2009. Advent – Karácsony
53. szám
A Budapesti Katolikus Egyetemi és Fıiskolai Lelkészség lapja Mottó: „Fidenter ac fideliter!” (Boldog Meszlényi Zoltán püspök jelmondata: bizalommal és hőséggel)
A KTUALITÁS Prímás nem lett, de boldog igen Október 31-én volt Meszlényi Zoltán boldoggá avatása az esztergomi bazilikában Albert Schweitzer szerint a szentség az élethez és a természethez kapcsolódó megmagyarázhatatlanra és uralhatatlanra terjed ki. Különösen is igaz ez annak az embernek az életszentségére vonatkoztatva, aki a vértanúságban önként adja oda életét a hitéért. A boldoggá és szentté avatás azért óriási jelentıségő a kereszténységben, mert igen bátor lépés valakirıl tévedhetetlenül kimondani, hogy kétség nélkül igaz, erényes ember, a hit hıse volt itt a földön és Isten rendkívüli közelségében van a mennyben. Amikor azonban az Egyház ezt valakirıl kimondja, akkor tévedhetetlen kijelentést tesz. Mi magyarok az elmúlt idıkben többször is részesedtünk a boldoggá és szentté avatás felemelı örömében, miután nemzetünk történelmének kezdetétıl igen sok szentélető fıpap, király, királyné, szerzetes, pap és világban élı keresztény nemesítette magyarságunk gyökereit. 1943-ban volt Árpád-házi Boldog Margit szentté avatása, ezt követıen a kommunizmus éveiben nem lehetett magyar szentté avatás. 1989-ben volt
Prágai Boldog Ágnes, III. Béla királyunk unokájának szentté avatása, majd 1995-ben a három kassai boldog szentté avatása Kassán (igaz, magyar voltuk ellenére a szlovák egyház szentjei közé sorolva).
Boldog Meszlényi Zoltán 1997. június 8-án, Krakkóban Boldog Hedvig királynıt avatták szentté. Még ugyanebben az évben, november 9-én Rómában volt a szovjet uralom kezdetén, 1945ben meggyilkolt Apor Vilmos gyıri püspök boldoggá avatása. 1999. június 16-án Lengyelországban avatta szentté II. János Pál pápa a XIII. században élt magyar királylányt, Boldog Kingát. Ezt követıen került sor a kárpátaljai görög katolikus magyar családból való Romzsa Tódor vértanú püspök
boldoggá avatására 2001. június 27-én Lvovban. İt kifejezetten a kommunizmus áldozatának tekintjük, mert az államrendırség ügynöke mérgezte meg 1947. november 1-én. Az orvos és családapa, Batthyány-Strattmann László boldoggá avatása 2003. március 23-án volt Rómában. 2004. október 3-án avatta boldoggá II. János Pál pápa Rómában IV. Károly királyt. Legvégül a mostani boldoggá avatás elıtt 2006. szeptember 17-én volt Budapesten Salkaházi Sára szociális testvér, vértanú boldoggá avatása, akit a nyilasok lıttek a Dunába 1944. december 27-én. Meszlényi Zoltán püspök a XX-XXI. század magyar vonatkozású szentjei és boldogjai között a tizenharmadik. Dr. Meszlényi Zoltán Lajos a XIII. századig visszavezethetı nemesi családból származott. Hatvanban született 1893. január 2-án, egy ötgyermekes család második gyermekeként. Három éves volt, amikor szülei átköltöztek Rimaszombatba, késıbb itt járt elemi iskolába, és a gimnázium elsı osztályába is. Tízéves korában került a fıvárosba, ahol a Józsefvárosban tanult tovább, a Tavaszmezı utcai gimnáziumban (ma a Mőszaki Fıiskola gazdasági karának épülete). Jó tanuló volt, akárcsak a késıbbiek folyamán mindig. Zoltán papi hivatást érzett és Esztergomban, a bencés gimnáziumban fejezte be tanulmányait. 1909-ben érettségi után a római Német- Magyar Kollégiumba (Germanicum) került. Mint germanikus kispap itt készült
Egyetemes
2 föl a papságra, tanult teológiát az Örök Város legpatinásabb pápai egyetemén, a Gregorianán. Ekkor már beszélt olaszul, franciául, majd egyetemi évei alatt megtanult németül és ógörögül is a latin mellett. A nyári szünetet ı is, mint diáktársai San Pastore-ban töltötte, ekkor még a kispapok nem mehettek haza minden tanév végén. Amikor kitört az I. világháború, a kollégiumot átköltöztették Innsbruckba, itt szentelték pappá 1915. október 28-án. Tanulmányait befejezve 1912-ben filozófiai, 1916ban teológiai doktori címet szerzett, kánonjogból pedig 1914-ben baccalaureátusi fokozatot. Papi szolgálatát 1916-ban komáromi káplánként kezdte, ám hamarosan Esztergomban, a prímási hivatalban folytatta. 1917. március 2-án Meszlényit fıpásztora érseki levéltárosnak és szertartónak nevezte ki. A Tanácsköztársaság kikiáltását követıen sokan elmenekültek az országból, Csernoch János prímás és udvari papjai viszont Esztergomban maradtak. A prímási palotát lefoglalta a katonaság, két szobát hagytak meg a fıpásztornak, majd onnét is távoznia kellett. A Keresztény Múzeum és a Fıszékesegyházi Kincstár győjteményét államosították. A prímást azonban nem tudták megfélemlíteni. XV. Benedek pápa kész lett volna ıt Rómába menekíteni, de ı itt maradt. A Tanácsköztársaság bukását követıen megkezdte a romos prímási palota helyreállítását, és az Iparmővészeti Múzeumba szállított egyházi mőkincseket is sikerült visszaszereznie. Trianon évében, 1920-ban az Esztergomi Érseki Fıszentszék jegyzıjévé, majd még ugyanebben az évben érseki titkárrá nevezte ki a prímás. Ebben az idıben írta A fıkegyúri jog címő munkáját. XI. Piusz pápától pápai kamarás címet kapott. Csernoch hercegprímás 1927. július 25-én halt meg. Meszlényi Zoltán tíz éven át volt egyik legközvetlenebb munkatársa.
Amikor Serédi Jusztinián lett az esztergomi érsek, aki már Rómából ismerte ıt, 1930-ban érseki irodaigazgatónak, 1931 januárjában pedig mesterkanonokká nevezte ki. Meszlényi Zoltán ismert és értékelt egyházjogász volt. 1934ben az egri érsek az Egri Érseki Jogakadémia magántanárává nevezte ki. Serédi Jusztinián érsek – hosszú évek pozitív tapasztalata alapján segédpüspöki kinevezését kérte. A Szentatya 1937. október 1-jén Meszlényi Zoltánt sinopei címzetes püspökké és esztergomi segédpüspökké nevezte ki. 1937. október 28-án szentelték fel az esztergomi bazilikában. „Fidenter ac fideliter”, vagyis hittel és hőséggel – ezt választotta püspöki jelmondatául. A segédpüspök mindig a megyéspüspök támogatására kap kinevezést egyházkormányzati és liturgikus funkciók végzésében. Valós kormányzati jogokkal nem rendelkezik, de a fıpásztor akadályozatása esetén egyházmegyei kormányzó is lehet. Püspökként sokszor bérmált az ország különbözı helyein, meghívták oltár- és harangszentelésre. Beszédeire mindig alaposan felkészült, szavait áthatotta a keresztény hithez, az evangéliumhoz, a katolikus egyház erkölcseihez való feltétlen ragaszkodás. Buzgó pap volt, esketett, konferenciabeszédeket, lelkigyakorlatokat tartott. Többször is szentelt papokat, diakónusokat. Temetési szertartásokat is végzett. Jó példa erre az 1947ben az annavölgyi kıszénbányánál történt szerencsétlenség, amelyet követıen Meszlényi püspök végezte a temetést. Beszédében vigasztalta a gyászolókat, akik apákat, férjeket, testvéreket veszítettek el. Szavaiból mély együttérzés áradt. 1945. január 1-jén az ostromlott Esztergomban, a szeminárium pincéjében szentelt fel öt áldozópapot. Ebben az évben halt meg Serédi Jusztinián, akit követıen Mindszenty József addigi veszprémi püspök lett az esztergomi érsek.
Nem tudni, vajon mit gondolt errıl a fıegyházmegye képzett, tudós, tapasztalt segédpüspöke, mindenesetre alázattal és engedelmességgel fogadta. Szolgálatával azonnal mellé állt és szándékait támogatta. Az események Mindszenty három éves aktív fıpásztori szolgálata idején igen gyorsan peregtek egészen 1948. december 26-ig, amikor – karácsony másnapján – letartóztatták és az Andrássy út 60ba szállították a hercegprímást. Még a bíboros elfogatása elıtt az esztergomi utcáról hurcolták el Zakar Andrást, a prímás titkárát. Az érsek akadályoztatása miatt a fıegyházmegye ügyeit az érseki helynök, Drahos János kanonok vette át. Nehéz, sok félelemmel teli idı volt ez. Két év múlva, 1950. június 15-én meghalt Drahos. A kanonokoknak káptalani helynököt kellett választaniuk. Természetesen az államhatalomnak sem volt mindegy, ki vezeti az esztergomi fıegyházmegyét. Különféle üzenetekkel politikai nyomást gyakoroltak a káptalanra, azt akarták elérni, hogy a korábban a börtönben megtört és beépített kanonok, az országos papi békemozgalom alapítója és elsı elnöke, Beresztóczy Miklós legyen a helynök. Nem volt erıs ember: ı maga mondta el, hogy amikor kihallgatás során a körmeit próbálták lehúzni, beadta a derekát. Az a választás, amely külsı, politikai nyomásnak engedett volna, nem lett volna szabad és érvényes. 1950. június 17-én ilyen körülmények között fogadta el Meszlényi Zoltán segédpüspök a káptalan szavazatai nyomán a rá esı választást. Káptalani helynök lett, a lefogott és immár másfél éve eltávolított Mindszenty bíboros helyett ı vezette a fıegyházmegyét (12 napig). Már a választás ténye is szembeállította ıt a Beresztóczyt támogató kommunista államhatalommal. Meglepı, hogy Mindszenty bíboros nem emlékezik meg egykori segédpüspökérıl Emlék-
Egyetemes irataiban, pedig tudhatott elhurcolásáról, sıt haláláról is. Az érsekség minden lépését már korábban is figyelték. A fennmaradt ügynöki jelentésekbıl több minden kiderül. Már 1950ben el akarták fogni Meszlényit, ám vádiratot nem tudtak összeállítani ellene, és így bíróság elé sem tudták állítani. A kiszivárogtatott „bizalmas beszélgetésekbıl” reális helyzetmegítélésére derült fény: nem lehet közeli háborúra, vagy erıszakos változásokra számítani, a demokratikus rendszerbe bele kell nyugodni. Volt, aki királypárti álláspontot tulajdonított neki, más ügynöki jelentésekben az állt, hogy távol áll tıle a népi demokrácia irányzata. Kemény mondatok voltak: Meszlényi következetesen demokráciaellenes volt, és a bérmakörútján uszított az iskolák államosítása ellen. A püspök azt is reálisan látta, hogy a bolsevista kormány az egyház üldözésében nem fog megállni. Ezt is prófétai módon látta elıre. Jól mutatja az állammal való tárgyalások közben, még káptalani helynökké választása elıtt, 1950. június 15-én hangoztatott véleménye: mit érünk az ideiglenes engedményekkel, ha olyan megállapodást írunk alá, amely csorbítja az egyház tekintélyét? Egy ügynök szerint bizalmasan közölte, hogy a külföldi követségeknek memorandumot készítettek és küld el, amelyben megírják, hogy magyar állampolgárokat, csak azért mert papok, közönséges bőnözık gyanánt elhurcolnak, s mindez Moszkva akaratára történik. A fennálló népi demokratikus renddel szemben tanúsított nyílt ellenállással, vagy alkotmányellenességgel nem tudták vádolni, mégis igen röviddel káptalani helynökké való megválasztása után, 1950. június 29-én letartóztatták, majd bírósági ítélet nélkül ismeretlen helyre vitték. Egy nappal ezelıtt a püspökkari konferencián Czapik Gyula egri érsek, aki az állammal való megegyezést
3 szorgalmazta, kijelentette: „Rákosi Mátyás szavaiból az a következtetése, hogy Meszlényi Zoltán esztergomi káptalani helynököt le fogják fogni”. Ez másnap be is következett. Rogács Ferenc pécsi püspök szerint ezt követıen éjjel kifosztották lakását, elvitték értéktárgyait, egyházi ruháit is, majd reggel lepecsételték a lakást. Elıször feltehetıleg a Győjtıfogházba vitték, onnan pedig Kistarcsára internálták. Van szemtanú, aki látta és tudta, hogy betegen tartották fogva egy nyirkos, vizes magánzárkában, ahol az ablakot éjjelre és télen sem lehetett bezárni. Egy orvos, ırnagy jelentése szerint a Mosonyi utcai kórházba szállították. Az 1951. március 5-i bejegyzés egy mentıautóban elhunyt férfiról Meszlényit jelöli, aki ezek szerint 1951. március 4-én halt meg. Egy másik okmány szerint 1951. március 4-én szívtrombózisban halt meg Meszlényi Zoltán, és március 10-én a Rákosi Újtemetıben a 249-es parcella 3. sorában, a 42-es sírhelyen temették el. Mivel ítélet nélkül halt meg, nem tömegsírba került. A saját ruhájában temették el. A sír hollétérıl elıször 1956. október 18-án Hamvas Endre apostoli adminisztrátor szerzett tudomást, aki 1957 novemberében sürgette az exhumálását. Igen körülményes és hosszadalmas intézkedések után 1966. június 22-én kiemelték a holttest maradványait a rákoskeresztúri Új köztemetıben, ahonnan Esztergomba szállították. Temetése a bazilika kriptájában 1966. június 24-én zajlott le szők körben, csendben, minden feltőnést kerülve, nyilvánvalóan a félelem miatt: nem terjedhetett el mártírságának híre, és nem kaphatott nyilvánosságot az eset. Halála után tizenöt évvel lelt nyugodalmat az ıt megilletı helyen, az egyházi méltóságok között. Meszlényi püspök boldoggá avatási eljárása 2004. március 10én kezdıdött meg Erdı Péter bíbo-
ros, prímás érsek kezdeményezésére. A pápa döntése ez év nyarán, július 3-án született meg. A boldoggá avatás fı oka a vértanúsága, akkor is, ha nem fegyverrel végeztek vele, hanem leromlott testilelki állapotában fogságának, fizikai körülményeinek szorításában veszítette életét. Errıl egy olyan szalézi szerzetes pap tanúskodott, akire Kistarcsán, az internáló táborban a legyengült püspök ismert rá, és akinek még a pulóverét is odaadta. A hitvalló, mártír püspök élete, a diktatúra idejében meg nem alkuvó személyisége méltó arra, hogy a magyar kereszténység egyik példaképe legyen. 1950. június 17-én azért vállalta a fıegyházmegye vezetését, mert csak így látta biztosítottnak a kánonjogilag érvényes kormányzást. Ez vezetett vértanúhalálához, hiszen az államhatalom minden olyan embert eltávolított, akiben nem bízott meg, aki nem az ı kiszolgálója volt. Meszlényi püspök Mindszenty bíboros, a cseh Josef Beran, a lengyel Stefan Wyszynski és a horvát Alojzije Stepinac bíborosok állhatatosságát követte. A boldoggá avatás (beatificatio) a szentté avatás elsı lépcsıfoka, a XII. századtól a pápa hatáskörébe tartozó igen fontos egyházi döntés és annak kihirdetése (ez utóbbit végezheti megbízással egy bíboros, vagy a helyi egyház püspöke). Nem csupán a szentek névjegyzékébe (kánonjába) való felvételt jelent (innen ered a kanonizáció, szentté avatás szó), hanem annak a ténynek biztos kijelentését is, hogy a boldoggá vagy szentté avatott személy üdvözült, azaz Isten közelében van. Hogy hányan vannak ott, azt nem tudjuk, bizonyára sokkal többen, mint akikrıl az egyház ünnepélyesen ezt kimondta. Mégis jó a keresztény hívıknek az a tudat, hogy kortársaikból, a sokat szenvedettekbıl, a hıslelkőekbıl, a rendíthetetlenekbıl nem is kevesen már biztosan ott vannak, ahová mindenki vá-
Egyetemes
4 gyakozik. Az új boldog egykor, káptalani helynöki székfoglalója alkalmából ezt írta: „Krisztus hő pásztoraként a hitet és egyházunk iránti hőséget meg nem tagadtam soha.” A csöndes, szelíd, de hőséges pásztor eggyé forrt Mesterével, s tıle, a jó Pásztortól kapott jutalmat. Róla is mondja Jézus az evangéliumban: „Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint ha valaki életét adja barátaiért” (Jn 15,13). Október utolsó napján az esztergomi bazilikának a felvidéki tájaktól Visegrádig hallatszó mély kongása Isten végtelen szentségének hírét röpítette szerte szét a világba, éppen Mindenszentek ünnepének vigíliáján. Pákozdi István
S a nemzet Isten képe lesz, Nemes, nagy és dicsı, Hatalma, üdve és neve Az éggel mérkezı. Oh honfi, ırizd e tüzet S ne félj, ha vész borul E szikra fényt ad és hevet S ég olthatatlanul. Vörösmarty Mihály (Honszeretet címő versébıl, 1843)
Szeretet az igazságban a pápa új, harmadik enciklikája Az Egyházban hagyománnyá vált, hogy a pápák szociális enciklikákat (körleveleket) adnak ki, amelyek idıszerő társadalmi kérdésekkel foglalkoznak. Így például az elsı ilyen enciklika, amely 1891-ben adott ki XIII. Leó pápa Rerum novarum címmel, a munkásság helyzetével foglalkozott, a legutóbbi pedig, amely II. János Pál pápa nevéhez főzıdik, és az elsı kiadásának századik évfordulójára jelent meg Centesiumus annus névvel, a kommunista világrend összeomlásának okaira mutatott rá.
Az eltelt száz év alatt az enciklikák legfontosabb témái a következık voltak: az állam és a társadalom kapcsolata (a közjó és a szubszidiaritás elve), a béke, a fejlıdés, a vidék helyzete, a nagyvárosok problémái, a munka és a munkanélküliség, a társadalmi összefogás (szolidaritás) szükségessége. XVI. Benedek pápa úgy ítélte meg, hogy a harmadik évezred elsı évtizedének végén – egy elmélyülı általános válság jeleit látva – újabb szociális enciklika kiadására van szükség, amely az emberiség fejlıdésével foglalkozik. Címe: Caritas in veritate (Szeretet az igazságban). A pápai dokumentum megírására az is alkalmat adott, hogy közel negyven évvel ezelıtt (1967) jelent meg VI. Pál pápa Populorum progressio kezdető körlevele, amely azt mutatta be, hogy a technikai haladás nem szükségszerően jár együtt a népek fejlıdésével. Az igazi fejlıdésnek ugyanis magában kell foglalnia az emberek szellemi, lelki gyarapodását, és minden emberre ki kell kiterjednie. A fejlıdés helyes értelmezését Péter jelenlegi utóda korunk egyik legfontosabb feladatának tartja, elıdje gondolatát viszi tovább, mélyíti el, és ennek tükrében értékeli a világ mai helyzetét. Elıdjének enciklikáját pedig – ezzel is aláhúzva annak jelentıségét – a jelen kor Rerum novarumaként tartja számon (CV 8). Mi az enciklika címének értelme? Mielıtt a dokumentum a teljes értékő fejlıdést bemutatná, a társadalmi élet egyes területein a szeretet és az igazság elválaszthatatlan egységével foglalkozik. Elválaszthatatlanságuk abból ered, hogy mind a kettı Istentıl kapott meghívás, amelyet ı „helyezett az ember szívébe és elméjébe” (CV 1). A szeretet olyan belsı hajtóerı, amely az örök Szeretettıl ered. Az Egyház társadalmi tanításának „királyi útja” „vezérelv”, amely áthatja a „mikro”, vagyis baráti, családi, kisközösségi kapcsolatokat és a
„makro”, vagyis társadalmi, gazdasági, politikai kapcsolatokat (CV 2). Az igazság az a fény, amely értelmet, értéket ad a szeretetnek. „Igazság nélkül a szeretet szentimentalizmusba süpped és üres foglalattá válik, amely önkényesen tölthetı meg.” (CV 3) Társadalmi vonatkozásban az igazság védelmezi a szeretet felszabadító erejét. Igazság és szeretet nélkül a „társadalmi cselekvés az egyéni érdek és a hatalmi logika fogságába esik, ami együtt jár ennek bomlasztó hatásaival, különösen abban a társadalomban, amely a globalizáció útját járva olyan nehéz korszakot él át, mint jelenünkben” (CV 5). A szeretet és az igazság elválaszthatatlan kapcsolatából következik két másik fontos társadalometikai alapelv: az igazságosság és a közjó. Az igazságosság azt jelenti, hogy mindenkinek meg kell adnia azt, ami a jog szerint neki jár. A szeretet több szempontból is túlhaladja az igazságosságot. Egyrészt azért, mert nemcsak azt adom a másiknak, ami az „övé”, hanem azt is, ami az „enyém”. Másrészt a szeretet magában foglalja a megbocsátást is (CV 6). A közjó minden ember és az egész ember javát jelenti. Ha a közjóért való fáradozást a szeretet vezérli, akkor az magasabb rendő, mint a tisztán evilági és politikai tevékenység (CV 7). Az új szociális enciklika a teljes értékő fejlıdést szem elıtt tartva foglalkozik a világ legégetıbb problémáival: a gazdasággal, a környezetvédelemmel, a globalizáció jelenségével és a technika helyes értelmezésével. A gazdasággal kapcsolatban leszögezi: a gazdaságot szabályozó piac etikailag nem semleges társadalmi terület (CV 36). A piac a szolidaritás és a kölcsönös bizalom belsı formái nélkül nem képes betölteni gazdasági szerepét (CV 35). A gazdasági tevékenység ugyanakkor „nem szakítható el az érdeknélküliségtıl, amely táplálja a szolidaritást, az igazságosságért és közjóért vállalt
Egyetemes felelısséget, a gazdaság különbözı résztvevıiben és szereplıiben” (CV 38). A környezetvédelem esetében aláhúzza, hogy az embernek globális felelıssége van a környezeti értékekkel kapcsolatban. Az Istentıl ajándékba kapott világot nem szabad „kifosztott állapotban hátrahagyunk az újabb generációknak” (CV 50). Ugyanakkor felhívja a figyelmet olyan veszélyekre, amelyek korunkra jellemzıek: az egyik, amely a természetet fontosabbnak tartja, mint az emberi személyt, s így újpogánysághoz vagy új panteizmushoz vezethet. A másik a természetet csak alapanyagnak tekinti, amely felett az ember szabadon rendelkezhet (CV 48). A globalizáció jelenségével kapcsolatban megállapítja, hogy az „sem nem jó, sem nem rossz eleve. Azzá lesz, amivé az emberek teszik” (CV 42). A globalizáció által biztosított anyagi források jelentısebbek, s ezek segítségével a szegényebb népek nagyobb lehetıséget kapnak, hogy kiszabaduljanak a nyomorból. Ugyanakkor etikai elvek nélkül a globalizáció sok veszélyt rejt magában, aminek következtében a gazdag és a szegény országok közötti megosztottság mélyült (uo.). Az enciklika megerısíti a XXIII. János pápáig visszavezethetı egyházi tanítást, amely szerint az egységesülı világban szükség van egy valódi politikai világtekintélyre, amely képes arra, hogy a világgazdaságot irányítsa, a válság által sújtott gazdaságokat segítse, az egyensúlyhiányok kialakulását megelızze. Ennek a tekintélynek intézményes hatalommal is kell rendelkeznie, hogy az igazságosságot a jogok figyelembevételével megóvja (CV 67). Korunk technikai és technológiai eredményeinek elınyeit és káros következményeit személve az enciklika felhívja a figyelmet arra, hogy az ember szabadsága nem abszolút: figyelembe
5 kell venni a teremtés rendjét. Nagy veszélyt jelenthet, ha a technika ideológiai hatalommá válik, ha azt sugallja, hogy a népek fejlıdése, a béke elsısorban technikai kérdés, és az ember bioetikai eszközökkel létrehozhatja és megsemmisítheti önmagát. „A tisztán technikai cselekvés megbéklyózott ész, hit nélkül arra van kárhoztatva, hogy belevész saját mindenhatóságának illúziójába” (CV 74). Összességében megállapítható, hogy XVI. Benedek pápa Caritas in veritate kezdető szociális enciklikája segítséget nyújt minden ember számára, hogy a környezetében levı társadalmi folyamatokat helyesen értelmezni tudja, irányt mutasson, hogy miként kerülje el a veszélyeket és felismerje azokat a kegyelmi lehetıségeket, amelyek az emberiség teljes értékő fejlıdését szolgálják. Dr. Beran Ferenc a PPKE és a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Fıiskola docense
Biológiai evolúció II Az evolúcionizmus ma. Az elmúlt 150 év alatt a paleontológiai leletek és a közvetlen megfigyelések száma óriási mértékben megnövekedett, a kísérleti tudományok módszerei pedig erısen kiterjedtek és elmélyültek. A helyzet több szempontból jelentısen megváltozott. 1. Molekuláris biológia. Az örökítı anyag, a deoxiribonukleinsavak (DNS) szerkezetének felderítésével a biológiában olyan folyamat indult el, amely világossá tette, hogy az életjelenségek kémiai folyamatokon alapulnak, és ezek megértése közelebb visz az evolúció mechanizmusának megértéséhez is. Ismeretessé vált az is, hogy a biopolimerek (polinukleotidok, polipeptidek, poliszacharidok) egyszerő szerke-
zeti egységekbıl felépülı hosszú láncokat képeznek, és a szerkezeti egységek sorrendje biológiai információ tárolására alkalmas. Az örökletes tulajdonságok átvitelében elsısorban a bizonyos nukleotidszekvenciáknak, a géneknek van szerepük, mert ezek révén jut a genetikai információ a szülıkbıl az utódokba. Ez egyrészt természettudományos szigorúsággal igazolta a szülık és utódok közötti molekuláris kapcsolatot, másrészt az információátvitel digitális kódolása révén a biológia kvantitatív, tehát természettudományos jellege egy alapvetı életjelenség, az öröklıdés esetében nyilvánvalóvá vált. A genetikus kapcsolatok tehát már nem feltételezéseken és valószínőségeken, hanem tényeken, pontosan meghatározott nukleotidsorozatok jelenlétén és átvitelén alapulnak. Naponta tömegével jelennek meg az ilyenfajta genomikai adatok, amelyek alapvetıen és hitelesen rajzolják át az élet törzsfáját. Az adatok interpretálása természetesen meglehetısen bonyolult, és nem teszi feleslegessé a paleontológiai és egyéb tudományos adatok győjtését és vizsgálatát, hanem egymást kölcsönösen megerısítik. A biológiai evolúció tehát egészében természettudományosan igazolt, még akkor is, ha mechanizmusa jelenleg nem (és talán a jövıben sem lesz) olyan részletesen és egzaktul bizonyítható, mint a kozmikus evolúcióé, hiszen egyetlen sejt bonyolultsága is meghaladja egy galaxisét. 2. Kozmikus evolúció. Az evolúció elve ma már kiterjed a kozmoszra is. Miután 1965-ben Penzias és Wilson felfedezte a kozmikus háttérsugárzást, gyorsan kiépült az ısrobbanásnak és világegyetem tágulásának általánosan (bár nem kizárólagosan) elfogadott elmélete, amely szilárd matematikai bázison nyugszik, és számos kvantitatív és tapasztalati megfi-
Egyetemes
6 gyelés is alátámasztja. Az elmélet különösebb ideológiai megterhelésnek nem volt kitéve, sıt egyesek tévesen a Nagy Bumm tényét a kozmosz teremtésének pillanataként interpretálták. Nyilvánvaló, hogy a kozmikus evolúció a biológiai evolúciót is magába foglalja. 3. Filozófiai–teológiai interpretáció. Az elıbbi két szemponthoz hozzá kell tennünk két lényeges változást az adatok interpretálásában is. Egyrészt ma már eléggé nyilvánvaló, hogy metafizikai (természeten kívüli) igazságok fizikai (természettudományos) tényekkel nem bizonyíthatók, mert ez utóbbi módszerei erre nem elégségesek. Másrészt a helyzetet alapvetıen befolyásolta a Gödel– teoréma megfogalmazása 1931ben. Eszerint már kevéssé bonyolult aritmetikai (tehát axióma) rendszerekben is lehetnek olyan tételek, amelyeknek érvényessége az adott rendszeren belül nem igazolható és nem cáfolható. Ezt a megállapítást Jáki Szaniszló a kozmoszra is kiterjesztette. Mivel az egész fizikai kozmosz minden fizikai (és biológiai) létezıt magába foglal, a rá vonatkozó elmélet (Theory of Everything, TOE) pedig szükségszerően magas fokú matematikára épül, az sem igazolható, de nem is cáfolható, hogy a neki megfelelı kozmosz konzisztens (ellentmondásmentes, mástól független) vagy kontingens (esetleges, mástól függı). A természettudomány tehát nem bizonyíthatja, de nem is cáfolhatja Isten létét és a világ teremtését, csak rámutathat arra, hogy milyen irányban keressük azt a metafizikai következtetést, amely elvezethet e problémák megoldásához. A kozmosz teljes racionalitását tehát csak az a hit állíthatja, amely szerint a mindenség a mindentudó és mindenható Isten által teremtetett. Azt is tudjuk, hogy a metafizikai következtetésnek más a meggyızı ereje, mint egy termé-
szettudományos vizsgálatnak, és a fizikai–biológiai lét és a metafizika tartománya közötti ugráshoz szükségünk van a hit erejére. A döntést ehhez mindenkinek személyesen kell meghoznia, tehát ezt senki sem takaríthatja meg magának. De a Katolikus Egyház tanítása szerint a hit kegyelmét Isten mindenkinek felajánlja. Alternatív állítások. Az evolúcióval kapcsolatos fenti megállapításokat nem tudja mindenki elfogadni. 1. A kreacionista/ konkordista válasz a Genezis 1 szövegének többé-kevésbé szószerinti értelmezésén alapszik. Szent Ágoston 1600 évvel ezelıtt felállított elve azt mondja ki, hogy ha a Biblia valamilyen megállapítása ellentmond a nyilvánvaló tapasztalatnak, akkor a Biblia szavát kell átértelmezni. Sajnálatos, hogy az elvet maga a nagy egyháztanító sem alkalmazta következetesen. A ma nyilvánvalóan megállapított tények alapján a Genezis 1 szövegének szószerinti értelmezése nem tartható. A Chartres-i katedrális egyik kedvesen naiv, antropomorf jelenete ugyan Istent mintázó szobrászként ábrázolja, ez azonban csak egy szimbolikus kép, amely mögött a mindenható és mindentudó Úr van, aki szabadon teremt a semmibıl. 2. Az ateista/agnosztikus válasz: A matematikusok kelletlenül bár, de elismerik a Gödel– teorémát, a fizikusok nagy része viszont, mivel cáfolni nem tudja, elhallgatja, és változatlanul keresi a TOE megvalósítását, miközben feleslegesnek tartja vagy kifejezetten tagadja a Teremtı létét. Ez az állításuk azonban mind természettudományos alapon, mind a GödelJáki teoréma alapján jogtalan. İk arra a kérdésre, hogy teljesen racionális-e a mindenség, logikusan és tisztességesen csak azt válaszolhatnák: nem tudjuk.
3. Az értelmes tervezés (Intelligent Design, ID) elmélete újabban, fıként protestáns szektákból indulva agresszíven, globalista módon gyorsan terjed, és sajnos, katolikusok is elfogadják. Ez az elmélet rácsodálkozik a természetben és fıként a biológiai evolúcióban megtalálható, meglepı szerkezetekre és folyamatokra, okokra és okozatokra (célokra), amelyek jó részét ma még nem tudjuk értelmezni, és ezek alapján következtet Isten tervezı tevékenységére. Ez a megközelítés azonban több szempontból téves. a) A teremtéshez nem elég a tervezés (mindentudás), hanem szükséges a megvalósítás (mindenhatóság) is. b) Ismereteink az idı folyamán bıvülnek (ha nem is lesznek teljessé), és a korábban csodálatos jelenségek magától értetıdıkké válhatnak, a lyukak Istennel való foltoztatása tehát méltatlan érv. c) A természetben a sok-sok szépség mellett rengeteg, a mi szemünkben irracionális és fizikailag vagy morálisan rossz jelenség (rendetlenség, szenvedés, bőn) van, ami látszólag ellentmond Isten végtelen bölcsességének és jóságának. A teremtés részleteire természetesen mi is rácsodálkozunk, de a részjelenségek között nem válogathatunk („mazsolázhatunk”) tetszésünk szerint. A bevezetıben említett római konferencián az ID-t számos elıadó és hozzászóló egyértelmően elvetette. Hitünk szerint Isten a semmibıl egyetlen, de ma is tartó aktussal nem részletekben, hanem egészben teremt. A rossz megjelenése a teremtésben hitünk egyik legnagyobb problémája, amelyre a katolikus teológia csak a megváltás tényével válaszolhat: „A Logos, aki által és akiért minden teremttetett, megtestesült, és ezzel magára vette az Univerzum egész történetét, az evolúcióét, fenséges és borzalmas vonásaival együtt... Szent keresztje által az egész világot ki-
Egyetemes
7
engesztelte. A kereszt pedig kapu a Feltámadáshoz” (Christoph Schönborn). Dr. Szabó László emeritus professzor
A karácsonyi baromfiól Karácsony közeledtével fölbolydul a város. De fölbolydul a faluban is szinte mindenki. Itt az ajándékozás ideje! Alig múlik el a halottak napja, már hallani lehet az üzletekben, az áruházakban a karácsonyi énekeket. Hangszórók harsogják, hogy „Csendes éj…”, s még az autók berregésénél is sokszor hangosabban szól, hogy „Mennybıl az angyal…” Siessünk, ne késsünk… de nem Betlehembe siet a sokaság, hanem az üzletekbe, egyikbıl ki, a másikba be, aztán csomagokat cipelve hazafelé, kinek hogyan engedi a pénztárcája. Az én legkedvesebb karácsonyi ajándékomat mesélem most el. Alig múlt el a háború, a második világháború, ahol édesapám is volt katona az orosz fronton. Aztán menekültünk, Ausztriában töltöttünk egy idıt, s amikor olvadni kezdett, hazajöttünk. Itthon lehettünk újra. Gyerekek jártak házról házra, becsöngettek, s megkérdezték: „Szabad-e karácsonyt köszönteni?” Persze, hogy szabad volt. Fújták is az éneket: „Pásztorok, pásztorok örvendezve sietnek Jézushoz Betlehembe!”Aztán amikor már egészen sötét volt, megjött a Jézuska. Nem sokkal elıtte megjött az öreg doktor bácsi is, aki Manci nénivel, feleségével nálunk töltötte a szentestét. Tibi bácsi mondta: „Láttuk az angyalokat! Hozzák már a karácsonyfát!” Én pedig – senki sem gondolta, hogy valamikor teológiát is fogok tanulni – mérgesen mondtam: „Ha maga az angyalokat látta, akkor hazudik! Az angyalok lelkek,
azoknak nincs teste, azokat nem lehet látni!” A nagyszoba ajtaja kinyílott. Letérdeltünk, imádkoztunk. Égtek a gyertyák, csillagszóró szórta a sistergı apró csillagokat. A karácsonyfán volt szaloncukor. Csillogó papírban. Meg dió is volt rajta, meg alma is. Meg apró sütemények. Hogy mi mindenhez értenek a karácsonyi angyalok!
S a karácsonyfa alatt volt az igazi csoda. Egy egész baromfiól. Kiscsibék, kacsák, lovak is, tehenek is, vékony ragasztott deszkából főrészelte a karácsonyi jó szellem. Milyen csodálatosan lehetett játszani velük! Volt istálló is a lovaknak, volt kisebb kuckó a csibéknek, tyúkoknak… Meg volt is szép zöld fő, közte a kis Jézus jászlával – akkor még nem tudtam, hogy Luca napján édesanyám ezért tett búzát egy nagy tányérba. A legemlékezetesebb karácsonyi ajándékom ez a baromfiól. Édesapám főrészelgette esténként a figurákat, amikor mi, gyerekek már aludtunk. S a szaloncukrot is akkor fızte és csomagolta édesanyám, amikor azt mi nem láthattuk. Lehet-e látni az angyalokat? Azóta tudom már, hogy igen. S ne felejtsük el megköszönni nekik, hogy rajtuk keresztül látogatott meg minket az Isten. P. Korzenszky Richárd OSB tihanyi perjel nemrég megjelent „Idevigyázz gyerek!” címő könyvébıl
A kereszt Európa logója Amikor 1960-ban König bécsi bíboros súlyos autóbalesetet szenvedett az akkori Jugoszláviában, magához térve a kómából kórházi szobájának falán Tito képét látta. A fiatal érsek számára ez az élmény jelentette annak a belsı folyamatnak a kezdetét, amely során a kommunista országok keresztényeivel különleges szolidáris kapcsolatba került. Számunkra segítség lehet az említett helyzet és a fénykép, hogy helyre tegyünk egy félreértést, amibıl politikai ügyet kovácsolnak ma Európában. Arról a tévhitrıl van szó, miszerint akkor van igazi vallásszabadság, ha a társadalom szabad, mentes a vallástól, vagy diplomatikusabban fogalmazva: a laicizmus a megfelelı mód arra, hogy egy állam semlegességét kifejezze. Ez a félreértés, amelyet jelenleg az Emberi Jogok Európai Bíróságának egyik ítélete hirdet, két feltételezésen alapszik, melyeket egy józan, elıítéletektıl mentes vita során könnyen megcáfolhatnánk. Az elsı feltevés, amikor értéksemleges államról beszélnek. Ez egyszerően naiv dolog és csak egy illúzió eredménye. A második pedig az a feltételezés, hogy a vallási élet vagy a vallási szimbólumok mindenféle jelenléte nélküli nyilvánosság „toleránsabb” vagy másképp fogalmazva a lelkiismereti szabadságnak megfelelıbb lenne, mint amit a vallásos hit megnyilvánulásainak szabad jelenléte engedélyez, sıt támogat. A félreértés alapját képezı elsı feltevés tulajdonképpen nevetséges: értéksemleges állam? Ott, ahol adócsalás és korrupció van? Ahol idegengyőlölet és diszkrimináció van? Ahol környezetkárosítás és munkahelyi szexuális zaklatás van? Egy olyan állam, amely engedélyezi a pornográfiát, a fejlıdı országok támogatásának bizonyos formáihoz adókedvezményt nyújt, másokhoz viszont nem… és mindezt semleges
Egyetemes
8 értékek alapján? Most így akarnak félrevezetni bennünket. Már Goethe is szitkozódott a butaság miatt, mikor „liberális eszmékrıl” beszéltek. Az eszmék csak jók vagy rosszak lehetnek, liberális viszont a mi viselkedésünk lehet a másképp gondolkodókkal szemben. Az értéksemleges államról szóló beszédet történészként csak így tudom értelmezni: európai értelmiségiek elkésett és eltúlzott reakciója a régmúlt idıkben létezett trón és oltár szövetsége ellen. A második feltételezést azonban komolyabban kell venni. Joseph Weiler, a nagy zsidó jogtudós így vélekedett arról a vitáról, hogy hivatkozzanak-e Istenre az Európai Alkotmányban. İ egy vallási kisebbség tagjaként védettebbnek érzi magát egy olyan társadalomban, ahol elfogadják a vallási jelképeket, mint egy laicista társadalomban, amely maga folytat missziós tevékenységet mindenféle vallásos megnyilatkozással szemben, és amely megtagadja saját gyökereit. Hozzáfőzhetnénk még: a közkórházakban a kereszt levétele és az ottmaradó csupasz, fehér fal is jel, mely jelentést hordoz és jeleket küld a haldokló beteg felé, aki felpillant rá. Természetesen az iskolás gyermek ateista édesanyja sértınek érezheti az osztályterem falán függı keresztet. De ez elkerülhetetlen. Én is sértınek érzem, amikor belépve bármelyik osztrák postahivatalba az államfı fényképét pillantom meg, pedig én nem rá szavaztam. Vagy amikor a lányom óvodája felé vezetı úton Bécs városának plakátjait kell néznem, melyek az én pénzembıl is készültek. Befolyásolás, ideológiai jelek, vizuális jelenlét, amely egyben szexista is, mindig és mindenütt jelen lesznek. A kérdés csak az, hogy milyen formába és milyen tartalommal. És ebbe az államnak csak nagyon mértéktartóan szabad beleavatkoznia. És ha beleavatkozik, akkor semmiképp sem olyan
tiltásokkal, melyek gettóba zárják a vallást. A kereszt ma sokkal kevésbé a kényszer jele, mint valaha, sokkal inkább Európa identitásának és összetartásának szimbóluma. És ezért nem csak König bíborosnak hiányzott a jugoszláv kórházi szobában. Nekem és az egyháztól távolálló barátaimnak is hiányozna a svájci Alpok hegycsúcsairól, Burgundia templomairól és a Vöröskereszt mentıautóiról. A keresztényeknek a kereszt igény és titok. Európának azonban minden idık legsikeresebb és legjobb logója. Láthatónak kell maradnia. Dr. Martin Kugler történelmet, politikatudományt és kommunikáció tanult, a Kairos Consulting ügynökség vezetıje Bécsben (www.kairos-pr.com). (Forrás: Die Presse, 2009. november 6.)
12 érv a kereszt mellett 1. A vallásszabadsághoz való jog csak a szabad vallásgyakorlást jelenti – nem pedig a konfrontációtól való mentességet. 2. A vallásszabadságnak nem az az értelme, hogy vallásmentes társadalmat hozunk létre. 3. A keresztek levétele ugyanolyan sértés a keresztényeknek, mint az ateistáknak a kereszt látványa. Az üres fehér fal is egy ideológiai kijelentés, különösen akkor, ha korábban évszázadokon keresztül nem volt üres. Az „értéksemleges” állam csak egy fikció, amelyet gyakran propaganda céllal használnak. 4. Az ahhoz való állítólagos jog, hogy vallási tartalmakkal ne kelljen szembesülnünk, nem lehet erısebb, mint a szabad vallásgyakorláshoz való jog.
5. Azok az államok, amelyek aláírták az Emberi Jogok Európai Egyezményét, a „vallásszabadsághoz való jog” alatt bizonyosan nem a „vallástól való szabadságot” értették. 6. A jogászok „csúszós lejtırıl” (slippery slope) beszélnek: A kezdetnek állj ellent! Ma még csak az intézményeket érinti a képrombolás, holnap már a nyakláncnak is mennie kell a magánlakásokból és a nyakunkból! 7. A vallási intolerancia megszüntetése helyett a vallást saját jelképeiben támadják. 8. Nem lehet politikai problémaként kezelni, amikor a vallást támadják. 9. A vallásellenes fundamentalizmus tettestársa lesz a vallásos fundamentalizmusnak, miközben intoleranciát provokál. 10. A kereszténység természeténél fogva kifelé irányul – sose lesz magánügy, és nem hagyja magát sohasem gettóba zárni! 11. Az érintett lakosság többsége szeretné a keresztet megtartani! A demokrácia szempontjából is problémás egy egyéni érdeknek ennyire nyilvánvaló módon elıjogot biztosítani. 12. A kereszt Európa logója. Egy vallási jelkép, de lényegesen több annál. (www.europe4christ.net)
R IPORT Christoph Schönborn bécsi bíborossal Bíboros Úr! Itt járt Magyarországon, mi a célja missziójának?
Egyetemes Igen, korábban voltam Máriabesnyın, a kegyhely nagy jubileumán, kétszázötven éves fennállása ünnepén és most az ezeréves Pécsi egyházmegye ünnepén. Ez egy szokásos jelenség. Bécs püspökének természetes, hogy jó kapcsolata van Magyarországgal. Elıször is sok magyar él Ausztriában, Bécsben. Másodszor a két nemzetnek századok óta igen szoros a történelmi kapcsolata. Saját vágyam is, hogy a szomszédos Magyarországgal, annak híveivel személyes kapcsolatom legyen. Mit jelent a Bíboros Úr számára Pécs ezeréves jubileuma, és mit jelent egész Európa számára? A Bibliában áll ez a mondat, amit alkalmazhatunk a jubileumi ünneplésre: „Isten elıtt ezer év annyi, mint egy nap, s egy nap, mint ezer” (2Pt 3,8). Az univerzum történelmében, 14 milliárd évvel az ısrobbanás után, ezer év valóban egy szempillantás. Az ember történetében azonban ezer év: sok generáció, sok történés, sok szenvedés, sok nagy és lesújtó esemény, egy igen tömör emberi történelem, számunkra – szabad ezt mondanunk – az Istennek az emberrel folytatott intenzív története. Éppen ezért jöttünk ide, hogy ezt ünnepeljük, hogy Isten ilyen gazdag történelmet írt velünk, emberekkel. Miért volt nagy történelmi lépés, hogy István király megalapította ezt az egyházmegyét? Ez egy nagy kérdés, amit ma én is felteszek: mi az, ami az uralkodókat az ezredfordulón arra indította, hogy felvegyék a kereszténységet? Vlagyimir Kijevben, István Magyarországon, Skandináviában a királyok, Erik és Olaf? Ez egy nagy átalakulási idıszak volt: a népek és uralkodóik a kereszténységben valamiféle erıt találtak és népüknek valami jót akartak. Ist-
9 vánt és Vlagyimirt valami arra indította: „ha a népem számára, mint uralkodó valami jót akarok tenni, akkor ahhoz alapot kell adnom”, és ezt a kereszténységben találták meg. A kérdés, amit föl kell tennünk nekünk is a mai Európában: a kereszténység a 21. században a 3. évezredben is jó alap-e számunkra, vagy tényleg van egy jobb, más lehetıség? Ez a nagy kérdés ma Európában: hol van annak alternatívája, amit ezer éve egy István meglátott? A mai ünnep is megerısíti azt, hogy a kereszténységnek helye van Európában? Igen, de más elıjelekkel: Európában a kereszténység nem uralkodó. Konstantin a kereszténységet választotta, hogy gazdagságát egységbe hozza. Nagy Károly Európát keresztény alapokra akarta építeni. Szent István király, kijevi Vlagyimir stb… Ma nem az uralkodókon múlik ez a döntés. És azt sem hiszem, hogy a média szereplıin, nem mindenképpen a politikusok, a gazdasági élet vezetıin. Talán a kultúra emberein. Úgy gondolom, sokan vannak, akik a mai szekularizált világban azon munkálkodnak, hogy tetıt keressenek a lelkek fölé. Hol találják ezt meg? A gazdasági neoliberalizmusban biztosan nem: ezt megtapasztaltuk a mostani krízis folyamán. A kommunizmusban? Ott sem, ezt már láttuk. A többi nagy 20. századi ideológiában: a nemzeti szocializmusban? – İrültség volt! – Mi az, ami a léleknek otthont nyújt Európában? Mi keresztények azt mondhatjuk Jézussal, ahogy ı kezdetben mondta: „jöjjetek és lássátok!”(Jn 1,39) Ez az Európa a székesegyházak, a szerzetesházak, a zarándokutak, a kegyhelyek Európája. Ezek azok a gyökerek, amelyek a mai embernek is otthont tudnak nyújtani. És vannak fontos kérdések, amelyeket mi keresztények feltehetünk a mai Európában, s ame-
lyeket talán maga Krisztus is föltenne… Készítette: a MTV Katolikus Krónika c. mősora (2009 augusztusában)
ESEMÉNYEK II. Országos Egyetemista Zarándoklat 2009. szeptember 19–20. Második alkalommal indult útjára egyetemista zarándoklatunk Mátraverebély-Szentkútra. Szeptember 19-én, szombaton reggel keltünk útra Salgótarjánba. Itt a Fıplébánia-templomban várt ránk Varga András plébános atya, aki zarándoklatunk kísérıje lett. Áldása és egy rövid ima után busszal a város határában lévı Baglyasaljára utaztunk, ahonnan már gyalog indultunk tovább. Utunk kezdetén pillantást vethetünk Somoskı és Salgó váraira, majd a zöld jelzésen haladva 22 km-t tettünk meg. Zarándoklat közben András atya bemutatta a vidék nevezetes pontjait, ill. a korábbi zarándoklatok emlékezetes eseményeit. Huszonhárom fıs csoportunkat András atya mellett István atya és Egri László diakónus vezették. Zarándoklatunk során rózsafüzért mondtunk, és keresztutat végeztünk. A jó Isten kegyelmébıl gyönyörő, napsütéses idı fogadott bennünket és kísért végig utunkon, és annak ellenére, hogy csütörtökön egész nap esett, a talaj sem volt sáros. A kegyhelyre kora este értünk, énekszóval vonultunk be: a Te Deumot zengtük, és tisztelegtünk a kegyszobor elıtt. Szentkúton vendéglátónk P. Peregrin házfınök atya volt, akivel vacsora után beszélgettünk. Vendéglátónk bemutatta nekünk a helyi ferences közösséget, valamint egyháztörténeti kutatásairól is mesélt. Vasárnap reggeli után alkalmunk nyílt, hogy megnézzük a he-
Egyetemes
10 lyi Kálváriát és a remetebarlangokat. Ezután a 11 órás szentmise zárta le zarándoklatunkat, amelyet a zarándokok nagy száma miatt szabad téren celebráltak. Úgy gondolom, hogy a zarándoklat kiváló alkalom volt a lelki elmélyülésre és épülésre. Mindenkit arra biztatok, hogy bátran és bizalommal vegyen részt majd a III. Országos Egyetemista Zarándoklaton egy év múlva! Ligeti Dávid OEZ zarándoklat a számok tükrében Teljes megtett út: 23 km 600 m Teljes menetidı: 6 óra 10 perc Tiszta menetidı: 5 óra 10 perc Pihenı: 1 óra 45 perc Szintkülönbség, összes emelkedés: 725 m I. szakasz adatai (ebédszünetig): hossza: 14 km 100 m menetidı: 2 óra 10 perc összes emelkedés: 525 m II. szakasz adatai: hossza: 9 km 500 m menetidı: 3 óra összes emelkedés: 200 m Indulás idıpontja: 11:00 Érkezés Mátraverebély-Szentkútra: 17:55 Varga András esp. plébános mérései
UTAZÁS Lelki és testi feltöltıdés – Rómában jártunk Amikor 7-8 ével ezelıtt egyszer Kati elsóhajtotta magát, hogy az egész világon talán Rómába szeretne a legjobban eljutni legalább egyszer – és a sóhaj eljutott Atyó fülébe –, nem is gondolta, milyen sorozat veszi kezdetét. Az-
Október 22-én indultunk, a járt utat járatlanra cserélve, Szlovénián keresztül (eddig mindig Ausztrián át vezetett utunk). Az Atyó fejében lévı térkép alapján a kocsiban lévı két GPS ellenére is zökkenımentesen jutottunk el Triesztbe, ahol rövid idıre megálltunk, ebédeltünk. Megnéztük a kikötıt – talán nincs is ember, aki nem szeret hajók között sétálni -, majd vissza az autóba, elsı napi célunkig, Ferraráig. Rövid séta a belvárosban, a dóm megtekintése, majd igazi, sokfogásos, sokat beszélgetıs olasz vacsora Atyó régi kurzustársával Don Ivanóval, és a ferrarai egyetemi lelkésszel. Reggeli után igazi olasz kávé, ennek lendületével szinte meg sem álltunk Rómáig. Az elızı napi zuhogó esıs, hideg idı dél felé haladva egyre szelídült, Rómában már napsütés fogadott minket. Katival elsı igyekezetünk a rövid pihenés után a Szent Péter-bazilika volt. Éppen bejutottunk még zárás elıtt – de Péter apostol lábát ez alkalommal nem sikerült megsimogatni, mert a rendkívüli püspöki szinódus miatt, amely másodízben foglalkozott Afrikával, teljesen elbarikádozták. Reméljük, ennek ellenére még visszajutunk majd hozzá. Este Németh László atyával, a Pápai Magyar Intézet rektorával vacsoráztunk a szintén kihagyhatatlan Filetti di Baccalà vendéglıben. Itt nagyon finom sült halat lehet kapni, kellemes asztali borral, pezsgı, esti hangulattal. „Szenvedj, kutya test!” – mondogatta Gábor atya a zarándoklat aszketikus voltára utalva.
gyomány szerint Szent Pál apostolt lefejezték, és ennek helyét három feltörı forrás örökítette meg. Itt található a Jézus Kistestvérei rend római központja, ahova szintén rendszeresen visszatérünk imádkozni, adorálni. Hatalmas kertjükben kicsi, egyszerő faházakban élnek a szerzetesek, maga a templom is egészen egyszerő épület. Sose tudtunk még úgy betérni, hogy ne találtunk volna ott egy-két szemlélıdı, imádkozó nıvért. Megmerítkeztünk a közösség csendjében, békéjében – túlcsorduló szívvel, megújult lélekkel jöttünk el onnan. A nap második programpontja egy különös zarándokhely, a Divino Amore (Isteni Szeretet) kegytemplom felkeresése volt. Nem csak a hely érdekessége miatt jöttünk ide, hanem azért is, mert az itt mőködı kis szeminárium rektora lett az az atya, Don Vincenzo, aki nyáron a Rómába zarándokló egyetemisták csoportjának elhelyezésénél olyan sokat segített. Az indiai származású atyában rendkívül kedves, készséges embert ismertünk meg, aki végigvezetett minket a kegyhely minden érdekes pontján. Nekem különösen tetszett az a győjtemény, amely a világ különbözı tájainak Madonna-ábrázolásait mutatja be országonkénti, illetve városonkénti csoportosításban, festmények és faragványok formájában. A kispapokkal együtt ebédelve igazi szemináriumi hangulatot élhetünk meg – ennek izgalmát csak fokozta, hogy aznap délután készültek egyik társuk diakónussá szentelésére. Az estét Somorjai Ádám bencés atyával egy Róma közelében lévı kisvárosban, Frascatiban töltöttük. Itt is szenvedett a kutya test – a hely híres malacpecsenyéjétıl, különféle felvágottaitól, kolbászaitól, finom boraitól. Jóíző falatok, jó íző beszélgetés mellett gyorsan repült az idı.
Másnap, szombaton elsı utunk Tre Fontane-ba vezetett, ahol a ha-
Vasárnap megint olyan élménnyel ajándékozott meg ben-
óta alig múlt el év, hogy néhány napra ne fordulhattunk volna meg a Szent Városban. Idén Écsy Gábor atyával lehettünk Róma vendégei, és a város, az olasz föld megint felejthetetlen élményekkel ajándékozott meg bennünket.
Egyetemes nünket Róma, amilyenben Katival még nem volt részünk – pápai misén vehettünk részt. Atyó és Gábor atya a papság soraiban ültek, mi pedig a bal oldali oldalhajóban az oltárral egy vonalban. A mise az Afrika Szinódus lezárása is volt egyben, ennek megfelelıen érdekesen keveredtek a gregorián énekek és az afrikai népi énekek a szentmise folyamán. Ahogy a minden pillanatában fenséges liturgián részt vettünk, elgondolkoztam, hogy milyen szélesen gazdag az egyház kincsestára, amikor ünnepel. Itt álltunk a Szent Péterbazilika elmondhatatlan gazdagságában, több száz püspök, pap társaságában, hatalmas asszisztenciával bemutatott pápai misén – egy évvel korábban pedig a Tre Fontanéban, Boldog Károly testvér kis kápolnájában a maga kezével készített kis oltár, gyertyatartók, tabernákulum társaságában éltük át ugyanazt a csodát; Krisztus megváltó kereszthalálának bemutatását. Itt a leírhatatlan méltósággal, nagysággal ragad magával, ott a végletekig egyszerő környezet hozza egészen személyes közelségbe. Délután szabad csavargás Rómában, majd este volt egyetemistánkkal, Érszegi Márkkal, a magyar nagykövetség munkatársával pizzáztunk ugyanott, ahol nyáron a fiatalok csoportja is. Másnap, hétfın már hazafelé indultunk. Kis kitérıvel. Útközben ugyanis megálltunk Greccióban, abban a kis olasz falucskában, ahol Szent Ferenc a hagyomány szerint elıször állított fel Betlehemet. Maga a hely tündéri kis hegyi falu, egy kiugró szirten, csodálatos panorámával. Varázslatos hangulatú középkori fıtér, egymásba kapaszkodó apró házak, szők sikátorok. A ferences monostor kicsit távolabb egy mélybe zuhanó szikláról tekint az alatta elterülı síkságra. Itt még ırzik a Szent Ferenc korabeli cellákat, kórust, kápolnát. Láttuk Szent Bonaventúra és Ferenc
11 dormitoriumát (hálószobáját) is – utóbbi csupasz sziklafülke, elképzelni is nehéz, hogy lehetett benne élni, aludni. Nagyon tetszett a Betlehem-múzeum, amelyben a legkülönbözıbb országokból származó és a legkülönbözıbb anyagokból készült Betlehemeket győjtöttek össze. Volt japán, német, olasz, afrikai betlehem, láttunk kötött, faragott, kerámia betlehemeket, olyat, mely autóalkatrészekbıl, csavarokból vagy éppen tojásokból készült. Külön apró csoda volt, hogy amikor odaértünk, magyar imádság hangjai szőrıdtek ki a templomból.
hogy milyen hatalmas – és átéljük, hogy mekkora ajándék, hogy gyermekei lehetünk. Ez valóban feltölt minket évrıl évre – köszönet érte a Jóistennek és mindazoknak, akik eszközei voltak ebben. Dr. Egri László és Dr. Merza Katalin
BÖLCSESSÉG
Egy rabbi tanácsai házasoknak A boldog házasság nem szerencsés adottság, hanem napi feladat. Az alábbi húsz jó tanács azoknak szól, akik szeretnének boldog házasságban élni:
Varga Kapisztrán ferences atya misézett éppen magyar csoportjának. Így elmondhatjuk, hogy aznap egymást követték a magyar misék Greccióban. Ebéd; egészen különleges, vidéki olaszos vendéglátással, ami egyben a „búcsú a pastától” címet is kaphatta volna, hiszen az elsı fogásban „csak” háromféle tésztát kóstolhattunk meg, majd tovább indultunk hazafelé. Estére Sassuolóba értünk, évek óta ez is ismétlıdı megállóhelyünk. Itt lakik Maria Amata nıvér, aki még a rendszerváltás elıtt, amikor tilos volt itthon szemlélıdı rendbe lépni, disszidálva jutott ki Olaszországba a karmelita nıvérek közé, és azóta itt él közöttük. Mindig élmény egészséges vidámságát, sugárzó derőjét látni. Példája annak, hogy az élı közösség és az élı hivatás bıségesen pótolja mindazt, amitıl az elzártság, a kolostori élet kötöttségei elszakítják. Rómában újra meg újra megtapasztaljuk, hogy az Egyház él,
1. Mindig tartsd szem elıtt, hogy legfıbb célod a boldog házasság! Csak olyasmit mondj és tegyél, ami efelé segít benneteket! Ami ezzel ellenkezik, kerüld! A többi csak adalék. 2. Sokszor tegyétek fel magatoknak a kérdést: hogyan tudnánk otthon boldog, szeretetteljes légkört teremteni? 3. Arra gondolj, mit tudnál adni, ne arra, hogy mit kaphatsz! Minél több szóval és tettel keresd házastársad kedvét! 4. Szóban és tettben mindig hangsúlyozd házastársad fontosságát! 5. Újra meg újra kérdezd meg magadtól: mit mondhatnék, mit tehetnék, amivel férjemet/ feleségemet felvidíthatnám? 6. Mielıtt megszólalsz, gondold meg, mi a célod! A beszélgetés célja a válasz, amit kapni fogsz. Ha az elsı mondatod nem a kitőzött célt szolgálja, kezdd másként!
Egyetemes
12 Ne feledd: az igazi cél az, hogy tiszteljétek egymást és boldogok legyetek. Ne vitatkozz fölöslegesen! A legbölcsebb megoldás sokszor a hallgatás. Mindig tanúsítsatok tiszteletet egymás iránt! 7. Minden lehetséges módon fejezd ki nagyrabecsülésedet és háládat! Napjában többször mondj egy-két elismerı szót!
bıvítsd a listát, és sokszor olvasd el! 16. Mindig gondolkozz azon, hogyan hozhatod ki társadból a legjobb tulajdonságait! Szóval és tettel mindig erısítsd benne ezeket a vonásokat!
3. Gargalizálj naponta kétszer sós, meleg vízzel! A H1N1 vírus a megfertızıdést követıen 2-3 napot tölt el a torokban és az orrüregben, ahol felszaporodik, és csak ez után jönnek elı a jellegzetes tünetek. Az egyszerő gargalizálás meggátolja a vírus szaporodását a torokban. Nem szabad lebecsülni ezt az egyszerő, de hatékony módszert.
8. Mindig figyelmesen hallgasd meg a házastársadat! Igyekezz úgy megérteni, mintha az ı helyében volnál!
17. Ha probléma adódik, keresd a megoldást! A megoldásra figyelj, ne arra, melyikıtök volt a hibás! Keressetek közös, mindkettıtök számára elfogadható megoldást, hogy harmonikus maradjon a kapcsolatotok!
9. Figyelj házastársad érzelmeire és igényeire! Gondold át, mikor nem voltál elég figyelmes, és határozd el, hogy igyekszel egyre figyelmesebb lenni!
18. Gondoljatok vissza a legszebb pillanatokra! Mit mondtatok, mit tettetek, amikor a legboldogabbak voltatok együtt? Ismételjétek meg minél többször!
vagy sós, meleg vízbe mártott fültisztító pálcikával próbálkozni. Az alapos orrfújással is csökkenteni lehet az orrban megtelepedett vírusok számát.
10. Panaszkodás és vádaskodás helyett gondold át, hogyan tudnád pozitív módon jóra ösztönözni a társadat! Ha eddigi viselkedésed nem vezetett eredményre, találj ki más módszert!
19. Keressetek örömteli közös tevékenységeket!
5. Az immunrendszerünket erısítsük C-vitaminnal! Ha
11. Ne legyenek irreális elvárásaid! Ne várd, hogy a társad tökéletes legyen, és ne hasonlítsd másokhoz! 12. Ne beszélj sértıen! Ha a házastársad sértıen szól hozzád, mondd neki: „Szeretném, ha tisztelettel beszélnénk egymással.” 13. Légy kompromisszumkész! Légy hajlandó lemondani a saját akaratodról, hogy adott esetben a társad is hajlandó legyen lemondani az övérıl! 14. Írd össze, mennyi mindent köszönhetsz a házasságodnak, illetve a házastársadnak! Folyamatosan bıvítsd a listát, és sokszor olvasd el! 15. Írd össze házastársad jó tulajdonságait, illetve azt, ami tetszik a viselkedésében! Folyamatosan
20. Éljetek a jelenben! Amit a múltban elrontottatok, az már a múlté. A jelent és a jövıt mostani gondolataitokkal, szavaitokkal, tetteitekkel alakítjátok. Gondosan válogassátok meg ıket! Pliskin rabbi
4. Hasonlóan a 3. ponthoz, az orrunkat is naponta tisztítsuk ki legalább egyszer meleg, sós vízzel! Lehet szippantani,
lehet, próbáljunk bevinni némi cinket is a szervezetbe, mert az segíti a C-vitamin felszívódását. (A D-vitamin is fontos szerepet játszik az influenzaszerő megbetegedések elkerülésében. Tehát ha süt a nap, kint a helyünk, a napból ingyen lehet D-vitaminhoz jutni, de a tojásban is van.)
6. Bıséges meleg folyadék!
EGÉSZSÉGÜNK Influenza-megelızési módok, amelyekrıl nem hallani a médiában
Leves, tea. A meleg folyadék hatása hasonlít a gargalizáláséhoz, csak ellenkezı irányú. Lemossák a torokban felszaporodó kórokozókat, amik bekerülnek a gyomorba, ahol viszont már nem tudnak szaporodni, vagy kárt tenni bennünk.
1. Gyakori kézmosás (de tényleg gyakori, fıleg idegen helyen való tartózkodás, és idegen tárgyak fogdosása után)!
VERS
2. Ne nyúlj az arcodhoz!
Önéletrajz öt rövid fejezetben
(másokéhoz se) Csak akkor nyúlj az arcodhoz, szemedhez, ha nagyon muszáj, és elıtte moss kezet, ha lehetıséged van rá.
I. Megyek az utcán. Ott egy mély gödör a járdán.
Egyetemes
13
Nem látom meg, beleesem. Elvesztem, nincs segítség. Nem az én hibám! Hosszú idıbe telik, mire kimászom. II. Megyek az utcán. Még mindig ott a gödör a járdán. Úgy teszek, mintha nem látnám. Most is beleesem. Nem akarom elhinni, hogy már megint benne vagyok. Nem az én hibám! Most is hosszú idıbe telik, mire kimászom. III. Megyek az utcán. Ott az ismerıs gödör a járdán. Látom, de azért beleesem. Már megszokásból. De már tudom, mi történik. Tudom, hogy az én hibám. Gyorsan kimászom. IV. Megyek az utcán. Ott a gödör a járdán. Kikerülöm.
egyszerően az álomvilágba vezet be, hanem avatott ismerıjének kalauzolásával a tihanyi, balatoni világ titkaiba is. Minden meséjébıl szinte sugárzik a kiemelt szépségő és kultúrájú táj mélységes szeretete, az a gyermeki áhítat, amelyet minden egyéb mesének csak fokozni, nem letörni kellene! A mesék felolvashatók „ovis hittanok” végén, vagy családi esti mesékként. Árasztják a békét, a szeretetet, az igazságot. Tılük a felnıttek is jobbak lesznek. - A könyvet meg lehet vásárolni a Tihanyi Apátságban és a pesti Bencés Könyvesboltban is. (64 lap, ára: 1980.- Ft.)
Borleves 0,7 dl jó minıségő száraz fehérbort és 4 dl vizet néhány darab fahéj és 5-6 db szegfőszeg társaságában éppen hogy felforralunk. Eközben 4 tojássárgáját habosra keverünk 4 evıkanál porcukorral egy nagymérető keverıtálban. Nagyon óvatosan, folyamatos kavarás közben apró részletekben hozzászőrjük a forró bort, majd néhány percre forró vízfürdıbe állítjuk és a habverıvel szorgalmasan kevergetjük. Az asztalon elızıleg forró vízzel kiöblített csészékben tálaljuk. Jó fızıcskét!
R ECEPTEK Hamarosan beköszönt az adventi idıszak, és ehhez a gasztronómiai kínálatnak is alkalmazkodnia kell!
Dr. Zakar András
VICCES ő
A papság évének szentje Adventi kalács
V. Egy másik utcán sétálok. Portia Nelson
K ÖNYVAJÁNLÓ Sirálytánc a Balaton felett címmel jelent meg Présingné Baracskai Erika illusztrált mesekönyve (gyerekeknek, felnıtteknek) a Tihanyi Bencés Apátság kiadásában. Valamennyien emlékezünk Andersen csodálatos világára, amely nemcsak gyönyörködtet, hanem tanít és nevel is. A szerzı – aki a tihanyi apátság titkárságvezetıje, magyar szakos tanár – nyolc mesét tartalmazó albuma a láttató, gyerekek számára érthetı rajzokkal (Poller Zoltán munkái) nem
6 dkg vajat 2 egész tojással és 25 dkg porcukorral habosra keverünk. Hozzáadunk 2 teáskanál holland kakaóport, egy tasak sütıport, egy késhegynyi ırölt szegfőszeget, és jól elkeverjük. Ezt követıen apró részletekben, felváltva, folyamatos intenzív kevergetés közepette hozzáadunk 25 dkg lisztet és 2 dl frissen, erısre fızött feketekávét. A sütéshez keskeny, hosszúkás alakú, magas falú sütıformát választunk, amelyet vajjal jól kikenünk, meghintjük finomra darált prézlivel és beleöntjük az elkészített keveréket. Elımelegített sütıben 200 C fokon megsütjük. Akkor vehetjük ki a sütıbıl, ha a kalácsba szúrt hústő már nem ragad. A kihőlt kalácsot felszeleteljük, és meghintjük porcukorral. *
Egy jól táplált, testes ember így szólt az ars-i plébánoshoz: Számítok Önre, hogy könnyen a mennybe jussak… Amikor a mennybe megy, majd a reverendájába kapaszkodom. Vianney Szent János hamiskás mosollyal válaszolt neki: Barátom! İrizkedjék ettıl. A mennyország kapuja igen keskeny, mindketten az ajtó elıtt rekedhetünk! Ugyancsak egy kövér aszszonyság érdeklıdött a szentnél a mennybe jutás módja felöl. A szent plébános így válaszolt neki: Leányom, tartson három nagyböjtöt!
Az idei év a magyar nyelv éve néven is ismeretes (idén ünnepeltük Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulóját ugyanis). Összegyőjtöttünk pár ezzel kapcsolatos érdekes és mosolyogtató olvasnivalót is:
Egyetemes
14 Mit mondtak a külföldiek a magyar nyelvrıl? Nicholas Lezard kritikája Szerb Antal „Utas és Holdvilág”ról a The Guardien-ben (2004. Ertl István fordítása) „A magyarok tulajdonképpen nem is földi lények, hanem egy szuper-intelligens földönkívüli-faj, amelynek sikerült egybeolvadnia az emberiséggel, s csak mőveik zsenialitása és nyelvük teljes érthetetlensége árulja el ıket.” Jakob Grimm meseíró (XIX. század), aki egyben az elsı német tudományos nyelvtan megalkotója is volt, mondta: „a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet". N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): „Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság.” George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bıvebben kifejtve) mondta: „Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyızıdésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életmővem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerően azért, mert ezen a különös, ısi erıtıl duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit.” Grover S. Krantz amerikai kutató: „A magyar nyelv ısisége Magyarországon (...) meglepı: úgy találom, hogy átmeneti kıkori nyelv, megelızte az újkıkor kezdetét (...) az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi.” Berglund svéd orvos és mőfordító: „Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke."
(Magyar Nemzet 2003. XII. 2, 5). Teller Ede atomfizikus halála elıtt pár évvel ezt mondta Pakson: „Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar.” (Mai Nap, Budapest, 1991, 9.)
Tudjátok? Hogy a Tál család hány tagja tartozik hozzánk? Elıször is az öreg Dik Tál, aki mindent irányítani akar, aztán ott van Protes Tál bácsi és fivére Szabo Tál, akik folyton ellenszegülnek és mindent meg akarnak változtatni. A húguk, Irri Tál, nyughatatlan bajkeverı a két fiával, Inzul Tállal és Molesz Tállal együtt. Valahányszor felmerül egy új kérdés, Hezi Tál és felesége, Vege Tál várni akar vele még egy évet. Aztán ott van Imi Tál, aki folyton arra törekszik, hogy a mi gyülekezetünk pontosan olyan legyen, mint az összes többi. Affek Tál néni túl sokat képzel magáról. Iker öccsei, Garan Tál és Han Tál pedig hamis ígéretekkel próbál új tagokat csalogatni a gyülekezethez. De azért nem minden családtag rossz. Asszisz Tál testvér például kifejezetten segítıkészen intézi az egyházi ügyeket. A dúsgazdag üzletember nagybácsi, Invesz Tál anyagi hozzájárulására mindig lehet számítani. A remek politikai érzékkel megáldott Reprezen Tál kiválóan képviseli a közösség ügyeit diplomáciai körökben. Az elkötelezett Agi Tál nıvér élen jár a térítésben. Medi Tálhoz bármikor fordulhat átgondolt és megnyugtató tanácsért, a szertartásokon az egyházi énekeket pedig Kán Tál dalolja, zenész fivére Trombi Tál (a kamasz Mu Tál átmenetileg nem énekel vele.) Sajnos a múlt év során három családtaggal is kevesebben lettünk: két unokatestvér, Dezer Tál és Konver Tál áttért más vallásra, a kilencven éves Exi Tál néni pedig végelgyengülésben elhunyt.
(A világ melyik nyelve tud még ilyeneket?)
Nyelvlecke Egyik olaszóra sodrán, Ím a kérdés felmerült: Hogy milyen nyelv ez a magyar, Európába hogy került? Elmeséltem, ahogy tudtam, Mire képes a magyar. Elmondtam, hogy sok-sok rag van, S hogy némelyik mit takar, És a szókincsben mi rejlik, A rengeteg árnyalat, Példaként vegyük csak itt: Ember, állat hogy halad? Elmondtam, hogy mikor járunk, Mikor mondom, hogy megyek. Részeg, hogy dülöngél nálunk, S milyen, ha csak lépdelek. Miért mondom, hogy botorkál, Gyalogol, vagy kódorog, S a sétáló szerelmespár, Miért éppen andalog? A vaddisznó, hogy ha rohan, Nem üget, de csörtet - és Bár alakra majdnem olyan, Miért más a törtetés? Mondtam volna még azt is hát, Aki fut, mért nem lohol? Mért nem vág, ki mezın átvág, De tán vágtat valahol. Aki tipeg, mért nem libeg, S ez épp úgy nem lebegés, Minthogy nem csak sánta biceg, S hebegés nem rebegés! Mit tesz a ló, ha poroszkál, Vagy pedig, ha vágtázik? És a kuvasz, ha somfordál, Avagy akár bóklászik. Lábát szedi, aki kitér, A riadt ız elszökell. Nem ront be az, aki betér… Más nyelven, hogy mondjam el? Jó lett volna szemléltetni, Botladozó, mint halad, Avagy milyen ıgyelegni? Egy szó - egy kép - egy zamat! Aki 'slattyog', mért nem 'lófrál'? Száguldó hová szalad? Ki vánszorog, mért nem kószál?
Egyetemes S aki kullog, hol marad? Bandukoló mért nem baktat? És ha motyog, mit kotyog, Aki koslat, avagy kaptat, Avagy császkál és totyog? Nem csak árnyék, aki suhan, S nem csak a jármő robog, Nem csak az áradat rohan, S nem csak a kocsi kocog. Aki cselleng, nem csatangol, Ki 'beslisszol' elinal, Nem 'battyog' az, ki bitangol, Ha mégis: a mese csal! Hogy a kutya lopakodik, Sompolyog, majd meglapul, S ha ráförmedsz, elkotródik. Hogy mondjam ezt olaszul? Másik, erre settenkedik, Sündörög, majd elterül. Ráripakodsz, eloldalog, Hogy mondjam ezt németül? Egy csavargó itt kóborol, Lézeng, ıdöng, csavarog, Lıdörög, majd elvándorol, S többé már nem zavarog. Ám egy másik itt tekereg, Elárulja kósza nesz Itt kóvályog, itt ténfereg… Franciául, hogy van ez? S hogy a tömeg mért özönlik, Mikor tódul, vagy vonul, Vagy hömpölyög, s még sem ömlik, Hogy mondjam ezt angolul? Aki surran, mért nem oson, Vagy miért nem lépeget? Mindezt csak magyarul tudom, S tán csak magyarul lehet! Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. október 12.)
Hogy hívják? - Albert Einstein torz testvérét? Frank Einstein. - A vámpírok adminisztrátorát? Vérelszámoló. - Azt a ragadozót, amelyik bőnözıket eszik? Gonosztevı. - Az okos kisfiú nagyszülıjét? Agymama. - Az V. kerület orvosát?
15 Dr. Oetker. - A csíkos tehenet? Tigriska. - A cigánybörtönt? Aromazáró! - A hortobágyi rendır kutyáját? Pulice. - A sovány kutyát? AnoRex. - Az elsı osztályú birkát? Juhász. - A kakukk drogját? Kakukkfő. - A borostás papot? Szırzetes. - A fémszálas intimbetétet? Havi metál. - A lassú postást? Levéltető. - A tréfás kávéfızıt? Mokkamester. - A vízi sportokat őzı kopasz nyomozót? Kojak- kenu. - Azt a cápát, amelyik állandóan az Antarktisz körül úszkál? DéliSHARK! - A jós legkisebb fiát? Jóska. - A cigány benzinkutast? Agipsy. - A hullajó buli? Kopor Show. - Az elefántok társadalmi krízisét? Ormányválság. - A félelmet előzı sámánt? Nefossámán! - Az elsı ısembert, aki süteményt sütött? Almáspitekus. - Az ırült sportriportert? Crazy Jenı. - A vallásos szuperhıst? Á- Men. - A cukrásztanulók vizsgadolgozatát? Desszertáció. - Az erıs WC pucolót? Budi Bilder. - A sivatagi kocsmát? Porozó. - Oroszul a Speedet? Uzsgyi. - Péter Pán öccsét? Marcipán.
- A papok edzıjét? Tréningatya. - Szent István szellemét? Vajkrém. - Az orosz számítógép- hálózatot? Nyet- work. - A tetovált bálnát? Ábráscet. - Röntgen úr feleségét? Röntgenné Ultra Ibolya.
Ki hogyan hal meg? Az aratót lekaszálja a halál. A házmester beadja a kulcsot. A molnárt felırli az élete. A szabónak elszakad a fonala. A pék megeszi kenyere javát. A kertész a Paradicsomba jut. A harangozónak beharangoznak. A portásnak megnyílik a mennyország kapuja. Az órásnak üt az utolsó órája. A kalauz eléri a végállomást. A muzsikusnak elszakad a húrja. A hajós boldogabb hazába vitorlázik el. A pénztáros elszámol az élettel. A búvár örök álomba merül. A trombitásból végleg kifogy a szusz. A koldus jobblétre szenderül. A díjbirkózót maga alá győri a halál. A lakó örökös otthonra lel. A boldogtalan megboldogul. A léghajósnak elszáll a lelke. A vegetáriánus főbe harap. A programozó kijavítja az utolsó hibát. A vadász az örök vadászmezıkön folytatja. A kertész alulról szagolja az ibolyát. A rendszergazda vírusos lesz. A magasugró feldobja a talpát. A kovács elpatkol. A papnak harangoznak. A vadásznak lıttek. Az atléta élete ugrott. A filmrendezınek »vége«. A színésznek legördül a függöny. A zenésznek elhúzzák a nótáját. A késes gyilkost hazavágják.
Egyetemes
16 A szabót kinyírják. A kis embereket elteszik láb alól. A meteorológusnak befellegzik.
Karrier – anyagiak – család Mi és a rokonok Márc. 17. Gyermeknevelés a csábítások világában – kiscsoportos feldolgozás Társadalmi hatások – ránk is hatnak Liberalizmus – rigorizmus (lazaság vagy szigor) Kommunikáció a családban
J EGYESISKOLA Program Febr. 17. Önismeret – dr. Pálhegyi Ferenc A személyes érettség felmérése – keresztény nagykorúság A közösségi érettség felmérése – elfogadás, türelem, szolgálat Kapcsolatunk érettségének felmérése
Febr. 24. A házasság teológiája – dr. Pákozdi István dr. Egri László Kinyilatkoztatás a házasságról (Genezis, Efezusi levél) A házasság felbonthatatlansága – bibliai alapok A házasság szentség és kötelék A hőség a hitbıl táplálkozik Együtt – Isten felé
Márc. 3. A házasság testi dimenziója – dr. Egri László dr. Merza Katalin Testi szerelem a házasság elıtt és a házasságban Családtervezés A gyermek Isten ajándéka
Márc. 24. Ünnepek – szimbólumok – dr. Pákozdi István A házasságkötés jelképei, szertartása Felkészülés az esküvıre Évfordulók, jeles napok megülése a családban
Választható lehetıség: egy záró hétvége, lelkigyakorlat a jegyespárok részére egy késıbb megállapított idıpontban és helyen. Az elıadások helye: a Magyar Szentek temploma 1117 Budapest, Magyar Tudósok körútja 1. (alagsor) Idıpontja: a jelzett napokon 19.00 órakor. Jelentkezés: 2009. febr. 1-ig Dr. Pákozdi István egyetemi lelkésznél
[email protected] vagy 203-1734 üzenetrögzítıs telefon Felelıs vezetı: dr. Egri László
Márc. 10. A házasság mindennapjai – kiscsoportos feldolgozás Spiritualitás a házasságban
*
H IRDETÉSEK 1. November 30-tól december 4-ig adventi könyvhét lesz az MKK szervezésében a Mőegyetem K és E épületében, és vasárnap az MSzT-ban a szentmisék elıtt és után. Kb. 10-12 kiadó könyveit, kiadványait fogjuk árulni (a bolti áron alul). 2. December 3-án 19 órakor a LÖK-ben tartjuk az adventi ökumenikus áhítatot. Prédikál: Pákozdi István r.k. egyetemi lelkész, közremőködnek a református és evangélikus egyetemi gyülekezet tagjai és Uzsaly Bence énekkara, a Keresztény Ifjak Kórusa. 3. December 13-án, a vasárnapi mise után adventi zenei áhítatot tart a Lelkészség szkólája. 4. December 14-én, hétfın délután 15-19 óráig szentgyónási lehetıség lesz a lelkészségi irodában. 5. Karácsony napján (dec. 25.) 19 órakor lesz ünnepi szentmise a MSzT-ban, dec. 27-én, Szentcsalád vasárnapján szintén, és január 1-jén, Újévkor is (kötelezı ünnep!) találkozhatunk 19 órakor a MSzT-ban. 6. A II. félévet kezdı „kis Veni Sanctét” február 7-én 19 órakor tartjuk. 7. 2010. febr. 5-7 között lesz Esztergomban, a Szent Adalbert Központban a KELET II. Találkozója.
Felelıs kiadó: Dr. Pákozdi István egyetemi lelkész. Szerkesztı: Jelencsik Mátyás lelkészségi titkár Jelen számunkat a következı szerzık írásai gazdagítják:
Dr. Beran Ferenc, Dr. Egri László és Dr. Merza Katalin, Dr. Martin Kugler, Dr. Pákozdi István, Dr. Szabó László, Dr. Zakar András, Ligeti Dávid, P. Korzenszky Richárd OSB, Pliskin rabbi, Varga András Illusztrációk: Vámos István grafikái. A Lelkészség címe: 1117 Bp., Magyar Tudósok krt. 1. Tel/fax:203-1734,
[email protected], www.egylelk.com
