A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM ÉPÜLETE

DR

L E C

H N E R

J E N Ő

A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM ÉPÜLETE 1 8 3 6

A

MAGYAR

—

19 2 6

K I A D J A NEMZETI MÜZEUM EGYESÜLETE

BARÁTAINAK

P o 11 a c k

Mihály

János

a Nemzeti M ú z e u m é p í t ő j e

'architecte

Jean

le c o u s t r u c t e u r - m a î t v e

Michel

Pollac

du Palais 'lu M u s é e National

A

MAGYAR NEMZETI MÚZEUM ÉPÜLETE 1836 — 1926

IRTA DR

L E C H N E R É P Í T É S Z , M Ű E G Y E T E M I RK

JENŐ TANÁR

KIADJA ' A M AG YAR NEMZETI MÜZEUM BARÁTAINAK EGYESÜLETE 19 /

2

7

MAGYAR NEMZETI 'MÚZEUM BARÁTAI EZT A MŰVET KAPJÁK AZ 1 9 2 7-1 K ÉVRE TAGILLETMÉNYÜL. KÖNYVÁRUSI FORGALOMBA NEM KERÜL.

SZÁM.

N Y O M A T O T T D U N Á N T Ú L

P É C S E T T

E G Y E T E M I

N Y O M D Á J Á B A N

E L Ő S Z Ó.

A

MAGYAR

TÁRSADALOM

a

múlt

e r e j é b ő l valósította meg a nemzeti

század

elején

saját

tudomány alapvető intéz­

ményeit, melyek külföldön az abszolút fejedelmi hatalom kulturális érzékének és áldozatkészségének köszönik E t á r s a d a l m i alapítású Nemzeti

létüket.

intézmények közül első volt a ma már

125 éves

Magyar

Múzeum.

történeti

és természettudományi

A magyar múlt

anyagúnak

emlékeinek,

központi

tárházát az

alapító S z é c h é n y i F e r e n c gróf s a múzeum palotáját József

felépíttető

n á d o r hívó szózatán fellelkesült magyar t á r s a d a l o m áldo­

zatai növelték legelső s minden magyar ember szivéhez nőtt kulturális intézményünkké. Nemzeti

1867 óta az államhatalom rendszeres t á m o g a t á s á v a l

Múzeumunk

tényezővé

fejlődött.

a

nemzetközi

Messze

földet

tudományban bejáró

szaktudósait h a z á n k b a vonzó g y ű j t e m é n y e i

is

számottevő

kiadványai,

a külföld

az egész v i l á g b a szerte­

vitték a magyar tudomány hírét s elismerést, becsületet, tisztességet szereztek a magyar névnek. Sajnos, a legutóbbi évek g a z d a s á g i v á l s á g a a Nemzeti Múzeum m u n k á s s á g á t is megbénította. A z állam a legnagyobb t a k a r é k o s s á g r a kényszerült s í g y k u l t u r á l i s intézményeink sítani a korszerű fejlődéshez,

a

részére sem tudja bizto­

tudós munkálkodáshoz

megkívánt

anyagi erőt. A Nemzeti Múzeum is rendkívül szűkös anyagi eszkö­ zeivel

E u r ó p a s z e r t e elismert tudományos m u n k á s s á g á t a régi kere­

tekben értékek

folytatni,

a piacra

külföldre

kerülő

vándorlását

történeti e m l é k e k

megakadályozni,

a

és

magyar

mélyében rejlő kincseket rendszeresen feltárni képtelen. segítség

híjján

csak

maradni s a mai következni

a

helyzetünkben

a

legnagyobb

helyzet

sülyedésnek egyedüli

föld

Megfelelő

erőfeszítéssel tud színvonalon

fenntartása

mellett előbb-utóbb be k e l l

és pusztulásnak.

erős

művészi

Pedig

mai

szomorú

fegyverünk nemzeti k u l t ú r á n k

szín-

vonalának fenntartása

és emelése lehet.

k e l l fogni

társadalom

akarják

a magyar a pillanatnyi

E cél támogatására össze

minden

tagjának,

g a z d a s á g i helyzet

hacsak nem

áldozatául

dobni

apáik

legszebb és legnagyobb alkotásait. A magyar társadalomnak meg k e l l mentenie a magyar t á r s a d a l o m alapította Magyar Nemzeti Múzeumot. Ez

a m e g g y ő z ő d é s hívta

életre

a M a g y a r Nemzeti Múzeum

Barátainak Egyesületét. E g y e s ü l e t ü n k c é l j a a Magyar Nemzeti Múzeum g y a r a p í t á s á n a k , kulturális

és tudományos

érdekében

a Múzeum

munkásságának

gyűjteményeit

előmozdítása

s

és m u n k á s s á g á t

e cél

ismertető

művek k i a d á s a is tervbe vétetett, miáltal a Nemzeti Múzeumot ezek kiadásának

költségétől

mentesítjük

s egyben

megfelelő

ízléssel

kiállított tagilletményt juttathatunk tagjainknak. E k i a d v á n y o k soro­ zatát n y i t j u k Nemzeti óta

meg d r. L e c h n e r

Múzeum

épületéről

várta a k i a d á s t

lában.

J e n ő építőművésznek a Magyar

írt alapos tanulmányával,

a Nemzeti Múzeum f ő i g a z g a t ó j á n a k íróaszta­

M i v e l a mult esztendőben

Pollack Mihály

tását, illetőleg annak reprezentativ Jenő tervei szerint

mely 1917

helyiségeit

éppen

és vezetése alatt helyreállították,

véltük az illusztris szerzőt e munkálatok

nemes alko­ dr. Lechner szükségesnek

ismertetésére is felkérni.

Ez ismertetéssel zárul a munka, melyet az 1927. évre szóló tagillet­ ményként küldünk

meg a Magyar Nemzeti Múzeum

barátainak.

Budapest, 1927. évi j a n u á r hó 1-én.

Hóinan

Bálint

alelnök.

elnök.

A

XVIII.

század

alkonyatán

már

a

forradalom

örvényének

szélén állott M a g y a r o r s z á g , mikor II. Lipé)t király lecsendesíti

elődjenek a ..kalapos királynak'" az egységes Ausztriát célzó törekvé­ seivel a végsőkig felizgatott

nemzetet,

visszaadván a halálra

ítélt

országnak alkotmányát és függetlenségét. A francia forradalom hullámai akkor már magasra dagadtak s az emberiség egész gondolatvilágának nagy átalakulásából fakadó világesemények egy boldogabb jövő csábító képét rajzolják a felizgatott

lelkek elé. I. Ferenc uralkodását ugyan­

csak az ősi magyar alkotmány védelmének szelleme hatja át és a nemzetközi viszonyok a l a k u l á s a Magyarországot a dinasztiához való r a g a s z k o d á s r a utalja. A Napóleon elleni küzdelemben a tetterős nem­ zet hűségesen támogatta a császári politikát, azonban csalódik áldozat­ készségében, inert a dinasztia a fenyegető veszedelem elmultával csá­ szári hatalmát oktalanul ismét ráerőszakolja szerencsétlen hazánkra Metternich herceg sötét k o r s z a k á b a n társadalmunk csak a nemzeti szellem fokozott á p o l á s á v a l és a magyar nyelv erejével tud ősi függet­ lenségének megőrzéséért küzdeni. Üjabbkori

művelődéstörténelmünk

a

legfényesebb

neveket

jegyzi a k k o r lapjaira. A X I X . század „ a világ múltjának gyümölcs­ szedő százada", hazánkra

nézve a keserű csalódások és gyötrelmes

megalázások szomorú korszakává lesz. E viharos időkben II. Lipót király fia, J ó z s e f n á d o r , a boldog emlékű Palatínus volt ..hazánk őrlelke".

József

Antal

János királyi

herceget

Ferenc király nevezi k i az ország helytartójává, királyi

herceget a

rendek az

ország nádorává

(1776—1847)

fivére,

1796-ban az választják.

ifjú

Eleinte

teljesen a bécsi császári hatalom szellemében kormányoz, de csakhamar megismerkedik az ország alkotmányával és történetével és akkor való­ ságos pátrónusává válik nemzetünknek. Közvetítő lesz a dinasztia és a nemzet között s gyakran a dinasztiával szemben a magyar állás-

ponttal azonosítja magát. Metternich h el szemben védelmébe veszi az országgyűlés szólásszabadságát és támogatja az alkotmány visszaállí­ tására

irányuló

törekvéseket:

az ő kezdeményezésére

hívja

össze

1. Ferenc évtizedes szünet után újból az o r s z á g g y ű l é s t ; ő segítette a megvalósuláshoz

az

1852—36.

évi

országgyűlés

nagy

reformjait.

Magyarország Metternichnek megtagadta az ujoncállítást, József nádor tapintatosságával

elérte,

hogy

a francia

háborúra

a nemzet

fel­

ajánlotta áldozatkészségét. József nádor szervezte a nemesi felkelé­ seket is 1797-ben, 1800-ban és 1809-ben. A z 1858-i pesti árvíz után romjaiból ő varázsolta új életre a várost és európai n a g y v á r o s s á igyekezett azt fejleszteni;

e célból 1808-ban

ságot szervezett. Egész sereg intézmény, keltét

annak,

az ő erős,

hogy

az

de tapintatos

totta közművelődésünket méltó

lendületet

elnyomatás

középület

ama

keze,

jóindulatú,

s

súlyos

a

királyi

köszöni

szomorú megértő

helyzet

vett az ország kulturális

szépítőbizottéletre­

korszakában lelke

dacára

irányí­

bámulatra­

élete. Kivált az ország

fővárosáé, Pesté. A k k o r létesült itt a Ludoviceum, melynek a nádor építtet

hatalmas palotát

(1829—35), a vakok

intézete, a

josefinum

(1840), a Jótékony Nőegylet, a Nemzeti Színház (1855—40), ő alakít­ tatja át a közönség használatára és a város szépítésére a Városligetet és a Szt. Margit szigetet, ahol nyári kastélyt is emeltet m a g á n a k . A József-ipartanodát műegyetemmé fejleszti. Alcsuth elvadult

kertjé­

ből hatalmas angol parkot alakít, kastélyt emel és mintagazdaságot állít fel. A z 1850-i tiszai és az 1858-i dunai nagy árvizek hatása alatt a törvényhozás országos választmányt küldött k i a folyóvizek tanul­ m á n y o z á s á r a , mely 1845-ban megtette javaslatait

a vízszabályozá­

sokra, de csak 1845-ben József nádor m e g h a g y á s á r a készültek el a szabályozás tervei és Széchenyi és Vásárhelyi közreműködésével ő gondoskodott azután a munkák végrehajtásáról. E l r a g a d t a t á s s a l írja 1

„hivatalkodásáról" kortársa, hogy m u n k á s s á g á v a l oly dicsőséget szer­ zett nevének, „melyhez képest a romboló országfoglalás, a r a b i g á b a 1

N e y F e r e n c . E m l é k v o n á s o k M a g y a r o r s z á g N á d o r i s p á u j a i n a k é l e t é b ő l . Pest. 1846.

József L'Archiduc

nádor Joseph

S z v c h é ii y i F e r e ilc g r o f a Nemzeti M ú z e u m

megalapítója

L e co m i e F ra n ç o i s S z é ç k é 11 y i le fondateur- du M u s é e National

hajtó

hódítás

silány

éji

mécs

az

emberiség

javát

ölelő

tör­

ténetekben." Félszázados m u n k á s s á g á n a k egyik

fényes tanuja,

egyik „rop­

pant emlékjele az ő nyomdokainak", a M a g y a r N e m z e t i

Mú­

z e u m hatalmas palotája is, mely az ő szeretetteljes gondoskodásának köszöni létrejövetelét.

I

SMERETES, Ferenc

hogy a Nemzeti Múzeum

alapítása

Széchényi

gróf f ő k a m a r á s m e s t e r nevéhez fűződik. A n a g y m ű v e l t ­

ségű főúr 1802-ben felajánlja könyv-, címer- és éremgyűjteményét egy Nemzeti Múzeum létesítésére, amivel megveti a l a p j á t annak a köz­ művelődési intézetnek, mely abban az időben a magyar szellemi élet­ nek centrumává lett. Széchényi, a k i az alkotmányellenes politikai viszonyok miatt a közélettől visszavonult

s a kulturális munkában

keresett

magának

vigasztalást, az ú. n. h u n g a r i k á k n a k , a magyar k ö n y v e k n e k és ma­ gyar

históriai

vonatkozású m u n k á k n a k és t á r g y a k n a k

rendszeres

összegyűjtését, j ö v e n d ő alapítása céljából, már 1795-ben kezdette meg­ valósítani. A lunevillei békekötést

(1801) követő o r s z á g g y ű l é s elő­

készületeivel egyidejűleg fordul felterjesztésével tekintélyes és n a g y é r t é k ű gyűjteményét

1

a király elé, hogy

M a g y a r o r s z á g n a k adomá­

nyozhassa, mely neki — mint í r j a — az ezek megszerzésére szüksé­ ges eszközöket kegyesen

megadta. Gyűjteményének a nádor

jogha­

tálya alá helyezését kérte, amivel lelkes és atyai patrónust biztosított nemes a l a p í t v á n y á n a k . A z t óhajtotta, hogy g y ű j t e m é n y e a pesti k i r . egyetem épületében helyeztessék el, de az egyetem gyűjteményeitől külön kezeltessék. F e l s é g f o l y a m o d á s á t a helytartó tanács is pártfo1

O r s z . L e v é l t á r . K a n c e l l á r i a i o s z t á l y . 1802. N o . 2885.

K

golta, elhelyezésére azonban a pesti pálos rendű papnevelő intézetet tartotta alkalmasabbnak, ahol olvasóteremről és őrlakásról is lehetett gondoskodni. I. Ferenc ez alapon 1802 j ú n i u s 23-án „kiváló tetszés­ sel" elfogadta Széchényi ajánlatát és a gyűjtemény

helyét

illetőleg

a helytartótanács javaslata szerint döntött. Széchényi fentartotta jo­ gát a múzeum vezetőjének m e g v á l a s z t á s á r a s c tisztségre a n a g y v á ­ radi a k a d é m i a volt tanárát, brassói M i l l e r

Jakab

dot

(1825)

nevezte k i , a k i ez időtől fogva

haláláig

Ferdinán­ lelke

volt

az

az

új

intézetnek. Mialatt a gróf a

cenki

tisztviselőket, a kiürített

könyvtár

átvételére

pálos terem menyezetét

elküldi

Rivetty

Péter

milanói származású pesti festőművésszel kifesteti. A címertartó

1

ge-

niusokat ábrázoló festmény keretéül 50 kiváló magyar tudós arcképmeclaillonját tervezte, ezek azonban nem készültek el, s kereteik ma is üresen tekintenek alá. A gazdag XVIII. századbeli barokk gású, karzatos, faliszekrényekkel I. Ferencnek

P r o k o p p bécsi

beépített terem

egyik

szobrásszal faragtatott

fafara­

fülkéjébe alabástrom

mellszobrát helyezték el. A Nemzeti Múzeumnak ez volt első hajléka. Aggódó gonddal foglalkozott az egész ország a k k o r a gyermek­ korát élő kultúrintézménnyel. területéről

Sokan kifogásolták, hogy a haza egész

minden értékes könyv, műemlék és ritkaság Pesten egy

,.nyitott v á r o s b a n " összpontosíttassék s többek között Komárom várát is ajánlották a könyvtár részére, ahol az épület „Velence lakosainak példájára" épülhetne

fel.

2

Egy

ilyen

fogva bevehetetlen v á r b a kívánták

fekvésénél és

erődítményeinél

a féltett ingó műemlékeket

el­

helyezni. 1

Rivetty n e v é v e l ;i s z a m o s ú j v á r i f e g y i n t é z e t k á p o l n á j á b a n

is t a l á l k o z u n k . Sa­

j á t k e z ű felirata szerint, mint az i n t é z e t „ s z e r e n c s é t l e n foglya" a h á z i k á p o l n á t ő fes­ tette k i

1822-ben.

-' K o l l á n y i Ferenc: A Magy. Nemz. M ú z e u m S z é c h é n y i Orsz. k ö n y v t á r a 1802— 1902. 1. (1905).

A Pálos-szerzetesek

r e n d h á z a a X I X . s z á z a d e l e j é n ; a mai p a p n e v e l ő - i n t é z e t gyűjteményeinek

első

h á z a . A Nemzeti M ú z e u m

hajléka.

I .'ancien couvent des f r è r e s nauliniens o ù se trouvait en p r e m i e r lieu la collection du M u s é e N a t i o n a l .

A tudományegyetem

régi é p ü l e t s z á r n y a ,

mely a Nemzeti M ú z e u m

otthonául

gyűjteményeinek

második

szolgált.

L'ancien é d i f i c e de l ' U n i v e r s i t é o ù se trouvait en second lieu la collection

du M u s é e N a t i o n a l .

A pálosterem a szaporodó gyűjtemény b e f o g a d á s á r a nemsokára szűknek is bizonyult, B a r n k o p f

I g n á c , a papnevelő intézet

rektora is sürgette a kitelepítést, mert intézetének

új

igényei is meg­

növekedtek. Széchényi már 1805-ben megbízza Millert, hogy

akár

Pesten, a k á r Budán keressen alkalmas kincstári épületet a g y ű j t e ­ mény számára. Mint ilyenek, szóba kerültek a helytartótanács elnök­ ségének háza, a gimnázium épülete, a raktárul használt

Ferenciek

temploma és a K a r m e l i t á k kolostora. A tervezgetéseket azonban meg­ a k a s z t j á k a p o l i t i k a i események. M i k o r 1805 őszén Napóleon már Schönbrunnból intézte a had­ járatot, a könyvtár a n y a g á t T e m e s v á r r a vitték, ahol egy

laktanya

boltívei őrizték a nemzeti kultúra féltett kincseit. A pozsonyi béke után a visszahozott könyvtár kitelepítése ismét a k t u á l i s s á vált. F e l ajánltatott, hogy B u d á r a ,

az

Erdődy-léle

házba

helyeztessék

Széchényi azonban ragaszkodott az általa kifestett

el.

pálosteremhez,

de legalább is egy kincstári épülethez. A felség Széchényi ismételt kérelme ellenére Barnkopf érveinek engedett s nyomatékosan elren­ 1

delte a kitelepítést (1806), amire a helytartótanács utasította az épí­ tészeti hivatalt, hogy a k ö n y v t á r részére az egyetemi (pálos) templom­ hoz kelet felé csatolt e g y e t e m i

épületben

rendezzen

helyet.

Itt a helyiségeket a nádor megfelelően átalakíttatta és puhafaszekré­ n y e k k e l bebútoroztatta. József nádor,

Magyarország

magyar közművelődés

atyai

tettel foglalkozván

múzeum

a

királyi

gondossága ügyeivel,

helytartója, patrónusa, mindinkább

az

akkori

nagy

szere­

meggyőző­

dött arról, hogy az ország növekvő érdeklődése sem lesz képes az intézet fejlődését m a r a d a n d ó a n biztosítani, ha állandó, c é l j á n a k meg­ felelő helyiségekkel nem rendelkezik. Ő keltette életre és az ő védő­ szárnyai alatt érlelődött meg a

Magyar

Nemzeti

é p í t é s é n e k eszméje.

1

Orsz.

L e v é l t á r . K a n c e l l á r i a i o s z t á l y . A. 1806. No.

13101.

Múzeum

szatér N a g y v á r a d r a s csak a fagy beálltával, 1810 j a n u á r j á b a n indul ú j r a útnak. A k k o r is kalandos utazás közben lovai kidőlnek, fuvaro­ sai az útszélen lerakott kincsekkel cserben h a g y j á k . Katonai segít­ séggel kénytelen

ismét visszaszállítani a gyűjteményt

V á r a d r a és

csak március folyamán, 17 napi viszontagságos utazás után érkezik vele Pestre. Miután a gyűjtemény szűke tarthatatlanná

annyira

megszaporodott, hogy a hely­

vált, fölkérték Ő Felségét, engedjen át számára

egy megfelelő terjedelmű

kincstári épületet. Legcélszerűbbnek mu­

tatkozott a szerviták épülete,

melyet a szépítő bizottság a m ú g y is

már lerombolásra ítélt s melynek kevés számú szerzetes l a k ó j á t v i ­ szont a múzeum a k k o r i helyiségeibe lehetett költöztetni. A rendek azonban az alkotmánysérelmek vitáiba merülve, nem foglalkoztak a kérdéssel s csak mikor a politikai helyzet kedvezőbbre fordult, vált aktuálissá az építés ügye is. 1812-ben

végre

legfelsőbb

utasításra

Pestre

érkezett

Aman

J á n o s, a bécsi régi Hofburg rekonstruktív munkáiról ismert es. k i r . udvari építész, hogy

a

raúzeumépítésre

építkezésre a l k a l m a s s á g a tekintetében

szánt

hatvani-utcai

telket

fölülbírálja. A m a n a telket a

közelben levő magasabb épületek miatt

világítás

és

tűzbiztonság

szempontjából is, de általában n a g y o b b s z a b á s ú építésre nem tartotta alkalmasnak

és í g y megfelelőbb

1813-ban B a t t h y á n y

telket

keresendő,

indultak

meg

A n t a l gróffal a tárgyalások a kecskeméti

k a p ú előtt a Józsefvárosban fekvő s a Landstrassc (Országút, ma Múzeum-körút), a Scharfe Eck-Gasse

1

(Múzeum-utca), a Fünflerchen-

gasse (Esterházy-utca) és a Stadtgutgasse (Sándor-utca) által

hatá­

rolt, éppen eladandó kertjének és kerti házának megvétele iránt. A telket a házzal és néhány szomszédos kiegészítő telekkel és házzal 2

meg is v á s á r o l t á k s a hatvani-utcai telket ugyanakkor 8 háztelekre 1

A s z é k e s f ő v á r o s m ú z e u m á b a n l e v ő 1 8 2 0 - b ó l e r e d ő tervrajz szerint: F r ü h l i n g s -

gasse. • 100.000 forint k é s z p é n z t fizettek. 120.000 forintnak pedig a kamatait.

A Le

telekadományozó duc

Antoine du

de

Grassalkovich

Antal

Grassalkovich

l e donateur du

Palais

du M u s é e

herceg

National.

arcképe. terrain

A

Nemzeti f,e

Múzeum

premier

é p ü l e t e s e k első

plan de

la

B â t i s s e du

terve

llikl

Jánosiul.

Musée National.

A A Le

Nemzeti M ú z e u m e l s ő terve Iliid J á n o s t ó l . Hatvani-utcára tervezeit homlokzat képe.

premier plan de

La f a ç a d e

de

la b â t i s s e

du M u s é e

National.

osztva árverés útján 94.670 forintért eladták.

A természetrajzi

temények és a kőemlékek mindjárt át is vitettek a mostani álló régi épületekbe, később az

éremgyűjtemény,

gyűj­ telken

régiségtár és a

könyvtár is átszállíttattak az új helyiségekbe, melyek á t a l a k í t á s á r a közadakozásból

szerezték

múzeum m a i t e l k é n

keservesen

össze a pénzt.

1

így

az

egész

közös fedél alá került.

A z é r e m g y ű j t e m é n y egy 44 láb hosszú csarnokban, a könyvtár egy 42 lábnyi teremben nyert itt elhelyezést. Előcsarnoka a hires férfiak arcképeivel volt ékesítve és olvasóul is szolgált. Tervbe vet­ ték a könyvtárterem művészi kifestését is, ám erre éppenséggel nem sikerült a pénzt összegyűjteni. Két évtizedet töltött el ebben a szerény hajlékban a múzeum, míg a végleges nagyobbszabású építkezés ü g y e n a p i r e n d r e

ke­

rült. A z 1852—56-i országgyűlés, mely tetemes áldozatkészséggel gya­ rapította is a muzeális anyagot, mikor megvásárolta a Jankovits-féle gyűjteményt, mely J a n k ó v i t s

M i k l ó s nak a barátok terén ál­

lott házában maradt elhelyezve, X X X V I I . törvénycikkében a nemesi rend önkéntes megadóztatása a l a p j á n a viszonyokhoz képest példát­ lan nagy áldozatkészséggel 500.000 forintot szavazott meg az új mú­ zeumi épület emelésére, amire akkoriban József nádor azután teljes energiával

már

vette

égető szükség volt.

kezébe

az

építkezés

ügyét. Felhívta a törvényhatóságokat, hogy a felajánlott összegeket szállítsák be és 1856-ban (ápr. 15.) hivatkozással az összegyűlt rendek óhajtására, hogy az épület mielőbb létesüljön, felszólítja P o l l a c k M i h á l y „városi polgári építészt", hogy tegyen javaslatot, mennyi építőanyagot k e l l a múzeum

telkén

addig is összehordani, amíg a

múzeum terveit v é g l e g megállapítják, hogy az építés 1857-ben teljes erővel

megindnlhasson

legyen.

és évközben

fennakadás

nélkül

folytatható

2

Pollack — bizonyára szóbeli m e g h a g y á s r a — már ezt mcgelőző1

S z é c h é n y i l e v é l t á r . I. 9.

2

ü r s z . L e v é l t á r . A c t a Musuei. 1836.

520.

leg foglalkozott a múzeum ugyanis

(1837. márc. I.)

1

terveivel.

E g y későbbi

előterjesztésében

hivatkozik arra a kegyelmes

engedélyre,

melynek a l a p j á n módjában állott a legalázatosabban a nádor .,lábai elé" terjeszthetni vázlatait. Pollack azonnal válaszol a nádor

felhí­

v á s á r a és beterjeszti az a n y a g b e s z e r z é s r e vonatkozó j a v a s l a t á t , mely szerint az építőanyagokat a lucernával bevetett múzeumi telken el lehet raktározni, de az ott elszórtan heverő római régiségek ezáltal veszélyeztetve lévén, előbb azoknak összehordását a j á n l j a .

2

Ugyanazon év november havában kapja vissza Pollack bemuta­ tott vázlatait a

3

helyiségek

azzal az utasítással, hogy azokat részletes leírásokkal, rendeltetésének

bejelölésével

és

költségelőirányzattal

szerelje föl. Ezeket az így fölszerelt vázlatokat a nádor tektónikus ízlés szempontjából"

kívánatosnak látván

„ a jó archi-

felülbíráltatni.

e célból elküldi P i e t r o N o b i l e es. k i r . u d v a r i építészi tanácsoshoz Bécsbe azzal,

hogy tegye vizsgálat

tárgyává,

vájjon

a

tervezet

550.000 forintból megvalósítható-e és hasonlítsa össze a bécsi és m á s , általa ismert azonos célú építményekkel, v a j i o n ezekkel szemben a tervezet minő előnyökkel vagy h á t r á n y o k k a l bír. Pietro Nobile (1774—1854), a bécsi a k a d é m i a igazgatója, az isko­ lás szigorúságú teoretikus,

a triesti St. Antonio templom,

a

bécsi

Burgtor és a Theseus-szentély nagytehetségű építője, terjedelmes olasz levélben terjeszti elő észrevételeit,

4

melyeket

a nádor

azután

pon­

tonként utasításképen ad tovább a Pollackhoz intézett, ugyanazon év december 28-án kelt m e g b í z ó l e v e l é b e n ,

5

melyben a követke­

zőket í r j a : „ A z épületekkel, melyeket ö n Pest sz. k i r . v á r o s b a n emelt, bebizonyította szakszerű j á r t a s s á g á t és teljes bizalmamat

érdemelte

k i ; ez utóbbi a r r a indít, hogy a Ludoviceumnak ö n által emelt épü­ lete befejezéshez közeledvén, megbízzam a Nemzeti Múzeum építésé1

Orsz. L e v é l t á r . A c t a Musaei. 1837. 64.

2

Orsz. L e v é l t á r . A c t a Musaei. 1836. 802.

3

Orsz.

4

Orsz. L e v é l t á r . A c t a Musaei.

5

Orsz. L e v é l t á r . A c t a Musaei. 1836.

Levéltár.

A c t a Musaei. 1836. 1583. 1836. 1825.

vei. Tekintettel arra, hogy olyan épületről

van

szó, amelyhez

ha­

sonló az egész osztrák monarchia területén alig lesz található, indít­ tatva éreztem magamat, a terveket j ó v á h a g y á s előtt más szakértővel is felülbíráltatni,

mely célból Pietro Nobile es. k i r . u d v a r i építészi

tanácsos szakvéleményét kértem k i . " A k i r . herceg-nádor azután föl­ sorolja a szükségesnek talált módosításokat, melyekből képet kapunk 1

Pollack eredeti vázlatairól. Első sorban kívánatosnak tartja a laká­ soknak szolgáló épületet egészen elkülöníteni, mellőzve az átívelés­ sel e g y s é g e s s é kiképzett architektúrát, amiből kitűnik, hogy Pollack első tervében a tisztviselő és szolgalakásokat pavillonszerűen

külön

épületben kontemplálta, akként, hogy az építményt a főépülettel egy kapúívvel külső kiképzésben szerves összefüggésbe hozta. K í v á n t a a nádor, — Ugyancsak Nobile javaslata a l a p j á n , — hogy a portikus és az előtte levő lépcsőzet szélesíttessék és előbbre hozatal által hang­ súlyozottabbá tétessék, s egyúttal az épületnek valóságos b e j á r ó j á u l szolgáljon. E szerint az eredeti terven a főbejárat nem itt lehetett. Mellőzendőnek tartja a kettős teremsorból a belsőt, mert ezek a ter­ mek a folyosóról ú g y i s csak másodrendű világítást nyernének. eredeti vázlatok tehát három traktussal bíró alaprajzzal Kéri továbbá, hogy a természetrajzi oszlopokkal

ne

készültek.

és szoborgyűjtemények

tagoltassanak, mert ezek a kiállítási

szűkítik (noha p l . Schinkel berlini múzeumának

Az

termei

helyiségeket

összes termei így

épültek), végül az olvasó terem és a könyvtár között ne legyen lép­ cső, hanem azok kapcsoltassanak egybe. Pollack a királyi herceget megillető nagy alázattal válaszol és szerényen megjegyzi, hogy vázlatait, melyek engedélyt

nyert, maga sem

benyújtására

tekintette tökéleteseknek

márc. 1-én) Nobile észrevételei a l a p j á n nagy gonddal

1

a

A

nádori

s most

(1837

átdolgozta s

Nemzeti M ú z e u m é p ü l e t é n e k t e r v r a j z a i , e g y - k é t d a r a b k i v é t e l é v e l , levéltárban,

sem

a székesfőváros

mission" tervcsomagjaiban, sem

levéltárában

a „Verscliönerungs

pedig a M ú z e u m i r a t t á r á b a n

ismert m a g á n g y ű j t e m é n y e k b e n sem

2b

kegyes

voltak m á i g

nincsenek. A z

felfedezhetők.

sem Com­ eddig

újra a fenség „lábai e l é " terjeszti, úgy, ahogy kívánta, elkülönített lakóépülettel,

egyszerű

teremsorra

átalakított

melyben az oszlopzatos belső tagolást csak lépcsőházban hagyta meg.

alapél rendezéssel,

az előcsarnokokban és

1

2

A Nádor ezt a tervet is elküldi Nobilének, de csak a homlokza­ tokra és a melléképületekre vonatkozólag kéri véleményét, miután a belső változtatások, melyeket kielégítőknek talált, a homlokzatokat lényegesen

érintették.

Ugyanakkor

a

könyvtár

és

a

természet­

rajzi tár őreinek felterjesztett óhajai is tekintetbe vétetnek. Ezek a lakásokat a főépületben óhajtották elhelyezni. Pollack szerény ész­ revételeket tesz Nobile homlokzati k r i t i k á j á r a .

3

A kívánt hátsó risa-

litot csak a k k o r készíthetné, ha az egész épületet az országút (Múzeum-körút) felé előrehozná. Viszont osztja Nobile véleményét, hogy a portikusban levő a b l a k n y í l á s o k helyett szoborfülkék, fölöttük

re­

lief alkalmaztassák, annál inkább, mert ezt már első vázlatain erede­ tileg is ú g y tervezte volt. A l a k á s o k n a k az épületbe helyezését nem helyesli, noha így a földszint jobban kihasználható. A z épület alaprajzi megoldása csakhamar véglegesíttetett, mert a múzeum igazgatóját utasítja a nádor.

4

hogy tekintettel

az építés

legközelebbi megkezdésére, a telken álló „ l o v a g d a " (Schola equitatoria) november elejéig kiüríttessék; ugyanazon év j ú n i u s á b a n már kezdik is az első k a p a v á g á s o k a t a földmunkákhoz és Pollack j ú l i u s 5

5-án már jelentést tesz az alapfalazó munkák megkezdéséről. A hom­ lokzati kiképzésről azonban még tovább folytak a t á r g y a l á s o k és a nádori levéltár terjedelmes aktái tanúskodnak arról a körültekintő nagy gondosságról, m e l l y e l a Nemzeti Múzeum új p a l o t á j á n a k meg­ oldását a legapróbb részletességig megvitatták.

1

Orsz. L e v é l t á r . A c t a Musaei. 1837.

2

Orsz. L e v é l t á r . A c t a Musaei. 1837.

» Orsz. L e v é l t á r . A c t a Musaei. 1837. 1

5

M ú z e u m i i r a t t á r . 1836.

64. 413. 816.

28.

Orsz. L e v é l t á r . A c t a Musaei. 1837.

929.

A

Nemzeti M ú z e u m

épületének Un

tervezett k é p e

dessin

a szobordíszekkel.

contemporain

avec

les

Egykorú festmény

sculptures

a székesfőváros

p r o j e t é e s de la f a ç a d e .

múzeumában.

A

földszinti

homlokzat

eredeti

részletterve.

Plein d é t a i l l é du front du parterre.

Az

árvíz

után

módosított

földszinti

homlokzatrészlet.

A p r è s la grande inondation ce front fut construit ainsi.

P

OLLACK

M i h á l y építőmesteri

m ű k ö d é s e abba a korszakija

esik, m i k o r az összefoglaló eszmék napóleoni k u l m i n á c i ó j a után

az elemző korszellem kezdi ismét irányítani az emberiség gondolat­ világát

s az architektúra

rendszerességben

is a korszellem találta

irányzatának

szépségideáljainak

megfelelő kielégítését.

A X V I . század hasonló szellemű k o r á n a k klasszicizáló hajlamai

után

akkor másodszor éled u j j á a klasszikus ókor architektúrája. A X V I I . század klasszicizmusát, a Palladio, Scamozzi és Vignola antikizáló ízlését mindenütt a barokk-építés elevenebb, szenvedélye­ sebb formavilága váltotta volt fel s azután helyt adott a rokokó legszabadosabb c s a p o n g á s á n a k , tehát egy olyan periódusnak, mely a korai reneszánsz életvidor felfogásával volt rokon. Ez a bájos, graciőz művészet azután lassan megint klasszicizáló elemeket szív fel magába, lehiggad a „XVI. Lajos" stílusába. Napóleon idejében pedig már újra a szigorú rendszeresség lesz ú r r á rajta, mint ugyanakkor a szellemi élet

minden

megnyilatkozásán.

Ez az u. n. ú j - k l a s z i c i z m u s

kora. H a a történelem

és a művészetek történetének

lapjait

tovább

lapozzuk, látjuk az emberiség eszméinek és így szép-igényeinek is a multak szerinti meglepő rendszeres ismétlődését. A z új-klassziciz­ mus a X I X . század romanticizmusába olvad, — a X V I I . században ezt B e r n i n i iskolája képviselte, — amit a század végén megint a legtürelmetlenebb, legkíméletlenebb, legszabadosabb szecesszió követ, mely a szellemi s z a b a d s á g erőszakos szertelenségében minden tradíciót lehengerel

s mialatt a k o r építőművészete lassan teleszívja magát

ampir elemekkel, korábbi teóriáit meghazudtolva, a megvetett „ s a b ­ l o n o k é h o z kezd nyúlni s szemünk láttára dől ismét a klasszicizmus karjaiba.

Nyilvánvaló, hogy

az emberiség életének

eszményi

tartalma

1

rendszeresen, periodikusan hullámzik, így tehát mindazok a hatások, amelyek befolyásának tulajdonítják

a szellemi élet ilyen ellentétes

átváltozásait, csak megnyilatkozásai a váltakozó tehát

nem

munka

előidézői azoknak,

hanem

korszellemeknek,

következményei.

A

szellemi

szigorú rendszeressége, a művészetben ennek megfelelően a

klasszikus

hagyományok

kultusza, a régiségek iránti

szenvedélyes

rajongás mind olyan jelenségek, melyek — mint feltűnően

napjaink­

ban is — mindenkor az egyetemességből az elemzőbe átmenő kor­ eszméket követték nyomon. Ilyen j e l e n s é g e volt a X V I . század klasszi­ kus r a j o n g á s á n a k a Rafael vezetése alatt álló ókori régiségkultusz és műemlékápolás is. A X I X . század új-klasszicizmusának rugóit

sem

szabad tehát Pompei felfedezésében (1748) vagy Napóleon egyiptomi e x p e d í c i ó j á n a k archeológikus eredményeiben keresni. A z e téren mu­ tatkozott lázas t e v é k e n y s é g maga is a kor tipikus j e l e n s é g e , e r e d ­ m é n y e i azonban természetesen új anyagot adtak a teoretikus szel­ lemű építésnek s így klasszicizáló hajlamainak,

aminek folytán az­

után e z a klasszicizmus eltérőleg a X V I . századitól, nem a n n y i r a a római, hanem — mint a minő Pompei művészete is — inkább a görög klasszicizmusra (à la grecque) támaszkodik, sőt (a napóleoni expedí­ ció archeológiai kutatásai révén) egyiptomi motívumokat is kever az architektúrába.

Csodálatos monumentális művészet volt ez, abszolút

architektúra, aminők Palladio velencei templomai, vagy vicenzai bazi­ likája. A z antik alaprendszerek és a római téralkotás nagy szárnyalá­ sainak essenciái. És mégis ez is, amaz is merőben ú j szellemet lehel. A X I X . század neo-klasszicizmusa ezt a nagyszabású római architektúrát a túlfinomult görög ízlés zománcával vonja át és mégis sem nem római, sem nem görög művészet, amit produkál. Pollack Mihály kezén ez a friss modern szellem és önállóság fokozottabb

mértékben

érvényesül,

mint akár Schinckel vagy Klenze művészetén. 1

Lásd

dr. L e c h n e r

B o d n á r Tibor:

Zsigmond: .Szellemi

Korszellem é s

haladásunk

Történettudomány.

t ö r v é n y e ; stb.

munkáit

és

Pollack Miliál y ennek a kornak a szülötte; az ő kezén ez a friss modern szellem és önállóság fokozottabb mértékben érvényesül, mint bármely hírneves külföldi kortársánál. Piranesi, Caylus gróf. Stuart, Revett. Adum. Winckelmann voltak megelőzőleg az archeológia

munkásai.

Franciaországban S o n f f l o t

párisi S t . G e n e v i è v e j e (Panthéon). C h a l g r i n A r c d'É t o i l'-ja. E ï i t t o r f é s V i g n o n m u n k á s s á g a jelölik az archeológia útján megtermékenyített Az A d a m

új építő irányt. Angliában szigorú dnrisinus

fivérek mellett, akik hellenislikus formákkal

fejlődik. dolgoznak,

kiválnak S o a n e és S m i r c k e. utóbbi ionikus brit múzeumával, mely hatalmas architektúrájával

inkább csodás szép kulisszája a mögötte

szervtelenül rejtőző helyiségeknek. íme az észszerűség minő rovására is diadalmaskodik az antik rajongás. Németországban polgári

elem

a francia

szerény

is — az ú. n. Z o p f s t i l és a

Biedermeyer

izlése voltak

Louis XVT., illetőleg a direktoár

művészetnek. Gontard, társai

hazánkban

A

monumentális

Langhans,

Pollack

Mihálynak.

építkezés

Schinkel'és Itáliában

Palazzo

Belgioioso

Katedrális, (Thornton

az

(Pal. Realc),

Eremitage.

és Latrobe

orosz

Amerikában

és a napóleoni szigorúan Klenze

Valadier

A m a t i milanói St. C ariója, a P o l l a c k

visszhangjai ampir-

klasszikus.

kiválóbb St.

kor­

Pantaleonja,

L i p ó t tervezte milanói

földön

a

pétervári

a Washingtoni

Kasán

Capitolium

műve), stb. a kor tipikus alkotásai. Hasonló

műveket mutatnak fel ugyanakkor

a skandináv-államok városai is.

Magyarországon Pollack Mihály mellett

Iliid

József

(lipót­

városi templom első terve, egri székesegyház. Lloyd-épület. Nemzeti Casino palotája). Il i 1 d J á n o s (múzeum első terve). P á c k h J á n o s (esztergomi székesegyház, pannonhalmi barth

Mátyás

(régi

nemzeti

templom és zárda),

színház).

Kasselik

ZitterMátyás

(lakóházak), a kiválóbb képviselői ennek a szellemnek. Pest és Buda az ő idejükben, ebben a görög-római ízlésű korban jutott élénkebb kulturális

lélekzetvételhez s ennek k a p c s á n

akkor

indult meg a fokozottabb tevékenység az építés terén is, amihez nagy­ ban hozzájárult az 1838-i árvíz romboló pusztítása is. Akkor merülnek föl a nemzeti közművelődés intézményei igazgatási

berendezkedések),

(színház, múzeum, ú j köz­

melyeknek

hajlékra

volt szükségük.

A X V I I I . század végéig Pest még egészen provinciális városka, néhány kisebb főúri palotától és a Mária Terézia királyi palotájától eltekintve, építkezéseiben messze mögötte maradt nemcsak Pozsony­ nak, de a k á r h á n y vidéki v á r o s u n k n a k . A X I X . század elején azután a gyorsan épülő Pest sajátságos, klasszicizáló jelleget ölt. Régi város­ 1

képeket ábrázoló metszetek és k é p e k tanúi annak az e g y s é g e s , anti­ kizáló,

nemes művészi

előkelőségnek,

melyet

Hildnek,

Pollacknak

és kortársainak keze alatt nyertek a főváros utcái s melynek még ma is számos emléke áll, egész sereg már elpusztított hasonlóra pedig még élénken visszaemlékezhetünk. A kor szellemének megfelelő ízlés már előzően is hasonló formában jelentkezik, aminek még álló bizonyí­ tékai a népies copf és ampir házacskák a Belvárosban, Lipótvárosban, a Józsefvárosban, de főleg Budán, a Tabánban, a Krisztinavárosban, a Várban és Óbudán, klasszicizáló dekoratív és figurális szobrászmu nkáikkal.

Régi temetőink

többé-kevésbé

roskadozó

is nagyszámú

ampir

szebbnél-szebb, ma már

műemléket

rejtegetnek.

Pollack

és társai működése azután fokozott hatással volt a kismesterek klasszi­ cizáló tevékenységére.

OLLACK I

Mihály

János

1773-ban

született

Bécsben, l r o r -

szagból ideszármazott keresztény családból. C s a l á d i h a g y o m á n y o k

szerint nevük eredetileg P o l l o c k volt. A t y j a Kaunitz Rittberg E m i l gróf udvari építészi igazgató és legfőbb udvari marsai j ó s z á g i g a z ­ gatója volt. Iskolai tanulmányait Bécsben végezte, építészi mesterlevelét 1

Gróf

Wasquez

(Képei a székesfőváros

Károly:

Buda

múzeumában).

és

Pest

sz.

kir.

városainak

tájleírása.

1836.

A

Nemzeti

Múzeum

oszlopcsarnokának

Le plan de la colonnade et du portail

eredeti

tervrajza.

principal du

Palais.

A f ő h o m l o k z a t oszlop rend jenek ere­ deti t e r v r a j z a g ö r ö g korinthusi szel­ lemben. Premier

P l a n de

l'ordre de

lonnade à la grecque.

A z oszlopcsarnok k é p e a r ó m a i korinthusi szellemben m e g é p í t e t t oszloprendszerrel, g ö r ö g ö s í z l é s ű oromzattal. L a colonnade

la

co­

exécutée

à l'ordre romain.

(Lehrbrief) a perelitoidsdorfi kőműves és kőfaragó céh adta ki 1792-ben. Majd Milanóba került,

hogy korának divatja

szerint

külföldi

kezéseken fejlessze gyakorlati tudását. Itt egy rokonánál,

épít­

Pollack

L i p ó t építőmesternél dolgozott, a k i a XYTII. század végén a mila­ nói restaurációs munkálatok végrehajtásában tünt k i s a Belgioioso 1

grófnak épített ú. n. Villa Reale (I790) kerti homlokzatának is tervező művésze volt. Ez a hatalmas kétemeletes palotahomlokzat a napóleoni idők klasszicizmusának tipikus és előkelő alkotása. 2

Magyarországra.

mint özvegye: Éger Magdolna és gyermekei

egy a múzeum igazgatójához intézett

beadványukban

3

állítják

—

1805-ben jött. De már korábban is van nyoma pesti működésének, sőt Pest városi polgárlevele is 1802-ben kelt. Aman század

4

J á n o s bécsi udvari építész tervei szerint

első

éveiben

ő

építette

a

már a X I X .

Gizella-téren volt német

szín­

házat, mely 1847-ben leégett és elpusztult. E g y i k első műve lehetett a S á n d o r gróf palotája, a mai miniszterelnöki palota is (1804—6), me­ lyet alighanem ugyancsak A m a n tervei szerint épített, ö n á l l ó pesti mű­ vei közül

kiválnak

a deák-téri

evangélikus

templom

(1799—1810), a L u d o v i c a a k a d é m i a p a l o t á j a (1829—55), melyet azóta restaurációkkal kivetkőztettek eredeti a dunaparti r é g i p e s t i

formáiból és lovardája,

v i g a d ó épülete (1850), melyet

1849-ben

Hentzi lövetett rommá s melyet Ybl Miklós Pollack legtökéletesebb mű­ vének tartott. A z ő műve volt a néhai Kígyó-téri „Párisi ház", egykor 1

M i l a n ó b a n a Giardino

Valeri Milano 2

Azok

Pnblico-ban. K é p é t l á s d t ö b b e k

II. c í m ű m ű v é b e n . 128. a

közlések,

hogy

k ö z ö t t F . Malagussi

old.

Pollack

haszonlesésből

Aman

bécsi

építész,

mások

szerint Krausz pesti é p í t ő m e s t e r ö z v e g y é t vette f e l e s é g ü l , minden alapot n é l k ü l ö z n e k . Pollack

első felesége

alig egy

évi

S c l i ö f maii n

házasság

Eger

M a g d o l n á t .

grat'zi

ütközetben tünt

osztrák

után

meghalt.

Ebből ki

Maria n n a Másodízben

a házasságból

és

von

1856.

46.

pesti is

születésű

Pesten

született S á n d o r

K 1 u m b e rg

előnévvel

l e á n y volt,

nősült,

feleségül

fia,, a k i

nemességet

császártól.

3

Múzeumi irattár.

4

Mesterlevele é s

p o l g á r l e v e l e Unger

Béla

mérnök

birtokában

van.

a

aki véve

könig-

kapott

az

báró B r il d e r n palotája, üvegezett átjáró utcájával, az 1910-ben le­ bontott József-tér 4. számú átjáró ház, a Nádor-utca és

Fürdő-utca

sarkán ma is álló W e n c k h e i m-ház (az Angol-osztrák banknak azóta három emeletsorral megtoldott palotája, melyet egykor saját m a g á n a k épített):

a kis görög ion oszlopzatii

J a n k ó vit s-kúria

a

budai

Koronaőr-utcában; a terézvárosi plébánia-templom főoltára, két mellék­ oltára és orgona-karzata; a főúri paloták között a szép-utcai S z a p á r y (most Zichy) palota,

a Zrinyi-utcai

F e s t e t i c h-palota

(10. sz.).

Pollack építette J ó z s e f főherceg a 1 c sú t h i kastélyát (1820 körül) és T e l e k i S á m u e l gróf kastélyát G y o m r o n , mindkettőt oszlopos

hatalmas görög ion portikussal,

magas díszterem van és a F e s t e t i c h

mely

mögött

négy­

emeletnyi

grófok d é g h i kastélyát.

2

Ezek, ú g y mint pesti p a l o t á i is gazdagok klasszikus a l a p r a j z ú , szép térhatású vestibulumokkal és termekkel. Különösen kedvelte a kerek a l a p r a j z ú , oszlopokkal és fülkékkel

tagolt, lapos boltozású térmeg­

oldásokat. Pollack Mihály nemcsak méltó helyet foglal el külföldi kortársai mellett, de sok tekintetben föléjük emelkedik. Nem volt olyan szeren­ csés, mint ők, a k i k nemes építőanyagokkal, kövekkel, finom m á r v á ­ n y o k k a l , bronzzal, gazdag stílszerű szobrászdísszel, hatásos festésekkel dolgozhattak, neki az idegen k r i t i k a i beavatkozásokon felül a szerény anyagi

eszközök is határt

v é g r e h a j t á s á b a n . Ennek

szabtak monumentális

elgondolásainak

d a c á r a elragad részletképzéseinek

ötletes­

ségeivel és finomságaival, merész boltozású téralakításainak eredeti­ ségével és f o r m a g a z d a g s á g á v a l . Míg kortársai szigorúan ragaszkodtak az antik

előmintákhoz, Pollack építőművészi gondolatai

a szigorú

klasszikus keretek között is egy gazdag fantáziájú művészegyéniség szárnyalásai. A z ő finom a r á n y ú térkompoziciói nélkülözik azt a sab-

1

Pollack

pesti m u n k á s s á g á v a l

kozott. I d e v á g ó dolgozatai a „ M a g y a r tek

újabban

dr.

Bierbauer

M ű v é s z e t " I. é v i

11. é s

Virgil

építész

12. s z á m a i b a n

meg. * A székesfőváros

l e v é l t á r á b a n m é g t ö b b e n g e d é l y e z é s i tervrajza

van.

foglal­ jelen­

lonosságot, amit a világhírű német mesterek művein tapasztalhatunk. A l i g ismerünk rá műveiben az antik előképekre, ahonnan az alkotó impressziók

származnak.

kiváló műremekeket,

A

részletképzésekben

hanem a közkedvelt

sem

antik

utánoz

mintákat

egyes önálló

felfogással dolgozza föl. A z ő művei nem antik építmények kópiáiból összerakott mozaikszerű alkotások, hanem az antik szellemétől átha­ tott művészlélek egyéni megnyilatkozásai. A régi pesti redut épület volt az egyetlen, amelyen

módjában

állott nehéz küzdelmek árán ugyan, de a stílushoz illő nemes anya­ gokkal, pazar fényű kiállítással megvalósítani gyönyörű építőművészi gondolatait, fájdalom, ennek a művének viszont el kellett A belső termekről

fönmaradt

rajzai

1

pusztulnia.

valóságos kincsei

történetünknek s megérdemelnék, hogy a Mátyás-korvinák a külföld előtt b ü s z k é l k e d j ü n k

művészet­ módjára

velük.

Pollack eredeti felfogását érdekesen jellemzi a p é c s i s z é k e s ­ egyház

restaurációja.

1807-ben készítette a d ó m

nyugati és déli

homlokzatait, a csúcsíves ablaknyilásokhoz idomuló sajátságos archi­ tektúrával, ahol a csúcsíves elemeket a klasszikus formákkal házasí­ totta össze. A fennmaradt fényképek és rajzok mai szemmel nézve nem épen szerencsés képet nyújtanak a 80-as évek restaurációjakor nyom nélkül eltüntetett Pollack-féle homlokzatokról,

ama kor építőművészi

felfogásának azonban nem érdektelen nyomai vesztek el általuk. 1831 és 35. évek között Y b l M i k l ó s is Pollack irodájában dol­ gozott, közös m ű v ü k

Batthyány

grófi

palota

Ikervárott.

Pollackot

a Ludoviceum és v i g a d ó építése a l a p j á n a bécsi a k a d é m i a is t a g j á v á választotta és amint kitüntetésként avatta.

2

1825-ben

biztosság

a

kir.

szokás volt, „ k . k.

herceg-nádor

alapította

Architekt"-té szépészeti

t a g j á v á választották. Ebben a tisztségében széleskörű

befolyást gyakorolt a fejlődésnek indult, s főleg az árvíz pusztításai után ú j j á é p ü l ő Pest városszabályozási munkáira is. 1

2

3n

A Magyar M é r n ö k - és É p í t é s z - E g y l e t

könyvtárában.

A z eredeti okirat Unger B é l a b i r t o k á b a n

van.

Pollack Nemzeti

Mihály

legnagyobbszabású

Múzeum

épülete.

műve

Ő maga

a

kétségtelenül megbízás

a

napjától

annyira egész erejét ennek az épületnek szenteli, hogy mikor József nádor a rendek által tervbevett

országház tervezésére

kéri

fel,

1

szerényen elhárítja magától, hogy nem vállalhatja, míg a múzeum építkezésével előrehaladottabb stádiumba nem jutott.

1

Nádori

levéltár.

1840.

2367.

A H R u d o l f e g y k o r ú rajza a Nemzeti M ú z e u m é p ü l e t e r ő i é s k ö r n y é k é r ő l . A n c i e n dessin de la vue du Palais.

A Nemzeti La

Múzeum épülete mai vue d'aujourd'hui

du

környezetében. Palais.

M

AR

megemlékeztem a m ú z e u m épület tervezésének első fázi­

sairól. N y i l v á n v a l ó , hogy

megfelelő

klasszikus

kettős

stílű

teremsorral,

a legelső vázlat is a k o r ízlésének

építményt ezek

tüntetett

előtt az udvarok

fel, a l a p r a j z á b a n felől folyosóval

és külön lakóépülettel, mely arehitcktónikusan egybe volt kapcsolva a főépülettel. A portikus a k k o r

még nem volt egyúttal

az épület

főbe j á r ó j a és oszlopai közé a b l a k n y i iások szolgáltak. A Nobile Péter javaslatai a l a p j á n módosított alaprajz

szerint az építés

megindult,

a homlokzat ü g y é t azonban még nem tisztázták. 1857 őszén (szept. 20.) Pollack jelentést tesz a homlokzaton esz­ 1

r

közölt módosításairól, melyből megtudjuk még, hog\ k o r á b b i tervén az épület főhomlokán kétoldalt szabad oszlopok is állottak s ezeket mellőzni fogja. Ezeknek a falhoz állított oszlopoknak elrendezését a múzeum k ö n y v t á r á b a n levő eredeti pincealaprajzokon

látjuk. Nem

lehetetlen, — miután a homlokzati tervek m á r a falazási munkálatok folyamán módosultak, — hogy ezek az oszlop-alapfalak tényleg el is készültek. A rajz szerint ú g y látszik a sarkokat is, valamint az oldalsó és hátsó risalitokat is i l y e n szabadon

álló oszlopok hangsúlyozták

volna. Nobile j a v a s l a t á r a Pollack oldalt elhagyja a risalitokat, miután megelőzőleg már félpillérekre r e d u k á l t a a főhomlokzattal

korres-

pondeáló oszlopzatokat. Hátul is csak pilléreket alkalmaz, de tekin­ tettel a hosszú frontra,

ezeket felpillér v a s t a g s á g b a n hagyja meg.

Gondoskodik a két udvar

kívánt architektónikus

összeépítéséről is.

A nádor ismét Nobile tanácsát kéri, de csak az épület perspektiv képét

1

2

2

és a homlokrajzokat küldi meg

Orsz.

l e v é l t á r Acta

A székesfővárosi

Musaei. 1837.

múzeumban

3

neki s felsorolja az egyes

1163.

levő távlati

k é p (X. ter. 72. d.)

azonos ezzel, á b r á z o l á s a i teljesen ö s s z e v á g n a k az a l á b b 3

Orsz. l e v é l t á r . A c t a

Musaei. 1837. 1373.

tárgyaltakkal.

valószínűleg

részek a r á n y a i r a és díszítéseire vonatkozó a g g á l y a i t , többek között azt is, hogy v á j j o n a portikas fölött mazott nemzeti címer — nyilván

a k r o t e r i á s kiképzéssel a l k a l ­

csak architektónikus

szempontból

— ne mellőztessék-e? Eközben a Múzeum igazgatójához megérkezik a nádor a múzeumi

gyűjtemény

kiköltöztetésére

vonatkozólag,

1

leirata

mert a régi

építmények részben az emelendő épület helyén állanak. A z építkezés munkálatai úgy látszik, gyorsabb tempóban haladhattak, miután egész sereg írás foglalkozik a muzeális anyagnak a nádor folytán

2

rendelkezése

a Ludoviceumba történő átszállításával és míg a nádor több­ 3

szörösen sürgeti a kiköltözést, az igazgató viszont terjedelmes felira­ tokban hosszasan panaszkodik

Ő Fenségének,

4

hogy

a

régi

épület

lebontásánál sem az építész, sem a pallér nem keresi az ő j ó v á h a g y á ­ sát, miáltal

„több szobáról levétetvén a födél, a még abban

levő

múzeumi kincsek nyilvános veszélynek kitétetvék". A nádor ismételt megsiirgetése u t á n l'ollacknak

5

értesíti az igazgatót, hogy a régi épület kulcsai

átadandók."

fiz a rendelet november 8-án

kelt

(1838),

mialatt az ú j épület alapfalainak építése a rendelkezésre álló terüle­ teken — mint Pollack jelenti

7

már mult évi júliustól

folyamatba

van s azok az év végére csaknem egészen el is készültek. Egyben — magasztaló szavakkal emlékezve meg a nádornak Pest város irányá­ ban immár 40 éves boldogító gondoskodásáról, — biztosítja, hogy kellő a n y a g r ó l gondoskodott, hogy a megkezdett művet a „ l e g m a g a ­ sabb bizalomtól sarkantyúzott b u z g ó s á g g a l " (mit dem Eifer, zu den uns Höchst dero gnádigstes Vertrauen anspornt)

Múzeumi irattár.

1837. 68. 1838. 31. 1838. 31. 40. 1858. 51. 52. ( I k t a t ó

könyv).

1838. 29. 1838. 74. O r s z á g o s l e v é l t á r . Acta

Musaei.

1838. 49.

folytathassa.

A z épület árchitektónikus kiképzését illetőleg Nobile v á l a s z á b ó l ismét bepillantást

nyerünk

Pollack konceptusaiba.

Nobile az

1

alap­

rajzok és megfelelő lépték hiányában nem győződhetett meg teljes mértékben az a r á n y o k helyességéről. A hiányt — mint jelenti — egy eszményi léptékkel (idealmasstabe) pótolta, ennek a l a p j á u l felvette 5 lábnyira az emeleti ablakok szélességét. Erre t á m a s z k o d v a a főbb a r á n y o k a t általában helybenhagyta. A timpanon csúcsáról a nemzeti címermotivum

a l k a l m a z á s á t és általában

a

sarkokon

alkalmazott

antefixeket is mellőzendőnek ítéli. A lépcsőzet korlátfalaira tervezett lovas dioskurokat az épület oldalnézete felől tekintve j ó n a k találja, annál k e v é s b b é ortogonális nézőpontból, ö s s z e h a s o n l í t j a a művek elhelyezését Schinkelnek a berlini múzeum

szobor-

oromzatán

elhe­

lyezett lovas a l a k j a i v a l s kifejti, hogy azokat csak oldalnézetükben lehet hatásosan alkalmazni. A külső pazar szobordíszt általában csak akkor

tartja

megengedhetőnek,

ha

az

harmóniában

van

a

belső

muzeális g a z d a g s á g g a l , mert a gazdag díszű külső gazdag belsőre utal. H a ez nem fedné a tényeket,

a portikus szobordíszei — véleménye

szerint — egészen mellőzendők. A dioskurok mellőzése esetén azonban a lépcsőzet vízszintes p á r k á n y f a l á t a lépcsőkar ferde i r á n y á b a n lej­ téssel javasolja építeni. A s z o b r á s z m u n k á k a t egyébként és az oszlop­ főket is fémből tanácsolja önteni. Nobile észrevételeiből kitűnik még, hogy Pollack tervén a por­ tikus eredetileg kettős oszlopsorral bírhatott, az előreugró risalit olda­ lán pedig az ablakok a

Zrinyi-utcai

hármas csoportosításúak voltak,

Festetich-palota

homlokzatán

2

mint

is szerepel.

aminő Kitűnik

továbbá, hogy az első emeleti ablakok eredetileg pilléres keretezéssel terveztettek

olyanformán,

klasszicizáló homlokzatán

mint azt a piaristák láthatjuk.

egykorú

Mindez a nádor

dunaparti

kívánságára

egyszerűsbíttetett. Nobile a felvett eszményi lépték a l a p j á n az oldalsó kapuk arányait kifogásolta, mivel azok kocsiközlekedésre alacsonyak. 1

O r s z á g o s l e v é l t á r . A c t a Musaei. 1838. 110.

2

A székesfővárosi

múzeumban

levő távlati

képen

látható.

Javasolta, hogy az egész építmény megfelelően emeltessék. E tekin­ tetben az eddig

uralkodott

felfogással

szemben — mely

szerint a

földszint a 58-i árvíz után felemelt lábazat folytán nyerte mai a r á n y a i t — megállapíthatjuk, hogy függetlenül a különben is későbben bekövet­ kezett

árvíztől, épen

ellenkezőleg, a földszint

mint

külső

lábazat

magasabbnak épült, mint azt Pollack eredeti tervei feltüntetik. A k k o ­ riban az építőművészek a homlokzatok m a g a s s á g i és szélességi mére­ teiben előszeretettel alkalmaztak bizonyos kerek számokban kifejezett arányosságot, Pollack művein is ú g y a homlokzatokon, mint a belső termekben

megfigyelhető

földszint-magassággal homlokzatánál

ez a törekvés. A z eredeti

ezek

az

arányszámok

is érvényesülnek.

a

A főhomlokzat

alacsonyabb

Nemzeti nagyobb

részletrajzán még a Nobile által kifogásolt alacsony

Múzeum léptékű

épületlábazatot

láthatjuk, későbbi tervcin, melyek a mai állapotnak felelnek

meg,

már magasabb a földszint. Nobilének végül szerkezeti a g g á l y a i is voltak, tekintettel a rend­ kívül lapos vestibulum bolthajtásokra, feltételezi, hogy a díszterem ezek felett álló oszlopai fából hamisítottak. A nádor, noha nagy elis­ meréssel nyilatkozik Pollack tudásáról, pontról-pontra közli vele az észrevételeket,

1

utasításként

hivatkozással arra, hogy ő nem lehet

eléggé gondos és a g g o d a l m a s k o d ó a város díszére emelendő i l y e n n a g y s z a b á s ú épület létesítésénél. Elrendeli a homlokzati szobrász­ munkák

teljes

mellőzését,

mégis azzal, hogy a nemzeti címert a

timpanonmezőbe illessze; meghagyja, hogy a lábazatot magasítva, a lépcsőzet korlátfalát építse lejtősen, a főrisalit oldalhomlokait tegye a

többi

homlokzati

ablakrendszerrel

egységessé,

az

oldalhomlok­

zatokon — ugyancsak Nobile javaslata szerint — 4 vagy 6 pillérrel hangsúlyozza a középtengelyt.

2

Hiszi,

fából fog készülni, a vestibulumot

hogy

a díszterem 8 oszlopa

pedig, tekintettel a veszélyes bolt-

1

Orsz. l e v é l t á r . A c t Musaei. 1838. (fehr. 1.)

*

E z meg is t ö r t é n t . A z e m l í t e t t t á v l a t i k é p e n m é g osztatlan az o l d a l s ó homlok­

zati f a l f e l ü l e t .

110.

nyomásra, 2 oszlopsorral

ossza

akként

az épület

takarékoskodjon

meg, végül közli P o l l a c k k a l , hogy kiképzésében,

hogy

az

építési

költségek a 400.000 forintot meg ne h a l a d j á k s kéri ezek a l a p j á n a részletes és v é g l e g e s költségvetés beterjesztését. Pollack általában a k c e p t á l j a a közölt észrevételeket, innen a múzeum

szinte igénytelen

nagy fájdalommal

egyszerűsége, de látszik leveléből, hogy

mond le a külső

dekoratív

szobrászmunkákról.

E tekintetben nem is tesz le minden reményről, mert jelzi, hogy a reliefek és szobroknak

szánt

mélyedéseket

rávenni a nádort, hogy a reliefet helyettesíthesse, Nem fogadja

mely

szerinte

megépíti

és

igyekszik

legalább festéssel (grau in grau) némileg

pótolná az eredeti hatást.

el Nobile észrevételét a lépcsőzet ferde szegélyfalára

nézve és tudatja a nádorral, hogy a díszterem oszlopait koránt sem tervezi hamisaknak, hanem azokat

téglából

szilárdan

szándékozik

falazni s hogy a boltozat a legnagyobb biztonsággal el is viselheti azok súlyát.

ígéri

különben,

ugyan I nullával

hogy

a

közölt

költségösszeget

(tévedésből

megtoldva 4 milliót írt 400.000 helyett) nem

fogja

túllépni. A földszinti falak megkezdett

munkája

közben

lepi

meg az

építkezést az emlékezetes 58-i pesti árvízkatasztrófa. József nádor, a k i Wesselényi legendás alakja mellett tündöklik erényeivel, a vészterhes napokban féltő gondját kiterjeszti az épülő múzeumra is. A régi épü­ letekben és a rombadőléssel fenyegető Jankovich-házban levő k i n ­ cseknek a várbeli országos pénztár és a magasabban fekvő L u d o v i ceum épülete szolgáltak menedékül. A nádor személyesen győződött meg az építkezésen az á r v í z hatásáról. E közben meg is neheztelt l'ollackra, amiért nem találta őt és munkásait az épületen, de Pollack március 24-i jelentésében

1

szinte

elkeseredve

mentegetőzik,

hogy

igenis egészsége kíméletlen feláldozásával vezeti egész napon át a munkálatokat az á r v í z k á r o k e l h á r í t á s á r a ; a nádor látogatásakor is ott

1

O r s z . l e v é l t á r . A c t a Musaei. 1838.

310.

volt az épületen, de tőle iszap- és víz által elszigetelve, a pallérral az épület túlsó oldalán tartózkodott, ahol a víz lefolyását segítették elő, míg munkásai a régi múzeumban dolgoztak a veszedelem elhárításán. Egyébiránt megnyugtatja a nádort, hogy nagyobb kár az alapfalakban nem történt, de sok é p ü l e t a n y a g elúszott. A j ö v ő r e v a l ó tekintettel, bár a földszinti padlóvonalat az árvíz most nem érte el, annak nívóját 2 lábbal emelni javasolja, ami tényleg meg is történt s a földszinti helyiségek a r á n y l a g kisebb belső m a g a s s á g á t ez m a g y a r á z z a . A külső földszintmagasság a r á n y a i t

azonban ez a módosítás nem

érintette.

A z árvíz okozta bajok nyomában más nehézségek is kerekedtek, a munkások béremelést követeltek és sztrájkszerű ellenkezést fejtet­ tek k i . Pollack előterjesztést tesz a bérjavításra, ellenesetben pionnierok és sapeurök segítségét kéri.

1

A nádor

azonban sem az egyiket,

sem a másikat nem teljesíthette. A nehézségek d a c á r a még 1839. év folyamán elkészült az egész földszint falazása és az épület három frontján az I. emelet falai is föl­ épültek, a k ő f a r a g ó k pedig

már

a

párkányokon

augusztusban azt jelenti a nádornak, hogy október

dolgoznak,

2

sőt

v é g é i g tető a l á

3

hozza az épületet. A z elszámolási kimutatásokban e m u n k á k n á l tétényi, verőcei és promontori terméskövek szerepelnek, melyek vegyes falazásban nyertek alkalmazást a F e s z l - , L e c h n e r - , J á 1 i t s- és Steigenberger-féle

t é g l a g y á r a k b ó l szállított a n y a g o k k a l .

lack nyilvános árlejtés útján javasolta

az i p a r o s m u n k á k

4

Pol­

kiadását.

A sóskúti és ürömi kemény kövekből készítendő k ő f a r a g ó m u n k á k r a F e s z 1 J ó z s e f , S m e k á 1 A l b e r t és L e a 2 Á g o s t , az asztalos munkákra L e i t n e r

J á n o s és S c h i n d l e r M á t y á s , a lakatos

m u n k á k r a D l a u c h i K á r o l y és R ö s z l e r I s t v á n , míg a fő­ lépcső fehér m á r v á n y t ö m b j e i r e O b e r J ó z s e f almási kőfaragómes-

1

Orsz. l e v é l t á r . A c t a

2

Orsz. l e v é l t á r . A c t a Musaei. 1840.

Musaei. 1838. 493.

3

Orsz. l e v é l t á r . A c t a Musaei.

4

Orsz.

1840.

14. 1682.

l e v é l t á r . A c t a Musaei. 1839. 79.

A

Nemzeti

Múzeum La

épületének

façade du

sud

du

déli

homlokzata.

Palais.

k

Nemzeti

Múzeum

előterének

Vue générale

távlati

prise du

kópé. F é n y k é p

front

a XIX.

s z á z a d 90-es é v e i b ő l .

p r i n c i p a l du M u s é e en

1890.

ter szerződéseit hagyja j ó v á a nádorispán, miközben nem el Pollackot újra takarékosságra inteni.

mulasztja

1

1841-ben élénk eszmecsere folyik közöttük a timpanon

szobor­

2

dísze t á r g y á b a n ; Pollack előterjesztést tesz, hogy S c h a l l e r cheni szobrászművész b a r á t j á v a l egyetértően saját konceptusa rint

Monti

Rafael

müncheni

szobrásszal modellt

mün­ sze­

készíttetett

az orommező szobrairól. A modell mai napig a II. emeleti állattári folyosón rejtőzött, a most folyó restauráció kapcsán helyezik el a ta­ nácsteremben. L e í r á s a szerint a szoborcsoport közepén Pannónia tró­ nol, két kezében egy-egy babérkoszorúval, megosztván azokat az o l ­ dalán álló simbolikus alakok között, jeléül annak, hogy tudomány és művészet n á l a megértésre találnak. J o b b j á n a művészet a tudomány géniuszával, balra a történelem a hírnév megtestesítője által kísérve, foglalnak helyet. A sarkokban fekvő alakok közül a jobbra eső a D u ­ nát, a balra eső a D r á v á t (Drau) szimbolizálja az ország j e l k é p e z é s é r e , amelyben a tudomány és művészet fellendülőben vannak; a lábaiknál heverő árúbálok pedig a kereskedelem és közlekedés szülte jólétet je­ leznék. Ez utóbbi motívumokat a nádor, mint az épület rendeltetésével össze nem egyeztethetőket, mellőzni kívánta. M i k o r Pollack a szobor­ csoport modelljéről jelentését beterjeszti, megkísérli egyúttal a portikus reliefjének és szobrainak megvalósítását is kieszközölni s való­ s á g g a l hízelegve hódol Ő Fenségének, a nemzet halhatatlan h á l á j á v a l kecsegteti, hogy engedélyt szerezzen azok elkészítésére. Megfontolást kér, mert az állások még ott vannak és még nem késő az elhatározás. Rajzainak m a g y a r á z a t a k é p e n előadja, hogy a reliefnek és a fülkékbe tervezett szobroknak

vázlatait is Schallerral folytatott megbeszélés

szerint készítette s azok A p o l l ó t és M i n e r v á t , mint a poézist és tudást, az éneklő A p h r o d i t é t , mint a művészetet tápláló szépség­ nek, az Achilles p a j z s á v a l ékes H e p h a i s t o s t

1

Orsz. l e v é l t á r . A c t a Musaei. 1841.

2

Orsz. l e v é l t á r . A c t a Musaei. 1841.

620. 2201.

998.

pedig mint m a g á n a k

a művészetnek megtestesítőjét, T h a 1 i á t mint a víg, M e 1 p o m enet

pedig mint a tragikus művészet szeméi yesítőjét jelenítik, mig a

nagy basrelief a cél felé törekvést szimbolizáló görög versenylovag­ lást és kocsizást á b r á z o l j a . A nádor meg is tekinti a modellt és utasí­ t á s á r a a múzeum egyik elkészült emeleti termében a nagyközönség részére is kiálljtják, ahol a valóságos b ú c s ú j á r ó tömeg általános tet­ szését v á l t j a kb Gondos mérlegelés t á r g y á t képezi a szoborcsoport Pollack részletesen előadja,

hogy először

az

idősebb

kivitele is. Gaeta no

M o n t i v a l (1776—1847), a milanói a k a d é m i a szobrásztanárával tár­ gyalt, a k i azonban más elfoglaltsága miatt nem vállalhatta a megbí­ zást s így fiával, a Bécsben dolgozó

Rafaellel (1818—1881) jutott meg­

egyezésre, a k i az öntéshez szükséges gipszmodelleket

4000

forintért

készíti el, míg a szobrok cinköntvényét szállítással együtt

6000 fo­

rintért F ö r s t e r L a j o s n a k ,

a kiváló osztrák építésznek és város­

szabályozónak, a bécsi képzőművészeti

akadémia

tanárának

öntő­

műhelyében készítenék. Monti azonban ajánlatot nyújt be közvetlen a nádorhoz,

1

hogy hajlandó

a szoborcsoportot sóskúti kőből olcsób­

ban elkészíteni. Ezt az ajánlatot azonban Pollack alaposan megkriti­ zálja. Nagyobb nyomaték kedvéért S c h i n k e l írásbeli véleményét is csatolja és S c h a 11 e r r a és S c h w a n t h a 1 e r r e

is hivatko­

zik, mint a k i k k e l e t á r g y b a n személyesen

lépett

érintkezésbe

és

ekként felszerelve iparkodik meggyőzni a nádort arról, hogy a Monti ajánlata

nem

felel meg az ilynemű

munkáknál

szokásos korszerű

követelményeknek. Nagy részletességgel vitatja a Monti által java­ solt forró olajitatás hátrányait,

mellyel a k ő a n y a g pórusait

akarja

eltömni, hogy a víz és fagy hatásai ellen v é d j e . Monti egyébként a kőalakokat hátul üregesen képzelte, hogy súlyuk kisebb legyen és az esővíz és hó ellen f é m s a p k á k k a l akarta őket ellátni: mindez Pollack heves ellenzésére talált s végeredményül a nádor csakugyan Pollack

1

Orsz. L e v é l t á r . A c t a Musaei 1842. 379.

javaslata szerint a cinköntvény

mellett döntött.

1

Hasonlókép cinkből

önttettek az oszlopok és pillérek kapiteljei is. A jelenleg folyó restau­ ráló munkálatok a l k a l m á v a l felmerült a gondolat, hogy az oszlop- és pillérfők, valamint a szoborcsoportozat a kőszerű olajmázolástól meg­ tisztíttassanak. A m. k i r . tudományegyetem chemiai intézete által az öntvények anyaga megvizsgáltatván, kitűnt,

hogy

az

főtömegében

horgany (zincum) és csak csekély mennyiségben tartalmaz ónt, man­ gánt, citromot, ólmot stb. s így az öntvények védtelenül nem tehetők k i a levegőnek. A horgany felületén

penészszerű fehér

kristályok

ütődnek k i , s így a fémfelület esztétikai hatása kedvezőtlen és egy­ úttal gyors pusztulásnak van kitéve. A z o n a terven, amelyen Pollack a poitikusz kiképzését bemu­ tatja, még görög rendszerű oszlopokat és gerendázatot látunk, hatal­ mas indamotivumos

akroterionokkal. A z oszlopfők szigorúan görög

korintusiak. a gerendázat fogrovatos görög geizonnal és magas attikai episztiIonnal bír. A kivitelben az oszlopcsarnok lényegesen módosult, amennyiben

nem a görög,

hanem a római

oszloprendszer

alapján

épült föl. A fogrovatos geizon római gerendafős p á r k á n y z a t t á

ala­

kult, mely a r á n y a i b a n és részletképzésében feltűnően hasonló a ró­ mai panthéon portikusához, ép ú g y a cinköntvényű oszlopfők is, me­ lyeken a hegyes levelű görög akantuszok a l á g y , kanalas római leveleknek adtak helyet. Csak az alacsony

timpanon

formájú maradt

meg görög a r á n y a i b a n és görög ion ízlésű a főbejáró díszes kerete­ zése is. A külső és belső v a k o l á s még 1842 folyamán befejezést nyer és 2

ugyanakkor az egész portikusz is készen áll. Pollack egy utolsó kí1

P a l ó c z i A n t a l a M . M é r n ö k é s É p í t é s z - E g y l e t á l t a l 1896-ban k ö z r e a d o t t

nische Eiihrer von

Tech-

Budapest c í m ű m u n k á b a n , de m á s o k is a Pollack m ű v e i r ő l s z ó l ó

i s m e r t e t é s e k b e n a m ú z e u m szobrainak k é s z í t ő j e k é n t t é v e s e n II a 1 b i g m ü n c h e n i tan á r t nevezik meg. A n d r á s

Budapesten mind a k é t l l a l b i g t e s t v é r m ű k ö d ö t t ugyan, II a 1 b i g

az E s k ű - t é r i , m á r elbontott c s ú c s í v e s s z e n t h á r o m s á g o s z l o p t e r v e z ő j e volt.

öccse J á n o s

pedig J ó z s e f n á d o r s z o b r á n a k az a l k o t ó j a . Neveik azonban a m ú z e u m ­

szobrokkal kapcsolatban é r t h e t e t l e n m ó d o n k e r ü l t e k • Orsz. L e v é l t á r . A c t a Musaei. 1843.

111.

forgalomba.

sérletet tesz, hogy a homlokzat többi szoborműveit is eredeti terve szerint megvalósíthassa s június 17-én engedélyt kér,

1

hogy a terve­

ket és a szobormintákat az o r s z á g g y ű l é s n e k bemutatandó, Pozsonyba szállíthassa.

A nádor

aki egyébként a frontszobrokra vonatkozó­

lag azt az észrevételt tette, hogy azoknak a relieffel együtt inkább a múzeum belső tartalmával kapcsolatos szimbólumoknak kellene lenniök — megtagadja

engedélyét a pozsonyi tervkiállítástól, mivel a

politikai körülményeknél fogva a m ú g y sincsen kilátás eredményre. Ezzel azután Pollack végkép le is mondhatott

tervéről.

Maga az épület ekkor már meglehetősen a befejezés küszöbén állott. Még 1842-ben történt, hogy az igazgató az új épületben helyet kért a múzeum két nagynnéretű

Krafft-festménye

részére, mert

az

egyetem épülete, ahol azok elhelyezést nyertek volt, rombadőléssel fenyegetett.

2

A nádor meghagyta Pollacknak, hogy készítsen elő az

épületben megfelelő helyet, de miután Pollack ezt nem tartotta lehet­ ségesnek, a képek a Ludoviceumba szállíttattak. A következő évben azonban már megtörténnek az első intézkedések az ú j épületbe költö­ zésre,

3

sőt már az előző évben utasította a nádor Pollackot, hogy 3

termet bocsásson az ú j múzeumi szerzemények rendelkezésére, ami meg is történt. Pollack és G ö m ö r y

K á r o l y , az építés kirendelt

kurátora,

a k i már a L u d o v i c a építésének is ellenőre volt, az egész építkezés alatt havonként tesznek jelentést a nádornak a végzett munkákról és évi jelentéseikben teljes kimutatásokat terjesztenek eléje a költsé­ gek

elszámolásával és a j ö v ő szükségletek kimutatásával. Kitűnik

ezekből, hogy

a múzeumépület

a l a p á r o k - és kőműves-munkálatai

u. n. házikezelésben épültek, a többi i p a r o s m u n k á k azonban

árlej­

tés a l a p j á n külön szerződések útján biztosíttattak. A már említette­ ken kívül K ü b l e r J ó z s e f bécsi a k a d é m i a i festő, D ö t t l 1

Orsz. L e v é l t á r . A c t a Musaei. 1843. (060.

2

M ú z e u m i i r a t t á r . 1842. 62.

3

M ú z e u m i i r a t t á r . 1844. 7.

József

szobrász. Z o f á l L ő r i n c

és K a u s e r

J á n o s kőfaragók,

Bén­

i i é r t G y ö r g y üveges, L e i c li 11 A n d r á s bádogos mesterek neveit olvassuk a kimutatásokban, a díszterem és rotunda s t u k k ó m á r v á n y munkáinak pedig a tiroli M o o s b r u c k e r

Péter

a mestere, akit

Pollack Bécsben ismert meg s mint j a v a s l a t á b a n említi, Pesten is szép eredménnyel dolgozott Csekonics és K á r o l y i grófoknak, utóbbinak 1

fóthi kastélyában is. E k k o r készülhetett a raffaelisztikus menyezetdekoráció festése is, mely rendkívül gondos kivitelű s melynek mestere is talán Bécsből került k i . L e g a l á b b is erre vall egy a mostani restau­ ráció alkalmával a terem északi sarkában talált festett felirat, melyet egy

hazájáról ábrándozó mesterlegény rögzített a p á r k á n y r a : „Ach

teures Wien wo bist D u ? " és egy odafestett nyíllal jelzi a kedves város fekvésének

irányát.

Később még

Mohrenberg

K á r o l y bécsi

iparosról olvashatunk, a k i a főkapu cinköntvényeit készíti és János

aranyozóról, aki a főfronton

végez munkálatokat,

2

Jegg aminek

azonban ma már semmi nyoma sincsen. Pollack még 1844 folyamán elkészül a külső lépcsőzettel, feltöl­ teti az előteret és javaslatot tesz a telek kerítésmunkáira, ám a munka fedezet híján akkor elmarad.

3

A következő évben már jelenti, hogy

az épület úgyszólván készen van, a dísztermek menyezetei lebb befejezést nyernek, a padlómunkák folynak

4

legköze­

és megtörténtek az

előkészületek, illetve állványozások a dísztermek m á r v á n y m u n k á l a ­ tainak elkészítéséhez, miután az összes termekben a festőmunkálatok befejeztettek. A s t u k k ó - m á r v á n y m u n k á k a díszteremben és a rotundában elkészültek, ezek tehát Pollack eredeti tervei szerint és az ő vezetésével hajtattak v é g r e . A lépcsőházi mű-márvány munkák, mint látni fogjuk, későbbi eredetűek és j e l l e g z e t e s s é g ü k b e n el is ütnek a díszterem és rotunda alakításaitól.

1

Orsz. L e v é l t á r . A c t a Musaei. 1846. 40.

2

Orsz. L e v é l t á r . A c t a Musaei. 1847. 460 é s 838.

3

Orsz. L e v é l t á r . A c t a Musaei. 1844.

1072.

* Orsz. L e v é l t á r . Acta Musaei. 1845. 70.

4a

Már a k k o r a berendezési munkálatok elkészítése iránt is meg­ történtek az intézkedések. A nádor még 1840-ben érdeklődött a mú­ zeum i g a z g a t ó j á n á l , miféle bútorzatra lesz szükség az ú j épületben s az erre vonatkozó

javaslat akkor

hamarosan kezeihez

1844-ben Pollack terveket nyújt be a k ö n y v t á r t e r m e k rendezéséről tölgyfáról

2

és

vagy

előterjesztésében

fényezett

olajfestésű puhafáról

nyújt

is jutott.

1

stílszerű be­

körtefáról,

firniszelt

költségelőirányzatot.

Legelőnyösebbnek ítéli a puhafabútort olajmázolással, mint azt Mün­ chenben és Berlinben — ez volt a k k o r az architektusok M e k k á j a — már

kitapasztalták; véleménye

szerint

tartósabbnak és tisztántart-

hatóbbnak bizonyult a furnirozott bútoroknál. A nádor így is határo­ zott. A bútorok mázolásánál F i s c h e r J á n o s neve szerepel. 3

Míg 1844-ben az igazgatóság halasztást kért költözködésre, majd Szent G y ö r g y n a p j á r a javasolta annak 1846 j a n u á r

megkezdését, tényleg

csak

15-én kezdődik meg a képek és könyvtár átszállítása,

melyhez az igazgató K r a f f t P é t e r t

is meghívja Bécsből,

4

hogy

nagy festményeinek szállításánál személyesen legyen jelen. Március 5

19-én — mint az igazgató P y r k e r patriárchát róla értesíti — a kép­ tár ünnepélyesen meg is nyilt. Október 7-én megkezdik a kincstár és éremgyűjtemény

költöztetését is. melynek

katonai őrség kirendelését kéri.

nyomán

az igazgató

6

A z épület akkor még nem volt egészen készen, amiről még J ó ­ zsef nádor 1845-i egyik leirata tanúskodik, 8

nyelven — értesíti

8

Múzeumi irattár.

2

Orsz. L e v é l t á r . A c t a Musaei. 1844.

3

M ú z e u m i i r a t t á r . 1844.

141.

4

M ú z e u m i i r a t t á r . 1846.

76.

5

M ú z e u m i i r a t t á r . 1846.

76.

1840.

8

M ú z e u m i i r a t t á r . 1846.

7

M ú z e u m i i r a t t á r . 1845. 1845-ben jelenik meg kézjegyein,

melyben — már magyar

az igazgatót, hogy az épület teljes befejezéséig

1

nádorispán

7

84. é s

100. 2.

152.

164. 73. ( N á d o r

felirata

1845.

733).

az a k t á k k ö z ö t t az e l s ő m a g y a r s z ó . A boldog e m l é k ű

a magyar n y e l v ű á l l a m i

csillognak a b e t ű r e hintett s z á r í t ó p o r z ó

levelezések első aktáin,

szemecskéi.

még

ott

A

Szentpéteri

József ezüstmíves műhelyében portásbuzogány.

készült

L'ancien b â t o n en argent du portier du M u s é e National.

Kilincs é s kulcspajzs a teremajtókon. Des loquets de porte.

A

régi k ö n y v t á r s z e k r é n y e k

A

képe. A n c i e n s meubles de

la

régi

Bibliothèque.

tárlószekrények

képe.

Pollack és „ p o l i r j a " teljesítik a felügyeletet, később majd Pollack k i ­ jelöl

egy „házgondviselőt",

a k i az igazgató

alá

fog

rendeltetni.

E g y é b k é n t lelkére köti, hogy „ m i n d a r r a gondja legyen, ami a külső csín' s a belső rend tekintetében

i l y n a g y s z e r ű Nemzeti

Intézetnél

méltán igényelhető." Még József nádorhoz esedezik az igazgató, hogy j á r j o n közbe Pest város hatóságánál, ne töressenek a múzeum előtti országúton a hetivásáros kocsik és árusok, a k i k a vasrostélyt berútítják, az épület látogatását

akadályozzák, de

meg

mindennapos,

hogy

marhák és baromfiak futnak be a múzeum u d v a r á b a . József nádor elismerésével tünteti javaslatára

2

egyik

rajzolójának.

elszabadult

1

k i Pollack működését,

Krügel

K á r o l y nak

sőt

gratifiká-

ciójáról is intézkedik és hogy minő körültekintő szeretettel gondos­ kodott a múzeum ez ú j h a j l é k á n a k építésekor mindenről, kedves és 3

egyben egyik legutolsó bizonyítéka a múzeum k a p u s á n a k ma is még kegyelettel őrzött ébenfanyelü ezüst buzogányát, melyet a kapus öl­ tözetének kiegészítésekép „ a divatozó szokáshoz képest", k a r d lyett, ő maga rendelt készíttetni S z e n t ] ) é t e r y J ó z s e f

he­

hírneves

ötvös műhelyében 94 ezüst forinton. Ám nemsokára megjelennek az a k t á k között a fekete tussal be­ festett szegélyű papirosok is, melyek az örök emlékű nádor halálá­ val (1847. jan. 13.) bekövetkezett melynek

megépítésére annyi

nagy gyászt hirdetik. Múzeumának,

féltő gondját

pazarolta s melyről fél­

százados j u b i l e u m á n az e g y k o r ú krónikás ú g y emlékezik meg, hogy .,honszerető törekvéseinek . . . öröklő emléke" és „roppant emlékköve az ő nyomdokainak"

4

még megérhette

befejezését

és

használatba­

vételét.

Pest.

1

M ú z e u m i i r a t t á r . 1847.

2

Orsz. L e v é l t á r . A c t a Musaei. 1846.

3

Orsz. L e v é l t á r . A c t a Musaei. 1847.

4

Ney 1846.

Ferenc.

104.

Fmlékvonások

40. é s 194.

1709.

és Múz.

Magyarország

lev. Nádorispánjainak

életéből.

József

nádor

halálakor

még folyamatban

készítése, mely csak az országúti főfrontra

van a „vasrostély"

szorítkozott, továbbá a

dísztermek márványozó és parkettázó munkálatai. A z építkezés gond­ jait azután I s t v á n k i r . h e r c e g n á d o r veszi át, s ezután ő írja alá a helyhatóság folytatólagos rendelkezéseit. Ezek természetesen már főleg az épület fölszerelési m u n k á l a t a i r a Érdekesnek

találom

vonatkoznak.

idejegyezni az alábbi

sorokat,

amelyeket

a „Honderű" 1847. június 22.-iki számában olvashatunk a „Nemzeti Múzeum" ú j palotájáról. A lap Horváth István temetéséről szóló tudó­ sításában a következőket írja: » . . . A gyászünnep a nemzeti muséum' épületében tartatott. E nem szép, de nem is igen czélnak megfelelő, tehát csak legfölebb roppantnak nevezhető épület folyvást közeledik ieljes elkészültéhez; jelenleg a vas keritvény' felállításával foglalkodnak már s igy remélhetni, hogy még ezidén bevégeztetik az épület' udva­ rának rendbehozása, s a hatalmas kőtömeg egész dicsőségben uralkodandik a körötte görnyedező apró vityillók fölött.* Azóta hogy kibontakozott előttünk ennek a hatalmas épületnek művészi tökéletessége!

A

múzeum-épület Erechteion

Le

portail

főbejárata

kapujának

d'Entrée

az

athéni

mintájára.

principale

du

Palais.

A

nagy

előcsarnok

La

nouvelle

double

új

szélfogé)

p o r t e dans le

kapuja. vestibule.

l'Jj n i á r v á n v f ü l k c az e l ő c s a r n o k b a n . P o l l a c k M i ­ h á l y n a k Monte R a f a e l á l t a l k é s z í t e t t mellszobra. L e buste de l'architecte du Palais nouvelle niche de m a r b r e dans le

dans une Vestibule.

A

gyujteniénytárak

vasajtóinak

új díszborítása.

N o u v e l l e porte de fer donnant dans les salles de collections.

N

É Z Z Ü N K körül a k é s z épületben. A kerti szabad lépcsőzet a nyolc oszlopos római stílű por-

tikushoz egyenesen az I. emelet m a g a s s á g á b a vezet föl. A vakolat­ technikával fölépített, az azon idők divatja szerint entázis nélkül ké­ szült hatalmas oszlopok mögött a portikus falsíkján üresen ásítanak a szobroknak ajtó az

és reliefeknek

athéni Erechteion

cinköntvényű konzolos

szánt falfülkék. A nagyméretű híres

kapuzatának

mintájára

görög ion s z e m ö l d ö k p á r k á n n y a l

bejáró készült,

és

keret-

rozettákkal. E z az egyetlen architekíonikus részlet az épületen, amely csaknem hű másolata egy görög műemléknek. A kapun át az előcsar­ nokba lépünk, mely 30 m. hosszú, 12 m. széles és 8 m. m a g a s s á g ú . Merész szerkezetű, finom ívű, részben kazettás menyezete görög ion antekapitelekkel

koronázott oszlopokon és pilléreken nyugszik. Ér­

dekes, hogy a neoklasszikus építőművészet boltozott helyiségeiben is hangsúlyozni kívánta a görög építészetet jellemző vízszintes térhatárolást. Ezt a boltozat-technika

a l k a l m a z á s á v a l á g y érte el, hogy na­

gyon kis í v m a g a s s á g ú szegmens-dongákat szerkesztett; ezt az alakí­ tást sem a görög, sem a római építőművészet nem ismerte. E z tehát a római boltozási rendszereknek

görög szellemű feldolgozása s mint

ilyen, eredeti a l a k í t á s a a X I X . század elején uralkodott

neoklasszikus

építőművészetnek. A n n a k ellenére, hogy a pillérekkel három szakaszra tagolt elő­ csarnoknak csak két hosszoldalán vannak ablakai, s ezeken

kívül

csak a k a p ú n y í l á s bocsát be napfényt, az előcsarnok világítása nem­ csak kielégítő, hanem a helyiséget museális t á r g y a k elhelyezésére is alkalmassá teszi. Kielégítő világosságú a vele kapcsolatos kitűnő tér­ hatású kerek előtér is, melynek átmérője 14.70 m, bámulatos merész konstrukciójú szegmens boltozatának í v m a g a s s á g a egész szélességé­ 1

nek csak / -e (1.43 m.) A menyezet s u g á r i r á n y ú kazettázással tagolt, 10

középen szép ékítményes stukkó-dísszel. A kerek

előtér

diagonális

irányban elhelyezett dór oszlopokkal tagolt nyílásai szép architektónikus térkapcsolásokat közvetítenek. Pollack előszeretettel és szeren­ csés művészi invencióval készített ilyen alapidomú helyiségeket. A

kerek csarnokból

nyíló

m. hosszú, 16.28 m. széles, két

háromkarú hosszoldalán

márványlépcsőzet egy-egy

19.28

oszlopsorral

karzatszerűen tagolt n a g y s z a b á s ú helyiség. Pollack első tervein korintusi oszlopok tartják a gerendázatokkal

mezőkre

osztott

nehéz

menyezetet, a lépcsőkarok

korlátjai

pedig

bronz-

a Schinkel

berlini

és folyosókarzat

öntvényűek voltak, indarajzú kiképzéssel, mint

múzeumában. Kivitelében azonban a görögös éles metszésű p á r k á n y ­ profiloktól eltekintve rómaias, sőt a klasszicizáló reneszánsz kialakí­ tásában pompázik a hatalmas, toskán oszlopzatú,

stukkómárványo-

zású lépcsőterem. Látni fogjuk, hogy ez a terem a X I X . század hetve­ nes éveiben nyerte s t u k k ó m á r v á n y díszítését és m á r v á n y ballusztrádj á t s így érthető, hogy azok k i a l a k í t á s a elüt Pollack szellemétől. A főlépcső csarnokából a díszterem előcsarnokába, a római k u ­ polás Panthéon mintájára épült rotundába lépünk. Ez a terem 14.70 méter átmérőjű, 15.17 m. magas. Impozáns méretei a k a z e t t á s k u p o l á j á n a k nagy m a g a s s á g a miatt

és

az

összehasonlító

1

gömb

léptéket

nyújtó kisebb építészeti részletek híján nem érvényesülnek kellőleg, a k á r c s a k a római Panthéon hatalmas k u p o l á j a alatt, mely szemláto­ mást mintául szolgált hozzá s melyet az a k k o r i építészek műveiken előszeretettel utánoztak.

Még a falsík fülketagozásai is a

Panthéon

kiképzésére emlékeztetnek. A római idomú terem azonban tipikusan ama kor hellenistikus szellemében épült. N é g y fülkéjében, melyeket 2—2 görög korintusi vájolt oszlop szegélyez, az athéni Lysikratesemlék nyomán tervezett szép indás fejezetekkel,

1

A kazetták

korációkat

ampir-

m e z ő i t a hetvenes é v e k b e n k i f e s t e t t é k , a r e n e s z á n s z Í z l é s ű de­

a mostani r e s t a u r á c i ó

nyezetrózsáinak

hatalmas,

mintájára

alkalmával

lemosattam é s az e l ő c s a r n o k

s t í l s z e r ű plasztikus r o z e t t a - d í s s z e l l á t t a m el,

e g y s z e r ű k u p o l a m e z ő t a gazdag a l s ó f a l f e l ü l e t t e l h a r m ó n i á b a

hozzam.

meny-

hogy

az

Az

emeleti

nagy e l ő c s a r n o k k é p e Le

a helyreállítás

grand V e s t i b u l e .

után.

Részlet Partie

az e l ő c s a r n o k b ó l du

Vestibule

a helyreállítás

avant

la

Ugyanaz a h e l y r e á l l í t á s

előtt.

restauration.

Partie

du

Vestibule

après

la

után. restauration.

ízlésű

karos

kandeláberek

állanak,

1

melyeket a Lloyd-palotából új

h a j l é k á b a költöző N e m z e t i C a s i n o

adott letétbe a Múzeumnak

(1852-ben), mivel új helyiségeiben nem volt hely s z á m u k r a , később (1860) végleg a Múzeumnak is adományozta.

2

A terem opeion világí­

tással bír, mely azonban a m i klímánk alatt a világítás követelmé­ nyeit nem elégíti k i oly mértékben, mint délvidéken, ahol az inten­ zívebb napfény

aránytalanul

szűk nyílásokon keresztül is elegendő

világosságot biztosít. É r d e k e s példa erre — a római pantheonon kívül — a kapitoliumi tabularium helyisége, mely íves nyílásán keresztül kapja

a fórumról

egyetlen

megmaradt

felvetődő vakító

reflex­

fényt s az a b a r l a n g s z e r ű helyiségek minden z u g á b a elhat. Nálunk az ilyen római méretekre

szabott felülvilágítók nem

felelnek

meg

a szükségleteknek. Célszerű lett volna erre való tekintettel a felül­ világítót a kupola kazetta-diszítését lezáró második

párkánygyűrű

fölé megszerkeszteni. A külső és belső üvegtető közötti hcngerfalazat fölfelé szélesedik és pillérdíszítéssel tagolt. A rotunda

párkányfrizé-

ben sorakozó v á r m e g y e i címerek a főrendiház ideköltözésének ide­ jéből valók s Pollack eredeti konceptusából hiányoztak. Későbbi ere­ detűek az ajtószemöldökök ékítményes díszei is. A rotundából a díszterembe vezet a márványozott keretű hatal­ mas ajtó. E z a terem 51.92 m. hosszú, 15.75 m. széles és 10.11 m. magas, két végén 4—4 korintusi oszloppal van tagolva, melyek közös talap­ zaton állanak s a karzatokat szegélyezik. Ezek a hatalmas oszlopok tömören építvék és a nagy előcsarnok lapos szegmens-boltozatait ter­ helik, amelyek fölé Pollack magas boltőveket falazott, hogy a terhe­ lést az oldalfalakra hárítsa. Pollack első tervein az oszlopokkal korrespondeáló fali

pillé­

rek nem a mai elrendezésben voltak, hanem a középtengelytől jobbra

1

Ezeket

az

eredetileg

aranyozott

kandelábereket

ták. A most folyó r e s t a u r á c i ó a l k a l m á v a l m e g t i s z t í t t a t t a m Ugyanakkor 2

készültek

a k e r e k p o s z t a m e n s e k is.

M ú z e u m i i r a t t á r . 1852.

145.

később

durván

és újból

bemázol­

aranyoztattam.

és balra egy-egy szélesebb mezőt kereteztek, melyekbe ket szánt. Rajzain az ajtó fölött

Hungáriát,

jobbra

festménye­

Árpád

pajzsra

emelését, balra a cserhalmi ütközetet ábrázolta, alattuk pedig koszo­ rúba

foglalt

medaillonokat

tervezett

nagyjaink

mellképeivel. A z

oszlopzatok ma római rendszerűek, a falsíkok üres márvány felületek. A márványozott főpárkány frízjét és a rekeszes gerendázatú menyezetet, mely faszerkezeten függ. a Raffael-loggiák dekorációinak

szelle­

mében tervezett, tehát inkább reneszánsz szellemű gazdag ékítményes festés borítja. E z a festés még Pollack idejéből való. A karzatok fölötti párkányfrízt sajátságos lombfürész-motivumos ékítmény borítja, mely­ nek kellemetlen barna alaptónusát

a mostani

restauráció alkalmával

a külső fríz színeihez alkalmazkodó kékesszürkére tompítottam. A te­ rem későbbi időből származó rézcsillárait is eltávolíttattam, mert nem harmonizáltak a terem előkelő antik Ízlésével. Már 1848-ban itt tartotta a főrendiház üléseit, a k k o r a felelős minisztérium a múzeum „tereméről"' alaprajzokkal ellátott

útmutatót

nyomatott, hogy e „ r a j z által adja ezennel mindenkinek tudtára, m i kép fog mind a törvényhozó testület, mind

a hallgatóság

kiszabott

illető helyeire juthatni ...miszerint sem a szabad tanácskozás, sem a nyilvánosság csorbát ne szenvedjen." A távlati képen az oszlopok kö­ zött emeletes karzatot látunk, ami ideiglenes j e l l e g ű lehetett. A z osz­ lopzatok

között

korlátok

nincsenek,

ezeknek eredeti elgondolásáról

sincs tudomásunk. A z 1861 és 65-i o r s z á g g y ű l é s e k e t is itt

tartották

meg. A k i e g y e z é s óta a főrendiház állandó üléstermévé lett s erre a célra amphiteatrális padsorokkal és á j karzatokkal építették be, mi­ által a terem egészen elvesztette eredeti térhatását. Mióta a főrendi­ ház az ú j O r s z á g h á z b a költözött (1902), a termet a

legkülönfélébb

kulturális összejövetelekre használták. L e g u t ó b b (1917) a koronázási emlékkiállítás rendezése alkalmából megszabadították oda nem illő berendezésétől s a terem megint eredeti térhatásában gyönyörködteti a belépőt.

A

belső Le

előcsarnok

Vestibule

képe

a

rond avant

helyreállítás sa

előtt.

restauration.

A

belső Le

előcsarnok

V e s t i b u l e rond

képe

a

aptes

helyreállítás la

után.

restauration.

A rotunda másik tengelyében levő két ajtó jobbra és balra egyegy előkelő Ízléssel tagozott, kandallókkal

ékes terembe vezet, me­

lyek a díszteremmel is kapcsolatban vannak.

1

A z I. emeleti kiállítási termek, melyek 9.48 m. rendkívüli trak­ 1

tusmélység mellett 6.70 m. belső ü r m a g a s s á g ú a k , / pos teknőboltozásokkal

bírnak.

1 0

A nagy átboltozott

í v m a g a s s á g ú la­ teremmélységek

természetesen rendkívüli f a l v a s t a g s á g o k a t igényeltek, p l . a földszinti főfalak átlag másfél méter

v a s t a g s á g ú a k . A z első emeleti

folyosók 2

4.00 m. szélesek. A termek alapterülete összesen mintegy 2500 m , a 2

2

folyosóké 900 m , az előcsarnoké a rotundával mintegy 600 m . A II. emeletre, a tulajdonképeni „piano nobile"-re a díszlépcsőn kívül a közvetlen mögötte levő melléklépcsőn is juthatunk, mely saj­ nálatos módon évtizedeken át egyedül szolgált a nagyközönségnek a múzeumi

tárak

látogatására. Ennek a lépcsőnek a megvilágítása

nem szerencsés, amennyiben az udvarok felől jobbról és balról is a toilette-helyiségek

határolják, a folyosók felől pedig csak gyér m á ­

sodvilágításhoz jut. Ez a melléklépcső egyébiránt egészen egyszerű kiképzésű, de nem szűkölködik szép architektónikus

részletekben.

2

A II. emelet termei, melyek mintegy 2600 m kiállítási területet nyújtanak,

csak famenyezettel bírnak, amelynek hatalmas gerendá-

zatai a tetőszerkezetre vannak felfüggesztve. A p a d l á s fölfalazás fö­ löttük o l y magas, hogy a termek — amennyiben muzeális interieurök kiképzésénél erre szükség volna — két-három méterrel

is magasít­

hatok. A II. emeleti teremsor északi oldalán a középső nagyterem magas, öblös tükörboltozattal

épült és fölülvilágítással bír. Azelőtt

képtárteremül szolgált. 2

A díszterem alapterülete körülbelül 489 m , a k ö r a l a k ú előcsar­ 2

noké 150 m . A folyosók ötödfél méter szélesek és mintegy alapterületet

1

950 m

2

nyújtanak.

A sima, teljesen

d í s z t e l e n menyezetekre a r e s t a u r á l á s

r o z e t t a - d í s z t a l k a l m a z t a m ; ezek t e h á t nem eredetiek.

a l k a l m á v a l stílszerű

A z épülettömböt a lépcsőházak kettéosztják, ú g y hogy két t á g a s udvar keletkezik, melyek minden tagozás nélkül, a hatalmas méretű és szép a r á n y ú a b l a k a i k k a l monumentálisan hatnak. A z udvarok p i l ­ lérekkel előkelően tagolt csarnokszerű á t j á r ó v a l vannak összekötve, amely nyilván kőemlékek b e f o g a d á s á r a volt szánva. Ebből az átjáró­ csarnokból egyik oldalon a melléklépcsőre van b e j á r á s , vele szemben az emeleti k ö r a l a k ú

előcsarnok

alatt

ugyancsak pillérekkel

tagolt

helyiséggé tágul az ide torkoló földszinti folyosó. A nagy előcsarnok és az utcai portikus alatt pillérekkel tagolt t á g a s lapidarium-helyiség van, mely részben a szabad lépcsőzet alá is torkolik. Ez a helyiség ma raktárul szolgál, holott némi átalakítással múzeumi

célokat

is

szolgálhatna. A z udvarokból egy-egy k a p u nyílik az oldalhomlokza­ tokra, finom tagozású szegmens- és kupola bolthajtásokkal. Szép

arányúak

és finom

tagozassál bírnak a helyiségek ajtó­

szárnyai és művészi kivitelűek az összes ajtókon alkalmazott

ampir

ízlésű szép kilincsek. Külön megemlítést érdemel

még az épület

hatalmas pincéje, 4

méteres belső ü r m a g a s s á g á v a l . Sajnos, hiányos világítása miatt mai állapotában muzeális célokat nem szolgálhat. Itt említeni meg, hogy az épület maga 109 m. szélességű, 70 m. mélységű

teriiletet

foglal

el.

Portikusza

54.70 m. széles

és 15.80

m.-nyire, a szabad lépcsővel együtt 27.30 m.-nyire lép k i a homlokfal elé. A z épület p á r k á n y m a g a s s á g a a j á r d á t ó l 24 m., a pincepadozattól 28 m.

Beépített 3

157600 m .

2

területe 7893.95 m ,

beépített

köbtartalma

pedig

A

főlépcső

képe

a félemeleti Le

grand

pilienő escalier.

szintjéről

tekintve.

előtt. c o r r i d o r de l'escalier a v a n t la

reállítás

restauration!

főlépcsőház második emeleti oszlopcsarnoka a hely­

Partie d u

A

Partie d u corridor de l'escalier

après la r e s t a u r a t i o n .

reállítás u t á n .

A lőlépcsőház második emeleti oszlopcsarnoka a hely­

Le grand escalier.

v főlépcső képe a második emelet szintjéről.

A Les

főlépcsőház

inenyezet

fresques de plafond

festményei

Lotz

Károlytól.

d u g r a n d escalier p a r C h . L o t z en 1873.

A

48-as idők mozgalmait

már az ú j épületben éli át a múzeum

vezetősége. J ú l i u s 11-én már

Kossuth

Lajos

pénzügy­

miniszterrel folyik a levelezés, október 23-án S z á s z K á r o l y k u l tuszminiszteri „álludalmi titkár" küldi a hivatalos értesítést arról, mi­ szerint a múzeumi

építkezés tárgyai az említett

minisztérium

által

fognak kezeltetni és kéri az igazgatót, értesítse Pollackot is, hogy utasításait ezentúl onnan nyeri; egyúttal hívja fel őt „fő- és végszám­ a d á s á n a k " beterjesztésére.

1

A múzeumi irattár élénken tükrözi vissza az épület fölött elvo­ nuló

idők

szomorú

p o l i t i k a i fordulatait

S z ö g y é n L á s z l ó leirata adja tudtul.

2

is. 1849-ben febr.

14-én

„hogy az oly sok viszontag­

ság által megrázkódtatott hazában . . . addig is, míg a honnak része is meghódol s a polgári kormányzat

többi

általános rendezés a l á

vétethetnék, egy m. királyi ideiglenes polgári k ö z i g a z g a t á s határoztatott e l " , melynek ő az elnöke s melynek hatáskörébe tartozik ezentúl a Nemzeti Múzeum is, azért a tisztviselőket eskesse fel Ő Felségéhez való hűségre s jövőben a múzeum

ügyeire

nézve

jelentéseit

hozzá

intézze. M a j d I r á n y i D á n i e l teljhatalmú k o r m á n y b i z t o s s á g a ren­ delkezik. K é s ő b b II a y n a u neve sem midőn a forradalmi

kormányt

hiányzik

az

üdvözlő s a katonai

akták

között,

törvényszékhez

idézendő tisztviselők után nyomoz, majd a forradalmi

kormánnyal

folytatott mindennemű levelezés iránt intézkedik. A z elnyomatás e szomorú korszakában nemzeti kultúránk még is lappangva lüktető életének kedves tanúi

az elsárgult fóliánsok,

melyek pontos adatokat szolgáltatnak arra, miként állott a Nemzeti Múzeum az a k k o r i közművelődés szolgálatában. Lépcsőzetének bal

1

Múzeumi irattár.

* Múzeumi irattár.

1848. 44, 92. és 1849.

7.

104.

támfalát P e t ő f i S á n d o r léptei szentelték fel, a k i onnan szavalta 1

el a Nemzeti D a l t , hogy szózata tisztító nemzeti viharrá dagadjon; a Múzeum dísztermében kiváló művészeink színe j a v a gyönyörköd­ teti Pest város közönségét, táplálva, ébren tartva az elnyomott

nem­

zeti öntudatot. Liszt Ferenc, V o l k m a n n Róbert, S z é k e l y Imre „zongorahősök", a fuvolavirtuóz Doppler

fivérek

itt

tartják

hangver­

senyeiket, a zenede növendékei első s z á r n y p r ó b á l g a t á s a i k a t , a filhar­ monikus

zenekar első előadásait, színházi

tárlatokra,

iparkiállításokra

veszi

a

díszelőadásokra, virág­

polgárság

igénybe

a

gyö­

nyörű termet, annyira, hogy később felsőbb helyről intézkedés tör­ ténik, hogy csak a múzeum méltóságával összeférő kulturális célokra bocsáttassék a terem rendelkezésére.

2

»>

M

E G 1848-ban történt, hogy Pollack 7 drb. tervrajzot

terjeszt

fel István nádorhoz, melyek két alternatív megoldásban a mú­

zeum mögötti utcavonalon, a középső őrlakáshoz

jobbra

és

balra

csatlakozóan építendő á r k á d s o r o k r a vonatkoznak, melyek a nagyobb kőemlékek védett elhelyezésére hívatvák. A tervek már nincsenek meg,

csak a kísérő

leírásból

rekonstruálhatjuk

a

konceptusokat,

melyek szerint az egyik terven két vízszintes gerendázatú, a másikon két íves k a p c s o l á s ú pillérsor alkotta a nyitott csarnokokat. A csatolt költségvetés adatai, melyek

28.910 forintot

nokra és két őrházikó építésére, bővebb

irányoznak

részletekkel

elő a csar­

szolgálnak a

loggia kiképzéséről. 24 oszlop és 8 pillér, ugyanannyi oszlop- és p i l lérfő szerepel

kőből és 159 drb.

vakolt

pillérfejezet,

150 folyó-öl

architrávos p á r k á n y z a t , 65 folyó-öl a t t i k a p á r k á n y z a t húzása képezik a java tételeket.

3

1

Ezt az e s e m é n y t az egyetemi i f j ú s á g

2

M ú z e u m i i r a t t á r . 1861. 5.

3

Orsz.

1898-ban e m l é k t á b l á v a l

L e v é l t á r . A c t a Musaei. 1848. 848.

jelölte

meg.

A

második La

emeleti

kupolaterem

képe

s a l l e de l a C o u p o l e a v a n t l a

a

helyreállítás restauration.

előtt.

A

második La

emeleti salle de

kupolaterem la

képe

Coupole a p r è s

a la

helyreállítás restauration.

után.

A közönség állandóan éber érdeklődéssel viseltetik a múzeum­ építés

iránt.

közli,

hogy

Reményi cikket

írt

Imre volt a

Zihalomról

írt

Vas á r n a p i

hosszú

levelet

Újságban

s

dicső

eleink és az érdemes hazafiak emlékének méltó megörökítéséről a múzeum

szoborcsarnokában. E g y esztendeje

lesi — úgymond —

cikkének v i s s z h a n g j á t s most örömmel vett tudomást a hasonló célra alkalmas fedett folyosó eszméjéről s adománnyal is járult a megvaló­ sításhoz. A kivitel azonban nyilván a bekövetkezett viharos politikai állapotoknak esett áldozatul. Erre az ideára különben egy évtizeddel később is visszatérnek. 1858-ban

az

igazgató R e i t t e r

Ferenc

cs. k i r . főmérnökhöz fordul, hogy az á r k á d o k tervét megbeszélendő, mielőbb látogassa meg,

1

felépítésére azonban akkor sem került a sor.

A múzeum telkének, más ötletek is. 1850-ben

környezetének Marchan

tesz, hogy részvénytársasági alapon

rendezésére

József

2

fölmerülnek

geometer javaslatol

a túlságosan nagy

2

(31.000 m )

telket 500.000 forintból, 24.000 f. jövedelmet hajtó módon b é r l a k á s o k ­ k a l és ü z l e t r a k t á r a k k a l építsék körül s így az épület egyrészt primitív környezetétől stílszerűen izolálható volna, másrészt a j ö v e d e l e m ^g-a a múzeumot illetné s í g y a v á l l a l k o z á s a múzeumra nézve anyagi elő­ nyöket is jelentene.

3

1852-ben az igazgató W a g n e r

terveit sürgeti a létesítendő munkákkal is megbíztak.

4

melléképületről,

akit

J á n o s építész

egyéb átalakítási

A múzeum mögött levő kertészlak-épület

az ő tervei szerint épült föl, formái a főépület klasszicizáló modorában tartvák. A múzeum telkét még 1855-ben is épületállványgerendákból és pallókból összerótt kerítés szegélyezte, melyet 1838-ban készítettek az építkezési 1

munkálatok

kezdetén.

Ennek a fakerítésnek a

helyébe

A most folyó restaurálás alatt is felvetődött ez az eszme és tervvázlatot is

készítettem hozzá. 2

Múzeumi irattár. 1855.

3

Múzeumi irattár. 1850. 15.

4

Múzeumi irattár. 1852. 64.

Pollacknak

kőfalat kellett

volna emelnie,

amire az építés befejezé­

sekor kapja az utasítást azzal, hogy egyúttal az utcák

rendetlensé­

géből eredő szabálytalanság is kiigazíttassék. A kőkerítés nem készült el s egy évtized multán, mialatt az a k t á k b a n sokszor szerepel a léte­ sítendő

„vasrostélyzat", még mindig csak az igazgató j a v a s l a t á r ó l

olvashatunk, melyben kir. helytartótanácstól. az

a vasrács folytatólagos elkészítését kéri a cs. 1

A következő évben is szó van a vasrácsról is,

árkádokról is. Általában

élénk

érdeklődés tárgyát

képezhette

a

v a j ú d ó kerítésügy, még 1859-ben is olvashatunk róla, mikor a hír­ lapok is foglalkoznak vele, mivel hogy feljelentés érkezik szélhámo­ sokról, a k i k csalárd módon pénzt g y ű j t e n e k r á j a . Pollack Mihály 1855. j a n u á r 5-én halt meg. ö z v e g y e és gyer­ mekei

1856-ban

2

Monti

által karrarai

márványból

faragott

szobrát a j á n d é k o z z á k a múzeumnak, hogy — amint azt

mell­

külföldön

szokásosnak t u d j á k — legkiválóbb a l k o t á s á b a n őrizze az ő emléke­ zetét.

3

Pollack halálával nem zárultak le az akták, melyek az épület berendezési m u n k á i r a vonatkoznak, á m a későbbi m u n k á k nélkülözik az épülettel szerves stilbeli egységességet. A z 1859. évi

„Nefelejts" című

szépirodalmi

lap 50. számában

a magyar hölgyekhez intézett felhívás jelenik meg a Nemzeti Múzeum nagy terme számára készítendő 52 drb. díszszék a d o m á n y o z á s á r a . A megyék hölgyei készíttessenek el egy-egy a megye címerével hímzett díszes széket. A Pesti Napló, a Vasárnapi Ú j s á g is felkarolják az ideát s c i k k e i k nyomán múzeumi

irattár

tömegesen jelentkeznek egyik

a lelkes honleányok. A

aktacsomójából százával bontogathatjuk

elsárgult, préselt csipkeszegélyű, „Áldást hazánkért" kat vesztett levélkéket, melyeken gyöngéd női kezek 1

Múzeumi irattár.

2

M ú z e u m i i r a t t á r . 1856.

3

Ez

ványkeretű

a

feliratú,

az

illatu­

„édes hazánk

1855. 46.

mellszobor most a nagy f ü l k é b e n nyer e l h e l y e z é s t .

előcsarnokban

külön e célra

készített már­

R é s z l e t a m á s o d i k emeleti k u p o l a t e l e m b ő l a N e m ­ zeti C a s i n o h e l y r e á l l í t o t t egyik kandeláberével. Détail

et c a n d é l a b r e dans la salle de la

Coupole.

A m á s o d i k emeleti k u p o l a c s a r n o k melletti termek e g y i k é n e k Uue

salle de s é a n c e au d e u x i è m e

étage.

képe.

iránt

leghőbb szeretettől

lelkesülve" csatlakoztak

gólkodtak a g y ű j t é s körül.

s versengve buz­

1

A díszszékckből ugyan csak a Gömör v á r m e g y é n e k az a k k o r i romantikus ízlésnek hódoló gótikus címeres öntöttvas széke készült el, ám a mozgalom sokkal nagyobb a r á n y ú v á nőtt s tekintettel a gyűjtés szép eredményére, zésekre

is

Kubinyi

kiterjedt.

Szögyény

Midőn

Antónia

igazgató indítványára más berende­ 1865.

május

elnöklete

alatt

hó

6-án

a

működő

ság á t a d j a a magyar nők ajándékát, a lajstrom

2

Bohu s

hölgybizott­

magában

foglalja

nemcsak a könyvtár Széchenyi termének gazdag f a f a r a g á s ú beren­ dezését, de a nagy díszterem és rotunda táblás parkettázását, 100 széket, a díszterem

két

karzatának

asztalos és kárpitos

munkáit,

a fegyvertár 8 szekrényét, 34 drb. más kiállítási szekrényt, 20 fali gyertyatartót, 2 mintaszéket és a hozzátartozó rajzokat, melyek más kisebb m u n k á k k a l együtt 26.544 frt. 46 k r . a j á n d é k ö s s z e g e t emész­ tettek föl. A magyar nők áldozatkészségének köszönheti tehát a múzeum­ épület é s z a k n y u g a t i s a r k á n az I. emeleten levő ú. n. S z é c h é n y i ­ s z o b a szép, reneszánsz ízlésű, gazdagon faragott faburkolatú kikép­ zését, mely S z a b ó J ó z s e f A

tolóajtókkal

budai asztalosmester műhelyét dicséri.

felszerelt s a menyezetig

felmenő

üvegszekrényeket

a menyezeten a vármegyék színes címereiből alkotott fríz koronázza. A berendezés 13.000 forintba került. A terem két ablaka között levő, az

alapító

Ender

Széchényi

Ferencet

ábrázoló

hatalmas

olajfestmény

J á n o s bécsi festő műve és még 1823-ban készült. A terem­

ben végzett k á r p i t o s m u n k á k készítője W i e n e r J a k a b volt. A

leszámolás iránt

a n n a k i d e j é n a helytartótanács

is

élénken

érdeklődött s felülvizsgálat céljából oda föl is kellett azt terjeszteni. A

4 drb.

karos kandeláber

adományában. 1

M ú z e u m i i r a t t á r . 1859.

17"

2

M ú z e u m i i r a t t á r . 1865.

103.

j a v í t á s a is szerepel

a

hölgybizottság

A díszterem k a r z a t á n a k tervét már Pollack eredeti rajzaiban

is

megtaláljuk s maguknak a karzatoknak tervét is felterjesztette volt 1

még 1848. évben, de ő csak a 4 oszlop közötti területet szánta karzat­ nak, két oldalt az oszlopszékek és a fal között a karzatlépcsőkhöz. 1850-ben olvassuk, a k k o r készítette

el

Ka sse1 ik

2

szabad útat hagyott

hogy ezt a karzatlépcsőt csak

András

„építész", a k i azonban

csak mint kőfaragó iparos szerepelhetett, mert hiszen még Pollack életében nek

nem

igen

kiépítésébe.

Mihalik

avatkozhatott

1852-ben egy

András

bele idegen építész az

ideiglenes díszemelvény

meg T a u s e h

támlásszékeket készítenek hozzá.

ő

művé­

készült

és

F e r e n c asztalosmesterek ú j

3

1867-ben üdvözli az igazgatóság E ö t v ö s J ó z s e f bárót minisz­ teri székében, a k i értesítést küld a helyreállított alkotmány a l a p j á n megkezdett íVlúzeum

működéséről

főlépcsőjének

4

s még ugyanaz

Lotz

évben

Károllyal

történt, hogy

és T h a n

készítendő monumentális falfestését elhatározza. nelmi festesz" 1869-ben kezdi meg munkáját,

5

A két

a

Mórral

jeles

„törté­

mikor is Eötvös föl­

hívást intéz az igazgatóhoz, hogy támogassa a közmunka és közleke­ dési miniszter kiküldöttjének

m u n k á j á t a falmezők pontos fölméré­

sében. T h a n és Lotz freskói, melyek csak 1875-ben készültek el s melyekért fejenként

1800 forintot

kapott

zícióikban a Nemzeti Múzeum föladatát

a

két

mester,

6

kompo­

szimbolizálják. A menyezet

mezőit a képzelet, az észlelés, hagyomány,

ihlettség,

lelkesülés, az

exakt tudományok, a költészet és a művészet allegóriái töltik k i , mint a nemzeti kultúra tápláló motívumai. A menyezet alatt húzódó frizfestmények a magyar történet főbb mozzanatait örökítik meg, így a hún mondát, a vérszerződést, Zalán futását, a fejedelemválasztást, a 1

M ú z e u m i i r a t t á r . 1848.

- M ú z e u m i i r a t t á r . 1850. 3

M ú z e u m i i r a t t á r . 1852.

• M ú z e u m i i r a t t á r . 1867.

2526. 174. 66.

76.

26. 57.

3

M ú z e u m i i r a t t á r . 1869.

153.

6

M ú z e u m i i r a t t á r . 1875.

475.

58.

A Nemzeti M ú z e u m

előcsarnokának és dísztermének

eredeti

metszetrajza.

P l a n de coupe transversale de la grande salle et du vestibule.

Egykorú

metszet

Estampe

contemporaine

A Vue

díszterem de

la

az

képe

grande

1848-iki

a

de

la

országgyűlésről

Nemzeti

session du parlament M u s é e National.

főrendiház

salle

a

itt

ülésezése

a v - ç rameubleincnt

an

idejében, des

Múzeum

dísztermében.

1848 dans

a

sessions

la

beépített du

sénat

salle

du

bútorzattal. des

1861.

A

díszterem

képe

u helyreállítás

L a grande salle de c o n f é r e n c e

a p r è s sa

után. restauration.

pusztaszeri István

keresztelését,

Továbbá ták,

gyűlést, a kereszténység terjesztését Géza korában, Szt.

a

mint:

verését,

Szt.

iskolák

civilizáció I. Endre

alapítását

műveinek

diadalát

Lászlót

a

ábrázolják

kiválóbb

a

képek.

mozzanatait

ábrázol­

a p o g á n y s á g o n , B é l a király pénz­

keresztesekkel,

továbbá

a

fontosabb

kulturális mozzanatokat: K á l m á n k i r á l y betiltja a boszorkánypereket, III. Béla a peres eljárást szabályozza, II. András aranybullája, IV. Béla a t a t á r j á r á s után, Nagy Lajos és udvara, H u n y a d i és K a p i s z t r á n a tö­ rökök ellen küzdenek, Mátyás k i r á l y tudósai között, Pázmány hitvitái, Bethlen és Bocskay mint a protestantizmus harcosai, Mária Terézia az úrbériséget szabályozza és az egyetemet ú j r a alapítja. A nagy­ terem bejáró ajtaja

fölötti friz Pannóniát

a tudomány és művészet

géniuszaival, a baloldali mezőn pedig a múzeum alapítását örökíti meg az első szereplők alakjainak ábrázolásával. A jobboldali falmező azután Magyarországnak 1848-ig terjedő legújabb korát fontosabb szereplőinek képmásával jellemzi. A friz alatt a lépcső félemeleti fordulóján a béke, az anyagi jólét, a műveltség diadala, a szellemi és erkölcsi jólét jelképezvék. A bejáró melletti falsíkokat a jövő hitét és lelkesedését, a hazaszeretetet jelképező festményekkel A

menyezetképek

befejezte

munkáit Z s i g m o n d y

után

a lépcsőház

készítik az 1874—79. években.

1

A n t a l bécsi márványozó mesterek Ugyanakkor S c h r ö f l G y ö r g y és

szobrászok is dolgoznak a lépcsőházban a freskóképek­

kel kapcsolatos rekeszmenyezetmunkákon. kákat

Rá dl

Róbert

stukkómárvány

V i l m o s k i r . mérnök „építészi vezénylete"

alatt T e u c h e r t és D e t o m a

Hermann

borították a kiváló mesterek.

Antal

készítette,

3

míg

ismert díszítőfestő m u n k á j a .

4

2

A márvány faragó a

mun­

falszínezés

S c h o 11 z

Marchenke

Vilmos

szobrász neve is szerepel akkoriban a múzeumi irattár iktató köny1

Múzeumi

irattár.

1875.

286,

258.;

1879. 350, 587.; 1881. 375. 2

M ú z e u m i i r a t t á r . 1876. 38. 1

- Múzeumi 4

i r a t t á r . 1879. 430. é s 587.

Múzeumi irattár.

1880. 437.

1876.

38, 259.;

1877.

670.;

1878.

549,

670.;

1

vében, de iratok nincsenek, amelyek működéséről fölvilágosítanának. F á j d a l o m , akkoriban m é g nem volt meg az érzék a X I X . század első felében

uralkodott

neoklasszikus

ízlés karakterének

fölismeréséhez

s í g y a lépcsőház s t u k k o - m á r v á n y m u n k á l a t a i v a l azt eredeti jelle­ géből

kiforgatták.

A nagyszabású intérieur

a tervező

szellemétől

idegen renaissance zamatot nyert. A

lépcsőház

kultuszminiszter

számára

Huszár

márványkandelábereket Adolf

is

szobrászművésznél,

2

rendel

a

a k i akkor

dolgozik a D e á k Ferenc emlékén. Ezek a k a n d e l á b e r e k azonban nem készültek e l . Utóbb egészen stilszerűtlen rézkandeláberek szolgáltak a villanyvilágításhoz, melyek éppenséggel nem v á l t a k a monumentális architektúrának előnyére. A 80-as években K a u s e r J á n o s építő­ mester nevével t a l á l k o z u n k , végez az épületen. Albert

3

a k i nagy

A lépcsőház

építőművész, akkor

helyreállítási

színes

ablakai

iparművészeti

munkálatokat

Schickedanz

múzeumi titkár

rajzai

4

alapján készültek 1880-ban. Ezek a színes ablakok még fokozták azt a renaissance jelleget, amelyet teremnek.

a m á r v á n y m u n k á k adtak a lépcső­

5

v' »,

A

Z annakidején aránytalanul

nagy áldozatkészséggel létrehozott

L Múzeum építésére a rendek által megszavazott félmillió pengő

forint is kevésnek bizonyult s az építkezés végösszege, bármennyire igyekezett is József nádor előbb 1

2

3

Múzeumi irattár.

1878. 472.

Múzeumi irattár.

1880. 150.

Múzeumi irattár.

1880. 112.

« Múzeumi irattár. 5

A jelenlegi

a falmezőket

ugyancsak

tam.

eltávolítottam,

Eltávolítottam

alkalmával

modorú helyükbe

dekorációit a

célom

volt

ízlésre áthangolni. Ezért

pompeii

menyezet-rekeszeinek

majd

400.000

forintnyi elő-

1878. 195.; 1880. 163, 270, 539.

restauráció

az eredeti n e o k l a s s z i k u s kat,

550.000.

falfestéssel ampir

menyezet-képek

lisztikus t ö l g y f a l e v é l - d í s z t is.

borítottam,

ízlésűeket

lemosattam vastag

és

a terem

renaissance

eltávolíttattam a

terveztem,

plasztikus

a színes

rézkandelábereket az oldalfolyosók

rozetta-dísszel

aranykeretezésére

jellegét ablako­

festett

pótol­ natura­

irányzott

612.946

költségvetés

keretei

55 k r a j c á r t

forint

között

maradni,

végeredményben

tett k i .

A z épület beépített köbtartalma

157.600

3

3

m s így egy m -re nem

egészen 4 forint esik. (Háború előtti e g y s é g á r r a átszámítva az épület mintegy 4-5 millió aranykorona Sajnos,

értéket képvisel).

a Nemzeti Múzeum külső architektónikus

megjelené­

sével annak építési anyaga nem áll összhangban, bár dimenziói és ne­ mes a r á n y a i a silány építőanyag d a c á r a is kellő hatással érvényesül­ nek. Midőn 1892-ben a k o r m á n y azzal a gondolattal foglalkozott, hogy a millenium alkalmából valamely nagyobb alkotással lépjen a nemzet és a v i l á g elé, a múzeum és az országos képtár ügyében bizottság d r .

Berzeviczy

kiküldött

A l b e r t elnöklete alatt elhatározta,

hogy javaslatba hozza a múzeumnak a nemzet történelmi múzeumává átszervezését s e célra az épületnek az eredetileg tervezett külső és belső díszítésekkel való kiegészítését. Ennek két föltételét állapították meg: első sorban szükségesnek találták a homlokzatnak

monumentális

anyaggal való burkolását, a portikusz plasztikus díszeinek elkészít­ tetését

és az

előcsarnoknak

stukkó és freskó panteon

díszítését,

a

lépcsőház

hogy

kiállításához

a helyiségek

egy

c é l j a i r a méltók lehessenek, másodszor a

gyűjteménynek ú j megfelelő épületbe

hangolt nemzeti

természetrajzi

való kihelyezését,

hogy

az

épület kizárólag a történelmi múzeum réázére szolgáljon. A bizottság a k i v i t e l részletes m e g t á r g y a l á s á r a S z á l a y I m r é t ,

Hauszmann

Alajost,

és

Hollán

Ernőt,

Lechner

Ödönt

G y ő z ő t küldötte k i , a k i k jelentésüket 1892. febr. 4-én be,

1

Czigler terjesztették

amely szerint az épület homlokzatának átépítése és külső-belső

díszítése

525.807

oszlopfejezeteit

forintot

igényelt

bronzkapitelekkel

volna. A portikusz vélték

horganybádog

kicserélhetni, a

hátfalat

alsó részében színes márványburkolattal, felső részét arany alapon színes m o z a i k k é p e k k e l j a v a s o l t á k ellátni. A fal fülkéibe — Pollack eredeti koneeptusának megfelelően — bronz- vagy m á r v á n y s z o b r o k a t 1

M ú z e u m i i r a t t á r . 1892.

125.

óhajtottak állítani, amelyeknek a hazai művészek között kiírandó pá­ lyázat útján kellett volna késziilniök. A nagy k a p u kerete m á r v á n y ­ ból volt volna kifaragható. A homlokzatot egészen faragott kőburko­ lattal javasolták ellátni,

ami a vegyes falazatú

épületen

technikai

nehézségekbe nem ütköznék. A z előcsarnokok a bizottság stukkóval

és

freskóval

márványlapokkal

díszíttetnénck,

nyernének

a

padlók

burkolást. A z épület

szerint

pedig

csiszolt

nagy

udvarai 1

bazilikaszerű háromhajós oszlopcsarnokkal építtetnének be. U g y a n ­ a k k o r az A r a n y J á n o s emlékszobrának az épület előtt való elhelye­ zését is javaslatba hozzák, de kikötötték, hogy a szobor érdekében az utcai v a s r á c s v é g k é p eltávolítandó, és egy ú j stílszerű, k a n d e l á b e r e k ­ k e l ékes rácsozat készítendő, lépcsőfalaitól induló félkörű munkák

mely

a szobor

vonalban

mögött a portikusz

határolná a kertet. Ezek a

— az Arany-szobor felállításától eltekintve

nem való­

sultak meg.

ARMILYEiN _L/dimenziókkal

előrelátással és évtizedek igényeit kielégítő nagy épült

is fel Pollack múzeuma, a százesztendős

intézmény mégis kinőtt belőle. A Múzeumnak a nádori tervezet szerinti fölosztása azóta csak annyiban változott, hogy a természetrajzi tár három részre (állat-, ásvány-, növénytár) osztatott, a kézművességi tár t á r g y a i fölosztattak a múzeumon

kívül

fejlődött

egyes

közművelődési

szakintézetek

között, a meglevő osztályok pedig egy ú j gyűjteménytárral, a nép­ rajzi osztállyal szaporodtak, mely az 1871-iki keletázsiai expedíciónak köszöni létét s hazai t á r g y a k b a n 1873 után s főleg az 1883 és 1886-i országos kiállítások a l k a l m á v a l gazdagodott. E z a rendkívüli, fölbecsülhetetlen értékű gyűjtemény — szégyenletes módon — a leg-

1

E z a gondolat is f e l m e r ü l j a jelenlegi r e s t a u r á c i ó s m u n k á l a t o k

v á z l a t t e r v e t is k é s z í t e t t e m h o z z á .

folyamán,

Részlet a Sándor-u. kapubé járatból. Vue

d ' e n t r é e de l a

porte-cochaire.

Részlet a hátsó lépcsőházból, a félemeleti pihenő szintjében. Partie

d'un

escalier

latéral.

A

hátsó

lépcsőház

e l s ő emeleti ú j z á r ó falai Partie dans

de

couloir

l'escalier

la­

téral.

Részlet a hátsó lépcsőházból a m á s o d i k emelet s z i n t j é b e n . Partie

de

l'escalier

latéral

utóbbi

időkig a városligeti iparcsarnok

összezsúfolt

csarnokában

tűzveszélyes,

raktárszerűeu

zselléreskedett. Ideiglenes

helyiségekben

nyert elhelyezést a növényosztály is, mely K i t a i b e l füvészeti

(1818)

gyűjteményén

Pál

alapid. A képtár, melynek

tanár alapját

1856-ban P y r k e r J á n o s L á s z l ó egri érsek vetette meg, az Orsz Szépművészeti Múzeumban nyert végleges elhelyezést. épületben

maradt a könyvtár,

alapuló érem- és

régiségtár

a J a n k o v i t s-féle és

a

természetrajzi

tesen az őslénytár, melynek R a i n e r képezik

magvát

és

a

gazdag

főherceg

ásványtár,

A

múzeum­

gyűjteményen tárak,

neveze­

181 l - i a j á n d é k a i

melynek

gerincét

a

L o b k o v i t z-féle gyűjtemény alkotja s melynek S e m s e y A n d o r volt a legnagyobb mecénása. Ezek az össze nem illő g y ű j t e m é n y e k — könyvtár, természetrajz- és régiségtár — szoronganak fejlődésre tehetetlenül

az épületben, nagyrészt annak raktárhelyiségeiben, sőt

pincéiben. Régen aktuális is már a g y ű j t e m é n y e k n e k s z e p a r á l á s a és kitelepítése. Nem tartozhatik

ide az erre vonatkozólag fölmerült

eszmék

megvitatása, de röviden k i kell terjeszkednem erre azért, mért nem­ régen kísértett a múzeum szárnyépületekkel való kibővítésének gon­ dolata is. E z a terv joggal foglalkoztatta annak idején a közvéleményt. Mint egyik legszebb műemlékünkért aggódtunk Pollack alkotásának sorsáért. A M a g y a r

M é r n ö k- é s É p í t é s z-E g y 1 e t is 1907-ben

fölirattal

kormányhoz,

fordult

a

hogy

tiltakozzék

Múzeum épületének egységét érintő tervezet ellen.

a

„Nem

Nemzeti tartjuk

— mondta a felirat — esztétikai szempontból lehetségesnek, hogy . . . ma

már

vagy

valóban

műemléket

alkotó egységes

kisebbszerű toldalékokkal

nagyszerű

épülete

szárnyakkal

hatásában

befolyásol-

tassék. Nem hisszük, hogy találkozzék magyar építőművész, a k i i l y 1

föladatra vállalkoznék...*" A k k o r i b a n egy napilapban

2

e sorok írója

is kifejtette a megoldásra vonatkozó fölfogását és már a k k o r hang1

M . M . É . E . Heti É r t e s í t ő .

2

A z Ú j s á g 1907.

dec.

15.

1907.

súlyozta, hogy a g y ű j t e m é n y e k s z e p a r á l á s á v a l a régi épület csak egy önálló,

a

mai

épületben

célszerűen

elhelyezhető

gyűjteményrész

elhelyezésére használtassék s a k k o r annak a jövőben való fejleszté­ sére is kellő terület áll majd rendelkezésre, g y ö k e r e s á t a l a k í t á s o k a t igénylő gyűjtemények ellenben föltétlenül megfelelő külön épületek­ ben helyezendők el. Ezekhez az újonnan létesítendő múzeum-épüle­ tekre vonatkozó tervekhez itt csak annyit legyen szabad megjegyezni: ha a kérdés intézői avval a lelkes és szeretettől áthatott gondossággal és előrelátó bölcs áldozatkészséggel a j á n d é k o z z á k

meg az

ügyet,

amellyel annak idején a Pollack műve megvalósult, a k k o r bizalom­ mal tekinthetünk ennek a fontos kultúrintézménynek j ö v ő j e elé s az új múzeumok is a főváros és a haza büszkeségeivé lesznek.

Részlet emelet Partie

Ugyanaz az á t a l a k í t á s u t á n .

a hátsó lépcsőről a második szintjében, az á t a l a k í t á s előtt. du

couloir

avant

la

restauration.

Partie

du

couloir

après

la

restauration.

Földszinti folyosórészlet Partie

du couloir

avec

les

a római

antiquités

kőemlékekkel.

romaines

trouvées

en

Hongrie.

A

múzeum-épület 1855-ban

kertje,

terjeszti

be,

1

melynek

tervét

az igazgató m á r

a lefolyt nyolc évtized alatt p o m p á s

ligetté fejlődött. Elrendezése, p a r k í r o z á s a magán hordja a X I X . század

első felében dívott nagystílű angol kert-elrendezés városligeté, a Margitszigeté, vagy egykorú

kertjéé.

Sajnos,

jellegét, mint a

a S v á b h e g y és Zugliget

az 1914. év nyarán

pusztított

számos

ciklon a

szebbnél-szebb fáknak egész k i s erdejét csavarta k i belőle tövestül. A kertet a 80-as években a Székesfővárosi K ö z m u n k á k T a n á c s a vette gondozás alá." Végleges alakját már J879-ben nyerte, amikor a Múzeum-körút

rendezése

alkalmával

a kertből

264 négyszögölet

átadnak a Székesfővárosi K ö z m u n k á k T a n á c s á n a k és a vasrácsot a sza­ 3

bályozási vonalra áthelyezik. A b e j á r ó kapuk mellett levő görögstilű őrházikók csak S z a l a y I m r e i g a z g a t ó s á g a alatt 1895-ben épültek if j. W a g n e r

J á n o s építész tervei a l a p j á n .

A múzeum kertjében

m á r kezdettől

fogva

számos szobormű

nyert elhelyezést. L e g r é g i b b ezek közül a K i s f a l u d y emléke, melyet István

4

korának

klasszicizáló ízlésében

szobrászművész készített

még

Károly

Ferenczy

5

1856-ban Kerek talapzaton áll a

költő kissé merev f a r a g á s ú mellszobra, tövében a színműirodalom géniuszával. A z emlékmüvet 1876-ban a K i s f a l u d y T á r s a s á g állíttatta fel. K i s f a l u d y S á n d o c nak emlékét, a „Ilimfy Lant"-ot pedig, mely földgolyón, karmai között lantot tartó sasmadarat ábrá­ zol. „ M a g y a r ' és Erdélyhon' l e á n y a i " 1848-ban rendelték meg CzélkútiZüllich Rudolfnál. A kertben gránittalapzaton 1905-ban helyezték e l .

1

M ú z e u m i i r a t t á r . 1858. 79. ( A terv

8

Múzeumi irattár.

1881. 26.

•' M ú z e u m i i r a t t á r . 1879. 556. "• M ú z e u m i i r a t t á r . 1895. 626. 5

L á s d ...Művészet".

h i á n y z i k az a k t á b ó l ) .

Berzsenyi pedig

Dániel

1860-ban

báró

emlékét

1859-ben, K a z i n c z y

Vay Miklós

Ferencet

szobrászművész, Ferenczy

István k i v á l ó tanítványa készítette. F e r n k o r n

A . öntötte

bronzba

az e g y s z e r ű , stelaszerű gránit posztamenseken n y u g v ó mellszobrokat. A z 1895. év m á j u s havában leplezik le a Múzeum portikusza előtt Arany

J á n o s szobrát, mely

Szép talapzatát

S t r o b 1 A 1 a j o s mester alkotása.

Sch ick eda n z A l b e r t

Sajnos, a szobor elhelyezése

nem

szolgál

építőművész készítette. a

Múzeum

épületének

j a v á r a , holott maga az épület egyik legmonumentálisabb városképét nyújtja

fővárosunknak. Már maga a gondolat nem volt szerencsés,

hogy a portikusz lépcsőzete és a kert kerítése közötti szűk területre i l y e n terjedelmes talapzatú, n a g y m é r e t ű

szobor

nyert

elhelyezést,

melynek t á g a s szabad térségen kellene állania. Mint már említettem, az 1892-i javaslat is a szobor-elhelyezéssel kapcsolatban a v a s r á c s eltávolítását föltételezte. Ezzel a megoldással m é g ma is lehetne ugyan rajta

segíteni

1

s akkor

a szobormű m e g j e l e n é s e a v á r o s k é p b e n —

természetesen az előtte fölállított í v l á m p á k és az ott sorakozó lombos fák e g y i d e j ű eltávolításával — helyrehozatnék; képe, melynek a tőle merőben idegen

stilű

nem ú g y az épület

szobormű

mindig

csak

r o v á s á r a lesz, holott ez az épület egyike fővárosunk k e v é s középü­ letének, mely kifogástalanul rajzolódnék a város képébe, ha a kerí­ tésnek tervezett áthelyezésével és előtte szabad tér k i a l a k í t á s á v a l szervesen kapcsolódnék az úttesthez. 1902-ben

a

F e r e n c grófnak

múzeum

nagynevű

bronzszobrát

g a t ó s á g a . E z a szobormű I s t ó k Kedves

— de

nem épen

alapítójának,

Széchényi

leplezi le a kertben a múzeum igaz­ J á n o s szobrászművész alkotása. odavaló

— dísze

a

kertnek

az

1907. évi milanói magyar kiállításon szerepelt, a vízparton sütkérező k a c s á k a t ábrázoló c s e r é p k u t a c s k a , mely M a r ó t i szobrász műve és Z s o l n a y 1916-ban F r a k n ó i 1

Rintel

Géza

M i k l ó s a j á n d é k a volt.

V i l m o s püspök, a múzeumok és könyv-

A restaurációs munkálatok

f o l y a m á n erre is k é s z í t e t t e m

tervezetet.

Borsod

vár­

megye

vas­

széke,

mely

ÍI

díszterem

számára ké­ szült.

Fauteuil

en

fer. Présent Comté Borsod.

A Széchényi

k ö n y v t á r t e r e m az e l s ő emeleten.

La salle de la B i b l i o t h è q u e

Széchényi.

du

A

régi

nagy

képtárterem

a második

emeletén.

L'ancienne grande salle de la collection
tárak országos főfelügyelője, a magyar régiségtudomány megalapí­ tóinak és a nemzeti múzeum fejlesztőinek hervadhatatlan érdemeit kegyeletesen megörökítendő, R o m e r F l ó r i s , P u l s z k y és H a m p e l

József

hármas emlékművét

állíttatta föl. A

stela m i n t á j á r a faragott szép kőemlék H ü l t l tervrajza után D a m k ó J ó z s e f ki.

A

szoboremlékeket

Ferenc római

D e z s ő d r . építész

szobrászművész v é s ő j e alól került

Kubinyi

Ágoston

igazgatónak

egy

emlékköve, T o m o r y A n a s z t á z adományából a belvederi Apolló vasszobra, végül több régi római kőemlék és hatalmas kőszarkofág egészíti k i , melyek nagyban emelik a gondosan ápolt szép kert ro­ mantikus hangulatát.

Nemzeti Múzeum p a l o t á j a azok közé a k e v é s számú műemlé1 \

k e i n k közé tartozik,

szeretetteljes

amelyek az e g y m á s t követő generációk

gondoskodásának

örökös

témái

voltak.

Nem

az

akaraton múlott soha, hanem az anyagi eszközök hiányán, hogy ez az épület pompázatos köntösbe nem öltözött az idők folyamán. Láttuk ezeket a nemes törekvéseket, s talán szerencse, hogy szerény egysze­ rűségében

maradt addig, amíg a romantikus

ízlése és a secessio türelmetlen restaurációja

újító

korszak

v á g y a elszállottak

felette s

oly időre maradt, amely megértéssel, sőt r a j o n g á s s a l

fordul ismét az antik szellemű művészkedés felé és a tudás

iskolázatlan

fegyvereivel

kezében

nyul

ez

épülethez.

műtörténeti

Klebelsberg

K u n o gróf vallás- és közoktatásügyi miniszteré az érdem, hogy a Nemzeti Múzeum g y ö n y ö r ű termei megint eredeti fenyőkben ragyog­ nak és megtisztíttattak stilszerűtlen toldalékaiktól és felszereléseik­ től. Harmadfél milliárdnyi összeget áldozott

arra, hogy

a

primitív

berendezések eltávolíttassanak, a representativ helyiségek kitisztít­ tassanak, a falakon húzott villanyos vezetékek falba rejtessenek, a sablonos csillárok helyébe a kor ízlésének megfelelő csillárok, falika­ rok és k a n d e l á b e r e k állíttassanak és hogy a m á r v á n y és stukkómár-

vány m u n k á k ismét régi fenyőkben ragyogva hirdessék azt a kegye­ letteljes gondoskodást, amellyel e kiváló örökségünknek Klebelsberg

gróf e sorok írójára bízta ezt a szép feladatot

s meghagyta, hogy gondoskodjék az utcai főhomlokzat menyezetében

tartozunk.

elrejtett

világítás

felszereléséről,

portikuszának

az

előcsarnokok

viasztechnikával készítendő újrafestéséről, ú j stílszerű klasszicizáló szélfogó ajtókról, a tárlatokhoz vezető vaspléhhel borított antikizáló díszítéséről és arról, hogy az épület nagynevű

ajtóknak építtetőjé-

nek, József nádornak és építőmesterének, Pollack Mihálynak carrarai m á r v á n y mellszobrai illő m á r v á n y k e r c t e k b e n

az előcsarnok

falába

helyeztessenek. A z ő parancsából a főlépcsőházban eltávolíttatnak a reneszánsz ízlésű és a terem neoklasszikus

jellegét sértő színes üveg­

ablakok és stílszerű ablakokkal helyettesíttetnek. Ügy a lépcsőház, mint a kupolaterem és a díszterem m á r v á n y b u r k o l a t á n a k

megtisztításáról

és kiegészítéséről is most történt gondoskodás. A díszterem a minisz­ teri elhatározás szerint visszaadatik eredeti rendeltetésének és stílu­ sos bútorberendezést kap, megfelelő karzati korlát építésével és tudo­ mányos előadó teremmé fog berendeztetni. Hogy a főlépcsőház oszlopos tornácáról a muzeális helyiségekhez a körforgalom biztosíttassák, ezen az emeletsoron a hátsó lépcsőházat a m ú g y is elsötétítő toilette helyiségek elbontattak és a folyosók íves n y í l á s o k k a l az épület

eredeti stílusában

Most készült a hátsó folyosóra

nyíló

megépítve,

vízcsap

elé

a

megnyittattak kis

műkőből

csömöszölt, csiszolt falikutacska. A hátsó lépcsőhöz csatlakozó folyosó­ szakaszok

elzáró

falai

is

íves

keretezéseikkel,

illetve

félköríves

felülvilágító a b l a k a i k k a l most készültek az évtizedeken át itt állott dísztelen deszkafalak

helyébe.

A könyvtár repozitóriumának jövőbeli bővítésére

Jakabffy

Z o l t á n építész, kultuszminiszteri osztálytanácsos készített terveket,

amelyek

a

magas

padlásterek

kihasználását

praktikus célozzák

a nélkül, hogy kividről az épület régi k é p e a legcsekélyebb módosí­ tást is szenvedné. Ezek a tervek most tárgytalanná váltak, mert a vég-

XV. századi bútorok a régiségtárban. L'intérieur

A középkori L'intérieur

de la salle des a n t i q u i t é s

hazai m ű e m l é k e k

du XV.-me

siècle.

terme a r é g i s é g t á r b a n .

de la salle des a n t i q u i t é s

du

moyen-âge.

Rueber-terem X V I — X V I I . s z á z a d b e l i

műemlékekkel

L ' i n t é r i e u r de la salle des a n t i q u i t é s

du X V I . -

F ü l k e XVII. s z á z a d i berendezési L'intérieur

m e

a régiségtárban.

et X V I I . -

m c

siècles.

tárgyukkal a régiségtárban.

de la salle des a n t i q u i t é s

du X V I I . - » '

e

siècles.

leges diszpozíció szerint a könyvtár az első emeletet fogja elfoglalni akként, hogy az északi s z á r n y b a n a könyvtár kiállítási termeit ren­ dezik be, a hátsó traktus a folyosókkal együtt, modern könyvállvá­ n y o k k a l felszerelve, repozitóriumul fog szolgálni, míg a déli szárny­ ban a kutatószobák és olvasótermek fognak helyet foglalni. A máso­ dik emeleti teremsorban az állattár és á s v á n y g y ü j t e m é n y kihelyezése után az őskor, a római kor, a népvándorlási kor g y ü j t e m é n y t á r g y a i t és a magyar kultúrtörténeti gyűjteményt fogják elhelyezni. í g y a magyar föld összes kulturhistóriai emléktárgyait a Múzeum látogatói v é g r e egy összefüggő, e g y s é g e s gyűjteményben fogják élvezhetni s így a Nemzeti Múzeum g y ű j t e m é n y e külső megjelenésében is verse­ nyezni fog a külföld hírneves szép múzeumaival. Tervbe van v é v e a második emelet fölé a magas padlástérben egy harmadik fölülvilágítású teremsor építése is s így a múzeumi

emeleti

gyűjtemények

szaporodása esetére a helyiségszükséglet évtizedekre biztosítva lesz. A római kőemlékek s z á m á r a a kultuszminiszter sítani

a

kert

hátsó

kerítésfalai

mentén

Pollack

meg akarja

való­

ismertetett

nyílt

oszlopcsarnokának eszméjét is. Ugyancsak K l e b e l s b e r g

gróf ötletéből merült fel újból a

gondolat, hogy a Múzeum reprezentatív helyiségeiben művészi meg­ oldásokkal pantheonszerű szoborgyűjtemény állíttassék fel. Meg vagyok arról győződve, hogy homlokzatok

fel fog támadni

nemes anyagba öltöztetésének

az

utcai

és szobordíszítésekkel

való kiegészítésének is a gondolata s a k k o r m e g v a l ó s u l n a k a nagynevű építőmesternek, olyan

rajongó

küzdött.

Pollack Mihálynak eredeti szeretettel és olyan

gondolatai,

szomorú

amelyekért

eredménytelenséggel

E

Z T a könyvet 1917-ben írtam. Most, hogy végre kiadásra juthat, a sajtó alá rendezés idejében került a múzeumépület restauráció

alá. A z erre vonatkozó adatok beszúrásán kívül a szövegen mit sem változtattam. Már a k k o r egy évtizede, hogy

József

nádor

korának

építőművészetével, fővárosunknak ebből a nagy fejlődési korszakából fennmaradt épületeivel foglalkoztam s e korszak elpusztult műemlékei után

kutattam. A modern

stílustörekvések neveltje voltam bár, a

nemzeti tradícióknak az építőművészet terén is szerény harcosa és új utak keresője, mégis kezdettől fogva rajongója voltam a Palatinusstilus nemes, erőteljes konceptusainak és bámulója elhanyagolt

és

lezüllött köntösében is a Nemzeti Múzeumnak. Megfelelő alkalmakkor a gyakorlati építés terén is megpróbálkoztam ebben a karakterisz­ tikus pesti építőstilusban alkotni is. levéltár irat-csomagjaiban

is,

Ezért

búvárkodtam

hogy Pollack

e

nemes

a

nádori

alkotásának

történetét megörökítve, szépségeit az érdeklődő kartársak elé tárjam. Bizonyára ennek köszönhetem, hogy K l e b e l s b e r g

Kuno

gróf,

midőn az évtizedek folyamán lezüllött épület restaurációját elhatá­ rozta, ezzel a g y ö n y ö r ű feladattal engem bízott meg. A z a szeretet­ teljes

gondosság, mellyel

néhány

lelkes

munkatársammal

ezt

a

munkát végrehajtottam, meg kell, hogy lássék rajta, s a megnyilat­ kozott osztatlan

elismerés becsületes törekvéseink legédesebb gyü­

mölcse. E mű sajtó alá rendezése alatt a restaurálás munkái befeje­ ződtek s így a krónikás hűségének tartozom azzal, hogy megemlé­ kezzem azokról is, a k i k az újjáépítésen dolgoztak. Soha el nem muló hálával adózom a megtisztelő megbízásért a magyar kultusztárca széles látókörű és nagykoncepciójú vezetőjé­ nek, a k i ezt a pompás drágakövet felemelte

az út porából, ahová

évtizedek kegyetlen körülményei taposták. Hálával emlékezem meg a

múzeumért

rajongó

Hóman

Bálint

főigazgatóról, akinek

e

munka

kiadását is köszönhetem, és S c h i l l e r R e z s ő r ő l , a Nem­

zeti Múzeum gazdasági hivatalának főnökéről, valamint a Múzeum többi tisztviselőiről, a k i k a restaurációs

munka

ezernyi

gondjában

velem vállvetve osztoztak. A z összes munkálatokat

Havas

Sándor

építész k a r t á r s a m

hajtotta végre, az építőmester köteles gondosságát messze fölülmúló szeretettel és áldozatkészséggel. Kezei alatt egy egész kis kőművesés i p a r o s g á r d a dolgozott. A falfestmények j a v í t á s a , az összes falmezők és menyezetek

viasztechnikájú

festése, a régi

dekorációs

festések

tisztítása és javítása, valamint az összes mázolómunkák B e s z é d e s O t t ó műhelyét dicsérik. A z asztalosmunkákat részben a P a l á g y i G y u l a R. T., részben F r i e d r i c h J. műhelye készítették. A nagv szélfogó üvegfal és az összes facsillárok és k a n d e l á b e r e k a P a l á g y i műhelyből kerültek k i . A kupolaterem régi kandelábereit a M o r 1 i nR c s o v s z k y cég restaurálta. A z aranyozásokat S z u b o t a

fstvá a

é s F i a és G é b é r t h K á r o l y végezték. A m ű m á r v á n y f a l a k lecsiszolásán és j a v í t á s á n N e u h a u s e r J á n o s dolgozott, míg a valódi márványmunkákat a G a b a y é s G y u l a y cég szállította. A lakatos­ munkákat H e r m a n n a menyezeti B au m

B é 1 a, az ü v e g e s m u n k á k a t

szobrászmunkákat és modelleket

Bolgár

Rákos

Pál,

M . , illetve

L . szobrászok készítették. A kerti oszlopcsarnok

világító­

berendezését az E r i c s s o n R. T. szerelte, míg a belső

villamos­

vezetékek

Ferenc

teljes

átszerelésének

nagy

munkáját

Szabó

a Nemzeti Múzeum gépésze végezte. A felirati betűket

a P e t r o-

I i g n u m cég készítette. Ács

Aurél

Bienzsák

építőmester,

István

főpallér

Havas

Sándor

helyettese

megérdemlik, hogy példás

és

munka­

szeretetük és b u z g ó s á g u k itt följegyeztessék. Boldog érzet, részese lenni annak, hogy Pollack Mihálynak ezt a gyönyörű alkotását k o r a ízlésének eredeti tisztaságában és meg­ érdemelt r a g y o g ó köntösében hagyjuk

örökül.

A Nemzeti M ú z e u m p i n c é j é n e k Plan

de

sousole.

alaprajza.

Plan du premier é t a g e .

A

Nemzeti

Múzeum

epületének

e l s ő emeleti a l a p r a j z a .

A

Nemzeti M ú z e u m

épületének

C o u p e transversale du

keresztmetszete. plan.

P l a n du d e u x i è m e

étage.

A

Nemzeti második

Múzeum

épületének

emeleti a l a p r a j z a .

M Ú Z E U M

A Le

múzeumkert plan

du

K Ö R Ú T

mostani paie

alaprajza.

d'aujourd'hui.

M Ú Z E U M

K Ö R Ú T

A m ú z e u m k e r t tervezett ú j alaprajza az u t c a i e l ő t é r r e l é s Iniiső o s z l o p c s a r n o k k a l . Projet

à exécuter

du

parc.

L'ÉDIFICE D U MUSÉE

P

NATIONAL

O U R juger comme i l convient les institutions consacrées à l a culture hongroise, i l faut se rappeler que tout ce qui a été créé eu

Hongrie est dû à la générosité du public. Ce n'est pas grâce à la munificence royale mais grâce à quelques personnalités éminentes ou grâce à la société hongroise que ces institutions ont pu naître et se développer. Tel est aussi le cas du Musée National Hongrois et de son imposant édifice. U n aristocrate du plus haut mérite, le comte François Széchényi, fit don au pays, en 1802, de sa riche bibliothèque particulière et de sa belle collection d'antiquités pour poser les bases d'un musée national. La

salle d'honneur du couvent des Pauliniens, remarquable

par les

sculptures sur bois qui la décorent, abrita cette collection, et l'on aménagea en même temps une salle de lecture où furent exposées d'autres pièces qui en faisient partie. L'exemple donné par le comte Széchényi entraîna d'autres donations, et la collection s'enrichit si bien qu' i l fallut bientôt la transporter à l'université, où elle remplit trois étages de l'une des ailes du bâtiment. Vers 1830, a p r è s plusieurs années marquées par des luttes et des vicissitudes sans nombre, une mesure urgente s'imposa: i l fallait loger les collections dans un édifice qui en fût digne, qui fût approprié à sa destination et qui fît honneur à la culture hongroise. Et de nouveau i l se trouva un Mécène en la personne d'un aristocrate animé des plus nobles sentiments: le duc Antoine Grassalkovich. qui fit don à la Hongrie du terrain où s'élève aujourd'hui le Musée, pendant que la diète de 1836 votait un crédit de 350.000 florins d'or pour la construction, en dépit des embarras financiers et à la crise politique que le pays traversait à cette époque. Le palatin était alors l'archiduc Joseph, qui fut pour le Musée National le plus utile des protecteurs. C'est grâce à son énergie que les projets se changèrent en réalité; il dirigea même les travaux avec une sollicitude toute paternelle Entre

prise en 1837, l a construction fut achevée en 1847, du vivant de l'archiduc. Les plans étaient d û s à Michel Jeun Pollack. qui se classa ainsi parmi les premiers architectes de son temps. L e classicisme q u i régna dans l'Europe entière après l'époque napoléonienne avait alors pénétré l'architecture, et Pollack cultiva le goût antique, mais avec une grande indépendance et en l u i imprimant un caractère individuel véritablement frappant. Moins favorisé par le sort que les plus illustres de ses contemporains en pays étranger, i l eut à surmonter des obstacles considérables et lutter non seulement contre l'insuffisance des moyens pécuniaires mais aussi contre ses confrères de Vienne, à cpii l'archiduc Joseph, alléguant l'état plus avancé de l a culture autrichienne, demandait, leur avis sur les plus minces détails. Les illustrations ci-contre donnent une idée de l'oeuvre grandiose qu'il sut réaliser avec les moyens les plus simples et malgré toutes les immixtions étrangères. Ce qui le distingue surtout des autres maîtres néo-classiques de renom c'est que. tandis que ceux-ci ont pour ainsi dire copié de l'antique les différentes parties des bâtiments, Pollack sut garder son individualité tout en filtrant en lui-même, en quelque sorte, les impressions de l'antiquité, si bien qu'en regardant ses oeuvres on ne reconnaît même pas les modèles qui les ont inspirées. A u cours des 80 années qui se sont écoulées depuis, les collections ont pris un développement rapide, si bien que l'édifice était devenu trop étroit. Pendant un demi-siècle, le grand d'honneur furent occupées par l'une

escalier

des chambres

et

les salles

législatives:

la

Chambre des Magnats, et ne devinrent libres qu'après l a construction du nouveau parlement. Mais pendant ce temps ces locaux avaient eu naturellement beaucoup à souffrir et les transformations nécessaires ont grandement dépouillé de leur caractère primitif les salles de l'étage supérieur. U n nouveau musée ayant été bâti, i l y a un quart de siècle environ, pour l a collection des beaux-arts (la galerie des tableaux modernes fut alors réunie à l a galerie Eszterhâzy). u n certain nombre de

!

locaux se trouvèrent libres, mais ils ne tardèrent pas à être affectés à une nouvelle destination. O n y installa en effet les départements de la zoologie et de l a minéralogie. L a collection ethnographique, extrêmement riche, dut être logée dans un lycée. Mais ces mesures étaient insuffisantes.

Avec

la guerre

et le

manque d'argent qui s'en suivit les difficultés s'accrurent encore, et ce ne fut qu'après l a consolidation financière que le ministère des cultes et de l'instruction publique put s'occuper enfin de loger dignement les collections d u Musée National et de faire exécuter les travaux nécessaires. Avant tout, le comte Klebelsberg. ministre de l'instruction publique, a décidé l'acquisition de deux immeubles afin d'y loger les collections

d'histoire

naturelle,

édifié prochainement.

pour lesquelles u n bâtiment spécial sera

— A l'avenir,

l'ancien palais d u Musée

serti

donc

exclusivement réservé à la bibliothèque nationale et à l'histoire de la civilisation. A cet effet, i l a été procédé à une restauration radicale et l'on a fait disparaître les parties

de construction

récente

qui ne

s'accordaient pas avec le style de l'édifice et en avaient altéré graduellement le'icaractère originel. De nouveaux lustres et de nouveaux candélabres ont été installés dans le hall, dans les escaliers, l a salle de la coupole et la grande salle des conférences: une double porte a été construite à l'entrée du hall: les bustes de marbre des créateurs du Musée ont été placés d'une manière plus conforme au style de l'édifice; enfin, au moyen de diverses modifications,

ces imposants

locaux

ont été

adaptés d'une manière organique à leur destination naturelle. Selon les dispositions définitives, les bureaux de la direction et les laboratoires resteront au rez-de-chaussée, la suite de salles du premier étage, où l'on accède par le grand vestibtde, sera occupée par les vitrines d'exposition de la bibliothèque, la salle de repos, les chambres des chercheurs et les salles de lecture. L e grand escalier même au second étage, où de la salle de la coupole on accède dans la grande salle de conférences; les suites de salles et les couloirs qui s'ouvrent à droite et à gauche seront affectés aux collections historiques. Sous les combles,

dont la hauteur est considérable, se construit un troisième étage éclairé par en haut, où pourront trouver place les acquisitions ultérieures. Les travaux de réfection et de reconstruction ont été confiés à l'auteur de cette monographie, M . Eugène Lechner, architecte-professeur. les salles des collections et la bibliothècpie auront

Quand

été définitivement

aménagées — travail actuellement en cours et cjui se poursuit parallèlement aux travaux affectant les salles d'exposition — le Musée N a tional Hongrois ne sera pas seulement digne des riches et précieuses collections qu'il renferme et cpii constituent des trésors de la culture hongroise: par son aspect extérieur comme par son contenu, i l se rangera dignement à côté des plus célèbres musées des grandes métropoles occidentales.

A

M A G Y A R

N E M Z E T I

B A R Á T A I N A K

MAGYAR

M Ü Z E U M

E G Y E S Ü L E T E

T Á R S A D A L O M a múlt

s a j á t erejéből valósította meg

század első

évtizedeiben

a nemzeti t u d o m á n y

alapvető

intézményeit, amelyek külföldön az abszolút fejedelmi hatalom k u l ­ turális érzékének és áldozatkészségének köszönik létüket. A társadalmi alapítású intézmények közül első volt a ma már 125 éves Magyar Nemzeti Múzeum, amelyet az alapító gróf Széchényi Fe­ renc és a múzeum palotáját felépíttető József nádor hívó szózatán fel­ lelkesült magyar társadalom áldozatai növeltek legelső s minden ma­ gyar ember szívéhez nőtt kulturális

intézményünkké.

Sajnos, a legutóbbi évek gazdasági válsága a Nemzeti Múzeum munkásságát is megbénította. A legnagyobb takarékosságra kényszerült állam nem tudja

biztosítani a kulturális intézményeink korszerű fej­

lődéséhez megkívánt anyagi erőt,

pedig mai szomorú

helyzetünkben

egyedüli erős fegyverünk nemzeti kultúránk színvonalának fenntartása és emelése lehet. Ez a belátás hívta életre a Magyar Nemzeti Múzeum Barátainak Egyesületét, amely mult év május 21-én tartotta alakuló közgyűlését. A belügyi kormányzat által f. é. j a n u á r hó 7-én 100.642/1927. V I I . szám alatt láttamozott alapszabályok szerint „az Egyesület célja: a Magyar Nemzeti Múzeum g y a r a p o d á s á n a k , valamint lis és tudományos m u n k á s s á g á n a k előmozdítása

kulturá­

a Nemzeti Múzeum

rends» eres és állandó anyagi támogatásával, a Nemzeti Múzeum és a magyar társadalom kapcsolatának k i ­ építése, a Nemzeti Múzeum gyűjteményeit és m u n k á s s á g á t ismertető idő­ szaki és önálló művek kiadása, előadások, kiállítások rendezése,

a kutató- és gyújtőátak, ásatások és egyéb tudományos munkála­ tok erkölcsi támogatása, a nemzeti kultúrkincshez tartozó muzeális értékek védelme, ma­ gyar múzeumi törekvések és intézmények támogatása." (2. §.) „ A z Egyesület tagjai: tiszteletbeli, alapító és évdíjas (rendes, pár­ toló, külső) tagok. Tiszteletbeli taggá választható, a k i a Magyar Nemzeti Múzeum g y a r a p í t á s a , fejlesztése

és felvirágoztatása

körül

kiváló

érdemeket

szerzett. Alapító taggá választható, a k i legalább 3000 Pengő összegű ala­ pítványt tesz az Egyesület j a v á r a . Évdíjas taggá választható, aki három évre terjedőleg évi 100 Pengő rendes, 50 vagy 25 Pengő pártoló, illetőleg 10 Pengő külső tagsági évd í j fizetésére kötelezi magát." (3. §.) Az Egyesület

örökös

tiszteletbeli

ségének, a Magyar Nemzeti Múzeum

tagjai: néhai József nádor Őfen­ nagy patrónusának

legidősebb

fiági leszármazója, valamint a múzeumalapító gróf Széchényi Ferenc nemzetsége idősb ágának mindenkori seniora. Elnök:

gróf Széchenyi Bertalan.

Ügyvezető

alelnök: Az

llóman Bálint. igazgató

választmány

Álgya-Pap Sándor Bajza József Balogh Jenő C z a k ó Elemér Czettler Jenő Debreczeni Sándor Erődi-Harrach Tihamér gr. Esterházy Károly András Eabricius Endre Gerevich Tibor Glattfelder G y u l a Glück Frigyes Hanzély László

tagjai:

Hollós Ödön Jalsoviczky Károly Karafiáth Jenő gr. Károlyi István Kelemen Kornél gr. Khuen-Héderváry Károly Kollányi Ferenc br. Kornfeld Móricz L á z á r Andor L á z á r Ferenc Lepold Antal Lingauer Sándor Magyary Zoltán

Melzer István M u n k Péter Nagy Árpád Őrffy Imre Palotay Géza Ravasz László Szála y József gr. Széchenyi E m i l

gr. Széchenyi Viktor Szukováthy Imre l a s n á d i Nagy András gr. Teleki Tibor br. Weiss Alfonz Wertheimer Adolf gr. Zichy István Zimmermann Lajos

Főtitkár:

Pénztáros:

Titkár:

Radisics Eleméi Paulovics István

Az

egyesület

Aczél Ede Ágoston Géza Alapi G á s p á r Alapy Gyula Albrecht kir. herceg Álgya-Pap Sándor gr. Almásy Imre Antal G é z a Auspitz György Bács-Bodrog vmegye Baja thj. város Bajza József Bálint Nagy István Balogh Jenő Balogh József Balogh Sándor gr. Bánffy Miklós Bónóczi László Baranya vármegye Baranyay Jusztin Bárczy István Bardócz József Bárdos Rémig Barnabás Pál Bartoniek Emma B á t k y Zsigmond Baumgarten Nándor

törzstagjai

Ellenőr:

192? február

Schiller Rezső Szabó-Patay József

15-én:

Beliczey Géza Benczúr Gyuláné Benes József Bernauer G é z a Berzeviezy Albert gr. Bethlen István Biró József Biró Pál Bleyer Jakab Block Leó Boda Dezső Bodnár István Borzsák István Breyer István B u d János B u d a h á z y Zoltán Biichler Lajos Chorin Ferenc Cicatricis Lajos Conrad Ottó gr. C s á k y Károly Csanád-Arad-Torontál vmegye Csánki Dezső C s á r s z k y István Csepy Dániel Csernoch János C s i k i Ernő

Czabalay K á l m á n C z a k ó Elemér Czeke Marianne Czettler lenő gr. C z i r á k y László Dáni Nándor ifj. D a r á n y i G y u l a Darányi Kálmán Davidsohn Horace Debreczen sz. k i r . város Debreczeni Sándor Dedek Crescens Lajos ü e l m á r Béla Demény Károly gr. Dessewffy Aurél Deutsch Mór ifj. Deutsch Samu Domanovszky Sándor Domony Móric Dosztál G y u l a br. D ő r y Andor Éber A n t a l Ébredő Magyarok Egyesülete Ecker Ferenc Egerei- Gedeon Ehrenfeld G y u l a Ehrenwald Imre Elek Ernő Éles Béla Emich Gusztáv Énekes János Enyedy Simon Erdélyi Sándor Ernst Lajos Erődi-Harrach Tihamér gr. Esterházy Károly András ifj. gr. Esterházy László gr. Esterházy Móric hg. Esterházy Pál Fabricius Endre Faludy Géza

Farkas József Fehér M i k s a Fellner Frigyes Fellner Pál Ferenc József Tudományegye­ tem Jog- és Államtudományi Kara Ferenczi Marcel Ferenczi Zoltán hg. Festetich Tasziló F i l a r s z k y Nándor Fleissig Sándor Forró Félix br. Forster G y u l a Fővárosi Közmunkák Tanácsa Fried Jenő F ü l ö p Zsigmond Füssy Kálmán G a b á n y i János Gárdonyi Albert Gerevich Tibor Gervay Dezső Gévay-Wolff Nándor Glück Frigyes Glattfelder G y u l a Grósz E m i l Gschwindt Ernő Győr sz. k i r . város H á c z k y Andor Haentjens-Haan Pálné Hajós Gergely Hajós K á l m á n Hanzély Ferenc Hanzély G y u l a Hanzély László br. Harkányi János br. Harkányi Sándor Havas Sándor Havrán Dániel br. Herzog Mór Hevesy Ödön

Hillebrand Jenő Hodinka Antal Hódmezővásárhely thj. város Holitscher Róbert Holitscher Szigfrid Hollós Ödön Holub József Hóman Bálint Homonnay Tivadar Horthy Jenő Horváth Géza Horváth Győző Horváth Nándor gr. Hoyos M i k s a Höllrigl József H u t y r a Ferenc Igaz Béla br. Inkey József Ipolyi Keller G y u l a Isoz K á l m á n Jacobi Olivér Jakubovich E m i l Jalsoviczky Károly Jalsoviczky Sándor Vitéz J á n k y Kocsárd Jász-Nagykun-Szolnok vár­ megye br. Jeszenszky Sándor J ó k a i Közművelődési és Mú­ zeumegyesület József kir. herceg J u h á s z Jenő Jurcsek Béla Kacsó Kálmán Kállay Tamás Karácsonyi János Karátson A n t a l Karafiáth Jenő Kappéter Géza gr. Károlyi István Kasselik-alapítvány

Kaszab G y u l a Kelemen Kornél Kelety Gézáné K e r n Aurélné gr. Khuen-Héderváry Károly K i r . Magyar Egyetemi Nyomda gr. Klebelsberg Kuno Klein Gyula Koczor G y u l a Kollányi Ferenc Kommer Ferenc Kommer József br. Korányi Sándor br. Kornfeld Móric Korpássy Gyula Kovács Frigyes Vitéz K o z m a Miklós Kőnig Mór Körösi Henrik Kramer Ernő Krausz Simon Kresz Károly Kriston Endre K u b i n y i Lajos K u n d Ede Zoltán K u n d Elemérné Lakatos Viktor L a m m Mór Lándor Tivadar L á z á r Andor L á z á r Ferenc Leányfalusi Törzs Leblang Andor Lechner Jenő Lederer Szeréna Lepold A n t a l Lingauer Sándor L i p p a y Károly L i p t a y Béla Lipótvárosi Casino Lobmayer Jenő

Lossonczy István Lukács Emil Lukács Jenő Lukács József Lukcsics József L u k i n i c h Imre Lukovich Aladár br. Madarassy Beck Marcel ifj. Madarassy Gábor Magyar Gyáriparosok Orsz. Szövetsége Magyar Kázmér Magyarság szerkesztősége Magyary Zoltán Mahler Ede gr. Mailáth Géza gr. Mailáth József Majovszky Pál Mándy Sámuel Manninger G . Adolf Márton Lajos Mátyás Sándor Mayer János Medve Miklós Melich János Melczer Aladár f Melczer Béla Melczer László Melzer István Mezőgazdasági Ipar R. T. Mészáros Győző Mészáros Károly Milch Emánuel M i l c h Viktor Milotay István Mladoniczky Ignác Mlinkó Imrén é Molnár Árpád hg. Montenuovo Nándor Moóri Kőnig Jenő Moravcsik G y u l a

M u n k Péter Muslay István N á d a s d y Géza Nádor Henrik Nagy Árpád Nagy E m i l Németh Gyuláné Németh László Nemzeti Újság Nógrád és Hont vármegye Noszky Jenő N y á r á d y Mihály Okolicsányi Zoltán Oppler E m i l Őrffy Imre Palóczi Edgár Pálosi E r v i n Palotay G é z a Pálóczi Horváth István br. Pap Géza Pap Lőrinc Pasteiner Iván Patay Tibor Paul-Schiff Tivadar Perelisz Lipót Pester L l o y d szerkesztősége Pest-Pilis-Solt-Kiskun vmegye Petri Pál Petrovics Elek Pollák Manó Prohászka Lajos Prohászka Ottokár f P u k y Árpád gr. R á d a y Gedeon Radisics Elemér br. R a d v á n s z k y Albert Raffay Sándor Rákosi Jenő Rakovszky Iván Ravasz László Reiner János

R é p á s y Miklós f R i p k a Ferenc if j . Róth Béláné Róth Miksa br. Rubido Zichy Iván Rust József S á r k á n y Alfréd Schiffer M i k s a Schiller József Schmidthauer Lajos Schneller Vilmos Schöffer Aladárné Schuck István Schweiger Ödön Scitovszky Béla gr. Semsey László Sigray Béla Sikabonyi A n t a l Simon Mihály Pál Simontsits Elemér Simonyi-Semadam Sándor Sipőcz Jenő Soltész Elek gr. Somssich G é z a gr. Somssich János gr. Somssich László Sopron vármegye Sorg A n t a l Spitzer Béla Steffanits István Stein E m i l Steiner Lajos Stemmer Ödön Stern Samu Stühmer Frigyes br. Surányi Ferenc Szabó T. István br. Szalay Gábor Szalay József gr. S z a p á r y Lajos Szász Károly

gr. Széchenyi Aladár gr. Széchenyi Bertalan gr. Széchenyi Domonkos gr. Széchenyi Emil gr. Széchenyi Géza gr. Széchenyi István gr. Széchenyi Károly gr. Széchenyi Márton gr. Széchenyi Viktor Szeged-Csongrádi Takarék­ pénztár Szécsi Pál Szekfü G y u l a Szentkirályi Albert Szentkirályi Erzsébet Szentpétery Imre Szilágyi Dezső Szily T a m á s Szinyei Merse József Szirmay József Szmrecsányi Lajos Szmrecsányi Miklós br. Szterényi József Szukováthy Imre Tas A n t a l Tasnádi Nagy András id. gr. Teleki József gr. Teleki László gr. Teleki Pál gr. Teleki Tibor Thienemann Tivadar Thiering Richárd né Tornallyay Zoltán l o i na vármegye Tomcsányi Móric Tószeghy Richárd Tóth G y u l a Tóth Lajos + Tóth László Tóth K u r u c z János

Werner Adolf Wertheimer Adolf Wessely A n t a l Wilhelm Károly br. Wlassics G y u l a Wolfner József gr. Woracziczky Károly gr. Zichy Aladár gr. Zichy Béla gr. Zichy G y u l a gr. Zichy István gr. Zichy János gr. Zichy Rafaelné Zilahi Kiss Jenő Zimányi Károly Zimmermann Lajos Zolnai Béla Zolnai G y u l a Zsembery István

T u r i Béla Ugrón Gábor Unger Béla Unger Richárd br. Urbán Péter Vargha D á m j á n Y a r j u Elemér Vásárhelyi Zoltán Vass József Végh G y u l a V i d a Jenő Vikár Géza Voinich Piroska lovag W a h l Oszkár Walkó Lajos Weinwurm Lajos br. Weiss Alfonz Weisz F ü l ö p Wensky Nándor

1927 február 15-én van az Egyesületnek összesen 414 tagja, akik a következőképen oszlanak meg: Alapító tag

3

100 pengős rendes tag

136

50

„

pártoló tag

49

25

„

pártoló tag

205

10

„

külső tag

21