Békéscsabai Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz

Békéscsabai Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz. I. 265-8/2013.

JEGYZŐKÖNYV Készült: 2013. szeptember 27-én Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala hivatalos helyiségében Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének nyilvános ülésén. (Technikai megjegyzés: Tekintettel az ülés hangfelvételen történt rögzítésére a jegyzőkönyv rövidített formában készült. A hozzászóló neve után tett számok az egyes megnyilatkozások hangfelvételen lévő helyét jelölik meg. A jegyzőkönyv készítése során különböző típusú magnetofonok kerültek alkalmazásra. A hangfelvétel esetleges visszahallgatása során a számeltérések a különböző típusú magnetofonok eltéréséből adódnak.) Jelen volt: Vantara Gyula polgármester, országgyűlési képviselő, Hanó Miklós alpolgármester, országgyűlési képviselő, Kiss Tibor alpolgármester, Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, Dr. Fábián Ágnes tanácsnok, Herczeg Tamás tanácsnok, Futaki Sándor, Dr. Kerekes Attila, Kutyej Pál, Dr. Csicsely Ilona, Zelenyánszki Péter, Strifler Attila, Szabóné Kocziha Tünde, Takács Péter, Hrabovszki György, Miklós Attila képviselő Tanácskozási joggal vett részt: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző, Dr. Kiss Gyula aljegyző Napirendje tárgyalásánál jelen volt: Dr. Tőgye Ildikó, a Szociálpolitikai Osztály osztályvezetője, Túriné Kovács Márta, az Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály osztályvezetője, Dr. Deák Zoltán, a Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport csoportvezetője, Dr. Komán Ágnes, a Személyzeti Csoport csoportvezetője, Wittmann László, a Stratégiai-Fejlesztési Osztály osztályvezetője, Dr. Sódar Anita, a Közbeszerzési Csoport csoportvezetője, Csiaki Tamás, a Városüzemeltetési Osztály osztályvezetője, Tarné Stuber Éva, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály osztályvezetője, Kozma János a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója, Ando György, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója Vantara Gyula polgármester: Napirend előtt Köles István képviselő emlékének adóznak. Életének hatvanhetedik évében, méltósággal viselt, súlyos betegsége végén az elmúlt hónapban elhunyt Köles István képviselőtárs, barát. A város saját halottjaként augusztus 16án eltemettette, most az először nélküle összehívott közgyűlést a róla való megemlékezéssel kezdik. A méltatást Tomanek Gábor színész fogja megtartani, majd egy perces néma felállással tisztelegnek. „Vannak, akik eltűnnek az életünkből, anélkül, hogy észrevennénk. Vannak azonban különösen megrendítő, idő előtti tragédiák. Vannak olyan embertársaink, akiknek hiánya nap mint nap megszenvedett űr, fájó hiány. Helyükön ott ül a bánat. Az elmúlás kínja, amely kicsit előrevetítve a saját sorsunk üzenetét is hordozza. Különösen megérint Bennünket a gyász, ha harcostársunkat, barátunkat veszítjük el. Köles István képviselőtársunk, egykori alpolgármester, bizottsági elnök helye áll üresen Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésében. A rendszerváltás már a fiatal demokraták között találta; humánus személyisége, csendes, következetes kiállása a társadalmi igazságtalanságok ellen nem is jelölhetett volna ki számára

más utat. Hazájának sorsa mindig jobban aggasztotta, mint a sajátja. Gyakran volt reményvesztett, de mégis erőt tudott adni sokaknak egy-egy alkalmi, ünnepi szónoklatával. Már sokkal a törvény által végre meghatározott megemlékezést megelőzően – szembeszállva az akkori szószólókkal- adózott a kommunizmus áldozatai emlékének. Szó szerint kiharcolta az igazságtalanul megvádolt, és kivégzett kulákember számára állítandó emléktáblát, itt a városháza oszlopcsarnokában. Vele emlékeztünk meg az 56-os forradalom 50. évfordulójáról, amely különösen fájó emlékeket szakított fel érzékeny lelkében. Ugyanezért is viselte szívén a Fekete Pál gyűjtemény létrehozását. A rendszerváltás kezdetétől meghatározó tagja volt a politikai közéletnek. 1994 - 1998 között oktatási szakbizottsági tagságot vállalt, irányította, követte a mindig átalakulóban lévő oktatási ágazat valamennyi eseményét. 1998-2002 között önkormányzati képviselőként a kulturális bizottság elnökévé választották. Fontos volt számára valamennyi művészeti ág, egyforma odafordulással támogatta a színházi – zenei – képzőművészeti ágazatok rendezvényeinek megvalósulását. Emellett mindvégig kitartóan folytatta szaktanárként végzett oktatói tevékenységét is. Ezeket az ismereteket, tapasztalatokat kamatoztatta 20022006 között, amikor a város oktatásáért is felelős alpolgármester tisztét töltötte be. Működésének ideje alatt teremtették meg a műszaki képzés indításának feltételeit a Békéscsabán működő felsőoktatási intézményben. Sok esetben személyiségétől távol álló döntéseket kellett meghozni, de minden tettében emberi nagyságáról, hitéről tett tanúbizonyságot. Műveltsége, intelligenciája fanyar, mindig kicsit keserű humorral párosult. Érzékeny művészember volt. Mély érzéseit sokszor csak a zenével tudta kifejezni, amellyel meggyőzte még a hitetleneket is: érdemes élni, érdemes méltósággal élni. Jó lelke volt. Ha hitt Istenben, remélem, a túlparton is elismerik érdemeit, ahogyan köztünk is nagyon sokan szerették. Kedves István! Köszönjük a városunkért lelkiismerettel végzett munkádat! Nyugodj békében!” Vantara Gyula polgármester: Felkérte a közgyűlést, hogy egy perces, néma felállással adózzanak képviselőtársuk emlékének. Megállapította, hogy a nyilvános ülésen 17 fő képviselő van jelen, a testület határozatképes. Tájékoztatta a közgyűlést, hogy Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény - továbbiakban Mötv. - 47. § (2) értelmében a betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni. Távollétét előzetesen nem jelentette be senki. Az ülést megnyitotta. A meghívóban a zárt ülésre tervezett napirendet a jogszabály erejénél fogva zárt ülésen tárgyalja a testület, amelyről nem kell szavazni. Megállapította, hogy a meghívóban későbbi kiküldéssel szerelő 6.1 jelzésű előterjesztést a képviselők ezen a héten hétfőn e-mailben megkapták. A meghívóban jelzetteken kívül van-e a napirenddel kapcsolatban javaslat? Felhívta a képviselők figyelmét, hogy a képviselői kérdéseket az ülés végén, a Bejelentések keretében tehetik fel. (Kazetta 1/1. 000-077) Takács Péter képviselő: A Bejelentések között képviselői kérdést intézne a polgármesterhez. (Kazetta 1/1. 077-079) Miklós Attila képviselő: A Bejelentések között képviselői kérdést intézne a polgármesterhez. (Kazetta 1/1. 079-081) 2

Szabóné Kocziha Tünde képviselő: A testületi ülés végén képviselő kérdést tenne fel a polgármesternek. (Kazetta 1/1. 081-083) Strifler Attila képviselő: A testületi ülés végén képviselő kérdést intézne a polgármesterhez. (Kazetta 1/1. 083-086) Vantara Gyula polgármester: Egyéb észrevétel nincs. Szavazásra bocsátotta a napirendet. Megállapította, hogy a közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal az alábbi napirendet fogadta el: (Kazetta 1/1. 086-090) -

Zárt ülés:

1.)

Fellebbezések, méltányossági ügyek Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Dr. Tőgye Ildikó, a Szociálpolitikai Osztály vezetője

2.)

A „Kiváló Szociális Munkáért” kitüntetés adományozása Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Herczeg Tamás tanácsnok

3.)

Fellebbezés elbírálása közterület használati ügyben Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

Nyilvános ülés: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Elismerése kitüntetés átadása

1.)

A Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnökének és tagjának megválasztása Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

2.)

Oktatási, közművelődési és sport ügyek: 1.

Helyi szabályozás a köznevelési ágazati jogszabályok végrehajtásának egyes kérdéseiben Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

3

3.)

4.)

5.)

2.

A Százszorszép Művészeti Bázisóvoda alapító okiratának módosítása Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

3.

A Jankay-hagyaték és a Kolozsváry-, Tevan-adomány elhelyezése a Munkácsy Mihály Múzeumban, intézményi alapító okirat módosítása Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály Pénzügyi és Gazdasági Osztály Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

Szociális területet érintő ügyek: 1.

Az 5600 Békéscsaba, Békési út 24. szám alatti önkormányzati ingatlan szociális célú hasznosítása Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

2.

Döntés Békéscsaba Megyei Jogú Város 18. számú iskolafogászati körzetének ellátására beérkezett pályázatról Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Dr. Kerekes Attila, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke

3.

Pályázat kiírása az Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetőjének magasabb vezetői megbízására Előkészítő: Titkársági Osztály Személyzeti Csoport Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

Pénzügyi, költségvetési ügyek: 1.

Tájékoztató a 2013. évi költségvetés I. féléves teljesítéséről Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

2.

Kiegészítő támogatás igénylése Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

Városüzemeltetési ügyek: 1.

Az Alföldvíz Zrt. közgyűlési előterjesztéseinek véleményezése Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

2.

Szennyvízcsatorna-hálózat felújítás 2013. Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály 4

Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

6.)

Vagyoni, közbeszerzési ügyek, pályázatok:

1.

Döntéshozatal „»Békéscsaba Jamina városrész szociális célú városrehabilitációja« című projekt keretében Békéscsaba, Franklin utcai 40 db szociális bérlakás felújítása, a szükséges kiviteli és gépészeti tervek elkészítése és annak megfelelő kivitelezése” tárgyú közbeszerzési eljárásban (későbbi kiküldéssel) Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

2.

Az Alföldvíz Zrt. területcsere ajánlata Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

3.

Az Élővíz-csatorna melletti terület tulajdonjogának igénylése a Magyar Államtól Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

4.

A békéscsabai 3261/12 hrsz.-ú, jelenleg állami tulajdonban lévő ingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba vétele Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

5.

Békéscsaba – Doboz – Sarkad – méhkeréki határátkelő – Nagyszalonta nyomvonalon kerékpárút-hálózat fejlesztésével kapcsolatos előzetes megállapodás megkötése Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

6.

ALAPÍTÓI DÖNTÉS Beszámoló a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Törzsház szintű 2013. I. félévi gazdálkodásáról Előkészítő: Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Igazgatósága Előterjesztő: Kozma János, az Igazgatóság elnöke

7.

ALAPÍTÓI DÖNTÉS Javaslat a Békéscsabai Városfejlesztési Kft. felügyelőbizottsági tagjának és elnökének személyére Előkészítő: Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Igazgatósága Előterjesztő: Kozma János, az Igazgatóság elnöke

8.

A Békéscsaba, 2933/1 hrsz.-ú ingatlan értékesítése Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

5

9.

A Körös-völgyi Hulladékgazdálkodási Rekultivációs Önkormányzati Társulás társulási megállapodásának módosítása Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

7.)

Településrendezési Eszközök módosítása Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Városépítészeti Csoport Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

8.)

Partnerségi egyeztetési kör meghatározása a Településrendezési módosításához Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Városépítészeti Csoport Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

9.)

Közalapítványok alapító okiratának módosítása Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

10.)

Az önkormányzati támogatások nyújtásáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

11.)

Beszámoló a Közgyűlés 2013. júniusi és szeptemberi ülése között a 173/2013. (VI. 28.) közgy. határozat alapján hozott bizottsági döntésekről Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Stratégiai - Fejlesztési Osztály Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

12.)

Tájékoztató a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

13.)

BEJELENTÉSEK

Eszközök

9 óra 14 perckor zárt ülést rendelt el, kérte, hogy csak az arra jogosultak maradjanak a teremben. (Kazetta 1/1. 090-091) Zárt ülés Vantara Gyula polgármester: A nyilvános ülés első napirendi pontjának tárgyalása előtt a meghívóban feltüntetetteknek megfelelően Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Elismerése kitüntetés átadására kerül sor. A közgyűlés 2013. június 28-i ülésén döntött arról, hogy 2013. évben Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Elismerése kitüntetést Csendes Ferenc festőművész úrnak adományozza. A kitüntetés méltatására felkérte Józsa Mihály színművészt. (Kazetta 1/1. 192-203) 6

CSENDES FERENC 1945-ben Nádudvaron született, de gyermekkora óta Békéscsabán él. Itt kezdte el – édesapja nyomdokain haladva – a rendőri szolgálatot, amelyet 1984-ig hivatásos rendőri állományban teljesített. Már középfokú tanulmányai alatt megszerette a művészetet, a festészetet. Mesterei a legjobb helyi képzőművészek voltak: Kezdetben a Helyőrségi Klub képzőművész stúdiójának, majd később a mezőmegyeri Arany János Művelődési Ház képzőművész-körének tagjaként alkotott. Békéscsaba festőjének vallja magát: "Szívemhez nőtt ez a város, az itt élő emberek. Nekik és róluk szeretnék szólni műveimben. Meggyőződésem, hogy kötődés, szeretet és humánum nélkül nem születhet jó mű. " Alkotásait az ország majd minden nagyobb településén kiállították már. 2000. január 21-én, a Magyar Kultúra Napján eddigi kiemelkedő munkássága és a "Tanyavilág képzőművészeti megörökítéséért” a Magyar Kultúra Lovagja címet vehette át. 2011. augusztus 20-án Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesült. 2013. január 22-én pedig a Falvak Kultúrájáért Alapítvány adományozott díszoklevelet a művésznek. Kiemelkedő képzőművészeti tevékenységet folytató, a jellegzetes magyar, elsősorban alföldi tájat festményein továbbörökítő képzőművész. A magyarságtudat szellemében alkotó, egyedi látásmódot tükröző képzőművészeti alkotómunkássága elismeréséül a mai napon Csendes Ferenc Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Elismerése kitüntetésben részesül. Vantara Gyula polgármester: A közgyűlés nevében gratulált a kitüntetéshez. (Kazetta 1/1. 203-248) Napirend tárgya: A Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnökének és tagjának megválasztása Vantara Gyula polgármester: A Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság törvényes működésének biztosítása érdekében döntéshozatal szükséges a Bizottság tagjainak és elnökének személye vonatkozásában, tekintettel Köles István elnök 2013. augusztus 9-én bekövetkezett halálára. Az Mötv. 49. § (1) bekezdése alapján: A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. Herczeg Tamás és Zelenyánszki Péter képviselők bejelentették személyes érintettségüket, a szavazásban nem vesznek rész. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 1/1. 248-270) Miklós Attila képviselő: Az elmondottakkal egyetért, azonban felhívta Dr. Szvercsák Szilvia jegyző figyelmét, hogy a saját SZMSZ-t érdemes lenne olyan irányba módosítani, hogy a bizottságok működőképességét biztosíthassák. A jelenlegi testületi ülésen úgy szerepelnek 7

oktatási ágazatot érintő kérdések, hogy azokat a szakbizottság nem tudta tárgyalni, tekintettel arra, hogy az elnök nem tudta a bizottságot összehívni. Kezdeményezte az SZMSZ olyan irányú módosítását a következő közgyűlésre, hogy a bizottságok működőképessége biztosítva legyen, akár egy ilyen sajnálatos esemény után is. (Kazetta 1/1. 270-283) Takács Péter képviselő: Minden bizottság esetében az elmúlt és a mostani ciklusban is elnökválasztás szempontjából azt a választást tartja szerencsésnek, ha az adott bizottság szakmai tevékenységével valamilyen közvetlen, mindennapos gyakorlata, kapcsolata van. Éppen ezért kérdezné a polgármestert, hogy bár nem világos számára, hogy ez a felállás végleges-e a ciklus végéig, avagy csak ideiglenes megoldás, van annak valamely különleges oka, hogy az elnök személyére ez a javaslat született, és mondjuk nem egy fordított, a Herczeg Tamás személyét illetőleg? (Kazetta 1/1. 283-295) Dr. Szvercsák Szilvia jegyző: Miklós Attila képviselő felvetésére elmondta, hogy bármennyire is szeretné a jogszabály-módosítást, azonban az általa felvetettekről az Mötv. rendelkezik, ezért nincs lehetőség a módosításra. Ugyanez vonatkozik az időközi képviselőválasztásra is, Mötv-s szabály, nem helyi szabályozás tárgya. Az illetékes bizottság nem ülésezett, nem lett összehívva, az, hogy informálisan mi hangzott el, az egy dolog, semmilyen formális következménye nincs, tudomása szerint javaslattétel, határozathozatal nem történt. (Kazetta 1/1. 295-309) Kiss Tibor alpolgármester: A bizottsági tagok informális tájékoztatása a közgyűlés előtt szereplő anyagokról megtörtént, és tekintettel arra, hogy számtalan bizottsági hatáskörbe leadott döntés várható, ezért a bizottsági ülést 2013. október 8-ra előrehozták. Várták a képviselőt is a tájékoztatóra, de sajnos nem jött el. (Kazetta 1/1. 309-323) Hrabovszki György képviselő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyzőhöz intézné felvetését. Az SZMSZ tartalmazza az összes bizottság felállását, létszámát, emlékezete szerint soha nem állt fenn személyes érintettség. Tekintettel arra, hogy az SZMSZ-ben valamilyen módon minden képviselő meg van nevezve, gyakorlatilag lehetetlen lenne a szavazás. A bizottsági tagok felkérése és megszavazása esetében nincs személyes érintettség, hiszen a szabályzatot módosítják, ebben pedig van egy általánosan elfogadott gyakorlat, miszerint a jelölő szervezeteknek a döntését elfogadja a testület. Személye nem ért egyet azzal Takács Péter képviselőhöz hasonlóan, hogy Zelenyánszki Péter képviselő legyen az elnök, és ne a Herczeg Tamás képviselő, véleménye szerint fordítva célszerűbb, de megszavazza, mivel a jelölőszervezet szíve-joga, hogy kit jelöl. Viszont a személyes érintettség érdekes kérdés, mert az SZMSZ-t nem tudnák tárgyalni, hiszen minden képviselő neve benne van. (Kazetta 1/1. 323-345) Dr. Szvercsák Szilvia jegyző: A helyzet nagyon érdekes. Tartott a képviselőknek többször az új Mötv-ről tájékoztatást, illetve a főbb változásokra felhívta a figyelmet, emlékezete szerint a közgyűlés szabályt alkotott a személyes érintettség bejelentés elmulasztásával kapcsolatban. Az Mötv. előírja, hogy mielőtt személyi kérdésre kerül a sor, amennyiben az érintett személlyel kapcsolatos döntés születik, be kell jelenteni az érintettséget. Ez nem érinti a szavazást, a szavazás képességét. Törvény írja elő, hogy minden esetben személyes érintettséget kell bejelenteni, pár hónappal ezelőtt szankcionálták is az SZMSZ-ben. Abban az 8

esetben, ha a testület szavazással dönt arról, hogy az érintettet kizárja a szavazásból, a képviselő nem szavazhat. Ez egy új szabályozás az Mötv-ben. (Kazetta 1/1. 345-368) Kiss Tibor alpolgármester: Takács Péter képviselő által feltett kérdésre válaszolna. 2013. november 10-én időközi választásra kerül sor, annak eredményétől függően újra lehet gondolni a bizottsági elnökök és tagok személyét. (Kazetta 1/1. 368-384) Vantara Gyula polgármester: A vitát zárta. Herczeg Tamás és Zelenyánszki Péter képviselők bejelentették személyes érintettségüket, így a szavazásban nem vesznek részt. Szavazásra bocsátotta Herczeg Tamás képviselő döntéshozatalból történő kizárását. Megállapította, hogy a közgyűlés 10 igen, 4 nem szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadta. (Kazetta 1/1. 384- 1/2. 001) -

Szavazásra bocsátotta a határozati javaslat 1.) pontját, amely szerint a közgyűlés Herczeg Tamás önkormányzati képviselőt a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság tagjává választja. Megállapította, hogy a közgyűlés 16 igen, egyhangú szavazattal a határozati javaslat 1.) pontját elfogadta. (Kazetta 1/2. 001-005) -

Szavazásra bocsátotta Zelenyánszki Péter képviselő döntéshozatalból történő kizárását. Megállapította, hogy a közgyűlés 12 igen, 3 nem szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadta. (Kazetta 1/2. 005-008) -

Szavazásra bocsátotta a határozati javaslat 2.) pontját, amely szerint a közgyűlés Zelenyánszki Péter önkormányzati képviselőt a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnökévé választja. Megállapította, hogy a közgyűlés 15 igen szavazattal, 1 tartózkodással a határozati javaslat 2.) pontját elfogadta. (Kazetta 1/2. 005-013) -

A közgyűlés a határozat 1.) pontját 16 igen, egyhangú szavazattal, 2.) pontját 15 igen szavazattal, 1 tartózkodással fogadta el és a következő határozatot hozta: 190/2013. (IX. 27.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság tagjának

9

Herczeg Tamás önkormányzati képviselőt választja meg. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnökének Zelenyánszki Péter önkormányzati képviselőt választja meg. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. szeptember 27.

Napirend tárgya: Oktatási közművelődési és sport ügyek Tárgy:

Helyi szabályozás a köznevelési ágazati jogszabályok végrehajtásának egyes kérdéseiben

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság. A bizottság a határozati javaslat elfogadását javasolja. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 1/2. 013-017) Kiss Tibor alpolgármester: Az előterjesztés 5. oldalán található táblázat „Egyéb finanszírozású pedagógus” oszlopából kimaradt a nem szó. A 19,5 fő nem pedagógus, általában dajka, takarító, pedagógiai asszisztens, óvodatitkár, udvaros és karbantartói feladatokat látnak el városi finanszírozásban. Az adott intézménynek a profiljától függően a különböző munkahelyek mértéke változik. A Lencsési Óvodában, tekintettel arra, hogy integrált nevelés folyik, mozgássérült gyermekeket látnak el, ezért van több nem pedagógus végzettségű munkatárs, valamint a Százszorszép Művészeti Bázisóvodában a GESZ miatt jelentkezik a plusz 5,5 foglalkoztatott. (Kazetta 1/2. 017-030) Vantara Gyula polgármester: Kérdés, észrevétel nincs. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 1/2. 030-034) A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 191/2013. (IX. 27.) közgy. HATÁROZAT I.

Békéscsaba Megye Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) és a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 10

köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 2013. szeptember 1-jén hatályba lépő változásai miatt kialakított helyi irányelveket – az alábbiak szerint – elfogadja. Az aktualizált helyi irányelvek rendelkezéseit 2013. szeptember 1. napjával kezdődően kell alkalmazni. Óvodavezetők pótléka: Óvodák

Vezetői pótlék %-os mértéke illetményalap* százalékában) Nkt. törvényi minimum:

- önálló óvodánként

(az

(2013. évben 40%)

- egyéb feladathoz kapcsolt pótlék: - Hajnal-Lenkey-Jázmin Utcai Általános Művelődési Központ (ÁMK miatt) - Százszorszép Művészeti Bázisóvoda (pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátó szervezeti egység miatt) - Lencsési Óvoda (mozgáskorlátozottak integrált nevelése miatt)

(önkormányzat által biztosított) 15% 15% 15%

Vezetőhelyettesi létszám és pótlék: Az Nkt. alapján kötelezően biztosítandó intézményvezető-helyettes: 200 fő gyermek létszámig 1 fő, 201-500 gyermek esetén 2 fő. Amennyiben a tényleges létszám a Kormányrendeletben meghatározottak alá csökken, automatikusan módosul a helyettesi létszám. Az óvodavezető-helyettesek létszám-megállapításának alapja a mindenkori éves statisztikában szereplő tényleges létszám. A pótlék mértéke nem haladhatja meg a törvényi minimumot, amely 20%. Nem vezetői feladatokhoz kapcsolódó intézményvezetői juttatások: A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés pedagógiai fejlesztésre (Nkt. 65. § (5) bekezdése alapján) a mindenkori költségvetési törvény függvényében adható rendszeres elismerési lehetőség. Jellemzően differenciált, az eltelt időszak kiemelkedő, eredményes pedagógiai fejlesztése alapján, tanévenként szeptember 1. és augusztus 31. között kerülhet megállapításra. Pénzügyi tervezés: a költségvetésben tervezésre kerül. Folyósítása: havonta az adott időszakban. Feltétele: min. 1 év vezetői megbízás új intézményvezetők esetén. Jutalom (Nkt. 65. § (4) bekezdése alapján) adható, alkalmi, a város költségvetési lehetőségeinek függvényében biztosítható juttatás. Pénzügyi tervezés: az óvodák intézményvezetőinek garantált illetményéhez kötődő, legfeljebb 1 havi illetménynek megfelelő összeg. Jutalom biztosítása: évente egy alkalommal, október 23-i nemzeti ünnephez kötődően. Feltétele: min. 1 év intézményvezetői tevékenység. Közalkalmazottak kötelező pótlékai: Pótlék megnevezése

Pótlék összege (%) 11

Munkaközösség-vezetői pótlék Óvodaközi-városi munkaközösségvezetői

(az illetményalap százalékában) óvodánként 1 fő 5% városi szinten 1 fő 5%

II.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a helyi szabályozásban meghatározott vezetői és egyéb juttatásokat az I. pontban meghatározott mértékben, valamint a jelen határozat mellékletét képező táblázatban foglaltak szerint biztosítja a költségvetés tervezésekor, e forrásokon felül nem vállal kötelezettséget. A helyi szabályozás alapján számított ezévi költségvetési többletfedezet a 2013. évi költségvetési rendeletmódosítás során kerül biztosításra az intézményekben. Ezt követően a költségvetési rendeletekben folyamatosan tervezni szükséges.

III.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a fenntartásában lévő óvodák számára 2013-2014. nevelési évben a 2013. évi költségvetésben megállapított pedagógiai munkát segítő közalkalmazotti álláshelyek fenntartását biztosítja.

IV.

Békéscsaba Megye Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a helyi aktualizált irányelvek elfogadásával egyidejűleg a korábbi szabályozásról rendelkező 429/2011. (X. 21.) közgy. határozatát hatályon kívül helyezi.

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. szeptember 27. Melléklet

ÓVODÁK engedélyezett alkalmazása 2013 szeptember 1-jétől Óvoda

Munkaközösség Vezetőhelyettes Egyéb vezető finanszírozású nem pedagógus 1 2 3,75 Lencsési Óvoda 1 1 2 Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda 1 1 0,5 Penza Lakótelepi és dr. Becsey Oszkár Utcai Óvoda 1 2 2,5 Szigligeti Utcai és Kazinczy – Lakótelepi Óvoda 1 2 2 Kertvárosi Óvoda 1 1 0,5 Mackó-Kuckó Óvoda 1 1 5+ 0,5 Százszorszép Művészeti Bázisóvoda 1 1 2,5 Hajnal-Lenkey-Jázmin Utcai Általános Művelődési Központ 8 11 19.5 Összesen

12

Tárgy:

A Százszorszép Művészeti Bázisóvoda alapító okiratának módosítása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság. A bizottság a határozati javaslat elfogadását javasolja. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátom a határozati javaslatot. (Kazetta 1/2. 034-039) A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 192/2013. (IX. 27.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Százszorszép Művészeti Bázisóvoda módosító okiratát a jelen határozat 1. melléklete szerint jóváhagyja. A módosító okirat a törzskönyvi nyilvántartásba vétellel lép hatályba. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Százszorszép Művészeti Bázisóvoda módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát a jelen határozat 2. melléklete szerint jóváhagyja. Az alapító okirat a törzskönyvi nyilvántartásba vétellel lép hatályba. Az alapító okirat módosításának megfelelő változásokat a köznevelési intézménynek az intézményi alapdokumentumokban is át kell vezetnie. Felelős: Határidő:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2013. október 31. 1. melléklet

A Százszorszép Művészeti Bázisóvoda alapító okiratának módosítása: ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁSA Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a Százszorszép Művészeti Bázisóvoda (székhelye: 5600 Békéscsaba, Wlassics sétány 4/1.) 123/2013. (V. 31.) közgy. határozattal 2013. május 31. napján elfogadott alapító okiratát az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. § (1)-(2) bekezdése szerinti tartalommal az alábbiak szerint módosítja: 1. Az alapító okirat 2. pontjában az intézmény telephelyének megjelölésénél a „Békéscsaba, Bartók Béla út 37/B.” szövegrész helyébe a „Békéscsaba, Pásztor utca 17.” szöveg lép. 2. Az alapító okirat 15. pontjában a „a békéscsabai 2998/1/A/84. hrsz.-ú, Békéscsaba, Bartók Béla út 37/B. sz. alatti ingatlanban 74 m2” szövegrész helyébe a „a békéscsabai 1772/11. hrsz.-ú, 1 ha 1345 m2, Békéscsaba, Pásztor u. 17. szám alatti ingatlanból 53 m2” szöveg lép.

13

3. Az alapító okirat záradékában a „Jelen alapító okirat 2013. augusztus 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Százszorszép Művészeti Bázisóvoda 2012. november 23. napján kelt - 332/2012. (XI. 23.) közgy. határozattal jóváhagyott - egységes szerkezetű alapító okirata hatályát veszti.” szöveg helyébe a „Jelen alapító okirat a törzskönyvi nyilvántartásba vétellel lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Százszorszép Művészeti Bázisóvoda 2013. május 31. napján kelt - 123/2013. (V. 31.) közgy. határozattal jóváhagyott - egységes szerkezetű alapító okirata hatályát veszti. 4. Az alapító okirat záró szövegében a „Jelen alapító okiratot Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 123/2013. (V. 31.) közgy. határozatával elfogadta.” szövegrész helyébe a „Jelen alapító okiratot Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 192/2013. (IX. 27.) közgy. határozatával elfogadta.” szöveg lép. 5. Ezen alapítóokirat-módosítás a törzskönyvi nyilvántartásba vétellel lép hatályba. Ezen alapítóokirat-módosítást Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 192/2013. (IX. 27.) közgy. határozatával elfogadta. Békéscsaba, 2013. szeptember 27.

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

Vantara Gyula polgármester

2. melléklet A Százszorszép Művészeti Bázisóvoda módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata: ALAPÍTÓ OKIRAT módosításokkal egységes szerkezetben Az első Alapító Okirat kelte: 2002. XII. 18. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (3) bekezdése, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. § (1)-(2) bekezdései, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szerinti tartalommal az alábbi alapító okiratot adja ki: 1. Intézmény neve: Százszorszép Művészeti Bázisóvoda 14

2. Székhelye (pontos címe): Békéscsaba, Wlassics sétány 4/1. Telephelye: Békéscsaba, Pásztor utca 17. 3. Törzsszáma: 634124 Szakágazati besorolás száma: 851020 4. Alapító szerv neve: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, illetve jogelődje Békéscsaba, Szent István tér 7. A fenntartó, irányító szerv és működtető neve, székhelye: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba, Szent István tér 7. 5. Jogállása: Önálló jogi személy. Az intézmény a Wlassics Sétányi Belvárosi Óvoda (5600 Békéscsaba, Wlassics sétány 4.), az Andrássy Úti Óvoda (5600 Békéscsaba, Andrássy út 38.) és az Óvodai Gazdasági Ellátó Szervezet (5600 Békéscsaba, Wlassics sétány 4.) általános jogutódja. 6. A foglalkoztatottakra vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: Közalkalmazotti jogviszony a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. szerint, megbízási jogviszony a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. szerint, munkajogviszony a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. szerint és a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. tv. hatálya alá tartozó prémiumévek programban részt vevők foglalkoztatására irányuló jogviszony, valamint a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermekek gondozását, illetve családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásáról szóló 2004. évi CXXIII. tv. hatálya alá tartozó ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony. 7. A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, ellátja Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásában önállóan működő és gazdálkodó óvodák és az Egészségügyi Alapellátási Intézmény (5600 Békéscsaba, Wlassics sétány 4.) pénzügyi-gazdasági feladatait. 8. Illetékességi és működési köre: 15

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. 96. § (4) bekezdése, valamint a 23/2013. (III. 26.) KIOSB határozat szerinti működési (felvételi) körzet. 9. Típusa:

óvoda tagozata: nincs

10. Felvehető maximális gyermeklétszám: 240 fő 11. Jogszabályban meghatározott közfeladata: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. szerinti óvodai nevelés, valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján fennálló feladatok. 12. Alaptevékenység TEÁOR száma: 85.10 Iskola-előkészítő oktatás Alaptevékenység: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv., a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv., a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv., valamint a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. tv. alapján: 851011 Óvodai nevelés, ellátás oktatási, nevelési módszertani feladatok végzése oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenység: óvodai fejlesztő program 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása (sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (hallássérült), beszédfogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd) 562912 Óvodai intézményi étkeztetés (feltételek biztosítása) 562917 Munkahelyi étkeztetés 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 13. Vállalkozási tevékenysége: nincs 14. Intézmény vezetőjének megbízására vonatkozó szabályok: Az óvoda vezetőjét a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján a közgyűlés bízza meg pályázat útján 5 év határozott időtartamra. Felette az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. 15. Feladat ellátására szolgáló vagyon: Az önkormányzat által ingyenes használatba adott korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból: 16

a békéscsabai 2998/10. hrsz.-ú, 4494 m2 Békéscsaba, Wlassics sétány 4/1. sz. alatti ingatlan, a békéscsabai 1772/11. hrsz.-ú, 1 ha 1345 m2, Békéscsaba, Pásztor u. 17. szám alatti ingatlanból 53 m2. Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának a szabályait az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 19/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelet szabályozza. ZÁRADÉK: Jelen alapító okirat a törzskönyvi nyilvántartásba vétellel lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Százszorszép Művészeti Bázisóvoda 2013. május 31. napján kelt - 123/2013. (V. 31.) közgy. határozattal jóváhagyott - egységes szerkezetű alapító okirata hatályát veszti. Jelen alapító okiratot Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 192/2013. (IX. 27.) közgy. határozatával elfogadta. Békéscsaba, 2013. szeptember 27. Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

Vantara Gyula polgármester Tárgy:

A Jankay-hagyaték és a Kolozsváry-, Tevan-adomány elhelyezése a Munkácsy Mihály Múzeumban, intézményi alapító okirat módosítása

Vantara Gyula polgármester: Köszöntötte Ando Györgyöt, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatóját. Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság. A bizottság a határozati javaslat elfogadását javasolja. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 1/2. 039-044) Takács Péter képviselő: Az előterjesztés értelmében a Jankay Galéria megszűnik, a kiállítás betelepül a Munkácsy Mihály Múzeumba. Számára nem derül ki, hogy az alapítvány munkatársai szintén bekerülnek-e a múzeumba, amennyiben igen, milyen metodikával működik tovább a múzeum és az alapítvány apparátusa egymás mellett? A Munkácsy Mihály Múzeum alapító okiratában Gyulai út 1. szám alatti, mint kivonandó épület szerepel. Van-e elgondolás az épület hasznosításáról? (Kazetta 1/2. 044-052) Vantara Gyula polgármester: A szólásra jelentkező képviselőknek javasolta, hogy Tímár Ella az alapítvány kuratóriumának elnöke egyben válaszoljon a feltett kérdésekre. Zelenyánszki Péter képviselő a javaslatot elfogadja? (Kazetta 1/2. 052-056) Zelenyánszki Péter képviselő: A javaslatot elfogadja. (Kazetta 1/2. 056-057)

17

Tímár Ella képviselő: Az előterjesztésből kitűnik, hogy márciusban döntött a kuratórium a költséghatékonyság miatt a galéria megszüntetéséről, továbbá, hogy a galéria a Munkácsy Mihály Múzeum kertjében álló épületben nyer elhelyezést. A hagyaték fennmaradó része a Szabadság téri épületben marad, mellé költözik továbbá a Kolozsvári és a Tevan hagyaték. A munkatársak közül az igazgatóasszony más munkakörben tevékenykedik, elmegy az alapítványtól, a másik két munkatársat a múzeumban foglalkoztatják. A hagyatékot feldolgozó és kezelő művészettörténész teljes alkalmazásban folytatja tovább munkáját. Minden részletet a határozati javaslat tartalmaz. (Kazetta 1/2. 057-070) Vantara Gyula polgármester: Takács Péter képviselő kérdésére felkérte Ando György igazgatót, adja meg a választ. (Kazetta 1/2. 070-072) Ando György a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója: A Jankay gyűjtemény teljes mértékben integrálódik a múzeum gyűjteményébe, azok kezelése a hatályos jogszabályok, valamint a múzeumi előírások alapján történik. A Gyulai úti ingatlant a múzeum már nem használja. Információ szerint az épület hasznosításával kapcsolatban folynak a tárgyalások a VAK Zrt-vel. A Jankay hagyaték a Széchenyi u. 7. szám alá kerül. (Kazetta 1/2. 072-080) Kiss Tibor alpolgármester: Megjegyezte, hogy többkörös egyeztetés folyt a Jankay hagyaték elhelyezésével kapcsolatban. Meglátása szerint akkor, amikor a múzeum a városhoz került, sikerült megtalálni azt a megoldást, hogy még méltóbb helyen tudják elhelyezni a JankayKolozsvári-Tevan hagyatékot. Kikérték a szakértők véleményét, reményei szerint mindenki megelégedésére szolgál a közgyűlés előtt szereplő döntés. Megköszönte a résztvevők munkáját. (Kazetta 1/2. 080-094) Vantara Gyula polgármester: Van-e az ellen kifogás, hogy a határozati javaslat pontjairól egyben történjen a szavazás? Természetesen minden egyes pontot külön határozati számmal látnak el. Megállapította, hogy a képviselők a javaslattal egyetértettek. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot: Tárgy:

A Jankay-hagyaték és a Kolozsváry-, Tevan-adomány elhelyezése a Munkácsy Mihály Múzeumban, intézményi alapító okirat módosítása I.

A közgyűlés 15 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 193/2013. (IX. 27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Jankay-hagyaték, a Kolozsváry-, Tevan-adomány (a továbbiakban: Gyűjtemény) és a Munkácsy Mihály Múzeum (a továbbiakban: Múzeum) vonatkozásában az alábbiak szerint dönt: 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2013. október 16. napjától a Gyűjteményt a Múzeum szervezeti keretei között helyezi el.

18

2. A Gyűjtemény kiállításra kerülő műtárgyai a Múzeum 5600 Békéscsaba, Széchenyi utca 7. szám alatti épületegységében, külön erre a célra kialakított helyiségben kerülnek elhelyezésre. 3. A Gyűjtemény kiállításra nem kerülő darabjai továbbra is az 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 1-3. szám alatti raktárban maradnak. 4. A Gyűjtemény és a Jankay Tibor Művészeti Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) ingóságai átadás-átvételének alapját az azokról elkészített leltári jegyzékek képezik. 5. A Gyűjteményt a Múzeumban található, Magyar Állam tulajdonában lévő műtárgyaktól elkülönítve, külön leltári jegyzék szerint szükséges nyilvántartani. 6. Az áthelyezést követően a Gyűjtemény továbbra is az Önkormányzat tulajdonát képezi. A Közalapítvány ingó vagyona továbbra is a Közalapítvány tulajdonában marad. 7. A Múzeum Gyűjtemény és a Közalapítvány ingó vagyona feletti használati joga az alapfeladatai ellátásához szükséges mértékig terjed ki. 8. A Múzeum hatályos alapító okirata szerinti alaptevékenysége a Gyűjteménnyel kapcsolatos alábbi feladatok ellátásával bővül: a Jankay-hagyaték és a Kolozsváry-, Tevan-adomány anyagából állandó kiállítás működtetése, a Jankay-hagyaték és a Kolozsváry-, Tevan-adomány raktározása, gondozása, kezelése, a Jankay-hagyaték múzeumi szakleltári feldolgozása. 9. A szakmai, működési és egyéb dokumentumok elkészítésének, valamint az irattárak rendezésének határideje 2013. október 31. napja. 10. A Gyűjtemény elhelyezésének, kezelésének részleteit az Önkormányzat, a Közalapítvány és a Múzeum között háromoldalú megállapodásban szükséges rögzíteni jelen határozat tartalmának megfelelően. Felelős: Határidő:

Kiss Tibor alpolgármester 2013. október 16.

Tárgy:

A Jankay-hagyaték és a Kolozsváry-, Tevan-adomány elhelyezése a Munkácsy Mihály Múzeumban, intézményi alapító okirat módosítása II.

A közgyűlés 15 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 194/2013. (IX. 27.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Munkácsy Mihály Múzeum módosító okiratát a jelen határozat 1. melléklete szerint jóváhagyja. A módosító okirat 2013. október 16. napján lép hatályba. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Munkácsy Mihály Múzeum módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát a jelen határozat 2. melléklete szerint jóváhagyja. Az alapító okirat 2013. október 16. napján lép hatályba. Felelős: Határidő:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2013. október 16. 19

1. melléklet A Munkácsy Mihály Múzeum alapító okiratának módosítása: ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁSA Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a Munkácsy Mihály Múzeum (székhelye: 5600 Békéscsaba, Széchenyi u. 9.) Békéscsabán, 2013. február 22. napján kelt 39/2013. (II. 22.) közgy. határozattal elfogadott alapító okiratát az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. § (1)-(2) bekezdése szerinti tartalommal az alábbiak szerint módosítja: 1. Az alapító okirat 1.4. pontjából törlésre kerül az alábbi ingatlan: „5600 Békéscsaba, Gyulai út 1. (telephely - irodák), hrsz.: 32.,”. 2. Az alapító okirat 2. pontjában a „A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 20. § (2) bekezdése alapján régészeti feltárást törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szerv végezhet.” szövegrész helyébe az alábbi szöveg lép: „A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 20. § (2) bekezdésében és a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 21. §-ában foglaltak szerint régészeti feltárást végezhet.”. 3. Az alapító okirat 3.1. pontja kiegészül az alábbi 3.1.4. ponttal: „3.1.4. A fentieken túlmenően fenntartói döntés alapján feladata: a Jankay-hagyaték és a Kolozsváry-, Tevan-adomány anyagából állandó kiállítás működtetése, a Jankay-hagyaték és a Kolozsváry-, Tevan-adomány raktározása, gondozása, kezelése, a Jankay-hagyaték múzeumi szakleltári feldolgozása.” 4. Az alapító okirat 11. pontja a „A költségvetési szerv vagyon feletti rendelkezési jogai:” címet követően kiegészül a „11.1. A Magyar Állam tulajdonában lévő ingó és ingatlan vagyon vonatkozásában:” szöveggel. 5. Az alapító okirat 11. pontja kiegészül az alábbi 11.2. alponttal: „11.2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő ingó vagyon vonatkozásában: A Jankay-hagyaték és a Kolozsváry-, Tevan-adomány Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonát képezi, a költségvetési szerv azokat az alaptevékenységének ellátásához szükséges mértékben használhatja.”. 6. Az alapító okirat a következő záradékkal egészül ki: „ZÁRADÉK: 20

Jelen alapító okirat 2013. október 16. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Munkácsy Mihály Múzeum 2013. február 22. napján kelt - 39/2013. (II. 22.) közgy. határozattal jóváhagyott - egységes szerkezetű alapító okirata hatályát veszti.” 7. Az alapító okirat záró szövegében a „Az alapító okiratot Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 39/2013. (II. 22.) közgy. határozatával elfogadta.” szöveg helyébe a „Az alapító okiratot Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 194/2013. (IX. 27.) közgy. határozatával elfogadta.”szöveg lép. Ezen alapítóokirat-módosítás 2013. október 16. napján lép hatályba. Ezen alapítóokirat-módosítást Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 194/2013. (IX. 27.) közgy. határozatával elfogadta. Békéscsaba, 2013. szeptember 27.

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

Vantara Gyula polgármester

2. melléklet A Munkácsy Mihály Múzeum egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata: MUNKÁCSY MIHÁLY MÚZEUM ALAPÍTÓ OKIRATA (módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. §-a és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. §-a alapján, figyelemmel a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kult. tv.) 37/A. § (7) bekezdésére és 45. §-ára, a Munkácsy Mihály Múzeum módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát – a Kult. tv. 45. § (5) bekezdése alapján a kultúráért felelős miniszter véleményének kikérésével – az alábbiak szerint adja ki: 1. A költségvetési szerv neve, nevének rövidítése, idegen nyelvű neve, székhelye, telephelyeinek neve és címe: 1.1.

Neve:

1.1.1. Nevének rövidítése:

Munkácsy Mihály Múzeum MMM

21

1.1.2. Idegen nyelvű neve:

Munkácsy Mihály Museum

1.2.

Székhelye:

5600 Békéscsaba, Széchenyi u. 9. (hrsz.: 16.)

1.3.

Telephelye:

Csabai Tanya és Gabonatermesztés-történeti Kiállítóhely 5600 Békéscsaba, Gyulai út 65. (hrsz.: 1503.)

1.4.

A feladatellátást szolgáló további ingatlanok:

5600 Békéscsaba, Széchenyi u. 7. fsz. 1. (kiállítóhely, raktárak, restaurátorműhely, szerverszoba, kutatószoba), hrsz.: 15/A/1., 5600 Békéscsaba, Fábry u. 58. (raktár és restaurátorműhely), hrsz.: 9858/1. 1.5.

A költségvetési szerv jogállása:

Önálló jogi személy. 2. A költségvetési szerv közfeladata: A Kult. tv. 37/A. §, 42. §, 45. §, 45/A. §-ai alapján gondoskodik a kulturális javak meghatározott anyagának folyamatos gyűjtéséről, nyilvántartásáról, megőrzéséről és restaurálásáról, tudományos feldolgozásáról és publikálásáról, valamint kiállításokon és más módon történő bemutatásáról, a közművelődési és közgyűjteményi feladatok ellátásáról. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 20. § (2) bekezdésében és a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 21. §-ában foglaltak szerint régészeti feltárást végezhet. 3. A költségvetési szerv tevékenysége: 3.1.

A költségvetési szerv alaptevékenysége:

3.1.1. Békéscsaba Megyei Jogú Város és Békés megye közigazgatási területén a kulturális javakhoz való hozzáférés biztosítása érdekében: a kulturális javak egységes szaktudományos szempontok szerint, tudományos szaktevékenység keretében kialakított, nyilvántartott és dokumentált együttesét őrzi, gondozza és kiállításon bemutatja, biztosítja a kulturális javakhoz kapcsolódó kutatási tevékenység lehetőségét, kultúraközvetítő, közművelődési tevékenységével hozzájárul az egész életen át tartó tanulás folyamatához, közművelődési rendezvényeket és egyéb programokat rendez, együttműködik a nevelési-oktatási intézményekkel és múzeumpedagógiai programjaival segíti az iskolai és az iskolán kívüli nevelés céljainak elérését, elvégzi a kulturális javak múzeumpedagógiai célú feldolgozását, folyamatosan megújuló múzeumpedagógiai és múzeumandragógiai programkínálatot biztosít, az intézmény turisztikai vonzerejének felhasználásával, a látogatóknak nyújtandó szolgáltatásokkal helyi és országos szinten elősegíti a gazdaság élénkítését. 22

3.1.2. Feladata a működési engedélyében meghatározott gyűjtőkörébe tartozó kulturális javak: gyűjteménygondozása, ennek keretében azok gyarapítása, nyilvántartása, állományvédelme, tudományos feldolgozása és publikálása, hozzáférhetővé tétele, ennek keretében állandó és időszaki kiállítások rendezése, közművelődési és múzeumpedagógiai programok és kiadványok biztosítása, a kulturális javak digitalizálása, a kutatási tevékenység biztosítása. 3.1.3. A megyei hatókörű városi múzeum állami feladatai keretében: vagyonkezelője a tevékenység ellátásához szükséges állami vagyonnak, területileg illetékes múzeumként gyűjtőterületére kiterjedően, o végzi a megelőző és a mentő feltárásokat és az ehhez kapcsolódó egyéb régészeti szaktevékenységeket, o vezeti a régészeti lelőhelyek szakmai nyilvántartását, és annak alapján adatokat szolgáltat a régészeti lelőhelyekről, o a régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti leletet vagy lelőhelyet a kulturális örökségvédelmi hatóságnak haladéktalanul bejelenti, o részt vesz a régészeti emlékek és a műemlékek vissza nem építhető vagy a helyszínen meg nem őrizhető töredékei és tartozékai muzeális intézményben történő elhelyezésében, o szakértőként részt vesz a régészetileg védett területek ellenőrzésében, o gyűjtőkörében szakmai tanácsadást folytat a muzeális intézmények szakmai együttműködése, munkájuk összehangolása, valamint az egyéb kulturális javak védelme érdekében, o részt vesz a szellemi kulturális örökség védelmével kapcsolatos helyi tevékenységek koordinálásában és szakmai támogatásában, o muzeológiai, múzeumpedagógiai, képzési és restaurálási szakmai-módszertani központként működik. 3.1.4. A fentieken túlmenően fenntartói döntés alapján feladata: a Jankay-hagyaték és a Kolozsváry-, Tevan-adomány anyagából állandó kiállítás működtetése, a Jankay-hagyaték és a Kolozsváry-, Tevan-adomány raktározása, gondozása, kezelése, a Jankay-hagyaték múzeumi szakleltári feldolgozása. 3.2. A költségvetési szerv alaptevékenységének államháztartási szakfeladatrend szerinti besorolása: 581100 680002 900300 910201 910202 910203 910204 910301

Könyvkiadás Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Alkotóművészeti tevékenység Múzeumi gyűjteményi tevékenység Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység Múzeumi kiállítási tevékenység Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése 23

910302 910121 910122 910123

Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság megóvása Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme Könyvtári szolgáltatások

3.3. A költségvetési szerv államháztartási szakágazat szerinti besorolása: 910200

Múzeumi tevékenység

3.4. A költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége: A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységet nem végez. 4. A költségvetési szerv illetékessége, működési köre: 4.1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város és Békés megye közigazgatási területe.

4.2.

A magyarországi szlovák nemzetiségi néprajz esetében Magyarország területe.

5. Alapítói jogokat gyakorló szerv neve és székhelye: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. 6. A költségvetési szerv irányítása és fenntartása: 6.1. Irányító szerv neve: Irányító szerv székhelye:

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.

6.2. Fenntartó szerv neve: Fenntartó szerv székhelye:

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.

7. A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Pénzügyi-gazdasági feladatait Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala látja el. 8. A költségvetési szerv szakmai besorolása: Megyei hatókörű városi múzeum 9. A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje: A költségvetési szerv vezetője a megyei hatókörű városi múzeum vezetője, aki a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezése tárgyában született 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban Kjt. vhr.) alapján, nyilvános pályázat útján kerül kiválasztásra. 24

A megyei hatókörű városi múzeum vezetőjét Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése bízza meg pályázat útján 5 év határozott időtartamra. Felette az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. A Kult. tv. 45. § (4) bekezdése alapján a megyei hatókörű városi múzeum vezetőjének megbízásához, illetve megbízásának visszavonásához a kultúráért felelős miniszter egyetértése szükséges. 10. A költségvetési szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatatási jogviszonyok megjelölése: A költségvetési szerv szakalkalmazottjainak és egyéb közalkalmazottjainak foglalkoztatási jogviszonyára a Kjt. és a Kjt. vhr. rendelkezései az irányadók. Egyes, a Kjt., illetve a Kjt. vhr. hatálya alá nem tartozó alkalmazottak foglalkoztatási jogviszonyára a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezései az irányadók. Az egyéb jogviszonyokra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezései az irányadóak. 11. A költségvetési szerv vagyon feletti rendelkezési jogai: 11.1. A Magyar Állam tulajdonában lévő ingó és ingatlan vagyon vonatkozásában: A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Kult. tv. módosítás) alapján az alapító használatába/vagyonkezelésébe adott ingatlan, valamint az ingó vagyon feletti rendelkezési jog a vagyon használati jogának gyakorlására és rendeltetésszerű használatára terjed ki a Kult. tv. módosítás 30. §-a alapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel megkötött szerződés szerint. Az intézmény leltárában szereplő kulturális javak elidegenítésére, kölcsönbe adására, cseréjére a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény alapján kerülhet sor. 11.2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő ingó vagyon vonatkozásában: A Jankay-hagyaték és a Kolozsváry-, Tevan-adomány Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonát képezi, a költségvetési szerv azokat az alaptevékenységének ellátásához szükséges mértékben használhatja. ZÁRADÉK: Jelen alapító okirat 2013. október 16. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Munkácsy Mihály Múzeum 2013. február 22. napján kelt - 39/2013. (II. 22.) közgy. határozattal jóváhagyott - egységes szerkezetű alapító okirata hatályát veszti. Az alapító okiratot Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 194/2013. (IX. 27.) közgy. határozatával elfogadta.

25

Békéscsaba, 2013. szeptember 27. Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

Vantara Gyula polgármester Tárgy:

A Jankay-hagyaték és a Kolozsváry-, Tevan-adomány elhelyezése a Munkácsy Mihály Múzeumban, intézményi alapító okirat módosítása III.

A közgyűlés 15 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 195/2013. (IX. 27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése megállapítja, hogy a Gyűjtemény Múzeumba történő áthelyezésének többletforrásigényét a 2013. évi költségvetési rendelet módosítása során szükséges rendezni. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. október 16.

Tárgy:

A Jankay-hagyaték és a Kolozsváry-, Tevan-adomány elhelyezése a Munkácsy Mihály Múzeumban, intézményi alapító okirat módosítása IV.

A közgyűlés 15 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 196/2013. (IX. 27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a Jankay-hagyaték és a Kolozsváry-, Tevan-adomány Munkácsy Mihály Múzeumban történő elhelyezésével kapcsolatos valamennyi megállapodás és egyéb dokumentum aláírására. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. október 16.

Vantara Gyula polgármester: Még egyszer felhívta a figyelmet, hogy a határozati javaslat pontjait külön határozatszámmal látják el. (Kazetta 1/2. 094-106) Napirend tárgya: Tárgy:

Szociális területet érintő ügyek

Az 5600 Békéscsaba, Békési út 24. szám alatti önkormányzati ingatlan szociális célú hasznosítása

26

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság, valamint a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság. A bizottságok a határozati javaslat elfogadását javasolják. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 1/2. 106-111) Takács Péter képviselő: Az Agóra projekt előkészítése kapcsán azon képviselők közé tartozott, akik nem helyeselték az épületegység kivonását a Békési Úti Közösségi Házak köréből. A kivonás megtörtént, az épület üresen áll, hasznosítása szükséges. Ebből az apropóból tenné fel kérdését. Szociális bérlakásra nagy igény mutatkozik a városban. Meglepődve olvasta, hogy első ütemben négy lakásból kettőt alakítanának ki, kettőt az előterjesztő áttolna a következő évre. Mi ennek az oka? Meglátása szerint racionális lenne azonnal kialakítani a négy lakásegységet. A pénzügyi fedezetet elő lehetne teremteni. A VAK Zrt. felmérése alapján 3.520.000,- Ft a bekerülési költsége. Nem okoz konfliktushelyzetet, hogy két lakásban hajléktalan jellegű családok nyernének elhelyezést, míg a fennmaradó kettőben a normál kiutalási rendszer működne? Megkérte az illetékes bizottság elnökét, néhány mondatban szóljon az elképzelésekről. (Kazetta 1/2. 111-133) Hrabovszki György képviselő: Az előterjesztésből kiderül, hogy gyakorlatilag egy örökölt vagyon az, ami felhasználásra kerül a Békési út 24. szám alatt. Az örökhagyó kifejezetten úgy rendelkezett, hogy a Gyár u. 16. szám alatti hajléktalanszálló életkörülményeinek javítására kell fordítani. Feltételezi, hogy a hagyatéknak van egy kezelője. A városnak nem lehet abból problémája, hogy bár hajléktalanok kerülnek a kialakított ingatlanba, de mégsem a Gyár u. 16. szám alatti körülmények javítására fordítják a pénzösszeget? A hagyaték kezelőjével történt ez irányú egyeztetés? (Kazetta 1/2. 133-146) Vantara Gyula polgármester: Felhívta a képviselő figyelmét, hogy a 2. oldal első bekezdésének utolsó mondatát a válaszadásig tanulmányozza át. (Kazetta 1/2. 146-148) Dr. Kerekes Attila képviselő, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke: Bizottságuk a napirendi pontot alaposan megtárgyalta, azt egyhangú szavazattal elfogadta. Amennyiben az előterjesztést figyelmesen elolvassák, nem a hajléktalanszálló működésére hagyta az örökhagyó a pénzösszeget, hanem arra, hogy a szállóban lakók életkörülményein javítsanak, ami azt jelenti, hogy az érintett akár komfortosabb ingatlanban nyerhet elhelyezést, ezáltal visszavezethető a normál életritmusba. (Kazetta 1/2. 148-168) Herczeg Tamás tanácsnok: Az ingatlan kivonásakor továbbra is a közösségi célú hasznosítás lebegett a szemük előtt. Jelenleg ez történik. Az elmúlt időszakba több esetben felvetődött, hogy szociális rászorultság alapján bérbe adható lakásokat alakítsanak ki az adott ingatlanban, ha már a közművelődési ágazaton belül nincs olyan civil szervezet, amelyik az épületet tudta volna üzemeltetni. A hasznosítási cél megfelelő, az átalakítás szakaszolható. Ma is számos olyan hajléktalan vagy a hajléktalanság kockázatának kitett fiatal, középkorú, család él a városban, akik egy TÁMOP-os projekt keretén belül integrálva a lakókörnyezetben él. Az, ha valaki olyan kritikus élethelyzetbe kerül, hogy az ingatlan a feje felől elvész, nem jelenti azt, hogy ő úgy élne, hogy a környezete számára az visszataszító, és elutasítandó lenne. A kiválasztás nagyon fontos kérdés, de meggyőződése, hogy nem fog problémát okozni. (Kazetta 1/2. 168-188) 27

Szabóné Kocziha Tünde képviselő: Sajnos a köztudatban, hogyha valaki hajléktalan, akkor az rögtön azokat a sztereotípiákat vetíti ki, hogy problémás a magatartása, az együttélési szabályokat nem tudja betartani. Maguk is képviselőként szinte hetente találkoznak olyan rászorulókkal és tisztességes, becsületes magyar családokkal, illetve egyedülálló személyekkel is, akikkel semmiféle együttélési probléma nincs, egyszerűen önhibájukon kívül kerültek olyan helyzetbe, hogy nem tudják az önálló életvitelüket, lakhatásukat megoldani. Természetesen, ha lehetőségük lesz rá, a jövőben nyilvánvalóan olyan közösségre veszélyes személyek lakhatását nem fogják megszavazni, akik a környező lakók nyugalmát megzavarhatják, de minden olyan esetben, amikor rászoruló személyeken tudnak segíteni, meg fogják tenni. (Kazetta 1/2. 188-205) Takács Péter képviselő: Herczeg Tamás tanácsnok kifejtette, hogy szakaszolható a felújítás, személye is tisztában van vele, de a kérdése változatlanul úgy szólna, hogy mi az oka, hogy nem kezdi el mondjuk a VAK Zrt. a normál bérlakások kialakítását? Csak van 3.500.000,- Ft, ami ezt lehetővé teszi? Annál is inkább, mivel mindannyian tudjuk, hogy milyen igény mutatkozik ezekre a lakásokra, pont a bizottságukban tapasztalják ezt a legjobban. (Kazetta 1/2. 205-212) Vantara Gyula polgármester: Négy betűs szó. Kitalálja képviselő úr? Volt egy olyan hallgatólagos megállapodás, ami a szociális lakások bontás utáni telekértékesítésére irányult, pl. Kis-Tabán utcai ingatlan. Ezt az összeget kívánja az önkormányzat visszaforgatni, de tekintettel arra, hogy nem nagyon van rá kereslet, ígéretüket csak abban az esetben tudják teljesíteni, ha egy telekeladás aktivizálódik, ezért írta az előterjesztő azt, hogy 2014. évben szeretnék megoldani a problémát, de ma még nem látnak erre reális lehetőséget. Ez az átalakítás kisebb időigényű, az idén kivitelezhető, a következő átalakítás tervezést igényel, építési engedély-módosítást, ami hosszabb folyamat, tavasszal elkezdhető. Majd a költségvetésből kiderül, hogy van-e ráfedezet. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 197/2013. (IX. 27.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése, a 6045 hrsz.-ú, természetben az 5600 Békéscsaba, Békési út 24. szám alatt lévő ingatlanát - 4 db lakóegység kialakításával - szociális bérlakásként hasznosítja. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. december 31.

2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. által Békéscsabán, 2002. szeptember 26. napján kötött megbízási szerződést mellékletét, a kezelt ingatlanok vonatkozásában az 1. pontban meghatározottak szerint módosítja és felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a szerződésmódosítás aláírására.

28

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester Kozma János vezérigazgató 2013. december 31.

3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felkéri Dr. Szvercsák Szilvia jegyzőt, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló 26/2011. (X. 24.) önkormányzati rendelete 1. pontban meghatározottak szerinti módosítását a közgyűlés 2013. október 18. napján tartandó ülésére terjessze elő. Felelős: Határidő:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2013. október 25.

4. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az 5600 Békéscsaba, Békési út 24. szám alatti ingatlanban található 3. és 4. számú szociális bérlakásaira annak felújítási költségei - legfeljebb 1.100.000,- Ft - ellenében a felújítás befejezésétől számított 5 évre a Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központnak ingyenes bérlőkijelölési jogot biztosít. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. december 31.

5. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ bérlőkijelölési jogát biztosító megállapodást a határozat melléklete szerinti tartalommal elfogadja és felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a megállapodás aláírására. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. december 31.

6. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békési út 24. szám alatti szociális bérlakások közül az 1. és 2. lakás felújítási költségeinek forráslehetőségét a 2014. évi költségvetés tervezése során megvizsgálja. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2014. február 28. MEGÁLLAPODÁS

Amely létrejött egyrészről Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7., képviseli: Vantara Gyula polgármester; a továbbiakban: Önkormányzat), másrészről a Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ (5600 Békéscsaba, Szabadság tér 9.., képviseli: Dr. Csereiné Árgyelán Anna igazgató, a továbbiakban: Szolgáltató Központ ), között az alulírott helyen és időben az alábbi feltételek mellett és tartalommal: 29

1. Az Önkormányzat a szociális szolgáltatásainak biztosítása, a lakosság szociális biztonságának elősegítése, a lakhatási nehézségek csökkentése érdekében az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő a 6045 hrsz.-ú, természetben az 5600 Békéscsaba, Békési út 24. szám alatti ingatlanban található 3. és 4. szociális bérlakásokra vonatkozóan a Szolgáltató Központnak ingyenes bérlőkijelölési jogot biztosít 5. év határozott időre …………………………….. napjáig terjedő időtartamra. 2. A lakások használatára jogosult személyeket a Szolgáltató Központ jelöli ki. 3. A jelen megállapodásban biztosított bérlőkijelölési jog csak a lakások használatára vonatkozik és semmilyen más jogot nem keletkeztet (pl. a lakás esetleges jövőbeni értékesítésekor). 4. A kiválasztott bérlővel a bérleti szerződést a Szolgáltató Központ köti meg, figyelemmel a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény), Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló 26/2011. (X. 24.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Lakásrendelet) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény rendelkezéseire. A bérleti szerződés 1 példányát a Szolgáltató Központ az Önkormányzatnak megküldi. 5. A Szolgáltató Központ köteles a bérleti szerződésben részletesen szabályozni a bérlők lakáshasználatára (pl. a közösségi együttélés szabályainak pontos betartására) vonatkozó rendelkezéseket és azok megszegésének jogkövetkezményeit. 6. A Szolgáltató Központ és a lakások üzemeltetését végző Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: Üzemeltető) külön megállapodás keretében rögzítik a lakások szükséges felújításának műszaki tartalmát, annak költségeit, a kivitelezés időtartamát. A Szolgáltató Központ a felújítás költségeit az Üzemeltetőnek megtéríti. A felújítás költségei a Szolgáltató Központ bérletidíj-fizetési kötelezettségébe beszámításra kerülnek, ezért a megállapodás időtartama alatt bérletidíj-fizetési kötelezettség a Szolgáltató Központot nem terheli. 7. A lakások teljes rezsiköltsége (közüzemi szolgáltatások díja) a bérlőt terheli. A bérlő fizetési kötelezettségének nem teljesítése esetén a közüzemi szolgáltatások díját a Szolgáltató Központ köteles a szolgáltatók felé megfizetni. 8. A Szolgáltató Központ vállalja, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének lakásügyekkel foglalkozó bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) részére évente beszámol a lakások használatáról. 9. A Szolgáltató Központ vállalja, hogy a bérlőkijelölési jogot kizárólag a hajléktalan személyek és a lakhatási gondokkal küzdő rászoruló személyek életminőségének javítása céljából gyakorolja. A bérlőkijelölési joggal érintett lakásokat természetes személyekkel kötött bérleti jogviszony keretében hasznosítja.

30

10. A Szolgáltató Központ köteles gondoskodni a lakások burkolatainak, nyílászáróinak, berendezési és felszerelési tárgyainak karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetve cseréjéről. 11. A Szolgáltató Központ a lakásokban építési, átalakítási, bővítési, korszerűsítési munkálatokat az Önkormányzat előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül nem végezhet. A Szolgáltató Központ az Önkormányzat előzetes hozzájárulása nélkül elvégzett építési, átalakítási, bővítési, korszerűsítési munkák ellenértékét az Önkormányzattól nem követelheti. Az Önkormányzat – a hozzájárulás nélkül végzett munkálatok esetében – kötelezheti a Szolgáltató Központot a lakás eredeti állapotának visszaállítására, amelynek költsége a Szolgáltató Központot terheli. 12. A Szolgáltató Központ köteles biztosítani, hogy a bérlő a lakást és az udvart rendeltetésszerűen használja, a társadalmi együttélés normáit betartsa. A Szolgáltató Központ a lakások állagának megóvásáról és a 3., 4. lakáshoz tartozó udvarrész rendbentartásáról a megállapodás időtartama alatt mindvégig köteles gondoskodni. 13. Az Önkormányzat a rendeltetésszerű használatot bármikor ellenőrizheti, és jogosult megtenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek a nem rendeltetésszerű használat megszüntetésére irányulnak és erről a Szolgáltató Központot írásban értesíti. 14. A Szolgáltató Központ köteles az üzemeltetőt értesíteni, ha az Önkormányzatot terhelő munkálatok szükségessége merül fel annak érdekében, hogy az Üzemeltető azokat elvégezhesse, valamint a károk elhárításához szükséges intézkedéseket megtegye. Az értesítés elmulasztásából eredő károkért a Szolgáltató Központ felel. 15. A Bizottság jogosult az érintett lakásra vonatkozó bérlőkijelölési jogot azonnali hatállyal és egyoldalú nyilatkozattal visszavonni, ha a Szolgáltató Központ vagy az általa kijelölt bérlő a közüzemi szolgáltatások díjának megfizetését az előírt határidőre nem teljesíti, vagy a lakást nem a Lakástörvényben meghatározottak szerint használja, azt rongálja. 16. Ha a megállapodás bármely oknál fogva megszűnik, a Szolgáltató Központ köteles külön felszólítás nélkül a lakást 30 napon belül kiüríteni, és tisztasági festés után kitakarítva, a lakásberendezési és felszerelési tárgyakkal együtt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban - az Üzemeltetőnek átadni. Ha a kiürítésre előírt 30 napos határidő eredménytelenül telt el, úgy - az Önkormányzat értesítése alapján - az Üzemeltető a lakás kiürítése iránt intézkedik. 17. A megállapodás bármely jogcímen történő megszűnése esetén az Önkormányzatnak elhelyezési kötelezettsége nincs. A Szolgáltató Központ köteles a lakást cserelakás biztosítása és kártérítési, kártalanítási igény nélkül az Önkormányzat részére rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni. 18. A felek kapcsolattartói:

A szolgáltató központ részéről: ……

31

Az önkormányzat részéről: Sajben Margit lakásügyi ügyintéző

19. Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Lakástörvény, a Lakásrendelet, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 20. A jelen megállapodásban szabályozott jogviszonyban esetlegesen felmerülő vitás kérdéseket a felek megpróbálják megegyezés útján rendezni, amennyiben ez nem vezet eredményre, úgy - hatáskörtől függően - kikötik a Békéscsabai Járásbíróság, illetve a Gyulai Törvényszék kizárólagos illetékességét. A jelen megállapodást a szerződő felek elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag írják alá.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a megállapodást a 197/2013. (IX. 27.) közgy. határozatával jóváhagyta.

Békéscsaba, 2013…………………….

Békéscsaba Megyei Jogú Város

Békéscsabai Kistérségi Életfa

Önkormányzata

Szociális Szolgáltató Központ

képviseli: Vantara Gyula

képviseli: Dr. Csereiné Árgyelán Anna

polgármester

igazgató

Ellenjegyzem:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

32

Tárgy:

Döntés Békéscsaba Megyei Jogú Város 18. számú iskolafogászati körzetének ellátására beérkezett pályázatról

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság. A bizottság a határozati javaslat elfogadását javasolja a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 1/2. 232-237) Takács Péter képviselő: Dr. Kerekes Attila bizottsági elnöknek észrevételezte, hogy az ellátási szerződésből a rendelési idő vélhetően véletlenül kimaradt. Az előterjesztés megszavazása előtt pótolni kellene. A pályázó életútjából kiolvasható, hogy 2008. évtől az Életfa Szociális Szolgáltató Központban dolgozik, a szerződés október 1. napjával lép életbe. Ez azt jelenti, ugye, hogy munkáját nem párhuzamosan végzi, hiszen személyes feladatellátás szükséges? (Kazetta 1/2. 237-255) Vantara Gyula polgármester: Megadta a szót Dr. Tőgye Ildikó osztályvezetőnek. (Kazetta 1/2. 255-256) Dr. Tőgye Ildikó a Szociálpolitikai Osztály osztályvezetője: Az ellátási szerződésekbe közgyűlés elé kerülésükkor nem írják bele a rendelési időt, tekintettel arra, hogy a praxisjog megszerzése másfél hónapot vesz igénybe. A közgyűlés dönt az előszerződés megkötéséről, majd a praxisjog megszerzése után kerül sor az ellátási szerződés megkötésére. A doktornő le fogja egyeztetni az érintett két iskolával a legmegfelelőbb rendelési időpontot, amit majd az ellátási szerződésben rögzítenek. A doktornő lenyilatkozta, hogy abban az esetben, ha a közgyűlés úgy dönt, hogy elfogadja pályázatát, és személye fogja ellátni a 18. számú iskolafogászati körzetet, abban az esetben meg fogja szüntetni közalkalmazotti jogviszonyát. (Kazetta 1/2. 256-271) Vantara Gyula polgármester: Több kérdés, észrevétel nincs. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 15 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 198/2013. (IX. 27.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 18. számú iskolafogászati körzet fogorvosi feladatainak ellátását 2013. október 1. napjától dr. Fodor Iván Hajnalka fogszakorvos személyes közreműködésével biztosítja. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. szeptember 27.

2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata az 1. pontban foglaltak teljesülése érdekében dr. Fodor Iván Hajnalkával az 1. melléklet szerinti tartalommal előszerződést köt, amelynek aláírására Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Vantara Gyula polgármestert felhatalmazza. Felelős:

Vantara Gyula polgármester 33

Határidő:

2013. szeptember 27.

3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata dr. Fodor Iván Hajnalkával a praxisjogát engedélyező határozat jogerőre emelkedését követően a 18. számú iskolafogászati körzet ellátására vonatkozóan a 2. melléklet szerinti tartalommal feladat-ellátási szerződést köt, amelynek aláírására Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Vantara Gyula polgármestert felhatalmazza. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. november 1.

34

1. melléklet Előszerződés iskola fogorvosi feladatok ellátására

amely létrejött egyrészről Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (képviseli: Vantara Gyula polgármester, 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.) mint az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv (a továbbiakban: Önkormányzat), másrészről a GYÓGYDENT Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: egészségügyi szolgáltató, képviseli: Dr. Fodor Iván Hajnalka ügyvezető, mint a személyes ellátásra kötelezett fogorvos, szül.: Zenta, 1954. szeptember 2., an.: Burány Márta, 5600 Békéscsaba, Rákóczi u. 40/1. szám alatti lakos) között a mai napon az alábbi feltételek szerint: 1. A felek megállapodnak, hogy amennyiben Dr. Fodor Iván Hajnalka a praxisjogot megszerzi, a praxisjogot engedélyező határozat jogerőre emelkedését követően az Önkormányzat feladat-ellátási megállapodást köt a GYÓGY-DENT Korlátolt Felelősségű Társasággal (Dr. Fodor Iván Hajnalka személyes közreműködésével működő egészségügyi szolgáltató) a 18. számú iskola fogorvosi körzet fogorvosi feladatainak ellátására területi ellátási kötelezettséggel. 2. Dr. Fodor Iván Hajnalka kijelenti, hogy a praxisjog megszerzésének feltételeivel rendelkezik. 3. A felek megállapodnak abban, hogy az egészségügyi szolgáltató köteles a fogorvosi ügyeleti ellátásban részt venni. 4. A jelen előszerződés alapján megkötendő feladat-ellátási szerződést a felek a praxisjogot engedélyező határozat jogerőre emelkedését követő naptól határozatlan időre kötik. 5. A Dr. Fodor Iván Hajnalka személyes közreműködésével működő egészségügyi szolgáltató a fogorvosi ellátást az 5600 Békéscsaba, Gyulai út 53-57. szám alatti, az Önkormányzat tulajdonában lévő rendelőben köteles biztosítani, saját tulajdonú eszközeivel. A feladat ellátásához szükséges személyi feltételek biztosításáról maga gondoskodik. 6. A feladat-ellátási szerződést megkötő egészségügyi szolgáltató a használatába kerülő rendelő és helyiségei fenntartásával, üzemeltetésével járó költségeket saját maga viseli, a feladatellátást szolgáló eszközök működőképes rendelkezésre állásáról, pótlásáról saját felelősségi körében gondoskodik.

35

7. Az egészségügyi szolgáltató a feladat-ellátási szerződésben meghatározandó feladatok ellátásához szükséges fedezetet az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral megkötendő finanszírozási szerződés alapján folyósított összegből biztosítja. 8. A jelen előszerződést kötő és a praxisban személyes közreműködést vállaló orvos által bemutatott okiratokban szereplő adatok: Név: Dr. Fodor Iván Hajnalka Orvosi oklevelének száma, kelt: F-10/1979. Szakorvosi képesítés megnevezése és száma: fog- és szájbetegségek szakorvosa 113/1993., konzerváló fogászat és fogpótlástan szakorvosa 844/2004. Orvosok működési nyilvántartásába vételének száma: 50482 Praxisjog megszerzéséhez szükséges feltételek fennállásának igazolása BE02R/012/00193-1/2013. Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal Nyilvántartási Főosztálya 40314-002/2010/OMO ügyiratszámú határozata Békés Megyei Orvosi Kamara 125/2001. ügyiratszámú hatósági bizonyítványa Magyar Orvosi Kamara Fogorvosok Területi Szervezete I/548-2/2013. iktatószámú tagsági igazolás GYÓGY-DENT Korlátolt Felelősségű Társaság társasági szerződése 9. A jelen előszerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény és az ágazati jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A felek jelen előszerződést elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írják alá. Békéscsaba, 2013. szeptember 27.

………………………………………. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseli: Vantara Gyula polgármester

Ellenjegyzem: ……………………………………… Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Pénzügyi ellenjegyzés: ……………………………. Tarné Stuber Éva osztályvezető 36

………………………………………. GYÓGY-DENT Korlátolt Felelősségű Társaság képviseli: Dr. Fodor Iván Hajnalka fogorvos

2. melléklet EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (képviseli: Vantara Gyula polgármester, 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.) mint az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv (a továbbiakban: Megbízó), másrészről a GYÓGY-DENT Korlátolt Felelősségű Társaság (képviseli: Dr. Fodor Iván Hajnalka ügyvezető, mint a személyes ellátásra kötelezett fogorvos, szül.: Zenta, 1954. szeptember 2., an.: Burány Márta, 5600 Békéscsaba, Rákóczi u. 40/1. szám alatti lakos), mint megbízott (a továbbiakban: Megbízott) között a mai napon az alábbi feltételek szerint: 1. A személyes ellátásra kötelezett orvos neve: Dr. Fodor Iván Hajnalka Szül.: 1954. szeptember 2. An.: Burány Márta Lakcím: 5600 Békéscsaba, Rákóczi u. 40/1. A diploma kelte, száma: F-10/1979. Szakorvosi képesítés megnevezése és száma: Fog- és szájbetegségek szakorvosa 113/1993., konzerváló fogászat és fogpótlástan szakorvosa 844/2004. Felelősségbiztosítás száma: 0212651 Társadalombiztosítási szerződés száma: 0339820262 Működtetési engedély száma: 125/2001. Orvosok orsz. nyilv. száma: 50482 Az egészségügyi szolgáltató székhelye: 5600 Békéscsaba, Rákóczi u. 40/1. 2. A Megbízott jelen szerződés alapján kötelezettséget vállal arra, hogy Megbízója mint az egészségügyi közszolgáltatásokért felelős szerv megbízása alapján, annak egészségügyi alapellátási feladatai közül e szerződésben meghatározott egészségügyi szolgáltatásokat iskola fogorvosi szakmai kompetenciakörben, a jogszabályokban és a szakmai szabályokban előírt tartalommal, a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendeletben (a továbbiakban: EüM rendelet) és az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendeletben (a továbbiakban: NM Rendelet) meghatározottak szerint, területi ellátási kötelezettséggel nyújtja: a jelen szerződés mellékletét képező, a háziorvosi körzetek megállapításáról szóló 12/2002. (VI. 6.) önkormányzati rendeletben szereplő körzetfelosztás alapján, a 18. számú iskolafogászati körzetként megjelölt tanulókat ellátja, sürgős szükség esetén a beteg hovatartozástól függetlenül a szakma szabályai szerinti sürgősségi ellátásban részesíti a rendelési idejében hozzá forduló személyeket, ha heveny megbetegedésük vagy krónikus betegségük miatt ellátatlanságuk az egészséget károsító vagy a gyógyulást lassító állapotromláshoz vezethet. 3. A Megbízott kötelezettséget vállal arra, hogy: képesítésének megfelelő szakmai színvonalon, a tőle elvárható gondossággal eljárva, a hatályos szakmai és egyéb jogszabályoknak megfelelő fogorvosi ügyeleti ellátást nyújt az ügyeleti beosztás szerinti időpontban és időtartamban,

37

a fogorvosi ügyeleti ellátásához a jogszabályoknak megfelelő tárgyi és személyi – az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet (a továbbiakban: ESzCsM rendelet) szerinti – feltételeket biztosítja, beleértve a rendelőt és eszközöket is. 4. A Megbízott a fogorvosi ügyeleti ellátásban való részvételt az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendeletben meghatározott – az általa teljesített ügyeleti napok alapján számított – finanszírozás szerint vállalja. 5. A Megbízott köteles képesítésének megfelelő szakmai színvonalon, a szakmai szabályokban előírt tartalommal, a tőle elvárható gondossággal eljárni, egészségügyi szolgáltatásban részesíteni a rábízott lakosságot. 6. A Megbízott vállalja, hogy fenti tevékenységi körben meghatározott szolgáltatásait az Egészségbiztosítási Alap kezelőjével (OEP) közvetlenül kötött finanszírozási szerződésben foglaltak alapján az erről rendelkező jogszabályokban részletezett pénzbeli ellenszolgáltatásért végzi. A tevékenység folytatásának előfeltétele, egyben ezen szerződés érvényességének feltétele, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és a Megbízott között fennálljon hatályos finanszírozási szerződés. A finanszírozási szerződést a Megbízott maga jogosult és egyben köteles megkötni, az esetleges változásokról a Megbízót haladéktalanul értesíteni köteles. A Megbízott a társadalombiztosítás által finanszírozott térítésmentesen, részleges térítés ellenében, valamint a csak térítés ellenében igénybe vehető szolgáltatásokat a hatályos rendelkezéseknek megfelelően nyújtja a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény rendelkezései alapján. 7. Ezen szerződés 2. pontjában részletezett tevékenység folytatásának további alapfeltétele, hogy a Megbízott rendelkezzen az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény (a továbbiakban: Öotv.) szerint meghatározott praxisjoggal. 8. A Megbízott rendes munkaideje, egyszersmind a napi rendelkezésre állási ideje munkanapokon (a pihenőnapok és a munkaszüneti napok kivételével) napi 6 óra. Feladatainak ellátása idején elérhetőségéről a hozzá fordulókat biztosítani, elérhetőségét jól látható helyen feltüntetni, telefonkönyvben telefonszámait közzétenni köteles. Rendelési idejében köteles munkahelyén tartózkodni és a hozzá forduló személyeket a szakma szabályai szerint ellátni. Folyamatos rendelését ezen idő alatt, csak – halasztást nem tűrő – sürgős betegellátási kötelezettsége teljesítése miatt szakíthatja meg, amelynek tényét a betegdokumentációban rögzíti. Rendelési hely, idő: Békéscsaba, Gyulai út 57. Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek: 9. A Megbízó a rendelési idő megváltoztatásának a jogát fenntartja. A rendelési idő egyoldalú – a Megbízó által történő – megváltoztatására azonban csak indokolt 38

esetben, sorozatos jelzés esetén, lakossági igényekre való tekintettel kerülhet sor, amennyiben a Megbízottal történt egyeztetés eredménytelen volt. 10. A Megbízott köteles a várószoba/váróterem nyitva tartásáról a rendelési idő kezdete előtt legalább fél órával gondoskodni. 11. A Megbízó jogosult és köteles az egészségügyi ellátási szerződés alapján működő egészségügyi szolgáltatónál ellenőrizni a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését. A Megbízott köteles a Megbízó számára, annak kérésére a megbízás szerződésszerű teljesítésének ellenőrzéséhez szükséges adatokat rendelkezésre bocsátani. 12. A Megbízott maga gondoskodik az ESzCsM rendeletben, az EüM rendeletben és az NM rendeletben foglaltak szerint az egészségügyi szolgáltatás végzéséhez szükséges szakmai minimumfeltételekben előírt személyi feltételek biztosításáról (asszisztens, szakdolgozók, takarítás, technika, működtetés stb.). 13. A Megbízott e szerződésben vállalt feladatát személyesen köteles elvégezni, kivéve: ha egészségi állapota miatt erre nem képes (keresőképtelenség), ha szabadságát tölti, vagy hivatalos távollét esetén, egyéb, jogszabályokban meghatározott esetekben. 14. A Megbízott maga gondoskodik önmaga, valamint alkalmazottai helyettesítéséről, ennek anyagi forrásigényéről, a helyettesítést ellátók szakmai megfelelőségéről, az általuk okozott károk megtérítéséről. 15. A Megbízott távolléte időtartamára helyettest vehet igénybe. A helyettesítés történhet a helyettesítő vagy a helyettesített orvos rendelőjében (ez utóbbi abban az esetben, ha a rendelő 600 m-nél távolabb esik a helyettesítő orvos rendelőjétől). A Megbízott helyettesítés körülményeiről köteles a lakosságot minden esetben, a Megbízót a három napon túli távollétekről időben és írásban tájékoztatni (levél, fax, elektronikus út). Helyettesítő orvos: Helyettesítés helye: 16. A Megbízó a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény valamint az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény rendelkezéseiből eredő egészségügyi alapellátási kötelezettségeit azáltal biztosítja, hogy a jelen egészségügyi ellátási szerződés keretében gondoskodik a lakosság egészségügyi alapellátásáról. Az iskolafogászati ellátás biztosításához az ESzCsM rendeletben és az NM rendeletben meghatározott feltételeket - a külön megállapodásban foglaltak szerint - a Megbízott biztosítja. 17. Jelen szerződés megszüntetésére a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) vonatkozó rendelkezései az irányadók. A határozatlan időre kötött szerződést a másik félhez írásban intézett indokolt és okszerű felmondással a felek megszüntethetik. A szerződés rendes felmondással csak a szerződéskötéstől számított 5 év elteltével szüntethető meg. A felmondási idő 6 hónap. A szerződés a felmondást tartalmazó jognyilatkozat kézhezvételét követő hatodik hónap utolsó napján szűnik meg. A Megbízó a feladat-ellátási szerződést – indokolással – felmondja, ha 39

a) a fogorvos a feladat-ellátási szerződésben vállalt kötelezettségeit írásbeli felszólítás ellenére sem teljesíti, vagy folytatólagosan megszegi a jogszabályban foglalt működésre vonatkozó előírásokat, b) a fogorvos önálló egészségügyi tevékenység végzésére való jogosultságát bármely okból elveszti. A Megbízó a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, ha: a) a Megbízott működtetési joga bármilyen okból megszűnik (visszavonás, átruházás, alkalmatlanság stb.), b) a Megbízott finanszírozási szerződése az OEP-pel bármilyen okból megszűnt, c) a népegészségügyi szakigazgatási szerv illetékes intézete által kiadott működési engedélyt visszavonják, d) a Megbízott az önálló orvosi tevékenység gyakorlásához előírt bármely jogszabályi feltételeknek nem felel meg, e) a Megbízott ellen végelszámolási vagy felszámolási eljárás van folyamatban. A jelen megállapodást a Megbízott abban az esetben jogosult azonnali hatállyal felmondani, ha a Megbízó a megállapodásban vagy a jogszabályban foglalt kötelezettségét felhívás ellenére ismételten megszegi. 18. Jelen szerződés 2013. ………. hó .. napján lép hatályba, és határozatlan időre szól. 19. A jelen megállapodás egyes rendelkezéseinek esetleges érvénytelensége nem érinti a megállapodás egészének érvényességét. 20. A kártérítésre, kártalanításra vonatkozóan a Ptk. és az Öotv. rendelkezései az irányadóak. 21. A jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., az Öotv. és a korábban hivatkozott jogszabályok alkalmazandók. 22. A jelen megállapodásban szabályozott jogviszonyban esetlegesen felmerülő vitás kérdéseket a felek megpróbálják megegyezés útján rendezni, amennyiben ez nem vezet eredményre, úgy - hatáskörtől függően - kikötik a Békéscsabai Járásbíróság, illetve a Gyulai Törvényszék kizárólagos illetékességét. A felek jelen szerződést elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag írják alá. Békéscsaba, 2013. …………………………………………….. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseli: Vantara Gyula polgármester (Megbízó) Ellenjegyzem: ……………………………….. Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

40

………………………………….. GYÓGY-DENT Korlátolt Felelősségű Társaság képviseli: Dr. Fodor Iván Hajnalka ügyvezető

Pénzügyi ellenjegyzés: Tarné Stuber Éva osztályvezető Tárgy:

Pályázat kiírása az Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetőjének magasabb vezetői megbízására

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság. A bizottság a határozati javaslat elfogadását javasolja a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 199/2013. (IX. 27.) közgy. HATÁROZAT I.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése pályázatot ír ki a melléklet szerinti tartalommal az Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetőjének magasabb vezetői megbízására.

II.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felkéri Dr. Szvercsák Szilvia jegyzőt, hogy gondoskodjon a pályázati kiírásnak a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ internetes oldalán, a fenntartó (Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata) internetes oldalán, az önkormányzat székhelyén helyben szokásos módon (Csabai Mérleg című városi lapban), a szociál- és családpolitikáért, valamint a gyermek- és ifjúság védeleméért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában (Szociális Közlöny), oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában (Oktatási Közlöny) történő megjelentetéséről.

Felelős: Határidő:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2013. október 15. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése pályázatot hirdet Egészségügyi Alapellátási Intézmény igazgató munkakör betöltésére 41

A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony. Foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő. Vezetői megbízás időtartama: A vezetői megbízás 5 évre szól (magasabb vezető beosztás ellátására megbízást az kaphat, aki a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban áll, vagy a megbízással egyidejűleg közalkalmazotti munkakörbe kinevezhető, a közalkalmazott által betölthető munkakör: szaktanácsadó). A munkavégzés helye: Békés megye, 5600 Békéscsaba, Wlassics sétány 4. A munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatok: gyakorolja a közalkalmazottak és munkavállalók felett a munkáltatói jogokat, tervezi, irányítja és ellenőrzi az intézmény feladatainak ellátását, tevékenységével biztosítja az intézmény rendeltetésszerű és gazdaságos működését, közreműködik a feladatkörébe tartozó testületi, polgármesteri döntésekkel kapcsolatos döntések végrehajtásában. Jogállás, illetmény és juttatások: A jogállásra, az illetmény megállapítására és a juttatásokra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. XXXIII. törvény, és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadók. Pályázati feltételek: cselekvőképesség, büntetlen előélet, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 2. számú mellékletének I. Rész I. Alapellátások 2. A) pontjában foglalt képesítési követelmények valamelyike: csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA), orvos, pszichológus, pedagógus, intézetvezető, szakoktató, védőnő, felsőfokú szociális alapvégzettség, legalább öt év felsőfokú végzettséget vagy felsőfokú szakmai képesítést igénylő, a gyermekvédelem, a szociális ellátás, az egészségügyi ellátás, illetve a közoktatás területén betöltött munkakörben szerzett szakmai gyakorlat, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség.

A pályázat elbírálásánál előnyt jelent: a bölcsődei szakgondozó (OKJ) végzettség. A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások: A pályázó részletes szakmai önéletrajza, 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány, a pályázó nyilatkozata, amely szerint a gyermekek védelméről és a gyámügyi 42

igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 15. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn, iskolai végzettséget, szakképesítést tanúsító okiratok másolata, az intézmény vezetésére vonatkozó részletes szakmai program, arról szóló nyilatkozat, hogy pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul, továbbá ahhoz, hogy pályázati anyagát a szakmai-szakértői bizottság és a Közgyűlés megismerhesse, és abba betekinthessen. A munkakör betölthetőségének időpontja: A munkakör legkorábban 2014. január 1. napjától tölthető be. A pályázat benyújtásának határideje: A Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ internetes oldalán való közzétételtől számított 30 nap. A pályázati kiírással kapcsolatosan további információt dr. Komán Ágnes, személyzeti vezető nyújt a 66/ 523-814- es telefonszámon. A pályázatok benyújtásának módja: Postai úton, a pályázatnak Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala címére a jegyző részére történő megküldésével (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.). Kérjük a borítékon feltüntetni a munkakör megnevezését: igazgató. A pályázat elbírálásának határideje: 2013. december 13. A pályázati eljárás, a pályázat elbírálásának módja: A pályázatokat a pályáztató által felkért szakmai-szakértői bizottság véleményezi, majd a pályázatokról a Közgyűlés dönt. A pályázat benyújtásának tényét és annak tartalmát az adatvédelmi előírásoknak megfelelően kezeljük. A pályázati kiírás közzétételének helye: www.kozigallas.gov.hu, Csabai Mérleg, www.bekescsaba.hu, Szociális Közlöny, Oktatási Közlöny. Napirend tárgya: Pénzügyi, költségvetési ügyek Tárgy:

Tájékoztató a 2013. évi költségvetés I. féléves teljesítéséről

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság. A bizottság a határozati javaslat elfogadását javasolja a közgyűlésnek. Az anyag tartalmazza az I. félévi teljesítéseket. A lényeges momentumokról a közgyűlést tájékoztatták. Felhívta a IV-V. pontra a képviselők figyelmét. A IV. pont az ÁSZ jelentéssel kapcsolatos intézkedési terveknek a beépítését tartalmazza a mindenkori költségvetési rendeletbe. A teljesítés az ÁSZ előírásnak megfelelően megtörtént. Az V. pontban arról az adósságkonszolidációról kapnak tájékoztatást, ami a korábbi képviselői kérdések kapcsán felmerült. Az adósságkonszolidációs eljárás lezárult, eredményéről szintén tájékozódhatnak a V. pontban. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 1/2. 286-307) Takács Péter képviselő: A kiadások között az szerepel, hogy azon intézményeknek, amelyek az időarányos mértéket jelentősen meghaladó teljesítési adatokkal rendelkeznek, mindent meg kell tenniük a költségvetési keretek betartása érdekében. Személye az 50 %-hoz képest 43

nagyon nagy eltérést nem tapasztalt, ilyen intézménnyel nem találkozott. Adósságkonszolidáció esetében többször szó esett a Réthy Pál Kórház állami tulajdonba kerülése kapcsán felmerülő terhekről. Az előterjesztésben az áll, hogy a kórház 2012. május 1. napjától állami fenntartásba került, a fekvőbeteg-ellátás fejlesztéséhez kapcsolódó korábbi kötelezettségvállalások törlesztésétől az önkormányzat mentesül. Akkor gyakorlatilag az adósságkonszolidációval, a 60 %-os aránnyal jóvá lett írva az a több százmillió forintos fejlesztés is, amelyet Békéscsaba városa a rendszerváltoztatást követően a kórházra fordított? (Kazetta 1/2. 307-336) Strifler Attila képviselő: A beszámoló leginkább közérdeklődésre okot adó része az adósságkonszolidáció. Korábban már a sajtóból is értesülhettek arról, hogy a város adósságát milyen mértékben vállalta át az állam. 60 %-os adósságátvállalásról beszélünk, ami forintban kifejezve 8 milliárd forint összeget jelent. Meglátása szerint a számokat megnézve érdemes továbbtekinteni, és megvizsgálni azokat a forrásokat is, amelyeket már a 2003. évtől az állam elvont az önkormányzatoktól, így Békéscsaba városától is. A személyi jövedelemadóból befolyt összeg már nem marad az önkormányzatnál. A gépjárműadó 60 %-át is elviszi az állam, illetve az illetékbevételek gyakorlatilag, úgy ahogy van, a központi költségvetésbe kerülnek. Hogyha ezeket a forrásokat összeadjuk, pontosan akkora összeget tesznek ki, mint amekkora a város teljes adósságállományának az éves törlesztő részlete. A város vesztese lett az adósságátvállalásnak, hiszen forráselvonás történt, amiből a teljes adósságállományt finanszírozhatták volna, ráadásul az állam csak 60 %-ot vállalt át, ami azt jelenti, hogy a fennmaradó 360 millió forintot továbbra is az önkormányzatnak kell előteremtenie. Módosító javaslata úgy szólna, hogy a következő közgyűlésre készüljön egy kimutatás arról, hogy milyen mértékű elvonásokat szenvedett el a Békéscsabai Önkormányzat a központi törvényhozás kapcsán? Milyen adóbevétel kiesés történt – számszerűsítve - ez évtől kezdődően? Majd a kapott összeget hasonlítsák össze a törlesztéssel, hogy valóban veszteséget szenvedett-e el a város, vagy pozitív mérleggel zárt? Kérte, hogy támogassák javaslatát. (Kazetta 1/2. 336-385) Dr. Kerekes Attila képviselő: A költségvetést 16.559.000.000,- Ft-tal fogadta el a testület. Jelenleg a fő összeg 18.384.000.000,- Ft, ami a pénzmaradvány, valamint többletforrás és pályázati pénzeszközök eredménye. A bevételi oldal 43,6 %-on teljesült. A helyi adóbevételek kedvezően alakultak. Nagy valószínűséggel év végére teljesülnek azok az elvárások, amiket a költségvetés elfogadásakor megfogalmaztak. A kiadási oldal a bevételi oldalhoz képest nem mutat annyira jó képet, 46 %-ot mutat. Az intézmények is kissé átlépték az 50 %-ot, amit bizonyára a plusz kiadások okoztak. Ilyen jó kormányunk még nem volt, hogy a város adósságát átvállalta volna. A kamatokkal közel 13.000.000.000,- Ft-os adósságállomány 4.800.000.000,- Ft-ra csökkent. Dr. Ferenczi Attila képviselő szájából hangzott el annakidején az a javaslat, hogy miért nem vesz fel az önkormányzat egy kicsivel több kölcsönt, lehetőleg forintban, mert ez esetben lehet, hogy nem lett volna szükség 300 millió forint felhalmozási kölcsön beállítására. A jelenlegi beszámoló nagyon optimista. A költségvetés stabil, nem volt szükség plusz hitelfelvételre. (Kazetta 1/2. 385- 2/1. 040) Dr. Fábián Ágnes tanácsnok: Takács Péter képviselő felvetésére elmondta, hogy természetesen a kórházra az addig ráköltött összegeket nem tudta az új fenntartó pótolni, de a kötelezettségeket teljes mértékben átvállalta. Az illetékes bizottság ülésén is elhangzott, hogy követik a szakmai vezető testület ülését, személye részt is vesz rajta, a GYEMSZI részéről Dr. 44

Mészáros János a dél-alföldi regionális igazgató elmondta, hogy vannak szállítói tartozások, azonban most nem decemberben, hanem valószínűleg szeptember végén, október elején nagy részét konszolidálják. A Kormány nagyon figyeli a területet, és megpróbál segíteni. A fejlesztések terén nagyfokú változás várható. A TIOP-2-2-6-os 2.000.000.000,- Ft összértékű gyulai és békéscsabai kórház funkcionális integrációs fejlesztésre hívta fel a képviselők figyelmét. Sikeres a pályázat, nagy valószínűséggel az említett összeg teljes mértékben kiutalásra kerül. (Kazetta 2/1. 040-056) Miklós Attila képviselő: A felhalmozási kölcsön az milyen forma? Dr. Kerekes Attila képviselő bizonyára fejlesztési hitelre gondolt. Októberben kerül sor a 300 milliós fejlesztési hitel felvételére, amire már az önkormányzat kért ajánlatot, és amiről jövő hónapban dönt a közgyűlés. Személye kíváncsi arra, hogy a bankok milyen ajánlattal fognak a város elé járulni, továbbá, hogy milyen kamatterhek jelentkeznek költségvetésében. Azért kért szót, hogy arra keressenek választ, hogy a vagyoni bevételek miért teljesültek kevesebb mint ¼ével, 22 %-on állnak, 400 millió forintos vagyoni bevétel tervezet helyett, gyakorlatilag 90 millió forint realizálódott. Van-e bármilyen elképzelése akár az önkormányzatnak, akár a VAK Zrt-nek az elmaradás pótlására? (Kazetta 2/1. 056-067) Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: Az előterjesztés a június 30-i állapotot tartalmazza. Nem szabad elfelejteni, hogy 2013. januárjától komoly változások álltak be. Ilyen volt pl. a múzeum és a könyvtár átvétele, a színház 2012-ben került átadásra. Még fontosabb, hogy a megváltozott állami és önkormányzati feladatokhoz az állam megváltozott finanszírozást kapcsolt, úgynevezett feladatfinanszírozást. Egyetért Strifler Attila képviselővel abban, hogy bizonyos adónemeket, juttatásokat elvont az állam, de hát az egész szerkezet megváltozott, hiszen látjuk a Klebelsberg Intézet, a Békéscsabai Intézményellátó Centrum létrehozását. Alapvetően változtak az önkormányzati és kormányzati feladatok. Ezt finanszírozza le az állam. Az állam nem az összes elmúlt húsz év adósságát veszi át. A tavaly állami kézbe került kórház esetében az önkormányzat 10 %-os önrészt vállalt a TIOP pályázat keretében. Teljesen korrekt és jogos, hogyha nem az önkormányzat intézményéről van szó, a terhet átvállalja az állam. Nagyon hosszadalmas egyeztetésnek volt a következménye a 8 milliárd forintos leírás. Köszönet érte azoknak, akik részt vettek a tárgyalásban és az anyag összeállításában, hiszen mint látható, a kihatás 2032-ig kihatás, nem a jövő évre vonatkozik, viszont lényegesen tehermentesíti az önkormányzatot. Tudni kell, hogy nem maradt 8 milliárd forint, tehermentesítették az önkormányzatot kvázi olyan pénzek megfizetésétől, amit az ütemezett tervek megvalósítására kellett volna fordítani. Négy bankkal öt szerződés áll fenn. Miklós Attila képviselő figyelmét felhívta arra, hogy talán a költségvetés összeállításakor már tárgyalta a testület, hogy ez az OTP-vel lefolytatott 2 milliárd forintos kölcsönnek a maradványa, hiszen a tavalyi év végén kapott 600 millió forint állami támogatás eredményeként a tavalyi évre beállított kötvényfedezettel biztosított hitelt nem kellett teljes mértékben igénybe venni. Eldöntött pénzeszközökről van szó, nyilván a fejlesztések folytatódnak. A költségvetésből kiolvasható, hogy nem minden 50 %-ra teljesült, tekintettel arra, hogy a pályázatok elbírálása, finanszírozása, megvalósítása áthúzódó lehet, de csak akkor számolják el, amikor megvalósul, viszont szerepeltetni kell a költségvetésben. Meglátása szerint a június 30-iki állapot jó kiindulási állapot, bíztató a jövőre nézve. Továbbra is fennáll, hogy működési hitelt nem lehet felvenni, bizonyos összeghatár felett államilag engedélyeztetni kell a nagyságrendet. A beszámoló elfogadását javasolta. (Kazetta 2/1. 067-107) 45

Vantara Gyula polgármester: Tarné Stuber Éva osztályvezető asszonyé a szó. (Kazetta 2/1. 107-109) Tarné Stuber Éva a Pénzügyi és Gazdasági Osztály osztályvezetője: Takács Péter képviselő jelezte, hogy lehet, hogy túl szigorú az a mondat, amit az intézményekkel kapcsolatban a beszámolóban megfogalmaztak. Az intézmények a június 30-i állapotnak megfelelően, közel az időarányoshoz, egyes intézmények kismértékben meghaladóan teljesítettek. Birtokában van a július és augusztus 31-i adatoknak, ezen hónapokban időarányosat meghaladó volt. A kialakult eredmény mind az intézményvezetők fegyelmezett gazdálkodásának, mind pedig a Pénzügyi és Gazdasági Osztály folyamatos ellenőrző szerepének köszönhető. A képviselő második kérdésére Dr. Fábián Ágnes és Dr. Ferenczi Attila képviselők megadták a választ. Apró kiegészítést tenne, korábban egy folyamatban lévő pályázatnak a 10 %-os önrészét már nem kellett átutalni, az adósságkonszolidáció pedig az elmúlt években, vagy a CHF alapú 2008-as kötvényből, vagy pedig egy még korábbi 2007-es fejlesztési hitelből kimutatottan, a GYEMSZI részére elküldve a kórház fejlesztésére fordítottak, amely több mint 400 millió forint volt, úgy konszolidálták 100 %-ban, hogy nem megtérítették a pénzösszeget, hanem ezen költségelemeket, ezen hitelekből vagy kötvényből, ami része volt annak az öt szerződésnek, amely konszolidáció alá lett vonva, mentesült az önkormányzat a további tőke és kamat részéről. Tehát a 63 %-os konszolidáció egy átlagszám, egyértelműen az a válasz, hogy a korábbi kórház részére biztosított fejlesztési feladatoktól mentesül. Miklós Attila képviselő felvetésére elmondta, hogy az 1. számú melléklet 3. oldalán található felhalmozási célú hitelfelvétel kapcsán kétfajta hitelről beszélünk, az egyik valóban egy tavaly teljes mértékben eldöntött, felvett, csak le nem hívott összeg, ez adja a kicsit nagyobb részt, és van még egy 322.000.000,- Ft-os olyan hitelösszeg, amelyről a közgyűlés döntött mind az eredeti, mind a júniusi költségvetési rendeletmódosításban. Jelenleg ajánlatkérés alatt van, amennyiben eredményes lesz, az októberi testületi ülésen a közgyűlés tud róla dönteni. Arra felhívta a figyelmet, hogy mivel ez egy viszonylag alacsony összegű hitelfelvétel, nem közbeszerzést, hanem mindössze beszerzési eljárást igényel, és mindenképpen a jogszabályoknak, illetve a stabilizációs törvénynek megfelelve, csak a fejlesztésekhez kapcsolódik. (Kazetta 2/1. 109-154) Vantara Gyula polgármester: Miklós Attila képviselő ingatlan eladásokra, bevételekre vonatkozó felvetésére elmondta, hogy a tervezett 150 millió forintos DAREH telekértékesítés esetében a pályázatban változás következett be Orosháza vonatkozásában, a 35 milliós Ipari parki telekeladás a Kner Nyomda fejlesztési pályázata miatt csúszik. Takács Péter képviselő kórházzal kapcsolatos felvetésére elmondta, hogy érvényben van egy funkcionális egybeműködési pályázat 2 milliárd forint összértékben, továbbá egy 2 milliárdos fejlesztés, aminek az építési szerződésének aláírása folyamatban van. 1 milliárd épületre, – műtéti tömb, szakrendelő-intézet kibővítése a földszinten, az emeleten új intenzív és néhány technikai helyiség megépítése – 1 milliárd beszerzésre – gép- és eszközbeszerzés, informatikai rendszer teljes átalakítása – fordítódik. Természetesen az elmondottak nem a város vagyonát gyarapítják, de a lakosság egészségügyi ellátásának a minőségét igen. Strifler Attila képviselő módosító javaslatával kapcsolatban kérte, hogy vegyék figyelembe, hogy a forráselvonás és a támogatási rendszer teljes mértékben változott. A következő napirend arról szól, hogy a kormány 20 milliárd forintot különített el a finanszírozási változások kezelésére. Érti az összehasonlítást, de mellé kell akkor tenni az adósságkonszolidációt, annak második ütemét, továbbá a 600 millió forintos EU önerő alap támogatást. Javasolta, hogy az egyenlegkészítéssel várjanak év végéig, valószínűséggel meg 46

fog jelenni a teljes eltörlésről szóló rendelkezés. Számításai szerint pozitív mérleggel zár Békéscsaba. (Kazetta 2/1. 154-203) Strifler Attila képviselő: A kórházzal kapcsolatban megjegyezte, hogy rendszeres látogatója az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság üléseinek, a tanácsnokasszony a legutóbbi ülésen ismertette a kórház jelenlegi helyzetét, illetve azt, hogy milyen adósságállománnyal rendelkezik jelenleg. Bízik abban, hogy az adósság rendeződik, és az állami fennhatóság nem befolyásolja az ellátás színvonalát. Módosító javaslatában azt kezdeményezte, hogy a közgyűlés vizsgálja meg, hogy milyen mértékű elvonások történtek az elmúlt években a kormányzat részéről, továbbá vessék össze, hogy a teljes adósságállomány milyen mértékű pénzeket vont el a várostól törlesztés címszó alatt, és erről készüljön egy kimutatás. Meglátása szerint mégiscsak érdemes lenne a kimutatást elkészíteni, hiszen kapunk egy pillanatfelvételt a város állapotáról, és ahhoz képest majd év végén szintén mérleget tudnak vonni, hogy mindez milyen mértékben teljesült. Amennyiben a képviselők nem kívánják módosító javaslatát testületi ülésen tárgyalni, elfogadja, hogy a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság tárgyalja októberi ülésén. Módosító javaslatát fenntartja. (Kazetta 2/1. 203-226) Vantara Gyula polgármester: Amennyiben Dr. Ferenczi Attila elnök egyetért, áttennék bizottsági hatáskörbe. Pillanatnyi helyzetről van szó, két hét múlva egészen más számokat fognak tudni mondani. (Kazetta 2/1. 226-229) Takács Péter képviselő: A polgármester is, valamint a tanácsnokasszony is szóbahozta azt a bizonyos 2 milliárd forintot, amelyet ha jól értelmezett a gyulai és a csabai kórház funkcionális integrációjához kapcsolódik. Bízik abban, hogy a képviselők kapnak az üggyel kapcsolatban tájékoztatást. (Kazetta 2/1. 229-236) Vantara Gyula polgármester: Információi szerint a két kórház vezetése szakemberek bevonásával tárgyal. A folyamatos funkcionális integráció első üteme az együttműködést elősegítő, pl. a patológia, mosoda, onkológia, konyha felülvizsgálata. (Kazetta 2/1. 236-242) Takács Péter képviselő: Gondolhatja a polgármester, hogy nem véletlenül tette fel a kérdést. A képviselők emlékezhetnek arra, hogy nem olyan régen a két kórház teljes integrációjáról volt szó, és amivel egy kivétellel senki nem értett egyet. Ezért tette fel azon kérdését, hogy ugye nem a két kórház teljes integrációjáról van szó, hanem a szó nemes értelmében funkcionális összehangolásról? (Kazetta 2/1. 242-249) Vantara Gyula polgármester: Kétszer 2 milliárd forintról beszélünk, 2 milliárd forint a funkcionális integrációban a két kórház egymás melletti működésére fordítódik, megosztják a közös lehetőségeket, a másik 2 milliárd a békéscsabai kórház fejlesztéséről szól. (Kazetta 2/1. 249-256) Dr. Fábián Ágnes tanácsnok: Dr. Mészáros János igazgató kiemelte, hogy a közgyűlés döntését figyelembe veszik. Jogi személyként mind a két kórház megmarad, a párhuzamos 47

együttműködésről van szó, amihez 1.900.000.000,- Ft-ot nyer nagy valószínűséggel a kórház. A 2 milliárdos pályázat tekintetében a kivitelezés megkezdődött, a GYEMSZI átvette a várostól az összes kötelezettséget. (Kazetta 2/1. 256-271) Vantara Gyula polgármester: Egyéb módosító javaslat nem érkezett. Szavazásra bocsátotta a rendeletmódosítást. (Kazetta 2/1. 271-283) A közgyűlés 12 igen, 4 nem szavazattal és 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 200/2013. (IX. 27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 2013. évi költségvetés I. féléves teljesítéséről készített tájékoztatót elfogadja. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. szeptember 27.

Tárgy:

Kiegészítő támogatás igénylése

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság. A bizottság a határozati javaslat elfogadását javasolja a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 201/2013. (IX. 27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja, hogy a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 4. mellékletének 1. pontja alapján kiegészítő támogatás igénylésére vonatkozó pályázat kerüljön benyújtásra a megyei önkormányzati tartalékról és a helyi önkormányzatok működőképessége megőrzését szolgáló 2013. évi kiegészítő támogatásáról szóló 39/2013. (VII. 31.) BM rendeletben foglaltak szerint. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. szeptember 30.

48

Napirend tárgya: Városüzemeltetési ügyek Tárgy:

Az Alföldvíz Zrt. közgyűlési előterjesztéseinek véleményezése

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, és a határozati javaslat elfogadását javasolja a közgyűlésnek. Köszöntötte az Alföldvíz Zrt. megjelent munkatársait. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 2/1. 291-299) Strifler Attila képviselő: Az előterjesztésből kiderül, hogy az Alföldvíz Zrt. közgyűlésén 595.000.000,- Ft beruházási hitel felvételéről döntenek. A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság ülésén személye kérdést intézett a vezérigazgatóhoz a tekintetben, hogy a rezsicsökkentés hatása milyen mértékben játszik bele abba, hogy a cégnek hitelfelvételre van szüksége? A kapott válaszból számára egyértelművé vált, hogy a rezsicsökkentésnek van hatása a hitelfelvételre. A képviselők a rezsicsökkentést támogatták, egyetértettek vele, sőt további lépésekre is tettek javaslatot, ugyanakkor az előterjesztésből is kitűnik, hogy talán a rezsicsökkentés átgondolatlan volt abból a szempontból, hogy a következményeit, a városi cégeket, pl. víziközmű társaságok lehetőségeit figyelembe véve, nem lett bekalkulálva az, hogy milyen szintű hiányt fognak elszenvedni. A polgármesterhez intézné azon kérdését, miszerint a kormány valamilyen szinten kompenzálja a cégek hiányát, a forráskiesést? Az eszközölt lépésekkel ismételten a bankok segítségét fogják igénybe venni, aminek meglesz a maga költsége. Üdvözölné, ha az önkormányzat megakadályozná a cégek eladósodását, hiszen nyilvánvaló, hogy előbb vagy utóbb a működés rovására fog menni, és a szolgáltatás színvonalának a csökkenését fogja maga után vonni. Bízik abban, hogy valóban kompenzálva lesznek az érintett cégek. (Kazetta 2/1. 299-340) Vantara Gyula polgármester: Amennyiben a képviselő az előterjesztést figyelmesen elolvasta, abból kiderül, hogy ez az integráció miatt bekövetkező hitelfelvétel. Az Alföldvíz Zrt-hez csatlakozó települések száma 160, ami meghaladja az eddigi 60-70 településes Békés megyei rendszert. Kerültek a zrt. üzemeltetési körébe olyan kisebb vízművek, amelyeknek a műszaki színvonala kifogásolható. Erről szól az integrációval kapcsolatos hitelfelvétel, hogy a minimális műszaki színvonalat az adott településen biztosítsák. Ez esett egybe a rezsicsökkentő és egyéb intézkedésekkel. Ehhez hozzátartozik, hogy a magyarországi vízárak között 6-8 szoros eltérés van – állami, önkormányzati és külföldi tulajdon -. A cégnek növekedni kell ahhoz, hogy életben maradjon, amihez beruházás, hitelfelvétel szükséges. E vonatkozásban is lesz konszolidáció, amihez át kell tekinteni az összes vízmű gazdálkodását. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 12 igen szavazattal, 5 tartózkodással a következő határozatot hozta: 202/2013. (IX. 27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy az Alföldvíz Zrt. 2013. szeptember 30-ai közgyűlésén a Zrt. előterjesztéseinek tárgyalásakor Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatát a jelen előterjesztésben foglaltak figyelembe vételével képviselje. 49

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. szeptember 30.

Tárgy:

Szennyvízcsatorna-hálózat felújítás 2013.

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, és a határozati javaslat elfogadását javasolja a közgyűlésnek. Vane kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 203/2013. (IX. 27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy az ALFÖLDVÍZ Zrt.-vel Békéscsaba közigazgatási területén a szennyvízcsatorna-hálózat felújítás 2013. évi munkáinak elvégzésén belül a Baross u., a Vasvári P. u., a Wesselényi u., az Egressy u. és a Szőlő u. kivitelezésére bruttó 67.555.000,Ft kivitelezési összeggel a vállalkozási szerződést megkösse. Fenti feladatok elvégzésének fedezete biztosított Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a 2013. évi költségvetésről szóló 4/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelete 5. mellékletében az Önkormányzati felújítások, Kommunális tevékenység, Szennyvízelvezetés és kezelés címszó alatt szereplő Szennyvízcsatorna felújítása, rekonstrukciója előirányzatában. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. október 10.

Vantara Gyula polgármester: Megköszönte az Alföldvíz Zrt. képviselőinek jelenlétét, további jó munkát kívánt. (Kazetta 2/2. 001-007) 10 óra 40 perckor 10 perc szünetet rendelt el. Szünet Napirend tárgya: Vagyoni, közbeszerzési ügyek, pályázatok Tárgy:

Döntéshozatal „»Békéscsaba Jamina városrész szociális célú városrehabilitációja« című projekt keretében Békéscsaba, Franklin utcai 40 db szociális bérlakás felújítása, a szükséges kiviteli és gépészeti tervek elkészítése és annak megfelelő kivitelezése” tárgyú közbeszerzési eljárásban

50

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság. A bizottság a határozati javaslat elfogadását javasolja a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 2/2. 007-015) Miklós Attila képviselő: Információi szerint a 130 millió forintos összdíjazású pályázatbeadásra 3-4 nap állt rendelkezésre. A kiíró tárgyalás nélküli eljárást tűzött ki, a 3 meghívottakból gyakorlatilag ketten tudtak ajánlatot tenni. Nagy meglepetésre a HARTMANN Kft. ismét nyert egy közbeszerzést Békéscsabán. Gyakorlatilag már az az érzése, hogy rajta kívül nincs is nagyon beruházó a városban. Emlékeztette a testületet, hogy ez az a cég, amelyik a parkolóház építése kapcsán belebontott a KÖZGÉ tornatermébe, amely a kalandpark kapcsán 1/6-ával elszámolt egy ajánlatot. Továbbra is látszik, hogy töretlen a bizalom irányába. Nem ez a baj, de akkor legalább adjanak a látszatra, egy tisztességes eljárást folytassanak le. (Kazetta 2/2. 015-030) Vantara Gyula polgármester: Felkérte Dr. Sódar Anita csoportvezetőt, hogy a szakmai részre válaszoljon. (Kazetta 2/2. 030-032) Dr. Sódar Anita a Közbeszerzési Csoport csoportvezetője: Az ajánlatkérő teljesen jogszerűen választotta ki a közbeszerzési eljárás fajtáját, hiszen július 1-jével módosult a Közbeszerzési törvény. Lehetősége van az ajánlatkérőnek tárgyalás nélkül alkalmazni a 122/A. §-t, ez az úgynevezett meghívásos eljárás, amelyre három ajánlattevőt meg lehet hívni, akik lehetőség szerint kis- és középvállalkozásnak minősülnek. Ebből az eljárásból kimarad már a tárgyalásos eljárás szakasza. Még egyszer kiemelte, hogy ez a Közbeszerzési törvény által előírt közbeszerzési eljárásfajta. Az ajánlattételi határidő nem 4-5 nap volt, hanem a 122/A. § szerinti eljárás értelmében eleve 15 napos határidőt kell biztosítani, tehát 15 nap állt rendelkezésre az ajánlattevők részére, hogy ajánlatot adjanak. A rövidítésre a bírálati szakaszban van lehetőség, ezért lehet az, hogy ennél az eljárástípusnál 20-25 nap alatt le lehet bonyolítani egy ilyen közbeszerzési eljárást. (Kazetta 2/2. 032-043) Vantara Gyula polgármester: A hivatal nevében visszautasítja Miklós Attila képviselő azon kijelentését, miszerint miért nem választanak tisztességes eljárást. Hallotta a korrekt választ, a mellébeszélések helyett a korrekt ügyintézési módot és határidőket is. (Kazetta 2/2. 043-045) Hrabovszki György képviselő: Senki nem vélelmezte, hogy törvénytelen lett volna a kiírás. A Közbeszerzési törvény lehetőséget ad a kiíró számára, hogy meghívásos pályázatot bonyolítson le. Lehetőséget ad arra is, hogy ez a meghívásos eljárás tárgyalás nélküli legyen az új rendelkezések életbelépését követően, de nem kötelező. Sem az nem kötelező, hogy hármat hívjon meg, bármennyit meghívhat, és sem az nem kötelező, hogy meghívásos pályázat legyen, lehet nyilvános is, és természetesen az sem kötelező, hogy tárgyalás nélküli eljárást folytasson le. Mi is a tárgyalás lényege? Ha három pályázó van meghívva, leadják azt az ajánlatot, amit a kalkulációjukban meghatároztak. Nagyon fontos a 15 nap is, nettó 130.000.000,- Ft összértékű munkáról beszélünk. A vállalkozónak 15 nap áll rendelkezésre arra, hogy minden egyéb igazolással együtt beadja pályázatát, viszont ezt követően az ÖKDB színe előtt egy alkalommal írásban, titkosan módosíthatja az általa beadott pályázatot. Miért fontos ez? Mert az önkormányzat, amikor meghatározza a közbeszerzést, egy adott forrásból 51

gazdálkodik. Ez a forrás mindenki számára ismert, tehát a pályázónak tudomása van arról, hogy mekkora az a forrás, amin belül az önkormányzat még dönteni tud pozitívan. Viszont három pályázó esetében minden gond nélkül előfordulhat az a helyzet, és elő is fordult az ÖKDB gyakorlata alapján, hogy a pályázók a helyszínen módosították az ajánlatukat, és ezzel adott esetben az önkormányzat közpénzt, a saját városunk pénzét tudta megtakarítani. Az lenne a javaslata, hogy a jövőben a kiíró, hiszen a kiíró bizottságban képviselők nem vesznek részt, az önkormányzati közgyűlés állásfoglalása alapján alapvetően mindenképpen, ha meghívásos pályázatról van szó, tárgyalásos eljárást folytattasson le, és ne ragaszkodjon a három meghívotthoz, hanem inkább a lehető legszélesebb kört válassza, vagy nyilvános eljárásban, vagy akár 6-8 vállalkozás meghívásával. A Belvárosi Bölcsőde közbeszerzése esetében 8 pályázó lett meghívva, amiből 5-6 adta be pályázatát, a tárgyalásos szakasz végén az önkormányzat jelentős megtakarítással tudta kihirdetni a nyertest. Ebben a fajta eljárásban az önkormányzatnak nincs ilyen mozgástere, és az ÖKDB-ben olyan helyzet áll elő, amikor sem minőséget, sem szolgáltatást, sem egyebet nem tud mérlegelni, nem tud tárgyalást lefolytatni, és nem tud az önkormányzat pénzével megfelelően gazdálkodni, hanem egy előterjesztés alapján a legolcsóbb árajánlatot vesznek figyelembe, ami jelen esetben 2.700,Ft-tal van a megadott önkormányzati forrás alatt. Nem tudják azt megtenni, hogy néhány millió forintot megtakarítsanak, pedig ez lenne a feladatuk. Mindenkinek az a közös érdeke, hogy a közpénzekkel megfelelően bánjanak, és a tárgyalásos eljárás, a széles körű meghívás pontosan ezeknek a közpénzeknek a megtakarításával, felelős módon való bánásával lenne analóg. Kérte, hogy az irányítók vegyék figyelembe, és a jövőben, ha lehetséges, ilyen típusú előterjesztések szülessenek. (Kazetta 2/2. 045-090) Vantara Gyula polgármester: A képviselő nyitott ajtókat dönget, egy probléma merül fel, hogy az előterjesztésben szereplő beruházás befejezésének határideje 2014. május. A gázkazán-, valamint a fűtőtestek cseréjéhez a gázszolgáltató engedélye szükséges, ezért volt szükség a leggyorsabb eljárásmód kiválasztására. Békéscsabán 10-12 vállalkozó megkeresésére van lehetőség. A műemlék-helyreállítással foglalkozó cégek körének kapacitása kötött, nagy nehézségek árán tudták a Szent István tér 10., valamint a hivatal homlokzatának a felújítását határidőben elvégeztetni. Békéscsabán az utóbbi 2-3 évben 5 %kal növekedett a beruházás, ami munkahelyteremtés és megtartás szempontjából sem utolsó. A nyílt eljárásnak az a veszélye is megvan, hogy általában a vesztesek fellebbeznek, és csúszik a beruházás. Ott, ahol a törvény lehetőséget ad arra, hogy az egyszerűsített eljárásmóddal válasszák ki a legmegfelelőbb vállalkozót, élni fognak. (Kazetta 2/2. 090-114) Strifler Attila képviselő: Alapvetően egyetértenek a napirendi pont lényegével, konkrétan azzal, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Jamina városrész szociális rehabilitációját támogatják, azonban a napirendi pont konkrétan már a kivitelezéssel kapcsolatos, ezzel viszont nem tudnak teljes mértékben egyetérteni. Nyilvánvaló, hogy amikor a különböző közbeszerzési eljárásokról születik döntés, lehetőség van arra, hogy a város megválassza azt, hogy az eljárást milyen módon folytatja le. Meglátása szerint a törvény adta lehetőséggel lehet jól vagy rosszul élni, ez a városvezetés mindenkori tudását, habitusát, elképzeléseit is tükrözheti valamilyen szinten. Amikor az ÖKDB az eljárásokat meghozza, sok esetben abban a szerepben érzi magát, hogy igazából nem is döntéshozók, hanem akár ironikusan Önkormányzati, Közbeszerzési és Végrehajtó Bizottságnak is lehetne nevezni a bizottságot, hiszen nagyon sok esetben azok a döntések, amik ott megszületnek, nem a bizottságban dőlnek el, hanem már csak pontot tesznek olyan döntések végére, amelyre nem volt ráhatásuk.

52

Üdvözölné, ha a bizottságot jobban bevonnák az előkészületekbe, amennyiben erre lehetőség van. Nyugodtabb szívvel tudnának egy-egy kérdésre igent vagy nemet mondani. (Kazetta 2/2. 114-136) Hrabovszki György képviselő: Nincs abban vita, hogy vannak olyan helyzetek, amikor célszerűbb a gyorsabb, rugalmasabb lebonyolítást választani. Abban is egyetért a polgármesterrel, hogy gyakran a nyílt eljárással szemben a meghívásos eljárás számos olyan garanciális elemet tartalmaz, ami pl. a közbeszerzés megtámadását kizárja. Hiszen, ha egy meghívott pályázó támadja meg az egyébként jogszerű közbeszerzési eljárást, tudomásul kell vennie, hogy legfeljebb a következő alkalommal nem lesz meghívva, és meggondolja, hogy feleslegesen hátráltassa-e a közbeszerzést. A vita egyetlen tételben van, hogy mennyi is az az időfaktor, ami lerövidíti ezt az eljárást. Dr. Sódar Anita csoportvezető fogalmazta meg, egy hét. Egy hét az az időfaktor, ami hosszabbá tette volna meghívásos eljárás esetén a tárgyalás lefolytatását. Meglátása szerint a három minimum helyett öt-hat vállalkozást hívnak meg, és azt a plusz egy hetet rászánják a tárgyalásokra, és ezzel az önkormányzat megtakarít több millió forintot, véleménye szerint megéri. Természetesen vannak olyan helyzetek, amikor majd ezt a fajta megoldást kell választani, mert annyira szorít a határidő. Ezt a mai helyzetet nem érezte ilyennek, ez az egy hét nem elég indok arra, hogy ne a tárgyalásos eljárást válasszák. (Kazetta 2/2. 136-160) Takács Péter képviselő: Volt valami akadálya annak, hogy ugyanennek az eljárásnak a keretében ne csak három céget hívjon meg a kiíró, hanem ötöt vagy hetet, tekintettel arra, hogy jelentősen magasabb az ajánlati ár, mint amit az önkormányzat arra elkülönített? (Kazetta 2/2. 160-167) Vantara Gyula polgármester: Ezen időszakban változott meg a rezsióradíj kötelező minimuma is, ami jelentősen befolyásolja az árakat. Kérdés, észrevétel nincs. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 12 igen szavazattal, 5 tartózkodással a következő határozatot hozta: 204/2013. (IX. 27.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a „»Békéscsaba Jamina városrész szociális célú rehabilitációja« című projekt keretében Békéscsaba Franklin utcai 40 db szociális bérlakás felújítása, a szükséges kiviteli és gépészeti tervek elkészítése és annak megfelelő kivitelezése” tárgyú közbeszerzési eljárásban a GALÉRIA INVEST Kft. (5600 Békéscsaba, Irányi u. 2. I. em. 5.) és a „HARTMANN” Építőipari Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (5600 Békéscsaba, Berényi út 73.) ajánlatát érvényesnek minősíti. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a „»Békéscsaba Jamina városrész szociális célú rehabilitációja« című projekt keretében Békéscsaba Franklin utcai 40 db szociális bérlakás felújítása, a szükséges kiviteli és gépészeti tervek elkészítése és annak megfelelő kivitelezése” tárgyú közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevőjének az alábbi céget hirdeti ki: Ajánlattevő neve: „HARTMANN” Építőipari Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 53

Székhelye: 5600 Békéscsaba, Berényi út 73. Ajánlat: nettó vállalkozói díj: 124.872.126,- Ft általános forgalmi adó (27 %) : 33.715.474,- Ft a vállalkozói díj bruttó összege: 158.587.600,- Ft, azaz bruttó százötvennyolcmillióötszáznyolcvanhétezer-hatszáz forint. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a nyertes ajánlattevővel kötendő szerződések aláírására. Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: 2013. szeptember 27. Tárgy:

Az Alföldvíz Zrt. közgyűlési területcsere ajánlata

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, és a határozati javaslat elfogadását javasolja a közgyűlésnek. Vane kérdés, észrevétel? Nincs. (Kazetta 2/2. 175-184) Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 205/2013. (IX. 27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata ingatlancsere megállapodásokat köt az Alföldvíz Zrt.-vel (5600 Békéscsaba, Dobozi út 5.) az alábbi feltételekkel: I. 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonába kerül az Alföldvíz Zrt. tulajdonában lévő békéscsabai 1419 és 1424 hrsz.-ú földrészletekből kialakításra kerülő 1419/2 hrsz.-ú, kivett közterület megjelölésű, 3898 m2 területű ingatlan. 2. Az Alföldvíz Zrt. tulajdonába kerül a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévő békéscsabai 1414 hrsz.-ú, valamint a Zrt. tulajdonában lévő 1419 hrsz.-ú földrészletekből kialakításra kerülő új 1415/1 hrsz.-ú, kivett gazdasági épület és udvar megjelölésű, 4004 m2 területű ingatlan. 3. Az Önkormányzat az ingatlancserével érintett ingatlanok forgalmi értékét azonosnak, bruttó 8.200.000,- Ft, azaz nyolcmillió-kétszázezer forint értékűnek ismeri el. II. 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonába kerül az Alföldvíz Zrt. tulajdonában lévő békéscsabai 1424 hrsz.-ú földrészletből kialakításra kerülő 1419/3 hrsz.-ú, kivett telephely megjelölésű, 1184 m2 területű ingatlan. 2. A funkcióját elvesztett 1414 hrsz.-ú ingatlan művelési ágának megváltoztatását a természetbeni állapotnak megfelelően kezdeményezni kell.

54

3. Az Alföldvíz Zrt. tulajdonába kerül a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévő békéscsabai 1414 hrsz.-ú, 555 m2 területű ingatlan. 4. Az Önkormányzat az ingatlancserével érintett ingatlanok forgalmi értékét azonosnak, bruttó 2.600.000,- Ft, azaz kétmillió-hatszázezer forint értékűnek ismeri el. III. A felek az ingatlancsere költségeit és közterheit a tulajdonukba kerülő ingatlanok után viselik. Az Önkormányzat költségeinek fedezete a 2013. évi költségvetés vagyonhasznosítási kiadásai ingatlanhasznosításhoz kapcsolódó kiadások előirányzata. IV. A jelen határozat I. és II. pontjában foglalt ingatlancserék önállóan is végrehajthatók. V. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy a fent írt feltételekkel az ingatlancsere szerződéseket aláírja és a szükséges jognyilatkozatokat kiadja. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2014. július 31.

Tárgy:

Az Élővíz-csatorna melletti terület tulajdonjogának igénylése a Magyar Államtól

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, és a határozati javaslat elfogadását támogatja. Kérdés, észrevétel? (Kazetta 2/2. 184-188) Takács Péter képviselő: A sajtóból értesült arról, hogy a beruházás apropóján a polgármester letette az alapkövet, és a Zerge Közhasznú Egyesület 180 millió forint pályázati keretösszeget nyert a kivitelezésre. Nem emlékszik arra, hogy a közgyűlés ezzel a kérdéskörrel foglalkozott volna. Bizottsági szinten, pl. a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottságban szó esett erről? Jelentősebb beruházás kezdődik a városházától nem is olyan messze a város szívében. A közgyűlés mikor kap a beruházásról részletesebb tájékoztatást? Meglátása szerint a városi testületnek sem lehet közömbös, hogy épül egy turisztikai főpályaudvar. Körülbelül ennyit tudnak róla. (Kazetta 2/2. 188-206) Vantara Gyula polgármester: A képviselőnek hézagosak az ismeretei, ami ritkán fordul elő. A Zerge Közhasznú Egyesület állami támogatással, saját önrésszel végzi a beruházást. Az önkormányzat területet biztosít térítés nélkül, aminek a megszerzése ügyében tárgyalásokat folytatnak az állammal. Magánberuházás, önkormányzati pályázatok között nem szerepel. Békéscsaba támogatta, miután a mellettünk, történelmi hagyományairól büszke város elutasította, és városunk történetének egy része. (Kazetta 2/2. 206-217) Takács Péter képviselő: Bizonytalan abban, hogy történelmi pillanathoz érkeztünk. Tisztában van azzal, hogy a beruházáshoz önkormányzati támogatás nem társul. Kérdése arra irányult, hogy a testület a projekttel ez idáig miért nem foglalkozott, vagy ha nem is foglalkozott, miért nem kapott legalább egy tájékoztatást? A város különböző ügyeiben a közgyűlés hozza a döntéseket. 55

(Kazetta 2/2. 217-236) Vantara Gyula polgármester: Felkérte Wittmann László osztályvezetőt, tájékoztassa a képviselőt, hogy miért nem tárgyalta az előterjesztést a közgyűlés. (Kazetta 2/2. 236-238) Wittmann László a Stratégiai – Fejlesztési Osztály osztályvezetője: A pályázat a Zerge Közhasznú Egyesület saját pályázata, ilyen formán a városnak önerőt sem, és egyéb más feltételeket sem kellett biztosítania. A terület, amelyen megépül, jelenleg még állami terület, ezért az egyesület az államtól kérte a tulajdonosi hozzájárulást. A terület hamarosan az önkormányzat tulajdonába kerül. Erről a beruházásról, mint ahogy sok más egyéb cégek, szervezetek által végzett beruházásról sincs egyfajta tájékoztatási kötelezettség a közgyűlés felé. (Kazetta 2/2. 238-250) Takács Péter képviselő: Felkérte a polgármestert, mint aki aktívan részt vett az alapkő letételénél, hogy a következő közgyűlésre egy rövid előterjesztés készüljön. Úgy gondolja, hogy ennek nincs akadálya. (Kazetta 2/2. 250-255) Vantara Gyula polgármester: Van. Még egyszer lassan elmondta, hogy a képviselő megértse. Önkormányzati támogatás nélkül, állami területen valósul meg a beruházás. (Kazetta 2/2. 255-261) Miklós Attila képviselő: Meglátása szerint, ha valaki Békéscsabán egy turisztikai főpályaudvart hoz létre, a polgármester részt vesz az alapkőletételnél, akkor kérhessen már legalább az a bizottság, aki turisztikával foglalkozik egy tájékoztatót. Ennyit kérnek, nem többet. (Kazetta 2/2. 261-266) Vantara Gyula polgármester: A képviselő a Stratégiai – Fejlesztési Osztályon tájékozódhat. (Kazetta 2/2. 266-275) Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 16 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 206/2013. (IX. 27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a békéscsabai 798 hrsz.-ú 1039 m2 területű, kivett közterület megjelölésű ingatlan ügyében az alábbi döntést hozza: 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény alapján térítésmentesen tulajdonba kéri a Magyar Államtól a békéscsabai 798 hrsz.-ú 1039 m2 területű, kivett közterület megjelölésű ingatlant. A tulajdonba vétel felhasználási célja az önkormányzati tulajdonban lévő 797 hrsz.-ú, valamint az állami tulajdonban lévő 798 hrsz.-ú ingatlanokat együttesen érintő „Békéscsaba Turisztikai Főpályaudvar” 56

című, DAOP-2.1.1/J-12-2012-0106 számú projekt elősegítése, a tényleges használati és birtoklási viszonyoknak megfelelő tulajdoni viszony kialakítása, továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában írt településüzemeltetési feladatok közül a „közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása” önkormányzati feladat ellátása. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a békéscsabai 798 hrsz.-ú ingatlan tulajdonba adásával kapcsolatban felmerülő költségek megtérítését vállalja. 3. Az igényelt 798 hrsz.-ú ingatlan nem áll (örökségvédelmi / természetvédelmi / helyi / Natura 2000) védettség alatt. Amennyiben bármelyik, az előzőekben írt védettség szükségessége a későbbiekben felmerül, úgy az abból eredő kötelezettség fenntartását Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata vállalja. 4. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy a békéscsabai 798 hrsz.-ú ingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba vételével kapcsolatos eljárás során a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felé teljes jogkörben eljárjon, valamennyi jognyilatkozatot megtegye és a tulajdonba vételre vonatkozó megállapodást aláírja. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2014. július 31.

Tárgy:

A békéscsabai 326/12 hrsz-ú, jelenleg állami tulajdonban lévő ingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba vétele

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 2/2. 275-281) Takács Péter képviselő: A helyrajzi szám valójában mit takar? (Kazetta 2/2. 281-283) Vantara Gyula polgármester: A helyrajzi szám valójában járda. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 2/2. 283-288) A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 207/2013. (IX. 27.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. §-ában foglaltak, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (2) bekezdésének c) pontja alapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél kezdeményezi és kérelmezi a Magyar Állam tulajdonában (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vagyonkezelésében) lévő, Békéscsaba 3261/12

57

helyrajzi számon felvett, közterület megnevezésű, 96 m2 területű ingatlan 1/1 tulajdoni hányadának ingyenes önkormányzati tulajdonba adását. 2. Az ingatlant Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott településüzemeltetési feladat ellátása érdekében kívánja tulajdonba venni és használni. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata vállalja a tulajdonba adás érdekében felmerülő költségek megtérítését és az egyéb, törvényben meghatározott szerződési feltételeket. 4. Az igényelt ingatlan nem áll (örökségvédelmi / természetvédelmi / helyi / Natura 2000) védettség alatt. Amennyiben bármelyik, az előzőekben írt védettség szükségessége a későbbiekben felmerül, úgy az abból eredő kötelezettség fenntartását Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata vállalja. 5. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy a Békéscsaba 3261/12 hrsz.-ú ingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba adásával kapcsolatos eljárás során a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felé teljes jogkörben eljárjon, valamennyi szükséges nyilatkozatot megtegyen és a tulajdonba adásra vonatkozó megállapodást aláírja. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. december 31.

Tárgy:

Békéscsaba – Doboz – Sarkad – méhkeréki határátkelő – Nagyszalonta nyomvonalon kerékpárút-hálózat fejlesztésével kapcsolatos előzetes megállapodás megkötése

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 2/2. 288-295) Takács Péter képviselő: A sajtóban megjelent cikkből van tudomása arról, hogy komoly csúszás következett be a programban. Lehet tudni az okát? Tudomása szerint a jelezett szakasz már Nagyszalontán ünnepélyes keretek között átadásra került. Békéscsaba képviseletében az átadáson megjelent valaki? (Kazetta 2/2. 295-303) Wittmann László osztályvezető: A projekt valóban már megvalósult. Jelenleg a zárás van folyamatban. A csúszás több okra vezethető vissza, alapvetően az időjárás, illetve egyéb területszerzési problémák hátráltatták a megvalósítást. Korábban arról volt szó, hogy az állam hosszú távú bérletben biztosítja a területet, ez megváltozott, jelenleg tulajdonba adásról van szó. Ezért kerül most, a megvalósulást követően a projekt zárása előtt a testület elé. (Kazetta 2/2. 303-325) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 58

208/2013. (IX. 27.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy a „Határtalanul két keréken” Kerékpárút-hálózat Fejlesztése I. ütem projekt keretében megvalósítandó kerékpárút kivitelezéséhez szükséges, a Magyar Állam tulajdonában és a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ vagyonkezelésében lévő Békéscsaba 01253 hrsz. alatti csatorna besorolású, valamint Békéscsaba 18690/1, 690 és 1382/2 hrsz. alatti országos közút megnevezésű ingatlanokból - a 8-25/2011, 8-6/2011, 6-27/2013, 6-26/2013 számú változási vázrajzok szerint - telekalakítással keletkező ingatlanok helyi közúttá történő átminősítése érdekében előzetes megállapodást írjon alá az alábbi feltételekkel: -

-

2.

Az Önkormányzat vállalja, hogy az előzetes megállapodás megkötését követően kezdeményezi az illetékes közlekedési hatóság előtt az ingatlanok átminősítését. A hatósági eljárás során felmerülő díjfizetési kötelezettség az Önkormányzatot terheli. Az Önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben az átminősítéssel, illetve az átadás-átvétellel összefüggésben szükségessé válik, úgy - a felmerülő költségek viselése mellett - az átminősítéshez és az átadás-átvételhez kapcsolódó telekalakítási, terület-, illetve településrendezési feladatokat elvégzi, az erre vonatkozó dokumentációkat előkészíti, a meglévők módosítását végrehajtja, illetőleg a szükséges hatósági engedélyeket, jóváhagyásokat beszerzi. Amennyiben a Békés Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége határozatával engedélyezi az átminősítést, a tulajdonjog térítés nélküli átadásáról a jogváltozás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére alkalmas megállapodást kell kötni. A költségek viselése mellett a tulajdonjog-változás ingatlan-nyilvántartási átvezetését az Önkormányzat kezdeményezi.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert az 1. pontban meghatározott megállapodások aláírására, az út átadás-átvétellel kapcsolatos feladatok teljes körű lebonyolítására, valamint az átadásátvételhez szükséges jognyilatkozatok megtételére, és az egyéb szükséges dokumentumok aláírására.

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. december 31.

Tárgy:

ALAPÍTÓI DÖNTÉS Beszámoló a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Törzsház szintű 2013. I. félévi gazdálkodásáról

Vantara Gyula polgármester: A közgyűlés a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Törzsházat érintő alapítói döntéshozatalt tárgyal az egymást követő két napirend kapcsán. Kérte, hogy az alapítói döntéshozatalhoz jegyzőkönyv hitelesítőnek válassza meg a testület Szabóné Kocziha

59

Tünde és Takács Péter képviselőket, jegyzőkönyvvezetőnek Balczó Edit köztisztviselőt. Megállapította, hogy a jelöltek vállalják a megbízatást. Szavazásra bocsátotta a jegyzőkönyv hitelesítők és a jegyzőkönyvvezető megválasztásáról szóló javaslatot. A közgyűlés 16 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 209/2013. (IX. 27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt Törzsházat érintő alapítói döntéshozatalhoz jegyzőkönyv hitelesítőnek megválasztja Szabóné Kocziha Tünde és Takács Péter képviselőket, jegyzőkönyvvezetőnek Balczó Edit köztisztviselőt. Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslatot elfogadásra javasolta a közgyűlésnek. Szeptember 20-án a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Felügyelőbizottsága is tárgyalta az anyagot, szintén a határozati javaslatot elfogadásra javasolja. Köszöntötte Kozma János igazgatót, az igazgatóság elnökét. Kérte, hogy a felmerülő szakmai kérdésekre adjon választ. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 2/2. 329-368) Takács Péter képviselő: Az előterjesztéssel kapcsolatban három kérdést kíván a Zrt. vezetőjéhez intézni: A Szent István tér 10. szám alatti ingatlan esetében az éves üzleti terv szerint az első emeleten exkluzív irodák kerülnek kialakításra. A jelentésből az is kitűnik, hogy ezek az irodák valamilyen oknál fogja nem találtak bérlőre. Nyilván nem mindegy a bevétel, illetve a fenntartás szempontjából sem, hogy december 31-ig sikerül bérbe adni a helyiségeket, vagy sem. A Diáktanyára vonatkozó utalás szerint a fenntartási költség a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt-t terheli. A Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság ülésén elhangzottak szerint a Diáktanya hasznosításának egyik elgondolása az lett volna, hogy átkerül a színházhoz és vendégházként üzemel a továbbiakban. Sor került erre a változásra? Amennyiben nem, miért? A jelentés 7. oldalán található kitétel szerint a látványsportágakhoz tartozó bérleti díjak jelentős mértékben csökkentek. A számokat figyelembe véve a város legjelentősebb cége esetében még mindig sajnálattal lehet megállapítani, hogy a gazdasági fellendülés várat magára. Remélhetőleg most már csak egy kicsit. (Kazetta 2/2. 368- 3/1. 003) Strifler Attila képviselő: Az előterjesztésből nem túl szép adatok olvashatók ki, amelyek az első féléves gazdálkodásra vonatkoznak. Kiemelte, hogy a Békéscsabai Vagyonkezelő Zrt. 21.714.000,- Ft-os veszteséggel zárja a félévet, illetve a törzsház 23.079.000,- mérleg szerinti veszteséggel teljesített. Év végére várható, hogy pozitív irányba fordul az eredmény? A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság ülésén érdeklődött a pénzügyi 60

szakemberektől, amennyiben év végén is veszteséget realizálnak, a városnak módja van-e arra, hogy a céget legalább „0” szaldóssá tegye. Ez azért fontos, mert veszteség esetén a cégnek nem lesz lehetősége pályázatokon részt venni. Sajnos a Pénzügyi és Gazdasági Osztály részéről azt a választ kapta, hogy jelenleg a költségvetésben nincs forrás, illetve tartalék a veszteség kiegyenlítésére. Ugyanakkor az is ismert, hogy a cég erre az esetre sem rendelkezik tartalékkal. Veszteséges eredmény esetén milyen terv van a cég megmentésére? Honnan tudnak a költségvetésben forrást találni? Nyilvánvaló, hogy a város legfontosabb „zászlós hajóját” nem hagyhatja, hogy veszteséggel kezdje a következő évet. A veszteségben benne van az is, hogy megkezdte működését a kormányhivatal, nyilván átutalta a működés költségét városnak, ami nem lett továbbítva a Zrt. felé. A számok éppen ezért nem fedik teljes mértékben a valóságot, ami az év végén be fog következni. Miként lehet a veszteséget elkerülni, honnan lehet forrást találni? (Kazetta 3/1. 003-026) Miklós Attila képviselő: Az Árpád Fürdő és az ott megvalósult beruházás, illetve a parkolóház üzemeltetése kapcsán érdeklődött. Az elmúlt időszakban, mióta új vezetője van a parkolóháznak, javultak-e az eredmények? Ha igen, mennyivel? Melyek az igazgató által elmondott új marketingfogások? Személy szerint nem találkozott újdonsággal. Hatására mennyivel javult a kihasználtság? Valóban a vezető másodállásban látja el feladatát? Az Árpád Fürdővel kapcsolatban a geotermikus energiára történő átállás hogyan sikerült? A beszámoló szerint jelentős bevétel kiesést eredményezett, ezzel szemben a sajtóban megjelent cikk szerint gyakorlatilag zökkenőmentesen sikerült, egy hétre sem kellett bezárni a létesítményt. Ez valóban így van, mivel nem volt nyitva. (Kazetta 3/1. 026-042) Szabóné Kocziha Tünde képviselő: Jelezte, hogy két témával kapcsolatban kíván észrevételt tenni. Év elején az első közgyűlésen szavazni kellett a Temetkezési Zrt. vezetőjének személyéről, amikor is aggályát fejezte ki az igazgató rátermettségével kapcsolatban. Az adatokat ismerve, akkori aggálya jogos volt. Ez az elvileg és a köztudatban is jövedelmező az üzletág, ugyanakkor Békéscsabán mégis veszteséges. Az elmúlt év I-III. negyedévi törzsház szintű beszámoló idején a vezetőváltás ellenére a cégnek 470.000,- Ft nyeresége volt. Az előző vezető munkaviszonya megszűnt, ami nyilván szintén költségekkel járt. A megnövekedett, előre nem kalkulált költségek ellenére a cég mégis közel fél millió forint nyereséget tudhatott magáénak. A 2012. évi beszámolóban már 1.298.000,- Ft-os követelés van feltüntetve a törzsház beszámolójában, majd a 2013. év I. féléves beszámolóban 1.846.000,- Ft a veszteség nagysága. Valóban az elhunytak búcsúztatását az igazgató saját vállalkozásban végzi? A veszteségben szerepel annak a gépkocsinak az amortizációja, amely rossz vezetői döntés következtében – ittas vezetés vétsége miatt – totálkáros állapotba került? Köztudott, hogy a gépjárműre korábban jelentős összegű felújítási költséget fordítottak. Tudomása szerint a gépjárművezetőt korábban egyszer az alkoholfogyasztás miatt már elküldték. Most mégis vezethetett és komoly költséget okozott. Pótolva lesz a gépjármű? Hogy áll a terjeszkedés kérdése? Korábban a fő cél az volt, hogy a cég terjeszkedni fog a megyében. Doboz és Mezőberény területén szeretne új piacokat keresni. Sajnos a jelenlegi beszámoló erre a két településre nem utal, ami azt jelenti, hogy nem sikerült megvalósítani az elképzelést. Milyen tervek vannak a terjeszkedéssel kapcsolatban? A média híreit figyelemmel kísérve más temetkezési cégek megyei szinten terjeszkednek. Békéscsaba ezt miért nem teszi? 61

Rendszeresen jár piacra, hetente többször is. Az újonnan megnyílt részben régi árusok is találhatók, így már nem hoznak bérleti díjbevételt a városnak. Milyen hatása volt a megnyitásnak a Békéscsabai Vagyonkezelő Zrt. bevételeire? Hogyan alakult a terület? (Kazetta 3/1. 042-101) Dr. Ferenczi Attila képviselő: A Felügyelőbizottság elnökeként személyi kérdésekbe nem szeretne belemélyedni. Jobb az illető jelenlétében feltenni a kérdéseket. Kevermesen 9, Dévaványán 19 fővel csökkent az elhunytak száma. Nem akar morbid lenni, de nem kíván azért tenni, hogy több legyen az elhunytak száma. Gazdasági alapon megkérdezni, miért nem hunytak el annyian, mint a tervszám, számára kicsit durva. A piac komoly fejlesztés előtt áll. Pályázatot nyújtottak be a lefedés megvalósítása érdekében. Információja szerint sokkal jobban működik a piac, kedvelik a vásárlók, viszont a nagybani piacon nemcsak a nagybani árusok elkezdtek kilónként árusítani, ezért a szükséges jogi és egyéb lépéseket meg kell tenni. A piac stabilan, kiszámíthatóan, jól működik. A beszámoló a június 30-i állapotot tükrözi, nem lezárt félév eredményét mutatja. A fürdőben valóban komoly beruházást hajtottak végre, ami miatt zárva kellett tartani. Nem várt akadályok léptek fel, hiszen a 2.000 méteres kútnál 1.600 méteren elakadt a fűrófej. A kút nem omlott be, nem vesztette el vízhozamát, továbbra is ugyanakkora mennyiségű és hőmérsékletű vizet szállít, mint a korábban tervezték. Döntést igényelt, hogy 30.000.000,- Ftért nagyobb kiemelő eszközt szállítsanak, - ami akár az omlást is előidézhette volna – vagy sem. Véleménye szerint jó döntés született. Valóban lesznek még ilyen „áldatlan” és átmeneti állapotok. Például a vasútfejlesztés kapcsán a jaminai városrészben élőknek adódnak kellemetlenségei. A cég vesztesége 9.000.000,- Ft, ami a fürdő kihasználatlanságból ered. Emlékezete szerint június közepéig hűvös, rossz idő volt, majd ezt követően augusztus végéig nagyon jó. Szeptembertől ismét kedvezőtlenre fordult az időjárás. Javasolta, várják meg a következő félév eredményeit. Reméli, hogy lényegesen jobbak lesznek a körülmények, javulnak a bevételek. A parkolóház esetében valóban nem sikerült jó eredményt elérni. A 12.000.000,- Ft-os tétel elszámolási kérdés az önkormányzat és a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. között, amely a III. negyedévben valósul meg. A fürdő és a bérleti konstrukciót megvizsgálva nincs gond, valóban vannak nehézségek. A kormány és a parlament nagyon helyesen a kis- és középvállalkozások támogatásáról döntött. Széchenyi pályázat keretében komoly támogatást lehet irodahelyiségekre, stb. nyerni. Ez sajnos meglátszik a béreltetésen is, mivel a vállalkozók többsége inkább hitelt vesz igénybe és pályázik, minthogy hosszasan bérlőként szerepeljen. Kicsit „róka fogta csuka” jellegű a dolog. Örül a pályázati lehetőségnek, de a városi vagyon szempontjából nehézséget okozhat. Csökkentett bérleti díj mellett is próbálnak bérlőt szerezni az ingatlanokba. A Szent István tér 10. szám alatti ingatlan is kezd betelepülni. Reméli, hogy a hátralévő időben javulás következik be. Nem kellene a „vészharangot megkongatni”. A Felügyelőbizottság ülésén a könyvvizsgáló is részt vett. 105-110.000.000,Ft-os hiány esetén kell aggodalmaskodni. Nem tudni mi lesz december végén, egyelőre stabilan és jól gazdálkodik a Békéscsabai Vagyonkezelő Zrt. (Kazetta 3/1. 101- 164)

62

Kozma János a Békéscsabai Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója: Való igaz, az előterjesztésben 21.000.000,- Ft-os veszteség szerepel, ami számára is komoly problémát okoz. Személy szerint sem örül ennek. Nyilván a tulajdonos is szeretné tudni ennek az okát. Az előterjesztés tartalmazza, hogy a hiány két tételből tevődik össze. Az egyik elszámolási hiba, a Szabadság tér 11-17. szám alatti ingatlan január 1-től a Járási Hivatalhoz tartozik, de működés szempontjából szeptember végén, - a közbeszerzési eljárások befejezését követően kerül át. Átmeneti időszak, az ingatlant a Zrt. működtette a hivatal helyett, ennek elszámolására a most fog sor kerülni. Nyilván sokkal szebben mutatnak a számadatok a tájékoztató anyagban, ha a rendezésre sor kerül. Mivel technikai tétel, semmiféle konkrét veszteséget nem okoz a Zrt-nek, viszont a mérlegében látszik. Az Árpád Fürdőben a beruházás tervszerinti átadása március 31. volt. A tervben ezt az időpontot vették figyelembe, ennek megfelelően tervezték a bevételeket és a kiadásokat is. A technikai problémák miatt elhúzódott. A kút felújítása a vártnál nehezebben valósult meg. Igaz, hogy a fürdőt nem kellett bezárni, de köztudott, hogy nem lehetett használni az uszodát és a termálvíznek csak a fele mennyisége állt rendelkezésre. A rossz időjárás mellett ez a probléma jelentősen visszavetette a látogatottságot. 33 %-al kevesebben vették igénybe a fürdő szolgáltatásait, 36.000 fő helyett 24.000 fő látogatta az intézményt. Nem beszélve arról, hogy az Árpád Fürdő támogatását 6.000.000,- Ft-tal csökkentették a várható költségcsökkenés miatt. Igazat adva Takács Péter képviselőnek, valóban a gazdasági növekedés jelen pillanatban Békéscsabán még nem nagyon érezhető. Alapvetően az autóipari beruházások nyomják ezt. Mivel a várost ezek elkerülik, meglátszik a bérbeadási piacon is. A Szent István tér 10. szám alatti ingatlan első emelete valóban még nincs bérbe adva. Sok az érdeklődő, kicsit megijednek attól az exkluzivitástól, amit az iroda mutat. Reméli, lesz olyan érdeklődő, aki pont erre vágyik, és ezt fogja választani. Az irodahelyiségek első pillantásra is modern hatásúak. Az első fecske után reméli, hogy további bérlők jelentkeznek. Nem ismert, mi lesz még az év végéig. A földszinten a nyolc üzletből négy esetében már szerződéskötés történt, az ötödik üzlet esetében folyamatban van. Egy belső udvari és két homlokzati helyiség bérbevételére adott a lehetőség. Véleménye szerint az új ingatlan betelepítése hosszabb folyamat, nem egy-két hónap kérdése. Egy éves időszak alapján már lehet arra számítani, hogy jelentős növekedés lesz a bérbeadás területén. 80 % fölé kell kerülni. A Jókai Színház továbbra is igényt tart Diáktanyára. A vendégház kialakításához átalakításokat kell végezni, amelyhez keresik a szükséges forrást. Továbbra is szándék az ingatlan vendégházzá alakítása. A látványsportokhoz tartozó bérleti díjak csökkenésével kapcsolatban elmondta, a bevételnek az is függvénye, mekkora mértékű társasági adót tudnak szerezni a csapatok, hiszen az alapján tudnak bérleti díjat fizetni. Arra a kérdésre, mi várható az év végén nem ismert a válasz. Az Árpád Fürdő esetében még vizsgálják, milyen mértékű volt a júliusi és augusztusi kihasználtság. Szeptember hónap ismét nem hozott jó eredményt. Mivel optimisták, a megtakarításokat előre tervezték, így a támogatás mértékét is csökkentették. A bevételkiesés nem szerepelt a tervek között, de ha a számítások beválnak, közel sem lesz akkora a veszteség, mint ami az előterjesztésben szerepel. Pozitív évet terveztek, igyekeznek annak megfelelően tevékenykedni.

63

Az Árpád Fürdő geotermikus hőenergiára történő átállásával kapcsolatban elmondta, hogy nem volt zárva a létesítmény. A szolgáltatások minimálisak voltak, hideg volt a víz, nem volt termálenergia. A meleg vizet ugyanúgy termálenergiával állították elő, július közepe óta működik normálisan a rendszer. Téli üzemről korábbi évekről még nincs tapasztalat. Nem kapcsolták be a gázkazánokat. Egy-két év múlva senki nem fog arra emlékezni, hogy 9.000.000,- Ft veszteséggel olyan rendszert nyertek, amely bizonyos időszakokban teljesen feleslegessé teszi a gázkazánok üzemeltetését. A kazánok üzemeltetőinek problémát jelent, hogy nem mennek a kazánok. Hosszú távon ez a veszteség elenyésző, való igaz, hogy ebben az évben problémát okoz. Jó rendszer, reméli, hogy télen is jól működik, és csak eredményt hoz a város számára, ennek ellenkezőjétől nem tart. Az elején műszaki problémák adódtak, de nem kellett az építési munkálatok miatt bezárni, más kérdés, hogy nem minden működött. Az átállást követően reméli, hogy az üzemeltetés zökkenőmentessé válik. A parkolóház nem a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. tagvállalata. A Zrt-hez csak annyiban kapcsolódik, hogy közreműködik üzemeltetésében. Azért született a megállapodás, hogy az üzemeltetés minél zökkenő mentesebb legyen. A parkolóház bevételét tekintve nem lenne célszerű főállású ügyvezetőt alkalmazni. Az utóbbi időben személyesen is tapasztalta, hogy növekedett a kihasználtság. Felhívta a figyelmet, hogy a kiemelt parkoló övezeten belül még mindig van olyan terület, amely térítésmentes, a tér komplett átadását követően válik fizetőssé. 2001. év óta az évente történő díjemelés ellenére a parkolás csökkenő tendenciát mutat. A Csaba Center térítésmentes parkolójában sincs teltház. Egyre kevesebb az autó, ami meglátszik az eladott üzemanyag mennyiségén is. Elképzelhető, hogy a válság miatt az elképzelt kihasználtság nem fog teljesülni. A Temetkezési Kft-vel kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta: biztos, hogy a békéscsabai piacon jó eredményeket ér el. A vidéki részeken való igaz, a bevétel elmarad a tervezettől, ami ebből adódik, hogy nem is próbálkoznak tovább terjeszkedni. Meg kell vizsgálni, hogy érdemes-e azokat a költségeket fenntartani, ami a vidéki telephelyek működését jelentik. Az önkormányzat tulajdonában lévő gépjármű amortizációja automatikusan számolódik az értékesítésig. Ebből adódik, hogy felülvizsgálják azt is, hogy a vidéki telephelyeken használt gépjárművekkel meg tudják-e oldani az eredményt termelő tevékenységet. A felülvizsgálat végrehajtása folyamatban van. A piaccal kapcsolatban egy kenyérárusító partner ment át az új Rózsakert piacba, ami nem jelent konkurenciát. Nagyobb probléma a kistételű vásárlás megjelenése. Negatív hatásait nem érzékelik. Igyekeznek a jogi utat megtalálni, véleménye szerint sokat nem tehetnek ez ügyben. Dr. Ferenczi Attila képviselő tájékoztatásában elmondta a Felügyelőbizottsági ülésen is elhangzott információkat. Való igaz, hogy a jelenlegi gazdasági környezet akár a pályázatokat, akár a vállalkozásokat tekintve nem javult számottevően a korábbi évhez képest. Optimális a Szent István tér 10. szám alatti ingatlan bérbeadása, illetve az Árpád Fürdő kihasználtsága is. (Kazetta 3/1. 164-339) Szabóné Kocziha Tünde képviselő: Dr. Ferenczi Attila képviselő megjegyzésére az alábbiakat reagálta: Visszautasítja a képviselő által elmondottakat, hiszen nem is említette a halálozások számának csökkenését. Aki hozzászólásában azt hallja át, amit a képviselő, az rosszindulatúan csúsztat. Piacszerzésről beszélt, terjeszkedésről. Nyilvánvalóan senkinek nem érdeke, hogy az

64

így is sajnos rohamosan csökkenő népesség azért fogyjon, hogy a temetkezési vállalat eredményesebben működjön. Dr. Ferenczi Attila képviselő hozzászólását nem tudja tolerálni. Arra a kérdésre, hogy miért nem kérdezik meg az igazgatót, azt a választ adta, hogy személy szerint szívesen megkérdezné, ha jelen lenne. Felügyelőbizottsági, illetve bizottsági ülésen sem vesz részt, ezért nem tud kérdést intézni felé. Nyilván azt kérdezi meg, aki a felettese. Megjegyezte, hogy nem kapott választ a plusz szolgáltatással kapcsolatos kérdésére. Az igazgató munkaidőben havi fizetésért, vagy önálló vállalkozóként búcsúztat? (Kazetta 3/2. 001-012) Takács Péter képviselő: Szabóné Kocziha Tünde képviselő részéről súlyos megállapítások hangzottak el az ügyvezetéssel kapcsolatban. Mivel a Jobbik Magyarországért Mozgalom abban a szerencsés helyzetben van, hogy a cég Felügyelőbizottságába delegálta Strifler Attila képviselőt, ezért nem látja akadályát, hogy a Felügyelőbizottság a tett megállapításokat megvizsgálja. Már csak azért se, hogy ne tűnjék olybá, hogy a képviselő-testület elsikkad az állítások felett. Célszerű a vizsgálat eredményéről a testületet is tájékoztatni. (Kazetta 3/2. 012-021) Strifler Attila képviselő: Megköszönte Takács Péter képviselő tanácsait annak ellenére, hogy nem szorulnak rá. A kérdést azért tárgyalják több fórumon keresztül, hogy minél jobban át legyen vizsgálva. Nyilvánvaló, hogy két bizottsági ülés, vagy bizottsági ülés és a közgyűlés között újabb kérdések fogalmazódnak meg, melyeket bizottsági ülésen nem tettek fel. A kérdésfeltevés jogával továbbra is élni kívánnak. (Kazetta 3/2. 021-028) Takács Péter képviselő: A legjobb jó szándék mellett bátorkodott előbbi javaslatát megtenni. Véleménye szerint Strifler Attila képviselő sem gondolja komolyan, hogy a képviselő asszony által felvetett kérdéseket a testület meg tudja vitatni. Ismételten javasolta, mivel Strifler Attila képviselő a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, illetve a Felügyelőbizottság tagja, ott vesse fel a problémát. Az említett két bizottság érdemben meg tudja tárgyalni a témát, sőt anyagot kérhetnek be, stb. Az összetört gépjárművel a képviselő-testület jelen pillanatban mit tud tenni? Semmit. (Kazetta 3/2. 028-034) Miklós Attila képviselő: A temetkezési vállalattal kapcsolatban elég súlyos dolgok merültek fel. Javasolta, hogy az októberi bizottsági ülésen hallgassák meg a korábbi hozzászólásokban érintett vállalatok vezetőit. Véleménye szerint a vezérigazgatónak, és a temetkezési vállalat vezetőjének nem lesz kifogása az ellen, hogy a bizottsági ülésen részt vegyen. Amennyiben olyan megállapítások derülnek ki, amelyek megállják a helyüket, terjesszék a testület elé. (Kazetta 3/2. 034-043) Strifler Attila képviselő: Amennyiben Takács Péter képviselő egy kisvasút ügyében is képes a testület előtt kérdéseket felvetni, akkor engedje meg, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom ennél sokkal komolyabb, a város gazdálkodását érintő kérdést tegyenek fel. Való igaz, az említett bizottságok ülésein rendszeresen részt vesz. Ott is felteszi kérdéseit, azonban úgy gondolja, hogy Szabóné Kocziha Tünde képviselőnek is vannak önálló gondolatai. Nyilvánvaló, ha egy-egy üggyel kapcsolatban képviselőtársától függetlenül kérdések fogalmazódnak meg benne, attól függetlenül is fel tudja tenni. Erre most és itt, a testület előtt

65

adatott meg a lehetősége, hiszen nem Felügyelőbizottságának. (Kazetta 3/2. 043-051)

tagja a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.

Vantara Gyula polgármester: Az elhangzottakkal kapcsolatban az alábbi kiegészítést tette: A parkolóház működése emlékezete szerint az Árpád sor – Derkovits sor – Luther utca építéséhez kötött. Októberben várhatóan megtörténik nevezett területek műszaki átadása. Ezt követően lehet kiterjeszteni a díjfizetést. Türelemre intette a parkolóház kihasználtságával kapcsolatban a hozzászólókat, mivel az adatok az említett tény miatt nem a valóságot tükrözik. Összeállítás alatt van a parkolási rendszer kiterjesztésére irányuló tervezet. A Bartók Béla útról nyíló utcák esetében is probléma mutatkozik. Célszerű megvárni, amíg beáll a rend. Tudomása szerint Strifler Attila képviselő a Békéscsabai Vagyonkezelő Zrt. gazdálkodásával kapcsolatos kérdését a Felügyelőbizottság ülésén is feltette. Azt a felvilágosítást kapta, hogy a Zrt. 68.000.000,- Ft eredmény - és 102.000.000,- Ft tőketartalékkal rendelkezik, ami a veszteséget adott esetben fedezi. Az önkormányzatnak ilyen jellegű kötelezettségei nincsenek. A cég figyelembe véve a - 6.000.000,- Ft-os eredményt, maximális fedezettel rendelkezik. (Kazetta 3/2. 051-073) Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója: A Békés Megyei Temetkezési Kft. soha nem nyújtott ilyen szolgáltatást. A szolgáltatást vállalkozók végzik. A temettetők maguk döntik el, hogy a szolgáltatást ki nyújtsa. Az ügyvezető magánvállalkozóként végzett szolgáltatása most és korábban sem a cégen keresztül történt. (Kazetta 3/2. 073-080) Vantara Gyula polgármester: Kérte a képviselőket, hogy az illetékes bizottság, illetve Felügyelőbizottság ülésén tegyék fel a szolgáltatással kapcsolatos kérdéseiket. Személy szerint nem ismeri a problémát. Egyetért a vizsgálat elrendelésével. (Kazetta 3/2. 080-086) Szabóné Kocziha Tünde képviselő: Úgy gondolja, hogy óriási összeférhetetlenség áll fenn, ha a város egyik vállalatának igazgatója magánvállalkozóként búcsúztatja az elhunytakat. Továbbra is szorgalmazza az ügy kivizsgálását. (Kazetta 3/2. 086-092) Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: A hozzátartozók döntik el, hogy ki búcsúztat, illetve ki temet. Kérte Kocziha Tünde képviselőt, nevezze meg, kit szeretne igazgatónak. Ne hátulról jöjjön, és próbáljon „bemocskolni” valakit, aki nincs itt. Mondja azt, hogy nem ért vele egyet, igaz annak idején nem is szavazta meg. Mondja azt, hogy szeretne valaki mást. Ne arról szóljon fél órája a közgyűlés, hogy Szabóné Kocziha Tünde képviselő asszony mivel nem ért egyet. (Kazetta 3/2. 092-103) Miklós Attila képviselő: Korábbi hozzászólásában javasolta, hogy a témát október hónapban a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság a Felügyelőbizottság tagjaival, a vezérigazgatóval, illetve a temetkezési vállalat igazgatójával közösen tárgyalja meg. Személy szerint nem ismeri a temetkezési törvényt, de azt el tudja képzelni, ha ilyen cége van az igazgatónak amellett, hogy vezetője a vállalkozásnak, a két tevékenység összeférhetetlen. Ismételten kihangsúlyozta, hogy az ezzel kapcsolatos véleményeket októberben, bizottsági ülésen tisztázzák. 66

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 3/2. 111-118) A közgyűlés 13 igen, 2 nem szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 210/2013. (IX. 27.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. 2013. június 30-ai mérlegbeszámolóját 1.653.661 ezer Ft mérleg főösszeggel, 531.482 ezer Ft saját tőkével, -21.714 ezer Ft mérleg szerinti eredménnyel (veszteséggel) elfogadja. 2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Törzsház konszern 2013. I. félévi tervteljesítési beszámolóját 429.093 ezer Ft nettó árbevétellel, 541.765 ezer Ft értékesítés közvetlen költséggel és -23.079 ezer Ft adózás előtti eredménnyel (veszteséggel) elfogadja.

Felelős: Határidő: Tárgy:

Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke 2013. szeptember 27. ALAPÍTÓI DÖNTÉS Javaslat a Békéscsabai Városfejlesztési Kft. felügyelőbizottsági tagjának és elnökének személyére

Vantara Gyula polgármester: A közgyűlés alapítói döntéshozatalt tárgyal. A határozati javaslat kipontozott részére kérte, hogy az alábbiakat vegyék figyelembe. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése javasolja a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt-nek, hogy a Békéscsabai Városfejlesztési Kft. felügyelőbizottsági tagjának Hanó Miklóst (születési hely: Békéscsaba, 1957. február 6., anyja neve: Zelenyánszki Mária) Békéscsaba, Szépkert u. 4. szám alatti lakost válassza meg 2014. december 31-ig. A határozati javaslat második pontja javasolja, hogy a Városfejlesztési Kft. felügyelőbizottsága elnöknek szintén Hanó Miklóst, - a fent említett adatokkal kiegészítve válassza meg. Hanó Miklós alpolgármester bejelentette személyes érintettségét, a döntéshozatalban nem vesz részt. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 15 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 211/2013. (IX. 27.) közgy. HATÁROZAT

67

1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése javasolja a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.-nek, hogy a Békéscsabai Városfejlesztési Kft. felügyelőbizottsági tagjának Hanó Miklós (születési hely: Békéscsaba, születési idő: 1957. február 6., anyja neve: Zelenyánszki Mária), 5600 Békéscsaba, Szépkert utca 4. szám alatti lakost válassza meg 2014. december 31-ig.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése javasolja a Békéscsabai Városfejlesztési Kft felügyelőbizottságának, hogy a felügyelőbizottság elnökének Hanó Miklós (születési hely: Békéscsaba, születési idő: 1957. február 6., anyja neve: Zelenyánszki Mária), 5600 Békéscsaba, Szépkert utca 4. szám alatti lakost válassza meg.

Felelős: Határidő:

Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke 2013. október 27.

Vantara Gyula polgármester: Az alapítói döntéshozatalt bezárta, megköszönte a résztvevők tevékenységét. (Kazetta 3/2. 118-133) Tárgy:

A Békéscsaba 2933/1 hrsz-ú ingatlan értékesítése

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 3/2. 133-135) Strifler Attila képviselő: Az előterjesztés a belváros szívében található irodaház értékesítéséről szól. Az utóbbi időben a környéken történt-e jelentősebb ingatlanár emelkedés? Még januárban a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság ülésén tárgyaltak a Munkácsy u. 11. szám alatti ingatlan értékesítéssel kapcsolatban. Mindkét ingatlan értékbecslését ugyanaz a cég végezte. Számára szembetűnő, hogy a Munkácsy utcai ingatlan esetében a m2 ár 135.000,- Ft, jelen esetben pedig 200.000,- Ft. A Munkácsy utcai ingatlan értékesítését a testület nem tűzte napirendjére, hiszen az ingatlan értéke 5.000,- Ft-tal maradt az 5.000.000,- Ft-os határ alatt. Ilyen esetben bizottsági hatáskörbe tartozik a téma tárgyalása. Mi indokolja az óriási eltérést? Tekintettel arra, hogy ugyanaz a cég végezte az értékbecslést. (Kazetta 3/2. 135-158) Wittmann László osztályvezető: Nem történt ingatlan áremelkedés. Az értékbecslés szerint a telek területe 150 m2, amin összesen két szinten együtt 225 m2 alapterületű ingatlan található. Erre vetítve 133.437,- Ft a m2 ár. A piaci összehasonlító módszert veszi alapul az értékbecslő, ami alapján a 30.000.000,- Ft-os javasolt értékesítési ár kialakult. (Kazetta 3/2. 158-167) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyűlés 15 igen, 2 nem szavazattal a következő határozatot hozta:

68

212/2013. (IX. 27.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő békéscsabai 2933/1 hrsz.-ú, 150 m2 területű, kivett irodaház művelési ágú ingatlant nettó 30.000.000,- Ft, azaz nettó harmincmillió forint kikiáltási áron, árverés útján értékesíti. Az árverési hirdetmény az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 19/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelet 3. mellékletét képező árverési szabályzat alapján kerül elkészítésre. 2. Az árverésen kialakult licitárat a vevőnek az adásvételi szerződés aláírásától számított 30 napon belül egy összegben kell megfizetnie. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy az 1. pontban meghatározott ingatlanárverés nyertesével az adásvételi szerződést kösse meg. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. december 31.

Tárgy:

A Körös-völgyi Hulladékgazdálkodási Rekultivációs Önkormányzati Társulás társulási megállapodásának módosítása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 213/2013. (IX. 27.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Körös-völgyi Hulladékgazdálkodási Rekultivációs Önkormányzati Társulást létrehozó társulási megállapodás módosítását és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét megismerte és elfogadja. A módosító okirat és az egységes szerkezetbe foglalt megállapodás a jelen határozat mellékletét képezi. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a módosító okirat és az egységes szerkezetbe foglalt társulási megállapodás aláírására. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. október 1.

69

Melléklet Települési szilárd hulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése, a továbbiakban KEOP-7.2.3.0-2007-0013 azonosítószámú projektre létrehozott Körös-völgyi Hulladékgazdálkodási Rekultivációs Önkormányzati Társulás Társulási megállapodását módosító okirat

1./ A társulási megállapodás (továbbiakban: megállapodás) teljes terjedelmében módosul: Kondoros Nagyközség Önkormányzat helyett, Kondoros Város Önkormányzata. 2./ VIII.1.3 .pontjának első bekezdése helyett a következő: A Társulási Tanács tagjai közül elnököt választ. E megállapodás minden tagönkormányzat minősített többségű döntését követően lép hatályba. A társulási megállapodás egyebekben nem módosul. Az Körös-völgyi Hulladékgazdálkodási Rekultivációs Önkormányzati Társulás társulási megállapodás módisítását a fenntartó önkormányzatok képviselő-testületei az alábbi testületi határozatokkal hagyták jóvá. Kondoros Város Önkormányzat képviselőtestülete …….. határozata Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselőtestülete ………….határozata Szarvas Város Önkormányzat Képviselőtestülete ……………… határozata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Képviselőtestülete ………… határozata Csabacsüd Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestülete határozata Csárdaszállás Község Önkormányzat Képviselőtestülete …. határozata Kétsoprony Község Önkormányzat Képviselőtestülete ………… határozata Körösladány Város Önkormányzat Képviselőtestülete ………… határozata Szabadkígyós Község Önkormányzat Képviselőtestülete ….. határozata

70

A fentiek szerint ezen szerződést, mellékletét képező aláírási íven – a tagok eredeti példányban jóváhagyólag aláírták.

……………………………………………… Dankó Béla Zsindely Ferencné polgármester jegyző Kondoros Nagyközség Önkormányzata

……………………………………………… Várfi András Dr. Csorba Csaba polgármester jegyző Gyomaendrőd Város Önkormányzata

……………………………………………… ……………………………………………… Babák Mihály Dr. Melis János Vantara Gyula Dr. Szvercsák Szilvia polgármester jegyző polgármester jegyző Szarvas Város Önkormányzata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

……………………………………………… ……………………………………………… Molnár József Kasikné Csík Zsuzsanna Petneházi Bálintné Dr. Csorba Csaba polgármester jegyző polgármester jegyző Csabacsűd Nagyközség Önkormányzata Csárdaszállás Község Önkormányzata

……………………………………………… Völgyi Sándor Surinné Szász Margit polgármester jegyző Kétsoprony Község Önkormányzata

……………………………………………… Kardos Károly Ilyés Lajos polgármester jegyző Körösladány Város Önkormányzata

……………………………………………… Balogh József Dr.Juhász Csilla polgármester jegyző Szabadkígyós Község Önkormányzata

,

Települési szilárd hulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése a továbbiakban KEOP-7.2.3.0-2007-0013 azonosítószámú projektre létrehozott

Körös-völgyi Hulladékgazdálkodási Rekultivációs Önkormányzati Társulás

Társulási megállapodás egységes szerkezetben 2013. június 30.

72

Az alábbi felsorolt települési önkormányzatok képviselő-testületei, a Magyar Köztársaság Alkotmánya 44/A.§ (1) bekezdés h) pontjában, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 41. § (1) bekezdésében, foglaltak, valamint a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (Ttv16-18. ) §-ai alapján, a települési szilárd hulladéklerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése érdekében, a 20072013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet (MeHVM rendelet) 11.§(2) bekezdés e) pontjában előírtakra figyelemmel: 1. Kondoros Város Önkormányzata 5553 Kondoros, Hősök tere 4-5. sz. 2. Gyomaendrőd Város Önkormányzata 5500 Gyomaendrőd, Selyem út 124. sz. 3. Szarvas Város Önkormányzata 5540 Szarvas, Szabadság u. 25-27. sz. 4. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz. 5. Csabacsűd Nagyközség Önkormányzata 5551 Csabacsüd, Szabadság út 41. sz. 6. Csárdaszállás Község Önkormányzata 5621 Csárdaszállás, Petőfi u. 17. sz. 7. Kétsoprony Község Önkormányzata 5674 Kétsoprony, Dózsa u. 11. sz. 8. Körösladány Város Önkormányzata 5516 Körösladány, Dózsa út 2. sz. 9. Szabadkígyós Község Önkormányzata 5712 Szabadkígyós, Kossuth tér 7. sz. önkormányzatok, mint alapító tagok (együttesen és a továbbiakban, mint Tagok) Körös-völgyi Hulladékgazdálkodási Rekultivációs Önkormányzati Társulás néven önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulást, továbbiakban Társulást hoztak létre és biztosították annak feltételeit. A megállapodást a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény (továbbiakban: Mötv.) 146. §.(1) bekezdése alapján történt felülvizsgálat után – figyelemmel az Mötv. 87-95. § rendelkezéseire – az alábbiak szerint módosítják és foglalják egységes szerkezetbe:

PREAMBULUM Alapító tagok a társulás létrehozását megelőzően a KEOP-7.2.3.0-2007-0013 számú projekt első fordulójában konzorciumi szerződést kötöttek, amelyben rögzítették, hogy a pályázat II. fordulóra történő beadásáig létrehozzák a jelen jogi személyiséggel rendelkező társulást. Ezen társulási megállapodás megkötésénél Tagok, elsősorban az Európai Unió szervei által elfogadott vonatkozó közösségi jogszabályokat, a KEOP-7.2.3.0-20070013 számú projekt megvalósításával összefüggő hazai jogszabályokat, a pályázati felhívást és útmutatót, továbbá az Ötv., Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. Törvény (továbbiakban: Mötv.) a Ttv., az államháztartásról szóló, 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Számv. tv.) a hulladékról szóló 2012. . CLXXXV törvény - továbbiakban

73

hulladékról szóló törvény. - és az ezen törvények végrehajtásával kapcsolatos egyéb jogszabályok, illetve a Ptk. rendelkezéseit veszik figyelembe. A Társulás tagjai rögzítik, hogy a jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulásukat szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján hozzák létre, a tagok települési önkormányzati feladatainak hatékonyabb, célszerűbb megoldására. A KEOP-7.2.3.0-2007-0013 számú hulladékgazdálkodási projekt a társulást alapító önkormányzatok együttműködésére épülő az önkormányzatok jogszabályban előírt kötelező közfeladatai közé tartozó települési hulladékkezelési közszolgáltatásról való gondoskodási kötelezettség teljesítéséhez szükséges környezetvédelmi előírásoknak meg nem felelő hulladéklerakók rekultivációját és ezen munkálatok eredményességét 5 éven át tartó műszaki ellenőrzési tevékenység és az e tevékenység keretében történő állapotfelmérő munkálatok elvégzését valósítja meg. A II. fordulóra benyújtott KEOP-2.3.0/2F/09-2010-0013 azonosítószámú pályázatot a Közreműködő Szervezet támogatásra érdemesnek ítélte 2010. november 30-án. A Támogatási Szerződést 2011. április 28-án megkötöttük az Energia Központ Nonprofit Kft-vel (KSZ).

I. A TÁRSULÁS NEVE, SZÉKHELYE, MŰKÖDÉSI TERÜLETE A

Társulás

neve:

Körös-völgyi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás

Rekultivációs

A Társulás rövidített neve: Körös-völgyi HRT. Székhelye: 5553 Kondoros, Hősök tere 4-5. sz. Működési területe: a társult települések közigazgatási területe A Társulás alapítói jogokkal felruházott irányító szerv: A társult önkormányzatok képviselő-testületei. A Társulás irányító szerve: Kondoros Város Önkormányzata 5553 Kondoros, Hősök tere 4-5. sz. Törvényességi felügyeletet ellátó szerv: Békés Megyei Kormányhivatal A Társulás létrehozásáról rendelkező jogszabály (határozat) megnevezése, kelte, száma: Kondoros Város Önkormányzat képviselőtestülete 201/2009. (IX. 10.) határozata Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselőtestülete 349 /2009. (IX. 21) határozata Szarvas Város Önkormányzat Képviselőtestülete 493/2009. (IX. 15.) határozata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Képviselőtestülete 581/2001. (IX. 24.) határozata 74

Csabacsüd Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestülete 156/2009. (IX. 14.) határozata Csárdaszállás Község Önkormányzat Képviselőtestülete 99/2009. (IX. 15.) határozata Kétsoprony Község Önkormányzat Képviselőtestülete 43/2009. (IX. 08.) határozata Körösladány Város Önkormányzat Képviselőtestülete 214/2009. (IX. 17.) határozata Szabadkígyós Község Önkormányzat Képviselőtestülete 84/2009. (IX. 16.) határozata II. A TÁRSULÁS IDŐTARTAMA A Társulás a KEOP projekt beruházási szakaszának teljes befejezéséig és az azt követő 5 éves fenntartási időszakra jött létre. III. A TÁRSULÁS JOGÁLLÁSA A Társulás önálló jogi személy. A Társulásnak önálló munkaszervezete nincs, annak feladatait a Kondorosi Közös Önkormányzati Hivatal, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el. A Társulás, a projekt végrehajtása során, a társult önkormányzatok, mint a KEOP projekt közös kedvezményezettjeinek (MeHVM rendelet 11. § (2) bek. e) pont) megbízásából, a projekt lebonyolításáért felelős projektgazdaként jár el. Az alapító önkormányzatok megbízásából a Társulás irányító szerve – az alapítók képviseletében – az Áht. és Ávr. szerint kezdeményezi a Társulásnak a kincstárnál történő nyilvántartásba vételét. A Társulás a nyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napjával jön létre. IV. A TÁRSULÁSRA ÁTRUHÁZOTT ÖNKORMÁNYZATI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK A Társulás tagjai a Mötv. 41. § (3)-(4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a szervezeti és működési szabályzataik egyidejű módosításával, a Mötv-ben illetve a hulladékról szóló törvényben meghatározott hulladékgazdálkodási feladatok közül a Társulásra ruházza át a Társulás célját képező projekt megvalósításával kapcsolatos alábbi feladat- és hatásköröket: Jelen Társulásban résztvevő önkormányzatok feladata a hulladékról szóló törény értelmében a területükön a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006 ( IV.5) KvVM rend. 15-17.§. szerint hulladéklerakó lezárása, utógondozás, rekultiváció. A társult Önkormányzatok ezen feladatukat együttműködve, összehangoltan a Társulás útján látják el oly módon, hogy a feladatok elvégzéséhez szükséges anyagi 75

eszközök megszerzésére pályázatot nyújtanak be a Települési szilárdhulladék lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése című KEOP.2.3.0.pályázati felhívásra. A II. fordulóra a pályázat benyújtásra került. KEOP-2.3.0/2F/09-2010-0013 azonosítószámú pályázatot a Közreműködő Szervezet támogatásra érdemesnek ítélte 2010. november 30-án. A Támogatási Szerződést 2011. április 28-án megkötöttük az Energia Központ Nonprofit Kft-vel (KSZ). A Társulás alaptevékenysége(i): Szakágazat száma: 3900 megnevezése: Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés Szakfeladat száma: megnevezése: tevékenység

382101 Települési hulladékok kezelése, köztisztasági

A Társulás az alaptevékenységén kívül, kiegészítő és vállalkozási tevékenységet nem folytat. A Társulás a KEOP projekt megvalósítása során, ellátja a projektgazda feladatát. V. A TÁRSULÁS GAZDÁLKODÁSA, VAGYONA A Társulás pénzeszközeit a Kondoros Város Önkormányzata által meghatározott hitelintézetnél nyitott bankszámlán kezeli. Más hitelintézetnél bankszámlát nem nyithat. Hitelintézet megnevezése: OTP Bank Nyrt. Dél-alföldi Régió Békéscsabai Fiókja Bankszámlaszám: 11733003-15772000-00000000 A Társulás gazdálkodására az Áht., az Ávr., a Számv. tv., továbbá az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési sajátosságairól szóló 249/2000.(XII.24.) Korm. rendelet – továbbiakban Áhsz. – előírásai alkalmazandók. V.1. A Társulás működésének költségvetési forrása: A Társulás tagjai a Társulás működésének forrásait saját költségvetésükből, lakosságszám-arányosan biztosítják. Az éves működési célú támogatási igényről és az egyes Tagokat terhelő befizetési kötelezettségekről a Társulási Tanács az adott költségvetési évet megelőző év december 15. napjáig, határozattal dönt. A Társulási Tanács határozata alapján, a Társulás Elnöke legkésőbb az adott költségvetési év január 10. napjáig, írásban értesíti a Tagokat a következő évi befizetési kötelezettségeikről és azok esedékességéről.

76

V.2. A Társulás Vagyona: 1. A Társulás tagjai jelen megállapodásban foglalt feladatai megvalósítására közös pénzügyi alapot (a továbbiakban: alap) hoznak létre. Az alap a társulás vagyona. A pénzügyi alapban lévő összeget a Társulási Tanács által meghatározott céltól eltérően felhasználni nem lehet. A pénzügyi alap forrásai, fajlagos működési hozzájárulás: - A működési hozzájárulást a tagok évenként két részletben: első részlet tárgyév március hó 31-ig, második részlet tárgyév szeptember hó 31-ig- fizetik be a Társulás számlájára. - Pályázati forrás. 2. A Társulás részére a tagok alapításkor vagyontárgyat nem adnak át. A Társulás működéséhez szükséges pénzügyi forrást a tagok az alapítás évében 10Ft/ állandó lakos fajlagos működési hozzájárulás alapul vételével határozzák meg. A fajlagos hozzájárulás mértékének meghatározásánál a előző év december hó 31-ei állandó lakosságszám az irányadó. A következő költségvetési években szükséges működési hozzájárulás fajlagos mértékét, a várható működési hozzájárulás megfizetésének részletes feltételeit a Társulási Tanács javaslatára a tag önkormányzatok képviselőtestületei határozzák meg. A tagokat terhelő működési hozzájárulás megfizetésének részletes feltételeiről a Társulási Tanács dönt. A fizetendő működési hozzájárulás esedékességéről és a fizetés módjáról a Társulási Tanács elnöke írásban tájékoztatja a Tagokat. A működési hozzájárulás költségvetési fedezetét a Tagok a mindenkori helyi önkormányzati költségvetési rendeletükben biztosítják. 3. A tulajdonnal való rendelkezési jogot a Társulási Tanács gyakorolja. A rendelkezési jog gyakorlásának, átruházásának szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat rögzíti. 4. A Társulás megszűnése esetén a meglévő vagyon és annak szaporulata a Társulás tagjait pénzügyi hozzájárulásuk arányában illeti meg V.3. A KEOP projekt keretében megvalósuló beruházás és annak tulajdonjoga: A KEOP projekt keretében, Tagok az alábbi létesítmények megvalósítását tervezik: Kondoros Város Önkormányzata tulajdonát képező 0237/1, 0236/13, 0239/11 helyrajzi számú szilárd hulladéklerakó terület rekultivációja. Gyomaendrőd Város Önkormányzata tulajdonát képező 0130/12, helyrajzi számú szilárd hulladéklerakó terület rekultivációja. Szarvas Város Önkormányzata tulajdonát képező 3544/6, 3544/7, 3544/11, 3544/15 helyrajzi számú található szilárd hulladéklerakó terület rekultivációja. Csárdaszállás Község Önkormányzata tulajdonát képező 223/2 helyrajzi számú szilárd hulladéklerakó terület rekultivációja.

77

Kétsoprony Község Önkormányzata tulajdonát képező 037/4 helyrajzi számú szilárd hulladéklerakó terület rekultivációja. Csabacsűd Nagyközség Önkormányzata tulajdonát képező 0336/3 helyrajzi számú szilárd hulladéklerakó terület rekultivációja. Békéscsaba Megyei Jogú Város tulajdonát képező 0164 helyrajzi számú szilárd hulladéklerakó terület rekultivációja. Körösladány Város Önkormányzatának tulajdonát képező 0958/9 helyrajzi számú szilárd hulladéklerakó terület rekultivációja. Szabadkígyós Község Önkormányzatának tulajdonát képező 084/1 helyrajzi számú szilárd hulladéklerakó terület rekultivációja. Tagok vállalják, hogy a projekt megvalósítása érdekében biztosítják a KEOP-7.2.3.02007-0013 számú projekttel érintett ingatlanok tulajdonjogának, használati jogának a projekt céljainak megfelelő rendezettségét. A Társulás a Támogatási szerződés teljesítése során a településeken megvalósult vagyont a vagyon aktiválásakor, vagy üzembe helyezésekor minden további ellenszolgáltatás nélkül az érintett települési önkormányzat részére tulajdonba adja. A Társulás tagjai vállalják, hogy a Projekt eredményének közös fenntartásáról gondoskodnak. A KEOP projekt során a felsorolásban szereplő rekultivált ingatlanok értékesítésére nem kerül sor.

78

V.4. A KEOP projekt megvalósításának forrásai: V.4.1. A beruházás finanszírozása A társulás tagjai aláírásukkal elfogadják, hogy a pályázat 2. fordulójában a rekultivációs munkák településekre vetített, beruházás költségei a következők: Település Békéscsaba Gyomaendrőd Körösladány Szarvas Csabacsüd Kondoros Csárdaszállás Kétsoprony Szabadkígyós Összesen

Kivitelezés Kivitelezés Beruhá- Szolgáltatáso összesen összesen zás k (nettó) (bruttó) arány (bruttó) 644 448 772 Ft 818 449 940 Ft 63 % 35 811 851 Ft 63 645 326 Ft 80 829 564 Ft 6% 3 410 653 Ft 35 716 174 Ft 45 359 541 Ft 3% 1 705 326 Ft 113 281 185 Ft 143 867 105 Ft 11 % 6 252 863 Ft 36 392 127 Ft 46 218 001 Ft 3% 1 705 326 Ft 78 103 108 Ft 99 190 947 Ft 8% 4 547 537 Ft 17 124 373 Ft 21 747 954 Ft 2% 1 136 884 Ft 11 131 936 Ft 14 137 559 Ft 1% 568 442 Ft 26 506 705 Ft 33 663 515 Ft 3% 1 705 326 Ft 1 026 349 706 1 303 464 126 Ft 100 % Ft 56 844 208 Ft

Összesen (bruttó) 854 261 791 Ft 84 240 217 Ft 47 064 867 Ft 150 119 968 Ft 47 923 327 Ft 103 738 484 Ft 22 884 838 Ft 14 706 001 Ft 35 368 841 Ft 1 360 308 334 Ft

Tagonként az elkülönített alszámla száma: Tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a beruházások ütemében szükséges költségek forrását a Társulás rendelkezésére bocsátják. Amennyiben a tag önkormányzatok a Társulási Tanács elnökének írásbeli értesítésében foglalt határidőre az esedékes szükséges költség rendelkezésre bocsátását elmulasztják, a Társulás székhelye szerinti önkormányzat a tag önkormányzat költségvetési elszámolási számlája ellen azonnali beszedési megbízás benyújtására jogosult. A tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy felhatalmazó levélben bejelentik a számlavezető pénzintézetüknek a Társulás székhelye szerinti Önkormányzat megnevezését és pénzforgalmi jelzőszámát, mint azonnali beszedési megbízás benyújtására jogosultat azzal, hogy tagok a szükséges költség teljes összegének megfizetéséig, a felhatalmazást nem vonhatja vissza. A felhatalmazás bank által aláírt egy példányát, a tagok kötelesek a Társulásnak átadni. Felek megállapodnak abban, hogy ha a Székhely Önkormányzat nem tesz eleget a Társulás felé vállalt fizetési kötelezettségének, úgy a Társulási Tanács új székhely önkormányzat kijelöléséről dönthet, amelyet egyúttal felhatalmaz arra, hogy a korábbi székhely önkormányzat ellen azonnali beszedési megbízást (inkasszót) nyújtson be. Tagok tudomásul veszik, amennyiben valamely önkormányzat a jelenlegi megállapodásban vállalt fizetési kötelezettségeit határidőben és felhívásra nem teljesíti, az esetben a kötelezett késedelembe esnek. A fizetésre kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve a Ptk. megfelelő rendelkezései szerint köteles

a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni. A kamatfizetési kötelezettség beáll akkor is, ha a kötelezett késedelmét kimenti. VI. ÜZEMELTETÉS Tagok kötelezettséget vállalnak arra vonatkozóan, hogy a mindenkori vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kiválasztott üzemeltető útján gondoskodnak a Felügyelőség által előírt a hulladéklerakó rekultivációjára és utógondozására vonatkozó környezetvédelmi követelmények betartásáról. Az utógondozási időszakban a rekultivált hulladéklerakó karbantartásáért, megfigyeléséért és ellenőrzéséért a mindenkori üzemeltető felelős a 20/2006.(IV.5.) KvVM rendelet 3. számú mellékletében foglaltak figyelembevételével. Az üzemeltető köteles az utógondozás időszakában észlelt környezetszennyezésről a Felügyelőséget –az észleléstől számított 8 napon belül – értesíteni. VII. ELŐZETES MEGÁLLAPODÁSOK, KÖVETENDŐ ELVEK, A TÁRSULÁS ÉS TAGJAI FELADATAI, KÖTELEZETTSÉGEI Jelen társulási megállapodás aláírásával a tagok, mint önkormányzatok kötelezettséget vállalnak arra, hogy közös környezeti és gazdasági érdekeiknek megfelelően, ezen megállapodás kereti között az alábbiak szerint működnek együtt: VII.1. Tagok kötelezettséget vállalnak a jelen megállapodás betartására, különös tekintettel a jelen megállapodás IV-VI. fejezeteiben rögzített , Tagokat terhelő kötelezettségek teljesítésére. VII.2. Tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a projekt megvalósítása érdekében kölcsönösen együttműködnek egymással. VII.3. Tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy az érintett térség környezetvédelmi érdekeit, egységes fejlődését szem előtt tartva, a szerződésben foglalt elveket betartják, a továbbiakban annak érvényesülését nem akadályozzák, a rendszer működését aktív tevékenységgel szolgálják, közreműködnek a megvalósításban. Tagok továbbá megállapodnak abban, hogy kizárólag a projekt alapdokumentumaival összhangban lehetséges a rendszerhez történő csatlakozás. VII.4. Tagok megismerik, átgondolják és értékelik a térségi hulladékgazdálkodási rendszer szerepét, a szerződésben megfogalmazott jogokat és kötelezettségeket, elfogadják a kialakított felelősségi rendszert. VII.5. Tagok tudomásul veszik, hogy a társulási megállapodás felmondására csak a jelen megállapodás XII. fejezetében meghatározottak szerint van lehetőség. Tagok elfogadják, hogy esetleges felmondásuk a társulás számára jelentős hátránnyal is járhat, melyért teljes felelősséggel tartoznak, és az általános jogelveknek megfelelően, teljes körűen jótállni kötelesek. VII.6. Tagok kötelezettséget vállalnak, hogy a projekt végrehajtása során a magyarországi hatályos jogszabályi rendelkezések, valamint a vonatkozó EU 80

előírások szerint járnak el, így különösen figyelemmel lesznek a közbeszerzési törvény, a koncessziós törvény, a hulladékról szóló törvény és a hatósági árszabályozás rendelkezéseire. VII.7. A társult önkormányzatok átvállalják a fejlesztés közös megvalósításából, kiváló önkormányzat(ok) szükséges költség részének finanszírozását azzal, hogy a kiváló önkormányzattal szemben fenntartják a kiválással általa okozott károkért való kártérítési igényüket. VII.8. Ezen szerződés elfogadása és aláírása a tagok részéről egyben kötelezettségvállaló elfogadó nyilatkozat is. A társuló önkormányzatok tudomásul veszik, hogy jelen megállapodásban foglalt kötelezettségeik teljesítéséért, a támogatást folyósító szervezetek felé, egyetemleges és korlátlan felelősséggel tartoznak. VII.9. Tagok a saját közvetlen tevékenységük során előtérbe helyezik jelen szerződés elveit és az itt megfogalmazott érdekprioritást. Ezen tevékenységeik: a saját hatáskörben történő jogszabályalkotás, helyi rendezési tervek, szolgalmi jogok, belterületbe vonás, telekhatár módosítás, továbbá minden olyan feladat, mely nélkülözhetetlen a projekt végrehajtásához. VII.10. A Tagok kötelezettséget vállalnak a projekt megvalósításához szükséges adatok szolgáltatására, továbbá a már meglévő üzemeltetési és közszolgáltatási szerződéseik rendelkezésre bocsátására. E körben a Tagok nem hivatkozhatnak településük érdekeire, mint „üzleti titokra”. VII.11. A Tagok, illetve képviselőik a tudomásukra jutott információkat csak a projekt megvalósítása érdekében használhatják fel, egyébként azokat üzleti titokként kötelesek kezelni. VII.12. A Tagok vállalják, hogy az alábbi feladatok előkészítésében, illetve a szükséges döntések meghozatalában a Társulással és a projekt megvalósítását munkafeladatként végző hivatallal együttműködnek: VII.12.1. Szervezeti, gazdasági területen: Amennyiben az szükséges, együttműködési megállapodások megkötése az érintett települések között; A projekt kidolgozásáért felelős szervezet részére megbízás adása; A működtetés szervezeti, gazdasági feltételrendszerének kidolgozása; Nemzetközi támogatás pályázati feltételeinek biztosítása; A projekt teljes körű lebonyolítása, ideértve a beruházások teljes pénzügyi, a számviteli és adóügyi elszámolását és a tagokkal való belső elszámolást is; Lakossági fórumok szervezése, a közösségtájékoztatás (PR) dokumentálása; Pályázati részvételek szervezése, koordinálása; Tervezési, szolgáltatási feladatok pályáztatásának kidolgozása; Beszerzési feladatok (gépek, eszközök) pályáztatásának kidolgozása; Építési feladatok pályáztatásának kidolgozása; A projekt végrehajtáshoz szükséges szerződéseket, megállapodások előkészítése, adott esetben megkötése. VII.12.2. Műszaki területen: 81

- A környezetvédelmi előírásoknak meg nem felelő hulladéklerakók rekultivációja

VIII. BELSŐ SZERVEZETI RENDSZER Tagok jelen Társulási Megállapodás aláírásával egyidejűleg az alábbi szervezeti rendszerben állapodnak meg: Szervezeti rendszer: 1. Társulási Tanács 2. Társulási Tanács Elnöke, 3. Társulási Tanács Alelnöke 4. Felügyelő Bizottság Tagok elfogadják, hogy a KEOP-2.3.0/2F/09-2010-0013 számú projekt végrehajtásáért felelős szervezetként, azaz projektgazdaként a Társulás jár el. A Társulás Elnöke tudomásul veszi, hogy valamennyi – a pályázati projekt elnyerése, illetve megvalósítása szempontjából érdeminek minősíthető, illetve a tagok által megjelölt – kérdésben a mindenkor hatályos közösségi és hazai jogszabályokban, a Támogatási Szerződésben és a jelen megállapodásban foglaltak szerint köteles eljárni és a megtett lépésekről utólag a Társulási Tagoknak, és a Felügyelő Bizottságnak beszámolni köteles. Azon jognyilatkozatokat, amelyeknek következtében a Társulás tagjai számára a Támogatási Szerződéstől eltérő kötelezettségek keletkeznek, csak a Társulási Tanács előzetes egyetértésével teheti meg. Ez esetben a Társulási Tanács tagjai kötelezettséget vállalnak, hogy a vonzáskörzetükhöz tartozó önkormányzatokat a döntésről tájékoztatják.

VIII.1. Társulási Tanács A Társulás döntéshozó szerve a Társulási Tanács, amely a társult tagok polgármestereinek összességéből áll. A Társulási Tanács tagjai az alább felsorolt személyek, akik az általuk képviselt település lakosságának számával arányos szavazati joggal rendelkeznek, de ez a szavazati arány egyik tag esetében sem haladhatja meg az összes szavazat 50 %át. Ebben az esetben a 50 %-on felül maradó rész a többi önkormányzat között lakosságszám arányosan kerül elosztásra. A társult önkormányzat szavazati arányát a Tanácsban az alábbi táblázatban részletezett lakosság-szám arányban állapítják meg.

82

Település Békéscsaba Gyomaendrőd Körösladány Szarvas Csabacsűd Kondoros Csárdaszállás Kétsoprony Szabadkígyós Összesen

Képviselő

Lakosságszám

Vantara Gyula polgármester Várfi András polgármester Kardos Károly polgármester Babák Mihály polgármester Molnár József polgármester Dankó Béla polgármester Petneházi Bálintné polgármester Völgyi Sándor polgármester Balogh József polgármester

62383 14 331 4 801 17 063 1 917 5 360 486

Szavazati arány 50% 15% 5% 17,5 % 2% 5,5 % 0,5 %

1 459 2 786 110586

1,5 % 3% 100%

A Társulási Tanács dönt a jelen Társulási Megállapodásban meghatározott és a Társulás tagjai által átruházott, valamint a vonatkozó jogszabályok szerint meghatározott saját feladat- és hatáskörben. VIII.1.1. A Társulási Tanács feladat- és hatásköre: a. a Társulási Tanács elnökének, elnökhelyettesének a megválasztása, visszahívása, b. c. a működési hozzájárulás mértékének megállapítása, d. Tagokat terhelő egyéb kötelezettség megállapítása, e. a hatáskörbe utalt pénzeszközök felhasználásáról döntés, szükség szerint szakértői vélemények figyelembe vételével, f. Tag kizárásának elhatározása. g. jelen társulási megállapodás módosítása, mely határozat hatálybalépéséhez a Társulásban résztvevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többségével hozott döntése szükségeltetik, h. Társulás megszűnésének elhatározása, mely határozat a Társulásban résztvevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többségével hozott döntésével lép hatályba, i. Társulás éves munkatervének, költségvetésének elfogadása. A költségvetés első félévi, háromnegyedévi és éves végrehajtásáról szóló beszámoló; éves mérlegének elfogadása, j. a megállapodásban foglalt célok megvalósításának áttekintése, stratégiai célok meghatározása, k. a projekt szerinti célkitűzések megvalósulásának, azok időarányos állapotának elemzése és értékelése, l. a Tagok között felmerülő esetleges vitás kérdések megtárgyalása, esetleg állásfoglalás a kérdésében, illetve a végrehajtás során felmerülő problémák körében, m. a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, n. a Támogatási Szerződés elfogadása, annak módosítása, o. A jelen megállapodás IV. fejezetében meghatározott, átruházott önkormányzati feladatokkal kapcsolatos illetve az átruházott hatáskörbe tartozó döntések meghozatala.

83

VIII.1.2. A Társulási Tanács működése: A Társulási Tanács megalakultnak tekinthető, ha a tagönkormányzatok képviselőtestületeinek mindegyike jóváhagyta a társulási megállapodást, megválasztotta képviselőjét, és a társulási tanács alakuló ülése kimondta megalakulását. A Társulási Tanács üléseit szükség szerint, de évente legalább két alkalommal össze kell hívni. A Tanács ülését össze kell hívni, ha a Tanács hatáskörébe tartozó kérdésekben kell dönteni, ha azt bármely Tag a napirend egyidejű megjelölésével indítványozza, illetve ha a törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva azt a Békés Megyei Kormányhivatal kezdeményezi. A Tanács üléseinek összehívása és a napirend kialakítása az elnök feladata, de a napirend összeállításában a Tanács bármely tagjának indítványtételi joga van. A Tanács ülését az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök hívja össze írásban, az ülés napját megelőzően legalább 5 nappal korábban. Sürgős esetben ennél rövidebb idő is lehetséges, de csak a tagok megfelelő értesítése mellett. A Társulási Tanács akkor határozatképes, ha ülésén a Tagok több mint fele jelen van és a jelenlévő tagok a szavazatok legalább felével rendelkeznek. A javaslat elfogadásához legalább annyi tag igen szavazata szükséges, amely meghaladja a jelen lévő tagok szavazatainak több mint felét. (egyszerű szótöbbség) A minősített többséghez legalább annyi tag szavazata szükséges, amely eléri a társulásban részt vevő tagok szavazatának több mint felét és az általuk képviselt települések lakosságszámának felét. A Tanács minősített többségű döntése szükséges: - szervezeti és működési szabályzat elfogadásához, - működési hozzájárulás mértékének megállapításához, - kizárás a társulásból. Határozatképtelenség esetén az eredeti időpontot követő 8 napon túli, de 30 napon belüli időpontra kell az újabb ülést összehívni. A Társulási Tanács Tagjának akadályoztatása esetén szavazati joggal kizárólag testületi döntés alapján a testület bármely tagja, vagy az Önkormányzat alpolgármestere élhet. A Társulási tanács ülésére bármely tag indítványozhatja szakértők vagy egyéb személyek meghívását. Ezen személyek az ülésen részt vehetnek, a napirendi pontokhoz hozzászólhatnak, de szavazati joggal nem rendelkeznek. A Tanács határozatait az Mötv. 48. §-ában meghatározott szabályok szerint hozza. A Társulási Tanács határozatai a meg nem jelent tagokra is kötelező érvényűek. A Társulási Tanács tagjai a Társulási Tanácsban hozott döntésekről kötelesek 30 napon belül írásban (elektronikus, vagy postai úton) tájékoztatni az őket delegáló önkormányzatokat. 84

A Tanács üléséről jegyzőkönyvet és jelenléti ívet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülésen résztvevő képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvre a képviselő-testületek üléséről szóló jegyzőkönyv szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a jegyzőkönyvet a Társulási Tanács Elnöke és a Társulás Titkára írja alá. A jegyzőkönyvet, az ülést követő 15 napon belül az elnök megküldi a társulás székhelye szerinti Békés Megyei Kormányhivatalnak. VIII.1.3. A Társulási Tanács elnöke A Társulási Tanács tagjai közül elnököt választ. A Társulási Tanács tagjai sorából az alakuló ülésen, 2/3-os többségi szavazással határozott időre 2 alelnököt választ. Az elnök, az alelnökök megbízatása önkormányzati tisztségük betöltéséig áll fenn. A Társulási Tanács elnöke a Társulás ügyeinek vitele keretében a. képviseli a Társulást és a projektet harmadik személyekkel szemben, bíróságok és más hatóságok előtt, b. c. összehívja a Társulási Tanács üléseit, összeállítja az ülések napirendjét, d. a Társulás mérlegét Tagok számára hozzáférhetővé teszi, e. évente legalább egy alkalommal jelentést készít a Társulási Tanács részére a Társulás működéséről, feladatainak ellátásáról, a társulási cél megvalósulásáról, f. ellátja mindazon feladatokat, melyet a társulási megállapodás, illetve a Társulási Tanács számára előírt, Az elnök Társulással összefüggő feladatai megvalósításához –a közbeszerzési szabályok betartása mellett – jogosult szakértők igénybevételére, valamint segítő munkaszervezet igénybevételére a Társulás költségén. A Társulás elnöke a tőle elvárható gondossággal köteles eljárni. Kötelezettségének megszegésével okozott kárért a polgári jog szabályai, valamint a vonatkozó jogszabályok szerint felel. Az elnöki megbízatás megszűnik: - önkormányzati tisztségének megszűnésével, - az őt delegáló önkormányzat által történő visszahívással - lemondással, - elhalálozással. Lemondás esetén az elnök köteles az új elnök személyének megválasztásáig a megbízatásával járó feladatokat ellátni, köteles a lemondásától számított 15 napon belül a Társulási Tanács ülését összehívni az új elnök megválasztásának céljából. Az elnök lemondásával az alelnöki megbízatás nem szűnik meg. 85

A Társulás alelnökére megbízatási időtartamára az elnökre vonatkozó rendelkezések irányadóak azzal, hogy ezen megbízatás a társulási tanács által történő visszahívással is megszüntethető. A Társulás alelnöke az elnök munkáját segíti, illetve akadályoztatása esetén – a Társulási Tanács által meghatározott helyettesítési rendben – teljes jogkörrel helyettesíti a IX. fejezetben foglaltak szerint.

VIII.3. Felügyelő Bizottság A Tagok megállapodnak abban, hogy a Társulási Tanács első ülésén a Társulás működésének és gazdálkodásának ellenőrző-felügyelő szervként 3 főből álló Felügyelő Bizottságot hoznak létre. A Felügyelő Bizottság elnöke: Szarvas Város Önkormányzatának delegáltja A Felügyelő Bizottság tagjai: Csárdaszállás Önkormányzatának delegáltja Körösladány Önkormányzatának delegáltja A delegáló önkormányzatok a felügyelő bizottság tagjainak személyét, vagy a személyükben bekövetkező változást kötelesek a Társulási Tanács részére írásban bejelenteni. A felügyelő bizottság elnökét tartós akadályoztatása esetén – a felügyelő bizottság részletes ügyrendjében foglaltak szerint – Körösladány Önkormányzatának delegáltja helyettesíti. A felügyelő bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A felügyelő bizottság kiemelt feladata a beruházás működési, pénzügyi ellenőrzése. A felügyelő bizottság évente legalább két alkalommal, de szükség szerint többször is ülésezik. A felügyelő bizottság ülését az elnök az ülés napját legalább 15 nappal megelőzően írásban hívja össze. A felügyelő bizottság ülését a bizottság bármely két tagja írásban összehívhatja az ok és a cél egyidejű megjelölésével, ha a bizottság összehívására irányuló kérelmüket az elnök 15 napon belül nem teljesíti. Az ülés összehívására vonatkozó határidőtől rendkívül indokolt, halaszthatatlan esetekben a felügyelő bizottság saját ügyrendjében szereplő feltételek mellett el lehet térni. Ez esetben az ülés telefonon, illetve egyéb más úton (e-mail, stb.) történő összehívása is megengedhető. A felügyelő bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen a tagok több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén 15 napon belül újabb ülést kell összehívni. A megismételt ülés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. 86

A felügyelő bizottság a döntéseit egyszerű többséggel hozza meg. A felügyelő bizottságot félévente tájékoztatni kell a projekt állásáról. A tájékoztatást a Hivatal köteles megtenni minden félévet követő 15. napig. A felügyelő bizottság jogszabályba, a jelen szerződésbe ütköző, vagy a társulás érdekeit sértő intézkedés, mulasztás tapasztalása esetén észrevételt tehet, illetve jelzéssel élhet. A felügyelő bizottság feladat és hatásköre: az ütemezett kivitelezés és pénzfelhasználás ellenőrzése, a tagok elé terjesztendő jelentések, beszámolók vizsgálata, a vizsgálat eredményéről beszámoló készítése, a tagok tájékoztatásának vizsgálata, a projekt bármely résztvevőjétől felvilágosítás, tájékoztatás kérése. A felügyelő bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet az ülés elnöke, valamint a jegyzőkönyvvezető ír alá. A felügyelő bizottság részletes ügyrendjét maga határozza meg. A felügyelő bizottsági tagok megbízatása visszavonásig tart. IX. A TÁRSULÁS KÉPVISELETE A Társulást harmadik személyekkel szemben, bíróságok és más hatóságok előtt általános képviseleti jogkörrel felruházva – a VIII.1.3. foglaltak szerint – az elnök képviseli. Az elnök akadályoztatása esetén a Társulás képviseletére a Társulási Tanács által meghatározott helyettesítési rend szerint alelnök jogosult. A Társulást az elnök önállóan képviseli. A Társulás jegyzése akként történik, hogy a géppel vagy kézzel előírt, előnyomott vagy nyomtatott társulási név alatt az elnök teljes nevét önállóan írja alá. Az eredeti iratról, okiratról készült tömegesen jelentkező másolatok hitelesítése oly módon történik, hogy 5 példány jegyzése e fejezet 2. bekezdésben foglaltak szerint, míg további példányai vonatkozásában; a géppel, vagy kézzel előírt, előnyomott vagy nyomtatott társulási név alatt az elnök teljes nevét aláírás-bélyegzővel írja alá, majd a másolati példányú iratot, okiratot az aláírás-bélyegző mellett a társulás pecsétjével kell ellátni. X. A TÁRSULÁS ELLENŐRZÉSI RENDJE, IRÁNYÍTÓI JOGOK GYAKORLÁSA Tagok jelen társulási megállapodással a Társulás irányító szervének Kondoros Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testületét jelölik ki. Az irányító szerv köteles az Áht. és Ávr.-ben foglalt kötelezettségének eleget tenni.

87

A társulás tagjai a társulás működését – a társulási megállapodásban meghatározottak szerint – célszerűségi és gazdasági szempontból jogosultak ellenőrizni. A polgármester vagy – felkérésre – az általa kijelölt személy évente legalább egyszer a képviselő-testületének beszámol a társulás tevékenységéről, pénzügyi helyzetéről, a társulási cél megvalósulásáról. A társulási tanács tagjai képviselő-testületeiknek beszámolnak a társulási tanácsban végzett tevékenységükről. A társulás tagja az általa választott képviselőt visszahívhatja. XI. A TÁRSULÁSBAN FOGLALKOZTATOTT SZEMÉYL ALKALMAZÁSÁNAK FELTÉTELEI A Társulás alkalmazottainak jogviszonyára a munka törvénykönyvéről szóló 2012.I. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A Társulás a projekt fenntartási időszakában a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése érdekében 1 fő női alkalmazottat foglalkoztat. A Társulás alkalmazottai felett a munkáltatói jogkör gyakorlására a Társulás elnöke jogosult. XII. TAGSÁGI JOGVISZONY Tagok ezen társulási megállapodás elfogadásával és aláírásával, kötelezettséget vállalnak arra vonatkozóan, hogy elfogadják a kilépéssel, illetve kizárással összefüggő felelősségi szabályokat. A társulásban részt vevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges a társulási megállapodás jóváhagyásához, módosításához vagy a társulás megszüntetéséhez. A társuláshoz csatlakozni naptári év első napjával lehet. XII.1. A szerződés felmondása Tekintettel arra, hogy a Társulás határozott cél megvalósítására jött létre, a tagok a beruházás megvalósítása érdekében önként vállalják, hogy a törvényben biztosított kilépési jogukkal csak tényleges és alapos indokok alapján, a Társulási Tanáccsal, a törvényességi felügyeletet ellátó szervvel és a KEOP Közreműködő Szervezettel történt egyeztetést követően élnek. Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy jelen szerződés aláírását követő három évig, és amennyiben a KEOP projekt beruházási szakasza jelen szerződés aláírását követő három éven belül megkezdődik, a fenntartási időszak lezárásáig a társulási jogviszonyt nem mondják fel. Amennyiben a beruházás jelen szerződés aláírásától számított három éven belül nem kezdődik meg, úgy a tagok a három éves határidő letelte után, ezen okból is élhetnek kilépési jogukkal. 88

Tagnak a Társulásból kiválni naptávi év utolsó napjával lehet, a kiválásról a tagönkormányzat legalább hat hónappal korábban, minősített többséggel kell dönteni, erről a Társulási Tanácsot értesíteni kell. Tagok tudomásul veszik, hogy a Társulásból kiváló tag által befizetendő önrész teljes összege a Társulás velük szembeni jogszerű követelése, melyet a Társulás minden esetben érvényesíteni fog. A kilépő tag tudomásul veszi, hogy a projekt megvalósítása érdekében általa fizetett költséget, valamint működési költséget, nem követelheti vissza a Társulástól. A kilépő tag köteles a tárgyévi vagyoni hozzájárulásának teljesítésére, valamint felmondásával a Társulásnak okozott kár teljes körű megtérítésére. Ezen kártérítési felelősséget Tagok szorosan értelmezik, ezért valamennyi, a felmondással összefüggő kárra vonatkoztatják. Tag általi kilépés esetén a Társulás köteles a taggal elszámolni a vagyoni hozzájárulás arányának megfelelően, figyelembe véve a kártérítési kötelezettséget és a Társulást terhelő kötelezettségeket is. A Társulás megállapodásának felmondása esetén a Társulás tagja által a Társulásba bevitt vagyonnal el kell számolni. A KEOP projekt keretében megvalósult vagyontárgy társulás tagja részére történő kiadását öt évre el lehet halasztani, ha annak természetben történő kiadása veszélyeztetné a Társulás kötelező feladatának ellátását. XII.2 Tagi kizárás Amennyiben a tag a jelen megállapodásban foglalt lényeges kötelezettségét megszegi, illetve elmulasztja, az elnök köteles a tagot kétszer, írásban, megfelelő határidő kitűzésével felhívni a teljesítésre. Ha a tag ezen felhívás ellenére – a közölt határidőn belül – sem tesz eleget a jelen megállapodásban rögzített kötelezettségeinek, a tagot a Társulási Tanács minősített többséggel hozott határozatával a naptári év utolsó napjával kizárhatja a Társulásból. Különösen ilyen kötelezettségszegésnek megfizetésének elmulasztása.

minősül

a

működési

hozzájárulás

A kizárás jogkövetkezményei azonosak a tagi kilépés jogkövetkezményeivel, azaz ebben az esetben sem mentesül a tag a kártérítési és egyéb kötelezettsége alól. XIII. A TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS HATÁLYA, A TÁRSULÁS MEGSZŰNÉSE A jelen megállapodás hatálya a jelen megállapodás IV. fejeztében meghatározott, a társulásra átruházott önkormányzati feladat- és hatáskörökre terjed ki. Jelen megállapodás a mind Tag által történő aláírásának napján, ha ez nem egy időben történik, a legkésőbbi aláírás napján lép hatályba.

89

A Társulás megszűnik, a társulásra vonatkozó mindenkori hatályos jogszabályi rendelkezésekben foglaltak szerint. Ha társulás tagjai minősített többséggel azt elhatározzák, a törvény erejénél fogva, vagy a bíróság jogerős döntése alapján. A Társulás megszűnése esetén a tagok a megszűnés időpontjával bezáróan egymással elszámolni kötelesek. A Társulás megszűnése esetén a kötelezettségek teljesítése után fennmaradó vagyon a Társulás tagjait vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg. A Társulás megszűnése esetén a Társulás kötelezettségeiért a tagok a vagyoni hozzájárulásuk arányában tartoznak felelősséggel. XIV. NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA Tagok kötelezettséget vállalnak közvetlenül, továbbá saját szervezeteik útján, illetve a civil szervezetek bevonásával a teljes körű lakossági tájékoztatásra. Ezen tájékoztatás keretében a kötelmi jogi jellegen túlmenően, fel kell hívniuk a lakosság figyelmét a környezetvédelmi feladatokra, a jogszabályi előírásokra, valamint információt kell szolgáltatniuk a szerződés céljául szolgáló beruházás előnyeiről. Tagok a teljes pályázati és beruházási időszakra vonatkozóan rendszeres és folyamatos tájékoztatást nyújtanak településeik polgárai számára olyan formában, amely alkalmas arra, hogy a tájékoztatás eljusson valamennyi érintetthez (pl. települési lakossági fórumok szervezése, írott és elektronikus sajtó igénybevétele, helyi kiadvány megjelentetése). Fentiek mellett a tagok által jelen Társulási megállapodás keretében kiépítésre kerülő szervezeti rendszernek is kötelezettsége a lakossági tájékoztatást szolgáló munkálatok elősegítése, szervezése. A Társulás nemcsak az írott és elektronikus média tájékoztatására kötelezett, hanem arra is, hogy a projekttel kapcsolatos valamennyi információ a tagokhoz, illetve azok hivatali szervezetén keresztül a lakossághoz eljusson. A Társulásnak folyamatosan törekednie kell az országos és a regionális hatósági, valamint a civil szervezetek tájékoztatása során a beruházás elfogadtatására, ezáltal működése biztonságának megőrzésére is.

XV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Tagok kijelentik, tudomással bírnak arról, hogy a KEOP projekthez igényelhető támogatás csak a támogatási kérelem benyújtása előtt meg nem kezdett beruházáshoz igényelhető. Egyúttal nyilatkoznak, hogy az V. fejezetben részletezett beruházási munkálatok a támogatási kérelem benyújtásának időpontjáig még nem kezdődtek meg. Tagok tudomásul veszik, hogy az önkormányzatok képviseletére jogosult személyek változása esetén, 60 napon belül meg kell jelölniük az új képviselőket. 90

Tagok rögzítik, amennyiben jelen szerződés valamely rendelkezése jogszabály vagy egyéb, a feleken kívülálló ok miatt objektíve nem alkalmazható, a többi – fentiekkel nem érintett – része teljes hatályban fennmarad. A tagok vitás kérdéseiket elsősorban tárgyalásos úton, egymás közötti egyeztetéssel kísérlik meg rendezni, ennek sikertelensége esetén az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság döntésének vetik alá magukat. Ezen társulási megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a KEOP projekt megvalósításával összefüggő hazai jogszabályokat, a pályázati felhívást és útmutatót, továbbá az Mötv., az Áht., Ávr. a Számv. tv. a hulladékról szóló törvényt . - és az ezen törvények végrehajtásával kapcsolatos egyéb jogszabályokat, illetve a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

91

Az Körös-völgyi Hulladékgazdálkodási Rekultivációs Önkormányzati Társulás egységes szerkezetbe foglalt társulási megállapodást a fenntartó önkormányzatok képviselő-testületei az alábbi testületi határozatokkal hagyták jóvá. Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő-testülete ……..határozata Szarvas Város Önkormányzat Képviselő-testülete …………. képviselő-testületi határozata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Képviselő-testülete …………..közgy. határozata Kondoros Város Önkormányzat képviselőtestülete ………….. sz. ÖK. határozata Csabacsűd Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete …………... határozata Csárdaszállás Község Önkormányzat Képviselő-testülete ……………határozata Kétsoprony Község Önkormányzat Képviselő-testülete ………. határozata Körösladány Város Önkormányzat Képvisel-őtestülete ………… számú határozata Szabadkígyós Község Önkormányzat Képviselő-testülete …………. határozata

92

A fentiek szerint ezen szerződést mellékletét képező aláírási íven – a tagok eredeti példányban jóváhagyólag aláírták.

……………………………………………… ……………………………………………… Dankó Béla Zsindely Ferencné Várfi András Dr. Csorba Csaba polgármester jegyző polgármester jegyző Kondoros Nagyközség Önkormányzata Gyomaendrőd Város Önkormányzata

……………………………………………… Babák Mihály Dr. Melis János polgármester jegyző Szarvas Város Önkormányzata

……………………………………………… Vantara Gyula Dr. Szvercsák Szilvia polgármester jegyző Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

……………………………………………… ……………………………………………… Molnár József Kasikné Csík Zsuzsanna Petneházi Bálintné Dr. Csorba Csaba polgármester jegyző polgármester jegyző Csabacsűd Nagyközség Önkormányzata Csárdaszállás Község Önkormányzata

……………………………………………… Völgyi Sándor Surinné Szász Margit polgármester jegyző Kétsoprony Község Önkormányzata

……………………………………………… Kardos Károly Ilyés Lajos polgármester jegyző Körösladány Város Önkormányzata

……………………………………………… Balogh József Dr.Juhász Csilla polgármester jegyző Szabadkígyós Község Önkormányzata

Napirend tárgya:

Településrendezési Eszközök módosítása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 3/2. 180-183) Takács Péter képviselő: Megjegyezte, hogy a májusi közgyűlésen majdnem szó szerint már szerepelt ez az előterjesztés. Mi indokolta újbóli napirendre vételét? (Kazetta 3/2. 183-187) Lukácsi László városi főépítész: Nem szerepelt az előterjesztés a korábbi közgyűlésen. A Csaba Parkot ellátó út kialakítását lehetővé tevő rendezési terv módosítását tárgyalja jelen esetben a testület. A korábbi előterjesztés nem ezzel volt kapcsolatos, hanem a volt Trófea telkét érintette. (Kazetta 3/2. 187-200) Takács Péter képviselő: A májusi közgyűlésen 5. napirend keretében tárgyalt előterjesztésnek abban van jelentősége, hogy a Trófea – Cirkusztér csere éppen a szóban forgó út miatt jött létre. Annak idején a témában hozzászólást is intézett. Az előterjesztés lényege ugyanez a módosítás volt. Meg is kérdezte annak idején, hány m2 miatt cserélték el a területet a cirkusz térre. Az akkori előterjesztésben szó szerint szinte ugyanezt a javaslatot szerepeltették. (Kazetta 3/2. 220-210) Vantara Gyula polgármester: Valószínű, hogy a helyrajzi számban mutatkozik eltérés. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyűlés 14 igen szavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozta: 214/2013. (IX. 27.) közgy. HATÁROZAT I. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elfogadja a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet VI. fejezetében meghatározott partnerségi egyeztetés szabályaira vonatkozó rendelkezéseket az alábbiak szerint:

1. A partnerségi egyeztetésben résztvevő érintett partnerek köre: a) a településrendezési döntés hatásaival érintett cselekvőképes nagykorú természetes személy, aki Békéscsaba közigazgatási területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és ezt lakcímet igazoló hatósági igazolványának bemutatásával igazolja, b) a településrendezési döntés hatásaival érintett cselekvőképes nagykorú személy, gazdálkodó szervezet akinek javára Békéscsaba közigazgatási területén jogot jegyeztek be az ingatlan-nyilvántartásba, és ezt 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lap bemutatásával igazolja, vagy Békéscsaba közigazgatási területén székhellyel, telephellyel rendelkezik. 94

2. A partnerségi egyeztetésben résztvevő partnerek tájékoztatásának módja, dokumentálása és eszközei: a) A partnerek tájékoztatásának eszközei és módja: A partnerek az Önkormányzat honlapján és a városi hirdetőtáblán kapnak tájékoztatást a készítendő településrendezési eszközről vagy a meglévő településrendezési eszköz módosításáról. b) A javaslatok, vélemények dokumentálásának módja: A javaslatok, vélemények dokumentálása írott formában, az iratkezelés szabályai szerint történik. A beérkezett dokumentumokat a főépítész megküldi a tervezőnek, aki azokat megvizsgálja, majd az elfogadásra javasolt és az elfogadásra nem javasolt véleményeket – indokolással együtt – visszajuttatja a főépítésznek. c)

Az el nem fogadott javaslatok, vélemények indokolásának módja, a dokumentálásuk, nyilvántartásuk rendje: Az elfogadásra nem javasolt véleményeket és azok indokolását a polgármester a Közgyűlés ülésén ismerteti. A Közgyűlés dönt a vélemények elfogadásáról, illetve el nem fogadásáról. A közgyűlési döntéseket, valamint azok indokolását a főépítész összesíti, a terv ügyiratához csatolja, valamint elküldi a tervezőnek.

d) Az elfogadott koncepció, stratégia és településrendezési eszközök nyilvánosságát biztosító intézkedések: Az elfogadott Településrendezési Eszköz az Önkormányzat honlapján és a városi hirdetőtáblán kerül közzétételre. Felelős: Határidő:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2014. június 30.

II. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése hozzájárul Településrendezési Eszközök módosításának előkészítéséhez az alábbiak szerint:

a

1. Az 1504 hrsz.-ú ingatlanra tervezett feltáró út az ingatlanon belül más helyen és szélességben kerüljön kijelölésre. A módosítás miatt a biológiai aktivitásérték nem csökkenhet. 2. A 15522 hrsz.-ú ingatlan előtti szakaszon a Zegzug utca szabályozási szélessége kerüljön vissza az ingatlan Zegzug utca felőli telekhatárára. A módosítás miatt a biológiai aktivitásérték nem csökkenhet. Felelős: Határidő:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2014. június 30. 95

Napirend tárgya:

Partnerségi egyeztetési kör meghatározása a Településrendezési Eszközök módosításához

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 215/2013. (IX. 27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elfogadja a) a Helyi Építési Szabályzatról szóló 5/2006. (I. 26.) önk. rendeletének 5. mellékletét képező Szabályozási Terven megjelölt zártkerti utcák és mezőgazdasági dűlőutak előírt szabályozási szélességének a földhivatali nyilvántartás szerinti ingatlan- és földrészlet határokra történő visszaállítására vonatkozó, b) a meglévő hulladékkezelő mű egy részén a Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás működési feltételeinek biztosítása érdekében létesülő hulladék feldolgozó üzem üzemi területének övezeti besorolás módosítására vonatkozó, valamint c) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet VI. fejezetében meghatározott partnerségi egyeztetés szabályaira vonatkozó rendelkezéseket az alábbiak szerint: 1. A partnerségi egyeztetésben résztvevő érintett partnerek köre: a településrendezési döntés hatásaival érintett cselekvőképes nagykorú természetes személy, aki Békéscsaba közigazgatási területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és ezt lakcímkártyájának bemutatásával igazolja, b) a településrendezési döntés hatásaival érintett természetes személy, gazdálkodó szervezet akinek javára Békéscsaba közigazgatási területén jogot jegyeztek be az ingatlannyilvántartásba, és ezt 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lap bemutatásával igazolja, vagy Békéscsaba közigazgatási területén székhellyel, telephellyel rendelkezik. a)

2. A partnerségi egyeztetésben résztvevő partnerek tájékoztatásának módja, dokumentálása és eszközei: a) A partnerek tájékoztatásának eszközei és módja: b) A partnerek az Önkormányzat honlapján és a városi hirdetőtáblán kapnak tájékoztatást a készítendő településrendezési eszközről vagy a meglévő településrendezési eszköz módosításáról. c) A véleményezési szakaszban azok a partnerek vesznek részt, akik az előzetes tájékoztatási szakaszban írásos alapon jelezték részvételi szándékukat. d) A javaslatok, vélemények dokumentálásának módja:

96

A javaslatok, vélemények dokumentálása írott formában, az iratkezelés szabályai szerint történik. A beérkezett dokumentumokat a főépítész megküldi a tervezőnek, aki azokat megvizsgálja, majd az elfogadásra javasolt és az elfogadásra nem javasolt véleményeket – indokolással együtt – visszajuttatja a főépítésznek. f) Az el nem fogadott javaslatok, vélemények indokolásának módja, a dokumentálásuk, nyilvántartásuk rendje: g) Az elfogadásra nem javasolt véleményeket és azok indokolását a polgármester a Közgyűlés ülésén ismerteti. A Közgyűlés dönt a vélemények elfogadásáról, illetve el nem fogadásáról. A közgyűlési döntéseket, valamint azok indokolását a főépítész összesíti, a terv ügyiratához csatolja, valamint elküldi a tervezőnek. h) Az elfogadott koncepció, stratégia és településrendezési eszközök nyilvánosságát biztosító intézkedések: i) Az elfogadott Településrendezési Eszköz az Önkormányzat honlapján és a városi hirdetőtáblán kerül közzétételre. e)

Felelős: Határidő:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2014. szeptember 30.

Napirend tárgya:

Közalapítványok alapító okiratának módosítása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek. A határozati javaslat kipontozott részeihez a következő megjegyzést fűzte: A határozati javaslat 2. pontjában Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Balassi Közalapítvány Kuratóriumi tagjának Kiss Tibor (5600 Békéscsaba, Bertóthy udvar 3. I/3. szám alatti lakost) és Zsótér Mária (5600 Békéscsaba, Áchim lkt. 18. III. 16. szám alatti lakost) választja meg és elfogadja a közalapítvány alapító okiratának egységes szerkezetbe foglalt, jelen határozat mellékletét képező szövegét. A 3. pont esetében az alábbiakat kérte figyelembe venni: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Időskorúak Intézményi Ellátását Segítő Közalapítvány kuratóriumi elnökének Csige Julianna (5700 Gyula, Szent István út 46. szám alatti lakost) a kuratórium tagjának Bukvai Jánosné (5600 Békéscsaba, Gyulai út 52. szám alatti lakost) választja meg és elfogadja az alapító okirat egységes szerkezetbe foglalt jelen határozat mellékletét képező szövegét. Van-e kérdés, észrevétel? Az elhangzott kiegészítéssel szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 15 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 216/2013. (IX. 27.) közgy. HATÁROZAT I. 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Jankay Tibor Művészeti Közalapítvány alapító okiratát az alábbiak szerint módosítja, és elfogadja az alapító okirat egységes szerkezetbe foglalt – jelen határozat mellékletét képező – szövegét: Az alapító okirat I.5. pontja helyébe az alábbi szövegrész lép: „5. A közalapítvány célja a kulturális örökség megóvása, így: 97

- Jankay Tibor állandó kiállítás létrehozása és működtetése; - Jankay Tibor művészeti alkotásainak kiállításon való bemutatása; - Jankay Tibor művészeti hagyatékának raktározása, gondozása, kezelése.” Az alapító okirat II.4. pontjából törlésre kerül az alábbi szövegrész: „A Közalapítvány Csaba Center területén bérelt helyiségcsoportban folytatott vállalkozási tevékenysége: - 52.45. Elektromos háztartási cikk kereskedelem (52.45.22. Hanglemez-, kazetta, CD-kiskereskedelem). - 52.47. Könyv-, újság, papíráru-kiskereskedelem, (52.47.11. Könyv-kiskereskedelem, 52.47.12. Újság-, folyóirat-kiskereskedelem). - 52.48. Egyéb, máshova nem sorolt iparcikk-kiskereskedelem (52.48.78. Ajándéktárgy-kiskereskedelem, műalkotás-kiskereskedelem). A tevékenység csak a szükséges hatósági engedélyek megszerzését követően folytatható.” Az alapító okirat IV.4. pontjában a „Heti Mérleg” szövegrész helyébe a „Csabai Mérleg” szövegrész lép. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Balassi Közalapítvány kuratóriumi tagjának Kiss Tibor, 5600 Békéscsaba, Bertóthy udvar 3. I/3. szám alatti lakost és Zsótér Mária, 5600 Békéscsaba, Áchim ltp. 18. szám alatti lakost választja meg, és elfogadja a Közalapítvány alapító okiratának egységes szerkezetbe foglalt – jelen határozat mellékletét képező – szövegét. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Időskorúak Intézményi Ellátását Segítő Közalapítvány kuratóriumi elnökének Csige Julianna, 5700 Gyula, Szent István út 46. szám alatti lakost, kuratóriumi tagjának Bukvai Jánosné 5600 Békéscsaba, Gyulai út 52. szám alatti lakost választja meg, és elfogadja a Közalapítvány alapító okiratának egységes szerkezetbe foglalt – jelen határozat mellékletét képező – szövegét. II. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy a módosított alapító okiratok bírósági nyilvántartásba vételével kapcsolatos nyilatkozatokat megtegye. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. november 30.

Napirend tárgya:

Az önkormányzati támogatások nyújtásáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési, valamint a Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság, a rendelet alkotását javasolták a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta a rendelet tervezetet. A közgyűlés 16 igen, egyhangú szavazattal alkotta meg rendeletét: 98

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 24/2013. (X. 4.) önkormányzati rendelete az önkormányzati támogatások nyújtásáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya 1. § E rendeletet kell alkalmazni Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának költségvetése terhére egyedi döntés vagy pályázati úton, államháztartáson kívüli természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek számára odaítélt pénzbeli és természetbeni támogatásokra – ideértve az Európai Unió Működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) 107. cikkének hatálya alá tartozó támogatásokat is –, függetlenül attól, hogy a támogatás odaítéléséről a Közgyűlés vagy annak valamely szerve dönt (a továbbiakban együtt: önkormányzati támogatás). 2. Alapelvek 2. § E rendelet alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelveket: a) a közpénzek hatékony felhasználása; b) a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatósága; c) az esélyegyenlőség biztosítása; d) az Európai Közösség belső piacán kialakuló verseny torzításának tilalma. 3. Értelmező rendelkezések 3. § E rendelet alkalmazásában 1. pályázati felhívás: az a nyilvános vagy előre meghatározott körben közzétett felhívás, amely a pályázók összevetésére alkalmas feltételeket és a pályázattal elnyerhető cél szerinti juttatást, a pályázat értékelésének lényeges feltételeit megjelöli; 2. pénzbeli támogatás: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata költségvetéséből ellenérték nélkül, pénzben nyújtott támogatás, ide nem értve a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény, a lakáscélú kamatmentes kölcsöntámogatás helyi rendszeréről szóló önkormányzati rendelet, az iparosított technológiával épült lakóépületek energiamegtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatásáról szóló önkormányzati rendelet, valamint a magánerős lakossági útépítés önkormányzati támogatási rendszeréről szóló rendelet alapján, továbbá egyéb 99

jogszabály alapján természetes személyek részére szociális rászorultság alapján nyújtott ellátásokat és támogatásokat; 3. természetbeni támogatás: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata által vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog, szellemi alkotás, illetve vagyoni értékű jog részben vagy egészben, véglegesen vagy ideiglenesen, teljesen vagy részben ingyenesen történő átruházása vagy átengedése, illetve szolgáltatás biztosítása, ide nem értve a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény, továbbá egyéb jogszabály alapján természetes személyek részére szociális rászorultság alapján nyújtott ellátásokat és támogatásokat. II. Fejezet Az önkormányzati támogatásokra vonatkozó részletes szabályok 4. Önkormányzati támogatás igénylésének formái 4. § (1) Önkormányzati támogatás pályázati úton vagy egyedi döntés alapján nyújtható. (2) Pályázati felhívás kiírásáról, valamint az önkormányzati támogatás odaítéléséről a Közgyűlés vagy annak a Közgyűlés szervezeti és működési szabályzatában, illetve – az egyes előirányzatok tekintetében – az éves költségvetési rendeletben megjelölt szerve dönt. 5. Önkormányzati támogatások nyújtására vonatkozó közös szabályok 5. § (1) Önkormányzati támogatást kizárólag természetes személy vagy az irányadó jogszabályok alapján nyilvántartásba vett szervezet vehet igénybe. A szervezet nyilvántartásba vételét a támogatás igénylésével (pályázati űrlap benyújtásával) egyidejűleg 30 napnál nem régebbi közokirattal igazolni köteles. (2) Nem nyújtható támogatás olyan szervezet részére, amely csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt áll. (3) Nem nyújtható támogatás annak, akinek meg nem fizetett adó-, illeték- vagy vámtartozása van. 100.000,- Ft-ot meghaladó támogatás esetén, valamint egyébként ha a pályázati felhívás előírja, a támogatás igénylője a támogatás igénylésével (pályázati űrlap benyújtásával) egyidejűleg az önkormányzati és az állami adóhatóság által kiállított, 30 napnál nem régebbi igazolással köteles igazolni a köztartozásmentességet. Az igazolás esetleges költségét a támogatás igénylője viseli. (4) Nem nyújtható támogatás annak, aki önkormányzati támogatás nyújtására vonatkozó korábbi támogatási szerződéséből eredő beszámolási kötelezettségének nem tett eleget, mindaddig, amíg ezen kötelezettségét nem teljesíti. 6. § (1) A támogatás nyújtásáról szóló döntés meghozatalát követő 30 napon belül értesíteni kell a támogatás igénylőjét a döntésről. Az értesítésben fel kell hívni a támogatási szerződés megkötéséhez esetlegesen szükséges dokumentumok benyújtására, és meg kell jelölni a támogatási szerződés megkötésének módját és időpontját. 100

(2) A támogatási szerződés, amelyet írásban kell kötni, tartalmazza: a) a szerződő felek elnevezését és azonosító adatait, b) a támogatás összegét (természetbeni támogatás esetén a támogatás becsült értékét) magyar fizetőeszközben, c) a támogatás célját, d) a támogatás felhasználásának határidejét, e) a támogatás felhasználásának beszámolási határidejét és módját, f) visszatérítendő támogatás esetén a visszafizetés ütemezését, g) a támogatási szerződés biztosítékait, h) a támogatási szerződés megszegésének jogkövetkezményeit és i) a támogatásra vonatkozó jogszabályokra, így különösen e rendelet rendelkezéseire való utalást. 7. § (1) Pénzbeli támogatás előfinanszírozása, valamint visszatérítendő támogatás nyújtása esetén a támogatási szerződésben foglaltak teljesítését a) a támogatott minden pénzforgalmi jelzőszáma tekintetében beszedési megbízás alkalmazására adott meghatalmazással (a továbbiakban: meghatalmazás), b) a támogatott tulajdonában lévő ingatlan tulajdoni lapjára bejegyzett jelzálogjoggal vagy c) bankgaranciával kell biztosítani. (2) A meghatalmazás, a bankgarancia-levél, illetve a jelzálogjog bejegyzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozat feltétele a támogatási szerződés megkötésének. (3) A meghatalmazás, bankgarancia-levél biztosításának, valamint a jelzálogjog ingatlannyilvántartásba való bejegyzésének és törlésének költségei a támogatottat terhelik. (4) A meghatalmazás és a bankgarancia visszavonásához, a jelzálogjog-törléséhez a támogató akkor járul hozzá, ha a támogatott részletes szakmai és pénzügyi beszámolóval igazolta a támogatás szerződésszerű felhasználását, továbbá ha az esetleges projektfenntartási idő eredményesen eltelt vagy a nyújtott támogatást a támogatott az esetleges kamatokkal terhelten visszafizette.

8. §

Utófinanszírozás esetén a támogatási összeg átadásának feltétele, hogy a támogatott részletes szakmai és pénzügyi beszámolóval támassza alá az összeg szerződésszerű felhasználását. 9. § (1) A támogatott a támogatást a könyvelésében elkülönítetten köteles kezelni.

101

(2) A támogatott a támogatással kapcsolatos dokumentumokat a szerződéskötést követő 5 évig köteles megőrizni, kivéve ha más jogszabály vagy a támogatási szerződés ennél hosszabb megőrzési időt ír elő. (3) A támogatott köteles a támogató, illetve megbízottja ellenőrzési munkáját a megfelelő dokumentumok, számlák, a megvalósítást igazoló okmányok, bizonylatok rendelkezésre bocsátásával, valamint a fizikai teljesítés vizsgálatában segíteni. Ha a támogatott az ellenőrzés során felróható magatartásával az ellenőrző szerv munkáját akadályozza, ellehetetleníti, a támogatási szerződés azonnal felmondható. (4) Az e §-ban meghatározott előírásokra a támogatási szerződésben utalni kell.

10. §

(1) A jelen rendelet 5. §-át, 6. § (1) bekezdését, 6. § (2) bekezdés g) pontját, valamint 7–8. §-ait nem kell alkalmazni, ha a támogatott 100 százalékban önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság. (2) Amennyiben 100 százalékban önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság vesz igénybe önkormányzati támogatást, a támogatott éves beszámolójában köteles a támogatás felhasználásáról beszámolni.

6. Önkormányzati támogatás nyújtása pályázat útján 11. § (1) A pályázati felhívást meg kell jelentetni a Csabai Mérleg című városi lapban (a továbbiakban: városi lap) és a városi honlapon. (2) A pályázati kiírást úgy kell megjelentetni, hogy a pályázat városi lapban és városi honlapon történő első megjelenése és a pályázat benyújtásának határideje között legalább 21 naptári nap időköz legyen. (3) A pályázati felhívás tartalmazza: a) a pályázat kiírójának elnevezését, b) a pályázat célját, c) a pályázók körét, d) a pályázat benyújtásának feltételeit, e) a pályázathoz benyújtandó mellékletek körét, f) pénzbeli támogatás esetén a pályázat keretösszegét, g) a pályázat értékelésének lényeges feltételeit, h) a pályázat benyújtásának módját, i) a pályázat benyújtásának helyét és határidejét, j) a pályázatkezelő szervezet vagy szervezeti egység megnevezését, elérhetőségeit (postacím, e-mail, telefon, fax), k) a pályázatkezelő pályázati ügyintézőjének megnevezését, l) a döntéshozatal legkésőbbi időpontját és m) a jelen rendelet alkalmazására való utalást.

102

12. § (1) Pályázat kiírása esetén pályázati űrlapot kell rendszeresíteni. (2) A pályázati űrlapot a pályázati felhívással egyidejűleg letölthető formában elérhetővé kell tenni a városi honlapon, továbbá kérésre 3 munkanapon belül át kell adni a kérelmezőnek papír alapon vagy elektronikus levélben. (3) A pályázati űrlapon a pályázó nyilatkozni köteles: a) arról, hogy az űrlap aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy a pályázattal kapcsolatos adatait a pályázatkezelő nyilvánosságra hozza, b) arról, hogy megfelel a külön jogszabályban meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek, c) arról, hogy a pályázat benyújtásakor nincs esedékessé vált, és meg nem fizetett adótartozása, valamint járulék-, illeték- és vámtartozása, d) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező pályázó esetén arról, hogy átlátható szervezetnek minősül és e) a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvényben meghatározott összeférhetetlenség, illetve érintettség fennállásáról. 13. § A pályázat elbírálásáról szóló döntést követő 30 napon belül a nyertes pályázók listáját – az elnyert támogatás megjelölésével – közzé kell tenni a városi honlapon. 7. Önkormányzati támogatás nyújtása egyedi döntéssel 14. § Egyedi döntés alapján kizárólag akkor nyújtható támogatás, ha a döntéshozatalig a támogatás igénylője a jelen rendelet 1. melléklete szerinti űrlapot hiánytalanul kitöltve benyújtotta. 8. Uniós versenyjogi értelemben vett támogatásokkal kapcsolatos külön szabályok 15. § (1) Az EUMSz 107. cikkének hatálya alá tartozó önkormányzati támogatások esetén a rendelet előírásait az e §-ban foglaltak figyelembe vételével kell alkalmazni. (2) Amennyiben az európai uniós versenyjogi értelemben vett támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló Korm. rendelet alapján valamely közösségi vagy hazai szerv jóváhagyása szükséges a támogatás nyújtásához, a támogatásról szóló döntés kizárólag a hozzájárulás beszerzését követően hozható meg. Amennyiben a támogatásról a Közgyűlés, annak valamely bizottsága vagy településrészi önkormányzat dönt, a hozzájárulás az előterjesztés mellékletét képezi.

III. Fejezet Záró rendelkezések

103

16. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Vantara Gyula

Dr. Szvercsák Szilvia

polgármester

jegyző

1. melléklet a 24/2013. (X. 4.) önkormányzati rendelethez

NYILATKOZAT vissza nem térítendő önkormányzati támogatás igényléséhez (egyedi döntés alapján) elnevezése bejelentett székhelye (lakcíme) Támog bírósági nyilvántartásba vételről szóló végzés a-tást száma / költségvetési szervnél: törzsszáma / igénylő természetes személynél születési hely, idő, anyja neve adószáma / adóazonosító jele számlavezető pénzintézetének neve és bankszámlájának száma A támoga -tást igénylő neve képvise lőjének

beosztása

A támogatást igénylő (szervezet képviselője) büntetőjogi felelőssége tudatában kijelenti az alábbiakat (X-szel jelölje): A támogatást igénylő megfelel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 50. § (1) bek. a) pontjában meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek. [Szervezet esetén:] A támogatást igénylő az Áht. 50. § (1) bek. c) pontja értelmében átlátható szervezetnek minősül. 104

A támogatást igénylőnek jelen nyilatkozat aláírásakor nincs esedékessé vált, és meg nem fizetett adótartozása, valamint járulék-, illeték- és vámtartozása. A támogatást igénylő a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján jogosult államháztartási alrendszerekből történő támogatás megpályázására. Személyemmel, illetve a támogatást igénylővel szemben a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Knyt.) 6. § (1) bekezdése1 szerinti összeférhetetlenség a) nem áll fenn; b) fennáll a Knyt. 6. § (1) bek. … pontja alapján. [Csak a kívánt rész jelölendő.] Az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmény leírása a b) pont megjelölése esetén: Az összeférhetetlenség megszüntetésére az alábbiak szerint intézkedem a b) pont esetén: Személyemmel, illetve a támogatást igénylővel szemben a Knyt. 8. § (1) bekezdése 2 szerinti érintettség a) nem áll fenn; b) fennáll a Knyt. 8. § (1) bekezdés … pont alapján. [Csak a kívánt rész jelölendő.] Az érintettség alapjául szolgáló körülmény leírása a b) pont megjelölése esetén:

1

6. § (1) Nem indulhat pályázóként, és nem részesülhet támogatásban a) aki a pályázati eljárásban döntés-előkészítőként közreműködő vagy döntéshozó, b) a kizárt közjogi tisztségviselő, c) az a)–b) pont alá tartozó személy közeli hozzátartozója, d) az a)–c) pontban megjelölt személy tulajdonában álló gazdasági társaság, e) olyan gazdasági társaság, alapítvány, egyesület, egyház vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező olyan szervezeti egysége, amelyben az a)–c) pont alá tartozó személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, az egyesület, az egyház vagy a szakszervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja, f) az az egyesület, egyház vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező azon szervezeti egysége, fa) amely a pályázat kiírását megelőző öt évben együttműködési megállapodást kötött vagy tartott fenn Magyarországon bejegyzett párttal (a továbbiakban: párt), fb) amely a pályázat kiírását megelőző öt évben párttal közös jelöltet állított országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati választáson, g) akinek a részvételből való kizártságának tényét a 13. § alapján a honlapon közzétették. 2

8. § (1) Ha a pályázó a) a pályázati eljárásban döntés-előkészítőként közreműködő vagy döntést hozó szervnél munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, b) nem kizárt közjogi tisztségviselő, c) az a)–b) pont alá tartozó személy közeli hozzátartozója, d) az a)–c) pontban megjelölt személy tulajdonában álló gazdasági társaság, e) olyan gazdasági társaság, alapítvány, egyesület, egyház vagy szakszervezet, amelyben az a)–c) pont alá tartozó személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője vagy az egyesület ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja, köteles kezdeményezni e körülménynek a honlapon történő közzétételét a pályázat benyújtásával egyidejűleg. (2) Ha az érintettséget megalapozó körülmény a pályázat benyújtása után, de a támogatási döntés előtt következik be, a pályázó köteles 8 munkanapon belül kezdeményezni e körülménynek a honlapon történő közzétételét. (3) Ha a pályázó a közzétételt határidőben nem kezdeményezte, támogatásban nem részesülhet.

105

Békéscsaba, ……………………………… …………………………………… aláírás Napirend tárgya:

Beszámoló a Közgyűlés 2013. júniusi és szeptemberi ülése között a 173/2013. (VI. 28.) közgy. határozat alapján hozott bizottsági döntésekről

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyűlés 14 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 217/2013. (IX. 27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Közgyűlés bizottságai által a 173/2013. (VI. 28.) közgy. határozat alapján hozott döntésekről szóló beszámolót megismerte és elfogadja. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. szeptember 27.

Napirend tárgya:

Tájékoztató a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyűlés 12 igen szavazattal, 4 tartózkodással a következő határozatot hozta: 218/2013. (IX. 27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a közgyűlési határozatok végrehajtásáról adott tájékoztatót elfogadja, az alábbi határozatokat végrehajtottnak tekinti: 51/2006. (II. 23.) 95/2006. (II. 23.) 318/2006. (VI. 8.) 319/2006. (VI. 8.) 320/2006. (VI. 8.) 321/2006. (VI. 8.)

598/2006. (XI. 16.) 651/2006. (XII. 14.) 656/2006. (XII. 14.) 696/2006. (XII. 14.) 67/2007. (II. 15.) 84/2007. (II. 15.) 106

36/2011. (II. 24.) 37/2011. (II. 25.) 42/2011. (II. 25.) 43/2011. (II. 25.) 44/2011. (II. 25.) 45/2011. (II. 25.) 46/2011. (II. 25.) 47/2011. (II. 25.) 48/2011. (II. 25.) 49/2011. (II. 25.) 50/2011. (II. 25.) 55/2011. (II. 25.) 56/2011. (II. 25.) 71/2011. (II. 25.) 72/2011. (II. 25.) 73/2011. (II. 25.) 74/2011. (II. 25.) 75/2011. (II. 25.) 76/2011. (II. 25.) 78/2011. (II. 25.) 79/2011. (II. 25.) 80/2011. (II. 25.) 84/2011. (III. 25.) 85/2011. (III. 25.) 86/2011. (III. 25.) 87/2011. (III. 25.) 88/2011. (III. 25.) 89/2011. (III. 25.) 98/2011. (III. 25.) 99/2011. (III. 25.) 100/2011. (III. 25.) 101/2011. (III. 25.) 102/2011. (III. 25.) 103/2011. (III. 25.) 105/2011. (III. 25.) 106/2011. (III. 25.) 107/2011. (III. 25.) 108/2011. (III. 25.) 109/2011. (III. 25.) 110/2011. (III. 25.) 111/2011. (III. 25.) 112/2011. (III. 25.) 113/2011. (III. 25.) 114/2011. (III. 25.) 115/2011. (III. 25.) 116/2011. (III. 25.) 117/2011. (III. 25.) 118/2011. (III. 25.) 119/2011. (III. 25.) 120/2011. (III. 25.)

121/2011. (III. 25.) 122/2011. (III. 25.) 123/2011. (III. 25.) 124/2011. (III. 25.) 125/2011. (III. 25.) 126/2011. (III. 25.) 127/2011. (III. 25.) 128/2011. (III. 25.) 129/2011. (III. 25.) 130/2011. (III. 25.) 131/2011. (III. 25.) 132/2011. (III. 25.) 133/2011. (III. 25.) 134/2011. (III. 25.) 135/2011. (III. 25.) 136/2011. (III. 25.) 137/2011. (III. 25.) 138/2011. (III. 25.) 139/2011. (III. 25.) 140/2011. (III. 25.) 141/2011. (III. 25.) 142/2011. (III. 25.) 143/2011. (III. 25.) 144/2011. (III. 25.) 145/2011. (III. 25.) 146/2011. (III. 25.) 147/2011. (III. 25.) 148/2011. (III. 25.) 149/2011. (III. 25.) 150/2011. (III. 25.) 151/2011. (III. 25.) 152/2011. (III. 25.) 153/2011. (III. 25.) 154/2011. (III. 25.) 155/2011. (III. 25.) 156/2011. (III. 25.) 173/2011. (III. 25.) 174/2011. (III. 25.) 178/2011. (III. 25.) 179/2011. (III. 25.) 181/2011. (III. 25.) 182/2011. (III. 25.) 183/2011. (III. 25.) 184/2011. (III. 25.) 218/2011. (IV. 29.) 219/2011. (IV. 29.) 258/2011. (V. 27.) 266/2011. (V. 27.) 290/2011. (V. 27.) 291/2011. (V. 27.) 107

305/2011. (V. 27.) 307/2011. (V. 27.) 329/2011. (VI. 24.) 330/2011. (VI. 24.) 338/2011. (VI. 24.) 339/2011. (VI. 24.) 340/2011. (VI. 24.) 341/2011. (VI. 24.) 342/2011. (VI. 24.) 343/2011. (VI. 24.) 344/2011. (VI. 24.) 345/2011. (VI. 24.) 346/2011. (VI. 24.) 347/2011. (VI. 24.) 350/2011. (VI. 24.) 427/2011. (X. 21.) 428/2011. (X. 21.) 430/2011. (X. 21.) 488/2011. (XII. 16.) 489/2011. (XII. 16.)

108

Felelős: Határidő:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2013. szeptember 27.

Napirend tárgya:

BEJELENTÉSEK

Vantara Gyula polgármester: Tájékoztatásul közölte, hogy az Agóra Csaba Kft. elleni perben 2013. szeptember 12-én volt egy tárgyalás, melyen a felperes jogi képviselője baleseti okok miatt nem jelent meg. Újabb felperesi igény összegszerűségének vitatása következett be a tárgyaláson, ezért kiegészítő szakértői vélemény becsatolását rendelte el a bíróság. Ezzel egyidejűleg jogi képviselőnk által az 1994-től kezdődő reális bérleti díjjal kapcsolatban benyújtott számítási, ellenőrzési szakértői kirendelést a bíróság megtette. Az ügyben új tárgyalási határnap még nem jelent meg. Azt a bíróság hivatalból fogja kitűzni. Előző ülésen képviselői kérdések nem érkeztek. (Kazetta 3/2. 285-307) Kiss Tibor alpolgármester: Megköszönte a Jókai Színház, a Csabagyöngye Kulturális Központ, a Munkácsy Mihály Múzeum és a Békés Megyei Könyvtár és a hivatal azon munkatársainak közreműködését, amellyel az elmúlt nyáron több mint 120 programmal sikerült Békéscsaba lakosainak igényét kielégíteni. Békéscsabát gyakorlatilag a rendezvénysorozattal sikerült feltenni arra a térképre, amely igen széleskörű. Információja szerint Szegedről, Gyuláról, a megye valamennyi településéről érkeztek látogatók. Tudomása szerint közel 50-60.000 fő vett részt a programokon. Ismételten megköszönte a közreműködők munkáját, reméli, hogy a következő évben is ilyen szintű rendezvényeket fognak szervezni. Egyetlen kritika érte a várost: „elég magasra tette a mércét”. Reméli, hogy a következő évben is hasonló, vagy ennél még magasabb eredményről számolhat be. (Kazetta 3/2. 307-333) Takács Péter képviselő: Képviselői kérdését annak a szomorú ténynek apropóján tette fel, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Igazgatósága 2013. augusztus 16. napjával felmentette Szarvas Pétert a Körös Volán Zrt, valamint a Délalföldi Közlekedési Központ Zrt. vezetői megbízatásából, egyúttal munkaviszonyát is megszüntette. Nevezett szakember közmegelégedésre végezte feladatát a város, illetve a megye egészét illetőleg, kinevezése óta kiváló kapcsolatot ápolt a városi önkormányzattal. Mint a város polgármestere, egyénileg megválasztott országgyűlési képviselője tudott-e a felmentési szándékról, s ha igen, próbált-e lépéseket tenni elkerülése érdekében? Tett-e lépéseket annak érdekében, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Igazgatósága visszavonja döntését? (Kazetta 3/2. 333-357) Vantara Gyula polgármester: Jelezte, hogy írásban fog a feltett kérdésre választ adni, mivel a kérdés megválaszolásához szüksége van az igazgató azon levelére, nyilatkozatára, amiből idéztek. Előzetesen egyeztetett a szakszervezettel, az MNV Zrt-vel. Az igazgató az eltérő szakmai megközelítések miatt volt kénytelen megválni a vezetői pozíciótól. De ehhez be kell idézni az általa leírt nyilatkozat szövegét, ami a szakmai különbségekre vonatkozik és indokolta döntését. Ezt erősítette meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő is. Emlékezete szerint október 3-án lesz egy sajtótájékoztató a városháza dísztermében, ahol az új igazgatót bemutatják.

109

A tárgyalások lényege, hogy a szakszervezet és az új igazgató egyetértésével a régiós központ Békéscsabán marad. Jelen pillanatban ennyiről tud beszámolni. Amennyiben nem elegendő válasza, írásban, az igazgató által leírtakat fogja kiegészíteni. Személye szakmai kérdésekben nem tud döntést hozni, tekintettel arra, hogy a belső szakmai kérdésekkel kapcsolatban nem rendelkezik ismerettel. A két fél egymással tárgyalt, amit az igazgató levelében is megírt. Mint polgármester nem tud igazságot tenni az ügyben, nincs joga beleszólni, mivel nincs munkáltatói jogköre. Ebben a lényeges kérdésben személy szerint az volt a feladata, hogy a munka, a béke megmaradjon, illetve a régiós központ itt maradjon, mert ez létszám megmaradással, némi bővítéssel is jár. Ennél bővebb tájékoztatást 15 napon belül írásban adhat. (Kazetta 3/2. 357-4/1. 002) Takács Péter képviselő: Jelezte, hogy az elhangzottakon felül az írásbeli tájékoztatásra is igényt tart. (Kazetta 4/1. 002-003) Miklós Attila képviselő: A témához annyit kíván hozzáfűzni, - ahogy a beidézéseket fogja tenni - szeretné felhívni a polgármester figyelmét a 2008-as FIDESZ reakciókra. Kérte, hogy azokat is tanulmányozza át, mit mondtak akkor Szarvas Péterrel kapcsolatban. Ezt vegye figyelembe, amikor választ ad, és ha leírja, milyen lépéseket tett azért, hogy a vezérigazgató a helyén maradjon, amikre felhívta a figyelmet, azt reméli, hogy végig is járta mielőtt a döntés megszületett itt helyben. Abban pedig teljes mértékben egyetért, most az a legfontosabb, hogy a régiós központ Békéscsabán maradjon és az itteni munkahelyek megmaradhassanak. Másik témával kapcsolatban szeretné a polgármester segítségét kérni. Mindannyiunkat nagy büszkeséggel töltötte el az ,– gondolom – hogy hungarikum lett a békéscsabai kolbász. Több internetes portálon megjelent fénykép és hecckampány indult el Békéscsabával kapcsolatban, ahol egy fotón – amit az internetes híradások szerint az önkormányzat mellékelt a hungarikum bizottságnak – egy légy is található a kolbászon. Érdeklődött, hogy Vantara Gyula polgármestert ez a tény legalább annyira felháborítja, mind személyét? A csabai kolbász olyan termék, marketing, turistacsábító eszköz, ami mindannyiunknak fontos. Nem engedhető meg, hogy a hosszú évek alatt elért presztízst – akár csak heccből,– elveszítse a város. Tudják ki készítette a fotót, ki mellékelte? Amennyiben nem, ki kell deríteni és számon kell kérni, miért tette. (Kazetta 4/1. 003-024) Vantara Gyula polgármester: Először is megköszöni a képviselőnek, amiért vázolta, milyen választ írjon. Nagyon meghatotta, valóban köszönet érte. Tudják ki készítette a fotót, belső ember, a kabinethez tartozó munkatárs. Tévedett. Ez nem bíróság, levonták a következtetéseket, megbeszélték. Sajnálja, hogy Miklós Attila képviselő azokhoz a fórumokhoz csatlakozik, akiket az irigység és a káröröm vezérel. Az építő kritikát szeretik, elviselik, és értékelik. Ami jelen esetben kihangzik, az az irigység és a káröröm. Ha ehhez a képviselő csatlakozik, akkor azoknak a lapoknak a szintjére süllyed, akik ebből szeretnének megélni. Tévedett a munkatárs, megbeszélték, az Indexnél kicserélték a képet. Az Index nem reagált, elkezdte a jelenlegi játékot játszani, amivel szórakozik. Valóban árt, de az még többet árt, ha ezzel foglalkozik az Index és nem azzal, hogy a Csabai Kolbász hungarikum lett. Bizonyára nem új dolog, hogy hibázni az hibázik, aki dolgozik. (Kazetta 4/1. 024-042)

110

Szabóné Kocziha Tünde képviselő: Szeptember elején fogadta el az országgyűlés a temetkezésről szóló törvényt, amelybe beemelték új elemként a szociális temetés fogalmát. Véleménye szerint rendeletalkotásra is szükség lesz. A város vezetése gondolkodik-e abban, hogy parcellákat különítsen el szociális temetés céljára? Nem tartaná jó ötletnek, mivel meglehetősen diszkriminatív. Ismert, hogy a mezőmegyeri temető gyakorlatilag teljesen megtelt. A város szociális temetésre, köztemetésre fordítható területeként a gerlai temető maradt. Nyilván nem magas évenkénti temetési számról lesz szó. A város szándékozik-e az új köztemetőt megnyitni? Amennyiben nem, mi lesz a terület további sorsa? (Kazetta 4/1. 042-063) Vantara Gyula polgármester: Jelezte, hogy a feltett kérdésekre 15 napon belül írásban ad választ. (Kazetta 4/1. 063-065) Strifler Attila képviselő: Felszólalásában lakossági megkeresést tolmácsol. A Bartók Béla úton Jamina irányába haladva a Petőfi utca környékén lévő buszmegállók állapota jelentősen leromlott. Saját maga is tájékozódott a helyszínen. Úgy látja, hogy valóban felújításra szorulnak, illetve tenni kellene a jelenlegi állapot javítása érdekében. Felhívta a figyelmet, hogy balesetveszélyes ezen megállók felszíne, illetve környéke. Milyen fejlemények várhatók az ügyben? A városhoz tartoznak, vagy a Körös Volán Zrt. tulajdonát képezik? A helyzet javítása érdekében mindenképpen szükséges tenni valamit. (Kazetta 4/1. 065-082) Vantara Gyula polgármester: Jelezte, hogy a feltett kérdésekre 15 napon belül írásban ad választ. A kistérségi pályázaton belül lehetőség van buszöböl felújítására. Elsőbbséget élvez a jövőben. A burkolat, a sziget, a tábla és a buszváró az önkormányzat tulajdonában van. (Kazetta 4/1. 082-087) Miklós Attila képviselő: Nem irigységről, hanem felháborodásról van szó. Valaki szórakozik Békéscsabával és ismét nem derül ki, ki a felelős. A Csabapark esetében ki tervezte alul a pályázatot? Ki bontott bele a közgazdasági szakközépiskola tornatermének falába? Ebbe a sorba illik bele a jelenlegi eset is. Valaki hibázott, de nem tudjuk ki. Miért lehet azt megengedni, hogy ilyen fotó kikerüljön a városházáról. (Kazetta 4/1. 087-082) Vantara Gyula polgármester: Jelezte, hogy a képviselői kérdésre 15 napon belül írásban ad választ a felelős megjelölésével. Megköszönte a részvételt, 12 óra 45 perckor a közgyűlést befejezettnek nyilvánította. Bejelentette, hogy a testület az elfogadott munkatervnek megfelelően 2013. október 18-án közmeghallgatással egybekötve tartja soron következő ülését. (Kazetta 4/1. 097-107) K. m. f.

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

Vantara Gyula polgármester 111