevı az ajánlati kötöttség idıtartama alatt ajánlatát visszavonta, - a szerzıdés megkötése az ajánlattevınek felróhatóan, vagy az ı érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

2.4.

Ajánlattételi határidı, ajánlati kötöttség

A felhívásban az ajánlatok benyújtására vonatkozó idıpontot úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzétételének napja és a benyújtásra nyitva álló határidı között legalább30 nap teljen el. A kiíró ennél hosszabb, illetve egyszerősített verseny esetén ennél rövidebb, de legalább 8 napos határidıt is megállapíthat. Az ajánlattételi határidı egy alkalommal indokolt esetben legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. A határidı meghosszabbítását hirdetésben ( az eredeti kiírással azonos módon ) kell közzétenni a határidı lejárta elıtt.

41 A kiíró az ajánlattételi határidı lejártáig módosíthatja az ajánlati feltételeket, melyeket hirdetés útján közzé kell tenni. Ebben az esetben az ajánlattételre legalább az eredeti felhívásban megállapított idıtartamot biztosítani kell. Az ajánlattevı az ajánlattételi határidı lejártáig módosíthatja, illetve visszavonhatja ajánlatát. Az ajánlati kötöttség az ajánlatok benyújtására megadott határidı lejártával kezdıdik. Ezen idıponttól a benyújtott ajánlatok nem módosíthatók. Az ajánlati felhívásban az ajánlati kötöttség idıtartamát úgy kell megállapítani, hogy a szerzıdéskötés felhívás szerinti idıpontjában az ajánlattevı ajánlati kötöttsége fennálljon. Az ajánlati kötöttség a felhívásban meghatározott idıtartam elteltével jár le, kivéve ha a kiíró ezen idıtartamon belül a versenyt megnyert ajánlattevıvel szerzıdést köt, vagy az ajánlattevıkkel írásban közli, hogy egyik ajánlattevıvel sem köt szerzıdést. 2.5.

Az ajánlatok tartalma Az ajánlattevınek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelıen kell ajánlatát elkészítenie. Az elkészített és benyújtott anyagnak tartalmaznia kell az ajánlattevı részletes és jogilag kötelezı erejő nyilatkozatát a felhívásban foglalt feltételek elfogadására vonatkozóan, a hasznosítás vagy szolgáltatás teljesítésének módjáról, az ellenszolgáltatás összegérıl. Ha az ajánlati felhívás biztosítékadási kötelezettséget ír elı, akkor az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevı igazolja, hogy a felhívásban megjelölt összegő biztosítékot az elıírt formában és módon rendelkezésre bocsátotta. Az ajánlatkérı elıírhatja ajánlattevı, illetve alvállalkozó pénzügyi, gazdasági alkalmasságának, illetve mőszaki alkalmasságának igazolását. A végelszámolás, csıd, illetve felszámolási eljárás alatt álló, továbbá köztartozással rendelkezı ajánlattevı nem tehet érvényes ajánlatot. Egyszerősített verseny esetén a fentiekben részletezett igazolások benyújtását nem kötelezı elıírni. Az ajánlatot zárt borítékban, személyesen kell benyújtani. A borítékon az ajánlat tárgyára utaló jelzésen kívül más, különösen az ajánlattevı kilétére vonatkozó adat nem szerepelhet. Abban az esetben, ha az ajánlatkérés tárgya alapján nem célszerő kizárni a postai úton érkezett ajánlatokat, a feladó feltüntetését nem kell kizáró okként kezelni. Erre a felhívásban utalni kell. Az ajánlati felhívás, illetve a részletes dokumentáció átvételét az aláírásával hitelesített átvevı személyekrıl, szervezetekrıl listát kell készíteni, melyet az ajánlatok felbontásáról készült jegyzıkönyvhöz kell csatolni. A beérkezett ajánlatokat a beérkezés idıpontjának feltüntetésével- külön íven – nyilvántartásba kell venni és a postai úton érkezett ajánlatok kivételével az ajánlattevıvel szignáltatni kell.

42 2.6.

Az ajánlatok felbontása, a döntés elıkészítése Az ajánlatokat tartalmazó zárt iratokat (borítékokat) az ajánlattételi határidı lejárta idıpontjában kell felbontani. A határidıben beérkezett anyagok bontása az elıkészítık, illetve a kiíró által feljogosított tagok, személyek közremőködésével történik. A bontásról jegyzıkönyvet kell készíteni. Az ajánlati dokumentumok valamennyi mellékletét bírálati sorszámmal kell ellátni. Közjegyzı jelenlétérıl akkor kell gondoskodni, ha a kiírás azt elıírta, vagy minden egyéb esetben, ha a kiíró ezt szükségesnek és indokoltnak tartja. A késedelmesen benyújtott ajánlatot a feladó megállapítását követıen vissza kell juttatni az ajánlattevınek. Az ajánlati felhívás rendelkezhet úgy, hogy a bontáson a kiíró, az ajánlattevık, illetve meghatalmazottaik, valamint a kiíró által meghívott más személyek is jelen lehetnek. A bontást végzı feladata:

a) biztosítja és tanúsítja a felbontás szabályos lefolyását, b) ellenırzi, hogy a pályázati anyagok megfelelnek-e a kiírásban rögzített alaki és eljárási követelményeknek és megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. c) beadást követı azonnali nyilvános bontás esetén a benyújtás körülményeivel kapcsolatos véleményét kinyilvánítja és rögzíti, d) gondoskodik arról, hogy a jegyzıkönyvben a bírálati azonosító sorszámokat nevesítsék, a jegyzıkönyv tartalmazza az ajánlattevı nevét, székhelyét, az ajánlati árat és a határidıt. e) aláírásával igazolja, illetve hitelesíti az értékelésrıl készült jegyzıkönyvet, f) gondoskodik arról, hogy a bontáskor, illetve az azt követı adatok ismertetésekor bejelentett óvások, kifogások, észrevételek a jegyzıkönyvben rögzítve legyenek. Az ajánlatok nyilvános bontásakor a jelenlévıkkel ismertetni kell az ajánlattevık nevét, székhelyét, az ajánlati árat (Ft) és a határidıt. Az ajánlatok felbontásakor, illetve ismertetésekor jegyzıkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell: a./ a felvétel helyét, idejét, az értékelésben résztvevı személyek nevét és azt, hogy milyen minıségben vesznek részt az eljárásban, b./ a verseny tárgyát, a felhívás közzétételének idıpontjait és helyét, a benyújtásra nyitva álló határidı utolsó napját, a beérkezett ajánlatok számát, továbbá azt, hogy melyek nem felelnek meg a pályázati kiírásban foglaltaknak, c./ a versenyanyag felbontásának és ismertetésének rövid leírását, az ajánlattevık nevét, székhelyét, az ajánlati árat (Ft) és a határidıt, a jelenlevık hozzászólásainak, észrevételeinek rövid ismertetését, d./ minden egyéb információt, amelyet szükségesnek tartanak az értékelésben résztvevık.

43 Az ajánlatok érvényességének megállapítása: Érvényes az az ajánlat, amely mindenben megfelel az ajánlati felhívásban foglaltaknak. A kiírónak minden esetben érvénytelennek kell nyilvánítania az ajánlatot, ha az ajánlattételi határidı után nyújtották be; olyan ajánlattevı nyújtotta be, aki nem jogosult részt venni az eljárásban; az ajánlattevı a biztosítékot nem, vagy nem az elıírt módon bocsátotta rendelkezésre; - az ajánlat nem felel meg a felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek; Nem kell érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot a pénzügyi, gazdasági alkalmasság megállapítására vonatkozó iratok hiánya esetén, ha a hiánypótlásra vonatkozó felhívásra az ajánlattevı 10 napon belül megküldi a hiányzó iratokat. A hiánypótlásra vonatkozó rendelkezést a jegyzıkönyvben rögzíteni kell. Az eljárás bármely szakaszában kizárható az az ajánlattevı, aki részérıl a kizáró ok az eljárás során keletkezett, illetve hamis adatot szolgáltatott. Az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak. A kiíró a többi ajánlattevı egyidejő értesítése mellett az ajánlatok felbontása után felvilágosításokat kérhet az ajánlattevıtıl annak érdekében, hogy az ajánlatok értékelése, illetve összehasonlítása jobban elvégezhetı legyen. A kiíró - a többi ajánlattevı egyidejő értesítése mellett -kérdéseit, illetve az azokra adott válaszokat írásban kell rögzíteni. Ez nem eredményezheti az ajánlatban megfogalmazott értékbeli vállalások, lényeges állítások megváltoztatását, csak azok értelmezését szolgálja. Az ajánlatok értékelésében részvevı személyeket, illetve az általuk felkért személyeket titoktartási kötelezettség terheli. Az ajánlat értékelésében résztvevık az e minıségükben tudomásukra jutott információkat kizárólag az ajánlatok értékelésének a céljára használhatják fel. A jegyzıkönyv mellékletét képezi a kiírónak a benyújtott pályázati ajánlatok átvételérıl, az azonosításhoz szükséges adatokról (átvételi sorszám és idıpont, ha van postai bélyegzı kelte, stb.) készített nyilvántartása is. Az ajánlatok értékelését úgy kell elıkészíteni, hogy a felhívásban rögzített határidıig elbírálható legyen. Az elbírálásra nyitva álló határidıt azonban 90 napnál hosszabb idıtartamban- tekintettel az ajánlattevık ajánlati kötöttségére- nem lehet meghatározni. Ezekrıl a határidıkrıl az ajánlattevıket a felhívásban tájékoztatni kell. 2.7

Az ajánlatok elbírálása

Az ajánlatokat a III. fejezetben részletezett hatásköri szabályok szerint kell elbírálni, kivéve ha az eljárás megkezdését követıen - elıre nem látható és elháríthatatlan ok következtében beállott lényeges körülmény miatt a szerzıdés megkötésére, illetve a teljesítésre az ajánlattevı nem lenne képes. Az ajánlatok értékelését – figyelemmel a vagyonrendeletben foglaltakra is a feladat végrehajtásáért felelıs hivatali szervezeti egység készíti elı és terjeszti a döntésre jogosult szerv, vagy személy elé

44 Az ajánlatkérı az ajánlatokat az ajánlatkérésben meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Az ajánlatok elbírálásakor az elbírálásra jogosult köteles dönteni arról, hogy a felhívás eredményes volt-e vagy sem. Eredménytelen az ajánlatkérés ha: a./ a kitőzött idıpontig egyetlen ajánlat sem érkezett, vagy egyetlen ajánlat érkezett, de az az ajánlati felhívás alapján nem értékelhetı, vagy érvénytelen ; b./ a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a versenyfelhívás követelményeinek, vagy más, a versenyre vonatkozó elıírásnak; c./ a kiíró valamely ajánlattevınek a verseny tisztaságához főzıdı, vagy a többi ajánlattevı érdekeit egyébként súlyosan sértı cselekménye miatt a verseny érvénytelenítése mellett döntött; d./ a kiíró azért nyilvánítja eredménytelennek az ajánlatkérést, mert maga vált képtelenné a felhívásban rögzített feltételek teljesítésére. e./ az összes ajánlattevıt ki kellett zárni az eljárásból; f/ az ajánlatkérı érvényes ajánlat beérkezése esetén is érvénytelennek nyilváníthatja az ajánlatkérést olyan új körülmény felmerülése esetén, mely az ajánlatkérı számára kedvezıbb ajánlatok benyújtását valószínősíti egy új eljárás lefolytatásával. Ebben az esetben azonban az ajánlatkérınek részletesen írásban rögzíteni kell az eredménytelenné nyilvánítás okait, valós indokait. Az ajánlatkérı az ajánlatot kizárólag az elbírálásra használhatja fel. Más célú felhasználás esetén az ajánlattevıkkel külön meg kell állapodni. Az elbírálásra jogosult ezt követıen dönt az ajánlatok végsı sorrendjérıl. A verseny elbírálásáról az elıkészítınek összegzést kell készítenie, melyet a döntésre jogosult szerv hagy jóvá. Az összegzésnek tartalmaznia kell: a./ a verseny célját, jellegét, illetve a versenyfelhívás (kiírás) közzétételére vonatkozó adatokat; b./ a lebonyolítás rövid ismertetését, a beérkezett ajánlatok számát, lényeges tartalmára vonatkozó fıbb adatokat; c./ a versenykiírásban szereplı jogszabályok, más hatósági elıírások megtartására történı utalást; d./ a versenyanyagok elbírálásának (értékelésének fıbb szempontjait - pontszámait - az egyes ajánlatokkal kapcsolatban kialakult véleményeket; e./ a versenyeljárás eredményének összefoglaló értékelését, az elsı három helyre javasolt megjelölését, ha erre mód van, illetve ha a versenyt eredményesnek minısítették. A zárójelentéshez csatolni kell a versenyanyagok felbontásáról, illetve ismertetésérıl készült jegyzıkönyvet mellékleteivel együtt, valamint az eredeti versenykiírás dokumentációját. Az ajánlatkérınek az eljárással kapcsolatos összes iratot az eljárás lezárulásától számított 3 évig meg kell ıriznie. 2.8.

Az ajánlatkérés eredményének közzététele

A verseny elbírálásra jogosult az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntését a kiírásban meghatározott idıpontban kihirdeti. Amennyiben az ajánlattevık az eredményhirdetésben nem jelennek meg, úgy a döntésrıl készült jegyzıkönyvet 5 napon belül meg kell küldeni az

45 ajánlattevınek, továbbá tájékoztatni kell nyilvánításáról, valamint ezek indokáról.

a

kizárásáról,

ajánlatának

érvénytelenné

Az értékelést követıen kialakult végeredményt – amennyiben az ajánlati felhívásban ez szerepel - úgy kell kihirdetni, hogy az elsı és második helyezett feltüntetésre kerüljön. Az ajánlatkérés eredményét a sajtó útján akkor kell közzétenni, ha errıl az ajánlati felhívás kifejezetten rendelkezik, illetve errıl az ajánlat elbírálója döntött. 2.9.

A szerzıdés megkötése

A szerzıdést úgy kell megkötni, hogy a nyertes ajánlattevı ajánlati kötöttsége még fennálljon. Az ajánlatkérı abban az esetben mentesül a szerzıdés megkötésének kötelezettsége alól, ha az eredményhirdetést követıen beállott körülmény miatt a szerzıdés megkötésére, vagy teljesítésére nem képes. Abban az esetben, ha az ajánlatkérés nyertesével megkötendı szerzıdés feltétele az, hogy Magyarországon gazdasági társaságot alapítson, az ajánlattevınek a szerzıdésben kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a szerzıdésben rögzített követelményeket az általa alapítandó (alapított) gazdasági társaság alapító okiratában is érvényesíteni fogja. Ha ezt nem teljesíti, az ajánlatkérıt azonnali hatályú felmondási jog illeti meg. Erre a versenykiírásban és a megkötendı szerzıdésben is utalni kell. A külföldi ajánlattevı garantálni köteles az általa belföldön alapított gazdasági társaság szerzıdésszerő teljesítését az ajánlatkérıvel szemben. A felek a megkötendı szerzıdés tartalmát a közzétett versenyfeltételek, illetve a versenyt megnyert ajánlattevı ajánlata alapján alakítják ki. Ha a nyertes ajánlattevıvel a szerzıdés megkötése, vagy a szerzıdés teljesítése meghiúsulna, úgy a polgármester, illetve intézményi beszerzés esetén az intézményvezetı – amennyiben második vagy harmadik helyezettet hirdetett - jogosult a soron következıvel szerzıdést kötni, vagy új versenyt kiírni. 3.

Meghívásos eljárás

3.1 Az eljárás az alábbi esetben alkalmazható a./ csak határozott számú jelentkezı alkalmas a szerzıdés teljesítésére b./ a beszerzés tárgyára figyelemmel legalább három ajánlattevı van Az eljárás részvételi felhívással indul, melyet hirdetmény útján közzé kell tenni. 3.2 Az ajánlattévınek a hirdetményben meg kell jelölnie azokat, akiket ajánlattételre fel kíván hívni. A hirdetményben megjelölteken kívül az eljárásban való részvételre mindazok jelentkezhetnek, akik alkalmasak a szerzıdés teljesítésére. A részvételre történı jelentkezés határidejének lejárát követıen az ajánlattevı köteles egyidejőleg írásban ajánlattételre felhívni az összes alkalmasnak minısített jelentkezıt. 3.3. Az ajánlattevık a részvételre a hirdetményben meghatározott határidın belül jelentkezhetnek.

46 Az ajánlatkérı a hirdetményben meghatározza az ajánlattévık keretszámát, azzal, hogy legfeljebb a keretszám felsı határáig terjedı számú jelentkezınek megküldi az ajánlati felhívást. A keretszámnak legalább három ajánlattevıt kell magába foglalnia. Az ajánlatkérı a pénzügyi, gazdasági, mőszaki alkalmasság alapján kiválasztott jelentkezıket egyidejőleg, közvetlenül, írásban kéri fel ajánlattételre. 4.

Hirdetés közzététele nélküli tárgyalásos eljárás

Az eljárás az alábbi esetekben alkalmazható: a./

A nyilvános eljárás eredménytelen volt. Az eljárás megindításáról és lefolytatásáról a nyílt eljárás eredménytelenné nyilvánításakor kell dönteni, meghatározva az eljárásba bevont ajánlattevıket.

b./

A mőszaki-technikai vagy egyéb sajátosságok miatt csak egy lehetséges ajánlattevı van.

c./

Az ajánlatkérı által elıre nem látható okból elıállt, rendkívüli sürgısség miatt a nyílt eljárás során elıírt határidık nem lennének betarthatóak, a rendkívüli sürgısséget indokló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérı mulasztásából.

d./

Az ajánlatkérés tárgyával kapcsolatos kedvezı feltételek csak rövid ideig állnak fenn és más típusú eljárás alkalmazása esetén ezen feltételek igénybevétele meghiúsulna.

e./

Az ellenszolgáltatás, vagy egyéb szerzıdéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, mely lehetıvé teszi nyílt eljárásban a legkedvezıbb ajánlatok kiválasztását.

A c-d-e pontokban leírt feltételek fennállása esetén legalább 3 ajánlattevıvel kell a tárgyalást lefolytatni. Az eljárás az ajánlati felhívás kiküldésével kezdıdik. A felhívás tartalmára a nyílt eljárásnál ismertetett szempontok az irányadóak, kiegészítve a tárgyalásos eljárás jogcímével és az (elsı) tárgyalás idıpontjával. A felhívottakkal a kedvezı feltételek fennállásának idıtartamán belül kell tárgyalni. Az ajánlattevıknek a tárgyaláson szóban, vagy írásban kell megtenni ajánlatukat. A szóbeli ajánlatot a tárgyalás során jegyzıkönyvbe kell foglalni. A benyújtásnak, a nyílt eljárás során alkalmazott formai követelményei mellızhetık. Az ajánlatok elkészítésére annyi idıt kell biztosítani, amely nem veszélyezteti az eljárás alkalmazását indokló kedvezı körülmények igénybevételét, de lehetıvé teszi megalapozott ajánlat összeállítását. A nyílt eljárásnál ismertetett igazolásokat az eljárás során az ajánlattevı nyilatkozata helyettesíti. Az igazolásokat utólag, a szerzıdéskötéssel egyidejőleg kell benyújtani. A tárgyalás befejezésekor azzal az ajánlattevıvel kell szerzıdést kötni, aki a szerzıdést a rendkívüli helyzet által megkívánt idı alatt képes teljesíteni.

47 5.

Árverés lebonyolításának szabályai

Árverést ingó- és ingatlan vagyon tulajdonjogának értékesítése céljából lehet kiírni. Az árverés kiírására a szabályzat általános rendelkezéseit kell alkalmazni. Az árverési hirdetmény tartalma: - kiíró neve, címe; - az árverésre kerülı ingatlan címe, jelenlegi üzletköre, alapterülete; (ingó dolog esetén annak megnevezése, db. száma, egyéb jellemzıi ) - kikiáltási ár és a bánatpénz összege; (ingó dolog árverése során nem kötelezı a bánatpénz kikötése.) - árverés helye és ideje; - az árverést megelızı 2-8 napon belül hol lehet jelentkezni a bánatpénz befizetése mellett; - kitıl és hol lehet további információt kapni; - a szerzıdéskötés idıpontja. Az árverésen való részvétel feltételei: Az árverésre jelentkezıknek árverezni személyesen vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokirattal, vagy teljes bizonyító erejő magánokirattal kell igazolni. Az árverés megkezdése elıtt be kell mutatni az ajánlattevık: - személyi igazolványát - a bánatpénz letétbe helyezésének igazolását. Az árverés vezetıjének feladatai: - Gondoskodik arról, hogy az ajánlattevık egy csoportban, az érdeklıdıktıl jól elkülöníthetıen foglaljanak helyet. - Számba veszi a jelenlévıket, tájékoztatást ad az árverésre esetlegesen nem jogosult jelentkezıkrıl és az elıvásárlási joggal rendelkezıkrıl. - Ha külön árverési tájékoztató nem készült, ismerteti az árverésre kerülı ingatlan (ingó dolog) legfontosabb adatait. - Ismerteti a kikiáltási árat, a licit lépcsık mértékét és felhívja az ajánlattevıket, hogy kézfelemeléssel jelezzék, ha tartják az árat. - Folyamatosan közli, hogy ki tartja, és ki száll ki a licitálásból. - Az árverést addig kell folytatni, amíg egy ajánlattevı tartja az árverést vezetı által bemondott árat. - Egyezı ajánlat esetén az elınyben részesített (elıvásárlási jog) ajánlattevı nyeri az árverést. Azonos jogosultsággal rendelkezık egyezı ajánlata esetén jogában van írásban bekérni az ajánlattevık végsı legmagasabb ajánlatát. - Ha további ajánlat nincs, a legmagasabb vételár háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy az árverést ki nyerte meg, és így jogot szerzett a szerzıdéskötésre. - Az árverést bezárja és gondoskodik a jegyzıkönyv elkészíttetésérıl. - Intézkedik a visszafizetendı bánatpénzekrıl. A jegyzıkönyveknek tartalmaznia kell az alábbiakat: - az árverezett ingatlan ( ingó dolog ) megjelölését, - a kikiáltási árat és valamennyi ajánlattevı utolsó ajánlatát,

48 - az árverés nyertesének nevét, címét, - azt a kötelezettséget, hogy a nyertesnek az árverés napjától számított, a kiírásban rögzített idın belül szerzıdést kell kötnie, illetve ha szerzıdést nem köti meg, a szerzıdéskötésre vonatkozó igényét a bánatpénzzel együtt elveszti. 6.

Egyszerősített eljárás Az egyszerősített eljárás során a kiíró jogosult arra, hogy 3-5 ajánlattevıtıl írásban ajánlatot kérjen, illetve hirdetést jelentessen meg ajánlatkérés céljából. A felhívás alapján az ajánlatoknak a következıknek kell tartalmaznia: tárgyi eszköz beszerzés és szolgáltatás igénybevétele esetén: ajánlati ár, teljesítési határidı, fizetési feltételek. III. rész Értékhatárokhoz rendelt döntési szintek:

1.

Önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása:

1.1

Az önkormányzati vagyon értékesítésének, hasznosításának módját, a döntési szinteket, valamint az értékhatárokat az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásáról szóló rendelet tartalmazza, de a versenyeztetési eljárásra e rendelet szabályait kell alkalmazni. Tízmillió forint nettó érték feletti vagyon elidegenítése, hasznosítása –egyéb feltételek fennállása esetén – nyilvános (indokolt esetben zártkörő) pályáztatás, versenyeztetés útján történhet. A közgyőlés 10 millió forint nettó érték alatti vagyon elidegenítése, hasznosítása esetén is elrendelheti nyilvános pályázat lefolytatását. Az ingó vagyon elidegenítése esetén amennyiben nettó értéke nem haladja meg az egymillió forintot- a vagyonrendelet elıírásainak figyelembe vételével, a III.2.2. és III.2.3.pontok szerinti egyszerősített eljárási rend alkalmazható.

1.2

1.3 1.4

2.

Építési beruházás, árubeszerzés, szolgáltatás megrendelés esetében:

2.1

Kétmillió forint és az éves költségvetési törvényben a közbeszerzésekre meghatározott értékhatár közötti versenyeztetés esetében - kivéve ha a közgyőlés az értékhatár 50 %át elérı beszerzésre is a közbeszerzési eljárás szabályainak alkalmazását rendelte el a pályázati kiírásról a polgármester, az alpolgármesterek és a jegyzı részvételével mőködı vezetıi testület dönt; a beérkezett pályázatokat a vezetıi testület értékeli és bírálja el.

2.2..

Ötszázezer Ft és kétmillió Ft között egyszerősített versenyeztetésre kerül sor a feladat végrehajtásáért felelıs irodavezetı, illetve intézményvezetı legalább három ajánlatot kér be; a beérkezett ajánlatokat a vezetıi testület értékeli és bírálja el.

2.3.

Ötszázezer Ft alatt a versenyeztetés egyszerősített formában történik az ajánlatkérésrıl a feladat végrehajtásáért felelıs irodavezetı, illetve intézményvezetı dönt;

49 -

a beérkezett ajánlatokat a polgármester, illetve az intézményvezetı értékeli és bírálja el. IV. rész Összeférhetetlenség

Az eljárás elıkészítésében, a felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérı nevében nem járhat el, illetıleg az eljárásba nem vonható be az eljárás tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végzı gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodó szervezet), illetıleg olyan személy vagy szervezet, aki (amely) a.) az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, b.) az érdekelt gazdálkodó szervezet vezetı tisztségviselıje, c.) az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik. d.) az a)-c) pont szerinti személy közeli hozzátartozója. (Ptk. 685. /1/. bek.) Az elızı pontban foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a versenyeztetés elbírálásában résztvevıtıl bármely oknál fogva nem várható el az ügy elfogulatlan megítélése. A versenyeztetés elıkészítésében, illetve elbírálásában résztvevı köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármely elızıekben körülírt összeférhetetlenségi ok áll fenn. Ezeket a rendelkezéseket a versenyeztetés szervezeti rendszerében valamennyi résztvevıre megfelelıen alkalmazni kell. Összeférhetetlenségi ügyben a kiíró dönt. Záró rendelkezések A szabályzat 2001.október hó 01. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépés után indult versenyeztetési eljárásokban kell alkalmazni. Békéscsaba, 2001.szeptember 20. napján Pap János sk. polgármester Napirend tárgya:

dr.Simon Mihály sk. jegyzı A Közgyőlés Szervezeti és Mőködési Szabályzatának módosítása és a köztisztviselık jogállását szabályozó önkormányzati rendeletek elıkészítése

Pap János polgármester: Rendeletalkotás szükséges, mert a köztisztviselıi törvény megváltozott. Vannak olyan szakaszai is a törvénynek, amelyek kötelezıek és vannak melyek önkormányzati szabályozást igényelnek. A következık figyelembevételére szólította fel a képviselıket: a határozati javaslatban a B. változat szerepel azzal, hogy minden köztisztviselı 10 % illetménykiegészítést kap. Ebben az esetben az önkormányzat nem tudja itt tartani megfelelı fizetéssel a diplomás szakembereket, mint munkavállalókat. Az egyetemi, fıiskolai diplomával bíró, 20 éves gyakorlattal

50 rendelkezı köztisztviselı ma a táblázat szerint 98.560,-Ft fizetést kap. Ezzel nem lehet a hivatalba megfelelı szakembereket találni. Ezért javasolta, hogy a határozati javaslat I. pont A. szakaszát úgy fogadja el a közgyőlés, hogy 2001. évre a felsıfokú végzettségőeknek 30 %-kal, a középfokú végzettségőeknek 10 %kal megállapított illetménykiegészítés legyen. (Kazetta 5/2. 014-038) Takács Péter képviselı: Ez az elıterjesztés az adható kategóriába tartozik, tehát nem a törvénybıl következı kötelezı feladata a közgyőlésnek? (Kazetta 5/2. 038-040) Pap János polgármester: illetménykiegészítés adható. (Kazetta 5/2. 040-041)

Az

elıterjesztésben

szerepel,

hogy

30

vagy

10

%

Takács Péter képviselı: Mekkora a köztisztviselıi alapilletmény? A képzettségi pótlék plusz szakképzettséget jelent, tehát ha valakinek több diplomája van? Következı kérdése: a 30 és 10 %-os emelésre, - amit Pap János polgármester javasolt – a pénzügyi fedezet rendelkezésre álle? (Kazetta 5/2. 041-054) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: A bizottság alaposan tárgyalta a témát, és nem vitatta a bérfejlesztés szükségességét, indokoltságát, méltányosságát. A bizottsági ülésen viszont megállapításra került, hogy az elsı alternatíva, tehát az A. variáció finanszírozására ez évben sem látszik a fedezet, és különösen nem látszik a teljes naptári évben, ha ez bevezetésre kerül. Ez ebben az évben 31 vagy 32 millió Ft többletforrás igényt jelent. Jövıre, ha ez elfogadásra kerül, akkor 60-70-80 millió Ft többletforrás igényt fog jelenteni. A többletforrás igényt úgy kell értelmezni, hogy az illetményalap emelésébıl származó költségkövetkezményeket az állam finanszírozza, ezt azonban nem. Mert ez nem jár, ez csak egy lehetıség. A bizottság úgy gondolja, hogy a lehetıség még se legyen a minimumon, hiszen eddig is volt a hivatalban egy 10 %-os illetménykiegészítési rendszer más indoklás alapján, ezt a törvény módosítása elveti. Ezért javasolja a bizottság, hogy ez visszatelepítésre kerüljön, tehát a B. változat elfogadható. A B. változat egy alváltozata a C. változat, amely bizonyos értelemben mozgásszabadságot telepítene a munkáltatói jogokat gyakorlóra, ez költségeiben közömbös, hatásában elınyös. A leírásban megjelent, hogy a végrehajthatóság kétséges. Amennyiben ezt jogilag aggályos végrehajtani, úgy vissza kell térni a B. változathoz. Azt javasolja a bizottság, hogy a B. változat finanszírozását vállalja az önkormányzat, a 13.130.000,-Ft költségvetés fedezete pedig legyen az illeték-bevételi többlet megnevezése. Ez azt jelentené, hogy az illeték-bevétel felhasználása ezen az ülésen 7 millió forinttal megemelésre került a karbantartási elháríthatatlan problémák javára és 13 millióval a bérfejlesztés, vagy bérpótlás javára, azaz 20 millió forintot költöttek el a valós többletbıl. Ez a forrás a további 19 millió forintra már csak aggályosan használható fel, elméletileg megnevezhetı, csak akkor 2002-ben nem tudni, hogy mibıl lesz finanszírozva. (Kazetta 5/2. 054-079) dr. Simon Mihály jegyzı: A köztisztviselık jogállásáról szóló törvény a következıket mondja ki: „A helyi önkormányzat rendeletében, évente, a tárgyévre vonatkozóan egységesen valamennyi köztisztviselınek illetménykiegészítést állapíthat meg, amelynek mértéke a

51 köztisztviselı alapilletményének 30 %-a - felsıfokú végzettségőnél – , középfokú végzettségőnél 10 %-a.” Összekeverhetı az illetményalap és az alapilletmény fogalma. Az illetményalapot az éves költségvetés az eddigiektıl eltérıen kötelezıen megállapítja. Az most ebben az évben 30.600,-Ft az országos költségvetésben. Jövıre 33.000,-Ft lesz. Az önkormányzat rendeletében jelenleg 32.000,-Ft az illetményalap. Tehát több mint az államilag megállapított. Ez jövıre már így nem lehetséges, mert a törvény megváltozott, de az idén még így van. Ez az illetményalap, ezt kell megszorozni a köztisztviselı iskolai végzettségének és szolgálati idejének függvényében a törvény által megállapított szorzóval. Ez az osztálytól és fokozattól függ. Így ahogy Pap János polgármester mondja - a 30.600,-Ft-tal számolva – az új illetményszorzókat figyelembe véve egy 20 éves munkaviszonnyal rendelkezı, felsıfokú végzettségő embernél kb. 90 ezer Ft fizetést jelent. Két különbözı dologról van szó. Az egyik az, ami a törvény szerint jár, a másik az, ami a törvény szerint fizethetı és a munkaerı megtartható. Tehát nem kötelezı adni 30 százalékot. Egyes vélemények szerint, ha adunk valamit, az nem lehet kevesebb 30 százaléknál, más vélemények szerint lehet, ez jogilag nem tiszta. Személyes álláspontja az, hogyha a középfokú végzettségőek kapnak 10 %-ot, akkor a felsıfokú végzettségőeknek minimum ezt meg kell kapni. Ez az értelmezés még jogi vita alatt áll. Az elıterjesztés igazodik a költségvetési bizottság által jóváhagyotthoz. Szíve szerint viszont azonosul Pap János polgármester véleményével. Ez költségvetési kiadás, de évente szükséges megállapítani. Jelenleg a döntés csak erre az évre vonatkozhat, a jövı évi költségvetésnél a jövı évre vonatkozik. (Kazetta 5/2. 079-109) Pap János polgármester: Mi lehet a forrása? (Kazetta 5/2. 109-114) dr. Simon Mihály jegyzı: A pénzügyi, költségvetési bizottság az érvek közül azt fogadta el, hogy ennek a forrása, - amit majd a következı közgyőlésen költségvetési rendelet módosításaként lehet megjelentetni, amikor az erre vonatkozó rendeletet is - (10 %-ra) az illeték-bevételi többlet lett megjelölve. Más plusz források is rendelkezésre állnak, amelyek megjelölésre kerülhetnek. A kamatkiadással kapcsolatos megtakarítás (a költségvetésben adott mennyiségő hitel után bizonyos mennyiségő kamatot terveztek, ha nem vesz fel az önkormányzat annyi hitelt, megtakarításra kerül a kamat), a polgármesteri hivatal által beszedett és eddig a költségvetésben még sehol nem szerepeltetett szolgáltatási díj (az egész okmányiroda által keresett, még nem lehet megmondani, évenként milyen nagyságú bevétel, mert nem egész évben mőködött ez a rendszer. Több tízmillió forintról van szó). Itt csak az illeték-bevételi többlet szerepel, mert csak 10 %-ról szól az elıterjesztés. Amennyiben ez felmegy 30 %-ra, abban az esetben további forrásként lehet megjelölni a kamatkiadási megtakarítást és a szolgáltatási díj bevételt. (Kazetta 5/2. 114-130) Pap János polgármester: Ezzel a forrásmegjelöléssel a módosító javaslatot szavazásra bocsátotta. Tehát a felsıfokú végzettségőeknél 30 %, a középfokú végzettségőeknél 10 % illetménykiegészítés. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 14 igen szavazattal, 7 tartózkodással elvetette a javaslatot. (Kazetta 5/2. 130-137)

52 Szilvásy Ferenc alpolgármester: A felsıfokú végzettségőeknél 25 %-ot, a középfokú végzettségőeknél 10 % illetménykiegészítést javasolt. (Kazetta 5/2. 137-138) Kiss László képviselı: Véleménye szerint a B. változat lenne az, ami a költségvetés szempontjából is elfogadható lenne. (Kazetta 5/2. 138-143) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az A. pont módosító javaslatát: az illetménykiegészítés felsıfokú végzettségőeknél 25 %-, a középfokú végzettségőeknél 10 %-. Az erre a célra felhasználásra kerülı pénz forrása az elıbb felsorolásra került. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 16 igen, 6 tartózkodással elfogadta a javaslatot.

Az elfogadott módosítással együtt szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyőlés 20 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következı határozatot hozta: 451/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT 1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése utasítja a jegyzıt, hogy a köztisztviselık jogállásáról szóló törvény módosítása miatt szükséges önkormányzati rendeletmódosítást az alábbiak figyelembevételével készítse elı: a)

a közgyőlés 2001. évre a köztisztviselık részére felsıfokú iskolai végzettségőek esetében 25 %-os, a középfokú iskolai végzettségőek esetében 10 %-os mértékő illetmény kiegészítést állapít meg. (Forrása: illetékbevételi többlet, kamatkiadással kapcsolatos megtakarítás, szolgáltatási díj.)

b)

a közgyőlés a polgármesteri hivatalban két vezetıi szintet állapít meg: -

c)

az irodavezetı a fıosztályvezetı-helyettessel, az irodavezetı-helyettes és a titkárság önálló csoportvezetıje az osztályvezetıvel azonos szintő. A közgyőlés 2001-ben a Ktv.-ben meghatározott mértékő vezetıi pótlékot állapít meg a vezetıi megbízással rendelkezı köztisztviselıknek. (Fıosztályvezetı-helyettes esetében az alapilletmény 15 %-a, osztályvezetı esetében az alapilletmény 10 %-a.)

a közgyőlés költségvetési rendeleteiben biztosítja a köztisztviselı által ellátott feladatkörön belüli szakosodást elısegítı további szakképesítés, szakképzettség elismeréseként a hivatali szervezet vezetıje által megállapítandó képzettségi pótlék pénzügyi fedezetét. (A képzettségi pótlék mértéke az illetményalap 3050 %-áig terjed.)

53 A közgyőlés a fenti intézkedések végrehajtásához 2001-ben szükséges fedezetrıl a rendelet megalkotásával egyidejőleg dönt. Felelıs: Határidı: 2./

dr. Simon Mihály jegyzı 2001. október 18.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése felkéri a pénzügyi, költségvetési bizottságot, hogy tegyen javaslatot a polgármester és az alpolgármesterek jutalmazásának szabályozására.

Felelıs: Határidı:

Hideg András a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke 2001. október 18.

Tárgy:

Szervezeti és mőködési szabályzat módosítása – rendeletalkotás

Pap János polgármester: Az SZMSZ módosítással kapcsolatban kérdést, észrevételt várt. Szavazásra bocsátotta a javaslatot. (Kazetta 5/2. 143-160) A közgyőlés 22 igen, egyhangú szavazattal alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének 22/2001. (IX. 20.) önkormányzati rendelete a Közgyőlés Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló többször módosított 12/1999. (IV. 22.) önkormányzati rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Közgyőlés Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló, a 39/1999. (XII. 16.) önk. rendelettel, az 5/2000. (II. 17.) önk. rendelettel, a 16/2000. (III. 16.) önk. rendelettel, a 28/2000. (VI. 8.) önk. rendelettel, valamint az 1/2001. (I. 25.) önk. rendelettel módosított 12/1999. (IV. 22.) önkormányzati rendeletet az alábbiak szerint módosítja: 1. § A rendelet 47. §-a az alábbi (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) A polgármesteri hivatalban vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkaköröket az SZMSZ 11. sz. melléklete tartalmazza.” 2. § Az SZMSZ 8. számú melléklete helyébe a következı melléklet lép: „8. sz. SZMSZ melléklet A polgármesteri hivatal munkarendje, ügyfélfogadási rendje A hivatal dolgozói rugalmas munkarendben dolgoznak, a kötött munkarendhez kapcsolódó munkaköröket – eltérı szabályozás hiányában – a jegyzı határozza meg.

54 ÜGYFÉLFOGADÁSI IDİ: Hétfı Kedd Szerda Csütörtök Péntek

8.30 - 12.00 --8.30 – 12.00 8.30 – 12.00 8.30 – 12.00

12.30 - 17.00 --12.30 – 16.00 -----

Lakcímbejelentési és halálozási ügyekben az ügyfélfogadást teljes hivatali munkaidıben biztosítani kell. Házasságkötéssel, egyéb családi szolgáltatással elızetes egyeztetés alapján munkanapokon munkaidın kívül, illetıleg szombaton is rendelkezésre kell állni. Fogadónap: A polgármester, az alpolgármesterek, a jegyzı és az aljegyzı hetenkénti váltással, pénteki napokon 8.00 – 12.00 óráig fogadónapot tart.” 3.§ A rendelet az alábbi 11. sz. melléklettel egészül ki:

„11. sz. SZMSZ melléklet

A polgármesteri hivatalban vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkakörök megnevezése: Jegyzı, aljegyzı Irodavezetı, irodavezetı helyettes, (csoportvezetı) Titkárság Vezetı jogtanácsos, jogtanácsos Nemzetiségi referens Személyügyi ügyintézı Protokollfınök Sajtóreferens Területfejlesztési referens Pályázati referens Gazdaságfejlesztési referens Testületi referens Bizottsági referens Titkárnı Informatikus Belsı ellenır Felelıs szerkesztı Szerkesztı Gyámügyi ügyintézı Gyámhivatal Közigazgatási Iroda Gyermek és ifjúságvédelmi ügyintézı

55 Építéshatósági ügyintézı Anyakönyvvezetı Hagyatéki ügyintézı Honvédelmi, birtokvédelmi ügyintézı Munkavédelmi-tőzvédelmi ügyintézı Ügyfélszolgálati ügyintézı Mezıgazdasági ügyintézı Kereskedelmi ügyintézı Telepengedélyezési ügyintézı Marhalevél kezelı és ügyfél-tájékoztató Környezetvédelmi ügyintézı Részönkormányzati ügyintézı Közterület felügyelı Személyi okmány ügyintézı Gépjármő okmány ügyintézı Népesség-nyilvántartó Egyéni vállalkozói okmány ügyintézı Szociális ügyintézı Vagyonkezelı Vagyonnyilvántartó Lakásügyi ügyintézı Tanügyigazgatási ügyintézı Sportiroda Gazdasági ügyintézı Közmővelıdési ügyintézı Sport ügyintézı Városi fıépítész Helyettes városi fıépítész Városrendezı Egészségügyi ügyintézı Beruházási ügyintézı Mőszaki ügyintézı Pályázati ügyintézı Közbeszerzési ügyintézı Városüzemeltetı Útfelügyelı Közterület-kezelı Képviselıi alap kezelı Közmőnyilvántartó Költségvetési ügyintézı Pénzügyi ellenır Adó ügyintézı Beruházási ügyintézı Gazdasági ügyintézı Pénztáros”

Szociális Iroda Vagyonkezelı Iroda

Oktatási, Közmővelıdési és

Városépítészeti Iroda

Egészségügyi Iroda Városüzemeltetési Iroda

Pénzügyi és Gazdasági I.

56 4. § Ez a rendelet 2001. szeptember 20. napján lép hatályba. Békéscsaba, 2001. szeptember 20. Pap János sk. polgármester Tárgy:

dr. Simon Mihály sk. jegyzı

Szabadság tér 11-17. sz. alatti ingatlan teljes tulajdonjogának megszerzése

Takács Péter képviselı: Kérdése dr. Simon Mihály jegyzıhöz: ezeket az árakat, amelyek itt szerepelnek az elıterjesztésben, ingatlanbecslések vagy szakértıi vélemények alátámasztják? Aggályát fejezte ki, a Dózsa György út 35. sz. ingatlant 12 millió forintért értékesíteni nehézkes lenne, mivel kívülrıl is nagyon leromlott állapotban van. Ez az összeg véleménye szerint túlzásnak tőnik. Azért elfogadható ez az elıterjesztés szerint mert az állam nagyobb értéket kapna. Véleménye szerint az önkormányzat jár jobban, mert ha az értékek összeadásra kerülnek, akkor az önkormányzat ad egy 36 millió forint értékő villát, és ellenében kap egy 12 millió, egy 9 millió és egy 22 millió forint értékő ingatlant. Nem jól értelmezte az elıterjesztésben foglaltakat? (Kazetta 5/2. 160-189) Pap János polgármester: Nem jól. A 22,6 milliós és a 12 milliós azaz 34,6 millió forint értékő ingatlanokat cserélnék el a 36 millió forintos értékő villára. (Kazetta 5/2. 189-195) dr. Simon Mihály jegyzı: Válasza Takács Péter képviselı kérdésére: igazságügyi ingatlanforgalmi szakértıt alkalmazott, akit a bíróság is alkalmaz, a szakvéleményben ez a szakértı ennyi pénzösszeget mondott. Elızetes tárgyalásként a kincstári vagyonkezelı igazgatóság helyi képviselıjével ezeket ismertette. Megegyeztek abban, hogy ennek a szakértınek a személye a feladat ellátására alkalmas. Vagyis mind a két fél elfogadja azt a véleményt, amit majd nyilatkozni fog. Hogy a központ milyen állást fog képviselni ez ügyben, azt természetesen nem lehet tudni elıre. Annyi tudható, hogy inkább az volna az állam szándéka: több kisebb helyiséget kapjon, ne egy nagyot, mert a pártok elhelyezésérıl jobban lehetne gondoskodni és ehhez alkalmas ingatlanjaik nincsenek. Az önkormányzatnak viszont nincs kínálata ez ügyben. (Kazetta 5/2. 195-227) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyőlés 19 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 452/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata kéri a Magyar Államtól a Békéscsabai társasházi külön lapon 2936/2/A/66 hrsz. alatt felvett 441 m2 nagyságú, az MSZP és a Levéltár ingyenes használati jogával terhelt helyiségcsoport, a békéscsabai társasházi külön

57 lapon 2936/2/B/4 hrsz. alatt felvett és az MSZP ingyenes használati jogával terhelt 28 m2 alapterülető garázs és a békéscsabai társasházi külön lapon 2936/2/A/1 hrsz. alatt felvett 19 m2 alapterülető földszinti és az önkormányzat által bérelt irodahelyiség tulajdonjogát, valamint a békéscsabai Dózsa Gy. út 35. sz. alatti 2258 hrsz-ú ingatlan tehermentes tulajdonjogát. Cserébe felajánlja tehermentes tulajdonjoggal beköltözhetıen a jelenlegi állapotában a Békéscsaba, Árpád sor 12. szám alatti 225 hrsz. ingatlant. Kéri a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot, hogy a csereajánlatra nyilatkozni szíveskedjen. A csereszerzıdést a közgyőlésnek jóváhagyásra be kell mutatni. Felelıs: Határidı:

dr. Simon Mihály jegyzı a határozat közlésére: azonnal a végrehajtásra: a választ követı közgyőlés

Napirend tárgya: Tárgy:

Egészségügyet érintı ügyek

Védınıi centrum kialakításához forrás kiegészítés

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 5/2. 227-230) A közgyőlés 18 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 453/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a védınıi centrum kialakításához forrás kiegészítésre 3.500.000,- forintot biztosít. Forrás:

általános tartalék

Felelıs: Határidı:

Pap János polgármester azonnal

Tárgy:

Országos Tisztifıorvosi Hivatal pályázati felhívása emlırák szőrésére

dr. Futaki Zoltán képviselı, beadás miatt, és a pályázat képviselık figyelmét, hogy települést kívánnak keresni, elıterjesztést. (Kazetta 5/2. 230-240)

az egészségügyi bizottság elnöke: Szoros határidık vannak a beadásához a tulajdonos hozzájárulása szükséges. Felhívta a 4 ilyen jellegő centrum mőködik Magyarországon, még 6 és ebbıl Békéscsaba lenne az egyik. Elfogadásra ajánlotta az

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 5/2. 240-245)

58 A közgyőlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 454/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése támogatja „az emlırák szőrésére és diagnosztikájára szolgáló mammográfiás szőrı és diagnosztikus egészségügyi intézmények kapacitásainak lekötésére” kiírt pályázati anyag benyújtását. A pályázat elnyerése esetén a program mőködtetéséhez szükséges forrást a Réthy Pál KórházRendelıintézet biztosítja. Felelıs: Határidı:

Pap János polgármester azonnal

Napirend tárgya:

Javaslat az Egyesített Szociális Intézmény 2001. évi fejlesztési és felújítási elıirányzatának felosztására

Takács Péter képviselı: Kérdése: ez a bizonyos bıvítés vagy átalakítás, - nem egyértelmő az elıterjesztés ilyen szempontból – férıhely növekedéssel jár-e? 25 férıhelyes intézményre 5060 millió forintot szükséges fordítani, érdemes-e? (Kazetta 5/2. 245-258) Hrabovszki György képviselı, a szociális bizottság elnöke: Az elıterjesztés azon okból született, hogy a közgyőlés májusban elfogadta azt a felújítási ütemtervet, amit a szociális bizottság elkészített az egyesített szociális intézményeknél. Pályázat is készült, de nem került elfogadásra. A bizottságnak az a véleménye, hogy azt a pénzeszközt, ami jelenleg a rendelkezésre áll, nem szabad szétforgácsolni. Azokat a megoldásokat kell elsısorban elınyben részesíteni, amelyek végleges mőködési engedélyek megszerzésével járhatnak. Valóban nem jelent létszámbıvülést, illetve magának az intézménynek nem lesz létszámbıvülése – a késıbbi ütemben képzelhetı ez el - ugyanakkor ez az egyetlen olyan projekt, amit meg tudnak valósítani. További forrásigénnyel nem kívánt a bizottság élni, elsısorban azért mert feszített a keret, másrészt mert a szociális bizottság is tudja, hogy az a pénz, amit idén a közgyőléstıl kapott, az eddigi keretekhez messze túlmenıen megemelt mértékő. Tehát - bár indokolt lett volna – nem kért a bizottság újabb forrást. (Kazetta 5/2. 258-271) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 5/2. 271-277) A közgyőlés 18 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 455/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT 1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a 2001. évi költségvetésben szereplı Egyesített Szociális Intézmény részére biztosított 54 M Ft fejlesztési és felújítási elıirányzatból megmaradt 23,9 M Ft felhasználását a „C” Idısek Otthona (Békéscsaba,

59 Bankó A. u. 44.) I. ütem: - férfi vizesblokk, orvosi szoba, betegszoba, ebédlı kivitelezési munkáira jóváhagyja. Felelıs: Határidı: 2./

A feladatváltozással a 2001. évi költségvetési rendeletet módosítani kell. Felelıs: Határidı:

Napirend tárgya: Tárgy:

Pap János polgármester 2001. december 31.

Pap János polgármester 2001. december 31. Közmővelıdés, oktatási, sportügyek

Emléktáblák elhelyezése

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 5/2. 277-280) A közgyőlés 19 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 456/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése jóváhagyja, hogy Békéscsabán a Bartók Béla út 42/44. szám alatt a Totál Benzinkút falán Kvasz András emlékére emléktábla kerüljön elhelyezésre. Az emléktábla anyaga: márvány mérete: 50 x 70 cm szövege: E helyen állt Kvasz András (1883-1974) pilóta, repülıgép mechanikus szülıháza. A magyar repülés úttörıjének emlékére állította Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2001. Bekerülési költség: 60.000 Ft a közmővelıdési szakfeladatok keretében biztosítva. Az elhelyezés tervezett idıpontja: 2001. Felelıs: Határidı:

2.

dr. Simon Mihály jegyzı 2001. december

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a 380/2001. (VII. 12.) sz. határozatát módosítja. Ennek értelmében a Justh Gyula és az Irányi utca sarkán lévı ház homlokzatán elhelyezésre kerülı emléktábla szövege:

60 Ebben a házban élt és gyógyított Dr. Szeberényi János a csabaiak megbecsült és szeretett orvosa. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Evangélikus Egyház Csabai Szlovákok Szervezete Békéscsaba Városvédı és Városszépítı Egyesület 2001. A szöveggel párhuzamosan szlovák nyelven is. Az elhelyezés idıpontja: 2001. október 12. A tábla elhelyezésétnek költségeit a Városvédı és Városszépítı Egyesület finanszírozza. Felelıs: Határidı:

Szilvásy Ferenc alpolgármester 2001. október 12.

Tárgy:

A kulturális szakemberképzés, 2000. évi fejkvóta felosztása

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 5/2. 280-285) A közgyőlés 18 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 457/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése az alábbiak szerint egyetért a 2000. évi 240.000 Ft összegő, kulturális szakemberképzésre kapott fejkvóta felhasználásával. Az összegeket át kell utalni az intézményekhez. 1. Békési Úti Közösségi Házak: 2. Arany János Mővelıdési Ház 3. Lencsési Közösségi Ház 4. Ifiház Összesen:

35.000 Ft 76.000 Ft 76.000 Ft 10.000 Ft 197.000 Ft

A maradék 43.000 Ft-ot a város költségvetésében számviteli szempontból elkülönítetten kell kezelni és naprakész, tételes, analitikus nyilvántartást kell vezetni. Felelıs: Határidı:

Szilvásy Ferenc alpolgármester azonnal

Tárgy:

A 2001/2002-es tanév középfokú beiskolázása

61 Szilvásy Ferenc alpolgármester: Kérése, hogy iskolánként, soronként szavazzon a testület a kérdés eldöntésében. (Kazetta 5/2. 285-290) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslat 1.) pontját (Rózsa Ferenc Gimnázium). Megállapította, hogy a közgyőlés 18 igen szavazattal, 1 tartózkodással elfogadta a javaslatot. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslat 2.) pontját (Tevan Andor Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola). Megállapította, hogy a közgyőlés 15 igen szavazattal, 4 tartózkodással elfogadta a javaslatot. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslat 3.) pontját (Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola). Megállapította, hogy a közgyőlés 17 igen szavazattal, 2 tartózkodással elfogadta a javaslatot. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslat 4.) pontját (Hugonnai Vilma Egészségügyi Szakközépiskola). Megállapította, hogy a közgyőlés 13 igen, 3 nem szavazattal, 3 tartózkodással elvetette a javaslatot. (Kazetta 5/2. 290-314) Velkey Gábor képviselı: Az intézmény három párhuzamos osztállyal mőködik, a 9. évfolyamtól kezdve évek óta. Az elmúlt két évben a rendkívül alacsony egészségügyi bérek miatt gyakorlatilag nem tudott rendesen beiskolázni egészségügyi szakképzésre a 9. évfolyamon. Volt egy olyan év, amikor engedélyezett a közgyőlés az iskola számára egy harmadik osztályt, aminek az lett a következménye, hogy nagyon sok gyerek bukott ebbıl az osztályból. Ennek aztán következményei lettek. Az intézmény áttekintve a maga képzési profiljait, a rendelkezésre álló szakembereket és a közgyőlés által elfogadott fejlesztési tervet, azzal összhangban úgy döntött, hogy szeretné, ha ugyanebben a profilban felvételi orientált, magasabb színvonalú képzést tudna a tanulók számára indítani. Az oktatási bizottság ezt a szakmai programot támogatta, miután összhangban volt a közgyőlés által többségben elfogadott fejlesztési tervvel. Javasolta, hogy ezek után a közgyőlés úgy fogadja el az engedélyezést, hogy három osztály, egészségügyi szakközépiskolai képzéssel induljon. Tehát a harmadik gimnáziumi helyett legyen egészségügyi szakközépiskolai képzés. (Kazetta 5/2. 314-337) Hrabovszki György képviselı: Kérdése: ha beiskolázási problémák voltak a szakközépiskolai területen, akkor miért a szakközépiskolai területet kell ennyire erıltetni? A szakképzés, adott esetben a szakmunkásképzés az egészségügy területén miért nem lehet esetleg egy járható út?

62 Hiszen, ha kibuktak a szakközépiskolai rendszerbıl a tanulók, akkor vélhetıen a gimnáziumi rendszerbe kevésbé tudnak beilleszkedni. Tehát az egészségügyi szakmunkásképzés elvileg járható úttá válhatna. (Kazetta 5/2. 337-346) Tárgy:

Ismételt szavazás elrendelése

Klampeczki Béla képviselı, az oktatási bizottság elnöke: Hivatkozott Velkey Gábor képviselı állítására, miszerint ez a kérés az iskola részérıl teljesen megalapozott, jogszerő, valamennyi jogszabállyal, és a város oktatással kapcsolatos tervével szinkronban van. Ez a képzés hiányt pótol, hiszen az egész megyében nincs fizika fakultációs gimnáziumi osztály. Ez a napirend, amirıl most tárgyal a közgyőlés, még nem azt jelenti, hogy ennyi osztály fog megindulni. Ez csakis arra szolgál, hogy az iskolák a szülık a gyerekek felé, a 14 évesek és a 18 éves érettségizık felé fordulhassanak az alapképzés, illetve a szakmai képzés javaslatával. Tehát semmi visszavonhatatlan nem történik akkor, ha netán a közgyőlés újraszavazza ennek az iskolának a kérését, ami most nem kapta meg a szükséges szavazatot. Amennyiben nem sikerül minıségi, jó képességő, fizika tárgy iránt érdeklıdı tanulókkal megtölteni ezt az osztályt, akkor nem indul. Ebben az esetben a testületen múlik, hogy indul-e majd a tavaszi beiskolázást követıen. Tehát semmi visszavonhatatlan nem fog történni, ha engedik, hogy az orvosi pályára, vagy mőszaki pályára elıkészítı egy gimnáziumi osztállyal több legyen a városban. Jelenleg is 28 % körül tart a város a gimnáziumban tanulók arányának tekintetében, és az ország, a kormány által 50 % a kívánatos arány a gimnáziumban való továbbtanulásra. Kérte a Hugonnai Vilma Egészségügyi Szakközépiskola kérésének újraszavazását. (Kazetta 5/2. 346-387) Szilvásy Ferenc alpolgármester: Kérdése a közgyőlés felé: újraszavazásra kerüljön-e Klampeczki Béla bizottsági elnök kérésének megfelelıen az iskola ügye? Szavazásra bocsátotta a javaslatot. (Kazetta 5/2. 387-395) A közgyőlés 15 igen, 3 nem szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 458/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése ismételt szavazást rendel el a Hugonnai Vilma Egészségügyi Szakközépiskolában indítandó fizikai fakultációs gimnáziumi osztály engedélyezésérıl. Velkey Gábor képviselı: Ismeretei szerint nincs szakmunkás szintő OKJ-s szakmai képzés az egészségügyben. Egyre nagyobb a kereslet a diplomás ápolók iránt, a felsıoktatási intézményben van ilyen irányú képzés, de az magasabb képesítést ad, mint az érettségi utáni szakképzés. Nem az volt a kezdeményezés az iskola részérıl, hogy a rossz tanulóknak más képzést adjon, vagy olyan fiataloknak, akik kibuktak, hanem megpróbált olyan keresletet megtalálni, amihez magasabb színvonalú oktatási igényt lehet hozzárendelni. Tehát nem a gyengébb tanulóknak akar fizikai fakultációt, hanem a piacon máshonnan akar gyerekeket bevonni, amire van kereslet és van igény. Véleménye szerint tehetséges gyerekekkel fel

63 lehetne tölteni ezt a fizikai fakultációs osztályt. Az intézménynek sem érdeke olyan tanulókkal feltölteni ezt az osztályt, akik nem tudják befejezni az érettségit nyújtó képzést. (Kazetta 5/2. 395-413) Szilvásy Ferenc alpolgármester: Kérdése: van-e olyan OKJ-s képzés, ami szakképzés és nem szakközépiskolára épülı egészségügyi képzés? Tudvalevı, hogy akik a Hugonnai Vilma Egészségügyi Szakközépiskolát elvégzik, azoknak nem áll szándékukban elhelyezkedni a kórházban. Ezek a tanulók ugyanis sokkal kvalifikáltabb szakemberek annál, mint hogy ápolónıként elhelyezkedjenek. Ezért az egészségügy állandósult ápolónı hiánnyal küzd. (Kazetta 5/2. 413-439) Klampeczki Béla képviselı, az oktatási bizottság elnöke: A gimnáziumi érettségi az igazi általános mőveltséget képviseli, amely minden területen a maximumot adja. A gimnázium a gyerekek számára több irányú továbblépési lehetıséget jelent, akár szakmunkásképzést, akár felsıfokú képzést választ a tanuló. Tehát a gimnázium a legkeresettebb intézmény, és azzá is kell váljon minden településen a késıbbiek folyamán. (Kazetta 5/2. 439-459) Galisz Géza képviselı: A város számára is többet ér megfelelı színvonalú gimnáziumban képezni gyerekeket. A jó minıségő gimnázium azért lenne a kívánatos, hogy ezekbıl az intézményekbıl „jó kibocsátási mutatókkal, megfelelı tudásanyaggal” rendelkezı gyermekek kerüljenek ki, és nem pedig mint „munkanélkülieket képzı” szerepeljen az iskola. Az egészségügyi képzést is mint munkanélküli alapképzést említette, mivel a jelentkezı tanulóknak nincs megfelelı elhelyezkedési lehetıség tanulmányaik elvégzése után. Ez nem más, mint megtévesztés, mert a jelentkezı diákok azt gondolják, hogy itt gimnáziumi alapképzést kapnak és ezáltal olyan életesélyeik lesznek, hogy azzal tovább lehet majd tanulniuk felsıfokú intézményben. A továbbtanulás szempontjából a speciális profilú gimnáziumok jelenthetik az esélyt. (Kazetta 5/2. 459-488) Velkey Gábor képviselı: A Hugonnai Vilma Egészségügyi Szakközépiskola fizikai fakultációt megfogalmazó gimnáziumi képzést akar. A város gimnáziumai keresettek, kellı arányban tanulnak benne diákok. Az egészségügyi iskolában ez egy olyan képzési irány, ami felsıoktatás orientált és nem a „gimnázium alja” akar lenni, hanem a fizikai fakultációval igen jó színvonalú gimnáziumot kíván létesíteni. Ehhez a szakemberállománya is adott az intézménynek. Galisz Géza képviselı véleményét negatív feltételezésnek tartotta, ami információhiányból eredeztethetı. (Kazetta 5/2. 488-509) Benkóné Dudás Piroska képviselı: Felhívta a képviselık– többek között Galisz Géza képviselı - figyelmét, hogy nem tanácsos információk nélkül, megalapozatlanul minısíteni intézményeket, iskolákat. Békéscsabának nincs felesleges iskolája, mert minden középiskolában megfelelı létszámú, elegendı diák tanul. Az eddigi beiskolázási adatok is ezt a tényt támasztják alá. Az az igény, hogy a szakképzés felé nyitott legyen az intézmény, kívánatos lenne, hiszen a lánytanulóknak nyújtana képzési lehetıséget. A Hugonnai Vilma Egészségügyi Szakközépiskola tantestülete ennek megvalósítására kér lehetıséget, ezért kérte a képviselıket, hogy gondolják át ezt a kérést. Korábban ebben az iskolában, az országban elsıként gimnáziumi képzés már folyt. (Kazetta 5/2. 509-530)

64 Szilvásy Ferenc alpolgármester: Ismételten szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot a Hugonnai Vilma Egészségügyi Szakközépiskola kérése ügyében, miszerint az önkormányzat engedélyezi az iskola számára a két szakközépiskola osztály mellett egy gimnáziumi osztály indítását fizikai fakultációval. Megállapította, hogy a közgyőlés 14 igen, 1 nem szavazattal, 5 tartózkodással elvetette a javaslatot. Szavazásra bocsátotta Velkey Gábor módosító javaslatát: az önkormányzat engedélyezi a Hugonnai Vilma Egészségügyi Szakközépiskola számára 3 szakközépiskolai osztály indítását. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 20 igen egyhangú szavazattal elfogadta a javaslatot.

Szavazásra bocsátotta a határozati javaslat 5/a. és 5/b. pontját (Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola). -

Megállapította, hogy a közgyőlés 21 igen egyhangú szavazattal elfogadta a javaslatot.

Szavazásra bocsátotta a határozati javaslat 6.) pontját (Kemény Gábor Mőszaki Szakközépiskola). -

Megállapította, hogy a közgyőlés 19 igen, 1 nem szavazattal elfogadta a javaslatot.

Szavazásra bocsátotta a határozati javaslat 7.) pontját (Kós Károly Szakképzı Iskola). -

Megállapította, hogy a közgyőlés 20 igen, 1 nem szavazattal elfogadta a javaslatot.

Szavazásra bocsátotta a határozati javaslat 8.) pontját, mely szerint a közgyőlés „Engedélyezi Békéscsaba középiskolái számára a módosított melléklet szerinti beiskolázási keretszámokat a 2002/2003-as tanévben.” Ez azt jelenti, hogy a Hugonnai Vilma Egészségügyi Szakközépiskola nem két szakközép és egy gimnáziumi osztályt, hanem három szakközépiskolai osztályt indít. Megállapította, hogy a közgyőlés 20 igen egyhangú szavazattal elfogadta a javaslatot. (Kazetta 5/2. 530-6/1. 024) A közgyőlés a határozat 1./ pontját 18 igen szavazattal, 1 tartózkodással, 2./ pontját 15 igen szavazattal, 4 tartózkodással, 3./ pontját 17 igen szavazattal, 2 tartózkodással, 4./ és 8./ pontját 20 igen, egyhangú szavazattal, 5./ pontját 21 igen, egyhangú szavazattal, 6./ pontját 19 igen, 1 nem szavazattal, 7./ pontját 20 igen, 1 nem szavazattal fogadta el, és a következı határozatot hozta:

65 459/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése 1.) Engedélyezi a Rózsa Ferenc Gimnázium számára az Eurofakt osztály indítását, és biztosítja a szükséges 1 080 000 Ft/év többlettámogatást a 2002/2003-as tanévtıl. Az iskola az átdolgozott Pedagógiai Programot 2002. április 30-ig nyújtsa be jóváhagyásra. 2.) Engedélyezi a Tevan Andor Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola számára a hagyományos beiskolázási rendszer visszaállítása érdekében a négy 9. osztály indítását, és biztosítja számára az új 9. és az új szakképzı évfolyam indításához szükséges 4 státuszt 2002. szeptember 1-jétıl. 3.) Engedélyezi a Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola számára az akkreditációs megállapodás elıkészítését a Budapesti Mőszaki Fıiskolával az 55 5443 02 számú Mőszaki informatikus mérnökasszisztens képzésrıl. A szak indításának engedélyezésére a megállapodás ismeretében kerül sor. 4.) Engedélyezi a Hugonnai Vilma Egészségügyi Szakközépiskola számára három szakközépiskolai osztály indítását. 5.)a. Engedélyezi a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola szakképzı évfolyamos osztályainak kettı 14. évfolyamos osztállyal történı bıvülését a szakközépiskolai 9. osztályok számának eggyel történı csökkenése mellett, és biztosítja számára a 2 státuszt 2002. szeptember 1-jétıl. b. Felhatalmazza az intézmény vezetıjét, hogy az osztályok elhelyezési problémájának megoldása érdekében kezdjen tárgyalásokat a társintézmények vezetıivel. Az Oktatási Bizottság a novemberi közgyőlésre terjesszen be az intézmény hosszú távú mőködtetésére szóló javaslatot. . 6.) Engedélyezi A Kemény Gábor Mőszaki Szakközépiskola számára az akkreditációs megállapodás elıkészítését a Tessedik Sámuel Fıiskola mezıtúri fıiskolai karával az OKJ 55 549901 Logisztikai menedzserasszisztens képzésrıl. A szak indításának engedélyezésére a megállapodás ismeretében kerül sor. 7.) Engedélyezi a Kós Károly Szakképzı Iskola számára a gazdasági orientációjú 9. osztály indítását, és biztosítja a 40 óra túlóranövekmény többletköltségét a 2002/2003-as tanévben. 8.) Engedélyezi Békéscsaba középiskolái számára az elıterjesztés módosított melléklete szerinti beiskolázási keretszámokat a 2002/2003-as tanévben. Felelıs:

Határidı:

Szilvásy Ferenc alpolgármester; Az 5.)b. pont végrehajtásáért: Klampeczki Béla, oktatási bizottság elnöke intézményvezetık 2002. szeptember 1.

66 Tárgy:

Közoktatási Közalapítvány alapító okiratának módosítása

Szilvásy Ferenc alpolgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 6/1. 024-036) A közgyőlés 16 igen szavazattal, 3 tartózkodással a következı határozatot hozta: 460/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT 1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése 2001. évre jóváhagyja 2.160.000,- Ft + járulékai: 734.400,- Ft: összesen 2.894.400,- Ft összegben Békés Megye Közoktatási Közalapítványa tisztségviselıinek díjazását az alábbiak szerint:

Tisztségviselı Kuratórium elnöke Elnökhelyettes Tagjai (7 fı) FEB elnöke Tagjai (4 fı)

minimálbérszorzó (2001-ben: 40.000,-Ft) 1,5 1,0 0,5 1,0 0,5

6 hó/összeg 360.000,- Ft 240.000,- Ft 120.000,- Ft/fı 240.000,- Ft 120.000,- Ft/fı

Forrása: a Közalapítványban kezelt kamatok 2./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a Közoktatási Közalapítvány Alapító Okiratát módosítja, illetve kiegészíti az alábbiak szerint:

V.rész 7./ pont: „A kuratórium tagjai az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadását követıen munkájuk elismeréseként juttatásban részesülhetnek. A kuratórium tagjai a tevékenységükkel kapcsolatban felmerült igazolt költségeik megtérítésére jogosultak. VII.rész 8./ pont: „A Felügyelı Bizottság tagjai az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadását követıen munkájuk elismeréseként juttatásban részesülhetnek. A Felügyelı Bizottság tagjai a tevékenységükkel kapcsolatban felmerült igazolt költségeik megtérítésére jogosultak. Felelıs: Határidı:

Pap János polgármester értelem szerint

Tárgy:

Záróvizsga díjak elszámolása

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 6/1. 036-039) A közgyőlés 18 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következı határozatot hozta:

67 461/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT 1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése az intézményi céltartalék terhére a 2000/2001. tanévi záróvizsgák törvény szerinti minimumon számolt költségei és a normatív támogatás különbözetének 80 %-át, 15.388.000 Ft-ot biztosítja az intézményei számára.

2./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése szükségesnek záróvizsgadíjak fedezete hasonló nagyságrendben a 2002. költségvetésekben tervezésre kerüljön.

Felelıs: Határidı:

Szilvási Ferenc alpolgármester; intézményvezetık 2002. szeptember 1.

Tárgy:

Labdarúgók eredményességi támogatása

tartja, hogy a évi intézményi

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 6/1. 039-042) A közgyőlés 19 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 462/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a labdarúgók eredményességi támogatásáról történı beszámolót elfogadja. Tárgy:

Felmérés a sportegyesületek létesítmény használatáról és támogatásáról

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 6/1. 042-046) A közgyőlés 20 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 463/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT 1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a 377/2001. (VII.12.) közgyőlési határozat végrehajtásaként készült "Felmérés a sportegyesületek létesítmény használatáról és támogatásáról" címő elıterjesztést elfogadja.

2./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése javasolja, hogy a Békéscsabai Elıre Nıi Kézilabda Kft. éves költségvetésébe 2002-tıl a saját neveléső utánpótlás-nevelés teremigényének fedezete kerüljön beépítésre.

68 3./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a városi sport támogatását szolgáló éves keret meghatározásánál a létesítmény-használat különbözı módjaiból adódó feszültségeket figyelembe veszi.

Felelıs: Határidı:

Szilvásy Ferenc alpolgármester értelem szerint

Tárgy:

A 376/2001. (VII.12.) kgy. határozat végrehajtása – „PRO ART” Alapfokú Mővészeti Iskola mőködése

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 6/1. 046-049) A közgyőlés 20 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 464/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT 1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése fontosnak tartja, hogy az önkormányzat intézményeiben tanulók érdeklıdési körüknek megfelelı alapfokú mővészeti oktatásban-nevelésben részesülhessenek. A közgyőlés elvárja, hogy az iskolák és az alapfokú mővészetoktatást biztosító városi fenntartású/támogatású intézmények mőködjenek együtt az alapfokú mővészetoktatás biztosításában. Amennyiben az adott mővészeti területen önkormányzati fenntartású/támogatású intézmény nem mőködik, illetve a szolgáltatás megoldása együttes törekvésük ellenére sem lehetséges, a közoktatási intézmények vezetıi gyızıdjenek meg. a mővészeti oktatást biztosító szervezet tevékenységének színvonaláról, jogszerő mőködésérıl. Felelıs: Határidı:

2./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése utasítja a jegyzıt, hogy a 3/1999.(III.25.) az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló helyi rendelet kerüljön módosításra olymódon, hogy az intézmények ingó, illetve ingatlan vagyonának hasznosításával, elidegenítésével kapcsolatos döntések meghozatala az érintett szakbizottságok véleményének ismeretében történjen. Felelıs: Határidı:

3./

Tárgy:

Szilvásy Ferenc alpolgármester az intézményvezetık 2001. szeptember 20.

dr Simon Mihály jegyzı 2001. decemberi közgyőlés

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a 376/2001. (VII.12.) közgyőlési határozatot végrehajtottnak tekinti A Madách Utcai Általános Iskola labdarugó osztályának indítása

69 Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 6/1. 049-053) A közgyőlés 19 igen, 1 nem szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 465/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT 1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése engedélyezi a 2001/2002. tanévben a Madách Utcai Általános Iskola labdarugó osztályának a 845/1999. (XI.18.) sz. közgyőlési határozattól eltérıen, 18 fıvel történı indítását. Felkéri az igazgatót az osztály feltöltéséhez szükséges intézkedések megtételére.

2./

A közgyőlés módosítja a 845/1999. (XI.18.) közgyőlési határozat 2. pontját az alábbiak szerint: Az osztály minimális létszáma 20 fı, melynek meglétét az iskola a tanév megkezdését megelızıen június 30-ig a polgármesteri hivatal felé igazol.

Felelıs: Határidı:

Szilvásy Ferenc alpolgármester. értelem szerint

Tárgy:

Bursa Hungarica Felsıoktatási Ösztöndíjpályázat 2002.

Pap János polgármester: Jelezte, hogy ez a pályázat már beadásra került, mert letelt a határideje. Természetesen, amennyiben nem kerül elfogadásra a javaslat, akkor visszavonják. A határozati javaslat elfogadását kérte. (Kazetta 6/1. 053-056) Hrabovszki György képviselı, a szociális bizottság elnöke: Elmondta, hogy támogatja az elıterjesztést. Tavaly a Bursa Hungarica pályázaton részt vett az önkormányzat, a szándék az volt és a kiírás is errıl szólt, hogy az önkormányzat 2 és 5 ezer Ft között adhat támogatást. Ezt az összeget 1.000,-Ft-tal osztható összegben a Megyei Önkormányzat kiegészítheti, majd az így megkapott összeget a kormányzat kiegészíti ugyanannyival, mint amennyit a városi, illetve a megyei önkormányzat megszavazott az egyes diákoknak. Tájékoztatta a képviselıket, hogy ez valójában nem így történt. Többen keresték meg a fogadóórákon személyesen, hogy azok a diákok, akik ezen a pályázaton nyertek, az önkormányzattól kaptak támogatást, de a kormányzati részarányt levonták a szociális ösztöndíjból. A kormányzat, és az Oktatási Minisztérium elhitette, hogy mennyire támogatja a felsıfokú tanulmányokat hallgatókat, és ehhez a pénzt az önkormányzatoktól vette. Tehát az összes pluszforrás, ami egy-egy diák pénztárcájában havonta jelentkezett, az önkormányzati pénzekbıl volt. Nem tartotta ezt helyesnek, mert az önkormányzatnak elıre egy összegben kellett küldeni a pénzt a kormányzat számára. A kormányzat havonta „Bursa Hungarica” átutalással, oktatási minisztériumi fejléccel küldi el a diákoknak az ösztöndíjat. Az önkormányzatnak a pályázaton továbbra is érdemes részt venni, ha másért nem, akkor azért a néhány ezer forintért – fejenként 1.000,-Ftokról volt szó – a gyermekek érdekében, amit a megyei önkormányzat a saját keretébıl hozzátesz ezekhez az összegekhez. A kormányzat ebben érdemben nem vesz részt. Kívánatosnak tartotta, hogy errıl a testület is tudjon. (Kazetta 6/1. 056-083)

70 Pap János polgármester: Tehát a diákok ugyanennyi kedvezményben részesülnének, ha az önkormányzat biztosítana nekik pénzt, az ösztöndíjat pedig megkapnák, ahogy korábban is. A megyei önkormányzat is támogathatná a diákokat ekképpen. (Kazetta 6/1. 083-087) Köles István képviselı: Javasolta Hrabovszki György képviselınek, hogy a körülményekre való tekintettel vonja vissza a pályázatot. (Kazetta 6/1. 087-091) Hrabovszki György képviselı, szociális bizottság elnöke: İ támogatja a pályázaton való részvételt azért, hogy az önkormányzat már egy kialakult pályázati rendszerben tudjon forrást juttatni. (Kazetta 6/1. 091-097) Köles István képviselı: Hangsúlyozta: megjegyzése azt a célt szolgálta, hogy vegye észre magát Hrabovszki György képviselı, mert nem kell mondani ilyen badarságokat. Amennyiben a pályázat ellen Hrabovszki György képviselınek bármilyen kifogása van, a bizottság hatáskörében azt mondhatja: „azzal a javaslattal állok a Tisztelt Közgyőlés elé, hogy ne vegyünk részt ebben, mert ilyen és ilyen visszásságokat véltem felfedezni”. (Kazetta 6/1. 097-104) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 6/1. 104-107) A közgyőlés 21 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 466/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT 1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése csatlakozik a hátrányos szociális helyzető felsıoktatási hallgatók, illetıleg felsıoktatási tanulmányokat kezdı fiatalok támogatására létrehozott Bursa Hungarica Felsıoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat 2002. évi fordulójához. Az Általános Szerzıdési Feltételekben foglaltakat elfogadja, kötelezettséget vállal arra, hogy a pályázatok kiírása, elbírálása és folyósítása során maradéktalanul az Általános Szerzıdési Feltételek”-ben foglaltaknak megfelelıen jár el. A csatlakozásról szóló nyilatkozat kiadásáért felelıs Pap János polgármester. A nyilatkozat - Általános Szerzıdési Feltételekben foglaltak szerinti határidıig történı - elküldését a közgyőlés tudomásul veszi. Felelıs: Határidı:

2./

Pap János polgármester 2001. szeptember 20.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a pályázatok - az elfogadott szempontok alapján történı - elbírálásával a szociális bizottságot bízza meg. Felelıs: Határidı:

Hrabovszki György, a szociális bizottság elnöke 2001. november 16.

71 3./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a fellebbezések elbírálására a közgyőlés tagjai sorából 5 tagú bizottságot hoz létre az alábbi tagokkal: - Szilvásy Ferenc alpolgármester - Klampeczki Béla oktatási bizottsági elnök - Hrabovszki György szociális bizottsági elnök - Kutyej Pál kisebbségi, érdekegyeztetı és külkapcsolati bizottsági elnök - Köles István közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottsági elnök. Felelıs: Határidı:

4./

Szilvásy Ferenc alpolgármester A fellebbezések elbírálására: 2001. december 7.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Bursa Hungarica Felsıoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat 2002. évi költségkeretét 2 Millió Ft összegben hagyja jóvá. Felelıs: Határidı:

Napirend tárgya:

Hideg András, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke a 2002. évi költségvetés jóváhagyása Békés Megyei Közigazgatási Hivatal vezetıjének törvényességi észrevétele a 212/2001. (IV.26.), 274/2001. (V.24.) és 275/2001. (V.24.) kgy. határozatok tárgyában

Császár Lajos képviselı: Figyelemmel arra, hogy a Békés Megyei Közigazgatási Hivatal vezetıjének a levele az önkormányzat birtokában van -, a véleménye az, hogy a határozati javaslat ellentétes a törvényben meghatározottakkal. Ezért nem tartotta érdemesnek megszavazni. (Kazetta 6/1. 107-116) Takács Péter képviselı: Kérdése: amennyiben helyt ad a közgyőlés a közigazgatási hivatal észrevételének, akkor ennek gyakorlatilag milyen következménye lesz? (Kazetta 6/1. 116-120) dr. Simon Mihály jegyzı: Amennyiben helyt ad a közgyőlés az észrevételnek, akkor vissza kell mindent forgatni, ami végrehajtásra került. A mai napon elfogadott határozatot is meg kell változtatni a pályáztatásra, ugyanis a létszámleépítés már végrehajtásra került. (Kazetta 6/1. 120-124) Velkey Gábor képviselı: Ez elıtt az ügy elıtt is elég nagy vita volt, hogy ez jogszerő lesz-e így, és a korábbi közigazgatási hivatali reakciókat figyelembe véve érdemes-e így tenni? Amennyiben visszavonásra kerülne a korábbi döntése az önkormányzatnak, ami mindössze egy „szerencsétlen megfogalmazás”, az nem jelenti azt, hogy a 2001-es óvodai beíratás rendszerével kapcsolatban hozott konkrét döntéseinket – ami azt eredményezte, hogy a gyerekek már járnak az óvodákba – is meg kellene változtatni. Ez nem más, mint egy megfogalmazási hiba, ezt helyre kell hozni és akkor helyre fog állni a rend. (Kazetta 6/1. 124-132) Szilvásy Ferenc alpolgármester: Nem értett egyet Velkey Gábor képviselı észrevételével, mert amennyiben kimondja az önkormányzat, hogy elfogadja a közigazgatási hivatal észrevételeit,

72 akkor az összes óvónı erre való hivatkozással kérheti a rendszerbe való visszavételét, ami végeláthatatlan munkaügyi vitákat eredményezhet. Magyarországon a végsı igazságot a jogerıs bírói ítélet mondja ki. Amennyiben Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata törvényt sértett és a Békés Megyei Közigazgatási Hivatalnak ez a meggyızıdése, akkor a közigazgatási hivatal a bírósághoz fordulhat a rend helyreállítása érdekében, és majd a bíróság jogerısen meg fogja állapítani, azt hogy törvényt sértett-e az önkormányzat vagy sem. Császár Lajos képviselı felszólalására válaszolva elmondta, hogy ez a közigazgatási hivatal is, - amely Császár Lajos képviselı szerint „összes beadványát semmibe véve, eltapossa a jogot és az igazságot” – tévedhet. Szerinte állítólag ez a közigazgatási hivatal „sorozatosan és rendre hozza a törvénytelen határozatokat”. A közigazgatási hivatal oktatási ügyekben hozott határozatait egyszer felül kellene vizsgáltatni egy független bírói fórum elıtt és az elıtt a jogerıs bírói ítélet elıtt „meg kell hajlani”. (Kazetta 6/1. 132-148) Velkey Gábor képviselı: A helyzetet másként értelmezi, mint Szilvásy Ferenc alpolgármester. Tájékoztató jelleggel néhány adatot kívánt közölni. 2000. szeptemberi beíratáskor az óvodai csoportok átlaglétszáma – ami nem volt törvénytelen - 24 és fél fı volt. 2001. májusában – ami szintén nem volt törvénytelen – 25 és fél fı volt. Ezzel szemben a 2001. évi beíratást követıen 23,8 fı volt, ami már törvénytelen és a létszámokra hivatkozik a kimutatás. Ez a számsor és a közigazgatási hivatali észrevétel jelzésértékő, és nem mellékes. Elegendınek találná, ha a közgyőlés csak a határozati javaslat második pontját fogadná el, és ezzel továbblépne ez ügyben. (Kazetta 6/1. 148-159) Pap János polgármester: A határozati javaslat elsı pontjára is választ kell adnia a közgyőlésnek. (Kazetta 6/1. 159-160) Császár Lajos képviselı: Szilvásy Ferenc alpolgármester állásfoglalására válaszolva elmondta, hogy a közigazgatási hivatal vezetıje semmibe vette a beadványát - amely 67 melléklettel lett beadva –, ezért feljelentést kezdeményezett a Belügyminisztériumnál. Felháborítónak tartotta, hogy 7 hónap eltelte után sem érkezett meg a közigazgatási hivataltól a beadványra érkezett válasz. Amennyiben nem méltatják egy képviselıtıl érkezı beadványra a választ, akkor egy egyszerő állampolgárral szemben milyen módon járnak el? (Kazetta 6/1. 160-170) Köles István képviselı: Amikor a határozat megszületett, akkor neki is az volt a véleménye: nem biztos, hogy az önkormányzat törvényesen járt el, amikor a törvény szövegétıl eltért. Az óvodai csoportok létszámai maximálásra kerültek, úgy orientálták, hogy 25 fı közelébe kerüljenek. Ezzel sem a törvény szerint járt el az önkormányzat. Ebben az esetben ismét nyilatkozni kell, amikor az egyes pontja a határozati javaslatnak szavazásra kerül. Kérdés, belátják-e, hogy nem a törvény szerint jártak-e el, vagy sem. (Kazetta 6/1. 170-179) Császár Lajos képviselı: Amennyiben az önkormányzat törvényt sértett és a közigazgatási hivatal vezetıje vele szemben is törvénytelenül járt el, úgy ez még nem jogosítja fel az önkormányzatot újabb törvénysértésre. Ha az önkormányzat törvénytelenséget követ el, akkor vállalnia kell az ezzel járó következményeket is. (Kazetta 6/1. 179-190)

73 Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 6/1. 190-193) A közgyőlés 16 igen, 1 nem szavazattal, 5 tartózkodással a következı határozatot hozta: 467/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT 1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Békés Megyei Közigazgatási Hivatal Vezetıjének a 212/2001. (IV.26.), 274/2001. (V.24.) és 275/2001. (V.24.) kgy. határozatok tárgyában tett törvényességi észrevételét megvizsgálta, azokkal nem ért egyet.

Felelıs: Határidı: 2./

Pap János polgármester 2001. szeptember 23.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a 383/2001. (VII.12.) kgy. számú „Tájékoztató az óvodai csoportok megszüntetésével kapcsolatos tiltakozás benyújtásáról” tárgyú határozatot végrehajtottnak tekinti.

Napirend tárgya: Tárgy:

Városüzemeltetést érintı ügyek

Tájékoztató a 2001. év közbeszerzési pályázatainak alakulásáról

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 6/1. 193-199) A közgyőlés 21 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 468/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a közbeszerzési pályázatok alakulásáról szóló tájékoztatót megtárgyalta, és azt tudomásul vette. Tárgy:

Fedezet biztosítása megvásárlásához

Békéscsaba,

Kisrét

tanya

38.

sz.

ingatlan

Szilvásy Ferenc alpolgármester: Majd a késıbbiek folyamán megvásárolja az önkormányzat, ha lesz rá fedezet, jelenleg nem olyan fontos ezt a vásárlást lebonyolítani az általános tartalékból. Jövı évben bizonyára lesz erre forrás, majd akkor ez megvalósításra kerülhet. (Kazetta 6/1. 199-207) Pap János polgármester: Módosító javaslat: ezt majd a 2002-es költségvetésben ilyen célra betervezett forrásból fizesse ki az önkormányzat. Szavazásra bocsátotta a módosító javaslatot. (Kazetta 6/1. 207-213)

74 A közgyőlés 17 igen szavazattal, 4 tartózkodással a következı határozatot hozta: 469/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Kubica Erzsébet tulajdonát képezı Békéscsaba, Kisrét 38. sz. ingatlan megvásárlásának önkormányzatot terhelı 2 millió Ft fedezetét a 2002. évi költségvetés e célra tervezett forrásából biztosítja. Felelıs: Határidı:

Végh László alpolgármester értelem szerint

Tárgy:

BÉSZER Kft. szennyvízbekötési hozzájárulása

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 6/1. 213-219) A közgyőlés 21 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 470/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése egyetért a WELDING 300 Kft., a BÉSZER Kft. és az önkormányzat között a BÉSZER Kft. Berényi úti telepének szennyvízbekötése tárgyában készített – az elıterjesztés mellékletét képezı - megállapodással. Felelıs: Határidı:

Végh László alpolgármester 2001. december 31.

Tárgy:

Szennyvízcsatorna építéshez KAC támogatási pályázat készítése

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 6/1. 219-227) A közgyőlés 20 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 471/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése egyetért a 2001. évi szennyvízcsatorna építésre vonatkozó, 37.734 eFt nettó összköltségő, környezetvédelmi pályázat benyújtásával. A beruházás megvalósításához szükséges 26.907 eFt saját erıt az ez évi költségvetésben biztosítja. Felelıs: Határidı:

Végh László alpolgármester 2001. december 31.

75 Tárgy:

Közmunka pályázat

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 6/1. 227-235) A közgyőlés 20 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 472/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a város területén jelentkezı belvizes munkák elvégzésére, a 2000. évi közmunkapályázatban vállalt 10 fı munkanélküli 6 hónapos továbbfoglalkoztatásának keretében, a feladatok ellátásához szükséges dologi kiadások biztosítására - a személyi kiadásokra már elkülönített 3,5 millió Ft mellett - 5 millió Ft-ot jóváhagy. Az összeg fedezete a költségvetésben 751 845-ös szakfeladat szám alatt, közmunkások foglalkoztatására elkülönített 25 millió Ft. A közgyőlés a 25 millió forintos keretbıl fennmaradó 13.852.553 Ft-os összeget az általános tartalékba helyezi át. Felelıs: Határidı:

Pap János polgármester 2001. szeptember 20.

Tárgy:

Salakos sportpályák üzemeltetésével kapcsolatos panaszbejelentés

Köles István képviselı, a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság elnöke: Ez a téma véleménye szerint idı elıtt került a közgyőlés elé. Ennek az az indoka, hogy újra megjelent ugyanaz a 77 név valamilyen aláírt íven. Meg kellene várni az októbert, mielıtt döntésre kerülne sor. A pálya kihasználtságának a felmérése is körülbelül arra az idıre fog elkészülni. (Kazetta 6/1. 235-249) Pap János polgármester: Ügyrendi javaslat, mely szerint a közgyőlés októberben tárgyalja meg ezt a kérdést. Szavazásra bocsátotta a módosító javaslatot. (Kazetta 6/1. 249-254) A közgyőlés 20 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 473/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a „Salakos sportpályák üzemeltetésével kapcsolatos panaszbejelentés” tárgyú elıterjesztést bizottsági elıkészítést követıen az októberi közgyőlésen tárgyalja meg. Felelıs: Határidı:

Köles István, a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság elnöke 2001. október 18.

76 Tárgy:

Császár és Társa Kft-vel kötött szerzıdés felmondása

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 6/1. 254-268) A közgyőlés 21 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 474/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Császár és Társa Kft-vel a külterületi földutak fenntartási munkáinak végzésére 2000. augusztus 17-én kötött vállalkozási szerzıdését azonnali hatállyal felmondja. Felelıs : Határidı:

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése egyetért azzal, hogy a vállalkozási szerzıdés felmondása miatt a külterületi földutak fenntartási munkáinak ellátására a közbeszerzési törvény szerinti pályázatot kell kiírni. Felelıs : Határidı:

3.

Pap János polgármester 2001. szeptember 20.

Pap János polgármester 2002. február 28.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése felhatalmazást ad arra, hogy az átmeneti idıszakra a polgármesteri hivatal a külterületi földutak rendbetételére ajánlatot kérjen, és az elbírálás a vezetıi értekezlet döntése szerint történjen.

Felelıs : Határidı:

Pap János polgármester 2001. december 31. FELMONDÓ NYILATKOZAT

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, Békéscsaba Szent István tér 7.(képviseli: Pap János polgármester) a mai napon azonnali hatállyal felmondja Császár és Társa Kft.vel (Végegyháza Petıfi u 39.) a külterületi földutak fenntartási munkáinak végzésére 2000.augusztus 17-én kötött vállalkozási szerzıdését. A vállalkozási szerzıdés 4. pontjában foglaltak alapján a vállalkozó a kiírási dokumentációban meghatározott feladatokat nem teljesítette, ezért a megrendelı jogosult a szerzıdést azonnali hatállyal felmondani az alábbi indokok alapján : 1.

A vállalkozó a földutak járhatóvá tételérıl több esetben nem gondoskodott. Pl.. a fatornyos iskola 44-es és 47-es fıút közötti földúton a mai napig nem lehet gépkocsival közlekedni, mivel a durva, nagy átmérıjő törmelékre apró kiékelı anyag nem lett elterítve. (építési napló bejegyzés 2001. 07.06, 2001. 08. 27-én és 09. 12-én kelt levél)

77 2.

A városüzemeltetési irodához beérkezett lakossági bejelentésekre való intézkedés és a szükséges munkavégzés sorozatosan késedelmesen történt annak ellenére, hogy 2001. 05. 22-ei építési naplóban rögzítésre került, hogy a munkákat a legrövidebb idın belül (egy héten belül) kell elvégezni.

3.

A munkák végzésével kapcsolatban sok jogos lakossági kifogás érkezett az irodához. A vállalkozó a földutak fenntartási munkáit szakszerőtlenül végezte.

4.

A vállalkozó a mindenkori elérési lehetıségét nem biztosította a megrendelı, a mőszaki ellenır és a lakosság részére, mivel a megadott telefonszámokon nem lehetett a vállalkozót elérni.

5.

Az építési napló nem az elıírásoknak megfelelıen lett vezetve, a mőszaki ellenırhöz a napló eljuttatása és átvétele nem volt zökkenımentes.

A vállalkozó szerzıdéskötési biztosítékot fizetett, amely összege (80.000 Ft) ez a szerzıdés aláírását követıen jóteljesítési garanciaként szerepel. Mivel a szerzıdésben vállalt kötelezettségét maradéktalanul és jó minıségben nem teljesítette, ezért a fenti összeg a vállalkozó részére nem kerül visszafizetésre. A megrendelı a vállalkozó részére a felmondó nyilatkozat átvételétıl számított 8 napon belül az eddig elvégzett munkák ellenértékére vonatkozó mőszaki ellenır által kiállított teljesítmény igazolás alapján készített számlát 30 napon belül átutalja. Békéscsaba, 2001. szeptember 20. Pap János polgármester Ellenjegyzem: ............................... dr. Simon Mihály jegyzı Napirend tárgya:

Business School Békéscsaba Közalapítvány alapító okiratának módosítása

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 6/1. 268-273) A közgyőlés 21 igen, 1 nem szavazattal a következı határozatot hozta: 475/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Business School Békéscsaba Közalapítvány alapító okirata IV/2. pontjának utolsó francia bekezdését a következıképpen módosítja:

78 „- A kuratórium akkor határozatképes, ha azon az elnök és legalább két tag jelen van, határozatait egyszerő többséggel hozza.” Felelıs: Határidı:

dr. Simon Mihály jegyzı azonnal

Tárgy:

Családok Átmeneti Otthona 2001. évi idıarányos költségvetése

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 6/1. 273-279) A közgyőlés 21 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 476/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat által mőködtetett Családok Átmeneti Otthonának 2001. évi 2.800 E Ft-ot biztosít az általános tartalék terhére. Felelıs: Határidı:

Pap János polgármester azonnal

Tárgy:

Közép-békési natúrpark megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése címő pályázat

Pap János polgármester: Ilyen jellegő natúrpark már mőködik Kıszegen és az İrségben. Ennek kialakítását az önkormányzatnak is meg kell kezdeni. Több település fog részt venni a natúrpark megvalósításában, és kedvezı lenne, ha a vállalkozói szférát is meg lehetne célozni ezzel az elképzeléssel. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 6/1. 279-289) A közgyőlés 20 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 477/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése egyetért azzal, hogy a Közép-Békési Területfejlesztési Önkormányzati Társulás a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács területfejlesztési célelıirányzatához a Közép-békési natúrpark megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése címmel pályázatot nyújtson be 2001. szeptember 30-i határidıvel.

79 A közgyőlés a pályázathoz szükséges 650.000 Ft saját forrást az általános tartalékból biztosítja. Felelıs: Pap János polgármester Határidı: 2001. szeptember 30. Tárgy:

A Közép-Békési Területfejlesztési Önkormányzati Társulás 2000. évi Egyszerősített Beszámolójának és szöveges értékesítésének elfogadása

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 6/1. 289-295) A közgyőlés 20 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 478/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése elfogadja a Közép-Békési Területfejlesztési Önkormányzati Társulás 2000. évi Egyszerősített Beszámolóját és tevékenységérıl készített szöveges értékelést. Felelıs: Határidı:

Pap János polgármester azonnal

Tárgy:

Címzetes fıjegyzıi cím adományozásának kezdeményezése

dr. Vécsei László képviselı: Jelen esetben nagyobb horderejő dologról van szó, mint egy helyszínen kiosztott anyagnál szokásos. Támogatja az ügyet, de elıtte konzultáció lenne szükséges a négy párt vezetıjével, képviselıcsoportjával. Kérte, hogy az októberi közgyőlésre legyen elhalasztva a döntés. (Kazetta 6/1. 295-306) Pap János polgármester: A javaslat ezek szerint az, hogy a közgyőlés vegye le a napirendrıl a kérdést. Véleménye szerint ez nem lenne célszerő, hanem a döntésnek a nap folyamán kellene megszületnie. Szavazásra bocsátotta dr. Vécsei László képviselı javaslatát, hogy vegyék le a napirendrıl a kérdést és októberben kerüljön újra a közgyőlés elé. Megállapította, hogy a közgyőlés 7 igen, 8 nem szavazattal, 5 tartózkodással elvetette a javaslatot. Javasolta a testületnek, hogy jelen közgyőlésen történjen meg ez ügyben a konzultáció. (Kazetta 6/1. 306-318) Szilvásy Ferenc alpolgármester: Javasolta, hogy az ülés végén kerüljön eldöntésre ez a kérdés. (Kazetta 6/1. 318-319) A hozzászólás mikrofonon kívül hangzott el.

80 dr. Ferenczi Attila képviselı: Mint a Fidesz képviselı csoportjának vezetıje kért 5 perc tárgyalási szünetet. (Kazetta 6/1. 319-325) Hideg András képviselı: Csatlakozott az elızı felszólaláshoz, kérte, hogy egyeztessenek és tárgyaljon a testület a Békés Megyei Vízmővek Vállalatnál esetlegesen kialakuló igazgatósági személycserérıl is. (Kazetta 6/1. 325-331) Tárgy:

Határidı módosítás, javaslat

Pap János polgármester: Szünet elıtt még két elıterjesztésrıl döntsenek. A Menyhért és Társai Könyvvizsgáló Kft. a Békéscsabai Réthy Pál Kórház-Rendelıintézet vizsgálatát folytatva kéri a szeptember 17-i határidı módosítását szeptember 30-ára. Az indokok az elıterjesztésben felsorolásra kerültek, valamennyi anyag már elkészült. Ezt a témát alaposan, több bizottságnak is meg kell tárgyalnia ahhoz, hogy dönteni lehessen. A javaslat az, hogy a közgyőlés korábbi határozatában megjelölt határidıt – szeptember 17-ét – szeptember 30-ára módosítsák. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 6/1. 331-345) A közgyőlés 20 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 479/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése módosítja a Réthy Pál Kórház-Rendelıintézet komplex átvilágítására - a Menyhért és Társai Könyvvizsgáló és Pénzügyi Tanácsadó Kft. számára -adott megbízás teljesítési határidejét 2001. szeptember 30-ra. Felelıs: Határidı:

Pap János polgármester a határozat közléséért azonnal

Tárgy:

Tájékoztató a 342/2000. (VI.8.) közgyőlési határozat végrehajtásának jelenlegi állásáról – Könyves u. 66.

Szilvásy Ferenc alpolgármester: A Könyves utcai iskola épülete elvileg az evangélikus egyház tulajdonában van, ahová az önkormányzat alacsony komfortfokozatú lakásokat telepített. Az elmúlt közgyőlésen megállapodás született, hogy cserében az evangélikus egyháznak értékarányosan lakást juttat az önkormányzat. Jelenleg az evangélikus egyház azt kéri, hogy ezt a cserét függetlenítsék attól a bizonyos 100 millió forintos ügylettıl, amit a megállapodás szerint a Jókai utcai iskola épület kárpótlásaként kapna az önkormányzat. Az evangélikus egyháznak nagy szüksége lenne arra, hogy ez a csere lebonyolításra kerüljön, mert az evangélikus egyház ezeket a lakásokat eladja. Az így kapott pénzbıl kívánja a lelkészlakot és az irodákat felújítani.

81 Módosító javaslata: ne még egy önkormányzati lakást adjon az önkormányzat, ha az evangélikus egyház ezt úgy is el akarja adni. Az egyház kapott már egy lakást, ezért dr. Simon Mihály jegyzı és Pap János polgármester tárgyaljon az igazgató lelkésszel arról, hogy a másik lakás helyett milyen összegő pénzre lenne szükségük. Így nem lakást kapnának, hanem valamennyi pénzt. Javasolta megfontolásra, hogy a közgyőlés válassza ketté a kérdést, a 100 millió forintot pedig majd a késıbbiek folyamán megkapja az önkormányzat. A közgyőlés bízza meg Pap János polgármestert és dr. Simon Mihály jegyzıt, hogy tárgyaljanak az igazgató lelkésszel, és egy ilyen jellegő megállapodás tervezetet készüljön az októberi közgyőlés elé. (Kazetta 6/1. 345-380) Kutyej Pál képviselı: Az egyházi vezetésnek is megegyezik a véleménye a Szilvásy Ferenc alpolgármester által elmondottakkal. Az egyház korábban megkapta a Jókai utcai iskola épületét, de semmit nem lehet vele kezdeni. Megkapta az egyház azt az egy lakást a Bartók Béla úton, de nem hasznosítható. Amennyiben a közgyőlésen elfogadásra kerülne, hogy a Bartók Béla úti lakás maradjon továbbra is az egyháznál, és egy bizonyos összeget kapna az egyház – például egy lakás értéket – akkor ez a kérdés megoldódna. (Kazetta 6/1. 380-396) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a módosító javaslatot. A közgyőlés 19 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 480/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése megbízza a polgármestert és a jegyzıt, hogy folytassanak tárgyalást az Evangélikus Egyház képviselıivel a Könyves u. 66. sz. ingatlan és a két önkormányzati tulajdonú lakás cseréjérıl, illetve ellenértékérıl szóló megállapodásról. Felelıs: Határidı:

dr. Simon Mihály jegyzı 2001. október 18.

Pap János polgármester: Szünetet rendelt el. (Kazetta 6/1. 396-399) SZÜNET Tárgy:

Tárgyalás menetének meghatározása

dr. Ferenczi Attila képviselı: Fidesz képviselı csoport vezetıjeként javasolta a közgyőlésnek, hogy három pontban történjen a szavazás. Az elsı pontban tárgyaljanak a vízmővek igazgatójának kérdésérıl. Javaslata, hogy Pap János polgármester a vízmővek vállalat közgyőlésén mandátummal vegyen részt. A testület most határozza meg, hogy Pap János polgármester milyen álláspontot képviseljen. Ha a 15

82 megválasztott képviselı szavazatával, kötött mandátummal venne részt, az mégiscsak Békéscsaba város akaratát fejezné ki. Második pontban javasolta – amennyiben az elsı indokolttá teszi – a vízmővek vállalat igazgatósági tagjának jelölését. A Fidesz, illetve a jobb oldali képviselı csoport javaslata az, hogy ez a személy Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének tagja legyen. Harmadik pontban pedig a fıjegyzıi cím adományozásának kezdeményezésére kerüljön sor. (Kazetta 6/1. 399-433) Hideg András képviselı: MSZP képviselı csoport vezetıként megismételte délelıtti indítványát, mert szeretné, - amennyiben a helyzet úgy alakul és a hely megüresedik -, akkor Dobrocsi Nándor kerülne jelölésre Pap János polgármester által azon a közgyőlésen, mint a város delegáltja. Dobrocsi Nándorról elmondta, hogy 46 éves közgazdász, legalább 10 éves vállalatvezetıi gyakorlattal rendelkezik. A Dél-Alföldi Tégla és Cserépipari Vállalatnál, mint állami vállalatnál sokáig igazgatóként mőködött, késıbb pedig a Cofinec Hungary controlling igazgatóhelyettese volt, a cég megszőnéséig, - ez kb. 8 hónappal ezelıtt volt-. A Kórház Felügyelı Bizottság tagja, tehát önkormányzati kötıdése is van. (Kazetta 6/1. 433-470) Kerekes Györgyné képviselı: Módosító javaslata: kérte, hogy a közgyőlés a fıjegyzıi cím kérdését tárgyalja elıször és függetlenítse a vízmővek vállalat témájától. (Kazetta 6/1. 470-476) dr. Ferenczi Attila képviselı: Kérdése dr. Simon Mihály jegyzıhöz: hogyan rendelkezik az SZMSZ ügyrendi szavazásra való javaslattétel esetében? (Kazetta 6/1. 476-483) Pap János polgármester: Tehát dr. Ferenczi Attila képviselı javaslata ügyrendi volt. Szavazásra bocsátotta az ügyrendi javaslatot. A közgyőlés 15 igen, 6 nem szavazattal, 4 tartózkodással a következı határozatot hozta: 481/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése jelen ülésén a további tárgyalás során a következı sorrendben hozza meg döntését: A Békés Megyei Vízmővek Vállalat közgyőlésén résztvevı polgármester részére kötött mandátum megállapítása. Békés Megyei Vízmővek Vállalat Igazgatóságába tag jelölése: a FIDESZ képviselı csoport javaslata, hogy az új igazgatósági tag Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének tagjai közül kerüljön ki. Javaslattétel címzetes fıjegyzıi cím adományozására.

83 Tárgy:

Kötött mandátum megállapítása a polgármester számára

Pap János polgármester: Javaslat az, hogy a vízmővek vállalat igazgatójának megválasztásáról szóló rendkívüli vízmővek vállalati közgyőlésen a polgármester kötött mandátummal szavazhasson. Ez az elsı javaslat, amit szavazásra bocsátott. A közgyőlés 13 igen, 6 nem szavazattal, 6 tartózkodással a következı határozatot hozta: 482/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város közgyőlése a Békés Megyei Vízmővek Vállalat igazgatójának megválasztása tárgyában összeülı rendkívüli igazgatósági közgyőlésen kötött mandátumot állapít meg Pap János polgármester számára. Pap János polgármester: Kérte a kötött mandátum tartalmát meghatározni. (Kazetta 6/1. 483-522) dr. Ferenczi Attila képviselı: Kötött mandátumot javasolt. Nem Hideg András képviselı személyével van a gond, hanem Pap János polgármester eljárásával, amikor délelıtt kijelentette, hogy ki a vízmővek vállalat igazgatója. Ez kijelentı mondatként hangzott el, oly módon hogy „már megvan a vízmővek vállalat vezérigazgatója: Hideg András”. Véleménye szerint errıl egy szélesebb körő egyeztetést, vagy konszenzust kellett volna megvalósítani. Számára ez egy nagyon kényes, kellemetlen kérdés, de a Fidesz éppen nem jelölt politikust, nem kívánt közgazdászt jelölni – nehogy az legyen, hogy politikust kívánnak arra a posztra helyezni – hanem pártoktól független, semleges szakértı személyében gondolkodtak. Tegnap elıtt este értesültek arról, hogy Hideg András képviselı személyében jelöltet állított a szocialista párt, errıl ugyan nincs pontos információ, mert lehet hogy nem ez a párt volt – ennek nyomán néhány önjelölt – ez 5 vagy 6 személy lehetett- visszalépett. A korrekt eljárás véleménye szerint az lenne, ha pályáztatás útján választanák ki a vízmővek vállalat vezérigazgatóját. Kérte Pap János polgármestert, azt a nézetet képviselje, hogy pályáztatás útján kerüljön kiválasztásra az igazgató. Amennyiben Hideg András pályáztatás útján fogja elnyerni a kinevezést, úgy gratulálni fog ehhez a sikerhez. Ez az eljárás azért lenne korrekt, mert a legkisebb iskola igazgatójának kinevezéséhez is pályáztatni szokott az önkormányzat. Ezzel az eljárással mindenkinek tiszta lenne a lelkiismerete, és a legjobb szakember nyerné el az adott tisztséget. Ismételten kérte a testületet, arra kérjék Pap János polgármestert, hogy a vízmővek vállalat közgyőlésén a pályáztatási eljárás indítása mellett foglaljon állást. (Kazetta 6/1. 522-6/2. 007) Szilvásy Ferenc alpolgármester: Tekintettel a vízmővek vállalatnál kialakult jelenlegi helyzetre és az ottani feladatokra - melyek megoldása nem tőr halasztást – elvben a pályázat kiírása megfelelı lenne, de gyakorlatilag a vállalat az elbírálás ideje alatt - ami hónapokig is eltarthat, nem maradhat vezetı nélkül. Ezért az a javaslata, amennyiben a közgyőlés mandátummal kívánja elengedni Pap János polgármestert az ülésre, úgy a mandátum arra szóljon, hogy „javasolja a vízmővek vállalat közgyőlésének, hogy a vállalat igazgatójának Hideg András békéscsabai önkormányzati képviselıt javasolja igazgatóként történı megválasztásra.” (Kazetta 6/2. 007-019)

84 Hideg András képviselı: Bejelentette érintettségét. Kijelentette, hogy ebben a kérdésben nem szavazhat sem etikailag, sem jogilag. A vízmővek vállalatról elmondta, hogy jelenleg a cégnek nincs hatályos hitelkérelme arra a hiányzó összegre, ami a pályázat elnyeréséhez szükséges. Nincs olyan vezetıi képességő embere és akarata, aki ezt 30 nap alatt le tudja menedzselni. Ezért az a személyes véleménye, hogyha a vállalatnak nem lesz igazgatója, akkor az Árpád fürdı beruházás hitelfelvételeit nem tudják biztosítani. Az igazgatóság elnöke beléphetne ebbe a pozícióba, de nem fog. Ezt mint igazgatósági tag mondta, ez független személyétıl. Ha Békéscsaba delegál erre a helyre embert, akkor magától értetıdıen ezt a problémát 30 nap alatt városi közremőködéssel kell irányítani. A pályáztatás megfelelıbb szerinte is, mint a kinevezés. Amennyiben azonban a pályázat nyertesének jó esélye van - ez már jelenleg is látható, mert megvan a kellı támogatottsága – ha a városi akarat is megvan, úgy nem teljesen érti a pályázat hozadékát. Néhány héttel ezelıtt egy személyes döntést hozott. Magát karrier- közgazdásznak tartja. Nem tipikus a testületi tagsága, olyan értelemben, hogy nagyon kevés vállalatvezetı tudja vállalni ezt a közgyőlési procedúrát. Valószínőleg ı is kiszorult volna ebbıl, ha Szegedre megy dolgozni. Ez a felkérés szeptember15-tıl valósult volna meg egy szerzıdés formájában, de ezzel a lehetıséggel nem kívánt élni. Ez annyit biztosít, hogy ı és a családja család maradhatott. Nyújt annyi jövedelmet, és ad annyi szakmai munkát, hogy mellette még a személyes ügyét is elrendezi. Ebben valamennyi áldozatvállalás is szerepet játszik, a jövedelem tekintetében, illetve abban, hogy a törvény 2002. ıszétıl összeférhetetlenné teszi azt a tisztséget, és ezt a képviselıi munkát. Bízik abban, hogy a szakismeretével és a tudásával minden problémáját kezelni tudná a vállalatnak. A problémák ma is létezı problémák, de úgy gondolja, hogy tudna annyit tenni a megbízóinak, - nem csak Békéscsaba, hanem a többi város részére is – hogy elfelejtıdjenek azok a szálak, hogy MSZP-s. Egyébként nem tudja, hogyan kell MSZP-s módon vállalatot vezetni, ahogy azt sem tudja, hogyan kell Fideszes vagy SZDSZ-es módon. Kérése az, -végiggondolva az elvi és a személyi lehetıségeket – hogy támogassa ıt a közgyőlés ebben a tisztségben, mert úgy érzi, hogy erre a tudásával és az itteni munkájával rászolgált. Ez részérıl személyes kérés, ı már egy döntéshozatali eljárás végén van, nem kíván tovább akadékoskodni. A helyzet kissé komplikált, mert erre nem készült a testület, ezért ezzel az eljárási procedúrával nehezebb 15 igen szavazatot szerezni, mint az egyébként meglevı hallgatólagos támogatással. (Kazetta 6/2. 019-056) Pap János polgármester: A testületnek el kell döntenie, hogy ebben a kérdésben kötött mandátummal a pályáztatás melletti döntés vagy Hideg András képviselı igazgatói kinevezése melletti döntés legyen. (Kazetta 6/2. 056-064) dr. Molnár Zsolt képviselı: A szocialista párt városi szervezete, annak elnöksége semmilyen fórumon nem tárgyalt errıl a kérdésrıl. Ezért nem is születhetett semmilyen párthatározat vagy pártdöntés. Ami elhangzott az elıbbiekben, azt Hideg András, mint érintett mondta el. Amennyiben Hideg András kinevezésre kerül, úgy ı nem a szocialista párt hivatalos jelöltjeként kerül arra a posztra, hanem saját alanyi jogon, közgazdászi és egyéb menedzseri minıségében. (Kazetta 6/2. 064-071)

85 Pap János polgármester: Elnézést kért a képviselıktıl, többek között dr. Ferenczi Attila képviselıtıl, amennyiben az eljárással, az eljárás stílusával volt probléma. Megkérdezett különbözı települési polgármestereket és az elsı körben nem is volt kialakult vélemény. Ahogy a lehetséges igazgatójelöltek személyérıl találgatások szintjén felmerültek nevek, ezután tulajdonképpen kb. egy héttel merült fel az, hogy lehetséges, hogy Hideg András lenne a legmegfelelıbb erre a posztra. Hideg András az, aki valóban átlátja a problémák eredetét és valóban rendet tudna tenni a cégnél, megtudná tenni azt, hogy részvénytársasággá alakuljon át a cég. İ az, aki le tudná menedzselni az Árpád fürdıvel kapcsolatos 1 milliárdos fejlesztést, másrészt a következı ütemben az 5-7 milliárd forint közöttire becsült csatornázási és szennyvíztisztítási békéscsabai fejlesztést, a többi fejlesztés mellett. Természetesen mindenféle jelöltek voltak, olyanok is akik – meglátása szerint – ezt a feladatot nem tudták volna véghezvinni, és nem lehetne rájuk komoly munkát rábízni. Ezt a kérdést ezért nagyon alaposan végig kell gondolni, és pályáztatás esetén ezek az emberek mindannyian pályázatot fognak beadni. Gyakorlatilag pedig tudvalevı, hogy semmilyen esélyük nincsen. Amennyiben a cég érdekeit tekinti valaki elsırendőnek, akkor azt mondja, hogy fel kell venni 526 millió forintos hitelt és majd a város mögé áll, a lakosságnak pedig felemelik a vízdíjat, pl. 15 vagy 18 Ft-tal. Ha a város érdekei az elsırendőek, végiggondolják a finanszírozást, hogy nem egyszerre kell a pénz, - különbözı idıpontokban kell a pénznek belépnie – akkor ezt figyelembe veszik a döntésnél. A vízmővek vállalat jelenlegi vezetése arra nem volt képes, hogy ezt a logikát, ezt a követelményrendszert végiggondolja, hogy a januártól szedett díjak azok novemberben, decemberben a második hitelfelvételi ütemnél már hitelösszegcsökkentık lehetnek. Amennyiben ezt valaki nem gondolja végig, vagy végiggondolja, de nem a város érdekének megfelelıen dönt, akkor nagyon rosszul járhatnak. A jelenleg biztosított 274 millió forintos hitelen felül több hitelt bank nem ad a vállalatnak, 250 millióra még szükség lenne. Ha a szerzıdést a minisztérium nem írja alá, akkor a dolog nem fog megvalósulni. Ha nincsenek ellenérdekeltek, akkor is meghiúsulhat a terv, hiszen vannak akik, nem szeretnék ha ez a fejlesztés Békéscsabán megvalósulna. Ezeket a tényeket végig kell gondolni, ez alapján kell döntést hozni. Dr. Ferenczi Attila képviselı azt kifogásolta, hogy személye kimondta: Hideg András lesz az igazgató. Tudnia kell a közgyőlésnek, hogy ez az elgondolás nem véletlen, hanem megalapozott. Jó lenne, ha nem 36 % tulajdona lenne az önkormányzatnak, hanem ennél jóval több. Ahhoz hogy Békéscsaba érdekeit szem elıtt tartó igazgatója legyen a cégnek, ahhoz legalább két-három nagyobb településnek, vagy sok kicsinek az érdekeit garantáltan érvényesíteni kell. Ezek nem óvatos érdekek, ezek egyértelmően bizonyítottak, mert adott, hogy melyik beruházásra milyen pénzösszeget kell fordítani évente a közös pénzbıl. Ezért ezt a kérdést alaposan végig kell gondolni. Mivel a legnagyobb tulajdonos Békéscsaba önkormányzata, ezért személyét keresték meg és mondták el ezeket a kívánságaikat, igényeiket a települések képviselıi. Elmondta, hogy semmilyen érintettsége nincs ebben az ügyben, még csak az sem motiválja, hogy pártján belülit kellene ajánlania. Errıl nem tárgyalt pártokkal, errıl csak önkormányzati vezetıkkel történt egyeztetés. (Kazetta 6/2. 071-151) Végh László alpolgármester: Eddig is mindenkinek az volt a célja, hogy Békéscsaba érdekeit képviselje a vízmővek vállalatnál igazgatósági tagként vagy felügyelı bizottsági tagként. Teljesen nyugodt volt ez ügyben, ezért is nem tett javaslatot. Tekintettel arra, hogy olyan információik voltak: próbáljon meg szakmailag az önkormányzat közösen, egy minden oldal számára elfogadható jelöltet állítani, aki mindezeket a feladatokat végre tudja hajtani. Ehhez

86 képest nem ilyen javaslat született. Minden közgyőlésen végig kellett hallgatni azt, hogy pályáztatni kell. Az önkormányzat szabályzata errıl szól, hogy végigpályáztat minden kisebbnagyobb intézményt személyi kérdésekben. Azzal az indokkal, hogy azért ne pályáztassanak most, mert mindenféle nem hozzáértı ember fog pályázni, ez nem helyénvaló. Annyi felelısségérzet és felelısségtudat mindenkiben van, hogy nem szeretné, ha a város érdekei sérülnének. Ha végigtekinti a vízmővek vállalat mőködését, akkor ez hagy némi kívánnivalót Békéscsaba szempontjából. Az, hogy a mostani tulajdonosok Pap János polgármesterhez mennek különbözı támogatások elnyerése érdekében, ez jellemzi az egész dolgot. Nem tıketulajdonosi alapon született döntések voltak a jellemzık eddig, hanem teljesen más szempontúak. Ezek a szempontok játszottak közre a vízmő vállalat, mint megyei vállalat összetartása érdekében, és aki jobban lobbizott, jobban ki tudta használni a politikai és egyéb más csatornákat, az kapta meg a beruházásokat a kis települések közül. Elhangzott például az is, hogy Battonyát pártfogásba kell venni, ami békéscsabai érdeknek semmiképpen nem mondható, mert súlyos nemfizetési gondokkal küzd a település. Békéscsaba azért volt mindig a második díjfizetési kategóriába sorolva, mert így lehetett finanszírozni a kis települések veszteségeit. Ez sem igazán szolgálta Békéscsaba érdekeit, fıleg amellett, hogy hangoztatták: a fürdı miatt nehogy a békéscsabaiaknak fizessenek bármiféle plusz díjat. Ezért vette az önkormányzat a fürdı tetejére a ponyvát, és még sorolni lehetne, hogy milyen adományokra kényszerült az önkormányzat. Itt van egy világos kérés, nem fog összeomlani a város, nem fog a hitellehetıség „elszállni”, a város vezetıjének ezekbe a tárgyalásokba be kell kapcsolódnia. Ha a 270 millió forintos hitelkeret megvan, akkor a másik részét saját erıbıl ki lehet pótolni. Amennyiben az önkormányzat beszáll ebbe a hitelfelvételi mechanizmusba, az OTP-nél, mint az önkormányzat finanszírozó, illetve pénzkezelı bankjánál teljesen más státuszt tud elérni. Nem kívánatos ilyen párhuzamot állítani, hogy sikerülhet-e a cél vagy sem. Nem hiszi, hogy lehetetlen lenne a szerzıdéskötés idejét eltolni és ezzel egy kis idıt nyerni. Több lehetıség van a testület elıtt, nem olyan döntés elıtt áll, amelyet nem lehet megoldani. (Kazetta 6/2. 151-202) Galisz Géza képviselı: Közölte, hogy szavazás elıtt néhány információra van szüksége mielıtt döntést hozna. Kérdése: a vállalat mőködtetése, az igazgatóság mőködése és a városi érdekek mennyiben függenek ezektıl a személyektıl, akiknek a neve elhangzott? Ha ennek a cégnek pillanatnyilag nincs igazgatója, nincs lehetıség arra, hogy a város javaslata alapján megbízzon a közgyőlés igazgatót, de ha ez a munkakör betölthetı megbízás alapján – akár ideiglenes jelleggel is – ennek az átmeneti állapotnak a menedzselésére, akkor ez miért ne történjen meg. Véleménye szerint erre a tisztségre több személy alkalmas, de valószínőleg Hideg András a legalkalmasabb erre a posztra. Mégis megfelelıbb, ha pályáztatás alapján kerül sor a kérdés eldöntésére. Amennyiben ez a pályáztatás olyan késedelmet okoz, ami a város vagyonvesztését eredményezi, akkor semmiképpen sem pártolandó az ötlet. Megoldható-e, hogy az önkormányzat javasoljon egy személyt igazgatóként megbízni? Egyetértett azzal, hogy nemcsak Pap János polgármesternek, hanem az önkormányzat által delegált személyeknek is olyan embereknek kell lennie, akik elsısorban a közgyőlés által, illetve a város érdekeit képviselve járnak el. (Kazetta 6/2. 202-249) Pap János polgármester: Megbízott igazgatói munkakör nincs. A cégbíróság szerint, ha pályázatot ír ki a vízmővek vállalat közgyőlése, akkor is ki kell nevezzen egy igazgatót. Természetesen ez lehet akár határozott idıre, akár feltétel bekövetkeztéig, de kinevezett igazgató kell, aki jegyzi a céget. Erre vannak olyan szakemberek, akik - elıre jelezve, hogy

87 nem is pályáznának erre a posztra - alkalmasak és megoldhatják a problémát. Fél éve nem sikerült az Árpád fürdı fejlesztés feltételrendszerét kialakítani. Tavasszal az volt a javaslat, hogy 3-4 Ft-os vízdíjemelés lesz a városban, és ott ugyanazok a szakemberek voltak és ezt komolyan is mondták. Most pedig kiderült, hogy nincs olyan megoldás, ami csak a kamatra vonatkozik. Ezektıl az emberektıl elvárni azt, hogy majd lefinanszírozzák nem lehet. (Kazetta 6/2. 249-277) Kis Sándor képviselı: Elmondta, hogy 11 év alatt most találkozott elıször olyan helyzettel, ami igazán gondolkodóba ejtette. A mai nap folyamán találkozott két problémával – az egyik eljárása már lezajlott, becsülete nem engedi meg, hogy részt vegyen benne – a másodikat pedig kimondja. 11 éve dolgozik Hideg András képviselıvel, és ı soha nem fog ellene szavazni, de a lelkiismerete miatt a pályázat mellett voksol, mert ez a legtisztább eljárás. Kérte a testületet, hacsak valamilyen személyes konfliktusuk nincs Hideg Andrással – tegyék félre a politikai érdekeket. A cél érdekében, a város érdekében, ha valóban a pályázatra már nincs idı, akkor legyen ez a döntésük. (Kazetta 6/2. 277-297) Kerekes Györgyné képviselı: A döntés meghozatalában ı személy szerint nagyon bizonytalan. Kérdése: amennyiben pályáztatna a vízmővek vállalat, akkor mi a biztosíték arra, hogy olyan ember kerül a vállalat élére, aki a városnak az érdekeit tartaná szem elıtt? İ is a pályáztatás mellett döntene, de semmiféle kifogása nincs Hideg András képviselı személye ellen. (Kazetta 6/2. 297-330) Hideg András képviselı: Amennyiben pályázatot írnak ki, úgy be fogja adni a pályázatát, de ugyanez a helyzet lesz 3 hónap múlva is. Miért kell 3 hónapot veszíteni? 3 hónap alatt rengeteg dolgot lehet tenni, és rengeteg hasznot lehet hajtani az üzleti tervben is, és az Árpád fürdı projektjének megvalósításában is. Érez magában annyi erıt, annyi képességet, - valószínőleg ezt más is meg tudná csinálni – de nem érti, hogy miért kell ehhez 3 hónapot várni. Türelmébıl, elkötelezettségébıl tud várni arra, hogy 3 hónap múlva jöjjön vissza ugyanaz a kérdés, de mi értelme lenne, amikor a mai napon elegendı információ birtokában dönteni lehetne. Ha a pályázaton résztvevı személyek névsora a közgyőlés elé fog kerülni, - abból kb. 6 névbıl 5 név nem lesz ismert – a helyzet továbbra is ugyanez lesz, mint most. Az a véleménye, ha a közgyőlési támogatottsága megvan, akkor legyen meg a döntés a jelenlegi ülésen, mert kár húzni az idıt. 3 hónap pályázati idı alatt növekszik majd a pártérdek ellentét és a káosz, és növekszik a vállalatra való ráhatás. A menedzsment nem tudja merre „táncoljon”, nem tudja az igazgatóság elnökén keresztül arra táncoljon-e vagy a potens igazgató jelöltön keresztül Békéscsaba felé. 3 hónap múlva nem lesz Árpád fürdı fejlesztési ügy, nem lesz mirıl beszélni, mert ez egy aktuális probléma. Az üzletvitelbıl is származik annyi haszon, hogy kár a 3 hónapot kivárni. Ez a szakmai véleménye, amiben természetesen érintett. (Kazetta 6/2. 330-354) Benkóné Dudás Piroska képviselı: Méltatlannak és megalázónak érezte az egész helyzetet. Amikor mindenki a város érdekeit szem elıtt tartva beszél dolgokról, mélyen felcsengenek benne a politikai indíttatások. Korábban, míg élt Hosszú Szilárd, a vízmővek vállalat vezérigazgatója, és félt attól, hogy mi lesz az ı kinevezésével kapcsolatban, akkor nem volt szó pályáztatásról. Arról volt szó, hogy engedje a közgyőlés kötött mandátummal a polgármestert, és az a kötött mandátum Hosszú Szilárd neve legyen. Erre a reakció az volt, hogy ne legyen megkötve a polgármester keze abban, hogy csak Hosszú Szilárd lehet az igazgató. A kérdés most az, hogy van alkalmas ember, vagy nincs? Meg kell oldani a problémát, vagy sem? Az

88 egyeztetések, úgy érezte, hogy nem közgyőlésen belüli egyeztetések voltak, hanem mivel megyei cégrıl van szó, településekkel. A képviselık merjék vállalni véleményüket, mondják ki ıszintén, tegyék félre az indulatokat, érzelmeket, a sértıdést, mert annak nincs értelme, hogy mindenki a másik háta mögött beszéljen. A képviselıtestületnek reálisan kell gondolkodnia, véleménye szerint Hideg András képviselı tett annyit a városért, hogy meg lehet benne bízni. (Kazetta 6/2. 354-398) Galisz Géza képviselı: Javasolta a közgyőlésnek, hogy bízza meg Hideg Andrást, mint igazgatót fél évre, három hónapra vagy egy évre. Ezt az intervallumot töltse ki, és legjobb tudása szerint dolgozzon. Mindaz, aminek meg kell történnie a cég érdekében, történjen meg, hitelfelvétel vagy átalakulás formájában. Az igazgatói munkakört pedig az igazgatóság pályáztassa meg. Jelenleg más megoldást ebben a kérdésben nem látott. (Kazetta 6/2. 398-417) Végh László alpolgármester: Nincs sértıdés bennük. A város érdekében több képviselı is tett már pozitív dolgokat és hajlandók is tenni. Délelıtt, zárt ülés keretében már elhangzott, hogy itt nem csak az a kérdés, hogy közgyőlésen belül politikailag meg tudnak-e egyezni a képviselık, hanem az is nagyon fontos, hogy a vízmővek vállalaton belül politikailag és más törésvonalakon, milyen hatást lehet elérni. Javaslatunk annak érdekében van, ami a vállalaton belüli kérdés megfelelı eldöntésére irányul. Hogy minden kérdés, pl. a fürdı ügyében a közgyőlésen fog eldılni és itt kell majd mindig megvívni a különbözı alternatívákat, ez nem igaz, mert ez a vízmővek vállalatnál fog jelentıs mértékben eldılni. Lehet kérni egyes döntéseket közgyőlés elé, de a legtöbb kérdés ott fog eldılni, és ott kell megegyezni. Az ottani politikai és egyéb más törésvonalakat kell összehozni. Amikor a közgyőlésnek valamilyen kérdésben döntést kell hoznia, akkor azt mondani más emberre – mert más véleményt képvisel - hogy a város ellen van, ez nem elfogadható, vissza kell utasítani. (Kazetta 6/2. 417-463) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a módosító javaslatot: a közgyőlés azzal a kötött mandátummal küldje el a polgármestert a vízmővek vállalat közgyőlésére, hogy az igazgató választásában a pályáztatás mellett szavazzon. Megállapította, hogy a közgyőlés 12 igen, 5 nem szavazattal, 7 tartózkodással elvetette a javaslatot. Tárgy:

A 482/2001. (IX.20.) közgyőlési határozat hatályon kívül helyezése

Végh László alpolgármester: Ügyrendi javaslata: mivel a pályáztatást nem támogatta a közgyőlés, így kerüljön visszavonásra a határozat, döntse el Pap János polgármester hogyan fogja képviselni a várost. (Kazetta 6/2. 463-493) Pap János polgármester: Az az ügyrendi javaslat, hogy az elıbb meghozott 13 igen, 6 nem szavazattal, 6 tartózkodással elfogadott kötött mandátumról szóló döntését vonja vissza a közgyőlés. Szavazásra bocsátotta a javaslatot. A közgyőlés 24 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta:

89 483/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése hatályon kívül helyezi a „Kötött mandátum megállapítása a polgármester számára” tárgyú 482/2001. (IX.20) közgyőlési határozatát. Tárgy:

Békés Megyei Vízmővek Vállalat Igazgatósági tagjának jelölése

Pap János polgármester: Az igazgatóságban folyó munka érdekében célszerő, ha a város számára megnyitott helyeket betöltik. Javaslat volt hogy, amennyiben a város számára megnyílik üres igazgatósági hely, Hideg András igazgatói kinevezésével, akkor az önkormányzat Dobrocsi Nándort jelöli a vállalati közgyőlésnek az igazgatósági tagságra. (Kazetta 6/2. 493-521) dr. Ferenczi Attila képviselı: Módosító indítványa az, hogy közgyőlési tagot delegáljanak a vízmővek vállalat igazgatóságába, amennyiben Hideg Andrást vezérigazgatóvá kinevezik. (Kazetta 6/2. 521-525) Pap János polgármester: Jelöltet kért a személyre vonatkozóan. (Kazetta 6/2. 525-528) dr. Ferenczi Attila képviselı: A szocialista párt jelöltje lép ki a sorból, így a szocialista párt tegyen javaslatot. Módosító javaslata: közgyőlési tag legyen, ha elfogadja a közgyőlés, akkor felszólítja a szocialista pártot, hogy nevezze meg azon közgyőlési tagját, akit az igazgatóságba szeretne Hideg András esetleges kinevezése esetén delegálni. (Kazetta 6/2. 528-545) Hideg András képviselı: Elfogadja az MSZP képviselı csoportja, hogy képviselıtársuk legyen a delegált. Az eljárás a következı: Pap János polgármester személyi javaslata megtételekor kikéri az MSZP képviselı csoport véleményét és a javasolt személy csak képviselı lehet. Ezt a javaslatot akceptálta, és a képviselı csoport olyan indítványt fog tenni Pap János polgármester felé, aki képviselı tag lesz. (Kazetta 6/2. 545-7/1. 008) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta dr. Ferenczi Attila képviselı módosító javaslatát. (Kazetta 7/1. 008-034) A közgyőlés 18 igen szavazattal, 5 tartózkodással a következı határozatot hozta:

90 484/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése – a Békés Megyei Vízmővek Vállalat Igazgatósági tagságának megüresedése esetén – egyetért azzal, hogy az MSZP képviselı csoportjából kiválasztott személy kerüljön az igazgatóságba. Tárgy:

Címzetes fıjegyzıi cím adományozásának kezdeményezése

Hideg András képviselı: Egyetért a cím adományozásával, és azzal, hogy a címet megfelelı anyagi elismeréssel kell érzékeltetni. Az elıterjesztésben azonban folytonosság is szerepel, tehát évenként. Évenként nem telepíthet címet az önkormányzat. Kérdése: ez most egyszeri tiszteletdíjat vagy minden évben egy járandóságot jelent? (Kazetta 7/1. 034-044) dr. Ferenczi Attila képviselı: Maximális elismerését fejezte ki dr. Simon Mihály jegyzı munkája és az eddigi tevékenysége iránt. Viszont többször kritikai észrevételek fogalmazódnak meg a hivatal munkájával kapcsolatban. Ettıl függetlenül – kérve kissé fokozottabb odafigyelést – támogatja a fıjegyzıi cím adományozását. A köztisztviselıi törvény szerint évente jár ez a járandóság. Ezt a pénzösszeget a Kormány adja, nem egyszeri juttatásról van szó, hanem a mindenkori köztisztviselıi illetményalap 24-szeresérıl évente. (Kazetta 7/1. 044-056) Pap János polgármester: Az elıterjesztésben szerepel, hogy határozatlan idıre szól. (Kazetta 7/1. 056-059) Szilvásy Ferenc alpolgármester: Válaszolt Hideg András képviselı kérdésére: a címet javasolja a testület, amennyiben a Megyei Közigazgatási Hivatal vezetıje is javasolja, a Kormány adományozza a pénzzel együtt ezt a címet. (Kazetta 7/1. 059-066) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyőlés 25 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 485/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a köztisztviselık jogállásáról szóló módosított 1992. évi XXIII. törvény 30/B. § /4/ bekezdése alapján tartósan kiemelkedı szakmai munkájára tekintettel címzetes fıjegyzıi cím adományozását kezdeményezi dr. Simon Mihály, Békéscsaba Megyei Jogú Város jegyzıje részére. Kéri a Békés Megyei Közigazgatási Hivatal vezetıjét, dr. Pataki István urat, hogy a javaslatot támogatólag szíveskedjék a belügyminiszterhez felterjeszteni. Felelıs: Határidı:

Pap János polgármester azonnal

91 Tárgy:

Mezıgazdasági és környezetvédelmi bizottság tagjának felmentése, illetve választása

Hanó Miklós alpolgármester: A kisgazdák képviselı csoportja nevében kérte, hogy a mezıgazdasági és környezetvédelmi bizottság külsı tagságából Kazár Mátyást hívják vissza és helyette Petrás Jánost válasszák meg. (Kazetta 7/1. 066-081) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a javaslatot. A közgyőlés 20 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 486/2001. (IX.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése felmenti a mezıgazdasági és környezetvédelmi bizottság tagságából Kazár Mátyást. A bizottság külsı tagjának megválasztja Petrás Jánost. (Lakcím: Békéscsaba, Kerek T. 643.) A 12/1999. (IV.22.) önkormányzati rendelet 2.sz. függelékét a fentieknek megfelelıen módosítani kell. Felelıs: Határidı:

Pap János polgármester azonnal

Pap János polgármester: Megköszönte a részvételt, a közgyőlés ülését 2140 perckor befejezettnek nyilvánította. (Kazetta 7/1. 081-091)

K.m.f.

Pap János polgármester

dr. Simon Mihály jegyzı