Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium TANANYAG FÖLDRAJZ

Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium

ÉRETTSÉGI ELŐKÉSZÍTŐ TANANYAG

FÖLDRAJZ

2012

ÁLTALÁNOS TERMÉSZETFÖLDRAJZ

I. ÁLTALÁNOS TERMÉSZETFÖLDRAJZ

CSILLAGÁSZAT TÉRKÉPÉSZET A FÖLD FÖLDTÖRTÉNET LITOSZFÉRA (felépítés, szerkezet, kéregmozgások, rövid ásvány- és kőzettan stb.)

ATMOSZFÉRA HIDROSZFÉRA PEDOSZFÉRA A FÖLDFELSZÍN FORMAKINCSEI FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG

1


2


A FÖLD A VILÁGEGYETEMBEN A földközpontú világképtől a csillagrendszerek felfedezéséig Ptolemaiosz (Kr. U. 100-178) a Földet helyezte a világegyetem középpontjába – földközpontú, vagy geocentrikus világkép. Ez a felfogás a XVI. szd-ig érvényes volt. Kopernikus (1473-1543) felismerése: a Föld a többi bolygóval együtt a Nap körül kering – napközpontú, vagy heliocentrikus világkép. Ezt az elképzelést először Galilei (1564-1642) fejlesztette tovább, majd Kepler (1571-1630) dolgozta ki a bolygók mozgásának máig is érvényes törvényét. A XIX. szd. kutatásainak eredménye: a Nap nem a világegyetem középpontja, csupán a Naprendszeré, a Naprendszer pedig egy mintegy 100 milliárd csillagból álló Tejútrendszer a GALAXIS része. A tejútrendszeren kívül létezik még több mint egymilliárd hasonló csillagrendszer (extragalaxis), melyek együttesen alkotják a metagalxis tartományát, amely még mindig csak töredéke az egész univerzumnak. A Tejútrendszer Átmérője: 100.000 fényév. Felülnézeti képe: csigavonalszerű karokra hasonlít Oldalnézeti képe: két egymásba fordított mélytányérra emlékeztet. Magja: a tányérok által közrefogott tér közepén helyezkedik el, tömege 100 millió Nap-tömeg Százmillió (1011) csillagból áll, melynek egyike a Nap, mely Naprendszerünk központja. A Nap 30.000 fényév távolságra helyezkedik el a Tejútrendszer központjától.

A Naprendszer A tejútrendszer azon tartománya, ahol a Nap gravitációs hatása érvényesül. (sugara kb. 2 fényév) Nap  gáz halmazállapotú (80% hidrogén; 20% hélium)  110 Föld-átmérőjű (1,4 millió km)  Energiáját a hidrogén héliummá való atommag-reakcióban lejátszódó átalakulás biztosítja. (10 milliárd évig fedezi az energiatermelést)  Felsízni hőmérséklet: 6100 K (0oC = 273 K; A K beosztás az eddig mért legkisebb hőmérséklet, az abszolút nullapontot /-273 oC/ tekinti kiindulási pontnak)

A Naprendszerhez 8 nagy-, 3 törpe-, és kb. 100.000 kisbolygó tartozik.

3


Nagybolygók: Föld-típusú bolygók (belső bolygók) MERKUR, VÉNUSZ, FÖLD, MARS Jupiter-típusú bolygók (külső bolygók) JUPITER, SZATURNUSZ, URÁNUSZ, NEPTUNUSZ (PLUTÓT, mely egyik csoportba sem sorolható be, 2006. augusztus 24-től, nem sorolják a nagybolygók közé. A Nemzetközi Csillagászati Szövetség (International Astronomical Union) döntése értelmében a Plutó két másik társával a Xena-val (2005-ben fedezték fel, a Pluto méreteit meghaladja) és a Ceres-szel (a Mars és a Jupiter között helyezkedik el) törpebolygókká nyilvánították. ) MERKÚR

VÉNUSZ

MARS

JUPITER

SZATURNUSZ URÁNUSZ NEPTUNUSZ

– A Naphoz a legközelebb helyezkedik el, felszínét holdkráterekhez hasonló gyűrűs hegyek borítják, valószínűleg meteorit-becsapódások nyomai. Nincs légköre. – Hajnalban és alkonyattájt tűnik fel az égen (Esthajnalcsillag) Méretei hasonlóak a Földével. Vastag légköre van, áthatolhatatlan felhőréteg uralja. – Felszíne hasonló a Földéhez: folyó és gleccservölgyek szelik át, hatalmas vulkánok ismerhetők fel rajta (Mons Olympus: 27 km magas – a Naprendszer legmagasabb hegye). Pólusain jégsapkák vannak. – Tömege 2,5-ször nagyobb az összes bolygó együttes tömegénél. Vastag légkörében sávos elrendezésű felhők, valamint hatalmas légköri örvények (Nagy vörös folt) figyelhetők meg. – Mérete szerint a Jupiter után a második helyen áll. Kő és jégdarabokból álló gyűrűrendszeréről híres. – Légköre főleg hidrogénből és héliumból áll. Gyors tengelyforgásáról nevezetes. – Légkörének összetételéből az Uránuszhoz, abban száguldozó nagy sebességű szelei felől pedig a Szaturnuszhoz hasonlít.

A Naprendszer vizsgálatának mértékegysége a csillagászati egység (CsE) A bolygókon kívül üstökösök, meteorok, valamint bolygóközi anyag a Naprendszer további alkotórésze. A Naprendszer keletkezése Mindmáig nem létezi végérvényes magyarázat a Naprendszer keletkezésére. A tudósok által ma leginkább valószínűsíthető elmélet szerint a Naprendszer a Tejútrendszer részeként, a forgó csillagközi gáz- és porfelhőből jött létre. A felhő gravitációs terének csökkenése miatt egyre gyorsabban forgott, a forgás közben a felhő „dereka” mentén anyagkiáramlás indult meg. A forgás középpontjában elhelyezkedő gázfelhőből jött létre a Nap őse, a kiáramló anyagból pedig a bolygók.

4


A Nap közelében történő kiáramló gázokban lévő porszemek folyamatos összeütközése, öszszetapadása indította el a Föld-típusú bolygók képződését, a Naptól távolabb elhelyezkedő elemekből jöttek létre a Jupiter-típusú bolygók. A közös eredet bizonyítéka lehet, hogy a Nap forgásával azonos irányban kering az összes nagy- és kisbolygó a Nap körül, és néhány kivétellel a hasonló irányban keringenek a holdak is a bolygók körül és a Vénusz, valamint az Uránusz kivételével, ebben az irányban forognak a tengelyük körül a bolygók.

5


A FÖLD MINT ÉGITEST Ókori görögök – a Föld gömb alakú. 1960-as évek végén űrfelvételek a Földről – a forgás következtében fellépő centrifugális erő hatására a Föld az Egyenlítő mentén megnyúlt. A Föld egyenlítői sugara: 6378 km. sarki sugara (É-D): 6357 km (A Földdel azonos felületű gömb sugara: 6371 km) Ez a némileg lapult gömbforma a forgási ellipszoid A Föld valódi alakját az a szintfelület határozza meg, amely minden pontban merőleges a nehézségi erő irányára. Ezt a szintfelületet geoidnak nevezzük. A föld mozgásai Forog a tengelye körül és kering a Nap körül. a) A Föld tengely körüli forgása Egy fordulatot saját tengelye körül 24 óra alatt tesz meg – következménye a nappalok és éjszakák váltakozása. Ny-K irányban forog. Szögsebessége minden pontján azonos, a kerületi sebessége az Egyenlítőnél a legnagyobb (461 m/s) /Ugyanez a 50 foknál már csak 300 m/s./ a) A Föld Nap körüli keringése Keringési idő: A Föld Nap körüli útját 365 nap 5 óra 48 perc 46 mp alatt teszi meg. Így négyévente a töredéknapokból felhalmozódik 23 óra 15 perc 4 mp. Emiatt lett minden 4. év szökőév. A további pontosítás miatt a 100-zal oszthatók nem, de a 400-zal oszthatók viszont szökőévnek számítanak. (Ez a számítás több mint 3000 év alatt eredményez egy napos eltérést.) A Föld keringési pályasík, az ekliptika nem esik egybe az Egyenlítő síkjával. Az általuk bezárt szög 23,50 Ezt nevezzük az ekliptika ferdeségének. Értéke megegyezik a Föld forgástengelye által bezárt szögnek, a forgástengely ferdeségének. A Föld forgástengelye és az ekliptika által bezárt szög: 66,50 A Nap körüli keringés és a forgástengely ferdesége következtében ugyanazon a szélességi kör mentén egy év alatt változik a napsugarak hajlásszöge. Ennek következménye az évszakok váltakozása. A Föld gömbhéja tagolódása A nehézségi erő hatására a gáznemű, a folyékony és a szilárd halmazállapotú anyagok fajsúlyuk szerint gömbhéjakba (geoszférákba) rendeződtek.

6


Levegőburok (atmoszféra), vízburok (hidroszféra), kőzetburok (litoszféra). Az egyes geoszférák között számtalan kölcsönhatás áll fent. A Föld holdja Átmérője: 3476 km Ellipszis alakú pályán kering a Föld és a Hold közös tömegközéppontja körül. (Ez a pont a Föld belsejében van) Közepes Hold-Föld távolság: 384.000 km Keringési ideje: 27.3 nap, ami megegyezik a tengelyforgás idejével – ezért a Hold mindig ugyanazt az oldalát mutatja a Föld felé. Saját fénye nincs. A Napról visszavert fénnyel világít. Fényessége holdfázisonként változik. Holdfázis: a Föld kerületi keringéséhez kapcsolódó fényváltozás. Időtartama 29 és 1/3 nap. Újhold: sötét éjszaka, a Hold ilyenkor nem látható. Első negyed: növekedő sarló alak „dagadó” Hold (D) Holdtölte: az egész holdkorong látható. Utolsó negyed: Vékonyodó sarló forma. (C) Napfogyatkozás, Holdfogyatkozás A Földet és a Holdat a Nap világítja meg. Ezért, ha egy vonalba kerülnek kitakarják egymást. Ekkor jöhet létre a Nap ill. a Holdfogyatkozás. Újholdkor előfordulhat, hogy a Hold eltakarja a Napot, és árnyéka rávetődik a Földre. Ekkor áll be a Napfogyatkozás. A Föld egy részén a Hold teljes árnyékában jön létre a teljes, annak félárnyékában a részleges Napfogyatkozás. Holdtöltekor a Föld vethet árnyékot a Holdra. Ez a Holdfogyatkozás. Ez is lehet teljes és részleges. A Hold földi hatásai Föld és a Hold közös tömegközéppont körüli keringésének hatásai: A Föld óceánjaira hat a hold vonzóereje, valamint a centrifugális erő. Ezért a Föld Hold felé mutatott felén megemelkedik az óceán szintje, és ugyanez történik az átellenes oldalon, ahol a centrifugális erő következtében történik mindez. Ezt nevezzük dagálynak. A világtenger többi részén ekkor alacsony víz, azaz apály van. A dagály és az apály 6 óránként váltakozik. Ezt nevezzük tengerjárásnak. Ezt nagyrészt a Hold vonzása okozza, de kisebb részt a Nap vonzóereje is közrejátszik. A végigvonuló dagályhullámok a bolygó mozgását lassítják, mert a tengerparton lefékeződnek és energiájukat átadják a felszínnek. Ezért jön létre a dagálysúrlódás.

7


CSILLAGOK ÉS CSILLAGRENDSZEREK A csillagok szerkezet hasonló a Napiunkéhoz. Anyaguk plazmaállapotú. A csillagok fényereje tömegüktől, méretüktől és hőmérsékletüktől függ. Egy csillag fényessége a távolságától is függ. Az azonos erejű csillagok közül azt látjuk fényesebbnek, amelyik közelebb van hozzánk. Azokat a csillagokat, amelyeknek fénye időközönként változik változócsillagoknak nevezzük. A változások a pulzároknál ismétlődőek. A hirtelen fényváltozást mutató csillagokat nováknak, a robbanásszerűen kitörőket szupernováknak nevezzük. A csillagok a csillagközi anyagtér összerendeződéséből keletkeznek. A tömörülő anyagfelhő felhevül, majd eléri a megfelelő hőmérsékletet és a hidrogén atommagok hélium atommagokká egyesülnek hatalmas energia felszabadulás közepette. Minél kisebb tömegű csillag jön létre, annál hosszabb élettartamra számíthat. A csillagok halála: Ha a hidrogén fogyni kezd a csillag anyagában, akkor vörös óriássá alakul. Ekkor energiatermelése a héliumatommagok szénatommaggá történő átalakulásából táplálkozik. Ha a hélium is fogytán van, fehér törpévé (törpecsillaggá) zsugorodik. Energiát már nem termel, fokozatosan elhalványul, majd kialszik. A nagytömegű csillagok „halála” látványosabb, azok szupernovaként felrobbannak, anyaguk a csillagközi térben szétszóródik. Csillagroncsukat neutroncsillagnak nevezzük. A csillagközi tér anyagából aztán újabb és újabb csillagok születnek. A nagy tömegű csillagok pusztulásának maradványai a fekete lyukak, melyek nevüket onnan kapták, hogy a bennük lévő hatalmas tömegvonzás miatt róluk fény nem ép ki. A csillagok sok esetben nem élnek „önálló” életet. A közös tömegközéppont körül keringő csillagok a kettőscsillagok. Más csillagok csillaghalmazokba rendeződnek, melyekben akár 100 ezer csillagot is találhatunk. Naprendszerünk egy nagyobb rendszernek, a Tejútrendszernek, más néven a Galaxisnak része. A mi Naprendszerünk a Galaxis középpontjától 260.000 fényévre van a csillagrendszer egyik karjában. A 165.000 fényév hosszúságú ellipszispályáját 250 millió év alatt futja be. A Tejútrendszeren kívüli más galaxisokat extragalaxisoknak nevezzük. Ilyen pl. az Androméda-köd, mely tőlünk mintegy 2 millió fényév távolságra található. A Tejútrendszer több más extragalaxissal együtt egy hatalmas galaxis-halmaz része, ezt nevezzük metagalaxisnak.

8


MESTERSÉGES ÉGITESTEK, ŰRKUTATÁS, TÁVÉRZÉKELÉS

Minden olyan égitest, amelyet a Földről állítunk Föld körüli, vagy Nap körüli pályára, mesterséges égitestnek számít. Ezeket hordozó rakéták segítségével állíthatjuk a megfelelő pályára. Ezek a mesterséges égitestek műholdként keringenek a Föld körül, vagy mesterséges bolygóként a Nap körül. Feladatuk:  a Föld erőforrásainak felkutatásában vállalnak szerepet  meteorológiai előrejelzéseket, megfigyeléseket végeznek  híradástechnikai feladatokat látnak el (TV közvetítések)  katonai célokra hasznosítják (kém holdak)  geológiai megfigyeléseket, feltételezéseket igazolnak, vagy helyesbítenek  mezőgazdasági termésbecslést lehet végezni felvételeik segítségével  környezet szennyeződését, és a talajeróziót tudják vizsgálni a felvételek segítségével A képeket több száz km távolságból készítik el, ezért ezek a képek nem szokványos fényképek. A Földfelszínről visszavert sugárzás területei különbségeit tapogatják le ezek a műszerek. A különböző célú megfigyelésekhez különböző elektromágneses hullámtartományokat (látható fény, infravörös, ultraibolya stb.) használják. A jeleket eljuttatják a földi fogadóállomásokhoz, ahol azokat számítógépen tárolják. A műholdak alkalmasak a folyamatos változások rögzítésére. A műholdfelvételekből aztán un. „hamisszínes felvételeket” készítenek. Ezeken a legerősebb sugárzást kibocsátó növények sötétvörös a sugárzást elnyelő vízfelületek sötétkék színűek. A különböző színárnyalatok segítségével felismerhetők a kőzetek, a talajviszony, de a környezetszennyezés területei is. A műholdfelvételek kiértékelésén alapuló kutatási módszer a távérzékelés. (A nyugat-európai országok közös meteorológiai műholdja a Guineai-öböl fölött, a Föld forgásával megegyező keringési idejű Eumetsat, mely folyamatosan küldi az információkat, és ezekből készül a meteorológiai előrejelzés. Ezt látjuk a TV-ben. Az Európai Unió ERS-1 műholdja az óceános hőmérsékletét 0,30C pontossággal meg tudja határozni és le tudja tapogatni az óceánok mélyét is.) Az űrkutatás fontos eszközei még az űrszondák, űrtávcsövek, űrrepülőgépek, űrhajók, rakéták. (Lásd: Fogalomtár) Az eddigi legsikeresebb űrtávcső a Hubble 1999 óta több mint 100.000 képet küldött a Földre. A Nemzetközi Űrállomás kialakítása (ISS, International Space Station) az USA, Oroszország, Európai Űrügynökség, Japán, Kína a következő évtized legnagyobb vállalkozása. (Magyarország sugárdózis-analizátort, űrtechnológiai olvasztó-kristályosító kemencét, egy geofizikai mérőműszert és egy biológiai kísérletet kíván feljuttatni az állomásra.)

9


TÁJÉKOZÓDÁS A FÖLDI TÉRBEN ÉS IDŐBEN Földrajzi helymeghatározás a láthatáron A fölénk boruló é`g és a földfelszín látszólagos érintkezési vonala a látóhatár (horizont). Az erre vetített sík középpontja az álláspontunk, más néven a megfigyelési pont. A horizont síkjában való tájékozódáshoz elegendőek az égtájak (főégtájak: É, K, D, Ny; mellékégtájak: ÉK, DK, DNy, ÉNy; másodrendű mellékégtájak: ÉÉK, KÉK, DÉK, DDK, DDNy, NyDNy, NyÉNy, ÉÉNy). Az északi irányt nappal a legrövidebb (delelési) árnyék meghosszabbítása által, éjszaka a Sarkcsillag helye szerint lehet meghatározni. (A Sarkcsillag a Föld forgástengelyének meghosszabbításában helyezkedik el.) Földrajzi helymeghatározás a földgömbön A földgömbön a földrajzi fokhálózat segítségével tájékozódhatunk, mely szélességi és hoszszúsági körökből álló koordinátarendszer. Szélességi körök:  Az Egyenlítő (a leghosszabb, a Föld legszélesebb pontjait köti össze) és a vele párhuzamos körök.  Az Egyenlítő a Földet két (É-i, D-i) félgömbre osztja  A szélességi körök szögértékét az a szög adja meg, amelyet a Föld középpontjából az illető helyre húzott sugár az Egyenlítő síkjával bezár.  Távolságok kb. 111 km.  Párhuzamosak egymással  Kerületük az Egyenlítőtől a sarkpontok irányába csökken, a sarkpont már csak egy pont.  A szélességi köröket (É-i és D-i irányban egyaránt) 00 – 900 –ig számozzuk; elnevezésük: északi szélesség; déli szélesség  Jelölésük: é.sz.; d.sz.  Az Egyenlítőhöz közelebbi szélességeket alacsony, a távolabbiakat magas földrajzi szélességeknek nevezzük.  A szélességi körök közül az ekliptika ferdesége és a Föld tengelyferdesége miatt jelölhetünk ki un. nevezetes szélességi köröket: Ráktérítő (é.sz. 23,50); Baktérítő (d.sz. 23,50); Északi sarkkör (é.sz. 66,50); Déli sarkkör (d.sz.66,50); Hosszúsági körök  Nem jelölnek ki egyértelmű kezdőpontot, mint az Egyenlítő.  Más elnevezésük: délkörök  Kezdő hosszúsági kör a Greenwichen (London külvárosa) áthaladó délkör. (1884-es megállapodás alapján)  A Kezdő délkör a földet két (K-i, Ny-i) félgömbre osztja  A hosszúsági körök szögértékét a kezdő délkörtől számított, az Egyenlítő körén mért szögtávolságuk adja meg.  A hosszúsági köröket (K-i és Ny-i irányban egyaránt) 00 – 1800 –ig számozzuk; elnevezésük: keleti hosszúság; nyugati hosszúság  Jelölésük: k.h.; ny.h.

10


A szélességi és hosszúsági értékek ún. ívpercekből (’) állnak. /10 = 60’/. A térítők és a sarkkörök tehát 23030’-en, illetve 66030’-en találhatók. A szélességi és hosszúsági fokok segítségével minden földfelszíni pont helyét meg tudjuk határozni.

Időszámítás, időmérés A napok váltakozása a Föld tengelykörüli forgásának, az évek váltakozása a Föld Nap körüli keringésének következménye. A napok és évek Nap körüli járásához igazodó rendszere azonban ennél bonyolultabb. Napi időszámítás Egy nap a Nap két egymást követő delelése között eltelt idő. Kepler II. kimondja: a föld a naphoz közelebbi pályaszakaszán gyorsabban, a távolabbin lassabban mozog. Tehát a nem mindig pontosan 24 óránként delel. Valódi napidő: a Nap két delelése között eltelt idő Középnap: hossza mindig 24 óra (középnapidő, vagy középidő) A valódi napidő évente akár 15 percet is késhet vagy siethet a középnapidőhöz képest. Csak a napórával lehet a valódi napidőt mérni. A Nap ugyanazon délkör minden pontján ugyanabban az időben delel. Ez adja meg az ún. helyi időt. Minden délkörnek más a helyi ideje. Ezért volt szükség a világidő és a zónaidő fogalmának bevezetésére. Világidő: A greenwichi 00 hosszúsági körhöz tartozó középnapidő. Az időzónák kiinduló pontja is Greemwich. 3600 / 24 = 150 Tehát egy-egy időzóna 150 –nyi területet foglal magában. Minden időzónában azonos időszámításként a zónaidőt használják. Zónaidő: egy időzóna középvonalának középnapideje. Tehát mindenütt a Greenwichben mért középidőhöz (Greenwich Mean Time = GMT) viszonyítva mérjük egy-egy hely zónaidejét. Magyarország zónaideje a GMT + 1 óra (Közép-Európai Idő = KözEI) Az időzónák határai azért nem esnek sokszor egybe a hosszúsági körökkel, mert azokat az országhatárokhoz igazítják. Dátumválasztó vonal: nagyjából a 1800 mentén húzódik. Itt K-ről Ny felé átlépve a vonalat az órákat egy órával előre, Ny-ról K felé átlépve pedig egy órával visszafelé kell átállítani. Évi időszámítás A föld egyszeri Nap körüli keringésének ideje: 365 nap 5 óra 48 perc 46 másodperc. A napév tehát hosszabb, mint 365 nap. Ezért van négyévente szökőév, amely 366 napos. (szökőnap: február 29.) de így sem pontos teljesen a számításunk, ezért a100-zal osztható évek nem szökőévek, viszont a 400-zal oszthatóak azok. (Így 3000 év alatt kerül sor 1 napos eltérésre.)

11


/a napév és a naptári év eltérése miatt Julius Caesar vezette be a szökőéveket, hogy minden negyedik év 366 napos legyen. Ez volt a julianusi, vagy más néven julian naptár. Mivel a Föld pontos keringési ideje valamivel kevesebb mint 365 és ¼ nap, a szökőévekkel kiegyenlített julianusi naptár évei hosszabbak lettek a valódi napévnél, tehát a naptár késett. A XVI. szd.ban ez már 10 napot ért el. Az új naptárreform XIII. Gergely pápa nevéhez fűződik (Gergely naptár) A julianusi naptár késését két lépésben tüntették el. I. 1582 okt. 4-e után okt. 15-e következett; II. kimondták, hogy a kerek százas évek közül csak a 400-zal oszthatók lesznek szökőévek. Mivel Oroszországban a Gergely naptárt csak 1918-ban vezették be, ezért lehetséges, hogy az 1917 okt. 25-én lezajlott „októberi forradalmat” november 7-én ünnepelték./

12


A FÖLDI TÉR ÁBRÁZOLÁSA A TÉRKÉP A földi környezet sok félek éppen ábrázolható. A látrajz, vagy látkép oldalnézeti képet ábrázol. A hegy tetejéről felülnézeti képet kapunk. Ilyenek a légi vagy űrfelvételek is. A földrajzi környezet legteljesebb, legrészletesebb, egyúttal mérésre is alkalmas ábrázolása a térkép. A térképkészítés tudománya a kartográfia. A térképi ábrázolás A térkép a földfelszín, illetve annak kisebb vagy nagyobb részének egyezményes jelekkel történő, arányosan kisebbített síkbeli ábrázolása. A kisebbítés mértéke a méretarány. Azt mutatja meg, hogy a térképen ábrázoltak hányszor kisebbek a valóságnál. (Pl. 1 : 100000 = ami a térképen 1 cm, az a valóságban 100000 cm, vagyis 1000 m, azaz 1 km.) Aránymérték: a térkép alján található, a kisebbítés mértékét jelző egyenes vonal. Domborzatábrázolás szintvonalakkal azonos magasságú pontokat összekötő vonal színfokozatokkal a magasság emelkedését egyre sötétebb színárnyalatokkal jelzi domborzatárnyékolással a domborzati formákat fény- és árnyékhatásokkal jelzi A térképen egy terület tengerszint feletti magasságát is meghatározhatjuk. Abszolút magasság: a tenger szintjétől számítjuk. (a közép-európai országok a Balti tenger szintjéhez viszonyítanak.) Magassági szám: ez jelzi egy-egy pont magasságát a domborzati térképen. Relatív magasság: két pont abszolút magasságának a különbsége. Síkrajz A földfelszín természetes és mesterséges elemeit – a domborzat kivételével – ábrázolja. Ide tartozik: vízrajz határok települések utak vezetékek növényzet ábrázolása Névrajz A térképi nevek, számok, magyarázó írások együttes neve. A térképek vetülete A térkép a gömb alakú Földet, annak egyes részeit síkban kiterítve ábrázolja. Az ábrázolás alkalmazásával vetületeket hoznak létre, melynek három fő csoportja van: síkvetület hengervetület kúpvetület

13


A vetületekben a távolságok (hosszak), vagy az irányok (szögek), vagy a területek torzulnak. Világrészekről, országokról területtartó térképeket készítünk. Ilyenkor hossz- és szögtorzulás lép fel. A tengeri és légi tárképek szögtartó térképek Ezeknél terület- és hossztorzulás lép fel. Ha egészen kis területet kell ábrázolnunk, úgy a Föld görbülete a síkhoz viszonyítva olyan kicsi, hogy a torzulás alig észlelhető. A térképi irányok megfelelnek a valós irányoknak, a távolságok pedig a kisebbítés mértéke szerint valóságosak. A térkép fajtái Méretarányuk szerint: Nagy méretarányú (1:500 – 1:10.000) /részletes, tereptárgyakat alaprajzszerűen ábrázoló térképek/ Közepes méretarányú (1: 10.000 – 1: 200.000) /pl.: turistatérképek, megyetérképek/ Kis méretarányú (1:200.000-től /országokat, kontinenseket ábrázoló térképek/ Tartalmuk szerint: Helyszínrajzi (topográfiai) térképek /felméréssel készül, a domborzatot, tereptárgyakat részletesen ábrázolja: pl. turista, autó, várostérkép/ Földrajzi térképek /kontinensek, nagy tájak, országok, országcsoportok földrajzi fekvéséről, vízrajzáról, közlekedési viszonyairól stb. nyújtanak információt/ Szak- (tematikus) térképek /bizonyos természeti, társadalmi, gazdasági, jelenségek területi elhelyezkedését, azok mennyiségi-minőségi jellemzőit mutatják be./ Pl.: földtani-, éghajlati-, vízrajzi-, növényföldrajzi-, talaj-, gazdasági-, népességi térképek Távolság és területmérés a térképen Vonalas mérték: a térkép méretarányában szerkesztett hosszmérték (Két hely távolságát megmérjük, s a kapott értéket a méretarány segítségével kiszámítjuk.) Gördülő távolságmérő: végiggördítve a mérendő szakaszon, a mutató állásáról – a megfelelő méretarány figyelembevételével – a távolság leolvasható. Területmérés: A megmérendő területre átlátszó milliméterpapírt helyezünk, s erre átrajzoljuk a mérendő területet. Majd megszámoljuk a mm2-eket, s a térkép méretarányának ismeretében átszámoljuk (pl.:1:25.000 méretarányú térképen 1 mm 25 m-nek felel meg. Így 1 mm2 = 625 m2.) A térkép használata Tájolás: a térkép használatánál szükséges, hogy a világtájak valós és térképi irányai megfeleljenek. Ezért iránytűvel, vagy más módon meg kell állapítani az északi irányt. Ezután a térképet É-i irányba forgatjuk. Jelkulcs: A térkép tartalmát ezek segítségével tudjuk leolvasni.

14


ŰRKUTATÁS A FÖLD SZOLGÁLATÁBAN: A MŰHOLDFELVÉTELEK Az első légi felvételek (még nincs 150 éve) egy hőlégballon fedélzetéről készültek el. A fényképezés és a repülés technikájának fejlődésével újabb és újabb lehetőségek nyíltak a Föld megismerésére. Az ember anélkül szerezhet információt egy-egy területről, hogy oda kéne utaznia. Ezt a megismerési módot nevezzük távérzékelésnek. Egyre pontosabb légifénykép-térképek készülnek. Különösen nagy a jelentősége az efféle térképeknek a nagy területű, de ritkán lakott országokban. Ezek a fényképek nagy segítséget nyújtanak a kutatásban is. Ma a fényképek százait a műholdak juttatják el Földre. A légtömegek mozgását a meteorológiai műholdak felvételeiről követhetjük nyomon. A hőtérképek megmutatják az óceánok és tengerek áramlásait, a meleg pontok hőerőműveket, nagy hozamú hőforrásokat vagy éppen működő vulkánokat takarnak. A pusztító szélviharok, a trópusi forgószelek, szökőárak előrejelzése emberek életeit mentheti meg. Az éghajlat- és időjárás-változások pontos előrejelzése a gazdaság szempontjából is fontos. Műholdak térképezik fel az ózonréteget és az ózonlyukak kiterjedését. Általuk követhetőek a nagy erdőirtások, erdőtüzek, felmérhető a várható termés valamint a kártevők elterjedése. A légi- és űrfelvétel típusai a) Fekete-fehér fényképezés A légifotózás igen elterjedt módszere, mert olcsó és egyszerű. b) Színes fényképezés Rajta könnyebben felismerhetők a vizsgált és keresett jelenségek. Drágább a feketefehér fényképezésnél és a fényképezésre alkalmas idő kb. a fele a fekete-fehér fényképezésénél. c) Nem hagyományos fotók Az emberi szem által nem érzékelhető fénysugarakat (infravörös, ultraibolya) fogja fel. Az ilyen technikával készült fényképeket „nem hagyományos” fotóknak nevezzük. Infravörös felvételek Minden anyag bocsát ki infravörös sugárzást, amíg a hőmérséklete az abszolút 0 kelvin (-273oC) felett van. Infrafelvételeket készítenek feketefehér és „hamisszínes” változatban is. A színes infrafilmen látható színek a valóságban más színűek. Ezért nevezik „hamisszínes” fényképeknek azokat. Segítségükkel megkülönböztethetők az élő és elhalt növények, a beteg, fertőzött növényzeti foltok. Szemlélhetők a különböző talajnedvességieltérések, geotermikus jelenségek. A felvételeken az erős infrasugárzók világosak lesznek.

15


Ultraibolya fényképezés Az ultraibolya sugarak a Napból érkeznek. Kvarclencsés fényképezőgépekkel az ultraibolya sugárzás felszínről visszaverődő részét képesek felfogni. Többlencsés, színszűrős felvételek Ilyen fényképek elkészítéséhez több, általában hat különleges fényképezőgépet szerelnek össze. Az egyes gépek lencséje elé színszűrőket szerelnek fel, amelyek csak bizonyos hullámhosszú fénysugarakat engednek át. Ezek a gépek, az emberi szem számára már felfoghatatlan fénysugarakat is képesek felfogni. A színszűrők segítségével számos a korábbi felvételeken megfigyelhetetlen jelenség válik láthatóvá (pl. frissen esett vagy régebbi hó, különböző kőzetek). Ilyen kamerákat építettek be az amerikai Skylab (szkájleb) és az orosz Szaljut űrállomásokba. d) letapogató módszerek A legmodernebb műholdak már nem fényképeket készítenek, hanem különböző módszerek, pl. különleges tükrök segítségével több száz kilométer magasságból „letapogatják” a Föld felszínét. A berendezés a Föld felszínéről érkező sugárzást (pl. visszavert napsugárzást) érzékeli. A fényképezőeszközökben filmek helyett fotoelektromos érzékelők helyezkednek el. Az elektromos jellé alakított kép hírközlő berendezésekkel az észlelő állomásra továbbítható. A folyamatosan továbbított jelekből a Földön alakítanak ki felvételeket. Ilyen módon dolgoznak többek között az amerikai LANDSAT (lendszet) és a francia SPOT (szpot) műholdak. Passzív módszerek A passzív módszerű érzékelők nem keltenek semmiféle sugárzást, csak a természettől adottakat igyekeznek kimutatni. Aktív módszerek Az aktív módszerű érzékelők sugárzást bocsátanak ki, s ennek a sugárzásnak a felszínről visszavert részét érzékelik. A radarhullámok a légkörön jól áthatolnak, sőt a felszín alá is bejutnak. Alkalmazzák a természeti erőforrások kutatásához, az árvizeknél a gátrendszerek állapotának ellenőrzésére, a talajtípusok elkülönítéséhez és a partvonalak pontos bejelölésére. Nagyon jól felismerhetők radarképeken a geológiai szerkezeti vonalak is.

16


LAKÓHELYÜNK A FÖLD A Föld belső szerkezete A Föld felépítésével, szerkezetével, történetével foglalkozó tudomány a geológia (földtan). A Föld fizikai jelenségeit a geofizika, kémiai mozgásfolyamatait a geokémia kutatja.

A Föld belsejének fizikája A Föld belseje felé nő a hőmérséklet. Ennek mértéke átlagosan 100m/10C. Ezt nevezzük geotermikus gradiensnek. A fiatal területek alatt a geotermikus gradiens gyorsabban nő, az idős területeke alatt pedig sokkal lassabban. Amit mi a Föld felszínéről tekintve hőmérséklet növekedésként érzékelünk, az valójában egy fordított folyamat. A Föld belseje felől haladva a hőmérséklet fokozatosan csökken. A belső fő (jelenlegi ismereteink szerint) a radioaktív anyagok (pl. uránium, tórium) bomlásából származnak A hőmérséklet csak bizonyos mélységig nő. Ezt bizonyítja, hogy számításaink szerint a Föld középpontjának hőmérséklete kb. 4500-50000C, ha pedig az előbb ismertetett számítást veszszük alapul, akkor ugyanitt a hőmérsékletnek 190.0000C-nak kellene lennie. A felszín közelében megfigyelhető geotermikus gradiens a szilárd közegben lejátszódó gyors hűlés eredménye. A Föld gyomrában más a nyomás- és sűrűségviszony. A nyomás a mélység függvényében egyenesen növekszik. A Föld középpontjában eléri a felszíni nyomás 4000 szeresét. A sűrűség növekedése hirtelen változásokat mutat. Erre utalnak a földrengéshullámok irányváltozásai is. Földünket mágneses tér veszi körül. Ezt a Föd belsejében több ezer km mélyen elhelyezkedő vastartalmú fémolvadék áramlása kelti. Ezeket az anyagokat a Föld forgása és belső hője tartja mozgásban. A Föld mágnestengelyének felszíni döféspontja a mágneses pólus, amely nem esik egybe a csillagászati pólussal. Az iránytűvel meghatározott É-D irány, tehát eltér a földrajzi É-D iránytól. Ezt az eltérést nevezzük mágneses deklinációnak (mágneses elhajlásnak). Ha az elhajlás az É-D iránytól K felé mutat, akkor a deklináció pozitív, ha Ny felé, akkor negatív. A deklináció értéke méréssel a Föld különböző pontján meghatározható. A Föld belső áramlásai következtében a mágneses tér, és a mágneses pólusok helyzete is változik. A mágnesezhető anyagok megőrzik a keletkezésük idején uralkodó mágneses irányt. Ebből lehet következtetni a földtörténet egyes időszakainak mágneses térerősségére, és irányára. Gyakran a mágneses sarkok is felcserélődhetnek. Az egykori mágnesezettség a földtörténeti események korának meghatározására is alkalmas. Ezt nevezzük paleomágneses módszernek.

17


Utazás a Föld középpontja felé A Föld belseje gömbhéjas szerkezetű. A fizikai jellemzők alapján a következő gömbhéjakat különböztethetjük meg: földkéreg, földköpeny, külső mag, belső mag. Földkéreg: A legkülső, szilárd halmazállapotú gömbhéj. A Föld tömegének 1%-a Vastagsága a szárazföldek alatt: 30-40 km (hegységek alatt elérheti a 70-90 km-t is), az óceánok alatt: 7-11 km. A szárazföldi kéreg felső része szilikátokban gazdag. Jellegzetes kőzete a gránit, ezért gránitos rétegnek nevezzük. (sűrűsége: 2,7g/cm3). Alatta szilikátokban szegényebb, de fémekben gazdagabb réteg következik, ezért a sűrűsége is növekszik (3,0g/cm3). Jellemző kőzete a gabbró, ezért gabbrós rétegnek is nevezik. Az óceáni kéreg egyszerűbb, hiányzik alattuk a kisebb sűrűségű gránitos réteg A kéreg a fémes elegyrészekben gazdagabb, szilikátokban szegényebb anyag változatából áll. Felső része bazaltos, alsó része gabbrós. A földkéreg alsó határát a horvát kutatóról elnevezett Mohorovicic- határfelület zárja. Földköpeny: A Föld tömegének 68-a A Mohorovocic-felülettől a kb. 2900 km mélyen húzódó Gutenberg-Wiechertfelületig tart. Lefele haladva tovább csökken a könnyebb szilikátos és nő a nehezebb fémes elegyrész (pl. vas, magnézium) aránya. Földmag: A Föld tömegének 31%-a, Két részre osztható: Külső mag: más néven maghéj, kb. 1800 km vastag. Anyaga folyékony fémekből áll (pl. vas, nikkel). Alsó határa 4700-5100 km között található. Belső mag: Anyaga szilárd halmazállapotú, vas, nikkel összetételű. A belső és a külső magot a Lehmann-határfelület választja el egymástól 5100 km mélységben. A földkéreg és a földköpeny felső szilárd része együttesen alkotják a kőzetburkot, más néven litoszférát. Ennek vastagsága a szárazföldek alatt 70-100 km, az óceánok alatt kb. 50 km. A szilárd kőzetburok alatt már képlékeny állapot van Ezt a tartományt nevezzük lágyköpenynek, más néven asztenoszférának. Az asztenoszféra 250 km-es mélységig tart.

18


Kőzetlemezek – lemeztektonika A lemeztektonikai szemlélet, mely felváltotta azt az elképzelést, hogy a földkéreg egységes, az 1970-es évektől szemléletmódosítást követelt. Kiderült, hogy a földkéreg egymáshoz képest elmozduló kőzetlemezekből áll. A nagy áttörést az óceánfenék kutatása jelentette. 1960-as évektől megindult kutatásokon jól látszott, hogy az óceánok fenekén un. óceánközepi hátságok húzódnak, melyek összhosszúsága eléri a 80000 km-t. (Földünk leghosszabb hegyláncai.) tengelyében hasadék található, melyből kőzetolvadék buggyan a felszínre. A kőzetolvadékot magmának nevezzük. Ez lehűl és hozzászilárdul az óceáni kéreg felső részéhez. Kőzete bazaltos. A kutatások bizonyították, hogy a hátságtól eltávolodva mindkét irányba egyre idősebb kőzetekkel találkozhatunk. Bebizonyosodott, hogy a Föld belsejéből érkező anyagok megszilárdulva hozzáforrnak a hátságok pereméhez, a felhatoló olvadékok pedig helyet követelve szétfeszítik az óceánok aljzatát. Ugyanakkor a szárazföldek peremén kialakult mélytengeri vonalában kialakult Benioff-zónák mentén a kéreg alá bukik a mélybe. Szilárd anyaga a növekvő hőmérsékletű mélység felé haladva fokozatosan beleolvad az asztenoszférába. Ezt a sávot alábukási, más néven szubdukciós övezetnek hívjuk. Ezek a felismerések jelentették az új elmélet alapját, melyet a Föld szerkezeti mozgásai, idegen szóval tektonikája alapján lemeztektonikának neveztek el. A kőzetburok lemezei A Föld felszínét hét nagy: Eurázsiai-, Észak-amerikai-, Csendes-óceáni (Pacifikus-), Délamerikai-, Afrikai-, Indoausztráliai- és Antartktiszi-lemez, és több kisebb: pl.: Arab(Arábiai-), Fülöp-szigeti-, Nazca és Karibi-lemezekre osztjuk. A kőzetlemezek közül egyesek csak óceánokat Pl.: Csendes-óceáni-, Nazca lemez), mások szárazföldeket és óceánokat is (pl. Afrikai-lemez) is hordoznak a hátukon. A kőzetlemezek határa óceánközépi-hátságok, mélytengeri árkok, néhány esetben pedig hegyvidékek mentén húzódik. Az egyes kőzetlemezek eltérő sebességgel mozognak. (Atlanti-óceán északi része: 2-3 cm/év a távolodási sebesség; Csendes-óceáni, és a Nazcalemez 17-18 cm/év sebességgel távolodik; Nazca-lemez és a Dél-afrikai lemez 10-11 cm/év sebességgel közeledik egymáshoz.) A kőzetlemezeket az asztenoszféra áramlásai mozgatják. (A részleteke még nem tisztázottak!)

19


Lemezszegély típusok 1. Az óceánközépi hátságok területén a lemezek eltávolodnak egymástól. (távolodó lemezszegélyek) 2. A mélytengeri árkok vonalába a lemezszegélyek közelednek egymáshoz, és a nagyobb sűrűségű óceáni lemez a szárazföldi lemez alá bukik. (pusztuló, fölemésztődő lemezszegélyek). 3. Az egymás mellett elcsúszó, elnyíródó kőzetlemezek ritka jelenségek Ilyen található az Észak-amerikai lemez délnyugati szegélyén, a híres Szent András-törésvonalnál. A lemeztektonika révén sikerült egységes magyarázatot adni a vulkánosság, a földrengések és a hegységképződés folyamataira.

Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység Mélységi magmatizmus és felszíni vulkánosság A fölfele hatoló kőzetolvadék nem éri el minden esetben a felszínt. A felszín alatt megszilárduló magmából kialakult kőzeteket mélységi magmás kőzeteknek nevezzük. Ilyen pl. a földkéreg felépítésében jelentős szerepet játszó gránit, és gabbró. Lassan hűl le, van idő a kikristályosodásra. Ezért nagyméretű, un, durvaszemű kristályok építik fel ezeket a kőzeteket.) Vulkánosságról akkor beszélünk, ha a magma a felszínre kerül. A felszínre kerülő magma a láva. A vulkáni kőzetek szoros rokonságban állnak azzal a magmáéval, amiből keletkeznek. Tehát másfajta lávakőzet képződik a gránitból, ill. a gabbróból. Gyorsan kihűlnek, ezért nincs idő a kikristályosodásra. Ezért nevezzük a földkéreg bazaltos anyagát finomszemcsés kőzetnek. A tűzhányók Általában tengerparton, tenger közelében, szigeten helyezkednek el. (pl. Európában: Vezúv, Etna, Stromboli; Japán: Fuji; Indonézia ill., az amerikai kontinens vulkánjai). Régen a víz és a tűz párharcának hitték a vulkáni tevékenységet (mélybe kerülő víz). A lemeztektonika adott magyarázatot. A lemezhatáron elhelyezkedő területek a leginkább vulkanikus területek. A távolodó lemezszegélyeknél: A felszínre kerülő anyag jellege a magma összetételétől függ. A magma-, ill. vulkáni kőzetcsoportokat a szilikáttartalom (SiO2) alapján csoportosítjuk bázikus, semleges, és savanyú kőzetekre.

20


A felszínre törő magam 80%-a az óceánközépi-hátságok mentén tör a felszínre. Anyaguk az asztenoszférából érkezik, 1100-12000C hőmérsékletű. A nagy mélységből érkező, SiO2 –ban szegényebb (kevesebb 52%-nál) kőzeteket bázisos kőzeteknek nevezzük. Ilyen a gabbró felszínre kerüléséből kialakult bazalt. Az óceán mélyén kibuggyanó bazalt jellegzetes kerekded formában szilárdul meg. A belseje még izzik, mikor a külső burka már lehűlve bekérgeződik. Ezt nevezzük párnalávának. A bazaltláva hígan folyó. Ez alakította ki a Föld enyhe lejtőjű (kisebb, mint 50-os) pajzsvulkánjait (Izland) és a lapos bazaltfennsíkokat (Izland, Dekkán-fennsík). A közeledő lemezszegélyeknél: Az árkokhoz kötődő tűzhányok magmája az alábukó és megolvadó kőzetlemezből származik. Hőmérséklete (alacsonyabb) 800-9000C. Több SiO2-t, kevesebb fémet tartalmaz. Ezért a belőle megszilárdult kőzet világosabb színű. Lávája sűrűbb, ezért a belőle felépülő vulkáni kúpok meredekebbek. Az alábukáshoz kapcsolódó tűzhányoknál a SiO2 tartalom alapján két kőzetcsoportot különböztetünk meg: A semleges vulkáni kőzetek SiO2 tartalma 52-65%. A mélységi magmás kőzetek közül ide tartozik a diorit, melynek kiömlési kőzete az andezit. A savanyú vulkáni kőzetek SiO2 tartalma több mint 65%. Ilyen mélységi magmás kőzet a gránit, melynek kiömlési kőzete a riolit. Andezit kőzetből állnak a rétegvulkánok (sztratovulkánok). Pl. Vezúv, Fuji. A rétegvulkán keresztmetszetének részei: magmakamra, kürtő, kráter (kaldera pl.: Mount St. Henes), vulkáni hamu, láva. A savanyú riolitos vulkáni kitörések még hevesebb robbanásokkal járnak. Pl. Martiniqueszigetén (mártinik) a Mont Pelé (mon pölé). Vulkánosság a kőzetlemezek belső területén: Ilyenek főleg a Csendes-óceán térségében találhatók a kőzetlemezek szegélyétől távolabb. Ilynek pl. a Hawaii-szigetek vulkánjai. Kialakulásukat a „forró pontokkal” magyarázzák. Ezeken a pontokon a köpenyben feláramló magma lyukat éget a kőzetburokra és így jön létre a vulkáni működés. A kőzetlemez továbbhalad. Ezért az előző helyen megszűnik a vulkáni működés, de egy másik helyen új vulkán keletkezik. Vulkáni utóműködések A vulkáni működés szüneteiben, ill. végleges megszűnése után még évmilliókig gőz- és gázszivárogás figyelhető meg. Ezeket nevezzük vulkáni utóműködésnek.

21


Fajtái:    

fumarolák: 200-9000C-os főleg vízgőzből álló kigőzölgések, amelyekhez különféle vegyületeket társulhatnak (pl.: NaCl; KCl) szolfatárák: 200-4000C-os kénvegyületek (H2S, SO2) /nevüket a Nápoly melletti kéntől sárgálló Solfatar-kráteréről kapták./ mofetták: 1000C-alatti jórészt Co2 gázfeltörések (pl. tordai Büdös barlang a Székelyföldön) gejzírek: szökőhévforrások (pl. Öreg Hűséges – USA Yellowstone Park) A vulkáni kőzetek melege melegíti fel a felszínről bekerült vizeket. A kürtőben lévő vízoszlop fokozatosan felmelegszik. A mélyben lévő, nagyobb nyomás alatt álló víztömeg 1000C fölött forr fel. Az egész vízoszlop csak akkor tud felforrni, amikor az egész vízoszlop eléri a 1000C-ot. Ekkor a víz robbanásszerűen gőzállapotba megy át, és kilövell a felszínre. A kilövellt víz lehűlve visszahull a kürtőbe, ahol a folyamat újrakezdődik.

22


A kőzetlemezek és a földrengések A földrengések keletkezése A földrengéseket szilárd kőzettestek elmozdulása okozza. Az így keletkezett feszültségek a földrengésekben oldódnak föl. A földrengések mélyben való kipattanási pontja a rengésfészek (hipocentrum). A rengésfészek és a Föld középpontját összekötő képzeletbeli egyenesnek a földfelszíni döféspontja a rengésközpont (epicentrum). A földrengés fizikailag hullámmozgásként írható le. A hullámok egyik csoportja a fészekből kiindulva kitágítja vagy össze nyomja a kőzeteket, másik csoportjuk pedig a fészekre merőlegesen terjed, keresztirányú rezgést végző hullám. A földrengéshullámokat a szeizmográfok jelzik. Ez egy forgó írószalag, melynek házát a talajhoz rögzítik. Az írókar egy rugóval van felfüggesztve. Rengéskor a műszerház a Földdel együtt mozog, a felfüggesztett tömeg viszont tehetetlenségénél fogva helyben marad. A szalagon ezt a viszonylagos elmozdulást rögzíti a készülék. A földrengések eloszlása Évente 700-800.000 rengést észlelnek, ebből kb. 150.000 érzékelhető. Nagy erejű rengések száma 300-400. A rengések 80%-a a Csendes-óceán medencéjének peremén észlelhető, 15%a pedig a Földközi-tenger és az Indonéz-szigetvilág közötti sávban. A földrengések a lemezhatárokhoz kötődnek. A vulkánosság és a földrengések között nincs közvetlen összefüggés. Előbbiek tevékenysége a kőzetolvadék, utóbbiaké a szilárd kőzettestek elmozdulásával van összefüggésbe. Az óceáni hátságoknál kisebb erejű és sekélyebb fészkű földrengések a gyakoriak. A mélytengeri árkok körzetében sekély (0-70 km-es), közepes (70-300 km-es), mély (300 km-nél több) fészekmélységű rengések egyaránt előfordulnak. A legpusztítóbbak a sekélyfészkű rengések. Kipattanási helyük a két lemez ütközési felülete. Az egymás mellett elmozduló lemezek határán is erős rengések keletkeznek (pl. kaliforniai Szt. András- törésvonal). A földrengések erősségének mérése Mercalli-skála segítségével osztályozzák 1910-es évektől a rengéseket. A skála 12 fokozatú. Nem méréseken, hanem a tapasztalaton alapszik. Hátránya, hogy csak lakott területekre alkalmazható. 1930-as évektől alakították ki a Richter-skálát. Műszeres méréseken alapszik. A rengések méretét (magnitúdóját) veszik alapul, melyet a rengéskor felszabaduló energia ad meg. Gyakran kilencfokozatúnak nevezik, de ez nem helyén való, hiszen a földrengéseknek nincs felső határa. Az eddig mért legerősebb rengés 8,9 volt. Chilében mérték 1960-ban. Tényszerű adatokon alapszik. A földrengés mértéke itt nincs párhuzamban a rombolás nagyságával. Ez utóbbi függ a kőzetviszonyoktól, a beépítettségtől és a népsűrűségtől.

23


A földrengések kísérőjelenségei Sok esetben nem is maga a földrengés okozza a legnagyobb pusztítást, hanem a nyomában fellépő tűzvészek, szökőárhullámok (cunamik – japán elnevezése) okozzák. Ez utóbbiak Csendes-óceán térségére jellemzőek, akár 30 m-es vízfallá is felmagasodhatnak a hullámok.

Kőzetlemezek és a hegységképződés Hegységrendszernek egy hegységképződési időszak során képződött hegységek összességét nevezzük. Képződésük több millió évig tart, sok részfolyamat eredményeként jönnek létre. A részfolyamatok a szerkezet mozgások már korábban is ismertek voltak, a hegységképződés teljes körű magyarázatát a lemeztektonika szolgáltatta. Gyűrődés-vetődés-kiemelkedés A hegységek anyaga nagy kiterjedésű üledékgyűjtőkben halmozódik fel. Ezek a geoszinklinálisok. Anyaguk részben vulkáni kőzet, de főleg a szárazföldről bekerült üledékekből halmozódik fel. A felhalmozódott anyagból évmilliók alatt, bonyolult szerkezeti mozgások során épülnek fel a hegységek. E szerkezeti mozgások közé tartoznak a gyűrődések és a vetődések. Gyűrődés A földkéreg rétegeiben oldalirányú erők hatására kialakuló (hullámos) mozgás. A mélyben lévő, nagy nyomás és magas hőmérséklet miatt képlékeny rétegekben megy végbe. Alapformája a redő, mely redőboltozatból (antiklinális) és redőteknőből (szinklinális) áll.

24


Ha a két irányból egyenlő erők érkeznek, akkor álló redők keletkeznek. Ha a nyomások különböző nagyságúak, akkor ferde és fekvő redők képződnek, melyek óriási erők hatásár elszakadhatnak eredeti aljzatuktól és így áttolódhatnak más rétegekre így jönnek létre a takaróredők. Az áttolódás akár a több 100 km-t is elérheti. (Pl. Alpokban)

Vetődés A szilárd kőzetanyag két tömbjének töréses elmozdulása az úgynevezett vetősík mentén. Az elmozdulás függőleges és vízszintes irányú is lehet. A vetők által közrefogott kőzettömeg a rög. A párhuzamos vetődések mentén való kiemelkedés a sasbérc, a hasonló módon besülylyedt rész az árok. A bezökkenések egymásutánisága alkotja a lépcsőket. A tál alakú bezökkenés a medence.

25


A hegységek az ütköző lemezszegélyeken képződnek Az üledékgyűjtők valójában az óceán lemezhatároktól (belső) távoli területei. A felgyűrődés a tektogenezis az alábukási sávok mélytengeri árkaiban megy végbe. Ez a hegységképződés az ütköző lemezek területéhez tartozó hegységképződés. Az ütközés történhet két óceáni, óceáni és kontinentális, valamint két kontinentális lemez határán. A különféle lemezhatárokon eltérő hegységek jönnek létre. A lemeztektonika ad magyarázatot a Pacifikus- és az Eurázsiai-hegységrendszer kialakulására is. A hegységek kőzeteiből lehet visszakövetkeztetni a lemeztektonikai eseményekre. Hegységképződés két óceáni lemez ütközésekor Ilyenkor szigetívek jönnek létre. Az alábukó kőzetlemez megolvadó anyaga szolgáltatja a szigetek vulkáni magját. Az üledék a szigetív szárazföldi felén lévő óceáni medencében gyarapodik (Pl.: Csendes-óceán nyugati része: Új-Hebridák, Salamon-szigetek) Hegységképződés óceáni és szárazföldi lemez ütközésekor Ha a szigetívek menti alábukás hosszabb ideig tart, akkor az óceánperemi lemez felemésztődik és az alábukás az óceán és a kontinentális lemez határán folytatódik. Ilyen ma az Andok területén figyelhető meg. A nagyobb sűrűségű óceáni lemez a vastagabb, kisebb sűrűségű kontinentális lemez alá bukik. Itt fontos szerepet játszik a savanyú vulkánosság (Pl. Pacifikus-hgr.) Az alábukás során az üledék egy része redőkbe gyűrődik és a szárazföld pereméhez préselődik. A gyűrt üledékes kőzetek viszont alárendelt szerepet játszanak ezeken a helyeken.

26


Hegységképződés két kontinentális lemez ütközésekor Ez a hegységképződés legbonyolultabb változata. Kezdetben itt kisebb óceáni medencék voltak, ahol az alábukások következtében az óceáni lemezek teljesen felemésztődtek. Miközben a szárazföldi lemezek egyre közelebb kerültek egymáshoz az óceáni medence (geoszinklinális) üledékei meggyűrődtek. Az eltérő sebességgel mozgó lemezhatárokon alakultak ki a ferde és fekvő redők, melyek ütközéskor az időseb kőzetre tolódva takaróredőket hoztak létre. Az ütközéskor a kontinens pereméről mikrolemezek szakadtak le, melyek közbeékelődve meghatározták az új hegység vonulatainak elhelyezkedését. (pl. Alpok, Himalája vonulatai). Felépítésükben a felgyűrt üledékek játsszák a főszerepet. (Arról, hogy valaha itt is óceáni hátságok voltak, a vulkáni kőzetcsoportok, valamint az óceánfenék foszlányaként értelmezett ofiolitok árulkodnak.)

27


A kőzetburok építőkövei A kőzeteke keletkezésük szerint három nagy csoportba sorolhatjuk:  magmás kőzetek  üledékes kőzetek  átalakult (metamorf) kőzetek Kőzet: ásványtársulás Az ásványok A szilárd kőzetburok 99%-át nyolc elem alkotja: oxigén (O2); szilícium (Si); alumínium (Al); vas (Fe); Kalcium (Ca); nátrium (Na); kálium (K); magnézium (Mg). Ezekből épülnek fel az ásványok, belőlük pedig a kőztek

Az ásványok a földkéreg egynemű szervetlen eredetű alkotórészei. Közöttük is kimutatható 3 eredetcsoport. A mintegy 2000 ásvány közül 200 kőzetalkotó ásvány. A legfontosabbak a kvarc, a csillámok, a földpátok, az olivinek, a piroxének és az amfibolok. Az ásványokat felépítő atomok kristályrácsban helyezkednek el. A kristályos szerkezet az ásványok jellegzetes tulajdonsága. A különféle kőzetek rendszerint többféle ásványból állnak. (Pl. gránit: kvarc, földpát, csillám) A magmás kőzetek A magma különféle olvadáspontú szilikátok és oxidok elegye. Az alkotórészek olvadáspontjuk alá hűlve kikristályosodnak. A magmás kőzetek a Föld belső, izzón folyó kőzetolvadékából, a magmából szilárdulnak meg. Megkülönböztetjük a Föld felszíne alatt megszilárduló mélységi magmás kőzeteket (gabbró, diorit, gránit), ill. a felszínre ömlő magmából (láva) megszilárduló kőzeteket. Ezek az un. kiömlési magmás kőzetek, más néven vulkanikus kőzetek (bazalt, andezit, riolit) Ezeket más néven lávakőzeteknek is nevezik. A kitörés során a kirepülő lávafoszlányokból keletkezik a vulkánikus törmelékes kőzet, a tufa (bazalttufa, andezittufa, riolittufa).

28


Üledékes kőzetek Ezek a kőzetek lerakódás útján váltak kőzetté. Szárazföldről a szél, a folyók, a jég útján kerültek a tengerekbe, óceánokba (kavics, homok, iszap). Fizikai (aprózódás) és kémiai (mállás, oldódás) változások során váltak üledékes kőzetekké. Három csoportba oszthatjuk az üledékes kőzeteket:  törmelékes üledékes kőzetek  vegyi üledékes kőzetek  szerves üledékes kőzetek Törmelékes üledékes kőzetek Más, idősebb kőzetek aprózódása, darabolódása, tovaszállítása és felhalmozódása útján keletkeznek. Köztük megtalálható a durva szemcsések, szabálytalan formájúak, éles törmelékekből összeálló breccsa, vagy kavicsokból összecementálódott konglomerátum, valamint a lisztfinomságú lösz. Vegyi üledékes kőzetek Vegyi átalakuláson mennek keresztül. Pl. a sókőzetek egykori tengerek bepárlódásával keletkeztek. Először a könnyebben oldható sók váltak ki.

29


Szerves üledékes kőzetek Élőlények maradványaiból jöttek létre. Pl. mészkő Átalakult (metamorf) kőzetek Magmás vagy üledékes kőzetekből nagy nyomáson és/vagy magas hőmérsékleten alakultak át. Az eredeti kőzetek ásványai új metamorf ásványokká kristályosodtak át. Pl. kristályos palák Átalakulást okozhat még az is, hogy üledékes kőzetek közé benyomul a magma. Ilyenkor a magma átégeti az üledékes kőzeteket, s belőlük metamorf kőzet szaruszirt keletkezik. Átalakult kőzet a márvány is, mely a mészkőből nagy nyomás és magas hőmérséklet következtében keletkezett.

A LITOSZFÉRA KŐZETEI ÁLLANDÓAN PUSZTULNAK, ÉS ÁLLANDÓAN MEGÚJULNAK. A KŐZETETK KÖRFORGÁSÁT IS A LEMEZTEKTONIKA IRÁNYÍTJA.

30


Röviden néhány kőzetről

31


Érctelepek keletkezése Ércnek azokat az ásványokat, ásványtársulásokat nevezzük, amelyek valamilyen fémet a kőzetburok átlagánál jóval nagyobb mennyiségben (koncentrátumban) tartalmaznak Az ércek keletkezését túlnyomórészt a magmás folyamatokhoz (elsődleges ércképződés), illetve az üledékképződés folyamataihoz (másodlagos ércképződés) kapcsolhatjuk. Magmás érctelepek képződése A felszín felé nyomuló magma alkotórészei a lehűlés következtében meghatározott sorrendben válnak ki, és a sűrűség alapján különülnek el. 10000C körül 700-5000C körül 500-3500C körül

nehézfémek (nikkel, platina, króm, vas) – kiválásuk után az olvadék aljára süllyedve felhalmozódnak (vastelepek: Svédország, Kanada, Brazília) – mélységi magmás kőzettestben halmozódtak fel. A fölfelé törő magma más kőzetek közé nyomul be. A magmamaradék behatol a kőzetek repedéseibe, és ott ércteléreket hoz létre. Szintén a kőzetek repedéseibe hatolnak be a magma gőzei, gázai, amelyek szintén ércesedést idéznek elő. Így jöttek létre a magmás eredetű, de már nem magmás kőzettesten belül, hanem érctelérekben felhalmozódó ón-, urán-, tóriumérctelepek.

A lehűlő magmás kőzetek közé bejutó víz felforrósodik és fémeket old ki a magmás kőzetből, és azokat átszállítja a mellékkőzetek repedéseibe. A forró vizes oldat lehűlve, vagy a mellékkőzetekkel vegyi folyamatba lépve újabb ércteléreket hoz létre. Így alakultak ki a cink, ólom és réz, valamint az arany, ezüst érctelepek. (Magyarország: Recsk – réz; Rudabánya – vas)

32


Üledékes érctelepek képződése A kőzetek mállásával, lepusztulásával az érctartalmú ásványok is áthalmozódnak. A folyóvizek oldat formájában szállított fémtartalma a tengerekbe (az eltérő vegyi összetétel miatt) kicsapódik. Így keletkeztek a Föld üledékes (másodlagos) érctelepei (vas-, mangán-, cink-, réztelepek) Külön csoportot képvisel a bauxit képződése, mely trópusi, szubtrópusi területeken a magmás, üledékes és átalakult kőzetek mállásával keletkezik. A bauxitnak két csoportját különböztetjük meg: lateritbauxit és a karsztbauxit. A lateritbauxit magmás és átalakult kőzetek mállásával keletkezik. Az esővíz kimossa a könnyen szállítható anyagokat, és a nehezen mozgó aluminium-oxid feldúsul ezeken a helyeken (Jamaica, Nyugat-Afrika). A karsztbauxit karsztos kőzetek (mészkő, dolomit) felszíni mélyedéseiben összegyűlt málladék a karsztos kőzetek oldódásából marad vissza, ill. más területekről származó egyéb kőzetek mállástermékeiből származik. (Magyarország: Vértes, Bakony) A fosszilis energiahordozók képződése (szén, kőolaj, földgáz) A szénképződés A szén: szerves eredetű üledékes kőzet Hatalmas erdőségek kipusztulását követően meleg és nedves éghajlaton a területeket üledéktakaró fedte be, majd nagy nyomáson a ránehezedő súly következtében) és oxigéntől elzárva indult meg a szénképződés. A széntartalmú vegyületek feldúsultak. A szenesedés mértéke a földréteg nyomásának mértékétől valamint az eltelt idő hosszától függ. Szenesedési fokozatok: tőzeg széntartalom 60%, fűtőérték 6-8.000 kJ (kilózsúl) A növényi részek benne szabad szemmel láthatók. Kora: néhány 10.000 év. lignit széntartalom 60-65%, fűtőérték 10-12.000 kJ (kilózsúl) Palás szerkezetű Kora: néhány millió év barnakőszén széntartalom 65-75%, fűtőérték 13-18.000 kJ (kilózsúl) Sok szennyezőanyagot tartalmaz, elégetésekor kellemetlen szagú kéndioxid keletkezik. Kora: több millió év feketekőszén széntartalom 80-90%, fűtőérték 24-30.000 kJ (kilózsúl) Kora: 350-280 millió évvel ezelőtti időszakban keletkezett (karbon)

33


antracit

széntartalom 92-96%, fűtőérték 32-35.000 kJ (kilózsúl) Különlegesen nagy nyomás alatt képződik.

A kőolaj és földgáz képződése A kőolaj és a földgáz a tenger parányi lebegő élőlényei, a planktonok közvetítésével a tengerfenéken alakul ki. Az elhalt planktonmaradványok a tengerfenék iszapjába süllyedtek és betemetődtek. Oxigén nélküli környezetben, a bomlás következtében, a nyomás és a hőmérséklet növekedése mellett a szervezetükből kiváló zsírokból és olajokból jött létre a kőolaj és a földgáz. A kőolaj és a földgáz kialakulásának helye nem egyezik meg általában a lelőhelyükkel. Ennek oka a folyékony és a légnemű anyag migrálása (elmozgása). A kőolajaz un. kőolajcsapdákban (pl. gyűrődések redőboltozatainál) halmozódik fel.

34


FÖLDTÖRTÉNET

A Föld történetét ősidőre, óidőre, középidőre és újidőre osztjuk. Az időkön belül időszakokat különböztetünk meg, melyeken belül korokról, azon belül pedig korszakokról beszélünk.

35


36


A Föld kora: 4,6 milliárd év Gröndland kőzetei 4,2 milliárd évesek, ezt megelőzően nincsenek közvetlen bizonyítékok. A Föld magas hőmérséklete indította el az alkotóelemek gömbhéjakba való szerveződését. Ős- (4600 millió éve) és előidő (2500 millió éve) eseményei:  A földtörténet 87%-a tartozik ide.  Az őslégkör kialakulása a vulkáni gázokból.  Az ősóceánok születése a vulkáni eredetű vízgőzből kicsapódott vízből.  Hegységképződések, ősmasszívumok kialakulása  Az élet első megjelenésének bizonyítékai a 2,9 milliárd éves sztomatolitok (gömbhájas szerkezetű kőzetgumó, melynek szemcséit kékalgák kötötték meg.) Óidő (590 millió éve) eseményei:  Első ősmaradványok – kambrium  Élőlények megjelenése a szárazföldön – kambrium vége  Kialakult az algák fotoszintéziséből a O2 , a káros sugarakat visszatartó O3 (ózonburok)  Kaledóniai hegységképződés – szilur, devon (Skandinávia-, Skócia-, Kelet-Görnland hegyei, Appalache-hg. Északi része) ennek következtében összekapcsolódott ŐsEurópa és Ős-Észak-Amerika  Variszkuszi hegységrendszer – karbon (Dél-Anglia, Franciaország hegységei, Rodope, Urál, a kelet-ausztráliai Nagy-Vízválasztó-hegység, Appalache déli része) ezzel hozzájuk csatolódtak a déli őskontinens magok.  Az óidő végére a Föld összes szárazföldje egyetlen hatalmas őskontinensben a Pangeába (Összföld) egyesült. Az őskontinenst egyetlen ősóceán a Pathlassza (Össztenger) vette körül.  Feketekőszén telepek – karbon Középidő (235 millió éve) eseményei:  Pangea feldarabolódása – jura: Laurázsia: Észak-Amerika, Európa és Ázsia őse válik le a Gondvánáról (Afrika, Dél-Amerika, Ausztrália, Antarktisz) a Thetys-tenger medencéjének szétnyílásával. Ez a folyamat az Atlanti-óceán medencéjének kialakulásához vezetett.  Az Atlanti-óceán hátságának kialakulásával Gondvana is három részre esik szét: DélAmerika - Afrika, Ausztrália – Antarktisz, Indiát hordozó lemezre.  Kinyílik az Atlanti-óceán medencéje – kréta  Pacifikus- és az Eurázsia-hegységrendszer képződése megindul – kréta  Ősgyíkok, nyitvatermők, zárvatermők megjelenése Újidő (65 millió éve) eseményei: harmadidőszak  Pacifikus-, Eurázsiai-hegységrendszer kialakulása –harmadidőszak  Pacifikus vonulatok (Kamcsatka, Kuril-szigetek, Japán hegyei, hegységei, Kordillerák Észak-Amerikában, Dél-Amerikában az Andok)  Eurázsiai vonulatok (Atlasz, Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Dinári- és Balkán-hegység, Kaukázus, Kis-Ázsia és az Iráni medence peremhegségei, Himalája)  Barnaszén, kőolaj és földgáztelepek – harmadidőszak

37


negyedidőszak  Jégkorszakok – negyedidőszak pleisztocén Jégkorszakok: A jégtakaró a negyedidőszakban többször előrenyomult (jégkorszakok) és visszahúzódott (jégkorszakközök). Európában a London-KölnKrakkó-Kijev vonalig nyomult előre. Észak-Amerikában (K-Ny irányú hegységek híján) a 40. szélességi fokiig hatolt előre.  a jég előrenyomulásával átrendeződtek az éghajlati és növényzeti területek  a jégtakaró nagymennyiségű vizet tartott fogva – a világtenger szintje kb. 90m-rel csökkent.  a jégkorszakközökben emelkedett a tengerszint, és a jégtömegtől megszabadult területek is.  Az utolsó jégkorszak mintegy 10.000 éve fejeződött be. Ettől számítjuk a holocén (jelenkor) kezdetét. A mai partformák, vízhálózati rendszerek és a mai élővilág kialakulása.  Az embertan tudománya kb. 100.000 évvel ezelőttre teszi az értelmes ember (Homo sapiens) megjelenését, s ettől az időponttól számítják a történelmi őskort.

38


A FÖLDRÉSZEK SZERKEZETE ÉS DOMBORZATA Ősmasszívumok:

A Föld legősibb kéregdarabjaiból és a hozzájuk forrt ős- és előidei hegységek sokszor gyökerükig lepusztult maradványaiból állnak. (Kanadai-, Balti-, Angara, Kínai-, Dekkán, Arab-, Guyanai-, Brazíliai-, Afrikai-, Ausztráliai ősmasszívum) Fedetlen ősmasszívumok: az ősi kőzetek a felszínre bukkannak Fedett ősmasszívumok: a süllyedő ősmasszívumokra rárakódott az üledékes kőzettakaró.

Gyűrthegységek:

Az üledékes kőzetrétegek gyűrődésével jöttek létre.

Röghegységek:

A gyűrthegységek területein létrejött törések következtében egyes részek (rögök) kiemelkedtek, más területeke besüllyedtek (medencék). Így alakultak ki az egykori gyűrthegységekből a röghegységek.

Lánchegységek:

A láncszerűen egymáshoz kapcsolódó hegyek sorozatát nevezzük lánchegységnek.

Síkságok:

Vízszintes, vagy közel vízszintes felszínű területek, ahol a lejtés ne haladja meg a 6‰-et (60 cm/100 m) Tökéletes síkság: a km2-enkénti magasságkülönbség általában 10-20 m-nél kevesebb Tökéletlen síkság: a km2-enkénti magasságkülönbség elérheti a 20-50 m-t. Elhelyezkedésük szerint (a tengerszinthez viszonyítva) alföldek: 0-200 m között a tengerszint felett mélyföldek: 0 m alatt (tengerszint alatt) felföldek, fennsíkok: a tengerszint fölött 200 m-nél magasabban elhelyezkedő síkság.

39


A LÉGKÖR FÖLDRAJZA A légkör anyaga és szerkezete A légkör (atmoszféra) több 10.000 km vastagságú. Jelenléte és összetétele tette lehetővé az élet kialakulását a Földön.  a légkörben lejátszódó időjárási jelenségek megszabják az emberi letelepedés, élelemtermelés jellegét és határait;  bizonyos rétegei óvják a Földet a Nap káros sugárzásaitól;  a súrlódás révén elégetik a Föld felé száguldó meteoritok nagy részét. A légköri jelenségek alapja: a Nap sugárzása A napból a Földre az alábbi sugarak érkeznek:  látható fénysugarak (0,4-0,75 μm hullámhossztartományban)  ibolyántúli sugarak (0,2-0,4 μm hullámhossztartományban)  infravörös sugarak (0,75-3,2 μm hullámhossztartományban) A fényt és hőt adós sugarakon kívül ártalmas sugárnyalábok is érkeznek a Föld felé. Ilyenek az ibolyántúli (ultraibolya) sugarak, amelyek rombolják a sejteket. Ezeket szűri meg a 20-30 km magasságban elhelyezkedő ózon réteg (O3) A légkör összetétele A levegő anyaga különféle gázok keveréke, de cseppfolyós és szilárd részeket is tartalmaz. A légköri gázokat mennyiségük tartóssága alapján osztályozzuk.  állandó gázok - nitrogén, oxigén, nemesgázok (argon, neon, hélium, kripton, xenon) – mennyiségük hosszú időn át változatlan marad 

változó gázok – szén-dioxid, metán, hidrogén, ózon – mennyiségük néhány év, vagy évtized alatt észrevehetően módosul



erősen változó gázok – vízgőz, szén-monoxid, nitrogén-dioxid, ammónia, kén-dioxid, kén-hidrogén – mennyiségük néhány nap, vagy hét alatt képes megváltozni.

A légkör legfontosabb alkotórészei: nitrogén (N2) 78% oxigén (O2) 21% argon (Ar) 0,9% szén-dioxid (CO2) 0,03%

40


A légkör szerkezete A Föld tömegvonzása következtében a légkör tömegének 95% az alsó 20 km-es rétegben helyezkedik el. A 80 km fölötti részeken csupán 0,001%-a található meg. A légkör felső határát nem lehet meghatározni, mert fokozatosan ritkulva, több 10.000 km magasságban fokozatosan, éles határ nélkül megy át a bolygóközi térbe. A légkört mintegy 1000 km-es magassági 4 részre különítjük el. A határfelületeken mindig hőmérsékletváltozás figyelhető meg.

I.

TROPOZFÉRA  10-12 km vastag;  a légkör legfontosabb tartománya, itt található a légkör tömegének kb. 80%-a, valamint a légkör teljes vízmennyisége;  itt játszódnak le (kevés kivétellel) az időjárási jelenségek;  a polgári repülőgépek ebben a magasságban haladnak;  hőmérséklete a Föld felszínétől távolodva fokozatosan csökken. A troposzféra felső határán átlagosan -560C-ot jelent.

II.

SZTRATOSZFÉRA  11-50 km magasságban helyezkedik el;  itt található az ózon réteg, mely az ibolyántúli sugárzás következtében közönséges oxigéngázból (O2) keletkezik; /Az ultraibolya sugárzás a kétatomos oxigén molekulák egy részét atomokra bontja. Az oxigén atomok az a kétatomos oxigénmolekulákkal egyesülve hozzák létre az ózont. Az ózon miközben elnyeli az ibolyántúli sugarakat ismét atomos és molekuláris oxigénre bomlik. Ezekből viszont újabb ózonmolekulák keletkeznek. Az ózon tehát nagyon bomlékony, de ugyanakkor folyamatosan keletkező anyag./

41


 

tartományában a hőmérséklet jelentősen emelkedik (ez az ózon réteg jelenlétének köszönhető, amely energiát nyel el); felső határának hőmérséklete eléri a 100C-ot.

III.

MEZOSZFÉRA  50-80 km magasságban helyezkedik el;  területén ismét csökken a hőmérséklet.  felső határán található a légkör leghidegebb része (kb. -92 és -1200C)

IV.

TERMOSZFÉRA  80 km feletti rész;  szintén elnyeli az ibolyántúli sugárzásokat, ezért hőmérséklete emelkedik;  átlagos hőmérséklete 10000C körül mozog;  anyaga ionokból, vagyis elektromos töltésű részecskékből áll (ezért más néven ionoszférának is nevezik)  visszaveri a rádióhullámokat, ezért nagyon fontos szerepet játszik az emberek életére nézve.

A Föld légkörének kialakulása

42


A levegő felmelegedése Számos kölcsönhatás szükséges ahhoz, hogy a napsugarak felmelegítsék a levegőt. E folyamat legfontosabb elemei:  a Nap sugárzása;  a sugárzást módosító légköri tényezők;  a sugárzást felfogó földfelszín;  a felszíni légáramlások, illetve tengeráramlások. A Nap sugárzása és a azt módosító tényezők A Napból érkező sugárzás a légkör felső határának a sugárzásra merőleges keresztmetszetére 1354W/m2-nyi energiamennyiséget juttat. Ez az érték a napállandó. Ennek a sugárzásmennyiségnek csak egy része éri el a Föld felszínét.  30%-a - részint a felhőkről - visszaverődik a világűrbe;  15%-a elnyelődik a légkörben (az ózon illetve a vízgőz és a szén-dioxid játszik ebben nagy szerepet)  egy kisebb részét a légkör parányi szennyeződései kitérítik. Ennek köszönhető az égbolt minden pontja felől érkező szórt sugárzás, végeredményben a nappali világosság.

43


A Napsugárzást felfogó földfelszín A Napsugárzásnak mintegy fele éri el a földfelszínt. A földfelszínre érő napsugárzás elnyelődve hővé alakul, melyből juttat a felszín a legalsó rétegeknek. A Nap tehát a földfelszín közvetítésével melegíti fel a levegőt. Ez a magyarázata annak, hogy a troposzférában a földfelszíntől távolodva csökken a hőmérséklet. A kisugárzott energia egy része a világűr felé távozva veszendőbe megy. A légkör vízgőz és szén-dioxid tartalma viszont elnyeli (hővé alakítja) és visszasugározza a felszín felé ezeket a sugarakat. A légkörnek ez a hő visszatartó tulajdonsága az üvegházhatás. Üvegházhatás nélkül a földfelszín átlagos hőmérséklete + 150C helyett - 200C lenne. A sugárzás hatására meginduló felmelegedés mértéke az alábbiaktól függ:  a napsugarak hajlásszöge  a sugárzás időtartama,  a felszín anyag és jellege Minél nagyobb a napsugarak földfelszínnel bezárt hajlásszöge, annál több energia jut a földfelszín ugyanakkora területére. Ezt befolyásolhatja:  az Egyenlítőtől való távolság  egy adott szélesség mentén a Nap látszólagos járásából adódó naponta változó hajlásszög;  a domborzat lejtése (lejtőkitettség)

A napsugárzás időtartamát napfénytartamnak nevezzük. A felszín jellege, anyaga, növényborítottsága azonos sugármennyiség mellett is eltérő felmelegedést eredményezhet. A tengerek lassabban melegszenek fel mint a szárazföldek, de lassabban hűlnek is le. A területek felmelegedését a felszín sugárzás visszaverő képessége az albedó értéke befolyásolja: friss hófelszín: 85-95% homokfelszín: 37-40% szántóföld 15-20% lombos erdő 10-20% tűlevelű erdő 5-15%-ot sugároz vissza, vagyis ennyi az albedója. A lég- és tengeráramlások szerepe A légkör anyaga állandó mozgásban van. A légáramlatok illetve a tengeráramlatok az egy adott helyre érkező hőmennyiséget tovaszállítják (áthalmozzák).

44


IDŐJÁRÁSI ÉS ÉGHAJLATI ELEMEK Idő:

a légkör pillanatnyi fizikai állapota egy adott helyen

Időjárás:

az egymást váltó pillanatnyi állapotok néhány óra vagy nap alatt lejátszódó változása egy adott helyen /a napsugárzás, hőmérséklet, szél, csapadék, légnyomás, vízgőztartalom állandó változása –ált.isk./ Az időjárás elemei: napsugárzás, hőmérséklet, szél, csapadék, vízgőztartalom, légnyomás Az időjárási elemek egyben éghajlati elemek is.

Éghajlat:

egy adott hely időjárásának hosszabb időszak (néhány évtized) alatt megfigyelhető szabályszerű, vissza-visszatérő eseményeiből kialakuló rendszere. /egy adott terület átlagos időjárása –ált.isk./

Amíg az időjárás állandóan változik, addig az éghajat állandó. Az időjárási illetve éghajlati elemek a környezettel és egymással bonyolult kölcsönhatásban álló rendszert alkotnak. A légköri időjárási jelenségek tudománya a meteorológia (légkörtan), a Föld éghajlatával foglalkozó tudományág pedig a klimatológia (éghajlattan). A hőmérséklet A levegő hőmérséklete egy nap leforgása alatt is jelentős változást tud mutatni. Ezt a hőmérséklet napi járásának nevezzük. Oka:  

a nappalok és az éjszakák váltakozása a napközben változó napmagasság (napsugarak beesési szögének változása egy nap leforgása alatt)

A hőmérséklet napi járása bizonyos késéssel követi a Nap látszólagos járását. (Napkelte után nem emelkedik azonnal a hőmérséklet, mert a kisugárzás még érezteti hatását. A legmagasabb napi hőmérséklet is kb. 2 órával követi a Nap delelését, mivel a felszín melegíti föl a felett lévő levegőoszlopot, s ez időbe telik.)

45


A hőmérséklet értéke egy év leforgása alatt is változást mutat. Ezt nevezzük a hőmérséklet évi járásának. Oka.  

a Föld Nap körüli keringése a Föld tengelyferdesége

Az egy nap alatt többször, különböző napszakokban mért hőmérsékleti adatok számtani középértéke a napi középhőmérséklet. A 24 óra alatt mért legmagasabb és legalacsonyabb hőmérséklet különbsége a hőmérséklet napi ingása. Egy hónap napi középhőmérsékleteinek számtani középértéke adja meg a havi középhőmérsékletet. 12 hónapi középhőmérsékleteinek számtani közepe adja az évi középhőmérsékletet. A legmelegebb és a leghidegebb hónap középhőmérsékleteinek különbsége adja meg a hőmérséklet évi közepes ingását. Térképeken az azonos középhőmérsékletű helyeket összekötő görbét izotermavonalnak nevezzük. A légnyomás A légnyomás a levegőoszlopnak egy felületegységre ható nyomása, melyet hektopaszkálban (hPa) adnak meg. A tengerszintjén mért légnyomás 1013 cm magas vízoszlop nyomásával egyenlő Ezt a nyomást 1013 hPa-nak nevezzük. A légkörben felfelé haladva csökken a légréteg vastagsága, így a légnyomás is.

Térképeken az azonos légnyomású helyeket összekötő görbét izobárnak nevezzük.

46


A hőmérséklet és a légnyomás fordított arányban áll egymással. A felmelegedő levegő kitágul, térfogata megnő és kiszorítja a kevésbé felmelegedett légtömeget. Így az adott területen a légnyomás csökken. A szél Az egymással szomszédos területeken a levegő különféle felmelegedésének következtében légnyomáskülönbség jön létre. A légnyomás kiegyenlítésére a légáramlás, légkörzés jön létre. A magas nyomású helyről az alacsony nyomású hely felé áramlik a levegő. A mozgásrendszernek a Föld felszínével párhuzamos ágát nevezzük szélnek. (Szél: a Föld felszínével párhuzamos légmozgás.) A szelek arról a világtájról kapják nevüket, ahonnan fújnak (északi, északkeleti stb.) A Föld forgásából származó eltérítő erő a szelekre is hatással van. (Coriolis-erő)

47


Ezért valójában a szelek nem a magas és az alacsony nyomású terület között haladnak, hanem közel párhuzamosan az izobárokkal. Ezt fejezi ki a gyakorlati széltörvény, ami kimondja, ha háttal állunk a szélnek, akkor tőlünk balra található az alacsony nyomású terület. A nedvességtartalom Kicsapódásnak nevezzük azt a folyamatot, amikor a gáznemű anyag cseppfolyóssá válik. A légkör vízgőz mennyiségét g/m3-ben fejezzük ki. Ez a tényleges vízgőztartalom. Minél melegebb a levegő, annál több vízgőzt képes magában tartani. A telítettségi görbe azt mutatja meg, hogy bizonyos hőmérsékleten mennyi vízgőzt képes a levegő magában tartani. Ez a hőmérséklet a harmatpont.

A viszonylagos vízgőztartalom azt mutatja meg, hogy a bizonyos hőmérsékletű levegőben lévő vízgőz hány %-a az adott hőmérsékleten befogadhatónak. A kicsapódás fajtái: Ha a levegő hőmérséklete a harmatpont alá süllyed, megkezdődik a kicsapódás. A kicsapódás végbemehet a szabad légtérben, illetve valamilyen tárgy felületén. Kicsapódás a szabad légtérben: felhő, illetve ködképződéssel jár A kicsapódás sókristályokon, porszemeken, szennyeződéseken indul meg. A vízgőz a kicsapódási magvakon (kondenzációs magvak) sűrűsödik vízcseppé. A nagy magasságban összegyülekezett vízcseppekből keletkezik a felhő, a talaj közeli légtérben pedig a köd. Közös jellemzőjük, hogy a fény útjában akadályt képeznek. Kicsapódás a tárgyak felszínén: harmat, dér zúzmara Éjszaka a kisugárzás miatt lehűlő felületen kicsapódik a levegő vízgőztartalma. Ez 0o felett harmatként, 0o alatt szélvédett helyeken dérként, szélnek kitett helyeken zúzmaraként csapódik ki.

48


A csapadékképződés A csapadék a levegő lehűlésével keletkezik, mivel a lehűlő levegő kevesebb vízgőzt képes magában tartani, mint a meleg levegő. A harmat, dér, zúzmara a lehűlő földfelszínen kialakuló csapadék. A levegő emelkedése közben 100 méterenként 1oC-kal hűl le. Ha a harmatpont elérése után is folytatódik az emelkedés, akkor megkezdődik a felhőképződés. A felhőképződés megindulását követően a levegő 100 méterenként már csak 0,5 oC-kal csökken. A kicsapódáskor felszabaduló hő ugyanis mérsékli a lehűlést.

Csapadék csak olyan felhőkből keletkezik, ahol a vízcseppek mellett jégkristályok is jelen vannak. A vízcseppek ugyan is nem képesek legyőzni a feláramlást, amire a meghízott jégkristályok képesek. Tehát minden csapadékfajta jégkristályként indul útjának. Ha a hőmérséklet a felszín közelében 0o feletti akkor eső képződik, ha 0o alatti, akkor hó képződik. A nyári jégesők esetében olyan erős a feláramlás, hogy hatalmas jégkristályok képződnek, amelyek nem képesek teljesen elolvadni a felszínre érkezésüket megelőzően. Hason ló a helyzet akkor, amikor az áramló levegő útjába domborzati akadály található. A felszálló oldalon eső képződik, a leereszkedés oldalán pedig csapadékmentes, száraz bukó szél figyelhető meg. Az Alpok jellegzetes bukószele a főn (hófaló szél)

49


CIKLONOK - ANTICIKLONOK A körkörösen összefutó izobárokat mutató alacsony légnyomású képződményeket ciklonoknak, a magas légnyomásúakat anticiklonoknak nevezzük. A ciklonok Nagy sebességgel áramló, örvénylő mozgást keltő szélben a hideg ill. meleg levegő találkozásakor jönnek létre. Közepében, a Föld felszínén alacsony légnyomás uralkodik, ezért a levegő a környező magas nyomású területekről befelé áramlik. Belsejében az eltérítő erő következtében a levegő az óramutató járásával ellentétes irányban áramlik A ciklon belsejében a levegő felemelkedik.

Az anticiklon A ciklon belsejében felemelkedő levegő a ciklon környezetében leszáll. A leszállás magas nyomású területén a levegő örvénylő szétáramlásával anticiklon keletkezik. Belsejében magas nyomás uralkodik, a levegő mozgása az északi félgömbön az óramutató járásával megegyezik.

A ciklonok és a csapadékképződés A csapadékképződés az eltérő hőmérsékletű levegők határfelületéhez kapcsolódik. Ezeket a határfelületeket időjárási frontoknak (hideg, meleg) nevezzük. A hidegfront mentén hideg levegő érkezik a meleg levegő által uralt területre, melegfront mentén meleg levegő érkezik a hideg levegő által uralt területre. Hidegfront: A hideg levegő a magasba emeli a gyorsan mozgó meleg levegőt, ezért 50-70 km-es sávban záporesők, zivatarok, jégesők képződnek Átvonulása után tiszta, napos, hűvösebb idő köszönt be.

50


Melegfront: A könnyebb meleg levegő felsiklik a nehezebb hideg hátán, miközben azt tolja maga előtt. 300-400 km-es sávban többnapos csendes eső köszönt be. Okklúzós (záródott) front: A ciklonokban a hideg- és a melegfront egyaránt jelen van. A gyorsabban mozgó hidegfront beéri a lassabban haladó melegfrontot, és a teljes meleg légtömeget a magasba hajtja. Az így egybe kapcsolódott frontfelület az okklúziós front, melynek kialakulásával a ciklon pályafutása véget ért. Felhőfajták – csapadékfajták

51


AZ ÁLTALÁNOS LÉGKÖRZÉS A Nap a Földet legerősebben az Egyenlítőnél, leggyengébben a sarkpontoknál melegíti fel. Ha a Föld nem forogna a hideg és meleg légtömegek akadály nélkül kicserélődhetnének egymással. A föld forgása viszont jelentősen módosítja a légcserefolyamatot. A nagy magasságban ( a troposzféra felső részében), nagy sebességgel haladó, az egész Földet körülfutó nyugatias szelek a futóáramlások. Az Egyenlítő és a sarkvidékek közötti hőmérséklet- és légnyomáskülönbség tartja mozgásban. Legerősebbek a 30. és a 60. szélességi fokok között, ahol a troposzféra felső határán (10-12 km-es magasságban) elérhetik a 300-350 km/óra sebességet. Kanyarulatokká fejlődő hullámaiból ciklonok, anticiklonok képződnek.

Légnyomási övek közötti légcsere Az Egyenlítőnél a legerősebben felmelegedő térségben alacsony, a sarkvidékek legkevésbé felmelegedő vidékén magas légnyomású terület uralkodik. A 30. szélességet egy magas, a 60.-at pedig egy alacsony nyomású terület övezi, melyek kialakulását csak a futóáramlások ciklonjai ill. anticiklonjaival magyarázhatunk.

52


A nyugati szelek szállította ciklonok és anticiklonok A magas légköri futóáramlatok magukkal ragadják az alacsonyabban elhelyezkedő légtömegeket, s így a 30. és 60.szélességi körök között a felszín közeli rétegekben is a nyugati szelek uralkodnak, melyek magukkal sodorják a ciklonokat és az anticiklonokat. A Föld forgásából származó eltérítő erő módosítja a légtömegek útját. Az eltérítő erő nagysága a sarkok felé növekszik. Az északi félgömbön az óramutató járásával ellentétes irányú ciklonokra a legerősebb eltérítő erő a ciklonok északi oldalán hat. Ezért ezeket ÉK-felé sodorja. Az északi félgömbön az óramutató járásával megegyező anticiklonokra is az örvény északi oldalán hat a legerősebben az eltérítő erő, ami az ellentétes forgómozgás miatt DK-felé sodorja. Ezért alakul ki a 60. foktáján egy alacsony, a 30. fok táján pedig egy magas légnyomású öv. A keleties irányú sarki szelek A sarkvidékeken a nehéz hideg levegőt a Föld forgása az északi félgömbön ÉK-i, a délin DK-i irányba téríti ki, mivel a levegők egy alacsonyabb sebességű területről egy magasabb sebességű terület felé haladnak, s így „lemaradnak” (A Föld NY-K irányban forog) A keleties irányú passzátszelek A 30. szélességi fok tájékáról (térítők: 23,5 fok) az Egyenlítő felé fújó szelek az északkeleti ill. délkeleti passzátszelek. Irányuk eredete megegyezik a sarkvidéki szelekével. A passzátszél-rendszer az Egyenlítő vidékén egy felszálló ágból (csapadékos, szélcsendes vidék), a 30. szélességi fok tájékán (száraz szélcsendes vidék) egy leszálló ágból áll, melyek a felszín közelében összeköt a passzát-szél. A monszun szélrendszer Akkor beszélünk monszun szélről, ha a szél iránya évszakonként ellentétes irányú, és legalább 120 fokos irányváltoztatást mutat. A trópusi monszun A földrajzi Egyenlítő nem egyezik meg a hőmérsékleti egyenlítővel. Az előző a Föld legszélesebb pontjait, míg az utóbbi a legmelegebb pontjait köti össze. Mivel a vizek és a szárazföldek különbözőképpen melegszenek fel, valamint a Föld tengelyferdesége miatt a két félév felmelegedése is különböző a Föld északi- ill. déli féltekén. Az összeáramlás a hőmérsékleti egyenlítő mentén történik, amely az északi félgömb nyarán átnyúlik a földrajzi Egyenlítőtől északabbra eső területekre. Így a DK-i passzát átlépve a földrajzi Egyenlítőt, alacsonyabb sebességű területre ér, s így „előrebukik”, azaz DNY-i irányt vesz fel. A déli félgömb nyarán pedig az ÉK-i passzát szél térül el ÉNy-i irányba. Ezt az eltérített passzátszélet nevezzük trópusi monszun szélnek.

53


Júniusi helyzet

Decemberi helyzet

54


A mérsékelt övezeti monszun Mindig a szárazföldek keleti peremén jön létre (Észak-Amerika: Florida; Ázsia: KeletKína, Kelet-Oroszország) Kialakulásában a szárazföldek és az óceánok közötti felmelegedési és lehűlési különbség játszik szerepet. A hidegebb (magas nyomású) területek felől fúj a melegebb (alacsonyabb nyomású) terület felé. Nyáron az óceánok felől fúj és csapadékot hoz, míg télen a szárazföldek felől érkezik és szárít.

55


A LÉGSZENNYEZÉS A légszennyező anyagok kibocsátását emissziónak nevezzük. A légszennyező források

56


A savas esők képződése A gyárak, hőerőművek és a gépjárművek egyre több nitrogén-oxidot, kén-dioxidot juttatnak a levegőbe. Az emisszió során leülepedő savas anyagok közvetlenül károsítják a növényeket, másrészt pedig feldúsulnak a talajban, és így elsavanyítják azt. A növények  gyökereiken keresztül kevesebb vizet és tápanyagok tudnak felvenni;  kevésbé tudnak védekezni a kártevők ellen és pusztulásnak indulnak Védekezés:  az elsavanyodás ellen meszezéssel  a kártevők ellen pl. szúcsapdák felállításával próbálnak meg védekezni

A fokozódó üvegházhatás Kőszén, kőolaj, földgáz égetésével egyre több szén-dioxid jut a levegőbe. Az egyre több szén-dioxid kibocsátást követően növekszik a földfelszínről kisugárzott hő elnyelése és visszasugárzása, azaz fokozódik az üvegházhatás. Ennek következtében világméretű felmelegedés várható. Ennek következményei mai napig is a tudományos viták tárgyát képezik. 2100-ra vonatkozó előrejelzések +1,5-4 oC közötti felmelegedést prognosztizálnak (jósolnak). Ennek következményei:  sarkvidéki jégtakaró, a hegyvidéki gleccserek egy részének elolvadása, ami méterekkel is megemelheti a világtenger szintjét.  módosul a szélrendszerek, tengeráramlatok útvonala  emiatt változik a csapadékeloszlás. Azaz, az emberi tevékenység által felerősödő üvegházhatás megváltoztatja a Föld jelenlegi éghajlatát. A vékonyodó ózonréteg Az ózon folyamatosan képződő és folyamatosan bomló anyag. A képződés és bomlás egyensúlyát az emberi tevékenység bontotta meg. A „vétkesek”  a szórópalackok hajtógáza ill. a légkondicionálók hűtőanyagaként hasznáét freongáz  a sztratoszférába hatoló, hangnál sebesebben szálló repülőgépek égéstermékei Miért tavasszal csökken a Déli-sarkvidék fölött a sztratoszféra ózontartalma? A nagyon hideg tél következtében a nagy magasságban képződő ritkás felhők parányi jégkristályai megkötik az ózon lebontásában közrejátszó klórvegyületeket, amelyek a tavaszi napsütés hatására hirtelen „szabaddá” válnak. Ugyanakkor az Antarktisz kialakult légörvények

57


megakadályozzák ekkor még az észak-déli légáramlatokat, melyek az Egyenlítő irányából ózont szállíthatnának a térségbe. A légszennyezés globális környezeti probléma, ugyanis a légszennyeződés hatása nem korlátozódik kizárólag a kibocsátó területre és csupán a légkörre. A légkör elszennyeződése tehát a Föld egész területét és lakosságát érintő globális környezeti probléma.

58


HIDROSZFÉRA, avagy a VÍZBUROK ÓCEÁNOK, TENGEREK Az óceán hatalmas kiterjedésű (több tízmillió km2), önálló medencével, önálló áramlásrendszerrel rendelkező állóvíz, mely kontinenseket választ el egymástól. Közepes mélységük 3900 m, sótartalmuk 33-38‰ között ingadozik. A tenger az óceánoknál kisebb kiterjedésű állóvíz, mellet az óceántól szigetek, félszigetek, tengerszorosok választanak el. Az óceánnal közvetlen vagy közvetett tengeri eredetű (egy másik tenger, tengerszoros) kapcsolatban áll. Nem minden esetben rendelkeznek önálló medencével, sótartalmuk 1-41‰ között ingadozik. Földünk teljes vízkészlete 1,64 milliárd km3. Ennek 80%-a az óceánok, tengerek medencéjében helyezkedik el. 19%-a a szilárd kéregben található és mindössze 1%-a lelhető fel a folyókban, tavakban illetve a légkörben. A vízburok fizikai, vegyi, műszaki kérdéseivel a víztan, más néven a hidrológia, földrajzi szempontú vizsgálatával pedig a hidrográfia, azaz a vízföldrajz foglalkozik. A víz körforgása, a Föld vízháztartása A víz körforgását a napsugárzás irányítja.

   

a napsugárzás felmelegíti az óceánok és tengerek vizét; a felmelegedő víz párolog; a vízgőz kicsapódásával megkezdődik a felhő és csapadékképződés; a szél a keletkező vízgőz egy részét a szárazföldek fölé sodorja, ahol a csapadék jelentős része lehullik;

59


  

a lehullott csapadékvíz a felszínről ill. a növényekről elpárolog; a lehullott csapadékvíz másik része a mélybe szivárog; a lehullott csapadékvíz hármadik része pedig a felszíni és a felszín alatti vízfolyásokkal visszakerül a tengerekbe, óceánokba.

A körforgás egyes részfolyamatai: a párolgás (P) a csapadék (Cs) lefolyás (L) A Föld egészének vízháztartása egyensúlyban van, ami azt jelenti, hogy a párolgás évi összege földi méretekben megegyezik a csapadék évi mennyiségével. Az óceánok ill. a szárazföldek esetében azt egyensúlyt a lefolyás teremti meg. A szárazföldekre ez a csapadék = párolgás + lefolyás, vagyis Cs = P + L, az óceánoknál pedig a csapadék + lefolyás = párolgás, azaz Cs + L = P képlete alapján igaz. A körforgás eredményeként a földi vízkészlet bizonyos idő alatt kicserélődik. Az óceánok vízcseréjére 3450, a Balatonéra 2,2 évre van szükség, a Föld folyóinak átlagosan 11, a Dunának 25 , a légkörnek 9 napra van szüksége a vízcseréhez. A világtenger felosztása A Föld 510 millió km2-nyi felületének 71%-át, azaz 361 millió km2-t teszi ki a világtenger. A világtenger óceánokra és tengerekre, a tengerek pedig peremtengerekre és beltengerekre oszthatók. Az óceánokkal közös medencében, a nyíl vízfelülettől szigetekkel, félszigetekkel, szigetcsoportokkal elkülönülő, a szárazföldek peremén (self területeken) elhelyezkedő tengerek a peremtengerek. Pl. Északi-tenger, Kelet-kínai-tenger stb. (self: szárazföldi talapzat, melyet elönt a tenger) Az óceánokhoz tengerszorosokkal kapcsolódó, önálló medencével rendelkező, zárt tengereket beltengereknek nevezzük. Pl.: Balti-tenger, Földközi-tenger (Más felosztás szerint beszélünk peremtengerekről és melléktengerekről. Az önálló medencével rendelkező melléktengerek között megkülönböztetünk földközi tengereket (pl.: Földközitenger, Vörös-tenger), illetve beltengereket (pl.: Fekete-tenger)

60


Az óceánok legfontosabb adatai

A tengervíz fizikai-kémiai tulajdonságai 1. sótartalom A tengervíz híg sós oldat. Sói közül a kloridok (88,6%) a legjelentősebbek, közülök is a NaCl, a konyhasó (77,7%) A tengervíz átlagos sótartalma 35‰, ami azt jelenti, hogy 1000 g-nyi tengervíz 53 g szilárd anyagot tartalmaz oldott állapotban. A sótartalom függ a párolgás-csapadék viszonyától. Az óceánok vize a térítőknél a legsósabb (37-38‰), a 60 szélességi kör tájékán pedig a legalacsonyabb (33‰). Ugyanis itt a szárazföldekről beömlő bővizű folyók kiédesítik az óceán vizét. (Érdekesség: A finn-öböl sótartalma 1‰, a Vörös-tengeré viszont 41‰) 2. a hőmérséklet A tenger vize lassabban és kevésbé melegszik fel és hűl le, mint a szárazföld.   



Az óceánok vizének évi közepes hőingása: 2-5oC. A sarki vizek hőmérséklete egész évben 0 oC körüli. A nyílt óceánokon a legmagasabb hőmérséklet 26-28 oC, mely a é.sz. 7. szélességi fok környékén figyelhető meg. (Oka, hogy a déli félgömbön minden óceán széles sávban kapcsolódik a sarki vizekhez, míg az északi félgömbön az Atlanti- és a Csendes-óceánt is összeszűkülő szárazföldek zárják el a sarki vizektől. A legerősebben felmelegedő beltenger a perzsa-öböl (nyáron 36 oC).

A fenti adatok csak a felszín közeli vizekre érvényesek. 1000 m mélységben minden óceán vízhőmérséklete 1-3 oC-os hőmérséklet jellemezi. 3. a tenger jég A tengervíz fagyáspontja a sótartalom miatt -2 oC. A tengeri jég átlagos vastagsága néhány méter.

61


A tengervíz mozgásai Háromféle mozgást különböztethetünk meg:   

hullámzást, tengeráramlást, tengerjárást.

A hullámzás A tenger hullámzását a tengerfelszín fölötti légrétegek légnyomáskülönbségei és a nyomukban fellépő szél kelti. Az eltérő nyomás hatására a tengervíz emelkedik, ill. süllyed. Az egyes vízrészek körpályán mozognak, tehát a hullámok vízszintes irányú mozgást nem végeznek, kiemelkednek (hullámhegy) és besüllyednek (hullámvölgy). A mozgás látszatát a hullámhegyek és hullámvölgyek ritmikus változása kelti.

Az erős szél a hullámhegyek gerincéről a vizet előre lökik, Ezt nevezzük tarajzásnak. Sekély partok mentén a körpályán mozgó vízrészecskék a fenékbe ütköznek, így a hullám összeomlik, és tajtékozva fut ki a partra. Ezt nevezzük hullámmorajlásnak. A mély vizű partok mentén a hullámhegy a partnak csapódik, vize felfröccsen és a sziklákon megtörik. Ezt nevezzük hullámtörésnek. A tengeráramlás Tengeráramlásnak a tengervíz tartósan egy irányba haladó mozgását nevezzük. Ebben a mozgásban csupán pár 100 m vastag víztömegek vesznek részt, mert a belső súrlódás a mélység fel fokozatosan lelassítja a mozgást. A nagy óceáni áramlásokat a huzamosan egy irányba fújó szelek mozgatják. Az egyes tengeráramlások irányát a Coriolis-rrő módosítja. Az általános légkörzés 3 nagy szélrendszere (passzát, nyugati- és sarki szelek) az északi és a déli féltekén 3-3 áramláskört tart mozgásban.

62


Az ÉK- és DK-i passzát K-ről Ny-felé hajtja a vizeket (Észak-egyenlítői- és Dél-egyenlítőiáramlás). Egyik részük az Egyenlítő mentén visszaáramlik (Egyenlítői-ellenáramlás), másik részük a nyugati szelek övében folytatja útját (Nyugatiszél-áramlás). Az óceánt átszelve a kelet felől határoló kontinensnek ütközve újból kettéválnak. Részben visszaáramlanak az Egyenlítő felé, részben pedig elterülnek a sarkvidékek felé. A sarki szelek övébe érve ismét nyugati irányba szelik az óceánt (Sarkiszél-áramlás). A szélességi körökkel párhuzamosan mozgó áramlatok hőmérséklete nagyjából azonos környezetükkel. Az Egyenlítő felől érkező áramlatok környezetükhöz képest melegebb vizeket szállítanak (meleg tengeráramlatok – jelük M), a sarkok felől érkezők, pedig környezetükhöz képes hidegebb vizet szállítanak (hideg tengeráramlatok– jelük H). Áramlási körök: ATLASZ A meleg ill. a hideg tengeráramlatok hatására a parti területek évi középhőmérséklete melegebb, ill. hidegebb lesz, mint az adott szélességi kör átlagos évi középhőmérséklete. Ezt az eltérést pozitív, ill. negatív hőmérsékleti anomáliának (eltérés) nevezzük.

A tengerjárás A tengervíz szintje naponta kétszer emelkedik (dagály) és kétszer süllyed (apály). A szintingadozást tengerjárásnak vagy más néven árapálynak nevezzük. A tengerjárást elsősorban a Föld-Hold rendszer tömegvonzása kelti. A Hold felé néző oldalon a dagályt, a Hold közvetlen vonzóereje, az átellenes oldalon pedig a közös tömegközéppont körüli keringésből fakadó centrifugális erő kelti.

63


A dagályhullám K-ről Ny-ra jár körbe a világtengeren. Ugyanazon a helyen 6 óránként váltakozik (naponta kétszer) a dagály és az apály. Az árapály keltette szintkülönbség a kisebb tengereken 10-30 cm, a nyílt óceánokon 1-2 m. Egyes összeszűkülő öblökben, folyótorkolatokban az árapály közepes értéke elérheti a 6-13 m-t. /Érdekesség: London, Temze torkolat: 6 m; Liverpool: 8 m; Severn torkolat Bristolnál és a franciaországi Saint-malói-öbölben (ejtsd: szen maló): 12 m; Kanada atlanti partvidékén fekvő Fundy-öbölben (ejtsd: fándi) 13 m./ A napnak is van árkeltő ereje újholdkor és holdtöltekor. Ilyenkor a Nap és a Hold árkeltő hatása összegződik Ilyenkor az átlagos dagálymagasságnál nagyobb un. szökőár alakul ki. /Érdekesség: Bristolnál: 16-27 m; Saint-malói-öbölben (ejtsd: szen maló): 14-15 m; Kanada atlanti partvidékén fekvő Fundy-öbölben (ejtsd: fándi) 20-21 m./ Első és utolsó negyedkor, mikor a Föld és a Hold 90o-os szöget zárnak be egymással, a Hold és a Nap egymás árapályt keltő hatását lerontják. Ilyenkor a közepes dagálymagasságnál alacsonyabb un. vakár alakul ki.

Viharos időben a dagály által keltett vízemelkedést a szél felkorbácsolhatja, s ilyenkor jön létre a pusztító vihardagály. Sokat szenved ettől Hollandia partvidéke.

64


Állóvizek – folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet minden oldalról domborzati kiemelkedés határol A folyóvizek mederben (völgyben) helyezkednek el, ezért hely és helyzetváltoztató mozgásra egyaránt képesek. meder (völgy): olyan felszíni bemélyedés, melynek két egymással szemben lévő odalát domborzati kiemelkedés határolja, másik két, egymással szemben lévő oldalát nem határolja semmilyen domborzati kiemelkedés, ezért bejárattal ill. kijárattal rendelkezik. Vízgyűjtő területnek nevezzük azt a területet, ahonnan a fő folyó mellékfolyóival együtt öszszegyűjti a felszínen lefolyó vizeket. Vízválasztó területnek nevezzük a vízgyűjtő területeket egymástól elválasztó területeket, amelyek egyben domborzati kiemelkedések. A vízválasztó a vízgyűjtő területek legmagasabb pontjait összekötve jelölhető ki.

Vízállás a folyó vízszintmagassága. A vízállás lehet kisvíz (jele: KV), középvíz (jele: KÖV), nagyvíz (jele: NV) Árvíz: a mederből kilépő nagyvíz. Vízhozam a meder adott keresztmetszetén egységnyi idő alatt átfolyó vízmennyiség értékét m3/s-ban adják meg. Vízjárás a vízhozam általában egy évre kivetített átlagos, szabályos ingadozása. Beszélünk egyenletes vízjárásról, ha a folyó vízhozama az év minden szakában nagyjából azonos¸és ingadozó vízjárásról, ha a folyó vízhozama a különböző évszakokban jelentősen eltér egymástól.

65


Hordalék: a folyóvizek által szállított különböző szemcsenagyságú iszap, homok vagy kavics. A folyó hordalékszállító képessége függ a vízhozamtól és a sebességtől. Üledék: az állóvizek medencéjének fenekén, a szárazföldről érkező folyók, szél által beszállított, valamint az állóvíz élő anyagának pusztulásával és leülepedésével felhalmozódott anyag. Torkolat: az a hely, ahol a folyóvíz eléri az állóvizet. A torkolatnak két fajtáját különböztethetjük meg: Tölcsér torkolat: óceánokba és nyílt tengerekbe ömlő folyókra jellemző. Tölcsérszerűen kiszélesedő torkolat. Akkor jön létre, ha az óceánnak, tengernek az apály-dagály során megfigyelhető hordalék elszállító képessége nagyobb, mint a folyó hordalék felhalmozó képessége. Delta torkolat: a zárt tengerekbe ömlő folyókra jellemző. Több ágra szakadó, ágai között szigeteket építő folyók torkolata. Akkor jön létre, ha a tengernek az apálydagály során megfigyelhető hordalék elszállító képessége kisebb, mint a folyó hordalék felhalmozó képessége. Szakasz jelleg: A folyók útjuk során különféle domborzati viszonyok között haladnak. Ebből adódóan háromféle (felső-, középső-, alsó) szakaszjelleget különböztethetünk meg. tulajdonságok domborzati viszony esés sebesség hordalékszállítás munkavégzés mederforma

felső hegyvidék nagy nagy jelentős pusztít V alakú

középső dombvidék közepes közepes közepes pusztít és épít kiszélesedő

alsó síkvidék kicsi kicsi kicsi épít tál alakú

66


ÁLLÓVIZEK Földünk állóvizeit méretük szerint 3 csoportba sorolhatjuk:   

óceánok, (lásd korábban) tengerek, (lásd korábban) tavak.

A tavak a szárazföld belsejének bemélyedéseiben (medencéiben, árkaiban) összegyűlt vizek következtében jönnek létre. A tavaknak nincs semmilyen tengeri eredetű kapcsolatuk tengerrel vagy óceánnal. (tengeri eredetű kapcsolat. másik tenger, tengerszoros) A tavak kialakulásuk szerint lehetnek: tektonikus mozgással kialakult epirogenetikus mozgással

vulkanikus eredetű jég által kialakított

vetődéssel krátertó sziklamedencés gleccservölgy tó végmoréna tó

szél által kialakított elgátlódással létrejött elzáródással létrejött

epirogenetikus mozgás: krátertó: sziklamedencés tó: gleccservölgy tó: végmoréna tó: elgátlódással létrejött tó:

elzáródással létrejött tó:

pl.hegyomlás morotva tavak hegységképződés során

Viktória-tó Kelet-Afrikában Kelet-Afrika hosszúkás tavai, pl. Tanganyika tó, Balaton, Velencei tó Szt Anna tó a Csomád vulkán kráterében (Erdély) Fiin-tóvidék, Öt-tó vidéke (USA-Kanada határán) Genfi-tó, Boden-tó Pomorzei-, Mazuri tóhátság tavai pl.: szegedi Fehér tó Gyilkos tó Tisza menti alföldi tavak Kaszpi-tenger (tó)

kontinensképző mozgás. kialudt, vagy pihenő vulkánok kráterében meggyűlt vízből létrejött tó. jég által egészen az ősföld gránitjáig lecsiszolt területek mélyedéseiben meggyűlt vízből kialakult tó. egykori gleccserek völgyében, a felmelegedés következtében visszahúzódó jég olvadékvizéből kialakult tó. gleccserek hordaléka (moréna) mögött, azok visszahúzódást követően az olvadékvizükből kialakult tó. a folyó vagy patak medrébe pl. hegycsuszamlás következtében bekerülő törmelék (hordalék) mögött kialakult tó. A gátat képező anyag nem tudja teljesen megakadályozni a víz továbbhaladását, csak erősen lelassítja azt a keresztmetszet leszűkítésével. Így egy természetes gátat képez mely mögött a lefolyó víz fölhalmozódik. folyóvizek mederrészének (túlfejlett kanyarulatok levágódása során), vagy hegységképződés következtében tengereknek az óceánoktól való elzáródása során jön létre.

A tavak pusztulása Minden állóvíz „halálra van ítélve”. A bennük felhalmozódó üledék előbb utóbb feltölti őket. Pusztulások egyik fő oka az eutrofizáció, azaz a bennük elszaporodó élőlények, azok elpusz-

67


tulásából keletkezett szerves anyagfelhalmozódás, illetve a tóba kerülő növényi tápanyagok következtében bekövetkezett „túltáplálás”. A tavak pusztulásának fázisai: fertő állapot: az elsekélyesedő vízben az egész tófenéken megtelepedik a növényzet. mocsári állapot: a növényzet a nyílt vízfelülethez képest túlsúlyra jut. lápi állapot: alig marad vissza nyílt víztükör.

FOLYÓVIZEK A felszín alatt folyó vizek felszínre kerülési pontját forrásnak nevezzük. Felszín alatti folyóvizek talajvíz:

a legfelső vízzáró réteg (általában agyag) és a felszín között meggyűlt víz. (más néven talajnedvesség). Általában erősen szennyezett, fogyasztásra nem alkalmas. A csapadékvízből, és a lefolyó vizekből (folyómederből a talajba szivárgó víz) táplálkozik. belvíz:ha a talaj már nem képes több vizet magába fogadni, akkor a felszín mélyedéseiben meggyűlő talajvizet belvíznek nevezzük.

rétegvíz:

két vízzáró réteg között meggyűlt víz. Egyik részük a felszínről jut a rétegek közé, másik részük un. juvenális víz, amely még sosem volt s felszínen. Jó minőségű, fogyasztásra alkalmas víz. A rétegvíz lehet: ásványvíz, ha literenként 1 grammnál több ásványi anyagot tartalmaz oldott állapotban gyógyvíz, ha literenként 1 grammnál több gyógyításra alkalmas ásványi anyagot tartalmaz oldott állapotban hévíz, ha hőmérséklete meghaladja az adott terület átlagos középhőmérsékletét. (artézi kút: a rétegvízbe fúrt kút)

résvíz:

a kőzetek repedéseiben meggyűlt víz pl. karszt víz (a mészkő repedéseinek résvize)

68


Felszín feletti folyóvizek Csoportosíthatók: vízhozamuk szerint: vízjárásuk szerint: vízhozamuk szerint: szakaszjellegük szerint: torkolatuk szerint:

ér-csermely-patak-folyó-folyam (lásd előrébb) (lásd előrébb) (lásd előrébb) (lásd előrébb)

VÍZSSZENNYEZÉS A vízszennyezés csak részben származik a vízfelületek, víztömegek közvetlen szennyezéséből. Számtalan szennyezőanyag más forrásból, pl. a légkörből, vagy a talajból jut be a vizekbe. A víz körforgása egyben a szennyezőanyagok forgását is eredményezi. A talajvízbe, tengerekbe jutó szennyeződések lerakódnak, feldúsulnak, így mennyiségük, töménységük növekszik. Ezzel csökkentik a vizek természetes öntisztulási folyamatát. Szennyező anyagok:

A felszín alatti vizek szennyezésének következményei

69


Két okból is problémás a helyzet. 1. hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy a felszíni vizek szennyezésével egyben a felszín alatti vizeket is szennyezzük, 2. a felszín alatti vizek nem érintkeznek a levegő oxigénjével, így az öntisztulási folyamatuk lelassul. A felszínről bejutó szennyeződések elsősorban a talajvizet károsítja (háztartási hulladékok, mezőgazdasági műtrágyák, vegyi anyagok, növényvédő szerek). Az ihatatlanná váló talajvizek miatta egyre fontosabbá válna a rétegvizek, melyeket a szenynyezés lassabban ér el. Viszont, ezen vizek szennyezésével a következő évszázadok artézi vizei szennyeződnek el. A karsztvizekre a legnagyobb veszélyt a természetes utánpótlásukat meghaladó mértékben történő kiszivattyúzása jelenti. A felszíni vizek szennyezése Legnagyobb szennyezőjük az ipar. A szennyezés lehet szennyezőanyagok folyókba, tavakba juttatásával, ill., hőszennyezéssel, mikor a hűtővizek kellő lehűlés nélkül kerülnek vissza a természetes közegbe, ezzel megemelik a folyók vízhőmérsékletét, mely káros hatással van az élővilágra. Ennek pedig a folyók állagára van negatív kihatása. Kárt okozhat még a folyóvizek vizének mértéken felüli elöntözése a mezőgazdaságban. Szennyezés és a világtenger kapcsolata A szárazföld folyóvizei által szállított szennyeződések, valamint a partok közelében a hajóbalesetekből ill., hajóforgalomból, a tankerekek tartályainak tengervízzel való átöblítéséből a vizekbe kerülő szennyezőanyagok elsősorban a tengerek élővilágban leggazdagabb területeit szennyezik. Leginkább a beltengerek vannak kitéve az elszennyeződésnek.

70


A FÖLDFELSZÍN FORMAKINCSEI

A belső és külső erők harca A Föld felszíne állandóan változik. E mögött a változás mögött két ellentétes erő küzdelme áll. A kőzetlemezek mozgása, a vulkáni kúpok épülése, a láva és tufatakaró felhalmozódása, a hegységek kiemelkedése, a medencék, árkok süllyedése a Föld belsejéből eredő erők eredménye. Ezeket az erőket nevezzük belső erőknek. Tevékenységük a köpeny magmaáramlásaira, valamint annak eredőjeként a radioaktív anyagok bomlására vezethető vissza. A földfelszín formálásában részt vesznek az időjárás elemei (napsugárzás, hőmérsékletingás, szél, csapadék), a felszínen összegyűlő vizek (folyók, tengerek), valamint a jég és az élővilág is. Ezeket nevezzük együttesen külső erőknek. A felszínformálást a geomorfológia (felszínalaktan), a természetföldrajz egyik jelentős ága kutatja. Aprózódás és mállás Az aprózódás fizikai változás. Csak a kőzettömb méretében okoz változást. Két fajtáját különböztetjük meg:  hő okozta aprózódás  fagy okozta aprózódás A hő okozta aprózódás motorja a hőmérséklet ingadozása. Ott érvényesül, ahol a hőingás gyakori és nagy mértékű. Ezért leginkább a forró övi sivatagokban találkozunk vele. Itt a napi hőingás elérheti az 50-70 oC is. Az aprózódást a rugalmatlan kőzetek tágulása és összehúzódása okozza. A fagy okozta aprózódáshoz fagypont körüli hőingadozásra és fagyváltozékonyságra van szükség. A kőzetek repedésébe behatoló víz megfagy, szétfeszíti a kőzetet, majd felenged a fagy és a víz kimossa a szétrepesztett kőzetdarabokat. A folyamat meg gyakran ismétlődik. (A víz térfogata fagyáskor 9%-kal megnő.) Az aprózódás ilyen fajtája a magas hegységekben és a sarkköri területeken figyelhető meg a leginkább. Aprózódást okozhat még a növények gyökereinek vastagodása is. A mállás kémiai folyamat. Ilyenkor a kőzetek kémiai tulajdonságai változnak meg. A folyamathoz kémiai hatóanyagokat, különféle savakat tartalmazó vízre van szükség. A mállás annál hatékonyabb, minél magasabb a hőmérséklet. Ezért a leginkább a meleg, nedves trópusi, szubtrópusi éghajlatú területekre lesz jellemző. Az oxidációs mállás végtermékeként vörösvasérc (Fe2O3) jön létre, ami vörös színűre festi a málladéktakarót. (Ez a trópusi vörösföld.)

71


A külső erők felszínformálása A felszínformálás három részfolyamatból áll:   

lepusztítás szállítás felhalmozás

  

a víz a jég a szél

A felszínformálásba jelentős erőt képvisel:

Külön csoportját alkotják a külső erőknek a tömegmozgások. Esetükben a szállítás a nehézségi erő hatására megy végbe. Ilyenek a:  omlások (pl. Gyilkos-tó)  csuszamlások  lejtőtörmelék-kúszások (sokszor csak a fák elhajló törzse jelzi a lassú mozgást.)

A külső erők egy másik sajátos tényezője az ember. A bányászat, a meddőhányók, a lakónegyedek építése stb. során jelentősen átalakítja a természet eredeti képét. A belső és külső erők munkája nem választható el egymástól. Egymással ellentétes, antagonisztikus munkát végeznek. Míg a belső erők a felszín változatossá tételéért „dolgoznak”, addig a külső erők inkább annak elegyengetését végzik.

A talaj A talaj a földfelszín legfelső laza, termékeny rétege, melynek összetevői:  a kőzettörmelék,  a humusz és  a talajnedvesség. A kőzettörmelék a kőzetek aprózódásával, mállásával létre jött apró szemű kőzet. A humusz a talaj tápanyaga. Elhalt növényi és állati eredetű bomlástermék. A talajnedvesség (más néven a talajvíz) a szállítóközeg. A talajok kialakulásában sokféle természetföldrajzi, környezeti hatás ötvöződik.

72


Az éghajlat (hőmérséklet, csapadék, páratartalom) erősen befolyásolja a mállás sebességét. A domborzat jelentősen módosíthatja az éghajlati tényezőket. A talajban megtelepedő élővilág jelentős szerepet játszik a talajképződésben, a mállásban. A természeti tényezőket pedig erőseb befolyásolja magának az embernek a tevékenysége is. Mivel a talajok jellegében a fent említett tényezők, hatások egyaránt kimutathatók, a talajt a természeti környezet legösszetettebb rendszerének nevezhetjük. A talajképződés A baktériumok és a gombák az elhalt élőlények részeit lebontják, humusszá alakítják. A humusz nagy molekulákból álló, sötét színű, szerves vegyületcsoport. A kőzetmálladék csak a humuszképződés során (humifikáció) válik talajjá. A humusz fontos szerepet játszik a növények tápanyagellátásában. A nitrogén és a foszfor jelentős részét a növények a humuszból nyeri, amely egyben táplálékraktár szerepét is betölti. A humusz mennyisége befolyásolja a talajnak a színét. Minél nagyobb a humusztartalom, annál sötétebb általában a talaj. A talajképződés másik nagy folyamata a kilúgozódás. A könnyen oldódó talaj sók a mélybe szállítódnak, bemosódnak. Ott játszik nagy szerepet, ahol az éves csapadékmennyiség nagyobb a párolgás mértékénél. A nagymolekulákból álló humuszt a víz nem képes a mélybe szállítani. Ezért a humusz nem vesz részt a kilúgozódás folyamatában. A kilúgozódás ellentéte a felhalmozódás, amely az oldott anyagoknak feldúsulását jelenti a talaj valamelyik szintjében. A talaj szemcséi közti hézagokat a talajnedvesség (talajvíz) és a talajlevegő tölti ki. A talajlevegő kapcsolatban áll a légköri levegővel, de a talajban élő élőlények légzése és a szerves anyagok bomlása miatta CO2-ban és NH3-ban gazdagabb.

73


Talajszintek, talajtípusok Három talajszintet különböztetünk meg: A szint: a talaj legfelső, humuszban leggazdagabb szintje. B szint: csökkent humusztartalmú színt, az A szint alatt helyezkedik el. C szint: maga az anyakőzet.

A talajtípusokat a földrajzi elhelyezkedés alapján zonális és azonális talajokra oszthatjuk Zonális talajok, melyek az övezethet illeszkednek, az adott földrajzi övezet éghajlatához és növényzeti adottságaihoz igazodnak. Azonálisok azok a talajok, melyek bármely földrajzi övezetben előfordulhatnak, mert kialakulásukban egyéb b tényezők (pl.: kőzettípus: mészkőterületek rendzina talaja, domborzat: folyók árterületének öntéstalaja) jutnak érvényre. Talajpusztulás = talajerózió Ember – mezőgazdaság, erdőirtás, savas esők, műtrágyázás stb

A folyók felszínformálása A folyók munkavégző képessége a vízhozamtól, a meder esésétől és ebből adódóan az áramlási sebességtő függ. A hordalékanyagot a folyó a mederfenéken görgetve, ugráltatva, illetve lebegtetve tudja szállítani. A folyók felszínformálásában nagy szerepet játszik a domborzat. (lásd szakaszjelleg)

Iguazú-vízesés metszete

74


A folyókanyarulatokban a pusztítás és az építés a sodorvonal függvénye

A hegyek lábánál képződő törmelékkúp

Folyóteraszok képződése 1. 2. 3. 4.

feltöltés, felkavicsolás bevágódás a kavicsanyagba újabb feltöltés ismételt bevágódás

Meanderezésnek nevezzük a nagy kanyarulatokat leíró folyók mozgását Sodorvonal a leggyorsabban haladó víztömeg vonala. Folyótorkolatok (lásd előrébb)

75


Felszínformálás a tengerparton A tengervíz felszínalakító tevékenységét abráziónak nevezzük. A tengervíz munkavégző képessége elsősorban a partok előtti vizek mélységének függvénye. A hullámverés csak mély vizű partoknál ronthat teljes erővel a szárazföldnek. A sekély vizű partok előterében a hullámok már a partok előtt morajlanak, így a szárazföld peremén már ne fejtenek ki pusztító hatást. A mély vizű partokon tehát a part pusztulása, a sekély vizű partokon pedig a part épülése figyelhető meg. A pusztuló partvidék felszíni formái A mély vizű partokra törő hullámok akár 30 m-re is felcsapódhatnak. Ennek ellenére az igazi hullámmarást a törmelékanyag fejti ki. A tengervíz pusztítása az apály- és a dagályszint között fokozatosan abráziós fülkét mélyít a falba. A fülkéből kihordott törmelékanyag a part előterében abráziós teraszon halmozódik fel. Az egyre jobban bemélyülő fülke fölötti sziklafal egyszer csak leszakad, Így a part fokozatosan hátrál.

Az épülő tengerpart A partra kifutó víztömeg törmelékanyagot, kavicsot, homokot szállít magával. A visszaáramlással sodort kavicsok szembe találkoznak a következő hullámmal. A kétirányú anyagmozgás következtében a partok előtt lassanként megindul a hordalék felhalmozódás. A tengervíz fölé magasodó, többnyire a parttal párhuzamos hordalékgátat turzásnak nevezzük. A turzás fajtái: Parti- vagy szegélyturzás: a parttal egybeforrott turzás. Turzásháromszög: ha a part előterében pl. egy sziget megváltoztatja a part közeli áramlásokat, akkor jön létre úgy, hogy a partot a szigettel köti össze. Turzáskampó: Nagyobb öblök bejáratánál felhalmozódó hordalék hozza létre.

76


Turzásfajták: A = rekesztő turzás; B = turzáskampó; C = turzásháromszög

Az abrázió csak egy keskeny parti sávon fejti ki hatását. A tengerpartok viszont tíz- ill. százezer évek alatt sokkal jelentősebb változásokon is keresztül mehetnek. Hegységképződések, a szárazulatok megsüllyedése, éghajlatváltozás (jégkorszakok) következtében jelentősen átrendeződhetnek a partszakaszok. A jég felszínalakító munkája A jég felszínformálása a több ezer méteres jégtakaró alatt történik. Az „eredményét” csak a jégtakaró elolvadása után lehet szemrevételezni. Földünk 15 millió km2-t, a szárazföldeknek pedig 10%-át borítja napjainkban jégtakaró. Az antarktiszi jégtakaró mai átlagos vastagsága 2200, a maximális pedig 4250 m. Állandó hóhatár, az „örökhóval” fedett területek Állandó hóhatárnak nevezzük azt a magasságot, amely fölött a nyáron elolvadt hó mennyisége kevesebb, mint a télen lehulló hócsapadék mennyisége. Ha nem az emberi időérzékkel tekintjük ezeket a területeket, akkor jobb a tartós hóhatár kifejezést használni. A tartós hóhatár értéke (magassága) a földrajzi szélességgel változik.

77


Hó – csonthó – jég A frissen hullott hóréteg hézagait levegő tölti ki. A fagyás-olvadás gyakori ismétlődése, valamint az újabb hórétegek nyomását követően a levegő fokozatosan kisajtolódik és így képződik a csonthó, vagy más néven firn. Ennek további tömörülésével alakul ki a jég.

Gleccserek és jégtakaró A magashegységek völgyeit kitöltő, abban lassan mozgó „jégfolyót” gleccsernek, a síkvidékek jégmezőit pedig jégtakarónak nevezzük. A gleccser felszínformálása – hegységi eljegesedés A jég a völgyfőkbe belemarja magát kiszélesíti, félkörívessé, meredek faluvá teszi az egykori vízfolyások völgyfőit. Így alakulnak ki a kárfülkék (elnevezés: Karwendel-hegység - Ausztrália). A jég elolvadása után a kárfülkékben kártavak vagy tengerszemek alakulnak ki.

Kárfülke metszete

78


A jég alja a nagy nyomás következtében megolvad és ezen a vízrétegen megindul a kárfülkékből a jégfolyó, azaz a gleccser. Mozgása lassú. A folyók V alakú völgyét kiszélesíti és mélyíti. Ezzel U alakúvá változtatja. A gleccserek által szállított és felhalmozott hordalékok morénának nevezzük. A jégár alján szállított hordalék a fenékmoréna, a jégmentes sziklaoldalakról, a gleccser oldalába belefagyó hordalék az oldalmoréna. A gleccserek találkozásakor az oldalmorénából alakul ki a középmoréna. A gleccsernyelv végén felhalmozódó üledék a végmoréna. A gleccser elolvadását követően ezek mögött alakulnak ki a végmoréna tavak.

A jégtakaró felszínformálása – a síksági eljegesedés Földünkön ma két nagy jégtakaró található: Grönlandon és az Antarktiszon. A jégtakaró mozgása legyalulja az alatta levő kőzetrétegeket és így jönnek létre a vásott sziklás felszínek A legyalult törmelékeket a jég tovaszállította, és a jégtakaró fokozatosan elvékonyodó peremi része alatt felhalmozta. Ebből jöttek létre a fenékmoréna-térszínek (Német-alföld, Lengyelalföld). Így tettek meg hosszú utat a jégbe fagyott hatalmas kövek a vándorkövek. Az erősebben kimélyített sávokban jöttek létre a tórendszerek. A jégtakaró egykori peremét a végmorénák dombsorai jelölik ki. Ezek előterében alakultak ki az ősfolyamvölgyek, melyek a jégtakaró oldalvizeit, ill. a délről érkező folyók vizét szállították. Ezek egyes szakaszait ma is folyók foglalják el.

79


Megbomlik, majd helyreáll az egyensúly A több ezer méter vastag jégtakaró óriási nyomást gyakorol a területre. A jégtakaró elolvadását követően viszont megkezdődik a lassú emelkedés.

A jégpáncéltól megszabadult Skandinávia emelkedése

A szél felszínformálása A szél csak az apró szemű (1-2 mm átmérőjű) és száraz hordalékot tudja elszállítani. Jelentősebb szélformálás csak a száraz éghajlatú, és így növényzet nélküli területeken figyelhető meg. A szél a homokszemeket görgetve vagy ugráltatva szállítja. A szél más formákat hoz létre a teljesen növénytelen (szabadon mozgó homok területeken) illetve a növénnyel részben fedett (félig kötött homok területeken). A szél pusztító munkája A kellő sebességű szél magával ragadja a felszínen lévő homokszemeket (szélkifúvás vagy defláció), a tovaszállított homokszemekkel pedig csiszolja, koptatja a kőzetek anyagát. Ezzel egy időben a homokszemek is tovább kopnak (szélmarás). A szélkifúvást követően a sivatagokban zárt mélyedések (deflációs medencék) jönnek létre.

Deflációs medence

80


A deflációs medencékben keményebb kőzetű magányos hegyek tanúskodnak az egykori magasságról ezek a deflációs tanúhegyek. A szél a magasabb sziklák lábába mélyedéseket mar. Így jönnek létre a gombasziklák.

gombaszikla

A félig kötött homokterületeken csak ott tud pusztítani a szél, ahol nincs összefüggő növényzet. Így itt szélbarázdákat mélyít a felszínbe. A barázdák között maradékgerincek őrződnek meg. A szél felhalmozó munkája Ahol a szél sebessége lecsökken, ott lerakja a magával szállított homokszemeket. A szél hordalékát dűnékbe, buckákba halmozza fel. A szabadon mozgó homok jellegzetes dűnealakzatai a barkán és a keresztirányú dűne. A barkánok elérhetik a 20 m-es magasságot. Szélveret oldaluk lankás, a szélárnyékos meredek. A szél a barkánok állandó mozgásban tartja. Sebességük 20-40 m/év.

barkán

A nagy homokutánpótlású területeken a barkánok oldalirányban összekapcsolódnak. Így jönnek létre a keresztirányú dűnék. A félig kötött homokterületek formái a parabolabuckák Ezeknek a homorú oldala néz szembe a széllel. Ott jönnek létre, ahol nem csak hossz, hanem keresztirányba is kifújja a szél a homokot a szélbarázdából. (A Kiskunságban 250-400 m hosszú, 14-18 m magas parabolabuckákat találhatunk.) (146.)

parabolabucka

81


A tengerpartokon a vízparttal párhuzamosan jönnek létre a parti dűnék. Ha a növényzet nem köti meg ezeket a dűnéket, úgy folyamatosan áthalmozódhatnak, és ekkor beszélünk vándordűnékről. A defláció, mint környezeti veszélyforrás Afrika szavannai területein a gyér növényzetet kiirtva akartak új területeket mezőgazdasági művelés alá fogni. Így viszont teret nyitottak a deflációnak, amely az elsivatagosodáshoz vezetett. (Száhel-öv, Afrika)

A karsztosodás A mészkő repedéseibe kerülő víz a karsztvíz. A mészkő a karsztvíz hatására oldódik. Ezt a folyamatot karsztosodásnak nevezzük. Ennek következtében létrejött formákat karsztformáknak hívjuk. A karsztformák, a mészkő pusztulási formái. A karsztosodás külön csoportot képvisel a külső erők között, mert:  a folyamat egy bizonyos kőzethez kötődik (mészkő, vagy más mésztartalmú kőzet)  a folyamat a felszín alatt játszódik le. A karsztos oldódás A lehulló csapadék és a levegő CO2 tartalom egy gyenge és könnyen illanó vegyületet (savat), szénsavat hoz létre. A talajban levő baktériumok is termelnek széndioxidot, amit a lehulló és talajba kerülő víz szintén meg tud kötni, és így széndioxid többletre tud szert tenni. A karsztosodás folyamatában tehát a talajréteg vastagsága, élővilága meghatározó szerepet játszik. A karsztosodás folyamata: A vízben elnyelt széndioxid egy része szénsavvá alakul. CO2 + H2O = H2CO3 A szénsav kémiai reakcióba lép a mészkővel. Ennek eredményeként jön létre a tökéletesen oldódó kálcium-hidrokarbonát. CaCO3 + H2CO3 = Ca(HCO3) 2 A karsztos formák A felszín karsztformái:   

karr dolina polje

82


A felszínt a felszín alattival összekötő karsztformák:  víznyelő  karsztforrás (az a hely, ahol a karsztvíz/ búvópatak a felszínre tör) A feszín alatti kasztformák:  barlang  cseppkő A kőzetek felszínén végbemenő gyenge karsztos oldódás eredményei a mészkősziklákat rovátkoló sekély mélyedések a karrok.

A csapadékvíz mélybe szivárgásának helyszíne a tölcsér alakú víznyelő, mely a felszínt köti össze a felszín alatti karsztos üregekkel. A karsztos felszín nagyobb tál alakú mélyedései a dolinák, melyek összeszakadásával alakulnak ki a poljék. (szlávul mezőt jelent).

A = oldásos dolina B = beszakadásos dolina

A felszín alatt jönnek létre a karsztos üregek kitágításával a karsztbarlangok. Ezekben találhatók a cseppkövek, melyek között megkülönböztetünk a barlang talapzatáról felfelé növekedőket (álló cseppkő más néven sztalagmit), a mennyezetről lecsüngőket (függő cseppkő más néven sztalagtit), valamint az álló- és függőcseppkövet összenövésével kialakuló cseppkőoszlopokat. A karsztosodás a meleg, nedves trópusi területeken a legerősebb. Ennek eredményeként akár 100-200 m magas, meredek, sokszor függőleges falú tornyok, kúpok jönnek létre (toronykarszt, kúpkarszt). E trópusi formák egy korábbi karsztsík maradványait, töredékeit jelzi. A karsztosodásnak vannak következményei. Ezek:  dolina tó  polje tó  búvópatak.

83


Azért nevezzük ezeket a karsztosodás következményeinek, mert nem jöttek volna létre, ha nincsenek karsztformák. dolina tó: a dolinában meggyűlt vízből alakul ki. polje tó: a poljéban meggyűlt vízből alakul ki búvópatak: olyan patak, mely útjának egy részét a felszínen, majd a víznyelőn a felszín alá kerülve útjának másik szakaszát a felszí alatt folytatja.

84


A FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG Szoláris éghajlati övezetek A levegő felmelegedése a gömb alakú Földön a napsugarak földfelszínnel bezárt hajlásszögétől függ. A Napból párhuzamosan érkeznek a sugárnyalábok, ezért a felmelegedés a földrajzi szélesség függvénye. A felmelegedés mértéke az Egyenlítőtől a sarkok felé csökken.

A gömb alak következménye tehát a különböző szélességen fekvő területek eltérő felmelegedése. A Föld tengelyferdesége miatt a napsugarak hajlásszöge, és így a felmelegedés mértéke ugyanazon a földrajzi szélességen napról napra változik. A Föld Nap körüli keringésének és a forgástengely ferdeségének következménye tehát a felmelegedés évszakos változása. (Ha a forgástengely merőleges lenne a keringés síkjára akkor minden nap ugyan olyan szögben érni egy adott területen a felszínt a napsugárzás, tehát nem lennének évszakok.) A napsugarak deleléskor lehetséges legnagyobb hajlásszöge 90o, azaz, ilyenkor merőlegesen érik a felszínt napsugarak. Mivel a Föld forgástengelye 66,5 o-os szöget zár be a keringés síkjával, a Nap 90 o-os delelési magassága az év folyamán az északi és a déli 23,5 oa között vándorol. A két térítő közötti terület kapja a Napból a legnagyobb melegmennyiséget, ezért az általuk bezárt területet szoláris forró övezetnek nevezzük. A forgástengely és a keringési sík által bezárt szögből következik az is, hogy a Nap az északi, illetve a déli szélesség 66,5 o-án túl évente legalább egy napon nem kell fel, illetve nem nyugszik le.

85


A sarkkörök és a sarkpontok közötti területen a legkisebb a napsugarak hajlásszöge, oda érkezik a Napból a legkisebb melegmennyiség, ezért az általuk közre zárt területet szoláris hideg övezetnek nevezzük. (A 24 órás nappal, illetve éjszaka a sarkkörökön 1-1 napig, a sarkokon 6-6 hónapig tart.) A sarkkörök és térítők közötti területen a Nap mindennap felkel és lenyugszik, de a napsugarak hajlásszöge soha sem éri el a 90 o-ot. Ezek a területek több melegmennyiségben részesülnek, mint a sarkkörön túli, de kevesebben, mint a térítők és az Egyenlítő közötti területek. Ezért ez a területet szoláris mérsékelt övezetnek nevezzük.

Napéjegyenlőségek, napfordulók

A Nap az év folyamán kétszer delel 90 o -ban az Egyenlítő fölött: március 21., ill. szeptember 23. Ezen a napon a Föld minden pontján 12 óra a nappal ill. 12 óra az éjszaka hossza. Ezeket a napokat ezért napéjegyenlőségnek nevezzük. A Nap június 22-én delel 90 o -ban a Ráktérítő, és december 22-én 90 o -ban a Baktérítő fölött. Mivel e két napon következik be az irányváltoztató fordulat a Nap látszólagos évi járásában, ezért ezeket a napokat napfordulóknak nevezzük.

86


A szoláris éghajlati övezetektől a valós éghajlati övezetekig A valóságban a szárazföldek és a tengerek szabálytalan elhelyezkedése, a szárazföldek domborzati viszonyai, a szélrendszerek és a tengeráramlások a szoláris éghajlati övezetek határát jelentősen módosítják. Az így kialakult valós éghajlati övezetek határa már nem a szélességi körökkel párhuzamosan, hanem e módosító tényezők hatására rajzolódnak ki.

87


Mivel a magas hegységekben a természeti tényezők a magassággal változnak, e hegységeket külön beosztásban a függőleges övezetesség rendszerében tárgyaljuk. Az éghajlati övezetességtől a földrajzi övezetességig Elsősorban az éghajlattól függ a természetes növénytakaró, valamint a belőle élő állatvilág kifejlődése. Az éghajlat és a növényzet fontos szerepet játszik a talajtakaró képződésében. Az éghajlathoz igazodik többnyire folyók vízjárása is. Emiatt a növény- és állatvilág, a talajtakaró, valamint a vízjárás is övezetes elrendeződésű. Az éghajlat jelentőd mértékben meghatározza a külső erők munkáját is. Így a felszínformák elterjedésében is kirajzolódik az övezetes elrendeződés. Az éghajlat, a természetes növényzet, az állatvilág, a talaj, a felszínformáló erők – és általuk részben az emberi tevékenység – együttes övezetes megjelenését földrajzi övezetességnek nevezzük. Az övezeteken belül övek illetve vidékek különíthetők el. Az övek a szélességi körökkel nagyjából párhuzamosan, övszerűen körülfogják a földrészeket, a velük egyenrangú vidékek viszont csak bizonyos térségekben alakultak ki. Néhány övet további kisebb részekre, területekre osztunk.

A FORRÓ ÖVEZET A valós forró éghajlati övezet az északi és déli szélesség 30 o-a között helyezkedik el. Itt az évi középhőmérséklet mindenütt meghaladja a 20 o C-ot, a napi hőingás pedig az évi közepes hőingás mértékét. A passzát mindenkori felszálló ágának helyéhez erős csapadékképződés, leszálló ágához pedig száraz időjárás kapcsolódik. A valós forró övezetet a csapadékeloszlás szerint három övre és egy vidékre tudjuk felosztani.  egyenlítői öv – itt minden nap esik az eső  átmeneti öv (és a monszun vidék) – nyáron esik az eső  térítői öv – itt akár egy évig sem esik az eső. Az övezet kiterjedése A valós forró éghajlati övezet az északi és déli szélesség 30 o-a között helyezkedik el. Ezen belül:  egyenlítői öv – é.sz. 10 o – d.sz. 10o-ig  átmeneti öv – 10-20 o -ig  térítői öv – 20-30 o –ig

88


Az egyenlítői öv éghajlata: Egyetlen forró, fülledt, csapadékos évszak jellemzi. Évi középhőmérséklet: 25-27oC Évi közepes hőingás: 2-3oC Napi hőingás. 10-12oC Évi csapadékmennyiség: 2000-3000 mm Folyói: bővízűek, viszonylag egyenletes vízjárásúak (pl. Amazonas, Kongó) Az erős felmelegedés miatt délelőtt megkezdődik a gomolyfelhő-képződés, kora délután pedig gyakran jégvetéssel kísért felhőszakadás jellemzi az övet. A lehullott csapadék 75%-a visszajut a légkörbe.

Élővilága: Természetes növénytakarója az esőerdő. Itt van a Föld fajokban leggazdagabb növénytársulása, 80-100 fafaj egy hektáron. Három, alsó, középső és felső lombkorona szint alakult ki, fán lakó (pl. orchideák) és kúszónövényekben (liánok) gazdag.

89


Talaja: tápanyagban szegény trópusi vörösföld, latoszol. Nevét a színét adó nehezen oldódó és így felhalmozódó vas- és alumíniumoxidtól kapta. (Fe2O3, Al2O3) Állatvilága: nagy részük a fákon él (majmok, madarak). Jelentős a rovarvilága. Felszínformák: a gyorsan képződő málladék bőséges hordalékot biztosít a nagy vízhozamú folyóknak. Az erdőirtások során a lejtőlemosások miatt a talajerózió (talajpusztulás) nagymértékű. Az átmeneti öv éghajlata: Két évszak jellemzi, egy forró csapadékos és egy forró száraz. Évi középhőmérséklet: 23-27oC Évi közepes hőingás: 3-10oC Évi csapadékmennyiség: 1500-300 mm Folyói: erősen ingadózó vízjárásúak, mely a csapadékeloszláshoz igazodik. (pl. Niger) Más néven a nyári esők övének is nevezik. Az Egyenlítőtől a térítők felé haladva a nedves évszak hossza 9-10 hónapról 2-3 hónapra, az évi csapadék mennyisége 1500-300 mm-re csökken.

Élővilága: Természetes növénytakarója a szavanna.  nedves szavanna: 3-5 hónap szárazság, embermagasságú füvek facsoportokkal, zárt erdőkkel.  száraz szavanna: 6-7 hónap szárazság, bokrokkal, bozótosokkal, néhol vízraktározó fákkal (Afrika: majomkenyérfa, Dél-Amerika: palacktörzsű viaszpálma)  tüskés szavanna: 8-10 hónap szárazság, alacsony füvek, tüskés bozótok, akáciák. A folyók mellett galériaerdők, mely mindhárom szavannában megtalálhatók. Talaja: a csapadék csökkenésével a kilúgozódás is csökken, (humusztartalom nő) s így a rozsdavörösből fokozatosan sötétre váltó szavannatalaj figyelhető meg. Állatvilága: Itt élnek a Föld legnagyobb testű szárazföldi állatai (elefánt, orrszarvú, zsiráf, nagymacskák)

90


Felszínformák: a mállás és az aprózódás egyaránt jelentős. A málladékot a csapadék leöblíti, az aprózódott törmeléket a folyók elszállítják. A térítői öv éghajlata: Egy forró száraz évszak jellemzi. Napi hőingás: 25-30oC Évi csapadékmennyiség: 100-250 mm Folyói: jövevényfolyók (bő csapadékú területről érkező folyók, melyek vergődnek ebben az övben (pl. Nílus) Éghajlatát egész évben a passzát leszálló ága határozza meg. Ebben az övben mérték Földünk legmagasabb hőmérsékletét: 57,8oC-ot a líbiai Szaharában.

Élővilága: Gyér növényzet jellemzi, melyek mély gyökérzettel, vízraktározással, (pl. kaktuszok) védekeznek a szárazság ellen. Talaja: váztalajok Állatvilága: kígyók, rágcsálók Felszínformák: az erős napi hőingás miatt aprózódással létrejött durvaszemű törmelékek a hegyek lábánál halmozódik fel. Az apró szemű homokból a szél változatos buckákat épít.

91


A trópusi monszunvidék Az átmeneti öv éghajlatára emlékeztet A csapadék területi megoszlásában a domborzat játszsza a fő szerepet. (pl.: Cserrapundzsi 11000 mm/év - eddigi maximum:25900 mm/év) A nedves szavannáknak megfelelő monszunerdőt dél-ázsiai dzsungelnek hívják.

Az övezet környezeti problémái Ritkán lakott Eltartó képessége kicsi Hagyományos gazdálkodás jellemzi (pl.: nomád pásztorkodás) Nagyarányú erdőirtás (pl.: útépítések miatt) Túlzott öntözés – szikesedéshez vezet Legfontosabb termények:

egyenlítői öv: banán, kakaó, kaucsuk átmeneti öv: gyapot, kávé, földimogyoró térítői övben: datolya

92


A MÉRSÉKELT ÖVEZET Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20oC között mozog Évi közepes hőingása: a legmelegebb hónapok középhőmérséklete: 15-25oC, a leghidegebb hónapok középhőmérséklete: -5 és +10oC között változik Uralkodó szele: a nyugati szél A mérsékelt övezeten belül három övet különböztetünk meg: Meleg mérsékelt (szubtrópusi): évi középhőmérséklet: 15-20oC Valódi mérsékelt: évi középhőmérséklet: 8-15oC Hideg mérsékelt: évi középhőmérséklet: -5 és + 3oC Meleg mérsékelt öv Mindkét félgömbön a 30 és 45 szélességi körök között fekszik. Az övön belül két eltérő éghajlatot különböztetünk meg:  a nyáron száraz mediterrán területeket a szárazföldek nyugati oldalán,  a nyáron csapadékos monszunterületeket a szárazföldek keleti oldalán.

93


A mediterrán terület Nyáron a passzát leszálló ága a mediterrán területekre tolódik, és forró, száraz, napsütéses időjárást eredményez. Ősszel, mikor visszahúzódik, helyét átveszik a nyugati szelek által szállított ciklonok. Ekkor enyhe csapadékos tél jellemzi. A hideg tengeráramlatokkal hűtött partvidéken (pl. Közép-Chile) a hűvös mediterrán változat alakul ki.

Folyók vízjárása: ingadozó, kisebb folyóknál (nyári kiszáradás) időszakos vízszállítás jellemző. Természetes növénytakaró: keménylombú erdő (magyal, paratölgy); tűlevelűek (mandulafenyő: pinea); örökzöld cserjések (macchia) Talaja:

barna mediterrán talajok – a csapadékos területek humuszban gazdagabb talaja fahéjszínű talajok – kevesebb csapadékot kapó területeken, kevesebb humusztartalom jellemzi. terra rosa – mészkőterületek vörös színű (vas-oxidos) talaja Talajaira az erős erózió jellemző

Jellegzetes mediterrán kultúrnövények: olajfa, citrusfélék Felszínformálás: folyók formálják elsősorban, de szerephez jut a heves záporok okozta lejtőmosás is. A növénytakarótól megfosztott felszín gyorsan pusztul.

94


Monszunterület A szubtrópusi monszun szélrendszer évszakosan változó irányú szeleit a szárazföldek és a tengerek különböző mértékű és változó felmelegedése irányítja. Télen a monszunszelek a szárazföldek felől az óceánok felé fújnak, szárazságot hoznak magukkal. Nyáron az óceánok felől a szárazföldek felé fújnak és csapadékban gazdagok. Évi csapadékmennyiség: 1000-1500 mm. A monszun szélrendszer életben tartásához jelentős légnyomáskülönbség szükséges. Ezért a legnagyobb szárazföld és a legnagyobb óceán határvidékén, Kelet-Ázsiában alakult ki. Folyói szélsőséges vízjárásúak Természetes növénytakarója: a babérlombú erdő Talaja: vörösföld (a szárazabb területeken); sárgaföld (a nedvesebb területeken) A sok eső kilúgozza a talajt. Felszínformálódás: télen: aprózódás; nyáron: mállás; a lejtőkön leöblítődés, és folyóvízi erózió figyelhető meg.

95


A valódi mérsékelt öv Az öv éghajlatát a nyugati szelek és az általuk szállított ciklonok határozzák meg. Emiatt módosul a természetföldrajzi tényezők változásának eddigi iránya. Az éghajlat és nyomában az egyéb természetföldrajzi tényezők nem az Egyenlítőtől való távolság alapján változnak a valódi mérsékelt övben, hanem az óceántól való távolsággal. A valódi mérsékelt övön belül 4 területet különböztetünk meg:  óceáni  mérsékelten szárazföldi  szárazföldi  szélsőségesen szárazföldi

Az óceáni területek: Az éghajlat rendkívül kiegyenlített.

Évi közepes hőingás: Évi csapadékmennyiség: A csapadék időbeli eloszlása: Folyók vízjárása: Természetes növénytakarója:

Talaja: Felszínformálás:

7-8oC 800-2000 mm egyenletes egyenletes zárt lombhullató erdők (nyírrel kevert tölgyesek, bükkösök), a kiirtott erdők helyén törpecserjés-bokros növényzet (fenyérek) barna erdőtalaj (humuszban gazdag) folyóvízi erózió, mállás

96


Mérsékelten szárazföldi terület:

A terület éghajlatát az óceán szomszédságában nedves kontinentálisnak, keleten pedig kontinentális monszunéghajlatnak nevezzük. Közös vonásuk, hogy a szárazföldek belseje felé haladva egyre erősödnek a szárazföldi hatások Évi közepes hőingás: Évi csapadékmennyiség: A csapadék időbeli eloszlása: Folyók vízjárása: Természetes növénytakarója:

Talaja:

10-ről 20oC-ra nő 800-ról 500 mm-re csökken nyár eleji csapadékmaximum fokozatosan kirajzolódik, a téli csapadék egy része hó formájában hullik le. egyre ingadozóbb lombhullató erdők eltérő fajokkal (Európában: tölgy, bükk; Észak-Amerikában: tölgy, nyír juhar; KeletÁzsiában: tölgy, hárs, kőris) A szárazföldek belsejében a lombhullató erdőt felváltja a ligetes megjelenésű erdős puszta. mállás, aprózódás, a folyóvíz és a csapadék leöblítő hatása, valamint a szél.

Szárazföldi területek:

A terület száraz kontinentális éghajlata jóval szélsőségesebb, minta nedves kontinentálisé volt. Évi közepes hőingás: Évi csapadékmennyiség: A csapadék időbeli eloszlása: Folyók vízjárása:

25-45oC 300-500 mm egyenletlen ingadozó

97


Természetes növénytakarója: Talaja: Felszínformálás:

füves puszta (Eurázsia: sztyep, Észak-Amerika: préri, Dél-Amerika: pampa) feketeföld, más néven csernozjom (löszön képződő, humuszban gazdag talaj) A szárazabb alacsonyfüvű pusztákon: gesztenyebarna talaj aprózódás, szél

Szélsőségesen szárazföldi terület:

A mérsékelt övezet félsivatagjai és sivatagjai a szárazföldek belsejében, vagy esetenként az óceánok közelében, de magas hegségekkel elzárt medencékben alakulnak ki. Évi közepes hőingás: Évi csapadékmennyiség: A csapadék időbeli eloszlása: Folyók vízjárása: Természetes növénytakarója: Talaja: Felszínformálás:

40-50oC 100-200 mm egyenletlen erősen ingadozó (gyakran lefolyástalan medencékben végződnek) gyér cserjékből álló növényzet váztalaj nyáron hő, télen fagyaprózódás, szél, tömegmozgások

Hideg mérsékelt öv A hosszú (6-9 hónap) zord telet, rövid, meleg csapadékos nyár váltja fel. A két átmeneti évszak nagyon rövid

98


Az öv északi része átnyúlik a sarkkörön túlra, így többnapos éjszakák illetve nappalok is megfigyelhetők itt. Itt mérték a leghidegebbet (178oC-ot szibériai Ojmjakonban), és az egész Földön a legnagyobb abszolút hőingást: 113oC-ot Folyók vízjárása: ingadozó, télen befagynak Természetes növénytakarója: a tajga (fenyőerdő) Talaja: humuszban szegény, szürke erdőtalaj (fenyvesekre jellemző) Felszínformálás: fagyaprózódás, nyáron a felengedő folyók erózióján kívül a talajfolyásnak is nagy szerepe van.

99


HIDEG ÖVEZET Földünk leghidegebb övezete, a sarkok fölötti anticiklonokból táplálkozó zord sarki szelek uralma alatt áll. Évi középhőmérséklete sehol sem haladja meg a 0oC-ot. A legmelegebb hónap középhőmérséklete sem emelkedik 10oC fölé. Csapadéka túlnyomórészt hó formájában hullik le. Az övezet kevés kivétellel a sarkkörökön túl helyezkedik el, ezért a zord éghajlati viszonyokat telente a sarkok felé hosszabbodó éjszakák súlyosbítják. A hosszú nyári nappalok sem hoznak enyhülést, mivel alacsony hajlásszögben érkeznek a napsugarak. Az övezetet két részre osztjuk:  a fagysivatagos, két évszakos sarkköri övre  a hó és jégsivatagos, egyetlen évszakos sarkvidéki övre

A sarkköri öv

Hosszú, zord tél (9-10 hónap) Rövid, hűvös nyár (mint a mi márciusunk, áprilisunk)

100


Évi közepes hőingás: Évi csapadékmennyiség: Természetes növénytakarója:

Talaja: Felszínformálás:

40-50oC 200 mm alatt marad, de a kis párolgás miatta vízháztartás így is nyereséges. tundra növényzet (zuzmók, mohák); a tajga felöli részen erdős tundra (nyír és ritkán fenyves is); északabbra törpenövésű cserjék. tundratalaj (köves, homokos, igazi talajszerkezet nélküli talaj) fagy okozta aprózódás. A talajban és az alatta lévő kőzetrétegben minden nedvesség fagyott állapotban van Örök fagynak is nevezik. Nyáron csak a felső 0,5-3 m vastag réteg enged fel. Alatta továbbra is fagyott marad minden. Ezért nyáron elmocsarasodik a vidék. A lejtős területeken megfigyelhető ilyenkor a fagyos talajfolyás.

A sarkvidéki öv

Egy zord, gyér csapadékú évszaka van. A napszakok is csak hosszú hónapok után váltják egymást. Évi középhőmérséklet: Évi csapadékmennyiség: Természetes növénytakarója: Talaja:

-11 - -56oC; a legmelegebb hónap középhőmérséklete is 0oC alatt marad. Itt mérték a Földön a legnagyobb hideget: -89,2oC-ot, az Antarktiszon. 200-400 mm, jórészt hó formájában hullik le. nincs nincs

101


A FÜGGŐLEGES ÖVEZETESSSÉG A hegységekben az övezetesség alapját jelentő legfontosabb éghajlati elemek a tengerszint feletti magassággal változnak. A csapadék felfele haladva nő, míg a hőmérséklet csökken (100m/0,5oC)

Az éghajlat nyomán emeletes övekbe rendeződött a növényzet, a talaj, valamint a felszínformálás sok elem, illetve a földhasznosítás is. Ezt nevezzük függőleges övezetességnek. Az egyes öveket elkülönítő határvonalak közül a legjelentősebbek:  az erdőhatár (a magányos fák felső határa)  a fahatár  a hóhatár (ahol az év minden napján hó fedi a területet) Mivel a középhőmérséklet-csökkenés kiinduló értéke a hegység lábának évi középhőmérséklete, ezért az eltérő szélességeken fekvő hegységekben az egyes függőleges övek határa különböző magasságban húzódik. (Pl. hóhatár Európában az Alpokban 2800-3000 m; Afrikában 5000 m) Minél alacsonyabb szélességen fekszik egy hegység és minél magasabb, annál teljesebb lesz rajta a függőleges övezetesség. (Dél-Amerika: Andok; Afrika: Kilimandzsáró, a Ruvenzori, ahol ez a legjobban megfigyelhető)

102

ÁLTALÁNOS TÁRSADALOMFÖLDRAJZ

II. ÁLTALÁNOS TÁRSADALOMFÖLDRAJ

103


AZ ÁLLAM ÉS A PIACGAZDASÁG

Az állam olyan politikailag független, nemzetközileg elismert földrajzi egység, amelyet országhatárok vesznek körül. Természetes határvonal olyan, történelmi folyamat során kialakult határvonal, ami gyakran valamely hegyvonulattal vagy folyóval, vagyis földrajzi határral esik egybe. Mesterséges határvonal kizárólag elméleti úton megállapított határvonal. Államformák: Köztársaság az állami berendezkedésnek az a formája, ahol az államfőt és az államhatalom legfelsőbb szervét (általában parlament) meghatározott időre, választás útján jelölik ki. Fajtái:  Központilag irányított: egyközpontú köztársaság (egy parlament és egy kormány működik benne. Pl.: Magyarország, Lengyelország, Csehország, Franciaország, Finnország, Egyiptom, Elefántcsontpark, Egyiptom)  Szövetségi berendezkedésű: több tagállamot egyesítő köztársaság (minden tagállamnak saját parlamentje és kormánya van. Központi irányítás alatt csak az egészet működtető szerve vannak, pl.: külügyminisztérium, nemzetvédelmi szervek. Pl.:USA, Ausztria, Svájc, Németország, India, Dél-afrikai köztársaság, Brazília, Mexikó) Monarchikus államforma esetén a hatalom élethossziglan és rendszerint örökletesen egy személyhez, az uralkodóhoz fűződik. Fajtái:  Abszolút monarchia: a hatalom kizárólagos forrása és birtokosa az uralkodó (király, szultán, császár, cár. Pl.: Bahrein, Katar, Omán, Szaud-Arábia, Brunei)  Alkotmányos vagy parlamentáris monarchia: az uralkodó felségjogait csak az alkotmány által szabályozott keretek között gyakorolhatja. A törvényhozó hatalomban osztozik vele a mellette működő törvényhozó testület. Pl.: Nagy-Britannia, Dánia, Belgium, Hollandia, Norvégia, Spanyolország, Japán, Kuvait, Ausztrália, Malajzia, Nepál.)

A piacgazdaság működése A piacgazdaság lényegi elem a piac, amely olyan valós és/vagy fiktív (elképzelt, elméleti) hely, ahol az eladók és a vevők kapcsolatba lépnek egymással. Bármely termék árát a kínálat és a kereslet viszonya határozza meg. Az ár akkor csökken, ha a kínálat növekedik a kereslethez viszonyítva. Fordított esetben pedig nő. A piacgazdaság hajtóereje az egyéni nyereségre, a profitra való törekvés. Ennek alapfeltétele a magántulajdon és annak biztonsága.

104


Az állam szerepe a piacgazdaságban Az államnak kizárólag az a feladata, hogy kijelölje azokat a gazdasági és társadalmi kereteket, amelyek között a piacgazdaság zavartalanul működhet. A piacgazdaság akkor hatékony, ha megvalósul a tökéletes piaci verseny. Ezért a kormány feladata ennek a feltételének megteremtése. Ugyanis, ha valamely cég monopolhelyzetbe kerül, akkor az árat ő, és nem a kereslet-kínálat fogja meghatározni. Az államnak képviselnie kell továbbá bizonyos társadalmi érdekeket is:  honvédelem,  közegészségügy,  oktatás,  kutatás,  kultúra fenntartása Az állam feladata a társadalmi igazságosság szempontjainak érvényre juttatása is. A piaci verseny társadalmi egyenlőtlenségeket is szülhet, ezért az állam feladata egy bizonyos újraelosztás (pl.: szociális háló) A globalizáció A világgazdaságot az 1960-70-es években úgy értelmezték, mint a nemzetgazdaságok összességét és a köztük lebonyolódó kereskedelmi kapcsolatokat. A 90-es években a világgazdaság legfontosabb folyamatai ne az egyes nemzetállamok szintjén, hanem azok közötti gazdasági kapcsolatok globális szintű gazdaságában volt megfigyelhető. Korunk világgazdaságát olyan átmeneti korszaknak tekinthetjük, amelyben az egyes államok közötti politikai-gazdasági kapcsolatok összességén alapuló világgazdasági rendszer egy világméretű piacgazdaság kialakulása felé halad. A világgazdaság kialakulása a 70-es évektől a 90-es évek végéig Korunk világgazdaságának szerkezeti átalakulása az első (1973-as), majd a második (1979-es) kőolajár-robbanással kezdődött meg.      

Felértékelődtek az energiaforrások, a kőolaj-exportáló országok hatalmas bevételhez jutottak. A kőolaj árának emelkedése magával hozta az energiaárak emelkedését is. A kőolaj-exportáló országok bevételei a bankokhoz kerültek. A bankok meggazdagodtak A bankok alacsony kamatú nagy összegű hiteleket nyújtottak azoknak az országoknak, akik igényt tartottak erre. A fejlődő és az akkori szocialista országok nagy összegű hiteleket vettek fel.

105




Az általános árnövekedés és az infláció hatására a kamatok a 80-as évek elején rendkívül magasakká váltak.  Az országok az adósságszolgáltatási terhek megnövekedése miatt fizetési válságba kerültek Az adósságválság kezelése a világgazdaság egyik legfőbb problémája. Fordulópont az 1982-es év volt. Ekkor visszaesett a gazdasági fejlődés. A szerkezetátalakulás során a csúcstechnológiák ipari alkalmazása került előtérbe. Az 1990-es évekre a világgazdaság jelszava a globalizáció lett. A globális gazdasági folyamatok kulcskérdésévé a világgazdasági viszonyokhoz való alkalmazkodás vált. A világgazdasági globalizáció Első eleme: a rendkívül gyors technológiai azon belül is a kommunikációs technológia fejlődése. Második eleme: a transznacionális vállalatok egyre növekvő világgazdasági szerepköre Sosem tapasztalt növekedésnek indult a pénz fontossága és szerepe (a 24 órás, azaz szünet nélküli pénzügyi tranzakciók lehetővé váltak) Napjaink világgazdaságát olyan rendszerként képzelhetjük el, melyben a termelési folyamatok és az ezzel összefüggő forgalmazási tevékenységek világszinten szerveződnek. Az áruk, a szolgáltatások, a termelési tényezők országhatároktól függetlenül áramlanak, a világméretű piacgazdaság legfontosabb tényezője a világpiac.

106


GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS Egy olyan országban, ahol magas a gazdasági fejletség, általában az állampolgárok többsége jómódban él. A gazdasági fejlettség alacsonyabb szintjén álló országokban alapvető szociális problémák a jellemzők. A gazdasági növekedés mutatói GDP (Gross Domestic Product) = bruttó hazai termék. A gazdasági növekedést a GDP évi átlagos %-os növekedésével fejezzük ki. A GDP valamely ország által egy év alatt megtermelt, illetve létrehozott termékek és szolgáltatások piaci áron számolt összértéke. Minél nagyobb egy ország GDP/fő értéke, annál nagyobb a lehetősége, hogy az állam és az állampolgárok minél többet költhessenek fogyasztásra, és így általában véve a lakosság jómódban él. GNP (Gross National Product) = bruttó nemzeti termék. A GNP (a bruttó nemzeti termék) a GDP-nek (a bruttó hazai terméknek) a nemzetközi tranzakciók (ügyletek) értékével kiegészített változata. Vagyis egy adott ország esetében a külföldről beáramló és a külföldre kiáramló jövedelmeket kivonjuk egymásból, és az így kapott értéket hozzáadjuk az illető ország GDP-ének (a bruttó hazai terméknek) értékéhez. A Világban a GNP egy főre eső mutatója alapján az egyes országokat különböző fejlettségi csoportokba osztja.

107


A gazdasági fejlettségi szintek 1999-ben a világ átlagos GNP/fő értéke 4890 USD volt. Az alacsony jövedelemmel rendelkező országcsoport átlagos GNP/fő értéke mindössze 410 USD, azaz a világ átlagos egy főre eső bruttó nemzeti termékének mindössze 8,4%-a. (A világ legszegényebb országa ekkor Etiópia volt. GNP/fő = 100 USD) A közepes jövedelemmel rendelkező országcsoport átlagos GNP/fő értéke mindössze 756 és 9265 USD közötti értékeket mutattak. Ebbe a csoportba tartozik Magyarország is. Ekkor hazánk GNP-e 4650 USD volt. Ebben a csoportba a legalacsonyabb értéket ekkor Kína mutatta fel (780 USD), a legmagasabbat pedig Dél-Korea (8490 USD). A magas jövedelemmel rendelkező országcsoport átlagos GNP/fő értéke mindössze 25730 USD. A legmagasabb értékét Svájc tudta magáénak (38350 USD).

108


NEMZETKÖZI KERESKEDELEM Meghatározó tényezők Import = behozatal Export = kivitel /ezek aránya: pozitív (export > import) vagy negatív (export > import) kereskedelmi index./ A komparatív (= összehasonlító) előnyök elmélete szerint az országok azoknak az árucikkeknek termelésére specializálódnak, amelyek előállításában a legtermelékenyebbek. Szabadkereskedelemről akkor beszélünk, ha a nemzetek közötti kereskedelem a termelési tényezők különbözőségén és ezzel szoros összefüggésben álló komparatív előnyök elvén alapul. (A szabadkereskedelem tiszta elméleti formájában sosem valósult meg, ugyanis a szabadkereskedelem és a protekcionizmus mindig is egymás mellett létezett.) Protekcionizmus = a hazai termelők védelme a külföldről származó import árukkal szemben. Ennek megvalósulási formái: vám és a kvóta. Vám = az import árukra kivetett adó Kvóta = valamely behozott árucikk mennyiségi korlátozása. Ennek felállításának egy oka lehet a dömping = olyan kereskedelmi politika, amikor valamely árut külföldön olcsóbban értékesítenek, mint a hazai piacon. Gazdasági megszorítás az embargó = az áruszállítás (import, export) teljes vagy részleges zárlata (háborús helyzet, fertőzés veszély stb.)

A nemzetközi kereskedelem szerepe napjainkban Külkereskedelmi nyitottság = egyes országok (térségek) milyen mértékben ráutaltak a nemzetközi kereskedelemre. Exportkoefficiens = mutatja meg, hogy az export hány %-a a GDP (bruttó hazai termék) értékének. Árukereskedelem Szolgáltatáskereskedelem = az egyes termékek, tőkék, személyek és információk nemzetközi mozgásával kapcsolatos szolgáltatások. (pl. valamely külföldről megvásárolt termékhez kapcsolódó szállítási, karbantartási stb. költségek) A nemzetközi árukereskedelem legfontosabb tendenciái A világkereskedelmi folyamatokat a gyáripari termékek uralják, ezek közül is a legmagasabb technológiai szintet képviselő termékek kerültek előtérbe.

109


A nem feldolgozott termékek világkereskedelmi fontossága csökkent. A nemzetközi kereskedelem exportnövekedési táblázata

110


REGIONÁLIS GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓK Integráció = egyesülés, összefonódás A nemzetközi integráció okai és előnyei Egyre több pénzt emészt fel a: kutatás, fejlesztés. Az áruk értékesítése is csak egyre szélesebb piacok bevonásával lehetséges. Az integrációval az előállítási költségek megoszlanak, a piacok kitágulnak, a kutatási, fejlesztési költségek is megoszlanak. Az integrációk létrejöhetnek gazdasági és politikai céllal egyaránt.

A regionális gazdasági integrációk különböző formái A protekcionizmuson alapuló integrálódás egymást követő lépései: Preferenciális vámövezet = (preferencia = kedvezmény, előnyben részesítés) az övezeten belül az országok egymásnak vám- s egyéb kereskedelempolitikai kedvezményeket nyújtanak. Szabadkereskedelmi övezet = az övezeten belül a kereskedelem minden korlátozástól mentes. A kívülállókkal szemben minden tagország önálló nemzeti vámpolitikát alkalmaz. Vámunió = az övezeten belül szabadkereskedelem van, az övezeten kívüliekkel szemben egységes vámrendszert léptetnek érvénybe. A protekcionista integrációban minden országnak önálló gazdasága (nemzetgazdaság) van. A tényleges gazdasági együttműködés felé az első lépés a közös piac = a piaci folyamatok öszszehangolása. A gazdasági unió már tényleges integrációs szerveződésnek tekinthető. (közös gazdaságpolitika, közös beruházások, eladási folyamatok uniós szinten szerveződnek, közös uniós valuta van.) A politikai unió az integrációs folyamatok legmagasabb foka. A gazdasági összefonódáson túl politikai együttműködésről is beszélhetünk. Integrációs szerveződések napjainkban Európai Unió a fejlett európai országok tényleges integrációs tömörülése 1957: Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac); 1993-tól Európai Unió; 1999. jan. 1-től Monetáris Unió (2002-től egységes valuta az euró bevezetése). Tagok: Alapítók 1957: Németország (NSZK), Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg

111


1973: 1981: 1986: 1995: 2004: 2007.

Dánia, Írország, Egyesült Királyság Görögország Spanyolország, Portugália Ausztria, Finnország, Svédország Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovénia, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Szlovákia, Málta Bulgária, Románia

Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (North American Free Tarde Agreement = NAFTA) USA, Kanada, Mexikó szabadkereskedelmi megállapodása 1994-ben lépett életbe. Ázsiai- Csendes-óceáni Gazdasági Konferencia (Asia-Pacific Economic Co-operacion = APEC) célja a csendes-óceáni térség szabadkereskedelmi övezetének kialakítása. 21 tagállama van. TRANSZNACIONÁLIS VÁLLALATOK Transznacionális (országok, nemzetek fölött álló) vállalatnak nevezzük azokat a vállalatokat, amelyeknek egy adott országban van a székhelye, és teljesen vagy részlegesen tulajdonolt leányvállalata/(~i) más országban/(~okban) működnek Jellemző rájuk a költségminimalizálás és a profitmaximalizálás. A vállalatok egységei számítógépes összeköttetésben állnak egymással. A K+F (kutatás és fejlesztés) nagy költségigényű tevékenységét a leggazdaságosabban tudja megoldani. Működésüket elősegíti az a tény is, hogy az emberek a világ különböző részein manapság ugyanazokat a termékeket fogyasztják. A világkereskedelem mintegy 2/3-át bonyolítják le. A világgazdaság három vezető centrumtérsége: USA, Európai Unió, Japán

112


PÉNZ ÉS PÉNZFORGALMAZÁS A pénz fogalma és funkciói, fajtái Elsődleges fizetési eszköz. Fizetési egység. Értékmegőrző. Árupénz = árura alapozott pénzrendszer. Papírpénz Készpénz = bankjegyek + érmék Hitel, vagy bankszámlapénz = láthatatlan, virtuális pénz Az infláció - azaz az árak általános és tartós növekedése –hátterében az áll, hogy a forgalomban levő pénz mennyisége meghaladja azt a pénzmennyiséget, amely az áruk és szolgáltatások adásvételéhez és az esedékes fizetések teljesítéséhez szükséges. Az inflációt kiváltó tényezők:  Az áruk és szolgáltatások iránt hirtelen megnövekvő kereslet, amellyel nem tud lépést tartania kínálat („kereslet által húzott infláció”)  A termelési, szolgáltatási ágazatot érintő költségek (pl. energia) általános emelkedése, mely az árak tartós növekedéséhez vezetnek. („költségnyomás okozta infláció”)  Deficites költségvetés esetén az állam a hiány mérséklésére túlzott mértékben bocsát ki pénzt („deficitfinanszírozás”) Az infláció mértéke az árszínvonal változásának mértékével határozható meg. Ez az „árindex”.

A devizapiac alapvető fogalmai Valuta = valamely idegen ország törvényes fizetési eszköze. Konvertibilis valuta = szabadon átváltható más valutára. Valutaárfolyam: az egyik nemzeti valutának a másik valutában mért ára. (azaz hány belföldi pénzegységet kell adni egy külföldi pénzegységért) Deviza = nemzetközi elszámolásra szolgáló fizetési eszköz, valutára szóló követelést vagy tartozást jelent. (lehet bankszámlapénz, utazási csekk, utalvány stb.) Az értékpapír olyan okirat, amely tulajdonosai meghatározott pénzbeli követelésekkel léphetnek fel az értékpapírokat kibocsátó szervezetekkel, társaságokkal szemben. Három fő csoportja: részvény, kötvény, állami értékpapír. Részvény: részvénytársaságok bocsátják ki. A részvényesek tulajdonosai a vállalatnak részvényeik arányában.

113


Kötvény (adósságlevél): Kibocsátója lehet részvénytársaság, bank, vagy maga az állam. A kibocsátó szervezet kötelezettséget vállal arra, hogy a kötvényen feltüntetett pénzösszeget kamattal együtt a kötvény tulajdonosának meghatározott időben visszafizeti. Állami értékpapír: Az állam vállal kötelezettséget az értékpapíron feltüntetet érték kamatokkal bővített visszafizetésére.

A bankok szerepe  Folyószámlát biztosítanak ügyfeleiknek  Devizaszolgáltatást biztosítanak (meghatározott kezelési költség felszámítása mellett a világ közel valamennyi valutájának vásárlását lehetővé teszik.)  Hiteleket nyújtanak  Pénzügyi tanácsot adnak  Az értékpapírok forgalmát összefogják. (részvényeket, kötvényeket, állami értékpapírokat forgalmaznak) A tőzsde Az egyetlen hely a piacgazdaságban, ahol s termékek árát kizárólag a kereslet-kínálat viszonya határozza meg. Fajtái.  árutőzsde (mezőgazdasági termények számra kínál piacot. A világ legnagyobb árutőzsdéje a Chicagóban található gabonatőzsde.)  értékpapírtőzsde (a forgalmazható értékpapírok kereskedelmét bonyolítja le.) A tőzsdei kereskedő a bróker. A hírek gazdasági életre gyakorolt hatása legjobban az értéktőzsdén forgalmazott részvények árának alakulásával ill. a tőzsde forgalmával mérhető. A részvények árának alakulásából átlagindexet számítanak. A New York-i Értéktőzsdén az un. Dow-Jones átlagindexet alkalmazzák. Ezt az első 30 első osztályú cég részvényárainak súlyozott átlagából képezik. A Budapesti Értéktőzsdén (1990 júniusában nyitották meg) a BUX-indexet használják. Ez is a részvények árából számított átlagindex. A legnagyobb értéktőzsde a New Yorki Értéktőzsde, második a Tokiói Tőzsde, a harmadik pedig a Londoni Tőzsde.

A nemzetközi tőkeáramlások Napjainkban a nemzetközi pénzügyi forgalom növekedési üteme meghaladja a világgazdaság tényleges termelési folyamatainak növekedési ütemét. A világgazdaság alakulását már nem a tényleges termelési folyamatok, hanem a pénzforgalom alakulása szabja meg. A tőke és a nemzetközi tőkeáramlás fogalma Tőke = minden olyan felhalmozott éték, amely tulajdonosa számára rendszeres jövedelmet biztosít.

114


A tőkének a piacgazdaságra jellemző formája a pénztőke. Nemzetközi tőkeáramlások = azok az országhatárokat átlépő értékek, amelyeknek tulajdonosai kamatot, profitit várnak. Két típusa: működőtőke-beruházás és a pénzügyi átutalás. Működőtőke-beruházás = az a tőke, amelyet a termelésbe ruháznak be, s ennek révén a befektető tulajdonosi jogokhoz és tőkejövedelemhez jut. A világ legnagyobb működőtőke-exportáló és importáló államai közel azonosak. (A világ legnagyobb működőtőke-exportáló és importáló országa az USA. Az EU a világ összes működőtőkeexportjának és importjának több mint 1/3-ával rendelkezik. Japán eltér, mivel a működőtőke-exportja közel 8szorosa a működőtőke-importjának.)

A fejlődő országok a világ működőtőke-exportjának és importjának 30%-val részesednek. Fekete-Afrika ezzel szemben csak 4%-ot tud felmutatni. Pénzügyi átutalások = három fő pénzügyi tevékenységet jelent: hitelezés, értékpapír-befektetés, rövidlejáratú (spekulatív) ügyletek. Hitelezés = a nemzetközi banki pénzügyi forgalom. (1990-es évtizedben 6 billió USD volt.)

115


Értékpapír-befektetések = A világ kötvényforgalma és a nemzetközi részvényforgalom. Rövid lejáratú (spekulatív) ügyletek = tőzsdei ill. a tőzsdén kívüli kockázatvállalási ügyletek. ( A befektetők a nemzetközi kamat-, árfolyam-, adózáskülönbségeket, mozgásokat kihasználva rövid távú befektetésekkel jutnak profithoz.) /A spekuláció napi forgalma 700 milliárd és 1,5 billió USD közé tehető!!! Ezt az összeget úgy érdemes kezelni, hogy az alacsony és közepes jövedelmű országok összes adóság állománya 2,5 billió USD. Ami azt jelenti, hogy a spekulációk során ez az összeg 2-3 nap alatt megfordul a nemzetközi pénzpiacokon!!!/

ADÓSSÁGVÁLSÁG

A súlyosan eladósodó országok egyre növekvő száma a világgazdaság jövőjét kérdőjelezheti meg.

116


Az adósság = Aki hitelt vesz fel, annak adóssága keletkezik. Az adósság formái Rövid lejáratú = általában egy éven belüli visszafizetési kötelezettséggel jár. Hosszú lejáratú = a visszafizetési kötelezettség több évre vagy évtizedre nyúlik. Az adósnak felvett hitel összegén túl kamatot is fizetnie kell. Kamat = a hitel ára. Az országok hitelfelvétele Egy országnak akkor van szüksége hitelre, ha:  nagyszabású gazdaságfejlesztési programba kezd, akkor ennek beindításához tőkére van szüksége. 

ásványkincs vagy energiahordozó lelőhelyet tér fel. Hitelt akkor érdemes felvennie egy országnak, ha a beruházás következtében exportbevétele emelkedik.

Az adósságválság kialakulásának világgazdasági összefüggései Eladósodás = ha az adósság összege gyorsabban nő, mint az a forrás, melyből a hitel adott törlesztőrészlete és az aktuális kamat fizetendő. Eladósodott országról akkor beszélünk, ha a nemzetközi hitelforgalomban tartósan hiteleket vesz fel, s ez már olyan jellegű fizetési kötelezettségeket von maga után, amelyek teljesítésére az ország önerőből nem, illetve csak nagyon nagy gazdasági-társadalmi áldozatok árán képes. (Az ország azért vesz fel újabb hiteleket, hogy az előzők kamatait törleszteni tudja!) A világméretű eladósodás kialakulásában a világgazdasági tényezőknek lényegesen nagyobb szerepe volt, mint az országok belső, rendszerint nem a fejlődést előmozdító gazdaságpolitikájának. Az eladósodást kiváltó legfontosabb világgazdasági hatások: 

A kőolaj árának 1973-as, majd 1979-es növekedése.



Az 1980-as évek elején a kamatok szintje nagyon megemelkedett.

117


1970-es években a nemzetközi pénzpiacon áttértek a fix (rögzített) kamatozású hitelek folyósításáról a változó (lebegő) kamatozású hitelekre. A változó kamatok a világ vezető valutáinak árfolyamváltozásaihoz igazodnak. Inflációt (= az általános árszínvonal tartós emelkedése) Ezt az USD árfolyam emelkedésének és a kőolaj árának emelkedése együttesen idézte elő. 

A hitelt felvevő országok gazdaságának növekedési mértéke elmaradt a remélttől. Az olaj árának emelkedését követően a nem olajat termelő országok kereskedelmi cserearány-mutatója folyamatosan romlott. (cserarány-mutató = az export termékek átlagos árát osztjuk az import termékek átlagos árával) Az 1980-as évek elején, a világpiacon csökkent a kereslet az energiahordozók és az ásványkincsek iránt. A bővülő kínálat miatt a nyersanyagok ára csökkent. Ez bevételkiesést idézet elő.

Összegezve: a hitelt felvevő országok megnövekedett kamatterheit exportjuk bővülése révén lettek volna képesek fizetni. A cserearány romlás miatt is szükség lett volna az export növelésére. A feldolgozatlan termékek árának, valamint a világkereskedelem egészének visszaesése miatt a fejlődő államoknak exportjuk növelésére lehetőségük nem volt. A legnagyobb külső adosságállománnyal az 1998-ra Brazília rendelkezett (232 milliárd USD), ezt követte Oroszország (184 milliárd USD), majd Mexikó következett (160 milliárd USD). E három ország a világ összes adósságának 23%-val rendelkezett ekkor. A Világbank az adósságállomány értékét viszonyítja az összes GNP, valamint az áruk és szolgáltatások exportjának értékeihez. Ennek alapján megkülönböztet:  súlyosan eladósodott országokat  közepesen eladósodott országokat (1998-ban a külső adosságállomány hazánk GNP-jének 64%-át tette ki. Ezért hazánk ebbe a kategóriába nyert besorolást.)  enyhén eladósodott országokat adósságszolgálati ráta = a hitelek esedékes törlesztőrészlete és a kamat együttvéve egy évre vonatkoztatva.

118


Az ENSZ Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 1945-ben hozták létre Székhelye: New York A föld csaknem valamennyi állama tagja az ENSZ-nek Fő célkitűzése:  a világ békéjének fenntartása  az emberi jogok védelme  a kis és nagy nemzetek egyenjogúságának biztosítása  az egyes államok politikai, gazdasági együttműködéséhez szükséges feltételek megteremtése Legfontosabb szervei:  Közgyűlés  a szervezet legfőbb tanácskozó testülete  minden tagállam 5-5 fővel képviselteti benne magát  határozatai ajánlás jellegűek  évi rendes ülésszaka szeptember közepén kezdődik és három hónapig tart  kivételes esetekben rendkívüli ülésszak is elképzelhető  a Közgyűlés választja meg az ENSZ főtitkárát  Főtitkár  a szervezet Titkárságának az élén áll  rendkívüli jogokkal rendelkezik (pl.: felhívhatja a Biztonsági Tanács figyelmét bármely, a nemzetközi békét veszélyeztető eseményre)  Titkárság  a szervezet zavartalan működéséhez szükséges adminisztratív feladatot látja el  Biztonsági Tanács  feladata a béke és biztonság fenntartása  állandó tagjai: USA, Egyesült Királyság, Oroszország, Franciaország, Kína  nem állandó tagok: tíz további ország, melyeket 2-2 évre választanak meg  a biztonsági tanács elé olyan ügyek kerülnek, melyeket az államok békés úton nem tudnak megoldani  minden olyan esetben, amely fenyegeti a világbékét, a BT határozatai kötelezőek a tagállamok számára  Nemzetközi Bíróság  a világszervezet legfelsőbb bírói szerve  székhelye: Hága  az egyes államok közötti vitás ügyek jogi úton történő rendezése a feladata  csak államok ügyeiben hozhat döntést, magánszemélyekében nem  a testület 15 bíróból áll, akiket a Közgyűlés és a Biztonsági Tanács egymástól független szavazással választ meg

119


Az ENSZ szakosított intézményei:    

Nemzetközi Atomenergia Ügynökség UNICEF (Gyermeksegélyalap) Menekültügyi Főosztály Nemzetközi Kábítószer-ellenőrző tanács

Az ENSZ szakosított szervezetei és regionális bizottságai: 

Kereskedelmi és Fejlesztési Konferencia (UNCTAD – United Nations Conference on Trade and Development)  Székhely: Genf  Feladata: A fejlődő országok gazdasági növekedésének elősegítése

 Iparfejlesztési Szervezet (UNIDO – Inited Nations Industrial Development Organization)  Székhely: Bécs  Feladata: a fejlődő országok iparosításának felgyorsítása  Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO – Food and Agricultural Organization)  Székhely: Róma  Feladata: A világ mezőgazdasági termelésének és a kereskedelem alakulásának figyelemmel kísérése, segítségnyújtás a fejlődő országoknak, élelmezési válság esetén az élelem összegyűjtése és eljuttatása az adott területre  Nevelésügyi és Kulturális Szervezet (UNESCO – United Nations Educational, Scientific and Cultural Organizations)  Székhely: Párizs  Feladata: a fejlődő országok általános képzettségi színvonalának javítása  Egészségügyi Világszervezet (WHO – World Health Organization)  Székhelye:  Feladata: az emberiség egészéhez kapcsolódó egészségügyi munka irányítása, összefogása

120


A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank A Nemzetközi Valutaalap (IMF – International Monetary Fund) 1945-ben hozták létre 1947-től az ENSZ szakosított szervezeteként működik Székhelye: Washington Feladata:  a világ pénzügyi rendszerének felügyelete  a világ pénzügyi rendszerének zavartalan működéséhez szükséges feltételek megteremtése  rövid és középlejáratú hitelek nyújtása azon országok számára, amelyek fizetési nehézséggel küzdenek A szervezet kizárólag akkor nyújt hitelt az eladósodott országnak, ha azok gazdasági rendszerük átalakításánál követik az IMF előírásait, illetve eleget tesznek az IMF feltételeinek. A Világbank (World Bank) Meglapításra a Nemzetközi Valutalap létrehozásával egy időben került sor. Teljes neve: Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank ) International Bank of Reconstruction and Development) Eredeti feladata: segítségnyújtás Európa háború utáni újjáépítéséhez Feladata ma: az alacsony és közepes jövedelmű országok gazdasági fejlődésének elősegítése, hosszúlejáratú hitelek nyújtása.

121


A GAZDASÁI ÉLET SZERKEZETI ÉS TERÜLETI ÁTALAKULÁSA A GAZDASÁGI TERMELÉS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A gazdasági termelés és termelési tényezők A gazdasági termelés során a társadalom tagjai fogyasztásra és beruházásra alkalmas javakat, ill. szolgáltatásokat hoznak létre. A gazdasági tényezők a társadalom számára rendelkezésre álló erőforrásokat jelentik. A gazdasági erőforrások csoportosítása: 

Humán erőforrás – az emberi tényező, munkaerő fizikai (pl. egészségügyi) állapota, szellemi képességei (oktatási és képzettségi színvonala) milyen mértékben járulnak hozzá a gazdaság növekedéséhez.



Természeti erőforrás – ásványkincsek, energiahordozók



Tőke – olyan felhalmozott értéket, pénzt, vagyont, erőforrást jelent, amelynek tulajdonosa számára rendszerint újabb munkaráfordítás nélkül is rendszeres jövedelmet biztosít.



Technológiai fejlődés – a műszaki haladás és gazdasági termelési folyamat központi eleme. Általa minél több termék állítható elő anélkül, hogy a humán és természeti erőforrások és a tőke termelési folyamatban lévő mennyiségét növelnénk.

A gazdasági növekedés, gazdasági termelékenység A gazdasági növekedés az adott társadalom által előállított javak és szolgáltatások mennyisége, vagyis a gazdasági termelés tartós emelkedése. Hátterében általában az erőforrások termelésbe történő nagyobb mértékű bevonása áll. A gazdasági fejlődés jelenti a nemzeti össztermék (GDP) mennyiségi növekedését és a termelőtevékenység átalakulását. (pl. mezőgazdasági termelésről iparira) Általában a gazdasági termelékenység fokozódásával jár. Gazdasági szerkezet – foglalkozási szerkezet Gazdasági szerkezeten az alábbi három szektornak a gazdasági termelésben betöltött szerepét értjük:  mezőgazdaság (élelmiszer termeléssel és egyes ipari nyersanyagok előállításával foglalkozik. Ágazatai: növénytermesztés, állattenyésztés, erdőgazdálkodás)  ipar (kitermeli és feldolgozza a természetben található, a gazdasági termeléshez szükséges javakat és mezőgazdasági termékeket)

122




szolgáltatás (-nak nevezzük az anyagi javak termelésétől megkülönböztetett minden olyan tevékenységet, amely valakinek vagy valaminek a körülményeiben változást idéz elő.)

Az országok gazdasági szerkezetét az alapján elemzik, hogy a bruttó hazai termék (GDP) előállításából az egyes szektorok hány %-kal részesednek. Foglalkozási szerkezet – az aktív keresők milyen arányban vállalnak munkát a három fő gazdasági szektorban. (Egy ország össznépességének általában 40-45%-át teszik ki az akítv keresők) A gazdasági szerkezet és a foglalkozási szerkezet alakulása a jelenlegi világban A világgazdaság vezető szektora a 20.szd. végén ill a 21. szd elején a szolgáltatás. A világ GDP értékének  61%-át a szolgáltatás,  32%-át az ipar,  4%-át a mezőgazdaság adja. A föld aktív keresőinek  50%-a a mezőgazdaságban,  29%-uk az iparban és  19%-uk dolgozik a szolgáltatás területén.

123


A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A mezőgazdaság szerepe és jelentősége A mezőgazdaság az egyetlen forrás az élet fenntartásához szükséges élelmiszereknek. A világ aktív dolgozó népesség fele még ma is a mezőgazdaságban dolgozik. A világ összes GDP értékének csupán 4%-a származik a mezőgazdaságból. A fejlett országokban az élelmiszer iránti szükséglet csak népesség gyarapodásával emelkedik arányosan, ugyanis a táplálékfogyasztás egy határon túl nem emelhető. A fejlődő világ népességnövekedése fokozná az élelmiszerfogyasztást, de ott az anyagi lehetőségek szabnak ennek határt. A mezőgazdasági termelés földrajzi korlátai Földünk szárazföldjeinek 12%-a alkalmas az intenzív mezőgazdasági termelésre. A mezőgazdaság földrajzi elterjedését a társadalmi tényezők mellett az éghajlati, domborzati, vízrajzi és talajtani adottságok befolyásolják. A legmegfelelőbb mezőgazdasági területek kétharmada az északi, illetve déli félteke közepes szélességein találhatók. (300-600) A földrajzi szélességtől függően a tenyészidőszak (= fagymentes periódus) tartama jelentősen változik. Két korlátozott erőforrás: a termőtalaj és a víz Lassan elfogynak a mezőgazdasági termelésbe újonnan befogható területek. Ezért a mezőgazdasági termelés növelését az intenzív gazdálkodás kiterjesztésével illetve a kevésbé alkalmas területek bekapcsolásával lehet növelni. A talaj nem megfelelő hasznosítása tragikus következményekkel jár. pl. Száhel-övezet. (1950-es évek előtt a gyapot és földimogyoró ültetvényeket a szárazabb legelők rovására kiterjesztették, a szükséges vízmennyiséget artézi kutakból biztosították. A kutak elapadtak /évi csapadékmennyiség kb. 400mm/, vetések kiszáradtak, a legelőket túllegeltették, állatállomány 60%-a elpusztult, felgyorsult a talajerózió / = talajpusztulás/, elsivatagosodott a terület, az emberek millióinak kellett délre menekülnie.) Az elsivatagosodás és a talajerózió évente együttesen, a Földön 27 millió hektár értékes termőterületet rabol el. Víz nélkül a legjobb termőtalaj is meddő marad. A Föld vízkészlete nagy, kb. 1400 millió km3. Ennek 94%-a az óceánok, 4%-a elérhetetlen mélységben van, 1,5% jég formájában van jelen (Arktisz, Antarktisz). Mindössze 0,5% érhető el az ember számára.

124


A FEJLETT IPARÚ ORSZÁGOK MEZŐGAZDASÁGA 

Belterjes (intenzív) mezőgazdaság jellemzői = magas termésátlag, nagy eszközráfordítás (gépek, műtrágya), kevés élőmunka, közeli fogyasztópiac. Két fő ágazat, a növénytermesztés és állattenyésztés összefonódása jellemzi, de van, hogy a belterjesség egy ágazaton belül alakul ki. (farmok, kis és közép-paraszti gazdaságok)



Külterjes (extenzív) mezőgazdaság jellemzői = földhiánnyal nem küszködő térségekben, kizárólagos árutermelés. Észak-Amerika, Ausztrália, Új-Zéland

Vegyes mezőgazdaság jellemzi: Nyugat- és Észak-Európát. Északabbra az állattenyésztés, délebbre a növénytermesztés súlya erősebb. Intenzív vegyes mezőgazdaság leginkább Dániában fejlődött ki. Intenzív növénytermelés: Dél- és Közép-Európa, Kalifornia gyümölcstermesztése, Izrael öntözött területeinek gyümölcstermesztése, USA városellátó zónái, Japán növénytermesztése. Intenzív állattenyésztés: USA ÉK-i része, Nagy tavak vidékének tejövezete. Extenzív növénytermesztés: USA (Préri), Kanada – több ezer hektáros területeken történik az árutermelés Extenzív állattenyésztés: Amerika (szarvasmarha), Ausztrália, Új-Zéland (szarvasmarha, juh)

DÉL- ÉS KELET-EURÓPA MEZŐGAZDASÁGA A mediterrán gazdálkodás vonásai – a Földközi tenger É-i medenceszegélyét a növénytermesztés jellemzi, amit a száraz éghajlat korlátoz. Ez nem teszi lehetővé az állattenyésztést, de kiváló a citrusfélék, a szőlő és az olajbogyó termesztésére. A korszerű ágazatok mellett megtalálhatóa feudális nagybirtokrendszer is. A vegyes mezőgazdaság – Kelet-Európára jellemző. Délen növénytermesztés, északon az állattenyésztés a jellemző. Az éghajlat erősen meghatározza a termelési hagyományokat. Jelentős szerep jut a gép technológiának, de jelen van az élőmunka is. Piacra termel, de vannak helyek, ahol az önellátás is problémába ütközik.

A FEJLŐDŐ ORSZÁGOK MEZŐGAZDASÁGA 

Talajváltó gazdálkodás – amerikai kontinens, Ázsia és Afrika trópusi területein figyelhető meg. A nedves trópusi területen az ugaroltatás (ha elegendő hosszú) biztosítja a talaj számára az elvesztett tápanyag pótlását. Csekély technikai felszereltséget igényel. Jellegzetes növényei: (gyökér- és gumós növények) manióka, batáta, jamszgyökér. Ezt Afrikában még kiegészíti a cirok köles és a kukorica.

125


Afrikában nem elegendő hosszú az ugaroltatás, ezért a talaj termőképessége fokozatosan gyengül. Ázsiában a felföldi területekre szorult vissza az ugaroltató földművelés. Latin-Amerikában azokon a területeken figyelhető meg, ahol az indián közösségek még viszonylag elszigetelve élnek. 

Árasztásos rizstermesztés – a tradicionális mezőgazdasági rendszerek legbelterjesebb művelési formája. A nyári monszun uralma alatt levő területekre jellemző a folyók deltavidékén, ill. alsó folyása mentén. Jellemzői: a föld intenzív használata és a nagy munkaerő ráfordítás. Hektáronként igen kedvező termést ad.



Nomád pásztorkodás – vándorlási útvonalak alkalmazkodnak az időjárási változásokhoz. Az államhatárok mesterséges meghúzása következtében hanyatlani kezdett a mezőgazdaság ezen formája, amely a Szahara Atlanti-óceáni partvidékétől a mongol sztyeppékig elterjedt.



Ültetvények – a gyarmatosítás eredményei. Az ültetvényeken kezdődött meg az európai piacokra történő nagy mennyiségű exportra való termelés. Élvezeti cikkek és ipari nyersanyagok növényeit termeli nagy területen nagy mennyiségben. A trópusokon: kakaó, kávé, banán, kókuszdió, juta, szizál, kender, gumi, földimogyoró dohány¸a szubtrópusokon: cukornád, gyapot, tea, földimogyoró, dohány. Az amerikai kontinens „klasszikus” ültetvények dolgoztatták a rabszolgákat. A XX. szd. eleje óta a z ültetvények egyre növekvő mértékben adták át helyüket a paraszti termelőknek.

126


AZ ENERGIATERMELÉS Robbanás az energiatermelésben   

az iparosodás terjedése, a népesség növekedése, az urbanizáció (városiasodás) felgyorsulása megsokszorozta a világ energiaigényét. (1980 és 1999 között az egy főre eső energiafogyasztás átlagosan közel 3%-kal nőtt.)

Az energiafelhasználás szerkezete Az elmúlt közel fél évszázad alatt módosult az energiafelhasználás szerkezete. 1966-ig az energia  közel 2/3-át a szén  1/3-át a szénhidrogén (kőolaj, földgáz) szolgáltatta. Egyre több szénhidrogén telepet tártak fel, (Közel-Kelet, Észak-Afrika, Szovjetunió, KeletÁzsia, Alaszka, Karib- és az Északi-tenger térsége) a kitermelés az olcsó munkaerő következtében kedvező volt. Évente kb. 5%-kal nőtt a kőolajra épülő energiatermelés. A legfőbb fogyasztó fejlett országok nyomására a hordónkénti ár 4 dollárról 2 dollárra esett vissza (1970 körül). A fejlődő világ kőolajexportálói szervezetbe (OPEC) tömörültek. Két ízben drasztikus áremelést hajtottak végre (10-szeresére emelkedett a kőolaj ára). A fejlett országok csökkentették ezek után a kőolaj-felhasználást. Azóta stagnál a kőolajtermelés, újra nő a széntermelés. Lendületet vett a földgáz és az atomenergia hasznosítása. A szegényebb fejlődő országokban a háztartások energiaszükségletének 20-90%-át a helyi erdők fái adják.

MEGOSZLÁS AZ EGYES ENERGIAHORDOZÓK SZEREPE SZERINT Csaknem 100%-ban kőolajra épít: az arab országok zöme Olaszország (49%) Földgáz: Hollandia (56%) Irán (55%) Feketekőszén: (amely országok nagy készlettel rendelkeznek, vagy amelyek olcsón importálják.) Dánia (74%) Dél-afrikai Köztársaság (93%) Nagy-Britannia (42%) Fekete- és barnakőszén együttesen: Kína (75%) Németország (55%)

127


Atomenergia: /világátlag (18%)/ Franciaország (78%) Belgium (58%) Svédország (53%) Magyarország (40%) Svájc (45%) Spanyolország (33%) Vízenergia: (Alpok országai) Ausztria (64%) Svájc (51%) Kanada (62%) Norvégia (99%) Vízerőművek a gazdag vízhozamú folyókon létesített víztározók segítségével Brazília (92%) Venezuela (71%) Ghana /Afrika, Volta-folyó/ (99%) Kenya (82%) Energia és fejlődés Az energiatermelés és a társadalmi össztermék mértéke között általában szoros összefüggés mutatkozik. 1988-ban hat országra jutott a világ energiafogyasztásának több mint fele. (USA, Kína, Oroszország, Japán, India, Németország)

128


AZ IPARI TERMELÉS Az ipar fogalma és az iparosodás terjedés A modern ipar mindössze két évszázadra nyúlik vissza. Az ipar sokrétű feladatot lát el. Ezeket rendszerint három nagy csoportba sorolhatjuk:  bányászat (természeti kincsek, nyersanyagok, energiahordozók kitermelése)  energiaipar (energiahordozókból elektromos energiát termel)  feldolgozóipar (bányatermékek és más nyersanyagok feldolgozását végzi) Az iparosodás és a gyáripar kialakulása a társadalmi-gazdasági fejlődés következménye. Az ipari termelés két korábbi szakasza a háziipar és a kézműipar a világ sok országában még a mai napig is fontos tényező a korszerű gyáripar mellett. Korunkban a gyáripar fejlődése és fejlettségének színvonala határozza meg a gazdaság egészének fejlettségét, erejét. Az ipar maga után vonta a szolgáltatások fejlődését, és fejlesztő jelleggel hatott a mezőgazdaságra is.

Szerkezetváltás és területi átrendeződés A modern ipar szerkezete folyamatosan változott. Az ipari forradalom elindulását a gőzgép feltalálása tette lehetővé, ami felváltotta az emberi és állati energiát. A XX. szd. elején a földgáz és a kőolaj alkalmazása, az elektromos energia előállítása (benzinmotor, gépkocsi, repülőgép) nyitott új korszakot az ipar fejlődésében. A század végén a mikroelektronika, az informatika és a biotechnika alakította át az ipar szerkezetét. Az elmúlt fél évszázadban jelentősen bővült az iparosodott térségek köre. A gyors terjeszkedés ellenére a világipar elhelyezkedése alapvetően nem változott. A meghatározó „ipari tengely” mai is az északi mérsékelt övben a Mississippi és a japán szigetek között helyezkedik el. Ez a térség a II. világháborút követően kiegészült az újonnan iparosodó kelet- délkelet-ázsiai országokkal és Kína északi- északkelti peremvidékével és ÉszakAmerika csendes-óceáni partvidékével. E térségből kerül ki a Föld energia előállításának 85%-a, az ipariérték termelésének 90%-a. A fejlődő államokban az 1970-es években az energiahordozók és egyéb nyersanyagok bányászatával vettek részt az ipari termelésben, úgy ez a szerkezet a 80-as évek második felére úgy változott meg, hogy a feldolgozóipar fejlődése került előtérbe. Az exportösztönző iparpolitika (a világpiacra termelő magas színvonalú feldolgozó ipari ágazatok fejlődése) az újonnan iparosodó országokra volt jellemző: Dél-Korea, Tajvan, Szingapúr, Hongkong, Malajzia, Thaiföld, Indonézia, Fülöp-szigetek.

129


Az ipar telepítő tényezői A telepítési tényezők = amelyek a legelőnyösebb telephely-kiválasztást biztosítják. Az egyes telepítő tényezők hatása nem állandó, a gazdasági-társadalmi fejlődés során folyamatosan módosulhat. A telepítő tényezők körében megkülönböztetjük:  Természeti tényezőket: nyersanyagok, energiaforrások, vízkészlet, felszín tagoltsága, éghajlati adottság  Társadalmi tényezőket: munkaerő, fogyasztópiac, szállítási feltételek, infrastruktúra (a kommunális, a bank, a kereskedelmi és szolgáltatási hálózat), a föld ára, a tőke A világ legrégebbi és legjelentősebb iparvidékei az északi mérsékelt övben alakultak ki, mert ott szénben és vasércben egyaránt gazdag zónák alakultak ki.

A világ nagy ipari régióinak létrejötte A leghosszabb múlttal az Európai Uniót észak-dél irányban átszelő ipari folyosó rendelkezik. Ez magában foglalja:  Közép-Angliát,  a holland, belga, és az észak-francia ipari térségét,  a Rajna-Ruhr iparvidéket,  a felső-Rajna mentén kialakult (német, francia, svájci) sávot, és  a Milánó-Torinó-Genova ipari háromszögét. Kelet felé elszigetelődött iparvidékek alakultak ki:  Szilézia,  Donyec,  Ural,  Kuznyeck,  Mandzsúria (Kína),  Japán fő szigetének a Csendes-óceánra néz partvidéke. Észak-Amerikában:  USA ÉK-i partvidéke,  Nagy-tavak vidéke. Jelentős kiterjedésű iparvidékek, helyi energia és nyersanyagbázissal rendelkeznek A gyarapodó népesség következtében növekedésnek indultak a települések. Az új agglomeráció jelentős fogyasztópiaccal rendelkezik, munkaerőt kínál az ipari üzemek számára.

130


A történelmi iparvidékek hanyatlása Okai:  kimerül, vagy minőségileg leromlik a helyi nyersanyagforrás;  visszaesik a kohászati termékek iránti kereslet;  újonnan iparosodott országok saját ipari bázisuk kiépítésével visszaszorították a hagyományos ipari térségeket (textil-, hajó-, elektronika-, autóipar);  a szén átmenetileg veszített a pozíciójából (szénhidrogén, atomenergia);  új technológiák forradalmasítják a hagyományosat (automatizálás, robottechnika, számítógépek, elektronika térhódítása) – csökkenti a képzetlen munkaerő esélyeit.

Tudományos és műszaki fejlődés a XXI. szd.-ban A műszaki haladás következtében az új technológiák és az ezekre épülő új „termékcsaládok” széles körű elterjedése jelentősen átalakította a fejlett ipari társadalmak termelési és fogyasztási szerkezetét. Egyre jelentősebbekké váltak a tudományra alapozott gazdasági ágazatok. Ezzel visszaszorultak a hagyományos ipari ágazatok. A kutatás-fejlesztés (az ún. K+F) fogalma alatt értjük: Azokat az alkotó tevékenységeket, amelyeknek célja, hogy az emberiség egyre több tudományos és technikai ismeretekkel rendelkezzen. Ezen túl magában foglalja a tudományos ismeretek gazdasági alkalmazhatóságának kidolgozását, valamint a már meglévő termékek továbbfejlesztését (pl. teflon). A kutatás-fejlesztési tevékenység az országok gazdasági fejlődésének központi kérdésévé vált. Megkülönböztetünk:  „újító országokat”, amelyek az új termelési eljárásokat, új iparágakat hoznak létre;  „követő országokat”, amelyek kisebb-nagyobb késéssel átveszik az új technológiákat, valamint  „technológiai sivatagokat”, amelyekben nincsenek meg azok a gazdasági feltételek, amelyek lehetővé tennék az új technológiák átvételét. Az egyik legfontosabb „informális” technológiaáramlási forma a „brain-drain”, azaz „az agyak elszívása”. Ez azt jelenti, hogy a közepes vagy alacsony jövedelmű országok legképzettebb, legtehetségesebb szakemberei nagyon gyakran a kiváló munka- és jövedelem feltételek miatt a legfejlettebb államok K+F szektoraiban vállalnak munkát.

A feldolgozóipar átalakulása a tudományos-műszaki fejlődés függvényében A feldolgozóipari tevékenység jelentősen koncentrálódik a fejlett ipari országokra. A tudományos és műszaki fejlődés következménye, hogy az ipari és különösen a feldolgozóipari ágazatok szerkezete jelentősen átalakult. Napjainkra jellemző, hogy az ipari termelő ágazatokhoz szolgáltató blokkok kapcsolódnak. Négy kiemelt termelő és szolgáltató komplexum tekinthető a gazdasági termelés és kiemelten az ipar meghatározó tényezőjének. Ezek:

131


   

az energetikai; az elektronikai-informatikai; a biotechnológiai és a hadiipari komplexum

Napjaink legfontosabb ipari ágazata az elektronika Az elektronika új ágazat a mikroelektronika = a miniatürizált integrált áramkörök. Ennek köszönheti az elektronika a teljes gazdasági, és társadalmi életet átformáló szerepét.

Az elektronikai iparág legfontosabb jellemzői és térbeli eloszlása Az elektronika az egyik legfontosabb csúcstechnológiai iparág. Az egyes elektronikus árucikkek eladási értékei, és az ezeket előállító cégek profitjának nagysága messze fölülmúlja a többi iparág hasonló mutatóit. Az elektronika újításai a termelés legkülönbözőbb ágazatiban is igen gyorsan jelentkezik. A világ elektronikai termelése a fejlett ipari országokra koncentrálódik. (USA = 30%, Japán = 35%, Dél-Kórea 3 Hongkong + Szingapúr + Fülöp-szigetek + Thaiföld + Malajzia + Indonézia = 20%) Az USA csúcstechnológiai iparágának máig is legjelentősebb kutatási központja a Szilícium-völgy. San Franciscótól San Joseig húzódó kaliforniai terület. Vezető iparágai: mikroelektronika, félvezető termelése, számítógépgyártás, komputerhálózatok (hardver és szoftvergyártás), orvosi műszer-, gyógyszergyártás. Két legfontosabb cége: HewlettPackard (a világ második legnagyobb – IBM után – hardvergyártója) központ: Palo Altó és az Intel (processzorgyártás) központ: Santa Clara

A mikroelektronika hatása az ipari termelés folyamatára A mikroelektronika ipari termelésre gyakorolt hatása három fő területre összpontosul:  elektronikus vezérlésű termelési rendszerek,  ipari robotok széleskörű alkalmazása,  az ipari termékek szállításával, raktározásával és értékesítésével kapcsolatos elektronikus rendszerek.

132


A SZOLGÁLTATÁSI SZFÉRA ÉS AZ INFRASRUKTÚRA A szolgáltatás, mint önálló tercier szektor Napjaink világgazdaságának vezető ágazata a szolgáltatás. A világ GDP-jének 61%-át állítja elő. Alapvető jellemzői:  A szolgáltatási tevékenység jellege, színvonala, szerepe a gazdasági fejlettségi szint függvényeként alakul, illetve változik.  A szolgáltatás, bár önálló ágazat, de a tényleges gazdasági, társadalmi élettől nem elválasztható.  A magas fejlettségi szinte lévő társadalom, fizetőképes kereslet, megfelelő technikai színvonal kell ahhoz, hogy el tudjon különülni az anyagi termelést folytató szektortól.

A szolgáltatás fogalma és legfontosabb típusai Sokféle tevékenységet foglal magában. Egy-egy szolgáltatási ágazatba is különböző jellegű, de egymással összefüggő tevékenység tartozik. (Pl. idegenforgalom: éttermek, hotel, utazás, kirándulás, programok szervezése, lebonyolítása.) A szolgáltatás = az anyagi javak termelésétől megkülönböztetett minden olyan tevékenység, amely valakinek (pl.: személyek, családok, lakóközösség) vagy valaminek ( pl.: ipari vállalat, mezőgazdasági kisüzem) a körülményeiben (működési, létfenntartási) változást eredményez. A szolgáltatást személy vagy gazdasági szervezet végzi előzetes megállapodás szerint, fizetség ellenében. A szolgáltatási tevékenységeket általában három csoportba lehet sorolni:  termelő és termelési szolgáltatások (működést segítik, működési alapfeltételek: víz-, gáz-, energia-, pénzügyi-, információs- közlekedési-, idegenforgalmi szolgáltatások);  közületi és társadalmi szolgáltatások (életmód-biztosítás, állami és önkormányzati szolgáltatások: oktatás, egészségügy, kultúra; állami és önkormányzati adminisztráció)  személyi szolgáltatások (háztartások tevékenységével kapcsolatos szolgáltatások: áram, víz, villany, fűtés, fodrász, taxi, karbantartó szövetkezetek stb.)

Az infrastruktúra szerepe a szolgáltatási tevékenységekben A szolgáltatás mindig valamilyen tevékenységet jelent, az infrastruktúra viszont elengedhetetlen eszközöket (berendezéseket, építményeket, intézményeket) Az infrastruktúra = a gazdaságnak azok a strukturális létesítményei, amelyek az eladók és a vevők között a javak és a szolgáltatások áramlását biztosítják.

133


Megkülönböztetünk:  Gazdasági infrastruktúrát (azok a hosszú élettartamú berendezések, eszközök, amelyek felhasználásával a termelő és háztartási szolgáltatási tevékenységek elvégezhetők) Fajtái:  Közhasznú infrastruktúra = gáz, áram, vízvezeték, szennyvízcsatorna, ezekhez kapcsolódó higiéniai berendezések; korszerű szemétlerakók, háztartási hulladék újrahasznosítását lehetővé tevő eszközök, berendezések; telefon és telekommunikációs hálózatok)  Közhasznú utak, vasúti pályák és vasutak  Egyéb közlekedési szektorok (városi tömegközlekedési eszközök, kikötők, hajózható vízi utak, repülőterek)  Szociális infrastruktúrát (oktatási- egészségügyi szolgáltatást ellátó építmények)

A gazdasági infrastruktúra összetétele a gazdasági fejlődés függvényében Az infrasrtukturális beruházások felettébb költségesek és megtérülési idejük sokkal hoszszabb, mint a többi termelési ágazaté. Az infrastruktúra hiányában egyes területek gazdaságilag nem fejlődhetnek. Azok a települések, ahonnan a legalapvetőbb létesítmények is hiányoznak, előbb-utóbb elnéptelenednek. (iskola, posta stb.) Az alacsony, közepes és magas jövedelmű országok az infrastrukturális berendezések, eszközök mennyisége és összetétele alapján is jelentősen eltérnek egymástól. Az alacsony jövedelmű országokban még a vezetékes vízellátás is gondot okoz (rossz egészségügyi hatást eredményez), míg a magas jövedelmű országokban a nagyon hosszú idő alatt megtérülő beruházásokra is van lehetőség.

Az információs gazdaság Az információtechnológia a gazdasági hatékonyság és a versenyképesség kulcsa. Az információs gazdaság fejlődése magával vonzza a foglalkoztatottak képzettségi szintjének emelkedését is. Az információs gazdaság globális mértékekben szerveződik, de pozitív hatása még csak a fejlett iparim országokban tapasztalható. Az egész világot átfogó információs társadalom fogalma a reális valóságtól még nagyon messze áll.

Az információs gazdaság hatása a gazdaság térbeli elhelyezkedésére A modern információs technika hatására a földrajzi elhelyezkedés fontossága igen megváltozik. Manapság sokkal kevésbé fontos otthonunk vagy munkahelyünk térbeli távolsága a legközelebbi nagyvárostól.

134


A gazdasági folyamatok térbeli szétterjedésével fokozottan felerősödik egy időbeli és térbeli koncentráció. A nagyvárosok a globális világ irányításának központjaivá válnak mind gazdasági, mind pedig társadalmi értelemben. Az információs gazdaság esetében a nagyvárosok, mint információs továbbításért, feldolgozásért és az információs technológia állandó továbbfejlesztéséért felelős központok szerepe egyre inkább felértékelődik.

135


KÖZLEKEDÉS ÉS IDEGENFORGALOM A szárazföldi közlekedés technológiai átalakulása A szárazföldi közlekedés legnagyobb forgalmat lebonyolító ágazata a vasút. Gazdasági előnye a tömegáruk nagy távolságra történő szállítása terén vitathatatlan. A gépkocsival történő szállítás előnye a háztól házig történő, átrakodás nélküli szállítás lehetősége. Az 1970-80-as években így előtérbe kerül a közúti szállítás mind a személy, mind pedig az áruszállítás terén. Ezáltal a világ személy- és teherautóparkja hatalmas emelkedésnek indul. Ez a levegő szennyezés megnövekedéséhez vezetett. Így aztán napjainkban a vasúti szállítás a „reneszánszát” éli. Egyre jelentősebb a nagysebességű vasútvonalak kiépítése. (Az EU legnagyobb közlekedési vállalkozása a 200 km/h sebességet meghaladó vasúti hálózat kiépítése.) A vasúti szállítás technológiai átalakulása a z un. kombinált fuvarozás. A konténereket a gyártás helyén megrakodják, darukkal a vasútra rakják, a célállomáson ugyancsak daruval a gépkocsira rakják. Így az áruk többszöri átpakolásának nagy költségei megszűntek. Vonatra egész kamionokat is fel lehet rakni. Ezt nevezik „gördülő országútnak”. A vízi közlekedés Két fő ága: a belvízi és a tengeri hajózás. Belvízi hajózás A folyókon történő belvízi hajózás olcsó, környezetkímélő, viszont lassú. Ezért csak a nem romlandó, és a nem sürgős rendelkezésű áruk szállítására alkalmas. Európa legjelentősebb vízi útja a Rajna (Hollandia és Belgium tengeri kikötőit köti össze a Nyugat. És Dél-Németország, Kelet-Franciaország és Észak-Svájc ipari központjaival) Európa második legnagyobb folyója a Duna (az Alpok térségét kapcsolja össze a Fekete-tengerrel.) A Majnát a Dunával összekötő mesterséges vízi utat (csatornát) 1992ben adták át Ezzel létrejött Európa leghosszabb belvízi rendszere a Duna-Majna-Rajna vízi út. Tengeri hajózás A vízi közlekedés legnagyobb forgalmát lebonyolító ágazata. Nagy tömegű árut nagy távolságra szállítani tengeri úton a leggazdaságosabb. Nyugat-Európából a Földközi-tengeren és a Szuezi –csatornán keresztül vezet az út a Közel-Keletre és a kelet-ázsiai országokba. A nagyméretű tankhajók nem férnek el a Szuezi-csatornában, ezért Afrika megkerülésével jutnak el az ázsiai térségbe.

136


Nagy forgalmat bonyolít le az Atlanti-óceánt a Csendes-óceánnal összekötő Panama-csatorna is. A világ tengeri kikötőinek infrasrukturális kiépítése nagyon költséges. A legjelentősebb kikötők igen jó szárazföldi közlekedési kapcsolattal rendelkeznek. A légi közlekedés Napjaink legnagyobb mértékben fejlődő közlekedési ágazata. Repülőgéppel 24 óra alatt eljuthatunk a Föld valamennyi országába. Fölénye leginkább a nemzetközi és tengerentúli utasszállításban jelentős. Ami a teherszállítást illeti, itt a kis tömegű, de nagy értékű cikkek gyors szállításában van fontos szerepe a légi közlekedésnek.

Idegenforgalom Beszélhetünk belföldi és nemzetközi idegenforgalomról. A belföldi turizmus hosszabb történelmi múltra tekint vissza. Ebből sarjadt ki a nemzetközi idegenforgalom, ami még ma is viszonylag kevesek által elérhető luxustevékenységnek számít. A külföldi idegenforgalomban résztvevők száma az utóbbi időben gyorsan bővült. (1980-ban 159, 1999-ben 670 millió fő utazott külföldre. Ezen turisták 1/3-a három országból kerül ki: Németország, Egyesült Királyság, USA)

137


Az idegenforgalom vonzótényezői:  természeti tényezők (éghajlati, domborzati, vízrajzi sajátosságok),  történelmi-,  muzeális-,  kulturális-,  települési sajátosságok. A nemzetközi turizmusban résztvevők zöme a hűvös mérsékelt öv fejlett térségeinek lakója (Nyugat-Európa, Észak-Amerika). A hűvösebb zónákból kiutazók kedvelt célterülete a Földközi-tenger medencéje, a Karib-tenger szigetvilága és Délkelet-Ázsia. Keresett idegenforgalmi pontok:  gyógyfürdőhelyek,  a világ legszebb nemzeti parkjai,  vallási központok

138


A NEMZETGAZDASÁGOK VILÁGGAZDASÁGI SZEREPKÖRÉNEK VÁLTOZÁSA A világgazdaság földrajzi szerkezete A globális és lokális társadalmi-gazdasági folyamatok A globális világgazdasági korszakban a tér szerepe, az egyes földrajzi helyek fontossága lényegesen megváltozik. Ezt úgy is megfogalmazhatnánk, hogy előtérbe kerül a lokalizáció. Lokalizáció = helyhez kötött, a jelenségek bizonyos helyre történő korlátozása A globális világ legnagyobb ellentmondása, hogy addig globális a világ, amíg léteznek lokális különbségek. A II. világháború utáni évtizedekben a nemzetgazdaságok szintjén felépülő világgazdaságnak megfelelően a „lokális” kifejezés alatt általában a nemzetgazdaságot (országokat), vagy az un. nagytérségi régiókat (pl. Európa, Kelet-Ázsia, Észak-Amerika) értették. Napjainkban az egyes államok közti gazdasági kapcsolatok háttérbe szorulnak a globális szintű gazdasági folyamatokhoz képest. Szakértők szerint napjaink világgazdasága átmeneti időszakban van, amelyben az egyes államok közötti politikai-gazdasági kapcsolatok összességén alapuló világgazdasági rendszer egy világméretű piacgazdaság kialakulása felé halad. A világgazdasági globalizáció területi szerveződésének lényegi eleme, hogy a nemzetgazdasági szint felett – nemzetközi integrációk – és különösen a nemzetgazdasági szint alatt regionális gazdaságok, lokális gazdaság – térségi szintek szerepe egyre fontosabbá válik. Így napjainkban a lokalizáció kifejezése jelentősen átalakul, a nagytérségi erőterek és az országok mellett egyre inkább előtérbe kerülnek a régiók, a térségek, a települések.

139


A globális világgazdaság földrajzi szerkezete A globális világgazdaság földrajzi szerveződésének legfontosabb elemei:   

a földrajzi helyzet relatív értelmezése az elsődleges (egyes centrumokhoz való közelség, az adott földrajzi hely elérhetősége) térbeli áramlások (a nemzetközi működőtőke-befektetések és pénzügyi átutalások irányai) a világvárosok és nagyvárosok rendszere (mert a jelenlegi világgazdaság elsődleges egységei már nem kizárólag az országok)

A fejlett és a fejlődő országok szerepe korunk világgazdaságában A világgazdasági hatalom tulajdonosai, a fejlett országok A gazdasági fejlettség magas szintjéhez hasonló társadalmi, gazdasági jellegzetesség társul. A világgazdaság centrumához való tartozás a fejlett országok számára azt jelenti, hogy  a legkorszerűbb, legdinamikusabban fejlődő gazdasági ágazatokban vezető szereppel rendelkezik,  irányító pozíciót tölt be a globális gazdasági rendszerben, valamint a regionális integrációk szerveződésében,  a nemzetközi áru- és szolgáltatáskereskedelemi folyamatok, a tőke- és pénzmozgások is befolyása alatt áll,  a gazdasági folyamatokkal összefüggésben a civil társadalom a többpártrendszerű politikai demokrácia alapján szerveződik.

140


A fejlődő országok Az alacsony és közepes gazdasági fejlettségű országokat a nemzetközi szakirodalom fejlődő országoknak tekinti. Ezek az országok  a világgazdaság perifériáján helyezkednek el,  rendkívül függenek a fejlett országok által irányított globális világgazdasági folyamatoktól,  a gazdasági élet egyes ágazatai között nincsenek, vagy alig vannak kapcsolatok,  egymás mellett megtalálható a tradicionális szektor és a modern szektor,  a tradicionális szektor a fejlődő országok saját, belső gazdasági fejlődési szintjét képviseli, illetve belső gazdasági fejlődésének eredménye,  a modern szektor a gyarmatosítás eredményeként alakult ki. A fejlődő országok társadalmi szerkezetének egységes megítélése, az országok egymástól való nagymértékű eltérése miatt, nem lehetséges.

141

MAGYARORSZÁG FÖLDRAJZA

III. MAGYARORSZÁG FÖLDRAJZA

142


143


MAGYARORSZÁG FÖLDRAJZA Magyarország az Északi félgömb keleti felén helyezkedik el Közép-Európában, a Kárpát-medencében, más néven a Közép-Duna-medencében, az északi mérsékelt övezet valódi mérsékelt övének mérsékelten szárazföldi (kontinentális) területén. Távolsága az Északi-sarktól és az Egyenlítőtől közel egyforma. Hazánkat alacsony tengerszint feletti magasság és gyenge függőleges tagoltság jellemzi. Az ország 68%-a 200 m-es tengerszint feletti magasságot el nem érő alföld; 30%-a a 200-400 m közötti magasságú dombvidék, és csak 2%-a emelkedik 400 m fölé. A 600 m feletti magasságok pedig csupán kisebb területfoltokra jellemző. Magyarország a Kárpát-medence központi, alacsonyabb részén fekszik, az Alpok, a Kárpátok és a Dinári-hegyvidék ölelésében. A medencejelleg a domborzatot, az éghajlatot és a vízhálózatot egyaránt jelentősen befolyásolja. Az ország területe: 93.036 km2, ami Európa területének kevesebb, mint 1%-a. Természetes határai: É: Duna, Ipoly, Északi-khg., Alföld, Tisza ÉK: Alföld K: Alföld D: Alföld, Dráva, DNy: Mura Ny: a Keleti-Alpok lealacsonyodó nyúlványai (Soproni-hg., Kőszegi-hg) és a Nyugatmagyarországi peremvidék (Alpokalja) ÉNY: Kisalföld Politikai határai: É: Szlovákia (Pozsony) ÉK: Ukrajna (Kijev) K: Románia (Bukarest) D: Jugoszlávia (Belgrád), Horvátország (Zágráb), Szlovénia (Ljubljana) Ny: Ausztria (Bécs) Hazánk tájegységei (3): Dunántúl Duna-Tisza köze Tiszántúl Hazánk nagytájai (6): Alföld, Kisalföld, Dunántúli-dombság a Mecsekkel, Dunántúli-középhegység, Északi-középhegység, Nyugatmagyarországi-peremvidék (Alpokalja)

144


Hazánk régiói (8): Dél-Alföld régió, Dél-Dunántúl régió, Észak-Alföld régió, Észak-Magyarország régió, Közép-Dunántúl régió, Közép-Magyarország régió, Nyugat-Dunántúl régió, Budapesti agglomeráció Hazánk megyéi (19+Budapest) Baranya megye (Pécs), Bács-Kiskun megye (Kecskemét), Békés megye (Békéscsaba), Borsod-Abaúj-Zemplén megye (Miskolc), Csongrád megye (Szeged), Fejér megye (Székesfehérvár), Győr-Moson-Sopron megye (Győr) Hajdú-Bihar megye (Debrecen), Heves megye (Eger), Jász-Nagykun-Szolnok megye (Szolnok), Komárom-Esztergom megye (Tatabánya), Nógrád megye (Salgótarján), Pest megye (-), Somogy megye (Kaposvár), Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (Nyíregyháza), Tolna megye (Szekszárd), Vas megye (Szombathely), Veszprém megye (Veszprém), Zala megye (Zalaegerszeg)

145


A Kárpát-medence kialakulása A Kárpát-medence aljzatának a Zágráb-Hernád vonaltól délre eső Tethys-óceán (a mai Földközi-tenger őse) északi partszegélyén, az Eurázsiai-lemez peremén jött létre, A Zágráb-Hernád vonaltól északara eső sávja viszont az egykori Thetys-óceán déli partszegélyén, az Afrikai-lemez peremén alakult ki. Az Eurázsiai-hegységrendszerhez tartozó Alpok, Kárpátok kialakulásának idején, az afrikai lemezperem ékszerűen benyomult az Eurázsiai lemez kőzettestébe. Így került az afrikai eredetű lemezdarab a mai Kárpát-medence északi felére.

Hazánk alatt a földkéreg az átlagosnál vékonyabb (33km átlagvastagság helyett mindössze 26-27 km). Ennek következménye, hogy Magyarország alatt a világátlagnál magasabb a geotermikus gradiens értéke.

146


Összefoglalva:  A Kárpát-medence aljzata nem egységes merev kristályos tömbből, hanem különböző korú és eredetű, részben gyűrt szerkezetű kőzetsávokból áll;  A medence belsejében lévő, mélyre süllyedt területek geológiai képződményei (az említett kőzetsávok) az alpi-kárpáti hegységkeret szerves folytatásai;  A medencebelső süllyedése nem a középidő elején, hanem jóval később, a harmadidőszakban ment végbe;  A Kárpát-medence kőzetei az Eurázsiai- és az Afrikai-lemez szegélyterületein évmilliók alatt utaztak a Föld déli féltekéjéről a jelenlegi helyükre;  A már korábba is felismert Zágráb-Hernád nagyszerkezeti vonal nem más, mint a tőle északra beékelődő afrikai és a tőle délre fekvő eurázsiai lemeztöredék határvonala. A Kárpátok és a Kárpát-medence A Kárpát-medence természetföldrajzi felosztása

A Kárpát-medencét koszorú szerűen ölelik körbe a Kárpátok hegységei. Ez a terület nem egy egységes medencéből áll, hanem medencéje három részre osztható:  Kisalföld (határa a Dunántúli-khg. és a Dunántúli dombvidék),  Alföld (határa az Erdélyi szigethegység)  Erdélyi- medence (határa a Kárpátok vonulata) A Kárpátok része A Kárpátok hegyláncait négy, más-más kőzetből álló vonulat építi fel. Legmagasabb csúcsait kristályos kőzetek építik fel. Jellegzetes kőzetanyaga a mészkő. A medencék határán DK felé fokozatosan fiatalodó vulkánkoszorú (andezit) hegységei sorakoznak. A belső határvidéken egy jellegzetes kárpáti kőzet-

147


ből (flis) felépülő vonulat húzódik végig. A flis olyan kőzet, mely a Kárpátok kialakulása során különböző üledékes kőzetekből cementálódott össze. A Kárpátokat 4 részre osztjuk:  Északnyugati-Kárpátok  Északkeleti (Ukrán)-Kárpátok  Keleti-Kárpátok  Déli-Kárpátok Az Északnyugati-Kárpátok A Dévényi kaputól a Tapoly völgyéig terjed 250-300 km hosszú Részei: 2 flis övezet (külső, belső) 3 kristályos-, 2 vulkáni-, 1 mészkőszirt vonulat A Kárpátok ezen részén található meg a hegység legmagasabb része a Magas-Tátrában elhelyezkedő Gerlahfalvi-csúcs (Gerlahovka). Magassága: 2655 m. Gránit építi fel, felszínét a negyedidőszaki eljegesedés alakította ki. Az Alacsony-Tátra ugyancsak gránitból épül fel, kb. 500 m-rel alacsonyabb a Magas-Tátránál. A jégkorszakban az eljegesedés határa alatt maradt, így jég nem formálta a felszínét. A flisvonulatok:

Nyugati-Beszkidek Keleti-Beszkidek Itt több helyen bányásznak kőolajat és földgázt. Mészkővunulatok: Árvai-Magura Inovec (Trencséni várhegy) Általában mély folyóvölgyek bejáratát őrzik. Középidei kőzet építi fel. A meredek mészkőszirteken régi várak magasodnak (Árvai-, Trencséni várhegy) Vulkanikus vonulatok: 19-20 millió éves főleg andezit kőzetből áll. Két vonulata: északi része: Körmöci-hegység Selmeci-hegység déli része: Visegrádi-hegység Börzsöny Cserhát Mátra A két vonulatot É-D-i vulkánsor kapcsolja össze. EperjesTokaji vulkánsor, melynek legdélebbi tagja a Zemplénihegység.

148


Az Északkeleti (Ukrán) Kárpátok A Tapoly forrásvidékétől az Aranyos-Beszterce áttöréséig terjed Részei: külső flis vonulat belső vulkáni vonulat a flis vonulat (pl. Máramarosi-havasok) lealacsonyodó hágói biztosítják a régóta fontos átjárókat (pl. Vereckei-hágó: 841 m) a vulkáni vonulat 11 milliótól 9-8 millió éves hegységekből áll. Részei: (Vihorlát-Gutin vonulat) Vihorlát Szinyák Borló (Nagyszőlősi-hegység) Avas Kőhát Gutin A Kárpátok legcsapadékosabb része (Máramarosi-havasok: 1500 mm/év). Innen fakad a Tisza és a Bodrogot létrehozó folyók. Keleti Kárpátok Az Aranyos-Beszterce áttörésétől a Dimbovita forrásvidékéig (a Törcsvári-hágóig) terjed 4 vonulata van, melyet 4 kőzetfajta épít fel. Flis vonulat: pl. Háromszéki-havasok Főleg kavicsokból összecementálódott kőzet (konglomerátum) építi fel. Pl.: Kristályos vonulat: pl. Gyergyói-, Csíki-havasok Nincs magashegység része. Legmagasabb tagja 1500 m körüli. Mészkőszírtek: Pl.: Nagy-Cohárd, Kis-Cohárd, Egyeskő, Öcsém-tető Ezek övezik a Gyilkos tavat (983 m) Vulkanikus vonulat: Kelemen-havasok, Görgényi-havasok, Hargita. Andezit építi fel. A vulkanosság sok nyoma megtalálható itt: kráterek, kalderák (=felrobbant kráter), borvízforrások. A Nagy Csomád (1294 m) a Kárpátok legépebben megmaradt kitörésközpontja. Kettős kráterében található a Szent Anna-tó és a Mohos-tó. Vulkáni vonulat különíti el a Gyergyói-, Csíki- és a Háromszéki-medencét az Erdélyi-medencétől.

149


Déli Kárpátok A Törcsvári-hágótól az Al-Dunáig terjed Nincsen több különálló vonulata, egyetlen összefüggő kristályos hegytömegből áll (Páring, Vulkán, Retyezát), de helyenként megtalálható a jellegzetes permi takarós szerkezet (Fogarasi-havasok, Szebeni-havasok, Kudzsiri-havasok, Lotru). Hegységei között három kismedence található: Almási-, Petrozsényi-, Háromszéki-medence Legmagasabb régióinak (pl.: Fogarasi-havasok, Retyezát stb.) a glaciális formakincse a negyedidőszaki eljegesedés következtében alakult ki. Erdélyi peremhegyvidék Variszkuszi eredetű, nem része az Eurázsiai hegységrendszerhez tartozó Kárpátoknak. Részei:  gránitból álló magashegységek (pl.: Radnai-havasok)  mészkőhegységek (pl.: Bihar-hegység)  ércekben gazdag vulkáni hegység (pl.: erdélyi érchegység) Erdélyi-medence Süllyedése már a harmadidőszakban befejeződik. Az Alföld felé lefutó folyók változatos felszínű dombsággá szabdalták fel. Agyagos lejtői miatt gyakoriak a suvvadások, csuszamlások. Sokfelé találhatunk kőolaj és földgáztelepet.

Földtörténeti áttekintés Az előidő és azt óidő emlékei Magyarország legrégebbi kőzetei 1100 millió éve még az előidőben képződtek. A variszkuszi hegységképződés karbon időszakában jött létre a Velence-hegység gránittömbje, a Mórágyi rög gránitja, valamint az Alföld mélyén húzódó, eltemetett gránitpászták anyaga. Ebből a korból származik a Soproni-hegység alpi rokonságú kristályos palája is, valamint a Mecsekben és a Balaton-felvidéken található permi vörös homokkő. A középidő emlékei Hazánk több területein a tengerelöntések nyomai őrződtek meg. Az ekkor kialakult üledék vastagsága eléri a 3-4000 métert(!) Triász időszakban képződött a Dunántúli-középhegység, a Mecsek, a Villányihegység, az Aggteleki-karszt és a Bükk dolomitja, mészköve.

150


A jura időszakban alakult ki a Bakony, a Gerecse mészköve, a bakonyi Úrkút mangánérce, a Gerecse un. „vörös márványa”. A Mecsek jura kori homokkövében találhatók hazán egyedüli feketekőszén telepei. Kréta időszakban alakultak ki az eurázsiai-hegységrendszer európai tagjai. Ennek emléke az Alföld alatt eltemetve húzódó 130 millió éves vulkáni vonulat. Ebben az időszakban alakult ki a Bakony és a Vértes karsztos üregeiben az alumíniumban és vasban gazdag málladék, a bauxit. Az újidő emlékei Ekkor alakult ki a Tatabánya és Oroszlány térségének eocén korú barnaszene, az oligocén agyagja és homokköve, a miocén mocsaraiban a nógrádi medence és a Sopron környékének barnakőszene. Ugyancsak a miocénban emelkedett meg erőteljesen a Kárpátok vonulatai és azzal egy időben megsüllyedtek a medencebelsők. A medence és a hegyvidék határán lemezalábukáshoz kapcsolódó vulkanikus tevékenység kezdődött. Ekkor alakult ki A Kárpátok Visegrádi-hegységtől a székelyföldi Hargitáig húzódó vulkanikus koszorúja. Ekkor alakultak ki a Börzsöny, a Mátra és a Zempléni-hegység hidrotermális érctelepei is (réz-, ólom-, cinkérc). A Kárpát-medence belsejét elfoglaló tenger végleg lefűződött az Ős-Adriáról, és már csak a fekete-tenger elődje felé maradt kapcsolata a világtengerrel. Ezt a beltengert nevezzük Pannon-tengernek. Üledéke csaknem 4000 m vastag. A beltóvá alakult beltengert a hegységkeretből leérkező folyók kiédesítették, majd hordalékaikkal feltöltötték. A pliocénban bazaltvulkanosság volt megfigyelhető (Tapolcai-medence: Ság, Somló; nógrádi medence: Salgó; Somoskő). Ekkor gyűlt össze hazánk kőolaj- és földgázvagyona és alakult ki a Mátra- és a Bükkaljának lignitje. A negyedidőszakban dombságaink és hegységeink több száz métert emelkedtek, alföldjeink viszont tovább süllyedtek. Ekkor volt a legnagyobb éghajlatváltozás is, mely a jégkorszak kezdetét jelentette. Ekkor halmozódott fel hazánk területén a lösz, alakultak ki a folyóteraszok. A holocénban szárazabb és nedvesebb időszakok váltakoztak, ekkor jelent meg a Kárpát-medencében az ember (kb. 4000 évvel ezelőtt).

151


Hazánk ásványi nyersanyagai

Energiahordozók Fosszilis (geológiai korokban keletkezett) energiahordozók: kőszén, kőolaj, földgáz Megújuló energiahordozók: víz, szél, napsugárzás Fosszilis energiahordozók Kőszéntelepek:

Szénvagyonunk 60% lignit; 25%-a barnakőszén; 15%-a feketekőszén. Szénbányáink geológiai adottságai kedvezőtlenek: vékony szénrétegek, Vetődések tagolják a telepeket, Nehéz a gépi művelés, Metángáz-betörés (robbanás) veszély nagy, (Mecsek) Karsztvíz7betörés veszélye (Bakony) Mátraalji és Bükkalji lignittelepek felszíni fejtéssel bányászhatók.

152


Kőolaj, földgáz Bányászata a két világháború között a Nyugat-Dunántúlon indult meg. Jelenlegi legjelentősebb telepeink az Alföldön találhatók (földgáz: Hajdúszoboszló; kőolaj: Algyő) Megújuló energiahordozók Elsősorban folyóink vízi energiája jöhetne szóba. Itt szembe kell nézni a síkvidék adta kis eséssel, a kontinentális éghajlat adta ingadozó vízjárással. Jelenleg vízierőművünk a Tiszán van (Tiszalök-Kisköre). Ércek Vasérc: egyetlen lelőhely hazánkban a triász kori dolomitban képződött Rudabánya környéki telep. Érctartalma alacsony, a haza szükséglet 5-7%-át adja, bányászata a 80-as években befejeződött. Rézérc: A mátrai vulkanossághoz kötődik. Recsken található. Több mint 1000 m-es mélységben rejtőzik, mennyisége világviszonylatban is jelentős. Jelenleg nem éri meg a kitermelése, mivel a bányászat a nagy mélység miatta nagyon költséges, valamint a réz világpiaci ára jelenleg nagyon alacsony. Bauxit: Vértesben (Gánt), a Bakonyban (Iszkaszentgyörgy, Halimba, Nyirád, Szőc) felszíni és 150-300 m mélységben lévő bauxittelepei Európában a legjelentősebbek közé tartoznak. Problémát okoz az alacsony alumíniumérc tartalom, a karsztvíz betörés veszélye. Mangánérc: Bakony (Eplény, Úrkút), szintén európai jelentőségű. (Úrkút Európa második legnagyobb mangánérc telepe). Probléma a mangán iránti keresletcsökkenés. Uránérc: A Mecsek permi homokkövében található 1000m-nél mélyebben. Kb. még 100 évre elegendő mennyiség található itt. Probléma az uránérc világpiaci árának csökkenése, és a nehezen kitermelhetőség. Építőanyagok: Zempléni-hegység: kovaföld (hangszigetelésre használják) – elhalt kovamoszatok vázából keletkezett. Üveghomok – az üvegipar használja fel. Kaolin (porcelánföld) – a porcelánipar hasznosítja. Perlit – talajjavításra, könnyűbeton készítésére használják-. Zeolit – tápszerként, tisztálkodásra vagy a környezetvédelemben egyaránt hasznosítható (szilikátos ásványcsoport az utóvulkáni működés terméke).

153


Magyarország éghajlata Földrajzi helyzet és az éghajlat Magyarország a négy évszakú valódi mérsékelt éghajlati övbe található meg a mérsékelten szárazföldi (kontinentális) éghajlaton. Éghajlatát erősen befolyásolja a medencejelleg. Az óceántól való távolság hatására a kontinentális hatások Ny-K irányban, a medencejelleg hatására pedig a medence pereme felől a medence közepe felé erősödnek Az ország kisméretű Ny-K irányú kiterjedése miatt (520 km) a medencejelleg jól tud érvényesülni. Az ország legkontinentálisabb területe a Közép-Tisza vidéken található. „Távvezérelt éghajlat” A változatos éghajlati és időjárási kép egyik oka, hogy hazánk éghajlatát a távoli térségek fölött kialakuló légnyomásképződmények alakítják. Egész évben megfigyelhető: az Izland fölött uralkodó alacsony nyomású képződmény az Azori szigetek térségében állandóan jelen lévő magas nyomású képződmény Télen: Belső-Ázsia (Szibéria, Mongólia) fölött kialakuló magas nyomású képződmény Nyáron: Ázsia légterében kialakuló alacsony nyomású képződmény Hazán éghajlatának alakulásában a sok bizonytalansági tényező miatt gyakori a szélsőségesség. Az éghajlati elemek alakulása Magyarországon Napsugárzás, napfénytartam A napsugárzás két maghatározó tényezője:  a napsugarak hajlásszöge, melyet egyrészt a földrajzi szélesség, másfelől a domborzat határoz meg;  valamint a borultság (felhőzöttség) mértéke Hazánk kicsiny É-D irányú kiterjedése miatta a besugárzás energiamennyiségében nincs jelentős különbség az ország egyes területei között. Ennél sokkal számottevőbb a felhőzöttség mértékéből eredő különbség. Ennek mértéke azt Alföld középső részén a legkisebb (kb.5§%-os), a nyugati határ mentén ezzel szemben jóval nagyobb (kb. 70%-os). Ebből adódóan a napfénytartam az alábbiak szerint alakul:  Duna-Tisza köze déli részén: 2100 óra/év  Ny-i határ mentén: 1700-1800 óra/év A napsugárzás évi eloszlása kedvező hatással van:  a gabonatermesztésre,  a gyümölcstermesztésre,  az idegenforgalomra.

154


A levegő hőmérséklete (léghőmérséklet) Ezt a napsugárzás időtartama és energiája határozza meg. Hazánk évi középhőmérséklete: 8-11oC. A legmagasabb értéket a DK-i határnál mérik. Az észak-atlanti tengeráramlás miatt Magyarország évi középhőmérsékletében 2,5oCos pozitív hőmérsékletei anomália figyelhető meg.  legmelegebb hónapunk: a július  leghidegebb: a január E két hónap középhőmérsékletének különbsége adja az évi közepes hőingás mértékét hazánkban. Ennek területi alakulása jól tükrözi az óceántól való távolság és a medencejelleg kettős hatását. A tél utolsó próbálkozása: jén van. A nyár utolsó próbálkozása:

májusban a fagyosszentek (Szervác, Pongrác, Bonifác) ide(a „Vénasszonyok nyara”) szeptember vége, október eleje.

A szél A szél sokban befolyásolja a többi éghajlati tényezőt. A Kárpát-medence a nyugati szelek övében van. A domborzati tagoltság és a medencejelleg viszont jelentősen módosítja az uralkodó szeleket. A szelek általában a hegységkeret felől érkezik a medencébe. Hazánk uralkodó szelei:  ÉNY-i szél: Dunántúl  ÉK-i szél: Duna-Tisza köze, Tiszántúl. A szelek, a hegységek un. szélkapuin keresztül érkeznek (pl.: Dévényi-kapu) Ugyanakkor a hegységkeretnek védő hatása is van a medencére nézve. Ez a szélsebességben mutatkozik meg. Hazánkban (2-4m/s) a szelek sebessége jóval kisebb, mint Európa m ás területein. Helyi jellegű szeleink:  Északi-középhegység területén: É-i szél.  Dunántúli középhegység (Balaton-felvidék): Bakonyi-főn (balatoni viharokat okozó bukó szél). Irány megegyezik az uralkodó széliránnyal (ÉNy).  Dunántúli-dombság a Mecsekkel területén a mediterrán hatást hozó D-i szél. Csapadék: Hazánk legcsapadékosabb területe: a DNy-i határterület (800 mm/év) Legszárazabb terület: Közép-Tisza vidék (500 mm/év) Legcsapadékosabb időszak: tavasz vége, nyár eleje („Medárd napi esőzések – június 8. környéke). Az ország DNy-i részén van egy másodlagos csapadékmaximum: ősszel. Legszárazabb időszak: nyár közepe, vége.

155


A levegő minősége: A leggyakoribb légszennyező anyagok:  kén-dioxid (SO2),  nitrogén-dioxid (NO2),  ülepedő por A fűtés korszerűsítésének köszönhetően a SO2 és a NO2 koncentrációja csökkent, az elöregedő gépjárművek számának emelkedésével viszont az ülepedő porszennyezés növekedett. Napjainkban az ország területének 11%-a légszennyezettnek minősül. Ezen a 11%-nyi területen belül él hazánk lakosságának 44%-a.

156


Magyarország vízrajzi adottsága (Ismételni a vizek felosztását! Lásd: Általános természetföldrajz.) Hazánk felszíni folyóvízhálózata A medencejelleg hazánk vízrajzának is meghatározó tényezője. Magyarország felszíni vízkészletének 90%-a a szomszéd országokból érkezik (import vizek). Ennek következménye, hogy a folyóvizek már eleve szennyezetten érkeznek hazánkba. Hazánk vízhálózata nem túl sűrű, Ny-K irányban pedig egyre gyérebbé válik. Magyarország vízhálózatának középpontja: a Duna. Magyarországi szakasza: 417 km, melyből 140 km a szlovák-magyar határszakaszra esik. Magyarország egész hosszában hajózható. Fontosabb mellékfolyói a medence területén: Jobb oldali mellékfolyók:  Lajta  Rábca  Rába a Marcallal  Cuhai-Bakony-ér  Által-ér  Benta patak  Váli-víz  Sió a Kapossal, Koppánnyal és a Sárvízzel  Csele patak  Dráva a Murával és a Fekete-vízzel Bal oldali mellékfolyók  Vág  Nyitra a Zsitvával  Garam  Ipoly  Tisza Második legnagyobb folyónk: a Tisza. Magyarországi szakasza: 596 km. A folyót végig holtágak és morotva tavak kísérik, melyek többnyire a folyószabályozás következtében jöttek létre (Széchenyi István - Vásárhelyi Pál). Gazdasági hasznosítását szélsőséges vízjárása erősen befolyásolja. Vásárosnaményig hajózható, melynek elsősorban belföldi kihasználása jelentős.

157


Fontosabb mellékfolyói a medence területén: Bal oldali mellékfolyók:  Túr  Szamos  Kraszna  Körösök (Fehér-Körös a Fekete-Körössel; a Berettyó a Sebes-Körössel)  Maros Jobb oldali mellékfolyók:  Bodrog  Sajó a Hernáddal és a Taktával  Eger-csatorna (patak)  Zagyva a Tarnával, Galgával, Tápióval Magyarországon a hajózó kereskedelmi forgalmát a Ny-K irányú vízösszeköttetések hiánya akadályozza. Folyóink évente kétszer áradnak:  kora tavasszal („jeges ár”) – oka az alpi-kárpáti és hazai hóolvadás  nyár eleje („zöld ár”) – oka a nyár eleji („Medárd napi) csapadékmaximum Hazánk állóvizei Magyarország tavai kivétel nélkül fiatal geológiai képződmények Keletkezésük szerint az alábbiak alapján csoportosíthatók:  szerkezeti mélyedést kitöltő tavak: (Balaton, Velencei tó, Fertő tó)  morotvatavak: lefűződő folyókanyarulatokban alakultak ki (Szelidi-tó)  szikes tavak: alföldi mélyedésekben, homokhátak közötti laposokat megülő tavak (szegedi Fehér-tó, Sóstó)  forrástavak: langyos vagy melegvizű tavak (Hévízi-tó, miskolctapolcai forrástó)  elgátolt tavak: általában csuszamlás következtében alakulnak ki (Arlói-tó)  mesterséges tavak (hortobágyi halastavak, Feneketlen-tó)

BALATON K-Európa legnagyobb édesvizű tava. Területe: 598 km2 Hossza: 78 km Szélessége: legnagyobb: 15 km legkisebb. 1,5 km Mélysége: legnagyobb: 11,5 m (Tihanyi kút) átlagos: 3m Medencéje a pleisztocén 2. felében alakult ki. A holocén elején a tó vize borította el a Tapolcai-medencét, a Kis-Balaton és a Nagy-berek területét.

158


Vízminősége rohamosan romlik. Okai:  a Zala gátak közé szorítása (ez által a folyó vegyszeres hordaléka akadály nélkül kerül a tóba)  a Kis-Balaton lecsapolása (a terület újbóli felélesztésével a helyzet ugyan javult, de a probléma ma is fenn áll). VELENCEI TÓ Területe: 26 km2 (ebből 12 km2 nyílt víz, a többi náddal fedett) Hossza: 10 km Szélessége: 2-3,5 km Mélysége: legnagyobb: 2,2 m átlagos: 1,4 m A balatoni süllyedék folytatásában fekszik. A holocén elején a területe még 50 km2 volt. FERTŐ TÓ Területe: 532 km2 (ennek ¼-e magyar terület) alacsony vízállás esetén: 170-200 km2 Hossza: 35 km Szélessége átlagosan: 8,4 km Mélysége: legnagyobb: 4 m átlagos: 1m Medencéje pleisztocén végi süllyedék. Felszín alatti vizeink Magyarország medencejellege és földtani felépítése miatt különösen gazdag felszín alatti vizekben. Gyógyvizekben Európa leggazdagabb országa. A talajvíz átlagos mélysége: 3-6 m, a folyók árterén mindössze: 1-2 m, a dombvidékeken: 8-10 m A talajvíz régen fontos szerepet játszott az ivóvíz készletben, de a folyamatos szenynyezés következtében mára szinte mindenhol alkalmatlanná vált az emberi fogyasztásra. ezért az ivóvíz ellátásban egyre nagyobb szerep jut a rétegvizeknek, artézi vizeknek. Artézi kútjaink száma mára meghaladja az 50.000-et. a rétegvíz lett az ivóvízellátás legfontosabb bázisa. A nagyobb mélységből érkező artézi vizek átlagosan 25oC hőmérsékletűek, de elérhetik akár a 70-90oC-t is. (Például a Széchenyi fürdő vizét 1250 m mélyről szerzik, és hőmérséklete 76oC. Zalakaros vize 2370 m mélyről kerül a felszínre és 96oC-os). Artézi vizeink magas ásványianyag-tartalommal rendelkeznek, melyek közül soknak gyógyhatása van. Ezért hazánk nagyon gazdag gyógyvizekben. A karsztvizek a mészkőhegységek résvizei. A felszíni vizekben szegény mészkőhegységeink felszín alatti vizekben igen gazdagok. Ezeknek a vizeknek igen fontos szerepe van mind hazánk ivóvízkészlete, mind pedig ipari víz készlete szempontjából. A karsztvizek és a bányászat (pl. Dunántúli-khg. bauxitbányái) konfliktusa nehezen megoldható problémát jelent.

159


Magyarország nagytájai

Magyarország területét hat nagytájra oszthatjuk: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Alföld, Kisalföld, Dunántúli-dombság a Mecsekkel, Dunántúli-középhegység, Északi-középhegység, Nyugatmagyarországi-peremvidék (Alpokalja)

1. ALFÖLD Területe 100.000 km2, melyből hazánk területére 52.000 km2 jut. Hazánk legnagyobb, domborzatilag és éghajlatilag legegységesebb nagytája. Az ember az Alföld képét alakította át a legjobban. Ligetes erdőkkel, ártéri erdőségekkel borított táj volt. Mára fátlan síksággá vált, mely legelőknek és szántóknak ad helyet. Az átalakulást az erdőirtásoknak és a folyószabályozásoknak köszönheti. Ez utóbbi az ártéri erdőket megfosztotta a vízutánpótlástól. A világszerte ismert PUSZTA, tehát nem természetes eredetű, hanem az ember beavatkozásának következményeként létrejött „kultúrsztyepp”. Az Alföld korábban a mezőgazdaságnak adott otthont, mára az energiahordozók bányászatában is jelentős szerepet játszik. Innen származik Magyarország kőolaj és földgázkitermelésének 90%-a. A domborzati jellemzők: Túlnyomó része tökéletes síkság. A hegységkeretből kilépő folyók az Alföld peremén hordalékkúpokat halmoznak fel, melyeket gyakran

160


lösz fed. A löszön nagyon jó minőségű termőtalaj alakult ki, ahol a szántóföldi művelés honosodott meg. Ahol a hordalékkúpot homok fedi, ott a talajt gyümölcs- és szőlőtermeléssel kötik meg. A hordalékkúpok rossz lefolyású süllyedékeket fognak közre Ezeken a területeken rét- és legelőgazdálkodás folyik. A hordalékkúpok előterében árterületek húzódnak. Ezek voltak az Alföld legtovább süllyedő területei, így vonzották maguk felé a folyókat. Az Alföld résztájai Hagyományosan két részre osztható:

Duna-Tisza köze Tiszántúl, de felszínalaktani értelemben a Dunától Ny-ra levő Mezőföld is az Alföld részeként tekintendő.

DUNA-TISZA KÖZE A Dunát és a Tiszát is 15-20 km széles ártéri sík kíséri. Ezeket többnyire mesterségesen levágott morotvák tagolják. (Pl.: Duna mentén: Szelidi-tó; Tisza mentén: Tőserdő). A két ártéri rész között magasabb fekvésű tájak helyezkednek el: északabbra: Kiskunsági-homokhát, délebbre: Észak-bácskai löszhát. Kiskunság A Duna pleisztocén kori 130-170 m magas hordalékkúpja. Jellemzőek rá a szikes tavak (pl. izsáki Kolon-tó). A homokkúpot homok fedi, amely néhány helyen ma is mozgásban van (pl. Bugac, Fülöpháza) Bácskai löszhát Csak az északi pereme nyúlik át hazánk területére. A hordalékkúpot lösz borítja.

TISZÁNTÚL Részei:

Nyírség Hajdúság Hortobágy Nagykunság Körös-vidék Maros-Körös köze

161


Nyírség Homokkal fedett változatos felszínű hordalékkúp. A Tisza és mellékfolyóinak hordaléka halmozódott fel itt. Itt található az Alföld legmagasabb pontja a Hoportyó (183 m). Sokfelé a mozgó homokot akácfaerdőkkel kötötték meg. Hajdúság Lösz borítja. Hortobágy és a Nagykunság A Tisza iszapos hordaléka borítja ezeket a tájakat. Teljesen sík területüket egykori folyómedrek hálózzák be. A Nagykunság hazánk legszárazabb területe (500 mm/év). Körös-vidék A folyószabályozás előtt a tájat folyóágak, lápok, mocsarak borították. (Erre utal a Kis-, és Nagy-Sárrét neve). Öntés- és szikes talaj borítja. Ezen a területen ma főleg rét-és legelőgazdálkodás folyik. Maros-Körös köze Lösszel fedett síkság. A maros hordalékkúpja hazánk egyik legjobb mezőségi talajú tája. Magyarország legmelegebb területe. (Évi középhőmérséklet: 11oC; júliusi középhőmérséklet: 22oC.)

MEZŐFÖLD

Lösszel borított síkság. A Duna folyamatosan mossa alá, így a csuszamlások miatt folyamatosan hátrál.

DRÁVAMENTI SÍKSÁG

Itt érvényesül legerőteljesebben a mediterrán éghajlati hatás (enyhe tél, legkorábbi tavaszodás, másodlagos őszi csapadékmaximum).

2. KISALFÖLD Területe: 9000 km2, ebből 4000 km2 magyar terület. Hazánk egyik legnyugatibb nagytája jelentős óceáni hatást élvez: (felhőzöttebb napok száma magasabb, napsütötte órák száma alacsonyabb, kiegyenlítettebb hőmérséklet, egyenletesebb csapadékeloszlás). A Dévényi kapu közelsége miatt hazánk legszelesebb tája. Területe a miocén kortól süllyed, a Duna és mellékfolyói töltik fel hordalékukkal. Itt alakult ki Európa legnagyobb összefüggő folyó =Duna) által létrehozott hordalékkúp vidéke: Szigetköz, Csallóköz. A hordalékkúp kavicsanyag gazdag ivóvízkészleteket rejt.

162


Résztájai: Győri medence Marcal medence Komárom-Esztergomi síkság Győri medence A Kisalföld legtovább süllyedő, így a legalacsonyabb tája. Négy részre osztható:  Szigetköz (Duna hordalékkúpja)  Mosoni-síkság (Mosoni-Duna és mellékfolyóinak) hordalékkúpja  Rábaköz (Rába hordalékkúpja)  Fertő-Hanság medence (Itt található az erősen elmocsarasodott Fertő-tó. A Hanság lápvilágát napjainkra szinte teljesen lecsapolták. Talaja jelentős tőzeg készletet rejt.) Marcal-medence A Kemeneshát és a Bakony által közrefogott területen található. A Kisalföldön belül itt található a legtöbb szántóföld. A medence déli peremén pliocén korú bazaltkúpok („bazaltsapkás tanúhegyek”) állnak: Somló (432m), Ság (278m). A bazaltsapka alatt pannonüledék található.

Komárom-Esztergomi-síkság A Kisalföld keleti peremtája. Magasabban fekvő részein barna erdőtalajok is előfordulnak.

3. NYUGAT MAGYARORSZÁGI PEREMVIDÉK (ALPOKALJA) Tájai: Soproni-hegység Kőszegi-hegység Vasi-hegyhát Kemeneshát Rábán túli kavicstakaró Zalai-dombság

- a Keleti- Alpok lealacsonyodó nyúlványa - A Keleti- Alpok lealacsonyodó nyúlványai - az Alpokból érkező folyók kavicstakarója - az Alpokból érkező folyók kavicstakarója - az Alpokból érkező folyók kavicstakarója - felszínformái alapján a Dunántúli dombvidékhez lehetne sorolni, de nyugatibb fekvése és éghajlata elkülöníti attól.

163


Soproni-hegység Szerkezetileg idősebb, óidei kőzetekből áll (fillit, kristályos pala, gneisz) Legmagasabb pontja: Magas-bérc (557m) Bő csapadékú táj, bükkösök, fenyvesek borítják. Kőszegi-hegység Szerkezetileg a fiatalabb alpi takaró része. Legmagasabb pontja: Írott-kő (882m) Bő csapadékú táj, bükkösök, fenyvesek borítják. Alpokból érkező folyók kavicstakarója (Vasi-hegyhát, Kemeneshát, Rábán túli kavicstakaró) Az Alpokból szállított pleisztocén korú kavicsokból álló területeket a folyók teraszos völgyeikkel alaposan fölszabdalták. Zalai-dombság Területén szintén megtalálható az Alpokból származó kavicstakaró. Túlnyomó része azonban löszös-agyagos üledékből áll. Ezért gyakoriak a csuszamlások. A két világháború között itt indult meg először Magyarországon a kőolaj bányászata. A kőolajat a középidei mészkőtömegek rejtik.

4. DUNÁNTÚLI DOMBVIDÉK Ny-K irányban a Zala völgyétől a Dunáig húzódik. Északi határa a Bakony, déli pedig a Dráva völgye. Területe: 15.000 km2 Kialakulása: A Pannon-tenger visszahúzódása után már nem süllyedt tovább, sőt részben ki is emelkedett. Emiatt a süllyedő alföldek felé lefutó folyók a felszínét fokozatosan felszabdalták. Alapját 500-2000 m vastag pannon üledék alkotja, amelyet negyedidőszaki, részben löszös lerakódások fedtek be. A kiemelkedés és a völgyek menti felszabdalódás főleg ÉNy-DK irányú. A folyók folyásiránya a negyedidőszakban többször is változott. Eleinte egyöntetűen a Duna süllyedéke felé tartottak. Majd a Balaton medencéjének pleisztocén végén bekövetkező besüllyedése ezt jelentősen megváltoztatta. Így alakult ki a somogyi területeket vízrajzilag kettéosztó vízválasztó. Részei: Somogyi-dombság Tolnai-dombság Baranyai-dombság a Mecsekkel és a Villányi-hegységgel

164


Somogyi-dombság Két eltérő vidéket foglal magában: Külső-Somogy: északkeletebbre fekszik, lösszel fedett jellegzetes dombsági táj. Belső-Somogy: délnyugatibb fekvésű, mindössze 110150 m magas alföldi jellegű vidék. A pleisztocéni Ős-Duna homokos hordalékanyaga borítja. Tolnai-dombság Egyik legváltozatosabb, legtagoltabb dombvidékünk. Három részre tagolható, mely területek a pleisztocén kori szerkezeti mozgások következtében különültek el: Tolnai-Hegyhát Völgység Szekszárdi-dombság A dombságot sokfelé löszön kialakult jó minőségű mezőségi talaj fedi, de ezt sajnos sok helyen a talajerózió (talajpusztulás) áldozatává válik.

Baranyai-dombság Részben lösszel fedett vidék. Alacsony térszínéből szembetűnően emelkedik ki a két középidei rög: a Mecsek és a Villányhegység. Mecsek Legmagasabb pontja a Zengő (680m). Fő tömege középidei üledékekből áll. Ettől erősen elüt a Mórágyi-rög óidei gránitja, és a Jakab-hegy permi vörös homokköve. A hegység triász mészköve gazdag karsztforrásokban. A permi homokkőben uránérc, a jura üledékben pedig feketekőszén található. Villányi-hegység Legmagasabb pontja a Szársomlyó (442m) A hegység egyetlen keskeny sasbércből áll. Gerince középidei mészkő, lejtőit lösz borítja (Villányi borok hazája). A Szársomlyó régen kőbánya volt, ám a természetvédők a ritka kikerics védelmében leállíttatták a bányászatot.

165


5. DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG Túlnyomó része középidei üledékből áll. DNy-ÉK irányú, kb. 200 km hosszú. Éghajlatválasztó a Kisalföld és az Alföld között. Az óceáni hatás a hegységen túl már nem érvényesül. Karsztos területei felszín alatti vizekben gazdag. Karsztforrásai mellé telepedtek városai. Mészkővidékének talaja a nagyon gyenge rendzina talaj. A nem karsztos vidékeken barna erdőtalaj található. Részei: A hegység a csapásirányra merőleges törésvonalak mentén osztható részekre.  Bakony (a Balaton-felvidékkel)  Vértes  Velencei-hegység  Dunazug-hegység  Gerecse  Pilis  Budai-hegység Bakony A hegységet rengeteg törés és árok tagolja. A hegységet a VeszprémDevecser (törésvonal) árok mentén osztjuk a hegységet két fő részre:  Északi-Bakony  Déli-Bakony Északi-Bakony: A Dunántúli-khg. legcsapadékosabb része (800mm/év). Itt található a hegység legmagasabb pontja: Kőris-hegy (709m). Déli-Bakony Barnakőszén, mangán, és bauxit lelőhelyeiről ismert. Balaton-felvidék Jellegzetesek a negyedidőszaki bazaltvulkános tanúhegyei, és a borvidékei. A Tihanyi-félszigeten nem láva, hanem bazalttufa borítja a pannon üledéket. Itt a vulkáni utóműködés gejzírkúpokat hagyott hátra (pl. Aranyház). Vértes A Bakonytól a Móri-árok választja el. Első sorban triász mészkő és dolomit építi fel. Peremén barnakőszén és bauxittelepek találhatók. (pl. Gánt: bauxitbánya – ma már nem üzemel) Velencei-hegység A Vértestől a Zámolyi-medence süllyedéke választja el. Idősebb a Dunántúli-középhegység többi tagjánál. „Vendéghegységnek” is nevezhetjük. A variszkuszi hegységképződési időszakból származó gránit építi fel. Hazánkban egyedi gránitlepusztulások találhatók

166


itt pl: „gyapjúzsák” a málladéktakaró lepusztulása után visszamaradó gránittömbök. A hegység déli előterében zökkent be a Velencei-tó árka a pleisztocénban. Dunazug-hegység A Tatai-árok választja el a Gerecse-hegységet, a Pilisvörösvári-árok pedig a Pilist és a Budai-hegységet. Legmagasabb pontja a Pilis-hegysében található Pilis (756m). A hegységet főként triász üledék alkotja. A Gerecse (633m) főként jura üledékekből épül fel. (süttői vagy piszkei vöröses színezetű mészkő). A hegység peremén eocén korú barnakőszén található. Budai-hegység legmagasabb pontja a Nagy-Kopasz (559m). Barlangjai és 123 hév- és gyógyforrása miatt vált természeti értékké. Ezeket az értékeket a hegység egyre nagyobb beépítettsége veszélyezteti.

6. ÉSZAKI-KÖZÉPHEGYSÉG Elsősorban harmadidőszaki vulkáni kőzetek építik fel (andezit, andezittufa, riolit, riolittufa). De található középidei üledékes hegység is. A hegységet észak felől harmad- és negyedidőszaki üledéken kialakult dombságok, medencék határolják. Az északi-középhegység hazánk leghűvösebb éghajlatú nagytája. (Januári középhőmérséklet -3 - -5oC, júliusi középhőmérséklet 18-20oC). Ez a nagytáj hazánk erdőkben leggazdagabb területe is egyben. Az alacsonyabb területeken tölgyerdők, a magasabbakon bükkösök találhatók. Uralkodó talaja a barna erdőtalaj. A hegység délre néző lejtői történelmi borvidékek (pl.: Eger, Tokaj) Tagjai: Visegrádi-hegység Börzsöny Cserhát Mátra Bükk Aggteleki-karszt Cserehát Zempléni-hegység Visegrádi-hegység Szerkezetileg az északi-középhegység része annak ellenére, hogy a Dunántúli-khg. vonulatában helyezkedik el. A Börzsönynek a Duna által levágott része. Átlagos magassága 700m. A Kárpátok belső vulkanikus vunulatának első tagja. kitörési központjai kb. 18-20 millió évvel ezelőtt működtek. Legmagasabb pontja: Dobogókő (699m).

167


Börzsöny Itt még felismerhetők az egykori hordalékmaradványok. Legmagasabb pontja a Csóványos (938m). A peremén lévő medencékben, a középkorban még nemesfémeket bányásztak. Napjainkban már csak az andezit bányászata maradt meg. Cserhát Rendkívül változatos domborzatú és kőzet-felépítésű terület. Középidei üledék építi fel a Vác fölötti Naszályt, andezit a Keleti-Cserhátot. Ide soroljuk az Alföldbe benyúló Gödöllői-dombságot és a hegység északi részén található felszín alatt megszilárdult andezit tömegből álló Karancsot (720m). Az Északi-középhegységben itt a legkevesebb az erdő, óriási a talajerózió. Mátra Ny-ról a Zagyva, K-ről a Tarna határolja Itt emelkedik hazánk legmagasabb hegysége a Kékes-tető (1014m). A hegység vulkánjai kb. 14-16 millió évvel ezelőtt működtek. Recsken és Gyöngyösorosziban hidrotermális ércek, Parádon ásványvizes források, csevicék vannak. A tulajdonképpeni hegységhez tartozik: Északon a völgyekkel erősen szabdalt dombság, a Mátralába. Délen az Alföldbe besimuló, feltöltött térszín a Mátraalja. A Mátraalján találhatók meg a gyöngyösvisontai lignittelepek a pannon üledékben. Bükk Magyarország legnagyobb átlagmagasságú hegysége. Elsősorban középidei triász mészkő építi fel. Nagyon jellegzetesek a karsztos formái (főleg a Bükk-fennsíkon), a víznyelők, töbrök, barlangok, karsztforrások. A fennsíkot meredek mészkőcsúcsok, un, „kövek” szegélyezik. (pl. Istállós-kő, Tar-kő). A hegység barlangjaiban számos ősember leletre bukkantak (pl. Szeleta-barlang). A XVIII. szd-ban itt alapították meg az első vashutákat, vashámorokat. Központi területét nemzeti parkká nyilvánították. A hegységet délről a Bükkalja 3-400 m magas dombsága határolja. Itt jellegzetes riolit és dácittufa lepusztulásformák jöttek létre. (pl.: kaptói kövek = meredek falú, süveg alakú sziklaképződmények). Legmagasabb pontja: Istállós-kő (958m) Aggteleki-karszt Triász mészkő építi fel. Itt hegységi nemzeti parkot alakítottak ki. Itt található hazánk leghosszabb, legkiterjedtebb barlangja, a Baradla-barlang (22km), a határainkon túlra is átnyúlik. A hegység meghosszabbításában fekszik a Rudabányai-hegység, ahol Magyarország egyetlen vasércbányája működött.

168


Cserehát A Bódva és a Hernád között fekszik. A hegység felszíne erősen szabdalt folyóvölgyekkel és csuszamlásokkal. Aprófalvas térségét évek óta erőteljes elvándorlás sújtja. Felszínét pannon üledék borítja. Zempléni-hegység Tulajdonképpen az Eperjes-Tokaji hegylánc déli része. 11-13 millió éves andezit, riolit, riolittufa építi fel. Számos apró medence tagolja. A középkorban Telkibányán aranyat és ezüstöt bányásztak. Ma bortermeléséről híres. Itt fejtik Magyarországon a legtöbb „nem érces” ásványkincset: perlitet, kaolint, zeolitot. Legmagasabb pontja: Nagy-Milic (894m)

169


MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGE ÉS ANNAK FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE Magyarországon történelmi, gazdasági és földrajzi okok miatt a lakosság nem helyezkedik el egyenletesen. A lakosság közele egynegyede él Budapesten és környékén. Sok ember él a többi nagyvárosban és azok környékén is a gazdaságilag fejlettebb, erősebben iparosodott megyékben: Komárom- Esztergom megye, Győr-Moson-Sopron megye, Borsod-AbaújZemplén megye, Csongrád megye. Alacsonyabb a népsűrűség a fejletlenebb nagy kiterjedésű, mezőgazdasági területű és ritkább településhálózatú megyékben: Somogy megye, Bács-Kiskun megye, Jász-NagykunSzolnok megye. A földrajzi adottságok miatt kisebb a népsűrűség az erdős és hegyvidékes, vagy a mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas területeken: pl.: Hortobágy.

Hazánk népességének nemzetiségi összetétele Az ország lakossága csaknem teljes egészében magyar anyanyelvű. A magukat nemzeti kisebbségnek vallók aránya néhány százalék. Hazánk nemzeti kisebbségei: Németek: számuk a legnagyobb. Őseik, az un. svábok a török hódoltság idején telepedtek le a z országban elsősorban Baranya, Tolna, Komárom-Esztergom megyében és Budapest környékén élnek. Szlovákok: Békés és Komárom-Esztergom megyében és Budapest környékén élnek. Horvátok: Baranya, Bács-Kiskun, Zala, Vas És Győr-Moson_Sopron megyében élnek Szerbek: Bács-Kiskun. Csongrád megyében és Budapesten élnek. Szlovének: Vas megye határmelléki településire tömörülnek. Románok: a magyar-román határszélen, elsősorban Békés, Hajdú-Bihar megyében élnek. Más nemzeti kisebbségeink: görögök, bolgárok, ruszinok,. Ukránok A cigányság etnikai kisebbség. Számuk 400.000. Csaknem minden településen megtalálhatók. Legnagyobb számban: Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-NagykunSzolnok megyékben és Budapesten élnek. Hazánkban a nemzeti kisebbségek teljes egyenjogúságot élveznek, szabadon használhatják anyanyelvüket, őrizhetik kultúrájukat, vallásukat, iskolákat alapíthatnak, ahol anyanyelvükön taníthatják a diákokat, gazdasági szervezeteket, önkormányzatokat hozhatnak létre

A határon kívüli magyarság Kb. 3,3 millió magyar él a szomszédos országokban, ahová az 1920-as trianoni szerződés által előírt új határok meghúzásával kerültek.

170


A legnagyobb lélekszámú magyar kisebbség Románia területén él. Lélekszámuk kb. kétmillió. Többségük Erdélyben él, főleg a Székelyföldön és a magyar-román határ menti sávban összefüggő tömbben. Máshol keveredik a román lakossággal. Szlovákiába a Felvidéken él kb. 650 ezer magyar. Főleg a Csallóközben, Dél-Szlovákiában és a szlovák-magyar határ menti sávban. Jugoszláviában, a Délvidéken él 2360 ezer fő. Főleg Szerbiában és a Vajdaságban. Ukrajna területén, a Kárpátalján él 180 ezer fő. Horvátországban, Szlovéniában és Ausztriában is élnek magyarok többségükben a határ menti területeken. A szomszédos országokban élő magyarok nemzeti kisebbséget alkotnak. A politikai jogok biztosítása, a megkülönböztetések megszüntetése, az identitástudat fenntartása… a szomszédos országok feladata. A népesség vallási összetétele Az egyes vallások az országban földrajzi szempontok alapján nem különíthetők el. A vallásos népesség 2/3-a római katolikus (központ: Esztergom), ¼-e református (központ: Debrecen), kisebb lélekszámban vannak: görög katolikusok (leginkább: Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén), evangélikusok, izraeliták, görögkeletiek (bolgárok, görögök, románok, szerbek). Magyarországon egyöntetű, homogén vallásos területek nincsenek. A különféle vallású lakosok keveredtek egymással.

171


MAGYARORSZÁG ENERGIAGAZDASÁGA A magyar energiagazdaság szerkezete A gazdaság folyamatos működéséhez biztos energiaellátásra van szükség Az energiagazdaság az energiahordozók kitermelésének, átalakításának és elosztásának feladatát látja el. Energiahordozók:  szénfélék (feketekőszén, barnakőszén, lignit)  szénhidrogének (földgáz, kőolaj)  uránérc  hasznosítható mozgásfolyamatok (szél, víz)  napenergia  geotermikus energia (a Föld belső hőjéből nyert energia) Megkülönböztetünk meg nem újuló (szén, szénhidrogén, uránérc) és megújuló (víz-, szél-, nap-, geotermikus energia) energiahordozókat. Az elsődleges energiaforrásokból vagy azok segítségével állítják elő a másodlagos energiaforrásokat:  gőz,  koksz,  olajfinomítványok (benzin, fűtőolaj, dízelolaj, kerozin stb.)  villamos energia Hazánk energiaellátásának felét a külföldről behozott energiaforrásokból fedezi. Az egyes energiaforrások részesedése állandóa változik. A szénféleségek korábbi vezető szerepét felváltották a szénhidrogének, majd megjelent az atomenergia.

A MEG NEM ÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓK BÁNYÁSZATA A hazai természetes erőforrások az energiaszükségletet sem mennyiségileg, sem minőségileg nem tudják biztosítani. Ezért a hiányt külföldről kell behozni. Szénbányászat: A magyar szénbányászat hanyatlásának legfőbb okai:  a szén minősége,  a kedvezőtlen földtani adottságok (vetődéses szerkezet, metán és karsztvíz betörések),  a bányászat magas költségei (mély bányák, vékony szénrétegek). A hazai szénmedencék kis kiterjedésűek, a szénrétegek száma kevés, minőségük különböző, vastagságuk csak néhány szénmedencében teszi lehetővé a korszerű gépesítést.

172


A dunántúli legjobb minőségű barnakőszén mészkőhegységekben alakult ki, ahol a szénrétegek a karsztvíz szintje alatt találhatók, ezért a vizet állandóan szivattyúzni kell. Ezzel a bányászat jelentősen drágul, és nagy energiafelhasználást igényel. A külszíni fejtésre a lignitbányákban van lehetőség, ahol a rétegek a felszínhez közel helyezkednek el. (Mátraalja, Bükkalja). Szeneink többsége kis fűtőértékű, nagy kén- és nedvesség- és hamutartalmú. Egyes bányák gazdaságosan kitermelhető geológiai készletei kimerültek, ezeket bezárták. Az ország szénigénye csökkent, helyettesítésére a szénhidrogén és az atomenergia lépett. A szénnek hazánkban két fogyasztója maradt: a villamosenergia termelés, és a lakosság. A világpiacról jobb minőségű és olcsóbb szén szerezhető be, ezért rengeteg ráfizetéses bányát zártak be főleg a dunántúli, a nógrádi és a borsodi térségben. Ezzel jelentősen megemelkedett a munkanélküliek száma ezeken a vidékeken. Szénelőfordulások és bányák Magyarországon: Feketekőszén: Barnakőszén:

Lignit

Komló, Szászvár Ajka, Dudar, Oroszlány, Tatabánya (Mány), Dorog ( a legjobb) Borsod Putnok, Edelény, Miskolc Mátra- és Bükkalja: Visonta, Bükkábrány Mecsek Dunántúl

Kőolaj és földgázbányászat: A szénhidrogén bányászatunk az Alföld déli részére összpontosul. A szénhidrogének sokoldalúan hasznosíthatók, felhasználásuk a szénnél gazdaságosabb. Előnyük, hogy csővezetéken nagyobb távolságra olcsón szállíthatók. A kőolajat szinte csak másodlagos energiaforrásként használják. Bár az országban több helyen találtak kőolajat és földgázt, geológiai készleteink csekélyek. Főbb olajlelőhelyeink: 

Alföld:



Zalai dombság:

Főbb földgázlelőhelyeink:  Dél-Alföld:

Algyő-Szeged-Kiskundorozsma térsége Kiskunhalas Budafa-Kiscsehi-Zalakaros környéke Nagylengyel Algyő, Orosháza, Ferencszállás, Sarkad, Martfű, Gyomaendrőd, Szeghalom,

173


  

Duna-Tisza köze: Hortobágy pereme: Dél-Dunántúl:

Kiskunhalas, Szank, Zsana, Üllés Hajdúszoboszló Görgeteg-Babócsa, Mezőcsokonya, Lovászi.

Szénhidrogének importja:  

Oroszország: földgázt kizárólag innen importálunk, és a kőolaj nagy részét is. Irán: kőolaj

Uránérc bányászat: Az uránérc bányászat a Paksi atomerőmű ellátását szolgálta. Hazánk egyetlen egy uránérc bányája Pécs közelében működött. Az itt kibányászott ércet Oroszországban dúsították, és onnan fűtőelem formában érkezett vissza Paksra az Atomerőműbe.

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓK A megújuló energiaforrások kihasználása hazánkban még minimális. Ezeket az energiahordozókat a szén térnyerését megelőzően sokféle célra hasznosították. Tűzifa: Geotermikus energia:

Vízenergia: Szélenergia:

használata továbbra is fennmaradt, de részesedése az összes fűtőanyagéhoz képest elenyésző. (a mélységben előforduló magas hőmérsékletű vízből nyert, energia) a mezőgazdaságban üvegházakat fóliasátrakat fűtenek vele. Néhány településen épületek fűtésére is használják. A termálfürdőknek gyógyászati és idegenforgalmi jelentőségük is van. hasznosításának lehetőségei korlátozottak a folyók kis esése miatt. Vízerőművek: Tiszalök, Kisköre. csak kevés helyen használják. Pl. Kisalföld

A magyar gazdaság korszerűsítése nem oldható meg az energiahordozók nagyobb hatékonyságú felhasználása nélkül. Alapvető követelmények:  kisebb energiamennyiségű ágazatok fejlesztése, kisebb energiaigényű termékek termelése.  technika korszerűsítése,  a megújuló energiaforrások fokozottabb bevonása,  energiatakarékosságot elősegítő energiaárak alkalmazása. VILLAMOSENERGIA TERMELÉS

Az elsődleges energiahordozók nagyobb hányada villamos áram formájában jut el a fogyasztóhoz. Két fő ágazatot különböztetünk meg:  közcélú erőmű: távvezeték hálózat segítségével fogyasztók tömegét látja el.  ipari erőművek: nagyobb ipari üzemekben az üzem ellátását szolgálja.

174


A villamosenergia termelést és elosztást Budapesten egy országos központból irányítják. A termelés csaknem 100%-át a hőerőművek és a Paksi Atomerőmű szolgáltatja. A villamos erőművek földrajzi elhelyezkedését: a szénmedencék, a hűtővízforrások és a nagy fogyasztóközpontok határozzák meg. Főbb hőerőművek. (energiaszükségletük szerint) Olaj + földgáz:

Százhalombatta Tiszaújváros

Lignit:

Visonta

kőszén:

Kazincbarcika Oroszlány Pécs

Atomenergia:

Paks

Import áram: Nagy része Ukrajnából és Oroszországból érkezik. Kisebb része a szomszédos országokból és néhány nyugat-európai országból. Az energiahatékonyság kérdése: A magyar gazdaság energiapazarló jellegű. Okai:  rossz ipari szerkezet,  nagy energiafogyasztó ágazatok magas aránya,  elavult ipari berendezések  nagy üzemanyag fogyasztó mezőgazdasági és közlekedési eszközök,  lakosság rossz hatásfokú tüzelőberendezései és háztartási gépei.

175


MAGYARORSZÁG MEZŐGAZDASÁGA A mezőgazdaság szorosan kapcsolódik a földrajzi környezethez. A termelési tényezők (föld, tőke, munkaerő) a mezőgazdaságban sajátos összefüggésben állnak egymással. A munkaerő helyettesíthető tőkével – gépesítés, agrotechnika; A föld nem helyettesíthető, ám a korszerű mezőgazdaság csökkenteni képes a termelés függését a természeti feltételektől. A növénytermesztés három alapvető feltétele:  a termőterület földrajzi adottsága (éghajlat, talaj, domborzat)  a növények genetikai tulajdonsága;  földhasznosítás gazdasági, technológiai feltétele. FÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK Mezőgazdaságunk földrajzi adottságai összességükben kedvezőek. Hazánkban eredményesen megtermelhetők a mérsékelt égövi kultúrnövények többsége, és tenyészthetők a világon elterjedt haszonállatok többsége. Kedvezőtlen adottságok:  az ország egyes vidékeinek gyengébb termőképességű talajai,  a késő tavaszi fagyok,  a csapadék ingadozása,  a meleg és aszályos nyarak. A földhasznosítás különböző módjait a művelési ágak fejezik ki. Ezek:  szántó,  kert,  gyümölcsös,  szőlő,  gyep,  nádas Magyarország Európa legjobb földellátottságú országai közé tartozik. Okai:  a magas szántóterület arány,  az ország domborzati viszonyai,  a medencejelleg,  az alacsony tengerszintfeletti magasság. Az utóbbi évszázad legfontosabb változásai:  csökkent a gyepterület aránya,  veszélyesen csökkent a szántóterület aránya  növekedett az erdők aránya,  nőttek a művelés alól kivont területek. Magyarországon a vegyes mezőgazdálkodás jellemző, ami azt jelenti, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés is jelen van. Hazánkban ezek aránya közel azonos.

176


TÁRSADALMI FELTÉTELEK A mezőgazdasághoz szorosan kapcsolódik az élelmiszeripar. Hazánk élelmiszeripara jelentős gazdasági tényező. Korszerűsítése, a termékek minőségének javítása az egész mezőgazdaság jövője szempontjából jövedelmező. A mezőgazdaság átalakulása a piacgazdaság igényeinek megfelelően folyamatban van. Agrárolló: a mezőgazdaságban használt ipari termékek (gépek, vegyszerek) ára gyorsabban emelkedik, mint a mezőgazdasági termékeké. A mezőgazdaság jövőjét döntően a belső piac és a fogyasztás növekedése alapozhatja meg. A környezetvédelem a mezőgazdaságtól is nagyobb figyelmet igényel.

177

KONTINESNEK FÖLDRAJZA

IV. KONTINENSEK FÖLDRAJZA

178


179


EURÁZSIA I. Elhelyezkedése a Földön A kontinens földünk nagyrészt északi felének keleti részén helyezkedik el, de az európai rész kissé átnyúlik az északi félgömb nyugati, az ázsiai rész pedig a déli félgömb keleti, valamint az északi félgömb nyugati felére. Európa az északi félgömb nagyrészt keleti felén helyezkedik el. Legnagyobb része az északi mérsékelt övezethez tartozik, de északi része átnyúlik az északi hideg övezetbe. Ázsia az északi félgömb keleti felén helyezkedik el, de déli része átnyúlik a déli félgömb leleti felére. Északkeleti félszigetének (Csukcs-fsz.)csücske pedig az északi félgömb nyugati felére nyúlik át. Éghajlati szempontból mindhárom (hideg, mérsékelt, forró) éghajlati övezet is megtalálható ezen a kontinensrészen. Földünk legnagyobb földrésze nem önálló kontinens, mert Európa keleti, valamint Ázsia nyugati oldalát nem határolja tenger vagy óceán. Ezen a részén az Ural-hegység forrasztja össze Európát Ázsiával, ezért a ként kontinensrész (Európa, Ázsia) egy, földünk legnagyobb kontinensét alkotja. Neve: Eurázsia. Területe: 54,8 millió km2. (Európa: 10, 4 millió km2, Ázsia 44,4 millió km2)

II. Határai: Az európai résznek: É: Jeges-tenger Ny: Atlanti-óceán D: Gibraltári-szoros, Földközi-tenger (ezek választja el a kontinenst Afrikától), Égeitenger, Dardanellák, Márvány-tenger, Boszporusz, fekete-tenger, Kaukázus K: Ural-hg., Ural-folyó

180


Az ázsiai résznek: É: Jeges-tenger ÉK: Bering-szoros (ez választja el a kontinenst Amerikától) K: Csendes-óceán D: Indiai-óceán DNY: Ádeni-öböl, Vörös-tenger, Szuezi-csatorna (ezek választja el a kontinenst Afrikától) NY: Földközi-tenger, Égei-tenger, Dardanellák, Márvány-tenger, Boszporusz, Fekete-tenger, Kaukázus, Ural-hg., Ural-folyó (ezek választják el az ázsiai kontinensrészt az európaitól.)

III. Partvonala: Erősen tagolt, mert sok sziget, félsziget, öböl található rajta. Az európai részének Fontosabb szigetei:  Ny: Izland, Brit-szigetek(Ír-sziget, Nagy-Britannia + kb. 2000 kisebb sziget)  D: Baleár-szigetek (Ibiza, Mallorca, Menorca), Korzika, Szardínia, Szicília, Málta, Kréta, Görög szigetvilág Fontosabb félszigetei:  É: Skandináv-félsziget, Jylland-félsziget  Ny: Normandia, Bretagne  D: Pireneusi (Ibériai)-félsziget, Appennin-félsziget, Balkán-félsziget Jelentősebb öblei:  É: Botteni-öböl  Ny: Vizcayai-öböl  D: Lion(Oroszlán)-öböl Az ázsiai részének Fontosabb szigetei:  É: Szevernaja Zemlja, Új-szibériai-szigetek  K: Japán-szigetek (Hokkaido, Hinshu, Shikoku, Kyusu, Riukiu-szigetek),  D: Indonéz szigetvilág (Szumátra, Jáva, Borneo, Celebesz), Sri Lanka (Ceylon)  DK: Fülöp-szigetek Fontosabb félszigetei:  É: Tajmir-fsz., Csukcs-fsz.  K: Kamcsatka-fsz., Kóreai-fsz,  DK: Indokínai-fsz.  D: Hindusztáni-fsz.  DNY: Arab-fsz. Jelentősebb öblei:  D: Bengál-öböl  DNY: Arab(Perzsa)-öböl

181


IV. Felosztása: A kontinens európai részét Észak-, Nyugat-, Dél-, Kelet- és Közép-Európára oszthatjuk. Az ázsiait: Észak-, Közép-, Kelet-, Délkelet-, Dél-, és Délnyugat-Ázsiára oszthatjuk.

V. Kialakulása: A földtörténet ősidőben alakult ki Eurázsia alapját képező ősföldek. Európában: Finn-ősföld vagy más néven Balti-pajzs. Erősen lepusztult nagyon kemény, gránitból felépülő, vasban és nikkel ércben gazdag terület. Ázsiában: Arab-ősmasszívum (az Arab-félsziget alapja), Dekkán, (India alapja a Hindusztáni-félsziget alapja), Közép-szibériai-fennsík (a Léna és a Jenyiszej folyók között), Kínai-ősmasszívum (más néven a Kínai-hegyvidék) A földtörténeti óidőben az ősföld pereméhez hegységek gyűrődtek fel, melyek kialakulásukkor fiatal lánchegységek voltak, de mára erősen lepusztult röghegységekké váltak. Medencéik feketeszénben gazdagok. Az óidei hegységkeret legidősebb vonulata a kambriumban kialakult Kaledóniai-hegységrendszer melynek legismertebb tagja az É-D irányú Skandináv-hegység. Szintén az óidőben, de valamivel később, a karbonban kezdődött meg a Variszkuszi-hegységrendszer felgyűrődése, a Balti-pajzs déli oldalához. A hegységvonulat Ny-K irányban végighúzódik az egész eurázsiai kontinensen. Legismertebb vonulatai:

182


Európában: Pennine-hg., Francia-khg., Mezeta (a Pireneusi-fsz. röghegységei), Ardennek, Német-khg., Szudéták, Lengyel-khg, (magyarországi részei: Velencei-hg., Mórágyi-rög), Erdélyiszigethegység (Bihar, Erdélyi-érchegység), Rila, Pirin, Rodope, Európa és Ázsia határán: Ural, Ázsiában: Altaidák (Altáj, Szaján, Tien-san, Kun-lun) A földtörténet középidejében Eurázsia nagy részét elöntötte a tenger, melyből üledékes kőzetek (mészkő, dolomit, homokkő) és ásványkincsek (kősó, kőolaj, földgáz, kőszén) rakódtak le. Ekkor jöttek létre a szárazföldek óriási bauxittelepei is. A földtörténet újidejének harmadidőszakában Gyűrődtek fel a Variszkuszi-hgr. déli lábához Európában a mai Földközi-tenger ősének, a Thetys-tengernek, Ázsiában pedig az Indiai-óceán üledékéből Eurázsia mai fiatal lánchegységei. Ez a hegységvonulat a kontinens déli peremén húzódik végig, ezért is nevezzük Eurázsiaihegységrendszernek. Csapásirány a Ny-K irányú egészen a Dél-kínaihegyidékig, ahol É-D irányúvá válik. Európai részére az egymást követő, ívelt hegységcsoportok jellemzők, míg az ázsiai részére a fennsíkokat közrefogó, csomózódási pontokból kiágazó és csomózódási pontokban találkozó (Örmény felvidék, Pamír – földünk legnagyobb hegységcsomozódása) hegységvonulatok a jellemzőek. A hegységvonulat tagjai: Afrikában Atlasz-hg Európában: Sierra Nevada (első európai tag), Pireneusok, Alpok (Mont Blanc 4807 m – Európa legmagasabb pontja), Appenninek, Dinári-hg., Albán-hg. (más néven Albán-Alpok), Pindosz-hg., Kárpátok (Gerlahfalvi-csúcs /Gerlahowka/ 2655 m), Szerb-érchegység, Balkán-hg., Kaukázus, Ázsiában: Örmény felvidék, Pamír, Himalája (Mont Everest /Csomolungma/ 8848 m – Földünk legmagasabb pontja). A hegységek fogják közre a Anatóliai-magasföldet, Iráni-magasföldet és a Tibeti-magasföldet (Földünk legmagasabb magasföldje. Átlagos tengerszint feletti magassága 4500 m. Kiterjedése: 2,3 millió km2. Ez Magyarország területének huszonötszöröse.) Ugyancsak a harmadidőszakban alakult ki földünk másik nagy fiatal hegységrendszer, Eurázsia keleti és Amerika nyugati partvidékén a Csendes-óceánt szegélyező, É-D irányú Pacifikus-hegységrendszer. Kialakulásában a fő szerepet az óceáni lemezeknek a szárazföldi lemezek alá való süllyedése és a vetődés játszotta. Így ez a hegységvonulat

183


(szemben az Eurázsiaival) nem üledékes kőzetekből, hanem vulkanikus kőzetekből (andezit, riolit) épül fel. Tagjai: Ázsiában: A kontinens keleti partján húzódó hegységvonulatok.(ebből kettő a szárazföldön, egy pedig a Csendesóceánban található). Legismertebbek: Kamcsatkafélszigetének, a Kuril- szigeteknek és a Japán szigetek hegységei. Előterükben húzódnak földünk legmélyebb tengeri árkai: Japán-árok: 8412 m, Kuril-árok: 10542m, Fülöp-árok: 10830m. (Tőlük kijjebb, a Csendesóceánban található földünk legmélyebb pontja a Marianna árok: 11034m) Amerikában: Észak-Amerikában: Kordillerák Dél-Amerikában: Andok A földtörténet újidejének negyedidőszakában Kb. 2 millió évvel ezelőtt az éghajlat erős lehűlésével beköszöntött a jégkorszak, melyben a jég csiszoló munkájának következtében erősen átformálódott a kontinens arculata. Az előre, hátra mozgó jég csiszolta az alatta levő felszínt. Ekkor halmozódott fel a korszakra jellemző porszerű üledék a lösz. A felmelegedést követően elolvadt a jég, de a felszín egyenetlenségeiből adódó mélyedésekben az olvadékvíz meg tudott gyűlni. Ekkor jöttek létre a Finn-tóvidék, A Germán(Német)-alföld (Brandenburgi-, Mecklenburgi-tóhátság), a Lengyel-alföld (Mazúri-, Pomorzeitóhátság) tóhátságai, alakult ki az Északi-tenger, a Skandináv- és Jylland-félsziget, szakadt le Európa törzséről a Brit-szigetek csoportja. Ugyancsak a negyedidőszakban töltődtek fel a hegységkeretek között lévő medencék és a hegységek előterében található alföldek. Ezek közül a legjelentősebbek: Európában: Párizsi-medence, Német(Germán)-Lengyel-alföld, Pósíkság, a Kárpát-medence síkságai: Alföld, Kisalföld, Román-alföld, Kelet-európai-síkság Ázsiában: Nyugat-szibériai-alföld, Hindusztáni-alföld, Kínai-alföld, Mezopotámia

184


Európa földtörténeti áttekintése

Ázsia földtörténeti áttekintése

VI. Felszíne: Az eurázsiai kontinens felszíne igen változatos. Hegyvidékek közül az óidei lekopott röghegységek (Kaledóniai-hgr., Variszkuszi-hgr.), a megfiatalodott röghegységek, melyek az óidőben alakultak ki, de a harmadidőszak orogenezise (hegységképződés) során újra felgyűrődtek (Altaidák), valamint a fiatal lánchegységek (Eurázsiai-hgr., Pacifikus-hgr.) egyaránt megtalálhatók.

Európa hegységrendszerei

Ázsia szerkezeti képe

185


Síkságai között találunk feltöltött síkságokat (pl.: Német-Lengyel-alföld, Alföld, Kisalföld, Pó-síkság, Hindusztáni-alföld, Nyugat-szibériai-alföld), lepusztított síkságokat (pl.: Finntóvidék). Magasság különbségük alapján találunk alföldeket (lásd az előbb felsoroltakat), fennsíkokat (pl.: Tibet, Iráni-fennsík, Bükk-fennsík), és mélyföldeket (pl.: Holland-mélyföld, Kaszpi-mélyföld) is. A hegyvidékek és síkvidékek között találkozhatunk dombvidékekkel (pl.: Erdélyi-medence, Brabanti-dombság, Dunántúli-dombság) is.

VII. Éghajlata: Eurázsia éghajlata igen változatos. Az európai területén: a mérsékelt éghajlati övezetben található. Ezen belül megfigyelhető a valódi mérsékelt öv óceáni, mérsékelten szárazföldi, (nedves kontinentális), szárazföldi (száraz kontinentális),valamint a meleg mérsékelt öv mediterrán és a hideg mérsékelt öv tajga éghajlata. A hideg éghajlati övezeten belül sarkvidéki (állandóan jéggel fedett) és sarkköri (állandóan fagyott) öve (tundra) található meg. Az ázsiai területen a hideg éghajlati övezet sarkvidéki és sarkköri öve, mérsékelt éghajlati övezetén belül a hideg mérsékelt öv tajga éghajlata, a valódi mérsékelt öv mérsékelten szárazföldi, (nedves kontinentális), szárazföldi (száraz kontinentális), a szélsőségesen szárazföldi (sivatagi, félsivatagi), valamint a meleg mérsékelt öv mediterrán és monszun éghajlata, a forró-trópusi éghajlati övezetén belül az egyenlítői öv a térítői öv és a trópusi monszun éghajlat található meg.

186


Európa éghajlata és növényzete

Ázsia éghajlata és növényzete

187


VIII. Vízrajza: Európa folyóvizei hét tengerbe (Jeges-tenger, Keleti/Balti/-tenger, Északi-tenger, Atlantióceán, Földközi-tenger, Fekete-tenger, Kaszpi-tenger/?!/) ömlenek. Az európai kontinensrész 17%-a lefolyástalan, azaz nem áll kapcsolatban a világtengerrel. Leghosszabb folyója a Volga (3531 km). Közép-Európa fő folyója a Duna (2850 km). A Fekete-erdőben ered és a Fekete-tengerbe ömlik delta torkolattal. A Rajnával és a kettejüket öszszekötő Maja csatornán keresztül (Duna-Rajna vízi út) Európa leghosszabb vízi útját alkotják, mely egy hideg (Északi-) és egy meleg (Fekete-) tengert köt össze. Európa óceáni területein haladó folyói egyenletes, a többi ingadozó vízjárású. Európa állóvizekben a leggazdagabb kontinens. Legnagyobb tava a Ladoga-tó (a Balaton 30-szorosa). Közép-Európa legnagyobb tava a Balaton. A két kontinensrész határán található a Kaszpi-tenger, amely Földünk legnagyobb tengermaradványa. Mivel nincs kapcsolata a világtengerrel ezért ma már csak tó. (Magyarország négyszer elférne benne). Mélysége és kiterjedése miatt a köznyelv tengernek nevezi, bár földrajzilag nem tekinthető annak. Európa nyugati partjai előtt halad el az Észak-atlanti meleg tengeráramlat, amely pozitív hőmérsékleti anomáliát okoz a partvidéken. Közép- és Délnyugat-Ázsia területének nagy része (a kontinens közel 1/3-a) lefolyástalan terület. Ázsia legnagyobb folyói Közép-Ázsia magashegységeiből erednek, és a Jeges-tengerbe, a Csendes- és az Indiai-óceánba ömlenek. A Jeges tengerbe ömlenek Szibéria nagy folyói: Ob-Irtis ikerfolyam, valamint a Jenyiszej és a Léna. A Csendes-óceánba ömlik a Jangce (Ázsia leghosszabb folyója 6300 km) és a Sárga-folyó (Földünk folyói közül ez szállítja a legtöbb hordalékot. Áradás idején köbméterenként 100 kg szilárd anyagot visz magával. Vizét a finom iszap festi sárgára.) Indiai-óceánba ömlenek Dél-Ázsia folyói az Indus, a Gangesz (termékeny alföldje India legsűrűbben lakott vidéke). Ázsiában viszonylag kevés tó van. Itt található Földünk legnagyobb tava a Kaszpi-tó (tenger), és legmélyebb tava is a Bajkál-tó (1620m). A közelében lévő Aral-tóval együtt egy korábbi tenger maradványa.

Európa vízgyűjtői

Ázsia vízhálózata

188


VIII. Lakossága:

Eurázsia Földünk legsűrűbben lakott kontinense. Ezen belül Ázsia a sűrűbben lakott, ezt követi az európai rész. Európában 1 km2-nyi területre átlagosan 70 ember jut. (szélsőséges értékek: Izland: 3fő/km2, Hollandia: 381fő/km2.) Európa össznépessége kb. 730 millió fő. Ennek egyharmada szláv nyelvcsaládhoz (orosz, lengyel, szlovák, szerb, horvát stb.), egynegyede az újlatin nyelvcsaládhoz (francia, spanyol, olasz, román) tartozik. A finnugor nyelvcsaládhoz tatozók aránya kb. 3%. Ide sorolják a finneket és a magyarokat, (bár az újabb elméletek szerint a magyarok ne a finnek nyelvrokonai). Európa legelterjedtebb nyelvei: 1. orosz 118 millió fő 2. német 94 millió fő 3. angol 61 millió fő 4. francia 59 millió fő 5. olasz 58 millió fő 6. ukrán 44 millió fő 7. lengyel 37 millió fő 8. spanyol 30 millió fő Európa Földünk gazdaságilag legfejlettebb kontinense. Itt a Föld népességének 12%-a él, ugyanakkor a Föld össztermeléséből több mint 30%-kal részesedik. A XX. szd-tól szorosabb gazdasági együttműködést kötöttek a kontinens országai. 1957-ben Rómában hat európai ország (NSZK, Olaszország, Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg) létrehozta az Európai Gazdasági Közösséget (EGK), ismertebb nevén a Közös Piacot. Egyre több ország kapcsolódott hozzá a belső egységes piac megteremtése érdekében.

189


Eltörölték a vámot, lehetővé tették az országok közti szabad ember (munkavállaló) és pénz (tőke) mozgást. A közösség neve 1994-ben megváltozott és lett Európai Unio (EU). Székhelye: Brüsszel. Második legfontosabb központja: Luxemburg. Az Európai Parlament Strasbourgban és Brüsszelben működik. Pénze: az euro. EU/ tagállamok 2012 őszén Jelenleg 27 tagállama van az Európai Uniónak. Ezek a csatlakozási dátumukkal:                           

Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Csehország Dánia Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Nagy-Britannia Németország Olaszország Portugália Románia Szlovákia Szlovénia Spanyolország Svédország

(1995) (alapító tag: 1952/58) (2007) (2004) (2004) (1973) (2004) (1995) (alapító tag: 1952/58) (1981) (alapító tag: 1952/58) (1973) (2004) (2004) (2004) (alapító tag: 1952/58) (2004) (2004) (1973) (alapító tag: 1952/58) (alapító tag: 1952/58) (1986) (2007) (2004) (2004) (1986) (1995)

Ázsiában él földünk népességének (6 milliárd fő) több mint fele, 3,6 milliárd fő. (Tíz emberből hat ázsiai). A kontinens átlagnépsűrűsége 80 fő/km2. A népesség területi eloszlása nagyon egyenlőtlen. A magashegységek és a tundravidékeken átlagosan 1-2 fő él négyzetkilométerenként, Kelet- (Kínai-alföld) és Dél-Ázsia (Hindusztáni-alföld) termékeny alföldjein a népsűrűség eléri a 1000 fő/km2-t is. Ázsia népessége gyorsan növekedik. A természetes szaporodás jelentősen megnőtt.

190


Ázsiában sokféle nép él. A lakosság nagy része mongoloid emberfajtához tartozik. Jellemzőik: sárgás bőr, fekete egyenes szálú haj, mandulavágású szem, lapos arc, melyből az orr alig emelkedik ki. (kínaiak, mongolok, japánok, koreaiak, vietnamiak). Az europidok (világos, fehér bőrűek) a hinduk, arabok, irániak, a kaukázusiak és az oroszok. Az ázsiai nyelvek száma több százra tehető. (Csak Indiában 1652 nyelvet tartanak számon). A legtöbben a kínai, hindi és az arab nyelvet beszélik. Az ázsiai vallások: Buddhizmus – Indiából indult el. Kínában, Japánban és az Indokínaifélszigeten is van több százmillió híve. Indiára jellemző a hinduizmus, amely a lélekvándorlást hirdeti. Az iszlám (más néven mohamedán vallás) Délnyugat-Ázsiára jellemző, de sok mohamedán él Indiában és az Indonéz-szigetvilágban is. Ázsia lakói a Közép- és Délnyugat-Ázsia száraz területein nomád állattenyésztéssel, a termékeny, öntözhető alföldeken földműveléssel foglalkozik. A kontinens nagyvárosainak többsége a tengerparton (Tokió, Jakarta, Calcutta, Bombay, Sanghaj stb.) és a termékeny folyóvölgyekben (Vuhan, Delhi) található.

191


AFRIKA I. Elhelyezkedése a Földön Afrika az Északi- és Déli félgömb Keleti és Nyugati felén helyezkedik el. II. Határai É: ÉK: K: D: NY:

Gibraltári-szoros, Földközi-tenger Szuezi-csatorna, Vörös-tenger, Ádeni-öböl Indiai-óceán Az Atlanti- és az Indiai-óceán találkozása Atlanti-óceán

III. Partvonala Tagolatlan, mert szigetekben, félszigetekben, öblökben szegény. Jelentősebb szigete: K: Ny: félszigete: K: öble: Ny: K:

Madagaszkár, Kanári-szigetek, Zöld-foki-szigetek, Szent Ilona sziget Szomáli-félsziget Guineai-öböl Ádeni-öböl

IV. Területe 30,3 millió km2 V. Kialakulása Afrika alapját – az Atlasz-hegység kivételével – ősföld (gránit) alkotja, mely a földtörténet ős- és előidejében alakult ki. Afrika ősföldje a földtörténeti idők során (ó- és középidő) többször tengeri elöntés alá került. Ekkor vízszintesen egymásra települő üledékrétegek rakódtak rá (mészkő, homokkő, agyag). Így vált Afrika alapja táblás vidékké. A táblás vidék később, az újidő harmadidőszakában belső erők hatására vetődött. Afrika egyes területei ekkor kiemelkedtek, mások besüllyedtek. A földtörténeti újidő harmadidőszakában az Európát egyre jobban megközelítő afrikai kontinens Európa déli lábához a mai Földközi-tenger ősének, a Thetys-tengernek üledékét felgyűr-

192


ve alakította ki az Eurázsiai-hegységrendszer európai részét. Ekkor gyűrődött Afrika északi partjához az Atlasz-hegység. Kialakulás gyűrődéssel jött létre, fiatal lánchegység. A parti síkságok, melyek kiterjedése csekély, a negyedidőszakban jöttek létre.

VI. Felszíne A kontinensen végbemenő vetődések és gyűrődés következtében egyes területek alacsonyabb térszínűvé, mások kiemelkedve magasakká váltak. Ezen folyamatok alapján ma Afrika felszínét két részre oszthatjuk: Magas-Afrika tájai: Atlasz-hegység fiatal lánchegység, az Eurázsia-hegységrendszer tagja, párhuzamos vonulatai gyűrődéssel jöttek létre,

193


Etióp-magasföld erősen vulkanikus terület, itt található Földünk egyik legnagyobb bazalttakarója (vastagsága a 2000 m-t is eléri) – harmadidőszaki vulkanizmus eredménye, Kelet-afrikai-magasföld a Kongó vidékétől az Indiai-óceánig terjed, árkok és fennsíkok váltogatják egymást, árkaiban tavak találhatók (Tanganyika-tó, Nyasza/Malawi/-tó), a törésvonalak mentén vulkánok keletkeztek, közülük a leghatalmasabb az örökké hóba burkolózó Kilimandzsáró-csoport. Itt található Afrika legmagasabb hegycsúcsa a Kibo vulkáni kúpja (5895 m) Dél-afrikai-magasföld a Zambézi folyótól délre helyezkedik el, központja a magasan fekvő Kalahári-medence, Alacsony-Afrika tájai. Szakara homok és kősivatag, napi hőingás meghaladja a 30oC –ot, a kőzetek gyorsan aprózódnak, a finomszemű törmeléket a szél elszállítja, ebből lesz a homoksivatag, a durva szemű törmelékből keletkeznek a kősivatagok, a szél homokdűnéket épít, melyeknek magassága a100 m-t is elérheti, a Szahara közepén szigethegységek emelkednek pl.: Tibeszti (3415m) Szudán szavanna vidék, Guineai-öböl partvidéke ásványkincsekben gazdag termékeny síkság Afrika egyik legsűrűbben lakott területe Kongó-medence hatalmas, tál alakú medence, peremén vetődésekkel létrejött peremlépcsők találhatók, folyói zuhatagosan érik el a medence belsejét,

194


VII. Éghajlata

Afrika földünk legmelegebb kontinense. Nagy része (95%-a) a forró trópusi éghajlati övezetben található. Északi és déli, a térítőkön túli része, átnyúlik az északi-és déli mérsékelt éghajlati övezetben. Afrika területét a passzátszélrendszer uralja. Iránya az északi félgömbön ÉK-i, a déli félgömbön DK-i. A forró trópusi éghajlati övezeten belül Afrika területén belül megtaláljuk az egyenlítői öv az átmeneti (szavanna) öv a térítői (sivatagi) öv A mérsékelt éghajlati övezeten belül a meleg méréskelt öv mediterrán éghajlata figyelhető meg a kontinensen. Forró övi Afrika Az évi középhőmérséklet meghaladja a 20 o C-ot. A napi hőingás mértéke meghaladja az éves közepes hőingást. Az övezet övekre osztásának szempontja a csapadék változása. A forró övezet az északi és déli szélesség 20-30o-a között helyezkedik el. Ezen belül a egyenlítői öv a 0-10 o, az átmeneti öv a 10-20 o, a térítői öv pedig a 20-30 o között helyezkedik el. Egyenlítői öv  egy forró, csapadékos évszak  évi középhőmérséklet 25-29oC  évi hőingás 2-3oC  levegő páratartalma: 80-100%  növényzet: örökzöld trópusi őserdő  állatok: rovarok, madarak, emberszabású majmok (gorilla, csimpánz), cecelégy (álomkor okozója, emberre, állatra egyaránt veszélyes), maláriaszúnyog (mocsárláz terjesztője), a folyamokban krokodil.

195


Átmenetei (szavanna) öv  két évszak, egy forró száraz és egy forró csapadékos  a csapadék mennyisége az egyenlítőtől távolodva csökken (1500 mm- 250 mm)  növényzet a csapadékkal változik: erdős – fás, füves – füves szavanna  állatok: Afrika szavannáinak állatvilága a földünkön a leggazdagabb (növényevők: elefánt, orrszarvú, zsiráf, zebra, kafferbivaly, antilopok; ragadozók: oroszlán, párduc, gepárd; dögevők: sakálok, hiénák, keselyűk. A folyóvizekben: krokodil. Vízpartokon madarak: flamingók, strucc stb.) Térítői (sivatagi) öv  egy forró száraz évszak  csapadéka 250 mm alatt marad évente. Általában egy alkalommal hullik egy évben, de az is előfordulhat, hogy évekig nem esik eső  napi hőingás nagy. Nappal 50oC-ot is elérheti a hőmérséklet, éjszaka pedig fagypont alá süllyed  a sivatagi források vagy kutak mentén alakulnak ki az oázisok. Jellemző növénye a datolyapálma, állata az egypúpú teve Mérsékelt övezeten belül A mediterrán éghajlat figyelhető meg  a Földközi-tenger és a kontinens déli partvidékén. A nyár forró és száraz, a tél enyhe és csapadékos. Nyáron a passzátszélrendszer leszálló ága, télen a nyugatias szelek uralják a vidéket. Csapadékos évszaka a szavannáéval vált  természetes növénytakarója a keménylombú erdő

VIII. Vízrajza Afrika nagy folyói az egyenlítői övben erednek. Ennek a területnek sűrű a vízhálózata. A sivatagokban nincsenek állandó vízfolyások. A hírtelen lezúduló esővíz a kiszáradt folyóvölgyekben (vádi) folyik le. Afrika területének 31%-a lefolyástalan, azaz az itt folyó folyók nem érik el a tengert. Afrika folyóin, a vetődéses szerkezet miatt sok a zuhatag. Ezek akadályozzák a hajózást, viszont hatalmas energiát képviselnek. Zuhatagos folyóinak energiájával az egész kontinenst el lehetne látni villamos árammal. Ennek ma még csak kis részét hasznosítják. Afrika nagy folyói Nílus  a Föld leghosszabb folyója,  fő forrása az Egyenlítő vidékén (d.sz.2o),  felfűzi a Viktória- és az Albert-tavat, majd Fehér-Nílus néven halad tovább,  másik ága az Etióp-magasföldön eredő Kék-Nílus,  a két ág egyesülése után híjuk Nílusnak a folyót,  átszeli a sivatagot (Szahara),  deltatorkolattal ömlik a Földközi-tengerbe  vizét felduzzasztva (Asszuáni gát) hozták létre Afrika legnagyobb mesterséges tavát a Nasszer-tavat,

196


Kongó  Afrika legbővizűbb és legnagyobb vízgyűjtő rendszerrel rendelkező folyója,  az Atlanti-óceánba ömlik tölcsértorkolattal,  Földünk második legnagyobb vízhozamú folyója,  csak szakaszosan hajózható a sok zuhataga miatt,  vízenergia-készlete óriási (egymaga több energiát képvisel, mint az USA összes folyója együttesen). Zambézi  az Indiai-óceánba ömlik szigetekkel tagolt tölcsértorkolattal,  sok (72) vízesése közül a Viktória-zuhatag a leghíresebb. Afrika tavai Kelet-Afrika hosszú és mély tavai árkos süllyedékeket töltenek ki. Legnagyobb közülük a Tanganyika-tó. Mélysége 1470 m, ezt csak az ázsiai Bajkál-tó múlja felül. Sekélyebb, tál alakú mélyedésben gyűlt össze Földünk harmadik, Afrika legnagyobb tava a Viktória-tó. A lefolyástalan területeken sós vizű tavak találhatók. Ezek közül a legnagyobb a Csád-tó.

IX. Lakossága Afrika őslakói a fekete bőrű afrikaiak, valamint az ókorban Ázsiából bevándorolt arabok. Az europid emberfajhoz tartozó arabok a kontinens északi részét népesítik be. Ezt, a Szaharától északra eső területet nevezzük Fehér-Afrikának. A Szaharától délre eső területen az afrikaiak élnek. Ezt a részt ezért Fekete-Afrikának nevezzük. A negridek fekete bőrűek, göndör sötét gyapjas hajat viselnek, orruk széles, ajkuk duzzadt. Két csoportjukat különböztetjük meg: a szudáni és a bantu népeket. A fekete bőrű lakosság törzsekben él. A törzsek más-más nyelveket beszélnek. Az európai és ázsiai bevándoroltak arány alig éri el az 1%-ot. Az európaiak többsége a kellemes éghajlatú mérsékelt övi területeken és a magasföldkent eléepedett le, északon főleg franciák, délen britek és hollandok élnek. Az ázsiaiak (malájok, indiaiak) az Indiai-óceán partvidékére települtek. Többségük az egykori brit gyarmatokra behurcolt munkások leszármazottai. Afrika lakóinak száma gyorsan emelkedik, napjainkban eléri a 784 milliót. A népesség eloszlása egyenetlen. Átlagos népsűrűség: 26 fő/km2. A legsűrűbben lakott terület a Nílus völ-

197


gyének oázis vidéke (17000 fő/km2). Sokan élnek a Guineai-pattvidéken, valamint DélAfrika bányavidékein és ipari területein. A sivatagok és a trópusi őserdő csaknem teljesen lakatlan. Az afrikaiak ¾ része falvakban él. A falvakból elvándorolt nincstelenek alkotják a városok szegénynegyedeinek lakosságát. A legtöbb város a tengerparton alakult ki.

X. Országai Afrika országai két, egymástól jól elkülöníthető csoportra oszthatók. Észak-Afrika (FehérAfrika) arab országai (Egyiptom, Líbia, Tunézia, Algéria, Marokkó) mindig élénk kapcsolatban álltak Európa és Ázsia szomszédos területeivel. Nyelvi (arab) és vallási (mohamedán) szempontból egységesek. Gazdaságuk sokkal fejlettebb, mint a kontinens többi részéé. A Szaharától délre fekvő Fekete-Afrika Földünk egyik legszegényebb és legelmaradottabb térsége. Egyedüli kivétel a Dél-afrikai Köztársaság, amely a kontinens egyetlen gazdaságilag fejlett országa.

XI. Gazdasága Afrika gazdasága kétarcú. A lakosság 2/3-a a mezőgazdaságban dolgozik. A sivatagok és az esőerdők nagy kiterjedése miatt csak a területek 6%-át művelik. A Földközi-tenger partvidékének mediterrán mezőgazdasága Dél-európáéra emlékeztet. Az öntözött földeken: citromot, narancsot, zöldségfélét, a száraz művelésű területeken pedig búzát, szőlőt, olajbogyót termesztenek. Az atlasz-hegység nomád pásztorai juhokat és kecskéket tartanak. A Nílus völgyének és deltájának legfontosabb növénye a gyapot, a búza, a kukorica és a sokféle zöldség. A Szahara oázisaiban datolyát termesztenek. Fekete-Afrika mezőgazdasága kétarcú. I. A hagyományos gazdálkodás a lakosság élelmiszerellátását szolgálja.  főleg trópusi kenyérnövényeket – köles, kukorica, manióka és édesburgonya – termelnek,  a föld a faluközösség tulajdonában van,  a föld megmunkálásához kezdetleges eszközöket használnak,  a talaj néhány év alatt kimerül, ilyenkor az esőerdő vagy a szavanna felégetésével nyernek új termőterületet, a régit pedig ugaron hagyják,  a száraz szavannákon juhokat kecskéket legeltetnek,  nem tudja kielégíteni a lakossági igényeket, ezért Afrika élelmiszer behozatalra szorul.

198


II. A nagyüzemi, gépesített, ültetvényes gazdálkodás  ültevényeken termel,  egy ültetvényen egyfajta növényt termel (kakaó, kávé stb.),  világpiacra termel,  a föld a tőkés vállalkozás tulajdonában van,  bérmunkásokat foglalkoztat,  fő terményeik: egyenlítői övben: kakaó, kávé, olajpálma; a szavannaövben: földimogyoró, gyapot. Ásványkincsek A kontinens egyetlen világgazdasági jelentőségű ágazata a bányászat. Kőolaj, földgáz: Szahara (Líbia), Guineai-öböl partvidéke (Nigéria) Színesfémek: Kongó, Zambia („rézövezet”), nemesfémek, gyémánt (Zaire, Dél-afrikai Köztársaság), Bauxit: Guineai-öböl partvidéke Foszfát: Atlasz vidéke (Marokkó a Föld legnagyobb foszfátellátója).

Feldolgozóipar Afrika feldolgozóipara a kontinensek közül a legfejletlenebb. Fő oka a pénz és szakemberhiány. A gyáripar vezető ágazatai a mező- és erdőgazdasági termékek és ásványi nyersanyagokat dolgoz fel (élelmiszeripar, gyapotfeldolgozás, faipar, színesfémkohászat., cementgyártás, kőolaj-finomítás). Külföldről behozott alkatrészeket szerelnek össze, és a módosabb városok igényeit elégítik ki. A hagyományos házi- és kézműipar (fazekasság, gyapotfeldolgozás, bőrkészítés, textilfestés stb.) még ma is fontos szerepet játszik a lakosság ellátásában.

199


AUSZTRÁLIA ÉS ÓCEÁNIA I. Elhelyezkedése a Földön Ausztrália a déli félgömb keleti felén helyezkedik el a déli forró és a déli mérsékelt éghajlati övezetben. II. Határai É: K: D: NY:

Timor-tenger, Arafura-tenger, Carpentariai-öböl Csendes-óceán, Nagy-korallzátony A Csendes- és az Indiai-óceán találkozása Indiai-óceán

III. Partvonala A keleti partszakasza kivételével (ahol a Nagy-korallzátony helyezkedik el) tagolatlan. Jelentősebb szigete: D: félszigetei: É: öblei: É: D:

Tasmania York-foki-félsziget, Arnheim-föld Carpentariai-öböl Nagy-Ausztrá-öböl

IV. Területe Ausztrália Földünk legkisebb kontinense: 7,7 millió km2. V I. Kialakulása Ausztrália hasonlóan alakult ki, mint Afrika kontinense. Az ősidőben megszilárduló gránit felépítésű mélységi magmás kőzetű (gránit) ősföld alkotja az alapját. Az ó- és középidőben tengeri elöntések következtében vízszintes üledékrétegek (mészkő, homokkő, agyag) rakódtak az ősföld felszínére, ezzel kialakítva Ausztrália táblás vidékét. Az újidő harmadidőszakában a kéreg, vetődések következtében összetöredezett (vetődött), s így a kontinens egyes területei kiemelkedtek (Magas-Ausztrália), mások pedig helyben maradtak, vagy megsüllyedtek (Alacsony-Ausztrália). A negyedidőszakra tevődnek a kontinens alacsonyan fekvő területeinek, alföldjeinek feltöltődései.

200


VII. Felszíne Ausztráli a felszínét Afrikáéhoz hasonlóan két csoportba oszthatjuk. Magas-Ausztrália:  Nagy-Vízválasztó-hegység (itt található a kontinens legmagasabb csúcsa: Mt. Kosciusko 2229 m)  Nyugat-ausztráliai-tábla Alacsony-Ausztrália  Ausztrál-alföld

A Nyugat-ausztrália-tábla 4,6 millió km2 kiterjedésű 300-500 m magas ősmasszívum. Az ősidei gránitot üledékes kőzetek (mészkő, homokkő) fedik. Belső területeit sivatagok foglalják el. (Nagy-homoksivatag, Nagy-Viktória-sivatag). A sivatag egyhangúságát szigethegységek (közülük leghíresebb a közel 9 km kerületű, 350 m magas Ayers Rock) tarkítják.

Ayers Rock (Vörös Szikla) Nagy-Vízválasztó-hegység A kontinens keleti peremén, É-D irányban húzódó, 3000 km hosszúságú óidei röghegység. Az éghajlatválasztóként „működő” hegység két legszebb része a Kék-hegység (Sydney közelében emelkedik, keleti lejtőit sűrű eukaliptuszerdő borítja, amely messziről kéknek látszik. Innen kapta a hegység a nevét), és az Ausztrál-Alpok (mely Camberrától D-re fekszik. Ez a hegység legmagasabb része. A kontinens egyetlen része, ahol télen hó található. Itt emelkedik a hegység legmagasabb csúcsa is a Mt. Kosciusko a maga 2229 méterével). Ausztrál-alföld Egy lapos medencében helyezkedik el, az ősmasszívum és a hegyvidék között.

201


VIII. Éghajlata Ausztrália Földünk legszárazabb kontinense. Nagyobb része a trópusi, kisebb a déli mérsékelt övezetbe tartozik. A baktérítő csaknem középen szeli át a kontinenst. Az évi középhőmérséklet magas, a kontinens nagy részén 15-25oC között változik. (még a leghűvösebb DK-i tájakon is 10oC felett van.) Az évi csapadékmennyisége a kontinens több mint felén 300 mm alatt van. A csapadék a partotoktól befelé haladva csökken, és ennek megfelelően változik a növényzet is. A legtöbb csapadékot az északi és keleti partvidék kapja. A kontinens északi partvidékére nyáron (decembertől márciusig) az északnyugati trópusi monszun szállítja a csapadékot. A keleti partvidéken a Nagy-Vízválasztó-hegység felemelkedésre kényszeríti a tenger felől érkező DK-i passzátot, ezért a terület bőséges és egyenletes eloszlású csapadékban. A hegység belső oldalán a leereszkedő szél már száraz. A kontinens belseje félsivatagos. Szárazságtűrő növényzettel fedett. A kontinens déli partvidékének éghajlata mediterrán. Ide a télen (június, július, augusztus) hulló csapadékot a nyugati szelek szállítják.

A növényzet változása a csapadék függvényében

IX. Vízrajz A kontinens területének 2/3-a lefolyástalan terület. Kevés folyó található rajta. Folyói időszakosak, medrük az év nagy részében száraz. A felszín mélyedéseit sós tavak töltik ki. Ezek közül a legnagyobb az Eyre-tó (ejr). Mindössze két nagyobb vízfolyása van a kontinensnek. A Murray (möré) és mellékfolyója a Darling. A csapadékos keleti területeken erednek, de a síkságon az erős párolgás és az öntözés miatt sok vizet veszítenek. (a Darling a száraz időszakban gyakran ki is szárad.) A vízhiányt a mélységben rejtőző rétegvíz enyhíti. Ausztráliában található Földünk legnagyobb rétegvíz-medencéje, a Nagy-Ártézi-medence.

202


ÓCEÁNIA Óceánia a Csendes-óceán medencéjében elhelyezkedő hatalmas szigetvilág. Három nagy szigetcsoportja: Melanézia (feketék szigete), Mikronézia (kis szigetek), Polinézia (sok sziget). Melanézia szigetei (Új-Guinea (Földünk második legnagyobb szigete/, Új-Zéland) nagy kiterjedésűek. Mikronézia és Polinézia szigetei aprók. Közülük néhány a mélytengeri árok menti szigetívekhez kötődik. A magas fekete szigetek vulkanikus eredetűek, az alacsony fehéreket pedig korallok hozták létre. Az atoll gyűrű alakú korallsziget.

A szigetívek keletkezése

Az atoll keletkezése Az óceániai szigetek főterménye a kókuszdió, banán és az ananász. Polinézia legnevezetesebb szigetcsoportja a Hawaii-szigetek, az USA 50. tagállama.

203


ANTARKTISZ I. Elhelyezkedése, területe A déli félgömbön helyezkedik el. Földünk déli sarkpontja körül elhelyezkedő magányos, minden más földrésztől távol eső kontinens. Az Antarktisz fogalmába újabban a déli szélesség 60o -ig terjedő tengeri területet is beleértik. A kontinens magát Antarktika néven különbözteti meg. Területe 13,1 millió km2, az Antarktisz viszont 50 millió km2-nyi területet foglal magában. A kontinensen fekvő Délisarkot a norvég Amundsen érte el 1911-ben.

II. kialakulása, felszíne A kontinens keleti része egységes ősmasszívum, Nyugat-Antarktika viszont több szigetből áll, amit csak a hatalmas jégtakaró tart össze. A jégtakaró alatt magas hegyvonulatok és vulkáni kúpok rejtőznek. Itt található a kontinens egyetlen működő vulkánja is az Erebus (4020 m). A kontinens közepes magassága 2000 m, amivel az első helyet érdemli ki a kontinensek között.

A jégtakaró, és ami alatta van III. Éghajlata Földünk egyik leghidegebb, legzordabb vidéke. Az örök hó otthona. Hőmérséklete rendkívül alacsony. Az évi középhőmérséklete -10oC és -60oC között változik. Itt mérték Földünkön a legnagyobb hideget, -89,2oC-ot. A fagyott az állandóan fújó viharos hideg szél még elviselhetetlenebbé teszi. Csapadéka kevés, 150-200 mm/év, ami hó formájában hullik le. Antarktika felszínének 95%-át 2-4000 m vastag jégtakaró borítja. Ha ez a jégtakaró egyszer elolvadna, akkor a világtenger szintje mintegy 70-80 m-rel megemelkedne. A jégtakaróról időközönként hatalmas darabok (olykor Balaton nagyságúak) szakadnak le. A tábla alakú jéghegyek a tengerben messze elsodródnak. A sarkkör közelében télen egy napig nem kell fel, nyáron pedig egy napig nem nyugszik le a Nap. A sarkpont felé haladva az állandó nappal (nyáron) és éjszaka (télen) hossza növekszik. A Déli-sarkon már féléves nappal váltakozik féléves éjszakával. A napsugarak kis beesési szögének köszönhetően a félévi nappalok idején is alacsony marad a hőmérséklet. A helyzetet rontja, hogy a fehér felszín a sugárzás nagy részét visszaveri.

204


IV. Élővilága Élővilága a kontinensek közül a legszegényebb, ugyanis az itt található éghajlattal kevés élőlény képes dacolni. Növényei: moszatok, zuzmók, mohák ( a jégmentes sziklákon, illetve egyes moszatfajták még a jég hátán is képesek megélni) Állatai: pingvinek, fóka, rozmár, bálna Kevés faj található meg, de azok nagy számban élnek itt. V. Lakói Antarktika lakói tudományos kutatók. A kontinenst csak békés célokra lehet felhasználni. Tilos a területén katonai támaszpontokat létesíteni, atomrobbantásokat folytatni, atomhulladékot elhelyezni, sőt 2041-ig az ásványkincseit (kőszén, kőolaj, ércek) kiaknázni.

205


AMERIKA I. Elhelyezkedése Amerika az északi és déli félgömb nyugati felén helyezkedik el. II. Határai É: K: D: NY:

Jeges-tenger Atlanti-óceán Az Atlanti- és a Csendes-óceán találkozása Csendes-óceán

III. Felosztása A kontinenst három részre tagolhatjuk:  Észak-Amerika  Közép-Amerika o a szigetvilágra és o a szárazföldi hídra (legkeskenyebb részén található a Csendes-óceánt az Atlanti-óceánnal összekötő Panama-csatorna)  Dél-Amerika Észak-Amerikát más néven Angolszász, Közép- és Dél-Amerikát együttesen LatinAmerikának is nevezik. Közép-Amerika szigetvilágát (más néven: Karib-szigetvilág, Antilla-szigetek, Nyugatindiai-szigetvilág) két részre oszthatjuk, a kis- (Kis-Antillák) és a nagy (Nagy-Antillák) szigetek területére.

IV. Partvonala Észak- és Közép-Amerika partvonala tagolt, Dél-Amerikáé a déli, délnyugati partvidékét kivéve tagolatlan. Észak-Amerika jelentősebb szigetei: ÉK: Grönland (Földünk legnagyobb szigete: 2,1 millió km2 /hazánk területének 24szerese/), Baffin-sziget félszigetei: ÉK: Labrador-félsziget DK: Florida DNY: Kaliforniai-félsziget ÉNY: Alaszka

206


öblei: É: D: DNY: ÉNY:

Hudson-öböl Mexikói-öböl Kaliforniai-öböl Alaszkai-öböl

Közép-Amerika jelentősebb szigetei: Kis-és Nagy-Antillák (Kuba, Haiti, Jamaica) félszigete: Yucatan-félsziget V. Területe 42 millió km2 Ebből Észak-Amerika: 24 millió km2, Dél-Amerika: 17 millió km2

V. Kialakulása és felszíne

Amerika alapját is a földtörténeti ősidőben kialakult ősföldek alkotja. Észak-Amerikában a Kanadai-pajzs, Dél-Amerikában a Guyanai-hegyvidék és a Brazil-felföld ősidei gránitja tanúskodik a földtörténet legrégebbi idejéről.

207


A földtörténet óidejében keletkeztek a kontinens mára már lepusztult röghegységei: ÉszakAmerika kelet partján az Appalache-hegység. Peremein értékes feketekőszén-telepek keletkeztek. Egykori gazdag kőolaj és vasérctelepei mára nagyrészt kimerültek. Ugyancsak ebben az időben keletkezett a kontinensrész nyugati partvidékén a Szikláshegység is, amely a harmadidőszaki hegységképződés (Pacifikus-hegységképződés) időszakában újra felgyűrődött, megfiatalodott. Ezért ma ezt a hegységet megfiatalított röghegységnek tekintjük. Kinézetére a magashegységet jellemzőit hordja magán, kőzetanyaga viszont az óidei hegységképződésre utal. Dél-Amerikában nem maradt fent összefüggő óidei hegységvonulat. Az itt húzódó rögök a Pacifikus-hegységképződéssel kiemelkedtek és foltokban megtalálhatók a déli kontinensrész fiatal hegységvonulatában. A földtörténeti középidő itt is nyugodalmas volt. A hegységkeret között elhelyezkedő területeket elöntötte a tenger és felhalmozta (mészkő, homokkő, agyag) üledékrétegeit. A nagy változást itt is az újidő harmadidőszaka hozta meg, mikor kialakult a Pacifikushegységrendszer. A kontinenst a nyugati oldalon húzódó fiatal hegységek, a Kordillerák foglalják egységbe. Az É-D irányú hegyvonulatok a Pacifikus-hegységrendszerhez tartoznak. Itt a hegységképző erők mind a mai napig munkálkodnak. Ennek bizonyítékai a működő vulkánok és a gyakori földrengések. Észak-Amerikában a pacifikus hegyláncok néhol több száz kilométerre is eltávolodnak egymástól és száraz medencéket (Nagy-medence) és hatalmas fennsíkokat (Coloradófennsík, Mexikói-fennsík) zárnak közre. A hegyvidék egyik legmagasabb és legváltozatosabb vonulata a harmadidőszaki hegységképződéssel megfiatalodott Sziklás-hegység. Ugyancsak ide tartozik a partot szegélyező Partihegység is.

Közép-Amerikában az egymáshoz közel kerülő hegyláncokat vulkáni vonulatok kapcsolják össze. Itt található Földünk legfiatalabb vulkánja a Paricutin (parikutin), amely 1943 februárjában egy parasztember kukoricaföldjén jött létre. Dél-Amerikában a nyugati partvidéken található Földünk leghosszabb (9000 km) fiatal lánchegysége az Andok, mely egy szárazföldi és egy óceáni kéreglemez ütközése során (mikor az óceáni lemez a szárazföldi alá bukott) jött létre. Az Andok körzetében mérték Földünk legnagyobb szintkülönbségét. Itt a szintkülönbség

208


300 km-en belül meghaladja a 15.000 métert (Atacama-árok: 8066 m; Aconcagua, mely az amerikai kontinens legmagasabb pontja: 6959 m)

A földtörténeti negyedidőszak jégkorszaka az északi kontinensrészen hatalmas pusztítások vitt végbe. Ennek maradványa a kontinensrész erősen tagolt partvidéke, valamint a Kanadaiősföld mélyedéseiben kialakult tavak (Kanadai nagytavak: Nagy-Rabszolga-tó, NagyMedve-tó, Winnipeg-tó, illetve az ősföld déli peremén kialakult glint tó rendszer, a Nagy tavak vidéke /más néven az Öt tó vidéke/: Felső-tó, Michigan-tó, Huron-tó, Erie-tó, Ontariótó. Ez utóbbi kettő határán alakult ki a Niagara-vízesés.) A földtörténet negyedidőszakának jelenkorában kialakultak a kontinens hatalmas termékeny feltöltött síkságai: Észak-Amerikában: Préri-fennsík (lösszel fedett) Mississippi-alföld Dél-Amerikában: Orinoco-medence Amazonas-medence (Földünk leghatalmasabb alföldje) Parana-alföldje (Dél-Amerika legtermékenyebb síksága)

VI. Éghajlata

209


Észak- és Közép-Amerika északi része a hideg, déli része a forró, közbülső legnagyobb része az észak mérsékelt övezetben helyezkedik el. Éghajlatának kialakulásában a földrajzi szélességen (Egyenlítőtől való távolság) túl további három tényező játszik szerepet. 1. A tengerparttal párhuzamosan futó hegyláncok (domborzat) erősen korlátozzák az óceán mérséklő hatását, ami mindössze a keskeny nyugati partszegélyen figyelhető meg. Ezáltal a hegységvonulat éghajlatválasztó szerepet tölt be a kontinens éghajlatában. 2. Az észak-déli nyitottság következtében a sarkvidéki és a Mexikói öböl felől érkező trópusi levegők akadály nélkül törhetnek be a kontinens belsejébe, ezzel hatalmas szélviharokat, tornádókat idéznek elő. Ezen túl elfagynak a vetések, a virágba borult fák. De a délről északra nyomuló meleg levegő egyik napról máikra hatalmas olvadásokat idézhet elő. 3. a tengeráramlások, amelyek néhány száz méter széles mély „folyamok” az óceánban, s amelyeket az egy irányba fújó szelek tartanak mozgásban hőmérsékleti anomáliát (eltérést) idéznek elő a partvidékeken. A hideg áramlatok közül a legismertebb a Labrador-áramlás, mely a keleti part mentén halad É-ról D-felé, és közben hűti (negatív hőmérsékleti anomáliát előidézve) a partvidéket. Ezzel egésze New York magasságáig képesek leúszni a jéghegyek. A meleg áramlatok közül a nyugati partot melegítő (pozitív hőmérsékleti anomáliát előidéző) Kuro-shio áramlást jegyezzük meg. A kontinensrész északi területei a hideg éghajlati övezetbe, a délebbre fekvők a mérsékelt, míg Közép-Amerika területei a forró övezethez tartoznak. Hideg övezet: sarkvidéki éghajlat Grönland és a Jeges-tenger északi szigeteinek. Egy hideg, fagyos, zord évszak jellemzi. Növényzete az algák, melyek helyenként zöldre, kékre vagy vörösre festik a jégtakarót. Állatai: jegesmedve, fóka, rozmár, grönlandi bálna (Földünk legnagyobb emlőse). sarkköri éghajlat A délebbi területeken alakult ki. Tundra. Hosszú hideg tél, és rövid hűvös nyár jellemzi. Ekkor a talaj felső része felenged, de az alsó részek továbbra is fagyottak maradnak. Így a megolvadt víz nem tud a talajba beszivárogni, s a terület elmocsarasodik. Mohák, zuzmók, törpecserjék. Mérsékelt övezet szubarktikus öv Tajga. Négy évszak. Hosszú hideg tél, rövid enyhe nyár, közte két nagyon rövid átmeneti évszak (tavasz, ősz). Tűlevelű erdők, prémes állatok (coboly, hermelin, róka), barna és szürke medve illetve jávorszarvas. nedves kontinentális Lombhullató erdők. A kontinens keleti oldalán a Nagy tavaktól délre található. száraz kontinentális Észak-Amerika belsejében található. Füves puszta: préri. A hegységek közé zárt medencékben óriás kaktuszok, agavék és jukkafélék élnek meg.

210


szubtrópusi öv A nyugati partvidéken, Kaliforniában mediterrán éghajlat figyelhető meg, a keleti partvidéken, Floridában és a Mexikói-öböl partvidékén pedig szubtrópusi monszun az éghajlat. Trópusi övezet Közép-Amerikában figyelhető meg. egyenlítői a hegységek keleti peremén, ahol bőséges a csapadék. Itt a növényzet trópusi esőerdő. szavanna a szárazabb nyugati területeken. Növényzete a fű. Hegyvidéki éghajlat uralkodik a magas hegységekben. Itt a növényzet magasság szerint változik.

Dél-Amerika Földünk legcsapadékosabb földrésze. Nagyobbik és szélesebbik területe a forró éghajlati övezetbe tartozik. Itt az évi középhőmérséklet meghaladja a 20oC-ot. Az évi közepes hőingás kicsi. Uralkodó szele a passzát, mely az északi félgömbön ÉK, a déli DK irányából fúj. Az övezeten belül az éghajlat a csapadék mennyisége és időbeli eloszlása szerint a következőképpen alakul: Egyenlítői éghajlat: Az Egyenlítő mentén, az Amazonas-medencében egész évben egyenletesen magas a hőmérséklet, szinte minden nap esik az eső (a felszálló levegő miatt), általában 11 óra körül borul be az ég, és pár óra múlva megindul a záporszerű eső. A folyók egész évben bővizűek, egyenletes vízjárásúak. A természetes növénytakaró az örökzöld trópusi esőerdő. Szavanna éghajlat: Az Egyenlítőtől távolodva csökken a csapadék mennyisége, változik az évi eloszlása. Két évszak alakul ki, egy száraz és egy csapadékos. Ez utóbbiban a folyók megáradnak. A természetes növénytakaró facsoportokkal tarkított füves szavanna Jellemző területe a Brazil-felföld és az Orinoco-alföldje. Trópusi sivatagi éghajlat: Dél-Amerikában egyetlen foltszerűen elhelyezkedő sivatag alakult ki a Ny-i oldalon, az Andokban. Ez az Atacama-sivatag. Földünk legszárazabb sivatagja. A kontinens elkeskenyedő része a déli mérsékelt övezetbe nyúlik át. A Nap járása miatt itt az évszakok a mieinkkel ellentétesen változnak. Szubtrópusi öv Átmenetet képez a trópusi és a valódi mérsékelt öv között A keleti partvidék éghajlata szubtrópusi monszun (Uruguay, Paraguay délkeleti partvidékén). A nyár forró és csapadékos, a tél enyhe. Természetes növénytakaró a babérlombú erdő. A nyugati partvidék éghajlata (Chile) mediterrán.

211


Valódi mérsékelt öv Egész évben a nyugati szelek uralma alatt áll. A szeleket az Andok vonulata felemelkedésre kényszeríti, ezért a Chile nyugati partvonala csapadékban gazdag óceáni éghajlatú. A hegység éghajlatválasztó hatása miatt a keleti lejtők szárazabbá válnak, így itt az éghajlata száraz kontinentális. Jellemző növénye a füves puszta, amit itt pampáknak neveznek. VII. Vízrajza Észak-Amerika folyói négy tengert táplálnak.

Csendes-óceánba ömlő folyók vízválasztója a Sziklás-hegység. A folyók rövidek, nagy esésűek, bővizűek, nagy energiát képviselnek pl.: Colorado (A hasonló nevű fennsíkba 2000 m mély, meredek falú völgyet vágott Ez a híres Grand Canyon.) Jeges-tengerbe ömlő folyók bővizűek, nagy esésűek, nagy energiát képviselnek. Gazdasági jelentőségüket csökkenti, hogy télen több hónapra befagynak. (pl.: Mackenzie) Atlanti-óceánba ömlő folyók közül kiemelkedik a Szent Lőrinc folyó, mely hatalmas tölcsértorkolattal ömlik az óceánba. Földünk egyik legforgalmasabb belvízi hajóútja. Az Appalache-hegységből leérkező folyók nagy esésűek, vízenergiában gazdagok. Közülük a legjelentősebb a Hudson (hádzn). A Mexikói-öbölbe ömlik delta torkolattal Földünk negyedik leghosszabb folyója a Mississippi nagy mellékfolyójával, a Missourival, együtt összesen 6212 m hosszúak.

212


Észak-Amerika állóvizekben gazdag. Itt említendő meg a Kanadai nagytavak: Nagy-Rabszolga-tó, Nagy-Medve-tó, Winnipeg-tó, illetve a Nagy tavak vidékének öt tava: Felső-tó, Michigan-tó, Huron-tó, Erie-tó, Ontarió-tó. Ez utóbbi kettő határán alakult ki a Niagara-vízesés.) Dél-Amerika fő vízválasztója az Andok. Ezért a Csendes-óceánba ömlő folyók rövidek és zuhatagosak, az Atlanti-óceánba igyekvők pedig hosszúak. A vetődéssel létrejött ősmasszívumok peremén a folyók zuhatagosak. Az Amazonas az Andokból ered (alig 100 km-re a Csendes-óceántól). 6296 km hosszan szeli át a kontinenst és ez után ömlik hatalmas tölcsértorkolattal az Atlanti-óceánba. Hozzá tartozik Földünk legnagyobb vízgyűjtőterülete 7 millió km2. Földünk legbővizűbb folyója.

A Parana a Brazil-fennsíkon ered. Az Uruguay folyóval együtt Földünk ötödik legnagyobb vízgyűjtő területtel rendelkező folyója. A két folyó közös tölcsértorkolattal ömlik az Atlanti-óceánba. Széles torkolata a La Plata 300 km-re nyúlik bele a szárazföldbe. Az Orinoco valamivel rövidebb, mint a Duna (2084 km) hatalmas delta torkolattal ömlik az Atlanti-óceánba. Dél-Amerikában kevés az állóvíz. Egyetlen jelentősebb tava a Titicaca tó, amely Földünk legnagyobb magashegységi tava. VIII. Lakossága Őslakói: az indiánok, és az eszkimók. Bevándoroltak a kontinensre a felfedező európaiak. Észak-Amerikába az angolok és a franciák, Közép- és Dél-Amerikába a spanyolok és a portugálok. A spanyolok és portugálok leszármazottai a kreolok főleg Dél-Amerikában élnek. Ma Amerika népességének zömét az Európából bevándoroltak leszármazottai adják. Tekintélyes számú a fekete népesség is, ők az Afrikából behurcolt rabszolgák leszármazottai. Az emberfajták keveredtek a kontinensen.  A fehérek és indiánok keveredéséből jöttek létre a meszticek,  a fehérek és feketék keveredéséből a mulattok,  az indiánok és feketék keveredéséből a zambók.

213

REGIONÁLIS FÖLDRAJZ

V. REGIONÁLIS FÖLDRAJZ

214


215

KONTINENSEK FÖLDRAJZA

EURÓPAI ORSZÁGOK Észak-Európa Észak-Európa keleti felét kontinensünk egyik legidősebb kéregdarabja (ősföld), a Balti-pajzs foglalja el. A félsziget nyugati oldalán végighúzódó Skandináv-hegység Európa legidősebb röghegysége, a Kaledóniai-hegységrendszer tagja. Észak-Európa mai felszínét a jég alakította ki. (A jégkorszakban a belföldi jégtakaró vastagsága elérte az 1000-2000 métert ugyanúgy, mint ma Grönlandon és az Antarktiszon) A lassan mozgó jégpáncél óriási nyomással nehezedett a felszínre. Magával hozott törmelékével, mint egy óriási gyalu csiszolta az alatta lévő kőzetet. A legkeményebb kőzeteket kerekded alakúra csiszolta. Ezeket nevezzük vásott sziklának. A jég a Finn-tóhátság vidékén sok ezer tómedencét mélyített ki, melyek a jég elolvadását követően vízzel töltődtek fel. (ma több mint 50 ezer tó található itt).

A jég által felhalmozott törmelék feltöltött alföldet hozott létre a Skandináv-félsziget déli részén és a Jylland-(jütland) félszigeten. A Skandináv-hegységről lassan mozgó „jégfolyók”, gleccserek ereszkedtek le az óceán felé, U alakú völgyeket vájva ki. A jég elolvadása után a gleccserek helyére benyomult a tenger, és a völgyek öblökké váltak. Ezeket nevezzük fjordoknak.

216


Éghajlata Észak-Európa a hideg és a mérsékelt éghajlati övezetben fekszik. Éghajlatát az Észak-atlanti tengeráramlat és az Atlanti-óceán alakítja, valamint a Skandináv-hegység módosítja. Norvégia tengerpartja és Dánia éghajlata óceáni. A Skandináv-hegység éghajlatválasztó. A tőle keletre fekvő területeken az óceáni hatás már nem érvényesül, a csapadék mennyisége csökken, a tél egyre hidegebb, a Botteni- és a Finn-öböl télen befagy. A hegységtől keletre az éghajlat szubarktikus, délre nedves kontinentális. A sarkkörtől északra fekvő területek éghajlata tundra.

Észak-Európa országai Norvégia (Oslo) Svédország (Stockholm) Finnország (Helsinki) Dánia (Koppenhága) Izland (Reykjavik)

államforma: királyság, NATO tag államforma: királyság, katonailag semleges, EU tag államforma: köztársaság, katonailag semleges, EU tag államforma: királyság, NATO tag, EU tag államforma: köztársaság (Földünk legészakibb állama), NATO tag

Észak-Európa országait fejlett gazdaság és magas életszínvonal jellemzi. Gazdaságuk a tengerre, a vízenergiában gazdag folyókra, az ásványkincsekre és a hatalmas erdőkre támaszkodik. Halászat, hajózás, ásványkincsek Földünk leggazdagabb halászterületei közé tartoznak. (Az Észak-atlanti tengeráramlás tápanyagokban gazdag, meleg és az oxigéndús hideg parti vizek keveredésének övezete kiváló feltételeket biztosít a halászat számára.) Norvégia halászata Oroszország után Európában a második. Legfőbb zsákmány: tőkehal és a hering. A halakat legtöbbször már a hajókon feldolgozzák. A halkonzerv és a mélyhűtött hal fontos kiviteli cikk Norvégia, Izland és Dánia számára egyaránt.

217


A tengerhajózás szerepe Norvégiában (a „tenger fuvarosa”) a legjelentősebb. Hatalmas kereskedelmi flottája bérfuvarozást is vállal más országok számára. Az 1970-es években az Északi-tenger mélyén számottevő kőolaj- és földgázlelőhelyet tártak fel, melyekből Norvégia részesedik a legnagyobb mértékben. A kitermelt szénhidrogént a hazai vegyipar feldolgozza, illetve külföldön értékesítik. Gépgyártás Hajóépítésben Norvégia és Svédország jeleskedik. A gépgyártás másik igen jelentős ága a kőolaj- és földgázkitermelő berendezések (fúrótornyok, mesterséges fúrószigetek, gyűjtőtartályok stb.) gyártása. Vízenergia, ércek Norvégia és Svédország Oroszország után Európa leggazdagabb országai. Vízerőművek létesítésére Norvégia adottságai a legkedvezőbbek. Az ország villamosenergia-termelésének csaknem teljes egészét a vízerőművek szolgáltatják. Az olcsó villamos energiára települt a külföldről behozott timföldet feldolgozó alumíniumkohászat. Norvégia gazdasága az egy főre jutó villamosenergia- és alumíniumtermelésben világelső. A Skandináv-hegység sokféle ércet rejt magában. Svédország Európa harmadik vasérctermelője. Kiruna környékén kibányászott vasérc 85%-a kivitelre kerül. A svéd acélművel termelik a világ legjobb minőségű acélját A rozsdamentes nemesacélgyártásban és kivitelében Svédország Európában az első. A minőségi svédacél a korszerű gépipar megalapozója. Legnagyobb gépipari központok: Stockholm, a főváros és Göteborg, mely egyben Svédország legforgalmasabb kikötője. Erdők: fa-, papír- és cellulózipar Finnország és Svédország területének 2/3-át, Norvégia ¼-ét borítják erdők. Ezen országok fontos bevételi forrása az erdőgazdálkodásból, a fa-, papír- és cellulózgyártásból származó bevételek. Kanada után Finnország a világ második fa-papír- és cellulóz exportőre. A svéd faipar hagyományos és világhírű ágazata a gyufagyártás. Szántóföldek A szántóföldek aránya (65%) nemcsak Észak-Európában, de a Föld valamennyi állama közül Dániában a legnagyobb. A földművelés az állattenyésztést szolgálja, ezért a takarmánytermesztés álla központban. A szarvasmarha-tenyésztés magas színvonalú tejgazdálkodással párosul. A népességhez viszonyítva Dánia rendelkezik a legnagyobb sertésállománnyal (minden lakosra két sertés jut). A sertéseket a tejfeldolgozás melléktermékeivel (író, lefölözött tej) is táplálják. A mezőgazdasági termékek (vaj, sajt, tojás, baromfi- és sertéshús, hússzalonna (bacon/) keresett cikk a világpiacon.

218


A Lappföld jellegzetessége a rénszarvastenyésztés.

IZLAND Izland Európa legnagyobb szigete. A sziget felszínének 1/10-ét jég borítja Európa legnagyobb összefüggő jégmezőjének (Vatnajökull 8500 km2) vastagsága eléri az 1000 métert. Izland Földünk egyik legaktívabb vulkáni terület. Jellegzetes jelenségei a gejzírek. A felszín közelében lévő izzó vulkáni anyag felmelegíti a kőzetek repedésein leszivárgó vizet. A túlhevített víz óriási erővel lövell a felszínre. Ezek, az általában szabályos időközönként feltörő forróvíz-szökőkutak a gejzírek. Izland gazdaságának alapja a halászat. Az évi 2,2 millió tonnás fogásból minden lakosra 7900 kg jut. Ez alapján Izland a világelső. A zord természeti viszonyok miatt a népsűrűség alacsony. Az ország területének 80%-a lakatlan. A lakosság közel fele a fővárosban, Reykjavikban (jelentése: gőzölgő öböl) él.

BENELUX ÁLLAMOK Belgium (Brüsszel) Hollandia /Neederland/ (Amszterdam) Luxemburg (Luxembourg) Sűrűn lakott országok. Németalföld mezőgazdasága, a vászonszövés és csipkeverés,a 16-17. szd. Holland gyarmatosítások (Indonézia), nagy földrajzi felfedezésekben vállat szerep, az egész világot behálózó kereskedelem hozzájárult a tőkefelhalmozáshoz. A gazdasági fejlődésben szerepet játszott: Az előnyös földrajzi helyzet (tengerpart, alföld, Rajna vízi útja) Nagy haszonnal járó átmenő forgalom Kikötők Hollandia – Rotterdam; Belgium – Antwerpen) Sűrű út- és vasúthálózat Hollandia belvízi hajóútjai (folyók, csatornák, tavak) Természeti erőforrások szűkösek, ezért régóta rákényszerülnek arra, hogy részt vegyenek a nemzetközi munkamegosztásban. 1948-1960: Belgium, Hollandia és Luxemburg megszüntették egymás közti kereskedelmükben a vámhatárokat, szabaddá tették az áru, a munkaerő és tőkeáramlást. A Benelux gazdasági unió volt a szélesebb körű európai integrációnak. Az EU legfontosabb intézményeinek székhelye Brüsszelben és Luxemburgban találhatók. A NATO is Brüsszelt választotta központjának. A holland és belga városok tekintélyes nemzetközi politikai és pénzügyi intézményeknek, nagyvállalatoknak, kereskedelmi társaságoknak adnak otthont.

219


Belgium É-D irányú keresztmetszete

Holland-mélyföld keresztmetszete

Belterjes mezőgazdaság A Benelux-államok, azon belül is Hollandia mezőgazdasága rendkívül magas színvonalú.. Fejlődésének okai:  sűrű helybéli népesség,  brit és német iparvidékek felvevőpiaca,  kis 10-20 hektáros parasztgazdaságok nagy értékű árut állítanak elő,  komoly anyagi ráfordítások,  világrekordnak számító hozamértékek. Holland-síkság o tengeri és folyami üledék borítja, o öntés és tőzegláp talajok fedik o földgázzal fűtött üvegházakban friss zöldségek és dísznövények termelése folyik A vágott virág Európa piacaira kerül. o a mezőgazdaság vezető ágazata: állattenyésztés o óceáni éghajlat bőséges csapadéka (650-750 mm) o magas talajvízszint kedvez a zöldmező-gazdálkodásnak o rétek műtrágyázása – fűhozam növelés o szántóföldek takarmánytermelése kiegészíti a legelők adta takarmányt

220


o a fekete-fehér tehenek egész évben a legelőkön lehetnek o a friss tej nagy részéből sajt (edami, gouda), vaj, tejpor lesz o a tejtermelés melléktermékeivel és szemestakarmánnyal etetik a sertéseket és a baromfikat, mely a hús és tojás termelés és export alapját szolgáltatja. Flandria-síksága o Hollandiához hasonló termelés folyik Belgiumban is. Brabanti-dombság o búza, cukorrépa, takarmánytermelés Ardennek o gyéren lakott, óidei röghegység az erdőgazdálkodás színtere.

A belga ipar két arca: Flandria és Vallónia Belgium déli részét a francia nyelvű vallonok lakta, északi részét a hollandul beszélő flamandok lakják. Vallónia o Sambre és a Maas (Meuse) folyó mentének feketekőszene hívta létre Vallónia nehézipari övezetét o A kőszén ide vonzotta a vaskohászatot. (Az egy főre eső nyersvas és acéltermelésben Belgium és Luxemburg ma is világelső) o Az anyagigényt a nehézipar 19. századi kibontakozása állandósította (vasúti járművek, hadifelszerelése, szerszámgépek, erőművi berendezések) o A kőszén adta energiára épült a cementgyártás, a kristály- és táblaüveg készítés. o A drágán termelő bányák megszűnésével a kohászat is hanyatlásnak indult. o A vegyipart a szénfeldolgozásról áttért a földgázfeldolgozásra o A szénerőművek helyét átvették az atomerőművek o A vallon ipar válságba került o A kisvárosok elnéptelenedtek o A nagyobb városok (Liege, Charleroi) továbbra is munkát kínál az ingázóknak.

Flandria o A középkori manufaktúrából nőtt ki Flandria textilipara, de ezt mára szorongatja az olcsó tengerentúli árúk versenye. o Nagy kikötők: Genf, Antwerpen jellemzőek a legkorszerűbb iparágak: elektrotechnika, elektronika, finomvegyészet. o Antwerpen a külföldről behozott kőolaj és színesfém-feldolgozás központja is. o Idegenforgalmi központok: Brugge, Gent A flamand –vallon ellentétek a gazdaság területi átrendeződése miatt fel-fellobbantak. A főváros Brüsszel kétnyelvű. Az Ardennekben élő német nyelvű lakosság külön autonómiát élvez.

221


A Brit szigetek Két nagy (Brit- és Ír-sziget) és több mint ezer apró tagból álló szigetcsoport. Európa törzsétől az Északi-tenger és a Doveri-szorosnál 33 km-re leszűkülő La Mache (la mans) csatorna választja el. A szigetek partvonala erősen tagolt. Északon a jég vájt keskeny fjordokat (a szárazföldbe mélyen benyúló, meredek falakkal határolt, szűk, mély, a tenger vagy óceán felé mélyülő öbölszerű képződmény), délen a tágas öblöket a tenger hullámzása és a dagály pusztító munkája alakította ki.

A szigeteken két állam, Nagy-Britannia (London) és Írország (Dublin) osztozik. A két nagy sziget felszínén erősen lekopott óidei röghegységek, és lepusztulásukkal keletkezett tengerre nyíló tágas medencék alkotják. A hegységek értékes feketekőszén-telepeket tartalmaznak. A legterjedelmesebb rögvidék a Skót-felföld területén emelkedik. Ritkán lakott, zord éghajlatú, kopár vidék, ódon apátságokkal és komor lovagvárakkal. A Brit-sziget gerince az óidei É-D irányú, a sziget közepén húzódó Pennine-hegység. Feketekőszenére és kimerült vasérclelőhelyeire települt Földünk legrégebbi iparvidéke a Fekete vidék (Black Country). A hegységek közé ékelődött medencék és síkságok közül a legjelentősebb a London-medence.

222


A Brit-szigetek az óceáni éghajlat legjellegzetesebb területe. Az Atlanti-óceán és az Északatlanti meleg tengeráramlat fűtő hatása miatt a tél enyhe, a nyár hűvös. Az évi hőingás Európában itt a legalacsonyabb. A csapadék eloszlása egyenletes. Hetente átlagosan 5 nap esős. legcsapadékosabb vidéke a Skót-felföld, ahol az évi csapadékmennyiség meghaladhatja a 4000 mm-t is.

Folyói rövidek, bővizűek és egyenletes vízjárásúak. Nagy-Britannia és Írország Európa erdőben legszegényebb országai közé tartoznak. Hegységeik többségét fenyér (törpecserjékből, saspáfrányból, hangafélékből álló növényzet) borítja. A régebbi korokban itt mindent erdő borított. Az erdők a hajókészítés és a faszénnel működtetett vaskohászatnak váltak áldozatául. A Brit-szigeteket egész évben zöldellő dús füvű rétek, fenyér és nagy kiterjedésű parkok jellemzik.

NAGY-BRITANNIA Fővárosa: London Nagy-Britanniát négy részre oszthatjuk: Anglia (London) Wales (Cardiff) Skócia (Edinburgh) Észak-Írország (Belfast) Az ország hivatalos neve: Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság Az ország sűrűn benépesült, de a lakosság eloszlása egyenlőtlen. A Londoni-medence és az iparvidékek sűrűn lakottak (500-1000 fő/km2), a hegyvidéki területek (Skót-felföld, Wales) népsűrűsége kicsi (10-31 fő/km2) A lakosság 9/10-e városokban él. Nagy-Britannia szerepe akkor értékelődött fel, mikor a világkereskedelem színtere a Földközi-tengerről áttevődött az Atlanti-óceánra. Partvidéke kikötésre alkalmas, ez tette lehetővé a hajózás korai kialakulását. A XVII. szd.-ban már a világtenger ura. Hatalmas gyarmatbirodalma a szárazföldek 1/5-ére terjedt ki. A gyarmatok olcsó nyersanyagot, biztos felvevőpiacot jelentetek a számára. Ez az ipar gyors fejlődéséhez vezetett.

223

REGIONÁLIS FÖLDRAJZ Itt ment végbe az ipari forradalom, ekkor váltak egyre jelentősebbekké a feketekőszén-lelőhelyei is, melyek mára kimerültek. Nagy-Britannia a XIX. szd.-ban kereskedelmi és pénzügyi nagyhatalommá vált. A gyarmatok biztos piaca elkényelmesítette az angol tőkéseket. Így a XX. szd. elejére lemaradtak az Egyesült Államok és Németországgal szemben. A II. világháborút követően gyarmatainak többségét elvesztette.

Kohászat és gépgyártás A vaskohászat Nagy-Britannia egyik legrégibb iparága. Telephelyei az idők során változtak:  amíg a kohászat tüzelőanyaga a faszén volt, addig a kohók az erdőségek mellé települtek,  amikor a szén lett a fűtőanyag, akkor a szénlelőhelyek közelébe települt (A Penninehg. lábánál alakult ki Földünk első nehézipari körzete a Black Country /Feketevidék/, melynek központja Birmingham).  a hazai vasérckészlet kimerülésével a központok az import vasérc beérkezési pontjaiba (kikötők) telepedett át: Északkelet-Anglia (Newcastle), Dél-Wales (Cardiff), Skótmedence (Glasgow). A vaskohászatra épült a brit ipar legerőteljesebb feldolgozó ipara, a gépgyártás.  hajógyártás: nagy kikötők: Glasgow, Newcastle  autó- és repülőgépgyártás Londoni-medencébe összpontosul  szerszámgépgyártás  automata gépsorok gyártása  elektromos gépgyártás  elektrotechnikai berendezések gyártása Nagy múltra tekint vissza a vegyipar is.  az első üzemek a szénmezőkre települtek  az új üzemek a szénhidrogén felhasználása miatta a kikötőkben épültek fel. Északi-tenger kőolaj és földgázlelőhelyei segítik a vegyipart. Nagy Britannia – Oroszország és Norvégia mögött – a harmadik legnagyobb kőolajtermelője Európának. Kőolajból önellátó és még exportál is, földgázból is fedezni tudja a hazai szükségleteket. Könnyűipar – textilipar Gyapotot feldolgozó pamutipara a Pennine-hg. nyugati oldalán telepedett meg. Az itteni páradús levegőn nem törik meg a gyapotszál. Központja: Manchester. A tengeren túli alapanyagok Liverpool kikötőjén keresztül jutnak el az iparvidékre. A Pennine-hg. keleti oldalán található Földünk legnagyobb gyapjúipari vidéke. Központja: Leeds.

224


Mezőgazdaság – állattenyésztés Nagy-Britanniában a mezőgazdaság vezető ága az állattenyésztés.  Az óceáni éghajlat adta csapadékban, párában gazdag vidék kedvez a szarvasmarhatenyésztésnek. Az állatokat főleg tejükért tartják, de a nagyvárosok környékén húsmarha tenyésztés is folyik.  A gyengébb minőségű, hegyvidéki legelőkön juhtenyésztés van.  Magas színvonalú a sertéstenyésztő ágazat is.  Világhíres a ló- és kutyatenyésztés. A növények közül az alábbiak a legjelentősebbek. A hűvösebb tájakon:  árpa (takarmányozásra, sör és whiskykészítésre is használják), komló, burgonya  takarmánynövények A melegebb tájakon:  Búza, kukorica  Zöldségek  Gyümölcsök Nagy-Britanniaára a 100 ha feletti nagybirtokok jellemzőek, melyeket a birtokosok vagy a jómódú bérlők művelik nagyfokú gépesítés mellett,. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya itt a legalacsonyabb Európában: 2%. Nagy-Britannia néhány évtizeddel ezelőtt élelmiszer szükségletének közel felét importból tudta fedezni. Mára az ország szinte önellátó a mezőgazdasági termékekből. Búzából ás árpából még kivitelre (export) is jut.

FRANCIAORSZÁG Fővárosa: Párizs Franciaország Nyugat-Európa legnagyobb méretű állama. Gazdaságilag az EU. Második legfejlettebb országa. Nyugaton az Atlanti-óceánnal, délen a Földközi-tengerrel határos. Hatalmas gyarmatbirodalmat épített ki a XIX. szd.-ban A mára függetlenné vált volt gyarmataival, főleg az afrikaiakkal, ma is élénk gazdasági és kulturális kapcsolatot tart fent. Franciaországhoz tartozik a Földközi-tengerben található Korzika szigete. Változatos felszín, sokszínű éghajlat Franciaország legmagasabb tájai az Alpok és a Pireneusok fiatal lánchegységei. Mindkettő az Eurázsia-hegységrendszer tagja. Gyors folyású folyóira vízierőműveket telepítettek. Az ország területén található az Alpok, s egyben Európa legmagasabb pontja a Mont Blanc

225


(4807m), mely egész évben a hóval fedett. (Európába a hóhatár az északi lejtőkön 2800 m, a délieken 3000 m.) Az ország variszkuszi eredetű röghegységei ásványkincsekben gazdagok. A Francia-khg. uránérc bányászata Európában az első. Az ország villamosenergia-termelésének ¾- e az atomerőművekből származik. A Rajna völgyét szegélyező Vogézek előterében kősó és kálisó bányák vannak. Belgiumból átnyúló Ardennek egykor szénben nagyon gazdag volt. A tenger felé nyitott medencék közül a legjelentősebb a Párizsi-medence. Üledékes kőzetrétegei úgy fekszenek egymáson, mint az egymásba helyezett tányérok. Legalacsonyabb része a főváros környéke. Kelet felé lépcsőzetesen emelkedik. Legmagasabb része Lotaringia. Franciaország legnagyobb részén óceáni az éghajlat. Kelet felé haladva erősödik a kontinentális hatás. A Rhone völgyében és a Földközi-tenger partvidékén mediterrán az éghajlat. Kedvelt üdülőhely a napos, meleg tengeri partvidék a Riviéra. A Pireneusok és az Alpok éghajlata hegyvidéki.

Gépipar A feketekőszénre (Lille) és a vasércre (Lotaringia) települt nehézipari körzetek jelentősége a bányászat visszaesésével csökkent. A francia vaskohászat mára nagyobb részt import vasércet dolgoz fel. Ezért a kohászat áttelepült az import alapanyag beérkezési helyeire a kikötőkbe (Dunkerque, Marseille). Az egykori virágzó Lotaringia elszegényedett. Az iparvidéken főleg amerikai és német beruházásokkal próbálnak meg segíteni (autógyárak, elektronikai üzemek).

226


A francia gépipar legjelentősebb ága az autógyártás (Renault, Peugeot, Citroen) Évente 2,5 millió személygépkocsit gyártanak. Ezzel Franciaország a 4. a világon. Központja: Párizs és környéke. A repülőgépgyártás központjai a főváros és Toulouse. Franciaországban gyártották az első szuperszonikus (a hangsebességet is túlszárnyaló) utasszállító repülőgépet, a Concorde-ot. Vegyipar Alapanyagai:  a hazai kősó, kálisó  Közel-Keletről és Afrikából érkező kőolaj és földgáz A kőolaj-finomítás központja Marseille.

Textilipar Az import gyapotot feldolgozó pamutipari központ: Párizs, Lille. A világhírű selyemipar központja: Lyon, az ország második legnépesebb városa. Párizzsal Európa leggyorsabb expresszvonata, a TGV (tézsévé) köti össze.

PÁRIZS Elővárosaival együtt 10,5 millió lakosú világváros. Az országba szétágazó vasút- és közútvonalai itt futnak össze. Hagyományos iparágai: a konfekció és a kozmetikai cikkek gyártása. Párizs a női divat irányítója. A főváros tengeri kapuja a Szajna tölcsértorkolatánál épült Le Havre (lö ávr) Mezőgazdasága Franciaország az EU éléstára, Nyugat-Európa legnagyobb élelmiszertermelője. A változatos éghajlatú és domborzatú tájakon nem csak sokat, de sokfélét is termelnek. A mezőgazdaság fő ágazata az állattenyésztés, de az utóbbi években egyre nagyobb gondot jelent az állati termékek (hús-, tejtúltermelés) értékesítése. Az állattartás legjelentősebb körzete az Atlanti-óceán melléke, azon belül is Bretagne (brötány) szarvasmarha-tenyésztése. Az állatokat elsődlegesen tejükért tartják. Közismertek a francia sajtok. Franciaországban található az EU szántóföldjeinek több mint 1/3-a. Fő terménye a búza, melynek legfontosabb termőkörzete a Párizsi-medence. Az ország Európa első búzatermesztője. Továbbá kukorica, árpa, cukorrépa a nagyobb jelentőséggel bíró szántóföldi növény. Nagyon jelentős a szőlő- és bortermelés. Olaszországgal vetekszik a világelsőségért. Burgundia (vörösborok), Cognac (borpárlatok: konyak), Champagne (sámpány) pezsgői híresek. Bretagne Európa egyik legjelentősebb almatermő körzete. Ebből készül a bretonok nemzeti itala az almabor. Itt a szőlő már nem terem meg.

227


A mediterrán tájakon a zöldség- és gyümölcstermelés (citrom, narancs, füge), az olajbogyó, a szelídgesztenye és a mandula termesztése jelentős. A provance-i (provanszi) virágokból (rózsa, levendula) nyert illóolaj a világhírű francia parfümök fontos illatalapanyaga. Közlekedés Az ország úthálózata sugaras jellegű, melynek központja Párizs. Közútjainak fele autópálya és autóút. A francia vasút a világ élvonalába tartozik. Franciaország első nagysebességű vonata (TGV), Párizs és Lyon között közlekedik 1981 óta. Legnagyobb tengeri kikötői: Le Havre (a tengerentúli kereskedelemben játszik fontos szerepet), Marseille (az Afrika és Ázsia felé irányuló kereskedelemben játszik fontos szerepet). Az ország idegenforgalma első a világon. 73 millióan keresik fel évente az országot.

Dél-Európa Dél-Európa felszínét az Eurázsiai-hegységrendszerhez tartozó fiatal lánchegységek (Pireneusok, Appenninek, Dinaridák, Balkán-hegység), közéjük zárt medencék és feltöltött alföldek jellemzik. Három nagy félszigete:  Pireneusi-félsziget  Appennini-félsziget  Balkán-félsziget A Pireneusi félsziget Dél-Európa legnyugatibb, legkevésbé tagolt és legnagyobb félszigete. Nyugati szegélyét Portugália (Lisszabon), területének nagyobbik részét Spanyolország (Madrid) birtokolja. Spanyolország északi szegélyén a Pireneusok nehezen járható bástyái zárják el a félsziget Franciaországtól. A félsziget középső részét a nagy kiterjedésű 7-800 m átlagmagasságú hullámos fennsík, a Mezata (asztal) foglalja el. A fennsíkot a 2000 m fölé emelkedő Kasztíliai-választóhegység osztja ketté. A fennsík peremét röghegységek szegélyezik (Ibériai-hegység, Kantábriaihegység, Sierra Morena). A hegységek közé feltöltött medencék ékelődtek. Legjelentősebb az Atlanti-óceán felé nyitott Andalúziai-medence, és a Földközi-tengertől egy hegyvonulattal elzárt Ebro-medence. A Földközi-tenger mentén található keskeny parti síkság a félsziget legfiatalabb tája.

Az Appennini-félsziget Egyetlen nagyobb állama Olaszország (Róma), de itt található két városállam is, a Vatikán és San Marino. A félszigetet az Alpok fiatal hegyvonulatai választják el Európa többi részétől. Hágói, alagútja összeköttetést biztosítanak a szomszédos országokkal. 228


A félsziget gerincét az ugyancsak fiatal hegyvonulatokból álló Appenninek adja. A hegység főleg mészkőből és homokkőből áll. Végig húzódik a félszigeten, sőt a Messinai-szoroson túl Szicília szigetén folytatódik. A két hegység által közrezárt területen található a Pó-síkság, mely valamikor az Adriai-tenger öble volt. A hegységekből érkező folyók töltötték fel hordalékukkal. A folyamat ma is tart. A Pó deltája évente 70 méterrel nyomul előre a tengerbe. A tengerbe szállított hordalékból az áramlások a parttal párhuzamosan homokgátakat, turzásokat építenek. A mögöttük található öblök, az ún. lagúnák. Velence, a cölöpökre épült város is ilyen lagúnában fekszik. A gyakori földrengések és a működő vulkánok (Vezúv, Etna, Stromboli) arról tanúskodnak, hogy a félszigeten a belső erők még ma sincsenek nyugalomban. A Balkán-félsziget Dél-Európa legkeletibb, és egyben legtagoltabb félszigete. Északon szélesen érintkezik Közép-Európával, attól nehezen lehet elválasztani. Általában a Trieszti-öböl, a Száva és a Duna vonalát tekintik a félsziget északi határának. A Balkán-félsziget híd Kis-Ázsia felé, melytől csak keskeny tengerszorosok (Boszporusz, Dardanellák) választják el. Felszínét fiatal lánchegységek (Dinaridák /Dinári-hegység, Albán-Alpok, Hellén-hegyvidék (Pindosz-hegység)/, Balkán-hegység, Szerb-érchegység,), ókori röghegységek (Rodope, Rila, Pirin) és feltöltött alföldek (Marica-alföldje) teszik változatossá. A Dinári-hegység mészkőtömegei 2000 m fölé emelkednek. Felszínét a karsztformák teszik változatossá.

229


A félsziget éghajlata A Földközi-tenger partvidékének éghajlata mediterrán. Forró, száraz, napsütéses nyár és enyhe tél jellemzi. A kevés csapadék ősszel és télen hullik. Jellegzetes növényei az örökzöld keménylombú erdőségek, melyeket szinte teljesen kiirtották. Helyüket szúrós bozótos, macchia (makkia) foglalja el. A mediterrán vidék legjellegzetesebb növénye az esernyő alakú, ágas-bogas törzsű fenyők, a pineák és a karcsú ciprusok. A zárt medencék kontinentális hatásúak. Hidegebb a tél, a legtöbb csapadék nyáron hullik. A kontinentális hatás a Mezetán a legerőteljesebb. Itt a csapadék mennyisége alig éri el a 400 mm-t. Növényzete a szárazságtűrő bozótokkal tarkított füves pusztaság. A Pireneusi-félsziget jellegzetes növénye a paratölgy, amely vastag törzsével védekezik a nyári szárazság ellen. E fa kérge a parafa. A Dinári- és a Balkán hegység éghajlatválasztó. Tőlük délre mediterrán, északra kontinentális az éghajlat. A magasabb hegységek éghajlata hegyvidéki.

SPANYOLORSZÁG Fővárosa: Madrid Államforma: királyság Spanyolország foglalja el a félsziget 4/5 részét Népességének ¾-e spanyol. A nemzeti kisebbségek (katalánok, baszkok) széles körű tartományi önkormányzatot élveznek, nyelvük hivatalos nyelv lett. Az ország ásványkincsekben gazdag. Az északi partvidék közelében feketekőszén és vasérclelőhelyek vannak. Erre települt az ország nehézipara. A katalán főváros, Barcelona gazdaságát nagy múltú textiliparának és jelentős kikötőforgalmának köszönheti. A ritkán lakott Mezeta egyetlen nagyvárosa, az ország fővárosa, Madrid. A város iparából kiemelkedik az autógyártás (Seat), az elektrotechnika-elektronika és gyógyszergyártás. Az ország mezőgazdasága a természeti adottságokhoz alkalmazkodik. A Mezeta silány legelőin juh- és kecsketenyésztés folyik, a szántókon főleg búzát termesztenek. Európában NagyBritannia után Spanyolországban tenyésztik a legtöbb juhot. Innen származik a merinói juh A mediterrán terület jellegzetes ágai a száraz művelés és az öntözéses gazdálkodás. A száraz művelés területein rövid tenyészidejű, s a szárazság előtt beérő növényeket termesztik. Búza, árpa, zab, borsó, lencse. Jelentős a szőlő és az olajfa terméséből készített olivaolaj termelés. Spanyolország bor- és olivaolaj-termelése a világelsők között van. Az olivaolajat főzésre, halkonzervek készítésére és szappangyártásra egyaránt használják. Az öntözéses földművelést a középkorban az arabok honosították meg a félszigeten- A csatornákkal átszőtt kertekben a zöldség és citrusfélék (citrom, narancs, mandarin) termesztése folyik. A termés nagy része Európa piacaira kerül.

230


Jelentős bevételi forrás az idegenforgalom. A mediterrán partvidék jellegzetes tájai, műemlékekben gazdag városok sok látogatót vonzanak. Spanyolország idegenforgalma Európában a második. Évente közel 60 millió ember fordul meg az országban. A Földközi-tengerben a Baleár-szigetek (Ibiza, Mallorca, Menorca), valamint az Atlanti-óceánban lévő Kanáris-szigetek látogatottsága magas.

OLASZORSZÁG Fővárosa: Róma Államforma: köztársaság Olaszország Dél-Európa legnépesebb és gazdaságilag legfejlettebb állama. Ásványkincsekben szegény. Vaskohászata behozott vasércre és kőszénre támaszkodik, ezért kivétel nélkül a nagy tengeri kikötőkbe települt. (Genova, Nápoly, Taranto) Az ország két részre osztható, a fejlett, iparosodott északra, és az elmaradott délre. A különbségnek természeti és történelmi okai egyaránt vannak. Észak-Olaszországban a tőkés fejlődés már a középkorban megindult. Híres városai Genova, Velence az egész földközi-tengeri kereskedelmet a kezükben tartották. Jelenkori fejlődésüket Európa vérkeringésébe való bekapcsolódása is segítette. Dél-Olaszországra hosszú ideig a merev feudalista berendezkedés volt jellemező. Olaszország egyesítése után (1861) a fejlett Észak belső gyarmatává, piacává vált. A két országrész közti különbség mind a mai napig fennáll.

231


Észak-Olaszország Fejlett iparral rendelkezik. Nyersanyagszegénysége miatta magas szakképzettséget, és termelési hagyományokat igénylő iparágak találhatók meg itt. Legkiemelkedőbb a gépkocsigyártás, a műszer- és finomtechnikai ipar. Az ipari termelés zöme a Miláno-Genova-Torino háromszögben található meg. Milánó az ország második legnagyobb városa. Világhírű üzemei az Alfa Rómeo autógyár és az autógumi gyártásáról híres Pirelli. Torino sokoldalú iparából a FIAT és a Lancia autógyár, valamint az Olivetti műszergyár emelkedik ki. (Itt töltötte életének utolsó éveit Kossuth Lajos /1865-1894/). Genova Olaszország legforgalmasabb kikötője. Kohói és kőolaj-finomítói behozott nyersanyagot dolgoznak fel. A Pó-síkság az ország legfejlettebb mezőgazdasági területe. Éghajlata az Adria partvidékétől befelé haladva mediterránból kontinentálisba megy át. Mezőgazdasági nagyüzemei magas termésátlagot érnek el. Fő terményei: búza, kukorica, cukorrépa, rizs, szőlő. A legelőkön szarvasmarhát tenyésztenek. De jelentős a sertés és a baromfitenyésztés is. Dél-Olaszország A termőföld ezen a vidéken rossz. Ezt fokozza a nyári aszály és vízhiány. Sok a nagybirtok amit a parasztok bérleti szerződésben művelnek meg. Az utóbbi éveke földreformja következtében a nagybirtokokat a partvidéken és a medencékben kisparaszti gazdaságok váltották fel. Az öntözhető földeken citrusfélét, zöldséget, szőlőt termesztenek. A szárazművelésű területeken gabonafélék és az olajfatermelés jellegzetes. Olaszország a bor- és az olivatermelése, a citrom- és a narancstermelése a világelsők között van. A hegyvidék kopár legelőin juhokat és kecskéket tenyésztenek. Dél ipara fejletlen. A szegénység és a munkanélküliség miatt sokan települnek át a fejlett szakra vagy vállalnak munkát országhatáron túl. Sokan véglegesen elhagyják Olaszországot. Az állam a Dél hátrányos helyzetén Nápoly és Taranto ipari felfejlesztésével próbál változtatni. Ez eddig nem vezetet látványos eredményhez. Jelentős bevételi forrás az idegenforgalom. A mediterrán partvidék jellegzetes tájai, műemlékekben gazdag városok sok látogatót vonzanak. Olaszország idegenforgalma Európában a harmadik. Évente közel 50 millió ember fordul meg az országban. A leglátogatottabb városa a főváros, Róma.

232


GÖRÖGORSZÁG Fővárosa: Athén Államforma: köztársaság Az ország a Balkán-félsziget elkeskenyedő déli részén fekszik. Területének 1/5-e a környező szigetekre esik. Legnagyobb szigete Kréta. A szigetek a partvidék lassú süllyedésével keletkeztek. A szigetek a víz alá került hegységek, amelyeknek csak a magasabb részei emelkednek a tenger szintje fölé. Az ásványkincsei közül a bauxit bányászata a legjelentősebb. A jó minőségű érc egy részét külföldre szállítják, másik részét a hazai üzemek dolgozzák fel. A szükséges energiát nyáron a szénnel fűtött, télen pedig a vízenergiával működtetet erőművek szolgáltatják. Legnagyobb ipari központja a főváros: Athén. Az ország éléstára Tesszália. Búzát, árpát, az öntözött földeken rizst, a mediterrán partvidéken zöldséget és citrusfélét, a szárazabb lejtőkön olajbogyót és szőlőt termesztenek. A szőlő egy részéből mézédes borokat, másikból mazsolát készítenek. Görögország a Föld legnagyobb mazsolatermelője. Görögország fontos bevételi forrás az idegenforgalom és a tengeri kereskedelem. Hajóflottája 3. a világon. A bérfuvarozás tetemes hasznot hoz az országnak. A görög föld szépségét a krétai, mükénei és a hellén kultúra emlékei és a mediterrán tengerpart sok turistát vonzanak. Görögország távol esik Európa gazdagabb országaitól. Szárazföldön nehéz megközelíteni, ezért idegenforgalma elmarad a kedvezőbb helyzetű Spanyolországtól és Olaszországtól.

233


DÉLSZLÁV ÁLLAMOK Szlovénia (Ljubljana) államforma: köztársaság Horvátország (Zágráb) államforma: köztársaság Bosznia és Hercegovina (Szarajevó) államforma: köztársaság Szerbia (Belgrád) államforma: köztársaság (a legnagyobb területű és népességű ország) Crna Gora /Montenegró/ (Podgorica) államforma: köztársaság Macedónia (Skopje) államforma: köztársaság (Szerbia és Montenegró államszövetséget alkotnak)

A jugoszláv (délszláv) királyság az I. világháború után jött létre, majd a II. világháború után megalakult 6 tagállamból álló Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság. A soknemzetségű állam lakói az egymással rokon délszláv népek (szerbek, horvátok, szlovének, bosnyákok és macedónok). A szocialista rendszer összeomlása (1991) után felszínre törtek a nemzeti ellentétek és az egyes tagállamok önállósodási törekvései. A mesterségesen összekovácsolt Jugoszlávia véres harcok árán részekre szakadt. Szlovénia évszázadokon át Ausztria, Horvátország, Magyarország része volt. Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Crna Gora /Montenegró/ sok száz éven át török elnyomás alatt állt. A szlovének és a horvátok a római katolikus egyházhoz tartoznak és latin betűkkel írnak. A szerbek, macedónok ortodox (görögkeleti) vallásúak és máig is a cirill ábécét használják. A bosnyákok a török uralom alatt muzulmán hitre tértek

234


Szlovénia és Horvátország gazdasága a legfejlettebb. Szerbia és Bosznia-Hercegovina közepesen fejlettek, a délkeleti köztársaságok viszont Európa legelmaradottabb régióihoz tartoznak. A lakosság a hegyvidékekben juhtenyésztésből és fakitermelésből él, a folyóvölgyek, medencék lakossága földműveléssel foglalkozik. Jelentősebb termékeik: gabonafélék, dohány, olajbogyó.

SZLOVÉNIA Főváros: Ljubljana Államforma: köztársaság Kis területű, sűrűn lakott ország. Északon az Alpok, délen a Dinári-hg. Karsztos vonulatai határolják. Központi része a Száva mentén található Ljubljanai-medence. Keskeny kijárata van az Isztriai-félszigeten az Adriai-tengerre. Fiatal lánchegységei (Alpok, Dinári-hg.) ércekben (vas, ólom, cink) gazdagok. Nagy esésű folyóinak vízenergiája jelentős. Legfontosabb iparága a színesfémkohászat, de nagy hagyományokkal rendelkezik0 a textilipar és a gépipar is. Szlovéniában kevés a termőföld, ennek ellenére fejlett a mezőgazdasága. A hűvös, csapadékos éghajlatnak megfelelően a szarvasmarha tenyésztés a mezőgazdaság vezető ága. Az ország területének közel felét erdő borítja, ezért az erdőgazdálkodásnak, a papíriparnak jelentős szerepe van. Az ország 2004-től az EU tagja.

SZERBIA Fővárosa: Belgrád Államforma: köztársaság Szerbia a Szerbia és Montenegró államszövetség része. Ásványkincsekben gazdag. A Szerb-érchegység rézkészlete európai viszonylatban is jelentős Erre épül Bor városának színesfémkohászata. Belgrád Európa egyik legkedvezőbb fekvésű fővárosa, a „Balkán kapujának” is szokták nevezni. Fontos közúti és vasúti csomópont. A Duna egyik legforgalmasabb kikötője, és ezért a nemzetközi vízi közlekedésben is kulcsszerepet játszik. Jelentős számú a magyar népesség és Vajdaságban, melynek központja Újvidék (Novi Sad). Az Alföld folytatásában elhelyezkedő Bácska és Vajdaság az ország éléstára. Kiváló minőségű termőföldjén búzát, kukoricát, napraforgót és cukorrépát termesztenek. Magas színvonalú a sertés- és szarvasmarha-tenyésztés is. A Morva völgyében szilvafaligetek és szőlőültetvények vannak.

235


HORVÁTORSZÁG Fővárosa: Zágráb Államforma: köztársaság Északi részét a Száva és a Dráva között elterülő dombvidék alkotja. Itt, a Magyarországgal határos területen él a horvátországi magyarság (kb. 10-15 ezer fő) nagy része. Középső részén a Dinári-hg. mészkő vonulatai húzódnak. Horvátországhoz tartozik az Isztriai-félsziget, valamint a hosszan elnyúló, mészkőből felépülő adriai szigetvilág, és a déli partvidék elkeskenyedő része, Dalmáciai. A terület legjelentősebb városa Dubrovnik. A tengerpart az idegenforgalma fontos bevételt biztosít az országnak. Mediterrán tájakon olajfákat nevelnek, szőlőt és gyümölcsöt termelnek. A kontinentális éghajlatú tájakon (a Dinári-hegység az éghajlatválasztó) búzát, kukoricát, cukorrépát termesztenek, és szarvasmarhát tenyésztenek. A tengerpart fő iparága a hajógyártás és a beérkező kőolaj feldolgozását végző üzemek. Központja Fiume (Rijeka).

236


BULGÁRIA Fővárosa: Szófia Államformája: Köztársaság A Balkán-félsziget északi részén fekszik. Nyugat-Európával és Kis-Ázsiával nemzetközi közút- és vasútvonalak köztik össze. Keleten a Fekete-tengerrel határos, északi folyója a Duna, ezért a vízi közlekedésben is fontos szerepet tölt be. Az ország gerincét a Balkán-hegység fiatal vonulatai alkotják. A három párhuzamos vonulatból álló hegység az Eurázsiai-hegységrendszer része, fiatal lánchegység. Északi oldalához a Duna felé lejtő Bolgár-tábla támaszkodik, melynek felszínét széles folyóvölgyek dombvidékké formálták. A hegység meredeken leszakadó déli lábánál található a Marica folyó feltöltött alföldje. Délnyugaton húzódnak az erősen kiemelt ókori rögök (Rodope, Rila, Pirin) Itt emelkedik Bulgária földje a legmagasabbra (Muszala: 2925 m, a Rila hegységben) A Balkán-hegység éghajlatválasztó. Tőle délre az éghajlat mediterrán, északra, kontinentális.

Mezőgazdaság Legfontosabb ágazata a növénytermesztés. A mediterrán területeken (Marica alföldje) híres a bolgárkertészet. Hatalmas üvegházakban öntözött zöldségkertekben termelik a paradicsomot, a paprikát és az uborkát. Sokféle gyümölcs is megterem itt: őszibarack, kajszibarack, alma, szilva, cseresznye, szőlő. A zöldség és a gyümölcs frissen és feldolgozva (fagyasztva, konzerv, befőtt formájában) egyaránt elkerül távoli országokba is. A Tundzsa folyó völgye a rózsakertészet vidéke. Itt készül a rózsa szirmaiból az arany értékével vetekedő rózsaolaj.

237


Gépipar Mezőgazdasági gépeket, szállítóberendezéseket, emelőgépeket gyártanak. A gépipar legjelentősebb központja a főváros, Szófia.

Idegenforgalom Várna, a bolgár „Aranyhomok”, forgalmas tengeri üdülőhely.

ALBÁNIA Fővárosa: Tirana Államformája: Köztársaság Az albánok magukat szkipetároknak, azaz „szirtlakóknak” nevezik. A kis területű ország nagy részét az Albán-Alpok magas hegyvonulatai foglalják el. A hegyvidéke nehezen járható. A tengerparti területeket a hegységekből lezúduló folyók töltötték fel hordalékukkal. Albánia mezőgazdasági termékekből önellátó. A mediterrán partvidéken gabonaféléket, déligyümölcsöket, olajbogyót, zöldségfélét, a belső medencékben dohányt és gyapotot termelnek. A hegyvidékeken juhokat és kecskéket tenyésztenek. Albánia földje ásványkincsekben gazdag. A világ ötödik krómérc termelője. Jelentős, vas-, nikkel és rézkészletekkel rendelkezik. Nagyesésű folyói alkalmasak a vízenergia-termelésre. A villamos energia több mint 80%-át a vízerőművek szolgáltatják. Legfontosabb ipari ágai a bányászat, a kohászat, az élelmiszeripar, a textil- és a vegyipar.

238


KÖZÉP-EURÓPA Közép-Európát több részre oszthatjuk:  A Germán (Német) - Lengyel-alföld országai Németország, Lengyelország  Az Alpok országai Ausztria, Svájc  A Kárpátok országai Szlovákia, Magyarország, Ukrajna, Románia  Csehország A Germán (Német) – Lengyel-alföld A germán-alföld Németország északi részét és a vele szomszédos Lengyelsíkság Lengyelország ¾-ét foglalja magában. A tájat a jégkorszakban vastag jégtakaró borította. A jég a Skandináv-félszigetről rengeteg kőzettörmeléket, ún. morénát szállított és rakott le. A moréna halmok közötti mélyedésekben a jég elolvadást követően tavak alakultak ki. Így jöttek létre a (németországi) Macklenburgi-, Brandenburgi-, valamint a (lengyelországi) Pomorzei- és Mazuri-tóhátságok. (A jég elolvadását követően az alföldön maradó nagy szikladarabokat vándorköveknek nevezik.) Dél felé haladva a moréna halmok ellaposodnak. Itt a feltöltésben már a folyók is részt vettek. Az alföld legdélebbi szegélyét lösz borítja. A síkság északon a Balti- és az Északi-tengerrel határos. A Balti-tenger partja lapos, ma is épül. A szárazföldre kifutó hullámok homokot sodornak a partra, amelyből a szél buckákat, dűnéket épít. A növényzet nélküli dűnék a szél irányában vándorolnak. Ezeket nevezzük vándordűnéknek. A dűnék mozgását erdők telepítésével akadályozzák meg. A tengerben a partvonal előtt a tengervíz által felhalmozott hordalékból is épülnek homokgátak. Ezeket a tenger által épített homokgátat nevezik turzásnak. A turzások által elzárt tengerrészek a lagúnák, melyek elzáródásuk után fokozatosan feltöltődnek, s ezzel a szárazföld területét növelik. Közép-Európa déli részét a Variszkuszi-hegységrendszerhez tartozó óidei röghegységek hálózzák be. Jelentősebb vonulatai: Német-középhegység, Cseh-medence peremhegységei (Érchegység, Szudéták, Sumava, Cseh, erdő) és a Lengyel-középhegység. A lepusztult röghegység lábainál kőszénbe, kősóban és kálisóban gazdag telepek található. Közép-Európa déli részén az Eurázsia-hegységrendszerhez tartozó hegységek, az Alpok és a Kárpátok magasodnak. Az Alpok 3-4 ezer méter fölé emelkedő hegyvonulatai között hosszanti völgyek található. Hágói (pl.: Nagy Szent Bernát, Szent Gotthárd, Simplon) jól járhatók, már az ókorban is fontos közlekedési útvonalakként tartották számon azokat. Ugyancsak fontosak a személygépkocsi forgalom számára szinte nélkülözhetetlenné vált alagútjai is (Szent Bernát, Arlberg), illetve a világ egyik leghosszabb vasúti alagútja a 19,8 km hosszú Simplon alagút. A Nyugati-Alpok, ívszerűen meggörbült, főleg kristályos kőzetekből (pl. gránit) áll. Számos csúcsa 4000 méter fölé emelkedik. Hatalmas gleccserek jellemzik. Itt található Európa leghosszabb, 27 km hosszú gleccsere az Aletsch-(alecs) gleccser. Országa: Svájc A Keleti-Alpok szélesebb és alacsonyabb, üledékes kőzetek )mészkő, homokkő) építi fel. Országa: Ausztria

239


Az Alpok felszínét a folyók és a jég formálták nagyon változatossá. A jégkor idején vastag jégpáncél fedte a hegységet, hosszú gleccsereke nyúltak mélyre., melyek a beléjük fagyott hordalékukkal csiszolták medrüket.. Így alakult ki a hegység meredek csúcsokkal és lejtőkkel, élesen csipkézett hegygerince. A puhább kőzetekbe a jég kisebb-nagyobb mélyedéseket vágott. Ezekben ma magashegyi tavacskák, tengerszemek találhatók. A gleccserek végmorénákban végződtek, melyek a jégkorszak végén visszahúzódó gleccserek patakjainak vizét felduzzasztva moréna tavakat (Genfi-tó, Boden-tó) hoztak létre. A gleccserek mély U alakú völgyeiben ma gyorsfolyású patakok folynak. A gleccserek egymásba történő torkolatánál függővölgyek jönnek létre, melyben a patakok ma vízeséseke keresztül folytatják útjukat. Az Alpokban a 3000 m feletti területeken ma nyáron is hó található. Ez a magasság az állandó hóhatár. Ma az alpi gleccserek száma kb. 2500, melyeknek jege a hóhatár alatt megolvad és kialakulnak a gleccserpatakok. A meredek lejtőkön lezúduló hógörgeteg a lavina, mely főleg tavaszszal, a hirtelen hóolvadás következtében válik gyakorivá. Nagy károkat okoznak és emberi életet is követelnek.

A jég felszínformáló munkája az Alpokban

240


Éghajlat: A Germán-alföld nyugati része még az óceáni éghajlat jellemzi. Dél és kelet felé haladva a kontinentális hatások egyre erősödnek, azaz a tél hidegebbé, a nyár egyre melegebbé válik, a csapadék csökken. Jellegzetes növényévé a lombhullató erdők válnak. A mezőgazdasági művelés miatt mára összefüggő erdőségek csak a hegyvidékeken találhatók. Az Alpok éghajlata hegyvidéki. A hőmérséklet a magassággal változik, felfelé haladva 100 méterenként fél fokkal csökken. A csapadék mennyisége ugyan ebben az irányban nő. Növényzete a magassággal emelkedve változik. Folyói bővizűek és nagy esésűek.

Germán (Német) Lengyel-alföld országai NÉMETORSZÁG Fővárosa: Berlin Államforma: szövetségi köztársaság A II. Világháború után (1949) az ország két részre szakad. A Német Szövetségi Köztársaságra /NSZK/ (Bonn) és a Német Demokratikus Köztársaságra /NDK/ (Berlin). Míg az NSZK a kapitalista úton járt tovább, addig a szovjet fennhatóság alá került NDK-ban a szocialista állami berendezkedés következett be. A nyugati országrész gazdasági fellendülésnek indult, míg a keleti országrész a szocialista országokra jellemező fokozatos gazdasági elmaradással küszködött. A két állam egyesítésére a szocialista rendszer összeomlása következtében 1990. október 3-án került sor.

Az egységes Németország 82 milliónyi lakosságával Oroszországot követően Európa második legnépesebb állama. Az ország Európa első, a világ harmadik (USA és Japán mögött) gazdasági nagyhatalma. Felszíne:

Felszíne É-D irányban emelkedik. Az ország északi részét a Germán-alföld foglalja el. Az északi hűvösebb tájon az állattenyésztés a vezető mezőgazdasági ág. Szarvasmarha-tenyésztés folyik. A szántókon takar-

241


mánynövényt, rozst, és burgonyát termesztenek. Délebbre a melegebb vidékeken a búza, cukorrépa és a kukorica termelése mellett sertés-tenyésztéssel foglalkoznak. Az ország középső része a Német-középhegység, mely a Variszkuszi-hegységrendszer tagja. Sűrű erdő borítja. Csak a tágas medencéi sűrűn lakottak.  A Rajnai-palahegység napos déli oldala a szőlőtermesztés területe. Innen származnak a híres rajnai borok.  A Harz hegység lábánál kő- és kálisó bányászata folyik. Erre épül a terület vegyipara, mely a mezőgazdaságot látja el műtrágyával.  A Fekete-erdő a középhegység legmagasabb része, a Duna eredetének színhelye, fenyőerdővel borított táj. Nyugati előterében húzódik az ország legnaposabb és legmelegebb tája, a Felső-Rajna völgye, ahol zöldség, gyümölcs és szőlőtermesztés folyik.

A Duna felső folyása mentén helyezkedik el a Sváb-Bajor-medence, melyet az Alpok glecscserei és a Duna felé futó folyók töltöttek fel hordalékaikkal. Szántóin sörárpát és komlót termesztenek. Ezekből készülnek a híres bajor sörök Az ország legdélebbi részén az Alpok mészkővonulatai húzódnak.

Németországban található Európa legfejlettebb ipara Németország 13 tartományból és 3 tartományi városból (Berlin, Hamburg, Bréma) álló szövetségi köztársaság, az EU alapító tagja, mely az EU ipari termelésének közel 1/3-át adja. Sokoldalú iparból kiemelkedik a gépgyártás, a vegyipar, és az elektrotechnika-elektronika ipara. A német gazdaság vezető ága a gépipar. Az ország az USA után a második legnagyobb gépexportőr. 

Autógyártása az USA és a Japán után a harmadik a világon Volswagen-Audi (központ: Wolfsburg), Opel Művek (központ: Frankfurt, az amerikai General Motors leányvállalata), Daimler-Chrysler (központja: Stuttgart), Ford (központ: Köln, az amerikai Ford leányvállalata), BMW (Központ: München), MAN

A német vegyipar az USA és Japán után a világ harmadik nagyhatalma. A vegyipari termékek kivitelében világelső. A világ első gyógyszerexportőre. Világhírű vegyipari cégei: Bayer, BASF.

242


Az elektrotechniai-elektronikai ipar az ország kivitelének közel 1/10-ét adja Termékei (televízió, rádió, mosó- és mosogatógép, porszívó, egyéb háztartási berendezések) világszerte keresettek.

A Közép-Rajna-vidék Az ország legrégibb és legsokoldalúbb gazdasági területe. Magva a Ruhr-vidék ipari övezete, mely egyben Európa leghatalmasabb nehézipari körzete. A feketekőszénre és a Rajnapalahegység mára már kimerült vasércbányáira települt. Központja: Köln. Kohói a Rajna vízi útján behozott svéd és brazil vasércet dolgoznak fel. A szénnel fűtött hőerőművei biztosítják az elektromos áramot az elektroacél gyártás számára. Az acél felhasználása a nehézgépiparban történik (hadi felszerelés, bányagépek, erőművi berendezések stb.) A vegyipar kezdetben szénre, majd a behozott kőolajra épül. A nehézipari terület női lakosságának foglalkoztatására létrehívott textilipar a közeli vegyipari üzemekben előállított műszálat dolgoznak fel. A vidéken sűrűn helyezkednek el a nagy népsűrűségű városok: Duisburg, Essen, Dortmund stb., melyek hatalmas tömörülést ún. agglomerációt alkotnak. Népsűrűsége 1500fő/km2. Legnagyobb városai: Köln szinte minden iparág képviselteti magát, Ford autógyár, vegyipar Frankfurt Majna völgyének legjelentősebb ipari központja, bankváros, a pénzügyi élet fellegvára, az EU központi bankjának székhelye. Vegyipar és autógyártás (Opel). Repülőtere London után Európa második legforgalmasabb légi kikötője.

243


Dél-Németország Itt nem alakult ki nagy, összefüggő iparvidék, az ipari termelés zömét a szétszórtan elhelyezkedő nagyvárosok adják. Fontos szerepet játszik a sokoldalú mezőgazdaság az ország élelmiszer-ellátásában. A műemlékvárosok és a népszerű természeti tájai (Fekete-erdő, Alpok) idegenforgalma jelentős. Legnagyobb városok München Bajorország fővárosa, műemlékekben gazdag, a tudományok és a művészetek központja, autógyártás (BMW), elektronikai és hadiipar. Stuttgart Dél-Németország második legnagyobb városa, sokoldalú ipar, autógyártás (Daimler-Chrysler: Mercedes), elektrotechnikaelektronika. Észak-Németország tengeri kikötői Az Északi-tenger legnagyobb kikötői az Elba és a Weser (vézer) folyók tölcsértorkolatainál alakultak ki: Hamburg, Bréma. A külföldről behozott érceket és kőolajat dolgozzák fel itt. Hamburg Európa 2. legnépesebb-, Európa 4. legforgalmasabb kikötővárosa. Színesfémkohászat, hajógyártás, elektrotechnika-elektronika ipar. A Balti-tenger legnagyobb forgalmú kikötője: Rostock (rostok). Keleti országrész A legkevésbé fejlett A térség északi része a Germán-alföld kevésbé iparosodott, mezőgazdasági jellegű vidéke. A nagyvárosok többsége az ásványkincsekben gazdag (barnakőszén, kősó, kálisó) röghegységek előterébe települt. Legfontosabb városok Berlin a főváros, mely egyben Közép-Európa legnagyobb városa is. Forgalma köz- és vasúti csomópont. Fontos szerepet tölt be a nemzetközi légi forgalom területén is. A német kultúra kiemelkedő központja. Vezető iparága az elektrotechnika-elektronika. Lipcse nyomdaipar, külszíni barnakőszén-bányászatát az egyesítés után környezetvédelmi okokra hivatkozva leállították (Ennek ellenére Németország a világ első barnakőszén-termelője) Jéna optikai cikkek (Zeiss Művek), és a városról elnevezett tűzálló edények (jénai) gyártása tette híressé. Drezda Szászország székhelye, az Elba völgyében található, kulturális és kereskedelmi központ. Elektrotechnika-elektronika, gyógyszeripar. Fejlett az ország belvízi hajózása, melyben fontos szerepet játszik a Rajna. A Ruhr folyó torkolatánál épült Európa legnagyobb belvízi kikötője Duisbur, mely a „Ruhr-vidék kapuja”. 1992-ben adták át a Duna-Majna-Rajna vízi utat, mely következtében az Északi-tengertől (hideg tenger) a Fekete-tengerig (meleg tenger) Európának hatalmas összefüggő vízi útja létesült.

244


A Germán-alföld déli részén épült a Mittelland-csatorna, mely a Rajnától egészen az Oderáig húzódik. A Kieli-csatorna (kíli) az Északi- és a Balti-tengert köti össze.

LENGYELORSZÁG Fővárosa: Varsó Államforma: köztársaság Németország után Lengyelország Közép-Európa második legnépesebb és legnagyobb területű országa. 2004-től az EU tagja. Az ország összekötő kapocs Nyugat- és Kelet-Európa között. Az ország tájai

Lengyel-alföld Az ország területének ¾ része 200 m-nél alacsonyabban fekszik. Legnagyobb tájegysége a Germán-alföld folytatásában található, a jég által feltöltött Lengyel-síkság. Északon a tóhátságok (Mecklenburgi-, Pomorzei-tóhátság) területét a moréna dombok és a köztük elhelyezkedő sok ezer tó teszi változatossá. Dél felé haladva a moréna dombok ellaposodnak, és itt már a folyók feltöltő tevékenységének is fontos szerep jutott. Az alföld legdélebbi szegélyét lösz borítja. Ez a táj Lengyelország legtermékenyebb és mezőgazdaságilag legértékesebb tája.

Tengerpart Az alföld északon a Balti-tengerrel határos, melynek lapos partja ma is épül. A part előterében a tenger által felhalmozott hordalékkúpok, a turzások alakítanak gátat. A turzásokkal a nyílt tengerről elzárt, de a tengerrel még kapcsolatot tartó területek a lagúnák. A teljes elzáródást követően tóvá válnak, majd pedig a teljes feltöltődés lesz osztályrészük. Ezzel növelve a szárazföld területét. A szárazföldre a hullámok által kihozott hordalékból a szél épít hordalékkúpokat a tengerparton. Ezek a dűnék.

245


épülő tengerpart Röghegységek Az ország középső részét tölti ki a Lengyel-középhegység erősen lepusztult idős, rögeivel. Alacsony, lapos hátakat, szelíd lejtők határolják. A hegység az óidei Variszkuszi-hegységrendszer része. A Cseh határon húzódik a Szudéták röghegysége. A hegység északi előterében található Szilézia dombvidéke, mely feketekőszénben nagyon gazdag. Kárpátok A szlovák-lengyel határon húzódik a Kárpátok fiatal Eurázsiahegységrendszerhez tartozó vonulata. A Magas-Tátra Lengyelország egyetlen igazi magashegysége, melyet a turisták előszeretettel keresnek fel. Központja: Zakopane, Európa-szerte ismert sport- és üdülőközpont. Az 1954-ben megalakult Tátrai Nemzeti Park a hegyvidék különleges természeti értékeit védi. Gazdasága Az ország ásványkincsekben gazdag. Jelentős a kősó-, kálisó-, kén-, és színesfémérc (réz, cink) készlete. Feketekőszén-bányászata és exportja Európában Oroszország után a 2. helyen van. A jó minőségű feketekőszenét hőerőművek, és vaskohók, valamint a vegyipari üzemek működtetéséhez használják fel. A feketekőszén- lelőhely (Szilézia) környékén összpontosul a nehéz-gépgyártás (bányagépek, gyári berendezések, mozdonyok, vagonok). Felső-Szilézia Lengyelország legsűrűbben lakott térsége (100fő/km2). Legjelentősebb városai: Katowice a sziléziai nehézipar központja. Krakkó a sziléziai iparvidék másik nagy városa az iparvidék keleti peremén helyezkedik el. Hangulatos műemlékváros. Az egykori középkori királyi székhely ma kulturális központ. Külvárosában (Nowa Huta) működik az ország legnagyobb vaskohászati üzeme. Varsó a főváros, munkaigényes finomgépgyártásnak és a járműiparnak adott otthont. Szczecin (szcsecin) kikötő az Odera mellett, Gdansk (gdányszk) kikötő a Visztula torkolatvidékén Mindkét kikötő nagy forgalmat bonyolít le. Legfontosabb iparáguk a hajógyártás. Lodz (vúdzs) az ország textilipari központja. Hazai lent és a külföldről behozott gyapotot dolgoz fel.

246


Éghajlat és mezőgazdaság Az ország éghajlata kontinentális, bár az északnyugati területein még érvényesül az óceáni hatás. Az északibb fekvés miatt a nyár hűvösebb, mint nálunk, a csapadék mennyisége 500600 mm, ami a kisebb párolgás miatt elegendő. A Lengyel-síkság északi és középső tájának talaja: podzol, amely műtrágyázást igényel. A nagy kiterjedésű rét- és legelőterületeket a tejelő szarvasmarha-tenyésztés jellemzi. A szántókon a hűvös éghajlat miatt rozsot, lent, és burgonyát termesztenek. A burgonyát szeszfőzésre és a sertések takarmányozására is használják. A melegebb déli tájakon a lösztakarós vidékeken és a barna erdőtalajú területeken búzát és cukorrépát, néhol komlót és sörárpát termesztenek. A legmelegebb tájakon megtalálható a zöldség és gyümölcstermesztés is, de ezek nagy részét Lengyelországnak külföldről kell beszereznie.

Az Alpok országai SVÁJC Fővárosa: Bern Államforma szövetségi köztársaság Svájc 20 kantonból és 6 félkantonból álló szövetségi köztársaság. Három hivatalos nyelvvel rendelkezik: német, francia, olasz. A svájciak ősi nyelve a rätoromán. A lakosság ¾-a Svájcimedencében él. Ez az ország ipari termelésének központja is. Svájc a világ egyik leggazdagabb országa. Ipari nyersanyagban szegény, gyarmatai sosem voltak. 1815 óta Svájc politikailag semleges, amely sok pusztítástól megkímélte az országot, és rengeteg tőkét vonzott határai közé. Svájcban olyan ipari ágazatokat fejlesztettek ki, mely nagy értékű, kevés nyersanyagot és magas szaktudást igényel. Világhírű az óragyártás, valamint a gyógyszer és a gépipar (finommechanika, szerszám- és elektromos gépek) Legjelentősebb városai: Zürich (cürih). Genf Basel (bázel)

a gépgyártás központja számos nemzetközi szervezet székhelye. gyógyszergyártás világhírű.

Az ország legfontosabb energiaforrása a „fehér szén” azaz a vízenergia. A megtermelt áram 56%-át vízerőművek, 44 %-át atomerőművek szolgáltatják. Az ország kedvező földrajzi elhelyezkedése miatt az átmenőforgalom (tranzitforgalom) jelentős. Korszerű villamosított vasútvonalai, és kiváló minőségű autópályái bonyolítják le a forgalmat. Természeti adottságai miatt jelentős az idegenforgalma.

247


Alpi tehenészet A mezőgazdaság vezető ágazata az állattenyésztés, azon belül is főleg a tejelő szarvasmarha-tenyésztés. Jellegzetes az országban az ún. havasi pásztorkodás, vagy más néven az alpi tehenészet. Az állatokat tavasszal felhajtják a dús füvű havasi legelőkre, és csak ősszel térnek velük vissza a völgyekbe. A kiváló minőségű tej nagyobbik részét feldolgozzák. Világhírű tejtermékei: sajt, tejpor, sűrített tej, csokoládé.

AUSZTRIA Fővárosa: Bécs Államformája: szövetségi köztársaság Ausztria 9 tartományból álló szövetségi köztársaság, melynek legnagyobb részét a KeletiAlpok hegyvonulatai foglalják el. Északi határvidékén a Cseh-masszívum röghegységei húzódnak, keleten a Duna által feltöltött Bécsi-medence található, amely a Fertő tó környékével a mi Kisalföldünk felé jelent átmenetet. Ausztria 1955 óta Svájchoz hasonlóan semleges politikát folytat. 1995 óta az EU tagja. Az ország kősóbányászata nagy múltra tekint vissza. Ennek állít elméket Salzburg (sóvár) városának neve is. Jelentős még a magnezit kitermelése is, mely világviszonylatban is jelentős. Mind két ásványkincsből kivitelre is jut. Fontos természeti erőforrás a vízenergia, amely az elektromos áram termelésének 70%-át adja Ausztriában. Iparát az alapanyagot gyártó nehézipar túlsúlya jellemzi. Legnagyobb vaskohói a Mura folyó völgyében találhatók, a vasérclelőhelyek közelében. Európa egyik legkorszerűbb kohászati üzeme a Duna menti Linzben (linc) működik. Az utóbbi időkben gyorsan fejlődik a feldolgozóipar. Ezen belül is főleg a gépgyártás (közlekedési eszközök, elektromos berendezések, mezőgazdasági és szerszámgépek). Legnagyobb központja: Bécs környéke, Linz, Graz (grác). A fejlett vegyipar hazai alapanyagokra és importált kőolajra és földgázra, valamint olcsó villamos energiára települt. Mezőgazdaság Vezető ágazat az állattenyésztés. Az Alpokban, Svájchoz hasonlóan az alpi tehenészettel foglalkoznak, A síkságok és dombvidékek istállózó állattenyésztése (szarvasmarha, sertés), a szántóföldeken termelt takarmánynövény termesztésre épül. A Duna-völgyében és a Bécsi-medencében a növénytermesztésé a főszerep. Búza, cukorrépa, szőlő, és gyümölcstermesztés folyik itt. Ausztria területének 40%-át borítja erdő. A fa- és a papíripar exportra is termel.

248


Az ország idegenforgalma virágzik. Az Alpok természeti szépségei, a hegyvidéki falvak hangulata, a síparadicsomok vonzzák a turistákat. Sok a látogatója Bécsnek, és az ünnepi játékairól híres Salzburgnak. Ausztria fontos szerepet játszik a nyugati és a keleti területek közötti átmenő forgalomban.

A Kárpátok A Kárpátok és a Kárpát-medence A Kárpát-medence természetföldrajzi felosztása

A Kárpát-medencét koszorú szerűen ölelik körbe a Kárpátok hegységei. Ez a terület nem egy egységes medencéből áll, hanem medencéje három részre osztható:  Kisalföld (határa a Dunántúli-khg. és a Dunántúli dombvidék),  Alföld (határa az Erdélyi szigethegység)  Erdélyi- medence (határa a Kárpátok vonulata) A Kárpátok része A Kárpátok hegyláncait négy, más-más kőzetből álló vonulat építi fel. Legmagasabb csúcsait kristályos kőzetek építik fel. Jellegzetes kőzetanyaga a mészkő. A medencék határán DK felé fokozatosan fiatalodó vulkánkoszorú (andezit) hegységei sorakoznak. A belső határvidéken egy jellegzetes kárpáti kőzet-

249


ből (flis) felépülő vonulat húzódik végig. A flis olyan kőzet, mely a Kárpátok kialakulása során különböző üledékes kőzetekből cementálódott össze. A Kárpátokat 4 részre osztjuk:  Északnyugati-Kárpátok  Északkeleti (Ukrán)-Kárpátok  Keleti-Kárpátok  Déli-Kárpátok Az Északnyugati-Kárpátok A Dévényi kaputól a Tapoly völgyéig terjed 250-300 km hosszú Részei: 2 flis övezet (külső, belső) 3 kristályos-, 2 vulkáni-, 1 mészkőszirt vonulat A Kárpátok ezen részén található meg a hegység legmagasabb része a Magas-Tárában elhelyezkedő Gerlahfalvi-csúcs (Gerlahovka). Magassága: 2655 m. Gránit építi fel, felszínét a negyedidőszaki eljegesedés alakította ki. Az Alacsony-Tátra ugyancsak gránitból épül fel, kb. 500 m-rel alacsonyabb a Magas-Tátránál. A jégkorszakban az eljegesedés határa alatt maradt, így jég nem formálta a felszínét. A flisvonulatok:

Nyugati-Beszkidek Keleti-Beszkidek Itt több helyen bányásznak kőolajat és földgázt. Mészkővunulatok: Árvai-Magura Inovec (Trencséni várhegy) Általában mély folyóvölgyek bejáratát őrzik. Középidei kőzet építi fel. A meredek mészkőszirteken régi várak magasodnak (Árvai-, Trencséni várhegy) Vulkanikus vonulatok: 19-20 millió éves főleg andezit kőzetből áll. Két vonulata: északi része: Körmöci-hegység Selmeci-hegység déli része: Visegrádi-hegység Börzsöny Cserhát Mátra A két vonulatot É-D-i vulkánsor kapcsolja össze. EperjesTokaji vulkánsor, melynek legdélebbi tagja a Zemplénihegység.

250


Az Északkeleti (Ukrán) Kárpátok A Tapoly forrásvidékétől az Aranyos-Beszterce áttöréséig terjed Részei: külső flis vonulat belső vulkáni vonulat a flis vonulat (pl. Máramarosi-havasok) lealacsonyodó hágói biztosítják a régóta fontos átjárókat (pl. Vereckei-hágó: 841 m) a vulkáni vonulat 11 milliótól 9-8 millió éves hegységekből áll. Részei: (Vihorlát-Gutin vonulat) Vihorlát Szinyák Borló (Nagyszőlősi-hegység) Avas Kőhát Gutin A Kárpátok legcsapadékosabb része (Máramarosi-havasok: 1500 mm/év). Innen fakad a Tisza és a Bodrogot létrehozó folyók. Keleti Kárpátok Az Aranyos-Beszterce áttörésétől a Dimbovita forrásvidékéig (a Törcsvári-hágóig) terjed 4 vonulata van, melyet 4 kőzetfajta épít fel. Flis vonulat: pl. Háromszéki-havasok Főleg kavicsokból összecementálódott kőzet (konglomerátum) építi fel. Pl.: Kristályos vonulat: pl. Gyergyói-, Csíki-havasok Nincs magashegység része. Legmagasabb tagja 1500 m körüli. Mészkőszírtek: Pl.: Nagy-Cohárd, Kis-Cohárd, Egyeskő, Öcsém-tető Ezek övezik a Gyilkos tavat (983 m) Vulkanikus vonulat: Kelemen-havasok, Görgényi-havasok, Hargita. Andezit építi fel. A vulkanosság sok nyoma megtalálható itt: kráterek, kalderák (=felrobbant kráter), borvízforrások. A Nagy Csomád (1294 m) a Kárpátok legépebben megmaradt kitörésközpontja. Kettős kráterében található a Szent Anna-tó és a Mohos-tó. Vulkáni vonulat különíti el a Gyergyói-, Csíki- és a Háromszéki-medencét az Erdélyi-medencétől.

251


Déli Kárpátok A Törcsvári-hágótól az Al-Dunáig terjed Nincsen több különálló vonulata, egyetlen összefüggő kristályos hegytömegből áll (Páring, Vulkán, Retyezát), de helyenként megtalálható a jellegzetes permi takarós szerkezet (Fogarasi-havasok, Szebeni-havasok, Kudzsiri-havasok, Lotru). Hegységei között három kismedence található: Almási-, Petrozsényi-, Háromszéki-medence Legmagasabb régióinak (pl.: Fogarasi-havasok, Retyezát stb.) a glaciális formakincse a negyedidőszaki eljegesedés következtében alakult ki. Erdélyi peremhegyvidék Variszkuszi eredetű, nem része az Eurázsiai hegységrendszerhez tartozó Kárpátoknak. Részei:  gránitból álló magashegységek (pl.: Radnai-havasok)  mészkőhegységek (pl.: Bihar-hegység)  ércekben gazdag vulkáni hegység (pl.: erdélyi érchegység) Erdélyi-medence Süllyedése már a harmadidőszakban befejeződik. Az Alföld felé lefutó folyók változatos felszínű dombsággá szabdalták fel. Agyagos lejtői miatt gyakoriak a suvvadások, csuszamlások. Sokfelé találhatunk kőolaj és földgáztelepet.

252


A KÁRPÁTOK ORSZÁGAI SZLOVÁKIA Fővárosa: Pozsony Államforma: köztársaság A Szlovák-alföld A Szlovák-alföld, mely az ország délnyugati részén található, az ország éléstára. A Duna és mellékfolyói által feltöltött síkság, a mi kisalföldünk ikertestvére. Itt található a Duna legnagyobb szigete, a Kis-Dunával bekerített Csallóköz. A Csallóközben és környékén él a mintegy 600.000 fős szlovákiai magyarság zöme. A táj éghajlata kontinentális, az ország legmelegebb tája és egyben legtermékenyebb területe is. Innen kerül ki a szlovákiai búzatermelés legnagyobb része. Továbbá fontos a kukorica, cukorrépa, napraforgó, zöldség- és gyümölcstermelés, a sertés, a baromfi és a szarvasmarha-tenyésztés is. Gazdaság Pozsony

az ország fővárosa, politikai és kulturális központja, egykori magyar koronázási székhely fejlődését kedvező földrajzi helyzetének és forgalmas kikötőjének köszönheti. Kőolaj-finomítója és vegyipari üzemei Oroszországból érkező kőolajat dolgoz fel. Autógyára a német Volswagen tulajdonában van.

Kassa (Kosice) Kelet-Szlovákia legjelentősebb gazdasági központja. Itt épült az ország legnagyobb kohászati üzeme. A Vág folyó völgyében gépipari üzemek sorakoznak. A Kárpátok erdő borította területei ritkán lakottak. Hűvösebb éghajlatú medencéiben burgonyát, és takarmánynövényeket termesztenek. Itt találhatók a hagyományos iparral (gyapjúszövés, faipar) rendelkező városok is. Jelentős szerepe van Zsolna és Besztercebánya gépgyártásának, vegyiparának.

ROMÁNIA Fővárosa: Bukarest Államforma: köztársaság Románia átmeneti helyzetű ország. Nyugati része (Erdély) még Közép-Európához, a Kárpátokon túli területei természetföldrajzilag már Kelet-Európához tartoznak. Az országban a románokon kívül több nemzetiség él. A közel 2 millió főnyi magyarság, melynek többsége Erdély délkeleti részén, a Székelyföldön él. Székelyföld fővárosa Marosvásárhely. Az Erdélyi-medence és az Alfölddel szomszédos területeken – ma már román

253


többségű – településeken is sok magyar él. Számottevő volt a német ajkú (szász, sváb) lakosság lélekszáma is. Tájai Románia gerincét a Kárpátok fiatal hegyvonulatai adják. Előterében helyezkedik el az Erdélyi-medence és az Erdélyi-középhegység, amely elválasztja a medencét az Alföld peremétől. A Kárpátokon túli területeken, a Déli-Kárpátok és a Duna között helyezkedik el a Havasalföld. Valamikor tengeröböl volt, melyet a Duna és mellékfolyói töltötték fel. Északi része változatos dombvidék, mely kőolajban gazdag. Déli része az asztallap simaságú Román-alföld. Moldova a Kelet-Kárpátok külső előterében fekszik. Lösszel borított dombvidék, az ország „gabonakamrája”. A Duna nagy kanyarulata és a Fekete-tenger közé ékelődött Dobrudzsa enyhén szabdalt szelíd dombvidéke. Déli részén épült a hajózható Duna-Fekete-tengeri-csatorna, amely a Duna vízi útját a Fekete-tengerig több száz kilométerrel rövidíti le. A torkolatnál van az ország egyetlen tengeri kikötője, Constanta (konstanca). Éghajlat Románia nyugati részének éghajlata nedves kontinentális. A Kárpátoktól délre és keletre száraz kontinentális az éghajlat. Itt a nyár melegebb, a tél hidegebb, a csapadék mennyisége pedig kevesebb (600 mm-ről 400 mm-re csökken), mint a nyugati tájakon. A Kárpátok és az Erdélyi-középhegység éghajlata hegyvidéki. Vízrajz Románia vízhálózata sűrű, folyói a Duna vízgyűjtőjéhez tartoznak. A Duna több mint 1000 km hosszan folyik. Szűk áttörési völgye a Kazán-szoros és a Vaskapu a Föld egyik leghoszszabb szurdokvölgye. (150 km). A szoros kijáratánál épült a Vaskapu-erőmű ami közös román-jugoszláv beruházás. A folyó deltatorkolattal ömlik a Fekete-tengerbe. Három részre szakadt ága közül a középső, Sulina-ág hajózható. A mocsaras Duna-delta gazdasági értéke a hatalmas nádrengeteg ("„öld arany"” és a gazdag halállomány. Gazdaság Románia természeti erőforrásokban: termőföldben, erdőségekben és ásványkincsekben gazdag. Legfontosabb energiaforrása a kőolaj és a földgáz. A Kárpátok keleti és déli előterében húzódó kőolajmezők a nagy felhasználás miatt csak a haza szükséglet felét tudják kielégíteni. A kőolajbányászat és a hozzá kapcsolódó vegyipar legnagyobb központja Ploiesti. Erdélyi medence kősó- és földgáztelepei jelentősek. A hőerőművek nagy többségét barnakőszénnel fűtik, a földgázt a vegyipar hasznosítja. Az ország legnagyobb vaskohászati üzeme a Duna torkolattól nem messze lévő Galatinál (galac) létesült. Ide érkezik a vízi úton szállított ukrán vasérc és koksz. Az ország gépipara kőolajipari berendezéseket, szerszámgépeket, gépkocsikat és vagonokat gyárt. Központja a főváros, Bukarest.

254


Brassó Erdély legnagyobb és legiparosodottabb városa. Kiemelkedik a mezőgazdaságigépgyártása. A fa- és papíripar a hegyvidék erdősültségére épül. Braila cellulózgyárát a Duna-delta nádrengetegje látja el nyersanyaggal. Mezőgazdaság Az ország mezőgazdaságának vezető ága a növénytermesztés. Leginkább kukoricát, búzát termesztenek. A kukoricát az emberi fogyasztáson túl takarmányozásra, keményítő, étolaj és szeszkészítésre is használják. Jelentős ipari növényei: napraforgó, cukorrépa, kender. Jelentős a szőlő- és gyümölcstermesztés, melyre világviszonylatban is jelentős a bortermelés épül. A legtöbb szőlőt Moldovában és a Kárpátok déli lábánál fekvő dombvidéken termesztik. A Kárpátok hegyvidéki legelőin juhokat, a Havasalföldön sertést és szarvasmarhát tenyésztenek.

CSEH-MORVA-MEDENCE CSEHORSZÁG Főváros: Prága Államformája: köztársaság A hegységkerettel közrefogott medencét a Cseh-Morva-dombság osztja két részre. Nyugati része a Cseh-medence, felszíne dombvidék jellegű. A peremein magasodó röghegységek a Variszkuszi-hegységrendszer tagjai. A lengyel határon található Szudéták Közép-Európa legmagasabb röghegysége. Az Érchegység nevét az egykor híres ón- és ezüstbányáiról kapta. Déli előterében gazdag barnakőszén telepek találhatók. A szenet a vegyipar hasznosítja. A hegység peremén gyógyforrások fakadnak. Legismertebbek Karlovy Vary gyógyfürdői. A délnyugati peremhegységek (Cseh-erdő, Sumava) erdőségei adják a fa- és papíripar alapanyagát. A Cseh-medence vizeit az Elba gyűjti össze, mely a nemzetközi hajóforgalomban jelentős szerepet tölt be. A tágas Morva-medencét keleten a Kárpátok fiatal vonulatai zárják le. Ipar Fejlettsége kiemelkedő az EU tagjainak iparából. Gerince a gépgyártás, amely a nagy múltú kohászatra épül. Az acéláru gyártás központja: Plzen. Munkaigényes gépeket (járművek, szerszámgépek, villamos mozdonyok) és nehézipari berendezéseket (kohászati, erőművi berendezések és bányagépek) gyárt. A gépipar legnagyobb központja a főváros, Prága. Hatalmas gépipari üzemek vannak még Plzenben, Brnóban, és Ostravában is. A könnyűipar jellegzetes ágai: üveg- porcelán- és kerámiaipar (Karlovi Vary), a helyi grafitbányára épülő ceruzagyártás (Ceské Budejovice), bizsugyártás (Jablonec).

255


Mezőgazdaság Az ország éghajlata kontinentális. A csapadék a peremhegységekben 1000-1400 mm, a medencében 600-650 mm. A mezőgazdaság számára elegendő. A mezőgazdaság magas színvonalú. Kevés a termőföld, ezért bizonyos termékekből (gabonafélék, takarmánynövények, zöldség, gyümölcs) behozatalra szorul. A medence fő terménye: búza és a cukorrépa. Sok helyen termesztenek komlót és sörárpát. Ezekből készülnek a híres cseh sörök. (pilseni sör). A hűvösebb hegyvidékek szántóin rozs, burgonya és szálastakarmány termesztése folyik.

256


KELET-EURÓPA Felszíne

Itt található a kontinens legnagyobb síkvidéke a Kelet-európai-síkság, mely közel 5 millió km2. Felszínét a környezetéből néhány száz méterrel kiemelkedő lapos hátságok teszik változatossá. A síkvidék alapja kristályos kőzetből álló ősmasszívum. Az ősföld a földtörténet során többször megsüllyedt, s ekkor tenger öntötte el. Vastag üledékréteg rakódott rá. A jégkorszakban vastag jégtakaró borította a táj északi részét. A visszahúzódó jég rengeteg kőzettörmeléket, moréna halmot hagyott maga után. A délebbre eső területeken az ún. jégkörnyéki területeken a szél munkálkodott. Itt vastag lösztakaró halmozódott fel, melyen nagyon jó minőségű talaj, feketeföld képződött. A hátságok közti területeken a folyók által feltöltött alföldek találhatók. A síkvidék legmélyebb területe a Kaszpi-mélyföld. Tökéletes síkságát a tenger és a folyóvizek alakították ki feltöltéssel. A Kelet-európai-síkság üledékes kőzetei értékes ásványkincseket tartalmaznak. Legjelentősebbek a kőolaj és a földgáz (Volga-Urál köze), feketekőszén (Donyec-medence), továbbá vasérc és magán. Az Urál-hegység Európa és Ázsia határán emelkedik. A Variszkuszi-hegységrendszerhez tartozó óidei röghegység ásványkincsekben nagyon gazdag.

Éghajlata A táj éghajlata kontinentális. Kemény hideg telek és meleg nyarak jellemzik. Kevés csapadéka nyár elején hullik. Nyár közepén gyakoriak az aszályok. Természetes növénytakarója a lombos erdők, szárazabb vidékeken a füves puszták, amit itt sztyeppnek hívnak. Vízrajza A táj északi mocsaras vidékén ered Európa leghosszabb folyója a Volga. Lassan, kanyarogva halad át a síkvidéken, majd hatalmas delta torkolattal ömlik a Kaszpi-tengerbe. Energiáját óriási vízerőművek hasznosítják. Az oroszok nemzeti folyója. A táj nyugati részén található a Dnyeper és a Don, melyek a Fekete-tengerbe ömlenek. 257


Országai Európa keleti felét és Ázsia északi harmadát alig több mint egy évtizeddel ezelőtt Földünk legnagyobb területű országa, a Szovjetunió foglalta el. 1980-as évek végén a szocialista rendszer összeomlását követően a 15 tagköztársaságból álló Szovjetunió felbomlott. 1991-ben a szovjet utódállamok megalapították a Független Államok Közösségét. A három északi (balti) ország, Lettország, Litvánia, Észtország, nem csatlakozott a közösséghez. A balti államok gazdasága gyorsan fejlődött. 2004-ben az EU tagországaivá váltak.

FÜGGETLEN ÁLLAMOK KÖZÖSSÉGE (FÁK) Két kontinensen, Európa keleti felén és Ázsia északi harmadán fekszik. Területe 22,1 millió km2. Európánál kétszer, hazánknál 240-szer nagyobb a területe. Határainak 2/3-a tengerpart. Északon csaknem egész évben jégpáncélba burkolódzó Jegestenger, keleten a Csendes-óceán, délnyugaton a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger, nyugaton a Balti-tenger határolja. Déli szomszédjaitól magas hegyláncok választják el. Lakóinak száma közel 300 millió fő. A népesség eloszlása egyenetlen. A legsűrűbben lakott területek az európai tájak, ahol a lakosság ¾-e él. A hideg északi terület, a zord éghajlatú Szibéria és a kietlen sivatagok rendkívül ritkán lakottak. Országai 1. Oroszországi Föderáció 2. Ukrajna 3. Belorusszia (Fehéroroszország) 4. Moldávia 5. Grúzia 6. Örményország 7. Azerbajdzsán 8. Kazahsztán 9. Türkmenisztán 10. Kirgisztán 11. Tadzsikisztán 12. Üzbegisztán

Moszkva Kijev Minszk Kisinyov Tbiliszi Jereván Baku Asztana Asgabat Biskek Dusanbe Takent

258


OROSZORSZÁGI FÖDERÁCIÓ Fővárosa: Moszkva Államformája: szövetségi (föderatív) köztársaság A Független Államok közösségének legnépesebb állama. Nemzetségi összetétele színes. A lakosság zömét alkotó oroszokon kívül 21 népnek van saját köztársasága. Népességének 4/5-e az európai országrészen lakik. Itt alakultak ki a legrégebbi és legnagyobb iparvidékei. Északnyugati iparvidék Az iparvidék központja: Szentpétervár. Évszázadokon át ez volt az ország kulturális központja. Iparát, a kevés nyersanyagot, de nagy szaktudást igénylő ágazatok jellemzik: precíziós gépgyártás, elektrotechnika, hajógyártás. A körzet legfontosabb erőforrása a tajga fenyőrengetege. Erre épül a fafeldolgozás és a papíripar. A jeges-tengeri Murmanszk kikötője az Észak-atlanti-áramlásnak köszönhetően sohasem fagy be. Központi iparvidék Moszkva és környéke. Itt található az ország legnagyobb textilipari tömörülése. Egykoron az olcsó munkaerőre és a környék len termelésére épült. Ma ez a körzet Oroszország legsokoldalúbb gazdasági körzete. Fejlődését a nagy népsűrűség, a szakképzett munkaerő és a jó szállítási lehetőségek segítették. Legjelentősebb ipari ágazata a gépgyártás (szerszámgépek, fegyverek, közlekedési eszközök, elektromos berendezések), és a vegyipar. Kurszk óriási vasércvagyonára korszerű vaskohászati üzem települt. 259


Volga menti iparvidék A Volga az ország legfontosabb vízi útja. Vízerőművei olcsó villamos áramot szolgáltatnak. Erre épült Volgográd alumíniumkohója, amely magyar timföldet dolgoz fel. Vegyipara a Volga és az Urál közén bányászott kőolajat, földgázt és kálisót hasznosítja. Gépiparából az autó- és traktorgyártás (Volgográd) emelkedik ki (LADA személygépkocsi, KAMAZ teherautó) Az egykori szőrmevásárairól híres Nyizsnyij-Novgorod a repülő- és rakétagyártás legnagyobb központja. Uráli iparvidék A sokoldalú nehézipari körzet alapját az Urál páratlanul gazdag érctelepei, kősó- és kálisókészletei adják. Kőszénkészlete nem elegendő, a hiányzó mennyiséget a karagandai- és kuznyecki szénmezőkről pótolják. A vas- és acélkohászat legnagyobb központja Magnyitogorszk. Színesfém- és alumíniumkohászata helyi érceket dolgoz fel. Jekatyerinburg gépipara gyári berendezéseket, nehézfegyvereket gyárt. Szibériai iparvidék Gyéren lakott terület. Területét tekintve az ország ¾-ét foglalja magában. A térség fejlődését a XX. szd. elején megépíttet Transzszibériai vasútvonal segítette. Legnagyobb települései (Krasznojarszk, Omszk, Irkutszk) a nagy folyók és a vasútvonal találkozásánál fekszenek. Szibéria ásványkincsekben (kőolaj, földgáz, szén, ércek) mérhetetlenül gazdag. A Nyugatszibériai-alföld a világ egyik leggazdagabb kőolaj- és földgázlelőhelye. A kitermelést nehezíti a zord éghajlat és a fagyott talaj. Szibéria első iparvidéke a Kuznyecki-medencében alakult ki. Novokuznyeck kohászata helyi szenet és vasércet dolgoz fel. A kohászathoz gépgyártás és vegyipar is társul. A szibériai folyók vize energiában gazdag. Nagy vízerőművek Krasznojarszknál (a Jenyiszejen), és Bratszknál (az Angarán) épültek. Az elektromos áramot a közeli alumínium- és színesfémkohók hasznosítják.

UKRAJNA Fővárosa: Kijev Államformája: köztársaság A FÁK második legjelentősebb állama. Soknemzetiségű ország. A lakosság zöme keleti szláv nyelvcsaládhoz tartozó ukrán. A nemzetiségek közül a legnagyobb lélekszámú az orosz. Kárpátalján élő magyarok létszáma közel 200.000 fő. Kulturális központjuk: Ungvár és Beregszász. Mezőgazdaság Az ország természeti adottságai kedveznek a mezőgazdaságnak. Az értékes feketeföldön búzát, kukoricát, sörárpát és napraforgót termesztenek. A napfényben gazdagabb déli tájakon

260


a zöldség és gyümölcstermesztés is jelentős. Az állattenyésztés főbb ágazatai a szarvasmarha-tenyésztés, de sertés- és baromfi-tenyésztéssel is foglalkoznak.

Ipar Legnagyobb nehézipari körzete a donyeci szénmedence. A szénmezők közelében jó minőségű vasércet, és az acél nemesítésére szolgáló mangánércet bányásznak. A vas- és acélkohók mellé nehézgépgyárak (bányászati- kohászati berendezések, mozdonyok, mezőgazdasági gépek) települtek. Központja: Donyeck. A főváros, Kijev, az ukrán kulturális és tudományos élet központja. A szakképzet munkaerőt igénylő gép és vegyipara jelentős. Odessza (ogyessza) Ukrajna legnagyobb kikötővárosa. A fekete-tengeri üdülőhelyek a Krím-félszigeten sorakoznak.

KAUKÁZUS VIDÉKE A Kaukázus az Eurázsia-hegységrendszer tagja. Párhuzamos hegyvonulatok jellemzik, melyek között völgyek és medencék találhatók. A hóhatár 3500-3700 m magasan található. Felszínének kialakításában a jég játszotta a legjelentősebb szerepet. Területén sok kialudt vulkán található. Legmagasabb csúcsa az Elbrusz (5642 m) is vulkáni eredetű. Gyakoriak a földrengések, melyek azt bizonyítják, hogy a hegységképződés mind a mai napig tart. A Kaukázus államai kis területűek, közepes népességűek: Grúzia, Azerbajdzsán, Örményország. GRÚZIA A Kaukázus nyugati részén helyezkedik el. Fekete-tengeri partvidékének éghajlata mediterrán, kedvelt üdülőhely. Citrom és narancsligetek sorakoznak a partmenti területeken. A hegyvidék délnyugati lejtőin szőlő- és teaültetvények vannak (grúz tea). Az ország legfontosabb exportcikke a tea, de a borai is híresek. Fővárosa: Tbiliszi A Grúziához tartozó Abházia a matuzsálemek földje. Itt él a legtöbb 100 éven felüli ember. Szuhumiban külön tudományos intézet kutatja a hosszú élet titkát. AZERBAJDZSÁN („tüzek földje”) A föld mélyéről feltörő és állandóan lobogó földgázról kapta a nevét. Fővárosát Bakut, a kőolaj („a fekete arany”) tette világhírűvé. Egykoron a világ kőolajtermelésének felét adta. Mára kútjainak nagy része kimerült. Csupán a jó minősége miatt bányásszák még (repülőbenzin, fűt- és kenőolajat készítenek belőle). ÖRMÉNYORSZÁG 90%-a 1000 m felett helyezkedik el. Balatonnál kétszer nagyobb tava a Szevan-tó. Vizét öntözésre és áramfejlesztésre használják. Fővárosában, Jerevánban készül a messze földön híres örmény konyak.

261


KAZAHSZTÁN ÉS KÖZÉP-ÁZSIA A térség központja a sivatagos Turáni-alföld, melyet északon az erősen lepusztult Kazahhátság választ el a Nyugat-szibériai-alföldtől. Délről magas hegységek (Pamír, Tian-san, Kopet-dag), nyugatról a Kaszpi-tenger határol. Kazahsztán és a négy közép-ázsiai köztársaság: Türkmenisztán, Üzbegisztán, Tadzsikisztán, Kirgízia népének nyelve a törökével rokon. Többségében az iszlám vallás követői. Jelentős gazdasági és kulturális kapcsolatot építenek ki a környező muzulmán országokkal: Iránnal, Törökországgal. Valamennyi köztársaságban nagy a természetes szaporodás, népességük gyorsan növekszik. KAZAHSZTÁN A FÁK második legnagyobb területű állama. A valamikori szteppéket beszántották, tavaszi búzát termelnek rajta. Az ország ásványkincsekben (színesfémérc, vasérc, kőszén) gazdag. Legértékesebb energiahordozója a karagandai feketekőszén. TURÁNI ALFÖLD ORSZÁGAI (Üzbegisztán, Türkmenisztán) A Turáni-alföld sivatagos terület. A csapadék évi mennyisége sok helyen a 100 mm-t sem éri el. A hegységekből érkező folyók vizét öntözésre használják. Az öntözött oázisok fő terménye a gyapot (a vidék „fehér aranya”), továbbá a rizs, szőlő, zöldségfélék, gyümölcsök (dinnye, füge, gránátalma). Közép-Ázsia egyetlen jelentős iparága a textilipar, mely a gyapottermesztésre és a selyemhernyó-tenyésztésre épül. A legnagyobb textilipari központ az üzbég fővárosban, Taskentben található. Jellegzetes állatai az oázisban a teve, a gyér füvű legelőkön a juh. Közép-Ázsia jellegzetes állata a karaküljuh. Gyapjából készül a híres keleti perzsaszőnyeg. A gyapjú annyira erős, hogy évszázadokon keresztül is épek maradnak a szőnyegek. A 4-5 napos bárányok göndör, szőrmés bőréből készül a perzsabunda. Közép-Ázsia legnagyobb városa Taskent, mely a híres oázisvárosokkal együtt (Szamarkand, Buhara, Híva) jelentős idegenforgalmat bonyolítanak le.

262


BALTI ÁLLAMOK Észtország

Lettország

Litvánia

Fővárosa: Tallinn Államforma: köztársaság

Fővárosa: Riga Államforma: köztársaság

Fővárosa: Vilniusz Államforma: köztársaság

A három kis területű állam – Észtország, Lettország, Litvánia – a Balti-tenger keleti mellékén fekszik. Az országokban az államalkotó észteken, letteken, litvánokon kívül sok orosz is él. Az orosz lakosság betelepedése a szovjet hatalom idejére teendő. A nemzetiségi jogok rendezése az 1991-ben létrejött függetlenedést követően komoly gondot jelent. Természeti viszonyok és a mezőgazdaság A Kelet-európai-síkság északnyugati részén helyezkednek el. A tenger felé eső részük alacsony alföld, ahol a magasság van, hogy a 300 m-t sem éri el. A sík felszínt a kimagasodó moréna-dombok teszik változatossá. A negyedidőszaki jégkorszak emlékét a moréna halmok és a sok ezer tómedence őrzi. A lapos, sekély tavak nagy része már föltöltődött, sok a mocsár és a láp. A lápos területek egy jelentős részét már lecsapolták, majd feltöltötték és mezőgazdasági művelés alá fogták. Éghajlata kontinentális, erős óceáni hatással. A tenger közelsége miatt viszonylag sok a csapadék (600 mm felett), a nyár hűvös (17oC), a tél az északi fekvés ellenére mérsékelten hideg (jan. -3oC). A mezőgazdaság vezető ágazata az állattenyésztés: szarvasmarha- és sertés-tenyésztéssel foglalkoznak. A hús- és a tejtermékek a balti államok fontos kiviteli cikkei. A szántók több mint felén takarmánynövényeket termesztenek. Fő gabonanövényük a rozs, a délebbi részeken búzát termesztenek, Jelentős továbbá a burgonya és a len termesztés.

Ipar Kevés a nyersanyag, de az ipar sokoldalú. A balti-államok ásványkincsekben szegények. Az ásványi energiahordozók hiányát részben a bővizű folyók vízkészlete pótolja. A villamosenergia-termelés 70%-a a vízerőművekből származik. Észtország kivételével energiahordozó-behozatalra szorulnak, melyet elsősorban Oroszországból vásárolnak. Jelentős hagyománnyal bír az élelmiszeripar és a textilipar. De fontos a gépgyártás és a vegyipar is. Ipara a kevés nyersanyagot, és a szakképezett munkaerőt igénylő ágazatokat (műszerek, elektronikai gépek, híradástechnikai eszközök, gyógyszerek, műszál, illatszerek stb.) részesíti előnyben. A textilipar importált gyapotot és gyapjút, valamint hazai lent és műszálat dolgoz fel.

263


A balti-államok közlekedése fejlett. Sűrű a vasút- és a közúthálózat. Kikötőinek forgalma a szovjet birodalom felbomlása után erősen visszaesett. Jelentősebb városok: Tallinn Észtország fővárosa, a Finn-öböl partján fekszik. A középkorban jelentős kereskedelmi és kézműipari központ volt. Ma sokoldalú iparváros, közigazgatási, kulturális és kereskedelmi központ. Riga Lettország fővárosa, a balti államok legforgalmasabb kikötője. Egykor jelentős kereskedelmi város volt, ma a gépgyártása, valamint a hazai és import (cukornád-feldolgozás, kakaóőrlés, csokoládégyártás) alapanyagokat feldolgozó élelmiszeripara emelkedik ki. Vilniusz Litvánia fővárosa, az ország keleti felében, forgalmas kereskedelmi útvonalak mellett helyezkedik el. Litvánia kulturális életének legfőbb központja. Ipari üzemeinek jelentős része a II. világháború után épült.

264


ÁZSIA ORSZÁGAI Ázsia népessége Ázsiában él földünk népességének (6 milliárd fő) több mint fele, 3,6 milliárd fő. (Tíz emberből hat ázsiai). A kontinens átlagnépsűrűsége 80 fő/km2. A népesség területi eloszlása nagyon egyenlőtlen. A magashegységek és a tundravidékeken átlagosan 1-2 fő él négyzetkilométerenként, Kelet- (Kínai-alföld) és Dél-Ázsia (Hindusztáni-alföld) termékeny alföldjein a népsűrűség eléri a 1000 fő/km2-t is. Ázsia népessége gyorsan növekedik. A természetes szaporodás jelentősen megnőtt. Ázsiában sokféle nép él. A lakosság nagy része mongoloid emberfajtához tartozik. Jellemzőik: sárgás bőr, fekete egyenes szálú haj, mandulavágású szem, lapos arc, melyből az orr alig emelkedik ki. (kínaiak, mongolok, japánok, koreaiak, vietnamiak). Az europidok (világos, fehér bőrűek) a hinduk, arabok, irániak, a kaukázusiak és az oroszok. Az ázsiai nyelvek száma több százra tehető. (Csak Indiában 1652 nyelvet tartanak számon). A legtöbben a kínai, hindi és az arab nyelvet beszélik. Az ázsiai vallások: Buddhizmus – Indiából indult el. Kínában, Japánban és az Indokínaifélszigeten is van több százmillió híve. Indiára jellemző a hinduizmus, amely a lélekvándorlást hirdeti. Az iszlám (más néven mohamedán vallás) Délnyugat-Ázsiára jellemző, de sok mohamedán él Indiában és az Indonéz-szigetvilágban is. Ázsia lakói a Közép- és Délnyugat-Ázsia száraz területein nomád állattenyésztéssel, a termékeny, öntözhető alföldeken földműveléssel foglalkozik. A kontinens nagyvárosainak többsége a tengerparton (Tokió, Jakarta, Calcutta, Bombay, Sanghaj stb.) és a termékeny folyóvölgyekben (Vuhan, Delhi) található. A kontinens országainak öröksége Ázsia távoli országai a felfedezések korában (XV-XVI.szd.) váltak ismertté az európaiak számára. A felfedezéseket hamarosan a gyarmatosítás követte. India az angolok, az Indokínai-félsziget legnagyobb része a franciák, a Nagy-Szunda-szigetek (Indonézia) a hollandok gyarmatává vált. Délnyugat-Ázsia Nagy Britannia és Franciaország fennhatósága alá került. Ma Ázsia valamennyi országa független, de gazdasági életükben mély nyomot hagyott a több évszázados gyarmati uralom. A gyarmatosítók a hagyományos ázsiai kézműipart teljesen tönkre tették, a feldolgozóipart pedig nem fejlesztették. Gyarmataikat biztos felvevőpiacnak és saját iparuk nyersanyagellátóinak tekintették. A termőföld zömén ipari növényeket (gyapot, juta, kaucsuk) és élvezeti cikkeket (kávé, tea) termesztettek. A nép élelmezését szolgáló gabonafélék visszaszorultak, ezért gyakorivá váltak az éhínségek. Ázsia fejlődő országai

265


A gyarmati sorból felszabadult országokat fejlődő országoknak nevezzük, mert függetlenségük elnyerésekor a világ más országaihoz viszonyítva elmaradottak voltak. Délnyugat-Ázsia

kőolajban gazdag országai (pl. Kuvait, Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek) a kőolaj eladásából óriási bevételre tettek szert. A bevétel jelentős részét új ipari üzemek, utak, kórházak, iskolák építésére fordítják. Ezek az államok egy főre jutó nemzeti terméke alapján a világ leggazdagabb országai közé tartoznak.

Azok az ázsiai fejlődő országok, amelyek nem rendelkeznek jól értékesíthető ásványkincsekkel (Pakisztán, Banglades, Laosz) lassan fejlődnek. A világpiacon főleg mezőgazdasági termékekkel (gyapot, juta, kaucsuk, cukor stb.) jelennek meg. Bevételeik alacsonyak, népességük viszont gyorsan növekszik. Ezért néhány országba a szegénység hihetetlen mértékeket ölt. Ázsia szocialista országai: Kína, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (ÉszakKorea) és a Vietnami Szocialista Köztársaság. Gazdasági nehézségeik a fejlődő országokéhoz hasonló. Alapvető különbség viszont az, hogy ezekben az országokban a termőföld és az ipari létesítmények, üzemek zöme állami vagy szövetkezeti tulajdonban van. Kína az utóbbi évek gazdasági reformjának köszönhetően gyorsa fejlődik. Észak-Korea viszont napjainkra súlyos válságba került; milliók éheznek, a gazdaság teljesítménye évről évre csökken. Japán és az ázsiai „kis tigrisek” Japán Ázsia legfejlettebb országa, a világ második ipari nagyhatalma. Kiváló minőségű ipari termékei (személygépkocsi, tartályhajó, híradástechnikai eszközök, számítógépek stb.) a Föld szinte valamennyi táján előfordulnak. Kereskedelmi forgalma a világon a harmadik. Az utóbbi évtizedekben néhány kelet- és délkelet-ázsiai ország csodálatra méltó gazdasági fejlődésen ment keresztül. A „négy kis tigrisként” emlegetet Tajvan, Hongkong (1997 óta Kína része), Szingapúr és a Koreai Köztársaság (Dél-Korea) alig néhány évtizede még elmaradott, szegény ország volt, ma viszont a fejlett ipari országok sorába tartoznak. Az elmúlt években négy délkelet-ázsiai ország: Malajzia, Indonézia, Thaiföld és a Fülöp-szigetek gazdasága is látványosan fejlődött.

DÉLNYUGAT-ÁZSIA Ázsia délnyugati részét Közel-Keletnek is nevezik. Ez az elnevezés az újságírói és politikai szóhasználatból terjedt el, nem földrajzi fogalom. Délnyugat-Ázsia felszíne három nagy tájra tagolódik. A terület csaknem felét (kb. 3 millió km2-t) az Arab-félsziget foglalja el. Ősmasszívuma valamikor Afrikához tartozott. Ma a Vörös-tenger fiatal árka választja el tőle. Az ősi kristályos kőzeteket üledékes kőzetrétegek fedik, amelyek értékes kőolaj- és földgáztelepeket rejtenek magukban. 266


Délnyugat-Ázsia részén az Eurázsiai-hegységrendszerhez tartozó fiatal lánchegységek magasan fekvő tágas medencéket ölelnek körül: Kis-Ázsiában az Anatóliai-felföldet, keletre a nagyobb és szárazabb Irán-felföldet. A medencék legmélyebb részeit sós tavak és mocsarak töltik ki. A hegyvidék területén gyakoriak a pusztító erejű földrengések. A hegláncok közös csomópontja az Örmény-felvidék. Legmagasabb vulkáni kialudt kúpja az Ararát (5165 m) Mezopotámia (görög eredetű) nevének jelentése: „folyók közti föld”, azaz a Tigris és az Eufrátesz közötti síkság. Mezopotámia az öntözéses földművelés legősibb területe.

Éghajlat – termőföld Délnyugat-Ázsia területének legnagyobb része sivatag vagy száraz pusztaság. A mezőgazdaság az éghajlathoz és az öntözéshez alkalmazkodik. A Földközi- és a Fekete-tenger partvidéke mediterrán. Terményei az öntözhető területeken: citrom, narancs, zöldségfélék; a szárazabb vidékeken: búza, olajbogyó. A hegységekkel körül zárt medencék éghajlata kontinentális. Termesztett növényei: gabonafélék (búza, árpa) – alacsony termésátlaggal; tenyészetett állatai: juh, kecske. Az Arab-félsziget éghajlata

trópusi sivatagi. A csapadék mennyisége nem éri el a 250 mm-t évente. A ritkán lezúduló csapadék időszakos vízfolyásokat eredményez. Ezek kiszáradt völgye a vádi. Itta földművelésre csak az öntözött oázisokban van lehetőség. Fő terménye: a datolya. A sivatagok, félsivatagok nomád pásztorai juhoz, kecskét, lovat és tevét tartanak.

Mezopotámia

az öntözéses oázisgazdálkodás fő területe, sűrű csatornahálózattal. Termesztett növényei: búza, árpa, gyapot, datolya.

Magas hegyvidékek éghajlata

hegyvidéki. Itt a mezőgazdaság vezető ágazata az állattenyésztés. Nyáron a hegyi legelőkre, télen a völgyekben terelik az állatokat.

267


Az iszlám hazája Délnyugat-Ázsiában többnyire arabok élnek, és arab nyelven beszélnek. A térség legnépesebb állama Törökország. Itt a török, Iránban a perzsa, Izraelben a zsidó az államalkotó nép. Közel-Kelet országait az iszlám vallás és kultúra kapcsolja össze. Ez alól egyetlen kivétel Izrael, ahol a lakosság többsége zsidó vallású. A kőolaj Délnyugat-Ázsia nagy kincse. A Föld ismert kőolajkészletének a fele itt található. A világ kőolajtermelésének 1/3-át adja. A kőolajban leggazdagabb térség a Perzsa-öböl környéke. A kitermelt kőolajat vezetékeken keresztül szállítják a finomítókba és a kikötőkbe. A kőolaj eladásának köszönhető a térség a fejlődését. Hatalmas kőolajvagyonnak rendelkezik a ritkán lakott Szaúd-Arábia, Kuvait, Egyesült Arab Emírségek, és Omán Irak és Irán nagy kőolajtermelők, de a nagyobb népességszám miatt fejlődésük nem annyira látványos. A kőolajjal nem vagy alig rendelkező délnyugat-ázsiai országok: Törökország, Jordánia, Szíria, Libanon, lassabban fejlődnek, de a kőolaj áldását közvetlenül ők is élvezik (pl. a csővezetékek áthaladásából származó bevételek).

268


IZRAEL Fővárosa: Jeruzsálem Államformája: köztársaság Délnyugat-Ázsia legfejlettebb állama. A Földközi-tenger és a Jordán folyó között húzódó ország elüt a környezetétől. Más nép, más nyelv, más vallás. Izraelt a világ minden tájáról ide települt zsidó bevándorlók alapították. Lakosságának 82%-a zsidó, 18%-a palesztin. Az első zsidó állam Kr.e. ezer esztendővel alakult meg a mai Izrael területén. A Kr.u. első évszázadban a római hódítók földig rombolták Jeruzsálemet. Az elmenekült zsidók szétszóródtak a világ különböző tájain. A területet később az arabok foglalták el. A XIX. szd-ban az I. világháborút követő évtizedben zsidók százezrei költöztek be az akkor Palesztinának nevezett területre. Az ott élő araboktól (palesztinok) felvásárolták a földeket, új városokat, falvakat hoztak létre. A betelepült zsidók és az őslakó arabok között a viszony egyre jobban elmérgesedett. 1947-ben az ENSZ határozatot hozott arról, hogy Palesztinát ketté kell osztani egy rab és egy zsidó államra. A zsidó állam fővárosának Tel-Avivot jelülték ki. A határozatot az arabok nem fogadták el. Izrael függetlenségének kikiáltása (1948) után azonnal háborúba keveredett szomszédaival. A harcokban csaknem egész Palesztinát megszerezték,. Közel 4 millió palesztinnak kellett elmenekülnie szülőföldjéről. Többségük a szomszédos arab országokban telepedett le. Az arab országok többször tettek kísérletet Izrael megsemmisítésére. 1944-ben a megszállt területeken élő palesztinok széles körű autonómiát kaptak. A világ minden pontjáról ide érkezett zsidók különféle nyelveket beszéltek, más szokásokkal, kultúrával, műveltséggel rendelkeztek. Ezért szükséges volt az újhéber (ivrit) nyelv megalkotására. Az itt születetteknek már ez az anyanyelve. Az ország természeti adottsága nem túl kedvezőek. Az ország déli harmada – a Negev-sivatag – terméketlen. A keleti határvidéken található Jordán-árokban található Földünk legsósabb vize, a Holt-tenger (27-31%-os sótartalommal). Izrael fél évszázad alatt virágzó gazdaságú, fejlett iparral rendelkező ország lett. Ehhez kellettek a különböző segélyek és adományok, melyek főleg az Amerikai Egyesült Államokból érkeztek. Öntözőrendszereket építettek, így az ország ¼-ét művelés alá tudták vonni. Főleg zöldségeket, gyümölcsöt termesztenek. Fontos kiviteli cikkek: jaffanarancs, banán, grapefruit. Iparának fontos ága a gyémántcsiszolás. 1950-ben Izrael fővárosává nyilvánították Jeruzsálemet, amely három világvallás zarándokhelye. A zsidók az ókori templom maradványa a Siratófal, a keresztények Jézus Krisztus szenvedésének és keresztre feszítésének színhelyét tisztelik , míg a muzulmánok szent helye a Sziklamecset. Hitük szerint erről a helyről indult Mohamed próféta csodálatos mennybéli utazása.

269


INDIA Fővárosa: Újdelhi Államforma: köztársaság Az Indiai Köztársaság földünk második legnépesebb országa. Dél-Ázsiában a Himalája lábánál, az Indiai-óceánba mélyen benyúló Hindusztáni-félszigeten fekszik.

Felszíne Három nagy tájra tagolható. Dekkán-fennsík ősmasszívum. Az egész Hindusztáni-félszigetet elfoglalja. Himalája Földünk legmagasabb hegyvidéke, az Eurázsia-hegységrendszer leghatalmasabb tagja, párhuzamos vonulatokból álló gyűrt lánchegység. Indiai-alföld A Himalája és a Dekkán közötti sekély tenger feltöltődésével alakult ki. Földünk egyik legnagyobb alföldje. Egy hátság osztja két részre, a nyugaton elhelyezkedő Indus-alföldre, és a keleti Hindusztáni-alföldre. Az Indus-alföld kevésbé csapadékkal rendelkezik. Legszárazabb része a Thar-sivatag. A Hindusztáni-alföld termékeny, az ország éléstára.

Monszun India éghajlata trópusi monszun. A csapadék elosztását és mennyiségét a trópusi monszun szélrendszer szabályozza. Három évszak különböztethető meg:  hűvös, száraz tél (decembertől márciusig). Ilyenkor az ÉK-i monszun uralja a területet.  Száraz, forró nyár (márciustól május végéig) Ez a legmelegebb és legszárazabb időszak.  Forró, csapadékos nyár (június elejétől). Ilyenkor a hirtelen lezúduló csapadék miatta gyakran pusztító méretű áradások sújtják a területet.

270


Népesség India lakosságának száma meghaladja az 1 milliárdot. A népesség gyorsan növekszik, a természetes szaporodás magas. A népesség területi eloszlása egyenlőtlen. A Hindusztáni-alföld népsűrűsége 1000 km/km2. A Dekkán belseje és az ÉNY-i országrész tájai ritkán lakottak. Az ország nyelvi és vallási összetétele változatos. A hivatalos nyelv a hindi, de ezen kívül több mint másfél ezer nyelven beszélnek. Az államigazgatásban, a közép-, és felsőfokú iskolákban általánosan használt az angol nyelv is.

A legelterjedtebb vallás a hinduizmus (a lakosság 83%.a), de sok a követője a mohamedán vallásnak is.

271


Földművelés A lakosság 2/3-a a mezőgazdaságban dolgozik. Az ország területének több mint felét megművelik, s ennek ötödét öntözik. Az öntözött területeken kétszer is tudnak aratni. A termelés színvonala rendkívül alacsony. Legtöbb helyen faekével művelik a földön, sarlóval aratnak. Az utóbbi évtizedek „zöld forradalma” némi javulást hozott. Műtrágyázással, nemesítéssel, bőven termő növények elterjesztésével a termésátlagot tudták növelni.

272


A csapadékos tájakon:  a Hindusztáni-alföldön rizst (2. a világon), teát, cukornádat (Brazília után 2. a világon), jutát termesztenek.  Himalája lejtőin a terem a világon a legtöbb tea.  Gangesz deltavidéke a Föld legjelentősebb jutatermelő körzete (zsákvászon, kötél alapanyag) A szárazabb vidékeken: búza, köles, gyapot (Dekkán ÉNY-i vidékén), földimogyoró (Kína után 2. a Földön), fűszernövények (az ország déli részén). Az állattenyésztés nem jelentős annak ellenére, hogy szarvasmarha- és bivalyállománya a legnagyobb a világon. Az állatokat főleg igaerejük miatt tartják. A hinduk szentként tisztelik a tehenet, ezért nem zavarják el akkor sem, ha a városokban akadályozzák a forgalmat stb. Fejlődő ipar A gyáripar vezető ága a juta- és gyapotfeldolgozás. A textilipar legnagyobb központja Bombay (bombéj) és Calcutta (kalkutta). A nehézipart a Dekkán ÉK-i részének hatalmas kőszén-, vasérc- és mangánérctelepek bányászatára épülő vaskohászat és a gépgyártás fémjelzi. Gyorsan fejlődik a gépgyártás (szerszámgépek, közlekedési eszközök, személygépkocsi /Maruti/ stb.) és a vegyipar (műtrágya, növényvédő szerek, gyógyszerek) A villamosenergia ellátás érdekében több atomerőművet és vízerőművet építettek.

DÉLKELET-ÁZSIA Délkelet-Ázsia az Indokínai-félszigeten és a hozzá csatlakozó Indonéz-szigeteken helyezkedik el. Elválasztja egymástól az Indiai- és a Csendes-óceánt, de forgalmas tengerszorosai össze is kapcsolják azokat. Az Indokínai-félszigete nyugati részét – Mianmar (az egykori Burma), Malajzia, Szingapúr – az angolok, keleti felét a franciák gyarmatosították. A szigetvilág legnagyobb része holland gyarmat volt. A Fülöp-szigetek eleinte spanyol gyarmat, majd függetlenségük kivívását követően nem sokkal az USA fennhatósága alá került. Mára valamennyi ország független. Az Indokínai-félsziget Más néven Hátsó-Indiának is nevezik (Európához viszonyított elhelyezkedése alapján). Az Eurázsia-hegységrendszer délre forduló vonulatai hálózzák be. A hegységek között hatalmas feltöltött alföldek találhatók. Bővizű folyói a Mekong és a Irrawady, hatalmas deltatorkolatokat alakítottak ki. A terület legnagyobb részének éghajlata trópusi monszun. A Maláj-félsziget éghajlata trópusi egyenlítői.

273


Ritkán alkot hegyvidéke ércekben (ónérc) gazdag. A lakosság nagy része a termékeny alföldeken él. A szántók fő növénye a rizs. Thaiföld és Mianmar a Föld vezető rizs-exportőrei. A trópusi ültetvényeken kaucsukot, olajpálmát, cukornádat, ananászt termesztenek. Malajzia a Föld legnagyobb pálmaolaj-, Thaiföld pedig a kaucsuktermelő országa. Indonéz-szigetek Az Indokínai-félsziget és Ausztrália között helyezkedik el. Földünk legnagyobb szigetvilága (területe: 2 millió km2). A szigetek felszíne változatos. Legnagyobb részük hegyvidék. Vulkánokkal tarkított hegyvidék 23 méter fölé emelkedik. Nagyobb feltöltött alföldek csak a nagyobb szigeteken alakultak ki. A szigetvilág a földkéreg egyik legmozgékonyabb területe. Gyakoriak a földrengések, és található itt mintegy másfélszáz működő tűzhányó. Az Egyenlítő mentén húzódó szigetek éghajlata egyenlítői. A szigetvilág 2/3-át trópusi esőerdő borítja. A trópusi ültetvényeken kaucsukot (nyersgumi), pálmaolajat, kókuszt, cukornádat és ananász termesztenek. A legfontosabb néptáplálék a rizs. (teraszos művelés). A vulkanikus hegyvidék színes- és nemesfémek érceiben (ón, réz, cink, ezüst, arany) gazdag. A tengerparti síkságokon kőolaj- és földgáztelepek is találhatók. A térség legjelentősebb termelői: Indonézia, Brunei. A népesség egyenlőtlenül oszlik el. A legsűrűbben az Indonéziához tartozó Jáva szigetét lakják. (Népsűrűségi adatok: Jáva: 830 fő/ km2, Szumátra: 54, Borneo 13 fő él 1 km2-nyi területen.) Szingapúr Délkelet-Ázsia legfejlettebb állama. Előnyös közlekedés-földrajzi helyzetének köszönheti fejlettségét. A Maláj-félsziget déli csücskénél, fontos kereskedelmi, tengeri és légi útvonalak találkozásánál fekszik. Délkelet-Ázsia legfejlettebb ipari, kereskedelmi és pénzügyi központja. Kőolaj-finomítói, ónkohói a szomszédos államok (Malajzia, Indonézia) ásványkincseit dolgozza fel. Leggyorsabban fejlődő iparágai: számítógép-alkatrész gyártás, egyéb elektronikai cikkgyártás. Ezek az ország fontos kiviteli cikkei. Szingapúr a világ legforgalmasabb kikötővárosa.

274


„új tigrisek” Malajzia, Indonézia, Thaiföld és a Fülöp-szigetek látványos gazdasági fejlődésnek indult. Mind a négy ország nagy területű, és természeti adottságaik is kedvezőek. A gyorsan növekvő népesség nagy része a mezőgazdaságban dolgozik. Jelentősebb termények:

nyersgumi, pálmaolaj, rizs, ananász, kókusz (kivitelükből a világ élvonalába tartoznak).

Ásványkincsekben is gazdagok: színes- és nemesfémek ércei, kőolaj, földgáz Az országok az exportból szerzett bevételükből új ipari üzemeket hoztak létre. Kohászati üzemek, hajógyárak, vegyipari üzemek épültek. A leggyorsabban az elektrotechnika, elektronika fejlődik. Ez a négy ország szinte ugyan azt a fejlődési utat követi, amelyet Dél-Korea és Tajvan is bejárt.

KÍNA Fővárosa: Peking Államformája: népköztársaság A Kínai Népköztársaság Kelet- és Közép-Ázsia határán helyezkedi el. Oroszország és Kanada után Földünk 3. legnagyobb kiterjedésű országa. (9.6 millió km2). A Föld legnépesebb állama. Minden 5. ember Kínában él.

275


Mezőgazdaság A mezőgazdaság Kínában létkérdés. A lakosság 2/3-a falvakban él és a mezőgazdaságban dolgozik. Kína területének 1/10-e áll művelés alatt. A természeti adottságok kedvezőtlenek: változatos domborzat, nagy tengerszint feletti magasság, kevés csapadék. A termőföldek területének növelése már nem lehetséges. A mezőgazdaság fejlesztésének új útja a termésátlagok növelése. Ehhez öntözésre, talajerő-utánpótlásra és korszerű gépek alkalmazására van szükség. Az öntözhető területek nagysága megduplázódott az elmúlt évtizedekben, és nagy gondot fordítanak a talajerő-utánpótlására is. Halastavak iszapjával, tengeri moszatokkal, istállótrágyával, valamint az utóbbi időkben már műtrágyázással is növelik a talaj termőerejét. Egyre több mezőgazdasági gépet használnak, bár a legfontosabb terményük, a rizs palánták ültetését és sok helyen az aratást is még kézi erővel végzik. A fejlődés következmény nagyon látványosra sikeredett, hiszen a termésátlagok megduplázódtak. Kínában megszűntek az élelmezési gondok. Kínát két részre oszthatjuk: Nyugat- és Kelet-Kínára.

Nyugat-Kína Magas hegyvidék, kietlen fennsíkok, száraz medencék zord világa jellemzi. A Himalája és a Kunlun között helyezkedik el Földünk legmagasabb és legnagyobb kiterjedésű fennsíkja (magasföldje): Tibet. Az óceánoktól való zártsága miatt éghajlata száraz, sivatagi, félsivatagi (pl. Góbi-sivatag). Népessége gyér. Átlagos népsűrűség 1-2 fő/ km2. A mezőgazdaság vezető ága itt az állattenyésztés. Száraz, nomád pásztorkodás jellemző; juhot, kecskét és jakot tartanak.

Kelet-Kína Sűrűn lakott. Az ország lakosságának 901%-a itt él. A termékeny alföldeken, medencékben a népsűrűség néhol az 1000 fő/ km2 –t is meghaladja. Itt helyezkedik el az ország legnagyobb feltöltött síksága, a Kínai-alföld. Északon a hegységekkel övezett Mandzsu-medence terül el. Az ország DK-i részén a Dél-kínaihegyvidék ősmasszívuma (ősföldje) található, melyet a vetődések formáltak hegyvidékké. Kelet-Kína a monszun-szélrendszer uralma alatt áll. A mezőgazdaság vezető ágazata a növénytermesztés. Szinte minden talpalatnyi földet megművelnek. A hegyek oldalába teraszokat alakítottak ki. A Kínai-alföld

nedves kontinentális éghajlatú tájain búzát, kukoricát, szóját termesztenek. Jellegzetes növénye a sok félek éppen hasznosítható cukorcirok (kaoling) /A pázsitfüvek családjába tartozik, 3-4 m magasra megnő. Szárának magas a cukortartalma. Magvát élelmezésre, takarmányozásra és szeszgyártásra használják. Szárát tüzelésre, tetőfedésre és papíripari nyersanyagként hasznosítják./

Délen

a szubtrópusi monszunterületeken rizst, cukornádat, földimogyorót, gyapotot és teát termesztenek. Kína a Föld legnagyobb rizstermelője. Évente közel 200 millió tonnát termesztenek, ami a világ össztermelésének több mint 1/3-a. A rizs a kínaiak legfontosabb kenyérgabonája. A melegebb tájakon évente kétszer, sőt van, ahol háromszor is aratnak.

276


A Dél-kínai-hegyvidék

legfontosabb terménye a tea.

Kelet-Kínában sokfelé termesztenek gyümölcsöt, zöldséget. A gyümölcs- és gombakonzervek szerte a világban keresett termékek. Kína fő exportcikkei közé tartoznak. Kínában tartják a legtöbb sertést és baromfit, bár a takarmánytermesztésre alig jut hely. Az állatokat főleg mezőgazdasági hulladékkal táplálják. Jelentős a selyemhernyó-tenyésztés, mely Kínában 4000 esztendős múltra tekint vissza. Főleg a déli országrészben foglalkoznak vele, ahol a táplálékul szolgáló eperfa él.

Ipar Kína ipara gyorsan fejlődik. Az ország ásványkincsekben gazdag. Feketekőszén-termelése első a világon. A legnagyobb készletek a Mandzsu-medencében vannak. Magas a fűtőértéke, vastag rétegekben található. A Mandzsu-medencében és a Jangce folyó vidékén kiváló minőségű vasércet bányásznak. Az ország acélötvözőkben (mangán, molibdén, volfrám) és színesfémek érceiben (réz, ón, higany) is gazdag. Az ásványkincsek kiváló feltételeket biztosítanak a nehéziparhoz. Legnagyobb nehézipari körzete a Mandzsu-medencében alakult ki. Vas- és acélkohók, alapanyag-igényes gépipar (bányagépek, kohászati berendezések gyártása) található meg itt. A másik nagy körzet a Jangce partján fekvő Vuhan. Az alapanyagokat és a kész termékeke az olcsó vízi úton szállítják.

277


Az ország leggyorsabban fejlődő iparága a gépgyártás (mezőgazdasági gépek, gyári berendezések, híradás- és elektrotechnikai eszközök, műholdak stb.) TV-készülékek és kerékpárok gyártásában Kína világelső. A gépipar legnagyobb központjai: Sanghaj, Tiencsin, Peking. A hagyományos textilipari üzemek a nagy kikötőkbe települtek: Sanghaj, Tiencsin, Kanton.

278


279


280


JAPÁN Fővárosa Tokió Államforma: alkotmányos császárság Japán (az USA után).a világ második gazdasági nagyhatalma. A kontinens keleti partvidéke előtt, a Csendes-óceánban hosszan elnyúló Japán-szigeteken (Hokkaido, Honshu, Shikoku, Kyushu) fekszik. Az ország területének ¾ része hegyvidék, mely egy szárazföldi és egy óceáni kéreglemez ütközésével keletkezett, ezért sok a vulkán. Legismertebb a Fuji (fudzsi), amely a japánok szent hegye. Az országban több mint 200 vulkán található, melyből 40 ma is működik. Nagyon gyakoriak a földrengések. A hegységben eredő folyók rövidek, bővizűek és nagy esésűek. Energiájukat a vízerőművek hasznosítják.

Az ország energiahordozókban és egyéb ásványkincsekben szegény. Ipara külföldről behozott nyersanyagokat dolgoz fel. Ipari termelése az USA után második a világon, de számos termék előállításában világelső. Acéltermelése 3. (Kína, USA), hajó-és személygépkocsi gyártásban minden más országot megelőz. Vegyipara a műanyag, műszál és a papírgyártásban a világ élvonalában van. Kivitelében fontos szerepet játszanak a kevés nyersanyagot, de magas szaktudást igénylő termékek (számítógépek, precíziós műszerek, fényképezőgépek, videokamerák, televíziók és egyéb híradástechnikai eszközök, félvezetők stb.) Jellegzetesek a miniatűr cikkei (műszerek, mikrochipek, törperádiók, optikai cikkek).

281


Üzemei a legfejlettebb korszerű technikával dolgoznak, termékei ezért viszonylag olcsók és kiváló minőségűek. A világ 25 legnagyobb óriásvállalata közül majd minden harmadik japán (Toyota, Hitachi, Nissan).

Külkereskedelme Élénk, hiszen Japán számára létfontosságú, hiszen a külföldről behozott nyersanyagok és energiahordozók nélkül ipara megbénulna. Kereskedelmi forgalma a Föld országai között a harmadik. Az árukat hatalmas óceánjárókkal szállítják. Tagolt tengerparti kikötői nagy forgalmat bonyolítanak le. (A Föld tíz nagy forgalmú kikötője közül 5 Japánban van.) A japánok ¾ része városlakó. Japán sűrűn lakott ország. Legsűrűbben lakott területek a partvidékek, főleg Honshu szigetének déli részén. Tokió a világ egyik legnépesebb városa (12 millió lakosa van). Tokiótól Osakán át Kitakyushuig terjedő országrész egyetlen hatalmas iparvidék. A hely szűke miatt az üzemek gyakran a tengertől visszahódított feltöltött területeken, vagy ún. „úszó szigeteken” létesülnek. Mezőgazdaság Kevés a termőföld, de fejlett a mezőgazdaság. Japán a mérsékelt övezetben helyezkedik el. Nagy É-D irányú kiterjedése miatt az északi hűvösebb (szubarktikus) tájaktól egészen a déli melegebb (szubtrópusi monszun) változatos az éghajlata. Az év nagy részében bőséges a csapadék. A nyári és a Japán-tenger felől érkező téli monszun is szállít csapadékot. Az ország 2/3 része erdővel borított. Területének csak kis részét hasznosítja a mezőgazdaság. 1-2 hektáros kisparaszti gazdaságokban folyik a termelés. A szántók jelentős részét öntözik, sok műtrágyát használnak, korszerű gépekkel folyik a művelés.

282


A termésátlagok magasak. A melegebb déli területeken kétszer, de vannak ahol háromszor is van betakarítás. Az élelmiszer szükséglet ¾-át fedezi a termelés. A szántók fő terménye a rizs, de termelnek zöldséget, gyümölcsöt, szóját. Az eperfák a selyemhernyó-tenyésztést segítik. Az állattenyésztésnek alárendelt szerepe jut. Baromfit és szarvasmarhát tenyészetnek. Az átlagos tejhozam alapján Japán a világelsők között van. Japán Kína és Peru után a Föld 3. halász országa. A hideg és meleg tengeráramlatok környezet halakban (tőkehal, tonhal szardínia) rendkívül gazdag. A japánok állati heférjeszükségletének nagy részét a halászat szolgáltatja. A halakon kívül rákot és kagylót fogyasztanak. A japán halászflotta a világtenger csaknem valamennyi részén tevékenykedik.

283


AMERIKA Mexikó és az USA határát kijelölő Rio Grande folyó nyelvileg és gazdaságilag két, egymástól erősen különböző részre osztja Amerikát. Tőle északra a hivatalos nyelv az angol, kisebb részén a francia. Ez Angol-Amerika. Mexikóban és Közép- és Dél-Amerikában a latin nyelvcsaládhoz tartozó spanyol és portugál nyelvet beszélik. A kontinensnek ezt a részét Latin-Amerikának nevezik.

A fejlett Angol-Amerika Két óriási területű ország, Kanada és USA tartozik ide. Kanada fejlett ipari ország, az USA a világ első vezető gazdasági, politikai és katonai nagyhatalma. Angol-Amerika lakónak ¾ része városlakó. A mai nagyvárosok körül ún, agglomerációs övezetek jöttek létre. (Az agglomeráció = a nagyvárosok és a környezetükben kialakult elővárosok településegyüttese.) Az óriássá duzzadt nagyvárosokat metropoliszoknak nevezzük. Ilyen pl.: New York, Los Angeles, Montreal stb. Zsúfoltak, szennyezettek, kevés kényelmet nyújtanak, ezért aki teheti kiköltözik a város környéki településekre, az ún. elővárosokba. Az USA lakóinak 40%-a él elővárosokban, 70%-a valamelyik agglomerációban.

A mezőgazdasági népesség farmokon él. (A farm = jól felszerelt, gépesített, tanyaszerű település, ahol általában egy család él.)

284


A fejlődő Latin-Amerika Államai a fejlődő országok csoportjába tartoznak. (A fejlődő országok = egykori gyarmati országok, melyek a függetlenségük elnyerésekor a világ többi részéhez képest elmaradottak voltak. Az azóta eltelt időben gazdaságuk országonként eltérő mértékben fejlődött. A gyarmatosítóktól torz, egyoldalúan fejlett gazdaságot örököltek. A világpiacon mai főleg ásványkincsekkel, mezőgazdasági terményekkel jelentkeznek. Többségük ma is a gazdaságilag fejlett országoktól függő helyzetben van. A gazdaság fejlődése általában lassú, a népesség ugyanakkor gyorsan növekszik. Széles tömegeket érint a munkanélküliség és a szinte hihetetlen mértékű szegénység. A rohamosan növekvő városokban kevés a lakás és a munkalehetőség, ezért a falvakból felköltözött nincstelenek az egyre jobban terjeszkedő nyomornegyedek létszámát gyarapítják.) Az egykori spanyol és portugál gyarmatok a XIX. szd.-ban kivívták függetlenségüket, de hamarosan az USA gazdasági és politikai befolyása alá kerültek. Az országok többségének az USA a legfőbb kereskedelmi partnere. Kivitelüket az ásványi nyersanyagok (színes ércek, és nemesfémek, vasérc, bauxit, kőolaj), és a mezőgazdasági termékek (kávé, kakaó, cukornád, banán stb.), behozatalukat az iparcikkek túlsúlya jellemzi. Az USA a világpiaci árak leszorításával olcsón vásárolja meg a nyersanyagot, az iparcikkek árának emelésével viszont drágán adhatja el a termékeit. Az utóbbi időben Latin-Amerika országaiban gyors fejlődésnek indult a feldolgozóipar, hogy a külföldi termékeket hazaival kiválthassák, és ezáltal is egyre kevésbé függjenek az USA-tól. Latin-Amerika országainak többsége hihetetlenül eladósodott. A népesség gyorsan növekszik (a természetes szaporodás 2,5% körüli), melynek ¾-e városlakó. Ennek ellenére kevés a nagyváros. A lakosság egy vagy legfeljebb néhány nagyvárosba tömörül. (Pl. Uruguay lakosságának több mint 40%-a a fővárosban, Montevideóban él.) A városba özönlés oka a mezőgazdasági területeke teljes elszegényedéséből fakad. Ennek ellenér Latin-Amerikában a legnagyobb munkaadó a mezőgazdaság. A művelt területek nagy része sok ezer hektáros nagybirtok. Az ültetvényeken évről-évre ugyanazt a néhány gazdasági növényt termesztik. Ez a talajok leromlásához vezet. Így a termésátlag alacsony. A nagybirtokok zöme nem gépesített, mivel bőven rendelkezésre áll az olcsó kézi munkaerő. A mezőgazdasági munkások és bérlők hihetetlenül nagy szegénységben élnek.

285


286


AMERIKA ORSZÁGAI

KANADA Fővárosa: Ottawa Államformája: szövetségi köztársaság A kontinens északi részén helyezkedik el, Oroszország után Földünk 2. legnagyobb területű országa. Közel 10 millió km2. Ennek ellenére a lakosság létszáma mindössze 30 millió fő. Többségük (a lakosság 4/5-e) a kedvező éghajlatú déli területeken él. A sarkvidéki szigetvilág, a tundrák, és a fenyőerdők vidéke szinte teljesen lakatlan. Az ország őslakói az indiánok és az eszkimók. Számuk már elenyésző. A lakosság nagy részét a bevándorlók (főleg britek és franciák) utódai alkotják. Az ország hivatalos nyelvei: az angol és a francia. Kanada a Nemzetközösség tagja. (A Nemzetközösség = Nagy-Britannia és az egykori gyarmatai között kialakult laza gazdasági és politikai szövetség).

Gazdag természeti erőforrások Kanada ásványkincsekben nagyon gazdag.  A Kanadai-ősföld az ország középső részét foglalja el. A lepusztulás eredménye képen a nagy mélységben képződött nehéz- és színesfémek ércei a felszín közelébe kerültek, így könnyen kitermelhetők. Az ország urán és nikkel bányászatban világelső.  A Labrador-félszigeten hatalmas vasérclelőhelyek találhatók.  A Préri-fennsík üledékes kőzeteiben kőolaj és földgáz, valamint kő-és kálisótelepek vannak.  Az Appalache alacsony rögvidéke, valamint nyugaton a Pacifikus-hegységrendszer fiatal vonulatai érceket (arany, ezüst, ólom stb.) és kőszéntelepeket tartalmaznak.

287


Az ősföld és a pacifikus vonulat zuhatagos, bővizű folyói sok energiát képviselnek. Kanada villamosenergia-termelésének 2/3-át a vízerőművek adják. Az egy főre jutó villamosenergiatermelésben csak Norvégia és Izland előzi meg. Az olcsó energiára épülnek az energia igényes iparágak: kohászat, elektrokémia, valamint a világ élvonalába tartozó alumíniumkohászata, mely külföldről behozott bauxitit dolgoz fel. Az ország területének 1/3-át erdők borítják. Erre épül a fa-, papír és cellulózgyártás. Kanada Földünk legnagyobb újságpapír-termelője. Az ország legfontosabb kiviteli cikkei: fa, papír, cellulóz, ásványi nyersanyagok.

Mezőgazdaság Az ország területének csupán mintegy 7-8%-át hasznosítja a mezőgazdaság. Leginkább a legmelegebb, kontinentális éghajlatú déli szegélyén figyelhető meg: a Préri-fennsíkon és a Nagy-tavak környékén. A Préri-fennsíkon tavaszi búzát termesztenek, mert az őszi búza a zord télben a vékony hótakaró alatt kifagyna. Kanada a világ legnagyobb búzatermelője és búza-exportőre. Innen származik a világpiacon fellelhető búza 1/6-a Az ország délkeleti vidékein kukorica, zöldség- és gyümölcstermesztés folyik. Az állattenyésztés vezető ága a szarvasmarha tenyésztés. Leginkább a tejéért tenyésztik a nagyvárosok körzeteiben. A Prérin viszont vágómarha-tenyésztés folyik. A tengerparton jelentős a halászat.

288


Feldolgozóipar Vezető ága a gépgyártás, ezen belül is a járműgyártás (autó, repülőgép, mozdony, vagon, vasúti berendezések). Fejlett a vegyipara (műtrágya, elektrokémia), és a könnyűipar (fafeldolgozás, bőripar). Kanada legnagyobb iparvidéke a Huron-tó és a Szent Lőrinc-folyó torkolata között alakult ki. Itt él az ország lakosságának 60%-a. Az ország legjelentősebb ipari, kereskedelmi és pénzügyi központja, Torontó, itt található. De meg kell említeni Montreált is. A nyugati partvidék legjelentősebb városa Vancouver. Kanada külkereskedelmének ¾-ét az USA-val bonyolítja le. A legkorszerűbb iparágak zöme az USA óriásvállalatainak kezében van. Az autógyártása kiemelkedő jelentőségű.

AMERIKAI EGYEÜLT ÁLLAMOK (USA) Fővárosa: Washington Államformája: szövetségi köztársaság Az Amerikai Egyesül Államok (United States of Amerika, USA) Észak-Amerika középső részén helyezkedik el. Földrajzi fekvése kedvező: nyugaton a Csendes-óceán, keleten az Atlanti-óceán határolja, délen pedig a Mexikói-öböl szegélyezi. Ezeken keresztül a világ bármely részével kereskedelmi kapcsolatba tud lépni. Az ország területe Alaszkával és a csendes-óceáni Hawaii-szigetekkel együtt közel Európa méretű (9,4 millió km2). Az észak-atlanti partvidék sűrűn népesült (150-300 fő/ km2), a magashegységek, a száraz medencék és a fennsíkok lakosság elenyésző (1-10 fő/ km2). A lakosság legnagyobb része Európából származik. Az egykor rabszolgák utódainak, a feketéknek aránya 12%. Az őslakó indiánok száma mindössze 1% (2,2 millió fő), a bevándorló ázsiaiak aránya 4%. Az USA 50 tagállamból és egy, a fővárost is magában foglaló szövetségi területből álló szövetségi köztársaság.

A világ vezető gazdasági nagyhatalma Az USA az Atlanti-óceán partvidékén kialakult 13 egykori angol gyarmat szövetségéből jött létre. Függetlenségük kivívása (1783) után látványos fejlődésnek indult. A XIX. szd. végére megelőzte vetélytársát, a világ akkori vezető gazdasági nagyhatalmát Nagy-Britanniát. A

289


gyors fejlődést az ország természeti erőforrásai (termőföld, ásványkincsek) és a bevándorlók szakképzettsége segítette elő. Az USA ásványkincsekben gazdag. Appalache-hegység feketekőszén-telepei. (Ma az USA-t a feketekőszén kitermelésben csak Kína előzi meg.) Mexikói-öböl partvidéke, Kalifornia, Alaszka kőolaja és földgáza nagyon jelentős Villamos-energia szükségletét főleg kőolajjal és földgázzal működtetet hőerőműveiben, valamint a vízerőművekben, és az utóbbi évtizedekben a fejlődésnek indult atomerőművekben állítja elő. Villamos energia-termelésben és felhasználásban az USA világelső. Érckészletei: Felső-tó környékén: vasérc Pacifikus-hegységrendszer területén: színes- és nemesfémek ércei, uránérc Importál: érceket: Kanadából, Latin-Amerikából kőolajat, földgázt: Mexikóból, Venezuelából és a Közel-Keletről. Az USA ipari termelésének zöme monopóliumok kezében van (A monopóliumok = a gazdasági élet egy-egy fontos területét uraló óriásvállalatok). Az ország ipart a magas termelékenység jellemzi. (Termelékenység = egységnyi idő alatt előállított termékek mennyisége, vagyis a munka hatékonysági foka). Ez köszönhető:  az automatizálásnak,  a sorozatgyártásnak,  a kiváló szervezettségnek,  a tudományos és technikai vívmányok alkalmazásának és  a szakképzett munkaerőnek köszönhető. Sokoldalú iparából kiemelkedik a nehézipar, ezen belül is a hadiipar, a járműgyártás és az elektronikai ipar. Az USA számos termék előállításában világelső. Fölénye a korszerű, nagy kutatást igénylő ágazatokban (hadiipar, űrkutatás, mikroelektronika) a legnagyobb.

290


Mezőgazdasága Az USA mezőgazdasága a lakosság alig 2%-át foglalkoztatja, ennek ellenére óriási értéket állít elő. Sokfélét és sokat termel. Világelső a szója, kukorica, gyapottermesztésben, és nagy mennyiségben exportál kukoricát, szóját, rizst, gyapotot stb. a világ számos országába. Az USA a világ legnagyobb élelmiszer- és takarmányexportőre. A farmok száma az utóbbi időben jelentősen csökkent, a méretük viszont nőtt. A kis farmok ugyanis nem tudták megvásárolni a gazdaságos termeléshez szükséges gépeket, s így nem bírták a versenyt a nagyokkal és tönkrementek. A farmok átlagos mérete 200 hektár. A farmcsaládok általában maguk művelik a földet, bérmunkásokat ritkán alkalmaznak. Szinte minden munkát gépekkel végeznek, műtrágyát, növényvédő szert, nemesített vetőmagot alkalmaznak, és öntözéssel emelik a termésátlagot. Farmonként 1-2 növényt termesztenek, ill. állattartásra szakosodtak. A mezőgazdasági nagyüzemek saját termékeik tartósítását, hűtőházi tárolását, és az értékesítést is maguk végzik.

Mezőgazdasági övezetek A mezőgazdasági termelés a természeti feltételekhez, elsősorban az éghajlati és talajadottságokhoz, valamint az értékesítési lehetőségekhez alkalmazkodik. Ez által a mezőgazdaság övezetessé vált az USA-ban.

291


1. széna-tej öv A Nagy-tavak vidékén alakult ki. Takarmánynövényeket termesztenek (szálas és lédús takarmányfélék). Erre épül a tejelő szarvasmarha-tenyésztés. 2. tavaszi búza öv A Préri-fennsík északi, hideg telű vidékein alakult ki, ahol a fő termény a tavaszi búza. 3. őszi búza – kukorica – dohány öv A széna-tej övtől délre a melegebb éghajlatú Mississippi-alföld középső vidékén alakult ki a kukorica termőkörzete. Ez az USA legfontosabb takarmánynövénye. Erre épül a húsállattenyésztés: szarvasmarha, sertés és a baromfitenyésztés A kukorica övtől keletre a dohány, nyugatra, a Préri-fennsík löszön kialakult termékeny talaján az őszi búza a fő termény. 4. gyapotöv A legmelegebb déli tájakon alakult ki. Mára az egységes hatalmas gyapotöv felbomlott, mivel az egyoldalú termelés miatta a talaj kimerült, illetve a nedvességkedvelő gyapotbogár időnként a termés egy negyedét is képes volt elpusztítani. Így a gyapottermelés a szárazabb, nyugati területekre (Texas, Arizona) húzódott. Itt ugyan öntözni kell, de a rovarok nem pusztítják a termést. A hajdani gyapotföldeket ma földimogyoró és a szója ültetvények foglalják el. Elterjedt a vidéken az állattenyésztés is: szarvasmarha, baromfi. 5. szubtrópusi növények öve A Mexikói-öböl partvidéke: rizs, cukornádültetvények; Floridában: zöldség és gyümölcstermesztés; Kaliforniában: zöldség és citrusfélék (citrom, narancs) és mérsékelt övi gyümölcsök (alma, körte, csonthéjasok), szőlő. Florida és Kalifornia az USA legnagyobb zöldség-és gyümölcsellátója. 6. A Préri-fennsík pusztái A száraz medencékben legeltető állattenyésztés folyik: vágómarha, juh.

292


Kereskedelem Az USA kül- és belkereskedelme egyaránt nagy jelentőségű. Külkereskedelmi forgalma első helyen áll a Föld országai között. A világ csaknem valamennyi országával kereskedik. Kivitelében túlsúlyban az ipari termékek vannak (70%), de sok élelmiszert és takarmánynövényt is exportál. Fő kereskedelmi partnerei: Nyugat-Európa, Kanada, Japán és Latin-Amerika.

Közlekedés A fejlett gazdaság és a korszerű közlekedési hálózat kialakulása egymásból következik. Vasúthálózata a keleti, iparilag legfejlettebb, legnagyobb sűrűségű országrészben a legjelentősebb. Az Atlanti- és Csendes-óceán partvidékeit transzkontinentális (kontinensen keresztül haladó) vasútvonalak kötik össze. Közútjainak nagy részé jól kiépített autópálya és autóút. A közúti közlekedésben a személy- és teherforgalom egyaránt jelentős. (Autópálya = olyan közút, amely legalább kétszer két sávos, középen elkülönített, nincsenek rajta szintbeli kereszteződések.) Belvízi hajózás legjelentősebb színtere a Nagy-tavak vízrendszere, melyet csatornák kötnek össze a Mississippivel és a Hudson folyóval. Tengeri hajózás a világ minden részével összeköti az országot. Legforgalmasabb kikötői: a keleti partvidéken New York a nyugatin San Francisco és Los Angeles. Légi közlekedésnek a nagy távolságok miatt a belföldi személyszállításban is nagy szerepe van. A USA repülőgépei a világ csaknem valamennyi nagyvárosába eljutnak. Gazdasági körzetei

293


1. Északi körzet

A legrégebbi és legjelentősebb gazdasági körzet. Az Észak-atlanti partvidék a legsűrűbben lakott térség. A nagy szakértelmet kívánó, munkaigényes iparágak jellemzik (elektronika-elektrotechnika, precíziós gépgyártás). Az iparvidék a Boston - New York – Washington vonalon húzódik keresztül, mint egy 600 km hosszan a part mentén, ahol több mint 45 millióan élnek. A sűrűn elhelyezkedő városok szinte egymásba olvadnak és egy „mamutvárost”, megalopoliszt alkotnak. Az ország legnépesebb városa New York, lakóinak száma 21 millió fő. Forgalma tengeri kikötő, a pénzügyi és kereskedelmi élet központja, az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) központja. A Nagy-tavak vidékén kialakult iparvárosok az USA legfontosabb vaskohászati központjai. A Felső-tó vidékén bányászott vasércet, az Appalache-hegység feketekőszenét dolgozza fel, a Nagy-tavak olcsó vízi útjainak felhasználásával. Hatalmas kohói a kanadai Labrador-félszigetről érkező vasércet is feldolgozzák. A kohászat gépgyártás épül, melynek legnagyobb központja Detroit (ditroj) autógyártása (Fordművek). A Michigan-tó partján fekvő Chicagó (csikágó) forgalmas közlekedési csomópont. Az iparvidéken a kohászat mellett a mezőgazdasági gépgyártásáról és élelmiszeriparáról híres még. A nagy-tavaktól DNY-ra elterülő farmokon színvonalas mezőgazdálkodás folyik: kukorica, szója, búzatermelés, valamint a sokoldalú állattenyésztés (szarvasmarha, sertés, baromfi) jellemzi. Nagyvárosai (Minneapolis-St.Paul /mineápolis-szen pól/, Kansas City /kenzesz sziti/) a malom- és húsipar országos hírű központjai.

294


295


2. Déli körzet Dél sokáig az USA legszegényebb, legelmaradottabb körzete volt. Az elmúlt évtizedekben rohamosan fejlődésnek indult. A Mexikói-öböl partvidékének és Texas országos jelentőségű kőolaj- és földgázmezői, és az erre épült petrolkémiai ipar nagy változást hozott a vidék letében. A Tennessee (tenesszi) folyó völgyében hatalmas vízerőmű-rendszer épült. Az olcsó vízi energia segítségével dolgozza fel az alumíniumkohászat fel a Latin-Amerikából behozott bauxitot. Az atomipar is sok vízi energiát használ fel. Itt található az űrkutatás központja is: Houston (hjuszton). A rakétaipar sok más hozzá kapcsolódó iparág fejlődését serkentette (híradástechnika, elektronika) A vidék gyapotültetvényei a textilipar számára szolgáltatnak nyersanyagot. Florida üdülő-idegenforgalma jelentős. Híres luxusszállódáinak többsége Miamiban (májemi) található. Fontos a zöldség- és gyümölcstermesztő vidék. Itt található az USA űrrepülőtere, Cape Canaveral (kép kenevörel). 3. Nyugati körzet Az USA legritkábban lakott, legnagyobb területű, leggyorsabban fejlődő gazdasági körzete. A Sziklás-hegység urán- és színesérc-lelőhelyei, a bővizű, nagyesésű folyók vízerőművei által szolgáltatott olcsó vízi energiára épülő alumínium- és színesfémkohászata, az erdőrengetegekre épülő fa- és papíripara szolgáltatja egyfelől a gazdasági élet alapját. A terület másik jelentős nyersanyagbázisa Kalifornia, ahol gazdag kőolaj- és földgáztelepek találhatók. Erre épült a vidék petrolkémia ipara. Ugyancsak Kaliforniában található a vidék hajó-, rakéta- és repülőgépgyártásának központja, valamint a mikroelektronika és az atomipar legjelentősebb üzemei, A mediterrán éghajlat a zöldségés gyümölcstermesztésnek kedvez. A partvidék két legnagyobb ipari és kikötővárosa: Los Angeles és San Francisco.

296


MEXIKÓ ÉS KÖZÉP-AMERIKA

297


DÉL-AMERIKA ORSZÁGAI Az Andok színes ércekben és nemesfémekben Földünk leggazdagabb hegysége. Az itteni bányákból kerül ki a világ réz- (Chile), ón- (Bolívia) és ezüstérc-termelésének jelentős része. Az alacsonyabban fekvő trópusi területek ültetvényein banánt, kávét és kakaót termesztenek. A hűvösebb hegyvidékeken kukoricát termesztenek, mely az Andok országainak legfontosabb kenyérgabonája. A Csendes-óceán partközeli vizei halakban gazdagok. Peru Földünk egyik legjelentősebb halász országa. Az Andok országainak minden harmadik lakója indián. Ők népesítik be a hegyvidék legsivárabb, legnehezebb életfeltételeket nyújtó területeit. Ők dolgoznak – gyakran éhbérért – a bányákba és az ültetvényeken. Trópusi országok Dél-Amerika trópusi országai ásványkincsekben gazdagok. Venezuela (fővárosa: Caracas /karakasz/) az USA után az amerikai földrész második kőolajtermelője. A Guyanai-hegyvidék országai Guyana (fővárosa: Georgetown /dzsordzstaun/, Suriname (fővárosa: Paramaribo /paramaribó/, Venezuela (fővárosa: Caracas), Brazília (fővárosa: Brazíliaváros) jelentős bauxittermelők. A Brazil-felföld sok vasércet és mangánércet rejt magában. Brazília vasérctermelése a világon a második helyen áll. A hatalmas mezőgazdasági nagybirtokok ültetvényein kávé, kakaó, banán és cukornádtermelés folyik. Dél-Amerika trópusi országaiban a legnagyobb a fekete népesség aránya (25%).

298


BRAZÍLIA Fővárosa: Brazíliaváros Államformája: szövetségi köztársaság Dél-Amerika legnagyobb területű, legnépesebb és iparilag legerősebb országa. Itt termesztik a Földön a legtöbb kávét, narancsot és cukornádat. Kakaótermelése is a világ élvonalában van. Szavannáin szarvasmarha-tenyésztés folyik. Fagyasztott hús- és bőrexportja nagyon jelentős. A Brazil-felföld nyersanyagait hatalmas kohók dolgozzák fel. Gépipari üzemeiben: hajókat, repülőgépeke, autókat és számítógépeket gyártanak. Legnagyobb városai: Rio de Janeiro (rió de zsanejró), Sao Paulo (szan pauló), mely egyben Dél- Amerika legnépesebb városa. Lakóinak száma 16.5 millió fő, Belo Horizonte (belo orizonte). E három város által határolt háromszögbe összpontosul az ipari termelés zöme, itt él a brazil lakosság legnagyobb része. Az ipari fejlettség ellenére az országban hihetetlen mértékű a szegénység. A nagyvárosok fényűző központjai félelmetes nyomornegyedek övezik. Mérsékelt övezeti országok Ásványi nyersanyagokban szegények. Csupán Argentínában található számottevő mennyiségű kőolaj. A pampákon (Dél-Amerika füves pusztáin) juhokat, szarvasmarhákat legeltetnek. A legjelentősebb állatállománnyal Argentína rendelkezik. Itt minden lakosra egy juh és két szarvasmarha jut. Állati termékei a hús, bőr, gyapjú, az ország kivitelében is jelentős szerepet tölt be. A termékeny síkságok búzát, kukoricát termesztenek. Argentína búzaexportja (kivitele) jelentős. Argentína (fővárosa: Buenos Aires /buenos ájresz/), és Uruguay (fővárosa: Montevideo /montevideó/) lakóinak 90%-a európai bevándorló.

299


300


AFRIKA Lakossága Afrika őslakói a fekete bőrű afrikaiak, valamint az ókorban Ázsiából bevándorolt arabok. Az europid emberfajhoz tartozó arabok a kontinens északi részét népesítik be. Ezt, a Szaharától északra eső területet nevezzük Fehér-Afrikának. A Szaharától délre eső területen az afrikaiak élnek. Ezt a részt ezért Fekete-Afrikának nevezzük. A negridek fekete bőrűek, göndör sötét gyapjas hajat viselnek, orruk széles, ajkuk duzzadt. Két csoportjukat különböztetjük meg: a szudáni és a bantu népeket. A fekete bőrű lakosság törzsekben él. A törzsek más-más nyelveket beszélnek. Az európai és ázsiai bevándoroltak arány alig éri el az 1%-ot. Az európaiak többsége a kellemes éghajlatú mérsékelt övi területeken és a magasföldkent eléepedett le, északon főleg franciák, délen britek és hollandok élnek. Az ázsiaiak (malájok, indiaiak) az Indiai-óceán partvidékére települtek. Többségük az egykori brit gyarmatokra behurcolt munkások leszármazottai. Afrika lakóinak száma gyorsan emelkedik, napjainkban eléri a 784 milliót. A népesség eloszlása egyenetlen. Átlagos népsűrűség: 26 fő/km2. A legsűrűbben lakott terület a Nílus völgyének oázis vidéke (17000 fő/km2). Sokan élnek a Guineai-pattvidéken, valamint Dél-Afrika bányavidékein és ipari területein. A sivatagok és a trópusi őserdő csaknem teljesen lakatlan. Az afrikaiak ¾ része falvakban él. A falvakból elvándorolt nincstelenek alkotják a városok szegénynegyedeinek lakosságát. A legtöbb város a tengerparton alakult ki. Országai Afrika országai két, egymástól jól elkülöníthető csoportra oszthatók. Észak-Afrika (FehérAfrika) arab országai (Egyiptom, Líbia, Tunézia, Algéria, Marokkó) mindig élénk kapcsolatban álltak Európa és Ázsia szomszédos területeivel. Nyelvi (arab) és vallási (mohamedán) szempontból egységesek. Gazdaságuk sokkal fejlettebb, mint a kontinens többi részéé. A Szaharától délre fekvő Fekete-Afrika Földünk egyik legszegényebb és legelmaradottabb térsége. Egyedüli kivétel a Dél-afrikai Köztársaság, amely a kontinens egyetlen gazdaságilag fejlett országa.

301


Gazdasága Afrika gazdasága kétarcú. A lakosság 2/3-a a mezőgazdaságban dolgozik. A sivatagok és az esőerdők nagy kiterjedése miatt csak a területek 6%-át művelik. A Földközi-tenger partvidékének mediterrán mezőgazdasága Dél-európáéra emlékeztet. Az öntözött földeken: citromot, narancsot, zöldségfélét, a száraz művelésű területeken pedig búzát, szőlőt, olajbogyót termesztenek. Az atlasz-hegység nomád pásztorai juhokat és kecskéket tartanak. A Nílus völgyének és deltájának legfontosabb növénye a gyapot, a búza, a kukorica és a sokféle zöldség. A Szahara oázisaiban datolyát termesztenek. Fekete-Afrika mezőgazdasága kétarcú. I. A hagyományos gazdálkodás a lakosság élelmiszerellátását szolgálja.  főleg trópusi kenyérnövényeket – köles, kukorica, manióka és édesburgonya – termelnek,  a föld a faluközösség tulajdonában van,  a föld megmunkálásához kezdetleges eszközöket használnak,  a talaj néhány év alatt kimerül, ilyenkor az esőerdő vagy a szavanna felégetésével nyernek új termőterületet, a régit pedig ugaron hagyják,  a száraz szavannákon juhokat, kecskéket legeltetnek,  nem tudja kielégíteni a lakossági igényeket, ezért Afrika élelmiszer behozatalra szorul. II. A nagyüzemi, gépesített, ültetvényes gazdálkodás  ültevényeken termel,  egy ültetvényen egyfajta növényt termel (kakaó, kávé stb.),  világpiacra termel,  a föld a tőkés vállalkozás tulajdonában van,  bérmunkásokat foglalkoztat,  fő terményeik: egyenlítői övben: kakaó, kávé, olajpálma; a szavannaövben: földimogyoró, gyapot. Ásványkincsek A kontinens egyetlen világgazdasági jelentőségű ágazata a bányászat. Kőolaj, földgáz: Szahara (Líbia), Guineai-öböl partvidéke (Nigéria) Színesfémek: Kongó, Zambia („rézövezet”), nemesfémek, gyémánt (Zaire, Dél-afrikai Köztársaság), 302


Bauxit: Guineai-öböl partvidéke Foszfát: Atlasz vidéke (Marokkó a Föld legnagyobb foszfátellátója). Feldolgozóipar Afrika feldolgozóipara a kontinensek közül a legfejletlenebb. Fő oka a pénz és szakemberhiány. A gyáripar vezető ágazatai a mező- és erdőgazdasági termékek és ásványi nyersanyagokat dolgoz fel (élelmiszeripar, gyapotfeldolgozás, faipar, színesfémkohászat., cementgyártás, kőolaj-finomítás). Külföldről behozott alkatrészeket szerelnek össze, és a módosabb városok igényeit elégítik ki. A hagyományos házi- és kézműipar (fazekasság, gyapotfeldolgozás, bőrkészítés, textilfestés stb.) még ma is fontos szerepet játszik a lakosság ellátásában.

EGYIPTOMI ARAB KÖZTÁRSASÁG Fővárosa: Kairó Államformája: köztársaság

303


304


NIGÉRIA Fővárosa: Abuja Államformája: szövetségi köztársaság

305


DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG Fővárosa: Pretoria Államformája: szövetségi köztársaság Az ország őslakóit az alacsony termetű (130-150 cm), világos bőrszínű busmanokat és hottentottákat a bevándorlók jórészt kiirtották, illetve kiszorították a Kalahári-medence és a Namíb-sivatag vidékére. A mai lakosság ¾ részét az északkelet felől betelepült fekete bőrű bantu népek alkotják. A búrok (afrikánerek) a Hollandiából bevándorolt telepesek leszármazottai. Az angolok beáramlása a XIX. szd. elején kezdődött meg. Az ország lakóinak 3% ázsiai, akik a brit cukornádültetvényekre betelepített, főleg Indiából ide hozott munkások utódai. A színesek, a különböző (európaiak, ázsiaiak, bantuk, busmanok stb.) keveredéséből származnak.

Bányászat – feldolgozóipar A Dél-Afrikai Köztársaság a földrész legfejlettebb, legiparosodottabb országa. Ásványkincsekben – arany, ékszergyémánt, platina, krómérc – gazdag. Kitermelésükben a világelsők között van. Innen származik a Föld aranytermelésének 1/5-e. Itt bányásszák a vulkáni kürtőket kitöltő anyagból a világon a legtöbb ékszergyémántot. Jelentős készletei vannak még uránból, nikkelből és vasércből is, melyekből bőven jut kivitelre. Kiváló minőségű feketekőszenét a hőerőművek fűtésére használják, de sok szenet használ a kohászat és a vegyipar is. A feldolgozóipar legjelentősebb ágazata a vas- és színesfémkohászat, a vegyipar és a sokoldalú gépgyártás. Az ország legjelentősebb ipari térsége a főváros Pretoria, és Johannesburg környékén alakult ki. Fontos kikötői: Fokváros, Durban (dörben), melyek szintén sokoldalú ipari központok, és nagy forgalmat bonyolítanak le.

306


Mezőgazdaság A művelésre alkalmas területek legnagyobb része a fehérek tulajdona, akik hatalmas birtokaikon magas színvonalú árutermelő gazdálkodást folytatnak. A mediterrán déli tájakon: narancs, citrom, szőlő és zöldségtermesztés folyik. A kelti partvidék termékei: cukornád, banán, ananász. A magasföldeken pedig kukoricát és búzát termesztenek. A száraz szavannákon juhokat és a legfinomabb gyapjút adó angóra kecskéket, a csapadékosabb vidékeken szarvasmarhát tenyésztenek.

307


AUSZTRÁLIA ÉS ÓCEÁNIA AUSZTRÁLIA Fővárosa: Canberra Államformája államszövetség Ausztrália őslakói a sötét bőrű, göndör hajú ausztralid emberfajtához tartoznak. Számuk ma már mindössze 250.000-re tehető. A kontinens lakosságának túlnyomó része Európából – főkét Nagy-Britanniából – származik. Ausztrália legkisebb lélekszámú és a legritkábban lakott földrész. Átlagos népsűrűsége 2,4 fő/ km2. A lakosság 80%-a a kellemes éghajlatú keleti és délnyugati partvidéken él. A belső száraz vidékek csaknem teljesen lakatlanok. A lakosság 86%-a városlakó. Ausztrália Nagy-Britannia gyarmata volt. Betelepítés fegyenctelepek kialakításával kezdődött, de később egyre nagyobb számban érkeztek szabad bevándorlók is, akik földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. Az angolok a kontinens hat gyarmatra osztották, melyekből a XX. szd. elején alakult meg a független Ausztrál Államszövetség., amely ma a brit Nemzetközösség tagja. Hivatalos nyelve az angol. Mezőgazdaság Ausztráliában nincsenek falvak. A mezőgazdaságban dolgozó lakosság (5-6%) farmokon él, melyek egymástól távol eső, tanyaszerű települések. Megközelítésük repülőgéppel vagy terepjáróval lehetséges. A farmokon gépesített, nagyüzemű, magas színvonalú árutermelő gazdálkodás folyik. Állattenyésztés a vezető mezőgazdasági ágazat. Itt található Földünkön a legtöbb juh, közel 12 millió db, melyeket a szárazabb területek legelőin tenyésztenek. Az ivóvizet az artézi kutak szolgáltatják. Ausztrália a Föld első gyapjúszállítója. Legfőbb vásárlójuk Japán és Nagy-Britannia. A csapadékosabb vidékeken szarvasmarhatartás folyik. Húsból, tejipari termékekből (vaj, sajt) kivitelre is jut. A termékeny keleti tájakon és az öntözött alföldeken növénytermesztéssel is foglalkoznak. Jelentős a búzatermelés (kivitelből a z USA és Kanada után a harmadik a világon), az északkeli partvidéken cukornád (cukorexportja a világelsők között van), gyümölcsfélék (banán, ananász, narancs, citrom, szőlő, alma stb.) Bányászat – feldolgozóipar Az ország északi részén vannak a Föld leghatalmasabb bauxittelepei. Innen kerül ki a világ bauxittermelésének 1/3-a (36%). A kitermelt érc nagy részét timfölddé dolgozzák fel, és így szállítják a világ minden részére (4 egység bauxitból 2 egység timföld lesz, melyből 1 egység alumínium állítható elő.) Jelentős az ország kivitele (a világelsők között van) vasércből, és uránércből is. Legfontosabb energiahordozója a kőszén. Feketekőszénből kivitelre is jut. Feldolgozóiparának alapja a fejlett vas- és alumíniumkohászat, melyre a gépgyártás épül. Jelentős még a vegyipara és a mezőgazdasági termékeket feldolgozó élelmiszer- és textilipar is. Az ipari termelés zöme a keleti partvidéken összpontosul: Sydney (szidni) és Melbourne (melbörn) környékén. Ebben a két városban él az ország lakosságának 40%-a. 308

Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium TANANYAG FÖLDRAJZ

Recommend Documents