BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Levelező tagozat EU-kapcsolatok szakirány
AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS HATÁSA MAGYARORSZÁG OKTATÁSPOLITIKÁJÁRA
Készítette: Markó Eszter Éva
Budapest, 2008
2 Tartalomjegyzék
1. Bevezetés
4
2. Az Európai Unió oktatáspolitikája
5
2.1. Az oktatás és az Európai Unió
5
2.2. A kezdetektől az ezredfordulóig
6
2.3. Az oktatást érintő döntések menete az Unióban
7
2.4. A lisszaboni rendkívüli ülés
8
2.4.1. Az Oktatás és Képzés 2010 munkaprogram
8
2.4.2. Az Oktatás és Képzés 2010 programban szereplő kezdeményezések
9
2.5. Az Európai Unió oktatási és ifjúsági programjai
11
2.5.1. A Comenius program
12
2.5.2. Az Erasmus program
13
2.5.3. A Leonardo program
13
2.5.4. A Grundtvig program
14
2.5.5. A Tempus Közalapítvány
14
3. A csatlakozás nyomán megnyíló lehetőségek egy magyarországi középiskolában
16
3.1. Az iskola bemutatása
16
3.1.1. Az iskola története
16
3.1.2. Az iskola ma
17
3.2. Az iskola minőségirányítási programja
18
3.2.1. Az EFQM minőségbiztosítási rendszer
18
3.2.2. Az iskola intézményi céljai
19
3.2.3. Az iskola nevelési elvei és céljai
19
3.2.4. Az iskola feladatai
20
3.3. Az iskola a TISZK tagjaként
23
3.3.1. A TISZK
23
3.3.2. A nagykanizsai TISZK
25
3.3.2.1. A nagykanizsai TISZK céljai és feladatai
25
3.3.2.2. A nagykanizsai TISZK pénzügyi háttere
28
3.3.2.3. A nagykanizsai TISZK szervezeti felépítése
29
3.3.3. A TISZK által nyújtott lehetőségek megjelenése és szerepe az iskolában 29 3.3.3.1. A szakmastruktúra fejlesztése
30
3 3.3.3.2. A döntések összehangolása
30
3.3.3.3. A szervezet fejlesztése az integrációban
31
3.3.3.4. A szolgáltatások fejlesztése
32
3.3.3.5. A humánerőforrás fejlesztése
33
3.3.3.6. Kapcsolatfenntartás
35
3.3.3.7. Infrastruktúra-fejlesztés
35
3.3.4. A TISZK értékelése a Cserháti SZKI által
36
3.3.4.1. A TISZK értékelése a Cserháti SZKI pedagógusai által
36
3.3.4.2. A TISZK értékelése a Cserháti SZKI tanulói által
39
3.4. A Cserháti Sándor Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium külkapcsolatai
40
3.4.1. Az iskolában folyó idegennyelv-oktatás
41
3.4.2. Az iskola uniós programok által nyert külkapcsolatai
42
3.4.2.1. Az iskola Comenius Iskolai Együttműködések projektje
43
3.4.2.1.1. A projekt előzményei
43
3.4.2.1.2. A projekt eredeti céljai
44
3.4.2.1.3. A projekt során végzett tevékenységek és a közös munka eredményei
44
3.4.2.1.4. A projektben való részvétel pedagógiai, módszertani tapasztalatai
47
3.4.2.1.5. A projekt menedzsmentje
47
3.4.2.1.6. Az európai kultúrák megismerése és a tanulók készségeinek és képességeinek fejlesztése a projekt által
48
3.4.2.1.7. A projekt hatása a projektben részt vevő intézményekre és külső környezetükre
49
3.4.2.1.8. A projekt értékelése
50
3.4.2.2. Két további uniós projekt lehetősége
51
3.4.2.2.1. A jövőbeli Leonardo da Vinci program
51
3.4.2.2.2. A jövőbeli Comenius program
53
3.4.2.3. Az Európai Unió által támogatott programok értékelése a Cserháti SZKI által
56
3.4.2.3.1. Az uniós programok értékelése a Cserháti SZKI pedagógusai által
56
3.4.2.3.2. Az uniós programok értékelése a Cserháti SZKI tanulói által
58
4. Befejezés
61
Irodalomjegyzék
64
Függelék
66
4
1. Bevezetés
Szakdolgozatom témájául az Európai Unióhoz való csatlakozás hatásának vizsgálatát választottam a magyar oktatáspolitika szempontjából. Az elmúlt négy évben nagy változásokon ment keresztül az oktatás, melyeknek egyaránt lehetnek pozitív és negatív következményei. Kutatásaim során arra kerestem a választ, hogy ezen következmények közül melyek jelennek meg hazánkban erősebben. Az oktatás már évszázadok óta nagy jelentőséggel bír országunk történelmében, és meggyőződésem, hogy a jövőben is kiemelt területnek fog számítani. Hiszen nem mindegy, hogy milyen oktatásban-nevelésben részesülnek a gyerekek, fiatalok, mivel ők határozzák meg az ország előmenetelét, helyzetének alakulását. Következő generációként az ő gondolkodásuk, szemléletmódjuk, elképzeléseik gyakorolnak hatást az élet valamennyi területére. Figyelemmel kell kísérniük a világban folyó történéseket, alkalmazkodniuk kell a szükségszerű változásokhoz, és naprakészen, jól informáltan kell helytállniuk. A közelmúlt egyik ilyen fontos változása volt az, hogy hazánk 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Választásom azért esett erre a területre, mivel gyakorló pedagógusként engem is érint és foglalkoztat ez a téma. Kíváncsi voltam, hogy milyen hatásokkal van Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozása a tágabb környezetemben élők, így diákjaim illetve kollégáim életére. Dolgozatom megírásánál az volt a célom, hogy bemutassam, hogy milyen változások mentek végbe a csatlakozás óta abban a vidéki középiskolában, ahol tanítok. Milyen előnyöket, hátrányokat vonzott maga után Európai Uniós tagságunk, milyen lehetőségek jelentek meg ezzel számunkra, illetve milyen akadályok szűntek meg. Magyarország
oktatáspolitikájával,
annak
alakulásával
vagy
egy-egy
szegmensével számos szerző foglalkozott már, hol csak érintőlegesen, egy-egy fejezetet szánva rá, hol pedig egész művek szólnak erről. Tudomásom szerint azonban arról még nem jelent meg publikáció, hogy egy adott magyarországi középiskola számára mit jelent az Európai Unióhoz való csatlakozásunk. Ezért tartom lényegesnek, hogy egy kívülálló érdeklődő is lehetőséget kapjon arra, hogy betekintsen egy középiskola mozgalmas, változásokkal teli életébe, tájékoztatást nyerjen napjaink oktatáspolitikájáról.
5
2. Az Európai Unió oktatáspolitikája
2.1. Az oktatás és az Európai Unió Az Uniót érintő kompetenciákra jellemző, hogy a köztük lévő határvonalak nem körvonalazhatók egyszerűen, így az oktatás sem sorolható be kizárólag csak a társadalmi és kulturális szférába. Több szempontból tekinthető a gazdaság részének is, hiszen az oktatás látja el a munkaerőpiacot, a tanárok, pedagógusok munkavállalók, a megszerzett diplomák piaci értékkel rendelkeznek, illetve az oktatási intézmények gazdasági tevékenységeket is folytathatnak. Mint minden más területen, az oktatásban és a képzésben is a közösségi vívmányok egyre szélesedő köre figyelhető meg. Annak ellenére, hogy ezek a vívmányok még mindig elég csekély számúak, és elenyésző kényszerítő erővel bírnak, az idő előre haladásával és az európai integráció fejlődésével mind nagyobb szerepet töltenek be. Az oktatással kapcsolatos vívmányok vizsgálatakor figyelembe kell venni azokat az általánosabb uniós szabályokat is, amelyek nem kifejezetten az oktatásra vonatkoznak, de van az oktatást érintő komponensük. Az Európai Unió az oktatás és képzés területén az oktatási rendszerek minőségi javítását tűzte ki célul, továbbá azt, hogy több lehetőséget biztosítson a polgárok számára az élet bármely területén. Habár minden tagország saját maga felelős az oktatási és képzési rendszeréért, az Unión belüli együttműködésekkel nagyon jó eredményeket érhetnek el az egyes tagországok. Azon szabályok száma, amelyek kötelező érvényűek a tagországokat tekintve, viszonylag kicsi. Nincsen uniós szabályozás arról, hogy az iskolákban, főiskolákon, egyetemeken mit kell tanítani vagy, hogy milyen iskolarendszert kell működtetni. A tagországok iskolarendszerei közti együttműködések elősegítése érdekében az Unió programokat, pénzügyi alapokat, ösztöndíjakat biztosít.1
1
www.oki.hu (2008. október 29. 12:34)
6 2.2. A kezdetektől az ezredfordulóig Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó 1957-es Római Szerződésben is szerepelt már az oktatás, bár még csak csekély mértékben. Mindenek előtt a szakképzést emelték ki, amely olyan közösségi politikának számított, amit ki kell dolgozni. A szakképzés az oktatásnak az a szegmense, ami közvetlen módon kapcsolódik a gazdasághoz, vagyis a munkaerő képzésének és szabad áramlásának kérdéséhez. Arra viszont nem született megegyezés, hogy hol húzható meg a határ a szakképzés és az általános képzés között, így a közösségi jogban nem határozták meg pontosan a szakképzés fogalmát. Ez a feladat az Európai Bíróságra hárult, amely úgy rendelkezett, hogy szakképzésnek minősül az az oktatási forma, amely valamilyen foglalkozás vagy szakma gyakorlásához szükséges képzést nyújt. A Római Szerződéstől a Maastrichti Szerződés megszületéséig a tagországok integrációja tehát inkább gazdasági jellegű volt, így az oktatáspolitika nem tartozott a kiemelt kérdések közé. A Maastrichti majd pedig az Amszterdami Szerződéssel azonban egyre nagyobb szerepet kapott ez a terület, a Közösség fontos feladatokat tűzött ki az oktatási, szakképzési és ifjúsági politika terén. Meghatározó fordulatot az 1992-es Szerződés hozott, amely egy új, az általános képzéssel foglalkozó cikkellyel bővült. Ez a szerződés alapozta meg az Uniónak azt a szándékát, hogy az oktatással kapcsolatos programjaiba a szakképzésen és a felsőoktatás egy szűk rétegén kívül bevonja az általánosan művelő oktatást, ezen belül az alap- és középfokú oktatást, illetve a nem szakképző jellegű felsőoktatást.2 A Maastrichti Szerződés 126. cikkelye kimondja: „A Közösség hozzájárul a minőségi oktatás fejlődéséhez oly módon, hogy bátorítja a Tagállamok közötti együttműködést és, ha szükséges, támogatja és kiegészíti cselekvésüket, teljes mértékben tiszteletben tartva a Tagállamok felelősségét a tanítás tartalmát, oktatási rendszerük szervezetét, illetve kulturális és nyelvi sokféleségüket.”3 Ez a cikkely fordulópontnak
számított,
mivel
lehetőséget
teremtett
azoknak
az
uniós
kezdeményezéseknek, amelyek az oktatás minőségi fejlesztését célozták meg. Az Uniónak ösztönöznie kell a tagországok közötti együttműködéseket, támogatnia kell 2
www.iroga.hu (2008. november 12. 11:27) The Community shall contribute to the development of quality education by encouraging cooperation between the Member States and, if necessary, by supporting and complementing their action while fully respecting the responsibility of the Member States for the content of teaching and the organisation of education systems and their cultural and linguistic diversity.” Treaty on the European Union, Article 126 (1)
3
7 tevékenységüket, hogy hozzájárulhasson az oktatás minőségének javításához és a szakképzési politika végrehajtásához. A 126. cikkely megnevezte azokat a konkrét oktatási területeket, ahol ezeket a célokat meg lehet valósítani. Így többek között tanítani és terjeszteni kell a tagországok nyelveit, támogatni kell a diákok és tanárok mobilitását a végzettségek és tanulmányi időszakok elismerésével együtt. Továbbá elő kell segíteni a tagországok oktatási intézményeinek együttműködését, valamint fejleszteni kell a köztük működő információ- és tapasztalatcserét és a távoktatást. A Szerződés 127. cikkelye további területekkel egészítette ki az előző cikkelyt, úgy mint például a szakképzés tökéletesítése, hogy elősegítse a munkaerőpiachoz való alkalmazkodást. Fontos támogatni azoknak a fiataloknak a mobilitását, akik éppen belépnek a szakképzésbe. Ugyanígy hangsúlyt kap az oktatási-képzési intézmények és a vállalatok közötti kooperáció, valamint a tagállamok közötti információcsere elősegítése. Mindezek mellett az Unió tiltja a különböző oktatási rendszerek harmonizálását. A tagállamok önállóan terveznek, döntenek, cselekednek, az Unió csak kiegészíti és támogatja a tevékenységüket. Az oktatás területén fokozottan érvényesül a szubszidiaritás elve: „egy adott kérdésben akkor kell közösségi szinten döntést hozni, ha a kitűzött cél tekintetében nemzeti szinten nem lehet kielégítő eredményre jutni, vagy ha a javasolt lépés – méretei, hatásai, határon átnyúló jellege miatt – közösségi szinten jobban megvalósítható”4.
2.3. Az oktatást érintő döntések menete az Unióban Az, hogy az Uniónak mekkora a felelőssége és a szerepe az oktatástartalmú kérdésekben, a mai napig egy átalakulóban lévő folyamat, tele konfliktusokkal és vitákkal. Ez a folyamat az idő múlásával egyre bővül, az Unió szerepe pedig várhatóan egyre jelentősebb lesz. Az oktatásért való felelősség főleg két szereplő között oszlik meg, ez a két szereplő a Tanács és a Bizottság. A Tanács képviseli a tagországokat, tagjai a tagországok miniszterei. Ennek a testületnek van döntési és jogalkotási hatalma. Az Unió oktatáspolitikáját a tagállamok oktatási minisztereinek a tanácsa vitatja meg,
4
Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, HVG-ORAC, Budapest, 2005, p. 621.
8 amely a Tanácson belül tevékenykedik. A miniszterek munkáját az Oktatási Bizottság segíti, amely a tagállamok minisztériumainak a képviselőiből áll. Az Unió nemzetek feletti jellegét a Bizottság képviseli. Ez a testület aktívan részt vesz a közösségi politikák életre keltésében, így az oktatás területén is fontos kezdeményező szerepe van. A kezdeményezésekről a Tanács dönt, miután azok átesnek egy a szubszidiaritás elvének megfelelő vizsgálaton. A Tanácsnak azonban nincs joga olyan szabályok megalkotására, amelyek a tagországok számára kötelező jellegű lenne. Mivel az oktatással és képzéssel összefüggésben állnak a munkáltatói és munkavállalói érdekekkel, oktatási kérdésekben egyre nagyobb szerepe van az Unió két jelentős konzultatív testületének, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. A Gazdasági és Szociális Bizottságnak rendelkezik egy oktatási kérdésekkel foglalkozó szekcióval is.
2.4. A lisszaboni rendkívüli ülés Az Unió oktatáspolitikájában kiemelkedő szerepe volt a 2000. március 23-24-i lisszaboni csúcstalálkozónak, ahol az Európai Tanács nagyra törő terveket fogalmazott meg. A Lisszaboni Stratégia rámutatott, hogy nagyfokú együttműködés szükséges az oktatás- és képzési politika területén ahhoz, hogy az Unió rendelkezzen a világ vezető, tudásalapú gazdaságával. A közösségnek meg kell teremtenie a legversenyképesebb, legdinamikusabb gazdaságot a világon, egy olyan gazdaságot, amely képes a fenntartható fejlődés biztosítására, több és jobb álláshely és nagyobb társadalmi kohézió létrehozására.5
2.4.1. Az Oktatás és Képzés 2010 munkaprogram A lisszaboni stratégiai célok eléréséhez 2002-ben útjára indították az Oktatás és Képzés 2010 című tízéves munkaprogramot, amely lehetőségeket nyújtott az Unió valamennyi oktatási és képzési rendszerének a javulást célzó változtatásokra. A tagországok oktatási miniszterei három fő célkitűzésben egyeztek meg, amiket 2010-
5
www.ec.europa.eu (2008. október 31. 18:54)
9 re kell megvalósítani a polgárok és az egész Unió érdekében. A három cél a következő: 1) az Európai Unió oktatási és képzési rendszerein belül a minőség és a hatékonyság javítása; 2) annak biztosítása, hogy ezek a rendszerek mindenki számára elérhetőek legyenek; 3) és, hogy az oktatás és képzés szélesebb rétegekhez eljusson.6 Ha mindezek a célok megvalósulnak, akkor az oktatás és képzés gyökeres változáson fog keresztülmenni egész Európában, így Magyarországon is. A változás folyamata valamennyi tagországban le fog zajlani a saját nemzeti körülményeiknek és hagyományaiknak megfelelően, és a kölcsönös együttműködés által ösztönözve. Az Unió tagállamai megosztják egymással a tapasztalataikat, közös célok végrehajtásán dolgoznak és tanulnak egymástól.
2.4.2. Az Oktatás és Képzés 2010 programban szereplő kezdeményezések Az Oktatás és Képzés 2010 számos kezdeményezéshez vezetett az élethosszig tartó tanulást illetően, amelyek olyan kulcskompetenciákat tartalmaznak, amik nélkülözhetetlenek az uniós polgárok számára ahhoz, hogy megállják a helyüket a jelenlegi tudásközpontú világban. Az élethosszig tartó tanulás arra utal, hogy a tudás megszerzése nem fejeződik be fiatalkorban, hanem ez egy olyan folyamat, ami az iskolapadból már kikerült generációk képzésére is vonatkozik. Ahhoz, hogy a megfogalmazott nagyratörő, de megvalósítható elhatározásokat kivitelezni tudják, az oktatási miniszterek további specifikus célokat neveztek meg az oktatás és képzés sokszínű típusát és szintjét érintve: - tanárképzés; - kulcskompetenciák fejlesztése; - információs és kommunikációs technológiák integrálása;
6
www.ec.europa.eu (2008. október 29. 19:01)
10 - beruházások hatékonyságának a növelése; - nyelvtanulás; - élethosszig tartó pályaorientációs tanácsadás; - az oktatási rendszerek rugalmasabbá tétele a jobb elérhetőség érdekében; - európai polgárrá nevelés.
A célok megvalósításához szakértői munkacsoportok alakultak harmincegy európai ország, valamint uniós és nemzetközi szervezetek képviselőiből. A szerepük az volt, hogy nemzeti szinten támogassák a célok végrehajtását az oktatási és képzési rendszereken belül különböző eszközök segítségével, mint például tapasztalatok, jól bevált gyakorlatok kicserélésével az országok között illetve tanulmányutak megszervezésével.7 Az Oktatás és Képzés 2010 magában foglalja a Koppenhágai Folyamatot, ami a Koppenhágai Nyilatkozat életbeléptetésére irányul. A Koppenhágai Nyilatkozat a szakmai képzés kiemelt európai kooperációjára fektet hangsúlyt. Szintén része az Oktatás és Képzés 2010 munkaprogramnak a Bolognai Folyamat, ami 1999-ben indult útjára. Huszonkilenc ország oktatási minisztere írta alá azt a dokumentumot, amelynek alapján elkezdődött az európai felsőoktatási reform. A Bolognai Nyilatkozat olyan konkrét célokat jelölt meg, mint például a könnyen érthető és összehasonlítható fokozatot adó képzési rendszerek bevezetése, a kreditrendszer általános bevezetése, a diákok, tanárok mobilitásának segítése és az összeegyeztethető ismérveken alapuló minőségbiztosítási együttműködés kialakítása. Az európai felsőoktatási reformhoz Magyarország is csatlakozott 1999-ben, így a 2010-es határidőre a magyar felsőoktatásnak is át kell állnia az egységes európai képzésre.8 Az oktatást érintő jelentős kezdeményezések közé sorolandó még az Európai Képesítési Keretrendszer, amelyet 2006-ban Brüsszelben hoztak létre. Az Európai Képesítési Keretrendszert egy „olyan átfogó keretrendszer, amely világossá teszi az európai nemzeti képesítési keretek és rendszerek, valamint az azokban foglalt
7
www.ec.europa.eu (2008. október 29. 16:16) Hrubos Ildikó: Az európai felsőoktatás reformja, In: Izikné Hedrik Gabriella: Magyarország a kibővülő Európai Unióban, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2006, p. 87-96.
8
11 képesítések viszonyát, és ez által a nemzeti keretek, rendszerek közötti illeszkedési mechanizmusként, metakeretként szolgál”.9
2.5. Az Európai Unió oktatási és ifjúsági programjai Az Unió közösségi programokkal támogatja, hogy a tagállamok fiataljai versenyképes tudásra tegyenek szert. Magyarország számára már társult országként lehetővé vált, hogy csatlakozzon ezekhez a programokhoz, így 1997 óta részt vesz a legtöbb uniós oktatási programban. Az egyes programok – amelyek számos együttműködési és mobilitási lehetőséget kínálnak – további alprogramokból állnak. A résztvevők új ismeretekre és készségekre tesznek szert, bővítik nyelvtudásukat, más kultúrákkal és szakmai módszerekkel ismerkednek meg, tapasztalatokat cserélnek, és személyes élményeket gyűjtenek. 2007-ig három fontos közösségi program létezett Socrates, Leonardo és Youth néven. A Socrates program ösztönözte a diákok külföldi tanulását, a diákok és tanárok utazását, az idegen nyelvek oktatását, az információ- és tapasztalatcserét. A Leonardo program
feladata
volt
a
szakképzési
együttműködés
fejlesztése
az
Unió
versenyképességének növelése és az információs társadalom kiépítése céljából. Az oktatáson kívüli ifjúságpolitikát a Youth program fogta át. 2007 óta a Socrates és a Leonardo program megújult formában, összevontan működik az Egész életen át tartó tanulás program keretei között. Az Egész életen át tartó tanulás programja gyerekkortól időskorig lefedi az élethosszig tartó tanulást. Négy alprogrammal rendelkezik, amelyek közül a Comenius a közoktatást, az Erasmus a felsőoktatást, a Leonardo a szakmai képzést, a Grundtvig pedig a felnőttoktatást támogatja.10 A közösségi oktatási programok meghatározott preferenciákat és prioritásokat követnek, vagyis olyan tevékenységeket támogatnak, amelyek célja megegyezik a közösségi célokkal. A pályázati logikából következően a programokra nyitottság és versenyelvűség jellemző. Legalább három tagállam egyidejű részvételét feltételezik, így multilaterális jellegűek. A résztvevők egyenrangúak és kölcsönösen felelnek a program sikeréért még akkor is, ha a résztvevők egyike a koordinátor szerepét tölti be. Ezen kívül a résztvevők autonómok, vagyis önálló cselekvőképességgel rendelkeznek. 9
www.nive.hu (2008. november 7. 19:45) www.tpf.hu (2008. november 12. 21:30)
10
12 A programok szerződéses viszonyra és társfinanszírozásra épülnek, azaz a résztvevőknek saját anyagi forrásait is fel kell használnia. Mindezek a jellemzők több célt is szolgálnak. Így például fejlesztik a közösségi együttműködéshez szükséges kompetenciákat, elősegítik a kultúrák kölcsönös megismerését, támogatják a közpénzek tudatos felhasználását, ösztönzik a résztvevő intézményeket az intézményi gazdálkodás hatékonyságának a növelésére.11
2.5.1. A Comenius program A Comenius program az óvodai, az általános és középiskolai diákoknak, tanároknak, intézményvezetőknek, szülői szervezeteknek, önkormányzatoknak, civil szervezetnek szól, nekik nyújt pályázati lehetőségeket. Az Egész életen át tartó tanulás program részeként arra törekszik, hogy fejlessze a diákok és tanárok tudását és megértését az európai kultúrák, nyelvek és értékek iránt. Segíti a fiatalokat abban, hogy megszerezzék az alapvető képességeket és kompetenciákat személyes fejlődésükhöz, majdani szakmájuk, foglalkozásuk kiválasztásához és az európai polgársághoz. A Comenius program céljai a következőek: - a diákok és tanárok mobilitási lehetőségeinek javítása és növelése a tagországokban; - a különböző tagállamok iskolái közötti kapcsolatok erősítése olyan mértékben, hogy 2010-ig legalább három millió diák részt tudjon venni valamilyen iskolai együttműködésben; - az idegen nyelv tanulásának, az információs és kommunikációs technológiák, a jobb oktatási módszerek és gyakorlatok elsajátításának ösztönzése; - a tanárképzés európai dimenziójának és minőségének fokozása; - a pedagógiai szemléletmódok és az iskolavezetés javítása.12
11 12
www.oki.hu (2008. október 29. 12:34) www.ec.europa.eu (2008. október 29. 16:16)
13
2.5.2. Az Erasmus program Az Erasmus program a felsőoktatásban résztvevőknek biztosít pályázati lehetőségeket. Nemcsak hallgatókról gondoskodik, hanem főiskolai, egyetemi oktatókról, valamint olyan vállalkozókról is, akik szívesen tanítanának külföldön. Évente több ezer diák számára teszi lehetővé, hogy külföldön tanuljon vagy dolgozzon, és Európa-szerte támogatja a felsőoktatási intézmények közötti együttműködéseket. Az Erasmus program nagy hangsúlyt fektet a mobilitásra és a karrierépítéshez szükséges tudás megszerzésére, mivel szem előtt tartja azt a tényt, hogy a külföldön eltöltött idő pozitív hatással lehet diákokra és tanárokra egyaránt. Nemcsak szakmai tudásuk gyarapodhat ezáltal, hanem interkulturális képességeik és magabiztosságuk is erősödhet. A program a következő tevékenységeket támogatja: - hallgatók számára külföldön való tanulás, munkavállalás, idegen nyelvi felkészülés; - felsőoktatási oktatók számára külföldön való tanítás, gyakorlatszerzés; - felsőoktatási intézmények számára intenzív programok, főiskolák, egyetemek közötti együttműködések, multilaterális projektek; - vállalkozások számára diákok alkalmazása, külföldön való tanítás, főiskolákkal, egyetemekkel való együttműködés.13
2.5.3. A Leonardo program A Leonardo program az Egész életen át tartó tanulás program alprogramjaként a felsőoktatáson kívüli szakképzés területét érinti. Segíti az uniós polgárokat, hogy új képességekre, tudásra, végzettségre és képesítésekre tegyenek szert, ezzel is támogatva az európai munkaerőpiac versenyképességét. A program hatással van a képzési rendszerek minőségének a javítására, innovatív irányvonalak, módszerek és folyamatok átvételére a szakképzés területén.
13
www.ec.europa.eu (2008. október 29. 16:16)
14 A Leonardo program által kitűzött célok a következőek: - a szakképzés és a mobilitás lehetővé tétele a munkaadók és munkavállalók számára; - a szakképzésben részt vevő intézményekben folyó oktatás minőségi javítása; - innovációk támogatása, - az uniós polgárok ösztönzése szakmai képzéseken és továbbképzéseken való részvételre.14
2.5.4. A Grundtvig program A negyedik alprogram azoknak szól, akik 25 éven felüliek, vagy 16 és 24 év közötti fiatalok, akik nem vettek részt közép- vagy felsőfokú képzésben. A Grundtvig program elősegíti a felnőttoktatás minőségének, hozzáférhetőségének javítását és európai dimenziójának kialakulását. Alapvető célja, hogy szakmáktól független, általános ismeretek oktatását támogassa. Így hozzájárul, hogy bővüljenek a felnőtt tanulók ismeretei más kultúrákról, javuljanak munkaerő-piaci esélyeik, és aktív tagjai lehessenek a társadalomnak. Az Európai Unió huszonhét tagországán kívül részt vesz a programban Törökország, mint EU-hoz társult ország, illetve a három EFTA-ország (Izland, Liechtenstein, Norvégia).15
2.5.5. A Tempus Közalapítvány Az Európai Unió oktatási és ifjúsági programjaival kapcsolatban meg kell említeni a Magyarországon működő Tempus Közalapítványt. Az 1996-ban létrehozott szervezet irányítja többek között azokat a programokat, amelyek segítségével különböző mobilitások valósulhatnak meg Magyarországon. Így például a Tempus Közalapítvány felelős az Európai Bizottság Egész életen át tartó tanulás programjáért is. 14 15
www.tka.hu (2008. november 12. 21:54) www.tka.hu (2008. november 12. 21:54)
15 A szervezet feladata, hogy olyan nemzeti és nemzetközi pályázati programokat, képzéseket kínáljon és koordináljon, amelyekkel a magyar oktatási, képzési szektort segíti. Tevékenységével hozzájárul az uniós támogatások hasznos, illetve az unió adta egyéb lehetőségek eredményes felhasználásához, képviseli és továbbítja a közös európai célokat és értékeket a magyar oktatás szereplői felé.16
16
www.tpf.hu (2008. november 21. 21:47)
16
3. A csatlakozás nyomán megnyíló lehetőségek egy magyarországi középiskolában
3.1. Az iskola bemutatása 3.1.1. Az iskola története A Nagykanizsán található Cserháti Sándor Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium története 1940. szeptember 15-ére nyúlik vissza, amikor még mint gazdaképző iskola megkezdte a működését. Nevét Cserháti Sándorról (1852-1909) kapta,
aki
hazánkban
megalapozta
a
tudományos
növénytermesztést,
a
növénynemesítést, az okszerű talajművelést és a mai korszerű talajerő-gazdálkodást. Kiváló tanár, szakíró és tudós volt. Az iskola az 1970-es évek végéig a középfokú mezőgazdasági szakképzés minden állomását bejárta, 1962 és 1979 között még a Keszthelyi Agronómiai Főiskolai Karnak is helyt adott. Az 1970-es évek végén aztán megváltoztak a munkaerő-piaci igények, így az iskola képzési kínálata is kibővült. 1978. szeptember 1-től két gépész szakirányú osztályban is megindult a képzés a hagyományos mezőgazdasági profilú osztály mellett. Az 1980-as évektől kezdve az osztályok száma folyamatosan emelkedett. Amíg a mezőgazdasági nagyüzemek igényelték a szakembereket, folyt mezőgazdasági képzés az iskolában, azonban a 90-es évek második felétől megváltozott a helyzet. A motorizáció, a személygépkocsik számának emelkedése és a Nagykanizsán egyre gyarapodó márkakereskedések, autószervizek új szakmák bevezetését jelentették. Így beindult az autószerelő, közlekedésgépész szakemberek képzése, illetve választható új szakként megjelent az informatika és az elektronika. Az évtizedek során végbement változások megkövetelték, hogy a képzéshez szükséges műszaki feltételek is biztosítva legyenek. Az iskola épülete folyamatosan bővült, évről évre új szaktantermeket, tanműhelyeket, laborokat avattak fel. Az utóbbi évek újításai egy korszerű CNC-labor és egy gépjármű-diagnosztikai műhely
17 létrehozása volt. Mindezek a beruházások pályázati, fenntartói pénzből, illetve saját erőből valósultak meg.17 3.1.2. Az iskola ma A Cserháti Sándor Szakképző Iskola és Kollégiumban jelenleg elektronikát, informatikát és gépészetet oktatnak négy osztályban felmenő rendszerben. Ezen kívül rendkívül széles a szakmai képzéskínálat a 13. évfolyamtól, így például a diákok tanulhatnak
műszaki
informatikusnak,
elektronikai
technikusnak,
gépgyártás-
technológiai technikusnak, autószerelőnek stb. A mindenkori iskolavezetés igyekszik úgy alakítani az iskola képzési szerkezetét, hogy az megfeleljen egyrészt a magyarországi, másrészt az uniós munkaerőpiac elvárásainak. Ennek köszönhetően az iskolában végzett tanulók jó eséllyel helyezkednek el, a munkaerő-piac értékeli tudásukat, szívesen fogadják őket a gazdálkodó szervezetek az élet minden területén. A tantestület létszámát a növekvő és változó nevelési-oktatási feladatokhoz, képzési célokhoz kell bővíteni és alakítani, így az iskolában jelenleg 62 pedagógus tanít. A tanulók létszáma 696 fő, akik tulajdonképpen három megyéből (Zala, Somogy, Veszprém) érkeznek az iskolába. Emiatt is említésre méltó, hogy a Cserhátiban működik a város egyetlen kollégiuma, ahol háromágyas szobák formájában 255 férőhely áll rendelkezésre. A kollégium a Cserhátihoz tartozik, de nemcsak a Cserháti diákjai kaphatnak itt helyet, hanem a város valamennyi középiskolás tanulója számára adott ez a lehetőség. Az iskola kiváló kapcsolatokkal rendelkezik, mind belföldön, mind pedig külföldön. Több mint száz hazai vállalat, gazdasági társaság támogatja az iskolát szakképzési hozzájárulással, akikkel számos területen folyik együttműködés. Így például az iskola a partnervállalatokkal közösen rendez szakmai napokat, vizsgákat, üzemlátogatásokat. A külföldi partnerintézményekkel folytatott kooperáció is gyümölcsözőnek és egyre intenzívebbnek mondható. Ez a tendencia főleg Magyarország EU-s csatlakozása óta figyelhető meg, hiszen 2004 óta hat uniós tagországgal tart fent kapcsolatot az iskola. (1.melléklet)
17
Sárváry László: Emlékkönyv Cserháti Sándor születésének 150. évfordulójára, Nagykanizsa, 2002
18 3.2. Az iskola minőségirányítási programja A Cserháti Sándor Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium jelenleg érvényben lévő
minőségirányítási
programja
Magyarország
az
Európai
Unióhoz
való
csatlakozását követően, 2004. szeptember 1-én, a 2004-2005. tanév elején lépett hatályba, és érvényessége öt tanévre szól. A program számos ponton alkalmazkodik az uniós normákhoz, az iskola többek között így törekszik az európai integrációban való teljes részvételre. Szem előtt tartja az egész életen át tartó tanulásra való felkészülést, biztosítja az iskola diákjainak a fejlődését, személyiségük és kulturális ismereteik gazdagodását.
3.2.1. Az EFQM minőségbiztosítási rendszer Az iskola már a 2004-es csatlakozás előtt próbált európai irányelveket követni a minőségbiztosítás terén, így Zala megyében először a Cserháti vezette be az EFQM minőségbiztosítási rendszert az 1998-1999. tanévben. „Az European Foundation for Quality Management (Európai Alapítvány a Minőségbiztosításért EFQM) egy köztestület, amelynek alapítását
tizennégy vezető nyugat-európai intézmény
kezdeményezte 1988-ban. Európában már a szolgáltatás területén is elterjedt, így oktatási intézmények is alkalmazzák. Az EFQM vezetési filozófia is. Magas szintű minőségi elvárásokat jelent a szakképző intézményekkel: a vezetőkkel, az alkalmazottakkal szemben egyaránt. A rendszerben az ember áll az érdeklődés, a vizsgálat középpontjában, s csak ezt követi a technika, a technológia és a módszer.”18 Az EFQM hasznot jelent az iskolának, mivel alkalmazása során az Európában elismert méréstechnika segítségével össze lehet hasonlítani az iskolát más európai iskolákkal. Eszközként szolgál az iskolaigazgató számára a minőségi javulás érdekében, rámutat a javítandó területekre és a javítás mértékére. Hozzájárul ahhoz, hogy információcsere és viták induljanak az iskolán belül a minőség-politikáról. Mindezek hatására az iskola törekszik az EFQM minőségbiztosítási rendszer minél szélesebb körben való elterjesztésére és egyre sokrétűbb alkalmazására.19 18
www.nive.hu/archivum/szt/Efqmweb.doc, Az Európai Minőségbiztosítási Rendszer, p. 2. (2008. november 16. 16:30) 19 Cserháti Sándor Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium, Minőségirányítási program, 2004
19 3.2.2. Az iskola intézményi céljai Az uniós csatlakozást követően az iskola olyan célokat is kitűzött maga elé, amelyek korábban egyáltalán nem vagy csak kis mértékben jelentek meg. Ezek az új célkitűzések egyértelműen az Európai Unió oktatáspolitikájának a komponenseiből adódnak: - az iskola külkapcsolatainak a bővítése és erősítése, nagyobb fokú együttműködés külföldi partnerintézményekkel; - a tanulók idegen nyelvi tudásának az erősödése, több középfokú nyelvvizsga bizonyítvány megszerzése; - a szakképzés megfeleltetése a munkaerő-piaci igényekhez és az egész életen át tartó tanuláshoz; - az iskola regionális szerepének az erősítése, szakképző központtá válása; - a tantestület világtudásának folyamatos bővülése, új, alternatív módszerek
elsajátítása,
mint
például
az
elektronikus
oktatás
(eLearning).20
3.2.3. Az iskola nevelési elvei és céljai Az iskola a most érvényben lévő pedagógiai hitvallását és nevelési céljait is úgy fogalmazta meg, hogy azok megfeleljenek akár az uniós elvárásoknak is. A Cserháti Sándor Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium pedagógiai hitvallása a következő: „A Cserháti Szakközépiskola tanítványai második otthona kíván lenni. Pótolni, kiegészíteni és folytatni kívánja a család két alapértékének, a szeretetnek és a követelménytámasztásnak a figyelembevételével a gondjaira bízott fiatalok szocializációs folyamatát; tisztelni az embert, nemre, fajra, nemzetiségre, világnézetre való tekintet nélkül, az emberi tudást, az emberi munkát és alkotást;
20
Cserháti Sándor Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium, Minőségirányítási program, 2004
20 védeni az ember testi, lelki egészségét, a természetet, az épített környezetet; ápolni a szeretetteljes emberi kapcsolatokat, az iskola hagyományait, a hazához való kötődést, az európai eszmeiséget.”21 A Cserhátiban folyó oktató-nevelő munka olyan értékeket közvetít, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az iskola diákjai boldog és sikeres felnőttekké válhassanak. Az elmúlt években került a kiemelt értékek közé többek között a nemzeti értékek tisztelete, az idegennyelvtudás és az európaiság-érzés. Ezen értékek alapján az iskola elvárja a tanítványaitól, hogy legalább egy idegen nyelven megfelelő szinten kommunikáljanak, nyitottak legyenek más kultúrákkal szemben, és tiszteljék Európát. Az európai integráció mélyülése azt jelenti, hogy a nemzeti és az európai dimenzió egyre kevésbé választható el egymástól. Európa ma már nemcsak közös piac, hanem az európai polgárok által képviselt értékek kontinense is. Az iskola diákjait meg kell tanítani, hogy aktív, cselekvő uniós polgárrá váljanak, ezért olyan készségeket és képességeket kell számukra nyújtani, amelyek az egységes Európában való boldoguláshoz szükségesek. A csatlakozás óta a magyar állampolgároknak is joguk van a gazdasági, politikai és társadalmi élet alakításához, mivel egy közösség aktív, részes tagjaivá váltak. Ezért a Cserháti SZKI tanulóinak is el kell sajátítaniuk az Unió közösen elfogadott értékeit, mint például a demokráciát, az egymásrautaltságot, az esélyegyenlőséget és az egymás kölcsönös tiszteletben tartását. Fel kell készülniük a toleranciára, a különbözőség elfogadására, a demokratikus életre és az egyenlőtlenség elleni küzdelemre. Mindezek eléréséhez az iskolának biztosítania kell azokat a pedagógiai módszereket és feltételeket, amelyek a kölcsönös megértés elősegítését, a diszkrimináció visszaszorítását, az idegennyelv-oktatás fejlesztését, valamint a történelem és a földrajz európai szintű megközelítését szolgálják.
3.2.4. Az iskola feladatai Az iskola feladatait tekintve is történtek változások uniós csatlakozásunk hatására. A rövidtávú, a középtávú és a hosszú távú feladatok is kibővültek egy-egy
21
Cserháti Sándor Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium, Pedagógiai program, 2006
21 ponttal mind az oktatás, mind a nevelés területén. Így például bekerült a rövidtávú feladatok közé az uniós és állampolgári nevelés tudatosítása, a toleráns személyiség fejlesztése illetve a területi integrált szakképzési központ létesítéséhez szükséges pályázatban való aktív részvétel. A középtávú feladatok között újdonságként jelent meg az információs és kommunikációs technológiák intézményi alkalmazásának a fejlesztése és általános használata, amit szintén az Unió hangsúlyozott az oktatáspolitikájában. Mivel ma már a globális információs társadalom korát éljük, állandóan változik a tudás tartalma, és új tudásközvetítő eszközök váltják fel a hagyományos kommunikációs csatornákat. Az informatikai kultúra új tanulási, foglalkoztatási és gazdasági tevékenységeket eredményez. Ezért a diákoknak és a tanároknak egyaránt bővíteniük kell az informatikai ismereteiket, az iskolának pedig biztosítani kell ehhez az eszközöket. Bővítenie és fejlesztenie kell a számítógépes tantermek felszereltségét, minél több helyen biztosítania kell az internet-hozzáférést, és ösztönöznie kell a tanárokat az informatikai technológia oktatási célú használatára. Jelenleg összesen 280 számítógép működik az iskolában, amelyek közül mindössze 50 gép számít igazán modernnek és korszerűnek, mivel ezek nem régebbiek még egyévesnél. A 22 osztály- és szaktanteremből 14-ben van internet-hozzáférés, 4-ben pedig interaktív tábla. Az interaktív tábla azok közé az IKT eszközök közé tartozik, amelyek jól hasznosíthatóak a pedagógiai folyamatokban, használatával érdekesebbé válhatnak a tanórák. Egy tábla, egy számítógép és egy projektor van összekapcsolva egy szoftver segítségével, így a számítógép vezérlése a tábláról történik. A diákok egy eddig még nem tapasztalt, szórakoztató és kreatív módon sajátíthatják el a tananyagot, motiváltabbakká és együttműködőbbé válnak. Az interaktív tábla használata a pedagógustól is kreativitást kíván, illetve az információs és kommunikációs technológiák ismeretét. A Cserháti SZKI-ben még csak néhány tanár használja ki a tábla által kínált lehetőségeket a tanórák során. Fontos azonban, hogy valamennyi pedagógus megismerje és megtanulja a tábla használatának módszertanát, és beillessze saját pedagógiai eszköztárába. Az iskolának törekednie kell, hogy elterjedtebbek legyenek az információs és kommunikációs technológiák, ezért javítania kell a felszereltségén. A közel 700 diáknak több és korszerűbb számítógépet, jobb internet-hozzáférési lehetőséget és több interaktív táblával felszerelt termet kell biztosítani. A korszerű digitális eszközök alkalmazása mellett szükséges az iskola oktatási tartalmainak és módszertanának fejlesztése is, hogy versenyképes tudást szerezzenek a
22 diákok, és később könnyebben boldoguljanak a munkaerő-piacon. A tudás alapú társadalom és gazdaság létrejöttéhez elengedhetetlen az egész életen át tartó tanulás iskolai megalapozása. A Cserháti SZKI ezt felismerve jelentkezett két HEFOP-os pályázati felhívásra, hogy a célok elérése érdekében változtasson pedagógiai kultúráján. Az egyik pályázati felhívás a „Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra” (HEFOP/2005/3.1.3), a másik pedig „A kompetencia-alapú oktatás elterjesztése” (HEFOP/2005/3.1.4) címet viselte. Mindkét pályázatra sikerült támogatást nyernie az iskolának, így az elmúlt három évben 10 pedagógus vehetett részt HEFOP-os továbbképzésen, és 5 osztályban vezették be a kompetencia-alapú oktatást. A Cserháti SZKI tanulói, ugyanúgy mint magyar diáktársaik általában nem érnek el jó eredményeket
az
értő
olvasásban,
a
matematikai
készségekben,
illetve
a
nyelvismeretben az európai diákokhoz képest. Ezért fontos a kompetencia-alapú nevelés,
oktatás
és
képzés
biztosítása
az
iskolában
az
alapkészségek,
kulcskompetenciák kialakításával és fejlesztésével. A Cserháti SZKI tanárai egyre inkább arra törekednek, hogy megteremtsék az ezekhez szükséges feltételrendszert, folyamatosan új pedagógiai eszközöket sajátítanak el és alkalmaznak a tanórákon. Nemcsak a HEFOP-os osztályokban, hanem a többiben is a frontális, főleg lexikális ismeretközlő osztálymunkát felváltják a kompetencia-alapú tevékenységek. A túl sok tanári magyarázat és irányítás, valamint a hagyományos eljárások háttérbe szorulnak, helyükre
tanulói
aktivitást
igénylő
módszerek,
kompetencia-alapú
oktatási
programcsomagok, digitális tartalmak és új pedagógiai eszközök lépnek (2.melléklet). Az európai integrációhoz, az európaisághoz kapcsolódó ismeretek, etikai értékek elsajátításával kapcsolatos követelményeket is tartalmaznia kell az iskola tanterveinek, ez főleg a különböző műveltségi területekhez (Ember és társadalom, Földünk és a környezet, Művészetek, Élő idegen nyelvek) tartozó tárgyakra vonatkozik. Elsősorban a történelmi és állampolgári ismereteket, az ember- és társadalomismereteket és az idegen nyelvet oktató pedagógusoknak kell tudatosítaniuk a tanulókban, hogy a magyar kultúra, a magyar nép története az európai művelődés, az európai történelem szerves alkotórésze. Meg kell ismertetni és el kell fogadtatni a diákokkal más népek kultúráját, és támogatni kell őket, hogy tisztában legyenek a közös európai erkölcsi és kulturális értékekkel, és magukénak vallják azokat. A hosszú távú feladatokon belül központi helyet kapott az egész életen át tartó tanulás, amely célnak a szolgálatába kell állítani az iskola valamennyi személyi és tárgyi feltételét. Ezen kívül bekerült az iskola minőségirányítási programjába az is,
23 hogy a tantestületben szakmacsoportonként lennie kell egy-egy olyan személynek, aki azért felelős, hogy figyelemmel kíséri az Európai Unió minőségbiztosítási változásait, és egyezteti azokat a munkaközösségével.22
3.3. Az iskola a TISZK tagjaként Hosszú egyeztetések és pályázati munka után 2008. szeptember 1-én hivatalosan is megkezdte működését Nagykanizsán a TISZK, azaz a Térségi Integrált Szakképzési Központ, amelynek a Cserháti Sándor Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium is a tagja.
3.3.1. A TISZK A TISZK, azaz a térségi integrált szakképző központ a közoktatási intézmények fenntartói, a gyakorlati szervezésben résztvevő gazdálkodó szervezetek és a felsőoktatási intézmények által létrehozott központ, ami meghatározott szakképzéssel összefüggő feladatokat hajt végre. A közoktatási törvény szabályozása szerint a térségi integrált szakképző központ nem tekinthető közoktatási intézménynek, hanem arra szolgál, hogy a szakképzés feladatait a jelenleginél hatékonyabban lássa el. „A TISZK új szervezeti és irányítási formát kialakító, hat-nyolc szakképzést folytató intézmény fenntartóinak konzorciumi együttműködésével vagy egyéb módon létrejövő nonprofit központ, amely iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzés folytatásával, a gazdasághoz közeli, a munkaerő-piaci igényeket rugalmasan követni tudó szakképzéssel, a szakképzéshez szükséges korszerű infrastruktúrával megteremti a régió lakossága számára az egész életen át tartó tanulás feltételeit.”23 A térségi integrált szakképző központok létrehozására azért volt szükség, mivel a magyarországi szakképzés helyzete nem felelt meg az uniós elvárásoknak. Az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzés is jelentős reformra, átalakításra szorul, hogy meg tudjon felelni a csatlakozás utáni feltételeknek. Így többek között nem biztosítja az iskolarendszerű szakképzés az alapokat az egész 22 23
Cserháti Sándor Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium, Minőségirányítási program, 2004 www.okmt.hu, 322_b12_melleklet_040722, p. 2., (2008. november 13. 11:02)
24 életen át tartó tanuláshoz, mivel korszerűtlen, idejétmúlt tananyagok és pedagógiai módszerek, eszközök jellemzik. Az, hogy csökken a szakképzett munkaerő száma, hogy a szakképzés nem alkalmazkodik a munkaerő-piaci igényekhez és, hogy a képzés tartalma nem illeszkedik a gazdaság elvárásaihoz, mind oda vezetnek, hogy a munkaerő-piaci igények kielégítetlenek maradnak. A szakképző intézmények nem törekednek együttműködésre az adott térség gazdasági szereplőivel, a sikeres innovációkhoz és a fejlesztések fenntarthatóságához nem adottak a feltételek, nem hatékonyak a tapasztalat- és információcserék. A szakmai vizsgák is kifogásolhatóak minőségbiztosítási szempontból, mivel a gyakorlati vizsgák lebonyolítása a szakképző intézményekben történik. A mérési-értékelési feltételek így eltérnek a nem azonos színvonalon felszerelt iskolákban, tanműhelyekben. Mindezen problémák kiküszöbölésére hirdette ki a Nemzeti Fejlesztési Terv a Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program keretén belül a térségi integrált szakképző központok létrehozására vonatkozó pályázatot. A kezdeti 16 központ megalapításával az volt a cél, hogy felszámolják az elaprózódott intézményrendszert, és hatékonyabbá tegyék az intézmények költségvetését. Ezt úgy lehet elérni, hogy a szakképzéssel foglalkozó intézmények és a fenntartóik közti együttműködést szorosabbá teszik, a feladatmegosztást és az irányítást pedig harmonizálják. A TISZK rendeltetése az, hogy olyan szakképzési centrumként működjön, amely a gyakorlatra koncentrál, saját bevételt produkál, és szem előtt tartja a fejlesztést. A magyarországi szakképzésnek
mindenképpen
egy
a
mostaninál
hatékonyabban
működő
intézményrendszerre van szüksége, mivel csak így van esélye versenyképes fejlődésre és uniós források elnyerésére. A különböző intézmények, szervezetek közötti együttműködés erősítésének, fejlesztésének különösen azóta nőtt meg a szerepe, amióta hazánk csatlakozott az Európai Unióhoz. Eredményesnek tekinthető egy intézmény, ha olyan tanulókat enged ki a falai közül, akik megfelelnek a tudásalapú társadalom követelményeinek, és rendelkeznek a munkaerő-piaci igényeket kielégítő szakmai ismeretekkel.24
24
www.okmt.hu (2008. november 13. 11:02)
25 3.3.2. A nagykanizsai TISZK A nagykanizsai TISZK megalakításáról csaknem egy évvel ezelőtt született döntés, amikor a város közép- és felsőfokú oktatási intézményei, a helyi önkormányzat és gazdálkodó szervezetek arra a megállapodásra jutottak, hogy hatékonyabbá és a gazdasági kihívásoknak jobban eleget tevővé teszik a szakképzést a térségben. 2008. július 15-én Nagykanizsán együttműködési megállapodást kötött Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata, Csapi és Zalaújlak Községi Önkormányzatok Intézményfenntartói Társulása, a Pannon Egyetem, a DKG_EAST Olaj- és Gázipari Berendezéseket Gyártó Zrt., a Gázipari Gépgyár Kft. mint a Nagykanizsa és Térsége TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság tagjai. Az együttműködési megállapodás célja a térségi integrált szakképző központ létrehozása, valamint a „Versenyképesebb jövő” – A korszerű szakképzés megalapozása Nagykanizsán és térségében Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozásával című pályázatban meghatározott projekt megvalósítása. A társaság rövidített neve Nagykanizsa és Térsége TISZK Nonprofit Kft., a tagjai által fenntartott oktatási intézmények pedig a következőek: Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola (Nagykanizsa), Cserháti Sándor Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium (Nagykanizsa), Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola (Nagykanizsa), Thúry György Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakképző Iskola (Nagykanizsa), Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola (Nagykanizsa), Térségi Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium (Csapi) és Pannon Egyetem (Veszprém). A nagykanizsai TISZK-nek egy székhelye és tizenhét telephelye van. Ami a létszámait illeti, 3420 középiskolai tanuló, 350 egyetemi hallgató, 234 tanár és 60 szakoktató tartozik a TISZK hatáskörébe.25
3.3.2.1. A nagykanizsai TISZK céljai és feladatai A nagykanizsai TISZK céljai a következőek:
25
www.kanizsatiszk.hu (2008. november 17. 22:31)
26
- törekszik arra, hogy tevékenységeivel hozzájáruljon a munkaerő-piac igényeihez alkalmazkodó képzési szerkezetű és oktatási színvonalú szakképzés létrehozásához; - biztosítja, hogy jobb legyen a hozzáférés a minőségi szakképzéshez; - elősegíti a helyi munkaerő-piaci igények kielégítését; - biztosítja, hogy az érintettek közösen meghatározzák a szakképzésfejlesztési irányokat, javítsanak a koordináción és, hogy hatékonyan használják fel a fejlesztésre szánt forrásokat; - igyekszik növelni a szakmai képzés színvonalát és a szakmai tudás megbecsülését; - segítséget nyújt az egyre növekvő számú hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulóknak, hogy elkerüljék a lemorzsolódást, vagyis szakképesítés nélkül hagyják el a képzési rendszert; - hozzájárul olyan moduláris rendszerű intézményi képzési programok kialakításához, amelyek szem előtt tartják a helyi igényeket is; - részt vesz az iskolarendszeren kívüli szakképzés, illetve a felnőttképzés szervezésében. Az imént említett célok eléréséhez a TISZK-nek a következő feladatokat kell ellátnia: - el kell készítenie, illetve felül kell vizsgálnia a szakképzés fejlesztési stratégiáját; - támogatnia és figyelemmel kell kísérnie a szakmai fejlesztési folyamatokat; - meg kell határoznia a regionális fejlesztési és képzési bizottság (RFKB) által adott irányelvek tekintetbe vételével, hogy a társaság tagjaihoz tartozó oktatási intézmények hány szakmát és osztályt indíthatnak a szakképzési évfolyamokon; - össze kell gyűjtenie és el kell osztania a szakképzési támogatásokat; - részt kell vennie uniós és hazai szakképzési pályázatokon; - törekednie kell a szakképzés egyéb szereplőinek bevonására a szakképzésbe;
27 - megállapodásokat kell kötnie a szakképzés egyéb szereplőivel. A TISZK főtevékenysége a szakmai középfokú oktatás, emellett vannak cél szerinti és általános tevékenységei is, mint például általános középfokú oktatás, felsőszintű oktatás, felsőfokú oktatás, sport-, szabadidős képzés, kulturális képzés és oktatást kiegészítő tevékenység. A
nagykanizsai
TISZK-en
belül
a
következő
szakmákat,
szakmacsoportokat oktatják: - egészségügy; - elektrotechnika-elektronika; - építészet; - faipar; - gépészet; - informatika; - kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció; - könnyűipar; - környezetvédelem; - közgazdaság; - közlekedés; - ügyvitel; - vegyipar; - vendéglátás-idegenforgalom. A TISZK felsőfokú szakképzései: - banki szakügyintéző; - számviteli szakügyintéző; - műszaki informatikai mérnökasszisztens; - idegenforgalmi szakmenedzser; - informatikai statisztikus és gazdasági tervező; - gazdasági idegen nyelvű menedzser; - gyógynövény- és fűszernövény termesztő és feldolgozó; - ménesgazda;
illetve
28 - hulladékgazdálkodási technológus; - logisztikai műszaki menedzserasszisztens.26
3.3.2.2. A nagykanizsai TISZK pénzügyi háttere A Nagykanizsa és Térsége TISZK Nonprofit Kft. pénzügyi forrásai a társaság alapítóinak hozzájárulásaiból, a szakképzési támogatásokból, a pályázati pénzekből és a felnőttképzésből befolyt összegekből tevődik össze. A társaság törzstőkéje az egyes tagok törzsbetéteinek összessége, kétmillió forint. A tagok törzsbetéteinek mértéke, összege és egymás közötti aránya, valamint a tagok szavazatainak száma és összege a következőképpen alakul:
Név
Összeg (Ft)
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata
Arány (%)
Szavazat (db)
1 400 000
70
140
100 000
5
10
300 000
15
30
100 000
5
10
100 000
5
10
Csapi és Zalaújlak Községi Önkormányzatok Intézményfenntartói Társulása Pannon Egyetem DKG-EAST Olaj- és Gázipari Berendezéseket Gyártó Zrt. Gázipari Gépgyár Kft. Összesen:
2 000 000,- Ft
100 %
200 db
Forrás: Nagykanizsa és Térsége TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság társasági szerződése
Az üzletrész a tagokat megillető hányad a társaság vagyonából, mértéke a tagok törzsbetéteitől függ. Az azonos mértékű üzletrésszel rendelkező tagoknak a tagsági jogaik is azonosak. Az üzletrészt csak átruházás és a megszűnt tag jogutódlása esetén lehet felosztani.
26
www.kanizsatiszk.hu (2008. november 17. 22:31)
29 3.3.2.3. A nagykanizsai TISZK szervezeti felépítése A nagykanizsai TISZK szervezetei három szinten találhatóak meg. Az első a stratégiai szint a taggyűléssel és a menedzsment szervezettel. A taggyűlés a társaság legfőbb szerve, amelynek teljes jogú részvevői az alapító tagok, akik a társaság valamennyi ügyében jogosultak dönteni. A menedzsment szervezetet az ügyvezető igazgató, a szakmai vezető, a gazdasági vezető és az adminisztrátor alkotják. Ezen a szinten található még a tanácsadó testület és a felügyelő bizottság, amit az alapítók delegálnak. A második, az operatív szint résztvevői az állandó bizottságok illetve az igazgatók tanácsa. A harmadik, a végrehajtói szinten pedig az intézmények vannak.27
3.3.3. A TISZK által nyújtott lehetőségek megjelenése és szerepe az iskolában Mivel a Cserháti Sándor Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium a fenntartója, Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata révén a TISZK részévé vált, a TISZK által megfogalmazott célkitűzések és feladatok rá is vonatkoznak. Az iskola szakképző intézményként törekszik arra, hogy hat másik oktatási intézménnyel, a fenntartóikkal és helyi gazdasági szervezetekkel együttműködve versenyképessé tegyék a magyar szakképzést. A jelenlegi problémákat meg kell oldani, a képzési rendszert át kell alakítani, hogy hatékony és aktív résztvevői lehessenek az európai integrációnak. Az iskolának elsősorban a nagykanizsai viszonyokhoz kell alkalmazkodnia, mivel a városból és térségéből érkeznek a tanulói, fenntartója pedig a helyi önkormányzat. A képzési struktúrájának a helyi gazdaság és a helyi munkaerő-piac igényeinek kell megfelelnie, el kell érnie, hogy a szakképzés-szerkezet és a foglalkoztatási struktúra összhangba kerüljön. Fontos, hogy az iskola termékeny kapcsolatokat tartson fent a többi oktatási intézménnyel, illetve a város és környéke gazdálkodó szervezeteivel. A fejlesztési tervek megvalósulásában elért eredményeken javítani kell, így főleg az intézmény és a gazdálkodó szervezetek közötti fejlesztő kapcsolatokon kell változtatni. Az iskolának az is az érdekében áll, hogy a szakmai képzés nagyobb megbecsülésre tegyen szert, minél több diák jelentkezzen a
27
www.kanizsatiszk.hu (2008. november 17. 22:31)
30 meghirdetett szakmákra, és kevesebb legyen a lemorzsolódott tanulók száma. Mindezen célok eléréséhez nyújthat lehetőséget az, hogy a Cserháti Sándor SZKI is a TISZK részévé vált, hiszen így olyan esélyeket kaphat, amiket különálló oktatási intézményként nem szerezhetett volna. Mivel a nagykanizsai TISZK létrehozásáról szóló megállapodást csak ez év júniusában írták alá, sok változás még nem történt ennek hatására az iskolában. Az iskola vezetése, illetve a Nagykanizsa és Térsége TISZK Nonprofit Kft. vezetői is többször tartottak értekezletet a tantestület számára, hogy tájékoztassák a pedagógusokat a TISZK-ről és, hogy rámutassanak az előttük álló változásokról.
3.3.3.1. A szakmastruktúra fejlesztése A TISZK-en belül közösen történik a szakmacsoport- és szakmakínálat kialakítása,
így
a
Cserháti
SZKI-ben
oktatott
négy
szakma
(informatika,
elektrotechnika-elektronika, gépészet, közlekedésgépészet) is bekerült a kínálatba. A TISZK mintegy tizenöt szakmacsoportot ajánl fel, amelyeknek a modultérképeit az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) alapján dolgozták ki szakmacsoportos tantervi bizottságok. Így az iskolában működő képzésszerkezet úgy fog átalakulni, hogy megfeleljen a térségi modultérképeknek, és folyamatosan kövesse az OKJ változásait. Lehetőség van továbbá arra, hogy szakképzési rendszerét összehangolja a város többi intézményének középfokú és felsőfokú szakképzési rendszerével, és részt vegyen hiányzó képzések indításában.28
3.3.3.2. A döntések összehangolása Könnyítést jelent az iskola számára, hogy a TISZK intézményeként másokkal együtt vesz részt különböző stratégiák kidolgozásában. Így megismeri a többi iskola és a gazdálkodó szervezetek álláspontját, és megismerteti velük a sajátját. A közös fellépéssel és összefogással mindannyian hatékonyabbá tudnak válni például az
28
www.kanizsatiszk.hu (2008. november 17. 22:31)
31 élethosszig tartó tanulás modelljének kidolgozásában, amely az Európai Unió egyik legfontosabb oktatáspolitikai modellje. A diákok csökkenő létszáma és a szakmai képzés presztízsének hanyatlása évek óta problémát jelentett az iskola számára a beiskolázás tekintetében. A TISZK megjelenésével
mód
nyílik
arra,
hogy
a
város
valamennyi
középiskolája
összehangoltan dolgozza ki a beiskolázási stratégiát, amellyel megpróbálnak Nagykanizsáról és térségéből minél több általános iskolás tanulónak megfelelő képzést felajánlani. A TISZK-en belül szükség van a stratégiai és fejlesztési döntések összeegyeztetésére más területeken is. Így többek között az iskolákban eddig külön működő éves tantárgyfelosztást és órarendkészítést a jövőben közösen tervezik és valósítják meg. Habár ez a jövőben összetettebb feladatot jelent a készítők számára, több lehetőséget is nyújt az iskoláknak. Egyrészt nagyobb számú és különböző tárgyakat oktató pedagógust lehet így mozgatni, másrészt pedig nagyobb helyiség- és eszközállományt lehet igénybe venni. Ezáltal a Cserháti SZKI is több tanárra és jobb felszereltségre számíthat A képzést illetően szintén előnyt jelent a döntések összehangolása, mivel egyszerűbbé és áttekinthetőbbé válhat a középfokú képzést követő felsőfokú szakképzés. Az ebben résztvevők közösen dolgozzák ki a felsőfokú szakképzés beszámítási és tantervi rendjét, illetve irányítási struktúráját, így ezek után nem mutatnak különbségeket az intézmények.29
3.3.3.3. A szervezet fejlesztése az integrációban A szervezetfejlesztés területén is előtérbe kerülnek a TISZK-en belül a közösen tett lépések, az iskola partnerként vesz részt az adatgyűjtési és elemzési rendszer kialakításában, így szélesebb körből kaphat információkat. A megfelelő információk birtokában jobb esélye van arra is, hogy erősebb és tartósabb kapcsolatokat építsen ki a helyi munkaerő-piac szereplőivel, és hatékonyabb eredményeket érjen el az együttműködésük során.
29
www.kanizsatiszk.hu (2008. november 17. 22:31)
32 A TISZK tagjai közösen felelősek a pénzügyi háttér biztosításáért, ezért az iskola nem marad magára a financiális feltételek megszerzésében. A tagok közösen dolgozzák ki a forrásszerzési rendszert, és a felhasználás nyomon követése is közösen történik. Ez vonatkozik a minőségbiztosítási rendszer kialakítására is, amelynek során a
TISZK
törekszik
arra,
hogy
megfeleljen
az
uniós
minőségbiztosítási
követelményeknek. Ezáltal egyben az iskola minőségbiztosítási rendszere is úgy fog alakulni, hogy eleget tegyen az uniós normáknak.30
3.3.3.4. A szolgáltatások fejlesztése A TISZK elsődleges célja a szolgáltatások fejlesztésével kapcsolatban, hogy megfeleljen a tanulók és a szülők elvárásainak. Ezért valamennyi résztvevő szaktudását és tapasztalatát felhasználva végzi a tevékenységeit ezen a területen. Olyan rendszereket dolgoznak ki és működtetnek közösen, amelyek segítik a diákokat a pályaválasztásban és a pályaorientációban, illetve tanácsokkal látják el őket a karrierjük alakításában. Továbbá tanácsadási szolgáltatást nyújtanak a vállalati képzőhelyeken is. Ezáltal a Cserháti SZKI diákjai is bővebb útmutatást kaphatnak, hogy az érettségi vagy a technikus bizonyítvány megszerzése után milyen lehetőségeik vannak a továbbtanulásban vagy a munkavállalásban. A szolgáltatások fejlesztése azonban egyéb területekre is kiterjed. Így például fontossá válik a TISZK-ben a kiegészítő tananyagok fejlesztése, amelyeknek egy része a tehetséges tanulóknak segít, hogy továbbléphessenek, másik része pedig a gyengébb képességű diákok felzárkóztatására szolgál. Az iskolába érkező tanulók különböző szociális háttérrel, eltérő előképzettséggel és más adottságokkal rendelkeznek, ezért mindenki számára biztosítani kell, hogy egyenlő eséllyel részesülhessen jó minőségű oktatásban. Ez okból az iskola részt vesz olyan programok fejlesztésében, amelyek az esélykülönbségek csökkentését célozzák meg. Szükség van ezekre a programokra, mivel a Cserháti SZKI-be jelenleg 73 olyan diák jár, aki nagycsaládban él, 59-en hátrányos helyzetűek, 12-en pedig halmozottan hátrányos helyzetűek, vagyis családi körülményeik, szociális helyzetük miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak. Továbbá az iskolában tanul 16 tartósan
30
www.kanizsatiszk.hu (2008. november 17. 22:31)
33 beteg diák, 10 sajátos nevelési igényű és 3 veszélyeztetett tanuló is. Az esélyegyenlőség megteremtése és fenntartása miatt a TISZK valamennyi intézménye a helyi családsegítő szolgálatokkal való együttműködés erősítésén dolgozik.31 Az Európai Unió oktatáspolitikájának egyik fontos komponense a tudásalapú társadalomban nélkülözhetetlen alapkészségek és képességek fejlesztése. Ezért a TISZK is hangsúlyt fektet arra, hogy az oktatási intézményeiben tanuló összes diák fejlessze a szükséges alapkompetenciáit. Miután az általános iskolát elvégző tanulók bekerülnek a TISZK valamelyik iskolájába, készségeiket folyamatosan és egységesen mérni és fejleszteni fogják. Azzal, hogy a TISZK részévé vált, a Cserháti SZKI oktatási és képzési szintjei és formái is bekerültek egy egységes és koherens rendszerbe. Ez a közös rendszer az oktatás és képzés mindegyik területére kihat, így garantálja azt is, hogy Nagykanizsa valamennyi középiskolás tanulója egységes szempontok alapján kapjon értékelést eredményeiről, tanulmányi előmeneteléről. Az iskolák követelményrendszere és tananyaga formailag egységes és tartalmilag meghatározott. A különböző képzési programok rugalmasan hozhatók létre a modulokból, amelyek rendszerbe foglalva tartalmazzák a fejlesztendő készségeket és képességeket. Mivel az egész szakképzés moduláris és kompetenciaalapú, a vizsgáztatás során is a kompetenciákat mérik. A vizsgarendszeren belül vizsgálják a bemeneti kompetenciákat, vagyis az alkalmassági feltételeket, illetve a kimeneti
kompetenciákat, azaz a foglalkoztathatósági
feltételeket.32
3.3.3.5. A humánerőforrás fejlesztése A TISZK által megfogalmazott célok véghezvitele nemcsak a tanulók, hanem a résztvevő pedagógusok számára is új lehetőségeket jelent. Új tapasztalatokra tehetnek szert, eddig még nem ismert eljárásokat és módszereket ismerhetnek meg és vehetnek át az oktatás, a képzés és a pedagógia minden területén. A közös célok megvalósítása és az ebből eredő lehetőségek minél teljesebb és tudatosabb kihasználása újszerű feladatot és egyben óriási kihívást jelent a Cserháti SZKI pedagógusai számára is. 31
Horváthné Simola Erika: Ifjúságvédelmi beszámoló, Cserháti Sándor Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium, 2008 32 www.kanizsatiszk.hu (2008. november 17. 22:31)
34 A legtöbb változás az iskola azon pedagógusait és szakoktatóit érinti, akik a szakképző évfolyamokon tanítanak. A modulrendszerű, kompetenciaalapú szakképzés nemcsak a tananyagok, hanem a tanári kompetenciák fejlesztését is igényli. Fontos, hogy a tanárok és szakoktatók részt vegyenek ilyen irányú továbbképzéseken, folyamatosan tartsák a kapcsolatot a többi iskola pedagógusaival, és közösen kiépítsenek
egy
szakmai
tapasztalatcserét
szolgáló
rendszert.
Ezen
kívül
elengedhetetlen, hogy a tanárok eredményes együttműködést építsenek ki a helyi gazdálkodó szervezetekkel. A vállalkozók, akik többek között tanulószerződések megkötésével képviseltetik magukat a gyakorlati képzésen, szintén képzéseken vehetnek részt és folyamatos tájékoztatásban részesülnek. Állandó kooperáció szükséges a tanárok és a munkaerő-piac valamennyi szereplője között, hogy zökkenőmentesen működjön a szakmai tapasztalatcsere. Azonban nemcsak a szakképző évfolyamokon tanító pedagógusoknak jelent kihívást a TISZK stratégiája, hanem a közismereti tárgyakat oktatóknak is. Módszertani felkészültségüket kell egyfolytában fejleszteni, hogy a modern, az Unióban már ismert módszereket és tanulásszervezési eljárásokat átvegyék és hatékonyan alkalmazzák. Az iskolavezetésnek szintén alkalmazkodnia kell az újításokhoz, hogy helyt tudjon állni a TISZK-ben. Ezért minél több vezetőknek szóló képzésen kell részt vennie, hogy a vezetői, irányítási készségeit ez által is fejlessze. Felkészültnek kell lennie, hogy képes legyen menedzselni a változásokat, és korszerű legyen az intézményvezetés. Továbbá rendelkeznie kell olyan ismeretekkel, amelyek a projektvezetői és a térségi irányítás intézményközi folyamataira vonatkoznak. Az iskola tantestületének, mint egésznek is vannak teljesítendő feladatai. Az egyik ilyen kiemelt feladat a pályázatírás. Minden pedagógus felelős azért, hogy megszerezze a pályázáshoz szükséges kompetenciákat, és aktívan részt vegyen benne. A tanárokra is vonatkozik az egész életen át tartó tanulás stratégiája, ezért folyamatosan tovább kell képezniük magukat, bővíteniük kell ismereteiket. Ezen kívül együttműködésre kell törekedniük a TISZK valamennyi szereplőjével, hogy közösen meg tudják valósítani a kitűzött célokat, és minőségi oktatást nyújthassanak a diákoknak. Az egymás megismerésének és a kooperáció erősítésének egyik módja a szervezetfejlesztési, csapatépítési tréningeken való részvétel.33
33
www.kanizsatiszk.hu (2008. november 17. 22:31)
35 3.3.3.6. Kapcsolatfenntartás A jó eredmények eléréséhez vitathatatlanul szükség van a folyamatos visszajelzésre a tanulók és a szülők részéről. Ezért kell alapos nyomon követési tevékenységet végeznie az iskolának. Miután begyűjti a kellő adatokat, információkat a tanulóktól, családjaiktól, a gazdálkodó szervezetektől és a gyakorlati képző helyektől, részletes felméréseket és elemzéseket készít, hogy mindig tisztában legyen az éppen aktuális helyzettel és a legújabb változásokkal, amik a szakképzést érintik. A kapcsolatfenntartás másik oldala a nyilvánosság tájékoztatása. A TISZK valamennyi tagjának a bevonásával hangsúlyt fektet arra, hogy megfelelő információval lássa el az érintetteket és az érdeklődőket. Ezért különböző témákban nyitó és záró konferenciákat tart, szakmai egyeztető megbeszéléseket szervez a régióban működő TISZK-ek részvételével. A teljes körű tájékoztatás elérésének érdekében marketingtevékenységet végez a tanulók, a szülők és a gazdasági szereplők körében, kiadványokat, szórólapokat készíttet, és a média különböző eszközeit (televízió, rádió, internet, sajtótájékoztatók stb.) alkalmazza. Továbbá a TISZK rendelkezik egy saját honlappal (www.kanizsatiszk.hu) is, amelyet folyamatosan működtet és frissít. Ezen a honlapon megtalálható a Cserháti Sándor SZKI internetes oldalához vezető link is, így könnyen elérhetővé válik az érdeklődők számára.34
3.3.3.7. Infrastruktúra-fejlesztés A TISZK-en belül az oktatási intézményeknek előnyt jelent, hogy a központ a korszerű infrastruktúra megteremtésén és a rendelkezésre álló források hatékony felhasználásán fáradozik. A nagykanizsai TISZK 2008 őszén 620 millió forintos támogatást nyert az infrastruktúra kialakítására, ebből az összegből kezdődhet el 2009-ben egy modern, ezer négyzetméteres oktatóbázis építése és a szükséges eszközök beszerzése. A tervek szerint az épület rendelkezni fog egy környezetvédelmi és vízgazdálkodási laboratóriummal és szaktanteremmel, egy gépészeti mérő- és anyagvizsgáló laborral, egy idegenforgalmi tanirodával, egy multifunkcionális informatikateremmel és egy pályaorientációs irodával is. Ez azt jelenti, hogy a TISZK
34
www.kanizsatiszk.hu (2008. november 17. 22:31)
36 mindegyik oktatási intézménye profitál az oktatóbázis létrehozásából, mivel számos szakmacsoportot érint. Ezen kívül a Cserháti SZKI külön részt is kap az elnyert támogatásból, mivel a kollégium egyik emeletének a felújítását is tervbe vették, hogy szállást tudjanak nyújtani a különböző képzésre jelentkezőknek.35
3.3.4. A TISZK értékelése a Cserháti SZKI által Egy feleletválasztós kérdőív formájában kértem ki az iskola tanári karának és tanulójának véleményét a kanizsai TISZK-ről. Ötven különböző beosztású, különböző korú, nemű és különböző tantárgyat oktató pedagógust és ötven különböző korú, nemű és különböző szakra járó diákot kértem meg a kérdőív kitöltésére. A kérdések közül hét vonatkozik a TISZK-re, amelyek többek között rákérdeznek arra, hogy mit is jelent a TISZK rövidítés, mi a legfontosabb célja, és milyen előnyei illetve hátrányai vannak.
3.3.4.1. A TISZK értékelése a Cserháti SZKI pedagógusai által A kérdőív első kérdése arra vonatkozott, hogy Magyarország uniós csatlakozása egyáltalán hatással volt-e az iskola életére, és ha igen, akkor milyen mértékben. Ebben a tekintetben megoszlottak a vélemények a tanárok között, mivel a felkínált négy válaszlehetőség közül mindegyik kapott jelölést. A megkérdezettek fele gondolja úgy, hogy az uniós csatlakozás közepesen hatott az iskola életére, 38%-a szerint ez a hatás csak kismértékű. A pedagógusok 10%-a érzi úgy, hogy nagy változásokat okozott a csatlakozás, és csupán egyvalaki állította azt, hogy semmilyen hatással nem volt a helyi oktatáspolitikára. A következő pontban a kérdőív arra kérdezett rá, hogy a csatlakozás melyik területeket érintette a leginkább az iskolában. Egyszerre több választ is meg lehetett jelölni, és mindegyik alternatívát igénybe is vették. Az iskola tanárainak a véleménye szerint egyértelműen a Cserháti SZKI külkapcsolataira volt a legnagyobb befolyással Magyarország uniós tagsága, a választ adók 72%-a jelölte be ezt a lehetőséget. Ez is
35
www.kanizsalap.net (2008. november 13. 11:00)
37 bizonyítja azt, hogy az utóbbi években valóban érezhetően jobban előtérbe kerültek a külföldi partnerintézményekkel fenntartott kapcsolatok, megnőtt a mobilitások száma és több tanár és tanuló vett részt uniós oktatási és ifjúsági programokban. A megkérdezettek fele szerint az uniós csatlakozás miatt módosultak az iskola fő dokumentumai, így például a Pedagógiai program, a Szervezeti és működési szabályzat és a Minőségirányítási program. Valamivel kevesebben, 22-en vélték úgy, hogy változáson ment keresztül az idegennyelv-oktatás az utóbbi időben. A 22 fő között vannak a legérintettebbek is, hiszen a kérdőívet kitöltő nyelvtanárok mindegyike bejelölte ezt a választ. A legkisebb hatást a szakképzés területén érzik a Cserháti SZKI pedagógusai, 22%-uk karikázta be ezt a választ. Arra a kérdésre, hogy mit jelent a TISZK, szinte valamennyien tudták a választ, egy
tanárt
leszámítva.
Azzal
viszont
kevesebben
vannak
tisztában,
hogy
Magyarországon pontosan hány TISZK működik, mert a válaszadók csupán 44%-a jelölte be a helyes választ. Ezekből kiderül, hogy az egész tantestület hallott már a TISZK létezéséről, csak nem mindenki rendelkezik pontos információkkal vele kapcsolatban. Ez főleg a közismereti tantárgyakat oktató tanárokra vonatkozik, mivel a szakmai tárgyakért felelős pedagógusok és szakoktatók jobban érintettek a TISZKben. A TISZK fő célját tekintve is megállapítható, hogy valamennyien ismerik a legfontosabb feladatát, mivel szinte egyöntetű válaszokat adtak a megkérdezettek. Két személyen kívül mindenki a minőségi és a munkaerő-piac igényeihez igazodó szakképzés kialakítását jelölte meg. Egy-egy fő pedig az elmélet-orientált oktatás megvalósítását és a felnőttképzés a szakképzésből való kivonását választotta. A kérdőívet kitöltő ötven tanár közül csak egy fő nem hallott még arról, hogy Nagykanizsán is megalakult a TISZK. Ennek az lehet az oka, hogy a matematikát és fizikát oktató fiatal pedagógus idén ősszel került a Cserháti SZKI-be, és még nem igazán ismeri ki magát az iskolát érintő kérdésekben, újdonságként érte az információ, hogy létezik a nagykanizsai TISZK. Legtöbben, a válaszadók 56%-a a tavalyi tanév eleje óta tud róla, hogy az iskola is az integráció tagja lesz, a többiek (16%) pedig az idei tanév megkezdésekor értesültek róla. Egy-egy pedagógus hallott csak korábban a tervekről a nagykanizsai TISZK megalakításával kapcsolatban. A TISZK miatti változásokat illetően megoszlanak a vélemények. A felsorolt lehetséges válaszok közül ennél a kérdésnél is többet meg lehetett jelölni, és valamennyi szerepelt elképzelhető alternatívaként. A legnagyobb változásra a tanulói
38 létszám tekintetében számítanak a Cserháti SZKI tanárai, 60%-uk karikázta be ezt a választ. 44%-uk tartja valószínűnek, hogy a munkahelyi légkör is másmilyen lesz a jövőben. A megkérdezettek egyharmada feltételezi, hogy az iskolában oktatott tárgyak óraszámai
is
módosulni
fognak, 10%-uk pedig a
fizetések változását is
elképzelhetőnek tartja. Ami a TISZK okozta előnyöket illeti, ugyancsak eltérőek a vélemények. A válaszadó pedagógusok legnagyobb része, 56%-a azt várja a TISZK-től, hogy hatására jobban fog igazodni a szakképzés a munkaerő-piac igényeihez. Egyharmaduk számít rá, hogy hatékonyabbá és versenyképesebbé fog válni az iskolában folyó szakképzés illetve, hogy szorosabbá fog válni a kapcsolat az oktatási intézmények és fenntartóik között. A megkérdezettek 22%-a reméli, hogy a TISZK tagjaként több pénzügyi támogatást kap majd a Cserháti SZKI. Egy-két tanár azonban szkeptikus a TISZK-kel szemben, mivel ők azt válaszolták a feltett kérdésre, hogy semmilyen pozitívumot nem nyer az iskola az integrációból. A kérdőívből kiderült, hogy a Cserháti SZKI megkérdezett pedagógusai inkább veszélyeket látnak a TISZK-ben, mint előnyöket. Az egyik, fizikát és informatikát oktató tanár szerint a TISZK-kel szétrombolják az eddig jól működő szakképző oktatást, és csak hátrányai lehetnek. Legtöbben amiatt aggódnak, hogy a jövőben kevesebb szakképzési hozzájárulást fog kapni az iskola, és a többi oktatási intézményhez képest nem részesül egyenlő bánásmódban. Mindkét választ a pedagógusok 72%-a jelölte meg. A megkérdezettek fele attól tart, hogy bizonytalanabbá válik az iskola dolgozóinak a munkahelye, 28%-a pedig attól, hogy romlani fog az intézményben folyó oktatás és képzés színvonala. Ezeken kívül egy-két fő megemlített még egyéb veszélyeket is, mint például azt, hogy a TISZK telephelyei között kell majd ingázniuk a tanároknak és a tanulóknak is, és ez nehezen lesz megoldható, áttekinthetetlenné válik a mozgásuk. A kérdőív TISZK-re vonatkozó kérdéseire adott tanári válaszokból azt a következtetést lehet levonni, hogy a Cserháti SZKI tantestülete túlnyomó többségében tisztában van azzal, hogy mi a TISZK, mik a feladatai és milyen hatással van az iskola életére. Habár a pedagógusok azt is tudják, hogy nyerhetnek előnyöket a TISZKtagsággal, többségük mégis inkább bizalmatlan, és veszélyeztetve látja miatta az iskola helyzetét. (3.melléklet)
39 3.3.4.2. A TISZK értékelése a Cserháti SZKI tanulói által Az ötven megkérdezett diák szinte ugyanazokat a kérdéseket kapta, mint a pedagógusok,
a
válaszaik
azonban
eléggé
eltérőek
lettek
koruknál
és
tájékozottságuknál fogva. Magyarország uniós csatlakozásának például nem tulajdonítanak túl nagy jelentőséget az iskola életében, mivel 58%-uk szerint csak kis mértékben, 20%-uk szerint pedig egyáltalán nem volt rá hatással. Érdekes módon a legtöbb válaszadó, a tanulók egyharmada az iskola dokumentumaiban vélte felfedezni a legnagyobb változást, habár diákként ezen a területen lehet a legkevesebb tapasztalatuk. A második leggyakoribb válaszként az idegennyelv-oktatás szerepelt, a tanulók 26%-a érezte az uniós csatlakozás hatását ezen a területen. Ezután következnek az iskola külkapcsolatai a megkérdezettek egyötöde szerint, majd végül a szakképzés. Néhány tanuló a megadott alternatívákon kívül egyéb tényezőket is megemlített, ahol érezhető volt számukra az EU-tagság. Így többek között volt, aki úgy érezte, hogy az utóbbi években nőtt az iskola fejlettségi szintje, jobb lett a technikai felszereltsége. A HEFOP-os osztályok diákjai pedig a kompetencia-alapú oktatás módszereit nevezték meg újdonságként. A TISZK-ről szóló kérdéseket illetően megállapítható, hogy a diákok nagy többsége nem tudja, hogy mi is az a TISZK. 36%-uk jelölte be jó válaszként a Térségi Integrált Szakképző Központot a TISZK rövidítéseként, arról pedig csak 12%-uk értesült, hogy a Cserháti SZKI is tagja lett a nagykanizsai TISZK-nek. Az a pár tanuló, akik hallottak már róla, az idei tanév elején kaptak erről először információt. Habár vannak diákok, akik ismerik a TISZK-et, legfontosabb célkitűzésével nincsenek teljesen tisztában, mindössze 32%-uk jelölte be a minőségi és a munkaerőpiac igényeihez igazodó szakképzés kialakítását. A többiek (22%) leginkább a munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyek szinten tartását, illetve (12%) a felnőttképzés a szakképzésből való kivonását tartották lehetséges célnak. Azok, akik nem választották egyik alternatívát sem, azt jelezték, hogy nem tudják a választ. Arra a kérdésre, hogy milyen változásokra számítanak a diákok a TISZK hatására, szintén a tanárokétól eltérő válaszokat adtak. A legtöbben, a válaszadók 54%-a az óraszámok módosulását tartja valószínűnek, és csak 26%-uknál szerepel bejelölve a tanulói létszám változása. Az őket kevésbé, vagy egyáltalán nem érintő válaszokat csak néhányan választották.
40 Ugyanúgy, mint a TISZK céljára vonatkozó kérdésnél, az általa nyert előnyöknél is bizonytalanok voltak a diákok. Egyharmaduk gondolta úgy, hogy a TISZK tagjaként több pénzügyi támogatást kap az iskola, a többiek véleménye pedig a maradék három alternatíva (hatékonyabb és versenyképesebb szakképzés, a munkaerő-piac igényeihez igazodó szakképzés, szorosabb kapcsolat a fenntartóval) között oszlott meg. A TISZK veszélyeire rákérdező pontnál az mutatkozott meg, hogy az iskola tanulói nem tartanak tőle olyan mértékben, mint tanáraik. Ez nyilvánvalóan abból is következik, hogy csak minimális információval rendelkeznek a TISZK-et illetően, nincs biztos tudás a birtokukban. A megkérdezettek 22-22%-a gondolta úgy, hogy az oktatás színvonala és a többi iskolával való egyenlő bánásmód van veszélynek kitéve, 20%-uk szerint kevesebb szakképzési hozzájárulásban fog részesülni a Cserháti SZKI, és csak 10%-uk félti a tanárai munkahelyét. Annak ellenére, hogy nem sok idő telt el azóta, hogy a Cserháti SZKI hivatalosan is a nagykanizsai TISZK tagjává vált, szükség lenne a diákok megfelelőbb mértékű tájékoztatására. A kérdőívben adott válaszokból kimutatható, hogy az iskola tanulóinak többsége
nem
rendelkezik
kellő információval
az
előttük
álló
változásokról, pedig azok az ő tanulmányaikat is befolyásolják. Habár a helyi sajtón és egyéb kommunikációs csatornákon keresztül eljuthattak a beszámolók és ismertetők az érdeklődőkhöz, azonban valószínűleg a diákok ezekről közvetlenül nem értesültek. Ezért az iskola feladata lenne, hogy megtegye ezt a lépést, hogy a tanulói is felkészültek legyenek. (4.melléklet)
3.4. A Cserháti Sándor Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium külkapcsolatai Magyarország uniós csatlakozása óta az idegennyelv-tudás még fontosabbá vált a személyek és az áruk szabad áramlásának megvalósulásában, mert elősegíti a többi tagállammal
megvalósuló
kulturális,
gazdasági,
műszaki
és
tudományos
együttműködéseket. Az is nyilvánvaló, hogy az idegennyelv-tudás elengedhetetlen a tagországok közötti érintkezésben, a mobilitás növelésében. Az oktatásban a mobilitásnak kétféle értelmezése van. Egyrészt egy földrajzi értelemben vett mozgást jelent az egyik oktatási intézményből egy másik oktatási intézménybe, másrészt pedig a mozgást az egyik oktatási, tanulási kultúrából egy másik oktatási, tanulási kultúrába.
41 A mobilitás támogatja az európai dimenzió célkitűzéseit, mivel hozzásegíti a diákokat és a tanárokat ahhoz, hogy egy konkrét tevékenység folytatása közben jobban megértsék az európai kultúrát, és átélhessék az európai identitást és értékeket. A Cserháti SZKI mindezek miatt különös gondot fordít az idegen nyelvek oktatására. Közismert, hogy a magyar lakosság idegen nyelvi ismeretei nem felelnek meg az európai átlagnak, ezért az oktatás ezen területe kiemelt jelentőséggel bír. Minden tanulónak megfelelő szintű idegen nyelvi ismeretekkel, kompetenciákkal kell rendelkeznie, hogy ki tudja használni az uniós csatlakozásból származó előnyöket. Csak így tudnak a jövőben munkavállalóként versenyképessé válni Európa egységes munkaerő-piacán. Ezt szem előtt tartva próbálja meg az iskola megteremteni a kellő feltételeket a hatékony idegennyelv-oktatáshoz. Ez azonban nem korlátozódik csak a tanítási órán folyó oktatásra, mivel az iskola egyéb formában is igyekszik bővíteni a tanulók idegen nyelvi ismereteit. Így például intenzív kapcsolatokat hoz létre és ápol más uniós tagállambeli oktatási intézményekkel, illetve olyan programokat szervez, amelyek más népek kultúráját mutatják be, és amelyek a diákok európai identitásérzetét erősítik.
3.4.1. Az iskolában folyó idegennyelv-oktatás A Cserháti Sándor SZKI-ben két idegen nyelv oktatása folyik, az angolé és a németé. Mivel az intézmény szakközépiskola, a diákok számára csak egy idegen nyelv tanulása kötelező. Arra viszont van lehetőség, hogy szakköri kereteken belül heti egykét órában tanulják a második idegen nyelvet. A diákoknak a 9. évfolyam megkezdésekor kell eldönteniük, hogy a két nyelv közül melyiket választják. A 9. és 10. évfolyamon heti öt nyelvóra áll rendelkezésre, a 11. és 12. évfolyamon pedig heti négy. Az idegen nyelvi érettségi megszerzése után, illetve a 13. évfolyamtól kezdve már nem kötelező az idegennyelv-tanulás, de kellő számú jelentkező esetében van rá lehetőség, hogy heti két nyelvórát beiktassanak az órarendbe. Az iskola tantestületében két idegen nyelvi munkaközösség működik, négy angolszakos, két németszakos és három angol-német szakos pedagógus oktatja a két nyelvet. Valamennyi nyelvszakos tanár azon fáradozik évek óta – és nemcsak az uniós csatlakozástól kezdve –, hogy tanítványaikat kellő idegennyelv-tudással lássák el a tanórákon és a tanórákon kívül is. Ennek érdekében évről évre továbbképzéseken
42 vesznek részt, fejlesztik a tananyagaikat, és erősítik a kapcsolataikat a külföldi kollégáikkal. Munkájuk eredményeképpen számos cserhátis diák rendelkezik államilag és nemzetközileg elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, illetve sokan tesznek sikeres előrehozott érettségit idegen nyelvből. Az eredmények eléréséhez komoly erőfeszítéseket kell tenniük a nyelvtanároknak, mivel az iskola műszaki szakképző jellege miatt az idegen nyelv általában nem tartozik a legnépszerűbb és legkiemeltebben kezelt tantárgyak közé. Mindkét idegen nyelvi munkaközösség fontosnak tartja, hogy az iskola diákjai ne csak a tanítási órákon használják a tanult idegen nyelvet, hanem autentikus, vagy majdnem autentikus környezetben is. Ezért a német nyelvi munkaközösség minden évben szervez a tanulóknak egy egynapos kirándulást a földrajzilag legközelebb eső németnyelvű országba, Ausztriába. A kirándulás célja, hogy a diákok ízelítőt kapjanak a célnyelvi ország kultúrájából, és ha csak kis mértékben is, de alkalmazzák a német órán tapasztaltakat. Szintén a diákok civilizációs ismereteinek fejlesztését szolgálja az a Novemberfest nevű német nyelvű vetélkedő, ami ősszel szokott megrendezésre kerülni a Cserháti SZKI-ben. A Novemberfest a müncheni Oktoberfest ötletéből kiindulva játékos, kötetlen formában járul hozzá, hogy a tanulók többet megtudjanak Németország hagyományairól, szokásairól. (5.melléklet) Hasonló a célja az iskola angol tanárai által rendezett Christmas party-nak is, amelyet minden év decemberében bonyolítanak le. A Christmas party szintén egy idegen nyelvű vetélkedő a diákok között, amelynek a témáját az angol nyelvű országok karácsonyi tradíciói adják. Így a tanulók egyrészt alkalmazzák a tanórákon elsajátítottakat, másrészt pedig bővítik kulturális ismereteiket. (6.melléklet) Arra is lehetőségük van, hogy az iskola segítségével eljussanak Nagy-Britanniába, mivel kétévente egy másik nagykanizsai középiskolával közösen angliai utat szervez a Cserháti SZKI. Az egyhetes vagy tíznapos út során alkalmuk van a diákoknak, hogy angolul kommunikáljanak, és brit nevezetességeket látogassanak meg.
3.4.2. Az iskola uniós programok által nyert külkapcsolatai Hazánk uniós csatlakozását megelőzően is rendelkezett már az iskola külföldi partnerkapcsolatokkal, ám 2004 óta ezek a kapcsolatok intenzívebbé váltak, illetve újak jöttek létre. A csatlakozás legjelentősebb pozitív hatását azokban a
43 lehetőségekben látom, amelyek ezekben a külkapcsolatokban rejlenek. A diákokra és a tanárokra egyaránt vonatkozik, hogy a tanulás-tanítás folyamatába épített európai témájú projektek megvalósítása során közelebb kerülnek az európai értékek és európai kultúra, sokszínűség megértéséhez. Különösen fontos ez a Cserháti SZKI tanulói számára, mivel nagy részüknek az iskola nyújt lehetőséget arra, hogy eljussanak külföldre, megismerjék egy idegen ország kultúráját. A tagországokkal közös projektek hatással vannak az iskola tanterv-, tananyag- és taneszköz-fejlesztésére. Az oktatási funkción kívül a projektek elősegítik az együttműködés azt a formáját is, amely befolyást gyakorol a partnerintézmények belső világára, önképük alakulására és kommunikációs eszközeik fejlesztésére is.
3.4.2.1. Az iskola Comenius Iskolai Együttműködések projektje Az iskolában a csatlakozás utáni időszak legjelentősebb uniós projektje a Tempus Közalapítvány által támogatott Comenius 1 – Iskolai Együttműködés projekt volt. Az iskola 2005 februárjában nyújtotta be a pályázatát a Tempus-hoz, amire aztán sikerült támogatást nyernie, és 2005 szeptemberében beindulhatott a közös projekt. A projekt címe Interkulturális tanulás: „Ami az enyém, ami a tiéd, ami a miénk lesz” (angolul: Intercultural learning: ’What’s mine, what’s yours, what will be ours’).
3.4.2.1.1. A projekt előzményei
A Cserháti SZKI kb. tíz évvel ezelőtt vette fel a kapcsolatot a weizi Höhere Technische
Bundeslehranstalttal
szakmai
tapasztalatcsere
céljából.
Azóta
rendszeresen szerveztek közös programokat a két iskola diákjai számára, például sportrendezvényeket, kirándulásokat, vetélkedőket német illetve angol nyelven. Ezen programok ideje alatt a külföldi diákok a házigazdák családjainál laktak, ezzel is lehetőséget nyújtva a másik ország kultúrájának megismerésére. 2004 decemberében az ausztriai Weizben sor került egy előkészítő találkozóra, melyen a nagykanizsai iskola is képviseltette magát egy osztrák, egy észak-ír, egy szlovén, egy szlovák és egy lengyel iskola mellett. A találkozó célja az volt, hogy a partnerintézmények képviselőiken keresztül megismerjék egymást, és megbeszéljék a
44 közös projekt részleteit. A koordinátorintézmény a weizi Höhere Technische Bundeslehranstalt lett, a Cserháti SZKI pedig partnerintézményként pályázott. 2005 nyarára kiderült, hogy csak az osztrák, az észak-ír, a lengyel és a magyar iskola pályázott sikeresen, ám a közös projekt így is beindulhatott. 2005
szeptemberében
négy
pedagógus
és
harminc
diák
részvételével
megkezdődött a projektfeladatok elvégzése (e-mail címek kiosztása, helyi sajtó tájékoztatása, saját link készítése az iskola honlapján, rövid videofilm készítése az iskoláról a partnerek számára, angol nyelvű felkészülés a partnerekkel való kommunikációra). 2005 decemberében sor került az első projekttalálkozóra, melynek a lengyelországi Grodzisk Mazowiecki adott otthont. Az osztrák koordinátorintézmény irányításával lezajlott találkozó célja az volt, hogy a partnerek beszámoljanak az addig elért eredményeikről és közösen kitűzzék a további feladatokat.
3.4.2.1.2. A projekt eredeti céljai
A projekt eredeti célja az volt, hogy különböző kommunikációs eszközök (internet, telefon, postai út, személyes találkozás stb.) segítségével a partnerek kiépítsenek egy Európa szintű kommunikációs hálózatot, melynek során észak-ír, lengyel, osztrák és magyar középiskolás diákok és tanárok gyűjtenek és cserélnek információt. Ennek során lehetőség nyílt arra, hogy megismerjék egymás kultúráját, oktatási rendszerét, bepillantást nyerjenek egy idegen ország életébe, és így jobban megértsék azt. A projekt végterméke egy többnyelvű szótár lett, amely a négy ország diákjai által gyűjtött 100 általuk leggyakrabban használt szót tartalmazza.
3.4.2.1.3. A projekt során végzett tevékenységek és a közös munka eredményei
Miután 2005 szeptemberében 4 tanárral és 30 diákkal megalakult az iskola Comenius-csoportja, szakköri órák keretében nekiálltak, hogy elvégezzék a 2005/2006-os tanévre kitűzött feladatokat. Eleinte a projektben megfogalmazott témák (pl.: Én és a világom, Környezetem, Iskolám, Hobbijaim, Hazám stb.) kidolgozásával foglalkoztak angol nyelven. Készítettek egy angol nyelvű kisfilmet, amely a Cserháti
45 SZKI életéről, diákjairól ad némi ízelítőt, továbbá a csoport tagjai szerkesztettek egy saját linket, amely az iskola honlapján belül kapott helyet. 2005.
december
projekttalálkozón
vett
5-8.
között
részt
a
a
Comenius-csoport
lengyelországi
Grodzisk
négy
pedagógusa
Mazowieckiben.
A
lengyelországi találkozó célja az volt, hogy beszámoljanak a szeptember óta elért eredményeikről, és megbeszéljék a következő évre vonatkozó terveket és a velük kapcsolatos teendőket. Közösen kialakították a diákpárokat, kicserélték az e-mail címeket, így tíz magyar diák lengyel, tíz diák osztrák, tíz diák pedig észak-ír fiatalokkal levelezett angol vagy német nyelven. Az első levélváltás karácsony alkalmából történt meg, hagyományos képeslapok segítségével üdvözölték egymást a fiatalok. A későbbiekben e-maileken és egyéb internetes eszközökön keresztül tartották a kapcsolatot egymással. A téli szünet előtti héten a Comenius-csoport tagjai számára Christmas party-t, azaz egy angol nyelvű karácsonyi vetélkedőt szerveztek az iskola nyelvszakos tanárai, ahol a diákok játékos kereteken belül számot adhattak tudásukról az angol anyanyelvű országok kultúráját illetően. A vetélkedő végén a legügyesebb csapatokat különböző díjakkal jutalmazták. 2006. április 4-én este két vendég érkezett a nagykanizsai iskolába ÉszakÍrországból, akik egy rövid, de tartalmas napon bepillantást nyerhettek abba, hogy milyen a magyar oktatási rendszer, hogyan élnek a magyar diákok és tanárok. Magyar partnereik körbevezették őket az iskolában, megmutatták nekik a várost, és a magyar konyha ízvilágát is kipróbálhatták. Nagyon tetszett nekik a magyar iskola felszereltsége, Nagykanizsa nevezetességei és a zalai táj. Április 6-7-én a Comenius-csoport 2 tanára és 27 diákja kétnapos kiránduláson vett részt Weizben, ahol lehetőségük volt jobban megismerkedni
osztrák
partnereikkel, iskolájukkal, városukkal, illetve ők is bemutathatták magukat. A látogatás során a nagykanizsai tanulók láthatták, hogyan töltik az osztrák diákok mindennapjaikat az iskolában, illetve otthon, hiszen a kirándulás első napját az osztrák Comenius-csoport tagjaival töltötték. Szállást és ellátást osztrák vendégcsaládoktól kaptak, ahova egyesével vagy kisebb csoportokban kerültek. Így még inkább megtapasztalhatták, hogy milyen előnyöket jelent az, ha tudnak valamilyen idegen nyelven kommunikálni. Másnap Steiermark fővárosát, Grazot tekintették meg egy városnéző túra során, majd délután hazaindultak. A diákok későbbi elmondása szerint mindannyiuk számára nagy élményt jelentett ez az ausztriai kirándulás, hiszen
46 többségük azelőtt még soha nem járt külföldön. Személyesen találkozhattak osztrák partnereikkel, közelebbről megismerhettek egy másik országot, és kipróbálhatták nyelvtudásukat. A weizi kirándulás során az iskola tanulói és tanárai osztrák vendéglátóiktól meghívást kaptak egy grazi előadásra, ahol két cserhátis diáknak angol nyelven kellett bemutatnia városukat és iskolájukat steiermarki iskolák és különböző oktatási szervezetek képviselői előtt. Az előadásra május 9-én, az Európai Hetek programsorozat keretében került sor. A tanév végére a projektben szereplő diákok és tanárok elkészítettek egy úgynevezett Comenius-falat, amely az iskola „B” épületének földszintjén található. A projektben szereplő négy ország kapott egy-egy felületet ezen a falon, ahol a szerkesztők
megpróbálták
képekkel,
térképekkel,
zászlókkal
bemutatni
Magyarországot és a partnerintézmények országait. A 2005/2006-os tanévet egy vetélkedővel zárta az iskola, amelynek során a diákoknak Ausztriával, ÉszakÍrországgal és Lengyelországgal kapcsolatos kérdéseket kellett megválaszolniuk. Annak ellenére, hogy a 2006/2007-es tanévre nem kapott pénzügyi támogatást a Cserháti SZKI a Tempus Közalapítványtól, a részvevők úgy gondolták, hogy mindenképpen folytatniuk kell a projekttevékenységeket. Ezért a következő két projekttalálkozó költségeit részben az iskola, részben pedig a három kiutazó pedagógus vállalta magára. Az első találkozóra az észak-írországi Omagh-ban került sor, a másodikra pedig a koordináló weizi iskolában. Ez utóbbi esemény szolgáltatta egyben az alkalmat arra, hogy megrendezésre kerüljön a kétéves közös projektet lezáró nagyszabású rendezvény. Mindamellett, hogy valamennyi partnerintézmény képviseltette magát két-két tanárral és diákkal, az osztrák partnerek meghívására szülők, helyi politikusok és oktatási szakemberek is érkeztek. A négy ország tanulói napokig dolgoztak együttműködve, hogy bemutassák egyrészt saját országukat, iskolájukat, másrészt pedig a projekt közösen elért eredményeit. Így például ízelítőt kaphattak a vendégek a közös kirándulásokból, vetélkedőkből, illetve a négynyelvű mini szótárból is. A projekt lezárásával nem szűntek meg a kapcsolatok a partnerintézmények között, mivel a pedagógusok további új projektek létrehozását tervezik, a diákok pedig különböző kommunikációs csatornákon továbbra is ápolják a két év alatt kötött barátságaikat külföldi társaikkal.
47 3.4.2.1.4. A projektben való részvétel pedagógiai, módszertani tapasztalatai
Nemzetközi tapasztalatok szerzése mindig hasznos. A projektben résztvevő pedagógusok számára érdekes volt többek között azt is látni, hogy miként zajlik az oktatás Lengyelországban és Ausztriában. A lengyel diákok feltétlen csapatmunkája és összetartása, illetve az osztrákok precizitása és rendkezelése nagy hatást gyakorolt rájuk.
Sajnos
ezek
többnyire
társadalmi
eredetű
pozitívumok,
amik
a
viselkedéskultúrájukból fakadnak, ennél fogva a megvalósításuk Magyarországon még problémákba ütközne. A szakkör keretén belül a tanulók az alábbiakkal ismerkedhettek meg: –
angol nyelvű informatikai szakkifejezések magyar jelentései;
–
partneriskolák honlapjainak és a Comenius projekt-honlap megismerése;
–
kapcsolatfelvétel és -tartás a társintézmények tanulóival (e-mail, chat, fórum).
Továbbá közös tevékenységek serkentették az együttműködés hatékonyságát a kialakult közösségen belül: közös foglalkozások, ünnepségek, kirándulás. A tapasztaltakat más órákon is kiválóan lehetett használni, hiszen a kipróbált és bevált, illetve eredményes együttműködési stratégiák más jellegű foglalkozások (pl.: osztályfőnöki óra, informatika óra) profiljába is illeszkednek. A különböző nyelvek ismerete, a kutatás és helyes megoldás megtalálása, a brainstorming, a csoportmunka mind hasznos és rendkívül fontos a mindennapi élethez. A projektben nem szereplő tanárok is folyamatos tájékoztatásban részesültek. Számottevő esetben nem a részvevő pedagógusoknak kellett kezdeményezniük az eszmecserét, hanem a kollegák fordultak feléjük érdeklődéssel.
3.4.2.1.5. A projekt menedzsmentje
A három partnerintézmény közül Ausztria vállalta magára a koordináló intézmény szerepét, így irányította a projekttalálkozók, megbeszélések egyeztetését, a feladatok elosztását, elvégzését és az intézmények közötti kapcsolattartást. A többi intézmény pedig Ausztrián keresztül kapta meg a szükséges információkat és végezte a közös és a saját projekttevékenységeket.
48 A projektben négy munkatárs vett részt a Cserháti SZKI részéről, akik között a több mint egyéves közös munka során nagyon jó kapcsolat és sikeres együttműködés alakult ki. Mindannyiuknak saját feladata volt szakterületük szerint (pl. informatika, idegen nyelv, magyar nyelv és kultúra stb.), tapasztalataikat, ismereteiket és élményeiket rendszeresen megosztották egymással. A projekttalálkozók, a különböző közös programok és a rendszeres kapcsolattartás
(e-mail,
levél,
telefon)
mind
hozzájárultak
ahhoz,
hogy
a
partnerintézmények valamennyi résztvevője szoros, baráti kapcsolatot alakítson ki egymással. A nagykanizsai tanárokhoz különösen a lengyel és az osztrák kollégák kerültek közel, előbbiek a hasonló mentalitás, utóbbiak pedig a földrajzi közelség miatt.
3.4.2.1.6. Az európai kultúrák megismerése és a tanulók készségeinek és képességeinek fejlesztése a projekt által
Az egész projekt lényege az volt, hogy mind a tanulók, mind pedig a pedagógusok jobban megismerjék, megértsék és elfogadják a három partnerország kultúráját, és minél többet tanuljanak és hasznosítsanak a kapott információkból. Ennek eszközei a különböző kommunikációs eszközökön keresztüli információcsere, gyűjtőmunka, az ausztriai kirándulás, az iskolában szervezett civilizációs és földrajzi vetélkedők voltak. A projekttevékenységek különböző foglalkozásai (angol nyelvű vetélkedők, angol és német nyelvű levelezés, angol nyelvű vetélkedő stb.) során a tanulók gyarapíthatták angol illetve német nyelvtudásukat, több ismeretet szerezhettek Ausztria,
Észak-Írország
és
Lengyelország
kultúrájáról,
hagyományairól,
történelméről és földrajzáról Azáltal, hogy a lakókörnyezetükről,
tanulók
iskolájukról
gyűjtőmunkájuk is
több
során
ismeret
saját
birtokába
szülőhazájukról, jutottak,
saját
személyiségüket gazdagították, önismeretük fejlődött. A számos kommunikációs forma (személyes találkozás, e-mail, chat stb.) gyakorlása közben arra kényszerültek, hogy egyre gyakrabban fejezzék ki önmagukat idegen nyelven. Le kellett győzniük gátlásaikat, így némileg még az egyébként szerény és szűkszavú gyerekek is magabiztosabbak lettek.
49 Mivel a projekt meglehetősen összetett, több műveltségi területet is érintett, így például az idegen nyelvet, a földrajzot, a honismeretet, a történelmet és az informatikát. Adott témakörökben (család, iskola, lakóhely, sport, szórakozás stb.) bővült a tanulók angol illetve német szókincse, kiterjesztették földrajzi ismereteiket Ausztriára, Észak-Írországra és Lengyelországra. Ezen kívül ismerkedtek a saját és a partnerországok kultúrájával, és számítástechnikai ismereteik is gyarapodtak (internethasználat, honlap-készítés, e-mail-írás stb.).
3.4.2.1.7. A projekt hatása a projektben részt vevő intézményekre és külső környezetükre
Azáltal, hogy lehetőség nyílt az iskola tanárai számára más, eltérő kultúrájú országok oktatásának megismerésére, láthatták saját rendszerünk értékeit és hiányosságait is, és átvehettek bizonyos új módszereket. Ez vonatkozik például az iskolák külső megjelenésére, az idegen nyelvi és számítástechnika órák tanmenetére, valamint az iskolán kívüli, diákokat érintő egyéb tevékenységekre. Mivel a projekt fő célja az interkulturális tanulás volt, a részvevők nagy hangsúlyt fektettek az Európával kapcsolatos ismeretek megszerzésére, az európai országok megismerésére, az európai identitástudat és összetartozás erősítésére. Tapasztalatokat cseréltek, és új szemléletmódokra tettek szert. Mivel
tanórai
kereteken
belül
nem
volt
lehetőség
valamennyi
projekttevékenység elvégzésére, az intézmény szakköri órákat biztosított a pedagógusok számára. Ezen alkalmakkor módjukban állt használni az iskola számítógéptermeit, nyelvi laborját, digitális fényképezőgépét és multimédiás eszközeit. A tanulók szülei csak kis mértékben tudtak bekapcsolódni a projektbe, hiszen a tevékenységek nagy része tanítási időn belül, az iskolában zajlott. Azonban a négy országról, a tanulók által készített Comenius-fal bármikor a szülők rendelkezésére áll, megtekinthető az iskola egy bárki által látogatható részén. Erről hasznos információkat kaphatnak a projekt négy résztvevő országáról és a tanulók projektteljesítményeiről. (7.melléklet) Ebben a projektben igazán nagy szerep nem jutott a helyi vállalkozóknak, hiszen csak az anyagbeszerzésben (pl. paraván, informatikai eszközök stb.) illetve a projekt
50 produktumainak kivitelezésében (pl. digitális képkidolgozás, paravánkészítés stb.) vettek részt. A Zala megyében található valamennyi oktatási intézmény tudomást szerezhetett az iskola projektjéről, hiszen a benne szereplő tanárok és diákok többször beszámoltak róla a médiában (megyei lap), és személyes találkozások alkalmával is szót ejtettek róla. A projektben szereplő valamennyi intézmény hangsúlyt fektetett arra, hogy az intézmény keretein kívül is tudomást szerezzenek a projekttevékenységekről és az eredményekről. Így a nagykanizsai pedagógusok is több alkalommal értesítették a helyi sajtót az éppen zajló aktualitásokról, és ez így történt a partnerintézményeik esetében is.
3.4.2.1.8. A projekt értékelése
A legnagyobb nehézséget az iskola tanárai számára az okozta, hogy a projektben szereplő 30 tanuló többféle osztályból és évfolyamból került ki, így néha problémás volt megszervezni, hogy mindannyian együtt legyenek, és közös tevékenységeket végezzenek. Az eredeti tervtől való eltérés a projekttalálkozót érintette, mivel külső okok miatt a lengyelországi Grodzisk Mazowieckiben került megrendezésre Szlovénia helyett, így az iskola erre szánt költségei megemelkedtek. Ezért a magyar tanároknak – a többi partnerintézménnyel együtt – nem volt lehetőségük arra, hogy tanulókat vigyenek magukkal. Az iskola tanárai számára a legfontosabb értékeléseket a projektben résztvevő és nem résztvevő tanulók, a közvetlenül nem érintett kollégák és az iskolák vezetőségének visszajelzéséből kapták. Így például örömmel hallották, hogy a projektben közreműködő tanulók lelkesedéssel számoltak be a partnerekkel kötött új ismeretségekről, a közös projekttevékenységek során szerzett élményekről és a nyelvtudásuk bővüléséről. Szintén pozitív visszajelzést jelentett pedagóguskollégáik őszinte kíváncsisága és elismerése.
51 3.4.2.2. Két további uniós projekt lehetősége Az utóbbi két évben megnőtt a Cserháti SZKI-ben az érdeklődés az uniós projektekben való részvételre a tanárok és a diákok részéről egyaránt, mivel 2009 februárjában két pályázatot is be fog nyújtani az iskola az Egész életen át tartó tanulás program keretein belül. Az egyik egy Leonardo da Vinci, a másik pedig egy Comenius program. Ez az élénkülő kedv köszönhető egyrészt a korábbi, sikeresen működő Comenius programnak, az eredményes partnerkapcsolatoknak, illetve annak, hogy a külföldi oktatási intézményeknek is megnőtt az érdeklődése a magyar iskolák iránt az ország uniós csatlakozása óta.
3.4.2.2.1. A jövőbeli Leonardo da Vinci program
A Cserháti SZKI két tanára (egy angol nyelvtanár és egy elektronika tanár) 2008 májusában részt vett egy előkészítő látogatáson az észak-írországi Omagh városának egyik középiskolájában. A látogatás célja az volt, hogy a korábbi Comenius programban kialakított jó kapcsolatok alapján tovább mélyítsék az együttműködést a két intézmény között. Az együttműködés a Leonardo da Vinci partnerségek alprogram keretein belül valósulna meg, amelyben a szakképzési szakemberek mobilitása kulcsszerepet játszik. A mobilitáson belül hangsúly kerül a pedagógiai, nyelvi és kulturális komponensre. Az észak-ír-magyar kooperációnak kettős célja van, mivel a résztvevők egyrészt az oktatástechnikai módszerek terén, másrészt pedig az elektronika, a digitális technika és az energetika terén szeretnének kölcsönösen előnyt kovácsolni a másik fél jó tulajdonságaiból és az adott területen elért eredményeiből. Így például a Cserháti SZKI jelentős tapasztalatokkal rendelkezik az új oktatási segédeszközök és technikák (pl. információs és kommunikációs technológiák, interaktív tábla), illetve a régi múltra visszatekintő elektronikai és digitális technikák terén. Viszont kevésbé tapasztalt a megújuló energiaforrások alkalmazásában, a hiányszakmáknak az ipart rugalmasan követő oktatásában és a teljesen internet-alapú távoktatás területén. Az észak-ír intézmény esetében a helyzet fordított, így adott a lehetőség egy gyümölcsöző és egymást segítő kapcsolat kiépítésére. Mindezeken túlmenően természetesen nem elhanyagolható cél a két ország kultúrájának, nyelvének
52 kölcsönös
megismerése
sem,
amelyet
lehetőség
szerint
tanár-
és
diákcsereprogramokkal kívánnak a továbbiakban elősegíteni. Az Omagh-ban tett előkészítő látogatás során a Cserháti SZKI két pedagógusának alkalma adódott rá, hogy betekintést nyerjenek az észak-ír emberek mindennapi életébe, kultúrájába és oktatási rendszerébe. Meglátogatták a város és a környék nevezetességeit, megkóstolták a helyi étel- és italkülönlegességeket, gyarapították angol nyelvtudásukat. Az omagh-i középiskolában megismerkedtek az észak-ír kollégákkal, így sor kerülhetett köztük információ- és tapasztalatcserére. Óralátogatásokon
vettek
részt
informatika,
programozás,
különféle
anyag-
megmunkálási és hagyományos alapozó tantárgyak keretében. Az észak-ír iskola megtekintése közben a két magyar pedagógusnak megmutatták az osztálytermeket, a tanműhelyeket és a gyakorlati jellegű képzések laborjait (pl. CNC-vezérelt fafeldolgozó, víz- és gázvezeték-szerelő, járműszerelő, járműdiagnosztika). A legmélyebb benyomást az a korszerű, fatüzelésű kazánokra épülő, rendkívül hatékony és környezetbarát fűtési rendszer keltette, amelynek működése egyben az iskolai képzés része is. A látogatás legfőbb célja a további együttműködés lépéseinek kidolgozása volt. A magyar és az észak-ír tanárok közösen körvonalazták a benyújtandó pályázat humán és szakmai vonalát, a lehetséges időpontokat, időtartamokat, a részvevő tanárok és diákok számát, a projektek vázlatos tartalmát, irányvonalait és eszközigényét. A tervek szerint a következő lépés ismét egy előkészítő látogatás lesz, amelynek során az észak-ír partnerek utaznak Magyarországra, hogy jobban megismerhessék a Cserháti SZKI-ben folyó oktató-nevelő munkát és kidolgozzák az együttműködés további részleteit. Ezt követően pedig 2009 februárjában be kell adni a közösen kidolgozott pályázatot a Tempus Közalapítványnak. Mindenképpen hasznos lenne az iskola számára, ha megnyerné a támogatást ehhez a Leonardo da Vinci programhoz, mivel így számos tanár és tanuló részesülne különféle lehetőségekben. Ez a közös projekt egyfelől szolgálja a szakképzési együttműködés
fejlesztését,
másrészt
segíti
a
részvevők
külföldi
szakmai
tapasztalatszerzését. A Cserháti SZKI tantestületéből leginkább az elektronikát, az informatikát és angol nyelvet oktató pedagógusokat érinti, a diákok közül pedig az elektronikát vagy informatikát tanulókat. Valamennyi részvevő számára fennáll a lehetőség,
hogy
elutazhat
életkörülményeket, fejlesztheti
Észak-Írországba,
megismerheti
az
ottani
angol nyelvtudását, és gyarapíthatja szakmai
53 ismereteit. Mindezekkel pedig hozzájárulhatnak az iskolában folyó oktatás és szakképzés minőségi javításához.
3.4.2.2.2. A jövőbeli Comenius program
2008 tavaszán kereste meg a Cserháti SZKI-t a németországi Weinheim városában található Hans-Freudenberg-Schule nevű középiskola egyik képviselője, hogy szívesen hoznának létre partnerkapcsolatot az iskolával. A Cserháti SZKI rövid időn belül igent mondott a felkérésre, mivel meglátta a kínálkozó lehetőséget egy új együttműködésre a már meglévő osztrák, lengyel és észak-ír partnerekkel folytatott kooperáció mellett. Néhány emailben illetve postai úton történő egyeztetés után 2008. április elején sor került az első előkészítő látogatásra. A német iskola négy tanára érkezett Nagykanizsára, hogy a pár napos látogatás során személyesen is megismerkedjen a magyar kollégákkal, és együtt kidolgozzák egy közös Comenius program részleteit. A németországi vendégek közül hárman még soha nem jártak Nagykanizsán, így jó alkalom volt ez arra is, hogy megnézzék a város és a környék nevezetességeit, és megkóstoljanak néhány helyi étel- és italspecialitást. Mivel mindkét középiskolában oktatnak közlekedésgépészetet és autószerelést, ezt a szakterületet választották a projekt témájául. A projekthez harmadik részvevőként csatlakozott időközben a Středni škola automobilní nevű cseh iskola is Jihlava városából, ezzel az intézménnyel már régebb óta tart fent kapcsolatot a német iskola. A cseh iskola fő profilja szintén az autószerelés, így a felek két másik iskola oktatási és képzési módszereivel, technikáival és eszközeivel ismerkedhetnek meg e területen. A projekt munkanyelve a német. A tervek szerint a Cserháti SZKI-ból négy tanár vesz részt közvetlenül a Comenius projektben, két autószerelést oktató szakember és két német nyelvtanár, akik
a
tolmácsolásért,
a
fordításért
és
a
kapcsolatfenntartásért
felelősek.
Mindenképpen szükség van a két nyelvtanár bevonására, mivel a két másik pedagógus nem beszél idegen nyelvet. Az iskola diákjai közül főleg a már leérettségizett, technikusi tanulmányaikat folytató tanulókat érinti a projekt. Ők rendelkeznek az alapvető szak- és idegennyelv-tudással, ami szükséges a projekt megkezdéséhez. Aktív és eredményes részvétellel pedig tovább gyarapíthatják ismereteiket az
54 autószerelés
területén,
bővíthetik
német
nyelvű
szókincsüket
műszaki
szakkifejezésekkel, és autentikus környezetben alkalmazhatják azokat. Az első megismerkedés óta kétszer volt alkalmuk a részvevőknek személyes találkozásra. A Cserháti SZKI négy tanárának lehetősége volt kiutazni 2008. június elején Weinheimbe, majd szeptemberben Jihlavaba. Mindkét látogatás arra szolgált, hogy a magyar pedagógusok betekintést nyerjenek a német és a cseh oktatási rendszerbe, képet kapjanak a külföldi intézményekben folyó oktató-nevelő munkáról, és felfedezzék az iskolák közötti hasonlóságokat és különbözőségeket. Mindemellett civilizációs ismereteik is bővültek, hiszen a látogatás hivatalos programja mellett részt vettek rövidebb kirándulásokon, városnéző túrákon, ízelítőt kaptak Németország és Csehország mindennapi életéből, kultúrájából és történelméből. (8.melléklet) Habár mindegyik látogatást szórakoztató kulturális programok színesítettek, mindannyiszor
a
közös
projekt
kidolgozásán
volt
a
hangsúly.
A
német
partnerintézmény magára vállalta a koordinátor szerepét, így a pályázat beadásának és a projekt egész menetének az irányítása a német részvevők kezébe került. Rájuk hárul az a feladat, hogy kitöltsék az Európai Bizottság által megadott pályázati űrlapot, a másik két intézmény pedig ezt átmásolva juttatja el pályázatát a saját országa nemzeti irodájába. Ez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy a felek nem maradnak egyenrangúak vagy, hogy a felmerülő feladatokat nem osztják el egymás között. A Comenius Iskolai együttműködések akció az Egész életen át tartó tanulás program egyik alprogramja, a részt vevő országok oktatási intézményei közötti partnerkapcsolatok létrehozását és erősítését támogatja. A Cserháti SZKI és partnerei által eltervezett projekt célja teljesen beleillik a Comenius Iskolai együttműködések akció célkitűzései közé, mivel egy nemzetközi együttműködésben zajló projektről van szó. A projektben egyenrangú partnerintézmények vesznek részt, akik egy közösen választott
témában
dolgoznak.
A
közös
téma
az
járműdiagnosztika
a
közlekedésgépészet és az autószerelés területén belül. Mivel mindkét szakmát oktatják a Cserháti SZKI-ben, a projekt teljesen illeszkedik az iskola alaptevékenységéhez és a helyi tantervhez, így a projekttevékenység nagy része a tanórákba épülve valósulhat meg. A tervezett projekt a „Diagnose Challenge” nevet viseli, és tulajdonképpen egy verseny a három iskola tanulói között. A verseny lényege az, hogy a tanulmányaik során szerzett ismereteiket kamatoztassák és bővítsék az autódiagnosztika területén. Mindhárom intézmény diákjainak ki kell találniuk egy elméleti járműhibát a tanáraik
55 segítségével, ezt elektronikus úton továbbítják a partnerintézményeknek, akiknek az a feladata, hogy kiderítsék, diagnosztizálják a hiba lehetséges okát, és lehetőleg megoldást találjanak rá. Miután visszaküldik az általuk helyesnek vélt megoldást, amit aztán a problémafelvető intézmény szakemberei értékelnek. A projekt lezárásaként sor kerül egy díjátadó rendezvényre, ahol a „Diagnose Challenge” legsikeresebb tanulóit jutalmazzák. A diákok azonban nemcsak elektronikus úton kerülhetnek kapcsolatba a másik két iskola diákjaival, mert a projekttevékenységek fontos részét képezik a diákmobilitások. Így a magyar diákoknak lehetőségük van eljutni a német és a cseh partnerintézményekbe, hogy személyesen is megismerjék külföldi diáktársaikat, bepillantást
nyerjenek
életkörülményeikbe,
tanulmányaikba,
és
tapasztalatot
cserélhessenek velük. Továbbá megnézhetik, hogy miben más vagy azonos a másik két ország oktatási rendszere a magyarhoz képest. Összehasonlíthatják az iskolák technikai felszereltségét, oktatási segédanyagait és az autószerelő szakmához szükséges eszközöket. A tervezett projekt teljes egészében hasznosítható a Cserháti SZKI-ben folyó autószerelő-
és
közlekedésgépész-technikus
oktatás
elméleti
és
gyakorlati
struktúrájában. Az elméleti órákon szerkezeti és működési ismeretek, a gyakorlati oktatás terén pedig a diagnosztizálás, szerelés és beállítás munkafolyamatainál terveznek a pedagógusok kapcsolódási pontokat. Az intézményben végzett tevékenység a műszaki szakterületen való elméleti és gyakorlati oktatást jelentős mértékben, több mint 30%-ban tartalmazza, ezért a projekt teljes mértékben kapcsolódik az iskola szakmai tevékenységéhez. Ennek a Comenius programnak a megvalósulása egy új lehetőséget nyújt az iskolának, hogy európai tartalommal bővítse ki a pedagógiai programját. A két éven át tartó közös munka nagy hasznot jelent a részt vevő tanároknak és tanulóknak is, mivel továbbfejleszthetik már meglévő képességeiket és készségeiket, illetve újakra tehetnek szert. A pedagógusok erősíthetik nyelvi és kommunikációs képességeit, elősegíthetik a projektmódszer meghonosítását, a hátrányos helyzetű diákok integrációját és az információs és kommunikációs technológiák alkalmazását. Ezen kívül újszerű, sokszínű tevékenységekkel egészítheti ki a tanórai munkát. A tanulók lehetőséget kapnak kreatív ötleteik megvalósítására, önálló, felelősségteljes munka során kell megoldaniuk a projektben meghatározott feladatokat. A részvevők nemcsak a projektmunka alapját képező tématerületen szerezhetnek új készségeket, hanem egyéb képességekkel is gazdagodhatnak. Így például fejlődhetnek a csoportmunka, a
56 társadalmi kapcsolatok alakítása terén, és megtanulhatják, hogy hogyan kell az együttműködéshez szükséges tevékenységeket megtervezni és megvalósítani.
3.4.2.3. Az Európai Unió által támogatott programok értékelése a Cserháti SZKI által A húsz kérdést tartalmazó kérdőív második fele az iskolát érintő uniós programokra vonatkozott. A válaszokat ugyanaz az ötven tanár és ötven diák adta, mint a TISZK-kel kapcsolatos kérdéseknél, és a tanári illetve a tanulói kérdőívek pontjai szinte teljesen megegyeztek. A kérdések egy része azzal volt kapcsolatos, hogy mennyire ismertek az iskolában jelenleg futó vagy a következő tanévre tervezett uniós projektek és, hogy mennyire aktívak e téren a pedagógusok és a diákok.
3.4.2.3.1. Az uniós programok értékelése a Cserháti SZKI pedagógusai által
A kérdőív uniós programokról szóló első kérdése arra irányult, hogy az iskola tanári kara mennyire tájékozott a közelmúlt és a jelen projektjeiről. A megkérdezettek közül egy fő kivételével valamennyien tudták, hogy az elmúlt négy évben volt az iskolának egy Comenius programja. Viszont csak 55%-uk jelölte meg válaszként a Leonardo programot is, aminek az lehet az oka, hogy a nem részt vevő tanárok nem emlékeztek pontosan rá, hogy mikor futott az iskola Leonardo da Vinci programja (2003-2005). Az az egy pedagógus, aki nem jelölt be semmit, érthető módon nem hallott még egyik projektről sem, mivel tanév közben érkezett a Cserhátihoz, ezért még nem kellően informált. A projektek témáját illetően már adódtak bizonytalanságok a választ adó tanárok körében, mivel nem tudták pontosan, hogy az iskola Comenius illetve Leonardo programja miről szólt. A megkérdezettek fele jelölte be témaként az idegen nyelvet, egy-egyharmada pedig az elektronikát illetve a kultúra és civilizációt. Az információs és kommunikációs technológiákat csak 22%-uk választotta, holott a Comenius programnak ez volt a központi témája. A Leonardo programmal kapcsolatban még homályosabb információkkal rendelkeztek a tanárok, mivel csupán 10%-uk tudta, hogy
növényvédelemmel
foglalkozott
a
projekt.
Egy
fő
megemlítette
a
57 közlekedésgépészetet is lehetséges témaként, ez azonban egy olyan Comenius projektnek lesz az alapja, ami még nem indult be. A kérdőívet kitöltő tanárok közül ketten vettek részt az említett Comenius programban, hárman pedig a Leonardo programban. Továbbá egy fő említést tett az Európai Unió INTERREG IIIC ALICERA projektjében való szerepléséről, amelynek mezőgazdasági témája volt. A többiek viszont az elmúlt négy évben nem vagy még egyáltalán nem működtek közre uniós programokban. A megadott válaszok szerint azok, akik töltöttek be valamilyen funkciót az iskola projektjeiben, többnyire idegen nyelvet tanítanak, mivel a tolmácsolást jelölték be a legtöbben. Ebből is látszik, hogy kevés az olyan tanár, aki jól beszél legalább egy idegen nyelvet, mindegyik projekthez szükség van legalább egy vagy nyelvszakos pedagógusra is, hogy zökkenőmentes legyen a partnerek közötti kommunikáció. A kérdőív
szerint
néhányan
segédkeztek
még
a
koordinálásban
és
a
kapcsolatfenntartásban is. A következő kérdésre vagyis, hogy tervezik-e a tanárok, hogy a jövőben részt vesznek valamilyen projektben, nem túl biztató válaszok érkeztek. A megkérdezettek többsége ugyanis nem akar, vagy még nem tudja, hogy akar-e uniós programokban közreműködni. Ez valószínűleg több okra is visszavezethető. Egyrészt a pedagógusok úgy érzik, hogy a mindennapi iskolai tevékenységeik kitöltik az idejüket, nem tudnak plusz feladatokat magukra vállalni. Másrészt problémát jelent a hiányos idegennyelvtudás és a nem megfelelő tájékozottság a programokat illetően. Mindezek ellenére – ahogy később látni lehet – azzal mindenki teljesen tisztában van, hogy ezekkel a programokkal mind a tanárok, mind pedig a tanulók csak nyerhetnek. A feltett kérdésre csupán négyen adtak igenlő választ, ketten Comenius, ketten pedig Leonardo programban gondolkodnak. Ez az a két program, ami a tervek szerint a következő tanévben fog beindulni, ha sikeresek lesznek a Tempus Közalapítványhoz benyújtott pályázatok. A pozitív választ adók azok a nyelvtanárok és szakmai tárgyakat oktató pedagógusok, akik a két jövőbeni projekt előkészítésében már eddig is tevékenyen részt vettek. Ők az idegen nyelvet, az információs és kommunikációs technológiákat, a kultúra és civilizációt, az autószerelést és az energetikát adták meg lehetséges projekttémaként. Leendő szerepüket a koordinálásban, a tolmácsolás és fordításban illetve a kapcsolatfenntartásban látják.
58 Annak ellenére, hogy a Cserháti SZKI tantestülete nem túl érdeklődő az uniós ifjúsági és oktatási programok iránt, pontosan tudják, hogy milyen lehetőségek rejlenek bennük. Az ehhez tartozó kérdésnél mindegyik alternatívát lehetségesnek tartották a válaszadók. A legnagyobb előnyt a partnerek közötti információ- és tapasztalatcserében látják, ezt a választ valamennyien bejelölték. A nyelvtanulás elősegítése és az eltérő kultúrák megismerése egyformán fontosnak bizonyult, a megkérdezettek 56-56%-a emelte ki ezt a két területet. 28%-uk pedig úgy vélte, hogy a programokkal emelhető az iskolában folyó tanítás színvonala. Azzal kapcsolatban, hogy a diákok mit nyerhetnek az uniós programokból, hasonlóak lettek a válaszok, mint a tanároknál. Itt azonban hangsúlyosabb a nyelvtanulás fejlesztése, a válaszadók 90%-a jelölte ezt meg előnyként. 84%-uk szerint hasonlóan fontos a más országok kultúrájának megismerése, 28%-uk pedig a tanítás színvonalának emelésében is lát esélyt. A hátrányos helyzetben lévő tanulók felzárkózását mindössze a pedagógusok 16%-a várja az uniós programoktól. Egy fő megjegyzésként még hozzátette, hogy az is nagyon fontos, hogy a tanulók egy projekt során sok új élménnyel gazdagodhatnak.
3.4.2.3.2. Az uniós programok értékelése a Cserháti SZKI tanulói által
A kérdőívet kitöltő diákok 42%-a hallott róla, hogy az elmúlt négy évben volt az iskolának Comenius programja. A többiek vagy nem hallottak még semmilyen uniós programról az iskolában, vagy nem ismerték pontosan a nevét. A tanulók 10%-a egyéb válaszként megnevezte a Humánerőforrás-fejlesztési operatív programot is, amelynek során bevezették a Cserháti SZKI-ben a kompetencia-alapú oktatás alapjait, és öt osztályban ennek alapján folyik egyes tantárgyak oktatása. Habár a tanulók 42%-a hallott az iskola Comenius programjáról, a témájával kapcsolatban már bizonytalanok voltak. A legvalószínűbbnek az idegen nyelvet tartották, 42%-uk ezt jelölte meg, ezt követte az elektronika 22%-kal. Az információs és kommunikációs technológiákat, amelyek valójában a projekt központi témáját képezték, 12%-uk tartotta a lehetséges válasznak. Ezen kívül 6%-uk vélte úgy, hogy a kultúra és civilizációról szólt a projekt. Az uniós programokban való közreműködéssel kapcsolatos kérdésnél kiderült, hogy az ötven megkérdezett tanuló közül még egyikük sem vett részt ilyen projektben,
59 leszámítva a HEFOP-os osztályok diákjait. Az egyöntetű nemleges válaszoknak az az oka, hogy a 2005/2006-os és 2006/2007-es tanév Comenius projektjének részvevői időközben már leérettségiztek, és már nem a Cserháti SZKI tanulói. A kérdőívet kitöltő diákok pedig a projekt megkezdésekor vagy még nem jártak a Cserháti SZKIbe, vagy éppen elkezdték a tanulmányaikat a 9. évfolyamon, így nem tudtak bekapcsolódni a programba. Arra a kérdésre, hogy a jövőben szeretnének-e részt venni valamilyen uniós programban, hasonlóan negatív válaszokat adtak, mint a tanáraik. A tanulók 66%-a egyértelműen nemmel válaszolt, vagyis egyáltalán nem tervezik, hogy szerepet vállalnak valamilyen projektben. 22%-uk viszont szívesen venne részt Comenius, 12%-uk pedig Leonardo programban. A projektek iránti gyenge érdeklődés visszavezethető arra, hogy a diákok leterheltnek érzik magukat az iskolai feladataikkal, nem akarnak még külön tevékenységeket magukra vállalni. Ezen kívül nincsenek pontos információik a lehetséges projektekről, megfelelőbb tájékoztatásra lenne szükségük. A tanulók azon része, akiknek szándékában áll a projektekben való részvétel, leginkább az idegennyelv-tanulást támogató programokat választanák, 32%-uk jelölte meg ezt az alternatívát. 22%-uk információs és kommunikációs technológiákkal foglalkozna szívesen, a többiek pedig elektronikával, sporttal és gépészettel kapcsolatos témáknak örülnének. Eltéréseket mutattak a diákok és a tanárok között a kérdésekre adott válaszok az uniós programokból származó előnyökkel kapcsolatban is. A kérdésre, hogy mit nyerhetnek belőle a pedagógusok, a tanulók többsége, 42%-a a tanítás színvonalának az emelését említette. Második leggyakoribb válaszként az információ- és tapasztalatcsere szerepelt, 36%-uk jelölte ezt meg. A megkérdezettek egyötöde tartja pozitívumnak a nyelvtanulás támogatását, és csak kis részük a más kultúrák megismerésének lehetőségét. Annál a kérdésnél, hogy mit nyerhetnek a diákok az uniós programokból, egy ponton megegyezik a tanulók véleménye a tanárokéval. Ugyanis a nyelvtanulást emelte ki a diákok többsége is, bár nem olyan nagy százalékban (46%), mint a pedagógusok (90%). Második helyen a tanítás színvonalának javítása áll 36%-kal, ezt követi az eltérő kultúrák megismerése 30%-kal, végül pedig a hátrányos helyzetben lévő tanulók felzárkózásának a lehetősége 10%-kal. Említésre méltó, hogy az ötven
60 megkérdezett diák közül van egy olyan, aki úgy érzi, hogy a tanulók számára semmiféle előnyökkel nem járnak az Európai Unió által támogatott programok. A kérdőív két utolsó kérdése arra vonatkozott, hogy a Cserháti SZKI tanulói milyen
gyakran
járnak
külföldre,
és
szívesen
vennének-e
részt
külföldi
csereprogramokban. A válaszokból kiderült, hogy a megkérdezett diákok 36%-a még soha vagy csak egyszer jutott el eddig Magyarország határain túlra. 26%-uk kb. ötször, 20%-uk pedig kb. tízszer járt már külföldön. Habár többségüknek eddig még nem volt sok lehetősége, hogy elutazzon külföldre, bizonytalanok abban a kérdésben, hogy jelentkeznének-e csereprogramra, ugyanis 38%-uk azt válaszolta, hogy nem tudja. Számomra meglepő módon a tanulók mintegy egyharmada határozottan nemleges választ adott, vagyis egyáltalán nem érdekli őket egy külföldi csereprogram lehetősége. Azonban 26%-uk valószínűnek, 6%-uk pedig biztosnak tartja, hogy élnének az alkalommal, és jelentkeznének rá.
61
4. Befejezés Magyarország 2004. május 1-jei Európai Uniós taggá válásával új szakasz kezdődött el a hazai oktatáspolitikában. Igaz, hogy az Unió kiemelten fontosnak tartja a szubszidiaritás elvét az oktatásban, és a tagállamok hatáskörében hagyott minden olyan kérdést, ami az oktatás, képzés tartalmával, strukturális felépítésével kapcsolatos, feladatokat jelölt ki magának az oktatási, szakképzési és ifjúsági területen. Így többek között a nemzeti politikákat kiegészítő és támogató rendelkezésekkel támogatja a tagországokat, hogy hozzájáruljon a minőségi oktatás fejlesztéséhez és a szakképzési politika végrehajtásához. Továbbá elősegíti a tagállamok közötti együttműködéseket, a más tagországban való tanulást, a diákok és tanárok mobilitását, ezzel is erősíti az európai egységet és az uniós polgárok közösségi összetartozását. Mivel manapság egyre jobban teret nyer a globalizáció, a modern technológiák elterjedése, az információs és tudásalapú társadalom kiépülése, az unió egyes szakpolitikáit egyre kevésbé lehet szétválasztani egymástól. Emiatt az oktatás és képzés szerepe is megnő, mert valamennyi szakpolitikát érinti. Az unió kiemelten kezeli a foglalkoztatási helyzet javítását, így ösztönzi a mostani és a leendő munkaerő versenyképességének javítását. Különösen két terület kerül itt középpontba, egyrészt az egész életen át tartó tanulás, másrészt pedig az elektronikus tanulás (eLearning). A minőségi oktatás fejlesztését többek között azzal kívánja elérni az unió, hogy ösztönzi és támogatja a tagállamok közötti együttműködéseket. Ezt a célt szolgálják a közösségi akcióprogramok, amelyek pályázati formában, az Európai Unió pénzügyi forrásait felhasználva segítik elő az országok közötti kooperációt. Valamennyi akcióprogram feladata, hogy fejlessze az oktatási intézmények együttműködését, információ- és tapasztalatcseréjét, az idegennyelv-oktatást, a tanár és tanuló mobilitást, rögzítse a közös európai értékeket az oktatásban, illetve elérje az átjárhatóságot az oktatási, képzési rendszerek között. A legfontosabb oktatási és ifjúsági programok a Comenius program, a Leonardo program, az Erasmus program és a Grundtvig program. A Comenius program nemzetközi iskolai együttműködéseket, tanár- és diákcsereprogramokat és iskolafejlesztési projekteket támogat, a Leonardo program szakképzési együttműködéseket, az Erasmus program a felsőoktatásban részvevők mobilitását és külföldi tapasztalatszerzését, a Grundtvig program pedig felnőttképzéssel kapcsolatos kezdeményezéseket.
62 Közoktatási intézményként a nagykanizsai Cserháti Sándor Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium működésére is hatással volt Magyarország uniós taggá válása. A 62 fős pedagógus és 696 fős tanulói létszámmal rendelkező intézmény alapvető profilját az informatika, az elektronika, az általános gépészet és a közlekedésgépészet oktatása képezi. Az elmúlt négy évben az iskola oktatáspolitikájában számos területen történt változás, így például az iskola dokumentumaiban, külkapcsolataiban és szakképzési irányvonalaiban. Az ország uniós csatlakozása után át kellett fogalmazni és meg kellett újítani a Cserháti SZKI minőségirányítási programját, hogy megfeleljen az európai normáknak. Új fogalomként bekerült a programba az egész életen át tartó tanulás stratégiája, amely egy egységes rendszerbe foglalja a tanulás minden formáját a kisgyermekkortól kezdve a felnőttkorig, és hangsúlyozza, hogy az egyén számára életének bármelyik szakaszában hozzáférhetőek legyenek a tanulási lehetőségek. Ennek érdekében szükséges, hogy az oktatás és képzés minden szintjén újfajta formákat, tartalmakat és korszerű eszközöket vezessenek be. Ezért a Cserháti SZKI is törekszik arra, hogy minél nagyobb mértékben alkalmazza a modern oktatási segédanyagokat, eljárásokat (pl. interaktív tábla, információs és kommunikációs technológiák, kompetencia-alapú oktatási technikák) illetve, hogy minél jobban felszereltté tegye az osztály- és szaktantermeket. Továbbá támogatja a diákok idegennyelv-tudásának fejlesztését, a hátrányos helyzetűek felzárkózását, valamint az oktatás európai dimenziójának a bevezetését. Ugyancsak jelentős változást okozott az iskola életében, hogy tagja lett a 2008. szeptember 1-jétől működő nagykanizsai TISZK-nek, vagyis a Térségi Integrált Szakképző Központnak. A TISZK célja az, hogy a város valamennyi középiskolája, a főiskola, a fenntartók és gazdasági szervezetek együttműködésben javítsanak a helyi szakképzés helyzetén, kialakítsanak egy minőségi és a munkaerő-piac igényeihez igazodó szakképzést. Ez a célkitűzés a Cserháti SZKI számára is előnyös lehet, azonban az iskola pedagógusai kétkednek a várható eredményekben. Habár tudják, hogy milyen pozitívumokat nyerhet ebből az együttműködésből az iskola, inkább bizalmatlanul és aggódva tekintenek a jövőbe. Véleményem és személyes tapasztalatom szerint a legkedvezőbb hatások az iskola külkapcsolatait érték az uniós csatlakozás óta. Emelkedett a külföldi partnerintézmények és a velük közösen végzett projekttevékenységek száma. Nyelvtanárként részt vehettem a 2005-2007 között működő és a jövő tanévre tervezett
63 Comenius programban is. Kollégáimmal és tanítványaimmal együtt lehetőségem volt olyan helyekre eljutnom, ahol még sosem jártam, fejleszthettük a nyelvtudásunkat és ismereteinket Ausztria, Észak-Írország, Lengyelország, Németország és Csehország kultúrájáról, külföldi barátokat szereztünk, és újabb európai értékekkel gazdagodtunk. Az azonban a diákok és a tanárok nagy többségére is igaz, hogy nem eléggé érdeklődőek,
motiváltak
és
tájékozottak
az
Európai
Unió
nemzetközi
együttműködéseket támogató programjait illetően. A jövőben az iskolának egyik legfontosabb feladataként azt kellene magára vállalnia, hogy jobban ösztönzi pedagógusait és tanulóit az uniós programokban való részvételre. Tudatosítania kell bennük, hogy az uniós tagsággal milyen új lehetőségeket és esélyeket nyerhetnek, hozzá kell járulnia, hogy a fiatal nemzedékek tagjai aktív, cselekvő uniós polgárrá váljanak.
64
Irodalomjegyzék
Könyvek: Forgács András – Loboda Zoltán: Az Európai Unió és az oktatás, Press Publica Kiadó, Budapest, 2003 Gaál Béla – Párdányi Miklós: Az európai integráció, EKF Líceum Kiadó, Eger, 2002 Gazdag Ferenc: Az európai integráció, Calibra, Budapest, 1997 Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, HVG-ORAC, Budapest, 2005 Hrubos Ildikó: Az európai felsőoktatás reformja, In: Izikné Hedrik Gabriella: Magyarország a kibővülő Európai Unióban, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2006 Dr. Hudák Annamária - Dr. Gellér Balázs - Dr. Kiss László - Dr. Lukács Éva: A diplomák és
szakképesítések kölcsönös
elismerése
az
Európai
Unióban
és
Magyarországon, Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, Budapest, 2003 Dr. Lukács Éva - Dr. Király Miklós: Migráció és Európai Unió, Szociális és Családügyi Minisztérium, Budapest, 2001 Sárváry László: Emlékkönyv Cserháti Sándor születésének 150. évfordulójára, Nagykanizsa, 2002 Szabó Gergely: Magyarország és az Európai Unió, Országgyűlés Hivatala, Budapest, 2005 Vízi György: Az Európai Unió Leonardo da Vinci, Socrates, Youth for Europe programjai Magyarországon 1995-1999, Munkaügyi Minisztérium, 1996
Dokumentumok: Cserháti Sándor Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium, Minőségirányítási program, 2004 Cserháti Sándor Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium, Pedagógiai program, 2006 Cserháti Sándor Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium, Szervezeti és működési szabályzat, 2008 Horváthné Simola Erika: Ifjúságvédelmi beszámoló, Cserháti Sándor Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium, 2008
65 Internetcímek: http://www.diezeitschrift.de/32007/european_master_adult_education.htm http://www.ec.europa.eu/education/at-a-glance/about141_en.htm http://www.ec.europa.eu/education/lifelong-learning-programme/doc84_en.htm http://www.ec.europa.eu/education/policies/2010/et_2010_en.html# http://www.ec.europa.eu/education/policies/2010/comp_de.html http://www.ec.europa.eu/education/programmes/llp/index_en.html http://www.nive.hu/archivum/szt/Efqmweb.doc 2008-11-16 16:30 http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=oktatas-xx-oktatas http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2000-04-eu-Halasz-Oktatas http://www.oki.hu/printerFriendly.php?tipus=cikk&kod=2007-02-vt-TobbekSzakkepzes http://www.okmt.hu/download.php?ctag=download&docID=1499 http://www.schulweb.de/de/seiten/drucken.html?seite=286 http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=13313&articleID=21768&ctag
66
Függelék 1.melléklet
Cserháti Sándor Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium, „B” épület Forrás: Cserháti Sándor Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium
2.melléklet
Cserháti Sándor Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium, HEFOP-os tanóra Forrás: Cserháti Sándor Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium
67 3.melléklet Tanári kérdőív 1 Kérem, adja meg az adatait! Kora: a) 20-30 év
b) 30-40 év
c) 40-50 év
d) 50-60 év
e) 60 év felett
Neme: a) nő b) férfi Beosztása: _____________________________________________________________ Tanított tárgya(i): ________________________________________________________ Hány éve dolgozik a Cserháti Sándor SZKI-ben: a) 0-5 éve
b) 5-10 éve
c) 10-
15 éve d) 15-20 éve e) több mint 20 éve 2 Véleménye szerint hatással volt-e Magyarország uniós csatlakozása az iskola életére? a) Egyáltalán nem. b) Kis mértékben. c) Közepes mértékben. d) Nagy mértékben. 3 Ha úgy gondolja, hogy bármilyen mértékben is, de hatással volt Magyarország uniós csatlakozása az iskola életére, milyen területen érezhető ez? (Több válasz is lehetséges.) a) Az iskola dokumentumaiban (Pedagógiai program, Szervezeti és működési szabályzat, Minőségirányítási program). b) Az idegennyelv-oktatásban. c) A szakképzésben. d) Az iskola külkapcsolataiban. e) Egyéb: _________________________________________________________ 4 Tudja-e, hogy minek a rövidítése a TISZK? a) Területi Információs Szakmai Központ b) Térségi Informatikai Szervezeti Központ c) Térségi Integrált Szakképző Központ d) Területi Integrációs Szakiskolai Központ
68 5 Tudja-e, hogy jelenleg hány TISZK működik Magyarországon? a) 10 b) 16 c) 24 d) 32 6 Tudja-e, hogy mi a fő célja a TISZK-nek? a) Az elmélet-orientált oktatás megvalósítása a szakképzésben. b) A felnőttképzés kivonása a szakképzésből. c) A szakképzésben résztvevők munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyének a szinten tartása. d) A minőségi és a munkaerő-piac igényeihez igazodó szakképzés kialakítása. 7 Mikor hallott először a nagykanizsai TISZK-ről? a) Még nem hallottam róla. b) A 2008/2009-es tanév elején. c) A 2007/2008-as tanév végén. d) A 2007/2008-as tanév elején. e) Egyéb: _________________________________________________________ 8 Milyen változásokra számít az iskolában a TISZK hatására? (Több válasz is lehetséges.) a) Óraszám-módosulás. b) Tanulói létszám változása. c) Munkahelyi légkör változása. d) Fizetés változása. e) Egyéb: _________________________________________________________ 9 Miben látja a TISZK legnagyobb előnyét? (Több válasz is lehetséges.) a) Hatékonyabbá és versenyképesebbé válik a szakképzés. b) Több pénzügyi támogatást kap az iskola. c) Jobban igazodik a szakképzés a munkaerő-piac igényeihez. d) Szorosabbá válik a kapcsolat a szakképzést folytató intézmények és fenntartóik között.
69 e) Egyéb: _________________________________________________________ 10 Miben látja a TISZK legnagyobb veszélyét? (Több válasz is lehetséges.) a) Romlik az iskolában folyó oktatás színvonala. b) Az iskola kevesebb szakképzési hozzájárulásban részesül, mint korábban. c) A többi oktatási intézményhez képest nem részesül az iskola egyenlő bánásmódban. d) Bizonytalanabbá válik az iskola dolgozóinak a munkahelye. e) Egyéb: _________________________________________________________ 11 Hallott-e olyan az Európai Unió által támogatott projektről, ami az elmúlt négy évben valósult meg az iskolában? Ha igen, milyen program volt? a) Comenius program. b) Erasmus program. c) Leonardo program. d) Grundtvig program. e) Egyéb: ________________________________________________________ 12 Ha hallott olyan az Európai Unió által támogatott projektről, ami az elmúlt négy évben valósult meg az iskolában, mi volt annak a projektnek a fő témája? (Több válasz is lehetséges.) a) Idegen nyelv. b) Információs és kommunikációs technológiák. c) Elektronika. d) Kultúra és civilizáció. e) Egyéb: ________________________________________________________ 13 Vett-e részt valamilyen az Európai Unió által támogatott projektben az elmúlt négy évben? Ha igen, milyenben? a) Comenius program. b) Erasmus program. c) Leonardo program. d) Grundtvig program. e) Egyéb: ________________________________________________________
70
14 Ha részt vett valamilyen az Európai Unió által támogatott projektben az elmúlt négy évben, mi volt annak a projektnek a fő témája? (Több válasz is lehetséges.) a) Idegen nyelv. b) Információs és kommunikációs technológiák. c) Elektronika. d) Kultúra és civilizáció. e) Egyéb: _________________________________________________________ 15 Ha részt vett valamilyen az Európai Unió által támogatott projektben az elmúlt négy évben, miben volt Önnek szerepe? a) Koordináció. b) Tolmácsolás. c) Kapcsolatfenntartás. d) Pénzügyek kezelése. e) Egyéb: _________________________________________________________ 16 Tervezi-e, hogy a jövőben részt vesz valamilyen uniós projektben? Ha igen, milyenben? a) Comenius program. b) Erasmus program. c) Leonardo program. d) Grundtvig program. e) Egyéb: _________________________________________________________ 17 Ha nem tervezi, hogy a jövőben részt vesz valamilyen uniós projektben, akkor ennek mi az oka? a) Túlságosan lefoglalnak az iskolai feladataim. b) Nem beszélek semmilyen idegen nyelven. c) Nem ismerem eléggé az uniós programokat. d) Nem érdekelnek az uniós programok. e) Egyéb: _________________________________________________________
71 18 Ha tervezi, hogy a jövőben részt vesz valamilyen uniós projektben, akkor mi lesz annak a projektnek a fő témája? (Több válasz is lehetséges.) a) Idegen nyelv. b) Információs és kommunikációs technológiák. c) Elektronika. d) Kultúra és civilizáció. e) Egyéb: _________________________________________________________ 19 Ha részt vesz a jövőben valamilyen uniós projektben, miben lesz Önnek szerepe? a) Koordináció. b) Tolmácsolás. c) Kapcsolatfenntartás. d) Pénzügyek kezelése. e) Egyéb: _________________________________________________________ 20 Ön szerint mit nyerhetnek egy uniós projektből az iskola pedagógusai? (Több válasz is lehetséges.) a) Tanítás színvonalának emelése. b) Nyelvtanulás. c) Eltérő kultúrák megismerése. d) Információ-és tapasztalatcsere. e) Egyéb: _________________________________________________________ 21 Ön szerint mit nyerhetnek egy uniós projektből az iskola diákjai? (Több válasz is lehetséges.) a) Tanítás színvonalának emelése. b) Nyelvtanulás. c) Eltérő kultúrák megismerése. d) A hátrányos helyzetben lévők felzárkózása. e) Egyéb: _________________________________________________________
72 4.melléklet Tanulói kérdőív 1 Kérlek, add meg az adataidat! Kor: __________________________________________________________________ Nem: a) nő
b) férfi
Szak: _________________________________________________________________ Hány éve jársz a Cserháti Sándor SZKI-be: ___________________________________ 2 Véleményed szerint hatással volt-e Magyarország uniós csatlakozása az iskola életére? a) Egyáltalán nem. b) Kis mértékben. c) Közepes mértékben. d) Nagy mértékben. 3 Ha úgy gondolod, hogy bármilyen mértékben is, de hatással volt Magyarország uniós csatlakozása az iskola életére, milyen területen érezhető ez? (Több válasz is lehetséges.) a) Az iskola dokumentumaiban (Pedagógiai program, Szervezeti és működési szabályzat, Minőségirányítási program). b) Az idegennyelv-oktatásban. c) A szakképzésben. d) Az iskola külkapcsolataiban. e) Egyéb: _________________________________________________________ 4 Tudod-e, hogy minek a rövidítése a TISZK? a) Területi Információs Szakmai Központ b) Térségi Informatikai Szervezeti Központ c) Térségi Integrált Szakképző Központ d) Területi Integrációs Szakiskolai Központ 5 Tudod-e, hogy a Cserháti SZKI tagja lett a kanizsai TISZK-nek? a) Igen.
73 b) Nem. 6 Tudod-e, hogy mi a fő célja a TISZK-nek? a) Az elmélet-orientált oktatás megvalósítása a szakképzésben. b) A felnőttképzés kivonása a szakképzésből. c) A szakképzésben résztvevők munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyének a szinten tartása. d) A minőségi és a munkaerő-piac igényeihez igazodó szakképzés kialakítása. 7 Mikor hallottál először a nagykanizsai TISZK-ről? a) Még nem hallottam róla. b) A 2008/2009-es tanév elején. c) A 2007/2008-as tanév végén. d) A 2007/2008-as tanév elején. e) Egyéb: _________________________________________________________ 8 Milyen változásokra számítasz az iskolában a TISZK hatására? (Több válasz is lehetséges.) a) Óraszám-módosulás. b) Tanulói létszám változása. c) Munkahelyi légkör változása. d) Fizetés változása. e) Egyéb: _________________________________________________________ 9 Miben látod a TISZK legnagyobb előnyét? (Több válasz is lehetséges.) a) Hatékonyabbá és versenyképesebbé válik a szakképzés. b) Több pénzügyi támogatást kap az iskola. c) Jobban igazodik a szakképzés a munkaerő-piac igényeihez. d) Szorosabbá válik a kapcsolat a szakképzést folytató intézmények és fenntartóik között. e) Egyéb: _________________________________________________________ 10 Miben látod a TISZK legnagyobb veszélyét? (Több válasz is lehetséges.) a) Romlik az iskolában folyó oktatás színvonala.
74 b) Az iskola kevesebb szakképzési hozzájárulásban részesül, mint korábban. c) A többi oktatási intézményhez képest nem részesül az iskola egyenlő bánásmódban. d) Bizonytalanabbá válik az iskola dolgozóinak a munkahelye. e) Egyéb: _________________________________________________________ 11 Hallottál-e olyan az Európai Unió által támogatott projektről, ami az elmúlt négy évben valósult meg az iskolában? Ha igen, milyen program volt? a) Comenius program. b) Erasmus program. c) Leonardo program. d) Grundtvig program. e) Egyéb: ________________________________________________________ 12 Ha hallottál olyan az Európai Unió által támogatott projektről, ami az elmúlt négy évben valósult meg az iskolában, mi volt annak a projektnek a fő témája? (Több válasz is lehetséges.) a) Idegen nyelv. b) Információs és kommunikációs technológiák. c) Elektronika. d) Kultúra és civilizáció. e) Egyéb: ________________________________________________________ 13 Vettél-e részt valamilyen az Európai Unió által támogatott projektben az elmúlt négy évben? Ha igen, milyenben? a) Comenius program. b) Erasmus program. c) Leonardo program. d) Grundtvig program. e) Egyéb: ________________________________________________________ 14 Ha részt vettél valamilyen az Európai Unió által támogatott projektben az elmúlt négy évben, mi volt annak a projektnek a fő témája? (Több válasz is lehetséges.)
75 a) Idegen nyelv. b) Információs és kommunikációs technológiák. c) Elektronika. d) Kultúra és civilizáció. e) Egyéb: _________________________________________________________ 15 Szeretnél-e részt venni a jövőben valamilyen uniós projektben? Ha igen, milyenben? a) Comenius program. b) Erasmus program. c) Leonardo program. d) Grundtvig program. e) Egyéb: _________________________________________________________ 16 Ha nem tervezed, hogy a jövőben részt veszel valamilyen uniós projektben, akkor ennek mi az oka? a) Túlságosan lefoglalnak az iskolai feladataim. b) Bizonytalan az idegennyelv-tudásom. c) Nem ismerem eléggé az uniós programokat. d) Nem érdekelnek az uniós programok. e) Egyéb: _________________________________________________________ 17 Ha szeretnél részt venni a jövőben valamilyen uniós projektben, akkor mi lesz annak a projektnek a fő témája? (Több válasz is lehetséges.) a) Idegen nyelv. b) Információs és kommunikációs technológiák. c) Elektronika. d) Kultúra és civilizáció. e) Egyéb: _________________________________________________________ 18 Szerinted mit nyerhetnek egy uniós projektből az iskola pedagógusai? (Több válasz is lehetséges.) a) Tanítás színvonalának emelése. b) Nyelvtanulás.
76 c) Eltérő kultúrák megismerése. d) Információ-és tapasztalatcsere. e) Egyéb: _________________________________________________________ 19 Szerinted mit nyerhetnek egy uniós projektből az iskola diákjai? (Több válasz is lehetséges.) a) Tanítás színvonalának emelése. b) Nyelvtanulás. c) Eltérő kultúrák megismerése. d) A hátrányos helyzetben lévők felzárkózása. e) Egyéb: _________________________________________________________ 20 Milyen gyakran voltál eddig külföldön? a) Még soha. b) Eddig még csak egyszer. c) Kb. ötször. d) Kb. tízszer. e) Egyéb: _________________________________________________________ 21 Jelentkeznél-e az iskola által szervezett külföldi csereprogramra? a) Nem, nem jelentkeznék. b) Nem tudom. c) Valószínűleg jelentkeznék. d) Biztos, hogy jelentkeznék. e) Egyéb: _________________________________________________________
77 5.melléklet
Cserháti Sándor Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium, Nobemberfest Forrás: www.cserhati.net
6.melléklet
Cserháti Sándor Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium, Christmas party Forrás: Cserháti Sándor Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium
78 7.melléklet
Cserháti Sándor Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium, Comenius fal Forrás: Cserháti Sándor Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium
8.melléklet
Előkészítő látogatás, Heidelberg, Németország, 2008. június Forrás: Cserháti Sándor Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium
