Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező tagozat Export-import menedzsment szakirány
A MAGYAR PULYKAÁGAZAT EXPORTPIACI HELYZETE AZ EU CSATLAKOZÁS TÜKRÉBEN
Készítette: Kocsis Nóra
Budapest, 2003
Tartalomjegyzék
BEVEZETÉS 1.
A VILÁG BAROMFIIPARA ............................................................................. 6. 1.1. A világ baromfihús fogyasztásának alakulása .............................................. 12. 1.2. Baromfihús világkereskedelem..................................................................... 13.
2.
A BAROMFIÁGAZAT KÖZÖS PIACI SZABÁLYOZÁSA.......................... 15. 2.1. Közösségen belüli kereskedelem .................................................................. 19. 2.2. Az export támogatások rendszere ................................................................. 20. 2.3. Az EU- Magyar agrártermékekre vonatkozó – kereskedelmi kedvezményei, az úgynevezett „négy nullás” megállapodás ...................... 23. 2.4. Importszabályozás......................................................................................... 26.
3.
A MAGYAR BAROMFIIPAR......................................................................... 28. 3.1. A magyar baromfiipar előnyei ...................................................................... 31. 3.2. A magyar baromfiipar hátrányai ................................................................... 33.
4.
HAZAI PULYKAPIAC .................................................................................... 34.
5.
A MAGYAR BAROMFIIPAR HELYZETE ÉS FELADATAI AZ EU CSATLAKOZÁS ELŐTT ................................................................................ 37. 5.1. A baromfiipar helyzete, problémái ............................................................... 37. 5.2. Javaslatok a helyzet megoldására.................................................................. 40. 5.3. A csatlakozás várható piaci hatásai............................................................... 46.
6.
EGY HAZAI PULYKAFELDOLGOZÓ BEMUTATÁSA : GALLICOOP PULYKAFELDOLGOZÓ RT (SZARVAS) ............................ 50. 6.1. A Gallicoop Rt. minőségbiztosítási rendszere ............................................ 55.
7.
A DOLGOZATBAN EMLÍTETT TÉTELEK IGAZOLÁSA A GALLICOOP RT. PÉLDÁJÁN KERESZTÜL................................................ 57. 7.1. A Gallicoop Rt felkészülése az EU csatlakozásra......................................... 57. 7.2. A vállalat jelenlegi helyzete .......................................................................... 60.
MELLÉKLETEK IRODALOMJEGYZÉK
5
BEVEZETÉS
A világon napjainkban fellelhető mintegy 8600 madárfaj közül csupán egy tucatra tehető azoknak a szárnyasoknak a száma, amelyet háziasított szárnyasoknak, baromfiknak nevezünk. Mégis ezek a szárnyasok a világ háziállat állományának a legnépesebb csoportját alkotják. A világ baromfitartásában évek óta óriási mértékű fellendülés van, így a baromfik egyedszáma rohamosan nő. Ebből adódóan a baromfifajok termékei egyre fontosabb szerepet töltenek be a Föld lakóinak élelmezésében. A világ húsfogyasztása az elmúlt tíz évben kis mértékben növekedett, s ezt a baromfihús fogyasztás növekedésével érte el, melynek élettani és élvezeti értéke közismert. A többi ágazat a fogyasztást tekintve stagnált. Fogyasztói árfekvése a többi húsféleséggel összehasonlítva minden időben az egyik legkedvezőbb, elkészítési módja pedig a legváltozatosabb. Magyarország mindig is baromfitartó nép volt. Jelenleg országunkban az egy főre jutó baromfihús fogyasztás évi 30-31 kilogramm, ezen belül a pulykáé kb. 6 kg-ra becsülhető, mely kimagaslónak mondható. Napjainkban egyre inkább a fehérjében gazdag, könnyen emészthető húsok iránt mutatkozik nagy érdeklődés. Ezt az igényt elégíti ki a baromfifélék húsai közül a pulykahús is. Magyarországon a pulykatenyésztés területén nagy átalakulás ment végbe. Integrált termelési rendszerek jöttek létre, amelyek magukba foglalják a tenyészállatok tartásától a késztermék értékesítéséig a közbeeső összes tenyésztési, nevelési, tartástechnológiai és feldolgozási fázist. A pulykahús ma már világszerte közkedvelt élelmiszer, de igazi térhódítása csak akkor kezdődött meg, amikor a folyamatos termelés feltételei megteremtődtek. Az angolszász országokban ugyan több száz éves hagyománya van a pulykahús fogyasztásának - Nagy-Britanniában karácsonykor, az Egyesült Államokban Hálaadás napján -, de tradicionális szokásoktól eltérő, egész éven át tartó
6
folyamatos
kínálat
biztosításához
korszerű
genotípusokra
és
intenzív,
programozható technológiákra volt szükség. A pulykahús fogyasztás növekedése a következő főbb okokra vezethető vissza: •
A pulykahús rendkívül tápláló, könnyen emészthető, magas nyersfehérje (átlagosan 21-24%) és alacsony nyerszsírtartalmú (átlagosan 0,5-3,0%) élelmiszer.
•
Részben
magasabb
fehérjetartalmának,
részben
relatív
alacsony
egységárának köszönhetően a többi húsféleséghez viszonyítva 1 gramm fehérje megvásárlása pulykahúsban a legolcsóbb. •
Koleszterin tartalma az egyik legalacsonyabb az élelmiszerek között, ami nagyságrenddel kedvezőbb, mint a marha-, borjú- vagy sertéshús esetében.
•
A pulykáról fehér (mell) és vörös, azaz sötét hús (comb) is nyerhető, tehát egyidejűleg különböző fogyasztói igények kielégítésére alkalmas.
•
Rendkívül sokféleképpen feldolgozható és igen nagyszámú termékféleség állítható elő belőle.
•
Fogyasztását nem tiltják vallási szokások, másrészről nem elhanyagolható az angolszász nyelvterületek tradicionális pulykahús fogyasztása.
•
A fejlett országokban az emberek egyre jelentősebb része határozott életmód- stratégiát alakít ki a maga számára. Jó értelemben véve „divat” ma egészségesen táplálkozni, melybe a pulykahús fogyasztása is beletartozik.
7
1. A VILÁG BAROMFIIPARA A világ baromfihús termelése folyamatosan növekszik, többé-kevésbé követve a fogyasztás igényét. Bár a növekedés szinte a világ minden régiójában jellemző, annak mértéke jelentősebb a versenyképesség szempontjából előnyös helyzetben levő országokban. Az előny a jó minőségű és olcsó takarmány alapanyagban, az olcsó munkaerőben, a megfelelő környezeti lehetőségekkel bíró területekben, az állategészségügyi biztonságban nyilvánul meg, de nagymértékben függ a termelési hagyományoktól, az ipar fejlettségétől is. A demográfiai tendenciák, a világkereskedelem lehetőségei és a térségek fejlődése, gazdasági ereje meghatározzák a termelés és fogyasztás alakulását. A világ jelenlegi, közel 63 millió tonnás baromfihús termelésének kétharmadát Észak-Amerika és Ázsia adja. A dél-amerikai termelés mennyiségét tekintve még nem meghatározó (12,6%), de versenyképessége miatt a növekedése rendkívül dinamikus. Az elmúlt pár év gazdasági eseményei (távol-keleti és orosz gazdasági válság) ellenére a világ baromfihús termelése és fogyasztása tovább nőtt, amelyet a fogyasztói preferenciák változása és a kereskedelmi korlátozások leépülése is elősegített. 70 60
millió tonna
50 40 30 20 10 0 1993
1994
1995
1996
1997
1998
évek
1. ábra : A világ baromfihús termelése (A.V.E.C.)
8
1999
2000
100
millió tonna
80
60
40
20
0 1983-85 átlag
1993-95 átlag
2005 várható
évek
Fejlődő országok
Fejlett országok
Feltörekvő országok
2. ábra: A világ baromfihús termelése (FAO) A világ összes hústermelésének közel egyharmadát a baromfi adja, amely egyaránt növekszik a fejlett és fejlődő országokban. A világ baromfihús termelésének a továbbiakban is az USA és Kína lesz a motorja, amelyek együtt a világ termelésének 43-44 %-át adják. A hatalmas belső piac, a kereskedelmi lehetőségek és a kedvező termelési körülmények hozzásegítik e két országot a további fejlődéshez. Az egyre szervezettebb és versenyképesebb brazil baromfiipar, a hazai ellátás mellett a nemzetközi kereskedelemben továbbra is jelentős szerepet fog játszani. Az USA 16 millió tonnát meghaladó baromfihús termelése adja a világ termelésének közel negyedét. Az ipar állandó növekedési lehetősége valamint a kedvező termelési körülmények ösztönzik a hazai és külföldi befektetéseket. A Tyson Foods, a világ legnagyobb baromfiipari vállalkozása egymaga 3 millió tonna felett termel. A kínai baromfiipar növekedése az elmúlt években a világon a legmagasabb volt. A termelés növelésében a nagy magáncégek és a külföldi vegyes vállalatok játsszák a legfontosabb szerepet.
9
A külföldi tőke biztosítja a technológiai befektetést, menedzsmentet, amely párosítva a rendkívül olcsó munkaerővel a problémák (gyenge infrastruktúra, baromfi- egészségügyi veszély) ellenére fenntartja a növekedést. 2,1% 0,3%
0,6%
40,0%
54,0%
3,0%
Észak-Amerika Afrika
Dél Amerika Ázsia
Európa Ausztrália
3. ábra : A világ pulykahús termelése 1. táblázat A pulykahús termelés és- fogyasztás várható alakulása Év
2003
2004
2005
2006
2007
Termelés (1000 t)
2614
2657
2695
2726
2743
Fogyasztás (1000 t)
2410
2445
2471
2489
2495
7,4
7,5
7,6
7,6
7,6
Fogy.kg/fő
A közép-kelet-európai térség politikai és gazdasági változásaival párhuzamosan a baromfiipar termelése is jelentősen csökkent.
10
Az alacsony fizetőképes kereslet, az integrált termelés és a tőke hiánya, a baromfiipar gyenge hatékonysága, a megfelelő piaci információk hiánya és a gyenge marketing, a termékek gyengébb és ingadozó minősége egyaránt szerepet játszottak abban, hogy a térség országainak baromfiipari termelése feléreharmadára esett vissza, jelenleg 1,8 millió tonna. 600 500
ezer tonna
400 300 200 100 0 1996 Szlovénia
Szlovákia
1997 Bulgária
1998 Románia
Csehország
1999 Magyaro.
Lengyelo.
4. ábra: Közép-európai országok baromfihús termelése (A.V.E.C.) A térség baromfiiparának termelése országonként eltérően, 1994 és 1997 között érte el a mélypontját, de a gazdasági nehézségek és az orosz válság miatt továbbra sem tekinthetők stabilnak. A baromfitermelés önköltsége magasabb, mint az EU országok többségében, így a termelés középtávon is csak lassan fog emelkedni.
11
5000
ezer tonna
4000
3000
2000
1000
0 1990
1995
1996
1997
2005 várható
Bulgária
Horvátország
Lengyelország
Románia
Oroszország
Csehország
Ukrajna
Magyarország
5. ábra : A kelet-európai országok baromfihús termelése (ZMP) Az EU 8,4 millió tonnás baromfihús termelésével meghatározó szereplője a világ baromfihús előállításának, még ha részaránya folyamatosan csökken is.
0,292
8
5
1,833
1,660
1,606
1,138
1,748
0,278 0,267
1,380
0,236
0,336
0,353
5,564
5,828
5,975
6,082
6,227
2
5,410
3
5,171
4 5,029
millió tonna
6
1,306
7
0,216
0,310
1,842
9
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
1 0 évek
brojler
pulyka
kacsa
6. ábra : Baromfihús termelés az EU-ban (A.V.E.C.) A baromfihús termelés növekedése (1,7 % évente), ha nem is éri el a világátlagot, biztosítja az európai baromfiipar erősödését a húselőállításon belül. Az EU
12
baromfihús önellátása még most is 108 %, ami lehetővé teszi az exportot, amelynek versenyképessége jelentősen csökkent. Az EU legnagyobb baromfihús termelő országai Franciaország (2,3 millió tonna), az Egyesült Királyság (1,5 millió tonna), Olaszország (1,1 millió tonna), Spanyolország (950 ezer tonna), Németország (740 ezer tonna) és Hollandia (675 ezer tonna). Az EU piacán is dominálnak a vertikálisan integrált cégek. A francia Doux és Bourgoin cégek után az olasz AIA (Veronesi Group), az angol Hillsdown és a francia LCD következik.
2500 2250 2000
ezer tonna
1750 1500 1250 1000 750 500 250
1993
H ol la nd ia
A ng lia
0
1994
1995
1996
1997
1998
7. ábra : Baromfihús termelés az EU országaiban
13
1.1. A világ baromfihús fogyasztásának alakulása
A húsfogyasztáson belül a baromfihús fogyasztás növekedése a legdinamikusabb, amely a fejlett országokban elsősorban a marhahús fogyasztás rovására történik. A fogyasztói szokások változása, az egészséges táplálkozás iránti igény, a kényelem központú étkezési szokások elterjedése és a baromfihús ára egyaránt segítik a fogyasztás növekedését. A baromfihús, a sertéshús mögött ma már a második legfontosabb állati fehérje forrás, sikere kedvező árának, könnyű feldolgozhatóságának és a feldolgozott termékek széles skálájának köszönhető. A világ baromfihús fogyasztásának 80 %-át Ázsia, Észak-Amerika és NyugatEurópa adja. A világ legfontosabb baromfihús piacai az USA és Kína, amelyek a világ összes fogyasztásának közel felét adják. A pulykahús fogyasztás továbbra is elsősorban az USA-hoz és Nyugat-Európához kötődik. Az USA pulykahús fogyasztása a világ termelésének több mint felét adja, míg egyharmada az EU országainak fogyasztása. A baromfihús fogyasztást a társadalmi tudat is erősen befolyásolja, hiszen a baromfihús egészséges, egyenletes minőségű és kényelmesen felhasználható húsként ismert. A baromfihús fogyasztás biztonságába vetett hitet a korábbi évek egészségügyi problémái megingatták, de a feldolgozóipar szigorította a minőségellenőrzést, a termékgyártás kontrollját. A márkanév alatt eladott, egyenletes minőséget és garanciákat jelentő termékek forgalma jelentősen nő, a fogyasztók vásárlási rizikójának csökkenése és a bizalom erősödése következtében. Összességében megállapítható, hogy a baromfiipar még inkább fogyasztó központúvá vált.
14
1.2. Baromfihús világkereskedelem
A korábbi évek rendkívül dinamikus exportnövekedése lassulni fog, az import igények csökkenése és a versenytársak (Brazília, Kína) erősödése következtében, de vezető helyét az USA meg fogja őrizni. Az USA fő piacai Oroszország és Kína, utóbbi országokban a termelés növekedése és az import csökkenése várható. Az Európai Unió tagországokon kívüli exportja is tovább nőhet. Az exporttámogatások leépítésével párhuzamosan lépéseket tettek az exportszerkezet átalakítására, új piacok megszerzésére. Az európai baromfiipar szereplői elsősorban a feldolgozást fejlesztik és az EU-n belüli piac kiszolgálására törekednek. A brazil baromfiipar elmúlt években bekövetkezett fejlődése, integrálódása, az alacsony termelési és takarmány költségekkel párosulva lehetőséget teremtett az export erőteljes növelésére. Az igen fejlett és modern kínai feldolgozóipar profitál az ázsiai piacok közelségéből és friss, előhűtött termékeket szállít Japánba, Dél-Koreába. Ez az erős brazil és thaiföldi konkurencia ellenére sikeres, ami az alacsony munkabéreknek (munkaerő igényes kézi feldolgozás) és a kedvezőbb szállítási költségeknek köszönhető. Az erős belföldi fogyasztásnövekedés miatt Kína (Hong Kong) egyúttal a világ legjelentősebb baromfihús importőre is.
15
2500 2250 2000
ezer tonna
1750 1500 1250 1000 750 500 250 0 1992
1994
Kelet-Európa Kína/Hong Kong
1996
Thaiföld EU
1998
Brazília USA
8. ábra : A világ baromfihús exportjának megoszlása (A.V.E.C.)
1200 1000
ezer tonna
800 600 400 200 0 1988
1989
1990
1991
1992
támogatott
1993
1994
1995
összesen
9. ábra : Az EU baromfihús exportja (A.V.E.C.)
16
1996
1997
1998
2. A BAROMFI ÁGAZAT KÖZÖS PIACI SZABÁLYOZÁSA Az állami beavatkozásoktól mentes, a piaci törvények által irányított ágazatok sikeresebben működhetnek, mint a túlszabályozott, kötött mechanizmusok irányította termékpályák. A Közös Agrárpolitika (KAP) rendszerén belül ugyanis a marhahús-szektor (hasonlóan
a
tej-
vagy
a
gabona-szektorhoz)
piacszabályozású”
ágazatok
közé
jövedelemszintjét
rendszeresen
tartozik,
az
ahol
intervenciós
a
úgynevezett termelők
beavatkozások
„kötött
megfelelő (központi
felvásárlások és magántárolási akciók), továbbá különböző támogatások (speciális húsmarha prémium, borjas tehén, illetve egyéb prémium-fizetések) hivatottak biztosítani, míg a „könnyű piacszervezésű” baromfi-ágazat rendtartása az előbbiekben felsorolt, vagy ahhoz hasonló intézkedéseket nélkülözi. A mesterséges beavatkozások hiányában a Közösségen belül a baromfi-piaci árak szintjét – eltekintve a termelés legfőbb költségtényezőjének, a szemes takarmánynak az árától – közvetlenül a mindenkori kereslet és kínálat egymáshoz viszonyított aránya határozza meg. A Közös Agrárpolitikán belül nem minden húságazatra dolgoztak ki piacszabályozási rendszert (nincs ilyen jellegű szabályozás pl. a nyúl vagy a galamb esetében), de a létezők közül a baromfié a legegyszerűbb és legáttekinthetőbb. Magára a termelési folyamatra nagyon kevés szabályozóelem vonatkozik, ráadásul ezek döntő többségükben nem a szó szoros értelmében
vett
piacszabályozási,
hanem
állategészségügyi,
állatvédelmi
előírások. Az Európai Gazdasági Közösségben 1967 júliusában vezettek be először közösségi szintű piacszabályozási rendszert (más néven közös piaci rendtartást, vagy közös piacszervezést) a baromfi- és tojás-ágazatban. Ez volt az az időszak, amikor a fontosabb agrárágazatok (gabona, tej, marhahús) szabályozó-rendszereit kidolgozták. A baromfiágazat rendtartását azonban a hetvenes évek közepén felül kellett vizsgálni és újra kellett fogalmazni a meghatározó jogszabályokat.
17
A jelenleg is érvényben lévő rendszer alapjait 1975-ben fektették le. Annak ellenére, hogy a baromfihúsra, illetve baromfitojásra két külön jogszabály született, az új piacszabályozási rendszer egységes egészet alkot és gyakorlatilag ugyanazon elemeket alkalmazza mind a baromfihús, mind a tojás esetében. A két ún. „alaprendelet” szövege nagyrészt azonos, a szétválasztás részben a rövidebb terjedelemmel, illetve az ebből fakadó könnyebb érthetőséggel és kezelhetőséggel magyarázható. A baromfihús piaci rendtartása alá az élő baromfi, a baromfihús és az emberi fogyasztásra alkalmas belsőségek (frissen, hűtve, fagyasztva vagy tartósítva), a feldolgozott termékek, továbbá a baromfizsírok tartoznak. (A szabályozás alapvetően nem tesz különbséget az egyes baromfifélék között, bár természetesen különböző baromfi húsa, tojása nem keverhető.) Az alaprendeletek kizárják a piaci intervenciós intézkedések minden formáját, azaz a közvetlen állami felvásárlásokat és a piaci szereplők saját termékraktározásának részfinanszírozását. Az EU az ágazat támogatását kizárólag a kereskedelmi folyamatok egyszerűsítésén és ésszerűsítésén, egészen pontosan a kínálatnak a kereslethez történő igazításával kívánja megvalósítani. Ennek érdekében a következő eszközök alkalmazására nyújt lehetőséget: a termelés, a feldolgozás és a forgalomba hozatal jobb szervezését elősegítő intézkedések, rövid és hosszú távú termelési előrejelzések készítése, a piaci árszínvonal változásának nyomon követése. Az első két, kissé általános megállapítás – melyek valójában a rendtartás meghatározó jelentőségű eleméről szólnak – a későbbiekben konkrétabb megfogalmazást is nyer: a piacszervezés hatálya alá tartozó termékekre, pontosabban azok egy részére vonatkozóan olyan forgalmazási szabványokat kell kialakítani, melyek elsősorban a minőség és súly szerinti osztályozással, csomagolással és jelöléssel, tárolással, szállítással és értékesítéssel kapcsolatosak. Ezek az előírások végső soron olyan egységes belső piac kialakítását célozzák, melyen a szabályozás tárgya nem a termelési folyamat, hanem az ágazat előállította termékek forgalomba hozatala. A részletes követelményrendszer betartatása közvetlenül is garanciát nyújt a fogyasztók számára, de áttételesen ugyanilyen hatást eredményez az egységes
18
piaci
versenykörnyezet
létrehozása,
amelyben
minden
termék
azonos
elvárásoknak kell, hogy megfeleljen. A baromfiágazat esetében a Közös Agrárpolitika kialakításakor megfogalmazott célok közül nem annyira a termelő, sokkal inkább a fogyasztó érdekeire helyeződik a hangsúly. Végiggondolva a fenti, kissé „ködös” megfogalmazást, látható, hogy a baromfiágazatban dolgozó termelőknek az EU – csatlakozás nemcsak a jelenleg érvényes támogatási rendszer végét jelenti, hanem minden, a termelést elősegítő, vagy a piaci zavarok (túlkínálat, alacsony árak) orvoslását hivatott támogatás megszüntetését. Az Európai Unióban ugyanis a baromfiágazat gazdasági szereplői közül csak a Közösség határain kívül, úgy nevezett „harmadik országokban” értékesítő kereskedők egy része kap viszonylag alacsony, ráadásul évről évre csökkenő mértékű export-támogatást. A termékpálya többi résztvevője kizárólag a saját erejére kell, hogy támaszkodjon. Ennek elsődleges oka, hogy az EU baromfitermelése támogatások nélkül, a piaci viszonyok közepette is hatékony, továbbá a termelés egyes fázisainál fellépő komoly környezeti terhelés miatt nem kívánják elősegíteni az előállított mennyiség növekedését. Az ágazat viszonylag magas környezetszennyezése miatt került sor arra, hogy 1998 végén a holland kormány 2000-ig megtiltotta a vállalkozóknak a termelés bővítését, holott Közösségi szinten az EU nem korlátozza a baromfitermelést. Az ágazat termelői csak nagyon szűkös támogatási formákat vehetnek igénybe, ilyen pl. a fiatal gazdáknak nyújtott segítség első vállalkozásuk alapításakor, illetve egyes, a termelést nem növelő – elsősorban környezetvédelmi célú – beruházások is jogosultak központi hozzájárulásra. A versenyszabadság sértetlensége érdekében azonban minden további támogatási forma tiltott. Tehát teljesen jogosan merülhet fel a kérdés, miszerint milyen előnye származik akkor a magyar gazdáknak az EU – tagságból? Hazánk csatlakozásával termelőink a többi tagállam termelőivel azonos versenyfeltételek közé kerülnek. Több olyan tényező említhető ugyanakkor, amely a hazai ágazat versenyképességét növeli. Ezek közé sorolhatók pl. Magyarország kitűnő gabonatermő adottságai, hiszen az olcsó és jó minőségű 19
szemestakarmány a termelés legmeghatározóbb tényezője, de megemlíthetőek a kedvező klimatikus viszonyokis. A takarmány-költség mellett a második legmeghatározóbb tényező a piac, azaz a kereslet. A baromfi az egyetlen húsféleség Magyarországon, melynek fogyasztása az elmúlt tíz évben emelkedett, ráadásul kizárólag ezen húsféle egy főre jutó fogyasztásában előzzük meg az Európai Uniót. Exportlehetőségeink is kedvezőek: főbb versenytársainkkal szemben (Franciaország, Hollandia, Spanyolország) az ország közel fekszik az volt Szovjetunió utódállamaihoz, amelyek jelentős baromfihús-behozatalra szorulnak, s gazdasági helyzetük normalizálódásával vásárlásaik a jövőben minden valószínűség szerint tovább növekednek majd. A csatlakozás egyik legnagyobb előnyét azonban minden bizonnyal az jelenti, hogy a Közösség belső határainak megszűnése egyúttal a vámok és egyéb korlátozások
felszámolását
jelenti.
EU
–
tagállammá
válásunk
után
baromfitermékeink szabadon értékesíthetők lesznek a nyugat – európai országokban, márpedig jelenleg is ebbe a térségbe irányul az ágazat exportjának több, mint kétharmada. Rendelkezésre áll a megfelelő minőségű tenyészállomány, és a kialakult integrációs viszonyok is kedvező alapot szolgáltatnak a sikeres termeléshez. Végül, de nem utolsósorban számítani lehet a magyar gazdák köztudottan jó szakértelmére és munkaszeretetére.
20
2.1. Közösségen belüli kereskedelem
A baromfiágazat piacszabályozásának második központi eleme a „harmadik országokkal való” kereskedelem, amely kifejezés alatt az Európai Közösségben a külső, azaz nem EU – tagállamokkal folytatott áruforgalmat értik. Az Unió egyik tagországából egy másik tagországba történő értékesítés az egységes belső piac létrejöttétől
(1993),
belkereskedelemnek,
azaz
belső
hivatalos
államhatárok megnevezéssel
eltörlésének
időpontjától
„Közösségen
belüli
kereskedelemnek” számít. Az ilyen jellegű áruforgalom védővámok és egyéb mesterséges korlátozások nélkül történik (kivéve bizonyos állategészségügyi előírások betartatását), ugyanakkor itt export-támogatások alkalmazására sincs lehetőség. A korábbiakban már írtam arról, hogy az EU baromfihús-termelése meghaladja a belső fogyasztást, melynek következtében az Unió évente több százezer tonna baromfi-terméket kénytelen exportálni a piaci egyensúly megőrzése érdekében. Ez általában nem okoz problémát, ugyanakkor néhány termék esetében szükség van a kivitel támogatására. Ezzel párhuzamosan a Közösség védővámokkal korlátozza a belső áraknál olcsóbban érkező importot.
21
2.2. Az export-támogatások rendszere
Az Európai Közösség számos mezőgazdasági terméket a világpiacinál magasabb költségekkel állít elő, így annak érdekében, hogy az ilyen árucikkeket külföldön értékesíteni tudja, export-támogatást (hivatalos nevén: export-visszatérítést) fizet kereskedőinek. A visszatérítések az Unióban, illetve a más országokban előállított termékek piaci ára közötti különbséget hivatottak kiegyenlíteni. A támogatások nagyságáról az úgynevezett „igazgatási bizottságok” („menedzser bizottságok”) döntenek. E bizottságokat a főbb agrártermékek, illetve termékcsoportok szerint hozták létre, feladatuk az EU központi irányító szerve, az Európai Bizottság (a mindennapi szóhasználatban: Bizottság) hatáskörébe tartozó döntések előkészítése és kidolgozása. Az igazgatási bizottságok a Bizottság, valamint a tagországok mezőgazdasági minisztériumainak képviselőiből áll, és az ágazat sajátosságainak megfelelő (heti, kétheti, havi) gyakorisággal üléseznek Brüsszelben (a baromfihús és tojás igazgatási bizottság általában havonta tart ülést). A támogatási kulcsokat legkésőbb háromhavonta felülvizsgálják, és a mindenkori piaci helyzetnek megfelelően módosíthatják: éles világpiaci verseny, vagy nehéz értékesítési feltételek esetén növelik, kedvező helyzetben azonban alacsonyan tartják. Az Európai Unió mindössze néhány baromfitermék kiviteléhez biztosít exportszubvenciót. A GATT/WTO Uruguay-i fordulóján megkötött Mezőgazdasági Megállapodás értelmében az Európai Uniónak 1995. július 1-től mind az export-támogatásokra fordítható összeget, mind az export-támogatásban részesíthető baromfihús, illetve tojás mennyiségét folyamatosan csökkentenie kellett. Előbbit az EU köteles volt a 2000/2001. gazdasági évre az 1986-1990-es bázis-időszakhoz viszonyítva 36%kal, a mennyiséget pedig 21%-kal csökkenteni.
22
Az export-ügyintézés a tagállamok intervenciós hivatalaiban (intervenciós ügynökségeiben) történik, melyek az Európai Unió országaiban a minisztériumok mellett a mezőgazdasági szakirányítás legfontosabb állami intézményeinek számítanak. E szervezetek általában nem kizárólag intervenciós beavatkozásokkal foglalkoznak, hanem jóval sokrétűbb tevékenységet végeznek: végrehajtják a Közös Agrárpolitikából adódó adminisztratív feladatokat. A tagállamok mezőgazdasági
minisztériumai
az
adott
ország
saját
agrárpolitikájának
kidolgozásáért, a nemzeti hatáskörbe tartozó kérdések kezeléséért, a piaci szereplőkkel való kapcsolattartásért, továbbá a különböző Uniós intézmények munkájában s ezen keresztül – a nemzeti érdekeket képviselve – az EU Közös Agrárpolitikájának alakításáért felelősek. A baromfi-ágazatban központi piaci beavatkozások, vagy termelői támogatások nincsenek, így a termékpálya szereplői – közülük is csak a külkereskedők – az intervenciós hivatalokkal csak az exportimport ügyintézés révén kerülnek kapcsolatba. Ez 2002-ig úgy történt, hogy a támogatás igénybevételéhez a kereskedőnek engedélyre volt szüksége. 2002-től megszűnt a baromfiipari termékek közvetlen exporttámogatás (szubvenció) rendszere. (Amennyiben az exportőr nem kívánt élni e lehetőséggel, vagy az adott termék eleve nem részesült támogatásban, nem kellett
engedélyt
kiváltania.)
Az
engedélykérelmet
(egy-egy
tagország
gyakorlatától eltekintve) a korábban már említett nemzeti intervenciós hivatalhoz kellett benyújtani, ahonnan a heti igénylések összesítését péntekenként továbbították a Bizottságnak, ahol a beérkezett támogatási igényeket összevetették a GATT/WTO – egyezmény megszabta lehetőségekkel. A rendelkezésre álló pénzügyi keret függvényében a Bizottság döntést hozott arról, hogy támogatási igényeket jóváhagyja-e, vagy csökkentett mértékű támogatást ítél meg, esetleg egyáltalán nem fizet exporttámogatást. A döntést követően az exportengedélyeket a nemzeti intervenciós ügynökség adta ki a kereskedőknek.
23
Jó tudni, hogy támogatásra csak azok voltak jogosultak akik legalább 12 hónapja folytattak kereskedelmi tevékenységet a baromfiágazatban, de a kiskereskedők és vendéglátó egységek nem tartoztak a jogosultak körébe. További feltétel volt, hogy az intervenciós hivatalnál biztosítékot kellett letétbe helyezni, amely a „kereskedő szándékának komolyságát” hivatott tanúsítani. Az export lebonyolítása után az export-engedélyt és a vám-dokumentumokat be kellett mutatni az intervenciós hivatalban, amely általában 2-3 héten belül már ki is fizette a megítélt támogatást a kereskedőknek. (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium: A baromfiágazat közös piaci szabályozása az Európai Unióban-Békés megyei Kereskedelmi Kamara kiadványa,2002)
24
2.3. Az EU – magyar agrártermékekre vonatkozó – kereskedelmi kedvezményei, az úgynevezett „négy nullás” megállapodás
A 2000-ben létrejött új agrárkereskedelmi megállapodás jelentős előrelépést jelentett a korábbi kereskedelmi gyakorlathoz képest. Az agrárpolitikai szempontból fontosabb termékekre vámmentes kontingenseket nyitott egymásnak a két fél. Végül a legérzékenyebb, csökkentett vámokat biztosító vámkvótákkal szabályozott
termékeknél
kölcsönösen
növelték
a
kedvezményezett
mennyiségeket, valamint új árucikkek is bekerültek a preferált körbe. A tárgyalások eredményeként összességében a kétoldalú forgalom kétharmadára biztosított már a vámmentesség. A két fél közötti asszimetria fennmaradt, így a magyar kivitel kereken háromnegyede esik már vámmentes elbánás alá, míg az Európai Unió esetében ez az arány 60 % alatt van. 2000. július 1-jével megkezdte hazánk a kedvezmények autonóm biztosítását az EU exportőreinek. Amellett, hogy egy sor terméknél létrejön a korlátozás nélküli szabadkereskedelem, a vámmentesség által érintett szektorokban a két fél egyúttal kölcsönösen lemond az export állami támogatásáról is. Ennek oka, hogy a vámok nélküli eladások mellett az exportszubvenciók már kifejezetten piacromboló hatásúak lehetnek, a reális árak alatti, támogatott eladásokat lehetővé téve az exportőrök számára. Az ilyen piactorzító állami beavatkozások tiltottak az Európai Unió belső piacán és amilyen mértékben megvalósul a két fél között a vámmentes kereskedelem, olyan mértékben fokozatosan megszűnnek az érintett termékekre az exportszubvenciók is. 2. táblázat A kicsontozott pulykahús és csontos pulykamell közösségi importjára adott kedvezmények Vámtarifaszám
Megnevezés
207261000 207271000 207265000 207275000
Kicsontozott pulykahús Csontos pulykamell
25
Alkalmazandó vám
Éves mennyiségek 2000.07.01-től 2001.06.30-ig (t)
Vámmentes
9000
900
9
Vámmentes
3500
350
9
Éves növekmény Különleges 2000.07.01-től (t) rendelkezések
Jelölés magyarázat: (9) Az Európai Unió kötelezettséget vállal a vámkontingens megnyitására
a
feltüntetett
kedvezményes
vámtétellel,
amennyiben
az
alkalmazandó legnagyobb kedvezményes vámtétel meghaladja az itt feltüntetett vámkontingensen belüli kedvezményes vámtételt. A 2000. július 1-jével életbe lépett ún. „négy nullás” megállapodás a hazai baromfiágazat szempontjából többek mellett azért volt korszakos jelentőségű, mert az exporttámogatások jelentős csökkentésére, illetve csak nem megszűnésére kellett számítani, a költségvetési források hiánya, valamint a nemzetközi kötelezettségek miatt. Mivel az Európai Unió fizetőképes piacán realizálódik a baromfiágazat kivitelének értékben számolt 72 %-a, számunkra nagyon fontos, hogy a megállapodással, a belső termeléssel azonos feltételek mellett szállíthatunk erre a hatalmas piacra. Előzmények Magyarország és az Európai Unió között a 90-es években már működött – a Társulási Megállapodás részeként- egy olyan rendszer, amely szabályozta a kölcsönös
áruforgalom
feltételeit.
Az
exportorientált
baromfiágazat
szempontjából természetesen a legfontosabb az volt, hogy a kivitelre milyen feltételek vonatkoznak. Az import abban az időszakban és napjainkban is, a kiszállításokhoz viszonyítva nem nagy jelentőségű. Egyesített EU baromfikvóta 2002.
július
1-jétől
egyesítették
az
EU-magyar
agrárkereskedelmi
megállapodásban szereplő vámmentes baromfikvótát, így 118 900 tonnán belül nincs meghatározva például a pulykahús exportkvótája sem. A 2000. július 1-jétől hatályos megállapodás minden évben július 1-je és következő év június 30-a közötti időszakra vonatkozik, mivel évente továbbfejlesztik. Az első 12 hónapban a magyar baromfitermékek 72 %-a élvezett vámmentességet, ennek aránya 82 %-ra növekedett az évek folyamán..
26
2000. előtt is volt a magyar baromfiiparban kedvezményes kvótarendszer, ami 20%-os vámot jelentett. Ezt a kedvezményt licence rendszer alapján kaphatták az exportőrök, azaz pályázni kellett érte. A baromfihúsra 2000. július 1-je és 2001.június 30-a között a korábbi 20 %-os vám helyett 101 250 tonna áru erejéig vonatkozott a vámmentesség, ennyi magyar baromfihúst lehetett vámmentesen szállítani az EU-ba, míg onnan 16 ezer tonna jöhetett be. Az EU-megállapodás szabályai szerint a vámmentes kvóták évente 10 %-kal nőnek, így 2001. július 1je és 2002. június 30-a között a magyar kvóta már 111 375 tonna volt. A problémát az okozta a pulyka exportőröknek, hogy az Unióban kedvelt kicsontozott pulykahús kvótája a 12 hónapos időszak vége előtt már mindkét évben több, mint 4 hónappal hamarabb elfogyott, ugyanakkor több termék kvótáját (pl:csontos csirke) nem tudták kihasználni az exportőrök. A Baromfi Terméktanács ezért a Külügyminisztériumnál kezdeményezte, és sikerült is megvalósítani, hogy az EU-magyar agrárkereskedelmi megállapodásban szereplő kicsontozott pulyka exportkvótájának emelését a csontos csirke kvótájának terhére, mivel a csirke kvóta nem lett kihasználva. Ennek megoldására jött létre lengyel és cseh mintát követve Magyarországon is az összevont baromfikvóta.
27
2.4. Importszabályozás
Az import-szabályozás jelenlegi rendszerének alapját a vámok jelentik, melyeket évente, július 1-től következő év június 30-ig hirdetnek meg. A WTO – egyezményben foglaltaknak megfelelően, az EU – nak 1995-től kezdődően hat év alatt összesen átlagosan 36%-kal kell csökkentenie a vámokat, úgy, hogy termékcsoportonként minimum 15%-os mérséklés kötelező. Az Európai Közösség ugyanakkor
számos
kétoldalú
megállapodást
kötött
–
többek
között
Magyarországgal is -, melyek keretében az érvényben lévő vámszint 20%-a mellett szállíthatnak az érintett országok meghatározott mennyiségű árut az Unióban. A kedvezményes vámtételű import pontos mérése érdekében az EU – az export-engedélyezéshez hasonló elven működő – engedélyrendszert vezetett be e területen is. Az egyes mezőgazdasági termékekből – így baromfihúsból és tojásból is – kedvezményes vámtétellel importálható árumennyiség nagyságát negyedévente hirdetik meg. E pályázatokon az EU – tagállamok kereskedői vehetnek részt. Az engedély-kérelmeket ez esetben is a tagállam intervenciós hivatalához kell benyújtani, majd a Bizottságnak az igényelt mennyiség nagyságán alapuló döntését követően, ugyancsak az intervenciós hivatalok adják ki a licenceket a kereskedők részére. Ebben a rendszerben is kizárólag a már legalább 12 hónapja igazoltan az ágazatban tevékenykedő kereskedők vehetnek részt, biztosíték befizetése mellett. A normál vámtétel megfizetése mellett lebonyolítandó behozatal esetén importengedélyre nincs szükség, a megfelelő állategészségügyi bizonyítványokra azonban igen (ezek a dokumentumok természetesen minden élőállat, illetve hústermék importja esetén szükséges).
28
Feltűnően alacsony áron érkező import esetén a Közösség pótvámot vet ki az árura. Pótvámok alkalmazása jelenleg mindössze öt ország (rendkívül alacsony költségekkel dolgozó dél-amerikai és távol-keleti államokról van szó) néhány termékével szemben történik. Összegezve a fent említetteket, az Európai Unióban a baromfihús- és tojáságazatot nem elsősorban a mesterséges módon kialakított szabályozók, hanem a piaci törvények irányítják. A magyar gazdáknak arra kell felkészülniük, hogy központi
„gondoskodás”,
azaz
különböző
támogatások
helyett
saját
szakértelmükre és tapasztalataikra, valamint Magyarországnak a baromfitermelésben kiaknázható kedvező adottságaira (kitűnő gabona-termő képesség, jó export-piacok) kell támaszkodniuk. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás azonban nem csupán a fokozódó versenyhelyzetet jelenti. A hazai termelők előtt egy többszáz-milliós piac nyílik meg, kiaknázható értékesítési lehetőségekkel, a szabadon áramló szellemi, tőke és egyéb gazdasági javak korlátozás nélküli áramlásának pozitívumaival. A magyar gazdaság – s ezen belül a mezőgazdaság – kellő felkészülés segítségével olajozottan működő része lehet a világ egyik legnagyobb gazdasági hatalmának, mely hosszú távon biztosíthatja a magyar polgárok jólétét.
29
3. A MAGYAR BAROMFIIPAR A világ baromfiipara az elmúlt évtizedben is töretlenül fejlődött és termelését közel másfélszeresére növelte. A magyar baromfiágazat teljesítménye azonban nem igazolta ezeket a nemzetközi trendeket. A rendszerváltást követő évek szerkezeti és tulajdonosi váltása – amely elkerülhetetlen volt – magával hozta az ipar
teljesítményének
csökkentését,
az
exportpiacok
átrendeződését,
a
finanszírozás új alapokra helyezését. Az agrár szféra teljesítménye a nemzetközi átlagot is meghaladó mértékben csökkent és elvesztette korábbi kiemelt szerepét. Az elmúlt tíz év során az ország különböző területeinek teljesítménye egyre inkább eltért egymástól, és elsősorban a baromfiipar termelésének zömét adó területek gazdasági súlya csökkent. A KSH adatai alapján a baromfiipar termelésének kétharmadát adó Alföld hozzájárulása a GDP-hez folyamatosan csökkent, ami magas munkanélküliségi rátával párosult. A piacok kényszerű kiváltása, az export volumen csökkenése, a finanszírozási nehézségek, és sok cég csődje után a privatizáció megindulásával az ágazat termelése és exportja 1994-től újra emelkedett. A magyar baromfiipar, közel 800 millió USD termékkibocsátásával, amelynek fele exportértékesítés, a nemzetgazdaság jelentős szereplője. A baromfi feldolgozását 80-85 üzem végzi, melyek közül több mint hatvan feldolgozó a Baromfi Termék Tanács tagja és a termelés 95%-át adja. A Baromfi Termék Tanács által regisztrált feldolgozóüzemek kapacitása messze meghaladja a jelenlegi árutermelési igényeket, bár jelentős részük rendelkezik export engedéllyel, technológiai és higiéniai színvonaluk széles skálán mozog, jó részük nem felel meg a nemzetközi, illetve EU elvárásoknak és szabályoknak. Ez már most is veszélyezteti az élelmiszerhigiéniai biztonságot és az EU csatlakozáskori versenyképességünket. Bár látszólag van még idő a csatlakozásig a hátrányok ledolgozására, azonban az élelmiszer feldolgozás rendkívül magas tőkeigénye behatárolja haladási lehetőségeinket. A baromfifeldolgozás, a jelentős külföldi tőkebefektetés ellenére is elsősorban hazai társaságok, és magánszemélyek kezében van. A feldolgozóipar, és így a baromfitermelés is az ország egyes területein koncentráltabb, ott, ahol a termelési hagyományok jelentősek.
30
A feldolgozók többsége nem egy baromfifaj feldolgozására szakosodott. Ez jelentős eltérés a világ baromfiiparához képest, hiszen kevés országban teljes a termékskála. A feldolgozók közül, elsősorban a nagyobb volument képviselők, export-engedéllyel is rendelkeznek – 39 feldolgozónak van, HU száma -, amelyek közül 27 EU minősítéssel is rendelkezik, ezeknél meghatározó az export árbevétel. Az üzemek közül egyre több rendelkezik feldolgozó üzemmel is. A hazai feldolgozóipar szerkezete valamelyest eltér a nyugat-európai vagy amerikai modelltől, hiszen ezekben szinte ismeretlen fogalom a háztáji vagy kisüzemi feldolgozás. A magyarországi feldolgozásnak közel 90%-át adja az első 10 nagyobb vágóüzem. A feldolgozóüzemek technikai színvonalában, termékskálájában jelentős eltérések vannak, ezért a feldolgozott mennyiség alapján három csoportba célszerű besorolni. A feldolgozás nagyméretű üzemei adják a teljes magyar baromfifeldolgozás közel 80%-át, így szerepük meghatározó az ágazatban, kapacitásuk egyenként meghaladja a 15.000 tonna/év mennyiséget. A közepes méretű üzemek feldolgozási átlaga ötezer tonna körül alakul. A kisfeldolgozók együttes feldolgozása nem éri el egy átlagos nagyfeldolgozó kapacitását. A magyar baromfiipar szereplőinek súlyát, lehetőségeit a feldolgozó kapacitáson
túl
financiális
és
piaci
helyzetük,
szerkezetük,
valamint
menedzsmentjük határozza meg, ezért egyértelmű rangsort a feldolgozott baromfi mennyisége alapján nem lehet köztük felállítani. A baromfihús fogyasztásának alakulása Magyarországon A következő összeállításból megállapítható, hogy a magyar fogyasztói szokások és az azt kiszolgálni igyekvő piaci kínálat – a világ más országaihoz hasonlóan – a csirkehúst preferálják meghatározó mértékben.
31
3. táblázat A magyarországi baromfihús fogyasztás alakulása 2002-ben (KSH) Fajok Tyúkfélék (csirke) Pulyka Liba Kacsa Összesen:
kg/fő 18,3 6,2 3,8 2,0 30,3
% 60,40 20,46 12,54 6,60 100,00
A hatvan százalékot meghaladó súlyarány lényeges csökkenésére nem, inkább szerény módosulására számíthatunk. Ebben döntő szerepet játszhat a pulykahús, melynek tendenciája évről-évre növekvő. A
hazai
húsfogyasztás
jellemzőit
alapvetően
meghatározza,
alakulását
nagymértékben behatárolja az életszínvonal változása, a viszonylag széles rétegek fizetőképes keresletének alakulása. A magyar baromfihús fogyasztást továbbra is az erőteljes polarizálódás jellemzi. A magyar baromfiágazat export forgalmának háromnegyede vágott baromfi, míg 8%-át adja a tenyészbaromfi és a keltetőtojás export, 10%-át tollexport és 6%-át a feldolgozott termékek. A magyar vágott baromfi export jelentős hányadát még mindig a csirke biztosítja (35-35%). A pulykahús export részesedése 17%-os. A magyar
baromfihús
export
közel
60%-a
alkalmazkodva az exportpiaci igényekhez.
32
a
darabolt
termékekből
áll,
3.1. A magyar baromfiipar előnyei
•
A
magyar
baromfiipar
rendkívül
széles
termékskálával
és
hagyományokkal rendelkezik. •
A magyar ipar az eszközök és állományok viszonylag magas koncentrációját érte el, amely elvileg lehetővé teszi a hatékony, megfelelő önköltségű, versenyképes baromfihús termelést.
•
A nagyüzemi méretű feldolgozók rendelkeznek az integrációs struktúra elemeinek többségével, de a kapacitások nincsenek összehangolva, a feldolgozóipar kihasználtsága elmarad a nemzetközi szinttől.
•
A
korszerű
minőségbiztosítási
rendszerek
(ISO,
HACCP)
a
vágóüzemek zömében bevezetésre kerültek, elindult alkalmazásuk az élőállat termelés és a takarmányozás területén is. •
Az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt a feldolgozott termékek aránya. Az elsősorban hazai ellátást szolgáló termékek exportja is elindult, de még messze nem használjuk ki a lehetőségeket. Magyarország a nyugat-európai piacok továbbfeldolgozó üzemeinek egyik alapanyag beszállítója.
•
A növekvő világpiac, az EU-csatlakozás további export lehetőséget biztosít. A magyar baromfiipar földrajzi és helyzeti előnye továbbra is megmaradt, a nyugat-európai piacokra friss árut tudunk szállítani. Az EU-n belül tradicionális piacokkal rendelkezünk, amelyek megtartása mellett nyithatunk más piacok felé is.
•
A
korszerű
technológiák
az
elmúlt
évtized
második
felére
meghonosodtak. •
A fogyasztói igények változtak Magyarországon is, amelyek kedvezően hatottak a húsfogyasztásra. A baromfihús fogyasztása tovább nő és a hazai piac, megfelelő versenyképesség esetén megtartható. A vásárlóerő javulásával az értékesebb baromfitermékek forgalmának emelkedésére lehet számítani.(pl.mellhús)
•
A
magyar
baromfiipar
gabonatermelés bázisaira. 33
hosszú
távon
támaszkodhat
a
hazai
•
A szabályozások változásával és a gazdasági fegyelem erősödésével a „fekete és szürke gazdaság” aránya csökken a baromfiiparon belül. (pl: a minőségi felárat csak Baromfi Termék Tanács tagok kaphatják meg.)
•
A munkaerő kedvezőbb az EU-hoz képest, és ez lehetőséget ad igényes termékek előállítására. A munkaerő fajlagos költségét a hatékonyság javításával kell csökkenteni, különben az EU-csatlakozás ezt az előnyt nagymértékben tompítani fogja.
34
3.2. A magyar baromfiipar hátrányai •
A
nemzetközi
összehasonlításban
a
magas
önköltség,
mely
versenyképességünket korlátozza. •
A hazai piacon a konkurencia erősödött, de az integrációk nem mindegyik szereplője alkalmazkodott a piaci versenykörülményekhez..
•
A távolabb eső exportpiacokon a magasabb önköltség és szállítási költségek miatt nem vagyunk versenyképesek.
•
Az exporttámogatások megszűnése.
•
A környező országok piacvédelmi törekvései nehezítik a magyar exportot. (pl. Románia védővámot vetett ki a magyar baromfira)
•
Az ipar alacsony tőkeellátottsága megnehezíti a fejlesztéseket és az integrált termelés finanszírozását.
•
A takarmány-alapanyagok egyre növekvő ára és kiszámíthatatlan ármozgása, a baromfitermelés legnagyobb költséghányadát jelentő takarmányozás költségét folyamatosan növeli.
•
A kisüzemi baromfitermelés, mely hazánkra jellemző, NyugatEurópában szinte ismeretlen, ott a nagyüzemi, szövetkezeti termelés alakult ki, amely magasabb integrációt eredményez. Magyarországon a termelés felaprózódott, így vált kisüzemi baromfitermeléssé, amely a piacintegrálást,
a
kiszámítható
termelést
és
finanszírozást
nagymértékben nehezíti, ugyanakkor a hagyományos baromfitermelést ki lehetne használni a nyugati piacon rohamosan tért nyerő speciális termékek előállítására.Annak érdekében, hogy a hazai pulykahús termelésről reális kép alakuljon ki bennünk, az ágazat több szempont szerinti
nagyságát
és
helyét
kell
meghatároznunk
a
baromfitenyésztésen, illetve a baromfi termék előállításon belül. Az elmúlt tíz év során a felvásárolt pulykahús mennyisége közel a háromszorosára nőtt, és a baromfihús termelés struktúrájában elfoglalt helye közel 15%-kal nőtt.A pulykahús termelés és feldolgozás dinamikus növekedése annak volt köszönhető, hogy a fogyasztói igények változása Magyarországon is átalakította a húsfogyasztást, ezen igényekhez pedig igazodtak a feldolgozó cégek is.
35
4. HAZAI PULYKAPIAC A pulykaágazatot egyfajta ciklikusság jellemzi. Ez közgazdaságilag úgy magyarázható, hogy ha az ágazat helyzete jó, túlkereslet alakul ki a piacon, s az ár emelkedik Ilyenkor megnő a pulyka értékesítési kedv, egyre több új szereplő jelenik meg a pulykapiacon. Ezáltal a piac fokozatosan telítődik, túlkínálat lesz, az árak leesnek, az ágazat helyzete romlik. A 2002-es évet tekintve a magyar pulykaágazatot sajnos az alacsony árak és a kedvezőtlen helyzet jellemezte. A pulykatermékek iránt a hazai és külföldi piacokon ismét nő a kereslet, mégis egyre kedvezőtlenebb az ágazat helyzete a világot elárasztó, olcsó thai és brazil pulykahús miatt. A 45-50 %-ban európai, főleg uniós piacokra termelő ágazatot 2001 év végén sokkolták először a konkurencia által drasztikusan lenyomott árak. Ennek ellenére igen jónak bizonyult a tavaly előtti év. Manapság mi magyarok 30 kilogramm baromfihúst fogyasztunk el fejenként egy évben, amiből 6 kilogramm pulykahús. 2001-ben minőségi pulykafogyasztásunk minden korábbi növekedést felülmúlva 70 %-kal emelkedett egy év alatt. A külpiacok 2002-es nyomott árainak elsődleges kárvallotjai a feldolgozók. A romló piaci viszonyokat jól érzékelteti, hogy míg 2001. első felében 15,3 ezer tonna pulykahúst szállítottunk exportra 11,3 milliárd forintos árbevétellel, addig 2002. első félévében 16 ezer tonnányi áruért mindössze 7,83 milliárd forint bevételt sikerült realizálni. Pillanatnyilag a feldolgozók kivárnak, és az idei támogatási rendszerben bíznak, mert ilyen veszteséges termelést nem bírnak sokáig fenntartani. Az ágazat küszködik egy másik gonddal is: a tenyészanyag egy részét importból kell beszerezni. Megfelelő piacvédelem hiányában ma nagyon alacsony vámmalés alapos ellenőrzés nélkül jöhet be az országba mindenféle pulykatojás és naposállat. Ez egyfelől az uniós konkurenciánál kisebb támogatottságot élvező hazai tenyészanyag termelést szorítja háttérbe, másfelől olyan heterogén állatállományt eredményez, amely állategészségügyi szempontból kockázatos.
36
„A pulykapiac 2001. végén kedvezőtlen helyzetbe került, és azóta sem javult a helyzet.Elmúlt baromfiágazat számára fellendülést hozó száj- és körömfájás járvány, valamint a BSE-hisztéria. Ugyanakkor, mint már említettük legfőbb külpiacunkat, az Unió országait ellepte a thai és brazil tömegáru, 40-50 %-kal olcsóbban kínálva a baromfitermékeket. Az ország több jelentős pulykafeldolgozójáról el lehet mondani, hogy 2002-ben 20-30 %-kal olcsóbban tudta értékesíteni termékeit, mint a korábbi években. A kedvezőtlen piaci helyzet mind a hazai, mind a külpiacokra rányomta bélyegét.”(Domján Balázs Bábolna Rt igazgatója-Baromfiágazat, 2002/4)
37
4. táblázat Pulyka export értékesítés 2001. I-XII. hó EK
Pulyka
FÁK
Egyéb Európa Egyéb világ Összesen: (t)
Egész darabolt: csontos mell kicsontozott mell csontos comb kicsontozott comb Egyéb (láb, zúza, szárny, stb.) Összesen:
2
0
19,2
0
21,2
19041,3
204,8
7179,5
80
26505,6
3624,4
1
0,5
0
3625,9
13340,9
61,5
3379,2
57
16838,6
81,2
53,6
2012,7
16
2163,5
1994,8
88,7
1787,1
7
3877,6
879,3
399,3
1873,9
45,3
3197,8
19922,6
604,1
9072,6 125,3 29724,6 (Baromfi Termék Tanács) 5. táblázat
Pulyka export értékesítés 2002. I-XII. hó Pulyka Egész darabolt: csontos mell kicsontozott mell csontos comb kicsontozott comb Egyéb (láb, zúza, szárny, stb.) Összesen:
38
EK
FÁK
Egyéb Európa Egyéb világ Összesen: (t)
5
2
3
0
10
18366,4
163,2
9122,4
20,8
27672,8
3043,8
1
2,1
0
3046,9
13503,5
41,5
3855,4
23,2
17423,6
45,2
29,8
3205
0
3280
1773,9
90,9
2059,9
-2,4
3922,3
1211,1
448,7
2185,3
3
3848,1
19582,5
613,9
11310,7 23,8 31530,9 (Baromfi Termék Tanács)
5. A MAGYAR BAROMFIIPAR HELYZETE ÉS FELADATAI AZ EU CSATLAKOZÁS ELŐTT 5.1. A baromfiipar helyzete, problémái
A magyar baromfitermelés az elmúlt két évben 453-466 ezer tonna között alakult (BTT), amelyet további 175-180 ezer tonna háztáji, nem regisztrált és szürke termelés „egészíti ki”. A baromfifajok termelési aránya megfelel (BTT) a magyar baromfiipar adottságainak és piaci lehetőségeinek. Míg a csirke- és pulykahús termelés elsősorban a hazai piac igényeit biztosítja, a jelentős export mellett is, addig a víziszárnyas-termelés alapvetően az exportot szolgálja. Az export 110-113 ezer tonnás mennyiségével 17-20 ezer tonna (elsősorban húspép, comb, szárny és belsőség) import áll szemben. A magyar baromfihús export 55-60%-a darabolt, filézett termékekből áll, alkalmazkodva az exportpiaci igényekhez. Az USA-ban 2000-ben 51,6 kg volt az egy főre eső pulykafogyasztás. A 30-31 kg körüli, egy főre eső éves baromfihús fogyasztás nemzetközi viszonylatban is jelentős és magasabb, mint az EU „élenjáró” országaiban (Anglia, Írország, Franciaország, Spanyolország). A baromfihús az egyetlen húsfajta, amelynek fogyasztása egyenletesen emelkedett. A magyar baromfiágazat az élelmiszeripar egyik versenyképes ágazata mardhat, amely képes lehet nemzetközi versenyképességének megőrzésére, miközben a termelés volumene sem csökken. Ennek alapján méltán stratégiai ágazatnak kellene tekinteni, mint ahogy az Európai Unión belül Hollandiában, vagy Dániában is van. Várható, hogy a csatlakozás után a magyar baromfiipar „áldozatául eshet” az EU baromfiintegrációk piacszerző törekvéseinek.
39
A magyar gazdasági viszonyok között viszonylag nagynak számító cégek (1020% piacrészesedés) az európai mezőnyben még a közepes cégméretet sem érik el. A magyar baromfiipar cégei tőkeszegények és jelentős finanszírozási problémákkal küzdenek. Az EU integrációk magyarországi terjeszkedését ez nagymértékben megkönnyítheti, és előfordulhat, hogy a piacot vásárolják meg a cégek helyett. Az elmúlt egy év alatt a fő exportpiacon (EU) bekövetkezett radikális árcsökkenés (csirke, pulykahús 15-22%), a forint erősödése az EURO-hoz és USD-hoz képest (10-12%) és a belföldi árverseny miatt az ágazat, elsősorban a baromfifeldolgozó cégek
válságos
helyzetbe
kerültek,
amely
szükségessé
teszi
áthidaló
megsegítésüket (hitelkonszolidáció). Ennek hiányában az ágazat még a csatlakozást megelőzően széteshet, és nagyszámú cég kerülhet csődbe. A problémák közös megoldásával a jelenlegi válságos helyzet áthidalható, és a magyar baromfiipar jelentős része versenyképesen csatlakozhat az EU baromfiiparához, megtartva foglalkoztatási képességét és a hazai piac meghatározóan honi eredetű baromfitermékekkel látható el. Az ágazat, túlnyomórészt önhibáján kívül kialakult nehéz helyzetéből csak gyors és hathatós intézkedésekkel tud kilábalni. A kormányzat és az iparág szereplőinek közös összefogásával ez a folyamat megállítható, és a nemzetgazdasági szempontból is jelentős magyar baromfiágazat újra növekedési pályára állítható, ami nélkül „egyenrangú” csatlakozás az EU baromfiiparához nem képzelhető el. Az exportlehetőségek szűkülése, a nemzetközi baromfihús kereskedelemben jelentkező túlkínálat, amely a magyar baromfitermékek fő exportpiacán, az EU országokban 2002-ben egyre nagyobb mértékben jelentkezett, az export árbevételeket
csökkentette.
Ez
részben
az
értékesítési
árak
kényszerű
csökkenésére vezethető vissza, részben a túlzottan erős forint miatti árbevétel csökkenésből ered. Az export piac beszűkülése miatt a magyar piacon túlkínálat alakult ki, mert a Magyar exportőrök a hazai piacon próbálták eladni az árut, amit nem sikerült külföldön értékesíteni, így az árverseny még élesebbé vált. Exportpiaci pozícióink,
40
különösen
a
csirke
és
pulykahús
területén
romlottak.
A sertéshús piaca közvetlenül kihat a baromfifogyasztásra is. A nagyon alacsony sertésár “magával rántja” a baromfi árakat is. A magyar piacon csökkent a nagyfeldolgozók részesedése, jelentős új kapacitások léptek üzembe, és magas a zugvágóhidak aránya; utóbbiak ellen változatlanul nincs hathatós kormányzati fellépés. A magyar baromfitermelés és feldolgozás kapacitásainak egyharmada nem felel meg a versenyképes műszaki-technológiai színvonalnak, ezek kiesése, elsősorban az élőállat termelésben komoly gondot fog okozni. A baromfiágazat teljes foglalkoztatottsága 150-160 ezer embert érint (szaporítás, keltetés, végtermék előállítás, takarmányipar, technológiai eszközök). A baromfitermelés közel 1,6 millió tonnás keveréktakarmány fogyasztásához 1 millió tonna gabonát (zömében kukorica és búza) használ fel, így jelentős felhasználója a növénytermesztésnek. A rendszerváltás előtti baromfiipar kapacitásainak meghatározó része fennmaradt, felújításra került, miközben 28-30 új, közepes méretű feldolgozó épült, és a zugvágóhidak is megszaporodtak. A korszerűtlen kapacitások kivonásához egyszeri állami támogatást kellene nyújtani, megelőzve az EU csatlakozás utáni kényszerű bezárásokat, és azok egy időben jelentkező hatását (cégcsőd, finanszírozási veszteség, munkanélküliség, illetve átképzés indítása). A forint erősödését a magyar baromfiipar nem tudta kompenzálni a hatékonyság javításával, az önköltség csökkentésével, hiszen ezzel párhuzamosan az inflációt meghaladó áremelkedést kellett elviselnie. Az ágazat a jelenlegi forintárfolyam és nemzetközi baromfipiaci árak mellett nem versenyképes. A pulykahústermelés, ami az elmúlt években a legdinamikusabban fejlődő ágazat volt, elérte lehetőségei maximumát. Ebben az ágazatban a legmagasabb a szürkegazdaság aránya (19-22%), ezért az ellenőrzés szigorítása itt lenne a leghatékonyabb. Az EU fogyasztói árai 30-80%-kal magasabbak, mint a hazai árak. Még a magyarországinál jóval alacsonyabb termelési költségű USA-ban is 5-10%-kal magasabbak az értékesítési árak.
41
5.2 Javaslatok a helyzet megoldására Az EU jelentős mértékben nyújt (kék és zöld boksz) közvetett támogatást az ágazatnak
(az
állategészségügyi
és
higiéniai
biztonság
növelése,
környezetvédelmi, hulladék megsemmisítési költségek átvétele, mentesítési programok finanszírozása, alternatív baromfitartás, foglalkoztatási és regionális fejlesztési programok, marketing és piacfejlesztés), így ezek a magyar rendszerben is fokozottabban érvényesíthetők. A magyar baromfiipar, az éves, vagy annál is rövidebb időszakra szóló szabályozási és támogatási döntések miatt nem tud hosszú távra tervezni, ami hátráltatja a piaci stratégia kialakítását, a fejlesztések megalapozását. Célszerű lenne a szabályozási és támogatási politika hosszú távú elkészítése. A magyar baromfiipar élőállat termelésének és feldolgozásának ellenőrzési rendszerét konzekvensen, szektor semlegesen kell alkalmazni. Ez egyaránt ki kell, hogy terjedjen a szakmai és állategészségügyi szabályozásra, ellenőrzésekre, de az APEH munkájára is. Ez nem kíván többlet költségvetési forrásokat, csak az érvényben lévő,baromfi termelésre vonatkozó EU-konform szabályok, előírások következetes alkalmazását. Az élőbaromfi előállítás szigorított kontrollja, a származási
bizonyítvány
megkövetelése
(amit
csak
regisztrált,
legális
baromfikeltetők és takarmánykeverő üzemek állíthatnak ki), a baromfitermékek nyomon követhetőségének biztosítása a termékpálya teljes hosszában nem csak a legális ipar érdekeit, de a fogyasztók egészség és minőségvédelmét is szolgálná. A zugvágóhidak
felszámolása
javítaná
a
magyar
baromfiipar
növekedési
lehetőségét, mivel a szürkegazdaság nem tart be sok előírást (melyeknek komoly költségvonzata van), továbbá nem fizet ÁFÁ-t. Ezeknek piacromboló (árletörő) hatásuk van, s felszámolásukkal a „kieső” szürkegazdaság helyére legális baromfifeldolgozás léphet. Érvényt kell szerezni az FVM 70/2002. számú rendeletének, amely egyértelműen leszögezi, hogy az évi 150 ezer baromfinál többet feldolgozó üzemeknek egységes feltételeknek kell megfelelniük, és EU ellenőrzési számmal kell rendelkezniük (engedélyezett létesítmény).
42
Az EU tagországokból származó baromfitermékeket a környező országokban 15% importvám terheli, míg a magyar baromfi beszállítását különleges, 45%-os védővámmal sújtják (pl. Románia). Romániábannincs igazán baromfitermelés, így a vámnak nincs mit védenie, s ez a magas vám csak a határmenti feketegazdaságnak kedvez. A Magyar Külpolitika nyomást gyakorolhatna a vám csökkentésére, és így ismét lehetne Magyar baromfihúst Romániába exportálni. A baromfi férőhelyek 40-45%-a felel meg a versenyképes termelés feltételeinek. A kapacitások 30-35%-a kellő átalakítással alkalmassá tehető az EU szintű termelésre. A tőkehiányos helyzet ellensúlyozására a nagyméretű, komplex baromfiipari beruházásokat külön kellene finanszírozni (MFB és Eximbank). A finanszírozási problémákkal küzdő baromfiipar hiteltörlesztését is támogatni lehetne.
Ezáltal
az
árfolyamveszteséget
lehetne
kompenzálniA
magyar
baromfiexportban érdekelt 8-10 cég külön is nehéz helyzetbe került a forint erősödése miatt, amit tovább nehezített a baromfitermékek nemzetközi piaci árcsökkenése az elmúlt évben. Ezek egyszeri támogatása a hitelkonszolidációs csomagból méltányos lenne. A hitelkonszolidáció köthető termelési volumenhez is, ezzel a további veszélyforrások csökkenthetők. Az EU-n kívüli piacok jelentős része magas ráfordítással és piacbevezető költségekkel érhető csak el. A piacra jutást elősegítő támogatás az EU-n belül elérheti a piacfeltáró, bevezető és marketing költségek 50%-át. A magyar baromfiipar talpon maradása nagy mértékben függ a piacbővítési lehetőségektől, ami 2004-2006 között kiemelt fontosságú lesz. A közösségi marketing ereje nőni fog, ami szükségessé teszi az iparág és a kormányzat együttműködését. A Baromfi Termék Tanács az elmúlt évben 75 millió Ft-ot fordított az Ellenőrzött Magyar Baromfi védjegy kialakítására és bevezetésére, ami a magyar baromfi, mint ellenőrzött és jó minőségű termék fogyasztását
43
szorgalmazza
a
hazai
piacon.
Az EU-n belül kiemelt szerepet kell, hogy kapjon a magyar baromfitermékek, a „hungarikumok” reklámozása, amivel piacunk stabilizálható, az értékesítés növelhető A piaci körülmények között versenyképtelen, az EU minőségi elvárásoknak megfelelni nem tudó, fölöslegessé váló baromfitermelő és feldolgozó kapacitások megszüntetéséhez (várhatóan ez az iparág kapacitásainak 15-18%-a) támogatást kellene nyújtani. Az átgondolt, programozott felszámolás kedvezőbb, mint a piaci kényszerből, az EU csatlakozás után egyidejűleg, nagyobb számban jelentkező csődhullám, amely egyszerre jelent magasabb munkanélküliséget (és kényszerű munkanélküli, átképzési segélyt). Az EU baromfiiparának finanszírozása megoldott, ezzel szemben a magyar agrárfinanszírozás, ezen belül a baromfiipar pénzellátása továbbra is nehézkes, gyakran bonyolult. Szükség lenne a csatlakozással párhuzamosan az EU-ban megszokott beruházási és termelésfinanszírozási feltételek kialakítására. Az ágazat által felvállalt feladatok: •
Törekedni kell a fogyasztói kis kiszerelésű (retail) termékek körének kialakítására, bővítésére, közös logisztikai háttér kialakítására.
•
A csatalakozás után lehetőség lesz a közvetlen kereskedelmi beszállításra, amely az ágazat értékesítési árait javíthatja. Ehhez szükséges azonban a további befektetés is, amelyet csak a tőkeerős vállalkozások tudnak felvállalni.
Az imént említetteket összegezve azt mondhatjuk, hogy a magyar baromfiipar az elmúlt egy év során rendkívül kritikus helyzetbe került. Az EU csatlakozás folyamata csak tovább fogja élezni az ágazat nehéz helyzetét. A magyar baromfiipar cégei tőkeszegények és jelentős finanszírozási problémákkal küzdenek. A világpiacon a támogatások versenye tovább folytatódott és az észak és délamerikai és EU exportálók nagyobb arányban részesültek közvetlen és egyre inkább közvetett támogatásokban. A magyar baromfiipar ennek ellenére jelentős mértékben járul hozzá a külkereskedelmi egyensúly bevételi oldalához.
44
Az EU piacokon a fogyasztók félelme csökken, a korábbi élelmiszer botrányok után, ezzel helyet adva az olcsó brazil és thai tömegtermékeknek. Ezek következményeként exportpiaci pozíciónk, különösen a csirke és pulykahús területén romlottak. A magyar baromfiipar megerősödése biztosítaná a hazai piac kiegyensúlyozott, magas minőségű, garantált eredetű, nyomon követhető és lehetőleg magyar termékekkel történő ellátását, az exportpiacok megtartásával, bővítésével jelentős exportbevételt termelhet és garantálhatja több tízezer munkahely hosszú távú megmaradását. A csatlakozó országok közül Lengyelország és Magyarország baromfitermelése számottevő, de csak Magyarország jelentős exportőr. A most csatlakozó országok közül szinte mindegyik nettó importőr, így ezeken a piacokon komoly lehetőségeink kínálkoznak (friss termékek beszállítása), ezért célszerű bővítenünk értékesítésünket (Lengyelország, Szlovákia, Csehország). Ugyanakkor nem elhanyagolható a „kívül maradók” piaca, így törekednünk kell ezeken a piacokon az értékesítés növelésére. Ezekben az országokban (Románia, Szerbia, Horvátország, Oroszország) jelentős támogatást tudna a gazdaságdiplomácia nyújtani és az ide irányuló exportra a támogatás is megengedett. Exportértékesítés A magyar baromfiipar egyik erőssége a baromfitermékek széles választéka. Az exportértékesítés 27-30%-a a pulykahús. A magyar baromfiexport termékek kétharmadát megvásárló EU országok közül elsősorban Németország és Franciaország igénye a meghatározó. A baromfiágazat a jelenlegi forint árfolyam és nemzetközi baromfipiaci árak mellett nem versenyképes.
45
A magyar baromfihús export a világexport 3,1-3,2%-a. A magyar baromfiágazat exportforgalmának háromnegyede vágott baromfi. A pulykahús részesedése 17%os. Az egy évtizeddel ezelőtti export szintjének visszaállítása az orosz és keleteurópai országok fizetőképes keresletének csökkenése, illetve az amerikai és francia dömpingáras export miatt nem képzelhető el. Az elmúlt két év piaci nehézségei, az orosz belpolitika és gazdasági helyzet tovább nehezítik a már elindult export fenntartását. A magyar baromfihús exportban továbbra is Németország a legfőbb cél (40-45%), de jelentős a francia (16-18%), az osztrák (5%), az olasz (4,5-5%), a svájci (3%) és az orosz, román kivitelünk is. A magyar export változatlanul EU orientált, mivel az összes exportmennyiség 50-55%-át ide szállítjuk, és az árbevételnek közel 70%-a innen származik. A CEFTA és FÁK országokba irányuló kivitel szűkült. Az export eladási árak jelentős mértékben csökkentek, 2000/2001-es árakhoz képestszinte minden termék esetében. Az EU árak a kialakuló túlkínálat miatt csökkentek
és
ez
alapvetően
meghatározta
a
magyar
baromfiexport
nyereségességét. 2000-ben érvénybe lépett a „4 nullás” EU megállapodás, amely szaldójában pozitív hatású, de ez késve érvényesült, hiszen a rendelkezések késlekedése miatt a harmadik negyedévben a cégeknek kellett finanszírozni a vámokat és az import költségeket, amelyeket csak később térítettek vissza. A megállapodás hatása 2001-ben érvényesült igazán. Piacra jutási támogatás Az exportmarketing természeténél fogva nagyságrendekkel nagyobb befektetést igényel, amelyhez szükség lenne központi források biztosítására is (AMC). AZ államnak komoly gazdasági érdeke fűződik ahhoz, hogy a baromfiipar az EU piacokon „labdába rúgjon”, megőrizze jelenlegi piaci pozícióit és eladásai legalább a baromfi termékfogyasztás emelkedési ütemével együtt nőjenek. (Baromfi Termék Tanács kiadványa 2002.dec)
46
30
25
27,412
26,224
25,851
21,512
27,321
5
2000
2001
2002
8,295
10
23,673
15 19,450
ezer tonna
20
0 1995
1996
1997
1998
1999 évek
10. ábra : Pulyka exportértékesítés Magyarországon 1995-2002 (B.T.T.)
120
%-ban
29
32
34
36
40
43
80
28
100
60
62
65
67
70
59
1997
1998
1999
2000
2001
2002
69
55
40
20
0 1996
évek
EU
Európa (egyéb)
FÁK
11.ábra : A magyar pulykahús exportpiacai (FAO)
47
Egyéb
5.3. A csatlakozás várható piaci hatásai
A
várható
jövedelememelkedés
és
a
kedvező
fogyasztói
preferenciák
eredményeként a hazai baromfihús fogyasztás várhatóan tovább emelkedik, 2005re 33 kg/fő lesz. Az export kilátásai kedvezőek, amennyiben a magyar termelői árak és az export árak versenyképesek lesznek. Magyarország a csatlakozás után része lesz az EU egységes belső piacának. Ez a státus az árakban, a jövedelmekben és a fogyasztói preferenciák egy részében változásokat fog indukálni, ami kihat a fogyasztás alakulására is. Felmerülhet a kérdés, hogyan alakulnak a baromfihús árak az EU csatlakozás után. Ami idén még exportnak számít, az a csatlakozást követően belföldi értékesítéssé válik. Az exportált áru nem tartalmaz általános forgalmi adót, de elgondolkodtató, hogy ha a korábbi export majd belföldi értékesítésnek fog számítani, akkor vajon kell -e az exportőrnek áfát fizetni a leszállított baromfihús után (ami növelné a hús árát) vagy más megoldás adódik. Az EU szabályozási rendszere tartalmazza, hogy minden EU tagország áfa kódjának szerepelnie kell az úgynevezett közös piaci adószámban, így nyomon követhetők az országok áfa értékei. Miután Magyarország az Unió tagjává válik, és pl. Németországba szeretne szállítani baromfihúst, akkor az áfa kód alapján a német áfa lesz érvényben, és a német cég fogja megfizetni azt a leszállított áru után. Ha választ keresünk arra, hogy miért nagyobb a magyar és az EU-beli élelmiszerfogyasztói árak közötti különbség, akkor elsősorban a keresleti korlátot kell kiemelnünk. A vezető uniós országok és Magyarország egy főre jutó GDP-je között három-négyszeres a különbség az EU javára. Az eltérés oka lehet az is, hogy a nagy- és kiskereskedelmi árrés Magyarországon alacsonyabb, mint Nyugat-Európában és a kiskereskedelmi láncok árleszorító politikája sem elhanyagolható tényező. Kérdés, hogy közeledni fognak-e a magyar baromfiárak az EU árakhoz a belépésig. Valószínűsíthető, hogy a belépés nem fog egyszeri, erős fogyasztói áremelkedést indukálni, mert a magyar termelői árak elérték számos EU-beli ország termelői árát és a magyar gabona elérte az EU intervenciós árszintjét. A teljes baromfihús fogyasztás és a vásárolt fogyasztás mennyisége jelentősen eltér egymástól, mert Magyarországon magas a saját termelésű fogyasztás aránya.
48
A háztartásokban fogyasztott baromfihús 45 százaléka származik saját termelésből. Nincs okunk feltételezni, hogy olyan drasztikus életmód és életvitel változás megy végbe a csatlakozásig, ami ezt az arányt lényegesen megváltoztatná. Pár százalékos csökkenés elképzelhető a baromfitermelésben, de jelentős visszaesés nem. Ez a tény ugyanakkor segíti a fogyasztás szinten tartását, illetve növekedését. Magyarországon a vásárlók döntéseit befolyásolja a jövedelem emelkedése, nagyobb jövedelem esetén több baromfihúst fogyasztanak. A Pénzügykutató Rt. prognózisa szerint 2002-ben 3,5; 2003-ban 3,2; 2004-ben 3,4 százalékos végső fogyasztásnövekedés várható. Ezek a tendenciák kedveznek a baromfihús fogyasztás növekedésének is. A jelenleg is ható és a várható fogyasztói preferenciák mindegyike kedvező hatást gyakorol a baromfihús fogyasztás további növekedésére. További előny, hogy a baromfihús fogyasztás nem réteg-specifikus. Az alacsonyabb jövedelmű rétegek számára is elérhetővé teszi – legalábbis az olcsó húsrészeket -, élettani előnyei miatt a tehetősebb rétegek fogyasztásából sem fog hiányozni. A baromfiipar innovatív készsége, erőteljes termékfejlesztési erőfeszítései miatt a magasabb feldolgozottságú termékekre irányuló fogyasztói igényt is ki tudja elégíteni. A baromfihús népszerűségét közvélemény-kutatások adatai is igazolják. A GfK Hungária Piackutató Intézet adatai szerint a legkedveltebb 20 élelmiszer között a szárnyasok, a 2. helyet foglalják el, a sertéshús csak a 15. helyen áll. Magyarországon az utóbbi 5 esztendőben évi 2,6 százalékkal, azaz évente átlagosan 0,64 kg-mal lett magasabb a fejenkénti fogyasztás. Hasonló irányú és erősségű ütemre lehet számítani az elkövetkező 5-6 évben is. Ez azt jelenti, hogy a csatlakozáskor 30-31 kg/fő fogyasztási szinttel számolhatunk, ami 2005-ig 33 kg/fő értékre növekedhet. A prognózis azon alapul, hogy a magyar fogyasztók kedvelik a baromfihúst, preferencia-skálájukon igen előkelő helyet foglal el a termék. Baromfihúsból bőséges és széles a választék. A feldolgozott termékek kedveltsége és kereslete egyre nagyobb, az árversenyben a sertéshús készítményeket maguk mögé utasítják. Az emelkedő jövedelem és életmódváltozáslehetővé teszi, hogy a családok egyre nagyobb hányada vásárolja az elősütött-panírozott termékeket is. 49
Az Európai Unió húsfogyasztásra vonatkozó prognózisainak mindegyike a baromfihús növekedési ütemét teszi a legmagasabbra a többi húsféléhez képest. Az Unióra vonatkozó prognózis 2003-ra 22,6 kg/fő átlagos baromfihús fogyasztással számol. Ez 2005-re 24 kg/fő-re emelkedhet. Az USDA, FAPRI-Iowa Egyetem, OECD, DG VI prognosztizáló műhelyeiből kikerült
előrejelzések
szerint
a
baromfihússal
kapcsolatos
kilátások
a
legkedvezőbbek az egyes húsféleségek közül. A kereskedelem expanziója a következő hét évben is folytatódik. 2003-2007
között
összesen
20-25
százalékkal
növekedhet
a
világ
baromfitermelése és fogyasztása, ami évi 2,4-3,03%-os növekedést ígér. A növekedés nagyobb része a nem OECD országokban fog végbemenni. A növekvő kereslet erős külkereskedelmi forgalmat fog indukálni, főleg az alacsonyabb értékű
baromfirészekből.
Oroszország
importja
függ
a
baromfiszektor
modernizációjától, ami lassan halad. Kína termelését a fogyasztás jóval meghaladja, és ez erős beviteli kényszert vált ki. A prognózist készítők egybehangzóan állítják, hogy versenyképes baromfiszektorának köszönhetően az USA lesz a legnagyobb haszonélvezője a kereskedelem bővülésének. A brüsszeli központ DG VI prognózisa szerint, közép és hosszú távon egyaránt pozitívak a baromfiszektor kilátásai az EU-ban. Ugyanazon okok hatnak az Unióban is, mint globálisan: a vöröshúsokhoz képest versenyképes ár és a fogyasztói preferenciák. A kelet-európai régióból csak Magyarország és Lengyelország jelentős exportőr. Az Unió adatai szerint a kelet-európai országok együttes átlagos fogyasztása az EU szintje alatt marad, 1999-ben 16 kg/fő volt. Az EU szakértői a termelésben és a fogyasztásban további növekedést várnak, úgy ítélik meg, hogy ez a régió összességében nettó exportőr marad, de igen kis volumennel, évi 110-120 ezer tonnával. A Magyarországra szóló EU prognózis szerint 2003-2007 között az ország baromfihús exportja 22 százalékkal fog növekedni. Magyarország meg tudja tartani exportpiacait az Unióhoz való csatlakozással és azt követően, mivel eladási lehetőségeinkre pozitívan hathat a bővülő világkereskedelem, az EU növekvő importja. Már kérdés, hogy összhangban lesz50
e az exportár és a termelői ár, sikerül-e javítani a nevelés hatékonyságán. Pedig ezen múlik a jövőbeni export versenyképessége, mert a minőségi ártámogatás az uniós csatlakozást követően megszűnik. Nehézségekkel nézünk szembe a román piacon is a CEFTA egyezménynél magasabb vámok miatt, aminek mérséklődése EU tagságunkkal várható. Nem valószínű, hogy nagy volumennel bejuthatunk az orosz piacra, ahonnan az EU szállítóinak egy része is kiszorult, részben az USA –beli importőrök alacsony árai miatt, másrészt Oroszország gyenge fizetőképessége okán.
51
6. EGY HAZAI PULYKAFELDOLGOZÓ CÉG BEMUTATÁSA: GALLCIOOP PULYKAFELDOLGOZÓ RT. (SZARVAS) “ Nem csak egészséges, fenséges”
A Gallicoop Pulykafeldolgozó Részvénytársaságot 1989-ben hozták létre, speciálisan pulykahizlalást, -feldolgozást és – értékesítést végző vállalat. A társaság félkész, mélyhűtött, füstölt, illetve azonnali fogyasztásra alkalmas pulykatermékeket
állít
elő
nagy választékban
(pl.:
sonkákat,
virsliket,
felvágottakat). A vállalat 1989-es alakulása óta fokozatosan bővítette mennyiségi és minőségi termelését, s ma már abban a helyzetben van, hogy a munkafolyamat minden lépését ellenőrzi a szülőállománytól kezdve a felnevelésen, feldolgozáson és a csomagoláson át egészen a végtermék piacra kerüléséig. A Gallicoop Rt-nek Kelet-Magyarországon, de országosan is meghatározó szerepe van a pulykahús piacon.27 ezer tonna élőpulyka feldolgozás volt 2001-ben, 2002ben 30 ezer tonnára nőtt ez a szám. 2003-ban az élőállatok számának növelését a piaci helyzet miatt nem tervezték. Az Rt. elsősorban darabolt húsféleségeket állít elő, de egy 4500 t/év kapacitású feldolgozót is üzemeltet, amely alkalmas arra, hogy a magasan feldolgozott termékek széles skálájával jelenjen meg a hazai és nemzetközi piacokon. A feldolgozás azért előnyös, mert a termékek önköltségét kedvezően befolyásolja. (Az
52
üzem
a
vágóhídról
jövő
saját
alapanyagból
dolgozik.)
6.táblázat Gallicoop Rt 2002-es évi értékesítése export darabolt hús 2823,8 vákuumcsomagolt darabolt hús 1921,7 Összesen darabolt: 4745,5 feldolgozott termékek 60,3 panírozott termékek 124,0 Összesen feldolgozott: 184,3
Mindösszesen:
A
Gallicoop
Rt
belföld 6603,5 3344,9 9948,4 5256,7 900,5 6157,2
Összesen: 9427,3 5266,6 14693,9 5317,0 1024,5 6341,5
4929,8 16105,6 21035,4
ma
Kelet-Magyarország
legnagyobb
zárt
rendszerű
pulykaintegrációjával rendelkezik, a B.U.T. Big 6-os pulykát tenyészti és forgalmazza. Ebben a tekintetben az országban egyedülálló ez a cég , amely magába foglalja az egész termelési szerkezetet, az esetben a pulyka törzsállomány tartásástól kezdve a feldolgozott termékek értékesítéséig. Ebben az integrációban maga a társaság alapvetően két fő területen működik: •
egyrészt saját maga végzi a pulykaneveléshez szükséges napos állatkeltetést, a meghízott pulykaállomány feldolgozását és értékesítését, a takarmánykeverést
•
másrészt pedig összefogja és integrálja a törzstenyésztést, az árupulyka előnevelését és hízlalását.
Így a cég tulajdonába a következő termelő egységek tartoznak: •
Keltető
•
Vágó, daraboló üzem
•
Feldolgozó üzem
•
Panírozó üzem
•
Takarmánykeverő (TAMIX)
•
Hízlaló telepek
A komplex termelési és termeltetési tevékenységet azzal az elképzeléssel alakította ki a társaság, hogy a törzstenyészettől a feldolgozó üzembe bekerülő
53
pulykaállományig a termelés egyes fázisaiban mindenki a saját tőkéjével és saját kockázatára termeljen. A vállalat ezen az oldalon két tevékenységet tartott fenn magának: a törzsállományokhoz szükséges szülőpárállomány biztosítását, valamint a hízóállományokhoz szükséges tojások keltetését. Minden egyéb fázist – így a törzsállomány nevelését, a tojások termelését, továbbá a hízóállat előnevelését és hízlalását – önálló, a Gallicoop Rt-vel szerződéses kapcsolatban, üzleti alapon elszámoló termelőkkel végezteti. Mindemellett a cég a termelés szinte valamennyi fázisát finanszírozza, állattenyésztési
és
állategészségügyi
felügyeletet
gyakorol,
különböző
szolgáltatásokat nyújt termelőinek.
Piaci pozíció A
termékek
minőségét
a Közös-piaci
minőségű
vágóhíd, a korszerű
csomagolástechnika, a jól képzett szakembergárda, a HACCP program, a 2002 óta működő ISO 9001:2000 minőségbiztosítási, továbbá a magyar baromfiágazatban elsőként a Gallicoop Rt-nél bevezetett KIR/ISO 1401/1996 környzetvédelmi rendszer biztosítja. A 13 éves múlttal rendelkező társaság – mint már említettem – mára már elérte azt, hogy a munkafolyamat minden lépését ellenőrzi a takarmány előállításától kezdve, a pulykahízlaláson, feldolgozáson és csomagoláson át, egészen a piacra kerülésig, biztosítva ezzel az állandó minőséget. A társaság húsáru termelésének 60 %-a a hazai, 40 %-a pedig export piacon kerül értékesítésre. A legjelentősebb export piacok az EU tagországaiban vannak. Legnagyobb volumenben Németországba és Olaszországba tudják nagyobb részben friss (pulykamell), kisebb részben fagyasztott húsokat (Németországba Ausztriába)panírozott
termékeket
is)
elhelyezni.
További
jelentős
EU
tagországbeli exprtpiacok közé tartozik még Nagy-Britannia és Ausztria is. Ezen országokban is elsődlegesen a pulyka legértékesebb húsrészére, a mellfilére van a legnagyobb kereslet, de ebbe a relációba értékesíthetők még a pulyka felsőcombfilé,
54
a
csontos
pulykamell
és
a
mellszirom
is.
Jelentős húsvolumen kerül kiszállításra az EFTA tagországbeli Svájcba is. 2000ig a CEFTA tagországok is jelentős partnerei voltak a vállalatnak, de sajnos azóta ezek a piacok beszűkültek.. Az orosz válság előtt az orosz és ukrán piac is nagy mennyiségeket importált a cégtől (párizsi, virsli, húspép). 7.táblázat Gallicoop Rt exportértékesítés 2002 EK
Pulyka Egész darabolt: csontos mell kicsontozott mell csontos comb kicsontozott comb Egyéb (láb, zúza, szárny, stb.) Összesen:
Egyéb Európa Összesen: (t)
2979,5 643,0 2256,0 0,0 80,5 55,0 3034,5
493,0 427,0 9,0 57,0 5,0 498,0
3472,5 643,0 2683,0 9,0 137,5 60,0 3532,5 8. táblázat
Gallicoop Rt főbb exportpiacai és a 2002-ben értékesítésre került mennyiségek Ország 1. Olaszország 2.Németország 3. Svájc 4.Nagy-Britannia 5. Ausztria 6.Hollandia 7.Franciaország
mennyiség (t) 1 162 1 093 717 544 410 136 24
A Gallicoop Rt piaci pozíciójának megállapításakor említést kell tennünk a versenytársakról. A cég azonban a baromfiiparon belül csak pulykával foglalkozik, ezért csak azokat a cégeket kell figyelembe vennünk, amelyek szintén pulykával foglalkoznak, és figyelmen kívül kell hagynunk azokat a cégeket, amelyeknek jelentős paci befolyásuk van, de más baromfi feldolgozásával foglalkoznak. Magyarországon jelenleg hat potenciális nagy pulykafeldolgozó működik. A fő versenytársak közé sorolható a Sága-Foods Rt, a Bábolna Rt, a Zalabaromfi, a
55
Hajdú-Bét Rt és a Merián. A Baromfi Termék Tanács által kiadott adatok alapján elmodható, hogy a felvásárlás, a pulykahús termelés területén a Társaság az utóbbi öt évben a 2. helyen állt, csak a Sága-Foods előzte meg, ugyanakkor a belföldi értékesítés nagyságában az 1. helyen állt.
56
6.1. Gallicoop Rt. minőségbiztosítási rendszere Az EU tagországok vállalatai szinte csak olyan hazai cégektől importálnak, amelyek rendelkeznek minőségbiztosítási rendszerrel. Csatlakozás után csak azok a cégek maradhatnak versenyképesek, amelyeknél minőségbiztosítási rendszer (ISO, HACCP) működik. Az Rt. vezetése 1996-ban az ISO 9002 szabvány szerinti minõségügyi rendszer bevezetése mellett kötelezte el magát, egyrészt a piaci elvárásoknak való megfelelés, másrészt egy hatékonyabb, szabályozottabb belsõ mûködés igénye miatt. Az 1996-ban megszerzett sikeres tanúsitás hatálya alá: •
a keltetés
•
a vágás, darabolás, valamint
•
a feldolgozott pulykatermékek elõállítására vonatkozó tevékenységi területeit vonták be.
A vezérigazgató és a szakmai, szakterületi vezetõk évente átvizsgálják, hogy minõségpolitikánk megfelel-e a céljainknak. A minõségpolitikában a vezetõség kötelezettséget vállal arra nézve, hogy szervezetét, munkafolyamatait és minõségügyi rendszerét, annak hatékonyságát folyamatosan tökéletesíti, javítja, amikor az szükségessé válik. A minõségpolitika a minõségcélok kitûzésének, a vezetõségi átvizsgálásoknak az alapdokumentuma. A vezetés elkötelezte magát arra, hogy a minõségpolitikát közzé teszi a Társaság dolgozói számára.
57
A Gallicoop Rt. minőségpolitikája
Célok: A vevõi igényeknek megfelelõen a termékek egyenletes minõségével, színvonalával biztosítsák a hazai és export vevõk követelményeinek kielégítését. 1) Célunk elérése érdekében kialakították és hatékonyan mûködtetik az ISO 9001:2000
szabvány
szerinti
minõségirányítási
rendszert.
A
Minõségirányítási és a HACCP rendszer alkalmazásával biztosítják, hogy termékeik megfeleljenek a biztonságos élelmiszer elõállítás és az egészséges táplálkozás támasztotta követelményeknek. 2) A részvénytársaság vezetése és valamennyi dolgozója a minõség iránt elkötelezett és felelõs magatartást tanúsít. A vezetõség vevõorientált szervezeti felépítéssel, szabályozott folyamatokkal, munkamódszerekkel éri el a vevõk megelégedettségét. 3) Folyamatosan minõsítik a szállítókat, csak minõsített szállítóval kötnek szerzõdést, ezáltal is garantálva, hogy az élõállat,- alap,- segéd és csomagolóanyagok egyenletes, jó minõségben kerüljenek az üzembe. 4) Követelményeket határoztak meg a tenyésztés, keltetés, elõnevelés, hízlalás fázisaira, amelynek betartását rendszeresen ellenõrzik. 5) A feldolgozás és tárolás folyamán az elõírt technológiát betartják. A termék elõállítás megfelelõségét folyamatosan ellenõrzik. 6) Rendszeres oktatással biztosítják a szakmai ismeretek bõvítését, a minõség iránti elkötelezettséget. 7) A vezetõség folyamatosan biztosítja a tevékenységhez szükséges erõforrásokat. Elkötelezettek az új piacképes eljárások, munkamódszerek alkalmazására.
58
7. A DOLGOZATBAN EMLÍTETT TÉTELEK IGAZOLÁSA A GALLICOOP RT PÉLDÁJÁN KERESZTÜL 7.2. A Gallicoop Rt felkészülése az EU csatlakozásra A Gallicoop teljes vertikum, a termelés valamennyi fázisában már kialakította a pulykatermékek előállításához szükséges EU követelményeket. A vállalat viszont ezen a szinten nem áll meg, mindenhol folyamatos fejlesztés figyelhető meg (előnevelő, takarmánykeverő, feldolgozó), hogy teljesen EU konformmá váljon.
A vállalat kihasználtsága valamennyi fázisban maximális. A szülőpár létszám, a keltetési kapacitás, az előnevelő, a hízlaló, és a feldolgozó kapacitása is teljesen összehangolt, a termelés mindenhol kiegyensúlyozott. 1995-től fokozatosan nőtt a feldolgozott termékek aránya, s ez a terület állandó fejlesztés alatt áll. Elsősorban a hazai ellátás biztosítása a cél, de ugyanakkor Nyugat-európai és környező országoknak megfelelő termékeket is gyárt, s a termékek fokozatos fejlesztés alatt állnak. (A cég pár éve már sonkát is szállít Nyugat-Európába és az arab piacra , Németországba pedig a panírozott termékek iránt nőtt meg a kereslet) A Gallicop Rt törekszik arra, hogy az EU csatlakozás után is megmaradjanak az export lehetőségek. Fontos, hogy a vállalat friss, jó minőségű árut szállít exportpiacaira. Annak érdekében, hogy a Nyugat-európai piacon értékesített hús minősége megfelelő legyen, nagy gondot fordítanak a takarmány összetételére. Ezért ma már semmiféle állati fehérjét nem kevernek a takarmányba, és még az EU-ban engedélyezett hozamfokozókat (antibiotikumokat) sem alkalmazza a vállalat. Az élelmiszerbiztonság már a szülőpár állománynál megkezdődik azzal, hogy pontosan követhető az állatok tartási körülménye, takarmányozása, állategészségügyi helyzete. Ezt ellenőrzik az előnevelés, hízlalás során is.
59
A vállalat kialakította az úgynevezett visszakövethetőséget, a becsomagolt termékeken feltüntetett kód alapján megállapítható, hogy a hús melyik telep állataiból származi, azt mikor vágták, csomagolták. Ha bármiféle probléma adódik a termékkel, az visszavezethető a hibát elkövetőre, de természetesen az ellenőrzések során mindent elkövetnek annak érdekében, hogy hiba ne fordulhasson elő. A hazai piacon is ugyanezt az EU követelményrendszert alkalmazza a vállalat. A Gallicoop Rt továbbra is előtérbe helyezi a hazai piac ellátását, és nem újdonság számára, hogy a hazai piacon is az EU követelményeknek megfelelő árut hozzon létre. Ez azért is fontos,-ahogy korábban már utaltam rá-mert a fogyasztói igények kedvezően változtak Magyarországon . Egyre nő a baromfihús fogyasztása, és ezen belül látványosan növekedett a pulykahús fogyasztása is. Egyre növekvő mennyiségben tud a vállalat baromfitermékeket belföldön eladni, és még további növekedésre számít. A HACCP és ISO rendszer kötelezően előírja, de elemi érdeke a vállalatnak is, hogy az igényes termékek előállításához egyre kvalifikáltabb munkaerőt alkalmazzon, s nem az olcsó munkaerő, hanem a munkabér fajlagos költségének javítása legyen a cél. A jövőben a cég törekedni kíván az önköltség további javítására, és a vállalat filozófiájához hozzátartozik, hogy nem az árakat kell emelni, hanem hatékony termeléssel az önköltséget kell csökkenteni, mert csak így tudják megőrizni versenyképességüket. A vállalat folytatni fogja azt a törekvését, hogy a fogyasztók minden típusát (kisnyugdíjastól a jómódúig) megpróbálja kielégíteni, tehát jó minőségű, olcsó, ugyanakkor különleges és egyedi termékekkel is megjelenik a piacon.
60
Továbbá készülnek arra is, hogy ha kormányzati segítséggel megnyílnak a környező ország piacai is, akkor az ottani igényeknek megfelelő áruféleségeket azonnal tudja a szállítani, s ezért folyamatosan figyelik a szomszédos országok piaci igényeit. A Gallicoop Rt úgy gondolja, hogy a jövőben elsősorban nem a termelés volumenének növelése a cél, hanem a magasabb fokú feldolgozás és piaci követelményeknek magasabb szinten megfelelni.
61
7.2. A vállalat jelenlegi helyzete A magyar pulykapiacon a első helyen álló Gallicoop Pulykafeldolgozó Részvénytársaság fejlődése az utóbbi években töretlen volt, és a jövő is biztatónak ígérkezik. A kizárólag pulykát feldolgozó szarvasi cég tavaly 30 ezer tonna állatot vásárolt fel élősúlyban. Idén a kedvezőtlen piaci helyzet miatt a termelés stagnálásával számolnak, de növelni kívánják a panírozott és félkész áru arányát a darabolt termékek terhére. 160 milliós költséggel panírozóüzemet hoztak létre, idén pedig 350-400 millió forintos ráfordítással premixüzemet létesítenek, és takarmánykeverőjüket is korszerűsítik. A baromfiágazat elmúlt tíz éve jónak mondható, a 2001-es év pedig kiemelten jó volt. Utóbbihoz hozzájárult, hogy Nyugat-Európában megjelent a BSE, s visszaesett a marhahús fogyasztása, ezt még tetézték a száj- és körömfájásból és sertéspestisből adódó gondok. Ezért megnövekedett a kereslet a baromfitermékek iránt, ami arra ösztönözte a hazai termelőket is, hogy növeljék a termelést. Nem történt ez másként a pulykaágazatban sem, amit folyamatos növekedési tendencia jellemez. Ugyanakkor tavaly a pulykahús ára a nemzetközi piacokon jelentős mértékben csökkent, az Európai Uniót pedig elárasztotta az olcsó, sózott pulykamell. A múlt év második felétől erőteljes brazil piaci nyomás volt érezhető, a dél-amerikai országból tavaly 230 ezer tonna csirkemell került az uniós piacokra, de érkezett Thaiföldről is áru. Ezek a termékek olyan árakkal jelentek meg a piacon, hogy azzal a magyar, de a nyugat-európai termelők sem tudnak versenyezni. A hazai pulykamell értékesítés a tavalyi átlagárakhoz viszonyítva 30-35 százalékos árcsökkenést jelentett az Rt exportáraiban és kb. 15 százalékos ármérséklődést belföldön. Ennek ellenére uniós piaci pozíciójukat megtartották, és jelentősen sikerült erősíteni a svájci piacot.
62
A fentiek mellet gond az is, hogy az EU-magyar agrárkereskedelmi (négy nullás) megállapodásban a Magyarország számára 2001-re meghatározott 9 ezer tonnás kicsontozott pulykamell kvóta kevés volt. A kereskedelmi kvóta automatikusan évi 10 százalékkal növekszik, ám a kvótaév utolsó negyedére elfogyott. Így a vállalat március végétől júliusig csak teljes vámmal tudott az EU-ba kicsontozott pulykamellet szállítani, illetve meg kellett próbálnia kihasználni a csontos pulykamell kvótákat is 2002. második negyedévben, erre az árura viszont feldolgozási igénye miatt nem volt igazán vevő az EU. Könnyebbséget jelentett a hogy 2002 júliusától Magyarország is egyesített baromfikvóta alapján szállíthatott az EU-ba,s így már nem kell tartani a kvótakimerüléstől, mivel az összes magyar baromfiexport nem éri el az összes kvótamennyiséget., és
az egyesítéssel a
társaság növelhette a kicsontozott pulykamell vámmentes exportját, amire a szakágazatokra bontott kvóta nem adott lehetőséget. Fontos lenne nemcsak Nyugat-Európa fele tekinteni, hanem a környező országokkal is olyan keresekedelmi egyezségeket kötni, hogy a magyar termelők számára ezek az igen közeli piacok is elérhetők legyenek. Románia például 45 százalékos importvám van érvényben, de ilyen mértékű vámmal nem lehetséges oda az export. Bezáródtak a lehetőségek Ukrajna felé is hasonló okok miatt. A Jugoszláviával
kötött
(2002.júliusában
hatályba
lépett)
kereskedelmi
megállapodásban bízott a Gallicoop Rt is, hogy ez az egyezmény segíti a terjeszkedészt a szerb piacon, de 2002-es évre visszatekintve elmondható, hogy sajnos ez a megállapodás nem változtatott igazán az eddigi helyzeten. A Gallicoopnál az élelmiszerbiztonság is rendben van, hiszen megvan a már említett ISO 9001:2000, működik a HACCP rendszer, KIR/ISO környezetvédelmi rendszer, és a követhetőség biztosított. A 2002-es évben történt forint erősödés a cég életében több is éreztette hatását. Egyes termékekből a 2002-es kedvezőtlen piaci helyzet miatt a 2001-es évhez viszonyítva kevesebbet tudtak exportálni, és az értékesítés is alacsonyabb áron történt.
63
A vállalat bízik abban, hogy a 2003-as évben a baromfiágazat (pulykaágazat) helyzete javulni fog, és minden feltétel adott lesz ahhoz, hogy az ágazat a versenyképességét megőrizve csatlakozzon az Európai Unióhoz. (Erdélyi István vezérigazgató,Gallicoop Rt)
64
IRODALOMJEGYZÉK
1.
A húsipar versenyképessége az Európai Unió piacán Internet forrás : www.kfki.hu
2.
Az Európai Közösségek Hivatala lapja
3.
Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet Piac-árinformációs Szolgálat piaci jelentései
4.
Baromfiágazat 2001/4
5.
Baromfiágazat 2002/2
6.
Baromfiágazat 2002/4
7.
Baromfiágazat 2003/1
8.
Baromfi Terméktanács kiadványa (Budapest,2002. december)
9.
Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kiadványa: A baromfiágazat Közös piaci szabályozása (2002)
10.
Dr. Kozák János: Magyarország baromfigazdasága és szabályozórendszerének EU konformitása (Agroinform Kiadó,Budapest,1999)
65
11.
Dr. Balás Péter: Export ABC (Verlag Dashöfer Gazdasági és Jogi Szakkiadó Kft.és T.Bt,Budapest,1999-től folyamatos frissítés)
12. 13.
Gallicoop Rt. kiadványai International Poultry Production Volume 10 Number 5 (2002) (Nemzetközi Baromfifeldolgozás)
14.
Magyar Baromfi 2002.január
15.
Meat International 2002. Vol.12 No.4 (Nemzetközi húsipar)
16. Meat Processing Nov/Dec 2002 ( Húsfeldolgozás) 17. Office of Agricultural Affairs (USDA) (Mezőgazdasági Ügyek Hivatala) Internet forrás: www.usis.hu/fas.htm 18. The World Agricultural Information Centre ( A világ Mezőgazdasági Információs Központja) Internet forrás: www.fao.org 19. World Poultry No 11 Volume 18 2002 ( Világ Baromfi) 20. World Poultry No 9 volume 18 2002 (Világ Baromfi)
66
67
