BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR
NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK GAZDSÁGDIPLOMÁCIA SZAKIRÁNY
A KÍNAI CSALÁDTERVEZÉS ÉS HATÁSA A KÍNAI TÁRSADALOM ÉS GAZDASÁG FEJLŐDÉSÉRE
Készítette: Vér Tamara Budapest, 2011
Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK.................................................................................................................................. 2 I. BEVEZETÉS ............................................................................................................................................ 4 II. NÉPESEDÉSI PROBLÉMÁK A VILÁGBAN ................................................................................................. 5 II./1. A TÚLNÉPESEDÉS, MINT GLOBÁLIS PROBLÉMA.................................................................................................. 5 II./2. MEDDIG BÍRJA A BOLYGÓNK? ....................................................................................................................... 7 III. KÍNA NÉPESEDÉSI PROBLÉMÁI ............................................................................................................. 8 III./1. A FÖLD TEHERBÍRÓ KÉPESSÉGE .................................................................................................................... 8 III./2. HA A FORRÁSOK KIAPADNAK... .................................................................................................................... 8 III./3. AZ OKTATÁS ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG ........................................................................................................... 9 IV. INDIA, A TRÓNKÖVETELŐ .................................................................................................................. 10 V. CSALÁDTERVEZÉS ÉS FOGAMZÁSGÁTLÁSI MÓDSZEREK ....................................................................... 12 VI. KULTURÁLIS ÉS VALLÁSI HATÁSOK..................................................................................................... 13 VI./1. A KONFUCIANIZMUS ............................................................................................................................... 13 VI./2. HOFSTEDE KULTURÁLIS DIMENZIÓI ............................................................................................................. 14 VI./2.1. A hatalmi távolság .................................................................................................................... 14 VI./2.2. Individualizmus és kollektivizmus .............................................................................................. 15 VI./2.2.1. A család............................................................................................................................................... 16
VI./2.3. Bizonytalanságkerülés............................................................................................................... 17 VI./2.4. Maszkulinitás, femininitás......................................................................................................... 18 VI./2.4.1. Ősök kultusza ...................................................................................................................................... 18 VI./2.4.1. Férfiközpontúság ................................................................................................................................ 19
VI./2.5. Orientáció .................................................................................................................................. 20 VII. A KÍNAI NÉPESEDÉSPOLITIKA ALAKULÁSA ......................................................................................... 21 VII./1. A TERVEZETT SZÜLETÉS BEVEZETÉSE........................................................................................................... 21 VII/1.1. Mao Ce-tung és a kezdetek ....................................................................................................... 21 VII/1.2. Teng Hsziao-ping és a törvény bevezetése ................................................................................ 24 VII/2. BÜNTETÉSEK ......................................................................................................................................... 25 VII/3. KEDVEZMÉNYEK ..................................................................................................................................... 26 VII/3. KISKAPUK ............................................................................................................................................. 27 VII/4. PROPAGANDA ....................................................................................................................................... 27 VIII. A TUDATOS CSALÁDTERVEZÉS HATÁSAI........................................................................................... 31 VIII./1. A NÉPESSÉG ALAKULÁSA A TÖRVÉNY BEVEZETÉSE UTÁN ................................................................................ 31 VIII./2. A DEMOGRÁFIAI EGYENSÚLY FELBOMLÁSA ................................................................................................. 32 VIII./3. 2007: A DISZNÓ ÉVE ............................................................................................................................ 34 VIII./4. AZ EGYKÉK GENERÁCIÓJA ....................................................................................................................... 35 VIII./4.1. Kis császárok és császárnők ..................................................................................................... 35 VIII./4.2. Kis polihisztorok....................................................................................................................... 35 VIII./4.3. A szabadidő hiánya ................................................................................................................. 37 VIII./4.4. A túlzott gondoskodás ............................................................................................................. 37 VIII./4.5. Testvér nélkül .......................................................................................................................... 38 VIII./4.6. Mégsem olyan rossz az egykéknek? ........................................................................................ 38 VIII./4.7. A 4-2-1 problémája.................................................................................................................. 38 VIII./5. ELÖREGEDÉS ....................................................................................................................................... 39
2
VIII./6. AZ EGYKE FIATALOK GENERÁCIÓJA............................................................................................................ 41 VIII./6.1. Két kultúra között .................................................................................................................... 41 VIII./6.2. Párkeresés kínai módra ........................................................................................................... 41 VIII./7. A NŐK HELYZETE .................................................................................................................................. 43 VIII./7.1. Házasság ................................................................................................................................. 43 VIII./7.2. Önkéntes terhesség-megszakítás ............................................................................................ 44 VIII./7.3. Kényszerített terhesség-megszakítás ...................................................................................... 45 VIII./7.4. Gyerekgyilkosságok ................................................................................................................. 46 VIII./7.5. Trauma .................................................................................................................................... 47 VIII./8. AGGLEGÉNYEK ..................................................................................................................................... 48 VIII./8.1. Indiai utópia ............................................................................................................................ 48 VIII./8.2. Elférfiasodó társadalom .......................................................................................................... 49 VIII./8.3. Feleségkereskedelem .............................................................................................................. 50 IX. ZÁRÓ GONDOLATOK ......................................................................................................................... 52 IX./1. MEDDIG? ............................................................................................................................................. 52 IX./2. VÉLEMÉNY ............................................................................................................................................ 52 X. IRODALOMJEGYZÉK ............................................................................................................................ 54 X./1. KÖNYVEK, KIADVÁNYOK, FOLYÓIRATOK ........................................................................................................ 54 X./2. INTERNETES FORRÁSOK ............................................................................................................................. 55 XI. ÁBRAJEGYZÉK.................................................................................................................................... 59 XII. MELLÉKLET ....................................................................................................................................... 66 XII./1. MÉLYINTERJÚ ....................................................................................................................................... 66
3
I. Bevezetés Földünk túlnépesedése egyre inkább égető témává válik a XXI. században. Ha ezt meghalljuk, legtöbbünknek azonnal India és Kína jut eszébe, ahol a népesség növekedése elképzelhetetlen méreteket öltött az utóbbi száz évben. Hiába foglalkozik a témával egyre több világméretű fórum, mégis Kína az egyetlen ország, aki tesz is valamit a túlnépesedés megfékezéséért. A hibásan "egy család-egy gyerek" vagy "egykeprogram" néven elterjedt szisztémát Kínában "tervezett születés" névvel illették, ugyanis bevezetésekor csak a városiakra vonatkozott az egy gyermek vállalásának a kényszere, míg a falusiaknál két gyermek születése volt megengedett családonként.
1
Személy szerint nagyon érdekel a téma, illetve maga a Távol-Kelet. A BGF Külkereskedelmi karán 2007-ben kezdtem el kínaiul tanulni. Korábban is különösen érdekeltek az idegen kultúrák, de innentől kezdve teljesen Kína és a kelet-ázsiai régió szerelmesévé váltam. Szintén a főiskola keretein belül 2009-2010-es tanévben elvégeztem a "Távol-Keleti interkulturális menedzsment" nevű önálló tantárgyi blokk kurzust, amely Távol-Kelet szakértői végzettséget ad. Az oktatás keretében megszerzett tudás is segítségemre volt a diplomamunka elkészítésekor. Két év nyelvtanulás után elnyertem egy egy éves államközi ösztöndíjat, így 2010–2011-ig Kína egyik legnagyobb városában, Tiencsinben (天津, Tianjin) töltöttem két szemesztert. Az akkoriban szerzett tapasztalataim - hogy személyesen láthattam bele a kínaiak mindennapjaiba és szokásaiba - nagyban hozzájárultak a diplomamunkám elkészítéséhez. Igyekeztem személyes példákkal is színesíteni a szakdolgozatomat. Emellett szakmai gyakorlatomat a BorsodChem Zrt.-nél végeztem, ahol alkalmam nyílt kínaiakkal együtt dolgozni és elbeszélgetni velük kultúráink különbözőségeiről.
1http://atv.hu/videotar/20110608_a_csaladpolitika_az_eroszak_erosodeset_eredmenyezte
4
II. Népesedési problémák a világban 1945-ben Frank Notestein népességkutató publikálta a "demográfiai átmenet" névre keresztelt elméletét. Feltételezése azon alapul, hogy három fejlődési csoportba sorolja a társadalmakat. Az első szakaszba azok tartoznak, ahol a születési és a halálozási ráta egyaránt magas, mely azt eredményezi, hogy a lakosságszám egyáltalán nem vagy csak kis mértékben növekszik. Ezeket premodern társadalmakként említette a kutató. A második szakaszban még mindig magas a születések száma, de a halálozási mutató már csökkenést mutat, ugyanis az ebbe a szakaszba eljutott társadalmak már fejlettebb egészségügyi ellátással rendelkeznek és több élelmiszert is állítanak elő, melynek eredményeképpen az életfeltételek javulnak. Ez azt eredményezi, hogy a lakosságszám gyors növekedésnek indul. A harmadik szakaszba eljutott társadalmak a születés és halálozás - az első csoporténál alacsonyabb szintű - egyensúlyát mutatják, mert az embereknek már nincs igényük a nagycsaládra. Az egészségügy javulása és a technikai vívmányok következtében pedig javuló tendenciát mutat a gyermekhalandósági ráta is. Az alkalmazhatósága napjainkban már problémákba ütközik, mert az elmélet nem ad arra magyarázatot, hogy mi történik akkor, ha a fejlődő országok megrekednek a fejlődési szakasz második csoportjában.
2
II./1. A túlnépesedés, mint globális probléma A Föld túlnépesedése nem új keletű dolog, számos fórumon, világcsúcson szóba kerül, ennek ellenére úgy gondolom, még mindig nem kezelik a világ vezető hatalmai ezt a problémát a nagyságrendjének megfelelően. Ha
„hiány
van
a
népesség
tömegei
szükségleteinek
kielégítésére
szolgáló
3
erőforrásokban,” akkor túlnépesedés alakul ki. A technika fejlettségének köszönhetően manapság már interneten azt is nyomon követhetjük valós idejű statisztika segítségével, hogy bolygónk lakossága milyen ütemben növekedik. Már több internetes oldal is
2Brown, L. R. 1987 3Terbe 2011
5
folyamatosan pergő számlálóval tájékoztat minket a legfrissebb adatokról. 1. ábra: A világ népességnövekedése milliárdonként Népesség
Év
1 milliárd
1804
2 milliárd
1927
3 milliárd
1959
4 milliárd
1974
5 milliárd
1987
6 milliárd
1999
7 milliárd
2011
Forrás: ENSZ Népesedési Alap (UNFPA), 2011
Az ENSZ már 2011 márciusában kijelentette, hogy 2011. október 31-én a Föld népessége eléri a hét milliárdot. A növekedés pedig megállíthatatlan – ahogy azt az 1. ábrából is leolvashatjuk. A világ népessége 1804-ben múlta felül az egymilliárdot, majd csupán 123 év kellett az újabb milliárd eléréséhez (1927). A legsokkolóbb adat mégis az, hogy 72 év alatt (táblázat) megháromszorozódott a Földön élők száma, és elértük a 4
hatmilliárd főt (1999). Itt még mindig nincs megállás, hiszen 2011. október 31-én a 5
bolygó lakosainak száma jelképesen meghaladta a hét milliárdot. Már csak 12 év kellett ahhoz, hogy újabb milliárddal gyarapodjunk. Elképzelhetetlen gyorsassággal születnek a 6
gyerekek, naponta kb. 214 ezer baba jön világra. Ilyen léptékkel számolva akár már 7
2050-re elérhetjük a 9,3 milliárdot, 2100-ra pedig a 10 milliárdot is megélhetjük. Más források szerint azonban sokkal összetettebb a probléma, ezért nem látható ennyire jól
4Leahy Madsen, E. 2011 5 A fejlődő országok statisztikáinak pontatlansága miatt lehet csak jelképes ez a dátum, valószínűleg már átléptük a bűvös hét milliárdot, mert például Kínában szokás eltitkolni a hatóságok elől a születendő gyermekeket, így kijátszva a családtervezési törvényt. 6Hargitai 2010 7http://index.hu/tudomany/2011/05/04/2100-ra_atlepi_a_10_milliardot_a_fold_nepessege/
6
előre ez a szám, így egy 8–11 milliárd közöttire becsülik a 2050-es populációt.
8
2. ábra: Kína és India népességadatai Kína
India
Népesség 2011-ben (milliárd fő)
1,35
1,24
Népességnövekedés 2001-2011 (millió fő)
69,7
170,1
Termékenységi ráta 2011-ben
1,6
2,5
2025
2060
Népesség stabilizálódásának várható időpontja
Forrás: ENSZ Népesedési Alap (UNFPA, foweb.unfpa.org), 2011
A világ népességének megoszlását még mindig Kína vezeti 1,3367 milliárd lakossal (2011. július, becsült adat), 9 bár már évek óta hallani, hogy a rangsorban jelenleg másodikként szereplő India hamarosan átveszi ezt a címet, mivel ott nincs születésszabályozási törvény. Nem csoda, hiszen ha megnézzük a 2. táblázatot jól látható, hogy India mennyivel gyorsabban növekszik, mint Kína. Elég, ha csak az elmúlt 10 évet nézzük. Indiában 100 millióval nagyobb volt a népességnövekedés, mint Kínában. Kína egyedül áll a világon a születésszabályozási törvényével, mely jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy megfékezze az ország lakosságának mértéktelen növekedését. Ezzel szemben India polgárai még mindig hatalmas léptékkel lesznek egyre többen. Így később is fogják elérni a természetes népesség-stabilizálódást.
II./2. Meddig bírja a bolygónk? Földünk túlnépesedése globális probléma, minden nemzetet érint. Ennek ellenére Kína az egyetlen, aki saját népességének növekedését beavatkozással fékezi. Természetesen ez önmagában nem elég ahhoz, hogy még évek múlva is élhető minőségű maradjon a Föld. Számításba kell venni a környezeti tényezőket is, az ivóvízellátást, az élelmiszer-ellátást, az élettér beszűkülését, az ásványkincsek kimerülését. Továbbá szociális és gazdasági hatásai is lehetnek a munkanélküliség, oktatás és egészségügyi ellátás területén.
8Population Action International 2011
7
III. Kína népesedési problémái III./1. A Föld teherbíró képessége Annak a ténye, hogy egyre többen vagyunk, elgondolkodtathat minket, hogy a jövőben a Föld hogyan fogja elbírni ezt a rengeteg embert. Gondoljunk csak arra, hogy amíg ma még folyamatosan újabb területeket „foglal el” az emberiség: hegyeket gyalul le, völgyeket tölt fel, erdőket irt ki, hogy a maradék helyet is kihasználhassa a bolygón. De ennek nemsokára az lesz a következménye, hogy már nem lesz mit elbontani, hogy újabb területet nyerjünk a földműveléshez, lakóházak felhúzásához vagy egy autópálya megépítéshez. Előbb-utóbb minden lehetséges és elérhető terület be lesz építve. Nem lesz már tovább lehetőség horizontálisan terjeszkedni, hanem már csak vertikálisan. Ebből „ízelítőt” kaphatunk már most is. Gondoljunk csak Japánra, Hongkongra vagy Szingapúrra, ahol ez embernek minden kreativitását be kell vetnie ahhoz, hogy újabb területekhez jusson. Kínában már egyre nehezebb lakóhelyet találni. A népességnövekedés miatt az egy főre 2
2
jutó négyzetméterek száma is lecsökkent. 1952-ben még 4,5 m , 1977-ben már csak 3,6 m élettér jutott átlagosan egy városi emberre.
10
A túlzott beépítés pedig azt fogja eredményezni, hogy nem lesz elég szántóföld és megművelhető terület, tehát nehézkessé fog válni az élelmiszer előállítása. Ha a környezeti tényezőket is számításba vesszük, akkor figyelembe kell venni az elsivatagosodást is, mellyel szintén jelentős területek vesznek el. A területek folyamatosan csökkennek, viszont Kína gabonaigénye egyre növekszik. Vajon ki fogja ellátni az országot, ha "gabonaimportja (...) 2050-re akár 90 millió tonnára nőhet?"
11
III./2. Ha a források kiapadnak... A földlakóknak egyre nagyobb az energiaigényük is, annak ellenére, hogy sorra születnek a környezetkímélő találmányok és biztatnak a tudósok a megújuló energiák kihasználására. Az ásványkincsek és energiahordozók elérhető mennyisége azonban véges. És minél többen vagyunk, annál jobban nő az igény is ezekre a javakra. Ugyanez a helyzet
9https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/rankorder/2119rank.html 10Thomas 2011 p. 4
8
az egyik legnagyobb természeti kincsünkkel, az ivóvízzel. Hosszútávon számolni kell az ivóvízforrások kimerülésével is; és hiába, hogy a Földnek 71%-át borítja víz, ebből csak kevesebb, mint 3% édesvíz. Gondoljunk csak bele, ha ez mind kimerül, akkor mihez kezdünk? A sós vizeket fogjuk sótalanítani? Elképzelhető, hogy éhínség és szegénység vár majd a jövő generációjára, amely valószínűleg vissza is vetheti az eddig elért eredményeket, csökkenésnek indulhat a születéskori várható élettartam, nőhet a csecsemőhalandóság, mert nem lesznek elérhetők a szükséges higiéniai feltételek. Ennek köszönhetően mindenki a túlélésért fog küzdeni, amely előhozza majd az emberekből az állatias ösztönt; drasztikusan megnő az erőszakos bűncselekmények száma. Kína különösen rossz helyzetben van, ugyanis az ország egynegyede száraz, sivatagos. Ráadásul a világon a legszennyezettebb vizek és talajok itt találhatók. Végül a túlnépesedés az eddig kialakított rendszerek felbomlását eredményezi majd.
III./3. Az oktatás és a munkanélküliség „A közép-amerikai zavargások okait vizsgálva Sergio Diaz-Briquest politológus megállapítja, hogy a gyors népességnövekedés fokozza a feszültséget a munkanélküliekkel (…) már amúgy is telített munkaerőpiacokon (…) és kérdésessé teszi, hogy a kormányok biztosítani tudják-e a szükséges szociális szolgáltatásokat,”
12
mint például az oktatás és az
egészségügy. „Kína hozzávetőlegesen 140 millió analfabétát tart számon a 12 évesnél idősebbek körében, és 1966 után pedig drasztikus a visszaesés az iskolai színvonalat illetően. Ezekből az adatokból a kormány arra a következtetésre jutott, hogy az iskolarendszer csak akkor fejleszthető, ha az oktatást igénylők száma csökken.”
13
A probléma az, hogy több millió friss diplomást termel ki az ország évente,
14
akiknek
munkahelyet kell biztosítani. Hosszú távon, ha ezek a fiatalok nem találnak munkát, tömeges veszélyt jelenthetnek a társadalomra. Belső zavargásokat okozhatnak, megnőhet a bűnözés.
11Bassa 12Brown 1987 13Thomas 2011, p. 4 142011-ben 6,6 millió diplomás fiatal lépett ki a munkapiacra. (Pierson 2011, p. 3.)
9
IV. India, a trónkövetelő India
megemlítése
elhanyagolhatatlan,
ugyanis
számos
előrejelzés
szerint
a
közeljövőben népessége megelőzi majd Kínáét. A 2011-es népszámlálás adatai szerint az utóbbi 10 évben 181 millió fővel gyarapodott India.
15
A következő grafikon jól mutatja Kína és India lakosságának a növekedési ütemét, melyből jól látható, hogy India növekedése töretlen, semmi nem gátolja. A 3. ábrán látható, hogy az előrejelzések szerint India akkor fogja elérni 1950-ben mért lakosságszámának 4-szeresét, amikor Kína népességszáma tetőzni fog. Kína az 1950-es évektől egészen az egykepolitika bevezetéséig (1979) Indiáéval megegyező meredek emelkedést mutatott, ám onnantól törés figyelhető meg, és egy lassabb ütemű népességnövekedés kezdődött el. Kevesebb, mint 100 év alatt az ország lakossága megkétszereződött. 3. ábra: Kína és India lakosságának növekedési üteme 1950–2050
Forrás: www.magyardiplo.hu, 2011
15Andriasik 2011
10
4. ábra: Kína és India lakosságszáma 1950–2050
Forrás: www.magyardiplo.hu, 2011 A két ország lakosságának száma körülbelül 2030-ban lesz egyenlő, majd ezután India lehagyja Kínát, melynek lakossága várhatóan 2045 körül tetőzik majd, várhatóan kicsivel több, mint 1,4 milliárd fővel. Onnantól kezdve a népesség csökkenése várható. 1975-től 1977-ig különböző próbálkozások voltak a családtervezési politika bevezetésére kötelező sterilizálás és születéskorlátozás keretei közt, de ezek nem jártak sikerrel. Ezt az időszakot kivéve "a mindenkori politika önkéntes alapra helyezte a családon
belüli
gyermekszám
meghatározását."
16
Indira
Ghandi
kötelező
születéskorlátozásának ötletét fia Szandzsaj vitte tovább. "1976 júliusában (...) először kísérelte meg bevezetni a kétgyermekes családmodellt."
17
Az akkori próbálkozások
semmiképp nem nevezhetők sikeresnek, főleg, hogy leginkább kikényszerített módon, kötelező sterilizációkkal tudták elérni a céljukat, így csak a lakosság ellenszenvét sikerült kiváltaniuk. Napjainkban inkább az önkéntes sterilizációt támogatja az állam. 2007-ben az önként vállalt sterilizáció után kapott anyagi kompenzáció értékét megnövelték. A nők 800 rúpia (3400 forint) helyett már 1000 rúpiát (4300) kaptak, a férfiaknak 1000 helyett már 16Andriasik 2011 17Andriasik 2011
11
1500 rúpia járt.
18
Indiában is megfigyelhető a gazdag és szegény területek ellentéte, mint Kínában. India esetében szegényebb északi és gazdagabb déli területekről beszélhetünk. Az északi részen általában egy asszonynak 3 vagy több gyereke van. Délen általában 2 vagy annál kevesebb az utód. Illetve a város és vidék ellentéte itt is megjelenik. 2000-ben a lakosság 70%-a falusi volt, őket nehezebb meggyőzni, míg a nyugatiasodó városi társadalom hajlik a kétgyermekes modell felé.
19
V. Családtervezés és fogamzásgátlási módszerek A tudatos családtervezést különféle születésszabályozási módszerek segítségével valósíthatjuk meg. A modern technikának köszönhetően napjainkban számos módszert ismerünk ennek befolyásolására. Vannak természetes és mesterséges útjai is a nem kívánt terhesség elkerülésének. Ezek közül néhány lehetőség,
20
melyek műtéti beavatkozást nem
igényelnek: gumióvszer, pesszárium, spirál, hüvelygyűrű, hüvelykrém, hüvelyöblítés, megszakított
közösülés,
naptármódszer,
Ogino–Knaus-féle
hőmérsékletmódszer,
fogamzásgátló tabletta, esemény utáni tabletta. Radikálisabb módszerei pedig a végleges sterilizáció vagy az abortusz. A sterilizáció (férfiaknál vazektomia, nőknél tubális okklúzió) férfiak esetében a „mellékherét és a prosztatát összekötő ondóvezeték elvágása és elvarrása,”
21
mely nem okoz se impotenciát
vagy a nemi vágy csökkenését, teljesen kockázatmentes beavatkozás. Nőknél ugyanez az eljárás a petevezeték elvágását vagy kiégetését jelenti, ami „kockázatosabb, mint a férfi sterilizáció, mivel a női nemi szerv belső szerv.”
22
Az abortusz a terhesség mesterséges (műtéti) úton történő megszakítása. Ha ez törvényellenesen
történik,
akkor
magzatelhajtásról
beszélünk.
Az
összes
születésszabályozási lehetőség közül ez a legveszélyesebb, mert nagy eséllyel okozhat kárt a nő egészségében, sok esetben visszavetheti az újabb fogantatás esélyének lehetőségét. „Minél előrehaladottabb egy terhesség, a terhesség megszakításának, illetve a különféle 18Andriasik 2011 19Andriasik 2011 20 hu.wikipedia.org/wiki/Fogamzásgátlás 21 hu.wikipedia.org/wiki/Sterilizáció 22 hu.wikipedia.org/wiki/Sterilizáció
12
szövődmények jelentkezésének annál nagyobb a kockázata.”
23
De általánosságban a 28.
hétig távolítható el művi úton a magzat. Mindemellett elég gyakori, hogy a nőknek a műtét komoly lelki traumát is okoz. Alapvetően négy indokból 24 kifolyólag lehet törvényesen elvégezni az abortuszt: egészségügyi, eugenikus, szociális és erkölcsi okok miatt. Egészségügyi ok alatt értendő, ha a magzat az anya egészségét veszélyezteti, és a terhesség megszakításával az anya életének megmentése a cél. A második elfogadott indok, ha eugenikus, azaz fajnemesítő célzattal veteti el az anya a babát, tehát ha a magzat előreláthatólag súlyos szellemi vagy testi fogyatékossággal jönne a világra. Harmadrészt szociális indíttatásból is megtörténhet a beavatkozás, vagyis ha a családnak nincs meg a baba felneveléséhez szükséges anyagi háttere. Végül a negyedik lehetőség, ha a születendő utód erőszakból vagy erkölcstelen kapcsolatból fogant.
VI. Kulturális és vallási hatások Az elemzések megkezdése előtt fontos, hogy tisztában legyünk a távol-keleti kultúrával, szokásrendszerével, hagyományaival és babonáival. Ezek ismerete nélkül egy nyugati értékrendszerrel
felvértezett
személy
valószínűleg
teljesen
félreértelmezné
az
intézkedéseket és tetteket. A kínai filozófia praktikusnak mondható, mert könnyen átültethető a gyakorlatba. Tulajdonképpen olyan, mint a vallás, behálózza az egész életüket, annak minden területére hatással bír. A vallás és a filozófia nagyon jelentős hatást gyakorolnak az ázsiai családok életére. Emellett elengedhetetlen megemlíteni a konfuciánus értékeket, amelyek tulajdonképpen a legtöbb kelet-ázsiai vallást befolyásolják, kivéve a katolicizmust és a protestantizmust, melyek értékrendszere nem egyeztethető össze a konfucianizmussal úgy, mint például a buddhizmusé.
25
VI./1. A konfucianizmus Kína nagyon sokáig elzárt ország volt. Ennek a politikának az eredményeként nem is nagyon formálták külső hatások. Elég, ha csak a legnépszerűbb vallásaira gondolunk. A 23 hu.wikipedia.org/wiki/Abortusz 24 lexikon.katolikus.hu/A/abortusz.html 25Attané 2006
13
taoizmus, a buddhizmus és a konfucianizmus ma is a legerősebb vallásirányzatok Kínában. Legfontosabbnak mégis a konfucianizmust kell kiemelnem, mivel ez a Konfuciuszhoz köthető vallás és ideológiarendszer teljesen átszövi a kínai emberek mindennapjait. "Nehéz ezt valójában vallásnak nevezni. A konfucianizmus egyfajta útmutatás, erkölcsi tartás a társadalom számára: a tökéletes társadalmi rend megfogalmazása."
26
Konfuciusz (孔夫子, Kong Fu Zi, i. e. 551 – i. e. 479) egy neves kínai gondolkodó és filozófus volt, a konfucianizmus atyja. A filozófia lefektette a személyes és a kormányzati erkölcs
alapjait,
meghatározta
a társadalmi
kapcsolatok
igazságosságot és az őszinteséget tartotta nagy értéknek.
rendszerét, 27
illetve az
Az iránymutatásai
egyértelműen az evilági létre koncentrálódtak. A célja nem a túlvilági élet megalapozása, hanem az evilági élet helyes módon való kitöltése. Egy olyan rendszert akart felállítani, amely stabil állami rendszert feltételez élén a bölcs uralkodóval, aki nem erővel, hanem tudásával kormányoz, ezáltal vívva ki tiszteletet magának.
28
VI./2. Hofstede kulturális dimenziói A konfuciánus értékeket Hofstede kulturális dimenzióin keresztül szeretném bemutatni. Geert Hofstede öt kulturális dimenzió alapján sorolta be a Föld országait úgy, hogy egy 120-as skálán pontozta az országokat. Ez alapján szokás összehasonlítani a kultúrákat.
VI./2.1. A hatalmi távolság A hatalmi távolság azt mutatja, hogy "egy országon vagy vállalaton belül mennyire elfogadott, sőt kívánt a hatalom eloszlásának egyenlőtlensége." 29 Kína jellemzően nagy hatalmi távolsággal rendelkező ország. Ennek gyökere a konfucianizmusban keresendő. Konfuciusz tanait egyfajta társadalometikának szánta; rámutatásnak, hogy hogyan váljunk tökéletes emberré (csün-ce 君 子 ), akinek "két fő tulajdonsággal kellett rendelkeznie: emberséggel [zsen 任] és kötelességtudattal [ji 义]... Az emberséges embernek "szeretnie kellett az embereket; nem lehettek egoista megfontolásai, minden erejét és képességét mások javára kellett fordítania. (...) A kötelességtudó embernek elsősorban hűségesnek és
26http://termtud.akg.hu/okt/9/azsia/hindu.htm 27http://en.wikipedia.org/wiki/Confucius 28Gbúr, 2009.12.04-ei előadás
29Váradi, 2008 p. 30. 14
odaadónak kellett lennie. (...) szolgálnia uralkodóját, apját és feljebbvalóit.” 30 Ez a tanítás a gyökere mindennek, a kutatott témámmal kapcsolatos hagyományok is ebben az alapideológiában gyökereznek. Konfuciusz öt kapcsolatot írt le, amelyek behálózzák az életet: apa-fiú, férj-feleség, báty-öcs, úr-szolga, és a barátok közti kapcsolat. Tehát egy alá-fölérendeltségi viszony alakul ki az élet minden területén. Egyedül a baráti kapcsolatban mellérendeltek a felek. A vertikális irányú kapcsolatok túlsúlya pedig a nagy hatalmi távolságú országokban jellemző. Fontos még a szenioritáson alapuló kapcsolat is. Azaz az idősebbeket tisztelni kell, mert ők is "feljebbvalónak" számítanak, mivel már rendelkeznek egy bizonyos élettapasztalattal. Nem véletlen, hogy a köznyelvben az időseket a lao ( 老 ), vagyis bölcs, öreg jelző használatával szólítják meg. Tehát a feljebbvalók tisztelete érvényes mindazokra (főként férfiakra), akik korban és rangban felettünk állnak. Ez a viszonyrendszer annyira erősen beitta magát az emberek tudatába, hogy még ma is áthálózza a mindennapokat. Legyen szó bármiféle ügyintézésről, munkahelyi, iskolai vagy családi kapcsolatokról, a feljebbvaló megkérdőjelezhetetlen és tévedhetetlen. A harmónia megőrzéséhez elengedhetetlen ennek a kapcsolatrendszernek a tiszteletben tartása, a kínaiak számára ez mindennapos, hogy vannak olyanok, akik rangban felettük állnak és azokat feltétel nélkül tisztelni kell. A döntéseknél ez a hierarchikus sorrend áll fenn, tehát a „feljebbvalók” gyengeségét mutatja, ha fontos kérdésekben nem ők döntenek.
VI./2.2. Individualizmus és kollektivizmus Kína kifejezetten alacsony pontszámot kapott ebben a dimenzióban. Ezt azt jelenti, hogy erősen kollektivista társadalma van, mely nem az egyének individualitásán, hanem a csoportszellemen, a kollektivista gondolkodáson alapszik. Vagyis a csoport érdekei sokkal fontosabbak az emberek számára, mint az egyéni érdekeik. Tehát fontos, hogy valamilyen csoport tagjainak vallhassák magukat, mert egyenként gyengék és cselekvésképtelenek. Mindazonáltal napjainkban egyre inkább erősödni látszik az individualista felfogás is. Ezért is mondható el Kínáról, hogy társadalma alapvetően nem egyénekből, hanem 30Vasziljev 1977, p. 85.
15
kapcsolatok rendszeréből áll. Ez a guanxi (kapcsolat, 关系), mely megléte nélkül a kínai hétköznapokban esélytelennek tűnhet a boldogulás. Ez nem feltétlen kell, hogy korrupciót jelentsen, „sokszor érzelmeken és hosszú távú megfontolásokon alapszik (…) szívességek cseréjéről van szó.”
31
Úgy működnek, hogy adok valamit a partnernek és majd
valamikorra várom ennek a szívességnek a megtérülését. Tehát eleve egy hosszú távú, bizalmi kapcsolatot feltételez. Ezek a kapcsolatok nagyon fontosak az élet minden területén.
VI./2.2.1. A család A fenti kapcsolatrendszerek közül a családi szint a legerősebb, a család érdekeit kell szem előtt tartani minden mással szemben. Ezután jöhetnek a barátok, volt iskolatársak. Érdekes, hogy nem számít, ha már sok éve nem tartják a kapcsolatot, szükség esetén mégis fordulhatnak egymáshoz a felek szívességért. A legtágabb körbe a munkatársak tartoznak, akikkel annyira nem személyes a kapcsolat, mégis a csoport tagjai vagyunk. Az ázsiai társadalmak nagy részében a nagycsaládos modell a megszokott. Nem kivétel ez alól Kína sem. Ezt az egyik interjúalanyom is megerősítette: „Amikor Dubaiban voltam rengeteg arab kérdezgetett róla, hogy milyen [az egy gyerek rendszer], mert ott akármennyi gyereked lehet, nincs törvényi szabályozás. Azt mondják, hogy a gyerek Isten ajándéka. Ez a muszlim felfogás.”
32
Az indiaiak is hasonlóan vélekednek: „Hitünk szerint a
gyermekeink áldást hoznak ránk... az indiai párok, akiknek nincsen gyermekük, szinte kívül állnak a társadalmunkon.”
33
Ugyanez érvényes a kínaiakra is.
„Márpedig a szülők tisztelete és a testvériesség az emberség alapja.”
34
Ez a felfogás
nem csak a családi kapcsolatokra értendő, hanem az állam és állampolgárai közti kapcsolatra is. A kínai kultúra nem egyén-központú, hanem csoport-orientált, ami annyit jelent, hogy a csoport érdekeit az egyéni érdekek elé helyezik. Az állam tulajdonképpen egy nagy családként működik, ahol mindkét közösség alapjai az erényen és az emberségen nyugszanak. A legfontosabb az erények közül pedig a már korábban említett szülőtisztelet kiemelt szerepet kap, amely az állam mint család esetében az állam és vezetőinek a
31Váradi 2008, p. 34. 32Mélyinterjú 33Andriasik 2011 34Konfuciusz, 1995, p. 10.
16
tiszteletét jelenti a polgárok számára. Az állam és a család párhuzamát még inkább megerősíti az „ország” szó a kínai nyelvben: 国家(guo jia), amelynek első karaktere országot, a második családot jelent. Tehát nem azt jelöli, hogy az ország egyénekből áll, hanem családokból, melyek összessége egy (Kína esetében) hipercsaládot képez, magát az államot, az állam jelképezi a szülőt, az állampolgárok pedig a gyerekeket. Mindezekből következik, hogy nagyon fontos a csoport iránt tanúsított hűség, a lojalitás (总, zhong) a társadalom alapegységében, a családban, de ugyanúgy az iskolában, a munkahelyen vagy az államigazgatásban is megtalálhatók a fent említett függőségek, melyek olyannyira egymásra utaltságot mutatnak, hogy megkövetelik a csoporttagok lojalitását, hogy ne bomoljon meg a harmónia. Ezzel meg is érkeztünk a következő dimenzióhoz.
VI./2.3. Bizonytalanságkerülés A kínai felfogást elemezve fontos megemlíteni a rend (治, zhi) és a káosz (乱, luan) át. Ősidőktől fogva a rend és a harmónia megtartására törekednek, eredendően félnek a káosztól.
35
Ez teljesen nyomon követhető, ugyanis a kínaiakban nagyon erős a harmónia
iránti vágy, amit nem az individuumok egyenkénti harmóniája jelenti, hanem egy közös jólét és biztonság. Ebből következik, hogy az emberek nem annyira motiváltak az iránt, hogy túlzottan kitűnjenek polgártársaik közül, hanem inkább az egységre törekednek. Ezt jól
kihasználja
a
kommunizmus
is,
amely
nem
különösebben
díjazza
a
szabadgondolkodókat, akik a kormányszemlélettel szembemennek. Inkább azokat preferálja, akik a harmónia és egység megtartását támogatják. Így nagyon fontos tényező a lojalitás is, az „abszolút hűség,”
36
amely szintén családi és állami szinten is erénynek
számít. Ezért is fogadják el a kommunizmust – még a Tiananmen (天安门, Mennyei béke kapuja) téri mészárlás után is –, mert az biztonságot jelent számukra, a reformok pedig a rend megbomlását jelentenék. Ugyanezen okból mutatnak nagy hajlandóságot a spórolásra, mivel megtakarításaik szintén a káosztól való félelmen alapszanak. Így semmilyen váratlan kiadás nem éri őket felkészületlenül, tehát a „rend” megmarad. A kínai kultúra szertartásos
35Gbúr, 2009.12.04-ei előadás
36Kasznár 2009 17
jellege is ezt a rendet hivatott biztosítani különféle rituálék formájában, melyekkel a hagyományokat tisztelik és őrzik meg. A fentiekből az is következik, hogy a kínaiak nagyon erősen bizonytalanságkerülők, mint általában a távol-keleti régió országai. Történelmük során ahhoz szoktak, hogy a – fent említett – kapcsolatok rögzítve vannak, mindenki tudja a helyét a rendszerben és nem is lázad ellene, hogy ez által is védjék a harmóniát. Mindenre van kialakított válasz, amely megkérdőjelezhetetlen. Ezt a kommunista ideológia jól ki is használja, mivel a társadalom eleve rendellenesnek ítéli az eltérő, önálló gondolkodást, amely az elfogadott közvéleménnyel ellentétes.
VI./2.4. Maszkulinitás, femininitás „A maszkulin kultúrákban a társadalmi nemi szerepek élesen elkülönülnek. A domináns érték az anyagi siker, a férfiak magabiztosak, kemények, a nők szerények. Az emberek azért élnek, hogy dolgozzanak.”
37
„Azokban a kultúrákban, ahol a nemi szerepek élesen elkülönülnek, általában erős maszkulinitás jellemző.” 38 A Kínában hagyományosan férfidominancia volt jellemző, bár a kommunizmus idején ez enyhülni látszott. A nők azóta sokkal több lehetőséget kapnak a munka világában és jogaik is bővültek. Az egykepolitika is segítette a nők érvényesülését, mert az anyának már csak egy gyerekkel kell otthon maradniuk, így nem esnek ki hosszú távon a munkapiacról. De általában nem is maradnak otthon sokáig az újszülöttel, hanem a nagyszülőkre bízzák a babát. Inkább csak nagyvárosokban érvényes a tendencia, miszerint a nők és a férfiak szerepe közelít egymáshoz. A falvakban továbbra is a férfiaké a dominánsabb szerep.
VI./2.4.1. Ősök kultusza "Az őskultusz gyökerei az ősi halottkultuszba nyúlnak vissza." 39 És ahhoz, hogy ezt a hagyományt ápolják, a családnak folytonosságra van szüksége férfiágon, ugyanis "az a család, amelyiknek nincs fiú utódja, a társadalmi normák szerint kihal, ami azt jelenti,
37Falkné 2006, p. 21. 38Váradi 2008, p. 40. 39Vasziljev 1977, p. 102.
18
hogy megszűnik az ősök kultusza." 40 Ez a nézet nagy általánosságban jellemző a kelet-ázsiai népcsoportokra: hasonlóan gondolkodnak a koreaiak, japánok is "A hindu vallásban [ha nincs fiú utód, akkor az] arra ítéli a szülőket, hogy örökké a lét körforgásában tévelyegjenek, hiszen tradicionálisan a fiú az, aki elvégezheti szülei hantja mellett a temetési szertartásokat." 41
VI./2.4.1. Férfiközpontúság A kínaiak szerint csak a férfiak viszik tovább a vérvonalat, melynek fontos része a családnév tovább éltetése. "A családnév apáról fiúra öröklődik, s a feleségek általában nem veszik fel férjük nevét." 42 Ez egyik oka annak, hogy miért tartják előbbre a fiúgyermeket a lánynál. A másik fő oka a fiúk preferálásának az, hogy a lánygyermek csak "ideiglenes" családtagnak számít, "hiszen amikor férjhez megy, a férje családjának tartozik majd kötelességteljesítéssel és semmilyen kötelezettsége nem lesz a szüleivel szemben." 43 A kínai mondás, miszerint "fel kell nevelned egy fiút, hogy felkészülj az öregségre" 44, annyit tesz, hogy azok a szülők, akiknek van fiuk, nyugodtan várhatják öregkoruk napjait, mert a fiúgyermek kötelessége szüleiről időskorukban gondoskodni. 45 Viszont "lányt nevelni annyit tesz, mint a szomszéd kertjét öntözni, más mezejét művelni" 46 utalva ezzel arra, hogy a lány utódok kiházasodnak a családból. Ezért is minősül sorscsapásnak a lány gyermek, mert házasságkötéskor a család vagyonának egy részét hozományként a férj családjának kell adni, ezzel szemben a fiú bevételt jelent. Vidéken még inkább nélkülözhetetlen volt a fiú a családnál, mivel neki kellett segíteni a mezőgazdasági munkálatoknál a ház körül. Nagyon szemléletes példa erre a berögződésre Hszin Zsan (Xin Ran) által lejegyzett történet. Hszin Zsan 1989-ben indította el a "Szavak az esti szélben" című éjszakai rádiós műsorát, melyben a kínai nők helyzetét boncolgatta. Az interaktív műsor akkoriban nagyon ingoványos talajt választott magának témájául, mert a műsorvezetőnőnek kínosan figyelnie kellett minden szavára, a tabutémák – mint például a homoszexualitás, ami akkortájt 40 41 42 43 44 45
Brassói Lapok 2006 Brassói Lapok 2006 Salát 2010, p. 24. Brassói Lapok 2006 Attané 2006/a Ez a szokás annak tudható be, hogy Kínában a mai napig nincs egységes nyugdíjrendszer kiépítve, így mindig a legidősebb fiú kötelessége volt a szülei ellátása időskorukban. 46 Attané 2006/a
19
törvény által büntetett volt
47
– kezelésére. Akkoriban a médiát szigorúan ellenőrizte a
kommunista párt, így tilos is volt bármiféle olyan vélemény-nyilvánítás, amely a pártéval ellentétes. Hszin Zsan jól lavírozott ezen a határvonalon. Merészsége nők tömegeinek adott lelkierőt. Addig ugyanis egyáltalán nem volt szó a nőket ért sérelmekről és elnyomásukról. Műsorában elhangzott történeteit, interjúit összegyűjtötte és lejegyezte, így született meg regénye "Asszonysorsok Kínában" címmel. Ebben jelent meg a következő történet is, amely hűen példázza a férfiközpontúságot: "Tao Hungból csak úgy áradt a következő történet: Apja végtelenül szégyellte, hogy nem fia született. Az édesanyjának méhrákja lett szülés után, és nem lehetett több gyermeke; később meg is halt a rákban. Apja odavolt, hogy a család kihal vele, de nem tehetett semmit. Tao Hungot ezért fiúnak tekintette, és a ruházkodástól és hajviselettől a játékokig minden tekintetben fiúként is nevelte. Tao Hung például sosem ment nyilvános vécébe, mert nem tudta eldönteni, hogy a férfi vagy a női vécébe menjen-e be. Büszke volt férfias viselkedésére..."
48
Ez a történet könyörtelenül szemlélteti, hogy mennyire vágytak fiú utódra a családok. Ez a felfogás még ma is élénken él a kínaiak tudatában, melynek a kormány családtervezési politikája egyáltalán nem kedvezett.
VI./2.5. Orientáció Kína az egyik leginkább hosszútávra orientálódó ország a világon. Természetesen ez valamilyen szinten összefügg a bizonytalanságkerüléssel, hiszen ha belegondolunk, akkor az előre tervezéssel kerülhetjük el leginkább a bizonytalanságot. Ezért is fontos számukra az anyagi biztonság, ami miatt magas a megtakarítási hajlam. A tudatos családtervezési politika is a hosszú távú orientáció eredménye.
472001-től már nem volt törvény által büntetett a homoszexualitás. (Kasznár 2009) 48Hszin 2003
20
VII. A kínai népesedéspolitika alakulása VII./1. A tervezett születés bevezetése VII/1.1. Mao Ce-tung és a kezdetek 1949-től, az "új Kína" megalakulásának időszakától
49
a 70-es évekig ugrásszerűen
növekedett a népesség. "A szakértők látták a veszélyt ebben és figyelmeztették a kormányt, hogy ha nem tesznek valamit ez ellen, akkor az katasztrófához vezethet."
50
1958-ban Mao Ce-tung bevezette a „nagy ugrás” politikát, amely 1961-ig tartotta magát. Lényege az volt, hogy átvegyék más országoktól az ipari termelés módszereit, maximálisan fokozzák a termelést és így Kína új hatalommá válhasson. Továbbá ebben az időszakban kollektivizálták nem csak a földeket, hanem ipari vállalkozásokat és üzleteket is
51
olyan célzattal, hogy felpörgessék a mezőgazdasági és ipari termelést. Mao a „három
év feszített munka, tízezer év boldogság”
52
mondattal ösztönözte a népet, hogy
támogassák a programját. Mindez ahhoz vezetett, hogy rengeteg embert az éhhalál szélére sodortak. Rettenetes időszak elé nézett a társadalom. Ráadásul Mao azt vallotta, hogy "minél több az ember, annál erősebb az ország."
53
Amiből egyértelműen következik, hogy
nem a születésszabályozásban látta az ország jövőjét. Ez az időszak hűen példázza, hogy a népesség mennyire jelentős, befolyásoló tényezőként hat. Ugyanis, ha jobban belegondolunk Kína ereje és gyengesége is a hatalmas népességében rejlik. A hatalmas embertömegnek köszönhetően nagyon olcsó a kínai munkaerő. Viszont az ország az eltartó képességének határán egyensúlyoz. Történelme során több időszakban is éhínség sújtotta a kínaiakat, amelyet az okozott, hogy nincs elég megművelhető termőföld, amely kitermelte volna a népesség napi létszükségletéhez elegendő élelmiszert. Ezért is hiába, hogy „sok kínait büszkén tölt el a tény, hogy a világ népességének az egyharmada képes gyarapodni a világ lakható területének csupán egyötöd 491949. október 1-jén Mao Ce-tung kikiáltja a Kínai Népköztársaságot. 50Mélyinterjú 51Thomas 2011, p.4. 52Gbúr, 2009.12.04-ei előadása 53Zdravkova 2006
21
részén.”
54
A kutatók és tudósok már ekkoriban elkezdték kongatni a vészharangokat, hogy ha így halad tovább Kína népszaporulata, az óriási problémákhoz vezethet a későbbiekben. Így már a hatvanas években voltak kezdeményezések arra, hogy valamiféleképpen lelassítsák a népességnövekedést. Az első program három kulcsszóval határozta meg az elérendő célokat. Az első kulcsszó volt a később. A fiataloknak a minél későbbi házasságot ajánlották. A nőknek 23. életévük betöltése után, a férfiaknak 25 éves koruk után. A második kulcsszó a hosszabb volt, azaz a gyerekek születése között hosszabb időszak eltelése javasolt, 3-5 év. A harmadik kulcsszó a kevesebb, tehát családonként maximum két gyerek születését tartották kívánatosnak Mindez nem vezetett különösebb sikerhez. A probléma valószínűleg az lehetett, hogy ezek csak ajánlások voltak, nem foglalták törvényi keretek közé, nem tették kötelezővé betartásukat. Viszont ennek köszönhetően megnőtt a fogamzásgátló és születésszabályozó szerek és eszközök elérhetősége. Ez már haladás volt az egy-gyerek politika bevezetése felé.
Különféle
propagandaeszközökkel
folyamatosan
táplálták
a
köztudatba
a
születésszabályozás szükségességét. Nem csak brosúrákon és posztereken, plakátokon, hanem filmekben is megjelentek a politika ezzel kapcsolatos célkitűzései. Ennek ellenére még mindig nem volt elég meggyőző az emberek számára, hogy lemondjanak a hagyományos, nagycsaláddal kapcsolatos tervekről. További probléma volt – ami szerintem még napjainkban is gyakori –, hogy kényes volt a szexualitásról beszélni. Illetve, hogy nem fektettek elég hangsúlyt a vidéki kampányra, pedig igazából az lett volna a legfontosabb, mert vidéken sokkal több gyerek születik családonként, mint a városokban. Akkoriban egy átlagos családban 5–6 gyerek volt. Vidéken azért is volt fontos a minél több gyerek (főként a fiúk), mert kellett a segítség a földeken. Ezek után ezeket a családokat nehezebb is volt meggyőzni a program célkitűzéseiről, mert nem tudták összeegyeztetni azzal, hogy ők a kevés gyerekből egyáltalán nem profitálnak. Felfoghatatlan volt számukra a kormány által képviselt nézet, amely teljesen szembe ment családok ezreinek a hagyományaival. A városokban azért is lehetett sikeresebb a program, mert ott volt lehetőség a szankcionálásra. Sok esetben megtörtént, hogy az embereket megfenyegették, ha nem tartják magukat a kormány által javasolt irányvonalhoz, akkor akár az állásukat is 54Zhang 2009, p. 1.
22
elveszíthetik, lefokozhatják őket vagy különböző kedvezményeket vonhatnak meg tőlük. Vidéken ezt nem lehetett megtenni, mert a falusi lakosság döntő többsége mezőgazdaságból élt és nem függött állami cégektől, így következményekkel sem kellett számolniuk. Mindemellett a városiaknak még hasznukra is vált a kevesebb gyerek. Nem kellett annyi időt a gyermekneveléssel tölteni, így sokkal több idejük maradt a munkára, többet is kereshettek, életszínvonaluk javulásával is számolhattak. Az első kampánnyal egy időben, 1957-ben engedélyezték az abortuszt és a sterilizációt, melyeket eddig törvény tiltott. Ez nem meglepő, ugyanis a konfuciánus ideológia ellenzi a test elleni bármilyen negatív vagy erőszakos fizikai behatást. A program bukását az is nagyban befolyásolta, hogy akkoriban nem volt biztosított a tartományi ellenőrzés, csak országos szinten folyt a kampány. Napjainkban pedig ez már elképzelhetetlen a párhuzamos tartományi szintű kontroll nélkül. Összességében elmondható, hogy áttörő sikert ekkor nem értek el, "az emberek nem követték" voltak hozzászokva"
56
55
a kormány javaslatait, mert "nem
a program által meghatározott feltételekhez.
A problémák azonban nem oldódtak meg; emellett az ország gazdasága is újabb mélypontot élt meg. A féktelen ipari termelés nem helyezett különösebb hangsúlyt a termékek minőségére, csak a mennyiség volt a fontos. Így az előállított acél jelentős része használhatatlan volt, a többi gazdasági ágat pedig teljes mértékben elhanyagolták, s ez végül éhínséghez vezetett. Ellensúlyozva a program sikertelenségét, és hogy a kormány ne veszítse el az arcát, természetesen nem vallották be a kudarcot, hanem meghamisították a statisztikákat. Az ezt követő években 1966-ig a nagy ugrás politika által elkövetett hibák kiigazítása történt, igyekeztek, hogy helyes útra tereljék az ország gazdaságát. 1966-ban jött a következő program, melyet „kulturális forradalom” néven ismerünk. (1966–76) A kiigazítás sikere miatt Mao irányváltása – az egyenlősítés – háttérbe szorult. Rájött, hogy valami nem működik, de a hatalomról semmi pénzért nem mondott volna le. Így kitalálta, hogy „hiányos az eszmei nevelés.”
57
A kulturális forradalom szintén hatalmas
veszteségekkel „járult hozzá” Kína történelméhez. Rengeteg könyvet égettek el, fiatalokat telepítettek vidékre, egyetemeket és iskolákat zártak be, több ezer ember pusztult el. Mao halálával a kulturális forradalomnak is vége szakadt.
55Mélyinterjú 56Mélyinterjú 57Gbúr, 2009.12.04-ei előadás
23
VII/1.2. Teng Hsziao-ping és a törvény bevezetése Mao halála után Teng Hsziao-ping lépett hatalomra. Látta a problémákat, amelyek az országot sújtották és "csökkenteni próbálta az ország lakosságának növekedését." 58 Felismerte, hogy „hacsak nem csökkentjük gyorsan a születési rátát nem leszünk képesek fejleszteni gazdaságunkat és növelni az emberek életszínvonalát.” 59 Ezt az időszakot a „reform és nyitás” politikájának nevezzük, melyet kettősség jellemzett. Egyrészt nagyon látványos fejlődések mentek végbe ekkoriban, másrészről viszont még mindig évszázados elmaradottsággal küzdött az ország. „A kormány 1979-től kezdve szigorúan egyetlen gyermeket engedélyezett a lakosság túlnyomó többségének”
60
a gazdasági modernizációs törekvések jegyében. Teng
Hsziao-ping felismerte, hogy az ország lakosságának féktelen növekedésével nem tartható fent hosszú távon Kína fejődése. Így a hangsúlyt a minőségre, nem pedig a mennyiségre helyezte. Rájött, hogy sokkal többet profitálnak abból, ha az életszínvonal és az ellátás növekszik és fejlődik, mint abból az előnyből, amit egyedül az olcsó munkaerő képes nyújtani. Gazdaságpolitikájában négy terület modernizálását tűzte ki célul: az iparét, a mezőgazdaságét, a tudományét és a honvédelemét. Célja az volt, hogy egy kínai sajátosságokkal átformált szocializmust szilárdítson meg Kínában. Biztosította az egyének és a vállalatok szabadságát, ösztönözte a külföldi befektetéseket, visszautasította a központi terveket és elfogadta a kapitalista módszert. Ekkoriban történt meg az ország külpolitikai nyitása is. 1989. április 18-án ülősztrájk kezdődött a Tiananmen téren. A tüntetők demokratizálást, a korrupció felszámolását és a reformok folytatását követelték. Június 4-én a teret a hadsereg kiürítette. Azért kellett őket bevetni a diákok ellen, mert a kormányzat előre látta, hogy mi történhet, ha továbbra is tétlenül nézik a diákok és az értelmiség sztrájkját. És a demokratikus rendszerre való átváltás volt az a lépés, amelyet legkevésbé akartak megtenni. Ezért a fegyveres erők lerohanták a téren tüntetőket. Nincs hivatalos dokumentum, így nem lehet tudni, csak találgatni, hogy hány ártatlan embert végeztek ki. A halottak számát 200 és 3000 fő közé teszik különböző becslések alapján. 1989 után megtorpantak a reformok; egészen 1992-ig a „veterán keménylovasok” kezében volt a hatalom, amikor ugyanabban az évben pártkongresszus a reformok megerősítését és
58Zdravkova 2006 59Pott 2006, p.361. 60Attané 2011
24
a kormányzás fiatalítását tűzte ki célul. 61 A nemzetközi média hibásan „egy gyermek” politikaként említi az 1979-ben bevezetett politikát, de a pontos, kínai elnevezés a tervezett születés politikája
62
63
(计划生育政策 , ji
hua sheng yu zheng ce). Célja az volt, hogy megállítsa a gyorsuló túlnépesedést. A törvényt elvileg ideiglenesnek szánták, ehhez képest már több mint 30 éve folyamatosan működik Makaó, Hongkong és Tajvan kivételével Kína egész területén. A törzseleme ennek a szabályozásnak az, hogy az állam egy gyerek születését, gondozását, felnevelését és iskoláztatását vállalja csak. Minden további „törvénytelen” gyermektől megvonja az ingyenes oktatást és az ingyenes egészségügyi ellátást is.
64
Védelmet élvez az 55 nem han 65 kisebbség, amelyek Kína lakosságának mindössze 9%-át teszik ki, de számuk a törvénynek köszönhetően egyre növekszik. Rájuk különféle enyhítések vonatkoznak.
VII/2. Büntetések A hatóságok különféle szankciókkal igyekszik betartatni a családtervezési törvényt, melynek tartományi szintű szabályozása révén elég sokrétű megtorlási lehetőségei vannak törvényszegés esetében. Általános gyakorlat, hogy pénzbírságot rónak ki a házaspárra, ha a megengedett gyerekszámot túllépik. A bírság összege tartományonként és városonként változhat, de körülbelül az éves jövedelem 1,5–10-szerese 66 körül mozog. Kínában tartózkodásom során alkalmam nyílt elbeszélgetni kínaiakkal a tervezett születés politikájáról. Egyik kínai lány a kampuszunkról elmondta, hogy neki van testvére, mert az édesanyja mindenképp szeretett volna még egy gyermeket, mert attól fél, hogy lánya Tiencsinben fog majd letelepedni és így nem lesz majd ki gondozza őt és férjét nyugdíjas éveikben. Szüleinek testvére születéséért 12.000 jüant (kb. 360.000 forint) kellett fizetniük.
61Gbúr, 2009.12.04-ei előadás 62Salát 2011 63Zhang 2009, p. 1. 64Karácsony 2011 65Kínában a han népcsoport teszi ki az ország lakosságának 91%-át. (Hessler 2008, p. 134.) 66Littlejohn 2009, p.3.
25
Ha nem hajlandók befizetni az egyszeri bírságot, akkor további szankciók várhatók: a víz és az elektromos áramellátás megtagadása, ház- vagy vagyonelkobzás, kötelező abortusz, kötelező méhen belüli fogamzásgátló behelyezése vagy kötelező sterilizáció. Extrém esetben előfordulhat erőszak is, volt már rá példa, hogy a családtagokat is őrizetbe vették, fogva tartották, esetleg kínozták. 67
VII/3. Kedvezmények Tartományonként vagy városonként eltérő kedvezmények lehetnek. De a leggyakoribb enyhítés a törvény bevezetése óta, hogy azok a házaspárok, ahol mindkét fél egykeként nőtt fel, vállalhatnak két gyermeket. Van ahol elég, ha csak az apa nőtt fel egyedüli gyermekként. Továbbá a vidékiek is kaptak némi engedményt. Ők akkor próbálkozhatnak másodszorra is, ha az első gyermekük lány lett. Pekingben, ha az első gyermek valamiféle fogyatékosságtól szenved, akkor a szülőknek engedélyezett a második baba. Vagy ha két elvált ember házasodik össze és csak egyiküknek van utódja az első frigyből, akkor is néhol érvényes rájuk a kedvezmény.
68
Kína lassan, de egyre több kedvezményt és engedményt ad. Ez még természetesen nem jelenti a családtervezési politika végét, hanem csak azt jelzi, hogy a kormány felismerte, hogy hosszú távon tarthatatlan lesz az állapot, mely demográfiai katasztrófához vezethet. A sok kivételezés se vezet feltétlen elégedettséghez, ugyanis többen azzal a kritikával élnek, hogy már túl sok olyan csoportot állapítanak meg, akik kedvezményekben részesülnek, kibújhatnak a törvény kötelezettségei alól. Emiatt „már nem lehet egyenlő bánásmódról beszélni.”
69
A politikát ellenzők véleménye szerint a törvény akkor lenne
elfogadható, ha mindenkire egyformán vonatkozik, nincsenek kivételes csoportok, akikre nem vonatkoznak a megkötések. Jelenlegi formájában a szabályozás nem csak az emberi jogokat sérti, de vét az egyenlő bánásmód ellen is.
67Littlejohn 2009, p. 3. 68Zdravkova 2006 69Kirchner 2011
26
VII/3. Kiskapuk Minden törvény kijátszható. Erre a kínaiak is rájöttek. Aki több gyereket szeretne, annak elég, ha például külföldön vagy Hongkongban szüli meg a gyermekét. Sokan élnek a lehetőséggel, hogy a törvénytelen gyereket külföldre küldik tanulni. De ezeket a lehetőségeket is többnyire csak a tehetősebbek engedhetik meg maguknak. Törvényszegők folyamatosan vannak; manapság egyre inkább dívik az újgazdag réteg és a sztárok közt, hogy 2 vagy 3 gyerekük legyen, „tíz százalékuk már a harmadik gyereknél tart.” 70 Ezért is kezdeményezte ez a réteg, hogy „állapítsanak meg egy állandó összeget, amivel büntetnék a megengedettnél több gyereket vállaló szülőket. [Ennek következményeként] a hatóságok tervbe vették, hogy nagyobb bírságot szabnak ki azokra a tehetősebb családokra, akik áthágják a családtervezési törvényeket." 71 Lassan ez is egyfajta státusszimbólumnak számít, mert azt jelenti, hogy képesek kifizetni a büntetést és a gyerek felnevelésével járó pluszköltségeket. Erre már külön óvodák és magániskolák is épültek, ugyanis a törvényen kívüli gyerekeket nem illeti meg az ingyenes iskoláztatás. Sanghaj különleges helyzete miatt mindig nagyobb figyelmet kap, ugyanis ez az a város, amely előre jelzi az országos trendeket. "2009-től a szabályozástól eltérve külön szórólapon biztatják 2 gyermek vállalására a városi fiatalokat."
72
VII/4. Propaganda A kínai állam különféle plakátokkal igyekszik szólni minden réteghez, hatni az emberekre az egykepolitika terjesztésével. Manapság már nem kimondottan a politika reklámozásán van a hangsúly, hanem a nemhez kötött abortuszok számának elképesztő mértéke miatt már a kislányok népszerűsítése ezeknek a plakátoknak a témája. Általában nagyon boldog emberek, háromfős családok vagy csak egy kisgyerek mosolyog ránk a táblákról, mellette pedig egy rövid, de velős reklámszöveg szerepel. Íme néhány példa:
70http://www.ng.hu/Civilizacio/2010/05/Mar_nem_mukodik_a_kinai_szuletesszabalyozas 71Index 2008 72Iván 2010
27
5. ábra: Családtervezési propaganda 1. Ezen a plakáton (5. ábra) az olvasható, hogy a fiúgyermek és a lánygyermek közt nincsen különbség, a lányok is ugyanolyan utódok, továbbviszik a család vérvonalát. A felirat természetesen egy búzatáblán kedvesen mosolygó kislány társaságában szerepel. Valószínűleg ezt az üzenetet inkább a vidékieknek szánták.
6. ábra: Családtervezési propaganda 2. A 6. ábra bal oldali képén egy édesanya sétál kézen fogva kislányával. A felirat lényegre törően csak ennyit mond: „Megkaptam a szülési engedélyt.” Szintén mindketten
28
jókedvűek. A jobb oldali plakát úgyszintén a háromfős családmodellt reklámozza. Ez is jó példa, mert sok hasonló propagandakép van, melyeken a kisgyerek nemét nem lehet kitalálni. Ez a kép is ilyen. De látszik, hogy a szülők itt is nagy szeretettel viseltetnek a kicsi iránt.
7. ábra: Családtervezési propaganda 3.
Ez a plakát (7. ábra) valószínűleg már a városiak számára készült, mivel a háttérben felhőkarcolók, illetve a modern technika vívmányai láthatók. A felirat csak ennyi: "Mert a 4 modernizáció szerint a házaspároknak csak egy gyerekük lehet." Tipikus családábrázolás figyelhető meg itt is: apa, anya és az egyke kislány. A gyerek az édesapa vállán ül, így a szülők felé magaslik, tulajdonképpen ő a kép középpontja, a szülők mintha csak a háttérből figyelnék. A kép dinamikus hatást kelt, ahogyan a kislány ruháját fújja a szél és a család előre néz, a közös jövőjük felé. Jól látható az összes családot ábrázoló képen, hogy a családtagok összebújnak, közel vannak egymáshoz, esetleg ölelkeznek. Mindez szintén a lakosság tudatára akar hatni, megmutatja, hogy a boldogság elérhető egyetlen gyerekkel, sőt leánygyermekkel is.
29
8. ábra: Családtervezési propaganda 4. Ez a plakát (8. ábra) szintén hasonló üzenetet hordoz, miszerint a lány- és a fiúgyermek is ugyanolyan segítséget tud nyújtani a szülők nyugdíjas éveire. A képen egy komplett család szerepel: édesanya, édesapa és a kislányuk, aki a családi fotó közepén van, ezzel is kiemelve a szerepét. Mindenki boldog, a szülők különösen gondoskodónak tűnnek, ahogyan a kislánnyal együtt olvasgatnak.
9. ábra: Családtervezési propaganda 5. A fenti propagandakép (9. ábra) 1986-ban készült. Az üzenet a következő: „Alkalmazd a családpolitikát, kövesd az alapvető nemzeti politikát!” A képen egy boldog anya szerepel mosolygós kisbabájával, akinek nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani a nemét. Szintén nem a gyerek nemére helyezik a hangsúlyt, inkább próbálják a figyelmet afelé terelni, hogy egy gyerekkel is – nemtől függetlenül – boldogok lehetnek a kínai családok. Ismételten nagyvárosi háttér, csillagok, virágzó cseresznyefa, melyek mind tökéletességet sugároznak.
30
VIII. A tudatos családtervezés hatásai VIII./1. A népesség alakulása a törvény bevezetése után Kína népessége a hetvenes évek elején még évente 20 millió fővel gyarapodott. A születési ráta 1970-ben 33,43‰ volt. Ekkoriban már kezdték elterjeszteni a születésszabályozási módszereket, javasolták a családoknak a tervezett születést és minél kevesebb gyerek vállalását irányozták elő. Így lett a születési ráta 1980-ra 18,21‰, egy évvel az egykepolitika törvénybefoglalása után. Majd 2006-ra 12,09‰-re csökkent le ez az adat.
73
10. ábra: Termékenységi ráta alakulása (egy nőre jutó születések száma) Év
Kína
2000
1,82
2001
1,82
2002
1,82
2003
1,7
2004
1,69
2005
1,72
2006
1,73
2007
1,75
2008
1,77
2009
1,79
2010
1,54
2011
1,54
Forrás: www.indexmundi.com, 2011
„Egy kínai nő 1970-ben még átlagosan hat gyermeket szült, mára nem egészen kettőt” 74 és ez a szám – ahogy azt a 10. ábra is mutatja – folyamatosan csökken.
73Karácsony 2011
74 Attané 2011 31
Egyes területeken a természetes szaporulat már negatív előjelűvé vált, például 1993-ban Sanghajban. 2004-ben enyhítéseket vezettek be a városban emiatt. "Lehetett második gyerekük az egyke szülőknek és eltörölték a két utód között kötelezően előírt négy év különbséget, sőt már nem jutalmazták azokat a házaspárokat, akik gyermektelenek maradtak."
75
A 2008-as nagy szecsuáni földrengés után a kormány azt határozta, hogy engedélyezi azoknak a családoknak az újbóli gyermekvállalást, akik utódjukat elvesztették a katasztrófában.
76
A lakosság – ha lassabb ütemben is, de – még mindig növekszik. A 2000-es népszámlálás adatai szerint Kína lakossága 1,27 milliárd volt. Akkori becslések szerint a csúcsot 2045-2050 tájékán fogja elérni az ázsiai ország, várhatóan 1,6 milliárd fővel.
77
A
legtöbb kutató is erre az időpontra teszi a kínai népesség tetőzésének idejét. Abban mind egyet értenek, hogy ezután már egy lassabb csökkenés várható majd. Ám ennél égetőbb probléma a népesség eloszlása vidék és város között, mert a népesség sajnos vidéken sokkal nagyobb léptékkel nő, mint a városokban. Ennek a hátránya, hogy ezek a vidéki területek általában elmaradottak, gazdaságuk fejletlen, a munkabérek alacsonyak, ezáltal az életszínvonal is sokkal szegényesebb színvonalat üt meg. Véleményem szerint a tudósok nem is gondolták volna az egyke-politika bevezetésekor, hogy mi mindenre lesz majd hatással a törvény és mennyi problémát fog okozni. Kutatásom során a legkülönfélébb gondok merültek fel a politika bevezetését követően, melyeket az alábbiakban fogok kifejteni.
VIII./2. A demográfiai egyensúly felbomlása A tervezett születés politikája felborította a demográfiai egyensúlyt Kínában. A népesség nemek szerinti megoszlása a két nem születési és halálozási rátáitól függ. Tudósok megfigyelték, hogy természetes, emberi beavatkozás nélküli feltételek közt több fiúcsecsemő születik, mint lány. Viszont a fiú újszülöttek közt magasabb a
75Karácsony 2011 76Karácsony 2011 77Zelnik 2003
32
csecsemőhalálozások 78 száma, illetve a nők várható élettartama magasabb, mint a férfiaké, így kiegyenlítődik a születéskori fiútöbblet. Normál esetben 100 lánycsecsemőre 105 fiú jut. 79
11. ábra: A fiú- és lánycsecsemők aránya tartományonként Kínában Általános tendencia, hogy a nők többen vannak, mint a férfiak, hogyha mindkét nemet egyenlően kezelik. 80 Kínában egészen a ’80-as évek elejéig a fiúk és a lányok születési aránya normál keretek közt mozgott, de a születésszabályozási törvény beiktatása után a családoknak már csak egy gyerekük lehetett, így – a korábban említett hagyományaikból kifolyólag – ragaszkodtak ahhoz, hogy az egy is fiú legyen. Ezáltal lényegesen kevesebb lány születik és több is hal meg, ami a férfitöbbséget csak fokozza. Tovább súlyosbította a helyzetet a technika fejlődése, amely lehetővé tette a leendő szülők számára, hogy előre megtudják születendő gyermekük nemét. 78 "Az élveszületést követően az egyéves kor betöltése előtt bekövetkezett halálozás." – http://fogalomtar.eski.hu/index.php/Csecsem%C5%91hal%C3%A1loz%C3%A1s 79 Attané 2006/b 80 Attané 2006/b
33
A fenti ábra megmutatja a fiú- és lánycsecsemők arányát születéskor. Tökéletesen látható a kontraszt vidék és város között. A déli tartományok – ahol az abortuszok száma is kiemelkedően magas – erős fiúpreferenciát mutatnak (sötétkékkel ábrázolt terület). Ott jellemzően 100 lánycsecsemőre 126–138 fiúbaba is jut. Ilyen arányszám semmiképpen nem kapható természetes úton. Egyértelműen az emberi beavatkozás eredményeként létezhet több, mint 20%-os fiútöbblet az újszülöttek közt. A sárgászölddel jelölt tartományok (Xinjiang, Tibet, Qinghai) főként a muszlim ujgur és a tibeti buddhista népcsoportok által lakott területek, ahol a gyerek önmagában érték és az abortusz sem olyan népszerű, mint az ország déli területein. Továbbá ezeket a térségeket főleg az 55 kisebbség közé tartozó népcsoportok lakják, akik kivételt képeznek a születésszabályozási törvény alól. Emiatt ezeken a területeken a természetes fiú-lány arányok uralkodnak: 100 lánybabára 97–107 fiú újszülött jut.
VIII./3. 2007: A disznó éve 2007. február 18-án kezdődött meg a kínai asztrológia szerint a disznó éve, amely csak tizenkét évente tér vissza. A kínaiak szerint ilyenkor születni jó szerencse, mert a disznó évének szülöttei nyugodtak, őszinték és szerencsések, ugyanis a disznó a maga kövérségével a gazdagságot és a boldogságot szimbolizálja. A kínai asztrológiába vetett hit máig erős, nem csak a vidéki tanulatlan réteg körében, hanem a városi, iskolázottabb emberek is hisznek benne és eszerint alakítják életüket. Sokan éveket vártak a gyerekvállalással csak azért, hogy újszülött kisbabájuk kedvező csillagzat alatt, azaz a disznó évében születhessen. Ennek köszönhetően ez az év hatalmas kihívást jelentett a kórházak számára. A „baby boom-ot” megelőző időszakban átlagosan 16 millió baba született évente, 2007-re 20%-os növekedéssel számoltak, ami plusz hárommillió születést jelentett. Ez a hatalmas, hirtelen babaáradat sok problémát okozott. Nem csak a kórházaknak, amelyeknek rengeteg új szobát kellett megnyitniuk a kismamák befogadására, hanem a terhes nőknek is, akiknek tömeggel és sorban állással kellett szembesülniük. Továbbá a pelenkát, bébiételt és babaolajat gyártó cégeknek is több mint 50%-kal kellett növelniük a reklámköltségeiket.
81
81Cody 2007
34
Ha belegondolunk a 2007-ben született kisbabák nem csak születésükkel okoztak fejtörést a kórházaknak, hanem a későbbiekben is problémát jelenthetnek. Amikor ezek a gyerekek elérik a beiskolázási kort, vagy majd amikor már munkaképessé válnak, sokkal nehezebb lesz létszámukból adódóan elhelyezkedniük. Ráadásul a párkeresésben is jelentős gondokkal szembesülhetnek majd.
VIII./4. Az egykék generációja VIII./4.1. Kis császárok és császárnők Az egykerendszert rengeteg kritika éri folyamatosan. Való igaz, hogy számos változást hozott a kínaiak életébe. A nagycsaládos léthez szokott kínaiaknak most már csak egy gyereket engedélyeznek, 82 ami azt okozza, hogy a családok már kincsként tekintenek egyetlen utódjukra, akinek a szerepe mára túlzottan felértékelődött. Az összes családtag figyelme, szeretete és aggódása erre az egy gyermekre összpontosul. Benne látják minden reményüket, ezért igyekeznek minél többet megadni neki, a kedvében járni, amely sokszor ahhoz vezet, hogy a két szülő és a négy nagyszülő túl sok figyelmet szentel a család legfiatalabb tagjára. Nem szeretnék, ha egy szem csemetéjüknek bármiben is hiányt kelljen szenvednie. Mindezzel csak azt érik el, hogy elképesztő módon elkényeztetik a kicsiket. Nem véletlen, hogy a köznyelv már csak „kis császárok” és „császárnők” generációjaként emlegetik őket, mert az egész család az ő kívánságukat lesi.
VIII./4.2. Kis polihisztorok Míg Európában a szülőknek leginkább az fontos, hogy a gyermekük boldog legyen, ha felnő, Kínában inkább azt szeretnék, hogy sikeres legyen, ami alatt tulajdonképpen azt értik, hogy gazdag legyen. Ezért mindent meg is tesznek, hogy az utód a legjobb oktatást kapja. Kínában a hatalmas emberáradat egyre nagyobb probléma az oktatásban és a munkaerőpiacon is. A szülők már óvodáskorban elkezdik a gyereket mindenféle különórára járatni. Sokszor teszik ezt a gyerek képességeinek vagy érdeklődésének a figyelembe vétele nélkül és elvárják tőlük, hogy mindenben jók legyenek. Hatalmas önfeláldozások árán a gyereket mindenféle plusz kurzusra íratják be, az iskolásoknak
35
számítógépes ismeretekkel kell rendelkezniük, minimum egy hangszeren tudni kell játszaniuk, idegen nyelvet kell tanulniuk és mindemellett még a testedzésre is időt kell szakítaniuk. A szülők bizonytalanok a gyermeknevelésben, „a régi értékrend már idegen a számukra, de idegen az új világ is.”
83
Amikor ösztöndíjjal Kínában tanultam, volt alkalmam egy óvodában angolt tanítani. Megtudtam, hogy a gyerekeknek az egész napjuk be van táblázva, az óvodában is kevés idő jut a játékra, mert már ott elkezdik bevezetni őket a matematika és az írás rejtelmeibe. Ráadásul az egész napos feszített program végén, este kellett megtartanom nekik egy hatvan perces angol órát, amikorra már rendszerint fáradtak voltak és alig tudtak koncentrálni. A szülők csak ezután vitték haza őket. Nagyot csodálkoztam, amikor megláttam, hogy a négy évesek közül már sokan le tudják írni írásjeggyel a nevüket. Ez folytatódik az óvoda utáni években is. A kisiskolások egyszerűen nem tudnak játszani; egyrészt mert nincs kivel, másrészt nincs egy perc szabadidejük se. Iskola után azonnal különóráik vannak, az este pedig a leckeírásé. Ez később beilleszkedési problémákat okozhat. A folyamatos versenyhelyzet már három-négy éves koruktól végigkíséri az életüket és „szüleik reményei, elvárásai óriási terhet rónak a kínai gyerekekre. Olyan világban kell helytállniuk, amelyben a régi és az új társadalom legszigorúbb elvei keverednek.”
84
Az állandó stressz
85
miatt megnőtt a fiatalok közti
öngyilkosságok száma. Túl sok és túl nagyok az elvárások velük szemben és a bukástól, csalódásokozástól való félelem sokszor addig üldözi őket, míg saját kezükkel véget nem vetnek életüknek. Egy kínai egyetemista társam elmondása szerint ő már az általános iskola óta készül a Tiencsini Idegen Nyelvek Egyetemére ( 天 津 外 国 语 大 学 , Tianjin Foreign Studies University), ahol én ösztöndíjas diákként tanultam. Középiskolás éveiben is kollégista volt, annak ellenére, hogy pár percre laktak az iskolájától. Csak kéthetente járhatott haza a családjához. De azt mondja, hogy ez nem baj, mert ez csak jó volt a tanulmányainak szempontjából. Megtudtam, hogy minden nap hajnalban keltek, 5-6 óra körül és késő estig tanultak. Általában hétvégéken is. Azt mondta, hogy erre azért volt szükség, mert ő nem
82 A városi gyerekek 90, míg a vidékiek 60%-ának nincs testvére. (Chen 2003, p. 74) 83Chang 2008, p. 70. 84Chang 2008, p. 70. 85A középiskolások több mint 45%-a stressz alatt él a feléjük irányuló elvárások miatt. (Chang 2008 68.o.)
36
tiencsini, így sokkal nehezebb is bekerülnie az ottani egyetemre. Állítása szerint tartományonként 100 diákból csak 3-nakadatik meg a lehetőség, hogy a saját tartományán kívül tanuljon tovább. Ezért is nagyon kiélezett a verseny a középiskolások közt. A többiek tartományon belül tanulnak tovább vagy egyáltalán nem mennek felsőoktatási intézménybe.
VIII./4.3. A szabadidő hiánya A gyerekek és a fiatalok nem ismerik a szabadidő fogalmát, nem is tudnak mit kezdeni vele, mert minden egyes percük be van táblázva. A kínai egyetem kampuszán, ahol tanultam az iskola épülete és a tantermek hétvégén is nyitva voltak, mert az egyetemisták bejártak tanulni. Nem elég, hogy hétköznap reggeltől estig vannak óráik, a hétvégéket is tanulással töltik. Nem egyszer történt meg az, amikor a többi külföldi diákkal szórakozni mentünk hétvégén Tiencsinben, csodálkozva láttuk, hogy a kínai fiatalok a non-stop nyitva tartó gyorséttermekben ülnek éjszaka és tanulnak. Ez azért van, mert a kollégiumokban nagyon sokan laknak egy szobában, nincsen a diákoknak személyes terük, nincsenek tanulószobák és többektől hallottam, hogy néhol az áramot is lekapcsolják este 11 órakor.
VIII./4.4. A túlzott gondoskodás A szülők túlzott gondoskodása a későbbiekben semmi jót nem eredményez. A testvér nélküli gyerekek sokkal több figyelmet kapnak szüleiktől otthon, mert nincs más rajtuk kívül, akiről gondoskodniuk kell. Ezért kevésbé lesznek függetlenek, mint testvérrel rendelkező társaik. Ez a generáció felnőve teljesen önzővé válik, mert addig mindent megkapott, semmit nem kellett megosztania. Nehezebben jönnek ki a velük egykorú társaikkal, sokszor képtelenek beilleszkedni. Mivel egyedüli gyerekekként soha nem kellett semmiért felelősséget vállalniuk, ez a nemtörődömség megmaradhat későbbiekben is. Az is komoly probléma, hogy a felnőttkornak életképtelenül vágnak neki, mivel gyerekkorukban a szüleik és nagyszüleik mindent megcsináltak és elrendeztek helyettük, hogy rájuk, gyerekekre minél kevesebb teher háruljon. Ezzel viszont megfosztották őket attól, hogy önállósodjanak és képesek legyenek ellátni magukat. A felsőoktatásban tanulók nagy része a lakóhelyétől távoli egyetemre nyer felvételt. Ilyenkor sokszor megesik, hogy
37
gimnázium után a gyerekek annyira életképtelenek, önállótlanok, hogy egyik vagy mindkét szülő a gyerek után költözik a nagyvárosba és segíti, ellátja, főz, takarít és mos rá.
VIII./4.5. Testvér nélkül A rendszer oda vezetett, hogy a mai gyerekeknek mindössze hat rokonuk van. Nemhogy testvérük, hanem legtöbbjüknek unokatestvérük sincsen, mivel se nagynénjük se nagybátyjuk, ha szüleik is egykeként nőttek fel. A családban nincs is más gyerek, csak ők. Így
az
egyedüli
gyerekekben
hatalmas
vágy
halmozódik
fel
aziránt,
hogy
szocializálódjanak, barátkozzanak és kapcsolatot keressenek, mert egész gyermekkorukat egyedül töltötték. Ennek eredményeként nincs meg a lehetőségük, hogy a belső stresszt feldolgozzák, mert testvér hiányában nincs kivel megosztani a gondjaikat, nincs velük egyidős bizalmasuk, mely szintén hosszú távú beilleszkedési problémákhoz fog vezetni. Mindennek következményeként – Li Fenhua szerint – az egykék egy újfajta társadalmat fognak létrehozni. Annak érdekében, hogy ezek a fiatalok ne sérüljenek, különféle intézkedéseket kellene hozni. Figyelmet kell fordítani a társasági érintkezéseikre és szociális képességeik fejlesztésére, lehetőséget teremteni számukra, hogy kortársaikkal kommunikálhassanak.
86
VIII./4.6. Mégsem olyan rossz az egykéknek? A számos hátrány mellett profitálnak is a testvértelenek a helyzetből. Mivel több gondoskodást, időt és figyelmet szentelnek az egykékre a szüleik, így a gyerek és szülő közti kapcsolat sokkal szorosabb, intimebb, mint egy többgyerekes család esetében. A szülők magasabb követelményeket támasztanak az egykékkel szemben, ezért azok általában jobban teljesítenek az iskolában. Néhány kutató viszont azt vallja, hogy nem a testvér megléte vagy hiánya formálja a kicsiket, hanem a szülők iskolázottsága és az, hogy mennyire tudják átadni utódaiknak a helyes értékeket a nevelés során.
87
VIII./4.7. A 4-2-1 problémája A kínai „gazdasági csoda” a dolgozó felnőtt társadalomra épült, amelynek a tagjai 86Chen 2003. p. 76. 87Chen 2003, p. 75.
38
lassan már a nyugdíjas éveikben járnak. Viszont egyre kevesebb gyerek születik az eltartásukra. Emiatt növekszik a megtakarítási hajlam a városi és a falusi lakosság körében egyaránt, mert tudják, hogy öregségükre csak az egyetlen gyerekükre támaszkodhatnak. Általában a jóléti, az egészségügyi kiadásokra és az általános költségekre raknak félre pénzt. Kínában nincs központi, egységes nyugdíjrendszer vagy előtakarékossági alap. A városokban a nagyobb cégeknél már vannak ehhez hasonló próbálkozások, de ez sajnos nagyon kis réteget érint. Vidéken, ahol igazán szükség lenne rá, még mindig abban reménykednek a szülők, hogy gyermekük majd öregkorukra eltartja őket. Ez a rendszer működött is egészen az egykepolitika bevezetéséig, mert akkor egy családban általában 4–6 gyerek is volt, tehát a szülőknek nem kellett aggódniuk öregségben eltöltött napjaik miatt. Évtizedekkel az egy gyerekes családmodell bevezetése után viszont égető lenne erre valami megoldást találni, hiszen a XXI. század egykéinek a szülei is egykék voltak. Ez azt jelenti, hogy ezeknek a gyerekeknek felnőve majd 6 felnőttről kell majd gondoskodniuk: édesanyjukról, édesapjukról és a 4 nagyszülőről. Ez egyszerűen lehetetlen feladat egy átlagkeresetű gyári munkás számára. Ezt nevezik a 4-2-1 problémájának.
VIII./5. Elöregedés Mivel egyre kevesebb gyerek születik,
88
a születéskori várható élettartam viszont egyre
inkább kitolódik az egészségügyi ellátás fejlődésének köszönhetően, így egyre több az idős ember Kínában. Ez a tendencia a fejlett országok sajátossága, de a tervezett születés bevezetése miatt Kína, mint fejlődő, kivételként ugyanezeket a jellemzőket mutatja. Az utóbbi 20 évben szintén a tudatos családtervezésnek köszönhetően a halálozási arányszám folyamatosan csökkent. 2000-ben a 65 évesek vagy annál idősebbek 90 millióan voltak, ez az akkori lakosság 7%-a. 2010-ben a számuk elérte a 160 milliót,
89
ami a kínaiak 1/8-át
jelenti és 2050-re várhatóan 324 millióra (a lakosság 25%-a) fog emelkedni a számuk.
90
A
"legidősebb idősek", azaz akik 80 évet vagy afölötti kort értek meg, 2000-ben 12 milliót tettek ki. 2050-re ők körülbelül 40 millióan lesznek majd.
91
Kína lakosságának 2011-ben
882000-ben a 0-14 éves korosztály a lakosság 22,9%-át tette ki. 1990 óta - 10 év alatt - 5%-kkal csökkent a számuk. 2010-re már csak a populáció 16,6%-a tartozott ebbe a korosztályba. (Pierson 2011, p. 3.) 89Population Reference Bureau 2010, p. 1. 90Iván 2010 91Population Reference Bureau 2010, p. 1.
39
1,4%-a 80 éves vagy idősebb. A sanghaji adatok még elképesztőbbek, ugyanis a város sokkal előbb mutatja az előre jelzett országos trendeket: ugyanezen réteg száma a metropoliszban 18%.
92
12. ábra: Születéskor várható élettartam tartományonkénti megoszlása Kínában Vidék és város ellentéte ismét megjelenik (ahogy azt a fenti térkép is mutatja), hiába ugyanis, hogy a falusiaknak általában jobb az egészségi állapotuk, viszont a sokkal tanultabb városiak, viszont előbb fordulnak orvoshoz és jobb a hozzáférésük az egészségügyi ellátáshoz is, ezért köztük alacsonyabb a halálozási arány. Az elöregedő társadalom megnöveli majd az egészségügyi kiadásokat is. Az idősek nehezen viselik a levegő szennyezettségét. Továbbá egyre többen túlsúlyosak - 2004-ben a felnőttek 25%-a –, cukorbetegek vagy küzdenek szívproblémával. Számuk pedig a jövőben is csak emelkedni fog. Egy 2010-es kutatás szerint 2025-re az egészségügyi kiadások 9%-át ezeknek a betegségeknek a gyógyítása teszi majd ki.
93
92Karácsony 2011 93Population Reference Bureau 2010, p. 2.
40
A társadalom elöregedése előbb-utóbb azt eredményezi majd, hogy elapad a munkaerő, egyre kevesebb lesz a munkaképes korú ember, akik a GDP-t kitermelnék, az adókat megfizetnék és az időseket eltartanák. Elképzelhető, hogy ez az életszínvonal visszaeséséhez vezethet majd. „Egy állami jelentés szerint 2016-ig még tarthat a felívelés,” utána viszont meglepő fejlemény, de igaz: munkaerőhiány fog fellépni Kínában, mert a 15–24 év közöttiek száma 225 millióról (2010) 150 millióra eshet vissza 2022-re.
94
A kormány törvénnyel igyekszik arra kötelezni a lakosságot, hogy idős szüleiket eltartsák, mert a szociális háló nagyon gyenge. A probléma az, hogy nincs elég öregek otthona, így a vidéki, de egyébként városban dolgozó fiatalok rákényszerülnek visszaköltözni vidékre, ha szüleik betegeskednek.
VIII./6. Az egyke fiatalok generációja VIII./6.1. Két kultúra között Kína túl hirtelen megy keresztül a változásokon, sok inger és hatás éri a fejlett nyugat felől. A 90-es évek fiataljai igyekeztek minél inkább nyitni a modern felfogás felé, de azért még élénken éltek bennük a szülőktől kapott iránymutatások és beléjük nevelt szokások. Mindennek eredményeképp ez a generáció összezavarodott, frusztrált, mert még mindkét értékrendszer bennük él. Tanácstalanok a belpolitikát illetően, mivel a kezdetektől fogva elbutították őket és beléjük nevelték, hogy elődeiket nem szabad bírálni. Szüleik még mindig maradinak, régimódinak számítanak, sokan közülük azért nem engedték a mai egykék édesanyjait iskolába, mert lányok voltak.
95
Velük ellentétben a mai fiatalok már sokkal szabadabb szellemben élnek, őket már születésüktől fogva befolyásolta a modern nyugat és annak ideológiája, a demokrácia, az emberi és szabadságjogok. Egy olyan világba születtek bele, ahol a kínaiak mentalitása jelentős változáson ment és megy keresztül.
VIII./6.2. Párkeresés kínai módra Ennek a generációnak a párkapcsolat a legfőbb aggodalma. Manapság a fiataloknak már 94Iván 2010 95Hessler 2008, p. 36.
41
nincs idejük ismerkedésre és párt keresgélni maguknak. Ez jól példázza egy saját élményem. Amikor Sanghajban jártam, egyik alkalommal a People’s Parkban sétáltunk. Egy nagy csapat emberre lettünk figyelmesek. Főként középkorú és idős nénik és bácsik ácsorogtak a park egyik szegletében. Mindenki előtt papírok. Amikor közelebb mentünk, akkor láttuk meg, hogy a papírokon mindenki a rokonát hirdette, társkeresési vagy házasságkötési célzattal, végeláthatatlan listába szedve a fiatalok előnyös tulajdonságait. Meglepő módón a bámészkodók is szülők vagy nagyszülők voltak. Hogy mennyire központi témává vált a fiatalok életében a párkeresés és az attól való félelem, hogy nem tudnak majd megházasodni, a következő példa jól szemlélteti. 2005-ben szintén Sanghajban ötezer fiatal részvételével négyórás tömeges randevút szerveztek, amelyre 20 és 45 év közötti, egyedülálló személyek mehettek el, minimum középfokú végzettséggel. 96 Ez szintén jól mutatja, hogy a városiak már tehernek érzik a társkeresést. Természetesen, aki annyira elfoglalt volt, hogy még erre se tudott időt szakítani, az édesanyját küldte el maga helyett megfelelő párt találni. A következő tapasztalatom más oldalról közelíti meg a házasság problémáját és a fiatal és idős generáció közti felfogásbeli különbséget. Szintén egy közeli kínai ismerősöm mesélte, hogy a szülei nem szerelemből házasodtak és fél, hogy rá is ez a sors vár. Szülei igazából csak miatta vannak együtt, sose szerették egymást. Édesanyja nem is engedi 22 éves koráig randevúzni, tehát addig, amíg be nem fejezi az egyetemet. Természetesen ő is – mint sok kortársa – kihasználja a szülőktől való távollétet és szülei akaratával ellentétben párkapcsolatban él, persze teszi mindezt a legnagyobb titokban. Elmondta, hogy sokszor hiába, hogy a fiatalok sok éve szerelemben élnek egymással, a szülők erre nincsenek tekintettel és hozzáadják gyermeküket egy általuk megfelelő rangúnak ítélt és társadalmi pozícióban lévő fiatalhoz. Ezek a történetek hűen példázzák, hogy a házasságot már inkább csak az idősek erőltetik. Az ilyen „vak- vagy kényszerházasságoknak” köszönhetően egyre több a válás Kínában és a házasság intézménye már nem szent az emberek számára. Nem csak a tanult réteg növekedése, hanem az egyre emelkedő megélhetési kiadások is közrejátszanak abban, hogy a mai fiatal generáció már nem különösebben motivált a
42
gyerekvállalásban. Ma már 2000 fiatalból 45% nem akar babát a magas költségek miatt. 97 Az ilyen házaspárokra használják az "üres fészek" megnevezést, melynek népszerűsége egyre nő a jómódú fiatal párok körében. 98 Ők inkább a saját, személyes kényelmükre áldoznak. A családosok pedig akkor se akarnának több gyereket, ha azt a törvény engedné.
VIII./7. A nők helyzete Köszönhetően a nemhez kötött abortuszoknak és a lánycsecsemők módszeres leölésének, Kína hihetetlen mértékű nődeficittel küzd. Különféle szörnyűségekkel járhat a nemek arányának a megbomlása. A demográfiai egyensúly elvesztésének jelei már néhány területen megmutatkoztak, és ha a helyzet nem javul, akkor a következmények csak egyre rosszabb jövőképet fognak elénk tárni. Azt remélné az ember, hogy azok után, hogy ekkora nőhiány lép fel ezekben az országokban, a nők helyzete majd felértékelődik, jobban megbecsülik majd őket, de ennek pontosan az ellentéte látszik körvonalazódni.
VIII./7.1. Házasság A nők szerepe teljesen átértékelődik. Sokkal több idejük van már, melyet magukra, tanulmányaikra vagy a gyereknevelésre tudnak fordítani. Egyre több az öntudatos, diplomás értelmiségi nő, akik elhalasztják vagy nem is akarják a házasságot vagy a gyerekvállalást azért, mert a karrierjükre és önmagukra akarnak koncentrálni. Már így is kevés a nő a kínai társadalomban, és ez a női öntudatra ébredés további hátrányt jelent a házasulandó férfiak számára. A nők egyre inkább tudatában vannak helyzetükkel, élvezik a függetlenséget és a házasságot vagy a szülést már választható opcióként fogják fel. Míg régebben ezek a dolgok majdhogynem kötelezőnek számítottak egy asszony életében, szégyen volt, ha valaki sheng nü (剩女, ’maradék nő’) maradt, mert az a szülők arcvesztését jelentette. A nők a XX. század elejéig nem kezdeményezhették a házasság felbontását. Ma a válás már nem számít tabunak. 2009-ben a házasságok mintegy 8,5%-a válással végződött. 99 Számuk azóta folyamatosan emelkedik. Valószínűleg az is közrejátszhat ebben, hogy a nőknek egyre nagyobbak az elvárásaik a férfiakkal szemben, viszont „minőségi” 96Transindex 2005 97 Pierson 2011, p. 3. 98 Zdravkova 2006 99 Pierson 2011, p. 3.
43
agglegényekben hiány mutatkozik. A hölgyek már nem kényszerülnek rá arra, hogy kompromisszumot kössenek.
VIII./7.2. Önkéntes terhesség-megszakítás Kínában 1953-ban tették legálissá a magzat művi úton való eltávolítását, azaz az abortuszt.
A
már
korábban
említett
fiúpreferencia
miatt
rengeteg
nő
terhesség-megszakításhoz folyamodott, ha kiderült, hogy lány magzatot hord a szíve alatt. 1994-ben betiltották a nemhez kötött abortuszokat, azaz, ha az anya amiatt kéri a magzat eltávolítását, mert az lány lesz. Ezzel párhuzamosan nem is lehet az ultrahangvizsgálatot a magzat nemének meghatározására használni. Ezek a korlátozások tulajdonképpen csak elméletben léteznek, mert a tehetősebbek vagy a jó guanxi-vel rendelkezők könnyen kijátszhatják. Interjúalanyom is elmondta, hogy mivel felesége kórházban dolgozik, így elmondták neki a gyermek nemét: lány. Nem vetették el. 13. ábra: A megszakított terhességek éves százalékos, tartományonkénti eloszlása Kínában 1990-1996
„Nyugat és Észak-Kína egyes területein a kisebbségek vannak többségben.” Ez azt 44
jelenti, hogy ezeken a területeken élőknek általában lehet több gyerekük. A legnagyobb népcsoport, a hanok az ország keleti partvidékén élnek, az iparosodott területen. A képről leolvasható, hogy Kínában az abortuszok száma Tibetben a legalacsonyabb. Ennek oka, hogy a különféle kedvezményeknek köszönhetően a tibeti házaspároknak bármennyi gyerekük lehet. A második legalacsonyabb abortusz-rátával Heilongjiang és Liaoning tartományok rendelkeznek, mely területek főként a koreai, mongol és mandzsu kisebbség által lakottak. A koreaiaknál általánosan két utód engedélyezett. Látható, hogy a fejlett keleti és déli régióban kimagaslóan nagy az elvetetett magzatok aránya. A legmagasabban kiugró adatot pedig Sanghaj mutatja, ahol minden második magzatot műtéti úton eltávolítanak. Nem véletlen, ugyanis a városokat nagyrészt tanult, diplomás emberek lakják, akik manapság már inkább a karrierjükre koncentrálnak. Sokuk már nem is akar egyáltalán gyereket vállalni. Az évente 8 millió abortuszt jegyző statisztika után talán nem meglepő, hogy a beavatkozást vállaló kínai nők felének ez már nem az első ilyen jellegű műtéte. Elképesztő, hogy az eseteknek mindössze 2%-ában indokolt a terhesség megszakítása egészségügyi ok miatt, viszont az abortuszok 50%-át azért kérik, mert a pár nem védekezett az együttlét alatt. Ezt a magas arányt azzal magyarázzák, hogy a fiataloknak nincs elegendő információjuk a születésszabályozási módszerekről, és hogy a lakosság nagy része még mindig különféle téveszmékben hisz. A rengeteg megszakított terhesség ahhoz vezetett, hogy egyre több a meddő asszony a kínaiak közt. 90%-uk már legalább egy vagy több abortuszon átesett.
100
VIII./7.3. Kényszerített terhesség-megszakítás A pro-choice aktivisták
101
szerint a kikényszerített abortusz egyfajta kínzási formának
felel meg és sokszor feldolgozhatatlan traumát okoz a nők számára. Emellett azoknál a nőknél, akik már átestek ilyenfajta beavatkozáson, sokkal nagyobb az esélye a következő terhesség
idején
bekövetkezett
vetélésnek
vagy
koraszülésnek.
Kényszerített
terhesség-megszakításra többnyire akkor kerül sor, ha az asszony a Családtervezési Bizottság engedélye nélkül esik teherbe, házasság nélkül vállal babát, vagy ha az első és
100http://infogyor.hu/hir_olvas/permalink:vi-8-millio-abortuszt-hajtanak-vegre-kinaban-2011-10-04-074100/ 101A választás jogáért kampányolnak, azaz hogy a nők szabadon önrendelkezhessenek arról, hogy meg kívánják-e tartani a magzatot vagy sem.
45
második gyermeke közt nem tartja be a kötelező 3–4 éves
102
várakozási periódust. A
kikényszerített abortusz tartományi szabályozás alá esik. A sajtóban időről időre lehet hallani vagy olvasni különféle „rémtörténeteket” a családtervezési
politika
következményeiről.
Az
embertelen
bánásmód
többnyire
kikényszerített abortuszban nyilvánul meg, de gyakori a kényszerített sterilizáció, az önkényes fogva tartás és a kínzás is. A következő két eset sajnos egyáltalán nem nevezhető egyedülállónak. Néhány tartományban a házasságon kívül született gyermeket törvénytelennek ítélik. A henani Jin Yanit akkor kényszerítették abortuszra, amikor első gyermekével már a kilencedik hónapban járt. Mindezt azért, mert szülési engedély nélkül esett teherbe. Ilyenkor a szokásos eljárás az, hogy sóoldatot fecskendeznek be a méhen keresztül, mely vetélést indít be. Jin Yani esetében ez olyan súlyos vérzéssel párosult, hogy meddőséget okozott. Liu Dan 21 évesen esett teherbe – engedély nélkül –, mivel túl fiatal volt még, hogy törvényesen házasságot kössön. A szülésre kiírt időpont előtt két nappal kapta meg azt a bizonyos injekciót, mely súlyos vérzést okozott. Amikor a családja bevitte a családtervezési központba, azok nem voltak hajlandók ellátni Liu Dant, aki így belehalt a vérveszteségbe.
103
Ritka, hogy az emberek az ilyen esetek után perre vigyék az ügyet. Ha mégis megtörténik elképzelhető, hogy bujkálniuk kell a káderek elől, és még anyagi kompenzációt sem ítél meg a bíróság. Bár 2002 óta törvény tiltja a fizikai erő alkalmazását abortuszok esetén illetve a sterilizáció kikényszerítését is,
104
sajnos a valóságban még mindig gyakran hallani ilyen
esetekről.
VIII./7.4. Gyerekgyilkosságok Nem csak a terhesség-megszakításnak van nagy hagyománya Kínában, de sajnos az
102Littlejohn 2009, p. 9. 103Littlejohn 2009, p. 2. 104Zhang 2009, p. 2.
46
újszülött csecsemők módszeres meggyilkolásának is. A szokás meglétét erősíti meg Xinran Xue kínai író személyes tapasztalata is, amikor egy vidéki családnál tartózkodott és az asszonynál beindult a szülés. „Fájdalmas nyögéseket hallottunk a szobából. A sírás egyre hangosabb lett, aztán hirtelen vége szakadt. Erőtlen zokogás hallatszott, és egy rekedt férfihang, amely azt mondja: "Haszontalan dolog!" Aztán mozgás volt és egy csobbanást hallottam, a közelemben lévő moslékos vödörből egy apró láb lógott ki. (...) Utána vetődtem, de a velem lévő rendőrök megállítottak. (...) "Egy életképes gyerek!" nyöszörögtem, mire a család idősebb tagja azt mondta:"Ez nem gyerek, ez egy kislány, akit nem tarthatunk meg. Errefelé semmire sem megyünk fiúgyerek nélkül. A lány csecsemő nem számít."”
105
A csecsemőgyilkosságok mellett gyakori az is, hogy a lánygyereket megszülik, életben hagyják, viszont a szülők nem fordítanak figyelmet a gyerek fejlődésére és táplálására, így tulajdonképpen halálra éheztetik a kisbabát. "Jelenleg 100 újszülött kislányra 120 kisfiú jut, ami rendkívüli eltérés a természetes 100-104-es egyensúlyhoz képest."
106
VIII./7.5. Trauma Megnehezíti a nők helyzetét, hogy a védekezés az ő felelősségük, őket ellenőrzik, őket fogják felelősségre vonni, ha engedély nélkül vagy törvényellenesen esnek teherbe.
107
A nőket a politika tulajdonképpen megfosztotta egyetlen erejüktől, attól, amire születtek, a gyermekszüléstől. Most már az anya szerepe a családban attól függ, hogy fiút vagy lányt szül-e. A tradíciókat hűen ápoló családok körében még mindig a fiúk preferálása miatt azt az anyát, aki fiút szül, az egész család a tenyerén hordozza. De ha lánycsecsemőnek ad életet, akkor még ellenszenvvel is viseltethetnek ellene.
108
A nőkre emiatt és az
abortuszok, illetve csecsemőgyilkosságok miatt hatalmas nyomás nehezedik. Mindez naponta 500 nőt hajszol öngyilkosságba. 109 A fiút követelő társadalom nyomása vagy a lánymagzat elvetetése miatt elviselhetetlen nyomás nehezedik a nőkre, így nem csoda, hogy a fiatal nők által elkövetett öngyilkosságok száma 5-ször gyakoribb, mint bárhol a
105Munk 2010 106Iván 2010 107Thomas 2011, p. 17. 108Mélyinterjú 109http://atv.hu/videotar/20110608_a_csaladpolitika_az_eroszak_erosodeset_eredmenyezte
47
világon. 110
VIII./8. Agglegények „Miért baj, ha több a férfi? A gyerekeket úgyis a nők szülik.” – hangzott el egy beszélgetőpartnerem szájából a következő mondat. Nos, a helyzet nem ilyen egyszerű.
VIII./8.1. Indiai utópia Manish Jha „Matrubhoomi: A Nation Without Women című filmje 2003-ban jelent meg és egy utópisztikus társadalmat mutat be Indiában. A film nyitójelenetében egy asszony vajúdik, az udvaron pedig a férfiak várják az eredményt. Amikor meghallják, hogy a csecsemő felsír örömujjongásban törnek ki, ám amikor kijön a bába és közli az apával, hogy lánya született, hirtelen mindenki elcsendesedik. Ezután nem sokkal az apa egy szertartás keretében egy kád tejben megfojtja az újszülött kislányt. A narrátor elmondása szerint naponta követnek el lánymagzatok ezrein abortuszt vagy csecsemőgyilkosságot, mindennek oka pedig a magas hozomány. Évek múltán a faluból már teljesen eltűnnek a nők a lánycsecsemők módszeres megölése miatt, illetve egy idő után az asszonyok is kihalnak. A történet egy megözvegyült apáról és öt fiáról szól, akiket próbál kiházasítani, de lányok híján ez lehetetlen feladatnak tűnik egy olyan helyen, ahol már 15 éve nem láttak nőt. Ám a család barátja egy véletlen folyamán talál egy lányt, akit a legidősebb fiúhoz akarnak hozzáadni. Indiában az a szokás, hogy a lánynak rendszerint hatalmas értékű hozománnyal kell rendelkeznie, hogy jól tudjon házasodni. Ám jelen esetben már a leendő férj családja fizet azért, hogy a házasság létrejöhessen, mert az eladósorban lévő lányok annyira ritkaságnak számítanak. Ráadásul nem csak a legidősebb fiú számára, hanem négy öccse részére (majd később még az apáéra) is megvásárolják a kislányt. Így tulajdonképpen hatan rendelkeznek a kislány teste felett és használják ki azt önnön szexuális vágyaik kielégítésére. Később pedig már a falu lakosainak egy része is odaszokik a házhoz hasonló célzattal. Amikor a lány szökéssel próbálkozik, az istállóban leláncolják a marhák mellé. Végül csak akkor viszik vissza a házba, amikor észreveszik, hogy terhes, megfürödhet és kap tiszta ruhát. De mindez csakis azért, mert a horoszkóp szerint fiút fog szülni, ezért nagy becsben tartják. Érdekes, hogy még ekkor is a fiú születését tartják fontosnak, habár egy lány sokkal nagyobb értéknek számított volna. Végül a falu és a
110Iván 2010
48
család teljesen egymás ellen fordulnak, amikor nem tudják eldönteni, hogy kit illet meg a tisztelet, hogy a baba apjának vallhatja majd magát. A nézeteltérés súlyos tettlegességig fajul, tulajdonképpen leölik egymást az emberek. Majd a film azzal a képpel zár, hogy a kislány megszülte az utódot, aki kislány lett.
VIII./8.2. Elférfiasodó társadalom Igaz, hogy ez a film Indiában játszódik és eltúlozza a helyzetet, mégis rávilágít a közelgő veszélyre, amelyet a nődeficit fog okozni Ázsiában. Gondolok itt a nők elleni erőszakra, az agresszivitás és bűnözés megnövekedésére. És ehhez nincs is szükség a filmben bemutatott mértékű nőhiányra, elég, ha „csak” néhány millió nő hiányzik a társadalmakból. Az alábbi táblázat (11. ábra) néhány ázsiai ország népesedési adatait tartalmazza. 14. ábra: Népességadatok, 2011. júliusi becsült adatok alapján Népesség (fő) (2011. júliusi, becsült)
Világsorrendbeli hely
Kína
1.336,718
1.
India
1.189,173
2.
Indonézia
245,613
4.
Pakisztán
187,343
6.
Banglades
158,571
7.
Dél-Korea
48,755
26.
Tajvan
23,172
50.
Összesen
3.189,345
-
Föld össznépessége
6.928,198
-
Ország
Forrás: CIA, The World Factbook 2011
A fenti országokkal kapcsolatos Isabelle Attané 2006-ban megjelent cikke a „Demográfiai egyenlőtlenségek: A fiúkat akarják, a lányokat elvetetik” címmel szintén ezt a témát fejtegeti. 2006-ban a cikk írója azt jósolta, hogy 2010 után évente vélhetően egymillióval bővül az agglegények köre. Ám ez a probléma nem csak egyedül Kínát
49
fenyegeti, hanem Indiát, Pakisztánt, Tajvant, Dél-Koreát, Indonéziát és Bangladest is, mert ezekben az országokban – Kínához hasonlóan – szintén népszerű a nemhez kötött abortusz, a gyerekek neméből adódó megkülönböztetett bánásmód és a nem megfelelő egészségügyi ellátás, melyek mind hozzájárulnak a lánygyermekek és nők halálozásának magas arányához. Megvizsgálva ezen országok népességadatait elmondható, hogy a világ népességének majdnem a felét teszik ki. Tehát egyáltalán nem elhanyagolható, lokális szintű gond ez, hanem az egész bolygóra hatással lehet. A Kína-szakértő 2030-ra 20%-os férfitöbbletet jósol, évente 1,6 milliárddal több férfi lesz, akik nem tudnak majd megnősülni. A Kínai Társadalomtudományi Akadémia által végzett kutatás szerint 2020-ra várhatóan 24 millió egyedülálló kínai férfi lesz.
111
A tanulmány a jelenség okozójaként az
1979-ben bevezetett családtervezési politikát hozza fel, melynek eredményeként a legtöbb család szeretné, ha az egyetlen születendő utódjuk fiú lenne, valamint a megfelelő szociális háló hiányát. Kezdetben önmagát szabályozza majd a rendszer. Ez azt jelenti, hogy a férfiak saját korukhoz képest fiatalabb nőket fognak majd elvenni és a kevésbé vonzó nők is el fognak kelni. Valószínűleg véget vet a hagyománynak is, miszerint az özvegyek nem
h. Feltehető
házasodhatnak újra. Illetve az elvált nők is újra bekerülnek a „piacra mindez ahhoz vezet majd, hogy a férfiaknak sokkal több idő kell majd ahhoz, hogy megtalálják életük párját. Ez ahhoz fog vezetni, hogy az emberek egyre később fognak házasodni és következésképpen egyre később is vállalnak majd gyermeket. Egy harminc év körüli kínai férfi fogalmazta meg a következőket, melyből jól látszik, hogy a férfiak már a bőrükön érzik a nőhiány hatását: „Hogy milyen nőt szeretnék? Nem számít! Annyira nehéz ma nőt találni. Szeretnék egyet, ez minden!”
112
VIII./8.3. Feleségkereskedelem Az utóbbi években beindult a feleségkereskedelem, nőtt a kierőszakolt házasságok száma is a távol-keleti országokban, de főként Kína feleségimportja jelentős. Erre az „ágazatra” már nemzetközi hálózatok épültek ki. India és Kína esetében általában az
111Strzemien 2010 112Attané, 2006/a
50
ország szegényebb területeiről vásárolnak nőket az agglegények. Dél-Koreába és Tajvanra veszik meg a Vietnamból kitörni vágyó feleségjelöltek nagy részét,
113
de már Kína déli
tartományaiba is érkeznek vietnami asszonyok, mert ott sokkal nagyobb a nőhiány, mint az ország más területein. De általános tendencia, hogy a feleségek Kínánál szegényebb országokból kerülnek ki, mint például Vietnam vagy Thaiföld, mert az ottani nőknek ez kitörési lehetőséget jelent. A vásárlók legfőképpen a tanulatlan, szegényebb rétegekből kerülnek ki, mert a házasság ezen módja sokkal olcsóbb és könnyebb, mint a megszokott módon történő házasságkötésé. „Attól, hogy valami ritka, nem feltétlenül lesz értékesebb.”
114
Sajnos ez a mondat jól
tükrözi a jelenlegi helyzetet. Az ázsiai társadalmakban még mindig nem tudatosult, hogy asszonyaikat és lányaikat – már ha csak a jövő szempontjából is, de – meg kell becsülniük. A nők és kislányok elleni erőszak, a csecsemőgyilkosságok, a nemhez kötött abortuszok, a prostitúció és a feleségkereskedelem sajnos mind nagyon is létező gondok a kelet- és délkelet-ázsiai térségekben. Véleményem szerint ezen az sem fog változtatni, ha a nők még drasztikusabb számban kezdenek elfogyni, mert a férfipreferencia túlságosan mélyen gyökerezik ezekben a társadalmakban. Úgy vélem néhány évtized szükségeltetik még ahhoz, hogy ezek az országok közel kerüljenek az európai felfogáshoz. Elképzelhető, hogy a legfiatalabb egykegeneráció már egy emancipáltabb világot fog létrehozni ott messze keleten.
113http://magyarkurir.hu/hirek/nemi-diszkriminacio-mar-magzatokat-erinti 114Attané 2006/b
51
IX. Záró gondolatok IX./1. Meddig? Ezek után nem meglepő, hogy egyre többet cikkeznek arról, hogy vajon meddig tartható ez a törvény – még az enyhítésekkel is. Kína továbbra is ragaszkodik a családtervezési politikájához, de már ők is érzik, hogy hosszú távon tényleg nem tartható ez a helyzet. Mivel az egykepolitika „hozzájárult az ország gazdasági erejének növekedéséhez, a társadalmi haladáshoz és az emberek életkörülményeinek javításához [továbbá] népességszámának stabilizálásához, a lakosság felkészültségének és képzettségi szintjének emeléséhez.”
115
Ezzel indokolja a kínai kormány azt, hogy nem akarja eltörölni a törvényt,
hanem továbbra is alkalmazza. „2010 decemberében a Nemzeti Népességi és Családtervezési Bizottság vezetője megerősítette, hogy 2015-ig érvényben marad a törvény.”
116
Így a következő, 12. ötéves
terv (2010-2015) továbbra is előirányozza a családtervezési politika folytatását, a lakosság felkészültségének emelését és egy olyan rendszert, amely az időseket tartja el.
117
IX./2. Vélemény
Ha a Föld jövőjéről van szó, az esetek nagy részében Kínát előveszik, mint bűnöst. Mint a világ legnépesebb országát, amely hihetetlen energiaigényű, környezetszennyező. Ám figyelembe kellene venni, hogy Kína mintegy 4000 éves történelemmel és kultúrával rendelkező társadalom, amely csak az utóbbi 150 évben került kapcsolatba a nyugati társadalmakkal. Még mindig van mit tanulnia. Az ország még formálódik, képlékeny, befogadó állapotában van. Türelemmel kell lennünk és kivárni, míg Kína behozza a lemaradását. "Harminc éve gyakorlatilag nem létezett magántulajdon, az emberek röghöz voltak kötve, s még rokonlátogatáshoz vagy házasságkötéshez is a pártszervek engedélye
115http://hungarian.cri.cn/301/2011/01/12/2s131080.htm 116Karácsony 2011 117http://hungarian.cri.cn/301/2011/01/12/2s131080.htm
52
kellett."
118
– írja Salát Gergely Kína-szakértő. Hatalmas változások ezek, melyeket a
méretes államnak még szoknia kell. Úgy gondolom, mindezek ellenére becsülni kell Kínát, hogy a világ legnépesebb országaként ténylegesen fellépett és tett valamit annak érdekében, hogy gátat szabjon a túlnépesedésnek. Természetesen – mint minden újítót – kritikával fogadta a világ, de azt hiszem, hálásak lehetünk ennek az országnak, hogy tekintettel van a bolygónkra, és ha veszteségek és nehézségek árán is, de véghezvitte az elképzelését, bevezette a törvényt és harminc éve működteti azt. A számok pedig magukért beszélnek: a politika bevezetésétől 2010-ig "mintegy 400 millió gyermek nem született meg."
119
A probléma tulajdonképpen nem az, hogy a pároknak csak egy gyerekük lehet; a kényszerítő végrehajtást kifogásolja számos ország. Kína elismeri, hogy máshogyan értelmezi az emberi jogokat. Az országnak az a legfontosabb, hogy polgárai ne haljanak éhen és embereit ne mészárolják le. Mindkettőre számos példa volt Kína történelme során. Európaiként nagyon nehéz megérteni a legtöbb embernek azt a gondolkodásmódot, hogy az egyének feláldozhatók a közjó érdekében. Természetesen az esetek egytől egyig megrázóak a mi számunkra. Lehet Kínát bírálni az emberi jogok megsértése miatt, de a világon melyik másik ország tesz még saját népességnövekedésének megfékezése érdekében valamit? Mindezek ellenére nagyon valószínű, hogy a születésszabályozási politika olyan folyamatokat indított be, amelyek az eddigi meglévő gondoknál is súlyosabb bajokat időznek majd elő. Véleményem szerint mindenképpen újra kellene gondolni a szabályozást, figyelembe véve a már elkezdődött demográfiai torzulásokat. Mert lehet, hogy a túlnépesedés problémáját megoldja a törvény, viszont egy probléma helyére sok másikat hoz. Kínának végső soron mérlegelnie kell, hogy mit tart fontosnak. Azt hiszem, az elkövetkezendő öt évben döntő változások fognak bekövetkezni. Remélem, hogy Kína előnyére.
118Salát 2011/b 119Karácsony 2011
53
X. Irodalomjegyzék X./1. Könyvek, kiadványok, folyóiratok Attané, Isabelle(2006/b): Demographic inequality: The boys are wanted, the girls aborted Le Monde, 2006. augusztus peoplesgeography.com/2006/08/16/demographic-inequality-the-boys-are-wanted-the-girlsaborted-by-isabelle-attane/ Brown, Lester R. (1987): Népesedés - A demográfiai csapda okai, The State of the World New York, W. W. Norton and Company http://www.policy.hu/flora/atmenet.htm Chang, Leslie T.: Nem mind arany… National Geographic Magyarország, 2008. július 6. évf. 7. sz. pp 66. Chen, Xuefeng: The social impact of China's one-child policy Harvard Asia Pacific Review, 2003 p. 74-76 http://web.mit.edu/lipoff/www/hapr/summer03_security/CHEN.pdf Falkné dr. Bánó Klára (2006): Interkulturális útmutató nemzetközi cégek és projektek vezetői és tagjai számára Eu Working Papers 2006/1 pp. 16 Gbúr Ádám (2009): „A távol-keleti régió története és civilizációja 1” tantárgy keretében tartott előadás 2009.12.04-én Hessler, Peter (2008/a): Ébredő óriás National Geographic Magyarország, 2008. július pp. 36 Hessler, Peter (2008/b): Szabad a pálya National Geographic Magyarország, 2008. július pp. 134 Hszin Zsan (2003): Asszonysorsok Kínában Budapest, Magyar Könyvklub Kasznár Attila (2008): Az egyke kínai - Születésszabályozás Kínában Dunatükör, 2008. december - 2009. február - április, 21. sz. http://www.freeweb.hu/dunatukor/KA21.htm Konfuciusz (1995): Beszélgetések és mondások Szukits Könyvkiadó, pp.10 Pierson, David (2011): Future Families are Stake Time Out, GULF TIMES, 2011. szeptember, p. 2-3. http://www.gulf-times.com/mritems/streams/2011/9/11/2_457740_1_255.pdf
54
Population Action International (2011): 7 billion and counting Washington DC, Policy and Issue Brief, 2011. július http://populationaction.org/Publications/Policy_and_Issue_Brief/7_Billion_and_Counting/ 7bn2011.pdf Population Reference Bureau (2010): Today's Research on Aging - China's Rapidly Aging Population Population Reference Bureau, Washington DC, 2010. július, 20. sz. http://www.prb.org/pdf10/TodaysResearchAging20.pdf Pott, Malcolm (2006): China’s One Child Policy BMJ VOLUME 2006, 333; p. 361-362 http://bixby.berkeley.edu/wp-content/uploads/2010/05/Chinas-one-child-policy-2006.pdf Salát Gergely (2010): A régi Kína története Budapest, ELTE Konfuciusz Intézet, Konfuciusz Könyvtár 1. , 2010 p. Váradi Viktória (2008): Kína: Az értékek megnyilvánulása Hofstede dimenziói mentén EU Working Papers, XI. évf. 3. sz., 2008, p. 30-46. Vasziljev, Leonyid Sz. (1977): Kultuszok, vallások és hagyományok Kínában Budapest, Gondolat Zdravkova Karzsina, Jana (2006): Kína társadalma és az "Egy család egy gyermek" családtervezési politika Ezredvég, 15. évf. 10. sz., 2006. október http://irodalom.elte.hu/ezredveg/0610/06104.html Zelnik Csaba Ákos (2003): A népi Kína az ezredfordulón Zempléni Múzsa, 2003 III. évf. 2. (10.) sz. http://zemplenimuzsa.hu/03_2/zelnik.htm
X./2. Internetes források Andriasik Szilvia (2011): India lesz 2030-ra a legnépesebb ország? http://kitekinto.hu/kelet-azsia/2011/07/31/india_lesz_2030-ra_a_legnepesebb_orszag (Letöltés ideje:2011.08.30.) Attané, Isabelle (2006/a): Út az erőszakos cölibátushoz – Ázsiának hiányoznak a nők http://itthon.transindex.ro/?cikk=4487 (Letöltés ideje:2011.09.21.) Attané, Isabelle (2010): Kína előbb lesz öreg, mint gazdag http://magyardiplo.hu/kezdlap/577-kina-elobb-lesz-oereg-mint-gazdag (Letöltés ideje:2011.09.23.) Bassa Zoltán: A Távol-Kelet fejlődő országai Magyar ENSZ Társaság http://www.menszt.hu/layout/set/print/content/view/full/416
55
(Letöltés ideje:2011.10.07.) Brassói Lapok (2006): 90 millió nő hiányzik az ázsiai országokból http://www.brasso.ro/blapok.php?id=4994&cat=TmFneXZpbOFn (Letöltés ideje:2011.09.21.) CIA – The World Factbook https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/rankorder/2119rank.html (Letöltés ideje:2011.10.23.) Cody, Edward (2007): Oh, to Be Born in The Year of the Pig Washington Post Foreign Service http://www.washingtonpost.com/wp-dyn/content/article/2007/02/28/AR2007022802104.ht ml (Letöltés ideje:2011.08.30.) CRI Online (2011): A kínai lakosság kiegyensúlyozottan növekedett http://hungarian.cri.cn/301/2011/01/12/2s131080.htm (Letöltés ideje:2011.10.18.) Egészségpolitikai fogalomtár http://fogalomtar.eski.hu/index.php/Csecsem%C5%91hal%C3%A1loz%C3%A1s (Letöltés ideje:2011.10.05.) Hargitai Miklós (2010): A világ jövője: éhínség és túlnépesedés http://www.nol.hu/tud-tech/a_vilag_jovoje__ehseg_es_tulnepesedes (Letöltés ideje:2011.10.18.) Index (2008): Szabadon szaporodhatnának a kínaiak http://index.hu/kulfold/kn0228/ (Letöltés ideje:2011.10.18.) Index (2011): 2100-ra átlépi a 10 milliárdot a Föld népessége http://index.hu/tudomany/2011/05/04/2100-ra_atlepi_a_10_milliardot_a_fold_nepessege/ (Letöltés ideje:2011.09.21.) Infogyőr (2011): Évi 8 millió abortuszt hajtanak végre Kínában http://infogyor.hu/hir_olvas/permalink:vi-8-millio-abortuszt-hajtanak-vegre-kinaban-201110-04-074100/ (Letöltés ideje:2011.10.18.) Iván András (2010): Nagy árat fizetnek az egyedüli gyerekekért http://index.hu/kulfold/2010/08/07/nagy_arat_fizethet_kina_az_egyeduli_gyerekekert/ (Letöltés ideje:2011.09.23.) Karácsony Szilvia (2011): Túl sikeres a kínai "egy gyerek politika" http://kitekinto.hu/eia/2011/01/20/tul_sikeres_a_kinai_egy_gyerek_politika (Letöltés ideje:2011.09.21.)
56
Keleti vallások http://termtud.akg.hu/okt/9/azsia/hindu.htm (Letöltés ideje:2011.10.23.) Kirchner, Ruth (2011): Chinesischer Jurist verklagt Familienplanungsbehörde – 27.000 Euro Strafe für das zweite Kind ARD-Hörfunkstudio, Peking http://www.tagesschau.de/china1166.html#content (Letöltés ideje:2011.09.23.) Leahy Madsen, Elisabeth (2011): Counting to Ten Billion http://www.populationaction.org/blog/2011/05/03/counting_to_ten_billion/ (Letöltés ideje:2011.09.21.) Littlejohn, Reggie (2009): The Consequences of Coercion: China’s One Child Policy and Violence Against Women and Girls Hearing before the U.S. Congressional Tom Lantos Human Rights Caucus http://www.pearlsofchina-thefilm.com/littlejohn2.pdf (Letöltés ideje:2011.10.18.) Magyar Katolikus Lexikon http://lexikon.katolikus.hu/A/abortusz.html (Letöltés ideje:2011.10.23.) Magyar Kurír (2011): A nemi diszkrimináció már a magzatokat is érinti http://magyarkurir.hu/hirek/nemi-diszkriminacio-mar-magzatokat-erinti (Letöltés ideje:2011.10.18.) Munk Veronika (2010): Csak akkor kell a gyerek, ha fiú http://index.hu/kulfold/2010/07/09/csak_akkor_kell_a_gyerek_ha_fiu/ (Letöltés ideje:2011.10.18.) National Geographic Magyarország (2010): Már nem működik a kínai születésszabályozás http://www.ng.hu/Civilizacio/2010/05/Mar_nem_mukodik_a_kinai_szuletesszabalyozas (Letöltés ideje:2011.09.23.) Salát Gergely (2011/a): A családpolitika az erőszak erősödését eredményezte ATV Start c. műsorában elhangzott interjú http://atv.hu/videotar/20110608_a_csaladpolitika_az_eroszak_erosodeset_eredmenyezte (Letöltés ideje:2011.09.23.) Salát Gergely (2011/b): Jóllakott demokrácia http://hetivalasz.hu/jegyzet/jollakott-demokracia-39245/ (Letöltés ideje:2011.10.18.) Strzemien, Anja (2010): China’s Birth Rate To Leave 24 MILLION Men Single Huffington Post http://www.huffingtonpost.com/2010/01/11/chinas-birth-rate-to-leav_n_419124.html (Letöltés ideje:2011.10.18.)
57
Terbe Teréz (2011): Kína ürügyén (4): nélkülözhetetlenek és fölöslegesek – a születésszabályozás exportja http://mebal.hu/mebal-blog/kina-urugyen-4-nelkulozhetetlenek-es-foloslegesek-a-szuletess zabalyozas-exportja (Letöltés ideje:2011.09.23.) Thomas, Emma (2011): China’s One-Child Policy: The Party’s Rationale and the People’s Response https://www.wou.edu/las/socsci/history/Thesis%202011/emmathomas.pdf (Letöltés ideje:2011.08.30.) Transindex (2005): Nincs idő ismerkedni: tömeges randival próbálkoznak Kínában 2005.10.31. http://eletmod.transindex.ro/?hir=6140 (Letöltés ideje:2011.10.19.) Zhang, Yanpei (2009): What are the success and flaws of China’s One-Child Policy and are there better alternatives available? Cambridge Sociology Essay Competition on „Sociology and Social Issue” 2009 http://www.sociology.cam.ac.uk/news/sociology_essay_winner_09_Yanpei.pdf (Letöltés ideje:2011.09.23.) Wikipedia – Abortusz http://hu.wikipedia.org/wiki/Abortusz (Letöltés ideje:2011.10.05.) Wikipedia – Fogamzásgátlás http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogamzásgátlás (Letöltés ideje:2011.10.05.) Wikipedia – Konfuciusz http://en.wikipedia.org/wiki/Confucius (Letöltés ideje:2011.10.05.) Wikipedia – Sterilizáció http://hu.wikipedia.org/wiki/Sterilizáció (Letöltés ideje:2011.10.05.)
58
XI. Ábrajegyzék 1. ábra: A világ népességnövekedése milliárdonként ……………………….6. oldal Népesség
Év
1 milliárd
1804
2 milliárd
1927
3 milliárd
1959
4 milliárd
1974
5 milliárd
1987
6 milliárd
1999
7 milliárd
2011
Forrás: ENSZ Népesedési Alap (UNFPA), 2011 foweb.unfpa.org/swP2011reports/EN-SWOP2011-FINAL.pdf p. 2-3.
2. ábra: Kína és India népességadatai……………………………………….7.oldal Kína
India
Népesség (milliárd)
1,35
1,24
Népességnövekedés 2001-2011 (millió)
69,7
170,1
Termékenységi ráta
1,6
2,5
Népesség stabilizálódásának várható időpontja
2025
2060
Forrás: ENSZ Népesedési Alap (UNFPA, foweb.unfpa.org), 2011 foweb.unfpa.org/swP2011reports/EN-SWOP2011-FINAL.pdf p.4.
59
3. ábra: Kína és India lakosságának növekedési üteme 1950–2050…………10. oldal
Forrás: www.magyardiplo.hu, 2011 http://magyardiplo.hu/kezdlap/577-kina-elobb-lesz-oereg-mint-gazdag
4. ábra: Kína és India lakosságszáma 1950–2050………………………….11. oldal
Forrás: www.magyardiplo.hu, 2011 http://magyardiplo.hu/kezdlap/577-kina-elobb-lesz-oereg-mint-gazdag
60
5. ábra: Családtervezési propaganda 1.
……………………………28. oldal
Forrás: Index, 2010 http://galeria.index.hu/kulfold/2010/06/20/nagy_arat_fizethet_kina_az_egyeduli_gyerekek ert/9
6. ábra: Családtervezési propaganda 2.
………………………………28. oldal
Forrás: Index, 2010 http://galeria.index.hu/kulfold/2010/06/20/nagy_arat_fizethet_kina_az_egyeduli_gyerekek ert/8
61
7. ábra: Családtervezési propaganda 3.
………………………………….29. oldal
Forrás: Index, 2010 http://galeria.index.hu/kulfold/2010/06/20/nagy_arat_fizethet_kina_az_egyeduli_gyerekek ert/5
8. ábra: Családtervezési propaganda 4.
…………………………………30. oldal
Forrás: Index, 2010 http://galeria.index.hu/kulfold/2010/06/20/nagy_arat_fizethet_kina_az_egyeduli_gyerekek ert/2
62
9. ábra: Családtervezési propaganda 5.
…………………………………..30. oldal
Forrás: Index, 2010 http://galeria.index.hu/kulfold/2010/06/20/nagy_arat_fizethet_kina_az_egyeduli_gyerekek ert/4 10. ábra: Termékenységi ráta alakulása (egy nőre jutó születések száma)…31. oldal Év
Kína
2000
1,82
2001
1,82
2002
1,82
2003
1,7
2004
1,69
2005
1,72
2006
1,73
2007
1,75
2008
1,77
2009
1,79
2010
1,54
2011
1,54
Forrás: www.indexmundi.com, 2011 www.indexmundi.com/g/g.aspx?c=ch&v=31
63
11. ábra: A fiú- és lánycsecsemők aránya tartományonként Kínában……..33. oldal
Forrás: www.magyardiplo.hu, 2011 http://magyardiplo.hu/kezdlap/577-kina-elobb-lesz-oereg-mint-gazdag
12. ábra: Születéskor várható élettartam tartományonkénti megoszlása Kínában………………………………………………………………………..40.oldal
Forrás: www.magyardiplo.hu, 2011 http://magyardiplo.hu/kezdlap/577-kina-elobb-lesz-oereg-mint-gazdag
64
13. ábra: A megszakított terhességek éves százalékos, tartományonkénti eloszlása Kínában 1990-1996 …………………………………………………………… 44. oldal
http://www.johnstonsarchive.net/policy/abortion/prc/ab-prcp2.html 14. ábra: Népességadatok, 2011. júliusi becsült adatok alapján……..……49. oldal Népesség (fő) (2011. júliusi, becsült)
Világsorrendbeli hely
Kína
1.336,718
1.
India
1.189,173
2.
Indonézia
245,613
4.
Pakisztán
187,343
6.
Banglades
158,571
7.
Dél-Korea
48,755
26.
Tajvan
23,172
50.
Összesen
3.189,345
-
Föld össznépessége
6.928,198
-
Ország
Forrás: CIA, The World Factbook 2011 https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/rankorder/2119rank.html
65
XII. Melléklet XII./1. Mélyinterjú Riporter: Vér Tamara Riportalany: 35-40 év közötti kínai férfi, középvezető a Wanhua BorsodChem Zrt.-nél Időpont: 2011.11.04. Helyszín: 1054 Budapest, Szabadság tér 7., Bank Center, Platina Torony
Riporter: Van gyereked? Riportalany: Igen. Riporter: Fiú vagy lány? Riportalany: Egy kislány, 6 éves. Riporter: Hogy írnád le a kínai egykepolitikát? Riportalany: Ezt a politikát 30 éve vezették be. Kezdetben volt egy szabályozás, hogy mindenkinek csak egy gyereke lehet, de később úgy gondolom, hogy senki nem követte, mert az emberek nem voltak hozzászokva. Általában 3-4 gyerek volt a megszokott. Azt hiszem 78-ban kezdődött. Szerencsés vagyok, mert én még ez előtt születtem. Hallottam, hogy akkoriban nagyon sok nőt kényszerítettek arra, hogy kórházba menjen és elvetesse a babát. Nagyon nehéz volt ez az időszak. Riporter: Van testvéred? Riportalany: Van, 2 lány. Riporter: Mi a véleményed az egy-gyerek rendszerről és a szükségességéről? Riportalany: Amikor Dubaiban voltam rengeteg arab kérdezgetett róla, hogy milyen, mert ott akármennyi gyereked lehet, nincs törvényi szabályozás. Azt mondják, hogy a gyerek Isten ajándéka. Ez a muszlim felfogás. Teljesen megértem ennek a korlátozásnak az ésszerűségét. A kormány természetesen rendelkezik szakértőkkel, akik az "új" Kína
66
megalakulásától (1949) a hetvenes évekig hatalmas népességnövekedés zajlott le. Hihetetlen gyorsasággal. Szerintem ezek a szakértők
látták a veszélyt ebben és
figyelmeztették a kormányt, hogy ha nem tesznek valamit ez ellen, akkor az katasztrófához vezethet. Ehhez még hozzájött az is, hogy Kína abban az időben nagyon szegény volt. Nem tudtak annyi embert eltartani, amennyien az országban éltek. A problémafelvetés az volt, hogy ha elérjük a milliárdos nagyságrendet, hogy tudjuk eltartani és etetni őket? Ha képtelenek leszünk erre, nagyon sok ember meg fog halni. Akkoriban Kína nagyon szegény volt, nem termelt elég élelmiszert, gabonát a megfelelő technológia hiányában. És itt belegondoltak, hogy ha ez így megy tovább még mondjuk 20 évig, akkor Kínának vége. Így a kormány bevezette ezt a rendszert és nagyon szigorúan megkövetelték a betartását. Emlékszem, hogy akkoriban amikor az emberek először meghallották, hogy csak egy gyerekük lehet elképzelhetetlennek tartották. Egyszerűen nem voltak hozzászokva. A városban nem volt vele probléma, mert mindkét szülő állami vállalatnál dolgozott, így ha megszegték a törvényt, akkor elvesztették a munkahelyüket. Így nem volt választásuk. És ők egyébként is tanultabbak, így jobban megértették a dolog logikáját, hogy miért is van szükség a bevezetésre. De vidéken a szegényebbek nem fogadták el, még annak ellenére se, hogy a kormány nagyon erős büntetési rendszert dolgozott ki. Akkor is megpróbálkoztak második babával is. Nekem is van egy rokonom, a nagynéném, édesanyám testvére, akinek már volt 2 lánya, de nagyon akart egy fiút is. Kínában ugyanis a fiú gyerek nagyon fontos a családban. Mert az emberek úgy gondolják, hogy ha van egy fiad, akkor nem kell aggódnod amiatt, hogy megöregszel. A lány, amikor férjhez megy, tulajdonképpen kiházasodik a családból, a férje családjához fog tartozni, a fiú pedig házasságkor a család tagja marad. Szóval a nagynéném újra teherbe esett egy fiú reményében. Viszont az állam lekövetett mindenkit, a családokat, ha az asszony teherbe esett. Így ő folyamatosan költözött barátoktól rokonokig, hogy meneküljön az ellenőrzés elől. Végül megszületett a harmadik gyerek, aki szintén lány lett. Úgyhogy azt mondta, hogy rendben, itt megállunk. Kifizette a büntetést az államnak. Most az szülővárosomban (Dalian) azt hiszem 20.000 USD a bírság, amit egyszeri alkalommal kell kifizetni. Alapjában véve szerintem, ha a nyugati felfogással nézed az egészet, akkor nagyon kegyetlennek tűnik, hogy nem veszik figyelembe az emberi jogokat. Mert például ha egy nő teherbe esik a második gyerekkel, akkor kötelezik arra, hogy menjen és vetesse el. Nem lehet ellenkezni, alkudozni. Nagyon durva dolog ez a része, de ennek ellenére is úgy gondolom, hogy ez egy nagyon jó lépés volt. Most, hogy sokkal fejlettebb az ország sokkal
67
több embert tud eltartani, mint akkoriban gondolták. Akkoriban volt egy határérték, amire azt mondták, hogy ha azt elérjük, akkor Kínának vége. Nem emlékszem mi volt ez a szám, de már elértük. Riporter: 1,3 milliárd. Riportalany: Igen, azt hiszem. Szóval szerintem nagyon jó, hogy bevezették, mert nélküle Kína már lehet, hogy 1,7 vagy 1,8 milliárdnál tartana, ami hatalmas. Kínában a fiatalok hatalmas nyomás alatt vannak. Ha jól emlékszem tavaly 7,5 millió volt az abban az évben diplomázottak száma. Ez majdnem Magyarország lakosságának felel meg. Nagyon sokan közülük egyszerűen nem találnak munkát. Ez a hatalmas népesség miatt van. Ha kimész az utcára ezt tökéletesen látni. A vonatállomásokon, a repülőtereken, a buszmegállókban, mindenhol lehet látni amit az emberek annyira gyakran megkérdeznek, hogy miért nincs a kínaiakban fegyelem sorban álláskor, hanem csak lökdösődnek, mindenki nyomul előre. Ez azért van, mert ha nem vagy elég erőszakos, akkor nem férsz fel, lemaradsz. És ez érvényes általánosan az életre is. Így egyértelmű, hogy enélkül a szabályozás nélkül Kína már romokban állna. Persze el lehetne tartani annyi embert, de hatalmas problémákat vetne fel. Ez a program nagyon sokat adott a társadalomnak. Nem csak Kínának, hanem az egész világnak. Mert ha Kína meghaladná mondjuk az 1,6-1,7 milliárdot, akkor a megélhetésért külföldre menekülnének az emberek, hogy túléljenek. Így szerintem az egész világ számára hasznos ez a szabályozás. Persze sok ország - főleg USA - kritizálja Kínát, hogy nincsenek emberi jogok. De ha valamit el akarsz érni, akkor áldozatot kell hozni érte. Nagyon nehéz megtalálni az egyensúlyt. Kína annyira megváltozott az utóbbi 30 évben, én személy szerint végig éltem ezt az egész időszakot és a bőrömön érzem az egészet. Most változáson megyünk keresztül. Az emberek hozzáállása változik. Az emberek jobban élnek, mint azelőtt. Például 11 éve, mielőtt ehhez a céghez kerültem egy állami cégnél dolgoztam. Akkoriban el sem tudtam képzelni, hogy majd egyszer házat és autót fogok venni magamnak. Ugyanis a vállalat szolgáltatta a lakást, de csak a férfiaknak. De csak 10 év kellett ahhoz, hogy minden megváltozzon. Tudok házat vagy lakást venni, lecserélhetem a kocsimat, ha akarom. Ez hatalmas változás. Emellett az emberek sokkal többet foglalkoznak az élet minőségével. Persze keményen dolgoznak és versenyeznek a túlélésért, de egyre fontosabb nekik az élet értéke és a minősége. Egyre több ember gondolkozik, hogy miért csak egy gyereket vállalhatnak, hiszen az nem tesz jót a családnak és nem is jársz jól, ha megöregszel, mert 68
magányosnak érzed majd magad, nem fognak gondoskodni rólad. Manapság a családok szétszakadnak, a gyerekek a nagyvárosokban élnek, Pekingben, Sanghajban. Nagyon ritkán látogatnak haza. Talán kétszer egy évben vagy csak évente egyszer. Ez az oka, hogy sokan elgondolkoznak a több gyerek vállalásán és ellenzik az egykepolitikát. És az egykeként felnőttek generációja nagyon más, mert ők már egy másfajta társadalomban nőttek fel. Ők voltak az egyetlen gyerekek a családban. Se lánytestvér, se fiútestvér. Ezért nem tudják, hogy hogyan viselkedjenek a velük egykorúakkal. Néhányan azt mondják, hogy ők sokkal önzőbbek. Nekem is van egy kollégám, akinek a lánya 14-15 éves lehet. és néhány éve gondolkoztak rajta, hogy vállaljanak második gyereket, és amikor a lánya ezt meghallotta sírásban tört ki. Annyira nem fogadta el a dolgot, hogy eltűnt egész napra otthonról. Egyáltalán nem tudta elfogadni a dolgot és egyértelműen kijelentette, hogy nem. Ez a hozzáállás ennek a generációnak a problémája. Mindennek ellenére ez a politika még mindig érvényben van, de egyre többen kérdőjelezik meg, változtatást javasolnak. Főleg mostanában, talán 2 hónapja rengeteg hasonló kérdés vetődött fel. Néhány a közösség felsőbb vezető rétegeiből jött, de talán kormányi rétegből is volt megkérdőjelezés. Ám rövid időn belül tisztázták a dolgokat és leszögezték, hogy a politika továbbra is érvényben van, mert látják, hogy Kína lakossága ugyan 1,3 milliárd, de még mindig növekszik. Úgyhogy Kína hatalmas probléma elé néz majd talán 10 év múlva, ha a népességnövekedés így halad, mert el fog öregedni a társadalom. Egyszerűen nincs elég fiatal utánpótlás, aki pénzt termeljen és dolgozzon, pont mint Európában. De épp ezért sokak próbálkoznak második gyerekkel. Vagyis inkább vannak olyan területek, ahol ez a politika minél inkább területet vesztett, ezért a kormány is próbál enyhíteni a szabályokon. Különböző feltételeket állítanak fel és ha a házaspár ezeknek megfelel, akkor lehet második gyerek. Például a falusiaknál ha az első gyerek lány, akkor vállalhatsz még egy gyereket. Vagy ha - lakhelytől függetlenül mindkét szülő egykeként nőtt fel, akkor is lehet két gyerekük. Szóval vannak ilyen különleges esetek. Riporter: A kisebbségeket is érinti ez a kivételezés, ugye? Riportalany: Igen, ők kiemelt szereppel bírnak Kínában. Az ő esetükben általában mások a szabályozások. Mert a kínai kormány valamilyen módon gondjukat viseli, védelmezi őket. Vannak más emberek is, akik élhetnek a lehetőséggel. Például akik privát vagy külföldi
69
tulajdonban lévő cégnél dolgoznak, de csak ha meg tudják fizetni a bírságot. Van egy volt osztálytársam az egyetemről, aki pár éve úgy döntött, hogy szeretnének még egy gyereket a feleségével, mert anyagilag megengedhetik maguknak. Amikor az embereknek jól megy a soruk, biztos az anyagi hátterük, akkor jobban elgondolkoznak az életen, annak az értékén. Szóval ő is úgy döntött, hogy vállalja a büntetést, hogy legyen még egy babájuk, de teljesen véletlenül ikrei születtek, úgyhogy most már három gyerek van a háznál. Nem tudom mennyit kellett fizetnie, de ilyenkor is csak egyszer kell, mert nem tehet arról, hogy ikrek lettek. Talán még nincs itt az ideje, hogy megváltoztassák ezt a szabályozást, de egyre többet gondolkoznak rajta. Sokan - a pénzbüntetés ellenére is - vállalnak második gyereket, főleg akik magánkézben lévő vállalatnál dolgoznak. Bár ha a feleségem és én vállalnánk még egy babát, akkor az nagy gondot okozna, ugyanis a feleségem egy állami kórházban dolgozik. A bírságot mindenképpen ki kellene fizetni, ha iratokat szeretnél a gyereknek. Aztán szerintem elbocsátanák és a kórházat, ahol dolgozik valószínűleg szintén pénzbüntetés fizetésére köteleznék. És a kórház igazgatóját is megbüntetnék. Sok juttatást elvesztene. Szóval nagyon kockázatos. Csak akkor tehetnénk meg ha külföldön születik a gyerek, így más állampolgársága van vagy ha a feleségem felmondana a munkahelyén. Riporter: Mi a helyzet az iskoláztatással és az egészségügyi ellátással a második gyerek esetén? Azt olvastam, hogy ilyenkor az állam nem nyújt ingyenes ellátást. Ez igaz? Riportalany: Nem. Vagyis nem vagyok benne biztos és nem sok olyat ismerek, akiknek két gyereke lenne. Ha vállalsz második gyereket, akkor ki kell fizetni a bírságot és a gyermek megkapja a hivatalos papírokat. Ha ez megvan, elmész az iskolába a gyerekkel, ők pedig fel fogják venni, mert hivatalosan be van jelentve. Hacsak nem fizeted be a büntetést és senki nem tudja, hogy van még egy gyereked. Riporter: Hogy fogja Kína eltartani az időseket, ha nincs kiépített nyugdíjrendszer? Riportalany: Korábban minden vállalat állami kézben volt. Ha valaki a városban élt, annak biztos, hogy volt munkája, nem úgy, mint a vidékieknek. Tehát az állam alkalmazta az embereket, mert a cégek az állam irányítása alatt voltak. Mivel mindenkinek volt munkája, mindenkinek volt nyugdíja is. A faluban nem. Ma hogy a vállalatok nagy része magánkézben van így teljesen felborult ez a rendszer.
De szeretnének minél nagyobb
70
lefedettséget biztosítani, hogy minél több idősről gondoskodhassanak. Néhányaknak levonnak a fizetéséből bizonyos összeget, amit megkapnak, ha megöregszenek. Tavaly bevezettek egy új rendelkezést azok számára, akik sose fizették be ezt a hozzájárulást vagy csak bizonyos ideig fizették, hogy most befizethetik ezt az összeget, hogy majd később anyagi biztonságban legyenek a nyugdíj után. Továbbá a falvakban a kormány ad a nyugdíjhoz hasonló juttatást azoknak, akik 60 éven felüliek és nincs fiuk. Riporter: Hatalmas nőhiányt is eredményezett a családtervezési politika. Említetted is, hogy a kínaiak a fiú gyereket preferálják és ez sok abortuszt eredményez. Mi a véleményed róla, hogy látod ezt a problémát? Riportalany: Igen, ez valós probléma. Történelmi okai vannak, hogy a kínaiak a fiúkat részesítik előnyben. De mondjuk ez városfüggő, mert vannak városok, ahol inkább a nők vannak többségben. Északon, a szülővárosomban is egyértelműen a fiúk vannak többségben. A fiúkat máshogy is kezelik a családban. Főleg ha csak egy fiú gyerek van. Emiatt néhány éve – 15 vagy 20 – a nők nagy része elvégeztette az ultrahangos vizsgálatot, hogy megtudják, hogy fiú vagy lány lesz-e a baba. Ha lány, akkor az esetek többségében elvetették. Sok helyen az anya szerepe, megítélése megváltozik attól függően, hogy milyen nemű gyereket szül. Nagyon sokat jelent. Ha lány, akkor annyira nem jól fogadják a dolgot a családban, ennek megfelelően nem is kezelik annyira jól az anyát. Viszont ha fiút szül, akkor a tenyerükön hordozzák. Pláne ha már generációkon keresztül csak egy-egy fiú született a családban. Kínában azt mondják, hogy csak a fiú élteti tovább a családot, mert ő hordozza a vezetéknevet. Egy idő után a kormány rájött, hogy valamilyen szabályozásra lenne szükség, hogy véget vessenek a sok abortusznak. Így megtiltották, hogy az ultrahangot a baba nemének a meghatározására használhassák. Ha az orvos mégis ilyet vállal, jogi következményei lehetnek. Nagyon szigorúan veszik. Ha nincs semmilyen kapcsolatod, ismeretséged, akkor nem tudhatod meg a nemet. Amikor a feleségem terhes volt mi megtudakoltuk a gyerek nemét, mert kíváncsiak voltunk és hogy kitalálhassunk neki nevet. Persze a szívem mélyén azért fiút szerettem volna, szóval akkoriban csalódott is voltam, hogy lányunk lesz. De pár évvel az után, hogy a lányom megszületett rájöttem, hogy jobb, hogy lányom született, mint fiam. Néha gondolkozom azon, hogy legyen még egy gyerekünk, mert szerintem a kislányom nagyon egyedül van, nincs kivel játszania. Ha lehetne még egy gyerekem nagyon boldog lennék. Riporter: És mi volt a feleséged reakciója, amikor megtudta, hogy lány lesz? 71
Riportalany: Ő akkor még nem tudta. De amikor megszületett nagyon örült. Neki nem számított, hogy fiú lesz-e vagy lány. Úgy is csak egy lehet. Bár szerintem egy fiút nehezebb nevelni. Szóval a fentiek miatt van ez a nemi eltolódás. Amit szerintem az emberek nagy része nem érzékel. Főleg a városokban. Ott nagyjából kiegyenlítődik az arány. Most amikor már nem lehet előre megtudni a gyerek nemét, még inkább. Plusz a városiak sokkal iskolázottabbak, műveltebbek is. Viszont vidéken sokkal rosszabb a helyzet. A hagyományok miatt sokkal több a férfi, mint a nő. Ezért sokszor lehet hallani híreket emberkereskedelemről, arról, hogy feleségeket vesznek nagyon szegény területekről, más országokból, mint például Vietnamból. Ez a társadalom egyik nagy problémája. De főleg vidéken, ami nagyon szegény, nagyon messze van a fejlett keleti parttól és elzárt is. Mondjuk, ha én akarnék feleséget és nem találnék a korosztályomban, akkor kereshetek fiatalabbat is, nincs behatárolva, hogy milyen korú nőt vehetek el. Van valamilyen szintű rugalmasság. De persze általánosságban, az egész társadalomra kivetítve problémával állunk szemben. Riporter: Hogy látod a mai egyke generációt, akikre a két szülő és 4 nagyszülő figyelme koncentrálódik? Riportalany: Igen, ez is egy probléma. Az emberek azt mondják, hogy ez a generáció sokkal önzőbb és nem képes felelősségvállalásra, mert csak magukra gondolnak. Olyan, mintha üvegházban nőttek volna fel. Nagyon nehéz lesz a kihívásokkal szembe nézni. Hatalmas a nyomás az embereken a munkában, de a magánéletben törekednek a minél minőségibb életvitelre. Riporter: A Kínában töltött idő alatt tapasztaltam, hogy a szülők rengeteg különórára íratják be a gyerekeket, szinte nincs is szabad idejük, mert iskola után házi feladat és különórák rengetege várja őket. Ez mennyire népszerű? Riportalany: Nagyon. Minden család ezt csinálja. Főként a verseny miatt. Mert ha már eggyel több valamihez értesz, akkor már jobb eséllyel indulsz a többiekkel szemben. Ezért van az, hogy egyre többet és többet próbálnak taníttatni a gyerekkel, hogy majd felnőttként könnyebben találjon munkát. Ez hatalmas teher a gyerekeknek. Nincs idejük játszani, minden percük be van osztva, gyakran késő estig leckét kell írniuk. Riporter: Mit gondolsz, meddig tartja majd magát ez a rendszer? Várhatók változások rövid időn belül vagy nem? 72
Riportalany: Kína nagyon gyorsan változik. 5 éve senki nem gondolta volna, hogy Kína eddig eljut. Emiatt elég nehéz megmondani akár a közeli jövőt illetően is, hogy mi fog történni. De szerintem előbb-utóbb változni fog a szabályozás. Valószínűleg hamarosan. A kormánynak az a célja, hogy minél "minőségibb" emberek lakjanak az országban. Intelligensek, szépek, stb. Viszont, ha a törvény megváltozik, akkor a növekedés a falvakban lesz a legmagasabb. Amit a sanghaji és pekingi családok annyira nem díjaznak. Manapság az ott élő családok - hiába ajánlanák fel nekik a második vagy harmadik gyerek lehetőségét - megelégszenek egy gyerekkel. Nagyon drága az élet a nagyvárosokban és nem is engedhetik meg maguknak, hogy több gyerekük legyen. Riporter: Ismersz olyan párokat, akik egyáltalán nem is akarnak gyereket? Riportalany: Igen. Főként fiatalok. Nagyon elfoglaltak, mindketten dolgoznak. És Sanghajban nehéz az élet. Hatalmasak a költségek. Sokan nem tudnak saját lakást venni. Riporter: Mit kívánsz a gyerekednek a jövőben? Riportalany: Nem kényszerítem arra, hogy olyan sokat tanuljon, mint ahogy beszéltük. De remélem, hogy majd a szíve szerint fog cselekedni, és hogy azt választja majd, amit szeret és élvezni tudja majd. És hogy jó, minőségi életet tud majd élni. Persze kell majd tanulnia, hogy alkalmas legyen a feladatokra, de a legfontosabbak a belső értékek, mint a pszichológia és a mentalitás. Ezek sokkal fontosabbak.
73
