Kibővült a Magyar Teátrumi Társaság. Vidnyánszky Attila a Nemzeti új igazgatója. Adásiba Veszprémben. Átadták a Magyar. 268 Ft, határon túl: 1 uro

268 Ft, határon túl:

1 €uro

IV. évfolyam, 10. szám • 2012. december

A Magyar Teátrumi Társaság havilapja

w w w.m a g ya r te at r u m.hu

Áldott Karácsonyt!

Friss hírek a magyarteatrum ONLINE oldalán!

Fotó: MTI

Vidnyánszky Attila a Nemzeti új igazgatója

Adásiba Veszprémben

A cikk a 8. oldalon olvasható

3-4. oldal

Átadták a Magyar Teátrum Díjakat

A cikk az 5-6-7. oldalon olvasható

Kibővült a Magyar Teátrumi Társaság

A cikk a 2. oldalon olvasható

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. december

Az Opera és a Thália is csatlakozott a Társasághoz Nyolc új taggal bővült a Magyar Teátrumi Társaság, amely immár 48 tagot számlál. Az Operaházban november 28-án tartott közgyűlésen a régi tagok szinte

maximális szavazatai alapján az Esztergomi Várszínház, a Magyar Színháztechnikai Szövetség, az ExperiDance Tánctársulat, a Gödöllői Művelődési Ház, a Thália Színház, a Nemzetiségi Színházak Szövetsége, a Játékszín és a Magyar Állami Operaház

Bővült a Magyar Teátrumi Társaság

csatlakozott a színházi tömörüléshez. A bemutatkozásokban az új tagok főleg arról szóltak: a színházaik közötti együttműködést remélnek a szövetségtől.

Román Sándor másfél éve az Experidance mellett a R AM művelődési központot is vezeti, ahol a táncprodukciók mellett színházi előadásokat is tartanak – ezekhez partnerséget keresnek más színházaktól. Jónás Judit strukturális

hátteret remél a színházi közösséghez tartozástól, illetve azt, hogy nagyobb figyelem jut a nemzetiségi színjátszásra. A tagfelvétel után a közgyűlés témái között szerepelt

a jövő évi POSZT megrendezése, a tagdíjrendszer, a társaság ösztöndíjának gondolata, újságának (Magyar Teátrum) helyzetértékelése és a Magyar Teátrum díjátadó gála is. Csicsely Zoltán Fotó: Fejér János Gáspár

A Magyar Teátrumi Társaság tagjai: Békéscsabai Jókai Színház, Cervinus Teatrum Szarvas, debreceni Csokonai Színház, Győri Nemzeti Színház, Kecskeméti Katona József Színház, Kvártélyház Szabadtéri Színház Kft., soproni Petőfi Színház, székesfehér vári Vörösmarty Színház, szolnoki Szigligeti Színház, Turay Ida Színház – Sz em i r a m i s z Kft., Veszprémi Petőfi Színház, Za laegerszegi Hevesi Sándor Színház, Mozaik Művészegyesület, Mandala DalszínházEgyesület Nyíregyháza, Goldmark Károly Művelődési Központ és Balaton Színház Keszthely, Aranytíz Kultúrház Budapest, Beregszászi Magyar Színház, Agria Nyári Játékok Hivatásos Szabadtéri Színház, Budakeszi Romkert Teátrum Alapítvány, Cinka Panna Cigány Színház Közhasznú Alapítvány, Klebelsberg Kuno Művelődési Kulturális és Művészeti Köz-

Nyílnak a Colosseum kapui

Román Sándor a csatlakozásról

Élményszínházként határozza meg magát a RAM Colosseum, amely nemrég csatlakozott a Magyar Teátrumi Társasághoz. A Román Sándor vezette színház nemcsak a saját társulata, az Experidance előadásait játssza, hanem mostantól egyre több csereprodukciót is tervez a társaság tagszínházaival.

Most, hogy én magam is egy színházat és már nem csak egy társulatot vezetek, felmerült a kérdés: miért csak kívülről folytassak velük párbeszédet, ha ezt belülről is tehetem. Beadtuk tehát a tagfelvételi kérelmünket. Több vidéki színházzal eddig is szoros volt a kapcsolatunk: ők játszanak a RAM-ban, az

Experidance pedig a vidéki városokban. Sőt, koprodukciók is létrejöttek már. – Van már kézzelfogható jele az együttműködésnek? – Pont most készülünk egy Frank Sinatra műsorra a Jókai Színházzal közösen. Pesten tartjuk a bemutatót január 18-án, aztán a pro-

– Miért döntöttek a belépés mellett? – Már a Társaság megalakulása előtt volt szerencsém koreográfusként, rendezőként, színészként együtt dolgozni azokkal a művészekkel, akikből alapították az egyesületet. Hasonló a gondolkodásunk, a művészetfelfogásunk.

dukció Békéscsabára kerül. Az Experidance táncosai és a csabai színészek között már igen jó kapcsolat alakult ki az előző közös munknák, a Monte Cristo grófja kapcsán. Az előadás most is nagy sikerrel megy nálunk Budapesten. A főszereplő-rendező, Szomor György és köztem szimpátia alakult ki, elkezdtünk együtt gondolkozni, így született meg a Sinatraötlet. Közösen rendezzük az előadást. Reményeink szerint új műfajt teremtünk: a próza és a dalok egymást váltják majd, sajátos vágási technika szerint. A produkció szerves részesei lesznek a táncosaim. Azt hiszem, sok férfitársammal irigyeljük Frank Sinatra életét, mi szeretnénk megmutatni az életút rögös oldalát is. Csicsely Zoltán

pont, Budapest, Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház Nonprofit Kft., Pécsi Horvát Színház, egri Gárdonyi Géza Színház, Szegedi Szabadtéri Nonprofit Kft., Kálmán Imre Kulturális Központ Siófok, Magyarországi Szerb Színház, Budapesti Kamaraszínház, Budaörsi Játékszín, Tatabányai Jászai Mari Színház, Gózon Gyula Kamaraszínház Budapest, Deutsches Theater Budapest, Barátság Kulturális Központ, Százhalombatta, Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza Dunaújváros, Szentendrei Kulturális Központ, Kőszegi Várszínház, Pécsi Nemzeti

Színház, József Attila Színház Budapest, MACIVA Magyar Cirkusz és Varieté, Malom Színház Jászberény, Esztergomi Várszínház, Magyar Színháztechnikai Szövetség,

ExperiDance Tánctársulat, Gödöllői Művelődési Ház, Thália Színház, Nemzetiségi Színházak Szövetsége, Játékszín, Magyar Állami Operaház.

Thália Humorfesztivál Humoros színházi előadásokkal, komédiákkal, klasszikus kabaréval és standup comedyvel várják a közönséget 2013 februárjában a Thália Humorfesztiválon. Az ötnapos rendezvény keretében 13 produkció látható a budapesti Thália Színház négy játszóhelyén. Bereményi Géza, a teátrum igazgatója az esemény budapesti sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy harmadik alkalommal rendeznek fesztivált a Thália Színházban, amióta az új vezetés megkezdte munkáját. Tavasszal a teátrum a határon túli, ősszel pedig a vidéki színházakat látta vendégül. Lantos Anikó fesztiváligazgató elmondta: a február 3-ától öt napon át tartó rendezvény ötlete onnan jött, hogy az egykori Mikroszkóp Színpad – Mikroszínpad néven – a Thália Színház részévé

vált, és hagyományait folytatva szeretnének humoros előadásokat műsorra tűzni. A fesztiválra meghívást kapott a szombathelyi Weöres Sándor Színház Szentivánéji álom, a Miskolci Nemzeti Színház Dandin György, illetve a Szegedi Nemzeti Színház Hétköznapi őrületek című produkciója, a negyedik előadásról még folyik a technikai egyeztetés. A stúdió-produkciók között a Katona József Színház Gondnokság című színházi sorozatának „különkiadása”, a Sanyi és Aranka Színház Roadmovie és a Gólem Színház Lefitymálva című előadása található meg. A stand-up műfajának kedvelői a Mikroszínpadon Márton András, Bödőcs Tibor, Kovács András Péter és Hadházi László produkcióját láthatják. (Forrás:MTI)

Szerzőink, munkatársaink:

Elek Tibor

Csicsely Zoltán

Fekete Péter

Trombola Anita

Józsa Mihály

Kulcsár Edit

Zalán Tibor

Kozma András

2.

3.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. december

Vidnyánszky Attila a Nemzeti új igazgatója A miniszter a bizottság véleménye szerint döntött

December 17-én reggel Balog Zoltán illetékes miniszter (Emberi Erőforrások Minisztériuma) sajtótájékoztatón jelentette be hogy a benyújtott pályázatok alapján, és az azokat értékelő kilenc tagú bizottság véleménye alapján döntött a Nemzeti Színház következő igazgatójának személyéről, aki Vidnyánszky Attila a debreceni Csokonai Színház jelenlegi igazgatója. A miniszter elmondta, hogy a bizottság tagjai Vidnyánszky Attilát egyhangúlag támogatták, míg Alföldi Róbert a másik érvényes pályázat benyújtója, a Nemzeti Színház jelenlegi vezetője – 1 támogató, 4 tartózkodó, és 4 ellenszavazatot kapott a bizottságtól. Vidnyánszky Attila kinevezése 5 évre szól, és 2013. július 1-jétől lép

életbe. Addig Alföldi Róbert pozíciójában marad, de január elsejétől Vidnyánszky Attilával egyeztetve vezeti a színházat. A zavartalan váltás lebonyolítását január elsejétől miniszteri biztosként segíti Fekete Péter, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója. Vidnyánszky Attila elmondása szerint szakmai pályája csúcspontjának tekinti a kinevezést. Bár persze titkon már reménykedett, amikor beadta a pályázatát, hogy nyertesként kerülhet ki a megmérettetésből, de így kihirdetett győztesként igazi és őszinte az öröme. A budapesti Nemzeti Színház, számára A SZÍNHÁZ, a világ első és legfontosabb színháza. Mindig is az lebegett a szeme előtt, hogy egyszer ebben a színházban dolgozhat,

ennek a színháznak a vezetője lehet, itt fejtheti ki tevékenységét a magyar színházi élet, a magyar kultúra érdekében. Mint nyilatkozta, tisztában van azzal, rengeteg feladat vár rá, egy teljesen más hangvételű, értékeiben mást közvetítő színház szerepel a terveiben, amit részben új társulattal kíván megvalósítani. Sokkal nagyobb hangsúlyt helyez majd, a jó értelemben vett konzervatív értékekre, széles együttműködést kíván megvalósítani azokkal a külföldi színházakkal szerte Európában akik gondolatvilágában a legfontosabb a saját nemzeti kulturális értékek védelme és bemutatása. Bár egy megbízható stáb áll mögötte, így is rengeteg feladat vár majd rá ebben a félévben, ami arról fog szólni, hogy ingázik Debrecen, Budapest, és Kaposvár között, ami fárasztónak

L. Simon László államtitkár. Balog Zoltán miniszter és Vidnyánszky Attila Fotó: Fejér János Gáspár

tűnhet, de a teljesebb és alaposabb debreceni átadást és budapesti átvételt szolgálja. Budapesten egy sor nagyon

táron túli, vagy ifjú tehetségeknek, hogy megmutatkozzanak a színpadon, az ország első színházában.

Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező a sajtótájékoztatón Fotó: Fejér János Gáspár

fontos kérdésben kell ez alatt döntenie, évadot hirdetni, társulatot átalakítani, új embereket szerződtetni, költségvetésre figyelni, a jövőre nézve döntő jelentőségű változtatásokat végrehajtani. A napi működés még a leköszönő igazgatóé lesz, de egyre jobban, és egyre mélyebben kell belelátnia a nemsokára átveendő ügyekbe. 2013 július elseje után a színház vezetésében – ahogy azt már korábban is nyilatkozta – mindenképpen számít Eperjes Károly szakmai segítségére, a határon túli és a vidéki színházakkal kapcsolatos tapasztalataira. Bár megoszlanak erről a vélemények Vidnyánszky szerint a színházi működés legmagasabb formája a társulati lét. Ezért fontosnak tartja, hogy a Nemzetinek is legyen önálló és gondosan kiválasztott tagokból álló társulata. Emellett rendszeresen szeretne lehetőséget adni vidéki, ha-

Vidnyánszky Attila a nemzeti jelzőnek valós értelmet szeretne adni, és úgy érzi, most erre lehetősége lesz. Van egy értékrend, ami mentén gondolkodik, a bemutatható szerzők közül sem zár ki senkit, egyetlen kritérium, hogy jó író legyen. Vannak méltatlanul elfeledett szerzőink, akiket újra műsorra szeretnének tűzni. Másként képzeli el a színház által közvetített üzeneteket, és azt ígéri, hogy ezt az őszi szezonban már, mi nézők is érzékelni fogjuk. Az egyik legmagyarabb művel kezdik ősszel a bemutatók sorát, Petőfi Sándor: János vitézével, saját rendezésében. Irányváltásnak leszünk majd tanúi – ígéri Vidnyánszky Attila, aki szeretne az elmúlt közel húsz évhez képest, nézhető és mondanivalójában is közlési módjában magyarabb, a szó szoros értelmében nemzeti színházat megvalósítani. Tölgyesi Tibor

A Nemzeti Színház igazgatói pályázatáról az Emberi Erőforrások Minisztériuma vezetőjének 2013. január 15-ei határidővel kellett meghoznia a döntést. Ugyanakkor Balog Zoltán, az EMMI minisztere már korábban, 2012. december 17-én kihirdette az eredményt, ám a lapzárta miatt az alábbiakban olvasható interjú még az eredmény kihirdetése előtt készült.

„Van még mit mondanom a színházon keresztül” – Közel húsz éve hozta létre a legendás beregszászi társulatot, 2006 óta a debreceni Csokonai Színház élén áll, előbb művészeti vezetőként, majd igazgatóként. Nemzetközileg is sikeres rendező, nemcsak prózai, de számos operarendezéssel a háta mögött, illetve a filmrendezésbe is belekóstolt. Milyennek látja művészi pályájának eddigi mérlegét?

Dekaeron – Beregszász

Interjú Vidnyánszky Attilával

– Amikor az ember elindul a színházcsinálás kiszámíthatatlan, de gyönyörűséges felfedezőútján, nem láthatja előre, hová jut el. Van, aki karriert, esetleg anyagi lehetőségeket lát benne, én azonban a megismerés szellemi útját, és a közösség szolgálatának kissé talán utópisztikus célját tartottam mindig is a szemem előtt. Így utólag visszagondolva, szinte lehetetlen körülmények között, néha kilátástalan helyzetben is az a tudat hajtott engem és a beregszászi társulatomat, hogy a színház, a művészet erejével talán képesek vagyunk valamit jobbítani magunkon és a

világon, és ezért bármilyen nehézséget érdemes vállalni. Az, hogy a küzdelmeinket és a munkánkat számos nemzetközi illetve hazai díjjal is jutalmazták, jóleső érzés, de úgy gondolom, ettől még nem ért véget az útkeresésünk. A művészet, és azon belül is a színház a folyamatos megújulás lehetősége. Akiből eltűnik a művészi, illetve a spirituális keresés igénye, könnyen megreked. – Jó ideje a magyar színházi közélet egyik legvitatottabb témája a Nemzeti Színház igazgatói posztjára kiírt pályázat. Vannak, akik politikai és nem szakmai döntésre gyanakszanak. Mit gondol erről? – Történetének 175 éve alatt a Nemzeti Színház ügyét, sajnos, mindig is erősen befolyásolta a po-

litikai helyzet, nemigen találnánk példát arra, hogy „tisztán” és kizárólag szakmai szempontok döntöttek volna az igazgatói posztról. Az eddigi kinevezések, pályázatok sem voltak kevésbé viharosak, mivel a Nemzeti Színház, mint intézmény, a Magyar Állami Operaházhoz hasonlóan, kitüntetett szerepet tölt be a magyar kulturális életben. Nem csoda, hogy érdekek, vélemények ütköznek egy ilyen nagy jelentőségű döntés meghozatala kapcsán, de ez, szerintem, teljesen normális dolog egy magát demokratikusnak tekintő országban. Az viszont szomorúsággal tölt el, hogy egyesek egyoldalúan, tendenciózusan azt sulykolják, hogy a jelenlegi igazgatón kívül nem létezik alternatíva, másnak nem is (Folytatás a következő oldalon.)

Szerzőink, munkatársaink:

Fejér János Gáspár

Kiss József

Varga Róbert

Komlósi Katalin

Mészáros István

Szabó Anikó (Szaan)

Havasi Renáta

Pottyondy Nóra

4.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. december Az ember tragédiája – Szegedi Szabadtéri

szabadna pályáznia, vagyis ne legyen megmérettetés. Alföldi Róbert a magyar színházi élet fontos személyisége és eszemben sincs elvitatni a jogát, hogy pályázzon – hiszen ő is rendelkezik politikai és szakmai támogatottsággal. Miért ne tehetném meg ezt én is, hiszen közel 20 éves művészi és vezetői tapasztalatom alapján, úgy gondolom, nekem is van mit átadnom. A magam részéről, egyébként, fontosabbnak tartom a szakmai támogatást és, természetesen, a nézők véleményét is – a pályázatom beadása óta rengeteg pozitív visszajelzést, támogatást kapok a mindennapjaim során, úgy érzem, sokan örülnének, ha nyernék. – Úgy gondolja, hogy a színházi szakma is ön mellett áll? – Sajnos, az ország közéletéhez hasonlóan a magyar színházi szakma is megosztott, de jelentős része támogat. A néhány évvel ezelőtt létrehozott Magyar Teátrumi Társaság mára már az ország megkerülhetetlenül fontos színházi szervezetévé nőtte ki magát, a legutóbbi közgyűlésen, például, újabb nyolc színházi intézményt vettünk fel a sorainkba - köztük a Magyar Állami Operaházat, a Thália Színházat, az Esztergomi Várszínházat, a Magyarországi Nemzetiségi Színházi Szövetséget. Ezzel 48-ra emelkedett a Társasághoz tartozó színházak, tagszervezetek száma. Eddigi munkánk során számos fontos ügyben sikerült eredményeket elérnünk a színházi szakma érdekében: ilyen volt, például, az előadóművészeti törvény általunk kidolgozott módosítása, amely Európában szinte egyedülálló módon védi a társulati működést. De ezen kívül is még rengeteg feladat áll előttünk: többek között a POSZT és általában a fesztiválok jövőjének továbbgondolása, a színházi szakemberképzés konceptuális újrafogalmazása, vagy a színházi finanszírozás

minőségcentrikusságának érvényesítése kapcsán. – Ebben a felfokozott hangulatban milyen döntésre számít? – A Nemzeti Színház esetében, véleményem szerint, a döntéshozóknak nem csupán a pályázó személyek kvalitásait kell mérlegre tenniük, hanem fontos szempont az is, hogy ők maguk mit gondolnak a Nemzeti Színház küldetéséről, a magyar és az európai kultúrtörténet kontextusában betöltött szerepéről. Van-e egyáltalán küldetése, többet jelent-e, mint csupán egy épület, egy jól működő társulat? Vagy úgy tekintenek-e erre az intézményre, mint egy színházra a többi közt? Az én felfogásom szerint a Nemzeti Színház kiemelt kultúrtörténeti jelentőséggel bír, egy ország, egy kultúrnemzet szemszögéből nem csak a művészet terepe, hanem komoly spirituális kisugárzással bír, ami meghatározó lehet a nemzettudat, a társadalmi légkör alakulása szempontjából is. Meggyőződésem, hogy a teremtő művészet e spirituális ereje segítette azt az összefogást, ami 175 éve létrehozta a Nemzeti Színház társulatát, és a történelem minden hányattatása ellenére továbbéltette. Az sem lehet véletlen, hogy a Nemzeti társulatának otthont adó épületet 1965-ben felrobbantották – hiszen az akkori politikai rezsim nem kifejezetten támogatta a „nemzetben” való gondolkodást. Érdekes és elgondolkodtató dolog, hogy a mostani épület elkészültekor a magyar kulturális élet számos hangadó személyisége szintúgy fölöslegesnek, értelmetlennek tartotta a Nemzeti Színházat – volt, aki legszívesebben ledózerolta vagy eladta volna az épületet – most mégis ott látom őket Alföldi Róbert pályázatának támogatói között. – Alföldi Róbert nyilvánosságra hozta a pályázatát. Ön is megteszi? – Eredetileg a beadás után rögtön elérhetővé akartam tenni az

interneten, mivel a dolgozatomat lényegretörő és színvonalas pályázatnak tartom, minden sorát vállalom. De a pályázatom és személyem körül gerjesztett mesterséges hisztéria óvatosságra intett, hiszen a lejáratásomban érdekelt, nagy apparátust mozgósító média még az interjúimat és nyilatkozataimat is folyamatosan kiforgatja, ízekre szedi. Máskor is elmondtam már – nekem a Nemzeti Színház nem az egyéni ambíciók és a kicsinyes rivalizálás terepe, hanem a közösség, a kultúra szolgálata. Ezért nem kívánok beszállni a méltatlanul gyűlölködő, fröcsögő hangvételű internetes-háborúba, nem szándékozok

Tarics Péter

kötődnek hozzá, de az emberekre amúgy is jellemző, hogy inkább amellé állnak, akit ismernek, mert félnek a változástól, az ismeretlentől. Ez Debrecenben sem volt másképp, mégis sikerült megnyerni mind a társulatot, mind a közönséget. Persze, sajnálnám elveszíteni azokat a nézőket, akik pusztán előítéletből, vagy dacból elpártolnának a színháztól, de biztos vagyok benne, hogy legalább ugyanannyi, ha nem több új néző nyilvánítaná ki rokonszenvét a mi Nemzeti Színházunk mellett. – Amennyiben elnyeri a Nemzeti Színház igazgatói posztját, munkája során mire helyezné a legnagyobb hangsúlyt? – Megőrizve az eddigi eredményeket, minél jobban szeretnék nyitni a vidéki illetve a határon túli magyar színházi élet felé. Szinte minden vidéki és határon túli magyar színházban találhatunk olyan kiváló előadásokat, amelyek megérdemelnék, hogy a budapesti közönség is láthassa őket, de legalább annyira fontosnak érzem, hogy a Nemzeti Színház produkcióit is élvezhesse a vidéki közönség, hiszen a mai gazdasági helyzetben nem mindenki engedheti meg, hogy rendszeresen Budapestre utazzon színházi élményekért. A másik fontos irányt a nemzetközi kapcsolatrendszer kiszélesítésében, átgondolt fejlesztésében látom. A debreceni Csokonai Színház élén töltött évek tapasztalatai alapján elmondhatom, hogy a színházművészet segítségével a tágabban értelmezett magyar kulturális élet rendkívül sikeresen pozicionálhatná magát, és a Nemzeti Színház ennek egyik zászlóshajója lehetne. Kozma András Mesé férfiak szárnyakkal – Debrecen

A lap tervező grafikusai:

Szerzőink, munkatársaink:

Ferencz András

kampányolni, tüntetéseket szervezni. A formális szándéknyilatkozatok tömeges begyűjtését sem tekintettem célomnak, hiszen az élő szakmai kapcsolatok sokkal többet bizonyítanak. A pályázat szövegét egyébként a társulat tagjai eddig is elolvashatták. Azt szeretném, ha a döntés valóban objektív, szakmai szempontok szerint, és nem egy mesterségesen gerjesztett médiakampány nyomása alatt születne meg. A döntést követően pedig, természetesen, bárki számára elérhetővé teszem a pályázatom szövegét. A tapasztalatom, egyébként, azt súgja, hogy a papíron megfogalmazott tervek mellett, egy színházvezető munkájának mércéje mégis az, hogy mit tesz le az asztalra, milyen művészi teljesítményt nyújt. – Hogyan viszonyul Önhöz a Nemzeti Színház társulata, a mostani közönsége? – A társulat tagjai, ahogy a nézők is, erősen kötődnek Alföldi Róberthez, de ez természetes is, hiszen minden színház „kineveli” a saját közönségét, kialakítja a saját társulatát. De azért ne feledjük el, hogy az előző pályázat során a Nemzeti társulata Balikó Tamást támogatta Alföldivel szemben, aki aztán a társulat nagy részét lecserélte. Nem csoda, hogy

Tompagábor Kornél

Bera Linda

Tölgyesi Tibor

Dóra-Horváth Krisztina

Schütz Péter

Lengyel Tibor

5.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. december

Számadó Barnabás és Vidnyánszky Attila

Nyolc kiváló háttérmunkásnak ítélték oda idén a Magyar Teátrumi Díjakat, melyek a kulisszák mögött dolgozó szakemberek munkáját hivatottak elismerni. December 17-én 19 órától immár harmadik alkalommal gyűltek össze a Magyar Teátrumi Társaság tagszínházainak képviselői Békéscsabán, a Jókai Színházban, hogy látványos gálaműsorral és díjátadóval ünnepeljék meg a színházi háttérszakmákat.

Átadták a Magyar Teátrum Díjakat

dően magas szinten művelő szakembereknek. A díj a csapatmunka szimbólumaként

támogatásával Balogh Erzsi művészeti főtitkár munkáját ismerte el a társaság. Magyar Teátrum nemzetiségi különdíjat kapott Krsztovics Sándor színpadmester, a határon túli különdíjat Rózsás Szilvia világosító (Komáromi Jókai Színház) vehette át. Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is közösen léptek színpadra a Magyar Teátrumi Társaság tagszínházainak művészei, valamint a Jókai Színház társulatának tagjai. A látványos, zenés, táncos showműsorban részletek csendültek fel a szín-

Finálé

Kerényi Imre

ház Jászai-díjas színművésze Babits Mihály Ádáz kutyám című versét adta elő, színpadra lépett a Talamba ütőegyüttes a gödöllői Művészetek Háza képviseletében, Szőlőskei Tímea

egy aranygolyót tartalmazó csapágyat formáz. Ebben az esztendőben a szakmai zsűri nyolc háttérdolgozónak ítélte oda az elismerést, akik nemcsak szakmájukban, hanem színházszeretetükben, munkájuk iránti alázatukban is példamutató képviselői szakterületüknek. A 2012. év Magyar Teátrum díjasai: Czechmeister László szcenikus (Győri Nemzeti Színház) – távollétA színházban nincs egyé- ében a díjat Maszlay István ni siker. Egy-egy produkció színművész vette át, Farkas megszületése számtalan ember Irén művészeti titkár (Sziglimunkáját dicséri. Hajlamosak geti Színház, Szolnok), Mező Éva öltöztető, Fazekas Tamás jelmeztár-vezeés Fekete Péter tő (Békéscsabai Jókai Színház), Számadó Barnabás kellékes (Csokonai Színház, Debrecen), Verebély Mónika ügyelő (József Attila Színház). Ebben az évben először egy posztumusz-díj átadására is sor került: a tatabányai

Díjátadóként több színházigazgatót, neves színházi személyiséget köszönthettünk a színpadon: díjat adott át Vidnyánszky Attila, a debreceni Csokonai Színház igazgató-

Crespo Rodrigo

A Talamba Ütőegyüttes

házak zenés sikerprodukcióiból – többek között a Hippolyt, a lakáj, A kőszívű ember fiai, az Isten pénze, a Szent István körút 14., A kolozsvári bíró, az Aida, valamint a Diótörő és Egérkirály című előadásokból. Maszlay István, a Győri Nemzeti Szín-

színművész pedig egy Frank Sinatra-számmal lepte meg a közönséget. A gálaesten az élőzenét Gulyás Levente és zenekara biztosította. Házigazdaként Jegyes-Tóth Kriszta és Németh Kristóf gondoskodott a jó hangulatról. Szabó László és Rusz Milán

vagyunk azonban elfeledkezni azokról, akik a színfalak mögött segítik az előadások létrejöttét. A Magyar Teátrumi Társaság 2010-ben alapított díjat azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a kulisszák mögötti színházi háttér- és kiszolgáló szakmákra, valamint erkölcsi és anyagi elismerést nyújtson az azokat kiemelke-

Jászai Mari Színház kezdeményezésére, a Madách Színház felterjesztésével, az egész színházi szakma

Rubold Ödön

ja, Rusz Milán, a Nemzetiségi Színházi Szövetség elnöke, Szabó László, a Magyar Teátrumi Társaság titkára, Vasvári Csaba, a Magyar Teátrumi Társaság alelnöke, Kiss József, a szolnoki Szigligeti Színház művészeti vezetője, Kerényi Imre színházi rendező, Kocsis Judit színművész, a József Attila Színház tagja, valamint Fekete Péter és Seregi Zoltán, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója és igazgatóhelyettese. Balogh Erzsi művészeti főtitkár díját Crespo Rodrigo, a tatabányai Jászai Mari Színház igazgatója vette át és köszönte meg a család nevében. A díjátadók között a díj támogatói is helyet kaptak: Pelyhe János, a Pelyhe és Társa fénytechnikai szakcég tulajdonosa, Fazekas Tamás, a Zaj Rendszerház Kft ügyvezetője, Böröcz Sándor, a Lisys Fényrendszer Zrt. vezérigazgatója, valamint Barna János, a Színpad- és Emelőgéptechnika Gyártó és Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója. T. S. Fotó: A-team/Ignácz Bence

6.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. december

Mező Éva

A Békéscsabai Jókai Színház Magyar Teátrum-díjas jelmezraktár vezetôje

Fekete Péter igazgató: Mező Éva 27 éve dolgozik a Békéscsabai Jókai Színházban. Neve szinte összeforrott a színházzal. Ha kell, egész éjszaka javítja, varrja, vasalja a jelmezeket, de reggel már az általa létrehozott egyedülállóan gazdag és rendezett jelmezraktárban pakol, mos, válogat. A lehetetlent azonnal megcsinálja, a csodát pedig rögtön utána. Nélkülözhetetlen háttér főszereplő! Alkotótárs! Bartus Gyula Jászai-díjas színművész: Ha a munkájáról van szó számára nincs rossz időpont, mindig készségesen segít. A jelmezraktárban minden átlátható, kategorizált. Öltöztetőként is közel 30 éve megbízható munkatársa színházunknak. Rubold Ödön Jászai Díjas színművész: Azon kevés színházi szakember közé tartozik, akinek színházszeretete, kitartása és odaadása megkérdőjelezhetetlen.

Farkas Irén

a szolnoki Szigligeti Színház Magyar Teátrum-díjas mûvészeti titkára

1982. augusztus 1. óta dolgozik a színház titkárságán, 2008 óta végzi a művészeti titkári feladatokat. Igazi színházi ember, aki egész életét a színháznak szentelte. Kollégái szinte vakon bízzák rá életük időpontjainak egyeztetését. Nemcsak arra ügyel, hogy a színház zavartalanul működjön, arra is van gondja, hogy a színészek regenerálódhassanak, magánéletüket is figyelemmel kíséri. Bárki bármilyen problémával bátran fordulhat hozzá. Hűsége, lendülete páratlan, munkabírása példamutató. Karczag Ferenc Jászaidíjas színművész: Biztonságosan dolgozhatunk, Irén nyugodt munkakörülményeket biztosít.

Molnár László Jászaidíjas színművész: Úgy megyek be a színházba, hogy tudom, minden a helyén van. Ez az ő érdeme.

Balázs Péter a Szigligeti Színház Kossuthdíjas igazgatója: Kiváló munkatárs, nagyszerű kolléga, bátran rábízhatom a szervezést.

Rózsás Szilvia

A Komáromi Jókai Színház Magyar Teátrum-díjas világosítója (Határon túli különdíj)

2005 szeptemberében, érkezett meg a Komáromi Jókai Színházba. Közel 40 előadás világításának megtervezésében és kivitelezésben közreműködött. Jó néhány neves rendezővel dolgozott együtt, s panaszt nem hallottunk rá soha. Tette ezt csendesen, visszahúzódva a fénypult, s a számítógép monitorja mögé, sohasem várva, kérve elismerést, nem panaszkodott az éjszakai világítópróbák után, nem sóhajtozott, hogy milyen teendők várják még színházon kívül. Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező: Végre egy hölgy a világosítópult mögött. Profi, szakmai munkájával, személyiségével nagyban segítette rendezői munkámat. Jó szívvel ajánlom a nemzetiségi különdíjra.

Tóth Tibor, a Komáromi Jókai Színház igazgatója: Alázatos, pontos munkájával segítette az előadást, hozzájárult a produkciók sikeréhez.

Számadó Barnabás

A debreceni Csokonai Színház Magyar Teátrum-díjas kellékese Számadó Barnabás szinte két évtizede kellékes a Csokonai Színházban. A kellékes az egyik legközvetlenebb partnere kell legyen a színművésznek, pontosságán, odafigyelésén múlik a színpadi munka zavartalansága. Számadó Barnabás maga is művész a saját szakmájában, a színpadi illúzió megteremtésében, nem ismer lehetetlent, az alkotó csapatot kreativitásával, precizitásával segíti, munkatársainak példát mutat emberségből, türelemből, alázatból, szakmája iránti lelkesedésből. Kóti Árpád színművész, Érdemes Művész: Mindenkivel megtalálja a megfelelő hangot, sosem késik, tiszta szívű ember, akinek a munka elvégzése és csak precízen való elvégzése a legfontosabb. Csikos Sándor Jászaidíjas színművész, Érdemes Művész: Együtt végzett munkáink során nem tudtam tőle olyat kérni, amit ne tudott volna teljesíteni. Vidnyánszky Attila a Csokonai Színház igazgatója: A rendező gondolataival együtt rezgő, lehetetlent nem ismerő, kreatív, lelkes, pontos ember, és becsületes családapa.

7.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. december

Balogh Erzsi A Madách Színház posztumusz Magyar Teátrum-díjas mûvészeti fôtitkára

Huszti Péter Kossuthdíjas, Érdemes és Kiváló művész: Híd volt ő a színházak között, a szeretet hídja.

Piros Ildikó Kossuthdíjas Érdemes művész: Őrangyalom volt nekem, a Madách Színház minden színészének és dolgozójának. Szirtes Tamás, a Madách Színház Kossuthdíjas igazgatója: Egész pályáján csak szerzett barátokat, soha nem veszített el egyet sem.

Gálvölgyi János Kossuth-díjas, Érdemes művész: Kedvesség, alázat és szeretet áradt belőle.

Verebély Mónika

A József Attila Színház Magyar Teátrum-díjas ügyelôje Harmincegy éve dolgozik ügyelőként, 18 évet a Vidám Színpadon, 13 éve a József Attila Színházban dolgozik. Határozott, dinamikus egyéniség, igazi karmester az előadások lebonyolításában. Estéről-estére tökéletes munkát végez. Szakmailag kiváló.

Czechmeister László

A Gyôri Nemzeti Színház Magyar Teátrum-díjas szcenikusa Forgács Péter Jászai-díjas igazgató: Több mint 30 éve a szakmában van. Országszerte az egyik legelismertebb szcenikus. A nevét az egész szakma ismeri és megbecsüli. Több száz színpadi mű díszletének az előállítását vezényelte le.

Bede-Fazekas Csaba színművész, Érdemes Művész: Én, mint a győri színház rangidős tagja kezdetektől fogva együtt dolgozom vele. Bizton állíthatom, hogy országszerte elismert a szakmájában. Maszlay István Jászaidíjas színművész: Bár szavát se hallani, mégis biztosak lehetünk benne, hogy az ő szaktudásának köszönhetően soha nem omlik fejünkre a díszlet. Sőt a színpaddeszkák parlagára általa kerülnek fel a csodák.

Krsztovics Sándor

A Játékszín Magyar Teátrum-díjas színpadmestere (Nemzetiségi különdíj) Eddig negyvenhárom évet

töltött teljes odaadással a magyar- és a magyarországi nemzetiségi színjátszás szolgálatában. Színpadmester az alapmunkaköre, de mindent megtanult, amit a színházról tudni kell és azon kívül, hogy játszott előadásokban, rögzített örök értékű színházi előadásokat – a jelmezkészítéstől a díszlettervezésig, a kellékek kiválasztásától a látványtervig számtalan háttér és kiszolgáló színházi szakmában jeleskedett a színház szolgálatában töltött negyvenhárom év alatt.

Fehér Anna Jászai díjas színművész: Érzékeny alázattal empatikusan, szakmai felkészültséggel végzi munkáját MINDIG!

Schnell Ádám Jászai díjas színművész: Pontos, megbízható és empatikus, ami ennél foglalkozásnál elengedhetetlen.

Tordy Géza a Nemzet Színésze, Kossuth- és kétszeres Jászai-díjas színművész: Díjazását a legmes�szemenőbben támogatni kérnem példanélküli színházszeretete és szakértelme okán.

Nemcsák Károly a József Attila Színház Jászai díjas, Érdemes művész igazgatója: Határozottsága nyugalmat és biztonságot jelent a színpadi munkában.

Vári Éva Kossuth-díjas színművésznő: Kiváló szakember, támogatom és kérem a jelölése elfogadását.

Forgács Péter Szent István-díjat kapott A Győri Nemzeti Színház igazgatója, Forgács Péter kapta az idei évben a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) győri szervezete a „Győri Nemzeti Színházért – KÉSZ Alapítvány”-ának egyik Szent István-díját. A győri KÉSZ jubileumi, 20. jótékony célú hangversenyén Lanczendorfer Erzsébet asszony, a KÉSZ tiszteletbeli győri elnöke, a koncert szervezője, az alapítvány

kuratóriumi tagjaként adta át az elismerést a győri színház direktorának. Forgács Péter elmondta, nagyon meglepődött, megtiszteltetés és büszkeség számára ez a díj, különösen – mondta az igazgató – ha számba ves�szük a korábbi évek díjazott művészeinek illusztris névsorát. Az elismerést korábban többek között Rupnik Károly, Schwimmer János, Illés István, Krasznai Tamás, Lázin Beatrix, Bede-Fazekas Csaba, Ung-

vári István is átvehette. 1994-ben a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) győri szervezete alapította a Győri Nemzeti Színházért – KÉSZ Alapítványt. Kitűzött céljuk a Győri Nemzeti Színházban folyó alkotó munka során kiemelkedő, magas fokú művészi teljesítményt nyújtó személyek elismerése, jutalmazása, előtérbe helyezve a keresztény és magyar szellemi értékek társadalmi-kulturális szerepének és

feladatainak feltárását, megismertetését, tolmácsolását. A díjátadás hagyományos kerete a KÉSZ jótékonysági hangversenye, melyre az idei jubileumi alkalommal a győri Bartók Béla Megyei Művelődési Központban került sor. A rendezvény fővédnöke Pápai Lajos megyés püspök, díszvendége Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár volt. A 20. jótékonysági hangverseny első részében a Kossuth-díjas Medveczky Ádám

vezényletével az Óbudai Danubia Zenekar tolmácsolásában a 130 éve született, háromszoros Kossuth-díjas zeneszerzőnk Kodály Zoltán emléke előtt tisztelegve Kodály-dallamok csendültek fel, majd többek közt Liszt, Lehár, Puccini, és Strauss műveket élvezhetett a nagyérdemű. Felléptek: Bazsinka Zsuzsanna, Gál Erika, Nyári Zoltán, és a szintén Szent István-díjas Bede-Fazekas Csaba. P. N.

8.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. december A Szigligeti Színházban elkezdődtek Schiller Stuart Mária című művének próbái. A bemutató január 11-én lesz. Lapunknak Csiszár Imre Jászai-díjas rendező, Érdemes és Kiváló Művész valamint Székely László Kossuth- és Jászai-díjas díszlettervező, Érdemes Művész adott interjút.

Stuart Mária Szolnokon

ez talán a legélesebben Angliában rajzolódott ki. Ebben a korszakban az sem volt bevett szokás, hogy nők uralkodjanak. Az már a véletlennek is mondható, hogy ebben az időszakban, Angliában Erzsébet, míg

Székely László és Csiszár Imre

– Hogyan próbálja újraértelmezni a Stuart Máriát? Csiszár Imre: – Minden klas�szikusnak az az alfája és omegája, hogy megtaláljuk, milyen szerepet szánunk ennek a darabnak a ma nézője számára. A Stuart Mária azon klasszikusok közé tartozik szerintem, mely mindig aktuális lesz, mert nagyon leegyszerűsítve egy hatalmas rendszerváltásról szól ez az egész darab. Egy olyan pillanatban játszódik, amikor a feudalizmusból a kapitalizmusba megy át az emberiség, és

Skóciában unokatestvére, Mária ült a trónon, akinek magánéleti és társadalmi problémák miatt el kellett hagynia hazáját és Angliába kellett mennie. Szinte természetes, hogy egy bonyolult, politikailag is terhelt időszakban Erzsébet ezt provokációként értelmezte. – Ön hogyan értelmezi ennek a két nőnek a motivációit? Csiszár Imre: – Mária finoman szólva sem szentként érkezik meg a darabba. Ez a rabságban szenvedő nő dacol fogvatartójával, saját helyzetét

Prima Anna

Trokán Anna a Veszprémi Petőfi Színház színművésznője Junior Prima-díjat vehetett át novemberben Budapesten az Uránia Filmszínházban. Trokán Anna, mint, Jeanne d' Arc

A Magyar színház- és filmművészet kategóriában tíz fiatal művészt: hat színészt, valamint egy-egy baletttáncost, operatőrt, jelmeztervezőt és dramaturgot jutalmaztak. A 7000 euróval járó díjra érdemes fiatal tehetségeket idén is a szakma elismert képviselői jelölték. A díjakat a zsűri tagjai, Molnár Piroska, a nemzet színésze, Eszenyi Enikő színészrendező, a Ví g s z í n h á z i g a z g a t ój a , Takács Ildikó, a Prima Pr i m i s si m a A l a pít v á ny kuratóriumának tagja, Lovassy Tamás, az alapítvány kuratóriumána k főtitkára és Káel Csaba rendező, a Művészetek

nünk, hogy mi az a világ, amiben ez a tragédia játszódik Erzsébet és Mária között. Tulajdonképpen mindketten a saját börtönükben élnek, s ez adta nekünk az ötletet a látvány megtervezésekor, hiszen nem csak Mária, hanem Erzsébet is börtönvilágban él, s a rendezővel e koncepció köré építettük fel a látványt. A díszlet egy olyan színházi tér, melyet börtönrácsok vesznek körül, de nem klasszikus börtönrácsok, hanem egy háló, melyből nem lehet kilátni és a talaj is, melyen a színészek lépkednek, szintén ilyen rács lesz. Ebbe a talajba egy olyan tükröt szereltetek be, mely egészen izgalmas fényhatást ad majd, amikor megvilágítják. Ettől tulajdonképpen az egész színpadi világ földöntúlivá válik, amit a Szakács Györgyi által tervezett jelmezek is követnek, erősítenek és a klasszikus jelmezek helyett azoknak égi mását látjuk majd. Nagy Sára

ugyanakkor jól ismeri. A két nő polarizációjában jelenik meg az értelmezésemben ennek az új világrendnek a harca, hiszen Mária az, aki tulajdonképpen a konzervativizmust, míg Erzsébet a haladást, a kapitalizmust jelképezi a történelemben. Emellett azt is meg kell figyelnünk, hogy Mária egy nagyon különleges metamorfózison megy át. A darab elején egy élvhajhász, vallástalan nővel találkozunk, akiből a megpróbáltatásoknak köszönhetően olyan nő lesz, aki tud uralkodni érzékiségén és emellett egy finom lelkű, érett nővé változik. A darab végén ezt Schiller abban a jelenetben is érzékelteti, amikor meggyónja bűneit, hiszen egyfajta glóriával is felruházza abban a jelenetben Máriát. A polgárságot képviselő Erzsébet a darab végén is a hatalomhoz való görcsös ragaszkodást képviseli számomra, aki annak ellenére, hogy a kapitalizmust és a haladást jeleníti meg karakterével, nem képes a változásra. Bonyolult és pszichológiailag is nagyon összetett ez a darab, habár én, ahogy fentebb is említettem, elsősorban a darabban megjelenő politikai játszmákra szeretném kihegyezni az előadást majd. A dolog érdekessége, hogy két évvel ezelőtt Szolnokon már rendeztem egy Schiller darabot, az Ármány és szerelmet. Az egy szentimentális szomorújáték, amelyik egy nagyon pontosan lehatárolt kasztban játszódik, mely világ egyszerűen működik. A Stuartnál más a helyzet, hiszen ennek a két nőnek a gondolkodása nagyon nehezen egyeztethető össze, de hála Istennek, Schiller nem feketén

és fehéren rajzolja meg elénk ezt a két nőt. Mindkettőnek van rengeteg erénye és hibája, de mindketten nagyon szerethetőek is. – Szolnok mit jelent a pályájában? Milyen érzés visszajönni ide? Székely László: – Tíz évig voltam itt tervező. Amikor felkerültünk a Nemzeti Színházba, nehéz volt innen elmennem. Szolnokhoz rengeteg siker és sok-sok meghatározó tapasztalat köt. Nagyon szeretek ide visszajönni, szívesen dolgozom a Szigligeti Színházban, mert sok jó szakember dolgozik itt a háttérszakmákban, kikhez mindig szívesen jövök vissza. – A Stuart Mária díszletének megálmodásakor milyen vezérelv vezette Önt? Székely László: – Nagyon izgalmas szcenikai feladat a Stuart Mária. Az első pillanatban el kellett dönte-

Palotája vezérigazgatója adta át. Mellettük a zsűri tagja volt Balogh Gabriella, az FHB Bank igazgatóságának tagja és Bálint András színész-rendező, a Radnóti Színház igazgatója is. – Nagyon boldog vagyok, megható és jó érzés az, hogy így figyelnek rám, értékelik a teljesítményemet. Hálás vagyok a sorsnak, hogy Eperjes Károly többszöri hívása után végül Veszprémbe szerződtem, itt találkozhattam kiváló szerepekkel és olyan rendezőkkel, kollégákkal, egy remek társulattal, akik mind hozzájárultak ahhoz, hogy ilyen szép, rangos elismerést kaphattam. Köszönöm a veszprémi színház minden dolgozójának, vezetőinek mindezt és köszönöm a közönség bizalmát, szeretetét – nyilatkozta a díjazott. Trokán Anna színészcsaládból származik. Édesanyja Papadimitriu Athina, édesapja Trokán Péter. Testvére, Nóra szintén a komédiás pályát választotta. Az,

hogy Anna Veszprémbe került, Eperjes Károlynak köszönhető. A teátrum művészeti tanácsadója megnézte főiskolai vizsgaelőadását, és ezután hívta a Petőfi Színházba. Ám ekkor a tehetséges színésznő a Budapesti  Kamaraszínházat választotta. Eperjes Károly viszont nem arról híres, hogy bármit feladjon. Különösen akkor nem, ha a társulatépítés szempontjából fontos

Trokán Annát, hogy jöjjön Veszprémbe, mert olyan rendezőkkel dolgozhat majd, mint Szinetár Miklós, Szergej Maszlobojscsikov, Valló Péter. Anna pedig jött, látott és győzött. Remek szerepeket kapott eddig is Veszprémben, a Jeanne d' Arc katartikus sikerű eljátszásával pedig nagy szerepálma teljesülhetett. Ebben az évadban a közönség a Csalódások, az

posztra kell igazolni. A színházban ugyanis nagy szükség van a fiatal tehetséges színészekre és színésznőkre. Így aztán egy év múlva újra felhívta

Iphigeneia Auliszban és az Adáshiba című produkciókban láthatja eddig a fiatal színésznőt. V. R.

Próbafotó

9.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. december

Brecht-darabot rendezett Zsótér Sándor Kecskeméten A Kossuth-díjas Zsótér Sándor ismét a hírös városban rendezett. Ezúttal Bertolt Brecht Angliai Második Edward élete című művét állította színpadra, melyet a szerző a 16. századi Marlowe drámája alapján írt. Ezt a darabot csak egyszer játszották Magyarországon, több mint 40 évvel ezelőtt, Szolnokon, Linka Györggyel a címszerepben.

ból követi Marlowe cselekményét, de aztán egyre inkább más érdekli. Szokványos, ismertnek vélt helyzetekben szokatlanul viselkednek emberek. Nem csak a négy főszereplő, hanem az utolsó bérgyilkos is. Az Edward Brecht korai darabja, de a gondolkodásmódja ugyanaz, mint azokban a műveiben, amelyeket elismernek, mert azt hiszik, hogy

Szokolai Péter, Porogi Ádám és Orth Péter

– Miért választotta ezt a darabot? – Szeretem Brechtet, sok darabját rendeztem már. Az Angliai Második Edward életének régen olvastam egy nyersfordítását, és nagyon tetszett. A kecskeméti előadáshoz Ungár Júlia készített új fordítást, akivel már több, mint tíz éve dolgozom együtt. Amikor a színház vezetése felkért egy rendezésre, lehetett tudni, hogy a kecskeméti társulatból kik érnek rá abban az időszakban, és kíváncsi voltam ezekre a fiatal színészekre. – Melyik volt izgalmasabb az Ön számára: a szerző személye, vagy a történet, amit elmesél? – Egyértelműen Brecht: hogy mit csinál egy Shakespeare-korabeli történettel. Brecht eleinte nagyjá-

Mészáros István, a Pulcher, a Szigligeti Színház színművésze újabb sikeres bemutatót tudhat maga mögött. Ezúttal azonban nem csupán a világot jelentő deszkán volt jelen, hiszen a Lift című darabnak ő a szerzője is. A bemutató után bírtuk szóra. – Egy gyerekdarab után most egy komédiát írtál. Mi adta az alapötletet a Lift megírásához? Mészáros István: – A kérdés, jobban mondva annak felvezetése így pontatlan. Több mindent írtam. De valóban, a Szarkaláb 2006-os bemutatója után, ez a második darabom, amit a színház a műsorára tűzött. A kezdetekre már nem is annyira emlékszem... – Színészként miből indulsz ki, amikor színpadi művet írsz? Mészáros István: – Arra törekszem, hogy a szerepek játszhatók, a szövegeim a színészek számára jól mondhatók legyenek. Ez nem mindig egyszerű feladat, ugyanis sokszor felülkerekedik a színpadi szerzőn a szépíró,

ismerik őket. Az Angliai Második Edward életében gyakorlatilag folyamatosan háború van, apróbb szünetekkel. Brecht tudja, hogy a háborúkat sokkal kevésbé hazafias, mint inkább gazdasági-hatalmi érdekekből vívják. És saját magának, világlátásának is ellentmond, amikor Edwardot nem tudjuk úgy nézni, mint a háború, ezrek halálának okozóját. Négy ember életét kísérjük végig, miközben háború, vacak politikai civakodás dúl Angliában. „Anglia királya, második Edward, nyugtalan kormányzása, és siralmas halála adatik elő itt nyilvánosan, ahogy, kegyence Gaveston felvirradó és leáldozó szerencséje, továbbá Anna királyné zilált sorsa, ahogy a

nagy Roger Mortimer felemelkedése és bukása”. – Az említett négy szereplőt megformáló színészek közül mindenki a tanítványa volt? – A Gavestont alakító Orth Péter járt az osztályomba az egyetemen. Porogi Ádám a Kaposvári Egyetemen tanult, egy vizsgaelőadásban láttam – övé a címszerep. Trokán Nóra a király feleségét játssza, Csémy Balázs pedig Mortimert. Mindkettőjükkel dolgoztam már az egyetemen egy Lear király előadásban. A többiekkel is vagy dolgoztam már, vagy ismertem őket a munkáikból. – Van ebben a történetben egy férfi szerelem, ami nem könnyű téma. Hogyan dolgozza fel ezt Brecht? – Hétszáz éve, vagy a húszas években, amikor Brecht ezt a darabot írta (1924), talán még kevesebb előítélet volt ebben a kérdésben, mint itt és ma. Más darabjaiban ennél sokkal durvábban és bonyolultabban írt a férfiak közötti szerelemről – például a Baalban és A városok dzsungelében –, de akkor sem úgy foglalkozott vele, mint egy bulvártémával. A szerelem érdekli, a mélysége, kizárólagossága, hogy mind a ketten belehalnak, és nem az, hogy férfiak szerelme. Az csak ürügy a környezet számára, hogy kiirtsák, ami az érdekeik útjába áll. Mindenki nagyobb szeletet akar a tortából. Vagyis nem az bántja őket, hogy Edward szereti azt a fiút, hanem az, hogy nem részesülnek olyan mértékben a hatalomból, amennyire szeretnének. Ahhoz, hogy a céljukat elérjék, a nép érdekeire hivatkozva háborút szítanak… Sokkal jobban szúrja a szemüket, hogy Gaveston egy egyszerű hentesfiú, aki Marlowe alakjával ellentétben egyáltalán nem él vissza a helyzetével. Sőt, számára hihetetlen ez az érdeklődés a király részéről, mert nem találja magát különösebben érdekesnek. Érthetetlen, hogy Edward nem szép, fiatal feleségét, Annát szereti, de hát ez a szerelem

Zsótér Sándor rendezés közben

természete. Anna csalódottságában, bánatában, bosszúból szövetkezik Roger Mortimerrel, aki szobatudósból véres, karrierista államférfivé lép elő. Ez is egy kapcsolat, de inkább érdek szülte, és mindvégig féltékenyek arra a másik, megmagyarázhatatlan, mégis magától értetődő érzésre. – Brecht műveit – talán elméleti írásai miatt – gyakran száraznak tartják. Igaz ez az Angliai Második Edward élete című művére? – Véleményem szerint sok a félreértés Brechttel és a rendezői elveivel, elméleti munkáival kapcsolatban. Ezért tarthatják száraznak és távolságtartónak, pedig ez nem így van. Ez a műve is nagyon érzelmes, hiszen ez egy szerelmi történet a háború kellős közepén. Csupán arról van szó, hogy szentimentális semmiségek helyett valós érzelmekről ír, és emellett rámutat a csúf, meztelen érdekekre is. Brechtnél nem elsősorban a történés a fontos, hanem az, hogy mindez hogyan történik. Vagyis nem a történet kimenetelére, hanem a „menetére” kell odafigyelnünk. – Milyen lett az előadás látványvilága? – A Kelemen László Kamaraszínházban játsszuk az előadást, ebben a fura, szomorú kis teremben, amit én nagyon szeretek. Ami a teret, a díszletet illeti, minden Shakespearekorabeli, vagy azt feldolgozó műnél elgondolkodunk rajta, hogy kellene valamilyen díszlet, de tudjuk, hogy

Ég és föld között 4 m -en 2

és akkor az eredmény könyörtelen. – A Lift-nek szerinted mi a fő üzenete? Mészáros István: – Nem szeretnék karókat letűzni a homokba…

Az előtérben Karczag Ferenc és Mészáros István

Ráadásul az én írói „üzenetem” nem biztos, hogy egybeesik a rendező művészi üzenetével… biztos, hogy nem. A nézőnek magának kell felfedeznie, megtalálnia azt.

A bemutató másnapján Molnár Lászlót, az előadás rendezőjét faggattam a tapasztalatairól. Molnár László: – Ez nagyon kellemes, felüdülést jelentő próbafolyamat volt. Ennek ellenére be kell vallanom, hogy nehézséget okozott számunkra, hogy négy nég y zetméteren kellett dolgoznunk, ahol folyamatosan jelen kellett a színészeknek lenniük. Kilenc ember dolgozott együtt, ami természetesen mindnyájunkat nagyon erősen igénybevett. Óránként kellett szünetet tartanunk. – Pulcher drámájában mi fogott meg?

lehetetlen mind a hatvanvalahány helyszínt megjeleníteni. Egyes részeket sem érdemes kiemelni, mert ami például jó lenne az első, a huszonkettedik meg az ötvenhatodik jelenethez, az nem passzol a többihez. Ezért inkább felületekkel és a ruhákkal dolgozunk. Bera Linda Porogi Ádám és Orth Péter

Molnár László: – Engem leginkább a csordaszellem fogott meg ebben a darabban. Egy zárt közegbe egymásnak vadidegen emberek lépnek be, akik között kialakulnak kapcsolatok, felépül a szereplők között egy új világrend, törvények alakulnak ki. Közösséggé formálódik ez a kilenc ember a liftben, és a darab végére kialakul, hogy ki lesz a vezér, és ki az, aki inkább a többiek után megy. – Mi volt a legnagyobb kihívás a rendezésben? Molnár László: – Talán az, hogy hogyan tudom fenntartani a jókedvet a színészek között, hiszen egy hónapon keresztül össze voltunk zárva négy négyzetméterre. Ennél nagyobb kihívást nehezen tudok elképzelni. A színészekben végig meg kellett tartanom a játék örömét, ami egy ilyen szűk térben nehéz feladat, hiszen ez az alapszituáció nagyon frusztráló a mindennapokban is. A rendező számára is… Nagy Sára

10.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. december

Örkény István elôtt tiszteleg a veszprémi színház

Tóth Loon

Örkény István Sötét galamb című művét mutatta be katartikus sikerrel a Veszprémi Petőfi Színház decemberben, a Latinovits-Bujtor Játékszínben. A teátrum ezzel a premierrel emlékezik az író születésének 100. évfordulójára. Az előadás rendezője Hargitai Iván, a főszereplő Dobra Mária. Bajcsay Mária

Székhez szögező színházi élmény,  remek rendezés, kiváló színészi alakítások,  Örkény kevésbé ismert arca, a veszprémi színház minőségi törekvéseinek újabb szép állomása. Többek között így jellemezték a nézők  a Sötét galamb bemutatóját Veszprémben. A premier hatalmas sikert hozott a stábnak. Hargitai Iván nem először dolgozik a veszprémi teátrumban, néhány éve a Petőfi Színházban állította színpadra a Bolond vasárnap című komédiát. A Sötét galamb című művet ő választotta Örkénytől, szerinte remek darab, kicsit érthetetlennek is tartja, hogy alig veszik elő a színházak. – Nagyon erős drámai műnek érzem a Sötét galambot, ugyanakkor komédia is, hiszen rengeteg olyan helyzet adódik a főszereplő életében, amely megmutatCsarnóy Zsuzsanna

A legendás magyar író születésének századik évfordulója alkalmából összeállított tárlaton életképekből és színpadi műveiből készült előadások fotóiból láthatnak válogatást az érdeklődők január közepéig. A budapesti Csokonai Művelődési Központtól érkezett kiállítási anyagot Kilián László író, esztéta ajánlotta a közönség figyelmébe. A Petőfi Szín-

ja a létezésünk fonákságait. A történet nagyon izgalmas, az 1950-es években felszámolják az apácarendeket, és a hősnő vis�szakerül a civil életbe. Vajon,

egyértelmű választ – nyilatkozta Hargitai Iván, aki hozzáfűzte: minden színész több szerepet is eljátszik a darabban és ez is remek lehetőséget jelent, hogy színes, tartalmas, igazi színházi élményt garantáló előadással lehessen gazdagabb a közözönség. Az előadás  főszereplője Dobra Mária. A  fiatal színésznő számára nagyon izgalmas kihívás és feladat ez a szerep, örül, hogy eljátszhatja Veszprémben, s annak is, hogy  találkozhatott Örkény Istvánnak ezzel a kevésbé ismert remekművével. Rö-

Máté P. Gábor és Dobra Mária miként lehet egy ilyen helyzethez alkalmazkodni? Ilona szemszögén keresztül látjuk a világot és a férfiakat. A magányban élő ember sorsán keresztül kivetülnek a kérdések felénk: jobb-e befelé vid útravalónak e néhány sorral invifordulni és csak időnként tudomást tálja a nézőket az előadásra. Jelenetkép

venni a világról? Ha így dönt az ember, az gyávaság? Vagy neki kell vágni a hétköznapoknak, egy furcsa dzsungelben – amit életnek hívunk – és megküzdeni a k ihívá sok k a l? Az, hogy melyik a hasznosabb, arra az író sem ad

Kiállítás a Latinovits-Bujtor Játékszínben Örkény 100 címmel nyílt kiállítás a veszprémi Latinovits-Bujtor Játékszínben december 1-jén Radnóti Zsuzsa, dramaturg, Örkény István özvegyének jelenlétében.

Repül a Sötét galamb

– Az ember legfontosabb feladata a boldogság megtalálása. Tapasztalataink szerinti legjobb tudással törekedni kell rá. Kacskaringós az út. Egyedi. Kemény munka. De csodálatos. Csarnóy Zsuzsanna Jászai Mari-díjas színművésznő szerint a Sötét galamb című darab sokak számára ismerős érzéseket és kérdéseket hordoz magában. – Ha az ember kilép az általa

Örkény 100

ház idei magyar évadában ezzel a fotótárlattal és a Sötét Galamb című darab bemutatásával tiszteleg Örkény István előtt. Oberfrank Pál színházigazgató a megnyitón elmondta: – Örkény nagy ajándéka a magyar irodalomnak. Özvegye révén – aki az író életművét ápolja – minden betűhöz, mondathoz hozzáférhetünk. Köszönet illeti a budapesti Csokonai Művelődési Központot is, akiktől a kiállítási anyag érkezett. Radnóti Zsuzsa a veszpreminapilap.hu portálnak így nyilatkozott a kiállításról: – A városban sajnos nem

sokat sétáltunk, a színház miatt jöttünk ide. Ennek kapcsán elmondhatom, a Petőfi Színház nagyszerű teátrum volt mindig, s mai is az. Nagyon örülök, hogy a Sötét galambot bemutatják, hiszen ritkán játszott darab. A férjemmel sokat beszélgettünk szakmai kérdésekről, a munkáit is mindig megmutatta, igaz, nem oldalanként. Elmondhattam neki, ha valamit másképp gondoltam, de nem vitáztunk, inkább mindketten hatásosan érveltünk, indokoltuk a véleményünket. Hallgatott rám. Amikor az utolsó művéből, a Forgatókönyvből készült előadás képeit megláttam, számtalan

megszokott világból, amely kapaszkodót  nyújtott számára és rákényszerül, hogy az addig helyesnek vélt iránytól  hirtelen eltérjen, akkor az mindig rengeteg változással, kétel�lyel jár együtt. Vajon, az egyén miként tud boldogulni ilyenkor a körülötte lévő világgal, miközben

meg kell őriznie erkölcsi tartását, hiszen addig ez volt az egyetlen ereje? Hogyan tudja egyedül is megtalálni azt az utat, amelyet helyesnek érez? Jó alkalmunk nyílik most, hogy elgon-

dolkozzunk  ezeken a kérdéseken. A további szerepekben: Bajcsay Mária, Szalma Tamás, Palásthy Bea, Perjési Hilda, Horváth Illés, Terescsik Eszter, Máté P. Gábor és Tóth Loon látható. V. R. Fotó: Horváth Illés Melczer Zsolt

Szalmaszál és Illés szekere

Szalma Tamás és Horváth Illés. Két férfias erőtér egy előadásban. Mindegyikük másképp akarja Glóriát-Ilonát. Mindegyikük más színészi eszköztárat mozgósít azért, hogy a Sötét galamb férfias ellenpólusai, találkozásai, választó és válaszvonalai, sorslibikókái, útjai kirajzolódjanak a Szalma Tamás és Dobra Mária

közönség előtt.  Mindketten a produkció legnagyobb erősségeivé  váltak. Szalma Tamás, aki mindig megharcol önmagával, társaival, környezetével azért a vékony „Szalmaszálért”, hogy színházat csak komolyan lehet csinálni, ismét bizonyított. Jó terep számára a játékszín. Minden ereje, karizmája, színészi kisugárzása, belső ereje, gondolatai, tiszta mondatai ott élnek, sugároznak végtelenül. Szemtől szemben mindenkivel, pár centiméterre a nézőtől. A Szalmaszálból így lobbanthat lángra mindent. Katarzisként. Remek partnere, ellenpólusa, kiegészítője a játékban Horváth Illés, aki ugyan a fiatalabb generációhoz tartozik, ám követi Szalmát. Erőben, hitben, színészi jelenlétben mindenképp.  Horváth  Illés színészi  szekere, játéka a fanyar örkényi világkép mellett hordozza magában azt az energiát, amellyel hegyeket lehet megmozgatni, színpadon és azon túl is. Horváth Illés  könnyed, laza, a világot jelentő deszkákon, ural minden helyzetet, tartás, magabiztosság, humor árad belőle. S még valami, ami jellemző a „Szalmaszálra” és „Illés szekerére” egyaránt. A Sötét galamb velük repülhet Veszprémben is a tiszta ég felé.

emlék jött elő, köztük olyan nagy színészegyéniségekről és rendezőkről, akik már nincsenek közöttünk – tette hozzá Radnóti Zsuzsa, aki huszonhat Radnóti Zsuzsa, Kilián László és Oberfrank Pál

évvel volt fiatalabb Örkénynél, s ma is aktív. Sokat jár Veszprémbe, a Pannon Egyetemen ad órákat. V. R.

11.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. december

Sopronban is siker a Kabaré

Horváth Zsuzsanna és Ullmann Mónika

Közönségsiker, zúgó vastaps, remek színészi, énekesi teljesítmények jellemzik a Soproni Petőfi Színház Kabaré című musicaljét. A premier december 1-jén volt, a produkció elindult hódító útjára a hűség városában. A rendező Szűcs Gábor, a két főszereplő Ullmann Mónika és Farkas Gábor Gábriel. Parádéznak mindannyian. A Jászai-díjas Szűcs Gábor Székesfehérvár és Békéscsaba után harmadik alaklommal rendezte meg Sopronban Masteroff – Kander – Ebb művét, ami már nem nevezhető véletlennek, pláne, ha hozzátesszük, hogy az elsőt Veszprémben is játszották. – Valóban sorsszerűnek tűnik az, hogy ennyiszer találkozhatom a pályámon a Kabaréval, ez egy fontos tartóoszlop számomra. Azért is, mert egy remekmű, népszerű musical, de mégis nagyon erőteljes és mély tartalommal bír. Összetett, sokszínű a Kabaré, s mindig megszólalhat új hangsúlyokkal. Készült a történetből egy legendás film, nálunk is játszották már többféle szövegkönyv alapján az előadást, mi Csikós Attila dalszövegeivel és Kovács Gergely Csanád koreográfiáival mutatjuk be a darabot. Természetesen Ullmann Móni-

kával és Farkas Gábor Gábriellel a főszerepben, hiszen gyakorlatilag ők alkotótársaim voltak az eddigi előadásaimban is. Minden rendezésemben törekedtem arra, hogy az emberi sorsok, a történelmi pillanatok megmutatása mellett ebben a darabban Farkas Gábor Gábriel és Horváth Andor

hangsúlyosan jelenjen meg a pénz útja. Ezért a „Money” című slágerré vált dal nálam mindig felértékelődik, erőteljesebb szerepet kap a produkci-

óban, áthatja az íve, tartalma az egész előadást. Ha körbe nézünk magunk körül, talán érthető. Mindemellett ezért szeretnék a soproni közönségnek egy látványos, igényesen szórakoztató előadást nyújtani. Egy igazi Kabarét – mondta Szűcs Gábor. A konferansziét alakító Farkas Gábor Gábriel Székesfehérváron, Veszprémben, Békéscsabán is játszott ebben a darabban, most a soproni közönség is megcsodálhatja nemzetközi hírű alakítását. Mint az életrajzában olvasható, a Képzőművészeti Egyetem festő szakán végzett 2000-ben. A diplomáját már a Budapesti Moulin Rouge énekes konferansziéjaként performanszban celebrálta, amely akkora vihart kavart, hogy minden jelentős napilap foglalkozott vele. Nemcsak a színpadon aratott sikert, de a műemlék épület falát díszítő nagyszabású falfestményével is. A Kabaré konferansziéjának alakításáról a Broadway legnagyobb alakjai, Liza Minnelli, Peter Howard és Harold Prince is elismerően nyilatkoztak. Tizenkét éve a show világának meghatározó alakja, nemzetközileg elismert énekes-konferanszié. A Kabaré című musicalben, illetve egyéb színházi szerepeiben is a klas�szikus revü és varieté világából merített tapasztalataiból tudott különleges alakításokat formálni. A soproni előadásban, akár az összes Szűcs Gábor rendezte Kabaréban Ullmann Mónika a női főszereplő. – Az a jó, hogy ebben az előadásban teljes mértékben me g mut at h atom, milyen vagyok. Ez a Sally én vagyok. A rendező, Szűcs Gábor látta és látja belém ezt a szerepet, bízik bennem, ismeri a gondolataim és olyan útmutatásokat ad, amelyek segítenek még jobban elmélyedni magamban, hogy eggyé válhassak Sally Bowlessal. Így aztán minden színházban sikerült másképp megformálnom. Sopronban új partnerekkel

játszom, izgalmas a munka és remélem, emlékezetes marad mindenkinek – nyilatkozta Ullmann Mónika. A Schneider kisasszonyt alakító Horváth Zsuzsanna pályafutása során már harmadszor játszhatja el ezt a szerepet. Miskolcon és Debrecenben is szerepelt Kabaré előadásokban. – Úgy tudnám ajánlani ezt az előadást a közönségnek, hogy ne féljenek a szerelemtől, mert idős korban is megtalálhatja az ember a boldogságot. Más kérdés persze az, hogy ebben a történetben miként is végződik ez a szerelem. Több érzelmi szálon fut a Kabaré, nagyon jó ezt játszani fiatalnak, érett színésznek egyaránt – mondta Horváth Zsuzsanna. Tíz másodperc. Ennyin múlott Horváth Andor soproni szerződése és az, hogy ő formálhatja most meg

eljött a meghallgatásra. Ha tíz másodperccel később érkezik, már nem találja ott a vezetőket. Ők meghallgatták, akár a sok jelentkezőt, örömmel fogadták, s azonnal marasztalták. A Kabaréban rá osztották a fiatal író szerepét. Horváth Andor pedig jött, teljesített és győzött. A közönség azonnal a szívébe zárta a jó kiállású, remekül táncoló, éneklő színészt, aki a prózai jelenetekben is megmutatta milyen belső színészi eszköztárral rendelkezik. Horváth Andor ebben a szerepben méltó partnere a „Kabaré specialista” Ullmann Mónikának és Farkas Gábor Gábrielnek. Nem mellékszereplő, hanem mellettük főhős és főszereplő. Tiszta, őszinte, sallangmentes játéka, belső színészi ereje, tartása, jelenléte hozzájárult ahhoz, hogy a

Ullmann Mónika, Farkas Gábor Gábriel és Sárdy Zoltán

emlékezetesen, remekül Clifford Bradshaw szerepét. Nyáron szereplőválogatást hirdetett a Soproni Petőfi Színház, nem titkoltan azzal a céllal, hogy az alakuló önálló társulatot megerősítse fiatal tehetségekkel a teátrum. A casting napjai lezajlottak hatalmas érdeklődés mellett, Pataki András igazgató már épp indult haza Katona Imre vezető-rendezővel együtt, amikor elkésve megérkezett Horváth Andor, aki színművészeti egyetemi végzettséggel, több színházi, filmes szereppel a háta mögött

soproni Kabaré nem csak könnyed szórakozást nyújtó musical, hanem jóval több annál. Emberi sorsok, érzelmek vihara a történelem sodrásában, a gonosz eszmék, a pénz szorító markában. A fiatal színész a zenés, táncos produkcióban a lélek tisztaságát, a tehetséges emberek erőterét, alázatát is elhozta az előadásba. A nézők legnagyobb örömére. Az időállandóságban foglaljuk arcokba a színházat. Sopronban most Horváth Andorral. Tíz másodperce zárva. VéeR Fotó: Pluzsik Tamás

Szerenád a színésznőnek

Felkai Eszter köszöntése

Magyarországon biztos nem ünnepeltek még így színésznőt. November 20-án töltötte be 70. életévét Felkai Eszter, a Békéscsabai Jókai Színház közkedvelt színésznője, aki öt évvel ezelőtt – több, mint negyFelkai Eszter a köszöntők gyűrűjében

ven év után –, A hölgy fecseg és nyomoz című előadással búcsúzott el a közönségtől. A Jászai-díjas művésznő azóta is szoros kapcsolatban áll a társulattal, rendszeresen nézi az előadásokat,

számos baráti viszonyt ápol. Így nem csoda az a gesztus, ami aznap este történt. Egy főpróba után a csabai színház szinte egész társulata buszba ült, és Budapestre utazott. Este meglepetés, gyertyás szerenádot adtak a

A szerenádozók egy csoportja Felkai Eszter a jutalomjáték után Fotó: Jókai Színház archívum

művésznő budapesti otthonának ablaka alatt. A szokatlan találkozás igen érzelmesre sikerült, az ünnepelt az ölelések között elmondta: számára az az igazi meglepetés, hogy ő ezt a nagy erőfeszítést és figyelmet megérdem-

li. A színésznő briliáns formában és hangulatban van ma is, úgy, ahogy mindenki ismeri őt – így nem csoda, hogy sokan bíznak abban, láthatják még Felkai Esztert a békéscsabai színpadon. Kép, szöveg: Csicsely Zoltán

12.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. december Tordy Géza

Adáshiba újra a mának

Esztergályos Cecília és Oberfrank Pál

Legendás darab sztárszereposztással Veszprémben

Szakonyi Károly Adáshiba című darabját mutatta be a Veszprémi Petőfi Színház december közepén. A rendező Tordy Géza, a főbb szerepekben Eperjes Károly, Reviczky Gábor, Esztergályos Cecília, Oberfrank Pál és Darabont Mikold látható. A premier előtt az alkotókat kérdeztük az előadásról.

tuálisabb, mint valaha. Úgy látszik, az emberiség még mindig nem okul a „több mint látlelet művekből”. Bódogné szerepében tért vis�sza a színházba Esztergályos Cecília. A Jászai-díjas, Érdemes művész az 1990/91-es évadban már játszott Veszprémben. – Ez egy olyan aktuális darab, amelyben mindenki magára ismerReviczky Gábor, Esztergályos Cecília és Eperjes Károly Fotó: Balogh Ákos

Az Adáshibát Tordy Géza, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas, Kiváló és Érdemes művész, a Nemzet Színésze állítja színpadra, aki az 1980-as évek közepén rendezője, majd főrendezője volt a Veszprémi Petőfi Színháznak. Most újból vis�szatért a teátrumba. – Az Adáshiba vígszínházi be- het vagy a szomszédjára. Ugyanmutatója után az első vidéki premier azokkal a problémákkal küzdenek a Veszprémben volt 1970-ben. Most családok mindenütt a világban most megint itt vagyunk egy remek csa- is. A mama és a papa sokszor mást pattal, kitűnő kollégákkal, a darab akar, mint a gyermekeik, zajlanak a ugyanaz, a mondanivaló semmit belső összetűzések, háborúságok, elnem változott, sőt aktuálisabb, mint beszélnek egymás mellett vagy meg valaha. Úgy látszik, nem tanulunk a sem beszélik a dolgaikat. Közben a hibáinkból. Olyan szörnyű világot mama mindig igyekszik a családi élünk, amelyben nem hogy egy- összetartást megteremteni. Közel áll másra nem figyelünk, de, ha Jézus hozzám ez a szerep. Reviczky Gábor Kossuth- és Jálejönne közénk, lehet, hogy őt sem ismernénk már meg – nyilatkozta szai-díjas színművész Szűcs úr szerepét formálja meg az előadásban. VenTordy Géza. Eperjes Károly Kossuth- és Já- dégművészként először játszik a Petőfi szai-díjas színművész Bódog szerepét  Színházban. – Szakonyi Károly Adáshiba című alakítja Szakonyi Károly legendás darabja berobbant az irodalmi és színdarabjában. – Meglátásom szerint ez a dráma házi életbe. Külföldön is számtalan a XX. és most már a XXI. század re- helyen mutatták be az elmúlt negyven mekműve, nem csak magyar, hanem évben. Egy nagyszerűen megírt műről világszínvonalon mérve is. Szellemes, van szó, remekül alkalmazza a humort, igaz, feszes, humorral és lírával átita- mint eszközt, ugyanakkor pontos társatott, mint az igazi jó művek. Termé- dalomkritikát tartalmaz, amely a mai szetesen, a mostani előadás, külön- napig érvényes. Színész szempontból bözik a vígszínházi ősbemutatótól, örülök, hogy még mindig játszható daahol Várkonyi Zoltán nagyszerű rab, mert remek szerepeket biztosít számunkra, 11:5 ugyanakkor sajnálatos, hogy szereposztásban állította színpadra ajanlo-61025x90525.qxd 2012.12.10. az Adáshibát. A darab sajnos még ak- még mindig aktuális tudott maradni.

Oberfrank Pál Emberfi szerepében látható  a produkcióban. Ő így ajánlja az előadást a közönségnek: – Talán még lehet esélyünk... Hogy a sárgalapok eltöröltessenek, és a pirosat soha ne kapjuk meg, noha már rég kiérdemeltük. Fájdalmasan keveset nézünk felfelé, nem értjük már magunkat sem, nincs erőnk legyőzni az önzésünket, az arroganciánkat, az önelégültségünket. Sebeket ejtünk, sebeket kapunk, sebzett lélekkel, buta bambulással egymást ostromoljuk. Pedig a válasz is itt van bennünk, benned, bennem. Szeretlek, barátom, menjünk együtt tovább az úton... felfelé az Örök Kapuhoz! Chajnóczki Balázs Dönci szerepét formálja meg. A fiatal színész először játszik a Veszprémi Petőfi Színházban, legutóbb Miskolcon dolgozott. – Nagyon mai történet az Adáshiba, hiába született az 1970-es években, hiszen látható, hogy az emberi kapcsolatokban semmi nem változott, ugyanazokkal a problémákkal küzdünk mindig. Remek színészJelenetkép

Színvonalas grafikai megoldások

www.logomotiv.hu

csapatba kerültem, jó érzéssel és izgalommal várom a bemutatót. Szeretném, ha előadás után a nézők is el gondol ko dnának az életükön, az emberi kapcsolataikon és azon, mennyire tudunk egymásra figyelni. Sacit, Dönci feleségét Trokán Anna alakítja az előadásban. – Komikus és igaz tükör ez a darab a mának, hiába született több mint negyven éve. Amikor olvastuk a szöveget és próbáltunk, olyan volt, mintha most írták volna a párbeszédeket. Időszerű, teljesen mai jellegű gondokról, problémákról szól a mű. A családokban egyre nagyobb az egymástól való eltávolodás, elfordulás, mindenki a maga dolgaival törődik, nem kommunikálnak a szülők, a gyerekek. Figyelmeztető és figyelemhívó, a sok nevetés mellett mégis elgondolkodtató darab az Adáshiba.

Sokat tanulhatunk belőle mindan�nyian. Darabont Mikold Vanda szerepét alakítja a darabban. – Minden generációnak ajánlanám a darabot, fiatalnak, idősnek egyaránt, mert olyan problémákról, jelenségekről szól, amelyekkel együtt élünk nap, mint nap. Az Adáshiba alapvetően vígjáték, a szerepem viszont inkább drámai. A mű remekül ábrázolja a meneküléseink különböző formáit, miként keresgéljük azt, hogyan bújjunk ki a felelősség alól. Ne kelljen beszélni, kommunikálni egymással, rejtőzködjünk, s ne adjuk ki magunkat, ne áruljunk el semmit magunkról, dolgainkról. Igazi tükör ez ma is.

13.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. december

[email protected]

A Fórum rovatunkban közzétett írások a szerzők véleményét tartalmazzák, és nem minden esetben tükrözik a szerkesztőség véleményét, alkalmasint távol is állnak attól. Az itt megjelentekre bárki reagálhat a [email protected] e-mail címen, amennyiben írásának valós e-mailcímről történő beküldésével egyetért azzal, hogy azt szükség esetén moderáljuk, és úgy jelentetjük meg internetes oldalunkon. A modortalanokat moderálva sem közöljük le. A nyomtatott újságban való megjelenést nem garantáljuk, legfeljebb a szerzővel e-mailben egyeztetett, rövidített formában. (A szerkesztőség)

Kiss József

Világalkotó? Világromboló?

Elmélkedés a mûvészetrôl. Elsô rész. Az elmúlt hónapokban látnom kellett, hogy annyi a tudatlanságból fakadó félreértés, a sanda, bosszúálló rosszindulat a mi szakmánkban, főleg a hatalmat több évtizede birtoklók soraiban, hogy tisztáznom kell, mi az a szellemi alapállás, melyről én úgy látom és értékelem a jelenségeket, ahogy eddig tettem. Ehhez a munkához három magyar és egy orosz szellemóriást hívtam segítségül. Írásom első részében Hamvas Bélát és Madách Imrét, a másodikban Márai Sándort és Nyikolaj Vasziljevics Gogolt. Hamvas és Márai életművének tanulmányozása során jegyzeteket készítettem magamnak. Nem vagyok irodalomtudós, az idézetek forrásainak pontos helyét és a lapszámokat nem jegyeztem le, csak a gondolatokat, melyek megragadtak és megráztak. Bízom benne, hogy elnézik ezt nekem a tudomány emberei. Én ugyanis művész vagyok. Két világ feszül ma egymásnak, úgy a világban, mint a magyar politikai életben, vagy éppen kicsiny színházi szakmánkban. Közhely. Két világ, no persze. A jobb és a baloldal, konzervatívok és progresszívek, liberálisok és nemzetiek, áradnak a reflexszerű kapcsolások, melyeket sikeresen belénk sulykoltak-idomítottak. Ezektől a béklyóktól nehéz szabadulni. Mégis meg kell próbálni. Ugyanis ezek az ítéletek ijesztően felületesek és hazugok, ha a művészetről van szó. Rúgjuk le magunkról a klisék bilincseit és nagy levegőt véve, bátran szálljunk a felszíni jelenségek mélyére. Hamvas Béla vezetésével induljunk el egy gondolat zsinórján. Hamvas axiómája: a világot a művészek formálják, és nem a politikusok, vagy a tudósok. Próbáljuk meg ezt elfogadni, akármennyire meghökkentő is, akármekkora felelősség is. Hamvas úgy látja, a mágia elejtett pálcáját a művészek vették fel és őrzik a mai napig. „Az emberélet minden esetben azzá lesz, amivé a művészet teszi. Az élet irányítása minden esetben a művészet kezében volt: a barlang falára festett bölényvadászat a szerencse istenét kényszeríti a földre jönni, kényszeríti arra, hogy segítsen a vadásznak a bölényt elejteni. Az archaikus görög szobrok mágiája az istenek mosolya. Nincs egyetlen kép, rajz, vers, dal, mese, amelyik ne volna mágikus erőközpont, amelyikből ne dőlne az életet irányító emberfölötti erő.” Emberfölötti erő. Van ilyen. Faludy György verseket, álmokat mondatott rabtársaival Recsken, esténként. Akik nem vettek részt a játékban, éhen haltak. „Egyedül a művészet áll a valóság

fölött, képes arra, hogy változtasson, hogy újat alkosson, hogy teremtsen. A művészet mágia: a kép, a szobor, a költemény mindig a transzcendens jelenléte.” A művészet mágia. Furcsán hangzik. Mai füleinknek idegen. Mágia? Transzcendens, „emberfölötti” erőt feltételez. „…az elme titkos, természetfeletti módon hatást gyakorol a világra, valamely kívánt hatás elérése érdekében.” Ezt írja számítógépem lexikonja. Mit mond Hamvas? „A mágia rokon a misztikával, attól mégis különbözik. Mert ha az ember látó, még a dolgokhoz nem nyúl, azokat nem változtatja meg. A misztikus nem is cselekvő, csak látó és tudó. A mágus azonban éppen ez: cselekvő. Az a lény, aki lenyúl a dolgok gyökerébe, és szabadon, belátása szerint vitális erőt mechanikussá, mechanikus erőt vitálissá tud tenni. A mágus hidegből meleget varázsol, a csalánból húst, a fagyból forróságot. A mágia: képesség arra, hogy a gondolat megvalósuljon.” Titkos, okkult hatalmak jelenléte érződik. Vagy hisz a transzcendens jelenlétében az ember, vagy nem. Ez a lényeg. A hit, a pókfonálnyi kapcsolat az emberfölötti hatalmakkal. Aki nem hisz, már ebben a pillanatban lecsaphatja ezt az írást. Elzárkózik, előítéletei fogva tartják. Gondolja csak meg: aki nem hisz, az is hisz. Abban hisz, hogy nem hisz. Ez is hit. Absztrakt hit. Engedjük Hamvas Bélát továbbhaladni a centrum felé: „A művészet mindig mágia. Művészetet csinálni mindig annyi, mint a világot kormányzó emberfölötti erők hatását terjeszteni. A géniusz mindig és minden esetben az élet gyökerében levő démonokat ébreszti fel, és bocsátja az emberiségre. A morális művészet, amikor kifogásol, kiereszti azt az erőt, amit kifogásol; amikor gúnyol, megerősíti azt, amit gúnyol.” Új fogalmak érkeztek. Démon: szellemi lény, aki az embert kön�nyen megszállja. Morális művészet: tükröt tartani az ember hibáinak, alantas oldalának. Feltárni, lehetőleg leplezetlenül. Prostituáltat, aluljárót, mocskot. Amit kritikusaink annyira szeretnek mostanában. „A morális művészet csak a hibákkal foglalkozik: azokat ostorozza, gúnyolja, mintha erények nem is volnának. A morális művészet veszélyes emberrontó erőket szabadít fel. Amikor azt hiszi, hogy leleplez, tulajdonképpen titkos erőforrásokat nyit meg, elzárt, kártékony energiát uszít az emberiségre.” „Nem lehet eléggé óvakodni a morális művészettől. Hatása alatt az ember gonosszá, hitvánnyá, aljassá, nyomorulttá lesz. A morális művészet veszélyes életrontó erőkkel dolgozik, de erről nincs tudomása. Szánalmas ostobasága ok arra, hogy az ellenkezőjét éri

el annak, amit akar. A flamand képek zabáló sertéssé változtatják az embert, abban a hiszemben, hogy ezzel megszabadítják a szenvedélytől. A morális művészet a szenny felszabadítása, a szenny felszabadításában érzett ördögi gyönyörűség.” Ördögi? Létezne ördög? Nem hiszi senki. Akkor pedig nem is létezik. Ha nem hiszünk benne, akkor nincs. Igaz? „A modern művészet triumvirátusában Joycenál, Sztravinszkijnél, Picassonál szüntelenül tapasztalható, hogy itt lényegében valami másról van szó, mint művészetről. Műveik nem művészi művek, hanem a modern extrém luciditás megnyilatkozásai.” „A vak luciditás diabolikus téboly, amelynek érvényesülése ellen az életgyakorlatban pillanatnyilag védelem nincs, mert az egyetlen, ami lenne, az éber normalitás, nem megvalósítható. Ezért a terroristák és a tudósok hatalma feltétlen, és ezért az olyan akrobata technika hatása, mint amilyen Picassoé és Sztravinszkijé, ellenállhatatlan. Nem a hiteles létezés oldalán állnak, hanem a művészet örve alatt, a hatáskeltés virtuóz ismeretében, hibátlanul működő technikai tudással korlátlan hatalmat gyakorolnak. Ezért az elmosódó határ egy Picasso-kép, mondjuk a Guernica, a politikai terrorcselekmény és a tudományos fölfedezés között. A démoni intellektus virtuóz teljesítményei. Ez a modernizmus.” Nemrég láttam egy dokumentumfilmet a negyvenes évek végén lezajlott nagy amerikai képzőművészeti felfutásról. De Kooning, Jackson Pollock, stb. Kiderült, az egészet a CIA irányította, neves kritikusokat bérelt, hogy elvonja a figyelmet az európai művészetről. A titkosszolgálat irányította a művészetet óriási pénzekkel. És az egész sznob világ ájulva tapsolt. De kiknek? A luciditás fogalmával megjelenik a fényhozó, Lucifer is. Vele Madách Imre, mint élő szellemi lénnyel foglalkozott. Ember tragédiája, londoni szín: „LUCIFER S ki mondja meg, kinek van igaza, Azoknak-é, kik az életbe lépnek Az ébredő erő önérzetével, Vagy aki, korhadt aggyal már, kilép. Vajon tetszőbb-e egy Shakespeare neked, Mint nékik e torzképü összevissza? ÁDÁM A torz az éppen, mit nem tűrhetek. LUCIFER Én éppen a torzban gyönyörködöm. Az emberarcra egy majomvonás; A nagyszerű után egy sárdobás; Ficamlott érzés, tisztes szőrruha; Kéjhölgytül a szemérem szózata; Tömjénezése hitványnak, kicsinynek; Szerelmi élvre átka egy kiéltnek:

Feledtetik, hogy országom veszett, Mert új alakban újraéledek. –„ Íme, a két világ. Ádám és Lucifer világa, ha úgy tetszik. Az emberiség elvesztette kapcsolatát a szellemi világgal, látása beszűkült, emiatt egyre nevetségesebb az, aki a körülmények ellenére hűségesen ragaszkodik az emberfölötti lét megvallásának felelősségéhez. Ki mondhatja meg, hogy mi a „torz”? A színes, érdekes, modern, szellemiektől elszakadt „torz”ban hívők, vagy a hűségesek? A hívő művész megtartja hitét, s közben katartikus műveket kell alkotnia. Gúzsba kötve táncol. Tekintetét az égre emelve keringőzik ezer és ezer cinikus pályatárs, kritikus, néző és politikus között. Mennyire egyszerű lenne csak az orra elé nézni, elegánsan szlalomozni a többiek között, a számára tálcán kínált „korszerű” táncrend szerint. De térjünk vissza Hamvashoz: „Aki önmagát választja, csak életet és természetet és világot választ, az élhet a valóságban, de ez csupán vak produktivitás, ez az ember csak tehetségét gyakorolja. Aki csak önmagát választja, csak a tükröt választja, és az igazságtól távol marad.” „A modern művészet a „csúnya látszat” folytonos hangsúlyozásában odáig vitte az embert, hogy már-már a többség ezt a látszatot valóságnak hiszi, és kezd meggyőződni róla, hogy a „valóság” az, aminek olyan irtózatos rossz szaga van, ami ilyen alacsony, visszataszító – és már-már az emberek nagy része a kétségbeesés végső fokára süllyedt, amikor azt kérdezi: ez a szennyes folyam az élet? Ez a ronda rovar az ember?” Lehet itt egyáltalán megoldás? Mit ajánl Hamvas Béla? „Az ember szabadon választhat a két művészet között: a világalkotó és világromboló erő között. A választásnak élete minden pillanatára kiterjedően elhatározó jelentősége van. Ha az ember az elválasztó vonalat eltörli, vagy ha magához bocsátja az alvilági erőket, a művészet nehézkedési törvényének másik felét felszabadítja, elérhetővé teszi magát a megfordított életnek, vagyis a romlásnak, a felbomlásnak.” Érdemes megfontolni. És mintha azt mondaná, nem mindegy, ki mit imaginál, ki mit vetít ki műveibe, és mágikus erejénél fogva a befogadók lelkébe. Mert mit vetíthet ki? Ami személyisége lényege. „Nem adhatok mást, csak mi lényegem.” – mondja Lucifer. Mit jelent ez? Hogy a művész elsődleges feladata a saját magán való munkálkodás. Saját maga művelése, finomítása, emelése. Óriási felelősség. De beszéljen Hamvas: „Az ember és a mű elválasztása tilos. A mű kötelez. A szó és a tett azonossága a múzsai lét legelső feltétele. Ahol az élet és a mű között elté-

rés van, ott nem művészetről van szó, hanem ott az életéhség a művészettől vett eszközökkel fedezi magát. Nem elég jó műveket készíteni. Hiteles életet kell élni. A mű, bármilyen tökéletes is legyen, autentikus egzisztencia nélkül svindli. Ez a modern művészet egyetlen kérdése.” „Elrontott élettel nem lehet jó művészetet csinálni. A pozitív tétel pedig a következő: jó művészet csak sikerült életből fakadhat.” „A kiindulópont legyen az a mainapság közhiedelmű felfogás, hogy a művésznek szenvedni kell. Nagyot csak akkor alkothat, ha előbb meghurcolták, megalázták, félreismerték, elnyomták, aki nyomorgott, szegény volt, rongyos, éhezett, akinek öngyilkosság járt a fejében. Az igazi művésznek előbb össze kellett magát véreznie, hogy – mint mondják – előbb az életet megismerje.” „A művészt az élet faragja, morzsolja, míg elveszti alakját, és formátlan massza lesz belőle.” Hogy mi az a formátlan mas�sza? A „torz”. Ez lett ő. És ezt fogja imaginálni, kivetíteni. Erről ír drámát, ezt rendezi bele erőszakosan magasabb szándékkal megírt művekbe. Így válik Kukorica Jancsi Iluskája prostituálttá az aluljáróban. És az egészséges lelkű fiatalok ezt megnézik. Befogadják. Különös, időszerű, polgárpukkasztó, színes, zajos, tehát tetszik nekik. Belső világuk, a lelkük, anélkül, hogy bárki észrevenné, „torzul”. „Az ember választhat: felemelkedik a telt életbe, enged annak az erőnek, amelyik a „szép látszat” fényébe húzza, vagy elmerülhet és enged annak a sötét erőnek, amelyik a káoszba szívja.” Megérkeztünk. Ez az a bizonyos két világ, melyről szóltam. Nem jobb és bal, nem liberális és nem nemzeti, nem politikai probléma ez, mert nem horizontális, hanem vertikális. Világalkotó, vagy világromboló. „Jó” művészet, vagy „morális” művészet. Aki művész, annak választania kell. És vállalni a következményeket. (A „jó” művészetről írásom második részében szólok.) Kiss József

14.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. december

La Mancha lovagja Zalaegerszegen

A La Mancha lovagja című musicalt mutatta be Pinczés István rendezésében december 14-én a Hevesi Sándor Színház társulata. A zenés színművet Miguel de Cervantes több mint négyszáz évvel ezelőtt megírt regénye alapján Dale Wasserman szövegkönyvíró, Mitch Leigh zeneszerző és Joe Darion dalszövegíró munkája alapján állították színpadra Blum Tamás fordításában. A történetben a börtönbe vetett írónak (Cervantes) fogolytársai között rögtönzött tárgyaláson kell megvédenie az igazát. Improvizált színházi előadás keretében a „búsképű lovag” történetének kulcsjeleneteit adja elő, a maszkos, kosztümös játékba bevonta rabtársait is. – A vádló szerint nem lehet csak álmodozva élni, hogy az ember ne a

realitás talaján álljon, ugyanakkor Cervantes, illetve az általa megformált lovag azt mondja, nem szabad elfogadni az életet sivárnak, sekélyesnek és ingerszegénynek – fogalmazott Pinczés István, az előadás rendezője. – Arra kell összpontosítani, amilyen lehetne az élet, és mindent meg kell tenni, hogy olyanná váljon. Ne nyugodjunk bele a szorító körülményekbe, melyek megfosztanak az emberhez méltó lét jogától. Hogy miért veszi elő egy színház ezt a művet? Miért aktuális? Mára az adott szó elveszítette értékét, az emberek hazudnak, mocskolják egymást, kétszínűek, a túlélés ösztöne gerinctelenné teszi őket. Ha valaki a lovagi kor értékeihez tartja magát, anakronisztikusan él... A darab nem realista, naturalista, nem csak a szennyet, a mocskot mutatja. Nagyon is játékos történet.

A jeleneteknek mélységük van, de a közlés mulatságos, szórakoztató. A musicalben elhangzó dalok többsége pedig sláger. Hogy Don Quijote elérje a távoli célját, megnyerje a csatákat, szüksége van Dulcineára, ahogy senki nem nélkülözheti a szerelmet, boldogságot. A magánéletben boldognak lenni és emberhez méltó életet élni a társadalomban, mely ezt már-már lehetetlenné teszi: ennél szebb üzenet nem is kell. Don Quijotét Szakály Aurél, szolgáját-Sancho Panzát Hertelendy Attila játssza. Aldonza-Dulcinea Misurák Tünde vagy Magyar Cecília, Herceg-dr. Carrasco és Tükörlovag Kanda Pál, a Kormányzó-Fogadós Bálint Péter lesz. A Gyilkos-Borbély szerepét Bellus Attila kelti életre, az inkvizíció századosát György János. A Pap-Atya figuráját Gulyás Hermann

Sándor, a Tolvaj-Pedrót Andics Tibor formálja, míg a Gitáros-Anselmo Kató Balázs. További szerepekben Lőrincz Nikol, Foki Veronika, Mester Edit, Zsíros Viktor, Farkas Gergő, Gál Szabolcs, Tornyos Ervin, Mrakovics Norbert, Katona Kornél, Lupaneszku Vivien, Magyar Cecília, Kováts Dóra és Pete Zsuzsanna látható. A díszlettervező Takács Lilla, a jelmeztervező Húros Annamária, koreográfus Stefán Gábor. T. G. K.

Pinczés István

Szakály Aurél, Gulyás Hermann Sándor és Hertelendy Attila MTI Fotó: Varga György

Jelenetkép Fotó: Pezzetta Umberto

Zsákbamacska Budaörsön „Il arrive quelquefois des accidents dans la vie d’ou il faut étre un peu fou pour se bien tirer.” Vannak az életben olyan helyzetek, amelyekből csak némi bolondság árán lehet kikecmeregni. (La Rochefoucauld)

tó január 12-én lesz, a próbák javában folynak. Magyar Attila rendezi a darabot, de úgy fogalmaz, hogy együtt gondolkodik a kollégáival, hiszen ő elsősorban színész. Magyar Attila: – Az előző évadban mutattuk be az Énekes madár című művet, ezután mondtam, hogy

rakoztató, már az olvasópróbán is sokat nevettünk. Beleznay Endre: – Dufausset szerepét játszom a darabban, igazából ez egy címszerep, hogy miért, azt természetesen nem árulom el. Talán a huncut fejem miatt nem először osztanak rám szélhámos szerepet. Ez

fogok, nagyon szűk keresztmetszetet adok elő operákból. Már több ízben játszottam ebben a színházban, mindig szívesen jövök, ha hívnak. Magyar Attilával jó barátságban vagyunk, és gyakran dolgozunk együtt. Pikali Gerda: – A Zsákbamacs-

la. Magyar Attila rendezői munkája pedig garancia arra, hogy a nézők is felhőtlenül szórakozhatnak. Pavletits Béla: – Ez egy fergeteges bohózat, amiben egy kis félreértésből hatalmas, hömpölygő lavina lesz. Bár még csak a próbafolyamat elején vagyunk, de úgy érzem, hogy ezeket a komikus helyzeteket sodró lendületű, jókedvű játékossággal tudjuk megtölteni, és így a nézőket is elborítja a nevetés-áradat, miközben

Aki meg tud fizetni egy operaénekest, az egyéb aljasságokra is képes. Például szintetikus cukorpótlószert hamisít. A Budaörsi Játékszín egy francia komédiát tűz műsorára. A bemuta-

nem tartom magam rendezőnek, de nagyon szeretem azokat a próbafolyamatokat, melyek együttgondolkodásból születnek. Georges Feydeau: Zsákbamacska című vígjátékára esett a választásunk, rendkívül szó-

a figura nem szándékosan az, csak olyan helyzetekbe keveredik. Persze az előnyeit élvezi. Nagy nőcsábász ez a Dufausset, minden nő beleszeret. El is kezdtem edzeni, hogy hiteles legyen az alakításom. Énekelni is

ka egy nagyon jól megírt darab, soksok félreértéssel tarkítva. Nagyon élvezem a próbákat, annál is inkább, mert olyan kollégákkal dolgozhatok együtt, mint Timkó Eszter, Szakács Tibor, Beleznay Endre, Pavletits Bé-

szédülten levegő után kapkodnak. Új szereplőként nagyon élvezem a közös munkát, és remélem önfeledt szórakozást nyújthatunk eredményképpen. Varga Gyöngyi

15.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. december

Simor Ottó felszerződött

A színész nagyon szeret élni. Neki ugyanis megadatott, hogy a szerepeibe bújva több életet is élhessen, sokszínűvé téve ezáltal egyetlen életét: a valódit. Közben természetesen nem gondol a halálra. Miért is tenné? A különböző szereplétezések követik egymást, és ha valamelyikben mégis meg kell halnia, a tapsra feltámad. Simor Ottó többször is meghalt már hosszú pályája során, de utána mindig mosolyogva lépett a függöny elé. Gyanítom, hogy most a valóságos halálát követően is sokan visszatapsolnánk, ha ezzel életre tudnánk kelteni. Nem lehetséges. Maradt az emlékezés, mely minden halandónak kijár egyetlen élte elvesztése után.

A színészre azonban még emlékezni is könnyebb, mert segítenek ebben eljátszott szerepéletei. Ugyanakkor nehezebb is, mert az egyszerit, a valódit elfedik, szüntelenül elébe tolakodnak. Ebben én szerencsés vagyok, mivel nem csupán a szerepei által emlékezhetek Simor Ottóra. Nekem ő elsősorban emberként, barátként vált emlékezetessé. Évtizedek kellettek ahhoz, hogy ezt most elmondhassam, mert kezdetben én is csak a színészt láttam benne. Valamikor az idő lábánál a miskolci Déryné Színházban (így nevezték akkortájt) éppen Bob herceget alakította és mi színésznek készülő fiatalok csodálattal néztünk fel rá. Nem véletlenül, hiszen többünk szemében ő volt a színész. Nemcsak a mi szemünkben, de a közönség is őt tekintette leginkább annak. Egyéniség volt, aki a hétköznapokban sem szürkült bele a környezetébe, kivillant belőle, és ha végigment az utcán megfordultak utána a járókelők. Csak azért, hogy valóban őt látják-e testközelből. Sztár volt a ma használatos kifejezéssel élve, de ezt a rangot a színpadon vívta ki magának, mindazon színházaknál, ahol élete során megfordult. Nem csupán az operettek énekes, zajosan tapsos szerepeiben remekelt, de szinte minden műfaj-

ban otthonos volt, a színművektől a legkomorabb tragédiákig. Mert a tehetsége nem ismert korlátokat, igazi színész volt. Nem sorolom most az alakításait, fölösleges lenne. Akik láthatták azok emlékeiben úgy is megjelenik különböző szerepléteiben. Elég ha csak annyit írok ide: Simor Ottó. Talán az a legtöbb, ha egy színész nevének kimondása, mindent elárul a viselőjéről. Mert ez azt jelenti, nincs hozzá hasonló. Csak más, aki lehet több is, jobb is, de olyan soha, amilyen Simor Ottó volt. Nehéz tudomásul vennünk, hogy az ő szerepéletei is elfogytak. Amíg végül neki is csak egy élete maradt: a valódi. Nem tudom, de sokszor az jár az eszemben, hogy azt már nem tartotta olyan színesnek. Egyhangúnak tűnt számára és valami másra vágyott. Talán arra, hogy milyen is lehet ott fent, milyen a díszlet, a világítás, milyenek lesznek a partnerek? Egyáltalán, mi lenne, ha végleg felszerződne oda? Ottókám, ez most megtörtént, te már mindent tudsz az ottani állapotokról, de mi csak azt tudjuk, hogy nagyon hiányzol. Hiszen kivel is pótolhatnánk a színészt, a barátot, az embert, akit úgy hívtak, Simor Ottó? Tóth-Máthé Miklós

Emléktáblák színészeknek Az épülethomlokzatokra kerülő Lukács Margit, Petress Zsuzsa, Rajz János és Szirtes Ádám szín- táblák anyaga mészkő, a feliraton művész emléktáblájának elhelyezé- kívül színházi függönyimitációt és séről döntött a Fővárosi Közgyűlés jelzésszerű figurát ábrázolnak, készítőjük Stremeny Géza szobrászműdecember 12-ei ülésén. vész. A Fővárosi A táblák Közgyűlés dönelhelyezésétésével támogathez szükséges ja négy színműmintegy 1,8 vész tiszteletére millió forindomborműves tot a kulturáemléktábla ellis feladatok helyezését, és között szeaz ezzel kapreplő Emcsolatos kiadáléktáblák sok fedezetére elnevezésű mintegy 1,8 keret terhére millió forintot biztosítják, a biztosít a Budafeladat végpesti Történeti rehajtásával a Mú zeumna k BTM Buda(BTM). Az előpest Galériát terjesztést egybízzák meg. hangúlag, 31 Rajz János A igen szavazattal MASZK Országos Színészegyesüfogadta el a közgyűlés. let kezdeményezte a Fővárosi Önkormányzat kiemelkedő színészek emlékét megörökítő táblaállítási programjának folytatását, mivel a megemlékezés gesztusát a korábbi években mind a szakma, mind a színházszerető közönség elismeréssel fogadta. A MASZK vezetőségével folytatott egyeztetések alapján Lukács Margit (1914-2002), Petress Zsuzsa (1928-2001), Rajz János (1907-1981) és Szirtes Ádám (1925-1989) emléktáblájának elhelyezését tervezik korábbi lakhelyükön. Lukács Margit a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas érdemes művész, Petres Zsuzsa Petress Zsuzsa Jászai Mari-díjas szí-

Szirtes Ádám

nész, operaénekes, Érdemes és Kiváló művész, Rajz János Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, Szirtes Ádám Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, Érdemes és Kiváló művész volt. (MTI)

Lukács Margit

Elhunyt Horváth Sándor

Életének 81. évében elhunyt Horváth Sándor színész. A Jászai- és Kazinczy-díjas Érdemes és Kiváló Művész hétfőn halt meg Budapesten – tudatta a család december 18án az MTI-vel.

Horváth Sándor főiskolai tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végezte 1952–1956 között. Pályafutása során számos vidéki színházban játszott, egyebek mellett az egri Gárdonyi Géza Színházban és a szolnoki Szigligeti Színházban, 1970-től pedig nyugdíjba vonulásáig a József Attila Színházban. Tizenöt évig volt a Színész Szakszervezet elnöke. 1990-ben az

MDF országgyűlési képviselőjelöltje, valamint a II. kerület önkormányzati képviselője volt (MDNP). Színházban egyebek mellett emlékezeteset alakított Móricz Zsigmond Rokonok, Arthur Miller Pillantás a hídról és Kertész Ákos Makra című művében. Ez utóbbi filmfeldolgozá sában is játszott, emellett olyan emblematikus alkotásokban szerepelt, mint Az ötödik pecsét, a Szindbád, Az árvácska és a Redl ezredes. Tévéfilmes szerepeinek se szeri, se száma: a Vivát, Benyovszky!, a Kántor, a Zöld dió, az Egy lócsiszár virágvasárnapja és az Öregberény alkotógárdáját is erősítette. Utolsó szereplése is tévéhez kötődik: a 2007-ben készült Szuromberek királyfi című mesefilmben Preszneket, a vénséges ágseprőt alakította. (MTI)

Meghalt Hollósi Frigyes

Meghalt Hollósi Frigyes Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész. A Nemzeti Színház társulatának tagját 71 éves korában érte a halál. A színészt a Nemzeti Színház és a Katona József Színház saját halottjának tekinti. Búcsúztatása December 19-én délután volt a Nemzeti Színház előcsarnokában, temetését a későbbiekben szűk családi körben tartják. Hollósi Frigyes 1941. április 21-én született Budapesten. Érettségi után felvették a színművészeti főiskolára, majd eltanácsolták, így segédszínészként kezdte pályáját 1962-ben a szolnoki színháznál, emellett a szolnoki rádióban bemondóként dolgozott. 1980-ban a Nemzeti Színházhoz szerződött, 1982-től, a Katona József Színház megalapításától - kis megszakítással, amikor a rövid ideig működő Művész Színház társulatához szegődött - tagja volt a társulatnak. Számos emlékezetes alakítást nyújtott, szerepelt többek között a Három nővér, az Übü király, a Galócza és a Kulcskeresők című előadásban. Az új Nemzeti Színház társulatához 2002-ben szerződött. Országos ismertségre tett szert a Kisváros című tévéfilm-sorozatban alakított szerepével, és játszott a Tűzvonalban című sorozatban is. Számos filmben kapott feladatot, szerepelt a Hatásvadászok, a Képvadászok, a Zsarumeló, a Kutya éji dala, a Cha-cha-cha, A távollét hercege, a Roncsfilm és a Bukfenc című filmben.

1983-ban megkapta a filmkritikusok díját, 1986-ban a filmszemle díját. A 2001. évi Magyar Filmszemlén elnyerte a legjobb férfi alakítás díját a Feri és az édes élet című filmben nyújtott alakításáért. Fontosabb szerepei között megtalálható Svejk (Hasek: Svejk), Tigris Brown, Peachum (Brecht-Weill: Koldusopera), Tóbiás (ZágonNóti-Eisemann: Hyppolit, a lakáj), Öcsi (Schwajda: A szent család), Ügyelő (Spiró: Az imposztor), Rode alhadnagy (Csehov: Három nővér), Vinkli, asztalos (Shakespeare: Szentivánéji álom), Vitya (Jerofejev: A Walpurgis-éj), Apa (Schwajda: A rátóti legényanya), Sanson, párizsi hóhér; Kiadó; Hivatalnok (Hamvai Kornél: Hóhérok hava). Jászai Mari-díja és az érdemes művészi címe mellé 1996-ban - művészi pályája elismeréseként - megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrendet is. (MTI)

16.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. december

Karácsonyi mese

Nyírő Bea

jelentek meg körülötte. Nevetve, táncolva röpítették tovább, egészen egy asszonyig, akinek fejébe szöget üthetett, majd benne fészket rakhatott. Az asszony színésznő volt, Nyírő Beának hívják. Örömmel fogadta a pici kis gondolatot, dédelgette, nevelgette míg meg nem született. Világra jötténél Boros Zoltán színművész is bábáskodott és megannyi színész, kik azóta sem hagyták el.

Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy pici kis gondolat. Ténfergett a nagyvilágban, kereste, hol fészkelhetné be magát. Olyan picike volt, hogy még szárnya sem nőtt, így lassan csetlettbotlott az ösvényen, ahol nagyon sok elhagyott gondolattal, árva ötlettel találkozott. Figyelmeztették, hogy az út, amin halad, jó szándékkal van ugyan kikövezve, de rengeteg csapdát rejt és jobb esetben nem vezet sehova. Amikor a halva született ötletek temetőjéhez ért, elhatározta, ő nem akarja így végezni, ő meg akar születni, fel akar nőni. Letért hát az útról és tovább gyalogolt elszántan egy kicsi kis ösvényen. Már úgy érezte, éhen hal, hiszen nem volt mi táplálja, amikor pici kis angyalok

és fantasztikus jelmezek között. A gyerekek annyira megszerették, hogy a színház alig győzte az igényeket kielégíteni. Szellemi szülőanyja, Nyírő Bea továbbra sem engedte el a kezét. Jöttek A suszter manói, karácsonykor feltűnt a Betlehem csillaga, tanította A négy évszak, meglátogatta Péter és a farkas, Óz, Hófehérke, Pinokkió és még Csipkerózsika is. A gyerekek szeretetéből táplálkozó színház szé-

Nyírő Bea és Borbély Krisztina

Szerető, nagy családban nőtt fel, így elég gyorsan a gondolat színházzá nőtte ki magát. Első lépéseit Holle anyóval tette meg igényes díszletben

pen nőtt, növekedett, otthona a Ferencvárosi Művelődési Központ lett Budapesten. Egy jó tündér vigyázza lépteit és nem engedi, hogy elfelejtse,

amit nevelésekor tanítottak neki: a feltétel nélkül bízó gyermek nem mindegy, milyen élménnyel gazdagodva tér haza. Ettől kezdve a Színház, már nem csak a gyerekekre gondolt, hanem az ifjúságra is, ugyanis elég erősnek érezte magát ahhoz, hogy megküzdjön a televízió hétfejű sárkányával és legyőzze a videojátékok tűzokádó szörnyeit. Fegyvere nem más, mint a Tom Sawyer, a Dzsungel könyve, az Indul a bakterház, a Sári bíró, az Elveszett paradicsom, a Liliomfi. Klasszikus történetek, klas�szikus díszletben, csodálatos jelmezekben, szívüket, lelküket beleadó színészek élvezetes játékával, a pillanatok megszületésének varázsával. A „harcban” mindig szem előtt tartja a célt: igényesen szórakoztatni és nevelni a jelenben, amiben a jövőnk gyökerezik. A pici gondolatból született Színház soha többé nem szeretne visszatérni az halvaszületett ötletek temetőjéhez! Szüntelenül azon töri a fejét, hogy

Nyírő Bea a Hófehérkében

milyen ajándékokkal halmozhatná el szeretett közönségét. Decemberben, különböző helyszíneken, a Betlehem csillaga előadással kedveskedik a gyerekeknek, hogy felkészítse szívüket, lelkület Jézus születésének ünnepére. Aki nem hiszi, járjon utána! A Turay Ida Színház és Gyermekszínháza áldott, békés karácsonyi ünnepeket kíván mindenkinek! Szabó Anikó

S z e n z á c i ó ó ó ó ! Nem a cipőt, a táncot próbálják 18 éven felülieknek csak gyerekek felügyelete mellett ajánlott!

Harna Péter és Ónodi Gábor ezúttal a Kiss József által írt és rendezett Szenzációóóó című g yerekdarabban alakított bohócot. A próbafolyamatról és a bohóckodásról kérdeztem őket.

színpadon. A bohócszerep megformálása nem volt nagy kihívás, mert imádok bohóckodni, habár nehezen sikerült a bohócszámot elkészítenünk, mert Ónodi Gábor és Atlasz Gábor (a cirkuszi számok koreográfusa – a szerző), illetve én is más utakon jártunk és meg kellett várnunk azt a pillanatot, amikor összetalálkozunk, de szerencsére ez is megtörtént. Lapos Lajos egy nagyon szerethető figura, aki persze naiv, esetlen, még nem érintette meg a világ kegyetlensége. Időközben még a szerelem szele is megcsapja, amitől még izgalmasabbá válik a figurája. – Számodra mi adja a Szenzációóóó báját?

Harna Péter: – Érdekes volt a bohóc jelmezét ismét magamra ölteni. Korábban a szintén Kiss József által rendezett Országúton című darabban játszottam már bohócot Dósa Mátyással és Ónodi Gáborral. Akkor is nagyon jól egymásra tudtunk hangolódni és nagyon megszerettük a mókázást. Így öröm most számomra, hogy megint belebújhatok a clown bőrébe. Mielőtt idekerültem Szolnokra, egy utazó társulatban játszottam, és velük is rengeteg gyerekdarabot készítettünk a DiótörőÓnodi Gábor és Harna Péter től egészen a Pocahontas feldolgozásáig. Amikor idekerültem a Szigligeti Színházba, akkor pedig Karczag Ferenc rendezésében szerepeltem a Félőlényben, majd pedig tavaly a Király Attila által rendezett A négyszögletű kerek erdőben, tehát sok gyerekdarabban játszottam. Nagyon szeretem ezeket a darabokat és a gyerekeket. – Lapos szerepe jelentett számodra kihívást? Harna Péter: – Nem voltam elég civil az előadás elején, amikor még lent ülök a nézőtéren. A rendező arra terelt, hogy legyek esetlenebb, legyek jobban zavarban, ne érezzem magam annyira otthon a

Ónodi Gábor: – Sikerült olyan előadást készítenünk, ami egy interaktív játék a nézőtéren ülő gyerekekkel. A gyerekeket többször is bevonjuk a játékba, így sokkal jobban fenn tudjuk tartani a figyelmüket az egész előadás alatt, és ők is a magukénak érzik a színpadon történteket. Sokkal aktívabban tudnak drukkolni Diánáért. A gyerekek ugyanolyan normális emberi lények, mint a felnőttek, és nekik is szükségük van az izgalmakra, melyek maximálisan megtalálhatóak a Szenzációóóó-ban. Sikerült egy olyan darabot színpadra állítanunk, melyet tizennyolc év fölött csak gyermekek felügyelete mellett ajánlok! Nag y Sára

Hamupipôke Egerben

K é s z ü l a G G Tá n c E g e r Ha m u p i pőke című előadá sa, a z egri Gá rdon y i G é z a S z í n h á z t á n c t a g o z a t a Je n n a Jalonen koreográ f u ssa l dolgozik . A ha z á nkba n élő f iata l f inn művész t á n c o l a D u d a Év a Tá r s u l a t n á l , a K ö z é p - E u r ó p a Tá n c s z í n h á z n á l é s a Mu Szín há z produ kcióiba n. De jól ismeri a z e g r i t á n c t a g o z a t t a g j a it i s , m e r t soku k k a l eg y ütt vég zett a tá ncművészeti főiskolá n. – A mosta ni feladat sz á momra is izga lma s k ihívá s, s na g y lehetőséget látok e f iata l tá rsu latba n – ny ilat kozta. H a mu p i p ő k e t ö r t é n e t e s z á mt a la n drá mát, operát, eg y sor képz ő művészeti a lkotá st és f ilmet ih letett meg, köztü k ta lá n a legismertebb Prokof jev k la sszikus zeneműve. A z a l k o t á s o k k ö z ö s e l e m e a n e m e s i f jú s z e r e l m é b e n r e m é n y k e d ő b á t o r é s e rk ö l c s ö s l e á n y, a k i p á r a t l a n s z e r e n c s é j e ú t j á n e l n y e r i a v á g y o t t i f jú s z í v é t . Ma i életünkben – a hol a z emberek a m é d i á t ó l m e g v a k u lt a n t á r s a d a l m i e l vá rá sok na k, normá k na k ig yeke znek m e g f e l e l n i , e g y m á s o n á t l é p v e , e g ym á s t k i h a s z n á l v a p r ó b á lj á k a z i g a z i b o l d o g s á g n a k t it u l á lt p é n z t é s h í rn e v e t m e g s z e r e z n i – H a mu p i p ő k e a puszta jóság és tiszta ság meg testesít ő j e k é nt v i l á g ít r á a b o l d o g s á g v a l ó d i f o r r á s á r a , b e b i z o n y ít v a é s r e m é n y t a d v a , h o g y v a n n a k m é g c s o d á k ... A H a mu p i p ő k é t d e c e m b e r 15 - é n lát hatja először a közönség a stúd ió színpadon. P. Cs.

17.

Opera fiataloknak

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. december

Ingyenes órákat tart középiskolásoknak a Veszprémi Petôfi Színház Operabeavató előadássorozatot indított a Veszprémi Petőfi Színház ingyenesen a város középiskolásainak a tanórák keretében novemberben. A 22 előadásból és hat részből álló programot Oberfrank Péter Liszt Ferenc-díjas karmester, zongoraművész vezeti. A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. támogatásával megvalósuló sorozat keretében hét veszprémi középiskola (Közgazdasági SZKI, Medgyaszay István SZIGK, Lovassy László Gimnázium, Padányi Bíró Márton Római Katolikus Gyakorlóiskola, Táncsics Mihály SZKI, Vetési Albert Gimnázium, Dohnányi Ernő Zeneművészeti Szakközépiskola) vesz részt a programban. Fő cél, hogy a fiatalok megismerkedjenek az operairodalommal, a kiemelkedő zeneszerzőkkel, műveikkel és megszeressék a műfajt. Fontos az, hogy az opera műfaj meghonosodjon a színházban és a városban. Ennek az első lépése volt nálunk a Pomádé király új ruhája című gyermekopera nagy sikerű bemutatója tavaly februárban és mellette a Veszprémi Operabarátok Körének megalakulása. Most ezzel a kezdeményezésünkkel a fiatalokhoz szeretnénk közelebb hozni a műfajt, ismerjék és szeressék meg az operát. Nagyon örülünk, hogy ehhez a kultúra iránt elkötelezett támogató bizalmát sikerült elnyernünk, így nekik köszönhetően, minden iskola ingyen kaphatja meg az előadássorozatot – többek között erről beszélt Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója az első bemutató óra előtt tartott sajtótájékoztatón. Németh Ervin drámatanár vezetésével Iskolaszínházi programot indított a Soproni Petőfi Színház. A Deák Téri Általános Iskolában a sajtó képviselői is megtekintették a Dúvadnevelde című előadást. Köszöntünk, Sopron! E mottóval új programot indított a Petőfi Színház. Ennek keretében jelképes, egyeurós áron a teátrum előadásokat visz az ezt igénylő oktatási intézményekbe, ahol azt követően drámapedagógiai foglalkozásokat is tartanak a színtársulat tagjai. A Deák téri iskolában két osztályban is Leonyid Gabisev Dúvadnevelde című darabját adták elő. – Az egyik legfontosabb feladatomnak tekintem az iskolaszínházi program beindítását, melynek révén az általános és középiskolások testközelből ismerhetik meg a színház világát. Bemegyünk az iskolákba, a tantermekbe, ha kell a kémiaszertárba, és ott szólalunk meg – mondta Pataki András színházigazgató. A Deák téri hetedikesek Leonyid

Oberfrank Péter, a program vezetője elmondta: az Operabeavató előadássorozat hat részből áll, ennek keretében operatörténeti áttekintést

vára és Kodály Zoltán Háry János című műveiről, de beszél majd a szöveg és dallam kapcsolatáról. A 45 és 60 perc közötti órákon operaénekesek közreműködésével igyekeznek a fiatalok érdeklődését, figyelmét felkelteni a műfaj iránt. A Közgazdasági Szakközépiskolában a Magyar Állami Operaház magánénekesei közül Puja Andrea, Gábor Géza és Rezsnyák Róbert vett részt az előadáson, a későbRezsnyák Róbert, Puja Andrea, biekben, szintén Oberfrank Pál, Oberfrank Péter és Gábor Géza az operaházi nyújtanak a diákoknak a barokk csapatból, Káldi Kiss András és Sáfár kortól napjainkig. Szó lesz majd Mo- Orsolya is csatlakozik a programhoz, zart és Verdi híres operáiról, Erkel csakúgy, mint Szélpál Szilveszter a Ferencről és a Bánk Bánról, a század- Szegedi Nemzeti Színház vendégforduló jelentős magyar operáiról, művésze. így Bartók Béla A kékszakállú herceg V. R.

Zenél az erkély – kakaóval

Zenés meglepetéssel készül a kecskeméti Katona József Színház társulata a legifjabb nézőközönség számára. A december 9-én útjára indított Zenél az erkély című ismeretterjesztő program az opera világába vezeti be a lurkókat – játékos, interaktív formában –, a műsor végén pedig finom kakaóval kínálják a gyerekeket.

– Miért éppen az opera műfajába kalauzolja a színház új sorozata a gyerekeket? – kérdeztük Károly Katit, a kecskeméti színház zenei vezetőjét. – Szerettem volna valamilyen komolyzenei programot elindítani a kecskeméti színházban, s arra gondoltam, hogy a gyerekek az iskolai énekórákon, vagy filharmóniai koncerteken ugyan megismernek néhány alapvető zeneművet, ám az operával nagyon keveset foglalkoznak. Egyfajta interaktív beavató színházat képzeltem el, amelyből kiderül számukra, hogy ez a műfaj ma is élő és élvezhető. Szeretnénk, ha egy olyan generáció nőne fel, amelyik nem ijed meg a komolyzenétől, amely tovább viszi az operanézés hagyományát, és életben tartja ezt a műfajt. – Mi volt az első előadás témája? – Az első előadásunk a Varázslatos fuvola címet kapta, ami jelzi, hogy Mozart Varázsfuvoláját ezúttal kicsit másképp mutatjuk be a gyerekeknek. Mivel a programot négy és tizenkét év közötti korosztályban hirdettük meg, kifejezetten odafigyeltünk arra, hogy számukra is értelmezhető, fogyasztható legyen, amit látnak. Egy picit leegyszerűsítettük a történetet, így nem kell teljes áriákat végighallgatniuk, és pont annyit hallottak a műből, amennyi még nem lépi át befogadóképességük határait. Ugyanakkor sok játékosságot csempésztünk az előadásba. Például kisebb motívumokat tanítottunk meg nekik Mozart művéből, amelyek később visszacsenghetnek, és ismerő-

Iskolaszínház Sopronban

Gabisev: Dúvadnevelde című regényéből készült darabot láthatták, melyet kétórás drámapedagógiai

foglalkozás is követett. – A „zóna”, a kiskorúak büntetőtelepe valahol Oroszországban. Ami-

kor bejössz, még van neved: Igor, Szerjozsa, Borisz, Ljosa, Kosztya, Szása, Vászka, aztán lassan lekopik

sek lehetnek a számukra. Egy másik érdekesség, hogy az Éj Királynőjét nem zenével, hanem a táncművészet nyelvén jelenítettük meg. – Kik szerepeltek az előadásban? – Hajdú Melinda, Török Tünde, Aradi Imre, Ferencz Bálint, Czeglédi Ákos és jómagam. Zongorán Látó Richárd kísért bennünket, a narrátor szerepét pedig Drucker Péter, a színház karmestere vállalta magára. Az előadást Vári János állította színpadra. – Hány zenés kakaódélutánra készül a társulat? – A Varázslatos fuvolát kísérletnek szántuk, szeretnénk, ha sorozattá válna, a Zenél az erkély program. A színészeink nagyon lelkesek, amit ezúton is köszönök nekik, hiszen prózai színészként egyáltalán nem dolguk, hogy operát énekeljenek. Az, hogy ezt mégis meg tudják tenni, jelzi: zenei műveltségben, énektechnikában egyaránt magas szintet képviselnek. Nagyon hálás vagyok Cseke Péternek, színházunk igazgatójának is, hogy lehetővé tett egy ilyen próbálkozást. Bár kísérleti mivolta miatt kockázatos egy ehhez hasonló programot műsorra tűzni, úgy gondolom, büszkék lehetünk rá, hogy ki tudunk állítani egy opera-keresztmetszetet. Emellett fejlődési lehetőséget is jelent a színház és a társulat számára, ha új műfajok is felkerülnek a palettánkra. B. L. rólad, mint ahogy sok minden más is, és megérted, hogy az embert milyen könnyű akarat nélküli „amőbává” változtatni – foglalta össze a megrázó történetet Németh Ervin, a darab rendezője. A pápai Szeleburdiák Színpad vezetőjétől azt is megtudjuk, hogy ebben az esetben nemcsak a nézők, de maguk az előadók is diákok. Közülük van, aki Pápán, Veszprémben vagy éppen Sopronban tanul. – Elgondolkodtató, beleérzési képességet előtérbe helyező játékot játszunk. Ezután szétszedjük a játékot apró elemeire, és megmutatjuk a diákoknak, hogy a színház, hogyan és milyen eszközrendszerrel működik, és ezek az eszközök, hogyan kapnak jelentéseket, tartalmakat, illetve, miként gazdagodnak ezek a tartalmak azzal, ahogy a motívumrendszerek összekapcsolódnak az előadásban. Igazából csak az történik, hogy újrajátsszunk egy folyamatot, s aztán ez majd elindul önálló útjára. A néző gondolataiban, érzéseiben. Újragombolyodik így minden – tette hozzá Németh Ervin. (-)

18.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. december

A gép forog, és az alkotók játszanak!

Ádámok és Évák Ünnepe, avagy: Játsszuk el együtt Az ember tragédiáját!

A dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház nagy örömére szolgál, hogy más vidéki nagyvárosok színházaihoz hasonlóan Dunaújvárosban is életre hívja az Ádámok és Évák Ünnepét. A kezdeményezés a szolnoki Szigligeti

Gianina Carbunariu román drámaíró Kebab című színművét mutatja be a Hevesi Sándor Színház társulata. A Helló külföld, itt vagyok! című beavatószínházi programhoz kapcsolódó premiert Zalaegerszegen, a Landorhegyi úti diszkóban tartják. – Ez a téma Magyarországon is sok fiatalt érint, egy felmérés szerint ugyanis a harminc év alatti fiatalok fele tervezi, hogy külföldön vállal munkát – mutatott rá Madák Zsuzsanna dramaturg. Mint az MTInek elmondta, nemcsak a helyszín különleges, hanem az is, hogy most a bemutatót megelőzően tartanak foglalkozásokat a középiskolákban. Ezek keretében felhívják a fiatalok figyelmét például arra is, hogy men�nyi csapdahelyzetet rejt a menekülés, mit jelent a prostitúciós célú emberkereskedelem, az illegális migráció. – Nem akarunk senkit sem elri-

Zalán Tibor és Huzella Péter Hetvenhét című interaktív mesejátékát viszi színre január 11-én a Békéscsabai Jókai Színház Jordán Tamás Kossuth- és Jászai-díjas színművész, rendező vezetésével. Jordán jó hangulatú, termékeny próbaidőszakot ígér, amely december 2-án, vasárnap az olvasópróbával kezdetét is vette.

Színház nevéhez kötődik, amelyhez az elmúlt években csatlakozott a debreceni, a veszprémi, a székesfehérvári, a soproni, a zalaegerszegi és a békéscsabai színház is. Az Ádámok és Évák Ünnepének lényege, hogy a játékra jelentkező iskolák „társulatai” Madách Imre: Az ember tragédiája című művének egy-egy színét

adják elő. A Bartók Kamaraszínház minden csapat, illetve annak vezető pedagógusa mellé biztosít egy-egy segítő színészt, aki segít a felkészülésben. A közös játék a tervek szerint olyan alkotófolyamat lesz, ahol a diákok nemcsak kipróbálhatják magukat a színpadon, hanem a kreativitásuk révén igazán mai történetté alakíthatják a művet.

A 2013 tavaszára tervevezett bemutatón a közönség egy komplett, „Az ember tragédiája” előadást fog látni, amelynek minden jelenetét más és más társulat állítja színpadra. A kész előadás nagyszínpadra kerülését Rubold Ödön Jászai-díjas színművész segíti. Amely igazán izgalmassá teszi, a rendhagyónak korántsem nevezhető premiert, az a színenként változó szereposztás, valamint a rendezői koncepció sokszínűsége. Vajon minden csoport ugyanúgy értelmezi Lucifer és az Úr viszonyát vagy, Ádám és Éva szerepét? A kérdés nyitott, a választ a premieren megkapjuk. A város és a kistérség összesen tizenegy intézménye csatlakozott a kezdeményezéshez: a Szabolcs Vezér Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium (Pusztaszabolcs), a Magyar

László Gimnázium (Dunaföldvár), a Széchenyi István Gimnázium, a Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola, a Pannon Oktatási Központ Általános és Szakképző Iskola, a Rosti Pál Gimnázium, Általános és Szakképző Iskola, a Sztáray Mihály Gimnázium (Tolna), a Vak Bottyán Általános Művelődési Központ (Simontornya), a Dunaferr Szakközép- és Szakiskola, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Középiskola, a Rudas Közgazdasági Középiskola és Kollégium. Az előadást, a „színeket” szakmai zsűri fogja értékelni és díjazni, többek között a legjobb férfi és női színész, a legjobb rendezés, a legjobb díszlet és a legjobb előadás kategóriában. A zsűri tagjai; Auksz Éva, Kiss József és Őze Áron. A játék célja, hogy a lelkes pedagógusok és a kreatív diákok, valamint a színházi szakemberek együttműködése révén közelebb kerüljenek egymáshoz, a fiatalok ismerjék és szeressék meg a színház világát. H. G.

Színház a diszkóban –Diszkószínház Zalaegerszegen asztani attól, hogy külföldre menjen, de aki így dönt, annak tudnia kell a veszélyekről és tisztában kell lennie azzal is, hogy mi mindennel kell számolnia, ha külföldön próbál meg új életet kezdeni – hangsúlyozta Madák Zsuzsanna. Az előadás azt mutatja be, hogy bárhová menjünk is a világban, a saját sorsa elől senki sem tud elmenekülni – jegyezte meg Balog József rendező. Mint hozzátette, a darab annak a nemzedéknek az áldozattá válását mutatja be, amelynek tagjai 20-30 évesek voltak az ezredfordulón, „amikor nagyon sok illúzió romba dőlt”. Az előadás három fiatal – egy egyetemista fiú, egy a legalitás-illegalitás határán mozgó rafinált fiatalember és egy prostitúcióra kényszerített kiskorú lány – történe-

téről szól. Jobban akartak élni, ezért Közép-Kelet-Európából nyugatra indultak szerencsét próbálni, de egyiküknek sem úgy alakult az élete, ahogy eltervezte. Az előadás helyszíne egy igazi zenés szórakozóhely, amely azonban, ha felgyulladnak a fények, inkább egy színházra hasonlít. A színpaddá alakított terem közepén a dublini szobabelsőt egy fekete kanapé jelzi, mögötte a kivetítőn izgalmas világot jelenítenek meg – jegyezte meg a rendező. A zalaegerszegi bemutatón a szerepeket Barsi Márton, Madák Zsuzsanna és Mihály Péter játssza. A jelmezeket Szőke Julianna, a háttérben vetített videofilmet pedig Kiss Ernő színművész készítette. (MTI)

Jordán Tamás Békéscsabán rendez

Jordán Tamás a szombathelyi Weöres Sándor Színház vezetői székét egy időre a Jókai Színház rendezői székére cseréli fel: Zalán Tibor és Huzella Péter zenés mesejátékát, a Hetvenhetet a Merlin Színház 1998-as bemutatója, valamint a szombathelyi sikerek után most Békéscsabán állítja színpadra a társulat tagjaival, valamint a

gyermekekkel. Ők ugyanis fontos szerephez jutnak az előadásban: oroszlán, róka vagy nyúl képében segíthetik a történet alakulását. A színházi élmény így egy mozgalmas, kalandos utazássá válhat számukra, amely során személyes részeseivé válhatnak a mesének. Jordán Tamás, – ahogy az olvasópróbán megfogalmazta, – egyik alapelve, hogy Olvsaópróba a munkás hétköznapok, ha nem is örömünnepek, de boldogsá gosa k legyenek. – Kíváncsi vagyok mindenkire! – tette hozzá a rendező, aki elvárások nélküli próbaidőszakot ígér a szabad alkotás jegyében. Zalán

Jordán Tamás, Kadelka László és Zalán Tibor

Tibor kedves, humoros szövege és Huzella Péter – aki, mint koboldjátékmester vesz részt a produkcióban – dalai a felnőtt nézők számára is szórakoztató kikapcsolódást kínálnak. A díszletterveket Gnandt János készíti, a jelmezek Petrovszki Árpád tervei alapján születnek meg. A koreográfiák Kerekes Judit mun-

káját dicsérik majd, a különböző varázslatos effektek – mert abban sem lesz hiány – létrehozásában Fekete Péter igazgató segíti a társulat munkáját. Az előadást január 11-én 15 órakor mutatja be a Jókai Színház. T. S. Fotó: Nyári A./A-Team

19.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. december

Egy fiatal színész sikeres pályakezdése Molnár Zsolt a Győri Nemzeti Színház stúdiójában kezdett el ismerkedni a színház világával. Kszel Attila foglalkozásain szerette meg, és vált életének fontos céljává a játék. Akkor tanítói voltak mai kollégái, Kszel Attila, Ungvári István, Nagy Balázs. A Kaposvári főiskolára került, ahonnan három év után távozott, majd visszatért Győrbe, és megkapta az első felnőtt szerepét, egykori tanára, Kszel Attila Al Addin című mesejátékának címszerepét. Elindult egy pálya. – Minden fiatal színésznek nehéz. Egy pontig. Aztán vannak, akiknek nyílegyenesen ível az útjuk. Én rögös úton jutottam el oda, hogy ma kőszínházban játszhatok. Az, hogy szerepet kapok, játszhatok, annak is következménye, hogy hajtottam. Megcsináltam a rossz munkákat, a kis munkákat, kevés pénzért. Hiszek abban, hogy ez fontos képet ad az emberről, hogy mennyire lehet rá számítani, milyen odaadással és alázattal dolgozik majd, ha valaki lehetőséget ad neki. – Ennyire tudatosan építed az utad? – Így indultam el, aztán a főiskola elhagyása után megtorpantam, utána viszont már csak emelkedni lehetett. Abban mindig biztos voltam, hogy játszani akarok. Amikor még nem tudtam, hogy fog alakulni a pá-

lyám, nagyon szerettem volna Győrbe visszatérni. Álmom volt együtt játszani azokkal, akikre stúdiósként is csodálattal néztem fel. – Érdekes sorsszerűség, hogy az első győri szereped épp a hajdani stúdiós tanárod rendezése. – Ahogy az is hasonló különlegesség, hogy az a jelenet, amivel annak idején felvettek Kaposvárra a harmadik rostán, az A tanítónő című Bródy Sándor dráma egy részlete, amikor a tanító és a tanítónő kettesben maradnak az iskolaszéki jelenet után. Bródy színműve pedig a második nagyobb szerepem itt a Győri Nemzeti Színházban. – Mi lesz a következő alakítás? – Egy karakterszerep, a következő bemutatónkban, A nevető emberben az angol királynő húgának „pincsikutyáját” játszom majd. Az említett hölgy ebben a szerepben kedvére rángathat, parancsolgathat, pofozhat és megalázhat ahol, és amikor csak akar. – Szeretsz nagyon eltérő szerepeket megformálni? – Nehéz dolog, de azt mondta nekünk Mohácsi János, hogy ha úgy érezzük, hogy nehéz, akkor el lehet menni árufeltöltőnek, az sokkal könnyebb, mint színpadra állni. Én viszont szeretem, ha van arra lehetőség, hogy kihozzak magamból érzelmileg, és akár fizikálisan

Új bemutató a Turay Ida Színházban

A Turay Ida Színház december 28-án mutatja be a Ferencvárosi Művelődési Központban (Budapest, Haller u. 27.) Mikó István rendezésében Szigligeti Ede: Liliomfi című vígjátékát. A „Szigligeti Ede” művésznév.

Az írót eredetileg Szathmáry Józsefnek hívták, ám amikor 1834-ben színésznek állt, apja megtiltotta, hogy a Szathmáry nevet használja. Ekkor választotta Kisfaludy Sándor regéje után a Szigligeti nevet. Színészként nem aratott sikert, annál inkább drámaíróként. Az 1937-ben megnyílt Nemzeti Színházban már, mint drámaköltő bontakoztatta ki tehetségét és évtizedeken át ő maradt az első színiköltőnk. A nagyváradi születésű szerző legismertebb vígjátékát, a Liliomfit, 1849-ben írta, a „pletykák” szerint két délután alatt. Bárhogyan történt is, az vitathatatlan tény, hogy a Liliomfi a XIX. századi magyar drámairodalom egyik legtöbbet játszott vígjátéka.

Vissza a gyökerekhez

is nagyon eltérő dolgokat. Jó példa előttem erre Anger Zsolt művészete, aki szerepei kedvéért, akár havonta lefogy, meghízik, kopasz lesz vagy szakállas. – Alkatilag milyen karakternek tartod magad? – Bízom abban, hogy több archetípusban is meg tudom állni a helyemet, holott érzem azt, hogy igazából egyikbe se vagyok teljes mértékben besorolható. Alapvetően szeretem a prózai színházat, csehovi drámát, de közel áll hozzám a táncos-zenész színház is. – Honnan ered a kiforrott mozgáskultúra, ami az Al Addinban is megcsillant? – Break-táncoltam, innen jön az akrobatikus mozgás. Mindezt fontosnak tartom, ha valaki fiatal színész, akkor nem árt, ha valamiben kitűnik. – Mit jósolsz magadnak, milyen lesz a pályád? – Inkább azt mondom, mit szeretnék, mert jósolni nehéz. A vágy marasztalna Győrben, és persze szívesen kipróbálnám magamat más vidéki színházban is, ha jönne egyegy lehetőség. Vidéken az a jó, hogy mivel általában egy színház van, a színész egy idő után a város „tulajdonává” válik. Az emberek szeretik, ami nagyon jó érzés. Pottyondy Nóra

Liliomfi: Sövegjártó Áron Most a Turay Ida Színház tűzte műsorára Sövegjártó Áronnal a főszerepben. – Játszottál már hasonlót színészi pályafutásod alatt? – Érdekes módon engem mindig megtalálnak az olyan darabok, ahol több figurát, sorsot kell eljátszani. Ilyen volt előzőleg például a Bob herceg című operett, ahol két figurát kellett megjelenítenem. A herceget és az utca csavargóját, persze a műfaj adta határokon belül. Mégis színes és humoros lett, mert mindig arra törekszem, hogy a lehetőségeket maximálisan kiaknázva formáljam meg a szerepeimet. Én az ilyen feladatokat egyszerűen imádom. – Akkor Liliomfi szerepében valóban lubickolhatsz!

– Igen, mert élvezem azt, hogy egy figurán keresztül több szerepet hozhatok létre. A Liliomfiban nem csak Liliomfit kell eljátszanom, hanem Rómeót a Rómeó és Júliából, egy grófot, az ifjú Schwartzot és pincért. Ebben a darabban szélsőségesebben játszhatom, de a hitelességre törekedve, és nagyon jó érzés, hogy ennyi színnel dolgozhatok. Nagy segítségemre van a Szellemfit alakító Boros Zoltán, aki nagyon jó játszótársam a történetben. Mikó István, a darab rendezője, vele is nagyon jó volt próbálni, mert nagyon érzi és érti, hogy hogyan hagyja a színészt kibontakozni a stíluson belül. Nagyon jó hangulatú próbák vannak mögöttünk, ahol mindenki felkészülten és

A szolnoki gyakornok

Nagy Sárát, a Szigligeti Színházban gyakornokoskodó debreceni egyetemistát kérdeztük szolnoki tapasztalatairól. Sára az egyetem színházi szakkollégiumának elnöke. – Milyen elképzeléseid voltak, amikor kiderült, hogy Szolnokon lehetsz gyakornok? – Amikor Kiss József megkeresett, hogy a pályázatom alapján

alkalmasnak találnak a gyakornoki feladatokra, nagyon örültem. Korábban a DESZKA Fesztiválon Horváth Patrícia mellett dolgoztam, és sejtettem, hogy a hétköznapokban másként működik egy színház, mint egy fesztivál idején, bár az ottani tapasztalatok adták elképzeléseimhez az alapot. – Az elképzelésekhez mennyire áll közel a valóság? – A hétköznapok valóban másmilyenek, de ez nem azt jelenti, hogy ilyenkor nem zajlik az élet, sőt! A délelőtti próba előtt már elindul az nyűzsgés, és az esti előadások, próbák után sem áll le: a világosítók, a díszletezők még javában dolgoznak, amikor a nézők már nincsenek a

nézőtéren, és a színészek sincsenek színpadon. El sem tudtam képzelni, hogy ennyire folyamatos munka zajlik egy színházban. Kiváló, nagy tapasztalattal rendelkező embereket ismerhettem meg az elmúlt hónapokban. – Milyen benyomásaid vannak a Szigligeti Színház társulatáról? – Egy nagyon szerethető, és elképesztően összetartó társulatot ismertem meg Szolnokon, ahol tényleg mindenkitől tanultam valamit. A rendezők, a színészek nyitottak voltak arra, hogy egy kezdővel is együtt dolgozzanak, és meghallgassák véleményét. Arra is lehetőségem volt, hogy megismerjem a háttérben rengeteget dolgozó társulati tago-

kat, akiknek köszönhetően az egyes bemutatók végül elnyerik a végleges formájukat. Olyan emberekkel találkozhattam, akik harminc, negyven, vagy még több éve színházban dolgoznak. Tőlük olyan színész- és rendezőóriásokról hallhattam, akiket én már nem láthattam. – Ki volt a közvetlen vezetőd? Hogyan dolgoztatok össze? – Kiss József volt a mentorom, akivel szinte napi kapcsolatban voltunk. Minden héten megbeszéltük, hogy milyen feladatokat kell elvégeznem. A születő előadások próbáját folyamatosan figyeltem, így több rendező munkamódszereit is megismerhettem. Közben olvasom a darabokat, melyeket játszani fog idén és

kreatívan dolgozott. – Mikor van időd tanulni? – Amikor a gyermekem elalszik. A szöveget először szárazon tanulom meg a rendelkező próba után, és a próbákon alakítgatom. Feleségem, Csonka Hajnalka – aki szintén színésznő és most anya szerepben gondoskodik a családról – segít a szövegtanulásban és hamarabb megjegyzi a szöveget, mint én. Ebből néha sértődések vannak. Ugyanakkor ő az, aki megteremti számomra a nyugodt hátteret, hogy alkotni tudjak. Már alig várom, hogy a gyermekem olvasni tudjon, mert akkor ő fog nekem végszavazni, vagyis segíteni a szövegtanulásban. Szabó Anikó

jövőre a színház, illetve Kiss József Szenzációóóó című gyerekdarabjának én lehettem a dramaturgja. És cikkeket is írok. – Mi volt a feladatod a Szenzációóóó-ban? – Ez volt az első dramaturg munkám. A szöveggel, a darabban szereplő színészekkel és Kiss Józseffel is jó volt együtt dolgozni. A próbafolyamat nagyon intenzív volt, bár pont ebben az időszakban voltak az egyetemen is a zárthelyi dolgozataim és a szakkollégiumomban is rengeteg volt a munka. Szerettem volna minden pillanatban Szolnokon lenni, mert egy előadás minden percben alakul és változik. Nagyon rossz érzés, amikor kimarad az ember lánya egy-egy jó próbapoénból vagy ötletből. De a későbbi siker, a közös siker kárpótolt mindenért. Szejksósi F.

20.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. december

Hobo ősbemutató Debrecenben

A debreceni Csokonai Színház december 14-én tartotta Földes László „Hobo”: Ballada a két sebzett hattyúról című zenés drámájának ősbemutatóját Valagyimir Viszockij és Marina Vlady szerelméről Viszockij dalaival, Vidnyánszky Attila rendezésében, Szűcs Nelli és Földes László előadásában.

gondolkodtam azon, hogy mi az, amit még Viszockijról, vagy arról a korról el tudnék mondani, és abból az óriási gyűjteményből, amit összeszedtem, lefordítottam még tizenhét dalt, illetve nagy segítséget nyújtott a Marina Vlady által írt önéletrajzi könyv is, a Szerelmem Viszockij. Így találtam rá annak a telefonközpontos kisasszonynak a történetére, aki

Viszockij és Marina Vlady szerelmérôl

adta az Isten Vologya mellé, mert ha nem így történik, még hamarabb elégette volna magát. Az ilyen embereknek, mint Viszockij a szerelem ad erőt. Ő pedig bennünket melegít fel dalaival, hogy meg ne fagyjunk a nagy zúzmarában. Ludmilla kettejük történetén keresztül a maga életében oda jut el, hogy el kell fogadnunk a

Földes László „Hobo”

Végzetes szerelem volt Marina Vlady, az ünnepelt francia színésznő és Vlagyimir Viszockij, a brezsnyevi korszak leghíresebb színész-költő fenegyereke között, melyet Földes „Hobo” László egy remekbeszabott, groteszk humorral fűszerezett színpadi műben dolgozott fel. A szovjet „pangás” időszakának abszurditását bemutató előadás főhőse az a telefonos kisasszony, akin keresztül Vlady és Viszockij legtöbbször kapcsolatba tudott lépni, és aki odaadó, rajongó lelkesedéssel segítette a számára elérhetetlen „nagy szerelem” beteljesülését. A korszakra jellemző humoros-zenés betétekkel tarkított előadás parádés színészi lehetőséget nyújt Szűcs Nelli, a Csokonai Színház Jászai-díjas művésze számára, hogy sokoldalú tehetségét megcsillogtassa, és egy egyszerű asszony történetén keresztül meséljen egy eltűnt történelmi korról, és egy világraszóló szerelemről. – Rátaláltam annak a telefonközpontos kisasszonynak a történetére, aki fontos szerepet töltött be a Viszockij és Marina Vlady közötti kapcsolattartásban. Megéreztem, hogy ezen keresztül nemcsak erről a legendás szerelemről, beszélhetek, de meg tudom mutatni a szovjet korszak abszurditását is a kisemberek szemszögéből – nyilatkozta darabjáról Hobo, majd így folytatta: – El-

fontos szerepet töltött be a Viszockij és Marina Vlady közötti kapcsolattartásban – és ezt meg is énekelte egy dalában. A brezsnyevi korszakban a telefonközpontosnak egyúttal besúgóvá is kellett válnia, aki lehallgatta és szükség esetén jelentette is a telefonbeszélgetéseket. Ennek a nőnek a személyes sorsán keresztül átérezhető a kor minden szörnyűsége és fájdalma, ugyanakkor ő volt az, aki összekapcsolta a Szovjetunió bezárt világát a szabadsággal, amit Viszockij számára Marina Vlady és Párizs jelentett. A telefonos kisasszony szerepét kifejezetten Szűcs Nellire írtam, aki – úgy érzem – a leghitelesebben tudja megjeleníteni ezt az asszonyt. Ludmilla, a telefonos kisas�szony: Szűcs Nelli: – Minden embernek van egy keresztje, és Viszockij a dalaival megkönnyítette kinek-kinek a kereszt-viselését. Ludmilla is azt mondja róla, hogy értünk és helyettünk égette el magát. A telefonos kisasszonynak, ahogy a többi „kis" embernek Viszockij egy ideál volt, aki olyan dolgokat tesz vagy mond ki, amit ő nem tud vagy nem mer, és akinek az életén keresztül ő is átélhet nagy dolgokat. Mindenkihez volt dala, és az emberek ezeken keresztül egy másik világban létezhettek, így tudtak erősek maradni. Marinát talán azért

Vidnyánszky Attila

helyet, ahová születtünk, a sok rosszban észrevennünk az apró kicsi jót, mert csak így tudjuk végigélni az életet. Vidnyánszky Attila Viszockijról: Amikor annak idején Kijevbe mentem tanulni, akkor már nem élt Viszockij (1938–1980), de a dalai reneszánszukat élték. Ezzel a modern bárd kultúrával ott találkoztam először. Versei a szabadságvágy, az örök lázadás szövegei. Ebbe is pusztult bele. Nem bírta elviselni azokat a kötöttségeket, azt a világot, amely őt keretek közé próbálta szorítani. Viszockij a magányról beszél, arról, hogy harcainkat valójában egyedül kell megvívnunk, és talán arról is, hogy a magunk elleni harcunk, saját iszonyatunk ellen való küzdelmünk hogyan vívható meg. Egyáltalán lehetséges-e legyőzni önmagunkat? Iszonyú karizmatikus ember volt Viszockij, hihetetlen energia áradt belőle. A kor szürkeségének tudatában ragaszkodása népéhez, nyelvéhez akár különösnek tűnhet, de ha elhagyta volna az országot, épp azt vesztette volna el, amiből táplálkozott. Az esendő emberek iránti szeretet mozgatta, a dalai nagy része róluk szól, hisz ő maga is az volt, és itt az esendő egész a bűnözőig kiszélesített dimenzió. És minthogy az em-

Fizessen elő a Magyar Teátrum című színházi havilapra! Amennyiben 3000 forintért 10 hó­napra előfizet lapunkra (július, augusztus nyári szünet), akkor a postaköltséget levonva Ön 200 forintért juthat hozzá egy-egy lapszámhoz. A megrendelőlapot internetről letöltheti online oldalunkról: www.magyarteatrum.hu, vagy kérheti e-mailben a: [email protected] címen, vagy levelezőlapon, a következő címen: Magyar Teátrum szerkesztősége, 5600 Békéscsaba, Andrássy út 1. Számoljon, hogy olvashasson! Csak 3000 forint. Megéri!

ber esendő marad, amíg csak ember lesz a földön, ezért mindig lesz olyasmi a dalaiban, ami megfog bennünket. Hobo darabja belőle indul ki, és egész monodrámát írt a témából arról, hogy látja ezt egy telefonos kisasszony. Marina Vlady és Viszockij szerelme kapcsán a darab a „kisemberről" szól, aki egy telefonközpontban éli le az életét, és aki felidézi ezt a szerelmet, amelynek akarva akaratlanul fültanúja lesz. Két különleges ember nagy története végül átszövi az ő „kis" történetét. Ilyen értelemben pontos a darab, mert éppen ezeket a kisembereket szerette Viszockij, akik a magukénak érezték őt, és most is ők tartják életben. Döbbenetes az a tény, hogy ennek a nagy művésznek halálakor mindössze három kislemeze volt, pedig több mint nyolcszáz dalt írt, és szinte nem volt ház, ahol ne énekelték volna őket. Az emberek szeretete tartotta fenn verseit, a Szovjetunióban alakja kultikussá nőtt. Egy egész ország hordta a tenyerén. Ma szinte elképzelhetetlen ez a rajongás, aminek nagyságát jól példázza Paradzsanov, a grúz filmrendező

vele kapcsolatos története. Amikor koholt vádak nyomán börtönbe került, az mentette meg a börtönőrök kegyetlenkedéseitől, hogy találtak nála egy fotót, amelyen Viszockij őt átöleli. Egy csapásra érinthetetlenné, valóságos szent tehénné vált a börtönőrök szemében. Viszockij a dalaival valahogy az egész Szovjetunió életét, hétköznapjait lefedte. Az volt a fantasztikus, hogy mindenhez volt köze. Nem tudom, életében mászotte hegyet, de a dala, amit a hegyekről írt, valóságos hegymászó himnusz lett. Mindenben eltalálta a lényeget. Marina Vlady, az ünnepelt francia filmcsillag pedig azt érezhette meg, hogy igazibb az, amit Viszockij képvisel, ahhoz képest, ami a jóléti társadalmakban akkoriban kifejezésre jutott. Ez hengerelte le Hollywoodot is. Forrás: Csokonai Színház MTI Fotó: Czeglédi Zsolt Szűcs Nelli és Földes László „Hobo”

21.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. december

Aszfaltmuzsikusok három „határon túlról“ jött színésszel

Fritz: Kurkó József A fiatal, sokoldalú színész Csíkszentdomokoson született. Magyarországra 2001-ben jött át Erdélyből. Idén kapta meg a magyar állampolgárságot. Kurkó József, akinek kántor diplomája is van, Dévai Nagy Kamilla iskolájában folytatta zenei tanulmányait, ezzel egy időben felvételt nyert Gór Nagy Mária színitanodájába is. Gitározni autodidakta módon kezdett el tizenöt éves korában, majd Huzella Péter tanítványaként fejlődött tovább. Az Aszfaltmuzsikusokban nem csak színészi, hanem zenészi tehetségét is megmutathatja.

– Úgy tudom, hogy zenekarod is van… – Igen, a Regélők énekegyüttes. Népdalfeldolgozásokat és megzenésített verseket adunk elő. A zenekar székhelye Budapesten van, de a tagjai mind erdélyiek. – Mennyire érzed magadénak Fritz figuráját? – Velem egykorú, aki keresi az útját a megélhetés felé, illetve, hogy tehetségét kamatoztassa. Jobb életre vágyik. Karrierről álmodik, és ki szeretne törni az utcazenészek bizonytalan világából. Én is keresem az utamat az önmegvalósítás felé, de szerencsésebb helyzetben vagyok, mint Fritz, hála a Turay Ida Színháznak. – Fritzért két nő is harcol. Az

Vágyak és szerelmek a Turay Ida színházban

egyik a szerelem és a másik a testi vágy megtestesítője? – A darabbéli élettársam, Grete az odaadó szerelem megtestesítője, mindent megtesz, hogy otthont teremtsen, és nem csak Fritznek, hanem a másik három utcazenésznek – Mikó István, Rusz Milán, Suha Kálmán – is. Szeretné megváltoztatni a kapcsolatunkat, hiszen neki is vannak vágyai, céljai. A konfliktus abból is adódik, hogy emiatt elbeszélünk egymás mellett, illetve önző módon nem hallgatom meg, mert Fritz csak magára gondol. Az özvegy szomszédasszony, Stefi – Szabó Anikó – elhúzza Fritz előtt a mézesmadzagot, hogy be tudná ajánlani a Cirkusz zenekarába. Fritz ebben látja a kitörési lehetőséget és viszonyt kezd az as�szonnyal. Mivel mind a két nő valahol le akarja kötni, Fritz menekülni próbál tőlük, de a végén rájön, semmi sem lehet fontosabb, mint a család, a barátság, és az igaz szerelem. – Mennyire azonos Fritz és Kurkó József elképzelése a szerelemről? – Én is szeretek párkapcsolatban szabadon élni, amennyire csak lehet! Grete: Germán Lívia A felvidékről származó tehetséges színésznő Királyhelmecen született. Pályáját a kassai Thália Színházban kezdte, a komáromi Jókai Színházban folytatta, majd két éve jött át Budapestre a Turay Ida Színházhoz. – Miben érintett meg téged Grete szerepe? – Ritkán adatik meg egy szí-

nésznő életében, hogy olyan szerepet játsszon el, ami ő maga. Jó darab, jó rendezéssel, jó kollégákkal, ez most mind együtt volt. Ez a szerep az enyém, olyan mintha a saját életemről mesélnék. Grete három éve él párkapcsolatban Fritzzel és családra, biztonságra vágyik. Nyolc évig éltem én is párkapcsolatban, de sajnos vége lett. Huszonévesen ismertük meg egymást a párommal, és miközben felnőttünk egymás mellett, nem vettük észre, hogy mások lettek a gondolataink, az értékrendünk. Ennek ellenére megpróbáltuk megőrizni a megpillantás csodáját. Sokáig nem mertünk kilépni ebből a csodából, pedig akkor már nem volt „édes” az élet. Úgy gondolom, hogy ha négy év után gyermekünk született volna, akkor másképp alakul az életünk. Mert igenis kell valami, ami tovább visz és éltet egy kapcsolatot. – Grete-t, fiatal kora ellenére, az utcazenészek sokszor mamának szólítják. – Mert anyatípus, aki gondoskodik róluk. A nőktől elvárják, hogy anya, szerető, feleség és barát legyenek egy személyben. Egy kapcsolatban a férfiaknak is van felelősségük és kötelességük, de egyszerűbb ezek elöl elfutni, ahogyan Fritz is teszi a darabban. – Milyen volt Kurkó Józseffel dolgozni? – Először vagyunk partnerek. Minden időt és lehetőséget kihasználtunk a szöveg összemondására, amíg eljutottunk odáig, hogy energiákat adjunk át egymásnak, amiből mindketten építkezni tudunk. Ugyanakkor segített is rajtam, mint kolléga, jóbarát. A főpróbahét előtt egy rossz mozdulattól úgy beállt a derekam, hogy járni is alig bírtam.

Így vonszoltam be magam a próbára. Kurkó Józsi felnyalábolt, beültetett a kocsijába és orvoshoz vitt, és a bemutatóra valamelyest helyrehoztak. Úgy gondoskodott rólam, ahogy Fritz tette volna Gretevel a darabban, hasonló esetben. Nem csak az életben, de a színpadon is számíthatok rá.

Stefi: Szabó Anikó A nagyváradi születésű karakterszínésznő egy teljesen új oldalát mutathatja meg az Aszfaltmuzsikusokban. Halasi Erzsébet, nagyváradi színésznő volt a szoptatóanyja, így elmondhatja, hogy az anyatejjel szívta magába a színházat. Magyarországon 1985 óta él és idestova tíz éve erősíti a Turay Ida Színház csapatát. – Milyen érzés negatív szerepet játszani az Aszfaltmuzsikusokban? – Csak a főszereplők szempontjából negatív, hiszen mindenki nekik drukkol, hogy újból egymásra találjanak. Stefi, férje halála után egyedül kénytelen fenntartani magát abból, hogy férfiakat fogad a lakásán. Rá-

A Nemzeti Színház ünnepelt

Lapunk 2012. novemberi számának 22. oldalán Kávási Klára Nálunk a művészet… című cikkében azt írja: „Így fordulhatott elő, hogy idén eseményszámba sem ment a Nemzeti Színház felépítésének 10. évfordulója, vagy a Nemzeti Színház fennállásának 175. évfordulója.” Ezzel kapcsolatban közöljük le a Nemzeti Színház kérésére az alábbi helyreigazítását. Szeretnénk emlékeztetni a cikk szerzőjét és az olvasókat arra, hogy

a két évfordulót, azon kívül, hogy tavaszi programfüzetünk arculatát teljes egészében e két jubileumnak szenteltük, az alábbi eseményekkel ünnepeltük: A Nemzeti Színház felépítésének 10. évfordulójáról ez év március 25én emlékeztünk meg. A jubileumi programsorozat részeként a Rákóczi híd pesti hídfőjénél a Nemzet Színészei cím elhunyt birtokosainak portréit ábrázoló falfestményt Alföldi Róbert főigazgató avatta fel hozzátartozók, érdeklődők jelenlétében. Délután a nézőtéri büfében a falfestmény elkészültét dokumentáló fotókból nyílt kiállítás, me-

lyen beszédet mondott Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója is. Három órakor a Bánk bán juniort tekintette meg a közönség a Gobbi Hilda Színpadon. Este fél hétkor a Tragédia kapcsán korábban meghirdetett fotópályázat nyerteseinek alkotásaiból nyílt kiállítás az előcsarnokban, majd este hét órakor megtelt a nézőtér, tíz vidéki városból több mint négyszáz pedagógus érkezett az ünnepi előadásra. A Tragédia esti díszelőadása előtt beszédet mondott Dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter és Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház főigazgatója. A Nemzeti Színház fennállásának 175. évfordulójának jegyében rendeztük meg 2012. szeptember 16án a nyílt napot, melynek keretében 175 éves a Nemzeti Színház címmel

Lévai Balázs vezetésével kerekaszta l beszélgetésen vett részt Béres Ilona, Törőcsik Mari, Alföldi Róbert, Blaskó Péter, Gajdó Tamás színháztörténész, Koltai Tamás kritikus, és L. Simon László kultúráért felelős államtitkár. Szintén a 175. évforduló volt a témája a nyílt napra meghirdetett Ki mit tud?-nak. Vállalkozó szellemű nézőink mutatkozhattak be a közönségnek és a Nemzeti Színház zsűrijének. A háromtagú zsűri – Radnay Csilla, Gáspár Sándor és Hevér Gábor – nehéz döntésének eredményeként Eperjesi Gergelyt, a miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium diákját választották

adásul már nem fiatal, gondoskodnia kell a jövőjéről is. Ő is biztonságra vágyik. Összeköttetései révén munkát ajánl a tehetséges muzsikusnak, Fritznek, aki ebben látja a kitörési lehetőséget. Szóval a kölcsönös érdek taszítja őket egymás karjaiba. Stefi olyan szerep, amiben őszinte, emberi érzelmeket mutathatok meg, akinek sorsa és élete ugyanolyan szánandó, mint a többieké, és akinek igazsága van, a saját szempontjából. Ezért úgy gondolom, nem negatív szerep. – Hallom, nem volt könnyű a főpróba hét. – Szegény Germán Lívia a derekával szenvedett, engem akkor kapott el a nátha. Ráadásul hajnali ötkor keltem, hogy reggel nyolckor forgatni tudjak a Jóban, rosszban sorozatban. Utána rohantam az Aszfaltmuzsikusok főpróbájára. Szóval nem sokat aludtam azon a héten. – Csókolóztál már előzőleg színpadon? – Még soha. Ebben a darabban is kerültük Kurkóval a szájkontaktust, mivel beteg voltam és nem akartam, hogy elkapja tőlem a náthát. A premieren azonban nem volt mit tenni, „szenvedélyesen” megcsókoltuk egymást. Olyan jól sikerült, hogy meg is haraptuk egymás száját, bár erre egyikőnk sem emlékszik konkrétan. A következő csóknál már óvatosabbak voltunk. Egyébként is nehéz a „testi vágyat” úgy eljátszani a színpadon egy „idegennel”, hogy az hihető legyen. Shirley

nyertesnek, aki egy Wass Albert verset adott elő. Mészöly Anna és Varga Bori kifejezetten erre az alkalomra, a Nemzeti Színház történetéről készített zenés performance-át különdíjjal jutalmazták. 2012. szeptember 15-től Színház az egész világ címmel a Nemzeti Színház történetét bemutató kiállítást rendeztünk az Allée Bevásárlóközpontban, így az egy hónap alatt olyanok is találkozhattak színháztörténeti relikviákkal, dokumentumokkal, plakátokkal, fotókkal, akik esetleg még nem jártak a Nemzeti Színházban. A 175 éves évforduló záróakkordjaként 2013. január 12-én Barcsay Jenő-kiállítás nyílik a Nemzeti Színház előcsarnokában. Barcsay Jenő több műve között azt az eddig még soha nem kiállított pasztell-képét is láthatják az érdeklődők, mely alapján az a mozaik készült, ami a régi Nemzeti Színházat, a mostani Pesti Magyar Színházat díszíti.

22.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. december

Debreceni Csillagszóró bérlet Veszprémben színházművészek

Bényei József könyve

(1798-2000)

Ki tudja már ki volt Mészáros Ilka? Nagykátán született 1858-ban. 1874-ben kezdte színészi pályáját Follinusz Jánosnál, miután elvégezte a színiakadémiát. Az 1878-79-es szezonban, Debrecenben Mándoky Béla társulatában játszott: „a színtársulat egyik gyöngye bájos naívságával” – írták róla. 1888-ban öngyilkos lett. Ebben a három mondatban benne van egy élet. És akadnak, akiknek még ennyi sem jutott a nevük után, talán csak egy mondat, de ők is ott vannak ebben a könyvben. És Bényei József gyűjtésének ez a legnagyobb erénye. Mert azok a régen elfeledett színészek, táncosok, énekesek, kóristák és sorolhatnám hosszan, ha csupán egy „gyufalángnyi” megvilágításban, de ismét felvillannak az időben. Azok, akik valamikor ebben a színházban, a debreceniben léptek fel, árnyalakjuk hozzátartozik az épülethez, és ha csupán kis mértékben is részesei lehettek egy-egy előadásnak, benne voltak a csapatban. Bényei József embert próbáló kitartással és akarattal írta meg ezt a könyvet. Megelőzte ezt A debreceni színészet története (1976) melynek társszerzője volt, és egy portrékötet 1993-ban Debreceni komédiások címmel. Ezekkel, mintha csak a mostanira készült volna, a legátfogóbbra a

debreceni színházművészek bemutatásában. Elmondása szerint szívügyének tekintette ezt a könyvet és nem csupán azért, mert három esztendeig (19761979) ő is igazgatója lehetett a Csokonai Színháznak. Nyilván ez is inspirálta erre, de nála a színház szeretete az ifjúságához vezethető vissza, amikor szülőfalujában Tiszaladányban, majd a nyíregyházi gimnáziumban szinte állandó szereplője volt műkedvelő előadásoknak. Megfordult a fejében az is hogy színésznek álljon – Ferdinándot játszott az Ármány és szerelem-ben és a Tanítót Bródy A tanítónő-jében, de aztán a bölcsész egyetemre kerülve más irányba fordult az érdeklődése. Ám a színház, a színjátszás iránti vonzalma egész életében megmaradt. Ennek is köszönhető hát ez a könyv, mely tartalmas, ismeretekben gazdag és elkészítése tisztelgő főhajtás is a szerző részéről a debreceni színház, színházművészek iránt. És egyben misszió is. Mert ha csupán a kimagasló teljesítményt elérő színházi személyiségekről írt volna, az is sok munkát vett volna igénybe. De ő a teljességre törekedett. És ebbe a teljességbe a korán elhunyt Mészáros Ilka is beletartozik. Tóth – Máthé Miklós

Különleges, igényes előadásokat, sztárszereplőket láthat az, aki a Veszprémi Petőfi Színház Csillagszóró bérletével rendelkezik. Szép karácsonyi ajándék lehet a fenyőfa alá minden színházszerető néző számára. A hagyományos Csillagszóró bérlet a Veszprémi Petőfi Színház népszerű karácsonyi meglepetése a közönségnek. A bérlettel ebben az évadban három különleges előadást tekinthetnek meg a nézők. Érkezik A Rózsák háborúja című produkció Détár Enikővel és Rékasi Károllyal a főszerepben. Warren Adler vérbő fekete komédiája egy tizenhét éves kapcsolat felbomlásának, egy otthon, egy élet, egy álom széthullásának hiteles, olykor harsány, olykor hátborzongató, olykor meghökkentő, de végig nagyon emberi története. A mű film formájában óriási sikert aratott Michael Douglas, Danny DeVito és Kathleen Turner főszereplésével. Most Sediánszky Nóra rendezésében látható a darab. Aki ismeri és szereti Kern András színészlemezeit, az bizonyára örül annak, hogy a Lövölde tér című sláger a Petőfi Színházban is elhangzik. Ez

a szám annak a koncertnek a címe, amelynek főszereplője a Kossuthdíjas művész, akit elkísérnek erre az előadásra barátai, Hernádi Judit és Heilig Gábor is. Pincér-rock, Hé, 67! Semmi baj, Ez van, Astoria, Esőkabát, Pesten születtem című dalok mind vallomások Kern Andrástól. A fanyar humorú színész csibészes kikacsintásokkal mesél a dalok segítségével az életről, édes-búsan, keserédesen, egyszóval Kern Andrásosan. Kern több alkalommal énekelt Hernádi Judittal, közös lemezük is jelent meg „Kernádi” címmel, így nem meglepő, hogy a népszerű színésznő ezen a koncerten is színpadra lép. Csakúgy, mint Heilig Gábor, aki szinte minden Kern lemezen közreműködik zenei vezetőként, szerzőként, szövegíróként. Szécsi Pál és Domján Edit tragikus szerelmének történetét eleveníti fel Keller János és Váradi Eszter Sára a Két összeillő ember című előadásban. A darab már többször vendégszerepelt Veszprémben, a sikeres fogadtatás és a nézői igények miatt a teátrum újból meghívta a produkciót. Csikós Attila szövegkönyve a rövid ideig tartó, ám legendás szerelem drámai,

Váradi Eszter Sára és Keller János

Bényei József: Debreceni színházművészek 1798-2000 – Tóth Könyvkiadó, Debrecen www.tkk.hu

Olasz Valéria TÉLI MADARAM Jégcsapvirágom, téli madaram, ablakpárkányon itt maradtál nekem, hűségbe dermedve, bámuló hold alatt, szemezgetve szívem melegét, tiéd minden falat, túlélő eleség. Puha havazással betakar hosszú tél, nem csal meg csalfa táj, nem csábít messze-fény. Szemem csillagából ihatsz reggel-este, hidegtől reszketve bújhatsz tenyerembe. Hűséged jutalmát tavasszal megkapod, csak neked nyitok majd lelkemből ablakot. Győr, 2012. november 17.

szenvedélyes és gyakran humoros állomásait mutatja be, nem kronologikus sorrendben. A produkció két ismert emberről szól, de nagyon valószínű, hogy az előadást látva sokan magukra, életük egy-egy hangsúlyos pillanatára emlékeznek. A darab keletkezéséről Keller János veszprémi színművész azt monda, az ötlet az övé volt, Székesfehérváron február óta adják elő a drámát óriási sikerrel. Az alaptörténet Szécsi Pál és Domján Edit nyolc hónapos szerelmét mutatja be, de közben az egész életüket is megismerhetjük. A felzaklató történet két nagyon érzékeny, sérült emberről szól, akikről sok, eddig kevéssé ismert dolgot is megtudhatnak a nézők. Az előadásban székesfehérvári zenészek muzsikálnak, nekik is köszönhetően összesen 18 ismert és kevésbé ismert dal hangzik el. (-)

Múzeumban játszottak Pannóniai Matiné címmel iskoláskorú gyerekek és szüleik részére családi napokat rendeztek november végén  Sopronban a Szépművészeti Múzeum és a Nagyszombati Egyetem szervezésében. A Határtalan antikvitás című programban a soproni színészek is részt vettek. Molnár Anikó, Papp Attila, Szlúka Brigitta, Ács Tamás és Czár László a városi múzeum Fabricius házában játszott római kori játékokat kicsikkel és nagyokkal. (-)

A soproni teátrum új missziója Pódium előadásokat visz a Soproni Petőfi Színház templomokba és börtönökbe decemberben. Az első produkció a Silentium – a csendtől a szóig est Wass Albert életművét mutatja be, amelyet a már elhunyt Bánffy György szerkesztett és rendezett. Az első bemutató december 9-én este hat órakor lesz a soproni Szent György Plébánia Jezsuita termében, majd december 18-án a

Színház templomban, börtönben

győri büntetés-végrehajtási intézetben, 21-én pedig a sopronkőhidai Fegyház és Börtönben látható az előadás a teátrum színészei – Ács Tamás és Papp Attila – tolmácsolásában. Pataki András, a soproni színház igazgatója fontos tartja, hogy a színház falain kívül is találkozhassanak az emberek irodalommal, versekkel, kulturális értékekkel, a soproni teátrum

művészi törekvéseivel. Ezért is hívta életre a „Köszöntünk Sopron!” programot, amelynek keretében iskolákban, templomokban, börtönökben, vendéglátóegységekben is fellépnek a teátrum színészei különböző estekkel, programokkal. A mostani Wass Albert estet a Kossuth-, Jászai-, Magyar Örökség-díjas, kiváló és érdemes művész Bánffy György 2008-ban ál-

lította színpadra többek között azzal a céllal, hogy az író prózái és versei segítségével essen szó az emberi létezés fontos kérdéseiről. – Ma Wass Albertet mondani Magyarországon inkább politikai tett, mint irodalmi. A mi megközelítésünk szeretne irodalmi értékein át hatni és szólni a hűségről, a megalkuvás nélküli hazaszeretetről, Is-

tenről, emberről. Egy olyan ember sorsából merítve, aki gyakran állt az országút szélén, és ritkán sütött rá a nap. Mellőzve minden szégyenteljes jelenkori aktualitást, ez a műsor nem valakik vagy valami ellen, hanem mindannyiunkért kíván szólni – így ajánlotta Pataki András mindenki figyelmébe az estet. Varró

23.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. december

Danyi Judit

Összeszokott párost alkot már a Katona József Színház két nagyszerű színésznője Danyi Judit és Magyar Éva, akiket ismét egy előadásban láthat a közönség. Ráadásul most ugyanannak a londoni taxisofőrnek, John Smith-nek a feleségét alakítják. Mi történik akkor, ha kiderül, hogy két felesége van egy londoni taxisofőrnek? Hamarosan megtudhatjuk Ray Cooney bohózatából, a Páratlan párosból, melynek próbái már javában zajlanak a kecskeméti Katona József Színházban. A huszadik század egyik legnagyobb komédiaírójának darabjában John Smith két – egymásról nem

Hárman párban a kecskeméti teátrum színpadán

tudó – feleségét a teátrum két kiváló színésznője Danyi Judit és Magyar Éva alakítja. A Páratlan páros nem az első közös munkájuk. Együtt játszottak többek között Donald Margulies Vacsora négyesben című darabjában, Michael Cooney bohózatában, a Nem ér a nevemben, de Goldoni komédiájában, a Hebehurgya hölgyekben is sok közös jelenetük volt. A két színésznő a Páratlan páros próbája után vidáman beszélgetve vár rám a teátrum büféjében. Pont olyanok ott ketten a kávéházi asztalnál ülve, mint két barátnő. – Nagyon szeretünk együtt dolgozni, az évek során megszoktuk egymást – árulta el rögtön Magyar Éva. – Ráadásul megbízunk egymásban, tudjuk, hogy nem hozzuk a másikat kellemetlen helyzetbe a színpadon. Ha valamelyikünk véletlenül téveszt, akkor megoldjuk együtt – tette hozzá Judit. Ray Cooney vígjátékában, a Páratlan párosban bizony erre szükség is van, hiszen a két feleség szerepében nagyon egymásra vannak utalva. Noha a darabban egymásról nem

tudnak, első színpadra lépésükkor is érezniük kell a másik minden rezdülését, különben megtörik a varázs. – A páratlan páros nagyon fegyelmezett színjátszást követel tőlünk. Vannak olyan jelenetek, amikben egyáltalán nem lehet improvizálni – emelte ki Judit. – A darab első jelenetében azt is meg kell szoknunk, hogy hol vegyük a levegőt, hiszen mindent pontosan egyszerre kell csinálnunk. Technikailag ez a legnehezebb része az előadásnak – tudtuk meg Évától. A darab főhősének, John Smithnek a feleségei jelentősen különböznek egymástól. Két teljesen más karaktert alakít Judit és Éva. – Az általam alakított Mary a szeretetteljesebb, gondoskodóbb, egyszerűbb, és konzervatívabb lélek. Őt vette feleségül először John Smith. Mary mellett nyilván nem kapott meg annyi izgalmat, szenvedélyt, mint a másik nő, Barbara mellett, ott viszont az anyáskodás, a gondoskodás hiányzik neki – magyarázta Judit. – Mindkét nőt nagyon szereti John. A két feleség kiegészíti egy-

mást, és miközben John bigámiában él, a két asszony nem tud egymásról. Ha a két karaktert összegyúrnánk, akkor kapnánk meg azt a nőt, aki John számára a tökéletes feleség – mondta nevetve Éva. A két színésznő elárulta, nagyon szeretik a vígjátékokat. Egyrészt azért, mert hálás feladat egy színész számára, másrészt pedig sokkal oldottabb hangulatú a próbafolyamat. – Bizonyos szempontból sokkal nehezebb vígjátékot játszani, mint tragédiát. A Páratlan páros esetében azért sincs könnyű dolgunk Évával, mert a főhőst alakító Cseke Péter és a Stanleyt játszó Szerednyey Béla már több mint huszonöt éve játsszák ezt a darabot a fővárosi Madách Színházban. Náluk már berögződött egy bizonyos ritmus, amibe nekünk most be kell illeszkednünk – magyarázta Judit. – Ebben a darabban gyors és mozgalmas jelenetek váltakoznak, nagyon pontosan kell akár egy ajtót is kinyitnunk. Rengeteg helyzetkomikum van benne, és ha egy poént más ritmusban mondunk, már nem nevet rajta a közönség – emelte ki Éva. A precízség és pontosság ellenére néha azért előfordul olyan baki, amikor bizony nehéz megállniuk, hogy ne nevessenek. Ilyen volt például az

Magyar Éva

egyik Vacsora négyesben előadás is. – Judit az egyik alkalommal nem tudta kimondani a görkorcsolya szót. Sokszor próbálkozott vele, aztán legyintve átlépett rajta – idézte fel Éva a vicces jelenetet, melyen mindketten jót nevettek. A két színésznő elárulta, bár még javában zajlik a próbafolyamat, és ismerkednek a rájuk osztott karakterekkel, már most jól érzik magukat új szerepükben. Hogy hogyan alakítják majd a két egymásról nem tudó feleséget, kiderül a kecskeméti teátrum szilveszteri elő-bemutatóján, majd a premieren, melyre 2013. január 4-én várják a közönséget a Katona József Színház művészei. Gál Orsolya

Álomlányok a

SingSingSing-ben Különleges show meglepetésekkel

Kijevi Diótörő Veszprémben A Kijevi Balett mutatja be a Diótörő című produkciót december 29-én (szombaton) délelőtt 11 és délután 17 órától a Veszprémi Petőfi Színházban. A rendkívül látványos előadásban az orosz és ukrán mesterek által felkészített táncművészek kalauzolják el a közönséget a sokak által ismert mese világába. A Kiev City Balett számos elismerést tudhat magáénak. A közel kétszáz évvel ezelőtt megalakult киевськй муниципапьний театр (Kijevi Állami Színház) kiváló

a neves együttesnek. A tánctársulat szólistái folyamatosan a leghíresebb balett versenyeken is bizonyítják rátermettségüket, ahonnan számos díjat hoztak már el a színháznak és természetesen maguknak is egyben. Biztosak lehetünk abban, hogy egy nem mindennapi, hagyományőrző, eredeti klasszikus balett részesei lehetünk, amennyiben ezt a programot választjuk, ahol a legjobban képzett táncművészek kalauzolnak el minket a Diótörő mesevilágába. V. R.

táncművészei évről évre kiemelkedő és profi produkcióval örvendeztetik meg a közönséget. Idén Magyarországra is ellátogat a társulat és természetesen a legnépszerűbb koreográfiájukat a Diótörőt mutatják meg nekünk. A táncművészek szakmai tudását mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy Oroszország és Ukrajna legjobb mestereinek tanítványai alkotják a csapatot, akik egy igen-igen komoly felvételi után lehetnek tagjai ennek

Fehér Adrienn és Jónás Andrea, azaz az Álomlányok is fellépnek a SingSingSing musical showban december 28-án (pénteken) este hét órakor a Veszprémi Petőfi Színházban. A két énekesnő 2007-ben mutatta be Székesfehérvárott az Álomlányok című kétrészes élő zenekaros showműsorát. Azóta ez a produkció több helyen vendégszerepelt az országban hatalmas sikerrel, a két fantasztikus hangú előadó mindenütt lenyűgözte a közönséget. Most

Szakál Attila rendező-koreográfus meghívta őket a SingSingSing csapatába. A decemberi veszprémi show különleges, egyszeri és ünnepi lesz, sok meglepetéssel. A Vastag testvérek ugyan most nem tudnak részt venni ebben műsorban, de a produkció alapemberei: Halas Adelaida, Módri Györgyi, Buch Tibor és Keller János színpadra lépnek majd. Az ünnepi hangulathoz illő előadás igényes szórakozást nyújt a műfajt kedvelő közönségnek. (-)

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. december

Ünnepi előadások Sopronban Újra Szilveszteri Gála Szolnokon! Csillagszóró bérletben három sikerelőadást láthat a közönség a Soproni Petőfi Színházban december végén. Richard Alfieri Hat hét, hat tánc című darabját két Kossuth-díjas művész Kulka János és Vári Éva játssza el. A Thália Színház és az Orlai Produkciós Iroda előadását december 27-én tekintheti meg a közönség.

nehéz helyesen élni az életünket, és hogy csak egy igaz barát segíthet az elkövetett hibáink, illetve a régi fájdalmak és a magány elfeledésében. A vígjáték egy látványos és hangulatos színházi előadás forgatókönyve, melyben minden egyes jelenetnek megvan a maga hangulata az eltérő korokból származó táncokkal és zenékkel.

Nagy-Kálózy Eszter és Majorfalvi Bálint

Az országos hírű, hosszú évek óta műsoron tartott rendkívül szórakoztató színdarab a színházi ajánló szerint barátságról, szerelemről, betegségről szól, arról, hogy milyen

A Komáromi Jókai Színház vendégjátékaként december 29-én A régi nyár című népszerű operett szerepel a műsorban. A főszereplő Nagy-Kálózy Eszter Jászai-díjas, érdemes művész.

Marica grófnô, különleges menüsor, mulatság hajnalig Nagyszabású szilveszteri programmal várja a közönséget a Veszprémi Petőfi Színház az év utolsó napján. A közönség december 31-én láthatja a Marica grófnő című operettet és a színházi élmény, valamint hajnalig tartó mulatság mellett különleges menüsorból is választhat magának finom ételeket.

Békeffi István és Lajtai Lajos A régi nyár című operettjében a nagy primadonnáról senki sem hiszi el, hogy már férjhez adandó lánya van. A színésznő pedig még távol tartja a férfiakat tizennyolc éves lányától; el akarja kerülni, hogy hozzá hasonlóan neki is csalódnia kelljen egy férfiban. A primadonna azonban sosem tudta elfelejteni azt a férfit, aki most újra feltűnik, és vele van a fia is. Talán nem indiszkréció elárulni, hogy némi bonyodalom után mind a négyen megtalálják boldogságukat. Miközben ezt a boldogságot keresik, slágereket énekelnek. Legyen a Horváth kertben Budán!, Hol van az a nyár, hol a régi szerelem? Kicsiknek és nagyoknak igazi családi színházi élményt kínál a Duna Művészegyüttes Hamupipőke című előadása december 30-án. A Duna Művészegyüttes az európai népek táncaiból merítve hozta létre a gyerekek számára érthető és élvezhető, látványos előadását. A Grimm fivérek egyik legismertebb, örökérvényű meséje ezúttal a Ghymes zenéjére elevenedik meg a színpadon. VéeR

A Szigligeti Színház az év utolsó estéjén újra nekivág a nagysikerű, s már hagyományos szilveszteri gálának, melyet a Duna World jóvoltából az egész világ magyarsága végigélvezhet. A Szigligeti Színház kiválóságai mellett fellép többek között Pécsi Ildikó, Bitskey Tibor, Nyári Zoltán, Sáfár Mónika és Lőrincz Judit. Balázs Péter, a színház igazgatója, a gála rendezője ajánlja a produkciót az Önök figyelmébe: Tisztelt Nagyérdemű Közönség!

nem lesz, hanem volt”. Mi így érezzük: Magyarország volt, van és lesz is! Felemelt fejű nép, aki férfimód viseli a megpróbáltatásokat, viszont az elért eredmények fölött érzett jogos büszkeséggel tud amúgy „magyarosan” ünnepelni, vigadni! Temessük hát el, táncolva, énekelve a mindenkori cudar óesztendőt, és örvendjünk a mának, mert higgyék el, Hölgyeim és Uraim, hogy azok az úgynevezett régen volt boldog idők – ma vannak! Szeretettel várja Önöket az egész Társulat és Balázs Péter színész, a Szigligeti Színház igazgatója.

Hihetetlen, hogy röpülnek az évek: immár hatodszor tölthetjük együtt a szilvesztert! A legnagyobb magyar, Széchenyi István azt mondta: „Magyarország nem volt, hanem lesz!” Az önkéntes emigrációban szenvedő Márai Sándor így fakadt ki: „ Ma g ya rország

Szilveszter a Petőfi Színházban

Aki úgy dönt, hogy a Veszprémi Petőfi Színházban búcsúztatja az évet, azt pezsgővel várják a teátrum dolgozói és délután öt órakor megtekintheti a Marica grófnő című nagyoperettet Halas Adelaida, Szeles József, Varga Szilvia, Rancsó Dezső, Nyirkó István, Módri Györgyi, Kőrösi Csaba és Csarnóy Zsuzsanna főszereplésével. Az előadás után kezdődik a hajnalig tartó mulatság kétszeri étkezéssel, tombolasor so lá ssa l, tűzijátékkal.

A szilveszteri menükártya igazi gasztronómiai élményeket kínál az ínyencségeket kedvelőknek. A finom előételek mellett többek között szerepel a kínálatban tárkonyos malacaprólék-leves, zsályás sertésszűzérmék gyöngyhagymás vadgombaragun juhsajtos kukoricapolentával, lesz gyümölcsös malacpecsenye pezsgős káposztával, törtburgonyával, csakúgy, mint bazsalikomos camembert-el töltött csirkemell bacon-be tekerve mellé diós basmarti rizzsel tálalva. A vegetáriánusok választhatnak zöldséges palacsintából, pikáns mártással, készülnek saláták mézen pirított fetakockákkal, pörkölt dióval, narancsos vinegrettel és megkóstolhatják a sajtkrém-levest füstölt sajtforgáccsal. Éjfél után pedig svédasztal várja a vendégeket erdélyi töltött káposztával, füstölt csülökkel és kapros tejföllel, baconos juhbeles virslivel. A színházi szilveszter teljes programján 16.800 forintos áron lehet

Impresszum: Magyar Teátrum – színházi magazin, Online: www.magyarteatrum.hu – Alapította a Magyar Teátrumi Társaság Egyesület, Levelezési cím: 1053 Budapest, Királyi Pál u. 18. Telefon: 06 (20) 500-2714 – Kiadja a Magyar Teátrum Kft. Felelős kiadó a Kft. ügyvezetője. – Szerkesztőség: 5600 Békéscsaba, Andrássy út 3. Telefon: 06 (20) 390-5566, Olvasói e-mail: [email protected] – Főszerkesztő: Fekete Péter – Lapszerkesztő: Józsa Mihály – Főmunkatársak: Elek Tibor, Zalán Tibor – Korrektor: Komlósi Katalin– Színházi adatbázis/hirdetési e-mail: [email protected] – Előfizetés-megrendelés e-mail: [email protected] – Terjeszti a Lapker Rt. Előfizetéses terjesztés: Magyar Posta Zrt. Terjesztéssel kapcsolatos e-mail: [email protected] – Grafika: Lengyel Tibor, Logomotív Kreatív Műhely, 9701 Szombathely, Dózsa György u. 11. Pf.: 455, Tel: 06 (94) 511-350, e-mail: [email protected] – DTP: Dóra-Horváth Krisztina – Nyomtatás: LAPCOM Lapkiadó és Nyomdaipari Kft., 6729 Szeged, Szabadkai út 20. Ügyvezető igazgató: Szammer István – Online szerkesztés: Aradszki Zoltán – Online: www.magyarteatrum.hu – ISSN 2061-1501

részt venni, aki csak a Marica grófnőt szeretné megtekinteni az 4900 forintos jegyáron teheti ezt meg, s

őt is megvendégeli a színház pezsgővel és a szünetben forró punccsal. (-)

Támogatónk:

24.