A HALLGATÓI ÉLET SZÍNTEREI: AZ EGYETEMI ÉPÜLETEK

ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSEK

A HALLGATÓI ÉLET SZÍNTEREI: AZ EGYETEMI ÉPÜLETEK

A magyar felsőoktatás alulfinanszírozottságának leglátványosabb következménye, hogy az elmúlt másfél-két évtizedben egyre aggasztóbbá vált az egyetemi épületek állapota. A felsőoktatás teljesítménye és a hallgatóknak nyújtott szolgáltatások szempontjából természetesen az egyetemek elsősorban az oktatás, a tudásátadás intézményei, végeredményben pedig a karrierépítés fontos kiindulópontjai. Fizikai valóságukban azonban a hallgatói élet hétköznapjainak is meghatározó színterei. Ezért felmérésünkben többoldalú áttekintést készítettünk arról is, miként vélekednek minderről a hallgatók. Méltányos-e azonban ezeket a véleményeket egymással összehasonlítani? Hiszen az infrastruktúra fenntartása és fejlesztése, az állagmegóvás és javítás olyan költségekkel járó vállalkozás, ami ma Magyarországon nyilvánvalóan meghaladja az egyetemek saját döntési, gazdálkodási kompetenciáját. Így az infrastrukturális helyzet első közelítésben nem az intézményt minősíti, hanem a történeti adottságok és kormányzati döntések függvénye. Az is magától értetődik, hogy az egyes intézmények presztízsét elsősorban nem az oktatási és más funkciójú épületek állapota, esztétikai megjelenése határozza meg. Hallgatói szempontú vizsgálatunk azonban nem tekinthet el annak feltárásától, hogy maguk az épületek használói hogyan érzik magukat az adott egyetem épületeiben, mindamellett, hogy tudjuk: ez sokféle, s általában csak kisebb részben intézményi kompetenciába vagy felelősségi körbe tartozó tényező eredőjeként alakul ki. A diákok közérzetét, az intézményekhez való viszonyát, a szervezet gazdasági pozícióiról és menedzseléséről alkotott véleményüket nagyban befolyásolja, hogy omladoznak-e az épületek falai, mállik-e a vakolat, mennyire kulturált, ízléses a külső és belső megjelenése az egyetemnek. Véleményeik egyébként markánsak, ami azt jelzi, hogy olyan kérdésről van szó, amely a hallgatókat is foglalkoztatja. Azért is tanulságos ennek a szempontnak a vizsgálata, mert kutatásunkból kiderült, hogy a diákok épület-infrastruktúrával kapcsolatos vélekedései csak részben negatívak annyira, mint a közkeletű leírások! Elmondható, hogy általában a vélemények nem egyértelműen elmarasztalóak, összességében „közepes fölé” osztályozzák az egyetemeket. Az épületek állapotát például a hallgatók majdnem fele (46,1%) jónak vagy nagyon jónak tartja. Ezzel összefüggésben az egyetemek esztétikai megjelenésére, küllemére is viszonylag sokan (58,5%) adnak pozitív értékelést (4-es vagy 5-ös osztályzatot). Az oktatás helyszíneinek megközelíthetőségét pedig kifejezetten jónak ítéli a többség (79,4%), 14 2

Egyetemek mérlegen

A hallgatói élet színterei: az egyetemi épületek

ami nyilvánvalóan az egyetemi épületek központi elhelyezkedésével van összefüggésben (természetesen ez alól vannak kivételek, ami a véleménynyilvánítók egy kisebb részének – 8,4% – kritikus válaszaiból is érzékelhető). Ahol igazán egyértelműen markáns negatív kép rajzolódik ki, az a kollégiumok állapota. Ennél a kérdésnél a közepesnél is valamivel gyengébb átlagosztályzattal találkozunk. Az összes megkérdezett egynegyede (25,9%) kifejezetten elégedetlen, de kb. ugyanennyien (23,5%) vannak a pozitívan vélekedők is (a megkérdezettek egynegyede – nem lévén közvetlen élménye a kollégiumokról – nem tudott válaszolni erre a kérdésre). Mindenesetre az egyetemi infrastruktúrával kapcsolatos válaszok értelmezésénél figyelembe kell vennünk, hogy a megkérdezettek értékelései, viszonylagos elégedettsége mögött feltehetőleg a realitásokkal (a felsőoktatás, illetve az ország helyzete, lehetőségei) való előzetes számvetés is meghúzódik. Az is fontos tényező lehet az általános vélekedések vártnál kedvezőbb arányában, hogy a jelentős egyetemi épületberuházások (Debreceni Egyetem, ELTE Lágymányos, Pázmány Péter Katolikus Egyeteme) eredményeit igen elismerően értékelik a hallgatók – ami az elemzés átlagaiban pozitív eredménnyel jár ugyan, azonban a felújításra, bővítésre váró intézmények szempontjából természetesen semmit sem jelent. Elégedettség az intézményi épületekkel (1-től–5-ig skálán mért átlagérték) 5 4 3

4,15 3,62

3,35 2,94

2 1 0 épületek állapota

épületek megközelíthetôsége

kollégium színvonala

épületek külleme

Különbségek a felső- és az alsóbb éves évfolyamok hallgatóinak véleményében A vélemények elemzése során kézenfekvő megoszlásként itt is megvizsgáltuk a korosztályi bontást. A csak egy-két éve egyetemre járók, illetve a már végzős, diplomaszerzés előtt álló hallgatók között ebből a szempontból nem találunk a korábbihoz hasonló különbségeket. Az egyetemi épületek állapotát valamivel kritikusabban ítélik meg ugyan az idősebbek (egynegyedük fogalmaz meg elégedetlenséget e téren), de az intézmények külleme kapcsán már nem találunk eltérést az egyes évfolyamra járók véleménye között. Láthatjuk tehát, hogy az eltérő megítélések mögött nem az húzódik meg okként, hogy Egyetemek mérlegen

14 3


valaki mindössze egy éve vagy már hosszabb ideje jár az intézménybe, és nem is valamifajta korosztályi különbség okozza az véleményeltéréseket, hanem az az oka az eltérő válaszoknak, hogy melyik szakterülethez tartozik az adott intézmény hallgatója, illetve, hogy hol, melyik településen folytatja egyetemi tanulmányait. Különböző állapotú épületek a fővárosban és a vidéki településeken Az egyetemek épületei kiemelt jelentőségű közintézményként hozzátartoznak a városképhez, gyakran meghatározó elemei egy-egy vidéki település vagy budapesti városrész sajátos arculatának. Az egyes településeken tanuló hallgatók véleményét ezért ebből a szempontból is érdemes értékelni. A diákok azonban mind Budapesten, mind a megyeszékhelyeken hasonlóan vélekednek az intézmények állapotáról, vagyis a megkérdezettek közel fele pozitívan nyilatkozik, és kevesebb mint egynegyedük ad csak kifejezetten negatív értékelést, a kisebb városokban valamivel rosszabb a helyzet, ahol kicsit több (26,3%) az elégedetlenek aránya. Az épületek küllemével, esztétikai megjelenésével kapcsolatos vélemények között sincs érdemi eltérés, bár ebből a szempontból a megyeszékhelyeken az átlagosnál valamivel rosszabbak a vélemények, jóllehet a hallgatók többsége ezekben a nagyobb városokban is inkább pozitív értékelést adott (53,5%). A kollégiumok színvonalát illetően sem találunk komoly különbséget a különböző településen működő egyetemi intézmények hallgatóinak vélekedése között – ami ebben az esetben viszont azt jelenti, hogy mindenütt igen kritikusak a jellemzések. Érdekesség, hogy ez utóbbi vonatkozásban viszont éppen a kisebb városokban tanuló diákok elégedettebbek valamivel, hiszen egyedül náluk jobb közepesnél az átlagosztályzat. Mindezekből az eredményekből azonban jól látható, hogy lényeges különbség nincs a fővárosban, a megyeszékhelyeken vagy a kisebb városokban található intézményi épületek állapotának megítélését illetően. Külön kérdéskört jelent az intézmények megközelíthetősége. Ezt ugyan mind a három településtípus esetében jónak ítélik a hallgatók, ám lényeges eltérés, hogy ebből a szempontból a fővárosban tanulók sokkal elégedettebbek. Míg Budapesten a válaszadók nagy többsége (85,1%) elégedett, addig a kisebb városok hallgatóinak már csak alig több mint a fele (51,6%) tartja jónak az egyetemhez való eljutás lehetőségét. Ezeknek az eredményeknek az értelmezése mindenesetre nem teljesen egyértelmű, hiszen a válaszokban egyszerre lehetnek jelen az adott településen belül és az adott településre történő eljutás (nem a városban lakó, bejáró diákok) szempontjai. Ezt a megfontolást erősíti az az eredmény is, hogy például a vidéki intézményekbe járó, ám állandó fővárosi lakóhellyel rendelkező hallgatók (többségükben tehát kollégisták vagy albérlők) egyértelműen negatívabban vélekednek intézményük megközelíthetőségéről, mint az adott városban lakó társaik.

14 4

Egyetemek mérlegen


Eltérő infrastrukturális adottságok az egyes szakterületeken Lényeges különbségek mutathatók ki ugyanakkor a szakterületek szerint. Ennek a kérdésfeltevésnek azért is van létjogosultsága, mert Magyarországon viszonylag kevés campus jellegű, összefüggő épületegyüttessel rendelkező egyetem működik, így egy intézmény különböző karai többnyire más-más épületekben, olykor egymástól távol találhatóak. Az épületkomplexumok összegyetemi szintű értékelését tovább nehezítenék az utóbbi évek integrációs folyamatainak azon következményei, hogy más településeken lévő felsőoktatási intézmények kerültek ugyanazon egyetem keretei közé. A legjobb értékelést a természettudományi karokon tanulók adták: a válaszadók több mint kétharmada (67,8%) alapvetően elégedettnek tűnik. Az orvosi és a műszaki egyetemek hallgatói a legelégedetlenebbek az intézményük épületeinek állapotával, közöttük egyértelmű kisebbségben (24,2%, illetve 32,5%) vannak a pozitívan vélekedők. Az esztétikai megjelenés vonatkozásában hasonló eredményekkel találkozunk, azzal a különbséggel, hogy itt a műszaki egyetemisták már nem bizonyulnak annyira kritikusnak. Az egyetemek megközelíthetősége szempontjából általában nincs különbség az egyes szakterületeken tanulók vélekedései között, mindössze az agráros hallgatók bizonyulnak elégedetlenebbnek az átlagosnál (bár a többség itt is – 71,0% – pozitív értékelést adott). Ez feltehetőleg azzal lehet összefüggésben, hogy az agrártudományi intézmények jelentős része vidéki városban működik, és a válaszokban magára az adott településre való eljutás nehézségei is megjelennek. (A kollégiumokkal kapcsolatos értékelések képzési szakterület szerinti összehasonlítása nem tűnik relevánsnak, mivel a diákszállások nem feltétlenül karok, képzési szakterületek szerint szerveződnek, vagyis egy kollégiumban különböző karok – olykor különböző egyetemek – hallgatói laknak.)

Egyetemek mérlegen

145

ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSEK Az egyetemi épületek állapota alapján a tíz legjobb értékelést kapott intézmény összesített listája elégedettség az épület állapotával (esztétikai megjelenésével)

felsőoktatási intézmény 1.

Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar (PTE-ÁJK)

4,62 (4,15)

2.

Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar (DE-KTK)

4,59 (4,66)

3.

Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar (ELTE-TTK)

4,54 (4,20)

4.

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Piliscsaba (PPKE-BTK)

4,27 (4,44)

5.

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar, Budapest (PPKE-JÁK)

4,24 (4,24)

6.

Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar (KE-ÁTK)

4,02 (4,15)

7.

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar (PTE-KTK)

3,94 (4,05)

8.

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar (PTE-TTK)

3,83 (4,04)

Debreceni Egyetem 9. Állam- és Jogtudományi Kar (DE-ÁJK, a felmérés idején DE-JÁTI) 10.

3,80 (3,49)

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (PTE-BTK)

3,78 (4,13)

A fent jelzett általános képen, összefüggéseken túl a hallgatók, illetve az intézményválasztás előtt álló fiatalok számára valószínűleg fontosabb információt jelent, ha az azonos szakterületek különböző intézményeit hasonlítjuk össze. A részletes, intézményi szintű hallgatói vélemények elemzésének egyik fontos tapasztalata, hogy az egyetemi épületek általános infrastruktúráját valóban érdemes több szempontból is vizsgálni, hiszen a diákok igen árnyalt képet festenek saját egyetemükről. Különbözőképpen ítélik meg annak műszaki állapotát-állagát, esztétikai megjelenését, és egyértelműen kritikusabbak a kollégiumi épületeket illetően. Fontos megjegyezni továbbá, hogy a műszaki állapotról szinte mindig negatívabban vélekednek, mint a küllemről, az épü14 6

Egyetemek mérlegen


letek „eredeti” szépségéről – ez az állásfoglalás is azt mutatja, hogy a magyarországi egyetemek épületeinek többségének az állagmegóvása az igazi probléma. Az is nyilvánvaló továbbá, hogy az „osztályzatok” csak részben tartanak objektív tükröt az intézmények elé, hiszen a véleményekben a különböző szakterületeken tanuló diákok eltérő elvárásrendszere, szemlélete is megmutatkozik. Ezt erősítik azok az eredmények is, melyek szerint egyazon egyetem különböző karain az ott tanulók álláspontja sokszor akkor is szignifikáns eltérést mutat, ha gyakorlatilag ugyanazt az infrastruktúrát használják. Ezért árnyaltabb kép rajzolható, ha a diákokat arra is megkérjük, hogy ne csak „önmagában” értékeljék az egyetemet, hanem saját szakterületükön belül más intézményekkel tegyék meg az összehasonlítást – erre azonban feltehetőleg információhiány miatt ritkán vagy egyáltalán nem vállalkoztak volna a hallgatók.

Egyetemek mérlegen

147


BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAROK Ha részletesebben elemezzük a bölcsészkarok épületeivel kapcsolatos véleményeket, akkor nem csak az egyes intézmények közötti különbségek tűnnek fel, hanem feltűnő ugyanazon intézmények olykor rendkívül ellentmondásos megítélése. Először is érdemes felhívni a figyelmet arra az érdekes eredményre, hogy a legjobb, illetve a legrosszabb értékelést egyaránt egyházi intézmények kapták. A pozitív példát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jelenti, a legrosszabb épületmutatókkal a Károli Gáspár Református Egyetem rendelkezik – legalábbis a hallgatók szerint. Az oktatási és kollégiumi épületek állapotáról, illetve külleméről mindkét intézményben egységes kép alakult ki (egységesen jó és egységesen rossz), ám ettől mindkét karon jelentősen eltér az intézmény megközelíthetőségének megítélése. A katolikus egyetem bölcsészkarának épületeivel való elégedettség oka magától értetődik: a kar alapítása a magyar felsőoktatás egyik leginvenciózusabb egyetemi épületberuházását jelentette Piliscsabán. Az intézmény megközelíthetőségével viszont nagyon elégedetlenek a megkérdezettek (nyilvánvaló, hogy itt is valójában a településre történő eljutási nehézségekre gondolnak a hallgatók). És az sem véletlen, hogy a vizsgálatba kerülő összes intézményben negatívan értékelt kollégiumi színvonallal itt nem annyira elégedetlenek. A budapesti református egyetem bölcsészkarának megítélését viszont éppen ellentétes vélemények jellemzik, hiszen az épület állapotával való elégedetlenség mellett itt volt a legpozitívabb az intézmény megközelítéséről való hallgatói vélekedés. A katolikus egyetemen kívül a pécsi, a debreceni és a budapesti bölcsészkar épületeinek állapotát tartják viszonylag elfogadhatónak a diákok. Érdemes külön is megemlíteni a pécsi egyetem bölcsészkarát, amelyet nagyon hasonlóan értékelnek a hallgatók, mint a „Pázmányt”: az épületek állapotának, esztétikai megjelenésének pozitív megítélése mellett itt is komoly kritikát kapott az intézmény megközelíthetősége. Felvetődik a kérdés, hogy mi történik akkor, ha a vizsgált szempontok közül kissé „kilógó” intézményi megközelíthetőséget nem vesszük figyelembe az értékeléskor. Nos, ebben az esetben is ugyanazt az összképet kapjuk.

14 8

Egyetemek mérlegen

A hallgatói élet színterei: az egyetemi épületek AZ EGYES INTÉZMÉNYEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A KÜLÖNBÖZŐ JELLEMZŐK SZERINT Intézmények

Összesítés

intézmény épületeinek állapota

intézmény megközelíthetősége

R

R

átlagérték

R

átlagérték

PPKE-BTK

1

1

4,27

7

2,88

PTE-BTK

2

2

3,78

5

3,95

DE-BTK

3

3

3,62

6

3,94

ELTE-BTK

4

4

3,37

2

ME-BTK

5

5

2,87

SZTE-BTK

6

7

KRE-BTK

7

6

kollégium színvonala átlagérték

R

átlagérték

1

3,61

1

4,44

3

2,86

2

4,13

2

3,08

3

4,08

4,58

6

2,63

4

3,61

3

4,19

5

2,64

5

2,83

2,39

4

4,10

4

2,83

5

2,83

2,75

1

4,72

7

2,53

7

2,65

Egyetemek mérlegen

R

intézmény külleme

149


TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAROK Az egyetemi szférán belül a kutatási eredményeink szerint a természettudományi képzésben részt vevő hallgatók vélekednek legpozitívabban oktatási intézményük állapotáról. A szakterületen belül azonban itt sem egységes a kép, hiszen jelentős különbségek vannak az egyes intézmények, illetve a különböző szempontok mentén megfogalmazódó hallgatói vélemények között. Az egyik legellentmondásosabb megítélést az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának diákjai adták. A kar lágymányosi épülete az utóbbi évtized egyik legnagyobb volumenű hazai felsőoktatási beruházása volt. Az intézmény épületét messze a legjobb minőségűnek ítélik a hallgatók a természettudományi karok között, de a többi szakterület egyetemi épületeivel összehasonlítva is itt kapjuk a legpozitívabb értékelést (4,54). A hallgatók több mint fele egészen kiválónak tartja a létesítmény állapotát. Nagyfokú elégedettség tapasztalható az intézmény küllemével kapcsolatban (4,20), ám érdekesség, hogy a többi szakterületen megfigyelt általános tendenciával szemben itt gyengébb minősítést kapott az épület esztétikai megjelenése, mint műszaki állapota. Nyilvánvaló, hogy a lágymányosi épületegyüttes küllemének megítélése megosztja a hallgatóságot. A szakterület többi intézményéhez képest azonban a megközelíthetőség közel sem számít annyira jónak: a válaszokból egyértelmű, hogy a pesti Belváros után a diákok számára „kiesik” az egyetem jelenlegi helye (bár az eredmények alapján komoly elégedetlenségről ebben az esetben sem beszélhetünk). Talán még ellentmondásosabb kép alakult ki a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karáról. Az intézmény megközelíthetőségével való elégedettség nem meglepetés, hiszen az egyetem többi karán is hasonlóan pozitívan vélekednek a diákok. A kollégium színvonalával azonban – az összes szakterületet is figyelembe véve – kevés helyen ilyen pozitívak a vélemények. Másik oldalról nézve viszont a szegedi központi kari épületek állaga és esztétikai megjelenése a legrosszabb osztályzatokat kapta a természettudományi szakterületen. A pécsi természettudományi karról alkotott vélekedések sem lényegesen rosszabbak az előző intézményekénél, de a kollégiumi épületek feltűnően gyenge megítélése jelentősen ront az összképen. A vizsgált felsőoktatási intézményekkel összehasonlítva tulajdonképpen a debreceni „TTK” épületeiről sem vélekednek igazán negatívan a diákok, mindez csak a „kevésbé jó” minősítéshez elegendő az ebből a szempontból szerencsésnek tűnő szakterületen.

15 0

Egyetemek mérlegen

A hallgatói élet színterei: az egyetemi épületek AZ EGYES INTÉZMÉNYEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A KÜLÖNBÖZŐ JELLEMZŐK SZERINT Intézmények

Összesítés R

intézmény intézmény épületeinek állapota megközelíthetősége R

átlagérték

R


átlagérték

R

átlagérték

intézmény külleme R

átlagérték

ELTE-TTK

1

1

4,54

4

3,93

3

2,75

1

4,20

SZTE-TTK

2

4

3,02

1

4,39

1

3,65

4

3,14

PTE-TTK

3

2

3,83

2

4,34

4

2,62

2

4,04

DE-TTK

4

3

3,68

3

4,22

2

2,95

3

3,98

Egyetemek mérlegen

151


MŰSZAKI KAROK A hazai egyetemi műszaki képzés infrastrukturális jellegzetessége, hogy néhány nagy egyetemi központban, koncentráltan, egy meghatározott területen és jórészt összefüggő épületkomplexumokban folyik az oktatás. Az épületek értékelése során ezért nem tartottuk célszerűnek, hogy karonként vizsgáljuk a hallgatók értékelését. Ezt az előzetes döntésünket a kutatási eredmények is alátámasztották, hiszen alapvetően ugyanazokkal a vélekedésekkel találkoztunk egy adott egyetem különböző karain. Összességében ugyan a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem megítélése tűnik a legjobbnak, ám két igen fontos kérdésben már közel sem ennyire jó a hallgatók véleménye. Az egyetem épületeinek esztétikai megjelenésével ugyan viszonylag elégedettek (3,82) a diákok, ám azok műszaki állapotával-állagával már jóval kevésbé (3,03). Ez utóbbihoz hasonlóan elégedetlenség tapasztalható a kollégiumok színvonalával kapcsolatban is (2,90). Az intézmény példáján keresztül jól bemutatható a hazai felsőoktatás sajátossága: sok helyütt eredetileg szép, patinás, ám rendkívül rossz műszaki állapotú épületekben zajlik az oktatás. Végül érdemes megemlíteni, hogy a BME különböző műszaki karai esetében nagyon hasonló hallgatói véleményekkel találkozhatunk, kivéve a vegyészmérnöki kart, ahol a kollégium színvonalával igencsak meg voltak elégedve a hallgatók. A Miskolci Egyetem három műszaki karán összességében a fővárosi karokhoz hasonló az elégedettség, ám azon belül több eltérés is látszik. Ugyanis itt fordított a helyzet: az intézmény épületeinek műszaki állapotával valamelyest elégedettebbek a diákok (3,30), ám annak küllemét, esztétikai megjelenését nem tartják sokkal jobbnak (3,44). A Veszprémi Egyetemen a hallgatók nagyon rossznak ítélik az oktatási épületek műszaki állapotát (2,89) és esztétikai megjelenését (2,95) – ez utóbbiban valószínűleg nagy szerepet játszik az a régebbi építészeti irányzat, amely az ezerkilencszázötvenes évektől kezdődően jó ideig meghatározta a veszprémi középítkezéseket is. Ugyanakkor viszonylag nagyfokú elégedettség tapasztalható a kollégium színvonalával kapcsolatban (3,67). Mindezeket figyelembe véve elmondhatjuk, hogy a többi szakterülettel összehasonlítva rosszabb értékeket kaptak hallgatóiktól a műszaki karok, azonban igazából nehéz lenne egyértelmű különbségeket találni az intézmények között, mivel mindegyik egyetemnek meglehetősen vegyes a megítélése – egyedül az épületek megközelíthetőségével elégedettek egységesen a diákok.

152

Egyetemek mérlegen

A hallgatói élet színterei: az egyetemi épületek AZ EGYES INTÉZMÉNYEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A KÜLÖNBÖZŐ JELLEMZŐK SZERINT

Intézmények

Összesítés R



R

átlagérték

R

átlagérték

R

átlagérték

R


intézmény külleme átlagérték

BME (műszaki karok)

1

2

3,03

1

4,38

3

2,90

1

3,82

ME (műszaki karok)

2

1

3,30

2

3,94

2

2,91

2

3,44

VE (műszaki kar)

3

3

2,89

3

3,85

1

3,67

3

2,95

Egyetemek mérlegen

15 3


ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAROK Minden szakterületet figyelembe véve az általános orvostudományi képzésben részt vevő hallgatók vélekednek legrosszabbul intézményi épületeik állapotáról. Az objektív adottságokon kívül ebben nagy szerepe lehet annak is, hogy a rossz infrastrukturális környezet valószínűleg az orvosi képzés során kelti a legabszurdabb érzéseket a diákokban, hiszen a tisztasággal, higiéniával kapcsolatos szakmai elvárásokkal ellentétben nagyon ellentmondásos helyzeteket okozhat egy leromlott épületben tanulni az egészségügyi ellátás minimális szakmai és infrastrukturális feltételeiről. A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karának azonban sokkal jobb a megítélése, mint a többi orvosi karnak. A cívis város oktatási intézményében azonban nem csak az egészségügyi szakterületen jobbak lényegesen a vélemények, mint a többi intézménynél. Általában elmondható az egész egyetemről, hogy jobbak az átlagosnál a diákok elégedettségi mutatói, mint a vizsgálatba került összes többi egyetem bármelyik szakterületén. Különösen a kollégium állapotának megítélését érdemes kiemelni, amelyre ugyan az értékelés során csak egy „hármas fölét” adtak a válaszadók, ám ennél az értéknél a hazai felsőoktatási intézmények közül csak kevés kapott magasabb pontszámot. A karról alkotott pozitív kép erősödésében nagy szerepe lehet annak a jelentős beruházásnak, amit az Egészségtudományi Centrum valósít meg. A debreceni egyetem orvosi karán kívül a többi intézmény esetében általános a hallgatói elégedetlenség, ez alól egyedül a megközelíthetőség szempontját illetően találunk kivételeket, de ezt is legfeljebb csak éppen elfogadhatónak tartják. Az épületek állapotát az orvosi egyetemisták annyira rossznak ítélik mindenhol (2,57–2,80), hogy még a kollégiumokat is jobbra értékelték, holott ezeket a többi kari épülethez képest is nagyon rossz színvonalúnak tartják a diákok. A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának negatív megítélése például azért feltűnő, mert az egyetem többi karán viszonylag elégedettek a hallgatók az intézményi infrastruktúrával. A legnagyobb hagyományokkal rendelkező Semmelweis Egyetem diákjai a vizsgálatba került összes intézmény közül a legelégedetlenebbek az épületek állapotával. Egyébként jórészt az itt tapasztalt lesújtó véleményeknek köszönhető, hogy átlagban az orvostudományi szakterületen a legrosszabb az épületek értékelése, hiszen a hallgatói létszámok arányát tekintve a pesti medikák és medikusok véleménye döntő ezen a szakterületen.

15 4

Egyetemek mérlegen

A hallgatói élet színterei: az egyetemi épületek AZ EGYES INTÉZMÉNYEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A KÜLÖNBÖZŐ JELLEMZŐK SZERINT intézmény épületeinek állapota


R

R

átlagérték

R

DE-ÁOK

1

1

3,55

4

SZTE-ÁOK

2

2

2,80

1

PTE-ÁOK

3

3

2,60

2

SE-ÁOK

4

4

2,57

3

Intézmények

Összesítés

Egyetemek mérlegen

átlagérték



R

átlagérték

R

átlagérték

3,94

1

3,39

1

3,68

4,46

4

2,76

2

3,20

4,38

2

2,85

4

2,33

4,09

2

2,85

3

2,81

15 5


AGRÁRTUDOMÁNYI KAROK A legváltozatosabb intézményi képpel az agrártudományi képzésben részt vevő intézmények esetében találkozunk. Az összesített lista alapján a legjobb értékelést a fővárosi állatorvos-tudományi kar hallgatói fogalmazzák meg, azonban ez sem jelenti azt, hogy túlságosan elégedettek lennének a diákok az oktatási intézmény állapotával. A gödöllői Szent István Egyetemhez (SZIE) tartozó, ám hosszú ideig önálló felsőoktatási intézményként működő budapesti állatorvosi egyetem oktatási épületeinek minősége azonban csak az agrárterületen számít viszonylag jónak, hiszen az ezzel kapcsolatos hallgatói elégedettség (3,19 és 3,88) összességében nem emelkedik az átlag fölé. Az összes szakterület intézményeihez képest valójában csak a kollégium színvonala kap jobb értékelést (3,64). A SZIE-vel kapcsolatos további érdekesség az, hogy az egyetemnek a felmérésben szereplő másik mezőgazdasági kara (Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar) egyértelműen a kritikusabban értékelt karok közé tartozik. A már második éve a BCE (korábban BKÁE) keretei között működő, az állatorvos-tudományi egyetemhez hasonlóan hosszú évtizedekig önálló „Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem” részeként funkcionáló Tájépítészeti-, Védelmi és Fejlesztési Kar minden szempontból, ha nem is kiemelkedő, de viszonylag jó értékelést kapott a hallgatóktól. Az oktatási és kollégiumi épületek állapotát tekintve ennek az intézménynek a hallgatói a második legelégedettebb csoportot alkotják a szakterületen. Ha szigorúan csak az oktatási épületek állapotát, esztétikai megjelenését vizsgálnánk, akkor viszont egyértelműen a Kaposvári Egyetem Állattudományi Kara bizonyulna a legpozitívabb értékelésben részesülő agrárintézménynek, de a többi szakterület intézményeivel is kiállja az összehasonlítást. A hallgatók igen elégedettek mind az intézményi épületek állapotával, mind ezek esztétikai megjelenésével kapcsolatban (4,02, illetve 4,15) – ami a kaposvári épületberuházások pozitív visszaigazolását jelenti. A Debreceni Egyetem többi szervezeti egységéhez hasonlóan az agrárképzést folytató Mezőgazdaságtudományi Karról is viszonylag jó véleménnyel vannak a hallgatók. Az épületek állapotát tekintve itt a második legnagyobb a nagyrészt vagy teljesen elégedettek aránya. Érdemes még megemlíteni a nagy hagyományokkal rendelkező, Keszthelyen működő, jelenleg a Veszprémi Egyetemhez tartozó Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kart, amelyet minden szempontból nagyjából hasonlóan értékelnek az odajáró diákok. Az intézmény megközelítésével azonban az átlaghoz képest lényegesen elégedetlenebbek a megkérdezettek (3,19), ebben elsősorban a más településen élők kritikája fogalmazódik meg. Végül a Nyugat-Magyarországi Egyetem soproni és mosonmagyaróvári intézményeire érdemes felhívni a figyelmet. A többi agrártudományi karhoz hasonlóan sokáig önállóan működő Soproni Egyetem erdőmérnöki, faipari valamint élelmiszer-és mezőgazdaság-tudományi karainak épületei nem csak saját szakterületükön belül viszonyítva, hanem más egyetemekhez képest is nagyon rossz értékelést kaptak a diákoktól. Egyedül a mosonmagyaróvári NYME-MÉK oktatási célra használt épületeinek állapotával kritikusak kevésbé a diákok, de ez is csak viszonylagos, hiszen a többi szakterület intézményeihez képest az elégedetlenség igen magasnak számít (2,73). 15 6

Egyetemek mérlegen


Intézmények

Összesítés R



R

átlagérték

R

átlagérték

R

kollégium színvonala átlagérték

intézmény külleme R

átlagérték

SZIE-ÁOTK

1

3

3,19

4

4,09

1

3,64

2

3,88

BCE-TÁJK

2

4

3,15

3

4,18

2

3,28

4

3,69

KE-ÁTK

3

1

4,02

9

3,64

3

3,18

1

4,15

DE-MTK

4

2

3,37

7

4,01

8

2,77

5

3,59

BCE-KERTK

5

9

2,47

1

4,56

5

3,08

8

3,13

VE-GMK

6

5

3,05

11

3,19

4

3,17

6

3,42

NYME-EMK

7

7

2,70

6

4,03

11

2,44

3

3,82

SZIE-MKK

8

11

2,26

2

4,46

6

3,00

11

2,59

BCE-ÉTK

9

10

2,35

4

4,09

7

2,86

10

2,95

NYME-FMK

10

8

2,64

8

3,85

10

2,62

7

3,32

NYME-MÉK

11

6

2,73

10

3,28

9

2,70

9

3,12

Egyetemek mérlegen

15 7


JOGTUDOMÁNYI KAROK A jogászképzésben részt vevő hallgatók közül sokan új alapítású intézményben tanulnak, ezért az épületek állagával kapcsolatban az elégedettebbek közé tartoznak, a felmérés során néhány egyetem igen pozitív értékelést kapott. Érdemes ugyanakkor felhívni a figyelmet arra, hogy egy-egy intézmény megítélésében általában komoly eltérések vannak aszerint, hogy az intézményi infrastruktúra mely szempontjai alapján vizsgáljuk meg a hallgatói vélekedéseket. Az összesített listát áttekintve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara kapta a legjobb értékelést hallgatóitól. Külön ki kell emelni, hogy az oktatási épületek állagára-állapotára vonatkozó elégedettség mellett az intézmény esztétikai megjelenését is magasra értékelték (4,24). A kollégium színvonalával kapcsolatban azonban már nem általánosak a pozitív vélekedések (3,00). Az oktatási célra használt épületekkel nem csak a jogászok között, hanem minden más szakterületet is figyelembe véve a pécsi jogi kar hallgatói bizonyultak a legelégedettebbnek (4,62). Érdemes még megemlíteni, hogy a pécsi intézmény épületének esztétikai megjelenése komoly elismerést vált ki az odajárók részéről. Nagyon nagy kontrasztot jelent ugyanakkor az, hogy a diákok itt erőteljes kritikával illetik a kollégium színvonalát (2,52). Az egyes diákszálláshelyek állapotáról igen szélsőséges véleményeket fogalmaznak meg a különböző intézmények joghallgatói. Amíg például más szempontok alapján viszonylag jó véleményeket kapunk a Szegedi Egyetem Állam- és Jogtudományi Karáról, addig a kollégiumával nagyon nagymértékben elégedetlenek a diákok (2,69). A diákszállások tekintetében az átlaghoz képest jobbnak értékelik a joghallgatók a Károli Gáspár Református Egyetem és a Debreceni Egyetem jogi karának intézményi lehetőségeit. A kollégium színvonalával egyébként a Széchenyi István Egyetem Jog- és Gazdaságtudományi Karának diákjai a leginkább elégedetlenek (2,04). Végül az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karáról érdemes néhány szót ejteni. A táblázatból látható, hogy a jelentkezési statisztikák alapján legnépszerűbb jogi kar oktatási épületeinek és kollégiumának állapotát a megkérdezettek nagyon rossznak tartják (2,91, illetve 2,49). Az épület küllemével azonban nincs sok problémájuk a fővárosi joghallgatóknak (3,43), a Budapest belvárosában található intézmény megközelíthetőségét pedig kifejezetten jónak ítélik (4,35).

15 8

Egyetemek mérlegen


Intézmények

Összesítés R



R

átlagérték

R

átlagérték

R

átlagérték

R

átlagérték



PPKE-JÁK

1

2

4,24

1

4,54

3

3,00

1

4,24

PTE-ÁJK

2

1

4,62

4

4,34

6

2,52

2

4,15

KRE-ÁJK

3

4

3,63

7

3,81

1

3,41

4

3,72

DE-ÁJK

4

3

3,80

6

3,84

2

3,35

5

3,49

SZTE-ÁJK

5

6

3,26

2

4,50

5

2,69

3

3,75

ME-ÁJK

6

7

3,23

5

3,92

4

2,98

7

3,25

ELTE-ÁJK

7

8

2,91

3

4,35

7

2,49

6

3,43

SZE-JGK

8

5

3,58

8

3,46

8

2,04

8

2,92

Egyetemek mérlegen

159


KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAROK A közgazdaságtudományi képzés területén a nagy hagyományokkal rendelkező egyetemek mellett néhány újabb, a képzési profilját az elmúlt években kialakító és még jelenleg is formálódó intézmény található. Az itt működő épületek megítélése az átlagosnál valamivel jobb, ám ha minden vizsgált szempontot figyelembe veszünk, akkor – a többi szakterülethez hasonlóan – még a pozitívabb értékelésben részesülő karok esetében is ellentmondásos kép rajzolódik ki. A legtöbb nappali tagozatos hallgatóval rendelkező Budapesti Corvinus Egyetem (korábban BKÁE) például egyetlen részkérdésben sem kapta a legjobb minősítést, ám egységesen pozitív mutatói miatt összességében mégis itt tűnnek a legelégedettebbnek a diákok. A fővárosi „közgázosok” nagyon kedvezőnek ítélik az épület esztétikai (4,21) megjelenését, és az átlaghoz képest viszonylag elégedettek a kollégium színvonalával is (bár ez a viszonylagos elégedettség is mindössze alig jobb, mint 3,06-os átlagértéket jelent). Az intézmény megközelítését pedig egészen kiválónak tartják a hallgatók (4,27). A Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karán tanulók az oktatási célra használt ingatlanok állapotával nagyon elégedettek (4,59), olyannyira, hogy a minden szakterületet figyelembe vevő abszolút intézményi összehasonlításban is csak egyetlen egy intézmény esetében találkozhatunk ennél jobb elégedettségi mutatóval. Ennél még kedvezőbb az épületek esztétikai megjelenésére adott magas „osztályzat” (4,66). Ezzel szemben – és ez a másik véglet – a kollégium színvonalával még az átlagosnál is elégedetlenebbek a megkérdezett hallgatók. A Szegedi Egyetem Gazdaságtudományi Karán viszont éppen ellentétes tapasztalatokról számoltak be a diákok: az intézmény épületeinek állapotával, megjelenésével az átlagosnál alig elégedettebb hallgatók meglehetősen negatívan vélekednek az oktatási helyszínekről (3,50, illetve 3,34), miközben a kollégium színvonalával más egyetemi karokhoz mérten (beleértve a többi szakterületet is) igen elégedettek voltak (3,82). A fentebb említett intézményekhez képest valamelyest kritikusabb pécsi hallgatók véleménye is igen árnyalt egyetemük épületeivel kapcsolatban. A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara épületének állapotát jónak tartják (3,94), ám a kollégium színvonalával kapcsolatban nagyfokú elégedetlenség tapasztalható (2,56).

16 0

Egyetemek mérlegen


Intézmények

Összesítés R



R

R

átlagérték



átlagérték

R

átlagérték

R

átlagérték

BCE

1

3

3,61

2

4,27

3

3,06

2

4,21

SZTE-GTK

2

4

3,50

1

4,56

1

3,82

6

3,34

DE-KTK

3

1

4,59

7

3,67

4

2,76

1

4,66

BME-GTK

4

6

3,12

3

4,21

2

3,32

4

3,51

PTE-KTK

5

2

3,94

4

4,10

7

2,56

3

4,05

ME-GTK

6

5

3,33

5

4,05

5

2,69

7

3,09

NYME-KTK

7

7

2,88

6

3,97

6

2,67

5

3,47

Egyetemek mérlegen

161

A HALLGATÓI ÉLET SZÍNTEREI: AZ EGYETEMI ÉPÜLETEK

Recommend Documents