CREDO. A NAGYBAJOMI ÉS PÁLMAJORI EGYHÁZKÖZSÉGEK LAPJA 17. évfolyam 4. szám május. 500 éves a csíksomlyói kegyszobor

CREDO A NAGYBAJOMI ÉS PÁLMAJORI EGYHÁZKÖZSÉGEK LAPJA 2015. május 17. évfolyam 4. szám - 169 -

500 éves a csíksomlyói kegyszobor

CREDO - 2015. május


500 éves a csíksomlyói kegyszobor

A Kis–Somlyó hegyen állnak a kápolnák. A Salvator kápolna a 15. század második felében épült, a 16. században Csíksomlyó első, gótikus, Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templomát 1442–1448 között építették a ferencesek, Hunyadi János segítségével, a törökök felett aratott győzelem után. A templomot 1661–ben az Erdélybe betörő török–tatár seregek felgyújtották. Ekkor még felújították, végül 1802–ben lebontották. A ma is álló barokk templom, kegytemplom, 1804–1876 között épült fel. A templomban látható A Nagy–Somlyó hegyen már a 11.–12. században vár állt, a Sóvár, ennek falmaradványait, ill. alapjait Orbán Balázs még látta. A vár a tatárjárás során mehetett tönkre. A Sóvár közelében a 14. században ferences kolostor épült, de egyes feltevések szerint az első kolostor még Szent István idejében épülhetett. A kolostorból már csak kevés falmaradvány látható. A Nagy–Somlyó tetején kilátó is található. A hagyomány szerint Hunyadi János csapatai a Salvator kiáltással rohantak a törökre a győztes ütközetben. A kicsi Szenvedő Jézus kápolna 1810– ben épült. Az első Szent Antal kápolna az 1661–es török–tatár dúlás után épült, többször javították, ill. átépítették. Itt áll a remetelak is. Kicsit lentebb a nyereg oldalán a Makovecz Imre tervezte kápolna. A Kis–Somlyóra vezet fel a keresztút.

Csíksomlyó első, gótikus, Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templomát 1442–1448 között építették a ferencesek, Hunyadi János segítségével, a törökök felett aratott győzelem után. A templomot 1661–ben az Erdélybe betörő török–tatár seregek felgyújtották. Ekkor még felújították, végül 1802– ben lebontották. A ma is álló barokk templom, kegytemplom, 1804–1876 között épült fel. A templomban látható A Nagy–Somlyó hegyen már a 11.–12. században vár állt, a Sóvár, ennek falmaradványait, ill. alapjait Orbán Balázs még látta. A vár a tatárjárás során mehetett tönkre. A Sóvár közelében a 14. században ferences kolostor épült, de egyes feltevések szerint az első kolostor még Szent István idejében épülhetett. A kolostorból már csak kevés falmaradvány látható. A Nagy–Somlyó tetején kilátó is található.

A pünkösdi búcsú az első, gótikus templom építése óta szokás Csíksomlyón, de az “igazi” csíksomlyói búcsú hagyománya 1657–ben keletkezett. Ekkor itt gyülekeztek, innen indultak a Hargitára a katolikus csíki, gyergyói és kászoni székelyek, ahol a Tolvajos tetőn legyőzték János Zsigmond erdélyi fejedelem seregét, melyet a hitújítás erőszakos elterjesztésére küldött. 2

A kegyszobor története

– Mikori a szobor első írott említése? – Muckenhaupt Erzsébet, a csíksomlyói régi ferences könyvtár kutatója hívta fel a figyelmet arra, hogy Losteiner Leonárd ferences rendtörténész 1776–1777–ben írt Kronológiájában az 1624. évnél említést tesz a templomnak az évben készített leltáráról, amelyben szerepel egy Szűz Mária–oltár is. Viszont itt még nem egyértelmű, hogy ebben a kegyszoborról van–e szó. Szintén Losteiner ír az 1664. szeptember 26–án kelt szerződésről, amelyet a ferencesek egy brassói mesterrel, Nyerges Jánossal kötöttek. A főoltár és két mellékoltár készítését vállalta Nyerges, a ferencesek pedig kérik, hogy a főoltárhoz használjon fel egy régebbi, a templomban levő Mária– szobrot, valamint Szent Katalin és Szent Borbála szobrát. Egy későbbi, 18. századi metszetábrázolás alapján egyértelmű, hogy a 17. század második felében készült Mária–oltáron már a kegyszobor alakja állt. A Szűzanya feje fölött pedig két angyal tartotta a koronát. A két női szent szobra ma a Csíki Székely Múzeum gyűjteményében van. A 17. századi oltárok 1802–ig álltak, ekkor bontották le a régi, későközépkori templomot és elkezdték az új templom alapozását. Amikor két évvel ezelőtt megtisztította a szobrot, Mihály Ferenc megállapította, hogy eredetileg egy gyöngyökkel díszített, fából készült hajpánt volt a fején, ami egykorú magával a szoborral. A jelenleg látható tiara – fából készült hármas korona – pedig 17. századi munka. Díszítése hasonlít a csíkszentmártoni Mária–szobor koronájához, amely 1675–ben készült. Feltételezhető, hogy a csíksomlyói Mária– szobor nem egy önmagában álló alkotás lehetett a 16. században sem. A korabeli oltárművészet ismeretében és a hozzánk közelebb álló, Erdélyben (Szászföldön és Csíkban) fennmaradt későközépkori oltárok példái alapján úgy gondoljuk, egy szárnyas oltárnak a része volt, és annak középszekrényében foglalhatott helyet. Legközelebbi példa erre a csíkmenasági oltár, amely a budapesti Nemzeti Galéria gyűjteményében található. Mihály Ferenc restaurátor meglátása, hogy a hársfából készített szobor hátoldala a korabeli gyakorlatnak megfelelően kivájt volt. A szobor hátoldalához rögzített sugárkoszorút az 1840–es években fenyőfából készítették, amikor a jelenleg is látható főoltár szerkezetét kialakították, 1844 és 1848 között. Ekkor át is festették a kegyszobrot: a Szűzanya ruháján az eredeti vörös színre fehéret festettek és a palástot is újraaranyozták.

A csíksomlyói kegyszobor készítésének ötszázadik évfordulóján jubileumi Mária–évet hirdetett 2014–15–re a csíksomlyói kegytemplom és kolostor. Az 1510–1515 között hársfából készült reneszánsz szobor, Szűz Mária kegyszobor, melynek számos csodát tulajdonít a hagyomány. A világ legnagyobb ismert kegyszobra, mérete: 2,27 m. Daczó Katalin beszélgetett Hegedűs Enikő művészettörténésszel a Csíksomlyói Szűz Mária– szobor történetéről. (Az interjút a Rómkat.ro közölte.)

– Körülbelül ötszáz éves a kegyszobor, és mint a ferencesek hangsúlyozták, ez egy kijelölt év, amikor a szobor fél évezredét ünnepeljük. Honnan tudjuk, illetve tudhatjuk–e pontosan, hogy mikor készült? – Pontos dátumot nem lehet tudni, és ha magának a szobornak, mint alkotásnak nézzük a korát, akkor is csak analógiák alapján feltételezhetjük, hogy a 16. század elején keletkezett. Ismeretlen a mester és a készítési hely is. A somlyói szoborral hasonlóságot mutató csíkszentmártoni Madonna–szobor talapzatán az 1525–ös évszám szerepel. Feltételezhető, hogy a kegyszobor ezt megelőzően készült. Datálását Balogh Jolán az erdélyi reneszánszról írt tanulmányában az 1510–20–as években határozta meg. Őrá hivatkozik Boros Fortunát és Benedek Fidél is. A középkori Magyarország oltárművészetével foglalkozó kutatók álláspontjait összegezve csupán azt mondhatjuk, hogy a csíksomlyói Mária–szobor a 16. század első negyedében készült.

3



– Azt szokták mondani, a csíksomlyói Szűzanyára, hogy székely Madonna… – A Székelyföldön is, ahogy az egész Kárpát–medencében, – de kiterjeszthetjük akár egész Európára, – minden korszakban minden templomnak kellett, hogy legalább egy oltára legyen. A helyi lehetőségek függvényében lehettek kisebb vagy nagyobb, színvonalasabb vagy kevésbé színvonalas oltárok, szobrokkal és táblaképekkel díszítve. Egy–egy korszakban az oltárfelépítmény szerkezete, valamint az ábrázolások típusai és tematikái gyakran ismétlődtek. A 16. század első negyedében fennmaradt erdélyi szárnyas oltárok táblaképei gyakran Dürer– metszetekre vezethetőek vissza. A 15–16. századra jellemző volt az is, hogy a mesterek vándoroltak. Egy–egy renden belül pedig még inkább hozzájuthattak mintákhoz vagy könyvekben illusztrációkhoz. A somlyói szoborhoz hasonló ábrázolások – több– kevesebb sajátos vonással – gyakoriak a 16. század első negyedében az Alpoktól északra eső területek– Olvastam feltételezéseket, melyek szerint en, és jellemzőek a Magyar Királyság Mohács előtti Brassóban készülhetett. időszakára is. Évszázadok folyamán a székely nép – Valóban, ez megjelenik a szakirodalomban is. annyira magáénak érezhette a csíksomlyói Szűzanya Viszont legutóbb Sarkadi Nagy Emese művészet- szobrát, hogy feltehetően ezért is terjedt el a nép történész az erdélyi későközépkori oltárművészetről körében a székely mivolta. írt, 2012–ben angol nyelven megjelent tanulmánykötetében felhívja a figyelmet arra, hogy az – Miért éppen Napba öltözött Asszony a csíksomerdélyi szász emlékanyag tekintetében is nehézségek lyói kegyszobor? adódnak a műhelyek azonosítása, illetve a fennma– A Napba öltözött Asszony ábrázolása nagy radt oltároknak a segesvári, brassói vagy nagyszebeni jelentőséggel bírt a 15–16. század folyamán. Az oboltárkészítő műhelyekhez való társítása tekintetében. szerváns ferences rend római anyakolostorában is A csíksomlyói szoborral nagy hasonlóságot mutató, – amelyet éppen a csíksomlyói búcsút engedélyező egykori székelyzsombori – Lövétéről származó – IV. Jenő pápa adott át az obszerváns ág részére – oltár, amely ma a kolozsvári Szépművészeti Múzeum fontos volt a kultusz. A Jelenések könyvében és Teremgyűjteményében látható, valamint a csíkmenasági tés könyvében szereplő, kígyót eltipró Asszony képe oltár nem a brassói, hanem segesvári műhelyekhez az eretnekségek idején intő, ugyanakkor védelmező köthető. jellé válhatott. Ugyanakkor IV. Sixtus pápa törökellenes búcsúkiváltságai is a Napba öltözött Asszony – A székelyzsombori oltár középső szekrényébe kultuszképéhez kapcsolódtak. A magyarországi befért volna egy 227 cm magas szobor, mint a csík- ferencesek kolostorai pedig éppen a töröktől veszésomlyói? lyeztetett déli országhatárokon, valamint az északi – A székelyzsombori oltárnak körülbelül 2 méter huszita vidékeken helyezkedtek el. magas középszekrényében a Mária–szobor 152 A csíksomlyói Szűzanya–szobor megfelel a kocentiméter magas. Az oltárfelépítmény méretét rabeli Napba öltözött Asszony megjelenítésének. szabadon alakították. Elég csak a krakkói vagy A Gyermek Jézust karján tartó Szűzanya egy fél kassai dóm hatalmas oltárépítményeire gondolnunk. földgömbön áll, a lába alatt ott a félhold sarlója, abban A csíksomlyói kegyszobor Mihály Ferenc restaurátor pedig az istenanyaságát tagadó eretnekség szimbólumérése alapján: korona nélkül 210 centiméter, ma. A 15–16. században a félhold a török veszélyre koronával pedig 253 centiméter. utalhatott. A Szűzanyától elsősorban e nagy veszedelem, valamint az eretnek tanok elterjedése ellen 4

A kegyszoborhoz fűződő csodák, ima–meghallgatások

kértek és kaptak védelmet. A somlyói szobor ábrázolásának a népi vallásosságban betöltött szerepét Bálint Sándor a Sacra Hungaria című tanulmányában, valamint Tánczos Vilmos néprajzkutató részletesen elemzi.

Temérdek történet fűződik a Csíksomlyói Mária kegyszoborhoz, sok csoda történt vele a századok folyamán és sok ima meghallgatásra talált. Többször olyan fényben ragyogott a szobor, hogy világossága betöltötte a templomot. Nagy katasztrófák előtt szomorúnak látták az emberek az arcát. Az 1620–as évek derekáról származik egy visszaemlékezés, amely szerint mise alatt fehér köd gomolygott ki a sekrestyéből, a hívek fölé szállt, majd eloszlott. Azt sajnos nem örökítették meg, hogy mire utalt a jelenség. 1746 karácsonyán, majd január 8–án ugyanaz a dolog ismétlődött meg, Jézus kezében lángot kapott a díszvirág. A hívek azt hitték, hogy egy gyertya miatt gyulladt fel, megvizsgálták, de Jézus keze nem perzselődött meg. A legismertebb történet a tatárok 1661–es betöréséhez kötődik, amikor nem sikerült elrejteni a szobrot. A támadók felgyújtották a kolostort és a templomot, a szerzeteseket meggyilkolták vagy rabszolgasorba kényszerítették. A lakosság a templom falai között keresett oltalmat, Máriához könyörögtek. A tatár kán látta, hogy az emberek körbeveszik a szobrot, utasítást adott katonáinak, hogy szállítsák el. Feltették egy szekérre, de annyira megnehezedett, hogy nyolc ökör sem tudta elhúzni. A dühös tatár ledobatta a szobrot a földre, és kardjával elkezdte kaszabolni Mária alakját. A vágások nyomai ma is láthatóak a nyakon és a homlokon. A tatár vezér karja megbénult, majd katonáival együtt elmenekült. Annak ellenére, hogy a támadók felgyújtották a kolostort és a templomot, a szobron semmilyen égési nyomot nem találtak. Fel sem sorolható az összes csoda, amely Mária lábainál elmondott ima után következett be. Rengeteg beteg, elkeseredett ember nyert vigaszt és gyógyulást itt, a hálából elhelyezett táblák az oltár mellett láthatóak. A történelem viharai miatt, Szűz Mária szobrát két alkalommal is elmenekítették Csíksomlyóról, 1916– ban Székelyudvarhelyen, majd Kolozsváron helyezték biztonságba a háború miatt, 1920–ban tért haza. Az idők folyamán a hívőknek a kegyszobor előtt elmondott imája, a Boldogságos Szűz Mária közbenjárására, igen sokszor meghallgatásra talált. Ennek emlékét őrzik a kegyszobor két oldalán kifüggesztett emléktáblák.

– Óhatatlanul másként közelítünk a kegyszoborhoz, mint egy átlagos szoborhoz. Mintha lelke volna… Mitől lesz egy szobor csodákkal ékeskedő? Mi a fizikailag meg nem fogható, de mégis körülötte levő mítosz? – A katolikus teológia tanítása szerint az Istennel való találkozásban elsősorban a szentségeknek van kegyelemközvetítő szerepük. Ugyanakkor a szentek és kiemelten a Boldogságos Szűzanya közbenjárónk. Viszont közvetítésük és jelenlétük tapasztalata nem kötött sem tárgyhoz, sem pedig helyhez. Véleményem szerint alapvetően az emberségünk igényli a látható és kézzel érinthető jeleket. Minden korban és kultúrában kimutatható az igény az égiekkel való találkozás kiemelt helyeire. A csíksomlyói Szűzanya–szoborhoz nem csupán egyéni, hanem közösségi, történelmi sorsfordulók is kapcsolódnak. Gondolhatunk itt Csík katolikus hitben való maradására, a hagyomány szerinti 1567. évi ütközetre, vagy 1694 februárjában az ismételt török támadás kivédésére, és arra a számtalan csodás gyógyulásra, amit a 18. században feljegyeztek. Nem véletlen tehát, hogy a csíksomlyói kegyszobrot már jóval a 18. század vége előtt – amikor Batthyány Ignác erdélyi püspök hivatalosan csodatevő Segítő Máriának ismerte el – a ferencesek és a székely nép körében csodákkal jeleskedő Boldogasszonynak tartották. Közbenjárását évszázadok óta kérjük, egyéni és közösségi életünkért ma is hozzá esedezünk. (Magyar Kurír)

5



Horváth Józsefné Annuska: MÁRIA DICSÉRETE Te vagy hajnali pirkadat, Te vagy a bíborvirág, Te vagy lelkünk édes vigasza, Mária édes Szűzanyánk. Te vagy Igazgyöngy, drága kincs, Téged nem pótol semmi, Te vagy virágzó Aranyág, Veled nem ér fel senki.

A katolikus hívőknek a kegyszobor előtt elmondott imája, a Boldogságos Szűz Mária közbenjárására, sokszor meghallgatásra talált. A hála, kegyelet és csodás gyógyulások zálogaiként sok értékes fogadalmi tárggyal ajándékozták meg a kegyszobrot, mindazok, akik csak tapasztalták a Szűzanya segítségét. A fogadalmi tárgyak a 17.–18.–19. századokban készültek. Az ezüst emléktárgyak olyan alakúak lettek, amit ki akart vele az ajándékozó fejezni, szem, láb, kar, térdeplő formában. Ezeknek értékesebbjei a tatárdúláskor elvesztek, de azóta ismét nagyra növekedett a számuk. Az 1940–es évektől napjainkig, márványból készültek a hála és kegyelet jelét megörökítő táblák, melyek arról tanúskodnak, hogy a Szűzanya most is meghallgatja tisztelőinek imáját. Számos legenda örökítette meg a csíksomlyói kegyszobor csodáit. A Szűzanya oltalmába vetett hit nagyon hamar elterjedt a katolikusok körében, amelynek következtében Csíksomlyó a székelység legjelentősebb búcsújáró helyévé vált. A hit szerint a „Napbaöltözött Asszony” arcának színeváltozása, a feltűnő szomorú arckifejezése a hívek számára jelezte valamilyen ellenség, vagy veszély közeledtét és többször könnyezett is. A hagyomány szerint a csíksomlyói kegyszobor figyelmeztetésének és közbenjárásának tulajdonítják a székelyek azt, hogy 1567–ben a Tolvajos–tetőn le tudták győzni János Zsigmond seregét, amely hitük erőszakos megváltoztatására akarta kényszeríteni őket. A győzelem után szent hellyé vált a csíksomlyói kegytemplom, az ott megtartott pünkösdi búcsúk pedig a keresztény magyarság hitéletének hatalmas népünnepélyévé nőtte ki magát.

Te vagy a remény sugára, Te vagy a kapaszkodónk, Te vagy a Napfényes Csillag, Te vagy az útmutatónk. Te, kit az Úr kiválasztott, Te Isten szent temploma, Benned lett Testté az Ige Szeplőtlen Szűz Mária. Te vagy az Úr Jézus Anyja, Hozzád száll kérő imánk. Szólj érettünk Szent fiadnál Mária! Édes Szűzanyánk.

A visszatérő győztes székelyek ekkor megfogadták: minden évben pünkösdkor elzarándokolnak Csíksomlyóra. Mára a csíksomlyói pünkösdi búcsú és zarándoklat a magyarság legnagyobb találkozója, az összefogás jelképe.

6

Helytörténet

Venczel Ferenc atya az újmiséje után továbbra is a szemináriumban maradt, mint studens pater (tanuló atya), mert be kellett fejeznie a teológia 5. évfolyamát, és le kellett vizsgáznia az előírt teológiai tantárgyakból. A szemináriumi tanulmányok végén néhány napig pihenhetett a családi körben, de 1946. június 15– én már átvette a nagybajomi kápláni munkakört. Venczel atyát igen hamar elfogadta és megszerette a plébánosa és a jó hívek egyaránt. Jó szónok volt. Szeretett tanítani. Vidám természetű, nagy munkabírású és segítőkész lelkipásztorként ismerték meg. A növendékeivel és a hívekkel igen jó kapcsolatot alakított ki. Mindvégig boldog káplánként élt és működött Nagybajomban. 1947. november 15–én váratlanul érte Venczel atyát az egyházmegye dispozíciója, amikor Somogyhárságyba helyezték ideiglenes lelkipásztornak. Ezt a munkakörét is kiválóan látta el. Ennek köszönhető, hogy 1948–ban Óhidra helyezték szervező lelkésznek. Nagy szorgalommal, rengeteg munkával látott neki a lelkészség létrehozásához. A templomi restaurálásokhoz, az új parókia korszerűsítéséhez és a villanybevezetéséhez. Egy év alatt elkészült minden. 1949–ben már hivatalosan is lelkészség lett az óhidi egyházközség. A sok munka által igen közel került a híveihez. A kis faluban mindenkit nagyon jól ismert és megszeretett. Itt is igen jól érezte magát. A püspökség nagyra értékelte Venczel atya szervezői talentumát és munkaszeretetét, ezért is helyezte át 1954–ben egy igen nehéz plébániára, Kutasra, ahol mindent elölről kellett kezdenie. Rá várt a plébánia korszerűsítése, otthonossá tétele, a melléképületek tatarozása és a legnagyobb kihívás, az új templom fölépítése, mert a gyönyörű barokk templomot a németek fölrobbantották. A templom olyan mértékben megrongálódott, hogy le kellett bontani. Az egyházmegyei hatóság egy óriási méretű templom fölépítését adta parancsba, mert azt gondolták, hogy Kutas lélekszáma rohamosan növekedni fog. A hatalmas, stílustalan templom fölépítése igen nagy anyagi áldozatot és rengeteg munkát követelt a hívektől és a lelkipásztortól egyaránt. A templom elkészült, miséztek benne, de még a plébános utódoknak is igen sokat kellett fáradozniuk, hogy a nagyméretű templomot széppé és áhítatot keltővé tegyék a hívek számára. Venczel Ferenc plébános atya igen érdekes lelkipásztor volt. Komolyan gazdálkodott. Nagy hozzáértéssel művelte a plébánia megmaradt földjét, állatokat tartott és több gyermeket nevelt föl, akik az árvaház után valóságos otthonra leltek a kutasi plébánián.

Marics József (Berzence) Nagybajomi plébánia káplánjai 5. VENCZEL FERENC (1946–1947) Abaligeti Kázmér káplán úr plébánosi kinevezése után nem maradt sokáig árván a nagybajomi káplánszoba. Az egyházmegyei hatóság egy 29 éves újmisés atyát, Venczel Ferencet küldte hozzánk, hogy hűséges munkatársa legyen a plébánosának. Venczel atya 1917. március 24–én született Veszprémben. Venczel Ede kéményseprőmester és Barsch Júlia gyermekeként látta meg a napvilágot. Szerény képességű, de igen szorgalmas és komoly gyakorlati érzékkel megáldott egyéniség volt. Az elemi iskola befejezése után pár évig kéményseprőként dolgozott, majd Kispesten a munka mellett megszerezte az érettségit. 1941–ben 24 évesen jelentkezett Veszprémbe kispapnak. Fel is vették az ősi szemináriumba. Kispaptársai igen szerették, mert kiegyensúlyozott, jólelkű, példás magaviseletű és szorgalmas kispapnak fogadták el. Mindvégig baráti szeretettel segítették, főleg a nehezebb teológiai tantárgyak tanulásában. 1945. december 16–án, a Karácsony előtti szent Várakozás idején szentelte pappá Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspök a veszprémi székesegyházban. Azért kérték föl a szomszéd egyházmegye főpásztorát a papszentelésre, mert ekkor nem volt nékünk püspökünk. Mindszenty József főpásztorunk már elköszönt tőlünk és átvette az esztergomi főegyházmegye kormányzását. Dr. Bánáss László apostoli kormányzót pedig még nem szentelték püspökké. Shvoy Lajos megyéspüspök 7



A plébános atya gondozta, istápolta, tanította őket, akikből többen hasznos tagjai lettek a hazának és az egyháznak is. A lelkipásztor nevelt gyermekei, amikor már családapákká váltak, a családjukkal együtt gyakran fölkeresték az édesapaként szeretett kutasi plébánost. Venczel atya a 20 éves kutasi plébánossága alatt felújította a filiális kápolnákat, korszerűsítette a plébániát és lelkiismeretesen, buzgón pasztorálta a rábízott lelkeket. 1974. szeptember 14–én elhunyt Dezsényi János szuloki plébános. A főpásztor Venczel atyát nevezte ki a megárvult parókia lelkipásztorának. Az új plébános, aki sváb származású volt igen hamar otthonra talált a szuloki plébánián és hívei körében. Az örömét csak fokozta, hogy szép templomot, új plébániát, jó híveket, kiválóan megszervezett filiákat kapott a Gondviselő Istentől. Ferenc atya nagy elánnal, vidám természettel fogott hozzá a lelkipásztori munkálatokhoz. A szuloki híveknek igen tetszett, hogy a templomuk búcsúnapján, október 28–án, Szent Simon és Júdás apostolok ünnepén megtartott búcsúi nagymisén mindig 30–35 körül mozgott a jelenlevő atyák létszáma. 1975–ben az a megtiszteltetés érte, hogy kinevezték a barcsi esperesi kerület helyettes esperesévé. Az 1980–as évek elején átépítette és korszerűsítette a szuloki plébániát. Tatarozta a melléképületeket, parkosította a templom környékét és a plébánia udvarát. Szembemiséző oltárt készített a kálmáncsai iskolakápolnában, a lajosházi iskolakápolnát pedig kifestette. Mindkét helyen nagyon lelkes hívek várták a vasárnapi és ünnepnapi szentmisére a szeretett esperesüket. Nagyon jó kapcsolatot ápolt a Szulokról kitelepített svábokkal és családjukkal. Igen gyakran ellátogattak a szülőfalujukba, ahol a helybéliek és a lelkipásztor a legnagyobb szeretettel fogadta őket. A szuloki hívek még ma is emlegetik azokat a szép német nyelvű szentmiséket és szertartásokat, melyeket Venczel atya végzett. Szulok, az országban azon igen kevés plébániák közé tartozott, ahol az új, modern és szép ravatalozóban a hívek végezhették a halottvirrasztást. A falu lakossága a ravatalozóban egy tágas, jól fűthető, és otthonosan berendezett szobát hoztak létre, ahol télen is, a legcsikorgóbb hidegben, a gyászoló család, a rokonság és az ismerősök kulturált körülmények között virrasztottak és imádkoztak az elhunytért.

Venczel Ferenc atyát nagyon jól ismertem és szerettem, mert egy igen kedves, közvetlen és jó papnak tartottam. Élete végéig aktívan munkálkodott. Bizonyára a lelkipásztorkodás terén is még bőven voltak ötletei, elképzelései, megvalósítható tervei, amikor a Jó Pásztor életének 70. évében, 1987. október 12–én magához hívta a Mennyei Hazába. Igen sok pap, a plébánia apraja–nagyja, az előző helyeiből érkező hívek sokasága mellett imádkoztak halhatatlan lelkéért, hogy Jézus Krisztus örök boldogsággal jutalmazza a buzgó, szorgalmas és hűséges papját. Venczel atya igen sokszor megfordult Nagybajomban, számos lelkigyakorlat, búcsúi és ünnepi szentmisék, névnapok, koronák, plébániai látogatások teszik emlékezetessé kedves egyéniségét. Szeretettel gondoljunk rá az egykori kiváló káplánunkra, Nagybajomot haláláig szerető lelkipásztorra.

Hírek innen–onnan A magyar cigány futballválogatott találkozott Ferenc pápával A magyar cigány labdarúgó–válogatott április 15–én, szerdán este fél 9–kor játszott a Svájci Gárda csapatával. Előtte a válogatott tagjai Mezei István menedzser vezetésével részt vettek a szerda délelőtti általános kihallgatáson a Szent Péter téren – tájékoztat a Vatikáni Rádió.

benevezését várják. A vetélkedő feladatait három részletben, havonta jelentetik meg a múzeum honlapján, a válaszokat postán vagy e–mailen kell beküldeni a megjelentetésüket követő 30 napon belül. Az első feladatsor március vége óta elérhető a honlapon. Ebben többek között képekről kell felismerni Márton Áron életútjának a fontos helyszíneit vagy anagrammákat kell alkotni Márton Áron nevét alkotó betűkből. A három forduló alapján a legjobb eredményt elérő csapatok 2015 szeptemberében a Lakiteleki Népfőiskolán megrendezésre kerülő középdöntőben és döntőben mérhetik össze tudásukat. A verseny döntőjébe jutó fiatalok értékes díjakat kapnak. A győztesek jutalmul részt vehetnek egy Márton Áron életútjának helyszíneit végigkövető erdélyi zarándoklaton. A vetélkedőre az első forduló megoldásának beküldésével lehet jelentkezni. A verseny annak a programsorozatnak a része, amely Márton Áron püspök életpéldájának, tanításának a jobb megismertetését tűzte célul a Kárpát–medencében. A programsorozat védnöke Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke. A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegyét 1939 és 1980 között vezető Márton Áron püspök a 20. századi erdélyi magyar közélet egyik legkiemelkedőbb alakja volt. 1944–ben felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, amiért az akkori magyar hatóságok kiutasították Kolozsvárról, ám 1999–ben a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet a Világ Igaza címet adományozta neki. A kommunista hatalommal szemben is állást foglalt. 1949–ben letartóztatták, 1951–ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, majd 1955–ben nemzetközi nyomásra szabadon bocsátották. 1956–tól 1967– ig nem hagyhatta el a gyulafehérvári püspökség épületét, de látogatókat fogadhatott. Püspöksége idején az erdélyi római katolikus egyház nem kötött konkordátumot a román kommunista állammal.

A magyar cigány válogatott immár negyedik alkalommal játszott a Svájci Gárda tagjaival. Előző nap, kedden meghívást kaptak a Vatikánba, ahol a Szentatya testőrsége fogadta őket, és megtekinthették különböző helységeiket, díszes ruháikat, fegyvereiket. Mezei István emlékeztetett, hogy a magyar cigány válogatott Magyarországon is játszhatott már a Svájci Gárda tagjaival, és szeptemberben lesz a következő mérkőzés Budapesten. A menedzser rámutatott: cigányok és nem cigányok együtt képviselik a csapatban Magyarországot 1995 óta. Bárhová eljutnak, barátokat szereznek az országnak. Arra törekszenek, hogy világszerte barátaikká tegyék az embereket. A magyar cigány és nem cigány fiataloknak a csapatban az a céljuk, hogy dicsőséget és békét szerezzenek Magyarországnak és a világnak. Szeretnének a béke válogatottja lenni. Átadtak egy levelet Ferenc pápának, amelyben azt írják, hogy szeretnének a béke csapata lenni, és kérik, hogy fogadja el őket. Forrás: Vatikáni Rádió

Vetélkedővel népszerűsítik Márton Áron erdélyi püspök életpéldáját Kárpát–medencei vetélkedőt hirdetett meg a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum, a Lakiteleki Népfőiskola, a Székelyföld Alapítvány és csíkszeredai magyar főkonzulátus, hogy ismertebbé tegyék Erdély legendás római katolikus püspökének, Márton Áronnak az életpéldáját – közli az MTI. Amint a www.martonaronmuzeum.ro honlapon közzétett felhívásban közölték, a Márton Áron, a XX. század püspöke című játékos versenyre Kárpát–medencei középiskolásokból álló háromtagú csapatok

Fotó: Szigorúanellenőrzött.hu Magyar Kurír

Az audiencia végén a focistáknak lehetőségük nyílt arra, hogy találkozzanak a Szentatyával. Mezei István elmondta, a csapat tagjai nagyon meghatódtak, amikor Ferenc pápa köré gyűlhettek. 8

9



Az én szerzetesem: Endrédy Vendel zirci apát A megszentelt élet évében meghirdettük „Az én szerzetesem” kampányunkat. Azt kérjük olvasóinktól, osszák meg velünk, ki a kedvenc szerzetesük – vagy más megszentelt életet élő ismerősük –, mit jelent ő számukra. Endrédy Vendel 1981–ben elhunyt ciszterci szerzetesre Horváth Cecília emlékezik. Endrédy Vendel életéről szép kötetek, kiállítások készültek már. Róla, az ötvenes években megkínzott, bebörtönzött szerzetesi elöljáróról, kitűnő pedagógusról. A rendek feloszlatásakor nagylelkű vendéglátóként ötszáz szerzetest fogadott be Zircre a ciszterci kolostorba. A rendszer üldözöttjeinek kisebb–nagyobb segítséget nyújtott, ahogy lehetőségei engedték. Mivel érzékelte Rákosi Mátyás különös, személyes ellenszenvét irányában, fölajánlotta lemondását a ciszterci közösségnek, hogy ne érje a szükségesnél nagyobb kár, hátrány a magyar rendtartományt. A kommunista főtitkár „Mindszenty rossz szellemének” nevezte. A lemondást nem fogadták el. De ezt megelőzően, a II. világháború idején sem tétlenkedett. Amikor tavaly, 2014–ben meglátogattuk Zircen a sírját, a legfrissebb koszorún ez a felirat állt: „E. V. apát úrnak – hálás zsidó családok”. 1956–ban a forradalom szabadította ki a börtönből. Túlélte a veréseket, áramütéseket, kínzásokat. A magánzárkából hat (!) év után ép szellemmel és megerősödött lélekkel távozott. (Még a börtönudvarra is csak egyedül mehetett sétálni.) Testi egészsége viszont nagyon megromlott. Az erős, majdnem két méter magas férfiból számos betegségtől gyötört, lesoványodott öregember lett. A forradalom leverése után még bő egy évre újra bebörtönözték, ezután „csak” házi őrizetben volt 1981–ben bekövetkezett haláláig Pannonhalmán, az idősek otthonában. A szociális otthont csak külön engedéllyel hagyhatta el. Vendéget fogadhatott, és bár ott is megfigyelték, újra igyekezett felvenni a kapcsolatot rendtársaival és családjával.

Endrédy Vendel és Kodály Zoltán Sík Sándor temetésén

Rengeteg lelki gyermeket, vendéget fogadott. Minden rendtársát családtagjának, gyermekének tekintette. Még a Dallasból őt meglátogató ciszterci gimnazistát is, akit csak a gimnáziumi évkönyvből, fényképről ismert. Annak idején a börtön magánzárkájában a sok– sok imán kívül fizikapéldákkal kötötte le gondolatait, és fejben összeállította az általa tanított fiúk teljes névsorát. Mindenkire emlékezett, mindenkit számon tartott, imával kísért és figyelmes szeretettel vett körül. A rábízottak voltak számára a legfontosabbak utolsó percéig. Személyes tapasztalatom is az volt találkozásaink után: ha egy emberből így sugárzik a szeretet, milyen lehet az Isten szeretete? Kínzóinak, fogva tartóinak megbocsátott. Egyszer mesélt arról, hogy tudomására jutott, hogy az egyik ávós őre Pannonhalma környékére költözött. „Megbocsátok nekik. Közöttük is megismertem jó embereket.” Azzal egy keresztet rajzolt a levegőbe Nyúl község irányába. Én most az életszentségben példaként előttünk járó szerzetesről akartam megemlékezni, aki most is hathatós közbenjárónk a mennyben. Most sem feledkezik meg nagy családjáról, rendjéről és hazájáról. (Horváth Cecília)

Ferenc pápa levele Nagy Szent Teréz születésének 500. évfordulójára Március 28–i keltezéssel tették közzé a Vatikánban Ferenc pápa levelét, melyet Saverio Cannistrà atyának, a sarutlan karmelita rend legfőbb elöljárójának küldött – tájékoztat a Vatikáni Rádió. 10

A pápa az egyház egészével kapcsolódik a sarutlan karmelita rend hálaadásához „ennek az egészen rendkívüli nőnek a karizmájáért”. Gondviselésszerű kegyelem, hogy az évforduló egybeesik az Istennek szentelt élet évével, melynek során Avila Szentjében biztos vezetőként ragyog fel az Istennek átadott élet teljes és vonzó modellje”. A pápa a múltba visszatekintve azt a „sugalmazó szikrát” keresi, mely impulzust adott az alapító Teréznek is. Tanúságtétele a Krisztussal való közvetlen kapcsolatból, az imádságban szerzett tapasztalatából, az Istennel folytatott párbeszédéből és az egyház anyaságában gyökerező közösségi életből táplálkozott.

hasonlóképpen cselekedjék”. Így kezdődött el a terézi reform, melyben arra kérte a nővértársait: „ne vesztegessék el az időt arra, hogy Istennel jelentéktelen dolgokról társalognak, miközben lángokban áll a világ”. Ez a missziós és egyházi lelkület mindig is jellemző volt a kármelitákra – állapítja meg Ferenc pápa a levelében. – Mint egykor, ma is új távlatokat nyit a Szent, nagy vállalkozásokra szólít fel, hogy a világot „Krisztus szemével nézzük, keressük azt, amit ő keres, és szeressük azt, amit ő szeret”. Szent Teréz a közösségi élet építője Szent Teréz jól tudta – írja levele harmadik pontjaként Ferenc pápa –, hogy „sem az imádság, sem a misszió nem tudja önmagában fenntartani a hiteles közösségi életet”. Éppen ezért az egyes karmelita kolostorok alapjává a testvériséget tette: „Itt mindenki szeresse és érezze egymást, segítse a másikat kölcsönösen”. Nagy figyelemmel intette a nővéreket az önmagukra hivatkozás, az autoreferencialitás veszélyeire, mert az igazi közösségi élet megkívánja, hogy „szinte mindenben lemondjunk önmagunkról és a kényelmünkről”. Ezért ajánlja „az alázat erényét, mely nem a külső elhanyagolásából, sem pedig a lélek benső félénkségéből áll, hanem mindenki ismerje jól saját képességeit és azt, amit Isten megtehet benne”. Az így vett terézi alázatnak ellentettje a „hamis önbecs, mely fecsegésben, féltékenykedésben, kifogásokban ölt testet és ami komoly kárt okoz a közösségi kapcsolatoknak”. Az igazi terézi alázatnak része továbbá „önmagam elfogadása, saját méltóságom tudata, a missziós bátorság és az Istenre hagyatkozás”. Ezekkel „a nemes gyökerekkel a terézi közösségek arra kaptak maghívást, hogy a közösségi élet házai legyenek, ahol tanúságot tesznek a testvéri szeretetről és az egyház anyai arcáról, miközben az Úr felé továbbítják a világnak a megosztottságok és háborúk gyötörte szükségleteit”– mutat rá a pápa. Végül a Szentatya megköszönte a szent terézi közösségeknek, hogy „rábízzák a pápát a Kármelhegyi Boldogasszony oltalmának különleges gyengédségére és imádságukkal kísérik őt az egyház nagy próbatételei és kihívásai közepette”. Azt kérte a sarutlan karmelita rend tagjai számára, hogy „életük tanúságtételén ragyogjon át az evangélium öröme és szépsége és sok fiatalt vonzzon Krisztus követésére”, majd apostoli áldását adta rájuk. Forrás és fotó: Vatikáni Rádió Magyar Kurír

Szent Teréz az imádság mestere Szent Teréz elsőként is az imádság mestere volt. Tapasztalatának középpontját Krisztus emberi mivoltának a felfedezése jelentette. Az a vágy éltette, hogy mindenkivel megossza ezt a tapasztalatát, ezért eleven és egyszerű stílusban leírta, hogy az „egy baráti kapcsolat, amivel megtudjuk, hogy Krisztus szeret minket”. Sokszor az elbeszélés imádsággá alakul át, mintha be akarna vezetni bennünket a Krisztussal folytatott benső dialógusba – írja levelében a pápa. – Teréz az imádságot nem szűkítette le bizonyos időkre és helyekre, a legkülönfélébb alkalmakkor és helyzetekben fölfakadt benne az imádság, ahogy mondja: „bajos dolog lenne, ha csak félreeső helyeken imádkoznánk”. Meg volt győződve „az állandó imádság értékéről, még ha az nem is tökéletes mindig”. Azt kéri, hogy „legyünk az imádságunkban állhatatosak és hűségesek, még a lelki szárazság közepette is”. A lelki élet megújítására Teréz nagy örökséget hagyott, tele konkrét javaslatokkal, ima utakkal és módszerekkel. Nem engedi, „hogy önmagunkba zárkózzunk, nem elégszik meg egy belső egyensúllyal sem, hanem újra és újra Krisztusból indul ki, hogy a szeretetben mindig növekedjünk Isten és a felebarát felé”. Szent Teréz az evangélium fáradhatatlan hirdetője A Krisztussal megélt személyes kapcsolata révén lett Teréz az evangélium fáradhatatlan hirdetője – állapítja meg a pápa a második gondolataként. –Azért, hogy korának számos nehézsége közepette az egyházat szolgálhassa, nem maradt tétlen szemlélője az őt körülvevő valóságnak. Női mivolta és gyenge egészségi állapota ellenére úgy döntött, hogy „mind megteszi azt a keveset, ami rajta múlik, vagyis az evangéliumi tanácsok követését a lehetséges tökéletességgel, és hogy gondoskodjék arról, hogy a környezetében a többi nővér is

11



Lelkiség

Sebestyén Péter: Áldozócsütörtök, Krisztus mennybemenetele

Baja Mihály: ÉDESANYÁM Nem mondom, hogy te vagy a legjobb a világon, Csak annyit mondok, hogy lépted is áldom, Imádságra nyílik a neveddel a szám: Édesanyám!

Negyven nappal Húsvét után Áldozócsütörtökön Urunk mennybemenetelét ünnepeljük. Az apostolok és az Újszövetség tanúsága szerint ezen a napon a feltámadt Jézus evilági megjelenései megszűntek, és mintegy utolsó találkozásképpen elbúcsúzott tőlük, küldetést bízott rájuk, megígérte, hogy elküldi a Szentlelket, majd felemelkedett a mennybe. Úgy ment el, hogy most már nem ilyen látványos módon van köztünk. Velünk marad, de másképp. Krisztus távozása annak a jele, hogy tiszteli szabad akaratunkat, szabad döntéseinket. Paul Claudel francia költő ezt így fogalmazza meg a maga módján: „Arcomat el kell tüntetnem előletek, hogy tiétek lehessen a lelkem...” Mintha azt mondaná, én most nem leszek úgy veletek, mint eddig, elengedem a kezeteket, felnőttek vagytok. Számítsatok ezen túl a Szentlélekre, aki bennetek lakik, ha ki nem űzitek. A feltámadt és mennybe ment Krisztus megszabadult a földi anyag korlátaitól, hogy minden kor minden emberével lehessen. Ugyanakkor így emberségünket is bevitte Isten titkába, megszentelte és felértékelte. Az egész anyagvilág, az ember testestől–lelkestől meg van váltva. Benne, általa, vele nyer értelmet földi életünk, házépítésünk, családalapításunk, munkánk, pihenésünk, szórakozásunk, rossz elleni küzdelmünk, magán– és közéletünk, sikereink és kudarcaink egyaránt. Mi is oda tartunk, ahová ő előrement. Ezt az örömhírt kell továbbadnunk mindenkinek, és ezzel a tudattal építenünk már itt a földön Isten országát. Életünk is egyfajta mennybemenetel, és csak azt vihetjük magunkkal oda, ami átmegy az örökkévalóság, a szeretet vizsgáján. A mi hazánk a mennyben van, onnan várjuk az ítélő Krisztust, de oda igyekszünk, ahol ő Isten jobbján ül. Feladatot bízott ránk, hogy hirdessük a szeretet győzelmét, hogy felelős döntéseinkkel mi is megistenítsük ezt a világot, hogy eljusson az emberiség az Istennel való bensőséges együttlétbe. Krisztus mennybemenetele még egy dologra ráirányítja figyelmünket. Mivel alászállt a poklokra és fölment a mennybe, ezzel megmutatta nekünk is az utat. Egész életutunk lényegét. Mi sem emelkedhetünk fel az égbe, ha nem vagyunk hajlandóak, készek arra, hogy Krisztussal leereszkedjünk földhözragadtságunk mélyébe. Ez az alázat, a szeretet útja. A lelkiélet sajátossága éppen az, – még ha ellentmondásnak is tűnik –,

Mégis te vagy nékem a legkedvesebbem, Nem is tudok anyát képzelni se szebben, Mikor könnyes szemmel áldón pillant rám, Édesanyám! Ilyenkor úgy érzem anyai szerelmed Átszáll a világon millióké helyett, Csak úgy nyughatik meg, ha segít, ha szán, Édesanyám! Gyermekéveimnek szép emléke száll rám, Fiatal orcádat mintha most is látnám. Hervadsz, egyre hervadsz, mint levél a fán, Édesanyám! Mindig szerettelek kimondhatatlanul, Már a bölcsőben is lelkem tőled tanult. Oh anyai szívek drága tudománya, Nem tanítják azt a fényes iskolákban. Te tanítottál meg imádkozni engem, Ezért állok bátran most a küzdelemben, S hányszor altatgattál, sírva leborulva, Innét a lelkemnek dalos mélabúja S nem hiába csüngtem mindenkoron rajtad. Egész mivoltodat rám csókolta ajkad. A szemem nézése szívem dobogása, Úgy érzem egésze a tiédnek mása. Te vagy a szelídség, a hűség a jóság, Ó hát ebben köztünk van–e hasonlóság? Én is megpróbáltam, mint te úgy szeretni A te galamblelked ki tudná követni? Nem mondom, hogy te vagy a legjobb a világon, Csak annyit mondok, hogy a lépted is áldom! De nekem kívüled jobb, szeretőbb nincsen, Édesanyám, lelkem, áldjon meg az Isten! 12

és hirtelen erőre kap, csodálkozik magán, hogy tudott eddig „nemet” mondani. Vagy nekiáll lendülettel, bátorsággal végezni azt a feladatot, amiről eddig úgy vélte, képtelen lenne elvégezni, és érzi, hogy hegyeket mozgató erők vannak benne. A Szentlélek Isten ereje elkezdet dolgozni benne. A Szentlélek hét ajándékát – a bölcsességet, az értelmet, a jó tanácsot, a tudás, a lelki erősséget, a jámborságot, az istenfélelmet – tudatosan kell kérnünk. Milyen szép, hogy Jézus gyöngéd szeretettel tud beszélni a harmadik Isteni Személyről. „Jobb nektek, ha elmegyek, mert ha nem megyek el, akkor nem jön el hozzátok a Vigasztaló. Ha azonban elmegyek, akkor elküldöm ... Az isteni személyek nem kisebbek, nem nagyobbak egymásnál, és mégis mekkora alázat van bennük– mikor Jézus azt mondja, „jobb nektek” azzal azt fejezi ki,hogy én kicsi vagyok, de a Szentlélek olyan hatalmas, erős, Ő mindenre megtanít titeket, erőt is ad, nagyon jó lesz nektek.

hogy először alá kell merülnünk emberségünk poklába, hogy feljuthassunk Istenhez. Ez az önismeret hosszú és fárasztó útja. De Istent csak az önismereten keresztül ismerhetjük meg valamennyire. Istent találjuk meg gyengeségeink, kudarcaink mögött is, sőt elsősorban azokkal kell szembenéznünk. Ha hagyjuk, hogy ő világítsa meg sötétségeinket, ha saját valóságunkat odatartjuk Isten elé, és szívünket minden fenntartás nélkül odaadjuk neki, akkor ő átalakítja azt szeretetével, felemel, és Lelkével betölti életünket.

Böjte Csaba: Hiszek Szentlélekben (részlet) Ki a Szentlélek: a lelkiismeretünk, a jó gondolatunk, az ihlet…? Ő a harmadik isteni Személy. Jézus, Az Atya, és a Szentlélek egyek, nem lehet őket szétdarabolni. Ez is egy olyan titok, amelyet lehet csodálni, de megfejteni nem tudunk. Így szoktunk fogalmazni: Az Atya, aki teremtette a világot. Jézus, aki megváltotta, és a Szentlélek, aki megszentel. Jézus mondja, ha elmegy, elküldi a vigasztaló Szentlelket, aki Pünkösdkor kiáradt az egész világra. Bérmáláskor mindannyiunk szívében otthont vesz. Földi zarándoklásunk során a szentlélek az, aki a legközelebb van hozzánk, aki megszentel minket. A Szentlélek Isten szava, hangja bennünk, szól hozzánk a lelkiismeretünk által. Pünkösd előtt az apostolok látták Jézust, tapintották testét, beszéltek vele, ettek vele, meggyőződhettek róla, hogy bár meghalt, de dicsőséges testében mégis közéjük jött, látták, ahogy felment a mennybe, mégsem volt bátorságuk, hogy megvallják az emberek előtt. A szentlélek adott nekik erőt, bölcsességet, lendületet, bátorságot, hogy hirdessék az Evangéliumot, Krisztus örömhírét. Bár egyetlen nyelven beszéltek, szavaikat mégis megértette a Jeruzsálemben összegyűlt számtalan nemzetiségű nép. Szavai hatására több százan megkeresztelkedtek, életüket megváltoztatták. Erre a maguk erejéből képtelenek lettek volna. Isten soha nem jár üres kézzel, ajándékokat hoz. Magát osztja szét úgy, hogy ezáltal Ő nem lesz kevesebb, A Szentlélek is ajándékokkal megrakottan tér be az ember szívébe, aki hívja. Őt. Egy kegyelmi pillanatban az ember megtapasztalja, hogy amit eddig nem értett, hirtelen világos lett: megkapta a tisztánlátás ajándékát. Amikor az ember képtelen lemondani a cigarettáról gyengének érzi magát, kéri Isten segítségét,

MÁJUSI LITÁNIA Májusi este, az esti litániák hangulata, ünneplőbe öltözteti lelkünket. Május hónap Szűz Mária ünnepe. Köszöntsük égi édesanyánkat, az Isten szülőt, a Csodálatos anyát, akire mindig támaszkodhatunk, aki közbenjár értünk, nemcsak tisztelettel fordulunk Máriához, és bizalommal járulunk hozzá, mint anyánkhoz, hanem az ô hitéből erőt is merítünk saját hitükhöz. „Néked ajánljuk, Szűzanyánk, A legszebb hónap alkonyát. Ezer nép híven zengi ma: Ó, üdvözlégy, Mária! Énekli tiszta gyermekajk S kik érzik a sok földi bajt, Esengve száll szívük dala: Ó, üdvözlégy, Mária! Hallja a bűnös és zokog, Hogy elhagyta a hajlokot, Melyben a legszentebb ima: Ó, üdvözlégy, Mária! Ó, tudjuk: május estelén Az égben is több lesz a fény S zengőbb az angyalok dala: Ó, üdvözlégy, Mária!

13



Életünk

Mentes Mihály: SALVE REGINA !

Anyakönyvi adatok a plébánián:

Mennyország Gyöngye, édes jó Anyám, Ó Boldogasszony, mint a kis gyerek Köszöntenélek, verset mondanék. De, dadogok csak, szólni sem merek,

Halottaink: március 25.: özv. Szira Vendelné – Élt 93 évet. Gyászolják: leánya, unokája, unokaveje, déd– és ükunokái március 26.: Kalányos József – Élt 45 évet. Gyászolják: szülei, felesége, testvére és családja. április 14.: özv. Szalai Jánosné (szül. Szaka Rózsa) – Élt 82 évet. Gyászolják: húga és családja, leánya és családja, fia és családja április 23.: özv. Németh Istvánné (szül. Szita Ilona) – Élt 73 évet. Gyászolják: fiai, menyei, unokái, nevelt unokái, testvére és családja, nászasszonyai április 24.: Rudolf József – Élt 64 évet. Gyászolják: felesége, gyermekei, unokái, testvérei és azok családjai

Ó mennyi nótát énekeltem én, Mennyi köszöntőt, mennyi verset írtam! Ó hányszor szárnyalt égig az imán, A porban mennyi keserveset sírtam. Oly könnyen áradt szívemből a dal És a panasz is úgy csordult magától, Oly könnyen ömlött ajkamról a szó S a könny szememből, mint vad nyári zápor, Most a torkomban dobog a szívem És fülledt, fojtó sírás fojtogatja, Mint aki egyszer csínyt tett, gyerekest S nem tudja, hogyan kéri számon Atyja.

Keresztelés: április 4.: IZABELLA–MÁRIA – Orsós Vendel és Bogdán Éva gyermeke – Nagybajom április 4.: RAMÓNA–MÁRIA – Orsós József és Kalányos Mária leánya – Nagybajom április 26.: JÁZMIN–TERÉZ – Papp László és Kovács Dóra gyermeke – Kiskorpád

És így kell menni köszöntőre most: Virág kezében, szép új ruhája; Odaállítják verset mondani: Az édesanyja oly boldogan várja.

István atya: Anyagi felelősségünk bajomi Egyházunkért

Így állok mostan előtted, Anyám. Friss fehér köntöst kapott gyermeked. Így állok némán. Ő csak azt ne hidd, Hogy nincsen semmit mondanom Neked.

A nagybajomi katolikus Egyházat a Szentháromság nevében megkeresztelt, és itt lakó emberek alkotják. Ezért az Egyház nemcsak a pápa, a püspökök, a papok, vagy a szerzetesek, hanem az Egyház MI vagyunk. Mint Isten népe, vasárnapról–vasárnapra a templomban jövünk össze, hogy hitünkben növekedjünk, Isten és embertársaink iránti szeretetben erősödjünk. A templom és a plébánia fenntartása, működtetése, állagmegóvása és renoválása a hívek támogatásával történik. Ezért hálásan megköszönjük mindazoknak, akik a 2014–ben áldozatos imádságot, kétkezi munkát, pénzt (egyházi hozzájárulást, önkéntes adományt) ajánlottak fel. Kérjük az Úr 2015–es esztendejében is segítsék a plébániánk működését a befizetett egyházi hozzájárulásukkal és önként felajánlott adományokkal. Néhány hete tartottuk képviselő–testületünk soron következő ülését.

Elkezdem mindjárt. Csak várj egy kicsit… „Nagyon szeretlek, Jó Anyám, nagyon, Nagyon szeretlek…” többet nem tudok. Belesültem, lásd. abba is hagyom. Én nem is bánom. Azért sem sírok. Nem is akartam többet mondani. Úgy–e megvédesz, ha kemény Atyám A régi csínyről akar hallani? Itt az öledben most már jó nekem. Szívemet szíveddel kihallgathatod. Ugye, hogy csupa édes muzsika? Azt muzsikálja, mily boldog vagyok.

14

Úgy határozott, hogy az idei évtől 500,– Ft–tal megemeli az egyházi hozzájárulás összegét, így az idei évtől egy főre 3.000,– Ft összeg lesz. Továbbra is fennáll az a kitétel, hogy aki valamilyen szolgáltatást vár az egyházától (keresztelő, elsőáldozás, bérmálás, esküvő vagy temetés), de korábban nem fizetett egyházadót, annak 5 évre visszamenően kell megfizetnie. Jelen írásommal azokat a híveinket szeretném megszólítani, akik amúgy is rendszeresen támogatják egyházközségünket és annak mind ügyét, – az anyagiakat is beleértve – szívükön hordozzák. A Magyar Katolikus Püspöki Kar több éve tanácsolja az egyházközségeknek, hogy a hívek nettó keresetük 1 %–t fizessék be egyházi hozzájárulásként. Egyházmegyénkben már igen sok helyen bevezették ezt, többek között a szomszéd kutasi plébánián is. Tapasztalat szerint, – ahol ezt megemlítették és a hívek megértették, – igen sok felelősen gondolkodó hívő így támogatja már plébániáját. A Biblia valamikor a tized megfizetését írta elő, amit a kisegyházak, köztük pl. a Hit Gyülekezete is következetesen megtesz tagjaival. Mi persze nem akarjuk ezt, de az 1 %–t ajánljuk felelősen gondolkodó híveinknek. Miért van erre most szükség? • A forintban kifejeződő értéknek változnia kell, mert ha valakinek a jövedelme az elmúlt 15–20 évben 6.000 Ft–ról 60.000 Ft–ra emelkedett, akkor illő lenne, hogy az egyházi hozzájárulása is tízszeresére emelkedjék. • Ahogy a család kiadásai, úgy az egyházközség kiadásai is (villany, gáz, víz, csatorna, irodai költségek, javítási anyagok, egyéb szolgáltatások és személyi illetmények) a tízszeresüknél magasabbra emelkedtek az elmúlt években.

• Kérem a kedves testvéreket, hogy aki teheti, az minden évben március végéig fizesse be az egyházi hozzájárulást és adományt, mert a pályázatokhoz a befolyt összeget igazolni kell az első negyed évben önrészként, amely ha nagyobb, az esély is hatványozottan növekszik, hogy az egyházközség megnyerheti a pályázatot. Hogyan számítsuk ki a saját egyházi hozzájárulásunkat? (a lenti táblázat nyújt segítséget a számításokban). Vegyünk egy példát: Egy személy havi nettó jövedelme 30.000, – Ft. Ezt az összeget meg kell szorozni 12–vel (a hónapok száma), és el kell osztani 100–zal. A kapott összeg az éves egyházi hozzájárulás összege. Most van az adóbevallások ideje. Az APEH minden évben lehetővé teszi számunkra, hogy adónk 1+1%–áról rendelkezzünk. Sokan érdeklődtek e felől. Utalásaikat megtehetik a következő számlaszámokra: – 0011 Magyar Katolikus Egyház – 19200916–1–14 – a Kaposvár Karitász Alapítvány Felhívjuk a Kedves Hívek figyelmét, hogy templomaink felújítását az Egyházmegyei Alapítványon keresztül is támogathatják. Az így befizetett összegeket az Alapítvány visszautalja plébániánkra, hogy felhasználhassuk templomaink felújítására. Miért ajánljuk az alapítványra való befizetést? Azért, mert abból a befizetőnk is haszna van! Ugyanis a püspökség minden befizetésről a következő év elején igazolást ad, amit az állami adóelszámoláskor érvényesíteni lehet. Tehát az illető egyszerre támogatja saját temploma felújítását, és ugyanakkor a befizetett adójából is visszakap. Kinek érdemes alapítványra befizetni? Alapítványra csak azoknak érdemes befizetni, akik adókötelesek, és a befizetett adójukból van mit leírniuk. Hogyan fizethetünk be alapítványra? Nagyon egyszerű: alapítványi csekken. Ilyen csekket bármikor kérhetnek a plébániánkon.

Táblázat az egyházi hozzájárulás megállapítására Nettó havi jövedelem

Éves nettó jövedelem

Éves egyházi hozzájárulás

Nettó havi jövedelem

Éves nettó jövedelem

Éves egyházi hozzájárulás

30.000

360.000

3600

65.000

780.000

7.800

32.000

384.000

3.840

70.000

840.000

8.400

34.000

408.000

4.080

75.000

900.000

9.000

36.000

432.000

4.320

80.000

960.000

9.600

38.000

456.000

4.560

85.000

1.020.000

10.200

40.000

480.000

4.800

90.000

1.080.000

10.800

42.000

504.000

5.040

100.000

1.200.000

12.000

44.000

528.000

5.280

110.000

1.320.000

13.200

46.000

552.000

5.520

120.000

1.440.000

14.400

48.000

576.000

5.760

130.000

1.560.000

15.600

50.000

600.000

6.000

150.000

1.800.000

18.000

55.000

660.000

6.600

200.000

2.400.000

24.000

60.000

720.000

7.200

300.000

3.600.000

36.000

15



Szerzetesek éve

Gyermekeknek Grimm testvérek: A törpék

Csodák a hétköznapokban (Papi tanúságtételek)

Volt egyszer egy szegény ember s egy szegény asszony. A szegény embernek meghalt a felesége, a szegény asszonynak az ura, s mind a kettőnek volt egy leánya. A leányok szerették egymást, rendszerint együtt jártak–keltek, játszottak. Egyszer a szegény ember leánya elment az özvegyasszonyhoz s ez azt mondta neki: – Hallod–e, mondd meg az apádnak, vegyen feleségül engem s én minden reggel tejben–vajban fürösztelek meg borral itatlak téged, a leányomat pedig vízben fürdetem s vízzel itatom. Hazamegy a leány, mondva az apjának, hogy mit mondott az özvegyasszony. Mondta a szegény ember: – Hiszen mond valamit az az asszony, mert jár a szája. Nehéz az élet asszony nélkül, de asszonnyal sem mindig könnyű. Lássuk csak. Eredj, vedd elé a csizmámat, annak a sarkán van egy lik, töltsd meg vízzel, vidd fel a padlásra, akaszd fel egy gerendára, s ha nem folyik ki belőle a víz, akkor megházasodom, máskülönben nem. Vette a leány a csizmát, felvitte a padlásra, vízzel megtöltötte s hát a víz nemhogy kifolyt volna, de összehúzta a likat: színültig telt a csizmaszára vízzel. – No, megházasodom, mondotta a szegény ember. Még az nap ment az özvegyasszonyhoz, megkérte a kezét s az nap meg is tartották a lakodalmat. Másnap reggel, mikor felkeltek a leányok, a szegény ember leányának az ágya mellett tej meg bor volt, az özvegy lányának az ágya mellett vízmosdásra is, ivásra is. Második reggel mind a két leánynak mosdani is, inni is vizet adott az asszony. Hiszen ez így éppen jól volt, de bezzeg harmadik reggel az asszony leánya tejet kapott meg bort, a másik leány pedig csak vizet mosdani is, inni is. Aztán így is volt ettől kezdve minden reggel. De hiába, azért a szegény ember leánya napról–napra szépült, az asszony leánya pedig folyton csúnyult s adta gonosz lelkű asszonya majd megpukkadt az irigységtől s a bosszúságtól. Telt, múlt az idő, elkövetkezett a tél s mit gondolt, mit nem magában az asszony, elég az, hogy nem jót gondolt, mert azt mondta a mostoha lányának: – Nesze, csináltam neked papiros ruhát, vedd fel, menj ki az erdőbe s hozzál nekem epret, mert erősen kívánom.

P. Karl Wallner O.Cist, (Ausztria): Mindig és mindenhol Isten eszközének lenni Papnak lenni nem egy tevékenységet jelent, hanem egy létezési formát. Ezért „szentelnek fel” minket és nem megbíznak. lelkesem hordom a szerzetesi ruhámat, mert azt mutatja, hogy én egészen Krisztushoz tartozom. A papi viselet „szentséget”–et , titokzatos hatást sugároz. Egyszer a szemem előtt történt élménnyel vált ez világossá számomra. Autóval látogattam meg egy szlovákiai pap barátomat. A határon átkelve meg kellett állnom az első benzinkútnál, hogy megvegyem az autópálya–matricát. Kiugrottam az autóból, a benzinkúthoz rohantam, elintéztem a vásárlást és azzal foglalkoztam, hogy feltegyem a szélvédőre a matricát. Akkor váratlanul odajött hozzám egy férfi: „Mi a foglalkozása?” – kérdezte szláv akcentussal. „Katolikus pap vagyok, ciszterci szerzetes Ausztriából.” – válaszoltam, és tovább ragasztottam. Erre ő: „Tehát akkor valóban igazi pap?” Mire én: „Természetesen, valódi.” „Esküdjön meg, hogy pap!” „Gondolja, hogy szórakozásból járok így, papi ruhában?” Ekkor egészen elsápadt: „Akkor valóban nem tehetem meg. Akkor nem megy.” Természetesen kíváncsi voltam, mi ez az egész, még inkább, hogy mi rázta meg úgy. S ekkor elmesélte a történetét: nős ember, már két kis gyermeke is van, de nemrég megismert egy asszonyt és beleszeretett. Éppen úton volt hozzá, hogy találkozzon vele, mert eddig semmi sem történt, és most előre akarta lendíteni az ügyet. A házasságtörés úgymond a levegőben lógott. Ekkor meglátott engem a benzinkútnál, a fekete–fehér öltözetű szerzetest. Soha nem látott még benzinkútnál papot, és éppen most történik ez vele. Nem akart hosszan beszélni, de röviden így értelmezte: számára ez a találkozás világos jel volt asz Istentől, hogy nem csalhatja meg a feleségét. Azt mondtam neki: „Isten jó. Jobb időben letérni, mint az élet és a házasság roncsa előtt állni.” Megáldottam őt. Visszafordult és másik irányba ment tovább. Nekem is jó lecke volt ez: anélkül, hogy a benzinkútnál papként viselkedtem volna, a Jóisten felhasznált valami jóra. Azóta még jobban szeretem a papi öltözetemet. Minden nap Isten jele a világ számára. És isten néha már az öltözetünkön keresztül is a jó és a rossz harcának sűrűjébe vezet.

16

– Ó Jézusom, szörnyülködött a leány, mit gondol kend. Télben nincs eper, a föld meg van fagyva, mindenütt hó, a merre a szem ellát, – ugyan honnét hozzak epret? S hát aztán hogy menjek papiros ruhában az erdőbe, hiszen megfagyok! – Mit! Te még feleselsz!? – kiabált az asszony. – Rögtön indulj, s haza ne jöjj eper nélkül, mert akkor, jaj neked! Adott neki egy darab száraz kenyeret s hiába sírt, hiába ellenkezett a leány, elkergette hazulról. Bizonyos volt abban a gonosz lélek, hogy kint az erdőn megfagy s többet soha haza nem kerül. Hát jó, a szegény leány elment a papiros ruhában, ment, mendegélt, míg az erdőbe ért. Amint mendegélt a nagy hóban, egyszerre csak megállott nagy csudálkozással: az ám, ott állott egy házikó s a házikó ablakán kikukucskált három kicsi törpe emberke. A leány köszönt nekik illendően, aztán bement a házba, leült a kemence mellé melegedni s elévette a száraz kenyeret is, hogy falatozzék belőle. De bezzeg mindjárt melléje telepedtek a törpék is s kérték, hogy adjon nekik is a kenyérből.

Azt mondta az első: – Én azzal ajándékozom meg, hogy minden nap szebb lesz. Mondta a második: – Én azzal ajándékozom meg, hogy a hányszor szóra nyitja száját, arany esik ki belőle. – Én meg azzal, – mondotta a harmadik, hogy ide jő egy király s feleségül veszi őt. Ez alatt a leányka eltakarította a havat a ház körül s halljatok csudát, annyi volt a szép piros eper a ház körül, hogy a szem nem győzte belepni. Egy szempillantás alatt tele szedte a kosarát, köszönt a törpéknek s szaladt haza, mint a sebes szél. Amint belépett az ajtón s jó estét köszönt, csak kihullott egy arany a szájából, szól még egyet: itt az eper! s hát leperdül a földre a második arany. Hej, édes Jézusom, lett erre szörnyű álmélkodás! Közre fogták, vallatták, hol, merre járt, mi történt vele. Ahogy beszélt, folyton csak esett az arany a szájából, alig győzték felszedni. Bezzeg nagy kedve kerekedett a másik leánykának is, hogy kimenjen az erdőbe eprészni! Hiába mondta az anyja, hogy így meg úgy megveszi az Isten hidege, nem volt otthon maradása. Mikor aztán látta az anyja, hogy kötéllel sem tudja otthon tartani, felöltöztette jó meleg bundába, a kosarát meg telerakta kaláccsal s mindenféle jó pecsenyével. Ment, mendegélt a leányka, s ő is megtalálta a törpék házát, de bezzeg nem köszönt nekik, se szó, se beszéd, bement a házba, leült a tűzhely mellé s elkezdett falatozni. – Adj nekünk is valamit, kérték a törpék, de a leányka azt felelte: – Még nekem sem elég, hogy adjak hát nektek? Na, jó, a törpék egy szóval sem kérték többet, de a lapátot a kezébe nyomták s mondták, hogy takarítsa el a havat a ház tájékáról. – Takarítsátok el magatok, nem vagyok a szolgálótok, mondta a leányka, s ledobta a lapátot. Mikor aztán látta, hogy neki itt semmit sem ajándékoznak, kiment az ajtón. A törpék éppen azon tanakodtak, hogy mit ajándékozzanak ennek az irigy, rossz szívű leánykának. Azt mondta az első: – Én azt ajándékozom, hogy mindennap csúnyább lesz. Mondta a második: – Én meg azzal ajándékozom meg, hogy valahányszor szóra nyílik a szája, mindig egy béka essék ki belőle. Mondta a harmadik:

– Jó szívvel, mondta a leány, s kétfelé törte a kenyeret. Az egyik felét a törpéknek adta, a másik felét megtartotta magának. – Hát aztán mit akarsz te most az erdőben, ebben a vékony ruhában? – kérdezték a törpék. – Hej, sóhajtott a leány, egy kosár epret kéne szednem, mert a nélkül nem szabad haza mennem! A törpék összenéztek, mosolyogtak, a fejüket csóválták, de semmit sem szóltak erre. De hogy egy kicsit magukra maradjanak, lapátot nyomtak a kezébe s mondták neki, hogy menjen ki, az ajtó elől a havat takarítsa el. A hogy kiment, tanakodni kezdtek, hogy mivel kellene megajándékozniuk ezt a leányt, hogy olyan jó szívvel osztotta meg a kenyerét velük. 17



– Én meg azzal, hogy szerencsétlen halállal hal meg. Míg a törpék ezt így elmondták maguk közt, a leányka kereste az epret, de egy szem nem sok, annyit sem talált s nagy bosszúsan haza ment. Bemegy a házba, mondja, hogy nem talált semmit, s hát a hogy a száját kinyitotta, kiugrott belőle egy béka, utána a második, harmadik, minden szóra egy, s egy szempillantás alatt csak úgy nyüzsögtek a békák a szobában. Na, még csak most bosszankodott igazán az asszony a mostoha leányára. Majd felvetette a méreg s a bosszúság, különösen mikor látta, hogy a mostoha leánya minden nap szebb lesz, az ő leánya meg csúnyább. Folyton csak azon törte a fejét, hogy mivel sanyargassa a mostoha leányát. Egyszer, mikor csikorgó hideg volt, kiküldötte a befagyott patakra, hogy vágjon léket. Gondolta, most majd csak megveszi ott az Isten hidege. A kis lány szó nélkül vette a fejszét, kiment a jégre, vágta a léket. Éppen akkor talált arra felé járni a király, megállította a hintaját s megszólította a leányt: – Ki vagy te, mit csinálsz itt? Mondta a leány: – Szegény árva vagyok s a mostohám kiküldött, hogy vágjak léket a jégen. – Hát eljönnél–e velem? – kérdezte a király. – El én jó szívvel, felelt a leány s beült a király hintajába. Nagyon megtetszett a királynak a leány, s a hogy hazaértek a palotába, papot hivatott, megesküdtek s csaptak olyan lakodalmat, hogy hetedhét országra híre ment. Esztendő múlva kis fia született a királynénak s mikor az asszony meghallotta, hogy mely nagy szerencse érte a mostoha lányát, elment az édes lányával a király udvarába, látogatóba. A királyné jó szívvel látta őket, de bezzeg a gonosz lelkű asszonyt ette az irigység s mind rosszban törte a fejét. Egyszer aztán mikor a király elment hazulról, fejbe vágta a királynét, felkapta az ágyából s az ablakon kidobta. Éppen az ablak alatt folyt el egy nagy folyó, abba esett a szegény királyné. Bezzeg, hogy a maga csúnya leányát a királyné helyére fektette, fejétől talpáig szépen betakarta s mikor a király hazajött s beszélgetni akart a feleségével, kikiáltott adta gonoszlelkű anyja: – Ne, ne, most ne jöjjön be, mert nagy forrósága van a királynénak! Másnap reggel bejött a király, beszélgetett a „feleségével”, de haj!, majd kirázta a hideg attól, amit látott! Már hogy is ne, mikor eddig mindég egy arany esett ki a királyné szájából, most meg minden szavára egy

varangyos béka. – Hát e’ mi dolog? – kérdezte a király. – Ó, ez a nagy forróság után van, mondta az asszony, majd elmúlik! Hanem mi történt? Az történt, hogy éjjel a kis kukta kinézett az ablakon s látta, hogy ott egy kácsa ú–szik a folyón s mind azt kiabálja: – Király, király, mit csinálsz? Ébren vagy? Vagy szundikálsz? Mikor aztán senki sem felelt erre, azt kérdezte: – A vendégek mit csinálnak? Felelt a kis kukta: – Azok bizony szundikálnak. Kérdezte tovább a kácsa: – Hát a fiam mit csinál? Felelt a kukta: – A bölcsőben szundikál. Abban a pillanatban a kácsából királyné lett, felment a palotába, kicsi fiát megszoptatta, elringatta, aztán szépen betakarta, kácsa képében leröppent a folyóba, s tovább úszkált fel s alá a folyóban. Így volt ez két éjjel egymásután, harmadik éjjel mondta a királyné a kuktának: eredj, menj a királyhoz s mondjad neki, vegye a kardját s háromszor suhintsa meg felettem. Szaladt a kukta, mondta az üzenetet a királynak, ez meg fogta a kardját, háromszor megsuhintotta a hazajáró lélek felett, s ím, a harmadik suhintás után előtte állott a felesége, olyan szépen, olyan épen, mint azelőtt. Hej, örült a király! Bezzeg kinyílt a szeme egyszeribe. No de elrejtette a királynét egy szobában, aztán ment abba a szobába, ahol a vénasszony lakott a lányával s kérdezte tőle: – Mit érdemel az, a ki mást az ágyából kivesz s a vízbe dob? – Biz’ az megérdemli, mondta a boszorkány, hogy hordóba fenekeljék s vízbe dobják. – No, akkor kimondtad magadra az ítéletet! – kiáltott a király szörnyű haraggal. Hordót hozatott azonnal, az asszonyt is, a leányát is belezáratta s vízbe dobatta. Most már élhettek boldogan. Éltek is, mint két gilicemadár. Holnap legyenek a ti vendégetek.

18

Csiga rejtvény Írd bele a csigaházba belülről kifelé haladva a meghatározásoknak megfelelő szavakat. Minden szó utolsó betűje egyben a következő szó első betűje is. (Az első szó utolsó betűje a 2. számú kockába kerül.) Ha ügyes vagy, a kiemelt négyzetekben található betűket sorban összeolvasva egy Pünkösdhöz kapcsolódó szót kapsz. Meghatározások: 1. Pünkösdöt megelőző nagy ünnepünk. 2. Ennyi tanítványa volt Jézusnak. 3. A hitetlen tanítvány. 4. Tornatanárok jelzőeszköze. 5. Helytartó volt Jézus idejében. 6. Csúnya ellentéte. 7. A zsidók országának neve. 8. Amit azért kapsz, mert Ha jó válaszokat adsz a kérdésekre és a megfejtések szeretnek; meglepetés. betűjeleit összeolvasod, akkor megtudhatod, hogy húsvét után hány nappal ünnepeljük pünkösdöt.

Pünkösdi totó Ki volt Tamás? S Az, aki Jézus keresztjét cipelte. H Főpap. Ö Jézus tanítványa. Mit jelent a Tamás név? J Kegyelembe fogadott. T Kettős, azaz iker. C Kőszikla. Ki nem volt ott a tanítványok közül, amikor megjelent Jézus? V Tamás. U Péter. S János. Hol volt Jézus mennybemenetele? I Olajfák hegyén. Z Golgotán. E Tábor-hegyen.

Kit választottak apostolnak? M Józsefet. N Mátyást. T Istvánt.

Júdás

helyett

Minek az ünnepe Pünkösd? B Krisztus feltámadásáé. O Krisztus mennybemeneteléé. N A Szentlélek kitöltetéséé. Ki mondta a híres pünkösdi beszédet, melynek hatására sokan megkeresztelkedtek? M Pál. É János apostol. A Péter apostol. Milyen csoda történt pünkösdkor? U Kenyérszaporítás. P Nyelvek csodája. T Betegek gyógyulása.

Miért csodálkoztak az emberek? R Mert ilyet még nem láttak. P Mert mindenki a maga nyelvén hallotta az igehirdetést. Á Mert nem gondolták Péterről, hogy ilyen bátran mer bizonyságot tenni. Milyen formában szállt alá a Szentlélek Pünkösdkor? G Galamb formájában, mert Jézus keresztelésekor is így volt. A Kettős tüzes nyelv formájában. K Nem írja a Biblia, tehát nem fontos. Hányan hittek és keresztelkedtek meg Pünkösdkor, az apostol bizonyságtételekor? L 3000 lélek. E 4000 lélek. S 5000 lélek.

CREDO

169. Kiadja: a Nagybajomi Plébánia, 7561 Nagybajom, Templom u. 3. tel.: (82) 357-134, (30)433-2162 E-mail címünk: [email protected], Honlapunk: www.plebania-nagybajom.hu Alapító kiadó és 8 éven át szerkesztő: Horváth Lóránt plébános Jelenlegi felelős kiadó: Rajkai István plébános, Nyomdai előkészítő: Farkas Balázs Munkatársak: Lukáts Istvánné és Lempach Gabriella. Fotók: Internet Bankszámla számunk: OTP 11743143-20001041 Nyomdai munkálatok: ZPress, 7516 Berzence, Szabadság tér 16. Újságunk havonta jelenik meg. Következő számunk június elején jelenik meg.

A Credo-t önkéntes adományokból tartjuk fenn!


Csíksomlyói képek

20

CREDO. A NAGYBAJOMI ÉS PÁLMAJORI EGYHÁZKÖZSÉGEK LAPJA 17. évfolyam 4. szám május. 500 éves a csíksomlyói kegyszobor

Recommend Documents