2006. Pünkösd
39. szám
Egyetemes A Budapesti Katolikus Egyetemi és Főiskolai Lelkészség lapja M o t t ó : „Flecte quod est rigidum!” (Símogasd a darabost… a pünkösdi Sequentiából)
A KTUALITÁS Pünkösd és a kilenced A zsidó ünnepi évben hét héttel pészách után emlékeznek meg a „hetek ünnepéről” (Schavuot), amelyet hellenisztikus körökben pentekosténak (az 50. nap) is neveztek. Ez a három nagy zarándoklati ünnep egyike volt, hálaadó ünnep a búzatermésért, amely később a Szövetség megkötésének és a Tízparancsolat (Dekalógus) átadásának ünnepe lett. A Tízparancsolat, amelyet Isten adott át Mózesnek a Sínai hegyen, az Ószövetség népének adott, természetes erkölcsi törvény. Az ApCsel 2,1 írja le, hogy egy ilyen hálaadó zsidó ünnepen történt meg a Szentlélek kiáradása, hogy befejezze Krisztus üdvözítő művét a világban: Isten új szövetséget kötött, új aratási ünnepet lehet tartani. Ókeresztény értelmezés szerint a keresztény Pünkösd a Húsvét nagy „nyolcada”, amely megkoronázza a húsvéti időt, ahogyan ezt a keleti liturgiák is mindig tartották. A római liturgiában ez a nap a Szentlélek elküldésének önálló ünnepévé vált. Ennek megfelelően külön oktávot kapott, amelynek jellemző módon a sokkal régebbi un.quatember (quatuor temporum), évnegyedes napokat (bűnbánati napokat) kellett átvennie. Néhány országban a Pünkösd – Karácsonyhoz és Húsvéthoz hasonlóan – egy második, sőt egy
harmadik ünnepnapot is kapott. Ezért külön pünkösdi ünnepkörről is szoktak beszélni. Az egyházi év reformja arra törekedett, hogy Pünkösdöt ismét szorosabban Húsvéthoz kapcsolja, a napi könyörgésben, a prefációkban, az evangéliumi perikópákban az ünnep előestéjén (Jn 7,37: „a nagy ünnep utolsó napján”) és az ünnep napján tartott misén (Jn 20,19-23: a Szentlélek fogadása Húsvét napján).
sét. A pünkösdi kilenced a XVII. század óta ismert kilencnapos áhítat (novéna), amelynek az a célja, hogy felkészüljünk életünk egy fontos eseményére, vagy megpróbáljunk valamilyen bajt és veszélyt elhárítani. Az egyházi év átrendezése óta a pünkösdi kilenced, amely eddig magán áhítat volt, a hivatalos liturgia részévé vált. A Krisztus mennybemenetele után Pünkösdig tartó hétköznapoknak a Szentlélek megjelenésére kell felkészíteniük. Ebben az időszakban minden hétköznapnak megvan a maga miseszövege, amely Krisztusnak arra az ígéretére emlékeztet, hogy elküldi a Szentlelket. Így az egyház Jézus tanítványaihoz csatlakozik, akik Uruk mennybemenetele után „együtt az asszonyokkal, Máriával, Jézus anyjával és testvéreivel, egy szívvel-lélekkel állhatatosan imádkoztak” (ApCsel 1,14). (Rupert Berger: Lelkipásztori liturgikus lexikon a készülő magyar fordításából)
A pünkösdi vigíliában tartott keresztelési szertartást a Húsvét éjszakai ünneplés részévé tették, az ünnep előestéjén tartott mise azonban összekapcsolható egy éjszakai virrasztással. Ahol pünkösdhétfő is ajánlott ünnep (mint például Magyarországon, Németországban és néhány svájci kantonban), a pünkösdi misét vagy a Szentlélekről szóló votív misét lehet tartani; vagy az Egyházról szóló votív mi-
G ONDOLKODÓ Az antropikus kozmológiai elv és a 2006. évi Templeton–díj Az Egyesült Nemzetek Vallási Központjában 2006. március 15-én bejelentették, hogy a 2006. évi Templeton–díjat John David
Egyetemes
2 Barrow, a neves kozmológus kapta. A díjat (Templeton Prize for Progress Toward Research or Discoveries about Spiritual Realities) Sir John Templeton alapította 1972-ben. Értéke 795.000 font sterling (kb. 1.4 millió dollár), és ezzel a világ, egy egyénnek adható, legmagasabb pénzértékű kitüntetése. Igazi értékét azonban az adja meg, hogy a díj birtokosai között világhírű tudósok (C. H. Townes, G. F. R. Ellis, F. J. Dyson, P. Davies, C. F. von Weizsäcker, stb.) és kiemelkedő vallási vagy más személyiségek (Boldog Teréz Anya, Chiara Lubich, B. Graham, A. Szolzsenyicin, stb.) egyaránt vannak. A névsorba méltán illeszkedik Jáki L. Szaniszló magyar bencés professzor neve. J. D. Barrow, jelenleg a matematika professzora a Cambridgei Egyetemen, több mint 400 tudományos közlemény és 27 nyelvre lefordított 17 könyv szerzője vagy társzerzője. Érdeklődési körébe tartozik a modern kozmológia szinte valamennyi alapkérdése. Nevét a legszélesebb körben ismertté a F. J. Tiplerrel együtt írt The Anthropic Cosmological Principle (Oxford University Press, 1986; 2. kiadás, 1996) című, több mint 700 lapos, klasszikus műve tette, amelyben az elvnek nemcsak a kozmológiai alapjai, hanem fizikai, kémiai, biológiai, történelmi, filozófiai és teológiai aspektusai is vizsgálatra kerültek. Az elvet elsőként ugyan B. Carter asztrofizikus fogalmazta meg egy, Kopernikusz születésének 500. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencián, általános ismertségéhez azonban Barrow tevékenysége jelentősen hozzájárult. Az elmúlt több mint 30 évben az elv szédületes karriert futott be, és a fizikusokat antropistákra és antiantropistákra osztotta, de a vitában filozófusok
és teológusok is résztvettek. A vita, az antiantropikusok erőszakossága következtében érzelmekkel túlfűtötté vált, ami megnehezítette a tárgyilagos értékelést. Miután Kopernikusz 1473-ban megállapította, hogy Földünk nem a kozmosz központja, hanem a Naprendszer egyik bolygója, az elmúlt több mint ötszáz évben ateista–agnosztikus tudósok egymással versengve igyekeztek az embert Földünk egy átlagos létezőjének szintjére süllyeszteni. (Érdekes módon, a Kant filozófiájában lejátszódó ellentétes irányú, antikopernikánus folyamat nem zavarta az ugyanilyen irányzatú urakat.) A természettudományokban ugyanebben az időszakban, különösen pedig a 20. század második felében lélegzetelállító eredmények születtek, amelyek megváltoztatták egész világképünket. A kozmikus és biológiai fejlődés folyamatának egészét és számos (de nem minden) részletét felfedő kutatások során kiderült, hogy a kozmosz törvényei és alapvető fizikai-kozmológiai paraméterei egy nagyon pontosan összeilleszkedő egészet alkotnak, amelynek következtében Földünkön megjelenhetett az általunk eddig ismert legtökéletesebb létező, az ember. Ez lehetetlen lett volna, ha a paraméterek kvantitatív értékek közül akár csak egy is kismértékben más lenne. A kozmosz tehát úgy jelenik meg előttünk, mint ami az emberre van “hangolva”. Az antrópikus kozmológiai elvnek Barrow és Tipler megfogalmazásában két formája (és számos változata) van. Mindkettő a kozmosz és az ember (szélesebb értelemben a biológiai élet) viszonyával kapcsolatos. A gyenge antropikus elv (leegyszerűsítve) azt mondja ki, hogy az univerzum általunk észlelt tulajdonságainak összhangban kell lenniük azzal a ténnyel, hogy mi benne létezünk. Az erős antropikus elv szerint pe-
dig a kozmosznak olyan tulajdonságokkal kell rendelkeznie, hogy benne az ember kifejlődhessék. A gyenge elvvel szemben azt az ellenvetést hozzák föl, hogy egy triviális tényt fogalmaz meg, és nincs prognosztikus (új ismereteket megjósló, vagyis „gyakorlati”) értéke, és ezért nem tudományos megállapítás. Az erős antropikus elvbe viszont célirányosságot („céltudatos megtervezést”) olvasnak bele (jóllehet nincs benne), amitől az ateista–agnosztikus tudósok ösztönös ellenszenvből irtóznak. A tudománynak azonban elsődleges célja nem a gyakorlati haszon (persze jó, ha az is van), hanem az, hogy a sokféle jelenség létét minimális számú elvvel magyarázza. A célosság pedig nemcsak az emberi szándékot jelentheti, hanem az egyedi jelenségeknek az egységes egészbe történő illeszkedését, koherenciáját is. Jelenlétünk a kozmoszban (elsősorban Földünkön) alapvetően fontos, amiről bárki könnyen meggyőződhet. Már tudjuk, hogy az ember nem a világ geometriai középpontja, de méltán tekinthető a fejlődés nyílvesszőjének – ez Teilhard de Chardin megfogalmazása. Az utolsó öt évszázad természettudományos eredményei öszszegeződnek az antropikus kozmológiai elvben, amit tehát minden logikusan gondolkodó ember elfogadhat. A katolikus teológia azonban akkor is kiváltságosnak tartotta az embert, amikor az antropikus kozmológiai elv még nem fogalmazódott meg. Sőt szerinte az ember kiváltságát mérhetetlenül megnöveli az a tény, hogy ebbe az emberi természetbe testesült Jézus Krisztus (gyanítható, hogy az elv iránti gyűlöletnek ez a mozgató rugója). A tudomány és hit a valóság különböző területeire vonatkoznak. Megkülönböztetésük nagyon fontos, mert összekeverésük mérhetetlen károkat okozott az Egyháznak, amelynek következ-
Egyetemes ményei ma is érezhetők. Az igazi integráló azonban Jézus Krisztus, mert „Ő a minden, és ő van mindenben” (Kol 3,11). Irodalom: 1.
[email protected]. 2. J. Demaret, D. Lambert: Le Principe Anthropique. Armand Collin Éditeur, Paris, 1994, 301 lap. 3. Székely L.: Az emberarcú kozmosz. Budapest, Áron Kiadó, 1998, 292 lap. A fenti összefoglaló bővebb változata olvasható: http://members.iif.hu/szalasz Dr. Szabó László a Semmelweis Egyetem emeritus professzora
V ISSZAEMLÉKEZÉS In memoriam Fodor Katalin Temetése május 18-án volt a farkasréti temetőben. Istenünk! Ezekben a húsvét utáni napokban különösen is mélyen érint minket a halál, a föltámadás és az örök élet kérdése. Jézus ad eligazítást: „Nem hagylak árván titeket… én élek és ti is élni fogtok… aki szeret engem, azt Atyám is szeretni fogja. Hozzá megyünk és benne fogunk lakni” (Jn 14,18-23). Ez az a keresztény tanítás, amelyet ő saját szenvedésével, halálával és föltámadásával igazolt. „Derék asszonyt ki talál? Becse a korállokét messze meghaladja!” – mondja a Példabeszédek könyve (31,10). Kata néni, az édesanya, a nagymama, a tanárnő, a pszichológus igen erős asszony volt, erdélyi, és felvidéki gyökerekkel. Édesapja csíkrákosi szegény család tizenkettedik gyemeke volt, főállatorvos. Édesnyja eperjesi, művészi tehetségekkel megáldott asszony volt. Származása egész életét meghatározta. A háború idején menekültek Budapestre, minden vagyonukat
3 Kolozsváron hagyva. Bár jó tanuló, kitűnő tehetség volt, a kommunizmus személyválogató hatalmaskodása miatt hétszer is hiába jelenkezett az Orvosi Egyetemre, nem vették fel. Főiskolán, majd pedig magyar-népművelés szakon végzett a Bölcsész Karon. Mint diplomás pszichológus legszívesebben tanított, méghozzá szívvel és együttérzéssel. Az Általános Vállalkozási Főiskolán volt docens, ahol halála előtt négy héttel még tanított. Folytonosan küzdött, terve volt még Erdélybe visszatérni, és ott is tanítani. Ő volt a Magyar Mentálhigiéné Szövetség megalapítója. Személyiségét nagyban alakította a sport: országos serdülő bajnok volt, csúcstartó az úszásban, majd az atlétikában. Teherbírására mindig büszke volt, három évvel ezelőtt még napi ezer métert úszott. Öltözködését is a sportos elegancia jellemezte: Fodor Kata mindig csinos és elegáns volt. A napi élet, a politika mindig nagyon érdekelte. Jelmondata volt: „akinek van miért élnie, bármit képes elviselni a hogyant illetően”. Leánya, veje, sógornője, unokái és barátai tudták, milyen vendégszerető, önfeláldozó, bátor, igazságszerető magyar volt. Kiválóan főzött. „A világ legjobb nagymamája” címet három unokája adta neki. Földi búcsúzása azért is fájdalom, mert soha senkinek nem akart a terhére lenni, ezért nem beszélt bajairól. Élete utolsó pillanataiban leánya fogta a kezét, aki meg volt győződve arról, hogy teljes tudatossággal lépi át az örökkévalóság küszöbét, elkészülten, ugyanolyan határozottan, mint egy iskolai előadóterem küszöbét, vagy a start és a finis vonalát. Ebben segítették a szentségek, amelyeket bűnbánattal és nagy lelki örömmel vett fel halála előtt egy héttel. Istenünk, légy irgalmas Kata nővé-
rünkhöz, hadd költözzék boldog örökkévalóságod országába; fogadd őt úgy, mint kedves gyermekedet, bocsásd meg gyarlóságait, tisztítsd meg és szenteld meg őt! Minket pedig vezess tovább a földi élet küzdelmein, adj bölcsességet, hogy hitből éljünk, készüljünk mi is a Veled való nagy találkozásra és imádságos szeretettel halljuk meg utolsó üzenetét: „Miért sirattok? / Isten arca volt, / Mely simogatóan, hívón rám hajolt… / S én mentem… / És most fényözönben élek! / És nem vagyok más, csak tisztuló lélek! / Ha emlegettek – köztetek leszek, / De fáj, ha látom könnyetek. / Ha rám gondoltok, mosolyogjatok! / Mert én már Istennél vagyok!” Ámen. (a temetésen elhangzott imádság: P. I.)
Kell-E Nekem? KEN megnyitó beszélgetés Március végén újra megrendezésre került a KEN (Keresztény Egyetemi Napok). Fejlődő és rohanó világunkban egyre több kérdéssel kell szembenéznünk. Századunk keresztényeire is sok teendő vár még. Mindazok, akik ilyen módon akarták megérteni a világot, amely körülvesz minket, e napok alatt (március 20-25) megtehették. A rendezvény kerekasztal-beszélgetéssel kezdődött Három püspök egy jövő címmel. A magyar kereszténység helyzetéről, jövőjéről és az ökumenéről beszélgetett Süveges Gergő Veres András püspökkel, az
Egyetemes
4 MKPK titkárával, Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház Déli Egyházkerületének püspökével és Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökével. Az első megvilágítandó kérdés a mai ember lelkiállapotára vonatkozott. A probléma gyökerét az istennélküliségben látták. A társadalom hogylétét meghatározza az emberek életkedve. Azzal, hogy a politikai elit olyan törvényeket hoz, amelyekkel fokozza a romlást, rávilágítottak a válságos erkölcsi helyzetre. A beszélgetés természetesen nem állt meg a diagnózis felállításánál. Mi lehet a megoldás? Felmerült a kérdés, hogyan lehet egy kisebbségi (keresztény) csoport egy nagyobbnak a sója? Hogyan szólíthatnák meg az egyházak a „világi” többséget? A Krisztust hirdetjük mindenkinek! Óriás-plakátra hívta fel Veres András püspök a figyelmünket. A misszió szükségességét hangsúlyozva egy olyan világban, ahol lényegében ideológiai és kultúrharc folyik a kereszténység ellen. Azzal is tisztában kell lennünk, mondta Szabó püspök, hogy a médiának még nem sikerült olyanformán részt venni egy közösség ünneplésében, hogy azt ne zavarja jelenlétével. Ugyanakkor látja missziós tevékenységük hasznosságát, mert így sok olyan személyhez is eljuthat az evangélium örömhíre, akik ez időben dolgoznak, vagy éppen otthonmaradásra kényszerültek. Természetesen nem keverhető össze az egyház valósága a médiában való megjelenés valóságával. A kereszténységet színpompa jellemzi, mindegyik egyházi szertartásnak meg van a maga szépsége, állította Gáncs püspök. A csillagok is több százezer éve ragyognak, s mégse mondanak le ragyogásukról, így ezeket a színeket sem könnyű összeegyeztetni. Természetesen botrány a keresztények számára a megosztottság. Ha hosz-
szabb történelmi múltra tekintünk vissza, azt vehetjük észre, hogy az ökumenizmus terén és a vallások egymás felé közeledésében nagyot léptünk előre. Gondoljunk csak a vegyes házasságokra. Ma már nincsenek (vagy elenyészően kevés) családból, közösségből kitagadások, ha különböző felekezetű fiatalok kötnek házasságot. Ez is egy lépés egymás elfogadása felé. Az ellenszél is segít az összekovácsolódásban, de ami fontos lenne: együtt gondolkodni, cselekedni. A rendszeres közös imádságok elősegítik a közös szándék megalapozását. Krisztus szándékát keresve az egység felé halad a kereszténység. A továbbiakban fontos lépésnek tartották a kapcsolatok keresését, kialakítását minden szinten. A püspöki karok fontos szerepet tölthetnek be a közös programok, vélemények kialakításában. A hit egységéhez tartozik az ökumenikus ima: a Mi Atyának, a Hiszekegy. Az ökumenikus bibliafordítás még várat magára, de remélhetőleg ez is meg fog valósulni. Nekünk is fel kell tennünk a kérdést: én mit teszek az egységért? Mindenki lehetőségétől és belátásától függően munkálkodhat ennek elérése érdekében. – Süveges Gergő a TV-ből megszokott talpraesettségével és kedvességével vezette a három püspöknek, több mint másfél órán át tartó beszélgetését. A KEN többi programja különböző egyetemeken és egyházi helyeken várta az érdeklődőket. Még intenzívebb internetes hirdetés esetén talán többen is részt vehettek volna rajtuk, sajnos az idei rendezvénysorozat, - bár színes és vonzó volt a plakátja – nem volt átütő és sokakat megszólító! Legközelebb még odaadóbban kell szerveznünk, hirdetnünk! Gergely Gabriella
Lelkészségi hétvége, Tihany 2006 Idén áprilisban a Virágvasárnapja körüli hétvégén a lelkészség egy csoportja Tihanyban, vagy ahogy a bencés apátság alapítólevélében olvassuk: „Feheruuara meneh hodu utu rea”, gyűlt össze egy hétvége erejéig. Keresd a békét, és járj utána –olvassuk Szent Benedek Regulájában. Békesség, csend. Már maga Tihany városának neve is a csend szóban gyökerezik. Ebben nekünk is részünk volt. A péntek este, ahogy az az első estéken lenni szokott, az ismerkedésről szólt, az első benyomások a nyugalomról, ami szinte áradt Richárd atya előadásából. Szépen lassan mindenki megérkezett, a lemenő Naptól már együtt búcsúztunk. Később folytatódott egymás megismerése. A másnap gerincét a kiselőadások adták. A nagyböjt végéhez közeledvén joggal kért magának helyet a szenvedés és az irgalmasság témaköre. A hallottakat kiscsoportokban bontottuk tovább, majd ezeket közösen meg is beszéltük. Ismét bizonyítást nyert a régi bölcsesség: mindig tanul újat az ember. A csend személyes megtapasztalására, elmélkedésre is nyílt alkalom. Elsőként azt a feladatot kaptuk, hogy idézzük fel emlékeinkben életünk eddigi szenvedéseit, és próbáljuk meg az értelmüket meglelni. Egyszer pedig, bár többen gyűltünk össze a kerengőben, mégsem szóltunk egymáshoz. Ez utóbbi, számomra emlékezetes percek, gondolatban egy szürreális regény szereplőjévé tettek. Szabadidőnkben felsétáltunk a Kálvária-dombra, de jártunk a Balatonnál, ami oly tiszta most újra vagy egyszerűen csak gyönyörködtünk a szép kilátásban. Este szentségimádás, kísérve a már megszokott szép imákkal, énekekkel. A nagyhét kezdetének előestéjén mindenképp időszerű
Egyetemes volt, köszönetet mondhattunk a napért, előretekintve a jövő hétre. A napot egy különleges esemény zárta: István atya orgonált nekünk. Produkcióját rajtunk kívül egy plüsskecske is figyelte. Alig érkeztünk meg, itt is volt a búcsú ideje. Az utolsó közös étkezés már ennek jegyében telt el. Ezek az alkalmak is sok vidámságot hoztak nekünk. Élményekkel is megrakott táskáinkkal és új ismeretségekkel gazdagodva indultunk vissza a nagyváros forgatagába. Békesség, csend. E kettő olyannyira hiányzik mai világunkból, az utóbbi elől talán még menekülünk is. Ne tegyük, inkább keressük őket, és örüljünk, ha rájuk találunk, mert „a béke az a nyugalom, amely a rendezettségből származik.” Szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik lehetővé tették számunkra ezeket a napokat! Ha tehetjük, másdkor is még visszatérünk! Szabó Ákos, Nagy Gábor, Gstättner László a hétfői hittanosok oszlopos tagjai
Iniciációs szentségek feladása „Ezért a napért érdemes élni egész évben!” – mondta egy fiatal április 23-án, a vasárnapi felnőtt keresztség és bérmálás után a Lelkészségen. Valóban: a tíz felnőtt megkeresztelkedése és még tizenkét fő, összesen huszonkét bérmálkozó húsvéti megújulása tanúságtévő erejű a mai világban. Összesen 14 hitjelölt és 12 bérmálásra, első
5 szentáldozásra jelentkezett készült egy éven át a katekumenátusban. Hármukat Erdő Péter bíboros a Szent István bazilikában részesítette a beavató szentségekben Húsvét vigíliáján, egyikük később nyeri el a szentségeket, tíz fiú és leány pedig Fehárvasárnap részesült az iniciációs szentségekben. A bérmálkozók között nem egy idősebb, az egyetemi életben oktatóként, vagy dolgozóként megtérő is volt. A szentségeket feladó egyetemi lelkész Húsvét 2. vasárnapján, az ünnepi mise bevezetőjében utalt arra: nemcsak a görögök ünneplik ma a húsvétot, de a vidékről a fővárosba visszatért egyetemisták és főiskolások is. A víznek nem csak pusztító, félelmet keltő ereje van, ahogy a napokban az árvíztől sújtott területeken láthatjuk, hanem a szemünk előtt bontakozik ki megtisztító, a lelkeket újjáteremtő, benső örömet adó eszköz-szerepe is. Prédikációjában a ravennai katolikus baptisztérium elemzéséből indult ki. Minden keresztelő kút egyszerre sír és szülőanya is, amennyiben Krisztus halálában és feltámadásában részesít. A hit és az irgalmasság vasárnapján Jézus oldalának és kezeinek sebeibe rejtőzünk, hogy a keresztség és az Eucharisztia kegyelmi ereje, a tőle kapott Szentlélek tegye egész életünket meggyőződéses, tanúságtevő keresztény életté! Az újonnan megkereszteltek és megbérmáltak eljöttek május 8-án, a hó második hétfőjén este a Magyar Szentek templomában tartott hálaadó szentségimádásra. Reményeink szerint mindegyikük közösségben marad és hitéből élő, arról tanúságot tevő keresztényként folytatja élete útját! (P. I.)
Egyetemisták imádsága a pápával Március 11-én, szombaton este XVI. Benedek pápa tizenötezer egyetemistával találkozott a Vati-
kán VI. Pál termében és televíziós körkapcsoláson keresztül még sokakkal, hogy együtt imádkozzanak. Tíz európai és afrikai város kapcsolódott be abba a földrészeket átívelő találkozóba, amelynek során egymást váltották az elmélkedések, tanúságtételek, közös éneklés, tánc és imádság pillanatai: Abidjantól (Elefántcsontpart) Dublinig (Írország), a svájci Fribourgtól Madridig, Nairobitól Münchenig, a nigériai Owerritől az oroszországi Szentpétervárig, Szófiától a spanyolországi Salamancáig. A Római Helynökség Egyetemi Pasztorációs Hivatala negyedik alkalommal rendezte meg, az olasz Külügyminisztériummal és Róma város Önkormányzatával az egyetemnisták un. Európa-napját, amelynek központi témája ezuttal „A keresztény humanizmus: út egy új együttműködéshez Európa és Afrika között” volt. Korábban, 2002. március 2án a Magyar Szentek templomából, 2004. március 13-án pedig a Szent István bazilikából mi magyarok is bekapcsolódhattunk ebbe a modern imádságba, akkor II. János Pál pápával. Az új pápa, akárcsak elődje együtt imádkozta a fiatalokkal a rózsafűzért, „az egész világ fiataljaiért, hogy befogadják az értünk meghalt és föltámadt Jézus Krisztust, és tanúságot tegyenek róla”. A hiteles emberség tervéért imádkoztak, Európa és Afrika egyetemeiért, hogy a kutatás és az oktatás olyan intézményei legyenek, amelyek nyitottak arra az emberségre, amelyre Jézus Kriszztus tanít minket, s azért, hogy „az intellektuális kutatás előtt mindig világoskodjék az istenhit, s az emberről szóló terv, amelyet ő nyilatkoztatott ki nekünk”. A pápa rövid beszédésben köszöntötte a fiatalokat, mély lelki megújulást kívánva nekik, hogy tanulmányaik és életük útján min-
Egyetemes
6 dig „beragyogja őket a keresztény hit alapvető igazsága: az Isten szeretet”. A Szentatya ismételten utalt első enciklikájára. A szeretet „a világegyetem és a történelem értelme és célja. Ez az igazság áll nemcsak a keresztény bölcseség alapjánál, de kovászként képes átjárni minden emberi kultúrát, hogy legjavát fejezze ki, s közreműködjék egy igazságosabb és békésebb világ építésében”. Ezért olyan fontos tanúságot tenni rola minden környezetben, így az egyetemek világában is, ahol a tudással foglalkozó fiatalok közötti megértés és összefogás hozzájárulhat a szeretet kultúrájának terjesztéséhez – mondta a pápa. Szép pillanata volt az imatalálkozónak, amikor a pápa – s vele egyszerre a többi nagyvárosban jelenlévő főpásztorok – átadták a pápa enciklikáját a jelenlévő fiatalok képviselőinek. A találkozó után a Rómában tartózkodó fiatalok az Ifjúsági Világtalálkozó keresztjével fáklyás körmenetben vonultak a Piazza Navonán lévő Szent Ágnes templomba. Aki jelen volt, vagy aki a TV képernyőjén kísérte, aki együtt imádkozott Péter utódjával és a sok ezer fiatallal, az megerősödött, igazi nagyböjti, lelki élményben volt része.
R ECEPTEK Tavaszi kapros galuska 20 dkg lisztben elvegyítünk egy kávéskanál sót, 5 dkg reszelt sajtot (trappista vagy óvári a legjobb, de még ízesebbé tehetjük, ha a fele füstölt sajt), és beleütünk három tojást. Galuska tészta keménységére kavarjuk az elegyet, majd lobogó sós vízbe szaggatjuk és kifőzzük. 10 dkg vajat felolvasztunk egy serpenyőben, és a forró vajba kiszedjük a kifőzött, alaposan lecsepegtetett galuskákat. Jól összekeverjük és apróra vágott friss kaporral bőven megszórjuk. A tá-
nyérra szedett adag tetejére egy evőkanál tejfölt púpozunk. Fejes salátával tálalva az igazi! A leggazdagabb ízvilágú ételeket a szabadban készíthetjük. Íme egy kedvcsináló: Paprikás krumpli Bográcsban kiolvasztunk 25 dkg csíkokra vágott kolozsvári szalonnát. A zsírjában aranysárgára pirítunk 2 fej apróra vágott vöröshagymát. Belekeverünk 3 gerezd apróra zúzott fokhagymát, egy mokkáskanál őrölt köménymagot, egy evőkanál pirospaprikát és egy evőkanál piros paprikakrémet, majd vizet öntünk hozzá. Beleteszszük a másfél kiló meghámozott, cikkekre vágott rózsakrumplit (a többi krumplifajta szétfő), két zöldpaprikát (aki szereti a csípőset, az választhatja az erős paprikát), két paradicsomot. Annyi vízzel öntjük fel, hogy éppen ellepje a benne valókat. Ízlés szerint sózzuk és lassú tűzön, lehetőleg lefedve főzzük. Inkább csak rázogassuk a bográcsot, mintsem keveréssel öszszetörjük a krumplit. Mielőtt megpuhulna, belekarikázunk 4 pár valódi debreceni kolbászt, és ezzel együtt főzzük puhára. Kínáljunk hozzá friss uborkasalátát. Jó főzőcskét!
kérdését, célja az, hogy bemutassa azt a barbár eljárást, amely az abortuszt csupán gyógyászati beavatkozásnak tünteti fel. A film itt tekinthető meg: http://wildreelingtruth.blogspot.com/ 2006/04/free-online-video-partialbirth_17.html
*** Dan Brown könyvét, amelyet most már a mozikban is játszanak, A Da Vinci Kód-ot értelmezi és a keresztény hit történelmi alapjait, az igazságot magyarázza A Da Vinci Kód – Válasz című könyvecske, amely 100 Ft-os áron szerezhető be Kormos Tamás Alpha Alapítvány Magyarország címen, E-mail:
[email protected], vagy a 20/824-7633-as mobil számon. – A filmet sokan közepesnek, egyenesen gyengének értékelik, ami nem meglepő, hiszen a hatszáz oldalnyi szemét áttanulmányozása sem kis vállalkozás. A legrázósabb része keresztény szempontból a könyvnek a 330. oldal táján van, ahol az öreg angol „tudós” elmagyaráz mindent a tudatlan hősnőnek, hogyan is hamisította meg az Egyház az evangéliumot, milyen pogány gyökerekre vezethető vissza a kereszténység, és micsoda gazemberek gyülekezete a Vatikán. A többi egyszerű kódfejtős krimi, jó hoszszú lére eresztve. ***
Dr. Zakar András mérnök
A JÁNLÁS Egy amerikai életvédő csoport interneten közzétett filmje érdekes módon, orvosi eszközök, és vér nélkül illusztrálja, hogyan zajlik az abortusz a terhesség utolsó harmadában. William Lile szülésznőgyógyász orvos magyarázza el a folyamat lényegét. A film megdöbbentő módon szemlélteti az élet
A KAIROSZ Kiadónál a napokban jelenik meg Az eucharisztikus csodák című könyv. - Az ember minden korban fogékony a csodák iránt. Akár hisz bennük, akár eleve kizárja a lehetőségüket, mégis engedi magát “kísérteni” tőlük. Ezért olvasunk szívesen meséket, ezért hallgatunk meg érdekes, szinte hihetetlen epizódokat mások életéből. Az „eucharisztikus csodák” egy külön fejezetét képezik a történelemnek és a kereszténységnek. Renzo Allegri: Il Sangue di Dio,
Egyetemes
7
Storia dei miracoli eucaristici, 2005-ben Olaszországban megjelent könyve alapján a legismertebbeket válogatta ki és fordította le Ipacs Katalin, a római Vatikáni Rádió magyar adásának szerkesztője, s teszi most közzé magyar nyelven. A lancianoi, VIII. századi csodától kezdve a spanyol földön, Németországban, Portugáliában, Franciaországban, Hollandiában, Belgiumban és Kanadában a múlt században is megesett csodás események azt mutatják, hogy az Eucharisztia, Jézus testének és vérének szentsége a kereszténység örök emlékezete, ünneplésének, imádásának középpontja. A könyv, amely az apokrifek világába tartozik, hiszen a katolikus egyház ezeket az eseményeket nem tartja a hitletétemény részeinek, elfogadásuk a tetszés szerinti áhítattól függ, mégis rávilágít arra az odaadó szeretetre, amely a keresztényeket alapítójukhoz, Mesterükhöz, táplálójukhoz, Jézushoz köti. A könyv olvasható a hitoktató, a kuriózumokat kedvelő, a történelemben szívesen barangoló egyetemisták és főiskolások kíváncsiságával egyaránt. *** „Sie liebte die Kirche”, azaz szerette az egyházat. Ezzel a címmel jelent meg a belga származású Julia Verhaeghe anyáról (19101997) és az általa alapított „Das Werk”, „Krisztus Ügye” lelki család kezdeteiről szóló reprezentatív könyv Ausztriában. Az alkalmat talán az adta, hogy nemrég (2001ben) nyert ez a lelkiségi mozgalom pápai elismerést, amelynek hálaadó szentmiséjét éppen Ratzinger bíboros vezette a római Szent Péter bazilikában: akkori prédikációja a könyv első fejezete. A bevezető gondolatokat Philip Boyce ír püspök, Katharina Strolz anya és Pater Peter Willi rektor írták. Eredeti fényképfelvételek és dokumentumok tükrében követhető vé-
gig Júlia anya életútja, a XX. század borzalmai között kiérett karizmája, az alapítás és a lelki család kialakulása, elterjedése. Ennek az aránylag friss, modern lelkiségnek két sarkpontját lehetne megjelölni: az Eucharisztia imádatát, és az Egyház szeretetét, amelyet különösképpen is a nagy megtérőnek, Newman bíborosnak a szellemében a keresztények egysége érdekében mélyítenek el. A függelékben olvasható a pápai elismerő dekrétum, II. János Pál pápa köszöntő szavai és üzenete a lelki család számára, Philip Boyce püspöknek a pápai elismeréskor mondott homíliája, valamint Leo Scheffczyk bíboros tanúságtétele Júlia anyával való találkozásairól. Az igényes és alaposan dokumentált, szép könyv magának a mozgalomnak a kiadványa (2005-ben). Beszerezni a következő címükön lehet: Die geistliche Familie „Das Werk”, A-6900 Bregenz, Thalbachgasse 10. Emailen:
[email protected] (A könyv arról a közösségről szóló híradás, amelynek tagja lett P. Héray András is, aki korábban a Lelkészség tagja volt.)
I MÁDSÁG
van mindkettőnknek! Adj felelősségérzetet akkor is, amikor gyengének bizonyulok, védj meg a kíséretésektől, add, hogy úgy érkezzünk el házasságkötésünk napjára, ahogy elterveztük! Adj olyan jövőt, amelyet Te álmodtál meg rólunk, és amelynek megvalósításához mindkettőnkre számítasz. Ámen. (P. I.)
VERS Kányádi Sándor: KOSZORÚ Simon Bolivar és San Martin emlékének (részlet) valaki engem kiszemelt valamire valakiért hullatni verejtékemet s ha nincs kiút hullatni vért ... ha útálnak hát szidjanak nem haragszom már semmiért ó te annyiszor megdalolt szabadság ó te nem remélt gyolcsoddal hogyha meghalok töröld le ajkamról a vért (Sörény és koponya, Debrecen 1989, 38-39.)
A vőlegény imádsága Uram, Istenem! Szent József példájára fohászkodom Hozzád. Nem tudom, hogyan és miként válik valóra terved, csak azt érzem, mennyire jó, hogy társat adtál nekem! Őrizd meg, kérlek, menyasszonyom szeretetét! Add, hogy ahogy most, úgy később is mindig a Te végtelen atyai jóságodra ismerjek ragaszkodásában, hűségében, odaadásában! Hadd váljak azzá számára, akit ő szeretne: megbízhatóvá, szilárddá, férfiassá, büszkévé, védelmezővé… Kérlek, növed bennem a hitet, amelyre annyira nagy szükségünk
D ERŰS P ERCEK Egy feladat hányattatott sorsa Elemi iskola, 1915; A gazda elad egy zsák krumplit 6 koronáért. A termelési költség 4 korona. Számold ki a hasznot! Általános iskola, 1950; A TSZCS beszolgáltat egy zsák burgonyát 20 Ft-ért. A termelési költség 18 Ft 50 fillér. Mennyi a TSZCS haszna egy zsák burgonyán? 8 osztályos gimnázium, 1990;
Egyetemes
8 Egy agrárközgazdász elad egy adott halmaz subterrain solanum tuberosumot egy adott halmaz pénzért. (=G). G számossága 50. A termelési költségek (=H) halmaza 10 elemmel kisebb számosságú, mint a G halmaz. Számítsa ki a H halmaz, mint a G részhalmazának a képét, és adja meg az X megoldási halmazt a következő kérdéshez: Mekkora a nyereséghalmaz számossága. Számológépet nem használhat a megoldáshoz! Waldorf-iskola, 1995; Rajzolj egy zsák krumplit, és énekelj hozzá egy dalt! Nemzetközi iskola, USA, 2005; Egy farmer elad egy zsák krumplit 50 dollárért, az előállítási költség 40 dollár, a nyereség 10 dollár. Húzd alá a „krumpli” szót és 15 más kultúrkörből származó iskolatársaddal beszélgess róla. A fegyverhasználat nem megengedett. Iskola 2010-ben, az oktatási és helyesírási reform után; 1 agrárgeneticar elad 1 žak grumblit 800 Ft-ért. A termelési költség 700 Ft. A profit 100 Ft. Markírozza meg a grumbli kifejezést és méjlezze el a megoldást pdf fájlban a következő vebadresszre;
[email protected]
H IRDETÉSEK 1. Pünkösdhétfőn szeretettel várnak minden érdeklődőt Máriaremetén az egész napos majálison, amelyen a Lelkészség és az MKK is jelen lesz egy sátorban!
2. Június 7-én, szerdán 16.30-kor közvetíti a MTV 1 a Máténak meg kell születnie II. részét, a Tanúságtevők című sorozatban. 3. Június 12-én, ebben a félévben utoljára szentségimádást tartunk a MSzT-ban 19 órai kezdettel nemzetünk lelki felemelkedéséért. Az imádságot a lelkészség ministránsai vezetik. Tanárokat és diákokat egyaránt szeretettel várunk! 4. Június 18-án, vasárnap (Úrnapján) 19 órakor a Piarista Kápolnában tartjuk a tanévzáró Te Deumot. 5. Az utolsó vasárnapi szentmisénk a nyári vakáció előtt június 25-én lesz, az utolsó hétköznapi pedig június 30-án, pénteken reggel 7 órakor. Nyáron nem tartunk közös egyetemi szentmiséket. A következő tanév első hétköznapi miséje szeptember 1-én, pénteken, a vasárnapi pedig szeptember 3-án lesz.
közvetít a Szatmári Irgalmas Nővérek esztergomi zárdatemplomából 11.10-től. A szentmisét bemutatja: Pákozdi István egyetemi lelkész, orgonál: Szabó Balázs. 11. Gyere el az idei OKETre! Az Országos Katolikus Egyetemi Találkozó (Tábor) az idén a nagykovácsi Júlianna majorban lévő Cserkész-parkban lesz július 25-30 között. Értékes előadások, Unitaskupa, sport, koncertek, tábortűz, szentmisék… mint minden évben: alkalom egymás jobb megismerésére, a keresztény egyetemisták közötti kapcsolatok kialakítására! – Jelentkezhetsz az
[email protected] címen, vagy az egyetemi lelkésznél! Csak minél előbb!!! 12. Július 29-én 16 órakor lesz Péter Csongor és Lődár Natália hálaadó szentmiséje Kárpátalján megkötött házasságkötésük után a Piarista kápolnában.
6. Czigány Dani és Molnár Ági nászmisés esküvője a MSzT-ban lesz július 1-én 14.30-kor.
13. Gégény Pisti és Kubinger Kriszti nászmisés esküvője augusztus 19-én lesz 15.30-kor a MSzTban.
7. Udvardy Marci és Tóth Lilla nászmisés esküvője a MSzT-ban július 1-én, 16.30-kor kezdődik.
14. Nagy Lali és Petrásovics Kata nászmisés esküvője szeptember 2án lesz a MSzT-ban 16.30-kor.
8. Július 2-án a Kossuth Rádió 10.04-kor szentmisét közvetít Makkosmáriáról (Budakeszi mellett), amelyet az egyetemi lelkész vezet és a Szkólánk énekel.
15. Nyolc évig nyelvterületen élt, Strasbourgban diplomázott fiatalember francia nyelvből órát ad, vizsgára felkészítést vállal. Egyéni díj: 2500 Ft / 90 perc Jó szervezés esetén, csoportnak is. Hívni a délelőtti órákban, ill. kora délután.: 30 / 479 01 33 e-mail.:
[email protected]
9. Pusztai Péter és Pelikán Dóra ökumenikus esküvője a XI., ker. Bocskai úti evangélikus templomban lesz július 8-án, 16 órakor. 10. Július 9-én a MTV szentmisét
Felelős kiadó: Dr. Pákozdi István egyetemi lelkész. Szerkesztő: Tímár Dániel lelkipásztori munkatárs Illusztráció: Kép a címlapon: „Primícia”, kép a 3. lapon: „Kis madár”, kép az 5. lapon: „Megáldozik a Napban”, Bakallár József festőművész rajzai (1239 Bp., Soroksár, Kisduna u. 10). A Lelkészség címe: 1117 Bp., Magyar Tudósok krt. 1. Tel/fax:203-1734,
[email protected], www.egylelk.com
