Nevelési programja A BUDAPESTI EGYETEMI KATOLIKUS GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM

“A keresztény hit csak közösségben születik és növekszik. Az iskola azért tanít, hogy neveljen, hogy belülről alakítsa az embert. Elkerülhetetlen, hogy az iskola határozott világnézetre hivatkozzon. Az iskola feladata, hogy feltárja a műveltség erkölcsi és vallási dimenzióit.” (A katolikus iskola, Róma 1977)

A BUDAPESTI EGYETEMI KATOLIKUS GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM

Nevelési programja

2010.

NEVELÉSI PROGRAM Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium

TARTALOMJEGYZÉK Preambulum ..................................................................................................................................5 A nevelési program forrásai............................................................................................................6 I. Alapvetések.................................................................................................................................7 I.1. Hitvallásunk .....................................................................................................7 I.2. Iskolakoncepciónk ............................................................................................7 I. 3. Alapértékeink ..................................................................................................8 II. Helyzetelemzés..........................................................................................................................8 II.1. Iskolánk története............................................................................................8 b) Az intézet jelene:................................................................................................9 II.2. Beiskolázási területek ...................................................................................10 II.3. Az iskola sajátos arculata.............................................................................10 III. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ....................................................................................................................... 11 III.1. Pedagógiai alapelvek ..................................................................................11 III. 2. Nevelési-oktatási célok ...............................................................................12 III.3. Feladatok.....................................................................................................12 III.3.1. Általános nevelési feladatok ....................................................................12 III. 3. 2. Konkrét nevelési feladatok ....................................................................13 A keresztény hitéletre való nevelés ......................................................................13 Erkölcsi nevelés ...................................................................................................13 III. 4. A nevelő-oktató munka eszközei és eljárásai .............................................14 III. 4. 1. A vallási nevelés módja .........................................................................14 III. 4.2. Az erkölcsi nevelés módja ......................................................................15 III. 4.3. Az oktatás módja.....................................................................................15 III. 4.4. Az alapműveltség továbbépítése.............................................................16 III.4.5. A tanulási stratégiák megválasztása.........................................................16 IV. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök ....................................................................................................................................... 17 IV.1. A helyi taneszközök meg- és kiválasztásának elvei......................................17 IV.2. Eszközigény, fejlesztési törekvések ..............................................................17 V. Személyiségfejlesztés............................................................................................................. 17 V.1. Nevelési elvek................................................................................................18 V.2. Személyisgfejlesztés értékelése......................................................................18 V.4. A személyiségfejlesztés irányítása.................................................................19 V.4.1. Tanórán kívüli tevékenységek ..................................................................19 VI. Közösségfejlesztés................................................................................................................ 21 VI.1. szinterei........................................................................................................21 VI.2. Céljai és feladatai........................................................................................22 VI.2.1. Hon- és népismeret ..................................................................................22 VI.2.2. Nyitottság a különböző életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt...22 VI.2.3. Környezeti értékek megőrzése.................................................................22 VI.2.4. Kommunikáció ........................................................................................23 VI.2.5. Elfogadó és segítőkész magatartás ..........................................................24 VI.2.6. Hagyományok..........................................................................................24 3


VII. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek .. 27 VII.1. Orvoslásuk és az ezzel kapcsolatos feladatok:...........................................28 VII.1.1. Orvoslásuk..............................................................................................28 VII.1.2. Feladatok ................................................................................................29 VIII. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ...................................... 30 VIII. 1. A tehetséggondozás szinterei ...................................................................30 IX. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok................................................ 31 X. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program........................ 32 XI. Szociális hátrányok enyhítése............................................................................................ 33 XI.1. Kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézményekkel..................................33 XI.2. Tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása........................33 XI.3. Táborozási hozzájárulások..........................................................................34 XII. A szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködése .................................................... 34 XIII. Az átmenet problémáinak megoldása .......................................................................... 35 XIII.1. Átmenet az általános iskola a gimnázium között ......................................35 XIII.2. Átmenet a középiskola és a felsőoktatási intézmények között ..................36 Óraterv hat évfolyamos gimnáziumi osztályok számára........................................................... 37 Óraterv négy évfolyamos gimnáziumi osztályok számára... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Hitelesítés...................................................................................................................................... 39 Helyiség, felszerelés és eszközlista ............................................................................................. 39 A Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium egészségnevelési és környezeti nevelési programja ....................................................................................................................... 47 Elfogadási nyilatkozat....................................................................................................................... Módszertani szakanyag a tanulók fizikai állapotának egységes méréséhez és minősítéséhez 59 Az oktatás területén ...................................................................................................................... 62 Az egészségügy területén.............................................................................................................. 62 A) Egységes minőségellenőrzés ...........................................................................63 B) Egységes minőségbiztosítás ............................................................................63 C) Folyamatos visszacsatolás...............................................................................64 Kollégium..................................................................................................................................... 67 A kollégiumi nevelés alapelvei, célkitűzései.............................................................................. 68 A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elve............................ 71 A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei ............................................................................ 75 A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók kollégiumi nevelése esetén a nemzeti, etnikai kisebbség kulturális és anyanyelvi nevelésének feladatai ............................................. 76 A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások .......................................................................... 77 A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei................................................................................................. 78 A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység.................................................... 80 A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve ........................................................ 81 Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és az együttműködés formái ............................. 82 A Pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések.................................................................................................................................. 83 Elfogadó nyilatkozat ................................................................................................................... 86 Jegyzőkönyv ................................................................................................................................. 87 4


Preambulum AZ INTÉZMÉNY ADATAI Az intézmény neve:

Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium (Székhely, levelezési cím: 1015 Budapest, Szabó Ilonka u. 2-4.)

Az intézmény jellege:

többcélú intézmény (gimnázium és kollégium) Az intézmény alapítása: A gimnáziumot Academicum et Universitatis Collegium néven hozta létre Szécheny György esztergomi érsek 1687. március 19-én.

Módosító okirat:

iskola: Az Alapító okiratot módosító okirat kelt 1997. február 7-én, aláírója Paskai László bíboros, prímás, Esztergom-Budapesti érsek. kollégium:

Kelt 2001. július 25., aláírója Dr. Kiss Rigó László, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, Egyházmegyei Katolikus Iskolai Főhatóság (EKIF) Főigazgatója. Újramódosító okirat:

Az Alapító okiratot újra módosító okirat kelt 2004. április 15-én, aláírója Snell György EKIF igazgató

Újramódosító okirat:

Az Alapító okiratot újra módosító okirat kelt 2010. május 14Én, aláírója Snell György EKIF igazgató

Az intézmény fenntartója:

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye (1035 Budapest, Kórház utca 37.)

Az intézmény státusza:

A gimnázium és kollégium a Magyar Katolikus Egyházon belül működő jogi személy, önállóan gazdálkodik és vagyonával ugyanígy rendelkezik.

Működési engedély:

iskola kollégium Kelte: 1997. augusztus 1. 2001. december 19. Száma: 14-429/97. 14-1206/8/2001 Kibocsátó: Budapest Főváros főjegyzője megbízásából Spengler Györgyné oktatási ügyosztályvezető.

Egyházi nyilvántartás:

iskola kollégium Kelte: 1997. február 20. 2001. november 30. Száma: 2. 2. Kibocsátó: Spányi Antal érseki általános helynök, EsztergomBudapesti Főegyházmegyei Hivatal.

5


A nevelési program forrásai Jelen pedagógiai program a hatályos jogszabályok, a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és a Szécheny György Katolikus Kollégium alapvető iskolai és kollégiumi dokumentumai alapján készült, az újraindulás óta végzett munka tapasztalatait összegző helyzetelemzések figyelembe vételével. Jogszabályok:

A közoktatásról szóló 1993/LXXIX.tv.; A 11/1994.(VI.8.)sz. MKM rendelet; Egyházi Törvénykönyv (CIC) 796-806.kánon; Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Zsinati rendelkezései 1994: 16-18.§.

Iskolai dokumentumok:

A Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium Pedagógiai Programja (Budapest, 1997.; 2002. 2004.); Szécheny György Katolikus Kollégium Pedagógia Programja (Budapest, 2004.)

6


I. Alapvetések I.1. Hitvallásunk A Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium pedagógiája az európai keresztény humanizmus és a magyar nemzeti műveltség értékeinek tiszteletén, elsajátításán, hagyományainak ápolásán, gyarapításán és továbbadásán alapul. Iskolánk tanárai ebben a szemléletben hivatásszerűen végzik a legszebb és legfelemelőbb munkát, az ember szolgálatát. Nagy felelősséget ró ez nevelőinkre. A pedagógus, az iskola hatása ugyanis emberi sorsokat befolyásol, dönt el. Arra törekszünk, hogy iskolánk belső világa - erkölcsi értékrendünknek megfelelően - gyermek és emberközpontú legyen, hogy egymás elfogadására, megbecsülésére, szeretetére épüljön.

I.2. Iskolakoncepciónk Az iskola koncepciója a klasszikus és keresztény emberi értékekre épül. Tevékenységünk külső tényezői: társadalmi folyamatok, oktatáspolitikai változások, fenntartói hozzáállás stb. csupán a kerete annak a filozófiának, melynek a vezérlője Krisztus, alanya a gyermek, hisz iskolánk szintjén minden őérte történik. Célunk, hogy baráti légkörben, jó hangulatban érjünk el a neveltség és a tudás csúcsára tanítványainkkal, hogy testben és lélekben egészséges, tisztességes magyar, katolikus keresztény, a világ sodrásának ellenállni tudó, erkölcseiben megalapozott fiatalokat bocsássunk ki az életbe. Munkánk aktív részese és alakítója a szülő, aki a nevelés, a gyermeki személyiség fejlődésének a folyamatában a legfontosabb szerepet játssza, s a legnagyobb felelősséget viseli. Az iskola a szülő partnere ebben a folyamatban, támasza, ha csüggedni látszik feladata végzésében, társa a gyermek tudásának gyarapításában, a személyiségének formálásában. Szoros együttműködésünk vezérlője az a tény, miszerint az iskola önmagban, a szülő, a család nélkül, vagy annak ellenében nem képes teljesíteni feladatát. Munkánk csak úgy lehet eredményes, ha szülő és pedagógus azonos elvek szerint, azonos értékek alapján nevelik a gyermeket. A diákok, a szülők és a pedagógusok együttműködve, és csak együttműködve képesek az eredményes oktatónevelő munkára. Nevelésünk hármas célkitűzése: • római katolikus valláserkölcsi nevelés, • az egyetemes európai és nemzeti műveltség korszerű oktatása, • a felelős köz-, magánéletre és továbbtanulásra való felkészítés. Iskolánk növendéke lehet minden olyan diák, aki: • vallását gyakorló keresztény életet él, • elfogadja az iskola Nevelési programjában foglaltakat, és azzal azonosulni tud, • eleget tesz a Helyi tanterv követelményeinek, • eleget tesz az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint a Házirendben foglaltaknak. 7


I. 3. Alapértékeink Pedagógiai programunk alapja egy olyan értékrend, amelynek megfogalmazása - s egyben tudatosítása - közös munkánk eredménye. Alapértékeknek tekintjük a következőket: • a krisztusi szereteten alapuló kapcsolatteremtés, • gyermekközpontúság, • nyitottság, korszerűség, • klasszikus értékközvetítés a műveltség és az erkölcs területén, • képességek szerinti fejlesztés (a szervezeti lehetőségeken belül), • a kultúra, mint létmód, • humán szocializáció, • tudatos életvitel, • harmonikus személyiségfejlesztés, • hagyományőrzés és teremtés, • élő kapcsolat a határon túli magyarokkal, Európa más népeivel.

II. Helyzetelemzés II.1. Iskolánk története A Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium Magyarország fővárosának legrégebbi középiskolája. Szécheny György esztergomi érsek 1687. március 19én alapította meg. Megkülönböztetés nélkül nyitott mindazon családok gyermekei előtt, akik az iskola által képviselt nevelési elveket és értékeket tiszteletben tartották. Az intézet sorsa valóságos hely- és pedagógiatörténeti regény. A gimnázium a várnegyedben számos épületben működött. Az iskola 1876-ban otthonra talált a kifejezetten számára épített épületben, az Ilona (ma Szabó Ilonka) utcában. Az 1948-49. évi kommunista hatalomátvétel során államosítják, megfosztva alapítója által adományozott nevétől, vagyonától, katolikus, vallási és pedagógiai alapállásától. Az újjászervezés lehetőségét a diktatúra bukása hozta meg. A rehabilitáció hivatalosan 1991. nyarán indult meg. 1994. januárjában megtörtént a jogi, 1997. februárjában megkezdődött a pedagógiai rehabilitáció, és 2000. júliusában pedig az iskola újból birtokba vehette az épületet. Nem szabad azonban megfeledkezni az iskola örökségéről sem. Iskolánk létrehozta az első gimnáziumi Magyar Nyelv és Irodalom tanszéket (1843), elsőként dolgozta ki a szaktárgyi oktatás rendszerét (1848), az első modern diákkör (Budai Önképző Egylet) megszervezője (1862), az első tudományos pedagógiai műhely (Budapesti Középiskolai Tanári Egylet) kezdeményezője (1866), az első magyar iskolai futball-mérkőzés lebonyolítója (1885) és az első cserkészcsapat megalakítója (1909-1911).

8


Az iskola tanárai tervezték a mai Hilton szálló épületét, a Szentháromság emlékművet és Buda első modern vízvezetékét. A Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium tehát fontos szerepet játszott a budai vár-negyed arculatának kialakításában. A gimnázium növendékei tartották az első újkori színielőadásokat Budán, 1751-től már magyar nyelvű darabokkal. Az iskola tanítványai közül sokan Európa-, sőt világszerte ma is ismert személyiségekké váltak, mint pl.: Koncsog Nándor jezsuita, a Colorádó torkolatvidéke, ill. a Kaliforniai-félsziget felfedezője és első térképezője, báró Eötvös József író és államtitkár, az első magyar kultuszminiszter, József Ferenc királyi herceg, a híres nádor leszármazottja, Babesius Viktor román orvosprofesszor, a kolozsvári tudományegyetem névadója, Gyulai Ágost, Fináczy Ernő és Prohászka Lajos, a magyar és egyetemes pedagógiatudomány nagy alakjai, Semmelweis Ignác, a gyermekágyi láz kórokának és megelőzésének felfedezője

b) Az intézet jelene: Az intézet újjászervezésére a lehetőség a magyar Alkotmány módosításával és az Egyház jogainak helyreállításával nyílt meg. A csaknem két évig tartó eljárás után az intézet jogi rehabilitálása 1994. januárjában megtörtént. Pedagógiai és vagyoni rehabilitációja viszont még évekig elhúzódott. Az ezzel kapcsolatos döntés csak 1996. decemberében született meg, s így 1997. szeptemberétől egy kilencedik és két hetedik évfolyamos osztállyal végre megkezdődhetett a tanítás. 2000. júliusig a gimnázium a Schulek Frigyes Építőipari Szakközépiskolával egy épületben, nehéz körülmények közepette működött. Az iskola kiemelten kezeli a pedagógiai munka színvonalának emelését, és ennek folyamatos ellenőrzését, a külső kapcsolatrendszer helyreállítását, valamint a nevelés tárgyi feltételeinek biztosítását. A pedagógiai munka színvonalát a tanárok és a diákok tehetsége, felkészültsége és szorgalma mellett az iskola kiemelt hármas célkitűzése is determinálja. • a vallásos szellemű nevelés; • korszerű általános műveltség nyújtása, különös tekintettel a nyelvtanulásra; • felkészítés az itthoni vagy külföldi továbbtanulásra, illetve a családi- és közéletre. A gimnázium hat, illetve négy évfolyamos osztályokban neveli a fiatalokat. A gimnázium újraindításakor (1997.) preferált volt a hat évfolyamos képzés. 19992002-ig csak ilyen osztályok indultak, külön fiú és leány osztályokkal. 2002-ben úgy érzékeltük, hogy környezetünk igényli a négy évfolyamos képzést is. Az ekkor elindított egy négy évfolyamos osztály koedukált volt, s az azt követő évben jelentkező megnövekedett igény kiszolgálására indított immáron két kilencedik osztály megőrizte a koedukált formát. A hat illetve négy évfolyamos képzés óraterve és nevelési céljai, feladatai egyformák. Ez részben a kerettantervi átjárhatóság szempontjaiból, másrészt az iskola egységes nevelési rendszeréből következik. A két különböző oktatási forma működtetését a társadalmi elvárások indokolják.

9


A tanulók felvételi kérelmeinek elbírálásakor az alábbi szempontokat vesszük figyelembe: • vallását gyakorló családi háttérrel rendelkező, elsősorban katolikus (egyéb keresztény felekezetű) diák • plébánosi (lelkészi) ajánlás • jó tanulmányi átlag • példás vagy jó magatartás osztályzat • az iskola nevelési és oktatási programjának elfogadása Felvételiztetés módja: • Írásbeli: matematika, magyar, hittan • Szóbeli: beszélgetés (gyerekkel és szülővel egyaránt)

II.2. Beiskolázási területek: • • •

Budapest Budapest vonzáskörzete A főváros vonzáskörzetén kívül eső vidéki nagyvárosok és kisebb települések

Iskolánk tanulóinak jelentős részét képezik a főváros különböző kerületeiben lakó diákok. Beiskolázási körzetünk nem korlátozódik az iskola telephelyéhez közel eső kerületekre, hanem kiterjed a teljes fővárosra. A budapesti diákokon kívül 10 %-ban vannak jelen a főváros vonzáskörzetéhez tartozó településekről bejáró tanulók.

II.3. Az iskola sajátos arculata Keresztény – Jézus Krisztus szeretetének, tanításának és életpéldájának tehetségünkhöz mért elsajátítását és követését jelenti. Humanisztikus – a személy méltóságára, a közösség erejére és az egyetemes emberi kultúra központi pedagógiai jelentőségére utal. Európai – a görög világszemlélet, a latin műveltség, a keresztény hit és a modern technika történelmileg is egymásra épülő egzisztenciális egysége. Nemzeti kultúrára alapozó – történelmünk, évezredes államiságunk során megismert, magyar vonásokkal gyarapított európai keresztény humanista műveltség adására törekszik. A fent megfogalmazott sajátosságok gyakorlatban való megnyilvánulása a tantervbe beépített hittanórák, a felső évfolyamokon (9-12.) kötelezően tanított latin nyelv, a történelem, s azon belül is a magyar történelem hangsúlyozott oktatásában, valamint diákjaink személyiségformálásának előtérbe állításában figyelhető meg.

10


III. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

III.1. Pedagógiai alapelvek A II.3. pontban megfogalmazottakon (keresztény, humanisztikus, európai, nemzeti kultúrára alapozó) túl: • Komplexitás elve – biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek folyamatos és együttes hatásának figyelembe vétele és összehangolása a nevelés és oktatás folyamatában. • A következetesség elve – igényesség, határozott követelmények támasztása a tanulókkal szemben. Lehetőség nyújtása a tanuló önállóságának, kezdeményezőkészségének, kreativitásának kibontakoztatására. • Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve – a tanulók fejlődésének mindenkor a maga fejlődési fokához mérten való biztosítása. • Egyenrangúság elve – a pedagógus és a tanulók egyenrangú félként való részvétele a nevelés-oktatás folyamatában. (A tanuló a nevelés alanya.) • Bizalom elve – bizalom, megértés, tisztelet a tanuló személyisége iránt, törekvés a személyes kapcsolatok kialakítására. • A pedagógus vezető szerepének elve – az egyenrangúság elvével összhangban a pedagógusnak vezető szerepének hangsúlyozása a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységének megszervezésében, személyiségük fejlesztésében. • A külső hatások elve – a pedagógusoknak a tanulók iskolán kívül, a mindennapi életben szerzett tapasztalataira, információira, ismereteire való támaszkodása. • A tapasztalatszerzés elve – a tanulók saját tapasztalatainak megszerzésének, megértésének, általánosításának biztosítása. • A tanulók különböző közösségek tagjainak elve – a tanulók mindig szűkebb (család, osztály, iskola, egyházközség, cserkészcsapat) és tágabb (környezet, társadalom) közösség tagjai. A nevelés-oktatás az emberi viszonyokban gazdag közösségek hatásrendszerén át, a közösségekben, a közösségek életének, céljainak, érdekeinek figyelembe vételével, a közösség aktív részvételével történik. A közösségek biztosítanak szerepet – a pedagógusok vezető, irányító, kezdeményező szerepe mellett – a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához.

11


III. 2. Nevelési-oktatási célok A Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium célja, hogy tanárai Jézus Krisztus útmutatását követve (Máté: 28.19-20.), Szécheny György esztergomi érsek 1687.III.19-ei alapítói akaratának, valamint Paskai László bíboros, prímás, érsek 1997.II.7-ei rendelkezéseihez híven iskolánk diákjait a mai kor követelményeinek megfelelő módon együttműködve Istennek és a Hazának nevelje és oktassa. A fenti cél voltaképpen három egymástól elválaszthatatlan mozzanatot jelent: 1. Római katolikus valláserkölcsi nevelést o hitoktatás o megfelelő lelkiség kialakítása o szereteten alapuló lét- és értékrend kialakítása o keresztény világnézet kialakítása 2. Az egyetemes európai és nemzeti műveltség korszerű oktatását o az egyetemes emberi kultúrának személyre szóló megfogalmazása o napjaink történéseinek a múlt megismerésén történő magyarázata o a magyar gyökerekhez való kötődés, azonosságtudat kialakítása 3. A felelős köz-, magánéletre és továbbtanulásra való felkészítést o felkészítés a továbbtanulásra o értékóvó, értékteremtő magatartásforma kialakítása o a magán- és a közéletben egyaránt felelősséggel bíró, és felelősséget vállalni tudó személyiség kialakítása

III.3. Feladatok III.3.1. Általános nevelési feladatok • • • • •

a személyiség pszichikus komponenseinek a fejlesztése, a tanulás tanításának középpontba állítása, az anyanyelv helyes használata, a kommunikációs képességek fejlesztése, az egyéni tudat, az önértékelési motívumok fejlesztése, egészséges lelki és testi életmód szemléletének kialakítása a mozgás, a szabad levegőn való sport, a játékos sporttevékenységek elsajátíttatása, gyakoroltatása által, • a tehetség kibontakozásának a segítése, a differenciálással történő fejlesztés, a hátránykompenzálás és tehetséggondozás az iskolai élet minden területén, • az információk, ismeretek minél szélesebb körből való gyűjtésének megismerési folyamata, a könyvtárhasználat fontossága. 12


III. 3. 2. Konkrét nevelési feladatok: A keresztény hitéletre való nevelés • a keresztény hit szavakkal és tettekkel való megvallásának gyakorlása • vallási kötelességek teljesítésének életformává alakítása • minden szaktárgy tanítása során az isteni teremtés jelenlétére való rávilágítással az Istenre figyelés szemléletének életformává alakítása Erkölcsi nevelés • önismeret, önuralom, önnevelés képességének kialakítása • a jó példával való nevelés megvalósítása • cselekedeteink következményeinek felelősségteljes felvállalásának, értékelésének, a változtatni tudás erkölcsi képességének kialakítása • a kötelességtudás, kötelességteljesítés képességének kialakítása • a szerénység, alázat, engedelmesség, igazságosság, okosság, mértékletesség, lelki erő erényeinek kialakítása Színvonalas oktatás • szakmáját hivatásként szerető, értő, művelő pedagógusok alkalmazása • érdeklődő, feladatait kötelességtudóan, képességeihez mérten elsajátító diákok iskolába való felvétele és megtartása • egymást segítő tanár-tanár; tanár-diák; diák-diák kapcsolatok kialakítása • életkornak megfelelő tananyag elrendezés • életkornak megfelelő tanítási módszerek alkalmazása • a színvonalas tanításhoz elengedhetetlen tárgyi feltételek előteremtése Nevelési színterek • • • • • • • • •

tanórák óraközi szünetek szakkörök versenyre felkészítő foglalkozások korrepetálások felvételi előkészítők egyéni feladatmegoldó versenyek személyes beszélgetések iskolán kívüli programok, foglalkozások

Nevelési feladatok tantárgyi programok szerint: • tantervek, tanmenetek • szaktantárgyak nevelési céljai • egyéb tevékenységi formák 13


III. 4. A nevelő-oktató munka eszközei és eljárásai III. 4. 1. A vallási nevelés módja A vallási nevelés célja a keresztény lét- és értékrendet felismerő, elfogadó és képviselő fiatal személyiség lehető legteljesebb kibontása. E cél elérésének feladata és feltétele a szervezett hitoktatás, hitélet és vallásos nevelés. III.4.1.1. A hitoktatás: Az iskolai hitoktatás a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia által elrendelt, elfogadott és hatályba léptetett tanterv alapján, a megyéspüspök engedélyezte tankönyvek felhasználásával folyik. Mint a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium órarendjébe illesztett egyik tantárgyra, az oktatás későbbiekben ismertetésre kerülő pedagógiai módszerei rá is vonatkoznak.

III.4.1.2.Az iskolai hitélet: Kiegészíti a hittan órán tanultakat. A rendszeres iskolai és osztálymisék, adventi Roráték, adventi és nagyböjti lelki napok, nagyböjti keresztútjárás, októberi Rózsafüzér imádkozás, reggeli zsolozsmák, ima tanítás kezdetén és végén, étkezés előtt és utáni imák, a tanárok és a szülők számára tartott lelkigyakorlatok, a nyári hittantábor, a zarándoklatok, kirándulások alkalmával történő templom- és kegyhelylátogatások, mind a diák hitéletének gazdagodását és elmélyülését szolgálja.

III.4.1.3.Vallásos szellemű nevelés: A hitoktatás és a hitélet közvetlenségén túlmenően elengedhetetlen, hogy a gimnázium egész életét közvetve is megalapozza a keresztény világszemlélet. Ennek fontos kelléke, hogy: • legyen gondunk a fizikai realitások mögött rejtőzködő mélyebb valóság bemutatására; • törekedjünk arra, hogy a fizikai jelenségek okait metafizikai okokra is visszavezessük.

14


III. 4.2. Az erkölcsi nevelés módja Az erkölcsi nevelés módja: az erkölcsi nevelés keresztény vallási alapkora helyezése, az akarat helyes irányba terelésével történő jellemformálás. Előbbit szolgálja a hitoktatás, hitélet és vallásos pedagógia, mely által Krisztushoz vezetni törekszik a gyermekeket. Az akarat helyes irányba terelése a diák hajlamainak megismerésével indul; jó szokások és a helyes fegyelem kialakításával folytatódik; majd a fiatal személyiségnek az erkölcsi erényekre való készségének kiformálásával, azaz a jellemneveléssel “zárul”. Az erkölcsi nevelés, majd önnevelés a hit gyakorlásának természetéből adódóan is egész életre szóló és egész életen át tartó folyamat, ill. feladat, melynek részei: A diák hajlamainak megismerése • önismeret • önnevelés Jó szokások és a helyes fegyelem kialakítása • Házirend ismerete és betartása • feladatok elvégzése, szabályok betartása • szeretet, engedelmesség, önzetlenség kialakítása • baráti tanács adása és elfogadása • önkontroll, önértékelés kialakítása Jellemformálás • erények gyakorlására való készség • kötelességtudás, engedelmesség • alázat A tanárnak elöl kell járnia az erények gyakorlásában, állandóan szem előtt tartva, hogy a legtöbb diák esetében a jellemformálást csak megalapozni tudjuk.

III. 4.3. Az oktatás módja Az oktatatás során alkalmazott pedagógiai eszközök, eljárások. Célja: • helyes szemlélet – értelmezés – megértés – alkalmazás • tanulói képességek, jártasságok, készségek kialakítása Folyamata: Élményszerű témabemutatás (tanár) megtapasztalás (diák) megfontolás (diák) 15


Érthető magyarázat (tanár) elsajátítás (diák) Begyakoroltatás (tanár) alkalmazás (diák) Pedagógiai ellenőrzés (tanár)

III. 4.4. Az alapműveltség továbbépítése • • • •

a differenciálódó tantárgyi rendszerben a mentális képességek céltudatos fejlesztése az önálló tanulás és az önművelés alapozása, gyakoroltatása a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése közvetett kommunikáció – írásbeliség, vizuális kommunikáció, számítógépes érintkezés, a nem anyanyelven folyó kapcsolatteremtés

III.4.5. A tanulási stratégiák megválasztása • • • • • • • • •

az életkori jellemzők figyelembe vétele az ismeretek tapasztalati megalapozása, és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló fejlesztő értékelés az együttműködésre építő tanulási technikák és tanulásszervezési módok szerepének megnövekedése az aktív részvételt igénylő ismeretszerzési módok arányának növekedése az ismeretek tapasztalati megalapozása a kreativitás fejlesztése differenciált fejlesztés

16


IV. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök

IV.1. A helyi taneszközök megválasztásának elvei Az iskolában kötelezően használandó tankönyvek, egyéb taneszközök kiválasztásánál maximálisan szem előtt tartjuk helyi tantervünket, a tantárgyi struktúránkkal való megfelelőséget, a vételi árukat, esetlegesen több éven át való használhatóságukat, valamint az osztályok és az iskolák közötti átjárhatóságot.

IV.2. Eszközigény, fejlesztési törekvések A gimnáziumra vonatkozó kötelező eszközök és felszerelések jegyzéke (11/1994.VI.8.) alapján mérhető fel, hogy mi az, amit be kell szereznünk. Iskolánk aktuális eszközigényét a Nevelési program 1. sz. melléklete tartalmazza.

V. Személyiségfejlesztés Célja: Az egyes diákok testi, lelki alkatának, valamint szellemi képességeinek és tevékenységének teljes, harmonikus kibontakoztatása. Feladatai: Fizikai feltételek fejlesztése, a test nevelése, ápolása A lelki életfolyamatok természetének szem előtt tartása, pszichikai fejlődés szakaszainak ismerete Az intelligencia fejlesztése Értelem • fogalmak, ítéletek, következtetések alkotása • köznapi és szaktudományos nyelv helyes használata • szaktárgyak közötti tárgyi és logikai kapcsolatteremtés Akarat • akaraterő növelés 17


Érzelem • ösztöneink megismerése • ösztöneink felülbírálata, akaratunk irányítása tudatunk által Magasabbrendű hit • Istenbe vetett feltétel nélküli bizalom kialakítása

V.1. Nevelési elvek • • • • •

Az értelmes fegyelem, az önállóság, a szabadság, a szabad gondolkodás kialakítása. Felelősségérzet kialakítása önmaguk és társaik iránt fizikai, erkölcsi, szellemi téren. Együttműködési és konfliktuskezelési technikák kialakítása. Tolerancia gyakoroltatása etnikai, vallási, világnézeti, egészségi, anyagi, értelmi téren. Az általánosan elfogadott erkölcsi értékek beépítése a viselkedésbe és a gondolkodásba.

V.2. Személyiségfejlesztés értékelése Osztálykonferenciákon A rendszeresen megtartott konferenciákon az osztályban tanító tanárok értékelik a tanulók előrehaladását Osztályfőnöki feljegyzések A tanuló személyiségfejlődésének alakulásáról. Az osztályfőnökök belátásuk szerint feljegyzéseket vezetnek önmaguk, illetve a tantestület számára, hogy a tanuló életének, személyiségfejlődésének meghatározó fontosabb mozzanatai ne merüljenek feledésbe.

18


V.4. A személyiségfejlesztés irányítása V.4.1. Tanórán kívüli tevékenységek Tanulószoba Azon tanulóink részére, • akik, vagy akiknek szülei ezt igénylik, • akinek az otthoni zavartalan tanulása nem biztosított, • aki az iskolától távol lakik, • aki a tanítás vége és a délutáni elfoglaltsága közötti időben nem tud hazamenni, • akinek rossz tanulmányi előmenetele miatt szaktanárai ajánlják, • aki félévkor valamely tantárgyból megbukott tanulószobát szervezünk. A tanulószoba célja és feladata, hogy a gyermek szakszerű segítséget kapjon önálló tanulásához, a tanórákra való felkészüléshez, az önműveléshez. Az iskola biztosítja a tanulószobára jelentkező tanulók részére a tanítási órák után a kultúrált étkezési lehetőséget, majd a délutáni tanári felügyeletet.

Szakkörök Tehetséggondozást szolgálják (szaktárgyi szakkörök, színjátszókör, számítástechnika, újságírás, rajz, énekkar). Ezen felül egyéb, a tanulók érdeklődésének megfelelő szakkörök indítását vállaljuk megfelelő számú jelentkező esetén. Differenciált képességfejlesztő foglakozások Feladatuk az indulási hátrányok csökkentése, a lemaradók felzárkóztatása, közép- és emeltszintű érettségi vizsgára való előkészítés, versenyeztetés. Könyvtár A szorgalmi feladatok elkészítéséhez és az önképzéshez nyújt segítséget. Lehetővé teszi tanulóink számára a könyvekhez való közvetlen hozzáférést.

19


Tanulmányi és tehetségkutató versenyek, pályázatok A versenyekre való odafigyelés, az azokra való felkészítés által lehetőséget teremtünk arra, hogy az érdeklődő, tehetséges tanulók iskolai, kerületi, budapesti és egyéb pályázatok által meghirdetett versenyeken eredményesen vegyenek részt. Tanulmányi kirándulások A gyerekek életkorának, értelmi fejlettségének megfelelően tervezik és szervezik a pedagógusok. Az iskola biztosítja egyes osztályok számára az évente egyszeri alkalommal megszervezésre kerülő tanulmányi kirándulás lehetőségét, az iskolai szülői szervezet (SZMK), illetve a Diákönkormányzat (DÖK) meghatározza azt a legmagasabb összeget, melyet a program megvalósításánál nem lehet túllépni. Ezeken a programokon való részvétel nem kötelező jellegű. A programon részt venni nem kívánó tanulók számára tanítást, vagy más szervezett elfoglaltságot biztosít az iskola. Iskolaszintű kulturális megmozdulás Évente egy alkalommal iskolaszintű kulturális megmozdulást szervezhető (színház-, mozi- stb. látogatás), melynek finanszírozása a szülőt terheli. Osztálykeretben történő tanulmányi és kulturális megmozdulások A tanév folyamán a szaktárgyak jobb és könnyebb elsajátítása érdekében a szakórák keretében iskolán kívüli programok szervezhetők (színház-, mozi-, múzeum-, kiállítás-, állatkert- stb. látogatások), melyek finanszírozása a szülőt terheli. Ezt szaktanárok és az osztályfőnökök egyaránt kezdeményezhetik. Táborok Az elmúlt évek hagyományainak és a szülők igényeinek megfelelően a tanítási szünetekben éves rendszerességgel az alábbi táborok szervezését vállaljuk megfelelő számú jelentkező esetében: • hittan tábor • vándortábor • kerékpáros tábor • sítábor • vízi tábor • külföldi táborozás

20


Diákönkormányzat Tevékenységi körét működési szabályzata rögzíti. • A Diákönkormányzatot az osztályonként megválasztott három képviselő alkotja, feladatuk év elején az elnök ill. elnökség megválasztása, javaslattevés az éves program összeállításához, a diáktanács segítése. • Üléseit évente minimum három alkalommal tartja, ezen felül, csak szükség esetén ül össze. • A Diákönkormányzatot az iskola vezetősége, az elnök illetve az azt segítő tanár hívhatja össze.

VI. Közösségfejlesztés VI.1. szinterei Diákközösségek • osztályok • Diákönkormányzat • szak- és diákkörök, • színjátszókör • az Iskolai Sportkör, • 5.sz. Cserkész-csapat • az iskolai énekkar Tanári közösségek • nevelőtestület • szaktárgyi munkaközösségek • osztályfőnöki munkaközösség • iskolavezetőség Szülői munkaközösségek • osztályszintű • iskolai szintű

21


VI.2. Céljai és feladatai VI.2.1. Hon- és népismeret A változások mellett vannak olyan örökérvényű követelmények, melyeknek meg kell felelnünk. Ilyenek: • • • • • •

magyar nyelv ápolása igény múltunk ismerete iránt iskolai, nemzeti hagyományaink ismerete, ápolása a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása, kultúrájuk védelme más népek nemzeti érzésének tisztelete különböző népszokások megismerése

VI.2.2. Nyitottság a különböző életmódok, kultúrák, vallások iránt Nevelési elveink főbb irányai a kultúrált viselkedés kialakítását célozzák: • tolerancia gyakoroltatása etnikai, vallási, világnézeti, egészségi, anyagi, érzelmi téren • az európai kultúra, történelem, életmód megismerése • nemzeti kapcsolatok fenntartása nyitottabbá teszi a tanulókat más országok, népek kultúrája, életmódja iránt Nemzetközi kapcsolatok: • testvériskolai kapcsolat a határon túli magyarokkal (az iskola alapítványának támogatásával) o Felvidék o Kárpátalja o Erdély o Újvidék • más nemzetekkel VI.2.3. Környezeti értékek megőrzése • • • •

az udvar folyamatos karbantartása (7-9. évfolyam segítségével havi felelős rendszerben), az étkező szebbé tétele (a konyhai személyzet feladata) a folyosók, a mosdók állapotának megőrzése az osztálytermek hangulatossá tétele (osztályfőnökök, Diákönkormányzat feladata)

22


VI.2.4. Kommunikáció VI.2.4.1. Számítástechnika – informatika A Helyi Tantervben meghatározott módon tanítunk informatikát. Tanórán kívül is van a gyerekeknek lehetőségük ismereteik bővítésére tanfolyamok, szakkörök keretén belül.

VI.2.4.2. Idegen nyelv Tanulóinknak lehetőségük van az angol, a német, a latin, a francia és az olasz nyelv elsajátítására. Célunk, hogy legalább egy nyelvvizsgát szerezzenek diákjaink gimnáziumi tanulmányaik során.

Nyelvválasztás szempontjai: angol-német

7. illetve 9. osztálytól első idegen nyelvként kötelező az általános iskolában megkezdett nyelvtanulás folytatásaként, 9. osztálytól második idegen nyelvként választható latin nyelv 6 évfolyamos képzés esetén 9-10. évfolyamon kötelező 11. évfolyamtól választható 4 évfolyamos képzés esetén 9. osztálytól második idegen nyelvként választható olasz-francia 9. osztálytól második idegen nyelvként választható

VI.2.4.3. Diákújságírás Iskolánk újságja az „EKG”. Segíti az interjútechnikák elsajátítását, az önálló ismeretszerzés gyakorlását, a modern informatikai eszközök, berendezések használatát, erősíti az együvé tartozás érzését, lehetőséget biztosít az önálló véleményformálásra, megtanít a korrekt, tényeken alapuló tájékoztatásra. Megjelenik évente négyszer. Szerkeszti az „EKG” Szerkesztőbizottsága az azt felügyelő tanár segítségével.

VI.2.4.5. Diákszínpad Fejleszti a kifejezőképességet, a személyiséget, az önmegismerést, erősíti a közösséghez tartozás érzését, a másikra való odafigyelést, megismertet a közös munka sikerének érzésével, szélesíti az irodalmi, történelmi, színháztörténeti, zenei, tánc ismereteket, fejleszti a beszéd és előadókészséget. Működése alkalomszerű, ünnepekhez kötött.

23


VI.2.4.6. Könyvtár A könyvtár használata segít a tanulásban, a továbbtanulásban. Fontos szerepe van az önálló ismeretszerzés elsajátításában.

VI.2.5. Elfogadó és segítőkész magatartás A közösségfejlesztésben kiemelt céljaink: megismertetjük és elfogadtatjuk a kulturált viselkedést, az emberi érintkezések, a korrekt magatartás szabályait, elsősorban azt, hogy a tanulók • tudjanak alkalmazkodni a velük kapcsolatban álló emberekhez • toleránsak, előítélet mentesek, empátiával rendelkezők legyenek • rendelkezzenek együttműködési készséggel és az egymás iránti szolidaritás képességével VI.2.6. Hagyományok A közösségformálás szempontjából kiemelkedő fontosságú az egyházi, nemzeti és iskolai ünnepek jelentőségének tudatosítása, méltó megünneplése, továbbá a gimnázium több száz éves hagyományainak ápolása. Egyházi ünnepek Karácsony, húsvét, pünkösd ünnepkörei és az Anyaszentegyház kötelező, ill. tanácsolt ünnepei, különös tekintettel a Mária-ünnepekre és a magyar vonatkozású egyházi ünnepekre;

Nemzeti ünnepek Iskolai szinten, a Díszteremben ünnepély keretében emlékezünk a következő ünnepekről: 1848. március 15-éről, a forradalom és szabadságharc évfordulójáról; 1849. október 6-áról, az aradi vértanúk kivégzésének évfordulójáról; 1956. október 23-áról, a forradalom és szabadságharc évfordulójáról; Iskolai hagyományok Hitélet Szentmisék: Ünnepiek: Veni Sancte tanévkezdéskor; Te Deum a tanévzáró ünnepély előtt; Mária ünnepek Kisboldogasszony (IX.8.) Szeplőtelen Fogantatás ünnepe (XII.8.) Gyümölcsoltó Boldogasszony (III.25.) 24


Egyéb alkalmakkor az Egyház ünnepköreihez vagy rendezvényeihez igazodva; Rendesek: havi iskolai mise havi osztálymise

az éves munkaterv szerint; osztályfőnöki és hittanári megbeszélés szerint;

Vasárnapi a családdal. Lelki napok: adventi nagyböjti tanári szülői

Lehetőleg a karácsonyi szünet előtti utolsó tanítási napon; Lehetőleg a karácsonyi szünet előtti utolsó tanítási napon; az éves munkaterv szerint; az éves munkaterv szerint;

Egyéb alkalmak: közös imádkozások: reggeli zsolozsma – osztályszinten (kialakítandó) tanítás kezdetén és végén étkezés előtt és után (kialakítandó) közös elmélkedések: adventi időben végzős diákok érettségire való lelki előkészülete októberi Rózsafüzér imádkozás – az első óra előtt (kialakítandó) adventi Roráté szentmisék – osztályszinten (kialakítandó) nagyböjti keresztútjárás – évfolyamszinten Zarándoklatok, búcsúk, katolikus találkozók: Mindszenty zarándoklat (Esztergom, május első szombatja) osztályszervezésben Csíksomlyó – Búcsú (Pünkösd) iskolai szervezésben Szűz Mária-kegyhely látogatás (éves munkaterv szerint) iskolai szervezésben Hittanári megemlékezések: Mária ünnepekről, kiemelten a magyar vonatkozásúakról; Szentekről, fokozottan a nemzetiekről; Halottak napjáról. Iskolai imádságok: Tanítás előtt: „Jöjj el Szentlélek Úristen, töltsd be híveid szívét, és szereteted tüzét éleszd fel bennük! - Áraszd ki lelkedet, és minden életre kél, és megújítod a Föld színét. - Isten, ki híveid szívét a Szentlélek fölvilágosítása által tanítottad, add, hogy ugyanazon Szentlélek által megismerjük, ami helyes, és az Ő vigasztalásán mindenkor örvendjünk! A mi Urunk Jézus Krisztus által. Ámen!” 25


Ima a tanítás végén: „Hálát adunk Neked, mindenható Isten, minden jótéteményedért, ki élsz és uralkodol mindörökké. Ámen!” Étkezés előtti ima: „Édes Jézus légy vendégünk, áldd meg amit adtál nékünk! Ámen!”. Imádság az étkezés után: „Aki ételt, s italt adott, annak neve legyen áldott! Ámen!”

Imádságok egyéb alkalmakkor: Szentmisék közben mindig az aktuális imát, tantestületi, szülői és egyéb iskolai értekezletek, valamint az előkészítő (ill. délutáni) foglalkozások előtt a „Miatyánkot...”, utána pedig az „Üdvözlégy Máriát” imádkozzuk el.

Ünnepek, megemlékezések: 1687. március 19-éről a gimnázium alapításának napjáról; 1695. február 18-áról, alapítónk Szécheny György esztergomi érsek halálának évfordulójáról; 1813. szeptember 11-éről, egykori diákunk és segítőnk, báró Eötvös József születésének évfordulójáról; A nemzeti ünnepek iskolai vonatkozású hősei, pl. Nagysándor József és Török Ignác aradi vértanúk tevékenységének kiemelése; A szentek közül az iskoláztatással általában és a gimnázium működésével kapcsolatban állók méltatása: Néri Szent Fülöp május 26. Bosco Szent János január 31.; A Szentkereszt felmagasztalása szeptember 14. Egyéb hagyományok Az iskola múltjának, hagyományainak megismerése, tisztelete, ápolása iskolatörténeti órák, kiállítás és versenyek szervezésével; Az iskola zászlajának a jeles napokon történő ünnepélyes megjelenése, továbbá a gimnázium alapítótól 1687-ben, és Mária Teréziától 1780-ban adományozott címereinek jelvénykénti viselése. A gimnázium Dísztermében az értelmiségi társas életre nevelés érdekében tartott kulturális rendezvények. Az iskola Diákképviselete által megjelentetett Iskolaújság színvonalas szerkesztése; 26


Végzett diákok szervezett összetartása az általuk szervezett osztálytalálkozók, a június második vasárnapi iskolai misék (Mátyás templom, 8 óra 30 perc) és az októberi öreg-diák találkozók által. Hagyományos iskolai programok • • • • • • • • • • • • • • • •

gólyatábor gólyabál szalagavató bál Mikulás-ünnepség iskolai, osztály és tantestületi karácsony házszentelés Vízkereszt alkalmából sítábor farsang iskolanap a diákönkormányzat szervezésében "EKG" iskolaújság ballagás tanulmányi kirándulások osztálykeretben sportrendezvények (tanár-diák meccsek, évfolyam bajnokság) táborok felvidéki kapcsolat tantestületi kirándulás

VII. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek

Olyan személyiségzavarok kezelésére, amelyek a növendék iskolai viselkedése ill. közösségbe illeszkedése során lépnek fel.

Személyiségértékelési problémák: a. Fiziognómiás tévedések: a látszat és a valóság összetévesztése; b. Szituatív tévedések: az indítékok látszat alapján történő hibás megállapítása; c. Sematikus tévedések: a túlzott leegyszerűsítésből adódó problémák; d. Projekció: amikor valaki saját, tudattalan rezdüléseit vetíti ki másra; 27


Fejlődési zavarok: a. Alkalmazkodási zavarok: kommunikációs zavarok, így az autisztikus problémák tartoznak ide; b. Beszédzavarok: a fiúknál gyakoribb tónusos vagy klónusos dadogás; c. Fogyási vagy tanulási szenvedély: a leányoknál gyakoribb, pánikszerűen jelentkező és a végletekig elmenő probléma; d. Leválási konfliktus: a kamaszkor legjellegzetesebb tünete, két véglete az abszolút leválás vagy az arra való teljes képtelenség;

Szociális zavarok: a. Szituációs zavarok: félelmetes helyzetektől való szorongás, vagy hibás viselkedés; b. Kapcsolati zavarok: gyenge vagy tisztázatlan kapcsolatok; kapcsolati harc; rangbeli-, szerep-, kontaktus vagy normazavar következményei; c. Csoportkonfliktusok: összeegyeztethetetlen viselkedéstendenciák, amelyek csoporton belüli rang vagy szerepkonfliktusokból, ill. csoportok közti érdekkonfliktusokból adódnak. Védelmi közösségként a csoportok ellenszegülhetnek a külső követelményeknek; d. Környezeti krízisek: a környezet értelmetlen károsítását vagy a környezet hatására bekövetkező ártalmakat jelentik.

VII.1. Orvoslásuk és az ezzel kapcsolatos feladatok: VII.1.1. Orvoslásuk A személyiségértékelési zavarok közül a projekció, a fejlődési zavarok sorából az alkalmazkodási zavarok kezelhetők a legnehezebben. Súlyosabb esetben szakpszichológiai, ill. pszichiátriai fellépést igényelnek. A többi személyiségértékelési probléma bíztatással, bátorítással, érzelmi ráhatással, önismereti tréninggel, sőt még akár egyszerű magyarázattal is orvosolható, ill. javítható. A fejlődési zavarok a feszültség enyhítésével, derűs nevelési légkörrel, figyelemáttereléssel, türelemmel és empátiával, ill. a problémák tudatosításával vagy megbeszélésével némileg orvosolhatók.

28


A szociális zavarok az ösztönös működéseknek, az erkölcsi nevelés módszerének körültekintő alkalmazásával és a közösségformálás eszközeinek, ill. alapelveinek érvényre juttatásával kezelhetők. A terápiát (akár személyiségi, akár önismereti vagy énképi korrekcióról legyen is szó) elsősorban az iskola végzi, mindenekelőtt személyi foglalkozással, vagy differenciált foglalkoztatással. A fejlesztésért ugyan a hittanár és az osztályfőnök különösen felelős, végső soron azonban bármelyik nevelő végezheti, akihez a növendék kötődik, ill. akit kitüntet bizalmával.

VII.1.2. Feladatok a) megelőzés, illetve b) a már kialakult problémák megoldása.

VII.1.2.1. Megelőzés szempontjából: A gyermeknevelésben érintett felnőttek kapcsolatában. • A szülők és a tanárok kölcsönös bizalmon alapuló együttműködő kapcsolatának kiépítése. (Családlátogatás, fogadó órák, közösségi rendezvényekben aktív szülői részvétel.) A gyermekközösségen belül. • leendő 7. illetve 9. osztályos tanulók számra a tanítási év megkezdése előtt szervezett gólyatábor • figyelmesség • segítőkészség • türelem • megértés VII.1.2.2. Már kialakult probléma esetén: A gyermeknevelésben érintett felnőttek kapcsolatában. A szülők, a pedagógus és egyéb szakemberek közötti rendszeres, őszinte kommunikáció, a közös cél elérése érdekében. Egymás munkáját segítő és erősítő kapcsolat kialakítása. A gyermekközösségen belül. A gyermek pozitív megnyilvánulásainak azonnali dicsérete, elismerése, kiemelése. 29


A problémás gyerek is tehetséges valamiben, érdeklődik valamilyen műveltségi terület iránt. Ezt kell megtalálni, ebben a tevékenységében kell megerősíteni, a fölösleges energiáit ebbe az irányba kell fordítani.

VIII. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A tehetség fogalmán mindenekelőtt valamennyi emberi személy egyéni képességeinek legteljesebb kifejlesztését értjük az élet minden egyes szakaszában. A tehetséggondozás annak a készségnek a kialakítása, hogy a diákok kiváló képességeik fejlesztésének szükségességét felismerjék, tehetségük gazdagítását az egész élet folyamán önállóan folytassák és talentumaikat mások javára használják fel. A tehetséggondozás valamennyi szaktanár személyes feladata, s arra a Kt.10.§(7). ill. (10). bekezdése alapján megfelelő (választható) időkeretet, egyéni (konzultációs) vagy csoportos (szakköri) formát és módot-, ill. ha tanítványa nála is tehetségesebb, megfelelő személyt, intézményt kell találnia. A tanárnak tanórán vagy azon kívül is fel kell tudnia ismerni a tehetséget, akár személyes megfigyelés, akár a tanuló ellenőrzése, akár pedig más módszer által.

VIII. 1. A tehetséggondozás szinterei Tanórán: • differenciált foglalkoztatás Tanórákon kívül: • fakultáció 11-12. évfolyamon minimum 10 fő esetén. Kivételt képeznek ez

•

•

alól azok a tantárgyak, melyek esetében az érettségire bocsátáshoz szükséges 138 órás időkeretet csak a fakultáció igénybevételével lehet elérni. Ez esetekben a fakultáció létszámtól függetlenül beindítandó.

emeltszintű érettségire való felkészítés létszámtól függetlenül magyar történelem matematika angol nyelv/német nyelv földrajz* biológia* szakkörök biztosítása,

*

Az iskola vállalja, hogy földrajz és biológia tantárgyakból 11-12. évfolyamon a fakultációs órakeret terhére, létszámtól függetlenül az érettségire bocsátás feltételéül szabott 276 órás időkeret elérését biztosítja.

30


• • • •

önképzőkörök biztosítása tanulmányi versenyek megrendezése, pályázaton való részvétel biztosítása, versenyekre való egyéni felkészítés

IX. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A legfontosabb feladat a problémák korai felismerése. A veszélyeztetettség mielőbbi felismerése érdekében figyeljük a gyermek személyiségében, iskolai munkájában, környezetében, életmódjában a veszélyeztetettségére utaló vonásokat. Kiemelten kezeljük az osztályközösség mindennapos munkájában az átlagostól eltérően viselkedő (dacos, agresszív, féktelen, illetve visszahúzódó, gátlásos, szorongó) tanulókat. A környezeti ártalmakban szenvedő gyerekek számára igyekszünk kárpótlást nyújtani derűs, pozitív ingerekben gazdag körülmények biztosításával. Segítünk a gyermek szabadidejének tartalmas kitöltésében, a kialakult konfliktusok megoldásában, s a vele szemben fellépő helytelen előítéletek felszámolásában. A kiváltó okok megszüntetésének területén jelentkezik az osztályfőnök, illetve az iskola legtöbb megoldatlan problémája. Ezekben továbbra is a gyámhatósághoz fordulunk. A gyermekvédelmi munka eredményessége érdekében szükségesnek tartjuk függetlenített gyermekvédelmi felelős alkalmazását. Iskolánk gyermekvédelmi felelőse minden tanév elején felméri a hátrányos és veszélyeztetett tanulókat.(Az esetleges változásokat az osztályfőnökök térképezik fel.)

Céljai: 1. vallási, erkölcsi és jogi szempontú bűn-megelőzés; 2. elkötelezettség az egész életen át tartó erkölcsös életre;

Feladatai: 1. a bűn valós természetének és egyéni, ill. társadalmi következményeinek bemutatása; 2. az akarat megerősítése és felvértezése a bűnök, ill. a csábítás elleni küzdelemre; 3. érdemi segítség és támasz nyújtása a rászorulóknak.

Módozatai: 1. Megelőzés: Önmagunk valós ismeretére, szeretetére és elfogadására buzdítással; továbbá a környező világ reális bemutatásával próbál növendékei felelősségérzetére hatni; Fontos, hogy valamennyien fel tudjuk ismerni, ill. meg tudjuk határozni a veszélyforrásokat (azok helyét, idejét, alanyi és tárgyi tényezőjét, módját, okát, 31


célját, eredményét, elháríthatóságát) a fenyegetettség fajtáit (külső, belső; személyiségi vagy közösségi). 2. Tiltással (alkohol, dohányzás, drog)

3. Szigorú felügyelettel és időnkénti feltáró tevékenységgel 4. Amennyiben a probléma mégis fellépne, megfelelő módszerrel próbálja orvosolni: A bajt lokalizálni, elszigetelni, okát kideríteni, lehetőség szerint megszűntetni, és szeretettel, de határozottan segíteni; 5. Szükség esetén külső segítséget kérve. Ezenközben iskolánk nevelői mindent igyekezzenek megtenni diákjaink védelme érdekében, és soha nem feledkezzenek meg az őszinte imádság erejéről.

Formái: 1. A megelőzés, tiltás és diákjaink felügyelete valamennyi szülő és tanár hivatásbeli kötelessége. Előbbi személyes beszélgetéseken, osztályfőnöki, esetenként pedig még szakórákon vagy szakkörökben, tanfolyamokon is történhet; 2. A hittanár, az osztályfőnök és a szülő látja és ismeri leginkább gyermekeit, ezért az ő gondos nevelő, felvilágosító, felügyelő, fegyelmező és feltáró tevékenységük, ill. kölcsönös kapcsolattartásuk nélkülözhetetlen. 3. A komolyabb, de még az iskolában kezelhető esetek az igazgatóval egyeztetve a gyermek- és ifjúságvédelmért felelős tanár hatáskörébe kerüljenek, akinek jártasnak kell lennie az egyszerűbb prevenciós programok, ill. fejlesztő foglalkozások vezetésében; 4. Szükség esetén a nevelők – a diákot magántanulói státuszba helyezve – gondoskodjanak külső segítségről (lelki vezető, nevelési tanácsadó, Családsegítő Szolgálat, Caritas bevonásáról).

X. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanórák keretében a lemaradó tanulók differenciált foglalkoztatása, feladata minden tanárnak. Tanórákon kívül egyéni foglalkozás, korrepetálás keretében kell a hiányos területeken fejleszteni, felzárkóztatni a lemaradókat. A korrepetálások rendjét a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok növendékeikkel való egyeztetésük során állapítják meg. Fontos feladat továbbá, hogy a kudarc okaira is fényt derítsünk. Ebben meghatározó szerep jut az őszinte, feltáró tanár-diák, tanár-szülő kapcsolatnak. Ennek hiányában gyakran nem lehet érdemben munkát végezni a felzárkóztatásban. 32


XI. Szociális hátrányok enyhítése A szociális hátránnyal induló diákokkal való személyes törődés egyrészt a gimnázium vallási, erkölcsi és nemzeti nevelésének, ill. keresztény humanista alapelveinek gyakorlatba ültetését célozza. Konkrét célja az efféle problémákkal küszködő tanulók hátrányainak kompenzálása, enyhítése. Végül a jövőbe tekintve cél e növendékek társadalmi beilleszkedésének, ill. esélyegyenlőségének javítása.

Okai: • • • • •

szegénység, munkanélküliség, özvegység a családi élet zavarai (betegség, válás), társadalmi környezet (nem megfelelő társasági kapcsolatok, alkohol, drog),

Orvoslásának módja: • az iskola nevelő tevékenysége • rászorulók támogatása Formái: • pedagógiai eszközök igénybevétele (törődés, odafigyelés), • szociális eszközök igénybevétele (étkeztetési hozzájárulás, tankönyvtámogatás, taneszköz beszerzési támogatás, Alapítványi segítség igénybevétele)

XI.1. Kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézményekkel A gyermekeink érdekében iskolánk folyamatos munkakapcsolatot épít ki a • kerületi Önkormányzatok Gyámügyi Osztályával, • Családsegítő Szolgálattal, • Rendőrség Ifjúság- és Gyermekvédelmi Csoportjával, XI.2. Tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása Az elbírálás alapjául a törvényi előírásokon túl a családokban az egy főre jutó jövedelem a meghatározó. Anyagi lehetőségeinkhez mérten minél több rászoruló gyermeket kedvezményesen tankönyvhöz juttatunk. Ennek érdekében kérdőíven nyilatkozhatnak azok a szülők, akik anyagi helyzetükből adódóan lemondhatnak az alanyi jogon járó támogatási összegről, ezzel is segítve a szociális hátrányos helyzetű családokat. 33


XI.3. Táborozási hozzájárulások Minden lehetőséget megragadunk, annak érdekében, hogy támogatást szerezzünk. Figyelemmel kísérjük a pályázatokat.

XII. A szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködése

A szülő – tanuló – pedagógus együttműködésének formáit elsősorban a közös pedagógiai feladatokra építjük. A nevelési programnak elsősorban azokat a kérdéseket kell rendeznie, hogy milyen módon segítheti a szülő az iskolában folyó nevelőmunkát, illetve az iskola milyen módon és formában nyújthat segítséget a szülőnek gyermeke helyes neveléséhez. Az oktató-nevelő munka eredményessége elképzelhetetlen a szülők, a pedagógus és az egyéb szakemberek (pl. papok, lelki vezetők) közötti őszinte, a közös cél érdekében egymást segítő kapcsolat kialakítása nélkül.

Kapcsolatrendszer, együttműködés A szülő és az iskola jó kapcsolata az oktató-nevelő munka magas színvonalának, kellemes légkörének biztosítéka. Ennek fórumai: •

Szülői értekezlet

A tanév során osztályonként legalább 2 szülői értekezletet tartunk. Ezek szerepe, hogy a szülők képet kapjanak az iskolában folyó munka céljáról, a tanév rendjéről és feladatairól, valamint az osztály életében merülő gondokról, az aktuális programokról, az elért eredményekről. Ekkor személyes problémák nem hangzanak el az iskola részéről, a szülők kérdései és javaslatai a közösségi élet területeire vonatkoznak. Előfordulhat, hogy rendkívüli szülői értekezlet összehívására van szükség (pl. pályaválasztási idő-szakban, halmozódó problémák esetén, táboroztatás, külföldi utazás stb.). •

Fogadóórák

Évente legalább két alkalommal, novemberben és áprilisban az iskola valamennyi pedagógusa fogadóórát tart. Az egyes pedagógusok – igény szerint, előzetes megbeszélés alapján – a tanév folyamán bármikor készek a szülővel való kapcsolatfelvételre. Ezek személyes jellegűek. A gyermek tanulási, magatartási problémái nyíltan megbeszélhetők. A tanulók egyéni előmenetelével kapcsolatos kérdések és javaslatok me34


rülnek fel. Sokszor kerülnek szóba családi gondok is amelyeket a problémák okának feltárása közben a szülők önként, a megoldás reményében mondanak el. •

Vezetői fogadóórák

Reggel 7.30-tól délután 16.00-ig az iskolavezetés legalább egy tagja (igazgató és igazgatóhelyettesek) bent tartózkodik az iskolában. Előzetes bejelentés alapján, bárki felkeresheti őket problémájával, javaslatával. •

Nyílt napok Iskolánk iránt érdeklődő szülők és gyermekek számára Leendő diákjaink és szüleik számára szervezünk az iskola bemutatással egybekötött nyílt napi tájékoztatót az ősz folyamán az iskola vezetése, tanárai illetve lelki vezetőjének részvételével.

• Családlátogatás Az osztályfőnököknek – a család igénye szerint – továbbra is ajánljuk a családlátogatás lehetőségét, hiszen az otthon biztonságát jelentő légkörében sokszor a komolyabb természetű problémák is sikeresebben kezelhetők, mint az iskola falai között. • Kötetlen beszélgetés A pedagógusok és a szülők kötetlen, fehér asztal melletti beszélgetések során oldottabb légkörben tudnak véleményt cserélni egymással.

XIII. Az átmenet problémáinak megoldása

XIII.1. Átmenet az általános iskola és a gimnázium között A tanulók életében, fejlődésében meghatározó vízválasztó az általános iskolából a gimnáziumba való átlépés. Ez iskolánk tekintetében két korosztályra összpontosul, egyfelől a hat osztályos tanulóink esetében a 12-13 éves korúakra, másfelől az általános iskola elvégzése után a négy évfolyamos képzésre jelentkező 14-15 éves korúakra. Sok esetben segítséget jelenthet a magasabb évfolyamon már nálunk tanuló testvér, barát, ismerős jelenléte. Ugyanez figyelhető meg abban az esetben, ha többen érkeznek egy adott iskolából vagy regnumi-, illetve hittancsoportból. A könnyebb és gyorsabb beilleszkedést iskolánkban megfigyelhető – diákok közti, valamint a tanárok és diákok között meglévő – baráti légkörrel próbáljuk elősegíteni. 35


• a tanár-diák kapcsolat közvetlenebb formáinak vegyes korosztályi összetételű gyermekcsoportokkal való gyakorlása (pl. sportjátékok, túrák, táborok, stb.) • az általános iskolákban már megszokott rendezvények és hagyományok átvétele, továbbörökítése (pl. osztálykarácsony, farsang stb.).

XIII.2. Átmenet a középiskola és a felsőoktatási intézmények között A középiskolai tanulmányi és számonkérési rendszer sokkal inkább igazodik az általános iskoláéhoz, mintsem a felsőoktatásban megfigyelhetőéhez. Ugyanakkor az érettségi vizsga már előjele a felsőoktatási, vizsgáztató számonkérésnek. Erre a számonkérési formára kívánjuk felkészíteni diákjainkat már 10. évfolyamos korukban a kisérettségi vizsgával. A pályaválasztás megkönnyítés érdekében: • lehetővé tesszük végzős diákjaink számára a felsőoktatási intézmények nyílt napjainak látogatását • meghívott előadókkal segítünk az egyes felsőoktatási intézmények belső oktatási struktúrájában való eligazodásban • érettségi előkészítőket tartunk számukra közép és emelt szinten A gimnáziumi oktatás egyik fő célja, hogy széles látókörű, sok irányú műveltséggel rendelkező fiatalokat neveljen. A cél elérésének egyik mérési lehetősége az érettségi vizsgán történő megmérettetés. A jelenlegi felvételi rendszerben az érettségi vizsga még nagyobb szerephez jutott. Ezért különösen fontos számunkra is, hogy közép és emelt szinten is lehetőséget adjunk diákjainknak a felkészülésre. Ezt a célt úgy tudjuk megvalósítani, hogy magyar, matematika, történelem, angol, német, földrajz és informatika tantárgyakból 11. és 12. évfolyamon heti két órában érettségi felkészítőket tartunk. A többi vizsgatárgy esetén akkor indítunk előkészítőket, ha erre megfelelő számú jelentkező van. Így mindenki számára biztosítjuk a törvényben előírt 138 ill. 276 órás felkészítést a vizsgára. Ezeket az előkészítőket a kötelező óraszámokba beépítve, a fakultációs órakeret terhére tartjuk.

36


Óraterv hat és négy évfolyamos gimnáziumi osztályok számára Műveltség terület Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Ember a természetben Földünk-környezetünk Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport Osztályfőnöki Érettségi felkészítés Összesen: Hittan

Tantárgy magyar nyelv és irodalom élő idegen nyelv 1. élő idegen nyelv 2. matematika történelem és társadalomismeret fizika kémia biológia földrajz ének-zene rajz mozgókép és médiaismeret dráma és tánc informatika életvitel

37

7 4 3

8 4 3

4 2 2 1.5 1.5 2 1 1 0.5

4 2 2 2 2 1,5 1 1 0.5

Évfolyam 9 10 4 4 3 3 2 2 4 4 2 2 2 2 2 2 1.5 2 2 1 1 1 1

11 4 3 3 4 3 2

12 4 3 3 4 3

2.5

2

1 1

1 1 2,5 1

0,5 1 2,5 1

1 0.5 3 1

1 0.5 2,5 1

28 2 30

28 2 30

28,5 2 30.5

29,5 2 31.5

1

1 1

2,5 1 2 30 2 32

3 1 5 30 2 32


38


1.sz. melléklet

Helyiség, felszerelés és eszközlista I. helyiségek Osztálytermek, csoportszobák Osztályterem Csoport- és diákköri szoba

2004 17 4

2008 20 6

változás 3 2

2004 0 1 0 0 1 0 1 1 0 2 1 1

2008 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1

változás 1 1 1 1 0 1 0 0 1 0 1 1

2004 1 1 2 1 1

2008 1 1 2 1 1

változás 0 0 0 0 0

2004 1 1 1 0 1 1 1 1

2008 1 1 1 1 1 1 1 1

változás 0 0 0 1 0 0 0 0

2004 1 1 4 3 1 1 1

2008 1 1 4 3 1 1 1

változás 0 0 0 0 0 0 0

2004 0 0

2008 1 1

változás 1 1

Szaktantermek Nyelvi labor Fizikai előadó Kémiai előadó Kémiai laboratórium Biológiai előadóterem Földrajzi előadóterem Etika szaktanterem Informatika szaktanterem Technika szaktanterem Művészeti szaktanterem Tornaterem (nem szabvány szerint) Tornaszoba

Kiszolgáló helyiségek (tanári szobák, irodák) Nevelőtestületi szoba Igazgatói iroda Igazgatóhelyettesi iroda Gazdaságvezetői iroda Iskolatitkári (ügyviteli) iroda

Közös használatú helyiségek Díszterem Aula Könyvtárszoba Stúdió Sportudvar Orvosi szoba Orvosi váró Ebédlő

Általános ellátó helyiségek Melegítőkonyha Tálaló-mosogató Öltöző Zuhanyzó Műhely Elektromos szoba Porta Speciális ellátó helyiségek Kémiai előadó Savraktár

39

NEVELÉSI PROGRAM Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium Szaktantermi szertár Történelmi szertár Fizika szertár Kémia szertár Biológia szertár Tornaszertár

2004 1 1 0 1 1

2008 1 1 1 1 1


2004 1 6 3

2008 1 6 3

változás 0 0 0

2004 235 470 17 17 17 0 0 17 160 17 40%

2008 300 600 20 20 20 20 20 20 300 20 100%

változás 65 130 3 3 3 20 20 3 140 3 60%

2004 40 80 4 4 4 0 0 4 8 4 0%

2008 60 120 6 6 6 20 20 6 12 6 100%

változás 20 40 2 2 2 20 20 2 4 2 100%

2004 1 1 20 40 2 2 1 1 1 5 1

2008 1 1 20 40 2 2 1 1 1 5 1

változás 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Mellékhelyiségek Mosléktároló WC Személyzeti WC

II. A helyiségek bútorzata és egyéb felszerelési tárgyak Osztálytermekben Tanulói pad Tanulói szék Tanári asztal Tanári szék Eszköztároló szekrény TV Videó Tábla Ruhatartó fogas Szeméttároló Sötétítő függöny

Csoporttermekben Tanulói pad Tanulói szék Tanári asztal Tanári szék Eszköztároló szekrény TV Videó Tábla Ruhatartó fogas Szeméttároló Sötétítő függöny

Szaktantermekben Biológia Tanári asztal Tanári szék Tanulói pad Tanulói szék Falitábla Tároló szekrény TV Videó Írásvetítő Sötétítő függöny Szeméttároló edény

40

NEVELÉSI PROGRAM Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium Fizika Tanári asztal Tanári szék Tanulói pad Tanulói szék Falitábla Tároló szekrény TV Videó Írásvetítő Eszközszállító kocsi Sötétítő függöny Szeméttároló edény

2004 1 1 20 40 1 2 0 0 0 0 0 1

2008 1 1 20 40 1 2 1 1 1 1 3 1

változás 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 3 0

2004 1 1 2 30 1 3 1 1 0 0 1

2008 1 1 2 30 1 3 1 1 1 2 1

változás 0 0 0 0 0 0 0 0 1 2 0

Etika Tanári asztal Tanári szék Tanulói pad Tanulói szék Falitábla Tároló szekrény TV Videó Írásvetítő Sötétítő függöny Szeméttároló edény

Informatika Tanári asztal Tanári szék Számítógép asztal Tanulói szék Tábla és flipchard Számítógép és tartozékai Nyomtató Scanner Projektor Lemeztároló doboz Programok Telefonok Sötétítő függöny Szeméttároló edény

2004 1 1 23 23 1 23 1 1 3 2 1 3 1

2008 változás 1 0 1 0 23 0 23 0 1 0 23 0 1 0 1 0 3 0 2 0 A Pedagógiai program előírása szerint 1 0 3 0 1 0

Ének Tanári asztal Tanári szék Tanulói szék Falitábla Ötvonalas tábla Zongora Tároló szekrény MIDI HIFI berendezés TV Videó Írásvetítő Sötétítő függöny

2004 1 1 30 1 0 1 1 1 0 0 0 0

41

2008 1 1 30 1 1 1 1 1 1 1 1 2

változás 0 0 0 0 1 0 0 0 1 1 1 2

NEVELÉSI PROGRAM Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium Szeméttároló edény

1

1

0

2004 1 1 30 30 2 0 1 1 1 0 0 0 0 1

2008 1 1 30 30 2 2 1 1 1 1 1 1 2 1

változás 0 0 0 0 0 2 0 0 0 1 1 1 2 0

2004 2 1 0 0 15 5 2 15 13 8 0 27 32 1 4

2008 2 1 2 5 15 5 2 15 13 8 5 27 32 1 4

változás 0 0 2 5 0 0 0 0 0 0 5 0 0 1 0

2004 0 10 2 2 5 0 2 0 5 16 1 3 1 0 0 2 1 1 5

2008 5 10 3 2 5 2 0 5 5 16 1 3 1 1 1 2 1 1 5

változás 5 0 1 0 0 2 2 5 0 0 1 0 0 1 1 0 0 0 0

Rajz Tanári asztal Tanári szék Tanulói szék Rajz bak, rajzasztal Tárgyasztal Mobil lámpa Falitábla Tároló szekrény Diavetítő TV Videó Írásvetítő Sötétítő függöny Szeméttároló edény

Tornaterem Kosárpalánk Gyűrű/pár Mászórúd Kislabda Labda Tornaszőnyeg Tornapad Zsámoly Bordásfal Mászókötél Gumikötél Ugrókötél Medicinlabda Stopper Kiegészítő tornakészlet

Tornaszoba Kislabda Labda Tornaszőnyeg Tornapad Zsámoly Bordásfal Mászókötél Gumikötél Ugrókötél Medicinlabda Stopper Ugrószekrény Korlát Felemáskorlát Nyújtó Magasugródomb Magasugró állvány Magasugró léc Kiegészítő tornakészlet

42

NEVELÉSI PROGRAM Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium Nyelvi labor (kialakítandó) 20 fős audió nyelvoktatásra alkalmas eszköz 20 fős multimédiás oktatásra alkalmas eszköz Audió és multimédiás oktatáshoz szükséges tanuló asztal Tanulói szék Tanári asztal Tanári szék Tanári számítógép Szünetmentes áramforrás Nyomtató Projektor Videó Írásvetítő Vetítővászon

2004 0 0

2008 20 20

változás 20 20

0

20

20

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

20 1 1 1 1 1 1 1 1 1

20 1 1 1 1 1 1 1 1 1

2004 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

2008 1 1 15 30 1 2 1 1 1 3 1

változás 1 1 15 30 1 2 1 1 1 3 1

2004

2008

változás

0

10

10

0 0 0 0 0 0 0 0

1 5 1 1 1 2 1 1

1 5 1 1 1 2 1 1

2004 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

2008 1 1 15 30 1 2 1 1 1 1 1 1 3

változás 1 1 15 30 1 2 1 1 1 1 1 1 3

0

1

1

Kémiai előadó (kialakítandó) Tanári asztal Tanári szék Tanulói pad Tanulói szék Falitábla Tároló szekrény Tv Videó Írásvetítő Sötétítő függöny Szeméttároló edény

Kémiai laboratórium (kialakítandó) Vegyszerálló tanulói asztal (víz, gáz csatlakozással) Elszívó berendezés Vegyszerálló mosogató Fali mosogató Poroltó Mentőláda Eszköz és vegyszerszekrény Méregszekrény (a szertárban) Eszközszállító kocsi

Földrajz terem (kialakítandó) Tanári asztal Tanári szék Tanulói pad Tanulói szék Falitábla Tároló szekrény Tv Videó Írásvetítő Diavetítő Térképállvány Homokasztal Sötétítő függöny

Szeméttároló edény

43


Sportudvar Kézilabdapálya Kézilabda kapu Magasugró állvány + léc Távolugró gödör Futópálya* * nincs hely a kialakítására

2004 1 2 1 1 0

2008 1 2 1 1 0


2004 39 45 1 2 39 0 0 1 1 2 1 1 1

2008 45 60 1 2 45 1 1 1 1 2 1 1 1

változás 6 15 0 0 15 1 1 0 0 0 0 0 0

2004 1 1 0 2 1 2 0 1 0 1 0 1 1

2008 1 1 1 2 1 2 1 1 1 1 1 1 1

változás 0 0 1 0 0 0 1 0 1 0 1 0 0

2004 1 1 1 8 1 2 1 1 1 1 0

2008 1 1 1 8 1 2 1 1 1 1 1

változás 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1

Az orvosi szobában a 26/1997.(IX.3.)NM rendelet szerint Tanári szobában, irodában Nevelőtestületi szobában Fiókos szekrény Szék Napló és folyóirattartó Könyvszekrény Ruhafogas Mosdókagyló Tükör Hűtőszekrény Számítógépasztal Számítógép Nyomtató Telefon Szeméttároló

Igazgatói irodában Íróasztal Szék Tárgyalóasztal Szék Kisasztal Fotel Iratszekrény Számítógép Nyomtató Telefon Fax Fogas Szemetes kosár

Igazgatóhelyettesi irodában/1. Íróasztal Szék Tárgyalóasztal Szék Kisasztal Fotel Iratszekrény Számítógép Nyomtató Telefon Fax

44

NEVELÉSI PROGRAM Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium Fogas Szemetes kosár

0 1

1 1

1 0

2004 1 1 0 2 1 2 0 1 1 1 0 1 1

2008 1 1 1 2 1 2 1 1 1 1 1 1 1

változás 0 0 1 0 0 0 1 0 0 0 1 1 0

2004 2 4 2 1 1 1 1 0 1 1

2008 2 4 2 1 1 1 1 1 1 1

változás 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0

2004 2 4 1 1 1 1 1 1 1 1 1

2008 2 4 1 1 1 1 2 2 1 1 1

változás 0 0 0 0 0 0 1 1 0 0 0

2004 1 1 1 6 10 20 1 1 1

2008 1 1 1 16 10 20 1 1 1

változás 0 0 0 10 0 0 0 0 0

Igazgatóhelyettesi irodában/2. Íróasztal Szék Tárgyalóasztal Szék Kisasztal Fotel Iratszekrény Számítógép Nyomtató Telefon Fax Fogas Szemetes kosár

Gazdasági vezető szobája Íróasztal Szék Szekrény Falipolc Számítógép Nyomtató Telefon Fax Fogas Szemetes kosár

Iskolatitkári (ügyviteli) helyiség Íróasztal Szék Iratszekrény Lemezszekrény Fakkos falipolc Fénymásoló Számítógép Nyomtató Telefon Fax Szemetes kosár

Könyvtárszoba Íróasztal Szék Katalógusszekrény Könyvszekrény Olvasóasztal Tanulószék Számítógép Nyomtató Telefon

45

NEVELÉSI PROGRAM Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium III. A nevelő munkát segítő eszközök (jó állapotban) Iskolai taneszközök (a szaktantermekben felsoroltakon kívül) Magnetofon CD lejátszó Írásvetítő TV készülék Videomagnó Fénymásoló Kávéfőző

5db 1db 1db 3db 2db 2db 1db

Szemléltetőeszközök (munkaközösségi szakleltárban) Az egyes szaktárgyak pedagógiai programban meghatározottakhoz képest hozzávetőlegesen 50%-os felszereltségben.

FEJLESZTÉSI TERV I. Helyiségek kialakítása A gimnáziumban A közeljövőben

Osztályterem Kémiai laboratórium Kémia előadó Savraktár Fizika-laboratórium Technika szaktanterem Földrajzi előadóterem

2db 1db 1db 1db 1db 1db 1db

II. Bútorzat és felszerelés A helyiségfejlesztés és a 11./1994.(VI.8.)MKM rendelet szerint.

III. Taneszközök A szaktárgyak tantervében meghatározottak értelmében. Előirányzat, hogy a jelenlegi 50%-os felszereltség 2008-ig elérje a 100%-ot

46

NEVELÉSI PROGRAM Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium 2.sz. melléklet

A Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium egészségnevelési és környezeti nevelési programja 1. ALAPOK 1. 1. Törvényi háttér

A nemzetközi előzmények közül legfontosabb, amely az összes eddigi kezdeményezést magába olvasztja. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 57. közgyűlése 2002ben a 2005-2014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. Az elérendő cél ezzel, hogy az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság, a környezet- és az egészségvédelem alapértékei. Ezt szolgálja iskolánkban az egészségnevelési és környezeti nevelési program elkészítése és bevezetése.

Az Alkotmány e témakörrel foglalkozó paragrafusai: •

8. § A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.

•

16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit.

•

18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.

•

70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.

Egészségügyi jogszabályok: •

Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996)- a környezet-egészségügy oktatatásával, nevelésével foglalkozik részletesen.

•

WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. nyilatkozatát e témában (1998)

•

Az „Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” (2002) 47


•

Egyéb törvények, rendeletek (egészségügyi szolgáltatásokról, egészségbiztosításról, szűrővizsgálatokról, dohányzással, kábítószerrel stb. foglalkozó rendeletek, határozatok)

Környezet- és természetvédelmi jogszabályok: •

Környezetvédelmi törvény (1995)

•

Természetvédelmi törvény (1996)

•

Nemzeti Környezetvédelmi Program (1998) – kormányhatározat, mely a társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepet tulajdonít a közoktatási intézményeknek

•

Egyéb törvények (halászatról, horgászatról, állatvédelemről, hulladékgazdálkodásról stb.)

•

Nem utolsósorban valláserkölcsi kötelességünk az Isten által számunkra teremtett világ megóvása, s a magunk és embertársaink életének és egészségének védelme az 5. parancsolat értelmében.

1. 2. Helyzetelemzés

Iskolánk épülete a Várhegy oldalában fekszik, 1876-ban épült, nagy légterű, tágas épület, tantermei világosak, jól szellőztethetőek. A hatalmas termek virágokkal való díszítése, rendben tartása rengeteg feladatot jelent az osztályfőnöknek és a tanulóknak. Az iskola épületét óriási kert veszi körül, aminek rendezése szintén új feladat lehetőségét rejti magában. A növények között ritka, védett példányok is találhatók, ezek megismertetése a tanulókkal a biológia tanár feladata. Az udvar egy része sportolásra kialakított, betonpálya és salakpálya található rajta. Gyermekeink nagy része olyan családokból jön, ahol a szülők fontosnak tartják gyermekük egészséges környezetét és életmódját, mégis rengeteg feladat vár ránk, hogy az elvárásoknak meg tudjunk felelni, kialakítani a gyerekekben a szülők által elvárt életmódot.

48


1. 3. Erőforrások 1.3.1. Személyi: • Belső: tanárok, diákok, gyermekvédelmi felelős, iskolaorvos, védőnő, gondnok

Tanárok : programok szervezése, lebonyolítása, dekoráció

Diákok, diákönkormányzat: tantermek rendezése, dekorálása, zöld növények ápolása, tisztasági ellenőrzések, segítés a gondnoknak a kert rendezésében

Gondnok: az udvar és a kert rendezése, szelektív hulladék gyűjtés segítése

• Külső: szülők a programok segítésében 1.3.2. Anyagi: •

a termek dekorálásához a növényeket elsősorban a szülők segítségével szerezzük be;

•

pályázatokat figyeljük, s azokon próbálunk további anyagi forrásokhoz jutni

2. ALAPELVEK, CÉLOK 2. 1. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok

Az iskola hitvallása A katolikus iskola katolikus jellegéből adódóan hiszi, hogy a Világmindenség Istentől való, a természet s benne az ember védelme állapotbeli kötelesség. A környezet és az egészség egymástól elválaszthatatlan fogalmak, a természet-környezet védelme, megóvása nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket.

49


Általános célok, értékek a környezeti és egészségügyi nevelésben • Az élet tisztelete •

Az Isten által teremtett és ajándékba kapott Világ tisztelete, megismerése, megbecsülése, megőrzése kialakult kultúrájával együtt

•

A Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés

•

A testi-lelki egészség megőrzése – a keresztény nevelés az „egész” embert szolgálja

•

Szűkebb környezetünk szépítése – a tantermek, folyosók és az iskola kertje

•

A környezetet szennyező hulladékok szelektív összegyűjtése

Hosszú távú pedagógiai célok • Az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása • Tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés • Környezettudatos magatartás és életvitel segítése • Az állampolgári felelősség felébresztése • Az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása • Ismeretek és jártasságok kialakítása, melyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát • Az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése • Az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra, tevékenységre történő aktivizálás • Globális összefüggések megértése • Családi életre nevelés, keresztény család eszméje 2. 2. Konkrét célok és feladatok • a természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése • helyi értékek és problémák feltérképezése • helyi célok megfogalmazása (pl. a kert fáinak megóvása, a kert védett növényeire vigyázni, gesztenyefák permeteztetése, madáretetés, szelektív hulladékgyűjtés) • az iskolai büfében több zöldség és tejtermék árusítása

50


• energiatakarékosság (nyílás zárók folyamatos ellenőrzése, mérsékelt fűtés, vízfolyások elkerülése, csapok, WC-k karbantartása, takarékos, de egészséges világítás • hagyományok kialakítása iskolai szinten (kertgondozás, az iskolabelső virágokkal való díszítése) • tantermekben élősarok, akvárium stb. • az iskolakert a pihenés, felüdülés helye legyen – tiszta, szép növényzettel • a szülőkkel, s az iskola környezetével kommunikáció kialakítása • egészségvédelmi ismeretek átadása (iskolaorvos, védőnő segítségével) • különös odafigyelés a vizes blokkok higiéniájára • környezetbarát takarítószerek alkalmazása • az egészségre káros szokások biológiai – élettani – pszichés összetevőinek megismertetése • mindennapi testedzés (testnevelés órák, sportkörök, iskolai bajnokságok, uszodai programok stb.) • kéktúra, vízi túrák, kerékpártúrák, vándortáborok, tanulmányi kirándulások stb. • az iskolában kerékpár tároló helyiség kialakítása • kapcsolatfelvétel előadásra a Környezetvédelmi Minisztériummal

3. TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK 3. 1. Tanórai keretek • tantárgyakba beépítve • osztályfőnöki órákon egészségvédelmi és környezetvédelmi témák • egészségtan modul • tanulmányi kirándulás • sportkörök, sportnap • az egyes tantárgyak lehetőségei a Helyi tantervben vannak

51


3. 2. Tanórán kívüli lehetőségek

A tanulók egészségügyi és környezeti ismereteinek bővítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával meg kell alapozni, hogy a maguk, s embertársaik egészségéért, az egészséges környezetért felelős személyiségekké váljanak.

Célkitűzések: A választott programok és alkalmazott módszerek • adjanak lehetőséget új ismeretek megszerzésére • rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglévő ismereteket • fejlesszék a környezeti harmónia megteremtése érdekében fontos képességeket (pl. problémamegoldó, konfliktuskezelési képességek, kritikus gondolkodás, tolerancia stb.) • ösztönözzenek, buzdítsanak az egészséges, környezetbarát életmódra, helyes viselkedésre, felelősségteljes cselekvésre • tárják fel a tanulók számára a globális kérdések alapvető gazdasági, társadalmi, erkölcsi hátterét, tegyék világossá a tanulók számára, hogy az ember a természet részeként mennyire felelős a környezete alakulásáért • tárják fel, hogy mit tehet a tanuló egyéni életében a környezeti problémák megoldása, megelőzése érdekében • neveljenek a hagyományok tiszteletére Rendszeres egészségügyi ellátás biztosítása • rendszeres iskolaorvosi, védőnői jelenlét (heti 1 alkalom) • fogászat, hallásvizsgálat, szemészet, átfogó belgyógyászati vizsgálat • kötelező védőoltások • helyes testtartásra nevelés, gyógytorna biztosítása Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás •

egészséges életmódra nevelés (biológia, egészségtan szakos tanárok bevonásával)

•

egészséges táplálkozásra nevelés (biológia, egészségtan szakos tanárok bevonásával) 52


•

káros szenvedélyekről, szenvedélybetegségekről beszélgetés

•

családtervezés, felkészítés a családalapításra

•

természetes fogamzásgátlás a nem kívánatos terhesség megelőzése érdekében, ennek lelki hatása, erkölcsi vonzata

•

szexuális úton terjedő betegségek és megelőzésük

Tanulói pályázatok • iskolán belül kiírt egészségvédelmi, vagy környezetvédelmi probléma önálló kutatása, feldolgozása • mások által, pl. kerületi önkormányzat, vagy más szervezetek által kiírt pályázatokra figyelem felhívás, buzdítás, segítségadás

Táborok • az iskolában a sí tábornak, vándortábornak, vízi tábornak, kék túrának vannak hagyományai, ezek mind az egészségnevelés, mind a környezeti nevelés fontos színterei lehetnek

Átfogó iskolai egészségvédelmi- és környezetvédelmi program • Célja: egy komplex vizsgálaton belül – rengeteg embert (tanuló, tanár, gondnok, szülő, orvos stb.) mozgósít annak megfigyelése érdekében, hogy iskolánk menynyire egészséges illetve mennyire környezetbarát. A feladat konkrétan még nem kidolgozott, de minden lehetséges dolgot vizsgálna, energiatakarékossági, egészségügyi szempontból (a tantermektől a menzáig, a fűtést, világítást stb.)

Az egészségvédelem és a környezetvédelem jeles napjai • megemlékezés változatos formában pl. vetélkedők, akciók, kirándulások, pályázatok stb. • legfontosabb jeles napok, melyekről megemlékezünk valamilyen módon: február 2.

Vizes Élőhelyek

március 22.

Víz Világnapja

április 3.

Csillagászati Világnap 53


április 7.

Egészségügyi Világnap

április 22.

Föld Napja

május 8.

Nemzetközi Vöröskereszt Napja

május 10.

Madarak és Fák Napja

május 15.

Állat- és Növényszeretet napja

június 5.

Környezetvédelmi Világnap

szeptember 16.

Ózon Világnapja

szeptember 23.

Takarítási Világnap

október 4.

Állatok Világnapja

október 21.

Földünkért Világnap

Vetélkedők: lehetnek iskolai szervezésűek vagy kapcsolódhatnak mások által szervezetthez

Akciók: Főleg mások által szervezett akciókhoz (pl. kerületi önkormányzat, valamilyen egyesület stb.) szervezünk tanulókat

kiállítások, faliújság – a reál munkaközösség szervezésével

iskolaújságban is legyen ilyen rovat

tanulmányi kirándulások konkrét céllal pl. természetvédelmi területre, vadasparkba stb.

szelektív hulladékgyűjtés

Filmklub: környezetvédelmi és egészségügyi problémákat tartalmazó filmek és vitájuk

Sportnapok: tanulók számára osztályok közötti sportversenyek, sportdélutánok szülők bevonásával

Szülői értekezletek: a szülőkkel a legfontosabb egészségvédelmi, környezetvédelmi probléma megbeszélése) pl. egészséges táplálkozás, háztartási környezetvédelem, mozgásszegény életmód káros következményei, testtartás, lelki egészség, káros szenvedélyek a tanulók körében, drogprevenció stb.)

54


4. MÓDSZEREK

A módszerek kiválasztásánál a következő szempontokat tartjuk fontosnak: •

életkori sajátosságok, élményadás, érzelmeken át is hassanak

•

alapozzanak a korosztály kíváncsiságára, versenyszellemére, öntevékenységre, korszerű technikai ismeretre, legyen bennük játékos elem

•

vonjanak be minél több tanulót

•

a természetbe szervezett tevékenységek száma a lehető legtöbb legyen

A következő módszereket tervezzük: •

játékok

•

terepgyakorlati módszer (táborok, célzott megfigyelések, mérések)

•

aktív, kreatív munka (természetvédelmi munkák, madárvédelem, rend- és tisztasági verseny)

•

közösségépítés

•

művészi kifejezés (irodalmi alkotások, vizuális művészet, fotóművészet stb.)

5. TANESZKÖZÖK

A biológia és a kémia tantárgyakhoz szükséges taneszközöket használjuk fel, melyek beszerzési terve folyamatos. Terveink szerint a 2008-ig tervezett eszközfejlesztés eredményeképpen iskolánk rendelkezni fog azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti és egészségnevelési munkához szükségesek. Az elhasználódott vegyszereket, eszközöket folyamatosan pótolni kell, valamint lépést tartva a fejlődéssel új eszközöket is kell beszerezni. Szeretnénk elérni, hogy tanárok és tanulók számára megfelelő audiovizuális is multimédiás eszközök álljanak rendelkezésre.

55


6. KOMMUNIKÁCIÓ, KAPCSOLATRENDSZER

A nevelés összetettségénél fogva nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai.

Iskolán belüli kommunikáció: Kiselőadások tartása, házi dolgozatok készítése, faliújságon közölt információk készítése.

Iskolán kívüli kommunikáció: Különböző folyóiratok cikkeinek, rádiós- és TV-s híreknek, feldolgozása. Kapcsolatfelvétel az illetékes szervekkel, orvossal, védőnővel, önkormányzattal, egyházközséggel, gyermekjóléti szolgálatokkal, nevelési tanácsadókkal, családsegítő központtal, ÁNTSZ szakembereivel, rendvédelmi szervekkel stb.

7. MINŐSÉG-ELLENŐRZÉS

Az egészségvédelmi és a környezetvédelmi nevelés egy értékrendet, viselkedési módot jelent, mérését attitűdvizsgálatokkal tervezzük. Ezek kétévenként kerülnek megismétlésre. A mérés eredményei alapján fogjuk készíteni a következő időszakok egészségvédelmi és környezetvédelmi munkatervét. Az egyes szaktárgyi, szakmai ismeretek mérése a tantárgyi mérésekben történik.

8. TOVÁBBKÉPZÉS

Belső: • nevelési, munkaközösségi értekezletek Külső: • KPSZTI továbbképzéseken, egyéb akkreditált tanfolyamokon való továbbképzés • Részvétel akciókon, ezek szervezésében. 56


A program elkészítésénél a következő segédanyagokat használtuk fel: • Segédlet az iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési program elkészítéséhez (OM) • Segédlet az iskolák környezeti nevelési programjának elkészítéséhez (OM) • Ötletzsák – CD (OM)

57


Elfogadási nyilatkozat Kelt: 2010. május 27.

A Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium Egészségnevelési és környezeti nevelési programjának elkészítésekor az alábbiak programba vételét javasolom: •

Egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás jelentősége.

•

Környezeti ártalmak és ezek kerülése. Az egészségügyi szűrővizsgálatok jelentősége.

•

Szenvedélybetegségek

alkohol

dohányzás

drog – hatásuk ismertetése, rendszeres fogyasztásuk következményeinek bemutatása.

•

Nemi érés folyamata.

•

Szexuális úton terjedő betegségek és ezek megelőzése.

•

Családtervezés:

fogamzás

nem kívánatos terhesség megelőzése

felkészülés a családalapításra.

Az iskola által elkészített és a nevelőtestület által elfogadásra került Egészségnevelési és környezeti nevelési programot – annak tartalmának megismerése után –, elfogadom.

_______________ Dr. Tihanyi Katalin iskolaorvos 58


3.sz. melléklet

Módszertani szakanyag a tanulók fizikai állapotának egységes méréséhez és minősítéséhez Az emberi motorikum fejlesztése, fejleszthetősége Az emberi mozgásteljesítmények biofizikai, fiziológiai és pszichológiai jellemzői különböző megjelenési formáikban mérhetők, ezért a mozgásfejlődés törvényszerűségeit több szakterület kutatói vizsgálják (orvosok, pszichológusok, biológusok, a testnevelés és a sport szakemberei, stb.). A testnevelés és sport saját modelljében a különböző életkori és teljesítményszakaszokban a motorikus fejlettség szintjére keresi a választ. A hazai és a külföldi szakemberek a motorikus képességek fejlődésének tanulmányozásához legfőbb faktorként: • a kondicionális képességek, és • a koordináció vizsgálatát jelölik meg.

A motorikus képességek fejlődését, fejlesztését befolyásoló legfőbb tényezők: • a biológiai fejlődés/érés, és • a sokoldalú általános és speciális fizikai képzés. A motorikus képességek színvonala függ: • az adottságoktól (öröklött fiziológiai, biológiai, testi adottságok), és • a gyakorlástól.

A motoros képességek, tehát adottságokra épülnek és tevékenység közben, gyakorlás folyamán fejlődnek. A biológiai érés során a szervrendszerek eltérő ütemű fejlődést mutatnak, s ennek következében az egyes életkorokban a képzésben, a sportbeli felkészítésben más és más képesség , vagy tulajdonság fejlődése/fejlesztési lehetősége kerül előtérbe. Azokat a testnevelés és sport szempontjából legfogékonyabb időszakokat, amikor a szervrendszeri funkciók különösen érzékenyen válaszolnak

59


a külső ingerekre a „fejlesztési optimum" szakaszának, vagy az un. szenzitív időszaknak nevezzük. A teljes érettség elérésével – a felnőtt kor kezdetén, amikor a kronológiai és biológiai életkor között a legkisebb az eltérés – a motorikus fejlettség (a koordinációs és kondicionális képességek) színvonala eléri az egyénre jellemző felnőttkori szintet. Ezért olyan lényeges az egész nemzet számára, hogy az általános politika szerves részeként egy preventív szemléletű iskolai testnevelés és sport keretén belül fiataljaink fizikai állapotának tervszerű, tudatos fejlesztése kiemelt feladat legyen a közoktatás minden szintjén. Az eddigi vizsgálataink azt bizonyítják, hogy az oktatásban eltöltött évek alatt – a „pillanatnyi" fizikai állapotának megfelelő, képesség szerinti differenciált terheléssel – még a leggyengébb testi- biológiai-fiziológiai adottságú fiatal általános fizikai teherbíró-képessége is felfejleszthető arra a szintre, hogy gyenge fizikuma miatti „egészségileg hátrányos" helyzetét megszüntetve, azonos eséllyel lépjen ki a „nagybetűs életbe".

Egészség - fizikai fittség - általános fizikai teherbíró-képesség Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ismert megfogalmazása szerint: az egészség a jó testi, lelki és szociális közérzet állapota, amely nemcsak a betegség és más testi lelki zavarok hiányát jelzi, hanem jogot is az egészségre (az egészséges létezéshez), a lehető legteljesebbje közérzetre. Az egészséges létezés folyamat jellegű, amelyben a folyamatosság és a megszakítottság dialektikája érvényesül, így az egészség és annak elvesztése között nincsenek merev határok, csupán az egyik állapotból a másikba való átmenet valósul meg. Minél stabilabb az egyensúly, - testi, lelki és szociális értelemben egyaránt - annál egészségesebb az ember. A fitt egyén testi-lelki egyészsége nehezebben sebezhető, szilárdabb, így (itt) kapcsolódik az edzettség, a fizikai fittség az egészséghez. A gyakorlatban, az egészségesnek mondható emberek között szervi elváltozás ugyan még nem mutatható ki, de a fizikai terhelhetőség, a fizikai fitness szint szempontjából jól mérhető különbségek mutatkoznak. E különbségek felfedése – a pillanatnyi edzettségi állapot meghatározása – szükséges az 60


egyes kondicionális képességek fokozatos fejlesztéséhez, az optimális „se több, se kevesebb" egyénre szabott napi, heti, ... mozgásmennyiség összeállításához. A nemzetközi és a hazai szakirodalom szerint a fizikai fitness legegyszerűbb módon az aerob kapacitással, az izomerővel és az egészséges testsúllyal fejezhető ki. Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz évente két alkalommal – tanév elején és tanév végén – tanulók általános fizikai teherbíró képességének minősítéséhez, ezen faktorok közül, az aerob kapacitás és az általános testi erő mérésére összeállított motorikus próbákban elért teljesítményt kell megbízhatóan, objektív módon mérni és értékelni. E módszertani segédanyag az adatszolgáltatás szempontjából, ezért két fő – egymással szorosan összefüggő – részre bontható.

I. rész: Alapmérések A testnevelés sajátos eszköz és módszer-rendszerével mérve olyan – megbízható, egyszerű, objektív (terheléses műszeres vizsgálatokkal alátámasztott), – mérési módszert és értékelési rendszert adunk, – mindkét nem minden korosztálya számára, – amely különösebb anyagi és időráfordítás nélkül, bárhol elvégezhető, ezért a gyakorlati életben kiválóan alkalmas a tanulók pillanatnyi fizikai állapotának országosan egységes minőségellenőrzésre.

II. rész: Kiegészítő mérések, vizsgálatok

A mért pulzus értékek értelmezéséhez, az optimális testtömeg és az attól való eltérés meghatározásához, a hajlékonyság /izületi mozgékonyság méréséhez, a fizikai fitness – szint egyszerű méréséhez, és tudatos fejlesztéséhez szükséges humánbiológiai - élettani, egészségtani és edzéselméleti –ismereteket rendszerez, és a sportolási szokások feltérképezéséhez szükséges „Sport-életmód" kérdőívet kínál.

61


Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja

Az oktatás területén

Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében.

o Minőségellenőrzés (Az általános fizikai teherbíró-képesség egységes mérése, értékelése és minősítése). o Minőségbiztosítás (Minden fiatal – képesség szerinti differenciált terheléssel, szükség esetén felzárkóztató program biztosításával – úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy az egészséges létezéséhez szükséges fizikai fitness szint „megkívántság", vagy „kell" értékét elérje és megtartsa).

o Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészség megtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása. (A fizikai fittség méréshez, önálló tudatos alkalmazásához szükséges edzéselméleti, humánbiológiai és sportági elméleti ismeretek folyamatos népszerűsítése, készség szintjéig gyakoroltatása). Az egészségügy területén Az iskolaorvosok és védőnők vizsgálati módszereinek, illetve adatainak kibővítése, hogy a testnevelők által mért adatok ismeretében az egészségügyiek felvilágosítást kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról, – az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek alapján, (kardiorespitratórikus állóképesség, általános testi izomerő, vagy gyengeség) segítve ezzel a gyógyítást és a betegségek megelőzését. A primer prevenció alapja: a közvetlen kapcsolattartásra épített szoros orvospedagógus együttműködés.

62


A testnevelő által elvégzendő feladatok

A) Egységes minőségellenőrzés

Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz, tanév elején és a tanév végén meg kell megmérni a fizikai állapot minősítéséhez szükséges motorikus próbákban elért teljesítményt, és a mér eredmények, pontértékei alapján kell a értékelést és a minősítést elvégezni.

B) Egységes minőségbiztosítás

Fel kell tárni az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat, és képesség szerinti differenciált terheléssel, törekedni kell azok mielőbbi felszámolására. Rendszeres testedzési lehetőség biztosításával – a tanárnak, a tanulónak és a szülőnek – törekedni kell az egészséges létezés stabilabb megtartását elősegítő „kell- szint" megtartására. Az eddigi gyakorlati tapasztalataink azt mutatják, hogy 3-4 év alatt (heti minimális 3 tanórai testnevelési óra + heti egy óra felzárkóztató program biztosításával) évi kb. 10-25%-os fejlődés érhető el. Ez azt jelenti, hogy még a leggyengébb fizikumú fiatal is eléri az a „kell" értéket, (a pontérték táblázatokban megvastagított teljesítményt) ami e vizsgálati módszer szerint kb. közepes szintet jelenti, amely már feltehetően elegendő ahhoz, hogy egészségi állapota stabilizálásával kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhesse napjait.

63


C) Folyamatos visszacsatolás

A tanulók aktív közreműködésével, a megtervezett foglakozások keretében végzett rendszeres testedzés hatásának elemzése. Az elért változás nyomon követésének biztosítása: a tanár, a diák és a szülő számára. (A pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során a fiatalok önismeretének, tárgyilagos önértékelésének, akaratának és önbecsülésének fejlesztése.) Munkánk során soha nem feledkezzünk meg a tudatosságról, hiszen ha a tanulók a számukra kitűzött, – valamennyi fiatal által elérhető – célt és annak elérésének módját ismerik, egyre inkább érdekeltté, érdeklődévé válnak saját fizikai állapotuk karbantartásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása iránt. "A jól végrehatott teljesítmény értékelés a magatartás, a feladattal szembeni állásfoglalás fontos alakítója, egyben az ösztönzés lényeges eszköze." /Nádori L./

Megjegyzés A mérések során kiugró teljesítményükkel, azonnal feltűnnek fizikailag jól terhelhető, sportolni vágyó – kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságú – fiatalok, akiket igényeik és a helyi lehetős égek figyelembevételével az élsport felé irányíthatjuk.

A vizsgálat elvégzéséhez szükséges eszközök Alapmérések: (az általános fizikai teherbíró- képesség mérése) Az aerob kapacitás méréséhez: •

ismert hosszúságú sík területen kimért futópálya,

•

stopper óra (a tanulóknak másodperceket is kijelző karóra),

•

rajtszámok vagy számozott trikók, az értékelés megkönnyítését segítő jelzésekhez kisebb jelzőzászlók.

64


Az általános testi erő, erő-állóképesség méréséhez: •

mérőszalag 20 vagy 50 méteres,

•

öntapadós szigetelőszalag, kréta, olajfesték,

•

2, ül. 3 kg-os tömött labda,

•

tornaszőnyeg, filc, vékony szivacs

•

bordásfal, zsámoly

Kiegészítő mérések, vizsgálatok •

orvosi személymérleg, magasságmérővel (egészségügyiek végzik) (szükség esetén a tanár is elvégezheti bármilyen mérlegen mérve, amellyel 0. 5 kg-os pontossággal lehet méni, ül. falra vagy ajtófélfára felrajzolt cm-skálán).

•

szabócenti

•

bőrredő-mérő

•

lépcsőfokon rögzített szék, zsámoly és mérőszalag

•

életvitelre, napirendre utaló: „Sport-életmód" kérdőív, vagy egyéb társadalmi, vagy egyére vonatkoztatott életviteli szokások feltérképezésére alkalmas kérdőív.

Általános vizsgálati szempontok 1. A vizsgálat megkezdése előtt a próbázónak tisztában kell lenni a vizsgálat céljával, gyakorlati hasznosságával és az elvégzendő feladatokkal. 2. A vizsgálati módszert, az erre a célra elkészített mérési útmutató alapján kell elvégezni. 3. Az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékeinek meghatározása a táblázatok alapján történik. 4. A motorikus próbákat sportöltözetben, jól szellőző, nagy teremben, illetve szabadtéren célszerű végrehajtani.

5. A kondicionális képességek mérésére alkalmazott motorikus próbák elvégzését az izomerő mérésére alkalmazott próbákkal kell elkezdeni. 6. Minden motorikus próba elvégzését általános és speciális bemelegítés előzze meg. 65


7. Az aerob állóképesség minél pontosabb megbecslése érdekében a pl. Cooper-teszt végrehajtását kössük össze, – ha mód van rá pulzusmérő órával – pulzus méréssel. A Cooper-teszt (illetve bármely más az aerob állóképesség mérésére kiválasztott) motorikus próba megkezdése előtt még egyszer hívjuk fel a próbázó figyelmét: – a tőle telhető legnagyobb, – közel azonos – intenzitással fusson/haladjon előre, úgy, hogy futás/úszás közben ne alakuljon ki nagymértékű oxigénadósság, ha ez mégis bekövetkezne rövid ideig sétáljon, vagy gyalogoljon tovább mindaddig, amíg az oxigénadóssága el nem múlik A futás/úszás után mért pulzusértékek csak akkor vehetők figyelembe az elért teljesítmény korrigálására, ha a pulzusszámlálás a lehető legpontosabb ezért a pulzus mérését gyakoroltatni kell! A pulzus mérés idejére ne álljunk meg, hanem lassan sétáljunk, haladjunk előre! Még a legpontosabban (pulzusmérő órával) mért pulzusértékek értelmezéséből levonható következtetések is csak akkor használhatók az elért teljesítmény korrigálására, ha futás közben a próbázók nem beszélgettek. 8. Az általános testi erő, erő-állóképesség mérésére alkalmazott próbák közül a dinamikus erő mérésére alkalmazott próbák közül több, (legalább három) kísérleti lehetőséget kell biztosítani, melyből a legjobb teljesítmény alapján kell a pontértékeket a táblázatban megkeresni és az adatlapra feljegyezni. 9. A fizikai fittség közös mérése és értékelése során el kell érni, hogy a tanulók elméletben és gyakorlatban is megszerezzék, azokat az alapvető élettani, egészségtani és edzéselméleti ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a tudatos edzésvégzéshez, edzéstervezéshez, a pillanatnyi fittségi állapot ellenőrzéséhez.

66


KOLLÉGIUM

67


I. A KOLLÉGIUM NEVELÉSI ALAPELVEI, CÉLKITŰZÉSEI I.1. A kollégiumi nevelés főbb alapelvei A Kollégium pedagógiája az európai keresztény humanizmus és a magyar nemzeti műveltség értékeinek tiszteletén, elsajátításán, hagyományainak ápolásán, gyarapításán és továbbadásán alapul. Ennek értelmében: Biztosítani kell minden diák számára: a keresztény értékeken alapuló nevelés, nevelődés lehetőségét, a hitéletük zavartalan megélését, megerősítését. a magyar nemzeti tudat megerősítését a kulturált lakhatási és ellátási feltételeket, a személyes élettér kialakításának lehetőségét, a saját tapasztalatok megszerzését, azok megértését, általánosítását a tapasztalatszerzés elve szerint, Érvényesíteni kell: a gyermeki jogokat, az alapvető emberi- és szabadságjogokat, demokratikus és humanista elveket a nevelési folyamatban, az alapvető erkölcsi normákat és szabályokat. Fontos: az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevétele, az esélyegyenlőség biztosítása a kis és nagy településről, országhatáron belülről vagy határon túlról érkezett magyar tanulók között, a szülők és a pedagógusok együttműködése, a személyes kapcsolatok kialakítása a pedagógus és a diák között. A kollégiumi nevelőmunkát következetességnek és az igényességnek kell jellemezni. Határozott követelményeket és elvárásokat kell állítani a diákokkal szemben. Lehetőséget kell nyújtani a kollégistáknak: az önállóságuk, a kezdeményezőkészségük, a kreativitásuk kibontakozására, hitéletük zavartalan gyakorlására. I.2. A nevelés értékrendszere: Tudatos erkölcsiség erkölcsiség, jólneveltség, értéktisztelet, viselkedési, magaviseleti szabályok betartása, becsületesség, jellemesség, 68


a jó, a rossz, a helyes, a helytelen, az igaz, a hamis felismerése, őszinteség, egyenesség, nyíltság, a felelősség vállalása hit és hűség, szeretet, megértés, türelem, alázat, felelős szabadság, belső fegyelmezettség, segítőkészség

Műveltség, tudás, intelligencia a tanulás, a tájékozottság fontosságának elfogadása a művészet, a tudomány különböző területeinek ismerete, befogadása nyelvtanulás, nyelvismeret, nyelvvizsga motiváltság az önképzésre, permanens tanulásra igényesség, szorgalom, kreativitás A mentális egészség megőrzése érdekében arra neveljük gyermekeinket /sőt a szülőt is!/, hogy alázattal vállalják: "az egész világ nem a mi birtokunk". Önismeret, önelfogadás, reális énkép igény az önismeretre, önnevelésre, az egyéniség kibontakoztatására saját személyiségünk vállalása, egészséges önbecsülés felelősségvállalás a saját életút alakításáért céltudatosság, kitartás nyitottság az élményekre, a jól végzett munka örömére, a pozitív érzelmekre Konkfliktustűrés, konfliktusok megoldására való képesség sikerorientáltság, de nem a siker minden áron hajhászása kudarctűrés /a "kudarc is lehet érték" felismerése/ a szorongások, feszültségek oldásának képessége Magyarság a szülőföld, az elbocsátó környezet, a befogadó környezet szeretete, lokálpatriotizmus, hazaszeretet történelmünk, nemzetünk ismerete, szeretete az anyanyelv művelése, "tiszta" használata a határokon kívül, kisebbségben élő magyarok problémáinak ismerete, kapcsolatteremtés hagyományaink, egész kultúrkincsünk ismerete, tisztelete, védelme, gyarapítása nemzeti szimbólumaink tisztelete a hazánkban élő nemzetiségek jogainak, kultúrájának, hagyományainak, nemzeti érzéseinek tiszteletben tartása áldozathozatal a haza felvirágoztatásáért, békéjéért Európaiság az európai kulturális hagyományok és örökség megismerése, megóvása, gyarapítása 69


szomszédaink és a többi európai nép nemzeti érzéseinek, identitástudatának tiszteletben tartása a közép-európai és kelet-európai régió sajátos történelmének, problémáinak megismerése

Társadalmi szerepre nevelés a "jó" iskolai, diákotthoni tanulói szerep, a dolgozói, az értelmiségi, a fogyasztói szerep jellemzőinek ismerete egyéni és közösségi javak gyarapítása, a fogyasztásban mértékletesség, takarékosság Egészség- és környezetvédelem I.3. A kollégiumi nevelés céljai, feladati A Kollégium – alapítója által meghatározott – célja a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnáziumba otthonukból bejárni nem tudó, ill. a kollégiumi környezetben nevelkedni kívánó növendékek testi-lelki fejlődésének és szellemi tehetségeinek a kollégiumi foglalkozások általi kibontakoztatása, családias szellemű nevelése és iskolai munkájának támogatása. Célunk: A rászoruló diákok segítésének, a tehetségek kibontakoztatásának, és a családias szellemű nevelés elveit figyelembe véve, célja és feladata, a keresztény katolikus értékrend alapján fejleszteni:

elkötelezettséget (Isten, haza, család, és a szűkebb közösség iránt), a tanulmányi munka színvonalát, az együttműködési képességet a tanulók neveltségi és igényszintjét, a szociális készségeket: empátia, tolerancia, konfliktuskezelő-, vita- és szervezőkészség.

Konkrét nevelési feladatok:

vallásos nevelés, egyházias gondolkodás, biztos keresztény erkölcsi értékrend kialakítása, és azokhoz való feltétlen ragaszkodás, biztos érzelmi erővonalak kialakítása (igazsággal, szeretettel), biztos tájékozódási készség kialakítása a katolikus értékek mentén a különféle társadalmi és politikai helyzetekben, igényesség kialakítása: • személyes kapcsolatokban • közösségeinkben • szakmai színvonalban • mindennapi munkában • a művészetekkel kapcsolatban 70


• • •

a beszédben a testkultúrában az étkezésben

Fontos a hátrányos helyzetű tanulókkal való egyéni törődés, az egészséges életmódra nevelés, környezetünk védelmére, ápolására nevelés nemzeti értékeink, kulturális és történelmi hagyományaink megismertetése, a szociális viselkedés szabályainak elsajátíttatása, a családi élet zavaraiból következő hátrányaik csökkentése, a kulturált párkapcsolat kialakítására, a családi életre, az észszerű háztartásvezetésre nevelés, szervezett, sokszínű művelődési, sportolási programok biztosítása. I.4. A kollégiumi követelményrendszere Követelményrendszerünk természetszerűleg egybeesik az értékrendszerben és a célrendszerben megfogalmazottakkal. Az ily módon nevelt tanulóinktól elvárjuk, hogy a "szellemi környezeti ártalmakkal szemben ellenállóvá, boldog, bátor emberré, hasznos állampolgárrá és áldozatkész egyháztaggá váljanak, hogy tudásuk révén szakmai életükben, belső erkölcsi impetarívuszuk révén társadalmi és magánéletükben, hitük révén pedig legmélyebb emberi mivoltukban kikezdhetetlenek legyenek."

II. A TANULÓK ÉLETRENDJE, TANULÁSA, SZABADIDEJE SZERVEZÉSÉNEK PEDAGÓGIAI ELVE

2.1. Általános szervezés A tanulók foglalják: • • •

életrendjét a kollégium házi és napirendje szabályozza, amelyek magában az önkiszolgáló tevékenységeket, a kötött és kötetlen foglalkozásokat, a diákok szabadidőben végezhető tevékenységeit.

A diákok életrendjének kialakításánál cél, hogy az legyen összhangban a kollégium és az iskolák működésével, figyelembe véve annak elsődlegességét, hogy a diákoknak tanulniuk, pihenniük, szórakozniuk és művelődniük is kell.

71


Az életrend: • legyen rugalmas, de ne sértse a más tanuló szokásait, • kialakításánál figyelembe kell venni az iskolák kialakult tanítási rendjét, a tanulók szokásait és igényeit. A tanulók napi életrendjének kialakítása belső szabályozás alapján működik, amelynél szem előtt kell tartani azt a fontos elvet, hogy az egyes tevékenységek belső arányai, a közoktatási törvény jogszabályainak keretei között a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodjanak, figyelembe véve az egyének közötti különbözőséget. A napirend kialakításánál a kollégium diákönkormányzata javaslati és véleményeztetési joggal él. A feladatok és célok kitűzésénél és végrehajtásánál a csoportok és a diákönkormányzat vezető egyaránt részt vesznek. Az életkori biológiai fejlődés figyelembe vételével biztosítani kell a meghatározott idejű zavartalan pihenés, alvás feltételeit.

2.2 Tanulmányi munka A tanulás minden kollégista alapvető kötelessége. A zavartalan tanulás helyi technikai feltételeit a kollégium biztosítja. A tanulószoba szervezésével a nevelőtanárok figyelembe veszik: • az iskolatípust • a tanulók egyéni szokásait és • a tanulók elért eredményeit. A tanulószoba szervezésénél megvan a lehetőség a zavartalan egyéni tanulásra, akár egyedi, akár nagyobb csoportról van szó. A kötött tanulás biztosításán túl lehetőség van az egyéni tanulásra a napirend adta kereteken belül (szobákban), Állandó szaktanári segítés: a nevelők nemcsak felügyeletet látnak el a tanulási idő alatt, hanem fontos feladatuk a tanulók felzárkóztatása, a nevelési célzatú és értékelő jellegű beszélgetések és a tanulási módszerek begyakoroltatása. A tanulmányi munka ellenőrzése: rendszeres napi ellenőrzés, esetleges kikérdezés elemző értékelés havonta a nevelőtanárok részéről csoportszinten az értékelésről és a további feladatokról a szülőket rendszeresen tájékoztatjuk

72


2.3. Szabadidő A szabadidő eltöltése legyen hasznos és részben tervezett, szervezett. A tanulók szabadidejükben: • ismeretüket, tudásukat szélesítik, gyarapítják • településsel, történelmével, kulturális lehetőségeivel ismerkedjenek, • érzelmileg és fizikailag feltöltődnek, kikapcsolódnak. A kollégium a rendelkezésre álló eszközökkel igyekszik megőrizni és ápolni az eddigi hagyományokat, és újabbak kialakítására is törekszik.

Biztosítani kell a kollégiumban a lehetőséget a szabadidő tartalmas eltöltésére, a tanulók élményvilágának nevelésére, hiszen az élményvilág határozza meg a személy irányulását, cselekedetei tartalmát, befolyásolja fejlődését, egész személyiségét mélyen érinti. Az élményvilág befolyásolására nagy erőket mozgósít a fogyasztóipar. Ezektől a káros hatásoktól úgy óvhatjuk meg diákjainkat, ha élményvilágukat sokkal összetettebb és tartalmasabb világból forrásoztatjuk: "Ha mindent Jézus Krisztusra vonatkoztatunk, meg tudjuk különböztetni az értékeket, amelyek az embert emberré teszik, a negatív értékektől, amelyek az emberi méltóságot lerombolják." /VI. Pál/ Konkrét tevékenységek közös Szentírás-olvasás, reggeli és esti imádság, adoráció a kápolnában múzeum- és tárlatlátogatás sportolási lehetőségek rendszeres kirándulás /szombaton és vasárnap/ színház-, hangverseny-látogatások TV, video, magnó, a látottak megvitatása könyvtár használata, olvasóvá nevelés 2.4. Egészséges és kultúrált életmód A természet nagyszerű műveit s bennük Isten munkáját ámulattal figyelő ember csodálatának egyik legméltóbb tárgya a célszerűen felépített emberi test. Ennek gondozása, ápolása elengedhetetlen feladat. Belső igényszintre kell emelnünk a tanulókban az egészséges és kulturált életmódot. Az ismeretek és információk adásán túl feladatunk, hogy fiatalkorban felkészítsük az egyént arra, hogy önálló felnőtt életében képes legyen életmódjára vontakozóan helyes döntéseket hozni, olyan egészséges életvitelt tudjon kialakítani, amely meggyőző erővel hat majdani környezetére, családtagjaira. Ennek érdekében feladatunk: megismertetni a tanulókat a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőivel és ezek elkerülésének módjával, megelőzni a káros függőségekhez vezető szokások /dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás/ kialakulását, segíteni a krízishelyzetbe jutottakat, 73


foglalkozni a párkapcsolatokkal, a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, figyelmet fordítani a családi életre, felkészíteni a felelősségvállalásra.

Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók. Fontos, hogy a nevelést végző saját életvitelével adjon hiteles mintát. Konkrét tevékenységek A tanulók életét megfelelő mederben tartó, annak ritmust adó helyes napirend, életrend elfogadtatása, illetve az ehhez kapcsolódó pedagógiai feladatok: az önálló napkezdés, ébredés, reggeli teendők segítése az egészségvédő feltételek, a személyi higiénia, a testápolás feltételeinek biztosítása a kozmetikai szerek megfelelő használata a tisztálkodás szükség szerinti ellenőrzése az időjárásnak megfelelő öltözet, tiszta ruha, cipő - ezzel kapcsolatos tanácsok adása az önművelés és szórakozás helyes egyensúlyának kialakítása az iskolai terhelés utáni kikapcsolódás az esti rendszeres és módszeres tisztálkodás, az ágyazás, a napi nyolc órás nyugodt alvás biztosítása A csoportfoglalkozások tematikájába beépül: család-, lakás-, táplálkozás-, öltözködéskultúra rekreáció, test- és szépségápolás szexuális kultúra, ismerkedés, párkapcsolatok deviancia, káros szenvedélyek viselkedés, illemtan, tánckultúra társas kapcsolatok, barátok, szobatársak mentális egészség, ajándékozási kultúra utazási ismeretek, utazásszervezés elsősegélynyújtás Lehetséges foglalkozási formák: csoportfoglalkozások egyéni és csoportos beszélgetések névnapok, születésnapok stb. közös megünneplése /ajándékkészítés vásárlás helyett/ kiselőadások, önálló gyűjtőmunka szellemi és játékos vetélkedők videofilmek megtekintése, a látottak megvitatása külső előadók meghívása klubdélutánok szervezése testvériskolák tanulóival

74


III. A TANULÓK FEJLŐDÉSÉT, TEHETSÉGGONDOZÁSÁT, FELZÁRKÓZTATÁSÁT, PÁLYAVÁLASZTÁSÁT ELŐSEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ELVEI III. 1. A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység elvei A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység elvei: A tanulók fejlődését értelmi és testi értelemben is biztosítani kell. Figyelni kell a kimerülés, a lelki problémák jeleire, és a probléma okait meg kell próbálni feltárni. Erre alkalmas az egyéni beszélgetés az önismereti körök és a szülővel, iskolával való rendszeres kapcsolat. A testi kondíció növelésére és kikapcsolódásra jó lehetőség az udvar, a kondicionálóterem és a tornaterem használata.

III.2. A tanulók tehetséggondozását elősegítő tevékenység elvei A tanulók tehetséggondozását elősegítő tevékenység elvei: A nevelőtanárok feladata, hogy az újonnan érkezett, hetedikes/kilencedikes diákokkal kiemelten foglalkozzanak, hogy képességeiket felmérjék, s ennek ismeretében szükséges esetekben megkezdjék a rászorultak felzárkóztatását, ill. képességfejlesztését. A tehetséges tanulókat motiválni kell, a kiemelkedő eredmények elérése érdekében megkülönböztetett figyelmet, programokat, egyéni fejlesztést, gazdagítást igényelnek. A tehetséges tanulók képességeinek továbbfejlesztésére, tudásuk bővítésére a fakultációs órák és a szakkörök keretein belül nyílik lehetőség.

III.3. A tanulók felzárkóztatását elősegítő tevékenység elvei A tanulók felzárkóztatását elősegítő tevékenység elvei: Törekedni kell a szociális képességek tekintetében fejletlen vagy beilleszkedési zavarral küszködő, a kreativitás szintjén évagy motivációjukat tekintve fejletlen tanuló felismerésére. A diákok felzárkóztatása a szilenciumi idő, ill. a szabadidős foglalkozások keretein belül történjen egyéni, vagy kiscsoportos formában. A képességek hiánya a tanórán kívüli tanulással és korrepetálással kerüljön pótlásra. A szülőt a nevelők időben tájékoztassák a tanuló fejlődéséről és a felmerülő problémákról. 75


III.4. A tanulók pályaválasztását elősegítő tevékenységek elvei A helyes pályaválasztás feltétele, hogy a tanuló a lehetőségekhez mérten legyen tisztában önmagával, az egyes hivatások valódi természetével, eredményes gyakorlásuk feltételeivel, tudjon érte keményen dolgozni és ezek figyelembe vételével legyen képes helyesen dönteni. Feladatok: • önmaguk megismerése • a hivatások megismerése • munkára nevelés • felkészítés a döntésre A pályaválasztással egy időben fel kell készíteni a kollégium növendékeit az önálló életkezdés. Ezzel kapcsolatos feladatok: • • • •

az önállóság növelése az ifjúkori életfeladatok felkészítés a továbbtanulásra a munkába állás megalapozása

A tanulók pályaválasztását elősegítő tevékenységek elvei. A különböző pályák megismerésére alkalmasak lehetnek: • a pályaorientációs órák és • a csoportfoglalkozások, ahol a csoportvezető nevelők beszámolóikon, könyvajánlataikon, meghívott előadók előadásain keresztül segíthetik a diákokat a pályaválasztásban. A tanuló képességeinek, érdeklődésének, tanulmányi eredményeinek tükrében az osztályfőnökkel és a szülőkkel való egyeztetés után ismertethetők meg a szóba jöhető választási lehetőségek.

IV. A NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉGHEZ TARTOZÓK KOLLÉGIUMI NEVELÉSE ESETÉN A NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉG KULTURÁLIS ÉS ANYANYELVI NEVELÉSÉNEK FELADATAI Külön figyelmet kell szentelni a határokon túli magyar tanulók helyzetének. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó, valamint a határokon túlró,l érkező diákok számára hétvégeken is lakhatást kell biztosítani, valamint segíteni kell az anyaországban való tájékozódásukat, hagyományaik átadását, ápolását, kultúrájuk megőrzését.

76


V. A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓKNAK SZERVEZETT FELZÁRKÓZTATÓ, TEHETSÉGGONDOZÓ, TÁRSADALMI BEILLESZKEDÉST SEGÍTŐ FOGLALKOZÁSOK Hátrányos helyzetűnek tekintjük mindazon tanulókat, akik speciális foglalkozások nélkül az életben nem egyenlő esélyekkel indulnak. Az újonnan érkezett, hátrányos helyzetű diákok felmérése a gyenge és kiemelkedő képességű tanulók kiszűrése, az iskolában szerzett érdemjegyek, valamint a szilenciumokon megtanult ismeretek ellenőrzése alapján történjen meg minél előbb ( már a tanév első hónapjában). Fontos:

♦ A hátrányos helyzetű gyerekekkel is megszerettetni az olvasást, a zenehallgatást, a színházi darabokat ♦ Odafigyelni a szociálisan hátrányos helyzetű, illetve veszélyeztetett helyzetben lévő fiatalokra, szükség esetén a megfelelő szakemberhez kell irányítani őket (gyámügy, gyermekjóléti szolgálat, családsegítő központ). ♦ Tájékoztatni a szülőket a szociális juttatásokról (rendkívüli- és rendszeres gyermekvédelmi támogatás, szociális segély, stb.), a tanácsadási lehetőségekről (családvédelmi, gyámügyi szakember). ♦ A társadalmi beilleszkedés és a pályaismeretek bővítése érdekében olyan: Programok szervezése, amelyeken a tanulók találkozhatnak más iskola diákjaival, Előadások, amelyek útmutatásul szolgálhatnak a pályaválasztáshoz, Megbízatások, melyek során a kollégisták hivatali ügyeket bonyolíthatnak le.

A tanulmányi hátrányokkal küzdő diákoknak a nevelőtanárok szakjaiknak megfelelően nyújtanak segítséget a kötelező tanórai foglalkozásokon, valamint az egyéni felkészítés keretében a szabadidőben. A tehetséges diákok képességeinek fejlesztésére az iskolában és a kollégiumban szervezett szakköri foglalkozásokon és fakultációs órákon van lehetőség. Egyéni és kiscsoportos beszélgetések során a nevelőtanárok közvetett és közvetlen módon tájékozódnak a kollégiumi tanulók érdeklődéséről, kiemelkedő teljesítményéről, továbbtanulási és pályaválasztási szándékukról

77


VI. A KOLLÉGIUMI KÖZÖSSÉGI ÉLET FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZEREI, ESZKÖZEI, A MŰVELŐDÉSI ÉS SPORTOLÁSI TEVÉKENYSÉG SZERVEZÉSÉNEK ELVEI VI.1. A kollégiumi közösségi élet A kollégiumi élet lehetőséget teremt az egyén személyiségfejlesztésének tudatos szakmai irányítására. A kollégista saját értékeiről – a család mellett – a kollégiumi egyéni vagy csoportos foglalkozásokon kap visszajelzést, ebben a közegben szerez tapasztalatokat, alakul a személyisége. A személyiség fejlődésének lényeges, meghatározó szakasza a kamaszkor. Nagy felelősség hárul a kollégiumra abban, hogy a családot lassan kinövő és abból kilépő kamasz ne legyen otthontalanná, hanem belenőjön abba a közösségbe, amelynek már sokkal aktívabb tagja kell hogy legyen a boldogság felé vezető úton. E szakasz alapvető kérdése az egyén és a közösség szempontjából egyaránt: Ki vagyok én? Kik vagyunk mi? Az önmagát kereső ember számára leglényegesebb dolog személyi és közösségi önazonosságának megtalálása. Csak a keresztény értékrenden alapuló légkörben válik egyértelművé a személyiségnek mint páratlan, egyszeri és megismételhetetlen értéknek a hangsúlyozása, akit nem elsősorban teljesítményeiért, hanem önmagáért, egyetlen-szerűségéért fogadnak el, mert így szereti őt az Isten. A személyiség azonban nem elszigetelt individuum, akinek meg kell valósítania önmagát, nem is arctalan tömeg, hanem kapcsolatra, személyes kontaktusra vágyó ember, közösségi lény, aki csak az én-te kapcsolatban válhat azzá, akivé lennie kell. A gyermek kezdetben a család tagjaként értelmezi önmagát, később egyre inkább részévé válik, azonosul a közösséggel, amelyiknek tagja. Minél teljesebb ez az azonosulás, annál inkább annak szokásai, értékrendje lesz jellemző rá. A közösség szokásrendje magasabb rendű, amely a közösségi érdekek előtérbe helyezésével mutatkozik meg /házirend, napirend/. Az értelmes kollégiumi rend, fegyelem a diák életének természetes szokásává kell hogy váljon, hiszen a külső és a belső rend feltételezi, építi és erősíti egymást. "Tartsd meg a rendet és a rend megtart téged!" Meggyőződésünk, hogy ennek megteremtéséhez és fenntartásához következetes, bátor pedagógiai tevékenység szükséges. Kollégiumunkban ezt a következetességet, követelményt a keresztény gondolkodás több eleme is támogatja és hatékonyabbá teheti: • a mértéktartás, a tisztaság /külső és belső/ • az alázat, engedelmesség • a fegyelem, önfegyelem • a türelem, szeretet, jóindulat • a szolidaritás 78


Cél:

a tanuló találja meg a helyét, a szerepét, a feladatait a családi, az iskolai, a kollégiumi közösségben, a felnőttkori lét a társadalmi tevékenységek gyakorlása és megismerése, a kollégista legyen képes eltérő szempontok mérlegelésére és erősödjön szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége, különösen az érvelés, a vitatkozás tekintetében.

A foglalkozások során a kollégista: megismeri és gyakorolja a kollégiumi és az iskolai közösség nyújtotta jogokat és kötelességeket, megtapasztalja a felelősség és a döntés súlyát, következményeit, elsajátítja a társadalmi érintkezés alapvető szabályait, Az évente ismételten megtartott rendezvények, ünnepségek nem csak a hagyományok megőrzése és ápolása miatt fontosak, hanem azért is, mert a közösségi élet kialakításának fontos eszközei.

VI.2. Sportolási tevékenységek A szabadidőben lehetőséget kell biztosítani minél több sportolási lehetőségre, amelyek a diákok jó egészségi állapotának megőrzésében játszanak fontos szerepet. Fontos a sportversenyek, játékos vetélkedők szervezése. (Kollégiumon belül vagy iskolák között.) Sportolás céljából a kollégisták igénybe vehetik a tornatermet, konditermet, az iskola sportpályájit. Nevelési feladat A tanulás, az iskolai munkára való folyamatos felkészülés meglehetősen egyoldalú szellemi tevékenység. Az egészséges életmódhoz hozzátartozik az, hogy diákotthoni tanulóink sportoljanak, játsszanak, friss levegőn sétáljanak, mozogjanak, kiránduljanak, fizikai megterheléssel járó tevékenységet folytassanak. A diákok többsége szívesen tekinti a pihenést alvásnak, ágyon fekve végzett zenehallgatásnak, videózásnak stb.

Tudatosítanunk kell bennük, hogy a mozgáshiány a többi civilizációs ártalommal együtt egyre több betegség okozója. Kívánatos, hogy diákjaink eljussanak a sport immunizáló, egészségmegőrző, prevenciós értékének felismerésére. A játéknak és a sportnak a sokféle kedvező testi hatás mellett nagy befolyása van a tanulók erkölcsi, jellembeli fejlődésére is.

A sportolás rendelkezésre álló feltételei intézményünkben: • az iskolával közösen használt tornaterem és az udvari sportpálya • egyéni sporteszközök /labdák, tollaslabdák, teniszlabdák stb./ • a nevelőtanárok segítik a sportolást 79


Konkrét tevékenységek esténként tetszés és igény szerint kosárlabda, röplabda, foci kiegészítő sportágak /asztalitenisz, tollaslabda, sakk stb./ VI.3. Művelődési, kulturális tevékenységek Lehetőségek: múzeum- és színházlátogatás, stb., művelődési lehetőséget kollégiumon belül a könyvtár, valamint a rendelkezésre álló művészfilmek is lehetővé teszik stb.

VII. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉGEK Fontos, hogy bármelyik diák származása, színe, vallása, nemzeti vagy etnikai hovatartozása miatt, vagy bármely más oknál fogva hátrányos helyzetbe ne kerüljön. Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a szociálisan hátrányos helyzetű, vagy egyéb okból veszélyeztetett tanulók fejlődését. Feladatok: szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek a lelki problémákkal küzdő diákokra való odafigyelés segítségnyújtás az egészségügyi problémákkal küzdő tanulók esetében. a kollégistáknál felmerülő jogi probléma megoldásának támogatása. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységek: folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel, az osztályfőnökkel, a neve3lőintézettel, esetleg a tanuló lakhelye szerinti önkormányzattal, a nevelőnek együtt kell működnie a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében, személyes kapcsolat kialakítása a tanulókkal, hogy bizalommal forduljanak a nevelőhöz bármilyen probléma esetén, felzárkóztató, tehetséggondozó programok, pályaorientáció, szükség esetén a megfelelő szakemberhez történő irányítás (orvos, pszichológus, védőnő, stb.), kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás a gyámügyi hivatalokkal, a családsegítő szolgálattal, a gyermekjóléti szolgálattal, a nevelők kötelessége, hogy 80


• • •

a diákokat felvilágosítsák a különböző veszélyekről (pl.: alkohol- és drogfogyasztás, korai szexualitás stb.), a tanulók részére egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadják, és ezek elsajátításáról meggyőződjenek (po.: rendszeres tisztálkodás, megfelelő étkezés stb.); a nevelőnek tájékoztatnia kell a szülőket arról, hogy a gyermek vagy fiatal érdekében milyen intézkedéseket tart szükségesnek.

VIII. A KOLLÉGIUM HAGYOMÁNYAI ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK TERVE VIII.1. A kollégium hagyományai A hagyományápolás azért fontos, hogy a tanulókban erősítse az érzelmi kötődést egymáshoz és a közösséghez. Rendezvények: Mikulás-ünnepély Karácsony Mivel a kollégium növendékei egytől egyik a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium diákjai, mindannyian részt vesznek az iskola hagyományos rendezvényein, melyek az alábbiak: • gólyatábor • gólyabál • szalagavató bál • Mikulás-ünnepség • iskolai, osztály karácsony • házszentelés Vízkereszt alkalmából • sí tábor • farsang • iskolanap a diákönkormányzat szervezésében • "EKG" iskolaújság • ballagás • tanulmányi kirándulások • sportrendezvények • táborok • felvidéki kapcsolat

81


VIII.2. A kollégium továbbfejlesztésének terve A kollégium fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek: számítógéppark bővítése, új tanterem kialakítása a hálótermek és a közös helyisége folyamatos felújítása

IX. AZ ISKOLÁVAL, A SZÜLŐVEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS ÉS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI Fontos az iskolával és a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás a célok elérése és a nevelési feladatok megvalósítása érdekében. A nevelők az iskolán belül együttműködnek: az iskolában oktató tanárokkal, az intézmény igazgatójával, az osztályfőnökökkel, akikkel a nevelők egyeztetik a tanulmányi eredményeket, az iskolai és a kollégiumi viselkedést. A szülőkkel való kapcsolattartás formái: szülői értekezlet telefonon keresztül, ellenőrzőn keresztül a szülő meghívása személyes beszélgetésre.

82


X. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK A kollégium tanulói a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium tantermeit, oktató- és szemléltetőeszközeit, tornatermeit, konditermét, könyvtárát, udvarát, sportpályáit, ebédlőjét használják.

10.1. Helyiségek

10.1.1. Önálló használatú helyiségek (külön bejárással) Hálóterem (változó létszámú)

6 db

Kiszolgáló helyiségek Éjszakai felügyelői szoba Betegszoba Teakonyha Tanulói vizesblokk (fürdő) Mosókonyha Szárító Tanulói WC

1 db 1 db 1 db 2 db 1 db 1 db 2 db

10.1.2. A Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnáziummal közösen használt helyiségek Testedző szoba Könyvtárszoba Sportudvar Kollégiumvezetői iroda Nevelőtestületi szoba Gazdasági vezetői iroda Ügyviteli (titkári) helyiség Díszterem (rendezvényszoba) Orvosi szoba Ebédlő Melegítőkonyha Tálaló-mosogató Mosléktároló Karbantartó műhely Szeméttároló

1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db

83


10.2. eszközök és felszerelések 10.2.1. A hálószobákba Ágyneműtartós ágy Szekrény Éjjeliszekrény Polc Tükör Szék Ágynemű garnitúra

16 db 16 db 10 db 20 db 5 db 10 db 16 db

10.2.2. A kiszolgáló helyiségekbe

Éjszakai felügyelő szobába

Ágy Szekrény Éjjeliszekrény Éjjeli lámpa Íróasztal Polc Tükör


Betegszobába

Ágy Szekrény Éjjeliszekrény Éjjeli lámpa Tükör Mosdó

2 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db

Teakonyhába

Tűzhely Konyhaszekrény Asztal Szék Mosogató+csap

Mosókonyhába Szárítóba

Mosógép Fregoli

84



10.3. Fejlesztési terv Létszám és helyiség fejlesztést nem tervezünk, a berendezési tárgyak bővítése és cseréje lehetőség szerint folyamatosan megtörténik. A helyiségfejlesztés és a 11./1994.(VI.8.)MKM rendelet értelmében a helyiségek kialakításához igazodva.

A Nevelési Programot készítették: Endrédi Józsefné igazgató, Körmendy Károly igazgatóhelyettes, Bellosevich Gabriella tanár, Csatai Jánosné tanár, Devich Dénes tanár

85


Elfogadó nyilatkozat A Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium Nevelési programját a nevelőtestület a 2010. május 26-ai értekezletén elfogadta. Hatályba a Fenntartó jóváhagyásával lép. Kelt: 2010. május 26.

______________ Jánosa Domokos plébános

______________ Endrédi Józsefné igazgató

A jelen Nevelési programban foglaltakat tudomásul veszem és azokkal az általam vezetett testület határozata értelmében egyet értek.

___________________ Kollár Andrea Szülői Közösség elnöke

Kelt: Budapest, 2010. május 26.

Jóváhagyom

_______________ Snell György EKIF igazgató


86

__________________ Zalavári Fruzsina Diákképviselet elnöke


Jegyzőkönyv

A Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium Nevelési programját a latin nyelv oktatásának kötelező volta eltörlése tárgyában az iskola nevelőtestülete a Fenntartó útmutatása szerint elkészítette, majd a 2010. május 26-ai értekezletén elfogadta.

A jegyzőkönyv hiteléül:

_______________ Endrédi Józsefné igazgató

_______________ Dankházi Gergely tanár

_______________________ Devichné Dankházi Blanka tanár


87


88

Nevelési programja A BUDAPESTI EGYETEMI KATOLIKUS GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM

Recommend Documents