Békéscsabai Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz

Békéscsabai Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz. I. 239-5/2011.

JEGYZŐKÖNYV Készült: 2011. április 29-én Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala hivatalos helyiségében Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének nyilvános ülésén. (Technikai megjegyzés: Tekintettel az ülés hangfelvételen történt rögzítésére a jegyzőkönyv rövidített formában készült. A hozzászóló neve után tett számok az egyes megnyilatkozások hangfelvételen lévő helyét jelölik meg. A jegyzőkönyv készítése során különböző típusú magnetofonok kerültek alkalmazásra. A hangfelvétel esetleges visszahallgatása során a számeltérések a különböző típusú magnetofonok eltéréséből adódnak.) Jelen volt: Vantara Gyula polgármester, országgyűlési képviselő, Dr. Csicsely Ilona, Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, Futaki Sándor, Herczeg Tamás tanácsnok, Dr. Kerekes Attila, Kiss Tibor, Köles István, Kutyej Pál, Tímár Ella, Zelenyánszky Péter, Strifler Attila, Szabóné Kocziha Tünde, Takács Péter, Hrabovszki György, Miklós Attila képviselő. Igazoltan távol: Hanó Miklós alpolgármester, országgyűlési képviselő, Dr. Fábián Ágnes tanácsnok Tanácskozási joggal vett részt: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző, Dr. Kiss Gyula aljegyző. Meghívottként jelen volt: Dr. Deák Zoltán, a Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport csoportvezetője, Dr. Komán Ágnes, a Titkársági Osztály Személyzeti Csoport csoportvezetője, Dr. Burai Mihály Közigazgatási osztályvezető, Túriné Kovács Márta, az Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály osztályvezetője, Dr. Tőgye Ildikó, a Szociálpolitikai Osztály osztályvezetője, Tarné Stuber Éva, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály osztályvezetője, Csernus István, a Stratégiai és Fejlesztési Osztály osztályvezető-helyettese, Dr. Sódar Anita, a Stratégiai és Fejlesztési Osztály csoportvezetője, Csiaki Tamás, a Városüzemeltetési Osztály osztályvezetője, Krizsán Miklós könyvvizsgáló, Dr. Hajdú Antal rendőrezredes, rendőrségi főtanácsos, kapitányságvezető, Sztankó Ilona PIU vezető, Szlovák Jánosné iskola igazgató, Vantara Gyula polgármester: Köszöntötte a megjelenteket, megállapította, hogy a közgyűlés határozatképes, 15 fő képviselő van jelen. Az ülést megnyitotta. Távolmaradását előzetesen Hanó Miklós alpolgármester és Dr. Fábián Ágnes tanácsnok jelezte. A meghívóban a zárt ülésre tervezett napirendet a jogszabály erejénél fogva zárt ülésen tárgyalja a testület, amelyről nem kell szavazni. Javasolta a Pénzügyi, költségvetési ügyeken belül a 4.2 és 4.3 napirend felcserélését, összefüggésből adódóan azok együtt tárgyalását. A Békéscsabai Rendőrkapitányság vezetői egyéb elfoglaltságra hivatkozva kérték, hogy a megérkezésüket követően tárgyalja a közgyűlés előterjesztésüket.

2

Van-e észrevétel, javaslat? (Kazetta 1/1. 000-022) Takács Péter képviselő: A nyilvános ülés napirendi pontjainak tárgyalása előtt szeretne szót kérni, továbbá a „Bejelentések” között Dr. Szvercsák Szilvia jegyzőhöz kérdést intézni. Mi indokolja a Z.3. és Z.4. napirendi pontok zárt ülésen való tárgyalását. (Kazetta 1/1. 022-027) Vantara Gyula polgármester: Egyedi államigazgatási ügynek minősül, tárgyalása zárt ülést igényel. Jelezte, hogy a képviselői kérdésekre a „Bejelentések” tárgyalásánál adják meg a választ. (Kazetta 1/1. 027-031) Strifler Attila képviselő: Nyilvános ülés elején Szabóné Kocziha Tünde képviselővel együtt felszólalásra kért lehetőséget. (Kazetta 1/1. 031-033) Vantara Gyula polgármester: Az elfogadott módosításokkal szavazásra bocsátotta a napirendet. Megállapította, hogy a közgyűlés 16 igen, egyhangú szavazattal az alábbi napirendet fogadta el: NAPIRENDI PONTOK: Zárt ülés: 1.)

Fellebbezések, méltányossági ügyek Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Dr. Tőgye Ildikó, a Szociálpolitikai Osztály vezetője

2.)

Fellebbezés rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ügyében Előkészítő: Közigazgatási Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

3.)

A Vendégfény Kft. fellebbezésének elbírálása közterület használat ügyében Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

4.)

Enyedi Gábor fellebbezésének elbírálása közterület használat ügyében Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

5.)

A „Békéscsabai Hűségdíj” kitüntetés adományozása Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Dr. Fábián Ágnes tanácsnok

3 6.)

„Békéscsaba Egészségügyéért” kitüntetés adományozása Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Dr. Kerekes Attila az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke

7.)

Bírósági ülnökök választása Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

8.)

A Gyermekélelmezési Intézmény magasabb vezetői pályázatainak elbírálása Előkészítő: Titkársági Osztály Személyzeti Csoport Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

Nyilvános ülés: 1.)

A Békéscsabai Rendőrkapitányság beszámolója Békéscsaba Megyei Jogú Város közrendjének, közbiztonságának 2010. évi helyzetéről Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

2.)

A hivatali munkaidőn kívül és a hivatali helyiségen kívül történő házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése engedélyezésének szabályairól és az anyakönyvi eseményekhez kapcsolódó többletszolgáltatások ellentételezéseként fizetendő díjakról szóló önkormányzati rendelet megalkotása Előkészítő: Közigazgatási Osztály Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

3.)

Oktatási, közművelődési és sport ügyek: Beszámoló Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottsága 2010. évben átruházott hatáskörben hozott határozatairól Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály Előterjesztő: Köles István, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sport Bizottság elnöke 1.

2. Közalkalmazotti álláshelyek megszüntetésének engedélyezése Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály Előterjesztő: Kiss Tibor alpolgármester 3. Közművelődési és ifjúsági alapítványok támogatásainak jóváhagyása Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály Előterjesztő: Köles István, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sport Bizottság elnöke

4 4.)

Pénzügyi, költségvetési ügyek: 1. Javaslat a 2010. évi költségvetési rendelet módosítására Előkészítő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Független könyvvizsgálói jelentés Békéscsaba Megyei Jogú Önkormányzata 2010. évi költségvetési beszámolójának felülvizsgálatáról Előterjesztő: Krizsán Miklós könyvvizsgáló 3.

Város

2. A 2010. évről szóló zárszámadási rendelet megalkotása Előkészítő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Beszámoló a polgármester döntési felhasználásáról Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester 4.

hatáskörébe

tartozó

előirányzatok

5. Tájékoztató a 2010. évben behajthatatlanná vált követelésekről Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Beszámoló a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság, valamint a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság átruházott hatáskörben hozott 2010. évi döntéseiről Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály Stratégiai – Fejlesztési Osztály Városüzemeltetési Osztály Előterjesztő: Dr. Ferenczi Attila, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke 6.

7. Javaslat a 2011. évi költségvetési rendelet módosítására Előkészítő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 5.)

2010. évi összefoglaló ellenőrzési jelentés Előkészítő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

5 6.)

Vagyoni, közbeszerzési ügyek, pályázatok: Tájékoztatás a „Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén közvilágítás üzemeltetése és karbantartása” tárgyú közbeszerzési eljárás során az EDF DÉMÁSZ Zrt.-vel lefolytatott tárgyalásról Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester 1.

„Könyvvizsgálói feladatok ellátása Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatánál” tárgyú közbeszerzési eljárás ajánlattételi felhívásának és dokumentációjának elfogadása Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester 2.

„Vállalkozási szerződés Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata kezelésében lévő út és járda burkolatok seprésére, közutak mosására, portalanítására, sármentesítésére, kézi hulladékgyűjtők ürítésére, karbantartására és javítására, téli burkolatüzemeltetésre (síkosság mentesítésre és hó eltakarításra)” tárgyú közbeszerzési eljárásban beérkezett ajánlatok értékelése, nyertes ajánlattevő kiválasztása Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester 3.

4. Építési telkek értékesítése a Franklin és Báthori utcák mögötti területen Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester 5. Közterület egy részének értékesítése a régi Csorvási úton Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának a szabályairól szóló 16/2009. (IV. 6.) önkormányzati rendelet módosítása Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 6.

7. A Dél-alföldi ivóvízminőség-javító programmal kapcsolatos döntések Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Az Északi Ipartelepen pályázati forrásból kialakított telkek értékesítése és a 22/2011. (I. 28.) közgy. határozat módosítása Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester 8.

6 9. A békéscsabai csatornahálózat-fejlesztés 1. rész szerződésmódosítása Előkészítő: PIU Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” című projekthez kapcsolódó régészeti és lőszermentesítési feladatokra kötött szerződés módosítása Előkészítő: Szennyvíz PIU Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

10.

A Békéscsaba telephelyű ALMEX’ 96 Kft. ipari szennyvíz elhelyezésének befogadó nyilatkozatához szükséges tulajdonosi hozzájárulás Előkészítő: PIU Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

11.

7.)

Városüzemeltetést érintő ügyek: 1. A Békéscsaba, Bajza utca átmenő forgalmával kapcsolatos lakossági panasz Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

8.)

Szociális területet érintő ügyek: A Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás fenntartásában működő szociális intézmények által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló rendelet megalkotása (2. forduló) Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 1.

Az időszakos gyermekfelügyelet, a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása és a játszóház működtetésének további fenntartása Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Dr. Fábián Ágnes tanácsnok 2.

Beszámoló Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága 2010. évben átruházott hatáskörben hozott határozatairól Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Dr. Kerekes Attila az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke 3.

9.)

Egyes magasabb vezetőket érintő munkáltatói döntések meghozatala Előkészítő: Titkársági Osztály Személyzeti Csoport Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

7 10.)

Megye-város megállapodás jóváhagyása Előkészítő: Békéscsaba Megyei Jogú Város Jegyzője Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

11.)

BEJELENTÉSEK

Vantara Gyula polgármester: Ismételten elmondta, hogy a képviselői kérdésekre adott válaszok elfogadására a Bejelentés napirend keretében kerül sor. 9 óra 16 perckor zárt ülést rendelt. Kérte, hogy csak az arra jogosultak maradjanak a teremben. (Kazetta 1/1. 033-047) Vantara Gyula polgármester: Köszöntötte a Békéscsabai Rendőrkapitányság, valamint a Békés Megyei Rendőrkapitányság vezetőit, munkatársait. Nyilvános ülés megkezdése előtt Takács Péter képviselő kért szót. (Kazetta 1/1. 395-437) Napirend előtti hozzászólások: Takács Péter képviselő: Visszautalt a márciusi közgyűlésen történt napirend előtti felszólalásra, amely arról szólt, hogy a volt Patyolat területén komoly problémák adódnak mind a mai napig, a sajtó kiterjedten foglalkozott az üggyel, pl. „Mérget rejt a föld, daganatkeltő lehet” címmel. A Csabai Mérleg városi lapban „Kimossák a Patyolat 30 éves szennyesét” beharangozóval jelent meg a Patyolattal kapcsolatos cikk. Információik szerint a 90-es évek közepén magas összeg fejében a terület rehabilitációja megtörtént. Indokolt lenne a képviselőket előterjesztés formájában tájékoztatni a jelenlegi állapotról, a szükséges lépésekről, különösen azért, mivel az üzem a Városházától légvonalban kb. 500 m-re helyezkedik el. A képviselők választ kaphatnának arra a kérdésre, hogy 2008. évben a KÖR-KÖVIZIG kivel egyeztetett a pályázatbenyújtása kapcsán, aminek eredményeként 100 millió forintot nyert? A tisztánlátás mindannyiunk érdeke, különösen akkor, ha az említett cég vagy az önkormányzat 1,5 milliárd forint reményében pályázatot nyújt be. Kezdeményezte, hogy a szakbizottság foglakozzon a kérdéskörrel, és a testület a következő közgyűlésre kapjon pontos, korrekt tájékoztatást a folyamat jelenlegi állásáról. A telepen ma is vállalkozások működnek, az általa vezetett intézmény szennyesét maga hordja a Patyolatba. (Kazetta 1/1. 437-518) Vantara Gyula polgármester: Tájékoztatásul elmondta, hogy az önkormányzat nem pályázik. Hasznosabbnak ítélné meg, ha a képviselő nem a sajtóból tájékozódna, hanem részt venne az üggyel kapcsolatos fórumokon. Feltételezések szerint az önkormányzat – erről folyik most a vizsgálatok egy része – kiadott olyan nyilatkozatokat, amely szerint az öntöde és a Patyolat területén minden rendben van. A Patyolat Vállalat állami tulajdonban volt, a „szennyező fizet elv” alapján az állam szavatol a helyrehozataláért. A pályázati eljárást a KÖR-KÖVIZIG végzi, mint állami szerv. Az önkormányzat közreműködik a megoldásban, a tájékoztatásban. A pályázatok kidolgozása, műszaki elemzése, értékelése nem a hivatal feladata, befektetése nincs a hivatalnak, ezért nem tájékoztatták pénzügyi oldalról a képviselőket. Ettől függetlenül a cél elsősorban a lakosság megnyugtatása volt. A fórumon elhangzott minden olyan szakmai érv, amit

8 Takács Péter képviselő felvetett. A szakbizottság vezetője kérheti a KÖR-KÖVIZIG ez irányú írásos álláspontját, amiről a képviselőket is tájékoztathatják. (Kazetta1/1. 518-549) Zelenyánszki Péter képviselő: 2011. április 12-én lakossági fórumot tartottak a volt Patyolat Vállalat környezetének kármentesítése kapcsán. Az Esély Pedagógiai Központban megtartott rendezvényen 36 fő jelent meg a lakosság részéről. Jelen volt Vantara Gyula polgármester, a Körös KÖZIVIG vezérigazgatója Bak Sándor. Az előzményekkel kapcsolatban elmondta, hogy 1979-ben kezdte meg működését Békéscsabán az állami tulajdonú vállalat, amelynek 8000 m 2-es telephelyére 1985-től csaknem 5 éven át szállították az ország több pontjáról a ruhák vegytisztításakor keletkezett veszélyes hulladékot. A mosodák többségében ugyan újrahasznosították a felhasznált tisztítószerek 80 %-át, de a maradék salakanyagot kovaföldben feloldva, úgynevezett persárt is termeltek. Ezt az anyagot tárolták helytelenül a tisztítóüzem területén, amely a talajba kerülve károsította a környezetet. A cég felszámolása az úgynevezett rendszerváltás idején kezdődött, és 1995-ben fejeződött be. Ebben az időszakban derült fény a problémára. 1996. novemberében elszállították a területről a persárt, a göngyölegeket, 28 tonna szennyezett talajt és 18 m3 szennyezett vizet, de mint utólag kiderült, ez csak felületi kezelés volt. A 1997-2001. között végzett talajvíztisztítás csak átmeneti koncentrációcsökkenést eredményezett, így elkerülhetetlenné vált a helyzet további végleges megoldást nyújtó kezelése. A vizsgálatoknak köszönhetően pontosan meghatározható a szennyezési csóva mérete, lassú terjedési sebessége és iránya. A vízügyi igazgatóság által 2008. évben elnyert 100 millió forintos keret lehetőséget biztosított a környezeti ártalom felszámolásának tervezésére. Pillanatnyilag előkészítés alatt áll a második fordulós pályázati dokumentáció, amely várhatóan még idén benyújtásra kerül. Ennek keretében lehetőség nyílik a szennyezett föld eltávolítására, vagy vegyszeres semlegesítésére. Optimális esetben 2012-ben kezdődhet el a kivitelezés, amely 2015ig tartó talajvíztisztítással zárul majd le. Személye azért szervezte meg a lakossági fórumot, hogy megtisztításra kerüljön a szennyezett terület, a város és a polgárok segítségével. Nem volt cél a pánikkeltés, azt elvégzi helyettük más. A polgármester szavait idézve elmondható, hogy vészhelyzet nincs, de „nem dőlhetnek hátra a székben”. Ajánlott az elővigyázatosság a kerti ásott és fúrt kutak használatakor, de közvetlen egészségkárosító hatással nem kell számolni. A kúthasználat korlátozása a szennyeződés továbbterjedését segíti elő. A vezetékes ivóvízhálózat továbbra is teljesen biztonságos. A környezetkárosító következmények kezelése állami feladat, hiszen a korábban állami kezelésben álló cég jogutód nélkül szűnt meg 16 évvel ezelőtt. A várhatóan jövőre kezdődő kivitelezés időszakában zajra, forgalomkorlátozásra és az autóbuszjárat útvonalának változtatására lehet számítani. A további fejleményekről tájékoztatja a közgyűlést, a médiát, de elsősorban a területen élőket. Megköszönte a figyelmet. (Kazetta 1/1. 549- 1/2. 030) Takács Péter képviselő: A felvetés nem volt hiábavaló. Információi szerint a képviselőket, valamint a terület képviselőjét ez ügyben nem kereste fel senki. Javasolta, hogy a szakbizottság vizsgálja meg a kérdéskört, és készítsen előterjesztést a közgyűlés számára, amelynek kapcsán választ kaphatnak arra is, hogy ki készítette azon nyilatkozatot, amely szerint az említett területen minden rendben van. (Kazetta 1/2. 030-042) Szabóné Kocziha Tünde képviselő: Kérte Zelenyánszki Péter képviselőt sorolja fel, hogy milyen alkalmakkor, hol tapasztalt pánikkeltést? Az eseményeket nyomon követte, semmiféle

9 pánikkeltésről nem szerzett tudomást. Amennyiben a pánikkeltést az igazság kimondásának nevezik, maximálisan elutasítja. Az igazságot mindenkinek tudnia kell. Az önkormányzat birtokában lévő vaskos vizsgálati anyagot képviselői jogukat gyakorolva szerették volna megtekinteni. Az elsődleges engedélyezés után az anyag betekintését az önkormányzat megtagadta, amit a demokrácia lábbal tiprásának tart, képviselői jogait nem gyakorolhatja, a közgyűlésben, mozgalmuk képviselői csoportot nem indíthat, egyéni indítvánnyal nem élhet, másodrangú képviselőknek érzik magukat, és azokat a közel 200 jobbik szavazót is, akik esetleg tőlük várnának információkat. Szeretnének valós információk birtokába jutni. Kérte a képviselő pánikkeltésre irányuló nyilatkozatát. Mi köze van Bak Sándornak ahhoz, hogy személye betekinthet-e képviselői jogánál fogva egy ilyen iratba? Többek között ő rá hivatkozva történt az iratbetekintés megtagadása. Furcsállja, hogy a képviselők között ekkora különbséget tesznek. (Kazetta 1/2. 042-079) Dr. Szvercsák Szilvia jegyző: A korábbi közgyűlésen történt felvetés kapcsán a volt Patyolattal kapcsolatos vizsgálat megkezdődött. Dr. Kiss Gyula aljegyző tájékoztatása szerint folyamatban van az anyagok felderítése. Érdemleges információ birtokában a képviselőknek megadják a választ. A rendelkezésre álló tetemes anyag kivonatát Vantara Gyula polgármester lakossági fórum keretében ismertette, azonban a szakértői anyagot a szakértői intézet és a felhasználásra jogosult szervezet nem tekinti nyilvánosnak, innentől kedve a kérdést nem tudja kezelni. (Kazetta 1/2. 079-090) Vantara Gyula polgármester: Információ szerint a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselői a KÖVIZIG-től minden felvilágosítást megkaptak. A szakértői vélemény nem az önkormányzat tulajdonát képezi, szellemi jogvédelem alatt áll. A kivonatokból tájékoztatták a fórum képviselőit. Kérte a képviselőt, ne dramatizálják a helyzetet. A probléma kezelésén van a hangsúly, amely az állam segítségével, európai uniós pályázat bevonásával megoldható. Az öntöde ügyében is hasonló a helyzet, vizsgálják azon személy kilétét, aki az önkormányzat nevében kinyilatkoztatta, hogy az öntöde körül sincsen semmi probléma. (Kazetta 1/2. 090-108) Miklós Attila képviselő: A kolontári katasztrófa bekövetkezte után a közgyűlésnek javasolta a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megkeresését a célból, hogy nyilatkozzanak a tekintetben, hogy Békéscsabán van-e olyan ipari vagy bármilyen veszélyes anyag, amiről tudnia kell a testületnek. A polgármester volt az első, aki kérését nem vette komolyan, majd ezután kiderült, hogy intézkedés szükséges néhány dologban. A lakosság bevonása, a tett intézkedések helyénvalók. Kérte a közgyűlést, kérje fel a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, hogy évente – hasonlóan a rendőrkapitányság beszámolójához – tájékoztassa a testületet az aktuális helyzetről. Kérte a polgármestert, ez ügyben vegye fel a kapcsolatot a katasztrófavédelmi igazgatósággal. (Kazetta 1/2. 108-124) Vantara Gyula polgármester: A patyolatprobléma a katasztrófavédelem előtt sem volt ismert. Egyetért Miklós Attila képviselő beszámolóval kapcsolatos javaslatával. Jelezte, hogy az önkormányzat pl. árvíz esetére részletes kitelepítési tervvel rendelkezik, amelyet épp a tegnapi nap folyamán tárgyaltak a kistérségekkel. (Kazetta 1/2. 124-134)

10 Strifler Attila képviselő: Tudomásul veszik, hogy az önkormányzat birtokában vannak olyan dokumentumok, amelyek nem nyilvánosak. Abban az esetben, ha tudomásukra hozzák az anyag titkosságát, nem vonják be a sajtót. Képviselőként kéri az anyagokba való betekintés engedélyezését. (Kazetta 1/2. 134-140) Vantara Gyula polgármester: A Jobbik Magyarországért Mozgalom által benyújtott kéréssel egy időben a KÖVIZIG igazgatója Budapesten tárgyalt a patyolat ügyében – pályázati lépések, ingatlan megszerzés tárgyában -. Az igazgató tájékoztatása szerint a képviselők minden tájékoztatást megkaptak. A Patyolat ügyében a szakbizottság szakértők bevonásával készítsen anyagot, amit a közgyűlés előterjesztés formájában megtárgyal. A közgyűlés felkéri a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot az évenkénti beszámoló tartására. (Kazetta 1/2. 140-154) Stifler Attila képviselő ügyrendi hozzászólása: Napirend előtti felszólalását a napirend megtárgyalása előtt jelezte. A Jobbik Magyarországért Mozgalom komoly erőt fejt ki az önkormányzat tulajdonában lévő termőföldek megvédése érdekében. Bizottsági ülésen, közgyűlésen napirend előtti felszólalás keretében lépéseket tettek az önkormányzat vagyonkataszterének módosítására akképpen, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő földeket az elidegenítetlen vagyoni kategóriába sorolják. Több képviselőtől azt a választ kapta, hogy az Alkotmányban garantálja a kormány, hogy a magyar termőföldet, illetve vízkészletet megvédi. A legutóbbi közgyűlés óta megtörtént az Alkotmány elfogadása, és becsapva érzik magukat, mivel Vantara Gyula polgármester és Hanó Miklós alpolgármester nemmel szavazott a Jobbik Magyarországért Mozgalom által beterjesztett módosító javaslatra, miszerint védjék meg a magyar termőföldet és vízkészletet, hogy ne kerülhessenek külföldi tulajdonba. Véleményük szerint ez a cselekedet messzemenőleg kimeríti a hazaárulás kategóriáját. Az érintetteknek azzal kellene kompenzálnia lépésüket, hogy helyi szinten, legalább a helyi rendeletet módosítsák annak érdekében, hogy a magyar termőföld és vízkészlet megmaradjon. Kérte Dr. Szvercsák Szilvia jegyzőt, hogy kérését ne képviselői kérdésként, hanem kérésként kezelje. 2010. évtől az önkormányzat testületi létszáma csökkent, ebből adódóan kérte, hogy a következő testületi ülésen napirend formájában taglalják a 2010. októberét megelőző, valamint a 2010. októbere után működő képviselő-testület költséghatékonyságát. (Kazetta 1/2. 154-196) Vantara Gyula polgármester: Strifler Attila képviselőt óvja attól, hogy a parlamentben ülő párttársainak szavajárását használja Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésében. Gondolkodjon el azon, hogy amit mondott, az mit jelent. Amennyiben végigolvassa a Jobbik Magyarországért Mozgalom által föld és vízügyben beterjesztetteket, az egyenlő az unió elveinek „felrúgásával”, magyarul a kilépés kezdeményezésével. A kormány olyan sarkalatos törvények bevezetését tervezi, amelyek megnehezítik a külföldiek földszerzését. Hogy ez nem egyezik pártjuk elképzelésével, az egy dolog, de az említett szóhasználat méltatlan Békéscsaba közgyűléséhez. A testület meghallgatja a képviselő véleményét, de figyelmezteti a helyes szóhasználatra. (Kazetta 1/2. 196-226)

11

Dr. Ferenczi Attila képviselő: A Fidesz Magyar Polgári Szövetség több mint egy évtizede küzd a magyar föld védelméért és az idegen kézbe való átjátszása ellen. Kérte Strifler Attila képviselőt, ismételje meg, hogy kit tart hazaárulónak, mert abban az esetben, ha megnevezi, frakcióvezetőként büntetőeljárást indít a képviselő ellen. (Kazetta 1/2. 226-236) Stifler Attila képviselő: Véleménynyilvánítás volt a részéről. A magyar föld védelméért a történelem során nagyon sok ember vérét adta, és mindent megtettek azért, hogy a magyar földet az idegen uralom alól megmentsék. A Fidesz frakció is ezzel kampányolt, és választóinak 99 %-a is egyetértett azzal, hogy a magyar termőföldet és vízkészletet meg kell védeni. Azzal, hogy az országgyűlési képviselők az Alkotmányban szereplő termőföld és vízkészlet megóvására irányuló módosító javaslatra nemmel szavaztak, kimeríti adott esetben a hazaárulás kategóriáját. Amennyiben demokrácia van, minden véleménynek helyt kell adni. (Kazetta 1/2. 236-256) Dr. Ferenczi Attila képviselő: Szeretné szó szerint visszahallgatni a jegyzőkönyvet. A szövegösszefüggés úgy hangzott el, hogy Vantara Gyula polgármester, országgyűlési képviselő és Hanó Miklós alpolgármester, országgyűlési képviselő nemmel szavazott a jobbik által beterjesztett, egyébként életveszélyes javaslatokra. Ilyen például az is, hogy ne fizessék vissza az államadósságot. Holnaptól csődbe menne Magyarország, ha a parlament a jobbik javaslatát elfogadná. Ebben a szövegkörnyezetben hangzott el, hogy aki ezt nem szavazta meg, - nevesítve az hazaáruló. A képviselő vagy nevezze meg a személyeket, vagy tartózkodjon az ilyen jellegű kifejezésektől. Kifejezetten sértőnek érzi, hogy egy semmiből előjött párt egy-két év után elkezdi azokat hazaárulózni, akik több évtizede azon dolgoznak, hogy ez az ország épüljön, fejlődjön, és elismerjék a nemzeti kultúráját és örökségét. Kérte a képviselőt, hogy tartózkodjon az ilyen kijelentésektől, ha van bátorsága, nevezze meg a személyeket. Utóbbi esetben rágalom, jó hírnévrontás ügyben megteszi a jogi lépéseket. Személye sosem nyilatkozta ki, hogy a jobbik ténykedése felér egy hazaárulással. (Kazetta 1/2. 256-278) Vantara Gyula polgármester: Felhívta a képviselők figyelmét, hogy eddig is és ezután is óvják a napi politika beszivárgását a békéscsabai közgyűlésbe. A képviselőnek lehet véleménye, de az a várospolitikával, a város jelenével, jövőjével kapcsolatos vélemény lehet. Politikai nyilatkozatok kifejtésének nincs helye. A fideszes képviselők sem napi politikai akciókkal foglalkoznak, igyekeznek a város érdekében lépéseket tenni. (Kazetta 1/2. 278-293) Napirend tárgya:

A Békéscsabai Rendőrkapitányság beszámolója Békéscsaba Megyei Jogú Város közrendjének, közbiztonságának 2010. évi helyzetéről

Vantara Gyula polgármester: Köszöntötte Dr. Gyurosovics József megyei rendőrfőkapitányt, Dr. Hajdú Antal rendőrezredes-kapitányságvezetőt, munkatársait. Hajdú Antal rendőrezredeskapitányságvezetőnek van-e szóbeli kiegészítése az előterjesztéshez? (Kazetta 1/2. 293-300)

12 Dr. Hajdú Antal rendőrezredes-kapitányságvezető: A rendőrkapitányságnak törvényben foglalt kötelezettsége, hogy évente egy, kérés esetén több alkalommal beszámoljon az adott terület közbiztonságának helyzetéről. Igen részletes beszámolót terjesztett a képviselők elé. Néhány dologra szeretne rávilágítani. Az előző évi beszámoló kapcsán a képviselő-testület elvárásokat fogalmazott meg a rendőrség munkájával kapcsolatban, ezekre igyekeztek reagálni, amelyeket a mostani beszámoló is tartalmaz. Év közben több képviselő megkereste lakossági véleményeket tükröző elgondolásokkal, elvárásokkal, ezekre is megkíséreltek lépéseket tenni. Dr. Ferenczi Attila képviselő a Lencsési ltp. és környékének közbiztonsági problémájával kereste fel személyét. Kiss Tibor alpolgármesterrel tárgyalt a belvárosban kialakult helyzetről, a tanyák, a városkörnyéki problémák megoldásáról. A Franklin utca sebességkorlátozásával kapcsolatban kereste fel a terület képviselője, Dr. Fábián Ágnes. Igyekeztek a megkereséseket teljesíteni. A lakosság több „látható” rendőrt szeretne a közterületeken, továbbá, hogy a körzeti megbízottak stabilabb kapcsolatot ápoljanak a szolgáltató szervezetekkel, vállalkozókkal, lakossággal. A nyári szünet megkezdésétől komoly mozgás tapasztalható a belvárosban, már a tavalyi évben is kutyás rendőrök bevetésével próbálták visszaszorítani a fiatalok randalírozását. Fokozott figyelmet fordítanak az éjjel-nappal nyitva tartó üzletek környékére, ahová a kedvező áru alkoholbeszerzés vonzza a fiatalokat. Békéscsabán hetente egy alkalommal koncentrált rendőri erőkkel jelennek meg a közterületeken. A sportrendezvények kapcsán megállapítható, hogy a városban is „működik” egy nem nagy létszámú, de annál inkább balhéra törekvő társaság. Igyekeznek elkülöníteni egymástól a szurkolótáborokat. Törekedtek a komolyabb bűncselekmények megelőzésére. A bűnügyi közbiztonsági helyzetet, a bűncselekmények számát, a trendeket a beszámoló tartalmazza. Az elmúlt évben egy emberölés történt. A rablások száma 11-ről 14-re emelkedett 2010. évben, 12 esetben az elkövető elfogásra került. A lopások száma 10 %-al emelkedett, az elmúlt évben 124 kerékpár eltulajdonítás történt. Vigyázzunk az értékeinkre. A betöréses lopások száma stagnáló számot mutat, ugyanakkor a lakásbetörések száma emelkedett Békéscsabán, kiemelte a Gyulai-Dobozi út közötti területrészt. A belváros egy-egy csomópontján jelentkező betöréssorozat elkövetőit elfogták. Besurranásos betöréssorozatot a jaminai városrészben követtek el, az elkövetők a mai napig ismeretlenek. A rendőrség munkájában új feladatként jelentkezett a tulajdon elleni szabálysértésekkel kapcsolatos ügyintézés. Igyekeznek a fa- és terménylopásokra magasabb hangsúlyt fektetni. Folyik az éjszakai szórakozóhelyek ellenőrzése, a lakótelepeket kollégáik tömegközlekedés igénybevétel járják. A városban tartott rendezvények az elmúlt évben gond nélkül lebonyolódtak. A Garabonciás napok kapcsán az ittasság megelőzése érdekében a fogyasztóvédelemmel karöltve provokatív próbavásárlásos akciókat végeztek a szórakozóhelyeken. A biztonsági szolgálatokkal korrekt munkakapcsolatot alakítottak ki. A biztosított demonstrációk rendkívüli esemény nélkül zajlottak, a négy demonstrációból három a rendőrség ellen irányult. 2010. évben megyénkben halálos közlekedési baleset nem történt, az idei évben ez nem mondható el, az elmúlt héten egy ember vesztette életét a közúton. A súlyos sérültek száma ugyanannyi volt, mint amennyi az előző évben, könnyű sérüléses baleset 24-el több történt. Csomópontépítésnél jelen vannak az utazóközönség segítése céljából. Jelenleg a Barneválnál, délelőtt és délután, a csúcsidőszakban rendőri irányítás folyik. 16 % az ittasan vezetők száma. A balesetek nagy részét a sebességtúllépés okozta. A kerékpáros balesetek száma nőtt, romlottak a feltételek a csatornázás miatt. Üdvözölte a Békés és Békéscsabát összekötő kerékpárút kialakítását. Az iskolarendőr programot az idei évben kibővítik. Az óvodások körében elterjedt rajzpályázat folytatódik, a lebonyolításhoz nyújtott segítséget a vállalatoknak köszöni. A szórakozóhelyek menekülési útvonala megfelelő. Folytatódik a „csellengők” ellenőrzése a Csaba Center és a vasútállomás környékén. Megköszönte az önkormányzat, a képviselők, az Igazságügyi Hivatal, gyámügy,

13 Gyermekvédelmi Szolgálat, Történelmi Egyház, polgárőrség, Közterület-felügyelet, Mezei Őrszolgálat, a lakosság támogatását. Igyekeznek az elvárásoknak a következő években is megfelelni. (Kazetta 1/2. 300- 2/1. 058) Vantara Gyula polgármester: Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 2/1. 058-061) Takács Péter képviselő: Végigolvasva a beszámolót, megállapítható, hogy nagyon nagy elmozdulás nem történt az előző évekhez képest. Példaértékű és valamilyen mértékben foganatja van a zebrák előtt kihelyezett „hajtva tilos, tolva szabad” tábla. Célszerű lenne a sétáló utca bizonyos helyein is kihelyezni a táblákat. A kerékpárral közlekedőkkel szemben mi az elvárás a sétáló utcán, arra való tekintettel, hogy egyre több baleset történik ezen az útszakaszon? A biztonsági kamerarendszer telepítése kezd végtelenített történetté válni. Először 2002. évben vetődött fel a gondolata a közgyűlésen. A Fidelitas sajtótájékoztatót tartott annak fontosságáról. Nézve az országot foglalkoztató eseményeket, meglepődve vette tudomásul, hogy Gyöngyöspatán kamerarendszer működik. A belváros-rehabilitációs program tartalmazza a kamerarendszer kiépítését? Amennyiben nem, lépéseket kell tenni ez ügyben. Egy esetben tapasztalt jelentős elmozdulást, ez pedig a szerzői jogok és a szomszédos jogok megsértése. 2009. évben 36 alkalommal fordult elő, míg 2010-ben 302 esetben. Hogyan kell értelmezni? Minek tudható be a komoly emelkedés? A beszámoló szerint 607 közlekedési szabálysértés történt. Átlagosan mekkora összegű büntetések kerülnek kiszabásra? A személyi és anyagi ellátottságra nem talált utalást az anyagban. A rendőrség berkein belül az elmúlt év tekintetében milyen állapotok uralkodtak? (Kazetta 2/1. 061-105) Szabóné Kocziha Tünde képviselő: Megköszönte Dr. Hajdú Antal tájékoztatóját. A Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület több mint egy éve alakult, járőrözési szándékukat minden alkalommal jelezték a rendőrségnek. A továbbiakban lesz-e hasonló együttműködés a rendőrség részéről? Működésükkel kapcsolatban probléma nem merült fel. Megdöbbentette a kétszeresére nőtt drogfogyasztás. Milyen összefüggés van a kihelyezett tűautomata és az emelkedő drogfogyasztás között? Ezzel kapcsolatban a rendőrség a fiatalok körében milyen további prevenciós tevékenységeket kíván folytatni? A rendőrség támogatná-e egy olyan helyi rendelet megalkotását, amely a fiatalok éjszakai órákban nyilvános szórakozóhelyen való tartózkodását korlátozná? Megfelelőnek tartják-e az anyagi és személyi feltételeket, illetve a rendelkezésre álló eszközparkot? A közterületek rendőri ellenőrzésével kapcsolatban üdvözli, hogy sok helyen jelen vannak. Jelezte, hogy a lomtalanítás időszakában a guberálók igen komoly gondot okoznak a helyi lakosságnak, a gondosan összecsomagolt hulladékot szétdobálják, randalíroznak, hangoskodnak. Kérte, hogy lehetőségeik szerint tegyenek meg mindent. A rendőrség munkatársainak jó munkát kívánt. (Kazetta 2/1. 105-145) Herczeg Tamás tanácsnok: Nyilvánvaló, hogy nem igaz az az állítás, miszerint a kábítószerfogyasztás kétszeresére növekedett Békéscsabán. A tettenérésben következett be növekedés. A kettő nem ugyanaz. A kimutatásban szereplő adat jellemzően a füves cigaretta elszívását jelenti. Fecskendővel nem szoktak füves cigarettát szívni, tehát a kettő között nincs összefüggés.

14 Jelezte, hogy személye a zebrán mindig tolja a kerékpárt, és a kihelyezett tábla hatására egyre több olyan lakost lát, aki ugyanezt teszi. Megköszönte a rendőrség munkáját. (Kazetta 2/1. 145-161) Dr. Ferenczi Attila képviselő: „Szemet szúrt” számára, hogy a bűncselekmények elkövetői közül 656 esetből 509 személy büntetlen előéletű. A Lencsési ltp. képviselőjeként megköszönte a rendőrség együttműködését, és jelezte, hogy körzetükben egy állandó körzeti megbízott munkájára lenne szükség. A lakótelepen történő rendőrségi járőrözés fokozása érdekében az ott lakók több mint 800 aláírást gyűjtöttek össze. Nagyon sok garázsfeltörés, dísztárcsa lopás történik. Az ittas állapotú fiatalok hangoskodása zavarja a lakók nyugalmát, ezért is szükség lenne legalább frekventált időpontokban a rendőrség jelenlétére. Tóth Zoltán alezredesnek külön megköszönte a polgárőrséggel együttesen végrehajtott megelőző jellegű akciókat. Ez a fajta figyelemfelhívás hatásos a lakosság körében. A Lencsési ltp-en Bugyinszki Tamás vezetésével kiváló polgárőr egyesület működik. Kifejezetten gyűlöli a családon belüli erőszakot. A távoltartás visszafogta-e a családon belüli vagy család elleni erőszakot? Megköszönte a rendőrség munkáját. (Kazetta 2/1. 161-197) Kiss Tibor alpolgármester: Megköszönte a Polgármesteri Hivatal Oktatási Osztályának, az oktatási intézmények vezetőinek, és a rendőrség példaértékű együttműködését. Az iskola rendőrprogram, a Zebra zsaru és a Zebra akadémia program folytatását üdvözlik. Az idei évben is megrendezésre kerül a Garabonciás Nap. Megpróbálják a rendezvényt olyan alapokra helyezni, amely megkönnyíti a rendőrség munkáját. Számítanak az együttműködésre. Képviselőként megköszönte, hogy minden egyes megkeresésre pozitívan reagáltak, és válaszoltak. (Kazetta 2/1. 197-210) Vantara Gyula polgármester: A jelenlévők közül kíván-e valaki szót kérni? (Kazetta 2/1. 210-212) Varga K. Cecília Lencsési ltp-i lakos: Jelezte, hogy a lakosság részéről problémát jelent a kerékpárhasználat. Felmérést végzett a 100-as ABC előtt. Megállapította, hogy negyed óra alatt 56 kerékpárosból 4 tolta kerékpárját. A legveszélyesebb területnek a Szent István tér – Munkácsy – Irányi utca közötti szakaszt tartja. Veszélyben vannak többek között az idősek, a kisgyermekes anyukák. A sétálóutca keresztmetszete a pihenősziget miatt szűkül, - ahol mámoros emberek pihenik ki a fáradalmaikat – ebből adódóan a gyalogos- és kerékpáros forgalom a járdán megoldott. Valamivel enyhébb a helyzet a Munkácsy utca és a Csaba Center között. A Szabadság téren, a Zeneiskola környékén a kerékpárosok nem az úttesten, hanem a járdán közlekednek. Véleménye szerint a belvárosban tiltótáblákat kellene elhelyezni, és javasolta, hogy a médián keresztül hívják fel a kerékpárosok figyelmét a szabályos közlekedésre. (Kazetta 2/1. 212-258) Horváth László lakos: Tudomása szerint vannak olyan törvények, amelyek a kerékpárosok közlekedését szabályozzák, akik a zebrán való áthajtással legalább olyan súlyú szabálysértést követnek el, mint azok az autósok, akik esetleg gyorsabban hajtanak. A kerékpárosok esetében is a törvények szerint kellene eljárni. Véleménye szerint a több mint tíz éve a rendőrség előtt bevezetett tele zöldes forgalomirányítás idejétmúlt. Korábban a Bartók Béla út – Bajza utca a nemzetközi kamionforgalom miatt kiemelt útnak számított. Jelenleg nincs arra szükség, hogy perceken keresztül álljon a lakótelepről érkező

15 forgalom. Objektív felelősség alapján tilosba hajtásokért büntetéseket szab ki a rendőrség. A kereszteződés átszervezését át kellene gondolni. Tapasztalata szerint a városban a rendőri jelenlét erős, munkájukat megfelelően végzik. Az objektív felelősség esetében kiszabott büntetési tételek kirívóak. (Kazetta 2/1. 258-292) Herczeg Tamás tanácsnok: Az a probléma, hogy a kerékpáros hol gyalogosnak, hol járművezetőnek gondolja magát. Meglátása szerint amióta a táblák kihelyezésre kerültek, a kerékpárosok nagy része tolja járművét a zebrán. Az erősebb rendőri jelenlét motiválná az embereket a szabályos átkelésre, de a rendőrség személyi állománya nyilván határos. (Kazetta 2/1. 292-303) Hajdú Antal rendőrezredes-kapitányságvezető: A zebrán való átkeléssel kapcsolatban elmondta, hogy a városban megerősítésre került a rendőri szolgálat. A kihelyezett táblák figyelemfelhívóak. Rendőri tettenérés esetén bírságolnak, de nem a büntetés a cél. Tudnánk-e még tenni azért, hogy a kerékpárosok is biztonságosabban közlekedjenek? Ki lehet „üldözni” a Szabadság téren a kerékpárost az úttestre, de testi épségét tekintve sokkal nagyobb veszélyben lesz. Véleménye szerint, ha a sétáló utcán felfestenének egy sávot, vagy utcabútorokkal elkerítenének egy szakaszt a kerékpárosok részére, tudatosulna az emberekben, hogy körül kell nézni, mert számítani lehet arra, hogy jön a biciklis. Jelenleg a sétáló utcából nincs kitiltva a kerékpáros forgalom. Békéscsaba alapvetően kerékpárra szocializálódott város. Az idős jaminai emberek kerékpárral járnak a belvárosba ügyeiket intézni, nehéz tőlük elvárni, hogy a vasúti felüljárótól tolják kerékpárjukat. Úgy kell a problémát kezelni, hogy az mind a két fél megelégedését eredményezze. Reményei szerint a lakosok észlelték a gyalogos rendőrök számának növekedését. A körzeti megbízott rendszeresen, a nappali órákban járőrözik. Kamerarendszer telepítés a belváros rehabilitációban tervezett, az autóbusz-pályaudvaron jelenleg is számtalan kamera üzemel. Keresik a megoldást a rendőrséggel való online összeköttetésre. Kamerafelvételnek köszönhetően a Bartók Béla úti CIB Bank előtt történt zaklatás elkövetője elfogásra került. A kistelepülések pályázat útján valósíthatták meg kamerarendszerük kialakítását. A Békéscsabai Rendőrkapitányság létszáma nem változott az előző évhez képest, folyamatos a fluktuáció. A romániai schengeni csatlakozás eredményeként, határ menti megye lévén több száz volt határőr kollégának az elhelyezéséről kell gondoskodni abban az esetben, ha megszűnik a schengeni határ, addig is a központi iskolás keretből utánpótlást biztosítanak a rendőrkapitányság számára. Az anyagi feltételeket a beszámoló nem tartalmazza, tekintettel arra, hogy a közrendközbiztonság helyzetéről kell számot adnia. A költségvetés szem előtt tartásával takarékosabban gazdálkodnak. Szívesen fogadná a rendőrség túlórakeretének bővítése érdekében a képviselők képviselői keretéből történő megsegítést. Szabóné Kocziha Tünde képviselő Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület munkájával kapcsolatos felvetésére elmondta, hogy egy nagyon komplex dolog. Abból kell kiindulni, hogy a polgárőr tevékenységet a polgárőrségről szóló törvény több helyen helyi tevékenységként aposztrofálja. A polgárőrség a helyi önkormányzattal, rendőrséggel és szervekkel működik együtt, alapvetően helyben tevékenykedik. Tudomása szerint ügyészségi vizsgálat alatt áll az egyesület tevékenysége. A rendőrség azokkal a szervezetekkel működik együtt, akikkel együttműködési megállapodást kötött, az Országos Polgárőr Szövetség tagjai. A Szebb Jövőért Polgárőr Szervezet nem tagja ennek a szövetségnek, ebből adódóan írásbeli együttműködés mindaddig nem születik,

16 amíg erre sor nem kerül. Alapvetően a rendőrség politikamentes tevékenységet folytat. Minden állampolgárnak joga van a bűncselekmény elkövetőjét elfogni, a hatóságot értesíteni, bármiféle jogsértésre a hatóság figyelmét felhívni. Köszönettel és örömmel veszik minden olyan személytől, aki ezt állampolgári jogon megteszi. A drogfogyasztás esetében nyilvánvaló, hogyha egy helyszínen több rajtaütés történik, az különkülön bűncselekménynek számít. A rendőrségnek ezzel kapcsolatban világos a stratégiája. Egyik oldalon a megelőzés, - DADA program – a másik oldalon alapvetően a terjesztők felderítése áll. Fokozatosan növekszik a kiadott listán nem lévő, de egyébként ugyanazokat a tüneteket produkáló szerek terjedése. Megköszönte a lomtalanítással kapcsolatos észrevételt. Minden lomtalanításnál a gyors beazonosíthatóság érdekében a rendőrség összeírja a lomot gyűjtők nevét, járművel érkezők esetében a gépkocsik rendszámát. „Állandó körzeti megbízott biztosítása.” A korábbi évhez hasonlóan próbálják teljesíteni feladataikat. Családon belüli erőszak tekintetében 2010. évben, 12 esetben alkalmaztak Békéscsaba területén távoltartást. Megvan a preventív hatása, hatékony „eszköz” a rendőrség számára. Kiss Tibor alpolgármester felvetésére elmondta, hogy az iskolarendőr program továbbra is folytatódik, a Garabonciás Napra szükség van, az ifjúság igényli a városi rendezvények megtartását, de különös figyelmet kell fordítani a túlzottan szórakozó fiatalokra. Varga K. Cecília által felsorolt útszakaszok valóban problémásak, a rendőrség munkatársai az említett helyeken időnként megjelennek, de nem tudnak minden kerékpáros mellé gyalogos rendőrt biztosítani. Továbbra is javasolja a kerékpársáv kijelölést. Vozár László felvetésével egyetért, de egyet tudomásul kell venni, hogy a rendőrség jogalkalmazó. A jogalkotók figyelmét lehet felhívni a szankcionálási rendszer differenciálására. A tele zöldes forgalomirányítás megváltoztatását a közút fenntartójánál lehet kezdeményezni. Amióta az említett kereszteződésben visszaszámláló berendezés működik, kevesebb a szabálysértők száma. Megvizsgálják a felvetést. (Kazetta 2/1. 303- 2/2. 044) Vantara Gyula polgármester: Tájékoztatásul elmondta, hogy a buszpályaudvaron, mint ahogy Dr. Hajdú Antal ezredes is említette, kiterjedt kamerarendszer működik. A belváros rekonstrukcióra benyújtott pályázaton az önkormányzat információi szerint nyert, ezáltal megvalósul a belváros kamerarendszere. A vasút-rekonstrukció kapcsán az állomásépület és környékének bekamerázása érdekében tárgyalást folytatnak a MÁV illetékesével. Kerékpáros közlekedés kapcsán az ezredes is említette, hogy milyen jelentősége van a BékésBékéscsabát összekötő kerékpárútnak, hiszen külterületen a kerékpárosok a legvédtelenebb közlekedők. Az idei évben megkezdődött az Orosházi úti kerékpárút folytatásának építése, illetve a Békési úti zsiliptől a Szarvasi úti felüljáróig épülne meg az út. Magyar-román kapcsolatoknak köszönhetően pályázat segítségével megújul, ahol nincs, megépül a Bajza utca-Árpád sor-Gyulai út - Dobozi utat összekötő kerékpárút hálózat. Olyan körülmények megteremtésére van szükség, amely a szabályos kerékpáros forgalmat teszi lehetővé. Az Andrássy úton nincs lehetőség a kerékpárosoknak a szabályos közlekedésre. Elbontásra kerül az Univerzál előtti „sziget”, a sétáló utcán megpróbálják térelemekkel, virágládákkal bekorlátozni a kerékpársávot. Tíz éves távlatban a Luther utcán és a Wlassich sétányon megépül az a kerékpárút, ami lehetővé teszi, hogy az Andrássy út kerékpáros forgalma megszűnjön.

17 Megköszönte a rendőrség munkatársainak részvételét, további jó munkát kívánt. Szavazásra bocsátotta a beszámoló elfogadását. (Kazetta 2/2. 044-107) A közgyűlés 14 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 216/2011. (IV. 29.) közgy. H A T Á RO Z A T Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elfogadja a Békéscsabai Rendőrkapitányság Békéscsaba Megyei Jogú Város közrendjének, közbiztonságának 2010. évi helyzetéről szóló beszámolóját, és egyúttal a Békéscsabai Rendőrkapitányság valamennyi munkatársának áldozatos munkájáért köszönetét fejezi ki. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2011. április 29.

Takács Péter képviselő ügyrendi hozzászólása: Javasolta 10 perc szünet elrendelését. (Kazetta 2/2. 107-110) Vantara Gyula polgármester: 11 óra 50 perckor 10 perc szünetet rendelt el. A közgyűlés 12 órakor folytatja munkáját. (Kazetta 2/2. 110-112) Szünet Napirend tárgya:

A hivatali munkaidőn kívül és a hivatali helyiségen kívül történő házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése engedélyezésének szabályairól és az anyakönyvi eseményekhez kapcsolódó többletszolgáltatások ellentételezéseként fizetendő díjakról szóló önkormányzati rendelet megalkotása

Vantara Gyula polgármester: Előterjesztő dr. Szvercsák Szilvia jegyző. Az előterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési, valamint a Kisebbségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság, véleményüket a képviselők kézhez kapták. Mind a két bizottság a rendeletmegalkotást javasolja a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 2/2. 112-118) Takács Péter képviselő: Az előterjesztés 3. § (3) pontja értelmében a „A hivatal területén kívül házasságot kötni, bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni – a 4. §-ban szabályozottak szerint – csak jegyzői engedéllyel lehet.” Ez azt jelenti, hogy pl. a Katolikus Templomban megrendezendő házasságkötéshez jegyzői engedély szükséges? Az 1. számú melléklet tartalmazza az igényelhető szolgáltatások árait. Abban az esetben, ha a házasságkötés a Városházán kívül történik, a szolgáltatás díja 94.000,- Ft. Mi indokolja a magas összeget? (Kazetta 2/2. 118-130)

18 Dr. Szvercsák Szilvia jegyző: A polgári esküvő megkötése jegyzői engedélyhez kötött. A jogszabály korábban kikötötte a polgármesteri hivatal hivatalos helyiségében történő házasságkötést. Ez az a szubszidiárius jogszabály, amely a más helyszínen történő házasságkötést lehetővé teszi. Központi jogszabály alapján kötelező a rendeletalkotás. A rendeletbe azon elemek lettek beemelve, amely a hivatal eddigi szabályzatában szerepelt. A külső helyszínen lévő házasságkötés esetén gondoskodni kell az anyakönyvvezető kiszállításáról, amely általában munkaidőn kívül történik, ez indokolja a magas összeget. (Kazetta 2/2. 130-146) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a rendeletalkotást. (Kazetta 2/2. 146-150) A közgyűlés 15 igen szavazattal, 1 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 8/2011. (V. 2.) önkormányzati rendelete a hivatali munkaidőn kívül és a hivatali helyiségen kívül történő házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése engedélyezésének szabályairól és az anyakönyvi eseményekhez kapcsolódó többletszolgáltatások ellentételezéseként fizetendő díjakról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. tvr. 15/A. § (6)-(7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: 1. Általános rendelkezések 1. § E rendelet hatálya Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén történő házasságkötésekre, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésével összefüggő eljárásokra és az azokkal kapcsolatos többletszolgáltatást igénybe vevőkre terjed ki. A rendeletben foglalt rendelkezések irányadóak az egyéb társadalmi események megünneplésére is. 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. 2. 3.

4.

anyakönyvi esemény: házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése, egyéb társadalmi esemény: jubileumi házasságkötés, hivatali helyiség: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) által az anyakönyvi esemény és egyéb társadalmi esemény lebonyolítására a Békéscsaba, Szent István tér 7. szám alatti épületben biztosított alkalmas hivatali helyiség, hivatali munkaidő: a Hivatal Közszolgálati Szabályzatában meghatározott hivatali munkarend.

19

2. Hivatali munkaidőn kívül, valamint a hivatali helyiségen kívül történő anyakönyvi esemény megtartásának szabályai 3. § (1) Az anyakönyvi eseményeket a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény rendelkezései alapján úgy kell megszervezni és lefolytatni, hogy az emelje azok színvonalát, kifejezze azok méltóságát. Ennek érdekében a házasság megkötése, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti eljárásban részt vevő személyek (házasuló pár, tanúk, vendégek, hivatali dolgozók) és a közreműködő hivatali szervezeti egységek úgy kötelesek eljárni, hogy munkájukkal, hozzáállásukkal elősegítsék azok megvalósulását. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottak érdekében az anyakönyvvezetők a Hivatal anyakönyvvezető irodájában, a Hivatal dísztermében, illetve a Hivatal udvarán tarthatnak anyakönyvi eseményt. (3) A Hivatal területén kívül házasságot kötni, bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni – a 4. §ban szabályozottak szerint – csak jegyzői engedéllyel lehet. (4) A Hivatal térítésmentesen biztosítja az anyakönyvi eseményre alkalmas hivatali helyiséget. 4. § (1) Az anyakönyvi esemény hivatali helyiségen (külső helyszínen) kívüli megtartásának jegyzői engedélye esetén az anyakönyvvezető kizárólag akkor működik közre az anyakönyvi eseménynek hivatali helyiségen kívüli lebonyolításában, ha a felek a) a tanúk, - és ha szükséges – a tolmács vagy a jelbeszédben jártas személy jelenlétét biztosítják, b) gondoskodnak az anyakönyvi esemény létesítésének törvényben előírt módjáról és ünnepélyességéről, c) biztosítják az anyakönyv helyszínen való biztonságos kezelésének feltételeit. (2) Az anyakönyvvezető őrizetében lévő anyakönyvnek, az anyakönyvvezetőnek és a családi rendezvényszervezőnek az anyakönyvi esemény létesítésének helyszínére való szállításáról és a hivatali helyiségbe való visszajuttatásáról a Hivatal gondoskodik. (3) Szabadtéren az anyakönyvi esemény kizárólag május 1. és szeptember 30. napja közötti időszakban engedélyezhető azzal a feltétellel, hogy kedvezőtlen időjárási viszonyok (zápor, zivatar, szélvihar, 18 Celsius fok alatti, 30 Celsius fok feletti hőmérséklet) esetén az anyakönyv, illetve az anyakönyvi esemény megtartásánál közreműködő anyakönyvvezető védelmére napernyő, sátor vagy egyéb tetőzet biztosítása kötelező. Mindez irányadó a Hivatal udvarán tartandó anyakönyvi eseményekre is.

20

5. § (1) Az anyakönyvi esemény hivatali munkaidőn és hivatali helyiségen kívüli, vagy a hivatali munkaidőn kívüli hivatali helyiségben történő lebonyolítása iránti kérelmet a házasságkötési, illetve bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék bejelentését követően, de legkésőbb az anyakönyvi esemény időpontját megelőző 32 nappal korábban kell benyújtani. (2) A kérelemhez csatolni kell az e rendelet szerinti díj megfizetését igazoló feladóvevényt. (3) Az anyakönyvi eseményekkel kapcsolatos szolgáltatások az 1. mellékletben meghatározott szolgáltatási díj megfizetése ellenében vehetők igénybe. (4) Az e rendelet alapján fizetendő szolgáltatási díjak megfizetése az erre rendszeresített postautalványon történik, amelyet a családi rendezvényszervező a házasságkötési, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentését követően – a 2. melléklet szerinti megállapodás megkötésével egyidejűleg – ad át a szolgáltatást igénybe venni kívánóknak. (5) A (4) bekezdésben meghatározott szolgáltatási díj megfizetése alól kizárólag akkor adható mentesség, ha valamelyik fél egészségi állapota miatt az anyakönyvi eseményre az otthonában vagy a tartózkodási helyén kerülhet sor. (6) Amennyiben az anyakönyvi esemény valamely körülmény folytán meghiúsul, úgy az e rendelet szerint megfizetett szolgáltatási díjat 5 napon belül vissza kell téríteni. 3. Az anyakönyvvezető és a családi rendezvényszervező részére fizetendő díj mértéke 6. § (1) Amennyiben az anyakönyvvezető az anyakönyvi eseményeken történő hivatali munkaidőn kívüli közreműködéséért a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben meghatározott szabadidő kiadását nem kérte, - anyakönyvi eseményenként – a kifizetés időpontjában irányadó illetményalap 10 %-ára jogosult, amelyet havonta utólag kell kifizetni. (2) Az anyakönyvi eseményeken az anyakönyvvezető mellett működő családi rendezvényszervezőt hivatali munkaidőn kívüli közreműködéséért, ha a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben meghatározott szabadidő kiadását nem kérte – anyakönyvi eseményenként -, a kifizetési időpontjában irányadó illetményalap 10 %-a illeti meg, amelyet havonta utólag kell kifizetni. (3) Az egyes – adott napra szervezett – anyakönyvi események közötti, közreműködést nem igénylő időtartamra az anyakönyvvezetőt, illetve a családi rendezvényszervezőt, ha a hivatali munkaidőn kívüli közreműködéséért a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben meghatározott szabadidő kiadását nem kérte – az anyakönyvi eseményekre eső

21 időkeretenként – a kifizetés időpontjában irányadó illetményalap 5 %-a illeti meg, amelyet havonta utólag kell kifizetni. (4) Az anyakönyvvezetőt és a családi rendezvényszervezőt a hivatali helyiségen kívüli házasságkötésben és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésében való közreműködéséért, ha a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben meghatározott szabadidő kiadását nem kérte – anyakönyvi eseményenként – 10.000,- Ft díj illeti meg. Ebben az esetben az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók. 4. Záró rendelkezések 7. § Ez a rendelet 2011. május 2. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően előjegyzett anyakönyvi eseményekre kell alkalmazni. Vantara Gyula sk. polgármester

Dr. Szvercsák Szilvia sk. jegyző

1. melléklet Az igényelhető szolgáltatások jegyzékéről és árairól (az árak magukban foglalják az áfát és a szerzői jogdíjakat) 1. A Hivatal anyakönyvvezetőjének irodájában hétfőtől-péntekig ingyenesen vehetők igénybe az alábbi szolgáltatások: gyűrűhúzás; virágátadás – szülőnek – hozott csokorból; ünnepi beszéd tartása (igény szerint). 2. A Hivatal dísztermében pénteki és szombati napon az alábbi szolgáltatások vehetők igénybe térítési díj ellenében: gyűrűhúzás (a hivatal által biztosított gyűrűtálcán); virágátadás – szülőknek – hozott csokorból; emléklap; ünnepi beszéd; pezsgő felszolgálva; zeneszolgáltatás hangtechnikus által; díszítés.  A felsorolt szolgáltatások ára: 28.000,- Ft, azaz huszonnyolcezer forint. Plusz szolgáltatás: - gyertya biztosítása: + 1.100,- Ft - versmondó szervezése: + 2.100,- Ft 3. A Hivatal díszudvarán pénteki és szombati napon az alábbi szolgáltatások vehetők igénybe térítési díj ellenében:

22 gyűrűhúzás (a hivatal által biztosított gyűrűtálcán); virágátadás – szülőknek – hozott csokorból; emléklap; ünnepi beszéd; pezsgő felszolgálva; zeneszolgáltatás hangtechnikus által; díszítés.  A felsorolt szolgáltatások ára: 40.000,- Ft, azaz negyvenezer forint. Plusz szolgáltatás: - gyertya biztosítása: + 1.100,- Ft - versmondó szervezése: + 2.100,- Ft 4. A hivatali helyiségen kívül szombati napon az alábbi szolgáltatások vehetők igénybe térítési díj ellenében: gyűrűhúzás; virágátadás – szülőknek – hozott csokorból; emléklap; ünnepi beszéd; pezsgő – igény szerint – felszolgálva; zeneszolgáltatás a házasulók által biztosítottan .  A felsorolt szolgáltatások ára: 94.000,- Ft, azaz kilencvennégyezer forint. Plusz szolgáltatás: - versmondó szervezése: + 2.100,- Ft 5. Az anyakönyvi eseményekre rendelkezésre álló időkeret – tekintettel az egyes események nagy számára – 30 perc, amelybe beletartozik a bevonulás és a gratuláció is. Lehetőség van az időkeret legfeljebb 15 perces kibővítésére is, ez esetben 10.500,- Ft, azaz tízezerötszáz forint díjat kell megfizetnie az igénylőnek. Az időkeret túllépése esetén külön igénylés nélkül is a fenti összeg számlázandó ki utólag azoknak, akik az időkeretet túllépték. 6. A fentiekben felsoroltakon kívüli szolgáltatásokra irányuló igények teljesítése eseti elbírálás alá esik. 2. melléklet MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészről Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7., képviseli: dr. Szvercsák Szilvia jegyző megbízásából Kurilla Jánosné családi rendezvényszervező) mint Szolgáltató, másrészről …………………………………………… (születési hely., idő:……….……………………., ……………………….. szám alatti lakos) mint Megrendelő között, a mai napon az alábbi feltételekkel: 1. A Szolgáltató a Békéscsaba Megyei jogú Város Polgármesteri Hivatalában megtartandó anyakönyvi eseményekhez az alábbiakban foglalt szolgáltatásokat nyújtja a Megrendelő részére a Békéscsabán …………….. napján ……..-tól a ……………. házasságot

23 kötő/bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítő ……………… és …………. eseményén. 2. Igények:

anyakönyvi

3. A 2. pontban foglalt szolgáltatásokért a Megrendelő ……… azaz ………… forint díjat köteles fizetni a Szolgáltatónak, amely díj magába foglalja az áfa-t, illetőleg a jogdíjakat. 4. A Megrendelő tudomásul veszi, hogy az anyakönyvi esemény időkerete fél óra, azaz 30 perc, amelybe a bevonulás és a gratuláció is beletartozik. A Megrendelő az időkeret túllépéséért kötelezhető a Rendelet 1. számú melléklete 5. pontjában foglalt díj megfizetésére is. Igény szerint a Megrendelő 30 percnél hosszabb, de legfeljebb 45 perces ünnepségekre is igényt tarthat, díjazás ellenében. 5. Amennyiben udvari szertartást kérnek, a Szolgáltató fenntartja magának a jogot, hogy rossz időjárási körülmények esetén – ide értve az esőt, záport, zivatart, szélvihart, a 18 Celsius fok alatti, illetve 30 Celsius fok feletti hőmérsékletet – az anyakönyvi esemény helyszínét a Hivatal dísztermébe helyezze át. Erről a Megrendelőt a Szolgáltató legkésőbb az anyakönyvi esemény előtt fél órával értesíti. Ez esetben a nagytermi és az udvari szolgáltatások közti díjkülönbözet nem kerül visszafizetésre. 6. Ha a Megrendelőnél olyan rendkívüli esemény következik be, amely miatt az anyakönyvi eseményt lemondani kénytelen, a Szolgáltatót erről azonnal köteles értesíteni. A kifizetett szolgáltatási díj visszafizetése iránt a Megrendelő a Szolgáltatóhoz címzett, de a Városüzemeltetési Osztály vezetőjéhez benyújtott, indokolással ellátott kérelmet intézhet. 7. A jelen megállapodásban nem szabályozott kérdések tekintetében a hivatali munkaidőn kívül és a hivatali helyiségen kívül történő házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése engedélyezésének szabályairól és az anyakönyvi eseményekhez kapcsolódó többletszolgáltatások ellentételezéseként fizetendő díjakról szóló rendelet, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezései megfelelően irányadóak. Békéscsaba, 20………. Dr. Szvercsák Szilvia jegyző nevében és megbízásából …………………………………… Megrendelő Napirend tárgya: Tárgy:

……………………………….. Kurilla Jánosné családi rendezvényszervező

Oktatási, közművelődési és sport ügyek

Beszámoló Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottsága 2010. évben átruházott hatáskörben hozott határozatairól

Vantara Gyula polgármester: Előterjesztő Köles István, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sport Bizottság elnöke. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 2/2. 150-157) A közgyűlés 13 igen szavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozta:

24

217/2011. (IV. 29.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság 2010. évben átruházott hatáskörben hozott határozatairól szóló beszámolóját, valamint a 2010. évi oktatási, kulturális, ifjúsági és sport pénzeszközök felhasználásáról szóló melléklet szerinti beszámolóját elfogadja. Felelős: Határidő:

Köles István, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke 2011. április 29.

Tárgy:

Közalkalmazotti álláshelyek megszüntetésének engedélyezése

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság, valamint a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolják a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 2/2. 157-161) Takács Péter képviselő: Az Esély Pedagógiai Központban az iskolatitkári állás megszüntetését mi indokolja? Bizottsági tagként rálátása van az oktatási intézményekre, és tisztában van azzal, hogy ezen titulus nagyon fontos az intézmény életében. Az említett intézményben lefolytatott vizsgálat kapcsán problémaként merült fel a felhalmozódott iskolatitkári feladatok igazgató általi ellátása. A Nevelési Tanácsadó az Esély Pedagógiai Központba történő költözésével szintén növeli a feladatmennyiséget. (Kazetta 2/2. 161-171) Strifler Attila képviselő: A napirend kapcsolódik a már korábban tárgyalt intézményracionalizáció témaköréhez. A nyugdíjba vonulók megüresedő álláshelyei egyébként is megszűnnének? Kötelező-e számukra a nyugdíjba vonulás? (Kazetta 2/2. 171-177) Kiss Tibor alpolgármester: Takács Péter képviselő kérdésére a választ a felvezető szöveg tartalmazza. Az intézményvezető döntése és ajánlása szerint a két iskolatitkár adminisztrációs feladatait egy személy is képes ellátni. A határozati javaslat előkészítése és annak elfogadása az intézményvezető javaslata alapján történik. Bizonyára gazdasági okok generálják a nyugdíjas korúaktól való megválást. (Kazetta 2/2. 177-185) Takács Péter képviselő: Emlékezete szerint az Esély Pedagógiai Központot érintő pályáztatás idején az iskolatitkár a közalkalmazotti tanács elnökeként korrekt és határozott véleményt fejtett ki a pályázatok ügyében. Reményei szerint nem lehet arról szó, hogy ez köszön vissza az előterjesztésben. (Kazetta 2/2. 185-195)

25 Kiss Tibor alpolgármester: Az intézményvezető döntését a közgyűlés nem írhatja felül, kinevezésükhöz szuverén jogkör is társult, amelybe beleszólása sem a bizottság elnökének, sem a vezetésnek nincs. (Kazetta 2/2. 195-204) Miklós Attila képviselő: Az Esély Pedagógiai Intézet szakértői vizsgálatát az illetékes bizottság tárgyalta. A közgyűlés tárgyalja az anyagot? Amennyiben igen, mely időpontban? (Kazetta 2/2. 204-208) Kiss Tibor alpolgármester: A szakértői anyagot az illetékes bizottság megtárgyalta, a jelen lévő szakértő a felmerült kérdésekre megadta a választ. Amennyiben olyan intézkedéseket generál az intézkedési terv, amelyhez közgyűlési döntés szükséges, a szakértői anyagot a testület tárgyalja. (Kazetta 2/2. 208-215) Vantara Gyula polgármester: A vitát lezárta. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 2/2. 215-218) A közgyűlés 11 igen, 2 nem szavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozta: 218/2011. (IV. 29.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja a következő álláshelyek végleges megszüntetését:

1.

Intézmény Kazinczy és Trefort Utcai Óvoda Napsugár Integrált Óvoda Szabó Pál Téri Általános Iskola Esély Pedagógiai Központ József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Felelős: Határidő:

Álláshely típusa

Álláshelyek száma

Munkakör

óvodapedagógus

1

óvónő

óvodapedagógus

1

pedagógus

1

adminisztratív dolgozó

Munkáltatói intézkedések kezdete: 2011. 08. 15.

óvodavezető

2011. 05. 01.

igazgató

2011. 04. 30. 2011. 07. 01.

1

iskolatitkáradminisztrátor 2011. 05. 01.

gazdaságvezető

Kiss Tibor alpolgármester 2011. április 29.

1

gazdaságvezető

26

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 144/2011. (III. 25.) közgy. határozattal a Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium számára engedélyezett 3 kollégiumi nevelő álláshely megszüntetését visszavonja, és 2 kollégiumi nevelői álláshely megszüntetését engedélyezi az alábbiak szerint:

2.

Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Felelős: Határidő:

pedagógus

2

kollégiumi nevelő

2011. 05. 01.

Kiss Tibor alpolgármester 2011. április 29.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a létszámcsökkentések többletköltségeinek igénylésével kapcsolatban pályázatot kíván benyújtani. A megpályázott összeget meghaladó létszámleépítési-kiadások fedezetét az adott intézmény költségvetése biztosítja.

3.

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2011. szeptember 30.

Tárgy:

Közművelődési és ifjúsági alapítványok támogatásainak jóváhagyása

Vantara Gyula polgármester: Előterjesztő Köles István, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sport Bizottság elnöke. Van-e az anyaggal kapcsolatban kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 2/2. 218-224) A közgyűlés 16 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 219/2011. (IV. 29.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja az alábbi alapítványok Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság döntése szerinti támogatását elszámolási kötelezettséggel a közművelődési területen:

I.

A támogatott szervezet neve 1. 2.

A támogatás tárgya

Szeretetszolgálat Körösvidéki Baptista Gyülekezetek Énekkari Alapítvány Találkozója Balassi Táncegyüttes „80-60” születésnapi ünnepi műsor lebonyolítása Működtetésére Alapítvány

KIOS Bizottság döntése 60.000,100.000,-

27 AUT-PONT Autista Speciális kézműves foglalkozások autizmussal élő Gyermekekért fiatalok és felnőttek részére 3. 20.000,és Fiatalokért Alapítvány Alapítvány a Gyermek rendezvények Gerlán 4. GERLAI 20.000,ÓVODÁSOKÉRT Modern Tánc Világnapja alkalmából Csabai Majális 5. Táncművészeti programsorozatban Táncfesztivál és Táncgála 50.000,Alapítvány ORIENS 2000 Hagyományos kaszálás, aratás, cséplés gyakorlati 6. 20.000,Alapítvány megismertetése Zenebarát Az V. Ökumenikus Advent programsorozat Felebarátok megvalósítása 7. 45.000,Közhasznú Alapítvány Békés Megye A VIII. Nemzetközi fafaragó alkotótábor, a XVII. 8. Népművészetéért Országos Kosárfonó mesterkurzus és a X. Dél30.000,Alapítvány Alföldi gyermek kézműves tábor megvalósítása Jankay Gyűjtemény Gyermek képzőművészeti tábor 9. 40.000,és Kortárs Galéria Balassi Táncegyüttes XX. Szólótánc Fesztivál megrendezése 10. Működtetésére 600.000,Alapítvány Az elszámolás határideje 2012. február 28., módja a megkötött támogatási szerződés szerint. Forrás:

2011. évi kulturális előirányzat

Felelős: Határidő:

Köles István, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke 2012. február 28.

II.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja az alábbi alapítványok Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság döntése szerinti támogatását elszámolási kötelezettséggel az ifjúsági pályázaton: A támogatott szervezet neve

1.

2.

AUT-PONT Autista Gyermekekért és Fiatalokért Alapítvány Békéscsaba Diáktanya Közalapítvány

A támogatás tárgya „Autizmus Napja 2011” rendezvény megvalósítása az autizmussal élő gyermekek és fiatalok önmegvalósításának segítése, kreativitásuk megmutatása érdekében. Szabadidős tevékenységek szervezése fiataloknak: filmvetítés, sportolási lehetőség, kiállítások, koncertek.

KIOS Bizottság döntése 30.000,-

30.000,-

28

3.

SOS Tini Telefonos Alapítvány

4.

Szeretetszolgálat Alapítvány

5.

6.

Zenebarát Felebarátok Közhasznú Alapítvány 3T Táborozási, Turisztikai, Természetvédelmi Alapítvány

„Tini skype”: Serdülő kortárssegítők által végzett alacsonyküszöbű szolgáltatás az ifjúsági korosztály lelki egészsége érdekében. X. „Engedjétek hozzám a gyermekeket” nyári gyermektábor szervezése a Békéscsabai Baptista Gyülekezetben. IV. Ifjúsági gitáros énekkarok találkozója általánosés középiskolások számára Ifjúsági programok: „Barátságban a természettel”: hétvégi gyalogtúra a Bükkben. „Együttélés a természettel – a digitális fotózás alapja” kiállítás szervezése.

30.000,-

30.000,30.000,-

30.000,-

Az elszámolás határideje 2012. február 28., módja a megkötött támogatási szerződés szerint. Forrás:

2011. évi ifjúsági feladatok előirányzat

Felelős: Határidő:

Köles István, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke 2012. február 28.

Napirend tárgya: Tárgy:

Pénzügyi, költségvetési ügyek

Javaslat a 2010. évi költségvetési rendelet módosítására

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a rendelet megalkotását javasolják a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátotta a rendeletmódosítást. (Kazetta 2/2. 224-234) A közgyűlés 11 igen, 2 nem szavazattal, 3 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 9/2011. (V. 2.) önkormányzati rendelete a 2010. évi költségvetésről szóló 1/2010. (I. 25.) önk. rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 74. §-ában kapott felhatalmazás alapján a 2010. évi költségvetésről szóló 1/2010. (I. 25.) önk. rendelet módosításáról a következő rendeletet alkotja: A KÖLTSÉGVETÉS BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI

29 1. § A 2010. évi költségvetésről szóló 1/2010. (I. 25.) önk. rendelet (a továbbiakban: rendelet) 2. § (1) bekezdésében a Közgyűlés a 2010. évi költségvetést az alábbiak szerint módosítja: Változás ezer Ft kiadási főösszeg bevételi főösszeg fejlesztési célú hitelfelvétel

5.315 5.315 0

Módosított ezer Ft 31.485.060 30.359.286 1.125.774

KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK 2. § (1)

A rendelet 3. § (1) bekezdésében foglalt 2010. évi összes bevétel 5.315 ezer Ft-tal nő, 31.485.060 ezer Ft-ra módosul.

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt bevételi főösszeg növekmény forrásonkénti részletezését e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3)

A rendelet 3. § (5) bekezdése módosul, az (1) bekezdés szerinti főösszegből az intézmények és a Polgármesteri Hivatal bevételei együttesen, a 2/a. és a 3/a. mellékletek alapján az alábbiak szerint változnak: Változás ezer Ft Intézményi működési bevételek Önkormányzat sajátos működési bevétele Felhalmozási és tőkejellegű bevétel Támogatásértékű bevétel Ebből OEP-től átvett pénzeszköz Véglegesen átvett pénzeszköz Előző évi pénzmaradvány Támogatás kölcsön visszatérülése

0 0 0 -50.451 0 1 0 0

Módosított ezer Ft 1.580.627 1.054.732 376.606 10.517.273 3.978.156 803.266 4.342.339 54.528

(4)

A rendelet 2/a. mellékletében a jelen rendelet 2/a. melléklete szerinti intézmények előirányzatai módosulnak a melléklet szerint.

(5)

A rendelet 3. § (8) bekezdésében a 3/a. melléklet szerint a Polgármesteri Hivatal és a kisebbségi önkormányzatok bevételei 55.879 ezer Ft-tal csökken, így az 12.139.799 ezer Ft-ra módosul.

(6)

A rendelet 3/a. mellékletben a jelen rendelet 3/a. melléklete szerinti feladatok előirányzatai módosulnak a melléklet szerint.

30

KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK 3. § (1)

A rendelet 4. § (1) bekezdésében foglalt 2010. évi összes kiadás 5.315 ezer Ft-tal nő, így az 31.485.060 ezer Ft-ra módosul.

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt kiadási főösszeg növekmény forrásonkénti részletezését e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3)

A rendelet 1. mellékletének helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép.

(4)

A rendelet 4. § (3) bekezdése módosul, az (1) bekezdés szerinti főösszegből az intézmények és a Polgármesteri Hivatal kiadásai együttesen, a 2. és a 3. mellékletek alapján az alábbiak szerint változnak: Változás ezer Ft a) személyi jellegű kiadások b) munkaadót terhelő járulékok c) dologi jellegű kiadások d) ellátottak pénzbeli juttatása e) szociálpolitikai ellátások f) támogatás értékű kiadás g) véglegesen átadott pénzeszköz h) felújítási kiadás i) fejlesztési kiadás j) támogatási kölcsön nyújtása

0 0 0 0 0 5.429 -2.019 0 0 0

Módosított ezer Ft 9.005.943 2.381.518 6.336.421 48.320 898.480 228.974 1.019.715 215.909 688.665 65.121

INTÉZMÉNYI KIADÁSOK 4. § (1)

A rendelet 5. § (1) bekezdésében foglalt önkormányzati intézmények kiadási főösszege 5.429 ezer Ft-tal nő, így az 14.142.735 ezer Ft-ra módosul.

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt kiadási változások intézményenkénti előirányzatonkénti részletezését a 2. melléklet tartalmazza.

(3)

A rendelet 2. mellékletében a jelen rendelet 2. melléklete szerinti intézmények előirányzatai módosulnak a mellékletek szerint.

és

A POLGÁRMESTERI HIVATAL ÉS A KÖZPONTI KEZELÉS KIADÁSAI

kiemelt

31

5. § (1)

A rendelet 6. § (1) bekezdésében foglalt Polgármesteri Hivatalhoz tartozó feladatok ellátását biztosító kiadási előirányzatok nagyságrendje 2.019 ezer Ft-tal csökken, így az 6.746.331 ezer Ft-ra módosul.

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt kiadási változások feladatonkénti részletezését e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(3)

A rendelet 3. mellékletben a jelen rendelet 3. melléklete szerinti feladatok előirányzatai módosulnak a melléklet szerint. FEJLESZTÉSI KIADÁSOK 6. §

(1)

A rendelet 7. §-ában foglalt önkormányzat fejlesztési kiadásainak főösszege 1.905 ezer Fttal nő, 8.946.977 ezer Ft-ra módosul, a változások részletezését e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(2)

A rendelet 4. mellékletben a jelen rendelet 4. melléklete szerinti feladatok előirányzatai módosulnak a melléklet szerint. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 7. §

Ez a rendelet 2011. május 2-án lép hatályba, rendelkezéseit azonban 2010. december 31. napjával kell alkalmazni. Vantara Gyula sk. polgármester

Dr. Szvercsák Szilvia sk. jegyző

Tárgy:

Független könyvvizsgálói jelentés Békéscsaba Megyei Jogú Város önkormányzata 2010. évi költségvetési beszámolójának felülvizsgálatáról

Tárgy:

A 2010. évről szóló zárszámadási rendelet megalkotása

Vantara Gyula polgármester: Köszöntötte Krizsán Miklós könyvvizsgálót. Javasolta, hogy bevezetője után a könyvvizsgáló szóbeli kiegészítése, majd a képviselői kérdések feltevése történjen. Az előterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a rendelet megalkotását javasolják a közgyűlésnek. Tájékoztatásul elmondta, hogy a polgármesteri hivatal az önkormányzati feladatok ellátására 24 önállóan működő és gazdálkodó intézmény mellett 12 önállóan működő intézménnyel látja el feladatait. 2010. évben a költségvetés 26,750 millió Ft-tal nyitott, év végére ez az összeg 31,485 millió Ft-ra módosult, amely 17,7 %-os emelkedést jelentett. A 31,485 millió Ft 34,7 %-a fejlesztési és felújítási célokat szolgált. Bevételi

32 oldalról kiemelte, - amelyet 2010. évben előre jeleztek – hogy az elmaradt bevételek zömét az illetékbevételek 54 %-os teljesítése alakította, a helyi adókból kevesebb összeg folyt be, a központi támogatások 11 %-al csökkentek. Az EU-s támogatások nagyságrendje 2,750 millió Ftot ért el. Kiadási oldal tekintetében az önkormányzati előirányzat 36,3 %-a bér+járulék, számszerűsítve 11,3 milliárd forint, amelyből dologi kiadás 6,7 milliárd, intézményi bér+járulék 8,7 milliárd. A polgármesteri hivatal szociális kiadásai terén nagyfokú emelkedés tapasztalható. 2008. évben 8137 fő részesült szociális ellátásban, 2010-ben ez a szám 10147 főre emelkedett. Békéscsaba Megyei Jogú Város az elmúlt évben 890 millió forintot fordított szociális kiadásokra. „Fejlesztés, felújítás” Felhalmozási kiadásra 5 milliárd forintot fordított az önkormányzat, míg felújításra 700 milliót. Közvetett támogatások nyújtása a helyi iparűzési adók esetében, vállalkozói kommunális adók eltekintésénél, gépjárműadó tekintetében, késedelmi, mulasztási bírság, talajterhelés esetében történt. „Vagyonalakulás” 2,5 %-os emelkedést mutat a 2010. évi költségvetésben, december 31-én 61,3 milliárd forint volt a városi vagyon mértéke. „Pénzmaradvány” Az intézmények és a polgármesteri hivatal össz pénzmaradványa 800 millió forint nagyságrendű, amelyből ha levonásra kerül az áthúzódó kötelezettség, fennmarad 150 millió forint, amely az anyag szerinti javaslatban a működési célú hitelek felvételének csökkentését kell, hogy szolgálja. Összességében elmondható, hogy a város költségvetésének végrehajtása, annak megvalósulása a közgyűlési döntéseknek megfelelően alakult. A költségvetés pénzügyi egyensúlyát, fizetőképességét megóvva valósult meg 2010. év zárása. Az önkormányzat gazdálkodása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt, és megfogalmazható, hogy számos feladat megoldására nyílt mód, a kötelező finanszírozási feladatokon túlmenően jelentős összegeket költött az önkormányzat a város polgárai szempontjából szükséges, és ezért fontosnak tartott feladatok megvalósítására. A beruházási és felújítási kiadások megvalósítását a pályázati lehetőségek kihasználása, valamint a kötvénykibocsátásból származó pénzösszegek ütemezett igénybevétele tette lehetővé. A költségvetésben tervezett fejlesztési célú hitel felvételére a beruházások és felújítások csúszása miatt nem került sor. Megállapítható, hogy az önkormányzat az állami támogatások, valamint a helyi adó- és illetékbevételek csökkentése mellett, a lakosság terheinek növelése nélkül biztosította a folyamatos működtetést, és elindított olyan beruházásokat, felújításokat, amelyek előrevetítik a következő évek fejlesztését, pályázati forrásokkal megvalósuló programok előkészítését és végrehajtását. Az anyag részletesen tartalmazza azokat a kötelező és nem kötelező elemeket, amelyeket a 2010. évi zárszámadási rendelettel kapcsolatban tartalmaznia kell. Véleménye szerint Békéscsaba az elmúlt évben sikeres évet zárt, a nehézségekkel együtt teljesítette azt a vállalt feladatát, hogy külön adók bevezetése, és a lakosságra való átterhelése nélkül oldotta meg feladatait, és tekintettel a 150 milliós, ténylegesen fennmaradó maradványra, javasolja, hogy az a 2011. évi működési célú hitelek csökkentését szolgálja. A csökkentés érdekében egyéb intézkedések bevezetésére kerül sor, a májusi közgyűlésen az önkormányzati vagy részben önkormányzati tulajdonú cégek esetében a lépést megtenni annak érdekében, hogy járuljanak hozzá a terhek csökkentéséhez. Kérte a zárszámadási rendelet közgyűlési jóváhagyását. Krizsán Miklós könyvvizsgáló kívánja a zárszámadással kapcsolatos beszámolóját kiegészíteni? (Kazetta 2/2. 234-341) Krizsán Miklós könyvvizsgáló: Éves beszámolójában javasolta könyvvizsgálói jelentésének elfogadását, amit szóban is megerősít. A felmerülő kérdésekre szívesen válaszol. (Kazetta 2/2. 341-347)

33

Vantara Gyula polgármester: A független könyvvizsgálói jelentést, valamint a 2010. évi zárszámadási rendelet megalkotását a testület együtt tárgyalja, de külön szavaz az előterjesztésekről. (Kazetta 2/2. 347-351) Takács Péter képviselő: A 2010. évről megállapítható, hogy az önkormányzat pénzügyi szempontból igen nehéz évet zárt, amely például annak is köszönhető, hogy a válság miatt kevesebb helyi adóbevétel folyt be az önkormányzat kasszájába. A normatív hozzájárulások összege az előző évhez viszonyítva 89 %. Mindezeket figyelembe véve Békéscsaba Megyei Jogú Város 2009. évhez képest, 2010. viszonylatában kb. 450 millió forinttal kevesebb támogatásban részesült, amely önmagában véve is jelentős összeg. Amennyiben a helyzet nem változik, nem változik alapvetően a mindenkori kormány önkormányzati politikája a tekintetben, hogy nem emeli a fejkvótás támogatás mértékét, rövid időn belül nehéz helyzetbe kerül a települések egy jelentős része. A helyi közösségi közlekedés központi támogatásának mértéke mindösszesen 29 millió forintot tett ki 2010. évben, amely annyira elenyésző, hogy nem éri el a városi önkormányzat által biztosított összeget. A polgármester többször említette, hogy mennyire tarthatatlan, hogy Budapest kapja meg a közösségi közlekedési támogatás jelentős hányadát, amelyen belátható időn belül változtatni kell. Válságos időket élünk, mutatja ezt az önkormányzat 2010. évi ingatlanhasznosításból származó bevétele is. Képviselősége óta nem emlékszik ilyen alacsony bevételre. Ugyanakkor dicséretes, hogy a város az elmúlt évben a szociális kiadásokra 890 millió forintot fordított, amelyet mindenképp szerencsés lenne az idei évben is tartani. Egyetért a 2011. évben betervezett működési hitel csökkentéssel. Szerencsésnek mondható, hogy a tavalyi évben betervezett fejlesztési célhitel igénybevételére nem volt szükség. Az előterjesztés 21 oldalán kimutatott elszámolt 1.108.470 ezer Ft árfolyamveszteséget hogyan kell értelmezni? Felhívta a képviselők figyelmét az ugyanezen oldalon szereplő 679.058 ezer Ft rendkívül magas követelésre. Az összeg érvényesítése érdekében milyen lépéseket tesz az önkormányzat? Iparűzési adóból a tavalyi évben több mint 2,5 milliárd forint folyt be az önkormányzat kasszájába, holott bizonyára a vállalkozások is nehéz helyzetben működnek, ennek ellenére teljesítik adófizetési kötelezettségeiket. (Kazetta 2/2. 351-425) Vantara Gyula polgármester: Megadta a szót Tarné Stuber Éva osztályvezetőnek. (Kazetta 2/2. 425-426) Tarné Stuber Éva osztályvezető: Takács Péter képviselő kérdésére elmondta, hogy az elszámolt 1.100.000.000,- Ft-os árfolyamveszteség azt jelenti, hogy ekkora összeggel növekszik az önkormányzat hitelállománya. A számviteli politikában meghatározottak szerint a hiteleket, valamint a kötvényeket minden év végén, MNB középárfolyamon értékelni kell. Az árfolyamveszteség nyilvántartásilag jelenik meg, pénzügyi kötelezettséget akkor jelent, ha a hivatal megkezdi a kötvénytörlesztést, jelen esetben 2013. szeptember 30-a. A fentiek nem csak Békéscsabára, hanem minden önkormányzatra és minden olyan személyre, vállalkozásra jellemző, aki devizában vette fel hitelét, kötvényét. Az árfolyamveszteséget minimum évvégén a mérlegben értékelni szükséges. A követelésen belül a legnagyobb részt az adósállomány teszi ki. A kimutatott 424.000.000,- Ft egyáltalán nem magas összeg, ahhoz képest, hogy hasonló nagyságrendű önkormányzatok milyen

34 jellegű adósállománnyal rendelkeznek, akár a helyi adókból. Hogy miből származik? Behajthatatlan, felszámolás alatt álló cégek adósságaiból, egyéb összetevőkből. Kihangsúlyozta, hogy ez a mérték hasonló nagyságrendű önkormányzatokhoz mérten alacsony. (Kazetta 2/2. 426-470) Vantara Gyula polgármester: A későbbiekben bizonyos mértékben az összegek elengedésre kerülnek. Az adósállomány zöme a felszámolásból adódó be nem hajtható adóhátralékokból tevődik össze. (Kazetta 2/2. 470-480) Takács Péter képviselő: A 679 millió forintot nem véletlenül említette, mivel ekkora összegű követelés szerepel az előterjesztésben. Javasolta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság számára, hogy a behajthatatlan követelések tekintetében folytasson vizsgálatot, az aktivizálható kintlévőségek megjelölésével. Szeretne az előterjesztés bizottsági tárgyalásánál jelen lenni. (Kazetta 2/2. 480-500) Vantara Gyula polgármester: A központi támogatások csökkenésével kapcsolatban elmondta, hogy folyamatban van az önkormányzati és állami feladatok szétválasztása, amely kb. 2500 tevékenységi kör átvizsgálását jelenti. Szintén átalakul a közösségi közlekedés rendszere. A kormányzati szándék szerint minden egyes közlekedési ágazat, így a BKV adósságállományát is az állam kiegyenlíti, a kiegyenlítést követően a felelősségre vonás egyszerűbbé válik. Szavazásra bocsátotta a független könyvvizsgálói jelentés elfogadását. (Kazetta 2/2. 500-536) A közgyűlés 12 igen szavazattal, 4 tartózkodással a következő határozatot hozta: 220/2011. (IV. 29.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elfogadja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010. évi költségvetési beszámolójának felülvizsgálatáról szóló független könyvvizsgálói jelentést. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2011. április 29.

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a 2010. évi költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet megalkotását. (Kazetta 2/2. 536-543) A közgyűlés 11 igen, 2 nem szavazattal, 3 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 10/2011. (V. 2.) önkormányzati rendelete a 2010. évi költségvetés végrehajtásáról

35

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 82. §-ában kapott felhatalmazás alapján a 2010. évi költségvetés végrehajtásáról az alábbi rendeletet alkotja. KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK 1. § (1)

Az önkormányzat költségvetésének 2010. évi összes teljesített bevétele 28.460.168 ezer Ft.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti bevételi főösszegből a 2/a., 2/c. és a 3/a. mellékletek bevételei kiemelt előirányzatonként az alábbiakban teljesültek: Intézményi működési bevételek 2.620.266 ezer Ft Önkormányzat sajátos működési bevétele 322.017 ezer Ft Felhalmozási és tőkejellegű bevétel 252.891 ezer Ft Támogatásértékű bevétel 7.205.363 ezer Ft Ebből OEP-től átvett pénzeszköz 3.978.104 ezer Ft Véglegesen átvett pénzeszköz 793.230 ezer Ft Előző évi pénzmaradvány 4.193.065 ezer Ft Támogatás kölcsön visszatérülése 63.069 ezer Ft

(3)

Az (1) bekezdésben foglalt bevételi főösszeg forrásonkénti részletezését az 1. melléklet tartalmazza. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK 2. §

(1)

Az önkormányzat költségvetésének 2010. évi összes teljesített kiadása 27.024.889 ezer Ft.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti kiadási főösszegből a 2., 2/c.,és a 3. mellékletek kiadásai kiemelt előirányzatonként az alábbiakban teljesültek: a) személyi jellegű kiadások 8.575.209 ezer Ft b) munkaadót terhelő járulékok 2.249.038 ezer Ft c) dologi jellegű kiadások 5.974.418 ezer Ft d) ellátottak pénzbeli juttatása 44.530 ezer Ft e) szociálpolitikai ellátások 893.174 ezer Ft f) támogatás értékű kiadás 233.076 ezer Ft g) véglegesen átadott pénzeszköz 911.469 ezer Ft h) felújítási kiadás 193.621 ezer Ft i) fejlesztési kiadás 639.498 ezer Ft j) támogatási kölcsönnyújtás 47.383 ezer Ft

36

(3)

Az (1) bekezdésben foglalt kiadási főösszeg felhasználási feladatonkénti részletezését az 1. melléklet tartalmazza. INTÉZMÉNYI KIADÁSOK 3. §

(1)

Az önkormányzati intézmények 2010. évi összes teljesített kiadásának főösszege 13.479.195 ezer Ft.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti főösszeg intézményenkénti részletezését a 2. melléklet tartalmazza. INTÉZMÉNYI BEVÉTELEK 4. §

(1)

Az önkormányzati intézmények teljesített bevételeinek főösszege 13.566.173 ezer Ft.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti bevételi főösszeg intézményenkénti és bevételenkénti részletezését a 2/a. melléklet tartalmazza. TÁRSULÁS KIADÁSAI 5. §

(1)

Az önkormányzat társulásának 2010. évi összes teljesített kiadásainak főösszege 2.208 ezer Ft.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti főösszeg részletezését a 2/c. melléklet tartalmazza. TÁRSULÁS BEVÉTELEI 6. §

(1)

Az önkormányzat társulásának 2010. évi összes teljesített bevételeinek főösszege 16.544 ezer Ft.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti főösszeg részletezését a 2/c. melléklet tartalmazza. POLGÁRMESTERI HIVATAL ÉS A KÖZPONTI KEZELÉS KIADÁSAI 7. §

(1)

A Polgármesteri Hivatalhoz tartozó feladatok ellátásának kiadási teljesített főösszege 6.280.013 ezer Ft.

37

(2)

A más szervek, jogi személyek, civil szervezetek támogatásának összege 715.387 ezer Ft, amelyet a 3. melléklet 24. cím 1. alcíme részletez.

(3)

Az (1) bekezdésben megállapított kiadási főösszeg feladatonkénti részletezését a 3. melléklet tartalmazza. 8. §

(1)

A Polgármesteri Hivatal és a helyi kisebbségi önkormányzatok bevételeinek teljesített főösszege 8.906.655 ezer Ft.

(2)

Az (1) bekezdésben megállapított bevételi főösszeg feladatonkénti részletezését a 3/a. melléklet tartalmazza. FEJLESZTÉSI KIADÁSOK 9. §

(1)

Az önkormányzat fejlesztési kiadásai 5.039.045 ezer Ft-ban teljesültek.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti kiadási összeg részletezését a 4. melléklet tartalmazza.

(3)

Az intézményi kiadásokból fejlesztési kiadásra fordított összeg 322.270 ezer Ft, amelyet a 2. melléklet tartalmaz.

(4)

Az Európai Uniós támogatással megvalósuló programok bemutatását a 4/a/I. és a 4/a/II. mellékletek tartalmazzák. FELÚJÍTÁSI KIADÁSOK 10. §

(1)

Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok felújítására fordított összeg 743.540 ezer Ft.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti felújítási kiadások célonkénti részletezését az 5. melléklet tartalmazza.

(3)

Az intézményi kiadásokból felújításra fordított összeg 77.022 ezer Ft, amelyet a 2. melléklet tartalmaz. ADÓSSÁGRENDEZÉS

38 11. § Az év során fennálló fejlesztési hitelek tőketörlesztése 243.293 ezer Ft-ban teljesült a 6/1 melléklet szerint. A kötvénykamat törlesztése 80.504 ezer Ft-ban teljesült, amelyet a 3. melléklet tartalmaz. TARTALÉKOK 12. § A közgyűlés az általános tartalék előirányzat-maradványának összegét 19.302 ezer Ft-ban, a céltartalékok összegét 293.465 ezer Ft-ban állapítja meg. VAGYON ALAKULÁSA 13. § (1) Az önkormányzati vagyon bemutatását a könyvviteli mérleg tartalmazza a 9., 9/a. melléklet szerinti részletezésben. Az önkormányzat eszközeinek értéke összesen 61.303.658 ezer Ft, a források összesen 61.303.658 ezer Ft. (2) Az önkormányzat gazdasági társaságokban képviselt tulajdoni részarányait a 9/b. melléklet tartalmazza. 14. § (1) A 10/1., 10/2., 10/3. mellékletek az önkormányzat vagyonkimutatását tartalmazzák. (2) A 10/a. melléklet tartalmazza Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának „0”-ra leírt eszközeinek állományát. (3) A 10/b. melléklet az önkormányzat 2010. évi vagyonváltozását tartalmazza. PÉNZMARADVÁNY ALAKULÁSA 15. § (1) A Polgármesteri Hivatal 2010. évi pénzmaradványát a 12. melléklet szerint a 12/a., 12/b., 12/c. mellékletek tartalmazzák. A Közgyűlés felhatalmazást ad a kapcsolódó előirányzat módosítás 2011. évi költségvetési rendeletben történő átvezetésére. (2) A közgyűlés az önállóan működő és gazdálkodó, valamint az önállóan működő költségvetési intézmények 2010. évi pénzmaradványának összegét a 12/d. melléklet szerint hagyja jóvá, és egyben felhatalmazást ad az ezzel összefüggő előirányzat módosítások átvezetésére. VEGYES RENDELKEZÉSEK

39 16. § (1) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatánál foglalkoztatottak létszámát a 2/b. melléklet mutatja be. (2) A működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatok és teljesítések mérlegszerű bemutatását a 11. melléklet tartalmazza. (3) A 13. és 13/a. mellékletek mutatják be a normatív hozzájárulások és a normatív kötött felhasználású támogatások, valamint a 2010. évi személyi jövedelemadó megosztásából a jövedelemdifferenciálódás mérséklésének elszámolását. (4) A 14. melléklet az önkormányzat által nyújtott közvetett támogatásokat foglalja magába. 17. § A 15., 15/a., 15/b., 15/c., 15/d. mellékletek a kisebbségi önkormányzatok beszámolóját tartalmazzák. 18. § A 16., 17., 18., 19. mellékletek az önkormányzat összevont egyszerűsített mérlegét, pénzforgalmi jelentését, pénzmaradványát és eredménykimutatását tartalmazzák. 19. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. (2) Hatályát veszti a 2010. évi költségvetésről szóló 1/2010. (I. 25.) önk. rendelet, a 2010. évi költségvetés módosításáról szóló 13/2010. (IV. 30.) önk. rendelet, a 2010. évi költségvetés módosításáról szóló 20/2010. (VI. 28.) önk. rendelet, a 2010. évi költségvetés módosításáról szóló 22/2010. (IX. 27.) önk. rendelet, a 2010. évi költségvetés módosításáról szóló 23/2010. (IX. 27.) önk. rendelet, a 2010. évi költségvetés módosításáról szóló 39/2010. (XII. 20.) önk. rendelet, a 2010. évi költségvetés módosításáról szóló 3/2011. (II. 28.) önk. rendelet, a 2010. évi költségvetés módosításáról szóló 9/2011. (V. 2.) önkormányzati rendelet. Vantara Gyula sk. polgármester Tárgy:

Dr. Szvercsák Szilvia sk. jegyző

Beszámoló a polgármester döntési hatáskörébe tartozó előirányzatok felhasználásáról

40 Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 2/2. 543-556) A közgyűlés 12 igen, 2 nem szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 221/2011. (IV. 29.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a vezetői keret, a városmarketing keret, a választókerületi célelőirányzat, valamint a polgármesteri keret 2010. évi felhasználásáról készített beszámolót tudomásul veszi. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2011. április 29.

Tárgy:

Tájékoztató a 2010. évben behajthatatlanná vált követelésekről

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslatot elfogadásra javasolta. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 3/1. 001-007) A közgyűlés 14 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 222/2011. (IV. 29.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a behajthatatlan követelésekről szóló 4/2000. (II. 17.) önk. rendelet 5. §-a szerinti tájékoztatót tudomásul veszi. Felelős: Határidő:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2011. április 29.

Tárgy:

Beszámoló a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság, valamint a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság átruházott hatáskörben hozott 2010. évi döntéseiről

Vantara Gyula polgármester: Előterjesztő Dr. Ferenczi Attila, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke. (Kazetta 3/1. 007-011)

41 Takács Péter képviselő: Az előterjesztés második oldal (6) bekezdésében leírtak szerint a bizottság dönt az ingatlanvagyon megvásárlásáról az önkormányzat számára, nettó 10.000.000,Ft értékhatárig. Nagyságrendileg a korábbi tíz eset mekkora kiadást jelentett a városnak? (Kazetta 3/1. 011-016) Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: Pontos összeget jelen pillanatban nem tud mondani. Általában az utcaszélesítéshez kapcsolódott a vásárlás, illetve a belvíz- és szennyvíz, valamint a visszavásárolt telkeket érintette. 100.000,- Fttól 3.000.000,- Ft-ig összeghatárig terjedt a vásárlás értéke. Amennyiben Takács Péter képviselő a pontos adatokat szeretné megismerni, kimutatást kér számára az illetékes osztálytól. (Kazetta 3/1. 016-022) Wittmann László osztályvezető: Összességében az ingatlanok vásárlása 14.000.000,- Ft körüli összeget jelentett. Ahogy Dr. Ferenczi Attila képviselő úr is említette, értéke többségében 100.000,- Ft és 3.000.000,- Ft között mozgott. (Kazetta 3/1. 022-025) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 3/1. 025-029) A közgyűlés 13 igen szavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozta: 223/2011. (IV. 29.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése megismerte és elfogadja a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság, valamint a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság átruházott hatáskörben hozott 2010. évi döntéseiről szóló 2010. évi beszámolóját. Felelős: Határidő:

Dr. Ferenczi Attila, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke 2011. április 29.

Tárgy:

Javaslat a 2011. évi költségvetési rendelet módosítására

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a rendelet megalkotását javasolta a közgyűlésnek. (Kazetta 3/1. 029-031) Takács Péter képviselő: Az előterjesztés szerint a 4. sz. mellékletben a fejlesztési kiadások előirányzata 24.100.000,- Ft-tal csökken, amely a 180/2011. (III. 25.) sz. közgyűlési határozatra hivatkozva az intézményracionalizáláshoz kötődik. Visszakereste a hivatkozott határozatot, ami véleménye szerint nem kötődik az intézmények racionalizálásához, hiszen arról szól, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése egyetért azzal, hogy a Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény a „Helyi hő, hűtési és villamos energia igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal” elnevezésű, KEOP-4.2.0/A/11 jelű pályázati kiírásra

42 „Békéscsaba, Ady E. u. 30-34. szám alatt HMV készítés napkollektoros rásegítő berendezéssel” címmel pályázatot nyújtson be. Mely intézményeket érintette a racionalizálás? (Kazetta 3/1. 031-041) Tarné Stuber Éva osztályvezető: Az intézményracionalizáláshoz kapcsolódó hivatkozás azt tartalmazza, hogy a korábbi szándéknyilatkozat, illetve döntés magába foglalt olyan intézményi átalakításokat, amelyeket a testület ismert, hiszen a 2011. évi költségvetésében 40.000.000,- Ft-ot intézmény átalakítási célra betervezett. Az adott intézményekkel egyeztetéseket folytattak, ami még nem teljes körű. Az egyeztetés eredményeként a szükséges költségeket rendeletmódosításban biztosítja az önkormányzat. A 24.100.000,- Ft az alábbi részletezést tartalmazza: 15.000.000,- Ft-ot a Jankay Tibor Kéttanítási Nyelvű Általános Iskola számára biztosítják, hiszen viszonylag ott van folyamatban a legnagyobb átalakítás, a diákotthonban tantermek kerülnek kialakításra. 5.000.000,- Ft-ot a Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola kap a kollégiumi épületben az Általános Iskolai Diákotthonból kiköltözők részére csoportszoba és vizesblokk kialakítására. 3.000.000,Ft-ot a Szabó Pál Téri Általános Iskola számára biztosítanak, a korábban Nevelési Tanácsadó által használt helyiségek tanteremmé alakítására. 1.100.000,- Ft-ból a Belvárosi Általános Iskolában oldják meg Százszorszép Óvodából átköltöző logopédiai szakellátást. Kihangsúlyozta, hogy ez még nem fedi le teljes mértékben az intézményi átalakítási szükségleteket. Ezek azok a feladatok, amelyekre már sikerült költséget kalkulálni. Várhatóan a júniusi rendeletmódosításban is további összegek kerülnek lebontásra. (Kazetta 3/1. 041-062) Vantara Gyula polgármester: A módosítást a munkálatok megkezdése tette szükségessé. Szavazásra bocsátotta a rendeletmódosítást. (Kazetta 3/1. 062-069) A közgyűlés 10 igen, 2 nem szavazattal, 3 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 11/2011. (V. 2.) önkormányzati rendelete a 2011. évi költségvetésről szóló 4/2011. (II. 28.) önk. rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 74. §-ában kapott felhatalmazás alapján a 2011. évi költségvetésről szóló 4/2011. (II. 28.) önk. rendelet (a továbbiakban: rendelet) módosításáról a következő rendeletet alkotja: A KÖLTSÉGVETÉS FŐÖSSZEGE

43 1. § (1)

A 2011. évi költségvetésről szóló 4/2011. (II. 28.) önk. rendelet 2. § (1) bekezdésében foglalt 2011. évi költségvetésének főösszege 252.158 ezer Ft-tal nő, 29.353.924 ezer Ft-ra módosul.

(2)

A rendelet 2. § (2) bekezdésében a Közgyűlés a 2011. évi költségvetést az alábbiak szerint módosítja: Változás Módosított ezer Ft ezer Ft kiadási főösszeg bevételi főösszeg fedezetszükséglet

(3)

252.158 252.158 0

29.353.924 27.199.183 2.154.741

A rendelet 2. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt működési célú hitelfelvételt a Közgyűlés a zárszámadási rendelet alapján az 1. melléklet 3. oldalán szereplők szerint 304.328 ezer Ft-ban állapítja meg. KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK 2. §

(1)

A rendelet 3. § (1) bekezdésében foglalt 2011. évi összes bevétel 252.158 ezer Ft-tal nő, 29.353.924 ezer Ft-ra módosul.

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt bevételi főösszeg növekmény forrásonkénti részletezését e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3)

A rendelet 3. § (5) bekezdése módosul, az (1) bekezdés szerinti főösszegből az intézmények, az önkormányzati társulás és a Polgármesteri Hivatal bevételei együttesen, a 2/a., a 2/c. és a 3/a. mellékletek alapján az alábbiak szerint változnak: Változás ezer Ft Közhatalmi bevételek Intézményi működési bevételek Felhalmozási és tőkejellegű bevétel Támogatásértékű bevétel Ebből OEP-től átvett pénzeszköz Véglegesen átvett pénzeszköz Támogatás kölcsön visszatérülése

(4)

0 - 277 0 3.855 0 0 0

Módosított ezer Ft 23.750 3.786.878 114.000 11.174.766 3.676.662 323.428 45.250

A rendelet 3. § (6) bekezdésében foglalt pénzmaradványt a közgyűlés a zárszámadási rendelet alapján 950.721 ezer Ft-tal egészíti ki.

44 (5)

A rendelet 3. § (7) bekezdésében az intézmények költségvetési támogatási bevétele 143.597 ezer Ft-tal nő, így az 6.774.649 ezer Ft-ra módosul.

(6)

A rendelet 2/a. mellékletének helyébe jelen rendelet 2/a. melléklete lép.

(7)

A rendelet 3. § (8) bekezdésében a 3/a. számú melléklet szerint a Polgármesteri Hivatal és a kisebbségi önkormányzatok bevételei 3.578 ezer Ft-tal emelkedik, így az 11.387.692 ezer Ft-ra módosul.

(8)

A rendelet 3/a. mellékletében a jelen rendelet 3/a. melléklete szerinti feladatok előirányzatai módosulnak a melléklet szerint.

(9)

A rendelet 3. § (9) bekezdésében a kisebbségi önkormányzatok bevételei 1.450 ezer Ft-tal csökken, így az 16.344 ezer ezer Ft-ra módosul.

(10) A rendelet 3/b. mellékletének helyébe jelen rendelet 3/b. melléklete lép. (11) A rendelet 3. § (11) bekezdésében a közgyűlés az önkormányzat társulásának bevételi előirányzatát 43.927 ezer Ft-ban állapítja meg. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK 3. § (2)

A rendelet 4. § (1) bekezdésében foglalt 2011. évi összes kiadás 252.158 ezer Ft-tal nő, így az 29.353.924 ezer Ft-ra módosul.

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt kiadási főösszeg növekmény forrásonkénti részletezését e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3)

A rendelet 1. mellékletének helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép.

(4)

A rendelet 4. § (3) bekezdése módosul, az (1) bekezdés szerinti főösszegből az intézmények, az önkormányzati társulás, valamint a Polgármesteri Hivatal kiadásai együttesen, a 2., a 2/c. és a 3. mellékletek alapján az alábbiak szerint változnak: Változás ezer Ft személyi jellegű kiadások munkaadót terhelő járulékok dologi jellegű kiadások ellátottak pénzbeli juttatása szociálpolitikai ellátások támogatás értékű kiadás véglegesen átadott pénzeszköz felújítási kiadás

59.328 20.536 7.588 0 179.180 3.959 - 3.595 0

Módosított ezer Ft 8.012.546 2.126.782 5.627.298 40.703 479.138 166.439 921.367 75.563

45 fejlesztési kiadás támogatási kölcsönnyújtás

90.358 0

168.649 31.297

(5)

A rendelet 4. § (4) bekezdésében az önkormányzatnál foglalkoztatottak létszáma a 2/b. melléklet szerint az önkormányzat intézményeinél 3,5 fővel csökken, így az 3.137,7 főre módosul, míg a Polgármesteri Hivatal létszáma 274,0 fő marad, valamint az önkormányzati társulás létszáma 1 fő marad.

(6)

A rendelet 2/b. mellékletének helyébe jelen rendelet 2/b. melléklete lép. AZ INTÉZMÉNYEK ÉS AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSÁNAK KIADÁSAI 4. §

(4)

A rendelet 5. § (1) bekezdésében foglalt önkormányzati intézmények kiadási főösszege 143.597 ezer Ft-tal nő, így az 12.543.369 ezer Ft-ra módosul.

(5)

Az (1) bekezdésben foglalt kiadások változásainak intézményenkénti és kiemelt előirányzatonkénti részletezését a 2. melléklet tartalmazza.

(3)

A rendelet 2. mellékletének helyébe jelen rendelet 2. melléklete lép.

(4)

A rendelet 5. § (3) bekezdésében a Közgyűlés az önkormányzat társulásának kiadási előirányzatát 43.927 ezer Ft-ban állapítja meg. A POLGÁRMESTERI HIVATAL ÉS A KÖZPONTI KEZELÉS KIADÁSAI 5. §

(4)

A rendelet 6. § (1) bekezdésében foglalt Polgármesteri Hivatalhoz tartozó feladatok ellátását biztosító kiadási előirányzatok nagyságrendje 213.757 ezer Ft-tal nő, így az 5.062.486 ezer Ft-ra módosul.

(5)

Az (1) bekezdésben foglalt kiadási változások feladatonkénti részletezését e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(6)

A rendelet 3. mellékletében a jelen rendelet 3. melléklete szerinti feladatok előirányzatai módosulnak a melléklet szerint.

(4)

A rendelet 6. § (4) bekezdésében foglalt más szervek, jogi személyek, civil szervezetek támogatásának összege 1.253 ezer Ft-tal csökken, így az 581.424 ezer Ft-ra módosul, amelyet e rendelet 3. mellékletének 24. cím 1. alcíme részletez. FEJLESZTÉSI KIADÁSOK

46 6. § (3)

A rendelet 7. §-ában foglalt önkormányzat fejlesztési kiadásainak főösszege 24.100 ezer Ft-tal csökken, 10.479.128 ezer Ft-ra módosul, változásainak részletezését e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(2)

A rendelet 4. mellékletben a jelen rendelet 4. melléklete szerinti feladatok előirányzatai módosulnak a melléklet szerint. TARTALÉKOK 7. §

(1)

A rendelet 10. § (1) bekezdésében foglalt tartalékok összege 81.096 ezer Ft-tal csökken, így az 206.052 ezer Ft-ra módosul.

(2)

A tartalékok célonkénti meghatározását az 1. melléklet tartalmazza. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 8. §

Ez a rendelet 2011. május 2-án lép hatályba. Dr. Szvercsák Szilvia sk. jegyző

Vantara Gyula sk. polgármester Napirend tárgya:

2010. évi összefoglaló ellenőrzési jelentés

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Kisebbségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 3/1. 069-076) A közgyűlés 14 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 224/2011. (IV. 29.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 2010. évi összefoglaló ellenőrzési jelentésben leírtakat tudomásul veszi és elfogadja. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2011. április 29.

47 Napirend tárgya: Tárgy:

Vagyoni, közbeszerzési ügyek, pályázatok

Tájékoztatás a „Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén közvilágítás üzemeltetése és karbantartása” tárgyú közbeszerzési eljárás során az EDF DÉMÁSZ Zrt-vel lefolytatott tárgyalásról

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság véleményezte, a határozati javaslatot elfogadásra javasolta. (Kazetta 3/1. 076-082) Strifler Attila képviselő: Kiegészítésként elmondta, hogy a beszámolóban foglaltakat helyesnek ítéli. Észrevételezte, hogy a tárgyalást megelőzően nem állt rendelkezésre valamennyi szükséges dokumentum, több anyag csak a helyszínen került kiosztásra, ami véleménye szerint gátolta a felkészülést. Személy szerint ezért sem tudta támogatni a helyszínen tárgyaltakat. (Kazetta 3/1. 082-089) Dr. Sódar Anita csoportvezető: Az ajánlati dokumentáció korábbi bizottsági ülésen pendriv-on lett kiküldve került. A tárgyalás előtt nem küldték ki ismételten a dokumentációt, hiszen több mint 150 oldal terjedelmű, tudomása szerint a képviselők rendelkezésére állt. A tárgyaláson a szerződéses feltételeket vitatta meg a bizottság, ami korábbi bizottsági ülés alkalmával kiosztásra került. Bíztak abban, hogy a képviselők magukkal hozzák. (Kazetta 3/1. 089-096) Vantara Gyula képviselő: Kérte, hogy a jövőben félreértések elkerülése érdekében figyelmeztessék az érintetteket. (Kazetta 3/1. 096-097) Dr. Sódar Anita csoportvezető: Legközelebb tárgyalás előtt ismételten megküldik a dokumentációt. (Kazetta 3/1. 097-098) Takács Péter képviselő: Az ajánlatban a szolgáltató által végzett saját hibafelderítés 100 db/év szerepel. A szerződéskötéskor ez a darabszám 1 db/év mennyiségre módosul. A tárgyalási jegyzőkönyvben leírtakból kitűnik, hogy a szolgálgató csak 1 db/év mennyiséget tud bevállalni. Valójában mi ennek az oka? (Kazetta 3/1. 098-103) Dr. Sódar Anita csoportvezető: Az ajánlati dokumentációban Békéscsaba közigazgatási területén a hibafelderítések számát értették, azt, hogy hányszor járják végig a területet abból a célból, hogy hibákat derítsenek fel. A Démász Zrt. viszont a hibák számát értelmezte, pl: hány db lámpabúra sérült meg, illetve hány hibát hárított el. A tárgyalás során az eltérő értelmezés tisztázása megtörtént. (Kazetta 3/1. 103-110) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 3/1. 110-113)

48 A közgyűlés 16 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 225/2011. (IV. 29.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a „Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén közvilágítás üzemeltetése és karbantartása” tárgyú közbeszerzési eljárás tárgyalásáról a tájékoztatást elfogadja. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2011. április 29.

Tárgy:

„Könyvvizsgálói feladatok ellátása Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatánál” tárgyú közbeszerzési eljárás ajánlattételi felhívásnak és dokumentációjának elfogadása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte az Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság, valamint a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság. Az előterjesztés szerinti határozati javaslat elfogadását javasolták. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 3/1. 113-120) A közgyűlés 16 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 226/2011. (IV. 29.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az előterjesztés mellékletét képező „Könyvvizsgálói feladatok ellátása Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatánál” tárgyú közbeszerzési eljárást megindító ajánlattételi felhívást és dokumentációt megismerte és elfogadja. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2011. április 29.

Tárgy:

„Vállalkozási szerződés Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata kezelésében lévő út és járda burkolatok seprésére, közutak mosására, portalanítására, sármentesítésére, kézi hulladékgyűjtők ürítésére, karbantartására és javítására, téli burkolatüzemeltetésre (síkosság mentesítésre és hó eltakarításra)” tárgyú közbeszerzési eljárásban beérkezett ajánlatok értékelése, nyertes ajánlattevő kiválasztása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte az Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság, valamint a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, az előterjesztés szerinti határozati javaslat elfogadását javasolták. (Kazetta 3/1. 120-126)

49

Miklós Attila képviselő: A határozati javaslatot elfogadásra javasolja. Megjegyezte, hogy a csatornázás kapcsán a városban megnövekedett a porterhelés, és a környezetkárosítás. Érdeklődött, kinek a feladata és költsége a munkálatok során felmerülő portalanítás és sármentesítés? Amennyiben a szerződésben szerepel, jó lenne, ha kitérnének rá, ha pedig a munkálatokat végző vállalkozó feladata, akkor valóban végezze el, ennek ellenőrzésére hívják fel a műszaki ellenőr figyelmét is. (Kazetta 3/1. 126-132) Vantara Gyula polgármester: A képviselő által említett területen a csatornázás már megtörtént, de a burkolat helyreállítására még nem került sor. Ezt ideiglenes anyaggal tartják karban, amit időnként pótolnak. Április hónapban kezdődik az aszfaltozás, így a felvetett probléma folyamatosan megszűnik. A burkolaton kívüli területek rendbetétele is megtörténik. A seprésnek fizikailag azért nincs értelme, mert azt az anyagot sepernék ki, amivel ideiglenesen töltik fel az egyenetlenségeket. (Kazetta 3/1. 132-145) Miklós Attila képviselő: A munkálatokkal megnőtt a porterhelés a városban. A vállalkozót jelenleg azzal bízzák meg, hogy a közutakat, burkolatokat seperje, mossa, portalanítsa, sármentesítse. A csatornázással együtt járó többletfeladatokat ki fogja ellátni? (Kazetta 3/1. 145-150) Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztésnek nem témaköre a mellékutcák seprése, csak a kiemelt útvonalaké. Kérte Csiaki Tamás osztályvezetőt, adjon választ a képviselő által felvetett kérdésre. (Kazetta 3/1. 150-152) Csiaki Tamás osztályvezető: Ahol a szennyvízberuházást végző kivitelezőnek van átadva a munkaterület, ott természetesen a kivitelező feladata a portalanítás. A műszaki átadást-átvételt követően kell a nyertes ajánlattevőnek a portalanítást elvégezni. Természetesen lesz többletfeladat, ezért bizonyos esetben anyagi erejéhez mérten többletmunkát rendelhet el az önkormányzat. (Kazetta 3/1. 152-160) Sztankó Ilona PIU vezető: Az aszfaltkeverő telepek most már az aszfaltozásra várnak. A burkolat helyreállításával kapcsolatban szükséges egyeztetni a kivitelezővel, illetve a mérnökkel, mert vannak olyan utcák, ahol nagymértékű az út tönkremenetele, nem elegendő az úgynevezett munkaárok fölötti burkolat helyreállítása. A rendelkezésre álló keretből szeretnék megoldani, hogy az út zavartalan közlekedést tegyen lehetővé. Jelenleg folyamatban van az egyeztetés. A műszakilag átadott utak helyreállítása májusban megkezdődik. (Kazetta 3/1. 160-176) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 3/1. 176-180) A közgyűlés 16 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta:

50

227/2011. (IV. 29.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a „Vállalkozási szerződés Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata kezelésében lévő út és járda burkolatok seprésére, közutak mosására, portalanítására, sármentesítésére, kézi hulladékgyűjtők ürítésére, karbantartására és javítására, téli burkolatüzemeltetésre (síkosság mentesítésre és hó eltakarításra)” tárgyú közbeszerzési eljárásban a TAPPE Hulladékgazdálkodási Kft. (5600 Békéscsaba, Laktanya u. 3.) ajánlatát érvényesnek minősíti.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a „Vállalkozási szerződés Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata kezelésében lévő út és járda burkolatok seprésére, közutak mosására, portalanítására, sármentesítésére, kézi hulladékgyűjtők ürítésére, karbantartására és javítására, téli burkolatüzemeltetésre (síkosság mentesítésre és hó eltakarításra)” tárgyú közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevőjének a TAPPE Hulladékgazdálkodási Kft.-t (5600 Békéscsaba, Laktanya u. 3.) rendeli el kihirdetni, nettó 58.644.132,- Ft ajánlati árral.

3.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a TAPPE Hulladékgazdálkodási, Köztisztasági Szolgáltató Kft.-vel 2006. március 22-én megkötött és 2010. december 31-én módosított „Köztisztasági feladatok ellátása a város területén” tárgyú vállalkozási szerződést 2011. május 12-ig meghosszabbítja.

4.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a nyertes ajánlattevővel kötendő szerződés aláírására.

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2011. május 12.

Tárgy:

Építési telkek értékesítése a Franklin és Báthori utcák melletti területen

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslatot elfogadásra javasolta. (Kazetta 3/1. 180-183) Hrabovszki György képviselő: Az egységes beépítési terv szerint a 34-38-ig terjedő sorszám kialakított terület, az 55-59. sorszámon pedig eltérő telekméretek vannak feltüntetve. Az eltérő telekméretek a most értékesítésre kerülő részeken visszahúzásra kerül az eredeti szabályozáshoz képest. A 20552/55 hrsz-ú telek esetében hogyan fordulhatott elő, hogy a szabályosan kialakított 633 m2-es telek beépítésre alkalmatlanná vált? A területen számos 600-630 m2-es telket alakítottak ki, amelyeken nincs 5 méteres védőtáv, illetve azok megtartásával is kényelmesen beépíthető a terület. Ez azért lényeges, mert a kikiáltási ár 3.700,- Ft/m2, ezzel szemben a 20552/55 hrsz-ú telek esetében 2.000,- Ft/m2. Igaz, a 633 m2 esetében 1.700,- Ft/m2 ártól esik el az önkormányzat, ha a területet nem önálló telekként értékesíti. Hogyan történhetett meg, illetve mi a magyarázat arra, hogy az egységes felosztás megváltozott? Valóban nem építhető be

51 önállóan a terület? Amennyiben beépíthető, a vevőkijelöléssel történő értékesítés esetében az alacsonyabb áron való értékesítést személy szerint nem támogatja. (Kazetta 3/1. 183-207) Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: Jelezte, hogy a bizottsági kivonatból sajnálatos módon lemaradt a 6. pont. (Kazetta 3/1. 207-211) Wittmann László osztályvezető: A pontos okot jelen pillanatban nem tudja megmondani. A kialakult helyzet miatt javasolták a 6. pont elfogadását. Amennyiben szükséges, utólag alapos indokolást készítenek. (Kazetta 3/1. 211-220) Hrabovszki György képviselő: Módosító javaslatában kezdeményezte, vizsgálják meg a 633 m2es telek önálló értékesítésének lehetőségét. A témában a következő ülésen döntsön a testület. (Kazetta 3/1. 220-224) Vantara Gyula polgármester: Előterjesztőként az elhangzott módosító javaslatot elfogadta. A 20552/55 hrsz-ú terület kivételével szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 3/1. 224-234) A közgyűlés 16 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 228/2011. (IV. 29.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése nyilvános árverésen értékesíti az alábbi önkormányzati tulajdonú ingatlanokat: -

a 20552/66, 20552/26 és a 20552/68 hrsz-ú, 633 m2 területű telkeket, a 20552/82, 20552/84 hrsz-ú, 646 m2 területű telkeket, a 20552/83 hrsz-ú, 647 m2 területű telket, a 20552/85 hrsz-ú, 1029 m2 területű telket, a 20552/69 hrsz-ú, 774 m2 területű telket, a 20552/71 hrsz-ú, 776 m2 területű telket, a 20552/72 hrsz-ú, 632 m2 területű telket, a 20552/73 hrsz-ú, 626 m2 területű telket, a 20552/74 hrsz-ú, 619 m2 területű telket, a 20552/75 hrsz-ú, 612 m2 területű telket.

2.

A telkek kikiáltási ára bruttó 3700 Ft/m2, a beépítési kötelezettség 4 év.

3.

A telkek kikiáltási ára tartalmazza a közmű csatlakozási lehetőségek kiépítését, ezért a vevőknek közműfejlesztési hozzájárulásokat megfizetni nem kell.

52 4.

Az értékesítésre felkínált telkek közül egy természetes személy csak egy telekingatlan tulajdonjogát szerezheti meg, az árverésen jogi személyek nem vehetnek részt.

5.

A közgyűlés a telkek értékesítése során, az árverésen kialakult legmagasabb áron elővételi jogot biztosít az önkormányzati bérlakásból kiköltözők számára.

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2012. december 31.

Tárgy:

Közterület egy részének értékesítése a régi Csorvási úton

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 3/1. 234-243) A közgyűlés 16 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 229/2011. (IV. 29.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése helyhez kötöttség miatt vevőkijelöléssel értékesít a békéscsabai 6271/10 hrsz-ú földrészletből kb. 320 m2 területet telephelybővítés céljára a 6271/1 hrsz. alatt felvett ingatlan tulajdonosának, az alábbi feltételekkel: 1. 2.

3.

4. 5. 6.

Az ingatlanrész vételára bruttó 3.000,- Ft/m2. Az adásvételi szerződés kizárólag abban az esetben köthető meg, ha az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 16/2009. (IV. 6.) önk. rendelet módosítása megtörténik. Amennyiben a területrész értékesítéséhez és az új ingatlan beépítéséhez szükséges a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 5/2006. (I. 26.) önk. rendelet módosítása, annak költségei a vevőt terhelik. A területrész értékesítéséhez szükséges változási vázrajz elkészíttetése és hatósági engedélyeztetése a vevő feladata és költsége. A kerítésnek az új birtokhatárra történő kiépítése a vevő feladata és költsége. A megvásárolt területen elektromos vezeték található, amelyhez a vevőnek vezetékjogot kell biztosítania a hálózat üzemeltetője számára.

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2011. december 31.

Tárgy:

Az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának a szabályairól szóló 16/2009. (IV. 6.) önkormányzati rendelet módosítása

53 Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési és a Kisebbségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság. Mindkét bizottság javasolta a rendelet módosítását. Szavazásra bocsátotta az előterjesztést. (Kazetta 3/1. 243-251) A közgyűlés 16 igen, egyhangú szavazattal alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 12/2011. (V. 2.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 16/2009. (IV. 6.) önkormányzati rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 16/2009. (IV. 6.) önkormányzati rendeletét az alábbiak szerint módosítja: 1. § A Rendelet 1. sz. mellékletében a „Törzsvagyon – korlátozottan forgalomképes” vagyonkörből az „Egyéb vagyon – forgalomképes” vagyonkörbe kerül: a békéscsabai 6271/10 hrsz.-ú, 3509 m2 területű, kivett közterület művelési ágú ingatlanból leválasztott, a 6271/1 hrsz.-ú földrészlettel határos 320 m2 nagyságú terület. 2. § Ez a rendelet 2011. május 1-jén lép hatályba. Vantara Gyula sk. polgármester Tárgy:

Dr Szvercsák Szilvia sk. jegyző

A Dél-alföldi ivóvízminőség-javító programmal kapcsolatos döntések

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, javasolta az előterjesztés szerinti határozat elfogadását azzal a kiegészítéssel, miszerint a javaslat 4. pontjának (1) bekezdésének utolsó mondata egészüljön ki. „a támogató által elfogadott szervezetbe” kitétellel. Várhatóan a víziközmű törvény változása más formákat is lehetővé tesz. A mindenkori törvényi szabályozáshoz való alkalmazkodást jelöli a kitétel. (Kazetta 3/1. 251-257) Takács Péter képviselő: Az aradi vízbázisra vonatkozó törekvést abban a reményben támogatta, hogy az minden tekintetben megoldja az önkormányzat problémáját, és nem szükséges tovább

54 folytatni a minőségjavító programot. Az előterjesztésből számára azonban nem ez derül ki. Az önkormányzat pályázatot nyújt be, majd amikor tisztán látszik, hogy az aradi vízbázis milyen paraméterekkel bír, az ivóvízminőség javítására irányuló programot nem folytatja tovább. Az uniós pályázat továbbra is folyamatban marad? Miért Orosháza a konzorcium székhelye? Miért Orosházáról kerül ki a konzorcium elnöke? Miért Orosháza a gesztor település? Véleménye szerint Békéscsaba a legnagyobb ivóvízfogyasztó a megyében. A megyei önkormányzat miért kíván belépni? (Kazetta 3/1. 257-291) Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztés határozati javaslatának négy eleme van. Egy elemmel kapcsolatban, a társulási megállapodás módosítására vonatkozóan nem hangzott el kérdés. A megyei önkormányzat tagfelvételi kérelmével kapcsolatban tájékoztatásul elmondta, hogy a kérelmező is a Békés Megyei Vízművek Zrt. tulajdonosa, a pályázók között szerepel, ezért veszik fel a Közép-Békési Társulatba. A Nyugat-Békési Társulat tagja Orosháza és Szarvas. Az uniós támogatást továbbra is élvezi az önkormányzat, csak nem az arzén-mentesítéssel kapcsolatos elemekre. (új kútfúrás, arzénmentesítő létesítmények, nyomásfokozók, vezetékrendszer bővítése) A vezetékrendszer bővítését és a kezelőegységek megépítését az uniós pályázat támogatja. Április 20-ig kellett benyújtani az arzén-mentesítéssel kapcsolatos pályázatot. Júniusban kerül be a másik elem, a végleg megvalósítható aradi vízátvétel programja. Az uniós támogatás ennek megfelelően változik. A társulások konzorciumának megalakításával kapcsolatban Orosháza azért került képbe, mert a társulásokon kívüli társulásokat is be kell vonni. Békéscsaba 44 településsel van kapcsolatban, ezen kívül további 14 társulás létezik az Orosháza-Szarvas vonalon, illetve további kis társulások. Ezért vállalta Orosháza a gesztor szerepét, ami a döntések meghozatalakor nem jelent előnyt. Egyszerű racionális oka van Orosháza gesztori szerepének. (Kazetta 3/1. 291-331) Takács Péter képviselő: Tudomása szerint a társulásoknak egy szavazata van. (Kazetta 3/1. 331-332) Vantara Gyula polgármester: Békéscsaba 44 szavazattal rendelkezik a társulások társulásában. (Kazetta 3/1. 332-335) Takács Péter képviselő: Békéscsaba hány szavazattal rendelkezik? (Kazetta 3/1. 335-336) Vantara Gyula polgármester: Mindenki egy szavazattal, Békéscsaba a társulás vezetője. A döntéseket konszenzussal hozzák. Érdekellentétek fennállása esetén addig egyeztetnek a tervezővel, míg konszenzusra jutnak. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 3/1. 336-347) A közgyűlés 11 igen szavazattal, 4 tartózkodással a következő határozatot hozta:

55 230/2011. (IV. 29.) közgy. HATÁROZAT I.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja a „Közép-Békési Térség” Ivóvízminőség-javító Társulás Társulási Megállapodás módosítását az alábbiak szerint: 1. A Társulási Megállapodás I.1., I.3., pontjában foglalt szabályozás oly módon változik, hogy a Társulás önálló jogi személyiségű, amelynek működésére a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 2. A Társulási Megállapodás I.11. pont b/2 alpontjának ötödik francia bekezdésének bevezető szövegéből törlésre kerül „A Társulási Tanács” kifejezés. 3. A Társulási Megállapodás VI.1.3. pontjában szereplő „átruházott hatáskör” helyett „kijelölt keretek között” szövegrész kerül be. 4. A Társulási Megállapodás VIII.1.3. pontja (írásbeli határozathozatal lehetősége) törlésre kerül. 5. A Társulási Megállapodás VIII.3.2.10. (Elnökség hatásköre) g. és q. pontja törlésre kerül.

Felelős: Határidő: II.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy a Békés Megyei Önkormányzat a „Közép-Békési Térség” Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás tagja legyen. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert az ehhez szükséges okiratok aláírására.

Felelős : Határidő : III.

Vantara Gyula polgármester 2011. május 15.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése tudomásul veszi az Aradi vízátvezetés helyzetéről szóló tájékoztatót. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy a „Közép-Békési Térség” Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás az ivóvíz minőségének javításához szükséges vízmennyiséget Románia területéről a Maros hordalékkúpra telepített Arad mellett lévő kutakról szerezze be a Maros Rt.-től.

Felelős: Határidő: IV.

Vantara Gyula polgármester 2011. május 15.

Vantara Gyula polgármester 2011. május 15.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy a „Közép-Békési Térség” Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás a Románia területéről történő ivóvíz-biztosítás érdekében a Gyula-Elek Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás, az Orosháza és Vidéke Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás, a Dél-Békési Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás és a Dombegyház

56 és Térsége Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás által alakítandó, a Támogató által elfogadott szervezetbe belépjen. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy konzorcium megalakításához szükséges tárgyalásokat folytassa le az alábbi elvek figyelembe vételével: Az országhatár és a Kevermesi Vízmű Telep közötti vezeték beruházási költségei esetén az önkormányzati saját erőt a távlati vízfogyasztás arányában biztosítják a résztvevők, a konzorciumban minden társulás egy szavazattal rendelkezik, a konzorcium székhelye Orosháza, a konzorcium elnökét Orosháza adja, a konzorcium gesztor települése Orosháza, a pályázat lebonyolítását a gesztor által kialakított munkaszervezet végzi. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2011. május 15.

Tárgy:

Az Északi Ipartelepen pályázati forrásból kialakított telkek értékesítése és a 22/2011. (I. 28.) közgy. határozat módosítása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta. (Kazetta 3/1. 347-355) Hrabovszki György képviselő: Információja szerint a 4. jelzésű területrész mellett található az iparvágány. A tervezett koncepcióban hogyan alakul hasznosítása? Módosító javaslatában kezdeményezte, hogy adott esetben az önkormányzat közreműködésével is létrejöhessen közös gazdasági társaság a terület használatára. Az önkormányzat már nagyon régen meghirdette a vagyonért vagyon elvet. Abban az esetben, ha a területtel tudna részt venni a gazdaságélénkítő programban, a továbbiakban is ráhatással bírna arra, hogy a cég milyen módon prosperál, esetleg a későbbiekben kivásárlási jogot adva az önkormányzati tulajdonrészt illetően a vállalkozó cégnek, vagy fordítva. Az önkormányzat olyan gazdasági társaságokban szerezhetne tulajdonjogot, amely a későbbiekben bevételt termel. Nyilván a telek értékével - mint apport kellene részt vállalnia. Ezt a tényt nem zárná ki a pályázati felhívásból, megfontolásra javasolja. (Kazetta 3/1. 355-378) Wittmann László osztályvezető: Az iparvágány hasznosításával kapcsolatos kérdésre az alábbiakat válaszolta: Jelenleg több, végleges telekalakítás van folyamatban. Ennek során az iparvágány területe leválasztásra kerül az előterjesztés mellékletét képező 4. számmal jelzett területből. Az iparvágány adottság, kihasználására adott a lehetőség. Az önkormányzat együttműködésével kialakítandó közös területhasznosításra információk szerint előrehaladott projekt nincs. Azért szerepel viszonylag szoros beépítési határidő a pályázati kiírásban, mert abban vállalni kellett, hogy a megvalósítást követő három éven belül a telkek bizonyos része betelepítésre, beépítésre kerül. Amennyiben a későbbiekben komoly igény merül fel arra, hogy az önkormányzat közös formában működjön együtt, arra a célra jelölték az

57 előterjesztésben a terület felét - 5-6-7 számmal jelzett területeket – amelyek úgynevezett tartalékterületként kerültek nyilvántartásba. (Kazetta 3/1. 378-409) Vantara Gyula polgármester: Az iparvágányt hosszú távon szeretné megtartani, illetve üzemeltetni az önkormányzat. Tudomása szerint az iparvágány bekanyarodik a BÁÉV telepre. Az iparterület másik részén is van egységes, közös vállalkozásra alkalmas terület. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 3/1. 409-425) A közgyűlés 14 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 231/2011. (IV. 29.) közgy. HATÁ ROZAT I. 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának a szabályairól szóló 16/2009. (IV. 6.) önk rendelet 24. §-a alapján nyilvános pályázat útján értékesíti a tulajdonában lévő, az Ipari út északi területén elhelyezkedő, az előterjesztés mellékletét képező légi felvételen megjelölt 1-es, 2-es és a 4-es sorszámú ingatlanjait.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja a jelen határozat mellékletét képező pályázati kiírást, és hozzájárul annak közzétételéhez.

3.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a pályázaton benyújtott ajánlatok véleményezésére, mint előzetes bíráló bizottságot, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottságát jelöli ki.

II.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése „A pályázati forrásokból kialakított Balassa utcai csarnok bérbeadása” tárgyában hozott 22/2011. (I. 28.) közgy. határozatát úgy módosítja, hogy a bérleti előszerződést a Schwaben Consulting Bt. helyett a Digital Packaging and Promotion Kft.-vel (4033 Debrecen, Magvető u. 9.) köti meg.

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2011. december 31. PÁLYÁZATI KIÍRÁS

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának a szabályairól szóló 16/2009. (IV. 6.) önk. rendelet 24. §-a alapján a következő pályázati felhívást teszi közzé a 231/2011. (IV. 29.) közgy. határozata alapján:

58 1.

Pályázatot kiíró szerv megnevezése, székhelye: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.

2.

Pályázat célja: önkormányzati ingatlan értékesítése. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a 100 %-ban saját tulajdonban lévő ipari területén gazdaságfejlesztési célból infrastruktúra kialakítását, úthálózat, közművezetékek kiépítését valósítja meg. Az Önkormányzat kiemelt feladatának tekinti a helyi vállalkozások támogatását. Ennek érdekében a város vezetése számos gazdaságfejlesztést és munkahelyteremtést segítő döntést hozott. A 2010. évben kezdődött beruházás része a gazdaságfejlesztési koncepciónak, hiszen ennek befejezését követően bővül azon ipari területeknek a köre, ahol a helyi vállalkozások számára a város működési helyet biztosíthat. Pályázat jellege: nyilvános.

3. 4.

Pályáztatásra kerülő ingatlanok: Az ingatlanok a 44-es főút, valamint az Ipari út között lévő, a Balassa utca mentén elhelyezkedő, a mellékelt légi felvételen 1-es, 2-es és 4-es számú terület. A területek nagysága változó, amelyek jelenleg az alábbiak: 1-es számú ingatlan területe: 9230 m2 2-es számú ingatlan területe: 9439 m2 4-es számú ingatlan területe: 22703 m2 Az 1-es és a 4-es számú ingatlanok terület nagysága telekhatár-rendezés során várhatóan csökken, a 2-es számú ingatlan esetén pedig várhatóan nő. A beérkező ajánlatok figyelembe vételével, az igényeknek megfelelően további telekalakításra van lehetőség. Minimálisan kialakítandó telekméret: 3000 m2. Az ingatlanok művelési ága: beépítetlen terület. Az ingatlanok közművekkel történő ellátottsága: A Balassa utcán mind az öt közmű (gáz, víz, szennyvíz, elektromos, távközlés) gerincvezetéke megtalálható, a rácsatlakozás költségei az igények megjelölését követően további egyeztetéseket igényelnek. Ajánlott minimális vételár: nettó 3.850,- Ft / m2. A 44-es számú főúthoz közelebb lévő területeknek a főút tengelyétől számított 100 méteres sávjában az ajánlott minimális vételár nettó 5.000,- Ft / m2. Az ajánlat megtételekor, az ajánlati ár kialakítása során az ajánlattevőnek figyelemmel kell lennie arra, hogy ez az összeg nem tartalmazza a közműhálózati csatlakozások díjait, valamint számolnia kell a megvenni kívánt ingatlan terület egyedi, esetlegesen értéknövelő tulajdonságaival (pl. fekvés, közműcsatlakozások esetleges kiépítettsége stb.).

5.

A pályázat tartalma terjedjen ki az alábbiakra: -

A pályázó tevékenységének részletes bemutatása, referenciái. Tervezett tevékenység bemutatása, annak tervezett nagysága és időtartama, a foglalkoztatottak összetétele és száma (új munkahelyek létesítésének szándéka). Tevékenységének esetleges bővítésére vonatkozó elképzelések.

59 -

A megvásárolni kívánt területrész pontos megjelölése az 1-es, 2-es és a 4-es sorszámmal jelölt területeken belül. Az ingatlan vételára. Közmű hálózati kapacitások igénye. 3 hónapnál nem régebbi közjegyző által hitelesített cégkivonat, aláírási címpéldány. Az ajánlattevő részletes és jogilag kötelező erejű alábbi nyilatkozatai:  a pályázati felhívásban foglalt feltételek elfogadására,  az által vállalt szolgáltatásokra és kötelezettségekre,  a vételár összegére,  az ajánlati kötöttségre vonatkozóan,  egyéb, a kiíró által meghatározott kötelezettségvállalásra.

6.

Az ajánlatok benyújtásának helye: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Stratégiai-Fejlesztési Osztály Vagyonkezelési Csoport (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. I. emelet 123. iroda).

7.

Az ajánlatok benyújtásának módja: az ajánlatok benyújthatók személyesen, meghatalmazott útján vagy postai úton. Az ajánlatot zárt borítékban, két példányban – 1 db eredeti és 1 db másolati példányban, az eredeti példány megjelölésével – kell benyújtani, a borítékon kérjük feltüntetni „Ajánlat az Északi Ipartelepen kialakított ingatlan vételére”. Az ajánlatokat cégszerű aláírással kell ellátni.

8.

Az ajánlatok benyújtásának határideje: 2011. június 6. 1000 óra (a postai úton feladott pályázatoknak ezen időpontig be kell érkezniük).

9.

A pályázatok bontásának időpontja, helye: 2011. június 6. 1015 óra, Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Stratégiai-Fejlesztési Osztály Vagyonkezelési Csoportja, 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. I. emelet 124. iroda. A pályázat bontása – külön meghívó nélkül – a megjelent pályázók jelenlétében történik.

10.

Az ajánlati kötöttség időtartama: a pályázó által meghatározott időpont, amely nem lehet korábbi, mint 2011. szeptember 30.

11.

A jelen pályázati kiírás elvihető, a pályázattal kapcsolatban további információ kérhető: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Stratégiai-Fejlesztési Osztály Vagyonkezelési Csoportjánál (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. I. emelet 123. iroda, Czigléczkiné Liszkai Edit 66/523-863) a hivatal ügyfélfogadási idejében. Indokolt esetben, előzetes időpont egyeztetést követően a helyszíni szemle lehetősége biztosított az ajánlatok értékeléséig.

12.

A pályázat értékelésénél előnyt jelentenek:

60

-

Új munkahelyek létesítése. A beruházás jellege: termelő beruházás, szolgáltató, kereskedelmi és egyéb tevékenység. A minimálisnál magasabb vételár ajánlata. Rövidebb beépítési idő vállalása. Meglévő munkahelyek megtartása.

Az ajánlatok elbírálásának szempontja: az önkormányzat érdekeinek összességében a legmegfelelőbb ajánlat. 13.

A pályázat kiírója fenntartja azon jogát, hogy a pályázat során ajánlatot tett egyik ajánlattevővel se kössön szerződést, és ily módon a pályázatot – akár indokolás nélkül is – eredménytelennek minősítse.

14.

Az önkormányzat tájékoztatja az ajánlattevőket az alábbiakról: -

-

15.

A nyertes ajánlattevő köteles az ingatlanon fennálló beépítési kötelezettséget 2013. december 31-ig teljesíteni. A vételárat a szerződés aláírásától számított 30 napon belül egyösszegben kell megfizetni. A teljes vételár megfizetéséig a kiíró tulajdonjog fenntartással él. Az ingatlanok a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egyedi engedélyével válnak elidegeníthetővé, az adásvételi szerződés érvényességéhez hozzájárulásuk szükséges. A kiíró fenntartja a visszavásárlás jogát vagy kötbér igényét érvényesíti, amennyiben a beépítési kötelezettség határidőre nem teljesül. A kiíró az elbírálás során figyelembe vett, a nyertes ajánlattevő ajánlatában szereplő vállalások nem teljesítése esetére kötbért köt ki. A megvásárolt ingatlan továbbértékesítése az eladó hozzájárulása mellett történhet, az eladó elővásárlási jogot köt ki. Az ajánlattevő nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért, és az ajánlattétellel kapcsolatosan más jogcímen sem terjeszthet elő követelést. Az ajánlattevő a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig az ajánlatát bármikor visszavonhatja, illetve módosíthatja.

A pályázatok elbírálásának módja, várható ideje: A beérkezett pályázatok véleményezését, mint bíráló bizottság Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága végzi, a nyertes pályázókról a Közgyűlés várhatóan a 2011. júniusi ülésén dönt.

16.

A szerződéskötés várható időpontjáról a kiíró tájékoztatja a nyertes ajánlattevőt.

61 Tárgy:

A békéscsabai csatornahálózat-fejlesztés 1. rész szerződésmódosítása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolja. (Kazetta 3/1. 425-434) Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: A bizottság meghallgatta a SADE Magyarország Kft. prezentációval egybekötött beszámolóját. A határozati javaslatot elfogadásra javasolja. (Kazetta 3/1. 434-445) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 3/1. 445-448) A közgyűlés 12 igen szavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozta: 232/2011. (IV. 29.) közgy. HATÁ ROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése egyetért „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” tárgyú projekt keretében belül megvalósuló csatornahálózat-fejlesztéshez, vezetéképítés és –felújítás, valamint a kivitelezés során felmerülő egyéb tervek elkészítése 1. rész tárgyú szerződés 4, 5, 6, és 7. számú változtatási javaslatokban foglalt módosításokkal és felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert arra, hogy a SADE Magyarország Mélyépítő Kft.-vel a szerződésmódosítást aláírja.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert arra, hogy a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” tárgyú projekt keretében belül megvalósuló csatornahálózatfejlesztéshez, vezetéképítés és –felújítás, valamint a kivitelezés során felmerülő egyéb tervek elkészítése 1., 2., 3. rész” tárgyú szerződés elfogadott végösszegét, befejezési határidőt és szerződést biztosító mellékkötelezettséget nem érintő szerződésmódosításokat – a közgyűlésnek való utólagos beszámolási kötelezettséggel – aláírja.

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 1. pont tekintetében 2011. május 5. 2. pont tekintetében 2011. április 29. 1. számú SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁS a csatornahálózat fejlesztése 1. részre vonatkozó 4., 5., 6. és 7. számú változtatási javaslat alapján

62 amely létrejött egyrészről Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (székhely: 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7., képviseli: Vantara Gyula polgármester, telefon: +36 66 452 252, telefax: +36 66 523 872) mint megrendelő (a továbbiakban: Megrendelő), másrészről a SADE Magyarország Mélyépítő Kft. (székhely: 1117 Budapest, Budafoki út 72-74., képviseli: Kele Sándor Zsolt ügyvezető, bankszámlaszáma: CALYON Magyarországi Fióktelepe 13600019-10023050-20000717, cégjegyzékszáma: Cg. 01-09-680188, telefon: +36 1 205 6078, telefax: +36 1 205 6065) mint vállalkozó (a továbbiakban: Vállalkozó) között az alulírott napon és helyen az alábbi feltételekkel: 1. 1.1.

Előzmények A Szerződő Felek között – nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatását követően – 2010. február 5-én az „Építési Munkák Szerződéses Feltételei Megrendelő Által Megtervezett Magas- És Mélyépítési Munkákhoz (a továbbiakban : FIDIC) második átdolgozott magyar nyelvű kiadás 2005.” alapján szerződés jött létre a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése című projekt keretében megvalósuló csatornahálózat fejlesztése, vezeték-átépítés és felújítás” tárgyú kivitelezési munkák 1. része tekintetében (a továbbiakban: Szerződés).

1.2.

A Vállalkozó a FIDIC Általános Feltételek 13. cikkelyére figyelemmel, a Mérnök utasításai és a Koncepcionális egyeztetés alapján 2010. november 23-án benyújtotta az M11 jelű átemelő körzet Szarvasi úti csatornáinak helyszínrajzi és Rákóczi utcai csatornájának magassági változtatásáról szóló 4. számú változtatási javaslatát; az M11 jelű átemelő körzet, Kazinczy lakótelepi M11-1-7-1-1-1 jelű csatorna nyomvonalának módosításáról szóló 5. számú változtatási javaslatát; az M12 jelű átemelő körzet, Vozárik utca M12-1-2-0 jelű csatorna nyomvonalának magassági változtatásáról szóló 6. számú változtatási javaslatát; továbbá az M12 jelű átemelő körzet, Bartók Béla utca M12-1-6-0 jelű csatorna módosításáról szóló 7. számú változtatási javaslatát.

1.3.

A szerződő felek megállapították, hogy a Vállalkozó által előterjesztett, a jelen szerződésmódosítás 1., 2., 3. és 4. számú mellékletét képező, a szennyvízcsatorna eredeti tervek szerinti nyomvonalának, illetve magassági szintjének megváltoztatására irányuló 4., 5., 6. és 7. számú változtatási javaslat előterjesztését a szerződéskötéskor előre nem látható terepi és műszaki okok következtében beállott körülmények indokolták.

1.4.

A Szerződés elválaszthatatlan részét képező, a közbeszerzési eljárás során kiadott dokumentációknak, műszaki leírásnak (dokumentáció) és mellékleteinek (beleértve a változtatási javaslatokkal érintett 2/2010 munkaszámú kiviteli tervdokumentációt), valamint az ellenszolgáltatás összegének a módosítására csak a Szerződés közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 303. § (1) bekezdése szerinti módosításával kerülhet sor.

2.

A Szerződés jelen módosítással érintett részei

2.1.

A Szerződés 3.1. pontja az alábbiak szerint módosul:

63 „3.1. A Szerződés egyösszegű (átalányáras) típusú. A Szerződés Elfogadott Végösszege: 4.444.444.443 HUF, azaz négymilliárd-négyszáznegyvennégymilliónégyszáznegyvennégyezer-négyszáznegyvenhárom HUF, amely a nettó szerződéses ár összegéből: 4.229.986.441 HUF, és a tartalékkeretből (feltételes összegből): 214.458.002 HUF tevődik össze (5. számú melléklet). A Szerződés Elfogadott Végösszegére eső mindenkori áfa a hatályos jogszabályoknak megfelelően fizetendő, figyelemmel a közösségi támogatás áfa mértékére is. A Szerződés Elfogadott Végösszegének 84,383117 %-a, azaz 3 750 360 754 HUF európai uniós és hazai támogatás, 15,616883 %-a, azaz 694 083 689 HUF önkormányzati önrész.” 2.2. A közbeszerzési műszaki leírás 2/2010 munkaszámú kiviteli tervdokumentáció M11-2 és M11-3 számú részletes helyszínrajzai és az M11-19 számú hossz-szelvény helyébe a 4. számú változtatási javaslat részeként kidolgozott, módosított kiviteli tervdokumentáció lép. 2.3.

A közbeszerzési műszaki leírás 2/2010 munkaszámú kiviteli tervdokumentáció M11-8 számú részletes helyszínrajza helyébe az 5. számú változtatási javaslat részeként kidolgozott, módosított kiviteli tervdokumentáció lép.

2.4.

A közbeszerzési műszaki leírás 2/2010 munkaszámú kiviteli tervdokumentáció M12-6 számú részletes helyszínrajza helyébe a 6. számú változtatási javaslat részeként kidolgozott, módosított kiviteli tervdokumentáció lép.

2.5.

A közbeszerzési műszaki leírás 2/2010 munkaszámú kiviteli tervdokumentáció M12-5 számú részletes helyszínrajza helyébe a 7. számú változtatási javaslat részeként kidolgozott, módosított kiviteli tervdokumentáció lép.

3.

A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Szerződés jelen szerződésmódosítással nem érintett részei változatlanul hatályban maradnak.

A jelen megállapodást, amely hat egymással szó szerint megegyező példányban készült, a Szerződő Felek elolvasták, és mint akaratukkal mindenben megegyezőt írják alá. Békéscsaba, 2011. …………………… hó ……. nap …………………………………………… Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Vantara Gyula polgármester Megrendelő

…………………………………………… SADE Magyarország Mélyépítő Kft. Kele Sándor Zsolt ügyvezető Vállalkozó

Ellenjegyzem:

Jóváhagyom:

…………………………………………… Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

…………………………………………… Közreműködő Szervezet

2011. ……….…..… hó ……… nap

2011. ……………..… hó ……… nap

64

Tárgy:

„Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” című projekthez kapcsolódó régészeti és lőszermentesítési feladatokra kötött szerződés módosítása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslatot elfogadásra javasolja. (Kazetta 3/1. 448-452) Takács Péter képviselő: 11.00 óra van eredetileg betervezve régészeti megfigyelésre, amit az előterjesztő 85.00 órára kíván megemelni. Mi indokolja a változtatást? (Kazetta 3/1. 452-458) Sztankó Ilona PIU vezető: A szerződésben szereplő naturáliákat a KÖSZ állapította meg az önkormányzat által szolgáltatott adatokból. Jóval nagyobb nagyságrendben számítottak ásatásokra, mivel a csatornázásba vont területen nyilvántartott régészeti lelőhelyek voltak. Az építések során bebizonyosodott, hogy az ásatásokra eddig nem került sor, a régészeti megfigyelést folyamatosan, a földmunkával együtt végzik. Gyakorlatilag ameddig a csatornázással összefüggésben földmunkát végeznek, a régészek jelen vannak, és régészeti megfigyelést tartanak. A változás belső átcsoportosítás. A szerződés tételes elszámolású. (Kazetta 3/1. 458-479) Takács Péter képviselő: Az eddigi csatornázások során a városban nem találtak olyan területet, amelyet régészetileg fel kellene tárni. Tudomása szerint Békéscsabán számos avar, hun és szkíta kori leletek találhatóak. Amennyiben az átcsoportosítás azért szükséges, nehogy kimaradjon a lelőhely feltárása, személy szerint is elfogadja annak szükségességét. (Kazetta 3/1. 479-490) Sztankó Ilona PIU vezető: Az ásatás négyzetmétere kulturális örökségvédelmi hatástanulmányon alapul. A múzeum pontosan bejelölte Békéscsabán hol van régészeti lelőhely nyilvántartva. Ez alapján határozták meg a szerződésben szereplő m2-t. A csatornaépítést általában a már „feldúlt” utcákban kell elvégezni, ha valaha volt régészeti lelőhely, nagy valószínűséggel már eltűnt. Víz, gáz, elektromos kábelek épültek, sok helyen ezen vezetékek közé igyekeznek elhelyezni a szennyvízcsatornát. Ez okozza, hogy a már korábban mozgatott területen nem került sor ásatásokra. (Kazetta 3/1. 490-509) Vantara Gyula polgármester: A belső területen nem, az iparvágány, illetve a mezőmegyeri elkerülő út mentén és a repülőtérnél lévő folyómeder partján található számos lelőhely. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 3/1. 509-534) A közgyűlés 12 igen szavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozta:

65 233/2011. (IV. 29.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése egyetért a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” tárgyú projekt régészeti és lőszermentesítési munkálataira vonatkozó szerződés módosításaival az alábbiak szerint: A Nemzeti Örökségvédelmi Központ által feltárással vizsgálandó terület az előzetes vizsgálatok alapján 20.000 m2-ről 6120 m2-re csökken. A régészeti megfigyelés óráinak száma 1100 óráról 8500 órára nő. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert arra, hogy a Magyar Nemzeti Múzeummal a szerződésmódosítást megkösse.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert arra, hogy a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” tárgyú projekt régészeti és lőszermentesítési feladatok munkálataira vonatkozó szerződés végösszeget, befejezési határidőt és szerződést biztosító mellékkötelezettséget nem érintő módosításait – a Közgyűlésnek való utólagos beszámolási kötelezettséggel – megkösse.

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 1. pont tekintetében 2011. május 5. 2. pont tekintetében 2011. április 29.

Tárgy:

A Békéscsaba telephelyű ALMEX’ 96 Kft. ipari szennyvíz elhelyezésének befogadó nyilatkozatához szükséges tulajdonosi hozzájárulás

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolja. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 3/1. 534-540) A közgyűlés 15 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 234/2011. (IV. 29.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése egyetért a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” tárgyú projekt keretén belül az ALMEX ’96 Kft.-vel a szennyvíztisztító-telep fejlesztésének zavartalansága érdekében megkötendő, a jelen határozat mellékletét képező megállapodás tervezetével.

66 2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a megállapodás aláírására és ezt követően a tulajdonosi hozzájárulás kiadására.

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 1. pont tekintetében 2011. április 29. 2. pont tekintetében 2011. május 5. Megállapodás

amely létrejött egyrészről Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (székhelye: 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7., nyilvántartási száma (törzsszáma): 345000, képviseli: Vantara Gyula polgármester, a továbbiakban: Önkormányzat) másrészről az Almex 96’ Kft. (székhely: 5600 Békéscsaba, Békési út 52-54., cégjegyzékszáma: ………………….., bankszámlaszáma: ……………….., képviseli: ……………………….., a továbbiakban: Almex Kft.) között az alulírott napon és helyen I.

Előzmények

A „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” című projekt előkészítésének időszakában az Almex Kft. nyilatkozatban vállalta, hogy a városi gravitációs szennyvízcsatornán keresztül a szennyvíztisztító telepre, a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004 (XII.25.) KvVM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 4. számú mellékletében meghatározott határértéknek megfelelő előtisztított szennyvizet bocsát ki. A nyilatkozatban foglalt vállalások finanszírozási nehézségek miatt nem teljesültek, így az Almex Kft. működése a szennyvíz elhelyezésének meghiúsulása esetén ellehetetlenül. Az Almex Kft. a saját szennyvízkezelő mű beruházásának előkészítését megkezdte, és a városi beruházás akadályozása nélkül az átmeneti időszakban a termelésből származó szennyvízét a meglévő és átépítés alatt álló szennyvíztelepre kívánja vezetni. A városi beruházás akadályozásának elkerülése érdekében kötik meg felek a jelen megállapodást. II. 1.

A felek jogai és kötelezettségei A jelen megállapodás alapján az Almex Kft. 2011. július 1-től 2011. december 5-ig az alábbi táblázatban meghatározott mennyiségben jogosult szennyvizet a városi gravitációs szennyvízcsatornába bocsátani: 2011. július 2011. augusztus 2011. szeptember 2011. október 2011. november 2011. december 1-től 5-ig

300 m3/nap 775 m3/nap 775 m3/nap 775 m3/nap 400 m3/nap 50 m3/nap

67 2.

Az Almex Kft. általi szennyvíz-kibocsátás következményeként a városi szennyvíztisztítótelep határérték feletti (1. számú melléklet) kibocsátása miatt fizetendő bírságokat az Almex Kft. 8 banki napon belül köteles feltétel nélkül megfizetni. A felmerülő összeg vitatására csak ezt követően nyílik lehetősége. Amennyiben bebizonyosodik, hogy az Almex Kft. által kibocsátott szennyvíznek nincs közrehatása a Rendelet 4. számú mellékletében foglalt határérték feletti szennyvíz-kibocsátásra, úgy a kifizetett összeg visszajár.

3.

Abban az esetben, ha az Almex Kft. a tervezett fejlesztésével kapcsolatos, 2. számú mellékletben szereplő céldátumokat nem tartja be, úgy az üzemeltető az Almex Kft. által kibocsátott szennyvíz fogadását a céldátumok betartására történő felhívás után, 30 napos türelmi idő leteltét követően megtagadhatja.

4.

Az Almex Kft. 2012-ben a Rendelet 4. számú mellékletében foglalt csatorna-határérték feletti szennyezettségű technológiai szennyvizet a tervezett fejlesztése próbaüzeme alatt sem bocsáthat a szennyvíztisztító-telepre.

5.

Amennyiben az Almex Kft. csatorna-határérték feletti szennyezettségű technológiai szennyvizet bocsát ki, úgy a szennyvíz fogadását az üzemeltető az Almex Kft.-t történő értesítés után, 24 óra türelmi idő leteltét követően megtagadhatja.

6.

Az Almex Kft. olyan műszaki megoldást köteles az engedélytervben szerepeltetni, amely a jelen szerződésben és mellékleteiben foglalt feltételeknek megfelel.

7.

A felek a jelen szerződés teljesítése során a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően kötelesek eljárni.

8.

A jelen megállapodás határozott időre, 2011. július 1. napjától 2013. június 30. napjáig terjedő határozott időre jön létre.

III. 9.

Egyéb rendelkezések A szerződő felek a jelen megállapodással összefüggő és előzetes egyeztetéssel nem rendezhető vitás kérdéseik elbírálására – hatáskörtől függően kikötik a Békéscsabai Városi Bíróság, illetve a Békés Megyei Bíróság kizárólagos illetékességét.

10.

A jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a további vonatkozó jogszabályok megfelelően irányadóak.

A jelen megállapodást – amely négy egymással szó szerint megegyező példányban készült – a szerződő felek elolvasták, és mint akaratukkal mindenben megegyezőt írják alá. Békéscsaba, 2011. április 5. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseli: Vantara Gyula polgármester

Almex ’96 Kft. képviseli: Börcsök István üzemvezető

68

1. számú melléklet Szennyező anyagok

Határérték

pH Dikromátos oxigénfogyasztás (KOIk) Biokémiai oxigénigény (BOI5) Összes nitrogén Összes foszfor Összes lebegő anyag Szerves oldószer extrakt (SZOE) Ammónia-ammónium-ion N-ben

6,5-9,5 75 25 10(**) 1 35 5 5

Mértékegység

Megjegyzés

mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l

(4.) (E) (T) (T) (N) (T) (N) (T) (E) (*) (E)

mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l

(4.) (4.) (4.) (4.) (4.) (4.) (4.) (4.) (4.) (4.)

Veszélyes és mérgező anyagok Összes arzén Összes higany Összes cink Összes kadmium Összes kobalt Összes króm Összes ólom Összes ón Összes réz Összes nikkel Jelmagyarázat:

0,5 0,01 5 0,05 1 1 0,2 0,5 2 1

(T) – a 28/2004. (XII. 25) KvVM rendelet 1. sz. melléklet I. rész szerinti technológiai határérték, (4.) – a 28/2004. (XII. 25) KvVM rendelet 2. sz. melléklet 4. (általános) területi kategória szerinti határérték, (E) – a 220/2004.(VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (3) bekezdés szerinti egyedi határérték a 28/2004. (XII. 25) KvVM rendelet 5. sz. melléklete szerint, (N)

– a 27/2006 (II. 7.) Korm. rendelettel módosított Kormányrendelet szerinti nitrát érzékeny területi határérték,

49/2001.(IV.

(*)

– állati és növényi eredetű zsiradék esetén a határérték háromszoros,

3)

(**) – 91/271/EGK települési szennyvízkezelésről szóló direktíva előírása alapján a tervezést ennek az adatnak a figyelembevételével kell készíteni, a teljes tervezési szennyvíz hőmérséklet tartományra. A tisztított szennyvíz Élővíz-csatornába történő bevezetésére vonatkozó feltételek előírásakor a Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség a következőket vette figyelembe:

69 Békéscsaba a 27/2006 (II. 7.) Korm. rendelettel módosított 49/2001.(IV.3) Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján nitrát érzékeny területen található. A békéscsabai szennyvíztisztító telep kibocsátására a 28/2004.(XII. 25.) KvVM rendelet 2. sz. melléklet I. rész szerinti – a települési szennyvíztisztítás 100.000 feletti LE kapacitásra vonatkozó – technológiai határértékeket írták elő a BOI5, összes lebegő anyag, öP és öN komponensekre. A 220/2004.(VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdésben megadott felhatalmazás alapján a 28/2004.(XII. 25.) KvVM rendelet 5. sz. mell. szerint egyedi határértékként írták elő a KOIk, szulfidok, SZOE és NH3-NH4-N komponensekre, mert a befogadó Élővízcsatorna ennél nagyobb terhelése nem engedhető meg sem vízminőség-védelmi, sem hasznosítási szempontból az előzőekben részletezett okok miatt. A KOIk és az NH3-NH4N határértékeinek megállapításakor tekintettel voltak arra is, hogy azok a BOI5 és az öN technológiai határértékkel összhangban legyenek. A veszélyes és mérgező anyagokra (10 leggyakrabban előforduló fémre) azért állapították meg a 28/2004.(XII. 25.) KvVM rendelet 2. sz. mell. 4. (általános) területi kategória szerinti határértéket, mert a városban több olyan kisipari tevékenységet folytatnak, amelyek kibocsátására ezek a komponensek jellemzőek. A (technológiai és területi) határértékeket a 220/2004.(VII. 21.) Korm. rendelet 18. § (2), az egyedi határértékeket a 220/2004.(VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdései szerint írták elő, és a 38. § alapján állapították meg a türelmi időt. 2.számú melléklet Az Almex Kft. saját szennyvíztisztító-rendszere kivitelezési munkálatainak tervezett ütemezése: Az előtisztításra vonatkozó vízjogi engedélyes terv elkészítése – 2011. 06. 30. Vízjogi létesítési engedély megszerzése – 2011. 09. 30. Az előtisztító építésének vállalatba adásához szükséges műszaki dokumentációk elkészítése – 2011. 06. 30. Kiviteli tervek elkészítése: 2011. 12. 31. Tervezői művezetés: kivitelezés alatt folyamatosan 2012. 01. 01. és 2012. 07 .31. között Próbaüzem terv elkészítése: 2012. 03. 31. Próbaüzemi engedély beszerzése: 2012. 06. 31. Próbaüzemi irányítás: próbaüzem alatt 2012. 07. 01. és 2012. 11. 30. között Próbaüzemi zárójelentés elkészítése: 2013. 02. 28. Üzemeltetési engedély beszerzése: 2013. 06. 30. Napirend tárgya: Tárgy:

Városüzemeltetést érintő ügyek

A Békéscsaba, Bajza utca átmenő forgalmával kapcsolatos lakossági panasz

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolja. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 3/1. 540-3/2. 003)

70

A közgyűlés 14 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 235/2011. (IV. 29.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése „Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentése az AJB-3430/2010. számú ügyben” című anyagban foglaltakat megismerte.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felkéri a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezetését, hogy a 444. számú másodrendű főút Bajza utcai szakaszára anyagi lehetőségeik figyelembe vételével - készíttesse el a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben előírt zaj- és rezgésterhelésre, illetve a veszélyes légszennyezettség mértékére vonatkozó, annak elkészítésére jogosult szakértő által összeállított szakértői véleményt, amelyet az önkormányzat részére is küldje meg.

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2011. május 16.

Napirend tárgya: Tárgy:

Szociális területet érintő ügyek

A Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás fenntartásában működő szociális intézmények által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló rendelet megalkotása (2. forduló)

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi, a Kisebbségi, Ügyrendi és Ellenőrzési, valamint a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolják. Szavazásra bocsátotta a rendeletalkotást. (Kazetta 3/2. 003-011) A közgyűlés 14 igen szavazattal, 1 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 13/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelete a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás fenntartásában működő szociális intézmények által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendő térítési díjakról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 62. § (2) bekezdésében, a 92. § (1)-(2) bekezdésében, a 115. § (10) bekezdésében, a 116. § (2) bekezdésében és a 140/C. §-ában foglalt felhatalmazás alapján alábbi rendeletet alkotja:

71

I. Fejezet Általános rendelkezések 1. § (1)

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulással (a továbbiakban: Társulás) kötött megállapodás alapján a Társulás fenntartásában működő szociális intézmények útján, a személyes gondoskodás keretén belül biztosítja a szociális alapszolgáltatásokat, valamint a szakosított szociális ellátásokat. Jelen rendelet hatálya ezen intézményekre, valamint a szolgáltatásokat igénybe vevő és a szolgáltatásért térítési díj fizetésére kötelezett személyekre terjed ki.

(2)

E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése, illetve megőrzése érdekében meghatározza a Társulás által fenntartott intézményekben az egyes személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáit, az ellátásra való jogosultság feltételeit, az ellátások igénybe vételének módját és a fizetendő térítési díjak mértékét. 2. §

(1)

E rendelet hatálya a rendeletben szabályozott szociális ellátások tekintetében kiterjed a Társulást alkotó települések közigazgatási területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező a) magyar állampolgárokra, b) bevándoroltakra és letelepedettekre, c) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre, d) a településen életvitelszerűen tartózkodó hajléktalanokra, e) hontalanokra.

(2)

E rendelet hatálya – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – a Szoctv. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik. II. Fejezet Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

72 3. § (1)

E rendelet hatálya alá tartozó személyes gondoskodást nyújtó ellátások a szociális alapszolgáltatások, valamint a szakosított szociális ellátások.

(2)

A szociális alapszolgáltatások: a) étkeztetés; b) házi segítségnyújtás; c) családsegítés; d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás; e) támogató szolgáltatás; f) utcai szociális munka; g) nappali ellátást nyújtó intézmények: ga) idősek klubja, gb) fogyatékosok nappali intézménye, gc) szenvedélybetegek nappali intézménye, gd) nappali melegedő; h) tanyagondnoki szolgáltatás.

(3)

A szakosított szociális ellátások: a)

b)

tartós elhelyezést – ápolást, gondozást – nyújtó intézmények: aa) idősek otthona, ab) emelt szintű férőhellyel rendelkező idősek otthona, ac) szenvedélybetegek otthona; átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények: ba) időskorúak gondozóháza, bb) hajléktalanok átmeneti szállása. III. Fejezet Szociálpolitikai kerekasztal 4. §

(1)

A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások, valamint a gyermekjóléti ellátások fejlesztése, az ellátások színvonalának, hatékonyságának javítása, szociális szolgáltatástervezési koncepcióban foglalt feladatok megvalósulásának, végrehajtásának figyelemmel kísérése érdekében helyi szociálpolitikai kerekasztal működik.

(2)

A szociálpolitikai kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülést tart. A szociálpolitikai kerekasztal ülései nyilvánosak.

(3)

A szociálpolitikai kerekasztal működésének további szabályait az általa elfogadott működési szabályzatban határozza meg.

(4)

A szociálpolitikai kerekasztal ülésein elhangzottakról „Emlékeztető” készül.

73 (5)

A kerekasztal tagjai Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén szociális intézményeket működtető fenntartók képviselői, illetve intézményvezetői, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c) 2. és 11. pontjai szerinti közhasznú tevékenységet végző szervezetek, a települési kisebbségi önkormányzatok, továbbá a szolgáltatástervezésben és annak végrehajtásában partnerséget vállaló szervezetek képviselői. IV. Fejezet A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételének módja 5. §

(1)

A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézmény, illetve a szolgáltatás vezetőjénél terjeszti elő kérelmét szóban vagy írásban. Az intézmények saját használatú nyomtatvány összeállítására jogosultak.

(2)

A kérelemhez mellékelni kell a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet (a továbbiakban: SzCsM rendelet) 1. számú melléklet I. része szerinti orvosi igazolást házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás, idősek, fogyatékosok és demens személyek nappali ellátása, továbbá bentlakásos intézmény – éjjeli menedékhely kivételével – esetén.

(3)

A szociális ellátások igénybe vétele iránti kérelemhez csatolni kell az SzCsM rendelet 1. számú melléklet II. része szerinti jövedelemnyilatkozatot és az adatok valódiságát bizonyító okiratokat, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az alábbiak szerint: a)

b)

c)

a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból – származó jövedelmekről, valamint a kapott gyermektartásdíjról, egyéb, szerződés alapján járó tartásdíjról, életjáradékról, a Szoctv. 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott rendszeres pénzellátásokról, a családok támogatásáról szóló törvény által szabályozott családtámogatási ellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított nettó összegről a kifizető igazolását vagy a folyósítási szelvényt, kivéve, ha az ellátás a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt; a nem havi rendszerességgel szerzett, vállalkozásból, őstermelői tevékenységből – amennyiben adóbevallásra kötelezett – származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző évben szerzett jövedelemről és a jövedelmet csökkentő elismert költségekről és a befizetési kötelezettségekről az állami adóhatóság által kiállított igazolást, kivéve, ha a vállalkozás, őstermelői tevékenység a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt; a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató személy részéről ösztöndíjról, felsőoktatási intézményi hallgatók szociális és egyéb juttatásairól az intézmény igazolását, ha a nagykorú személy adóbevallásra kötelezett, az állami adóhatóság igazolását;

74 d)

e) f)

a kifizetett, levont gyermektartásdíjról a kifizető igazolását, a postai feladóvevényt, a jogosult átvételi elismervényét, az önálló bírósági végrehajtó igazolását; a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszerességgel járó jövedelem megszűnéséről az okiratot; vállalkozási, őstermelői tevékenység megszűnéséről az illetékes hatóság határozatát, társas vállalkozás esetén a cégbíróság döntését a cégjegyzékből való törlésről.

(4)

A Szoctv. 115/A §-a vagy a fenntartó döntése alapján térítésmentesen biztosítandó ellátások esetén jövedelemnyilatkozatot nem kell benyújtani. Tartós bentlakásos ellátás esetén, az intézményi térítési díjjal egyező mértékű személyi térítési díj megfizetésének vállalása hiányában az SzCsM rendelet 1. sz. melléklete III. része szerinti vagyonnyilatkozatot csatolni kell a kérelem benyújtásakor.

(5)

Amennyiben a szolgáltatást igénylő, vagy a térítési díj fizetésére kötelezett a teljes térítési díjat nem tudja megfizetni, akkor az ellátást igénylő és családja vagyoni, jövedelmi viszonyainak, szociális körülményeinek feltárása céljából a (3) bekezdésben felsorolt igazolásokat kell csatolni.

(6)

A szociális rászorultságot az intézményvezető vizsgálja az ellátás igénybevételét megelőzően, amelynek fennállását a nyilvántartásban rögzíti a szolgáltatás megkezdésekor, a rászorultságot megalapozó körülményekre vonatkozó adatokkal. A szociális rászorultság felülvizsgálata később csak akkor szükséges, ha a rászorultság alapjául szolgáló körülmény határozott ideig áll fenn. A felülvizsgálatot a határozott idő elteltét követően 60 napon belül kell elvégezni.

(7)

Az intézmények vezetőinek hatáskörébe tartozó intézményi elhelyezés részletes szabályait az SzCsM rendelet szabályozza. A benyújtott kérelem alapján az intézményvezető dönt a szolgáltatás nyújtásáról, vagy a kérelem elutasításáról, amelyről a kérelmezőt tájékoztatja. Az elutasításról és a jogorvoslati lehetőségről a kérelmezőt írásban kell tájékoztatni. Az intézményi ellátás igénybevételének megkezdése előtt az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő, illetve törvényes képviselője megállapodást köt a Szoctv. szerinti tartalommal.

(8)

Nem kell megállapodást kötni a Szoctv. 94/C. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben.

(9)

Ha az ellátást igénybe vevő, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének az ellátás igénybevételéről szóló döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a Társuláshoz fordulhat, amely a kérelem elbírálásáról 30 napon belül határozattal dönt.

(10)

Az ellátásban részesülő köteles a jogosultság feltételeit érintő lényeges tényekben, családi körülményeiben, jövedelmi és vagyoni viszonyaiban bekövetkezett változást 15 napon belül az intézmény vezetőjének bejelenteni.

75 (11)

Az intézmény vezetője az ellátást igénylő személy soron kívüli elhelyezéséről az SzCsM rendelet szerint dönt. A döntés ellen, annak közlésétől számított 8 napon belül a fenntartó Társuláshoz lehet fordulni. V. Fejezet A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások 1. Étkeztetés 6. §

(1)

Az étkezetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a napi legalább egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) koruk, b) egészségi állapotuk, c) fogyatékosságuk, d) pszichiátriai betegségük, e) szenvedélybetegségük, f) hajléktalanságuk miatt.

(2)

E szakasz alkalmazásában rászorulónak tekintendő: a) b)

c) d) e)

(3)

kora miatt, aki 70. életévét betöltötte; egészségi állapota, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – nem tud gondoskodni; fogyatékossága miatt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül; pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt, aki fekvőbeteggyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes; hajléktalansága miatt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.

Az étkezetés igénybevételéről a döntést: a) b) c) d) e)

az (1) bekezdés a) pontja esetében a személyazonosításra alkalmas okirat, az (1) bekezdés b) pontja esetén a háziorvos vagy kezelőorvos vagy szakorvos igazolása, az (1) bekezdés c) pontja esetén a fogyatékossági támogatásról vagy az emelt családi pótlékról szóló határozat, az (1) bekezdés d)-e) pontjai esetén kezelőorvos vagy szakorvos igazolása, az (1) bekezdés f) pontja esetén a lakcímkártya vagy a hajléktalan ellátást végző intézmény igazolása

alapozza meg.

76 (4)

A (3) bekezdés b)–e) pontjai szerinti igazolásnak ki kell térnie a megbetegedés, mozgáskorlátozottság fennállásának várható időtartamára. Az étkeztetésre való jogosultság erre az időtartamra, határozott időre állapítható meg. A jogosultság lejártát megelőzően az ellátott egészségi állapotát felül kell vizsgálni, és amennyiben jogosultsága továbbra is fennáll, az ellátás – megfelelő orvosi igazolás ismételt csatolásával – meghosszabbítható. 2. Nappali ellátást nyújtó intézmények 7. §

A nappali ellátás keretében időskorúak nappali ellátását (idősek klubja), fogyatékos személyek nappali ellátását, szenvedélybetegek nappali ellátását, valamint hajléktalan személyek nappali ellátását biztosítja a szolgáltatást nyújtó intézmény. 8. § (1)

Az idősek klubjába felvehetőek a tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek. A klub lehetőséget biztosít a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére.

(2)

Nem vehető fel az idősek klubjába az a személy, aki egészségi állapota, összeférhetetlen magatartása miatt, vagy bármely más okból közösségi életre alkalmatlan. 9. §

(1)

A fogyatékos nappali ellátás a saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését.

(2)

Nem vehető fel a fogyatékosok nappali intézményébe az a személy, aki egészségi állapota, összeférhetetlen magatartása miatt, vagy bármely más okból közösségi életre alkalmatlan.

(3)

Az intézménybe az ellátottakat egy hónapos próbaidő kikötésével lehet felvenni. 10. §

(1)

A szenvedélybetegek számára nyújtott nappali ellátás a saját otthonukban élő, a Szoctv. 93. § (4) bekezdése szerinti kivétellel a tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteggyógyintézeti kezelést nem igénylő szenvedélybetegek, részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak – ide nem értve az idős személyeket – napközbeni étkeztetését.

77

(2)

A kiskorúság miatt korlátozottan cselekvőképes 16 és 18 év közötti személynek a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátással és nappali ellátással összefüggésben tett jognyilatkozatához nem szükséges a törvényes képviselő beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása. 11. §

A nappali melegedő hajléktalan személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. 3. Egyéb személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások 12. § A házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka és tanyagondnoki szolgáltatás igénybevételére a Szoctv. 60. §-át, 63–65. §át, valamint 65/C–65/E. §-át megfelelően kell alkalmazni. VI. Fejezet A személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátások 4. Tartós bentlakásos elhelyezést, ápolást, gondozást nyújtó intézmények 13. § Tartós elhelyezést (ápolást, gondozást) nyújtó intézmény az idősek otthona, az emelt szintű férőhellyel rendelkező idősek otthona és a szenvedélybetegek otthona. 14. § (1)

A Társulás által fenntartott Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ és Életfa Idősek Otthona telephelyén emelt szintű idősotthoni ellátást nyújt, a mindenkor hatályos, jogerős működési engedélyben rögzített létszámmal.

(2)

Az emelt szintű ellátás egy, illetve kétszemélyes lakóegységekben történik, ahol az elhelyezési körülmények és a biztosított szolgáltatások az átlagot jóval meghaladó minőségűek.

(3)

Amennyiben az intézményben lakóegység használatával rendelkező ellátott a beköltözését követő 5 éven belül kiköltözik, úgy az egyszeri hozzájárulás időarányos része – kamatok nélkül – visszajár részére. A jogviszony felmondásának időtartama nem vonható le.

78 15. § Az idősek otthona, valamint a szenvedélybetegek otthona ellátást nyújtó intézményekre a Szoctv. 67–71/A. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 5. Átmeneti elhelyezést nyújtó ellátási formák 16. § (1)

Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények – a hajléktalanok átmeneti szállása kivételével – ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi időtartamra teljes körű ellátást biztosítanak.

(2)

Az átmeneti elhelyezés különös méltánylást érdemlő esetben az intézmény orvosa szakvéleményének figyelembevételével, egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható.

(3)

Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények típusai: a) időskorúak gondozóháza; b) hajléktalan személyek átmeneti szállása. 17. §

Az időskorúak gondozóházába azok az időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetők fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni. 18. § A hajléktalan személyek átmeneti szállása azoknak a hajléktalan személyeknek az elhelyezését biztosítja, akik az életvitelszerű szálláshasználat és a szociális munka segítségével képesek az önellátásra. VII. Fejezet A térítési díjak megállapításának szabályai 19. § (1)

Ha az Szoctv. másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni, azok mértékét e rendelet 1. és 1/A. melléklete tartalmazza.

(2)

A térítési díjat a Szoctv. 114. § (2) bekezdésében felsorolt személy köteles megfizetni.

(3)

A személyi térítési díj összegét a fenntartó az ellátott kérelme alapján mérsékelheti, ha a jövedelemvizsgálat alapján az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, valamint a tartásra köteles hozzátartozó családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése

79 mellett nem haladja meg a nyugdíjminimum két és félszeresét. Az ellátott kérelméhez csatolni kell az 5. § (3) bekezdése szerinti iratokat. (4)

A személyi térítési díj megfizetését a fenntartó elengedheti, ha a jövedelemvizsgálat alapján az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum másfélszeresét, valamint a tartásra köteles hozzátartozó családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett nem haladja meg a nyugdíjminimum két és félszeresét. Az ellátott kérelméhez csatolni kell az 5. § (3) bekezdése szerinti iratokat.

(5)

Az intézményvezető a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért fizetendő térítési díjat e rendelet hatályba lépését követően, 15 napon belül felülvizsgálja, és a megállapított új intézményi és személyi térítési díj összegéről írásban értesíti a díj fizetésére kötelezettet.

(6)

Az intézmény vezetője minden negyedév első hónap 15. napjáig az előző negyedévről szóló térítésidíj-hátralékosok aktuális névsorát tartalmazó listát, a felszólításokat és azok átvételét igazoló dokumentumokat eljuttatja a fenntartónak.

(7)

A (6) bekezdésben foglalt tájékoztatás alapján a fenntartó a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendeletben szabályozottak szerint intézkedik a térítésidíj-hátralék behajtásáról.

(8)

A fenntartó a díjhátralékot a kötelezett szociális, jövedelmi, vagyoni helyzete mérlegelésével részben vagy egészben elengedheti, vagy részletfizetési kedvezményt engedélyezhet, amennyiben a kérelmező megfelel a (3)–(4) bekezdésében foglalt feltételeknek. A fenntartó a behajthatatlan hátralékot törli. VIII. Fejezet Az intézményi jogviszony megszűnése és megszüntetése 20. §

Az intézményi jogviszony megszűnésére és megszüntetésére a Szoctv. 100–101. §-ait, valamint 103–104. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. IX. Fejezet A jogosultak érdekvédelme 21. § A jogosultak érdekvédelmére a Szoctv. 97–99/A. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. X. Fejezet Záró rendelkezések 22. § (1)

Ez a rendelet 2011. május 1-jén lép hatályba.

80

(2)

Hatályát veszti a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 6/2008. (II. 29.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 35/2008. (IX. 22.), 8/2009. (II. 23.), 17/2009. (V. 18.), 31/2009. (IX. 28.), 15/2010. (V. 31.) önkormányzati rendeletek. Vantara Gyula sk. polgármester

Dr. Szvercsák Szilvia sk. jegyző 1. melléklet

A Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás által fenntartott Békéscsabai Egyesített Szociális Intézmény (BKESZI) normatív hozzájárulási kategóriák szerinti szolgáltatási önköltségszámítás adatai és a térítési díjak ALAPSZOLGÁLTATÁSOK I. Szociális étkeztetés: - Működési költség: - egy ellátottra eső szolgáltatási önköltség: - egy ellátottra eső normatív hozzájárulás:

238.428.348,- Ft napi: 744 Ft/adag/nap 55.360 Ft/év napi: 221 Ft/adag/nap - számított intézményi térítési díj: napi: 523 Ft/adag/nap - fenntartó által megállapított intézményi térítési díj: 400+ÁFA Ft/fő/nap/adag (a személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott jövedelmének 30 %-át!) II. Házi segítségnyújtás: - Működési költség: - egy ellátási órára eső szolgáltatási önköltség: - egy ellátottra eső normatív hozzájárulás: 166.080 Ft/év - számított intézményi térítési díj: - fenntartó által megállapított intézményi térítési díj:

89.123.181,- Ft 1.726 Ft/óra 165 Ft/óra 1.561 Ft/óra 0 Ft/fő/óra

III. Nappali ellátás idősek klubjában: - Működési költség: 92.638.628,- Ft III.1. Nappali ellátás és étkezés - egy ellátottra eső szolgáltatási önköltség: 785 Ft/adag/nap - egy ellátottra eső normatív állami hozzájárulás: 55.360 Ft/év 221 Ft /nap - számított intézményi térítési díj: 564 Ft/adag/nap - fenntartó által megállapított intézményi térítési díj: 400+ÁFA+Ft/adag/nap III.2. Csak nappali ellátás - Működési költség: - egy ellátottra eső szolgáltatási önköltség: - egy ellátottra eső normatív állami hozzájárulás: 88.580 Ft/év - számított intézményi térítési díj: - fenntartó által megállapított intézményi térítési díj:

67.111.652,- Ft 569 Ft/nap 353 Ft /nap 216 Ft/ nap 0 Ft/nap

81

III/3. Demens személyek nappali intézményi ellátása étkezéssel 2011. március hótól induló ellátása - Működési költség: 6.580.991,- Ft - egy ellátottra jutó költség 2.622 Ft/nap - egy ellátottra eső normatív hozzájárulás 1.616 Ft/nap - számított intézményi térítési díj 1.006 Ft/nap - fenntartó által megállapított intézményi térítési díj 240 Ft + ÁFA/nap III/4. Demens személyek nappali int.ellátás étkezés nélkül - Működési költség: - egy ellátottra jutó költség - egy ellátottra eső normatív hozzájárulás - számított intézményi térítési díj - fenntartó által megállapított intézményi térítési díj

5.399.364,-Ft 2.151 Ft/nap 1.616 Ft/nap 535 Ft/nap 0 Ft/nap

További alapszolgáltatások Ebédszállítás (Doboz):

2.850 Ft/hó

IV. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: - Működési költség: - egy készülékre eső szolgáltatási önköltség: - egy készülékre jutó költségvetési támogatás: - számított intézményi térítési díj: - fenntartó által megállapított intézményi térítési díj:

130 Ft/nap

6.354.560,- Ft 210 Ft /nap/készülék 202 Ft/ nap/készülék 8 Ft/ nap/készülék 0 Ft/nap/készülék

V. Nappali ellátás szenvedélybetegek részére: V.1. - Működési költség: - egy ellátottra eső szolgáltatási önköltség étkezés nélkül: - egy ellátottra eső normatív hozzájárulás: 206.100 Ft / év - számított intézményi térítési díj: - fenntartó által megállapított intézményi térítési díj:

4.683.234,- Ft 982 Ft/nap 821 Ft/nap 161 Ft/nap 0 Ft/nap

V.2. – Működési költség: 6.774.114,- Ft - egy ellátottra eső szolgáltatási önköltség étkezéssel: 1.420 Ft/nap - egy ellátottra eső normatív állami hozzájárulás: 206.100 Ft /év 821 Ft/nap - számított intézményi térítési díj: 599 Ft/nap - fenntartó által megállapított intézményi térítési díj: 400 + ÁFA Ft/nap VI. Támogató szolgáltatás: Működési költség: Személyi segítés - egy ellátottra eső szolgáltatási önköltség: - egy ellátottra eső költségvetési támogatás: - számított intézményi térítési díj:

16.416.445 Ft 1.859 Ft/óra 2.492 Ft /óra 0 Ft/óra

82 - fenntartó által megállapított intézményi térítési díj:

0 Ft/óra

Szállítási kilométer díj – 1 személy esetén - egy ellátottra eső szolgáltatási önköltség: - egy ellátottra eső költségvetési támogatás: - számított intézményi térítési díj: - fenntartó által megállapított intézményi térítési díj:

691 Ft/km 498 Ft/km 193 Ft/km 0 Ft/km

Ha a szállítást egyidejűleg több jogosult veszi igénybe, a szállítási díjat személyenként külön-külön kell megállapítani. VII. Tanyagondnoki szolgálat: - Működési költség: - egy ellátottra eső szolgáltatási önköltség: - normatív állami hozzájárulás: 1.996.550 Ft /szolgálat/év - számított intézményi térítési díj: - fenntartó által megállapított intézményi térítési díj:

5.553.773,- Ft 0 Ft/fő/év 3.993.100 Ft/fő/év 0 Ft/fő/nap 0 Ft/fő/nap

SZAKOSÍTOTT SZOLGÁLTATÁSOK VIII. Átlagos ápolást, gondozást igénylő ellátás - Működési költség:

250.572.915,- Ft

VIII.1. Ady Endre utcai Idősek otthona - egy ellátottra jutó szolgáltatási önköltség 1.740.090 Ft/év - egy ellátottra jutó normatív hozzájárulás 635.650 Ft/év - számított intézményi térítési díj: - fenntartó által megállapított intézményi térítési díj: 79.000 Ft/hó

145.008 Ft/hó 52.971 Ft/hó 92.037 Ft/hó 2.634Ft/nap

VIII.2. Bartók Béla úti Idősek Otthona - egy ellátottra jutó szolgáltatási önköltség 1.740.090 Ft/év - egy ellátottra jutó normatív hozzájárulás 635.650 Ft/év - számított intézményi térítési díj: - fenntartó által megállapított intézményi térítési díj: 76.000 Ft/hó

145.008 Ft/hó 52.971 Ft/hó 92.037 Ft/ hó 2.534 Ft/nap

VIII.3. Csaba utcai Idősek Otthona - egy ellátottra jutó szolgáltatási önköltség 1.740.090 Ft/év - egy ellátottra jutó normatív hozzájárulás 635.650 Ft/év - számított intézményi térítési díj: - fenntartó által megállapított intézményi térítési díj: 76.000 Ft/hó

145.008 Ft/hó 52.971 Ft/hó 92.037 Ft/hó 2.534 Ft/nap

VIII.4. Bankó András utcai Idősek Otthona - egy ellátottra jutó szolgáltatási önköltség 1.740.090 Ft/év - egy ellátottra jutó normatív hozzájárulás 635.650 Ft/év - számított intézményi térítési díj: - fenntartó által megállapított intézményi térítési díj: 73.000 Ft/hó

145.008 Ft/hó 52.971 Ft/hó 92.037 Ft/hó 2.434 Ft/nap

83 IX.Fokozott ápolást, gondozást igénylő ellátás - Működési költség: 49.812.768,- Ft IX.1.Ady Endre utcai Szenvedélybetegek otthona - egy ellátottra jutó szolgáltatási önköltség 1.660.426 Ft/év 138.369 Ft/hó - egy ellátottra jutó normatív hozzájárulás 710.650 Ft/év 59.221 Ft/hó - számított intézményi térítési díj: 79.148 Ft/hó - fenntartó által megállapított intézményi térítési díj: 79.000 Ft/hó 2.634 Ft/nap IX. 2.Ady Endre utcai Demens betegek otthona - Működési költség: 56.584.276,- Ft - ellátottra jutó szolgáltatási önköltség 1.866.143 Ft/év 151.178 Ft/hó - egy ellátottra jutó normatív hozzájárulás 710.650 Ft/év 59.221 Ft/hó - számított intézményi térítési díj: 91.957 Ft/hó - fenntartó által megállapított intézményi térítési díj: 79.000 Ft/hó 2.634 Ft/nap IX.3. Időskorúak gondozóháza - Működési költség: (Urszinyi Andor utcai, 4-es Honvéd utcai, Orosházi úti) - ellátottra jutó szolgáltatási önköltség 1.694.331 Ft/év - egy ellátottra jutó normatív hozzájárulás 635.650 Ft/év - számított intézményi térítési díj: - fenntartó által megállapított intézményi térítési díj: 76.000 Ft/hó

94.882.521,- Ft 141.194 Ft/hó 52.971 Ft/hó 88.223 Ft/hó 2.534 Ft/nap

A fentiekben részletezett intézményi térítési díj a Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény minden egységére értendő, úgymint Békéscsaba, Kétsoprony, Doboz, Csabaszabadi, Telekgerendás, Újkígyós, Szabadkígyós településeken lévő szociális ellátásaira. 1/A. melléklet A Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás által fenntartott Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ normatív hozzájárulási kategóriák szerinti szolgáltatási önköltségszámítás adatai és a térítési díjak ÉLETFA IDŐSEK OTTHONA TELEPHELY ALAPSZOLGÁLTATÁSOK X.1. Nappali ellátás idősek klubjában: X.1. - egy ellátottra eső szolgáltatási önköltség, étkezés nélkül: 1.726,- Ft/nap - egy ellátottra eső normatív állami hozzájárulás: 88.580 Ft/év 353 Ft/nap - számított intézményi térítési díj, étkezés nélkül: 1.373 Ft/ nap - fenntartó által megállapított intézményi térítési díj, étkezés nélkül: 0 Ft/nap XI. Fogyatékos, demens nappali ellátás: XI.1. - egy ellátottra eső szolgáltatási önköltség étkezés nélkül: - egy ellátottra eső normatív állami hozzájárulás: 405.600 Ft év - számított intézményi térítési díj, étkezés nélkül: - számított intézményi térítési díj, étkezéssel:

2.474,- Ft/nap 1.616 Ft/nap 858 Ft/nap 1.138 Ft/nap

84 - fenntartó által megállapított intézményi térítési díj, étkezés nélkül: 0 Ft/nap - fenntartó által megállapított intézményi térítési díj, étkezéssel: 300 Ft/nap SZAKOSÍTOTT SZOLGÁLTATÁSOK XII.1. Emelt szintű ellátás: - egy ellátottra jutó szolgáltatási önköltség: 136.358 Ft / hó - egy ellátottra jutó normatív hozzájárulás (2010. évi tény 309.350 Ft) 25.779 Ft/hó - számított intézményi térítési díj: 110.579 Ft/ hó - fenntartó által megállapított intézményi térítési díj: 90.000 Ft/ hó 3.000 Ft/nap XII.2. Általános szintű ellátás - egy ellátottra jutó szolgáltatási önköltség: 163.630 Ft/hó - egy ellátottra jutó normatív hozzájárulás (635.650 Ft/év) 52.971 Ft/hó - számított intézményi térítési díj: 110.659 Ft/hó - fenntartó által megállapított intézményi térítési díj: 90.000 Ft/hó 3.000 Ft/nap XII.3. Fokozott ápolást, gondozást igénylő ellátás - demens ellátás egy ellátottra jutó szolgáltatási önköltség: 154.002 Ft/hó - egy ellátottra jutó normatív hozzájárulás (710.650 Ft) 59.221 Ft/hó - számított intézményi térítési díj: 94.781Ft /hó - fenntartó által megállapított intézményi térítési díj: 90.000 Ft/hó 3.000 Ft/nap XIII. Hajléktalanok Átmeneti Szállása 2010 évi összes ráfordítás: 18.624.196 Ft 2011. évi normatíva 14.050.500 Ft 2010. évi ellátási napok száma 7.062 nap 1 ellátási napra jutó szolgáltatási önköltség = 18.624.196 Ft/7.062 nap = 2.637 Ft/nap Havi szolgáltatási önköltség = 2.637 Ft x 30 nap = 79.110 Ft Szolgáltatási önköltség – normatíva = 18.624.196 Ft – 14.050.500 Ft = 4.573.696 Ft Napi intézményi térítési díj = 4.573.696/7.062 Ft = 648 Ft/nap Havi intézményi térítési díja = 648 Ft * 30 nap = 19.440 Ft A fenntartó által megállapított intézményi térítési díj: 4500,- Ft/hó 150,- Ft/nap XIV. Nappali Melegedő 2010 évi összes ráfordítás: 4.406.326 Ft 2011. évi normatíva 2.267.100 Ft 2010. évi ellátási napok száma 2.578 nap 1 ellátási napra jutó szolgáltatási önköltség = 4.406.326 Ft/2.578 nap = 1.709 Ft/nap Havi szolgáltatási önköltség = 1.709 Ft x 30 nap = 51.270 Ft Szolgáltatási önköltség – normatíva = 4.406.326 Ft – 2.267.100 Ft = 2.139.226 Ft Napi intézményi térítési díj = 2.139.226/2.578 nap = 830 Ft/nap Havi intézményi térítési díja = 830 Ft * 21 nap = 17.430 Ft (osztószám 251) A fenntartó által megállapított intézményi térítési díj: 0,- Ft

85 Tárgy:

Az időszakos gyermekfelügyelet, a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása és a játszóház működtetésének további fenntartása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi, a Kisebbségi, Ügyrendi és Ellenőrzési, valamint a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolják. (Kazetta 3/2. 011-014) Takács Péter képviselő: Az előterjesztés szerint 40 bölcsődei férőhelyet alakítanak ki, ami az előzetes bölcsődei jelentkezés számát figyelembe véve előreláthatólag biztosítani tudja a felmerülő igényeket. Ezzel szemben az hallható, hogy már a fogantatás után igényelni kell a bölcsődei szolgáltatást. Milyen számokra alapoz az előterjesztés? (Kazetta 3/2. 014-019) Dr. Tőgye Ildikó osztályvezető: Az igazgatóasszony tájékoztatása szerint a 3. sz. bölcsődében jelenleg 96 férőhelyre 101 jelentkező van a 2011/12-es tanévre, a 6. számú bölcsődében 48 férőhelyre 28 fő, míg a 8. sz. bölcsőde 60 férőhelyére 70 fő. Ezekből az adatokból következtettek arra, hogy egyenlőre elegendő lesz a pályázati forrásból megvalósuló 40 férőhelyes fejlesztés. Az előterjesztés is tartalmazza, hogy a jelentkezési igények függvényében a játszóház további működtetését felülvizsgálják. (Kazetta 3/2. 019-029) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 3/2. 029-035) A közgyűlés 14 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 236/2011. (IV. 29.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a bölcsődei tevékenységen belül a sérült, sajátos nevelési igényű gyermekek korai habilitációs és rehabilitációs célú nevelésének, gondozásának, illetve a bölcsődei tevékenység mellett külön szolgáltatásként végzett Játszóház és az Időszakos gyermekfelügyelet működtetését amennyiben az többletforrást nem igényel - továbbra is fenntartja. Felelős: Határidő:

2.

Dr. Kerekes Attila, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke 2011. április 29.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felkéri Dr. Szvercsák Szilvia jegyzőt, hogy az 1. pontban meghatározott szolgáltatások biztosításának szükségességét egy év elteltével vizsgálja meg és ennek eredményéről a közgyűlést tájékoztassa. Felelős: Határidő:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2012. április 30.

86

3.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Egészségügyi Alapellátási Intézmény 3. sz. Bölcsődéjében működtetett Játszóház térítési díját - az étkeztetés térítési díján felül - 2011. május 1. napjától az első két óra időtartamára 200,- Ft/óra, minden további igénybevett óra díját 150,- Ft/óra összegben határozza meg. Felelős: Határidő:

Tárgy:

Dr. Kerekes Attila, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke 2011. május 1.

Beszámoló Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága 2010. évben átruházott hatáskörben hozott határozatairól

Vantara Gyula polgármester: Előterjesztő Dr. Kerekes Attila az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 3/2. 035-043) A közgyűlés 15 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 237/2011. (IV. 29.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság 2010. évben átruházott hatáskörben hozott határozatairól szóló beszámolót elfogadja. Felelős: Határidő:

Dr. Kerekes Attila, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke 2011. április 29.

Napirend tárgya:

Egyes magasabb vezetőket érintő munkáltatói döntések meghozatala

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság, valamint a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolják. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 3/2. 043-050) A közgyűlés 12 igen, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta:

87 238/2011. (IV. 29.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. § (4) bekezdésében, valamint 103. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt jogkörében eljárva 2011. május 1. napjával Vantara Lászlóné (szül.: Kisszállás, 1949. november 4., a.n.: Hegedűs Erzsébet, lakcíme: 5600 Békéscsaba, Szőlő u. 107/2.) intézményvezetőnek a Napsugár Integrált Óvodánál fennálló közalkalmazotti jogviszonyát a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 30. § (1) bekezdés d) pontja alapján 2011. május 1. nappal kezdődő felmentési idővel 2011. december 31. napján felmentéssel megszünteti. A Kjt. 33. § (1) bekezdése és a (2) bekezdés f) pontja alapján a felmentési idő 8 hónap. Kjt. 33. § (3) bekezdése alapján a munkáltató az intézményvezetőt 2011. szeptember 1. napjától mentesíti munkavégzési kötelezettsége alól, amely időtartamra a Kjt. 37/A. § (2) bekezdése alapján a munkavállaló részére átlagkereset jár. Végkielégítés a Kjt. 37. § (2) bekezdése alapján nem illeti meg. A közgyűlés köszönetét fejezi ki Vantara Lászlónénak az intézményvezetői munkája során kifejtett tevékenységéért. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2011. december 31.

Tárgy:

Egyes magasabb vezetőket érintő munkáltatói döntések meghozatala

A közgyűlés 12 igen, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 239/2011. (IV. 29.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. § (4) bekezdésében, valamint 103. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt jogkörében eljárva 2011. július 10. napjával Kállai Ágnes Rózsa (szül.: Gyula, 1953. március 6., a.n.: Kiss Rózsa, lakcíme: 5600 Békéscsaba, Wlassich sétány 5. III/15.)

88 intézményvezetőnek a Kazinczy és Trefort Utcai Óvodánál fennálló közalkalmazotti jogviszonyát a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 30. § (1) bekezdés e) pontja alapján 2011. július 10. nappal kezdődő felmentési idővel 2012. március 9. napján felmentéssel megszünteti. A Kjt. 33. § (1) bekezdése és a (2) bekezdés f) pontja alapján a felmentési idő 8 hónap. A Kjt. 33. § (3) bekezdése alapján a munkáltató az intézményvezetőt 2011. november 10. napjától mentesíti munkavégzési kötelezettsége alól, amely időtartamra a Kjt. 37/A. § (2) bekezdése alapján a munkavállaló részére átlagkereset jár. Végkielégítés a Kjt. 37. § (2) bekezdése alapján nem illeti meg. Részére a Kjt. 78.§ (4) bekezdése alapján öt havi illetményének megfelelő összegű jubileumi jutalom jár, amelyet a jogviszonyának megszűnésekor kell kifizetni. A közgyűlés köszönetét fejezi ki Kállai Ágnesnek az intézményvezetői munkája során kifejtett tevékenységéért. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2012. március 9.

Tárgy:

Egyes magasabb vezetőket érintő munkáltatói döntések meghozatala

A közgyűlés 12 igen, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 240/2011. (IV. 29.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. § (4) bekezdésében, valamint 103. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt jogkörében eljárva 2011. április 30. napjával Szlovák Jánosné (szül.: Mezőkovácsháza, 1951. augusztus 23., a.n.: Lukács Ilona, lakcíme: 5600 Békéscsaba, Berzsenyi utca 163.) intézményvezetőnek a Szabó Pál téri Általános Iskola fennálló közalkalmazotti jogviszonyát a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 30. § (1) bekezdés e) pontja alapján 2011. április 30. nappal kezdődő felmentési idővel 2011. december 29. napján felmentéssel megszünteti. A Kjt. 33. § (1) bekezdése és a (2) bekezdés f) pontja alapján a felmentési idő 8 hónap. A Kjt. 33. § (3) bekezdése alapján a munkáltató az intézményvezetőt 2011. augusztus 30. napjától mentesíti munkavégzési kötelezettsége alól, amely időtartamra a Kjt. 37/A. § (2) bekezdése alapján a munkavállaló részére átlagkereset jár. Végkielégítés a Kjt. 37. § (2) bekezdése alapján nem illeti meg. Részére a Kjt. 78.§ (4) bekezdése alapján öt havi illetményének megfelelő összegű jubileumi jutalom jár, amelyet a jogviszonyának megszűnésekor kell kifizetni.

89

A közgyűlés köszönetét fejezi ki Szlovák Jánosnénak az intézményvezetői munkája során kifejtett tevékenységéért. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2011. december 29.

Tárgy:

Egyes magasabb vezetőket érintő munkáltatói döntések meghozatala

A közgyűlés 12 igen, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 241/2011. (IV. 29.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése megismerte a Békéscsabai Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság intézményvezetője közalkalmazotti jogviszonyának megszűnésével kapcsolatos tájékoztatást. Susánszky Jánosné intézményvezető közalkalmazotti jogviszonya a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 25. § (1) bekezdés c) pontja alapján 2011. július 31. napjával megszűnik. A Kjt. 37. § (1) bekezdés c) pontja, és a 37. § (6) bekezdés szerint végkielégítésének mértéke nyolc havi átlagkeresetének megfelelő összeg. A közgyűlés köszönetét fejezi ki Susánszky Jánosnénak az intézményvezetői munkája során kifejtett tevékenységéért. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2011. július 31.

Vantara Gyula polgármester: A testület nevében megköszönte az érintett intézményvezetők munkáját. Reméli, hogy boldog, hosszú nyugdíjas életük lesz, továbbra is aktívak maradnak és az oktatás, nevelés kérdésében segítik a testület, illetve a kollégák munkáját. (Kazetta 3/2. 050-053) Szlovák Jánosné, a Szabó Pál Téri Általános Iskola igazgatója: Megköszönte Vantara Gyula polgármester köszönő szavait. Megköszönte a testület tagjainak, hogy intézményvezetői munkáját és a Szabó Pál Téri Általános Iskola fejlődését, fejlesztését támogatták. Bízik abban, hogy ez a továbbiakban is így lesz. Munkájukhoz nagyon sok erőt, egészséget, kitartást kívánt. (Kazetta 3/2. 053-060) Napirend tárgya:

Megye-város megállapodás jóváhagyása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság, valamint a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolják. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 3/2. 060-069)

90

A közgyűlés 12 igen, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 242/2011. (IV. 29.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja a Békés Megyei Önkormányzat és Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata között a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 61/A. §-a alapján létrejött, a határozat mellékletét képező megállapodást. A megállapodásban szereplő és a költségvetést érintő tételek fedezete Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2011. évi költségvetésében rendelkezésre áll.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert az 1. pontban szereplő megállapodás aláírására.

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2011. április 29. MEGÁLLAPODÁS TERVEZET

amely létrejött egyrészről a Békés Megyei Önkormányzat (5600 Békéscsaba, Derkovits sor 2.; képviseli: Farkas Zoltán elnök), a továbbiakban: Megyei Önkormányzat, másrészről Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.; képviseli: Vantara Gyula polgármester), a továbbiakban: Városi Önkormányzat között az alulírott helyen és időben az alábbi feltételek mellett: A fenti önkormányzatok által közösen létrehozott Egyeztető Bizottság az alábbi tárgykörben elfogadottak figyelembevételével a két önkormányzat között a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításának megfelelő költségek viselésére, a fogyatékkal élők nappali ellátásához való hozzájárulásra, a városi könyvtári és pedagógiai szakszolgálat feladataira vonatkozóan, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 35.§ (3) bekezdésében – tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység – meghatározott feladatok ellátásáról, valamint az egymást kölcsönösen érintő feladatok teljesítése céljából történő együttműködést az alábbiak szerint állapítja meg 2011. évre. 1. Gyermekvédelmi szakellátás A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítását követően 2009. január 1-jétől kezdődően a megyei jogú városoknak is kötelező feladata a gyermekvédelmi szakellátás. A Városi Önkormányzat e feladatát a Megyei Önkormányzat által fenntartott Békés Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Központ látja el. A békéscsabai lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, gyermekvédelmi szakellátásban részesülő ellátottak után az intézményi önköltségből a

91 normatív állami hozzájárulás és az SZJA-ból a Megyei Önkormányzatot megillető központi támogatás, valamint a megfizetett térítési díj együttes összegének levonása után fennmaradó különbözetet a Városi Önkormányzat a Megyei Önkormányzat számára tételes elszámolás alapján, a 2009. évben egyeztetett szakmai alapelvek mentén kialakított gyakorlat szerint megtéríti. A Városi Önkormányzat két alkalommal - a 2011. évben ténylegesen felmerült kiadásokról készült részletes költségkimutatás alapján -, 2011. augusztus 15-ig és 2012. január 31-ig fizeti meg a fenti különbözetet a Megyei Önkormányzat számára a 11733003-15342005 számú költségvetési elszámolási számlára. 2. A Békés Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Központban a fogyatékkal élők nappali ellátása A fogyatékkal élők nappali ellátására vonatkozóan a korábbi években megkötött megállapodás alapján a 2011. évre szólóan érvényes a feladatellátás finanszírozása a Városi Önkormányzat által a következők szerint. A Megyei Önkormányzat az általa fenntartott, címben jelölt intézményében 2011. évben 30 fő ellátotti létszámig biztosítja a békéscsabai igénybevevők nappali szociális ellátását saját költségére a normatív finanszírozáson felül. A Városi Önkormányzat vállalja, hogy 30 főt meghaladó békéscsabai illetőségű igénybevétel esetén a normatívát meghaladó és térítési díjjal nem fedezett ellátási költséget a Megyei Önkormányzat intézményének, a Békés Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Központnak (Békéscsaba, Degré u. 59. sz.), az általa elkészített kimutatás alapján félévenkénti gyakorisággal megtéríti. 3. A Békés Megyei Tudásház és Könyvtárban városi könyvtári feladatok ellátása A Városi Önkormányzat a 2011. évben 30.000.000,- Ft hozzájárulást fizet a városi kötelezendően ellátandó, alábbi könyvtári feladatok ellátásához, melyet a Megyei Önkormányzat a fenntartásában lévő Békés Megyei Tudásház és Könyvtár intézményének nyitvatartási idejére (nyitvatartási idő: heti 24 óra, nyitva tartás: keddtől-péntekig 14.0019.00 óráig, szombaton 14.00-18.00 óráig) biztosít a békéscsabai lakosok részére az alábbiakra vonatkozóan: - dokumentumok kölcsönzése, - olvasótermi szolgáltatás, - gyermekkönyvtári szolgáltatások. A fiókkönyvtári feladatokat a Városi Önkormányzat 2011. január 1-től önállóan, saját maga látja el, amelyhez a szükséges könyvállományt részben a Megyei Önkormányzat biztosítja. A fiókkönyvtárak működéséhez átadott könyvállományról az átadás-átvételben érintett felek által meghatalmazott intézmények: a Megyei Önkormányzat részéről a Békés Megyei Tudásház és Könyvtár mint átadó, a Városi Önkormányzat részéről a Gerlai Általános Művelődési Központ mint átvevő, külön megállapodást kötnek. A Városi Önkormányzat a hozzájárulást két egyenlő részletben, 2011. június 30-ig és 2011. december 31-ig téríti meg a Megyei Önkormányzat számára. A felek a szolgáltatási évet követően áttekintik a felmerült, feladatellátáshoz arányosított költségeket. Az esetlegesen felmerülő, kölcsönösen elismert többletköltség elszámolásáról külön állapodnak meg.

92 4. Tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység A Városi Önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 61. § (1) bekezdése szerint területén - megfelelő eltérésekkel - saját hatásköreként ellátja a megyei önkormányzati feladat- és hatásköröket is. Ez alól kivételt képez a hatályba lépett a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet 5. § (6) bekezdése szerinti feladatellátás, amely szerint a szakértői bizottság illetékességét minden esetben a gyermek, tanuló lakhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye határozza meg. Eszerint békéscsabai önkormányzati nevelési-oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban lévő vidéki lakó, illetve tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek, tanulók szakértői ellátása Békéscsaba Megyei Jogú Város számára nem kötelező feladat. A fentiek értelmében a Megyei Önkormányzat és a Városi Önkormányzat megállapodnak abban, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város a szakértői és rehabilitációs bizottsági feladatellátási kötelezettségét szolgáltatás igénybe vételével látja el a Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő Békés Megyei Tudásház és Könyvtár intézményén keresztül az alábbi feltételek szerint: A Városi Önkormányzat a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet előírásai szerinti valamennyi, a szakértői bizottságok feladatkörébe tartozó szolgáltatást a Békés Megyei Tudásház és Könyvtártól veszi igénybe évente megkötendő szerződés alapján, 2011. augusztus 1. napjától legfeljebb bruttó 20 millió Ft térítés ellenében, a 2011. évet követően a megye-város megállapodásban rögzített módon, augusztus 1-jei fordulónappal. A Megyei Önkormányzat a feladatellátás akadálymentes biztosításához vállalja, hogy intézménye 2011. augusztus 1-jétől egy fő logopédust átvesz a Városi Önkormányzat által jogutód nélkül megszüntetendő intézménytől. A fizetés évente két részletben, minden év március és október hónapban kiállított számla alapján történik. Az október havi számla kiállításának feltétele azon vizsgálatok tárgyév október 1-jéig történő elvégzése (valamint a szakvélemények intézmények számára történő megküldése), amelyek a szakértői véleményben foglaltak végrehajtásához szükséges, adott tanévre vonatkozó normatív támogatás leigénylésének feltételét képezik. 5. Mezőmegyeri labdarúgó pálya és öltöző használatba adása A Megyei és a Városi Önkormányzat a 2008. február 1-jén kelt megállapodás 14. pontjában rendelkeztek az ott jelölt Békéscsaba közigazgatási területén lévő, Megyei Önkormányzat tulajdonát képező „Mezőmegyeri labdarúgó pálya és öltöző” használatba adásáról. Jelen megállapodásban felek az ott jelölt használati jogosultsági időpontot 10 évvel meghosszabbítják, így a Megyei Önkormányzat 2023. január 31-ig 6 hónapos felmondási idővel, tulajdonjogának változatlanul hagyása mellett a Megyei Jogú Városnak használatába adja.

93 Megyei Jogú Város vállalja, hogy a használat időtartama alatt az itt jelölt területet a jó gazda gondosságával rendben, használatra alkalmas állapotban tartja. A Megyei Jogú Város által történő további használatba adásra, hasznosításra a Megyei Önkormányzat előzetes jóváhagyásával kerülhet sor. A Megyei Önkormányzat jelen megállapodás aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy az Összefogás Mezőmegyerért Egyesület és a Mezőmegyeri Sportegyesület a terület használatára megállapodást kössön a Megyei Jogú Várossal, hozzájárul továbbá ahhoz, hogy a területen lévő öltöző megkezdett felújítási és építési munkálatait a Megyei Jogú Város befejezze azzal, hogy tulajdoni és anyagi igénnyel ebből kifolyólag nem lép fel. Jelen megállapodással a 2008. február 1-jén kelt megállapodás 14. pontja hatályát veszti. 6. 2012. évi feladat-ellátási igény A Városi Önkormányzat a kölcsönös együttműködést igénylő, 2012. évre vonatkozó feladat-ellátással kapcsolatos igényeit 2011. szeptember 30-ig írásban közli a Megyei Önkormányzat felé. A Megyei és a Városi Önkormányzat egyetértenek abban, hogy a jelen megállapodásban nem szereplő, de együttműködést igénylő kérdésekben az Egyeztető Bizottság fórumain keresztül szükség szerinti gyakorisággal egyeztetnek. Jelen megállapodás mindkét önkormányzat közgyűlésének jóváhagyásával válik hatályossá. Békéscsaba, 2011……….. _______________________ Farkas Zoltán elnök Békés Megyei Önkormányzat

Békéscsaba, 2011……….. ___________________________ Vantara Gyula polgármester Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Záradék: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a fenti megállapodást a 242/2011. (IV. 29.) közgy. határozatával jóváhagyta. Békéscsaba, 2011………..

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

Békés Megye Képviselő-testülete a fenti megállapodást a …/2011.(……) KT. sz. határozatával jóváhagyta. Békéscsaba, 2011………..

Dr. Dávid Sándor főjegyző

94 Napirend tárgya:

BEJELENTÉSEK

Kutyej Pál képviselő: Azok az utcák, amelyek potenciálisan nem érintettek a csatornázással, mégis viselik terheit. Főként a Gyár utca, Fiumei utca lakói keresték meg ezzel kapcsolatban. Hiszen a csatornázás során kitermelt földet az említett útvonalon szállítják el. Mivel földes utcákról van szó, jelentős mennyiségű por keletkezik az ott elhaladó teherautók miatt. Rendszeresen locsolással enyhíthető a probléma. Van erre mód, vagy lehetőség? Véleménye szerint más utcákat is érinthet ez a probléma. (Kazetta 3/2. 069-081) Vantara Gyula polgármester: Jelezte, hogy a kérdésre 15 napon belül, írásban kap választ a képviselő. A csatorna projekten belül vannak olyan elemek, amelyek a tisztántartást szolgálják, ezt a két elemet kell összehangolni. (Kazetta 3/2. 081-084) Takács Péter képviselő: Napirend előtti hozzászólásában is jelezte, hogy képviselői kérdést kíván intézni Dr. Szvercsák Szilvia jegyző asszonyhoz. Egy már meglévő bérleményben szolgáltatást végző kft. 2011. február 10-i határozattal bővíthette tevékenységi körét, italok kimérésével. A vállalkozás az Andrássy út 29-33. számú társasházban működött eddig is. Jegyző asszony azzal a korlátozással adta ki az engedélyt, miszerint hétfőtől-péntekig 18 órától 6 óráig, pénteken 18 órától 8 óráig, szombaton 12 óra 30 perctől hétfő reggel 6 óráig lehet italt kiadni. Ez azt jelenti, hogy az engedély szerint gyakorlatilag a város legsűrűbben lakott pontján „éjszakai bár” működhet. Milyen gondolatiság mellett történt az engedély kiadása annak tudatában, hogy 100 méteres környezetben megközelíthetően 250 család él? Nem az ellen szól, hogy ne legyen éjszakai bár, de a kérelmezőket úgy szokták befolyásolni, hogy az ilyen jellegű tevékenység lehetőleg a város minél távolabbi pontján legyen, ne pedig a belváros szívében. A testület mai ülésén tárgyalta a közbiztonsággal kapcsolatos előterjesztést. Az engedély kiadása mennyiben fogja javítani a belváros közbiztonságát? Mennyiben fogja csendháborítás szempontjából a belvárosban élők nyugalmát zavarni? Az engedély az üzlet üzemeltetőjét, bérlőjét figyelmezteti arra, hogy „az üzletet úgy köteles üzemeltetni, hogy az az ott élők nyugalmát ne zavarja”. Kérdésként merül fel: ha valaki bemegy az üzletbe, ott tölt egy órát, majd kijön az utcára hajnal háromkor, hogyan befolyásolja az üzemeltető, hogy lehetőleg ne zavarja az ott lakók nyugalmát. (Kazetta 3/2. 084-118) Dr. Szvercsák Szilvia jegyző: Jelezte, hogy a válasz egyik részét saját maga, illetve a közigazgatási osztály vezetője adja meg. Tekintettel arra, hogy egyedi államigazgatási ügyről van szó, ezért általánosságban ismerteti az arra vonatkozó szabályokat. Az üzletek nyitva tartásáról, illetve a kereskedelmi tevékenységről szóló törvény konkrétan szabályozza, mit és hol lehet csinálni. 200 méteres védőtávolságban italfogyasztásra akkor lehet lehetőséget adni, amikor az adott intézmények vezetői tájékoztatják az üzletvezetőt, hogy már nem tartózkodik ott gyermek, vagy védett személy, aki befolyásoltság alá kerülhet. Az üzletek működése mindig problémás a városban. Belvárosról van szó. Hol legyenek szórakozóhelyek, ha nem a belvárosban? A belvárosi lakók viszont panaszkodnak a zajra, egyebekre. Az üzlet tulajdonosa általában nem tud az ellen tenni, hogy az üzletből távozó közterületen tartózkodó személy mit tesz. Ez tipikusan visszatérő helyzet a disco, és egyéb más zenés szórakozóhelyek esetében is. A közterületen való

95 rendfenntartás a rendőrség dolga, közigazgatási hatósági eszközzel a hivatal nem tudja megakadályozni. Az üzletek működési engedélyének kiadása pedig hatósági taxatív feltételeknek megfelelése után történik meg. Kérte Dr. Burai Mihály osztályvezetőt, egészítse ki - nyilván nem az adott ügyre, hanem általánosságban a tájékoztatást. (Kazetta 3/2. 118-139) Dr. Burai Mihály osztályvezető: Jegyző asszony gyakorlatilag teljesen kimerítő választ adott a jogszabályi háttérről, amely a konkrét üzletnek az alkohol kimérésére lehetőséget ad. Előre nyilvánvalóan nem lehet vélelmezni, hogy az alkohol kimérése a lakókörnyezetben milyen problémát fog eredményezni. Nagyon fontos és a kereskedelmi törvényben megjelenő szabály az, amikor egy üzemeltető az üzlet működését megkezdi, három fontos feltételt kell, hogy szem előtt tartson: a lakókörnyezetben élők érdekét, a vásárlási szokásokat, illetve az általa foglalkoztatottak érdekeit. Ugyanakkor az első és legfontosabb a lakókörnyezetben élők érdeke. Jellemzően azért nem szokott az üzemeltetők által megmérettetésre kerülni, a kereskedelmi hatóságnak pedig nincs olyan jogköre, hogy előzetesen kikényszerítse a működési engedélyezési eljárás során ezt a nagyon fontos elemet. Amikor egy ilyen jellegű üzlet működésével kapcsolatban panasz merül fel, a kereskedelmi hatósági jogkörben dolgozó ügyintézők egyeztető tárgyalás keretében hallgatják meg az üzemeltetőt, a panaszosok és a rendőrség képviselőit, a közterület-felügyelet vezetőjét. Az egyeztetés során egymáshoz közelítik az álláspontokat, így nagyon sok esetben sikerült a jövőre nézve megfelelő megoldást találni elsősorban a közterületi rendbontás megelőzésére. Jegyző asszony azt is elmondta, hogy a korlátozásra azért került sor, mert olyan objektumok találhatóak a vendéglátó-ipari egység körzetében, ami csak az ő nyitva tartási idejük lejártát követően teszi lehetővé az alkohol kimérését, de előzetesen ezt a jegyző, mint kereskedelmi hatósági jogkör címzettje, nem tilthatja meg. (Kazetta 3/2. 139-163) Takács Péter képviselő: Megjegyezte, azért csodálkozott az engedély kiadásán, mivel a jegyző asszony elég régóta részt vesz a testületi üléseken, így tapasztalhatta, hogyan próbálnak úgy döntést hozni a képviselők, hogy az a lakosság széles rétegének egyetértésével találkozzon. Helyesli, hogy - tudomása szerint - az Andrássy úton működő vendéglátó egység, amely utcai placcal is rendelkezik, 22 órakor bezár. Előző ciklus végén Dr. Kerekes Attila képviselő a választókörzetébe tartozó terület esetében felvállalta - az egyébként sokkal ritkább lakosságsűrűséggel bíró területen - egy vendéglátó egység nyitva tartási idejének korlátozását. Saját maga már akkor szorgalmazta annak a rendeleti szabályozásnak a meglétét, amely az egész városra alkalmazható, így elkerülhető az alkalmilag kiadott engedély. Értelmezése szerint a jelenleg kiadott engedély precedens értékű. Ettől kezdve - az Andrássy út bármelyik részére szeszesital kimérésére irányuló kérelem érkezik - hogyan fogja a hivatal az engedély kiadását megtagadni? A testület figyelmét felhívta arra, próbáljon meg a lakókörnyezetükben élők fejével gondolkodni, akik kénytelenek elviselni az üzlet működésének a következményeit. Az eljárási szabályok értelmében kötelező volt kiadni az engedélyt, vagy lett volna mérlegelési joga a hivatalnak? (Kazetta 3/2. 163-190)

96

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző: Jelezte, hogy az engedély kiadása hatósági ügy, nem önkormányzati, hanem államigazgatási hatósági ügy. Ebben az esetben a jegyző állami feladatot lát, a központi jogszabályok alapján. Nincs mérlegelési jogköre arra vonatkozóan, mit és hogyan hagy jóvá akkor, ha a kérelmező annak eleget tesz. Egyébként a képviselő által felvetett téma egyedi hatósági ügy, amelyre nem kíván kitérni, mert a testület előtt nem tárgyalható. Jelen esetben Takács Péter képviselőt a környéken élő panaszosként veheti figyelembe, aki az eljárásban ügyfélként vesz részt. (Kazetta 3/2. 190-197) Takács Péter képviselő: mikrofonon kívül jelezte, hogy képviselői kérdést intézett jegyző asszonyhoz. (Kazetta 3/2. 197-198) Dr. Szvercsák Szilvia jegyző: Képviselőnek a feltett kérdésre nem válaszolhat, mivel egyedi hatósági ügyről van szó. Csak abban az esetben válaszolhat, ha a képviselő ügyfélként jelenik meg az államigazgatási hatósági eljárásban. Példaként említette, hogy ez az ügy olyan, mintha valakinek a személyi igazolvány, illetve rendszám kiadását kérdőjeleznék meg. Az egyedi hatósági ügynek a képviselő panaszosként, vagy ügyfélként szerepelhet. Tájékoztatásul közölte, hogy adott ügyet másodfokon a kormányhivatal vizsgálta, az első fokú döntést helyben hagyta. Az ügyfél élt jogorvoslati lehetőségével, jelen pillanatban nem tudta tovább érvényesíteni. Ismételten kihangsúlyozta, hogy a közgyűlést követően lehetőség van további egyeztetésre, azonban a testület előtt nem adhat bővebb felvilágosítást, csak általánosságban. (Kazetta 3/2. 198-208) Takács Péter képviselő: Kérte, tekintse úgy a jegyző asszony, mintha általános esetben tenné fel a kérdést. Tudomása van arról, hogy az ügy másodfok elé került. A megküldött levélben értelmezése szerint a hivatalnak mérlegelési joga volt. Ettől a probléma még probléma marad. Felhívta a testület figyelmét arra, amennyiben elfogadja a jegyző asszony által elmondottakat, bárki ilyen típusú kérelmet nyújthat be, amit a jegyző asszonynak kötelező engedélyezni. Lehetséges, hogy élni fog önálló előterjesztői jogával annak érdekében, hogy városi szinten rendelettel szabályozzák az ismertetett problémát. Ha egy esetben lehetett – mint Dr. Kerekes Attila választókörzetében – meggyőződése, hogy a város egész területén lehetséges. (Kazetta 3/2. 208-222) Vantara Gyula polgármester: Kérte Dr. Szvercsák Szilvia jegyzőt és Takács Péter képviselőt, a témában közösen egyeztessen. A közgyűlés soron következő ülésén tájékoztatják a testületet. Tájékoztatásul közölte, hogy a közös képviselőt is megkeresték, akinek szintén elmondták, hogy jogilag az engedély kiadását nem lehet megtagadni. A hatóságnak döntenie kell, ami a törvényeknek megfelelően történik. Ha az érintettek nem tudnak megegyezni bizonyos formákban, a hivatal csak a törvényeknek megfelelően dönthet. Megjegyezte, jelen esetben nem az olcsó italkimérés kategóriába tartozik az üzlethelyiség. Az is baj, ha engedélyt adnak, de az is, ha nem. El kell dönteni, milyen várost szeretnének. Olyat, ahol főleg a nyári időszakban este 10.00 órakor teraszokra kiülve beszélgethetnek egymással a polgárok, vagy megtiltanak mindent. (Kazetta 3/2. 222-246)

97 Takács Péter képviselő: Kérte ne szavazzanak a képviselő kérdésre adott válasz elfogadásáról. Személyesen egyeztet Dr. Szvercsák Szilvia jegyző asszonnyal, aki a soron következő ülésen a testület számára is tájékoztatást ad. Nem arra vonatkozott felvetése, hogy kiülnek a polgárok és beszélgetnek, hanem a reggel 8.00 óráig történő nyitva tartást tartja indokolatlannak. (Kazetta 3/2. 246-250) Vantara Gyula polgármester: Bejelentette, hogy a testület következő ülésére 2011. május 27-én kerül sor. A közgyűlés ülését 13 óra 52 perckor berekesztette.

K.m.f.

Vantara Gyula polgármester

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző