2005. Advent/Karácsony
37. szám
Egyetemes A Budapesti Katolikus Egyetemi és Főiskolai Lelkészség lapja M o t t ó : Hodie scietis, quia veniet Dominus! (Ma megtudjátok, hogy eljön az Úr! Kiv 16,6).
A KTUALITÁS „Bementek a házba, amely fölött megállt a csillag, és meglátták a gyermeket és anyját, Máriát, és leborulva imádták őt” (Mt 2, 11). Kedves Barátaim! Ez nem egy nagyon távoli, régmúlt történet, hanem jelenvalóság. Itt, a szentostyában ő van előttünk és közöttünk. Mint egykor, titokzatosan elfátyolozza magát a szent hallgatásban, és mint egykor, éppen úgy kinyilatkoztatja Isten igazi arcát. Búzamaggá lett értünk, amely a földbe hull és elhal, és termést hoz az idők végezetéig (vö. Jn 12, 24). Ő úgy van itt, mint egykor Betlehemben. Meghív bennünket arra a belső zarándoklatra, amit úgy nevezünk, hogy imádás. Induljunk most el ezen a belső úton, és kérjük őt, hogy vezessen minket! Ámen. XVI. Benedek pápa a kölni Marienfelden tartott virrasztáskor (augusztus 20-án)
Elkötelezettség Testvér-közösségünk, az Egyetemi templom csütörtök esti csoportja 10 éves, emléknapjukon, október 15-én hangzott el a következő előadás. Az elkötelezettség a lejáratott szavak közé tartozik, úgy mint a szeretet, a szerelem, a szépség, meg a
boldogság. A németbe a francia szó került át: engagiert, engagment. Létezik azonban egy másik szó is rá: a verpflichtet sich, azaz kötelességet vállal.
A latin obligatus az, aki obligót, kötöttséget vállal. Az olasz impegnarsi di – elköteleződik valamire, benne van az impegno, a kötelezettség fogalma. A nyelvi szótárakban első helyen találjuk a szerelmi elkötelezettséget, másodikon a becsületbelit és azután az egyéb kötelezettségek vállalását. Szinonimaként szerepel az igyekezet, az odaadás, a buzgalom, végül szó van a társadalmi és a politikai elkötelezettségről is. – Érdekes, hogy a Magyar Katolikus Lexikon (immár 10 kötete jelent meg) nem ismeri ezt a fogalmat. Van ellenállás, elmélet, elmélkedés, de elkötelezettség az nincs benne (vö. III. kötet, 52-53). Ugyanígy hiába ke-
resnénk Christian Schütz: A keresztény szellemiség lexikona, spirituális szókincsében (vö. Szent István Társulat Budapest 1993), vagy éppen egy morális kézikönyvben, pl. az un. isteni erények között, a hit-remény-szeretet, vagy a vallásosság erényeinek tárgyalásánál (igaz, csak egyet lapoztam fel: Király Ernő: A keresztény élethivatás című könyvét, Szent István Társulat Budapest 1982). Megtalálható azonban az elkötelezettség neves gondolkodók, korunk nagy tanúságtevőinek életvallomásaiban. Papp Lajos, a Széchenyi-díjas szívsebész állítja: „fölismertem, hogy a környezetem nem fog megváltozni. Tehát, ha sikert akarok elérni, nekem kell változnom” – ez egy felelőssége tudatában dolgozó orvos elkötelezettsége (Jöjjön el a te országod, Kairosz 2005, 170). Pilinszky János szerint „az életszentség csúcsa a kétségbeesés visszautasítása” (Szög és olaj, Vigília 1982, 110). Ebben volt ő példamutatóan elkötelezett. És még sorolhatnánk. 1. Az elkötelezettség nem bibliai fogalom. A biblikus szótárakban se keressük, van eljegyzés, de nincs elkötelezettség, mert ez legújabb korunk felismert fogalma. Mégis joggal érezzük Szentírásközelinek (bár még az obligatio is ritka szó, az ApCsel 8,23 negatív értelemben beszél a kötelékről: Simon mágust rabul ejtette a gonoszság köteléke, elköteleződött a
Egyetemes
2 sátánnal). A Biblia pozitív szereplői mégis elkötelezett emberek. Az Úr szava mindannyiukra érvényes: „Ne tekints hátra, és meg ne állj!” (1 Móz 19, 17). Mi lett azzal, aki visszatekintett? Sóbálvánnyá változott, ahogy Lót felesége (vö. 1 Móz 19, 26). Elkötelezett volt Ábrahám, Mózes, Illés és Dávid. Jézus tanításából, megnyilatkozásaiból árad az elkötelezettség: „vegyétek magatokra igámat és tanuljatok tőlem, az én igám édes, az én terhem könnyű” (Mt 11, 29-30). „Jöjj, kövess engem!” – mondja Máténak és minden tanítványának. „Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye föl keresztjét, és kövessen engem” (Mt 16, 24). Azt is mondja: „úgy küldelek titeket, mint juhokat a farkasok közé”, ám „nem ti beszéltek majd, hanem Atyátok Lelke szól belőletek” (Mt 10, 16. 20). Mivel támogatja meg ezt a radikális elkötelezettséget? Ne féljetek, „bízzatok, én legyőztem a világot!” (Jn 16, 33). A jézusi elkötelezettség e képben foglalható össze: „aki az eke szarvára tette a kezét és hátratekint, az nem alkalmas az Isten országára” (Lk 9, 62). Pál minden tekintetben elkötelezett ember: „Isten őrizzen, hogy mással dicsekedjem, mint Urunk, Jézus Krisztus keresztjével, aki által a világ meg van feszítve számomra, s én a világ számára” (Gal 6, 14). „Akik élnek, ne maguknak éljenek, hanem annak, aki értük meghalt és föltámadt” (2 Kor 5, 15). Ezért az elkötelezettségért elviseli a megpróbáltatást, a szükséget, a szorongatást, a verést, a tömlöcöt, a virrasztást, a böjtöt, úgy él, mint akinek semmije sincsen, mégis mindene megvan (vö. 2 Kor 6, 5. 10). Karl Rahner és Herbert Vorgrimler: Teológiai Kisszótárában (Szent István Társulat Budapest, 1980) van egy szó, amely mégiscsak erre vonatkozik, az elhivatottság (152. lap). Elhivatottság lehet minden foglalkozás
(az is, amit nem szeretünk), mindenekelőtt a papi és a szerzetesei hivatás, de nem csak ezek. Problémája, hogy lehet felismerni, és mit kell tenni az egyes esetben? A helyes egyedi döntés kérdése – a Szótár szerint – „az individuális etikába” tartozik (vö. 153. lap). 2. Valóban, az elkötelezettség fő kérdései: hogyan ismerem fel, és mit kell tennem érte? – Ezekben a kérdésekben azonban nem vagyunk egyedül. A 2000 éves Egyház számtalan elkötelezett szentjének példája azt mutatja, igenis lehet, sőt kell valamely irányban elkötelezettnek lennünk! - Álljon itt 5 (6) olyan szent, akiket II. János Pál pápa különösképpen is az európai keresztények elé állított, azért, hogy rajtuk keresztül tájékozódjunk. Ők Európa „társvédőszentjei”. - Nursiai Szent Benedek egy leszálló ágban lévő világban, az V. század végén, a magányban kereste Istent, az egyházi közösséget és a lelki, misszionárius és kulturális értékeket. A nyugati szerzetesség atyja lett úgy, hogy közben Isten igéjét hirdette és sokakat a hitre indított. VI. Pál pápa 1964ben nyilvánította őt „Európa védőszentjévé”. Kedvelt szentírási idézete volt: „Itt az óra, hogy fölébredjünk álmunkból: üdvösségünk közelebb van hozzánk, mint amikor hívők lettünk” (Róm 13, 11). Elkötelezett ember volt a magányban, az Isten-dicséretben, az Evangélium hirdetésében. Hány és hány követője járja ma is ugyanezt az utat! - Szent Cyrill és Metód a IX. században, a szláv népek evangelizációját vették a fejükbe, amelyhez fordításokat, új betűvetést, kultúrát teremtettek. Ők „Kelet-Európa pionírjai”, ahogy II. János Pál pápa nevezte őket, amikor 1980-ban Európa „társvédőszentjeinek” nevezte őket, akiknek égi közbenjárása segített a vasfüggöny és a berlini fal lebontásában, a „két tüdővel lélegző Európa” helyreállí-
tásában. Egyszerre voltak igaz rómaiak, és ízükben-vérükben keleti gondolkodásúak. - Svédországi Szent Brigitta a XIV. században lett nyolc gyermek édesanyja és ugyanakkor számtalan szegény és beteg személyes támasza. Sokat zarándokolt Európa országaiban, majd, mint özvegy a „pápa nélküli” Rómába költözött, ahol megalapította a brigitta-nővérek rendjét. II. János Pál pápa nyilvánította őt is Európa „társvédőszentjévé”, mivel Krisztus és az Egyház titkát olyan mély átéléssel szolgálta. Ő Észak-Európa képviselője. - Sienai Szent Katalin a középkor egy kivételesen egyedülálló nő-alakja. A XIV. században már tizenöt évesen a domonkos nővérek harmadik rendjébe iratkozott. Hatalmas apostoli buzgósággal, minden nehézséget legyőzve kereste azt, ami az Egyház java. Bölcsességével és elkötelezettségével beláttatta kortársaival: a fegyverek értékénél fontosabb és erősebb az értelem fegyvere, amellyel csodákat lehet művelni. Nyíltan beszélt hatalmasságokkal, magát a pápát is rábírta az Avignonból az örök városba való visszatérésre. Írástudatlan volt, mégis misztikus magasságokba hatolt. - Végül Szent Theresia Benedicta, Edith Stein, a zsidó családba született filozófusnő, később megtért, majd a kölni Kármelba lépett szerzetesnő, 1942ben lett a Gestapo áldozata. Rosának, a nővérének mondta: „Gyere, népünkért megyünk (meghalni)”. Krisztus keresztjének modern-kori tanúja ő, akinek égi közbenjárása kiesdi Európa soknemzetű, sokféle hitű és kultúrájú népei számára a testvéri egységet. II. János Pál pápa avatta boldoggá, szentté és tette Európa „társvédőszentjévé”. 3. Öt különféle személyiség, őt kor, öt égtáj, öt Isten-kereső ember és öt feltétlenül neki elkötelezett életút. Hogyan ismerjem fel, és mit
Egyetemes tegyek az enyémért? – Semmi rendkívülit. Ott kell élnem, ahová Isten teremtett, abba a világba, amelybe beleszülettem. Abban a hivatásban, foglalkozásban kell megmaradnom, ami az ő segítségével kialakult bennem, rajtam keresztül. Mi kell hozzá? Hűség, szilárdság, akarat, tenni vágyás, szolgálat. Az elkötelezettség csak anynyi, hogy amit Isten adott, abban helytállok, ha lehet maximális módon, minden erőmmel. Isten megmutatja, hogy aki messze távolba szándékozott menni, az itt maradt és nem mehetett sehova. Akinek eszébe sem jutott, hogy életét másutt töltse, azt a világ másik részére szólították. Akkor lett boldog, ha vállalta és odakötötte magát Isten ügyéhez. Gyökössy Bandi bácsi leírta annak a protestáns lelkésznek a történetét, aki túlélte a koncentrációs tábor poklát. A szabadulás napján, ázottan, fázva, lesoványodva kellett valakit eltemetnie. Nem volt sem papi ruhája, sem pedig könyve. Németül sem tudott, ezért magyarul imádkozott, de amikor egyre másra Jézus Krisztus nevét ismételte, néhányan térdre hullottak, az ukránok mélyen meghajoltak és keresztet vetettek magukra. A szakállas, mosdatlan arcokon nehéz könnycseppek gördültek végig. A végén már csak ezt az egy nevet ismételte, szinte öntudatlanul, Jézus Krisztus, Úr, Jézus Krisztus… Lassan mindenki térdelt, még a katonák is. – A lélekbúvár, pszichológus, lelkész szerint: látták ezt az angyalok, érezték a föld alatt valók: Jézus Krisztus nevére minden térd meghajolt, mennyeieké, földieké, és minden nyelv vallotta, hogy Jézus Krisztus az Úr, az Atyaisten dicsőségére. – Ez egy halálig elkötelezett élet értelme, Bandi bácsi szavaival: „ott is, itt is, akkor is, most is, mindörökké” (Gyökössy Endre: Mai példázatok, Szent Gellért Kiadó 1997, 13-15). Pákozdi István
3 E MLÉKEZÉS Hazatért Juhász Erzsike néni Hosszú éveken át buzgó, önkéntes sekrestyésünktől búcsúztunk a kelenföldi Szent Gellért plébániatemplomban október 24-én. Egy törékeny, alacsony, mégis szikár, szemüveges nénike halad át a Blaha Lujza téren. Hóna alatt hatalmas vekni kenyér, száll föl a 7es buszra, és siet, mert hajnalban neki kell nyitnia a piarista kápolnát, ahol a korai szentmise után egyetemistákat vendégelhet meg. Szendvicseit a minimális anyagból, nagy találékonysággal, szinte mindegyiket más-más külalakkal tervezi meg, maga által sütött házi piskótát szolgál fel utána. Ki ez a XX. század végi angyal? – Erzsike néni, a Rózsák tere közelében lakó özvegyasszony, aki évek hosszú során át szolgált, szolgált és szolgált. 1. A két elhangzott bibliai rész tengelyében telt élete. – Pál apostol sokszor hangoztatta, és leghitelesebben a börtönből, fogságából hirdette: „Legyetek derűsek!”(1 Tessz 5,16) Ez a fogyhatatlan derű jellemezte Erzsike néni minden munkáját. akkor is, amikor kevesek által ismert, de már akkor is nagyon értékelt takarító munkát végzett különböző intézményekben, de még inkább azután, hogy szerény, nem tűntető, derűs lelkületét annyi, meg annyi fiatal megismerhette, és szolgálatát élvezhette. Sokszor elbeszélgetett lányokkal, fiúkkal, mindig bátorította a kislelkűeket. Ő, aki életében nem fordult meg egyetemeken, a vizsgák előtt félszeggé, bátortalanná válókba a Lélek erejével tudott bátorságot önteni. Napközben betegeket látogatott, szüntelen odaadással takarította a kápolnát, díszítette az oltárt, készítette elő a
szent liturgia kellékeit. Hányszor és hányszor találkozott a kápolnába betérők hanyagságával, nemtörődömségével, olykor még ellenséges pökhendiségével is, ő azonban senkinek rosszal nem fizetett a rosszért, hanem imádságában igyekezett feldolgozni azt a durvaságot, amely finom lelkét nagyon bántotta. A misék közötti időt mindig imádsággal töltötte: megtanulta a zsolozsmát forgatni, szentírást olvasott és büszkeséggel vette kezébe az Egyetemisták imakönyvét. Lekuporodott a hétfő esti bibliaórák alatt a sekrestyében lévő erősítő szekrény elé, hogy onnan kövesse a kinyilatkoztatás számára is érdekfeszítő igazságait. Derűs optimizmusára jellemző, hogy 1992-ben, egyetemi lelkészi szolgálatom kezdetén, amikor a hétköznapi szentmisékre szinte senki nem járt, minden mise után, amelyen szinte „koncelebrált” a miséző pappal, rimánkodva kérte: „meg tetszik látni, jönnek majd, csak el ne menjen!” És igaza lett, a péntek reggelek azóta is 80-100 fővárosi egyetemista és főiskolás ifjúnak heti rendszerességgel visszatérő biztos istentiszteleti alkalmai. Van egy minden szentmisében ismételt fohász, amit nagyon mélyen magáévá tett: „Kérünk, téged, hallgass meg minket!” Úgy gondolta, először neki kell ezt megtennie. Nem lehetett tőle olyat kérni, amit ne teljesített volna: mosás, vasalás, főzés, sütés, vásárlás, különféle ügyek intézése. Mindig készségesen állt rendelkezésére. 2. Vajon mi adta az erőt Erzsike néninek, honnét táplálkozott? Kétségtelenül a szegények, a szomorkodók, az éhezők, az irgalmasok, a tisztaszívűek, a békességesek, az üldözöttek Kenyeréből, az Eucharisztiából. Az éppen most Rómában véget ért püspöki szinódus többször tárgyalt a világiak szerepéről. Neki ezt nem kellett tanul-
Egyetemes
4 nia, ő ráérzett, ő gyakorolta, benne Jézus valóságos, földi jelenléte kétségtelen tapasztalat volt. – Egy hosszú élet sok tanulsága után döbbent rá arra, hogy mi az igazán fontos, mi a maradandó, mi az igazán értékes. Tragikus körülmények között hunyt el a férje, messze földre került a leánya, ő mégsem maradt egyedül, hanem boldog volt a szó teljes értelmében. Annakidején örömmel vette Vértesaljai Laci atya meghívását, és az akkor kimondott igenhez súlyos betegsége bekövetkeztében is hűséges akart maradni. Betöltötte az életét mások vigasztalása, a szolgálat, a szeretet. A nyolc boldogság asszonya volt. Olykor Sienai Szent Katalinra emlékeztetett, aki írástudatlan volt, mégis misztikus magasságokba jutott és a nálánál sokkal tanultabbakat tanította. Hogy mit tehet az isteni Gondviselés egy törékeny női lélek által? – Van olyan fiú, aki szerzetesi, papi hivatását köszönheti neki, mert törődött vele, mert imádságában hordozta, mert úgy tudta Istennek ajánlani, mintha saját gyermeke lett volna. 3. És most eljött a földi búcsú órája, ami egyáltalán nem fájdalmas, nem gyászos, hanem megnyugvást adó, minket erősítő, a saját szolgálatunkban megszilárdító. Erzsike néni már három éve nincsen köztünk, egyedül kellett elindulnia a Kálváriára. Vele voltak azok, akik a legkedvesebbek neki: leánya, unokái, családja. Leánya sokszorosan elbúcsúztatott tőle, amikor már minden emberi szó, beszéd nélkül a megértésnek egy csodálatos szintjére tudtak eljutni. Ha tudott volna szólni, csak azt ismételte volna, amit korábban annyiszor: „édes lelkem”, de mosolygott nagy lelki nyugalommal, szinte az örökkévalóságra nyíló tekintettel. – Hittel és reménységgel engedjük őt át annak a mennyei, örök Főpap-
nak, Krisztusnak a szolgálatára, akinél, mint „a mennyország sekrestyése” az istendicséret teljes valóságában vehet részt. A békesség Istene szentelje meg őt teljesen! Őrizze meg szellemét, lelkét és testét egészen feddhetetlenül Urunk Jézus Krisztus második eljöveteléig! Hűséges az, aki meghívott minket, ő majd be is teljesíti minden ígéretét és föltámaszt minden benne hívőt! Ámen. P. I.
Boldog Károly testvér, Charles de Foucauld imája November 13-án Rómában volt Charles de Foucauld atya boldoggá avatása. Atyám, reád hagyatkozom. Tégy velem azt, ami neked tetszik. Bármit teszel, megköszönöm Neked. Mindenre kész vagyok, mindent elfogadok, csakhogy akaratod teljesedjék bennem és minden teremtményedben. Nem kívánok mást, Istenem! Újra kezedbe helyezem a lelkemet, Neked adom, Istenem, szívem minden szeretetével, mert szeretlek Téged. A szeretet sürgető kényszerűsége vezet arra, hogy odaadjam és kezedbe helyezzem magamat, mérték nélkül, végtelen bizalommal, hiszen Te Atyám vagy nekem.Ámen.
K ONFERENCIA Európai egyetemi lelkészek találkozója Leányfalun A szeptember 23 és 25 közötti napokra eső hosszú hétvégén Magyarországra látogattak az európai katolikus egyetemi lelkészek és munkatársaik, hogy megvitassák az eukarisztia évében adódó feladatokat és a jövőbeli elképzeléseiket. A római rítust követők mellett képviseltették magukat görögkatolikus testvéreink is. Néhány lelkipásztort diákok is elkísértek (pl. Skóciából), és néhány nem lelkész egyetemi oktató is részt vett a tanácskozáson. A megbeszélések középpontjában az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa által az egyetemi pasztorációra vonatkozóan kibocsátott irányelvek, az un. Lineamenta álltak. A munkát az EPKT titkára, Mons. Peter Fleetwood köszöntő szavai nyitották meg. Mons. Sergio Lanza beszélt az irányelvek szerkezetéről, tematikájáról. A második napon a katolikus ifjúság kölni világtalálkozójának tanulságai kerültek napirendre. A harmadik, zárónapon a jövőbeni események tervezése került előtérbe. Ezek közül fontos az európai egyetemi oktatók 2007. júniusára Rómába tervezett találkozója, amelynek témája az egyetemek hozzájárulása az új humanizmus európai kibontakozásához. Egészen közeli esemény a jövő év március 11-én megrendezésre kerülő, immár negyedik európai egyetemista nap imádsága, amelynek a témája ezúttal az Európa és Afrika közötti együttműködés kibontakoztatása lesz. Ezen a napon megint lesz Rómában és a TV-n keresztül csatlakozó országok egyetemistáinak közreműködésével megvalósuló rózsafüzér, amelyen a VI. Pál teremben jelen lesz a pápa. Érdekes volt megfigyelni azt, hogy az anyaszentegyház egy-
Egyetemes
5
ségében milyen jól megfér a sokféleség, megmutatkozik a „couleur locale” gazdagsága. Aki pl. Németországból, Belgiumból vagy Írországból érkezett, másként tapasztalja meg az evangelizációt, mint a latin országok képviselői. Az előbbiek számára fontosak a helyi kezdeményezések; az, hogy környezetükön nyomot hagyva találjanak utat a fiatalokhoz. Az utóbbiak inkább bíznak a kinyilatkoztatott igazság hagyományos közlési formáiban, és kevéssé támaszkodnak a partneri kapcsolatokra. Mint megtapasztalhattam, olyan korban élünk, amikor már a katolikus egyház presbiterei között is vannak olyanok, akiknél második nyelvként az olaszt az angol váltotta fel, még ha a miseáldozat latin nyelvű bemutatását máig mindenki természetesnek fogadja is el. Egy vagy két évtized múlva nyilván még inkább eltolódik a hangsúly az angol javára, ami nemcsak nyelvi, hanem kulturális, indoktrinációs és spirituális szempontból is különös helyzetet teremt majd. Dr. Deák Dániel Corvinus Egyetem
K ATEKUMENÁTUS Bemutatjuk az idei hitjelölteket Az idén is sokakat hívott közösségünkbe az Úr. Szeptembertől 13an készülnek a húsvéti keresztelkedésre, amelynek fontos állomása az Ádvent 1. vasárnapján történő ünnepélyes szertartás, a katekumenek felvétele. Név szerint a következők várják a beavató szentségeket és azt, hogy a lelkészség közössége imádkozzon értük és támogassa őket felnőtt döntésükben: Dér C. Oroslya, Koczkó Réka, Litzler Viktória, Lőrincz Andrea,
Lőrincz László, Marlen Andrea, Pálinkás Péter, Szuhár Andrea, Szuhár Anikó, Szundy Laura, Tarcsay Ákos és Telegdi Beáta, Villás Zsuzsa. Imádkozzunk értük, de ne csak most, hanem a későbbiekben is, hogy kitartó, hűséges, jó keresztények legyenek!
ÚTI BESZÁMOLÓ Kellemes közös kollégiumi hétvége Szombaton, hajnali hét órakor egy kis közösség indult útnak, hogy csatlakozzon egy nagyobb csapathoz, amelynek útitervében Pécs és környékének megtekintése szerepelt. A lelkészség három kollégiumának lakói és gondnokai indultak el az évente egyszer megszervezett közös kirándulásra. Közös reggeli ima után megtörtént a gyors bemutatkozás, ami elősegítette a hangulat oldódását. Pécs volt az első állomás. A város egyik legfontosabb történelmi emlékénél, a Dóm téren díszelgő bazilikánál várt bennünket dr. Garadnay Balázs plébános. A Corpus Christi-kápolnában tartott mise után betekintést nyertünk a bazilika történetébe. Ezt Rosner Zsolt káplán tartotta, aki pár éve még a lelkészség egyetemistája volt. Figyelemre méltó az 1241ben készült nép felé néző, baldachinos oltár, amely az egyik leghíresebb és legszebb faragott kőoltár. Ez az alkotás tanúbizonyság arra, hogy a 13. században jelentős kő-
faragó műhely működött itt. A bazilika mai formáját 1891-ben nyerte el, ám éppen most tárják fel a régi őskeresztény sírkamrákat, amelyek azt bizonyítják, hogy a korai századokban itt már keresztények éltek. A IV. századi katakomba freskók ugyanolyan szépen tündökölnek, mint a híres római temetkezési helyeké. Délben a Szent György fogadóba tértünk be, egy kiadós ebédre. A bőséges étkezés után mozogni kellett, ezért programunkat a Mecsek festői völgyében feltörő forrásokra épült wellness fürdőhelyen folytattuk: ki sétával, ki fürdéssel Sikonda termálvizében. Komoly energiakifejtés után utunk Pécsváradra vezetett. Az ottani ifjúsági képviselet elkalauzolt minket a Szent István király által alapított bencés monostorra épült várhoz. Ma múzeum és szálloda. A barokk stílusban épült Nagyboldogasszony templomot se hagytuk ki. Mise kezdete előtt sikerült megtekintenünk az 17571767 között épült impozáns épületet. Különösen értékes a márvány keresztelőkútja. Főoltára Mária mennybevételét ábrázolja. Távolról a Zengőt (682 m) is láttuk, de mivel sürgetett az idő, visszamentünk a kultúrházba, ahol tea és zsíros kenyér mellett megismerkedhettünk az ottani ifjúsági szervezettel. Kellemes beszélgetés és sok hasznos információ után szálláshelyünkre igyekeztünk a magyarszéki Sarutlan Kármelita Nővérekhez. Kissé kalandos keresés után mindenki megtalálta a szobáját és nyugovóra tért. A nővérekről megtudtuk, hogy eredetileg Pécsett laktak, de mivel kolostoruk szűknek bizonyult az egyre nagyobb létszámú közösségüknek, megvásárolták a Magyarszék közelében fekvő lovas panziót. Miután átalakították, Mayer Mihály pécsi megyéspüspök fölszentelte az épületet, s átadta mostani rendeltetésének. A nő-
Egyetemes
6 vérek életének középpontjában a napi imádság áll. Egyénileg és közösségben naponta kb. hat és fél órát imádkoznak. Naponta kb. 5 órát kétkezi munkával töltenek, így biztosítják megélhetésüket. Ostyasütéssel, állattenyésztéssel, gyertyaöntéssel, egyházi ruhák varrásával, ikonfestéssel és könyvkiadással foglalkoznak. Reggel a nővérekkel közös szentmise után gyorsan megreggeliztünk. Rendet hagyva magunk után, a siklósi várkastélyt jártuk be. Siklós múltjáról olvashatjuk, hogy „mindig egy darabja volt a magyar történelemnek”. Mindig jelentős családok birtokközpontja és székhelye. 1515-től a Perényiek birtokolták. Perényi Imre és felesége, Kanizsai Dorottya, akinek a szobra a várárokban látható, temették el a mohácsi csatában elesett katonákat. A várból kijövet finom forralt borral várta a társaságot a Szentgyörgyvári család (akinek volt és most is egy-egy leánya kollégistánk). A búcsújáró kegyhelynek is számító máriagyűdi Szűz Mária templomot is megtekintettük, majd a Szénás-Máthé család vendégei voltunk (Gábor fiúk kollégistánk) egy babgulyásra, amit a szabadban fogyaszthattunk el, mivel az idő igen kellemes, napfényes volt. Innen haza vezetett az utunk, várva a következő évi közös kollégiumi kirándulást. Gergely Gabriella a leánykoli gondnoknője
PFEFFENHAUSENI NOSZTALGIA
Kalotaszegi hajnali zsoltár Gáspár Álmos – Koltay Gergely (Kormorán)
Isten küldte földre Fiát Nap jött sötét éjjel után. Hármat szólt a kakas pirkadatkor, színről színre látunk.
Akármerre visz az utam, Megtalállak téged. Lámpást adtál fáradt kezeimbe, Hozzád szól az ének. A hit, a remény, a szeretet, ez marad, ez a három. Békét hozzál minden kicsi házba, szeretet legyen a világban.
szent). Vannak a könyvecskének meglepő kijelentései. II. János Pált a „reformátusok pápájának” még kevesen nevezték. Azzal azonban mindannyian egyetérthetünk, hogy temetése „rendhagyó születésnap” volt. Az ott lévő fiatalokban újraélesztette 2000 nyarának hatalmas élményét, a jubileumi Ifjúsági Világtalálkozót.
Potestas eius, potestas eterna, Et regnum eius vod non corrumpetur. Az érdekes és gazdag mondanivalót saját készítésű fényképek segítenek elmélyíteni, ezek nem a ÚJ KÖNYV megszokott képek, hanem egészen Átlépni személyesek. „Ne féljetek!” ezt a sokszor idézett evangéliumi, JáGégény István új könyve nos-Pál-i mondást mélyen megtaMerész vállalkozás egy bestseller pasztalták a könyvecske szereplői. könyv címére rímelve új könyvet „Lángolt a szívük.” Mégsem puszírni. II. János pál pápa „Átlépni a tán az övék. Ez az élő, mindig fiaremény küszöbén” című könyve a tal Egyház tapasztalata. Mindaz, maga nemében felülmúlhatatlan, aki elolvassa, erőterébe, vonzásába megismételhetetlen. Nem is ezt kerül, és maga is szeretné átlépni akarja az „Átlépni a halál küszö- majd a halál, a reménység küszöbén. Egy mennyei születésnap kró- bét, hogy sohase csüggedjen! P. I nikája” című, az Angeli Könyvterjesztőnél most megjelent könyvében Gégény István, ifjúsági vezető, „Ma újra felcsendül a húsvéti alleújságíró, zenész, teológus. Éppen luja… Azok a dicsőséges sebek, ellenkezőleg, a Szerző halála és amelyeket Tamás megérintett, kitemetése kapcsán tett fizikai és lel- nyilatkoztatják Isten irgalmát, aki ki útja tanúságtételét adja a ke- úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda érte’. Az emzünkbe. beriségnek, amely olykor tévelyA kis „zseb-olvasmány”, - elfér gőnek tűnik és a gonoszság, az önegy mellényzsebben, - könnyed zés és a félelem keríti hatalmába, a hangvételű, elsősorban fiataloknak feltámadt Úr Jézus felajánlja megszóló utiélmény, a reménység üze- bocsátó, kiengesztelő és a reménynete, amelyet öt magyar honfitár- ségre megnyitó szeretetét. A szeresunk közvetít, akik együtt voltak tet téríti meg a szíveket és hozza el jelen a „nagy” pápa temetésén. A a békét. Mily nagy szüksége van a nyolc fejezet a vakmerő elindulás- világnak arra, hogy megértse és eltól, a Róma felé tartó fogadja az Isteni Irgalmasságot. zarándokkonvoly páratlan élmé- Urunk, aki haláloddal és feltámanyén, Szőnyi Zsuzsa, a „Triznya- dásoddal kinyilatkoztatod az Atya kocsma” római magyaros vendég- szeretetét, hiszünk benned, és ma látásán, Somorjai Ádám bencés bizalommal ezt ismételjük: Jézukedves kalauzolásán át vezette som, bízom benned. Légy irgalmas őket a nagy pápa koporsójáig. A hozzánk és az egész világhoz!” történtek megindító gondolatokat érleltek meg a tollforgatóban. Ő is II. János Pál pápa biztos abban, amit sok transzpautolsó üzenete a hívekhez rens hirdetett: Santo subito! (máris
Egyetemes KIMARADT Ami a Magyar Katolikus Lexikonból hiányzik Egyetemi Lelkészség (Budapest): A diákpasztoráció a felsőoktatásban intézményes formában a 18. sz. végén jelent meg. A Pestre költöztetett, Pázmány alapította egyetem hallgatói számára kezdetben az éppen eltörölt pálos rend szerzetesei tartottak a vasár- és ünnepnapi szentmiséken hitszónoklatokat. Templomuk így vált Egyetemi templommá. 1802-1868 között az egyetemi hitszónoklatokat hivatalból látta el a Bölcsészettudományi Kar vallásbölcseleti tanszékének tanára. Negyvenévnyi szünet után 1908-1938 között, a Hittudományi Kar reformja során felállított homiletikai (hitszónoklattani) tanszék professzora tartotta a prédikációkat. Ez a pasztorációs forma a harmincas évektől elégtelennek bizonyult. Olyan egyetemi lelkészt neveztek ki, aki hatékonyan szolgálta az értelmiségi ifjúságot. 1936 őszén kezdte meg munkáját az első: Várkonyi Fidél ciszt., majd a gazdasági nehézségek miatt 1938ban a hitszónoki és lelkészi állást összevonták. A háborús években a kolozsvári és pécsi tudományegyetemen, a budapesti műegyetemen és a Képzőművészeti Főiskolán kezdte meg munkáját lelkész. 1945 októbere után az Actio Catholica és Mindszenty József hercegprímás energikus fellépésének eredményeképpen az összes egyetemre és a főiskolák többségére került a megyéspüspökök által a hallgatók lelkigondozásával megbízott lelkész. Az akkor államilag dotált lelkészek az egyetemektől fogadószobát kaptak és lehetőséget hittani előadások tartására; egyetemi szentmiséket celebráltak, gyóntattak, igyekeztek fórumokat találni a katolikus diákok összetartására és enyhíteni a diáknyomort. 1948 novembere és 1949 márciusa között a
7 kommunista pártnyomás a legváltozatosabb eszközökkel - munkafeltételek megvonásától a letartóztatásig - felszámolta a lelkészségeket. Csak a Hittudományi Akadémián működhetett 1951 nyaráig. 1991 óta számos egyetemi lelkészség alakult újjá az országban. Vértesaljai László eszt-bpi egyhm. lelkész kezdeményezésére létrejött a budapesti a Duna-parti piarista kápolnában, majd 1992-től Pákozdi István dr. vezetésével kibővült (albérletközvetítés, jegyesiskola, katekumenátus, stb), később 1996-tól a lágymányosi Magyar Szentek templomába került át a székhelye. Félévente kiadják a Budapesti Ökumenikus Egyetemi Programfüzetet, évente négyszer az Egyetemes lapot, de több más kiadványuk is van, pl. az Egyetemisták imakönyve (3. kiadása 2004-ben). Sokféle istentiszteleti, közösségi, kulturális és szabadidős programmal várják a fővárosban tanuló egyetemi és főiskolás ifjúságot és oktatóikat. Címük: 1117 Bp., Magyar tudósok krt. 1 T/f: 203-1734, (
[email protected]). Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. sz. első felében, Bp.ELTE 1997. Mózessy Gergely: Az első egyetemi lelkészség története, in Vigilia 1995/10, 740-748.
R ECEPTEK Karácsonykor az ünnepi asztal elmaradhatatlan fogása a hal. Rántott hal Legegyszerűbb dolgunk akkor van, ha filézett (szálkáitól megszabadított) halat vásárolunk a piacon. Rántani legalkalmasabb a folyami ponty és a harcsa. A haldarabokat megtisztítjuk, megmossuk, darabokra vágjuk és megsózzuk. Ezt követően a halszeleteket lisztben,
felvert egész tojásban és végül zsemlemorzsában megforgatjuk, és forró bő zsírban szép sárgára sütjük. Kínálhatunk mellé köretként főtt burgonyát és tartármártást vagy majonézes, kis lila hagymával megbolondított burgonyasalátát (ezt a legjobb, ha kiflikrumpliból készítjük). Az év utolsó napjain, ha úgy érezzük, hogy gyomrunk már kissé telített a finom ételektől-italoktól, jól esik egy gyomornyugtató leves.
Korhelyleves Fazékban, kevés vízben felteszünk főzni 30 dkg kissé összevágott, levéből kinyomkodott savanyú káposztát, 25dkg füstölt tarját egy darabban, és ízesítjük sóval, késhegynyi őrölt feketeborssal, borsikafűvel. Lassú tűzön forraljuk, és amikor a hús megpuhult, kivesszük a léből. A levet berántjuk (kevés zsíron egy evőkanál lisztet pirítunk, hozzáadunk egy fej apróra vágott vöröshagymát, ízlés szerinti csípősségű nemes magyar piros paprikából egy evőkanálnyit, és lassan, folyamatos keverés mellett belekeverjük a levesbe). A megfőtt tarját darabokra vágva beleöntjük a levesbe, hozzáteszünk 15 dkg felkarikázott füstölt házi kolbászt, rövid ideig lassan forraljuk, majd belekeverünk 2 deci jó minőségű tejfölt, és máris tálalhatjuk Jó főzőcskét! Dr. Zakar András mérnök
Egyetemes
8 DERŰS PERCEK 8 biztos jel, hogy a Mikulás magyar: 1. Mindenhova csizmában megy, és mindig tele van a… puttonya. 2. Sohasem tartja be a sebességkorlátozást, és tilosban parkol. 3. Évente egy napot dolgozik, és nem fizet adót. 4. A háttérben a krampuszok intézik a népszerűtlen dolgokat, de a Mikulás a főnök. 5. Piros a ruhája, fehér a szakálla és zöld az arca repülés közben. 6. Kék a szeme, arca csupa derű. 7. Még a gyerekeket is két részre osztja, jókra és rosszakra, ráadásul mind a két rendszerben remekül megélt, csak más néven. 8. Senki sem tudja, hol lakik, mégis van
H IRDETÉSEK 1. Münsteri út Szent Edith Stein nyomában: 2006. január 26 – február 2-ig a Verbum Dei Közösség érdekes kultúr- és lelki zarándoklatra hív korunk jeles vértanúja életének fontos állomásaira (Köln, kármelita kolostor, találkozás német fiatalokkal, lelki elmélyedés). Diákoknak 25 e Ft. Jelentkezni
november végéig lehet Iria nővérnél (T: 210-7734, vagy
[email protected] címen). 2. A Mikulás előreláthatólag december 4-én az esti szentmise után várható. 3. Az ádventi ökumenikus imádság a LÖK kápolnájában (XI., Magyar tudósok krt. 3) december 6-án, kedden 19 órakor kezdődik. 4. A Piarista Diákszövetség által szervezett szokásos szentmise, Antall József volt miniszterelnök halál-évfordulójáról való megemlékezéssel december 11-én lesz a PK-ban 19 órakor. 5. A karácsonyi miserend: december 23-án, péntek reggel 7 órakor még lesz szentmise, 25-én, Karácsony ünnepén 19 órakor, 28-án, szerdán és 20-án, pénteken szokásos hétköznapi misék, január 1-én 19 órakor újévi mise. 6. A szilveszteri mulatságot az MKK hirdetni fogja. 7. A március 3-4-5-én Tihanyban tartandó lelkészségi hétvégére már lehet jelentkezni.
Ránk, Isten szegényeire bíztad a reménység titkát, hogy szívünkben világosságot gyújtson. Benned találunk rá belső békénkre, a lelkünk mélyeit átjáró felhőtlen örömre. Roger Schütz taize-i perjel
Áldott Karácsonyt és kegyelemben gazdag, békés újesztendőt kíván minden olvasójának: az Egyetemes! Felelős kiadó: Dr. Pákozdi István egyetemi lelkész. Szerkesztő: Tímár Dániel lelkipásztori munkatárs Az írások szerzői: Dr. Deák Dániel, Gergely Gabriella, Dr. Pákozdi István, Dr. Zakar András Illusztráció: Páriné, Bognár Zsófia A Lelkészség címe: 1117 Bp., Magyar Tudósok krt. 1. Tel/fax:203-1734,
[email protected], www.egylelk.com
