Békéscsabai Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz

Békéscsabai Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz. I. 265-11/2013.

JEGYZŐKÖNYV Készült: 2013. december 13-án Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala hivatalos helyiségében Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének nyilvános ülésén. (Technikai megjegyzés: Tekintettel az ülés hangfelvételen történt rögzítésére a jegyzőkönyv rövidített formában készült. A hozzászóló neve után tett számok az egyes megnyilatkozások hangfelvételen lévő helyét jelölik meg. A jegyzőkönyv készítése során különböző típusú magnetofonok kerültek alkalmazásra. A hangfelvétel esetleges visszahallgatása során a számeltérések a különböző típusú magnetofonok eltéréséből adódnak.) Jelen volt: Vantara Gyula polgármester, országgyűlési képviselő, Hanó Miklós alpolgármester, országgyűlési képviselő, Kiss Tibor alpolgármester, Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, Dr. Fábián Ágnes tanácsnok, Herczeg Tamás tanácsnok, Futaki Sándor, Dr. Kerekes Attila, Kutyej Pál, Dr. Csicsely Ilona, Bíró Csaba István, Zelenyánszki Péter, Strifler Attila, Szabóné Kocziha Tünde, Takács Péter, Hrabovszki György, Miklós Attila képviselő Igazoltan volt távol: Tímár Ella képviselő Tanácskozási joggal vett részt: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző, Dr. Kiss Gyula aljegyző Napirendje tárgyalásánál jelen volt: Dr. Tőgye Ildikó, a Szociálpolitikai Osztály osztályvezetője, Túriné Kovács Márta, az Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály osztályvezetője, Varga Tamás, az Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály osztályvezetőhelyettese, Dr. Deák Zoltán, a Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport csoportvezetője, Dr. Komán Ágnes, a Személyzeti Csoport csoportvezetője, Wittmann László, a StratégiaiFejlesztési Osztály osztályvezetője, Dr. Sódar Anita, a Közbeszerzési Csoport csoportvezetője, Csiaki Tamás, a Városüzemeltetési Osztály osztályvezetője, Tarné Stuber Éva, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály osztályvezetője, Soczóné Dömény Edit, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály osztályvezető helyettese, Lukácsi László városi főépítész, Rákóczi József, a Tüzeléstechnikai Kft. igazgatója, Nagy László az Alföldvíz Zrt. általános vezérigazgatóhelyettese, Dr. Jancsó Edina az Alföldvíz Zrt. osztályvezetője, Vantara Gyula polgármester: Köszöntötte a megjelenteket, megállapította, hogy a közgyűlés határozatképes, 17 fő képviselő van jelen. Távollétét előzetesen Tímár Ella képviselő jelezte, igazoltan van távol. Az ülést megnyitotta. A meghívóban a zárt ülésre tervezett valamennyi napirendet a jogszabály erejénél fogva zárt ülésen tárgyalja a testület, amelyről nem kell szavazni. A meghívóban későbbi kiküldéssel szereplő 3.6., 4.3., 4.4., és a 4.7. jelzetű előterjesztéseket, továbbá az időközben módosult 1.1 jelzésű előterjesztést, valamint az eredeti 3.4 jelzésű előterjesztés helyébe lépő előterjesztéseket a képviselők a közgyűlést megelőző napon, CD-n kapták meg.

A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság ma reggel megtartott ülésén tárgyalta a tegnapi napon kiküldött előterjesztéseket. Felkérte Dr. Ferenczi Attila tanácsnokot, bizottsági elnököt, adjon tájékoztatást a tárgyalás eredményéről. Javasolta a 3.4. jelzésű Önerővállalás módosítása a „Békés Megyei Ivóvízminőség-javító Program” című projekthez tárgyú napirendi pont napirendről való levételét. A projekt lebonyolítójának tájékoztatása alapján a közbeszerzési eljárás során beérkezett ajánlatok értékelése még folyamatban van, amikor az értékelés lezárul, akkor kerül meghatározásra az önerő pontos összege. Kezdeményezte az Ingatlan értékesítés az Északi Ipartelepen tárgyú, a tegnapi napon kiküldött előterjesztés napirendre történő felvételét, a 4.2. jelzésű helyi autóbusz-közlekedésre vonatkozó közszolgáltatási szerződés módosítása tárgyú előterjesztés napirendről történő levételét. Tekintettel arra, hogy a Körös Volán Zrt.-vel, valamint az MNV Zrt.-vel folytatott tárgyalások eredményeként 2014. január 1-től a helyi autóbusz-közlekedés menetdíjai nem változnak a 2013. évi díjakhoz képest. A közszolgáltatások díjaival kapcsolatban kiemelte, hogy az elmúlt időszakban a lakosságot érintő szolgáltatások díjai az előző évi infláció mértékének figyelembe vételével minden év január elsejétől változtak, emelkedtek. Ettől a gyakorlattól eltérően 2014. január l-től nem emelkedik a kéményseprő ipari szolgáltatás, a helyi autóbusz-közlekedés, a temetkezéssel kapcsolatos szolgáltatási díjak, a közterület-használathoz kapcsolódó díjak, a hulladékkezelés közszolgáltatási díjak, az ivóvíz- és szennyvízszolgáltatás díjai, valamint a nem közművel összekötött háztartási szennyvíz begyűjtésének díjai. Ennek figyelembevételével megkérdezte a képviselőket, hogy a napirendhez kapcsolódóan a jelzetteken kívül van-e módosító javaslatuk. (Kazetta 1/1. 001-035) Takács Péter képviselő: Módosító javaslata nincs. Dr. Szvercsák Szilvia jegyző asszonyhoz kíván kérdést intézni, mivel a közgyűlést megelőző napon megküldött CD-t 17 óra 30 perckor kapta meg, amelyen a későbbi kiküldéssel jelzett előterjesztések szerepeltek. Nem lehet valamit tenni annak érdekében, hogy a képviselők ne az utolsó pillanatban kapják meg az anyagok viszonylag jelentős részét? (Kazetta 1/1. 035-040) Dr. Szvercsák Szilvia jegyző: A témában már több alkalommal érdeklődött Takács Péter képviselő. Válasza megegyezik a korábbiakkal. Az előterjesztések rendkívül bonyolultak és nagyon komoly előkészítést igényeltek. A döntések az anyag elkészültét megelőzően születtek meg. A hivatal munkatársai döntések, konszenzusok hiányában nem tudják az anyagot előkészíteni. A szóban forgó anyagok a továbbítás reggelén készültek el, ellenjegyzésére a dél körüli időben került sor. (Kazetta 1/1. 040-045) Kutyej Pál képviselő: Jelezte, hogy a Bejelentések napirend keretében kíván szólni. (Kazetta 1/1. 045-046) Miklós Attila képviselő: Jelezte, hogy szintén a Bejelentések napirend keretében Kutyej Pál képviselő előtt szeretne hozzászólásra lehetőséget kapni. Dr. Szvercsák Szilvia jegyző asszonytól, Kiss Tibor alpolgármestertől és Vantara Gyula polgármestertől szeretne kérdéseire választ kapni. (Kazetta 1/1. 046-049)

2

Vantara Gyula polgármester: Van-e kérdés, észrevétel. Javasolta, hogy az általa ismertetett módosító javaslatokról egyben szavazzon a testület. Megkérdezte a képviselőket, hogy a meghívóban jelzetteken kívül van-e módosító javaslatuk. Szavazásra bocsátotta a napirend módosítására vonatkozó javaslatot. Megállapította, hogy a közgyűlés 14 igen szavazattal, 3 tartózkodással a módosító javaslattal egyetértett.

-

Az elfogadott módosítással együtt szavazásra bocsátotta a napirendet. Megállapította, hogy a közgyűlés 14 igen szavazattal, 3 tartózkodással a napirendet elfogadta. (Kazetta 1/1. 049-059) -

NAPIRENDI PONTOK: Zárt ülés:

1.)

Fellebbezések, méltányossági ügyek Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Dr. Tőgye Ildikó, a Szociálpolitikai Osztály vezetője

2.)

„Békéscsaba Kultúrájáért” kitüntetés adományozása Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály Előterjesztő: Kiss Tibor alpolgármester

3.)

Fellebbezés elbírálása házszám megváltoztatása ügyében Előkészítő: Közigazgatási Osztály, Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

4.)

Fellebbezés elbírálása a Music Reklámstúdió e. c. közterület használati ügyében Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

5.)

Fellebbezés elbírálása a Ranfre Kft. közterület használati ügyében Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

Nyilvános ülés: 1.)

Pénzügyi, költségvetési ügyek: 1.

A 2013. évi költségvetési rendelet módosítása Előkészítő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 3

2.

2.)

3.)

A 2014. évi átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet megalkotása Előkészítő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

Szociális területet érintő ügyek: 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Herczeg Tamás tanácsnok

2.

Tájékoztatás Békéscsaba Megyei Jogú Város 2013. évi közfoglalkoztatási programjairól Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

3.

Tájékoztató a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás fenntartásában működő Szenvedélybetegek Otthona állami fenntartásba adásáról Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

4.

A Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat bérlakásállományának hasznosítása Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

5.

A pénzbeli és a természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása (2. forduló) Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

Vagyoni, közbeszerzési ügyek, pályázatok: 1.

Beépítési kötelezettség meghosszabbítása a Békéscsaba, Balassa utcában található 6147/20 hrsz.-ú és 6147/8 hrsz.-ú ingatlanok esetében Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

2.

A Gerlai Kastély tárgyában megkötött adásvételi szerződés módosítása Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

3.

Ingatlanrész értékesítése a Békéscsaba, Balassa utcában található 6147/24 hrsz.-ú ingatlanból Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester 4

4.)

4.

Ingatlanértékesítés az Északi Ipartelepen Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

5.

A Békéscsaba, 3950 hrsz.-ú ingatlan hasznosítása Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

6.

Békés Airport Kft.-vel és a Békéscsabai Repülőtérrel kapcsolatos döntések meghozatala Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

7.

Az Electroplast Kft. (de minimis) támogatási szerződésének módosítása Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

Városüzemeltetési ügyek: 1.

Az Alföldvíz Zrt. közgyűlési előterjesztéseinek véleményezése Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

3.

Békéscsabai Városüzemeltetési Kft. Hulladékkezelő mű bérleti díjának elszámolása Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

4.

Békéscsabai hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátása Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

5.

Kéményseprő-ipari közszolgáltatással kapcsolatos megállapodás megkötése Tótkomlós Város Önkormányzatával Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

6.

A kéményseprő-ipari közszolgáltatással szerződések felülvizsgálata Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

7.

Az Önkormányzat kezelésében lévő jelzőlámpák átadása Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

5

kapcsolatos

közszolgáltatói

5.)

Településrendezési Eszközök módosítása Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Városépítészeti Csoport Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

6.)

Közterületek átnevezése Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Városépítészeti Csoport Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

7.)

Megállapodás a csatornahálózat fejlesztése 1. részére vonatkozó 2. számú vállalkozói követelés alapján Előkészítő: Szennyvíz PIU Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

8.)

Az önkormányzati képviselők közgyűlésen és bizottsági üléseken való megjelenése Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Előterjesztő: Kutyej Pál, a Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság elnöke

9.)

A Jankay Tibor Művészeti Közalapítvány alapító okiratának módosítása Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

10.)

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2012-2014. évekre vonatkozó stratégiai ellenőrzési tervének módosítása és 2014. évi belső ellenőrzési terve Előkészítő: Ellenőrzési Csoport Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

11.)

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 2014. I. félévi munkaterve Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

12.)

BEJELENTÉSEK

Vantara Gyula polgármester: Felhívta a képviselők figyelmét, hogy a képviselői kérdéseiket az ülés végén a bejelentések keretében tehetik fel. 9 óra 20 perckor zárt ülést rendelt el, kérte, hogy csak az arra jogosultak maradjanak a teremben. (Kazetta 1/1. 059-061) Zárt ülés Napirend tárgya: Tárgy:

Pénzügyi, költségvetési ügyek

A 2013. évi költségvetési rendelet módosítása

Vantara Gyula polgármester: A zárt ülés befejeztével kérte a képviselőket, jelentkezzenek be. Megállapította, hogy a nyilvános ülésen 16 képviselő van jelen, az ülés határozatképes.

6

Az előterjesztést a testületi ülést megelőzően véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottságrendelet. Felkérte Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnököt, ismertesse a bizottság döntését. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 1/1. 300-328) Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: A bizottság 4 igen szavazattal, 2 tartózkodással az előterjesztés elfogadását javasolta. (Kazetta 1/1. 328-330) Strifler Attila képviselő: Az elmúlt közgyűléseken a pénzügyi, költségvetési ügyek között többször tárgyalta a testület adott év költségvetését. Szó esett az adósságkonszolidáció helyzetéről is. Annak idején is elmondta, hogy nem tartja szerencsésnek azt a mértékű helyi adóelvonást, amit a kormányzat végrehajtott az önkormányzatok esetében. Válaszként elhangzott, hogy az elvonások mellett az állam feladatokat is átvállalt. A jelenlegi módosításból is jól látszik, hogy ez megtörtént. A város működőképessége megőrzése érdekében pályázatot nyújtott be a Belügyminisztériumhoz kiegészítő támogatás kérve. Konkrétan 480.000.000,- Ft-ot pályázott meg a város, 300.000.000,- Ft-ot sikerült elnyerni. Jól látszik, hogy a 180.000.000,- Ft valahonnan hiányozni fog. A Pénzügy, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság ülésén e témában kérdést intézett Tarné Stuber Éva osztályvezetőhöz, aki tájékoztatást adott arról, hogy a hiányzó összeg pótlása függ attól, hogy a helyi adóbevételek miként teljesülnek az év hátralévő részében. Nem teljesülésük esetén meg kell vizsgálni mely feladatokból, vagy vállalásokból szükséges visszalépni. Meglehetősen nagy problémát jelent a jövőben a költségvetés tervezése, hiszen a költségvetés stabilitása attól kell függjön, hogy a Belügyminisztériumtól milyen mértékű forrásokhoz jut a város. Jelen esetben is látszik, hogy a kívánt 480.000.000,- Ft-ból csupán 300.000.000,- Ft-ot sikerült úgy lehívni, hogy két kormánypárti országgyűlési képviselője van a városnak, és valószínűleg próbálnak azért tenni, hogy a kívánt célt, illetve pénzösszeget sikeresen le tudja hívni a város. Kérdése arra vonatkozna, hogy a jövő évi költségvetést milyen mértékben veszélyezteti a hiány pótlása. Mekkora esély van arra, hogy a 180.000.000,- Ft áttolódik a jövő évi költségvetésbe és annak stabilitását milyen mértékben veszélyezteti? (Kazetta 1/1. 330-388) Dr. Kerekes Attila képviselő: A 2013. évi költségvetés III. negyedéves pénzügyi beszámolójánál már látszott, hogy a város költségvetése stabil, a működési feladatokat, fejlesztéseket teljesíteni tudja. Amikor a 2013. évre vonatkozó eredeti költségvetés elkészült még 16.559 millió Ft volt a bevételi oldal, ami jelenleg már 20.089 millió Ft-ra emelkedett, így mintegy 3,5 milliárd Ft-tal növekedett a bevétel. A legutóbbi 1.033 milliárd Ft-os többletbevétel egyrészt a központi többlettámogatásokból adódott, amit a város a köznevelés, szociális és gyermekvédelmi feladatok ellátására, a közmunka programra, kapott. Uniós támogatás is érkezett. Az intézmények ragyogóan működnek, amelyek közül külön kiemelte a Gyermekélelmezési Intézményt. Előző évben gazdasági szempontból némi aggódást jelentett a Jókai Színház illetve a Munkácsy Mihály Múzeum átvétele. Meg kell mondani, hogy nemcsak szakmailag működnek kiválóan, hanem jelentős többletbevételt is képeznek. Példaként említette, hogy a Jókai Színház esetében a többletbevétel elérte a 75.000.000,- Ftot. Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy ebben az évezredben még ilyen jó kormánya nem volt az országnak, mivel önkormányzatbarát. Strifler Attila képviselő a támogatást próbálta negatív formában feltüntetni, ami szíve joga. Korábbi évekre erre nem igen akadt példa. A 7

300.000.000,- Ft-os támogatás jól jött a város számára. A pénzügyi vezetőket ismerve a város költségvetésével kapcsolatban nyugodt. Az előző években is maradt pénzmaradvány, ami a takarékos, jó gazdálkodás eredménye. Személye örömteli adatokat vélt felfedezni a költségvetési módosításban. Elmondható, hogy nemcsak az ország, hanem Békéscsaba is jobban teljesít az elmúlt hosszú évtizedek tapasztalata alapján. (Kazetta 1/1. 388- 1/2. 027) Miklós Attila képviselő: Megjegyezte, hogy Dr. Kerekes Attila képviselő költségvetéssel kapcsolatos hozzászólása valamennyi alkalommal arra inspirálja, hogy szót kérjen. Minden évben éppen aktuálisan valaki megmenti a város működőképességét. Ez számára nem a jó gazdálkodást mutatja. Működési hitel felvétele egy alkalommal lett előirányozva, amelyet nem kellett végül is a városnak felvennie, mert minden valamilyen külső segítség - állam, vagy az Inviteltől kapott összeg - megmenti a várost a hitel felvételétől. Akkor derül ki, hogy jól, vagy sem gazdálkodik a város, ha nem külső segítséggel hozza rendbe költségvetését. A jó kormányokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy Dr. Kerekes Attila képviselő szerinti „rossz” kormányok alatt nem kapott ekkora mértékű segítséget a város, mégis működési hitel felvétele nélkül tudta befejezni a gazdálkodást. Lehet, hogy akkor eléggé körültekintően gazdálkodtak az intézmények, pedig számuk sokkal magasabb volt. Köztudott, hogy az elmúlt időszakban jelentős állami feladat átvállalásra került sor. Arról, hogy Magyarország jobban teljesít, vagy sem, engedjék meg, hogy 2013. év I. félévi adataiból idézzen:”Az országos átlagnál nagyobb mértékben maradt el a 2012. év hasonló időszakához képest, a Dél-Alföld három megyéje közül csak Békés megyében csökkent az ipar teljesítménye 4 fő feletti ipari vállalkozásoknak, a 49 fő feletti ipari vállalkozások esetében is csak ebben a megyében csökkent a teljesítmény”. Véleménye szerint ezért nem helytálló a dicséret. Annyira jól teljesít az ország, csak Békés megyének nem sikerül. Nyilván meg kell köszönni a kormánynak a 300.000.000, Ft-ot, amivel kisegítette Békéscsabát. Amennyiben 2014. évben ismét külső segítségre szorul a város, számára nem a jó gazdálkodást jelenti. (Kazetta 1/2. 027-057) Takács Péter képviselő: Jelezte, hogy a Körösök Völgye Natúrpark „Határtalanul két keréken” című programjával kapcsolatban kíván érdeklődni. Rendelkeznek ismerettel arról, hogy a magyarországi szakasz megépítése kilométerenként miért került 70.000.000,- Ft-ba? Az összeget indokolatlanul és rendkívül magasnak tartja még akkor is, ha a beruházás lebonyolítója nem a város, hanem a Natúrpark. (Kazetta 1/2. 057-067) Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: Egyszerű rutinos átvezetést tartalmaz az előterjesztés. Negyedévente kell beszámolnia a pénzügyi gazdálkodásról. A kormánytól kapott 300.000.000,- Ft-tal kapcsolatban az alábbiakat mondta el: A város nem szorul erre a segítségre, hanem pályázott az alapra. Azért, mert olyan feladatátvállalások, módosulások következtek be, amelyek átmeneti állapotot idéztek elő az önkormányzatoknál. A Békéscsabai Intézményellátó Centrum költségvetését jövőre lehet igazán megmondani, hiszen az intézmények az év során folyamatos forrásigénnyel éltek. Nem lehetett tervezni. Emlékezete szerint a Jókai Színház átvételekor állami kikötés volt, amennyi támogatást nyújt 8

az önkormányzat, annyi támogatást biztosít az állam. Az iskolák működtetésének átvállalásával nem realizálódott vagyoni bevétel. A háromnegyed éves beszámolóban is jelzett beruházási csúszások miatt nem tudja az önkormányzat betervezett forrásokat lehívni, mivel a közbeszerzés, vagy a kiutalás csúszik. Ez átmeneti állapot és nem a rossz gazdálkodás következménye. Át kell hidalni a feladatváltozásokat, csúszásokat. A keddi bizottsági ülésen tárgyalták, hogy a csatorna beruházás kapcsán az egyik teleknél jogutódlás miatt késésbe került a kivitelezés, ami 21.000.000,- Ft többletköltséget eredményezett. Ebben az esetben sem az önkormányzat gazdálkodott rosszul, egyszerűen olyan vis major állapot is bekövetkezhet, amit meg kell oldani. Ehhez nyújt segítséget a kormány. Miklós Attila képviselőnek nem büszkén, hanem szégyenkezve kellett volna mondania, hogy a szocialista kormányzatok nem nyújtottak pótlólagos segítséget. Valóban nem, ehelyett még az állami normatívát is megszorították, csökkentették. Az a kijelentés sem helytálló, miszerint a város „mindig a működési hitelfelvétel szélén táncol” . A plusz bevételeket valamennyi alkalommal fejlesztésre, beruházásra fordította a város. Jelentős uniós forrásokat nyertek el. Véleménye szerint nem arra használták fel a befolyt összegeket, hogy az „eltolt költségvetési lyukakat foldozzák”, hanem a város fejlődése érdekében. Strifler Attila képviselő a személyi jövedelemadó témáját több alkalommal felvetette. Korábbi közgyűlésen tett hozzászólásával kapcsolatban is elmondta, hogy a visszautalt rész nem helyi adóbevétel, hanem központi forrás. Ezt vonta vissza az állam, de cserébe feladatokat is elvont. Az állam csak az elvont feladathoz tartozó költséget nem biztosítja. Állandóan, többen is arról beszélnek, szeretnék, ha a város a saját lábán meg tudna állni. Elindultak ezen az úton, de állami segítség nélkül nem valósítható meg. Véleménye szerint is jobban teljesít az ország, hiszen nem vesz fel IMF hitelt, hanem visszafizette, nem csökkenti a nyugellátást, és veszi el a 13. havi bért, hanem ad. Londoni elemzők is kimondják, hogy gazdaságunk növekszik. A jövő évre várható inflációs ráta nem haladja meg a 2,5 %-ot, idén 1 % alatt van. A rezsicsökkentés révén az állampolgárok zsebében marad a pénz és nem a multinacionális cégek nyereségét növeli. Magyarország valóban jobban teljesít. (Kazetta 1/2. 067-116) Miklós Attila képviselő: Igen, rezsit csökkent a kormány és mellette negyven új adót vezet be. Köszöni. A fejlesztések hitelből valósultak meg. Az Inviteltől kapott összeget felélte a város, az állam által adott összeget működésre fordította. A jelenlegi 300.000.000,- Ft-ot a „helyi önkormányzatok működőképessége megőrzését szolgáló előirányzat” biztosítja. Azt a tényt, az általa idézett adatokat - hogy Békéscsaba és a megye mennyire jól teljesít, a város önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepció tervezetének helyzetelemzése tartalmazza. A helyzetelemzés szerint a város nem teljesít jól. (Kazetta 1/2. 116-128) Strifler Attila képviselő: Örül annak, hogy Dr. Ferenczi Attila képviselő figyelt arra, amire személye próbálta felhívni a figyelmet. Említette, hogy a város nem szorul a 300.000.000,- Ftos pénzösszegre. Amennyiben valóban nem, igen érdekesek a költségvetési rendelet módosításában leírtak, illetve az osztályvezető asszony által a bizottsági ülésen elmondottak. A koncepcióból az alábbiakat idézte: „ … ugyanakkor hangsúlyozni szükséges, hogy a kiegészítő támogatás az önkormányzat 2013. évi költségvetését tekintve nem jelent 9

többletforrást, hanem a bevételi kiesések, illetve a kiadási többletköltségek finanszírozására szolgál, amely a januári közgyűlés napirendjén szereplő költségvetési rendeletmódosításban kerül majd előterjesztésre.” A leírtak alapján minden forintnak meg van a helye a költségvetésben. Békéscsabán is sokan fizetnek személyi jövedelemadót, ezért megérdemelnék, jogos elvárásuk, hogy az általuk befizetett adóból részesedjen a város, illetve lakókörnyezetük fejlődjön. (Kazetta 1/2. 128-157) Hanó Miklós alpolgármester: Megjegyezte, hogy Strifler Attila képviselő régi tagja a testületnek, ezért a gazdálkodással kapcsolatban némi ismerettel rendelkeznie kell. Kiegészítve Dr. Ferenczi Attila képviselő által elmondottakat: a város az elmúlt két cikluson keresztül megközelítőleg 25 milliárd Ft értékű plusz vagyont tudott felhalmozni annak ellenére, hogy költségvetése rendben van, így nagy baj nem lehet, ezért annyira nem kellene dramatizálni a dolgokat. Amennyiben minden város ekkora vagyonnal gyarapodik fejlesztések címén, nagy probléma nincsen. Azt, hogy az állam hogyan biztosítja adóbevételeit és hogyan osztja fel, az elképzeléstől függ. A végösszeg a lényeg. Mi jut? Megfelelően működik az önkormányzat, vagy sem? Segíti az állam, vagy sem? A működési hitel miatt felhalmozódott adósság negatív spirál. Ott azonban, ahol fejlesztések sora valósul meg és 25 milliárdos vagyon keletkezik, nagy negatív dolog nem lehet. Az állam a további fejlesztés, fejlődés érdekében biztosít többletforrást. Ezt a tényt nem lehet negatívan értékelni. Mindegy hol csapódik le a személyi jövedelemadó, a végeredmény a lényeg. A korábbi kormányzat idején valóban 50 %-os pedagógus béremelés történt, de azt sem szabad elfelejteni, hogy az ehhez szükséges forrást az önkormányzatnak kellett kigazdálkodnia. A lendület és a kedv megvolt, csak forrást nem biztosítottak hozzá. Összességében nézve jelenleg minden rendben van. (Kazetta 1/2. 157-179) Kiss Tibor alpolgármester: A televíziónézők számára kívánja elmondani, hogy a napirend a 2013. évi költségvetésről szóló önkormányzati rendelet módosításáról szól. Örömmel veszi, amikor Strifler Attila, vagy Miklós Attila képviselők az ilyen típusú napirendek következményeként el tudják mondani álláspontjukat. Megmosolyogtató az az erőlködés, amivel Strifler Attila képviselő negatívan próbálja beállítani azokat a sikereket, amelyeket Békéscsabán elértek. Azokat a fejlesztéseket, fejlődést, amelyek még az utca embere szerint is megtörténtek. Lehet kritizálni, ám azokat a dolgokat kellene, amit valóban szükséges. Ahol tényleg szemmel látható eredmény, fejlődés van, azt kár. Kritizálhatják azt, hogy kevés a munkahely, de meg kell vizsgálni miért. Éves szinten 300-400 körüli új munkahely létesül Békéscsabán, csak éppen a sajtó erről nem mindig ad hírt. Strifler Attila képviselő valamennyi bizottsági és testületi ülésen részt vesz, így tudomása van az ott elhangzottakról. Az idő nagyon nagy úr, csodákra képes, vélhetően a képviselő is meg fogja érteni azokat a mondatokat, amely elhangzanak. Ugyanazt hónapról hónapra elmondani, és mindig visszavezetni oda, hogy honnan vontak el forrást, felesleges. Ameddig az önkormányzatnál volt a feladat, a forrás is itt maradt. Az előző kormány idején a feladatok ittléte ellenére sem biztosítottak támogatást. Normatív támogatás volt, amit ki kellett egészíteni. Így a humán szférában több mint 2 milliárd forint kiegészítést kellett biztosítania az önkormányzatnak saját bevételeiből. Ezeket a tényeket akárhányszor elmondják, lepereg, olyan, mint a „falra hányt borsó”. Jó lenne, ha a képviselő a bizottsági üléseken oda figyelne 10

az elhangzottakra. Hátha egyszer csak fény gyúl ezen a területen. Tudja, hogy a képviselő nem közgazdász, de a bizottsági üléseken egyszerűen, érthetően magyarázzák el a tényeket, úgy, hogy meg is lehet érteni. (Kazetta 1/2. 179-224) Strifler Attila képviselő: Örül annak, hogy Kiss Tibor alpolgármester így látja a dolgokat, ami igen érdekes számára. A vita valójában arról szól, hogy nagyon fontos a tervezhetőség megmaradása. Erre azonban csak a pontos forrás ismeretében adott a lehetőség. Nem tervezhető, ha a 480.000.000,- Ft-ból mindössze 300.000.000,- Ft támogatást sikerül lehívni. Nem tudja, hogy a hiányzó összeggel hogyan lehet tervezni, miközben véleménye szerint az önkormányzat is úgy számolhatott, hogy a 480.000.000,- Ft bevételként megvalósul. Úgy véli, hogy a különbözet mindenképpen veszélyezteti a költségvetés stabilitását. Kiss Tibor alpolgármester felé intézte hozzászólását: Vannak olyan témák, mint például a költségvetésről szóló rendelet módosítása, ami nagyon fontos, ezért is visszatérő annak tárgyalásakor, mert valóban átfogóan, kiterjedt módon a városban élők életét érinti. Ezért véleménye szerint minden fórumon szükséges beszélni róla, akár bizottsági ülésen, vagy a testületi ülésen is. (Kazetta 1/2. 224-244) Kiss Tibor alpolgármester: Egyetért azzal, hogy ki kell tárgyalni, de az ész érveket meg kell érteni. Nem szubjektív dolgok. A számok objektív dolgok, magukért beszélnek. Azokkal nem lehet vitába szállni. A tervezhetőséggel kapcsolatban megjegyezte, hogy a következő uniós költségvetés kapcsán pályázatok lesznek. Kérte a képviselőt, tervezze meg, mondja el, hogy Békéscsaba mekkora összegre számíthat, milyen nagyságú uniós forrásokat hívhat le. Ez is a tervezhetőség része. (Kazetta 1/2. 244-263) Vantara Gyula polgármester: A vita zárásaként a következőket mondta el: 2007 áprilisa óta van a városnak gazdasági programja. Strifler Attila képviselő szíves figyelmébe ajánlotta, tanulmányozza át, mivel szinte pontról pontra haladt a város költségvetése. Hét éve tervez a testület kisebb változtatásokkal költségvetést, egyetlen negatív előjelű költségvetés nem volt, pedig „ellenszél” volt. Ezért nem osztja a képviselő aggodalmát. Többször elhangzott, hogy az önkormányzatok életében 2013. új, kísérleti év lesz, hiszen egy egészen más feladatfinanszírozási rendszerre tér át. Azt is többször elmondta, hogy 20 milliárd forintot különített el a kormány az országos költségvetésben 2013. évben a keletkező problémák kezelésére. Azt sem árt tudni, időnként megkérdezik a pénzügyi osztályvezetőt, mire kértük a támogatást. Mert ha azt lehet kifantáziálni a szövegből, hogy itt a világvége, akkor vizsgálják meg mire kapták. 2013 szeptemberében adta be az önkormányzat a kérelmet a Magyar Államkincstárhoz azzal az indoklással, hogy ingatlan értékesítésből 150.000.000, Ft bevétel kiesés várható. Ugyancsak csökken a bevétel a hulladék bérleti díjak vonatkozásában, illetve kamat visszatérítési kötelezettség keletkezett 2013. I. félévében. A felsorolt tételek összege 486.000.000,- Ft. Az önkormányzattól függetlenül kiesett bevételek pótlására kértek támogatást. Első ütemben 300.000.000,- Ft támogatást biztosított az állam. Vélhetően a különbözet 2014. évben kiegyenlítésre kerül. Mielőtt „kivonják a kardot és csatáznak”, kérte tanulmányozzák azt is, hogy a támogatást mire kérte a város. Nem hangzott el, hogy az

11

önkormányzat által tervezett bevételkiesésre kértek támogatást, amelynek teljesítése független, kívülálló ok miatt marad el. Miklós Attila képviselő hozzászólására reagálva elmondta, hogy a jelenlegi kormányzat támogatja az önkormányzatokat, nem ellenük igyekszik munkálkodni. 2006-2010 közötti időszakban sajnos így működött, 2010. évtől egészen más szemlélet van. A jelenlegi kormány partnernek tekinti az önkormányzatot. Takács Péter képviselő kérdésére válaszolva elmondta, hogy a fajlagossága esetében magas a kisajátítás költsége. Gerlától egészen a határig új, kisajátított területet érint a beruházás. Van egy rész, ahol árokbefedést kellett végrehajtani. Méhkerék előtt vasúti átjárót is érinti a kerékpárút, ahol új vasúti átjárót kellett megépíteni. Az, hogy egy létesítmény mennyibe kerül, számos szűrön megy keresztül, csak indokolt költségeket ismernek el. A nem síkterületi beavatkozások miatti csatornaépítés, vasúti átjáró költségtöbblete az oka a magas beruházási értéknek. Strifler Attila és Miklós Attila képviselők hozzászólásai alapján a 300.000.000,- Ft-os támogatást utalja vissza az önkormányzat? (mikrofonon kívül: nem) Szavazásra bocsátotta a rendelet módosítását. A közgyűlés 12 igen szavazattal, 5 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 33/2013. (XII. 20.) önkormányzati rendelete a 2013. évi költségvetésről szóló 4/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés b) pontjában biztosított felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A költségvetés főösszege 1. § (1)

A 2013. évi költségvetésről szóló 4/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. § (1) bekezdésében a 2013. évi költségvetés főösszege 1.033.049 ezer Ft-tal nő, 20.089.014 ezer Ft-ra módosul.

(2)

A rendelet 2. § (2) bekezdésében a 2013. évi költségvetés az alábbiak szerint módosul:

kiadásainak főösszege bevételeinek főösszege (finanszírozási bevételek nélkül) finanszírozási bevételek összege

12

Változás ezer Ft

Módosított ezer Ft

1.033.049

20.089.014

1.033.049 0

18.068.783 2.020.231

2. Költségvetési bevételek 2. § (1)

A Rendelet 3. § (1) bekezdésében az önkormányzat költségvetésének 2013. évi összes bevétele 1.033.049 ezer Ft-tal nő, 20.089.014 ezer Ft-ra módosul.

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt bevételi főösszeg növekmény forrásonkénti és kiemelt előirányzatonkénti részletezését e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3)

A Rendelet 3. § (4) bekezdésében az önkormányzat 2013. évi költségvetési mérlegében történő változások részletezését az 1/b. melléklet tartalmazza.

(4)

A Rendelet 1/b. mellékletének helyébe jelen rendelet 1/b. melléklete lép.

(5)

A Rendelet 3. § (6) bekezdésében a költségvetési szervek és az önkormányzat bevételei a 2. és 3/a. melléklet szerint változnak.

(6)

A Rendelet 3. § (7) bekezdésében a költségvetési szervek irányítószervi támogatása 166.931 ezer Ft-tal nő, így az 5.246.861 ezer Ft-ra módosul, a saját hatáskörű bevétele 262.131 ezer Ft-tal nő, így az 1.751.979 ezer Ft-ra módosul a 2. melléklet szerint.

(7)

A Rendelet 3. § (8) bekezdésében a 3/a. számú melléklet szerint az önkormányzat bevétele 164.090 ezer Ft-tal nő, így az 9.736.053 ezer Ft-ra módosul.

(8)

A Rendelet 3/a. mellékletének helyébe jelen rendelet 3/a. melléklete lép. 3. Költségvetési kiadások 3.

§

(1)

A Rendelet 4. § (1) bekezdésében az önkormányzat költségvetésének 2013. évi összes kiadása 1.033.049 ezer Ft-tal nő, így az 20.089.014 ezer Ft-ra módosul.

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt kiadási főösszeg növekmény kiemelt előirányzatonkénti részletezését e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3)

A Rendelet 1. mellékletének helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép.

(4)

A Rendelet 4. § (3) bekezdésben foglalt, az (1) bekezdés szerinti főösszegből a költségvetési szervek és az önkormányzat kiadásai a 2. és 3. melléklet szerint változnak. 4. Költségvetési szervek kiadásai 4. §

13

(1)

A Rendelet 5. § (1) bekezdésében a költségvetési szervek kiadási főösszege 429.062 ezer Ft-tal nő, így az 6.998.840 ezer Ft-ra módosul.

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt kiadások változásainak költségvetési szervenkénti és kiemelt előirányzatonkénti részletezését a 2. melléklet tartalmazza.

(3)

A rendelet 2. mellékletének helyébe jelen rendelet 2. melléklete lép. 5. Az önkormányzat kiadásai 5. §

(1)

A Rendelet 6. § (1) bekezdésében az önkormányzat központi kezelésű feladatainak ellátását biztosító kiadási előirányzatok nagyságrendje 157.765 ezer Ft-tal nő, így az 3.664.855 ezer Ft-ra módosul.

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt kiadási változások feladatonkénti előirányzatonkénti részletezését e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(3)

A Rendelet 3. mellékletének helyébe jelen rendelet 3. melléklete lép.

és

kiemelt

6. Beruházási kiadások 6. §

(1)

A Rendelet 7. §-ában az önkormányzat fejlesztési kiadásainak főösszege 21.155 ezer Ft-tal nő, így az 7.654.477 ezer Ft-ra módosul, változásainak részletezését e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(2)

A Rendelet 4. mellékletének helyébe jelen rendelet 4. melléklete lép. 7. Felújítási kiadások 7. §

(1)

A Rendelet 8. §-ában az önkormányzat felújítási kiadásainak főösszege 12.840 ezer Fttal nő, így az 316.792 ezer Ft-ra módosul, változásainak részletezését e rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(2)

A Rendelet 5. mellékletének helyébe jelen rendelet 5. melléklete lép. 8. Tartalékok 8. §

(1)

A Rendelet 10. § (1) bekezdésében a tartalékok összege 262.251 ezer Ft-tal nő, így az 297.493 ezer Ft-ra módosul.

(2)

A Rendelet 10. § (2) bekezdésében az általános tartalék összege 289.808 ezer Ft-tal nő, így az 295.506 ezer Ft-ra módosul. A különböző jogcímeken meghatározott céltartalék összege 27.557 ezer Ft-tal csökken, így az 1.987 ezer Ft-ra módosul. 14

A tartalékok célonkénti meghatározását az 1. melléklet tartalmazza.

(3)

9. Vegyes rendelkezések 9. § A Rendelet 12. § (1) bekezdésében foglalt Európai Uniós támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit és kiadásait tartalmazó 4/a. melléklete helyébe jelen rendelet 4/a. melléklete lép. 10. Záró rendelkezések Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

Vantara Gyula polgármester Tárgy:

A 2014. évi átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet megalkotása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság és támogatja a rendelet megalkotását. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta a rendeletalkotást. A közgyűlés 13 igen szavazattal, 4 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 34/2013. (XII. 20.) önkormányzati rendelete a 2014. évi átmeneti gazdálkodásról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 32. cikk (1) bekezdés a) és f) pontjában, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 25. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja: 1. § Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) felhatalmazza a polgármestert, hogy az önkormányzat bevételeit a hatályos jogszabályi keretek között beszedje és kiadásait – külön eljárás nélkül - az előző évi kiadási előirányzatokon belül folytatólagosan teljesítse. 2. § (1)

Az önkormányzat és az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek működési feladatainak ellátásához az évente ismétlődő rendszeres kifizetések és egyéb támogatások, pénzeszköz-átadások 2014. évi finanszírozása az átmeneti gazdálkodás időszakában az előző évi eredeti kiadási előirányzatokon belül, időarányosan történhet.

15

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

Az államháztartás számviteléről szóló Korm. rendelet előírásai alapján bevezetendő új könyvviteli rendszerre történő átállás kötelezettségvállalásai az átmeneti gazdálkodás időszakában is teljesíthetőek. A 2014. január 1-jétől esedékes bérintézkedések a költségvetési intézmények és a polgármesteri hivatal dolgozóit érintően az átmeneti gazdálkodás időszakában végrehajthatók. Az eseti önkormányzati támogatás csak akkor folyósítható, ha a támogatásban részesülő a vele kötött megállapodásban rögzített - törvény által előírt - előző évről szóló számadási kötelezettségnek eleget tett és nyilatkozik arról, hogy esedékessé vált és még meg nem fizetett köztartozása nincs. Sportegyesületi támogatás folyósítása – a fentiek figyelembevételével - az átmeneti gazdálkodás időszakában csak havonta, a Sportkoncepcióban jóváhagyott elveknek megfelelően, 90 %-os nagyságrendben történhet. A nemzetiségi önkormányzatok támogatása a 2013. év szintjének 90 %-os mértékében, havonta történhet. 3. §

Az átmeneti gazdálkodás időszakában a) az önkormányzat 2013. évi költségvetésében szereplő beruházási, felújítási, rekonstrukciós feladatokra kifizetések a 2013. évre jóváhagyott előirányzatok maradványain belül teljesíthetők a már megkötött szerződések pénzügyi áthúzódásainak megfelelően, b) a folyamatban lévő, több éves pénzügyi kihatással járó, pályázatokhoz kapcsolódó feladatok tárgyévi ütemére kifizetések a korábbi években vállalt kötelezettségeknek megfelelően teljesíthetők. 4. § A 2014. évi költségvetési rendelet megalkotásáig új működtetési, beruházási, felújítási feladat csak közgyűlési jóváhagyást követően indítható a hiba- és balesetveszély-elhárítási, valamint a közgyűlés által elhatározott feladatok kivételével. 5. § A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a központi szabályozással, forrásbővítő pályázatokkal összefüggő, illetve a Közgyűlés által korábban elhatározott, pénzügyi kihatással járó intézkedéseket a 2014. évi költségvetési rendelet megalkotása előtt megtegye. 6. § A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a folyamatban lévő közbeszerzési eljárások eredményeképpen a szerződéseket a 2014. évi költségvetési rendelet megalkotása előtt megkösse. 7. § A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a balesetveszélyessé váló útburkolatjavítási (kátyúzási) munkálatokról a 2014. évi költségvetési rendelet megalkotása előtt gondoskodjon. 16

8. § Az új költségvetési rendeletbe az átmeneti gazdálkodás időszakában teljesített kiadásokat és beszedett bevételeket be kell illeszteni. 9. § A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a bevételek és kiadások között keletkező átmenetileg szabad pénzeszközöket betétbe helyezze. 10. § A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy az önkormányzat likviditásának biztosítására az OTP Bank Nyrt. Békéscsabai Fiókjával megkötött folyószámlahitel szerződés, valamint támogatás megelőlegezési szerződés szerinti hitelkeretet a szükségleteknek megfelelően igénybe vegye. 11. § A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy az adósságkonszolidáció keretében az önkormányzati adósságállomány teljes átvállalását érintően a szükséges intézkedéseket megtegye, a megállapodásokat aláírja utólagos beszámolási kötelezettség mellett. 12. § (1)

Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.

(2)

Ez a rendelet a 2014. évi költségvetésről szóló rendelet hatálybalépésének napján hatályát veszti.

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

Vantara Gyula polgármester Napirend tárgya: Tárgy:

Szociális területet érintő ügyek

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata

Szociális

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság és a koncepció elfogadását javasolja a közgyűlésnek. Az előterjesztést a Szociálpolitikai Kerekasztal és a Nemzetiségi Önkormányzatok is megtárgyalták a koncepciót és a közgyűlésnek elfogadásra ajánlották. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 1/2. 358-370)

17

Herczeg Tamás képviselő: A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció tartalmi elemeit kétévente felül kell vizsgálni. Aki elolvasta, láthatja, hogy rendkívül szerteágazó, pontos, precíz áttekintést tartalmaz az előterjesztés. A dokumentum a település, illetve a megye gazdasági, földrajzi helyzetétől kezdve a demográfiai mutatókon keresztül, az intézményrendszer működéséig sorra veszi azokat a helyzeteket, amelyek a szociális szolgáltatások terén befolyásoló tényezők lehetnek. A közmunka program, a lakáskoncepció, a helyi rendeletek és maga a koncepció is azt mutatja, hogy egy jól működő, támogató rendszer segíti a Békéscsabán élő rászorulók életkörülményeinek javítását, szinten tartását. (Kazetta 1/2. 370- 2/1. 001) Takács Péter képviselő: Az összeállított anyag rendkívül alapos. A Szociális Osztálytól eddig is megszokták, hogy precíz, pontos, a célkitűzéseket tekintetbe véve is olyan anyagokat készít, amivel egyet lehet érteni. Nem szeretné félre vinni a vitát, de korábban Miklós Attila képviselő is utalt arra, hogy az anyag abban a tekintetben is nagyon alapos, hogy egy viszonylag nagyon fontos helyzetfelmérést tartalmaz. Az ebben lévő adatok biztosan nem kerülték el Vantara Gyula polgármester figyelmét sem, ezek közül párat megemlít: mint például Magyarország, Békés megye és Békéscsaba is jobban teljesít. Ilyen adat az, hogy országos viszonylatban az idén folyamatosan csökken a foglalkoztatottak száma? Idén júniusban 50.000 fővel dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban. Ez nem arra enged következtetni, hogy Magyarország jobban teljesít. A bruttó hazai termék előállításában Békés megye 2012. évben hátulról a negyedik helyet foglalta el a megyék rangsorában, melynek alig több mint 2 %-át adja. A népességre vetített demográfiai mutatók megyénkben a legrosszabbak országos szinten. Békéscsaba lakónépessége 2007. évben 64.852 fő a táblázat szerint, 2012. évben 61.048 főt. Ezt azért kívánta kiemelni, mert az adatok pontosan olyanok, amivel vitatkozni nem lehet, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal kimutatásán alapulnak. Véleménye szerint valóban elgondolkodható ki, mikor és hol teljesített jobban. (Kazetta 2/1. 001-028) Dr. Kerekes Attila képviselő, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke: Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság is tárgyalta a témát, támogatja annak elfogadását. Valamennyi bizottsági tag egyöntetű véleménye, hogy kiváló anyag készült, megdicsérték az előterjesztést készítő Szociálpolitikai Osztályt és annak vezetőjét Dr. Tőgye Ildikót. Az anyag terjedelme miatt nem a testület, inkább a szakmai bizottság privilégiuma valamennyi részlet megvitatása. Kiemelte az előterjesztés 30-35. oldala közötti részt, amely a város demográfiai helyzetével foglalkozik. Valóban csökkent a város lakossága. A békéscsabai fiatalok egyes területen nem teljesítenek jobban, aminek okain el kellene gondolkodni. Megvizsgálva a demográfiai helyzet részleteit, elemezve az életfát látható, hogy a természet bölcs és úgy alakította, hogy mindig egy kevéssel több fiú szülessen és kevesebb lány. Egy korábbi koncepció esetében is kiemelte a gyermekek, idősek, nők védelmét. A város népességét bemutató korfa áttekintését követően megállapítható, hogy a 25-60 év közöttiek sokkal nagyobb mértékben ”tűnnek el”. Ennek nemcsak az örökölt gén lehet az oka, hanem az is, hogy nem védik a férfiakat. A lakosság fogyásának legfőbb oka az antikoncipiensek szedésére vezethető vissza, hiszen számos gyermek meg sem születik. Bizonyos élvezeteket visszaszorítanak a dohányzásba, viszont elveszítették a legfőbb célt, az utódok biztosítását. Az örömszerzés lépett előtérbe. Az ösztrogének szedését követően nehezebben esnek a hölgyek teherbe. A javakorbeli férfiakra is rendkívül káros hatással van. Az életben állandó nagy körforgással az ösztrogén bekerül a természetbe, a talajba, a vízbe. Valószínű, hogy a

18

férfiakat gyengíti, hiszen képességük gyengül. Erre is vissza lehet vezetni a lakosság csökkenését. Ezzel a ténnyel azonban a média nem foglalkozik, a szakfolyóiratok is csak mellékesen cikkeznek, hiszen az erre irányuló kutatásokat nem támogatják a gyárak. Ennek a veszélyéről keveset beszélnek, ezért lehet, hogy nemcsak az akarattal van baj. Az önkormányzat azonban felhívhatja erre a figyelmet. A jelenlegi tendencia sajnos egész Európában jellemző. A legsúlyosabb egyik probléma, melynek megoldásán munkálkodik a kormány is, össztársadalmi dolog. Örömteli, hogy Békéscsabán megállt a születések számának csökkenése, és enyhe növekedés tapasztalható. Reméli, hogy a város a jövőben, ebben a tekintetben még jobban teljesít. (Kazetta 2/1. 028-080) Vantara Gyula polgármester: Felhívta a képviselők figyelmét a hozzászólási időintervallum betartására. (Kazetta 2/1. 080-082) Zelenyánszki Péter képviselő, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: A bizottság véleményezte a napirendet. Takács Péter képviselő ugyanezeket a kérdéseket az ülésen is feltette, azokra választ kapott. A bizottság 7 igen, egyhangú szavazattal támogatta az igényesen elkészített munkát, amit érdemes mindenkinek áttanulmányozni. (Kazetta 2/1. 082-096) Hrabovszki György képviselő: Nem kíván mélyreható elemzést tenni. Véleménye szerint roppant jól előkészített az anyag. Megköszönte Herczeg Tamás tanácsnok, Dr. Tőgye Ildikó osztályvezető és az anyag összeállításában közreműködők munkáját. Az anyag legnagyobb előnye az őszinteség, nem található benne olyan adatokat, amelyek elhallgatásra, vagy megmásításra kerültek volna. A koncepciót el kell fogadni, támogatni kell. Túl azon, hogy felvázolja a jövő lehetőségeit, legnagyobb értéke az őszinteség és a jelenlegi helyzet bemutatása, ami a legnagyobb pozitívum amellett, hogy az irányokat is meghatározza. (Kazetta 2/1. 096-111) Herczeg Tamás képviselő, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke: Hrabovszki György képviselő által elmondottakat korrektnek tartja. Az anyag – valóban őszinte – mindent objektíven tartalmaz, ami fontos. Örömmel tesz eleget szakmai vitának. Sajnos többször politikai vita folyik, ami normális egy politikai testületben, de az egyoldalúságok nem jók ebben a dologban. A képviselők negatív folyamatot is találnak az anyagban, mivel vannak negatív folyamatok Békéscsabán, Békés megyében. Pozitívumokból az is látható, hogy a gépipari ágazatban termelés felfutás érzékelhető. Az optikai berendezések, számítógépipar területén látható, hogy 2013 júniusában ezer lakosra tizenhárommal több vállalkozás jut, mint az ország más területein. Dr. Kerekes Attila képviselő elmondta, hogy a demográfiai folyamatokban kedvező tendenciák is kimutathatók. Az elöregedés két szempontból is értelmezhető: egyre idősebbek lehetünk, egyre tovább élhetünk. A beruházások szempontjából rendkívül fontos adatokat mutat be az anyag, pl. 16 %-kal magasabban a beruházásra fordított költségek, mint az előző évben. Az anyag számos pozitív folyamatról is ír, de a negatív folyamatokra elsősorban a szociális szolgáltatástervezési koncepciónak kell választ adnia. Véleménye szerint az anyag ezt meg is teszi, éppen ezért minősíthető kiválónak. (Kazetta 2/1. 111-133)

19

Dr. Fábián Ágnes képviselő, tanácsnok: Az anyag ékes bizonyítéka annak, hogy Békéscsaba gondoskodó város. Látható, hogy mennyire összetett, mindenre kiterjedő, összetett, rendezett, aminek elkészítéséhez ezúton gratulált. Mindenképpen fontos lenne, hogy a politikai vitát hallva a lakosság önmaga győződjön meg, és a honlapon keresztül elolvassa. A demográfiára visszatérve, tudomása szerint a napokban fogadta el az országgyűlés a gyed extrát, ami 80.000 családot érint. Nyilván ez is pozitív hatással lesz. (Kazetta 2/1. 133-148) Kutyej Pál képviselő: Optimista beállítottsággal kezeli az előterjesztéseket, inkább a pozitívumokat veszi alapnak. Legfőképp ilyen a demográfiai adat. Tetszését fejezte ki, hogy a házasságkötések és a válások számának összehasonlítása terén kedvező tendencia indult el. Az, hogy az emberek rendezett háttérrel rendelkeznek, később akár a gazdaságnak is beindító motorja lehet. Erre van esély nemcsak Békéscsabán, hanem Békés megyében is, akkor kimondható, hogy bizakodók lehetnek, ha hosszú távon gondolkodnak. Nem szükséges mindig csak a gazdasági számokat nézni akkor, ha a koncepció hosszú távra tervez. (Kazetta 2/1. 148-166) Vantara Gyula polgármester: Több hozzászólás nem lévén, zárva a vitát, az alábbiakat mondta el: Természetesen az anyag arra is alkalmas, hogy mindenki politikai beállítottsága szerint olyan adatokat, összefüggéseket keressen, amilyet akar. Néhány objektív megállapítást azonban nem szabad elfelejteni. Azon túl, hogy az anyagnak nem célja Békés megye és az országos problémák megszüntetése, de nyilván kitekint. A békéscsabai adatsort nézve a munkanélküliség a legalacsonyabb. A gyermekszületésről, házasságról, válásokról elhangzott adatok is pozitív irányba mutatnak. Az építőipari vállalkozások 2012-2013. évben 5 %-kal növekednek. Érdemes elgondolkodni a következőkön: Az anyag tartalmazza, hogy 2923 betöltetlen álláshely van. Kérdés, hogy a képzés mire terjedt ki, olyan képzést folytattak-e 2010-ig az oktatáspolitikában, ami kielégíti az ipar és a szolgáltatás felől jelentkező munkaerő igényt. Ez a szám azt mutatja, hogy nem. Oktatás, hatékonyság, gyermek, ahogy elhangzott Dr. Fábián Ágnes tanácsnok részéről is, a jelenlegi kormányzat minden intézkedést megtett, amellyel a születések számának növekedésének irányába hat. Biológiailag azonban hosszabb folyamat. A fiatal családok adókedvezményének bevezetésétől a gyed-extráig arra szolgál, hogy növeljék a születések számát. Ez nemcsak békéscsabai, hanem országos probléma. 10.000.000 fő alá csökkent az ország lakossága. Ez a tendencia lefelé tendál, amit meg kell állítani. Az országos problémát, amit eddig nem kezeltek, a jelenlegi kormányzat a jelenlegi intézkedésekkel próbálja megoldani, segíteni a gyermekvállalást. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy volt olyan miniszterelnök, aki szerint, „akinek nem tetszik, az elmehet”. A jelenlegi erők más irányba hatnak. Az anyag valóban reális, éppen azért, mert semmilyen takargatnivaló nincs. Azt, hogy ki milyen adatsorokat olvas össze, a saját dolga, az anyagból pozitív jövőkép rajzolódik ki. Megköszönte az anyag összeállítóinak munkáját. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslat elfogadását. A közgyűlés 16 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 265/2013. (XII. 13.) közgy. 20

HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióját a jelen határozat mellékletében szereplő tartalommal elfogadja. Felelős: Határidő:

2.

Vantara Gyula polgármester 2013. december 13.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának a 188/2010. (IV. 27.) közgy. határozattal elfogadott Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióját hatályon kívül helyezi. Felelős: Határidő:

Tárgy:

Vantara Gyula polgármester 2013. december 13. Tájékoztatás Békéscsaba Megyei Jogú Város 2013. évi közfoglalkoztatási programjairól

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, valamint az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság. A bizottságok a határozati javaslat elfogadását javasolják a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 2/1. 206-211) Takács Péter képviselő: A közmunka valóban nagyon fontos dolog, de hosszabb távon nem jelent gyógyírt a munkanélküliségre. Ennek ellenére az anyag tartalmazza, hogy a közfoglalkoztatásban részt vett személyek a város szempontjából hasznos munkát végeztek. Sajnálatos, hogy csak 47.000,- Ft, illetve jobb esetben 57.000,- Ft-ért juttatásért. A járdalap gyártása esetében az előterjesztés 2. oldalának utolsó bekezdése szerint „Kiemelendő, hogy ebben a programban résztvevő szakképzett munkások lehetőséget kapnak szaktudásuk szinten tartására, elősegítve a versenyszférába történő visszakerülésüket”. Rendelkeznek arra vonatkozó adattal, hogy hányan kerültek vissza a versenyszférába? A 4. oldalon található táblázat szerint a közfoglalkoztatottak különböző képzéseken vesznek részt. Számára nem derül ki egyértelműen, milyen típusúak a képzések, mennyire segítik a munkaerőpiacra történő visszajutást. Vantara Gyula polgármester is megállapította az előző napirend kapcsán a betöltetlen álláshelyek számát, ami adódhat a helytelen szakképzésből is. Megjegyezte, hogy annak idején a szakképző intézmények az önkormányzat fenntartásában működtek. Kérdésként merül fel, hogy a jelenlegi képzések mennyire szolgálja a jelenleg még betöltetlen álláshelyek számának csökkenését. (Kazetta 2/1. 211-243) Herczeg Tamás képviselő. A Nemzeti Közfoglalkoztatási Programba illeszkedik a város közfoglalkoztatási programja. Céljai nem jelentenek újdonságot, hiszen fontos, hogy a köz számára végezzenek hasznos tevékenységet. Az eddigi tapasztalatok alapján általában ez így van, így értékelik azok is akik, ezen a területen dolgoznak és azok is, akik számára munkát végeznek. Az érintett számára is fontos, hogy ne segélyt kapjon valaki, hanem munkát végezzen. 21

A koncepció jelentőségét az adja, hogy: „a beruházások 46 %-át teljesítő ipari vállalkozások pénzügyi teljesítése folyó áron 6,4 %-kal, az építőipari vállalkozásoké ennél jelentősebb mértékben, háromszorosára növekedett. Nem arról van szó, hogy Kánaán lenne, nem lenne munkanélküliség Békéscsabán, olyannyira nem, hogy az 1100 főt meghaladta azoknak a száma, akik a közfoglalkoztatási programban részt vesznek. A lehetőséget az önkormányzat maximálisan teljesíti. Ez az arány a város lakosságának közel 5 %-át érinti. A képzések rövidebb ideig tartanak, részben az alacsonyabb végzettségűek számára alapkészséget, alapkompetenciát próbálnak megtanítani. A szakirányú képzések, azt célozzák, hogy a képzésben résztvevő nagyobb eséllyel tudjon elhelyezkedni. Nagyon nehéz mérni, visszakövetni, hogy az elvégzett képzés után ki, hogyan, mennyi időn belül tud elhelyezkedni. Pozitív és negatív példák is vannak. Vannak, akik el tudnak helyezkedni a képzést követően, de nagyon sok azoknak a száma, akik sajnos nem. (Kazetta 2/1. 243-282) Dr. Fábián Ágnes képviselő: Kiemelte, hogy az 1.100 fő a 62.000 lakosságszámhoz képest valóban magas szám. Ez is azt bizonyítja, hogy a szociális osztály hatalmas munkát kell elvégezzen ezen személyek irányítása, koordinálása kapcsán. Gratulált, hogy minden lehetőséget kihasználva tesznek ezért. (Kazetta 2/1. 282-291) Vantara Gyula polgármester: Kérdését Dr. Tőgye Ildikó osztályvezető felé intézte: Rendelkeznek ismerettel arra vonatkozóan, hogy a képzésen részt vett személyek közül hányan tudtak elhelyezkedni? (Kazetta 2/1. 291-293) Dr. Tőgye Ildikó osztályvezető: Annyi ismert, hogy évente kb. 3 fő a szakképesítésével el tud helyezkedni. Ezt akkor látják, ha a közfoglalkoztatás időtartama alatt történik a jogviszony megszüntetése „munkát talált” indokból. (Kazetta 2/1. 293-301) Takács Péter képviselő: Herczeg Tamás képviselő említette, hogy nem állnak rendelkezésre adatok, csak tudják, hogy néhányan elhelyezkedtek. Véleménye szerint az ilyen típusú képzések elég magas költséget jelentenek, ezért akkor van értelme ráfordítani, ha lekövetik, hogy a képzésben résztvevők el tudnak-e helyezkedni, valóban olyan tudásra tettek szert, ami belátható időn belül hasznosítható. Érdemes lenne lekövetni, hogyan alakul a képzésben részt vettek további sorsa. (Kazetta 2/1. 301-314) Dr. Tőgye Ildikó osztályvezető: Előző hozzászólásában a 3-4 fő elhelyezkedését a járdaprogramban résztvevők közüli alkalmazottak esetében jelezte. Tervezik, hogy a jelenleg beindult szakképesítések esetében nyomon követik az elhelyezkedőket. Ebben az évben különösen nagy számú közfoglalkoztatott képzése történt. Nyilván az osztálynak is az a célja, hogy lekövesse, mi történik a jövőben a képzésen részt vett személyekkel. (Kazetta 2/1. 314-327) Vantara Gyula polgármester: Az elhangzottakkal kapcsolatban az alábbi észrevételt tette: Maga a közfoglalkoztatási program intézményével kapcsolatban Herczeg Tamás képviselő is említette, hogy a mindenkori politikai hatalomtól független, segély helyett munkát elv érvényesül az utóbbi három évben, ami véleménye szerint lényegesen átformálja az érintettek 22

szemléletét. A segély adománynak tekinthető. A politika a korábbi években visszaélt a segély rendszerével, kötötte magához, befolyásolt annak mértékével. Ennek a szemléletnek gyökeresen vetett végett 2010. évben az új kormány, amikor azt mondta, „segély helyett munkát”. Az 1100 munkaszerződést három példányban írta alá az alpolgármesterekkel. Érdemes az objektivitás kedvéért a következtetéseket levonni. Vissza a munkába és a munkáért kapott bér kérdéséhez: a munkavállalók egy része leszokott arról, hogy rendszeresen, időre megjelenjen valahol, ott elfogadjon munkautasításokat, tudomásul vegye, hogy valaki megmondja neki, mit kell elvégeznie. Tudomásul kell venni azt is, hogy a munkaidő végén lehet eltávozni. A leírtakat senki nem vitatja, hogy a közmunkások által végzett feladat hasznos tevékenység. Ez már maga szemléletváltozás. Magyarországon kiesett egy generáció, aki nem dolgozott és nem is látta, hogy a hozzátartozói dolgozni mennek. A jelenlegi helyzet szemléletében egészen más hozzáállást jelent. Pozitív tapasztalatok, amelyekre rákérdezett Takács Péter képviselő. Az említett 3 fő a járdaépítési programban vett részt. Személye legalább 10 szerződés megszüntetést írt alá, amelynek indokaként az „időközben munkahelyet talált” szerepelt. Biztató, hogy aki munkanélkülivé vált, de részt vett a közmunka programban, annak a munkához való viszonya, hozzáállása pozitívan változott. Sajnálatos módon több munkaszerződés megszüntetésére is sor került, melynek indokként szerepelt, hogy ittasan jelent meg a munkahelyen, nem jelent meg. Ami még szomorúbb, hogy ezek között a személyek között hajléktalan személy is volt. Annak ellenére, hogy bevonták a programba, nem volt hajlandó együttműködni. A közfoglalkoztatási rendszer azért született meg, mert a magyar vállalkozói szféra a külső hatások miatt egyelőre nem képes új munkahelyeket teremteni. Az önkormányzat nem munkahelyteremtő szervezet, csak segíteni, ösztönözni tudja a vállalkozásokat arra, hogy bővüljenek. Az előző előterjesztés szerint 10.000 körüli egyéni vállalkozás van Békéscsabán. 60.000 fős városban 10.000 egyéni vállalkozás van. Ha ez a kör bővíthető és mindenki csak egy munkaerőt vesz fel, pozitív jövőképünk lehet. (Kazetta 2/1. 327- 2/2. 012) Takács Péter képviselő: Nem vonja kétségbe, biztosan előfordul olyan eset is, amikor a közmunkás nem jelenik meg a munkahelyen. Tudomása szerint a magyarok arról híresek, hogy szeretnek dolgozni. Ezért fogadják akár Németországban, akár Angliában viszonylag szívesen honfitársainkat. Példaként említette, hogy az általa vezetett intézményben évek óta dolgoznak közcélú foglalkoztatottak, soha semmilyen probléma nem merült fel, rendkívül tisztességes, becsületes emberek, akik pontosan, mindig elvégezték a feladatot. Jól tudják, hogy 47.000,- Ft-ból nem lehet megélni. Ezért is örömteli, hogy előző nap a médiában többször is elhangzott, hogy emelkedni fog a közmunkások bére. Reméli nem csak azért, mert 2014. évben választások lesznek, hanem azért, mert az ország gazdasági eredménye lehetővé teszi a jelentős mértékű emelést. A közfoglalkoztatottak száma 2010-ben 1047 fő, 2013-ban 1117 fő. Hatalmas elmozdulás nem következett be 2010. évhez képest. A táblázat szerint 2010. évben az összes ráfordított összeg 512.000.000,- Ft volt, míg 2013. évben 550.000.000,Ft. A köztes években jelentős csökkenés mutatkozik. Kérte, hogy pozitív oldaláról vegyék figyelembe a számokat. (Kazetta 2/2. 012-033) Hanó Miklós alpolgármester: Vantara Gyula polgármester által elmondottakkal egyetért. A közmunkát végzők csapadékvíz-elvezető árkokat tisztított ki olyan területeken, ahol nem az 23

ott élők feladata. Faültetést végeztek az önkormányzat génbankjából, erdőtisztítást hajtottak végre mintegy 50 ha területen, járdalapokat készítettek és raktak le, Csabagyöngye szőlőültetvény telepítésében vettek részt. Az ültetvényen már volt termés, a bemutató alkalmával a saját termés került kiállításra. A későbbiekben a termést szeretnék a gyermekélelmezésbe, stb. bevonni. A tevékenységek a gazdasághoz is kapcsolódnak. Szeretnének a városban minél több területen szőlőt telepíteni. A közmunkások ezen felül nagyon sokat tettek a közterület rendbetétele kapcsán, ami szintén pozitív eredmény. (Kazetta 2/2. 033-051) Vantara Gyula polgármester: A képzések zöme kisgépkezelői tanfolyam, damilos fűnyíró, járdalap-készítő géppel kapcsolatos ismeretek megszerzése. Tevékenységhez kapcsolódó képzés, amit a későbbiekben is hasznosítani lehet. Az önkormányzat minden esetben mérlegeli azt a kettőséget, ami a segély helyett munka vált ki. Az, hogy milyen számot hasonlítanak össze, lehet fals, mert vannak olyan kisgépek, amelyeket a következő évben nem kell megvásárolni, ezért nem került be a rendszerbe. A lapszám emelkedik. Szavazásra bocsátotta a z előterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyűlés 15 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 266/2013. (XII. 13.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a közfoglalkoztatás 2013. évi programjairól szóló tájékoztatót megismerte és azt elfogadta. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. december 13.

Tárgy:

Tájékoztató a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás fenntartásában működő Szenvedélybetegek Otthona állami fenntartásba adásáról

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, valamint az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság, a határozati javaslatot elfogadásra javasolták. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta a tájékoztató elfogadását. A közgyűlés 14 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 267/2013. (XII. 13.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás fenntartásában működő Szenvedélybetegek Otthona (5600 Békéscsaba, 4-es Honvéd u. 2.) átadásával kapcsolatos tájékoztatót megismerte és azt tudomásul vette. 24

Felelős: Határidő: 2.

Vantara Gyula polgármester 2013. december 13.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert az 1. pontban meghatározott intézmény tekintetében az átadásátvételi eljárással kapcsolatos valamennyi dokumentum aláírására. Felelős: Határidő:

Tárgy:

Vantara Gyula polgármester 2013. december 31.

A Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat bérlakásállományának hasznosítása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság, valamint a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság, az előterjesztés szerinti határozati javaslatot elfogadásra javasolták. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta az előterjesztés elfogadását. A közgyűlés 15 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 268/2013. (XII. 13.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata bérlakásállományának hasznosítására vonatkozó javaslatokat tartalmazó előterjesztést megismerte és az abban foglaltakkal egyetért. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. december 13.

2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsabai Jókai Színháznak és a Békéscsabai Napsugár Bábszínháznak a jelen határozat 1. mellékletében meghatározott bérlakások bérbeadására 2013. december 16. napjától 2016. december 15. napjáig bérlőkijelölési jogot biztosít. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. december 16.

3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsabai Jókai Színháznak és a Békéscsabai Napsugár Bábszínháznak bérlőkijelölési jogot biztosító megállapodást a jelen határozat 2. melléklete szerinti tartalommal elfogadja, és felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a megállapodás aláírására. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. december 16.

25

4. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felkéri Dr. Szvercsák Szilvia jegyzőt, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló 26/2011. (X. 24.) önkormányzati rendelete módosítását a közgyűlés soron következő ülésére terjessze elő. Felelős: Határidő:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2014. január 31.

26

1. melléklet A Békéscsabai Jókai Színház és a Békéscsabai Napsugár Bábszínház bérlőkijelölése

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35.

A bérlakás címe Békéscsaba

A bérlőkijelölésre jogosult

Andrássy út 55-57. I/5. Andrássy út 55-57. I/10. Andrássy út 55-57. VII/56. Andrássy út 55-57. VII/57. Andrássy út 55-57. VII/58. Andrássy út 55-57. VII/59. Andrássy út 55-57. VII/60. Andrássy út 55-57. VII/61. Andrássy út 55-57. VII/62. Andrássy út 55-57. VII/63. Andrássy út 55-57. VII/64. Andrássy út 55-57. VII/65. Andrássy út 55-57. VIII/67. Andrássy út 55-57. VIII/68. Andrássy út 55-57. VIII/69. Andrássy út 55-57. VIII/70. Andrássy út 55-57. VIII/71. Andrássy út 55-57.VIII/72. Andrássy út 55-57. IX/73. Andrássy út 55-57. IX/74. Andrássy út 55-57. IX/75. Andrássy út 55-57. IX/76. Andrássy út 55-57. IX/77. Andrássy út 55-57. IX/78. Andrássy út 55-57. IX/79. Andrássy út 55-57. IX/80. Andrássy út 55-57. IX/81. Andrássy út 2. III/45. Andrássy út 2. IV/47. Szabadság tér 1-3. IV/36. Irányi u. 4-6. B. I/4. Irányi u. 4-6. C. III/15. Kazinczy u. 3. III/13. Andrássy út 55-57. V/46. Andrássy út 55-57. VIII/66.

Békéscsabai Jókai Színház Békéscsabai Jókai Színház Békéscsabai Jókai Színház Békéscsabai Jókai Színház Békéscsabai Jókai Színház Békéscsabai Jókai Színház Békéscsabai Jókai Színház Békéscsabai Jókai Színház Békéscsabai Jókai Színház Békéscsabai Jókai Színház Békéscsabai Jókai Színház Békéscsabai Jókai Színház Békéscsabai Jókai Színház Békéscsabai Jókai Színház Békéscsabai Jókai Színház Békéscsabai Jókai Színház Békéscsabai Jókai Színház Békéscsabai Jókai Színház Békéscsabai Jókai Színház Békéscsabai Jókai Színház Békéscsabai Jókai Színház Békéscsabai Jókai Színház Békéscsabai Jókai Színház Békéscsabai Jókai Színház Békéscsabai Jókai Színház Békéscsabai Jókai Színház Békéscsabai Jókai Színház Békéscsabai Jókai Színház Békéscsabai Jókai Színház Békéscsabai Jókai Színház Békéscsabai Jókai Színház Békéscsabai Jókai Színház Békéscsabai Jókai Színház Békéscsabai Napsugár Bábszínház Békéscsabai Napsugár Bábszínház

27

2. melléklet MEGÁLLAPODÁS Amely létrejött egyrészről Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7., képviseli: Vantara Gyula polgármester; a továbbiakban: Önkormányzat), másrészről a Békéscsabai Jókai Színház (5600 Békéscsaba, Andrássy út 1-3., képviseli: Fekete Péter igazgató, a továbbiakban: Színház), harmadrészről a Békéscsabai Napsugár Bábszínház (5600 Békéscsaba, Andrássy út 3., képviseli: Lenkefi Zoltán igazgató, a továbbiakban: Bábszínház), között az alulírott helyen és időben az alábbi feltételek mellett és tartalommal: 1. Az Önkormányzat a kulturális szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében a kulturális ágazatban dolgozó szakemberek lakhatási nehézségeinek csökkentése érdekében az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő, az 1. mellékletben felsorolt lakásokra vonatkozóan a Színháznak és a Bábszínháznak ingyenes bérlőkijelölési jogot biztosít 3 év határozott időre, 2013. december 16. napjától 2016. december 15. napjáig terjedő időtartamra. 2. A jelen megállapodásban biztosított bérlőkijelölési jog csak a lakások használatára vonatkozik és semmilyen más jogot nem keletkeztet (pl. a lakás esetleges jövőbeni értékesítésekor). 3. A lakások használatára jogosult személyeket a Színház és a Bábszínház jelöli ki. A felek megállapodnak, hogy bérlőnek csak olyan személyek jelölhetők ki, akik a Színházzal és a Bábszínházzal foglalkoztatotti vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állnak. 4. A kiválasztott bérlővel a bérleti szerződést a Színház és a Bábszínház köti meg, figyelemmel a lakások és a helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény), Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló 26/2011. (X. 24.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Lakásrendelet) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény rendelkezéseire. 5. A megállapodás időtartama alatt a Színház és a Bábszínház által kijelölt bérlő vagy a Színház és a Bábszínház a Lakásrendelet 25. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott mértékű lakbér megfizetésére köteles a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: Üzemeltető) felé. A bérleti díj késedelmes fizetése esetén az Üzemeltető a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott mértékű késedelmi kamatot számít fel. A bérlő fizetési kötelezettségének nem teljesítése esetén a bérleti díjat a Színház köteles az Üzemeltető felé kezesként megfizetni. 6. A lakások teljes rezsiköltsége (közüzemi szolgáltatások díja) a Színházat terheli. A bérlők a közüzemi szolgáltatások díját - külön megállapodás alapján - a Színháznak kötelesek megtéríteni.

28

7. A Színház és a Bábszínház köteles a bérleti szerződésben részletesen szabályozni a bérlők lakáshasználatára (pl. a közösségi együttélés szabályainak pontos betartására) vonatkozó rendelkezéseket és azok megszegésének jogkövetkezményeit. 8. A Színház és a Bábszínház vállalja, hogy a bérlőkijelölési jogot kizárólag a kultúra területén dolgozó személyek elhelyezése céljából gyakorolja. A bérlőkijelölési joggal érintett lakásokat természetes személyekkel kötött bérleti jogviszony keretében hasznosítja. A Színház és a Bábszínház köteles biztosítani, hogy a bérlő a lakást rendeltetésszerűen használja és a társadalmi együttélés normáit betartsa. 9. Az Önkormányzat a rendeltetésszerű használatot bármikor ellenőrizheti, és jogosult megtenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek a nem rendeltetésszerű használat megszüntetésére irányulnak és erről a Színházat és a Bábszínházat írásban értesíti. 10. A Színház és a Bábszínház vállalja, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének lakásügyekkel foglalkozó bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) részére évente beszámol a lakások bérlőiről, a lakások használatáról, a lakások állapotáról, állagmegóvásáról, az elvégzett karbantartási, felújítási munkálatokról. 11. A Színház és a Bábszínház köteles gondoskodni a lakások burkolatainak, nyílászáróinak, berendezési és felszerelési tárgyainak karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetve cseréjéről. A Színház és a Bábszínház a lakásokban építési, átalakítási, bővítési, korszerűsítési munkálatokat az Önkormányzat előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül nem végezhet. A Színház és a Bábszínház az Önkormányzat előzetes hozzájárulása nélkül elvégzett építési, átalakítási, bővítési, korszerűsítési munkák ellenértékét az Önkormányzattól nem követelheti. Az Önkormányzat - a hozzájárulás nélkül végzett munkálatok esetében - kötelezheti a Színházat és a Bábszínházat a lakás eredeti állapotának visszaállítására, amelynek költsége a Színházat és a Bábszínházat terheli. 12. A Színház és a Bábszínház köteles az Üzemeltetőt értesíteni, ha az Önkormányzatot terhelő munkálatok szükségessége merül fel annak érdekében, hogy az Üzemeltető azokat elvégezhesse, valamint a károk elhárításához szükséges intézkedéseket megtegye. Az értesítés elmulasztásából eredő károkért a Színház és a Bábszínház felel. 13. A Bizottság jogosult az érintett lakásra vonatkozó bérlőkijelölési jogot azonnali hatállyal és egyoldalú nyilatkozattal visszavonni, ha a Színház a közüzemi szolgáltatások díjának megfizetését az előírt határidőre nem teljesíti, vagy a bérlő a lakást nem a Lakástörvényben meghatározottak szerint használja, azt rongálja. 14. Ha a megállapodás bármely oknál fogva megszűnik, a Színház és a Bábszínház köteles külön felszólítás nélkül a lakást 30 napon belül kiüríteni, és tisztasági festés után kitakarítva, a lakásberendezési és felszerelési tárgyakkal együtt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban - az Üzemeltetőnek átadni. Ha a kiürítésre előírt 30 napos határidő eredménytelenül telt el, úgy - az Önkormányzat értesítése alapján - az Üzemeltető a lakás kiürítése iránt intézkedik.

29

15. A megállapodás bármely jogcímen történő megszűnése esetén az Önkormányzatnak elhelyezési kötelezettsége nincs. A Színház és a Bábszínház köteles a lakást cserelakás biztosítása és kártérítési, kártalanítási igény nélkül az Önkormányzat részére rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni. 16. A felek kapcsolattartói: a Színház és a Bábszínház részéről: Horváth Attiláné gazdaságvezető, az Önkormányzat részéről: Pardi Gabriella lakásügyi ügyintéző. 17. Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Lakástörvény, a Lakásrendelet, valamint a Ptk. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 18. A jelen megállapodásban szabályozott jogviszonyban esetlegesen felmerülő vitás kérdéseket a felek megpróbálják megegyezés útján rendezni, amennyiben ez nem vezet eredményre, úgy - hatáskörtől függően - kikötik a Békéscsabai Járásbíróság, illetve a Gyulai Törvényszék kizárólagos illetékességét. A jelen megállapodást a szerződő felek elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag írják alá. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a megállapodást a 268/2013. (XII. 13.) közgy. határozatával jóváhagyta.

Békéscsaba, 2013……………………. Békéscsabai Jókai Színház képviseli: Fekete Péter igazgató

Békéscsabai Napsugár Bábszínház képviseli: Lenkefi Zoltán igazgató

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseli: Vantara Gyula polgármester

Ellenjegyzem: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Pénzügyi ellenjegyzés: Tarné Stuber Éva osztályvezető

30

Tárgy:

A pénzbeli és a természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása (2. forduló)

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Városfejlesztési Bizottság, valamint az Egészségügyi, Szociális Mindkét bizottság javasolja a rendeletalkotást. A Nemzetiségi, Bizottság, ügyrendi szempontból tárgyalásra alkalmasnak tartja kérdés, észrevétel?

Pénzügyi, Gazdasági és és Lakásügyi Bizottság. Ügyrendi és Ellenőrzési az előterjesztést. Van-e

Szavazásra bocsátotta a rendelt alkotást. A közgyűlés 12 igen szavazattal, 3 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 35/2013. (XII. 30.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és a természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdés b), c), f), és g) pontjában biztosított felhatalmazás alapján, a törvény 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 55/C. § (1) bekezdés a) pontjában, 55/C. § (4) bekezdésében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 14. § (3) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed: a) Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra, b) a bevándoroltakra és a letelepedettekre, c) a magyar hatóságok által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre, d) a hontalanokra. (2) E rendelet hatálya - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarországon jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is. (3) E rendelet hatálya - az (1) és a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően - kiterjed az Szoctv. 3. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott személyekre. 31

2. Értelmező rendelkezések 2. § (1) E rendelet alkalmazásában: 1. jövedelem: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedelem; 2. vagyon: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyon; 3. család: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyek közössége; 4. közeli hozzátartozó: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott személy; 5. egyedül élő: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott személy; 6. háztartás: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott személyek közössége; 7. rendszeres pénzellátás: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározottak szerinti ellátás; 8. keresőtevékenység: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározottak szerinti tevékenység; 9. aktív korú: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott személy; 10. egyedülálló: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott személy; 11. a gyermekvédelmi ellátás tekintetében gyermek: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5. § a) pontja szerinti kiskorú; 12. a gyermekvédelmi ellátás tekintetében fiatal felnőtt: a Gyvt. 5. § c) pontja szerint meghatározott személy; 13. a gyermekvédelmi ellátás tekintetében veszélyeztetettség: a Gyvt. 5. § n) pontja szerinti helyzet, állapot; 14. a gyermekvédelmi ellátás tekintetében tartós betegség: a Gyvt. 5. § p) pontja szerinti állapot; 15. a gyermekvédelmi ellátás tekintetében fogyatékos gyermek, fiatal felnőtt: a Gyvt. 5. § q) pontja szerinti állapot; 16. környezettanulmány: a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szerinti helyszíni szemle; 17. rendkívüli élethelyzet: ha a kérelmezőnél, illetve családjában rendkívüli esemény, így különösen betegség, baleset, közeli hozzátartozó halála, káresemény, munkahely elvesztése folytán kialakult élethelyzet; 18. kritikus élethelyzet: a testi épséget, az egészséget az alapvető szükségletek kielégítését - így különösen a táplálkozást, lakhatást - veszélyeztető helyzet. 3. Általános eljárási szabályok 3. § (1)

A szociális és gyermekvédelmi ellátás iránti kérelmet az arra rendszeresített nyomtatvány felhasználásával Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalánál (a továbbiakban: polgármesteri hivatal) lehet benyújtani. A jogosultság megállapításhoz szükséges jövedelemigazolásokat a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell benyújtani.

32

A kérelmező és családja - lakásfenntartási támogatás és adósságkezelési szolgáltatás esetében a vele egy háztartásban élők - vagyoni, jövedelmi viszonyainak, szociális körülményeinek feltárása céljából a kérelemhez csatolni kell: a) valamennyi jövedelemmel rendelkező személy jövedelméről szóló igazolást az alábbiak szerint: aa) a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból vagy őstermelői tevékenységből származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről szóló igazolást; ab) a nyugdíjban, a nyugdíjszerű ellátásban és egyéb rendszeres pénzellátásban részesülő kérelmező esetében a kérelem benyújtását megelőző havi folyósított ellátás összegéről szóló nyugdíjszelvényt vagy pénzintézet által igazolt, és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által megállapított ellátás összegéről kiadott igazolást; ac) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egy havi átlagáról szóló hiteles igazolást vagy az erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatot; ad) ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor a vállalkozási tevékenység időtartama alatt megszerzett jövedelem egy havi átlagáról szóló igazolást vagy nyilatkozatot; b) a gyermektartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítéletet, ennek hiányában a szülők nyilatkozatát a gyermektartásdíjra vonatkozóan; c) a meglévő alkalmi munkavállalói könyv vagy őstermelői igazolvány másolatát; d) a kérelmező családjában - a lakásfenntartási támogatás és adósságkezelési szolgáltatás esetén a háztartásában - élő nem tanköteles korú nappali oktatásban részesülő gyermeke(i) iskolalátogatási vagy hallgatói jogviszonyról szóló igazolását; e) elvált vagy házastársától különélő kérelmező esetében a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése, valamint a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági vagy gyámhatósági döntést vagy a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdésében meghatározott jegyzőkönyvet; f) az állami foglalkoztatási szerv igazolását; g) tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek, fiatal felnőtt esetén a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, fiatal felnőtt egészségi állapotára vonatkozó igazolást; h) az egészségi állapotra vonatkozó érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalást vagy szakvéleményt. (3) E rendelet 23. § (2)-(3) bekezdésében és 24. § (2) bekezdésében meghatározott összeg számításánál a család tagjaként kell figyelembe venni a) a házastársat, az élettársat, b) a húsz évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket, fiatal felnőttet, c) a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket, fiatal felnőttet, d) a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket, fiatal felnőttet, e) korhatárra való tekintet nélkül a fogyatékos gyermeket, fiatal felnőttet, f) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülőt, illetve a szülő házastársát vagy élettársát,

(2)

33

(4)

(5)

(6) (7)

(8)

(9)

g) az a)-f) pontokba nem tartozó, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont. A támogatást kérővel közös háztartásban élő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki a) átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban, kórházban, hetes otthonban, b) 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül. A családba fogadott vagy harmadik személynél elhelyezett gyámság alatt álló gyermek a jövedelemszámítás szempontjából nem tekinthető a támogatást kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak. A reá nézve igényelt támogatás megállapításánál a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat kell figyelembe venni. A 23. § és a 24. §-ban meghatározott vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a (3) bekezdésben meghatározott személyek vagyonára is. Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként benyújtott önkormányzati segély iránti kérelemhez csatolni kell a temetéssel kapcsolatos számlák és a halotti anyakönyvi kivonat másolatát. A temetési segély iránti kérelmet legkésőbb az erről szóló temetési számla kiállításának napjától számított 90 napon belül kell benyújtani. Adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelem esetén csatolni kell a kérelemhez a lakás alapterületét, a lakáshasználat jogcímét igazoló okiratot vagy annak a másolatát, valamint a követelés jogosultja által 1 hónapnál nem régebben kiállított igazolást az adósság keletkezésének időszakáról és összegéről. Az előírt mellékletek, valamint hatáskör és illetékesség hiányában is megállapítható az önkormányzati segély annak a kérelmezőnek, aki valószínűsíti, hogy az önkormányzati segély hiánya életét vagy testi épségét veszélyezteti. 4. §

(1) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése e rendeletben szabályozott szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos első fokú hatásköreinek gyakorlását Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesterére átruházza. (2) A kérelmező a szociális és gyermekvédelmi ellátások megállapítására irányuló eljárások során személyesen köteles eljárni. (3) Amennyiben a kérelmező igazolja, hogy alapos okból személyesen eljárni nem tud, helyette meghatalmazottja is eljárhat. A meghatalmazást legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. (4) A kérelmező és a megállapított ellátás jogosultja e rendeletben szabályozott szociális és gyermekvédelmi ellátásra való jogosultságának a feltételeit érintő tények, körülmények megváltozását köteles 15 napon belül bejelenteni az ellátást megállapító szervnél. A bejelentést a polgármesteri hivatalnál kell megtenni. (5) E rendelet által szabályozott önkormányzati hatósági ügyekben a hatósággal való elektronikus kapcsolattartás nem lehetséges. 5. § (1) A közgyűlés az önkormányzati segély és az e rendeletben szabályozott gyermekvédelmi ellátások tárgyában hozott elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezés elbírálása során méltánylást érdemlő rendkívüli élethelyzet miatt ellátást állapíthat meg, ha az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

34

(2)

(3) (4) (5)

legfeljebb 20 %-ával, adósságkezelési szolgáltatás esetén legfeljebb 30 %-ával haladja meg e rendeletben meghatározott jövedelemhatárt. A közgyűlés az adósságkezelési szolgáltatás tárgyában hozott elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezés elbírálása során méltánylást érdemlő rendkívüli élethelyzet miatt ellátást állapíthat meg, ha a kérelmező az elismert lakásméretet legfeljebb 20 m2-rel meghaladó lakásban lakik. A közgyűlés által megállapított önkormányzati segély összege méltányosságból legfeljebb 30 %-kal meghaladhatja e rendeletben meghatározott összeget. Az önkormányzati segély iránti fellebbezés elbírálása során az (1) és a (3) bekezdésben foglalt rendelkezések együttesen is alkalmazhatók. A közgyűlés kivételes esetben a hatáskörébe tartozó fellebbezések elbírása során az (1) (4) bekezdésben foglaltakon túl a kritikus élethelyzetbe került kérelmező részére ellátást állapíthat meg. 6. §

(1) Ha a jegyző a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné - méltányosságból csökkentheti vagy elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, valamint részletekben fizettetheti meg. (2) Ha a polgármester a hatáskörébe tartozó szociális és gyermekvédelmi ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné - a polgármester a Szoctv. rendelkezései szerint méltányosságból részletekben fizettetheti meg, csökkentheti vagy elengedheti. (3) Amennyiben az elsőfokú hatóság a szociális és gyermekvédelmi ellátások jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele esetén a (2) bekezdésben meghatározott méltányosságot nem gyakorolja, a döntésével szemben benyújtott fellebbezés elbírálásakor a közgyűlés a visszafizetési kötelezettség enyhítése érdekében méltányosságból a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét részletekben fizettetheti meg, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, és a visszafizetési kötelezettség egy összegben történő teljesítése esetén az ellátásban részesülő vagy családja kritikus élethelyzetbe kerülne. (4) Az a személy és család, akinek a jogosulatlanul felvett szociális és gyermekvédelmi támogatásra vonatkozó megtérítési kötelezettségét elrendelte a hatóság a visszafizetési kötelezettség fennállásáig nem részesülhet az e rendeletben szabályozott - kizárólag önkormányzati költségvetésből biztosított - szociális és gyermekvédelmi ellátásban. 7. § (1) A pénzbeli vagy természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátás felhasználásának ellenőrzéséről Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármestere a polgármesteri hivatal közreműködésével gondoskodik. (2) Az ellátásban részesülő köteles az ellenőrzést tűrni és az ellenőrzést végzővel együttműködni, a kért adatokat rendelkezésre bocsátani és a szociális és gyermekvédelmi ellátás cél szerinti felhasználását igazolni.

35

II. Fejezet A pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások megállapítása, pénzügyi fedezete és formái 4. A szociális és gyermekvédelmi ellátások megállapítása, pénzügyi fedezete 8. § (1) A szociális és gyermekvédelmi ellátások megállapítására irányuló kérelemről az elsőfokú hatóság határozattal dönt. A határozatban rendelkezni kell a kifizetés, illetve folyósítás módjáról. (2) Az elsőfokú hatóság a határozatban elrendelheti, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátást a jogosult javára, de közvetlenül közüzemi vállalat vagy pénzintézet számlájára vagy a hitelező számára kell kifizetni. (3) E rendeletben szabályozott szociális és gyermekvédelmi ellátások megállapítása, folyósítása, kifizetése és ellenőrzése során a Szoctv., a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet, valamint a rendelet szabályait együttesen kell alkalmazni. (4) Az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátások pénzügyi fedezetét és a felhasználható pénzügyi előirányzatot az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendelet határozza meg.

5. A pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások formái 9. § (1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások: a) aktív korúak ellátása: aa) rendszeres szociális segély, ab) foglalkoztatást helyettesítő támogatás, b) lakásfenntartási támogatás, c) önkormányzati segély. (2) A természetben nyújtott szociális ellátások: a) köztemetés, b) közgyógyellátás, c) adósságkezelési szolgáltatás, d) önkormányzati segély. (3) A gyermekvédelmi pénzbeli ellátások: a) tanévkezdési támogatás, b) felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj. (4) A jegyző első fokon dönt: a) az aktív korúak ellátásáról, b) a lakásfenntartási támogatásról. (5) A polgármester első fokon dönt: a) az önkormányzati segélyről, b) a köztemetésről, 36

c) d) e) f)

a Szoctv. 50. § (3) bekezdésében meghatározott közgyógyellátásról, az adósságkezelési szolgáltatásról, a tanévkezdési támogatásról, a felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíjról.

III. Fejezet Az egyes szociális ellátásokra vonatkozó részletes rendelkezések 6. Aktív korúak ellátása 10. § (1) Az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeit, az ellátás összegét a Szoctv. 3337/C. §-ai állapítják meg. (2) Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították - a Szoctv. 37. §-ban foglaltak szerinti kivétellel - foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, valamint köteles az állami foglalkoztatási szervvel együttműködni. (3) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján a) egészségkárosodott személynek minősül, b) a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti vagy c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a családjogi törvény szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességigyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben, illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani, rendszeres szociális segélyre jogosult. (4) A (3) bekezdésben meghatározottakon kívül az a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy, aki közfoglalkoztatásban azért nem vesz részt, mert a) legalább 30 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, amit a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal az egészségkárosodás minősítését tartalmazó érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalással vagy szakvéleménnyel igazol, b) pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége, vagy olyan egyéb betegsége van, amely a közfoglalkoztatásban való részvételét akadályozza vagy kizárja, és erről szakorvosi véleményt csatol, c) gyermeket vár, és ezt terhes-gondozási könyvvel igazolja, d) tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekét egyedül neveli vagy e) a munkaköri alkalmassági vizsgálaton 12 hónapon belül legalább 2 alkalommal „nem alkalmas” minősítést kapott az ellátásra való jogosultság időtartama alatt rendszeres szociális segélyre jogosult. (5) A (4) bekezdésben felsorolt jogosultak esetében a Szoctv. 37. § - 37/B. §-ainak rendelkezéseit kell alkalmazni. (6) Ha a (4) bekezdés szerinti feltételek már nem állnak fenn vagy az aktív korúak ellátására jogosult személy az egészségi állapotának javulása miatt kéri a közfoglalkoztatásban való részvételének biztosítását, és az állapotváltozást szakorvosi, foglalkozás-egészségügyi vagy háziorvosi véleménnyel igazolja, a feltétel megszűnését, 37

és ennek igazolását követő hónap első napjától a Szoctv. 35. § (3) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettséget kell előírni és foglalkoztatást helyettesítő támogatást kell megállapítani. A feltétel megszűnésének hónapjára - amennyiben az aktív korúak ellátására való jogosultság továbbra is fennáll - rendszeres szociális segély jár. (7) Az aktív korúak ellátására jogosult, egészségkárosodottnak nem minősülő személy (a továbbiakban: rendszeres szociális segélyben részesülő személy) a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a közgyűlés által kijelölt szervvel. (8) A közgyűlés által együttműködésre kijelölt szerv: a Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ (a továbbiakban: Szolgáltató Központ). (9) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködés keretében: a) a Szolgáltató Központnál az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát, b) írásban megállapodik a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programról, c) teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat, köteles a Szolgáltató Központtal kapcsolatot tartani, az általuk előírt időpontban megjelenni, d) a Szoctv.-ben előírt kötelezettségeinek eleget tesz. (10) Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködési kötelezettsége teljesítésében ténylegesen akadályozott, ennek okát köteles haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül bejelenteni a Szolgáltató Központ felé. Az akadályoztatás okát a bejelentéssel egyidejűleg, de legkésőbb 8 napon belül köteles hitelt érdemlő módon igazolni. 11. § (1) A beilleszkedést segítő programok típusai: a) a rendszeres szociális segélyben részesülő személy saját erőforrásainak feltárására irányuló egyéni programok, b) mentálhigiénés, életmódot formáló programok, c) munkavégzésre felkészítő és integráló programok, d) csoportos önsegítő és képességfejlesztő programok, e) álláskeresési technikák, jogi és pszichológiai tanácsadás, csoportos foglalkoztatás, f) segítségnyújtás képzés, átképzés különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésének érdekében. (2) A beilleszkedést segítő program tartalmi elemei: a) foglalkoztathatóság javítása, álláskeresésre felkészítés érdekében: a motiváció és készség fejlesztés, képzettség erősítése, pszicho-szociális megerősítés, egyéni tanácsadás- esetkezelésen belül személyes megerősítés, álláskeresési készségek erősítése, pályakorrekciós tanácsadás, képzésbe juttatás, kommunikációs és konfliktuskezelési készségek fejlesztése, mentálhigiénés tanácsadás, szociális problémák kezelése/esetkezelés, b) szinten-tartás, karbantartás, társadalmi integráció erősítése, egészségügyi, szociális, mentális állapotot javító, reszocializáció elősegítése, szociális esetkezelés, családgondozás, szocializációs, kapcsolatépítő csoportok, pszichológiai megerősítés/tanácsadás, kezelésbe juttatás, intézményi kapcsolódás megőrzése, c) más ellátásba juttatás segítése: nyugdíj, megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, gyermeknevelési ellátások, ápolási díj, társadalombiztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése, információnyújtás az ellátásokról és a munkaerő-piaci 38

kapcsolódásokról. (3) A Szolgáltató Központ kötelezettségei: a) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján - a Szolgáltató Központnál történő megjelenéskor - nyilvántartásba veszi, b) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól, c) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt, d) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását, e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges - a rendszeres szociális segélyre jogosult bevonásával - módosítja a programot, illetve az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, f) jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, g) a kapcsolattartásról a családsegítésre meghatározott esetnaplót vezet. (4) A jegyző kötelezettségei: a) a rendszeres szociális segélyre jogosult személy esetében (kivéve az egészségkárosodottak) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatot megküldi a Szolgáltató Központnak, b) tájékoztatja a Szolgáltató Központot az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetéséről és a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek megszűnéséről és a Szoctv. 35. §-ának (3) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettség előírásáról. 12. § Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára felróható okból: a) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatban meghatározott határidőn belül nem jelenik meg a Szolgáltató Központnál, b) a Szolgáltató Központ által előírt időpontban nem jelenik meg, és a távolmaradását nem igazolja, c) a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson nem vesz részt, d) a beilleszkedést segítő programban meghatározottakat nem hajtja végre vagy e) a rendszeres szociális segély folyósításához szükséges nyilatkozatban valótlan adatokat közöl. 7. Lakásfenntartási támogatás 13. § 39

(1) A jegyző kérelemre a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhőszolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez, a közös költséghez vagy a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt a Szoctv. 38. § (1) - (8) bekezdésében és a 39. §-ában meghatározott feltételek szerint. (2) A támogatás iránti kérelem folyamatosan benyújtható. (3) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell: a) e rendelet 3. § (2) bekezdés szerinti igazolásokat; b) a lakásban tartózkodás jogcíméről szóló igazolást az alábbiak szerint: ba) amennyiben a kérelmező rendelkezésére áll, a saját tulajdonú lakás esetén a tulajdoni lap másolatát vagy a lakás tulajdonjogának megszerzéséről szóló szerződés másolatát; bb) az önkormányzattól megvásárolt lakás adásvételi szerződésének másolatát; bc) az önkormányzattól bérelt lakás esetén a lakbér összegéről szóló igazolást, valamint a bérleti, illetve a lakáshasználati szerződés másolatát; bd) magánszemélytől bérelt lakás, lakrész esetén a bérleti, albérleti szerződés másolatát; be) lakáshasználat esetén legalább teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglalt megállapodást; bf) a haszonélvezeti jogosult kérelmező esetén lakóingatlan tulajdoni lapjának másolatát; c) a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolására - amennyiben a kérelmező rendelkezésére áll - a lakás a tulajdoni lap másolatát vagy az adásvételi szerződését, ezek hiányában az ügyfél két tanúval igazolt nyilatkozatát a lakás nagyságáról; d) lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletének csökkentésére igényelt támogatás esetén a lakáscélú pénzintézeti kölcsön összegéről és havi törlesztő részletéről igazolást; e) tüzelőanyag támogatása esetén a háztartási tüzelőanyagot forgalmazó által kiadott vásárlást bizonyító számla másolatát vagy igazolását; f) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot; g) szolgáltató részére történő utalás esetén az adott szolgáltató által kibocsátott közüzemi számlát. (4) A lakásfenntartási támogatás folyósítása havonta átutalással történik az azt megállapító határozatban megjelölt szolgáltatóhoz, pénzintézethez, albérleti, lakáshasználati díj esetén a kérelmező, önkormányzati bérlakás esetén az önkormányzati lakás üzemeltetésével megbízott szerv részére. (5) A lakásfenntartási támogatást önkormányzati tulajdonú lakások esetén elsődlegesen a lakbér fizetésére kell átutalni. 8. Önkormányzati segély 14. §

40

(1) A polgármester a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére önkormányzati segélyt nyújt. (2) Az önkormányzati segély elsősorban azoknak a személyeknek állapítható meg, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak. (3) Önkormányzati segély a (2) bekezdésben meghatározott feltételek közül legalább egy fennállása esetén akkor állapítható meg, ha az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a) a családban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át; b) a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 155 %-át; c) a gyermekét egyedül nevelő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135 %-át; d) a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekét egyedül nevelő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 185 %-át; e) az egyedül élő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át; f) 60 év feletti egyedül élő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és nem rendelkezik vagyonnal. (4) Azon személy részére, aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodott, de arra nem volt köteles, illetve tartásra köteles hozzátartozó esetén akkor, ha a temetési költségek viselése a saját, illetve a családja létfenntartását veszélyezteti az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként lehet az önkormányzati segélyt megállapítani, amelyek összege a temetés költségeinek 25 %-a, de legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege. (5) Az önkormányzati segély kérelemre és hivatalból – különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható. (6) Az önkormányzati segély pénzbeli ellátásként és természetbeni ellátásként fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébetutalvány formájában is nyújtható. 15. § A pénzbeli és természetbeni önkormányzati segélyen túl a szociálisan rászorulók részére a téli tüzeléshez természetben nyújtott tűzifa is biztosítható eseti jelleggel legfeljebb 8 mázsa/háztartás/év mennyiségben. A jogosultság fennállásának megállapítására a 14. § rendelkezéseit kell alkalmazni. 9. Köztemetés 16. § 41

(1) A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben - a halálesetről való tudomásszerzést követő huszonegy napon belül - gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről a Szoctv. 48. §-a szerint. (2) Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeit köteles a települési önkormányzat részére megtéríteni. 10. Közgyógyellátás 17. § (1) A polgármester méltányossági jogcímen közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg annak a szociálisan rászoruló személynek, akinek az egészségbiztosítási szerv által elismert havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége (a továbbiakban: rendszeres gyógyító ellátás költsége) olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni. (2) A közgyógyellátás megállapítására irányuló eljárásban szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt a kérelmezőt: a) akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át, b) aki egyedül élő és havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át. 11. Adósságkezelési szolgáltatás 18. § (1) A polgármester adósságkezelési szolgáltatásban részesítheti azt a családot vagy személyt a) akinek az adóssága meghaladja az 50.000,- Ft-ot, és a (2) bekezdésben meghatározott adósságtípusok valamelyikénél fennálló tartozása legalább 6 havi vagy a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, b) a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén 200%-át, c) a 19. § (6) bekezdésében elismert lakásnagyságot meg nem haladó lakásban lakik, d) vállalja a kezelt adósság legalább 25%-ának megfelelő összegű önrész megfizetését egy összegben vagy az adósságkövetelés jogosultjával kötött szerződés alapján legfeljebb 18, a 19. § (3) bekezdésében foglalt esetben legfeljebb 60 havi részletben, és e) vállalja a Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ adósságkezelési tanácsadójával való együttműködést, és abban az adósságkezelési megállapodásban foglalt módon részt vesz. (2) Az adósságkezelési szolgáltatás a következő adósságtípusokra terjed ki: a) önkormányzati lakbérhátralék, b) víz- és csatornahasználati díjtartozás, 42

c) d) e) f) g) h)

áram díjtartozás, gáz díjtartozás, lakásszövetkezeti díjhátralék, társasházi közös költség-hátralék, fűtésdíj hátralék, hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló hátralék, szemétszállítási díjtartozás. 19. §

(1) Az adósságkezelési szolgáltatás esetén a jogosult a) adósságcsökkentési támogatásban, b) adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó lakásfenntartási támogatásban és c) adósságkezelési tanácsadásban részesül. (2) Az adósságkezelés időtartama legfeljebb 18 hónap, amely indokolt esetben egy alkalommal 6 hónappal meghosszabbítható. (3) Amennyiben a 18. § (2) bekezdés g) pontja szerinti adósság a (2) bekezdés szerinti időtartamban nem kezelhető, az adósságkezelési szolgáltatás időtartama legalább 24, de legfeljebb 60 hónap, amennyiben a) az adósság összege meghaladja a 200.000,- Ft-ot, b) a tartozás meghaladja a hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékének 50 %-át, és c) az adós hozzájárul az adósságkezelés időtartamára a támogatás összegét biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak ingatlanára történő bejegyzéséhez, illetőleg feljegyzéséhez. (4) A jelzálogjog bejegyzésének és az elidegenítési és terhelési tilalom ténye feljegyzésének kezdeményezéséről az adósságkezelési szolgáltatásra való jogosultságot megállapító határozat rendelkezik. A határozat egy példányát az ingatlanügyi hatósághoz meg kell küldeni. (5) A hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékének megállapítása az önkormányzati adóhatóság megkeresésével történik. (6) A komfortfokozatra tekintet nélkül elismerhető lakásméret az egy háztartásban élők számához viszonyítva a következő: a) 1-2 fő legfeljebb 68 m2, b) 3-4 fő legfeljebb 80 m2, c) 5 vagy több fő legfeljebb 90 m2. (7) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósság 75 %-át és összege legfeljebb 200.000,- Ft, az 18. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott adósság esetében legfeljebb 400.000,- Ft lehet. (8) Az adósságcsökkentési támogatás folyósítása az önrész megfizetésével azonos ütemezésben vagy egy összegben történik amennyiben a jogosult is az önrész megfizetését egy összegben vállalja. 20. § (1) Nem részesülhet adósságkezelési szolgáltatásban, aki vagy a vele egy háztartásban lévő személy a) a lakása egészét vagy egy részét bérbe, albérletbe adja, használatra átengedte, nem lakás céljára használja, vagy azt egyéb módon hasznosítja, b) a lakására tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést kötött, 43

c) önkényesen elfoglalt lakásban lakik vagy d) a kérelmező vagy a háztartásában élő személy vagyonnal rendelkezik. (2) Az adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni a Szoctv. 55/B. §-ában meghatározott esetekben. 21. § (1) Az adósságkezelési tanácsadás a Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ (a továbbiakban: tanácsadó) keretében működik. (2) Az elsőfokú hatóság a kérelem és mellékletei másolatát döntés előkészítés céljából haladéktalanul megküldi a tanácsadóhoz. (3) Az adós az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelem benyújtásától kezdődően köteles együttműködni a tanácsadóval, az adósság rendezésének feltételeiről köteles adósságkezelési megállapodást kötni és azt betartani, illetve köteles az adósságkezelési tanácsadáson havonta legalább egy alkalommal személyesen részt venni. (4) A tanácsadó a döntés előkészítése során: a) a helyszíni környezettanulmányban felveszi az alapvető adatokat a lakásban élő személyek életkörülményeiről, a lakás jellemzőiről, b) számba veszi a fizetési hátralékok teljes körét, felhalmozódásának idejét adósságtípusonként, c) megvizsgálja az adós háztartás gazdálkodását, fizetési kapacitását, az adósságkezelés várható eredményességét, d) megismeri az adós motiváltságát, elhatározásának erősségét az adósság törlesztésére, e) javaslatot tesz az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelem elbírálására, a kezelésbe vonandó adósságok körére figyelemmel a lakhatást leginkább veszélyeztető adósságokra, f) folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását, és szükség esetén kezdeményezi az adósságkezelési szolgáltatásra vonatkozó határozat módosítását vagy a támogatás megszüntetését. 22. § (1) A polgármester - a tanácsadó javaslatát figyelembe véve - határozattal dönt az adósságkezelési szolgáltatásra való jogosultságról és annak időtartamáról. (2) A határozatnak tartalmaznia kell különösen: a) az adósságkezelési szolgáltatásba bevont adósság összegét, b) az adósságcsökkentési támogatás teljes összegét, a folyósítás ütemezését és módját, részletfizetés esetén annak összegét, c) kötelezettség előírását az adósságkezelési tanácsadás igénybevételére és arra, hogy a döntés jogerőre emelkedéstől számított 8 napon belül az adós a tanácsadóval adósságkezelési megállapodást kössön, d) kötelezettség előírását arra, hogy a határozat jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül az adós igazolja az önrész megfizetését, vagy azt, hogy a hátralék átütemezéséről a hitelezővel szerződést (szerződésmódosítást) kötött, e) tájékoztatást a mulasztások jogkövetkezményeiről, f) az adósság jogosultjának az értesítését az adósságcsökkentési támogatásról. IV. Fejezet Az egyes gyermekvédelmi ellátásokra vonatkozó részletes rendelkezések 44

12. Tanévkezdési támogatás 23. § (1) Tanévkezdési támogatásban részesülhetnek azok az alapfokú vagy középfokú oktatásban részt vevő gyermekek, illetve felsőfokú tanulmányokat nappali tagozaton, első évfolyamon folytató fiatal felnőttek, akiknek családja a tanévkezdéssel járó költségeket szociális helyzete miatt segítség nélkül nem képes fedezni. (2) A tanévkezdési támogatás akkor állapítható meg, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nettó összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, gyermekét egyedül nevelő szülő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át nem haladja meg. (3) Az (2) bekezdésben foglaltakon túl tanévkezdési támogatás állapítható meg akkor is, ha a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %át, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő szülő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135 %-át nem haladja meg. (4) A tanévkezdési támogatás igénybevételének feltétele, hogy a gyermek békéscsabai lakóhellyel rendelkezzen. (5) Nem állapítható meg tanévkezdési támogatás, ha kérelmező vagy e rendelet 3. § (6) bekezdése szerinti személyek vagyonnal rendelkeznek. (6) A tanévkezdési támogatás egy naptári évben egy alkalommal vehető igénybe, összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 40 %-a. (7) Nem részesülhet tanévkezdési támogatásban az a gyermek, akinek iskoláztatási támogatása folyósításának szüneteltetését a Magyar Államkincstár jogerős határozattal elrendelte. (8) A tanévkezdési támogatás igénylésére irányuló kérelmet az adott év augusztus 15. napjától szeptember 30. napjáig lehet előterjeszteni. 24. § 13. Felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj (1) Felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíjban részesülhetnek azok a fiatal felnőttek, akik a képzésre vonatkozó keretidőn belül, teljes idejű – nappali tagozatos – alapfokozatot és szakképzettséget eredményező alapképzésben, mesterfokozatot és szakképzettséget eredményező mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben folytatják tanulmányaikat, és az ezzel kapcsolatos költségeket szociális helyzetük miatt segítség nélkül nem képesek fedezni. (2) A felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át, gyermekét egyedül nevelő és egyedülálló kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170 %-át nem haladja meg. (3) A felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj igénybevételének feltétele, hogy a kérelmező legalább 3 éve békéscsabai lakóhellyel rendelkezzen. (4) Nem állapítható meg felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj, ha a kérelmező vagy e rendelet 3. § (6) bekezdése szerinti személyek vagyonnal rendelkeznek.

45

(5) A felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj havi összege legalább az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 40 %-a, legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-a. (6) A felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj a felsőfokú tanulmányok folytatása során évente két alkalommal, a tanév első, illetve második félévére állapítható meg a kérelem benyújtása hónapjának első napjától az adott tanulmányi félév utolsó napjáig terjedő időszakra. (7) A felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj iránti kérelem a hallgatói jogviszony létesítésének napjától nyújtható be.

V. Fejezet Záró rendelkezések 25. § (1) Ez a rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba. (2) Hatályát veszti a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2008. (II. 29.) önkormányzati rendelet és az azt módosító 34/2008. (IX. 22.), 10/2009. (IV. 6.), 39/2009. (X. 26.), 53/2009. (XII. 22.), 9/2010. (II. 22.), 1/2011. (I. 31.), 20/2011. (IX. 26.), 33/2011. (XII. 19.), 1/2012. (I. 30.) és 38/2012.(XII. 20.) önkormányzati rendelet, a szociálisan hátrányos helyzetben lévők lakhatását segítő adósságkezelési szolgáltatás működtetéséről szóló 33/2003. (XII. 11.) önkormányzati rendelet és az azt módosító 21/2004. (V. 27.), 25/2004. (VII. 8.), 7/2005. (IV. 21.), 49/2006. (XII. 18.), 26/2007. (IX. 24.), 16/2008. (III. 31.), 11/2009. (IV. 6.) és 38/2009. (X. 26.) önkormányzati rendelet, valamint a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 5/2011. (II. 28.) önkormányzati rendelet 1-25. §-a, és az 1-3.mellékletei.

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

Vantara Gyula polgármester Napirend tárgya: Tárgy:

Vagyoni, közbeszerzési ügyek, pályázatok:

Beépítési kötelezettség meghosszabbítása a Békéscsaba, Balassa utcában található 6147/20 hrsz.-ú és 6147/8 hrsz.-ú ingatlanok esetében

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, az előterjesztést elfogadásra javasolta. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyűlés 12 igen szavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozta: 269/2013. (XII. 13.) közgy.

46

HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése hozzájárul a Ferro Kereskedelmi, Ipari és Szolgáltató Kft. (székhely: 5600 Békéscsaba, Madách u. 28., adószám: 11056548-2-04) tulajdonában lévő, Békéscsaba 6147/20. hrsz.-ú, 3.000 m2 területű ingatlanra vonatkozó beépítési kötelezettség 2014. december 31. napjáig történő meghosszabbításához, amelynek biztosítására bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom időpontja is erre a dátumra módosul. Az ehhez kapcsolódó, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatát megillető visszavásárlási jog lejárata 2015. június 30. napjára módosul. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése hozzájárul a Bora Logisztikai Kft. (székhely: 5600 Békéscsaba, Gyár u. 29/A., adószám: 24099310-204) tulajdonában lévő, Békéscsaba 6147/8. hrsz.-ú, 15059 m2 területű ingatlanra vonatkozó beépítési kötelezettség 2014. december 31. napjáig történő meghosszabbításához, amelynek biztosítására bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom időpontja is erre a dátumra módosul. Az ehhez kapcsolódó, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatát megillető visszavásárlási jog lejárata 2015. június 30. napjára módosul. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az 1. és 2. pontban meghatározott módosításokkal kapcsolatban felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a szükséges megállapodások, jognyilatkozatok aláírására. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2014. március 31.

Tárgy:

A Gerlai Kastély tárgyában megkötött adásvételi szerződés módosítása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, az előterjesztést elfogadásra javasolta. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyűlés 13 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 270/2013. (XII. 13.) közgy. HATÁROZAT I.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 429/2010. (IX. 24.) közgy. határozatot az alábbiak szerint módosítja: 1. A határozat 4. pontjának 4. francia bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „ a vevőnek 2014. május 30-ig el kell végeznie a teljes tetőszerkezet és csapadékvíz - elvezető rendszer felújítását,”

47

2. A határozat 4. pontjának 5. francia bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „ a vevőnek 2014. május 30-ig el kell végeznie a teljes födémszerkezet, pince és nyílászárók felújítását,” A fent írtaknak megfelelően módosítani kell a Gerlai Kastély értékesítésére 2011. február 24-án létrejött adásvételi szerződést.

II.

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2014. május 30.

Tárgy:

Ingatlanrész értékesítése a Békéscsaba, Balassa utcában található 6147/24 hrsz.-ú ingatlanból

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, az előterjesztést elfogadásra javasolta. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyűlés 13 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 271/2013. (XII. 13.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő, Békéscsaba, 6147/24 hrsz.-ú, 6770 m2 területű, kivett beépítetlen terület művelési ágú ingatlanból megközelítőleg 750 m2 területű, a Békéscsaba, 6147/25 hrsz.-ú ingatlannal határos 10 méter széles ingatlanrészre a helyhez kötött igény figyelembevételével – versenyeztetés nélkül - a telekhatárrendezést megelőzően adásvételi előszerződést, azt követően adásvételi szerződést köt a STONY PLUSZ Kft.-vel (székhely: 1141 Budapest, Pitvar u. 3/D., adószám: 12816534-2-42) az alábbiak szerint: -

-

-

Az ingatlan eladási ára nettó 3.500,- Ft + áfa/m2, azaz nettó háromezer-ötszáz forint + áfa/m2. A vevő a teljes vételárat legkésőbb a végleges adásvételi szerződés aláírásától számított 30 napon belül fizeti meg. Az eladó a tulajdonjog-változás bejegyzéséhez a teljes vételár megfizetését követően járul hozzá. A vevő elfogadja, hogy nem önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlan kerül értékesítésre, hanem telekhatár-rendezés során fog növekedni a vevő tulajdonában lévő ingatlan. A megnövekedett alapterületű ingatlan vonatkozásában valamennyi, a 6147/25 hrsz.-ú ingatlan adásvételi szerződéséből eredő, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatát megillető jog változatlan marad.

48

3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert az 1. pontban meghatározott adásvétellel kapcsolatos szerződések aláírására. Felelős: Határidő: Tárgy:

Vantara Gyula polgármester 2014. június 30. Ingatlanértékesítés az Északi Ipartelepen

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést mai ülésén véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság. Felkérte Dr. Ferenczi Attilát, a bizottság elnökét, adjon tájékoztatást a bizottság döntéséről. (Kazetta 2/2. 111-113) Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: A bizottság támogatta az előterjesztés elfogadását. (Kazetta 2/2. 113-114) Vantara Gyula polgármester: Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyűlés 13 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 272/2013. (XII. 13.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő, Békéscsaba, 6147/24 hrsz.-ú, 6770 m2 területű, kivett beépítetlen terület művelési ágú ingatlanból kb. 6020 m2 területű, a Békéscsaba, 6147/20 hrsz.-ú ingatlannal határos ingatlanrészt árverés útján értékesíti az alábbiak szerint: -

-

-

Az ingatlan eladási ára bruttó 4.445,- Ft/m2, azaz bruttó négyezernégyszáznegyvenöt forint/m2. A vevő a vételárat a szerződés aláírásától számított 30 napon belül egyösszegben fizeti meg. Az eladó a tulajdonjog-változás bejegyzéséhez a teljes vételár megfizetését követően járul hozzá. Az ingatlan eladási ára nem tartalmazza a közműhálózati csatlakozások díjait és a Balassa utcán kiépített közúthoz való csatlakozás költségeit, azok megfizetése a vevőt terheli. A vevő köteles az ingatlanon fennálló beépítési kötelezettséget 2015. június 30-ig teljesíteni. Arra az esetre, ha a beépítési kötelezettség határidőre nem teljesül, az eladó visszavásárlási jogot köt ki az ingatlanra az eredeti vételár évi 5 %-kal csökkentett értékén, illetve kötbérigényt érvényesít, amelynek mértéke az ingatlan bruttó forgalmi értékének a 10 %-a évente.

49

-

A megvásárolt ingatlan továbbértékesítése a beépítési kötelezettség teljesítéséig az eladó hozzájárulása mellett történhet, erre az esetre a vevő vételi jogot enged az eladónak eredeti vételi áron.

Az árverési hirdetmény az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 19/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelet 3. mellékletét képező árverési szabályzat alapján kerül elkészítésre. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy az 1. pontban meghatározott ingatlanárverés nyertesével az adásvételi szerződést kösse meg. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2014. június 30.

Tárgy:

A Békéscsaba, 3950 hrsz.-ú ingatlan hasznosítása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, az előterjesztést elfogadásra javasolta. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyűlés 14 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 273/2013. (XII. 13.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) bérleti szerződést köt a Békéscsaba, 3950 hrsz.-ú, 3.108 m2 területű, kivett óvoda művelési ágú ingatlanra vonatkozóan a Rehabil Kft.-vel (5630 Békés, Kossuth u. 20., adószám: 12963526-2-04, a továbbiakban: bérlő) az alábbi feltételekkel: -

-

A bérleti szerződést határozatlan időre kell megkötni, 3 hónapos felmondási határidő meghatározásával. A bérleti jogviszony kezdete 2014. január 1. napja. A bérleti díjat a Kft. a tevékenysége tényleges megkezdésétől, de legkésőbb 2014. március 1. napjától köteles megfizetni. A bérleti díj 45,5 hónapon keresztül nettó 108.500,- Ft/hó, ezt követően nettó 155.000,- Ft/hó. A bérlő vállalja, hogy számlákkal igazoltan legalább nettó 2.115.920,- Ft-ot az ingatlan felújítására, javítására, szervények pótlására fordít, a bérleti szerződés aláírásától számított 1 éven belül. Ezen összeget figyelembe véve határozta meg az Önkormányzat az ingatlan bérleti díját. A bérlő elfogadja, hogy amennyiben nagyobb lenne a ráfordítás összege, azt az Önkormányzat a későbbi elszámolások során nem tudja figyelembe venni. Amennyiben a ráfordítások összege kevesebb, a beszámítási időszak arányosan csökken és a bérleti szerződés módosításra kerül. Amennyiben a ráfordítás kérdésében vita alakulna ki a szerződő felek között, akkor a felek a Békés Megyei Mérnöki Kamara által javasolt szakértő közreműködését veszik igénybe, az ő általa elkészített szakvéleményt tartják irányadónak. 50

-

-

-

A bérleti díjat a bérlő előre, minden tárgyhónap 10. napjáig fizeti meg. Ezen kötelezettség megszegése rendkívüli felmondási oknak tekintendő. Az Önkormányzat 2018. január 1. napjától a bérleti díjat évente a KSH által közölt fogyasztói árindex (infláció) mértékével azonos mértékkel növeli. A bérlő tudomásul veszi, hogy az Önkormányzat arra figyelemmel adja meg részére a felújítási költségek bérbeszámítási lehetőségét, hogy a Kft. nyilatkozata szerint a békéscsabai telephelyen a foglalkoztatottak éves statisztikai létszáma évente 35-40 fő lesz. A bérlő köteles saját költségén a teljes ingatlant és környékét karbantartani, tisztántartani és őrzéséről gondoskodni. A bérlő tudomásul veszi, hogy amennyiben az ő hibájából szűnne meg a bérleti jogviszony, akkor sem pénzbeli kártérítést, sem csereingatlant vagy egyéb elhelyezési igényt a bérbeadóval szemben nem támaszthat, az el nem számolt ráfordításának értékét az Önkormányzat nem téríti meg. Amennyiben az Önkormányzat hibájából szűnne meg a bérleti jogviszony, úgy az Önkormányzat vállalja, hogy csereingatlant biztosít a bérlő részére. A bérlő a bérleményt tovább használatba, albérletbe nem adhatja.

2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a jelen határozat 1. pontja alapján a bérleti szerződés megkötésére, továbbá amennyiben a ráfordítások összegének csökkenése miatt a bérleti szerződés módosítása szükséges, a szerződésmódosítás aláírására. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2014. január 31.

Tárgy:

Békés Airport Kft.-vel és a Békéscsabai Repülőtérrel kapcsolatos döntések meghozatala

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést mai ülésén véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság. Kérte a bizottság elnökét, adjon tájékoztatást a döntésről. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 2/2. 121-130) Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: A bizottság 6 igen, egyhangú szavazattal támogatta az előerjesztés szerinti határozati javaslat elfogadását. (Kazetta 2/2. 130-131) Takács Péter képviselő: A következő években kb. 20.000.000,- Ft támogatást kell biztosítani évente. Függetlenül attól, hogy személye is fontosnak tartja, hogy a városnak működő repülőtere legyen, azt a konzekvenciát vonta le az eddigi működéből, hogy a városnak a következő időszakban kb. 20.000.000,- Ft-ba fog kerülni. (Kazetta 2/2. 131-136) Miklós Attila képviselő: Amennyiben az önkormányzat tulajdonába kerül a Kft., javasolta, hogy hogy a Békéscsabai Vagyonkezelő Zrt. kezelésébe kerüljön. A Törzsház létrehozásának egyik indoka az volt, hogy a városi cégek egy helyen, egy irányítás alá kerüljenek. Kérte módosító javaslatának elfogadását. (Kazetta 2/2. 136-144) 51

Zelenyánszki Péter képviselő: Mint a körzet képviselője örömmel vette a repülőtérrel kapcsolatos előterjesztést. Több lakossági megkeresést kapott a témában, amelyek elsősorban arra irányultak, hogy a körzetben élők nagyon örülnének, ha beindulna a légiközlekedés Békéscsabán. (Kazetta 2/2. 144-150) Vantara Gyula polgármester: Takács Péter képviselő kérdésére válaszolva elmondta, csak az üzemeltetésbe vételt követően lehet tisztán látni mi okozta a negatív eredményt. Egyes vélemények szerint alapból csökkenthetők. Külső szervekkel a hasznosításra irányuló tárgyalásokat folytatnak, amely remélhetőleg bevételt eredményez. Véleménye szerint nullszaldós lesz az üzemeltetés. Az átvétel fő indoka, hogy az Airport rendelkezik azokkal az engedélyekkel, amelyek újra kérése 10.000.000,- Ft-ot is meghaladhatja. Elsősorban repüléstechnikai engedélyekről van szó. Most kell lépni ahhoz, hogy ezen költségek ne jelentkezzenek. Az önkormányzat jelenleg 33 %-os tulajdonrésszel rendelkezik. Néhány tulajdonos korábban jelezte, hogy kilép, vagy rendezni kívánja a viszonyt. Az önkormányzatnak először ezt kell rendeznie. Valószínű lépni kell az ügyvezetés tekintetében is, majd azt követően a téma ismét a testület elé kerül. (Kazetta 2/2. 150-166) Miklós Attila képviselő: Egyetért az elhangzottakkal. Valóban tisztázni kell a tulajdoni viszonyokat és csak annak ismeretében hozzon döntést a testület. Javasolta, hogy hajózási társaságot is hozzanak létre. Kérte a képviselőket, fontolják meg a Körösök hajózhatóvá tételét. (Kazetta 2/2. 166-175) Vantara Gyula polgármester: Az Élővíz-csatorna valamikor az Erdélyből érkező építőanyag – főleg fa – szállítási útvonala volt. Ezen felül gabonát is szállítottak rajta. Valóban érdemes kihasználni ezt a lehetőséget. Erre bizonyíték, hogy a Csabagyöngye előtt kikötésre alkalmas hely található. Jelenleg az eliszaposodás jelenti a problémát. A témában a vízüggyel szükséges egyeztetni. (Kazetta 2/2. 175-185) Hanó Miklós alpolgármester: Amennyiben középkategóriában a repteret el lehet vinni, vannak olyan gépgyártó egységek, akik említették, hogy szállítási dolgokat repülőgéppel meg tudnának oldani, ami plusz vállalást jelenthet, vagy termékskála bővítést. Tehát nem elvetendő, bár Miklós Attila képviselő megjegyzése eléggé cinikusra sikerült. A vízi hajózás nem lehetetlen, Békésen még meg van az a zsiliprendszer, amely a Körösökön a gabona szállítását segítette. Remélhetőleg még ennek is eljön az ideje. (Kazetta 2/2. 185-196) Vantara Gyula polgármester: Strifler Attila képviselő felé jelezte, hogy ezzel a lehetőséggel valószínűleg bővülni fog a város vagyona. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyűlés 15 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 274/2013. (XII. 13.) közgy.

52

HATÁROZAT I. 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. §-a, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (2) bekezdésének c) pontja alapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél kérelmezi az ingatlan-nyilvántartásban Békéscsaba 0296/7, 0296/7/A, 0296/7/B, 0296/7/C, 0296/7/D, 0296/7/F, 0269/7/H, 0296/7/K, 0296/8, 0296/8/A, 0296/8/B, 0296/3 és 0353/19 hrsz. alatt felvett ingatlanok, illetőleg azoknak a Magyar Állam tulajdonában lévő tulajdoni hányada ingyenes önkormányzati tulajdonba adását. 2. Az ingatlanokat Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott településfejlesztés, településrendezés feladat ellátása érdekében kívánja tulajdonba venni és használni. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata vállalja a tulajdonba adás érdekében felmerülő költségek megtérítését és az egyéb, törvényben meghatározott szerződési feltételeket. 4. Az igényelt ingatlanok nem állnak (örökségvédelmi/természetvédelmi/helyi/Natura 2000) védettség alatt. Amennyiben bármelyik, az előzőekben írt védettség szükségessége a későbbiekben felmerül, úgy az abból eredő kötelezettségeket Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata vállalja. 5. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy az ingatlan-nyilvántartásban Békéscsaba 0296/7, 0296/7/A, 0296/7/B, 0296/7/C, 0296/7/D, 0296/7/F, 0269/7/H, 0296/7/K, 0296/8, 0296/8/A, 0296/8/B, 0296/3 és 0353/19 hrsz. alatt felvett ingatlanok, tulajdoni hányadok ingyenes önkormányzati tulajdonba adásával kapcsolatos eljárás során a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felé teljes jogkörben eljárjon, valamennyi szükséges nyilatkozatot megtegyen és a tulajdonba adásra vonatkozó megállapodást aláírja. II. 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése kezdeményezi a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél a Békés Airport Kft.-ben (5600 Békéscsaba, Repülőtér 0296/8/A hrsz., adószám.: 12857689-2-04, a továbbiakban: Kft.) a Magyar Állam tulajdonát képező 80 %-os társasági részesedéshez kapcsolódó tulajdonosi jogok gyakorlását lehetővé tevő megbízási szerződés megkötését és későbbiekben a 80 %-os társasági részesedés ingyenes tulajdonba adását az Önkormányzat részére. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Kft. működéséhez 2013. december 31. napjáig 1.300.000,- Ft-ot, azaz egymillió-háromszázezer forintot biztosít, amelynek fedezete a 2013. évi általános tartalék. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy a Kft. ügyvezetésével és tulajdonosaival tárgyalásokat kezdeményezzen a Kft. rentábilis működéséhez kapcsolódó intézkedések megtételéről. A Közgyűlés a tárgyalások eredményétől függő, az önkormányzati érdekek figyelembevételével meghatározott módon 2014. év március 31. napjáig további 6.500.000,- Ft, azaz hatmillió-ötszázezer forint forrást biztosít a Kft.-nek, amelynek fedezetét a 2014. évi költségvetésben tervezni szükséges. 53

4. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy az 1., 2. és 3. pontban meghatározottak alapján a szükséges megállapodásokat és jognyilatkozatokat aláírja. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2014. december 31.

Tárgy:

Az Electroplast Kft. (de minimis) támogatási szerződésének módosítása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, az előterjesztést elfogadásra javasolta. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyűlés 15 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 275/2013. (XII. 13.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése hozzájárul az Electroplast Magyarország Kft.-vel (5600 Békéscsaba, Balassa u. 6147/9. hrsz., adószám: 23762240-2-04) Békéscsabán, 2012. május 11. napján megkötött támogatási szerződés 2. pontjában megjelölt munkakörök módosításához az alábbiak szerint: munkakör termelésvezető adminisztrátor minőségellenőr műszakvezető/sorvezető betanított gépkezelő betanított gépkezelő

alkalmazottak száma (fő) 1 1 1 4 9 2

heti munkaidő (óra/fő) 40 20 20 40 40 35

2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a támogatási szerződés módosításának aláírására. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja az Electroplast Magyarország Kft. részére 1. pontban megjelölt munkakörök vonatkozásában a teljes 2013. évi támogatási összeg átutalását. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. december 31.

Napirend tárgya: Tárgy:

Városüzemeltetési ügyek

Az Alföldvíz Zrt. közgyűlési előterjesztéseinek véleményezése

54

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, az előterjesztést elfogadásra javasolta. Köszöntötte az Alföldvíz Zrt. jelenlévő képviselőit. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 2/2. 210-225) Miklós Attila képviselő: Az Alföldvíz Zrt. közgyűlésére beterjesztett anyagok közül aggályosnak tartja a hitelkeret átvariálásával kapcsolatos előterjesztést, amit, közel 600.000.000,- Ft-os beruházási hitel felvételével fogadtak el. Ezt a hitelkeretet alakítják át úgy, hogy kisebb részre – 95.000.000,- Ft – beruházási hitelt venne fel, és 500.000.000,- Ft erejéig folyószámla hitel felvételét készítik elő. Szeretne megnyugtató választ kapni annak vonatkozásban, hogy ezt a hitelkeretet nem kívánják felhasználni. Amennyiben igen, miből fizetik vissza? Mennyiben veszélyezteti a vállalat stabilitását? (Kazetta 2/2. 225-238) Strifler Attila képviselő: Szintén az elhangzottakkal kapcsolatban szeretne kérdést intézni. Az 595.000.000,- Ft beruházási hitel helyett csak 95.000.000,- Ft marad beruházási hitelkeret. Nem kerül veszélyes helyzetbe a meglévő infrastruktúra, nem romlanak le azok a rendszerek, amelyek a szolgáltatást biztosítják? Adott a lehetőség arra, hogy a Zrt. pályázatot nyújtson be az államhoz, tekintettel arra, hogy jelen esetben önkormányzati tulajdonú közműszolgáltatóról van szó, ezért nem közömbös, hogy a bevételkiesés kompenzálásra kerül, vagy sem? Személy szerint azt szeretné, ha kompenzálással a működés biztonságossá válna a jövőben akár hitel felvétele nélkül is. (Kazetta 2/2. 238-260) Vantara Gyula polgármester: Felkérte Nagy Lászlót, az Alföldvíz Zrt. általános vezérigazgató-helyettesét, válaszoljon a felmerült kérdésekre. (Kazetta 2/2. 260-262) Nagy László, az Alföldvíz Zrt. vezérigazgató-helyettese: Valóban zavarosnak tűnik, hogy működési hitel megnevezés szerepel, így szokták a folyószámlahitelt nevezni. Az élet írta át, hiszen tudva lévő, hogy integráció előtt áll a Zrt. A napokban várják, hogy a Közműszabályozási és Energetikai Hivatal elbírálja azt az ötvenegynéhány üzemeltetési jogviszonyra szolgáló szerződést, amely rendkívüli területbővítést okoz. A beruházási hitel azért szükséges, hogy az újonnan integrált területekre a működtető eszközöket biztosítani tudják. Nagyon rövid volt az idő, ugyan a beruházási hitel felvételére megtették a lépéseket, de azt látták, hogy kétséges. Az viszont biztos, hogy folyószámlahitelüket bővíteni tudják. Ezért arra kérik a közgyűlés felhatalmazását, hogy beruházásaikat ideiglenesen a folyószámlahitelből finanszírozzák. A beruházási hitel felvételével kapcsolatban ígérvénnyel rendelkeznek. Elhangzott kérdésként, hogy veszélyezteti-e a hitelfelvétel a közművek üzemeltetésének helyzetét. Azt tudja mondani, hogy nem, hiszen átgondolt az üzleti terv. Éppen a biztonságos szolgáltatás biztosítása érdekében szeretnének eszközöket vásárolni, a terület bővítése illetve az integráció kompenzálni fogja azokat a költségnövekedéseket, amelyek ezen beruházások során keletkeznek. Minden lehetőséget megragadnak, hogy pályázati forrásból biztosítsák az eszközök beszerzését. Jelenleg nagyon előrehaladott az előkészítés, olyannyira, hogy a vezérigazgató azért nem tudott megjelenni a testületi ülésen, mert éppen pályázati úton történő eszközfinanszírozásról tárgyal. Kb. 300.000.000,- Ft-os finanszírozási lehetőséget nyithat meg 55

a Zrt. előtt. Természetesen, ha konkréttá válik, élnek a módosítás lehetőségével. Nem költik el az 500.000.000,- Ft-ot, ha 300.000.000,- Ft-os forráshoz jutnak. (Kazetta 2/2. 262-305) Vantara Gyula polgármester: Megköszönte a válaszokat. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyűlés 11 igen szavazattal, 4 tartózkodással a következő határozatot hozta: 276/2013. (XII. 13.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy az Alföldvíz Zrt. 2013. december 17-ei közgyűlésén a Zrt. előterjesztéseinek tárgyalásakor Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatát a jelen előterjesztésben foglaltak figyelembe vételével képviselje. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. december 17.

Vantara Gyula polgármester: 11 óra 15 perckor 10 perc szünetet rendelt. (Kazetta 2/2. 317-320) szünet Tárgy:

Békéscsabai Városüzemeltetési Kft. Hulladékkezelő mű bérleti díjának elszámolása

Vantara Gyula polgármester: Tekintettel arra, hogy az előterjesztést a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság a mai napon tárgyalta, felkérte Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnököt, tájékoztassa a testületet a bizottság döntéséről. (Kazetta 2/2. 320-330) Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: Bizottságuk támogatja az előterjesztést, és elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. (Kazetta 2/2. 330-332) Vantara Gyula polgármester: Kérdés, észrevétel nem lévén, szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot.

A közgyűlés 13 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 277/2013. (XII. 13.) közgy. HATÁROZAT

56

I. 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsabai Hulladékkezelő Mű üzemeltetésére vonatkozó 2013. évi bérleti díj összegét nettó 80.404.520,- Ft-ban állapítja meg. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata megállapodást köt a Békéscsabai Városüzemeltetési Kft.-vel a Békéscsabai Hulladékkezelő Mű 2014. évi bérleti díj elszámolásával kapcsolatosan az alábbiak szerint: - a bérleti díj a Békéscsabai Városüzemeltetési Kft.-vel Békéscsabán, 2000. december 20. napján kötött szerződés II/2. pontjában foglaltaknak megfelelően a rezsicsökkentésből adódó közszolgáltatásidíj-csökkenéssel arányosan, - a békéscsabai közszolgáltatásból származó hulladék tényleges mennyiségének figyelembe vételével, tonnánként 6.000,- Ft-tal csökken. Amennyiben jogszabályváltozás, állami támogatás biztosítása vagy egyéb ok miatt a fentiekben figyelembe vett körülményekben változás következne be, úgy a 2014. évre vonatkozó bérleti díj elszámolásakor azt figyelembe kell venni. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy az 1. és 2. pontban meghatározott valamennyi megállapodást aláírja, illetve a szükséges jognyilatkozatokat megtegye. Felelős: Határidő: II.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy a Békéscsabai Városüzemeltetési Kft.-vel a Békéscsabai Hulladékkezelő Mű üzemeltetésére megkötött szerződés módosításával kapcsolatban a szükséges tárgyalásokat lefolytassa és 2014 decemberéig javaslatát a közgyűlés elé terjessze. Felelős: Határidő:

Tárgy:

Vantara Gyula polgármester 2013. december 31.

Vantara Gyula polgármester 2014. december 31.

Békéscsabai hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztés a tegnapi nap folyamán került kikézbesítésre. Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, felkérte Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnököt, tájékoztassa a testületet a bizottság döntéséről. (Kazetta 2/2. 340-356) Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: Bizottságuk támogatja az előterjesztést, és elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. (Kazetta 2/2. 356-358) Vantara Gyula polgármester: Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 2/2. 358-359)

57

Takács Péter képviselő: Az előterjesztésben az áll, hogy előzetes tájékoztatás alapján nem történhet meg a jelenlegi szolgáltató kijelölése az ideiglenes ellátásra. Mi az oka annak, hogy nem jelölhetik ki a jelenlegi szolgáltatót? (Kazetta 2/2. 359-365) Vantara Gyula polgármester: Van-e még kérdés, észrevétel? Nincs. Felkérte Csiaki Tamás osztályvezetőt, válaszoljon a feltett kérdésre. (Kazetta 2/2. 365-367) Csiaki Tamás osztályvezető: A jogszabály alapján 2014. január 1. napjától csak non profit, többségi állami vagy önkormányzati tulajdonú cégeket lehet a feladatra kijelölni. A TAPPE Kft. nem ilyen. (Kazetta 2/2. 367-377) Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: A szövegben van egy félreérthető kifejezés. A Manifest Kft-ben a TAPPE Kft. már nem szerepel, mint tulajdonos, tehát 100 %-ban önkormányzati tulajdonú cégről van szó. (Kazetta 2/2. 377-383) Vantara Gyula polgármester: A kiegészítéssel szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 12 igen szavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozta: 278/2013. (XII. 13.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése tulajdonrészt kíván szerezni a Békés-Manifest Közszolgáltató Nonprofit Kft.-ben (5746 Kunágota, Rákóczi út 9.; cégjegyzékszám: 04-09-009182, adószám: 21492587-2-04, képviseli: Bondár Lajos ügyvezető) 250.000,- Ft üzletrész vásárlásával. Ennek fedezetét a 2013. évi költségvetés általános tartaléka biztosítja. Felelős: Határidő:

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2014. február 1. napjától a Békéscsabai Hulladékgazdálkodási Kft. hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységének tényleges megkezdéséig a Békés-Manifest Közszolgáltató Nonprofit Kft.-t (5746 Kunágota, Rákóczi út 9.; cégjegyzékszám: 04-09-009182, adószám: 21492587-2-04, képviseli: Bondár Lajos ügyvezető) jelöli ki a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátására. Felelős: Határidő:

3.

Vantara Gyula polgármester 2013. december 31.

Vantara Gyula polgármester 2013. december 31.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy az 1. és 2. pontban meghatározottak szerinti valamennyi jognyilatkozatot megtegye, illetve megállapodást aláírja.

58

Felelős: Határidő: Tárgy:

Vantara Gyula polgármester 2014. február 1.

Kéményseprő-ipari közszolgáltatással kapcsolatos megkötése Tótkomlós Város Önkormányzatával

megállapodás

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, az előterjesztést elfogadásra javasolta a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyűlés 13 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 279/2013. (XII. 13.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében foglaltak alapján, a 4. §-ban meghatározott tartalommal a kéményseprőipari közszolgáltatási feladatok ellátása tárgyában Tótkomlós Város Önkormányzatával megállapodást köt. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy a jelen határozat 1. pontja szerinti megállapodást aláírja. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. december 31.

Tárgy:

A kéményseprő-ipari közszolgáltatással szerződések felülvizsgálata

kapcsolatos

közszolgáltatói

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, az előterjesztést elfogadásra javasolta a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyűlés 14 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 280/2013. (XII. 13.) közgy. HATÁROZAT I.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény 15. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a Békés Megyei Tüzeléstechnikai Kft.-vel Békéscsabán, 2010. december 30-án, Békéscsaba közigazgatási területén kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátása tárgyában 59

megkötött szerződést felülvizsgálta, annak módosítását a jelen határozat 1. melléklete szerint jóváhagyja. II. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény 15. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a Békés Megyei Önkormányzat és a Békés Megyei Tüzeléstechnikai Kft. által Békéscsabán, 2008. november hónapban, a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátása tárgyában megkötött szerződést felülvizsgálta, annak módosítását a jelen határozat 2. melléklete szerint jóváhagyja. III. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a közszolgáltatási szerződések jelen határozat I. és II. pontja szerinti módosításának aláírására. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. december 31.

60

1. melléklet

Közszolgáltatási szerződés módosítása Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7., adószám: 15345008-2-04, bankszámlaszám: 11733003-15345008-80220000, számlavezető pénzintézet: OTP Bank Nyrt., képviseli: Vantara Gyula polgármester) mint megrendelő (a továbbiakban: Megrendelő) és a Békés Megyei Tüzeléstechnikai Kft. (5600 Békéscsaba, Derkovits sor 2., cégjegyzékszáma: 04-09-005549, bankszámlaszáma: 10402609-50526683-54481003, számlavezető pénzintézet: K&H Bank Zrt., képviseli: Rákóczi József ügyvezető) mint vállalkozó (a továbbiakban: Vállalkozó) az általuk Békéscsabán, 2010. december 30-án, Békéscsaba közigazgatási területén kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátása tárgyában megkötött szerződést (a továbbiakban: Szerződés) az alábbiak szerint módosítják: 1. A Szerződés 2. pontja törlésre kerül. 2. A Szerződés 3. pontja helyébe az alábbi szöveg lép: „3. A kéményseprő-ipari közszolgáltatási díjakat Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése önkormányzati rendeletben határozza meg.” 3.

A Szerződés módosítással nem érintett részei változatlanul hatályban maradnak.

4.

A jelen szerződésmódosítás a Szerződéssel együtt hatályos, annak elválaszthatatlan részét képezi.

A jelen szerződésmódosítást – amely négy egymással szó szerint megegyező példányban készült – a szerződő felek elolvasták és mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírják. Békéscsaba, 2013. ………….hó……nap.

.…………………………………………… Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (Megrendelő) képviseli: Vantara Gyula polgármester Ellenjegyzem: ..................................................... Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Pénzügyi ellenjegyzés: ………………………………… Tarné Stuber Éva osztályvezető 61

…………………………………… Békés Megyei Tüzeléstechnikai Kft. (Vállalkozó) képviseli: Rákóczi József ügyvezető

2. melléklet

Közszolgáltatási szerződés módosí tása A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 15. § (1) bekezdése alapján a kéményseprő-ipari közszolgáltatás elvégzésére kötött szerződés vonatkozásában a Békés Megyei Önkormányzat (5600 Békéscsaba, Derkovits sor 2.) jogutódjaként eljárva Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7., adószám: 15345008-2-04, bankszámlaszám: 11733003-1534500880220000, számlavezető pénzintézet: OTP Bank Nyrt., képviseli: Vantara Gyula polgármester) mint megrendelő (a továbbiakban: Megrendelő) és a Békés Megyei Tüzeléstechnikai Kft. (5600 Békéscsaba, Derkovits sor 2., cégjegyzékszáma: 04-09-005549, bankszámlaszáma: 10402609-50526683-54481003, számlavezető pénzintézet: K&H Bank Zrt., képviseli: Rákóczi József ügyvezető) mint szolgáltató (a továbbiakban: Szolgáltató) a Békés Megyei Önkormányzat és a Szolgáltató által Békéscsabán, 2008. november hónapban, a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátása tárgyában megkötött szerződést (a továbbiakban: Szerződés) a Kstv. 15. § (2) bekezdésére figyelemmel az alábbiak szerint módosítják: 1.

A Szerződés III. 1. pontja helyébe az alábbi szöveg lép: „1. A Szolgáltató a pályázati felhívásban rögzített és az elnyert pályázatában vállalt feltételekkel 1998. január 1-jétől 2017. december 31-éig ellátja a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatást Békés megye azon településein, amelyek Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 39/2012. (XII. 20.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Rendelet) hatálya alá tartoznak.”

2.

A Szerződés III. 5. pontja helyébe az alábbi szöveg lép: „5. A Szolgáltató a Rendeletben előírt határidőn belül beterjeszti a Megrendelőhöz az alkalmazni kívánt díj javaslatát. A Megrendelő a közszolgáltatási díjakat évente felülvizsgálja és amennyiben szükséges, a következő évben alkalmazandó díjakat november 30-áig rendeletben meghatározza.”

3.

A Szerződés VII. 4. pontja helyébe az alábbi szöveg lép: „4. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény és a vonatkozó ágazati, szakmai jogszabályok az irányadók.”

4.

A Szerződés II., III. 4. és IV. pontja törlésre kerül.

5.

A Szerződés módosítással nem érintett részei változatlanul hatályban maradnak. 62

6.

A jelen szerződésmódosítás a Szerződéssel együtt hatályos, annak elválaszthatatlan részét képezi.

A jelen szerződésmódosítást – amely négy egymással szó szerint megegyező példányban készült – a szerződő felek elolvasták és mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírják. Békéscsaba, 2013. ……………… hó … nap

…………………………………………… Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (Megrendelő) képviseli: Vantara Gyula polgármester

Ellenjegyzem: ..................................................... Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Pénzügyi ellenjegyzés: ………………………………… Tarné Stuber Éva osztályvezető

63

…………………………………… Békés Megyei Tüzeléstechnikai Kft. (Szolgáltató) képviseli: Rákóczi József ügyvezető

Vantara Gyula polgármester: Az ügyvezető igazgatónak megköszönte a jelenlétet, további munkájához erőt, egészséget kívánt. (Kazetta 3/1. 003-010) Tárgy:

Az Önkormányzat kezelésében lévő jelzőlámpák átadása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést mai ülésén véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, felkérte Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnököt, tájékoztassa a testületet a bizottság döntéséről. (Kazetta 3/1. 010-015) Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: Bizottságuk az előterjesztést 6 igen, egyhangú szavazattal elfogadásra ajánlotta a közgyűlésnek. (Kazetta 3/1. 015-017) Vantara Gyula polgármester: Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 3/1. 017-018) Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: A határozati javaslat 5. pontjával kapcsolatban kiegészítő javaslattal élne. Tekintettel arra, hogy 2020-ig rendezni szükséges a 47 millió forintos vagyonátadást, ezért az 5. pont úgy szólna, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert az 1-3. pontokban foglaltak szerinti jognyilatkozatok megtételére, és a 2027. december 31-ig tartó időszakra vonatkozó üzemeltetési szerződés aláírására. (Kazetta 3/1. 018-024) Vantara Gyula polgármester: Előterjesztőként a javaslatot befogadja. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátotta a kiegészített határozati javaslatot. A közgyűlés 15 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 281/2013. (XII. 13.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén áthaladó állami közutakon, az alábbiakban felsorolt közlekedési csomópontokban található forgalomirányító jelzőlámpák tulajdonjogát 2014. január 1-jével átadja a Magyar Közút Nonprofit Zrt. részére: Szarvasi út – Szabolcs utca Szarvasi út – Kazinczy utca Bajza utca – Thurzó utca Bartók Béla út – Dózsa György út – Bánszki utca – Szabadság tér Gyulai út – Dobozi út – Thurzó utca Gyulai út – Urszinyi utca 64

Bartók Béla út – Haán Lajos utca – Wesselényi utca Jókai utca – Luther utca Jókai utca – Illésházi utca Jókai utca – Andrássy út – Petőfi utca Orosházi út – Bessenyei utca Orosházi út – Povázsay utca 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése vállalja, hogy 2014. január 1jétől a Magyar Közút Nonprofit Zrt. tulajdonába kerülő 1. pontban felsorolt forgalomirányító jelzőlámpákat továbbra is üzemelteti, amelyről a felek üzemeltetési megállapodást kötnek. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. évente - 2012. évi árszintet alapul véve - nettó 8.200.000,- Ft üzemeltetési hozzájárulást fizet az Önkormányzat részére. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése vállalja, hogy üzemeltetési hozzájárulást fizet azon forgalomirányító jelzőlámpák esetében, amelyek 2013. december 31-én a Magyar Közút Nonprofit Zrt. tulajdonában és üzemeltetésében állnak, de önkormányzati utat érintenek. Az üzemeltetési hozzájárulás mértéke - 2012. évi árszintet alapul véve - nettó 4.700.000,- Ft évente. Ennek fedezetét az adott évi költségvetési rendeletben tervezni kell. 4. A 2. és 3. pontban meghatározott üzemeltetési hozzájárulás mértékét évente az infláció mértékével korrigálni kell. 5. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert az 1-3. pontokban foglaltak szerinti jognyilatkozatok megtételére, és a 2027. december 31-ig tartó időszakra vonatkozó üzemeltetési szerződés aláírására. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. december 31.

Napirend tárgya:

Településrendezési Eszközök módosítása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, az előterjesztést elfogadásra javasolta a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 3/1. 029-032) Takács Péter képviselő: Az önkormányzat miért nem tervezi belátható időn belül a Vandháti és Dobozi út összekötését? (Kazetta 3/1. 032-033) Vantara Gyula polgármester: Van-e egyéb kérdés, észrevétel? Nincs. Felkérte Lukácsi László városi főépítészt, válaszoljon a feltett kérdésre. (Kazetta 3/1. 033-034) Lukácsi László városi főépítész: Az érintett területek kiépítésének függvénye a Dobozi és Vandháti út összekötése. A jelenlegi forgalmi viszonyok között nincs rá szükség. (Kazetta 3/1. 034-038)

65

Vantara Gyula polgármester: A számítástechnikai rendszer meghibásodása miatt mobil mikrofonnal biztosítják a hozzászólás lehetőségét. Kérte a képviselőket, hogy kézfeltartással jelezzék hozzászólási szándékukat. (Kazetta 3/1. 038-098) Takács Péter képviselő: A főépítész által elmondottakkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a Vandháti és Dobozi út Borona utcán át történő összekötése kb. 10 éve tervezett. Meglátása szerint indokolt. A Vandháti útnak korlátolt az áteresztő képessége, éppen ezért nem érti, hogy miért kell majdnem véglegesen lemondani a két utca összekötéséről. (Kazetta 3/1. 098-105) Vantara Gyula polgármester: Egy nem fejlődő területről van szó. Kérdés, észrevétel nincs. A szavazás kézfeltartással történik. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyűlés 13 igen, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 282/2013. (XII. 13.) közgy. HATÁROZAT I. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Településrendezési Eszközök jelen határozat II. pontjában szereplő módosításával kapcsolatban elfogadja a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet VI. fejezete alapján előírt partnerségi egyeztetés szabályait az alábbiak szerint: 1. A partnerségi egyeztetésben résztvevő érintett partnerek köre: a) a településrendezési döntés hatásaival érintett cselekvőképes nagykorú természetes személy, aki Békéscsaba közigazgatási területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és ezt lakcímet igazoló hatósági igazolványának bemutatásával igazolja, b) a településrendezési döntés hatásaival érintett cselekvőképes nagykorú személy, gazdálkodó szervezet akinek javára Békéscsaba közigazgatási területén jogot jegyeztek be az ingatlan-nyilvántartásba, és ezt 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lap bemutatásával igazolja, vagy Békéscsaba közigazgatási területén székhellyel, telephellyel rendelkezik. 2. A partnerségi egyeztetésben résztvevő partnerek tájékoztatásának módja, dokumentálása és eszközei: a) A partnerek tájékoztatásának eszközei és módja: A partnerek az Önkormányzat honlapján és a városi hirdetőtáblán kapnak tájékoztatást a készítendő településrendezési eszközről vagy a meglévő településrendezési eszköz módosításáról. b) A javaslatok, vélemények dokumentálásának módja: A javaslatok, vélemények dokumentálása írott formában, az iratkezelés szabályai szerint történik. A beérkezett dokumentumokat a főépítész megküldi a tervezőnek, aki azokat megvizsgálja, majd az elfogadásra javasolt és az elfogadásra nem javasolt véleményeket – indokolással együtt – visszajuttatja a főépítésznek.

66

Az el nem fogadott javaslatok, vélemények indokolásának módja, a dokumentálásuk, nyilvántartásuk rendje: Az elfogadásra nem javasolt véleményeket és azok indokolását a polgármester a Közgyűlés ülésén ismerteti. A Közgyűlés dönt a vélemények elfogadásáról, illetve el nem fogadásáról. A közgyűlési döntéseket, valamint azok indokolását a főépítész összesíti, a terv ügyiratához csatolja, valamint elküldi a tervezőnek. d) Az elfogadott koncepció, stratégia és településrendezési eszközök nyilvánosságát biztosító intézkedések: Az elfogadott Településrendezési Eszköz az Önkormányzat honlapján és a városi hirdetőtáblán kerül közzétételre. c)

Felelős: Határidő:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2014. június 30.

II. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése hozzájárul Településrendezési Eszközök módosításának előkészítéséhez az alábbiak szerint:

a

1.

A Dobozi út 50. szám alatti, 14303 hrsz.-ú ingatlan az egyéb közút, dűlőút kategóriából kerüljön vissza a környezete szerinti Lf-OK2 (falusias lakóterület oldalhatáron álló beépítéssel) építési övezetbe. A módosítás miatt a biológiai aktivitásérték nem változhat.

2.

A Dobozi út 90. szám alatti, 18616/1 hrsz.-ú ingatlan az egyéb közút, dűlőút kategóriából kerüljön vissza a környezete szerinti Lf-OK2 (falusias lakóterület oldalhatáron álló beépítéssel) építési övezetbe. A módosítás miatt a biológiai aktivitásérték nem változhat.

Felelős: Határidő:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2014. november 30.

Napirend tárgya:

Közterületek átnevezése

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, észrevétellel él a közgyűlés felé. A Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság, az előterjesztést elfogadásra javasolta. A Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság szavazategyenlőséggel nem hozott támogató döntést. Van-e kérdés, észrevétel? Megadta a szót Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnöknek. (Kazetta 3/1. 115-122) Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: Az előterjesztés két részre bontható. Egyrészt olyan utcanevekről van szó, amiket a Tudományos Akadémia és a Helytörténeti Bizottság is véleményezett, és volt két olyan eset, amikor is Szabóné Kocziha Tünde és személye egyéni javaslattal állt elő. A második rész taglalja a Lencsési ltp. utca, házszámmal nem érintett bekötőútjainak kérdését. Tekintettel arra, hogy a Lencsési ltp-i Részönkormányzat véleményezési joggal rendelkezik, kéri a határozati javaslat II. pontjának levételét azzal, hogy a közgyűlés januárban újratárgyalja az illetékes bizottság és a részönkormányzat javaslatával. (Kazetta 3/1. 122-137)

67

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző: Akceptálva a kérést, előterjesztőként a javaslatot befogadja. A határozati javaslat I. pontjáról kell szavazni. (Kazetta 3/1. 137-145) Vantara Gyula polgármester: Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 3/1. 145-146) Hrabovszki György képviselő: Észrevételeit a NÜE Bizottság ülésén is felvázolta. Annak ellenére, hogy vannak jó megoldások az anyagban – Asztalos János utca Asztalosra történő módosítása – alapvetően azért nem támogatja, mert az érintett lakóknak egy szükségtelen munka, utánajárás és költség. Annakidején az 1919-esek terének névváltoztatását a lakók közel 90 %-a ellenezte. Tudomásul veszi, hogy a törvényi előírásokat kell követni, azonban pl. az Úttörő utcával kapcsolatban elmondható, hogy az úttörő, mint megfogalmazás lehet, hogy sokaknak mindössze az átkos kommunizmusnak egy adott szeletét mutatja, azonban az úttörő mozgalom alapvetően a gyerekek nyaraltatását, szabadidős foglalkozásait segítette elő, illetve egy más aspektusban mindig is pioníroknak, úttörőknek nevezték azokat a felfedezőket, akik járatlan utakat kerestek, felfedeztek. Innentől kezdve nem érti, hogy miért nem lehet Úttörő utcának nevezni Békéscsabán bármely közterületet, ezért az előterjesztést nem támogatja. (Kazetta 3/1. 146-178) Vantara Gyula polgármester: Tájékoztatásul elmondta, hogy a Tudományos Akadémia véleményét kérték ki az ügyben, véleményük az, hogy meg kell változtatni az Úttörő utca nevét. Gerlán támogatják az utcanév változtatást. (Kazetta 3/1. 178-189) Dr. Fábián Ágnes tanácsnok: Az okmányokban történő átvezetés nem jár költséggel. (Kazetta 3/1. 189-192) Vantara Gyula polgármester: Kérte, hogy az érintett utca lakóit a Csaba Mérlegben értesítsék arról, hogy az Okmányirodában térítésmentesen átvezetik a változást. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslat I. pontját. A közgyűlés 14 igen, 1 nem szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 283/2013. (XII. 13.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel – jóváhagyja az alábbi közterület-elnevezéseket: Az Asztalos János utca elnevezés Asztalos utcára változik. Az Ágoston Péter utca elnevezés Mokos József utcára változik. A Hámán Kató utca elnevezés Tisza István utcára változik. A Padrach Lajos utca elnevezés Lenkefi Konrád utcára változik. A Paróczay János utca elnevezés Pátkai Ervin utcára változik. A Sziklai Sándor utca elnevezés Pataky László utcára változik. A Nyisztor Nándor utca elnevezés Csabay László utcára változik. 68

Felelős: Határidő:

A Rajk László utca elnevezés Avar utcára változik. A Somogyi Béla utca elnevezés id. Réthy Béla utcára változik. Az Úttörő utca elnevezés Monda utcára változik. Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2014. február 1.

Napirend tárgya:

Megállapodás a csatornahálózat fejlesztése 1. részére vonatkozó 2. számú vállalkozói követelés alapján

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, az előterjesztést elfogadásra javasolta a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyűlés 13 igen, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 284/2013. (XII. 13.) közgy. HATÁROZAT I.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” című projekt 1. részére vonatkozó 2. számú vállalkozói követelés alapján megállapodást köt a SADEMagyarország Mélyépítő Kft.-vel 20.961.711,- Ft megfizetéséről. A kifizetés pénzügyi fedezete a 2013. évi költségvetési rendelet 3/a. mellékletében szereplő egyéb bevétel.

II.

Az I. pontban meghatározott előirányzat-változást a 2013. évi költségvetési rendeletben módosítani szükséges.

III.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert az I. pont szerinti megállapodás aláírására.

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester az I. és a III. pont vonatkozásában 2013. december 31., a II. pont esetében 2014. január 31.

Napirend tárgya:

Az önkormányzati képviselők közgyűlésen és bizottsági üléseken való megjelenése

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság, az előterjesztést közgyűlési tárgyalásra alkalmasnak tartja. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 3/1. 220-225) Szabóné Kocziha Tünde képviselő: Javasolta, hogy az előterjesztésben szereplő táblázat jelenjen meg a Csabai Mérleg újságban is annak érdekében, hogy a lakosság nyomon kövesse, hogy mely képviselők milyen arányban vesznek részt a munkában, hányszor jelennek meg a bizottsági üléseken. 69

(Kazetta 3/1. 225-232) Vantara Gyula polgármester: Tudomása szerint Békéscsaba honlapján nyilvános anyagként megjelenik, azt meg bízzák a Csabai Mérleg főszerkesztőjére, hogy megjeleníti-e az újságban. Van-e egyéb kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyűlés 16 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 285/2013. (XII. 13.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az önkormányzati képviselők 2013. évi közgyűlési és bizottsági üléseken történő megjelenéséről szóló előterjesztést megismerte és azt elfogadja. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. december 13.

Napirend tárgya:

A Jankay Tibor Művészeti Közalapítvány alapító okiratának módosítása

Vantara Gyula polgármester: Tájékoztatásul elmondta, hogy az alapító okirat az új székhely módosítását tartalmazza. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyűlés 16 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 286/2013. (XII. 13.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése mint a Jankay Tibor Művészeti Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) alapítója a Közalapítvány alapító okiratát az alábbiak szerint módosítja: Az alapító okirat 3. pontjában megjelölt székhely: 5600 Békéscsaba, Széchenyi u. 7. szám. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a módosított alapító okirat, valamint a módosítással kapcsolatos egyéb okiratok aláírására. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2014. január 31.

70

Napirend tárgya:

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2012-2014. évekre vonatkozó stratégiai ellenőrzési tervének módosítása és 2014. évi belső ellenőrzési terve

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság, az előterjesztést közgyűlési tárgyalásra alkalmasnak tartja. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyűlés 16 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 287/2013. (XII. 13.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja az 1. melléklet szerinti 2012-2014. évi ellenőrzési stratégiai tervet. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Polgármesteri Hivatal és az irányítása alá tartozó intézmények 2014. évi ellenőrzési tervét a jelen határozat 2. számú melléklete szerinti tartalommal jóváhagyja és felkéri Dr. Szvercsák Szilvia jegyzőt a tervezett ellenőrzések végrehajtására. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Dr. Szvercsák Szilvia jegyzőt, hogy a felügyelt költségvetési szervekkel a belső ellenőrzésre vonatkozóan együttműködési megállapodást kössön. Felelős: Határidő:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2013. december 13.

71

1. sz. melléklet

Stratégiai ellenőrzési terv 2012-2014. év 2012. év Átfogó ellenőrzések Békéscsaba 1912 Előre Kft. Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Erzsébethelyi Általános Iskola Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ Témavizsgálat Nyugdíjasok foglalkoztatásának vizsgálata az intézményhálózatban Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társuláshoz tartozó önkormányzatoknál megállapodás alapján végzett témavizsgálatok Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában végzett belső ellenőrzések 2013. év Átfogó ellenőrzések Gyermekélelmezési Intézmény Békéscsabai Jókai Színház Békéscsabai Napsugár Bábszínház Békéscsaba Diáktanya Közalapítvány Témavizsgálat Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társuláshoz tartozó önkormányzatoknál megállapodás alapján végzett ellenőrzések Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában végzett belső ellenőrzések Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézményben a szociális alapszolgáltatásokra igényelt normatív támogatások igénylésének jogszerűsége és elszámolásának szabályszerűsége 2012. évi éves költségvetési beszámoló témavizsgálata az önkormányzat irányítása alól kikerült intézményeknél Nyugdíjas foglalkoztatás az intézményhálózatban (utóvizsgálat) 2014. év Átfogó ellenőrzések Business School Békéscsaba Közalapítvány Csabagyöngye Kulturális Központ 72

Békéscsabai Intézményellátó Centrum Békéscsabai Kistérségi Társulás 2012 –2013. évi átfogó gazdasági ellenőrzése, különös tekintettel a munkaszervezet gazdálkodására, valamint a Társulás és munkaszervezet feladatainak szétválasztására Mackó –Kuckó Óvoda Szigligeti Utcai és Kazinczy Lakótelepi Óvoda Lencsési Óvoda Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda Témavizsgálat Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társuláshoz tartozó önkormányzatoknál megállapodás alapján végzett ellenőrzések Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában végzett belső ellenőrzések Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata által felügyelt költségvetési szerveknél belső ellenőrzése Békéscsaba, 2013. november 30. Készítette: ……………………………………………… Veresné Hoffmann Anikó ellenőrzési csoportvezető

Jóváhagyta:………………………………………………… Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

73

74

2. sz. melléklet Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Ellenőrzési Csoportja 2014. évi ellenőrzési feladatok ütemezése

Az ellenőrzés tárgya

Az ellenőrzés célja, módszerei, ellenőrizendő időszak

Azonosított kockázati tényezők (itt elegendő a kockázatelemzési dokumentum vonatkozó pontját megadni)

Az ellenőrzés típusa

Az ellenőrzött szerv, szervezeti egység

Az ellenőrzés tervezett ütemezése

Időszak: 2011. július elsejétől 2014. június 30-ig

75

Csabagyöngye Kulturális Központ

Intézményi gazdálkodás ellenőrzése

Célja: annak megállapítása, hogy az intézmény a költségvetésben meghatározott pénzeszközöket szabályszerűen használta-e fel, az intézményben a törvényesség és az önkormányzati rendeletek előírásai érvényesülnek-e. Módszere:  a feladatellátás szervezettsége, az adatszolgáltatás megalapozottsága a jogszabályoknak megfelel-e,  a rendeletben előírt bevételek szabályozottsága, beszedése, nyilvántartása teljesül-e,  a munkaerő- és bérgazdálkodás tervszerűsége és hatékonysága biztosítja-e a stabil intézményi gazdálkodást,  az eszköz- és készletgazdálkodás során biztosított-e a szabályszerűség, a hatékonyság és a vagyonvédelem,  a pénzkezelés szabályozottsága, az aláírási jogkörök működése biztosítja-e az átlátható, ellenőrizhető pénzgazdálkodást, az intézmény bizonylati rendje és a bizonylati fegyelem biztosítja-e a könyvviteli nyilvántartások megbízhatóságát, a mérleg valódiságát,  a belső kontrollrendszer kialakítása, működése biztosítja-e a munkafolyamatok ellenőrzését, a problémák megelőzését, észlelését és korrigálását.

Szabályszerűségi, pénzügyi és rendszerellenőrzés

III. negyedév

1.

Kockázatkritérium mátrix

Sorszám

Átfogó gazdasági ellenőrzések Az ellenőrzésre fordítandó kapacitás (ellenőri nap) 45 nap

Az ellenőrzés célja, módszerei, ellenőrizendő időszak

Azonosított kockázati tényezők (itt elegendő a kockázatelemzési dokumentum vonatkozó pontját megadni)

Az ellenőrzés típusa

Az ellenőrzött szerv, szervezeti egység

Az ellenőrzés tervezett ütemezése

Időszak: 2011. január elsejétől 2014-ig (a helyszíni ellenőrzés időpontjáig).

76

Business School Békéscsaba Közalapítvány

Intézményi gazdálkodás ellenőrzése

Célja: annak megállapítása, hogy az intézmény a költségvetésben meghatározott pénzeszközöket szabályszerűen használta-e fel, az intézményben a törvényesség és az önkormányzati rendeletek előírásai érvényesülnek-e. Módszere:  a feladatellátás szervezettsége, az adatszolgáltatás megalapozottsága a jogszabályoknak megfelel-e,  a rendeletben előírt bevételek szabályozottsága, beszedése, nyilvántartása teljesül-e,  a munkaerő- és bérgazdálkodás tervszerűsége és hatékonysága biztosítja-e a stabil intézményi gazdálkodást,  az eszköz- és készletgazdálkodás során biztosított-e a szabályszerűség, a hatékonyság és a vagyonvédelem,  a pénzkezelés szabályozottsága, az aláírási jogkörök működése biztosítja-e az átlátható, ellenőrizhető pénzgazdálkodást, az intézmény bizonylati rendje és a bizonylati fegyelem biztosítja-e a könyvviteli nyilvántartások megbízhatóságát, a mérleg valódiságát,  a belső kontrollrendszer kialakítása, működése biztosítja-e a munkafolyamatok ellenőrzését, a problémák megelőzését, észlelését és korrigálását.

Szabályszerűségi, pénzügyi és rendszerellenőrzés

I. negyedév

2.

Kockázatkritérium mátrix

Sorszám

Az ellenőrzés tárgya

Az ellenőrzésre fordítandó kapacitás (ellenőri nap) 45 nap

Az ellenőrzés célja, módszerei, ellenőrizendő időszak

Azonosított kockázati tényezők (itt elegendő a kockázatelemzési dokumentum vonatkozó pontját megadni)

Az ellenőrzés típusa

Az ellenőrzött szerv, szervezeti egység

Az ellenőrzés tervezett ütemezése

Időszak: 2013. január elsejétől 2014-ig (a helyszíni ellenőrzés időpontjáig).

77

Békéscsabai Intézményellátó Centrum

Intézményi gazdálkodás ellenőrzése

Célja: annak megállapítása, hogy az intézmény a költségvetésben meghatározott pénzeszközöket szabályszerűen használta-e fel, az intézményben a törvényesség és az önkormányzati rendeletek előírásai érvényesülnek-e. Módszere:  a feladatellátás szervezettsége, az adatszolgáltatás megalapozottsága a jogszabályoknak megfelel-e,  a rendeletben előírt bevételek szabályozottsága, beszedése, nyilvántartása teljesül-e,  a munkaerő- és bérgazdálkodás tervszerűsége és hatékonysága biztosítja-e a stabil intézményi gazdálkodást,  az eszköz- és készletgazdálkodás során biztosított-e a szabályszerűség, a hatékonyság és a vagyonvédelem,  a pénzkezelés szabályozottsága, az aláírási jogkörök működése biztosítja-e az átlátható, ellenőrizhető pénzgazdálkodást, az intézmény bizonylati rendje és a bizonylati fegyelem biztosítja-e a könyvviteli nyilvántartások megbízhatóságát, a mérleg valódiságát,  a belső kontrollrendszer kialakítása, működése biztosítja-e a munkafolyamatok ellenőrzését, a problémák megelőzését, észlelését és korrigálását.

Szabályszerűségi, pénzügyi és rendszerellenőrzés

IV. negyedév

3.

Kockázatkritérium mátrix

Sorszám

Az ellenőrzés tárgya

Az ellenőrzésre fordítandó kapacitás (ellenőri nap) 45 nap

Az ellenőrzés célja, módszerei, ellenőrizendő időszak

Azonosított kockázati tényezők (itt elegendő a kockázatelemzési dokumentum vonatkozó pontját megadni)

Az ellenőrzés típusa

Az ellenőrzött szerv, szervezeti egység

Az ellenőrzés tervezett ütemezése

Időszak: 2011. július elsejétől 2014-ig (a helyszíni ellenőrzés időpontjáig).

78

Mackó –Kuckó Óvoda

Intézményi gazdálkodás ellenőrzése

Célja: annak megállapítása, hogy az intézmény a költségvetésben meghatározott pénzeszközöket szabályszerűen használta-e fel, az intézményben a törvényesség és az önkormányzati rendeletek előírásai érvényesülnek-e. Módszere:  a feladatellátás szervezettsége, az adatszolgáltatás megalapozottsága a jogszabályoknak megfelel-e,  a rendeletben előírt bevételek szabályozottsága, beszedése, nyilvántartása teljesül-e,  a munkaerő- és bérgazdálkodás tervszerűsége és hatékonysága biztosítja-e a stabil intézményi gazdálkodást,  az eszköz- és készletgazdálkodás során biztosított-e a szabályszerűség, a hatékonyság és a vagyonvédelem,  a pénzkezelés szabályozottsága, az aláírási jogkörök működése biztosítja-e az átlátható, ellenőrizhető pénzgazdálkodást, az intézmény bizonylati rendje és a bizonylati fegyelem biztosítja-e a könyvviteli nyilvántartások megbízhatóságát, a mérleg valódiságát,  a belső kontrollrendszer kialakítása, működése biztosítja-e a munkafolyamatok ellenőrzését, a problémák megelőzését, észlelését és korrigálását.

Szabályszerűségi, pénzügyi és rendszerellenőrzés

III. negyedév

4.

Kockázatkritérium mátrix

Sorszám

Az ellenőrzés tárgya

Az ellenőrzésre fordítandó kapacitás (ellenőri nap) 45 nap

Az ellenőrzés célja, módszerei, ellenőrizendő időszak

Azonosított kockázati tényezők (itt elegendő a kockázatelemzési dokumentum vonatkozó pontját megadni)

Az ellenőrzés típusa

Az ellenőrzött szerv, szervezeti egység

Az ellenőrzés tervezett ütemezése

Időszak: 2011 július elsejétől 2014-ig (a helyszíni ellenőrzés időpontjáig).

79

Szigligeti Utcai és Kazinczy Lakótelepi Óvoda

Intézményi gazdálkodás ellenőrzése

Célja: annak megállapítása, hogy az intézmény a költségvetésben meghatározott pénzeszközöket szabályszerűen használta-e fel, az intézményben a törvényesség és az önkormányzati rendeletek előírásai érvényesülnek-e. Módszere:  a feladatellátás szervezettsége, az adatszolgáltatás megalapozottsága a jogszabályoknak megfelel-e,  a rendeletben előírt bevételek szabályozottsága, beszedése, nyilvántartása teljesül-e,  a munkaerő- és bérgazdálkodás tervszerűsége és hatékonysága biztosítja-e a stabil intézményi gazdálkodást,  az eszköz- és készletgazdálkodás során biztosított-e a szabályszerűség, a hatékonyság és a vagyonvédelem,  a pénzkezelés szabályozottsága, az aláírási jogkörök működése biztosítja-e az átlátható, ellenőrizhető pénzgazdálkodást, az intézmény bizonylati rendje és a bizonylati fegyelem biztosítja-e a könyvviteli nyilvántartások megbízhatóságát, a mérleg valódiságát,  a belső kontrollrendszer kialakítása, működése biztosítja-e a munkafolyamatok ellenőrzését, a problémák megelőzését, észlelését és korrigálását.

Szabályszerűségi, pénzügyi és rendszerellenőrzés

III. negyedév

5.

Kockázatkritérium mátrix

Sorszám

Az ellenőrzés tárgya

Az ellenőrzésre fordítandó kapacitás (ellenőri nap) 45 nap

Az ellenőrzés célja, módszerei, ellenőrizendő időszak

Azonosított kockázati tényezők (itt elegendő a kockázatelemzési dokumentum vonatkozó pontját megadni)

Az ellenőrzés típusa

Az ellenőrzött szerv, szervezeti egység

Az ellenőrzés tervezett ütemezése

Időszak: 2011. július elsejétől 2014-ig (a helyszíni ellenőrzés időpontjáig).

80

Lencsési Óvoda

Intézményi gazdálkodás ellenőrzése

Célja: annak megállapítása, hogy az intézmény a költségvetésben meghatározott pénzeszközöket szabályszerűen használta-e fel, az intézményben a törvényesség és az önkormányzati rendeletek előírásai érvényesülnek-e. Módszere:  a feladatellátás szervezettsége, az adatszolgáltatás megalapozottsága a jogszabályoknak megfelel-e,  a rendeletben előírt bevételek szabályozottsága, beszedése, nyilvántartása teljesül-e,  a munkaerő- és bérgazdálkodás tervszerűsége és hatékonysága biztosítja-e a stabil intézményi gazdálkodást,  az eszköz- és készletgazdálkodás során biztosított-e a szabályszerűség, a hatékonyság és a vagyonvédelem,  a pénzkezelés szabályozottsága, az aláírási jogkörök működése biztosítja-e az átlátható, ellenőrizhető pénzgazdálkodást, az intézmény bizonylati rendje és a bizonylati fegyelem biztosítja-e a könyvviteli nyilvántartások megbízhatóságát, a mérleg valódiságát,  a belső kontrollrendszer kialakítása, működése biztosítja-e a munkafolyamatok ellenőrzését, a problémák megelőzését, észlelését és korrigálását.

Szabályszerűségi, pénzügyi és rendszerellenőrzés

II. negyedév

6.

Kockázatkritérium mátrix

Sorszám

Az ellenőrzés tárgya

Az ellenőrzésre fordítandó kapacitás (ellenőri nap) 45 nap

Az ellenőrzés célja, módszerei, ellenőrizendő időszak

Azonosított kockázati tényezők (itt elegendő a kockázatelemzési dokumentum vonatkozó pontját megadni)

Az ellenőrzés típusa

Az ellenőrzött szerv, szervezeti egység

Az ellenőrzés tervezett ütemezése

Időszak: 2011. július elsejétől- 2014-ig (a helyszíni ellenőrzés időpontjáig).

81

Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda

Intézményi gazdálkodás ellenőrzése

Célja: annak megállapítása, hogy az intézmény a költségvetésben meghatározott pénzeszközöket szabályszerűen használta-e fel, az intézményben a törvényesség és az önkormányzati rendeletek előírásai érvényesülnek-e. Módszere:  a feladatellátás szervezettsége, az adatszolgáltatás megalapozottsága a jogszabályoknak megfelel-e,  a rendeletben előírt bevételek szabályozottsága, beszedése, nyilvántartása teljesül-e,  a munkaerő- és bérgazdálkodás tervszerűsége és hatékonysága biztosítja-e a stabil intézményi gazdálkodást,  az eszköz- és készletgazdálkodás során biztosított-e a szabályszerűség, a hatékonyság és a vagyonvédelem,  a pénzkezelés szabályozottsága, az aláírási jogkörök működése biztosítja-e az átlátható, ellenőrizhető pénzgazdálkodást, az intézmény bizonylati rendje és a bizonylati fegyelem biztosítja-e a könyvviteli nyilvántartások megbízhatóságát, a mérleg valódiságát,  a belső kontrollrendszer kialakítása, működése biztosítja-e a munkafolyamatok ellenőrzését, a problémák megelőzését, észlelését és korrigálását.

Szabályszerűségi, pénzügyi és rendszerellenőrzés

II. negyedév

7.

Kockázatkritérium mátrix

Sorszám

Az ellenőrzés tárgya

Az ellenőrzésre fordítandó kapacitás (ellenőri nap) 45 nap

Az ellenőrzés célja, módszerei, ellenőrizendő időszak

Azonosított kockázati tényezők (itt elegendő a kockázatelemzési dokumentum vonatkozó pontját megadni)

Az ellenőrzés típusa

Az ellenőrzött szerv, szervezeti egység

Az ellenőrzés tervezett ütemezése II. negyedév

Időszak: 2014. év.

82

BMJV Polgármesteri Hivatala

Módszerei:  a feladatellátás szervezettsége, az adatszolgáltatás megalapozottsága a jogszabályoknak megfelel-e.  A felhasznált pénzeszköz elszámolása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt-e meg.

pénzügyi ellenőrzés

Célja: Annak vizsgálata, hogy az országgyűlési képviselők általános választásával kapcsolatban átvett és felhasznált pénzeszközök a jogszabályi előírások szerint kerültek-e elszámolásra.

Kockázatkritérium mátrix

8.

Az ellenőrzés tárgya

Országgyűlési képviselők általános választásához kapott pénzeszköz felhasználásának szabályszerűsége

Sorszám

Témavizsgálatok (Polgármesteri hivatal)

Az ellenőrzésre fordítandó kapacitás (ellenőri nap) 8 nap

Az ellenőrzés célja, módszerei, ellenőrizendő időszak

Azonosított kockázati tényezők (itt elegendő a kockázatelemzési dokumentum vonatkozó pontját megadni)

Az ellenőrzés típusa

Az ellenőrzött szerv, szervezeti egység

Az ellenőrzés tervezett ütemezése II. negyedév

Módszerei:: A feladatellátás szervezettsége, az adatszolgáltatás megalapozottsága a jogszabályoknak megfelel-e. A felhasznált pénzeszköz elszámolása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt-e meg. Időszak: 2014. év.

83

BMJV Polgármesteri Hivatala

Célja: Annak vizsgálata, hogy az európai parlamenti képviselők választásával kapcsolatban átvett és felhasznált pénzeszközök a jogszabályi előírások szerint kerültek-e elszámolásra

pénzügyi ellenőrzés

Az európai parlamenti képviselők választásához kapott pénzeszköz felhasználásának szabályszerűsége

9.

Kockázatkritérium mátrix

Sorszám

Az ellenőrzés tárgya

Az ellenőrzésre fordítandó kapacitás (ellenőri nap) 8 nap

Az ellenőrzés célja, módszerei, ellenőrizendő időszak

Az ellenőrzés típusa

Az ellenőrzött szerv, szervezeti egység

Időszak: 2014.

84

BMJV Polgármesteri Hivatala

Módszerei: A feladatellátás szervezettsége, az adatszolgáltatás megalapozottsága a jogszabályoknak megfelel-e, A felhasznált pénzeszköz elszámolása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt-e meg.

pénzügyi ellenőrzés

Célja: : Annak vizsgálata, hogy a helyi önkormányzati képviselők és a polgármester választásával kapcsolatban átvett és felhasznált pénzeszközök a jogszabályi előírások szerint kerültek-e elszámolásra.

Kockázatkritérium mátrix

A helyi önkormányzati képviselők és a polgármester, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásához kapott pénzeszköz felhasználásának ellenőrzéséhez

Sorszám 10.

Az ellenőrzés tárgya

Azonosított kockázati tényezők (itt elegendő a kockázatelemzési dokumentum vonatkozó pontját megadni)

Az ellenőrzés tervezett ütemezése

Az ellenőrzésre fordítandó kapacitás (ellenőri nap)

IV. negyedév

8 nap

Célja: annak megállapítása, hogy az intézmény a költségvetésben meghatározott pénzeszközöket szabályszerűen használta-e fel, az intézményben a törvényesség és az önkormányzati rendeletek előírásai érvényesülnek-e. Módszere:  a feladatellátás szervezettsége, az adatszolgáltatás megalapozottsága a jogszabályoknak megfelel-e,  a rendeletben előírt bevételek szabályozottsága, beszedése, nyilvántartása teljesül-e,  a munkaerő- és bérgazdálkodás tervszerűsége és hatékonysága biztosítja-e a stabil intézményi gazdálkodást,  az eszköz- és készletgazdálkodás során biztosított-e a szabályszerűség, a hatékonyság és a vagyonvédelem,  a pénzkezelés szabályozottsága, az aláírási jogkörök működése biztosítja-e az átlátható, ellenőrizhető pénzgazdálkodást, az intézmény bizonylati rendje és a bizonylati fegyelem biztosítja-e a könyvviteli nyilvántartások megbízhatóságát, a mérleg valódiságát,  a belső kontrollrendszer kialakítása, működése biztosítja-e a munkafolyamatok ellenőrzését, a problémák megelőzését, észlelését és korrigálását. Időszak: 2010. október 1.- 2012. december 31.

85

Az ellenőrzés típusa

Az ellenőrzött szerv, szervezeti egység

Békéscsabai Kistérségi Társulás 2012. – 2013. évi átfogó gazdasági ellenőrzése, különös tekintettel a munkaszervezet gazdálkodására, valamint a Társulás és munkaszervezet feladatainak szétválasztására

Intézményi gazdálkodás ellenőrzése

11.

Az ellenőrzés célja, módszerei, ellenőrizendő időszak

Azonosított kockázati tényezők (itt elegendő a kockázatelemzési dokumentum vonatkozó pontját megadni)

Szabályszerűségi, pénzügyi és rendszerellenőrzés

Az ellenőrzés tárgya

Kockázatkritérium mátrix

Sorszám

Kistérségi ellenőrzések

Az ellenőrzés tervezett ütemezése I. negyedév

Az ellenőrzésre fordítandó kapacitás (ellenőri nap) 45 nap

Célja: annak megállapítása, hogy az intézmény a költségvetésben meghatározott pénzeszközöket szabályszerűen használta-e fel, az intézményben a törvényesség és az önkormányzati rendeletek előírásai érvényesülnek-e. Módszere:  a feladatellátás szervezettsége, az adatszolgáltatás megalapozottsága a jogszabályoknak megfelel-e,  a rendeletben előírt bevételek szabályozottsága, beszedése, nyilvántartása teljesül-e,  a munkaerő- és bérgazdálkodás tervszerűsége és hatékonysága biztosítja-e a stabil intézményi gazdálkodást,  az eszköz- és készletgazdálkodás során biztosított-e a szabályszerűség, a hatékonyság és a vagyonvédelem,  a pénzkezelés szabályozottsága, az aláírási jogkörök működése biztosítja-e az átlátható, ellenőrizhető pénzgazdálkodást, az intézmény bizonylati rendje és a bizonylati fegyelem biztosítja-e a könyvviteli nyilvántartások megbízhatóságát, a mérleg valódiságát,  a belső kontrollrendszer kialakítása, működése biztosítja-e a munkafolyamatok ellenőrzését, a problémák megelőzését, észlelését és korrigálását. Időszak: 2012. január 1.- 2012. december 31.

Az ellenőrzött szerv, szervezeti egység

Az ellenőrzés tervezett ütemezése

I., II., III., IV. negyedév

86

Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás önkormányzatai

Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás önkormányzatai

Az ellenőrzés típusa

Szabályszerűségi, pénzügyi és rendszerellenőrzés

1215.

Az ellenőrzés célja, módszerei, ellenőrizendő időszak

Kockázatkritérium mátrix

Sorszám

Az ellenőrzés tárgya

Azonosított kockázati tényezők (itt elegendő a kockázatelemzési dokumentum vonatkozó pontját megadni)

Az ellenőrzésre fordítandó kapacitás (ellenőri nap) 49 nap

Az ellenőrzés célja, módszerei, ellenőrizendő időszak

Azonosított kockázati tényezők (itt elegendő a kockázatelemzési dokumentum vonatkozó pontját megadni)

Az ellenőrzés típusa

Az ellenőrzött szerv, szervezeti egység

Az ellenőrzés tervezett ütemezése

Időszak: 2013- 2014-ig (a vizsgálat időpontjáig).

87

Szabályszerűségi ellenőrzés

Célja: annak megállapítása, hogy az intézményben a létszám és bérgazdálkodása során a törvényesség és az önkormányzati rendeletek előírásai érvényesülnek-e. Módszere:  a munkaerő- és bérgazdálkodás során az Mt., a Kjt., a Kollektív Szerződés szabályainak betartása és betartatása

Gyermekélelmezési Intézmény

I. negyedév

Kockázatkritérium mátrix

és bérgazdálkodás során megtartásának szabályok

16.

Az ellenőrzés tárgya

A létszám betartandó ellenőrzése

Sorszám

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának irányítása alatt álló önállóan működő és önállóan gazdálkodó költségvetési szervek belső ellenőrzése Az ellenőrzésre fordítandó kapacitás (ellenőri nap) 8 nap

Az ellenőrzés célja, módszerei, ellenőrizendő időszak

Azonosított kockázati tényezők (itt elegendő a kockázatelemzési dokumentum vonatkozó pontját megadni)

Az ellenőrzés típusa

Az ellenőrzött szerv, szervezeti egység

Az ellenőrzés tervezett ütemezése

88

Százszorszép Művészeti Bázisóvoda

Időszak: 2013-2014-ig (a vizsgálat időpontjáig).

Szabályszerűségi ellenőrzés

I. negyedév Célja: Annak megállapítása, hogy az intézményben az étkezéssel kapcsolatos dokumentumok vezetése, nyilvántartása a jogszabályi illetve a helyi leszabályozásnak megfelelően történik-e, valamint az étkezési kedvezmények igénybevétele során a jogszabályi előírások érvényesülnek-e. Módszere:  rendelések, lemondások nyilvántartása,  elszámolások rendelkezésre állása,  étkezési kedvezmény jogosultságának alátámasztása.

Kockázatkritérium mátrix

Étkezéssel kapcsolatos dokumentumok, étkezési kedvezmények igénybevételének jogosultságának vizsgálata.

Sorszám 17.

Az ellenőrzés tárgya

Az ellenőrzésre fordítandó kapacitás (ellenőri nap) 8 nap

Sorszám

Az ellenőrzés tárgya

Az ellenőrzés célja, módszerei, ellenőrizendő időszak

Azonosított kockázati tényezők (itt elegendő a kockázatelemzési dokumentum vonatkozó pontját megadni)

Az ellenőrzés típusa

Az ellenőrzött szerv, szervezeti egység

Az ellenőrzés tervezett ütemezése IV. negyedév

89

Mackó-Kuckó Óvoda

Időszak: 2013-2014-ig (a vizsgálat időpontjáig).

Szabályszerűségi ellenőrzés

Célja: Annak megállapítása, hogy az intézményben az étkezéssel kapcsolatos dokumentumok vezetése, nyilvántartása a jogszabályi illetve a helyi leszabályozásnak megfelelően történik-e, valamint az étkezési kedvezmények igénybevétele során a jogszabályi előírások érvényesülnek-e. Módszere:  rendelések, lemondások nyilvántartása,  elszámolások rendelkezésre állása,  étkezési kedvezmény jogosultságának alátámasztása.

Kockázatkritérium mátrix

Étkezéssel kapcsolatos dokumentumok, étkezési kedvezmények igénybevételének jogosultságának vizsgálata.

18.

Az ellenőrzésre fordítandó kapacitás (ellenőri nap) 8 nap

Az ellenőrzés célja, módszerei, ellenőrizendő időszak

Azonosított kockázati tényezők (itt elegendő a kockázatelemzési dokumentum vonatkozó pontját megadni)

Az ellenőrzés típusa

Az ellenőrzött szerv, szervezeti egység

Az ellenőrzés tervezett ütemezése

90

Szigligeti Utcai és Kazinczy Lakótelepi Óvoda

Időszak: 2013-2014-ig (a vizsgálat időpontjáig).

Szabályszerűségi ellenőrzés

III. negyedév Célja: Annak megállapítása, hogy az intézményben az étkezéssel kapcsolatos dokumentumok vezetése, nyilvántartása a jogszabályi illetve a helyi leszabályozásnak megfelelően történik-e, valamint az étkezési kedvezmények igénybevétele során a jogszabályi előírások érvényesülnek-e. Módszere:  rendelések, lemondások nyilvántartása,  elszámolások rendelkezésre állása,  étkezési kedvezmény jogosultságának alátámasztása.

Kockázatkritérium mátrix

Étkezéssel kapcsolatos dokumentumok, étkezési kedvezmények igénybevételének jogosultságának vizsgálata.

Sorszám

19.

Az ellenőrzés tárgya

Az ellenőrzésre fordítandó kapacitás (ellenőri nap) 8 nap

Az ellenőrzés célja, módszerei, ellenőrizendő időszak

Azonosított kockázati tényezők (itt elegendő a kockázatelemzési dokumentum vonatkozó pontját megadni)

Az ellenőrzés típusa

Az ellenőrzött szerv, szervezeti egység

Az ellenőrzés tervezett ütemezése

91

Lencsési Óvoda

Időszak: 2013-2014-ig (a vizsgálat időpontjáig).

Szabályszerűségi, pénzügyi és rendszerellenőrzés

III. negyedév Célja: Annak megállapítása, hogy az intézményben az étkezéssel kapcsolatos dokumentumok vezetése, nyilvántartása a jogszabályi illetve a helyi leszabályozásnak megfelelően történik-e, valamint az étkezési kedvezmények igénybevétele során a jogszabályi előírások érvényesülnek-e. Módszere:  rendelések, lemondások nyilvántartása,  elszámolások rendelkezésre állása,  étkezési kedvezmény jogosultságának alátámasztása.

Kockázatkritérium mátrix

Étkezéssel kapcsolatos dokumentumok, étkezési kedvezmények igénybevételének jogosultságának vizsgálata.

Sorszám

20.

Az ellenőrzés tárgya

Az ellenőrzésre fordítandó kapacitás (ellenőri nap) 8 nap

Az ellenőrzés célja, módszerei, ellenőrizendő időszak

Azonosított kockázati tényezők (itt elegendő a kockázatelemzési dokumentum vonatkozó pontját megadni)

Az ellenőrzés típusa

Az ellenőrzött szerv, szervezeti egység

Az ellenőrzés tervezett ütemezése

92

Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda

Időszak: 2013-2014-ig (a vizsgálat időpontjáig).

Szabályszerűségi ellenőrzés

III. negyedév Célja: Annak megállapítása, hogy az intézményben az étkezéssel kapcsolatos dokumentumok vezetése, nyilvántartása a jogszabályi illetve a helyi leszabályozásnak megfelelően történik-e, valamint az étkezési kedvezmények igénybevétele során a jogszabályi előírások érvényesülnek-e. Módszere:  rendelések, lemondások nyilvántartása,  elszámolások rendelkezésre állása,  étkezési kedvezmény jogosultságának alátámasztása.

Kockázatkritérium mátrix

Étkezéssel kapcsolatos dokumentumok, étkezési kedvezmények igénybevételének jogosultságának vizsgálata.

Sorszám

21.

Az ellenőrzés tárgya

Az ellenőrzésre fordítandó kapacitás (ellenőri nap) 8 nap

Az ellenőrzés célja, módszerei, ellenőrizendő időszak

Azonosított kockázati tényezők (itt elegendő a kockázatelemzési dokumentum vonatkozó pontját megadni)

Az ellenőrzés típusa

Az ellenőrzött szerv, szervezeti egység

Az ellenőrzés tervezett ütemezése

93

Penza lakótelepi és Dr. Becsey Oszkár Utcai Óvoda

Időszak: 2013-2014-ig (a vizsgálat időpontjáig).

Szabályszerűségi, pénzügyi és rendszerellenőrzés

I. negyedév Célja: Annak megállapítása, hogy az intézményben az étkezéssel kapcsolatos dokumentumok vezetése, nyilvántartása a jogszabályi illetve a helyi leszabályozásnak megfelelően történik-e, valamint az étkezési kedvezmények igénybevétele során a jogszabályi előírások érvényesülnek-e. Módszere:  rendelések, lemondások nyilvántartása,  elszámolások rendelkezésre állása,  étkezési kedvezmény jogosultságának alátámasztása.

Kockázatkritérium mátrix

Étkezéssel kapcsolatos dokumentumok, étkezési kedvezmények igénybevételének jogosultságának vizsgálata.

Sorszám

22.

Az ellenőrzés tárgya

Az ellenőrzésre fordítandó kapacitás (ellenőri nap) 8 nap

94

Kertvárosi Óvoda

Időszak: 2013-2014-ig (a vizsgálat időpontjáig).

Szabályszerűségi, pénzügyi és rendszerellenőrzés

Étkezéssel kapcsolatos dokumentumok, étkezési kedvezmények igénybevételének jogosultságának vizsgálata.

Az ellenőrzés típusa

Az ellenőrzött szerv, szervezeti egység

Az ellenőrzés tervezett ütemezése I. negyedév

Célja: Annak megállapítása, hogy az intézményben az étkezéssel kapcsolatos dokumentumok vezetése, nyilvántartása a jogszabályi illetve a helyi leszabályozásnak megfelelően történik-e, valamint az étkezési kedvezmények igénybevétele során a jogszabályi előírások érvényesülnek-e. Módszere:  rendelések, lemondások nyilvántartása,  elszámolások rendelkezésre állása,  étkezési kedvezmény jogosultságának alátámasztása.

Kockázatkritérium mátrix

Sorszám

23.

Az ellenőrzés célja, módszerei, ellenőrizendő időszak

Azonosított kockázati tényezők (itt elegendő a kockázatelemzési dokumentum vonatkozó pontját megadni)

Az ellenőrzésre fordítandó kapacitás (ellenőri nap) 8 nap

Az ellenőrzés célja, módszerei, ellenőrizendő időszak

Azonosított kockázati tényezők (itt elegendő a kockázatelemzési dokumentum vonatkozó pontját megadni)

Az ellenőrzés típusa

Az ellenőrzött szerv, szervezeti egység

Az ellenőrzés tervezett ütemezése

95

Hajnal-Lenkey-Jázmin Utcai Általános Művelődési Központ

Időszak: 2013-2014-ig (a vizsgálat időpontjáig).

Szabályszerűségi, pénzügyi és rendszerellenőrzés

II. negyedév Célja: Annak megállapítása, hogy az intézményben az étkezéssel kapcsolatos dokumentumok vezetése, nyilvántartása a jogszabályi illetve a helyi leszabályozásnak megfelelően történik-e, valamint az étkezési kedvezmények igénybevétele során a jogszabályi előírások érvényesülnek-e. Módszere:  rendelések, lemondások nyilvántartása,  elszámolások rendelkezésre állása,  étkezési kedvezmény jogosultságának alátámasztása.

Kockázatkritérium mátrix

Étkezéssel kapcsolatos dokumentumok, étkezési kedvezmények igénybevételének jogosultságának vizsgálata.

Sorszám

24.

Az ellenőrzés tárgya

Az ellenőrzésre fordítandó kapacitás (ellenőri nap) 8 nap

Az ellenőrzés célja, módszerei, ellenőrizendő időszak

Azonosított kockázati tényezők (itt elegendő a kockázatelemzési dokumentum vonatkozó pontját megadni)

Az ellenőrzés típusa

Az ellenőrzött szerv, szervezeti egység

Az ellenőrzés tervezett ütemezése

Időszak: 2010. október 1.-2014-ig (a vizsgálat időpontjáig).

96

Egészségügyi Alapellátás Intézmény

Bölcsődék vonatkozásában az étkezéssel kapcsolatos dokumentumok, étkezési kedvezmények igénybevételének jogosultságának vizsgálata.

Célja: annak megállapítása, hogy az intézmény a költségvetésben meghatározott pénzeszközöket szabályszerűen használta-e fel, az intézményben a törvényesség és az önkormányzati rendeletek előírásai érvényesülnek-e. Módszere:  a feladatellátás szervezettsége, az adatszolgáltatás megalapozottsága a jogszabályoknak megfelel-e,  a rendeletben előírt bevételek szabályozottsága, beszedése, nyilvántartása teljesül-e,  a munkaerő- és bérgazdálkodás tervszerűsége és hatékonysága biztosítja-e a stabil intézményi gazdálkodást,  az eszköz- és készletgazdálkodás során biztosított-e a szabályszerűség, a hatékonyság és a vagyonvédelem,  a pénzkezelés szabályozottsága, az aláírási jogkörök működése biztosítja-e az átlátható, ellenőrizhető pénzgazdálkodást, az intézmény bizonylati rendje és a bizonylati fegyelem biztosítja-e a könyvviteli nyilvántartások megbízhatóságát, a mérleg valódiságát,  a belső kontrollrendszer kialakítása, működése biztosítja-e a munkafolyamatok ellenőrzését, a problémák megelőzését, észlelését és korrigálását.

Szabályszerűségi, pénzügyi és rendszerellenőrzés

II. negyedév

25.

Kockázatkritérium mátrix

Sorszám

Az ellenőrzés tárgya

Az ellenőrzésre fordítandó kapacitás (ellenőri nap) 8 nap

Sorszám

Az ellenőrzés tárgya

Az ellenőrzés célja, módszerei, ellenőrizendő időszak

Azonosított kockázati tényezők (itt elegendő a kockázatelemzési dokumentum vonatkozó pontját megadni)

Az ellenőrzés típusa

Az ellenőrzött szerv, szervezeti egység

Az ellenőrzés tervezett ütemezése II. negyedév

97

Békéscsabai Intézményellátó Centrum

Időszak: 2013. január elsejétől a vizsgálat időpontjáig.

Szabályszerűségi, pénzügyi

Célja: Annak megállapítása, hogy a házipénztár működése során a jogszabályi előírások miként érvényesülnek. Módszere:  a pénzkezelés szabályozottsága, az aláírási jogkörök működése biztosítja-e az átlátható, ellenőrizhető pénzgazdálkodást, a belső kontrollrendszer kialakítása, működése biztosítja-e a munkafolyamatok ellenőrzését, a problémák megelőzését, észlelését és korrigálását.

Kockázatkritérium mátrix

A pénztár és a bankszámla pénzforgalmának ellenőrzése. A pénzforgalom kezelése, nyilvántartása, elszámolása szabályszerű-e, biztosított-e a pénz megfelelő védelme.

26.

Az ellenőrzésre fordítandó kapacitás (ellenőri nap) 8 nap

Az ellenőrzés célja, módszerei, ellenőrizendő időszak

Azonosított kockázati tényezők (itt elegendő a kockázatelemzési dokumentum vonatkozó pontját megadni)

Az ellenőrzés típusa

Az ellenőrzött szerv, szervezeti egység

Az ellenőrzés tervezett ütemezése

Időszak: 2013-2014-ig (a vizsgálat időpontjáig).

98

Csabagyöngye Kulturális Központ

Az intézményi saját bevétel növelésének további lehetőségei, különös tekintettel az eszközbérbeadások bővítésének vizsgálatára

Célja: annak megállapítása, hogy az intézmény saját bevételeinek emelésére milyen lehetőségek vannak, különös tekintettel az eszköz-bérbeadások bővítésének lehetőségére. Módszere:  helyzetfeltárás,  eszköz-bérbeadás bővítésének lehetőségei (szabad eszközállomány nagysága stb.),  egyéb saját bevétel növelési lehetőségek a rendelkezésre álló személyi és tárgyi kapacitás alapján.

pénzügyi ellenőrzés

II. negyedév

27.

Kockázatkritérium mátrix

Sorszám

Az ellenőrzés tárgya

Az ellenőrzésre fordítandó kapacitás (ellenőri nap) 8 nap

Az ellenőrzés célja, módszerei, ellenőrizendő időszak

Azonosított kockázati tényezők (itt elegendő a kockázatelemzési dokumentum vonatkozó pontját megadni)

Az ellenőrzés típusa

Az ellenőrzött szerv, szervezeti egység

Az ellenőrzés tervezett ütemezése

elsejétől

a

beszámoló

99

Békéscsabai Jókai Színház

Időszak: 2013. december elkészülésének időpontjáig.

Szabályszerűségi, pénzügyi ellenőrzés

IV. negyedév Célja: Annak megállapítása, hogy az intézményben a leszabályozott módon került-végrehajtásra a december 31-ei fordulónappal előírt leltározási tevékenység, valamint a mérlegtételek átforgatása megfelelő-e. Módszere:  alapbizonylatok, analitika, főkönyv, mérleg ellenőrzése.

Kockázatkritérium mátrix

Tárgyi eszközök nyilvántartása. Jogszabály által 2013. december 31-i fordulónappal előírt leltározási tevékenység végrehajtása. A mérlegtételek átforgatása a jogszabályi változások tükrében.

Sorszám

28.

Az ellenőrzés tárgya

Az ellenőrzésre fordítandó kapacitás (ellenőri nap) 8 nap

Az ellenőrzés célja, módszerei, ellenőrizendő időszak

Azonosított kockázati tényezők (itt elegendő a kockázatelemzési dokumentum vonatkozó pontját megadni)

Az ellenőrzés típusa

Az ellenőrzött szerv, szervezeti egység

Az ellenőrzés tervezett ütemezése

elsejétől

a

beszámoló

100

Békéscsabai Napsugár Bábszínház

Időszak: 2013. december elkészülésének időpontjáig.

Szabályszerűségi, pénzügyi ellenőrzés

IV. negyedév Célja: annak megállapítása, hogy az intézményben a leszabályozott módon került végrehajtásra a december 31-ei fordulónappal előírt leltározási tevékenység, valamint a mérlegtételek átforgatása megfelelő-e. Módszere:  alapbizonylatok, analitika, főkönyv, mérleg ellenőrzése.

Kockázatkritérium mátrix

Tárgyi eszközök nyilvántartása. Jogszabály által 2013. december 31-i fordulónappal előírt leltározási tevékenység végrehajtása. A mérlegtételek átforgatása a jogszabályi változások tükrében.

Sorszám

29.

Az ellenőrzés tárgya

Az ellenőrzésre fordítandó kapacitás (ellenőri nap) 8 nap

Az ellenőrzés célja, módszerei, ellenőrizendő időszak

Azonosított kockázati tényezők (itt elegendő a kockázatelemzési dokumentum vonatkozó pontját megadni)

Az ellenőrzés típusa

Az ellenőrzött szerv, szervezeti egység

Az ellenőrzés tervezett ütemezése IV. negyedév

101

Békés Megyei Könyvtár

Időszak: 2013. január elsejétől a vizsgálat időpontjáig.

Szabályszerűségi, pénzügyi és

Célja: Annak megállapítása, hogy a házipénztár működése során a jogszabályi előírások miként érvényesülnek. Módszere:  a pénzkezelés szabályozottsága, az aláírási jogkörök működése biztosítja-e az átlátható, ellenőrizhető pénzgazdálkodást, a belső kontrollrendszer kialakítása, működése biztosítja-e a munkafolyamatok ellenőrzését, a problémák megelőzését, észlelését és korrigálását.

Kockázatkritérium mátrix

Házipénztári kifizetések szabályossági vizsgálata

Sorszám

30.

Az ellenőrzés tárgya

Az ellenőrzésre fordítandó kapacitás (ellenőri nap) 8 nap

Az ellenőrzés célja, módszerei, ellenőrizendő időszak

Azonosított kockázati tényezők (itt elegendő a kockázatelemzési dokumentum vonatkozó pontját megadni)

Az ellenőrzés típusa

Az ellenőrzött szerv, szervezeti egység

Célja:

102

Munkácsy Mihály Múzeum

Módszere: A gépjárműhasználat alapbizonylatainak, elszámolásának próbaszerű ellenőrzése Időszak: 2013. január 1.- 2014-ig (a vizsgálat időpontjáig).

Az ellenőrzés tervezett ütemezése IV. negyedév

annak megállapítása, hogy az intézményben a gépjárművek használata során a menetlevelek vezetése és az üzemanyag elszámolás esetén érvényesülnek-e a jogszabályi előírások, szabályzatok valamint a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem előírásai.

Szabályszerűségi, pénzügyi és rendszerellenőrzés

Gépjárművek használatának, elszámolásának ellenőrzése

31.

Kockázatkritérium mátrix

Sorszám

Az ellenőrzés tárgya

Az ellenőrzésre fordítandó kapacitás (ellenőri nap) 8 nap

Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Ellenőrzési Csoport 2014 évi ellenőrzési feladatok kockázatelemzése Kockázati pontszámok a vizsgálatba bevont feladatok alapján összesítve

Intézmény neve

Csabagyöngye Kulturális Központ Business School Békéscsaba Közalapítvány Békéscsabai Intézményellátó Centrum Mackó –Kuckó Óvoda Szigligeti Utcai és Kazinczy Lakótelepi Óvoda Lencsési Óvoda Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda

Békéscsabai Kistérségi Társulás munkaszervezet BMJV Polgármesteri Hivatala (választás)

Belső kontrollok értékelése

Változás /Átszervezés

A rendszer komplexitása

Kölcsönhatás más rendszerekkel

Bevételszint / Költségszint

Külső / harmadik fél által gyakorolt befolyás

Előző ellenőrzés óta eltelt idő

Vezetőség aggályai a rendszer működését illetően

Pénzügyi szabálytalanságok valószínűsége

Jövőbeni döntésekre és eseményekre gyakorolt hatás

Munkatársak tapasztalata és képzettsége

Közvélemény érzékelése

1-megfelelő 2-közepes 3-gyenge súly-5

1-nincs 2-kicsi 3-jelentős súly-4

1-nincs 2-kicsi 3-nagy súly-4

1-alacsony 2-közepes 3-nagy súly-3

1-alacsony 2-közepes 3-magas súly-6

1-alacsony 2-közepes 3-magas súly-2

1-éven belül 2-1-2 év 3-2-4 év súly-2

1-alacsony 2-közepes 3-magas súly-3

1-kicsi 2-közepes 3-magas súly-4

1-alacsony 2-közepes 3-jelentős súly-3

1-alacsony 2-közepes 3-megfelelő súly-3

1-alacsony 2-közepes 3-magas súly-4

80

90

72

39

64

36

36

90

48

36

48

54

115

89 % (Magas)

80

90

72

39

64

36

36

90

48

36

48

54

115

89 % (Magas)

80

90

72

54

64

36

36

90

48

36

48

54

118

91 % ( Magas)

90

60

60

54

72

36

36

90

48

36

48

39

111,5

86 % (Magas)

90

60

60

54

72

36

36

90

48

36

48

39

111,5

86 % (Magas)

90

60

60

54

72

36

36

90

48

36

48

39

111,5

86 % (Magas)

90

60

60

54

72

36

36

90

48

36

48

39

111,5

86 % (Magas)

KTT megbízása alapján meghatározottak szerint

vezetői elrendelésre

103

Összpontszám

Az összpontszám maximális pontszámhoz (129) viszonyított aránya

Értékelés 43-68 alacsony 69-108 közepes 109-129 magas

BMJV Polgármesteri Hivatala (választás) BMJV Polgármesteri Hivatala (választás)

vezetői elrendelésre

vezetői elrendelésre

104

Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Ellenőrzési Csoport 2014 évi intézményi belső ellenőrzési feladatok kockázatelemzése Kockázati pontszámok a vizsgálatba bevont feladatok alapján összesítve

Intézmény neve

Gyermekélelmezési Intézmény Százszorszép Művészeti Bázisóvoda Mackó-Kuckó Óvoda Szigligeti Utcai és Kazinczy Lakótelepi Óvoda Lencsési Óvoda Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda Penza Lakótelepi és Dr. Becsey Oszkár Utcai Óvoda Kertvárosi Óvoda Hajnal-LenkeyJázmin Utcai Általános Művelődési Központ Egészségügyi Alapellátási Intézmény Békéscsabai Intézményellátó Centrum Csabagyöngye Kulturális Központ Békéscsabai Jókai Színház Békéscsabai

Belső kontrollok értékelése

Változás/ /Átszervezés

A rendszer komplexitása

Kölcsönhatás más rendszerekkel

Bevételszint / /Költségszint

Külső / harmadik fél által gyakorolt befolyás

Előző ellenőrzés óta eltelt idő

Vezetőség aggályai a rendszer működését illetően

Pénzügyi szabálytalanságo k valószínűsége

Jövőbeni döntésekre és eseményekre gyakorolt hatás

Munkatársak tapasztalata és képzettsége

Közvélemény érzékelése

Összpontszám

1-megfelelő 2-közepes 3-gyenge súly-5

1-nincs 2-kicsi 3-jelentős súly-4

1-nincs 2-kicsi 3-nagy súly-4

1-alacsony 2-közepes 3-nagy súly-3

1-alacsony 2-közepes 3-magas súly-6

1-alacsony 2-közepes 3-magas súly-2

1-éven belül 2-1-2 év 3-2-4 év súly-2

1-alacsony 2-közepes 3-magas súly-3

1-kicsi 2-közepes 3-magas súly-4

1-alacsony 2-közepes 3-jelentős súly-3

1-alacsony 2-közepes 3-megfelelő súly-3

1-alacsony 2-közepes 3-magas súly-4

Értékelés 43-68 alacsony 69-108 közepes 109-129 magas

55

70

48

42

60

36

36

75

56

36

48

48

99

50

90

72

30

24

20

12

90

24

12

52

54

88,3

90

60

60

54

72

36

36

90

48

36

48

39

111,5

90

60

60

54

72

36

36

90

48

36

48

39

111,5

Magas

90

60

60

54

72

36

36

90

48

36

48

39

111,5

90

60

60

54

72

36

36

90

48

36

48

39

111,5

Magas Magas

50

90

24

30

24

20

24

90

24

12

54

90

82,3

50

90

36

39

24

18

36

90

24

12

52

50

86,8

60

60

60

18

24

24

36

90

24

12

24

54

81

60

30

90

18

24

24

36

90

24

12

24

54

81

80

90

72

54

64

36

36

90

48

36

48

54

118

Magas

80

90

72

39

64

36

36

90

48

36

48

54

115

Magas

60

90

52

54

64

36

36

60

52

36

52

48

106,6

60

90

52

54

64

36

36

60

52

36

52

48

106,6

Közepes Közepes

Magas

Közepes Közepes Közepes

Közepes

105

Közepes Közepes

Napsugár Bábszínház Békés Megyei Könyvtár Munkácsy Mihály Múzeum

65

90

52

54

64

36

36

65

52

36

44

54

108

65

90

52

54

64

36

36

65

52

36

52

54

109,3

106

Közepes Magas

MUNKAIDŐMÉRLEG 2014. évre Létszám Rendelkezésre álló összes munkaidő Képzés kapacitásigénye Szabadság Egyéb tevékenység kapacitásigénye

3 fő 759 nap 12 nap 102 nap 15 nap

Tartalék (soron kívüli ellenőrzésekre)

69 nap

Tervezett munkatervi feladatokra rendelkezésre áll

561 revizori nap

Békéscsaba, 2013. november 30.

Készítette:

Jóváhagyta:

_______________________ belső ellenőrzési vezető

______________________________ szervezet vezetője

107

108

Napirend tárgya:

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 2014. I. félévi munkaterve

Vantara Gyula polgármester: Van-e a munkatervvel kapcsolatban kérdés, észrevétel? (Kazetta 3/1. 261-265) Takács Péter képviselő: A júliusban tárgyalt munkatervvel kapcsolatban javasolta, - amit a polgármester be is fogadott - hogy a volt Patyolat Vállalat rehabilitációjával kapcsolatban a testület kapjon az októberi közgyűlésre írásos tájékoztatót. Ez a mai napig nem történt meg. Ebből kifolyólag javasolta, hogy a januári vagy februári ülésen tűzze napirendjére a testület. Az írásos formát azért hangsúlyozta, mert az szokott következni, hogy Zelenyánszki Péter képviselő szót kér és tájékoztatja a közgyűlést arról, hogy telefonon napi kapcsolatban áll az érintettel. A tavalyi évben is a NÜE Bizottság beszámolt a város külkapcsolati helyzetéről. Javasolta, hogy a jövő év első negyedévében a testület kapjon tájékoztatót arról, hogy hogyan alakultak Békéscsaba külkapcsolatai 2013. évben. (Kazetta 3/1. 265-290) Zelenyánszki Péter képviselő: Meglátása szerint Takács Péter képviselő a korábbi napirend kapcsán a Borona utcával kapcsolatban személyéhez is szólt. Az érintett lakók álláspontja az, hogy jelenleg a területnek megvan a kertvárosi jellege, biztonságban érzik gyerekeiket, és ha ki lenne nyitva a Vandháti út felé, megnőne a forgalom, és a biztonsági érzet csökkenne. A Patyolat kármentesítésével kapcsolatban területi bejárást tartottak Budapestről érkező szakértőkkel. A terület átadása, átvétele megtörtént. Az eseményen képviselte magát a Városüzemeltetési Osztály, valamint személye, mint a terület képviselője. A beruházás 95 %os készültségű, a patyolat területén lévő üzleti vállalkozással a kártalanítási vitában nem sikerült egyezségre jutni. Amint ez megtörténik, zöld utat kap a beruházás. Előreláthatólag több lakossági fórumot tartanak az ügy kapcsán, tekintettel arra, hogy európai uniós projektről van szó. Az önkormányzat írásos tájékoztatást kap a projekt állásáról. (Kazetta 3/1. 290-324) Vantara Gyula polgármester: Kérte a képviselőket jelentkezzenek be, megjavult a technika. Mikor rendeződik a kártalanítási vita? (Kazetta 3/1. 324-345) Zelenyánszki Péter képviselő: Egy-két héten belül rendeződik. (Kazetta 3/1. 345-346) Vantara Gyula polgármester: Az ügy a januári vagy a februári közgyűlésen tárgyalható. Takács Péter képviselő a város külkapcsolatairól kér tájékoztatást, vagy a város és intézményeiről? (Kazetta 3/1. 346-350) Takács Péter képviselő: Volt már erre precedens, hogy az illetékes bizottság készített egy olyan előterjesztést, amely a város külkapcsolati rendszeréről szólt. (Kazetta 3/1. 350-353)

Vantara Gyula polgármester: Békéscsaba Megyei Jogú Város kapcsolatairól? (Kazetta 3/1. 353-354) Takács Péter képviselő: Természetesen. (Kazetta 3/1. 354-355) Kutyej Pál képviselő, a Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrző Bizottság elnöke: Semmi akadálya annak, hogy összegzés készüljön, azonban felhívta a figyelmet, hogy szeretettel várnak minden képviselőt a bizottság ülésére. Minden bizottsági ülés végén az adott és következő hónap eseményeiről számolnak be. (Kazetta 3/1. 355-366) Takács Péter képviselő: Megköszönte Kutyej Pál bizottsági elnök meghívását, ha ideje engedi, él a lehetőséggel. Azért szorgalmazza a közgyűlési tárgyalást, mivel meglátása szerint a város külkapcsolatának rendszere, annak működése, hatékonysága valamennyi békéscsabai polgárt bizonyos mértékben érint. (Kazetta 3/1. 366-373) Vantara Gyula polgármester: A patyolat ügyét az írásos anyag megléte után tárgyalják. A külkapcsolatokról, egyeztetve a jegyző asszonnyal, az első félév második felében esik szó, tekintettel a választásokra. Előterjesztőként a javaslatokat befogadja. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 16 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 288/2013. (XII. 13.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a jelen határozat mellékletének megfelelően elfogadja a 2014. I. féléves ülésekre vonatkozó munkatervet. Felelős: Határidő:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Vantara Gyula polgármester 2014. június 30.

110

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2014. I. FÉLÉVI

MUNKATERVE 2014. január 31. Zárt ülés: 1.)

Fellebbezések, méltányossági ügyek Előterjesztő: Szociálpolitikai Osztály vezetője Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály

2.)

Vagyoni ügyek Előterjesztő:

Előkészítő: Véleményező:

Vantara Gyula polgármester vagy Hanó Miklós alpolgármester vagy Dr. Ferenczi Attila, a Pénzügyi, Gazdasági Városfejlesztési Bizottság elnöke Stratégiai - Fejlesztési Osztály Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság

és

3.)

Békéscsaba Díszpolgára kitüntetés adományozása Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport

4.)

Békéscsabáért kitüntetés adományozása Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport

5.)

Egyéb zárt ülési ügyek

Nyilvános ülés: 1.)

Javaslat a 2013. évi költségvetési rendelet módosítására Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság

2.)

Beszámoló Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának 2013. évi tevékenységéről Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport

111

3.)

Településrendezési Eszközök módosítása Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Városépítészeti Csoport Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság

4.)

Beszámoló Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése projekt állásáról Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: PIU Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság

5.)

Business School Közalapítvánnyal kapcsolatos döntéshozatal Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport, Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály Véleményező: Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság

6.)

Vagyoni ügyek Előterjesztő:

Előkészítő: Véleményező:

Vantara Gyula polgármester vagy Hanó Miklós alpolgármester vagy Dr. Ferenczi Attila, a Pénzügyi, Gazdasági Városfejlesztési Bizottság elnöke Stratégiai - Fejlesztési Osztály Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság

és

7.)

Pályázatok beadásának jóváhagyása Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester, illetőleg a területet felügyelő alpolgármester Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság

8.)

Közbeszerzési ügyek Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság

9.)

Bejelentések

2014. február 28. Zárt ülés 1.)

Fellebbezések, méltányossági ügyek Előterjesztő: Szociálpolitikai Osztály vezetője Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály

112

2.)

Vagyoni ügyek Előterjesztő:

Előkészítő: Véleményező: 3.)

Vantara Gyula polgármester vagy Hanó Miklós alpolgármester vagy Dr. Ferenczi Attila, a Pénzügyi, Gazdasági Városfejlesztési Bizottság elnöke Stratégiai - Fejlesztési Osztály Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság

és

Egyéb zárt ülési ügyek

Nyilvános ülés 1.)

A 2014. évi költségvetési rendelettervezet Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Véleményező: valamennyi érintett bizottság

2.)

Tájékoztató a nemzetiségi önkormányzatok 2013. évi működéséről Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport, Pénzügyi és Gazdasági Osztály Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság

3.)

Javaslat a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 5/2011. (II. 28.) önkormányzati rendelet módosítására (étkezési térítési díjak vonatkozásában) Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság

4.)

Békéscsaba forgalmi rend felülvizsgálati dokumentációjának véleményezése Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság

5.)

ALAPÍTÓI DÖNTÉSHOZATAL A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Törzsház szintű 2014. évi üzleti terve Előterjesztő: Kozma János, az Igazgatóság elnöke Előkészítő: Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság

6.)

A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. munkaszervezet vezetőjének 2014. évi prémium kitűzése Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság 113

7.)

Településrendezési Eszközök módosítása Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Városépítészeti Csoport Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság

8.)

Tervtanácsi rendelet módosítása Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Városépítészeti Csoport Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság

9.)

„Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” tárgyú projekt támogatási szerződésének 4. sz. módosítása Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: PIU Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság

10.)

Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság megválasztása Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport

11.)

Békéscsaba Megyei Jogú Város területén működő szavazatszámláló bizottsági tagok megválasztása Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport

12.)

Tájékoztató a volt Patyolat Vállalat területének kármentesítéséről Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság

13.)

Vagyoni ügyek Előterjesztő:

Előkészítő: Véleményező: 14.)

Vantara Gyula polgármester vagy Hanó Miklós alpolgármester vagy Dr. Ferenczi Attila, a Pénzügyi, Gazdasági Városfejlesztési Bizottság elnöke Stratégiai - Fejlesztési Osztály Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság

és

Pályázatok beadásának jóváhagyása Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester, illetőleg a területet felügyelő alpolgármester Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság

114

15.)

Közbeszerzési ügyek Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság

16.)

Tájékoztató a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Előkészítő: Valamennyi osztály Összefoglaló előterjesztés összeállítója: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport

17.)

Bejelentések

2014. április 25. Zárt ülés 1.)

Fellebbezések, méltányossági ügyek Előterjesztő: Szociálpolitikai Osztály vezetője Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály

2.)

A „Békéscsaba Egészségügyéért” kitüntetés adományozása Előterjesztő: Dr. Kerekes Attila, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Véleményező: Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság

3.)

A „Békéscsabai Hűségdíj” kitüntetés adományozása Előterjesztő: Dr. Fábián Ágnes tanácsnok Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Véleményező: Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság

4.)

Békéscsaba „Kiváló Pedagógusa” kitüntetés adományozása Előterjesztő: Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály vezetője Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály Véleményező: Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság

5.)

Vagyoni ügyek Előterjesztő:

Előkészítő: Véleményező: 6.)

Vantara Gyula polgármester vagy Hanó Miklós alpolgármester vagy Dr. Ferenczi Attila, a Pénzügyi, Gazdasági Városfejlesztési Bizottság elnöke Stratégiai - Fejlesztési Osztály Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság

Egyéb zárt ülési ügyek

115

és

Nyilvános ülés 1.)

A 2013. évről szóló zárszámadási rendelet megalkotása Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság

2.)

Beszámoló a polgármester döntési hatáskörébe tartozó előirányzatok felhasználásáról Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság

3.)

Tájékoztató a 2013. évben behajthatatlanná vált követelésekről Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság

4.)

A Békéscsabai Rendőrkapitányság beszámolója Békéscsaba Megyei Jogú Város közrendjének, közbiztonságának 2013. évi helyzetéről Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság

5.)

ALAPÍTÓI DÖNTÉSHOZATAL A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. 2013. évi éves beszámolója Előterjesztő: Kozma János, az Igazgatóság elnöke Előkészítő: Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság

6.)

A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. könyvvizsgálójának megválasztása, valamint díjazásának megállapítása Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság

7.)

A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. munkaszervezet vezetőjének 2013. évi prémium értékelése Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság

8.)

Javaslat az Árpád Fürdő Vízgyógyászati Kft. könyvvizsgálójának személyére, valamint díjazásának mértékére Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság 116

9.)

Javaslat a Békéscsabai Városfejlesztési Kft. könyvvizsgálójának személyére, valamint díjazásának mértékére Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság

10.) Javaslat a Békés Megyei Temetkezési Kft. könyvvizsgálójának személyére, valamint díjazásának mértékére Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság 11.) Egyes köznevelési intézmények vezetői pályázatának kiírása Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály, Titkársági Osztály Személyzeti Csoport Véleményező: Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság 12.) Alapítványi támogatások és közművelődési megállapodások jóváhagyása Előterjesztő: Zelenyánszki Péter, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály Véleményező: Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság 13.) Beszámoló a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság átadott hatáskörben hozott döntéseiről Előterjesztő: Dr. Ferenczi Attila, a Pénzügyi, Gazdasági Városfejlesztési Bizottság elnöke Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály, Stratégiai - Fejlesztési Osztály Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság

és

14.) Beszámoló a 2013. évi oktatási, kulturális, ifjúsági és sport pénzeszközök felhasználásáról és az átruházott hatáskörben hozott döntésekről Előterjesztő: Zelenyánszki Péter, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály Véleményező: Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság 15.) Beszámoló a Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság átadott hatáskörben hozott döntéseiről Előterjesztő: Kutyej Pál, a Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság elnöke Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Véleményező: Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság

117

16.) Beszámoló az Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéseiről Előterjesztő: Tímár Ella, az Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság elnöke Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Véleményező: Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság 17.) Beszámoló az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéseiről Előterjesztő: Dr. Kerekes Attila, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Véleményező: Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság 18.) Beszámoló a József Attila-lakótelepi Településrészi Önkormányzat átruházott hatáskörben hozott döntéseiről Előterjesztő: Dr. Ferenczi Attila, a József Attila-lakótelepi Településrészi Önkormányzat vezetője Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Véleményező: József Attila-lakótelepi Településrészi Önkormányzat 19.)

Településrendezési Eszközök módosítása Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Városépítészeti Csoport Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság

20.)

Reklámrendelet megalkotása Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Városépítészeti Csoport Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság

21.) Vagyoni ügyek Előterjesztő:

Előkészítő: Véleményező:

Vantara Gyula polgármester vagy Hanó Miklós alpolgármester vagy Dr. Ferenczi Attila, a Pénzügyi, Gazdasági Városfejlesztési Bizottság elnöke Stratégiai - Fejlesztési Osztály Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság

és

22.) Pályázatok beadásának jóváhagyása Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester, illetőleg a területet felügyelő alpolgármester Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság

118

23.) Közbeszerzési ügyek Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság 24.) Bejelentések 2014. május 30. Zárt ülés 1.)

Fellebbezések, méltányossági ügyek Előterjesztő: Szociálpolitikai Osztály vezetője Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály

2.)

Vagyoni ügyek Előterjesztő:

Előkészítő: Véleményező: 3.)

Vantara Gyula polgármester vagy Hanó Miklós alpolgármester vagy Dr. Ferenczi Attila, a Pénzügyi, Gazdasági Városfejlesztési Bizottság elnöke Stratégiai - Fejlesztési Osztály Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság

és

Egyéb zárt ülési ügyek

Nyilvános ülés

1.)

A Körös Volán Zrt. 2013. évre vonatkozó beszámolója Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság

2.)

Az Alföldvíz Zrt. beszámolója, üzleti terve Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság

3.)

A 2014. évi közművelődési és művészeti, valamint az ifjúsági feladatok ellátására kiírt pályázatok alapítványi támogatásainak jóváhagyása Előterjesztő: Zelenyánszki Péter, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály Véleményező: Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság

4.)

Településrendezési Eszközök módosítása Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Városépítészeti Csoport Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság 119

5.)

2014. évi egyházi támogatások Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Véleményező: Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság

6.)

2014. évi alapítványi támogatások Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Véleményező: Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság

7.)

Vagyoni ügyek Előterjesztő:

Előkészítő: Véleményező:

Vantara Gyula polgármester vagy Hanó Miklós alpolgármester vagy Dr. Ferenczi Attila, a Pénzügyi, Gazdasági Városfejlesztési Bizottság elnöke Stratégiai - Fejlesztési Osztály Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság

és

8.)

Pályázatok beadásának jóváhagyása Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester, illetőleg a területet felügyelő alpolgármester Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság

9.)

Közbeszerzési ügyek Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság

10.) Bejelentések 2014. június 27. Zárt ülés 1.)

Fellebbezések, méltányossági ügyek Előterjesztő: Szociálpolitikai Osztály vezetője Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály

2.)

„Békéscsaba Ifjúságáért” kitüntetés adományozása Előterjesztő: Kiss Tibor alpolgármester Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály Véleményező: Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság

120

3.)

A Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Elismerése kitüntetés 2014. évi adományozása Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport

4.)

Vagyoni ügyek Előterjesztő:

Előkészítő: Véleményező: 5.)

Vantara Gyula polgármester vagy Hanó Miklós alpolgármester vagy Dr. Ferenczi Attila, a Pénzügyi, Gazdasági Városfejlesztési Bizottság elnöke Stratégiai - Fejlesztési Osztály Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság

Egyéb zárt ülési ügyek

Nyilvános ülés 1.)

Javaslat a 2014. évi költségvetési rendelet módosítására Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság

2.)

Intézményvezetői pályázatok elbírálása Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály, Titkársági Osztály Személyzeti Csoport Véleményező: Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság

3.)

Új hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés megkötése Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság

4.)

A 41/2006. (I. 26.) közgy. határozattal elfogadott Településszerkezeti Terv módosítása Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Városépítészeti Csoport Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság

5.)

A Helyi Építési Szabályzatról és Szabályozási Tervről szóló 5/2006. (I. 26.) önk. rendelet módosítása Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Városépítészeti Csoport Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság

121

és

6.)

Közalapítványok 2013. évi beszámolója Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Véleményező: Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság, Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság

7.)

Beszámoló Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának külkapcsolati helyzetéről, különös tekintettel a testvérvárosi kapcsolatokra Előterjesztő: Kutyej Pál, a Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság elnöke Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Véleményező: Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság

8.)

Vagyoni ügyek Előterjesztő:

Előkészítő: Véleményező: 9.)

Vantara Gyula polgármester vagy Hanó Miklós alpolgármester vagy Dr. Ferenczi Attila, a Pénzügyi, Gazdasági Városfejlesztési Bizottság elnöke Stratégiai - Fejlesztési Osztály Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság

és

Pályázatok beadásának jóváhagyása Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester, illetőleg a területet felügyelő alpolgármester Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság

10.) Közbeszerzési ügyek Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság 11.) Tájékoztató a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Előkészítő: Valamennyi osztály Összefoglaló előterjesztés összeállítója: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport 12.) Javaslat a közgyűlés 2014. II. félévi munkatervére Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport 13.) Bejelentések

122

Napirend tárgya:

BEJELENTÉSEK

Vantara Gyula polgármester: Miklós Attila képviselőé a szó. (Kazetta 3/2. 001-003) Miklós Attila képviselő: A jegyző asszonytól arra szeretne választ kapni, hogy az elmúlt hónapban két nagy értékű ingatlan került értékesítésre a város portfoliójából. A versenyeztetésnek minden tekintetben megfelelt a két épület értékesítése? Tájékoztatást kért az üggyel kapcsolatban. Kiss Tibor alpolgármester segítségét kérte. Több olyan információ jutott el személyéhez azzal kapcsolatban, hogy a Klebersberg Kuno Intézményfenntartó Központ a békéscsabai iskolák számára kevesebb összeget jutatott el a versenyeken való részvételhez. Nem nagyon követhető, hogy mi alapján csökkent a forrás, amelyből az eszközvásárlást is finanszírozzák. Kérte, hogy az alpolgármester kérjen a fenntartótól tájékoztatást, és azt ossza meg a közgyűléssel. (Kazetta 3/2. 003-023) Kiss Tibor alpolgármester: A diáksportra a város tavalyi évi költségvetésében közel 5 millió forintot különített el, amit megállapodás alapján a Klebersberg Intézetnek átutalt az önkormányzat. Ezen összeggel el kell számolnia. Az, hogy milyen számviteli szabályok szerint működik az intézmény, nem tudják befolyásolni, de amennyiben a képviselő mindenképpen szeretne erről tudomást szerezni, akkor ezt megteszik. Tudomása szerint számlák alapján számolják el a költségeket. Kérte Tarné Stuber Éva osztályvezető segítségét. (Kazetta 3/2. 023-041) Miklós Attila képviselő: Írásban juttatta el kérdését Vantara Gyula polgármesternek a vasútrekonstrukcióval kapcsolatban, amire azt a választ kapta, hogy a NIF felé továbbította kérdéseit, amelyek arra irányultak, hogy az előzetesen becsült összeg másfélszeresébe kerül a beruházás, ami számára elég nagymértékű. A konzorcium milyen körülmények között nyerte el a közbeszerzési pályázatot? Érkezett-e bármilyen válasz a NIF-től? A Kabinetben dolgozó munkatársaknak munkaköri kötelessége-e az, hogy különböző tüntetéseken részt vegyenek? (Kazetta 3/2. 041-053) Vantara Gyula polgármester: A tisztviselők délután négy óra után ott vannak, ahol akarnak. A NIF levél nagyon szép, látványos, biztos a sajtó élvezi is, de az önkormányzat nem illetékes. Ahogy megérkezik a válasz, haladéktalanul a képviselő rendelkezésére bocsátják. (Kazetta 3/2. 053-060) Takács Péter képviselő: Kérte, hogy az összes képviselő kapjon tájékoztatást, ugyanis értelmezése szerint Miklós Attila képviselő képviselői kérdést intézett, és személyét is érdekli a probléma. Erzsébethelyen zajlik a szociális rehabilitációs program. Ennek eredményeként parkolókat alakítottak ki az orvosi rendelő körül. Mi az oka annak, hogy a beruházást követően kevesebb parkoló áll a várakozók rendelkezésére? (Kazetta 3/2. 060-071) 123

Vantara Gyula polgármester: 15 napon belül írásban válaszolnak. (Kazetta 3/2. 071-072) Kutyej Pál képviselő: Mint minden évzáró közgyűlésen, idén is szeretne pár szót szólni, és úgy befejezni a 2013-as évet, ahogy hite szerint ildomos, nem csak a város polgárai, hanem a jó Isten felé is. Az Evangélikus útmutató szerinti karácsonyi igét szeretné megosztani Pál apostolnak a Tituszhoz írott leveléből. „Az Isten üdvözítő kegyelme megjelent minden embernek.” Abban a rohanó, futó világban, amely körülvesz bennünket, egy-egy pillanatra, amikor megáll az ember, akkor elgondolkodhat azon, hogy mi is volt mögötte, és mi is lesz előtte, mindenféle politikai háttér nélkül lehet azt elmondani, hogy bízik abban, hogy van jövője nem csak magyar népünknek, hanem Békéscsabának is, ezért szeretne egy rövid imádságban a jó Istenhez fordulni. Kérte, hogy aki szeretne részt venni rajta, álljon fel. „Mennyei atyánk hálával a szívünkben fordulunk Te hozzád itt az év végén, amikor oly sok mindent kell összeraknunk, hogy teljes legyen a kép, oly sok mindent kell átgondolnunk, hogy valóban összegezni tudjunk, de a mondanivalónknak, a gondolatainknak tudjuk jól, hogy a koronája mindenkor csak Te lehetsz. Köszönjük Neked a Te végtelen kegyelmedet és irgalmadat, amivel hordozol bennünket, köszönjük Neked az adott időt, köszönjük Neked, hogy lehetőségek tárházát biztosítod felénk, hogy valóban megmutassuk emberségünket és megmutassuk azt a szeretetet, amit küldesz, amit adsz nekünk. Kérünk Urunk, hogy ezután is Te légy a mi gyámunk, Te légy, a mi segítségünk, Te légy az, aki irányítod életünket. Ebben a pillanatban köszönjük meg Neked azokat is, akik már nem lehetnek velünk. Azokat is, akik városunkból elköltöztek már oda az örök országba, azokat, akik talán sokunknak hiányoznak. Kérünk, áld meg őket, fogadd őket magadhoz, a Te ígéreted szerint, és adj nekünk Urunk jövőképet, add, hogy valóban olyan legyen a következő esztendő, amire vágyunk, de ne csak a mi kéréseinket teljesítsd, hanem azt a legfőbb akaratodat, amely odavezet bennünket is a Te örök országodba. Kérünk, áld meg városunkat, minden tagját, áld meg a közgyűlést, áld meg minden jó szándékú magyar embert, áld meg minden polgárt, aki valóban úgy közeledik a másik ember felé, hogy a Te szeretetedet viszi ő neki. Kérünk Urunk Te légy velünk, kérünk, áldj meg minket. Ámen.” Áldott ünnepeket és boldog újévet kívánt. Szeretne minden képviselőnek egy-egy igés lapot átnyújtani. (Kazetta 3/2. 072-114) Vantara Gyula polgármester: Bejelentette, hogy a testület következő ülésére az elfogadott munkaterv szerint 2014. január 31. napján kerül sor. Egy pohár pezsgő mellett minden képviselőnek és Békéscsaba valamennyi polgárának szeretteik körében töltött békés, boldog karácsonyt és sikerekben gazdag boldog újévet kívánt, továbbá megköszönte a hivatal munkatársainak egész éves munkáját. A közgyűlés ülését 12 óra 25 perckor berekesztette. (Kazetta 3/2. 114-120) K.m.f. Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

Vantara Gyula polgármester 124