Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Levelező tagozat Gazdaságelemző szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Levelező tagozat Gazdaságelemző szakirány

OROSZORSZÁG ENERGETIKAI DIPLOMÁCIÁJA – KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EURÓPAI UNIÓVAL ÉS MAGYARORSZÁGGAL FENNÁLÓ ENERGETIKAI KAPCSOLATAIRA

Készítette: Balogh Ildikó

Budapest, 2006.

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS............................................................................................................................... 5 1. OROSZORSZÁG VILÁGGAZDASÁGI HELYZETE....................................................... 6

1.1. OROSZORSZÁG A VILÁGGAZDASÁGBAN .................................................................. 6 1.2. KÜLGAZDASÁGI IRÁNYVONALAK, PRIORITÁSOK ..................................................... 6 1.3.OROSZORSZÁG JELENLEGI GAZDASÁGI HELYZETE ................................................... 8 2. OROSZORSZÁG ÉS AZ ENERGIA VILÁGPIACA ....................................................... 10

2.1. AZ ENERGIAHORDOZÓK KERESKEDELMÉNEK JELENTŐSÉGE OROSZORSZÁG SZEMPONTJÁBÓL .......................................................................................................... 11

2.2. AZ ÁLLAM SZEREPVÁLLALÁSA AZ OROSZ ENERGIASZEKTORBAN .......................... 12 2.2.1. Privatizáció és államosítás ............................................................................ 13 2.3. OROSZORSZÁG ENERGIASTRATÉGIÁJA 2020-IG ..................................................... 14 2.3.1. Stratégiai célok ............................................................................................. 15 3. OROSZORSZÁG ENERGETIKAI DIPLOMÁCIÁJA.................................................... 16

3.1. FÁK TAGÁLLAMOK............................................................................................... 16 3.1.1. Orosz-ukrán gázvita...................................................................................... 17 3.1.2. Belorusszia.................................................................................................... 18 3.1.3. Azerbajdzsán................................................................................................. 19 3.4. EURÓPAI UNIÓ ...................................................................................................... 19 3.5. AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK .......................................................................... 20 3.6. ÁZSIAI ORSZÁGOK ................................................................................................. 20 3.7. LATIN-AMERIKA ................................................................................................... 21 3.8. OPEC ................................................................................................................... 21 4. OROSZORSZÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FŐBB TERÜLETEI ............................................................................................................................. 23

4.1. OROSZORSZÁG ENERGIAHORDOZÓ-KERESKEDELME AZ EU-VAL .......................... 24 5. AZ EURÓPAI UNIÓ ENERGIASTRATÉGIÁJA ............................................................ 27 6. A FÖLDGÁZ VILÁGPIACA, OROSZORSZÁG, AZ EU ÉS MAGYARORSZÁG FÖLDGÁZPIACAINAK ELEMZÉSE ................................................................................... 29

6.1. A FÖLDGÁZ VILÁGPIACA, OROSZORSZÁG RÉSZESEDÉSE........................................ 29 3

6.2. AZ OROSZ GÁZIPAR FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEI .................................................... 31 6.3. AZ EU GÁZPIACI HELYZETÉNEK ELEMZÉSE ........................................................... 33 6.3.1. Az EU gázpiaca számokban ......................................................................... 34 6.4. EURÓPA FÖLDGÁZELLÁTÁSÁNAK JÖVŐBENI TERVEI, LEHETŐSÉGEI ...................... 35 6.5. A KÖRNYEZŐ ORSZÁGOK GÁZPIACAIRÓL .............................................................. 39 6.6. MAGYARORSZÁG ÉS A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOK GÁZIPARÁNAK JELLEMZŐI.......... 40 6.7. FÖLDGÁZIPAR MAGYARORSZÁGON ...................................................................... 42 6.8. A MAGYAR FÖLDGÁZIMPORT, OROSZ-MAGYAR GÁZKERESKEDELMI KAPCSOLATOK .................................................................................................................................... 43 6.9. A MAGYAR FÖLDGÁZELLÁTÁS NÉHÁNY KULCSKÉRDÉSE NAPJAINKBAN ................ 45 7. A KŐOLAJ VILÁGPIACA, OROSZORSZÁG, AZ EU ÉS MAGYARORSZÁG KŐOLAJPIACAINAK ELEMZÉSE...................................................................................... 47

7.1. A KŐOLAJ VILÁGPIACÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA .............................................. 47 7.1.1. Kereslet ......................................................................................................... 47 7. 1. 2. A kereslet regionális eloszlása.................................................................... 48 7.1.3. Kínálat........................................................................................................... 50 7.1.3.1. Oroszország kőolajtermelése ............................................................. 50 7.1.4. A világ kőolaj készleteinek jövőbeni alakulása ............................................ 51 7.1.4.1. Oroszország kőolajkészletei............................................................... 52 7.1.5. Technológia .................................................................................................. 53 7.1.6. Árak .............................................................................................................. 53 7.1.5. Alternatív energiaforrások ............................................................................ 54 7.2. A VILÁG OLAJVÁLLALATAINAK A HELYZETE, PROBLÉMÁI .................................... 55 7.3. EURÓPA KŐOLAJPIACA, AZ OROSZ KŐOLAJIMPORT HELYZETE ÉS JÖVŐJE .............. 56 7.4. AZ EURÓPAI KŐOLAJ-BEHOZATAL EGYÉB FORRÁSAI ............................................. 58 7.5. MAGYARORSZÁG KŐOLAJPIACA, MAGYAR-OROSZ OLAJIPARI KAPCSOLATOK ....... 61 ÖSSZEFOGLALÓ.................................................................................................................... 64 IRODALOMJEGYZÉK………………………………………………………………………………………67 MELLÉKLETEK…………………………………………………………………………….............................69

4

Bevezetés

Az energiaipari kérdések egyre nagyobb jelentőséggel bírnak napjainkban. A globalizáció mértékének növekedésében az energetika jelentős szerepet játszott. Az emberiség energiaszükségletének fedezésére hatalmas mennyiségű energiahordozót kell a fogyasztókhoz eljuttatni. A szállítási hálózat szinte beborítja az egész földet, a világ teljes áruforgalmának mintegy felét az energiahordozók teszik ki, mind a tengereken, mind a szárazföldön. A nemzetközi kőolaj és földgáz vezetékeknek stratégiai jelentőségük van, ezért nyomvonaluk kijelölése élénk diplomáciai és üzleti alkuk tárgya. Az energetikai diplomácia fogalma a XX. század 70-es éveiben alakult ki, amikor a nemzetközi kapcsolatokban egyre nagyobb szerepet kapott a kőolaj. Napjainkban ez a diplomáciai ág minden ország külpolitikájának fontos részét alkotja. Oroszország külpolitikájának ez a területe talán az egyik legfontosabb kérdéskör. Oroszország - energetikai nagyhatalom. Az energia világpiacára gyakorolt hatásáról az elmúlt időszak világgazdasági eseményei is rávilágítottak. A Szovjetunió széthullása következtében elveszített világhatalmi státuszát, az ország a nemzetközi energiapolitikára

gyakorolt

befolyásolásával

próbálja

kompenzálni.

A

világ

energiahordozók kereskedelmében kialakult vezető szerepét, Oroszország gyakran stratégiai céljainak elérésére alkalmazza. Ez a terület nagyon fontos helyet kapott az ország külpolitikai kapcsolatainak szervezésében, valamint az ország stratégiájának kialakításában. Nem meglepő tény az, hogy az orosz energiaipar kérdéseivel napi szinten foglalkozik a nemzetközi politika és a közvélemény. Dolgozatom célja a kőolaj és földgáz világpiaci helyzetének az elemzése és bemutatása Oroszország szempontjából. Az orosz gazdaság jelenlegi helyzetét és jövőbeni

lehetőségeit

elemezve,

megpróbálok

rávilágítani

az

ország

energiapolitikájának a fontosságára, azon belül pedig az energetikai diplomáciájának a kulcskérdéseire. Szakdolgozatom fontos része az Orosz Föderáció és az Európai Unió (azon belül Magyarország) közötti energetikai kapcsolatoknak az elemzése, az egymástól való függőség bemutatása. Oroszország és az Európai Unió közötti energiakereskedelemben az utóbbi időben több kérdés is felmerült a jövőt illetően, amelyekre mindkét fél terveinek és elképzeléseinek az elemzésével próbálok választ találni. 5

1. Oroszország világgazdasági helyzete 1.1. Oroszország a világgazdaságban Oroszország, az évtizedeken át fennálló bipoláris világrend egyik alappillérének számító Szovjetunió legjelentősebb utódállama és jogi értelemben vett utódja. Bár az elmúlt évtizedekben világpolitikai és gazdasági súlya jelentősen csökkent, Oroszország továbbra is a világ figyelmének központjában áll. Az ország jelenlegi helyzetének és problémáinak megértéséhez elengedhetetlen annak figyelembevétele, hogy a Szovjetunió nem csupán egy szocialista típusú, nem piaci

alapokon

működő

gazdaság

volt,

hanem

magának

a

tervutasításos

gazdaságirányítási modellnek a kitalálója, központja is. Mind a belgazdaságot, mind pedig a külgazdasági kapcsolatokat központilag vezérelték. A termelő vállalatok az állam külkereskedelmi monopóliuma révén mentesültek a közvetlen külpiaci hatásoktól és magától a külkereskedelmi megmérettetéstől is. A KGST keretében a szocialista országok között folyó kereskedelem mesterséges árakon és árfolyamokon zajlott, így a világpiaci árváltozások (pl. olajárrobbanások) csak megkésve és torzított formában jelentkeztek. Ezekből a külgazdasági feltételekből kifolyólag a szövetség 1991. decemberi szétesése nem csak politikai szinten, hanem a gazdaságban is bekövetkezett. Valamennyi országban, beleértve Oroszországot is, hirtelen elkezdődött a külgazdasági kapcsolatok átorientálódási folyamata, új külgazdasági prioritások meghatározása, új külgazdasági partnerek keresése. Szinte a semmiből kellett elkezdeni a piacgazdasági intézmények kiépítését és az egész gazdaság működésének piaci alapokra helyezését. Olyan nagyszabású feladatok álltak Oroszország előtt, mint az állami tulajdonban lévő vállalatok privatizálása, a gazdaság hadijellegének felszámolása, az árliberalizáció, és a gazdasági mellett az ország politikai szférájának megreformálása. Mindezek a feladatok óriási jelentősséggel bírnak az ország jövője szempontjából, és bár megvalósításuk folyamatban van, az még koránt sem fejeződött be. (Ludvig Zsuzsa, 1999.)

1.2. Külgazdasági irányvonalak, prioritások A Szovjetunió szétesése után Oroszország világpiaci helyzete gyökeresen megváltozott. Megnövekedett a külgazdasági kapcsolatok súlya, mivel most már nem csak a távoli országok, hanem a közvetlen szomszédokkal való kapcsolatok is 6

külgazdaságivá alakultak. Ennek eredményeképpen Oroszország külpiaci függősége több mint megkétszereződött. Mindezek mellett megtörtént az ország külgazdasági kapcsolatainak radikális átrendeződése. A szovjet birodalom tagállamai között fennálló szoros kapcsolatokban bekövetkezett törés következtében a gazdasági kapcsolatokon belül hangsúlyeltolódás következett be a fejlett - elsősorban európai - országok felé. A gazdasági átalakulás kezdete óta ezek az országok Oroszország legfontosabb külkereskedelmi célpontjai, és természetes módon a tőkekapcsolatok is ezekben az irányokban a legintenzívebbek. A kelet-európai térséghez fűződő, korábban igen szoros gazdasági szálak viharos gyorsasággal épültek le. Külgazdasági kapcsolatait tekintve Oroszország a fejlett piacgazdaságú országok csoportjához próbál felzárkózni, azok jelentősebb nemzetközi intézményeihez csatlakozni. Az ország földrajzi helyzetéből kifolyólag gazdaságpolitikáját kettősség jellemzi. Oroszország egyrészt Európa szerves részének tekinti magát, s ennek megfelelően célja az ország sajátosságait figyelembe vevő európai integrálódás: az Európai Unióval való gazdasági és politikai kapcsolatok szorosabbá tétele és elmélyítése. Másrészt az ázsiai országokkal való gazdasági kapcsolatai is nagyon fontosak számára így az ország külpolitikája ebbe az irányba is meghatározó. Az átmenet kezdeti éveiben az ország főleg a nyugati irányú kapcsolatainak a fejlesztését tartotta stratégiailag fontosnak. Az utóbbi években viszont, átértékelve a keleti partnereinek stratégiai fontosságát, külpolitikai céljai között szerepel az ázsiai régióval fennálló gazdasági és diplomáciai kapcsolatok mélyítése is. Ennek megfelelően Oroszország a fontosabb ázsiai, csendes-óceáni regionális szervezeteknek is tagja, miközben bilaterális jelleggel is egyre határozottabban törekszik például a Kínával való kapcsolatok ápolására, intenzívebbé tételére. Hasonlóképpen kiemelt jelentőségű az Amerikai Egyesült Államokkal való viszony is, bár ennek továbbra is a politikai vetülete van előtérben. (Ludvig Zsuzsa, 1999.) Oroszország

világhatalmi

súlyát

jelzi

az

ország

G7–ek

csoportjához

nyolcadikként történt csatlakozása. Az ország csatlakozási kérelmet nyújtott be a világ fejlett

ipari

államait

tömörítő

szervezetéhez,

az

OECD-hez,

valamint

a

világkereskedelem liberalizálását és nemzetközi keretek közti szabályozását célul kitűző Kereskedelmi Világszervezethez is. Ami a WTO (Világkereskedelmi Szervezet) tagságot illeti, Oroszország a világ jelentősebbnek számító országai közül gyakorlatilag egyedüliként nem tagja ennek a 7

szervezetnek. Az ország csatlakozását egyrészről a világgazdasági integrálódás, másrészről pedig a belső reformokhoz szükséges impulzusok megszerzése indokolja, mivel a tagság és a hozzá vezető út eszközként is szolgál a belső reformfolyamatok következetes megvalósításához. A WTO tagság elnyerése után Oroszország nem csak megfigyelőként, hanem aktívan is bekapcsolódhat a világkereskedelem alakításába, hatékonyabban

védheti

exportőrei

érdekeit

az

esetlegesen

ellenük

irányuló

diszkriminatív intézkedésekkel szemben. Mindezen túlmenően Oroszország legnagyobb haszna abból származhat, hogy WTO-tagsága révén részévé válna a nemzetközi kereskedelmi és befektetési normák, szabályok rendszerének, amely javítaná az ország nemzetközi megítélését, növelné a bizalmat és ezáltal a külföldi beruházások arányát is. Annak ellenére, hogy az ország már 1993-ban benyújtotta csatlakozási kérelmét a WTO elődjéhez, a GATT-hoz, a tárgyalások számos ok következtében elhúzódtak. Különösen vitatott terület a szolgáltatások piacának megnyitása, a szellemi tulajdonjogok védelme és a belső, a külpiacinál lényegesen alacsonyabb, úgynevezett kettős energiaárak kérdése. A szellemi tulajdonjogok és a szerzői jogvédelem terén Oroszországnak főleg az USA-val vannak megoldatlan kérdései. Ami Oroszország egyik szomszédját, Ukrajnát illeti, felmerülhet az a veszély, hogy amennyiben ez utóbbi előbb nyer felvételt a Kereskedelmi Világszervezetbe, megvétózhatja, vagy késleltetheti Oroszország belépését. Az Európai Unió részéről jelenleg a szibériai átrepülésért fizetendő illeték kérdését vetették fel, sokallva azt. A fenti tényekből az a következtetés vonható le, hogy Oroszország folyamatosan törekszik egykori nagyhatalmi státuszának visszaszerzésére, de a gazdasági statisztikák alapján az ország legfeljebb egy regionális nagyhatalomként értékelhető a szovjet utódállamok területén.

1.3.Oroszország jelenlegi gazdasági helyzete Az orosz gazdaság az utóbbi években gyors ütemben fejlődik. A GDP és a bruttó ipari termelés növekedésének üteme 2004-ben 7,2 illetve 8,3%-al minden várakozást felülmúlt. Felmérések szerint 2004-ben a lakosság reáljövedelme 7,8%-kal nőtt, és a gazdaságelemzők kimutatásai szerint a létminimum alatt élők száma nagyarányban csökkent. A közvetlen külföldi befektetések beáramlása az országba csúcsszintet, évi 9,4 milliárd dollárt ért el. 2004 második felétől kezdve a valutabevételek azonban az 8

inflációs nyomás növekedéséhez vezettek: a fogyasztói árak növekedése elérte a 11,7%ot és meghaladta a tervezett 8%-os értéket. Oroszország központi költségvetése 2004ben 4,2%-os többlettel teljesült, vagyis az előző évek tendenciáját követve továbbra is bevételt eredményezett. Jelenleg Oroszország belső keresletnövekedése folyamatosan fenntartja a gazdaság fejlődését. Emellett az ország GDP növekedése és ipari termelésének a növekedése lassú csökkenést mutat az előző évi eredményekhez képest. Oroszország bruttó hazai terméke 2005-ben 6,4%-al nőtt a 2004-es 7,2%-os növekedéshez viszonyítva, ipari termelése pedig 4%-os emelkedést mutatott, az előző év 8,3%-hoz képest. A 2006-os év előzetes számításai az ipari termelés további csökkenését prognosztizálják. Az alábbi táblázat az ország főbb makrogazdasági mutatóinak az alakulását tartalmazza. 1.sz.Táblázat.Oroszország főbb makrogazdasági mutatóinak az alakulása 2001-2006(janfebr).

2003

2004

2005

5,1 4,7 7,3 GDP növekedés, % 4,9 3,7 7 Ipari termelésnövekedés,% 8,7 2,6 12,5 Beruházások növekedés, % Állami költségvetés mérlege a 3 2,3 1,7 GDP %-ban 18,6 15,1 12 Infláció,% 35,1 32,8 35,9 Folyó fizetési mérleg, Mrd $ 36,6 47,8 76,9 Valutatartalékok, Mrd $ Russian Economic Report, World Bank, April , 2006.

7,2 8,3 10,9

6,4 4 10,5

2006 (jan-febr) 2,7 1,6

4,2 11,7 60,1 124,5

7,5 10,9 86,6 182,2

11,4 4,1 28 (jan-febr) 195,9

2001

2002

Az elmúlt évek mutatóit elemezve megállapítható, az orosz gazdasági növekedés ütemének folyamatos lassulása. Elemzők szerint ez valószínűleg a termelési költségeknek a termelékenység javulását meghaladó növekedésével, a meglévő kapacitások korlátozottságával, valamint az állam és az üzleti szféra közötti viszony jelentős bizonytalanságával magyarázható. Bár a Kreml a gazdaságban uralkodó befektetési klíma javítására folyamatosan pozitív kicsengésű kijelentéseket tesz, az üzleti körök elvárásai elsősorban attól függenek, hogy az állam a gyakorlatban meg tudja-e erősíteni reputációját.(www.worldbank.org,2005.04.03.) 9

2. Oroszország és az energia világpiaca Oroszország méretéből és természeti kincseinek gazdagságából kifolyólag a világkereskedelem több ágazatában is nagy súllyal rendelkezik. A világ második legnagyobb burgonya, tej, barnaszén és tégla termelője, harmadik legjelentősebb nyersvas előállítója, negyedik helyen áll az elektromos energia, vasérc, acél, hengerelt vas, farost, fűrészáruk, különböző gabonakultúrák és pamutszövetek termelésében. A világon az ötödik legjelentősebb műtrágyagyártó, cukorrépa és halkitermelő. (Ludvig Zsuzsa, 2004.) Az ország legnagyobb szerepe viszont a világ szénhidrogének kitermelésében és azok kereskedelmében van. Az alábbi táblázat Oroszország kőolaj és földgáz világpiacán elfoglalt helyét mutatja 2004-es adatok alapján. 2sz.Táblázat: Oroszország földgáz- és a kőolaj világpiacán elfoglalt helye Földgáz % rangsorolás Készletek 26,7 1 Kitermelés 21,9 1 Fogyasztás 15 2

Kőolaj % rangsorolás 6,1 7 11,9 2 3,4 4

Export

13*

29

1

2

BP Statistical Review of World Energy, 2005.

A adatokból kiderül mennyire fontos helyet foglal el az Orosz Föderáció az energetika világpiacán. A jelenleg ismert tények szerint Oroszország a világ földgázkészleteinek 26,7%-át birtokolja, valamint a világ hetedik legnagyobb olajkészleteivel rendelkezik. Emellett az ország a világ legnagyobb földgáz kitermelője, az Amerikai Egyesült Államok után a világ második legjelentősebb földgáz fogyasztója és nem csupán Európa, hanem a világ legjelentősebb exportőre. (BP Statistical Review, 2005.) Az energiaszektor gazdaságban játszott óriási szerepe Oroszország nagymértékű függőségét

eredményezi,

amelynek

kulcskérdéseivel

a

következő

fejezetben

foglalkozom.

10

2.1. Az energiahordozók kereskedelmének jelentősége Oroszország szempontjából Oroszország teljes kivitelének mintegy 40-50%-át a gáz, olaj- és olajtermékek alkotják. Bár Oroszország hatalmas olajeladásai révén maga is részt vesz az olaj világpiaci árának az alakításában, az összefüggés másik oldala a jelentősebb: az olaj-és egyéb nyersanyagok- orosz exportban és a gazdaság egészében játszott fokozott szerepéből következően az ország különösen kiszolgáltatott helyzetben van a világpiaci áralakulásokkal szemben, ezáltal a gazdaság egésze rendkívüli mértékben sebezhető. (Ludvig Zsuzsa, 2004.) Oroszország függősége az energiahordozók exportjától már a Szovjetunió fennállása idején is létezett. Az ország kőolajtartalékai a szovjet gazdaság stabilitását és fenntarthatóságát biztosítottak. A kőolaj és a földgáz aránya az exportban elérte a 16,5%-ot, a szövetség egyes tagállamaiban ez a szám még magasabb volt.(Evangelista M.,1996, 183 old.) A Szovjetunió szétesését követően az ország olaj- és gázipara, a többihez hasonlóan, nehéz helyzetbe került. 1988-hoz viszonyítva gyakorlatilag felére csökkent a kőolaj kitermelése. Ez részben annak is betudható, hogy Oroszország elveszítette a volt Szovjetunió egykori tagköztársaságaiban található lelőhelyekhez való jogát (pl. Kazahsztán, Kaszpi-tenger, Türkmenisztán). Változtak Oroszország energiaexportjának feltételei is. A változás velejárója volt, hogy újabb határok jelentek meg a vezetékeken keresztül Európába szállítandó orosz olaj és gázszállítmányok előtt, amelyek fenyegetést jelentettek a kelet- és a nyugat-európai országok energiaellátásának biztonságára. A 90-es évek Oroszország olaj- és gáziparának privatizációs időszaka volt. Ezzel együtt a szénhidrogénipar jelentősége az ország gazdaságában erősen megnőtt. Jelenleg ez a szektor az állam adóbevételeinek fő forrása (kb. 40%). Amint azt az alábbi diagramm is mutatja az ország bruttó hazai termékében az olajkereskedelemből befolyt bevételnek óriási az aránya. Orosz pénzügyi elemzők szerint az energiaszektorból a GDP-be befolyó bevételek további növekedése lesz tapasztalható és becslések szerint 2016-ra az arány majdnem 36%-os lesz. (Russian Economic Report, 2005.)

11

1 sz. Ábra: Oroszország energetikai iparág bevételeinek az aránya a GDP-ben.(%)

WB, Russian Economic Report, April 2006, 15 old.

Az ország legnagyobb valutabevételei is innen származnak (kb.40%). E két iparág adja Oroszország teljes ipari termelésének 12%-át, a foglalkoztatottak aránya pedig eléri a 3%-ot. (www.svop.ru) A fenti adatokból megállapítható, hogy Oroszország egyik gazdasági problémája, az energiakereskedelemtől való függőssége. Az energetikai iparágnak óriási jelentősége van az orosz gazdaság fejlődésében és az állam politikája ezen a területen nagy fontossággal bír. Ez a tény magyarázza az orosz energiaszektorban az erős állami jelenlétet és a minél nagyobb befolyásra való törekvést, amely problémáiról az alábbi fejezetben írok.

2.2. Az állam szerepvállalása az orosz energiaszektorban A 90-es évek folyamán lezajlott privatizációs törekvések után, az utóbbi időben az orosz állam a kőolaj és a földgáz kitermelés egyre nagyobb hányadát vonja ellenőrzése alá, mivel így kívánja megőrizni az ország világpolitikai befolyását. Az így létrehozott állami óriások azonban nem biztos, hogy meg tudnak majd birkózni az eléjük állított akadályokkal. A visszaállamosítástól való félelem gyengíti a befektetői bizalmat is. Vlagyimir Putyin viszont tovább folytatja az állam gazdasági megerősítését, ami az oligarchák elleni fellépésként beállítva javítja a hazai közvélemény előtti megítélését. (www.europeer.hu, 2005.05.05.)

12

A következő alfejezetben arra a kérdésre próbálok választ adni, hogy milyen okok és szándékok állnak a visszaállamosítások hátterében, illetve milyen helyzetben vannak az orosz energetikai óriások. 2.2.1. Privatizáció és államosítás A kilencvenes évek során több lépcsőben zajlott le az orosz privatizáció. Az első lépcső az úgynevezett kuponos privatizáció volt, amikor az állami vagyont egyenlően elosztották a százötven milliós orosz lakosság között, mindenki kapott egy tízezer rubeles kötvényt. A kiállított kötvények sohasem érték el a névértékben megadott értéket, így a lakosság - enyhítendő megélhetési gondjait - igyekezett túladni rajta. A kötvényeket különböző alapok és bankok vásárolták fel háromezer rubel körüli árfolyamon, amelyekkel aztán az eladásra kínált vállalatokat szerezték meg. A második lépcsőben a költségvetésnek nyújtott hitelekért cserébe fizettek vállalati részesedésekkel. Ez az 1996-os elnökválasztás után vált jellemzővé, miután cserébe Jelcin újraválasztásának támogatásáért - az oligarchák benyújtották a számlát. Az ezután következő harmadik lépcsőben már készpénzért adták a vállalatokat. A privatizáció eredményeképpen az orosz gazdaság jelentős része magánkézbe került, hozzá kell tenni, hogy meglehetősen alacsony áron, és a privatizáció egyik fő mozgatója nem a magántulajdon erősítése, hanem a különböző érdekcsoportok igényeinek kielégítése volt. Vlagyimir Putyin hatalomra kerülésével az állam új igényekkel lépett fel a vállalatokkal szemben. Putyin még szentpétervári polgámester-helyettessége idején kezdett foglalkozni az állam és a stratégiai nyersanyagok kapcsolatával, illetve azzal, hogy az államnak és a magánszektornak milyen legyen az aránya a forrásokat illetően. Putyin szerint a nyersanyagban való gazdagság okán Oroszország befolyásos szerepre hivatott a világpolitikában. Az ország eme adottsága folytán lehet és kell elérni, hogy a nagyhatalmak közé tartozzon, nem pedig a nukleáris robbanófejeknek köszönhetően. Ennek a gondolatmenetnek, és valószínűleg az olaj világpiaci árának növekedésének következtében fogalmazódott meg az a gondolat, hogy az orosz olajvállalatokat a Kreml ellenőrzése alá vonják, illetve rávegyék őket az együttműködésre. A szociális reformok teljesítéséhez égető szükség van az olajból befolyó extraprofitra. Az olajbevételeknek köszönhetően az utóbbi négy évben Oroszország visszafizette a Nemzetközi Valutalap (IMF) felé fennálló tartozásait, más hitelező intézményekkel és országokkal is a 13

visszafizetés gyorsabb üteméről állapodott meg, miközben az ország valutatartaléka százötven milliárd dollár közelében van. Részben az állami ellenőrzés megszerzéséért folyt a Jukosz olajvállalat elleni harc is, miközben politikai motivációi is voltak az ügynek, hiszen a vállalat elnöktulajdonosa, Mihail Hodorkovszkij bejelentette az államelnöki ambícióit is a 2008-as választásokra. A Hodorkovszkij-ügy világos üzenet volt az orosz gazdasági élet szereplőinek, hogy gazdasági hatalmukat ne próbálják politikaira konvertálni. A fenti törekvéseket igazolja a 2005. szeptember 28-án történt cégvásárlás is. A Gazprom a Szibnyeftyben eddig három százalékos tulajdonnal rendelkezett, ez szeptember 28-a óta hetvenöt és fél százalékra nőtt, napi kilencszázezer hordóval növelve az állam által ellenőrzött kitermelést. Ezzel az orosz napi termelés egyharmada van közvetlen állami ellenőrzés alatt, ami a közel napi hét és fél millió hordónyi felhozatalt tekintve, egyáltalán nem elhanyagolható mennyiség. (www.europeer.hu 2006.03.28.)

2.3. Oroszország energiastratégiája 2020-ig Az ország külpolitikájában, a fentebb leírt kiszolgáltatottságból kifolyólag, nagy szerepet játszik az energetikai piac alakulása. Az állam nagy hangsúlyt fektet a külpolitika e szegmensére: folyamatosan elemzi lehetőségeit és tudatosan tervezi jövőbeni lépéseit. Az ország elképzeléseit, terveit és célkitűzéseit az állam energiastratégiája foglalja össze. 2003. május 22-én Oroszország vezetése jóváhagyta azokat az alapelveket, amelyek Oroszország Energiastratégiára vonatkoznak 2020-ig. A száz oldalas dokumentum abból a célból jött létre, hogy előirányozza az orosz gazdaság e kulcsszektorának a jövőbeni fejlesztési opcióit. A stratégia elkészítésénél a szakemberek több jövőbeni lehetőséget is számba vettek. Számoltak például a 450 millió tonnás nyersolaj kitermeléssel 2020-ra a 2003-as 410 millió tonnáshoz képest; a 40 dolláros belső piaci földgáz árakkal 2006-ra és a 60 dollárossal 2010-re, miközben a készítés időpontjában ez az érték 22 dollár volt. Az ilyen jellegű becsléseken túl a stratégia megfogalmazta azokat a kulcsfolyamatokat, amelyek a jövőbeni orosz energiapolitikában végbe fognak menni. Ilyen például az energia hatékonyság kérdésének az egyre növekvő súlya, a szabályozott energiaárak 14

fokozatos emelkedése valamint az orosz energiaexport növeléséhez szükséges vezetékrendszer fejlesztése is. Az okmányban az állam nagy hangsúlyt fektetett az energia hatékonyság kérdésére. Jelenleg az orosz gazdaság nagyon energiaigényes, és fogyasztása a fejlett országok energia felhasználásának a 2-3-szorosát is eléri. Ennek több oka is van. Az első az ország földrajzi helyzetéből és a túlnyomóan hidegebb éghajlatból adódik. A második, az ország erős ipari szektora, a harmadik pedig az alacsony belső piaci energiaárak (főként a földgáz), amelyek csökkentik az energiatakarékossági hajlandóságot. A stratégia 2010-ig tartó első időszakának a végére a gázárak elérik azt a szintet, amely ösztönözni fogja az alternatív energiahordozók alkalmazását, elsődlegesen a szén használatát. (Renaissance Capital, 2003.) 2.3.1. Stratégiai célok A dokumentum két időszakra bontva tartalmazza az ország energetikai stratégiáját. Az első időszak 6-7 évet ölel át és 2009-2010-ig tart, a második 2010-ben indul, és 2020-ban fejeződik be. Az okmány az alábbi főbb célkitűzéseket tartalmazza: ¾ A szénhidrogén lelőhelyek fejlesztése. ¾ A szénhidrogén lelőhelyek fejlesztése Kelet-Szibériában és a Sakha Köztársaság területén (Jakutia) valamint a kitermelt energiahordozóknak az Ázsiába történő szállítási rendszerének a kialakítása. ¾ A Jamal félsziget területén elhelyezkedő szénhidrogén lelőhelyek fejlesztése. ¾ A nyersolaj és olajtermékek szállítási rendszerének a fejlesztése. ¾ A szénhidrogén tengeren történő szállítására alkalmas meglévő terminálok modernizálása, valamint újak megépítése. ¾ Egy Egységes Gázellátási Rendszer megalkotása és fejlesztése a Gazprom vállalat és a független gázellátók közös részvételével. A stratégiát tartalmazó okmány azzal számol, hogy a földgáz marad Oroszország legfontosabb nyersanyaga. A földgáz energiaellátásban való arányát 50%-ra becsülik 2010-re, 2020-ig ennek az aránynak a 4-5%-os csökkenésével számolnak. A nyersolaj és az olajtermékek aránya 20-22%-os lesz, a széné pedig 19-20%. A fennmaradó 14%ot a tervek szerint nukleáris és egyéb alternatív forrásokból fogják nyerni. (Renaissance Capital, July 2003.) 15

3. Oroszország energetikai diplomáciája A XX. század 70-es éveiben a nemzetközi kapcsolatokban egyre nagyobb szerepet kapott a kőolaj, kialakult az energetikai diplomácia. Ez a diplomáciai ág minden ország külpolitikájának fontos részét alkotja. Az orosz energiaszektor, a gazdaságban betöltött szerepe miatt, különösen nagy figyelmet érdemet. Nagyon fontos helyen áll a külpolitikai kapcsolatok szervezésénél, az ország stratégiájának kialakításánál. A Szovjetunióban az energiahordozók kereskedelme a külgazdasági befolyásolás fontos eszköze volt: a kőolajhoz és később a földgázhoz való szabad hozzájutás volt a szocialista országok gazdasági integrációjának egyik tényezője. Az energiaiparon, energiakereskedelmen keresztül a Szovjetunió óriási hatást gyakorolt nem csak a szocialista országok politikájára, hanem a világ egyéb országaira is Ázsiában, Afrikában, Latin-Amerikában, sőt a világ energetikai helyzetének egészére is. A külgazdasági és külpolitikai aspektusok nagyon fontos szerepet játszottak a Szovjetunió egész energetikai politikájának kialakításában, figyelembe vették őket az ötéves tervek kidolgozásánál és minden más, a gazdaságot érintő folyamat tervezésénél. A Szovjetunió szétesése óta megváltoztak Oroszország lehetőségei partnereinek befolyásolására, szükségessé vált a megváltozott piaci és geopolitikai környezetnek megfelelő új gazdaságpolitikai eszköz létrehozása. Létrejöttek Oroszország óriási olajvállalatai,

amelyek

semmiben

sem

különböznek

a

hasonló

külföldi

nagyvállalatoktól. 1995 végére megalakult a Lukoil, a Jukosz, a Szurgutnyeftyegaz, a Szidanko, a Szlavnyefty, a Komi-Tek, az Onako és a Rosznyefty. További új vállalatok (Tyumenyi Olajvállalat, a Szibériai Olajvállalat és mások) alapítása is megkezdődött. Így az energiaszektor átalakítása révén Oroszország meg tudta őrizni befolyását a világ energiapolitikájára. Oroszország

jelenlegi

energetikai

diplomáciájában

az

alábbi

régiókat

különíthetjük el:

3.1. FÁK tagállamok A földgáz és a kőolaj is óriási szerepet játszik Oroszország Ukrajnával és Belorussziával (Fehér-Oroszországgal) való kapcsolataiban. Ezeknek az államoknak 16

Oroszországtól való függősége sokkal kiszámíthatóbbá teszi a politikai kapcsolatok alakítását és lehetőséget biztosít Oroszország számára hatékonyabban befolyásolni azokat. Az orosz olajipari vállalatok egyre nagyobb részesedésre törekednek a FÁK országok lelőhelyeinek kiaknázásában. Fontos jellemző az orosz-FÁK energetikai kapcsolatokban az is, hogy a FÁK országokban kitermelt energiahordozók exportjának nagy része Oroszország területén keresztül történik. Az exportáló államok folyamatosan törekszenek arra, hogy Oroszországon keresztül történő szállításaikat minimalizálják, de az energetikai nagyhatalom mellőzésére sajnos nem képesek. Ez a tény kiszolgáltatottá teszi az exportőröket, és újabb eszközt biztosít Oroszországnak arra, hogy az energiaipar által befolyásolja a politikai kapcsolatokat. (Neft, kak tényező vneshney politiki Rossii, 2003.) Ebből a kiszolgáltatottságból kifolyólag Oroszországnak több vitája is volt partnereivel. Mivel a legutóbbi orosz-ukrán gázvita egész Európa energiaellátását veszélyeztette, az alábbi fejezetben fontosnak tartom ennek ismertetését. 3.1.1. Orosz-ukrán gázvita Oroszországnak már számtalan vitája volt Ukrajnával és Lengyelországgal a területükön áthaladó tranzitvezetékek használati díja és azok fizetése miatt. Főként ennek köszönhetően született szeptemberben a német-orosz döntés egy balti-tengeri földgázvezeték építéséről. Természetesen a fenti államok azonnal értetlenségüknek adtak hangot, valamint tetszetős környezetvédelmi szereplőkként jelentek meg. Fontos megemlíteni, hogy Moszkva hosszú lejáratú szerződéseket – ezek tízhúsz éves kontraktusok - kötött a különböző európai országokkal, amelyekben különböző feltételekkel és árakon szállítja a földgázt az országoknak. Oroszország összességében az Európai Unió földgázfogyasztásának egyharmadát fedezi. Az elmúlt években számos ilyen szerződést tárgyaltak újra, és mindegyikben az előzőeknél egy sokkal magasabb árat állapítottak meg, köszönhetően a földgáz világpiaci ára növekedésének. Ebből a szempontból az Ukrajnával szemben támasztott orosz igények jogosnak tűntek. Kijev sokat köszönhet az olcsó orosz gáznak, amely az ukrán nehézipar versenyképességét biztosította. Az ukrán földgázfelhasználás egyharmadát fedezik az orosz források, további egyharmada pedig Türkmenisztánból érkezik, Oroszországon keresztül. Az elmúlt év végéig Moszkva ötven dollárért szállította Ukrajnának a földgáz 17

ezer köbméterét. Kijev az energiahordozót részben a Nyugat-Európába szállított földgáz tranzitdíjának fejében kapta. 2005 tavaszán a két elnök találkozóján megegyezés született arról, hogy az év végén lejáró szerződésben foglaltak helyett más áron, a nyugati szállításokhoz közelítve kerül majd sor az árak megállapítására. Az akkori orosz javaslat százhatvan dollár volt. A kezdeti biztató tárgyalások azonban a szeptemberi német-orosz megegyezés és a Moszkva által a gázvezeték-hálózat megvételére tett javaslat elutasítása után új fordulatot vettek. A Gazprom vállalat még tovább emelte az árat (kétszázharminc dollárra ezer köbméterenként), míg az ukrán fél a tárgyalásoktól való távolmaradást választotta. Végül az év elejére megszületett a megállapodás. A megegyezéssel Oroszország elérte célját az ár tekintetében, de az elfogadott konstrukció miatt a következő öt évben tulajdonképpen magának hitelezi majd meg az ukrán fogyasztás egy részét. Ami a konfliktus politikai oldalát illeti, Moszkva motivációi között szerepelt a narancsos forradalomért való visszavágás vágya, amely a tavalyi év végén nagy politikai átalakulásokat eredményezet Ukrajna vezetésében. Az újonnan megválasztott elnök és környezete főleg a „nyugati” politikája miatt tudta megszerezni a hatalmat, ami érthetően nem kedvezett az orosz érdekeknek. Ukrajna európai és NATO integrációs törekvése - Ukrajna jelentős orosz ajkú népessége, valamint a két ország haditechnikai kereskedelme miatt - több kérdést is felvet az orosz-ukrán gazdasági és politikai kapcsolatokban. A jelenlegi politikai helyzet orosz részről történő befolyásolására a lehetőséget az adta, hogy idén márciusban parlamenti választásokat tartottak Ukrajnában. Az ország az alkotmánymódosítás következtében az eddigi „félelnöki” berendezkedésről áttér a parlamentire, így ezentúl a miniszterelnöki pozíció jelentősen felértékelődik az elnökivel szemben. Az év elején lezajlott orosz-ukrán gázvita rombolta Juscsenko elnök pozícióit, mert az ukrán állampolgárok szemében gyengeségnek tűnt az orosz féltől való függés, így Oroszország a közelgő választásokban jó esélyt látott az oroszbarát erők hatalomra jutására. (www.europeer.hu, 2006.03.28.) 3.1.2. Belorusszia Az orosz-belorusz kapcsolatokban is napirenden van a földgázszállítás feltételeinek megvizsgálása és átalakítása. Oroszország épp a napokban jelentette be, hogy a Belorussziába szállított földgáz árát fokozatosan emelni kívánja a

18

háromszorosára. Így a jelenlegi ezer köbméterenkénti 46 dolláros árat az orosz fél a 230 dolláros világpiaci ár körüli szintre szeretné emelni. 3.1.3. Azerbajdzsán Azerbajdzsán

energiapolitikájában

egyre

intenzívebben

törekszik

az

Oroszországtól való függés csökkentésére. Ezeket a célokat támasztja alá a közelmúltban átadott Baku-Tbiliszi-Ceyhan kőolajvezeték amely a Kaszpi-tenger olaját szállítja a Földközi-tengeri török kikötőbe. Az 1700 km hosszú, sok milliárd dolláros létesítmény alapvetően meghatározza az egész kaukázusi, sőt közép-ázsiai térség geopolitikai viszonyait. Az övezet országait – Oroszország megkerülésével – összeköti a világpiaccal és főként a Nyugattal. Ennek minden bizonnyal közvetlen politikai kihatásai is lesznek, már csak azért is, mert mostantól fogva a Nyugat számára létfontosságú, hogy mennyire stabil rezsimek ellenőrzik az évi 85 millió tonna olaj továbbítására alkalmas vezetéket, amely helyett Moszkva hiába javasolt egy észak-kaukázusi változatot, saját területén keresztül.(www.radio.hu,2006.05.05.)

3.4. Európai Unió Az energiaipari kérdések állandó részei az orosz-eu párbeszédnek. Európa meghatározott mértékben függ az orosz gáztól és ez az arány Brüsszel számításai szerint tovább nő. Amint azt az év elején kirobbant orosz-ukrán gázvita is megmutatta, Oroszország kész is használni ezt a sajátos gazdasági fegyvert. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy Ukrajna „megregulázása” után a Nyugat következne, mivel Oroszországnak ez nem áll érdekében, ráadásul a legfejlettebb ipari országokat tömörítő G8-ak soros elnöki tisztét az oroszok töltik be az idei évben. Ez a tény is igazolja, hogy az ország külpolitikájában az elmúlt években bizalmat épített fel, amelynek elvesztése hosszú távú negatív következményekkel járna. Az ukrán eset viszont felhívta az Európai Unió figyelmét az energiakérdés kiemelt fontosságára. Az Oroszországból származó kőolajat és földgázt Brüsszel még középtávon sem tudná kiváltani. A történtek fényében erősen átértékelendő a Balti-tengeri orosz-német vezeték ötlete, hiszen az egy újabb szálon köti majd össze Európa gazdasági centrumát az orosz gázzal. Mindent egybevetve azonban Kelet-Európa egy sokkal stabilabb térség, mint például a Közel19

Kelet, így Európának nyomós érdeke fűződik a problémáktól mentes orosz gázimporthoz. (www.europeer.hu, 2006.03.28.) Mivel szakdolgozatom egyik fő kérdése Oroszország és az Európai Unió földgáz és kőolaj kereskedelme, a két fél kapcsolatát a későbbi fejezetekben részletesen elemzem.

3.5. Amerikai Egyesült Államok Az Egyesült Államok és Oroszország között zajló párbeszédben a terrorizmus elleni harc mellett egyre nagyobb szerepet kapnak az energiaellátás kérdései. Fejlődő együttműködés tapasztalható ezen a területen. 2002-ben a Szentpéterváron lezajlott orosz-amerikai találkozón a két ország vezetői közös nyilatkozatot írtak alá az oroszamerikai energetikai párbeszédről, jelenleg pedig egyre gyakoribb kérdés az orosz olaj Amerikába történő szállítása. Az energiaipari együttműködés nagyban segíti a két ország között stratégiai partnerséget, főleg annak a gazdasági összetevőjét. Az USA és Oroszország ilyen jellegű kapcsolatainak fejlesztése nagyban hozzájárulhat az orosz energiaipar fejlődéséhez. (Neft, kak faktor vneshney politiki Rossii, 2003.)

3.6. Ázsiai országok Ami az ázsiai országok energiaellátását illeti, Oroszországnak több szempontot is figyelembe kell vennie. Az ország exportpiacainak keleti irányba történő kibővítése olyan pozitív folyamatokat generálna, mint a termelés és a külföldi partnerek tőkebefektetéseinek növekedése, az értékesítési piacok diverzifikációja. E kedvező folyamatok mellett a keleti piac fejlesztése veszélyeket is hordoz. A szállító vezetékek Kelet-Szibériában történő megépítésével kapcsolatos tárgyalások rávilágítottak arra a problémára, hogy Kína vagy Japán érdekeinek figyelmen kívül hagyása az olajexport irányának megválasztásakor sok negatív következménnyel is járhat: romolhat Oroszország megítélése a külföldi tőkebefektetések szempontjából, csökkenhet az ország keleti szomszédjaira való gazdasági befolyása, sőt mindez Oroszország politikai érdekeivel ellentétes lépések megtételét is előidézheti. Abban biztosak lehetünk, hogy az ázsiai országok irányában alkalmazott sikeres energetikai diplomácia erősítheti Oroszország nemzetközi 20

befolyását. Ezeket a tényezőket figyelembe véve az utóbbi időben az ország sokkal nagyobb súlyt fektet az ázsiai piacok kibővítésére. (Neft, kak faktor vneshney politiki Rossii, 2003.) Kína, mint az Oroszországi Föderáció legnagyobb keleti szomszédja, óriási piacot jelent az orosz kivitelnek, ugyanakkor regionális vetélytársi szerepét sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ezért Oroszország legfőbb törekvése az, hogy ezt a két tényezőt figyelembe véve és összehangolva alakítsa ki az orosz-kínai kapcsolatokat. Napjainkban Oroszország energiapolitikájának egyik legfontosabb törekvése a felvevő piacok diverzifikációja. Ez a törekvés többek között azzal is indokolható, hogy az év elején történt orosz-ukrán gázvita eredményeképpen az Európai Unió is elhatározta azt, hogy megalkotja az új energiapolitikáját, melynek legfőbb célja az orosz importtól való függőség csökkentése. Oroszország egyik fontos törekvése az energiahordozók keleti piacának bővítése. 2006 márciusában Putyin elnök Kínába látogatott. A kormányközi megbeszélések eredményeképpen a felek két gázvezeték létesítéséről írtak alá szerződést. A szerződés évi 80 milliárd m3 földgáz exportját teszi lehetővé Oroszországból Kínába.

3.7. Latin-Amerika Az orosz olajvállalatok első lépései a Latin-Amerikai piacon, amelyek az ottani olajfinomító nagyvállalatoknak a megvételére irányultak, a jövőben az orosz külgazdasági kapcsolatokban Latin-Amerika súlyának a növekedéséhez, valamint Oroszországnak ebben a régióban betöltött szerepének megerősödéséhez vezethetnek. Egyértelmű, hogy ez a régió az USA domináns befolyása alatt áll, Oroszország mégis növelheti részesedését az orosz vállalatok helyi olaj- és olajfinomító cégek megvásárlása révén. Ez az együttműködés egy hosszú távú lehetőséget foglal magába, amely nagyon sok munkát és tőkebefektetést igényel a régióban.

3.8. OPEC Oroszország olajjal kapcsolatos külpolitikájának további fontos tényezője az OPEC országokkal való kapcsolat. A kapcsolatok hosszú időn keresztül minimálisak

21

voltak, és Oroszország olajkitermelésének növekedése után a 90-es évek közepén konfliktussal is fenyegettek. A 2001. évi válság lezárásaként az orosz államnak sikerült megállapodnia az OPEC-kel és rávennie a hazai olajkitermelő vállalatokat, hogy az olajár csökkenésének megakadályozása

érdekében

fogják

vissza

kitermelésüket.

Ezzel

a

lépéssel

Oroszországnak sikerült bebizonyítania, hogy válsághelyzetben képes egyeztetni az OPEC-kel, annak ellenére is, hogy az együttműködés szintje nagyon alacsony. Az együttműködés fokozatos bővülése mellett továbbra is nagyon eltérnek a termelők és a fogyasztók érdekei. A termelők közös állásfoglalásának hiánya csökkenti a kitermelő országok lehetőségeit a piacok befolyásolásában és megakadályozza az energetikai diplomácia hatékony alkalmazását. (Neft, kak faktor vneshney politiki Rossii, 2003.)

22

4. Oroszország és az Európai Unió együttműködésének főbb területei Napjainkban az Európai Unió és Oroszország kapcsolatai folyamatosan bővülnek, egyre inkább egymásra vannak utalva a világpolitikai és világgazdasági folyamatok során. Több olyan gazdasági és politikai esemény is történt az elmúlt néhány évben, amely a két partner kapcsolatait befolyásolta: az iraki háborúval kapcsolatos álláspontjaik különbözősége, az EU növekvő energiaszükséglete, együttműködés a terrorizmus elleni harcban. A Moszkvában, 2005. májusában megtartott EU-Oroszország csúcson a felek „négy közös tér” létrehozásáról állapodtak meg. Ennek lényege az, hogy a felek négy különböző területen terveznek kiemelt módon együttműködni. Ezek között jelen van a legkevesebb nézeteltérést okozó gazdasági közeledés, amelynek lényege egy nyitott és integrált piac létrehozása az EU és Oroszország között. Ennél valamelyest összetettebbek és nem kis vitát kiváltó területek a biztonságpolitikai, valamint a bel- és igazságügyi dimenziók. A balti országok EU-tagságából és mindezekkel együtt az EU határainak keletebbre tolódásából adódó kihívások (vízumügyek, a szervezett bűnözés és a terrorizmus) példájából kitűnik, hogy ez a két terület jelentős átfedést is mutat. Mindezek

után

az

oktatási-kulturális

együttműködést

egyfajta

hangulatjavító

intézkedésnek is lehetne tekinteni, amennyiben az nem olyan, mindkét fél számára fontos egyezményeket is jelentene, mint például a kutatók, egyetemi hallgatók, művészek részére kiadott vízumkérelmek kölcsönösen könnyített elbírálása. A májusi találkozó kommunikációja arra helyezte a hangsúlyt, hogy a „négy közös térségről” szóló megállapodás egy kiváló keret, amihez lehet viszonyítani, betartható, ám adott esetben rugalmasan változtatható. (www.europeer.hu, 2006.03.28.) Függetlenül a májusi keretegyezménytől, a gazdasági kényszer irányíthatja az elkövetkező évek kapcsolatrendszerét. Az Unió ugyanis egyre nagyobb mértékben függ az orosz kőolajtól és földgáztól. Fordítva is igaz: Oroszország gazdasági teljesítménye nagyban függ az EU piacától, mivel energiaexportjának jelentős része ide irányul. Tagországonként változó mértékű az import: egyes országokban kilencven százalék körül van (például Magyarországon), de még a német földgázkereslet negyven százalékát is Oroszországból fedezik. Az elkövetkező években az orosz import aránya az Európai Unió egészét tekintve mindenképpen növekedést mutathat a jelenlegi 23

tendenciákat figyelembe véve. Európa számára Oroszország sokkal stabilabb és kiszámíthatóbb térség, mint a Közel-Kelet, ami az ellátás folyamatosságát tekintve fontos tényező. További biztosítékot jelent az a 2005. szeptemberében kötött megállapodás

Oroszország

és

Németország

között,

amelynek

alapján

egy

földgázvezetéket fektetnek le a Balti-tengeren, kikerülve Ukrajna és Lengyelország területét. Komoly árcsökkentő – avagy bevételnövelő – intézkedést jelent mindez, hiszen a szállítónak eddig jelentős tranzitdíjakat kellet fizetni az említett országok felé. A következő évek EU – orosz kapcsolatait valószínűleg a gazdasági együttműködés további bővülése jellemzi majd, amihez kölcsönös érdekek fűződnek. Az ezzel párhuzamosan futó politikai kapcsolatok bővülése azonban függ majd Oroszország demokrácia iránti elkötelezettségétől. Mivel azonban jelenleg az EU elnézőbben áll a problémákhoz, azok jelen szinten való maradása, vagy adott esetben akár kis arányú romlása esetén sem valószínű a kapcsolatok visszafejlődése. Az orosz stabilitás megőrzése Brüsszel létfontosságú érdeke, miközben Oroszország az uniós tagországokkal való kiváló együttműködéssel igazolhatja, hogy a nemzetközi politika és világgazdaság meghatározó tényezője ismét. (www.europeer.hu, 2006.03.28.)

4.1. Oroszország energiahordozó-kereskedelme az EU-val Európa,

pontosabban

az

Európai

Unió

Oroszország

legnagyobb

energiafogyasztója, emellett innen érkeznek a legjelentősebb befektetések is az ország energiaiparába. Az oroszországi állami statisztikai hivatal, a Goszkomsztat 1998. július 1-jei adatai alapján az ország gazdaságába Európából befolyt működőtőke mennyisége elérte a 21,3 milliárd USD-t, ami az összes beérkezett külföldi befektetés 79%-a. A legnagyobb érdeklődés az európai befektetők körében az olaj- és a gáziparban tapasztalható. A két ország energetikai együttműködése a kapcsolatok elmélyítésének legfontosabb katalizátora lehet. Az energetika területén épülő EU-orosz partneri kapcsolat várhatóan az EU-ba irányuló orosz gáz- és kőolajexport növekedését fogja eredményezni. Az orosz energiahordozó-szállítások növekedése közvetlenül érinti a közép-európai régiót. Az EU „pragmatikus” megközelítése következtében az Unióban jelentős különbség fog keletkezni a keleti és a nyugati részek energiabiztonságában.

24

Jelenleg

az

Európai

Unió

energiafogyasztásának

63%-át

kőolaj-

és

földgázfelhasználásból fedezi. Előrejelzések szerint 2020-ra ez még kissé emelkedni is fog. A megnövekedett kőolaj- és földgázigényt azonban, a jelenleginél jóval nagyobb mértékben fogja import fedezni. Míg jelenleg az EU földgázfogyasztásának 40%-a származik külső forrásból, addig a 2020-ra az előre jelzett érték 70% körül van. Becslések szerint kőolaj esetében az importarány húsz év múlva a 90%-ot is elérheti. Oroszország az EU számára természetes energetikai partner. Egyrészt földrajzilag közel helyezkedik el, másrészt mind földgáz-, mind kőolajkészletei jelentősek (Oroszország rendelkezik a világ legnagyobb földgázkészletével és a hetedik legnagyobb kőolajkészlettel). Ráadásul az orosz földgáz- és kőolajexport Európába történő szállításához szükséges infrastruktúra is vagy már adott, vagy kiépülőben van. 2004-es adatok szerint az Európai Unió teljes kőolajfogyasztása 694,5 millió tonna volt. (3. és 4. sz. Mellékletek) Ebből 621,4 millió tonnát importból szerzett be. Az olajimport megoszlását az alábbi táblázat mutatja. 3.sz. Táblázat: Európa kőolajimportjának forrásai (2005.) Származási ország

Millió tonna

USA

12,0

Kanada

0,7

Mexikó Dél- és Közép-Amerika Volt Szovjetunió területe Közel-Kelet Észak-Afrika Nyugat-Afrika Kelet- és Dél-Afrika Ausztrália Kína Egyéb Ázsiai országok Nem meghatározott TELJES IMPORT BP Statistical Review, 2005.

9,1 11,7 264,9 159,6 95,5 27,0 1,3 0,2 0,1 4,0 35,3 621,4

A fenti adatokból látható, hogy a kőolajimport két nagy régióból érkezik, KözelKeletről és a volt szovjet tagállamok területéről. Az utóbbi aránya a teljes importban több mint 40% és az utóbbi években ennek a számnak a fokozatos növekedése volt tapasztalható.(4.sz. Melléklet) 25

Ami ez EU földgázfogyasztását illeti, az 2004-ben 466,9 milliárd m3 volt, a világ teljes földgáz fogyasztásának a 3,5%-a ( 7. sz. Melléklet) A 8. sz. Melléklet a világ földgázimport alakulását tartalmazza, és az adatokból látszik, hogy 2004-ben az EU teljes földgázfogyasztásának több mint 20%-át, azaz az összes földgázimport 40%-át, oroszországi importból fedezte. Ezzel Moszkva az EU legnagyobb földgázszállítója. Szakértői vélemények szerint nyugati irányba kb. Németországig és Olaszországig szállítható versenyképes áron az orosz gáz. Figyelembe véve e két ország keresletét (ez a teljes európai földgázfogyasztás közel 40%-a) és az orosz kínálat várható alakulását, az EU oroszországi gázimportja 2020-ra megduplázódhat. Mivel az EU-n belül nincs szabályozva, hogy az energiabiztonság érdekében a harmadik országból származó gázbehozatal milyen szintet érhet el, az orosz export korlátlan növelése előtt nincs jogi akadály. (Moszkva számára korábban a partneri kapcsolat akadályának tűnt egy vélt EU szabályozás, miszerint létezik ilyen rendelkezés, amely

a

harmadik

országból

származó

gázbehozatalt

30%-ban

maximalizálta volna.) A jelenlegi EU-tagállamok közül Finnország gázbehozatala például teljes egészében Oroszországból származik. (www.gondola.hu, 2006.05.02.) Az EU Oroszországot és az orosz vállalatokat megbízható partnernek tekinti. Az orosz gáz első Nyugat-Európába történő szállítása óta (1968) zökkenőmentes volt az orosz gázkínálat. Emellett a brüsszeli Bizottság célja az Unió belső energiapiacának liberalizációja. A brüsszeli érvelés szerint nyitott piacon amúgy sem lenne értelme a mesterséges importkorlátozásnak. Bár ez az érv nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy az európai energiapiac teljes liberalizációjának megvalósítása előtt jelenleg több komoly akadály is tornyosul, rövidtávon mégsem várható a fenti közép-európai aggodalmak figyelembe vétele. Az EU-hoz csatlakozó, az orosz energia tranzitútvonalán fekvő államok energiabehozatali mérlege a mostaninál is kiegyensúlyozatlanabb lesz. Oroszországtól való gázfüggésük akár a 100%-ot is megközelítheti. (Jelenleg ezen országok olaj- és gázbehozatalának 70-90%-a származik onnan.) Amennyiben az orosz energiavállalatok sikerrel pályáznak a közép-kelet-európai privatizációs tendereken, az EU-n belül energiabiztonsági szempontból új választóvonal alakulhat ki. Míg a nyugat-európai országok energia-behozatala diverzifikált lesz és hazai tulajdonban lévő csővezetékeken valamint nagykereskedőkön keresztül zajlik, a közép-európai régió teljes energiaellátási függőségbe kerülhet Oroszországtól. (www.gondola.hu, 2006.05.02.) 26

5. Az Európai Unió energiastratégiája Az EU elkövetkező három évtizedre vonatkozó energiaellátási stratégiáját a 2000 végén létrehozott „Zöld Könyv”-ben foglalták össze. Ebben az EU primerenergiaigénye 1998 és 2030 között várhatóan 11%-kal, ezen belül a földgázfelhasználás 45%-kal nő. A fejlődés szűk ösvényét a Kiotói Egyezmény jelöli ki. A CO2 kibocsátásra vonatkozó nagyon szigorú feltételek csak az atomenergia vagy a földgáz részarányának a növelésével valósítható meg. A fokozódó társadalmi ellenállás miatt a döntéshozók a földgáz-felhasználás növelését javasolták. Ezzel egyidejűleg a fogyasztói oldal erőteljes szabályozását kulcskérdésnek tekintik. A lenti táblázat a „Zöld Könyv”-ben szereplő mutatószámokat tartalmazza. Az előrejelzések szerint a szénhidrogének részaránya a primerenergia-mérlegben nem fog számottevően növekedni sem a jelenlegi tagállamokat, sem a kibővítés utáni állapotot figyelembe véve. Az EU-tagállamokat legjobban az importfüggőség jelentős növekedése aggasztja. A bővítési változat ebből a szempontból előnyösebb, mivel Norvégia belépése érzékelhetően csökkenti az importfüggőséget. A vizsgált időszakban a kőolaj világpiaci árának 86%-os, a földgáznak 81%-os növekedése várható. Ez azt jelenti, hogy amíg 1995-ben a GDP 1,2%-át, addig 2030-ban 1,7%-át kell az energiaimportra fordítani. (www.kornyezetunk.hu, 2006.05.04.) 4. sz. Táblázat EU energiafelhasználásának és importfüggőségének várható alakulása 1998 2010 2020 2030 A szénhidrogének részaránya az energiafelhasználásban EU-15 64 % 66 % 66 % 67 % EU-30 61 % 63 % 65 % 66 % Az importfüggőség változása EU-15 49 % 54 % 62 % EU-30 36 % 42 % 51 %

71 % 60 %

Magyar Dániel-Tihanyi László: A szénhidrogénhelyzet. Magyar Tudomány, 2001/11.6 old.

A Zöld Könyv prognosztizálja az importfüggőség erősödését, a jelenlegi csaknem 50%-os függőség 2030-ra 70% fölé emelkedik. Az európai gazdaság nagymértékben függ az olajtól, amely különösen nagy ár- és szállítási kockázatot jelent. A növekvő gázszükséglet

nagy

részét

importból

fedezik,

amely

szintén

rizikóval

jár. 27

A Zöld Könyv az eddigieknél nagyobb aktivitást kíván meg a következő öt területen: ¾

A fogyasztói magatartás megváltoztatásával a környezet elszennyeződésének megállítása,

az

energiatakarékosság

és

a

környezetbarát

energiafajták

alkalmazásával. ¾

Olyan közlekedési politika kialakítása, amely a vasút és a közúti forgalom fokozottabb használatát elősegíti.

¾

Megújuló

energiafajták

használatának

elősegítése

meglévő

gazdaságos

energiafajták terhére. ¾

Relatív autonómia megőrzése, pl. az atomenergia-hasznosítással összefüggő problémák megoldása, a kőszéntermelés fenntartása, illetve a hozzáférés lehetőségének biztosítása.

¾

Azonos problémák megoldása érdekében, azonos megoldásokat kell találni: a belső piac minél előbbi megteremtése, a transz európai energiahálózat kiépítése, a közös energiahordozó készletezés megteremtése. (Dr. Petho Szilveszter, 2002.)

Az Európai Unió energiastratégiája nagyon fontos kérdéssé fejlődött napjainkban. Európa energiahordozók importjától való függősége újabb megoldások keresésére ösztönzi a tagállamokat. Az energiaellátás biztonságát érintő kérdések folyamatosan napirenden vannak és a figyelem központjában állnak. Az előző fejezetben leírtam az EU-Oroszország energetikai függőségének általános hátterét, most pedig a földgáz- és a kőolajpiacokat külön is be szeretném mutatni.

28

6. A földgáz világpiaca, Oroszország, az EU és Magyarország földgázpiacainak elemzése 6.1. A földgáz világpiaca, Oroszország részesedése Oroszország a világ földgázpiacának a legjelentősebb szereplője. Az alábbi diagramm a földgázkészletek régiónkénti százalékos megoszlását mutatja. Látható, hogy a Közel-Kelet dominanciáját (41 %) Oroszország követi a maga 26,7%-ával. A világ bizonyított földgázkészleteinek közel 9%-a van Európában és Eurázsia egyéb országaiban, 7,9%-a az Ázsia csendes-óceáni körzetében, 7,8%-a pedig Afrika országaiban. A nagyfogyasztó amerikai kontinens nem bővelkedik ilyen forrásokban. Észak-, Közép- és Dél-Amerikát összevonva, ez a régió a világ földgázkészleteinek mindössze 8,1%-át birtokolja. 2 sz. Ábra: A világ földgázkészleteinek régiónkénti megoszlása (%) A világ földgázkészleteinek régiónkénti megoszlása

Észak-Amerika 4,10%

Közép- és DélAmerika 4,00%

Ázsia 7,90%

Egyéb Európa és Eurázsia 9,00%

Oroszország 26,70%

Afrika 7,80%

Közel-Kelet 41% Afrika

Ázsia

Észak-Amerika

Közép- és Dél-Amerika

Egyéb Európa és Eurázsia

Oroszország

Közel-Kelet

BP Statistical Review of World Energy, 2005.

Oroszország az éves gázkitermelésének maximumát 1991-ben érte el, azután 10 éven át lassú és fokozatos csökkenés volt megfigyelhető. A recesszió után először 2003-

29

ban következett be növekedés, abban az évben Oroszország adta a világ összes földgázkitermelésének 22 százalékát. (5.sz.Melléklet) Jelenleg Oroszország rendelkezik a világ ismert földgázkészleteinek a 26,7%val, és ezzel az első helyen áll. A földgáz Oroszország második számú exportcikke a kőolaj után, a 2003-as évben az export bevételek tizennégy százalékát adta, ami az azévi bruttó hazai termék hét százalékának felel meg. Továbbá az orosz energia szükségletek felét a földgáz fedezi. Ezen túlmenően pedig, a Gazprom birtokolja a csővezeték hálózat egészét, valamint a regionális szolgáltatókban is többségi tulajdonnal rendelkezik. A vállalat a gáz kizárólagos orosz exportőre a volt utódállamokon kívüli területekre. A Gazprom állami tulajdona és kiterjedtsége folytán elsőszámú ellátója a hazai fogyasztóknak is. Minden évben a cég vezetői egyeztetnek a kormánnyal az azévi mennyiségről és az árakról, mivel Oroszországban hatóságilag szabályozott gázár van. Az ár függ a kitermelési helytől való távolságtól és a végfelhasználás típusától. 2004-es adatokat nézve 17-18,2 dollár között volt a gázár a „legolcsóbb” orosz körzetben. Összehasonlításként a 2003 évi export ára 128 dollár volt. A Gazprom számára a hazai eladások még a költségek fedezésére sem elegendőek. A cég által termelt gáznak egyharmada megy exportra, ám a teljes bevétel háromnegyede keletkezik a külföldi eladásokból. A bevételkiesés miatt a harminc százalékos exporttarifa nagy részét a vállalat megkapja kompenzációként. A vállalati árképzés sem azonos mindenkire. Azok a vállalatok, amelyek nem rendelkeznek megfelelő kapcsolatokkal, a többiekhez képest akár harminc vagy ötven százalékkal is többet fizethetnek azonos földgázmennyiségért. Valamelyest javíthat a cég helyzetén, hogy a következő években a hazai árakat hozzá kell igazítani a nemzetközi árakhoz a tavaly májusi európai Unióval és a Kereskedelmi Világszervezettel folytatott tárgyalások következtében. Így már 2006-ra 37-42, míg 2010-re 49-57 dollár közé kell emelni a hazai árakat. Ez természetesen jelentős tehertétel lesz a lakosságra nézve, hiszen öt év alatt háromszorosára nőnek majd az árak. (www.europeer.hu, 2006.04.20.) A következő évek áremelései azonban nem tudják megoldani az orosz gázipar problémáit. Először is a növekvő belföldi és a még gyorsabban bővülő külföldi keresletet egyre nehezebb lesz kielégíteni, mert a most meglévő csőhálózat jelentős felújításra szorul. A vezetékek hetven százalékát még 1985 előtt adták el, valamit az elmúlt időszakban szükséges felújításoknak csak a harminc százalékát végezték el. Továbbá meg kell oldani az új lelőhelyek kérdését is, mivel a most használt három fő mező kimerülőben van. A közelmúltban feltárt lelőhelyek a Barents-tengeren és a 30

Jamal-félszigetnél ígéretesnek tűnnek, ám beindításukhoz még legalább öt-hét év kell. Jelentős anyagi beruházás szükséges a helyszínen, valamint új vezetékrendszereket kell kiépíteni az új kutakhoz, hogy a kellő szállítási kapacitást biztosítani tudják (számítások szerint 2020-ig 28000 km-t). A kínálat biztosításaként az orosz állam, valamint három közép-ázsiai ország – Kazahsztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán – megállapodtak, hogy Oroszországnak adják el fölgázuk jelentős részét, illetve, hogy rajta keresztül szállítanak. Igaz, magasabb áron adják, mint az orosz kitermelők, ám a Gazpromon kívüli társaságok nem tudnák olyan ütemben kínálatot bővíteni, hogy az fedezni tudja a szükségleteket. A lehetőségek ellenére az orosz gázipar mégsem fejlődik olyan ütemben, mint az olajipar, amely 2000 és 2003 között negyven százalékkal növelte a termelését. A 2003as gázexport is az 1998-as szint alatt volt, köszönhetően az elégtelen infrastrukturális feltételeknek, illetve az ágazatból távozó hatalmas pénzmennyiségnek, a fejlesztések elmaradásának. Mivel a Gazprom tulajdonában van az orosz vezetékhálózat és a kizárólagos exportjog, más termelőknek csak rendkívül csekély lehetőségeik vannak a megerősödésre. Az ágazat fejlődését nagyban segítené, ha magát a vezetékhálózatot mindenki számára hozzáférhetővé tennék, illetve az exportálni kívánó cégeknek egyenlő feltételeket biztosítanának. (www.europeer.hu, 2006.04.20.) Az orosz gázipar egyik legnagyobb problémája az export növeléséhez szükséges vezetékhálózat hiánya. Erről és egyéb gázipari elképzelésről szól a következő fejezet.

6.2. Az orosz gázipar fejlesztési elképzelései Az orosz gázipar fejlesztési tervei – a földtani kutatástól a gázszolgáltató rendszerekig – éves átlagban elérik a 11 Mrd $-t. Ennek jelentős részét a földgázszállító hálózat fejlesztése igényli. A ráfordítások koncentrációjára az ad lehetőséget, hogy az orosz gáztermelés 80%-át három mező (Urengoi, Yamburg, Medvezhye) adja és az ukrán tranzit teszi ki az orosz gázexport 80%-át. Dél-Európa felé az orosz gáz exportjának a terjeszkedését az hátráltatja, hogy az olasz gázigény 33%-át és a spanyol gázigény 30%-át Algéria biztosítja. Az orosz gázipar tervei között a Yamal vezeték igen jelentős. Az ehhez kapcsolódó Yamal II vezeték az, amely többek között összeköti a lengyel és a szlovák földgáz

tranzit

rendszereket.

Ez

lehetőséget

ad

a

szállító

rendszerek 31

kiegyensúlyozottabb és nagyobb biztonságot nyújtó használatára. Emellett komolyabb lehetőséget biztosít az orosz gáz déli irányú piaci érvényesüléséhez. Az orosz elképzelések az észak-európai gázvezetéktől függetlenül kívánnak a Baltikumba földgázt szállítani. Ez a vezetékrendszer, az AMBRE biztosítaná a függetlenné vált balti köztársaságok orosz gázzal való ellátását a norvég gázzal szemben. E programokkal egyidőben, az orosz cégeknek kezelniük kell a térség gázipari privatizációjában való részvételt. Ez ugyan átmeneti lehetőség, de hosszú időre lényeges hatással lesz a gázpiacra. A MOL Rt. gázkereskedelme és földgáztárolása az E.ON. Ruhrgas általi privatizációja már megvalósult. A MOL Földgázszállító Rt. felvásárlása iránt az E.ON. Ruhrgas és a Gazprom után a Lukoil is kifejezte érdeklődését. (Lengyel Gyula, Dr. Magyari Dániel, Imre Tamás, Dr. Tombor Antal, 2005.) 3. sz. Ábra: Oroszország meglévő és tervezett gázexport vezetékei Európa irányába.

Agata Loskot: Security of Russian Gas Supplies to the EU. 6 old.

32

6.3. Az EU gázpiaci helyzetének elemzése A gázforrásokhoz való hozzáférés tekintetében jelentős a különbség az EU 15 országai és a közép-európai országok térségei között. Az EU 15-ök az északi-tengeri és az észak-afrikai gázforrások között helyezkednek el, általában tengerparti területekkel rendelkeznek, így természetes vásárlói a cseppfolyós földgáznak, az LNG-nek is. Bár távolságuk az orosz gáztermelőktől nagyobb, ez a térség fizetőképes felvevő piaca az orosz gáznak is. Így pl. Franciaország mind a négy módon vásárol földgázt, sőt az eladóinak száma egy-egy irányból is több (északról pl. mind Norvégia, mind Hollandia). A fokozatos hálózatfejlesztés során az EU határkeresztező pontjait igyekeztek a lehető legtöbb irányba kiépíteni. Ezzel növelték a szállító rendszer biztonságát, és csökkent az egy üzemzavar által befolyásolható ellátási terület nagysága. Az EU-ban a földgázszállító rendszer a 80-as, 90-es években igen dinamikusan fejlődött és mára a régi tagországok piacait hatékonyan összekapcsoló földgáz infrastruktúra alakult ki, mely a legtöbb ország számára lehetővé teszi a térség ellátását biztosító főbb forrásokhoz való hozzáférést. A létrejött földgázszállító rendszer megfelelő technikai hátteret nyit az EU szintű egységes piac kialakításához. Az új tagországok esetében a rendszer kapcsolatok még korlátozottak, infrastruktúrájuk lényegében megegyezik a rendszerváltás előttivel és ennek megfelelően a forrásokhoz való hozzáférés is korlátozott, lényegében csak orosz eredetű földgáz importját teszik lehetővé. Egységes európai földgázpiac a mai napig nem jött létre. Az 1998-ban elfogadott első gázdirektíva eleve számos kompromisszumos szabályozási elemet tartalmazott és bár jogilag a tagországok túlnyomó része túl is teljesítette a piacnyitási kötelezettséget, a gyakorlatban megmaradt az egyes nemzeti piacokon korábban domináns vállalatok meghatározó szerepe. A liberalizáció csak igen lassan haladt előre. A 2003-ban elfogadott

direktíva

számos

szabályozási

területen

megszüntette

a

korábbi

kompromisszumos rendelkezéseket, jelentősen csökkentve ezzel az egyes nemzeti piacokon domináns vállalatok pozícióvédelmi lehetőségek eszköztárát. Új szabályozási elemek beiktatásával (regulátori szerep erősítése, stb.) is próbálja hatékonyabbá tenni az egységes és liberalizált EU piac kialakulását. A folyamatot azonban továbbra is lassítja, hogy a fő források az EU-n kívül találhatók és növekvő igénybevételükhöz nagy 33

beruházások megvalósítása szükséges, melyek finanszírozását a liberalizáció is nehezíti. (Lengyel Gyula, 2005.) Összességében mindazonáltal a liberalizáció felgyorsulásával lehet számolni, de az egységes EU piac kialakulása még hosszú folyamat lesz. Ehhez valószínű szükség lesz újabb EU szintű szabályozási módosításokra is. 6.3.1. Az EU gázpiaca számokban Az Európai Unió a világ gázkészleteinek 1,5%-val rendelkezik. 2004-es adatok alapján az EU tagok közül Hollandia rendelkezik a legnagyobb földgázkészlettel. Az ország bizonyított készleteinek a nagysága eléri az 1,49 ezer Mrd m3. Hollandián kívül az EU területén még Németországban (0,20 ezer Mrd m3), Dániában (0,09 ezer Mrd m3), Olaszországban (0,17 ezer Mrd m3 ) és Lengyelországban (0,12 ezer Mrd m3) találhatók gázmezők. (BP Statistical Review, 2005.) Az EU gáztermelése az elmúlt évtizedben fokozatosan nőtt és 2004-re az aránya elérte a világ földgáz termelésének a 8%-át. A tagállamok fogyasztása viszont ennél sokkal jelentősebb. A világ földgáz fogyasztásának a 17,4%-a az EU országokban történik. A termelés és a fogyasztás óriási különbsége miatt, a tagországok folyamatos importra szorulnak ebből az energiahordozóból. Az EU tagországai földgázigényüknek 40%-át szerzik be importból. A földgázkereskedelem vagy gázvezetéken, vagy cseppfolyósított állapotban történik. A vezetékes import legnagyobb aránya Oroszországból érkezik. A cseppfolyósított földgáz beszerzésére Belgiumnak, Franciaországnak, Görögországnak, Olaszországnak, Portugáliának és Spanyolországnak van lehetősége. Ezek a tagállamok Ománból, Algériából, Líbiából és más országokból szerzik be földgázimportjukat. (BP Statistical Review, 2005.) Mindemellett az Európai Unió legjelentősebb gázellátója Oroszország, ahonnan a földgázimport 25%-a érkezik. Az alábbi térképen látható, hogy az európai országok földgázimportjának milyen aránya származik Oroszország területéről.

34

4.sz. Ábra: Az európai országok Oroszországból származó földgáz importjának az aránya.

Finnország 100%

Hollandia 19% Németország 41% Franci aország 31%

Lengyelország 86%

Csehország 73% Szlovakia 100% Ausztria 77% Magyarorsz. 85% Romania 78% Slovenia 51%

Serbia&Montenegro 74% Bulgaria 100%

Olasz orsz. 34%

Görögország 100%

Törökország 72%

Vladimir Merkulov: Supplies in Central-European Region and Gaprom’s Perspective.2005. 16 old.

6.4. Európa földgázellátásának jövőbeni tervei, lehetőségei Az Európai Unió a hosszú távú, kiszámítható, stabil reális árú gázbeszerzésre törekszik. Ennek érdekében megpróbálja csökkenteni a beszerzés függőségét az északi tengeri gázmezők kimerülésétől, az észak-afrikai politikai helyzettől (iszlám országok) és az orosz és volt szovjet országok stabilitásától. Ezért az Unió gázellátásával kapcsolatos céljait tömören az alábbi mondatokkal lehetne összefoglalni: •

Az új EU országok szállító rendszereinek és gázpiacainak az egységes európai gázszállító rendszerbe való integrálása.

•

A közép-európai régió számára új, alternatív földgázforrás és szállítási irány biztosítása.

•

Nagy kapacitású szállítóvezetékek létrehozása a földgáz-exportáló térségekből.

•

A földgáztárolási kapacitások jelentős bővítése. 35

•

Az LNG kapacitások növelése.

•

A gázpiaci liberalizáció érvényre juttatása megfelelő ellátásbiztonság mellett. (Lengyel Gyula, 2005) Az északi-tengeri kőolaj és földgázforrások fokozatos kimerülésével Európa

mindinkább kénytelen energia-szükségletét külső forrásokból beszerezni. Ezek a területek sajnálatos módon politikailag vagy gazdaságilag bizonytalan térségek országai. Az Európai Unió már jelenleg is földgáz-szükségletének 40%-át importból fedezi, ebből 25% Oroszországból érkezik. Amennyiben a régió jelenlegi fogyasztási és ellátási struktúrája nem változik, becslések szerint 2020-ra a földgázigény 70%-át külföldi forrásokból kell majd biztosítani, a fő szállító pedig továbbra is Oroszország marad. Az Oroszországból Európába irányuló földgázexport megoszlását az alábbi ábra mutatja. 5.sz. Ábra: Az orosz földgázexport országonkénti megoszlása (%) Az orosz földgázexport megoszlása 9

Törökország

8

Egyéb kelet-európai országok Csehország

5

Szlovákia

5

Magyarország

6

% 16

Egyéb nyugat-európai országok Franciaország Olaszország

8 14 25

Németország %

Lengyel Gyula, Az egységes európai piacra és a többi szomszédos országgal kialakított regionális hálózatra való bekapcsolódás fejlesztési igényei az energia szektorban, 2005. 22 old.

36

Az év elején történt gázellátási problémák rávilágítottak kontinensünk, nagyfokú egyoldalú energiafüggőségére. A gázvita eredményeképpen az Unió tagországainak meg kell vizsgálniuk azt, hogy Európa miképpen tudja elkerülni a kiszolgáltatott helyzetet. Európának közös energiapolitikát kell kidolgoznia, amely választ adhat arra, hogy milyen megoldásokkal lehetne csökkenteni az energiafüggősséget, miképp lehet az energiahordozókat és az energiaimportot diverzifikálni. Oroszország elsődleges szerepéről nem lehet lemondani, amit az orosz-német tengeralatti vezeték építése is alátámaszt. Részarányának csökkentése viszont megoldható lehet az Algériából, Egyiptomból és Líbiából történő beszerzések előtérbe helyezésével. A kapcsolatok ilyen jellegű bővítéséhez több egyezmény is keretet biztosít. Bár Líbia még nem csatlakozott ezekhez az egyezményekhez, az onnan származó gázimport lehetőségei fennállnak. Az ország bizonyított földgáz készletét 53 billió köblábra becsülik, amely kb. 0,8%-a a világ teljes készletének. A még feltáratlan lelőhelyek azonban ezt a mennyiséget megkétszerezhetik. 2004-ben a kitermelés mennyisége 7 milliárd köbláb volt, amely az akkori világtermelés 0,3%-a tette ki. Ezt a mennyiséget az elmúlt év elejétől évi 4 milliárd köbméterrel növeli a líbiai National Oil Corporation és az olasz ENI cégek közötti együttműködés keretében létrehozott Western-Libya Gas Project keretében folyó termelés, ami teljes kapacitás elérésekor évi 10 milliárd köbméter energiahordozót biztosít majd. E termelésből évi 8 milliárd köbmétert szállítanak a Líbia és Szicília között lefektetett Greenstream tengeralatti csővezetéken Olaszországba. A kutatás és termelés mellett az érintett országok a cseppfolyósított földgáz előállítását is tervezik. Európa energiaellátásnak egy újabb lehetősége a várhatóan 2014-re elkészülő Nabucco gázvezeték, amely Oroszországot megkerülve belső ázsiai, türkmén földgázt szállítana az érintett térségbe. Ami a közösségi energiapolitika kialakításának a kérdéskörét illeti, úgy tűnik, hogy az jelentős akadályokba ütközik. Jelenleg az energiahordozók beszerzése, tárolása ugyanis az egyes tagállamok saját hatáskörébe tartozik, sőt nemzeti szabályozások is eltérőek liberalizáltságukat vagy központosítottságukat illetően. A közös földgáztároló kapacitások létesítését a tagállamok már 2004-ben elutasították. Ennek ellenére az Európai Unió csúcstalálkozóin folyamatosan napirenden van az energiaellátás biztonsága növelésének a kérdése.

37

Az ellátás biztonságáról szóló 2000. évi bizottsági zöld könyv rávilágított az EU energiaellátásának gyenge pontjaira, és figyelmeztetett az importfüggőség további növekedésére. Ez különösen vonatkozik a gázra. A villamos energia esetében az EU képes lesz a továbbiakban is részben belföldi forrásokra (beleértve a megújuló energiát is) és olyan tüzelőanyagokra támaszkodni, amelyek tekintetében a világpiac sokszínű (szén és uránium). A gáz esetében a piac globalizációja és – következésképpen – a behozatal sokszínűsége nehezebben lesz megvalósítható. Jelenleg majdnem a teljes gázbehozatal mindössze három országból – Oroszországból, Norvégiából és Algériából – érkezik az EU-ba. A belföldi gáztartalékok csökkenése és a gázfogyasztás világszerte várt jelentős növekedése mellett a kis számú szállító országtól való jelenlegi szoros függőséget át kell hidalni, különösen az összes európai energiaforrás kihasználásának maximalizálásával, például az Északi-tengeren az olajkitermelés fokozásával, elsősorban szénmegkötés által. Míg Európa sok szempontból kedvező helyzetben van, mivel a globális földgáztartalékok 80%-a az EU gazdaságos szállítási hatótávolságán belül található, az új gázlelőhelyekhez való hozzáférés rendszerint új szállítási infrastruktúra kiépítését, csővezetékeket vagy cseppfolyósított földgáz (LNG) lehetőségét igényli. E tekintetben az EU-nak fokozottan kell koncentrálnia a harmadik országokkal, különösen a beszállítókkal fenntartott energiaügyi kapcsolatainak stratégiai dimenziójára, és arra, hogy e kapcsolatok elmélyítése hogyan járulhat hozzá az EU energiapiacainak működéséhez. A befektetők által a közelmúltban hozott döntések, amelyek arra irányulnak, hogy számos új cseppfolyósított földgáz (LNG) projektet indítsanak be az EU-ban, előrelépést jelentenek ebben a tekintetben. További csővezeték- és LNGprojekteknek kell következniük, és intenzívebbé kell tenni a párbeszédet más gázkitermelő országokkal. Az új termelő régiókból történő LNG-behozatal már versenyképes alternatívává vált egyes esetekben. Tekintettel az előrejelzett, gáz iránti nagy keresletre és az ebből adódóan a gázkészletek iránt világszerte megnövekedő versenyre, különösen az LNG kialakuló világpiacán az EU gázpiacának vonzónak kell maradnia. Megfelelően kell működnie, megbízható és stabil szabályozási kerettel kell rendelkeznie, és engednie kell a gáz szabad áramlását az EU-n keresztül, lehetőséget teremtve ezzel a szállítók és befektetők számára, hogy a nyitott piac nyújtotta üzleti alkalmakból hasznot húzzanak. A gázellátás biztonságáról szóló irányelv létrehoz egy gázkoordinációs csoportot, amelyben minden tagállam képviselteti magát, és gondoskodik az ellátási 38

előírások kötelező biztonságáról, tekintettel a versenyalapú piacon történő szállítás biztonságának megőrzésére. (www.europa.eu.int, 2006.05.05.)

6.5. A környező országok gázpiacairól Magyarország földgázpiacának bemutatása előtt szeretném vázolni a környező országok energiapiaci helyzetét. Közép-Európa térségében jelenlevő kereskedelmi források egyértelműen Oroszországból

erednek.

Az

orosz

kereskedelem

dominanciája

túl

mutat

Magyarországon, az egész régiót uralja. Magyarország a „diverzifikált” irányból beszerzett gázt (Ruhrgas, Gaz de France) csak virtuálisan kapja meg, gyakorlatilag lecserélve orosz gázt kapunk. Ez az ellátásbiztonság szempontjától nem független beszerzés. Szlovénia és Horvátország Magyarországhoz hasonlóan lecserélve kap algériai illetve olasz gázt. Az INA az Adrián, platformon megtermelt gázát rövidebb úton leszállítja Rimini térségében az olasz hálózatra, s helyette olasz tulajdonú orosz gázt kapnak az osztrák TAG tranzit vezetékről. A régió energiaellátásnak egyik problémája az, hogy Közép-Európa valószínűleg nem fogja tudni energia-behozatalukat diverzifikálni. Egyrészt: az orosz lelőhelyeket Nyugat-Európával összekötő csővezetékek a régió államain keresztül vezetnek, illetve az épülőben lévők erre fognak vezetni (lásd Jamal 2), ezért más energia-exportőrök nehezen tudnak versenyezni az orosz olaj- és gázárakkal. Régiónkban valószínűleg egyik jelentős európai belső vagy külső forrás (Algéria, Norvégia, Nagy-Britannia vagy Hollandia) sem lesz versenyképes alternatívája az orosz gáznak. Másrészt múltbeli tapasztalatok azt mutatják, hogy Közép-Európában az orosz vállalatok nem elégednek meg a kőolaj- és gáztermelő szerepkörrel, hanem érdeklődnek a csővezetékek, valamint a kőolaj- és földgázfeldolgozás további fázisaiban közreműködő vállalatok iránt is. Régiónk országaiban méretükből, illetve az iparág természetes „monopólium-hajlamából” adódóan egy-két vállalatnál koncentrálódnak a további feldolgozás fázisai. Ez azt is jelenti, hogy néhány vállalat megszerzésével külső szereplő befolyást tud szerezni a piac döntő részére. Jelenleg a régió több országában 39

folynak tenderek energiaipari vállalatok eladásáért, s az orosz vállalatok majd minden esetben az esélyes ajánlattevők között találhatóak. Amennyiben az orosz exportőrök vesznek meg ilyen cégeket, úgy az adott országban megakadályozhatják, hogy a kormány energiabiztonsági szempontokat szem előtt tartva, esetleg magasabb áron is alternatív gázbeszállítóktól vásároljon. (A helyzetet bonyolítja az európai piac liberalizációjának,

különösen

a

csővezetékekhez

való

általános

hozzáférés

biztosításának kérdése. Ez a kérdés öt-hat éve napirenden van, de – éppen a probléma stratégiai jelentősége miatt.) (www.gondola.hu., 2006.04.20.) Mindezen okok miatt a közép-európai országoknak várhatóan csökken az esélyük energia-behozataluk diverzifikálására.

6.6. Magyarország és a szomszédos országok gáziparának jellemzői Magyarország és a környező országok gázipara nagyon sokban hasonlít, ezért szeretném részletesen felsorolni a régió főbb tulajdonságait: •

A földgáz aránya a primer energiahordozók között EU összehasonlításban magas.

•

A saját gáztermelés szintje alacsony vagy csökkenő.

•

Az import gáz gyakorlatilag kizárólag orosz szállítás.

•

A regulátori szervezetek a volt szocialista országok esetében erős kormányzati alárendelésben

működtek,

független

felügyeleti

hatóságokról

vagy

rendszerirányítókról nem beszélhetünk. •

A piacnyitás szintje alacsony, illetve ahol magas, ott egyéb körülmények miatt csak formális. Az osztrák gázpiaci liberalizáció előrehaladása az EU értékelése szerint is lassú.

•

A térség országainak gáziparát általában országonként egy-egy piacvezető társaság dominanciája jellemzi.

•

A gáztároló kapacitás a térség egy részén a nemzetközi átlagot jóval meghaladó (Magyarország, Ukrajna, Szlovákia, Ausztria), a többieknél nagyon alacsony.

•

A

stratégiai

gáztárolás

(állami

biztonsági

készletezés

a

kőolaj-,

és

kőolajtermékhez hasonlóan) a térségben nem alkalmazott gyakorlat.

40

•

A gáz ára a térségben szabályozott, a nemzetközi szinthez viszonyítva alacsony, és megtalálható a keresztfinanszírozás is. (Magyarországon a nagyfogyasztói ár az EU árszint felett, míg a lakossági az alatt van.)

•

A magyar határig vezető gázszállító rendszer a Gazprom által kontrollált.

•

A térség nagykereskedelmi, gázimport szerződéseire a hosszú távú jelleg és az ehhez kötött „take or pay” kötelezettség érvényes. Nem csak a volt keleti blokk társaságainak

szerződéseiben.

A

térségi

vállalatok

a

nyugat-európai

gázellátóktól kedvezőtlenebb feltételekkel köthettek szerződést. •

A szállítási kapacitás általában „kihegyezett”.

•

A kiépített szállító kapacitás a hosszú távú szerződéses mennyiséghez méretezett, az input pontok kapacitásától eltérő mennyiségeket nem lehet beszállítani, ez gátolja a liberalizált gáz megjelenését.

•

A többlet szállítókapacitás megépítési költségeit a térség alacsony vásárlóereje, nyomott gázára nem képes elviselni.

•

A nyugat-európai fajlagos szállítási tarifák lényegesen meghaladják a keleti tarifákat.

• A Zeebrugge-Budapest gázszállítási viszonylat pl. öt különböző hálózat igénybevételével jár, a díj önmagában ellehetetleníti a nyugati irányú beszállítást. (Lengyel Gyula, 2005.) Az alábbi táblázat az érintett országok néhány jellemzőjét tartalmazza. 5.sz. Táblázat: Környező országok gázpiacának a helyzete Ország

Hazai gáztermelés %

5% feletti piacot bíró

A legnagyobb által

társaságok száma

felügyelt rész %

Ausztria

23

1

90 felett

Szlovákia

2

1

100

Magyarország

18

1

100

Szlovénia

0

1

100

Románia

70

4

87

Horvátország

60

1

100

Szerbia

15

1

100

Ukrajna

23

1

100

Lengyel Gyula, Az egységes európai piacra és a többi szomszédos országgal kialakított regionális hálózatra való bekapcsolódás fejlesztési igényei az energia szektorban, 2005. 22 old.

41

6.7. Földgázipar Magyarországon A gázipar forrásoldalát az 1840-1940 közötti száz évben a gázgyárak termelő berendezései alkották. 1940-től a földgáz megjelenésével csaknem két évtizeden át két gázfajta, a városi gáz és a földgáz szerepelt a magyar energiapiacon. A fővárosi és vidéki gázgyárak szén-, majd szénhidrogén-bázison, több mint száz éven keresztül szolgáltattak lakossági és kommunális célokra városi gázt. 1988-ban egy szakma évszázada zárult le, miután Magyarországon végleg megszűnt a városi gáz előállítása és annak feladatait átvette a földgáz. Az ipari méretű magyarországi földgázkitermelés születésnapjaként 1937. február 9-ét tekintik. Az első gázlelőhely Zala megye déli részén, a Bázakerettyével határos Budafapusztán volt. A földgáz forrásoldalának értékelését a dunántúli földgázmezők kísérőgázának felhasználásával kezdhetjük, azzal, hogy a Magyar-Amerikai Olajipari Rt. üzemeibe, majd Nagykanizsára és néhány zalai községbe bevezették a földgázt. A céltudatos földgázgazdálkodás kezdete 1960-tól, az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt megalakulását követően számítható. Az OKGT feladatköre tovább bővült, amikor 1967ben a kormány határozatot hozott a gázipar integrálásáról és a megalakult regionális gázszolgáltató vállalatok – a Fővárosi Gázművek kivételével – a Tröszt vállalatai lettek. A gázszolgáltatók 1991. évi önállósodása az újból átalakuló szervezet – a MOL Rt. – gázellátási forrásoldali feladatát lényegében nem érintette.(Dr.Laklia Tibor, 1999.) A gázértékesítési feladatokat 2006. áprilisáig a Magyar Olaj és Gázipari Rt. látta el, integrálva a gáztermelést és -importot, valamint üzemeltetve az országos szállítóvezeték- és tárolórendszert a gázátadó állomásokkal együtt. 2006 tavaszán zárult le a MOL Rt. gázüzletágának részleges értékesítése, amely során a vállalat három gázipari leányvállalatából kettőt értékesített. A MOL Földgázellátó Rt. és a MOL Földgáztároló Rt. 2006. április 1-jétől az E-ON Ruhrgas International tulajdonát képezi. A Magyarországi földgáztermelés alakulását az utóbbi években a 6.sz. táblázat mutatja.

42

6.sz. Táblázat: Magyarország földgázkészletei és termelése millió m3 (2001-2005). Év 2001 2002 2003 2004 2005

Készletek 33 074 29 057 29 202 27 353 25 060

Termelés 3 194,8 3 009,8 2 820,2 2 926,7 2 843,2

MOL Rt.

Láthatjuk, hogy a termelés mennyisége 2001-től folyamatosan csökken. Az ország földgáz fogyasztása meghaladja a termelési mennyiséget, és Magyarország folyamatos földgázimportra szorul. A 2004-es adatok alapján Magyarország teljes gázfogyasztása 13 milliárd m3 volt, amelyből 10,95 milliárd m3 importált. Jelenleg a földgáz behozatal 85%-a egy irányból, Oroszországból érkezik. Egyéb földgáz importőrök még Németország, Franciaország és Ausztria. (BP Statistical Review, 2005.) Magyarország földgázimportját a következő fejezetben részletesen elemzem.

6.8.

A

magyar

földgázimport,

orosz-magyar

gázkereskedelmi

kapcsolatok A magyar földgázimport 1952-ben indult, a magyar-román államközi szerződés aláírásával. Ennek értelmében: - a két fél távvezetéket épített: a román fél Sármássámson-országhatár között (Csenger térségében), a magyar fél Csengertől Tiszapalkonyáig, - a román fél 98,5% metántartalmú, kénmentes gázt szállított, 135 millió m3/év mennyiségben. (Ezt a mennyiséget később 200 m3/év-re módosították.) A 25 évre kötött szerződés alapján 1958-ban kezdődött meg a romániai földgáz Magyarországra történő szállítása. 1980-ban a felek a román importgáz-szerződést módosították és az év végével a gázszállítás végleg befejeződött. A magyar és a szovjet kormány között 1974. június 21-én került aláírásra az „Orenburg” szerződés. A magyar fél az orenburgi terület gázipari objektumainak létesítésében és a földgázvezeték magyar határig történő építésében vállalt szerepet. Mindezek ellentételezéseként a szovjet fél 1978 negyedik negyedévétől kezdve évi 2,8

43

milliárd m3 földgáz Magyarországra történő szállítását vállalata. 1979-ben elkészült a „Testvériség” földgázvezeték Beregdaróc és Zsámbok közötti magyarországi szakasza. 1985. december 30-án kötötték meg a „jamburgi” szerződést, amelynek keretében a szovjet fél 1989-1991 között lépcsős növekedéssel, 1992-1998. között pedig évi 2,0 milliárd m3 földgáz szállítását vállalta Magyarországra. A megállapodás további 10 éven keresztül, 2008-ig opciót biztosított, egyeztetett szállítási feltételek mellett. A „jamburgi” gázszállítás 1989-ben kezdődött meg, az első évben a magyar fél 500 millió m3 földgázt vett át. 1994-ben

megalakult

a

Panrusgaz

Rt.,

a

Magyar-Orosz

Gázipari

Részvénytársaság. A tulajdonosi betétek megoszlása a következőképpen alakult: Gazexport – 44%, Interprocom Kft. – 6%, MOL Rt. – 30%, Mineralimpex Rt. – 5%, DKG East Kft. – 15%. 1995. május 10-én a MOL Rt. és a Ruhrgas AG képviselői szerződést írtak alá évi 500 millió m3 földgáz 10 éven keresztül történő importjára. A szerződés a HAG vezeték üzembe helyezését követően, 1996. októberében lépett életbe, érvényessége 2006. szeptember 30-án jár le. 1996-ban a MOL Rt. és a Panrusgaz Rt. szerződést írtak alá, amely szerint az orosz-magyar vegyes vállalat 1996. október 1. és 2015. december 31. között 194 milliárd m3 gázt szállít Magyarországra. A szerződés ezen túlmenően, 2000. évtől kezdődően 15 évre további 2 milliárd m3/év gázmennyiség szállítására opciót biztosít. A magyar gázellátás diverzifikálása jegyében helyezték üzembe a Baumgartenországhatár-Hegyeshalom-Győr vezetéket (HAG). 1996. december 6-án a MOL Rt. 15 évre szóló földgázszállítási szerződést írt alá a Gaz de France céggel. A szerződés 1997. január 1.-től 2011. december 31.-ig érvényes. A francia cég 400 millió m3/év mennyiségű gázt szállít, a MOL Rt.-nek további 200 millió m3/év mennyiségre opciója van. (Dr.Laklia Tibor, 2003.) Az alábbi táblázatban látható a magyar földgázimport alakulása 1970. és 2000. között.

44

6.sz. Táblázat. Magyarország földgázimportjának alakulása 1970-2000

Év

Románia

Szovjetunió

1970 1976 1980 1986 1987 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000

200 200 198 -

590 3803 4045 4936 6404 6121 5065 5872 5562 6812 -

Csehszlo Oroszor Ukrajna Ruhrgas vákia szág

3 -

7961 6407 7171 7373 7830

865 786 590 590 69

120 472 558 638 722

Gaz de France 415 412 412 413

m3 200 793 4001 4045 4936 6404 6121 5065 5872 5562 6812 8946 8078 8728 9013 9034

Dr. Laklia Tibor: A magyar gázipar másfél évszázada. 1856-2000, Bp., 2003, 87old.

Napjainkban Magyarországnak óriási a földgázimport függősége. 2004-es adatok alapján Magyarország teljes gázfogyasztása 13 Mrd m3 volt, amelyből 10,95 Mrd m3 gázt importált. A vásárol energiahordozó 85%-a Oroszországból származott. A fennmaradó 15%-ot Magyarország Németországból, Franciaországból és Ausztriából szerezte be. Az alábbi fejezetben a magyar földgázellátás problémáit szeretném vázolni.

6.9. A magyar földgázellátás néhány kulcskérdése napjainkban A magyar földgázellátás több problémával is szembesül napjainkban. Mivel gáztermelésünk nem meghatározó mennyiségű (kb. 20%, és folyamatosan csökken), az ország ellátása teljes mértékben importfüggő. Az import földgáz egy szállítási irányból, gyakorlatilag egy termelőtől érkezik, ami kockázatot jelent az ellátás biztonságában. A földgáz aránya a primer energiafelhasználásban magas, ezzel az ország Európa leginkább gázosított területei közé tartozik. Magyarországon keresztül áramló földgáztranzit aránya a hazai fogyasztáshoz viszonyítva nem jelentős. Az energiaigény

45

növekedése más célszerű és környezetbarát megoldással nem biztosítható, a legkézenfekvőbb megoldás a földgáz. A fenti okok kikényszerítik Magyarország gázstratégiájának a megalkotását. Ennek egyik fontos eleme a hazai gázhálózat fejlesztése, amely a belső rekonstrukción túl a nemzetközi vezetékkapcsolatok fejlesztését is tartalmazza. Fontos kérdés ezenkívül,

a

földalatti

gáztárolók

fejlesztése

valamint

a

stratégiai,

állami

földgázkészletezés is.

46

7. A kőolaj világpiaca, Oroszország, az EU és Magyarország kőolajpiacainak elemzése A kőolaj világpiacát egy kicsit tágabb konteksztusban szeretném megvizsgálni, a piac jelenlegi tendenciáit és jövőbeni problémáit elemezve.

7.1. A kőolaj világpiacának várható alakulása A kőolaj világpiaci ára folyamatosan növekszik. E tendenciát több tényező idézi elő. Az árnövekedés egyik legfontosabb oka az, hogy a világpiaci kereslet folyamatosan bővül, és a kínálat sajnos nem tud ezzel lépést tartani. Néhány elemző százöt dolláros hordónkénti árral számol a jövőben és minden gazdasági logika szerint az olaj iránti kereslet az elkövetkező években növekedni is fog. A magas olajáraknak több továbbgyűrűző hatása is van: visszafogják a növekedést, gerjesztik az inflációt és a világ gazdaságának egészére kihatnak. (Róbel Gábor, 2005.) 7.1.1. Kereslet Jelenleg a világ naponta 84 millió hordó kőolajat fogyaszt, az utóbbi években a kereslet évente 2% körül bővült. A keresletnövekedést főként a közlekedés fejlődése eredményezi, ami az összes kereslet 57%-át teszi ki. Az ipar (például a hőerőművek) 20%-át, más ágazatok, a mezőgazdaság, a szolgáltatások 17%-át, a kőolajat nyersanyagként használó ágazatok 6%-át teszik ki a fogyasztásnak. A kőolaj felhasználása a villamos áram termelésében radikálisan csökkent az utóbbi évtizedekben. 1973-ban az elektromos áram 24,7%-át olajtüzelésű erőművekben állították elő, 2002-ben már csak 7,2%-át. Jelenleg az összes felhasznált energiahordozónak még mindig 43%-a kőolajalapú termék. Az International Energy Agency prognózisa szerint 2030-ig a világ kereslete 60%-kal nőhet. Pesszimistább előrejelzések szerint viszont az olaj iránti kereslet 2020ig napi 140 millió hordóra is emelkedhet. Ez annak ellenére van így, hogy a kereslet nem nőtt annyira, mint az üzemanyagárak. Az Egyesült Államok és Európa mai olajigényének felét importból elégíti ki. Az Európai Bizottság szerint a kontinens húsz-

47

huszonöt éven belül olajkeresletének több mint hatvan százalékát külföldről hozza majd be. Sajnos egyes importáló országok, amelyek függnek a külföldi olajtól, nem tesznek sokat azért, hogy minél kevesebbet használjanak belőle. Pedig a hatékonyabb felhasználás segíthet a gazdaságnak az importszámlák és a mérgező gázok kibocsátásának csökkentésében, továbbá mérsékelné az ország függőségét egy elég megbízhatatlan energiaforrás szállítóktól. 7. 1. 2. A kereslet regionális eloszlása A legdinamikusabban fejlődő piac az utóbbi tíz évben a délkelet-ázsiai volt, de gyorsan fejlődött még a kelet-európai és a volt Szovjetunió utódállamainak piaca is. A mostani árrobbanást közvetlenül a kínai és kisebb mértékben az indiai kereslet növekedése idézte elő. Kínában 2003-ban 266,4 millió tonna volt az ország kőolajfelhasználása, 2004-ben meg annál 42,2 millió tonnával több (308,6 millió tonnát). Kínában egyelőre fejenként másfél hordó kőolajat használnak fel évente, szemben például Dél-Koreával, ahol az egy főre eső fogyasztás évente 17 hordó. Látva a kínai gazdaság, s ezen belül az energiafogyasztás lendületes növekedését, az olaj iránti kereslet valószínűleg tovább fog nőni. Kínában évente 20%-kal nő az eladott autók száma, 2030-ra már több lesz belőlük itt, mint az Egyesült Államokban. Az ország üzemanyag-fogyasztása több mint évi 5%-kal bővül. India piaca a szegénység és a városok túlnépesedése miatt, ami akadályozza a közlekedés fejlődését, visszafogottabban fejlődik, de így is évente 4,4%kal fogyaszt több üzemanyagot. Japán és Dél-Korea piaca – a korábbi felívelő időszakok után – ma lassabb ütemben fejlődik, mint Kínáé és Indiáé, a növekedés 0,6% és 1,3%. A fejlett világban is bővül a kereslet az olaj iránt. Például a népszerű SUV-k (sport utility vehicles, sportteherautók), terepjárók, kisteherautók minden évben több vásárlóra találtak az utóbbi egy-két évtizedben. Ezek az autók kétszer-háromszor többet fogyasztanak, mint az átlagos személyautók. Talán jó jel, hogy az idei első néhány hónapos kimutatások az ilyen autók iránti kereslet jelentős csökkenését jelzik az Egyesült Államokban (2005 első negyedévében 20-30%-kal).

48

Az

Egyesült

Államok

1,5%-kal,

Nyugat

Európa

0,5%-kal

növeli

olajfogyasztását. (Az amerikai üzemanyag-fogyasztás 2%-kal emelkedik. Európában a teljes növekedés a közlekedés bővülésének következménye.) Közép- és Kelet-Európában az olajfogyasztás több mint 3%-kal nő, „köszönhetően” az egyre nagyobb számban eladott személyautóknak, és az egyre fontosabb közúti áruszállításnak. A Közel-Kelet országai a világpiacon nem számítanak jelentős fogyasztóknak, a kis lakosságú államok jóval több kőolajat termelnek, mint fogyasztanak. A jövőben a lakosság gyors növekedése miatt a térségben a kereslet élénkülni fog. A régió annak ellenére, hogy sok kőolajat exportál, behozatalra szorul feldolgozott olajtermékekből. Latin-Amerikában, az alacsony gazdasági növekedés miatt, az olajfogyasztás alig bővül 2%-nál nagyobb ütemben. 2002-ben Brazíliában, Argentínában és Venezuelában a kereslet csökkent. Brazíliában még 2003-ban is 7%-os csökkenést regisztráltak. A fogyasztói oldalnak sajnos nincs olyan befolyásos érdekvédelmi szervezete, mint az OPEC. A fő fogyasztók az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Unió, Délkelet-Ázsia. Bármilyen termelést akadályozó körülmény, legyen az etnikai összecsapás Nigériában, terrorista támadás szaúdi vagy más olajlelőhelyeken, természeti csapás, vagy üzemzavar egy olajfinomítóban, az olaj világpiaci árát a mainál sokkal magasabb szintre emelheti. A termelők emellett az olajfeldolgozó üzemek hiányára hívják fel a figyelmet, melyek nem képesek az igényeknek megfelelő mennyiségű terméket előállítani (2002-ben a világ olajfinomítóinak összes kapacitása 81,9 millió hordó volt naponta). Tény, hogy az olajfinomítók kapacitása lassítja a benzin, a gázolaj és más végtermékek piacra jutását. A Közel-Keleten, Ázsiában és Afrikában folyamatosan építenek finomítókat; a fejlett (OECD) országokban nem történt jelentős kapacitásbővítés (az Egyesült Államokban például 1976-ban helyezték üzembe az utolsó kőolaj-finomítót). Az eddig bőven termelő gigantikus lelőhelyek (például a Sajba vagy a Ghavar Szaúd-Arábiában) jó része is egyre inkább kimerül, így az olajvállalatok kénytelenek a nehezebben kitermelhető mezőkre vonulni, ahol a kőolajat sokkal drágábban tudják majd a felszínre hozni (például Alaszkában, Szibériában vagy a Mexikói-öbölben a tenger alól). (Róbel Gábor, 2005.)

49

7.1.3. Kínálat Az olajiparban a termelés és a fogyasztás földrajzilag jól elkülönült. A termelési oldal két csoportra oszlik. Az egyik az OPEC (Olajexportáló Országok Szervezete): Szaúd-Arábia, Irán, Irak, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Líbia, Algéria, Nigéria, Venezuela, Indonézia. A másik csoport az OPEC-en kívüli jelentősebb olajtermelő országok: Mexikó, az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Norvégia, Nagy-Britannia, Oroszország, Malajzia, Brazília, Kína, Omán, Szíria, Jemen, Egyiptom, Angola stb. A múltban az OPEC tagállamai korlátozták termelésüket, hogy mesterségesen magasan tartsák az árakat. Most, hogy az olajárak akár gazdasági recessziót is okozhatnak, megpróbálják növelni kitermelésüket. A világnak viszont ma már csak napi másfél millió hordó kapacitástöbblete van, alig két százalék, kevés ahhoz, hogy jelentősen befolyásolni tudják vele az árakat. A termelés a tavalyihoz képest alig növekedett, az OECD tagállamok termelése pedig háromszázezer hordóval csökkent is. Az OPEC alig több mint egymillió, a volt Szovjetunió államai alig háromszázezer, a nem OECD és nem OPEC tagállamok alig több mint hatszázezer hordóval tudták növelni az olajfelhozatalt. A világ a tavalyi évben napi 82,84 millió hordóról 84,27 millió hordóra, kevesebb mint másfél millió hordóval növelte a kitermelést, annak ellenére, hogy ezalatt az árak hatvan százalékkal emelkedtek. Az OPEC-en kívüli olajtermelő

országok

teljes

kapacitáson

működnek;

Oroszország

tartalékai

kétszázmilliárd hordóra tehetők, a termelése viszont több mint a harmada a közel-keleti államokénak, amelyek több mint négyszer nagyobb, 850 milliárd hordó készlettel rendelkeznek. Szaúd-Arábia és más OPEC-nagytermelők most a termelés növelésébe fektetnek, ami az év végére a kartell napi kapacitását 31,5 millió hordóról több mint 32 millió hordóra növeli. Az OPEC-en kívüli olajexportáló országok termelése alig nőtt, de amint befejezik a karbantartási munkálatokat az International Energy Agency (IEA) szerint a bányászat napi másfél millió hordóval nő majd. (Róbel Gábor, 2005.)

7.1.3.1. Oroszország kőolajtermelése Oroszország jelenlegi területén a legjelentősebb nyersolaj kitermelését 1987-ben érte el, amikor a kitermelt olaj mennyisége elérte az 569,5 millió tonnát. Ez a mennyiség a világ összes nyersolaj termelésének a 19%-át tette ki. Ezzel a számmal Oroszország az Egyesült államokat és a Szaúd-Arábiai termelést is megelőzte. 1987 után a kőolajtermelés fokozatos csökkenése volt tapasztalható 2000 ig.(2.sz. Melléklet) 50

2000-től az orosz kőolajtermelés mennyisége ismét növekedést mutat és a legutóbbi 2004-es adatok szerint 458,7 millió tonna volt. Az export mennyiségét tekintve, 1988ban érte el a csúcsot 205 millió tonnával. (BP Statistical Review, 2005.) 7.1.4. A világ kőolaj készleteinek jövőbeni alakulása Szakértők szerint a világ kőolajkészletei még negyven évig, de legalább 2030-ig kitartanak. Mások szerint a termelés tetőzése 2010 és 2025 közé fog esni, és ezelőtt még gondot okozhatnak a fosszilis tüzelőanyagok következtében beálló éghajlatváltozás egyre tragikusabb következményei is. Az észak-amerikai és az északi-tengeri olajmezőkön csökken a termelés, a ma még bő hozamú mezők felett viszont sokszor politikailag instabil, vagy a Nyugattal ellenséges rezsimek gyakorolják a hatalmat. Az olajtársaságok ezért kutatnak sokszor mostoha körülmények között is új típusú lelőhelyek után, amelyekből ha drágán is, de kőolajat lehet kitermelni (például olajhomokból

Kanadában,

vagy

megpróbálkoznak

az

olaj

szénből

történő

előállításával). Politikai kockázatot jelent az is, hogy nyersolaj csak egyes régiókban található nagyobb mennyiségben, „stratégiai helyzetbe hozva” e térségeket. A Közel-Keleten található ma a világ ismert olajkészleteinek kétharmada. Ezen kívül még nagy lelőhelyek vannak Venezuelában, Nyugat Afrikában és a volt Szovjetunió területén. Sajnos arról nincsenek pontos információink, hogy mekkora a világ teljes olajkészlete, így azt sem tudjuk pontosan megállapítani, mikorra várható – figyelembe véve a jelenlegi tendenciákat – a készletek teljes kimerülése. Az elég pontosan megállapítható viszont, hogy a Föld lakossága a kezdetektől eddig mintegy 875 milliárd hordót fogyasztott el. Az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata (USGS) a feltárt olajkészletek mennyiségét körülbelül 1,7 billió hordóra becsüli. Az „ismeretlen” olaj mennyiségét,

amelynek

létezését

csak

különböző

geológiai

jelekből

lehet

valószínűsíteni, de próbafúrások még nem igazolták (Szibériában, a Kaszpi-tenger vidékén, Nyugat-Afrikában), az USGS 1,5 billió hordóra becsüli. Ha a két becsült értéket összeadjuk, akkor 3,2 billió hordónyi kőolajat kapunk. A világ fogyasztása mostanában évi két százalékkal nő. Ilyen ütemben 70 év alatt a fent említett kőolajmennyiség elfogy. Ha csak a bizonyított mezőket vesszük figyelembe, akkor kevesebb, mint negyven év áll rendelkezésünkre, nem számítva az olajár alakulását, és annak hatásait a keresletre. Sajnos a megadott adatok csak becslések, mert egyes 51

országok politikai vagy gazdasági okokból eltúlozzák olajkészleteik nagyságát. Irak például 1980 óta megnégyszerezte bejelentett tartalékait, holott ez idő alatt nagyrészt háborúzott, vagy embargó alatt állt, azaz nem nagyon foglalkozhatott kutatással. A felderítetlen olajkészletek értéke ezért erősen megkérdőjelezhető, nem bizonyított. Az USGS adatai túl optimisták is lehetnek, a pesszimisták szerint ez nem több mint 800 milliárd hordó. Ráadásul ezek nagy része a sarkvidéken vagy a tenger alatt található, kibányászásuk költséges és nehéz feladat. Az is nehezíti a kutatók dolgát, hogy a legnagyobb mezőket valószínűleg már megtalálták, mivel a próbafúrások alkalmával ezek megtalálási esélye a legnagyobb. Már több évtizede az évente felfedezett új lelőhelyek összesített mérete kisebb, mint az éves fogyasztás.

7.1.4.1. Oroszország kőolajkészletei Oroszország kőolajkészleteinek súlya csekélyebb, mint gázkészleteinek. Amint azt a lenti diagramm is mutatja, készleteit tekintve Oroszország a világ országainak sorában a hetedik helyen áll, 6,1%-al követve a Közel-Kelet, Dél- és Közép-Amerika, valamint Afrika országait. Ami az olaj kitermelését illeti, Oroszország az elmúlt években a harmadik helyről a másodikra emelkedett, olajkitermelésben csak SzaúdiArábia előzi meg. (1.sz. Melléklet) 6.sz. Ábra: A világ olajkészleteinek régiónkénti megoszlása A világ olajkészleteinek régiónkénti megoszlása Észak-Amerika 5,1%

Dél- és KözépAmerika 8,5%

Ázsia 3,50%

Egyéb Európa és Eurázsia 5,6%

Afrika 9,40%

Oroszország 6,1% Közel-Kelet 61,7%

BP’s Statistical Review of World Energy, June 2003.

52

7.1.5. Technológia Az utóbbi évtizedekben jelentősen javultak a bányászati technológiák. Harminc évvel ezelőtt egy olajmező készleteinek 30%-át tudták felszínre hozni, azóta a kiaknázhatóság 80%-ra nőtt. Ez lehetővé tette a régi, eddig kimerültnek hitt lelőhelyek további kitermelését. Az USGS szerint az új technikák 700 milliárd hordóval növelték a meglévő készleteket. Szaúd-Arábiában, ahol még mindig a régi technológiákat alkalmazzák, ezek komoly készletnövekedést hoznának. Ráadásul a technológiák a kutatást is megkönnyítik; nagy olajmezőket sejtenek az Északi-sarkon, a Mexikóiöbölben, Afrika és Brazília partjainál. 7.1.6. Árak Kína és India piacra lépésével a nagyfogyasztók száma megnőtt, így a termelő országoknak tovább javultak alkupozíciói. A kínai vevők és a közel-keleti eladók közötti kapcsolatok javulnak. Nyugaton egyesek már egy „konfucionista–iszlám” koalíció kialakulásáról beszélnek. A fogyasztók és a termelők viselkedése a világ olajgazdaságában elég sajátos. Ha teljesen a szabadpiac törvényei szerint működne az olajipar, akkor először a legkönnyebben kibányászható kőolajat termelnék ki, és csak később kezdenék a drágábban működtethető lelőhelyek kiaknázását. A fogyasztók így az árak révén érzékelhetnék a világ készleteinek alakulását, és ha ez túl magas szintre nő, akkor takarékoskodnának. Ez lenne a helyzet, ha a világ olajvállalatai szabadon hozzáférnének a lelőhelyekhez. A gyakorlatban azonban a könnyen kibányászható olaj zöme az OPEC kezében van, és a szervezet szabályozza a tagállamok termelését, kvótákat állít fel. Ezért a nemzetközi olajtársaságok rá vannak kényszerítve, hogy a drágábban kiaknázható területeken, még az olcsó olajmezők kiapadása előtt, elkezdjenek termelni. Az innen kitermelt kőolajat, hogy megtérüljön a befektetés, drágábban adják el, így viszont az OPEC-tagállamok is magasabb áron adják el saját termékeiket. Ez az oka annak, hogy a világpiaci olajár körülbelül a duplája annak, mint amennyi szabadpiacon lehetne. Ráadásul a világ készleteit, sőt a nemzeti tartalékképzés mennyiségét is nehezebb meghatározni. A fogyasztó államok ez ellen vajmi keveset tudnak tenni, mert ha kijelentik, hogy az olajellátás bizonytalan a termelő országok politikája miatt, az tovább növelné a 53

nemzetközi piacokon az árakat, és az OPEC-et és más nagytermelőket hoznának még jobb helyzetbe. Ez a folyamat nehéz helyzetbe hozza a fogyasztó országokat, nem látják előre a készletek alakulását, ezért a kínálati oldal akadozását is csak későn veszik észre. Az árak nem reagáltak időben, hogy olyan nagytermelők, mint Nagy-Britannia vagy Mexikó termelése csökkent. Az OPEC sokszor növelte termelését, mikor a szervezeten kívüli teljesítmény csökkent. Így az is elképzelhető, hogy a termelés tetőzését – az OPEC-en kívül – a világpiac akkor veszi észre, amikor a szervezet már olyan jó piaci pozíciókhoz jutott, hogy nem látja szükségesnek a világpiaci válság elkendőzését. Ahhoz, hogy egy ilyen stratégia az OPEC-nek sikerüljön, a tagállamoknak fegyelmezetten be kell tartaniuk a szervezet által meghatározott kvótákat. A múltban ez a legtöbbször nem sikerült: egyes tagok jelentősen túllépték a tervezett termelési mennyiségüket, így a szervezet nem tudta a várt eredményeket teljesíteni. Az elmúlt öt évben az OPEC-nek sikerült kicsikarnia tagállamaiból, hogy tartsák be az előírt kvótákat, bár lehet, hogy ez csak azért ment ilyen könnyen, mert a szervezet amúgy is a maximális kapacitás közelében termelt. Áprilisban még így is sikerült növelni majdnem 300 ezer hordóval az olajfelhozatalt, ami segíthet a fogyasztó államoknak, hogy elegendő tartalékot képezzenek. Ennek ellenére az olaj ára tartósan magasan maradt. A közel-keleti törékeny politikai egyensúly és a terrorfenyegetés miatt a fogyasztóknak egy bizonyos „pánikprémiumot” is fizetniük kell az olajár felett. A jelek arra mutatnak, hogy a keresleti oldal komolyan vette a magas olajárakat, az autóeladás mérséklődött, főleg a népszerű „sportteherautók” piacán. Több országban, ahol eddig nem volt elterjedve a dízel személygépkocsi (pl. Dél-Korea), most előtérbe kerül. A légitársaságok egymás után jelentik be a jegyárak kényszerű emelését. Eddig a világgazdaság jól bírta a magas kőolajárakat, bizonyítva ezzel, hogy van még tartaléka. A termelés az év végéig nőhet, ami valamennyire szélesítheti a kereslet és a termelők maximális kapacitása közötti nagyon szűk rést. Viszont az ázsiai piac kereslete nem fog jelentősen lanyhulni, így elképzelhető, hogy az árak, bár lassuló ütemben, de tovább növekszenek. Az előrejelzések szerint az olaj világpiaci ára elérheti a 80-100 dollárt. 7.1.5. Alternatív energiaforrások Az elmúlt évtizedekben a világszerte intenzív K+F-tevékenység ellenére, nem találtak olyan elfogadható alternatív energiaforrást, amely gyorsan felválthatná a 54

kőolajat. Vannak újratermelhető/újratermelődő energiahordozók, mint a biodízel, az alkohol, a hidrogén, a víz, a biogáz, de ezek vagy jóval drágábbak, mint az olaj, vagy a felhasználás és a termelés infrastruktúrája nem alakult még ki, s kialakításának költségei meglehetősen borsosak. Ráadásul az olaj nemcsak üzemanyag, hanem kiváló nyersanyag is, a vegyipar – például sok műanyagnak – egyik legfontosabb alapanyaga. Így sokan csak a gazdasági növekedés visszafogásában látják az átállás lehetőségét, viszont a demokratikus országokban még nincsen olyan számottevő politikai erő, amely egy

ilyen

megszorítást,

valamennyi

szociális

következményeivel,

felvállalna.

Gazdaságpolitikusok reményei szerint a növekvő üzemanyagárak energiatakarékosságra ösztönzik a lakosságot. Ugyanakkor minden tapasztalat szerint a nyersolajkereslet rugalmatlanul reagál az ár változásaira. Rövidtávon a gazdaság nem képes visszafogni a fogyasztást egy olyan gyors és drámai áremelkedéssel sem, mint a mostani. A jelenlegi keresleten felül a mai olajtermelő országoknak körülbelül 1,5 millió hordó kapacitástöbbletük van. Tehát bármely jelentős termelő kiesése – amire nagy az esély – súlyos hiányhoz vezethet a világpiacon. (Róbel Gábor, 2005.)

7.2. A világ olajvállalatainak a helyzete, problémái A világ olajgazdasága nem teljesen a szabadpiac törvényei alapján működik. A készletek nagy része a termelő országok állami vállalatainak a kezében vannak. Ezek a vállalatok egyre kevésbé vannak rászorulva a nemzetközi energiaszolgáltató vállalatok technikai tudására, és saját maguk is képesek olajmezőik kiaknázására. Más nemzeti vállalatok, például az indiai és kínai vállalatok meg óriási piaccal rendelkeznek. A nagy multinacionális vállalatok tartalékai kisebbek, ezért ők máshol próbálnak kőolajat találni, amit a nyugati kormányok is támogatnak. Az utóbbi évtizedben viszont rendre kevesebbet tárnak fel, mint amennyire a fogyasztók igényt tartanak. Az olajvállalatok, mivel próbafúrásaik egyre kevésbé sikeresek, kénytelenek egyesülni, hogy nagyobb kutatási kapacitásra tudjanak szert tenni, és így olajkészletüket bővíteni. Egy nagyobb vállalat könnyebben tudja az olajkutatással járó kockázatot felvállalni, és mivel a földgáz is egyre fontosabb eleme portfoliójuknak, ami gyakran található együtt az olajjal, ezért az olajra koncentráló vállalatok egyesülnek a főleg gázzal foglalkozó cégekkel, így bővítve készletüket. Ráadásul a nemzeti olajvállalatok is, amelyek eddig főleg saját országukon belül működtek, kiléptek a nemzetközi porondra, ezzel élesebbé 55

téve a versenyt. Az olajkutatásokban a nemzeti társaságoknak van még egy előnyük a multinacionális vállalatokkal szemben. Ez az, hogy kormányuk sokszor sokkal elnézőbb, mint a nemzetközi társaságok részvényesei. A jelentős árnövekedés révén az 1998-as tízdolláros hordónkénti olajár majdnem 60 dollárosra nőtt 2005-ben, s az energiatársaságok jelentős készpénzhez jutottak. Ez segítette a kilencvenes években megindult egyesülési lázat is, amely során a BP egybekelt az Amoco-val és az Arco-val, az Exxon és a Mobil összeolvadt, éppúgy mint a Chevron és a Texaco, vagy az Elf Aquitaine és a Total. Mostanában a jelentős kelet-ázsiai koncessziókkal rendelkező amerikai Unocal-ért folyik a harc a Chevron és a kínai CNOOC között. Kínának fontos lenne az Unocal megszerzése, mert ez a jövőben elősegítené az ország energiaellátását. Az ágazat konszolidációja után, és a magas olajárak miatt, a próbafúrások száma az utóbbi évékben jelentősen megnőtt. Az Egyesült Államokon kívüli próbafúrások száma 1992 óta 50%-kal, 2002 óta 22%-kal bővült. A legtöbb térségben nő a kutatási tevékenység, sok helyen viszont gondot okozhat a képzett munkaerő hiánya. Egy másik fontos tényező, amely fojtogatja a vállalatokat, a képzett munkaerő hiánya. A kutató és termelő személyzet 50%-a 40 és 50 év között van, a 20 és 30 évesek aránya csak 15%. A technikai személyzet kiöregedése veszélyezteti a termelés folytonosságát, a költségek növekedését idézheti elő, egyes egységek bezárhatnak, az új lelőhelyek utáni kutatás lelassulhat. Elemzők a probléma eredetét abban látják, hogy a technikai tudás nincs elégé megbecsülve, és a sikeres mérnököket, geológusokat a társaságok menedzsmentje elszívja, szakértők nélkül hagyva a termelési egységeket. Továbbá a vállalatok a végzős egyetemisták köréből is egyre kevesebbet vesznek fel. Ezek a gondok valószínűleg könnyen megoldhatók. Az energiavállalatoknak meg kell változtatniuk HR-stratégiájukat, több fiatal technikai szakembert kell felvenniük, és megfelelő karrierlehetőséget biztosítaniuk számukra.

7.3. Európa kőolajpiaca, az orosz kőolajimport helyzete és jövője Az Európai Unió olajfelhasználása a 2003. évi 688,1 millió tonnáról 2004-re 694,5 millió tonnára nőtt, ami évi 0,9%-os növekedést jelentett.(3. sz. melléklet) Minden bizonnyal a fogyasztási mennyiség további növekedést fog mutatni, miközben az európai termelés mérséklődik. (2. sz. melléklet). Fontos stratégiai kérdés tehát, hogy az EU erőfeszítéseket tegyen olajbehozatalai növelésének biztosítására. Európába 56

jelenleg az OPEC-től, Oroszországból, Norvégiából és Afrikából érkezik az olajimport zöme. Az Északi-tenger legfontosabb olajtermelői EU-tagként az Egyesült Királyság és Dánia, valamint a nem-EU-tag Norvégia. Az EU – a világ 0,4 százalékát kitevő – olajvagyonának a négyötöde az Egyesült Királyságban található (ez 2004-es adatok alapján 0,6 ezer millió tonna). Az EU vagyonhoz 1,5%-kal járulnak hozzá Norvégia készletei – 1,3 ezer millió tonna. Az angol és a norvég vagyon zöme főleg az Északitengerben, kisebb részben a Norvég tengerben található. Ugyanakkor az éves kitermelés az átlaghoz képest nem vagyonarányosan történik, 2004-es adatok alapján az angol termelés a világénak 2,5%-a, a norvégé pedig 4%-a. A szakértők szerint az Északitengeri olaj éves kitermelése közeledik a maximumhoz. (BP Statistical Review, 2005.) Oroszország Szaúd-Arábia után a második legnagyobb olajexportőr és az EU legnagyobb szállítója. Oroszországot az EU-val több vezeték is összeköti. Az évi 60 millió

tonna

kapacitású

Barátság

vezeték

északi

ága

Németország

felé

Lengyelországon, az Ukrajnában elágazó déli ág egyik alága Szlovákián és Csehországon megy keresztül, a másik pedig Magyarországra vezet. Ez utóbbinak az Adria vezetékkel való integrálása és kapacitásnövelése Oroszország számára 2010-re lehetővé teszi évi 15 millió tonna olaj szállítását az Adriai-tengerhez. Az orosz szállítások növelése érdekében azonban nem csupán a meglévő vezetékek teljes kihasználására, hanem újak építésére is sort kell keríteni. És itt a Nyugat-Európa, valamint a Balti államok felé történő szállításokra kell gondolni. Az orosz kivitel jelentős része tengeri kikötőin (Primorszk: Finn-öböl, Novorosszijszk:

Fekete-tenger)

keresztül

bonyolódik.

A

nagyobb

kikötőkhöz

épült/épülő vezetékek közül ki kell emelni a Balti vezetékrendszert (Baltic Pipeline System [BPS] évi 14, később évi 18 millió tonna kapacitással), amelyen keresztül igyekszik Oroszország más Kaszpi-tengeri országok olajexportja egy részének a tranzitját lebonyolítani a jövőben is. Ezt észak felé a BPS-hez kapcsolódó kazah Atyrau és orosz Samara közötti vezeték teszi lehetővé. Nyugat felé pedig – a Barátság vezetéken kívül – exportálni tud a Caspian Pipeline Consortium (CPC) 24%-ban orosz tulajdonú kazah Tengiz és a Novorosszijszk közötti vezetéken (jelenleg évi 28 millió tonna a kapacitása, amit néhány éven belül évi 67 millió tonnára terveznek bővíteni). Az EU támogatja azt a hároméves programot is, amely az Oroszország sarki zónájában található szénhidrogének kitermelését és az Északi-tengeren keresztüli piacra

57

juttatását teszi lehetővé. Ezzel kapcsolatban különösen fontos az EU és az orosz hatóságok együttműködése a biztonsági szempontok érvényesítése érdekében. Az orosz olajipari beruházásokban számos nyugati cég is részt vesz (Benton Oil&Gas, ENI-Agip, ExxonMobil, Royal Dutch Shell, Texaco stb.). (Dr. Szergényi István, 2003.)

7.4. Az európai kőolaj-behozatal egyéb forrásai A Perzsa-öböl olajának a kilenctizede a Hormuzi-szoroson keresztül jut a világpiacra. Az európai import a Vörös-tengerhez a Bab el Mandabi szoroson keresztül az arab félszigetet megkerülve ér el. Onnan pedig a Szuezi-csatornán és az Egyiptomon áthaladó

SUMED

csővezetéken

szállítják

a

Földközi-tengerhez

az

olajat

(Szuez/SUMED komplexum). Az Arab-félszigetet átszelve a Perzsa-öblöt a Vöröstengerrel egy, a Földközi-tengerrel pedig két vezeték köti össze, de ez utóbbiak Szírián áthaladó szakaszai jelenleg le vannak zárva. Megnyitásukkal lehetőség lesz a Perzsa öböl olajának Libanonba és Szíriába, illetve közvetlenül a Földközi-tengerhez szárazföldön való eljuttatására is. A Kaszpi-tengert körülvevő öt ország közül Kazahsztán és Azerbajdzsán olajvagyona a legjelentősebb. A megkutatottság 2001. évi szintjén (körülbelül 10%, ami a Mexikói-öböl 50-es évek vagy az Északi-tenger 60-as évek megkutatottságának felel meg) az itt található olaj a világénak több mint 3%-a, de a lehetséges vagyon a biztos készleteket egy nagyságrenddel is meghaladhatja. Tengere Iránnak és Oroszországnak van. Kazahsztán, Azerbajdzsán és Türkménisztán tranzitot kénytelen igénybe venni, ha ki akar jutni a világpiacra. A viszonylag elzárt régióból az olajat jelenleg a következő fő irányokba lehet elszállítani: Kazahsztánból észak felé Oroszországon keresztül (az Atyrau – Samara vezetéken keresztül) akár az orosz export-vezetékrendszer, akár a Balti-tengeri és a Finn-öbölbeli kikötők érhetők el. A nyugat felé történő szállításoknak már ma is több lehetősége van, és ezek a jövőben tovább bővülnek. Novorosszijszkba fut be a kazahsztáni Atyrau-ból kiinduló és orosz olaj mellett tengizi kazah olajat is szállító vezeték. De kazah olaj juttatható el – akár csővezetéken, akár hajóval – a Kaszpi-tenger nyugati partján levő Bakuba is, ahonnan vagy – a Csecsen Földön át, újabban a Csecsen Földet megkerülve – a Feketetenger melletti Novorosszijszk, vagy pedig a grúz Szupsza irányába szállítható tovább. 58

Az azeri olaj szállításait az Azerigaz bonyolítja a Baku–Novorosszijszk vezetéken. Kisebb mennyiséget Türkmenisztán is szállít a dagesztáni Mahacskalán át. Ez utóbbihoz az olajat ez idő szerint a türkmén oldalról hajón szállítják át a nyugati partra. Új lehetőséget jelentett, hogy nemrég került átadásra a transzkaukázusi Baku – Tbiliszi – Ceyhan (BTC) 65 millió tonna éves kapacitással rendelkező vezeték (Main Export Pipeline), amely sem Oroszország, sem Irán területén nem halad keresztül . Az utóbbi években a Fekete-tenger forgalma nagyon megnőtt, és a Boszporusz a túlterheltség jeleit mutatja. Ez utóbbin segíthetnek a konstancai (Románia), a burgaszi (Bulgária) kikötők, továbbá az Odessza (Ukrajna) melletti Pivdenny-i új terminál. Ezekről a fekete-tengeri olajokat kihajózva a Boszporusz megkerülhető. A Kaszpi-tenger keleti (Kazahsztán és Türkménisztán) és nyugati partjai között az olajszállítások jelenleg a tengert megkerülő vezetéken keresztül, vagy a tengeren át hajóval valósulnak meg. Tanulmány készül tenger alatti vezetékes kapcsolat létrehozására a kazah Aktau, a türkmén (sőt iráni) kikötők és az azerbajdzsáni Baku között. A Kaszpi-tengeri beruházásokban is több nagy nyugati társaság vesz részt (ChevronTexaco, BP, ExxonMobil és mások). Korlátozott vízi szállítási lehetőséget biztosít a Kaszpi-tenger és a Fekete-tenger között a Volga – Don csatorna. Az EU számára fontos a Mediterrán-térséggel való kapcsolat erősítése is. A 2003. májusi Euro-Mediterrán Miniszteri Fórum meghatározta a két övezet együttműködésének prioritásait energetikai téren is. Új vezetékeket kell építeni, amelyek lehetővé teszik az algériai, a líbiai, a szíriai, az iraki és a szaúd-arábiai olajok szállítását Egyiptomon, Törökországon, Libanonon és Marokkón keresztül. Ennek megfelelően az olasz ellátás növekményét zömében líbiai és (részben algériai mezőkre támaszkodó) tunéziai, a franciát algériai, a spanyolt (Marokkón és a Gibraltári szoroson keresztül vezetendő) algériai olajszállítások biztosítanák a Mediterrán-térségbõl. A szíriai és iraki olaj Európába való szállítására az Euro-Mediterrán Miniszteri Fórum a Törökországon keresztül való szállítást, a hagyományos közel-keleti szállítások bővítésére pedig a Szuez/SUMED komplexum egyiptomi végpontjaitól Törökország felé új szállítási kapcsolatot javasol a Földközi-tengeren keresztül. A Balkán valamennyi országa nettó olajimportőr. Behozatalát túlnyomó részben az Oroszországból érkező tengeri szállítások teszik ki. 2002-ben üzembe lépett a Szkopje – Tesszaloniki 2,5 millió tonna/éves kapacitású vezeték, így Görögországon keresztüli szállítások is megvalósulhatnak. Az európai vérkeringésbe történő bekapcsolódás egyik lehetősége a Burgasz és Vlorë (Adriai-tenger) közötti közel 40 59

millió tonnás évi kapacitásra javasolt Albanian Macedonian Bulgarian Oil (AMBO) vezeték. A Mediterrán Fórum Burgaszból két szállítási vonalat kezel prioritásként. Az egyik levinné az olajat egyenesen az Égei-tengerhez (Alexandroupolis), a másik végigvonulna Görögországon, a déli tengerpartig. Részben a Balkánt érintik azok a román javaslatok, amelyek szerint Románia akár két útvonalat is ajánl a kazah olaj Fekete-tengertől Triesztbe irányuló szállítására. Az egyik a Konstanzából Jugoszlávián (South-Est European Line), a másik Konstanzától Magyarországon és Szlovénián át vezetne (Constanza–Triesz Pipeline). Mindkét alternatíva 35–35 millió tonna/éves kapacitást tételez fel. Végül meg kell említeni az Euro-Mediterrán Fórum egy új javaslatát. E szerint a Baku–Tbiliszi–Ceyhan vezetékről Törökország belsejében történne egy Isztambul felé vezető leágazás. Ukrajna az orosz olaj szállításának fontos tranzitországa (jóllehet az új orosz vezetékek Ukrajnát el fogják kerülni). A Belorussziában elágazó Barátság vezeték északi ága Lengyelországon keresztül ér el Németországba, míg a déli ág Ukrajnában elágazva magyarországi, illetve szlovákiai irányban halad tovább. Ukrajna kazah olajat is tranzitál, és ezt a lehetőséget nem kívánja elveszteni. Az eddigi szállításokat a Fekete-tenger ukrán partjától főként vasúton biztosította. A Tengiz-Novorosszijszk vezeték megépítése óta azonban ennek a gazdaságossága – ezzel a tranzitálási esélye – erősen csökkent. Ezt kívánják ellensúlyozni azzal, hogy az Odessza melletti Pivdenny terminálnál kihajózható olajat a megépült évi 10 millió tonna kapacitású Odessza–Brody vezetéken juttatnák el Ukrajna közepébe. Innen a vezeték Plotskig történő meghosszabbítása lehetővé tenné a Barátság vezeték északi ágával való összeköttetést és ezáltal a Kaszpi-tenger olaját eljuttatását Lengyelországba, a balti államokba és Németországba. Grúziát földrajzi elhelyezkedése fontos tranzitországgá teszi. Rajta keresztül halad a BTC vezeték. Ezen kívül jelentőségét tovább növelik a Tuapsze és Batumi kikötői. Az algériai olajszállításoknak Marokkó, Tunézia és Líbia fontos tranzitországa már, vagy a jövőben azzá válhat. Az európai termeléscsökkenés mellett az EU- 25 prognosztizált igény bővülését és a csatlakozó országok további szükségletnövekedését a hagyományos szállítók (Oroszország, Közel-Kelet) és az új forráslehetőségeknek a fentiekben vázolt tételei nagy valószínűséggel ki fogják elégíteni, de számos politikai, gazdasági, valamint technikai, sőt – például a Kaszpi-tenger jogi státuszát az övező országok között

60

rendezendő– nemzetközi jogi kérdést meg kell még oldani. Az európai szükségletek megkívánják a külpolitika kitüntetett szerepét. (Dr. Szergényi István, 2003.)

7.5. Magyarország kőolajpiaca, magyar-orosz olajipari kapcsolatok Magyarország bizonyított kőolajkészletei 2005-ben elérték a 6 365,3 ezer tonnát, az összes belföldi termelés pedig 947,5 ezer tonna volt. A 2005-ös év folyamán az algyői mezőben tovább folytatták a kőolaj- és földgáztermelés intenzifikálását és újabb kőolajkészleteket találtak Gomba térségében is. Az éves termelési adatokat összevetve viszont, Magyarország kőolajtermelésében 2003-tól fokozatos csökkenés tapasztalható, amely 2005-re elérte a 13%-ot. A hazai termelés méretének a csökkenése azért következett be, mert a hazai kőolajmezők jelentős hányada már érett szakaszban van. (MOL Rt., Kutatás-Termelés Divízió) A belföldi termelés apadását teljesen kompenzálni tudta az Oroszországi kőolajtermelésünk növekedése. 1999-ben a MOL Rt. vezetése úgy döntött, hogy a vállalat részt vesz az olajkitermelésben a szibériai Hanti-Manysi Autonóm Körzetben. A tőkehiánnyal küzdő oroszországi szénhidrogénipar vállalatai fejlesztéseikhez szükségesnek ítélték meg külföldi tőke bevonását. Az akkori oroszországi gazdasági és politikai viszonyok közepette a MOL elhatározása merész vállalkozásnak tűnt, de a magyar cég a külföldi befektetők között szinte elsőként mert kockáztatni. (MOL Rt. Éves jelentés, 2005.) Azóta kedvezően megváltozott a helyzet. Az Urálon túli, Franciaország méretű terület hatalmas olajkészleteiből – innen származik a világ kőolajtermelésének hat, Oroszország kitermelésének pedig 57 százaléka – ma a legnagyobb vállaltok igyekeznek részesedést szerezni. A terület kiaknázására a MOL Rt. eredetileg a Jukosszal kötött társasági szerződést. 2005-ben a Jukosz részét a RuszNyefty integrált orosz olajipari társaság vette át. A RuszNyefty Oroszország tíz legnagyobb olaj- és gázipari vállalata közé tartozik, több mint tízezer alkalmazottal. A vállalat a FÁK országainak 15 térségében, 23 kitermelő bázison végzi tevékenységét. 600 millió tonna kitermelhető készlettel rendelkezik, éves olajkitermelése eléri a 15 millió tonnát, de e tervek szerint a vállalat ezt a mennyiséget évi 20-25 millió tonnára tervezi emelni. További céljai között szerepel, hogy a gáz- és olajipar vezető szereplőjévé váljon, megjelenjen a világ tőzsdéin és termelését kiterjessze Oroszországon kívülre, többek között a Közel-Keletre is. 61

A MOL ötvenszázalékos tulajdonos a Zapadno-Malobalik (ZMB) mezőben. Nyugat-Szibériában 1961 óta termelnek kőolajat, a Zapadno-Malobalik mezőt 2002-ben kezdték kiépíteni. A terület 23,6 millió tonnányi kitermelhető készlettel rendelkezik, jelenleg naponta kutanként átlagosan 50 tonna kőolajat hoznak a felszínre. Teljes felfutásakor az akkor 200 kutas mező évi 2,5 millió tonna kőolajat ad majd. A beruházás értéke 350 millió dollár. (SumUp, tél 2005-2006.) A ZMB mező kitermelési mennyisége folyamatosan nő. Míg 2003-ban 620,5 ezer tonna volt a magyar fél részesedése, 2005-ben ez a szám több mint kétszeresére növekedett (1369 ezer tonna), így jelenleg, a ZMB vegyes vállalat tevékenységének köszönhetően, az oroszországi kitermelés már jelentős mértékben meghaladta a hazait. Idén áprilisban, Magyarország újabb érdeklődését fejezte ki egy oroszországi olajipari befektetés iránt. A MOL Rt. ajánlatot adott be az orosz-brit TNK-BP Holding tulajdonában álló Udmurtneft 96,9 százalékos részesedésének megvásárlására. Az

Udmurtneft

Oroszország

Udmurtia

Köztársaságának

legjelentősebb

kőolajtermelője, éves kitermelése megközelítőleg 6 millió tonna. A MOL bizonyított tapasztalata Oroszországban a kutatás-termelési üzlet működtetésében, valamint kedvező pénzügyi helyzete jelentős támogatást biztosíthat az Udmurtneft számára. Magyarország kőolajfogyasztása jelentősen meghaladja a hazai és az oroszországi termelést, így az ország folyamatosan importra szorul. Az olajimport egy irányból, Oroszországból érkezik, így Magyarország kiszolgáltatottsága ezen a területen nagymértékű. A magyarországi kőolajtermékek fogyasztását az 1990-2005-ös periódusban az alábbi diagramm mutatja. Láthatjuk, hogy a kőolaj fogyasztás 2004-ig tartó fokozatos csökkenése, 2005-re irányt váltott és elérte az 5 801 ezer tonnát. 7.sz.Ábra: A fontosabb kőolajtermékek felhasználása Magyarországon 1990-2005. 9000 8000 7000 Légijármű üzemanyag

ezer tonna

6000

Vegyipari benzin + go.

5000

Fűtőolaj

4000

Gázolaj és tüzelőolaj

3000

Motorbenzin

2000 1000 0 1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

MOL Rt.

62

A MOL Rt. célja, hogy helyi szinten jelentős hozzáadott értékkel bíró partnerekkel működjön együtt nemzetközi kutatás-termelési projektekben, és hasonló stratégiát kíván követni jövőbeni tranzakcióiban is. Az oroszországi érdeklődésen túl a vállalat fokozott mértékben összpontosít a nemzetközi kutatási és termelési tevékenységekre, az elmúlt évek során megszerzett nemzetközi tapasztalatokra építve. A vállalat stratégiájának köszönhetően, 2005-ben Magyarországnak sikerült jelentősen megerősíteni nemzetközi jelenlétét és egy újabb pakisztáni gáz- és kondenzátum mező mellett, egy ígéretes kazah kutatási projektben való részesedését is növelte.

63

Összefoglaló A dolgozatom célja az orosz energiaipar elemzése, az ország külpolitikájában elfoglalt szerepének a bemutatása, valamint az Európai Unióval (azon belül Magyarországgal) fennálló energetikai kapcsolatainak az elemzése volt. A kőolaj és a földgáz világpiacának a tágabb környezetében próbáltam analizálni az ország helyzetét és jelenlegi valamint jövőbeni energiaipari lehetőségeit. A leírt tények alapján, fontosnak tartom a téma két aspektusból történő összegzését. Az egyik, az ország energetikai szektorának a külpolitikai és stratégiai céljainak a megvalósításában játszott szerepe, a másik, Oroszországnak az energia világpiacára, ezen belül az EU energiaellátására gyakorolt hatása. Az Orosz Föderáció a világ energiapiacának egyik legjelentősebb szereplője. Természeti adottságaiból kifolyólag az ország óriási földgáz és kőolaj készletekkel rendelkezik. Bár az energetikai diplomácia fogalma viszonylag újnak számít, Oroszország (és korábban Szovjetunió) történelmében ez a terület mindig nagy jelentőséggel bírt. A szovjet tagállamok egyik összekötő kapcsa a tagállamok energiakereskedelme volt, amit Oroszország, mint a Szovjetunió központja ki is használt hatalmi törekvései megvalósítására. A kőolaj és földgázvezetékek szoros összefonódása lehetőséget biztosított az egész régió energiaellátásának a felügyeletére, valamint az országok belpolitikájának befolyásolására. Szovjetunió fennállása alatt ez a szoros viszony természetesnek tűnt, mivel a tagköztársaságok gazdasága szorosan egybeolvadt és egy központból volt vezérelve. A problémák a világhatalom szétesésével kezdődtek, amikor a korábban egy államhoz tartozó szektor darabokra hullott. Mind Oroszországnak, mind a különvált tagországoknak újra kellett fogalmazniuk energiapolitikájukat, de a kölcsönös függőségtől nem tudtak szabadulni. Oroszország nem csak óriási kőolaj és földgáz lelőhelyeket veszített, hanem vezetékrendszerének nagy része is határain kívülre került. Ez a tény kihatott az ország egész külgazdaságára, és Oroszország rákényszerült egy új energetikai stratégia megfogalmazására. A kialakult energiaipari helyzet természetes megoldása lett volna, az országon belül maradt lelőhelyek termelési kapacitásainak a növelése és a szállítóvezetékek rendszerének az intenzív fejlesztése. Az orosz gazdaság rendszerváltás utáni tőkehiánya miatt ezek az elképzelések csak külföldi működőtőke beáramlással valósulhattak meg. Ezt viszont a bizonytalan belpolitikai környezet és a kedvezőtlen pénzügyi helyzet sokáig hátráltatta. Oroszországnak nem csak az energetikai iparágát, hanem az egész 64

gazdaságát át kellett alakítania, és bár a reformok már rég elkezdődtek, ez a folyamat még korántsem ért véget. A befektetési környezet javulása által jelenleg az országba egyre több külföldi tőke áramlik, ami hosszútávon lehetőséget biztosít az ország energiaipari fejlesztéseinek megvalósítására. Mivel Oroszország gazdasági növekedésében óriási szerepet játszik az energetikai szektor, az országnak bővíteni és diverzifikálni kell kiviteli piacait. A távolkeleti országok növekvő igényeire felfigyelve, Oroszország egyik célja lett a keleti irányba történő exportpiac bővítés. Ezért Oroszország diplomáciai kapcsolataiban előtérbe kerültek a távol-keleti országokkal, főként Kínával fennálló kapcsolatai, amelyeknek

kulcskérdése

az

energiakereskedelem

feltételeinek

a

kialakítása.

Véleményem szerint, a keleti piac óriási méretéből kifolyólag, az állam ilyen jellegű törekvése hosszú távon nagymértékben hozzá fog járulni az orosz energia-kivitel fejlődéséhez és az ország gazdasági növekedésének egyik kulcsa lesz. Ami a volt tagköztársaságok függősségét és Oroszország hatalmát illeti, az év eleji orosz-ukrán gázvita rávilágított arra, hogy az Orosz Föderáció még mindig képes befolyásolni a régió energiaellátást. Köztudott, hogy a konfliktus hátterében nem csak gazdasági, hanem politikai okok is meghúzódtak, és Oroszország energiapiaci helyzetét kihasználva érte el céljait. Az említett esemény nem csak Ukrajna függősségét jelezte, hanem egész Európát is érintette. Véleményem szerint, a konfliktus generálása és megoldása, az orosz állami energiapolitika sikeres lépése volt. Meggyőződésem, hogy Oroszország célja, a gazdasági érdeken kívül, nem csak a volt szovjet tagköztársaságok „megfélemlítése”, hanem a világ figyelemfelkeltése volt. A januári esemény tökéletes helyzetet teremtett arra, hogy az ország megerősítse világpolitikai befolyását. Az Unió energiapolitikájával kapcsolatban az a véleményem, hogy az új beszerzési csatornák kialakítása mellett, az Orosz Föderációval fennálló energetikai kapcsolatok különleges figyelmet érdemelnek. Mivel az orosz energiafüggőség aránya talán hosszú távon mérsékelhető, de vezető státuszát lehetetlen kikerülni, a két fél közötti gazdasági és politikai kapcsolatok mélyítése óriási jelentőséggel bír.

65

Irodalomjegyzék 1) Evangelista M.: The Sources of Rusian Fooreign Policy after the Cald War (Oroszország külpolitikája a hidegháború után) USA, Colorado and UK Oxford, 1996. 2) Dr. Laklia Tibor: A Magyar Gázipar 1970-1998. Montan-Press Kft., Budapest, 1999. 3) Dr. Laklia Tibor: A magyar gázipar másfél évszázada. Innova-Print, Budapest, 2003. 4) Ligeti Pál, Dr. Grabner Péter, Nagy Attila: Az új magyar energiapolitika tézisei a 2006-2030 évek közötti időszakra, 2006. január 15. 5) Lengyel Gyula, Dr. Magyari Dániel, Imre Tamás, Dr. Tombor Antal: Az egységes európai piacra és a többi szomszédos országgal kialakított regionális hálózatra való bekapcsolódás fejlesztési igényei az energia szektorban, 2005. június. 6) Ludvig Zsuzsa: Világgazdasági régiók. Perfekt, 89-117 old. 7) Magyar Dániel-Tihanyi László: A szénhidrogénhelyzet. Magyar Tudomány, 2001/11 8) Peredi Ágnes: Új partnerrel a szibériai olajmezőkön. SumUp, a MOL-csoport üzleti magazinja, tél 2005-2006. 9) Placskó József: Volt egyszer egy Orenburg. Magyar Olajipari Múzeum, Zalaegerszeg, 2005. 10) Dr. Petho Szilveszter: A világ és Európa energiafelhasználásáról 2020-ig. Magyar Energetika, 2002/2. 11) Dr. Szergényi István: A legfontosabb tudnivalók az európai energiapolitikáról. A Magyar Villamos Művek Közleményei, Gazdasági Minisztérium, 1999/6. 12) Szergényi István: Gondolatok a magyar energiapolitikáról. Fizikai Szemle, 2000/5. 13) Szurovy Géza: A kőolaj regénye. Hírlapkiadó Vállalat, Budapest, 1993. 14) The Future of Russian Gas ang Gasprom (Az orosz gáz jövője és a Gazprom) 15) Vass Gyula: Lobog a fáklyaláng, 1987. 16) Weiner Csaba: Oroszország gazdasága a XXI. század elején, Függőség. MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 174 sz., 2004. Március.

66

Tanulmányok 17) A Bizottság közleménye a tanácsnak és az Európai Parlamentnek: Az Európai Unió és az Orosz Föderáció közötti, energiáról szóló párbeszéd 2000 és 2004 között. Brüsszel, 2004.12.13. 18) BP Statistical Review of World Energy, (A Világ energiahelyzetének a statisztikája, British Petroleum) June 2003. 19) BP Statistical Review of World Energy, (A Világ energiahelyzetének a statisztikája, British Petroleum) 2005. 20) Energeticseszkaja Diplomatija Rossii, (Oroszország energetikai diplomáciája) Miniszterstvo Inostrannih Del 21) MOL Rt. éves jelentés, 2004. 22) Neft, kak faktor vneshnej politiki Rossii (A kőolaj, mint Oroszország külpolitikájának a tényezője), Szentpétervár, 2003 23) Problema privlechenija inostrannyh investicyj v ekonomiku Rossii (A külföldi tőke orosz gazdaságba történő bevonásának a problémái), Szentpétervár, 1999. 24) Problemi energeticheskoj politiki Rossii (Oroszország energiapolitikájának a problémái), Institute of Energy Policy, Moszkva, 2005.Fear and Fundamentals Converge in the Oil Market, CERA Market Briefing, 27.04.2006. 25) Róbel Gábor: A kőolaj Világpiacának várható alakulása, 2005. 26) Russia Oil & Gas Yearbook, (Orosz Olaj és Gáz évkönyv) Renaissance Capital, July 2003. 27) Russian Economic Report, (Oroszország gazdasági helyzetelemzése) World Bank, April , 2006. Elektronikus sajtó 28) Daily News from Petro21.Com., napi jelentések 29) Deutsche UFG Research, napi elemzések 30) Russia Equity Monitor, heti tájékozatatók 31) UFG Russia Morning Comment Internetcímek 32) Oroszországi Föderáció Nagykövetsége a Magyar Köztársaságban http://www.hungary.mid.ru/ 33) Oroszország kereskedelmi képviselete Magyarországon http://www.rustrade.axelero.net/ 34) Orosz-magyar Agrártársaság 67

http://www.mvpp.hu,/ 35) A Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának információi Oroszországról http://www.kulugyminiszterium.hu/ 36) GKI Gazdaságkutató Rt http://www.gki.hu/ 37) Kopint-Datorg Rt. http://www.kopdat.hu/ 38) A Világbank oroszországi képviseletének internetes oldala http://www.worldbank.org/ 39) ITDH http://www.itdh.hu/ 40) Européer Külpolitikai elemzések http:// www.europeer.hu/ 41) Magyar Rádió Online http://www.radio.hu/ 42) HVG internetes oldala www.hvg.hu 43) Gondola, közéleti-kulturális portál http://www.gondola.hu,/ 44) Energy Information Administration (Energia Információs weboldal) http://www.eia.doe.gov/ 45) Renaissance Capital ( Orosz befektetési bank weboldala) http://www.rencap.com/eng/Default.asp

68

MELLÉKLETEK

69

BP Statistical Review of World Energy 2005

1.sz. Melléklet. A világ bizonyított kőolajkészletei Ezer millió hordó

1980

1981

1982

1983

1984

1985

1986

1987

1988

1989

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2003

of total

USA Canada Mexico Total North America

36,5 8,7 47,2 92,5

36,5 9,3 57,0 102,8

35,1 9,1 57,0 101,1

35,6 9,6 57,1 102,3

36,1 9,4 56,4 101,9

36,4 9,6 55,6 101,5

35,1 11,7 54,9 101,6

35,4 11,7 54,1 101,2

35,1 11,9 53,0 100,0

34,3 11,6 52,0 97,9

33,8 11,2 51,3 96,3

32,1 10,9 50,9 93,9

31,2 10,3 51,2 92,7

30,2 10,0 50,8 91,0

29,6 10,4 49,8 89,8

29,8 10,5 48,8 89,0

29,8 11,0 48,5 89,3

30,5 10,7 47,8 89,0

28,6 15,1 28,4 72,1

29,7 18,3 28,3 76,2

30,4 18,3 26,9 75,6

30,4 17,8 25,4 73,7

30,7 17,6 17,2 65,5

29,4 16,8 16,0 62,2

29,4 16,8 14,8 61,0

-7,7% -2,0%

2,5% 1,4% 1,2% 5,1%

Argentina Brazil Colombia Ecuador Peru Trinidad & Tobago Venezuela Other S. & Cent. America Total S. & Cent. America

2,5 1,3 0,6 1,0 0,6 0,6 19,5 0,7 26,8

2,2 1,5 0,5 0,9 0,9 0,6 19,9 0,8 27,2

1,9 1,7 0,6 0,9 0,8 0,6 24,9 0,8 32,3

2,4 1,8 0,6 0,9 0,7 0,5 25,9 0,5 33,4

2,3 2,0 1,1 1,1 0,7 0,6 28,0 0,5 36,3

2,2 2,2 1,2 1,1 0,6 0,6 54,5 0,5 62,9

2,2 2,3 1,7 1,2 0,5 0,6 55,5 0,5 64,6

2,2 2,5 1,9 1,6 0,5 0,6 58,1 0,6 68,1

2,3 2,8 2,1 1,5 0,9 0,6 58,5 0,6 69,3

2,2 2,8 2,0 1,4 0,8 0,6 59,0 0,7 69,6

1,6 4,5 2,0 1,4 0,8 0,6 60,1 0,7 71,6

1,7 4,8 1,9 1,5 0,8 0,6 62,6 0,7 74,6

2,0 5,0 3,2 3,2 0,8 0,5 63,3 0,7 78,8

2,2 5,0 3,2 3,7 0,8 0,6 64,4 0,9 80,7

2,3 5,4 3,1 3,5 0,8 0,6 64,9 1,0 81,5

2,4 6,2 3,0 3,4 0,7 0,6 66,3 1,1 83,7

2,6 6,7 2,8 3,5 0,8 0,7 72,7 1,1 90,7

2,6 7,1 2,6 3,7 0,8 0,5 74,9 1,1 93,3

2,8 7,4 2,5 4,1 0,9 0,6 76,1 1,1 95,5

3,1 8,2 2,3 4,4 0,9 0,7 76,8 1,1 97,5

3,0 8,5 2,0 4,6 0,9 0,7 76,8 1,3 97,7

2,9 8,5 1,8 4,6 1,0 0,8 77,7 1,4 98,7

2,8 9,8 1,6 5,1 1,0 1,0 77,3 1,5 100,0

2,7 10,6 1,5 5,1 0,9 0,8 77,2 1,5 100,3

2,7 11,2 1,5 5,1 0,9 1,0 77,2 1,5 101,2

Š 6,0% 31,0% 1,0% 0,9%

0,2% 0,9% 0,1% 0,4% 0,1% 0,1% 6,5% 0,1% 8,5%

Azerbaijan Denmark Italy Kazakhstan Norway Romania Russian Federation Turkmenistan United Kingdom Uzbekistan Other Europe & Eurasia Total Europe & Eurasia

n/a 0,5 0,4 n/a 3,6 1,1 n/a n/a 8,4 n/a 84,4 98,4

n/a 0,4 0,4 n/a 3,9 1,0 n/a n/a 7,9 n/a 87,3 100,8

n/a 0,3 0,4 n/a 3,8 1,0 n/a n/a 7,5 n/a 88,5 101,4

n/a 0,3 0,4 n/a 3,8 1,6 n/a n/a 6,9 n/a 87,1 100,2

n/a 0,5 0,6 n/a 4,9 1,5 n/a n/a 6,0 n/a 83,2 96,7

n/a 0,4 0,6 n/a 5,6 1,4 n/a n/a 5,6 n/a 65,0 78,6

n/a 0,4 0,6 n/a 6,1 1,4 n/a n/a 5,3 n/a 63,0 76,8

n/a 0,4 0,6 n/a 6,6 1,3 n/a n/a 5,2 n/a 61,6 75,7

n/a 0,5 0,7 n/a 7,3 1,2 n/a n/a 4,3 n/a 63,1 77,2

n/a 0,6 0,7 n/a 7,6 1,2 n/a n/a 3,8 n/a 69,3 83,3

n/a 0,6 0,7 n/a 8,3 1,5 n/a n/a 4,0 n/a 65,2 80,3

n/a 0,6 0,8 n/a 8,8 1,5 n/a n/a 4,2 n/a 64,9 80,7

n/a 0,7 0,6 n/a 9,7 1,2 n/a n/a 4,6 n/a 64,5 81,4

n/a 0,7 0,6 n/a 9,5 1,0 n/a n/a 4,5 n/a 64,2 80,6

n/a 0,8 0,7 n/a 9,6 1,0 n/a n/a 4,3 n/a 63,9 80,3

n/a 0,9 0,7 n/a 10,8 1,0 n/a n/a 4,5 n/a 63,6 81,5

n/a 0,9 0,7 n/a 11,6 1,0 n/a n/a 5,0 n/a 63,4 82,6

n/a 0,9 0,8 n/a 12,0 0,9 n/a n/a 5,2 n/a 67,9 87,8

7,0 0,9 0,8 25,0 11,6 1,2 55,0 0,5 5,1 0,6 2,1 109,9

7,0 0,9 0,8 25,0 10,9 1,2 58,4 0,5 5,0 0,6 2,3 112,7

6,9 1,1 0,8 25,0 11,3 1,2 61,0 0,5 4,7 0,6 2,3 115,5

7,0 1,3 0,8 39,6 11,6 1,2 63,2 0,5 4,5 0,6 2,3 132,6

7,0 1,3 0,7 39,6 10,4 0,5 68,2 0,5 4,7 0,6 2,2 135,8

7,0 1,3 0,8 39,6 10,1 0,5 71,2 0,5 4,5 0,6 2,5 138,6

7,0 1,3 0,7 39,6 9,7 0,5 72,3 0,5 4,5 0,6 2,5 139,2

3,9% -4,9% -4,2% 1,5% -0,7% 0,4%

0,6% 0,1% 0,1% 3,3% 0,8% Š 6,1% Š 0,4% Š 0,2% 11,7%

58,3 30,0 67,9 2,5 3,6 168,0 1,5 30,4 0,2 362,4

57,0 32,0 67,7 2,9 3,5 167,9 1,9 32,2 0,2 365,3

56,1 59,0 67,2 3,4 3,4 165,5 1,8 32,4 0,2 388,9

55,3 65,0 67,0 3,5 3,3 168,8 1,5 32,3 0,2 396,9

58,9 65,0 92,7 3,9 4,5 171,7 1,4 32,5 0,1 0,2 430,8

59,0 65,0 92,5 4,1 4,5 171,5 1,5 33,0 0,1 0,2 431,3

92,9 72,0 94,5 4,0 4,5 169,7 1,6 97,2 0,1 0,1 536,7

92,9 100,0 94,5 4,1 4,5 169,6 1,7 98,1 0,1 0,1 565,6

92,9 100,0 94,5 4,1 4,5 255,0 1,8 98,1 0,1 0,1 651,1

92,9 100,0 97,1 4,3 4,5 260,1 2,0 98,1 0,1 0,1 659,1

92,9 100,0 97,0 4,4 3,0 260,3 1,9 98,1 0,1 0,1 657,7

92,9 100,0 96,5 4,4 3,0 260,9 3,0 98,1 0,1 0,1 658,9

92,9 100,0 96,5 4,7 3,1 261,2 3,0 98,1 0,1 0,1 659,7

92,9 100,0 96,5 5,0 3,1 261,4 3,0 98,1 0,1 0,1 660,1

94,3 100,0 96,5 5,1 3,5 261,4 2,7 98,1 0,1 0,1 661,7

93,7 100,0 96,5 5,2 3,7 261,5 2,6 98,1 0,1 0,1 661,5

92,6 112,0 96,5 5,3 3,7 261,4 2,5 97,8 0,2 0,2 672,2

92,6 112,5 96,5 5,4 3,7 261,5 2,3 97,8 0,2 0,2 672,8

93,7 112,5 96,5 5,4 3,7 261,5 2,3 97,8 0,2 0,2 673,8

93,1 112,5 96,5 5,7 3,7 262,8 2,3 97,8 0,2 0,1 674,8

99,5 112,5 96,5 5,8 13,2 262,8 2,3 97,8 0,5 0,1 691,0

99,1 115,0 96,5 5,9 15,2 262,7 2,3 97,8 0,7 0,1 695,3

130,7 115,0 96,5 5,7 15,2 262,8 2,3 97,8 2,9 0,1 728,9

133,3 115,0 99,0 5,6 15,2 262,7 2,4 97,8 2,9 0,1 733,9

132,5 115,0 99,0 5,6 15,2 262,7 3,2 97,8 2,9 0,1 733,9

-0,6% 31,9% -24,1% Š

11,1% 9,7% 8,3% 0,5% 1,3% 22,1% 0,3% 8,2% 0,2% Š 61,7%

Algeria Angola Chad Rep. of Congo (Brazzaville) Egypt Equatorial Guinea Gabon Libya Nigeria Sudan Tunisia Other Africa Total Africa

8,2 1,4 0,7 2,9 0,5 20,3 16,7 2,2 0,4 53,3

8,1 1,1 0,7 3,5 0,5 22,6 16,5 0,2 2,5 0,5 56,2

9,4 1,5 0,8 3,7 0,5 22,2 16,8 0,3 2,5 0,7 58,1

9,2 1,7 0,7 4,0 0,5 21,8 16,6 0,3 2,5 0,9 58,2

9,0 2,1 0,8 4,0 0,6 21,4 16,7 0,3 1,8 1,0 57,8

8,8 2,0 0,8 3,8 0,7 21,3 16,6 0,3 1,8 1,0 57,0

8,8 1,4 0,7 4,5 0,6 22,8 16,1 0,3 1,8 1,0 58,0

8,6 2,0 0,7 4,7 1,0 22,8 16,0 0,3 1,7 1,0 58,7

9,2 2,0 0,8 4,3 0,9 22,8 16,0 0,3 1,8 1,0 59,0

9,2 2,1 0,7 4,3 1,0 22,8 16,0 0,3 1,8 0,9 59,1

9,2 1,6 0,8 3,5 0,9 22,8 17,1 0,3 1,7 0,9 58,7

9,2 1,4 0,7 3,5 0,3 0,9 22,8 20,0 0,3 0,4 0,8 60,4

9,2 1,3 0,7 3,4 0,3 0,8 22,8 21,0 0,3 0,5 0,8 61,1

9,2 1,9 0,7 3,4 0,3 0,7 22,8 21,0 0,3 0,4 0,6 61,2

10,0 3,0 1,4 3,9 0,3 1,4 22,8 21,0 0,3 0,3 0,6 65,0

10,0 3,1 1,3 3,8 0,6 1,5 29,5 20,8 0,3 0,4 0,7 72,0

10,8 3,7 1,6 3,8 0,6 2,8 29,5 20,8 0,3 0,3 0,7 74,9

11,2 3,9 1,6 3,7 0,6 2,7 29,5 20,8 0,3 0,3 0,7 75,3

11,3 4,0 1,7 3,8 0,6 2,6 29,5 22,5 0,3 0,3 0,7 77,2

11,3 5,1 1,7 3,8 0,6 2,6 29,5 29,0 0,3 0,3 0,7 84,7

11,3 6,0 0,9 1,7 3,6 0,8 2,4 36,0 29,0 0,6 0,4 0,7 93,4

11,3 6,5 0,9 1,6 3,7 1,1 2,4 36,0 31,5 0,7 0,5 0,6 96,8

11,3 8,9 0,9 1,5 3,5 1,1 2,4 36,0 34,3 3,6 0,5 0,6 104,6

11,8 8,8 0,9 1,4 3,5 1,3 2,3 39,1 35,3 6,3 0,5 0,6 111,8

11,8 8,8 0,9 1,8 3,6 1,3 2,3 39,1 35,3 6,3 0,6 0,5 112,2

25,2% 1,1% 28,0% -12,8% 0,4%

1,0% 0,7% 0,1% 0,2% 0,3% 0,1% 0,2% 3,3% 3,0% 0,5% 0,1% Š 9,4%

Australia Brunei China India Indonesia Malaysia Thailand Vietnam Other Asia Pacific Total Asia Pacific

2,1 1,3 13,3 2,7 11,6 1,8 0,0 1,0 33,8

2,6 1,5 13,3 3,5 11,0 2,3 0,0 1,1 35,3

2,4 1,4 13,2 3,5 10,5 2,6 0,0 1,1 34,8

2,5 1,5 14,9 3,6 10,1 2,6 0,0 1,1 36,3

2,9 1,5 16,3 3,8 9,6 2,9 0,1 1,1 38,1

2,9 1,4 17,1 3,8 9,2 3,5 0,1 1,1 39,1

3,2 1,5 17,1 4,6 9,0 3,5 0,1 0,6 39,7

3,2 1,6 17,4 4,4 9,0 3,3 0,1 0,0 0,6 39,6

3,4 1,2 17,3 4,5 9,0 3,4 0,1 0,1 0,8 39,7

3,4 1,2 16,0 4,3 5,1 3,7 0,2 0,1 0,8 34,9

3,5 1,1 16,0 5,6 5,4 3,6 0,3 0,2 0,9 36,5

3,3 1,2 15,5 6,1 5,9 3,7 0,2 0,2 0,9 37,0

3,3 1,1 15,2 5,9 5,6 5,1 0,2 0,4 0,8 37,5

3,4 1,3 16,4 5,9 5,2 5,0 0,2 0,6 0,9 38,7

3,9 1,2 16,2 5,8 5,0 5,2 0,2 0,6 1,0 39,2

4,0 1,1 16,3 5,5 5,0 5,2 0,3 0,8 1,0 39,2

3,9 1,1 16,4 5,5 5,0 5,0 0,2 0,9 1,1 39,1

4,0 1,1 17,0 5,6 4,9 5,0 0,3 1,2 1,1 40,2

4,1 1,0 17,4 5,4 5,1 4,7 0,4 1,9 1,1 41,1

4,7 1,3 17,8 5,0 5,2 5,0 0,4 1,8 1,2 42,4

4,9 1,2 17,9 5,3 5,1 4,5 0,5 2,0 1,1 42,6

5,0 1,2 17,6 5,5 5,1 4,5 0,6 2,2 1,0 42,5

4,6 1,1 17,4 5,6 4,7 4,2 0,7 2,8 1,0 42,0

4,0 1,1 17,1 5,7 4,7 4,6 0,5 3,0 0,9 41,6

4,0 1,1 17,1 5,6 4,7 4,3 0,5 3,0 0,9 41,1

-2,9% -5,5% -4,6% -1,1%

0,3% 0,1% 1,4% 0,5% 0,4% 0,4% Š 0,2% 0,1% 3,5%

667,1 109,2 434,6 150,5 82,0

687,5 119,8 438,3 164,2 85,0

716,8 117,6 467,4 163,3 86,1

727,4 118,3 475,3 167,2 84,8

761,6 118,7 510,0 170,6 81,0

770,4 118,6 535,8 172,0 62,7

877,3 119,3 643,0 173,6 60,7

908,9 119,1 674,0 175,4 59,5

996,2 118,2 760,5 174,8 60,9

1003,8 115,7 764,8 171,6 67,3

1001,1 115,1 765,9 171,9 63,3

1005,6 113,3 771,9 170,6 63,1

1011,2 113,2 773,7 174,7 62,8

1012,4 111,3 774,5 175,2 62,6

1017,5 110,6 777,4 177,7 62,4

1026,8 111,3 785,1 179,7 62,1

1048,8 112,8 802,8 184,1 61,9

1058,4 113,3 806,0 185,9 66,5

1069,5 95,9 810,3 170,4 88,9

1088,4 100,0 818,2 177,8 92,3

1115,8 100,0 840,5 180,6 94,7

1139,7 98,3 847,9 180,1 111,7

1176,9 88,5 881,7 178,5 116,7

1188,3 84,6 891,1 177,5 119,7

1188,6 82,9 890,3 177,4 120,8

Š -2,0% -0,1% Š 0,9%

100,0% 7,0% 74,9% 14,9% 10,2%

Iran Iraq Kuwait Oman Qatar Saudi Arabia Syria United Arab Emirates Yemen Other Middle East Total Middle East

TOTAL WORLD Of which OECD OPEC Non-OPEC £ Former Soviet Union

BP Statistical Review, 2005.

2.sz. Melléklet: A világ kőolajtermelése 2004 over

share

Millió tonna

1965

1966

1967

1968

1969

1970

1971

1972

1973

1974

1975

1976

1977

1978

1979

1980

1981

1982

1983

1984

1985

1986

1987

1988

1989

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2003

of total

USA Canada Mexico Total North America

427,7 43,9 18,1 489,6

454,5 48,2 18,5 521,2

484,2 52,7 20,5 557,4

502,9 57,1 21,9 581,9

511,4 62,2 23,0 596,6

533,5 70,1 24,2 627,7

525,9 75,2 24,1 625,2

527,9 86,7 25,1 639,7

514,7 100,3 25,9 640,8

491,4 94,4 32,4 618,2

469,8 81,6 40,2 591,5

458,0 75,3 44,8 578,1

462,8 75,6 54,4 592,8

484,2 75,2 66,7 626,1

477,0 86,3 80,7 644,0

480,2 83,3 107,2 670,7

478,8 75,4 128,0 682,2

480,7 74,6 151,0 706,3

483,0 78,6 147,1 708,7

496,1 83,8 148,3 728,3

498,7 85,6 145,9 730,2

482,3 85,6 136,9 704,8

467,3 90,2 143,0 700,5

459,1 95,0 142,7 696,7

429,0 92,5 143,1 664,5

416,6 92,6 146,3 655,6

422,9 93,0 153,7 669,6

413,0 97,0 153,7 663,7

397,0 102,0 153,8 652,9

387,5 106,4 154,4 648,3

383,6 111,9 150,5 646,0

382,1 115,5 162,6 660,1

380,0 120,7 169,7 670,4

368,1 125,1 173,5 666,7

352,6 121,0 165,2 638,8

352,6 126,9 171,2 650,8

349,2 126,1 176,6 651,9

346,9 135,0 178,4 660,2

338,4 142,7 188,8 669,8

329,8 147,6 190,7 668,0

-2,5% 3,5% 1,0% -0,3%

8,5% 3,8% 4,9% 17,3%

Argentina 13,8 Brazil 4,8 Colombia 10,1 Ecuador 0,4 Peru 3,2 Trinidad & Tobago 7,0 Venezuela 183,7 Other S. & Cent. America 2,2 Total S. & Cent. America 225,2

14,6 5,8 9,9 0,4 3,2 8,0 178,3 2,5 222,8

16,0 7,3 9,6 0,3 3,6 9,3 187,4 3,6 237,1

17,5 8,0 8,8 0,3 3,8 10,0 191,3 3,9 243,5

18,1 8,8 10,7 0,2 3,7 8,2 190,3 3,9 243,7

20,0 8,3 11,2 0,2 3,7 7,3 196,5 3,0 250,2

21,6 8,7 11,1 0,2 3,1 6,7 188,8 3,7 244,0

22,2 8,5 10,1 4,0 3,3 7,4 172,5 4,0 232,0

21,6 8,7 9,5 10,7 3,6 8,7 180,0 4,0 246,6

21,1 9,0 8,7 9,1 3,9 9,8 159,3 3,8 224,6

20,3 8,8 8,1 8,3 3,6 11,3 125,9 3,5 189,7

20,4 8,6 7,6 9,7 3,8 11,1 123,5 3,5 188,1

22,1 8,3 7,1 9,4 4,5 12,0 120,2 3,0 186,6

23,2 8,2 6,8 10,4 7,5 12,0 115,9 2,9 186,9

24,3 8,5 6,4 11,0 9,5 11,2 126,2 3,0 200,0

25,3 9,4 6,5 10,6 9,7 11,1 116,3 3,6 192,4

25,7 10,9 6,9 10,9 9,6 9,9 112,7 3,9 190,5

25,6 13,3 7,3 10,9 9,7 9,2 101,6 4,6 182,1

25,7 16,9 7,8 12,3 8,4 8,4 96,4 4,5 180,4

25,1 23,6 8,6 13,3 9,1 8,9 96,7 4,4 189,8

24,2 27,8 9,1 14,6 9,3 9,1 90,5 4,3 188,8

22,9 29,3 15,3 15,2 8,8 8,7 97,3 4,2 201,7

22,6 29,1 19,4 9,0 8,1 8,0 98,6 4,0 198,8

23,7 28,5 19,0 15,8 7,0 7,8 103,5 3,6 208,9

24,2 30,4 20,3 14,6 6,5 7,7 103,7 3,5 211,0

25,4 32,3 22,3 14,9 6,4 7,8 115,9 3,6 228,4

25,9 31,9 21,5 15,6 5,7 7,6 129,3 3,6 241,0

29,0 32,3 22,2 16,7 5,8 7,3 129,6 3,6 246,5

31,1 32,9 22,9 17,9 6,3 6,8 134,0 3,9 255,7

34,5 34,3 23,0 19,7 6,3 7,1 142,0 4,3 271,2

37,5 35,5 29,5 20,1 6,1 7,0 152,4 4,6 292,8

40,8 40,2 31,8 20,0 6,0 7,0 162,2 5,0 312,9

43,4 43,1 33,2 20,2 5,9 6,7 171,4 5,3 329,1

44,0 49,8 38,5 19,6 5,7 6,7 181,0 6,2 351,4

41,8 56,3 41,6 19,5 5,2 7,0 167,0 6,2 344,5

40,4 63,2 35,3 20,9 4,9 6,8 171,6 6,6 349,6

41,5 66,3 31,0 21,2 4,8 6,5 166,4 7,0 344,8

40,9 74,4 29,7 20,4 4,8 7,5 165,4 7,9 351,0

40,2 77,0 27,9 21,7 4,5 7,9 134,9 7,9 322,0

37,9 76,5 27,3 27,3 4,4 7,4 153,5 7,7 342,0

-5,9% -0,7% -2,1% 25,8% -1,3% -6,1% 13,8% -2,8% 6,2%

1,0% 2,0% 0,7% 0,7% 0,1% 0,2% 4,0% 0,2% 8,8%

Azerbaijan Denmark Italy Kazakhstan Norway Romania Russian Federation Turkmenistan United Kingdom Uzbekistan Other Europe & Eurasia Total Europe & Eurasia

n/a 2,3 n/a 12,8 n/a n/a 0,1 n/a 266,7 281,9

n/a 1,9 n/a 13,1 n/a n/a 0,1 n/a 289,7 304,7

n/a 1,7 n/a 13,5 n/a n/a 0,1 n/a 313,8 329,0

n/a 1,6 n/a 13,5 n/a n/a 0,1 n/a 335,5 350,7

n/a 1,6 n/a 13,5 n/a n/a 0,1 n/a 355,1 370,3

n/a 1,5 n/a 13,7 n/a n/a 0,2 n/a 379,7 395,0

n/a 1,4 n/a 0,3 14,1 n/a n/a 0,2 n/a 402,7 418,6

n/a 0,1 1,2 n/a 1,6 14,4 n/a n/a 0,3 n/a 425,9 443,5

n/a 0,1 1,1 n/a 1,6 14,6 n/a n/a 0,4 n/a 454,6 472,4

n/a 0,1 1,1 n/a 1,7 14,8 n/a n/a 0,4 n/a 484,4 502,5

n/a 0,2 1,2 n/a 9,2 15,0 n/a n/a 1,6 n/a 516,0 543,2

n/a 0,2 1,3 n/a 13,7 15,1 n/a n/a 12,2 n/a 544,2 586,6

n/a 0,5 1,2 n/a 14,0 15,0 n/a n/a 38,3 n/a 569,5 638,6

n/a 0,4 1,5 n/a 17,4 14,1 n/a n/a 54,0 n/a 595,7 683,1

n/a 0,4 1,7 n/a 19,5 12,7 n/a n/a 77,9 n/a 610,7 722,9

n/a 0,3 1,7 n/a 25,1 12,0 n/a n/a 80,5 n/a 627,0 746,6

n/a 0,8 1,5 n/a 24,3 12,1 n/a n/a 89,5 n/a 631,8 760,0

n/a 1,7 1,8 n/a 25,2 12,2 n/a n/a 103,2 n/a 636,6 780,7

n/a 2,2 2,2 n/a 31,4 12,1 n/a n/a 115,0 n/a 642,3 805,1

n/a 2,3 2,3 n/a 36,0 11,9 n/a n/a 126,1 n/a 638,8 817,4

13,2 2,9 2,4 22,7 39,2 11,3 542,3 6,8 127,6 2,3 36,5 807,2

13,1 3,6 2,6 23,3 43,0 10,7 561,2 6,6 127,1 2,5 36,8 830,4

13,9 4,6 3,9 24,1 50,1 10,0 569,5 6,5 123,4 2,7 35,7 844,3

13,7 4,7 4,8 25,0 57,0 9,8 568,8 5,7 114,5 2,4 34,7 841,2

13,2 5,5 4,6 25,4 74,9 9,6 552,2 5,8 91,7 2,7 33,5 819,1

12,5 6,0 4,7 25,8 82,1 8,1 515,9 5,7 91,6 2,8 33,2 788,4

11,7 7,0 4,3 26,6 93,8 7,0 461,9 5,4 91,3 2,8 33,1 745,0

11,1 7,8 4,5 25,8 106,9 6,8 398,8 5,2 94,3 3,3 31,3 695,7

10,3 8,3 4,6 23,0 114,1 6,9 354,9 4,4 100,2 4,0 29,0 659,7

9,6 9,1 4,9 20,3 128,6 7,0 317,6 4,2 126,5 5,5 29,4 662,6

9,2 9,2 5,2 20,6 138,4 7,0 310,8 4,1 129,9 7,6 27,7 669,5

9,1 10,1 5,5 23,0 154,7 6,9 302,9 4,4 129,7 7,6 26,3 680,1

9,2 11,4 6,0 25,8 156,2 6,8 307,4 5,4 127,9 7,9 25,2 689,0

11,4 11,4 5,6 25,9 149,6 6,6 304,3 6,4 132,6 8,2 24,3 686,4

13,8 14,7 5,0 30,1 149,7 6,4 304,8 7,1 137,4 8,1 22,7 699,7

14,0 17,8 4,6 35,3 160,2 6,3 323,3 7,2 126,2 7,5 22,4 724,8

14,9 16,9 4,1 40,1 162,0 6,2 348,1 8,0 116,7 7,2 22,3 746,6

15,4 18,1 5,5 48,2 157,3 6,1 379,6 9,0 115,9 7,2 23,7 786,1

15,5 18,1 5,6 52,4 153,0 5,9 421,4 10,0 106,1 7,1 24,0 819,1

15,7 19,3 5,4 60,5 149,9 5,7 458,7 10,1 95,4 6,6 23,4 850,7

1,3% 6,6% -2,2% 15,5% -2,1% -3,1% 8,9% 0,5% -10,0% -7,8% -2,7% 3,9%

0,4% 0,5% 0,1% 1,6% 3,9% 0,1% 11,9% 0,3% 2,5% 0,2% 0,6% 22,0%

Iran Iraq Kuwait Oman Qatar Saudi Arabia Syria United Arab Emirates Yemen Other Middle East Total Middle East

95,7 64,7 119,0 11,2 111,0 13,6 3,0 418,2

106,9 68,6 125,6 13,9 130,8 17,4 3,3 466,5

130,5 60,5 126,4 2,8 15,5 141,3 18,5 3,6 499,1

142,8 74,2 133,1 12,0 16,3 154,2 1,1 24,1 3,9 561,8

169,3 74,9 140,9 16,2 17,1 162,7 2,6 29,0 3,9 616,6

192,6 76,3 151,8 16,4 17,4 192,2 4,2 36,9 3,9 691,7

228,7 83,4 162,6 14,6 20,6 240,8 5,3 53,7 3,8 813,4

253,7 295,4 303,2 72,4 99,4 97,3 167,4 153,8 129,9 14,0 14,5 14,4 23,2 27,3 24,8 304,2 384,0 429,7 5,8 5,5 6,4 63,3 70,7 79,3 3,5 3,4 3,4 907,5 1054,1 1088,3

269,5 297,0 285,6 264,8 160,5 111,7 119,5 116,0 126,6 171,7 106,4 109,9 100,8 108,8 129,6 16,9 18,2 16,8 15,6 14,6 20,9 23,4 20,8 23,2 24,2 359,3 437,3 468,4 424,4 488,0 9,6 10,0 9,1 8,9 8,3 82,6 94,6 97,3 89,2 89,3 3,1 2,9 2,9 2,8 2,6 979,9 1112,8 1117,8 1064,2 1088,7

74,2 131,1 86,8 14,1 22,8 509,8 7,9 84,8 2,7 934,2

66,2 44,5 58,6 16,3 19,9 506,3 8,2 74,6 2,6 797,2

120,1 48,5 42,7 16,7 16,3 340,2 7,7 65,5 2,5 660,1

122,8 54,4 55,0 19,3 14,8 240,3 8,0 61,5 2,4 578,5

102,5 60,5 60,7 20,8 16,5 219,0 8,1 60,9 2,4 551,5

110,4 69,8 55,5 24,8 14,8 172,1 7,9 59,3 2,4 516,9

102,7 93,2 59,4 27,9 16,6 252,6 10,0 74,2 0,5 2,4 639,4

116,7 117,3 52,1 29,0 14,7 221,1 11,5 75,4 1,2 2,4 641,5

117,4 136,7 63,0 30,9 17,0 276,5 13,4 76,4 8,2 2,5 742,0

143,8 139,0 68,4 32,1 19,0 271,2 16,9 95,8 8,5 2,5 797,1

162,8 105,3 46,8 34,2 20,4 342,6 20,2 108,4 8,7 2,4 851,9

174,4 13,9 9,2 35,3 19,7 428,4 23,5 125,0 9,4 2,5 841,2

175,7 26,1 54,0 37,0 22,8 442,4 25,6 118,9 8,7 2,5 913,8

184,3 22,3 96,6 38,8 21,1 432,8 28,1 114,8 9,9 2,5 951,1

185,0 24,8 103,4 40,5 20,6 437,3 28,0 116,6 16,4 2,4 974,8

185,5 186,6 187,0 190,8 178,1 189,4 184,4 168,6 197,9 202,6 26,0 28,6 57,1 104,4 124,9 127,3 116,7 99,9 66,1 99,7 104,9 105,1 105,1 107,2 98,3 103,9 102,6 91,5 110,2 119,8 42,8 44,4 44,9 44,7 45,0 47,6 47,5 44,5 40,7 38,9 21,1 26,2 33,3 34,3 36,0 38,7 38,4 35,1 41,2 44,9 438,5 446,3 455,2 457,7 426,2 457,6 442,9 427,3 487,9 505,9 29,6 29,2 28,7 28,6 28,8 27,4 29,0 27,1 28,0 26,7 114,0 117,1 117,1 119,9 107,7 117,3 113,5 99,2 119,6 125,8 16,7 16,9 17,7 18,0 19,2 21,3 22,3 21,8 21,4 20,3 2,4 2,3 2,3 2,3 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 981,4 1002,7 1048,4 1107,9 1066,3 1132,8 1099,5 1017,2 1115,3 1186,6

2,3% 50,8% 8,7% -4,4% 9,0% 3,7% -4,7% 5,2% -5,4% 0,2% 6,4%

5,2% 2,6% 3,1% 1,0% 1,2% 13,1% 0,7% 3,3% 0,5% 0,1% 30,7%

Algeria Angola Cameroon Chad Rep. of Congo (Brazzavill Egypt Equatorial Guinea Gabon Libya Nigeria Sudan Tunisia Other Africa Total Africa

26,5 0,7 0,1 6,5 1,3 58,0 13,5 0,1 106,5

33,9 0,6 0,1 6,3 1,4 71,7 20,6 0,8 0,1 135,4

39,1 0,5 0,1 5,6 3,4 82,4 15,7 2,2 0,1 149,1

42,9 0,8 ^ 8,6 4,6 123,9 7,0 3,2 0,1 191,0

44,8 2,5 ^ 12,3 5,0 147,7 26,6 3,7 0,1 242,7

48,2 5,1 ^ 16,4 5,4 159,5 53,4 4,2 ^ 292,3

37,1 5,7 ^ 15,0 5,8 130,7 75,4 4,1 ^ 273,8

50,1 7,1 0,3 10,7 6,3 106,8 89,8 4,0 ^ 275,1

50,9 8,2 2,1 8,5 7,6 104,6 101,3 3,9 ^ 287,1

47,4 8,5 2,5 7,5 10,2 73,6 111,1 4,1 ^ 264,9

45,8 7,8 1,8 11,7 11,3 71,5 87,9 4,6 ^ 242,5

50,6 7,6 2,1 16,6 11,3 93,5 102,3 3,7 1,3 289,0

54,1 7,1 ^ 1,6 20,9 11,3 99,6 103,3 4,3 1,2 303,4

57,7 6,5 0,6 2,4 25,2 10,6 95,7 93,4 4,9 0,9 298,0

57,6 7,2 1,7 2,8 26,1 9,8 101,1 113,6 5,5 1,1 326,4

51,8 7,4 2,8 3,2 29,8 8,9 88,3 101,7 5,6 1,1 300,6

46,8 7,2 4,3 4,1 32,2 7,7 59,1 70,9 5,4 1,7 239,4

46,8 6,4 5,3 4,6 33,3 7,8 55,4 63,5 5,1 2,2 230,5

45,9 8,8 5,6 5,4 36,4 7,9 54,3 60,9 5,5 2,6 233,3

49,5 10,1 7,4 6,0 41,8 8,7 48,2 68,6 5,5 3,0 248,8

50,0 11,5 9,2 5,9 45,1 8,6 48,4 73,8 5,4 3,0 260,9

51,8 13,9 8,8 6,0 41,1 8,3 50,2 72,3 5,3 3,0 260,6

52,6 17,5 8,4 6,3 46,3 7,7 47,3 66,4 5,0 2,7 260,2

53,6 22,3 8,3 7,0 44,2 8,9 49,7 73,5 4,9 2,4 274,9

54,7 22,6 8,1 8,0 44,5 10,2 54,9 86,9 5,0 1,8 296,7

57,5 23,4 7,8 8,0 45,5 13,5 67,2 91,6 4,6 1,8 320,9

57,7 24,5 7,2 8,1 45,4 14,7 67,9 95,9 5,2 1,7 328,3

56,6 27,2 6,8 8,6 46,0 0,1 14,5 69,7 99,1 5,2 1,5 335,3

56,7 24,8 6,6 9,5 47,5 0,2 15,2 66,1 98,7 0,1 4,7 1,7 332,0

56,4 27,4 5,8 9,6 46,5 0,2 16,8 67,5 97,1 0,1 4,4 2,0 333,9

56,6 31,2 5,4 9,3 46,6 0,3 17,8 67,9 97,5 0,1 4,3 2,5 339,3

59,3 35,4 5,6 10,4 45,1 0,9 18,3 68,6 105,0 0,2 4,2 3,0 355,9

60,3 36,5 6,3 11,6 43,8 3,0 18,2 70,0 113,2 0,4 3,8 3,1 370,3

61,8 36,0 5,3 13,6 43,0 4,1 16,9 69,6 106,0 0,6 3,9 3,0 363,8

63,9 36,7 4,8 15,1 41,4 5,0 17,0 67,0 100,8 3,1 4,0 2,7 361,4

66,8 36,9 4,5 14,2 38,8 5,9 16,4 69,5 105,4 8,6 3,7 3,0 373,6

65,8 36,6 4,1 14,0 37,3 9,0 15,0 67,0 110,8 10,4 3,4 3,1 376,3

70,9 44,6 3,8 13,3 37,0 11,7 14,7 64,7 102,3 11,5 3,5 3,4 381,4

79,0 43,6 3,5 1,3 12,5 36,8 12,3 12,0 70,0 110,3 12,6 3,2 3,6 400,6

83,0 49,0 3,2 8,8 12,4 35,0 17,4 11,8 75,8 122,2 14,9 3,3 4,4 441,1

5,0% 12,3% -8,7% + -1,0% -4,9% 41,0% -2,1% 8,4% 10,8% 18,4% 2,6% 22,4% 10,1%

2,1% 1,3% 0,1% 0,2% 0,3% 0,9% 0,4% 0,3% 2,0% 3,2% 0,4% 0,1% 0,1% 11,4%

0,3 4,0 11,3 3,0 24,5 ^ 1,7 44,9

0,4 4,8 14,6 4,6 23,9 ^ 1,7 50,0

1,0 5,2 13,9 5,7 25,7 ^ 1,5 53,0

1,8 6,1 16,0 5,9 30,3 0,2 1,7 62,0

2,1 6,2 21,7 6,7 32,4 0,4 1,8 71,3

8,2 6,8 30,7 6,8 43,1 0,9 1,9 98,3

14,4 6,4 39,4 7,2 45,0 3,3 2,0 117,7

15,3 9,1 45,7 7,4 54,7 4,5 2,1 138,8

19,2 11,4 53,6 7,2 67,6 4,4 2,3 165,6

19,0 9,7 64,9 7,5 69,4 3,9 2,3 176,6

20,4 9,2 77,1 8,3 65,9 4,7 2,2 187,7

20,9 10,6 87,2 8,7 76,1 8,0 3,0 214,4

22,1 11,1 93,6 10,2 84,9 8,7 3,5 234,2

21,9 11,7 104,1 11,3 82,1 10,3 3,4 244,8

22,0 12,7 106,2 12,8 79,5 13,5 4,4 251,1

20,6 11,7 106,0 9,4 79,0 13,2 3,7 243,6

20,1 8,5 101,2 15,0 80,0 12,4 0,1 3,7 240,8

19,8 8,7 102,1 19,9 66,6 14,5 0,2 4,0 235,9

19,3 8,7 106,1 25,4 70,7 18,4 0,6 4,3 253,4

25,3 8,4 114,6 28,2 74,9 21,7 1,1 4,8 278,9

29,2 8,1 124,9 30,2 66,3 21,6 2,0 5,8 288,1

26,1 8,0 130,7 31,8 70,4 24,2 2,1 5,8 299,0

27,8 7,5 134,1 30,9 69,8 24,0 1,9 0,3 5,6 301,8

26,4 7,3 137,1 32,7 67,3 26,1 2,2 0,7 5,8 305,4

24,9 7,2 137,6 35,0 71,6 28,3 2,1 1,5 6,2 314,5

28,8 7,3 138,3 34,8 74,4 29,9 2,5 2,7 6,7 325,5

27,3 7,9 141,0 33,1 81,0 31,2 3,0 4,0 6,9 335,3

26,8 8,9 142,0 30,2 76,7 31,7 3,3 5,5 9,7 334,8

25,1 8,5 144,0 29,0 76,9 31,1 3,4 6,3 13,0 337,2

27,0 8,7 146,1 33,3 76,9 31,7 3,5 7,1 12,1 346,3

25,4 8,5 149,0 37,8 76,5 34,0 3,4 7,7 10,8 352,9

26,9 8,0 158,5 36,3 76,7 34,4 3,8 8,9 11,5 365,1

28,8 7,9 160,1 37,3 75,7 35,1 4,5 10,1 10,7 370,1

27,4 7,6 160,2 36,5 74,2 36,9 4,7 12,1 10,2 369,8

26,7 8,9 160,2 36,5 68,6 35,6 5,2 14,6 10,2 366,4

35,3 9,4 162,6 36,1 71,5 35,5 6,6 16,2 9,3 382,6

31,8 9,9 164,8 36,0 68,0 35,0 7,0 17,1 9,1 378,6

31,6 10,2 166,9 37,0 63,0 36,7 7,8 17,3 8,9 379,3

26,6 10,5 169,6 37,0 57,7 38,9 9,2 17,7 9,1 376,1

22,9 10,3 174,5 38,0 55,1 40,3 9,0 20,8 8,6 379,5

-13,9% -1,5% 2,9% 2,8% -4,5% 3,6% -2,2% 17,8% -5,1% 0,9%

0,6% 0,3% 4,5% 1,0% 1,4% 1,0% 0,2% 0,5% 0,2% 9,8%

TOTAL WORLD 1566,3 1700,6 1824,7 1990,9 2141,2 2355,2 2492,7 2636,6 2866,6 2875,2 2734,4 2969,0 3073,3 3103,1 3233,2 3087,9 2910,0 2795,7 2759,3 2814,6 2792,1 2935,8 2947,2 3069,1 3103,0 3170,6 3160,5 3189,8 3188,5 3237,1 3282,0 3376,9 Of which OECD 513,6 545,2 582,3 608,0 623,2 660,0 662,7 678,7 683,8 661,4 644,3 645,9 687,9 740,1 784,2 817,1 836,6 877,7 900,5 942,2 955,1 931,7 934,1 928,0 889,4 892,1 917,5 926,9 926,6 966,5 974,6 1006,6 OPEC 721,3 791,6 843,0 940,2 1035,6 1168,0 1266,8 1358,1 1534,9 1524,9 1347,4 1527,7 1551,1 1481,8 1541,2 1346,6 1139,7 967,2 876,9 858,1 810,9 940,6 932,1 1034,5 1109,0 1192,9 1202,3 1271,7 1304,2 1327,5 1340,8 1381,7 Non-OPEC £ 602,1 644,0 693,7 741,5 777,3 834,2 848,9 878,2 902,7 891,4 896,2 921,7 976,4 1049,8 1106,4 1138,2 1161,5 1215,9 1266,0 1343,7 1384,5 1379,9 1390,0 1410,9 1386,8 1407,2 1442,3 1467,0 1481,2 1545,9 1582,8 1641,8 Former Soviet Union 242,9 265,1 288,1 309,2 328,3 353,0 377,0 400,4 429,0 458,9 490,8 519,7 545,8 571,5 585,6 603,2 608,8 612,6 616,3 612,7 596,7 615,4 625,2 623,7 607,2 570,5 515,8 451,2 403,2 363,7 358,4 353,3

3477,3 1019,7 1445,5 1669,8 362,0

3546,0 3477,1 3614,0 3597,7 3575,2 3702,9 3867,9 1011,4 989,0 1011,2 999,6 1005,5 995,8 976,7 1506,9 1438,5 1519,0 1476,5 1387,8 1474,9 1588,2 1676,6 1668,8 1701,7 1696,7 1721,2 1714,5 1720,8 362,5 369,9 393,3 424,5 466,2 513,6 558,9

4,5% -1,9% 7,7% 0,4% 8,8%

100,0% 25,3% 41,1% 44,5% 14,4%

Australia Brunei China India Indonesia Malaysia Thailand Vietnam Other Asia Pacific Total Asia Pacific

BP Statistical Review, 2005.

3. Melléklet: Kőolajfogyasztás 1965

1966

1967

1968

1969

1970

1971

1972

1973

1974

1975

1976

1977

1978

1979

1980

1981

1982

1983

1984

1985

1986

1987

1988

1989

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

2002

2003

2004

2003

of total

USA Canada Mexico Total North America

548,9 53,8 14,2 617,0

575,7 56,7 14,8 647,1

595,8 60,6 15,8 672,1

635,5 64,5 17,3 717,2

667,8 67,1 18,2 753,1

694,6 71,6 19,6 785,8

719,3 73,5 20,7 813,5

775,8 77,4 23,2 876,4

818,0 81,7 24,7 924,3

782,6 83,0 28,4 894,0

765,9 81,1 32,0 879,0

822,4 85,4 35,4 943,2

865,9 86,3 36,6 988,7

888,8 88,0 41,0 1017,8

868,0 91,5 43,9 1003,4

794,1 90,1 48,7 932,9

746,0 84,2 52,6 882,8

705,5 75,4 53,7 834,6

704,9 70,5 52,2 827,5

723,3 71,2 55,8 850,2

720,2 71,2 57,8 849,1

749,3 71,4 57,3 878,0

764,8 74,1 60,4 899,4

796,7 78,0 60,6 935,3

795,3 81,0 64,9 941,2

781,8 79,8 67,7 929,4

765,6 75,3 70,4 911,3

782,2 76,8 71,2 930,2

789,3 77,1 72,9 939,3

809,8 78,4 79,6 967,9

807,7 79,8 73,2 960,8

836,5 848,0 863,8 888,9 897,6 896,1 897,4 82,1 85,2 86,7 87,2 88,1 90,5 92,2 75,6 79,1 82,8 82,4 85,7 85,0 81,5 994,3 1012,3 1033,3 1058,4 1071,4 1071,6 1071,1

912,3 95,9 83,7 1091,8

937,6 99,6 85,2 1122,4

2,8% 3,9% 1,8% 2,8%

24,9% 2,6% 2,3% 29,8%

22,0 14,9 3,3 3,4 0,7 3,6 9,3 26,3 83,4

22,7 16,2 3,7 3,9 0,7 4,5 9,4 28,7 89,8

23,2 16,8 3,9 3,9 0,7 4,5 9,5 30,5 93,1

23,7 20,1 4,1 4,4 0,9 4,6 10,0 30,4 98,3

24,7 22,1 4,4 4,2 0,9 4,5 10,0 32,5 103,4

21,9 25,1 4,6 4,8 1,1 4,7 10,4 33,7 106,3

23,5 27,8 5,2 5,2 1,2 4,7 10,9 34,5 113,0

23,2 31,9 5,4 6,0 1,2 4,0 11,8 36,0 119,5

23,2 39,6 5,1 5,9 1,4 4,7 13,0 37,7 130,5

23,1 42,9 4,9 6,5 1,6 5,5 12,7 36,8 133,9

21,9 44,4 4,3 6,5 1,5 5,8 12,2 36,3 132,8

22,9 47,8 4,5 7,0 1,7 5,8 13,5 37,1 140,3

24,0 48,9 4,6 6,9 2,1 5,8 16,9 37,9 147,2

23,4 53,4 4,9 7,0 2,2 5,8 18,1 39,4 154,1

25,2 56,5 5,2 7,4 2,3 6,1 18,9 40,1 161,6

22,9 55,0 5,1 7,8 3,0 6,6 19,5 40,3 160,1

21,6 52,5 5,1 8,1 3,3 6,7 19,2 40,3 156,8

20,9 52,8 4,9 7,7 3,6 6,6 19,2 39,9 155,6

21,2 50,6 4,8 8,1 3,3 5,7 18,7 39,4 151,7

21,1 51,0 4,7 7,7 3,3 5,9 17,3 39,8 150,9

19,0 51,7 4,6 7,7 4,1 5,7 17,2 37,7 147,8

20,5 56,3 4,8 7,9 4,2 6,1 18,2 38,4 156,3

21,8 57,6 5,1 8,6 4,2 6,7 18,1 39,9 162,0

21,8 58,9 5,6 9,0 4,2 6,5 18,9 41,9 166,8

19,8 59,5 6,3 8,9 4,3 5,8 17,9 45,1 167,7

18,3 58,4 6,6 9,5 4,2 5,8 18,4 45,7 166,8

19,4 59,0 6,8 9,6 4,7 5,4 18,6 44,9 168,3

19,6 62,1 7,4 10,6 4,6 5,6 19,7 46,1 175,6

19,6 62,9 8,0 10,8 4,8 5,9 19,4 47,3 178,5

19,4 65,7 8,8 11,1 5,2 6,4 19,6 50,2 186,4

19,5 69,2 9,7 11,8 5,1 7,2 20,0 51,2 193,7

20,4 74,1 10,6 12,2 5,7 7,4 19,0 52,4 201,8

21,2 79,9 11,2 12,3 6,5 7,3 20,4 53,9 212,7

22,1 83,2 11,4 12,0 6,6 7,4 21,6 55,3 219,6

21,0 85,7 11,5 10,6 6,0 7,5 21,3 55,2 218,9

20,3 85,8 10,8 10,5 5,8 7,4 22,5 55,1 218,1

19,1 87,5 10,5 11,1 5,9 7,0 24,8 55,6 221,5

17,1 85,5 10,3 10,0 5,9 6,9 27,0 56,0 218,8

17,5 82,0 10,6 10,0 6,1 6,6 23,9 57,2 213,7

18,7 84,2 10,7 10,1 6,3 7,2 26,3 58,3 221,7

6,6% 2,7% 1,5% 1,2% 4,1% 9,3% 10,0% 1,9% 3,7%

0,5% 2,2% 0,3% 0,3% 0,2% 0,2% 0,7% 1,5% 5,9%

5,5 n/a n/a 17,0 3,7 4,0 10,2 5,7 53,9 86,3 4,4 3,8 0,5 2,4 52,3 n/a n/a 25,3 5,2 5,4 2,7 7,1 n/a 2,3 14,2 18,9 8,0 5,0 n/a n/a 74,2 n/a 173,7 591,9

6,1 n/a n/a 17,5 4,2 4,4 11,6 6,9 57,7 96,5 4,8 4,1 0,5 2,7 57,7 n/a n/a 27,4 5,9 5,6 2,9 7,4 n/a 2,5 16,8 21,5 8,6 4,5 n/a n/a 79,5 n/a 186,6 644,0

6,5 n/a n/a 19,5 5,3 4,9 12,2 7,2 66,2 100,1 5,7 4,4 0,5 3,0 63,7 n/a n/a 28,0 6,1 6,1 3,2 8,4 n/a 2,8 20,3 21,0 9,3 5,6 n/a n/a 85,3 n/a 204,1 699,5

7,5 n/a n/a 21,9 6,3 5,4 13,6 8,2 71,8 112,4 5,8 4,6 0,5 3,4 70,3 n/a n/a 30,1 6,7 7,6 3,4 8,9 n/a 3,1 21,6 23,8 10,3 6,4 n/a n/a 90,4 n/a 218,1 762,1

8,3 n/a n/a 25,1 7,7 5,8 16,5 9,6 83,0 126,3 6,2 5,1 0,5 3,7 77,3 n/a n/a 32,9 7,4 8,4 3,9 9,9 n/a 3,3 24,6 26,8 11,2 7,1 n/a n/a 97,3 n/a 232,1 839,9

9,1 n/a n/a 27,9 9,0 7,0 18,4 10,8 94,3 138,7 6,7 5,9 0,6 4,1 87,3 n/a n/a 36,5 8,3 8,9 4,6 10,7 n/a 4,0 28,1 29,2 12,5 7,7 n/a n/a 103,6 n/a 256,3 930,1

10,1 n/a n/a 28,4 9,9 7,7 18,4 11,1 102,8 144,0 7,4 6,7 0,5 4,5 93,8 n/a n/a 36,0 8,2 9,4 5,4 10,9 n/a 4,4 30,9 27,4 13,3 9,0 n/a n/a 104,3 n/a 272,8 977,4

10,9 n/a n/a 31,1 10,3 8,4 19,4 11,9 114,1 152,2 8,6 7,3 0,6 5,0 98,2 n/a n/a 40,1 8,5 10,6 5,9 11,6 n/a 4,8 32,5 28,0 13,6 10,0 n/a n/a 110,5 n/a 295,6 1049,6

11,8 n/a n/a 31,5 10,8 9,5 17,9 13,3 127,3 162,2 10,0 8,2 0,7 5,4 103,6 n/a n/a 41,3 8,6 11,7 6,3 13,1 n/a 5,4 39,1 28,9 14,7 12,4 n/a n/a 113,2 n/a 318,0 1124,8

10,6 n/a n/a 28,1 11,3 9,7 16,0 11,6 121,0 147,0 9,4 8,9 0,6 5,4 100,8 n/a n/a 35,4 7,7 12,4 6,6 12,1 n/a 5,6 41,1 26,2 13,0 12,5 n/a n/a 105,3 n/a 350,2 1108,2

10,7 n/a n/a 26,5 12,0 10,7 15,7 11,9 110,4 142,6 9,9 10,0 0,6 5,2 94,5 n/a n/a 34,8 8,0 13,5 6,8 13,7 n/a 6,2 42,7 25,8 12,5 13,4 n/a n/a 92,0 n/a 365,4 1095,6

11,6 n/a n/a 28,0 12,4 11,3 16,7 12,8 119,5 154,0 10,6 10,5 0,6 5,3 98,8 n/a n/a 39,2 9,0 14,9 7,1 15,2 n/a 6,5 48,3 29,0 13,0 15,4 n/a n/a 91,4 n/a 375,8 1157,0

11,1 n/a n/a 28,0 12,9 11,9 16,6 12,5 114,6 152,5 10,8 11,2 0,6 5,7 96,1 n/a n/a 37,6 8,9 15,9 7,1 16,5 n/a 6,8 45,5 28,0 13,1 16,6 n/a n/a 92,0 n/a 390,7 1163,1

12,0 n/a n/a 29,0 13,3 12,3 16,1 12,5 119,0 158,1 11,7 12,4 0,6 6,0 99,8 n/a n/a 38,4 9,3 17,1 7,4 18,4 n/a 7,0 46,4 26,4 13,4 15,3 n/a n/a 94,0 n/a 410,8 1206,8

12,5 n/a n/a 27,6 13,7 12,5 15,9 13,3 118,3 163,2 12,4 11,6 0,6 6,4 103,2 n/a n/a 41,3 9,6 17,4 8,1 19,6 n/a 7,2 49,1 27,3 12,9 14,7 n/a n/a 94,5 n/a 419,2 1232,0

12,2 n/a n/a 26,6 14,0 11,6 13,6 12,8 109,9 147,3 12,4 11,3 0,6 5,7 97,9 n/a n/a 38,6 9,3 17,1 8,5 18,6 n/a 6,7 52,2 24,8 12,8 14,8 n/a n/a 80,8 n/a 437,5 1197,4

11,0 n/a n/a 24,5 12,5 11,4 12,8 12,3 99,0 133,4 11,9 10,8 0,5 5,1 95,7 n/a n/a 35,7 8,7 16,1 8,8 16,7 n/a 6,6 50,4 22,4 11,9 15,4 n/a n/a 74,7 n/a 440,3 1148,5

10,5 n/a n/a 23,3 12,1 10,4 11,0 11,3 91,5 125,9 11,9 10,2 0,5 4,4 90,7 n/a n/a 31,0 8,3 15,2 9,5 16,4 n/a 6,0 47,8 20,5 11,2 16,5 n/a n/a 75,6 n/a 438,1 1109,6

10,1 n/a n/a 21,1 11,6 10,2 10,4 10,5 89,4 123,1 11,4 9,7 0,5 4,0 89,2 n/a n/a 29,1 8,3 15,7 9,5 14,6 n/a 5,9 47,8 18,4 12,3 16,2 n/a n/a 72,4 n/a 433,5 1084,9

9,8 n/a n/a 20,4 11,2 10,8 10,4 10,6 85,9 122,5 11,7 10,1 0,5 3,9 84,9 n/a n/a 28,7 8,6 16,1 9,5 14,0 n/a 6,2 44,8 17,5 11,8 17,0 n/a n/a 89,6 n/a 432,6 1089,1

9,8 8,2 25,2 20,8 10,4 10,6 10,7 10,8 84,3 126,3 12,0 10,3 0,5 3,9 84,4 20,5 8,6 29,2 9,0 16,4 8,8 15,0 244,5 6,2 42,9 18,4 12,0 16,8 4,8 63,0 77,4 11,4 46,2 1079,1

10,4 8,6 29,8 23,5 10,9 10,2 10,5 11,3 86,0 133,3 12,2 9,5 0,5 4,9 86,5 18,7 7,2 32,4 9,3 16,9 9,5 16,2 247,6 6,0 42,7 18,7 13,2 18,3 3,5 63,3 77,4 11,7 45,4 1105,7

10,7 8,1 29,5 23,7 10,5 10,3 9,6 11,2 86,6 129,5 13,2 10,0 0,6 4,3 90,1 18,1 7,9 32,4 9,7 17,1 8,9 17,8 249,8 5,9 44,7 17,1 12,4 21,0 3,5 65,9 75,2 11,1 44,6 1110,7

10,6 8,3 28,6 24,4 11,1 9,9 9,5 11,0 86,0 129,4 13,7 9,2 0,6 3,8 91,7 18,2 7,6 34,5 9,2 17,5 8,7 16,6 248,0 5,7 45,8 16,3 12,4 22,3 3,5 60,6 80,0 13,7 46,3 1114,6

10,4 8,1 26,8 24,4 10,8 9,4 9,2 11,0 88,4 121,6 15,0 8,9 0,7 4,0 93,8 18,6 7,8 33,9 9,0 17,3 11,3 17,2 252,8 5,7 48,1 16,5 11,9 20,8 3,5 58,0 81,7 13,1 44,1 1113,7

10,8 8,5 24,8 24,8 8,8 8,4 9,0 11,0 89,4 127,3 15,7 9,3 0,6 4,4 93,6 21,5 7,5 35,0 9,2 15,8 11,1 18,7 249,7 5,0 48,7 16,4 12,8 22,1 4,4 63,0 82,9 12,6 46,3 1128,9

11,6 8,2 24,0 26,5 5,9 7,1 9,1 10,6 94,6 133,1 15,8 8,0 0,6 4,9 92,4 21,7 8,2 35,8 8,7 14,9 11,5 15,6 243,4 4,4 49,4 15,5 13,0 22,1 5,0 57,5 82,5 11,0 30,4 1102,9

11,3 8,1 21,2 27,1 6,0 6,8 9,0 10,3 94,4 134,3 16,1 8,1 0,7 5,1 94,5 20,3 4,5 36,5 9,0 13,6 12,8 12,7 224,4 3,9 52,8 16,4 13,1 23,5 4,9 42,6 83,6 9,1 25,4 1062,1

11,4 8,2 14,0 26,5 6,2 6,9 9,5 9,9 91,1 136,3 16,7 7,7 0,7 5,1 92,6 15,7 3,9 36,4 9,5 14,0 12,0 12,1 188,6 3,2 51,3 16,1 12,3 27,0 3,2 24,8 84,0 8,1 22,0 987,0

11,3 8,1 12,8 27,0 5,8 7,1 10,1 10,4 88,2 135,1 16,9 8,1 0,7 5,6 92,5 12,3 3,6 36,4 9,6 14,8 12,0 11,2 162,7 3,3 53,5 17,0 12,7 25,8 3,0 19,8 82,9 7,2 19,1 946,6

11,3 8,5 12,3 26,4 5,6 8,0 10,5 9,9 89,0 135,1 17,6 7,7 0,8 5,7 95,5 12,0 3,2 38,0 9,6 14,9 13,0 13,5 146,1 3,2 56,3 16,1 11,8 28,4 2,7 18,9 81,9 6,7 18,8 939,1

11,6 7,0 9,3 29,4 5,6 8,4 11,4 10,3 91,0 137,4 18,2 7,1 0,8 6,0 94,2 10,2 3,3 37,4 10,1 17,2 12,2 13,0 130,1 3,4 58,7 17,4 12,2 29,8 3,0 14,2 83,9 7,4 19,9 930,9

11,9 6,0 9,6 30,3 4,4 8,0 11,1 10,2 91,7 136,5 18,4 7,1 0,9 6,6 94,6 10,3 3,3 39,5 10,3 18,2 13,9 13,7 129,1 3,4 62,0 16,1 12,8 30,0 3,0 13,8 81,3 6,7 21,8 936,1

12,3 7,5 8,3 31,6 4,8 8,3 10,7 10,5 95,0 136,6 18,2 7,4 0,9 7,4 94,7 8,5 3,8 39,4 10,0 19,9 15,5 12,0 123,7 3,8 66,4 16,2 13,0 29,6 3,4 14,3 80,7 7,0 21,6 942,7

12,1 7,4 7,0 32,4 4,5 8,2 10,6 10,7 96,4 132,4 18,7 7,1 0,9 8,3 94,4 7,0 3,1 40,6 10,1 19,9 15,9 9,5 126,2 3,4 68,4 16,1 12,6 29,5 3,6 12,7 79,8 7,2 21,4 937,9

11,8 6,2 6,6 33,9 3,9 7,9 10,4 10,7 94,9 129,8 19,9 6,8 0,9 8,2 93,5 7,4 2,4 41,7 9,4 20,0 15,5 10,0 123,5 3,4 70,0 15,2 12,2 31,1 3,5 12,0 78,9 6,8 21,0 929,5

12,8 3,7 5,9 32,2 4,0 8,3 9,8 10,5 95,5 131,6 20,1 6,7 0,9 9,0 92,8 8,9 2,7 43,7 9,7 19,2 15,8 10,6 122,3 3,2 72,7 15,2 13,1 29,9 3,7 12,7 78,8 7,0 21,7 934,6

13,0 3,6 5,2 33,5 4,2 8,2 9,6 10,9 92,9 127,4 20,2 6,4 0,9 8,8 92,9 9,3 2,5 43,8 9,4 19,4 16,2 10,6 123,5 3,5 73,8 15,2 12,4 30,6 4,0 12,4 77,8 6,8 22,4 931,4

14,1 4,2 6,1 36,4 4,3 8,7 9,2 11,4 93,1 125,1 19,6 6,1 0,9 8,5 92,1 8,8 2,4 44,1 9,9 19,9 15,2 9,4 124,7 3,3 75,5 15,9 12,1 31,2 4,5 15,4 78,9 6,0 23,6 940,8

13,7 4,5 7,5 38,1 4,6 9,5 9,1 10,6 94,0 123,6 20,0 6,3 0,9 8,7 89,5 9,6 2,5 46,2 9,6 21,3 15,7 10,1 128,5 3,5 77,6 15,3 12,0 32,0 4,9 17,4 80,8 6,0 24,0 957,3

-3,0% 7,3% 22,8% 4,5% 5,2% 9,6% -1,8% -7,0% 0,9% -1,2% 2,0% 2,2% 4,3% 2,1% -2,8% 9,1% 2,9% 4,8% -3,5% 7,1% 3,3% 7,0% 3,1% 5,1% 2,8% -3,9% -0,4% 2,4% 8,9% 13,0% 2,4% -0,9% 1,4% 1,8%

0,4% 0,1% 0,2% 1,0% 0,1% 0,3% 0,2% 0,3% 2,5% 3,3% 0,5% 0,2% Š 0,2% 2,4% 0,3% 0,1% 1,2% 0,3% 0,6% 0,4% 0,3% 3,4% 0,1% 2,1% 0,4% 0,3% 0,8% 0,1% 0,5% 2,1% 0,2% 0,6% 25,4%

Iran Kuwait Qatar Saudi Arabia United Arab Emirates Other Middle East Total Middle East

10,0 5,2 ^ 19,6 ^ 12,8 47,6

11,1 5,0 ^ 19,7 ^ 13,5 49,3

12,2 4,8 0,1 19,9 ^ 14,1 51,2

13,5 4,7 0,1 20,1 0,1 14,8 53,2

14,9 4,5 0,1 20,3 0,1 15,5 55,5

16,5 4,4 0,1 20,4 0,2 16,3 57,9

18,2 4,3 0,1 20,6 0,2 17,1 60,5

20,1 4,7 0,1 22,0 0,3 18,2 65,4

23,5 4,4 0,1 23,3 0,5 19,1 71,0

25,0 4,0 0,2 24,4 0,7 19,5 73,9

28,4 3,1 0,2 18,4 1,1 20,2 71,4

29,9 3,7 0,3 21,5 1,6 21,9 78,9

31,8 3,5 0,4 25,0 2,4 23,4 86,6

32,1 3,8 0,4 26,9 2,7 25,6 91,6

34,4 4,3 0,4 32,7 2,9 29,5 104,2

31,0 4,3 0,5 29,9 5,4 30,5 101,7

28,0 5,8 0,6 35,2 5,9 34,0 109,5

30,5 6,6 0,7 38,8 6,4 34,2 117,1

36,7 7,3 0,8 43,1 6,3 34,1 128,3

39,8 7,8 0,9 44,6 6,0 35,9 134,9

43,6 8,0 1,4 44,9 7,4 37,5 142,9

42,3 8,2 1,7 44,3 8,9 39,5 145,0

43,7 8,0 1,9 46,2 9,5 39,9 149,1

38,2 7,7 1,1 46,9 11,5 42,9 148,3

43,7 7,5 1,2 45,9 11,7 43,9 153,9

47,1 5,5 1,3 52,3 12,7 47,1 166,0

49,0 3,7 1,1 56,6 16,5 44,9 171,8

50,0 5,6 1,2 52,7 16,9 49,0 175,3

50,9 5,0 1,2 53,9 17,2 52,6 180,9

53,4 6,2 1,3 59,0 18,2 55,5 193,7

58,4 6,5 1,4 56,1 18,0 58,8 199,3

60,6 6,3 1,5 59,1 18,0 59,3 204,8

59,0 6,9 1,7 61,3 17,8 61,9 208,7

55,9 9,1 1,7 65,9 14,4 63,5 210,6

57,3 10,3 1,7 67,1 13,5 64,5 214,5

61,1 10,4 1,7 68,8 12,2 65,7 220,0

60,8 10,5 2,1 69,1 13,8 67,4 223,8

65,8 11,4 3,2 70,0 14,4 68,9 233,6

69,7 12,2 3,0 74,7 15,0 63,8 238,4

73,3 13,7 3,3 79,6 15,6 65,4 250,9

5,1% 12,9% 9,1% 6,6% 4,0% 2,5% 5,2%

1,9% 0,4% 0,1% 2,1% 0,4% 1,7% 6,7%

Algeria Egypt South Africa Other Africa Total Africa

1,3 6,9 5,6 12,3 26,1

1,7 7,4 6,1 13,4 28,6

1,6 6,1 6,6 14,5 28,8

1,7 6,3 7,2 15,4 30,6

1,8 4,7 7,9 17,1 31,5

2,0 6,1 8,6 18,5 35,2

2,3 6,3 9,4 19,4 37,3

2,5 7,2 10,2 20,9 40,8

2,7 6,7 11,3 22,5 43,2

3,0 7,4 11,0 23,0 44,5

3,4 8,2 11,7 22,6 45,9

3,9 9,7 11,8 26,9 52,3

4,4 10,4 11,7 28,9 55,4

4,5 10,7 12,3 30,9 58,5

5,4 11,8 11,6 33,5 62,3

5,5 13,2 12,0 35,8 66,4

5,9 15,2 13,0 37,2 71,2

6,2 17,2 13,1 39,8 76,5

7,0 19,0 13,3 39,8 79,1

7,8 20,5 14,4 37,6 80,3

8,0 20,8 14,1 39,1 82,0

8,1 20,9 13,6 38,3 80,8

8,2 21,7 14,4 39,4 83,7

8,2 22,0 15,9 41,2 87,3

8,6 22,9 16,5 42,7 90,6

9,2 23,8 16,6 44,2 93,8

9,1 23,4 16,7 45,4 94,5

9,1 22,7 17,3 47,9 97,0

9,1 21,6 18,0 49,3 98,0

8,7 21,5 18,8 51,6 100,5

8,4 23,3 20,1 52,0 103,7

8,1 24,6 20,7 52,8 106,2

8,0 26,0 21,0 54,3 109,2

8,2 27,3 21,3 56,2 113,0

8,1 27,8 21,8 58,1 115,8

8,5 27,2 22,5 58,3 116,5

8,8 26,1 23,0 58,6 116,4

9,7 25,2 23,6 58,9 117,5

10,1 25,9 24,2 60,0 120,2

10,7 26,7 24,9 62,1 124,3

5,3% 3,0% 2,8% 3,5% 3,4%

0,3% 0,7% 0,7% 1,6% 3,3%

16,9 11,0 2,1 12,6 6,1 87,9 2,0 2,7 3,8 4,2 3,8 1,3 2,2 2,3 4,5 163,4

18,1 14,1 2,3 14,1 5,9 100,0 2,4 3,0 3,9 4,6 4,5 1,9 2,6 2,7 6,8 186,9

19,8 13,9 2,8 14,6 5,7 122,9 2,4 3,2 4,3 5,1 5,6 3,3 3,1 3,0 8,9 218,6

21,9 15,2 3,0 16,3 6,0 142,7 2,5 3,3 4,9 5,9 7,0 4,9 3,6 4,0 9,5 250,7

23,4 20,4 3,6 19,6 6,4 169,0 2,5 3,4 4,6 6,3 6,9 6,7 4,4 4,3 11,1 292,6

24,5 28,2 3,9 19,5 6,8 199,1 2,9 4,0 4,6 7,2 7,5 8,4 5,3 5,1 11,6 338,4

25,8 38,4 4,1 20,5 7,0 219,7 3,1 4,1 4,3 8,3 6,6 9,5 7,5 5,6 10,1 374,6

25,8 0,8 44,2 4,7 22,1 8,0 234,4 3,5 4,4 3,6 8,2 8,3 9,9 8,1 7,1 10,6 403,4

28,2 0,9 53,8 4,9 23,3 9,3 269,1 4,1 4,7 3,6 9,6 7,7 12,2 10,3 7,5 10,4 459,5

29,0 1,0 61,9 5,0 22,8 10,0 258,9 4,1 4,1 3,9 9,0 7,6 12,6 9,4 7,7 7,9 454,8

28,6 1,1 68,3 4,7 23,3 11,4 244,0 4,5 4,7 4,1 9,7 7,4 14,2 10,8 8,3 7,7 452,6

29,8 1,2 78,0 5,5 24,6 12,1 253,5 4,9 4,2 4,1 10,0 8,7 16,0 13,8 8,7 5,4 480,4

31,0 1,2 82,4 6,0 26,4 14,5 260,4 5,5 4,3 4,3 10,9 8,7 19,0 15,4 9,8 5,8 505,4

30,8 1,3 91,3 6,2 28,7 16,2 262,7 6,0 4,3 4,5 11,2 8,9 21,7 17,9 11,0 6,7 529,3

31,3 1,4 91,1 6,3 31,0 17,6 265,1 7,2 4,3 4,8 11,6 9,6 24,4 18,0 11,1 7,4 542,3

29,7 1,6 88,0 6,5 31,6 19,7 237,7 8,1 4,2 5,1 10,9 9,5 24,1 19,7 11,6 8,4 516,3

29,2 1,6 84,8 6,9 34,0 21,5 223,9 8,4 4,0 5,4 10,2 10,9 23,9 18,0 11,0 8,1 501,9

28,4 1,5 82,4 6,7 35,4 22,2 207,8 9,0 3,9 6,0 9,8 10,7 23,7 17,4 10,0 8,5 483,3

27,3 1,3 84,7 5,9 37,2 21,5 207,2 9,6 3,8 6,6 10,3 11,2 24,7 17,3 11,2 9,1 488,9

28,5 1,6 86,5 5,5 39,9 22,9 218,0 9,4 3,9 7,1 8,4 11,9 24,8 17,1 11,6 9,2 506,3

27,0 1,7 90,3 5,2 43,3 22,0 206,3 9,4 3,7 7,7 7,4 12,0 26,1 16,9 11,0 9,2 499,2

28,2 1,7 100,0 5,0 45,5 22,1 208,5 9,4 4,0 8,2 7,8 14,2 28,4 19,0 11,3 9,4 522,7

28,7 1,7 105,3 4,9 47,0 24,1 209,3 9,6 4,3 8,9 9,1 14,7 29,8 19,9 12,8 9,3 539,3

29,9 1,8 110,2 5,6 51,5 25,0 224,7 10,1 4,4 9,6 9,8 17,1 35,6 23,2 14,5 9,4 582,4

31,1 2,0 112,3 6,0 55,8 26,4 232,9 10,9 4,6 10,3 11,0 19,5 41,0 26,0 17,0 9,0 615,7

31,6 1,9 110,3 6,3 57,9 29,8 247,7 13,0 4,9 10,7 11,5 23,3 49,5 26,8 19,6 9,6 654,5

30,8 1,7 117,9 6,3 58,9 32,2 252,1 13,9 4,9 11,4 11,1 23,7 59,9 27,6 21,4 8,9 682,5

30,9 1,8 129,0 8,1 62,1 35,1 257,5 14,0 5,2 12,4 13,7 24,7 72,3 28,4 23,6 9,6 728,4

32,7 2,1 140,5 8,3 62,7 37,6 251,9 15,6 5,2 13,5 14,1 26,7 79,3 30,2 26,8 10,4 757,6

34,0 2,2 149,5 8,9 67,4 37,0 267,4 17,4 5,6 14,5 14,9 30,6 87,0 32,3 29,8 10,7 809,2

35,3 2,9 160,7 9,5 75,2 39,1 267,6 17,9 5,8 15,8 16,8 32,0 94,8 34,7 34,7 11,7 854,5

35,9 2,9 174,4 9,3 81,1 42,4 268,8 19,0 5,9 16,6 17,5 30,3 101,4 34,8 37,5 13,5 891,3

37,0 3,3 185,6 9,2 86,5 45,9 265,0 20,2 6,1 17,0 18,8 32,4 111,4 36,0 37,8 14,3 926,6

37,0 3,7 190,3 8,8 92,5 43,5 253,6 19,0 6,1 17,6 19,1 33,3 93,9 37,2 35,4 15,6 906,6

38,0 3,3 207,2 9,3 100,3 46,8 257,3 20,3 6,3 18,2 18,0 31,6 100,7 39,9 35,4 15,9 948,3

37,7 3,2 230,1 9,7 106,1 50,2 255,5 20,4 6,2 18,8 16,6 33,5 103,2 39,8 34,8 17,5 983,2

38,1 38,0 3,9 3,9 232,2 246,9 11,7 12,9 107,0 111,3 51,9 53,1 247,5 243,6 20,6 22,5 6,3 6,6 18,3 17,9 16,5 15,6 36,4 35,5 103,1 104,7 39,2 40,1 33,1 36,4 18,4 19,4 984,2 1008,2

38,3 4,0 266,4 13,0 113,1 53,9 248,9 22,2 6,9 15,8 15,5 33,9 105,6 41,1 40,0 18,3 1036,8

38,8 4,2 308,6 15,3 119,3 54,7 241,5 23,3 7,0 14,4 15,8 38,1 104,8 41,5 43,6 19,5 1090,5

1,3% 3,8% 15,8% 17,9% 5,5% 1,4% -3,0% 5,2% 2,2% -9,1% 2,2% 12,4% -0,8% 0,9% 9,2% 6,6% 5,2%

1,0% 0,1% 8,2% 0,4% 3,2% 1,5% 6,4% 0,6% 0,2% 0,4% 0,4% 1,0% 2,8% 1,1% 1,2% 0,5% 28,9%

1529,5 389,2 1133,1 169,7 226,7

1645,7 426,8 1215,9 181,7 248,1

1763,3 460,9 1303,0 198,0 262,3

1912,1 505,7 1418,7 210,9 282,4

2076,0 565,0 1545,8 224,2 306,0

2253,8 626,1 1675,9 247,1 330,8

2376,3 653,9 1756,3 262,3 357,6

2555,1 700,7 1883,0 284,6 387,5

2753,4 748,0 2021,4 306,0 426,0

2709,3 702,1 1933,2 336,8 439,3

2677,4 671,1 1875,0 352,4 449,9

2852,1 716,8 2000,2 361,7 490,3

2946,4 705,0 2046,4 375,5 524,6

3058,0 726,8 2101,5 393,9 562,7

3105,9 743,0 2107,9 401,2 596,7

2974,7 691,2 1955,9 421,0 597,8

2870,8 643,8 1842,9 425,1 602,8

2776,8 608,0 1741,4 422,4 612,9

2760,4 589,3 1715,6 416,6 628,2

2811,8 594,9 1756,6 417,0 638,2

2800,1 601,8 1733,6 416,5 650,0

2888,6 617,7 1789,9 418,2 680,5

2944,2 616,6 1815,4 420,2 708,6

3034,8 623,3 1882,1 414,6 738,1

3082,8 626,6 1903,6 413,4 765,8

3139,4 634,6 1926,3 418,7 794,5

3131,5 645,4 1931,1 397,4 803,0

3168,6 649,2 1979,1 348,0 841,6

3141,5 642,9 1988,7 275,7 877,1

3204,4 644,0 2043,1 235,5 925,8

3251,0 651,5 2055,1 215,8 980,1

3329,4 3405,5 3425,9 3493,9 3538,7 3552,2 3580,5 666,6 671,5 686,5 686,7 682,8 688,5 684,2 2114,3 2146,3 2151,9 2189,1 2200,1 2198,0 2190,7 188,7 186,7 181,7 179,0 172,8 171,2 171,8 1026,4 1072,5 1092,3 1125,7 1165,7 1183,0 1218,0

3641,8 688,1 2222,8 176,9 1242,1

3767,1 694,5 2252,3 186,0 1328,8

3,4% 0,9% 1,3% 5,2% 7,0%

100,0% 18,4% 59,8% 4,9% 35,3%

Austria Azerbaijan Belarus Belgium & Luxembourg Bulgaria Czech Republic Denmark Finland France Germany Greece Hungary Iceland Republic of Ireland Italy Kazakhstan Lithuania Netherlands Norway Poland Portugal Romania Russian Federation Slovakia Spain Sweden Switzerland Turkey Turkmenistan Ukraine United Kingdom Uzbekistan Other Europe & Eurasia Total Europe & Eurasia

Australia Bangladesh China China Hong Kong SAR India Indonesia Japan Malaysia New Zealand Pakistan Philippines Singapore South Korea Taiwan Thailand Other Asia Pacific Total Asia Pacific TOTAL WORLD Of which European Union 25 OECD Former Soviet Union Other EMEs

BP Statistical Review, 2005.

1998

1999

2000

2001

2004 share

Millió tonna

Argentina Brazil Chile Colombia Ecuador Peru Venezuela Other S. & Cent. America Total S. & Cent. America

1997

Change 2004 over

4.sz. Melléklet:A kőolaj országok közötti kereskedelme 2004-ben. Importőr ország Millió tonna Exportőr ország USA Canada Mexico South & Central America Europe Former Soviet Union Middle East North Africa West Africa East & Southern Africa Australasia China Japan Other Asia Pacific Unidentified * TOTAL IMPORTS Ezer hordó/nap From USA Canada Mexico South & Central America Europe Former Soviet Union Middle East North Africa West Africa East & Southern Africa Australasia China Japan Other Asia Pacific Unidentified * TOTAL IMPORTS

BP Statistical Review, 2005.

USA

Canada

Mexico

S. & C. America

Europe

Africa

Australasia

104,8 81,9 130,6 48,1 13,8 124,9 23,3 81,6 1,4 1,0 0,4 7,1 19,5 638,4

6,7 1,6 5,0 24,6 7,6 7,0 0,8 0,2 4,5 58,0

7,5 1,9 0,5 0,1 0,6 0,5 11,1

11,7 0,2 8,3 1,8 3,5 8,2 5,6 12,9 1,3 0,2 53,7

12,0 0,7 9,1 11,7 264,9 159,6 95,5 27,0 1,3 0,2 0,1 4,0 35,3 621,4

0,4 0,7 10,4 1,0 35,9 3,9 4,7 0,1 0,5 57,6

0,9 6,7 0,1 0,7 0,1 24,4 1,3 34,2

2119 1642 2647 987 282 2505 476 1637 28 20 8 145 400 12898

139 32 102 495 152 140 16 4 91 1171

156 40 10 2 13 10 231

244 4 167 37 70 164 112 258 27 4 1089

250 15 182 239 5343 3203 1924 542 26 4 2 83 725 12538

8 15 217 20 725 79 94 2 10 1171

19 135 2 14 2 495 27 694

China 0,7 4,1 2,6 18,0 62,8 2,1 27,5 5,8 2,2 2,1 40,0 0,5 168,4

15 83 52 365 1264 42 551 116 45 44 824 10 3410

Japan 3,8 0,5 0,3 0,1 0,4 2,4 208,5 0,4 4,8 3,8 2,6 1,8 26,0 2,4 257,8

79 10 6 2 8 49 4194 8 96 76 53 37 533 50 5203

Other Asia Pacific 3,0 1,8 5,2 4,7 5,3 357,4 5,8 42,5 1,3 4,6 13,4 1,2 13,8 460,0

62 36 106 97 109 7213 117 851 27 93 276 25 284 9294

Rest of World 0,9 0,2 4,3 9,9 3,0 0,4 0,3 0,9 0,2 20,1

19 4 89 200 63 8 6 19 4 411

Total 47,6 106,2 103,2 159,3 97,4 318,9 975,2 144,5 201,9 12,2 11,0 18,7 3,8 117,1 63,7 2380,7

991 2148 2070 3233 1993 6440 19630 2917 4048 245 223 385 79 2401 1307 48110

BP Statistical Review of World Energy 2005

5.sz. Melléklet: A világ földgázkészletei 2003 1984 1994 Ezer Mrd m3 Ezer Mrd m3 Ezer Mrd m3 Ezer Mrd köbláb USA Canada Mexico Total North America

2004 Ezer Mrd m3

Piaci részesedés

5,53 2,81 2,17 10,51

4,59 1,90 1,94 8,42

5,29 1,60 0,42 7,32

186,9 56,6 14,9 258,3

5,29 1,60 0,42 7,32

2,9% 0,9% 0,2% 4,1%

0,67 0,13 0,08 0,11 + 0,31 1,67 0,24 3,23

0,54 0,11 0,15 0,21 0,34 0,29 3,97 0,23 5,83

0,61 0,78 0,25 0,11 0,25 0,59 4,22 0,17 6,98

21,4 31,4 11,5 3,9 8,7 18,8 148,9 6,0 250,6

0,61 0,89 0,33 0,11 0,25 0,53 4,22 0,17 7,10

0,3% 0,5% 0,2% 0,1% 0,1% 0,3% 2,4% 0,1% 4,0%

Azerbaijan Denmark Germany Italy Kazakhstan Netherlands Norway Poland Romania Russian Federation Turkmenistan Ukraine United Kingdom Uzbekistan Other Europe & Eurasia Total Europe & Eurasia

n/a 0,10 0,31 0,25 n/a 1,90 0,56 0,09 0,21 n/a n/a n/a 0,73 n/a 37,87 42,02

n/a 0,12 0,22 0,30 n/a 1,85 1,73 0,16 0,43 n/a n/a n/a 0,66 n/a 58,41 63,87

1,37 0,09 0,21 0,19 3,00 1,49 2,46 0,12 0,31 48,00 2,90 1,11 0,59 1,86 0,45 64,14

48,4 3,1 7,0 5,9 105,9 52,7 84,2 4,1 10,4 1694,4 102,4 39,2 20,8 65,7 15,7 2259,7

1,37 0,09 0,20 0,17 3,00 1,49 2,39 0,12 0,30 48,00 2,90 1,11 0,59 1,86 0,45 64,02

0,8% Š 0,1% 0,1% 1,7% 0,8% 1,3% 0,1% 0,2% 26,7% 1,6% 0,6% 0,3% 1,0% 0,2% 35,7%

Bahrain Iran Iraq Kuwait Oman Qatar Saudi Arabia Syria United Arab Emirates Yemen Other Middle East Total Middle East

0,21 14,02 0,82 1,04 0,22 4,28 3,61 0,10 3,11 + 27,40

0,15 20,76 3,12 1,50 0,26 7,07 5,26 0,24 6,78 0,43 + 45,56

0,09 27,57 3,17 1,57 0,99 25,78 6,75 0,25 6,06 0,48 0,05 72,77

3,2 970,8 111,9 55,5 35,1 910,1 238,4 13,1 213,9 16,9 1,9 2570,8

0,09 27,50 3,17 1,57 1,00 25,78 6,75 0,37 6,06 0,48 0,05 72,83

0,1% 15,3% 1,8% 0,9% 0,6% 14,4% 3,8% 0,2% 3,4% 0,3% Š 40,6%

Algeria Egypt Libya Nigeria Other Africa Total Africa

3,44 0,24 0,63 1,36 0,56 6,22

2,96 0,63 1,31 3,45 0,78 9,13

4,55 1,72 1,49 5,00 1,18 13,94

160,4 65,5 52,6 176,4 41,5 496,4

4,55 1,85 1,49 5,00 1,18 14,06

2,5% 1,0% 0,8% 2,8% 0,7% 7,8%

Australia Bangladesh Brunei China India Indonesia Malaysia Myanmar Pakistan Papua New Guinea Thailand Vietnam Other Asia Pacific Total Asia Pacific

0,75 0,35 0,24 0,89 0,48 1,70 1,39 0,26 0,52 0,21 0,23 7,02

1,30 0,30 0,40 1,67 0,70 1,82 1,93 0,27 0,59 0,43 0,18 0,13 0,35 10,07

2,46 0,44 0,35 2,23 0,85 2,56 2,46 0,45 0,79 0,43 0,43 0,24 0,38 14,06

86,9 15,4 12,1 78,7 32,6 90,3 87,0 18,5 28,2 15,1 15,1 8,3 13,4 501,5

2,46 0,44 0,34 2,23 0,92 2,56 2,46 0,53 0,80 0,43 0,43 0,24 0,38 14,21

1,4% 0,2% 0,2% 1,2% 0,5% 1,4% 1,4% 0,3% 0,4% 0,2% 0,2% 0,1% 0,2% 7,9%

96,39 3,62 15,62 37,50

142,89 3,44 15,00 58,15

179,21 2,80 15,14 57,40

6337,4 97,1 530,3 2026,4

179,53 2,75 15,02 57,41

100,0% 1,5% 8,4% 32,0%

Argentina Bolivia Brazil Colombia Peru Trinidad & Tobago Venezuela Other S. & Cent. America Total S. & Cent. America

TOTAL WORLD Of which: European Union 25 OECD Former Soviet Union

BP Statistical Review, 2005.

6.sz. Melléklet: A világ földgáztermelése (Mrd m3) ÉV Ország USA Canada Mexico Total North America Argentina Bolivia Brazil Colombia Trinidad & Tobago Venezuela Other S. & Cent. America Total S. & Cent. America Azerbaijan Denmark Germany Italy Kazakhstan Netherlands Norway Poland Romania Russian Federation Turkmenistan Ukraine United Kingdom Uzbekistan Other Europe & Eurasia Total Europe & Eurasia Bahrain Iran Kuwait Oman Qatar Saudi Arabia Syria United Arab Emirates Other Middle East Total Middle East Algeria Egypt Libya Nigeria Other Africa Total Africa Australia Bangladesh Brunei China India Indonesia Malaysia Myanmar New Zealand Pakistan Thailand Vietnam Other Asia Pacific Total Asia Pacific TOTAL WORLD Of which European Union 25 OECD Former Soviet Union Other EMEs

BP Statistical Review, 2005.

1970

1971

1972

1973

1974

1975

1976

1977

1978

1979

1980

1981

1982

1983

1984

1985

1986

1987

1988

1989

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

Változásaz 2004 piaci 2003-hoz részesedés képest 2004

606,8 56,7 12,6 676,1

623,9 62,0 12,0 697,9

621,9 70,0 12,7 704,6

621,3 75,0 13,7 709,9

593,9 73,4 14,0 681,4

550,0 75,0 14,8 639,7

545,5 75,7 14,5 635,7

547,9 79,5 15,2 642,5

545,6 76,7 17,1 639,4

562,2 80,9 23,7 666,8

557,5 74,8 28,6 660,8

551,6 72,3 30,1 654,0

513,0 75,9 31,6 620,5

464,6 71,3 31,1 567,1

504,3 78,2 29,4 611,8

475,5 84,2 27,0 586,7

463,2 79,1 26,1 568,3

479,8 86,1 26,4 592,3

492,8 99,3 26,1 618,3

499,7 105,4 26,2 631,4

513,2 108,9 26,7 648,8

510,4 114,8 26,5 651,8

514,5 520,4 127,8 139,0 26,2 25,4 668,5 684,8

541,8 149,1 25,9 716,7

534,3 158,7 26,6 719,6

541,7 163,6 28,0 733,3

543,1 165,8 31,7 740,6

549,2 171,3 34,3 754,8

541,6 177,4 37,2 756,2

550,6 183,2 35,8 769,6

565,8 186,8 35,3 787,9

544,3 187,8 35,3 767,4

549,6 182,7 36,4 768,7

542,9 182,8 37,1 762,8

-1,2% Š 2,0% -0,8%

20,2% 6,8% 1,4% 28,3%

6,0 ^ 0,1 1,3 1,8 7,7 1,1 18,0

6,5 ^ 0,1 1,4 1,8 7,5 1,2 18,5

6,2 1,1 0,2 1,7 1,8 7,4 1,1 19,5

6,7 1,6 0,2 1,7 1,8 9,1 1,0 22,2

7,2 1,7 0,4 1,7 1,6 9,7 1,0 23,3

7,7 1,7 0,4 1,6 1,5 9,4 1,2 23,5

7,3 1,7 0,5 1,7 1,7 11,7 1,7 26,2

7,6 1,8 0,6 2,0 1,9 12,7 1,8 28,5

7,8 1,8 0,8 2,5 2,3 12,8 2,0 30,1

7,2 2,0 0,8 2,9 2,5 14,4 1,5 31,3

8,4 2,4 1,0 3,2 2,8 14,8 1,4 34,0

8,7 2,6 0,9 3,4 2,9 14,9 1,5 34,9

9,8 2,7 1,2 3,6 3,5 15,9 1,6 38,3

13,1 2,6 1,7 3,8 4,0 15,6 1,4 42,3

13,5 2,5 2,1 3,9 4,1 17,3 1,6 45,0

13,9 2,5 2,7 4,0 4,1 17,3 1,5 46,0

15,5 2,5 3,0 4,1 4,3 19,1 1,4 50,0

15,2 2,6 3,3 4,2 4,5 18,6 1,4 49,7

18,0 2,8 3,7 4,3 5,1 19,0 1,7 54,5

19,0 2,9 3,8 4,0 5,1 19,5 2,2 56,6

17,8 3,0 3,8 4,1 5,3 22,0 2,3 58,3

19,9 3,0 3,9 4,1 5,7 21,9 2,0 60,5

21,5 3,0 4,5 4,2 5,9 23,3 2,1 64,7

22,3 3,3 4,5 4,2 6,2 24,7 2,2 67,4

25,0 3,2 4,8 4,4 6,1 27,5 2,2 73,2

28,9 3,2 5,5 4,7 7,1 29,7 2,3 81,4

27,4 2,7 6,0 5,9 7,4 30,8 2,4 82,5

29,6 2,8 6,3 6,3 8,6 32,3 2,5 88,5

34,6 2,3 6,7 5,2 11,7 27,4 2,1 90,0

37,4 3,2 7,2 5,9 14,1 27,9 2,2 97,9

37,1 4,7 7,6 6,1 15,2 29,6 2,3 102,6

36,1 4,9 9,2 6,2 17,3 28,4 2,3 104,4

41,0 5,7 10,1 6,1 24,7 25,2 2,2 115,0

44,9 8,5 11,1 6,4 27,7 28,1 2,5 129,1

9,4% 49,6% 9,6% 4,6% 12,0% 11,5% 15,3% 12,2%

1,7% 0,3% 0,4% 0,2% 1,0% 1,0% 0,1% 4,8%

n/a 11,0 13,1 n/a 26,6 4,9 23,3 n/a n/a n/a 10,5 n/a 199,0 288,5

n/a 13,8 12,7 n/a 36,8 5,0 24,9 n/a n/a n/a 17,4 n/a 213,2 323,8

n/a 16,5 13,5 n/a 49,1 5,3 25,5 n/a n/a n/a 25,1 n/a 222,3 357,2

n/a 18,5 15,4 n/a 59,5 5,4 27,0 n/a n/a n/a 27,2 n/a 237,2 390,2

n/a 19,4 15,3 n/a 70,3 5,2 27,9 n/a n/a n/a 32,8 n/a 260,1 431,2

n/a 17,7 14,6 n/a 76,3 5,4 30,3 n/a n/a n/a 34,2 n/a 287,0 465,4

n/a 18,6 15,7 n/a 81,7 5,9 33,0 n/a n/a n/a 36,2 n/a 316,7 507,8

n/a 18,9 12,9 n/a 81,4 2,7 6,2 35,0 n/a n/a n/a 37,8 n/a 341,5 536,3

n/a 20,2 13,7 n/a 74,5 14,2 6,6 35,2 n/a n/a n/a 36,2 n/a 367,1 567,8

n/a 20,3 13,3 n/a 78,7 20,7 5,9 33,6 n/a n/a n/a 36,6 n/a 398,3 607,4

n/a 18,5 12,5 n/a 76,6 25,1 5,0 34,7 n/a n/a n/a 34,8 n/a 424,6 631,9

n/a 19,1 14,0 n/a 75,1 25,0 4,5 36,6 n/a n/a n/a 34,7 n/a 451,7 660,8

n/a 17,2 14,6 n/a 64,8 24,0 4,1 37,0 n/a n/a n/a 35,3 n/a 485,3 682,2

n/a 18,4 13,1 n/a 67,9 23,6 4,0 36,7 n/a n/a n/a 36,4 n/a 517,2 717,2

n/a 0,2 19,3 13,8 n/a 68,5 26,0 4,4 36,4 n/a n/a n/a 35,6 n/a 565,9 770,1

13,1 1,1 17,4 13,8 5,1 71,5 26,2 4,6 34,8 431,0 77,6 40,0 39,7 32,3 19,3 827,5

12,7 1,9 16,7 16,0 5,4 62,5 26,1 4,2 35,2 469,2 79,0 37,0 41,7 36,0 17,8 861,4

11,7 2,4 18,5 16,3 5,9 62,4 28,2 4,2 33,5 507,7 82,2 33,2 43,7 37,1 17,8 904,8

11,1 2,4 16,7 16,6 6,6 55,4 28,3 4,2 32,8 550,2 82,4 30,2 42,1 37,2 17,3 933,5

10,4 3,1 15,7 17,0 6,2 60,1 28,7 3,8 29,4 574,4 83,9 28,7 41,2 38,3 17,8 958,8

9,2 3,1 15,9 17,3 6,6 60,6 25,5 2,6 28,3 597,9 81,9 26,2 45,5 38,1 16,3 975,2

8,0 4,0 14,7 17,4 7,4 69,0 25,0 3,0 24,5 599,8 78,6 22,8 50,6 39,1 16,6 980,3

7,4 6,3 4,1 4,5 14,9 14,9 18,2 19,5 7,6 6,2 69,1 70,0 25,8 24,8 2,8 3,6 21,8 20,6 597,4 576,5 56,1 60,9 19,6 17,9 51,5 60,5 39,9 42,0 16,2 16,5 952,4 944,7

6,0 4,9 15,6 20,6 4,2 66,4 26,8 3,4 18,7 566,4 33,3 17,0 64,6 44,0 15,8 907,7

6,2 5,3 16,1 20,4 5,5 67,0 27,8 3,5 18,0 555,4 30,1 17,0 70,8 45,3 15,9 904,2

5,9 6,4 17,4 20,0 6,1 75,8 37,4 3,6 17,2 561,1 32,8 17,2 84,2 45,7 14,6 945,4

5,6 7,9 17,1 19,3 7,6 67,1 43,0 3,6 15,0 532,6 16,1 17,4 85,9 47,8 13,4 899,1

5,2 7,6 16,7 19,0 7,4 63,6 44,2 3,6 14,0 551,3 12,4 16,8 90,2 51,1 12,4 915,5

5,6 7,8 17,8 17,5 9,3 59,3 48,5 3,4 14,0 551,0 21,3 16,9 99,1 51,9 11,5 934,9

5,3 8,1 16,9 16,2 10,8 57,3 49,7 3,7 13,8 545,0 43,8 16,7 108,4 52,6 11,2 959,5

5,2 8,4 17,0 15,2 10,8 61,9 53,9 3,9 13,6 542,4 47,9 17,1 105,8 53,5 11,0 967,7

4,8 4,8 4,6 8,4 8,0 9,4 17,0 17,7 16,4 14,6 13,7 13,0 10,6 12,9 18,5 59,9 58,4 68,8 65,5 73,1 78,5 4,0 4,0 4,4 13,2 13,0 13,2 555,4 578,6 589,1 49,9 55,1 54,6 17,4 17,7 18,3 103,6 102,9 95,9 53,8 53,6 55,8 11,3 10,7 10,9 989,4 1024,3 1051,5

-3,5% 18,4% -7,5% -5,5% 42,9% 17,9% 7,3% 8,7% 1,6% 1,8% -0,9% 3,4% -6,7% 4,1% 2,0% 2,7%

0,2% 0,4% 0,6% 0,5% 0,7% 2,6% 2,9% 0,2% 0,5% 21,9% 2,0% 0,7% 3,6% 2,1% 0,4% 39,1%

0,6 12,9 2,0 1,0 1,6 0,8 0,9 19,9

0,9 14,3 2,1 1,0 1,3 1,5 1,0 22,2

1,1 16,3 2,5 1,1 1,5 1,5 1,1 25,1

1,6 17,8 2,8 1,6 1,8 1,7 1,0 28,3

2,0 20,7 2,9 1,3 2,3 1,7 0,9 31,8

2,1 20,3 3,2 2,0 2,7 1,7 1,4 33,3

2,2 20,0 3,9 1,1 2,9 ^ 1,9 1,9 33,9

2,4 18,9 4,2 1,6 4,1 ^ 3,9 1,2 36,3

2,6 16,9 4,7 0,3 1,5 5,7 ^ 5,7 1,3 38,8

2,9 17,9 6,3 0,5 4,4 7,0 ^ 6,1 1,8 46,9

2,3 7,1 4,1 0,7 4,7 9,7 ^ 7,5 1,4 37,7

2,2 6,0 4,7 0,8 4,3 11,3 ^ 8,9 0,8 38,9

3,4 7,2 3,7 0,9 5,1 12,0 ^ 9,5 0,8 42,6

3,6 11,0 4,0 1,1 5,2 11,7 0,1 8,4 0,5 45,7

3,7 13,5 4,4 1,4 5,9 18,2 0,1 11,0 0,6 58,8

4,5 14,6 4,2 1,8 5,5 18,8 0,1 13,2 0,9 63,6

5,2 15,2 5,7 2,1 5,8 25,2 0,2 15,2 1,6 76,1

5,0 16,0 4,8 2,3 5,6 26,8 0,8 16,9 3,8 82,0

5,3 20,0 6,8 2,3 5,9 29,1 0,9 17,4 5,6 93,3

5,5 22,2 8,2 2,4 6,2 29,8 1,0 20,4 6,6 102,3

5,8 23,2 4,2 2,6 6,3 33,5 1,4 20,1 4,2 101,2

5,5 25,8 0,5 2,6 7,6 35,2 1,5 23,8 1,9 104,5

6,5 6,9 25,0 27,1 2,6 5,4 2,9 2,8 12,6 13,5 38,3 40,0 1,6 1,4 22,2 23,0 2,4 2,8 114,0 122,9

7,1 31,8 6,0 2,9 13,5 42,8 1,5 25,8 3,4 134,8

7,2 35,3 9,3 4,1 13,5 42,9 1,9 31,3 3,4 148,9

7,4 39,0 9,3 4,4 13,7 44,4 2,5 33,8 3,5 158,0

8,0 47,0 9,3 5,0 17,4 45,3 3,8 36,3 3,3 175,4

8,4 50,0 9,5 5,2 19,6 46,8 4,3 37,1 3,2 184,0

8,7 56,4 8,6 5,5 22,1 46,2 4,5 38,5 3,4 193,8

8,8 60,2 9,6 8,7 23,7 49,8 4,2 38,4 3,4 206,8

9,1 66,0 8,5 14,0 27,0 53,7 4,1 39,4 3,0 224,8

9,5 75,0 8,0 15,0 29,5 56,7 5,0 43,4 2,6 244,7

9,6 81,5 9,1 16,5 31,4 60,1 5,2 44,8 1,8 259,9

9,8 85,5 9,7 17,6 39,2 64,0 5,2 45,8 3,2 279,9

1,4% 4,9% 6,6% 6,7% 24,8% 6,6% 2,2% 80,2% 7,7%

0,4% 3,2% 0,4% 0,7% 1,5% 2,4% 0,2% 1,7% 0,1% 10,4%

2,5 0,1 0,1 0,1 2,8

2,7 0,1 1,4 0,2 0,2 4,6

3,4 0,1 3,2 0,3 0,2 7,2

4,5 0,1 3,8 0,4 0,3 9,1

5,2 ^ 3,5 0,4 0,5 9,6

6,4 ^ 4,3 0,4 0,5 11,6

8,1 0,1 4,5 0,7 0,5 13,8

7,7 0,4 4,7 0,9 0,5 14,2

12,0 0,6 4,8 1,0 0,6 19,0

19,6 0,9 4,8 1,4 0,6 27,3

14,2 1,8 4,8 1,7 0,7 23,1

16,9 2,0 3,5 2,5 0,7 25,7

21,9 2,2 3,1 2,6 0,8 30,6

31,6 2,6 3,5 2,9 0,8 41,4

31,5 3,4 4,2 2,8 0,8 42,6

34,3 4,1 4,7 2,6 0,8 46,5

36,5 4,8 5,1 3,1 0,8 50,2

41,2 5,3 4,5 3,0 0,7 54,8

43,0 6,0 5,0 3,7 0,8 58,5

46,4 6,5 6,2 4,2 0,9 64,3

49,3 6,8 5,6 4,0 1,2 66,9

53,2 7,8 5,9 3,9 1,1 71,9

56,1 10,0 5,8 4,9 2,7 79,4

51,6 10,6 5,8 4,4 2,9 75,3

58,7 11,0 5,8 4,8 3,0 83,3

62,3 11,5 5,8 5,4 3,8 88,9

71,8 11,6 6,0 5,1 4,9 99,4

76,6 12,2 5,8 5,1 5,0 104,8

86,0 14,7 4,7 6,0 5,4 116,9

84,4 18,3 5,4 12,5 5,9 126,6

78,2 21,5 5,6 14,9 6,6 126,8

80,4 22,7 5,7 14,2 8,0 130,9

82,8 25,0 6,4 19,2 8,1 141,5

82,0 26,8 7,0 20,6 8,7 145,1

-1,0% 7,5% 9,3% 7,3% 7,1% 2,6%

3,0% 1,0% 0,3% 0,8% 0,3% 5,4%

1,7 0,2 2,6 0,6 1,3 0,1 3,5 5,7 15,7

2,6 0,4 0,2 3,5 0,6 1,5 0,1 0,2 3,5 6,4 18,9

3,7 0,4 0,4 4,5 0,7 1,1 0,1 0,2 3,2 6,8 21,3

4,7 0,6 1,9 5,6 0,7 1,7 0,1 0,3 3,7 7,1 26,4

5,4 0,6 4,2 7,0 0,8 1,8 0,2 0,3 4,1 7,3 31,7

5,8 0,6 5,5 8,2 1,0 2,3 0,2 0,4 4,2 6,9 35,1

6,8 0,8 7,3 9,4 1,2 2,4 0,2 1,0 4,3 6,9 40,3

7,8 0,9 8,4 11,3 1,3 5,7 0,2 1,6 4,6 7,3 49,1

8,4 1,0 8,2 12,8 1,5 10,9 0,3 1,5 4,9 7,0 56,5

9,7 1,2 8,6 13,5 1,5 15,8 0,3 1,2 5,7 6,6 64,1

11,1 1,3 8,6 13,3 1,4 18,5 0,4 1,0 6,6 6,9 69,2

12,1 1,6 8,4 11,9 1,9 18,8 0,4 1,2 7,3 0,3 ^ 6,4 70,1

11,8 1,9 8,4 11,1 2,6 19,1 0,5 2,3 7,7 1,3 ^ 6,0 72,7

12,8 2,2 8,7 11,4 3,1 21,8 0,2 0,5 2,3 7,7 1,6 0,1 6,2 78,6

12,6 2,5 8,8 11,8 3,8 29,4 7,5 0,8 2,9 7,7 2,4 0,1 6,4 96,6

13,5 2,8 8,6 12,0 4,5 32,3 10,3 1,0 3,5 8,1 3,1 ^ 6,5 106,3

14,7 3,2 8,6 12,8 6,3 33,6 14,0 1,1 4,6 8,5 2,9 ^ 6,3 116,7

15,0 3,8 8,6 12,9 7,5 35,9 15,6 1,1 4,2 9,2 4,4 ^ 6,4 124,7

15,4 4,3 8,9 13,3 8,6 39,2 16,4 1,2 4,6 9,8 5,2 ^ 6,5 133,4

17,8 4,7 8,8 14,0 10,3 41,3 17,5 1,1 4,4 10,6 5,4 ^ 3,8 139,7

20,7 4,8 8,9 14,2 12,0 45,4 17,8 1,0 4,6 11,2 5,5 ^ 3,6 149,7

21,7 5,3 9,1 14,9 13,6 51,4 20,4 0,9 4,4 11,1 7,0 0,1 3,3 163,2

23,5 24,5 5,7 6,1 9,8 10,3 15,1 16,2 15,3 15,9 54,2 55,9 22,8 24,9 0,9 1,0 4,7 4,9 11,5 12,2 7,5 8,4 0,2 0,3 3,3 3,4 174,4 184,0

28,1 6,6 10,4 16,6 16,6 62,5 26,1 1,3 4,4 13,3 9,5 0,3 3,6 199,4

29,8 7,4 11,8 17,6 19,4 63,4 28,9 1,5 4,1 14,6 10,4 0,1 3,5 212,4

29,8 7,6 11,7 19,9 20,5 67,5 33,6 1,6 4,9 15,4 12,2 0,3 3,6 228,4

29,8 7,6 11,7 22,2 23,0 67,2 38,6 1,8 5,1 15,6 15,2 0,5 3,5 241,8

30,4 7,8 10,8 22,3 24,7 64,3 38,5 1,8 4,5 16,0 16,3 0,9 3,6 241,6

30,8 8,3 11,2 24,3 25,9 71,0 40,8 2,6 5,2 17,3 17,7 1,3 3,6 260,0

31,2 10,0 11,3 27,2 26,9 68,5 45,3 4,4 5,5 18,9 18,6 1,6 3,7 272,9

32,5 10,7 11,4 30,3 27,2 66,3 46,9 6,2 5,8 19,9 18,0 2,0 3,9 281,1

32,6 11,4 11,5 31,9 28,7 70,4 48,3 6,5 5,5 20,6 18,9 2,4 5,5 294,2

33,2 12,3 12,4 34,4 29,9 72,8 51,8 6,9 4,1 21,1 19,6 2,4 6,7 307,7

35,2 13,2 12,1 40,8 29,4 73,3 53,9 7,4 3,6 23,2 20,3 4,2 6,6 323,2

6,2% 7,0% -2,0% 18,5% -1,7% 0,7% 4,0% 6,6% -13,8% 10,0% 3,4% 75,3% -1,2% 5,0%

1,3% 0,5% 0,4% 1,5% 1,1% 2,7% 2,0% 0,3% 0,1% 0,9% 0,8% 0,2% 0,2% 12,0%

1021,0 1085,9 1134,9 1186,1 1208,9 1208,6 1257,7 1306,8 1351,5 1443,8 1456,7 1484,3 1486,8 1492,3 1624,9 1676,5 1722,7 1808,2 1891,4 1953,0 2000,0 2032,3 2045,5 ##### 2101,3 2141,7 2235,5 2238,9 2289,0 2351,7 2433,2 2490,9 2531,1 2617,1 2691,6 79,1 99,2 123,5 140,9 158,2 163,4 173,2 173,6 168,8 171,4 163,6 162,8 151,7 154,9 157,6 164,0 156,9 161,4 150,8 155,0 158,0 171,7 173,3 185,7 188,0 195,4 219,0 211,1 209,8 213,1 218,4 220,1 215,4 211,9 215,2 759,5 802,5 834,8 858,9 848,2 811,8 819,3 831,1 835,1 872,3 863,9 857,1 812,3 762,9 813,0 796,2 773,3 803,7 819,6 839,5 859,8 877,0 898,2 927,1 966,7 979,1 1026,8 1032,1 1046,4 1056,7 1077,5 1103,0 1089,3 1094,4 1098,6 184,7 198,1 206,5 220,4 243,1 269,8 299,4 322,8 347,2 379,3 406,0 434,0 467,1 499,7 547,9 599,8 640,1 678,5 718,3 742,6 760,5 756,2 728,5 710,3 671,2 659,8 669,0 627,4 644,6 656,3 674,5 677,3 692,2 723,1 741,3 76,9 85,2 93,6 106,8 117,6 127,0 139,0 153,0 169,3 192,2 186,8 193,2 207,4 229,7 263,9 280,6 309,4 326,0 353,5 370,9 379,7 399,1 418,9 443,0 463,4 502,7 539,6 579,5 598,0 638,7 681,2 710,6 749,5 799,5 851,7

2,8% 1,6% 0,4% 2,5% 6,5%

100,0% 8,0% 40,8% 27,5% 31,6%

20,1 3,0 4,0 4,0 6,0 21,6 2,2 61,0

55,3 8,4 6,1 4,3 1,1 75,3

7.sz. Melléklet:A világ földgáz fogyasztása (Mrd m3)

Változás Piaci 2003-hoz részesedé képest s, 2004 0,2% 24,0% -2,9% 3,3% 5,1% 1,8% 0,1% 29,2%

1965 479,7 22,7 8,6 511,1

1966 515,3 24,9 9,3 549,5

1967 542,3 26,4 7,8 576,6

1968 580,2 29,5 8,4 618,0

1969 623,6 32,9 11,1 667,6

1970 626,8 36,4 10,8 673,9

1971 649,1 38,8 10,7 698,6

1972 652,7 43,7 11,7 708,1

1973 625,3 46,4 12,9 684,7

1974 603,7 46,9 13,4 664,0

1975 554,1 48,5 15,0 617,6

1976 565,1 48,9 14,7 628,7

1977 553,6 51,3 15,2 620,1

1978 555,6 51,8 17,2 624,5

1979 574,1 52,6 23,9 650,5

1980 566,5 52,2 25,8 644,5

1981 553,6 50,7 27,3 631,5

1982 514,0 53,7 29,0 596,7

1983 482,1 51,2 28,9 562,2

1984 518,2 56,8 27,9 603,0

1985 499,4 58,0 27,1 584,4

1986 467,9 57,8 26,1 551,8

1987 496,9 57,0 26,4 580,3

1988 519,5 62,7 26,2 608,4

1989 552,0 67,9 26,3 646,2

1990 552,5 66,8 27,2 646,4

1991 564,2 67,5 28,2 659,9

1992 583,4 71,7 28,9 684,0

1993 597,9 76,8 26,5 701,2

1994 611,6 78,8 27,0 717,4

1995 638,0 80,2 28,1 746,3

1996 649,6 85,3 28,6 763,4

1997 653,2 83,8 32,3 769,3

1998 642,2 85,0 35,4 762,6

1999 644,3 83,1 37,4 764,8

2000 669,7 83,0 38,5 791,2

2001 641,4 82,8 39,0 763,2

2002 661,6 85,6 42,7 789,9

2003 645,3 92,2 45,8 783,3

2004 646,7 89,5 48,2 784,3

4,2 0,1 0,6 0,9 0,4 6,8 1,2 14,3

4,6 0,1 0,7 1,0 0,4 7,1 1,4 15,3

4,8 0,1 0,6 1,2 0,4 7,8 1,6 16,4

5,3 0,2 0,5 1,2 ^ 0,4 8,0 1,6 17,3

5,3 0,2 0,7 1,3 ^ 0,4 8,3 1,6 17,9

6,0 0,1 0,7 1,3 ^ 0,4 7,7 1,9 18,1

6,5 0,1 0,9 1,4 ^ 0,5 7,5 1,8 18,7

7,3 0,2 0,6 1,7 ^ 0,5 7,4 1,9 19,6

8,3 0,2 0,5 1,7 ^ 0,5 9,1 1,9 22,1

8,8 0,4 0,5 1,7 ^ 0,5 9,7 1,7 23,3

9,0 0,4 0,6 1,6 ^ 0,6 9,4 1,6 23,2

10,1 0,5 1,0 1,7 ^ 0,6 11,7 1,9 27,5

10,6 0,6 1,3 2,0 ^ 0,6 12,7 2,2 30,0

10,3 0,8 1,3 2,5 ^ 0,7 12,8 2,6 31,0

10,6 0,8 0,8 2,9 ^ 0,6 14,4 2,8 32,9

11,5 1,0 0,7 3,2 ^ 0,7 14,8 3,1 34,9

12,1 0,9 0,7 3,4 0,1 0,8 14,9 3,2 35,9

13,7 1,2 0,7 3,6 0,1 0,8 15,9 3,9 39,8

14,7 1,7 0,8 3,8 0,1 0,5 15,6 4,3 41,7

15,7 2,1 0,8 3,9 0,1 0,7 17,3 4,5 45,0

16,0 2,7 0,8 4,0 0,1 0,6 17,3 4,5 46,0

17,3 3,0 0,7 4,1 0,1 0,6 19,1 4,8 49,7

17,3 3,3 0,7 4,2 ^ 0,6 18,6 5,0 49,8

20,2 3,7 1,0 4,3 0,1 0,5 19,0 5,6 54,5

21,2 3,8 1,6 4,0 0,1 0,5 19,5 5,8 56,5

20,3 3,8 1,7 4,1 0,1 0,4 22,0 6,0 58,4

20,7 3,9 1,5 4,1 0,1 0,4 21,9 6,5 59,0

22,3 4,0 1,7 4,0 0,1 0,4 21,6 6,8 61,0

23,6 4,5 1,6 4,2 0,1 0,4 23,3 6,8 64,5

24,3 4,5 1,7 4,2 0,1 0,4 24,7 7,3 67,1

27,0 4,8 1,6 4,4 0,1 0,4 27,5 7,3 73,1

31,0 5,5 1,7 4,7 0,1 0,4 29,7 8,2 81,4

28,5 6,0 2,8 5,9 0,1 0,2 30,8 8,5 82,9

30,5 6,3 3,3 6,2 0,1 0,4 32,3 10,0 89,1

32,4 7,1 4,6 5,2 0,1 0,4 27,4 11,3 88,5

33,2 9,3 5,2 5,9 0,1 0,3 27,9 11,9 94,0

31,2 11,7 6,3 6,1 0,2 0,4 29,6 13,6 99,1

30,3 14,4 6,5 6,1 0,1 0,4 28,4 14,4 100,7

34,6 15,9 7,1 6,0 0,1 0,5 25,2 16,5 105,8

37,9 18,9 8,2 6,3 0,1 0,9 28,1 17,6 117,9

9,5% 19,1% 16,1% 4,6% 64,3% 11,5% 7,0% 11,4%

1,4% 0,7% 0,3% 0,2% ~ ~ 1,0% 0,7% 4,4%

1,8 n/a n/a 0,1 0,1 0,3 5,5 2,9 1,1 8,1 n/a n/a 1,8 1,6 15,3 n/a 0,3 n/a n/a 0,8 n/a 120,2 159,9

2,0 n/a n/a 0,1 0,1 0,4 5,8 3,5 1,4 9,1 n/a n/a 3,3 1,9 16,4 n/a 0,4 n/a n/a 0,8 n/a 134,1 179,4

1,9 n/a n/a 0,6 0,3 0,4 6,6 4,5 1,9 9,6 n/a n/a 6,1 2,4 18,1 n/a 0,4 n/a n/a 1,3 n/a 147,7 201,8

2,0 n/a n/a 1,4 0,4 0,5 7,9 7,4 2,4 10,8 n/a n/a 10,2 3,3 19,2 n/a 0,5 n/a n/a 3,0 n/a 159,5 228,5

2,4 n/a n/a 2,9 0,4 0,7 9,5 10,6 2,8 12,4 n/a n/a 14,9 4,5 22,3 n/a 0,7 0,1 n/a n/a 5,9 n/a 170,6 260,8

2,9 n/a n/a 4,6 0,4 0,8 10,3 15,0 3,0 13,6 n/a n/a 21,2 5,8 23,2 n/a 0,8 0,1 ^ n/a n/a 11,3 n/a 187,6 300,8

3,4 n/a n/a 6,5 0,3 1,0 12,4 19,8 3,2 13,9 n/a n/a 27,3 6,4 24,8 n/a 1,0 0,4 0,1 n/a n/a 18,2 n/a 205,2 343,7

3,6 n/a n/a 7,4 0,2 1,1 14,7 25,7 3,4 13,7 n/a n/a 32,2 6,7 25,1 n/a 1,1 1,2 0,1 n/a n/a 25,9 n/a 216,0 378,0

4,0 n/a n/a 9,1 0,2 1,2 17,4 33,1 4,1 16,0 n/a n/a 35,7 7,0 26,6 n/a 1,1 1,1 0,2 n/a n/a 28,0 n/a 235,0 419,7

4,3 n/a n/a 10,9 0,4 1,4 0,4 19,1 41,4 4,2 17,5 n/a n/a 35,7 7,1 27,4 n/a 1,4 1,4 0,4 n/a n/a 33,5 n/a 249,2 455,8

4,3 n/a n/a 10,6 1,1 1,5 0,7 18,9 43,7 4,8 20,0 n/a n/a 36,9 7,7 29,8 n/a 1,5 1,4 0,6 n/a n/a 35,1 n/a 271,8 490,6

4,9 n/a n/a 11,5 1,9 1,8 0,9 21,1 46,3 5,9 24,4 n/a n/a 36,7 8,2 32,8 n/a 1,8 1,7 0,6 n/a n/a 37,2 n/a 299,1 536,7

5,0 n/a n/a 11,2 2,4 2,3 0,8 22,7 49,1 6,3 24,0 n/a n/a 37,1 0,4 8,7 34,8 n/a 2,2 1,6 0,7 n/a n/a 39,5 n/a 320,4 569,2

5,2 n/a n/a 11,0 2,6 2,5 0,9 23,2 52,7 6,8 25,0 n/a n/a 36,2 0,6 9,1 35,9 n/a 2,5 1,6 0,8 n/a n/a 41,0 n/a 341,8 599,7

5,2 n/a n/a 11,5 2,8 2,9 0,9 25,9 58,2 7,3 0,3 25,4 n/a n/a 36,8 0,7 9,5 34,6 n/a 2,9 1,6 0,8 n/a n/a 44,9 n/a 363,1 635,4

5,0 n/a n/a 11,5 3,5 3,7 0,9 26,2 57,4 7,8 0,8 25,4 n/a n/a 33,6 0,8 9,7 36,0 n/a 3,6 2,0 1,0 n/a n/a 44,8 n/a 374,7 648,5

4,8 n/a n/a 10,5 3,8 3,5 0,7 27,2 54,9 8,0 1,3 25,3 n/a n/a 33,4 1,0 9,2 37,8 n/a 3,5 2,3 1,0 n/a n/a 45,4 n/a 396,6 670,1

4,6 n/a n/a 8,7 4,3 3,6 0,7 26,7 50,9 8,3 1,8 24,5 n/a n/a 33,8 1,0 9,2 38,4 n/a 3,6 2,5 1,1 ^ n/a n/a 45,2 n/a 428,7 697,7

4,7 n/a n/a 9,1 4,5 3,7 ^ 0,6 24,7 52,9 8,3 2,0 25,1 n/a n/a 32,8 1,2 9,4 38,3 n/a 3,7 2,7 1,2 ^ n/a n/a 47,1 n/a 459,7 731,7

5,2 n/a n/a 9,4 4,7 4,1 0,1 0,7 26,1 55,3 0,1 8,4 2,1 29,4 n/a n/a 34,7 1,1 9,8 38,1 n/a 4,1 2,2 1,3 ^ n/a n/a 48,2 n/a 501,7 787,0

5,6 13,6 9,2 9,4 5,1 4,1 0,6 0,9 25,8 54,6 0,1 9,6 2,2 30,2 8,6 4,2 36,2 1,2 9,9 35,5 361,2 4,7 2,4 0,1 1,4 ^ 8,6 89,8 51,8 32,9 21,5 841,2

5,4 15,1 9,4 8,4 5,1 4,5 1,1 1,1 26,9 54,5 0,1 10,1 1,5 32,1 10,4 4,2 36,3 1,3 10,5 36,1 365,4 4,7 2,8 0,2 1,4 0,4 14,0 94,8 52,7 31,7 21,9 864,4

5,7 14,9 10,6 9,4 5,7 4,9 1,5 1,5 27,8 59,1 0,1 10,1 1,5 35,8 10,9 4,4 37,3 1,4 10,9 35,5 386,5 4,8 3,0 0,3 1,5 0,7 13,9 96,8 54,1 33,2 23,9 907,6

5,4 14,7 12,3 9,3 5,5 4,9 1,8 1,6 26,2 58,2 0,2 9,8 1,8 38,0 11,4 4,6 34,0 1,8 10,8 35,6 407,8 4,9 3,9 0,5 1,6 1,1 14,1 102,6 51,5 32,7 27,0 935,6

5,8 15,5 13,0 10,4 6,3 5,1 1,9 2,1 27,1 59,5 0,2 10,2 2,1 41,0 11,8 4,9 34,8 2,0 10,6 35,4 413,9 5,1 5,0 0,7 1,7 2,9 14,6 103,7 50,4 34,6 28,8 960,9

6,4 6,8 15,8 15,1 13,8 14,5 10,6 10,0 5,9 5,0 5,4 5,9 2,0 2,3 2,5 2,6 29,3 30,6 59,9 62,9 0,2 0,1 9,6 9,6 2,1 2,1 43,4 46,2 12,5 13,2 5,6 5,4 34,4 38,1 2,1 2,4 9,9 8,8 30,8 24,7 420,1 431,1 5,9 5,4 5,6 6,1 0,7 0,7 1,8 2,0 3,4 4,4 9,8 9,6 127,8 121,5 52,4 56,6 36,8 37,1 27,5 24,2 994,2 1005,2

6,7 11,8 16,8 10,0 4,3 5,8 2,4 2,7 31,4 63,0 0,1 8,2 2,1 45,7 13,5 3,0 36,7 2,6 8,7 25,4 417,3 5,5 6,5 0,7 2,1 4,5 9,3 103,5 56,4 37,3 21,7 965,9

7,0 8,7 15,6 11,0 4,1 5,9 2,8 2,8 32,3 66,4 0,1 9,0 2,4 46,8 13,0 1,7 37,9 2,7 9,0 25,2 416,0 5,2 6,5 0,8 2,2 5,0 9,3 92,9 64,2 40,7 16,1 963,3

7,2 8,1 13,6 10,8 4,1 6,3 3,0 3,1 30,9 67,9 ^ 9,4 2,4 45,3 10,3 2,0 36,9 2,9 9,2 24,2 390,9 5,0 7,2 0,8 2,2 6,5 10,2 81,3 66,1 41,3 13,9 923,0

7,9 8,0 12,3 11,8 5,0 7,3 3,5 3,2 32,9 74,4 ^ 10,2 2,6 49,9 10,8 2,3 37,8 2,9 9,9 24,0 377,8 5,7 8,3 0,8 2,4 6,8 8,0 76,2 70,5 42,4 13,8 929,4

8,4 5,9 13,0 13,1 5,2 8,4 4,1 3,3 36,1 83,6 ^ 11,4 3,0 51,5 9,0 2,5 41,7 3,2 10,6 24,2 379,9 6,2 9,3 0,9 2,6 9,0 10,0 82,5 82,1 43,3 13,5 977,5

8,1 5,6 14,8 12,5 4,1 8,5 4,4 3,2 34,6 79,2 0,2 10,8 3,1 53,2 7,1 2,6 39,1 3,7 10,5 0,1 20,0 350,4 6,3 12,3 0,8 2,5 9,4 10,1 74,3 84,5 45,4 14,7 936,1

8,3 5,2 15,0 13,8 3,5 8,5 4,8 3,7 37,0 79,7 0,8 10,9 3,1 57,2 7,3 2,3 38,7 3,8 10,6 0,8 18,7 364,7 6,4 13,1 0,9 2,6 9,9 10,3 68,8 87,9 47,0 14,6 959,9

8,5 8,1 8,6 8,5 9,4 9,5 5,6 5,4 7,8 7,8 8,0 8,5 15,3 16,2 16,1 16,6 17,2 18,5 14,7 14,9 14,6 14,8 16,0 16,3 3,0 3,3 3,0 2,7 2,6 3,1 8,6 8,3 8,9 8,7 8,7 8,8 5,0 4,9 5,1 5,1 5,4 5,4 3,7 3,7 4,1 4,0 4,5 4,4 37,7 39,7 41,7 41,7 43,3 44,7 80,2 79,5 82,9 82,6 85,5 85,9 1,4 1,9 1,9 2,0 2,3 2,4 11,0 10,7 11,9 12,0 13,1 13,0 3,3 3,8 4,0 4,1 4,1 4,1 62,2 64,9 65,0 64,6 70,7 73,3 7,9 9,7 10,1 11,1 13,0 15,2 2,4 2,7 2,8 2,9 3,1 3,1 37,9 39,2 39,1 39,3 40,3 43,5 3,6 4,0 3,8 4,0 4,3 4,6 10,3 11,1 11,5 11,2 11,2 13,2 2,3 2,4 2,6 2,8 3,0 3,1 17,2 17,1 16,6 17,2 18,3 18,8 363,6 377,2 372,7 388,9 392,9 402,1 6,4 6,5 6,9 7,2 7,0 6,8 15,0 16,9 18,2 20,8 23,6 27,3 0,8 0,7 0,7 0,8 0,8 0,8 2,7 2,7 2,8 2,8 2,9 3,0 12,0 14,1 16,0 17,4 20,9 22,1 11,3 12,6 12,9 13,2 14,6 15,5 73,0 73,1 70,9 65,0 71,2 70,7 92,5 96,8 96,3 95,1 95,4 98,0 49,3 47,1 51,1 52,4 47,2 49,3 12,9 13,4 15,1 14,2 14,3 13,7 981,3 1012,9 1025,7 1041,5 1074,9 1108,5

0,9% 6,9% 7,6% 1,7% 21,3% 1,5% ~ -3,0% 3,1% 0,4% 7,5% -0,8% -0,8% 3,8% 17,3% -0,3% 8,0% 5,6% 17,7% 1,6% 2,6% 2,3% -3,1% 15,5% -0,3% 2,3% 5,7% 5,7% -0,7% 2,7% 4,5% -4,6% 3,1%

0,4% 0,3% 0,7% 0,6% 0,1% 0,3% 0,2% 0,2% 1,7% 3,2% 0,1% 0,5% 0,2% 2,7% 0,6% 0,1% 1,6% 0,2% 0,5% 0,1% 0,7% 15,0% 0,3% 1,0% ~ 0,1% 0,8% 0,6% 2,6% 3,6% 1,8% 0,5% 41,2%

7,3 1,3 0,1 0,6 0,8 10,1

7,6 1,4 0,1 0,8 1,0 10,9

8,0 1,5 0,1 0,9 0,5 0,9 11,9

8,4 1,6 0,5 1,1 0,6 1,0 13,3

8,8 1,8 0,9 1,3 0,6 1,4 14,7

9,2 2,0 1,0 1,6 0,8 1,5 16,2

9,7 2,1 1,0 1,3 1,3 1,8 17,2

9,4 2,5 1,1 1,5 1,4 2,0 17,8

10,3 2,8 1,6 1,8 1,7 2,6 20,8

13,0 2,9 1,3 2,3 1,8 2,9 24,2

12,3 3,2 2,2 2,7 1,7 3,4 25,5

12,3 3,9 1,5 2,9 1,9 4,1 26,5

11,0 4,2 1,6 4,1 3,4 3,6 27,9

10,1 4,7 1,5 5,7 4,0 4,2 30,2

12,9 6,3 4,4 7,0 4,4 5,3 40,1

6,9 4,1 5,2 9,7 4,9 4,5 35,3

5,7 4,7 4,2 11,3 6,2 3,8 35,9

7,2 3,7 4,9 12,0 6,5 5,1 39,4

11,0 4,0 4,8 11,7 6,0 5,3 42,8

13,5 4,4 5,9 18,2 8,2 5,8 56,0

14,6 4,2 5,5 18,8 10,1 7,3 60,5

15,2 6,4 5,8 25,2 12,3 8,3 73,2

16,0 7,5 5,8 26,8 14,0 9,2 79,3

20,0 9,9 6,2 29,1 14,2 11,1 90,5

22,2 11,8 5,9 29,8 17,3 11,9 98,9

22,7 6,2 6,3 33,5 16,9 11,9 97,5

22,7 0,5 7,6 35,2 20,4 11,6 98,0

25,0 2,6 12,6 38,3 18,8 13,3 110,6

26,6 5,4 13,5 40,0 19,6 13,9 119,0

31,8 6,0 13,5 42,8 21,7 14,9 130,6

35,2 9,3 13,5 42,9 24,8 16,1 141,8

38,9 9,3 13,7 44,4 27,2 17,3 150,7

47,1 9,3 14,5 45,3 29,0 19,6 164,9

51,8 9,5 14,8 46,8 30,4 20,5 173,7

58,4 8,6 14,0 46,2 31,4 21,5 180,1

62,9 9,6 9,7 49,8 31,4 22,1 185,4

70,2 9,5 11,0 53,7 32,3 22,8 199,4

79,2 8,0 11,1 56,7 36,4 23,6 215,1

82,9 9,1 12,2 60,1 37,9 23,9 226,1

87,1 9,7 15,1 64,0 39,6 26,6 242,2

5,1% 6,6% 24,0% 6,6% 4,6% 11,4% 7,2%

3,2% 0,4% 0,6% 2,4% 1,5% 1,0% 9,0%

Algeria Egypt South Africa Other Africa Total Africa

0,8 ^ 0,1 1,0

0,8 0,1 0,2 1,1

0,8 0,1 0,2 1,1

0,8 0,1 0,2 1,1

1,1 0,1 0,1 1,3

1,0 0,1 0,6 1,7

1,1 0,1 0,6 1,8

1,3 0,1 1,1 2,5

1,9 0,1 1,7 3,6

2,1 ^ 1,8 4,0

3,0 ^ 2,0 5,0

3,5 0,1 2,0 5,6

3,7 0,4 2,4 6,5

6,0 0,6 2,7 9,3

8,5 0,9 3,5 12,9

11,4 1,8 5,3 18,5

14,8 2,0 5,3 22,1

16,8 2,3 5,5 24,6

18,4 2,5 6,6 27,5

16,1 3,4 7,6 27,1

16,0 4,1 8,0 28,1

17,5 4,7 8,9 31,1

17,9 5,3 8,8 32,0

20,2 5,9 9,5 35,6

19,0 6,5 11,4 36,9

20,3 6,8 11,0 38,1

20,0 7,7 10,5 38,2

20,7 8,4 11,2 40,3

18,6 9,7 11,6 39,9

19,6 10,4 11,9 41,9

21,0 11,0 12,8 44,8

21,6 11,3 14,3 47,2

20,2 11,6 14,4 46,1

20,9 12,0 14,9 47,7

21,3 14,3 15,2 50,9

19,8 18,3 17,0 55,2

20,5 21,5 17,1 59,1

20,2 22,7 18,8 61,7

21,4 24,6 20,7 66,7

21,2 25,7 21,7 68,6

-0,9% 4,5% 4,9% 2,9%

0,8% 1,0% 0,8% 2,6%

Australia Bangladesh China China Hong Kong SAR India Indonesia Japan Malaysia New Zealand Pakistan Philippines Singapore South Korea Taiwan Thailand Other Asia Pacific Total Asia Pacific

^ 0,9 0,2 0,5 2,0 1,8 0,2 0,2 5,9

^ 0,9 0,3 0,5 2,1 2,0 0,3 0,3 6,4

^ 1,0 0,3 0,6 2,2 2,3 0,3 0,5 7,3

^ 1,2 0,4 0,6 2,4 2,6 0,5 0,5 8,3

0,4 2,1 0,5 1,2 2,6 3,2 0,6 0,5 11,2

1,4 3,7 0,5 1,2 4,0 ^ 0,1 3,5 0,7 0,6 15,7

2,3 4,8 0,6 1,3 4,3 0,1 0,1 3,5 0,8 0,7 18,3

3,2 0,4 5,4 0,6 1,2 4,1 0,1 0,3 3,2 1,0 0,6 20,1

4,1 0,6 7,1 0,6 0,8 5,9 0,1 0,3 3,7 1,2 1,2 25,6

4,7 0,6 8,6 0,7 1,1 7,8 0,2 0,3 4,1 1,2 1,9 31,2

5,2 0,6 9,7 0,9 2,3 8,6 0,6 0,3 4,2 1,3 1,6 35,2

6,0 0,8 10,9 1,1 2,3 10,4 0,6 0,8 4,3 1,5 1,5 40,3

6,8 0,9 12,1 1,2 5,0 12,1 0,9 1,4 4,6 1,7 1,8 48,5

7,6 1,0 13,0 1,3 5,8 17,6 1,0 1,4 4,9 1,8 1,2 56,7

8,6 1,2 13,8 1,3 7,4 22,5 1,1 0,8 5,7 1,7 1,7 65,8

10,0 1,3 13,0 1,2 7,0 26,1 1,1 0,8 6,6 1,7 1,9 70,7

11,2 1,6 11,5 1,8 7,0 26,9 1,3 1,0 7,3 1,5 0,3 2,1 73,6

11,9 1,9 10,6 2,3 6,7 27,4 1,6 1,8 7,7 1,2 1,3 2,2 76,7

12,2 2,2 11,9 2,7 9,0 28,0 2,7 1,9 7,7 1,3 1,6 2,5 83,7

12,9 2,5 12,0 3,3 14,0 37,4 4,5 2,5 7,7 1,3 2,4 2,7 103,1

14,0 2,8 12,8 3,9 13,7 39,9 6,5 3,2 8,1 1,1 3,1 3,0 112,2

14,9 3,2 13,4 6,1 15,0 40,8 8,1 4,0 8,5 0,1 1,0 2,9 3,1 121,3

15,4 3,8 14,2 6,3 14,4 42,2 7,6 3,8 9,2 2,3 1,1 4,4 3,1 127,8

15,9 4,3 14,1 7,3 13,9 44,8 8,2 4,1 9,8 3,0 1,1 5,2 2,9 134,7

16,9 4,7 14,3 10,7 18,4 47,9 9,5 4,3 10,6 2,9 1,2 5,4 2,6 149,4

17,2 4,8 14,7 12,5 20,1 51,2 9,9 4,3 11,2 3,4 1,9 5,5 2,7 159,2

17,1 5,3 14,9 13,6 21,7 54,7 11,6 4,6 11,1 3,9 3,0 7,0 2,5 171,1

17,8 5,7 15,1 15,3 22,6 56,0 11,7 4,9 11,5 1,1 5,1 3,2 7,5 2,7 180,1

18,5 6,1 16,2 15,9 24,1 56,3 13,0 4,7 12,2 1,5 6,4 3,1 8,4 3,1 189,4

19,6 6,6 16,6 16,6 27,3 60,3 13,6 4,4 13,3 ^ 1,5 8,5 4,0 9,5 3,4 205,3

20,4 7,4 17,7 ^ 19,4 30,1 61,2 13,7 4,2 14,6 ^ 1,5 10,2 4,3 10,0 3,5 218,1

20,7 7,6 17,7 1,7 20,5 32,2 66,1 17,8 4,7 15,4 ^ 1,5 13,5 4,5 11,8 3,8 239,6

21,4 7,6 19,3 2,6 23,0 31,9 65,1 16,7 5,1 15,6 ^ 1,5 16,4 5,1 14,6 4,3 250,2

22,4 7,8 19,3 2,5 24,7 27,8 69,5 17,4 4,5 16,0 ^ 1,5 15,4 6,4 15,9 4,7 255,6

23,2 8,3 21,4 2,7 25,9 31,8 74,6 16,1 5,2 17,3 ^ 1,5 18,7 6,2 17,4 5,0 275,3

23,6 10,0 24,5 2,5 26,9 32,3 76,2 24,3 5,5 18,9 ^ 1,7 21,0 6,7 20,5 5,1 299,7

24,0 10,7 27,8 2,5 27,2 33,5 79,0 25,8 5,7 19,9 0,1 4,5 23,1 7,4 22,5 5,2 319,0

25,2 11,4 29,6 2,4 28,7 34,5 71,9 26,8 5,5 20,6 1,8 4,9 25,7 8,5 24,4 5,3 327,1

24,3 12,3 32,8 1,5 29,9 33,4 76,5 31,8 4,1 23,4 2,7 5,3 26,9 8,7 27,5 5,7 346,8

24,5 13,2 39,0 2,2 32,1 33,7 72,2 33,2 3,6 25,7 2,5 7,8 31,6 10,1 28,7 7,8 367,7

1,1% 7,0% 19,0% 44,5% 7,1% 0,8% -5,7% 4,4% -13,8% 9,8% -7,7% 45,7% 17,4% 16,4% 4,7% 38,1% 6,0%

0,9% 0,5% 1,5% 0,1% 1,2% 1,3% 2,7% 1,2% 0,1% 1,0% 0,1% 0,3% 1,2% 0,4% 1,1% 0,3% 13,7%

TOTAL WORLD 702,2 Of which European Union 25# 24,4 OECD 537,5 Former Soviet Union 119,8 Other EMEs 44,9

762,5 28,7 580,3 133,7 48,5

815,2 35,8 614,6 147,2 53,5

886,5 49,4 669,8 158,9 57,8

973,4 1026,5 1098,4 1146,1 1176,4 1202,4 1197,1 1265,3 1302,3 1351,4 1437,7 1452,4 1469,1 1475,0 1489,6 1621,2 1672,4 1691,4 1776,7 1859,3 1948,8 1993,8 2031,4 2042,0 2077,4 2085,2 2153,6 2259,9 2249,5 2288,6 2340,8 2438,3 2465,5 2536,0 2603,5 2689,3 67,4 89,6 113,4 136,5 157,8 178,5 187,3 202,3 210,5 217,9 233,3 232,5 229,9 224,2 226,9 240,0 255,9 260,8 275,6 271,2 280,6 290,1 304,9 298,8 313,7 315,7 341,5 378,9 376,6 391,4 406,6 419,9 430,2 431,6 450,9 466,9 738,1 769,1 818,8 852,2 852,9 855,6 819,5 848,7 852,0 870,4 917,3 915,5 902,5 864,1 833,7 898,2 892,5 867,9 915,4 943,5 996,7 1010,2 1044,0 1069,9 1107,2 1133,4 1191,1 1257,1 1264,3 1276,8 1306,2 1352,5 1341,7 1367,6 1387,6 1406,1 169,8 186,6 204,0 214,5 233,3 247,4 269,9 297,0 318,3 339,4 360,3 371,3 393,2 424,5 455,2 496,6 544,1 561,1 588,5 620,6 633,8 662,9 665,6 628,2 609,0 567,0 547,0 553,9 519,1 529,4 536,2 551,9 553,1 565,5 574,9 590,0 65,5 70,8 75,7 79,4 90,2 99,5 107,6 119,5 132,0 141,6 160,1 165,6 173,4 186,4 200,7 226,3 235,8 262,5 272,9 295,2 318,3 320,8 321,8 344,0 361,2 384,8 415,5 448,9 466,1 482,3 498,4 534,0 570,8 602,8 641,0 693,1

3,3% 3,5% 1,3% 2,6% 8,1%

100,0% 17,4% 52,3% 21,9% 25,8%

USA Canada Mexico Total North America Argentina Brazil Chile Colombia Ecuador Peru Venezuela Other S. & Cent. America Total S. & Cent. America Austria Azerbaijan Belarus Belgium & Luxembourg Bulgaria Czech Republic Denmark Finland France Germany Greece Hungary Iceland Republic of Ireland Italy Kazakhstan Lithuania Netherlands Norway Poland Portugal Romania Russian Federation Slovakia Spain Sweden Switzerland Turkey Turkmenistan Ukraine United Kingdom Uzbekistan Other Europe & Eurasia Total Europe & Eurasia Iran Kuwait Qatar Saudi Arabia United Arab Emirates Other Middle East Total Middle East

BP Statistical Review, 2005.

8. sz. Melléklet:Gázvezetéken történő földgázkereskedelem adatai, 2004 (Mrd m3) Exportáló ország Importáló ország

USA Canada Argentina Bolivia Austria Belgium Denmark France Germany Italy Netherlands Norway UK Russian Fed. Turkmenistan

North America USA Canada 8,69 Mexico 11,04 S. & Cent. America Brazil Chile Others Europe Austria Belgium Bulgaria Croatia Czech Republic Finland France Germany Greece Hungary Ireland Italy Latvia Lithuania Luxembourg Netherlands Poland Portugal Romania Serbia Slovakia Slovenia Spain Sweden Switzerland Turkey United Kingdom Others Middle East Iran Jordan United Arab Emirates Africa Tunisia Asia Pacific Singapore Thailand TOTAL EXPORTS

19,73

Iran

Oman Algeria Egypt

Libya Indonesia Malaysia Myanmar

Total

102,05 -

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

102,05 8,69 11,04

-

0,51 7,20 0,12

7,11 0,80

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

7,62 7,20 0,92

-

-

-

0,40 0,20 0,10 -

0,70 0,30 0,60 1,20 -

2,64 0,26 0,90 -

0,40 0,37 -

1,00 1,20 - 0,06 0,83 0,70 4,50 0,50 1,30 0,15 1,20 0,60 0,20 -

7,60 9,20 21,90 9,00 1,00 0,50 -

0,80 7,20 2,62 14,65 26,40 7,00 4,31 0,50 2,21 9,10 0,07

0,20 1,00 3,08 3,70 1,82 -

6,00 0,20 2,90 1,05 7,18 4,61 11,50 37,74 2,20 9,32 21,00 1,40 2,60 2,67 7,90 4,60 1,76 7,30 0,56 0,30 14,35 1,30

-

3,56 -

-

23,60 2,25 0,44 7,53 -

-

0,50 -

-

-

-

7,80 16,40 2,90 1,11 9,80 4,61 37,05 91,76 2,20 10,95 3,70 61,40 1,40 2,60 1,30 13,56 9,10 2,25 5,90 1,76 7,30 1,10 9,74 1,05 2,87 17,91 11,40 1,57

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

5,20 -

-

1,20

-

1,10 -

-

-

-

-

5,20 1,10 1,20

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1,30

-

-

-

-

-

1,30

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

6,15 -

1,60 -

7,50

7,75 7,50

102,05

7,83

7,91

0,70

2,80

3,80

0,77

12,18 0,06

49,20

74,86 9,80

148,44

5,20

3,56

1,20

35,12

1,10

0,50

6,15

1,60

7,50

502,06