268 Ft, határon túl: 1 uro. III. évfolyam, 5. szám május. Friss hírek a magyarteatrum ONLINE oldalán!

268 Ft, határon túl:

1 €uro

III. évfolyam, 5. szám • 2011. május

A Magyar Teátrumi Társaság havilapja

w w w.m a g ya r te at r u m.hu

Körtvélyessy Zsolt

Friss hírek a magyarteatrum ONLINE oldalán!

15. oldal

Félreértés Sopronban

Legyőzte a halált, feltámadt

Camus: Félreértés című darabja, a XX. századi egzisztencialista dráma egyik alapműve, amit április 9-én mutatnak be a Soproni Petőfi Színház Kamaraszínházában. Májusban is megtekinthetik még a nézők ezt a nem könnyű drámát, aminek első címe „Száműzetés” volt, mivel 1943-ban, megírásának idején, az A l -

A cikk a 8. oldalon olvasható

Bencze Ilona vallomása gériából származó Camus a dél-franciaországi hegyek között rejtőzködött, mint egy száműzött. A bibliai tékozló fiú hazatérését dolgozta fel a művében. A darabban azonban minden fordítva történik. A húsz éve eltűnt fiú (James) meggazdagodva tér haza feleségével (Maria), hogy segítsen családján, lánytestvérén (Martha) és édesanyján. A két nő panziót működtet, ahol a gazdag vendégeket teszik el láb alól. James nem fedi fel időben kilétét, és a két nő őt is meggyilkolja. Ez a félreértés vezet a tragikus végkifejlethez.

Bencze Ilonával telefonon beszéltem késő este. Ő alakítja Marthat.

– Az előadást három és fél hét alatt próbáltuk be úgy, hogy az édesanyámat játszó Pásztor Erzsinek, a testvéremet játszó Bregyán Péternek, a sógornőmet játszó Topolcsányi Laurának és az öreg szolgát alakító Zsolnay Andrásnak folyamatosan előadásaik voltak, ahogyan nekem is. Így a rendezőasszisztens, Simon Andrea, nehezen tudta ös�szeegyeztetni a szereplőket. Ugyanakkor meg kellett küzdenünk a karakterek bonyolult belső világával és Camus szokatlan szófordulataival és összetett mondataival. Szóval a szöveggel, amit nem volt egyszerű megtanulni.

Bencze Ilona, Pásztor Erzsi és Bregyán Péter A cikk a 7. oldalon folytatódik

KÖSZÖNJÜK! 2. oldal

A Magyar Teátrum az Írószövetségben

2. oldal

A cikk a 9. oldalon olvasható

2.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2011. május

Köszönjük a segítséget! Kedves olvasóink, nézőink, partnereink! Lapunk legutóbbi számában azzal a kéréssel fordultunk Önökhöz, hogy az egyre romló gazdasági helyzetben segítsenek életben tartani nonprofit színházi magazinunkat, melyet A Magyar Teátrumi Társaság egyre nehezebb anyagi helyzetben lévő tagszínházai tartanak fenn.

A pályázat nyerteseinek teljes listája Lapunk legutóbbi számában ugyanezen az oldalon hely hiányában csak részleteket közöltünk le abból a listából, amely az Nemzeti Kulturális Alap (nka) honlapján mindenki számára elérhető. Az alábbiakban közöljük a teljes listát.

Mi kértünk, Önök adtak! Nem is számítottunk ekkora segítségre, mint amit kaptunk Önöktől. Az áremelés ellenére is ugrásszerűen megnőtt előfizetőink, és az eladott példányaink száma. Nyereményjátékunk megfejtéseiből kiderült, hogy az ország szinte minden pontján olvasnak bennünket. Jöttek a biztató, támogató e-mailek, sms-ek, levelek, telefonhívások, melyekben Önök jelezték, hogy hol nem kapható, hol keresik hiába lapunkat.

Ne hagyják abba! Köszönjük, és újra kérünk. Kérjük ne hagyják abba! Ostromolják tovább az újságárusokat, keressék lapunkat, és hívják fel rá barátaik figyelmét is. A lap megvásárlásán túl ezzel segíthetnek legtöbbet! Kérjük népszerűsítsék tovább a Magyar Teátrumot!

A kampány folytatódik! Az Önök népszerűsítő tevékenysége a legősibb és leghatékonyabb reklám. Ennek hatására láthatják be az illetékesek: a terjesztők, és a potenciális támogatók, hogy érdemes ezzel a lappal foglakozni, érdemes árusítani, érdemes anyagilag is támogatni. S ha ez így lesz, akkor fennmarad a lap, mi tájékoztathatunk, Önök tájékozódhatnak. Így mindenki nyer! Köszönjük!

Fekete Péter főszerkesztő

Folytatás az 1. oldalról Folytatás az 1. oldalról

A Magyar Teátrum az Írószövetségben Legutóbbi lapszámunkban közzétett felhívásunk kapcsán kaptunk egy megtisztelő ajánlatot az Írószövetségtől. Meghívták magazinunkat a Szín-tér című programsorozatba, nyilvános bemutatkozására, a lap jelenéről, jövőjéről szóló beszélgetésre. A bemutatkozó est 2011. május 12-én, csütörtökön 18 órakor lesz az Írószövetség székházában (1062, Budapest, Bajza utca 18.). Biztosan ott lesz a Magyar Teátrum néhány munkatársa, a lapban már bemutatott színészek közül néhányan, akik egy kis műsort is adnak, írók, költők, színházi emberek, és hogy mind együtt legyünk:

Jöjjön el Ön is! H e l y r e i g a z í t á s Lapunk áprilisi számának 10. oldalán Harangtól a kürtig című cikkünk alatt tévesen tüntettük fel szerzőként Szaan szignójú munkatársunkat. A szóban forgó interjút valójában Topolcsányi Laura írta. A hibáért mindkettőjüktől elnézést kérünk. A szerkesztőség

Impresszum:

Szerzőink, munkatársaink:

Magyar Teátrum – színházi havilap, Online: www.magyarteatrum.hu – Alapította, és kiadja a Magyar Teátrumi Társaság Egyesület, Levelezési cím: 1053 Budapest Királyi Pál u. 18. Telefon: 06 (20) 500-2714 – Felelős kiadó az egyesület elnöke. – Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Szerkesztőség: 5600 Békéscsaba Andrássy út 1. Telefon: 06 (20) 390-5566, Olvasói e-mail: [email protected] – Főszerkesztő: Fekete Péter – Lapszerkesztő: Józsa Mihály – Főmunkatársak: Elek Tibor, Zalán Tibor – Korrektor: Komlósi Katalin – Színházi adatbázis/hirdetési e-mail: [email protected] – Előfizetés-megrendelés e-mail: [email protected] – Terjeszti a Lapker Rt. Előfizetéses terjesztés: Magyar Posta Zrt. Terjesztéssel kapcsolatos e-mail: [email protected] – Grafika: Lengyel Tibor, Logomotív Kreatív Műhely, 9701 Szombathely, Dózsa György u. 11. Pf.: 455, Tel: 06 (94) 511-350, e-mail: [email protected] – DTP: Horváth Krisztina – Nyomtatás: LAPCOM Lapkiadó és Nyomdaipari Kft., 6729 Szeged, Szabadkai út 20. Ügyvezető igazgató: Szammer István – Online szerkesztés: Aradszki Zoltán – Online: www.magyarteatrum.hu – ISSN 2061-1501

Balogh Tibor

Tompagábor Kornél

Bera Linda

3.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2011. május

„Nekem mondanivalóm van a színpadon” Sára Bernadette születésnapjára

A Színház és Filmművészeti Főiskola elvégzése után, 1974-ben Kecskeméten kezdte pályafutását, és az utóbbi három évadban újra a hírös városban játszik Sára Bernadette. A színésznőt egy kis múltidézésre hívtuk – régi és jelenlegi szerepeiről kérdeztük.

lenthetem. Mindig igyekszem egy kicsit megváltozni, most talán tudatosabban élem az életem, mint fiatalabb koromban. – A főiskola után a kecskeméti Katona József Színházhoz szerződött, és öt évadot töltött itt. Milyen emlékeket őriz abból az időszakból? – Ruszt József volt itt akkor a főrendező, és a vele való munka számomra olyan volt, mint a tanulmányaim folytatása. Amikor végeztem a főiskolán, még nagyon naiv voltam és tudatlan, tapogatóztam, hogy valóban ez lesz-e az én utam. Csodálatos volt az itt töltött öt év, s mondhatom, hogy amit ma tudok a színpadon, és az, hogy szeretem ezt a pályát, Ruszt

– A közelSára Bernadette és Gábor Miklós Schiller Don Carlos múltban ünnepelte születésnapját, ebből az alkalomból a kecskeméti társulat és férje, Cseke Péter igazgató köszöntötték. Elgondolkodtatja Önt egy-egy kerek évforduló? – Nem igazán foglalkozom az évek számával, mert nem ez határozza meg az életemet. Még sza kaszok ra sem szoktam bontani. Sodródó típus vagyok, az élet visz magával. Nem Józsefnek köszönhető. Szerencsés én alakítottam a sorsomat, ezt most vagyok, hogy ismertem, hogy hallmár így visszatekintve bátran kije- gathattam. Ő tanított meg a színész-

kellene átdolgozni, annyira tetszett mesterség apró kis titkaira. – Melyek voltak abban az időszak- Márai írása. Először monológban gondolkodtam, de rájöttem, hogy ban a legemlékezetesebb szerepei? – A Don Carlossal kezdtem, nem lesz elég erős a hatás, ha csak Erzsébet királynőt játszottam ben- egy ember mondja el. A színház felne Gábor Miklós oldalán, ez egy kereste Pataki Éva dramaturgot, aki meghatározó élmény volt számom- remek munkát végzett. Szerencsére ra. Játszottam a Koldusoperában és most Budapesten is nagy siker. Ez nagyon sok Shakespeare színdarabban Eszter hagyatéka szerepeltem. EmlékKőszegi Ákos és Sára Bernadette szem, a Rómeó és Júliát beavató színházi formában mutattuk be fiataloknak a művelődési házban, Ruszt József vezetésével. Ekkor éreztem azt életemben először és utoljára, hogy Júlia jeleneteiben eljutottam a szerepformálásnak az általam vélt maximumára. Úgy éreztem, hogy Júliát egyszerűen nem lehet ennél jobban eljátszani, mint ahogy akkor az a darab, ami a szívem csücske. én tettem. Csodálatos érzés volt. – Most hogy érzi itt magát a kecs- Egyébként minden szerepemet szeretem. A tavalyi évadban a Furcsa párt keméti társulatban? – A város sokat fejlődött a hetve- kedveltem, mert nagyon szeretek nes évekhez képest, a színház pedig vígjátékban játszani, ahol azonnali ugyanolyan gyönyörű – Magyaror- visszajelzést kapunk a közönségtől. szág egyik legszebb teátruma. Nagy Az idei évadban a Csodás vagy Júöröm számomra, hogy újra itt játsz- liában, a Harmadik Richárdban, és hatok, bár szoktam azzal viccelődni, Karol Wojtyla Az aranyműves boltja hogy itt kezdtem a pályámat, remé- című művében láthat a kecskeméti lem, nem itt fejezem be… Az élet közönség, mind közel áll hozzám. – Van-e új „szerelem”, azaz terv úgy hozta, hogy a férjem, Cseke Péter lett az igazgató, és természetesen, vagy feladat a következő évadra? – Vannak már tervek, de egyelőha nekem való szerepet kínálnak, azt boldogan elvállalom. A legkedvesebb re szeretném titokban tartani, hogy Kecskeméthez kötődő előadásom miről van szó. Annyit elárulhatok, Márai Sándor Eszter hagyatéka című hogy vár rám egy-két szerep a követnovellájának színpadi változata, amit kező évadban is Kecskeméten. Nem három éve mutattunk be. Kecskemé- titok, hogy abban a szerencsés helyten két évig játszottuk nagy sikerrel, zetben vagyok, hogy megkérdeznek most pedig a fővárosi Karinthy Szín- szerepekről, s akkor vállalom el, ha házban van műsoron. Ez azért az úgy érzem, a karakter nekem való, egyik kedvencem, mert tulajdonkép- és van vele mondanivalóm. Szerinpen én találtam ki, hogy színpadra tem erről szól a színészet. Ha nem

lenne mondanivalóm a szereppel, akkor mit keresnék a színpadon? Egyébként, ha már feladatokról beszélünk, nagyon boldog és elégedett színésznő vagyok, mert megadatott, hogy folyamatosan tudtam játszani, annak ellenére, hogy két gyermekem született.

Valahogy a jó Isten úgy adagolta a felkéréseket, hogy mindig volt munkám. Néha kevesebb, de alkatomból eredően akkor sem volt bennem rossz érzés vagy pánik. Természetesen ezt a biztonságérzetet a férjem is megadta nekem, aki rengeteget játszott akkoriban. A gyerekek körüli teendők másodlagossá tették a pályámat, de amikor felnőttek, és elengedtem őket, úgy éreztem, hogy újra a színpadon van a helyem, és nekem oda vissza kell mennem. Újra van mondanivalóm a nézőknek. – Lassan vége az évadnak. Mit terveznek a nyárra? – Várom már a pihenést, mert egy színésznek nagyon fontos a feltöltődés. Nemrég költöztünk be az új otthonunkba Solymáron, de még nem volt időnk belakni a házat. Nyáron erre is sor kerülhet abban a szép, csendes környezetben. Bera Linda

Költészet napi szellemidézés

Jó hangulatú, költészet napi szellemidézést tartott a Veszprémi Petőfi Színház társulata áprilisban a teátrum kávézójában. Az est háziasszonya Kéri Kitty színművész volt, aki a színház kilenc művészével együtt olvasta fel azokat a költeményeket, melyeket a nézők, érdeklődők hoztak el a rendezvényre. Mindezek mellett a színészek olyan költők szellemiségét idézték meg többek között, mint József Attila, Balassi Bálint, Reményik Sándor, Jannus Pannonius, Arany János, Sza-

bó Lőrinc. Hangfelvételek segítségével emlékeztek Latinovits Zoltánra, Bujtor Istvánra, Selmeczi Rolandra és Cseh Tamásra. A borozgatással, kötetlen beszélgetéssel egybekötött rendezvényen Varró Dániel is felolvasta egy írását, ezzel köszöntötte az est résztvevőit és a költészet napját a színházban. Kéri Kitty a sikeres rendezvény után elmondta, szeretné, ha az intézményben minden évben hasonló módon ünnepelnék a nézők és a színészek ezt a jeles napot. (-)

Szerzőink, munkatársaink:

Elek Tibor

Csicsely Zoltán

Fekete Péter

Trombola Anita

Vidnyánszky Attila

Kulcsár Edit

Zalán Tibor

Kozma András

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2011. május Hirtling István újabb veszprémi fôszerepe Megkezdődtek a Koldusopera című zenés színmű próbái a Veszprémi Petőfi Színházban, a produkció a 2011/2012-es évad nyi-

Kapitalizmus, mai szemmel

tóelőadása lesz szeptemberben. A darabot Szinetár Miklós Kossuthés Jászai-díjas, Kiváló- és Érdemes művész állítja színpadra, Bicska Maxit Hirtling István Hirtling István formálja meg. A főbb szerepekben Eperjes Ká­roly, Papadimitriu Athina, Trokán Anna, Nyirkó István, Csarnóy Zsuzsanna, Szűcs Krisztina és Gere Dénes Ákos látható. Szinetár Miklós pályafutása alatt immár negyedik alkalommal állítja színpadra Bertolt Brecht és Kurt Weill népszerű művét, először 1960-ban rendezte meg a Koldusoperát. – Ennél aktuálisabb darabot nem is lehetne találni a mostani világra. Ez a zenés színmű a kapitalizmusról szól, annak kegyetlen törvényeiről, a rendszer embertípusairól, jelenségeiről. A kor az,

amelyik mindig újra tud fogalmazni vagy mássá tenni egy művet, ám jelenleg nincs erre szükség, mert a Koldusopera itt zajlik a szemünk előtt és körülöttünk. Úgy is mondhatnám, hogy ez egy "szauna darab", forróból megyünk a hidegbe, hidegből a forróba, és aztán ez az egész mind a nyakunkba, illetve a lelkünkbe ömlik – mondta Szinetár Miklós, aki három éven belül másodszor rendez a Veszprémi Petőfi Színházban, kötődik a városhoz, a társulathoz, ezért is mondott igent arra, hogy újból a teátrumban dolgozzon. Az előadás főszereplője Hirtling István, aki pályafutásának nagyon fontos mérföldkövének érzi azt, hogy eljátszhatja Bicska Maxit. – Most 53 éves vagyok és 53 évvel ezelőtt a születésnapom előtt tizenhárom nappal mutatták be Szinetár tanár úr rendezésében a Koldusoperát. Abban az előadásban Kocsma Jenny szerepét az én nagynéném, Böröndy Katalin játszotta. Most pedig itt állok Veszprémben a színpadon, mint Bicska Maxi, pró-

báljuk a Koldusoperát, velem szemben ül Szinetár Miklós, mellettem remek színészek sora, ragyogó szereposztásban, emberileg, lelkileg, szakmailag nagyon jó és leírhatatlan érzés ez. Kell ennél több a boldogsághoz, az évtizedeken átívelő családi – színházi kapcsolatnál? – ecsetelte Hirtling István. A veszprémi produkció érdekessége az is, hogy Trokán Anna a társulat tagja, ebben az előadásban együtt játszik édesanyjával, Papadimitriu Athinával, aki a darabban is az édesanyját formálja majd meg. – Kőszínházban most játszunk először együtt. Régen, szabadtéri színházi előadásban Tác-Gorsiumban Pécsi Ildikó rendezésében már szerepeltünk együtt, de ott nem volt nagy szerepem, a karban voltam a testvéremmel együtt. A Koldusopera az első nagy színpadi találkozásunk, s nagyon örülök ennek. A próbafolyamat elején tartunk most. Érdekes

Mágnás Miska

a Hevesi Sándor Színházban Szakály Aurél és Kiss Ernő

A Vas megyei lovászfiúból lett úr, és a grófnő szerepébe bújt cselédlány, valamint az átejtett nemesi társaság mulatságos történetét először 1916-ban mutatták be, azóta is nagy népszerűségnek örvend, köszönhetően az 1949-ben készült, Keleti Márton rendezte film sikerének és persze a remek melódiáknak is. Szirmai Albert – Bakonyi Károly – Gábor Andor operettjét a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban Harangi Mária állította színpadra.

A cselédlány és a lovászfiú, Marcsa és Miska, a jóravaló, okos szegények, a nép egyszerű gyermekei. Baracs, a vasútmérnök, a haladó szellemű, fiatal értelmiségi generáció képviselője. Rolla, az öntudatos, családjával szembeszálló grófkisasszony. A beszélő nevű Korláthy gróf és neje, egyenesen szívtelen, buta gazdagok, a majomkodó, rangkórságban szenvedő sznob arisztokraták. Az operetttársadalom klasszikus rétegződése. Persze mindenki elkívánkozik

a maga helyéről. Könnyen átélhető, szerethető emberi tulajdonság és kitűnő alapötlet ahhoz, hogy fenekestül felforduljon a világ. Egy kis féltékenység, csöppnyi rivalizálás, a megépítendő vasút körüli mutyizás, a szerelmesek egymástól való tiltása… Úgy kuszálódnak a szálak, hogy lassan senki sem az már, mint akinek mondja magát, a végére senki nem hisz már senkinek. Közrendű és arisztokrata, úr és család úgy ös�szekeveredik, hogy az ember azt sem tudja már, ki volt itt a szegény, ki a gazdag, a buta, az okos… Miska egy estére frakkot ölthet és beléphet abba világba, ahová eddig sohasem. Egyszerre a jelmez alatt az ember is megváltozik. Fecseg, megaláz, megcsal, lenéz, leckéztet, de főleg botrányt kavar, s leleplezi a múlt ködös titkait és álszent erkölcseit. – A Mágnás Miska ismert mű, ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni, a legtöbb nézőnek határozott képe van róla – fogalmazott Harangi Mária, az előadás rendezője – Ez eleve feladatot, rizikót jelent, hiszen vagy találkozik az elképzelése azzal, amit lát, vagy csa-

lódik benne. Az is kihívás, bár tényleg szórakoztató, színes, jó zenékkel operáló ez a darab, hogy megtaláljuk benne azt a gondolatot, ami miatt talán kicsit komolyabban is vehetjük. És bizony az, hogy emberek külső jegyek alapján kiközösítenek maguk közül vagy nem fogadnak be maguk közé valakit, más közegbe vágyódnak, mert elégedetlenek az életükkel, sokszor tragikus élethelyzeteket szül. Nyilván kifordítva, fricskázva, nevettetve, de tulajdonképpen erről szól a történet. Ferencz András

Papadimitriu Athina és Trokán Anna

így közösen dolgozni, még összenevetünk néha a jelenetek közben, de nagyon jó ez. Munka közben én nem az édesanyámként tekintek rá, hanem kollégaként, színészként, s azt hiszem, ő is hasonló módon lát engem. Természetesen, temperamentumban hasonlítunk egymásra, s azt még nem tudom, milyen, ha két tüzes egyéniség egy próbafolyamat közben esetleg egymásnak feszül. Majd kiderül, de szerintem ezzel nem lesz gond, nagyon jó rendezői kezekben vagyunk – hangsúlyozta mosolyogva Trokán Anna. Varga Róbert

A z előadás szereplői: Korláthy gróf: Bal o g h Ta m á s , St e f á n i a , a fe le s é g e: C z e g ő Te réz, Rolla, a lányuk: Benedekffy Katalin vagy Debrei Zsuzsanna, Nagymama: Mester Edit, Baracs István: Bot Gábor vagy Bakos-Kiss Gábor, Pixi gróf: Kiss Ernő, Mixi gróf: Szakály Aurél. Miska: Hertelendy Attila, Marcsa: Foki Veronika vagy Lőrincz Nikol , E lemér y Tasziló: Andics Tibor, Leopold főkomornyik: Györg y János, a Cigány: Katona Kornél.

Hertelendy Attila és Lőrincz Nikolett

Szerzőink, munkatársaink:

Józsa Mihály

Kiss József

Varga Róbert

Komlósi Katalin

Mészáros István

Szabó Anikó (Szaan)

Havasi Renáta

Pottyondy Nóra

4.

5.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2011. május

Új operettek születtek Pályázat egy értékes magyar mûfaj fennmaradásáért

Lezárult a kecskeméti Katona József Színház operett pályázata. A kezdeményezés célja az volt, hogy ez az értékes, magyar műfaj fennmaradjon, és új művek szülessenek. Az operett pályázatot 2010. januárjának végén írta ki a kecskeméti teátrum. – A célunk az volt, hogy frissen tartsuk ezt a teljes mértékben magyar műfajt, és a mai magyar zeneszerzőket arra ösztönözzük, hogy újabb művek szülessenek – tudtuk meg Károly Katitól, a Katona József Színház zenei vezetőjétől. A felhívásra tizenkilenc pályamű érkezett be. A szakmai bizottság tagjai, Hárs Anna, Károly Kati, Nemlaha György és Réczei Tamás figyelt arra, hogy a kiírásban ne adjanak meg túl sok kritériumot a művekkel kapcsolatban. – Kíváncsiak voltunk arra, hogy ha nem szorítjuk keretek közé az alkotókat, akkor milyen új dolgokkal lepnek meg bennünket. Érdekes volt, amit tapasztaltunk, mert voltak olyan szerzők, akik hagyományos stílusban alkottak, míg mások modernizálták az operett műfaját több-kevesebb sikerrel – tette hozzá Károly Kati.

A pályázók a legváltozatosabb témákkal jelentkeztek. A munkák között volt népszínműszerű alkotás, de olyan is, ami a XX. század eleji filmek világára emlékeztetett, némelyik darab pedig a hagyományos operettek szerkezetét idézte. – A többfordulós pályázat során az alkotók kérhettek tőlünk szakmai segítséget. Ebbe a munkába igyekeztünk bevonni olyan szakembereket is – többek között Béres Attila rendezőt –, akik szintén tudtak tanácsot adni a versenyzőknek. A szerzőknek elmondtuk a véleményünket arról, milyen eszközökkel erősíthetnék elképzeléseiket, hogyan tehetnék egységesebbé műveiket – emelte ki a zenei vezető. A pályázatra beérkezett alkotásokba a közönség is bepillanthatott a teátrum Operett-szelet sorozatának köszönhetően a Kelemen László Kamaraszínházban. Így a szakmai bizottság is láthatta, hogyan fogadja a nagyérdemű az elkészült darabokat. A zsűri végül úgy döntött, nem ad ki első helyezést, mert nem volt egyetlen olyan mű sem, ami teljesen meggyőzte volna őket. – A győztes darabot szerettük volna színre vinni, azonban nem találtunk olyan művet, ami dramaturgiailag és zeneileg is egységesen meggyőző lett volna. Ebből is látszik, hogy az operett nem egy könnyű műfaj, rengeteg kritériumnak meg kell felelnie. Briliánsnak, magával ragadónak kell lennie a történetnek és a zenének is. Az alkotónak meg kell őriznie az operett sajátosságait, mégis maivá kell tennie a művet. Zseniálisnak kell lennie a

szerzőnek, hogy tényleg maradandót tudjon alkotni – mondta Károly Kati.

alkotóinak jutalma száz-százezer forint. A harmadik helyezett Meskó Zsolt és Czomba Imre Tőzsdekirály

Operett-szeletek

A második díjat megosztva Szente Béla és Gulyás Levente Ne bomolj!, valamint Moravetz Levente és Horváth Krisztián Attila Kincsei című pályaműve kapta. Mindkét mű

című munkája lett. A pályamű alkotóinak díja ötvenezer forint. Annak ellenére, hogy a pályázatnak nem lett első helyezettje, a szakmai bizottság tagjai úgy vélik,

Mindenkiben rejtőzik egy Fekete Péter

te Péter című vígjátéka. Hársing Hilda és Puskás Tamás átdolgozásában először 10 évvel ezelőtt került színpadra Miskolcon. Azóta újra és újra felbukkan a színházak repertoárján. A Győri Nemzeti Színházban április 2-án volt a premier. Az előadás rendezőjével, Puskás Tamással beszélgettünk.

Végy egy szerencsétlen flótást, egy minden hájjal megkent ügyeskedőt, gyönyörű nőket, fűszerezd humorral és örökzöld dallamokkal. A jól bevált recept szerint készült Eisemann–Zágon–Somogyi: Feke-

– Az előadás az Ön átdolgozásában kerül színpadra. Mit jelent ez? – Fekete Péter története igazi mese, népmese, amit mindenki a maga módján mesélhet. Minden színpadra állítónak lehetőséget nyújt a saját változatát elmesélni. Én is éltem a lehetőséggel. Az alaptörténet egyezik, de

Szerzőink, munkatársaink:

Köles István Junior

Ferencz András

sok mindent megváltoztattunk. Az eredetiben a helyszín Párizs, Fekete Péter pedig szakmájára nézve ablaktisztító. Nálunk, hiszen mindenki ismeri a kártyából: kéményseprő Budapesten. Azután például Szőnyi Ella és Ebes Károly szerepei nincsenek az eredetiben. Ella színház-monológja is saját kútfőből származik, a zenei tükör is eltér az eredetitől. Gazdag anyagból válogathattunk, így formálódott a mostani előadás. Azonban a siker záloga kétségtelenül Eisemann–Zágon–Somogyi nagyszerű találmánya. Bárki nézze is az előadást, mélyen átérzi ennek a szerencsétlen flótásnak az ügyetlen-

Támogatónk:

Tarics Péter

sikeres volt a kezdeményezés. – Operetteket ma már nem írnak a zeneszerzők. Ebből a szempontból haldoklik ez a műfaj, mert nincs utánpótlás. Ez a pályázat egy olyan gondolatsort indított el, aminek a nyomán tovább lehet haladni. Ha néhány zeneszerzőnek felkeltettük az érdeklődését az iránt, hogy operettet írjon, akkor már elértük a

kedését. Az ő gyermeksége, szerencsétlenkedése, aggodalma, hogy neki semmi sem sikerül, mindenkit megérint. Nincs az a sikerember, akiben ne rejtőzne egy Fekete Péter. – Milyen lesz a győri előadás? – A mi történetünket évek csiszolták, mint patak a kavicsot. A sikerhez sok minden hozzájárult. Elsősorban Magyar Attila személye, aki kivételes tehetség, és egyedülálló módon képes volt azonosulni ezzel a figurával. De nagy örömömre szolgált megismerni a győri színészeket is, olyan kiválóságokat, mint Rupnik Károly, Ungvári István, Mahó Andrea, Nagy Lóránt, akik

célunkat. Ez egy olyan értékes magyar műfaj, amit mindenféleképpen életben kell tartani – hangsúlyozta Károly Kati. B. L.

magas szakmai felkészültségről tettek tanúbizonyságot, mesterségünk minden tekintetében. Meghajolok szorgalmuk és tehetségük előttük. Jelentős mértékben hozzájárul az előadás sikeréhez a Horesnyi Balázs által megálmodott díszlet e két dimenziós valóság, és Rátkai Erzsébet varázslatos ruhái. – Mit kíván a győri közönségnek? – A történet igazi örökzöld. Meséljük és meséljük, azután elfelejtjük, majd újra meséljük. A győri előadás munkája, nagyon sok örömet okozott nekem, és remélem hasonlóképpen, az előadás is sok örömet fog okozni a nézőknek. Kívánom, hogy találják meg benne mindazt az örömet, ami csak meríthető ebből az előadásból, és ha úgy hozza a megérdemelt siker, álljon módjukban megnézni akár bérleten kívül is. Trombola Anita Fotó: Rick Zsófi

A lap tervező grafikusai:

Horváth Krisztina

Schütz Péter

Lengyel Tibor

6.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2011. május

Újra itt a KOZSZT!

Tavaly hatalmas sikert aratott a kecskeméti Katona József Színház hagyományteremtő fesztiválja, az I. Kecskeméti Országos Zenés Színházi Találkozó. Csak a rendezvénysorozat két szabadtéri előadására huszonötezren voltak kíváncsiak. A KOZSZT idén június 12-e és 19-e között is várja a legjobb hazai és határon túli zenés színházi produkciókat, az előkészületek már javában tartanak. Erről Cseke Péter, a kecskeméti színház igazgatója nyilatkozott lapunknak. – Hogyan választják ki, hogy mely előadások szerepeljenek a fesztiválprogramban? – Nagyon sokan jelentkeztek. A fesztivál zsűrije – Horváth Ádám, az Operaház megbízott miniszteri biztosa, Márta István az Új Színház igazgatója, Gáspárik Attila a Marosvásárhelyi Művészeti Akadémia rektora, Szabó László az MTVA kommunikációs igazgatója és jómagam – válogattuk ki, hogy mely előadá-

sokat hívjuk meg. Részben úgy, hogy az adott színházban megnéztük az előadást, a többit pedig DVD-n láttuk. Összegeztük az elképzeléseket, majd megkezdtük a tárgyalásokat a legjobbakkal. Ezen a ponton több nehézséggel is meg kellett küzdenünk, mert volt olyan előadás, amelyik azért nem tud eljönni, mert idén a POSZT fesztivál időpontjának változása miatt ugyanakkor lesz a rendezvényünk. A debreceni társulat Ludas Matyi című kiváló előadásának díszlete pedig egyszerűen nem fér be a mi színházunkba, így ők másik darabbal jönnek. – Milyen előadásokat hívtak meg a KOZSZT-ra? – Öt nagyszínházi, két kisszínházi és egy szabadtéri előadás szerepel a találkozó 2011-es műsortervében. Június 12-én a csíkszeredai társulat Csókos asszony című darabjával kezdünk. 13-án a Radnóti Színház Naftalin című produkciója, 14-én a Ruszt József Stúdió Színházban a Hólyagcirkusz Társulat

Molnár Nikolett Mensáros László-díjat kapott

Molnár Nikolett, a szolnoki Szigligeti Színház ifjú művésznője az Üvegcipő április 26-ai előadása után a színpadon, az őt ünneplő közönség előtt vehette át a Mensáros László-díjat. Molnár Nikolett az Új Színház stúdióját 2007-ben végezte. Utána egy év szabadúszás következett, amikor megtudta, meghallgatást tart a Szigligeti Színház Shakespeare Júliájának szerepére. Elutazott Szolnok-

Molnár Üvegcipőjének Irmáját, Bródy Tanítónőjének Flóráját és Schiller Ármány és szerelem című tragédiájának L ujz á j á t játszotta. Egy évadban! Munkabírása, alázata,

Tudom, hogy élsz címet viselő érdekes, kísérleti műve lesz látható. 15-én Nyíregyházáról az Orfeum Anno-t mutatjuk be a Kelemen László Kamaraszínházban. Aztán 16-án az Operettszínház Csárdáskirálynője jön hozzánk, 17-én pedig a debreceni Csokonai Színház a Világvége szerelem című előadását mutatja be. A tavasz ébredését, az Operettszínház musicaljét 18-án játsszák a fesztiválon. Az utolsó napon, június 19-én a tavalyi, nagy sikerre való tekintettel ismét egy ingyenesen megnézhető szabadtéri előadással kedveskedünk a kecskemétieknek és a turistáknak a város főterének nagyszínpadán: a Madách Színház Macskák című előadásával. – Idén is kapcsolódik majd szakmai konferencia a fesztiválhoz? – Igen, mert a tavalyi évben is nagyon fontos kérdésekről beszélgettünk a szakma különböző szegmenseinek képviselőivel: volt köztünk zeneszerző, díszlettervező, és több színházigazgató. Az egyik legfonto-

ra, és a meghallgatása utáni ötödik percben már tudta, ő fogja eljátszani minden ifjú színésznő szerepálmát. A bemutató után egyik nagy szerep a másikat követte. Ebben az évadban

kitartása, bátorsága, fegyelmezettsége rendkívüli, kollégái szeretik, tisztelik, óvják. Egy olyan úton indult el, ami a magasba visz. Emberi, művészi tartása, ereje, személyiségének belső izzása, női lényének szépsége alkalmassá teszik a legnagyobb megmérettetésekre is. (-)

emellett lesz Közönségdíj is. Ezért mi a háttérben maradunk. Most még az előkészítő fázisban vagyunk, a II. KOZSZT anyagi hátterének megteremtésén dolgozunk, és közismert, hogy egy fesztivál esetében ez igazi zsonglőrmutatvány. Az első rendezvényünkön azt tapasztaltuk, hogy nem csak a kecskemétieket vonzotta a zenés színházi találkozónk, hanem nagyon sokan jöttek el az előadásokra a megye más városaiból, sőt az ország távolabbi pontjairól is. Reméljük, hogy ez az idei évben is így lesz. Bera Linda

Szolnoki Üvegcipő a Tháliában Üvegcipő, Molnár Nikolett és Molnár László

A Szigligeti Színház május 3-án, Molnár Ferenc Üvegcipőjével vendégszerepelt Budapesten a Rivalda fesztiválon, a Thália Színházban. Az előadást a színház művészeti vezetője, Kiss József rendezte.

Molnár Nikolett a dijátadáson

sabb téma az elmúlt évben a jogdíj kérdésköre volt. A Nyomorultak kapcsán személyesen is megtapasztaltam, hogy – főleg a külföldi musicalek esetében – milyen nehéz megszerezni az előadások jogait. Ezért biztos, hogy idén is lesz egy jogdíjakkal foglalkozó kerekasztal beszélgetés. Már tavaly is felvetettem, hogy szóljunk az ifjúság helyzetéről, és magáról a musical műfajról. Tudomásul kell venni, hogy a nézők egy jelentős része nem elsősorban a drámákra kíváncsi – bár az igazán jó drámai előadásoknak mindig van közönsége –, hanem egyre inkább a zenés műfaj iránt érdeklődnek, szeretik a jó operett és musical előadásokat. – Kecskeméti előadást nem mutatnak be a fesztiválon? – Tavaly sem volt, és idén sem lesz saját előadásunk a találkozón. Egyrészt azért, mert a mi darabjainkat már láthatta a közönség, másrészt díjakat is kiosztunk majd – többek között a Legjobb Színészt és a Legjobb Színésznőt is megválasztjuk,

– Molnár Ferenc csillaga egyre feljebb emelkedik. – nyilatkozta lapunknak a drámaíró, rendező – A szocializmusban, és talán még ma is azt vetették, vetik a szemére, hogy nem kritizálja elég erősen a polgári világot, melyben élt, melynek ő is részese volt. Persze, hogy nem kritizálta! Mert őt nem a kommunisták világfelforgató agresszivitása érdekelte, hanem az ember lelke, élete, vágyai, küzdelmei, esendősége, hite. Főhősei asztalosok, kiscselédek, szobalányokból lett panziótulajdonosok, házmesterek, mutatványosok, jasszok, rendőrök, örömlányok, kóristanők, vagy éppen hercegnők, huszárkapitányok, színházigazgatók, drámaírók, színészek. Egy a közös bennük: a küzdelem az emberi létezésért, a szenvedélyes szabadság-, és boldogságvágy. És ami megkülönbözteti Molnárt a

mai drámaíróktól, az a mérhetetlen, szinte szürreális, már-már abszurd szeretet, amivel alakjait ábrázolja. Ez az újfajta szeretet az, ami az ítészeket zavarb a hozta, hozza. Őt nem érdekelték a nagy társadalm i vá ltozások, a globális

folyamatok, őt az ember érdekelte. Az ő örököse lett később Tamási, Örkény, Sarkadi, Vészi s talán Gyurkovics, Csurka, Schwajda. A modernség nem jelentheti a szeretet elhagyását. Molnár Ferenc példát mutatott. Meggyőződésem, az ő útján kell járnunk, drámaíróknak, rendezőknek minél többen.” Enté

Üvegcipő, Radó Denise és Király Attila

7.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2011. május

Félreértés Sopronban

(folytatás az 1. oldalról)

Ez az a típusú darab, aminek szövegét akkor is tudni kell, ha álmunkból keltenek fel. Csakhogy a dialógokon, vagy monológon kívül azt is be kellett próbálni, hogyan játsszuk végig a megfelelő intenzitással. Azt az erőt és feszültséget megtartani, ami nélkül szintén nincs jó előadás. – Ez a darab krimi vagy dráma? – Mindkettő, ám a drámán van a hangsúly. Az én figurám, Martha, elég szomorú múltra tekint vissza. Kimaradt az életéből a szerelem, soha, semmi érdekes nem történt vele, még arra sem emlékszik, hogy az édesanyja mikor puszilta meg utoljára. Egyetlen álma, hogy eljusson egy napsütötte tengerpartra ebből a sivár, érzelemmentes környezetből. Az „édesanyámnak” is vannak vágyai, amit csak pénzzel lehet elérni. Ezért ölik meg a tehetősebb vendégeket, akik náluk vesznek ki szobát. A tőlük elvett pénzből szeretnék megteremteni azt az egzisztenciát, amivel már valóra válthatják álmaikat. A gyilkosságok nem véresek. A teába altatót tesznek, majd a folyóba dobják áldozataikat. De nem a tett a lényeg, hanem a motiváció.

– Csiszár Imrével, a darab rendezőjével, dolgoztál már azelőtt? – Nem. Ez volt az első közös munkánk. Nagyon jó volt együtt dolgozni vele, felkészült volt, és tudta, mit akar. Könyörtelenül kihozta belőlünk a legjobbat. Amikor pedig nem volt próba, a kérésemre ő is és az asszisztense is bejött velem külön próbálni, mert úgy éreztem, segítség kell ennek a drámai szerepnek a tökéletesítéséhez. Ha fanatikus vagyok, ő még inkább. Hiszen az a cél, hogy a legjobban, legszínvonalasabban tolmácsoljuk Camus: Félreértés című drámáját. Két előadásban a darab rendezője, Csiszár Imre fogja játszani az öreg szolga szerepét, mert Zsolnay Andrást épp akkor az „Esőcsináló” című darabban láthatja a közönség a soproni színházban. Azért Csiszár játssza az öreg szolga néma

szerepét, mert ebbe az előadásba képtelenség „beugrani”. A rendező koncepciójában ez a szolga az „Isten”, aki mindig jelen van a legfontosabb jeleneteknél, hangsúlyozva a jót és a rosszat, a helyest és a helytelent. Nagyon nehéz szerep, amit

Zsolnay András kiválóan alakít. Tudom, hogy ennek a figurának az eljátszására egy ember képes még, és az Csiszár Imre.

Camus-t az egzisztencializmus egyik vezéralakjának tartották ezért 1944-ben, a felszabadulás után, a bemutatót Párizsban szintén nagy várakozás előzte meg, akár most Sopronban. A „Félreértés” szerzője kiállt az ’56-os magyar forradalom mellett. 1957-ben Nobel-díjat kapott.1960ban autóbaleset áldozata lett. Szaan

Pásztor Erzsi, Bencze Ilona és Zsolnay András

„Mintha mi tudnánk a legszebben álmodni a világon!”

Háry János a debreceni Csokonai Színházban

A Csokonai Színház 2010/2011es évadjában Erkel Hunyadi Lászlója után magyarországi ősbemutató volt A tüzes angyal, ősbemutató volt a Ludas Matyi, a Carmen után pedig, az évad zárásaként a Kodály Zoltán Háry Jánosa került színpadra.

– A debreceni előadásra készülve újra megkapott a Kodályból áradó végtelen szeretet a habitusunk, szellemünk, egész népünk iránt. Ahogyan más nemzeteket nem bántva képes imádni a magyar embert. Mintha mi tudnánk a legszebben álmodni a világon! – mondja a Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila rendező a Háry Jánosról. – Ha vis�szanézünk az elmúlt ötszáz évre, történelmünkben kudarcokat, vereségeket, csupa pusztulást, fogyatkozást, csalást, hazugságot, árulást találunk. Sok szempontból más nemzetek, az egész emberiség sorsa is tragikus, de mi valamiért tényleg nem voltunk Isten kegyeltjei. Meglehet, hogy épp azt kellene isteni kegyelemnek

tartanunk, hogy állandóan megpróbáltatások elé állíttatunk, hogy mindig végveszélyben kap szárnyra a lelkünk. Talán ezért olyan gyönyörű és nagy a költészetünk világviszonylatban is. Nekem bizonyos értelemben a Háry is erről szól. Hogy a valóságban minden csatát elvesztettünk, de álmainkban mindet megnyertük. Bennünket még mindig nem zavar, hogy a valóság és az ábrándjaink között ekkora szakadék tátong! Kocsár Balázs karmester szerint első hallásra talán bizarrnak tűnik, de igaz: Kodály daljátéka nagyon hasonlít egy operettre. Nem véletlenül! Gondoljunk Kodály kortársának, Kálmán Imrének két világsikerére, a Marica grófnőre és A csárdáskirálynőre: ami Kálmán muzsikájában magyaros jellegű, az műdal. – Kodály saját korának népszínművekért és az operettekért rajongó nosztalgikus közönségét egy formailag szinte azonos művel akarta megörvendeztetni, amelyben a népies, a

Haja Zsolt (mögötte Csikos Sándor)

magyaros helyett a zene: magyar és népi – magyarázza Kocsár Balázs. – A Háry János minden dallama népi eredetű, kivéve a verbunkos intermezzót. Kodály nemcsak megirigyelte a műdalokra épülő magyaros operett sikerét, de pedagógiai hevülettel hitt abban, hogy lehet sikeres és népszerű, ami magyar, nem pusztán magyaros, ami népi, és nem csupán népies. A zene különlegessége, hogy a népdalfeldolgozások mellett alapvetően szimfonikus jellegű, tisztán zenei fogantatású, humoros, tréfás ötletekben, meglepő fordulatokban és hangszínekben gazdag hangszerelésű tételek is hallhatóak. A Háry János címszerepét az a Haja Zsolt énekli, aki a 2010-es szegedi Armel Operaverseny és Fesztiválon második díjat nyert egy New York-i előadással, és részese volt a debreceni operaelőadásnak, A tüzes angyalnak is, amely a fesztivál legjobb produkciója lett. – Azt gondolom, illik hozzám ez a lendületes, fiatalos figura. A huszár jelmezek és a népművészet ihlette díszletek, ha stilizáltak is, elevenen sugározzák a Kodály-mű meseszerű világát. Az is megkön�nyíti számomra, hogy belebújjak az én Hárym bőrébe, hogy a rendezőnek, Vidnyányszky Attilának fontos a zene, és arra épít, hogy az én karakteremből bontakozzon ki a figura. Nagyon inspiráló, amikor belőlem dolgozik a rendező, csak finoman instruál, terelget a közös cél felé. Az a rendező, aki formátlan anyagként akarja saját akaratának eszközévé tenni a színészt, görcsöt okoz. Vidnyánszky felszabadítja az embert. Úgy érvényesíti az akaratát, hogy eközben az én szabadságom sem sérül – nyilatkozta a Magyar Teátrumnak Haja Zsolt.

Opera nélkül nincs színház

– A Bánk bán, a Hunyadi László után ismét egy magyar klasszikus zenemű, a Háry János kerül a Csokonai Színház repertoárjába. Aktuálisak volnának klasszikusaink? – kérdeztük Vidnyánszky Attila színházigazgatót.

munkát a Csokonai Színházban, tele voltam kételyekkel: nem tudtam, elfogad-e a város egy kísérletező, másfajta színházcsinálást. Visszaigazolta törekvéseinket, hogy tavaly tizenháromezernél is több bérletesünk és százezernél is több nézőnk volt. A kételyeim között szerepelt, hogy lesz-e operába járó közönségünk, fel lehet-e

Haja Zsolt

– Azok mindig aktuálisak, mert a magyarság mostani élete, jelenlegi gondjai is megfogalmazhatók általuk. Olyan témákat járnak körül, amelyeket csak mi értünk igazán, amelyek csak nekünk szólnak. Egyfajta kiválasztottság érzése támad az embernek az emberben, ha olvassa, s még inkább, ha színpadra teszi őket. – A 2010/2011-es évadban öt operabemutatót, zenés előadást tartott a Csokonai – nem túl kockázatos ez vidéken? – 2006-ban, amikor elkezdtük a

építeni egy tisztességes operatagozatot – miközben tudtam, hogy opera nélkül nincs színház. 29-en vettek operabérletet az első alkalommal, most egy háznyian vannak, akiket ebben az évadban is elkényeztetünk, elhalmozunk: a Hunyadi László után magyarországi ősbemutató volt A tüzes angyal, ősbemutató volt a Ludas Matyi, a Carmen után pedig a Háry János kerül színpadra. Csokonai Színház, Művészeti Műhely Fotó: Máthé András

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2011. május

Legyőzte a halált, feltámadt

„Nem értitek!” Így kiált Jézus a Jézus Krisztus Szupersztár Szigligeti Színházi bemutatóján. Ám csak a színpadon nem értették őt, a nézőtéren majd’ ötszáz néző szemében csillogott a könny. A feltámadás ünnepe. Húsvét előtt néhány nappal, április 15-én ünnepelte a közönség Andrew Lloyd Webber világhírű musicaljének bemutatóját Szolnokon.

Dósa Mátyás és Kertész Marcella

Radó Denise rendezésének fő erénye a gondolatközpontúság, az érzelmek, a konfliktusok finom árnyalása, a megrendítő képeknek megfelelő ritmusban érkező egymásutánisága, mely következetesen vezette a közönséget a vége kép katarzisába. Itt kell szólnunk a tánckar, az ensemble és az énekes színészek jelképesen is egybeolvadó kórusáról, melyből szervesen és elegánsan nő ki a Jézust játszó és éneklő két nagyszerű művész: Dolhai Attila és Bot Gábor. Ők ketten nemcsak hangilag, színészileg, de lelkileg is felnőttek a ritka nagy feladathoz. Mágikus sugárzást,

megfoghatatlan erőt kell árasztania annak, aki Jézus alakjának megformálását vállalja. Itt nem elég szépen énekelni, nem elég zordonan állni és szúrósan nézni, itt többet kíván a címszerep. Dolhai és Bot nagy belső indulattal oldották meg a feladatot, ismerve a két művész emberi adottságait, nehezen lehet elképzelni ma jobb alakításokat Magyarországon. Szólnunk kell még a zenekarról, a zenekar kiváló hangzásáról, valamint arról a zenei vezetőről, Zádori Lászlóról, aki hibátlanul, összeforrva a színpadiakkal, nagyszerűt alkotott. Király Attila, a koreográfus, aki az egyik szereposztásban Pilátus is egyben, ökonomikusan, dinamiku-

san, hatásosan formálta az érzelmeket mozdulattá. Említsük meg a nagyszerű színészi alakítások egész sorát. Ezek a sokhelyütt dolgozó, különböző színházakban alkotó művészek úgy működtek együtt Szolnokon, mintha évek óta ott, együtt alkotnának. Kálmán György és Vári Kovács Péter (Júdás), Kertész Marcella (Mária Magdolna), Hüse Csaba és Király Attila (Pilátus), Gábor Géza és Barabás Botond (Kajafás), Zelei Gábor (Annás), Farkas Gábor és Ónodi Gábor (Heródes), Dósa Mátyás (Péter), Kiripolszky Péter és Kalapács József (Simon) (Kájé)

Márton András a Doktor úr szerepében

Molnár bohózatának bemutatója a Turay Ida Színházban Április 29- én, a törökbálinti bemutató és április 30- án, a budapesti Óbudai Kulturális Központban tartott előadások után indul útjára Molnár Ferenc A doktor úr című bohózata, ami reményeink szerint mindenhova eljut majd az országban. A szórakozást és felhőtlen kacagást nemcsak a kiváló magyar szerző garantálja, hanem Huszti Péter rendezése és a nagyszerű szereposztás is: Piros Ildikóval, Mikó Istvánnal, Pásztor Erzsivel, Nemcsák Károllyal, Benkő Péterrel, Viczián Ottóval, Magyar Tímeával a főbb szerepekben. A doktor úr cím- és főszerepében pedig Márton András, Jászai Mari-díjas színész-rendezőt láthatják. Márton András alapító tagja a budapesti K a t on a József Színháznak és a

Piros Ildikó, Mikó István és Nemcsák Károly

Merlin Színháznak. Óraadóként oktatott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Színészpedagógiai műveket fordított és tanított Kaliforniában is. 1990-ben a Külügyminisztériumban dolgozott főosztályvezető-helyettesi beosztásban, majd megalapította a Los Angeles-i Főkonzulátust, amelynek négy évig főkonzuli rangú vezetője volt. A megnyitásra Teller Edét kérte föl, akiről, a nagy kavarodásban, megfeledkezett. Az utolsó pillanatban gördült kocsijával a szálloda elé. Teller Ede a bejárat előtti nagy köveket piszkálta botjával. Márton elnézést kért a késésért, mire a tudós csak ennyit válaszolt: – Itt ültem, és egy olyan jót gondolkodtam! Márton András 2001-től 2004-ig a New Yorkban működő Magyar Kulturális Központ igazgatója is volt. Találkozott Nixon elnökkel, Ronald Reagan-nel pedig komoly barát sá got

kötött. A r e nd k í v ü l energikus és fitt színművész a Doktor úr délelőtti próbájára is frissen, vidáman érkezik a teniszpályáról, ahol korán reggel a napját szokta kezdeni. – Ön rendező és színész is egyben. Amikor Önt rendezik, külön tudja választani a kettőt? – Persze, hiszen ez két különböző foglalkozás. Színészként teljesen alárendelem magam a rendezőnek. Huszti Péterrel már dolgoztam együtt és nagyon szeretem azt a légkört, amit maga köré sugároz. Nagyon értem, nagyon tudom, mit akar. Sokat „szórakozom” az ő humorán, a stílusán, a szellemén, a plasztikus megfogalmazásain, ami szerintem óriási rendezői erény. Nem fecseg és nem magyaráz. Szeretek vele dolgozni. – A próbákon látom, hogy nagyon otthonosan mozog Molnár világában, első perctől érzi a stílusát és a sa-

Mikó István és Márton András

játos humorát. – Korábban már játszottam Molnár darabban. Például a Játék a kastélyban című vígjátékában Turai figuráját alakítottam, aki ugyanolyan rezonör szerep, mint most dr. Sárkány ügyvéd figurája. Szenvedő alanya a vele történteknek. Elkövet egy vétséget, amiért aztán a darab folyamán rútul meglakol. És hogy hogyan viseli és reagálja le a vele történteket, ezt követhetik nyomon a nézők. – Mi ez a vétség, amit Dr. Sárkány ügyvéd elkövet? – „Beülök a lebujba, a gonosztevők közé, mintha én is hozzájuk tartoznék… Kártyázom is velük, amíg a razziát tartó rendőrség meg nem érkezik… Hebegni kezdek, mintha nem tudnám magamat igazolni; erre a rendőrtiszt letartóztat és a többiekkel együtt bekísér… És amikor az egészet végigcsináltam, előveszem az igazoló írásaimat, megmondom a nevemet, másnap az összes lapokban közzéteszem tapasztalataimat, harmadnap szenzációs felolvasást tartok a jogászegyletben, ahol a modern kriminalisztika nevében hadat üzenek a középkori rendőri brutalitásnak: elmondom, mint tettem ki magamat álöltözetben, Mátyás királyként a nép közé keveredve, a rendőrök üt-

legeinek… negyednap erről fog beszélni, lármázni, ordítani, üvölteni az egész ország; ötödnap pedig ünnepelt férfi leszek, az emberiesség, az irgalom, a humanizmus apostola!” A figurám, azaz a Doktor úr szavaival idézett nagyravágyó tervvel indul el a történet. Azonban ott van a finom lelkű betörő, Puzsér, Mikó István, aki összekuszálja a szálakat. Szerelmi bonyodalmak, félreértések, komikus helyzetek színesítik tovább az eseményeket, amik aztán megállíthatatlanul hömpölyögnek, rekeszizmokat nem kímélve, a darab végéig. Azonban Molnár vicces dialógjai és figurái mögött igazi emberek, igazi érzelmek húzódnak meg. Ezért jó Molnár bohózatot játszani! – Nagyon aktuális az Ön szerepe ebben a darabban. Hajhássza a reklámot, és mindent és mindenkit alárendel sikere eléréséhez. – Igen. Mindaddig aktuális lesz ez a jól ismert társadalmi figura, amíg kapitalizmus van, amíg üzlet van, amíg polgári társadalom van. Hiszen mindenki küzd az életben maradásért és az érvényesülésért. Az összes konfliktus valóságos és aktuális. Molnár 1902-ben írta ezt a darabot és ma 2011-et írunk. Shirley

8.

9.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2011. május

Mahó Andrea (Rolla) és Keller János (Baracs)

Tréfa, cselszövés, cívódás, szerelem, rang (és rangon aluliság), s természetesen az elmaradhatatlan boldogság. Fülbemászó dallamok, vérpezsdítő táncok, mesés operett Korláthy gróf udvarából. Szórakoztató történet elegáns körítéssel, a ráismerés erejével. Hiszen: „Nincs a kerek világon olyasmi, ami meg ne történt volna egy grófi kastélyban.” A Mágnás Miskát április 29-én mutatták be a Vörösmarty Színházban.

Új arisztokrácia Székesfehérváron

A Mágnás Miska egyik kuriózuma, hogy címszereplője és főszereplője a táncoskomikus, akit a Vörösmarty Színházban Fehérvári Péter alakít. „– Kedvelem a figurát, erdélyi lévén közel is áll hozzám a karakter. Nagyvárosokban ritka az ilyen fogd meg, ereszd meg gyerek, vidéken gyakrabban látni hozzá hasonlót. A vérmérsékletéből, a hirtelen haragjából próbáltam építkezni, ő talán meg is ütné Marcsát, ha az a rafinált hölgy nem tudna minden egyes pillanatban bebújni Miska bőre alá szeretettel, kedvességgel. Ez a szépsége a viszonyuknak.” Péter úgy gondolja, a színész érző katona, akinek adottságai vannak, de azokat folyamatosan erősíteni, fejleszteni kell. Hiába van jó kondícióban valaki, nem könnyű egyszerre megfelelő technikával táncolni, énekelni, és közben figyelni a partnerre,

Fekete Péter cirkuszsátrat épít

A Porondszínház rendhagyó terében komoly kihívás előadást létrehozni, azonban, mint minden térben, itt is a szilárd alapok

Próbafotó

Szűcs Gábor rendező azt mondja, az operettekkel kapcsolatban van egy nagy félreértés: sokan agyatlan, mulatós műfajnak aposztrofálják, holott merész és modern darabok, ma nagyon ritkán születnek ennyire szemérmetlenül pimasz művek. „– A mi Mágnás Miskánk is az 1916-os, eredeti szövegkönyvre támaszkodik, amit ritkán vesznek elő a színházakban. Szinte érzi az ember, hogy az akkori nézők a pillanatnyi ijedtségtől megborzongtak a szemtelen humorral tálalt, arisztokráciáról szóló paródia láttán.” A rendező szerint minden politikai generációban – így ma is –, új arisztokrácia születik, a társadalom kasztosodik, és ez magában hordozza minden velejáróját. „– A díszletet Bátonyi Gyuri tervezte, akivel már sok produkcióban dolgoztunk együtt, fél szavakból is értjük egymást. Kárpáti Enikő ruhakölteményeit eddig a távolból csodáltam, most is gyönyörűek lettek a jelmezek. Zádori Lacival, Lovas Gabival és Rácz Marcival az élen nagy tehetségű, kérlelhetetlenül szigorú és alapos zenei csapatról beszélhetek.

Én hűséges típus vagyok, már velük is sok remek produkciót hoztunk létre. Koreográfusunk, Román Sándor egy élő legenda, ez az első közös munkánk, fantasztikus találkozásnak érzem.” Hasonlóan vélekedik Román Sándor is: „– Minden rendezőnek van egy véleménye az adott darabról, Gábor világa hozzám elég közel áll. Szeretem, amikor minden kis pillanat kitalált, jól megcsinált és egymáshoz csiszolt. Az operettől az emberek elvárják a szórakoztatást, és nekü n k mindent el kell követnünk, hogy a m o n dandó mellett ez is m e g valósulhasson.” A Mágnás Miska

táncai nagyrészt folklóron alapuló, jelenetekhez kitalált lépésekből állnak, de a zenei evidenciákat (pl. keringő) is kiszolgálják. A koreográfia nem illusztráció, hanem mindig az adott dramaturgiai helyzetet erősíti, és a táncosokhoz mérten nincs megkönnyítve a színészek dolga. „– Nincs kímélet.” – mosolyodik el az egyik táncpróba végén elégedetten a koreográfus. Szöveg: Havasi Renáta Fotók: Mayer András Bakonyi Csilla (Marcsa) és Fehérvári Péter (Miska)

L a M anch a Lovagja .. .. sátor ba koltozik kerül a porondra. Az előadás újra négy műfaj: a színházművészet, a cirkuszművészet, a zene és a tánc értékeit közvetíti a nézőközönség felé, de ehhez alapként egy drámai erejű színdarab társul. A premierre május 13-án kerül sor Békéscsabán, az evangélikus udvarban, de a tervek szerint nyáron látható lesz Kapolcson is.

Épül a Jókai színház Porondszínháza Békéscsabán a Luther utcában az Evangélikus kistemplom mellett található udvaron. Dale Wasserman – Mitch Leigh – Joe Darion: La Mancha lovagja című zenés színműve

a zenekarra, a fényekre. „– Egy dologért imádkozom a fennvalóhoz, hogy a hangom ne adja fel. De nem fogja!”

lefektetésével kezdődött a munka. A harminc méter átmérőjű, több mint 500 fő befogadására alkalmas sátor építése hatalmas méretei ellenére mértani pontosságot igényel, a műszaki munkatársak tehát szokás szerint heroikusan küzdenek egy hősről szóló produkcióért. Don Quijote történetét sokan sokféleképpen értelmezték azóta, hogy Cervantes papírra vetette a lovag kalandjait. A Porondszínház rendhagyó terében a nézők ezúttal is szinte testközelből követhetik majd, amint az író megérkezik rabsága helyszínére (egy gyűjtőtáborba) és az ott együtt a sorsuk valamerre fordulására váró, vele együtt raboskodók számára a fantázia segítségével megnyitja a börtönajtókat. A próbafolyamat első lépéseként a rendező Fekete Péter felépíttette a Porondszínházi játéktér másolatát a Jókai

színház Vigadó termében. Ebben a térben zajlik már az az elemző munka, amelyben a színészek, a zenészek és az artisták egyaránt próbálgatják a tér és a műfaj nyújtotta lehetőségeket. A díszlet alapelemei most azok a bőröndök lettek, amelybe a darab szereplői – szimbolikusan vagy tárgyiasultan – egész addigi életüket rejtik. A sátorban ezek segítségével hozzák létre a díszlet képeket a művészek így tehát valódi csapatmunkát kíván a résztvevőktől a produkció. A főszerepben Cserna Antallal találkozhat a publikum, partnerei Sancho szerepében Csomós Lajos, Aldonzáéban pedig Lapis Erika lesznek. A főbb férfi szerepekben rajtuk kívül Katkó Ferencet, Szomor

Györgyöt és Jancsik Ferencet láthatják a nézők. Rajtuk kívül meg kell említenünk Simet Lászlót a 75(!) éves magaskötél-művészt és a Hippodrom Alternatív Artista Társulatot, akik az előadás cirkuszművészeti vonalán működnek közre. A mozgásokat – és ezen keresztül a színpadi változásokat is – Topolánszky Tamás és Kerekes Judit koreográfusok tervezik, tanítják be a szereplőknek. A zenén Gulyás Levente, a színház zenei vezetője munkálkodik zenekarával, a díszleteket Howard Lloyd tervezte, a jelmezeket pedig Pilinyi Márta jegyzi. A fényképek a Jókai színház Vigadó teremében zajló próbákon készültek. Köles István Jr.

10.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2011. május LE ÉRET

NEK

Színről színre

A magyarországi Waldorf gimnáziumokban a végzős osztályok a hagyományos érettségin túl közösségi érettségi vizsgát is tesznek. Ennek tárgya mindig egy színházi előadás, amelyet a darabválasztástól a bemutatóig – a rendezést, díszlet- és jelmeztervezést, kivitelezést és mindennemű háttérmunkát beleértve – a fiatalok önállóan hoznak létre. Van ebben valami megkapó. Van ebben valami megható. Hiszen annyi izgalmas, hasznos és kevésbé hasznos tevékenység kísérthetné őket, mégis időt, energiát – talán még lelkesedést is – szánnak egy közös műalkotás létrehozására... Erre gondoltam azon az áprilisi délutánon is a soproni Petőfi Színházban, amikor kétszázharmincöt ifjú színről színre felvonult, veretes szöveget értelmezett és közvetített, és mindenekfelett hangulatot teremtett a színház nagyszínpadán. A kezdeményezés neve: Ádámok és Évák Ünnepe, története pedig két évre nyúlik vissza. A Magyar Teátrumi Társaság akkor állt elő az ötlettel, hogy fiatalok közösen hozzanak létre előadásokat, amelyet végül színházi körülmények között mutatnak be. Ilyenformán a mű, mint irodalmi alkotás is közelebb kerülhet hozzájuk, a színpadi játék pedig a mélyebb megértést, azonosulást segítheti. A szolnoki színház élén ebben vállalt magára úttörő feladatot Balázs Péter és Kiss József. 2010 őszén – más színházakkal együtt – Sopron is bekapcsolódott a munkába. A kezdetekről, a folyamatról, eredményről és tapasztalatokról Nyírő Bea tájékoztatta lapunkat.

jómagam, valamint az iskolák igazgatói. Hat soproni iskola kilenc osztálya vállalta a megmérettetést – mert versenyről nem beszélhetünk, de megmérettetésről igen! – hogy Madách

Imre Az ember tragédiája c. művét együttes erővel színpadra állítsa. Sorsolás útján dőlt el, hogy ki melyik színt, illetve színeket dolgozza fel. A közös olvasópróbára még az ősszel sor került, az első és alapvető kérdések is ott tisztázódtak, majd kezdetét vette az önálló munka. Karácsony táján találkoztunk újra, és érdekes tapasztalattal gazdagodtunk: ahogyan a hivatásos színészek is más-más úton és módon érlelik a szerepet, úgy történt ez a fiatalokkal is. Volt, aki már akkor tökéletes szövegtudással próbált, mások két hónappal később is kínlódtak a szöveggel. Néhány osztály addigra

– Miután minden soproni középiskolához eljuttattuk a felhívást, a polgármester meghívására találkozott a két fél, a színház részéről Darvasi Ilona igazgató, Nyerges Ferenc ügyvezető, Boross Zoltán színművész és

Ádámok és Évák Ünnepe Sopronban

már megteremtette a külsőségeket, jelmezt, kelléket használtak, másutt még nem volt látványos, de érettebb volt a jelenet. Mindvégig telefonés levélkapcsolatban voltunk a csoportokkal, válaszoltunk a felmerülő kérdésekre: „van-e UV-lámpa a színházban, használható-e a tréger (színfalhúzó – a szerk.), befér-e egy háromméteres akasztófa a színpadra...”. Boros Zoltánnal és Farkas Gábor drámapedagógussal koordináltuk a munkát, de természetesen a csoportokkal foglalkozó pedagógusok is bőségesen kivették belőle a részüket. A főpróbahéten valódi, izzó versenyszellem alakult ki. Egymás jelmezét, kellékeit látva az addig „farmernadrágos színek” is váratlanul gazdagodni, színesedni kezdtek... A munka az önállóságon alapult, a színház alap-díszletet adott, de például a fodrászatból egy darab hajtűt nem igényeltek. A főpróbahét mindenki

Feke Pállal A Musical kurzus

A VI. Országos Musical Kurzusnak a Veszprémi Petőfi Színház ad otthont 2011. július 17-étől augusztus 4-éig. A rendezvény fővédnöke: Oberfrank Pál, az intézmény igazgatója. A kurzus célja a fiatal tehetségek felfedezése, felkarolása és a musical műfaj megismertetése, oktatása. A

jelentkezők bepillantást nyerhetnek a színház világába, egyéni és csoportos oktatásban vesznek részt. Többek között színészmesterséget, beszédtechnikát, éneket, táncot, színpadi mozgást tanulhatnak. A növendékek Feke Pál Junior Prima- és Artisjus-díjas színművész, Szabó Szilvia énekművész (a kurzus művészeti vezetője) és Szakál Attila táncművész vezetésével készülnek a kurzust záró musical show bemutatójára. A gála a Petőfi Színházban lesz augusztus 4-én este hét órakor. A kurzusra június 15-éig lehet jelentkezni. A jelentkezési lap letölthető: http://www.musicalkurzus. hu/?page=cont_kurzus (-)

számára feszített munka volt. 235 fiatal egyidőben a színházban! És nem a nézőtéren, hanem a színpadon! El sem fértek mindannyian a színház öltözőiben, a szomszédos utcában lévő Festőtermet is igénybe vettük, a biztonságos átkelést az úton polgárőrök segítették... De volt egy pillanat, amikor minden nehézség szertefoszlott. A színházban tudvalevő, hogy az első összpróba kiábrándító, mert minden darabokra hullik. Most is várható volt, és mégsem így történt! Hibátlanul, megállás nélkül, balesetmentesen ment le az egész, mindig mindenki a helyén volt, és nem veszett el senki! A tapsrend-próba is maga a csoda volt, pedig a sor az utcáig kígyózott... A soproni színház forgóján egyszerre még biztosan soha nem álltak ennyien. Féltünk, hogy el sem bírja őket, rezzenés nélkül álltak, szorosan, még a lélegzetüket is visszafogták... és akkor lassan, nyikorogva elindult a forgó. Felemelő érzés volt. A pálmát többen is elvitték. A Római színt a Lippai János Kertészeti Szakképző Iskola képviselte, emlékszem, az olvasópróbán tizenkét riadt szempár nézett ránk, „ta lá n

mégsem kéne itt lennünk” kifejezéssel. Aztán munkába lendültek: filmeket néztek Rómáról, szakirodalmat gyűjtöttek, pazar jelmezt és díszletet készítettek a szakmájukat is szolgálatba állítva... Ádám fején a babérkoszorú győzelmet sugallt – a zsűritől is bezsebelhették az első díjat, megosztva a Széchenyi István Gimnázium diákjaival, akik Konstantinápoly „színében” mutatkoztak meg. Közülük került ki az egyik legjobb Ádám. Sok fiatal tehetség tűnt fel az Egyiptomi színben is, a VASVILLA (Vasés Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium) ifjai között. A Prága II.-ben láthattuk a „leg-korhűbb” megoldást: az illuminált állapotban lévő és végsőkig kiábrándult Ádám egy kocsmában adja át tudását a takarítónőnek – fejezte be mondandóját Nyírő Bea. Kiábrándultság... Igen. Egyre kevesebb fiatal ül a nézőtéren, a nézőtereken... Talán erre is egy csepp gyógyír ez az Ünnep. Az Ádámoké meg az Éváké. Mindenesetre hajszálnyival közelebb kerülünk a „...bízva bízzál...” állapotához, ha ilyen elgondolások ennyi fiatalt mozgósítani képesek. T. L.

meseíró színész

Máté P. Gábor, a Veszprémi Petőfi Színház színésze A szerenád címmel mesedarabot írt, és művét a következő évadban bemutatja a teátrum. Az előadás érdekessége, hogy a rendező szintén a társulat tagja, mégpedig Palásthy Bea. Máté P. Gábor tizenhat éve játszik a Veszprémi Petőfi Színházban. Mint mondta, eddigi pályafutása alatt sok mesedarabban lépett színpadra, szereti ezeket a produkciókat. Most volt egy ötlete, eszébe jutott egy meseszerű, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt szóló történet és azt papírra is vetette. Fel sem merült benne, hogy a darab premierjét más színházban tartsák. Nagyon szeretett volna egy veszprémi ősbemutatót, s ez a kívánsága teljesült is.

Szerenád, nem csak gyerekeknek

– A szerenád az udvarlásról szól, arról, milyen az, ha a kishitűség démona akadályozza ezt az érzést, ám a végén azért csak el lehet űzni ezt a rossz szellemet. A történettel arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy milyen fontos hinnünk a barátságban, önmagunkban, a szeretetben. Figyelnünk kell egymásra, hogy jobban megismerjük a másikat, hiszen az udvarlás erről is szól. Természetesen a címből is kiderül, hogy ebben az előadásban fontos szerepe lesz a szerenádnak, a latinos, mediterrán hangulatú muzsikának. A zeneszerző Szili Péter, akivel egy zenekarban játszom, ő zenésítette meg a dalszövegeimet. Nagyon örülök annak is, hogy a kolléganőm, Palásthy Bea állítja színpadra a produkciót, játszottam

a rendezéseiben, szeret e m azt a gondolat világot, amit ő képvisel – mondta Máté P. Gábor, aki a tervek szerint játszik is az általa írt mesében. Arra a kérdésre, hogy mivel lenne elégedett a bemutató után, azt felelte: ha a felnőttek és gyerekek úgy jönnének ki az előadásról, hogy láttak egy olyan mesét, amely akár igaz is lehet. Mindemellett annyira megragadja őket a zenei élmény, hogy ők is kedvet kapnak a muzsikáláshoz. Hiszen, muzsika nélkül nincs szerenád sem. V. R.

Óz Sopronban

11.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2011. május

Képzeletbeli beszélgetés az íróval

Lyman Frank Baum

A soproni Petőfi Színházban május 9-én mutatják be az Óz című mesedarabot, amit Albert Péter írt színpadra Lyman Frank Baum: Óz, a nagy varázsló című meséje alapján. Ez a „viharos álom, sok zenével” egy igazi családi programot ígér a közönségnek. Nagymamák unokáikkal, szülők gyermekeikkel nézhetik meg az idestova 111 éve írt mesét, amiből 1939-ben film is született. Dorothy szerepét akkor a 17 éves Judy Garland játszotta, akit a két Oscar - díjjal jutalmazott film világhírűvé tett. A soproni előadásban Dorothy- t Tébi Márta alakítja. A májusi előadások időpontjai: május 9 - én 14.30 és 17.00, május 10 - én, 14.30, május 11 - én 14.30 és 17.00.

Ez a Kansasban játszódó mese akár Európai is lehetne, hiszen nem a helyszín az érdekes, hanem amiről szól. Ha Dorothy, akit a forgószél elrepít egy távoli csodálatos helyre, nem akarna mindenáron haza térni, ha a melléje szegődött Madárijesztő nem akarna észt, ha a gyáva Oroszlán nem akarna bátorságot, és a Bádogember nem akarna szívet, akkor a mese csak Óz - ról szólna, akiről kiderül a végén, hogy… Ha egymáson segítünk, önmagunkban találjuk meg azt, amit keresünk! Ha egymáson segítünk, elérjük céljainkat. Tanuljunk meg végre összefogni, számomra ezt az üzenetet hordozza magában a mese. Boros Zoltán színművésznek ez az első rendezése, és amikor a készülő előadásról kérdeztem, titokzatosan elmosolyodott. – Nem szeretnék előre beszélni róla. Majd nézd meg! – válaszolta. Utána néztem hát, hogy miért lett a nagy varázsló neve: Óz. Lyman Frank Baum 1904-ben írt Óz csodálatos földje című könyvében derül ki, hogy a Varázsló eredeti neve: Oscar Zoroaster Phadrig Isaac Norman Henkel Emmanuel

Ambroise Diggs, aminek monogramja O.Z.P.I.N.H.E.A.D. A Pinhead magyarul gombostűfejet jelent, így szimplán OZ- ra rövidítették. De, hogy ki is a szerző, Lyman Frank Baum, erről beszéljen ő maga. – 1856-ban születtem New Yorkban német apától és skót-ír anyától. Édesapám vásárolt nekem egy olcsó nyomdát, amivel gyerekkoromban az első, kezdetleges folyóirataimat nyomtattam. Sok újságot alapítottam és szerkesztettem életem folyamán. Ugyanakkor 59 regényt, 82 novellát, és több mint 200 verset is írtam. Több művem sajnos a tűz martaléka lett. Kigyulladt a színházam, amit édesapám 1880-ban építtetett nekem. Akkor szó szerint leégtem, ahogy manapság Önök mondják. Többször sodródtam a csőd szélére, de soha nem adtam fel. – Hogyan sikerült talpra állnia a kudarcok után, Mr. Baum? – 1899-ben társultam Denslow illusztrátorral, akit megkértem a nonszensz költészet gyűjteményemnek megjelentetésére, ami az év legkiemelkedőbb gyerekkönyve lett. Ezen felbuzdulva 1900-ban közösen adtuk ki az Óz, a nagy varázslót, ami végre meghozta számomra az anyagi sikert és az áhított kritikai elismerést.

1914-ben, miután Hollywoodba költöztem a családommal, elindítottam a saját filmgyártó cégemet. Minden pénzemet belefektettem ebbe a vállalkozásba, de a stressz addig rombolta az egészségemet, míg 1919-ben, 62 éves koromban, agyvérzésben elhunytam. – Mi volt az Óz megírásának célja? – A gyermekkor időtlen időktől fogva mindenkor a népmesék, legendák, tündérhistóriák kora volt, mert minden egészséges fiatalban ösztönös és tiszta szeretet él a fantasztikus, csodálatos, mesés történetek iránt. A Grimm testvérek és Andersen tündérei több boldogságot hoz-

tak a gyermekeknek, mint bármelyik más emberi alkotás. Ám a régi idők tündérmeséi, miután sok-sok nemzedéken keresztül gyönyörködtették a gyermekeket, ma már „történelmi emlékeknek” számítanak a gyerekkönyvek sorában. Elérkezett az új mesék kora, amelyekben már nem szerepelnek dzsinnek, törpék, nem történnek iszonyú, vérfagyasztó események, amelyeket a mesék szerzői azért agyaltak ki, hogy félelmetes erkölcsi tanulsága legyen történeteiknek. A modern pedagógia erkölcsi nevelést is nyújt – a modern gyermek ennél fogva csak szórakoztatást vár a mesétől, nem akar ijesztő fordulatokkal találkozni bennük. Az Óz, a Nagy Varázsló ezeknek a gondolatoknak a jegyében íródott. Egyetlen célja van: hogy kedve teljék benne a mai gyermekeknek. Szaan

Jelenet az Óz a nagy varázsló című filmből

Pomádé király a Dömdödöm-döm-döm döm! VeszprémFest-en Lázár Er vin most lenne hetvenöt esztendôs! Jelenet a Négyszögletű kerek erdőből

A Veszprémi Petőfi Színház a Pomádé király új ruhája című gyermekoperával szerepel az idén megújult VeszprémFest programjában. A nemzetközi sztárokat felvonultató rendezvény nulladik napján, július 26-án láthatják a nézők a népszerű színházi produkciót. – Megtiszteltetés a Petőfi Színház számára, hogy ilyen rangos, magas színvonalú rendezvényen mutathatja meg magát – fogalmazott Oberfrank Pál a teátrum igazgatója az esemény sajtótájékoztatóján, hozzátéve, külön öröm számára, hogy veszprémi színészek is komoly feladatot kaphattak ebben az operában.

Sz erepos zt á s: Pomádé király: Cseh Antal, Dani: Decsi András, Béni: Szerdahelyi Pál, Garda Roberto: Szeles József, Nyársatnyelt Tó b i á s : Baranyi Péter, Dzsufi: Óhegyi Filoretti, K apitány: Dorn Tibor Dávid/ Eg yed Krisztián, Tizedes: Lechner András, Gyerek: Bozsó Blanka/ Szuromi Benedek, Rend e z t e : To r o n y k ő y Attila, Ve z é n y e l : O ber f rank Pét e r L i s z tdíjas karmester (-)

Döm-dö-döm döm, döm, dömdöm-dö-dö-döm! Azaz Isten adjon boldogságos nyugalmat a túlvilágon, és hosszú, mozgalmas életet a gyermekek és a gyermeki felnőttek lelkében, a szívünkben 75 esztendős Lázár Ervinnek! Köszönjük azt a sok angyali-emberi-isteni szépségű, gyönyörűséges mesét, melyet nekünk hagytál örökül, Te Kedves Jelenet a Négyszögletű kerek erdőből

Pomádé király

Lázár Ervin

Mesemondó! Köszöntenek Téged szolnoki színészeid: Jankovics Anna, Lugosi Claudia, Stelly Zsófia, Ónodi Gábor, Harna Péter, Tóth Tamás, Tárnai Attila, Deme Gábor és a Dömdödömöt alakító ifjú Kiszely Nicolas!

Kedves Színházbarát Olvasó! A Szigligeti Színház színpadán felütötte fejét a mélyfilozófia! S annak is legtöbbféleképpen értelmezett, külföldön (külföl-döm) is elismert, sőt sokat citált (cibált) professzora, Dömdödöm. Egy színházi előadás keretében osztja meg többhónapos és többperces (pereces) tapasztalatait! Akinek füle van, hallja meg! (Akinek nincs, növesszen! Döm!) Király Attila irányításával április 30-án mutatta be a Szigligeti Színház a Négyszögletű Kerek Erdő című Lázár Ervin mesét, nagy sikerrel. Ez volt az évad hetedik nagyszínpadi bemutatója, az előadások zöme a

következő évadban kerül műsorra! Ahogy Balázs Péter, a színház igazgatója elmondta, Szolnokon kiemelt figyelmet fordítanak a gyermek, ill. ifjúsági közönség színházba csalogatására, ezt a célt szolgálja az Ádámok és Évák Ünnepe, a megújult és továbbfejlesztendő ifjúsági bérlet, a gyermekdarab bemutatója, és a SzínMű-Hely adottságait kihasználó egyéb ifjúsági programok, melyek az ősszel indulnak. (K. J.)

12.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2011. 2009.május augusztus

6

Fizessen elő a Magyar Teátrum című színházi havilapra! Amennyiben 3000 forintért 10 hó­napra előfizet lapunkra (július, augusztus nyári szünet), akkor a postaköltséget levonva Ön 200 forintért juthat hozzá egy-egy lapszámhoz, A megrendelőlapot internetről letöltheti online oldalunkról: www.magyarteatrum.hu, vagy kérheti e-mailben a: [email protected] címen, vagy levelezőlapon, a következő címen: Magyar Teátrum szerkesztősége, 5600 Békéscsaba, Andrássy út 1. Számoljon, hogy olvashasson! Csak 3000 forint. Megéri!

Színvonalas grafikai megoldások

www.logomotiv.hu

13. 12.

Magyar Magyar Teátrum Teátrum Teátrumi Teátrumi Társaság Társaság havilapja havilapja augusztus május . A Magyar . A Magyar . 2009. . 2011.

Koldusoperával kezdődik az évad Veszprémben Meghirdette a 2011/2012-es évadát a Veszprémi Petőfi Színház nemrég az intézményben tartott sajtótájékoztatón, ennek keretében többek között az is elhangzott, hogy tovább emelkedett a teátrum nézőszáma. Oberfrank Pál igazgató elmondta, hogy a nagyszínházban a következő évadban felnőtt bérletes előadásként Szinetár Miklós rendezésében a Koldusopera című zenés színmű látható nyitóelőadásként. Az Értelem és érzelem című színművet Valló Péter, a Chioggiai csetepaté című komédiát pedig Kéri Kitty állítja színpadra. A Marica grófnő című nagyoperettet Méhes László rendezi és csereelőadásként a Kabaré című musical érkezik a székesfehérvári Vörösmarty Színházból. Előbemutatóként 2012-ben Eperjes Károly művészeti tanácsadó állítja színpadra az Éjjeli menedékhely című drámát. – Szerettem volna íratni egy színdarabot a kolontári iszaptragédiáról, több íróval is tárgyaltam, de különböző okok miatt egyikük sem tudta ezt vállalni. Ezért is esett a választásom az Éjjeli menedékhelyre. Ez egy minőségi, klasszikus darab, s úgy gondolom, hogy érvényes a mondanivalója a kolontári helyzetre is. Ennek tükrében szeretném majd megrendezni – mondta Eperjes Károly, aki hozzátette: szakmai szempontból a minőségi létrán megint lépett egyet előre a színház és úgy tűnik, a közönség is követi ezeket a lépéseket. – Bár, még nincs teljesen vége a szezonnak, de az bátran kijelenthető, hogy idén a két legkiemelkedőbb előadásunk a Szentivánéji álom és a Jeanne' d Arc volt, ám a többi bemutatónk is nagyon jó minőségben készült el. A társulat szépen fejlődik, erősödik – hangsúlyozta a művészeti tanácsadó,

A 20 1 1/20 12-es évad ter ve

To v á b b n ö v e k e d e t t a n é z ô s z á m – E p e r j e s K á r o l y i s r e n d e z aki reméli, hogy a fiatalok is egyre nagyobb számban látogatják majd az előadásokat. A következő évadban ifjúsági előadásként az Iskola a határon című darabot láthatja a közönség Vidovszky György rendezésében. Gyermekelőadásként a Forrás Színház Lúdas Matyi című előadása mellett a Szerenád című mesejátékot mutatja be a teátrum. Ennek a produkciónak az érdekessége, hogy a darabot a társulat színművésze, Máté P. Gábor írta, a zenéjét Szili Péter szerezte, a rendező pedig Palásthy Bea, aki szintén a színház tagja. A társulatból Tóth Loon is bemutatkozik rendezőként, ő a Latinovits-Bujtor Játékszínben állítja színpadra a Tábori piknik és a Homokláda című komédiákat. Ezen a játszóhelyen meghívott vendégelőadások mellett a Pilinszky János meséiből készült Ég és föld gyermeke című produkció is megtekinthető (rendező: Dóczy Péter) a Veszprémi Casino munkacímet viselő vidám előadás mellett, melyet Szerednyey Béla állít színpadra. – Minden előadásunkat elfogadott a közönség ebben az évadban, s a legörömtelibb, hogy a színház bérleteseinek a száma az idei évad alatt tovább emelkedett kétezerrel, így jelenleg már 15 600 bérletes nézője van a Veszprémi Petőfi Színháznak. Az össznézőszám is emelkedett hatezerrel, évad végére megközelítőleg kilencvenhatezer nézője lesz a színháznak, a nyári játékokkal együtt, pedig ez eléri, sőt meghaladja majd a százezres nézőszámot. Érdekesség: a színház össznézőszáma az elmúlt három évad alatt hetvenötezerről mintegy százezerre nőtt – mondta Oberfrank Pál igazgató, aki beszámolt arról is: az idei évad több újdonságot is tartogatott a nézőknek

és ezeknek a fogadtatása is pozitív volt. Az egyik újdonság, hogy a zenés műfajokban igényes, a társulat erejét megmérettető, komoly kihívásokat

nikai okok miatt a következő évadra csúszik, helyette a közönség a Kiss Manyi Társulat vendégjátékát, a Macskajátékot láthatja.

színpadra állítani egy Shakespeare művet, – mint idén Az ember tragédiáját – s mindemellett az Iskola a határon című ifjúsági előadás előtt és után drámapedagógia foglalkozást tartanának majd a fiatal nézőknek a

Oberfrank Pál, Kellerné Egresi Zsuzsanna és Eperjes Károly

jelentő előadások készültek el. Óriási siker volt az Anna Karenina című musical-opera és az első veszprémi operabemutató, a Pomádé király új ruhája. Ez a produkció meghívást kapott a nemzetközi sztárokat felvonultató VeszprémFestre. Hosszú idő után operettel is megörvendeztette a közönséget a színház, a Csókos asszony töretlenül népszerű a műfaj kedvelői körében. A Latinovits-Bujtor Játékszínben saját kiállítású produkció is készült, a Jeanne d' Arc katartikus sikert hozott Kéri Kitty rendezésében. Az igazgató bejelentette azt is, hogy az Utazás az éjszakába című darab idei áprilisi bemutatója tech-

– Egyre több helyre hívják az előadásainkat és a következő évadban újból cserélünk is darabokat. Az Anna Karenina és a Csókos asszony produkcióink vendégeskednek a székesfehérvári színházban összesen huszonkétszer, tőlük pedig ugyanilyen előadásszámban érkezik hozzánk a Kabaré című musical – tette hozzá a direktor, majd hozzáfűzte: az idén lesz ötven éves a veszprémi színház társulata, ünnepi évadra készül mindenki, remélhetőleg a nézők is így érzik majd, ha megtekintik az előadásokat. Oberfrank Pál a sajtótájékoztatón beszélt arról is, hogy a következő évadban szeretnének diákokkal

rendező, valamint a színészek bevonásával. Mindezek mellett idén is lesz a színházban május végén gyermeknap, amelynek keretében a legjobban mesélő nagymama cím is gazdára találhat. Kellerné Egresi Zsuzsanna a színház értékesítési vezetője belejelentette: a következő évadban nem emelik a bérletek árát, csak a zenés és prózai előadások jegyárai között lesznek különbségek. A sajtótájékoztató végén Kéri Kitty, Dóczy Péter és Tóth Loon beszéltek az általuk színpadra állítandó darabokról. Varga Róbert

A továbblépés következik Szolnokon

A Szigligeti Színház társulata Balázs Péter igazgatása alatt (művészeti vezető: Kiss József, produkciós igazgató: Bor Zoltán) a most lezáruló négy esztendő során a 26. nagyszínpadi bemutatójához érkezett. Az első négy esztendő mérlege pozitív, a közönség szereti színházát, a bérleteket mind eladták, a város és a színház vezetése között példás az összhang. Balázs Pétert újra megválasztotta a közgyűlés, egyhangú, az ellenzékkel is összhangot teremtő 17 igennel. A

gazdálkodás ésszerű és dinamikus. A színházban uralkodó szellem hatására kiteljesedett több kiváló művész, ifjú színészek elismert művészekké váltak, neves rendezők jönnek újra és újra ide alkotni örömmel. A színházban inspiráló, baráti, alkotó légkör uralkodik. A társulat egységes, erős. Az Ádámok és Évák Ünnepe lépésről lépésre válik nemzeti mozgalommá. A társulat művészeit díjakkal jutalmazzák a különböző szakmai testületek. A színház vezetése a Magyar

Teátrumi Társaság kezdeményezője, motorja. Az első négy év céltudatos munkája beérett. A továbblépés következik. A 2011/2012-es évad:

Nagyszínpadon, bérletben: Molnár Ferenc: Liliom, Rendező: Kiss József; Márai Sándor: Kaland, R.: Málnay Levente; Móricz–Kocsák–Miklós: Légy jó mindhalálig, R.: Radó Denise; Kál-

mán Imre: Cirkuszhercegnő, R.: Radó Denise; Hunyady Sándor: A három sárkány, R.: Csiszár Imre ;Carlo Goldoni: Mirandolina, R.: Balázs Péter Nagyszínpadon, bérleten kívül: Maugham–Nádas–Szenes: Imádok férjhez menni, R.: Balázs Péter A Szín-Mű-Helyben: Szakonyi Károly: Adáshiba, R.: Málnay Levente; Marc Camoletti: Félre lépni tilos, R.: Kiss József;

Kiss József: Hol a pénz?, R.: Molnár László. 10 bemutató. 7 magyar darab, ebből 3 kortárs szerző műve: két új-, és egy ősbemutató. (-)

Shakespeare művel kezdenek Zalaegerszegen

Mesejáték, színmű, musical, vígjáték is szerepel a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház 2011/2012es repertoárján, derült ki Besenczi Árpád igazgató jövő évre vonatkozó sajtótájékoztatóján. Elkészült a következő évad terve, erről szólt Besenczi Árpád, a teátrum direktora. Elmondta, ketten válnak meg a társulattól: Kálóczi Orsolya családi okok miatt int búcsút, és egy stúdiós, Csávás Dóra is távozik. A társulathoz szerződik Barsi Márton és Gulyás Hermann Sándor.

A j ö v ô é v a d a H e v e si S ánd o r S z ínhá z b an A következő szezon kapcsán az igazgató úgy fogalmazott, túljutottak a költségvetési feszültségen, a 60 millió forintos hiányt igyekeztek áthidalni, ami nem volt egyszerű feladat: 45 millió forintos dologi kiadáscsökkentést irányoztak elő, a többit a bérekből kellett megtakarítani. A 2011/2012-es évad első előadásának bemutatóját már idén megtartják, Presser Gábor – Varró Dániel – Teslár Ákos Túl a Maszat-hegyen cí-

mű meséjét május 28-án láthatja először a közönség. A darabot Bal József rendezi. Október 7-én Shakespeare mű premierjére várják a nézőket. Nádasdy Ádám fordításában, Csiszár Imre rendezésében Vízkereszt, vagy bánom is én címmel játsszák a népszerű komédiát. Alfonso Paso Mennyből a hulla című komédiája, melyet Radó Denise állított színpadra tavaly év végén, október 21-étől lesz ismét látható. December 2-án kerül közönség elé Móricz Zsigmond Kocsák Tibor

– Miklós Tibor Légy jó mindhalálig című musicalje, ezt Pinczés István viszi színre. 2012. január 20-ától szerepel a műsorban Hamvai Kornél Szigliget című műve, ezt Sztarenki Pál rendezi. Walter Bobbie – Tom Snow – Dean Pitchford Rongyláb című musicalje Lendvai Zoltán útmutatása szerint kerül színpadra február 24-étől, míg László Miklós Illatszertár című vígjátékának Sztarenki Pál rendezésében március 30-án lesz a premierje. Repertoáron marad a Scapin furfangjai című vígjáték, a

Minden jót, Elling! című színmű és A helység kalapácsa című mű. Folytatódik a beavató színházi program is. Ferencz András

14.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2011. május

Új évad Győrben

A 2011/2012-es színházi évad legfontosabb feladata, hogy újra nézőink felé forduljunk. Szeretnénk, ha a legtöbb fény idén azokra esne, akik nélkül egyetlen este se gördülhetne fel a függöny. Taps nélkül nincs színház, pontosan úgy kell ez a mindenesti csoda megszületéséhez, mint a színvonalas, igényesen és szeretettel színpadra állított színdarabok. A következő évadban a Győri Nemzeti Színház hat nagyszínházi előadást, két kamaradarabot és egy gyerekeknek (is) szóló produkciót mutat be. Az évad első premierje A Vörös Pimpernel lesz. A Broadway musical előbemutatóját már június 18-

A

án, a győri Nyárnyitó utáni napon láthatja közönségünk Molnár László rendezésében. Az előrehozott premierrel is igyekszünk megteremteni a lehetőséget, hogy szeptemberben azonnal bérletes előadásokkal robbanhassunk vissza a színházi életbe, ne kelljen a nézőknek egy hosszú próbafolyamatot végigvárni az első premier ünnepi estjéig. Tervezett előadásaink még: Szomory Dezső: Györgyike, drága gyermek, Neil Simon: Pletyka, Háy János: Gézagyerek, Georges Bizet: Carmen, Fenyő-Tasnádi: Aranycsapat, Paul Pörtner: Hajmeresztő, Örkény István: Tóték és Kszel Attila: Al Addin. A Győri Balett a jövő évadra Mikis Theodorakis – Harangozó

Gyula: Zorba, a görög című balett estjével készül. Műsoron tartjuk a Csárdáskirálynőt, a Mária evangéliumát, A tizedes meg a többieket, a 100 előadást megért Portugált, az Equust és az Ágacska című mesedarabot. Az őszre előretekintve kiemelt fontosságú programunk az Egy nap a Kulisszák mögött szlogennel meghirdetett nyílt napunk. Tavaly szeptemberhez hasonlóan egyetlen napra megint kinyitjuk titkos helyiségeinket, és a kulisszák mögé engedjük a kíváncsi színházrajongókat. Szeptember 15-én egy teljes napon át várjuk programokkal a színházszerető közönséget, és azokat is, akik most barátkoznak a szórakozás ősi, de mindig megújuló helyszínével, a SZÍNHÁZZAL. Pottyondy Nóra

Fotó A Vörös Pimpernel című musicalből Koós Réka, Molnár László

Pásztor Erzsi búcsúzik Orbánnétól

Tu r a y

I d a

Az 1963-ban íródott Macskajáték című tragikomédiát Örkény István legtalányosabb, legbravúrosabb regényének minősítették. 1969-ben Gyurkó László és Székely Gábor színházi rendezők ötletei alapján és ösztönzésére Örkény elkésztette a Macskajáték drámaváltozatát, amely munkálatokban,

S z í n h á z

M a c s k a j á t é k a

emberileg és szakmailag, dramaturg felesége, Radnóti Zsuzsa is segítette. A mű 1971-ben került először bemutatásra a hazai színpadon óriási sikerrel. Majd játszották külföldi színpadokon is, különösen az Amerikai Egyesült Államokban. Akkora sikere volt, hogy például Prágában négyszáz előadást játszottak belőle. 1972-ben Makk Károly rendező készített többszörösen elismert filmet belőle. A Turay Ida Színház (www.turayidaszinhaz.hu) 2008-ban tűzte először műsorára. A legendás Orbánné szerepében Pásztor Erzsi Jászai- és Balázs Béladíjas Érdemes Művészt láthatja a közönség. Most, május 22-én 15.00 és 19.00 órai kezdettel, a budapesti Óbudai Művelődési Központban (San Marco u.81) láthatjuk ismét Pásztor Erzsi fantasztikus alakítását, utoljára, mert lekerül a Színház műsoráról. Telefonon hívtam őt, mert megfázott. Otthon kúrálja magát. Hiába oltatta be magát, az utóbbi időben végzett megfeszített tempójú munka legyengítette testileg és lelkileg egyaránt. Zihálva, köhögő rohamok közepette folytattuk le beszélgetésünket. - Hogyan találta meg a művésznőt ez a szerep? - Ezt a szerepet először Pécsen, harminchat éves koromban játszottam, Babarczy rendezésében. Majd 2006-ban Földesi Margit kért fel újra Orbánné megformálására az IBS színpadán. Három éven át játszottuk Schubert Évával nagyon nagy sikerrel, remek párost alkottunk. Majd a Turay Ida Színház alapító Igazgatója, Darvasi Ilona egyszer megkérdezte tőlem, mit szeretnék eljátszani,

én pedig a Macskajáték Orbánnéját válaszoltam neki. – Rövid szüne-

tapsolt a közönség előadás után. Törökbálinton pedig egy házaspár várt meg előadás után. Ők láttak az IBS-ben, de nem hitték volna, hogy

Pasztor Erzsi és Toth Judit

tet tartottunk a folytogató köhögés miatt, majd a művésznő rekedten folytatta. - A darabbéli partnereim persze mások lettek. Mivel a Turay utazó színház, ezért sem Schubert Éva, sem Huszár László nem vállalta az utazással járó kényelmetlenségeket. Így lett Tóth Judit a darabbéli testvérem és Konrád Antal, Orbánné évtizedes szerelme. Földi Teri maradt egyedül meg az IBS- beli előadás szereplői közül. A május 22-ei előadásokon azonban helyette Somfai Éva fog játszani, mivel Földi Teri végképp elhagyta a pályát. Nem éri meg neki az az izgalom, hogy ilyen nagy kihagyással játsszon. – Az újabb köhögő rohamot legyőzve, a művésznő folytatta. - És megmondom őszintén már én sem tudom felvállalni ezt a nagy szerepet, ezt a lelkileg és fizikailag igénybevevő darabot,- térden csúszás-kúszás, vagy „macskát” játszani - ha hónapok maradnak ki az előadások között. Pedig imádom ezt a szerepet! Most leveszik a műsorról. - Aki eddig látta az előadást, áradozott a művésznőről. Mindenki azt mondta, ha valaki Orbánné, az Ön. Mintha Önre írta volna Örkény ezt az izgalmas figurát. - Pályám egyik legszebb ajándéka volt az Orbánné! Semmihez sem fogható élményt jelentett számomra. Könnyekig meghatódtam például, amikor teljesen spontán, állva

most még nagyobb hatással lesz rájuk az előadás. Nagyon köszönték az élményt. Igenis, egy színésznek ezek

a visszajelzések nagyon fontosak. - Olaszországból most várja az unokáját, Juliat látogatóba. Szokta őt színházba vinni? - Amit lehet, mindent megnéz. Rajong a színházért. De a családban senki nem örökölte a színészi vénát. Sőt, a lányom, Julia édesanyja, azt sem tudja, milyen színésznő vagyok. Olaszország messze van! – sóhajt a művésznő, ami újabb köhögő rohamba megy át. Sajnálom, hogy május 22-én utoljára élvezheti a közönség Pásztor Erzsi remek alakítását a Macskajátékban Óbudán. Jó egészséget kívánva búcsúzom el tőle, és őszintén remélem, hogy még sokáig élvezhetjük színes, élvezetes játékát az újabb darabban, Molnár Ferenc: Doktor úr című bohózatában, melynek bemutatójára most készül, és amelyben Marosiné humorral és bájjal fűszerezett szerepét fogja alakítani. Pásztor Erzsi neve és színészi kvalitása garancia a sikerre. Mielőbbi gyógyulást, drága művésznő! Shirley

Utazás helyett Macskajáték

Technikai okok miatt elmarad az Utazás az éjszakába című előadás áprilisi bemutatója a Latinovits-Bujtor Játékszínben, helyette a bérletes közönség a Macskajáték című produkciót nézheti meg a Kiss Manyi Társulat vendégjátékaként. Szereposztás: Orbánné: Horváth Zsuzsa, Giza: Borbáth Ottília, Egérke: Gyebnár Csekka, Csermlényi Viktor: Papp János, Paula: Fehér Ildikó, Ilus: Szitás Barbara, Józsi: Seder Gábor, Cs. Bruckner Adeilaida: Pálos Zsuzsa, Schwester/pincérnő: Farkas Zita/ Szilágyi Zsanett, Díszlet/jelmez: Szitás Bernadett, Hang: Beke Tamás, Rendező: Szitás Barbara

(-)

15.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2011. május

A színpad vonz a leginkább Körtvélyessy Zsolt 70 éves

Békéscsabán Lope de Vega darabjában Agárdy Ilonával

Április 2-án ünnepelte hetvenedik születésnapját Körtvélyessy Zsolt. A kerek évforduló alkalmából április első hétvégéjén a kecskeméti Katona József Színház igazgatója, Cseke Péter és a társulat tagjai köszöntötték a Jászai Mari-díjas színművészt. Egy ehhez hasonló, szép jubileum mindig alkalmat ad a számvetésre, ezért az ünnepeltet pályájáról, szerepeiről, és új feladatairól kérdeztük. – Szép kerek szám a hetvenes. Hogy telt a születésnap? – József Atilla szavait idézve: Hetven éves lettem én, meglepetés e költemény, csecse-becse.... Szeretem is, meg nem is a kerek évfordulókhoz kötődő ünnepeket. Van ebben sok jó, hogy megértem ezt a kort, de

egy pici fájdalom is, mert kevesebb van hátra. Mindesetre nagyon sokan felköszöntöttek, köszöntenek a mai napig, és ez jól esik. – Hosszú ideje, negyven éve van a színészi pályán. Milyen emlékeket idéznek fel Önben a kezdetek? – 1961-ben jelentkeztem a Nemzeti Színházba – még a Blaha Lujza téribe – segédszínésznek. Már akkor csodálatos, hatalmas színész egyéniségekkel találkoztam. Elvégeztem a filmszínészképzőt, azután felvételiztem a színművészeti főiskolára, ahová harmadszorra vettek fel, mert akkoriban nagyon nehéz volt bejutni. Végül is Szinetár Miklós osztályába kerültem, többek közt Balázsovits Lajos, Benkő Péter, Gór Nagy Mari, Monori Lilike,

75. születésnapján köszöntötték Egervári Klárát

Egervári Klárát, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház örökös tagját otthonában lepte meg Besenczi Árpád, a teátrum direktora, és Sztarenki Pál művészeti vezető. A váratlan vendégek nem érkezetek üres kézzel, hiszen ünnep adta a látogatás apropóját: 75. születésnapja alkalmából köszöntötték a művésznőt, aki természetesen figyelemmel kíséri a társulat munkáját, és már nagyon várta a Mágnás Miska című operett előadásra bemutatóját. (-)

Benedek Miklós, Vallai Péter, Pálos Zsuzsa voltak az osztálytársaim, meg szegény Jobba Gabi és Sütz Ila, akik már nincsenek közöttünk. Nekem szerencsésen indult a pályám, mert a főiskola harmadik osztályától több mint tíz televíziós játékfilmben játszottam főszerepet. Majd 1969-ben, miután végeztem, a kecskeméti Katona József Színházhoz szerződtem, itt töltöttem egy szép évadot Radó Vili igazgatása idején. Nagyszerű előadásokban játszottam, A Főügyész feleségére emlékszem, amit Galgóczi Erzsébet írt, és a Kaukázusi krétakörre. Utána elcsábítottak Békéscsabára, ahol Sándor János rendezésében egy nagyszerű Shakespeare-ciklust játszottunk. A Szegedi Nemzeti Színházban és Szolnokon három-három évig voltam. Szegeden tizennégy fantasztikus főszerepem volt, többek között az Ifjúság édes madarában és a Popfesztiválban. Szolnok meghatározó állomás volt a színészi pályámon, egy nagyszerű társulatban játszhattam, itt találkoztam Székely Gáborral, Pál Istivel, a Major Tamással való közös munka pedig egy újabb „egyetem” volt. 1979 és 1988 között Miskolcon voltam társulati tag. Ebben az időszakban nősültem meg – feleségem Egerszegi Judit színésznő – és itt született meg a lányom, Kinga. Itt kaptam meg a Déryné-, és a Jászai Mari-díjakat, valamint a Színházi Találkozó legjobb színészi alakításáért járó elismerést. Ezekben az években még nem vágytam fővárosi színházakba, mert számomra fontos volt, hogy értékes és jó színpadi szerepeket osszanak rám. Amikor Csiszár Imre a Nemzetibe került, engem is hívott magával, így Budapesten folytattam pályám. Játszottam a Karinthy Színházban, a Pesti Magyar Színházban és a Kamarában, ez utóbbi teátrumnak a mai napig tagja vagyok. – Már főiskolásként is filmezett, és később is végigkísérte a pályáján a kamera. Melyik az a filmje, ami különösen közel áll a szívéhez? – Valóban, már a vidéki színházi karrierem alatt is kegyeltje voltam a filmgyárnak. Több mint száz filmszerepet eljátszottam, ezért nagyon nehéz kiemelni néhányat közülük. Én játszottam talán a legtöbb nemzetközi film főszerepét, amikor nagy nyugati filmrendezők jöttek ide, dolgoztam például Christian Jaques-kal, aki Gérard Philipe-et rendezte, valamint Jean Delannoyal. A magyar rendezők közül többször Szinetárral filmeztem, Jancsó Miklósnak pedig legalább tíz filmjében szerepeltem. Az első magyar színes tévéfilmben, az Ifigénia Auliszban című görög dráma feldolgozásában szintén az egyik főbb szerepet alakítottam, Bessenyei Ferenc, Psota Irén és Jobba Gabi társaságában.

Játszottam Az ember tragédiájá- zetiben mutattam be, és 19 éve, a ban, a Nyolcvan huszárban, a Rózsa mai napig játszom. – Kecskeméten harmadik éve látSándor és az Erdély aranykora című sorozatokban. 1998-ban aztán be- hatjuk. Hogy érzi itt magát? – Cseke Péter hívott meg, és szíkerültem a Barátok közt sorozatba, ami hihetetlen népszerűséget hozott. vesen jöttem vissza abba a színházba, Nehezen tudtam összeegyeztetni a ahol annak idején elkezdtem. Az itszínházi munkával, és nem akartam teni szerepeimet is nagyon szeretem, sorozatsztár lenni, ezért hagytam különösen a Pillantás a hídról című abba öt év után. Mindig vágytam a előadásban az ügyvédet. Mindig színházra, mert a színház az a műfaj, nagy hatással van rám az általam ami a színészt igazából lázban tartja, nagyon tisztelt II. János Pál pápa Az aranyműves boltja című darabja, legalább is engem biztosan. amiben ugyan kis – Színházi A Caligula helytartójában Kecskeméten szerepem van, de szerepei közül gyönyörű a szöveg, melyiket emelné és nagyon jó egy ki? nagyszerű ember – Önostorocsodálatos gondozó alkat vagyok, latait előadásrólmagammal és előadásra megoszmásokkal szemtani a közönséggel. ben is igényes és A Caligula helytarszigorú. A negytójában Agrippát, ven éves színészi a királyt játszom. pá lya f utá som Várom a további alatt eljátszottam munkákat Kecslegalább százkeméten is. A pesötven szerepet, ti és a kecskeméti ezek közül talán színházi szerepek tíz olyan van, amiben úgy érzem, igazán jó voltam. mellett – november óta – egy új felEhhez sok mindennek kell egyszer- adatom is van: kineveztek a Honvéd re teljesülnie: egy kiváló alakításhoz Kulturális Központ színházért és kell egy jó darab, egy jó rendező, aki előadó-művészetért felelős művészeti kihozza a színészből a maximumot, vezetőjének. Most hozunk létre egy számít az életkor, a színész akkori kis kamaraszínházat, és azt tervezformája is. Szegeden a Golgota cí- zük, csak olyan előadásokat hívunk mű darab főszerepében éreztem ezt. meg, amelyek művészi értékeket A romantikus művek közül pedig A hordoznak. Nem könnyű feladat, királyasszony lovagjában, Ruiy Blas hiszen minket is sújt a recesszió. De szerepében. Talán az Adáshibában, ugyanúgy, mint számos színházigaza Várkonyi-féle rendezésben. A leg- gató, igyekszünk jól működtetni a nagyobb küzdelem az életemben Az központot. Bera Linda őrült naplója volt, amit még a NemPillantás a hídról (Kecskemét)

16.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2011. május

A Tur ay höl g yei Húsvéti szokások

Hűvösvölgyi Ildikó (A Turay Ida Színházban játszik az Osztrigás Mici, A Mici néni két élete, a Csak semmi szexet kérem, angolok vagyunk! című darabokban) – Őrbottyán­ -ban, honnan én származom, nagy járás volt a fiúk részéről. Rendesen meglocsolták a tanító néni lányait. Ma is fontos a családomban a Húsvét ünnepe. Először is két lányommal, Nórával és Zsófival k it a k a rít u n k, azaz ünneplőbe öltöztetjük a lakást. Azalatt a férjem, András (Kisfaludy András dokumentum-filmrendező – a szerző) megveszi a sonkát és a tojást és megfőzi. Ez mindig az ő feladata. Ráadásul minden egyes Húsvétra új locsoló verset ír. Már tizennégyet össze is gyűjtöttem. A pogácsát én sütöm, Nóra készíti el az édes süteményeket, Zsófi pedig… majd megtanul egyszer ő is sütni. A lányaim festik a tojásokat is. Vasárnap pedig a Pasaréti református templomban Úrvacsorán veszünk részt. A locsolkodás napján, addig nem kelünk föl, amíg a férjem meg nem locsol bennünket. Mély alvást színlelünk, közben izgatottan lessük, mikor önt le egy pohár vízzel engem és a lányainkat. Ez régi, kedves szokás a családunkban. Egyébként sok locsoló jön hozzánk. Volt időszak, amikor Csukás István is meglátogatott bennünket Húsvét délutánján. Az is előfordult, hogy játszottam a színházban ezen az ünnepen. Most Nagypénteken Zoltán atya megtisztelő felkérésének teszek eleget. A Terézvárosi templomban Sík Sándor verset fogok mondani minden egyes stáció-kép előtt. Húsvét után pedig újra elolvasom Móricz Zsigmond: Sári bíróját, aminek a főszerepét fogom játszani a Turay Ida Színházban. Már nagyon várom!

Hagyományteremtő SZÚR Békéscsabán

Lándzsával, sisakkal, mellvérttel felfegyverkezett csapat érkezett május elsején, vasárnap Békéscsabán, a Kórház utcai futballpályára. Ebből a felszerelésből is kiderült, a Békés Megyei Jókai Színház együttese komolyan veszi a hagyományteremtő jelleggel életre hívott SZÚR-t, a színész-újságíró mérkőzést. A La Mancha lovagjának május 13-ai bemutatójára készülő színészek hozták magukkal a darab kellékeit, s a pályára is fegyverekkel felvértezve léptek, de a zöld gyepen már nem a színészkedésé, hanem a futballé volt a főszerep.

Tébi Márta (A Turay Ida Színházban játszik a Péter és a farkas, a Négy évszak, az Osztrigás Mici, a Csipkerózsika és a Bob herceg című előadásokban) – Én gyulai lány vagyok, itt Budapesten nincs senkim, úgyhogy nem készülök a Húsvétra. Ha Óz próbáim lesznekez a következő bemutatóm - , akkor itthon fogok nyuszikat rajzolni a szövegkönyvemre. Ha nem próbálok, akkor leutazom a családomhoz Gyulára. Általában mire leérek, édesanyámék már mindent megfőznek, annyira várnak. Ritkán látnak és ilyenkor igyekeznek kényeztetni. A sonkán és a főtt tojáson kívül még rengeteg finomságot készítenek a nagymamámmal. Úgyhogy a szüleimmel és a nagyszüleimmel töltöm az Ünnepet, ha Óz nem szól közbe. Bár a főzésből kimaradok, de a tojásokat én festem, mert édesanyám „összemaszatolná vele a konyhát”! Öt éve nem tudtam együtt tölteni a családommal az Ünnepet, mert dolgoztam. Ha most sikerül Gyulára mennem, akkor nem fogok „elhervadni” jövőre, édesapám és a nagypapám biztosan meglocsolnak! Shirley

A média csapat tagjai a sípszó előtt rémülten nézegették az ellenfél együttesét, amelyben a köztudottan remekül focizó Katkó Ferenc „Henger” (becenevét is a f ut b a l lp ály á n k ap-

t a ), vagy Tege Antal mellett számos – szemmel láthatóan – jó kondiban lévő fiatal készült a derbire. Mint kiderült, a

színészek semmit sem bízva a véletlenre, néhány – nem csak a színészetben – tehetséges fiatallal erősítettek, akik egyelőre még nem a Jókai Színházban, hanem a Színitanházban kapnak főszerepet. Látva az ellenfél összeállítását az újságírók úgy gondolták, a fő hangsúlyt inkább a védekezésre kell helyezniük. Ennek megfelelően nem annyira gyors, viszont masszív csatárpárost állítottak fel, miközben a középpályás sor próbált felérni az előre vágott labdákhoz. Ez a taktika bevált, már az első negyedóra végén megszerezték a vezetést a tollforgatók, amire Katkó Ferenc válaszolt. Henger egy remek indítást átvéve a tizenhatos vonaláról emelte át a kifutó kapus fölött a labdát, s ezzel egyenlített. A folytatásban ismét az újságírók vették át a mérkőzés irányítását és egyre több helyzetet dolgoztak ki.

Krcsméri Milán viszont átlőBékés Megyei Jókai hetetlen volt, minden labda Színház-Újságírók 1-2 (1-2) elakadt benne – s nem azért, Békéscsaba, 50 néző. mert nem bírt elugrani a löJátékvezető: Nagy Zoltán vések elől, hanem azért mert (Hajdú Dávid, Viczián Ákos). a legnagyobbakat megszéBékés Megyei Jókai Színgyenítő módon parádézott a ház: Krcsméri Milán (kapus), gólvonal előtt. A kapusnak Szőke Pál, Tege Antal (csamég akkor is nagy napja volt patkapitány), Seregi Zoltán, a vasárnapi, ha az első félidő Czitor Attila, Katkó Ferenc utolsó pillanataiban újabb „Henger”, Szabó Lajos, Vagólt kapott. Máris Krisztián dász Gábor, a játékrész utolsó percében Terjék Atkerült ziccerbe, s ha már ott tila, Sóvolt, élt is a lehetőséggel. dar József, A második félidőben újult Simai Szilendülettel rohamoztak a színészek, de a csúszós talajon biztos lábakon állt a média csapat védelm e . A jó iramú, élvezetes találkozó végére mindkét gárda elfáradt egy kicsit, a nagy hely zetek nél már nem volt tökéletes a konc ent ráció, s az igazi ziccerek is kimaKatkó Ferenc a színháziak góllövője középen sárgában radtak. A lefújás után ki- lárd, Szepsi Szilárd, Szente derült, a találkozót a Károly, Almási Tamás. helyszínen figyelemÚjságírók: Molnár Pál mel kísérő Fekete Márton (kapus), Papp Gábor Péter színházigaz- Csiszér Áron, Szabó Imre, gató a szünetben még Kovács Zsolt, Bittmann Emil, bízott a sikerben, s úgy Varga Róbert, Licska Balázs, számolta, három váratlan Oláh Tamás, Máris Krisztián, góllal két vállra fektethető Képíró Ferenc, Malatyinszki a média csapat. A direktor András. utasításait ezúttal nem Gólszerzők: Katkó Ferenc tartották be maradékta- „Henger”, ill. Papp Gábor, lanul a színészek… Máris Krisztián. Malatyinszki András fotó: A-TEAM/Csirke István

Szőke Pál felszabadító rúgása

Olvasson és nyerjen! Folytatjuk múlt havi számunkban elindított játékunkat. Azok között, akik az alábbi három kérdésre helyesen válaszolnak, páros színházi belépőket sorsolunk ki a lapunkban szereplő színházak előadásaira. 1. Hányadik születésnapját ünnepli Körtvélyessy Zsolt színművész? 2. Ki volt Sára Bernadette partnere a Don Carlosban Kecskeméten? 3. Milyen díjat kapott Molnár Nikolett, a szolnoki színház művésznője?

Küldjék be a válaszokat [email protected] e-mailcímünkre. Az e-mailben írják meg postacímüket és telefonszámukat is! Csak a 2011. május 31-én éjfélig beérkezett megfejtéseket fogadjuk el. Áprilisi nyerteseink: Tóthné Hegedűs Erzsébet, Nagykanizsa; Oroszi Evelin, Budapest; Kovács Lukácsné, Debrecen