A természetvédelem az egyetemi és fiskolai földrajz tanszékek

A természetvédelem az egyetemi és f iskolai földrajz tanszékek oktatási tevékenységében __________________________________________________________________________

A természetvédelem az egyetemi és f iskolai földrajz tanszékek oktatási tevékenységében Horváth Gergely*

Nem vitatható, hogy az aktív természetvédelemre, a természeti környezetet veszélyeztet hatások kivédésére és megel zésére irányuló oktató- és nevel munka nem csekély részben a földrajztanárok feladata, ezért roppant szükséges lenne, hogy a természetvédelem jelent s szerepet kapjon az egyetemi és f iskolai földrajzoktatásban. De kap-e? E fontos kérdés megválaszolásához az MTA Földrajzi Bizottságainak Tájés Környezetföldrajzi, valamint Oktatási Albizottságai nevében kérd ívet küldtem szét még 1999-ben az 5-5 földrajzot oktató tanszékkel rendelkez egyetemnek, ill. f iskolának (f iskolai karnak), majd ezt 2003 tavaszán megismételtem. Több intézményt l mind akkor, mind most részletes válasz érkezett, ezeket hálásan köszönöm; sajnos más intézmények esetében voltak némi gondok a visszaküldéssel, és voltak különbségek a válaszok alaposságát illet en is. Összességében azonban elég információ érkezett ahhoz, hogy e felmérések eredményét az alábbi tanulmányban összegezhessem. Az oktatási tevékenység vizsgálatát kezdjük az egyetemekkel, a városok nevének ábécésorrendjében. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán nappali és esti tagozatokon a tanár- és geográfusképzésben, valamint a másoddiplomás és a doktori iskolai képzésben egyaránt létezik természetvédelmi oktatás, mely f ként a Természetföldrajzi Tanszék feladata. Létezik egyrészt egy önálló tantárgy „Természetvédelem” címmel, amely nappali tagozaton a tanár szakosok számára heti 2 órában, a 7. félév tantervében van meghirdetve; ez a kollokviummal záródó tárgy a kötelez en felveend tantárgyak sorába tartozik. Másrészt jelent s természetvédelmi ismereteket tartalmaznak a tanár és a geográfus szakos hallgatóknak az összes képzési formában két féléven keresztül, heti 2 órában meghirdetett „Környezetvédelem” cím , valamint a környezetföldrajz szakirányú geográfusoknak egy féléven át heti 2+2 órában meghirdetett „Környezetföldrajz” cím tantárgyak. Természetesen természetvédelmi ismeretek oktatására érint legesen számos más tantárgy, mint pl. a talajtan (3. félév) és a biogeográfia (4. félév) keretében is sor kerül. A korábbi felméréshez képest érzékelhet változás a természetvédelem oktatásának koncentráltabbá, „földrajzosabbá” válása és súlyának növekedése, hiszen akkor leginkább a 7. félévben a geográfus szakosok számára 2+2 órában meghirdetett, de csak választható „Tájvédelem, tájelemzés, tájértékelés” cím és az ugyanezen félévben részben tanár szakosok, de *

f iskolai tanár, ELTE TTK F iskolai Földrajz Tanszék

113

Horváth Gergely __________________________________________________________________________

f ként a környezetföldrajz szakirányú geográfus szakosok számára meghirdetett „Ökológia” cím tantárgyak foglalkoztak természetvédelemmel. A f állású oktatók közül els sorban Szabó Mária felel s a területért, de a természetvédelemhez kapcsolódó témakörök oktatásában Karátson Dávid, Izsák Éva és Perczel György is részt vesz. A neves küls oktatók közül megemlítend Duhay Gábor, a Természetvédelmi Hivatal f tanácsosa, Sántha Antal, a Természetvédelmi Hivatal f osztályvezet je1, Nagy Boldizsár, az ismert nemzetközi jogász, Illés Zoltán, az országgy lés Környezetvédelmi Bizottságának tagja, Szalay Zoltán, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet tudományos munkatársa és Gyulai Iván ökológus. A „Természetvédelem” c. tantárgy tematikája felöleli az alapfogalmakat (pl. a természetvédelem fogalma és viszonya környezetvédelemhez, mai hazai szervezete, a természetvédelmi törvény, nemzetközi egyezmények, szervezetek és programok); a természetvédelem tárgyait (pl. földtudományi természeti értékek, az él világ védelme, a fajok veszélyeztetettségének kategóriái, a diverzitás fenntartása, a táj védelme, a IUCN kategória-rendszer és zonáció, a védett területek kategóriái stb.); a természetvédelem tudományos alapjait, módszereit (pl. a szupraindividuális rendszerek struktúrája és m ködése ismeretének jelent sége, a szukcesszió, stabilitás, labilitás, diszturbancia törvényszer ségei, állapotfelmérések, hatásvizsgálatok, monitoring [megfigyel -] rendszerek, globális környezeti hatások felmérése, a természetvédelmi kezelés, fenntartás, rekonstrukció módszerei, környezeti szempontból érzékeny területek, gazdasági táj biológiai átjárhatóságának a biztosítása stb.). Fontos része továbbá a – f ként kárpát-medencei – védett területek értékeinek, m ködésének, a természetvédelmi kutatások f bb témaköreinek, eredményeinek, valamint a természetvédelem fontosabb irodalmi forrásainak ismertetése. A tantárgyhoz terepgyakorlat is kapcsolódik. A Debreceni Tudományegyetem Természettudományi Karán els sorban az Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék a terület gazdája. Nappali tagozaton a tanár- és a geográfusképzés tantervi hálójában a természetvédelem önálló tantárgyként szerepel; geográfus szakon a hallgatók részére a 7. félévben, heti két órában kötelez en felveend tantárgy a „Földtudományi természetvédelem”. A számonkérés módja kollokvium. Ami a tanár szakosokat illeti, ott jelenleg nappali tagozaton választható tantárgy, de a folyamatban lév tantervi változtatások értelmében felmen rendszerben kötelez vé válik. Levelez tagozaton másoddiplomás tanári kiegészít képzésben ugyancsak kötelez tantárgy heti 1 órában a „Természetvédelem”. Mindkét tárgy el adója Novák Tibor József f állású oktató. A „Földtudományi természetvédelem” cím tantárgy az alábbi f tématerületeket öleli fel: a természetvédelem fogalma; a környezet- és a természetvédelem kapcsolata; az emberi gondolkodás és cselekvés természetvédelmi motívumai; a természetvédelem legfontosabb céljai, eszközei, feladatai és tárgyai; területtel védett természeti és terület nélkül védett élettelen értékek; védett állat- és növényfajok Magyarországon; a földtani értékek csoportosítása, védelmük sajátosságai; az intézményes ter1

A tanulmány írása közben érkezett a hír, hogy Sántha Antal tragikus hirtelenséggel elhunyt. Kiváló munkásságának emlékét kegyelettel meg rizzük.

114


mészetvédelem története Magyarországon; a védetté nyilvánítás menete, szabályozása; a természetvédelem nemzetközi kapcsolatrendszere, nemzetközi egyezményei; néhány szomszédos ország (Ausztria, Szlovákia, Horvátország) természetvédelmi szabályozásának sajátosságai, legfontosabb természetvédelmi területei; a természetvédelem intézményes szervezete; a területtel védett természeti értékek nemzetközi és hazai csoportosítása; országos és nemzetközi jelent ség természetvédelmi területek Magyarországon; a természeti értékeket veszélyeztet tényez k típusai; kiemelt természetvédelmi jelent ség él helyek természetvédelmi problémái Magyarországon; kiemelt jelent ség földtani értékek védelme, bemutatása, szerepük a környezeti nevelésben (esettanulmányok); Debrecen környékének természetvédelmi értékei (ez utóbbi témakör tárgyalása gyakorlat-jelleg ). A fenti „f tárgyon” kívül számos további tantárgy is foglalkozik kisebbnagyobb mértékben természetvédelmi kérdésekkel is, els sorban a részben egymásra épül „Tájökológia”, „Tájtervezés” és „Tájvédelem” címen felvehet tantárgyak, melyek oktatását f állású oktatóként Kerényi Attila, Csorba Péter és Fazekas István végzi, ill. a tájtervezési kérdéseket vendégel adóként Csima Péter, az e sorok írásakor még a Szent István Egyetemhez tartozó Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék vezet je tanítja. Természetesen természetvédelmi kérdések további más, általános és regionális földrajzi tárgyak esetében is gyakran tárgyalásra kerülnek. A Miskolci Egyetem M szaki Földtudományi Kara Természetföldrajz– Környezettan Tanszékén a geográfus szakos hallgatók számára általánosan kötelez , kollokviummal záródó tantárgy a „Természetvédelem” a 7. félévben 2+2 órában. (A korábbi felmérés során – amikor még geográfus mérnököket képeztek – ugyanez a tárgy a 9. félévben volt, 3+2 órában). Emellett természetvédelmi kérdésekkel elszórtan további más földrajzi tantárgyak is foglalkoznak. A „Természetvédelem” cím tantárgy tematikája felöleli a természetvédelmi alapfogalmakat; a környezet- és természetvédelem kapcsolatát; a természetvédelem feladatait, tárgyait; az él és az élettelen természeti értékeket (növények, állatok, ill. talajok, földtani képz dmények, víztani értékek, barlangok); a kultúrtörténeti és a tájképi értékeket; a természetvédelem nemzetközi és hazai történetét; a terület nélküli védett és a területtel védett természeti értékeket, nemzetközi és hazai csoportosításukat; a természetvédelem nemzetközi és hazai szervezeteit és azok szervezettségét; a hazai nemzeti parkokat; a természetvédelem eszközeit, jogi szabályozását; valamint az ökológiai hatásvizsgálatokkal kapcsolatos tudnivalókat. Az órákat a Kar f állású oktatói, Lénárt László és Dobos Endre tartják. A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának Földrajzi Intézetében a természetvédelmi jelleg tárgyakat alapvet en a Környezetföldrajzi és Meteorológiai Tanszék oktatja. Nappali tagozaton mind a geográfus, mind a tanár szakosok számára az 5. félévben kötelez óraként oktatják a „Magyarország környezet- és természetvédelme”, majd a 6. félévben az ugyancsak kötelez „Ember és környezete” – ami részben szintén természetvédelem – cím tantárgyakat, levelez szakon a másoddiplomás tanári kiegészít képzés keretében pedig félévenként 5-5 órás blokkban jelenik meg a „Magyarország környezet- és természetvédelme” cím tantárgy. Azok a geográfus szakos hallgatók, akik a környezethasználat szakirányt választják, kötelez

115

Horváth Gergely __________________________________________________________________________

órákként a 7. félévben „A természetvédelem alapjai”, a 9. félévben „Magyarország regionális környezet- és természetvédelme” cím tárgyak keretében jutnak természetvédelmi ismeretekhez, a 10. félévben pedig 3 tárgyuk is van ebben a témakörben, mégpedig „A nemzeti környezet- és természetvédelmi politikai koncepció”, „A nemzetközi környezet- és természetvédelmi normarendszer” és „A környezet- és természetvédelem közigazgatási rendszere”. Fentieken kívül nappali tagozaton a tanárképzésben II. évfolyamon kötelez a „Biogeográfia és talajföldrajz” cím tantárgy – gazdája a Természetföldrajzi Tanszék –, melynek keretében. kb. 4 óra fordítódik az él világ és a talajok védelmének tárgyalására. A geográfus hallgatók számára kötelez en választható „Tájértékelés” c. tantárgy is érint természetvédelmi kérdéseket, els sorban az ökológiai-természetvédelmi célú tájértékelési módszerek bemutatása során. E tárgyakat f állású oktatók, Fodor István, Lóczy Dénes, Kovács Bernadett és Wilhelm Zoltán tartják. (A korábbi felmérés során még több természetvédelmi tantárgy oktatásában is közrem köd , a gyakorlati természetvédelemben dolgozó Lehmann Antal – aki egykor f állású tanszéki oktató volt – id közben nyugalomba vonult.) Megemlítend továbbá, hogy a környezettan szakot – mely földrajzzal, biológiával, fizikával vagy kémiával párosítható – felvev hallgatók a „Bevezetés a környezettanba” c. tantárgy keretében ugyancsak a Földrajzi Intézetben tanulják a természetvédelmi ismereteket az 2. félévben (többi tárgyaikat a Magyarországon sajnálatosan szokásos módon csak a biológiai tanszékek oktatják). Fontos még, hogy Fodor Istvánnak a társadalmigazdasági tér regionális természeti és környezeti problémáit tárgyaló el adássorozata a doktori iskola keretében ugyancsak kitér természetvédelmi problémákra. A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karán a Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék keretében folyik a természetvédelem oktatása, egyrészt önálló tantárgyak formájában, másrészt más tantárgyak keretében. Nappali tagozaton a geográfus- és földrajztanárképzésben III. vagy IV. évfolyamon bármely félévben felvehet a kollokviummal záruló „Természetvédelem” cím el adás heti 2 órában. Ez általánosan kötelez tárgy, akárcsak a természetvédelemmel kisebbnagyobb mértékben még foglalkozó alábbi tárgyak: „Környezetvédelem” (5. félév, 2 óra, kollokvium); „Talajtan-talajvédelem” (5. félév, 2 óra, kollokvium); „A környezetvédelem gyakorlata” (5. félév, 2 óra, kollokvium); „Talaj- és vízvizsgálati módszerek” (5. félév, 4 óra, gyakorlati jegy); „Védett értékek földrajza” (5-6. félév 1 óra, kollokvium); „Természetföldrajzi laboratórium” (7. félév, 4 óra, gyakorlati jegy); „Globális környezeti kérdések” (7. félév, 2 óra, kollokvium); „A távérzékelés földtudományi alkalmazása” (8. félév, 2 óra, kollokvium). A természetvédelmi ismeretek a 7. félévi „Környezeti földrajz” cím szigorlatnak is részét alkotják. Számos természetvédelmi téma feldolgozására nyílik lehet ség a környezetkutató szakirány keretében a 6. és 7. félévben, amikor a tanterv szerint 6-6 óra jut gyakorlati jeggyel záruló projektmunkára. Ezeken kívül két, nem általánosan kötelez , a 7., ill. 5. félévt l szabadon felvehet tárgy foglalkozik még alapvet en természetvédelmi kérdésekkel, „Európa Nemzeti Parkjai” (2 óra, kollokvium), ill. „Földrajzi indikátornövények” (2 óra, kollokvium) címmel. A környezettudományi levelez képzésben „A hidroszféra környezetvédelmi problémái” és „Talajtan, talajvédelem” címmel, a földrajztanári kiegészít tagozaton pedig „Környezetvédelem” és önállóan „Természetvédelem” 116


címmel találhatunk természetvédelmi kérdésekkel foglalkozó tantárgyakat, amelyek mind kollokviummal záródnak. Mindez a természetvédelmi oktatás szerepének növekedését jelenti a korábbi felmérés id szakához képest, amikor a III. és IV. évfolyamosoknak 1-1 féléven át volt „Természetvédelem” címmel el adás és gyakorlat heti 2-2 órában meghirdetve, környezetkutató szakirányú geográfusoknak kötelez en, a többiek számára csak a kötelez en választható tárgyak között, és voltak még választható speciálkollégiumok is 2-2 órában, „Védett természeti értékeink” és „Tájvédelem” címmel. A fentebb említett tantárgyak keretében folyó oktatás számos tématerületet ölel fel, ezek közé tartoznak az alábbiak: a környezet-és természetvédelem fogalmi értékelése; a környezeti hatások kimutatásának módszerei; a légkörrel, vizekkel, talajokkal kapcsolatos környezeti problémák; a környezetvédelmi és a természetvédelmi törvény; a nemzeti környezetvédelmi és természetmeg rzési program; a környezetvédelmi felügyel ségek és a vízügyi igazgatóságok környezet- és természetvédelmi feladatai; a természetvédelem és a környezetvédelem gyakorlati kapcsolatai; a természeti táj fogalma, hierarchiái; a tájbeosztás, tájtípus és táj kapcsolata; ökotópképz és természetvédelmi funkciók értékelése; a környezet állapotának jellemzése; a környezeti változások típusai; a környezeti potenciál és értékelésének lehet ségei; a környezet stabilitása, terhelhet sége; globális környezeti kérdések; vizes él helyek változásvizsgálata távérzékelési módszerekkel; m velés alól kivett területek kezelése; vegetációs monitoring spektrális indexekkel; magyarországi védett területek természeti értékeinek áttekintése, megismerése; Európa nemzeti parkjainak természeti értékei; a növénytársulások mint jelz eszközök a biogeográfiai vizsgálatokban. A tantárgyakat f ként a tanszék f állású oktatói, Rakonczai János, M. Tóthné Farsang Andrea, Mucsi László, Barta Károly, Fábián Tamás, Kovács Ferenc és Szatmári József, valamint doktorjelöltjei, Rácz Péter és Horváth Dénes tanítják, de számos vendégel adó is hozzájárul a hallgatók természetvédelmi ismereteinek b vítéséhez, köztük Iványosi Szabó András igazgatóhelyettes (Kiskunsági Nemzeti Park), Tirják László igazgató (Körös–Maros Nemzeti Park), Szelekovszky László f tanácsos (Békés Megyei Önkormányzat), Szabó Ferenc igazgató (Környezetgazdálkodási Kht.), Pataki Szilvia környezetvédelmi referens (Csongrád Megyei Önkormányzat), Albert Imre f felügyel (Talajvédelmi és Növényegészségügyi Szolgálat), Telegdi Erzsébet min ségbiztosítási el adó, Fekete Endre osztályvezet -helyettes (Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság), Nagy István igazgató (Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság), Wágner János igazgató (Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyel ség) és Gyapjas József igazgató (Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyel ség). A tanárképz f iskolákat, ill. f iskolai karokat illet en Egerben, az Eszterházy Károly F iskola Földrajz Tanszékén nappali tagozatos hallgatóknak önálló, szabadon választható tanegység „A környezetvédelem földrajzi alapjai” cím heti 2 órás, kollokviummal záródó tantárgy, emellett létezik a 8. félévben, 6x2 órában egy „Környezeti nevelés a földrajztanításban” cím , kötelez en választható, kollokviummal záruló tanegység; utóbbi tantárgy kötelez része még egy tanulmányút is a Visegrádi-hegységben. E tárgyak keretében folyik a természetvédelem oktatása, a

117

Horváth Gergely __________________________________________________________________________

rendelkezésre álló óraszámok közel felében. Mindkét tantárgy el adója f állású tanszéki oktató, Pajtókné Tari Ilona. A Nyíregyházi F iskola Földrajz Tanszékén nappali és levelez tagozaton, valamint a másoddiplomás kiegészít képzésben is szerepet kap a természetvédelem, mégpedig a heti 2 órás „Környezetvédelem” cím tantárgy részeként a 6. félévben. Általánosan kötelez tantárgy, mely kollokviummal zárul. A korábbi felméréshez képest – amikor a ,„Környezet- és természetvédelem” cím tantárgy 2 óra id keretben nem kötelez jelleggel volt meghirdetve – pozitív változás a tárgy kötelez vé válása. Ennek a tantárgynak f bb tématerületei közé tartoznak a földi rendszerek ismérvei, kapcsolataik és fontosabb típusaik jellemzése; a különböz ciklusok bemutatása a környezetvédelem szempontjából; a környezetvédelem, környezetgazdálkodás és természetvédelem fontosabb fogalmai; a környezeti probléma történeti megközelítése; a környezetre káros folyamatok, jelenségek, a károsítás formáinak és az ellenük való védekezés módozatainak rendszerezett áttekintése; az él világ pusztulása; az ember által okozott szennyez dések és felgyorsított káros folyamatok; az ökológiai katasztrófák; a magyarországi környezet- és természetvédelem földrajzi vonatkozásai. Az órákat a tanszék f állású oktatói, Dobány Zoltán és Gö z Lajos tartják. A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképz F iskolai Kara Földrajz Tanszékének tantervében nappali tagozatos és másoddiplomás képzésben egyaránt önálló tantárgyként szerepel a természetvédelem, nappali tagozaton a 8. félévben „Természetvédelem Magyarországon” címmel. Ez a kollokviummal záródó heti 2 órás tárgy választhatóan kötelez speciálkollégium. Emellett a Magyarország, ill. az egyes kontinensek természetföldrajzával foglalkozó f kollégiumok keretében foglalkoznak jelent s mértékben természetvédelmi kérdésekkel. Különösen sok természetvédelmi vonatkozása van a 8. félévre meghirdetett „Világörökségünk” cím választható speciálkollégiumnak. A „Természetvédelem Magyarországon” cím tárgy f bb oktatási témái: a természetvédelem jogi háttere; a védend természeti értékek köre; a természetvédelmi tevékenység típusai; területtel és terület nélkül védett értékek; fajvédelem, él helyvédelem; a védett értékeket veszélyeztet hatások, tényez k; nemzetközi védettséget élvez területek és világörökségi területek. A „Világörökségünk” cím tárgy pedig nemzetközi szint védett értékekkel, világörökségi kategóriákkal és a magyarországi világörökségekkel foglalkozik. Mindkét tárgy oktatója f állású, el bbié Oláh Ferenc, utóbbié Karancsi Zoltán. A szombathelyi Berzsenyi Dániel F iskola Földrajz Tanszékét l sajnos nem kaptam adatokat, sem 1999-ben, sem 2003-ban. Végül Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképz F iskolai Karának Földrajz Tanszékén nappali és esti tagozaton egyaránt a „Környezetgazdálkodás-környezetvédelem” cím általánosan kötelez tantárgy keretében kerül sor természetvédelmi ismeretek tárgyalására. Az 6. félévben meghirdetett heti 2 órás tárgy keretében általában 4 órányi el adás szól kifejezetten a természetvédelem kérdéseir l. Az el adáshoz kapcsolódó „Magyarország környezeti állapota” cím heti 1 órás szeminárium keretében 2 órányi gyakorlat foglalkozik kifejezetten természetvédelemmel. (Megjegyzend , hogy a kreditrendszer bevezetésével átalakuló tanterv ajánlott hálójában az el adás kötelez en felveend tárgyként szerepel, azonban a 118


szeminárium már csak választható tantárgy lesz.) A tantárgy természetvédelmi tárgyú részei f leg az alábbi tématerületeket ölelik fel: a genetikai sokféleség meg rzésének jelent sége; a természetvédelem alapvetései (alapelvek, módszerek, jogi szabályzók); az erd - és vadgazdálkodás. A tantárgy el adója f állású tanszéki oktató, Munkácsy Béla. Természetesen más kötelez tantárgyak is érintenek természetvédelmi problémákat, f ként az általános és regionális természetföldrajzi tantárgyak, de ilyen témák gyakran el kerülnek pl. a Makádi Mariann által oktatott „Földrajz tanítása” c. tárgy keretében is, a környezeti nevelés kapcsán. Aziránt is érdekl dtem, születtek-e az intézményekben természetvédelmi tárgyú szakdolgozatok az elmúlt években. A válaszokból az derül ki, hogy az egyetemek közül Budapesten 1996 óta 14, Debrecenben 1998 óta 11, Miskolcon 1988 óta legalább 10, Pécsett 1992 óta 12, Szegeden 1991 óta 23 készült. A f iskolákat illet en 1996 óta Egerben 2, Nyíregyházán 5, Szegeden 16, Budapesten 10 készült. Ugyanezen kérdést feltettem a tudományos diákköri mozgalommal kapcsolatban is: természetvédelmi témájú TDK-dolgozatokról Budapest (TTK – 6 db), Szeged (TTK – 3 db), Miskolc (1975 óta 17 db) és Eger (1 db) adott hírt (a miskolci adatok kapcsán persze meg kell említeni, hogy a dolgozatok többsége értelemszer en még nem kapcsolódhat a csak kés bb megindult földrajzoktatáshoz.) Szegeden két sikeres PhDértekezés is készült természetvédelmi témakörben, Hoyk Edit (2002): Természetvédelmi szempontú geoökológiai értékelés a tervezett Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet területén és Karancsi Zoltán (2002): Természetes és antropogén eredet környezetváltozás a Medves térség területén cím munkái. Érdekl dtem a természetvédelem oktatásához tankönyvként használható irodalmak iránt is. Bár sok címet megadtak az adatszolgáltatók, meglep módon ezek között viszonylag kevés volt megegyez . Pedig a beérkezett címekb l az derül ki, hogy számos, kifejezetten a természetvédelemmel foglalkozó tankönyv, ill. könyv létezik, mégis ezeket csak 1-1 tanszék ajánlja, ez talán külön vizsgálódást és értékelést igényelne. Mindenestre a leggyakrabban szerepl kötelez és ajánlott irodalmak közül kiemelném Rakonczay Zoltán (1995): Természetvédelem, Kerényi Attila (1996): Általános környezetvédelem, Bodnár László – Fodor István – Lehmann Antal (1999): A természet- és környezetvédelem földrajzi vonatkozásai Magyarországon, Margóczi Katalin (1998): Természetvédelmi biológia és Tardy János (szerk., 1995): Természetvédelem ’94 c. munkáit. Egyes tanszékek saját kiadványokkal is rendelkeznek e téren, ilyenek pl. Szegeden Keveiné Bárány Ilona – Rakonczai János (1995): Globális környezeti problémák és Mez si Gábor – Rakonczai János (1997): A geoökológiai térképezés elmélet és gyakorlata , Egerben Kárász Imre (1996): Ökológia és környezetelemzés, vagy Miskolcon Lénárt László (1995): Természet- és tájvédelem cím jegyzetei. Budapesten (TTK) a „Természetvédelem” cím tárgy oktatásához az oktató sokszorosított, bels használatú segédanyagot is készített. Emellett vannak az el adó mentalitásához köt d sajátos kötelez irodalmak is, mint pl. az ELTE TFK-n Daniel Quinn: Izmael (1993) c. könyve. Természetesen az egyes oktatók számos bel- és külföldi folyóiratcikkeket is megjelölnek kötelez irodalomként. A legtöbb helyen kell továbbá a hallgatóknak ismerni az 1996. évi természetvédelmi törvényt, Budapesten (TTK) és Szegeden (JGYTFK) a szakminisztérium környezet- és

119

Horváth Gergely __________________________________________________________________________

természetvédelmi koncepcióit is, és szinte minden intézmény megjelölt magyarországi természetvédelmi területekr l szóló könyveket. A különböz tanszékek által ajánlott irodalmak száma összességében a százhoz közelít. Egy másik kérdés természetvédelemi tevékenységet (is) folytató öntevékeny hallgatói csoportokra vonatkozott. Nos, e téren 1999-ben még nagyon örvendetes volt a helyzet, több válaszadó is hírt adott ilyen – többnyire oktatók által irányított – csoportokról, ám 2003-ban már kevésbé volt der s a kép, ami feltehet en a fels oktatás tömegessé válásának és a magyarországi közgondolkodás restségének a számlájára írható. Tehát 1999-ben Debrecenben még aktív volt a „Földtani Örökségünk Egyesület” helyi területi csoportja Kiss Gábor, Szegeden a „Geoenviron” csoport (akkori JATE) Tóth Imre, Egerben a „Falco” Környezetvédelmi és Természetvédelmi Csoport Dobos Anna, az ELTE TFK-n a „Green Mesék” hallgatói környezetvédelmi csoport Munkácsy Béla, Miskolcon a „Földtani Örökségünk” egyetemi csoportja Lénárt László vezetésével, és ugyancsak Szegeden a „Csemete Egyesületnek” voltak aktív f iskolás (JGYTF) hallgatói is. Ezzel szemben 2003-ban csak néhány aktív csoportról érkezett hír. Így pl. 2002 tavaszán alakult meg az ELTE TTK-n a Környezettanos TDK, melynek feladata a környezettudomány, környezetvédelem és természetvédelem iránt érdekl d TTK-s hallgatók ilyen irányú tevékenységének összefogása, az OTDK-ra való felkészítésük; tervezik nyári „diákköri iskolák” rendszeres megtartását is. Szegeden (TTK) Barlangkutató csoport alakult, amely f szakmai irányultsága mellett jelent s szerepet vállal az iskolai környezeti nevelési programok megvalósításában is; egyik programjuk a „Környezetvédelmi nevelés program hátrányos helyzet gyermekek számára”, melynek célja az állami gondoskodásban él gyermekek természeti és környezeti értékeinek megismertetésére és védelmére való nevelése; a másik a „Környezetvédelmi nevelési program közép- és általános iskolások számára”, melynek célja – többek között a gyermekek szüleinek bevonásával – a lakosság környezeti szemléletének átalakítása. Új fejlemény Miskolcon a Tudományos Diákkör meger södése, mely a természetvédelmi értékek feltárását t zte ki f céljául. Sajnos a többi intézmény nem tudott érdemi munkát végz öntevékeny csoportokról beszámolni. Pedig ezeknek a csoportoknak a létét azért kell igen fontosnak tartanunk, mert – túl az aktív természetvéd tevékenységen – olyan szellemiséget hordoznak, amelynek pozitív kisugárzó hatása lehet az egész hallgatói környezetre nézve. Talán érdemes lenne a kés bbiekben e tevékenységeket is alaposabban vizsgálni és értékelni. Az eddigieket összefoglalva megállapítható, hogy a természetvédelem helye a földrajzi tanszékek oktatási tevékenységében némileg eltér en jelenik meg, de egészében véve a helyzet kielégít nek mondható, s t örömtelien pozitív az a változás, amely az 1999-es felmérés óta e téren lezajlott. Mégis, úgy t nik, nagyobb keretekben inkább a geográfusképzésben, ill. annak egyes szakirányaiban jelenik meg, míg a tanárképzésben a szükségesnél kisebb szerepet kap. Örvendetes, hogy az új kredites tantervekben a legtöbb intézményben bekerült a kötelez en tanulandó ismeretek sorába, ám nem mindenhol, és van, ahol csak az általános környezetvédelmen belül jut rá néhány óra. Pedig a természetvédelem jöv je els sorban nem azon múlik, van-e elég tehetséges, jól képzett természetvédelmi szakember (nem mintha ennek fontosságát le 120


akarnám becsülni), hanem azon, az eljövend generációkba beoltódik-e a természetvédelem fontossága, jelent sége a legfogékonyabb életkorukban! Márpedig emiatt f leg a tanárképzésben kellene a jelenleginél még nagyobb mértékben helyet kapnia a természetvédelem oktatásának. Régóta pályán lév oktatóként persze máris hallom a feltett kérdéseket, hogy ez mind szép, de hol és mikor tanítsuk a természetvédelmet, f ként mint általánosan kötelez önálló tantárgyat, amikor a tendencia éppen az óraszámok állandó csökkentésére, a kötelez stúdiumok számának jelent s lefaragására és a választhatóság szerepének er södésére irányul? Nehéz a válasz, de az említett pozitív változások arra utalnak, hogy mégiscsak lehet a tárgynak helyet találni. Igaz, ami a kreditrendszert illeti, az némileg ellentmondásos helyzetet is teremt: a b vül tantárgyi kínálatban már számos intézményben – bár nem mindegyikben – helyet kapott legalább egy féléves, általában heti két órás önálló tantárgyként a természetvédelem, ám ha ez csak a választható tantárgyak egyike lesz, akkor nagy kérdés, vajon a hallgatók hány százaléka fogja választani!? El lehetne azon is gondolkozni, nem lenne-e célszer , ha egy szakmailag mérvadó szerv – pl. az MTA Tájföldrajzi Albizottsága – az eddigi képzések tapasztalatait figyelembe véve ajánlást készítene egy általános, a földrajzoktatásban mindenhol bevezetend természetvédelmi törzsanyag tartalmára, azaz hogy mit is kellene e téren megtanítani. Ilyen viszonylag „fiatal” tantárgy esetében talán nem lenne hátrányos egy egységes szempontrendszert érvényesíteni. Természetesen a földrajz tanszék(ek)kel nem rendelkez , tanárképzéssel többnyire nem foglalkozó fels oktatási intézmények közül is jó néhányban meghirdetnek természetvédelemmel kapcsolatos tárgyakat. Els sorban az agráregyetemeket kell ebb l a szempontból kiemelni, valamint a (volt) Kertészeti Egyetemet, és ezeknek is f leg a tájjal (tájrendezéssel, tájtervezéssel), a talajjal, az ökológiai problémákkal részletesebben foglalkozó szakjait, ill. tanszékeit. De vannak környezetvédelmi tárgyak, s t szakok a m szaki fels oktatásban (ME, BME) is, melyeknek bizonyára vannak természetvédelmi vonatkozásai. Célszer lenne egyszer e képzések körét is alaposabban felmérni. Tisztában kell azzal is lenni, hogy a természetvédelem oktatása és különösen a természetvédelemre nevelés nem a földrajztanárképzés el joga. Els sorban a környezetvédelemnek egyre több egyetemen és f iskolán van önálló tanszéke, egyre több helyen akkreditált szak a „környezetvédelem”, „környezettan” vagy valamilyen hasonló nev , részben tanári végzettséget is adó szak, melyeknek tanterveiben a természetvédelem kisebb-nagyobb szerepet kap. Jó példa erre az egri EKTF Környezettudományi Tanszéke, ahol mind a nappali tagozatos, mind a másoddiplomás képzésben önálló szakként létezik „környezetvédelem”. A képzésben 1999-ben 4 tantárgy („A természetvédelem alapjai”, „A környezetvédelem földtudományi alapjai”, „Táj- és településföldrajz”, „Távoli tájak nemzeti parkjai”) keretében, szemeszterenként átlagosan heti 4 órában tanultak a hallgatók olyan tárgyakat, amelyek részben vagy egészben a földrajzhoz és a természetvédelemhez kapcsolódtak, és persze számos további tantárgy is többé-kevésbé rendelkezett természetvédelmi vonatkozásokkal. (A 2003. évi helyzetr l nem kaptam tájékoztatást, de feltehet en az nem sokban tér el az

121

Horváth Gergely __________________________________________________________________________

1999. évit l). Ám sajnos a tendencia az, hogy ezeket a „környezetvédelem”, „környezettan” szakokat többnyire a biológia tanszékek akkreditáltatják, az ilyen nev tanszékek f leg biológus végzettség ekb l verbuválódnak, tanterveikben a természet jobbára csak mint biológiai szubsztrátum jelenik meg, és a földrajz tanszékek többnyire csak szerény szerepet kapnak e képzésekben. Ennek egyik sajnálatos következménye, hogy az aktív természetvédelem hivatásos állományában is csekély a földrajzos végzettség ek száma, és a természetvédelmet a „nagyközönség” is általában csak az él (biológiai) értékek védelmével azonosítja. Ebben persze nem csak az oktatási intézmények ludasak. Példaként az egri f iskolán folyó képzésekkel kapcsolatban meg kell említeni, hogy a Környezettudományi Tanszék 1999-ben csak biológia-környezetvédelem szakpárosítású hallgatókat oktathatott, mert – idézek az akkori adatszolgáltatásból – „a Minisztérium csak ezzel engedi a párosítást”. Ami elég szomorú és érthetetlen volt. Nos, az el z felméréshez képest jelent s változás, hogy ez a korlátozás megsz nt, a 2002/2003-as tanévt l már földrajzzal is párosítható a környezetvédelem, jelenleg 8 ilyen szakos els éves van Egerben. Ez adjon reményt mindannyiunknak a jöv re nézve. Köszönetnyilvánítás Ez úton köszönöm kedves kollégáim, Dobos Endre (Miskolc), Hanusz Árpád (Nyíregyháza), Kovács Bernadett (Pécs), Kovács Ferenc (Szeged), Munkácsy Béla (Budapest), Novák Tibor József (Debrecen), Oláh Ferenc (Szeged), Pajtókné Tari Ilona (Eger) és Szabó Mária (Budapest) fáradozását, hogy adatszolgáltatásukkal el segítették e tanulmány elkészítését.

122

A természetvédelem az egyetemi és fiskolai földrajz tanszékek

Recommend Documents