268 Ft, határon túl: 1 uro. V. évfolyam, 9. szám november. Friss hírek a magyarteatrum ONLINE oldalán!

268 Ft, határon túl:

1 €uro

V. évfolyam, 9. szám • 2013. november

A Magyar Teátrumi Társaság havilapja

w w w.m a g ya r te at r u m.hu Friss hírek a magyarteatrum ONLINE oldalán!

Lear király a Vörösmarty Színházban

Shakespeare klasszikusát, a Lear királyt Bagó Bertalan állítja a székesfehérvári Vörösmarty Színház színpadára. Lear király szerepében Cserhalmi György lép színpadra, Glostert Gáspár Sándor alakítja. A teljes cikk a 6. oldalon

Vaszkó Bence

5. oldal

Marica – junior

Kálmán Imre: Marica grófnô – bemutató Kecskeméten Az operarendező Nagy Viktor irányításával, kitűnő énekesekkel a főszerepekben mutatta be a kecskeméti színház Kálmán Imre legváltozatosabb zenei világú operettjét, a Marica grófnőt. Egy délutáni, zömmel iskolásoknak tartott bérleti előadást volt szerencsém megnézni. Szerencsém volt, hogy ezt láthattam. Tizenkét éves forma gyerekek gyűrűjében, a nézőtér közepén ültem végig

az első felvonást, a szünetben azonban felkéredzkedtem egy emeleti páholyba. Nem azért, mert zavartak a kisdiákok. Éppen fordítva, én éreztem úgy, hogy feszélyezem a környezetemet: a közvetlen szomszédjaim visszafogták magukat, nem mertek

együtt csápolni és sikongani a társaikkal. Ezen az estébe hajló délutánon ismét tövisbe röppent egy művészetpolitikai lufi: látva látszott, nem igaz, hogy az operett holtműfaj, hogy közönség utánpótlás híján ki kell kopnia a színházak repertoárjából. Dehogy! Ellenkezőleg, reneszánszra van ítélve. A teljes cikk a 19. oldalon

Öt éves a Magyar Teátrumi Társaság Cikk a 2-3. oldalon

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2013. november

Ötven fölött a taglétszám

Öt éves a Magyar Teátrumi Társaság

A Magyar Teátrumi Társaság november 4-én, hétfőn Budapesten, a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán tartotta tisztújító közgyűlését, melyet Halász János államtitkár és Csomós Miklós főpolgármester-helyettes is megtisztelt jelenlétével. A közgyűlésen a taglétszám ötvenháromra emelkedett, és Vidnyánszky Attila alapító-elnökkel az élén megválasztották az ötfős új elnökséget.

abban, hogy igazunk van. Szolgáljuk azt a közösséget, amiből, és amiért vagyunk, ebben a hitem töretlen. Az elnökségi beszámolót, a küldöttek egyhangúlag elfogadták. Következő napirendi pontban az új tagok felvétele történt meg. Öten jelentkeztek, hogy csatlakozni szeretnének a Magyar Teátrumi Társasághoz. Néhány szóval bemutatkoztak, hogy megkönnyítsék a tagfelvételről szavazók döntését. Szabó László, Halász János, Vidnánszky Attila és Vasvári Csaba

Szabó László egyesületi titkár vezetésével az eddig 47 tagszervezetet tömörítő színházi szakmai, érdekvédelmi szervezet 36 tagjának jelenlévő képviselőjével a határozatképes közgyűlés elkezdődött. Vasvári Csaba alelnök elnökségi beszámolójában részletesen elemezte az azóta eltelt időszakot, amikor öt éve az első 15 tagszínház Debrecenben tartott alakuló közgyűlésén létrehozta az egyesületet. Azóta összesen 11 közgyűlésen és 25 elnökségi ülésen vettek részt a tagok és képviselőik. Felidézte az egyes években történt színházi életben fontosabb mozzanatokat, az elért eredményeket, sikereket, a különböző rendezvényeken való részvételeket, megvalósult kezdeményezéseket és terveket. Az első 5 év lezárult, következhetnek az építkezés újabb fontos állomásai – mondta beszámolója végén Vasvári Csaba. Vidnyánszky Attila elnök a beszámolót a következőkkel egészítette ki: – Az öt évből nagyon sok dologra büszkék vagyunk, s volt, amiben amiben nem voltunk elég ügyesek. Ez az időszak nem sétalovaglás volt, hanem kemény harc. Mi nem valami ellen, hanem valamiért jöttünk létre. Egy másfajta gondolkodásnak is teret kell adni ebben a környezetben, melyből a második világháború után ki lett radírozva a nemzeti gondolat. Nem kell tartanunk semmitől, mára visszafordíthatatlanok azok a folyamatok, amiket megindítottunk, bármilyen politikai változás is következne be. Az, hogy csak egy gondolat mentén lehet színházat csinálni, egy gondolat mentén lehet gondolkodni, most már végérvényesen megváltozik. Szabadabb színházi közegben kezdjünk el létezni, még ha folyamatos támadásoknak is vagyunk kitéve. Részünkről a szándék a dialógusra megvan, de ébernek kell lennünk. Egy határozott cél mentén higgyünk

A Csepeli Színház Darvasi Ilona igazgatónő vezetése alatt befogadó színházként működik, a Szabad Tér Színház Bán Teodóra vezetése alatt tulajdonképpen két színházat egyesít a Margitszigeti Szabadtéri Színpadot és a Városmajori Színpadot. Elsődleges céljuk, hogy a kőszínházak nyári szünete alatt is játszási lehetőséget biztosítsanak, műsorokat mutassanak be a közönségnek. A határon túli, magyar nyelvű Újvidéki Színház eddig is együttműködött a társaság egyes anyaországi tagszínházaival. A Nemzeti Színház Vidnyánszky Attila vezetése alatt fontosnak tartja vidéki színházak fővárosi megjelenését. A Szegedi Pinceszínház magánkezdeményezésből alakult, már több mint tíz, buktatókkal és sikerekkel teli évre tekinthet vissza.

tilát jelölték, aki a titkos szavazáson egyhangúan ismét bizalmat kapott. Az alelnöki posztokra jóval több jelölés érkezett, ezért a szavazás vég k i menetele itt izgalmasan alakult. Végül – szintén titkos szavazáson – az eddigi alelnökök Nagy Viktor, és Vasvári Csaba mellé, bekerült az elnökségbe Szabó Ágnes a budapesti Gózon Gyula Színház igazgatónője és Oberfrank Pál a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója. A frissen megválasztott elnökség nevében Vasvári Csaba ismertette is azokat a legfontosabb feladatokat, melyek a következő 5 évben a társaságra várnak: a színészképzésben való hatékony részvétel, színészkamara létrehozása, a taglétszám további bővítése, fesztiválokon való részvételek erősítése, önálló fesztivál megszervezése, Magyar Teátrum ösztöndíj biztosítása egyetemi hallgatóknak és kezdő színészeknek, ismertség erősítése, elfogadottság növelése, a nemzetiségi színházak fokozott támogatása. A közgyűlés vége felé Fekete Péter beszámolót tartott az egyesület egyszemélyi tulajdonú gazdasági társasága, a lapunkat és honlapunkat kiadó, valamint a Szarvasi Vízi Színházat működtető Magyar Teátrum Közhasznú Nonprofit Kft. tevékenységéről, terveiről. Ezután a Szcenárium című színházszakmai lap főszerkesztője Szász Zsolt néhány mondatban bemutatta a Nemzeti Színház újonnan indult folyóiratát. Végül néhány egyéb bejelentés után Szabó László, a Magyar Teátrumi Társaság titkára bezárta a közgyűlést. Tölgyesi Tibor Fotó: MTI – Kovács Attila Magyar Teátrumi Társaság

Oberfrank Pál és Szabó Ágnes

Ezután következett a zárt ajtók mögötti szavazás, amelyen mindegyik jelentkező színház megkapta a bizalmat, így velük együtt 53-ra nőtt a Magyar Teátrumi Társaságba tömörült színházi intézmények száma. Ezután a közgyűlés határozatot hozott a szabadtéri színházak tagozatának megalakításáról, majd következett a fő napirendi pont, a tisztújítás, azaz az elnök és az elnökség tagjainak megválasztása. Az alapszabály változtatásával – a megnövekedett létszámra való tekintettel – mostantól négy személy tölti be az alelnöki posztot. Az elnöki posztra Vidnyánszky At-

Szabó László, Vidnánszk Attila és Csomós Miklós MTI Fotó Kovács Attila

Vidnyánszky Attila maradt a társaság elnöke A közgyűlésen Vasvári Csaba alelnök az első öt év eredményei között szólt a Magyar Teátrum folyóirat létrehozásáról, a 2008-as előadóművészeti törvény kapcsán a minőségbiztosítási szempontrendszer kidolgozásáról, a Magyar Teátrum Díj létrehozásáról. A további eredményekről szólva kiemelte, hogy a Magyar Teátrumi Társaság a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) egyik tulajdonosa lett, és azt is, hogy számos témában – köztük a POSZT, a TAO-rendszer – folytattak szakmai egyeztetéseket.

kuljon ki, ahol most meg egy másik irányba kell orientálódni” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy olyan világot kellene felépíteni, ahol szabadon lehet gondolkodni, színházat csinálni. „Az biztos, hogy folyamatos támadásoknak leszünk kitéve” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy ebben a közegben próbálnak meg mégis dialógust folytatni, például a POSZT kapcsán. „A szándék részünkről a párbeszédre megvan, viszont ébernek kell lenni” – mondta, hozzátéve: hogy több előadás „főszereplője” lett. „A piszkálódás nem esik jól, ám nem megingat, hanem a hitemet erősíti” – hangsúlyozta. Szólt arról is, hogy a kritikusok ebben a harcban a másik oldalra sorakoztak be.

A tagok Fekete Péter beszámolóját hallgatják

A beszámolót kiegészítve Vidnyánszky Attila elnök arról beszélt, hogy céljuk, a korábbi évtizedeket jellemző kötelező igazodás megváltoztatása volt, az, hogy lehetőség legyen sokféle módon gondolkodni. „Mindnyájunk felelőssége az, hogy ne egy olyan közeg ala-

Vidnyánszky Attila korábban, a Nemzeti Színház igazgatói posztjára való kinevezésekor úgy nyilatkozott, hogy a teátrum vezetésének átvételével több egyéb vezetői pozíciójáról le fog mondani. A közgyűlés után az MTI-nek úgy fogalmazott: a teátrumi társaság elnöki tisztségére történt

Szerzőink, munkatársaink:

Elek Tibor

Csicsely Zoltán

Fekete Péter

Tölgyesi Tibor

Józsa Mihály

Nyári Attila

Zalán Tibor

Kozma András

2.

3.


újbóli jelölés elfogadásában az játszotta a legfontosabb szerepet, hogy egyöntetű volt a tagság támogatása. „Az a helyzet, hogy a Nemzeti Színház igazgatója lettem még komolyabb tekintélyt és még több lehetőséget nyújt majd a Magyar Teátrumi

Besenczi Árpád három éve igazgatja a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházat, mint legutóbb kapott elismerése is bizonyítja, nem rosszul: Besenczi Árpád Zalai Príma Díjat vehetett át néhány héttel azután, hogy a Vidéki Színházak Fesztiválján a legjobb férfi alakításért járó díj is az övé lett. A jogi doktor színészigazgatóval sikerekről, feladatokról beszélgettünk.

– Mi a nehezebb ezen a pályán: elérni a sikert vagy megfelelni a siker nyomán támasztott elvárásoknak? – Egyik sem könnyű. Az, hogy rövid idő elteltével felterjesztettek a Zalai Príma Díjra, önmagában is nagyon megtisztelő volt – mindössze három éve élek, dolgozom a zalai megyeszékhelyen. Ebből a szempontból biztosan van, aki talán jobban megérdemelte volna nálam, régóta itt él, itt tevékenykedik… A kuratórium mégis rám gondolt, ez azt jelenti,

Társaságnak munkája további végzéséhez” – tette hozzá. Vidnyánszky Attila kiemelte: az eltelt öt év munkájára büszkék lehetnek. Véleménye szerint az előadóművészeti törvénnyel és a szakma átalakításával, áthangolásá-

val kapcsolatban fontos eredményeket mutathatnak fel. „Az, hogy 53 tagszervezetünk van, bizonyítja: úgy működtetjük szervezetünket, hogy mindenki megtalálhatja itt a helyét és egyenértékű tagként megfelelően érvénye-

sítheti elképzeléseit” – fogalmazott a teátrumi társaságról. A kibővített, immár 5 tagú elnökség jövőbeni munkájáról szólva kiemelte: a színésszel fognak foglalkozni. A kamarai működés felé való elmozdulás, annak lehetőségei, a színészi életpályamodell, a képzés és a Pécsi Országos Színházi Találkozó témáját említette. Mint mondta, egy sor nagyon fontos kérdés mentén kell együtt gondolkodniuk, dolgozniuk, a Magyar Színházi Társasággal is. Vidnyánszky Attila a Kaposvári Egyetem Színházi Intézetének vezetői pozíciójáról lemondott, ugyanakkor arra a felvetésre, hogy a közelmúltban rektor-helyettesnek nevezték ki, azt mondta: az intézet vezetése napi feladatokat adott, az új pozíció azonban stratégiai kérdé-

sek mentén való együttgondolkodást jelent. Szólt arról, hogy az Előadóművészeti Iroda színházművészeti bizottságának elnöki szerepéről is lemondott. Arról szólva, hogy a Magyar Színházi Társaság meghívta közgyűlésére az MTT képviselőjét, ők azonban nem tettek így, elmondta: ez egy tisztújító közgyűlés volt és úgy döntöttek, hogy a következő közgyűlésre hívják meg a szervezetet, nem egyszerű szemlélőként, hanem azokat a kérdéseket, amelyek mentén szövetkezhetnek, meg is tudják beszélni. „Most nem tudtunk volna ezekről a közös témákról részletesen beszélni, mert a tisztújítás volt a cél” – tette hozzá Vidnyánszky Attila. (az MTI nyomán)

Besenczi Árpád Zalai Príma-díjas

hogy elismerik azt, amit csinálok. A díjat adják, azt kapja az ember, de hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem esik jól. A díj persze nagyobb felelősséget ró az emberre, de alapvetően nincs bennem megfelelési kényszer. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ezek az elismerések sosem egy ember munkáját dicsérik, hiszen ha a kollégák nem végzik jól a dolgukat, akkor minden hiába. Jól alakult ez az év a társulat számára, hiszen Ecsedi Erzsébetet választotta a szakmai zsűri a legjobb színésznőnek a Pécsi Országos Színházi Találkozón, Pap Lujza pedig december 20-án veheti át a Domján Edit-díjat, amit minden évben egy vidéki színésznőnek ítélnek oda. Alapvetően, úgy látom, szakmailag is jó úton haladunk, egyre előbbre lép a társulat, és a közönség szintén kedveli, amit csinálunk. – Kívülről töretlennek tűnik a pályája. Valóban az, vagy felmerül néha, hogy jobb lett volna inkább joggal foglalkozni? – Ez sosem merült fel bennem… Külön kell választani a színészi szakmai utat és az igazgatóként megélt időszakot. Színészként, noha nyilván a szorgalom, a tehetség is megvolt bennem, szerencsém is volt. Mindig találkoztam olyan kollégákkal, akik adott esetben olyan helyzetbe hoztak, hogy meg tudjam mutatni magam. Nyilván igazgatóként is van segítségem, de persze akadnak pillanatok, amikor ülök otthon és felteszem magamnak a kérdést: miért is kellett ez

nekem? Ez azonban ritka. – Abban, hogy a népszerűség, az ismertség ellenére is két lábbal áll a földön, az otthonról hozott értékrend mennyiben segít? – Maximálisan. Édesapám a példaképem, aki az építőiparban dolgozott, középvezető volt, de sosem éreztette a beosztottjaival, hogy több lenne náluk. Pontosan tudta, hogy az ő munkájuk nélkül nem jönnének az eredmények… Magam is így gondolkozom, talán a génjeimben is benne van a közvetlenség, az, hogy „ne szálljak el” magamtól. – Jelenleg hány szerepben láthatja a közönség, hány rendezés várja? – Sűrű ez az időszak, hiszen az évad első előadásában, a Csíksomlyói passióban is játszom, nemrégiben volt a bemutatója Pécsett az Indul a bakterház című darabnak, melyben Szabó baktert alakítom, november 4-én pedig Egerben kezdek próbálni: Blaskó Balázs igazgató látta a Hajmeresztőt és megkért, rendezzem meg a Gárdonyi Géza Színházban és játsszam is el a felügyelőt. Januárban aztán Szép Ernő Vőlegény című komédiája következik itt, Zalaegerszegen. Szívem csücske ez a darab, kétszer játszottam a címszerepet, ezúttal pedig Csuszik Zsiga, a papa szerepe lesz az enyém. Mindeközben három bemutatót tartunk a teátrumban, a Köztársaság című drámáét és a Cyber Cyrano című produkcióét, valamint A muzsika hangja című musicalét. – Magánéletéről kevés szó esik. – Megpróbálom megóvni. – Jut rá idő egyáltalán? – Tény, gyakran vagyok úton,

Kiss Ernő, Besenczi Árpád, Lupaneszku Vivien és Szakály Aurél Fotó: Umberto Pezzetta

de ez nem okoz gondot, számomra természetes, és amúgy sem szeretek sokáig egy helyben lenni. Miközben ülök a kocsiban, zenét hallgatok, az teljesen kikapcsol. Most, ha Pécsett játszom, napközben van idő a lazításra, találkozom ismerősökkel vagy kimegyek a szőlőbe édesapámmal. Ha tehetem, megyek a kisfiamhoz Budapestre, ő 13 éves és az édesanyjával él. – Mi a helyzet a sporttal, a futballal? – Itt, a zalai megyeszékhelyen van egy komoly csapat – Nagy Ferenc, a szervezési osztály vezetője vitt el hozzájuk -, korábbi NB-s futballisták, közéleti személyiségek játsza-

nak benne, de mostanság mindig színpadon vagyok, amikor rúgják a labdát. Egy hónapja Gáspár László útmutatása mellett tréningezek, erre szükség van az állóképesség, az izomzat, az általános közérzet, az egészség szempontjából is, de akár a pocakjából is adhat le az ember. A kondim most jó, csak a labda hiányzik, de nemrégiben beszéltem Nemcsák Károly kollégámmal, és említette, hogy három mérkőzése is lesz a színészválogatottnak, melynek tagja vagyok. Megpróbálok odaérni a meccsekre. Péter Gyöngyi (Forrás: Zalai Hírlap)

Óvári bérlet a

közszférában dolgozóknak

A Veszprémi Petőfi Színház kedvezményes áron kínál a közszférában dolgozóknak bérletet. Az Óvári Ferenc bérlet öt nagyszínházi előadásra szól, a közalkalmazottak, köztisztviselők ennek keretében szabadon választott napokon tekinthetik meg a műsoron lévő előadásokat. Óvári bérlet a közszférában dolgozóknak. A bérletre vonatkozó igényeket a színház jegyirodájában (88/422-440, jegyiroda@petofiszinhaz. hu), vagy a jegypénztárában (88/424-235, [email protected]) lehet jelezni.


Balogh Tibor

Kiss József

Varga Róbert

Komlósi Katalin

Mészáros István

Szabó Anikó (Szaan)

Havasi Renáta

Pottyondy Nóra

4.


Molnár Nikolett Junior Príma-díjas! Mester és tanítványa, Balázs Péter és Molnár Nikolett

Nagy öröm érte a szolnoki Szigligeti Színház társulatát. Molnár Nikolett Junior Príma-díjat kapott, s november 6-án vehette át az elisme-

rést Budapesten. Aznap este, a Chioggiai csetepaté tapsrendjét megszakítva, Balázs Péter igazgató is köszöntötte az ifjú művészt, a közönség előtt. A büszke művésznőt Nagy Sára szólaltatta meg. – Talán kezdjük a legelején: hogyan indultál el a színház felé? Mi vonzott a színészi pályában? – Gyerekkoromban táncolni tanultam. Néhány év klasszikus balettet több év modern balett követett. Nyaranta különböző kurzusokra jártunk. Ez nagyon sokat jelentett nekem: alázatra nevelt. Ugyanakkor jó volt egy közösség tagjának lenni. S nem utolsósorban azért is volt fontos, mert ez egyfajta kifeje-

zésmódot is jelent. A színészet pedig egy újabb eszközt ad – a beszédet, a szöveget – arra, hogy valamit közvetíteni tudjunk. Tulajdonképpen azt mondhatom, hogy a tánc vezetett engem a színház felé. – Mit jelent számodra a színház? – Nagyon nehéz erre tömören válaszolni. Jelent egy olyan közösséget, ahol mindenki együttes munkájára van szükség, hogy a színészek és a közönség „találkozhasson”. Találkozáson azt értem, mikor a mondanivaló eljut a hallgatóságához valamilyen formában. Akár úgy, hogy közöl, vagy rávilágít valamire, vagy tanít, vagy szórakoztat, vagy elgondolkodtat, vagy elfeledtet valamit, vagy összegez, vagy meglep… A lényeg, hogy hasson a nézőre, ami ha sikerül, akkor érdemes volt létrehozni, vagy megnézni az előadást. Ezen felül még nagyon sok más dolgot is jelent, erről hosszasan lehetne beszélni. – Rengeteg szerepet játszottál az elmúlt évadokban, melyeket tudnád most kiemelni, ha egy pillanatig elgondolkodhatsz ezen a kérdésen.

Minden szavazat számít! Megyei Príma Díjra jelölték Réti Erikát és Kiss Jenôt

Sokak örömére Réti Erika és Kiss Jenő is esélyes közösen az idei Bács-Kiskun Megyei Príma Díjra. A kecskeméti színészházaspár több mint 30 éve játszik a megyeszékhely teátrumában, s ez alatt hatalmas rajongótábort gyűjtött össze. Így minden okunk meglehet az optimizmusra! − A Megyei Príma Díj a nagyszerű teljesítmény mellett a városhoz, megyéhez való kötődésről is szól. Miért Kecskemét lett az a település, ahol fiatal színészházaspárként otthonra találtak? Mi volt, ami idehozta, és mi volt, ami itt tartotta Önöket? Réti Erika: − A kaposvári színház társulatának voltunk a tagjai, amikor jó barátunk, Reviczky Gábor Kecskemétre szerződött. Ő csábított ide bennünket azzal, hogy gyönyörű a város, nagyon jó itt lakni, biztos imádni fogjuk. 1979-ben le is szerződtünk, mire Reviczky ugyanebben az évben elszerződött Budapestre… De ettől eltekintve mindenben igaza lett: a város gyönyörű, nagyon jó itt lakni, imádjuk – immár 33 éve! Tősgyökeres kecskemétinek érezzük magunkat. Itt nőtt fel a kisfiunk, itt nőttek fel az unokáink, akik ugyan Budapesten élnek, de Kecskemét ebből a szempontból is ideális hely, hiszen nagyon közel van a főváros.

Hadd áruljam el azt is, hogy karácsonyra várjuk negyedik unokánkat. Kiss Jenő: - Mégpedig izgatottan várjuk! Nagyon boldogok vagyunk, hogy a menyünk úgy döntött, Kecskeméten hozza világra a kis Lorát. − Van a városban kedvenc helyük? R. E.: − Imádom a főteret, de az új kedvencem, a felújított Rákóczi út. Úgy hívom, a kecskeméti ChampsÉlysées. K. J.: − Nem bírunk Erikával! Azóta állandóan sétálni akar… De igaz, ami igaz, gyönyörű a város, és szívem szerint hozzátenném, hogy gyönyörűek a lányok is – de koromra való tekintettel inkább a gyönyörű asszonyokra hívom fel a figyelmet. − Előfordult, hogy megpróbálták elcsábítani Önöket Kecskemétről? R. E.: − Én hűséges típus vagyok, Jenci mozgékonyabb. Évekig dolgozott Pesten, de ezt is meg tudtuk oldani.

K. J.: − Igaz, egyszer már ott tartottunk, hogy házat néztünk Budafokon. Aztán mégis maradtunk. Nem bántuk meg. Erika miskolci lány, én dunántúli fiú vagyok. A dombok, hegyek hiányoznak, de arra van a nyár, hogy útnak induljunk. Kön�nyű hűségesnek lenni egy olyan városhoz, amelyik hozzánk is hűséges. Nagyon jó érzés és megtiszteltetés, hogy a Katona József-díj után rangos megyei díj, a Príma Díj jelöltjei lehetünk. Amelynek az értékét emeli, hogy a díj erkölcsi és anyagi elismerés is egyben. Adományozói jelentős anyagi áldozatot vállalnak azért, hogy ezt a nemes hagyományt életben tarthassák. R. E.: − Köszönjük a Bács-Kiskun megyei vállalkozóknak, illetve a Vállalkozók Országos Szövetségének, hogy gondoltak ránk és jelöltek bennünket a díjra. Arra kérünk mindenkit, aki szeret bennünket, hogy szavazzanak! − A közös jelölés elosztja, vagy inkább felszorozza a díj értékét? R. E.: − Egyértelműen szorozza. Számunkra kétszer olyan fontos az az elismerés, amelyet együtt kaphatunk meg. Rákász Judit

Tarics Péter

szép lehetőséget kaptam: különböző műfajban, különböző karakterű szerepeket. Mindegyik nagy kihívás volt. Azt szeretném, hogy az adott feladatomra mindig maradéktalanul tudjak koncentrálni, hogy a tőlem telhető legjobb módon oldjam meg. A színházi léthez szervesen hozzátartozik, hogy az ember képezze magát. Ez részben megoldható egyénileg is, de szervezett formában talán hatékonyabb. A szerepek által is fejlődhet az ember, de intézményes keretek között tanulni is nagyon jó. A színház mellett a Színművészeti Egyetemre járok. A színház és az egyetem kihívás, hogy helyt álljak itt is, ott is. Nagy Sára

Az áruló Veszprémben

Az áruló című monodrámát láthatja a közönség november 16-ától Veszprémben a LatinovitsBujtor Játékszínben. Az előadást Makszim Gorkij művei alapján színpadra alkalmazta, és játssza Lengyel Ferenc. Pjotr Karazin, más néven, Lószúnyog a börtönben ül. Utolsó esélyként leírhatja, hány embert árult el több, mint egy évtizeden keresztül a cári titkos rendőrségnek, kiket száműztek és kik kerültek börtönbe miatta. Nem akar írni, hiszen úgy gondolja, mindenképpen kivégzik. Ám az emlékek és a múlt önvizsgálatra kényszeríti. Vajon miért nem tudott a lelke felülkerekedni az árulásain? Miért érezte úgy, hogy miközben egész élete a küzdelemre való fel-

készülésről szólt, nem tudott önmagára figyelni? Az emberben rejlő jót hogyan győzheti le a rossz, s miért követ el becstelenségeket? Mi történik, ha az embert gyötri a lelkiismeret? Felmentés vagy bűnhődés? Miért van az, hogy az aljas dolgok elkövetése ellenére mégsem undorodik önmagától? Ajándékul kaptuk az életet, vagy az élet rendelkezik korlátlanul az emberrel? Mi segítheti a helyes látást? Így keresi a válaszokat a főhős lelkének és testének börtönében. Az előadás remek lehetőség felnőtteknek és a felnövekvő generációnak, hogy ezeken a kérdéseken elgondolkodjon.

Lengyel Ferenc

A lap tervező grafikusai:


Ferencz András

– Ha hosszabb ideig gondolkodom, akkor sem tudok, s igazából nem is szeretnék kiemelni egyet sem, mert mindegyik fontos volt nekem. Mindegyik más miatt. – Kiváló kollégáid vannak itt a színházban. Van, akit szívesen kiemelnél közülük, hogy tőle igazán sokat tanultál? – Nagyon sokat segítenek a kollégáim, türelemmel, odafigyeléssel. Hatodik éve vagyok a Szigligeti Színháznál, és mindenkivel dolgoztam már valamelyik előadásban. Mindig tanultam valamit – mindig azoktól, akikkel épp próbáltam, vagy játszottam –, mindenkitől mást. – A Junior Príma-díj a Mensárosdíj után mit jelent számodra? – Ugyanúgy meglepettséget, örömöt, bátorítást, bizalmat, ösztönzést. Azt, hogy van értelme annak, hogy a színészetet választottam hivatásul. – Mit szeretnél még ebben az évadban elérni? Mi jelenti rövidtávon a legnagyobb kihívást? – Itt a színháznál sok, igazán

Tompagábor Kornél

Rákász Judit

Dóra-Horváth Krisztina

Schütz Péter

Lengyel Tibor

5.


Eperjes Károly elôször rendez Veszprémben Készül az Éjjeli menedékhely a Veszprémi Petőfi Színházban. Makszim Gorkij drámáját a Kossuth és Jászai-díjas Eperjes Károly állítja színpadra, a bemutató november 29-én lesz. A társulat művészeti vezetője 2008-as kinevezése óta először rendez a teátrumban.

főiskolára, különböző rendezésekben játszottam benne Aljoska és a Báró szerepét, láttam más színházakban is, ám soha nem éreztem azt a finom dramaturgiai titkot, amit Gorkij ebbe a művébe beleírt és az jól, erősen megtapasztalható lett volna ezekben az előadásokban. Elöljáróban csak

Az Éjjeli menedékhely titka

tásban. A női szerepeket a Jászai-díjas Csarnóy Zsuzsanna (Vaszilisza), Trokán Anna (Natasa), Palásthy Bea (Anna), Kéri Kitty (Nasztya) és Juhász Róza (Kvasnya) alakítja. A díszlettervező Székely László,

Kossuth- és Jászai-díjas, Érdemes művész, a jelmeztervező Jánoskúti Márta Kossuth- és Jászai-díjas, Érdemes művész. V.R. Fotó: Godzsa Zoárd

Eperjes Károly

Aranykorszak

Reviczky Gábor a plakátfotón

Eperjes Károly több éve készül, hogy rendezzen a Veszprémi Petőfi Színházban. Mint mondta, ő is izgul azért, hogy sikerüljön mindazt átadni a nézőknek ezzel az előadással, amit számára jelent az Éjjeli menedékhely. – Amit szeretnék megmutatni ezzel a darabbal, az titok. Ha egy mondatban elmondanám, akkor nem kellene négy felvonásban, kettő vagy három szünettel előadást készítenünk. Ez a mű nagyon mély mondanivalót hordoz magában, igazán aktuális, s mindaddig az is marad, amíg az emberek ilyen-olyan küszködései a nehéz helyzetekben megtapasztalhatóak. Az Éjjeli menedékhely fontos darab számomra. Szatyin monológjával felvételiztem a

annyit szeretnék mondani, hogy a nézők a Luka és a Színész közötti tengelyre figyeljenek – mondta Eperjes Károly a próbafolyamat megkezdésekor. Az előadásban Luka szerepében a Kossuth és Jászai-díjas Reviczky Gábor látható, a Színészt a Jászai-díjas Hunyadkürti György formálja meg. Szatyin a Jászai-díjas Szalma Tamás lesz, a Bárót a Jászai-díjas Oberfrank Pál játssza, Klescs, a lakatos szerepében a Jászai-díjas Borbiczki Ferenc lép színpadra. Aljoska Nagyhegyesi Zoltán, Vaszka Almási Sándor, Bubnov Máté P. Gábor, Kosztiljov Kőrösi Csaba, Medvegyev Nyirkó István, Tóth Loon a Ferdenyakú, a Tatár Baranyi Péter és Szűcs László lesz kettős szereposz-

A tanítványok, Uramisten, A turné, A nagy generáció, Redl ezredes, Eldorádó, Csapd le, csacsi!, 6:3, A legényanya. Címek a magyar filmes aranykorszakból. Bennük Eperjes Károly, azaz Szami, akit ha épp nem rohan, gyakran kérdezek ezekről az alkotásokról. Ő pedig mesél. Hogyan alakult ki A turné című film befejező jelenete, amelynek kitalálásában neki is része volt, s mennyi mindent is rejt a 6:3, Tuti története. Mert, szerinte a 6:3 több, mint nosztalgia. Láthatjuk benne a sportlegendát, a történelem komikus ábrázolását, az írástudók árulását, amelyet addig egy film sem ábrázolt , vagy az elveszett gyermek-megtalált fiú mitológiai történetét. Egyszer megkérdezte, észrevettem-e az Eldorádóban, hogy a kocsi rendszáma 666 volt és az autós jelenetnél az öntörvényű ember káromkodott, az istenfélő imádkozott. Szami ilyen. Ha sztorizik, azt is teljes erővel, hittel, meggyőződéssel teszi. Az alkotások mélységeit mutatja. Átél mindent újra és újra. S ilyenkor, aki hallgatja, az is a történet részese lehet. Akár egy filmben. Így elképzelhettem: a Redl ezredes forgatásán annyira átélt egy jelenetet, hogy szabályosan rosszul lett. Ekkor ment be az öltözőjébe Klaus-Maria Brandauer egy üveg itallal és azt mondta neki, ha így folytatja, belehal. Tanulságos volt számára ez a forgatás. Szeretem Szamit faggatni a múltról. Régi filmekről, színházról, Taub Jánosról, A hetvenkedő katonáról és persze a labdarúgásról. Arról, hogy amikor Albert Flórián ellen focizhatott egy gálameccsen és "Flóri" mindössze tíz méteres körzetben mozgott, de egy átvétellel úgy átvert három rárontó színészt, köztük őt is, hogy a mai napig nem felejti el, mert ilyen mozdulatot még nem látott. Mint ahogy az is megragadt benne örök emlékként, hogy egy barátságos mérkőzésen Détári Lajostól senki nem tudta elvenni a labdát, úgy cselezett. Szami szerint Döme tényleg igazi világsztár volt. Ő megtapasztalhatta ezt a pályán. Mindezt ugyanolyan tűzzel mesélte, mintha egy filmből lépett volna elő. Nemrég az Éjjeli menedékhelyről beszélgettünk. Ezt rendezi most a színházban. Nagyon készül rá. Szeretné azt a rejtett rétegeit is megmutatni a műnek, amelyet eddig még nem tapasztalt meg sehol. Szorítok, hogy mindez sikerüljön neki és az egész stábnak. Mert Szami történetei mindig érdekesek és maradandóak. Legyen szó színházról, filmről vagy fociról. Aranykorszakba illőek. Varga Róbert

Vaszkó Bence elnyerte a pesti közönség szívét

A budapesti Thália Színházban megrendezett idei Vidéki Színházak Fesztiválján Vaszkó Bence, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Tigris és hiéna című előadásában nyújtott alakításáért elnyerte a Magyar Teátrum által felajánlott, a legígéretesebb fiatal színésznek járó díjat. A megtiszteltetés váratlanul érte, azt sem tudta miért kapja a gratulációkat hirtelen. Az idei évadtól a Csokonai Nemzeti Színház tagjaként folytatja munkáját. Eseményekben gazdag hónapokat tudhat magáénak Vaszkó Bence, ez alkalomból beszélgettünk vele. − Hogyan fogadtad a hírt, hogy a Vidéki Színházak Fesztiválján díjat nyertél?

− Petőfi Sándor Tigris és hiéna című drámáját Koltay M. Gábor rendező, Sediánszky Nóra dramaturg és Peer Krisztián költő modernizálta, az ő átiratukban került színpadra Nyíregyházán az előző évad egyik utolsó bemutatójaként, és még mindig műsoron van. Ebben a darabban nyújtott alakításomért ítélték meg a díjat. Az újragondolás során Petőfi királydrámája sokkal inkább naprakész lett, és a mai életünkre vonatkoztatható áthallások is fölfedezhetők benne. A nyíregyházi stúdióban készült az előadás, kemény dolgokról beszél szókimondó módon, ami megragadja az embereket. Pont a Hét randi debreceni bemutatójának estéjén volt a díjátadó Budapesten, ezért nem lehettem jelen rajta, s mivel nem is szóltak, hogy érintett leszek, a gratuláló SMS-eket sem tudtam eleinte mire vélni. Amikor a nyíregyházi barátaim felhívtak az előadás után, és gratuláltak, még akkor is azt hittem, hogy mindez az új bemutatónak szól, és örültem is, mennyire jó fejek. Csak percekig tartó csevegés után derült ki, hogy elbeszélünk egymás mellett, és a fesztiválsikerhez gratuláltak, mert ők vették át a díjamat. − Kérlek, mesélj a nyíregyházi éveidről! − A nyíregyházi színház, ahol négy évet töltöttem el, a főiskola utáni mély vizet jelentette számomra,

ahogy mondani szokás. Ádám vol- adás volt. Ha az ember ilyen inspirá- vemberi éj című következő bemutatam Az ember tragédiájában Telihay ló előadásokat lát, maga is szeretne tónkhoz próbálom Piotr Wysocki szerepét. Fiatal csapat és gondolatok, Péter rendezésében, majd a Lear ki- hasonlókban részt venni. − Mik az első benyomásaid a Cso- nagy lendület, fantasztikus díszlet. rályban Edmund, Az ügynök haláAz előadással az antik görög drámálában pedig Biff, Koltay M. Gábor konai Színház társulatában? − Itt Debrecenben még csak ki- hoz való viszonyát igyekszik megalarendezésében. Jó szerepeim voltak, kaptam lehetőségeket, és ki is hasz- alakulóban van az új színészi közös- pozni a színházunk. Központi monáltam őket. Megszerettem Nyír- ség. Mindenkiben megvan a vágy, tívuma, hogy a forradalmat a görög egyházán a várost és az embereket, és hogy igazi társulat legyünk, de még istenek manipulálják az embereken mondhatom, hogy engem is megsze- nagyon a folyamat elején járunk. keresztül, ami további lényegi kérrettek. A mai napig kapok „rajongói” Jó, hogy sok fiatal jön, jó ez a vér- déseket vet fel; például hogy kinek a leveleket, és nagyon sok művész ba- frissítésre való törekvés. Nagyon kezében van az ember, hol a szabad szimpatikus mindenki, tárt karokkal akarat... Mivel rövid a próbaidőszak, rátom is lett ott a négy év alatt. − Miért döntöttél úgy, hogy átszer- fogadtak, senki sem éreztette, hogy bele kell húzni. M. M. új gyerek vagyok itt. Türelem kell, és ződsz Debrecenbe? Fotó: Máthé András − Az új benyomásokért, találko- szépen kialakul minden, az adottsázásokért, az újabb impulzusokért és gok megvannak hozzá. Most a Noszínekért váltottam színházat. Vaszkó Bence a debreceni Hét randi című előadásban Szűcs Katával Hiszen minél több tapasztalat ér, annál jobban megismered a szakmát, érettebb művész lehetsz, jobban megérted a dolgokat, az életet, magadat. Valamint nagyon szimpatikus volt a Ráckevei Anna Gemza Péter páros fellépése pályázóként, döntésem meghozatala előtt mindkettőjükkel beszélgettem. Az előző években is látogattam már debreceni előadásokat, főleg mióta Olt Tamás barátom is ebben a társulatban játszik. Debrecenben a legnagyobb színházi élményem a Mesés férfiak szárnyakkal című elő-


Felhallatszik Budapestre

Életműdíj Bede-Fazekas Csabának

Bede-Fazekas Csaba a Győri Nemzeti Színház művésze életműdíjat vehetett át a magyar operett napja alkalmából rendezett gálán október 24-én a Budapesti Operettszínházban. Az Operettszínház és a Musica Hungarica Kiadó kezdeményezésére 2002 óta október 24-én, Lehár Ferenc halálának és Kálmán Imre születésének évfordulóján ünneplik a magyar operettet. Idén a Tisztelet Kálmán Imrének címet kapta a már hagyományos ünnepi gála, az október 30-án hatvan éve elhunyt híres magyar operettkomponista tiszteletére. A Musica Hungarica Kiadó életműdíját Bede-Fazekas Csabának opera- és operett szerepeiben nyújtott teljesítményéért adományozták. − Okoz meghatódottságot egy ilyen rangos elismerés?

− Igen. Ezt a díjat 11 éve adják át, ez idáig egyetlen vidéki színész sem kapta meg. Én vagyok az első, számomra ez emeli a rangját. Az, hogy a vidéki színházakról gondolkodva a bizottságnak én jutottam eszébe valóban megható. Ebből arra következtetek, hogy a nevem talán jól cseng a fővárosban is. Nagyon jóleső volt számomra az a szellemes megfogalmazás, amit a helyi lapban olvashattam, miszerint a hangom felhallatszott Budapestre. − Nehéz dolog vidéki karriert befutni? − Minden karrier nehéz. De ebben a vidék nem jelent plusz nehézséget. Bizonyos szempontból könnyebb is, hiszen egy vidéki színházban annyi mindent játszhat az ember, több műfajban is kipróbálhatja magát. Bennem soha nem volt elégedetlenség, amiért egy vidéki

színház tagja vagyok, örülök neki. − Az életműdíjat opera- és operett szerepeiben nyújtott teljesítményéért adományozták. Hogyan rangsorolja a különböző műfajokban kapott szerepeit? − Nehéz rangsorolni, hiszen mindegyiket szeretem. Operaénekesnek készültem, ez volt a vágyam.

Amikor színházhoz kerültem, és prózai feladatokat is kaptam, akkor ráébredtem, hogy az is mennyire nagyszerű dolog. Kön�nyebbség ennél a műfajnál, hogy a színész hangi állapota nem olyan mértékben határozza meg a szereplést, mint az éneknél. Énekelni, sajnos betegen nem lehetséges. A prózai feladatoknál nincs az a drukk, vajon hogy szólal meg egy hang. Ilyen értelemben könnyebb. De minden műfajnak egyaránt megvan a szépsége, nehézsége. − Az évadot prózai szereppel kezdte, mi vár még önre idén a Győri Nemzeti Színházban?

− Igen, a Salemi boszorkányok Giles Corey szerepével kezdtem, közeleg egy új szerep a Rigolettoban, Monterone, a János vitézben játszom az idei évadban is Bagó szerepét, a kamarateremben Kszel Attila Hetedhét című meséjében, és úgy tudom, hogy az évad második felében Attila készülő új darabjában is vár rám feladat. − December 25-én Forgács Péter az Ön születésnapi köszöntésére készül egy nagyszabású gálával, melyen 80. születésnapja alkalmából köszöntik majd a művésztársak, barátok. Fog ezen az esten énekelni? − Ha be nem rekedek (nevet), akkor mindenképpen. Megtiszteltetés, hogy ilyen formán emlékezik meg erről a napról az anyaszínházam. Pottyondy Nóra Fotó: Éder Vera

Lear király a Vörösmarty Színházban

Shakespeare klasszikusát, a Lear királyt Bagó Bertalan állítja a székesfehérvári Vörösmarty Színház színpadára. Lear király szerepében Cserhalmi György lép színpadra, Glostert Gáspár Sándor alakítja.

Cserhalmi György Lear királyról: – A túlélhetem-e önmagam? kérdés miatt érdekes számomra a Lear király. Igenlő válasz esetén le kell mondani az uralkodásról. Sőt, nem csak lemondani, hanem három felé is kell osztani. Lear beleesik egy gödörbe, és figyeli saját vergődését. Milyen az a hübrisz, amelyből nincs kiút? Meg egyáltalán, mi ez a nagy

istenszerű, uralkodási vágy? Nem ment ez sem az aztékoknak, sem az egyiptomiaknak, sem a Napkirálynak. Előbb-utóbb jön a kaszás…

mas Himalája, amit Lear királynak hívnak, nem fejeződik be a premier után. Olyan, mint egy ház építése. Abbahagyni lehet. Befejezni nem.

Bagó Bertalan rendező: – Iszonyatosan izgalmas ezzel a darabbal foglalkozni. Milyen jó, hogy élt egy ilyen ember, mint Shakespeare, és ma, közel ötszáz év után elmondhatjuk ezt a történetet! Valahogy megszáll bennünket, az egész lelkünket, mint egy dybbuk. Az is nagyon jó, hogy ilyen társulattal és stábbal dolgozom együtt. Azt gondolom, hogy úton lenni jó. A cél az olyan… véges. Az élet is akkor jó, ha úton van az ember, és tapasztal. Egy előadás, főleg egy ilyen hatal-

Vereckei Rita díszlet- és jelmeztervező: – A díszlet és a jelmez egyaránt egy erős rendszerből indul. Pontosabban egy rendnek látszó helyzetből. Ahogy haladunk előre a történetben, néhány szereplőről lehámlik a rend(szer)-jelmez, és előkerül valami egészen más, eddig elfojtott én. Felbomlik a rend, az elnyomás után önkéntelenül felszínre kerül a valóság. Egyesek nagyon hamar ledobják ezeket a ruhákat, mások nem tudnak szabadulni tőlük. A díszlet is „bejár” egy utat. Minden rendszernek megvannak a maga köztéri szobrai. Az elvont, bábszerű figuráknak szintén megvan a maguk története.

Gáspár Sándor Glosterként, Cserhalmi György Lear királyként

Dobri Dániel zeneszerző: – A Ruff Tamás vezette Székesfehérvári Helyőrségi Zenekar Lear személyes kíséreteként jelenik meg a színpadon. Az ötlet a rendezőé volt, ami eléggé beindította a fantáziámat. A zene végig azt próbálja megmutatni, hogy mi játszódik Lear király fejében, hogyan alakul, honnan hová jut. Úgy is mondhatnám, pszicho-zene. Ez a magánytéma. Sötétedik. Egyre csak sötéte-

Krisztik Csaba, Cserhalmi György, Földes Eszter és Derzsi János az előadás egyik jelenetében

dik. Ám nem lehet egyféle stílusban vagy hangulatban gondolkodni, széles skálán mozoghat a zene. Horváth Csaba koreográfus – A Lear király tulajdonképpen szinte végig stilizált mozgásokból áll. Nagyon kevés olyan jelenet van, amely realista szituációból fakadó vagy abból következő mozgást hordoz. Ez is volt a terv: a rendezővel közösen döntöttünk emellett a gesztusrendszer mellett. Főként olyan jelenetekkel dolgoztam, mint például a verekedések, különböző kardvívások, illetve a viharban való részvétel, amelyek erős fizikális (és stilizált) jelenlétet követelnek a színészektől, szereplőktől.

Szereplők: Cserhalmi György, Földes Eszter, Radnay Csilla, Varga Gabriella, Gáspár Sándor, Krisztik Csaba, Makranczi Zalán, Derzsi János, Sághy Tamás, Egyed Attila, Kricsár Kamill, Matus György, Tűzkő Sándor, Kelemen István, Borbély Richárd, Habóczki Máté, Székesfehérvár Helyőrségi Zenekar. Díszletés jelmeztervező: Vereckei Rita, mozgás: Horváth Csaba, dramaturg: Tucsni András, zene: Dobri Dániel, vezényel: Ruff Tamás, rendezőasszisztens: Bischof Ildikó. Rendező: Bagó Bertalan. kdk Fotók: Medvigy Gábor

Holdbeli csónakos Sopronban

A Holdbeli csónakos című élőzenés k a l a ndjátékot tűzte műsorára a Soproni Petőfi Színház november 11-étől. A produkciót Katona Imre rendezte. A teátrum ezzel az előadással tiszteleg Weöres Sándor születésének 100. évfordulója előtt. Weöres Sándor ma már klasszikus meséjét láthatják kicsik és nagyok a Petőfi

Színházban. A Holdbeli csónakos több magyar színházban hódította

meg a közönséget, most a soproni publikum is nyomon követheti a történetét, többek között a mindenkiben benne rejlő boldogság utáni vágy szüntelen kutatása és az állandó útkeresés közben. Az előadás, amely zenés kalandjáték is egyben,

korszerű színházi nyelven szólal meg köszönhetően Katona Imre rende z őnek . A produkció zeneszerzője a gyerekek nyelvén is kiválóan értő Huzella Péter, a koreográfus Demcsák Ottó. Az előadás a Forrás Színházzal együttműködésben jött létre. Játsszák: Papp Attila, Czár

László, Molnár Anikó, Ács Tamás, Horváth László, Szlúka Brigitta, Pesti Arnold, Kazári András, Bruckner Roland. (-)

6.

7.


Ez nem kabaré, ez Cabaret!

Ez kabaré! éneklik a Szigligeti Színház nagyszínpadán, a sok-sok bőrönd között táncoló szereplők. Pedig ez nem az. Ez nem kabaré, ez az élet. Valami különös, borzongató időutazás. Nehéz nevetni rajta. Ez a kígyótojás feltörése. És a légkör zavarbaejtően ismerős. A mából… Márai Sándor így ír ezekről az időkről, a harmincas évekről, bő tíz évvel később, a Hallgatni akartam c. kötetében: „…közel jött az életemhez valami, ami addig is volt,

Így látják a szereplôk

féltem tőle – de az emberi természet olyan, hogy amíg nyolcszáz kilométer távolság választ el valakit a valóságtól, hajlandó mindent, a valóságot is ködnek és lidércnek tekinteni. Hitler akkor

már évtizede volt valóság – minden, amit ez a név jelentett, baljós gőzökkel terjengett az emberi légkörben. …figyeltük, hogyan rakja le ez a tünemény petéit a mi társadalmunk táptalajába is, a kispolgárok, a mun-

kások között. De nem hittük, hogy igazán azt is jelentheti egy napon, amitől titokban féltünk.” A művészetnek, ezen belül a színháznak ez a hatalmas küldetése. Az idő- és térbeli távolságok eltüntetése, a közelhozás, a megidézés, a szembenézés gesztusa, ereje, mágiája van a kezében. A leírt szónál is erősebb a színház közvetlensége, a pillanat varázsa, a szereplők azonnal érzékelhető energiája. Nagy felelősség, hiszen a téma mögött rejtező történelmi pókháló a mi életünkre is ráragadt. A huszadik század legnagyobb kataklizmáját kell feldolgoznunk közösen. Radó Denise rendező hatal-

mas energiával és elszántsággal irányítja a próbákat, a színészek ugyanúgy érlelik figuráikat, Sebestyén Csaba a mozdulataikat rendezi a zenéhez, melynek Zádori László ad végső formát és dinamikát. Kertész Marcella és Járai Máté párosa ijesztő pontossággal és hitelességgel (nem is beszélve a szakmai tudásról, fölényről) idézi meg a háború előtti, a kígyótojást melengető Berlin hangulatát. Ez nem pusztán zenés színház, nem pusztán egy musical, nem csak szórakoztatás. Ember- és világformáló zenés szertartás, katartikus beavatás. Művészet. (Kander-Ebb: Cabaret. Rendező: Radó Denise. A főszerepekben: Kertész Marcella, Járai Máté, Dósa Mátyás, Barabás Botond, Gombos Judit, Horváth Gábor)

Vastaps A víg özvegynek Veszprémben

Zúgó vastapsot, zsúfolásig megtelt nézőteret és hatalmas sikert hozott Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjének bemutatója a Veszprémi Petőfi Színházban. A rendező Szinetár Miklós Kossuth- és Jászai-díjas Kiváló és Érdemes művész. Halas Adelaida és Szeles József

Kőrösi Csaba és Szilágyi Tibor

iróniáját, a történet sokfajta szálait. Rengeteg jó tanácsot kaptunk tőle és Szilágyi Tibortól is, akinek jelenléte, óriási szakmai tapasztalata mind hozzájárult ahhoz, hogy ennek a gyönyörű Lehár Ferenc műnek a színeit, rezdüléseit érezni, játszani is tudjuk − mondta Halas Adelaida, akinek a színpadon ismét Szeles József lesz a párja. Szeles József úgy fogalmazott, A víg özvegy olyan operett, hogy aki színészként, énekesként ezzel a

A főszereplők ilyen gondolatokkal várták a találkozást a közönséggel: Halas Adelaida az elmúlt időszak veszprémi zenés darabjainak egyik főszereplője volt. Most ismét egy címszerepet formálhat meg a színházban. − Glavari Szilágyi Tibor, Halas Adelaida és Szeles József Hanna nem k imondotta n egy „kékvérű” özvegyasszony. L et isz t u lt sá g , önállóság, elegancia, finomság, életrevalóság és őszinteség jellemzi. Fiatalon lett özvegy, túl van sok mindenen, egy beteljesü- művel találkozik, annak az úgyneletlen szerelmen is, hiszen Danilóval vezett "top kategóriát" jelenti Lehár a családi tiltakozás miatt korábban Ferenc örökzöldje, hiszen világhírű nem kelhettek egybe. Miután meg- alkotásról van szó. − A szép dallamok, a jó darab és halt az idős férje, újból találkoznak. A kettőjük viszonya olyan, mint egy az operett szépsége mellett mindig meccs, játszma a szerelmükért, kap- a csapaton is múlik egy előadás sicsolatukért a lelkükben. kere, fogadtatása. Nagyon jó csapat Szinetár Miklós ren- jött össze, hiszen itt van dező szerette volna, v e l ü n k ha az arányok betartása mellett meg tudjuk mutatni az operett finomságát, szépségét, fricskáit,

Középen: Csarnóy Zsuzsanna

Lehár Ferenc, Szinetár Miklós, Szilágyi Tibor, akik garanciát jelentenek arra, hogy az operett a színházban ismét színvona la sa n tudjon találkozni a közönséggel. Danilóként szeretnék méltó lenni A víg özvegy eddigi történetéhez, s remélem, hogy a remek stábbal együtt megtaláljuk az utat a műfajt szerető és kedvelő veszprémi nézőkhöz − hangsúlyozta Szeles József. Gál Gabit ismerősként köszöntötték a társulat tagjai, hiszen 2006-ban már játszott a Veszprémi Petőfi Színházban, a Három a kislány című daljátékban Médi szerepét formálta meg Harangi Mária rendezésében. A víg özvegyben Valencienne-t, a nagykövet feleségét alakítja. − Valencienne olyan fiatal hölgy, aki nem vesztette el a szerelem iránti érdeklődését, nyitottságát, szereti a férjét, de más kapcsolatra is vágyik. Rosillon iránt őszinték az érzelmei. Az erkölcsösség és az erény irányították eddig az életét, most azonban megérintette a szerelem érzése, s döntenie kell − mondta szerepéről Gál Gabi, aki várja már a közönséggel való találkozást és annak is örül, hogy a karmester Oberfrank Péter, aki tanára volt a Zeneakadémián. Kóbor Tamás nem először találkozik Rosillon szerepével, játszotta Szegeden és Kaposváron is. A veszprémi közönség pedig már láthatta őt a Bruschino úr című vígoperában, amelynek nemrég volt a bemutatója a színházban. − Nem könnyű szerep ez számomra, azon kívül, hogy nagyon komoly énekesi feladatot is jelent, gyönyörű dalokkal, áriákkal, a csábító karakter annyira viszont nem áll közel hozzám. Jobban szeretem a vicces,

humoros oldalam megmutatni a né- idősödő férfi, aki képtelen észrevenzőknek. Szinetár Miklós sokat segí- ni mi történik körülötte, különösen tett a próbák alatt, nagyon jó volt a feleségével − mondta Szilágyi Tivele együtt dolgozni, örültem ennek bor, akinek jelenetei sok humort tara munkának, mert ő vett fel annak togatnak az előadásban és ebben idején az Operaház stúdiójába ösz- méltó partnere Kőrösi Csaba. töndíjasnak − felelte érdeklő dé sü n k re a fiatal énekes. Szilá gyi Tibor Kossuth- és Jászai-díjas Kiváló és Érdemes művész kötődik a veszprémi színházhoz, a pályafutása elején, Nagyhegyesi Zoltán, Halas Adelaida és Tóth Loon az 1960-as évek végén tagja volt a társulatnak, a kilencvenes Kőrösi Csaba úgy fogalmazott, esztendők közepén játszott és rendezett a teátrumban, s most újból az elmúlt időszakban több hasonló figurát kellett játszania a veszprémi visszatért ide. zenés előadásokban, most is igyekszik majd új, az előzőektől eltérő karaktert megformálni ebben az operettben. − Nyegus az a titkár, aki alaposan összekuszálja a történetet, majd részt vesz a kibogozásában. Örülök, hogy Szilágyi Tiborral játszhatok együtt, hiszen régebben ő csak renGál Gabi és dezett engem, s mindig szerettem Kóbor Tamás volna vele együtt játszani. Most ez − Azért jó darab A víg özvegy, teljesült. Nem túlzok, felemelő érmert ha kivennénk belőle a világhírű zés. Bízom abban, hogy az előadás, zenét, akkor is nagyon jó helyzete- amelyet Szinetár Miklós a színpadra ket, játszható szituációkat tartogat a álmodott, elnyeri a nézők tetszését, színész számára. A műben adott egy s remélem, Nyegus nem lesz ebben kis ország, amely talpra akar állni "gyengus.." − felelte érdeklődésünkgazdaságilag, s ezért mindenre ké- re Kőrösi Csaba. Varga Róbert pes. Aktuális görbe tükör ez ma is. A nagykövet ebben a történetben egy

Gál Gabi, Szilágyi Tibor és Szűcs László

8.


Kecskeméten összeállt a zenekar

Orth Péter

Az évad ötödik bemutatója a Katona József Színházban

Több szempontból is különleges próbafolyamatnak lehetnek részesei a kecskeméti Katona József Színház Most mindenki együtt című előadásának létrehozói. A produkció díszleteit és jelmezeit nemzetközi hírű alkotóművész, Carmencita Brojboiu jegyzi. S mivel a darab egy rézfúvós zenekarról szól, a színészeknek azt is meg kell tanulni, hogyan lehet előcsalogatni hangokat egy tubából, trombitából, vagy kürtből. Az eddig elért eredményekről a karmesteri pálcát birtokló Cseke Pétertől, az előadás rendezőjétől érdeklődtünk. − Hogy haladnak a zeneórák? A november 15-ei bemutatón mindenki meg tudja majd szólaltatni a hangszerét? − Lelkesen dolgozunk a probléma megoldásán, és máris elkönyvelhettünk komoly sikereket. Több szereplőnek már az oktávváltás sem okoz gondot, ami igen nagy szó, hiszen − zenetanárainktól tudjuk −, akadnak olyan „civil” növendékek, akik két év alatt jutnak el idáig. Lassan arra kell rábeszélnem a színészeket, hogy hagyjanak teret a profi zenészeknek, hiszen az előadáson, a takarásban ott lesz egy profi rézfúvós zenészekből álló zenekar is. − A Most mindenki együtt ritkán játszott színpadi mű. Nem riasztja, hogy mások túl nehéznek ítélték az előadását?

− Sőt! Nagyon szeretem a közösség és az egyén kapcsolatával foglalkozó darabokat. Márpedig Peter Buckman fantasztikusan dolgozza fel a témát ebben a művében. Egy sor olyan problémát feszeget, amely nap mint nap érint mindannyiunkat, akik közösségek tagjai vagyunk lakóhelyünkön, munkahelyünkön, baráti körünkben, családunkban. Fazakas Géza és Kőszegi Ákos

Mire képes egy közösség? Önmagáért működik, vagy kell, hogy legyen feladata, célja? Hajlandó-e áldozatot hozni? Működik-e a tagok közötti szolidaritás? A mű másik síkja, a középszerű szándékok megnyugtató kisvárosiasságának ellentéte, a valódi, legalább szándékaiban túlmutató ambíciókkal. A darab egy műkedvelő zenekarról szól. Amikor egy igazi profi zenész csatlakozik hozzájuk, megkerülhetetlenné válik a kérdés: vajon az

az előbbre való, hogy a közösség tagjai jól érezzék magukat, vagy ennél fontosabb, hogy a maximumot hozzák ki magukból, ezzel szolgálva nagyobb közösségüket, a várost. Peter Buckman sajátos angol humorral, remekül megformált karakterei segítségével keresi a választ a kérdésre. − Mégis ritkaságszámba megy a színpadi előadása. − Nem kön�nyű darab, ez is tény. A cselekmény pergő dialógusok sorából áll össze, amit megnézni különleges élmény, jól előadni színészt próbáló feladat. A szereplőknek sokszor csak egy-egy mondatuk, vagy félmondatuk van, hogy megteremtsék azt a bizonyos pillanatot. Éppen úgy, mint egy zenekarban, amikor csak egyetlen hangot kell befújni, de azt kristálytisztán, a megfelelő pillanatban. − Az előadás díszlet- és jelmeztervezője, Carmencita Brojboiu, nemzetközileg elismert alkotó. Hogyan sikerült rábírnia, hogy London, Párizs, Prága, Moszkva és persze Kolozsvár után Kecskeméten vállaljon feladatot?

− Tegyük hozzá: Magyarországon most dolgozik első ízben! Nagyon büszkék vagyunk, hogy Kecskeméten lesz látható a munkája. Az egyeztetés másfél évig tartott, akkor láttam Carmencita kiállítását az Országos Színháztörténeti Intézetben. Azonnal felvettem vele a kapcsolatot. A tervei hihetetlenül erősek és hatásosak. Megérintik a nézőt, ami számomra rendkívül fontos. Persze jó „ajánlólevél” volt a kolozsvári színház, amelynek 2007 óta tagja a művésznő, és amelyet az európai színjátszás egyik meghatározó helyének tartok. Összeszedtem hát maradék román tudásomat (Cseke Péter Nagyváradon született – a szerk.), és felhívtam Carmencitát. Sok-sok egyeztetésen át vezetett az út odáig, hogy októberben egy hatalmas dobozt hozott a postás. A Most mindenki együtt díszletterve lapult benne. Nagyszerű munka! Carmencita eredetileg azt szerette volna, ha Kolozsvárott gyártatjuk le a díszletet, azonban meggyőztem róla, hogy a kecskeméti műhelyünk képes lesz megvalósítani az elképzeléseit. A napokban erről személyesen is meggyőződött, és elmondhatom, hogy rendkívül elégedett volt. − A Most mindenki együtt az idei évad ötödik bemutatója lesz! Milyenek az eddigi visszajelzések?

− Beigazolódott, amit sejtettünk: a Marica grófnővel méltóképpen nyithatjuk meg az új évadot. Nagy Viktor rendezése, amely megőrizte az operettjátszás hagyományait, ugyanakkor friss és mai, elnyerte közönségünk tetszését. A Lúdas Matyi bemutatóját pedig olyan nagy érdeklődés kísérte, hogy immár szombat délelőtti előadásokat is tartunk. A napokban egyik vendégemnek szerettem volna megmutatni a produkciót, ám azzal kellett szembesülnöm, hogy egy tűt sem lehet leejteni az előadáson. Sikert hozott a két kisszínházi előadásunk is: Réczei Tamás Déry-darabja a közelmúlt magyar történelme iránt érdeklődőkre a reveláció erejével hatott. A Jövőre veled itt című előadásunk pedig a könnyed kikapcsolódásról gondoskodik. Úgy érzem, minden okunk megvan az optimizmusra, hiszen ez még csak a kezdet!

London, Párizs, Szentpétervár után Kecskeméten Carmencita Brojboiu

A nemzetközi mezőnyben is élvonalban járó Kolozsvári Állami Magyar Színházból érkezett KecsDunai Tamás

kemétre Carmencita Brojboiu, a Most mindenki együtt című előadás díszlet- és jelmeztervezője. A számos díjjal elismert alkotó, a képzőés díszítőművészet díszdoktora, a kolozsvári teátrum egyetlen román nemzetiségű alkotó művésze NagyBritannia, Kanada, Franciaország, Oroszország, Görögország után első ízben dolgozik Magyarországon. − Meglepve hallottuk, hogy ez az első magyarországi felkérése, miközben szinte az összes határon túli magyar színházban dolgozott már. − Örülök, hogy Cseke Péter megkeresett, s így megtört a jég. − Úgy hallottuk, járt már Kecskeméten, mégpedig a Ciróka Bábszínházban. − Annak szép története van! Pályakezdőként a konstancai teátrumban kezdtem dolgozni. Színpadra állítottuk A három kecskegida című gyerekdarabot, amely meghívást kapott Kecskemétre, a Magyarországi Bábszín-

házak Találkozójára. Nagyon megtetszett a város atmoszférája, és már akkor feltűnt, hogy egy kicsit hasonlít Nagyváradra. Amikor Cseke Péter felkért a Most mindenki együtt díszlet- és jelmezterveinek elkészítésére, rákerestem az interneten a kecskeméti színházra. Nagyon tetszett, amit láttam. Később Pétertől meg is kérdeztem, ugye a bécsi Fellner és Helmer tervei alapján készült az épület, épp úgy, mint a nagyváradi színház. Érdekes egybeesés, hogy életem első fesztiválszereplése és az első magyarországi munkám is Kecskeméthez kötődik. − Milyen elképzelésekkel látott neki a kecskeméti előadás terveinek elkészítéséhez? − Az első pillanattól kezdve nagyon eleven teret képzeltem hozzá. Sokat töprengtem, hogy vajon milyen tér tud összekötni 15 különböző foglalkozású, életkorú, habitusú és érdeklődésű embert? A darab egy rézfúvós együttesről szól, én pedig nagyon szeretem ezeket a hangszereket. Úgyhogy végül ebből indultam ki. − Az évad-

nyitó társulati ülésen Cseke Péter direktor úr az évadterv áttekintése során az Ön érkezését is jelezte, és külön kiemelte, hogy aki csak teheti, látogasson el Kolozsvárra, és nézzen meg minél több előadást, mert fantasztikusak. Hogyan jellemezné az ott folyó munkát? − A Kolozsvári Állami Magyar Színház Románia legelismertebb teátruma. Tagjai vagyunk az Európai Színházi Uniónak, és nagyon sok meghívást kapunk külföldi vendégszereplésekre. Az eredmények mögött kemény munka van. Ennek egyik fontos eleme, hogy Kolozsvárott egymásnak adják a ki-

lincset a nemzetközi szinten elismert rendezők. Mindannyian magukkal hozzák egyéni látásmódjukat, stílusukat. A társulatot folyamatosan edzésben tartja, hogy képes legyen megfelelni valamennyi elvárásnak. Sokszínű és nyitott színház a miénk,

Danyi Judit és Kiss Zoltán

amelyben a színészek, a rendezők, de még a műszak tagjai is a munkájuknak élnek.

− Hogyan fogadja a közönség ezt a sokszínűséget? −A közönség maga is sokszínű. Sok fiatal jön el megnézni az előadásainkat, magyarok és románok egyaránt. Minden előadás magyarul hangzik el, de a jegy megvásárlásakor minden néző jelezheti, hogy milyen fordítást kér: románt, angol, németet, franciát – mindent megoldunk. − A társulat is vegyes nemzetiségű? − Nem mondanám, hiszen ös�szesen ketten vagyunk román nemzetiségűek: egy hölgy a könyvelésen és én. − Könnyű volt a beilleszkedés? − Tompa Gábor igazgató úr hívott, és én örömmel mentem, a társulat pedig örömmel fogadott. A nyelvi nehézségek sem okoznak gondot, hiszen a színház nyelve univerzális. Rákász Judit Fotó: Walter Péter

9.


Kettô az egyben Shakespeare egyik legtöbbet játszott művét, a Rómeó és Júliát mutatta be november 13-án a Turay Ida Színház, az Óbudai Kulturális Központban, Quintus Konrád színmű-

Rómeó és Júlia a Turayban és csak később, a cselekmény bonyolódása során komorul el. Természetesen a történet végén megfelelő

Nyírő Bea

vész rendezésében. A gyönyörű szerelmi történet klasszikus, látványos díszletben és korabeli, reneszánsz jelmezekben került a nézők elé. A sikert nem csak a látvány, de a szereposztás is garantálta. Júliát Magyar Tímea, Rómeót Kurkó József alakítja. Mindkét szerepet, mintha rájuk írta volna Shakespeare 1594-ben. A további főbb szerepekben Benkő Pétert, Viczián Ottót, Bregyán Pétert, Nyírő Beát, Győri Pétert, Germán Líviát, Beszterczey Attilát láthatja a közönség. Ez a kiváló darab, a családi fegyelem, a családi érdekek és a jogait követelő szerelem halhatatlan konfliktusát tárja elénk humorral és drámaisággal. – A Rómeó és Júlia valóban egy nagyon jókedélyű vígjátéknak indul Három ágrólszakadt ember lép elénk. Karjuk tehetetlenül csüng, lábaik rogyadoznak, tekintetük üveges, kissé bevérzett az előző napi rutinszerű italozástól. Látszik, semmi kedvük bárminemű találkozáshoz. Akkor miért állnak ott, a Szigligeti Színház Szín-Mű-Helyének kicsiny színpadán, a közönség figyelmének gyújtópontjában? Mi lehet minderre a magyarázat? De hallga csak! Az egyik nyomorult szája szólásra nyílik: „Jó estét, Tisztelt Közönség. Harna Péter Golyó vagyok. Ez itt mellettem Mészáros István Pulcher, az meg ott Ónodi Gábor Kicsi. Azért vagyunk itt, mert nem fértünk bele a nagyszínpadon éppen most menő Cabaret című musical-be. Ott csillogás, fényár, tánckar, zenekar, gazdagság, siker… Hát igen. Ebbe mi nem fértünk bele… Mert nem tudunk énekelni…” Erre a Pulcher mellette: „Én tudok.” Mire a Golyó: „De táncolni azt nem tudsz.” Pulcher: „De azt is tudok.” Golyó: „De egyszerre a kettőt azt nem tudsz…” Nem folytatom a veretes drámai szöveg felidézését. Elég az hozzá, hogy hasonló stílusban folytatják, majd mellékesen eljátsszák az egész shakespeare-i életművet az est fennmaradó perceiben. Miután betekintettünk az elmélyült laboratóriumi kutatómunka kulisszái közé, délután szóra bírtuk az amúgy vadnyugatiasan-hortobágyiasan hallgatag rendezőt, (Csínos) Molnár Lászlót: – Nagyon komoly próbafolyamat ez. Feke-

Benkő Péter

tanulsággal szolgál – nyilatkozta lapunknak a darab rendezője Quintus Konrád. – A mostani Rómeó és Júlia tulajdonképpen két előadás lesz. Egyik változata, egy egész estét betöltő színházi előadás családoknak, felnőtteknek, a másik pedig, diákoknak szóló beavató színházi előadás. Nem ez az első, ilyen formában rendezett előadásom, gondolom, ezért kért fel most a Turay Ida Színház vezetősége erre az izgalmas feladatra. – Hogyan zajlik egy beavató színházi előadás? – Ilyenkor van egy úgynevezett moderátor, jelen esetben én, aki a dramaturgiailag fontos részeknél megállítja az előadást és kérdéseket tesz fel a diákközönségnek. Az ezekre adott válaszok mentén halad tovább

S.Ö.R.

te ruhában próbálunk, de a fekete zokni mindenkinek kötelező. Igyekszünk a legmélyebbre ásni a saját színészetünkben, és felhozni onnan – a sztanyiszlavszkiji tanítás, Peter Brook, Nouchkine és a japán no világának segítségével – a bennünk rejlő kincseket. A gőzfürdőből érkezik mindenki a délelőtti próbákra, hogy kellőképp ellazult állapotban tudjon dolgozni. Meditációs gyakorlatokkal kezdjük a próbákat, azután jönnek a helyzetgyakorlatok. Ezekből születik meg ez az előadás. – A női szerepeket ki fogja játszani? – Többnyire a Pulcher. Azért, mert neki van a legszebb arca. A hangja is vonzó, küllemre is alkalmas, a hajhosszúság is sokat számít. (nullás géppel nyírja szerk.) A domborulatok is megvannak, csak lecsúsztak.

szegre, megalapítani Ruszt József vezetésével a zalaegerszegi állandó színházat. Rá egy évre a Hevesi Sándor Színház nevet kapta az intézmény, ami attól kezdve önálló színházként működik. Onnan jelentkeztem a színművészeti főiskolára. – Kiknek ajánlanád a Rómeó és Júliát? – Mindenkinek, aki volt már szerelmes, vagy még nem, vagy szeretne szerelmes lenni. Ez a tiszta érzés korosztálytól független. Ajánlom még azoknak, akik szeretik Shakespearet, szeretik a Turay Ida Színház társulatát és szeretik a jó előadásokat. Remélem, senkit nem hagytam ki! Szabó Anikó

a történet egészen a végkifejletig. – Milyen kérdéseket tesz föl? Például, hogy miért párbajoztak? – Ez is lehet egy kérdés. Vagy az elején látjuk az „álmodozó” Rómeót, akiről a barátai azt mondják, hogy „olyan, mint a szárított hering” és akkor az a kérdés, hogy mi a baja ennek a fiúnak? Általában bemondják, hogy szerelmes. Jön a következő kérdés, hogy kibe szerelmes? Aki figyelt, az pontosan tudja, hogy Rózába szerelmes Rómeó, de a diákok 90%-a viszont Júliát mondja, holott Júliával Rómeó még nem is találkozott, sőt Júlia még meg sem jelent a történetben, nem is tudjuk, hogy „létezik”. Később, amikor a két főszereplő egymásba szeret és csókot is vált, akkor olyan kérdés is elhangozhat, hogy volt-e már valaki szerelmes? Van-e olyan, aki most szerelmes? Van-e olyan, aki esetleg volt már reménytelenül szerelmes? Van-e olyan, aki itt és most is reménytelenül szerelmes? Szóval ez egy ilyen interaktív kérdezz-felelek beavató színházi előadás. – Amit annak idején Ruszt József rendező, színházalapító, színházigaz-

gató, színészpedagógus honosított meg Magyarországon. – Tulajdonképpen Angliából indult el ez a stílus, de a beavató színházi forma, amit én is alkalmazok, – moderátorral, fiataloknak, frissebb, fiatalosabb lendülettel – úgy tudom, hogy Ruszt József gondolata, aki első mesterem is volt. – Tanított téged? – Igen, négy évig voltam Ruszt József tanítványa a Színművészeti Egyetem előtt. Szegedről tizenhatod magammal mentünk át Zalaeger-

– Kinek mi az erőssége? – Pulchernek a mimikája, a Kicsinek a csuklyásizma, a Golyónak meg a golyói az erőssége. – És Önnek mi a feladata? – Én a Golyónak igyekszem összeterelni a golyóit a Pulcher szoknyájával és a Kicsi csuklyásizmával. – Hová helyezné el a rendezői munkásságát az európai színházművészet nagytermében? – Per pillanat a sarokba. Teszed le, Rozi! (Ez utóbbi instrukcióra az a magyarázat, hogy a rendezőt délutáni szendergéséből riasztottuk fel telefonon, és úgy adta az interjút, hogy félkézzel Rozi lányának lábát fogta, aki mindeközben a konnektorban kotorászott…) Kiss József

Időutazás képekben címmel Fehér Tiborné Turi Mária amatőr festő és bőrdíszműves kiállítása nyílt meg októberben a Veszprémi Petőfi Színházban. A tárlatot Kapor Ágnes művészettörténész-tanár ajánlotta a látogatók figyelmébe. F e h é r Tiborné Turi Mária Zircen született, de már Veszprémben él. Több szakmával re nd e l k e z i k , p orc e l á n f e s tőnek készült, és könyvtárosként ment nyugdíjba. Képeiből már eddig is sok településen rendeztek tárlatot, évekig a kapolcsi vásárok állandó résztvevője és kiállítója volt. Műveinek zömét elsősorban reprodukciók és grafikák teszik ki. Elsősorban magyar festők művei (Munkácsy Mihály, Lotz Károly, Barabás Miklós) gyakoroltak rá nagy hatást, de a paletta folyamatosan bővül külföldi festőkkel is, ahogy fokozatosan nyílik meg az alkotó előtt ez a színes és különleges világ. – Szenvedélyesen festek, szinte csak a művészetnek élek. Minden egyes képem alkotása egy időutazás az elfeledett régi korokba, melyet az elkészült mű segítségével osztok meg a művészetek iránt érdeklődőkkel – mondta az alkotó. (-)

(Borgesson-Long-SingerShakespeare: S.Ö.R. - Shakespeare Összes Rövidítve – Bemutató: november 30. 19:30, SzínMűHely)

Mészáros István, Ónodi Gábor és Harna Péter

Kurkó József és Magyar Tímea

Időutazás képekben


Szerepátvétel Sopronban, Az üvegcipőben

Helyey László helyett Horányi László lesz Sipos úr Helyey László betegsége miatt Horányi László színművész, az Esztergomi Várszínház igazgatója játssza Sipos Lajos szerepét Molnár Ferenc Az üvegcipő című vígjátékában a Soproni Petőfi Színházban. A bemutató november 23-án lesz.

Pataki András a teátrum igazgatója, az előadás rendezője a sajtóbeszélgetéssel egybekötött nyílt próbán elmondta: két héttel a bemutató előtt kellett ezt a kényszerű és mindenki számára fájó döntést meghozniuk a produkció érdekében, jobbulást kívánnak Helyey Lászlónak, s visszavárják őt a következő évadban egy másik szerepre. Helyey László az újságíróknak beszámolt arról, hogy tüdőgyulladás miatt a szervezetének az ellenálló képessége meggyengült, ezt egyre jobban érezte a próbák közben, percek alatt kifulladt a színpadon, alig kapott levegőt, így nem vállalhatta a játékot. Az orvosok kórházi kezelést írtak elő számára. Hozzátette, nagyon sajnálja, hogy nem vehet részt ebben az előadásban, mert remek csapatban, egy jó szerepben mutatkozhatott volna be a soproni közönségnek, s ez hosszú időre feltöltötte volna boldogsághormonnal. A nyílt próbán Molnár Anikó, Szőcs Erika és Horváth Andor mutatott be egy rövid jelenetet a darab második felvonásából a sajtó képviselőinek. Az Irmát alakító Molnár Anikó elmondta: próbafolyamat közben nehéz egy színésznek a szerepéről beszélni, hiszen minden változik, alakul benne az általa életre hívandó karakterről, s a mostani helyzetben egy másik partnerrel pedig szinte újból el kell kezdeni a munkát. Ahogy megfogalmazta, a darab női főszereplője egy tisztalelkű, naiv, szerelmes lány, aki épp ezeknek a tulajdonságainak köszönheti helyzetének, életének bonyolultságát. Hegedűs Zoltán, Gyürky András, Mészár Zsuzsa és az alkotó: Forster Jakab

Szőcs Erika Adélt alakítja az előadásban. A színművésznő hangsúlyozta: nagyon örül annak, hogy számára kedves szerepben léphet a nézők elé, egy igazi vérbeli nőt kell játszania. Sajnálja, hogy Helyey László most kiválik a csapatból, ám számára a remek Molnár Anikó kolléga így is Sipos Lajos marad mindig. Horváth Andor többek között arról beszélt, hogy az ő szerepe a közönség szempontjából nem túlzottan szerethető, neki mégis izgalmas, érdekes és jó Császár Pál bőrébe bújni, mert ez a figura dinamizálja a történetet, azáltal, hogy magába bolondítja Adélt, s az esküvőn elcsábítja. Pataki András rendező hangsúlyozta: a nagyon közeli premier időpontja és az egyeztetés miatt a szerepátvételt nem volt egyszerű megoldaniuk. Öt számításba jöhető színészből, végül Horányi László tudta elvállalni ezt a cseppet sem könnyű feladatot. Horányi Lászlótól megtudtuk, hogy már egy éve beszéltek Pataki Andrással arról, hogy szívesen dolgoznának együtt, többek között azért is, mert hasonló a színházi gondolkodásmódjuk. – Érdekes volt az első színpadi találkozásunk nemrég. Otthon pont egy fa tetejére másztam fel, amikor csengett a telefonom, a nagyobbik lányom hozta a készüléket a létrához. András hívott, hogy be kellene ugranom az Egerek és emberek című előadásba a Főnök szerepébe. Ez csütörtöki nap volt, pénteken már egy próba után Komáromban együtt játszottam a soproni társulattal. Már ott éreztem, hogy ez a csapat visszahoz bizonyos érzéseket a fiatal koromból. Abból a színházteremtő energiából, a minőségre való törekvésből, a művészi igényességből, a műhelymunkából, amelyet kevésszer tapasztalhattam meg a pályám során, de mindig hittem benne. Aztán eltelt egy hónap, s András megint jelentkezett, hogy Helyey Laci egészségügyi problémái miatt nem tudja eljátszani Sipost Az üvegcipőben és elvállalnám-e a szerepátvételt. Azonnal igent mondtam, nem is gondolkodtam, mert, ha az embernek átvillan az

Szőcs Erika, Horányi László és Pataki András

agyán, hogy két hét alatt kell egy ilyen főszerepet bepróbálnia, akkor lehet, el sem vállalja a feladatot. Sok idő tényleg nincs, de elfogultság nélkül állíthatom, remek stábba kerültem. Minden ilyen rendhagyó, váratlan szituáció és az abban való helytállás attól is függ, miként segítenek a partnerek egy színésznek. Itt igazi csapatmunka folyik, kitűnő kollégák vesznek körül, ha sikerül megugranunk ezt a magasságot, akkor az érdem az övék is – hangsúlyozta Horányi László, majd hozzáfűzte: miután elvállta a soproni szerepátvé-

telt, más jellegű munkáit sem kellett lemondania, mert a sors úgy hozta, hogy az előre egyeztetett novemberi fellépéseinek, forgatásainak időpontjai hirtelen megváltoztak, későbbi időpontban lesznek. Erre pedig ő égi jelként tekint.

– Sipos Lajos tisztességre törekvő, morgolódó figura, aki igyekszik palástolni az érzelmeit, miközben érzékeny, sérülékeny ember, s benne is érző szív dobog. Ha belegondolunk, a férfiak nagy része ma is ilyen – mondta szerepéről Horányi László.

Társadalmi korrajz Az üvegcipő a mai társadalmunk korrajza. Majdnem egy évszázaddal a születése után is égető problémaként nehezedik világunkra. S ennek megállapításában nem csak az vezet bennünket, hogy az a józsefvárosi miliő, amelyet Molnár Ferenc néhány karakter és a díszletvilág jelzésével pontosan idéz meg , akár mai életérzést is jelezhetne ugyanezen a tájon (vagy bármely magyar kisváros lelakott, az emberi életre igen kevéssé alkalmas közegében). A nyomor, amely nemcsak lelki, de fizikai valóságában is sok ember számára válik mindennapi valósággá, a civilizáltnak nevezett világban is ijesztő méreteket ölt. Egyre nehezebb kilátni belőle többek között erről beszélt Pataki András az Az üvegcipő próbái közben. A rendező szerint Molnár Ferencet játszani a színHorányi László és Szőcs Erika házakban szinte mindig biztos siker: professzionális dramaturgiát, kitűnő szereplehetőségeket, könnyed problémafelvetéseket, fájdalommentes szórakozást jelenthet. Pataki András úgy gondolja, a remek író szalonvígjátékai leginkább megfelelni látszanak a kultúra szinte minden területén megnyilvánuló bulvárosodásnak. Viszont, meggyőződése, hogy ma Molnár Ferencet játszani bulvárszínházi felfogásban érdektelen. Pataki András elmondta: a színháznézők számára akkor jelent intellektuális kihívást Az üvegcipő című darab, ha hangsúlyossá teszik benne azt a dramaturgiai pillanatot, amely a hősnő, Irma valóságos sorsát mutatja be. Irma sorsa ugyanis igazából tragédia, hiszen olyan értékek pusztulnak vele együtt, mint a hűség, az odaadás, az önzetlenség vagy a maga kis világához igazodó, abból mégis fölemelkedő képzeletgazdagság. Ez a pillanat pedig az ironikus, s talán a groteszkbe is áthajló játékmóddal erősíthető fel. Megmutatható segítségével a lét abszurditása. Az, hogy miként pusztítja el a föntebb vázolt emberi értékeket az a képmutató, álszent közeg, amely a maga szűklátókörűségében, mindenen átgázoló önérdek-érvényesítésében, nem veszi észre az emberit, a kicsiny csodát. Sipos úr sztoikus nyugalma, amellyel jó ideig szemléli a neki kényelmes világot, (amelyről persze ő is tudja, hogy hazugság, csak erről hajlandó megfeledkezni) még derűsen megbocsátható. Pedig a rendező vélekedése szerint neki is ott kellene végeznie a saját lakodalmán járt „haláltáncban.” VéEr Fotó: Torma Sándor

Harmónia és életszeretet

Forster Jakab festményeiből nyílt kiállítás a kecskeméti Katona József Színházban november elején. A különleges szépségű képekhez az alkotó pályájának különleges fordulatain át vezetett az út. Forster Jakabot ugyanis gyerekkora óta érdekelte az építészet. Először építőipari technikusi végzettséget szerzett, majd ezt követte a belsőépítész tervezőművészi diploma. Mindezzel párhuzamosan Barcsay anatómiáját másolva megtanult rajzolni, amiből nem csak belsőépítészként profitál, de egyúttal megalapozta, kiépítette festőművészi látványvilágát. Kedves témái a természet, az épületegyüttesek, a természet és az épített örökség kapcsolata. Forster Jakab azon kevés alkotók egyike, aki kizárólag szabadban fest. Így tett Kecskeméten is, amikor a színház épületét, vagy éppen a Városházát megörökítette életszeretetről tanúskodó képein, amelyekből válogatást láthatnak mindazok, akik végigsétálnak a teátrum nézőtéri galériáján megrendezett kiállításon. A kiállítás november 7-ei megnyitóján Mészár Zsuzsa, a színház művészeti titkára köszöntötte az alkotót és az érdeklődőket, majd Hegedűs Zoltán Jászai-díjas színművész Sík Sándor versét mondta el. A tárlatot Gyürky András művészeti író nyitotta meg. R. J.

10.

11.


Bibliamaraton Székesfehérváron Ismét kinyílik az Élet könyve

A Vörösmarty Színház művészei, Hirtling István és Kelemen István a tavalyi felolvasáson

Különleges plakátok jelentek meg Székesfehérvár utcáin, terein, templomaiban, iskoláiban, intézményeiben tavaly novemberben. Osszuk meg egymással a világ legismertebb szent könyve olvasásának élményét, olvassuk együtt az Élet könyvét! – hirdették a plakátok. Így történt tavaly. És így lesz idén is. Az Újszövetség Maratont hagyományteremtő szándékkal hozta létre a Vörösmarty Színház. Önkéntes jelentkezők 10 perces részleteket olvashattak fel a színház nagyszínpadán az Újszövetségből, megszakítás nélkül, közel 24 órán keresztül. Ám az esemény meghirdetésekor

még nem volt biztos, hogy van igény rá. Hamar bebizonyosodott: hatalmas az érdeklődés a maraton iránt. Másfél héttel a regisztráció kezdete után mind a 140 hely betelt, és rengeteg pozitív visszajelzés érkezett a résztvevőktől. 2013 adventjének első hétvégéjén ismét önkéntes jelentkezők olvashatják fel az Újszövetséget a Vörösmarty Színházban. A hatalmas érdeklődés miatt úgy döntött a teátrum, idén öt perces részeket olvashatnak fel a jelentkezők a Szent könyvből, hogy még többen részesei lehessenek a lelki eseménynek. „Akik nyitott szívvel felolvassák,

meghallgatják az igéket, lelkükben lesznek gazdagabbak és boldogabbak. Az Újszövetség Maraton ismét a lelket kívánja megajándékozni, hogy az advent igazi örömöt hozzon a székesfehérváriaknak” – mondta Spányi Antal megyés püspök a II. Újszövetség Maratonról. Dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere kiemelte: a karácsonyi készülődés gyakran előbb látszik meg a külsőségekben, ezért a maraton egy adósság törlesztése. „Osszuk meg minél többen egymással a felolvasás élményét, hogy lélekben is felkészüljünk az ünnepre” – fogalmazott a városvezető. Dr. Szikora János, a Vörösmarty Színház igazgatója, és egyben az esemény öteltgazdája

elmondta: az elmúlt évben gyakran megkérdezték tőle, mi keresni valója a Bibliának a színházban? A válasz így hangzik: „A színház értékközvetítő intézmény, így a világ egyik legnagyobb kincsének, a Bibliának a közvetítése a színház feladata is. A szent könyv arra tanít, hogyan kell helyesen élni. Az Újszövetség Maraton emellett a közös olvasás élményével is megajándékozza a résztvevőket”.

A II. Újszövetség Maraton november 30-án 18 órakor indul, és a tervek szerint december 1-jén délután ér véget. A maraton időtartama alatt a Vörösmarty Színház ajtaja végig nyitva áll. kdk Fotó: Medvigy Gábor

Spányi Antal megyés püspök az I. Újszövetség Maratonon

119 éve született Déry Tibor

mából, a kecskeméti Katona József Forradalom vagy ellenforrada- Színházban október 19-én megtarlom volt 1956? – a kérdést 1971-ben, tott emléknapon. A helyszín nem a cannes-i filmfesztivál hivatalos véletlen: Makk Károly 1971-es kölsajtótájékoztatóján szegezték Déry tői szépségű filmje óta először kéTibornak. „Én megmondom önök- szült színpadi adaptáció Déry börnek – mondta Déry nagyon lassan tönéveiről, amelyet a hónap elején −, 1956 forradalom volt.” Másnap mutatott be a kecskeméti teátrum tucatnyi lap hozta címlapon a ma- Réczei Tamás rendezésében ugyangyar író szavait. Magyarországra csak Szerelem címmel. évtizedekig nem jutott el a híUngvári Tamás, Szikora János és Réczei Tamás re.

Az eddig sehol nem publikált történetet Makk Károly Kossuth-díjas filmrendező idézte fel a Déry Tibor születésének 119. évfordulója alkalÓriási sikerrel zajlott le az Erkel-Feszt nyitórendezvényeként megszervezett felolvasószínházi bemutató a felújított Erkel Színházban. November 7-e dátuma nem túl kellemes emlékeket ébreszt a magyar emberben. Ám kevesen tudják, hogy ez a nap sokkal fontosabb és jelentősebb a magyarság életében, mint gondolnák. Ez a nap ugyanis Erkel Ferenc születésnapja. És ezen a napon adták át újra a nagyközönségnek a népoperát, az Erkel Színházat. A szerző, Kiss József rövid bevezetőjével indult az előadás: „A darabot 2011-ben írtam, az Erkel év adott ehhez inspirációt. Balázs Péter igazgatóm és barátom hívta fel a figyelmemet arra, hogy valószínűleg

Az évforduló és az előadás apropóján a Kossuth-díjas filmrendező mellett Ungvári Tamás író, kritikus, Szé-

chenyi-díjas irodalomtörténész, Szikora János színházigazgató, Jászai-díjas rendező és Standeisky Éva történész, Az írók és a hatalom című kötet szerzője idézte fel a 20. századi magyar irodalom kiemelkedő egyéniségének életét, műveit. Déryről szóltak, a nagypolgári családból származó úri fiúról, aki 18 évesen munkáslázadást szít saját családjának vállalatánál, és aki 24 évesen, 1918 végén belép a Kommunista Pártba. A nők után kajtató pesti jampec. A párizsi posztókereskedőről. A raguzai valutacsempészről. A magyar avantgárd egyik kiemelkedő alakjáról. És persze Déry Tibor íróról, A befejezetlen mondat szerzőjeként. A hithű kommunista, a leglelkesebb újjáépítők egyike. A reformkommunista. A bebörtönzött. Akinek a kivételezett bánásmódja miatt a váci börtönben éhséglázadás tör ki, akinek megengedik, hogy külföldről hozasson könyvet a börtönbe, s aki szabadulásakor három remekművel a hóna alatt ül be a kapu elé gördülő taxiba. Majd nem sokkal később Bécsben hitet tesz a szocialista rendszer mellett,

La Grange

volt egy finom, szinte érzékelhetetlen kapcsolat a negyven esztendős Erkel Ferenc, és a nálánál jóval fiatalabb, szépséges francia énekesnő, Anne de La Grange között. A hölgy pár hónapig Magyarországon vendégszerepelt, és megperzselte a nagyerejű, de hűséges férfi szívét. Rost Andrea is bátorított, úgyhogy nekiláttam a munkának. Az eredményt pedig elküldtem Ókovács Szilveszter főigazgató úrnak, aki ezt a megjelenési lehetőséget ajánlotta fel. Nagy öröm és büszkeség ez nekem, köszönöm a főigazgató úrnak és munkatársainak a sok segítséget.

Tudva tudtam, amikor a darabot megírtam, hogy nehéz lesz előadni, hiszen ez egy prózai mű, melyben szerepel egy profi énekesnő, aki bravúráriákat énekel, és prózai szerepet is képes játszani.” Erősen meghúzva, egy részben, szünet nélkül olvasták fel, illetve énekelték el. A nézők az előadás után kiemelték a téma feldolgozásának aktualitását. Mintha a mi mai, magyar életünkről szólna ez a 160 esztendős történet. És nemcsak a színészek, de a kiváló fiatal énekesnő, Röser Orsolya is nagy sikernek örvendhetett,

és rögtön utána őrült rulettezésbe kezd. − Mint minden ember, Déry Tibor is sokféle volt. Bájos, kedves figura, már életében hatalmas szobor, de a lassú, megfontolt beszédstílusa azonnal felgyorsult a rulett asztal közelében. Éppen az a szép benne, hogy milyen gyarló tudott lenni egy ekkora ember – fogalmazott Ungvári Tamás. A Déry börtönéveit bemutató színpadi fantáziát – amelyet az emléknap utolsó programjaként megtekintettek a program résztvevői – eredeti dokumentumok, levelek, kihallgatási jegyzőkönyvek, börtöncella-jelentések alapján írta Réczei Tamás, a kecskeméti színház művészeti vezetője. − Amikor hozzákezdtem az íráshoz, nem sejtettem, hogy ennyire közeli, ma is élő dolog lehet a darabból" – mondta a szerző. – A levelezésből az látszik, hogy a három börtönben töltött év megtörte Déryt. Lelkiismeretvizsgálatot tartott, és mindent elismert, belátott, magára vállalt, olyan dolgokat is, amelyeket el sem követett.

Szabadulása után egészen más ember lett. Aczél György nagyon kedvelte, és ő elfogadta az összes kiváltságot, amit a szocialista rendszer nyújthatott, de soha többet nem tudott ezzel elszámolni, elsősorban magának, de a külvilágnak sem. Önromboló, célt nem érő vívódásban élte le élete hátralévő részét. A kecskeméti előadásban Déry Tibort Kőszegi Ákos, Böbét, a feleségét Téby Zita, Mamust Réti Erika, a Főkapitányt Szikszai Rémusz alakítja. Rákász

szűnni nem akaró tapsokat kapott mindhárom ária után. A darab a következő szereposztásban került színre: Anne de La Grange, énekesnő − próza: Szabó Emília, ének: Röser Orsolya; Erkel Ferenc, zeneszerző − ifj. Jászai László; Adler Adél, felesége − Tallián Mariann, Szigligeti Ede, drámaíró, titkár − Schnell Ádám; Simontsits János, a színház igazgatója − Dózsa László; Egressy Béni, költő, zeneszerző − Szente Vajk;

Julius Jacob von Haynau − Lázár Balázs; Komlóssy Ferenc, kottatáros − Tóth Tamás; Jubál Károly, ipartanodai tanár − Kiss László. Zongorán kísért: Harazdy Miklós.

Makk Károly, Standeisky Éva és Réczei Tamás


Sakknagymester énekelt, operaénekes sakkozott

A Sakk című Benny Andersson, Tim Rice és Björn Ulvaeus által jegyzett musical premier előadása előtt promóciós napot tartott a Győri Nemzeti Színház. Sakk-Matt nap, Sakk a kulisszák mögött Portisch Lajossal, a nemzet sportolójával címmel fél napos sakkjátékkal kapcsolatos programsorozatra várták az érdeklődőket. Portisch Lajos jött, dalolt, győzött. A Sakk-Matt napon a musical, illetve a sakkjáték és sakkoktató-képzés népszerűsítéséért a színház összefogott a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karával és a Győr-Moson-Sopron Megyei Sakkszövetséggel és rendkívül sikeres, nagy érdeklődésre számot tartó eseményt szerveztek a színház Csillárszintjén.

Musical, Sakk-Matt nap Győrben

A csütörtök délutáni program 40 fős villámversennyel indult. A másfél órás játék végén öt kategóriában hirdetett eredményt Szabó Zsolt, a Sakkszövetség titkára, a legifjabb játékos 6 esztendős, a legidősebb 80 éves volt. A sakkversenyt a sokoldalú Portisch Lajos dalos összeállítása követte. Portisch többek között Schubert és Kodály műveket énekelt a hálás közönségnek Hegedűs Valér zongorakíséretével. A dalcsokor után rövid beszélgetés következett a nagymesterrel, valamint Rigó Jánossal, aki 8 éven keresztül Bobby Fischer magyarországi titkára volt. A legendás sakkozó személyisége ihlette Tim Rice musicalének amerikai karakterét, Freddie Trumper figurája sok vonásában rokonítható a renitens sportolóéval. Rigó János elmesélte; barátságuk a híres világbajnokkal úgy kezdődött, hogy az amerikai sofőrének jelentkezett. Portisch Lajos a zenéhez és a sakkhoz egyszerre fűződő szerel-

méről mesélt, elmondta, hogy volt idő, mikor napi 7-8 órát is sakkozott, így tartva csúcsformában magát. A nap kétségkívül legizgalmasabb része 17 órakor vette kezdetét, ekkor indult ugyanis az eredetileg 15 fősre meghirdetett, de a nagy érdeklődés miatt 20 táblásra bővült szimultán, melyben Győr város kiemelkedő személyiségei vállalták a küzdelmet Portisch Lajos ellen.

A közel két órás szimultán végeredménye nem hozott igazi meglepetést, három döntetlen azonban mégis született: a hat éves Csehi Philip, a hét éves Nusser Gergő és a Pannonhalmi Bencés Gimnázium népszerű tanára, Borián Elréd atya döntetlennel zárta a mérkőzést. A színes program utolsó akkordjaként a musical szereplői dedikálásra és közös fotózkodásra várták a

rajongókat, illetve ők is buzdították a szimultán bátor résztvevőit, többek között Bede-Fazekas Csabát, a Győri Nemzeti Színház operaénekesét, aki nagyon sokáig bírta a küzdelmet a még mindig nagyszerű formában sakkozó Portisch Lajos ellen. P.N. Fotó: Fehér Alexandra

Jobbra lent Portisch Lajos 20 táblás szimultánt adott a színházban Balra fent Bede-Fazekas Csabának Papp Annamária és Mózes Anita, a Sakk musical szereplői drukkolnak

„Mert kell egy hely, hol emlékünk majd élni fog” A padlás Dunaújvárosban

A negyedszázaddal ezelőtti vígszínházi bemutató óta több generáció nőtt fel Presser Gábor – Sztevanovity Dusan – Horváth Péter szívet melengető meséjén. A padlás minden idők legsikeresebb magyar musicalje, amely műfaji megjelölése szerint is félig mese- félig musical, nem csupán az ország összes színházát járta be, hanem több határon túli színház gyerekés felnőtt közönségét is elvarázsolta. Színháztörténeti csemegeként ma már mindenki tudja, hogy a Presser – Dusan szerzőpáros a zsennyei alkotóház közös magányában egy televíziós mesesorozat, és egy régóta esedékes Zorán-album zenei anyaga helyett írta meg azt a zeneművet, amely később A padlás lett. A színpadi szöveg és a zenei anyag egymáshoz illesztése sem volt problémamentes, ezért hívták segítségül Horváth Péter írót, aki társszerzője lett az elkészült és bemutatott szövegkönyvnek. A húszéves jubileum kapcsán Horváth Péter mellett, Sztevanovity Dusan vall megrázóan a mű születésének érzelmi hátteréről, egy sohasem felejthető nagymamáról. Az már örökre rejtély marad az utókor számára, hogy a Szilvás gombóc szám ihletője vajon Presser Gábor, vagy a dramaturg, Radnóti Zsuzsa édesanyja, hiszen mindketten kiváló szakácsok voltak, az viszont biztos, hogy a Dusan által em-

Tóth Loon újra rendez

legetett jószívű nagymama, aki mindent tud az emberekről, a mű kulcsfigurája lett. Mamóka jósága és Témüller ármánykodása tartja egységben a világot egy olyan darabban, amelyben a jóknak kell győzedelmeskedni, hiszen a mű 7 éves kortól 99 éves korig szól minden felnőttnek és gyereknek. A padlás nem csupán Presser zseniálisan gyönyörű dalainak, Dusan költői dalszövegeinek, hanem az olykor túlírt, néhol talán nem mindig következetesen ugyanabból az anyagból kiemelt, elfelejtett mesehősöket felvonultató meséjének és figurakezelésének köszönheti új és új színpadi életét. A dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház készülő előadása komolyan kívánja venni a zeneszerző szavait: ez a mű családi, közösségi színház legyen. Nagyon nagy tisztelettel emlékezve a két legendás alkotó, a Rádióst játszó Kaszás Attilára, valamint a díszlettervező Fehér Miklósra, mégis szeretnénk megteremteni a magunk „padlását”, amely „itt áll ég és föld között”, úgy vizuálisan, mint karaktereiben, egy korszerű, komplex színházi formanyelven. A bemutató rendezője nem véletlenül Kuthy Ágnes bábrendező, aki egyszerre ért a gyerekszínházhoz és a modern színház képi megteremtéséhez; látványtervezője Polgár Péter, a zenei anyag pedig Presser Gábor negyedszázada várt, tavaly megvalósult szimfonikus zenekari felvétele lesz. Szeretnénk, ha a Bartók színpadán Sztevanovity Dusan a mű „üzenetéről” megfogalmazott mondatai csengenének vissza: ”A padlással csak azt szerettem volna elmondani, hogy a világból sohasem hiányzó Témüllerek bármennyit pusztítanak, nem nyerhetnek. Addig nem, amíg vannak Mamókák, akár a valóságban, akár csak az emlékeinkben.” Dunaújvárosban Kútvölgyi Erzsébet játssza Mamókát: erős, őszinte személyiség. Méltó utóda az immár az égi társulatban szilvás gombócot főző első csodanagymamának: Tábori Nórának. B. K.

Légy jó mindhalálig

Megtartották az olvasópróbáját Móricz Zsigmond-Kocsák TiborMiklós Tibor Légy jó mindhalálig című musicaljének a Veszprémi Petőfi Színházban. A népes színészgárdát felvonultató előadásban 27 gyermekszereplő lép színpadra, a rendező Tóth Loon. A bemutató december 20-án lesz. Az olvasópróbát a színház nézőterén tartották, mert csak ott fért el a darab teljes stábja. Tóth Loon rendező elmondta, nincs sok ideje a

csapatnak ehhez a nagyszabású produkcióhoz, ezért mindenkitől azt kéri, hogy pontosan, fegyelmezetten, hatékonyan dolgozzon a próbákon. A gyermekszereplők közül többen részt vettek már az Oliver! című előadásban és nyáron színházi workshop keretében ismerkedtek a művel, annak dalaival. Így az olvasópróba sem kezdődhetett mással, mint a musical egyik legnagyobb slágerének, a Tízperc címűnek a közös felolvasásával.

A Légy jó mindhalálig című musical bemutatója 1991. április 19én volt – stílusosan – a Debreceni Csokonai Színházban, amely ezzel az előadással ünnepelte megalakulásának százötvenedik évfordulóját. Az ősbemutató óta a darab megan�nyi újabb premiert ért meg itthon és külföldön, Budapesten és vidéken egyaránt. A Veszprémi Petőfi Színház karácsonyi színházi ajándékként nyújtja át a családoknak Nyilas Misi generációkat átölelő történetét.

12.

13.


Csabai és szegedi pingvinek találkozója Szabó Lajos, Komáromi Anett és a pingvinek

Magyar nyelvû ôsbemutató a Jókai Színházban

A Békéscsabai Jókai Színház a közelmúltban mutatta be (először magyar nyelven) Ulrich Hub: Nyolckor a bárkán című mesejátékát, Koleszár Bazil Péter fordításában és rendezésében. Az előadás főszereplője három pingvin, akiknek már a bemutató óta jó a viszonyuk a Szegedi Vadaspark pingvinjeivel, hiszen a színház honlapján (www. jokaiszinhaz.hu) bárki élő adásban bepillanthat azok hétköznapjaiba. A baráti kapcsolat még közvetlenebbé tétele érdekében, november 14-én, a békéscsabai pingvinek – Fehér Tímea, Komáromi Anett és Szabó Lajos színművészek – meglátogatták szegedi rokonaikat, a vadasparkban, ahová elkísérte őket a Fehér galam-

Fehér Tímea, Szabó Lajos és Komáromi Anett

bot játszó Csomós Lajos színművész is, valamint a tánckarból két pingvin, jelmezben. A webkamerának köszönhetően a pingvinbarátok így egy ideig nemcsak kedvenceik vízparti totyogását vagy fürdőzését figyelhették meg, hanem azt is, ahogy a színészek heringgel etetik őket. A tucatnyi pápaszemes pingvin a Nemzetközi Fajmegmentési Program keretében érkezett Szegedre. A faj magyar nevét a szem fölött megfigyelhető csupasz, rózsaszínű bőrfelületről kapta. A mese valahol a sarkvidéken játszódik, és három pingvinről szól, akik ott éldegélnek, olykor veszekednek, verekednek. Egyszer csak érkezik egy galamb, aki közli velük, hogy hamarosan hatalmas özönvíz lesz. Ezért két jegyet hozott nekik Noé bárkájára, amely nyolckor indul. Igen ám, de a pingvinek hárman vannak… Mi lesz most? Ki marad, ki megy? Aztán nagy nehezen mégis csak kezdetét veszi az utazás. Csodálatos humorral, olykor csibészesen, ugyanakkor kedvesen meséli el a történetet Ulrich Hub. Szereplői számos, fontos kérdést tesznek fel az életről, „emberről”, Istenről. A darab nem kérdőjelez meg és nem is hirdet régi-új igazságokat. Elmesél egy történetet, amely egyáltalán nem kíván konkrét választ adni, de nem is kendőzi el az élet problémá it. Nem nyújtja tálcán a megoldást, de

a felnőtté váláshoz, a minket körülvevő világ megértéséhez és elfogadásához segítséget ad. Szereplők: Fehér Tímea, Komáromi Anett, Szabó Lajos, Jancsik Ferenc. Tánckar: Terhes Edina szh., Balog Richárd szh., Kinyik Flóra szh., Drahota Albert szh., Harcsa Boglárka szh., Kocsán Pál szh., Mitykó Bianka Szabina szh., Janis Zoltán szh. Díszlet: Madzin Attila; Jelmez: Petrovszki Árpád; Zene: Király Péter; Koreográfus: Kriszt László; Rendező: Koleszár Bazil Péter. Részlet egy kritikából: „Dicséretes választás volt a Jókai Színház részéről ez a darab. Nevelő szándéka, erénye példaértékű, amit jó érzékkel felismertek. Koleszár Bazil Péter, aki német nyelvről fordította magyarra a történetet, és rendezte a mesejátékot, felvállalta, hogy az országban elsőként vigye színre ezt a különleges tartalmú „játékot”. Viszonylag rövid mese, óriási mondanivalóval. A gyerekek egészen biztosan megértik. A gyerek rácsodálkozik a

Csomós Lajos

az ismeretlenre, a felnőtt viszont gyakran hiszi azt, hogy már mindent tud. Jobb esetben beismeri, hogy mindig van mit tanulnia, s ha így teszi, jól jár. Ebben az értelemben a darab nem csak gyerekeknek, a felnőtteknek is tanulságul szolgál.” (Zsidov Magdolna, Vitalap. hu) Sz. K. V. – J. M. Eseményfotók: Sz. K. V. Jelenetfotók: A-Team/Nyári Attila

Komáromi Anett Szabó Lajos és Jancsik Ferenc

A szép Cerceruska meséje Hamucipőcske, nem csak gyerekeknek

Demcsák Ottó A szép Cerceruska című mesebalettjét próbálják a Soproni Petőfi Színházban. A bemutató december elején lesz. A soproni színház tánctagozatának második önálló produkciója a gyermekeket kalauzolja a mesék csodájába. Cerceruskát és húgát özvegy édesapjuk és gonosz mostohájuk nevelte. A mostoha furcsa átkot bocsátott a két kislányra: ha valamely állat lábának nyomából isznak, abban a pillanatban azzá az állattá változzanak. Így kezdődik a történet, amely köré Demcsák Ottó Harangozó-díjas koreográfus, a soproni tánctagozat vezetője egy igazi tánc-

színházat varázsolt. A rendkívül látványos koreográfiák segítségével részesei lehetünk a mesék szép világának, a fantázia teremtő erejének, a képzelet szárnyának, a tánc csodájának. Táncolják: Szalai Dóra, Tiszolczi Lilla, Lukács Levente, Csernus Anita, Szóka Roland, Stánicz Zoltán, Száraz Dávid, Lukácsi Laura, Perovics Eszter. Zenészek: Bonyár Judit, Bergics András, Hűvösvölgyi Péter, Egervári Mátyás. A jelmeztervező Torbán Eszter Tünde, a díszlet Pataki András munkája. A zeneszerző Bonyár Judit és Hűvösvölgyi Péter. (-)

Kecskeméten folytatódik a Zenél az erkély sorozat

Decemberben folytatódik a kecskeméti Katona József Színház Zenél az erkély sorozata. Idén Rossini Hamupipőke című operáját láthatja a közönség Hamucipőcske címmel, kicsit rövidítve, a gyerekek számára is élvezhető módon bemutatva. A látványos produkcióról a teátrum balettkara gondoskodik, remélve, hogy a tavalyi Varázslatos fuvolához hasonlóan, idén is sok felnőtt lesz kíváncsi az operaelőadásra. Rossini csodaszép meséje a bölcs és jólelkű

A helység kalapácsa Sopronban

A helység kalapácsa című vígeposz látható a Soproni Petőfi Színház felsős gyermekbérletében november 12-étől a Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központban. A Csavar Színházzal együttműködésben készült produkciót a felnőttek stúdiószínpadi bérletes előadásként tekinthetik meg. Petőfi Sándor A helység kalapácsa című vígeposza remek alkalom arra, hogy a diákság

és a felnőttek egy könnyed előadás keretében megismerkedjenek a nagy magyar költő humorával. Persze, ehhez szükség van még olyan színészre is, mint Gál Tamás, aki interaktív módon fergeteges komédiát varázsol a színpadra Bodonyi András zenésszel együtt. A produkció az ország több pontján vendégszerepelt már, óriási sikerrel, több mint 300 alkalommal. A titok Petőfi Sándor zseniális szövege és történe-

te mellett az is, hogy Gál Tamás improvizációnak tűnő stílusgyakorlatok sokaságát mutatja be, valóságos színészparádét rendez, miközben bevonja a közönséget is az előadásba. Így, A helység kalapácsa egy közös, nagy, együttes szórakoztató játékban elevenedik meg a közönség előtt, szűnni nem akaró nevetés és kacagás közben. Amire Petőfi is büszke lenne. (-)

hercegről és a jólelkű, ám nyomorúságos helyzetben tengődő lányról szól. A herceg feleséget keres, de csak az lehet a párja, aki a koldusgúnyába bújt emberben épp úgy észreveszi az értékeset, mint a cicomák mögött az értéktelent. A Hamucipőcske című előadás főbb szerepeit Dobó Enikő, Aradi Imre, Sirkó László, Ceglédi Ákos, Károly Kati és Ferencz Bálint játssza. Játékmester Vári János, zenei vezető Drucker Péter. (-)

14.


Kakukktojás A rátóti csikótojásban

A Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Színház idei első bemutatója A rátóti csikótojás volt. A híres magyar népmeséből Topolcsányi Laura által írt színpadi változatot nem csak a gyerekek, hanem az őket kísérő felnőttek is élvezik. Győri Péter színművész, aki az előadás zenéjét szerezte, megállapította a bemutatón, hogy a gyerekek és az óvó nénik, - bácsik más poénokon nevetnek. Ritka az olyan meseelőadás, ami a különböző korosztályok számára is szórakoztató. A benne szereplő három „vénasszony” alakítása igazi kuriózum. Az egyik nem hall, a másik nem beszél, a harmadik pedig nem lát, az utóbbi ráadásul még kakukktojás is.

Borbély Krisztina, Francit, a süket vénasszonyt alakítja: – Miről szól A rátóti csikótojás? – Nemes egyszerűséggel arról, hogy milyen hiszékenyek a falubéliek és mindent elhisznek a bírónak. – Te egy szép, csinos, fiatal színésznő vagy. Hogyan oldottad meg a süket vénasszony ábrázolását? – Ez egy hálás karakterszerep. Korábban már játszottam hasonlót A kutya testamentuma című felnőtt darabban, ahol egy öreg sekrestyést kellett megformálnom. Ebből megtartottam a kézremegést. A legnehe-

zebb a Franci hangjának megtalálása volt. Amikor otthon kikísérleteztem és rátaláltam, rögtön felhívtam Merk László kollégámat, hogy stipi-stopi, ez lesz az én hangom, te keress mást. Ezen kívül a testtartását, a viselkedését kellett még kitalálnom a figurámnak, amit felnagyítottam és öregítet-

(Rárósi Anita). A kölyök (Bartus Gergő) veri át őket, aki ugyanolyan motorja az előadásnak, mint Bendegúz az Indul a bakterház című felnőtteknek szóló darabban. Hangulatában is nagyon hasonló az előadás, csak ez gyerekeknek szól. Mindan�nyiunk kedvence a darabban a falu

tem. Mivel nem a saját hangunkon beszélünk, nagyon kellett figyelnünk arra is, hogy a nézők értsék azt, amiről beszélünk. – Mi a három vénasszony szerepe ebben a történetben? – Mind a hárman költögetik a „rátóti csikótojást”, ugyanúgy, mint a bíró (Bácsatyai Gergő), a bíróné (Nyírő Bea) és a lányuk, Matilka

bolondja, Tébi Márti, aki egy eszméletlenül édes karaktert formált meg. Germán Lívia, Veront, a néma vénasszonyt játssza: – Hogyan érzed magad ebben a szerepben, hiszen még te is fiatal, csinos színésznő vagy? – Nagyon jó ilyen igazi népmesét játszani a gyerekeknek. Az ízes be-

széddel a többieknek kellett megküzdeni. Mivel én néma vagyok, nekem azzal kellett megbirkóznom, hogy ne szólaljak meg. A próbán gyakran előfordult, hogy kicsúszott egy őh, vagy egy jajj, ezt kellett visszafognom. – Hogyan értekezel a többiekkel, hogyan fejezed ki magad? – Kézzel-lábbal. A próbafolyamatok alatt azonban rájöttem, hogy ezt a kezem-fejem kifejezési eszközt kordában kéne tartanom, nem jó, ha szétgesztikulálom a jeleneteket, ezért erőteljesebb, de sokkal jelentősebb gesztusokat kerestem, amiben Borbély Krisztina koreog rá f u sként nagyon sokat segített nekem. Így, a letisztult mutogatásokkal, érthetőbbé vált a figurám. – Mi ez a „csikótojás” valójában? – Egy nagy tök, de nem ismerjük fel, mert még soha nem láttunk ilyet. A kölyök úgy vezeti fel, hogy ez „Valami” és ezt a falubeliek elhiszik neki. Mindenki mást gondol erről a „Valamiről”. Az egyiknek múzeumi tárgyat jelent, a másiknak egy tojást... és meg is üljük ezt a tököt, hogy kikeljen belőle valami. Viszont ahhoz meg kell nézni az előadást,

hogy kiderüljön, mi történik a végén. Merk László, alakítja Terkát, a vak vénasszonyt: – Te vagy a kakukktojás az előadásban, hiszen férfiként nőt játszol, ami talán a legnehezebb. – Én táncosként kezdtem a pályafutásomat 1978-ban. Talán ez az első olyan darabom, ahol nem csak karaktert kell játszanom, hanem szöveges szerepem is van. Bár az utóbbi időben egyre inkább színészi feladatokat kapok, így a táncos kifejezési formát át kellett ültetnem a beszédre, amiben nagyon sokat segítenek a színészkollégák. – Hogyan született meg Terka? – Az első a hang volt, amit meg kellett találnom. Férfiasan bevallom, hogy amíg a családom a tv-t nézte a szobában, én kint ültem a konyhában és gyakoroltam, keresgéltem. Miután Borbély Kriszti lestoppolt egy hangot telefonon, addig próbálkoztam Terka néni hangjával, amíg a családomnak is tetszett. A próbákon aztán tovább tökéletesítettem a figurámat, amiben nem csak a színészkollégák, hanem a darab rendezője, Nyírő Bea is segített. A műszaktól elkezdve az irodistákon át a nézők is megerősítettek abban, hogy sikerült megteremtenem Terka néni figuráját úgy, hogy még csak nem is sejtik, hogy férfi vagyok. Ugyanakkor kézcsókom a két kolléganőmnek, Borbély Krisztinának és Germán Líviának, akikkel öröm volt együtt dolgozni, hiszen ez a három vénas�szony elválaszthatatlan egymástól A rátóti csikótojásban. Szabó Anikó

A veszprémi színház az ünnepekre készül

Társadalmi és közösségi helyszín

Miroslav Krleža Agónia című drámáját mutathatta be a Veszprémi Petőfi Színház november 11-én a Nemzeti Színházban, a sok meglepetést tartogató SingSingSing musical show pedig a Veszprém Arénában látható december 30-án, hangzott el az Arénában a sajtótájékoztatón. Az eseményen Porga Gyula, a város polgármestere kiemelte: a színház országosan kiemelkedő nézőszáma bizonyítja, hogy a veszprémi emberek körében nagyon magas az intézmény elfogadottsága és a szakmai sikerek mellett fontos társadalmi, közösségi helyszínné vált a teátrum. Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója többek között arról beszélt, hogy az Agónia nagy közönségsikert hozott a társulatnak, alkotóknak, külföldön és itthon egyaránt, s most egy újabb jelentős állomáshoz érkezett az előadás, a Nemzeti Színházban vendégeskedhetett a produkció. Vidnyánszky Attila a fővárosi teátrum direktora fontosnak tartja, hogy a vidéki színházak is bemutatkozhassanak náluk, s ennek a programnak a részese lehet most a veszprémi társulat, amely december 12-én az Adáshiba című komédiát is előadja a Nemzetiben. Az igazgató bejelentette, hogy ismét meghirdeti az intézmény a

Vendégjáték bérletet. A műfaji sokszínűség jegyében ebben az évadban három előadást tekinthetnek meg így a nézők. Érkezik a Honvéd Táncszínház és Zenekar, Csárdás! – a Kelet tangója című produkcióval. Az Orlai Produkciós Iroda A szív hídjai című sikerdarabot hozza Veszprémbe Udvaros Dorottya és László Zsolt főszereplésével és látható Bujtor István utolsó rendezése A kaktusz virága című zenés vígjáték Reviczky Gáborral és Szulák Andreával. A veszprémi teátrum újra útjára indítja kedvelt karácsonyi bérletkonstrukcióját, a Csillagszóró bérletet. A bérlet három előadásra szól. Ebben az évadban a Csak egy tánc volt... avagy volt egyszer egy Táncdalfesztivál című produkció érkezik Veszprémbe. A székesfehérvári színház előadásában a régi táncdalfesztiválok hangulatát idézi meg 12 tagú zenekar kíséretében Váradi Eszter Sára, Keller János, s sztárvendégként Koós János és Koós Réka is színpadra lép majd. A nézők Csillagszóró bérletben tekinthetik meg a Légy jó mindhalálig című musicalt, amelynek bemutatója december 20-án lesz a Petőfi Színházban. A bérlet harmadik előadása pedig az Oscar! című komédia a Hadart Művészeti Társulás előadásában. A főbb szerepekben Józsa Imre, Csarnóy Zsuzsanna és Vándor Éva látható. Oberfrank Pál hangsúlyozta, a Veszprémi Petőfi Színház szeretné a városi kulturális intézmények

együttműködésében a híd szerepét betölteni, erősíteni a párbeszédet és a közös gondolkodást, elősegíteni az egymással szembeni nyitottságot.

ban, előtte egy nappal pedig a Best of SingSingSing látható, mégpedig a Veszprém Arénában, a város másik fontos közösségi terében.

Balról: Szakál Attila, Porga Gyula, Oberfrank Pál, Kellerné Egresi Zsuzsanna és Göttlinger László

Porga Gyula, Veszprém polgármestere a sajtótájékoztatón felidézte: a város tavaly vette át a színház fenntartását azzal a céllal, hogy ne csak egy új intézménnyel, hanem egy új közösségi térrel gazdagodjon a város. Ez a cél teljesült, a város fontos közéleti helyszíne a színház. Hozzátette: a társulat számos szakmai elismerése mellett lényeges, hogy a közönség mennyire fogadja el a színházat. A teátrum országosan is kiemelkedő nézőszáma (16 ezer bérletes, 100 ezret meghaladó nézőszám évadonként) azt bizonyítja, hogy a Veszprémi Petőfi Színháznak magas az elfogadottsága a városban. Ezért is örül annak, hogy a városi szilveszteri programokhoz két eseménnyel is csatlakozott a színház. A víg özvegy című operett december 31-én tekinthető meg a teátrum-

Kellerné Egresi Zsuzsanna, a Veszprémi Petőfi Színház értékesítési vezetője a sajtótájékoztatón elmondta, olyan sikerrel tudja műsorán tartani az intézmény ezt a produkciót, hogy a show kinőtte a színház falait, ezért arra gondolt, hogy a veszprémi közönségnek és minden musicalt szerető nézőnek szilveszteri ajándékként bemutatnak egy nagyszabású válogatást az elmúlt három részből, mégpedig a Veszprém Arénában. Göttlinger László a sportlétesítményt működtető Veszprémi Közüzemi Zrt. vezérigazgatója örömmel vette a megkeresést és támogatta az együttműködést. Kijelentette, a Veszprém Aréna technikai felszereltsége, küzdőtere alkalmas arra, hogy ilyen nagyszabású és egyedülálló produkciónak helyet adjanak, s reméli, hogy a közön-

ség jól érzi majd magát náluk ezen az eseményen. Szakál Attila a show rendező-koreográfusa hozzáfűzte: olyan dalok

Fotó: Godzsa Zoárd

csendülnek fel, amelyek az elmúlt három részben nagyon népszerűek voltak. Öt éve indult útjára az előadás, rajongótábora, törzsközönsége van, akad olyan néző, aki 30-szor látta már a showt. A Best of SingSinSing produkció három részből áll, sok meglepetést tartogat, többek között a népszerű veszprémi Wetwood zenekar is fellép. A nézők pedig rövidesen a Veszprémi Petőfi Színház Facebook oldalán a produkcióval kapcsolatos játékkal is találkozhatnak. A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy december 22-én Orosz Zoltán harmonikaművész és vendégei lépnek fel a veszprémi színházban, december 29-én pedig a már elhunyt Iglódi István rendezte Andersen című előadással várják a gyerekeket. V. R.

15.


Egri interjú Blaskó Balázzsal

Amíg a függöny felgördülhetett

nem vállalom, a színház társulata akár meg is szűnhet. Engem olyan erős emberi, lelki kötődések motiváltak, hogy belevágtam. Első feladat a pénzügyek rendezése volt, a beáramló számlák megfékezése. Nehéz döntéseket kellett meghoznom, melyek helyesek voltak, s jó irányba hatottak, Káin és Ábel – Portik Györffy András és Káli Gergő de a likviditási helyzetünk még így is katasztrofális volt. 2011 májusában a megye adósságrendezési eljárást kezdeményezett, attól kezdve egy biztos irányította a pénzügyeinket. Ilyen bizonytalan állapotban, − Kezdjük a legnehezebb időszak- a megszűnés határán táncolva kellett meghirdetnem azt az évadot, a 2011kal! − Huszonhat éve Egerben élek, 2012-es színházi szezont, amire tufeleségemmel, Saárossy Kingával lajdonképpen pályáztam. Nem volt 1988-ban szerződtünk a Gárdonyi irigylésre méltó a helyzetünk. − A tulajdonosi szerkezet is ekkorGéza Színházhoz. Színészként több igazgatót is megértem itt, e mellett tájt változott meg. − A megyék országosan átadtak művészi beszédre és színészmesterségre oktattam színházunk stúdiósait, mindent a városoknak, mi 2012. janudolgoztam a város rendezvényirodájá- ár elsején átkerültünk Eger város fennnak igazgatójaként, s az Agria Nyári hatósága alá. Ekkor már 75 Játékok alapító-ügyvezetőjeként. A millió volt a számlatartozáHeves Megyei Önkormányzat által sunk. A város nem igazán a Gárdonyi Géza Színház élére kiírt tudta, hogyan működik felhívásra 2010 decemberében nyúj- egy színház, ezért integrált tottam be pályázatomat, s 2011. január egy közös, nagy gazdasá31-én öt évre nevezett ki a megyei köz- gi szervezetbe, az iskolák, gyűlés erre a posztra. Két napon belül óvodák, szociális intézel kellett foglalnom az igazgatói széket. mények közé. Ezek költTudtam, hogy szinte kilátástalan hely- ségvetése egyenletesebb, zetben vagyunk, de ennek mértékével míg egy színházé jóval ekcsak ekkor szembesültem. Ijesztő volt, lektikusabb. Egy színház de azt is átláttam, ha én ezt a feladatot gazdasági önállóság nélkül

Káin és Ábel – Venczel Valentin, Saárossy Kinga

Blaskó Balázs színész, rendező, az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatói posztján kinevezése óta megbízatása félidejénél tart. Visszatekintettünk a kezdeti nehézségekre, de szerencsére van ok optimistán látni a jövőt.

− A soproni közönség igényes, köszönjük nekik, hogy kilencezer bérletessel indulhatott az évadunk. A színház társadalmi beágyazottsága egyre nő, mérföldkőhöz érkeztünk, mondhatnánk, ez egy kegyelmi állapot számunkra − hangsúlyozta Pataki András, a Soproni Petőfi Színház igazgatója, aki elérhető célként határozta meg, hogy jövőre tízezer bérletest fogadjanak a teátrumban. Pataki András nem tagadta, kinevezésekor többen óvták a soproni nézőktől, célozva arra, hogy az ízlésviláguk meglehetősen egysíkú, főként a könnyedebb produkciók megtekintését helyezik előtérbe. Az igazgató viszont ennek az ellenkezőjét

Teltház a színházi nyílt napon

félkarú óriás. A költségvetés úgy kerül kialakításra a fenntartó részéről, hogy abban szerepel egy igen jelentős saját bevételi kötelezettség. A központi, és az önkormányzati támogatás nálunk együttesen a rezsire, épületfenntartásra és a bérekre elég. A produkciók megvalósulását a jegy- és bérletbevételekből, valamint a TAO-ból kell kigazdálkodnunk, ezekből a saját bevételekből kell létrehoznunk az előadásokat. − Mit sikerült megvalósítania, és mi várható még? − A beadott, nyertes pályázatomban szerepelt egy rövid távú és egy öt évnél is hosszabb időt felölelő koncepció megvalósítási terve. A muzsika hangja – Rácz János

Soproni mérföldkő Nyitottság és igényesség

tapasztalta, szerinte a helyi közönség igényes, nyitott és befogadó, igényli a sokszínűséget, a minőségi színházi előadásokat, az őszinte, tiszta játékot. Ennek is köszönhető az, hogy a Két úr szolgája című évadnyitó előadás minden várakozást felülmúló sikert hozott a társulatnak. Csakúgy, mint a Demcsák Ottó vezette tánctagozat önálló bemutatkozása is. − A nyílt napunkon is megérezhettük a soproni nézők szeretetét, azt a kíváncsiságot, amellyel a színház felé fordultak. Jó alap ez arra, hogy jövőre tovább tudjuk növelni a nézőink és bérleteseink számát. A színházon kívüli programjaink, kezdeményezéseink, rendhagyó előadásaink kedvező fogadta-

Blaskó Balázs

tásra leltek. Sikerült a környékbeli településeket és az ifjúságot megszólítanunk, elkezdeni a jövő színházszerető közönségét becsalogatni az intézménybe. Mondhatni, határtalan színházi kapcsolat alapjait rakjuk le folyamatosan bécsi, felvidéki, erdélyi, vajdasági partnereinkkel. Európai teátrumi együttműködés részeként Norvégiába, Németországba, Belgiumba, Olaszországba utazhatunk, és majd fogadjuk a külföldi társulatokat. A hazai együttműködéseink is egyre jobban körvonalazódnak. Igyekszünk széles színházi kínálatot nyújtani mindenkinek, meghívni hozzánk kis társulatokat, alternatív csapatokat, s lesz újra Teátrumi Színözön. Mi a lokalitást nem szűk, belterjes módon szeretnénk képviselni a város kulturális palettáján, hanem tág, színes, nyitott értelemben. A közönségünk igénye és az elmúlt egy évben megtapasztalt igényessége szerint − mondta Pataki András a vastapsot hozó évadnyitány után. VéEr

Színvonalas grafikai megoldások

www.logomotiv.hu

Olyan színházat képzeltem el, amelyben harmonikus egységben vannak a műfajok, és az olyan volumenű prózai darabok, mint Sütő András Káin és Ábelje, vagy a Csíksomlyói passió, mint pillérek tartják a többi produkciót. Ezt a művészi elképzelést, a pénzügyi helyzet miatt teljes egészében nem tudtuk megvalósítani. A koncepciót arányaiban kellett megváltoztatni, eltolni a zenés műfajok irányába, melyek nagyobb nézőszámot jelentettek. Ahol olyan réteg-csemegéket tudunk bemutatni, mint például a Fény éjszakája. A stúdiószínpadunk formai-, tartalmi kísérletezésre, kortárs táncprodukciók megvalósítására kiválóan alkalmas, de határt szab a hetven-nyolcvanas nézői férőhely. Mára a várossal − fenntartónkkal − a kezdeti feszült viszony után, nagyon jó, harmonikus kapcsolatot sikerült kialakítani. Megismerték a működésünket, mi pedig bizonyítottunk. Van egy jelentős elfogadottságunk, a közönség igényli és szereti, magáénak érzi a színházat. Én ezt azzal próbálom meg még jobban elősegíteni, hogy mindig kikérem a véleményüket. Az előadások előtt találkozom nézőinkkel a színház előcsarnokában, − sokukat már személyesen ismerem – s így van egy folyamatos, szinte

mindennapos párbeszéd közöttünk. Az egyre növekvő nézőszám optimistán láttatja velem a jövőt. A közönség szereti, pártolja ezt a színházat, amit jelenlétével, a teltházakkal is kimutat. Kinevezésem felénél tartok, ez alatt a nézőszám jelentősen emelkedett. Tíz éve nem volt ennyi bérlettulajdonosunk, közel duplájára tudtuk emelni a számukat. Gyermek- és ifjúsági korosztályhoz tartozó közönségünk mellett ugrásszerűen nőtt felnőtt nézőink száma is, s tíz új bérletkonstrukciót kellett meghirdetnünk. Eger városán és a kistérségen kívül egyre többen jönnek Gyöngyösről, Hatvanból, Ózdról, Salgótarjánból. Úgy gondolom, a nehezén túl vagyunk, s egyre jobban be tudjuk tölteni azt a feladatot, amelyet a Gárdonyi Géza Színház ma is felvállal: az igényes, minőségi szórakoztatás mellett a sokféle réteget érintő gondolatiságot, a közös értékek közvetítését. Tölgyesi Tibor

Advent előtt

Advent a Hargitán

A Békéscsabai Jókai Színház már advent első vasárnapja előtt két nappal megkezdi a felkészülést a Megváltó születésének méltó megünneplésére. Az első gyertyagyújtásra a színház előtt, november 29-én, pénteken este Sütő András Advent a Hargitán című darabjának bemutatója előtt kerül sor, az előadás témájához és címéhez kapcsolódva, a díszlet stílusában elkészített adventi koszorúnál. A már klasszikusnak számító erdélyi magyar író darabját megírásakor Romániában nem mutathatták be, és Magyarországon az akkori Nemzeti Színházban is csak az alkotók komoly politikai csatája után engedélyezték, és mutatták be 1986-ban, a békéscsabai születésű Sík Ferenc rendezésében, aztán egészen 1994-ig játszották több szereplőcseRubold Ödön rével. A békéscsabai előadást az a Rubold Ödön rendezi, aki 92-től 94-ig játszotta az egyik főszerepet. A szerepeket Szélyes Imre, Kara Tünde, Szőke Pál, Czitor Attila és Babócsai Réka játsszák. Fotó: Incze László

16.


Shakespeare musical-komédia a RaM-ban Ki hitte volna, hogy Kata is meg zabolá zható? Pedig a nők megszelídíthetők, csak érteni kell hozzájuk. Újabb Meskó Zsolt által rendezett előadás, és a szokásos sikeres fogadtatás a RaM Colosseum színpadán. A rendezővel beszélgettünk. − A Makrancos Kata a harmadik a sorban, a Toldi és a Radnóti után. Mi fűzi össze őket, milyen tematika szerint következnek? − 2012 márciusában rendeztem a Toldit, majd jött idén tavasszal a Radnóti, s most ősszel a Makrancos Kata, új musical komédia változata. Van egy nagyon erős, közös

vonás mindháromban. A főhősök mindannyian kitaszítottak, akiket vélt, vagy valós bűneik miatt bűnbaknak kiált ki a környezetük. Ahhoz, hogy megtalálják önmagukat és beteljesítsék sorsukat, ezt a hatalmas közegellenállást is le kell győzniük. Toldinak ez sikerül, Radnóti elbukik, míg Kata ereje arra is képes, hogy ne csak legyűrje az ellene törőket, hanem meg is változtassa véleményüket. Mindhárman azt mutatják számomra, hogyan kell kiállnunk, kiállnia mindenkinek saját érdeke védelmében. − Hasonlónak tűnik a zenei hangzás a Toldival. Mennyiben azonosak a szerzők, mennyire szól bele a rendező a zenei világba?

Jelenetkép

A dac legyőzetik − Talán a kor az, amelyik közös, hiszen a reneszánsz idejében játszódnak. A zeneszerzők Szarka Gyula (Toldi), illetve Czomba Imre (Makrancos Kata) használtak fel reneszánsz vagy annak tűnő motívumokat az egyes dalok megformálásához. Mindkét esetben szerencsém volt, mert a szerzők nyitottak voltak a zenei konzultációra. A javaslatomat eldúdoltam vagy lemezen, youtube-on mutattam zenéket, amikhez hasonlót el tudnék képzelni a darabban is. − Mennyire volt cél újszerűen megközelíteni Shakespeare többször feldolgozott művét, mi volt a koncepció lényege? − A színház vezetésével egy könnyedebb, vidámabb előadást kerestünk, így esett a választás a Makrancos Katára. S mivel Czomba Imre – aki az ExperiDance állandó zeneszerzője, s akivel már többször dolgoztunk közösen, − régi álma volt egy önálló musical megírása, adta magát, hogy a színház alap profiljához igazodva ezt a témát így dolgozzuk fel. Ami elsősorban izgatott a darabban, hogy hogyan válik egy nő makrancossá, majd minek a hatására szelídül meg. Azokról a nőkről, akik szellemi képességeikben magasan a kor férfiúi fölött álltak, és nem fogadtá k el a rájuk kénysze r ít e t t szabályokat, kímé-

letlen ítéletet mondott a kor férfitársadalma. A mi Katánk egy ilyen lázadó, aki önmagát keresve nem veszi észre, hogy belefagy ebbe a lázadó szerepbe. A másik, a társadalmi elvárásokat felrúgó hős Petrucchio képes arra, hogy segítse lebontani Katának az önmaga köré épített falait; és ezáltal ő is lebontja a maga köré építetteket. Így lesznek képesek újra valódi érzelmekre és így találják meg egymást. Szá momra Kata megsze- Détár Enikő lídülése nem egy elvtelen behódolást jelent, hanem egy fejlődési folyamat csúcsát, olyat, amelyen Petrucchio is átmegy. Ebben talán kicsit a mának érthetőbbé, hozzánk közelebb állóra hangoltuk Shakespeare eredeti hangsúlyait. − Milyen arányban van jelen az előadásban a próza és a zene? − A mi elnevezésünkben ez egy musical-komédia, ahol a zenének és a prózának egyenlő az aránya. A közönség nagyon hálás ezért a formáért. A darab egyik éltető ereje a humor, ami a prózai részekben szárnyal, de arra is kísérletet tettünk, hogy a zenében is visszaköszönjön. A fergeteges táncok pedig, az ExperiDance előadások hangulatát idézik, bár itt a 18 szereplőből 12 táncos-színész és 6 táncos szerepel.

Détár Enikő és Egyházi Géza

− Kiket láthatunk a darabban? − A már említett zene-próza arány miatt olyan színészeket kerestem, akik mindkét területen kiválót tudnak nyújtani, azaz klasszikus musical hanggal rendelkeznek, de mellette prózai színészként is megállják a helyüket. Egyházi Géza, Détár Enikő, Fonyó Barbara, Dózsa László többször, több helyen bizonyították már tudásukat. Nem volt szereplőválogatás, mivel nekem határozott elképzeléseim voltak az egyes k a r a k terekre, és tudtam, hogy kik azok, akik képesek ezt el is játszani. Mindenképpen megem lítem még Ambrus Ritát, aki most már a harmadik általam készített musicalben szerepel, s mindegyikben egyre nagyobb a szerepe. Szemben a többiekkel, akik a zenés színészek világából érkeztek a produkcióba, ő az egyetlen, akinek ezen darabok előtt, nem voltak színpadi tapasztalatai. Azt gondolom, hogy számára nem ez a szerep a végállomás, mivel őt alkalmasnak tartom egy musical, vagy akár egy operett női főszerepének eljátszására is. Tölgyesi Tibor

Operettek a Fodor Zsóka és Medgyesi Barlangszínházban Mária Csabán próbál Félszáz előadást tarthat évente, kora tavasztól késő őszig a fertőrákosi kőfejtőben kialakított teátrumban a Soproni Petőfi Színház − mondta el az MTI-nek Pataki András igazgató, aki szerint 30-40 ezer nézőt vonzhatnak az itt rendezendő előadások. Nagy kulturális vonzerőt kifejtő operákat, operetteket mutatnak majd be itt − jegyezte meg az igazgató, Lehár Víg özvegyét említve példaként. Ezt a veszprémi Petőfi Színházzal közösen vinnék színre a 780 fős közönség befogadására alkalmas egykori kőfejtőben. − Messze túlmutat a működésünkön egy ilyen méretű program − jegyezte meg Pataki András, aki szerint rendkívül széleskörű, határokon is átívelő együttműködés kell ahhoz, hogy teljesíteni lehessen a nemrég indult, kétmilliárd forintos felújítási projektben vállaltakat, valamint, hogy színvonalas, közönséget is vonzó darabok kerüljenek a programba. Az igazgató a terveik között említette, hogy levélben keresik meg a Kárpát-medence iskoláit, a diákok figyelmébe ajánlva Sopront, valamint a színházi programokat is. Így áprilisban, májusban az osztálykiránduláson résztvevők tölthetnék

meg a színházi helyek egy részét. Szavai szerint a "kiemelkedő magyarországi színházak", így a Nemzeti Színház és a Magyar Állami Operaház mellett más műhelyeket is megszólítanak, vendégjátékra éppúgy nyitottak a soproniak, mint például koprodukciókra. Arra is törekszenek, hogy bécsi komolyzenei együttesek bevonásával szervezzék meg a barlangszínház nyári programsorát − az ehhez szükséges tárgyalások már megkezdődtek. Pataki András hozzátette: a társulat életében az is változást hoz, hogy − várhatóan 2015-ben − átadják a megújított soproni sportarénát, ahol szintén fellép majd a társulat. Új fogadóépületet is emelnek, ahol a vendégek tájékozódhatnak majd a programokról, és jegyet is válthatnak az előadásokra. A beruházási összeg felét az építésre, a többit a technikára és a berendezésekre költik. Mint ismert, október 25-én indult el és jövő év végén zárul a fertőrákosi kőfejtő felújítása. A beruházás során a Barlangszínházat teljes egészében felújítják, a színházi teret átalakítják, a színpadtechnikát korszerűsítik, a barlang történetének bemutatására pedig tematikus parkot rendeznek be. (MTI)

Ősbemutatóra készül a Békéscsabai Jó- főbérlőt pedig Nagy Erika. kai Színház: Kulcsár Lajos Zserbótangó című A bérleten kívüli előadás bemutatója dedarabját Seregi Zoltán állítja színpadra. A cember 6-án lesz, a Jókai Színház Vigadó terprodukció olvasópróbája nyár közepén volt, mében, a további idei előadásokat pedig destílusosan a budapesti Gerbeaud (Zserbó) cember 7-én és 19-én láthatják. Cukrászdában. (-) A Zserbótangó két, „tapasztalt életkorban” lévő, színésznő története. Véletlen, végzetszerű ös�szeköltözésük egy albérletben, ironikus, humoros helyzetek, nosztalgikus visszaemlékezések, féltékenységek, heves összeveszések, kibékülések és tragikomikus sorsfordulatok forgatagává válik. A két színésznőt Fodor Zsóka és Medgyesi Medgyesi Mária, Seregi Zoltán, Fodor Zsóka, Kulcsár Lajos és Nagy Erika a Gerbaud-ban Mária alakítja, a Fotó: Csicsely Zoltán

17.


Vidéki színházak a Nemzetiben Csörte és megemlékezés

Vidnyánszky Attila a budapesti Nemzeti Színház új igazgatója programjában lehetőséget kíván adni arra, hogy a vidéki színházak is megmutatkozhassanak a fővárosban, a nemzet színházában. A vendégjátékok sorában az első október 30-án, a Békéscsabai Jókai Színház Csörte című produkciója volt. Az előadást Fekete Péter rendezte, Kara Tünde, Katkó Ferenc, Gulyás Attila és Liszi Melinda főszereplésével. Magáról az előadásról, ami a Nemzetiben is nagy siker volt, lapunk legutóbbi számában már írtunk, a Jókai Színház azonban Brestyánszki Boros Rozália darabjának előadásán kívül egy példaértékű, követésre méltó kezdeményezést is hozott a fővárosba.

Vidnyánszky Attila Daniss Győző képével

A Jókai Színház a Nemzetiben mutatta be Mennyei Társulatát

Jókai Színház méltó megemlékezése a Mennyei Társulat tagjairól. Ezek a művészek, alkotók sokat tettek, maradandót hoztak létre a színház közel hatvan éves fennállása alatt. Az emlékezők között ott voltak a békéscsabai színház mai művészei, egykori kollégák pályatársak, barátok, ismerősök, és a Mennyei Társulat tagjainak hozzátartozói: özvegyeik, testvéreik, gyermekeik, unokáik, dédunokáik. Fekete Péter, a Jókai Színház igazgatója köszöntötte a megjelenteket és arról beszélt, hogy a színház azon túl, hogy méltó helyen elhelyezi az egykori elődök képeit, emléküket is ápolni fogja. Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója is elmondta, azzal hogy rövid időre a nemzet színházában kerülnek kihelyezésre a békéscsabai égi társulat tagjainak fényképei szeretné csökkenteni a fővárosi és vidéki színházak közötti meglévő, nem csak térbeli távolságokat. Ezután került sor az első tíz tag fényképének egyenkénti ünnepélyes elhelyezésére a Nemzet Színészeinek fotóival szemben. Egy-egy arra érdemes mai utód, egykori pályatárs – köztük Felkai Eszter, Fodor Zsóka, Rubold Ödön és Borovics Tamás – ismertette röviden az el-

rendező, főrendező, igazgató, Jászaidíjas Érdemes Művész; Gálfy László színművész, igazgató, Jászai-díjas; Dénes Piroska színművész, Jászai- és Aase-díjas; Romvári Gizi színművész; Szoboszlay Sándor színművész, Jászai-díjas, Érdemes és Kiváló Művész; Széplaky Endre

Széplaky Endre özvegye és Borovics Tamás

Felkai Eszter, férje: Gálfy László képével

színművész; Körösztös István színművész; Barcza Éva színművész; Simon József játékmester, ügyelő. A Mennyei Társulat tagjainak képei november 30-án, az Advent a Hargitán című Sütő András darab

Liszi Melinda, Kara Tünde és Katkó Ferenc a Csörtében

Az elődök emlékének megőrzése és ápolása, nem csak szakmai, de emberi kötelesség is. Ennek jegyében zajlott halottak napja előtt, október 30-án, Budapesten, a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadának előcsarnokában a Békéscsabai Vastapsot kapott a Veszprémi Petőfi Színház Agónia című előadása a Nemzeti Színház Gobbi Hilda színpadán. Miroslav Krleža művét Dömölky János rendezte, a főbb szerepekben Kéri Kitty, Gáspár Tibor és Oberfrank Pál látható. Vidnyánszky Attila a fővárosi teátrum direktora fontosnak tartja, hogy a vidéki színházak is bemutat kozhassanak náluk, s ennek a programnak

hunyt szakmai életútját, azokat az érdemeit, melyek a Jókai Színház halhatatlanjai közé emelték. Felvételről két mennyei színész hangját is meghallgathattuk. A Mennyei Társulat első tíz tagja: Daniss Győző színművész, rendező, alapító igazgató; Miszlay István

díszbemutatója előtt kerülnek ünnepélyesen végleges helyükre, a Jókai Színház előcsarnokában. S mivel az életben sokszor csak pillanatok jutnak az emlékek felidézésére, a megemlékezés befejezése után a Jókai Színház mai művészei a Csörte című előadással léptek

színpadra, és arattak méltán sikert a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán.

Tölgyesi Tibor Fotó: Temesvári Gergely

Vastaps az Agóniának a Nemzetiben a részese lehetett most a veszprémi társulat. Az Agónia nagy közönség-

sikert és elismerést hozott a produkciónak. Az előadás után A. Szabó Magda a Nemzeti Színház stratégiai igazgatója köszöntötte a veszprémi teátrumot képviselő stábot. Mint mondta, Miroslav Krleža műve 1965 után emlékezetesen térhetett vissza a budapesti intézmény falai közé. Hangsúlyozta, az előadás méltó volt ahhoz a szakmai színvonalhoz, műsorpolitikához, amelyet a Nemzeti Színház szeretne megmutatni a közönségnek és ehhez gratulál a darabot színpadra állító csapatnak.

A Veszprémi Petőfi Színház a Nemzeti Színház nagyszínpadán is bemutatkozhat december 12-én, ekkor Szakonyi Károly Adáshiba című komédiáját adja elő a társulat. (-)

Kéri Kitty, Oberfrank Pál és Gáspár Tibor

18.


Névadó és premier Fehérváron

A fösvény a Kozák András Stúdióban Megtartottuk színházunk stúdiójának névadó ünnepségét: a harmadik emeleti előadóterem Kozák András egykori művészeti vezető nevét vette fel.

Kozák András Kossuth- és Jászai Mari-díjas, kiváló és érdemes művész 2000-ben szerződött a Vörösmarty Színházhoz, 2003-ig a színház művészeti vezetője is volt. Mind színházi alakításai, mind filmbeli szerepei emlékezetesek maradnak. A stúdiószínpad névadójaként a VörösA színház társulata a stúdió névadóján. A kép jobb marty Színház méltóképszélén Kozák András özvegye, Drahota Andrea pen kívánja őrizni emlékét. „Tisztelettel adózom mindazok emlékének, munkásságának, akiknek egy időben hozzátapadt a lelke, a szíve ehhez

az épülethez. Kozák András ilyen volt” – mondta az ünnepségen dr. Szikora János, a Vörösmarty Színház igazgatója. Székesfehérvár polgármestere, dr. Cser-Palkovics András köszöntőjében kiemelte: „Kiről kaphatná nevét a stúdió, ha nem egy olyan korszakos művészről, aki miközben nagyot alkotott az ország és világ különböző pontjain, úgy döntött, hogy ezt a tudást itt, Székesfehérváron nekünk, a fehérváriak érdekében kamatoztatja”. A stúdió névtábláját Kozák András özvegye, Drahota Andrea leplezte le.

Andrássy Máté, Ostorházi Bernadett, Kerkay Rita, Hirtling István és Varga Mária A fösvényben

Kozák András a székesfehérvári színpadon címmel a színház előcsarnokában fotókiállítás nyílt, amelyen a művész jelmezeit, kellékeit és előadásfotókat tekinthetett meg a közönség. A tárlatot Péterffy Attila címzetes igazgató, Székesfehérvár díszpolgára nyitotta meg. A Cyrano Cafféban a művész családja, pályatársai – Balázsovits Lajos, Esztergályos Károly, Tordy Géza és Péterffy Attila – elevenítet-

ték fel a közös élményeket. A Kozák András Stúdió első bemutatóját október végén tartotta a Vörösmarty Színház. Hargitai Iván rendezésében, Hirtling Istvánnal a főszerepben A fösvény, avagy a hazugság iskolája című előadást tekintette meg a közönség. gyt Fotók: Simon Erika, Medvigy Gábor

Ősbemutató, téravató Zalaegerszegen

Kettős ünnepet tartott november 8-án a Hevesi Sándor Színház társulata. A zalai származású Szá linger Balázs Köztársaság című drámájának – Babarczy László és Sztarenki Pál rendezte – anyaországi ősbemutatója előtt téravatót is tartottak. A bemutató kapcsán Babarczy László, az előadás egyik rendezője nyilatkozott.

róban Babarczy László, majd így folytatta: – A darab cselekménye röviden arról szól, hogy az ifjú Julius Caesar útnak indul Ázsiába szónoklatot tanulni egy ottani híres mesterhez. Útközben azonban, a Földközitengeren, Pharmakusza szigeténél a főhőst kalózok ejtik fogságba. A rabság ideje alatt Caesar összeismerkedik a kalózokkal, akik György János végül váltságdíj ellenében, méghozzá igen tetemes váltságdíj ellenében, engedik csak szabadon. A csavar ezután következik. Miután Caesar szabadon távozik a fogságból, beveti szenátori, katonai és a római hivatalos világra való nem kevés befolyását, elfogatja és kivégez– A történet a római köztársa- teti a kalózokat. Mindezt Szálinger ság idejében, pontosabban a köz- Balázs remekül, és igazán drasztikus társaság felbomlásának az idején figurákkal benépesítve dolgozta fel. játszódik Krisztus előtt 75-ben. Egy Nagyon érdekesnek találom, habár Suetonius nevű antik történész, A különös. A karakterek is különösek, cézárok élete című művében dol- na, meg a történet sem szokványos. gozta fel ezt az eseménysort. Mind- De mindemellett mindenképpen össze tizenhat sor van benne, ami vonzó és érdekes. A zalaegerszegi a egy szeletet mesél el az ifjú Julius darab magyarországi ősbemutatója. Caesar életéből: valójában ezt dol- Székelyudvarhelyen már játszották, gozta fel Szálinger Balázs. A Köz- illetve két évvel ezelőtt ezt a daratársaság egy történelmi anekdota, bot minősítették a kritikusok az lehetséges, hogy az egész mű igaz év legjobb új magyar darabjának. történeten alapul, de ezt máig sem A mű látványvilága bonyolult lesz, tudjuk pontosan – mondta elöljá- egészen vegyes, mint ahogy a teljes

Kiss József A boldog (Utolsóból első) című drámájának bemutatójára készül a szolnoki Szigligeti Színház társulata. Karczag Ferenc munkatársa az ifjú, rendezőas�szisztensként most debütáló Nagy Sára. Őt idézzük.

A boldog „Számomra különösen fontos ez a próbafolyamat, hiszen a tavalyi évad vége óta tanulom a rendezőas�szisztensi feladatok ellátását Deme Gábor és Ignátz Éva rendezőasszisztensek vezető kezei mellett. Most először azonban egy önálló feladatot is k ap-

Balról Karczag Ferenc rendező mellette a címszereplő Vándor Attila, és a „rabtársak”

szöveg asszociációs köre is az. Egyszerre ölel át régi és modern dolgokat, tehát az előadás sétál a régmúlt és a jelen között, a legkülönbözőbb eszközökkel. A jelmezeknél is szerepet kap majd ez a kettősség, lesznek klasszikus kosztümök és modern öltözékek egyaránt.

A tér örökké ôrzi Ruszt József emlékét

30 éves fennállását ünneplő színház jubileumi ünnepségsorozata keretében. Gyutai Csaba polgármester avatóbeszédében Ruszt nagyszerű zalaegerszegi rendezéseire is emlékeztetett, például Az ember tragédiájára, a Húsvétra, Az ördögökre, illetve a Baal című darabra, mely felejthetetlen élményt jelent számára. Mint mondta, Ruszt József nem csak színházat alapított Zalaegerszegen, de közösséget is teremtett. Ez a tér örökké őrizni fogja emlékét – mondta végül a városvezető.

A Hevesi Sándor Színház előtti tér immár Ruszt József nevét viseli. A téravatón Besenczi Árpád, a teátrum igazgatója felidézte, sok más mellett a Bölcs Náthán című darab újrajátszásával tisztelegtek a színházalapító Ruszt József emléke előtt, de egy a pályáját, életét bemutató állandó tárlatot ugyancsak berendeztek a színház nézőtéri előterében, ahol leleplezték az alapít ó -f ő r e n d e z ő mellszobrát is – Béres János alkotását – a

ahogyan egy kezdô rendezôasszisztens látja tam a Szín-Mű-Helyben Karczag Ferenc színész, rendező mellett dolgozhatom. Vajon mitől lehet érdekes egy próbafolyamat azon kívül, hogy az első önálló munkája egy pályakezdőnek? Már ez is épp elég lenne, de most arra is alkalmam nyílik, hogy profi színészekkel (Karczag Ferenc, Tóth Tamás és Vándor Attila), színészpalántákkal (Baradlay Viktor, Szalay Bence), és a tavalyi Ádámok és Évák felfedezettjeivel (Bozsó Áron, Lévai Norman, Molnár Dániel, Polgár Kristóf ) dolgozzam együtt, színházunk kiváló műszaki gárdájának közremű-

ködésével. Jó érzés látni pályájuk elején álló fiatalokat, akik minden apró dolgot igyekeznek megtanulni a szakmáról. Ők a színpadon állnak fent, de én ugyanazt érzem itt lent, mint ők. Bele szeretnék simulni egy több, mint 100 esztendős színház mindennapjaiba úgy, hogy senki ne érezze meg lehetőleg, hogy én még új bútordarab vagyok itt. Ahogy kedves világosítóink szoktak fogalmazni: „A zabszem még ott van benned.” Azt hiszem, nem csak bennem, de a csapat minden tagjában ott van. A nagy öregek tanítani akarnak minket: olykor szigorúan, de a legnagyobb szakmai alázattal. Mi pedig tanulunk, úgy, hogy közben egy nagyon egyszerű, ám

Vigh László országgyűlési képviselő úgy fogalmazott, a színház a város tüdeje, mely a levegőt adja, hangsúlyozta, nem lehet kérdés, szükség van-e a rá: a város közgyűlése elkötelezett, és mindent megtesz, hogy színvonalasan működhessen a teátrum. Végül György János színművész, a teátrum örökös tagja szólt az alapító-főrendezőről, s idézte szavait: „…megkérdezték, mit szeretek legjobban a világon? A színházat – feleltem. S a színházban? A próbát. És a próbákon? A szünetet. Én a szünetben csinálom a színházat.”

hihetetlenül tiszta lelkű, fénylő ember életét visszük a színpadra, aki a szó szoros értelmében BOLDOG volt és van. Nem csak attól, hogy azzá avatták, hanem attól, ahogyan embertársai iránt viseltetett egész életében. Ő bizonyára annak biztos tudatában halt meg, hogy számtalan lelket vezetett Isten közelébe és tanított emberségre. Az igazság birtokában halhatott meg, tiszta lelkiismerettel. Egy ilyen próbafolyamatban mi is sok alázatot tanulunk. Még akkor is, amikor Karczag Ferenc morgós hangján ránk-ránk szól. Tudjuk, hogy az előadásért teszi, és reméljük, hogy minden néző számára megrendítő élményt tudunk adni A boldoggal.”

19.

Marica – junior


Kálmán Imre: Marica grófnô – bemutató Kecskeméten Az operarendező Nagy Viktor irányításával, kitűnő énekesekkel a főszerepekben mutatta be a kecskeméti színház Kálmán Imre legváltozatosabb zenei világú operettjét, a Marica grófnőt. Egy délutáni, zömmel iskolásoknak tartott bérleti előadást volt szerencsém megnézni. Szerencsém volt, hogy ezt láthattam. Tizenkét éves forma gyerekek gyűrűjében, a nézőtér közepén ültem végig az első felvonást, a szünetben azonban felkéredzkedtem egy emeleti páholyba. Nem azért, mert zavartak a kisdiákok. Éppen fordítva, én éreztem úgy, hogy feszélyezem a környezetemet: a közvetlen szomszédjaim visszafogták magukat, nem mertek együtt csápolni és sikongani a társaikkal. Ezen az estébe hajló délutánon ismét tövisbe röppent egy művészetpolitikai lufi: látva látszott, nem igaz, hogy az operett holtműfaj, hogy közönség utánpótlás híján ki kell kopnia a színházak repertoárjából. Dehogy! Ellenkezőleg, reneszánszra van ítélve. Történetileg, a színházi formanyelv megújítása kies zsákutcák tömkelege. Olyan labirintus, amelynek a kijárata a bejárattal azonos. A kisebb-nagyobb stílusforradalmak mindegyike a művészet határfalába ütközik. Amikor a beszéd a fehérbohóc és a buta August dialógusszintjére redukálódik, a balettnek indult mozdulatsorok pedig hajmeresztő egyensúlygyakorlatokká válnak, akkor azt mondják, hoppá, ez már maga a cirkusz. Tesznek előbb egy idétlen kanyart az alkotók: kikiáltják drámának a bohóctréfát, színháznak a cirkuszt, de amint e tévedést túlélik, és bírják még energiával; visszatérnek a műfajuk eredendő képletéhez. Az operett reneszánsza ez. Nagy Viktor operaként tisztelte az anyagot. A néhai főrendező, Vámos László teremtette operettszínházi hagyományokat követve, drámaértékű szövegként kezelte a librettót: a legteljesebb komolysággal viszonyult az alaphelyzethez, nem bagatellizálta a konfliktust, és igaz szerelmi szenvedély diadalaként állította be a végkifejletet. Operai megközelítésre vall az ének-próza arányának kialakítása is. Törekedett arra a rendező, Jelenetkép

zó történet a l a phe l y z e t e eredetileg a következő: a saját családi vag yonának nyakára hágó, gróf EndrődyWittenberg Tasziló szégyenében Erdélyben, a Decsényiek ősi birtokán vállal gazdatiszti állást, Török Béla álnéven. Minderről mit sem tudva, egy szerelmi csalódástól feldúltan érkezik haza Bécsből a birtok úrnője, Marica, hogy eltemethogy a hallgató/néző a dalok szöve- kezzen a vidéki magány csendjében. ge alapján rakhassa össze magában S mivel minden kérőjében hozoa cselekményszálakat. Ehhez nem mányvadászt lát, elhíreszteli, hogy csak hibátlanul éneklő, hanem tisz- jegyese lett egy Zsupán Kálmán netán artikuláló színészekre/éneke- vű bárónak. A két lelkileg sérült fisekre volt szükség. A címszerepben atal olthatatlan szenvedéllyel szeret Sáfár Mónika, a tiszttartónak állt, egymásba. Közben persze felbukelszegényedet grófként Egyházi Gé- kan a Marica által csak kitaláltnak za, a hívatlan leánykérőkként színé- vélt Zsupán, aki ugyan Tasziló jó szetben is kitűnő karaktereket hozó barátja, és kedvéért vállalja az álruKiss Zoltán és Sirkó László, vagy a hát, de e "jelmezben" beleszeret barátja húgába, aki Sáfár Mónika, Aradi Imre persze mit sem ért az egészből. Amikor három felvonásban, két szünettel játszották a művet, megengedhető volt a szerelmi történetnek e dupla szálon történő futtatása, a mai kor k öv e t e l mé ny e azonban a tömörítés: ne három felvonásos legyen az előadás, elég egy szünet, s bonyolítódjék le az egész szűk három óra alatt. A redukció eredményeképpen elmarad a Taszimindent szépre-jóra fordító nénike- ló és barátja közötti konspiráció, s ként, Csombor Teréz szavait mara- vele azok a játékok, amelyek a barát déktalanul megértette a közönség. és valódi hívatlan kérő, Dragomir Ahol pedig az operaénekesek szí- herceg közötti szerelmi párbajt nésztalentuma kevésnek bizonyult egyebütt oly mulatságossá szokták a szereplők közötti kapcsolatok ér- tenni. A módosításhoz igazodva, de a zékeltetésére, ott segítségre volt a csoportdinamika. Nagy Viktor úgy tradícióhoz hűen folytatódik a törmozgatta a táncosokat és a kórusta- ténet a kecskeméti változatban is. gokat, hogy térszűkítéssel, formá- Tasziló egyre kínosabbnak találja ciónyitással, vonulásokkal helyezte a magára vállalt inkognitót, mert oda a hangsúlyokat, ahová a drama- Marica barátnői nagyon kedvelik ugyan, de a társaságbeli urak félturgiai szükséglet diktálta. A dramaturgia egyebekben is vállról bánnak vele. Mivel szerelmes kulcsszerepet kapott. A szerteága- Maricába, nagy lelki harcába kerül, hogy mégis otthagyja az állását. Egyházi Géza és Sáfár Mónika

Jelenetkép

Előtérben Tóth Adrienne és Sáfár Mónika Csizmadia László, Sirkó László

Erről az elhatározásáról levélben akarja egy meghitt barátját értesíteni. A félig megírt levél Marica kezébe kerül, aki a homályos mondatokból azt olvassa ki, hogy Tasziló egy szegény mágnás, aki ilyen trükkökkel akart az ő hozományához férkőzni. Különben is gyanús neki, hogy a gazdatiszt olyan feltűnően nyájas és kedves a kis Liza grófnőhöz. Marica hirtelen haragjában az egész társaság előtt hozományvadásznak bélyegzi Taszilót, akibe már kezdett beleszeretni. Mikor aztán kiderül Tasziló önzetlen testvéri szeretetből eredő egész terve, már úgy látszik, hogy minden késő, a szerelmesek örökre összevesztek. Ám Tasziló nagynénje, egy kedves öreg hercegnő, tudomást szerez Tasziló esetéről. Felkeresi a kastélyban, és eloszlat minden

éppenséggel az ükapáink korába. Kálmán Imre Jeddy lovagját Bozsena hercegnőnek hívják, s a kozmikus zene helyett operett slágerek sokasága andalít – hatékonyan. A XX. század első harmadának klasszikussá vált muzsikusa értő fülekre talált a XXI. század elejének ifjúsága körében, s hozzá úgy, hogy a Látó Richárd vezényelte zenekar nem alkalmazta a tapsgerjesztő vonóseffektusokat, hagyta, hogy a hangjukkal dolgozzanak meg az énekesek a sikerért. És hiába ültek szép számmal idősek a fiatalok között, az ő megelőlegezett ovációjuk nem ragadta magával a

Sirkó László, Sárfár Mónika, Kiss Zoltán

félreértést. Tasziló elveszi Maricát, a kis Liza pedig Zsupán báró felesége lesz. Valójában mindegy, hogy a kiteljesedésről, a teljességről szőtt álmaink valóra válásának történeteit a jelenből a jövőbe helyezzük-e, vagy

tinédzser nagyérdeműt. Minden szituációt ki kellett játszani, helyzettől helyzetig, s nem slágerről slágerre ugorva haladni. Hatalmas visongással vegyítve zúgott a taps. Ismétlem: nem holtműfaj az operett. Balogh Tibor Fotó: Walter Péter

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2013. november Több évtizede már, hogy a nagyszínház mellett létrejött a kamaraszínház Kecskeméten. Akkor azzal a szándékkal, hogy legyen kísérleti terep. Azóta nemcsak a világ, hanem az elképzelés, a gyakorlat is változott. Ami a színház jellegét illeti különféle variációk keveredtek, a népszínházi elképzelésektől a művész-színházi ambíciókig. A Kelemen László Kamaraszínház mostani bemutatója – a Szerelem – ezt a művész-színházi becsvágyat célozta meg. Többnyire sikerrel. A Szerelem színpadi fantázia, Déry Tibor műve, levelezése alapján, amit az eredeti dokumentumokra támaszkodva Réczei Tamás írt és rendezett. Hogy közhelyes legyek: „nagy fába vágta fejszéjét” a színház művészeti vezetője. Arról a Déry Tiborról kell(ene) képet rajzolnia, aki kommunistának vallotta magát, aki az ötvenes évek első felében fontos szerepet játszott abban, amit utólag írólázadásnak neveztek. A tollforgatók ebben az időben kezdték megint megírni az

Kőszegi Ákos, Téby Zita, Jablonkay Mária

igazat, akkor, amikor az irodalom kényszerzubbonyban volt. Déry volt az ötvenhatos forradalom egyik szellemi előkészítője is. Következménye: letartóztatás, vallatás, ítélet: kilenc év. Három év után amnesz-

Kőszegi Ákos és Szikszai Rémusz

Déry Tibor a színpadon

váltakoznak a hosszabb, rövidebb párbeszédek, látnivalók. Réczei színházi eszközökkel oldja meg, amit a filmesek vágással valósítanak meg. A néző először ámul, de néhány perc múlva természetesnek tartja, hogy most olyan „filmet” lát, tiával szabadul. 1963-ban novellás ami színmű. Izgalmas, érdekes színi kötete jelenik meg és következik előadást. Író a főszereplője a darabnak, a hatalomközeliségből adódóan a aki a börtönben is alkot (ott írta a cenzúra helyett az öncenzúra kora. G.A. úr X-ben Téby Zita és Kőszegi Ákos regényét is), akit megaláznak, aki mindent elismert, azt is, amit nem követett el. Írót láthatunk a színen, aki túlélésre játszott a börtönben, aki nem volt hajlandó átírni regényét az ötvenes A színpadi történet börtönévek- évek elején az akkori kultúrpolitika ről szól, de a visszaemlékezésekben, szája íze szerint, most meghasona megjelenített és a színen látható lott. Egy emberről szól a Réczei és gondolatokban, cselekedetekben csapata által alkotott színmű. Férott van az ötvenes évek légköre, a firől, akit hazavár jóval fiatalabb feszabadulás utáni időszak politikai lesége. Fiúról, aki levélben hazudik hangulata is. Hogy a nézőnek édesanyjának, hogy védje őt. Déry ne legyenek kételyei a törté- Tiborról, de nemcsak róla…. Nincsenek könnyű helyzetben a nelmi múltat illetően, a rendező Réczei Tamás szereplők, hiszen a realista és szimmegjelenítteti a szí- bolikus elemekkel ellátott, funknen – többek között ciójának és rendezői elképzelésnek – Nagy Imrét, teret adó díszletben (tervező: Kiss Kádár Jánost és Borbála), a nézőktől néhány méterre Aczél Györgyöt kell eljátszaniuk a rájuk bízott figuis. De hogy mi- rát. A nézők közelsége megköveteli ért női szereplő a visszafogott gesztusokat, a jelejátssza a politi- netek sokasága, a gyors váltákai figurákat, a sok pedig a pontos mozgást. rájuk emlékeztető A mű főszereplője (már-már maszkokban, az azt is írhatnám: címszerepszámomra rejtély. lője) Kőszegi Ákos színészi (Szeretném remélni, érzékenységgel járta azt hogy csak számomra). az utat, amelynek végét Olykor paródiának érez- a pszichikai folyamatok összefüggésének tem. Szerelem – ez a címe nem- megbomlása jellemez. csak az 1963-ban megjelent novel- Az ifjú, szerető felesélás kötetnek, de a Makk Károly ren- get, Böbét Téby Zita dezte filmnek is. Az előadást nézve, alakította. Tehetséga film, mint műfaj is eszébe jut az gel, nagy odaadással embernek. Jelenetek sora érintke- igyekezett megfelelni zik, csúszik egymásba, filmszerűen a számára idejekorán

Olt Tamás elsô rendezései Debrecenben – ABSINTH, Hét randi A Kaposvári Egyetemen végzett színész Nyíregyházán kezdte pályá-

ját, ahol igazgatója, Tasnádi Csaba lehetővé tette, hogy a Stúdiószínházban pódiumjátékokat muBakos-Kiss Gábor és Szűcs Nelli az ABSINTH-ban tasson be fiatal pályatársai, és néhány segítőkész, tapasztalt kollégája közreműködésével. Az ott megkezdett munka foly tatódott Debre c enben, de már nem költők (József Attila, Radnóti Miklós) életrajzi dokumentumaiból szerkesztett elő a d á s ok k a l, hanem saját kútfőből merített szövegekkel. Olt

Tamás ír – Olt Tamás rendez. A 2012-2013-as évadban bemutatott ABSINTH műsoron maradt ebben a szezonban is, tehát mintegy az új vezetésű Csokonai Nemzeti Színház formálódó repertoárjának egyik első darabja lett. Könnyeden komor darab. Ajánlójában Hemingway Vándorünnep / Tavaszi zuhatag c. kötetét javasolja ráhangoló olvasmánynak a rendező. Előbbi az író halála után megjelent, a saját pályakezdését megidéző, naplószerű kisregény az 1920-as évek Párizsába, az ott megtelepedett művészek és a helybéli művészetpártoló dámák/urak, a Szajna-parti horgászok és utcai könyvárusok világába kalauzol: megmutatja, miként formálódtak ki ebben a környezetben az író később klasszikussá lett stílusvonásai. A másik mű egy mulatságos pamflet, amelyben szellemes nyelvi-stiláris

(túl fiatalon) érkezett szerep követelményeinek. A főkapitány szerepét Szikszai Rémusz formázta, aki különösen jó volt a cinikus vallató „mundérjában”. Szokolai Péter a cellatárs (Sebes) volt. Annyira realista, hogy még azt is feltételezhetjük; a hétköznapi valóságból, valakitől tanulta a börtönélet szokásait. A családhoz évtizedek óta tartozó szolgáló: Jablonkay Mária. A háttérbe húzódó, a szó nemes értelmében szolgáló szerepét pontosan, visszafogott színészi eszközökkel

Szikszai Rémusz

Fazakas Géza nyolc szerepet alakított. Mit mondhatnánk? Nem egyszerű feladat. Helytálltak!

Szokolai Péter, Kőszegi Ákos, Szikszai Rémusz

jelenítette meg a művésznő. A gyerekét szerető, érte aggódó Mama Réti Erika. Annyira Anya volt, hogy azon se csodálkoznánk, ha a nézők közül többnek a saját Édesanyja jutna eszébe. Decsi Edit tizenegy,

Művész-színházi előadást láthattunk. Rólunk, múltunkról szól, nekünk. Komáromi Attila Fotó: Walter Péter

Téby Zita, Jablonkay Mária, Réti Erika

Haláli fejlemények bravúrral, az irodalmi sznobizmust és kifinomult álintellektualizmust teszi nevetségessé. Párizs szürrealizmusra csábít. Lazán/cseppfolyósan képtelen as�szociációk lenyomata Olt mindkét darabjának szövege: hangulatok mozgatják, olvasva librettószerűnek érződnek, a színpadi mozdulat-össze függésben azonban emocionálisan kiteljesednek, a színpadi artikuláció nagyfokú jelentésbővülést hoz. Az ABSINTH egyfelvonásos etűdsor. A kezdetén kiderül, hogy a földi léten túljutott hőse – a Férfi – egy toronyház legfelső emeletéről készült levetni magát. Az indulás lendületére azonban tétova zuhanás következik: a toronyház bizonyos emeletpárkányaiba belecsimpaszkodik az emlékezet, s a kivilágított ablakokon át, a zuhanó kontaktust

teremt a bennlévőkkel, a benti önmagával: e közjáték-stációk érintésével pereg le a háztetőről az élete. Talán nem is öngyilkos akart lenni, hanem egy hívásnak engedelmeskedett? A hívójelt adó személy neve Soleil, nehéz nem felfedeznem a hangzáshasonlatosságot: Solvejg. Ibsen Peer Gyntjéből, a férfi mellé társnak ajánlkozó, de általa mindig elkerült eszményi nő, aki egyes elemzők szerint Peer plátói ideálja, mások úgy vélik, az anyja által elébe állított asszonyminta, míg a pszichoanalitikusok az édesanya iránti, elfojtott vonzalom megtestesülésének tartják. Szűcs Nelli játssza az összes nőt, alakításával bejárja a lehetséges értelmezések spektrumát. Ha a Férfi éppen nem az as�szonyalakok foglya, akkor a macs-

20.

21.

Holle anyó szlovákul is

Családi musical Szarvason

„Hull a hó, hull a hó, Mesebeli álom...” Ez a gyermekdal jutott eszembe, amikor szétnyílt a függöny a szarvasi Cervinus Teátrum színpadán, és ez a hangulat uralta az egész előadást. Igazi mesevilágot varázsolt a díszlettervező (Jakup Branicky) a kopár deszkákra: mézeskalács házikó, szállingózó hópelyhek, barátságosan füstölgő kémény; a későbbiekben a kenyérsütő kemence (no jó, pogácsasütő) és a szenzációs élő „almafa”, mindkettőt a Varidance együttes táncosai „alakították”, akik a kezdetektől a mesejáték végéig fergeteges produkciót nyújtottak. Nagyszerűek voltak a jelmezek is: jellemükhöz igazodva egyszerűek a bumfordi szolgákon (Márkó: Benkő Géza, Mirkó: Gulyás Attila), változatosak – és látványosak – a táncosokon; fehér és méltóságteljes Holle anyón (Dósa Zsuzsa), sötét és taszító a Mostohán (Kolti Helga), végül a tiszta fehér dominált a záróje-

lenetben. Érezhetően nagy kedvvel játszottak a színészek; volt több olyan pillanat, amikor egy-egy énekestáncos jelenetet vastapskezdemén�nyel jutalmazott a közönség, de szinte minden ilyen jelenet után zúgott a taps. Ha valaki nem ismerné a vándortörténetet, amelyet a Grimm testvérek öntöttek hagyományos meseelemekkel klasszikussá vált formába, íme a történet. A gonosz mostoha ajnározza csúnya (az előadáson inkább ütődöttnek mint csúnyának látszó) leányát (Liszi Melinda), sanyargatja mostohalányát, Ágicát (Tatár Bianka). A kútba esett (kényszerített) Ágica csodás módon, próbák teljesítésével a tündéri Holle anyóhoz jut. Rövid szolgálat után gazdagon tér vissza. A gonosz Mostoha csúnya leányát is végigküldi ezen a csodás úton, csakhogy ő rosszul vizs-


gázik, végül (a mesében) szurokkal leöntve ér haza. Belinszki Zoltán író-dramaturg némileg átalakította a történetet. Beleírta a cselekménybe a humort képviselő Márkót és Mirkót; a csúnya lányt nem öntik le szurokkal, megszépül és megjavul; a Mostoha a csodakúton át eljut Holle anyóhoz (a darabbeli testvéréhez), akinél boldogan sepreget. Megjelenik a színpadon egy varázslói képességekkel rendelkező „hősszerelmes”, Jakub (Vadász Gábor) és vele egy szerelmi szál is. A mese végén – kisebb bonyodalmak után – Jakub és Ágica egymáséi lesznek, és kis híján mennybe mennek. Nagyszerű volt a színészek (és a díszletek) mozgatása, remek volt az előadás ritmusa. Nem volt olyan pillanat, hogy ne kötötte volna le a közönséget a cselekmény,

Jelenetkép

a látvány, a „fülbemászó” zene (Gulyás Levente munkája), az ének és a tánc (koreográ f us Vári Bertalan). Varga Viktor rendező csodát varázsolt a színpadra: a közönség ötéves kortól felfelé, a legidősebbekig egyaránt remekül szórakozott. Jó volt látni a nézőtéren a Békéscsabai Jókai Színház (a mesejátékban nem szereplő) s z í né szeit, Fekete Pétert, a Jókai Színház igazgatóját, aki a játék szünetében elhangzó gratulációt egyetlen gesztussal

Jelenetkép

kájához hivatalos. Mészáros Tibor kandúrja merő intellektualitás. Pengeéles elme, hatalmas gondolati fordulatszám, iróniával tompított szarkazmus: ő alighanem Behemót, a Woland névre hallgató Mefisztófigura szárnysegédje Bulgakov regényéből, A Mester és Margaritából. Megszakítja röptét a Férfi azon az emeleten is, ahol a gyermek-énje az elhagyott gyermek-énjét keresi. Ez egy mélyen megrendítő jelenet: dramaturgiai kakukktojás, amelyhez hasonlót beiktat a Hét randi epizódfolyamába is: ott – mindennél kifejezőbben – a találkozók jelnyelven hozzák egymás tudomásra az érzelmeiket. Végül bizonyára talajt fog, hiszen nem tervezte soha, hogy legyőzi a gravitációt. A purgatóriumi fogadózenekar – Áchim Tibor, Csonka László (szaxofon), Dargó Gergely (harmonika) – egy szemeteskukában meglapulva, kezdettől fogva jelen van: az előadás meghatározott pillanatában lepattan a „zenekari árok”

fedele, és fújják belőle az inkarnációhoz, a tudat alá valót. Amiként az ajánlott Hemingway-kötetek darabjai, nagyjából úgy illeszkedik egymáshoz a két debreceni Olt-rendezés: lazán, de szervesen: az ABSINTH az életnek a vertikális, a Hét randi a horizontális aspektusa: az előbbi az időben, az utóbbi a térben terjeszkedik. A múltja ablakain át önmagához bekukkantó Férfi minden stációja arra bizonyság; lám, jelen van, tehát marad emlék utána, bármit is hozzon számára a szétloccsanás (pszichoanalitikusoknak: visszatérő landolás az anyaölben). A Hét randiban a „bármi”, az két ember (férfi és nő) összetalálkozási formációinak beláthatatlan sora. A végtelen számú variációból egy szűkebb merítés kerül színpadra, egyazon a konkrét pillanatban: illeszkedészavaros párkapcsolatok fordulópontjainak füzére az előadás. A fordulat kétesélyes: vagy unalmukba fogad-

ják egymást a csellengő felek, vagy rögtön elválnak útjaik. Szűcs Kata és Vaszkó Bence jutalomjátéka. Szűcs Kata a Debrecenben töltött korábbi évadai során nem igazán került olyan helyzetbe, hogy bebizonyíthassa önmagának a rátermettségét. Szépen játszott, de mindig valamilyen rendezői sakktábla figurájaként mozogva, az elvárásoknak megfelelni akarva, a valós vagy vélt játékszabályok szerint. Idén, A rögöcsei csoda (író TóthMáthé Miklós, rendező Árkosi Árpád) bemutatójával új időszámítás kezdődött a pályáján. Otthonra lelt a színpadon. Belakta a teret, a nagyszínpadon érzi a távolságokat, a szükséges hangdinamikát és gesztusszélességet; a stúdióban ráérzett, mennyire fontos, hogy a megmutatkozás őszinte, egészen odaadó legyen. Természetes, hogy aki otthon van, annak lehet építeni a kezdeményezőkészségére is. Árkosi és Olt rendezéseiben – az utóbbi három

feladata teljesítésével – Szűcs Kata „nagykorú színésszé” növekedett. Vaszkó Bence bizonyos értelemben a szerencse fia, ha szerencsének mondható az, amikor a színészetre termett ember a színpadon kívüli világban (a civil szférában) tölti az érlelődés éveit. Nos, ő helyre tett (nem elcsúszkáló, mutáló) hanggal, mondhatni veleszületett mozgáskultúrával, kifejlett intellektussal érkezett. A játékban „csak” arra kell ügyelnie, hogy színpadi bensőjén ne folyjanak keresztül akadálytalanul a szerepek: telítődjenek a meglényegített figurák olyan energiával, ami ihletően sugárzik a színpadról, s akkor a tőle kapott élményt otthon megfejtendő rejtvényként, még napokra elegendő talánymunícióként vihetik magukkal a nézők. A hét randi során mindkét színész adott példát az elmélyült/ sugárzó szerepformálásra, és az alájátszó, segítő partnerségre is. Több-

Dósa Zsuzsa

a Cervinus Teátrum igazgatója, Csasztvan András felé terelte. Azt hiszem, nagyon jó úton indult el a Cervinus Teátrum, amikor a Jókai Színházat nem riválisnak, hanem partnernek tekinti. A Holle anyó szórólapjának egyik (számomra) legfelemelőbb mondata: „A Cervinus Teátrum és a Békéscsabai Jókai Színház közös produkciója.” Már ki is tűzték az újabb szarvasi előadás időpontját. A Holle anyó szlovák nyelvű bemutatóját Békéscsabán tartják. A látottak alapján nem nehéz megjósolni: az is siker lesz. Kutas Ferenc Fotó: Baksi

nyire megrendítően vidámnak vagy szívszorítónak, olykor azonban jelzésszerűnek éreztem a megoldásaikat. Nem biztos azonban, hogy a nekem külsődlegesnek tűnő fordulatok más nézők számára nem éppen az érzelmi/értelmi azonosulást beindító varázsszavak-e? A viselkedés árnyalatgazdagságát, a beszéd többszólamúságát egyre inkább kerülő/feledő korunkban, a színészpár lakonikus (ikonszerű) megnyilatkozásai lehetnek akár drámai erejű, felszólító üzenetkoncentrátumok is. (Magamat intem, adagoljam körültekintően a fenntartásaimat!) Krúdy-érzet (anyanyelvtörően fíling). Kafka és Hrabal, Gogol és Bulgakov, Ibsen, Ionesco és Becket szelleme lebeg a Stúdióban. Rendezői kamaszkor. Öröm, hogy teret kap, s ezért nem hálátlan: az Olt-produkcióknak rajongói tábora van. Balogh Tibor Fotó: Máthé András


Tanuld meg ezt a versemet...

A Budaörsi Latinovits Színház és a Versszínház™ közös produkciója. Szerkesztő, rendező, előadó: Turek Miklós. Hangfelvételről közreműködik: Frigyesi András. Bemutató: november 23., 19 óra

Párhuzamos különbségek – különböző párhuzamok! Három költő: József Attila, Radnóti Miklós, Faludy György. Mi a közös bennük azon kívül, hogy a 20. századi magyar irodalom meghatározó alakjai? Az, hogy születési dátumaik közt mindössze néhány év a különbség. És mégis: három különböző személyiség, három különböző sors, három különböző stílus! Ugyanazokat a történelmi időket élték, ugyanabban az országban, ugyanazzal az „eszközzel” dolgoztak - azonban mennyire másként éltek, éltek (vagy nem éltek) túl, élték meg, és fejezték ki gondolataikat, érzelmeiket, világnézeteiket! És mégis: a versek gondolatilag néha félelmetesen párhuzamosak és olyan mélyebb azonosságot sejtetnek, melyek mintha a magyar kultúra közös gyökeréről fakadnának.

Semmi az iskolaszínházi programban

Janne Teller Semmi című ifjúsági regénye alapján készül a Soproni Petőfi Színház iskolaszínházi programjának következő foglalkozása. A próbák már zajlanak a teátrumban, a rendező Németh Ervin drámapedagógus. Németh Ervin így fogalmazta meg a színpadi adaptáció mondanivalóját: „Semminek nincs értelme, ezt régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni. Erre most jöttem rá.” Ezt mondja egy nyolcadikos fiú az osztályának a legelső tanítási napon, majd kisétál az iskolából. Az osztálytársakat elképeszti és felháborítja az álláspontja, s szövetkeznek arra, hogy bebizonyítsák neki az ellenkezőjét. Egy elhagyott paj-

tában összegyűjtik azokat a dolgaikat, amelyeknek szerintük értelme van. A bizonyítás során azonban – a közösségi cél érdekében – rendre elkövetik a legnagyobb hibát: sorra megsértik egymás személyiségének integritását. Majd a nemes közösségi cél tragikus vétséget szül… Az adaptáció az alapul szolgáló regény végpontját tekinti kiindulópontjának. Ott ugyanis azt olvassuk, hogy a megtörtént eseményeket követően az osztály tagjai egy éven át soha nem találkoztak egymással (más városban tanultak, nem keresték egymás társaságát, nem beszéltek egymással a történtekről). Miért kerülik egymást? Erre ad választ a visszafelé fölfejtett és elmondott, „kinyomozott” történet, vagyis annak kiderítése, mi is történt azzal az osztálytárssal, aki a „semminek semmi értelme” tételét kb. két évvel korábban megfogalmazta. (-)

Versszínházi monodráma Budaörsön

E három különböző életutat megjárt költőóriás személyiségét, élet- és világérzését mutatja be különbözőségükben és párhuzamosságukban Turek Miklós újabb versszínházi monodrámája.

Versszínház a Latinovits Színházban Ez nem szorul magyarázatra. „Az ember, a költő legszemélyesebb, legtömörebb, legemelkedettebb kifejezése a vers. A legszebb, legszentebb játék. A kifejezhetetlen körültáncolása, ritka, míves szavak gyurmája, az álom földi mása, a legősibbnek, a dalnak édestestvére, mely átvezet a zenéhez, képhez, szoborhoz, házhoz, tánchoz… Valami, ami a születése pillanatában a halhatatlanságra tart igényt.” – vallotta Latinovits Zoltán, a renaissance formátumú, folyton a tökéletességre törekvő művész. Versszínházi sorozatunk kezdetén méltányosnak gondolom, ha az Ő rendcsináló igényével az emberi lélek műhelyében, a színházban fogalmazzuk meg József Attila, Radnóti Miklós és Faludy György emlékét. Frigyesi András

Kórházberuházás „színházi közreműködéssel” Nagy Róbert, a Békéscsabai Jókai Színház színművésze Reményik Sándor: Az orvos című versével nyitotta meg a gyulai kórház új tömbjének alapkőletételi ünnepségét, melyet a színház marketing-csoportja intézményi együttműködés keretében szervezett meg a napokban.

Új sebészeti tömb épül 6,4 milliárd forintból a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház terüle-

tén, Gyulán, a beruházás alapkövét október 31-én tették le. A bontási és előkészítési munkálatok befejeződtek, a TIOP-2.2.4-09/1-2010-0026 azonosítószámú projekt kivitelezési munkái novemberben kezdődnek meg. A megyei kórházban hasonló nagyságrendű befektetés nem történt az elmúlt száz évben. A beruházás nyomán jobb munkafeltételeket, biztonságosabb munkavégzést és magas szintű gyógyítást ígérnek. Az új tömb hatszintes lesz, alapterülete meghaladja a 12 ezer négyzetmétert. A fejlesztésnek köszönhetően a pavilon rendszerű kórház hátrányai tovább csökkennek, hiszen az új tömb szervesen hozzáépül a jelenleg egyik legnagyobb betegforgalmat lebonyolító belg yóg yá szati-dia g nosztika isebészeti épületegyütteshez. Az ünnepségen részt vett a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet térségi menedzsmentért

felelős főigazgatósága részéről Reiter József főigazgató-helyettes, Görgényi Ernő Gyula város polgármestere, valamint Előhegyi Tamás a kivitelező Swietelsky Magyarország Kft. területi igazgatója. A nyitórendezvény fényét emelte Nagy Róbert, a Jókai Színház színművészének az alkalomhoz illő szavalata. − Az alapkőletétel napját többéves előkészítő munka előzte meg, majd 2011. május 16-án aláírták a 5,2 milliárd forintos támogatói szerződést, amely a mára megítélt többletforrással közelít a 6,4 milliárd forinthoz. 2013. június 14-én kötöttük meg a 4,1 milliárd forintos kivitelezői szerződést és június 17-én elkezdődött az építkezés, azaz a bontás, a közműhálózat új nyomvonalú kiépítése – ismertette az ünnepségen az előzményeket dr. Kovács József főigazgató főorvos.

(-)

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.ujszechenyiterv.gov.hu 06 40 638 638

Jön a SingSingSing 2

A SingSingSing 2 című musical showt láthatják a nézők december 28-án és 29-én este hét órakor a Soproni Petőfi Színházban. Remek énekesek, géppuskalábú táncosok, örökzöld dallamok várják a közönséget. A sok meglepetést ígérő produkcióban népszerű zenés darabokból, musicalekből csendülnek fel dalok. Szakál Attila rendező-koreográfus célja az, hogy igényes kikapcsolódást nyújtson azoknak, akik kedvelik ezeket a műfajokat és a hétköznapi gondok mellett szeretnének egy felhőtlen estet eltölteni a színházban. A SingSingSing csapatában a tervek szerint többek között olyan népszerű énekesek is közreműködnek, mint Feke Pál, Szomor György, Fésűs Nelly, Vastag Csaba és Vastag Tamás. A soproni társulatból Szőcs Erika, Simon Andrea, Horváth Andor és Savanyu Gergely lép színpadra. (-)

22.

23.


Színházi előadások a Klebelsberg Kultúrkúriában

A Kultúrkúria törekvései közé tartozik, hogy minél több új produkciónak adjon teret programjai közt. Így van ez a baba-, gyermek- és ifjúsági színdarabok műfajában is. Ennek a törekvésnek része az is, hogy egyre több újdonság színpadra állításában vállal szerepet az intézmény. Ennek egyik első „terméke” Hedry Mária – Radványi Balázs Kukamese című, a környezet megkímélését kisgyermekeknek érthetővé, felfoghatóvá tévő mesejátéka volt, mely a Klebelsberg Kultúrkúria és a Fogi Színház közös produkciójaként jutott el sok helyre. 2013 az ősbemutatók időszaka az intézmény életében. Szeptember 29-én Hedry Mária Tündér Míra című gyermekdarabját mutatta be a Veszprémi Petőfi Színház nagy sikerrel és a Kultúrkúriával együttműködve. A darab irodalmi igénnyel megírt klasszikus mesejáték. Napjaink égető kérdéseit veti fel, a természet felelőtlen szennyezésének

Decemberi színházi programok December 9. hétfő 11.00 Radványi Balázs-Bajor ErvinVukovári Panna: Ábel és Ábel – A Marczi Stúdió zenés ifjúsági színházi előadása. 14 éven felüli diákoknak ajánljuk! A tékozló fiú hazatérése a Biblia egyik legszebb, megható története. Vannak-e napjainkban tékozló fiúk? Erről szól a Radványi Balázs, Bajor Ervin és Vukovári Panna Tékozló fiúk című műve alapján készült színdarab. Az előadás különlegessége elsősorban a közösségi alkotás erejében rejlik. A rendező, az író, a látványtervező és a színészek közösen alkották meg a történetet, közösen formálják tovább minden egyes próbán és az előadásokon is. A kellékek és a tér alkalmazkodva a két síkon zajló eseményekhez, világosan működnek egymással párhuzamosan, és a történet végére összemosódnak a határok,

problémáját, közelebbről az élő vizek veszélyeztetettségét, s ezen keresztül a mai ember felelősségét, morális értékrendjének újragondolását. Áttételesen, a mesei elemek segítségével látjuk az önzés, a kapzsiság gátlástalan pusztítását, amely már az egész élővilágot fenyegeti. A rendező Juhász Róza, a szellemes díszletet és a jelmezeket Libor Katalin tervezte. Az 5-12 éveseknek készült darab budapesti ősbemutatójára a Klebelsberg Kultúrkúriában és a Marczin került sor. Január 26-án 16 órakor újra színpadra kerül a Kultúrkúriában, aki Tündér Mira

lecsúszott róla, vagy nem tud Veszprémig utazni, az itt megnézheti.

November 17-én telt ház előtt került sor a Radványi Balázs, Bajor Ervin és Vukovári Panna Tékozló fiúk című műve alapján készült Ábel és Ábel című zenés ifjúsági színházi előadás ősbemutatójára, melyet a Marczi Stúdió adott elő. A 14 év feletti ifjúságnak szóló darabot legközelebb december 9-én, a Marczibányi Téri Művelődési Központban lehet megnézni. Árkosi Árpád rendezésében, Hajós Zsuzsa dramaturg közreműködésével került színpadra, a főbb szerepekben Szalai Kriszta és Quintus Konrád színművészekkel találkozhat a néző. A történet egy színi tanodában játszódik, melyet egy színészházaspár vezet. A stúdiósok harmadéves vizsgaelőadásukra készülődnek, mely a tékozló fiú történetét dolgozza fel. A premierig már csak pár próba van vissza, de az előadás utolsó jelenete sehogy sem akar elkészülni. Krisztát és Koncit, a stúdió vezetőit váratlan magánéleti esemény akadályozza az alkotásban. A próbafolyamat során két szálon fut a történet, melyben Jézus példázata rituális színházi előadásként jelenik meg (szakrális térben, jelmezekkel,

díszlettel és mai zenével), míg a második szál leginkább a realista színház elemeit viseli magán.

Karácsony közeledik, így természetes, hogy a kisgyermekekre még nagyobb figyelem hárul. Különleges g yermek színhá zi előadásokkal készültünk erre az időszakra is. A legkisebbeknek szóló babaszínházi előadások nagy népszerűségnek örvendenek az intézmény látogatóinál, a karonülők észrevétlenül, szó szerint játszva szoknak bele a színház világába. Decemberi előadásunk is újdonság: a Ciróka Bábszínház Csigaház című előadása november 17-e óta van műsoron. A Kultúrkúriában december 4-én 10.30-kor van előadás. Ha Karácsony, akkor Diótörő. Mindenki emlékszik még a Bóbita Bábszínház Diótörő bábjátékára, a 2001-ben bemutatott, 2002-ben a Magyarországi Hivatásos Báb-

színházak Találkozóján a legjobb előadás díját nyerő előadásra. A következő 4-5 évben, amíg az előadás műsoron volt, külföldi meghívások, vendégszereplések egész során veheDiótörő

tett részt, és nyert fesztiváldíjakat. A darab érdekessége, hogy Csajkovszkij zenéjére, szöveg nélkül elevenedik meg az örökzöld karácsonyi történet. A bábszínház ezt a sikeres előadását újra elővette, és megint igazi újdonságként szolgál a 4 éves kornál idősebb gyermekkorosztálynak. A Kultúrkúriában december 15-én 16 órakor nézhetik-hallgathatják meg Marika karácsonyi történetét az ifjú színházszerető látogatók. BK

Marczibányi Téri Művelődési Központ

ahogy a személyes szál is összeér a stúdió szakmai és közösségi életével. Szereplők: Szalay Kriszta, Quintus Konrád, Farkas Atilla, Jobbágy Kata, Bora Levente, Bagaméry Orsolya, Boros Ádám, Manyasz Erika, Ábel és Ábel

Resetár Dániel, Benya Kata, Szilvási Dániel. Dramaturg: Hajós Zsuzsa és Resetár Dániel; Dalszövegek: Vukovári Panna és Bajor Ervin; Zene: Radványi Balázs; Zenei munkatárs: Balog Péter; Mozgás: Lisztóczky Hajnal; Látvány: Ondraschek Péter; Rendező: Árkosi Árpád December 10-én 11 órától a 12 hét című ifjúsági darab szemtanúi lehetünk a Művelődési Központban

a K. V. Társulat előadásában. A főbb szerepekben Chován Gábort, Száger Zsuzsát, Urbanovits Krisztát, továbbá a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskola tanulóit láthatjuk, melynek fő témája a kamaszkori teherbeesés és az ezzel járó következmények. Bemutatják 12 hét alatt mennyi döntést kell meghozni, ami befolyásolhatja a tinédzserek egész életét. A kérdés: megtartják a magzatot vagy az abortuszt választják? Egyetlen meggondolatlan pillanat sodorja őket olyan élethelyzetbe, amelyben felnőttként kell viselkedniük. Pedig még ők is gyerekek. Kétségbeesetten bolyonganak a felnőtt társadalom képviselői között, segítséget, menedéket keresve. A 12 hét olyan krízishelyzetet mutat be, amelynek nincs megnyugtató megoldása. E lőa d á su k n a k nem célja, hogy állást foglaljon vagy válaszokat adjon. Kérdéseket vetnek fel tabuk nélkül, nyíltan és őszintén beszélnek a kamaszkori

szexualitásról és annak minden lehetséges következményéről azokkal a nézőkkel, akiket ez leginkább érint. Bár az előadást főleg középiskolás rétegnek szánták, akár gondolatébresztő lehet minden szülőnek is. Luca napján nemcsak a népi hagyományok élednek újra, hanem Molnár Ferenc kiváló előadására, az Üvegcipőre várnak mindenkit szeretettel a Szindra Társulat közreműködésével, melyet Földessy Margit állított színpadra. Sipos Lajos műbútorasztalos és egy kiscseléd, Szabó Irma minden akadályt elsöprő szerelmének megható története. Költészet, humor, megoldhatatlannak tűnő akadályok, összeomló és felépülő kapcsolatok szövik át a fordulatos vígjátékot. Meseautó

Vida Péter és Csombor Teréz

December 16-án a kecskeméti Katona József Színház előadásában Vitéz Miklós-Vadnai László: Meseautóját láthatja a közönség. „Ez a Szűcs az nem az a Szűcs, vagyis az ő Szűcsük, de nem a mi Szűcsünk”… Ki ne ismerné Szűcs történetét, ahol egyszerre vezérigazgató és szegény sofőr megpróbálja kideríteni, vajon Kovács Vera szívét mi dobogtatja meg. Viszont Halmos Aladár teljesen belebonyolódik a szálakba. Ezért aztán Halmosnak Szűcsöt kell figyelni, Szűcs meg Verát figyeli, Vera meg nem figyel eléggé. Minden összekuszálódik, még annál is jobban, mint azt bárki el tudná képzelni… A szerelmeseket Kiss Zoltán és Trokán Nóra, Anna kisasszonyt Csombor Teréz alakítja. Kabos Gyula híres szerepét, Halmost Vida Péter személyesíti meg. Az előadás rendezője nem más, mint Benedek Miklós. M. T.

Fizessen elő a Magyar Teátrum című színházi havilapra!

www.logomotiv.hu

Amennyiben 3000 forintért 10 hónapra előfizet lapunkra (július, augusztus nyári szünet), akkor a postaköltséget levonva Ön 200 forintért juthat hozzá egy-egy lapszámhoz. A megrendelőlapot internetről letöltheti online oldalunkról: www.magyarteatrum.hu, vagy

kérheti e-mailben a: [email protected] címen, vagy levelezőlapon, a következő címen: Magyar Teátrum szerkesztősége, 5600 Békéscsaba, Andrássy út 1. Számoljon, hogy olvashasson! Csak 3000 forint. Megéri!

24.


Színházak futócipőben Rekord számú, 22 színházi csapat vett részt a Budapest maraton lefutásán október 13-án. A 42.195 méteres távot – részben vagy egészben – számos ismert színész is teljesítette: Udvaros Dorottya, Tóth Auguszta, Szabó Győző, Deutsch Anita, Puskás Tamás. A díjátadó ünnepséget a napokban tartották a Vígszínházban.

A csapatok tagjai egymásnak adták a stafétát, míg a legedzettebbek egymaguk teljesítették a távot. A legtöbb csapatot, hetet, az Állami Operaház állította ki. Ebben nagy szerepe van Miklósa Erika énekesnőnek, aki maga is lelkes futó, és a budapestivel egy időben ő a new york-i maratont teljesítette.

Csapatépítés a Turay Ida Színházban Álmomban sem gondoltam volna, hogy olyan csapatépítő tréningen fogok részt venni a Turay Ida Színház műszaki és technikai személyzetével együtt, mint az idén. Ezt a fajta „szoros” együttlétet minden évben megszervezi a vezetőség. Felmerült bennünk a kérdés, miért van erre szükség, hiszen évek óta ismerjük egymást és utazó színház révén, minden egyes vidéki előadás színpadi körülményeinek a megteremtése már önmagában csapatépítő tréning. Közösen kitalálni, megoldani a megoldhatatlannak látszó problémákat, amik a sokszor gyengén felszerelt vagy éppen lepukkant művelődési házakban felmerül. Igazi színházat csinálni nem színházi körülmények között úgy, hogy a vidéki néző elégedetten, élményekben gazdagon távozzon előadás után, hiszen számunkra ők a legfontosabbak. Az állandó budapesti játszóhelyeinkkel, mint például a San Marco utcai Óbudai Kulturális Központtal, a Ferencvárosi Művelődési Központtal, a Csepeli Munkás Otthonnal, a vonzáskörzetbe tartozó törökbálinti Művelődési Központtal, a csornai Művelődési Központtal nincs is semmi baj. Évek óta otthon érezzük magunkat ezeken a helyeken. Viszont nyáron Kislődön, a Sobri Jóska Kalandpark szabadtéri színpadán „vért izzadtunk” a szúnyogok legnagyobb örömére. Szeptember elején a Turay Ida Színház vezetősége ide vitt vissza minket csapatépítő tréningre. – Mióta működik a kalandpark és hogy jött létre? – kérdeztem az egyik ügyvezető igazgatót, Jáger Balázst,

A férfi csapatok közül a vígszínházi teljesítette a legjobb időt. Eszenyi Enikő igazgatónő kilátásba helyzete, jövőre nem csak szurkolni fog, hanem maga is sportcipőt húz. A vegyes összetételű csapatok között a kaposvári színház bizonyult a leggyorsabbnak. Bérczes László művészeti vezető megrögzött futó, sokakat vett már rá a sportolásra.

Öten egyénileg teljesítették a távot. Rikker Mária, az Operettszínház énekkari tagjának ez már a 13. maratonja volt, Bérczes Lászlónak a hetedik. Megyes Melinda a Kolibri Színház színeiben, Zöld Csaba a József Attila Színház, Csőre Gábor pedig a Víg színeiben futotta le először. Simicskó István sportállamtitkár úgy fogalmazott: a sportban nem az ellenfelet, hanem saját magunkat kell legyőzni. Általa nem csak a testünket, hanem az akaratunkat is erősítjük, így egyre nagyobb célokat tűzünk ki magunk elé. A politikus sikerként könyveli el, hogy az elmúlt években jelentősen megnőtt a szervezett, egyesületi keretek között sportoló gyerekek száma. A jövő évi futást szeretnék kiter-

jeszteni más művészeti ágak képviselőire, írókra, festőkre is, másrészt a közönséget is még inkább bevonni, akár szurkolóként. Tavaly Kovács István Kokó indította el azt a hagyományt, hogy 42 évesen teljesítette a 42 kilométeres távot egyénileg. Idén Csőre Gábor tette ezt, aki jövőre Pindroch Csabának szeretné átadni a stafétát. A futó kollegákat út menti, énekes pontokon biztatta kitartásra az Opera, az Operett és a Honvéd Férfikar. A csapatok között volt a Nemzeti Színház (Udvaros Dorottyával és Tóth Augusztával) és a Játékszín is. A futásnak karitatív célja is volt: a színházak nevezési díját, 300.000 forintot a Bajor Gizi Színészmúzeum kertjének renoválására fordítják. Cs. Z.

Egy drótkötélen múlt az életünk!

aki házigazdája volt annak a három napnak, amit ott töltöttünk. – 2009. július 11-én nyitottunk és ez az ötödik szezonunk. 2006-ban erre gombásztunk és megfogott bennünket ez a gyönyörű környezet. Megvettünk a területből egy nagyobb részt és megépítettük a tavat. Ekkorra már annyira beleszerettünk, hogy továbbgondoltuk a történetet és mivel mindannyian kalandvágyók vagyunk, így jött a kalandpark ötlete, ami egyre több embert vonz ide. Az aktív turizmus érdekli az embereket, megpróbálnak „rousseau-i” módon visszatérni a természetbe, ugyanakkor itt olyan motivációkat kapnak, és olyan energiákat tudnak felszabadítani, amit máshol nem. Rossz idő esetén zárt helyen is nagyon hangulatos tréningeket tudunk lebonyolítani, a közös játéktól kezdve a szakmai képzésen át, vagy kompetencia-képzésen keresztül az igényeknek megfelelően. A kalandparkban kettesével laktunk a romantikus, fürdőszobával, konyhával felszerelt faházakban. A koszt is kiváló volt, néhányan még híztak is az egésznapi sportolás el-

lenére. Első nap rövid eligazítás után, önmagunkat karabinerekkel rögzítve egy olyan drótkötélpályán kellett végigmennünk, ami különböző köztes próbatételekkel volt nehezítve, mint például ingó fadarabok, függőhíd, mászó-fal, meg ilyenek. Legyőzve a tériszonyomat egy darabig feljutottam a fák között, de a tó feletti átcsúszást és a többi erőnléti feladatot már egészségügyi okok miatt nem vállaltam. A park alkalmazottai készséggel szedtek le a drótkötélhálóról, ahol feladtam. A többiek, akiknek lentről drukkoltam, élvezettel teljesítették a feladatot, sőt volt olyan a műszakból, aki a fekete pályán is végigment. Minden évben (jutalomként) egy színész is részt vesz ezen a csapatépítőn. Hogy ki lehet ez, azt a műszaki és háttérszemélyzet szavazza meg. Tavaly Boros Zoltán, idén Borbély Krisz-

tina koreográfus-színész lehetett ott, ő segítette a csapatversenyt. Ő érte aggódtam a legjobban, hiszen két éve műtötték a térdét, amire a mai napig vigyáznia kell. Végigment. Talán ez az első nap volt a legnehezebb, bár a többin is várt ránk hasonló „megpróbáltatás” az elméleti és ügyességi feladatokon kívül. Nekem két program tetszett a legjobban. Az egyik, amikor kérdéseket tettek fel rólunk a többieknek. Kiderült, hogy mégsem ismerjük eléggé egymást?! A másik: harc a többi csapattal szemben lézeres pisztollyal. Büszke vagyok arra, hogy engem senki nem tudott lelőni! Utolsó este pedig együtt főztük a guyáslevest kondérban. Ilyen finomat már nagyon régóta nem ettem! – A Turay társulatról el kell mondanom, hogy egy nagyon jól és hosszútávon gondolkodó, rendkí-

vül motivált és nagyon-nagyon lelkes társaság, akik tényleg, maximálisan megpróbálnak minden feladatot teljesíteni és ez az eredményeken is látszik – értékelte Jáger Balázs a társulatot. Az egyéni teljesítmények alapján Nádas Gábor díszítő lett az első, Zakar-Bános Gábor díszítő lett a második és Csala Sándor kelléktárvezető, kellékes lett a harmadik. A hölgyek közül, kimagasló eredménnyel a négy gyermekes Sebeők Réka gazdaságis kolléganőnk lett. Ez úton gratulálok nekik és kívánom mindannyiunknak, hogy még sokáig maradjunk meg egy ilyen jó összhangban dolgozó csapatnak! Szabó Anikó

Impresszum: Magyar Teátrum – színházi magazin – Alapította a Magyar Teátrumi Társaság Egyesület, Levelezési cím: 1053 Budapest, Királyi Pál u. 18. Telefon: 06 (20) 500-2714 – Kiadja a Magyar Teátrum Kft. Felelős kiadó a Kft. ügyvezetője. – Szerkesztőség: 5600 Békéscsaba, Andrássy út 1-3. Telefon: 06 (20) 239-2538, Olvasói e-mail: [email protected] – Megbízott főszerkesztő: Józsa Mihály 06 (20) 239-2538 – Főmunkatársak: Elek Tibor, Zalán Tibor – Korrektor: Komlósi Katalin – Színházi adatbázis/hirdetési e-mail: [email protected] – Előfizetésmegrendelés e-mail: [email protected] – Terjeszti a Lapker Rt. és Magyar Posta Zrt. Terjesztéssel kapcsolatos e-mail: terjesztes@ magyarteatrum.hu – Grafika: Lengyel Tibor, Logomotív Kreatív Műhely, 9701 Szombathely, Dózsa György u. 11. Pf.: 455, Tel: 06 (94) 511350, e-mail: [email protected] – DTP: Dóra-Horváth Krisztina – Nyomtatás: LAPCOM Lapkiadó és Nyomdaipari Zrt., 6729 Szeged, Szabadkai út 20. Vezérigazgató: Pallagi Ferenc – Online szerkesztés: Aradszki Zoltán – Online: www.magyarteatrum.hu – ISSN 2061-1501

hírfelhasználó

268 Ft, határon túl: 1 uro. V. évfolyam, 9. szám november. Friss hírek a magyarteatrum ONLINE oldalán!

Recommend Documents