Békéscsabai Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz

Békéscsabai Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz. I. 265-9/2013.

JEGYZŐKÖNYV Készült: 2013. október 18-án Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala hivatalos helyiségében Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének nyilvános ülésén. (Technikai megjegyzés: Tekintettel az ülés hangfelvételen történt rögzítésére a jegyzőkönyv rövidített formában készült. A hozzászóló neve után tett számok az egyes megnyilatkozások hangfelvételen lévő helyét jelölik meg. A jegyzőkönyv készítése során különböző típusú magnetofonok kerültek alkalmazásra. A hangfelvétel esetleges visszahallgatása során a számeltérések a különböző típusú magnetofonok eltéréséből adódnak.) Jelen volt: Vantara Gyula polgármester, országgyűlési képviselő, Hanó Miklós alpolgármester, országgyűlési képviselő, Kiss Tibor alpolgármester, Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, Dr. Fábián Ágnes tanácsnok, Herczeg Tamás tanácsnok, Futaki Sándor, Dr. Kerekes Attila, Kutyej Pál, Dr. Csicsely Ilona, Zelenyánszki Péter, Strifler Attila, Szabóné Kocziha Tünde, Takács Péter, Hrabovszki György, Miklós Attila képviselő Tanácskozási joggal vett részt: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző, Dr. Kiss Gyula aljegyző Napirendje tárgyalásánál jelen volt: Dr. Tőgye Ildikó, a Szociálpolitikai Osztály osztályvezetője, Túriné Kovács Márta, az Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály osztályvezetője, Dr. Deák Zoltán, a Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport csoportvezetője, Dr. Komán Ágnes, a Személyzeti Csoport csoportvezetője, Wittmann László, a Stratégiai-Fejlesztési Osztály osztályvezetője, Dr. Sódar Anita, a Közbeszerzési Csoport csoportvezetője, Csiaki Tamás, a Városüzemeltetési Osztály osztályvezetője, Tarné Stuber Éva, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály osztályvezetője, Soczóné Dömény Edit, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály osztályvezető helyettese, Lukácsi László városi főépítész, Kiss András tű. ezredes, a Békéscsabai Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetője, Viczián György tűzoltó alezredes, a Békéscsabai Hivatásos Tűzoltóparancsnokság tűzoltóparancsnoka, Kozma János a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója, Dr. Marosvölgyi Emese, a Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatalának vezetője, Dr. Burai Mihály, a Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatalának vezető helyettese, Vantara Gyula polgármester: Köszöntötte a megjelenteket, megállapította, hogy a közgyűlés határozatképes, 17 fő képviselő van jelen. Az ülést megnyitotta. A meghívóban a zárt ülésre tervezett valamennyi napirendet a jogszabály erejénél fogva zárt ülésen tárgyalja a testület, amelyről nem kell szavazni. A meghívóban későbbi kiküldéssel szereplő 5.6. jelzetű előterjesztést a képviselők ezen a héten e-mailben megkapták. Javasolta, hogy a későbbi kiküldéssel szereplő Z.3. jelzetű „A volt Körös Szálló tulajdonjogának megszerzése” tárgyú előterjesztést a közgyűlés vegye le napirendjéről, áfa egyeztetési problémák léptek fel, további tisztázás szükséges. A meghívóban jelzetteken kívül van-e módosító javaslat?

2 (Kazetta 1/1. 001-009) Takács Péter képviselő: A Bejelentések napirend keretében kíván Vantara Gyula polgármesterhez képviselői kérdést intézni. (Kazetta 1/1. 009-011) Szabóné Kocziha Tünde képviselő: Szintén a Bejelentések napirend keretében kíván Vantara Gyula polgármesterhez képviselői kérdést intézni. (Kazetta 1/1. 011-013) Vantara Gyula polgármester: A Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: SzMSz) 11. §-a szerint a sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha azt a jogszabály írja elő, vagy a közgyűlés következő ülésére, önkormányzati érdeksérelem nélkül már nem terjeszthető be. A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a közgyűlés határozattal dönt. A sürgősségi indítvánnyal előterjesztett javaslat tárgyalásának nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése. Javasolta, hogy a Szociális területet érintő ügyek között a 4.3 számot kapja a következő napirend: „A Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás fenntartásában működő szociális intézmények által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 13/2011.(IV. 29.) önkormányzati rendelet módosítása” - tekintettel a rendeletalkotási kötelezettséget előíró központi jogszabályra - sürgősségi indítvánnyal kerül előterjesztésre. A sürgősségi indítványról a közgyűlés határozattal dönt. Az előterjesztés szövegét a képviselők e-mailben megkapták. Ismertette a határozati javaslatot, miszerint Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 2013. október 18-ai ülésén a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelet 11. §-ában foglaltak szerint – tekintettel az önkormányzati jogalkotási kötelezettségre - sürgősségi indítványként tárgyalja „A Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás fenntartásában működő szociális intézmények által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 13/2011.(IV. 29.) önkormányzati rendelet módosítása” tárgyú előterjesztést. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. október 18.

Az elmondottakkal kapcsolatban van-e kérdés, észrevétel? Kérdés, észrevétel nem lévén, szavazásra bocsátotta a sürgősségi indítvány napirendre vételét. Megállapította, hogy a közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal elfogadta a sürgősségi indítvánnyal történő napirendre vételt. Tárgy:

Sürgősségi indítvány napirendre vétele

A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 219/2013. (X. 18.) közgy.

3

HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 2013. október 18-ai ülésén a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelet 11. §-ában foglaltak szerint – tekintettel az önkormányzati jogalkotási kötelezettségre - sürgősségi indítványként tárgyalja „A Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás fenntartásában működő szociális intézmények által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 13/2011.(IV. 29.) önkormányzati rendelet módosítása” tárgyú előterjesztést. Felelős: Határidő:


Vantara Gyula polgármester Szavazásra bocsátotta a napirendet. Megállapította, hogy a közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal az alábbi napirendet fogadta el: (Kazetta 1/1. 013-048) -

Zárt ülés: 1.)

Fellebbezés, méltányossági ügy Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Dr. Tőgye Ildikó, a Szociálpolitikai Osztály vezetője

2.)

Fellebbezés elbírálása közterület használati ügyben Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

Nyilvános ülés: 1.)

Tájékoztató a Békéscsabai Katasztrófavédelmi Kirendeltség 2012. évi tevékenységéről Előkészítő: Kiss András tű. ezredes, tűzoltósági tanácsos, kirendeltség-vezető Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

2.)

Beszámoló a Békéscsabai Hivatásos Tűzoltóparancsnokság tevékenységéről Előkészítő: Viczián György tű. alezredes, tűzoltóparancsnok Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

3.)

Pénzügyi, költségvetési ügyek: 1.

A 2013. évi költségvetési rendelet módosítása Előkészítő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

4

Döntés a 2013. évi hitelfelvétel tárgyú beszerzési eljárásban Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

2.

4.)

5.)

Szociális területet érintő ügyek: 1.

Döntés Békéscsaba Megyei Jogú Város 6. számú felnőtt háziorvosi körzete praxisjogának átadásáról Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Dr. Kerekes Attila, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke

2.

Tag delegálása a Dr. Réthy Pál Kórház - Rendelőintézet felügyelő tanácsába Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

3.

A Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás fenntartásában működő szociális intézmények által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 13/2011.(IV. 29.) önkormányzati rendelet módosítása Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

Vagyoni, közbeszerzési ügyek, pályázatok: 1.

Önerő vállalása a „Békés Megyei Ivóvízminőség-javító Program” című projekthez Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

2.

A CsabaPark projekt II. ütem pályázati dokumentációjának benyújtásra történő előkészítése Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester 3.

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz (TOP) és az ágazati Operatív Programokhoz illeszkedő, Békéscsaba Megyei Jogú Város és térsége fejlesztési részdokumentumainak (I. fázis – fejlesztési irányok) elfogadása Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

4.

A Békéscsaba, Andrássy út 10. szám alatti 2974/3/A/1 hrsz.-ú ingatlan értékesítése Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

5.

Bíráló bizottság kijelölése a „Kommunális szilárd hulladék összegyűjtése és a hozzá kapcsolódó feladatok ellátása” tárgyú közbeszerzési eljáráshoz Előkészítő: Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Igazgatósága

5 Előterjesztő: 6.

Kozma János, az Igazgatóság elnöke

A Békéscsaba, Szabadság tér 10. szám alatti 2911. hrsz-ú ingatlan értékesítése (volt Leánykollégium épülete) Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

6.)

Egyes önkormányzati rendeletek harmonizációja, deregulációja Előkészítő: Közigazgatási Osztály Városüzemeltetési Osztály Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

7.)

A közterület használat rendjéről szóló 39/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelet módosítása (1. forduló) Előkészítő: Közigazgatási Osztály Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

8.)

Településrendezési Eszközök módosítása Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Városépítészeti Csoport Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

9.)

Az építészeti értékek helyi védelméről szóló 22/1992. (VII. 9.) önkormányzati rendelet módosítása Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Városépítészeti Csoport Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

10.)

A Munkácsy Mihály Múzeum küldetésnyilatkozata Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály Előterjesztő: Túriné Kovács Márta, az Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály vezetője

11.)

Az Időskorúak Intézményi Ellátását Segítő Közalapítvány kuratóriumi tagjának megválasztása [a 216/2013. (IX. 27.) közgy. határozat módosítása] Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Csoport Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

12.)

BEJELENTÉSEK

1.

A Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatala vezetőjének tájékoztatója a kormányablak beruházásról

2.

Egyebek

15.00

KÖZMEGHALLGATÁS

Vantara Gyula polgármester: Felhívta a figyelmet, hogy 15 órától közmeghallgatásra kerül sor, kérte a képviselők pontos megjelenését.

6 9 óra 16 perckor zárt ülést rendelt el, kérte, hogy csak az arra jogosultak maradjanak a teremben. (Kazetta 1/1. 048-053) Zárt ülés Napirend tárgya:

Tájékoztató a Békéscsabai Katasztrófavédelmi Kirendeltség 2012. évi tevékenységéről

Vantara Gyula polgármester: Köszöntötte a napirend előadóját, Kiss András tűzoltó ezredest, a Békéscsabai Katasztrófavédelmi Kirendeltség kirendeltség-vezetőjét és egyúttal felkérte tegye meg szóbeli kiegészítését a tájékoztatóhoz. Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság és a határozati javaslat elfogadását támogatja. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 1/1. 071-086) Kiss András tűzoltó ezredes, a Békéscsabai Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetője: A következő napirend kapcsán a parancsnok beszámolóját a tűzvédelmi törvény írja elő. Számára nem ír elő ilyen kötelezettséget jogszabály, de úgy vélte, mégis szeretne a bizottság, illetve a testület előtt tájékoztatást adni. A tavalyi év elég érdekesen alakult, komolyan átalakult a szervezet. Személye korábbi, előzmény nélküli szervezet élére került. Az írásos anyagban szerepel az átalakítás módja. A szervezet alapvető feladata a hatósági tevékenység koordinálása 31 településen a megyében. Békés megye lakosságának több mint a felét jelenti. Ezen kívül az iparbiztonság és a polgári védelmi feladatok ellátását is feladatul kapták. Az iparbiztonság teljesen új szakterület, nyilván az utóbbi évek különböző katasztrófáit figyelembe véve alakult ki. Másik fő feladat a hivatásos tűzoltóságok felügyelete, amelyek közül egyik a békéscsabai, másik a gyulai. A kirendeltség a tavalyi évben – véleménye szerint – felvette azt a ritmust, amit az országos vezetés elvárt. Tudták teljesíteni a számukra meghatározott feladatokat. Nem volt egyszerű év, de sikerült, kollégáival együtt ebben az évben is mindent megtesznek azért, hogy a város, a környék biztonságát garantálni tudják. (Kazetta 1/1. 086-106) Vantara Gyula polgármester: Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 222/2013. (X. 18.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsabai Katasztrófavédelmi Kirendeltség 2012. évben végzett tevékenységéről szóló tájékoztatót megismerte és elfogadja, egyúttal köszönetét fejezi ki a Békéscsabai Katasztrófavédelmi Kirendeltség valamennyi munkatársának áldozatos tevékenységért. Felelős: Határidő:


7

Vantara Gyula polgármester: Megköszönte a kirendeltség valamennyi munkatársának áldozatos tevékenységét. (Kazetta 1/1. 111-113) Napirend tárgya:

Beszámoló a Békéscsabai tevékenységéről

Hivatásos Tűzoltóparancsnokság

Vantara Gyula polgármester: Köszöntötte a napirend előadóját, Viczián György tűzoltó alezredest, a Békéscsabai Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság parancsnokát és egyúttal felkérte tegye meg szóbeli kiegészítését a beszámolóhoz. Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság és a határozati javaslat elfogadását támogatja. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 1/1. 113-119) Viczián György tűzoltó alezredes, a Békéscsabai Hivatásos Tűzoltóparancsnokság tűzoltóparancsnoka: Kiss András ezredes említést tett arról, milyen változásokon ment keresztül a szervezet. A Békéscsabai Hivatásos Tűzoltóparancsnokság valamennyi dolgozója számára új kihívást jelentett. Új feladat, szemlélet, jogszabályi környezet a 2012-es év legnagyobb kihívása. Úgy érzi, hogy munkatársai tudtak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Békéscsaba tűzvédelmi helyzetében az előző évekhez képest lényeges változás nem történt. Kb. ugyanannyi (400) vonulási számot teljesítenek évről évre. Továbbra is igaz az a tendencia, miszerint a műszaki mentések száma magasabb. Szerencsére a jelentős kárral járó események nem nagy számban fordulnak elő. Azon közlekedési balesetek száma is csökkent, ahol tűzoltói beavatkozás szükséges. Nyilván ez azt jelenti, hogy kevésbé súlyosak az ilyen események, számuk kb. felére csökkent. Tűzeseteknél pozitívum, hogy haláleset nem történt. Az öt személyi sérüléssel járó tűzeset szerencsére enyhe lefolyású sérülést eredményezett. Október 1-től Mezőberényben katasztrófavédelmi őrs működik. Békéscsaba Hivatásos Tűzoltóparancsnokság működési területe 15 parancsnokságból áll. A legtávolabbi település 30 km-nél is távolabb van, a vonulási idő jelentősen hosszú. Ezért fontos, hogy közelebb vigyék a hivatásos tűzoltókat az érintett településekhez. Hivatásos egység teljesít szolgálatot Mezőberényben, képzett tűzoltók, megfelelő felszereléssel a nap 24 órájában riaszthatók, így a biztonság lényegesen jobb lett. (Kazetta 1/1. 119-148) Vantara Gyula polgármester: Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 1/1. 148-152) A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 223/2013. (X. 18.) közgy. HATÁROZAT

8 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsabai Hivatásos Tűzoltóparancsnokság 2012. évben végzett tevékenységéről szóló beszámolót megismerte és elfogadja, egyúttal köszönetét fejezi ki a Békéscsabai Hivatásos Tűzoltóparancsnokság valamennyi munkatársának áldozatos tevékenységért. Felelős: Határidő:


Vantara Gyula polgármester: Megköszönte az állomány egész évben kifejtett munkáját, további jó egészséget, sok sikert kívánt. (Kazetta 1/1. 152-156) Napirend tárgya: Tárgy:

Pénzügyi, költségvetési ügyek

A 2013. évi költségvetési rendelet módosítása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a rendelet módosítását javasolja a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 1/1. 156-162) Takács Péter képviselő: Jelezte, hogy három témában kíván kérdést feltenni. Az előterjesztés második oldalán leírtak szerint az adósságkonszolidáció kapcsán a 2013. évi I-III. negyedéves teljesítési adatok alapján az eredeti költségvetésben tervezett egyéb felhalmozási célú központi támogatások bevételi előirányzata 184.678 ezer Ft-tal csökken. Ennek mi az oka? Nem olyan régen döntött a testület a Kolozsvári-Tevan hagyaték a Munkácsy Mihály Múzeumban történő elhelyezéséről. Tudomása szerint meglévő épületet fognak átalakítani. Ehhez képest az elhelyezés költségét 15.000.000,- Ft-ban jelöli meg a rendeletmódosítás. Mi kerül ilyen komoly összegbe? A 2013. évi Európai Uniós támogatással megvalósuló beruházások központi önerő támogatásából a belváros revitalizációval összefüggésben vissza kellett fizetni kb. 13.000.000,- Ft-ot. Ennek mi volt az oka? (Kazetta 1/1. 162-180) Tarné Stuber Éva osztályvezető: Az adósságkonszolidációval kapcsolatos bevétel előirányzat csökkenése azzal függ össze, ahogy a költségvetésben tervezték az erre vonatkozó bevételt. A költségvetés beterjesztésekor – február elején – illetve a testület döntésének idején nem volt teljesen ismert, hogy az adósságkonszolidációt hogyan, milyen részletezettséggel, miként fogja megtenni a központi költségvetés. Az év elején 50 %-os mértékű adósságkonszolidáció volt meghirdetve. Február elején az önkormányzat nem volt több információ birtokában, csak annyiban, hogy a 2013. évi adósságszolgálatot – eredeti összege 740.000.000,- Ft körül alakult – 50 %-ban tervezték. Számok szintjén február elején így lehetett kezelni. Az elmúlt közgyűlésen a költségvetés I. féléves tájékoztatója kapcsán a testület részletes kimutatást kapott a végeredményről, ami értelmében június 28. napjával átlagosan 60 %-os adósságkonszolidációban részesült Békéscsaba. Azonban ez nem január l-től, hanem június 28-tól lépett hatályba. Ahhoz, hogy a költségvetési egyenleg rendben legyen, részben ezt a

9 bevételt kell csökkenteni, részben a kamatokat. Még lesz az adósságkonszolidációval pontos kamat és egyéb költségek miatt a költségvetési módosítása. Jelen esetben nem kezelődik bizonyos bevételi rész. Ez is összefügg a szeptemberi döntéssel, hiszen Békéscsaba szeptember 30-i hatállyal kiegészítő támogatásra nyújtott be igény. Ennek egyik oka az volt, hogy az adósságkonszolidáció nem január 1-től, hanem félévtől valósul meg. Az önkormányzatnak ezért még hiányzik olyan bevétel, amivel egyébként a költségvetés egyensúlyban lenne. A második és harmadik kérdésre nem biztos, hogy személye tud pontos választ adni. A Jankay hagyaték, valamint a Kolozsvári-Tevan hagyaték múzeumba való költözéséről valóban döntött a testület, azonban nem egyszerű festési munkálatokat kell elvégezni. Azon döntés előtt álltak, ha ott kerül elhelyezésre a gyűjtemény – a forrás gyűjteményi hagyatékonként rendelkezésre áll – XXI. századi méltó elhelyezést kapjon. Az árakat ismerve a kialakítás nem kis tétel. A rendelet módosításban szereplő összeg a múzeum azon részének teljes felújítását segíti, amely méltó helyet biztosít a két hagyatéknak. A forrás a két hagyaték múzeumhoz való átcsoportosításából az önkormányzati költségvetésen keresztül rendelkezésre áll. A belváros rehabilitációval kapcsolatos visszafizetéssel kapcsolatban az alábbiakat jegyezte meg: A rendelet módosítás szerint 12.000.000,- Ft-ot kell visszafizetni, viszont arról nem szól, hogy több mint 100.000.000,- Ft támogatást kapott az önkormányzat. (Kazetta 1/1. 180-238) Wittmann László osztályvezető: A belváros projekt esetében a visszafizetés abból adódott, hogy az úgynevezett vállalkozási célú projektelemek vonatkozásában – parkolóház, Szent István tér 8-10. sz. alatti ingatlanok felújítása – 50 %-ban maximált a támogatás felső határa. Az összes többi projektelem nem vállalkozási célú, ennél magasabb volt a támogatás. Sok kifizetési kérelmet továbbítottak a Regionális Fejlesztési Ügynökséghez, mint közreműködő szervezethez. Az ügynökség 50 %-os támogatási intenzitású projekt elemre utalta tévedésből a támogatás összegét a Szent István tér 8. szám alatti ingatlan homlokzat felújítása kapcsán. A tévedés miatt kellett visszautalni az említett összeget visszautalni a támogató részére. (Kazetta 1/1. 238-256) Hrabovszki György képviselő: Szeptemberi közgyűlésen emlékezete szerint Strifler Attila képviselő vetette fel, hogy a város összköltségvetését érintően az adósságkonszolidáció kapcsán kamattehertől szabadult meg, illetve tőketörlesztési kényszertől. Ugyanakkor a költségvetés egészét érintő központi rendszerből származó bevétel ennél nagyobb összegben csökkent. Magyarán az önkormányzat megszabadult valamekkora adósságtól, ugyanakkor a központi forráselvonás miatt ennél nagyobb hiányt szenvedett el a város költségvetése. Valóban így van-e. Történtek-e ezzel kapcsolatban számítások? Van arra lehetőség, hogy a novemberi közgyűlésre tájékoztatót kapjon a testület arról, hogy a teljes költségvetés szintjén mit jelentett az adósságkonszolidáció. Aminek egyébként mindenki örül, azonban kérdés, hogy valóban központilag mekkora forráselvonás történt. (Kazetta 1/1. 256-281) Tarné Stuber Éva osztályvezető: Valóban az elmúlt testületi ülésen Strifler Attila képviselő felvetette a kérdést. Elhangzott, hogy bizottsági szinten kell megvitatni a témát. A héten tartott bizottsági ülésen az a kérés, illetve felkérés, döntés született, aminek értelmében a következő bizottsági ülésen kerüljön bemutatásra. Türelmet kért a szükséges számítások elvégzéséig, amelyet Hrabovszki György képviselő részére is továbbítani fognak.

10

A bevételi oldalon viszonylag egyszerű számszerűsíteni. Komplexen – milyen feladatokat vettek el, költségvetési vonzatukkal együtt – nem lesz teljes patikamérlegre állított számítás. Megjegyezte, hogy a 2012-2013. évek eredeti költségvetése közötti összehasonlítást készíthetnek. (Kazetta 1/1. 281-304) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a rendeletmódosítást. (Kazetta 1/1. 304-311) Tárgy:

A 2013. évi költségvetési rendelet módosítása

A közgyűlés 12 igen szavazattal, 5 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 25/2013. (X. 25.) önkormányzati rendelete a 2013. évi költségvetésről szóló 4/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés b) pontjában biztosított felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A költségvetés főösszege 1. § (1)

A 2013. évi költségvetésről szóló 4/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. § (1) bekezdésében a 2013. évi költségvetés főösszege 671.513 ezer Ft-tal nő, 19.055.965 ezer Ft-ra módosul.

(2)

A rendelet 2. § (2) bekezdésében a 2013. évi költségvetés az alábbiak szerint módosul:

kiadásainak főösszege bevételeinek főösszege (finanszírozási bevételek nélkül) finanszírozási bevételek összege

Változás ezer Ft

Módosított ezer Ft

671.513

19.055.965

671.513 0

17.035.734 2.020.231

2. Költségvetési bevételek 2. § (1)

A Rendelet 3. § (1) bekezdésében az önkormányzat költségvetésének 2013. évi összes bevétele 671.513 ezer Ft-tal nő, 19.055.965 ezer Ft-ra módosul.

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt bevételi főösszeg növekmény forrásonkénti és kiemelt előirányzatonkénti részletezését e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

11

(3)

A Rendelet 3. § (4) bekezdésében az önkormányzat 2013. évi költségvetési mérlegében történő változások részletezését az 1/b. melléklet tartalmazza.

(4)

A Rendelet 1/b. mellékletének helyébe jelen rendelet 1/b. melléklete lép.

(5)

A Rendelet 3. § (5) bekezdésében a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatánál foglalkoztatottak létszáma az 1/c. melléklet szerint változik.

(6)

A Rendelet 1/c. mellékletének helyébe jelen rendelet 1/c. melléklete lép.

(7)

A Rendelet 3. § (6) bekezdésében a költségvetési szervek és az önkormányzat bevételei a 2. és 3/a. melléklet szerint változnak.

(8)

A Rendelet 3. § (7) bekezdésében a költségvetési szervek irányítószervi támogatása 209.440 ezer Ft-tal nő, így az 5.079.930 ezer Ft-ra módosul, a saját hatáskörű bevétele 133.607 ezer Ft-tal nő, így az 1.489.848 ezer Ft-ra módosul a 2. melléklet szerint.

(9)

A Rendelet 3. § (8) bekezdésében a 3/a. számú melléklet szerint az önkormányzat bevétele 109.976 ezer Ft-tal nő, így az 9.571.963 ezer Ft-ra módosul.

(10)

A Rendelet 3/a. mellékletének helyébe jelen rendelet 3/a. melléklete lép. 3. Költségvetési kiadások 3. §

(1)

A Rendelet 4. § (1) bekezdésében az önkormányzat költségvetésének 2013. évi összes kiadása 671.513 ezer Ft-tal nő, így az 19.055.965 ezer Ft-ra módosul.

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt kiadási főösszeg növekmény kiemelt előirányzatonkénti részletezését e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3)

A Rendelet 1. mellékletének helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép.

(4)

A Rendelet 4. § (3) bekezdésben foglalt, az (1) bekezdés szerinti főösszegből a költségvetési szervek és az önkormányzat kiadásai a 2. és 3. melléklet szerint változnak. 4. Költségvetési szervek kiadásai 4. §

(1)

A Rendelet 5. § (1) bekezdésében a költségvetési szervek kiadási főösszege 343.047 ezer Ft-tal nő, így az 6.569.778 ezer Ft-ra módosul.

12 (2)

Az (1) bekezdésben foglalt kiadások változásainak költségvetési szervenkénti és kiemelt előirányzatonkénti részletezését a 2. melléklet tartalmazza.

(3)

A rendelet 2. mellékletének helyébe jelen rendelet 2. melléklete lép. 5. Az önkormányzat kiadásai 5. §

(1)

A Rendelet 6. § (1) bekezdésében az önkormányzat központi kezelésű feladatainak ellátását biztosító kiadási előirányzatok nagyságrendje 429.156 ezer Ft-tal nő, így az 3.507.090 ezer Ft-ra módosul.

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt kiadási változások feladatonkénti előirányzatonkénti részletezését e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(3)

A Rendelet 3. mellékletének helyébe jelen rendelet 3. melléklete lép.

és

kiemelt

6. Beruházási kiadások 6. § (1)

A Rendelet 7. §-ában az önkormányzat fejlesztési kiadásainak főösszege 14.450 ezer Ft-tal csökken, így az 7.633.322 ezer Ft-ra módosul, változásainak részletezését e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(2)

A Rendelet 4. mellékletének helyébe jelen rendelet 4. melléklete lép. 7. Felújítási kiadások 7. §

(1)

A Rendelet 8. §-ában az önkormányzat felújítási kiadásainak főösszege 1.493 ezer Fttal csökken, így az 303.952 ezer Ft-ra módosul, változásainak részletezését e rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(2)

A Rendelet 5. mellékletének helyébe jelen rendelet 5. melléklete lép. 8. Tartalékok 8. §

(1)

A Rendelet 10. § (1) bekezdésében a tartalékok összege 46.009 ezer Ft-tal csökken, így az 35.242 ezer Ft-ra módosul.

13 (2)

A Rendelet 10. § (2) bekezdésében az általános tartalék összege 14.302 ezer Ft-tal csökken, így az 5.698 ezer Ft-ra módosul. A különböző jogcímeken meghatározott céltartalék összege 31.707 ezer Ft-tal csökken, így az 29.544 ezer Ft-ra módosul.

(3)

A tartalékok célonkénti meghatározását az 1. melléklet tartalmazza. 9. Vegyes rendelkezések 9. §

A Rendelet 12. § (1) bekezdésében foglalt Európai Uniós támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit és kiadásait tartalmazó 4/a. melléklete helyébe jelen rendelet 4/a. melléklete lép. 10. Záró rendelkezések 10. § (1)

Ez a Rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, azonban rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2013. szeptember 30-ig visszamenőleg kell alkalmazni.

(2)

A 2. § (5) bekezdésében foglalt létszámváltozások a Békéscsabai Intézményellátó Centrumnál 2013. szeptember 1-től, az Egészségügyi Alapellátási Intézménynél 2013. december 1-től lépnek hatályba.

Vantara Gyula polgármester

Tárgy:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

Döntés a 2013. évi hitelfelvétel tárgyú beszerzési eljárásban

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolja a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 1/1. 311-315) Strifler Attila képviselő: Az előterjesztés a hitelfelvételről szól. Véleménye szerint a megjelölt fejlesztési célokkal alapvetően egyet lehet érteni, azonban magát a hitelfelvételt kritizálja. Az általa képviselt mozgalom nem ért egyet a hitel felvételével, mivel az előző testületi ülés tárgyalta az adósságkonszolidációt. Ehhez képest meglepő, hogy a testület ismételten hitelfelvétellel foglalkozik. Tisztában van azzal, hogy tervezett volt a 2013. évi költségvetésben, a városvezetés részéről azonban magyarázattal kell szolgálni, miért kerül sor a hitel felvételére. Az előző közgyűlésen arra próbálta ráirányítani a figyelmet, amellett, hogy adósságkonszolidáció történt, az állam 8 milliárd forint adósságot vállalt át, aminek az éves

14 törlesztő részlete 730.000.000,- Ft körüli ebben az évben. A további években megközelítette volna az 1 milliárdot. A mérleg másik oldala, hogy központi forráselvonás is sújtotta az önkormányzatot. Így számításaik szerint a személyi jövedelemadó, a gépjárműadó és az illeték bevételek kiesése 1 milliárd Ft körüli összeg, ami pontosan akkora, amit adósságtörlesztésre lehetne fordítani. A hitelfelvétel is rámutat a forráselvonás súlyos mivoltára, hiszen abban az esetben, ha nem történik meg, vagy kisebb mértékű, nem lenne szükség a hitel felvételére, a város saját bevételeiből tudná megteremteni a szükséges fejlesztési célok megvalósítását elősegítő forrást. Erre a tényre mindenképpen érdemes felhívni a figyelmet. Saját maga is kíváncsian várja azt a kimutatást, amely megmutatja, hogy a központi elvonások mértéke milyen egyensúlyban van az adósságátvállalással. Arra a kérdésére is választ vár, hogy az adósságátvállalással a város nyertes, vagy éppen vesztes lett. (Kazetta 1/1. 325-371) Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: Strifler Attila képviselő a televízió nézőihez szólt. Mondják el azt is, miről szól a hitelfelvétel. Működési hitelt nem vehet fel az önkormányzat, így nem a működésre, hanem előre meghatározott programok finanszírozására. Ezt a képviselő is jól tudja, de jól hangzik, hogy a televízió nézőknek azt mondhassa, hogy a „gonosz kormány elvon” az önkormányzat pedig nem tudja, mit csinál. A 322.000.000,- Ft-ból 75.000.000,- Ft a csatornázási munkákhoz kapcsolódó utómunkálatok finanszírozása, a másik az Árpád Fürdő fejlesztésének önereje, ami 119.000.000,- Ft összegű. Amivel nemcsak korszerűbb, energiatakarékosabb fürdője lett a városnak, hanem 500 tonnával csökkent a széndioxid kibocsátás, ezáltal igen komoly környezetvédelmi hatása is van a beruházásnak. A Derkovits sor, Árpád sor, József Attila utca, Luther utca rendbetétele a belváros revitalizációhoz kapcsolódott. Nagyon komoly lakossági igények voltak, - bár a csatornázás költségvetésében nem biztosítottak lehetőséget az utak helyreállítására - (csak a felbontott szakasz helyreállítását támogatták) ami további 100.000.000,- Ft kiadást eredményezett. A lakosság megér annyit, hogy ilyen hitelt vegyen fel az önkormányzat. Fontos megjegyezni azt is,- hiszen törvény írja elő - hogy az önkormányzat csak uniós beruházások önerejeként vehet fel 100.000.000,- Ft feletti összeget. Az említett 100.000.000,- Ft ezen a kereten belüli összeg. Számos alkalommal megbeszélték, hogy a hitel felvétele nem akkor jelent bajt, amikor felveszik, hanem akkor, ha nem tudják visszafizetni. A hitel megelőlegezett jövőképet jelent, beruházást. Mire összegyűjtenének 100.000.000,- Ft-ot az utcák rendbetételére, addigra ismét sárig tönkremennének, ezért véleménye szerint nagyon fontos, hogy ilyen beruházásokat hajtsanak végre. A képviselő felszólalásából mindig az tűnik ki, hogy elvettek az önkormányzattól. Szeretné kifejteni a televíziónézők számára, hogy feladatot vett vissza a kormány, és az ahhoz kapcsolódó finanszírozást vonta el. Természetesen azzal, hogy átvették az iskolák finanszírozását, vagy egyéb feladatokat, kötelezettséget is átvállaltak. Szeretné emlékeztetni Strifler Attilát arra, hogy az elmúlt években magára az intézményhálózatra a normatív finanszírozás felett 2 milliárd forintot költött a város, amitől az intézmények átvételét követően mentesül. Dr. Fábián Ágnes tanácsnok felszólalásában elmondta, hogy 180.000 fő ellátását biztosítja 64.000 békéscsabai állampolgár adója, hiszen a többi település nem járul hozzá az egészségügyi ellátáshoz.

15 Véleménye szerint a 180.000 fő ellátását az állam biztosítsa, garantálja az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést. Nem egyszerű „lerablásról”, elvételről van szó, arányos tehercsökkentésről, amit Strifler Attila képviselő ugyanolyan jól tud, mint valamennyi képviselő. Reméli, hogy nem volt komoly a képviselő azon kérdése, hogy jó volt-e az adósságkonszolidáció kapcsán a 8 milliárd forint. Amennyiben igen, akkor durva. A jelenlegi kormányzat, amely figyelembe vette az önkormányzatok teherbíró képességét és tehermentesítette átvállalással, fizetési könnyítésekkel bölcs és jó, de nem öncélú dolog volt. Az önkormányzatok az államháztartás alrendszerét képezik, ezért a kormány meg kívánta állítani a további eladósodásukat. Véleménye szerint nagyon komoly tehermentesítést hajtottak végre Békéscsabán. Azonban az élet nem állt meg, tovább kell fejleszteni, beruházni, haladni a megkezdett úton, mert jól, láthatóan szépen fejlődik a város. (Kazetta 1/1. 371- 1/2. 038) Strifler Attila képviselő: Az általa képviselt Jobbik mozgalom „nem ellendrukker”. Nem az a céljuk, hogy Békéscsaba sikertelen legyen, mindent kritizáljanak, amit lehet. Képviselőként az a feladatuk, hogy felhívják a figyelmet azokra a dolgokra, ami nem feltétlen a város érdekét szolgálják, illetve azokra, amelyek lehetséges veszélyforrást jelenthetnek. Emlékeztette Dr. Ferenczi Attila képviselőt arra, hogy korábbi felszólalásában jelezte, hogy a megjelölt fejlesztési célokkal egyetért. Meg kell valósítani. Nem a fejlesztési célokat, hanem azok finanszírozását kritizálta. Nyilván, hogy egyik részük uniós forrásból, másik részük pedig abból a pénzből, amit hitelfelvétel gyanánt úgymond megszerez a város. Ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy a kórház, illetve az oktatási intézmények állami irányítás alá vételével kapcsolatban történtek, a költségvetésben átfutó tételek, nem a város teremti meg működésükhöz a szükséges forrást, hanem a központi költségvetés. Azon adóbevételek elvonására kívánta felhívni a figyelmet, amelyek helyben keletkeztek. A városban élők valamilyen szinten elvárják, hogy az általuk befizetett adóból településük fejlődjön. Éppen ezeket a forrásokat vonta az állam saját hatáskörébe. Ezt kifogásolta, hiszen mértéke nagyjából megegyezik azzal az összeggel, amely a teljes adósságállomány törlesztésére fordítódott. Ebben látja a veszélyt. Véleménye szerint az elvont összegből számítások szerint - ki lehetne váltani a hitelfelvételt (Kazetta 1/2. 038-064) Miklós Attila képviselő: A fejlesztési hitelek felvételét a szocialista frakció eddig sem kritizálta, azokkal egyetért. Voltak azonban olyan fejlesztések, amelyeket nem támogattak, ez esetben jelzéssel éltek. Az adósságkonszolidációval kapcsolatban megjegyezte, hogy Békéscsaba önkormányzata az adósságkonszolidációval jobban jár. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az adósságot az állampolgárok, köztük a békéscsabaiak adó formájában teljesítik. (Kazetta 1/2. 064-075) Vantara Gyula polgármester: Strifler Attila képviselő hozzászólására az alábbiakat reagálta: „A fejlesztésekkel egyetértünk” szlogen régi vita. Ebben nincs gond. Felhívta a képviselő figyelmét arra, hogy 2008-2010. év fejlesztéseit tartalmazza az anyag. Az előzetesen betervezett nagyobb hitelt az adósságkonszolidáció miatt átstrukturálódás miatt nem vették fel. Ahol 6-8,- Ft támogatás biztosított 1.- Ft befektetés ellenében, ott személy szerint nem szükséges hosszasan érvelni, hogy jó, vagy sem. Valószínű a 2014-2020. éves időszakban ennél kedvezőbb alkalom nem lesz. Amennyiben a lehetőséget elszalasztja az önkormányzat, az utókor joggal mondta volna, hogy rosszul jártak el.

16

Az adósságkonszolidáció és központi forráselvonás kapcsán Tarné Stuber Éva osztályvezető azért kért türelmet, mert 2012. évről 2013. évre teljesen más finanszírozási struktúra alakult ki. Egészen más, feladatfinanszírozási rendszer alakult ki a korábbi évekhez képest. Nehéz, mert nem azonos dolgokat kell összehasonlítani. Miklós Attila képviselő felvetésére megjegyezte, bizonyára a képviselő is emlékszik arra, hogy 2009. évben 200.000.000,- Ft-tal csökkent az oktatásra fordítható központi finanszírozás. Ezt pótolták az adóbevételekből, ezért nem jutott fejlesztésre csak hitelek igénybevételével. Kérte óvatosan kezeljék az adósságot és a konszolidációt. A jelenlegi adósságkonszolidáció kb. 21 %-a a 2006. előtt felvett hitelek törlesztéséből is adódik. A második önkormányzat megalakulásakor ez az arány több mint 30 % volt. A határozati javaslatban elfogadásra javasolt szervezet jelzálog igényével kapcsolatban elmondta, hogy a „bank a hitel nyújtásához nem igen nyer jelzálog fedezetet”. A képviselők fantáziájára bízza, ha a bank ilyen kitételt tesz, valószínűleg tudja, hogy az önkormányzat milyen viszonyok között működik, hogyan dolgozik. (Kazetta 1/2. 075-111) Kiss Tibor alpolgármester: Strifler Attila három éve tagja a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottságnak. Nem valós azon kijelentése, miszerint az oktatási intézmények finanszírozása átfutó tétel. Tévedés. Tény, hogy az önkormányzat nem kapott megfelelő támogatást az oktatási intézmények finanszírozására, ezért évente további 2 milliárd forint többletköltséget irányzott elő költségvetésében. Kérte a képviselőt, hogy ne állítsa a testület előtt annak az ellenkezőjét, ami a valóság. Amikor állami irányítás alá vonták a szakfeladat ellátását, a normatív finanszírozással együtt megszűnt az intézményrendszer működtetéséhez biztosított önkormányzat kiegészítés is. Ez nem egy átfutó rendszer. Az egészségügyben valóban volt ilyen, de az oktatásban nem. Fenti összeget színvonal fenntartása érdekében biztosította az önkormányzat. (Kazetta 1/2. 111-128) Strifler Attila képviselő: Érzése szerint Kiss Tibor alpolgármester megint olyan dolgon háborodott fel, amit személye nem említett. Arról beszélt, hogy az oktatásra, illetve az egészségügyre fordított tételeket a központi költségvetés biztosította. Ezért nevezte átfutó tételnek, a kapott támogatást a megfelelő feladatok ellátására fordította az önkormányzat. Igazából azokról a forrás elvonásokról beszélt, amelyek a személyi jövedelemadó elvonásból, gépjárműadóból, illetve a helyben képződő illetékbevételekből képződtek. (Kazetta 1/2. 128-133) Vantara Gyula polgármester: Az állami támogatás nem nyújtott elegendő forrást az intézményhálózat működtetésére, ezért az önkormányzat saját adóbevételeiből átcsoportosítást hajtott végre intézményhálózatának fenntartására. Ebből következően a fejlesztési célú önrészre nem jutott forrás, hitelt kényszerült igénybe venni. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 1/2. 133-142) A közgyűlés 12 igen, 2 nem szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 224/2013. (X. 18.) közgy. HATÁROZAT

17 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 2013. évi hitelfelvétel tárgyú közbeszerzési értékhatár alatti beszerzési eljárás nyertes ajánlattevőjének az UniCredit Bank Hungary Zrt.-t (1054 Budapest, Szabadság tér 5-6.) hirdeti ki. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a nyertes ajánlattevővel kötendő szerződések aláírására. Felelős: Határidő:


Napirend tárgya: Tárgy:

Szociális területet érintő ügyek

Döntés Békéscsaba Megyei Jogú Város 6. számú felnőtt háziorvosi körzete praxisjogának átadásáról

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolja a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 1/2. 142-147) Dr. Kerekes Attila képviselő, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke: Dr. Kovács Lajos fél évszázadon keresztül dolgozott az egészségügyben. Elismerését fejezte ki, és kívánta, hogy hosszú nyugdíjas élete legyen annak ellenére, hogy sajnos elég rossz egészségi állapotban van. Jobbulást kívánt. (Kazetta 1/2. 147-153) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 1/2. 153-158) A közgyűlés 16 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 225/2013. (X. 18.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése kinyilvánítja azon szándékát, hogy a 6. számú felnőtt háziorvosi körzet háziorvosi feladatainak ellátását Dr. Szilágyi Annamária mint a praxisjogot megszerezni kívánó orvos személyes közreműködésével biztosítja 2014. január 1. napjától. Felelős: Határidő:


2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az 1. pontban foglaltak teljesülése érdekében Dr. Szilágyi Annamáriával az 1. melléklet szerinti tartalommal előszerződést köt és felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert az előszerződés aláírására.

18 Felelős: Határidő:


3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Dr. Szilágyi Annamáriával a praxisjogát engedélyező határozat jogerőre emelkedését követően a 6. számú háziorvosi körzet működtetésére vonatkozóan a 2. melléklet szerinti tartalommal feladat-ellátási szerződést köt és felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a szerződés aláírására. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. december 1.

4. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Dr. Szilágyi Annamária feladat-ellátási szerződésének megkötését megelőző napon Dr. Kovács Lajos 6. számú felnőtt háziorvosi körzet működtetésére vonatkozó feladat-ellátási szerződését közös megegyezéssel megszünteti és felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a megszüntető okirat aláírására. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése köszönetét fejezi ki Dr. Kovács Lajos háziorvosnak a békéscsabai lakosság háziorvosi ellátásáért folytatott több mint 40 éves tevékenységéért. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. december 1.

19 1. melléklet Előszerződés háziorvosi feladatok ellátására amely létrejött egyrészről Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (képviseli: Vantara Gyula polgármester, 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.) mint az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv (a továbbiakban: Önkormányzat), másrészről a Dr. Szilágyi Annamária és Társa Szolgáltató Betéti Társaság (székhelye: 5600 Békéscsaba, Gyulai út 70., képviseli: Dr. Szilágyi Annamária üzletvezető mint a személyes ellátásra kötelezett háziorvos, szül.: Békéscsaba, 1972. október 28., an.: Góra Mária Ilona, 5600 Békéscsaba, Gyulai út 70. szám alatti lakos) mint egészségügyi szolgáltató (a továbbiakban: egészségügyi szolgáltató) között a mai napon az alábbi feltételek szerint: 1. A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben Dr. Szilágyi Annamária az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti praxisjogot megszerzi, a praxisjogot engedélyező határozat jogerőre emelkedését követően az Önkormányzat feladat-ellátási megállapodást köt a 6. számú felnőtt háziorvosi körzet háziorvosi feladatainak ellátására területi ellátási kötelezettséggel. 2. Dr. Szilágyi Annamária kijelenti, hogy a praxisjog megszerzésének feltételeivel rendelkezik. 3. A felek megállapodnak abban, hogy az egészségügyi szolgáltató köteles a háziorvosi ügyelet ellátásában részt venni, ezen feladatai ellátása érdekében vállalja, hogy a Csaba Ügyeleti Egészségügyi Korlátolt Felelősségű Társaság és Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás között 2013. március 29. napján kötött feladatvállalási szerződésben foglaltakat teljesíti. 4. A jelen előszerződés alapján megkötendő feladat-ellátási szerződést a felek a praxisjogot engedélyező határozat jogerőre emelkedését követő naptól határozatlan időre kötik. 5. A jelen előszerződés alapján megkötendő feladat-ellátási szerződésben Dr. Szilágyi Annamária személyes közreműködésével működő egészségügyi szolgáltató vállalja, hogy a felnőtt háziorvosi ellátás biztosításához szükséges személyi és tárgyi feltételeket az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendeletben (a továbbiakban: ESzCsM rendelet) és a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendeletben (a továbbiakban: EüM rendelet) foglaltak szerint biztosítja. 6. A feladat-ellátási szerződést megkötő egészségügyi szolgáltató köteles a feladatellátása során használatába kerülő rendelő és helyiségei fenntartásával, üzemeltetésével járó költségeket saját maga viselni, a feladatellátást szolgáló eszközök működőképes rendelkezésre állásáról, pótlásáról saját felelősségi körében gondoskodni és maga gondoskodik az ESZCSM rendeletben és az EüM rendeletben foglaltak szerint az egészségügyi szolgáltatás végzéséhez szükséges szakmai

20 minimumfeltételekben előírt személyi feltételek szakdolgozó, takarítás, technika, működtetés stb.).

biztosításáról

(asszisztens,

7. Az egészségügyi szolgáltató a feladat-ellátási szerződésben meghatározandó feladatok ellátásához szükséges fedezetet az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral megkötendő finanszírozási szerződés alapján folyósított összegből biztosítja. 8. A jelen előszerződést kötő és a praxisban személyes közreműködést vállaló orvos által bemutatott okiratokban szereplő adatok: Név: Dr. Szilágyi Annamária Orvosi oklevelének száma, kelt: 133/1997. O. E. sz. Szakorvosi képesítés megnevezése és száma: ortopédia szakorvosa 453/2002., háziorvostani szakképesítéshez szükséges klinikai és ambuláns gyakorlatokat teljesítette, a képzés folyamán elsajátított ismeretekből eredményes vizsgát tett 1869/56404/2003/05. Orvosok működési nyilvántartásába vételének száma: M/56404 Praxisjog megszerzéséhez szükséges feltételek fennállásának igazolása Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal Nyilvántartási Főosztálya 49519002/2010/OMO ügyiratszámú határozata Békés Megyei Orvosi Kamara 77/2013. ügyiratszámú Tagsági igazolása Dr. Szilágyi Annamária és Társa Szolgáltató Betéti Társaság társasági szerződése 9. A jelen előszerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény és az ágazati jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A felek jelen előszerződést elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írják alá. Békéscsaba, 2013. október 21. ………………………………………. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseli: Vantara Gyula polgármester

Ellenjegyzem: ……………………………………… Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Pénzügyi ellenjegyzés: ……………………………. Tarné Stuber Éva osztályvezető

………………………………………. Dr. Szilágyi Annamária és Társa Bt. képviseli: Dr. Szilágyi Annamária üzletvezető

21 2. melléklet EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSI SZERZŐDÉS

amely létrejött egyrészről Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (képviseli: Vantara Gyula polgármester, 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.) mint az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv (a továbbiakban: Megbízó), másrészről a Dr. Szilágyi Annamária és Társa Szolgáltató Betéti Társaság (képviseli: Dr. Szilágyi Annamária üzletvezető, szül.: Békéscsaba, 1972. október 28., an.: Góra Mária Ilona, 5600 Békéscsaba, Gyulai út 70. szám alatti lakos), mint megbízott (a továbbiakban: Megbízott) között a mai napon az alábbi feltételek szerint: 1. A személyes ellátásra kötelezett orvos neve: Dr. Szilágyi Annamária Szül.: 1972. október 28. An.: Góra Mária Ilona Lakcím: 5600 Békéscsaba, Gyulai út 70. A diploma kelte, száma: 133/1997. O. E. sz. Szakorvosi képesítés megnevezése és száma: ortopédia szakorvosa 453/2002., háziorvostani szakképesítéshez szükséges klinikai és ambuláns gyakorlatokat teljesítette, a képzés folyamán elsajátított ismeretekből eredményes vizsgát tett 1869/56404/2003/05. Felelősségbiztosítás száma: Társadalombiztosítási szerződés száma: Működtetési engedély száma: Orvosok orsz. nyilv. száma: M/56404 Az egészségügyi szolgáltató székhelye: 5600 Békéscsaba, Gyulai út 70. 2. A Megbízott jelen szerződés alapján kötelezettséget vállal arra, hogy a Megbízó mint az egészségügyi közszolgáltatásokért felelős szerv megbízása alapján, annak egészségügyi alapellátási feladatai közül e szerződésben meghatározott egészségügyi szolgáltatásokat felnőtt háziorvosi szakmai kompetenciakörben, a jogszabályokban és a szakmai szabályokban előírt tartalommal, a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendeletben (a továbbiakban: EüM rendelet) meghatározottak szerint, területi ellátási kötelezettséggel nyújtja: a jelen szerződés mellékletét képező, a háziorvosi körzetek felosztásáról szóló 12/2002. (VI. 6.) önk. rendeletben szereplő körzetfelosztás alapján, a 6. számú felnőtt háziorvosi körzetként megjelölt területen élő lakosokat, illetve a külön jogszabályban foglaltak szerint az általa fogadott lakosokat ellátja, sürgős szükség esetén - függetlenül attól, hogy a beteg melyik körzethez tartozik - a szakma szabályai szerinti sürgősségi ellátásban részesíti a rendelési idejében hozzá forduló személyeket, ha heveny megbetegedésük vagy krónikus betegségük miatt ellátatlanságuk az egészséget károsító vagy a gyógyulást lassító állapotromláshoz vezethet. 3. A Megbízott a háziorvosi ügyelet ellátásában részt vesz, ezen feladatai ellátása érdekében vállalja, hogy a Csaba Ügyeleti Egészségügyi Korlátolt Felelősségű Társaság és Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás között 2013. március 29. napján kötött feladatvállalási szerződésben foglaltakat teljesíti.

22 4. A Megbízott köteles képesítésének megfelelő szakmai színvonalon, a szakmai szabályokban előírt tartalommal, a tőle elvárható gondossággal eljárni, egészségügyi szolgáltatásban részesíteni a rábízott lakosságot. 5. A Megbízott vállalja, hogy fenti tevékenységi körben meghatározott szolgáltatásait az Egészségbiztosítási Alap kezelőjével (OEP) közvetlenül kötött finanszírozási szerződésben foglaltak alapján az erről rendelkező jogszabályokban részletezett pénzbeli ellenszolgáltatásért végzi. A tevékenység folytatásának előfeltétele, egyben ezen szerződés érvényességének feltétele, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és a Megbízott között fennálljon hatályos finanszírozási szerződés. A finanszírozási szerződést a Megbízott maga jogosult és egyben köteles megkötni, az esetleges változásokról a Megbízót haladéktalanul értesíteni köteles. A Megbízott a társadalombiztosítás által finanszírozott térítésmentesen, részleges térítés ellenében, valamint a csak térítés ellenében igénybe vehető szolgáltatásokat a hatályos rendelkezéseknek megfelelően nyújtja a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény rendelkezései alapján. 6. Ezen szerződés 2. pontjában részletezett tevékenység folytatásának további alapfeltétele, hogy a Megbízott rendelkezzen az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény (a továbbiakban: Öotv.) szerint meghatározott praxisjoggal. 7. A Megbízott rendes munkaideje, egyszersmind a napi rendelkezésre állási ideje munkanapokon (a pihenőnapok és a munkaszüneti napok kivételével) napi 8 óra, ez alapesetben 8.00-16.00 óráig tart, amelyből napi 4 óra a rendelési idő. A Megbízott a napi rendelési időtartamot meghaladó munkaidejében is köteles az ellátandó lakosság rendelkezésére állni. Feladatainak ellátása idején elérhetőségéről a hozzá fordulókat biztosítani, elérhetőségét jól látható helyen feltüntetni, telefonkönyvben telefonszámait közzétenni köteles. Rendelési idejében köteles munkahelyén tartózkodni és a hozzá forduló személyeket a szakma szabályai szerint ellátni. Folyamatos rendelését ezen idő alatt, csak - halasztást nem tűrő - sürgős betegellátási kötelezettsége teljesítése miatt szakíthatja meg, amelynek tényét a betegdokumentációban rögzíti. Rendelési hely, idő: Békéscsaba, Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek: 8. A Megbízó a rendelési idő megváltoztatásának a jogát fenntartja. A rendelési idő egyoldalú - a Megbízó által történő - megváltoztatására azonban csak indokolt esetben, sorozatos jelzés esetén, lakossági igényekre való tekintettel kerülhet sor, amennyiben a Megbízottal történt egyeztetés eredménytelen volt. 9. A Megbízott köteles a várószoba, váróterem nyitva tartásáról a rendelési idő kezdete előtt legalább fél órával gondoskodni. 10. A Megbízó jogosult és köteles az egészségügyi ellátási szerződés alapján működő egészségügyi szolgáltatónál ellenőrizni a szerződésben vállalt kötelezettségek

23 teljesítését. A Megbízott köteles a Megbízója számára, annak kérésére a megbízás szerződésszerű teljesítésének ellenőrzéséhez szükséges adatokat rendelkezésre bocsátani. 11. A Megbízott maga gondoskodik az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: ESzCsM rendelet) és az EüM rendeletben foglaltak szerint az egészségügyi szolgáltatás végzéséhez szükséges szakmai minimumfeltételekben előírt személyi feltételek biztosításáról (asszisztens, szakdolgozó, takarítás, technika, működtetés stb.). 12. A Megbízott e szerződésben vállalt feladatát személyesen köteles elvégezni, kivéve: ha egészségi állapota miatt erre nem képes (keresőképtelenség), vagy ha szabadságát tölti, vagy hivatalos távollét esetén, vagy egyéb, jogszabályokban meghatározott esetekben. 13. A Megbízott maga gondoskodik önmaga, valamint alkalmazottai helyettesítéséről, ennek anyagi forrásigényéről, a helyettesítést ellátók szakmai megfelelőségéről, az általuk okozott károk megtérítéséről. 14. A Megbízott távolléte időtartamára helyettest vehet igénybe. A helyettesítés történhet a helyettesítő vagy a helyettesített orvos rendelőjében (ez utóbbi abban az esetben, ha a rendelő 600 m-nél távolabb esik a helyettesítő orvos rendelőjétől). A helyettesítés körülményeiről köteles a lakosságot minden esetben, a Megbízót a két héten túli távollétekről időben és írásban tájékoztatni (levél, fax, elektronikus úton). Helyettesítő orvos: Helyettesítés helye: 5600 Békéscsaba, 15. A Megbízó a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény valamint az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény rendelkezéseiből eredő egészségügyi alapellátási kötelezettségeit azáltal biztosítja, hogy a jelen egészségügyi ellátási szerződés keretében gondoskodik a lakosság egészségügyi alapellátásáról. A felnőtt háziorvosi ellátás biztosításához az ESzCsM rendelet szerinti feltételeket a Megbízott biztosítja. 16. Jelen szerződés megszüntetésére a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) vonatkozó rendelkezései az irányadók. A határozatlan időre kötött szerződést a másik félhez írásban intézett indokolt és okszerű felmondással a felek megszüntethetik. A szerződés rendes felmondással csak a szerződéskötéstől számított 5 év elteltével szüntethető meg. A felmondási idő 6 hónap. A szerződés a felmondást tartalmazó jognyilatkozat kézhezvételét követő hatodik hónap utolsó napján szűnik meg. A Megbízó a feladat-ellátási szerződést - indokolással - felmondja, ha a) a felnőtt háziorvos a feladat-ellátási szerződésben vállalt kötelezettségeit írásbeli felszólítás ellenére sem teljesíti, vagy folytatólagosan megszegi a jogszabályban foglalt működésre vonatkozó előírásokat, b) a felnőtt háziorvos önálló egészségügyi tevékenység végzésére való jogosultságát bármely okból elveszti.

24 A Megbízó a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, ha: a) a Megbízott működtetési joga bármilyen okból megszűnik (visszavonás, átruházás, alkalmatlanság stb.), b) a Megbízott finanszírozási szerződése az OEP-pel bármilyen okból megszűnt, c) a népegészségügyi szakigazgatási szerv illetékes intézete által kiadott működési engedélyt visszavonják, d) a Megbízott az önálló orvosi tevékenység gyakorlásához előírt bármely jogszabályi feltételeknek nem felel meg, e) a Megbízott ellen végelszámolási vagy felszámolási eljárás van folyamatban. A jelen megállapodást a Megbízott abban az esetben jogosult azonnali hatállyal felmondani, ha a Megbízó a megállapodásban vagy a jogszabályban foglalt kötelezettségét felhívás ellenére ismételten megszegi. 17. Jelen szerződés 2014. január hó 1. napján lép hatályba, és határozatlan időre szól. 18. A jelen megállapodás egyes rendelkezéseinek esetleges érvénytelensége nem érinti a megállapodás egészének érvényességét. 19. A kártérítésre, kártalanításra vonatkozóan a Ptk. és az Öotv. rendelkezései az irányadóak. 20. A jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., az Öotv. és a korábban hivatkozott jogszabályok alkalmazandók. 21. A jelen szerződéssel szabályozott jogviszonyban esetlegesen felmerülő vitás kérdéseket a felek megpróbálják megegyezés útján rendezni, amennyiben ez nem vezet eredményre, úgy - hatáskörtől függően - kikötik a Békéscsabai Járásbíróság, illetve a Gyulai Törvényszék kizárólagos illetékességét. A felek jelen szerződést elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag írják alá. Békéscsaba, 2013. ………………………... …………………………………………….. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseli: Vantara Gyula polgármester (Megbízó) Ellenjegyzem: ……………………………….. Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Pénzügyi ellenjegyzés: …………………….. Tarné Stuber Éva osztályvezető

………………………………….. Dr. Szilágyi Annamária és Társa Bt. képviseli: Dr. Szilágyi Annamária üzletvezető

25

Tárgy:

Tag delegálása a Dr. Réthy Pál Kórház – Rendelőintézet felügyelő tanácsába

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolja a közgyűlésnek. Tájékoztatásul közölte, hogy az Mötv. 49. § (1) bekezdése alapján: A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. Dr. Kerekes Attila képviselő bejelentette személyes érintettségét, a szavazásban nem vesz részt. Szavazásra bocsátotta Dr. Kerekes Attila döntéshozatalból történő kizárását. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 12 igen, 2 nem szavazattal, 1 tartózkodással, Dr. Kerekes Attila képviselőt a döntéshozatalból kizárta.

Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 1/2. 158-180) A közgyűlés 15 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 226/2013. (X. 18.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Dr. Réthy Pál KórházRendelőintézet felügyelő tanácsába Dr. Kerekes Attilát delegálja. Felelős: Határidő:


Vantara Gyula polgármester: Felkérte Dr. Szvercsák Szilvia jegyző asszonyt, hogy a Bejelentések napirend keretében adjon tájékoztatást a kizárás módjáról. Bejelentette, hogy szintén döntéshozatalból történő kizárásra kerül sor bíráló bizottság létrehozásánál. (Kazetta 1/2. 180-185) Tárgy:

A Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás fenntartásában működő szociális intézmények által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 13/2011.(IV. 29.) önkormányzati rendelet módosítása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság, a rendelet módosítását javasolja a közgyűlésnek. A rendelet-tervezetet a közgyűlést megelőzően a Nemzetiségi, Ügyrendi, Ellenőrzési Bizottság ügyrendi szempontból véleményezte, azt tárgyalásra alkalmasnak minősítette. Van-e kérdés észrevétel? Megjegyezte, hogy a téma tárgyalása sürgősségi indítvány alapján került az ülés napirendjére.

26 (Kazetta 1/2. 185-196) Szabóné Kocziha Tünde képviselő: Az előterjesztés értelmében a tanyagondnoki szolgáltatást a Felsőnyomáson lévő tanyákon élőkre is kiterjeszti az önkormányzat a Békéscsabai Evangélikus Szeretetszolgálat közreműködésével. A kezdeményezés támogatható, hiszen nagyon jól működő szolgáltatás a tanyagondnoki szolgálat. Ismerete szerint Békéscsabán is nagyon szépen működik. A szolgáltatást a Békéscsabai Evangélikus Szeretetotthon meglévő személyi állománya biztosítja a továbbiakban, vagy 1-3 új munkahely létesül? (Kazetta 1/2. 196-209) Kutyej Pál képviselő: Az előterjesztés nem arról szól, hogy a Békéscsabai Evangélikus Szeretetotthon szeretne új körzetet indítani. Meglátása szerint rendeleti szinten kívánják szabályozni a törvényi előírás végrehajtását. Többen érdeklődtek, miért jó a tanyagondnoki szolgálat működtetése. Azon felül, hogy segítenek az embereknek, a városnak is segítenek. Ne higgye senki azt, hogy nagy üzlet található benne. Egyedül a segítőkészség dominál. A tanyasi elzárt részek télen kérik, hogy őket is segítsék. Ezért jött létre a tanyagondnoki szolgálat kiterjesztése. Arra a kérdésre, hogy létszámban hány fő foglalkoztatható a továbbiakban, azt a választ adta, hogy létszámbővítés természetesen létrejön, hiszen főállású tanyagondnokot kell alkalmazni, ami egy főt jelent. (Kazetta 1/2. 209-242) Dr. Fábián Ágnes tanácsnok: Tudomása szerint a szeretetszolgálat eddig is tette a dolgát Felsőnyomáson. Nagyon nagy szükség van rá. Megköszönte a lehetőséget a szolgálat bővítésére. Kérte, hogy az elérhetőség a médiában is minél előbb megjelenjen, hogy az ott élők minél nagyobb számban tudjanak hozzájuk fordulni. (Kazetta 1/2. 242-252) Hanó Miklós alpolgármester: A kormány úgynevezett tanya programja a külterületen élők életminőségének javítását célozza. Amennyiben a gazdálkodásnak jobban megfelelnek, akár még munkahelyet is teremt. Egyre nagyobb az igény, hogy a termelésből kivont területeken, az úgynevezett tanyán élők segítésére. Meglátása szerint hosszabb távon még nagyobb szükség lesz rá. (Kazetta 1/2. 252-262) Kutyej Pál képviselő: A rendelet jogerőre emelkedésétől számított pár napon belül beadásra kerül a hivatalos kérelem az engedélyre. Várhatóan heteken belül megkezdődhet a tanyagondnoki szolgálat ellátása. Ezúton köszönte meg a hivatal dolgozóinak segítő közreműködését. (Kazetta 1/2. 262-271) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a rendeletalkotást. (Kazetta 1/2. 271-274) A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 26/2013. (X. 21.) önkormányzati rendelete a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás fenntartásában működő szociális intézmények által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális

27 ellátásokról, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 13/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 60. § (3) és (4) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § A Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás fenntartásában működő szociális intézmények által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 13/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „12. § (1) A házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka és a tanyagondnoki szolgáltatás igénybevételére a Szoctv. 60. §-át, 63–65. §-át, valamint 65/C–65/E. §-át megfelelően kell alkalmazni. (2) A tanyagondnoki szolgáltatás Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén a) a Nagyrét tanyákon (Veszei - Élővíz-csatorna - Békéscsaba belterületének közigazgatási határa – Élővíz-csatorna - Sikonyi gátőrház - Ó-Körös terület), b) a Kisrét tanyákon (Sikony - Élővíz-csatorna - Békéscsaba belterületének közigazgatási határa - Budapest-Lőkösháza vasútvonal - Murony község közigazgatási határa - Békés város közigazgatási határa, illetve Felső-nyomásKisrét határvonalán található Felsőnyomás 134 -213. számú tanyákig), c) a Felső-nyomás tanyákon (Budapest-Lőkösháza vasútvonal - Békéscsaba belterületének közigazgatási határa - a 47-es főút Szeged irányába Telekgerendás község közigazgatási határa - Kétsoprony község közigazgatási határa - Kamut község közigazgatási határa - Murony község közigazgatási határa) biztosítható. (3) A tanyagondnoki szolgáltatás keretében közvetlen, személyes szolgáltatások közül alapfeladatok: a) közreműködés az étkeztetésben a napi egyszeri meleg étel (ebéd) házhoz szállítása által, b) a házi segítségnyújtásban való közreműködés keretében a gondozónak a szolgáltatást igénybe vevő lakására történő szállítása, c) közreműködés a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás során, az ügyeletes gondozók eljuttatatása az ellátásban részesülőkhöz, d) közreműködés a közösségi és szociális információk szolgáltatásában, e) a szolgáltatást igénybe vevő egészségügyi intézménybe szállítása, amennyiben az illető tömegközlekedési eszközt nem tud igénybe venni, f) gyógyszer felíratása, kiváltása és a gyógyászati segédeszközhöz való hozzájutás biztosítása, g) a bevásárlás, segítségnyújtás a bevásárláskor,

28 h) lakossági szolgáltatás keretében fűnyírás, tüzelő beszerzés, favágás, tüzelő bekészítés, meghibásodott háztartási gépek szervizbe történő eljuttatása, hóeltakarítás, i) óvodáskorú, iskoláskorú gyermekek szállítása óvodába, iskolába, egészségügyi intézményekbe, és közösségi programokra. (4) A tanyagondnoki szolgáltatás számára meghatározott közvetlen, személyes szolgáltatások közül kiegészítő feladatnak minősülnek az alábbi lakossági szolgáltatások: a) a közösségi, művelődési, sport- és szabadidős tevékenységek szervezése, segítése, a helyi rendezvényekre történő szállítás, b) a lakossági igények továbbítása, c) az egyéni hivatalos ügyek intézésének segítése, a felmerülő szállítási feladatok, amennyiben a szolgáltatást igénybe vevő nem tud tömegközlekedési eszközt igénybe venni, d) egyéb lakossági szolgáltatások, illetve az étkeztetésen, házi segítségnyújtáson, közösségi és szociális információk szolgáltatásán kívüli egyéb alapszolgáltatások biztosításában való közreműködés, idősek klubjába történő eljuttatás. (5) A tanyagondnoki szolgáltatás számára meghatározott, az önkormányzati feladatok megoldását segítő közvetett szolgáltatásnak minősül: a) az ételszállítás, b) az önkormányzati információk közvetítése a lakosság részére, c) a tanyagondnoki szolgálat működtetésével kapcsolatos teendők ellátása, a szolgáltatással kapcsolatos dokumentáció vezetése.” 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

Vantara Gyula polgármester Napirend tárgya: Tárgy:

Vagyoni, közbeszerzési ügyek, pályázatok

Önerő vállalása a „Békés Megyei Ivóvízminőség-javító Program” című projekthez

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolja a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 1/2. 274-280) Takács Péter képviselő: Egyetért az előterjesztéssel, hiszen az 1 milliárd forint jelentős mértékben megterhelné Békéscsaba költségvetését a 2014-2015. évben. Ugyanakkor a program összefüggésben van az Aradi víz kérdésével. Sikerül a határ túloldaláról áthozni a

29 vizet, vagy sem? Az utóbbi időben keveset lehetett hallani a fejleményekről. Kérte Vantara Gyula polgármestert adjon rövid tájékoztatást a jelenlegi helyzetről. (Kazetta 1/2. 280-296) Vantara Gyula polgármester: Az Aradi vízbázisra alapuló vizellátás terve nincs elvetve. Lejár a meghosszabbított uniós derogáció. 2012. karácsonyán kellett volna a programnak megkezdődnie. Mivel a meghosszabbítás is lejár, ezért a magyar állam a vezetékhálózat kiépítése mellett saját kutak fúrásával próbálja megoldani arzénmentesítést. A napokban érkezett meg Aradról az az engedély, amely lehetővé teszi. A két projektet kell összehangolni. Időközben a magyar állam megváltozatta az elképzelést, mivel a román fél nem adott határozott választ. A projekt jelenleg önerőből, az ország területén fúrt kutakkal történő ellátásra alapoz. Biztosított a 30 milliárdos összeg, de a határidő szorítása miatt tenni kellett valamit. Bővebb ismerettel jelenleg nem rendelkezik. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 1/2. 296-323) A közgyűlés 15 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 227/2013. (X. 18.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a „Békés Megyei Ivóvízminőség-javító Program” című (KEOP-1.3.0/09-11-2012-0009 azonosító jelű) projekthez szükséges saját forrást az alábbiak szerint biztosítja: A projektnek a támogatás szempontjából elszámolható nettó összköltsége a támogatási szerződéssel megegyezően: 29.548.722.250,- Ft. A támogatás mértéke a projekt elszámolható összköltségének 87,430198 %-a, de legfeljebb 25.834.506.370,- Ft. A projekt teljes költségére vonatkozó önkormányzati önrész mindösszesen: 3.714.215.880,- Ft, amely 100 %-ára támogatási igényt nyújtott be a „KÖZÉP-BÉKÉSI TÉRSÉG” Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás a BM EU Önerő Alapra, a helyi önkormányzatok és az önkormányzati társulások európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítéséhez nyújtható támogatásról szóló 19/2013. (V. 22.) BM rendelet szerint. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése kötelezettséget vállal arra, hogy a rá jutó önrész összegét a 2014. és 2015. évi költségvetési rendeletében az alábbiak szerint elkülöníti: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatára jutó összes saját forrás (forint)

2014. év

2015. év

1.013.609.517

361.958.242

651.651.275

2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a pályázat aláírására és a pályázattal kapcsolatban szükséges nyilatkozatok megtételére.

30

Felelős: Határidő:


Tárgy:

A CsabaPark projekt II. ütem pályázati dokumentációjának benyújtásra történő előkészítése

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolja a közgyűlésnek azzal, hogy a dokumentáció benyújtása előtt tájékoztató jelleggel kerüljön bemutatásra a bizottság részére. Előterjesztőként a javaslattal egyetért. Van-e kérdés, észrevétel? Takács Péter képviselő: Az előterjesztés szerint a másfél milliárdos projekthez 50.000.000,Ft saját erőt kell felmutatni. Az anyag utal a magántőke bevonására. Véleménye szerint a város biztosítani tudja az önerőt, ezért nem biztos, hogy magántőkét kell bevonni. A programban vázlatosan szerepel a Körte sori fogadóépület építése. Mi ennek az indoka? Emlékezete szerint a cirkusz teret annak idején azért cserélték el a Trófeával, hogy a Gyulai útról szabad bejáratot lehessen biztosítani. Lehetséges, hogy a Trófea épületében vallásturisztikai központ alakul ki. (Kazetta 1/2. 323-355) Vantara Gyula polgármester: Az 50.000.000,- Ft-os önrész az 500.000.000,- Ft 10 %-a, illetve ahogy a táblázatból is látszik, különböző finanszírozás valósítható meg. Az 1.000.000.000,-Ft a 100 %-ban finanszírozott rész. Az e fölött lévő 500.000.000,- Ft-hoz szükséges 10 % önerőt biztosítani különböző intenzitás mellett. Amennyiben 2014. évben a költségvetés fedezetet nyújt, nem szükséges külső forrást, illetve magántőkét bevonni. Mintegy 4 hektár nagyságú terület került elhatárolásra vidámpark céljára, amelyet teljes egészében magántőke bevonásával kíván az önkormányzat megvalósítani. Alapvetően nem a park létesítményét szolgálja. Külön belépőjeggyel lehet igénybe venni. Ezért történt a szétválasztás. Adott esetben az 1.000.000.000.000,- Ft feletti részt bármikor vissza lehet vonni, amennyiben nem áll rendelkezésre forrás. Ismételten kihangsúlyozta, hogy szeretnék megvalósítani, de ez attól is függ, hogy 2014. évben milyen kondíciói lesznek a költségvetésnek. (Kazetta 1/2. 323-391) Hanó Miklós alpolgármester: A folyamatban lévő beruházás lelke a Kolbászfalu. A terület teljes nagysága 43 ha + 8 ha. A terület teljes kihasználásra törekedve az erdő tisztítása két éve folyamatban van, ahol sétáló utak, egyebek valósulnak meg. A város lakossága is használatba veheti a parkot és az erdőt, ezért létrehozása turisztikai szempontból is fontos. A csatornázásból felszabadult földet hasznosítva takarékosan, önköltséggel épült meg az a domb, amely turisztikai attrakciót is jelenthet. A Körte sor nem esik erre a részre, innen kb. 1 km-re található. Átközlekedés turisztikai útvonalon lehetséges. Amennyiben a turisztikai vagy a sport részre kívánnak átjutni, a Körte sor felőli bejáraton tehetik meg. Itt található a domb, ahol adott lesz a síelési lehetősége is. Szeretnék, ha az iskolás korosztály síelni tanulna. A kialakítandó tavon tavasztól őszig lehet majd csónakázni. Télen - a vizet leengedve korcsolyapályaként funkcionálhat. A Sátoraljaújhelyen megtekintett kalandpark mellett is jól működik a műjégpálya, ami csekély összegből valósult meg. Drótkötélpálya, mászó fal, stb. elemek is elhelyezhetők. A felszerelések elhelyezésére kiszolgáló egységet építenek, ami egyben a fogadó épület, ahol fogyasztásra alkalmas helyiséget is kialakítanának.

31 (Kazetta 1/2. 391-2/1. 025) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 13 igen szavazattal, 4 tartózkodással a következő határozatot hozta: 228/2013. (X. 18.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felkéri a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.-t, hogy a Kiemelt turisztikai termék – és attrakciók fejlesztése című pályázati felhívás újonnan történő meghirdetésére készítsen elő egy maximum nettó 1.500.000.000,- Ft projektösszegű és maximum nettó 50.000.000,- Ft saját forrásigényű, „CsabaPark - Hagyomány és Gasztronómia II. ütem” című pályázati dokumentációt.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felkéri a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.-t, hogy az 1. pontban hivatkozott pályázati felhívás meghirdetése esetén a pályázati dokumentációt nyújtsa be, és felhatalmazza Kozma János vezérigazgatót a benyújtandó pályázat, valamint a szükséges nyilatkozatok aláírására.

3.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a pályázat előkészítésének költségét (nettó 4.000.000,- Ft) a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. részére rövid lejáratú támogatási kölcsön formájában biztosítja a 2013. évben.

4.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a jelen határozat 1. számú mellékletét képező tulajdonosi hozzájárulás aláírására.

5.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felkéri a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.-t, hogy a „CsabaPark - Hagyomány és Gasztronómia II. ütem” című pályázati dokumentációt a benyújtást megelőzően mutassa be a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság előtt.



32 1. számú melléklet Ikt. sz.: IV. 653- 4 /2013.

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS

Előadó:

POLGÁRMESTERÉTŐL

Mell.: Hiv. sz.: -

Békéscsaba, Szent István tér 7.

Postacím: 5601 Pf. 112.

Telefax: (66) 523-804

Telefon: (66) 523-801

E-mail: [email protected]

TULAJDONOSI HOZZÁJÁRULÁS

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata - mint a Békéscsaba 1498/31, 1492/1, 1512/5, 1509/1, 1506/2, 1507, 1508, 1493/3, 1506/11, 1506/12, 1506/13 hrsz.-ú ingatlanok tulajdonosa – képviseletében eljárva hozzájárulok ahhoz hogy a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. a Dél-Alföldi Operatív Program „Kiemelt turisztikai termék – és attrakciók fejlesztése” című pályázati felhívásának a keretében a „CsabaPark - Hagyomány és Gasztronómia II. ütem” című pályázatában a fenti területen a pályázatban tervezett fejlesztéseket megvalósítsa, továbbá a megvalósítást követő legalább 5 évig üzemeltesse. A fent nevezett ingatlanok jelen tulajdonosi hozzájárulás alapján a megvalósítás időtartama alatt és az azt követő legalább 5 évben a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. részére működtetésre rendelkezésre állnak.

Békéscsaba, 2013. október 31.


33

Tárgy:

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz (TOP) és az ágazati Operatív Programokhoz illeszkedő, Békéscsaba Megyei Jogú Város és térsége fejlesztési részdokumentumainak (I. fázis – fejlesztési irányok) elfogadása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolja a közgyűlésnek. Az előterjesztést véleményezte az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság, öt pontból álló javaslatot tett az esetleges módosításokra. Felkérte Wittmann László osztályvezetőt részletesen ismertesse a módosító javaslatokat és nyilatkozzon, hogy az Európai Unió alapelveivel kompatibilisek, vagy sem. (Kazetta 2/1. 025-037) Wittmann László osztályvezető: A bizottság javasolta, hogy az előterjesztés mellékletét képező táblázatban az „Oktatási és kulturális intézményrendszer fejlesztése” prioritás oszlop tervezett beavatkozások sorából a „Bölcsődék” fejlesztése kerüljön át az „Egészségügyi alapellátás és szociális ellátás” tervezett beavatkozások oszlopába. A módosító javaslat kezelhető. A második módosító javaslat értelmében az „Egészségügyi alapellátás és szociális ellátás” prioritás, tervezett beavatkozási sora az alábbiakat tartalmazza: „A szociális ellátórendszer társadalmi igényeknek megfelelő fejlesztése, korszerűsítése és ésszerűsítése. Az önkormányzati bérlakásállomány bővítése, fejlesztése és felújítása.” a felújítás külön jelenjen meg. A javaslat szintén kezelhető. Az előterjesztés szöveges részének 2. oldalán, az Európai Bizottság által meghatározott kiemelt fejlesztési célok között szereplő második felsorolás az alábbi módosításra tesz javaslatot: „élhető és az üzleti szereplők számára vonatkozó települések létének elősegítése”. Miután az Európai Bizottság által megfogalmazott cél, a kiegészítés kezdeményezhető, de nem biztos, hogy célszerű, ezért nem javasolja elfogadását. A negyedik javaslat a „Megyei jogú városok tervezési folyamata az alábbi feladatkörökből áll” felsorolás 1. pontja az alábbiak szerinti módosulást kezdeményezi: „Megalapozó vizsgálat elkészítése”. A módosító javaslat elfogadható. Az ötödik javaslat rövid tartalmi összefoglalása a közlekedésfejlesztésre vonatkozó munkarész kiegészítésére irányul, a „Regionalitás figyelembe vételére”. Bizottsági ülésen elhangzottak alapján olyan jellegű fejlesztésekre vonatkozik – gyorsforgalmi úthálózat vagy főúthálózati elemek fejlesztése – amely nem jelen előterjesztés tartalmát képezi. Az előterjesztés azon fejlesztések kidolgozására irányul, ami a város közigazgatási területén, illetve a várost alkotó várostérség – kistérség egyéb településeinek közigazgatási területén – valósul meg. Ezen fejlesztéseken a kiegészítő javaslat túlmutat, ezért elfogadását nem javasolja. Nyilvánvaló, hogy fontos a főúthálózat gyorsforgalmi hálózat fejlesztés, de nem ebben az összefüggésben. (Kazetta 2/1. 037-063) Herczeg Tamás képviselő, tanácsnok: Megköszönte Wittmann László osztályvezető pontosításait. Véleménye szerint a bizottság valamennyi szakmai jellegű igénye teljesül a módosítások befogadásával.

34 (Kazetta 2/1. 063-069) Strifler Attila képviselő: Az előterjesztés tartalmazza azokat a főbb kereteket, ami meghatározza pályázatok irányát. Egy része beleillik a jelenlegi városvezetés által folytatott folyamatba, mint például a város rehabilitáció vagy az energetikával kapcsolatos különböző fejlesztések. Egyértelműen látszik, hogy a már meglévő folyamatokat egészíti ki. Kiemelte, hogy több város döntött arról az utóbbi időszakban, hogy visszaszerzi települése önrendelkezési jogát. Ebből a szempontból Békéscsaba számára is számos lehetőség adott. Több önkormányzat az élelmiszer önrendelkezés kapcsán a helyi közösség által megtermelt alapanyag felhasználását helyezi előtérbe, törekszik arra, hogy minél nagyobb mértékben a közétkeztetéshez szükséges alapanyagokat biztosítsa. Mindez Békéscsaba önkormányzata számára is követendő példa lehet a jövőben. A pályázati lehetőségek ismertében érdemes ebbe az irányba lépéseket tenni. Tisztában van azzal, hogy a hasonló lépések megkezdődtek, példaként említette a Csabai Kolbászt, illetve a Csaba Gyöngye ültetvényt. Nagyobb hatásfokkal meg lehet teremteni, hogy a város élelmiszer önrendelkezése még egy óriási lépést tegyen pozitív irányba. Nyilvánvaló, hogy az uniós pályázatokhoz a korábbi évekhez hasonló módon az önkormányzatnak önrészt kell biztosítani. Tanácsosnak tartja, ha az elkövetkező költségvetési években erre külön figyelmet fordítanának. Elkülönített tétellel biztosítsák az önrészek finanszírozását, akár oly módon is, hogy egyik költségvetési évről a másikra áthúzódnának. Kérte kiemelt figyelmet fordítsanak arra, hogy az önkormányzat ne kerüljön abba a helyzetbe, mint a korábbi uniós költségvetési ciklusban – újabb hitelek felvétele – és az adósságkonszolidációt követően 2020. évben ne forduljon elő, hogy az állam által átvállalt adósság visszatermelődjön. (Kazetta 2/1. 069-105) Takács Péter képviselő: Egyetért a táblázatban található prioritással, hiszen a munkahelyteremtést elősegítő beruházások szerepelnek az első helyen. Más kérdés, hogy az élelmiszeripar fejlesztése valójában mit jelent. Három megjegyzést kíván tenni: A felsorolt fontossági célcsoportból hiányolja az Élővíz-csatorna rehabilitációját. Javasolta a turisztikai blokkban történő megjelenítését. A turizmus fejlesztése esetén a Csaba Gyöngye szőlőskert miért nem került említésre, hiszen több ezer tőkét telepítettek. Holott arról volt szó korábban, kiemelt turisztikai bázisa lesz a városnak. Tisztában van azzal, hogy nem a város a kezelője a repülőtérnek. Milyen ismerettel rendelkeznek arra vonatkozóan, hogy a reptér kezelői terveznek-e fejlesztést a város megközelíthetősége szempontjából? (Kazetta 2/1. 105-134) Dr. Kerekes Attila képviselő: Örömmel vette az előterjesztést. A kormányprogram nagy erőfeszítést tesz azért, hogy munkahelyeket teremtsen, fejlessze a gazdaságot, hiszen ez az előbbre jutás, jólét alapja. Az előző uniós ciklusban a pályázatok elsősorban turisztikai, városfejlesztési célok megvalósításához nyújtottak támogatást. Ennek keretében valósult meg a csatornázás, a fürdőfejlesztés, a városközpont, a kulturális központ. Jelenleg a CsabaPark épül. Valóban, ahogy Vantara Gyula polgármester is említette, ha ezen lehetőségeket nem használja ki a város, soha vissza nem térő lehetőséget szalaszt el. Az elkövetkezendő ciklusban – helyesen – a munkára, a gazdaság élénkítésére helyezi a hangsúlyt. Felszólította a megyei jogú városokat a fejlesztési irányok kialakítására, sőt a következő évre részletes, pontos tervet kell kidolgozni, hogy a pályázati lehetőséget minél nagyobb mértékben vehessék igénybe. Jelen napirend megfelel azon irányoknak, amely a helyi erőforrásokat ki tudja használni. Meglátása szerint Békéscsaba előtt biztató jövőkép áll.

35

Egyetért Wittmann László osztályvezető megállapításaival. Természetesen tudomásul veszik, hogy az egyéb kiegészítő módosítások jelen esetben nem vehetők figyelembe. (Kazetta 2/1. 134-168) Vantara Gyula polgármester: Van-e kérdés, észrevétel? Felhívta a figyelmet – mint az előterjesztésből is kitűnik – párhuzamosan két tervezés van folyamatban. Az egyik az integrált településfejlesztési stratégia része, ami a szűkebben vett értelemben Békéscsaba vágyait, igényeit, lehetőségeit, elképzeléseit veszi számba. Az Európai Unió 2014-2020 közötti programhoz az ITS-nek illeszkednie kell. Megjegyezte, hogy az ITS nemcsak Békéscsabáé, hanem a kistérségre is ki lesz terjesztve. A kistérségi települések fejlődését Békéscsaba fejlődésével együtt kell elképzelni. A kistérség fejlődése, új munkahelyek létrejötte természetesen Békéscsaba számára is hasznos. Azt kell tisztán látni, hogy nem minden program szerepeltethető az uniós tervek között, amit a város szeretne megvalósítani. Ilyen a belterületi utak építése, a város rehabilitáció. Ezen elemek kisebb súllyal szerepelnek az uniós támogatott programok között. Ahogy Takács Péter képviselő is kiemelte a munkahelyteremtés az összes költség 60 %-át jelenti. Tudomása szerint Magyarország 7.000 milliárd forint 60 %-a. Az arányok változnak. A városnak ki kell dolgoznia egy olyan listát, ami az adóbevételek teljesülése függvényében a saját programok megvalósítását is lehetővé teszi. Felhívta a figyelmet, hogy nem tudnak minden jóváhagyott programot az uniós pályázatok keretében érvényesíteni. Ennek azért van jelentősége, mert a tervezés megkezdésekor az volt az elképzelés, hogy a listán minden előremutató fejlesztés szerepel. A részletes kiírások ismeretében látható, hogy azokból milyen elképzelések valósíthatók meg uniós támogatásból. Az unió elsők között fogadta el Magyarország 2014-2020. évre vonatkozó terveit. A mellékletben található felsorolás ezeket a fő irányokat tartalmazza. Strifler Attila képviselő közétkeztetéssel kapcsolatos észrevételére az alábbiakat reagálta: Békéscsaba más elképzelés szerint tesz. Azok az önkormányzatok, amelyeket említett, szociális munka és egyéb elképzeléseik miatt használják az önkormányzati földeket településük közétkeztetéséhez. Békéscsaba ezzel szemben a kistermelők támogatására helyezi a hangsúlyt, ami azt jelenti, hogy a Gyermekélelmezési Intézmény beszerzéseit kisebb egységekre bontják, biztosítva a kistermelők bekapcsolódását a rendszerbe. A kolbász stratégia is ezt a célt szolgálja. Az első kiírás 40 km-es körre szűkítette a beszállítói kört. Az, hogy ez nem minden esetben teljesült, abból adódott, hogy nem minden ellátási forma – tengeri hal – nem oldható meg. Igyekeznek a helyben megtermelhető nyersanyagot minél közelebbről beszerezni. – hús, zöldség, pékáru, stb.) Ehhez természetesen a kistermelőknek is partnerséget kell mutatniuk. Változik a támogatás jellege, mértéke. A mai elképzelések szerint nem lesz önrész. Békéscsaba és térsége – jelenlegi ismeretek szerint – mintegy 10.000.000.000,- Ft összegű támogatásban részesül a 2014-2020-as ciklusban, amit projektekkel kell feltölteni. Ez még nem elfogadott tény, de a feltételrendszer efelé halad. Az Élővíz-csatorna rehabilitáció kapcsán több pozitív jelenség tapasztalható, például a horgászok és vadkacsák, illetve ismeretlen vízi növényzet megjelenése, ami még tisztítja is a vizet. A szennyvízhálózat teljes kiépítése, a tisztítótelep beüzemelése után érezhető vízminőség javulás következik be főleg a Békési úttól kifelé terjedő szakaszon. A város átkelési szakaszán folyó csatorna vízminősége jó. A mellette lévő kulturális, szórakoztató

36 programközpontokat folyamatosan fejlesztik. Elképzelések között szerepel, hogy stégeket helyeznek ki, amit hajózás alkalmával igénybe lehet venni még a strand területén is. Természetesen tovább folytatódik a szőlő telepítése. Jövő évben fog az első ültetvény termőre fordulni. Kérelmet nyújtottak be a minisztériumhoz, hogy őshonos gyümölcsfafajtákat is telepíthessenek a mintakertbe. Tanösvényen szeretnék meg ismertetni a felnövő generációval az őshonos gyümölcsfákat és azok terméseit. A fejlesztés folyamatos, amennyiben a pályázat lehetőséget biztosít, bemutatóházat létesítenek. Igazából nem a bor felé indulnak el, hanem a Csabagyöngye szőlőből készített pálinka, illetve a gyümölcs felhasználását szeretnék bemutatni. Reptérrel kapcsolatban tudni kell, hogy az önkormányzat kb. 3 % tulajdoni résszel rendelkezik. Három tulajdonos van hasonló nagyságrendben, míg a többségi tulajdonos az MNV Zrt. Tárgyalások vannak folyamatban az átvételt illetően. A város feltételként szabja meg, hogy „0” szaldóval működjön a reptér. Ehhez szükséges a sportélet bővítése, illetve azon szerződés megkötése, amely Békéscsabára hozna programokat ezzel segítve a működést. Lehetséges, hogy más, repülőtérrel rendelkező városokkal veszik fel a kapcsolatot cserevendégek ide látogatása kapcsán, aki számára igényes programokat biztosít a város. (Hévíz) Jelezte, hogy az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság módosító javaslatai közül az 1. és 2. pontban foglaltakkal, mint előterjesztő egyetért, azokat befogadja. A harmadik pontot, tekintettel arra, hogy Európai Bizottság által megfogalmazott irányelvek, a módosító javaslatot nem javasolta elfogadásra. A negyedik módosító javaslatot, miszerint megalapozó vizsgálatot kell készíteni, előterjesztőként befogadja. A regionalitás figyelembe vételével történő kiegészítés szintén ütközik az uniós irányelvekkel, ezért nem javasolja elfogadásra. Megkérdezte, hogy az elhangzott indoklásokkal, kiegészítésekkel van-e kifogás az ellen, hogy az említett öt javaslatból azt a két módosító javaslatot, amelyek az Európai Bizottság irányelveitől eltérnek, ne szerepeltessék a módosítások közé. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság fent említett három módosító javaslatát. -

Megállapította, hogy a közgyűlés a javaslattal 17 igen, egyhangú szavazattal elfogadta.

Az elfogadott módosításokkal együtt szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyűlés 15 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 229/2013. (X. 18.) közgy. HATÁROZAT

37 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elfogadja a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz és az ágazati Operatív Programokhoz illeszkedő, Békéscsaba Megyei Jogú Város és térsége fejlesztési részdokumentuma irányait, az előzetesen megfogalmazott prioritásokat és beavatkozásokat jelen határozat melléklete szerint. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz és az ágazati Operatív Programokhoz illeszkedő, Békéscsaba Megyei Jogú Város és térsége fejlesztési részdokumentumait a Közgyűlés által elfogadott prioritások mentén a kiadott iránymutatásokban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően a minisztériumok részére megküldje. Felelős: Határidő:


38 Békéscsaba Megyei Jogú Város és térsége fejlesztési dokumentumaihoz előzetesen megfogalmazott prioritások és beavatkozások a 2014-2020 időszakra Prioritás Tervezett beavatkozások Munkahelyteremtést Iparterületek kialakítása (területszerzés, alapinfrastruktúra kiépítése, elősegítő megközelíthetőség javítása, ipari beruházások termelésre alkalmas csarnokok építése) Élelmiszeripar fejlesztése Épületenergetika: városi intézmények Energetika energetikai megújítása, energiahatékonyság Geotermikus energia felhasználása az energiaköltségek csökkentése érdekében Napenergia: napelempark létesítése Közvilágítás korszerűsítése Termálenergia a mezőgazdaságban (pl. kertészet) Funkcióbővítő városrehabilitáció Városrehabilitáció folytatása több akcióterületen Szociális célú városrehabilitációs programok kombinálva mg. termékek piacra jutásával Gasztronómiai és aktív turizmus Turizmusfejlesztés (Csabapark) Gyógyturizmus (fürdő) Vízi és kerékpáros turizmus Szálláshelyek fejlesztése Természetközeli fejlesztések Közlekedésfejlesztés Közösségi közlekedés rendszere Kerékpáros közlekedési hálózatok Bel- és külterületi utak fejlesztése Járdaépítési program Oktatási és kulturális intézményrendszer fejlesztése Egészségügyi alapellátás és szociális ellátás

Jókai Színház

A szociális ellátórendszer társadalmi igényeknek megfelelő fejlesztése, korszerűsítése és ésszerűsítése. Az egészségügyi alapellátást biztosító infrastruktúra fejlesztése, korszerűsítése. Az önkormányzati bérlakásállomány bővítése, fejlesztése és felújítása. Bölcsődék és óvodák

Operatív program Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP)

Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP (KEHOP)

Terület- és Településfejlesztési OP (TOP) Terület- és Településfejlesztési OP (TOP)

Terület- és Településfejlesztési OP (TOP) Intelligens Közlekedésfejlesztési OP (IKOP) Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP)

39

A beavatkozások rövid tartalmi összefoglalása: Munkahelyteremtő beruházások: Ipari területek bővítése igények alapján. A városnak két iparterülete van: Almáskerti Ipari Park, és az ún. Északi Ipartelep. Emellett egy nagy inkubátorházat is üzemeltetünk. Cél a teljes közművesítéssel ellátott iparterületek kialakítása, amelyeket értékesítéssel tudunk hasznosítani. Emellett fontos befektetői igény bérbe vehető iparcsarnokok létesítése vagy barnamezős tevékenységként meglévő ilyen ipari ingatlanok ilyen jellegű fejlesztése. Az iparterületi fejlesztések helyszínei olyan módon kerültek kiválasztásra, hogy kisebb és nagyobb (több 10 ha) igények kielégítését is lehetővé teszik. Épületenergetika: intézmények, középületek teljes energetikai megújítása (komplex hőszigetelés, elektromosság korszerűsítése, gépészeti megújítás, ahol lehetőség van rá, megújuló energia felhasználásának elősegítése elsősorban napenergia vonatkozásában). A város ebben a témakörben már több oktatási intézmény esetében valósított meg fejlesztést, a cél ennek a programnak a folytatása. Geotermia: korábban már elindult ennek a tervezése, ennek keretében a geotermikus energia felhasználása a közintézmények energiaellátására elsősorban azon belvárosi területen, ahol ezek a közintézmények koncentráltan vannak jelen (oktatás, egészségügy, kulturális terület). A program részben összefügg az épületenergetikai fejlesztésekkel. Napenergia: nagyobb léptékű napelempark létesítése erre alkalmas földterületen (pl. rekultivált hulladéklerakó), energia felhasználása a városi energiaellátásban (pl. közvilágítás). Városrehabilitáció: a 2007-2013-as időszakban is meglévő feltételek szerinti funkcióbővítő városrehabilitáció további ütemei, vállalkozói tőke bevonásával, valamint egyes városrészekben szociális jellegű városrehabilitációs programok megvalósítása (a 2007-2013-as időszakban ilyen program megvalósítása még nem történt meg, egy projekt került benyújtásra 270 millió Ft-os összköltséggel, a megvalósítása folyamatban van). Emellett ún. tematikus akcióterületek is megfogalmazásra kerültek az alábbiak szerint: o Körös Hotel – Malom tér – Kórház akcióterület (városközponti, épületeit tekintve egyes részeiben erősen leromlott terület). o Piac és környéke akcióterület: városrészi rehabilitáció, kombinálva az agrártermékek piacra jutásának segítésével. Turizmus o Gasztronómia és aktív turizmus: a kiemelt projektként megvalósuló Csabapark projekt további elemeinek megvalósítása, kalandparki elemekkel együtt. o Gyógyturizmus: a jelenleg elsősorban városi fürdő turisztikai fejlesztése mennyiségi (további medence) és minőségi szempontok szerint, a fürdő turisztikai vérkeringésbe történő bekapcsolása. o Vízi és kerékpáros turizmus: térségi szemlélettel, Körösök és Élővíz-csatorna tekintetében, valamint városon belüli és térségi kerékpárút-hálózat eddigi

40 fejlesztéseinek folytatása, komplett hálózati szemlélettel. Élővíz-csatorna, mint komplex rekreációs fejlesztési terület. o Szálláshelyek fejlesztése: mind mennyiségi, mind minőségi szempontból, mivel Békéscsabán mindkettő tekintetben hiány mutatkozik annak ellenére, hogy 2007-2013-ban több ilyen fejlesztés is támogatást kapott a városban. o Téglagyári tavak, mint természetközeli fejlesztési terület. Közlekedésfejlesztés o Közösségi közlekedés: minőségi szolgáltatás, utastájékoztatás, olcsóbb üzemeltetés. o Kerékpáros közlekedés: a városon belüli, részben turisztikai, de inkább hivatásforgalmi célú és a mindennapos kerékpáros közlekedést szolgáló hálózat fejlesztése. Ennek a hálózatnak sok eleme kiépült, de vannak olyan hiányosságok, amelyek miatt mindenképpen folytatni kell a programot. o Útfejlesztés: gyűjtő- és lakóutak fejlesztése, meglévő burkolatok javítása, illetve szilárd burkolattal nem rendelkező utak fejlesztése. Ennek egyik oka a lezajlott, 16 mrd Ft összköltségű szennyvízprojekt, amelyben az ilyen utak helyreállítására csak korlátozott lehetőségek álltak rendelkezésre. Ez a program kisebb részben gazdaságfejlesztési, nagyobb részben életminőségi célzatú. Oktatási és kulturális intézményrendszer fejlesztése o Elsősorban bölcsődei és óvodai fejlesztések, igények szerinti férőhelyek mennyiségi és minőségi fejlesztése érdekében, figyelembe véve az energiahatékony működést is. Egészségügyi alapellátás és szociális ellátás fejlesztése o A szociális intézmények elhelyezésére szolgáló ingatlanok fejlesztése, korszerűsítése, energiatakarékos üzemeltetésének megvalósítása. o Racionálisan, energiatakarékosan működtethető hajléktalanellátást biztosító ingatlan kialakítása. Az egészségügyi alapellátást biztosító egészségügyi szolgáltatók működését szolgáló épületek, rendelők és egyéb tárgyi feltételek minőségi fejlesztése, annak érdekében, hogy az egészségügyi alapellátás biztosítása korszerű, energiatakarékosan működtethető rendelőkben történjen.

41

Tárgy:

A Békéscsaba, Andrássy út 10. szám alatti 2974/3/A/1. hrsz-ú ingatlan értékesítése

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolja a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 14 igen szavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozta: 230/2013. (X. 18.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő Békéscsaba, Andrássy út 10. szám alatti 2974/3/A/1 hrsz.-ú, 112 m2 területű, kivett üzlethelyiség művelési ágú ingatlant nettó 21.000.000,- Ft, azaz nettó huszonegymillió forint kikiáltási áron, árverés útján értékesíti. Az árverési hirdetmény az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 19/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelet 3. mellékletét képező árverési szabályzat alapján kerül elkészítésre. 2. Az árverésen kialakult licitárat a vevőnek az adásvételi szerződés aláírásától számított 30 napon belül egy összegben kell megfizetnie. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy az 1. pontban meghatározott ingatlanárverés nyertesével az adásvételi szerződést kösse meg. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2014. március 31.

Tárgy:

Bíráló bizottság kijelölése a „Kommunális szilárd hulladék összegyűjtése és a hozzá kapcsolódó feladatok ellátása” tárgyú közbeszerzési eljáráshoz

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolja a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? Köszöntötte Kozma Jánost, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Igazgatóságának elnökét. Ismét a már hivatkozott (Mötv. 49. § (1) bekezdése alapján: A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.)

42 Dr. Ferenczi Attila, Strifler Attila és Takács Péter képviselők bejelentették személyes érintettségüket a határozati javaslat 3. pontjával kapcsolatban. A személyes érintettség jelenleg is fennáll? (Kazetta 2/1. 339-364) Takács Péter képviselő: Megköszönte Kozma János vezérigazgatónak, hogy a jelölés során személyére gondolt. Nem titkok, hogy az előterjesztések tárgyalása alkalmával nem támogatta azokat, ezért nem lenne logikus, hogy részt vegyen a bizottság munkájában. Megköszönte a lehetőséget, kérte a testületet, hogy a jelölés alkalmával ne személyére tegyen javaslatot. (Kazetta 2/1. 364-375) Vantara Gyula polgármester: Dr. Ferenczi Attila, Strifler Attila képviselők bejelentették személyes érintettségüket. Javasolta, hogy Hanó Miklós alpolgármestert jelöljék a bizottságba. Tanácskozási joggal bárki részt vehet, de a közgyűlés előtt három fővel kell meghozni a döntést. (Kazetta 2/1. 375-399) Hrabovszki György képviselő: Információja szerint a bíráló bizottság megalakult, tanácskozási joggal hívnak be képviselőket azért, hogy rálátása legyen a testületnek az előkészítésre. Amennyiben ez így van, akkor nem két vagy három fős a bizottság, hanem a szakmai szavazó tagok mellett lehetnek jelen képviselők tanácskozási joggal. Alapvetően amikor Kozma János vezérigazgató megtisztelte azzal, hogy személyére gondolt, elmondta véleményét, amit a testület előtt megismétel. Kozma János gazdasági szektorban gondolkodik, annak logikája alapján tett felkérést. Személye távolmaradásának nem gazdasági, hanem politikai oka van. Azért maradnak távol a bizottság tagságától, mert a közgyűlés jelenlegi szervezeti és működési szabályzata alapján – amit az önkormányzat korrekten betart – minden egyes bíráló bizottsági ülésre meghívást kapnak. Saját maga a tárgy alapján kéri az előterjesztés megküldését, kitölti a szükséges nyilatkozatokat, majd ezt követően postafordultával rendelkezésre áll az előterjesztés. Minden egyes bíráló bizottsági ülésen jogosult jelen lenni, amit a hivatal biztosítja számára. Az a tény, hogy nevesítve választanak képviselőket a bizottságba, tulajdonképpen a bizottság döntéseit bizonyos értelemben legitimálják. Megjegyezte, amennyiben csak tanácskozási joggal vehet részt a bizottság munkájában, szavazati joggal nem - feleslegesen nevesítik, mint bizottsági tagot. Nem kívánja legitimálni a bíráló bizottság döntését, ha lehetősége van, részt vesz az ülésen, de a politikai felelősség kérdését kiteríteni úgy a testületben résztvevő pártokra, hogy többlet jogot nem kap a jelenleginél, csak nevesítve bizottsági taggá teszik anélkül, hogy szavazhatnának, ez nem helyes megoldás. Ezért marad távol Dr. Ferenczi Attila és személye a bizottságtól. (Kazetta 2/2. 001-028) Vantara Gyula polgármester: Tekintettel arra, hogy a város jövőjét a döntés 25-30-50 évre határozza meg, ezért született az a megállapodás, miszerint Kozma János az előterjesztés előkészítője felkeresi közgyűlés szervezetében résztvevő pártokat, delegáljanak felelősséget vállaló, döntést hozó bizottságot, amelyben minden párt, szervezet egyenlő ranggal, eséllyel képviselteti magát. A bizottság fogja előterjeszteni azt a véleményt, amely a közgyűlés döntését előzi meg. Kizáró tényező, hogy az előkészítők részt vegyenek a döntésben is, ezért született az az átmeneti megoldás, miszerint a bizottság készít előterjesztést, a testület dönt annak elfogadásáról. A kiírásban olyan szempontokat kell figyelembe venni, ami a város számára nagyon fontos. Ha valaki ezzel nem kíván élni, azt megértik, de magyarázni nem

43 szükséges. Azt, hogy tanácskozási joggal részt vesznek az ülésen, senki nem vonta kétségbe. Ebben nem lát változást. Tekintettel arra, hogy Takács Péter képviselő visszamondta a bizottságban történő részvételt, szavazásra bocsátotta, hogy helyette Hanó Miklós alpolgármesterként vegyen részt a bizottság munkájában. Van ennek technikai oka? (Kazetta 2/2. 028-051) Dr. Szvercsák Szilvia jegyző: Nincs. (Kazetta 2/2. 051-052) Vantara Gyula polgármester: Javaslatot tett Hanó Miklós alpolgármester bizottsági tagként történő jelöléséhez. Szavazásra bocsátotta a javaslatot. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 15 igen, egyhangú szavazattal, a javaslattal egyetértett.

Megkérdezte Hanó Miklós alpolgármestert, személyes érintettségét bejelenti-e? Amennyiben igen, egyenként szavaznak a kizárásról. (Kazetta 2/2. 052-058) Hanó Miklós alpolgármester: Igen. (Kazetta 2/2. 058-059) Miklós Attila képviselő: Nem szeretne újabb vitát generálni. Javasolta, hogy Vantara Gyula polgármester előterjesztőként módosítsa a határozati javaslat 3. pontját. „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Kommunális szilárd hulladékok összegyűjtése és a hozzá kapcsolódó feladatok ellátása tárgyú közbeszerzési eljárás előkészítésében, bírálatában közreműködő, bíráló bizottság tanácskozási joggal rendelkező képviselő tagjainak az alábbi személyeket jelöli ki.” Erről szavazott jelen pillanatban a testület. Nem szerepel a határozati javaslatban, hogy dönteniük kell, vagy szavazati joggal rendelkeznek. Bele van foglalva tanácskozási joggal történő részvétel. A testület arról folytat vitát, hogy a képviselőknek eddig is joga volt bármilyen ülésen tanácskozási joggal részt venni. Ezt a továbbiakban is meg fogják tenni. A 3. pont semmivel több jogosítványt nem ad. (Kazetta 2/2. 059-071) Dr. Sódar Anita csoportvezető: A Bíráló Bizottságnak valóban van szavazati joggal rendelkező szakértő stábja és van egy tanácskozási joggal rendelkező szakértő stábja. Ezt véleménye szerint azért kellene külön határozati javaslatban kiemelni a tanácskozási joggal rendelkező képviselőket, mert a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. közbeszerzési eljárásaira vonatkozik. Tanácskozási joggal a képviselők az önkormányzat által lebonyolított közbeszerzési eljárásokban vehetnek részt. A Bíráló Bizottság feladata a felhívás dokumentáció előkészítése, illetve az írásbeli szakvélemény és döntési javaslat előkészítése. Ezekben az eljárásokban természetesen a képviselők véleményét is figyelembe veszi a szakértő stáb. Fentiekre tekintettel a határozati javaslat jól van megfogalmazva. (Kazetta 2/2. 071-082)

44 Hrabovszki György képviselő: Nem arról folytattak vitát, mert rosszul van megfogalmazva a határozati javaslat. Másról beszélnek. A dolog véleménye szerint egyszerűen kezelhető, mivel minden békéscsabai önkormányzati testületi tag a város vagyonáért felelős. A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. akár ennek, akár bármely más közbeszerzésével kapcsolatos bíráló bizottsági ülésekre – hasonló módon, mint az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzítve van – meghívást küldhet üléseire. Nem a gazdasági és a közbeszerzési oldalról beszéltek, ennek a politikai legitimációját próbálták rendezni, amire sajnálatos módon válasz nem érkezett. Meglátása szerint Kozma János van olyan korrekt vezérigazgató, hogy semmilyen dolgot nem kíván eltitkolni a testület elől, a képviselőknek ugyanazt a meghívót továbbítja, amit a közbeszerzési csoport. Tanácskozási joggal rész tudnak venni az ülésen, ami semmivel nem több jogosítvány, mint ami jelenleg a közbeszerzéseknél a képviselők rendelkezésére áll. (Kazetta 2/2. 082-099) Vantara Gyula polgármester: Kérdését Kozma Jánoshoz, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatójához intézte: Az előkészítés során megkérdezte Takács Péter képviselőt a felkéréssel kapcsolatban? Amennyiben igen, milyen választ adott? (Kazetta 2/2. 099-100) Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Igazgatóságának elnöke: Az előkészítés során Takács Péter képviselővel nem sikerült egyeztetni. Mivel egyedül képviseli a testület munkájában az LMP pártot, automatikusan szerepeltették személyét. A Jobbik Magyarországért Mozgalom esetében a Felügyelő Bizottsági tagságot vették figyelembe, az MSZP esetében nem találtak „kapaszkodót”, ezért személyesen egyeztettek. (Kazetta 2/2. 100-105) Hanó Miklós alpolgármester: Véleménye szerint a bizottság arra szolgál, hogy az elkövetkező években a kommunális szilárd hulladék összegyűjtésével kapcsolatos feladatokat felelősségteljesen készítse elő, aktívan működjön közre. Nem másról, mint hangsúlyozott bizottsági szerepvállalásról van szó. (Kazetta 2/2. 105-112) Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: Más az, amikor ráérő idejében vesz részt a képviselő egyes üléseken, vagy a testület döntése alapján részt kell vennie. Kozma Jánossal történt személyes egyeztetés alkalmával szembesült azzal, hogy a bíráló bizottság két részből tevődik össze: szakértőkből, illetve politikusokból. Személye tett javaslatot Takács Péter képviselő bevonására. Amennyiben csak személye vesz részt a bizottság munkájában vád érheti, hogy a másik oldal képviselői ki lettek rekesztve, nem kíváncsiak a véleményükre. Pusztán erről szól a megkeresés, meghívás. Minden oldalnak rálátása legyen az előkészítő munkálatokra, illetve a bírálatra. (Kazetta 2/2. 112-131) Vantara Gyula polgármester: Tekintettel arra, hogy Dr. Ferenczi Attila, Strifler Attila és Hanó Miklós képviselők bejelentették személyes érintettségüket, a határozati javaslat 3. pontjával kapcsolatban szavazásra bocsátotta a korábban ismertetetteknek megfelelően a kizárásról szóló javaslatot. Azonban javasolta a közgyűlésnek, döntsön úgy, hogy nem zárja ki a képviselőket a döntéshozatalból. (Mert így a 3. pontról egy szavazással tud dönteni a közgyűlés, ha kizárják a képviselőket, akkor csak három külön szavazással lehet döntést hozni.)

45

Szavazásra bocsátotta a javaslatot. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 15 igen szavazattal, 1 tartózkodással, a javaslattal egyetértett.

Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot azzal a megjegyzéssel, hogy a 3. pontban Takács Péter képviselő helyett Hanó Miklós képviselő szerepeljen. (Kazetta 2/2. 131-152) A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 231/2013. (X. 18.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. „Kommunális szilárd hulladék összegyűjtése és a hozzá kapcsolódó feladatok ellátása” tárgyban közbeszerzési eljárást folytasson le. Felelős: Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke Határidő: 2014. június 30.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a „Kommunális szilárd hulladék összegyűjtése és a hozzá kapcsolódó feladatok ellátása” tárgyú közbeszerzési eljárás előkészítésében, bírálatában közreműködő, bíráló bizottság szavazati joggal rendelkező szakértő tagjainak az alábbi személyeket jelöli ki: 1.

a beszerzés tárgyához kapcsolódó szakmai ismeretekkel, szakértelemmel rendelkező személy: Csiaki Tamás osztályvezető,

2.

a beszerzés tárgyához kapcsolódó szakmai ismeretekkel, szakértelemmel rendelkező személy: Wittmann László osztályvezető,

3.

pénzügyi szakértelemmel rendelkező személy: Kozma János vezérigazgató,

4.

jogi szakértelemmel rendelkező személy: Dr. Kiss Gyula aljegyző,

5.

közbeszerzési szakértelemmel csoportvezető.

rendelkező

személy:

Dr.

Sódar

Anita

Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: 2013. október 18. 3.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a „Kommunális szilárd hulladék összegyűjtése és a hozzá kapcsolódó feladatok ellátása” tárgyú közbeszerzési eljárás előkészítésében, bírálatában közreműködő, bíráló bizottság tanácskozási joggal rendelkező képviselő tagjainak az alábbi személyeket jelöli ki: 1.

Hanó Miklós alpolgármester,

2.

Dr. Ferenczi Attila tanácsnok,

46 3.

Strifler Attila képviselő,

Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: 2013. október 18. Tárgy:

A Békéscsaba, Szabadság tér 10. szám alatti 2911. hrsz-ú ingatlan értékesítése (volt Leánykollégium épülete)

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolja a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 14 igen szavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozta: 232/2013. (X. 18.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő Békéscsaba, Szabadság tér 10. szám alatti 2911 hrsz.-ú, 1016 m2 területű, kivett kollégium művelési ágú ingatlant nettó 32.000.000,- Ft, azaz nettó harminckettőmillió forint kikiáltási áron, árverés útján értékesíti. Az árverési hirdetmény az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 19/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelet 3. mellékletét képező árverési szabályzat alapján kerül elkészítésre. 2. Az árverésen kialakult licitárat a vevőnek az adásvételi szerződés aláírásától számított 30 napon belül egy összegben kell megfizetnie. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy az 1. pontban meghatározott ingatlanárverés nyertesével az adásvételi szerződést kösse meg. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2014. március 31.

Napirend tárgya:

Egyes önkormányzati rendeletek harmonizációja, deregulációja

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési, valamint a Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság, a rendelet módosítását javasolják a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 2/2. 161-171) Takács Péter képviselő: Emlékezete szerint a korábbi haszonállattartással kapcsolatos önkormányzati rendelet komoly vitát váltott ki. Amennyiben hatályon kívül helyezik, a törvényi előírás vonatkozik Békéscsaba városára is. A törvény liberalizálja az állattartást. (Kazetta 2/2. 171-187)

47

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a rendeletmódosítást. A közgyűlés 13 igen szavazattal, 2 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 27/2013. (X. 25.) önkormányzati rendelete egyes önkormányzati rendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény 13. § (3) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés i) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében és 13. § (1) bekezdés 2. pontjában, a kéményseprőipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény 2. §-ában, továbbá a természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § A közterület használat rendjéről szóló 39/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelet 10. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(2) Közterületen szeszesital nem árusítható és nem fogyasztható, kivéve a) a vendéglátó egységekhez kapcsolódó kerthelyiségben, b) a közterületi rendezvények alkalmával kialakított alkalmi büfében, továbbá c) a január 1. és december 31. napján történő árusítást és fogyasztást.” 2. § A köztisztaság fenntartásáról és az egyes közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló, többször módosított 51/1995. (X. 12.) önkormányzati rendelet módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról szóló 31/1998. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 12/A. §-ában az „október 1-ig” szövegrész helyébe az „október 31-ig” szöveg lép. 3. § A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 39/2012. (XII. 20.) önkormányzati rendelet 4. §ában az „október 1-ig” szövegrész helyébe az „október 31-ig” szöveg lép. 4. § A helyi kitüntetésekről szóló 20/2005. (VII. 14.) önkormányzati rendelet 23. § (4) bekezdésében a „három” szövegrész helyébe az „egy” szöveg lép. 5. §

48

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a zajvédelem helyi szabályozásáról szóló 28/1994. (VI. 2.) önkormányzati rendelet, a haszonállattartásról szóló 33/1993. (V. 27.) önkormányzati rendelet módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról szóló 8/1995. (II. 16.) önkormányzati rendelet, a helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánításáról szóló 11/1997. (III. 27.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdés 4. francia bekezdésében a „6169/5. hrsz. 0,6625 ha művelési ágból kivett, beépítetlen területű, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló” szövegrész, a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 39/2012. (XII. 20.) önkormányzati rendelet 1. §-ában a „Tótkomlós Város” szövegrész, valamint a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló 11/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelet 10. § 1. pontja.

Vantara Gyula polgármester Napirend tárgya:


A közterület használat rendjéről szóló 39/2005. önkormányzati rendelet módosítása (I. forduló)

(XII.15.)

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság. Mindkét bizottság módosító javaslattal élt. A Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság ügyrendi szempontból tárgyalásra alkalmasnak tartja az előterjesztést. Tekintettel arra, hogy a bizottságok azonos rendeleti pontra tettek módosító javaslatot, ismertette azokat. A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, valamint az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság a következő módosítást javasolja a testületnek: a rendelet-tervezet 1.§-ával módosított, a 39/2005.(XII. 15.) önkormányzati rendelet 19/A. § egészüljön ki a c) a temetők területén szövegrésszel. A Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság ügyrendi szempontból közgyűlési tárgyalásra alkalmasnak tartja a rendelet-tervezetet a következő kiegészítő módosítást javasolja a közgyűlésnek: a közterület használat rendjéről szóló 39/2005.(XII. 15.) önkormányzati rendelet 19/A. § egészüljön ki a c) „a Békéscsaba város területén működő és lezárt temetőkben” szövegrésszel. Tekintettel arra, hogy a Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság javaslata tartalmazza a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság „temetők területén” szövegrészt, ezért kezdeményezte, hogy ezt változatot fogadja el a testület. Egyebekben a rendelet-tervezet szövege nem változik. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 2/2. 190-220) Takács Péter képviselő: Az e.) pontban kerültek felsorolásra a lakótelepek, többek között a József Attila lakótelep is, majd az f.) pontban külön megjelölték a Haán Lajos teret, a Szabó

49 Pál és a Féja Géza teret. Valamilyen különleges jelentősége van, hogy fel kellett sorolni, mivel mind a három tér része a József Attila lakótelepnek? (Kazetta 2/2. 220-228) Dr. Szvercsák Szilvia jegyző: Tekintettel arra, hogy a rendelet előterjesztője, a polgármester által ismertetett módosítást befogadja, ezért nem szükséges külön szavazni. Takács Péter képviselő kérdésére elmondta, hogy nincs különösebb jelentősége. Formai kérdés, ugyanabban a pontban is fel lehet sorolni. (Kazetta 2/2. 228-239) Herczeg Tamás képviselő: A helyi médiumok egy része már beszámolt a készülő változtatásokról. Többen megkeresték mit jelent a módosulás. A legfontosabb elem, hogy az életvitelszerű tartózkodást korlátozza azokon a helyeken, ahol a lakosság számára leginkább fontos. A hajléktalanok esetében elsősorban a megelőzés, illetve a szociális munka a fontos. A megelőzésnek számos eleme van az adósságkezelési szolgáltatástól a közfoglalkoztatás rendszerén keresztül az intézmények, civil szervezetek által nyújtott lelki tanácsadásig. Fontos kihangsúlyozni, hogy az életvitelszerű tartózkodást korlátozza a rendelet. (Kazetta 2/2. 239-258) Vantara Gyula polgármester: Tekintettel arra, hogy Dr. Szvercsák Szilvia jegyző asszony, mint előterjesztő a módosító javaslatot befogadta, nem kell külön szavazással dönteni. A befogadott módosítással együtt szavazásra bocsátotta a rendeletmódosítást. (Kazetta 2/2. 258-267) A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 233/2013. (X. 18.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a közterület használat rendjéről szóló 39/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelet módosításának tervezetét megismerte és elrendeli annak a Csabai Mérleg című városi lapban és a városi honlapon történő közzétételét. Felelős: Határidő:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2013. november 13.

Napirend tárgya:

Településrendezési Eszközök módosítása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolják a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 234/2013. (X. 18.) közgy.

50

HATÁROZAT I. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Településrendezési Eszközök jelen határozat II. pontjában szereplő módosításával kapcsolatban elfogadja a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet VI. fejezete alapján előírt partnerségi egyeztetés szabályait az alábbiak szerint: 1. A partnerségi egyeztetésben résztvevő érintett partnerek köre: a) a településrendezési döntés hatásaival érintett cselekvőképes nagykorú természetes személy, aki Békéscsaba közigazgatási területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és ezt lakcímet igazoló hatósági igazolványának bemutatásával igazolja, b) a településrendezési döntés hatásaival érintett cselekvőképes nagykorú személy, gazdálkodó szervezet akinek javára Békéscsaba közigazgatási területén jogot jegyeztek be az ingatlan-nyilvántartásba, és ezt 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lap bemutatásával igazolja, vagy Békéscsaba közigazgatási területén székhellyel, telephellyel rendelkezik. 2. A partnerségi egyeztetésben résztvevő partnerek tájékoztatásának módja, dokumentálása és eszközei: a) A partnerek tájékoztatásának eszközei és módja: A partnerek az Önkormányzat honlapján és a városi hirdetőtáblán kapnak tájékoztatást a készítendő településrendezési eszközről vagy a meglévő településrendezési eszköz módosításáról. b) A javaslatok, vélemények dokumentálásának módja: A javaslatok, vélemények dokumentálása írott formában, az iratkezelés szabályai szerint történik. A beérkezett dokumentumokat a főépítész megküldi a tervezőnek, aki azokat megvizsgálja, majd az elfogadásra javasolt és az elfogadásra nem javasolt véleményeket – indokolással együtt – visszajuttatja a főépítésznek. c)

Az el nem fogadott javaslatok, vélemények indokolásának módja, a dokumentálásuk, nyilvántartásuk rendje: Az elfogadásra nem javasolt véleményeket és azok indokolását a polgármester a Közgyűlés ülésén ismerteti. A Közgyűlés dönt a vélemények elfogadásáról, illetve el nem fogadásáról. A közgyűlési döntéseket, valamint azok indokolását a főépítész összesíti, a terv ügyiratához csatolja, valamint elküldi a tervezőnek.

d) Az elfogadott koncepció, stratégia és településrendezési eszközök nyilvánosságát biztosító intézkedések: Az elfogadott Településrendezési Eszköz az Önkormányzat honlapján és a városi hirdetőtáblán kerül közzétételre.

51 Felelős: Határidő:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2014. június 30.

II. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése hozzájárul a Településrendezési Eszközök módosításának előkészítéséhez az alábbiak szerint: 1. Az Urszinyi utca 19. szám alatti, 182 hrsz.-ú ingatlan övezeti besorolása a jelenlegi LkOK (kisvárosias lakóterület - oldalhatáron álló beépítéssel) építési övezetből kerüljön a Gksz (gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató terület) építési övezetbe. A Településrendezési Terv módosításával kapcsolatban felmerülő további szükséges intézkedéseket a Városépítészeti Csoport koordinálásával a Progresszív Nyomda Nyomdaipari Szolgáltató Kft.-nek (5600 Békéscsba, Erkel utca 2.) saját költségvállalással kell elvégeznie. A módosítás miatt a biológiai aktivitásérték nem változhat. Felelős: Határidő: 2.

A Helyi Építési Szabályzatról szóló 5/2006. (I. 29.) önk. rendelet 6. § (3) d) pontja szerinti, az építési hely kijelölésére vonatkozó szabályozás úgy módosuljon, hogy az építési telkeken az építési hely mélysége a telkek mélységével arányos legyen.

Felelős: Határidő: 3.

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2014. november 30.

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2014. június 30.

A Helyi Építési Szabályzatról szóló 5/2006. (I. 29.) önk. rendelet mellékletét képező Szabályozási Terv 24. számú szelvényén lévő K-EÜ építési övezet 10,50 m-es építménymagassága 20,00 m-re változzon.


Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2014. február 20.

Napirend tárgya:

Az építészeti értékek helyi védelméről szóló 22/1992. (VII.9.) önkormányzati rendelet módosítása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a rendelet módosítását javasolják a közgyűlésnek. A Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság ügyrendi szempontból tárgyalásra alkalmasnak tartja a tervezetet. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta a rendeletmódosítást. A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 28/2013 (X. 25.) önkormányzati rendelete az építészeti értékek helyi védelméről szóló 22/1992. (VII. 9.) önkormányzati rendelet módosításáról

52 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 6. § (1) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § Az építészeti értékek helyi védelméről szóló 22/1992. (VII. 9.) önkormányzati rendelet 1. mellékletében a) a 3. számú sor második oszlopában a „9332/2” szövegrész helyébe a „9332/3” szöveg lép, b) az 5. számú sor második oszlopában a „365/1” szövegrész helyébe a „3265/1” szöveg lép, c) a 8. számú sor második oszlopában a „3382/4” szövegrész helyébe a „3382” szöveg lép, d) a 33. számú sor második oszlopában a „3897” szövegrész helyébe a „3897/2” szöveg lép, e) a 36. számú sor második oszlopában a „2929” szövegrész helyébe a „2928” szöveg lép, f) a 42. számú sor második oszlopában a „796/2” szövegrész helyébe a „796/4” szöveg lép, g) a 51. számú sor második oszlopában a „48” szövegrész helyébe a „48/3” szöveg lép, h) a 66. számú sor második oszlopában az „Andrássy út 16-18.” szövegrész helyébe az „Andrássy út 16-18., hrsz.: 2979” szöveg lép. 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.


Napirend tárgya:


A Munkácsy Mihály Múzeum küldetésnyilatkozata

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolják a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 235/2013. (X. 18.) közgy. HATÁROZAT

53 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Munkácsy Mihály Múzeum küldetésnyilatkozatát a határozat melléklete szerint jóváhagyja. Felelős: Határidő:

Zelenyánszki Péter bizottsági elnök 2013. október 18. Melléklet A Munkácsy Mihály Múzeum küldetésnyilatkozata

A Munkácsy Mihály Múzeum feladata feltárni, összegyűjteni, tudományosan feldolgozni, a modern kor követelményeinek megfelelően mindenki számára közkinccsé tenni azokat a kulturális értékeket – kiváltképp Munkácsy Mihály hagyatékát, a megyében élő magyarság és nemzetiségek hagyományait – amelyek Békéscsabához, Békés megyéhez kötődnek. Intézményünk őrzi és gyarapítja a Békéscsabához köthető, a megye múltjára és jelenére vonatkozó jellegzetes tárgyakat, eszközöket, könyveket, kéziratokat, művészeti és ipari alkotásokat, az itt élő nemzetiségek tárgyi és szellemi kultúráját, a megyében valaha élt és kortárs jelentős személyiségek emlékét, tárgyait, alkotásait, ereklyéit. Biztosítja a több mint száz év alatt összegyűjtött tárgyak állagmegőrzését, műtárgyvédelmét, valamint hagyományos módszerekkel és digitalizált formában történő népszerűsítését. Múzeumunk létérdeke a gyűjtemények tudatos, meghatározott koncepció szerinti gyarapítása és olyan, gyűjteményekre alapozott kiállítások, tudományos kutatások, múzeumpedagógiai programok megvalósítása, amelyek multifunkcionális módon, a különböző társadalmikulturális rétegek és korosztályok igényeinek figyelembe vételével képesek közvetíteni a város és környezete kulturális értékeit. A szakmai tudományos kutatás mellett kiemelt feladatunk Munkácsy Mihály hagyatékának ápolása, a Jankay – Tevan – Kolozsváry Gyűjtemény gondozása, valamint a Csabai Tanya és Gabonatermesztés-történeti Kiállítóhely közművelődési színtérré alakítása. Minden olyan kulturális érték felszínre hozatala és közkinccsé tétele, „ami csabai”. A Munkácsy Mihály Múzeum elsődleges feladata a tudásközvetítés és a minőségi szolgáltatás, melynek eléréséhez partnerségi kapcsolatot tartunk fenn a kulturális és oktatási intézményekkel, civil szervezetekkel, egyházakkal, külföldi társintézményekkel, kutatókkal, média munkatársakkal. A megyei feladatellátásból adódóan az intézmény kulturális stratégiájának fontos eleme a határon átnyúló – főként szlovákiai és romániai múzeumokkal, közművelődési intézményekkel való – szakmai kulturális kapcsolatok fenntartása, kiépítése, lehetőség szerinti bővítése, fejlesztése és az eredmények népszerűsítése. Legfőbb célünk, hogy a Munkácsy Mihály Múzeum a Békéscsaba városában lévő kulturális intézményekkel összhangban működő, korszerű, hiteles, egyedi, közönségbarát, nyitott szemléletű, a technikai eszközök által kínált lehetőségeket maximálisan kihasználó, az értékközvetítés újszerű megoldásait és dinamikus ábrázolási szemléletet választó kultúrpalota legyen, amely szakmai tevékenységén, látványos kiállításain és programjain keresztül jelen van az ország kulturális életében.

54 Napirend

tárgya:

Az Időskorúak Intézményi Ellátását Segítő Közalapítvány kuratóriumi tagjának megválasztása (a 216/2013. (IX.27.) közgy. határozat módosítása

Vantara Gyula polgármester: Tájékoztatásul közölte, hogy név elírása miatt szükséges módosítást eszközölni. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 2/2. 305-314) A közgyűlés 14 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 236/2013. (X. 18.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 216/2013. (IX. 27.) közgy. határozatát akként módosítja, hogy a határozat 3. pontjában és 3. mellékletében Bukvai Jánosné neve helyébe Bíró Jánosné neve kerül. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. november 30.

Napirend tárgya: Tárgy:

Bejelentések

A Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatala vezetőjének tájékoztatója a kormányablak beruházásáról

Vantara Gyula polgármester: Tisztelettel köszöntötte Dr. Marosvölgyi Emese hivatalvezetőt. Megkérdezte, kíván-e szóbeli kiegészítést tenni. (Kazetta 2/2. 314-324) Dr. Marosvölgyi Emese hivatalvezető: Az előterjesztés elkészítésével az volt a célja, hogy a képviselők tájékozottak legyenek arról a folyamatról, ami jelenleg a Szabadság téri épületben zajlik. A mai napon az állampolgárokat érintően bizonyos területeken nincs ügyfélfogadás, ami abból adódik, hogy a beruházáshoz szükséges területet biztosítani kell. Az állampolgárok hétfőtől (október 21-től) minden szolgáltatást igénybe tudnak venni, így olyan elhelyezést biztosítanak, ami továbbra is a földszinten rendelkezésre áll. (Kazetta 2/2. 324-337) Vantara Gyula polgármester: Van-e kérdés, észrevétel? A közgyűlés tudomásul vette a bejelentést, megköszönte a tájékoztatást. Rátért a képviselői kérdésekre. Szabóné Kocziha Tünde képviselő kérdést intézett a temetéssel kapcsolatban. Elfogadja a választ? (Kazetta 2/2. 337-347) Szabóné Kocziha Tünde képviselő: Teljes mértékben nem tudja elfogadni a választ, mivel egy kérdésére nem terjed ki. Az írásos válasz szerint az új köztemetőt nem nyitják meg, mivel

55 területvásárlással, illetve egyéb módon megoldható a jelenlegi köztemetők kihasználtsága. Továbbra is érdeklődik, mi lesz a további sorsa a köztemető elkülönített területének? (Kazetta 2/2. 347-365) Lukácsi László városi főépítész: /mikrofonon kívül/ A terület továbbra is köztemetőként van nyilvántartva. Nincs beépítési, illetve fejlesztési szándék a területtel kapcsolatban. (Kazetta 2/2. 365-369) Vantara Gyula polgármester: A kiegészítéssel együtt elfogadható a válasz? (Kazetta 2/2. 369-370) Szabóné Kocziha Tünde képviselő: Igen. (Kazetta 2/2. 370-371) Vantara Gyula polgármester: Strifler Attila képviselő a Bartók Béla – Petőfi u. buszmegállókkal kapcsolatban a választ elfogadja-e? (Kazetta 2/2. 371-373) Strifler Attila képviselő: Abban a reményben fogadja el a választ, hogy bízik abban, minél hamarabb rendeződik a buszmegállók sorsa. (Kazetta 2/2. 373-375) Vantara Gyula képviselő: Takács Péter képviselő elfogadja a Körös Volán Zrt. Dél-alföldi Közlekedési Központ vezetőjének megbízásával kapcsolatos kérdést? (Kazetta 2/2. 375-379) Takács Péter képviselő: Sajnálja, hogy Szarvas Péter vezérigazgató ügyében Vantara Gyula polgármesterként nem fejtett ki bizonyos lobbi tevékenységet, pedig mindnyájunk jól felfogott érdekében kellett volna. Ezért a választ elfogadni nem tudja. (Kazetta 2/2. 379-385) Vantara Gyula polgármester: Kihangsúlyozta, hogy szakmai ellentétek esetében nem tud, és nem akar segíteni. Szavazásra bocsátotta a válasz elfogadását. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 12 igen, 1 nem szavazattal, 4 tartózkodással a választ elfogadta.

Miklós Attila képviselő a hungarikum címet elnyert csabai kolbász fényképfelvételével kapcsolatban intézett kérdést. Megkérdezte a képviselőt, elfogadja-e a választ. (Kazetta 2/2. 385-3/1. 002) Miklós Attila képviselő: A választ nem tudja elfogadni. Úgy néz ki, hogy az önkormányzatnál mindenki következmények nélkül tehet bármit. Példaként említette a parkolóházat, közbeszerzési ügyeket, stb. Gyakorlatilag, aki ebben az önkormányzati ciklusban hibázott, minden következmény nélkül megtehette. (Kazetta 3/1. 002-008)

56 Vantara Gyula polgármester: A válasz szerint volt következmény. Szavazásra bocsátotta a válasz elfogadását. Megállapította, hogy a közgyűlés 12 igen, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodással a választ elfogadta. (Kazetta 3/1. 008-010) -

Takács Péter képviselő: Három képviselői kérdést kíván Vantara Gyula polgármester felé intézni. Nem szeretné folytatni a csabai kolbász részben lezárt történetét. Azonban szeretné felhívni a polgármester figyelmét a Csabai Mérleg legutóbbi számára. Mindenképpen örömteli esemény, hogy hungarikum lett a csabai kolbász, de a cikkben közölt fotó nem tükrözi igazán a valóságot. Adott esetben nem a fotóval, hanem a nyomdatechnikával van a gond. Van remény arra, hogy ebben az önkormányzati ciklusban a Csabai Mérleg újságot helyi nyomda állítsa elő? Abban reménykedve, hogy a jelenlegi minőségi problémák nem fordulnának elő. Az elmúlt közgyűlésen Szabóné Kocziha Tünde képviselő a Békéscsabai Vagyonkezelő Zrt. törzsház szintű beszámolója esetében a Békés Megyei Temetkezési Vállalat működésével kapcsolatban értelmezése szerint rendkívül súlyos vádakat fogalmazott meg, amely összeférhetetlenségi kérdéskör, ittas vezetés, felelőtlen gazdálkodás kategóriába tartozott. Akkor is szorgalmazta néhány képviselő, hogy a kijelentések elég fajsúlyosak, vizsgálják meg mennyire megalapozottak. Történt ez ügyben valamilyen lépés az eltelt időszakban? Korábban a testület által elfogadott rendelet-módosítás kapcsán a polgármesternek joga van azon ingatlan tulajdonosokat felszólítani, akik úgy gondozzák ingatlanukat, hogy azzal a városképes valamilyen oknál fogva súlyosan sértik. A rendeletmódosítás óta hány alkalommal élt ezzel a jogával? Különös tekintettel a Körös Hotel rendezetlen sorsára, ami a mai ülés napirendjéről is lekerült. (Kazetta 3/1. 010-038) Vantara Gyula polgármester: Jelezte, hogy a feltett kérdésekre 15 napon belül írásban ad választ. (Kazetta 3/1. 038-039) Tímár Ella képviselő: A Békés Megyei Temetkezési Vállalat Felügyelő Bizottsága múlt héten tárgyalta a felvetett témát. Javasolta, hogy a következő Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsági ülésére hívják meg a vállalat ügyvezetőjét, amelyen az érdeklődő képviselőket szeretettel várják. (Kazetta 3/1. 039-042) Vantara Gyula képviselő: Megkérdezte Takács Péter képviselőt, elfogadja-e, ha írásos válasz helyett a képviselő asszony által felajánlott lehetőséget veszi igénybe? (Kazetta 3/1. 042-045) Takács Péter képviselő: Igen. (Kazetta 3/1. 045-047) Szabóné Kocziha Tünde képviselő: Cáfolta és visszautasította Takács Péter képviselő kijelentését, miszerint az előző testületi ülésen súlyos vádakat fogalmazott meg a Békés

57 Megyei Temetkezési Vállalattal kapcsolatban. Kihangsúlyozta, hogy kérdéseket tett fel, és a tudomására jutott információkat osztotta meg a testülettel. Éppen ezért kezdeményezte az ügy kivizsgálását. Folyamatban van az információk gyűjtése annak érdekébe, hogy még véletlenül se érje a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselőit, hogy súlyos vádakat fogalmaznak meg. A Békéscsabai Vagyonkezelő Zrt. Felügyelő Bizottsága elé előterjesztést készítenek. Az ügy nem ül el, folyamatosan munkálkodnak. Megköszönte Takács Péter képviselő aggódását, amiből látszik, mennyire figyelemmel kíséri a többi párt munkáját. (Kazetta 3/1. 047-062) Takács Péter képviselő: Szabóné Kocziha Tünde képviselő hozzászólására reagálva elmondta, hogy nem a pártok, hanem a képviselők munkáját figyeli fokozott figyelemmel. Amit a képviselő asszony az elmúlt alkalommal tett, nem mindennapos történet volt. Lehet, hogy úgy gondolja, hogy az általa elmondottak alapvetően nem súlyos vádak, de az önkormányzat egyik cégével kapcsolatban hangoztatottak el. Alapos oka van azt feltételezni, hogy a képviselő asszony a legjobb jóhiszeműség mellett mondta el amit akkor a képviselők tudomására hozott. A súlyos vádak végére kell járni. A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság a legközelebbi ülésén a kérdést napirendre veszi? Amennyiben igen, a választ elfogadja. (Kazetta 3/1. 062-074) Vantara Gyula polgármester: Amennyiben az adatok rendelkezésre állnak, kérte mielőbb benyújtani azt. (Kazetta 3/1. 074-076) Szabóné Kocziha Tünde képviselő: Néhány nappal korábban a Beol internetes hírportálon volt olvasható, hogy a békéscsabai befogadó állomáson éhségsztrájkba kezdtek a menekültek. Egy liberális jogvédő társaság az ügyet tovább vitte, már arról olvashattunk, hogy az éhségsztrájkhoz további 50 személy csatlakozott, amit értesülése szerint az állomás vezetője megcáfolt. Jelenleg ellentmondó információk láttak napvilágot, ami az itt élők részéről aggodalomra adhat okot. Nem kíván pánikot kelteni. Tudomása szerint azért folytatnak éhségsztrájkot, mert szabadon szeretnének lenni a városban, rabnak, börtönben érzik magukat. Véleménye szerint helyes döntés volt, hogy zárt lett a tábor, hiszen nagyon sok panasz érkezett az ott élőkkel kapcsolatban. Arról nem is beszélve, hogy az ide érkezők nem feltétlenül hoznak magukkal erkölcsi bizonyítványt, ezért nem tudható, hogy politikai menekültek, szerencsét akarnak próbálni, vagy esetleg köztörvényes bűnözők, akik menekülnek az igazságszolgáltatás elől saját országukból. Egészségügyi, járványügyi veszélyeket is emlegethetünk. Megkérdezte Vantara Gyula polgármester, amennyiben rendelkezik információkkal, adjon tájékoztatást. Amennyiben nem felkéri, tájékozódjon az állomás vezetőjénél az üggyel kapcsolatban. Mi az igazság? Biztosítsa a városban élőket arról, hogy a menekültek a jövőben sem fognak szabadon sétálni a város területén. (Kazetta 3/1. 076-107) Vantara Gyula polgármester: Tudomása szerint az öt fős Maliból érkező éhségsztrájkolókkal kapcsolatban rendelkezik információval. A többi, ahogy elhangzott, csinált ügy. A rendelkezések szerint két héttel előbb értesítik az országból történő kiutasításról a menekülteket. Ezért nyilván már más lehetőséget nem látnak maguk előtt, mint a szökést. A törvény rendelkezései szerint az értesítésről tudomást kell szerezniük.

58

Rendszeres orvosi vizsgálaton vesznek részt a menekültek, a többi sláger téma. Hivatalosan is megkérdezi az állomás vezetőjét, a kapott tájékoztatást továbbítja képviselő asszony felé. Több kérdés, észrevétel nem lévén 11 óra 29 perckor a közgyűlést berekesztette. Felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy 15 órai kezdettel lakossági közmeghallgatás kezdődik. Első részében Wittmann László osztályvezető tart tájékoztatást a fejlesztésekről, majd azt követően általános kérdésekről hallgatják meg a lakossági véleményeket. Kérte a képviselők pontos megjelenését. (Kazetta 3/1. 107-128)

K.m.f.



Békéscsabai Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz

Recommend Documents