EGYETEMI KATOLIKUS GIMNÁZIUM ÖREGDIÁK EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA
Alulírott Alapító tagok az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. § (1) bekezdése alapján létrehozták az Egyetemi Katolikus Gimnázium Öregdiák Egyesületet. Az Egyetemi Katolikus Gimnázium Öregdiák Egyesület a 2010. szeptember 20-án megtartott közgyűlésén az alábbi módosított alapszabályt fogadta el.
I. Az Egyesület adatai 1. Az Egyesület neve: Egyetemi Katolikus Gimnázium Öregdiák Egyesület. 2. Az Egyesület székhelye: 1015. Bp. Szabó Ilonka u. 2-4 3. Az Egyesület működési területe: Magyarország.
II. Az Egyesület célja és feladatai 1. Az Egyesület célja: a Széchény György esztergomi érsek által, 1687-ben alapított Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium jogutódjaként 1997. évben újraindult Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnáziumban érettségizett öregdiákok együttműködő közösségének megszervezése, ezen közösség szakmai, kulturális életének segítése, fejlesztése a Gimnázium keresztény, nemzeti hivatástudatának szellemében. 2. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, egyházi, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését. 3. Az Egyesület célja megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében gazdasági és vállalkozási tevékenységet is folytathat. 4. Az Egyesület különösen feladatának tekinti: – éves öregdiák találkozók szervezése; – aktív részvétel az iskola életében, a Gimnázium és a tanulók, a leendő öregdiákok támogatása, segítése. Tanulmányi díjak kitűzése, ösztöndíjak alapítása; – az Öregdiákok szakmai segítése, támogatása a felsőoktatási tanulmányaik alatt; – szakmai, kulturális előadások, kirándulások, sportesemények szervezése; – megemlékezések, koszorúzások és a nagyobb iskolai ünnepségeken az Öregdiákok képviselete; – öregdiák szentmisék, lelkigyakorlatok szervezése. 1
III. Az Egyesület tagsága 1. Az Egyesület tagja lehet bármely, a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnáziumban érettségizett öregdiák, aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja és belépési nyilatkozatában vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az Egyesület munkájában, valamint fizeti a tagdíjat. A rendes tag köteles tagdíjat fizetni. A rendes tag felvételéről – írásbeli felvételi kérelme alapján – az Egyesület Elnöksége dönt. Az Egyesület tagjának jogai: – részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban; – választhat, illetve választható az Egyesület tisztségeire, ügyintéző és képviseleti szerveibe; – a tag ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására; – felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, amelyre az Egyesület Elnöksége 30 napon belül köteles választ adni; – indítványt tehet a Közgyűlés és az Elnökségi ülés napirendi pontjaira; – betekinthet az Egyesület nyilvántartásába; – a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli Elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti. 2. Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely az Egyesület Alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja az Egyesület működését. A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik. A pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs. A pártoló tag tagdíjat nem fizet. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval. 3. Az Egyesület rendes tagja köteles az Egyesület Alapszabályát, határozatait betartani, valamint részt venni az Egyesület munkájában, elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását, és köteles tagdíjat fizetni. 4. Az Egyesület természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolják. 5. A tagsági viszony megszűnik: – a tag halálával, – az Egyesület megszűnésével, – a tag kizárásával, – a tag kilépésével, – a tag törlésével.
2
6. Az Elnökség kizárja az Egyesületből az a tagot, aki valamely, az egyesületi tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi. Így különösen a tag kizárásának kezdeményezésére ad okot, ha – a tag az Egyesület Alapszabályát megsérti; – az Egyesület céljával, szellemiségével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít; – az Egyesületben végzett tevékenysége során súlyos visszaélést követ el; – a Büntető Törvénykönyv alapján közügyektől való eltiltásra ítélték; – az egyesületi határozatok végrehajtását megtagadta, vagy bármely más módon (magatartásával, viselkedésével stb.) az Egyesület érdekei ellen vétett. Az Elnökség a kizárás tárgyában 30 napon belül határoz. Az Elnökség tagjának kizárási ügyében a Közgyűlés dönt. Egyesület Elnöke elnökségi ülést hív össze, melynek a napirendje az érintett tag kizárása. A kizárással érintett tag meghívójához csatolni kell az Elnökség által készített kizárási javaslatot, melyben meg kell jelölni a kizárás pontos okát. Az elnökségi ülésen a kizárással érintett tag jogosult előadni a kizárással kapcsolatos álláspontját, azonban távolléte nem akadálya a határozathozatalnak. A kizárás tárgyában hozott döntést az elnökség írásban köteles közölni az érintett taggal. A kizárt tag a kizárás írásbeli közlésének megtörténtétől számított 15 napon belül jogorvoslatként írásbeli panasszal élhet az egyesület közgyűléséhez. Az egyesület elnöke a panasz kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles intézkedni a közgyűlés összehívása iránt. A kizárt tag értesítésére, meghallgatására a Közgyűlés döntésének közlésére az Elnökség előtti kizárási eljárás szabályai az irányadóak. A kizárás tárgyában hozott döntés ellen jogorvoslatnak van helye, a kizárt tag a döntés ellen bírósághoz fordulhat. A bírósági eljárást a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül indíthatja meg. A kilépési szándékot nyilatkozat formájában az Elnökséghez kell írásban eljuttatni. A tag kilépettnek tekintendő és a tagnyilvántartásból törlendő az Elnökséghez megküldött lemondó nyilatkozat beérkezésének napján. A tagot a nyilvántartásból az Elnökség határozatával törli, amennyiben a tagdíjfizetéssel való elmaradása meghaladja az esedékességet követő három hónapot. A tagnyilvántartásból való törlést megelőzően 15 nappal a tagot az Elnökség írásban figyelmezteti arra, hogy tagsági viszonya megszűnik, amennyiben tartozását nem rendezi. 7. A tagdíjat az Elnökség javaslatára a Közgyűlés állapítja meg.
IV. Az Egyesület szervezete 1. Az Egyesület szervei: – Közgyűlés, – Elnökség, – Ellenőrző Bizottság.
3
2. A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkotja. A Közgyűlést évente egyszer össze kell hívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével. A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére meghívót kell küldeni legalább 15 nappal a Közgyűlés időpontja előtt. A közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot, amelyben az ismételt Közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott Közgyűlés nem határozatképes. A megismételt Közgyűlés a meghívóban közölt napirendi pontok körében a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes. A Közgyűlés összehívását írásban kérheti a tagok egyharmada a cél és az ok megjelölésével, ebben az esetben az elnök 30 napon belül köteles összehívni a Közgyűlést. 3. A Közgyűlést össze kell hívni: – ha a tagok egyharmada cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt, – ha az Elnökség rendkívüli Közgyűlés összehívását tartja szükségesnek, – ha a bíróság a Közgyűlés összehívását elrendeli. 4. A Közgyűlés összehívása az Elnök feladata. 5. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a rendes tagok több mint a fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott, megismételt Közgyűlés változatlan napirend mellett határozatképes a megjelent tagok számától függetlenül, ha ezen körülményre a tagok figyelmét az eredeti meghívóban előre felhívták. 6. A Közgyűlés üléseit az Elnök vezeti. Az Elnök a Közgyűlés levezetésével mást is megbízhat. A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet az Elnök és két, a Közgyűlés által megválasztott tag hitelesít. 7. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: – az Egyesület megalakulásának, feloszlásának, más egyesülettel történő egyesülésének a kimondása; – az Alapszabály elfogadása és módosítása; – az éves költségvetés elfogadása; – tisztségviselők megválasztása, és visszahívása, amelyre akkor kerülhet sor, ha a tisztségviselő o az Egyesület Alapszabályát megsérti; o az Egyesület céljával, szellemiségével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít; o az Egyesületben végzett tevékenysége során súlyos visszaélést követ el; o a Büntető Törvénykönyv alapján közügyektől való eltiltásra ítélték; o az egyesületi határozatok végrehajtását megtagadta, vagy bármely más módon (magatartásával, viselkedésével stb.) az Egyesület érdekei ellen vétett. – tagdíj mértékének megállapítása; – az Elnökség éves beszámolójának elfogadása; – az Elnökség tagjának kizárási ügyében való döntés; – döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal. 8. A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.
4
9. A jelenlévő tagok kétharmados szótöbbsége szükséges: – az Alapszabály elfogadásához, módosításához; – az Egyesület feloszlásához, más egyesülettel történő egyesülés kimondásához; – a tag kizárásával kapcsolatos határozatához. 10. Az Egyesület szerveibe a jelölés nyíltan, a szavazás nyíltan, vagy – a Közgyűlés ilyen irányú döntését követően – titkosan történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több, mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani. A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz. 11. A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A tagok szótöbbséggel hozott határozattal a nyilvánosságot kizárhatják, ha valamely egyesületi tag jogos magánérdekének védelme vagy közérdek ezt szükségessé teszi. 12. Az Elnök a Közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, egyházi társadalmi, gazdasági szervezetek és magánszemélyek képviselőit. 13. Elnökség Az Elnökség két Közgyűlés közötti időszakban – a kizárólagos hatásköröket kivéve – gyakorolja a Közgyűlés hatáskörét, irányítja az Egyesület működését. Az Elnökség évente legalább negyedévenként ülésezik. Az Elnökséget az Elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább 15 nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. 14. Az hét tagú Elnökséget (Elnök + 2 alelnök + Főtitkár + 3 elnökségi tag) a Közgyűlés választja meg az Egyesület tagjai sorából öt (5) éves időtartamra. 15. Az Elnökség feladata és hatásköre: – tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás; – a Közgyűlés összehívásával kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység; – az Egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés előkészítő munka, az éves programok, költségvetés megvitatása; – az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának megvitatása és elfogadása; – az Elnök éves beszámolójának elfogadása; – személyzeti munka irányítása; – tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása; – az Egyesület tagjának kizárásával kapcsolatos eljárás; – minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket az Elnökség hatáskörébe von.
5
Az Elnökség határozatképes, ha tagjai közül legalább 4 tagja jelen van. Az Elnökségnek csak olyan személy lehet a tagja, aki nincsen eltiltva a közügyek gyakorlásától és tagja az Egyesületnek. Az Elnökség határozatait szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a határozatot elvetettnek kell tekinteni. 16. Az Egyesület tisztségviselői Az Egyesület elnöke Az Egyesület elnökét öt (5) éves időtartamra a Közgyűlés választja, aki tevékenységével a Közgyűlésnek felelős. Az Elnök megbízását az alapszabályhoz csatolt nyilatkozata értelmében vállalja. Az Elnök feladata és hatásköre: – az Egyesület tevékenységének irányítása; – a Közgyűlés összehívása; – döntés és intézkedés az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben; – a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése; – kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel; – irányítja az Elnökség munkáját; – vezeti az Elnökség üléseit; – képviseli az Egyesületet; – intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben; – összehívja az Elnökség üléseit; – minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal. 17. Az Egyesület alelnökei Az Egyesület két alelnökét öt (5) éves időtartamra a Közgyűlés választja. Az Elnököt távollétében és/vagy akadályoztatása esetén az alelnökök vagy az alelnökök egyike helyettesítik. Helyettesítés esetén az alelnök teljes joggal képviseli az Egyesületet, és gyakorolja az Elnök jogait. Az alelnökök megbízásukat az alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják. 18. Főtitkár Az Egyesület Főtitkárát a Közgyűlés választja az Egyesület tagjai közül és az Egyesület Elnöke nevezi ki öt (5) éves időtartamra. A Főtitkár feladata és hatásköre: – vezeti az ügyintéző apparátust; – irányítja az Egyesület gazdálkodását; – utalványozási jogot gyakorol; – gyakorolja a munkáltatói jogokat.
6
V. Az Egyesület vagyona, gazdálkodása, képviselete 1. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet a Közgyűlés fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt. 2. Az Egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik: – tagsági díjak, amelyet a Közgyűlés állapít meg; – magán és jogi személyek támogatásai; – az Egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel; – rendezvény bevétel; – egyéb bevételek. 3. A tagdíjak fizetésének rendjét és mértékét az éves költségvetés elfogadásával együtt a Közgyűlés határozza meg. Az Alapszabály a 2010. évre fizetendő tagdíj mértékét 2000 Ft / év összegben állapítja meg. Az alapító tagok vállalják, hogy az Egyesület bejegyzését követő 30 napon belül a 2010. évi tagdíj teljes összegét az Egyesület bankszámlájára átutalják vagy az Egyesület Elnökének átadják. Ezen túlmenően az éves tagdíjat minden év február 15. napjáig kell az Egyesület bankszámlájára befizetni, vagy az Egyesület Elnökének átadni. Az Egyesülethez újonnan csatlakozó tagok a taggá válást követő 30 napon belül kötelesek a tagdíjat hasonló módon megfizetni. A csatlakozó tagok a csatlakozás évében a tagdíjat időarányosan fizethetik meg. 4. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek. 5. Az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi. 6. Az Egyesület pénzeszközeit számlán kezeli. 7. Az Egyesület képviseletét az Elnök önállóan látja el. Az Elnök akadályoztatása esetén képviseleti jogát írásban bármely alelnökre vagy a főtitkárra ideiglenesen továbbruházhatja, aki ez esetben szintén önállóan jogosult eljárni. Az egyesület bankszámlája felett az Elnök önállóan jogosult rendelkezni.
7
VI. Ellenőrző Bizottság 1. Az Egyesület felügyelő szerve az Ellenőrző Bizottság, amely három főből áll. Tagjait a Közgyűlés választja meg az Egyesület tagjai sorából öt (5) éves időtartamra Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. 2. Az Ellenőrző Bizottság tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben részesülhetnek. Az Ellenőrző Bizottság tagjai megbízásukat az alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják. 3. Az Ellenőrző Bizottság évente legalább egy alkalommal ülésezik, működésére az Elnökség működésének szabályait kell alkalmazni. Az Ellenőrző Bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosultak az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az Egyesület Közgyűlésétől, illetve munkavállalóitól, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthetnek, azokat megvizsgálhatja. A Közgyűlés ülésén szavazati joggal vehetnek részt, jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás esetén kötelesek a Közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni. Az Ellenőrző Bizottság ülései nyilvánosak, üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. Az Ellenőrző Bizottság ülése legalább két tag jelenléte esetén határozatképes, ekkor határozatait egyhangúlag hozza, egyebekben többségi határozattal is dönthet. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. Az Ellenőrző Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az Ellenőrző Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.
VIII. Az Egyesület megszűnése 1. Az Egyesület megszűnik: – ha a Közgyűlés az Egyesület feloszlását kimondja, – ha feloszlatják, – ha más szervezettel egyesül, – ha megszűnését megállapítják. Az Egyesület feloszlása esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik, felszámolóként az Egyesület volt ügyintéző szerve az Elnökség jár el.
8
IX. Vegyes és záró rendelkezések Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, az 1989. évi II. törvény, valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok irányadóak. Az Egyesület módosított Alapszabályát a 2010. szeptember 20-i Közgyűlés fogadta el. Kelt, Budapest, 2010. szeptember 20.
..………………………………… Jegyzőkönyvvezető
…………………………………… az Egyesület elnöke
9
