Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.sz

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.sz. I. 260-2/2003. JEGYZİKÖNYV Készült: 2003. február 27-én Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala hivatalos helyiségében Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének nyilvános ülésén. (Technikai megjegyzés: Tekintettel az ülés hangfelvételen történt rögzítésére a jegyzıkönyv rövidített formában készült. A hozzászóló neve után tett számok az egyes megnyilatkozások hangfelvételen lévı helyét jelölik meg. A jegyzıkönyv készítése során különbözı típusú magnetofonok kerültek alkalmazásra. A hangfelvétel esetleges visszahallgatása során a számeltérések a különbözı típusú magnetofonok eltérésébıl adódnak.) Jelen volt: Pap János polgármester, Baji Lajos alpolgármester, Velkey Gábor alpolgármester, Hrabovszki György alpolgármester, Benkóné Dudás Piroska, dr. Békéssy Györgyné, Miklós Attila, Szilvásy Ferenc, Tóth Károly országgyőlési képviselı, Galisz Géza, Vágvölgyi Gábor, dr. Molnár Zsolt, Herczeg Tamás, Király János, Tóth Mihály, Mezei Zsolt, Tímár Imre, Bokros Mátyás, Köles István, Takács Péter, Kiss Tibor, Kondacs Pál, Hanó Miklós, Vámos József, Klampeczki Béla, dr. Futaki Géza, Végh László országgyőlési képviselı, Kutyej Pál önkormányzati képviselık. Tanácskozási joggal részt vett: Dr. Simon Mihály c. fıjegyzı, Pénzügyi és Gazdasági Iroda részérıl Uhrin Nándor irodavezetı, Tarné Stuber Éva irodavezetı-helyettes, Csernus István csoportvezetı, Druganné Csepregi Magdolna csoportvezetı, Soczóné Dömény Edit csoportvezetı, Kovácsné Bordás Etelka fımunkatárs, Paulik Katalin belsı ellenır, Városüzemeltetési Iroda részérıl Bánfi Ádám irodavezetı, Erdei József irodavezetıhelyettes, Oktatási, Közmővelıdési és Sportiroda részérıl Tuskáné Papp Erzsébet irodavezetı, Szegediné Kozák Mária csoportvezetı, Szigeti Csaba csoportvezetı, Túriné Kovács Márta fımunkatárs, Pál Miklós fımunkatárs, Szurovecz Béla fımunkatárs, Vagyonkezelı Iroda részérıl Gojdárné dr. Balázs Katalin irodavezetı, Benkı Mátyásné fımunkatárs, Márton László fımunkatárs, Palotai Magdolna vezetı fıtanácsos, Közigazgatási Iroda részérıl: Dr. Bartha László irodavezetı, Szociális Iroda részérıl: Juhász Andrásné irodavezetıhelyettes, Egészségügyi Iroda részérıl: Dr. Kovács Zoltán irodavezetı, Menyhért István könyvvizsgáló, Kozma János a VAK Rt. ügyvezetı igazgatója. Pap János polgármester: Köszöntötte a megjelenteket. Megállapította, hogy a megválasztott 29 fı testületi tagból 17 fı jelen van, így a közgyőlés határozatképes, az ülést megnyitotta. Módosító javaslata, hogy a közgyőlés B/2. jelzéssel vegye fel a napirendi pontok közé a „Tájékoztató a kommunikációs stratégia pályázat beadásáról” tárgyú elıterjesztést. Módosító javaslata továbbá, hogy a közgyőlés Z/3/4. jelzéssel vegye a napirendi pontok közé dr. Ferenczi Attila önkormányzati képviselıi megbízásának megszőnésérıl szóló elıterjesztést.

2 A zárt ülés megkezdése elıtt Szarvas Péter külsı bizottsági tagságának visszavonását kezdeményezte a Fidesz frakció , helyette Nagy Ferenc külsı bizottsági taggá történı megválasztását, valamint az eskütételt javasolta. (Kazetta 1/1 001-021) Takács Péter képviselı: Az elızı közgyőlésen megállapodtak abban, hogy a Tábor utcai bölcsıde hasznosításának ügyében tájékoztatót kapnak a képviselık ezen az ülésen. Az anyagok között nem szerepel a tájékoztató, ezért kérte, hogy a márciusi közgyőlésen kapjanak tájékoztatást a képviselık. A nyilvános ülés végén, a bejelentések után hozzászólási lehetıséget kért. (Kazetta 1/1 021-034) Pap János polgármester: A bejelentések tárgyalása során szívesen ad tájékoztatást a Tábor utcai bölcsıde épületével kapcsolatban. (Kazetta 1/1 034-046) - Takács Péter képviselı kéri, hogy a közgyőlés a Tábor utcai gyermekotthon létesítésérıl márciusi ülésén kapjon tájékoztatást. dr. Molnár Zsolt képviselı: Hozzászólási lehetıséget kért. (Kazetta 1/1 034-048) Pap János polgármester: A napirend megszavazása, illetve az eskütétel után hozzászólási lehetıséget biztosít dr. Molnár Zsolt képviselı számára. (Kazetta 1/1 048-053) Kondacs Pál képviselı: Kérdése, hogy ha 9 órára hívták össze a közgyőlést, nem lehet valamit tenni annak érdekében, hogy ebben az idıpontban el is kezdıdjön az ülés? (Kazetta 1/1 053-056) Pap János polgármester: Az a javaslat érkezett arra vonatkozóan, , hogy a jelenléti ívre az aláírás mellé kerüljön oda az idıpont, hogy ki mikor írta azt alá. Ez dokumentálja, hogy ki mikor érkezett meg. Ez kérés, mert ez csak SZMSZ módosítással lehet bevezetni egy ilyen intézkedést. - Az SZMSZ módosítás elıkészítése során figyelembe kell venni azt a képviselıi javaslatot, hogy a közgyőlés pontos munkakezdése érdekében minden képviselı a jelenléti íven tüntesse fel az aláírás idıpontját. Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a napirenddel kapcsolatos módosítási javaslatokat. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 22 igen, egyhangú szavazattal a módosításokat elfogadta. (Kazetta 1/1 056-071) NAPIRENDI PONTOK:

3 Zárt ülés: 1./

Fellebbezések, méltányossági ügyek Elıterjesztı: Pap János polgármester

2./

Szavazatszámláló bizottsági póttagok megválasztása Elıterjesztı: dr. Simon Mihály c. fıjegyzı

3./

Egyéb zárt ülési ügyek 1. Tájékoztató örökösödési vitáról 2. Ifjúsági Garzonház megüresedett lakóegységére beérkezett pályázat elbírálása 3. Kovan Anikó részére vissza nem térítendı támogatás kérése 4. Dr. Ferenczi Attila önkormányzati képviselıi megbízásának megszőnése

Nyilvános ülés: 1./

Vagyoni ügyek 1. Alapítói döntéshozatal A Békéscsabai Vállalkozói újraválasztásáról Elıterjesztı: Pap János polgármester

Centrum

Kft.

ügyvezetı

igazgatójának

2. Földvásárlás a várost elkerülı út II. üteméhez (0630/1-/12/14 hrsz.) Elıterjesztı: Baji Lajos alpolgármester 3. A 3911 hrsz-ú telek egy részének értékesítése Elıterjesztı: dr. Simon Mihály c. fıjegyzı 4. A Gerlai Kastély értékesítése 5. Terület értékesítése az Ipari úton 6. Telkek értékesítése Veszei utcában 7. A 6167/2 hrsz-ú telek értékesítése 8. Vissza nem térítendı támogatás ügyének rendezése Elıterjesztı: Dr. Futaki Géza, a Gazdasági és Mezıgazdasági Bizottság elnöke 9./ Sarkantyú u. 2. sz. alatti épület átalakítása Elıterjesztı: Pap János polgármester 2./

Jelentés a lejárt határidejő határozatok végrehajtásáról Elıterjesztı: dr. Simon Mihály c. fıjegyzı

3./

Javaslat a 2002. évi költségvetési rendelet módosítására Elıterjesztı: Pap János polgármester

4./

2003. évi költségvetést érintı ügyek 1. Tájékoztató a kisebbségi önkormányzatok mőködésérıl 2. Együttmőködési megállapodás a kisebbségi önkormányzatokkal Elıterjesztı: dr. Simon Mihály c. fıjegyzı

4

3. Kisebbségi önkormányzatok 2003. évi költségvetése Elıterjesztı: Pap János polgármester 4.

A Polgármesteri Hivatal részben önálló intézményei tevékenységének és létszámának áttekintése Elıterjesztı: Szilvásy Ferenc, a Pénzügyi, Költségvetési Bizottság elnöke .

5. Beszámoló a Mezei İrszolgálat mőködésérıl Elıterjesztı: Szombat Márton Mezei İrszolgálat vezetıje 6. Réthy Pál Kórház- Rendelıintézet 2003. évi gép- mőszer beszerzési igénye Elıterjeszti: Vámos József, az Egészségügyi Bizottság elnöke 7. Olimpikonok támogatása Elıterjesztı: Velkey Gábor alpolgármester 8. Tájékoztató az olaszországi Revet hulladékhasznosító cég ajánlatáról Elıterjesztı: Dr.Molnár Zsolt, a Városgazdálkodási és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 9.

Az 567/2002. (XII.9.) közgyőlési határozat végrehajtása a Kétegyházi út 30. alatti területre Elıterjesztı: dr. Simon Mihály c. fıjegyzı 10. Csabai Mérleg megjelenése Elıterjesztı: Pap János polgármester 11. Megye-Város Egyeztetı Bizottság által elfogadott Megállapodás jóváhagyása Elıterjesztı: Pap János polgármester 12.

Tájékoztató az intézményvezetıkkel történt költségvetési egyeztetések eredményérıl Elıterjesztı: dr. Simon Mihály c. fıjegyzı 12. A 2003. évi költségvetési rendelet megalkotása 13. Tájékoztató a lakásberuházásokról Elıterjesztı: Pap János polgármester 5./

Helyi adókról szóló önkormányzati rendelet módosítása Elıterjesztı: dr. Simon Mihály c. fıjegyzı

6./

Beszámoló a 2002. évi pénzügyi, gazdasági ellenırzések teljesítésérıl, a 2003. évi ellenırzési feladatok ütemezése Elıterjesztı: dr. Simon Mihály c. fıjegyzı

7./

Beszámoló a Polgármesteri Hivatalban a belsı ellenır által végzett vizsgálatokról Elıterjesztı: dr. Simon Mihály c. fıjegyzı

5 8./

Az Erzsébet lakópark bérlıkijelölési eljárásának elıkészítése Elıterjesztı: Hrabovszki György alpolgármester

9./

Az önkormányzat tulajdonában lévı szennyvízcsatornákra, vízvezetékekre és gázvezetékekre való csatlakozás feltételeirıl szóló önkormányzati rendelet megalkotása Elıterjesztı: dr. Simon Mihály c. fıjegyzı

10./

Városüzemeltetési ügyek 1. Tájékoztató a fizetı-parkolóhelyek mőködésének és igénybevételének rendjérıl szóló 29/2002. (XII. 19.) rendelettel módosított 33/2000. (VII.6.) önkormányzati rendelet módosítása Elıterjesztı: dr. Simon Mihály c. fıjegyzı

2.

Állattartásból származó folyékony hulladék elhelyezése a Békéscsabai Hulladékkezelı mőben Elıterjesztı: dr. Simon Mihály c. fıjegyzı 3. Almáskerti Ipari Park út átadása Elıterjesztı: Dr.Molnár Zsolt, a Városgazdálkodási és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 4. Hóeltakarítás városi feladatai 5. Rendkívüli idıjárás miatti vis maior támogatás igénylése Elıterjesztı: Pap János polgármester A 440/2002. (IX.12.) közgyőlési határozat alapján a 16 m2-t meghaladó közterületi pavilonok értékesítésével kapcsolatos észrevételek Elıterjesztı: dr. Simon Mihály c. fıjegyzı

6.

11./

Közmővelıdési, oktatási és sport ügyek 1.

Tájékoztató a 2002. évi kulturális célú pénzeszközök felosztásáról Emléktábla elhelyezése a Széchenyi István Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola falán 3. „A kommunista diktatúrák áldozatainak emlékmőve” 4. Az Elıre FC Kft. 2002. évi elszámolása Elıterjesztı: Benkóné Dudás Piroska, a Közmővelıdési, Ifjúsági és Sportbizottság elnöke 5. Áchim L.András – Lenkey Úti Óvoda integrációjának elıkészítése 6. Más fogyatékosok különleges gondozás keretében nyújtott ellátása 7. Nevelési, oktatási intézmények alapító okiratainak módosítása 8. Címzett pályázatok benyújtása – felújítási szükségletek az oktatási ágazatban 9. Tanulási képességvizsgálat követı mérése Elıterjesztı: Klampeczki Béla, az Oktatási Bizottság elnöke

2.

12./

Egészségügyi ügyek 1. 2.

Egészségügyi Alapellátási Intézmény helyzetének bemutatása Hármas ikrek gondozását segítı gondozónı biztosítása

6 3.

Réthy Pál Kórház- Rendelıintézet belgyógyászati tömb rekonstrukciója (címzett támogatás) Elıterjesztı: Vámos József, az Egészségügyi Bizottság elnöke 13./

„Roma Közösségi és információs központok létrehozása” címő pályázat támogatása Elıterjesztı: Cigány Kisebbségi Önkormányzat

14/

BEJELENTÉSEK 1. Civil Szolgáltató Központ mőködési feltételének biztosítása 2. Tájékoztató a kommunikációs stratégia pályázat beadásáról

Napirend tárgya:

Nagy Ferenc bizottsági külsı tag megválasztása a Pénzügyi és Költségvetési Bizottságba

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint Szarvas Pétert Pénzügyi és Költségvetési Bizottság külsı tagját a közgyőlés visszahívja. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 21 igen, egyhangú szavazattal a javaslatot elfogadta

Szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint Nagy Ferencet a közgyőlés a pénzügyiköltségvetési bizottság külsı tagjának megválasztja. - Megállapította, hogy a közgyőlés 22 igen, egyhangú szavazattal a javaslatot elfogadta. (Kazetta 1/1 071-113) A közgyőlés a határozat 1./pontját 21 igen, egyhangú szavazattal, 2./ pontját 22 igen, egyhangú szavazattal fogadta el, és a következı határozatot hozta: 54/2003. (II.27.) közgy. HATÁROZAT 1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése Szarvas Péter bizottsági külsı tagot a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság tagságából visszahívja.

2./

A közgyőlés Nagy Ferencet (Békéscsaba, Bethlen Költségvetési Bizottság külsı tagjának megválasztja.

Felelıs: Határidı:

u.15.) a Pénzügyi és

Pap János polgármester azonnal Nagy Ferenc eskütétele következett.

Tárgy:

Dr. Molnár Zsolt képviselı napirend elıtti hozzászólása

Dr. Molnár Zsolt képviselı: Tavaly júniusban Tóth Károly képviselı javaslatára tárgyalt a közgyőlés a külterületi földek, illetve területek belterületbe vonásának kapcsán arról, hogy az illetékes iroda vizsgálja meg azt, hogy lehetne a szabályoknak megfelelıen az utcák, illetve az utcaszélesítések problémáját megoldani. Erre a munkára év végi határidıt kapott az iroda. A

7 januári bizottsági ülésen errıl az ügyrıl szó volt, és kérte a Városépítészeti Irodát, hogy az elıterjesztést vizsgálják meg, valamint kérte azt is, hogy a határozatot terjesszék a közgyőlés elé. A munka végsı határideje június hónap legyen. Ez nem történt meg. Kérte a közgyőlést, hogy a tavalyi határozatnak megfelelıen induljon el, és júniusban vizsgálja meg a testület, hogy ebben az ügyben tud-e érdemi lépést tenni. (Kazetta 1/1 113-131) Pap János polgármester: Többször és sürgetıleg kérte a városépítészeti irodától, hogy a belterületbe vonható, pl. lakásépítésre alkalmas területek listáját nézzék végig. Nézzék meg azt is, hogy az önkormányzat tulajdonában hol van ilyen földterület. A rendezési tervet készítı cég végzi a munkát. Az Öntözött réten megépült sorházas lakótelep mellett van egy terület, amely hasonló módon beépíthetı lenne. Tájékoztatta a közgyőlést arról, hogy Beleznai László fıépítész már nem dolgozik az önkormányzatnál. Dr. Simon Mihály fıjegyzı a vezetıi értekezlettel egyeztetve pályázatot írt ki az állásra. Két jelentkezı volt, és Nemes Roland Ybl-díjas építészre esett a választás. 2003. április 1-tıl tud munkába állni, tehát ı lesz Békéscsaba város fıépítésze. Február és március hónapban fıépítész nélkül dolgozik az önkormányzat. Bízik abban, hogy Nemes Roland határozott fıépítész lesz. (Kazetta 1/1 131-163) dr. Futaki Géza képviselı: Kérte, hogy városépítészeti és városképet befolyásoló dolgokat, illetve azzal kapcsolatos döntéseket ne hozzon április 1-ig a közgyőlés. Javasolta, hogy a mai ülésre tervezett ilyen jellegő elıterjesztéseket ne tárgyalja. (Kazetta 1/1 163-168) Pap János polgármester: Akkor döntsön ebben az ügyben a közgyőlés, ha az érintett elıterjesztést tárgyalja. Bizonyos mértékig jogosnak tartotta az igényt, de van egyéb kényszerítı körülmény is. - A képviselı kéri, hogy a belterületbe vonható külterületek listáját a hivatal tekintse át. az utcaszélesítések követelményeinek figyelembe vételével, és a júniusi közgyőlésre készüljön elıterjesztés. Pap János polgármester: Bejelentette, hogy a közgyőlés zárt ülésen folytatja munkáját. (Kazetta 1/1 168-181) (A közgyőlés zárt ülésérıl külön jegyzıkönyv készült).

Napirend tárgya:

Tárgy:

Vagyoni ügyek

Jegyzıkönyvvezetı, jegyzıkönyv hitelesítık megválasztása

Pap János polgármester: Az alapítói döntéshozatal során jegyzıkönyvvezetınek Illés Rékát, jegyzıkönyv hitelesítınek Hanó Miklós és Kutyej Pál képviselıket javasolta. A javaslatot szavazásra bocsátotta.

8 A közgyőlés 20 igen szavazattal, 3 tartózkodással a következı határozatot hozta:

60/2003. (II.27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Vállalkozói Centrum Kft-t érintı alapítói döntéshozatalhoz jegyzıkönyv hitelesítınek megválasztja Hanó Miklós és Kutyej Pál képviselıket, jegyzıkönyvvezetınek megválasztja Illés Rékát, a Polgármesteri Hivatal dolgozóját. Tárgy:

ALAPÍTÓI DÖNTÉSHOZATAL A Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. ügyvezetı igazgatójának újraválasztása

Pap János polgármester: A Vállalkozói Centrum Kft ügyvezetı igazgatójának választásáról, megbízásáról szól a határozati javaslat. A menet közben szerzett tapasztalatok rendelkezésre állnak. Kérdés, módosító javaslat nem volt, így szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyőlés 24 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 61/2003. (II.27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. ügyvezetı igazgatójának, Sztankó Jánosnak a vezetı tisztségviselıi megbízása 2003. március 15. napjával lejár. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése, mint a Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. (5600 Békéscsaba, Kétegyházi út 3.) alapítója és egyszemélyes tulajdonosa Sztankó János ügyvezetı igazgatót (sz.: Békéscsaba, 1964. július 16., an.: Botyánszki Mária, lakcíme: Békéscsaba, Trefort u. 61)- a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 24. § /1/ és /2/ bekezdése alapján – határozott idıre: 2003. március 16. napjától 2008. március 15. napjáig terjedı idıtartamra a gazdasági társaság vezetı tisztségviselıjévé újraválasztja. Felelıs: Határidı:

Pap János polgármester azonnal

Pap János polgármester: Az alapítói döntéshozatalt bezártnak nyilvánította. (Kazetta 1/1 427-476) Tárgy:

Földvásárlás a várost elkerülı út II. üteméhez (0630/1-/12-/14 hrsz.)

Pap János polgármester: A közgyőlés úgy döntött, hogy az elkerülı úthoz már nem vásárol több földet, de ez folyamatban lévı ügy. (Kazetta 1/1 476-485)

9

Tímár Imre képviselı: Kérdése, hogy mennyi területet kell még felvásárolni ahhoz, hogy az önkormányzat át tudja adni az elkerülı út építéséhez a szükséges területet? Elsısorban Végh László képviselıtıl kért választ kérdésére. A szóban forgó terület nagyon kicsi, de ha a nyomvonalváltozáshoz szükséges, akkor természetesen meg kell vásárolni. Már sokszor elhangzott, hogy minden szükséges területet megvásárolt az önkormányzat. (Kazetta 1/1 485-503) Pap János polgármester: A Vagyonkezelı Iroda munkatársa, Kerekes Józsefné szokott készíteni térképeket ezzel kapcsolatban. (Kazetta 1/1 485-509) Végh László képviselı: Az utóbbi fél év során a közgyőlési elıterjesztésekbıl értesül a történtekrıl. Amikor átadta a feladatot, akkor a terület 80 %-a megvásárlásra került, és 20 % nem került még megvásárlásra. Ennek fele elindított folyamat volt, és fıleg a nagy értékő ingatlanok maradtak, amelyeknél folyt a kisajátítás, és az azt követı bírósági eljárás. Az elızı ciklus végén, az utolsó közgyőlésen olyan döntés született, hogy a továbbiakban nem vásárol területet az önkormányzat, új eljárásokat nem indít, csak a beindított folyamatokat fejezi be. El lehetne kezdeni a II. ütem építését akkor is, ha nincsenek meg a ráfutást lehetıvé tevı sarkok, mert a beruházó, illetve a Közútkezelı Kht is vásárol ebbıl. Az elkerülı út tervei elkészültek, lehetne folytatni a munkát. A II. ütem ebben az évben nem fog beindulni. A költségvetésben az az összeg szerepel, amely a folyamatban lévı ügyek fedezetéhez szükséges. A bírósági szakaszban már csak az árról folyik a vita, itt a bíróság dönthet olyan mértékő kártalanításról, ami elıre nem látható, illetve a költségvetésben nem szerepel. (Kazetta 1/1 509-550) Takács Péter képviselı: Az elıterjesztésbıl nem derül ki, hogy a 0630/7/5/3/4. az önkormányzat tulajdona, vagy kisajátítás alatt álló terület, illetve meg kell vásárolni vagy sem? (Kazetta 1/1 550-556) Gojdárné dr. Balázs Katalin irodavezetı: Ott csak nyomvonal kiigazítás történik, a terület az önkormányzat tulajdona. (Kazetta 556-567) dr. Simon Mihály c. fıjegyzı: Azok a határozatok, amelyeket ebben a tárgyban a közgyőlés korábban hozott, nem teljesen egyértelmőek, ott 40 méteres távról van szó. Elvileg még mindig lehetıség van további földek vásárlására. Egyértelmővé kellene tenni, és a márciusi közgyőlés elé terjeszteni. (Kazetta 1/1 567-1/2 004) Pap János polgármester: A közgyőlés mondja ki, hogy a kisajátítással megkezdett ügyekkel foglalkozik az önkormányzat, további kisajátításokat nem kezd el, a többi szükséges területet a kht vásárolja fel. (Kazetta 1/2 004-007) dr. Simon Mihály c. fıjegyzı: Az egyik határozatban az szerepel, hogy a további nyomvonal változtatások következményeit nem vállalja a közgyőlés, a másik határozat arról szól, hogy a 40 méteres nyomsávon kívül mást nem vesz meg az önkormányzat. Ebbe a megfogalmazásba

10 az is beleférhet, hogy további területeket vásárol. Most ki lehet mondani, hogy a folyamatban lévı kisajátításokon kívül más területeket nem vesz meg a közgyőlés. (Kazetta 1/2 007-013) Pap János polgármester: A gazdasági és mezıgazdasági, valamint a városgazdálkodási és környezetvédelmi bizottság is megvizsgálta az ügyet. A kérdés az, hogy most hozzon határozatot a közgyőlés, vagy kérje fel a két bizottságot, hogy vizsgálják meg az ügyet, és terjesszék a márciusi közgyőlés elé. A mostani határozatokat is át kell nézni. (Kazetta 1/2 013-025) Gojdárné dr. Balázs Katalin irodavezetı: A bizottságoknak arra kell figyelemmel lenniük, hogy van egy megállapodás a Kht-vel, amelyben az akkor megkötött nyomvonalhoz 40 méter széles sávot megvásárol az önkormányzat. A módosítás szerint a Kht által a tervben azóta hozott módosításokhoz már nem vásárol az önkormányzat ingatlant. Ha egyáltalán nem kíván vásárolni, akkor az I. és II. ütemhez viszonyítottan még vannak ingatlanok a 44-es fıúton a Szarvasi út felıl, ami még nincs felvásárolva. Ez a 15-20 % közötti, ami majd az utolsó ütem lenne. Az eredeti megállapodás alapján önkormányzati kötelezettség lett volna. Ahol módosítások történtek, ott mondta ki a közgyőlés határozatban, hogy a nyomvonal változtatáshoz az önkormányzat nem vásárol több területet. Ki kell mondani azt is, hogy azokat sem vásárolja meg, ami a korábbi megállapodásban szerepel. Ezt kell majd megvizsgálni. (Kazetta 1/2 025-037) Pap János polgármester: Ne most hozzon a közgyőlés határozatot, nézzék meg a bizottságok, hogy mire van elkötelezettsége az önkormányzatnak. Nem lenne korrekt, ha most visszavonnák, és a következı ülésen az ellenkezıjét mondanák. A jelenlegi elıterjesztések a folyamatban lévı eljárások végére tesznek pontot, a határozati javaslatot szavazásra bocsátotta. (Kazetta 1/2 037-058) A közgyőlés 24 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 62/2003. (II.27.) közgy. HATÁROZAT 1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a várost elkerülı út nyomvonalában lévı békéscsabai 0630/1 hrsz-ú 813 m2 nagyságú termıföldet megvásárolja 160.000, - Ftért. A vételár fedezete a költségvetésben az elkerülı út kiadásai között biztosítva van. Amennyiben az adásvétel az itt megjelölt vételáron nem jön létre, úgy meg kell indítani a kisajátítási eljárást. Felelıs: Határidı:

Baji Lajos alpolgármester a közgyőlés döntésétıl számított 30 napon belül.

11 2./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a várost elkerülı út nyomvonalában lévı békéscsabai 0630/12 hrsz-ú 3002 m2 nagyságú termıföldet megvásárolja 600.000, - Ftért.

A vételár fedezete a költségvetésben az elkerülı út kiadásai között biztosítva van. Amennyiben az adásvétel az itt megjelölt vételáron nem jön létre, úgy meg kell indítani a kisajátítási eljárást. Felelıs: Határidı: 3./

Baji Lajos alpolgármester a közgyőlés döntésétıl számított 30 napon belül.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a várost elkerülı út nyomvonalában lévı békéscsabai 0630/14 hrsz-ú 653 m2 nagyságú termıföldet megvásárolja 128.000, - Ftért. A vételár fedezete a költségvetésben az elkerülı út kiadásai között biztosítva van. Amennyiben az adásvétel az itt megjelölt vételáron nem jön létre, úgy meg kell indítani a kisajátítási eljárást. Felelıs: Határidı:

Napirend tárgya:

Baji Lajos alpolgármester a közgyőlés döntésétıl számított 30 napon belül. A 3911. hrsz-ú telek egy részének értékesítése

Pap János polgármester: Ez a terület a Körös Szálló melletti, korábban a Katolikus Egyház tulajdonában lévı telek melletti sáv. A Katolikus Egyház tulajdona a 3912. hrsz-ú rész. Építéshatósági vonalon a közgyőlésnek már nincs beleszólása az ügybe, addig szólhat bele, amíg az eladásról van szó. Ezért készültek látványtervek annak érdekében, hogy mindenki lássa, mi épülne fel, ha ezt a területet eladná az önkormányzat. Ezek a látványtervek itt vannak, mindenki megnézheti. (Kazetta 1/2 058-075) Takács Péter képviselı: Azért lepıdött meg, hogy van látványterv, mert az elıterjesztésben az szerepel, hogy azért nincs, mert sokba kerül. Kérdése, hogy erre a területre mit ír elı az általános rendezési terv, illetve nem lett volna baj, ha az egyház részérıl szándéknyilatkozat is becsatolásra kerül arra vonatkozóan, hogy értékesíteni kívánják a területet. Ez a terület a város egyik frekventált helyén van, ezért át kellene gondolni az árat. (Kazetta 1/2 075-088) dr. Futaki Géza képviselı, a gazdasági és mezıgazdasági bizottság elnöke: Javasolta, hogy a közgyőlés vegye le napirendrıl az elıterjesztést. A bizottság igen fontos szempontokat fogalmazott meg, de szükségesnek tartotta azt is, hogy olyan látványterv, kontúrrajz is bekerüljön a közgyőlés elé, amit a városi fıépítész is jónak tart. A legszőkebb belváros a legfontosabb, és Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma, a Katolikus Templom, a Kossuth-szobor, az átadott szökıkút ezen a területen van, nem kellene egy nagy épület megépítését ezen a területen engedélyezni. Mint városlakó azt várná el, hogy a belváros egy cukrászdás, beugrós zugokkal díszes, kellemes környezetet biztosítson, és ne ontsa a

12 lakásokat. Ha itt négy vagy ötszintes épületben 40 db lakás épülne, akkor olyan förmedvény lenne, mint mellette a Körös Szálló, ami nem illik a városközpontba. Ha ez a telek már régóta beépítetlen, akkor azt a másfél hónapot várja meg a közgyőlés a döntésével, hogy a fıépítész véleményt mondhasson az ügyrıl. (Kazetta 1/2 088-113) dr. Simon Mihály c. fıjegyzı: Nem kell a kérdést túlbonyolítani. Arról van szó, hogy ebbıl a területbıl 5 métert elad a szomszéd telekhez az önkormányzat, és ez a rész beépül. A vállalkozó bármilyen látványtervet készíthet, csak az épülhet meg, amit a Nemzeti Kulturális Örökség Hivatala engedélyez, mert ez mőemlék. Nem is a városi építési hatóság engedélyezi, hanem a Szegedi Mőemlék Hivatal fog építési engedélyt adni erre a területre. A közgyőlés iskolaépítés céljára már az egész területet átadta a katolikus egyháznak, a Körös Hotelig, átjáró biztosításával, tekintet nélkül arra, hogy zöldterület, sétány, közmő van. A közgyőlés úgy adta át a területet, hogy az egyház fizessen 15 millió forintot a területért az önkormányzat részére, és adja át a Gerlai Kastélyban lévı egyházi tulajdont. Ezen a püspök felháborodott, és az ingatlanüggyel kapcsolatban semmilyen kommunikációra a várossal nem hajlandó. Annak idején fenyegetı leveleket írt a városvezetésnek a választások elıtt. Ez mérgezett tüske a katolikus egyház számára. Tudomása szerint a Herma Kft és a püspök között van egy szóbeli megegyezés arra vonatkozólag, hogy a kft-nek a püspök eladja a területet. Az ára 30 millió forint, amelyet akkor kell kifizetni, ha az egyház hozzákezd a Szarvasi úti iskola rekonstrukciójához, amelynek a tervezése folyamatban van. Azért sürgıs a vállalkozónak, mert az üzletet most tudja lebonyolítani az egyházzal, késıbb nem biztos, hogy sikerül. Az áron lehet gondolkodni, azon is lehet, hogy odaadják a területet vagy sem, de arra az önkormányzatnak nem lesz ráhatása, hogy mi épül ezen a területen. Amikor közölték a vállalkozóval, hogy tervet kell készíteni, ezeket a látványterveket készítette el, de ez nem garancia arra, hogy ilyen épület megépítését fogják engedélyezni. Régóta fájó pont, hogy ezzel a városrésszel nem tud mit kezdeni az önkormányzat. Most adódik egy alkalommal, hogy túllépjen ezen. Lehet halasztani, legfeljebb minden így marad, ahogyan most van. (Kazetta 1/2 113-152) Hanó Miklós képviselı: Futaki Géza képviselı érve rossz volt, mert a városban történı telekeladások során látványterv nélkül születtek döntések. Az áron lehetne változtatni, hogy az önkormányzat számára még elınyösebb legyen. (Kazetta 1/2 152-158) Király János képviselı: Véleménye szerint a közgyőlés ne játsszon építési hatóságot. A telek ezen része olyan kicsi, amelyet az önkormányzat semmire sem tud használni. Most a szándék a tér egy részének rendbetétele. Az érdektelen, hogy mi szerepel a látványterven, miután nem a város fogja engedélyezni, hanem a Mőemléki Hivatal. Az önkormányzatnak abban kellene állást foglalnia, hogy eladja a telekrészt vagy nem. A továbbiakban nem az önkormányzatra tartozik az ügy. (Kazetta 1/2 158-166) Végh László képviselı: Sokszor került úgy látványterv a közgyőlés elé, hogy lássák, hogy mit kívánnak építeni az adott területen. A közgyőlésnek, illetve az önkormányzatnak nincs beleszólási lehetısége, fıleg úgy, ha védett környezetrıl van szó, és a Mőemlékvédelmi Felügyelıségnek van kompetenciája, lehetısége a látványtervet meghatározni. Javasolta, hogy az önkormányzat adja el a területet. Ez a terület igen hatékonyan felhasználható, nincsenek olyan részei, amelyek nem használhatók, ezért magasabb árat kellene elérni. Közel 30.000

13 Ft/m2 áron, 28.400 Ft/m2 adtak el önkormányzati tulajdonú telket a Munkácsy utcában. Ez a terület a hatékony hasznosítás miatt többet ér. 35.000 Ft/m2 árat javasolt. (Kazetta 1/2 166-181) dr. Futaki Géza képviselı, a gazdasági és mezıgazdasági bizottság elnöke: Nincs tudomása arról, amit Hanó Miklós képviselı elmondott. Elképzelhetetlennek tartja, hogy Békéscsaba legfrekventáltabb részén ne tudják azt, hogy néz ki egy majdan megépülı épület. Nem lakásokat kell építeni erre a területre, ahol 40 lakáshoz 40 garázsra is szükség van. Elhibázottnak tartja az ötletet, hogy ennyire zsúfolt legyen az említett rész. Nincs problémája azzal, hogy a Herma Kft vásárolja meg a területet, azzal sincs problémája, hogy valamennyi területet adjon el a közgyőlés akkor, ha ez szükséges az építési engedélyhez, vagy a beépítési m2 miatt, mert ezt szabály írja elı. Sajnálná, ha zöldterületet kell ezért feláldozni, de ha lehet, akkor ne 300 m2-t, hanem a tőzfal elıtti területet adja el a közgyőlés, de mindenképpen megalapozott döntést hozzanak, és ne kötelezze el magát a testület telekeladással, mert másképpen nem lesz beleszólása az ügybe. Továbbra is azt javasolta, hogy a közgyőlés vegye le napirendrıl az elıterjesztést, és várja meg az áprilisi közgyőlést a döntéssel. (Kazetta 1/2 181-197) Hanó Miklós képviselı: Futaki Géza képviselı említette a Körös Hotel látványát. Ez az épület lakásépítésre lesz eladva. Ahhoz képest a mostani terv jó, beleillik a képbe. Az árral kapcsolatban tárgyaljon a közgyőlés. (Kazetta 1/2 197-208) Tímár Imre képviselı: Örülne, ha minden telekeladás során ilyen vita alakulna ki a közgyőlésen. Az elmúlt években eladott a közgyőlés legalább ennyire frekventált helyen lévı telket is - pl. a József A. u. – Derkovits sor sarkán lévı telket - látványterv nélkül. Egyetértett a bizottság elnökének azon javaslatával, hogy a közgyőlés vegye le napirendrıl az elıterjesztést. A városnak nem azon kellene gondolkodnia, hogyha van egy kis területe, azt bizonyos érdekeltségi alapon valakinek a kezére kellene játszani. Ha ez nem így van, akkor visszavonja, de úgy tőnik, hogy ez így van. Ha a városnak az a célja, hogy a lehetı legtöbb telket eladja jó érdekeltségi köröknek, akkor tegye, de a választópolgárokkal úgy kell majd elszámolnia, hogy megvonja tılük az oxigént, a szép látványt, mert az is látványosság, ha szép környezetben sétálnak az emberek, nem pedig néhány emeletes épületeket beszorítanak kis területre. A látványtervet nézve, ez a terület nem 5 méter, mert a homlokzati front terület, a Kossuth-tér felé, több mint 5 méter. Tudja, hogy abból a homlokzati szélességbıl csak 5 méter az önkormányzaté, a többi az iskolához tartozik, de ezzel az 5 méterrel együtt rontja majd a képet az egész, hiába szép az épület. Ez olyan dolog, hogy a közgyőlést valaki vagy valakik félre akarják vezetni, de nem engedheti a közgyőlés, hogy ilyen tervet, ilyen alapon bárkinek a kezére át lehessen játszani. Szomorú dolog, hogy a József A. – Derkovits sor sarkán lévı telket is eladta a közgyőlés, nagy visszhangja van a városban. Az emberek nem örülnek annak, hogy azt is eladták és be lesz építve ez a terület. Ezen el kellene gondolkodni. Javasolta, hogy a közgyőlés vegye le napirendrıl az elıterjesztést, tárgyalják újra és kerüljön vissza a testület elé. (Kazetta 1/2 208-248) Végh László képviselı: Minimális területrıl van szó. A ház azért látszik nagynak, mert a másik épületet lebontanák, és így egy homlokzata van. Véleménye szerint eleget tárgyaltak már az ügyrıl annak idején. Az OTÉK szerint megvannak az elıírások a parkolókra és minden egyébre, tehát olyan jogszabályok írják elı ezt, mely jogszabályokat a parlament,

14 illetve a minisztérium alkotott meg. Az árat kell felemelni, mivel hatékonyan hasznosítható területrıl van szó. Azt mindenki beláthatja, hogy rendezetlennek tőnik a terület, mivel egy tőzfal van ott, amely egy félig romos épülethez tartozik. A beruházók általában figyelnek a közhangulatra. Javasolta, hogy a közgyőlés adja el a területet, és az épület engedélyezett terve kerüljön majd a testület elé. (Kazetta 1/2 248-268) Kondacs Pál képviselı: Véleménye szerint a látványtervben szereplı épület nem illik a városképbe. A Mőemlékvédelmi Hivatal adott már engedélyt arra, hogy mekkora lehet az épület? Olyan magasságúra kellene építeni, mint a régebbi épületek, az odaillene. Plussz információt kellene kérni arra vonatkozólag, hogy lehet-e ilyen épületet ide építeni, és akkor hozzon döntést a közgyőlés. (Kazetta 1/2 268-275) Pap János polgármester: A közgyőlés az eladásról dönt és nem az építésrıl. Elvi építési engedélyt kérhet bármilyen építtetı, mielıtt még az ingatlan a tulajdonába kerül. Ha ezt megkapja, akkor annak alapján ki kell adni az építési engedélyt. A kérdés az, hogy elkezdjen-e terveztetni az építtetı, folytasson-e egyeztetéseket a Mőemlékvédelmi Hatósággal, amíg nem tudja azt, hogy a közgyőlés el kívánja-e adni a területet vagy sem. (Kazetta 1/2 275-290) dr. Futaki Géza képviselı, a gazdasági és mezıgazdasági bizottság elnöke: A kérdés áthidalására javasolta, hogy elvileg adjon szándéknyilatkozatot a közgyőlés, hogy ezt a területet a Herma Kft részére kívánja értékesíteni, de a végleges adásvételi szerzıdés annak feltétele, hogy látványképileg a városba illeszkedı épületet építsen a vállalkozó. A Herma Kft 40 lakást tervezett és 4-5 szintes épületet. Ha a Mőemlékvédelmi Hatóság véleménye szerint csak 2-3 szintes épületet lehet építeni, akkor hogyan térül meg a beruházás? Nem lehet elkapkodott módon dönteni. Az a legjobb, ha gyorsan megszerzi a területet, azután azt épít, amit jóvá tud hagyatni. Ezután a közgyőlésnek már nincs beleszólása az ügybe. (Kazetta 1/2 290-304) Pap János polgármester: Kérdése, hogy ki bírálja el az épületet? A közgyőlés, vagy a Mőemléki Hivatal. Ha úgy elfogadható, hogy a közgyőlés 35.000 Ft/m2 áron eladja ezt a területsávot, amennyiben a hivatalos építéshatósági eljárásnál erre elvi építési engedéllyel rendelkezı tervet be tud mutatni. (Kazetta 1/2 304-315) Kutyej Pál képviselı: Véleménye szerint elsısorban a Katolikus Egyháztól, a Püspökségtıl szerezze be az építtetı a szándéknyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy valóban megvásárolja a területet. Amennyiben ez megtörténik, akkor lehet tovább tárgyalni az eladásról. (Kazetta 1/2 315-324) Király János képviselı: Azt kell eldöntenie a közgyőlésnek, hogy eladó ez a telekrész vagy nem. Miért kell építéshatósági szerepet vállalnia a közgyőlésnek abban, hogy eldöntse, mi esztétikus és mi nem, senki nem jogosította fel a testületet erre. Véleménye szerint lakossági fórumot is felesleges ebben az ügyben összehívni. Ha a Kft az egyházzal megegyezik, az területet megveszi, örüljön annak a közgyőlés, hogy valaki egyáltalán a Kossuth-tér érdekében tesz valamit, mert az önkormányzatnak nem lesz annyi pénze, hogy megoldja ezt a kérdést. A hatóságok eldöntik majd a beépítettség kérdését.

15 (Kazetta 1/2 324-342) Pap János polgármester: Ha az 5 méter széles sávot eladja az önkormányzat, és a Katolikus Egyház mégsem adja el az ingatlanát, akkor lesz egy sávja, amire a kerítés mellé bódékat építhet. (Kazetta 1/2 342-349) Végh László képviselı: Véleménye szerint más probléma húzódik meg az ügy mögött. A gazdasági bizottság elnöke olyan ügyben kíván lakossági fórumot összehívni, amely az építéshatóság, illetve a mőemlékvédelem feladata. Ebben az ügyben olyan kezdeményezéseket tesznek, amely arra enged következtetni, hogy itt más probléma van. Meg kell mondani mi a probléma. Nem bízik dr. Futaki Géza képviselı ízlésében, vannak erre hivatott szakemberek, akik ezt elvégzik. Mi történik akkor, ha a közgyőlés elé kerül egy olyan látványterv, amelyet a Mőemlékvédelmi Felügyelıség és az építéshatóság jóváhagy. Akkor a közgyőlésen a képviselı megmondja, hogy ez az épület miért nem jó? Ez vicc, illetve ez másra enged következtetni. A közgyőlés a saját feladatára szorítkozzon. Itt az a kérdés, hogy a közgyőlés el kívánja-e adni a területet vagy sem, valamint az a kérdés, hogy a biztosítékot bele tudja-e tenni, mely szerint együtt építhetı valamilyen értelmes dolog oda. Az, hogy milyen funkciója van, esetleg még az eladás elıtt meghatározható, de erre is vannak elıírások. Felhívja a figyelmet arra, hogy az egész régi városközpont létérdeke, hogy benépesüljön, mert jelenleg csak átmeneti forgalom van a Kossuth-téren. Ezért javasolta, hogy a valós indokokat mondják el a képviselık. Ezen a területen az a speciális helyzet alakult ki, hogy a Herma Kft folytat tárgyalásokat, esetleg opciós joga van az egyházzal, ezért másnak az önkormányzat sem tudja eladni a területet. Ha közbeszerzési meghirdetés a szándék, akkor legyen, és akkor csak a Kft tud ajánlatot tenni. Ilyen eset már elıfordult. A közgyőlés ne vegyen magához olyan jogot, amihez nem ért, és amiben nem lesz egység. (Kazetta 1/2 349-396) Galisz Géza képviselı: Véleménye szerint a vitát le lehet zárni egy jó megoldással. Emlékeztette dr. Futaki Géza képviselıt, hogy mindig szorgalmazza versenytárgyaláson meghirdetni az eladásokat, de ez most elmaradt. Ésszerő érvek szólnak amellett, hogy a Herma Kft vegye meg a területet. Van beleszólási joga a közgyőlésnek abba, hogy milyen épület fog majd épülni. Meg kell találni azt a jogi formát, amelyben csak olyan épület építhetı oda, amely alkalmas arra, hogy a városközpont valóban városközpont legyen. Addig nem kell az eladásról tárgyalni, amíg a Herma Kft nem tudja bizonyítani azt, hogy a másik telekrész a kft tulajdona. A közgyőlésnek a város érdekét kell nézni, a város költségvetését kell figyelembe venni, és ebbıl a szempontból árfelhajtó tényezı lesz, hogy ı lesz a szomszédos telek tulajdonosa. Akkor lehet, hogy nem 9 millió forint fog befolyni a város számlájára, hanem 20 millió forint. Ez csak egy állítás volt, de egy érv amellett, hogy most ezzel a kérdéssel érdemben ne foglalkozzon a közgyőlés, hanem csak akkor, amikor lesz tulajdonosa a szomszéd teleknek, az egyházon kívül is. (Kazetta 1/2 396-433) dr. Simon Mihály c. fıjegyzı: Irritálja, ha valaki nem olvassa el az elıterjesztést, és úgy vitatkozik. Az elıterjesztés 1. pontja a következıképpen szól: „Az adásvételi szerzıdés kizárólag abban az esetben köthetı meg, ha a Herma Kft legkésıbb 2003. december 31-ig a 3912. hrsz-ú tulajdonjogát megszerzi, és ezt a tulajdoni lap bemutatásával igazolja. A fenti határidı jogvesztı jellegő.” Ez minden egyéb aggályt eloszlat, beépítetlen földrészlet nem

16 marad. Az egyházzal tárgyalásokat folytat a Herma Kft. Ha az üzlet létrejön, akkor kerül sor a szerzıdés megkötésére. Kérte, hogy a közgyőlés az elıterjesztés tárgyáról folytasson vitát. (Kazetta 1/2 433-455) dr. Futaki Géza képviselı, a gazdasági és mezıgazdasági bizottság elnöke: A határozati javaslat megfogalmazása korrekt, ezt nem kritizálta. A vita elején jelezte, hogy mint városlakó kíván hozzászólni az ügyhöz, hiszen a gazdasági bizottság leírta érveit, és aggályosnak tartja a terület eladását. Emlékeztette Végh László képviselıt arra, hogy amikor az Andrássy úton, kisebb volumenő átépítés elıtt állt az önkormányzat, akkor a lakosságnak három hónapig volt lehetısége a hozzászólásra, a látványtervek ki voltak függesztve. Nem idegen tıle, hogy a tervezı elképzelését közszemlére teszik, és ezzel kapcsolatosan véleményt lehessen megfogalmazni azért, mert ez mőemlékvédelem alatt álló környezet. Történelmi hagyományai vannak a területnek, az egész környék olyan szép, hogy Békéscsabát sok ember azért látogatja meg, mert ilyen a belvárosa. Ha hasonlóan körültekintıen tervezték volna a 60-70-es években a várost, akkor a Körös Hotel épülete ma nem állna a helyén. A versenyszabályzattal kapcsolatban elmondta, hogy olyan telkeknél, amelyek önállóan beépíthetıek, mindig a versenyszabályt alkalmazzák. Ebben az esetben a 300 m2 nem beépíthetı önállóan, csak akkor, ha a szomszédos telket valaki megveszi. Meg lehet hirdetni, hogy a terület megvásárlásának feltétele az, hogy valaki szerezze meg a szomszédos épület tulajdonjogát is, de ez így nem jó. Ebben az esetben el lehet tekinteni a versenyszabályzattól, mert a terület nem önállóan értékesíthetı. Lesz még egy hasonló napirendi pont a Xilán Kft-vel kapcsolatban. Ez az oka annak, hogy a versenyszabályzat nem érvényesül. (Kazetta 1/2 455-496) Vámos József képviselı: Egyik érdeke lehet a városnak az, hogy költségvetési szempontból nézi a kérdést, tehát hogy eladja a területet vagy sem, és az adott hatóság feladata az, hogy mi fog épülni. A másik érdek az, hogy az unokáink is látni fogják, tehát milyen lesz a belváros ezen része. Ez már nem elsısorban pénzügyi kérdés. Ez egy nagyon értékes, jellegét tekintve szellıs, zöldövezetes terület. Ha az unokáink is látni fogják elvet kívánják érvényesíteni, akkor meg kell várni a városi fıépítészt. Mert nem az történt, hogy valakit keresni kell, akinek ezt a területet el kívánják adni, hanem arról van szó, hogy jelentkezett valaki, aki oda kíván építkezni, de ahhoz kicsi a terület, kell hozzá a telek városi része is. Mi történik akkor, ha az a célszerő, hogy ezen a részen továbbra is zöldövezetes terület legyen, azaz nem akarják beszőkíteni a Körös Hotel és a jelenlegi épület közötti területet. Értette a fıjegyzı utalását a határozati javaslatra, mert tényleg arról van szó, amit elmondott. Ha az eladást megszavazza a közgyőlés, nem arról szavaz valóban, hogy ez a látvány épüljön fel, hanem akkor egy tulajdonosnak egy nagy telke lesz, amire építeni kíván, hiszen a szerzıdés létrejön abban a pillanatban, ha megegyezik az egyházzal. A kényszerpálya itt kezdıdik, mert a város már nem tud visszatérni semmilyen más koncepcióhoz, csak ahhoz, hogy aki megszerezte a területet, akkor ott valamit felépítsen. Akkor ott már épülni fog valami, beszőkül a zöldövezet, kisebb lesz az átjáró a két épület között, és ha valamikor az önkormányzat el tudja adni a Körös Hotel épületét, ez determinálja majd azt, hogy a környéken mi történik. Véleménye szerint ezen a területen nem lakásokat kellene építeni. Mindenképpen meg kell várni a városi fıépítészt, aki erre a területre tud koncepció javaslatot tenni, és akkor lehet dönteni az eladásról. Ha nem akar az önkormányzat további építkezéseket ezen a részen, nem célszerő lakásokat építeni, akkor nem szabad eladni a telket, mert ha eladják, akkor a tulajdonos oda majd építeni akar. (Kazetta 1/2 496-554)

17 Végh László képviselı: Fontos, hogy az itt élı embereknek tessen az, ami majd a Kossuthtéren épülni fog, de bármit fognak építeni, mindig lesz olyan, akinek más véleménye lesz. Ezért vannak szakhatóságok, akik errıl döntenek. Közgyőlési hatáskör, hogy rendezési tervet elfogadjanak, arról lehet szavazni. Itt van rendezési terv, amelyet a közgyőlés már elfogadott. Ha ezt akarja valaki, akkor arról kérjen szavazást, hogy a rendezési tervet módosítsák, mert a mostani rendezési terv szerint ez az épület megépíthetı az elıterjesztésben szereplı feltételekkel. Aki a zöldövezet mellett áll, az nézze meg, hogy ezen a területen milyen növénynek van esélye megnıni. Fenntartotta azon javaslatát, miszerint, ha valakinek nem tetszik az, hogy oda lakóház épüljön, akkor mondja ki azt, hogy rendezési tervet kell módosítani és tegyen hozzá forrást is. Tehet olyan javaslatot is, ha zöldterületet szeretne, akkor vegye meg a város az egyháztól az épületet, bontsa le, akkor lesz egy plussz tér. Ezek nem reális, illetve nem célszerő dolgok, ezért javasolta, hogy 35.000 Ft/m2 áron értékesítse a közgyőlés ezt a területet. Kérte a polgármestert, hogy ezen javaslatát bocsássa szavazásra. (Kazetta 1/2 554-2/1 016) Hrabovszki György alpolgármester: A rendezési tervvel kapcsolatban egyetértett Végh László képviselıvel. Egy terület értékét nemcsak a fekvése határozza meg, hanem az is, hogy mire használható. Ez a terület semmire nem használható, az önkormányzat holt területe, amibıl most 10-10,5 millió forint bevétele származhat. Olyan holt tıkébıl csinálnak konkrét készpénzt, amire más alkalommal nem biztos, hogy lesz lehetıség. Valamikor a Kossuth-tér volt a város központja, ma ez a tér halott. Erre a területre lakóingatlanokkal lehet életet vinni, üzlet nem mőködne ezen a területen, mert a város központja áttevıdött a Kossuth-térrıl. A belvárost kívánják elsorvasztani, vagy azt akarják, hogy itt megpezsdüljön az élet? Ez a rész exkluzív lakások megépítésére ad lehetıséget, amelyekbe tehetısebb réteg költözne, a belváros kényelmi szolgáltatásait igénybe venni, amelybıl a belvárosi szolgáltató és kereskedı megfelelıen profitálna. A helyzet egyértelmő, kár ezen vitatkozni. Javasolta a polgármesternek, hogy szavazzon a testület. (Kazetta 2/1 016-031) Takács Péter képviselı: Ha azt akarják, hogy legyen élet a Kossuth-téren, akkor parcellázzák fel a területet. Meglepte a vita. Vannak olyan képviselık, akik olyan mértékben pártolják a terület értékesítését, hogy még azt is visszautasítják, hogy megkérdezzék Békéscsaba város polgárait. Miért nem lehet megkérdezni a lakosságot ebben az ügyben? (Kazetta 2/1 031-043) Pap János polgármester: Módosító javaslatként hangzott el, hogy a közgyőlés a határozati javaslatot vegye le napirendrıl, az áprilisi közgyőlésen tárgyalja újra a testület. A másik javaslat úgy szólt, hogy a határozati javaslatot fogadja el a közgyőlés, de az eladási árat 35.000 Ft/m2-ben határozza meg. Szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint a testület vegye le napirendrıl az elıterjesztést, és az áprilisi ülésen tárgyalja újra. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 9 igen, 5 nem szavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadta el.

Szavazásra bocsátotta a módosító javaslatot, mely szerint 35.000 Ft/m2 árral fogadja el a testület a határozati javaslatot.

18

-

Megállapította, hogy a közgyőlés 14 igen, 5 nem szavazattal, 3 tartózkodással a módosító javaslatot nem fogadta el.

Szavazásra bocsátotta az eredeti határozati javaslatot. - Megállapította, hogy a közgyőlés 8 igen, 7 nem szavazattal, 7 tartózkodással a módosító javaslatot nem fogadta el. (Kazetta 2/1 043-067) Végh László képviselı: Módosító javaslata az eladási árra vonatkozóan 40.000 Ft/m2. (Kazetta 2/1 067-074) Tárgy:

Ismételt szavazás elrendelése

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az ügyrendi javaslatot, mely szerint a közgyőlés szavazzon a további módosító javaslatokról. A közgyőlés 16 igen, 5 nem szavazattal, 3 tartózkodással a következı határozatot hozta: 63/2003. (II.27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a 3911 hrsz-ú telek egy részének értékesítése tárgyú elıterjesztés kapcsán ismételt szavazást rendel el. Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az eredeti határozati javaslatot azzal, hogy az eladási ár 40.000 Ft/m2 legyen. (Kazetta 2/1 074-091) A közgyőlés 16 igen, 5 nem szavazattal, 4 tartózkodással a következı határozatot hozta: 64/2003. (II.27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése értékesít a 3911 hrsz-ú, az önkormányzat tulajdonában lévı telekbıl kb. 300 m2 területet a Herma Építıipari Kft. (Békéscsaba, Kinizsi u. 2/1.) számára, az alábbi feltételekkel: 1./

Az adásvételi szerzıdés kizárólag abban az esetben köthetı meg, ha a HERMA KFT legkésıbb 2003. december 31.-ig a 3912 hrsz-ú ingatlan tulajdonjogát megszerzi, és ezt a tulajdoni lap bemutatásával igazolja. A fenti határidı jogvesztı hatályú.

2./

A területrész vételára 40.000 Ft/m2, a megosztási vázrajz elkészíttetése a vevı feladata és költsége.

3./

A vevı az általa megvásárolt területen városképi szempontból is jelentıs, a Nemzeti Kulturális Örökség Hivatala által is jóváhagyott beruházást valósíthat meg.

19

4./

Az építés befejezését követıen a vevı a kötelezı helyreállítási munkákon kívül saját költségén kell, hogy rendezze a 3911 hrsz-ú és az önkormányzat tulajdonában maradó zöldterületet. A visszamaradó zöldterületen gyalogos közlekedést szolgáló bejáró építhetı meg.

5./

Amennyiben a vevı által megvásárolt területen a nyilvántartásokban nem szereplı közmővezeték található, úgy azok kiváltása a vevı feladata és költsége.

Felelıs: Határidı:

dr. Simon Mihály jegyzı 2003. december 31.

Napirend tárgya:

A Gerlai Kastély értékesítése

dr. Futaki Géza képviselı, a gazdasági és mezıgazdasági bizottság elnöke: A Gerlai Kastély értékesítésében eredménytelenül jártak el több alkalommal. A bizottság úgy gondolta, hogy két részre bontja a legközelebbi versenyeztetést. Megjelentet egy hirdetést, amely költségtakarékossági okok miatt nem a teljes pályázati anyagot tartalmazza, hanem csak az értesítést, hogy Békéscsaba a Gerlai Kastélyt értékesíteni kívánja felújítási kötelezettséggel. Ennek szövege az elıterjesztésben szerepel. Ez a helyi lapokban, két országos napilapban, valamint országos szakmai folyóiratokban jelenne meg, és az írásos anyagon kívül a turizmussal kapcsolatos, a vadászati szövetségeknek, vendéglátással foglalkozó szövetségeknek, a Magyar Kastélyok és Kúriák Egyesületének, minden tagjának elküldenék az anyagot, valamint a Weinckheim családnak. Reméli, hogy széles körben ismertetve nagyobb esély van az értékesítésre. A pályázati kiírásban - amely 10.000 Ft-ért megvásárolható – pontosan részletezik az anyagot, és ebben pontrendszert alakítottak ki. A legmagasabb pontszám úgy nyerhetı el, ha valaki a legnagyobb garanciát tudja biztosítani a beruházás megvalósítására és a pénzügyi fedezet biztosítására. Konkrét összeg nem szerepel az anyagban, hiszen majd a pontos kiviteli elképzelések alapján lesz megállapítható. Kérte, hogy a közgyőlés az elıterjesztést fogadja el. (Kazetta 2/1 091-117) dr. Simon Mihály c. fıjegyzı: Nem volt tudomása arról, hogy az elızı szerzıdés után a vállalkozó a kastély tetejét megbontotta, a cserepek nagy részét leszedte, és fóliát tett rá, amit a hó beszakított. A Kulturális Örökség Hivatalának Szegedi Területi vezetıje jelezte szóban, hogy miután mőemléki védettség alatt áll az épület, kénytelenek határozatot hozni, kötelezni az önkormányzatot a tetı helyreállítására, amely kb. 20 millió forintos kiadás. Ha az önkormányzat ezt nem tudja vállalni, akkor abban az irányban tesz lépéseket, hogy a hivatal készítse el a város terhére késıbbi elszámolással. Értesülései szerint itt komoly gond van. (Kazetta 2/1 117-131) Végh László képviselı: Az ügy kezdetén megkérdezték a Weinckheim családot a kastéllyal kapcsolatban, de nem tartottak rá igényt. Minden szövetséget fel lehet keresni, de már ezt az utat végigjárta a testület. Azt kellene kivizsgálni, hogy a szerzıdést hogyan lehetett úgy megkötni, ha ilyen helyzet elıfordul, és utol lehet-e érni azt, aki ezt a dolgot tette. A

20 határozatot arról kell hozni, hogy az állagromlást hogyan lehet orvosolni, illetve arról, hogy ezt ne az önkormányzat költségén kelljen kijavítani. (Kazetta 2/1 131-145) Bokros Mátyás képviselı: A cserepeket leszedték, de nem vitték el, és ha nem szedik le a cserepeket, akkor úgy szakadt volna le a tetı. A fıjegyzı észrevételezése nem tőnt jóindulatúnak. A sok hulladékot kivitték, ezért csak hasznára voltak az épületnek. (Kazetta 2/1 145-153) Hrabovszki György alpolgármester: Javasolta, hogy a határozati javaslat 4. pontjából törölje a testület az országos szakmai folyóiratokat, mert feleslegesen költene ennyi pénzt az önkormányzat. Helyette javasolta, hogy nemzetközi, illetve országos ingatlanforgalmazó irodáknak küldjék meg a pályázati felhívást és a tájékoztató anyagot. (Kazetta 2/1 153-159) Gojdárné dr. Balázs Katalin irodavezetı: A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának képviselıi személyesen nézték meg két héttel ezelıtt a kastélyt, ık jelezték a rongálást. Nem kérdezték meg, hogy ki és miért szedte le a cserepeket, de tudomása szerint Kis Sándor képviselıvel annak idején megbeszélték, hogy leszedik a tetıt. (Kazetta 2/1 159-166) Király János képviselı: A hirdetés szövegében szerepel, hogy 10.000 Ft-ot kér az önkormányzat a dokumentációért. A kiírt szöveg egy normál hirdetés. Kérdése, hogy ebben az esetben lehet kérni a dokumentációért pénzt? (Kazetta 2/1 166-171) dr. Futaki Géza képviselı, a gazdasági és mezıgazdasági bizottság elnöke: Kérhetnek érte pénzt, errıl tájékozódtak. A pályázat feltétele az, hogy ezt megvásárolják. Mindent szeretnének feltenni az internetre, és majdnem mindent, ami szerepel a 10.000 Ft-os dokumentációban, hogy minél inkább megismerhessék az érdeklıdık a részleteket. Javasolta, hogy szakmai folyóiratokban is jelentessék meg a hirdetést, mert csak a hirdetés szövegérıl van szó, nem az egész anyagról. Ha a közgyőlés nem szavazza meg, akkor saját költségére kifizeti az összeget. (Kazetta 2/1 171-182) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a módosító javaslatot, mely szerint maradjon ki a határozati javaslatból az „országos szakmai folyóiratokban” szakasz. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 14 igen, 5 nem szavazattal, 5 tartózkodással a módosító javaslatot elfogadta.

Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot az elfogadott módosítással együtt. (Kazetta 2/1 182-199) A közgyőlés 21 igen szavazattal, 3 tartózkodással a következı határozatot hozta: 65/2003. (II.27.) közgy. HATÁROZAT

21 1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyulése nyilvános ajánlatkérés útján kívánja értékesíteni a Gerlai Kastélyt.

2./

A közgyőlés felkéri a Gazdasági és Mezıgazdasági Bizottságot, hogy döntésre a beérkezett pályázatokat rangsorolva a 2003. júniusi ülésre terjessze elı.

3./

A közgyőlés a mellékelt hirdetés szövegével, és a pályázat fıbb feltételeivel egyetért.

4./

A hirdetést a Csabai Mérleg és a Békés Megyei Hírlap címő helyi lapokban, két országos napilapban, továbbá a város Internetes honlapján is meg kell jelentetni. A hirdetés költségeinek pénzügyi fedezetét a 2003. évi vagyoni kiadásokból kell biztosítani. A hirdetés szövegét a lehetséges vevık legszélesebb körében is ismertetni kell.

Felelıs: Határidı:

Baji Lajos alpolgármester 2003. július 19.

Tárgy:

Gerlai kastély állagmegóvása

Végh László képviselı: Javaslata a következı: A közgyőlés vizsgálatot rendel el annak érdekében, hogy a Leonardo CAD Bt.-vel a Gerlai kastély értékesítésére kötött szerzıdés alapján hogyan kerülhetı el, hogy az önkormányzatot terhelje a kastély állagmegóvásának finanszírozása. (Kazetta 2/1 199-203) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta Végh László képviselı elızıekben elhangzott javaslatát. (Kazetta 2/1 199-205) A közgyőlés 19 igen, 2 nem szavazattal, 3 tartózkodással a következı határozatot hozta: 66/2003. (II.27.) közgy. H A TÁ R O Z A T Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése vizsgálatot rendel el annak érdekében, hogy a Leonardo CAD Bt.-vel a Gerlai kastély értékesítésére kötött szerzıdés alapján hogyan kerülhetı el, hogy az önkormányzatot terhelje a kastély állagmegóvásának finanszírozása. Felelıs: Határidı:

Baji Lajos alpolgármester azonnal

Tárgy:

Terület értékesítése az Ipari úton

Pap János polgármester: Kérdés, észrevétel, módosító javaslat nem volt, így szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 2/1 205-208) A közgyőlés 24 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta:

22

67/2003. (II.27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyulése nyilvános árverésen értékesíti a 6202/9 hrsz-ú földrészletbol kialakított 3000 m2 területet az alábbi feltételekkel: -

A terület kikiáltási ára 1200 Ft/m2, a beépítési kötelezettség 4 év. A vevı a területet megtekintett állapotban kell, hogy megvásárolja, a terület további kialakítási költségei a vevıt terhelik. A közmő csatlakozási lehetıségek kialakítása, és a csatlakozások kiépítése a vevı feladata és költsége.

Felelıs: Határidı:

Baji Lajos alpolgármester 2003. június 30.

Tárgy:

Telek értékesítése Veszei utcában

Hrabovszki György alpolgármester: Felhívta a figyelmet arra, hogyha jelenleg bérelt területrıl van szó, akkor elképzelhetı, hogy elıvásárlási jog van a területen, tehát azután, hogy az árverésen megnyerte valaki, vissza kell ajánlani a bérlı számára. (Kazetta 2/1 208-214) Gojdárné dr. Balázs Katalin irodavezetı: Nem szükséges az elıvásárlásról intézkedni, mert ez idıszakos bérlet, tehát gazdasági évre szól és azután átadható. (Kazetta 2/1 214-217) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 2/1 217-220) A közgyőlés 24 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 68/2003. (II.27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyulése árverésen értékesíti a békéscsabai 13155/1 és 13155/2 hrsz-ú ingatlanokat, az alábbi feltételekkel: 1./

A két földrészlet együttesen vásárolható meg, melyek összevonást követıen építési telekként hasznosíthatók.

2./

A kikiáltási ár 1.000 Ft/m2, a beépítési kötelezettség négy év. A vételárat egy összegben, az árverést követı 30 napon belül kell megfizetni.

3./

Amennyiben a két földrészletet nem a jelenlegi bérlı vásárolja meg, úgy a vevı köteles a vételáron felül a bemővelés költségeit megtéríteni.

23

Felelıs: Határidı:

Baji Lajos alpolgármester 2003. június 30.

Tárgy:

A 6167/2 hrsz-ú telek értékesítése

dr. Simon Mihály c. fıjegyzı: Nem az értékesítést, hanem a határozati javaslat 2. pontjában foglalt bérbeadást javasolta. Az elıterjesztés nem egészen pontos. A Xilán Kft a területet az önkormányzat jogelıdjétıl, a tanácstól vásárolta. Látható, hogy a sarki telekrész az önkormányzat tulajdonában lévı, a 6167/2. hrsz-ú, a 6167/1. hrsz hiányzik. Ezt a háromszöglető területet, a 6766. hrsz-ú telekhez képest a tanács adta el a Xilán Kft-nek. Akkor az volt a helyzet, hogy az Északi Ipartelepre vezetı út, a Tevan Andor utca szélesítése szükséges a torkolatnál, ezért a sarki házat a tanács megvásárolta, mert közel volt az úthoz, az útnak nem volt védıtávolsága, és az úttorkolatot szélesíteni kellett. Akkor ezt a területet adta el a város a Xilán Kft-nek, meghúzva itt a telekhatárt azért, hogy az úthoz, a szélesítéshez és az ahhoz szükséges védıtávolsághoz elegendı terület maradjon, és azért, mert itt egy magasfeszültségő távvezeték van, és a telekhatár a távvezeték védıtávolságánál húzódik. Tisztázatlan a körülmény. Az eladást nem javasolta. Ha ezen a területen az érintettnek kerítése vagy egyéb építménye van, akkor tudatosan túlépített. Bérelheti, használhatja, de ne adja el a közgyőlés, mert a településrendezési terv még ma sem tett le egészen arról, hogy az Északi Ipartelephez vezetı út szélesebb legyen, ha úgy alakul a helyzet. (Kazetta 2/1 220-249) Pap János polgármester: Javasolta, hogy a határozati javaslat 2. pontja a következıképpen módosuljon: A közgyőlés határozatlan idıre 60 vagy 90 napos felmondási idı kikötésével bérbe adja a Xilán Kft számára a 6167/2. hrsz-ú földrészletet 25.000 Ft/hó bérleti díj megfizetése ellenében. Miért 25.000 Ft? (Kazetta 2/1 249-259) dr. Futaki Géza képviselı, a gazdasági és mezıgazdasági bizottság elnöke: Megnézték a telek értéke, azt 1.500 Ft-tal szorozták és hét éves megtérüléssel számolták, így a 25.000 Ft bérleti díj reális. (Kazetta 2/1 259-263) Kondacs Pál képviselı: Nettó árban kellene számolni. (Kazetta 2/1 263-265) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elızıekben ismertetett határozati javaslatot azzal, hogy nettó 25.000 Ft/hó a bérleti díj. (Kazetta 2/1 265-283) A közgyőlés 23 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 69/2003. (II.27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése az önkormányzat tulajdonában lévı 6167/2 hrszú telek használati viszonyainak rendezése érdekében az alábbi határozatot hozza:

24

1./

A közgyőlés határozatlan idıre 90 napos felmondási idı kikötésével bérbe adja a Xilán Kft számára a 6167/2 hrsz-ú földrészletet, nettó 25.000 Ft/hó bérleti díj megfizetése ellenében.

2./

Amennyiben a Xilán Kft a bérbe vételi lehetıséggel nem kíván élni, úgy köteles az általa jogcím nélkül használt 6167/2 hrsz-ú telket 30 napon belül kiürítve és letisztítva az önkormányzat birtokába adni.

Felelıs: Határidı:

Baji Lajos alpolgármester 2003. június 30.

Napirend tárgya:

Vissza nem térítendı támogatás ügyének rendezése

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 2/1 283-291) A közgyőlés 19 igen szavazattal, 4 tartózkodással a következı határozatot hozta:

70/2003. (II.27.) közgy. HATÁROZAT 1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Közalapítvány Élelmiszer Inkubátorház projektjének meghiúsulásáról szóló tájékoztatóját tudomásul veszi azzal, hogy az önkormányzat és a Közhasznú Közalapítvány között 1999. július 15-én létrejött TÁMOGATÁSI SZERZİDÉS VII. fejezet 2. pontja alapján a Közhasznú Közalapítvány az önkormányzattól kapott 5 Millió Ft összegő, vissza nem térítendı támogatást 2003. március 31. napjáig köteles visszafizetni. A támogatás visszafizetésével az önkormányzat a TÁMOGATÁSI SZERZİDÉST lezártnak tekinti.

2./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése köszönettel vette a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Közalapítvány 2652 hrsz-ú telek ingatlanára vonatkozó eladási ajánlatát, de a felkínált lehetıséggel nem kíván élni, az ingatlant nem vásárolja meg.

Felelıs: Határidı:

Pap János polgármester 2003. március 31.

Tárgy:

Sarkantyú u. 2. sz. alatti épület átalakítása

Pap János polgármester: Felmerült az a kérdés, hogy hány négyzetméter az épület. (Kazetta 2/1 291-296) Gojdárné dr. Balázs Katalin irodavezetı: Tudomása szerint 204 vagy 206 m2 az ingatlan melléképülettel együtt.

25 (Kazetta 2/1 296-302) Pap János polgármester: Tárgyalásos megoldást kell találni, ha az önkormányzat megfelelı árat nem tud elérni. Ezt csak úgy lehet, ha új ajánlatot kérnek a versenyszabályzatnak megfelelıen. Ha ott nem lesz elfogadható ár, akkor nem zárják le az ügyet, hanem továbbviszik. Az a probléma, hogy már le van zárva, ami korábban beindult, ezért javasolta az elıterjesztés elfogadását. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 302-318) A közgyőlés 22 igen, 1 nem szavazattal a következı határozatot hozta: 71/2003. (II.27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a 491/2002.(XI.14.) közgyőlési határozatot hatályon kívül helyezi. A Sarkantyú u. 2. szám alatti épület átalakítására az önkormányzat versenyszabályzatának megfelelı új nyilvános pályázat kiírását rendeli el. Az eljárás lefolytatása elıtt a pénzügyi és gazdasági iroda, a tervezık, az üzemeltetı és a szociális iroda bevonásával az ajánlati tervdokumentációt a költségek csökkentése érdekében felül kell vizsgálni. Felelıs: Határidı:

Pap János polgármester azonnal

Tárgy:

Dr. Molnár Zsolt képviselı napirenden kívüli hozzászólása

dr. Molnár Zsolt képviselı: Kérdése, hogy a Gripen-programról tudnak-e valamit? Ma reggel érkezett egy fax, mely szerint a svéd Gripen cég azonnali betelepülési lehetıséget keres KeletMagyarországon, tehát Békés megyét, illetve Békéscsabát is ide érti. 4-5.000 m2-es csarnokot keres, ami bıvíthetı és főthetı, 2.000 KW áramigénnyel. Nem tudja, hogy ezzel mit kezdjen. Egy eladó csarnokról van tudomása, amely felszámolás alatt áll, ez pedig a C+C raktáráruház. Lehet, hogy valaki ajánlani fogja. Kérdése, hogy ebben az ügyben tudnak-e tenni valamit? A svédek sürgısen kérnek ajánlatot. (Kazetta 2/1 318-335) Pap János polgármester: A vagyonkezelı irodának, illetve Sztankó Jánosnak szokta átadni az ilyen ügyeket, mert nekik van olyan jellegő hírrıl tudomásuk, hogy hol van felszámolás. Ezek hivatalosan nem jutnak el az önkormányzathoz, csak véletlenül. Náluk ezek az információk rendelkezésre állnak. (Kazetta 2/1 335-348) dr. Molnár Zsolt képviselı: Tudja, hogy ki az a felszámoló, aki el kívánja adni a csarnokot. Elképzelhetı, hogy a város támogat ilyen ötletet? (Kazetta 2/1 348-358)

26 Pap János polgármester: Támogatja az ilyen javaslatokat, a támogató leveleket aláírja. Kérte Gojdárné dr. Balázs Katalin irodavezetıt, hogy ebben az ügyben keressék meg Sztankó Jánost is. A BCB épülete is rendelkezésre áll. (Kazetta 2/1 358-384) Király János képviselı: Az anyagban szerepel hasonló terület-értékesítés, és nem tudnak áramot adni a Ipari út mellett. Az önkormányzat ne vállalja magára, hogy kiépíti a közmővet. (Kazetta 2/1 384-388) Pap János polgármester: Még azt is érdemes végiggondolni, hogy foglalkoztatásban, helyi adóban mekkora bevételt jelentene, és talán a DÉMÁSZ-szal is lehetne tárgyalni ebben az ügyben. (Kazetta 2/1 388-400) Napirend tárgya:

Jelentés a lejárt határidejő határozatok végrehajtásáról

Pap János polgármester: Kérdés, észrevétel, módosító javaslat nem volt, így szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 2/1 400-407) A közgyőlés 24 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta:

72/2003. (II.27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a közgyőlési határozatok végrehajtásáról adott tájékoztatót elfogadja, végrehajtottnak tekinti az alábbi határozatokat:

2/2002. (I. 4.) 11/2001. (I. 25.) 17/2002. (I. 31.) 20/2002. (I. 31.) 41/2002. (I. 31.) 51/2002. (I. 31.) 52/2002. (I. 31.) 58/2001. (II. 22.) 68/2002. (I. 31.) 76/2002. (I. 31.) 77/2002. (I. 31.) 91/2002. (III. 7.) 93/2002. (III. 7.) 98/2002. (III. 7.) 110/2002. (III. 7.) 116/2001. (III. 29.) 117/2002. (III. 7.)

121/2001. (III. 29.) 123/2002. (III. 7.) 124/2002. (III. 7.) 132/2002. (III. 7.) 135/2002. (III. 7.) 141/2002. (III. 7.) 145/2002. (III. 7.) 148/2002. (III. 7.) 148/2002. (III. 7.) 159/2001. (IV. 26.) 179/2002. (V. 2.) 196/2002. (V. 2.) 197/2002. (V. 2.) 200/2002. (V. 2.) 202/2001. (IV. 26.) 205/2001. (IV. 26.) 210/2002. (V. 2.) 212/2002. (V. 2.)

223/2001. (IV. 26.) 237/2002. (V. 2.) 247/2002. (VI. 6.) 250/2000. (IV.13.) 255/2002. (VI. 6.) 257/2002. (VI. 6.) 264/2002. (VI. 6.) 266/2002. (VI.6.) 270/2002. (VI. 6.) 271/2002. (VI. 6.) 274/2002. (VI. 6.) 281/2000. (V. 11.) 287/2002. (VI. 6.) 294/2002. (VI. 6.) 295/2002. (VI. 6.) 296/2002. (VI. 6.) 297/2002. (VI. 6.) 307/2001. (VI. 21.)

27 321/2002. (VII. 11.) 322/2002. (VII. 11.) 326/2002. (VII. 11.) 333/2002. (VII. 11.) 334/2002. (VII. 11.) 335/2002. (VII. 11.) 336/2002. (VII. 11.) 337/2002. (VII. 11.) 342/2002. (VII. 11.) 353/2002. (VII. 11.) 366/2002. (VII.11.) 368/2002. (VII. 11.) 370/2002. (VII. 11.) 371/2001. (VII. 12.) 373/2002. (IX. 12.) 393/2001. (VII. 12.) 397/2001. (VII. 12.) 402/2002. (IX. 12.) 412/2002. (IX. 12.) 415/2002. (IX. 12.) 417/2002. (IX. 12.) 419/2002. (IX. 12.) 420/2002. (IX. 12.) 422/2002. (IX. 12.) 424/2002. (IX. 12.) 425/2002. (IX. 12.)

Felelıs: Határidı:

426/2002. (IX. 12.) 429/2002. (IX. 12.) 430/2002. (IX. 12.) 433/2002. (IX. 12.) 442/2002. (IX. 12.) 446/2002. (IX. 12.) 452/2002. (X. 11.) 456/2002. (X. 11.) 457/2002. (X. 11.) 460/2002. (X. 11.) 467/2002. (X.11.) 480/2002. (XI. 14.) 482/2002. (XI. 14.) 490/2002. (XI. 14.) 501/2002. (XI. 14.) 503/2001. (X. 18.) 505/2002. (XI.14.) 507/2002. (XI. 14.) 511/2002. (XI. 14.) 514/2002. (XI. 14.) 515/2002. (XI. 14.) 523/2002. (XII. 19.) 524/2002. (XII. 19.) 525/2002. (XII. 19.) 526/2002. (XII. 19.) 527/2002. (XII. 19.)

528/2002. (XII. 19.) 529/2001. (X. 18.) 529/2002. (XII. 19.) 530/2002. (XII. 19.) 531/2002. (XII. 19.) 532/2002. (XII. 19.) 534/2002. (XII. 19.) 535/2001. (X. 18.) 536/2002. (XII. 19.) 539/2000. (IX. 21.) 539/2002. (XII. 19.) 545/2002. (XII. 19.) 549/2002. (XII. 19.) 550/2002. (XII. 19.) 559/2002. (XII.19.) 568/2002. (XII. 19.) 570/2001. (XI.15.) 574/2002. (XII. 19.) 593/2002. (XII. 19.) 591/2002. (XII.19.) 608/2000. (X. 19.) 704/2000. (XII. 14.) 727/2000. (XII. 14.)

dr. Simon Mihály c. fıjegyzı 2003. március 20.

Napirend tárgya:

Javaslat a 2002. évi költségvetési rendelet módosítására

Pap János polgármester: Kérdés, észrevétel, módosító javaslat nem volt, így szavazásra bocsátotta a rendeletet. (Kazetta 2/1 407-430) A közgyőlés 24 igen szavazattal, 1 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének 5/2003. (II.27.) önkormányzati rendelete a 2002. évi költségvetésrıl szóló 5/2002.(I.31.) önkormányzati rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a 24/2002.(XII.19.), 20/2002.(X.11.), 16/2002.(IX.12.), a 13/2002. (VII.11.), és a 9/2002.(V.02.) rendeletekkel módosított 5/2002.(I.31.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban R.) az alábbiak szerint módosítja:

1. §

28 /1/

Az R.1.§ (1) bekezdésében foglalt 2002. évi összes bevétel 374.935 ezer Ft-tal nı, a költségvetés fı összege 16.086.538 Ezer Ft-ra módosul.

/2/

Az /1/ bekezdésben foglalt bevételi fıösszeg növekmény forrásonkénti részletezését e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. 2.§

/1/

Az R. 2.§ (1) bekezdésében foglalt 2002. évi összes kiadás 374.935 Ezer Ft-tal nı, a költségvetés fı összege 16.086.538 Ezer Ft-ra módosul.

/2/

Az /1/ bekezdésben foglalt kiadási fıösszeg növekmény felhasználási területenkénti részletezését e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

3. § /1/

Az R. 3.§ (1) bekezdésében foglalt önkormányzati intézmények kiadása 121.249 Ezer Ft-tal nı, az intézmények kiadási fıösszege 10.652.136 Ezer Ft-ra módosul.

/2/

Az (1) bekezdésben meghatározott kiadási növekmény teljesítéséhez 7.806 Ezer Ft önkormányzati támogatás, 25.315 Ezer Ft mőködési és sajátos bevétel, 33 Ezer Ft vállalkozási bevétel, 10 Ezer Ft felhalmozási és tıkejellegő bevétel, 88.085 Ezer Ft átvett pénzeszköz szükséges e rendelet 2/a sz. melléklete szerint. Az R. 3.§ (2) bekezdésében meghatározottak a következıkkel egészülnek ki, illetve módosulnak: Az önkormányzati intézmények önkormányzati támogatása 5.489.607 Ezer Ft-ra, a mőködési és sajátos bevétel 1.171.430 Ezer Ft-ra, a vállalkozási bevétel 134 Ezer Ftra, a felhalmozási és tıkejellegő bevétel 1091 Ezer Ft-ra, az átvett pénzeszközök 386.287 Ezer Ft-ra módosul, míg az elızı évi pénzmaradvány, eredmény 376.321 Ezer Ft és az OEP támogatás 3.227.266 Ezer Ft maradt.

/3/

Az önkormányzati intézmények személyi juttatása 8.699 Ezer Ft-tal, a munkaadókat terhelı járulékok összege 1.681 Ezer Ft-tal nı, melynek részletezését e rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. Az R. 3.§ (3) bekezdésében szereplı önkormányzati intézmények személyi juttatása 4.909.422 Ezer Ft-ra, a munkaadókat terhelı járulékok összege 1.734.832 Ezer Ft-ra módosul. 4.§

/1/

Az R. 4.§ (1) bekezdésében foglalt Polgármesteri Hivatalhoz tartozó feladatok ellátásának kiadási elıirányzata 48.559 Ezer Ft-tal nı, 3.165.260 Ezer Ft-ra módosul.

/2/

Az R. 4.§ (2) bekezdésében foglalt Polgármesteri Hivatal személyi juttatása 8.343 Ezer Ft-tal nı, 851.475 Ezer Ft-ra módosul, a munkaadókat terhelı járulékok összege 2.886 Ezer Ft-tal nı, 289.174 Ezer Ft-ra módosul.

29 /3/

Az /1/ - /2/ bekezdésben foglalt kiadási változások feladatonkénti részletezését e rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza. 5. §

A közgyőlés az önkormányzat fejlesztési kiadásainak fıösszegét 205.267 Ezer Ft-tal növeli, melynek részletezését e rendelet 4.sz. melléklete tartalmazza. Az R. 5.§-ában szereplı önkormányzat fejlesztési kiadásainak fıösszege 1.927.195 Ezer Ft-ra módosul. 6. § Az R. 6.§ (1) bekezdésében foglalt az önkormányzat tulajdonában lévı tárgyi eszközök felújítási elıirányzata 140 Ezer Ft-tal csökken, 338.613 Ezer Ft-ra módosul. A feladatonkénti változást e rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza. 7. § A más szervek, jogi személyek, civil szervezetek támogatásának összege 1.350 Ezer Ft-tal nı, melyet e rendelet 3.sz. mellékletének 23.cím 1.alcíme részletez. Az R. 7.§-ában foglalt más szervek, jogi személyek, civil szervezetek támogatása 277.304 Ezer Ft-ra módosul. 8. § /1/

A közgyőlés az általános tartalék összegét és a céltartalékok összegét nem változtatja. Az R.9.§ (1) bekezdésében szereplı általános tartalék összege 3.872 Ezer Ft a céltartalékok összege 63.389 Ezer Ft maradt.

/2/

A közgyőlés az intézményekhez kötıdı céltartalékok összegét nem módosítja. Az R.9.§ (2) bekezdésében foglalt intézményekhez kötıdı céltartalékok összege 3.334 Ezer Ft maradt. 9.§

Ezen rendelet 2003. február 27-én lép hatályba, rendelkezéseit azonban 2002. december 31. napjától kell alkalmazni. Békéscsaba, 2003. február 27. Pap János sk.

polgármester Napirend tárgya:

dr. Simon Mihály sk.

c. fıjegyzı Tájékoztató a kisebbségi önkormányzatok mőködésérıl

Pap János polgármester: Kérdés, észrevétel, módosító javaslat nem volt, így szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 2/1 430-463)

30 A közgyőlés 23 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 73/2003. (II.27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a kisebbségi önkormányzatok mőködésével kapcsolatos tájékoztatót megismerte, s azt tudomásul veszi. Felelıs: Határidı:

dr. Simon Mihály c. fıjegyzı azonnal

Tárgy:

Együttmőködési megállapodás a kisebbségi önkormányzatokkal

Takács Péter képviselı: A határozati javaslat 2. pontjaként javasolta, hogy „felkéri a kisebbségi önkormányzatokat, hogy évente a februári testületi ülésen nyújtsanak tájékoztatást a városi közgyőlésnek a megelızı év tartalmi munkájáról és költségvetésérıl. A tájékoztató a KÉK, valamint a pénzügyi és költségvetési bizottság véleményével kerüljön a közgyőlés elé.” Ennek indoka az, hogy mióta kisebbségi önkormányzatok mőködnek a városban, nem emlékszik arra, hogy tájékoztatást nyújtottak volna munkájukról, és a mostani tájékoztatás elég tanulságos volt. Nemcsak az önkormányzat, hanem a kisebbségi önkormányzatok érdeke is a tájékoztatás. (Kazetta 2/1 463-482) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta Takács Péter képviselı elızıekben elhangzott javaslatát. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 22 igen, egyhangú szavazattal a javaslatot elfogadta.

Szavazásra bocsátotta az eredeti határozati javaslatot. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 22 igen, egyhangú szavazattal a határozati javaslatot elfogadta. (Kazetta 2/1 463-492) A közgyőlés 22 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 74/2003. (II.27.) közgy. HATÁROZAT 1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése egyetért a kisebbségi önkormányzatokkal történı Együttmőködési megállapodás tartalmával, s megbízza dr. Simon Mihály c. fıjegyzıt a megállapodás aláírásával. Felelıs: Határidı:

dr. Simon Mihály c. fıjegyzı 203. március 28.

31 2./

A közgyőlés felkéri a kisebbségi önkormányzatokat, hogy évente februári testületi ülésen adjanak tájékoztatást a városi közgyőlésnek a megelızı év tartalmi munkájáról, és költségvetésük felhasználásáról. A tájékoztatást a Kisebbségi, Érdekegyeztetı és Külkapcsolati, valamint a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság véleményével kell közgyőlés elé terjeszteni. Felelıs: Határidı:

kisebbségi önkormányzatok vezetıi minden év február

EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZGYŐLÉSE ÉS A ………………………………….. KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE, BÉKÉSCSABA KÖZÖTT Az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 66.§-a, 68.§. (3) bekezdése alapján Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése és a ……………………………. Kisebbségi Önkormányzat Képviselı-testülete együttmőködésük szabályait az alábbi megállapodásban rögzítik. A megállapodás szabályainak kialakítása -

-

-

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény, a kisebbségi önkormányzatok költségvetésének, gazdálkodásának, vagyonjuttatásának egyes kérdéseirıl szóló 20/1995. (III.3.) Korm. rendelet, a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségérıl szóló 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet, az államháztartás pénzügyi információs rendszerérıl, az államháztartás alrendszereinek tervezési, beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségérıl, valamint a központi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyes kérdésekrıl szóló 217/1998. (XII.3.) Korm. rendelet, az államháztartás alrendszereinek, bankszámla-vezetési, pénzellátási, elıirányzatfelhasználási, költségvetési befizetési és letéti kezelési, valamint kötelezettségvállalás bejelentési rendjérıl szóló 217/1998. (XII.3.) Korm. rendelet, a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendszerérıl szóló 217/1998. (XII.3.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével történt.

A megállapodás részletesen tartalmazza a települési és a helyi kisebbségi önkormányzat együttmőködését meghatározó szabályokat -

a költségvetési koncepció készítésére, a költségvetés elkészítésének, jóváhagyásának eljárási rendjére, a költségvetési gazdálkodás lebonyolításának rendjére, az államháztartás rendszerén belüli információszolgáltatás rendjére.

A megállapodás kiterjed az államháztartáson felhasználásával kapcsolatos feladatok ellátására.

kívülrıl

származó

pénzeszközök

32

1.

A költségvetés elkészítésének és elfogadásának rendje

1.1

A költségvetési koncepció elkészítése

A helyi önkormányzat megbízottat jelöl ki a helyi kisebbségi önkormányzattal történı kapcsolattartásra. A megbízott október 31-ig a költségvetési koncepció összeállítását megelızıen, áttekinti a helyi kisebbségi önkormányzat elnökével a helyi kisebbségi önkormányzat következı költségvetési évre vonatkozó feladatait, bevételi forrásait, ezek közül kötelezıen a nemzetiségi, etnikai feladatok finanszírozásának együttes összegére vonatkozó – az 1.2. pontban taglalt – bevételeket. A helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési koncepcióról kialakított véleményét a koncepciótervezethez kell csatolni. A jegyzı által elkészített, a következı évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester november 30-ig benyújtja a képviselı-testületnek. A koncepciót a képviselı-testület megtárgyalja, és határozatot hoz a költségvetés-készítés további munkálatairól. 1.2

A kisebbségi önkormányzat költségvetési költségvetési rendelet-tervezetének elkészítése

határozatának,

az

önkormányzat

Az önkormányzati megbízott tájékoztatja a kisebbségi önkormányzat elnökét a helyi önkormányzat költségvetési koncepciójának a helyi kisebbségi önkormányzatra vonatkozó részérıl, valamint a kisebbségi önkormányzat költségvetés készítésére vonatkozó határidıirıl. A költségvetési törvény kihirdetését követıen, a költségvetésre vonatkozó részletes információk megismerése után az önkormányzat megbízottja folytatja az egyeztetést az elnökkel, ennek keretében az elnök rendelkezésére bocsátja a helyi kisebbségi önkormányzatra vonatkozó adatokat. Az egyeztetést a költségvetési törvény kihirdetését követı 15 napon belül kell lefolytatni. A helyi kisebbségi önkormányzat kérésére a jegyzı készíti elı a kisebbségi önkormányzat költségvetési határozat-tervezetét. A kisebbségi önkormányzat képviselı-testülete megtárgyalja, és határozatában kezdeményezi a helyi önkormányzat képviselı-testületénél a feladatainak ellátásához szükséges költségvetési elıirányzatainak elfogadását, illetve befogadását, ezt a költségvetési törvény kihirdetésétıl számított ……… napon belül a kisebbségi önkormányzat elnöke az önkormányzati megbízott útján juttatja el az önkormányzat képviselı-testületének. A költségvetési törvény kihirdetését követı 30 napon belül a jegyzı által elkészített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester benyújtja a képviselı-testületnek. A helyi önkormányzat költségvetési rendeletébe a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetése a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozata alapján elkülönítetten épül be. A helyi önkormányzat képviselı-testülete a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésére vonatkozóan nem rendelkezik döntési jogosultsággal.

33 A helyi önkormányzat rendelete helyi kisebbségi önkormányzatonként tartalmazza a nemzetiségi, etnikai feladatok finanszírozásának együttes összegét, legalább a következı tételekre kiterjedıen: az állami támogatás jogcímenként, a helyi önkormányzat támogatása az átvállalt feladatok, valamint intézmények szerint, illetve általánosan, továbbá az egyéb, államháztartáson belülrıl származó bevételeket. A helyi önkormányzat költségvetési rendeletében foglalt elıirányzatokról – különös tekintettel a helyi önkormányzat által nyújtott támogatásokra – a polgármester tájékoztatja az elnököt. A helyi kisebbségi önkormányzat ezek alapján határoz a költségvetésrıl. A költségvetési határozatnak tartalmaznia kell a mőködési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, egymástól elkülönítetten az ÁHT. 69.§. (2) bekezdésében foglaltak szerint. 2.

A költségvetési elıirányzatok módosításának rendje

Ha a helyi kisebbségi önkormányzat az eredeti elıirányzatán felül többletbevételt ér el, bevételkiesése van, illetve kiadási elıirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, a helyi kisebbségi önkormányzat módosítja a költségvetésrıl szóló határozatát. A helyi önkormányzat rendeletébe beépült helyi kisebbségi önkormányzat elıirányzatai kizárólag a helyi kisebbségi önkormányzat határozata alapján módosíthatók, e módosítások a helyi önkormányzat költségvetési rendeletének kiadási és bevételi elıirányzatain átvezetendık. E határozatnak megfelelıen, de legalább a nemzetiségi, etnikai feladatok finanszírozásával kapcsolatos, az 1.2. pontban részletezett bevételeket érintıen a helyi önkormányzat képviselıtestülete a következı ülésén módosítja a költségvetési rendeletét. A helyi önkormányzat képviselı-testülete a helyi kisebbségi önkormányzat elıirányzatain egyéb módosítást nem hajt végre. 3.

Költségvetési információszolgáltatás rendje

3.1

Információszolgáltatás a költségvetésrıl

A helyi önkormányzat az elfogadott költségvetésérıl a költségvetési törvény kihirdetését követı 30 napon belül, az államháztartás információs és mérlegrendszerének megfelelıen tájékoztatja a Kormányzatot. A helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatát úgy fogadja el és errıl információt az önkormányzatnak úgy szolgáltat, hogy az a költségvetésével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének határidıben eleget tudjon tenni. 3.2

Beszámolási kötelezettség teljesítésének rendje

A helyi önkormányzat költségvetési beszámolója a polgármesteri hivatal, a helyi kisebbségi önkormányzat(ok) és ezek felügyelete alá tartozó költségvetési szervek beszámolóit tartalmazza.

34 A helyi önkormányzatnak és a helyi kisebbségi önkormányzatnak a naptári év elsı felérıl június 30-i fordulónappal féléves költségvetési beszámolót, a naptári évtıl december 31-i fordulónappal éves költségvetési beszámolót kell készítenie a központilag elıírt nyomtatványon és tartalommal. A féléves költségvetési beszámolót legkésıbb július 31-ig, az éves költségvetési beszámolót legkésıbb a következı év április 30-ig kell a felügyeleti szervnek megküldeni. A polgármester a helyi önkormányzat gazdálkodásának I. féléves helyzetérıl szeptember 15ig, míg 3/4 éves helyzetérıl a költségvetési koncepciójához kapcsolódóan tájékoztatja a képviselı-testületet. A tájékoztató tartalmazza a helyi önkormányzat – beleértve a helyi kisebbségi önkormányzat – költségvetési elıirányzatainak idıarányos alakulását, a tartalék felhasználását, a hiány (többlet) összegének alakulását, valamint a helyi önkormányzat költségvetése teljesülésének alakulását. A helyi kisebbségi önkormányzat elnöke fentiekre kiterjedıen az önkormányzati megbízott útján a helyi önkormányzatnak a beszámolási kötelezettség teljesítéséhez információt szolgáltat és beszámol a helyi kisebbségi önkormányzat képviselı-testületének a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatának idıarányos teljesítésérıl. A helyi kisebbségi önkormányzat zárszámadási határozatát úgy fogadja el, és errıl a helyi önkormányzatnak információt úgy szolgáltat, hogy a helyi önkormányzat beszámolási kötelezettségének határidıben eleget tudjon tenni. A helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési beszámolóját az önkormányzati hivatal készíti el oly módon, hogy az saját költségvetési beszámolójával egybeépíthetı, illetve összevonható legyen. A helyi kisebbségi önkormányzat igazgatási és egyéb nem intézményi formában ellátott feladatának, valamint intézményeinek költségvetésérıl és beszámolójáról a helyi önkormányzat saját adataival összevontan és külön helyi kisebbségi önkormányzatonként információt ad. A helyi önkormányzatnak a helyi kisebbségi önkormányzat adatait is tartalmazó felülvizsgált éves és féléves beszámolóit a beszámoló elkészítését követı nyolc munkanapon belül kell benyújtania a TÁKISZ-nak. 4.

A költségvetési gazdálkodás rendje

4.1.

A költségvetés végrehajtása

A helyi kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a polgármesteri hivatal látja el. a.)

Kötelezettségvállalás rendje

A helyi kisebbségi önkormányzat nevében a helyi kisebbségi önkormányzat feladatainak ellátása (végrehajtása) során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni (továbbiakban: kötelezettségvállalás) kizárólag az elnök vagy az általa felhatalmazott kisebbségi önkormányzati képviselı jogosult.

35 A kötelezettségvállalás elıtt a kötelezettséget vállalónak meg kell gyızıdnie arról, hogy a rendelkezésre álló fel nem használt elıirányzat biztosítja-e a kiadás teljesítésére a fedezetet. Kötelezettségvállalás csak írásban és kötelezettség ellenjegyzése után történhet. b.)

Utalványozás

A helyi kisebbségi önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (továbbiakban: utalványozásra) kizárólag az elnök vagy az általa felhatalmazott kisebbségi önkormányzati képviselı jogosult. Utalványozni csak az érvényesítés után lehet. Pénzügyi teljesítésre az utalványozás után és az utalványozás ellenjegyzése mellett kerülhet sor. c.)

Ellenjegyzés

A kötelezettségvállalás, valamint az utalvány ellenjegyzésére a jegyzı, vagy az általa felhatalmazott személy jogosult. Az ellenjegyzést a helyi kisebbségi önkormányzat megbízása alapján a helyi kisebbségi önkormányzat testületének tagja is végezheti. Az ellenjegyzés csak az elıirányzat és a fedezet meglétének, valamint a jogszerőségének ellenırzésére irányul. A kötelezettségvállalást, utalványozást, valamint az ellenjegyzést ugyanazon személy nem végezheti. d.)

Érvényesítés

Az érvényesítést az önkormányzati szakképesítéső dolgozója végzi. 4.2.

hivatal

ezzel

megbízott

pénzügyi-számviteli

A kisebbségi önkormányzat számlái

A helyi kisebbségi önkormányzat gazdálkodásával és pénzellátásával kapcsolatos minden pénzforgalmát az önkormányzati hivatal költségvetési elszámolási számlájához kapcsolódó – külön a részére és kizárólagos használatára megnyitott alszámlán – a helyi kisebbségi önkormányzat döntése alapján megnyitott és forrásai terhére fenntartott önálló költségvetési számlán köteles lebonyolítani. A helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési elszámolási számlán kívül a helyi kisebbségi önkormányzatok részére juttatott adományok kezelésére szolgáló számlát vezethet. A helyi kisebbségi önkormányzat mőködésének általános támogatását a kisebbségi önkormányzat a helyi önkormányzaton keresztül a költségvetési törvényben meghatározottak szerint veszi igénybe. 4.3.

Vagyoni és számviteli nyilvántartás, adatszolgáltatás rendje

Az önkormányzati hivatal a helyi kisebbségi önkormányzat vagyoni, nyilvántartásait a helyi önkormányzat nyilvántartásain belül elkülönítetten vezeti.

számviteli

36 A 217/1998. (XII.3.) Korm. rendeletben meghatározott adatszolgáltatás során szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezıségéért a helyi kisebbségi önkormányzat tekintetében a helyi kisebbségi önkormányzat képviselı-testületének elnöke, a helyi önkormányzat polgármestere és jegyzıje (körjegyzıje) együttesen felelıs. Az együttmőködési megállapodást évenként, a költségvetési zárszámadást követıen kell felülvizsgálni, és szükség szerint módosítani. A (kör)jegyzı a megállapodás – a vonatkozó jogszabályok változása miatt – módosításának szükségességét a települési és a kisebbségi önkormányzatnak jelzi, a települési és a kisebbségi önkormányzat képviselı-testülete a megállapodást szükség esetén határozatával módosítja. Az együttmőködési megállapodást Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése ………………….. sz. határozatával a …………………………….. Kisebbségi Önkormányzat Képviselı-testülete …………..…… sz. határozatával hagyta jóvá. ………………………………………….. ………………………………………….. Tárgy:

……………………………………

A kisebbségi önkormányzatok 2003. évi költségvetése

Takács Péter képviselı: A megállapodásban van olyan kitétel, hogy a helyi önkormányzat támogatása az átvállalt feladatok, valamint intézmények szerint, illetve általánosan. Kérdése, hogy ezt hogyan kell értelmezni? Ennek azért van jelentısége, mert ha a kisebbségi önkormányzat átvállal bármilyen feladatot, esetleg oly módon, hogy az önkormányzat errıl nem tud, akkor is kötelezı ezt finanszírozni? Ha nem ezt jelenti, akkor mit jelent? Kisebbségi önkormányzatok a nemzetiségi és etnikai törvény értelmében vállalhatnak fel különbözı feladatokat, többek között intézmény fenntartást. Ha ezt a megállapodást jóváhagyja a közgyőlés, akkor ez azt jelenti, hogy a kisebbségi önkormányzatok átvállalják, az önkormányzat pedig finanszírozza. (Kazetta 2/1 492-532) dr. Simon Mihály c. fıjegyzı: Ez semmilyen elkötelezettséget nem jelent. Ez a bekezdés azt mondja ki, hogy az a pénz, amit az önkormányzat biztosít a kisebbségek számára, ilyen bontásban jelenik meg, de arra, hogy mennyit ad, semmilyen elkötelezettséget nem tartalmaz az elıterjesztés. Ha átvállal a kisebbségi önkormányzat valamilyen feladatot, ez a bekezdés nem eredményezi annak feltétlen támogatását, de ha támogatja az önkormányzat, akkor itt kell szerepelnie. (Kazetta 2/1 532-543) Köles István képviselı: A határozati javaslat 1. pontját támogatja azzal a kiegészítéssel, hogy a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat kapjon még plusz 1 millió forintot. A legnagyobb lélekszámú kisebbségrıl van szó, és az itt felosztásra kerülı összegek aránya nem tükrözi a valós viszonyokat. (Kazetta 2/1 532-556) Hrabovszki György alpolgármester: Eredeti elképzelése nem ez lett volna. Módosító javaslatának alapja a három kisebbség megegyezésérıl született feljegyzés. Értékrendjéhez közelebb áll az, amit Köles István képviselı elmondott, de azért támogatja az eredeti megegyezést, mert ha a három kisebbségi önkormányzat meg tudott ebben egyezni, akkor

37 egymás között ezt mérlegelték. Óva intette a közgyőlést attól, hogy a Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat részére bármilyen plusz juttatást adjon. Ha a Román, a Cigány és a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat megfelelıen mőködik, akkor az ı képviselıik felelıssége legyen az, hogy ık átadnak-e bizonyos összeget a Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat számára. Az, hogy milyen programokat kíván egy lengyel kulturális egyesület a kisebbségi önkormányzaton belül megvalósítani, az ı dolga. Békéscsabán jelenleg 16 lengyel él, ennek javasolt támogatása 1,2 millió forint, ez is sok, de ennél többet nem kellene adni, mert ezek után bármilyen kisebbségi önkormányzat megalakulhat a városban. (Kazetta 2/1 556-2/2 011) Pap János polgármester: Tehát az a javaslat, hogy maradjon a 6,5, 3,8 és 1,2 millió forint támogatás. (Kazetta 2/2 011-015) Galisz Géza képviselı: A határozati javaslat egyik pontját sem, hanem az 1. sz. mellékletben szereplı felosztást támogatta. Ellenzett bármilyen megállapodást, és nem kívánta ösztönözni a kisebbségi önkormányzatokat arra, hogy egymás között bármilyen támogatást átadjanak. (Kazetta 2/2 015-022) Végh László képviselı: Felhívta a figyelmet arra, hogy a három kisebbségi önkormányzat által aláírt megállapodás elızménye a következı: Nem azért írták alá a megállapodást, mert egyetértettek azzal, hanem azért, mert ultimátumot kaptak, mégpedig azt, hogy „15 millió forintotok van a kisebbségi önkormányzatok összes költségére, ha ebben nem egyeztek meg, még ennyi sem lesz”. Ezt mondta Szilvásy Ferenc képviselı a pénzügyi és költségvetési bizottság ülésén, ahonnan a kisebbségi önkormányzatok képviselıi megalázottan távoztak. Az elızı beszámolóban a választási eredményekrıl szóló adatok vannak, ahol az arányosság is látható, mégpedig az, hogy a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat a legtöbb szavazatot kapta. Ezért javasolta, hogy a plusz 1 millió forintot a Garai utcai Szlovák Tájház felújítására kellene fordítani, amelyet a kisebbségi önkormányzat átvett a Megyei Önkormányzattól. A Megyei Önkormányzat fenntartotta valamilyen szinten az épületet, de nem kielégítıen. A kisebbségi önkormányzat felújította az épületet, sokat dolgoztak rajta, sok támogatást kaptak az önkormányzaton kívül is. Ezért javasolta, hogy az önkormányzat plusz 1 millió forintot biztosítson a tájház mőködéséhez, amely nagyon sok kulturális programnak adhat otthont. A Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat támogatásával kapcsolatban egyetértett Hrabovszki György alpolgármesterrel. A polgármestert bízta meg a testület azzal, hogy a kisebbségi önkormányzatokkal folytassa le az egyeztetéseket abban a költségvetési keretben, amelyet a közgyőlés megfogalmazott a költségvetés elsı olvasatában. A megbeszélést úgy folytatta le, hogy az egyeztetést átadta a kisebbségi önkormányzatoknak áttételesen. Ez nem tisztességes eljárás, ezért mondta azt, hogy mindhárom kisebbségi önkormányzat kényszerbıl írta alá a megállapodást. Azt is eltőrték, hogy elvegyenek kisebb összegeket, mert a fenyegetés úgy szólt, hogy még ennyi pénz sem lesz, ha nem írják alá. A plusz 1 millió forint forrásaként az általános tartalékalapot jelölte meg. (Kazetta 2/2 022-061) Kutyej Pál képviselı: A legutóbbi KÉK bizottsági ülésen megfogalmazódott a Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat részérıl az, hogy 1,2 millió forint nem elég a mőködéshez annak ellenére, hogy nem kívánnak tiszteletdíjat felvenni. A KÉK bizottság arra az álláspontra jutott, hogy a Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat kérését a közgyőlés elé terjeszti. Kérésük, hogy az

38 önkormányzat az1,2 millió forinthoz még adjon 1 millió forintot az általános tartalékalap terhére. (Kazetta 2/2 061-068) Takács Péter képviselı: A parlament 1994 évben nagy konszenzussal alkotta meg azt a törvényt, amely alapján a kisebbségi önkormányzatokat – példátlanul Európában – támogatja a helyi önkormányzat. Bárkik ültek Békéscsaba közgyőlésében, a kisebbségi önkormányzatokat mindig támogatták. Irodát, gépírót kaptak, intézik a gazdasági, anyagi ügyeiket, a rezsiköltséget a hivatal fizeti, kivéve a telefonszámlát. Ebbıl a szempontból mindenki nyugodt lehet. A Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat élt a törvény által adott joggal, és volt Békéscsabán 770 választópolgár, aki támogatta az önkormányzat megalakulását is. Ebben az esetben kérdéses, hogy a létszámot, vagy a szavazatszámot kell nézni. Ebbıl a szempontból támogatta a KÉK bizottság elıterjesztését, mely szerint a határozati javaslat 1. pontját fogadja el a közgyőlés, és a tartalékalap terhére a Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 1,5 forintját emelje meg 1 millió forinttal, és ebbıl ık is el tudják végezni azt a tartalmi tevékenységet, amelyet más kisebbségi önkormányzat végez évek óta. Nekik is meg kell adni ezt a lehetıséget. (Kazetta 2/2 068-096) Herczeg Tamás képviselı: A Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat hasonlóan mőködik, mint a Békéscsabán lévı civilszervezetek. Volt Magyar-Amerikai Baráti Társaság, akkor létre lehetne hozni az Amerikai Nemzetiségi Önkormányzatot. A költségvetés jelenlegi állapotában pazarló gondolkodás lenne, ha az említett összeget felemelné a közgyőlés. (Kazetta 2/2 096-103) Velkey Gábor alpolgármester: Egyetértett Takács Péter képviselıvel. Ha valakinek nem tetszik a kisebbségi önkormányzatokról szóló törvény, módosító javaslatot lehet megfogalmazni a változtatás érdekében. Véleménye szerint a közgyőlés akkor jár el törvénytisztelı módon, ha a létrejött kisebbségi önkormányzatok részére a mőködési feltételeket biztosítja. Számára szimpatikus, hogy a Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat nem kíván tiszteletdíjat felvenni, hanem a városban szeretne olyan programokat létrehozni, amelyek a város kulturális életét fogják színesíteni. Ezért az 1,5 millió forintos emelést támogatja. Véleménye szerint van egy határ, amely alatt nem lehet érdemi programokat beindítani, és ha már van egy ilyen önkormányzat, akkor azzal is biztosítani kell számukra a mőködést, hogy megkapják az alap összeget. Ha valaki végignézte a 4/1. sz. elıterjesztést, akkor látható, hogy eddig az volt a helyzet, hogy volt egy nagyon rosszul finanszírozott önkormányzati költségvetés, és egy viszonylag bıséges kisebbségi önkormányzati költségvetés. Nem rossz iránymutatás, ha itt is elvárják a visszafogottságot. Akkor pedig, ha átvesznek egy intézményt azzal a feltétellel, hogy vállalják a mőködtetést, az a korrekt eljárás. (Kazetta 2/2 103-124) Szilvásy Ferenc képviselı, a pénzügyi és költségvetési bizottság elnöke: A Szlovák Kisebbségi Önkormányzat Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tudta és beleegyezése nélkül vette át a Szlovák Tájházat, jelentısen rontva az akkori tárgyalási pozíciókat a Megyei Önkormányzatnál. Ez a múzeum átadásával egy idıben történt. Lényegesen jobb kompromisszum is születhetett volna, azonban a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat úgy döntött, hogy a város önkormányzatának tudta, beleegyezése, és minden konzultáció nélkül megegyezett a Megyei Önkormányzattal. Átvette a Szlovák Tájházat, és most úgy tőnik, hogy van olyan szándék, hogy az önkormányzat támogassa, de ez nem

39 elfogadható számára. Ha a képviselık belemélyedtek volna a beszámolókba, akkor elgondolkodnának azon, hogy egy-egy kisebbségi önkormányzat teljesen tisztességesen, korrekten elszámolva 1 millió forintos nagyságrendben reprezentál, ami nagyon sok. Olyan pénzügyi beszámolót terjesztenek a közgyőlés elé, amelyet megvitatnak. A postaköltség 1.400 Ft, egyéb kiadás 1 millió forint. El lehet gondolkodni azon, hogy mi az egyéb kiadás. El kellene gondolkodni azon, hogy a Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 2-3 millió forintból gazdálkodjon akkor, amikor egy nagy múltú kulturális egyesületet semmivel sem tud támogatni a közgyőlés. Ha ezt az irányt fogja követni a közgyőlés, akkor horvát és görög kisebbségi önkormányzat fog alakulni Békéscsabán. A mőködési feltételeket biztosítja a város, hiszen ingyen irodát kapnak titkárnıvel és ingyen infrastruktúrát a telefont kivéve. A megyében lényegesen nagyobb nemzetiségekkel rendelkezı önkormányzatok, a saját kisebbségi önkormányzataik részére ennek a támogatásnak a töredékét sem biztosítják. Úgy ítélte meg, hogy a négy kisebbségi önkormányzat részére a 15 millió forint, hozzáadva még a 10 millió forintnyi ingyenes szolgáltatást, elegendı kell, hogy legyen. Az állam ehhez 2,8 millió forinttal járul hozzá, ehhez az önkormányzat még 22 millió forintot biztosít. Ezt a kört nem kellene bıvíteni, mert más területeken nem tud ennyire bıkezően eljárni az önkormányzat. Kíváncsi lenne a szavazásra akkor, ha pl. ma lenne a választás, hogy mennyien szavaznának a Lengyel Nemzetiségi Önkormányzatra. Csatlakozott Hrabovszki György alpolgármester módosító javaslatához. Kérte a képviselıket, hogy nézzék meg, hogy a kisebbségi önkormányzatok az elmúlt évben mire költötték a pénzt, és azt is meg lehetne nézni, hogy milyen pénzmaradvánnyal indul minden kisebbségi önkormányzat. Mérlegre kell tenni azt, hogy a város tárgyalási pozícióját jelentısen rontva, a város háta mögött vették át a Szlovák Tájházat mőködtetésre. (Kazetta 2/2 124-174) Végh László képviselı: A kisebbségi önkormányzatok beszámolójukat a pénzügyi és gazdasági iroda jóváhagyásával készítették el. Felhívta a figyelmét Szilvásy Ferenc képviselınek arra, hogy az adminisztrációt az önkormányzat biztosítja. Mindenkinek lehetısége van arra, hogy a kisebbségi önkormányzatok elszámolását ellenırizze, tehát ebben az ügyben nem célszerő bizonytalanságot kelteni. Azt viszont tudni kell a Szlovák Kisebbségi Önkormányzatról, hogy sok olyan feladatot felvállal, amire az önkormányzatnak nincs ereje. A kisebbségi önkormányzatok feladata a kapcsolattartás városok között. Több olyan kulturális kapcsolatot tart fenn, amit az önkormányzat nem tartott szükségesnek, illetve nem tudta vagy nem akarta finanszírozni. Erre sok pénzt fordítanak. Nem tartotta valószínőnek, hogy a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat nagymértékben rontotta a Békéscsabai Önkormányzat pozícióját azzal, hogy átvette a Szlovák Tájház mőködtetését. Megítélése szerint a múzeumnak is jobb helye lett volna a városi önkormányzaton, mint a megyei önkormányzaton belül. A kisebbségi önkormányzat a felújítást is átvállalta ahhoz, hogy a szlovák hagyomány bemutatására megfelelı környezetben kerülhessen sor. A felújítást vállalkozókkal együtt végezték. Nem tudta elfogadni, de tudomásul vette, hogy valaki nem ért egyet a nemzetiségi üggyel. Nem kell mindig bizonytalanságot kelteni a beszámolóval kapcsolatban, amikor a költségvetési bizottság elnökének lehetısége van az ellenırzésre. Nem kell olyan színben feltüntetni a kisebbségi önkormányzatot, hogy rontotta a települési önkormányzat pozícióját, mert ez nem igaz. Szilvásy Ferenc képviselınek is tudomása volt arról, hogy a folyamat elindult, a kisebbségi önkormányzatnak lehetısége volt átvenni az épületet. A képviselı kijelentette akkor is, hogy semmiféle intézményt nem akar átvenni az önkormányzat, ebbıl következett ez a megoldás. Javasolta, hogy a plusz 1 millió forintot az általános tartalékalap terhére szavazza meg a közgyőlés. (Kazetta 2/2 174-217)

40

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a módosító javaslatot, mely szerint a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat plusz 1 millió forintot kapjon, és a végösszeg 16 millió forint legyen. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 7 igen, 7 nem szavazattal, 11 tartózkodással a módosító javaslatot nem fogadta el.

Szavazásra bocsátotta, hogy a Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat kapjon plusz 1 millió forintot, és a végösszeg 16 millió forint legyen. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 4 igen, 13 nem szavazattal, 8 tartózkodással a módosító javaslatot nem fogadta el.

Szavazásra bocsátotta az eredeti határozati javaslatot. (Kazetta 2/2 217-253) A közgyőlés 17 igen, 3 nem szavazattal, 5 tartózkodással a következı határozatot hozta: 75/2003. (II.27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a városban mőködı kisebbségi önkormányzatok 2003. évi költségvetési elıirányzatait a következık szerint hagyja jóvá: Megnevezés

Kiadási elıirányzat

Szlovák Kisebbségi Önkormányzat Cigány Kisebbségi Önkormányzat Román Kisebbségi Önkormányzat Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat

6.500.000 Ft 3.800.000 Ft 3.500.000 Ft 1.200.000 Ft

Összesen

15.000.000 Ft

Felelıs: Határidı:

Pap János polgármester a 2003. évi költségvetési rendelet megalkotása

Napirend tárgya:

A Polgármesteri Hivatal részben tevékenységének és létszámának áttekintése

önálló

intézményei

Takács Péter képviselı: Az elıterjesztésben szerepel, hogy a Gondnokságról szóló tájékoztatót a pénzügyi és költségvetési bizottság 2 igen szavazattal és 3 tartózkodással nem kívánta a közgyőlés elé terjeszteni. Tanulságos lenne áttekinteni, vagy legalább valamennyire megismerkedni a közgyőlésnek a Gondnokság tevékenységével. Határozati javaslatként elmondta, hogy a következı közgyőlésre terjessze be azt a tájékoztatót is a pénzügyi és költségvetési bizottság. (Kazetta 2/2 253-267)

41 Szilvásy Ferenc képviselı: A Gondnokság jogilag részben önálló intézményként mőködik, de gyakorlatilag a Polgármesteri Hivatal egyik irodája. A pénzügyi és költségvetési bizottság nem kapott arra felhatalmazást a közgyőléstıl, hogy a Polgármesteri Hivatal gazdálkodását áttekintse, és ebbıl egy irodát kiragadva külön értékelni nem lehet. Teljes mértékben keveredik a Polgármesteri Hivatal létszáma a Gondokság létszámával. A Polgármesteri Hivatal mőködési kiadásainak egy része a Gondnokságnál kerül elszámolásra, tehát így a Gondnokság önálló, vagy részben önálló intézményként nem értékelhetı. Példaként említette, hogy az elıterjesztés a Gondnokság papírjára került nyomtatásra. Megítélése szerint a Gondnokság a hivatal egy része, csak a hivatallal együtt vizsgálható, amire nem kapott felhatalmazást a bizottság. (Kazetta 2/2 267-290) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 2/2 290-296) A közgyőlés 23 igen, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodással a következı határozatot hozta: 76/2003. (II.27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat létszámát 2003. március 1-jétıl 2 fı felsıfokú iskolai végzettségő munkatárs foglalkoztatásával bıvíti, s az intézmény feladatellátásának további segítésére 1 fı alkalmazásának megfelelı nagyságrendő bérkeretet és járulékokat biztosít, amelynek felhasználásáról az intézményvezetı év közben dönt. A 2.700.000 Ft személyi jellegő kiadás és 900.000 Ft járulék fedezetéül az intézményi céltartalékot jelöli ki. Felelıs: Határidı:

Pap János polgármester a 2003. évi költségvetési rendelet elfogadása

Napirend tárgya:

Beszámoló a Mezei İrszolgálat mőködésérıl

Pap János polgármester: Kérdése, hogy melyik SZMSZ pontban szerepel, hogy Szombat Mártonnak elıterjesztési joga van? (Kazetta 2/2 296-304) Galisz Géza képviselı: Ügyrendi javaslata, hogy a közgyőlés vegye le napirendrıl az elıterjesztést. (Kazetta 2/2 304-306) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta Galisz Géza képviselı ügyrendi javaslatát. (Kazetta 2/2 306-312) A közgyőlés 17 igen, 4 nem szavazattal, 5 tartózkodással a következı határozatot hozta:

42 77/2003. (II.27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Mezei İrszolgálat mőködésérıl szóló elıterjesztést jelen ülésének napirendjérıl leveszi. Napirend tárgya:

Réthy Pál Kórház- Rendelıintézet 2003. évi gép- mőszer beszerzési igénye

Szilvásy Ferenc képviselı: A pénzügyi-költségvetési bizottság álláspontja szerint a gépmőszer beszerzésekre az egészségügyi ágazatban egy gép-mőszer beszerzési keret létrehozása indokolt. Javasolta, hogy a közgyőlés forrásként az intézményi céltartalékot jelölje meg, és a mai napon gép-mőszer beszerzési céltartalékként határozza meg azzal, hogy a 20 millió forint felhasználásáról még egyszer döntsön. (Kazetta 2/2 312-332) Köles István képviselı: Valóban nagy szükség van a gép-mőszer beszerzésekre. Dr. Ferenczi Attila képviselı javaslata volt a bizottságban, a forrás megfelel, a lényeg az, hogy a 20 millió forintot fogadja el a közgyőlés. (Kazetta 2/2 332-346) Vámos József képviselı, az egészségügyi bizottság elnöke: A bizottság a 20 millió forint forrásaként a hibaelhárítási keretet jelölte meg. A bizottság továbbra is fenntartja ezen javaslatát. Szilvásy Ferenc képviselı azt mondta, hogy át kell tekinteni, milyen mőszereket vásárolnak meg ebbıl a keretbıl. Ebben az ügyben a bizottság egyhangú érvényes döntést hozott, mégpedig azt, hogy a kórház rangsorolja a beszerzésre kerülı mőszereket. Ez megtörtént, ami 42 millió forintos tétel volt. Javasolta, hogy a közgyőlés az egészségügyi bizottság eredeti javaslatát fogadja el. (Kazetta 2/2 346-362) Pap János polgármester: A 20 millió forinttal mindenki egyetért, a vita arról folyik, hogy a hibaelhárítási keretbıl vagy az intézményi céltartalékból finanszírozzák a beszerzést. Az is kérdés, hogy gép-mőszer beszerzésre kapja meg a kórház a pénzt, vagy gép-mőszer beszerzési céltartalékként, amely azt jelenti, hogy még egy közgyőlési döntésre van szükség ahhoz, hogy a pénz elkölthetı legyen. Szavazásra bocsátotta a módosító javaslatot, mely szerint intézményi céltartalékból kerüljön elkülönítésre a 20 millió forint. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 20 igen, 4 nem szavazattal, 3 tartózkodással a módosító javaslatot elfogadta.

Szavazásra bocsátotta a módosító javaslatot, mely szerint az összeg gép-mőszer beszerzési céltartalékként kerüljön elkülönítésre. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 19 igen, 4 nem szavazattal, 4 tartózkodással a módosító javaslatot elfogadta.

43 Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot az elfogadott módosításokkal együtt. (Kazetta 2/2 362-405) A közgyőlés 24 igen szavazattal, 3 tartózkodással a következı határozatot hozta: 78/2003. (II.27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a 2003. évi költségvetésben az intézményi céltartalékból 20.000.000 Ft-ot biztosít a Réthy Pál Kórház- Rendelıintézet részére a biztonságos betegellátást szolgáló gép- mőszer beszerzése céljára. A 20.000.000 Ft-ot gép- mőszer beszerzési céltartalékként kell elkülöníteni, felhasználásáról a közgyőlés külön döntést hoz. Felelıs: Határidı:

Velkey Gábor alpolgármester értelem szerint

Napirend tárgya:

Olimpikonok támogatása

Velkey Gábor alpolgármester: Az elıterjesztés nem jelölt meg forrást, nem arról van szó, hogy a tágítani kívánják a költségvetésben valamelyik terület mozgásterét. Korábbi közgyőlési döntés született a keret létrehozásával kapcsolatban. Ezt a döntést egy költségvetési vita során megfogalmazott javaslat kiemelte úgy, hogy a jelenlévık többsége sem tudta pontosan, hogy mi a tartalma a megjelölt közgyőlési döntéssel alátámasztott forrásnak. Javasolta, hogy a közgyőlés ne ad-hoc módon vegyen el már megszavazott határozatok mögül pénzt, hanem – ha úgy gondolja - azt a koncepcióban tegye. Miután az 1 millió forint mögött a város számára kiemelten fontos feladatok vannak, nagy szerepe van a város megjelenítésében az Olimpián szereplı sportoknak. Javasolta, hogy az 1 millió forintot ne vegye el a közgyőlés, hanem az eredeti cél irányában próbálja hasznosítani. Természetesnek gondolta azt a pénzügyi és költségvetési bizottsági javaslatot, amely kéri, hogy a közgyőlés számoljon el a meglévı határozatokról és számoljon el arról, hogy a különbözı, nem kötelezı feladatok kapcsán eldöntött pénzt hogyan költi el. Ez az 1 millió forint visszatérül majd a városnak. Ne spontán döntsön a közgyőlés errıl az összegrıl, hanem egy koncepció mentén hozza meg döntését. A pénzügyi, költségvetési bizottság javaslata egy késıbbi elıterjesztés kapcsán, hogy talán júniusban térjen vissza erre a kérdésre a közgyőlés. Ezzel egyetértett, de most ne vegye el az 1 millió forintot. Javasolta, hogy a közgyőlés megismerve a konkrét tartalmat, hagyja a költségvetésben az említett összeget erre a célra, mert a város javára hasznosulni fog a pénz. (Kazetta 2/2 405-444) Szilvásy Ferenc képviselı, a pénzügyi és költségvetési bizottság elnöke: A bizottság nem mondta, hogy júniusban térjen vissza az ügyre a közgyőlés, és azt sem mondta, hogy adjanak 1 millió forintot. A pénzügyi és költségvetési bizottság álláspontja ebben a kérdésben a következı: Két költségvetési év alatt megduplázta a közgyőlés a sporttámogatások összegét. Három évvel ezelıtt 49,7 millió forint állt rendelkezésre sporttámogatásra, ebbıl az összegbıl támogattak minden sportágat. A sportkoncepció mentén minden sportág részesült a támogatásból. Ezután a 49,7 millió forintból 30 millió forintot kapott a kézilabda, de az alapösszeg változatlan maradt. Kapott 50 millió forintot a labdarúgás, de a 49,7 millió forint

44 változatlan maradt, majd további 7-8 millió forintot kapott a labdarúgás. Most újabb kérelmek vannak, amelyek a 49,7 millió forintot változatlanul hagyják. Ezzel a bizottság nem ért egyet. Úgy gondolják, hogy a 49,7 millió forintot mentesítették a labdarúgás, a kézilabda és még sok minden alól. Végig kell gondolni, hogy ezt az összeget hogyan lehet elosztani, hogy jusson az olimpikonok támogatására és valamennyi sportegyesület számára egyforma támogatást biztosítson. Megítélése szerint két év alatt a duplájára növekedett a sport támogatására fordított összeg, amely fedezetet nyújt minden sporttal kapcsolatos tevékenységre, legfeljebb azon belül kell ésszerő átcsoportosítást végrehajtani. Kérte, hogy a közgyőlés ezt támogassa, hiszen a költségvetésben majdnem 105 millió forint szerepel sporttámogatásra, amelybıl az olimpikonok támogatására is jut megfelelı összeg. (Kazetta 2/2 444-493) Pap János polgármester: Kiírják a város határába, hogy sportváros, és a sportváros költségvetési bizottságának elnöke feliratú névjegykártyát kap Szilvásy Ferenc képviselı. (Kazetta 2/2 493-498) Végh László képviselı: Velkey Gábor alpolgármester elmondta, hogy az elmúlt közgyőlésen nem volt megfelelı információ, sıt még olyan személy sem volt, aki tájékoztatást adjon az 1 millió forintról. Amikor az alap létrejött, akkor Domokos Gabriella idejében mőködött sportszakmai tanácsadó testület, amely olyan grémium volt, ahol a városban mőködı egyesületek vezetıi mondhatták el véleményüket a költségvetésrıl. Úgy tudja, hogy ez a grémium már nem mőködik. Megítélése szerint kellene, hogy mőködjön azért, hogy minél szélesebb körő információs háttérrel rendelkezzen az irodai munkatárs. A szükségessége tényszerő. Jelezte, hogy a Fidesz frakció úgy próbálta meghatározni a sporttámogatást, mint ahogyan más városokban van. Az elıterjesztésben is szerepel, hogy hagyománya van annak, hogy a város sportolói részt vesznek az olimpián. Azt kívánják elérni, hogy néhány városban már mőködı rendszerként a költségvetés bruttó összegének bizonyos százalékában határozzák meg a sporttámogatás összegét. Annak idején erre a támogatásra 2 %-ot javasoltak, de ezt a közgyőlés nem fogadta el. Jelenleg a támogatás az 1 %-ot sem éri el. Javasolta, hogy az elıterjesztés szerint állítsa vissza a közgyőlés az olimpikonok támogatására szánt 1 millió forintos összeget. Ez az összeg a felkészülés költségeit figyelembe véve nem nagy, de mégis segítséget nyújt, és ne a sporttámogatások terhére kerüljön megállapításra, hanem az általános tartalékalap terhére. (Kazetta 2/2 498-556) Velkey Gábor alpolgármester: Az összeadott szám annyi, amelyet Szilvásy Ferenc képviselı említett, de a története más. Nem a sportkeretet emelte a közgyőlés, hanem egy-egy sportágat támogatott. A sporttevékenységek támogatása nem nıtt olyan dinamikusan, mint ahogyan Szilvásy Ferenc bizottsági elnök elmondott. Voltak olyanok, akik azt szerették volna, hogy a sportkoncepciótól védve legyen a kézilabda, és az külön sorra került a költségvetésben. Nagyon örülne annak, ha a sportkoncepció keretein belül lenne ez az összeg, és így egységesen koncepció kezelné, de ezt a közgyőlés tette lehetetlenné akkor, amikor külön sorra emelte bizonyos sportesemények és sportegyesületek támogatását. A labdarúgás akkor kapta az 50 millió forintot, amikor feljutott a profi ligába az Elıre SC. A nıi kézilabdát akkor támogatta nagyobb összeggel a közgyőlés, amikor feljutott az NB-I-be. Emlékszik olyan sportkoncepcióra, amikor kevesebb összeggel támogatták a labdarúgást. Amikor nem volt profi ligás csapat az Elıre, akkor ennek a támogatásnak a töredékét kapta. Kérte, hogy a költségvetési vita ne sportkoncepció vita legyen. A közgyőlés információhiány alapján döntött egy adott forrás elvonásáról úgy, hogy a határozatot nem változtatta meg, és a döntést nem

45 vizsgálta felül, valamint az alpolgármester javaslatával szemben nem egységesítette a sporttámogatások összegét egy alapban, amelyet azután egy koncepció mentén lehetne kezelni, hanem 1 millió forintot leemelt. Javasolta, hogy ezt a kérdést a sportkoncepció vitája során tárgyalja meg a testület, és a forrást ad-hoc módon ne emeljék le. Így nem követhetı a rendszer. Változtassa meg a forrást a közgyőlés, és akkor el lehet venni a forrást, de ezt nem javasolta, mert ez az összeg hasznosulni fog. Az alap sporttámogatás évek óta szinte alig változott, és sokkal alacsonyabb mértékben nıtt, mint az infláció Magyarországon. Kérte, hogy ne legyen sportkoncepció vita a költségvetési vita közben. (Kazetta 2/2 556-3/1 025) Hrabovszki György alpolgármester: Visszautasította, hogy a közgyőlés ad-hoc jellegő döntést hozott ebben az ügyben. Két alkalommal tárgyaltak a témáról vezetıi értekezleten, egy alkalommal kibıvített vezetıi értekezleten, ahol a frakcióvezetı is jelen volt. Lett volna alkalom arra, hogy Velkey Gábor alpolgármester utánanézzen bizonyos dolgoknak. A vezetıi értekezleteken egyetlen egy aggályt sem fogalmazott meg, és most „visszacsempészi” az 1 millió forintot, ez nem korrekt eljárás. (Kazetta 3/1 025-031) Pap János polgármester: A probléma az volt, hogy az elızı sportbizottsági elnöknek sem volt tudomása arról, hogy mi ez az 1 millió forint. Senki nem tudta, ennek ellenére a közgyőlés elıtt van az elıterjesztés. (Kazetta 3/1 031-035) Köles István képviselı: Nem gondolta, hogy ekkora vihart kavar majd ez az ügy. Azt mondta el, hogy az 1 millió forint közgyőlési döntés alapján került a mostani helyére. A lényeg az volt, hogy az olimpián esetleg részt vevı sportolóknak valamilyen plussz támogatást kell nyújtani. Külön edzıtáborban kell részt venni, és még nagyon sok olyan plussz költség van, amely az egyesületeket terheli egy olimpikon felkészülése során. Erre különítették el az 1 millió forintot. Az elızı közgyőlésen már elmondta ezeket a dolgokat. Akinek ez az információ nem elegendı, nézzen utána az ügynek. (Kazetta 3/1 035-043) Pap János polgármester: Jó, hogy ezt az információt Köles István képviselı elmondta. Nem keresi ki, hogy mit mondott az elızı közgyőlésen, mert annak nincs jelentısége. Melyik határozatot helyezi hatályon kívül a közgyőlés, és melyiket helyezi vissza hatályába. Van egy 2002. májusi határozat, melyet módosítani kell. Úgy tőnik, hogy a határozati javaslat II. része mindenki számára elfogadható. Elhangzott olyan javaslat, mely szerint az 1 millió forint forrása az általános tartalékalap, másik javaslat szerint pedig a sporttámogatással biztosított elıirányzat legyen a forrás. Szavazásra bocsátotta a sporttámogatással biztosított elıirányzatot. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 16 igen, 2 nem szavazattal, 9 tartózkodással a javaslatot elfogadta.

Szavazásra bocsátotta a II. határozati javaslatot a következı módosítással: „különít el a városi költségvetés külön során” helyett „különít el a sporttámogatások elıirányzatából” kerüljön be. (Kazetta 3/1 043-093)

46 A közgyőlés a támogatás forrásáról 16 igen, 2 nem szavazattal, 9 tartózkodással, a határozatról 16 igen, 1 nem szavazattal, 9 tartózkodással döntött, és a következı határozatot hozta: 79/2003. (II.27.) közgy. HATÁROZAT I.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése 51/2003.(I.30.) határozatának 3. pontjából a következı tagmondatot törli: „olimpikonok támogatása elıirányzatról 1.000.000 Ft-ot töröl.”

II.

Békéscsaba Megyei Jogú következıképpen módosítja:

Város

Közgyőlése 178/2002.(V.2.) határozatát

a

1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a város olimpikonjainak felkészítésére minden évben 1.000.000 Ft-ot különít el a sporttámogatások elıirányzatából.

2./

A felhasználás módja: az olimpia elıtti évben az addig felhalmozott összeg (2003-ban 2.000.000 Ft, a késıbbiekben 3 millió forint), az olimpia évében az esedékes év (1.000.000 Ft) pénzügyi kerete. A pénzügyi keret sportágak és sportolók közötti felhasználásáról a Közmővelıdési, Ifjúsági és Sportbizottság dönt. A városi támogatás a Magyar Olimpiai Bizottság által megnevezett, a mindenkori olimpiai keretbe jelölt békéscsabai sportolók egyesületeinek külön szerzıdés alapján fizethetı ki. A támogatás a tárgyév május 1-jéig kifizetendı. A támogatás a sportolók utazási, szállás- és étkezési költségeire, sportorvosi költségekre, sportszerek, sportfelszerelések vásárlására használható fel. A támogatási összeg felhasználásáról a tárgyév december 31-éig tételesen, hitelesített számlamásolatokkal kell elszámolni és arról a közgyőlést tájékoztatni. Forrása: a sportelıirányzat

Felelıs: Határidı:

Velkey Gábor alpolgármester értelem szerint

Napirend tárgya:

Tájékoztató az olaszországi REVET hulladékhasznosító cég ajánlatáról

Pap János polgármester: Módosító javaslatként hangzott el, hogy a megvalósíthatósági tanulmány ismeretében tárgyalja a közgyőlés a napirendet. (Kazetta 3/1 093-111) dr. Molnár Zsolt képviselı: Kérdése, hogyha megszavazza a módosító javaslatot, akkor az elsı szakasz? Az elmúlt évben járt a városban az olaszországi cég, és most újra eljöttek, mert komolyan gondolják az ajánlatot. A cégnek annyi kérése volt, hogy az önkormányzat a városban nyisson számukra egy irodát, mert a megbízójuknak igazolni kell, hogy az önkormányzat támogatja ıket. Ha megszavazza a határozati javaslatot, akkor késleltetik a

47 programot? Ha így van, akkor nem szavazza meg. Annyit kértek, hogy legyen egy személy, aki tud angolul, illetve legyen telefon- és faxszám, amit a megbízónak le tudnak adni, mert ezt részükre elıírták. Az önkormányzat megígérte tavaly, hogy mindezt biztosítja részükre. (Kazetta 3/1 111-122) Pap János polgármester: A hivatalban is van olyan, aki tud angolul, de a Vállalkozói Centrum Kft-nél is van ilyen munkatárs. Kialakítani egy irodát számítógéppel, titkárnıt felvenni, teamot összeállítani, miniszter felé beszámolót készíteni, és csak azután derül ki, hogy az egész megvalósítható-e vagy sem. Ez kicsit kérdéses, és ezt írta le a pénzügyi és költségvetési bizottság. (Kazetta 3/1 122-134) Hrabovszki György alpolgármester: Kérdése, hogy a 48.000 euro természetbeni szolgáltatás 12 millió forint? Ez képletes összegben megjelölt 12 millió forint, vagy konkrétan az önkormányzat fizeti a telefont, a faxot és a többit, mert ha igen, akkor ez az összeg tartalommal ki is tölthetı. 12 millió forintnál tudni kellene, hogy ha az újrahasznosító telep – ha létrejön – akkor ezt az önerıt a gazdasági társaság részvényarányában érvényesítheti az önkormányzat? (Kazetta 3/1 134-144) Baji Lajos alpolgármester: A tavalyi évben megkeresték már az önkormányzatot az olasz cég képviselıi. A törvény kötelezi az önkormányzatot arra, hogy a hulladékgazdálkodás szerint a szelektív hulladékgyőjtést megkezdje, és ennek formáját ki kell dolgozni. A törvény kötelezi majd a felhasználót is, hogy újrahasznosított terméket építsen be újra az alapanyagába, mert ellenkezı esetben termékdíjat kell fizetnie. Tehát a bemeneti és a kimeneti oldal is biztosított. Ennek az ügynek a leggyengébb pontja, a legnehezebb része, hogy a lakosságot hogyan lehet átállítani egy szélesebb körő szelektív hulladékgyőjtésre. Egy ilyen üzem létrejöttéhez bizonyos mennyiségő nyersanyagra is szükség van, és ettıl kezdve már nem hulladékról, hanem nyersanyagról van szó. Ezt kellene kidolgozni, megnézni, hogy ez hogyan történik. Erre a munkára az önkormányzatnak munkatársai vannak. Ez az olasz cég a saját kormányánál nyert támogatást, amely egy ilyen projekt beindításához szükséges. Azt mondták, hogy nem pénzzel kell beszállni, hanem azzal a munkával, amit az önkormányzat egyébként is végezne. Nincs elkötelezettsége az olaszok felé, a lényeg az, hogy a közgyőlés foglalkozzon ezzel az üggyel. A cég adott egy pontos ütemtervet, egy módszertani központ szintő lehetıséget biztosítanának. Javasolta, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzon a közgyőlés. Március 4-én jönnek el újra a cég képviselıi. Akit érdekel az ügy, vegyen részt a tájékoztatón. Nem kell kapkodni, hanem meg kell vizsgálni az ügyet, minden felmerülı kérdést fel kell tenni. Azt kérték, hogy március 11-én tarthassanak tájékoztató bemutatót, induljon el a tervnek szélesebb körő kidolgozása, a többit lehet ütemezni. Az önkormányzat saját erejét próbálja meg igénybe venni. A megvalósíthatósági tanulmányt kell elkészíteni, de ezelıtt a közgyőlésnek is foglalkoznia kell. Javasolta, hogy március elején tegyen az önkormányzat szándéknyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy kíván foglalkozni a szelektív hulladékgyőjtéssel. Vannak szakemberek, akik ezzel foglalkozhatnak, sıt még angolul tudó titkárnı is van. A munkát kezdjék meg. A TAPPE Kft is érdeklıdött ez iránt, sıt egy másik hulladékhasznosító cég is jelentkezett. Nemcsak ezekrıl az emberekrıl van szó, hanem egy metodika beindításáról. (Kazetta 3/1 144-193)

48 dr. Molnár Zsolt képviselı: Megszavazza a határozati javaslatot, ha tudomásul veszi a közgyőlés azt, hogy a cég képviselıi azt kérték, hogy jelöljenek ki egy felelıs embert, akit fel tudnak hívni. Ez a munka az önkormányzaton belül megoldható. (Kazetta 3/1 193-208) Tímár Imre képviselı: Egyetértett a határozati javaslat mindkét pontjával, valamint a pénzügyi és költségvetési bizottság állásfoglalásával is. Felhívta a közgyőlés figyelmét arra, hogy ezzel egyidejőleg tekintsen vissza a TAPPE Kft-vel kötött üzemeltetési szerzıdésre. Annak idején, amikor a TAPPE Kft benyújtotta vételi szándékot a Mazán L. utcai Városüzemeltetési Kft megvásárlására, azt ígérte, hogy a szelektív hulladékgyőjtést megszervezi és beindítja. Ezt az ígéretet most számon lehetne kérni, vagy meg lehetne kérdezni, hogy miért felejtette el azt az ajánlatát, amelyet a szelektív hulladékgyőjtéssel kapcsolatban tett. Javasolta, hogy a közgyőlés fogadja el a határozati javaslatot, és bízza meg a városüzemeltetési és környezetvédelmi bizottságot, valamint a gazdasági bizottságot, hogy vizsgálja felül az elmondottakat a szerzıdéskötéssel kapcsolatban. Ha nem helytálló, amit mondott, akkor visszavonja az eddigieket. Ha jól tudja, a szelektív hulladékgyőjtést már el kellett volna kezdıdnie. Kérte, hogy a polgármester bocsássa szavazásra az elmondott javaslatát. (Kazetta 3/1 208-234) Galisz Géza képviselı: Kérte, hogy a határozati javaslat egészüljön ki azzal a ponttal, miszerint a közgyőlés támogatását a Vállalkozói Centrum Kft-n keresztül kívánja megvalósítani, és felhívja a Kft-t, hogy az irodahelyiségrıl, valamint a személyi és tárgyi feltételekrıl gondoskodjon. Sem a gazdasági, sem a városüzemeltetési és környezetvédelmi bizottság hatásköre így nem csorbul, természetesen, mint szakbizottságok foglalkozzanak a kérdéssel, és a következı ülésen a testület térjen vissza az ügyre. (Kazetta 3/1 234-253) dr. Futaki Géza képviselı: Elhamarkodottnak tartotta azt, ha most együttmőködési megállapodást kötne az önkormányzat a REVET céggel, mert az már kötelezettségekkel jár. Egyetértett azzal, hogy a késıbbiek folyamán részt vegyen az önkormányzat ebben az ügyben. A mostani szolgáltatási szerzıdésben minden beszállított 1000 tonna hulladék után a város 1 millió forintot kap. 30 ezer tonna beszállított hulladékra van tervezve az évi hulladékbeszállítás, tehát ez azt jelenti, hogy az önkormányzat a TAPPE Kft-tıl évi 30 millió forintot kap. Ha a elkezdıdik a szelektív hulladékfeldolgozás, még a kapun való beszállítás elıtt, akkor csökken a beszállított mennyiség, azaz csökken a város kasszájába befolyó pénz. Meg kell vizsgálni, hogy ez milyen összeget jelent. Az értékesebb részt veszik ki, amibıl pénz is származik. A depónia építésére kötelezték a TAPPE Kft-t, amennyiben késıbb telik meg, úgy nem kell megépíteni, akkor viszont az önkormányzatot hátrány éri, a TAPPE Kft pedig elınyhöz jut. Az is kérdés, hogy az úthasználatot hogyan fogják rendezni a megyében, mert egy ilyen rész 100 km-es körzetbıl győjti be a hulladékot. Az úthasználatért kap pénzt az önkormányzat? A következı kérdés a közbeszerzési eljárás, amit nem lehet megkerülni, ugyanúgy nem lehet megkerülni a versenyszabályzatot sem. Pályázatot kell kiírni erre a feladatra. Egy megvalósíthatósági tanulmányban ezekre a kérdésekre megnyugtató választ kell adni. Elfogadja azt, hogy a kapcsolattartás érdekében meg kell jelölni egy telefonszámot és faxot. Javasolta, hogy a polgármester titkárságát jelöljék meg erre a célra. A közgyőlés ne kötelezze el magát együttmőködési szerzıdésben, mert a feltett kérdések nincsenek megválaszolva. (Kazetta 3/1 253-292)

49 Galisz Géza képviselı: Nem köt szerzıdést a közgyőlés, csak beengedi a városba a cég képviselıit. Megkérdezték az önkormányzat véleményét, mert fontosnak tartják a véleményt, az ügyet, és fontosnak tartják azt a támogatást, amelyben az önkormányzat hozzájárul a mőködésükhöz. Arról van szó, hogy a cég valamint ki szeretne próbálni. Még nem lehet tudni, hogy a város számára ez milyen bevételi forrást, milyen többletmunkahelyi lehetıséget jelent. Lehetséges, hogy a módosító javaslatban elhangzott módon mőködjön ez a társaság mindaddig, amíg egy megvalósíthatósági tanulmány elkészül. Sem a gazdasági, sem a városgazdálkodási és környezetvédelmi bizottság jogköre nem csorbul azáltal, hogy elindul az együttgondolkodás. Ezután lehet gondolkodni, kérdéseket feltenni, azokat megválaszolni, és csak ezután dönthet a közgyőlés. Kérte, hogy a képviselık fogadják el az elıterjesztést. (Kazetta 3/1 292-315) dr. Molnár Zsolt képviselı: A Vállalkozói Centrum Kft munkatársa tud angolul, meg kell adni a nevét, az iroda faxszámát, és ez elegendı lesz az olasz cégnek. Ebben semmilyen elkötelezettség nincsen. (Kazetta 3/1 315-325) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta Galisz Géza képviselı módosító javaslatát, mely szerint a Vállalkozói Centrum Kft-n keresztül kíván részt venni az önkormányzat a program elıkészítı szakaszában. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 20 igen, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadta.

Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyőlés a határozat 1./, 2./ pontját 18 igen szavazattal, 3 tartózkodással, 3./ pontját 20 igen, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodással fogadta el, és a következı határozatot hozta: 80/2003. (II.27.) közgy. HATÁROZAT 1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a REVET cég szelektív hulladék feldolgozásra irányuló helyzetelemzés és megvalósíthatósági tanulmány elkészítésében való közremőködést tudomásul veszi.

2./

A környezetvédelmi, valamint pénzügyi- gazdasági megvalósíthatósági tanulmányok eredményeinek ismeretében a közgyőlés ismét napirendre tőzi a hulladék újrahasznosító telep megvalósításának témakörét.

3./

A közgyőlés a program elıkészítı szakaszában a Békéscsabai Vállalkozó Centrum Kft. közremőködésével kíván részt venni.

Felelıs: Határidı:

Baji Lajos alpolgármester 2004. január 31.

Pap János polgármester: Kérte a közgyőlést, hogy amikor a Vállalkozói Centrum Kft éves üzleti tervét tárgyalja, akkor ezt vegye figyelembe.

50

Elmondta, hogy a Mokos-teremben véradó napot tartanak. 13.20 órakor ebédszünetet rendelt el, majd a testület 14.45 órakor folytatja munkáját. (Kazetta 3/1 325-367)

K.m.f.

Pap János polgármester

Dr. Simon Mihály c. fıjegyzı