13. Toldi, mint magyar. színpadi hôs. 268 Ft, határon túl: 1 uro

268 Ft, határon túl:

1 €uro

IV. évfolyam, 5. szám • 2012. május

A Magyar Teátrumi Társaság havilapja

w w w.m a g ya r te at r u m.hu Friss hírek a magyarteatrum ONLINE oldalán!

POSZT

2. oldal

Győri Nemzeti Színház Szétpattanó 2012/13 buborékok Kecskeméten

Rendhagyó sajtótájékoztatón tette közzé következő évados műsorát a Győri Nemzeti Színház. A tervezett nyolc bemutatóból kettőbe is belekóstolhatott a média segítségével a színház egyre nagyobb számú publikuma. A rövid, ám annál velősebb sajtótájékoztató színvonalát több sztárvendég is emelte; Molnár László és Tunyogi Bernadett duettet adott elő a következő évad kiemelt produkciójából; a Jekyll & Hyde című musical-thrillerből. Az évad egyik meglepetése, a Megasztár által ismertté vált Tóth Gabi is elénekelt egy dalt, aki különleges szerepben, egy prózai darabban mutatkozik be a győri közönségnek. Tasnádi István Finito című kortárs magyar drámájában alakítja majd a lecsúszott popdíva szerepét. A tehetséges fiatal énekesnő elmondta, hogy a darab olvasása fellelkesítette, nagy kihívásnak tartja Tigris Niki szerepét. Sok hasonlóságot vélt felfedezni saját személyisége és Tasnádi figurája közt. Fontosnak tartotta elmondani, hogy élete végéig tanulni szeretne, az újfajta megmérettetés véleménye szerint előre viszi őt az életben. Forgács Péter igazgató a szereplőválasztás kapcsán kiemelte, hogy Gabit kisugárzása, elképesztő színpadi ereje miatt kérte fel erre a szerepre.

Mit tehet eg y csa lád fő, ha költekez ő neje és g yermekei miatt lassa n minden összeomla ni látszik ? Át veszi a z irá ny ítá st, és meg próbá l rendet teremteni... Csik y Gergely humoros hely zetek kel ga zdagon f űszerezett v ígjáték át – a kecskeméti K atona József Szín há z idei utolsó bemutatóját - ha zá n k eg y ik legkeresettebb rendez ője, Mohácsi Já nos á l lította színpadra. A bemutatót á p r i l i s 2 7- é n t a r t o t t á k . A k é t f ő sz ereplővel, Sára B er na d et te-tel és Márton Andrá ssal még a főpróba hét előtt beszélgettünk.

A cikk a 15. oldalon folytatódik

100a éves szolnoki színház

A cikk az 5. oldalon folytatódik

Bárki válhat hôssé

A szolnoki Szigligeti Színház társulata május 14-én és 15-én, Bor Zoltán produkciós igazgató vezetésével, színes eseménysorozattal készült a színház épületének centenáriumát megünnepelni. A színház szimpatizánsai megtekinthették a ház néhány eredeti falát, díszeit, volt filmvetítés az elmúlt évek sikereiből, keresgélhettek régi színházi kiadványok között, felöltözhettek színházi jelmezekbe, sőt még egy meglepetéssel is szolgáltak a szervezők 14-én délután! Szolnokon, a gyaloghíd tövében flashmob volt! Egy kiállítás is nyílt a Damjanich János Múzeum jóvoltából a Galériában az elmúlt évszázadról. Az ünnepségsorozatot végül egy Gálaműsorral zárta Balázs Péter társulata május 15-én este, melyet a Szolnok Tv élőben közvetített. A Gálaműsorban fellépett Balázs Péter, Barabás Botond, Bor Panka, Bot Gábor, Császár Gyöngyi, Dósa Mátyás, Gombos Judit, Harna Péter, Horváth Gábor, Kertész Marcella, Lőrincz Judit, Lugosi Claudia, Molnár Nikolett, Molnár László, Ónodi Gábor, Petridisz Hrisztosz, Radó Denise, Zelei Gábor, valamint a Bartók Béla kamarakórus, és férfikar. Részletes beszámolót következő számunkban olvashatnak. (-)

Toldi, mint magyar színpadi hôs

Talán nincs is olyan magyar ember, aki nem tudja ki volt Toldi Miklós. A legendás erejű vitéz Arany János által megírt történetét Szarka Gyula (Ghymes) zenéjével és az ExperiDance közreműködésével mutatták be a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében, a RaM Colosseumban. Végre ismét egy magyar hősről született nagyszerű színpadi mű. Az előadás létrejöttéről a rendező, Meskó Zsolt nyilatkozott lapunknak. – Hogyan született a mű és kik viszik sikerre? – Ez egy teljes mértékben magán produkció, Korom Norbert producer hozta létre. Egy klas�szikus válogatási folyamat után állt össze a színpadi gárda. A cikk a 14. oldalon folytatódik

9 77206 1 15 000 0

12005

2.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. május

A Magyar Teátrumi Társaság közgyűléséről A Magyar Teátrumi Társaság 2012. április 16-án tartotta legutóbbi közgyűlését. A tagszervezetek képviselőit a Pécsi Nemzeti Színház és a Pécsi Horvát Színház látta vendégül. A közgyűlés néma főhajtással tisztelgett Pintér Tamás, Oroszlán munkássága előtt. A közgyűlés hat új tagot vett fel: Kőszegi Várszínház, Szentendrei Kulturális Központ, Pécsi Nemzeti Színház, József Attila Színház, Magyar Cirkusz és Varieté, Malom Színház. A Magyar Teátrumi Társaság tagintézményeinek száma ezzel 40-re emelkedett. A közgyűlés egyik legfontosabb napirendi pontja volt a Pécsi Országos Találkozó. Az idei POSZT programjainak keretében a társaság javasolja a nemzetiségi színházak megjelenését és a Magyar Teátrum sátor és porondszínház felállítását. Szó volt a 2012. június 16-a és augusztus 31-e között, a társaság tagszínházainak részvételével megrendezendő Magyar Teátrum Nyá-

ri Fesztiválról, melynek méltó helyszíne a Szarvasi Vízi Színház lesz. A Kaszás Attila-díj díjátadó gálaestje, és egyben a Vidéki Színházak Fesztiváljának nyitóeseménye 2012. szeptember 8-án lesz a Budapesti Thália Színházban. Megalakult a Magyar Teátrumi Társaság három tagozata: Nemzeti és Kiemelt Színházak Tagozata, Befogadó és Produkciós Színházak Tagozata és a Szakmai Szervezetek Tagozata. A Magyar Teátrum színházi magazin idei tervei között szerepel tematikus mellékletek megjelentetése. Első alkalommal a POSZT kapcsán várható ilyen bővülés. A Magyar Teátrumi Társaság nyilatkozatban állt ki tagszínháza, a Budapesti Kamaraszínház mellett, a színház tervezett bezárása ellen. A társaságunk megkeresi a hazai színházak fenntartóit annak érdekében, hogy a színházi támogatások csökkentéséről és az intézmény ös�szevonások káros hatásairól kifejthesse álláspontját.

Száz éves a Szigligeti Színház épülete (folytatás az 1. oldalról)

Húsz évvel ezelőtti felújítása óta a város egyik megbecsült látnivalója, természetesen nemcsak építészeti szempontból, nemcsak a friss házasok számára, akik a parkban, avagy a lépcsőkön állva fényképezkednek az örök hűség jegyében; hanem a benne végzett munka okán is. Mert ez a lényeg. Nincs szomorúbb látvány az elhagyatott gyárnál, egy nyáj nélkül maradt, enyészetnek kitett templomnál – és sorolhatnám a példákat. A ház akkor nyeri el célját, ha élet van benne.

lesz is igény a színházi élményre! Ezt a szükségletet kiválóan példázza a Szigligeti, ahol délutánonként, esténként megtelik a szála; fiatalok, és idősebbek együtt örülnek a társulat játékának. A játszó személyek is örülhetnek a nézők elragadtatásának, és ez így van rendjén, hiszen a siker ebben a kölcsönhatásban rejlik. Mit is kívánhatna az ember, e jeles születésnapon? Hogy legyen a színháznak következő boldog száz éve is, társulattal,

Egy teátrum is attól kap végső formát, ha abban előadások születnek, és a közönség meg is nézi azokat. Káros azt állítani, hogy a nézők elfordultak volna a színháztól. Mindig is volt, és

előadásokkal, kacagással, könnyel, közönséggel! Nemcsak Szolnokon, hanem országunkban mindenhol! O-sán

12. POSzT, kicsit más-ként Idén is az eddigi hagyományok na k megfelelően megn y it ó ü n nepséggel veszi kezdetét június 7-én este öt órakor a június 16-áig tartó 12. Pécsi Országos Színházi Találkozó, a POSZT, melyen a magyar színházi szakma színe-java jön össze, hogy megnézze egymás előadásait, eszmét cseréljen a (színházi) világ dolgairól, vagy egyszerűen jól érezze magát, egy-mást. Mégis kicsit más lesz ez a POSZT, mint az eddigiek. Mássága abban rejlik, hogy a Magyar Teátrumi Társaság tagszínházainak előadásai közül minden eddiginél több kapott helyet a versenyprogramban, és a másságot erősíti az is, hogy a Magyar Teátrumi Társaság szervezetként, hivatalosan is megjelenik az idei találkozón, ahogy annak előkészítésében is először vett részt. Más lesz az idei POSZT azért is, mert a társaság lapja és kiadója, a Magyar

Ledoktorált Cseke Péter

A kecskeméti Katona József Színház direktora, Cseke Péter (58) „Doctor of Liberal Arts" (DLA) képesítést szerzett, magyarul a szabad művészetek doktora lett. Ez a tudományos fokozat csak a művészeti képzés területén szerezhető meg.

– Rögös volt az út idáig? – Igen. Nagyon hosszú, közel kilencéves kutatómunka előzte meg. Ennek a szóbeli védése történt meg a napokban. (-)

Teátrum a pécsi Széchenyi téren saját gömbsátorral jelenik meg, amelyben június 7-én este 8 órától 15-én éjszakáig a fesztivál minden napján, reggeltől estig színes programok várják a közönséget 9-től 99 éves korig. A 12. POSZT versenyprogramjában a Magyar Teátrumi Társaság tagszínházai a következő előadásokkal szerepelnek: Molière: Scapin, a szemfényvesztő – Csokonai Színház, Debrecen, Rendező: Silviu Purcărete; Jane

Egy életen át kapaszkodó az élethez, ez a színház! A Széchenyi téri Magyar Teátrum gömbsátor programjai e gondolat köré szerveződnek. Délelőtt egyedi, különleges játszóházzal és gyermekprogramokkal várják a kicsiket és nagyokat! Délután párválasztó show, ahol hazai színész sztárjaink kerülnek reflektorfénybe. Ezt a programot változatos, gondolatébresztő szakmai beszélgetések, színész- és színházi évfordulók ün-

A Magyar Teátrum sátor várja a POSZT-olókat

Austen: Értelem és érzelem – Veszprémi Petőfi Színház , Rendező: Valló Péter; Katona József: Bánk bán – Katona József Színház, Kecskemét, Rendező: Bagó Bertalan; Israela Margalit: Trió – Vörösmarty Színház, Székesfehérvár, Rendező: Galambos Péter.

neplései és esti színházi előadások követik. A Magyar Teátrum Sátor a POSZT ideje alatt egész napos, változatos programmal vár mindenkit. Addig kapaszkodj, míg a kedved elér! J. M.

A Csalódásokat olvasták Veszprémben Megtartották az olvasópróbáját Kisfaludy Károly Csalódások című színművének  áprilisban  a Veszprémi Petőfi Színházban. A produkció a következő évadban látható. A rendező Valló Péter Kossuth- és Jászai Maridíjas, Érdemes művész, aki négy éve tért vissza abba a teátrumba, ahol pályafutását kezdte. Azóta minden évadban színpadra állít egy darabot. Szereposztás: Gróf Elemir: Sághy Tamás, Báró Kényesi: Oberfrank Pál, Köröndy Lina, fiatal özvegy: Trokán Anna, Lombai, uradalmi inspektor: Nyirkó István, Elek, ennek fia, hadnagy: Kovács Gergely e.h.,Lidi, rokona: Dobra Mária, Luca kisasszony: Csarnóy

Zsuzsanna Jászai-díjas, Mokány, földesúr: Kőrösi Csaba, Vilma, Lina társalkodója: Terescsik Eszter, Tamás, uradalmi kertész: Benczédi Sándor, Antal, Elemir inasa: Madár K. Zoltán, Zsuzsi: Bécsi Kamilla. Dramaturg: Hárs Anna; Díszlet: Valló Péter; Szcenikus: Perlaki Róbert Örökös tag; Jelmez: Benedek Mari Jászai-díjas; Ügyelő: Madár K. Zoltán; Súgó: Szafner Györgyi; Rendezőas�szisztens: Péti Krisztina; Rendező: Valló Péter Kossuth- és Jászai-díjas, Érdemes művész. (-)

Valló Péter rendező és Péti Krisztina rendezőasszisztens az olvasópróbán

Szerzőink, munkatársaink:

Elek Tibor

Csicsely Zoltán

Fekete Péter

Trombola Anita

Vidnyánszky Attila

Kulcsár Edit

Zalán Tibor

Kozma András

3.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. május

A Magyar Teátrumi Társaság kitüntetettjei

Mint arról lapunk előző számában már írtunk, március 15-e alkalmából a Magyar Teátrumi Társaság tagszínházaiból minden eddiginél többen kaptak állami elismeréseket. A 3. oldalon folytatjuk a kitüntetettek bemutatását.

Csikos Sándor 1965-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, a Miskolci Nemzeti Színházbeli

Lengyel és orosz színházi körökben is elismert szakember. Elméleti munkássága keretében olyan színházi mesterekkel foglalkozott, mint Anatolij Vasziljev, Tadeusz Kantor és Jan Kott. 1962-ben diplomázott orosz nyelvtudományból a Moszkvai Lomonoszov Egyetemen,

Trill Zsolt Jászai Mari-díjas színművész kiemelkedő színvonalú színművészeti munkásságának, színházi és filmszerepeinek elismeréseként Érdemes Művész kitüntetést kapott.

Debreceni díjazottak

Érdemes művész lett Csikos Sándor és Trill Zsolt, Jászai-díjat kapott Rácz József és Király Nina. Érdemes művész elismerésben részesült Csikos Sándor színművész, a Csokonai Színház társulatának tagja. Érdemes művész elismerésben részesült Trill Zsolt színművész, a Csokonai és beregszászi színház társulatának tagja. Jászai Mari-díjat kapott Rácz József színművész, a beregszászi színház társulatának tagja, aki rendszeresen fellép a Csokonai Színház előadásaiban. Jászai Maridíjban részesült Király Nina. Csikos Sándor, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjének birtokosa, Kazinczy-, Csokonai- és Jászai Mari-díjas kiemelkedő színvonalú, évtizedes színművészeti munkásságának, rendezői, nyelvművelői, pedagógiai tevékenységének elismeréseként Érdemes Művész kitüntetést kapott. Sajtóbeszélgetésre hívta az újságírókat Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója a közelmúltban. A sikerek mellett arról számolt be, hogy a társulat készülhet a Pécsi Országos Színházi Találkozóra, a POSZT-ra, melyen az Értelem és érzelem című produkcióval szerepelnek.

pályakezdés után az Irodalmi Színpad és Győr voltak rövidebb ideig tartó állomáshelyei. A Csokonai Színház társulatának hosszabb-rövidebb megszakításokkal három évtizede tagja. Tíz évig a nyíregyházi színház művésze, három évadon keresztül annak igazgatója volt. A debreceni Ady Endre Gimnázium drámatagozatosait elhivatottan tanítja, többek között a szép magyar beszédre. A társulat egyik meghatározó, nagytekintélyű tagja. Az utóbbi években Debrecenben a Halotti pompa, a Háry János és A gyertyák csonkig égnek című előadásokban láthattuk-láthatjuk.

Kiemelkedő színházelméleti munkássága elismeréséért Jászai Mari-díjat kapott Király Nina, aki a keleti kapcsolatok egyik kulcsembere a Csokonai Színházban, fesztiválszervező.

majd a budapesti ELTE Szlavisztika Tanszékén tanít 1964-1994 között, 1973-tól docensként. 1993-99 között az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatója. Személyes kapcsolatban volt (van) olyan nagy színházi mesterekkel, mint Jerzy Grotowski, Ariane Monouckine, Eugenio Barba. Fáradhatatlanul épít hidakat a távoli Szibériáig, észak felé imádott lengyelein át a skandináv országokig, nyugat fele egészen New Yorkig. K. I.

A veszprémi színház tavaszi sikerei Fontosnak nevezte a Magyar Költészet Hete programsorozatot, amely a várakozáson felüli fogadtatással ért véget. A Vígszínház óriási közönségsi-

Oberfarnk Pál és Kéri Kitty

– Eperjes Károly jól van,  nemrég háromszor játszhattuk el vele a Chioggiai csetepaté című komédiát és örömteli, hogy mindegyik középiskolás diákbérletünk közönsége remekül érezte magát. – így kezdte a sajtóbeszélgetést Oberfrank Pál, aki kiemelte, hogy a színház életében mozgalmas és szép időszak ez a tavaszi.

Trill Zsolt 1993-ban végzett Kijevben, az Állami Karpenko-Karij Színház- és Filmművészeti Egyetem magyar színészosztályában. 1993 óta a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház (Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház), 2006 óta a debreceni Csokonai Színház tagja is. Az utóbbi években többek között a Három nővér, a Szarvassá változott fiú, a Fodrásznő, az Úri muri, az Oblom-off, a Mesés férfiak szárnyakkal című előadásokban láthattuk. A 2011/2012-es évadban a Scapin, a szemfényvesztő és a Karrier főszerepe mellett eljátszotta Ádámot Az ember tragédiájában.

Kiemelkedő színművészeti munkássága elismeréséért Jászai Mari-díjat kapott Rácz József, a beregszászi színház (Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház) társulatának tagja, akinek alakításait rendszeresen láthatjuk a Csokonai Színházban. Az elmúlt években a Liliomfi, az Ahogy tetszik, az Egy szerelem három éjszakája, Mesés férfiak szárnyakkal, a Mária című előadásokban lépett fel Debrecenben. A 2011/2012-es évadban az Aladdin címszerepe mellett Az ember tragédiája megannyi szerepében láthattuk Rácz Józsefet.

ker és zsúfolt nézőtér mellett szerepelt a Játék a kastélyban című előadással Veszprémben, amit színháztörténeti nagy ünnepként értékelt az igazgató, és elmondta, hogy reményei szerint az együttműködés tovább erősödhet a jövőben. – Nagy megtiszteltetés és kiemelkedő szakmai állomás, hogy a

Pomádé király új ruhája című gyermekoperánk Budapesten a Művészetek Palotájában szerepelhetett, A kis herceg című gyermekelőadásunk pedig három alkalommal volt látható a Thália Színházban. Ez emeli a színház tekintélyét és a közönségünk is velünk örülhet neki – hangsúlyozta az igazgató, aki jelentős szakmai elismerésként értékelte, hogy rangos színházak társaságában a veszprémi is ott lehet az idei Pécsi Országos Színházi Találkozón. Az Értelem és érzelem című előadás kétszer látható júniusban a fesztiválon. Az újságírók ezután arról kérdezték az igazgatót, hogy a színészi állományban várható-e változás. A direktor elmondta, hogy néhány vendégművész érkezik majd erősítésként, például Sághy Tamás biztosan játszik a következő évadban is Veszprémben. A színház lehetőséget ad egy végzős színésznek, Kovács Gergelynek, hogy itt kipróbálhassa magát. A rendezők közül Valló Péter, Szinetár Miklós mellett Nagy Viktor, Hargitai Iván, Tordy Géza  és Guelmino Sándor állít színpadra darabot. V. R.

Trokán Anna és Sághy Tamás

Szerzőink, munkatársaink:

Józsa Mihály

Kiss József

Varga Róbert

Komlósi Katalin

Mészáros István

Szabó Anikó (Szaan)

Havasi Renáta

Pottyondy Nóra

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. május

Csémy Balázs Soós Imre-díjat kapott

A Színházi Világnapon, március 27-én, Kecskeméten adták át az Országos Színészegyesület idei díjait. Az ünnepi eseményen Csémy Balázs, a kecskeméti Katona József Színház fiatal színésze először műsorvezetőként lépett színpadra, de az este végére a díjazottak közé került. – Hogyan érintett, amikor megtudtad, hogy Soós Imre-díjjal tüntetnek ki? – Még januárban értesítettek arról, hogy díjazott leszek. Éppen a Karamazov testvérek főpróbahete előtt álltunk, és ez a hír lendített túl egy akkori holtponton. Az ember nem számít arra, hogy kitüntetést kap, legalábbis engem meglepett a döntés. A díjátadó gálán a Hegedűs D. Géza, a MASZK Országos Színészegyesület elnöke által felolvasott méltatásom egy szavára sem emlékszem, úgy izgultam a színfalak mögött. Persze nagyon jólesett. Az mindenképpen fontos, hogy a MASZK figyel a vidéki társulatoknál dolgozó színészekre is. Szerintem ez a díj nem csak nekem szól, hanem a kecskeméti színháznak is, amely immár negyedik éve ad lehetőséget arra, hogy fejlődjek.

– Melyek voltak az eddigi legmeghatározóbb szerepeid? – Mind a négy évben bíztak rám olyan feladatot, amiért érdemes volt dolgozni. Jó azt érezni, hogy a kecskeméti társulatban gondolkodnak bennem, „építenek rám”. Persze a hullámvölgyek engem sem kerültek el, volt, amikor jobban teljesítettem, máskor talán kevésbé. A legnagyobb kihívást a két nagy orosz mű, Dosztojevszkij Karamazov testvérek című regényének színpadi változata, és még 2009-ben Csehov Három nővér című színműve jelentette. A szerep, amivel szakmailag úgy gondolom, hogy a legjobban megbirkóztam, a Pillantás a hídról Rodolpho-ja. Nagyon szerettem az itt töltött évadok alatt a műfaji sokszínűséget: játszhattam zenés gyerekdarabban, musicalben, kortárs orosz és szerb előadásban, Goldoni- és Shakespeare-vígjátékban, és klasszikus, valamint kortárs magyar színművekben egyaránt. – Miért érezted úgy, hogy a két orosz darab volt a legnehezebb? – Amikor a Három nővérben Tuzenbach-ot alakítottam, még a főiskolára jártam. A karakter idősebb volt nálam, ezért eleinte nehezen találtam meg a szükséges összefüggéseket a szerep és az akkori énem között. Később mégis nagyon megszerettem! A Dosztojevszkij-átiratban Iván szerepe pedig szinte eljátszhatatlan: az élet és a gondolatai által igencsak meggyötört figura komplex életútját és totális összeomlását kell érvényesen megmutatnom. Előadásról előadásra legalább megközelíteni igyekszem ezt a bonyolult feladványt. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem találtam a darabban vagy a próbafolyamatban örömet, csak egy kicsit jobban meggyötörtek és átmozgattak ezek a munkák. – Mely előadásokat kedvelted legjobban az idei évadban?

A régi házban Zeck Julival

– Nekem minden szerepem kedves, más-más okból kifolyólag. A Karamazov a nehézsége miatt, A régi ház című előadás azért, mert nagyon megszerettem azokat a fiatal kollégákat, akikkel együtt játszottunk. Összekovácsolt minket a próbafolyamat. Az egérfogóban Christopher a darab kétharmadáig egészen mást mutat magából, mint amilyen valójában, az ilyen feladat mindig izgalmas színészileg. Most a Buborékokat próbáljuk Mohácsi János rendezésében, nagyon izgat a vele való munka és vígjátékot mindig élvezetes játszani. – Beszélgetésünk elején említetted, hogy négy éve játszol Kecskeméten. Lesz ötödik éved is a hírös városban? – Szerencsére lesz, nemrég volt a szerződtetési tárgyalás, ahol kiderült: Cseke Péter igazgató a következő évadban is számít rám. Hogy milyen szerepek várnak, egyelőre még nem tudom pontosan, de egy nyári produkcióban, az Újvilág Passióban biztosan benne leszek, amit az arborétumban, a Mária-kápolna közelében mutatunk be. – Kecskeméti feladataid mellett más produkciókban is részt veszel?

– Még mindig játsszuk Budapesten a Kicsi nyuszi hopp hopp című előadást, amit egy egyetemi osztálytársnőmmel régebben készítettünk. A jövőben is szívesen vennék részt ehhez hasonló, kőszínházi struktúrán kívüli munkákban, amelyekben nem csupán a színészi képességeimre van szükség, hanem kreativitásra késztet a színházcsinálás többi ágazataiban is. Illetve van még egy titkos tervünk a kecskeméti társulat fiatal színészeivel, de erről csak akkor mondok többet, ha már konkrét formát öltött az elképzelésünk. B.L.

A Karamazov testvérekben

Péntek és 13-a? Bemutató Szolnokon!

Sem április elsején, sem 13-án nem törődtek a babonákkal Szolnokon, hiszen ezen a jeles napon volt a zenés Mirandolina bemutatója a színházban, szép sikerrel. Az előadás Kertész Marcella bravúros játéka miatt lesz hosszú évekig emléke-

zetes, hiszen igen kevesen lennének képesek ezt a nehéz zenés főszerepet ekkora lendülettel, temperamentummal, ennyi bájjal és énektudással megoldani, mint ő. Az előadást Balázs Péter rendezte.

Molnár Nikolett, Kertész Marcela és Jankovics Anna

Balázs Péter és a szereplők megköszönik a tapsot Kertész Marcella: Valahogy így játszhatták ezt a darabot anno, eredetileg. A zenés és a prózai színház egyben volt, nem vált még ketté, mint manapság. Mi talán így játsszuk, néha idézőjelesen, néha érzelmesen, néha nagyon ni. Egyedül vezeti fogadóját, korakomolyan. Van itt áriaparódia, olasz beli üzletasszony. Harcolnak érte a táncdalsláger és természetesen szép, férfiak. Aztán jön egy férfi, aki hozzá komoly dalok. És egy isteni Goldoni való lenne habitusában, ám rangban darab. Szinte bohózat. Attól nem ko- jóval fölötte áll. Egy szó, mint száz: pott meg ezidáig, mert a szereplők ez nekem nagy jutalomjáték, reméörökké érvényes és élő archetípusok. lem, a fiúknak is az. Ebben az egy Mirandolina egy erős nő, aki meg- darabban mindent megmutathatok. próbál a férfiak világában boldogul- Magamat is, magamból a nőt is. Én

A lap tervező grafikusai:

Szerzőink, munkatársaink:

Ferencz András

Tarics Péter

is ilyen vagyok. Szeretem a férfiakat, mert férfiak nélkül nincsenek nők, és fordítva. Szeretem, ha udvarolnak, én is szeretek nekik udvarolni. Én is szeretem, ha egy férfi elegáns, jólöltözött és szereti a nőket. És nem kell titokzatosnak lennie. Legyen jó humora! K. J.

Tompagábor Kornél

Bera Linda

Tölgyesi Tibor

Dóra-Horváth Krisztina

Schütz Péter

Lengyel Tibor

4.

5.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. május

Jászai Mari ősbemutató Debrecenben

Ráckevei Anna: „A lelkébe próbálok belebújni” Jászai Mari itt most ürügy, hogy elmondhassunk magunkról, a világról, a szakmánkról lényeges dolgokat – jelenti ki a színészlegenda lelkébe belebújó Ráckevei Anna. A Csokonai Színház idei utolsó (ős)bemutatóját Galambos Péter rendezi. – Amilyen érettséggel Jászai Mari a naplójában ír a pályájáról, az életútjáról egyfajta összegzés szándékával, ez engem nagyon magával ragadott – mondja a Jászait alakító Ráckevei Anna. A Csokonai Színház művésze hozzáteszi: Jászai Mari itt most ürügy, hogy elmondhassunk magunkról, a világról, a szakmánkról lényeges dolgokat. A naplót olvasva rendkívül izgalmas, mennyire modernül gondolkodott a színházról, az emberről. Ez az állandó önmagára figyelése, engem teljesen lenyűgözött, erős nyomot hagyott bennem. – Kicsit olyan, mintha most tényleg a lelkébe próbálnék belebújni, és ez igen fura állapot – avat be a próbafolyamatba Ráckevei Anna. – Lévén, hogy „színészből vagyok” én is, természetes, hogy nagyon sok közös pont van, nemcsak szakmai, hanem lelki alkat szempontjából is. Közös bennünk az, ahogyan egy színész általában véve össze van gyúrva. Ami pedig Jászai személyes sorsát illeti, az megrendítő. Hogy valóban milyen mélyről, gödrökből és zsákutcákból kellett kijönnie, és hova tudta végül felküzdeni magát szakmai tudásban, emberi minőségben. És hogy az utolsó pillanatig nem hagyta abba a tanulást, próbálta folyamatosan frissen tartani a szellemét, a fizikumát. Az is lenyűgöző, mennyire elkötelezett volt a hazája iránt. – A darab alapötlete Ráckevei Annától jön, akinek nagy kedvence Jászai Mari – mondja Galambos Pé-

Plakát: Gáspár Alexandra (MFG-ART, alkalmazott grafika)

ter rendező. – Én korábban kevésbé foglalkoztam vele, de beleástam magam a témába, és felfedeztem, hogy milyen rendkívüli önismeret-

tel rendelkező ember volt, és ez az, ami elkezdett engem foglalkoztatni. Ha valaki a színházi szakmát komolyan veszi, ráébred, milyen nagy

öné s e m b e rismeret szükséges ahhoz is, hogy egy szerepet, egy figurát életre keltsünk. A darab egy életrajzi elemből indult ki: egy veseműtét során Jászai a klinikai halál állapotába került – magyarázza a rendező, akit a legenda s z í n h á z történeti jelentőségén túl az érdekelt, hogy az éppen 50 éves Jászai Marinak szembesülnie kell önmagával. Azzal, hogy mi történt eddig, mi volt az ő életének az értelme, érdemes-e folytatnia. Ráadásul egy krízisállapotról szól, mert öngyilkos akar lenni.

Má rpedig egy krízisállapotnak két megoldása van: halál vagy újjászületés. A debreceni előadásban egy ember újjászületésének történetét láthatjuk. – Sokkal nagyobb dimenzióban élte meg Jászai a saját hiúságát és szakmai önzését, mint én – veszi át a szót Ráckevei Anna. – Nehéz nekem egyáltalán elképzelni, és azután valamit megérinteni belőle, milyen erős volt benne ez a – ahogy ő fogalmaz – „dicsvágy”, ez a motor, ami őt hajtotta, és ami nem egyértelműen elítélendő… Furcsa kevercset alkothatott benne a nagyon erős elhivatottság érzés, a nagyon erős nemzettudat, a nagyon erős érvényesülni vágyás és a szakmai maximalizmus. Valóságos atomerőmű volt ez benne, és ehhez nekem fel kell nőnöm… S van-e katarzis Jászai kérlelhetetlen igazságkeresésében? – kérdezzük a rendezőt. – Igen, ez is Jászais gondolat. Ő is rájött, hogy nincs más út, csak a katarzis, hogy a lelkeket, a saját magunkét és ezáltal másokét is egyfajta tisztulás felé vezessük. Forrás: Csokonai Színház

Szétpattanó buborékok Kecskeméten

(folytatás az 1. oldalról) – Hogyan jellemeznék a karaktert, akit alakítanak? – Az előadásban én vagyok Solmay Ignác, a család feje, akinek van három lánya, két fia, és egy költekező felesége. De nem csak a ház asszonya, hanem mindenki más is hozzájárul a családban ahhoz, hogy jelentősen megcsappan a vagyon: a szemük láttára válik semmivé az a gazdagság, ami korábban megadatott – meséli Márton András színművész.

Sirkó László és Sára Bernadette

– Én Szidóniát játszom, egy nagyon érdekes karaktert. Hihetetlenül önző, pénzéhes nőszemély, aki csak magával foglalkozik. A színdarabból nem derül ki, hogy a gyermekeit hogyan neveli, de nyilvánvalóan nem jól, hiszen költekezési mániáját ők is „örökölték”. Természetesen Szidónia a végén megkapja megérdemelt büntetését: kiderülnek a hazugságok, a címbéli buborékok szétpukkannak. Véleményem szerint ez az előadás különösen alkalmas arra, hogy a sok nevetés közben meglássuk, mi a helytelen, és mi lenne a helyes út – tette hozzá Sára Bernadette színművésznő. – M i lyen változtatásokat eszközölt a

rendező Csiky Gergely 1884-ben írt művén? Márton András: – Én nagyon nagy híve vagyok Mohácsi János munkásságának, mert olyan humora van, amit én rendezőként soha nem mertem megvalósítani. Sokat változtat, de csak olyan dolgokkal egészíti ki az előadást, amelyek szervesen kapcsolódnak a történethez. Jánosban van egyfajta bátorság, egy különleges érzék, hogy pontosan megérezze, mi rejlik egy-egy szituáció mélyén, hogy miként lehet azt igazán érthetővé és mulatságossá tenni. Olyan gesztusokat bont ki, amelyek a darabban csak periférikusan vannak benne, s ettől – amellett, hogy a történet ugyanaz marad – minden más fénytörésben jelenik meg. Sokkal élesebben, korszerűbben és ellenállhatatlanul szellemesen. Nagyon szabadon gondolkodik, s azt hiszem ez minden művész számára jó példa. – Úgy tudom, a rendező egyedi munkamódszerrel dolgozik. Hogy haladnak a próbák? S miben más Mohácsi Jánossal dolgozni? M. A.: – A munkamódszere az, hogy kezében egy fél literes vizes palackkal jön-megy a színpadon, gon-

dolkodik, és ötleteket mond, amit aztán a dramaturg megír, vagy mi magunk írunk meg közösen. Hiszen a darab minden szereplőjét bevonja a gondolkodásba, s ettől érezzük úgy mindannyian, az első perctől kezdve, hogy ez az előadás a mi közös ügyünk. Soha nem mondja meg, mit kell a színésznek tennie, hol kell színpadra lépni, hanem mindent szép lassan, együtt dolgozunk ki. Kevés ehhez fogható konstruktív és élvezetes színházi munkában volt részem. Óriási öröm ilyen légkörben dolgozni.

Sára Bernadette: – Megfeszített tempóban dolgozunk, s bár a színész mindig ezt mondja, most igazán kevés idő áll a rendelkezésünkre. Én is először dolgozom együtt Mohácsi Jánossal, és nagyon szeretem, hogy nem kellett már az elemző vagy a rendelkező próbán tökéletes hangsúlyozással mondanunk a szöveget. Volt időnk arra, hogy ízlelgessük a szerepet, a szituációt, s ez mindenképpen hasznos. A premierig már csak bő egy hetünk van hátra, a munka dandárja még előttünk áll. De nagy izgalommal várjuk mindannyian a bemutatót! B. L.

Téby Zita és Márton András

6.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. május

Rövidebb szoknya, kisebb dekoltázs Reflektorfényben Rományi Nóra jelmeztervezô

Kétszáz métereket szokott vásárolni az anyagokból. Ő, az, aki a Madách Színház giga musicaljeinek jelmezeit tervezi. Pontosan tudja, melyik színésznek és táncosnak mi áll jól, kinek milyen kérése szokott lenni. Kompromisszum-késznek tartja magát: szerinte fontos, hogy mindenki jól érezze magát a kosztümjében. Interjúnkban Rományi Nóra azt is elárulja, milyen típusú előadásokban próbálná még ki magát szívesen. – Mire vágyik egy kamaszlány amikor eldönti: jelmeztervező lesz? – Nálam az egész a rajzolás szeretetével kezdődött: iskolai szakkörökkel, majd végigjártam a képzőművészeti szakközépiskolát, és az iparművészeti egyetemet. A kettő között egy évig asszisztens voltam a tévében, végül mégis a színház szippantott magába. A Madáchban az első munkám a József és a színes szélesvásznú álomkabát volt, amibe Szirtes Tamás igazgató-rendező hívott. – Szép, avagy ötletes ruhákat szeretsz inkább tervezni? – Az előbbiből bőven kijutott: tizenkét évig dolgoztam az Interoperettnek, már ott megtanultam, mekkora feladat egyetlen produkcióba több száz ruhát elkészíteni. A jelmeztervezésben két aspektus vonz. Egyrészt tablóképek, vagyis az összkép megálmodása, másrészt az egyes karakterek kitalálása ruhákon keresztül. Divattervező azért nem lettem, mert önmagukban, csakis a ruhák nem érdekelnek. Szeretek együtt dolgozni, gondolkozni a rendezővel, a színészekkel. – Mennyire vagy kompromisszumkész akár a rendező, akár a színészek irányába? – Legelőször a rendezővel dolgozom, megbeszéljük az ő elképzeléseit a darabról, majd a próbák során mindig kapok kéréseket a színészektől. Ezek közül a fajsúlyosabbakat megvitatom a rendezővel, a kisebb, személyre szabott igazításokat pedig megoldjuk magunk között. Van, aki

picit rövidebb szoknyáért, más épp ellenkezőleg, kisebb dekoltázsért harcol. – Kik a hisztisebbek: a nők vagy a férfiak? – Akadt már példa erre is, arra is. Ám igazából kéréseknek nevezném inkább ezeket. Aki hisztis, az nem keresi a közös megoldást. Nálam nincs kőbe vésve semmi, hiszen tervezhettem volna ötven másféle módon is. Alkuképes vagyok. Más a helyzet a „non replica” előadásokkal. A Madách Színház gyakran kap szabad kezet West End vagy Broadway musicalek szabványtól eltérő színpadra állítására. Ilyenkor minden egyes tervet el kell fogadtatnunk a külföldi jogtulajdonossal, változtatni ez után már nem nagyon lehet. – A romantikus operett és a gazdag kiállítású musicalek mellett milyen műfajokban dolgoztál még? És van-e olyan, ami eddig kimaradt? – Prózával viszonylag keveset találkoztam, bár a Budaörsi Játékszín kamaradarabjainak hosszú ideig terveztem a ruháit. Leginkább a nagy klasszikusok, a Shakespearek kerültek el eddig teljesen. Ezekre vágyom. – Hogyan szokott történni a felkérés? – Mindig a rendezők választanak, hívnak el egy-egy munkára. A Madáchban Szirtes Tamás nevét már említettem. Szerednyey Béla, rendszeresen hív a vidéki rendezéseibe, elsősorban Kecskemétre, ahol Réczei Tamással találkoztam, akitől szintén szoktam felkéréseket kapni. – Hogy alakult az idei évadod? – Kecskeméten, A víg özveggyel kezdtem, majd felkérést kaptam a Madáchba, az Én, József Attilára. Közben dolgoztam a Botafogo táncegyüttes egyik táncjátékán is. A Madách következő nagy zenés bemutatója, a Mary Poppins szeptember végén lesz, de mi már most elkezdtünk dolgozni rajta. – Milyen gyakran fordul elő, hogy pénzhiány miatt csak arra van lehetőség, hogy összeválogassátok a jelmezeket?

– Nekem szerencsére még sosem volt ilyen, mindig tudtam valamit varratni. A legtöbb ruhát talán a József Attila darabba tudtuk a raktárból összeszedni: öltönyöket, kalapokat, ballonkabátokat. Ezzel sok pénzt meg tudtunk spórolni, de nem mindent. Nem használható a raktár, ha a régi ruhák akár színben, akár méretben, akár stílusban nem alkalmasak az új feladatra. Külön figyelmet igényelnek a táncosok, gyakran húsz teljesen egyforma kosztümöt kell nekik elkészítenünk, ilyenkor kétszáz métereket vásárolok ugyanazokból az anyagokból. – Ha kettős, vagy hármas szereposztásban megy az előadás, az annyi jelmezt is jelent? – Természetesen, hiszen különböző a színészek testalkata. Ilyenkor három, szinte teljesen egyforma jelmezt kell készítenünk. A színészek kéréseinek megfelelően csak kisebb eltérések lehetségesek, amelyek nem változtatják meg a ruha jellegét. A Jézus Krisztus Szupersztárban a Mária Magdolnák esetében például az egyik verzió ujjatlan, a másik pedig hosszú ujjú. Természetesen mindig van néhány ruhadarab, például egy nagy méretű köpeny, amit minden szereposztás tud használni. – A hajak és az arcszőrzetek kitalálásába is beleszólsz? – Természetesen ezeket is nagyon pontosan megrajzolom, majd bent, a színházban a fodrászokkal próbálunk ilyen parókákat, bajszokat, szakállakat találni, vagy ha nincsenek, készíttetni. Aztán ez is élőben látszódik, kinek mi áll jól a valóságban, ha kell, igazítunk, változtatunk rajtuk. – Szeretnéd, hogy felismerhetőek legyenek az általad tervezett előadások? – Inkább a feladat lebeg a szemem előtt, az előadások sokfélék, változatos látványt igényelnek, amit ráadásul csapatban találunk ki, úgyhogy szerintem legfeljebb a szakemberek ismernek fel a rajzaim alapján. Biztos vannak fogások, amelyekhez gyakrabban nyúlok, ám a rutint szeretném elkerülni. Csicsely Zoltán Fotó: Madách Színház

Rományi Nóra

Képek: Jézus Krisztus Szupersztár: Gallusz Nikolett, Tóth Attila és Száraz Tamás Jézus Krisztus Szupersztár: Nagy Sándor Jelenet az Én, József Attila című musicalből

Szirtes Gábor, Maga lesz a férjem!

A művészcsaládból származó Szirtes Gábor, Major Tamás és Simon Zsuzsa osztályában végzett a Színház és Filmművészeti Főiskolán 1980-ban. A Jászai Mari-díjas színművész most a Turay Ida színházban rendez. A Maga lesz a férjem című zenés vígjátékot június 16-án láthatja először a közönség Makón, olyan kiváló szereplőkkel,

mint Hűvösvölgyi Ildikó, Szacsvay László, Mikó István, Teremi Trixi, Sövegjártó Áron, Rárósi Anita, Nagy Gábor, Germán Lívia, Zsolnay András és Bozsó József, aki a korreográfiát is jegyzi. – Kedves Gábor! A darab találta meg önt vagy ön a darabot? – A darab talált meg engem. – néz rám Szirtes a mosolygós szemeivel. – Tulajdonképpen a Turay Ida színház vezetősége választotta ezt a darabot. Lehet, hogy az azonos című régi magyar film adta nekik az ötletet, és ennek nyomán keresték meg a színpadi változatát. Így találtunk egymásra. – Ha jól emlékszem a filmre, nagyon kedves történet sok humorral. Ki írt belőle színdarabot? – Mivel már létezett színpadi vál-

tozatában, ezért Nemlaha Gyurinak főleg az volt a feladata, hogy feldúsítsa dalokkal. Az eredeti műben nincs annyi zene, mint amennyi a miénkben lesz. A brilliáns zeneszerző, Márkus Alfréd dalai csendülnek fel az előadásban, amiket nem volt nehéz a szituációkhoz illeszteni. Váradi Kati a zenei vezetője ennek a produkciónak, és élő zenekarral játszzuk. – Mikor játszódik a történet? – A harmincas évek végén, negyvenes évek elején. A darabban elhangzik az utalás a forint romlására, vagyis az akkori gazdasági válság kezdetének idején bonyolódik a félreértésekkel, szerelmekkel átszőtt vígjáték. – Először dolgozik a Turay Ida színházban?

Új bemutató a Turay Ida Színházban

– Rendezőként igen, színészként már többször, a színház indulásának idején. Főleg operettekben léptem fel itt, de az már régen volt. – A munka szempontjából nehéz darabnak számít ez a végtelenül kedves, humoros történet? – Nagyon egyszerűnek látszik a darab, de borzasztóan nehéz, mint ahogy minden kabaré nehéz. Nagyon jó egyéniségek kellenek bele, komoly szituációelemzést igényel. Ketten beszélgetnek, de bennük közben teljesen más zajlik. Itt nem elég csak a szöveget eljátszani. Sokkal színesebb, sokkal érdekesebb, ha azt is meg tudjuk mutatni, hogy közben mit gondolnak, mit éreznek a szereplők az adott helyzetben. Őszinte,

komoly, valódi érzéseket várok el a színészektől: valódi felháborodást, valódi örömöt, valódi szerelmet. Amellett poentírozniuk is kell, ami nem könnyű. Nem tartom fel tovább Szirtes Gábort, hiszen a próba folytatódik, amibe egy kicsit belelesek. Legalább tíz percig azt próbálgatják, hogy a Demeter ápolót alakító Zsolnay András, milyen fogással vigye ki az elmebajosnak hitt szereplőket az ideggyógyász rendelőjéből. Tudniillik Zsolnaynak rossz a dereka és nem emelhet. Később kiderül róla, hogy összeesni sem tud, mert fájnak a térdei. Istenem, hogy mennyi baj van ezekkel a férfiakkal! Shirley

7.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. május

Tébi Márta Helenától Dorkáig

A Magyar Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Színház vezető színésznője, Tébi Márta a Shakespeare Színművészeti Akadémián végzett színészként, majd az ELTE-PPK-n testnevelői tanári képesítést szerzett. A filigrán termetű színésznő otthon van a drámai darabokban, a musicalekben és a mesedarabokban egyaránt. Játszott Arthur Miller: Édes fiaim című drámájában, vagy John Osborne: Dühöngő ifjúságában, Spíró György Kvartettjében, Móricz

Zsigmond Légy jó mindhaláligjában adásra elkészüljünk. – Mit játszol a nemzeti gyermekés játszik a Nem tudok élni nélküled című musicalben. Mivel vidékre is színházban? utazik a társulat, Az Ózban Borbély Krisztinával bizony sokszor kevés idő marad az alvásra. – A Turay Ida Színházban is játszom felnőtt előadásokban, amiket szintén

A négy évszakban Bácsatyai Gergellyel

tájolunk. Általában éjjel egy vagy két órára érünk haza Budapestre és hajnali ötkor kelni kell, hogy valamelyik gyerekelőadással vidékre utazzunk. A reggeli vagy a délelőtti órákban játsszunk a gyerekeknek. A szülővárosomba, Gyulára például hajnali négykor kell indulni ahhoz, hogy a reggeli fél kilences elő-

Beugrás Gyôrben

– Mindent. – neveti el magát Tébi Márta. – Az Ózban Dorka vagyok, a Péter és a farkasban Péter, a Suszter manóiban Ollócska, a Négy évszakban a Cárkisasszony, a Hófehérkében Tudor, a Holle anyóban Óriásbéka, a Csipkerózsikában Udvari bolond és a Keleti tündér, a Tom Sawyer kalandjaiban Becky, a Betlehem csillagában néhányszor beugrottam szűz Mária szerepébe Magyar Tímea helyett, a Dzsungel könyvében Jamuna vagyok és majom. – Az Dzsungel könyvét, nem olyan régen mutattátok be. Hogy sikerült? – A kisebbek tátott szájjal figyelnek, a nagyobbak már hangban is követik a történetet. A függöny résein át szoktuk őket figyelni. Ez az egyik legmozgalmasabb előadásunk köszönhető Borbély Krisztának, aki a korreográfiát csinálta.

– Te Rákoscsabán laksz. Hogyan oldod meg a hajnali indulásokat, amikor még tömegközlekedés sincs? – Olyankor bent alszom Pesten Rárósi Anita vagy Germán Lívia kolléganőimnél. Sokszor fogad be a Boros Zoltán és Borbély Krisztina házaspár is és ilyenkor a kislányuk, Borka ágyában alszom, Borka pedig természetesen befészkeli magát a szülei közé. Legutóbb Vukkos párnán aludtam, de feküdtem én már Eperkével is. Szóval ilyenkor is mesefigurák vesznek körül. – Van - e kedvenc mesefigurád vagy állatod? – Igen. A katicabogár. Mindent A dzsungel könyvében Kurkó Józseffel

Előadásmentő Jáger András

Hősies beugrással mentette meg Jáger András a Győri Nemzeti Színház Aranycsapat című előadását. A főszereplő Áts Gyula betegsége miatt alig két óra felkészüléssel kellett eljátszania Stopli bácsi szerepét. Az előadásmentés sikeres volt, a hálás közönség vastapssal köszönte meg Jáger Andrásnak a bravúros beugrást, aki a bravúr másnapján nyilatkozott lapunknak. – Valamiért a beugrás engem mindig megtalál. Már egészen kezdő koromban is többször megtörtént.

Maszlay István, a beugró Jáger András és Szilágyi István

– Hogy tudsz ilyen gyorsan szöveget tanulni, szivacs az agyad? – Furcsa egy képesség ez, egyáltalán nem tudok megtanulni neveket és számokat, a szövegmemóriám pedig mindig jól működött. Középiskolás koromban buliból versenyeztünk, sőt fogadtunk, hogy adott idő alatt mennyi szöveget tudok megtanulni. – Most alig két órád volt belépni egy főszerepbe, ez rekordnak számít? – Nem volt időm megijedni. Az volt a szerencsém, hogy mozgásban

Stopli bácsi szerepe nem olyan sok, inkább a színpadi jelenlétre kellett koncentrálni. Az, hogy bemegyek és felolvasom, nem lett volna a nézőnek túl kellemes, igyekeztem valamit játszani is. – Mi volt a legrázósabb emlékeid szerint? – Egyszer volt egy negyven perces, úgy értve, hogy az értesítéstől a színpadra lépésig. Bigali elvtársat játszottam a szintén Fenyő musical, Made in Hungáriában. Itt még az is megesett, hogy egyszerre két szerepet csináltam meg összevonva. Misztikus-borzasztó volt, de végkicsengésében mégis sikeres beugrás.

gyűjtök, ami katicabogaras. – Mi lesz a következő munkád? – Most zajlanak a jövő évadi szerződtetések, úgyhogy még nem tudom. Azaz amiről tudok az még nem publikus. Shirley

– Ha megkérnek egy ilyen segítségre, első pillanatban mit érzel? – Az érzés a hasamban jelentkezik, gyomorideg, de adrenalin is, engem nagyon tudnak spannolni az ilyen helyzetek. Nem vagyok extrém sportoló, sőt irtózom is a veszélyes dolgoktól. Ez mégis hasonlóan működik. – Ki tud egy ilyen helyzetben segíteni? – Mindenki. A súgó, az asszisztens, aki kézen fogva végigszaladja az emberrel a járásokat, a partnerek, akiknek sokkal jobban kell koncentrálni ilyenkor. Olyan is megesett, hogy másik színházból hívtak fel egy szereppel, amit korábban játszottam már. A Miskolci Színházba kellett mennem a Charley nénjében Charley szerepére. Ugyanaz a rendezés volt, csak éppen én tíz évvel korábban játszottam, itt egy DVD volt a segítségemre és egy szállodai szoba, ahová bezárkóztam egy éjszakára, ami után csodával határos módon visszajött a dolog. Sikerült, de azt gondoltam, hogy lehet, hogy én nem is vagyok normális. – Olyan ez, mint amikor az egyetemista vizsgán olyat is tud, amit sose tanult meg? – Nagyon hasonlít. Van, aki vizsgahelyzetben leblokkol, más pedig épp akkor tud teljesíteni. – Az Aranycsapat történetének a vége lélekbe markoló. Az arcodon végigfutó könnyek a meghatottság vagy a megkön�nyebbülés árulkodó jelei voltak? – Azóta eltelt egy nap, de még

most is lúdbőrözök attól az érzéstől, ami átfutott rajtam. Egyáltalán nem gerjesztettem magamban, nem volt lámpába nézés, semmi technika. Sokat néztem a próbák folyamán a jelenetet, nézőként is nagy hatással volt rám, az elmúlás gondolata megérint. Magától kezdett működni és csak jöttek a könnyek. Nagyon nagy érzés volt. – Több alkalommal is meg kell ismételni a beugrást, melyik a nehezebb, az első vagy a második? – A második sokkal nehezebb. Ilyenkor az ember elkezd kombinálni, hogy még ezt is azt is lehetne. Bár eddigre pedig elmúlik az a nagyon erős stressz, ami az első alkalomnál még ott volt. Beugráskor mindenki nagyon szereti az embert, ünnepelnek, hisz megmentetted az előadást. De közben mindig ott van az is, hogy ez valakinek – aki helyett te játszottál – rossz, mert beteg, vagy valami baj történt vele. Ettől van egy furcsa kettős érzés az emberben. A nagy öröm mellett ott van egy kis felhő. – Helyetted ugrott már be valaki? – Igen. Nem beteg voltam, hanem egyeztetési probléma merült fel, két előadást csinált meg helyettem más, de mivel előre tudtuk, volt lehetőségem segíteni neki. Nem egészséges dolog ez, nagyon izgulsz, hogy a másik jó legyen, és persze ott a színészi hiúság is, mi lesz, ha nálad jobban csinálja. Sokszor nem szeretnék ilyen helyzetbe kerülni. A bungee jumping is izgalmas dolog, de minden nap azért nem szeretnénk csinálni. Pottyondy Nóra Fotó: Fehér Alexandra

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. május

Fekete Tibort születésnapján köszöntötték

Április 5-én töltötte be nyolcvanötödik életévét a kecskeméti Katona József Színház Örökös Tagja, Fekete Tibor. A jeles alkalomról a társulat is megemlékezett: Cseke Péter igazgató otthonában köszöntötte fel a színművészt. Tibi bácsi közel hatvan évet játszott a világot jelentő deszkákon, ez idő alatt kétszáznegyven színpadi-, valamint huszonegy filmszerepet alakított. Bár vendégként az egész országot bejárta, szíve mindig visszahúzta az alföldi megyeszékhelyre.

illetve a Hunyadi Lászlóban Gara nádor megformálása volt emlékezetes. Az utolsó szerepemet nyolcvan évesen kaptam a Háry Jánosban, Juronics Tamás rendezésében. – Nézőként még most is jár a kecskeméti teátrumba. Mi a véleménye a mai színjátszásról? – Sajnos már csak ritkán tudok megnézni egy-egy előadást, mert nagyon fájnak a lábaim. A nyomorultak musical mindenképpen első helyen áll! Ebben az évadban láttuk Az egérfogót is, ahol szintén

Cseke Péter és Fekete Tibor

– Március kerek évfordulót hozott Önnek: éppen ötven éve, hogy a világot jelentő deszkákra lépett. Milyen tanulságokat hordoz magában ez az ötven év? – Számomra a színészet lényege teljes nyitottsággal megőrizni a gyermeki felfedezni vágyást, a folyamatos kíváncsiságot, rácsodálkozást. Szinte spirituális gondolkodást jelent, a gondolatok új és új megközelítését,

– Hogyan kezdődött a pályafutá– Egymondatos szerepekkel kezdtem a Déryné Színházban, a mai József Attila Színház elődjében. Itt olyan nagyszerű művészekkel játszottam egy darabban, mint Gregus Zoltán, Kiss Manyi és Zentai Anna. Aztán Gregus elvitt Rózsahegyi Kálmán iskolájába, ahová még negyven-ötven gyerek jelentkezett. Zöldfülűként felmentem a színpadra, elmondtam egy verset, majd pár perc néma csend után kitört az óriási taps. Azt mondták, ha valamelyik gyerekből itt színész lesz, hát ez a fiú lesz az. Ez 1952-ben történt. Miután elvégeztem Rózsahegyi iskoláját, Bot Béla főrendező és Mátrai József igazgató a Faluszínházhoz szerződtetett, 1957-ben pedig a kecskeméti Katona József Színház tagja lettem. A pályám során számos helyen vendégszerepeltem, Győrtől Debrecenig, Veszprémtől Békéscsabáig, sőt játszottam Budapesten a Vígszínházban is. De mindig visszatértem Kecskemétre, mert ez az ország legszebb színháza, és nagyon jó emberek dolgoztak, dolgoznak itt. – Melyek voltak a legkedvesebb szerepei? – Nagyon sok szerepet szerettem, de különösen kedveltem a Pillantás a hídról Eddie Carbone-ját, Willy Lomant Az ügynök halálából, és persze Tiborcot a Bánk bánból. Ez utóbbit kétszer is eljátszottam, egyszer harminc, azután pedig hatvan évesen. A Csárdáskirálynőben Miska pincér alakításomat még most is emlegetik. Filmszerepeim közül szintén a Bánkban Petúr szerepe,

zsúfolt ház és óriási siker volt. Ha bemegyek a színházba, ma is nagy szeretettel fogadnak. A titkárságra mindig felmegyek, mert régen az volt az én törzshelyem. A társalgó viszont már nem olyan, mint régen. Annak idején lementünk, sokat beszélgettünk, és kalapban meg kabátban ultiztunk. Manapság szinte üres a büfé, minden színész rohan az előadás után vendégszerepelni, pénzt keresni… – Milyen tanácsot adna a fiatal színészeknek? – Én mindig azt mondom, három dologtól kell tartózkodni: az italtól, a nőktől és az éjszakázástól, mert ha ezek magával ragadják az embert, akkor menthetetlen! Én előadás előtt soha nem ittam egy kortyot sem, mert nem igaz, hogy kell az ital az átéléshez. Negyvennégy éve élek nagyon boldog házasságban, de sajnos sok kollégától hallom, hogy elváltak… Ezekre oda kell figyelni, illetve nagyon sokat kell tanulni. Az sem jó, ha folyton vándorolnak a színészek a színházak között. – Nem vágyik vissza a színpadra? – Már nem. Úgy érzem, szerencsés vagyok, mert mindent elértem, amit lehetett: kitüntettek Jászaidíjjal, Kiváló- és Érdemes Művész lettem, Kecskeméten pedig Arany Kecske Életműdíjat kaptam és Örökös Társulati Taggá választottak. Ha végigmegyek az utcán, még mindig sokan felismernek, rám köszönnek, és ez nagyon jó érzés. Én igazán elégedett vagyok az életemmel. B. L.

befogadását – hangsúlyozta Réti Erika, a kecskeméti Katona József Színház színművésze. – Mindezt hatalmas játékkedvvel, örömmel, alázattal visszaadni, átadni, odaadni – természetesen megfűszerezve a sok-sok év tapasztalatával. Kínlódással, gyötrődéssel, teli gyönyörű újjászületéssel. Újra és újra! És újra! Nem adják ingyen, de megéri, megérte! Nem csodálatos?!!! B. L.

Bujtor Istvánra

emlékezett a veszprémi színház Pódiumbeszélgetéssel és koszorúzással emlékezett a Veszprémi Petőfi Színház Bujtor Istvánra, a teátrum egykori igazgatójára, aki május 5-én lett volna 70 éves. Özvegye mellett Kern András, Kossuth- és Jászai Mari-díjas Kiváló és Érdemes Művész, valamint Mészáros Géza, háromszoros magyar bajnok, vitorlázó versenyzőtárs vett részt a beszélgetésen, melyet Varga Róbert újságíró vezetett.

sa?

Réti Erika ötven éve a pályán

közöttük, és 30 évig együtt éltek. – Borzasztó szórakoztató ember volt, nem lehetett unatkozni mellette. Amerre megfordult, mindenki szerette, és ő is szerette az embereket. Ajándék volt vele élni. Szerette a sportot, minden futballeredményt ismert, figyelemmel kísérte a teniszt, maga is teniszezett, és kettesben sokat szókirakóztak, amihez néha „békebírót” kellett hívni. „Ember volt, közhely nélkül” – mesélte Bujtor

Oberfrank Pál, Kern András, Mészáros Géza és Bujtor Judit az emléktáblánál

Oberfrank Pál, a Petőfi Színház igazgatója jelen időben beszélt Bujtor Istvánról, mert mint mondta: még mindig közöttünk van, máig érződik hatása a teátrumban. „Hihetetlen, hogy nem él, tegnap volt a születésnapja… szomorú vagyok” – mondta Bujtor Judit, majd némi unszolásra elmesélte, hogy már gyerekkorukban is ismerték egymást, egy házban laktak, aztán évekkel később szerelmi kapcsolat szövődött

Judit, majd hozzátette, hogy férje tisztelte az időseket, főként a pályatársakat, a gyerekekkel pedig „tüneményesen” viselkedett. Legendás humoráról Mészáros Géza több szórakoztató történettel emlékezett meg. Kern András közös balatoni emlékeiket idézte fel. – Az egész északi part „össze van bujtorozva” – mondta, hogy érzékeltesse, számos helyen forgattak

filmet, jártak vendéglátóhelyekre, írtak jeleneteket. – Remek művészbarát, jó kolléga volt – mondta a színészbarát, majd hozzátette, hogy a humorban is egymásra találtak, egy húron perdültek, ami a munkában is megmutatkozott. – Jó fiú volt, melegszívű srác, számomra olyan, mintha osztálytársam lett volna. Hiányzott belőle az irigység, ami ritka a mi pályánkon. Sokáig fogunk rá emlékezni, titkát elvitte magával. – A veszprémi színház igazgatói posztjának elvállalását alaposan megfontolta – jegyezte meg özvegye, aki örült a döntésnek, mert Bujtor abban az időszakban „nem volt jó passzban”, a színházban viszont jó csapatot hozott össze, sikert ért el. – Ebben is büszke lehettem rá – mondta Bujtor Judit. Igazi nagy színész volt a magyar film aranykorában, ezt nem szabad elfelejteni – emlékeztetett Kern András. Míg Mészáros Géza azt emelte ki, hogy Bujtor sokoldalú és művelt, „reneszánsz ember” volt. – Ezek után látjátok, mit vesztettem – zárta le a visszaemlékezést Bujtor Judit. A pódiumbeszélgetés után a Petőfi Színház falánál megkoszorúzták Bujtor István emléktábláját. A színművész emlékét Tihanyban több rendezvénnyel idézték fel. (MTI)

Egy levente, aki néma, és egy bolond, aki százat csinál? Molnár Nikolett (Zilia) és Barabás Botond (Agárdi Péter) a Néma levente próbáján

Még mielőtt bárkinek beletörne a bicskája ebbe a kvíz kérdésbe, eláruljuk, hogy két készülő színházi előadásról van szó. Mindkettő a Szigligeti Színházban kerül bemutatásra

Molnár László, Sárvári Diána, Kiss József rendező és Molnár Nikolett a Néma levente próbáján

ősszel, s mindkettőt már májusban javában próbálják Szolnokon, Kiss

József és Balázs Péter irányításával. (-)

8.

9.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. május

Veszprém Mesés férfiak Buk ar estben

2012/13 Elôtérben a magyar szerzôk

Kisfaludy Károly Csalódások című vígjátékával kezdődik a 2012/2013-as évad szeptemberben a Veszprémi Petőfi Színházban. A rendező a Kossuth-díjas Valló Péter – hangzott el az intézményben tartott sajtótájékoztatón. Oberfrank Pál, a teátrum igazgatója elmondta, bár még nincsenek végleges adatok, biztos, hogy a nézőszám tovább emelkedik idén, a közönség szeretete, bizalma töretlen a társulat felé. Az elmúlt évadban 102 ezren voltak kíváncsiak az előadásokra.

Oberfrank Pál mindemellett hangsúlyozta, hogy a nagy elődök előtt tisztelegve magyar évadot hirdet a színház. Egy darab a kivétel, az Oliver című musical (rendező Nagy Viktor), Charles Dickens születésének 200. évfordulójára is emlékezik ezzel a produkcióval a teátrum. Örkény István századik születésnapja alkalmából pedig a Latinovits-Bujtor Játékszínben a Sötét galamb című mű látható Hargitai Iván rendezésében. Szakonyi Károly Adáshiba című komédiáját Tordy Géza Kossuth-díjas színművész rendezi, Heltai Jenő Tündérlaki lányok című vígjátékát Guelmino Sándor, Kálmán Imre Montmartre-i ibolya című operettjét pedig Kéri Kitty viszi színpadra. Eperjes Károly művészeti tanácsadó azt mondta, meglepte, hogy ebben a nehéz gazdasági helyzetben is tovább tudta emelni a nézőszámát a színház, s örül annak, hogy a közönség ilyen módon is értékeli azt a munkát, amely az intézményben zajlik. Pataki András operatív igazgató kiemelte, a színház a következő évadban nem emeli meg a jegy- és bérletárakat, ugyanakkor kedvező lehetőségekkel, széles műfaji skálán minden korosztály számára kínál igényes előadásokat. Újdonságként a Kabóca Bábszínházzal is lesz közös bérletkonstrukciója a teátrumnak. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy Eperjes Károly a veszprémi színházhoz szerződik, Gere Dénes Ákos viszont a következő évadban távozik a teátrumból, kipróbálja magát Budapesten, a Vígszínházban. V. R.

Bukarestben vendégszerepelt a Színház is elutazik Debrecenbe, ahol Mesés férfiak szárnyakkal. A Csoko- várhatóan Ion Luca Caragiale, az nai Színház előadása már szerepelt egyik legismertebb és legnépszerűbb az oroszországi Jarozslavl Volkov- román drámaíró darabját mutatják fesztiválján, valamint a POSZT-on. be. Még nem döntötték el, hogy meA Bukaresti Nemzeti Színházban lyik darabot láthatja a debrekét alkalommal, április 25én és 26-án volt látható Vidnyánszky Attila Jelenet az előadásból rendezése. Adriana Popescu, a Bukaresti Nemzeti Színház sajtók apc solatokért és kulturális stratégiákért felelős igazgatója az MTI-nek elmondta: a vendégjáték része a két intézmény közötti együttműködésnek, amelyet azt követően hoztak tető alá, hogy a bukaresti színház képviselői részt vettek tavaly a Deszka Fesztiválon, ahol megtetszett nekik a Vidnyánszky rendezte előadás. Az együttműködés keretében a debreceni színház tette meg az első lépést, hiszen sikerült támogatást szerezniük a bukaresti vendégszereplésre – magyarázta az igazgató. Rámutatott: az együttműködés a kölcsönösség jegyében zajlik, így az év vége felé a Bukaresti Nemzeti

ceni közönség – tette hozzá Popescu, aki emlékeztetett, hogy a bukaresti színház az idén több Caragiale-művet is műsorra tűzött. Romániában ugyanis Caragiale-évnek nyilvánították az ideit abból az alkalomból, hogy száz

évvel ezelőtt halt meg az író. A Bukaresti Nemzeti Színház nemcsak a Csokonai Színházzal ápol együttműködési viszonyt, hanem a budapesti Radnóti Színházzal is, amely tavaly májusban mutatta be Bukarestben az Apacsok című s z í nd a-

rabot. Ennek az együttműködésnek a jegyében a bukarestiek május 30-án viszik színre a Radnóti Színházban Eugene Ionesco A lecke című darabját, május 31-én pedig Mihai Eminescu román költő verseiből összeállított előadást nézhet

meg a budapesti közönség. Ez utóbbi előadáson fellép többek között Ion Caramitru, a Bukaresti Nemzeti Színház igazgatója is – mondta Adriana Popescu. A debreceni Csokonai Színház az ország egyik legtöbbet utazó kőszínházi társulata. Az elmúlt hat év mindegyikében szerepelt csokonais előadás a POSZT-on, s így lesz ez 2012-ben is: a Scapin, a szemfényvesztő című előadás lesz látható a versenyprogramban. A teátrum több mint húsz hazai és nemzetközi fesztiválon vendégszerepelt. A sort a Fodrásznő vezeti, amely eddig a POSZT-on túl három külföldi seregszemlére kapott meghívást (Jaroszlavl, Minszk, Sepsiszentgyörgy). A Képzeletbeli operett című Novarina-darab a kolozsvári Interferenciák mellett öt este volt látható a párizsi Odéon Színházban – ilyen kitüntetésben magyar társulat korábban még nem részesült. A fesztiválokról bővebben: http://csokonaiszinhaz.hu/index. php?option=com_content&view=ar ticle&id=77&Itemid=94&limitstar t=4 Videó: http://www.youtube. com/watch?v=c8A1VH5XCWY&fe ature=player_embedded MTI, Csokonai Színház

„Szívből jött, és szíven talált ” Vajdaságban turnézott a Békéscsabai Jókai Színház

Délvidéken turnézott a Békéscsabai Jókai Színház, Brestyánszki Boros Rozália, Csörte című darabjával, melyet három vajdasági településen mutattak be, április 12-én Szabadkán, 13-án Zentán, 14-én, szombaton pedig Újvidéken. A Fekete Péter színházigazgató által színre vitt előadás szereplői: Kara Tünde, Katkó Ferenc, Gulyás Attila és Liszi Melinda. Csütörtökön este, Szabadkán a kezdés után legalább tíz percig, izzadó homlokú jegyszedők próbáltak pótszékeket beszuszakolni a nézőtérre, szinte szó szerint: a csilláron is lógtak, az előadás végén pedig zúgott a vastaps. A pénteki zentai előadás után Katkó Ferenc és Gulyás Attila

Juhász Attila, volt polgármester, a Vajdasági Tartományi Művelődési Titkárság segédtitkára a következőket nyilatkozta a látottakról: – Nagyon örültem az előadásnak, és nagyon tetszett, de nem csak nekem, hanem az egész zentai közönségnek, a magyar közösségnek. Leginkább talán azért, mert szívből jött, és szíven talált. Az előadás rólunk és hozzánk szólt vajdasági, és általában Kárpát-medencei magyarokhoz, különösen azokhoz, akik az anyaország határai mentén, a peremvidéken élnek. Ráadásul hozzánk, vajdaságiakhoz különösen közel áll ez a darab, hiszen a szerzője is vajdasági, és a szereplők között is vannak olyan színészek, akik innen származnak, vagy sokáig itt éltek. Nagyon tetszett az előadás hangütése, a fanyar humor

ellenére is reális játékmód, ami a nézőtéren mindenkit szíven ütött. Köszönjük anyaországi barátainknak,

nagyon húsbavágó problémák ezek. Négy olyan kiváló színész játszotta a darabot, akik gyönyörűen énekelnek

Liszi Melinda és Kara Tünde

hogy vállalva az utazással, szállítással járó fáradalmakat, elhozták nekünk ezt a színházi élményt. A zentai előadáson, a nézőtéren ült Laták István, az egyetlen vajdasági magyar nyelvű napilap, a Magyar Szó sportszerkesztője, akinek – mint alábbi nyilatkozata végén kiderül – komoly színházi kötődései vannak. – Feleségemmel együtt megállapítottuk, hogy nagyon rendben volt ez a darab. Amellett is, hogy én nagyon félek az ilyen interaktív előadásoktól, amikor a nézőt is bevonják a játékba, de most így is jól éreztem magam. Olyan dolgokat feszeget ez az előadás, amiket mi a bőrünkön érzünk. Nagyon aktuális,

is. A darab színpadra állítása pedig nagyszerű. Ha több ilyen vendégelőadás lenne, akkor kialakulhatna egy olyan színházi kultúra, ami huszonvalahány évvel ezelőtt már megvolt. Erre még emlékszem, mert annak idején az én édesanyám volt a zentai színház művészeti vezetője. Neki sikerült Zentán olyan színházi közönséget kinevelnie, hogy minden előadás pótszékes teltház volt. Ehhez már csak annyit teszek hozzá, hogy az öregapám pedig a magyar népszínház első igazgatója volt Szabadkán. Köszönjük a békéscsabaiaknak ezt a szép estét! J. M. Fotó: A-team

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. május

Játék a kastély ban bemutató Egerben

Vókó János, Tunyogi Péter, Kascsák Dóra, Ozsgyáni Mihály, Reiter Zoltán

Molnár Ferenc 1926-ban írta a Játék a kastélyban című vígjátékát, ennek a darabnak is köszönhető, hogy korának legnépszerűbb színpadi szerzőjének tartják. Az előadás április 20. óta látható az egri Gárdonyi Géza Színház színpadán Blaskó Balázs rendezésében. A hétszereplős színmű teljes díszletét a kecskeméti Katona József Színház adta át térítésmentesen, a jelmezeket pedig nagyrészt a meglévő jelmeztárból válogatták, s alakították át. – Fergeteges, elegáns vígjátékról van szó, ami igazi csemege színésznek és nézőnek egyaránt. Egyfajta játék a játékban, színház a színházban, nagyszerű poentírozási technikával. A hálás szerepek igazi sikert ígérnek, azon leszünk, hogy beteljesítsük mindezt – mondta Blaskó Balázs színidirektor. – El kell tudni választani a darabban lévő, és a darabban darabot játszó Annie-t, talán ez a legnehezebb. Ritmusában más a két karakter, és ez igen komoly feladat, hiszen ez egy könnyed vígjáték. Molnár Ferenc nagyszerű író, ez a műve pedig a lelket is csiklandozza – nyilatkozta Kascsák Dóra. Az említett férfit a darabban Ozsgyáni Mihály alakítja, akire ugyancsak nehéz feladat hárult: – Különösen a harmadik felvonás embert

Tunyogi Péter, Ozsgyáni Mihály, Kelemen Csaba

próbáló számomra, hiszen Ádám ekkor letargiában nézi végig az amúgy végtelenül humoros jelenetet. Bevallom, már a próbák során is rengeteget kacagtunk, ráadásul kiváló kollégákkal dolgoztam, egy profi, összeszokott csapattal. – Molnár Ferenc olyan szerző, akinek műveit a világ minden színházában játsszák, és játszani is kell – mondja Kelemen Csaba, aki Turait, a színpadi szerzőt alakítja a darabban. A közönség ki van éhezve a szórakoztató, kön�nyed műfajra, a Játék a kastélyban pedig igazi derűt áraszt, benne van az élet minden bája, kedvessége. A történet színház a színházban, a szerzőre jellemző humorral és csavarral. Mi az eredeti szöveggel és rendezői utasításokkal játs�szuk, s mondhatom: igazán élvezzük a próbákat. Turai ellenpólusát, a racionális, babonás szerzőt alakítja a darabban Tunyogi Péter. A színművész elmondta: a két figura közti kellemes feszültség végigkíséri a játékot. – Gál szerepét már főiskolás koromban is játszottam – meséli. – A darab egy kicsit rólunk, a színház életéről is szól, de egy más kor miliőjét idézi. S bár e két férfi ma már nem szmokingban járna és nem a New York kávéházba ülne be beszélgetni, az alapvető emberi dolgok ugyanúgy működnek most, mint egy elegáns, pezsgős, bohém világban, amit e habkönnyű, francia jellegű vígjáték idéz. – Almády szerepe valami olyasmit ad, ami már nagyon hiányzott: visszaadta a szakmába vetett hitem – mondja Vókó János. – Molnár Ferenc nagyon értett a színházhoz – nem csoda –, hiszen két színésznőt is elvett feleségül. Ha jól emlékszem, egyikőjük, Darvas Lili éppen készült egy előadásra, amit Molnár az ajtón át csaknem félreértett. Ebből született a Játék a kastélyban ötlete. Megszerettem ezt az öregedő, hiú, nárcisztikus bonviván Almádyt. De nemcsak ezért volt jó dolgozni, hanem a próbák is jó hangulatban zajlottak. Remélem, ezt érzi majd a közönség is. Pilisy Csenge – Pócsik Attila

Zenés és klasszikus, szórakoztató és családi

A Budaörsi Játékszín 2012/2013-as évada ván viszi színre. Bár meseadaptáció, a szereplőkben a mai szülők és gyermekek is magukra ismerhetnek. – És még mindig nincs vége? Mi várható tavasszal? – A 160 éve született és 100 éve meghalt örök-kortárs román Caragiale komédiáját mutatjuk be, a Micsoda éccakát Székely Csaba fordításában. A fergeteges vígjáték központjában féltékenységek és ebből adódó félreértések – egy kisváros szövevényes kapcsolatrendszerében. Ezt én rendezem. Remélem, a nézők is annyit fognak ezen nevetni, mint én olvasása közben. És lesz még egy zenés, az igazi csemegének ígérkező Howard Ahman és Alan Menken h o r r o r musicalvígjátékja, a Rémségek kicsiny boltja. Előzetesnek csak annyit árulok el, hogy félelmetes szóra kozá s, f ü lbemá szó d a l l a m okkal! – Kikből áll a csapat? Vagyis kik fognak játszani ezekben? – Bár „munkaügyileg” nincs állandó társula-

Beszélgetés Salamon Suba Lászlóval

– Lesz-e valamilyen különleges csemege a 2012 / 2013-as évadban? – Amikor az évadról gondolkodunk, mindig különlegességet keresünk. Vagyis valamennyi előadásunkat annak szánjuk, mindegyiket más-más szempontból. Közben arra is figyelünk, hogy sokféle legyen, és egymást is kiegészítsék. – Ez mit jelent? – Legyen közte zenés, klasszikus, szórakoztató, magyar és családi. Ez utóbbi azokat jelenti, amelyekben a fiatalabbakra, a gyerekekre gondolunk elsősorban, de reméljük, hogy az őket kísérő felnőtt is örömét leli benne. – Mivel kezdődik az évad? – Erős kezdést tervezünk, vagyis egyszerre három bemutatót is tartunk. Ez úgy lehetséges, hogy van, amelyiket már májusban elkezdjük próbálni, van, amelyiket nyár végén, így szeptember-október tájékán premier dömping várható. Ezek közt lesz egy „retro-előadás”. Egy régi filmsiker színpadi változatára készülünk. Ez Gyárfás Miklós Tanulmány a nőkről című zenés játéka – melynek a moziváltozatát annak idején Keleti Márton rendezte – most Szabó Tamás adaptálta, és a hatvanas évek táncdalfesztiváljainak dalaival tűzdelte tele, Felhőfi-Kiss László rendezi. Emellett Szép Ernő két egyfelvonásosát tűzzük műsorra, a bájos-kesernyés Tűzoltó-t és a furcsán humoros Fiú, leány-t. – És a gyerekek? – Igen, ez a harmadik. Állandó szerzőnk, Szabó T. Anna írt-ír kedves, mai verses mesejátékot a jól ismert történetből, a borsószem-királykisasszonyból. Ezt, Kárpáti Ist-

tom, mégis igyekszem ideszoktatni a tehetséges és népszerű színészeket, újra hívni őket produkcióinkba

Pikali Gerdát, Timkó Esztert, Szakács Tibort, Jegercsik Csabát … Bizonyára ők is azok a kedvencek, akik-

kel szívesen találkozik majd újra a Budaörsi Játékszín közönsége. -li-

Gyárfás Miklós – Szabó Tamás: Tanulmány a nőkről – zenés válóok két részben Három nő megelégeli a házasságot: Zsuzsa fél év, Éva tíz, Jolán pedig több mint huszonöt év után hagyná ott a férjét… A baj akkor kezdődik, amikor már a férjek is válni akarnak… Különösen, hogy a válóperes ügyvéd csinos fiatal nő… Mindehhez a hatvanas évek táncdalfesztivál-slágerei, a kor műszempillás, neonreklámos világa, sajtos rúd és kaszinótojás a Mézes Mackóból, és Egy szál harangvirág névnapra… Rendező: Felhőfi Kiss László. Bemutató: 2012 őszén. Szép Ernő: Tűzoltó / Fiú, leány – szerelmi párbeszédek A Tűzoltó váratlan-várható fordulatokra épülő mese, amelyben a két nem képviselői vívják a maguk élethalálharcát. A Fiú, rokonlélekre talál a leányban, és egyfajta véd- és dacszövetséget kötnek, beoltják egymást szerelem, házasság, gyermekvállalás ellen. Holott a pakliban egész más van elrejtve… Rendező: Laboda Kornél. Bemutató: 2012 őszén. Szabó T. Anna: Borsószem királykisasszony – mese verssel, zenével Ideje már megnősülnie a királyfinak, de nem talál a kedvére valót, mígnem összetalálkozik Borsószem királykisasszonnyal. Ő igazán illik hozzá, épp olyan, mint amilyet elképzelt magának. De vajon kiállja-e a próbát? Rendező: Kárpáti Pál. Bemutató: 2012 őszén. Ion Luca Caragiale: Micsoda éccaka! Fordította: Szabó T. Anna. A főszereplő a felesége szeretője után kutat, és féltékenységében kis híján megöli a gyanúsítottját, pedig az igazából a felesége húgának szeretné csapni a szelet. Miközben az asszony valódi szeretője éppen a gyanakvó férj legfőbb bizalmasa. A félreértésekben bővelkedő komédiát a román Caragiale 26 éves korában írta. Rendező: Salamon Suba László. Bemutató: 2013 tavaszán. Howard Ahman – Alan Menken: Rémségek kicsiny boltja – horror-musical-vígjáték Seymour segédként dolgozik egy virágüzletben, a kedvence Audrey II, az egzotikus növény. A forgalom nem valami nagy, de egyik nap minden megváltozik. Seymour ugyanis rájön, hogy a kedves kis növénye húsevő. Először a saját vérével táplálja, ám a növény mind többet és többet követel. Seymour szállítja neki az eleséget: a boltba betérő embereket. Félelmetes szórakozás, fülbemászó dallamokkal! Bemutató: 2013 tavaszán. Salamon Suba László és Szabó T. Anna

10.

11.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. május Beszélgetés Juhász Zsolt rendezô-koreográfussal

A Dunaújvárosi Bartók Táncszínház legújabb előadását Juhász Zsolt állította színpadra. A Magyar graffiti bemutatója május 4-én volt a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza stúdiótermében. A Harangozó-díjas rendező-koreográfus előadásaiban a főszereplő maga az ember, a vágyakozó, a szenvedő, a múltat átélő és a jelent megélő ember archetípusa. – A sajtóban úgy jellemeznek téged, hogy előadásaidban meghatározó „őselemként” van jelen a néptánc alapú mozgásnyelv, de a „hagyományápolás” mellett célod a néptáncművészet új útjainak kikísérletezése, színházi keretek közötti megvalósítása. – Ez teljesen így van. Szegedi éveim alatt a néptánc mellett nagy hatással volt rám az akkor újrainduló Szegedi Balett működése, ezen belül Imre Zoltán koreográfus, táncművész munkássága. Az ő színházi világa nagyon intellektuális, gondolkodó színház volt, amely számomra irányt mutatott. A színpadi néptáncon belül, mindig azok az alkotók érdekeltek, akik túlléptek az autentikus néptáncon. Egy alkotónak mindig innovatívnak kell lennie, törekednie kell a változatosságra, amely nem-

csak alkotói vágy, hanem a közönség igénye is. – Szerinted mitől válik a néptánc elemeit felhasználó kortárs táncelőadás színházi alkotássá? – A Duna Művészegyüttes művészeti vezetőjeként is arra törekszem, hogy az autentikus néptánc elemeit fölhasználva korszerű színházi produkciókat alkossak. Jelenleg azzal kísérletezem, hogy a néptánc és a népzene autentikus vonalát meghagyva, olyan színpadi formába helyezzem el a történetet, ami a kortárs szemléletet tükrözi. Munkáim során Györgyfalvay Katalin táncos, koreográfus, pedagógus és Kovács Gerzson Péter koreográfus és látványtervező szemlélete nagy hatással volt rám. – Előadásaidban tág asszociációs teret engedsz a nézőnek. A mozgáson keresztül nem konkrét, inkább misztikus szellemi tartalom fejeződik ki. – Tudatosan törekszem arra, hogy a nézőben a látottakkal kapcsolatban elinduljon az asszociációs folyamat. Én nem hiszek a „történetmesélő” táncszínházban, a jövő színháza az, hogy absztrakt dolgokat tárjunk a közönség elé. A táncnak nagyon sok köze van a lírához, a versnek is az a lényege, hogy konkrét gondolatok fogalmazódnak meg benne, mégis

ahány ember annyiféleképpen olvashat a sorok között. Ugyanez a cél a táncszínházi produkciókban, a koreográfusnak van egy konkrét gondolata, a történet szempontjából egy fő váza, amely mentén a néző elindulhat, de hasonlóan egy vershez, az értelmezési, reflektálási folyamat őbenne megy végbe. Természetesen akkor baj van, ha a néző nagyon messzire megy el attól, ami a koreográfus elképzelése volt. – A Dunaújvárosi Bartók Táncszínházzal korábban már dolgoztál együtt, például a Székek fekete fizikája, a Várakozók és az Álom-álom kitalálom című előadásokban. Honnan indult ez a kapcsolat? – Rácz Attila a Dunaújvárosi Bartók Táncszínház első művészeti vezetője hívott el rendezni. Ezt követően Szögi Csaba vette át a társulat művészeti vezetését, és az ő meghívása kapcsán állítottam színpadra az Álom-álom kitalálom című mesejátékot és a Várakozók című két részes produkciót. Nem volt véletlen, hogy Dunaújvárosban létre tudott jönni egy ilyen profi táncszínház. A Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes akkori művészei, alkotói Szögi Csaba, Janek József, Bognár József, Énekes István legendás táncszínházi műhelyt hoztak létre. Emlékszem buszokat szer-

veztek Budapestről, profi táncosok, alkotók jöttek ide, hogy megnézhessék az előadásokat. Nagyon örülök, hogy létrejött ez a társulat és remélem a jövőben is működni fog. – A Magyar graffiti színlapján azt olvashatjuk, hogy a falfirkáknak létezik egy ránk jellemző „nemzeti karaktere”, az előadás műfaji megjelölése pedig táncrajz. Mit jelent ez? – Tavaly Juhász Zsolt és a kezembe ketáncosok egy próbán rült egy könyv Graffiti címmel, amelyben angol graffitik voltak lefordítva magyarra. A szóha sználatból és a nyelvi sajátosságokból adódó eltérések miatt óriási különbségek voltak, de alapvetően persze mindegyikük az ember sajátos léthelyzetével kapcsolatos dolgokra utalt. A graffiti magyarul azt jelenti, hogy falfirka. Én úgy gondolom, hogy a falfirkának létezik egy nemzeti karaktere, sajátossága, ami reflektál az adott nemzet „valóságtudatára”. A Magyar graffiti című előadás egyfelől társadalmi rajz a mi világunkról, a városi létezésünkről,

másfelől társadalomkritika, az urbánus létezés kritikája. Az előadásban ironikusan szeretném bemutatni a magyar valóságot, a magyar tudatot. – Hogyan alakítottad ki ehhez a játékteret? – A tér kialakítása meghatározza a darab alaphangulatát, alapgondolatát. Én képzőművészeti alapon képzelem el a táncszínházat, jómagam szob-

rászként végeztem Szegeden. Most egy olyan látványvilágot próbálok kialakítani, amiben egy esztétizált világ keveredik egy természetes mozgásközpontú táncmatériával. A Magyar graffiti című táncrajzban a táncosok testén, mozgásuk által képződnek le a gondolatok, amik egy szimbolikus értelemben vett „falra” kerülnek fel. A falfirka tulajdonképpen táncosok árnyjátékából születik meg. Mudra Ágnes

Àdámok és Évák Ünnepe Békéscsabán A Békéscsabai Jókai Színházban április 26-án és 27-én, az ös�szes békéscsabai, és három Békés megyei középiskola részvételével megrendezték az Ádámok és Évák Ünnepét. A két nap alatt közel 250 diák lépett a színpadra, hogy három teltházas előadásban eljátssza Madách Imre: Az ember tragédiája című drámai költeményét. A szolnoki Szigligeti Színház által életre hívott programot, első alkalommal rendezték meg Békéscsabán is, közel ötven felnőtt – pedagógusok, színészek, rendezők és háttérmunkások – segítségével.

A résztvevő iskolák a színek sorrendjében: 1. A mennyekben: Petőfi Sándor Gimnázium (Mezőberény), 2. A Paradicsomban: Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola, 3. A Paradicsomon kívül: Trefort Ágoston Műszaki Tagiskola, 4. Egyiptom: Békés Megyei Hunyadi János Közoktatási Intézmény (Mezőkovácsháza), 5. Athén: Andrássy Gyula Gimnázium, 6. Róma: Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola 7. Konstantinápoly: Szegedi Kis István Református Gimnázium (Békés), 8. Prága: Kós Károly Építő-, Fa- és szolgáltatóipari Tagiskola, 9. Párizs: Széchenyi István Közgaz-

dasági Szakközépiskola, 10. Prága: Szlovák Gimnázium, 11. London: Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium, 12. Falanszter: Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola, 13. Az űrben: Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola, 14. Az eszkimóknál: Vásárhelyi Pál Szakközépiskola, 15. A Paradicsomon kívül: Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Tagiskola. Honlap (www.adamokesevak.hu) Gépészeti és Informatikai Szakközépiskola. A produkció összes résztvevője Ádámok és Évák Ünnepe feliratos pólót kapott. Viselőjének egész osz-

tálya 50%-os kedvezményt kap a színházi bérlete árából a jövő évadban, illetve viselője részt vehet, a „Hozd el aput színházba!” akcióban, vagyis ha valamelyik szülőjét elhívja a Jókai Színházba, akkor csak egy jegyet kell kifizetnie egy évadon keresztül. A díjazottak: A legjobb Ádám az 4. színből Frajsták Norbert. A legjobb Éva a 9. színből Kovács Georgina. A legjobb Lucifer: Szubin Martin (2. szín), Szeverényi Balázs (7. szín) és Vadász Gellért (12. szín). A legjobb lány mellékszereplő a 6. szín Hippiája: Borsi Cintia. A legjobb fiú mel-

lékszereplő az 5. szín első demagógja Illés Adrián. A legszebben beszélő szereplő az athéni szín kara. A legjobb előadás: 1. Hunyadi János Közoktatási Intézmény, Mezőkovácsháza, 2. Vásárhelyi Pál Szakközépiskola, 3. Békéscsabai Evangélikus Gimnázium. A legjobb zenés előadás a 12. és a 13. szín. A legjobb táncos előadás a 12. és a 10. szín. Különdíjak: Petőfi Sándor Gimnázium, Mezőberény, Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium. A legjobb előadás díjazottjai és az egyéni díjazottak Debrecenben, a Csokonai Színházban megnézhetik Az ember tragédiája című előadást. Sz. K. V. – J. M. Fotó: A-team

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. május

Magyar dalra fakad az amerikai maffia

Épp csak elkezdődtek az Érinthetetlenek című vadonatúj musical próbái, máris nagy az érdeklődés rá, többezer tagságú Facebook rajongói oldala van, az első közönségtalálkozója több óráig tartott. Ez bizonyára a musicalvilág kedvenceinek, a szereplőknek szól még egyelőre: Egyházi Gézának, Andrádi Zsanettnek, Fehér Adriennek és Magyar Bálintnak. A produkció június 28án debütál a Margitszigeten négy előadás erejéig – az előkészületekről Simon Kornél rendezőt és Andrádi Zsanettet faggattuk, aki a játszás mellett egyik társproducere is az előadásnak.

Simon Kornél – rendezô: – Miért nincsen zeneszerzője egy pop-musicalnek? – Tizennyolc különböző szerzője is van... Az előadásban a 80-as, 90-es évek legnépszerűbb magyar slágerei csendülnek majd fel – Pejtsik Péter hangszerelésében és zenekarának élő előadásában, elektronikus-szimfonikus hangzásban. Mozaikszerűen épülnek be a dalok a történetbe: a sztorihoz kerestünk odaillő slágereket – nem pedig fordítva. Lassan kialakul a számok végleges listája. – Mit tudhatunk meg elöljáróban a történetről? – Lugosy T. Ádám és Andrádi Zsanett producerek váratlanul kerestek meg januárban az ötletükkel, hogy már létező pop-rock számok mellé kerekítsünk történetet a 60-as évek Amerikájából, Tallér Edina írta meg a szövegkönyvet. New Yorkban a Crash nevű maffiavezérnek elege van az életéből, szeretné újra kezdeni, de mivel ezt Amerikában nem teheti meg, elhatározza, hogy összepakolja a családját, Moszkvába tervez költözni. A lánya még csak épp kóstolgatja az életet, egymásba szeretnek a rendőrfőnökkel, aki mindeközben – hivatalból – azon munkálkodik, hogy a megfelelő pillanatban rács mögé dughassa a bűnözővezért. Egyelőre ennyit árulok el – hiszen itt kezdődnek a bonyodalmak. – Mit takar az előadás címe? – A maffia megközelíthetetlen és körülbástyázott: a pénz megvéd mindentől. Mégis kiderül: az érinthetetlenség viszonylagos és időrőlidőre változik, fentről lehet le és fordítva is kerülni – ez a tanulság derül ki a történet végére. – Nagy színpadi látványt ígér a szórólap: 200 négyzetméter LED-falat, 70 intelligens lámpát, 24 táncost… – Izgalmas és sokféle ötlet, megoldás rejlik a hatalmas videókivetítőben. Filmes hangulatot szeretnénk teremteni, a Soho világa mindenki számára ismerős a moziélményekből. Grátz Márk dolgozik a látványvilágon. Úgy gondoljuk, minél pontosabban fel tudjuk idézni ezt a közeget és időt, annál sikeresebbek lehetünk. – Mekkora kihívás Budapest legnagyobb szabadtéri színpadát benépesíteni? – Hátborzongatóak a színpad méretei: 20 méter széles és 20 méter mély. Azt érzem, a legnagyobb

Pop-rock musical ősbemutató készül a Margitszigeten

feladat rokonítani a hipernaturális, realista világot a színpad méreteivel. Mindennek látszódnia kell 50 méter távolságból is. Ám 200 négyzetméter LED-fal, a magyar popdalok, az amerikai miliő és a kiváló torkú énekesek szövetéből csakis jó sülhet ki. – A Centrál Színház legtöbbet foglalkoztatott színészei közé tartozol – milyen késztetésből ültél le a nézőtérre instrukciókat adni? – Az első rendezői munkámat szinte véletlennek köszönhetem: a Centrál Színházban A Hang-villa titkai című mesedarabban Albert, a kutya szerepét szánták nekem. Aztán, amikor k ider ü lt, nincs még rendezője a darabnak, gyorsan f e lt e t t e m a kezemet. Úgy éreztem, a mesedarabok világában nagy tapasztalatra tettem szert korábban a szegedi Mini Színház tagjaként: a legkisebb óvodáktól a legnagyobb művelődési házakig mindent bejártunk négy év

alatt. Most pedig, az Érinthetetlenekkel itt a második lehetőség. – Feléledt benned az éhség a rendezés iránt? – Hiányzott, hogy én találjam ki az előadás egészét. Az a fajta színész vagyok, akinek az olvasópróba előtt nem szabad odaadni a szövegkönyvet, mert egyből lesz róla vízióm, ami olyan mélyen beleég a fejembe, hogy később nehezen szabadulok tőle. Azt gondoltam, ha ez így van, miért ne alakulhatna egyszer úgy, hogy az én elképzelésem kerüljön színpadra. Ez persze merő önzés. Mégis azt érzem, az önkifejezésben most kell egy lépcsőfokot feljebb lépnem. – Ebből a munkából mit fogsz megtanulni? – A tempót és a ritmust. Ezek adják a finomságot, örökké tanulni kell őket. Stresszes próbaidőszakra számítok: hatalmas kihívás az előadás mérete: mind a tér nagysága, mind a benne szereplők száma. – Volt már találkozásod ekkora színpaddal? – Színiakadémista koromban statisztáltam a szegedi Dóm téren, összesen ennyi. Tehát nagy a kihívás – ám pont e miatt sporttevékenységhez hasonlónak fogom fel, mindent bele kell adnom: tudásomat, munka-

bírásomat, kreativitásomat. Szeretnék kifulladásig dolgozni és a végén azt mondani: igen, megcsináltam!

Andrádi Zsanett – színész, társproducer: – Hogyan került a produkció a Margitszigetre? – Megkerestük a Szabad Tér Színház vezetőjét a szinopszisunkkal, a szereposztásunkkal és a látványtervünkkel, amelyek meggyőzték Bán Teodórát, hogy bevegyen bennünket külsős produkcióként a nagyszínpad nyári programjába. A producertársammal felosztottuk egymás között a feladatokat, hozzám tartoznak a művészeti kérdések: a szereposztás összeállítása, a rendező felkérése, Ádámé pedig a pénzügy és marketing – ám egymás nélkül nem hozunk döntést semmiben. – Az elmúlt éveket felidézve nagy hagyománya van ott a vadonatúj magyar musicalek bemutatásának, elég, ha csak a Szegény gazdagokra, a Robin Hoodra vagy a másik idei produkcióra, a Báthoryra gondolunk. – Teodóra nagyon nyitott az új

kezdeményezésekre. Ez nagy bátorság tőle. Ha megnézünk más szabadtéri játszóhelyeket, szinte mindenhol olyan produkciók kerülnek műsorra, amelyek címét régről ismeri a közönség. – Hogyan állt össze a szereposztás? – Nem szerettem volna a mai divat szerinti castingot tartani: véleményem szerint egyetlen dal és monológ alapján nem lehet eldönteni egy színészről, alkalmas-e az adott feladatra. Külföldön ezzel szemben sok esetben tartanak már egyhetes együtt dolgozást, workshopot, amely során teljes jeleneteket is kidolgoznak a jelentkezőkkel. Én most olyan színészeket kértem fel, akiknek megbízom a tudásában: mindenkit ismerek régebbről – vagy azért, mert dolgoztam vele korábban, vagy láttam a munkáit. Nem véletlen az sem, hogy a kisebb szerepekre a Magyar Színház növendékeit hívtuk, hiszen Kornél és én is abba a színiiskolába jártunk. – Melyek szerinted a sikeres musical műfaji követelményei? – Nagyon fontos a jó szereposztás, köztük a jól csengő húzónevek. A mi abszolút főszereplőnk Egyházi Géza, mellette látható lesz Magyar Bálint, Fehér Adrienn, Józsa Imre és Trokán Anna is. A másik ütőkártyánk kétségtelenül a páratlan nagyságú és sokféleképpen használható videófal. Ekkora méretet csak a legnagyobb sportarénás koncertek esetében használtak eddig itthon. Nálunk ez maga lesz a díszlet, a nagyszabású fényekkel, hang- és pirotechnikával kiegészülve. A nyárra való tekintettel abszolút könnyed és szórakoztató előadást tervezünk, de nem tanulságoktól mentest. – Álnaív a kérdés: jobban vonz benneteket saját ötletből létrehozni egy előadást, mint egy kész darabot színpadra állítani? – A másolással szemben sokkal izgalmasabb teljesen újat alkotni. Olyan produkciót akarunk készíteni, aminek nem voltak előzményei. Köztudott, hogy én benne vagyok a Vámpírok báljában, amit minden országban ugyanúgy állítanak színpadra. A mi előadásunkkal fordított a vágyunk: ezt vigyék később külföldre. Szeretnénk bebizonyítani, hogy magyar dalokkal és alkotókkal is lehet nemzetközi sikert elérni. Biztosak vagyunk a folytatásban, már gondolkozunk egy következő projekten is. – Milyen érdeklődés mutatkozik a produkció iránt? – Már most látszik, hogy a nyári kínálatban kiemelkedően jól fogynak a jegyeink. – Mi lesz az előadás sorsa? – A tervek szerint októbertől tovább játsszuk egy budapesti kőszínházban – ám a szerződés aláírásáig nem szeretnénk konkrétumot mondani. Hosszú távra tervezünk. Csicsely Zoltán (x)

12.

13.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. május

Harmadszorra is sikert hozott a SZÍN-TÁR

Tizenegy előadás, százharminc résztvevő és közel nyolcszáz látogató – számokban mérve ez a III. SZÍN-TÁR Találkozó mérlege. A Budapestről, Kaposvárról, Marosvásárhelyről, Kolozsvárról, valamint Újvidékről érkezett színészhallgatók és tanáraik számára azonban ennél sokkal többet jelent: izgalmas fesztiváli programot, bemutatkozási lehetőséget, egyfajta körképet a magyar színjátszás következő generációjáról. A rendezvényről Réczei Tamással, a kecskeméti Katona József Színház művészeti vezetőjével beszélgettünk.

Tizenkét dühös ember című előadásán másfélszer annyi néző volt, mint ahányan beférnek a Kelemen László Kamaraszínházba. A marosvásárhelyi egyetemisták Parasztopera című vizsgadarabja pedig olyan sok érdeklődőt vonzott, hogy pótelőadást kellett tartani - tudtuk meg Réczei Tamástól, a kecskeméti Katona József Színház művészeti vezetőjétől. – Véleményem szerint rendezőileg a Parasztopera emelkedett ki a mezőnyből: érzékeny, átgondolt, pontos munka volt, sok emberismerettel. A másik különleges élményt számomra a Sebő-koncert jelentette; mindig lenyűgöz, ha valaki

Egy kis Marivó

– Melyek voltak a legsikeresebb előadások? S melyek a legújítóbb legérdekesebb produkciók? – A Kaposvári Művészeti Egyetem

olyan szinten otthon van a zenében, mint a másodéves kaposvári diákok. De természetesen csak a magam nevében nyilatkozhatok.

Az ördög hárfái

– A Találkozó egyik célkitűzése, hogy felhívja a figyelmet a feltörekvő tehetségekre. Voltak kiemelkedő alakítások az egyes darabokban? – Ismét a Parasztoperát kell említenem, amelyben szinte minden játszó maradéktalanul tetszett. A budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem ötödéveseinek Egy kis Marivó című produkciójában mind a négy főszereplő alakítása kimagasló volt. – Milyen visszajelzéseket kapott a kecskeméti színház a fesztiválon résztvevő diákoktól? – A legnagyobb elismerés számunkra az, hogy minden évben örömmel jönnek a diákok Kecskemétre, a SZÍN-TÁR Találkozóra. Sőt, már az egyetemek is úgy készítik elő a tanéveiket, hogy számolnak a rendezvénysorozatunkkal. – Az előadásokhoz minden nap szakmai beszélgetések is kapcsolódtak,

ezeknek egy részét Németh Virág, a kecskeméti teátrum dramaturgja vezette. Tőle kérdezem: milyen tanulságok, vélemények születtek ezeken a fórumokon? – Bár a III. SZÍN-TÁR vendégei lelkes beszélgetőpartnerek voltak, és néhány alkalommal a nézők is csatlakoztak a beszélgetéshez, jellemzően a színészhallgatók meséltek a látott előadásról. Mivel a legtöbb produkció kiemelkedő színvonalat képviselt, kevés kritikát fogalmaztunk meg. Többnyire inkább az előadások elemzéséhez, megértéséhez kapcsolódó kérdéseket tettünk fel, így hasznos háttér-információk birtokába jutottunk. Megtudtuk többek között, hogy az Egy kis Marivó tiszta fehér díszlete és jelmezei hagyományt őriznek: Mariveaux színdarabjait ugyanis tradicionálisan fehérben játsszák. De az is kiderült,

hogy a Tizenkét dühös ember szövegkönyvét Kelemen József rendező az osztályára igazította, mivel az eredetiben csak férfi szereplők vannak, az osztályban pedig több a lány, mint a fiú. Emellett az éjszakába nyúló próbákról, a képzési módszerekről és a tanáraikról is meséltek a hallgatók. – Bizakodva tekintenek a színészi pályára a fiatalok? – A színészhallgatók egyöntetű véleménye az volt, hogy a pályán való megmaradás egyre nehezebb: kevés lehetőségük van arra, hogy színházhoz szerződhessenek. A kolozsvári BabeşBolyai Egyetem 10 című performancea például kifejezetten a "húspiac" bemutatására készült. Számos hasonló történettel, érdekes adalékkal találkozhattunk, és csak remélni tudjuk, hogy jövőre még több néző kap kedvet az alkotókkal való találkozásra. B. L.

Fizessen elő a Magyar Teátrum című színházi havilapra! Amennyiben 3000 forintért 10 hó­napra előfizet lapunkra (július, augusztus nyári szünet), akkor a postaköltséget levonva Ön 200 forintért juthat hozzá egy-egy lapszámhoz, A megrendelőlapot internetről letöltheti online oldalunkról: www.magyarteatrum.hu, vagy kérheti e-mailben a: [email protected] címen, vagy levelezőlapon, a következő címen: Magyar Teátrum szerkesztősége, 5600 Békéscsaba, Andrássy út 1. Számoljon, hogy olvashasson! Csak 3000 forint. Megéri!

MÛSOR 2012. Május

Színházunk 2012-eS felnôtt, nyugdíjaS, ifjúSági éS gyerek bérletei 2012. májuS 2-tôl 20-ig megújíthatók, májuS 20-tól új bérletek váSárolhatók!

Turay Ida Színház 2012. május 13. (vasárnap) 15.00 és 19.00 Kálmán Imre

CIGÁNYPRÍMÁS operett két felvonásban

Fôbb szerepekben: MIKÓ ISTVÁN, HÛVÖSVÖLGYI ILDIKÓ, SÖVEGJÁRTÓ ÁRON, GESZTHY VERONIKA, BÓDI BARBARA, CSERE LÁSZLÓ, BOZSÓ JÓZSEF és még sokan mások! Közremûködik: Suki István (Rajkó zenekar vezetô prímása) és zenekara valamint a Sixteam, Fekete Mária vezényletével Rendezô: MIKÓ ISTVÁN Jegyár: 2 600 Ft, 2 400 Ft

Online jegyvásárlás: www.turayidaszinhaz.hu

Magyar Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Színház 2012. május 20. (Családi vasárnap) 12.30

A DZSUNGEL KÖNYVE zenés „vadkaland” az állatok birodalmában R.Kipling és Topolcsányi Laura vár titeket a felfedezés ösvényén!

Rendezô: BORISZ Jegyár: 1 000 Ft

Online jegyvásárlás: www.nemzetigyermekszinhaz.hu

Felnôtt, gyerek és nyugdíjas elôadásaink bérlettel és jeggyel egyaránt látogathatók! Jegyek válthatók: a Turay Ida Színházban és a Magyar Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Színházban 1096 Budapest, Haller u. 27. (FMK) Tel.: 06 (30) 562 26 99, 06 (23) 428 470 Jegypénztár: hétfô-kedd-szerda-csütörtök 15.00-18.00 AJÁNDÉKUTALVÁNY: névnapra, születésnapra, Anyák napjára, évfordulókra, ballagásra 1 000 Ft, 2 000 Ft és 5 000 Ft értékben kaphatók a Turay Ida Színház játszási helyein. A MÛSOR ÉS SZEREPLÔ VÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARJUK!

www.turayidaszinhaz.hu www.nemzetigyermekszinhaz.hu _Ferencvarosi hirdetes9 A2.indd 1

4/20/2012 1:24:49 PM

14.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. május Szabálytalan portré Trokán Annáról és Horváth Zoltánról Egy mondás szerint a szél a levegőnek az a része, amelyik siet. És fúj, megállíthatatlanul. A veszprémi légáramlatok szinte egy időben repítették a Petőfi Színház színpadára Trokán Annát és Horváth Zoltánt. A két fiatal tehetség szerint ez nem véletlen, az elrendelt találkozásoknak ideje van – mégpedig ott, ahol a hely és a művészi alkotói lét szelleme átlengi az évszázados falakat… a párhuzamos színészsorsokkal együtt. Trokán Anna színészcsaládból származik. Édesanyja Papadimitriu Athina, édesapja Trokán Péter. Testvére, Nóra szintén a komédiás pályát választotta. Ő jelenleg a kecskeméti színházban játszik. Az, hogy Anna Veszprémbe került, Eperjes Károlynak köszönhető. A teátrum művészeti tanácsadója megnézte főiskolai vizsgaelőadását, és ezután hívta a Petőfi Színházba. Ám ekkor a tehetséges színésznő a Budapesti Kamaraszínházat választotta. Eperjes Károly viszont nem arról híres, hogy bármit feladjon. Különösen akkor nem, ha a társulatépítés szempontjából fontos posztra kell igazolni. A színházban ugyanis nagy szükség van a fiatal tehetséges színészekre és színésznőkre. Így aztán egy év múlva újra felhívta Trokán Annát, hogy jöjjön Veszprémbe, és olyan rendezőkkel dolgozhat majd, mint Szinetár Miklós,

(folytatás az 1. oldalról) A kettős szereposztásnak köszönhetően a darab címszereplői: György-Rózsa Sándor és Bot Gábor,a királyt Egyházi Géza és Csengeri Attila, Toldi Györgyöt Derzsi György és P.Petőcz András, Bencét Józsa Imre és Makrai Pál, Toldinét Fehér Adrienn és Ambrus Rita, az Özvegyet Andrádi Zsanett és Simon Boglárka, a Cseh vitézt Gábor Géza, a lányt Kovalik Ágnes és Jarábik Klára játssza. A színészek mellett a táncosoknak is főszerep jut. Ugyanis itt a táncok a főhős lelki útjának fontos állomásait jelzik. Az Experidance teljes tánckara szerepel az előadásban, így látványos képek, tömegjelenetek megteremtésére is le-

Kiválasztottak a veszprémi szélben

Szergej Maszlobojscsikov, Valló Péter. Anna pedig jött, látott és győzött. Remek szerepeket kapott az elmúlt évadban, katartikus sikerű Jeanne d' Arc alakításával pedig nagy szerepálma teljesülhetett. Ezzel a történettel párhuzamosan Oberfrank Pál igazgató is rendszeres látogatója volt a fővárosi színházak előadásainak. Ebben az időszakban nézte meg Ottlik Géza Iskola a határon című darabját a Bárka Színházban. Az előadásban szerepelt Horváth Zoltán, aki a Pesti Magyar Színiakadémián végzett. Ő 19 évesen már Ábelt formálhatta meg a Tamási Áron regényéből készült mű színpadi változatában és a Magyar Színházban, valamint a Kolibri Színházban is játszott. Amikor Oberfrank Pál találkozott a fiatal színésszel, megkérdezte tőle, nincs-e kedve Veszprémbe szerződni. Horváth Zoltán pedig igennel válaszolt. Mint mondta, remek lehetőség egy pályakezdő színész számára vidéki színházban dolgozni. Itt ugyanis rengeteg feladatot kaphat, neves rendezőkkel találkozhat, s ez jót tesz a fejlődésének. Megmaradt Pesten is színésznek, játszik ott is különböző produkciókban, zenél a Harmadik Figyelmeztetés nevezetű színészzenekarban, s ha kell, artistaként is megállja a helyét, mert ezt is tanulta. Viszont az jó érzéssel tölti el, hogy van egy anyaszínháza, ahol a portástól kezdve

a színészkollégákon át egészen a vezetőkig mindenki szeretettel várja. A két fiatal a Szentivánéji álomban játszott először együtt, majd a Figaro házassága és a Koldusopera című előadásokban is szerepeltek közösen. Ahogy megfogalmazták, már a próbák alatt is érezték, hogy egy hullámhosszra tudnak kerülni. A közös rezonancia abban is megnyilvánul, hogy nagyon gyakran ugyanazt gondolják, mondják, érzik. Egy tekintetből, félszavakból is megértik egymást. Szerintük irigylésre méltó, hogy a mai világban két fiatal színész egy jó színházban, jó társulatban, jó szerepeket játszhat. Úgy gondolják, a legfontosabb az, hogy bíznak bennük, és elhalmozzák őket feladatokkal. Mindezek miatt Veszprém számukra a bakonyi széllel és a harangjaival együtt mindig hívó szó, és biztonságot nyújtó hely. Mivel régebben édesapja is játszott a Petőfi Színházban, Trokán Anna kislánykora óta jól ismeri a várost, és szereti is dombjaival, szűk utcáival együtt. Horváth Zoltán energikus, dinamikus egyéniség. Mosolyogva mesélte, amikor néhány hetet Budapesten tölt, és utána érkezik vissza a királynék városába, hirtelen minden nagyon csendesnek, nyugodtnak és békésnek tűnik. Néha nem érti, miért vezetnek az emberek olyan lassan a pesti autósokhoz képest, ám csupán annyi történik,

hogy Veszprémben betartják a sebességhatárokat, míg a fővárosban nem. Amikor pedig visszatér Budapestre, minden hirtelen gyorsnak, sietősnek tűnik számára. És ott az emberekkel együtt azért a szél is jobban siet. Ami nem is baj, hiszen így gyorsan megint Veszprémbe repítheti. Trokán Anna és Horváth Zoltán a Veszprémi Petőfi Színház vezetőinek választottjaként

lép estéről-estére színpadra. Azért, hogy a közönség is mindig őket válassza, nagyon meg kell dolgozniuk. Erejük, párhuzamos színészsorsuk, eddigi teljesítményük azt mutatja: jó úton járnak. Az idő körforgásként örvénylik a színésszé válásukban. Küldetését teljesítve. Varga Róbert (Forrás: vportre.hu)

Toldi, mint magyar színpadi hôs hetőség nyílt. Az előadás zeneszerzője Szarka Gyula, a jelmez Zoób Kati, a látvány Szimeiszter Balázs, a koreográfia Román Sándor munkája. – Mik a darab előzményei? – Három évvel ezelőtt Toldi címmel született egy lemez, amin tizenhárom dal volt, Szarka Gyula szerzeményei. Az én felkérésem arra szólt, hogy ezek felhasználásával írjak egy színpadi művet. Az eredeti dalokon túl, a szövegkönyv alapján születtek új dalok is. A darab végső formájának kialakulása így Szarka Gyulával és Román Sándorral közös munkánk gyümölcse volt. – Mi az előadás műfaji meghatározása?

Bárki válhat hôssé – Úgy érzem a legjobban a musical-költemény meghatározás illik ehhez a műfajhoz. Arany János gazdag nyelvezete biztos alapot jelentett mindannyiunknak, és a zeneszerzőt is ez inspirálta. – Próza, zene, tánc egyaránt szerepet kap. Van-e bármelyiknek elsődlegessége? Nincs. Célunk a teljes integráció megteremtése volt. Érdekesség, hogy az ExperiDance korábban nem vett még részt olyan produkcióban, ahol az éneknek ekkora jelentősége lett volna, és az énekesek is ahhoz voltak szokva, hogy a tánc csak kísérő elem. Itt minden résznek egyenlő szerepet sz á ntunk és a vis�szajelzések alapján ezt sikerült is megvalósítani. – Hol látható a darab? – A RaM Co­ los s z e­u m­ ban, havonta több előadásban. Természetesen szeretnénk majd máshová is

eljutni vele, de a technikai igények miatt, csak nagy színházak jöhetnek szóba. A tér, a fények, a süllyesztő rendszerek megkövetelnek bizonyos elégséges technikai feltételeket az előadás eljátszásához. – Mi Arany művének mai üzenete? – Nem szerencsés, ha a rendező beszél üzenetekről. Beszéljen helyette az előadás. A plakátokon a cím mellett ez áll: Életed hőse te vagy! Korunk embere gyakran másban, másokban és nem önmagában keresi a hibát, így önmagával és saját tetteivel való szembenézésre képtelenné

válik. A Toldi számomra egy fejlődéstörténet, egy fiú férfivá válásának a meséje. Toldi szembesülve saját bűneivel, elindul s képessé válik saját élete megváltoztatására. Kiállja a népmesei három próbát, majd elnyeri jutalmát, vágya beteljesül, megtalálja saját helyét a világban. Önmagán túllépve életét, tetteit a közösség szolgálatába ajánlja. Arany csodálatos meséje örök példázat mindannyiunk számára, saját életünk felemelésére, a megtisztulásra. Tölgyesi Tibor

Meskó Zsolt, a darab rendezője a jogi egyetem mellett elvégezte a Színházés Filmművészeti Főiskola filmproducer szakát. Több kisfilm és nagyjátékfilm rendezése után dolgozott televíziós produkciókban is. Az Experidance tánctársulatának társrendezője, forgatókönyv írója. A Toldi rendezése szakmai pályája egyik kiemelkedő állomása. Művészi alkotómunkája mellett egy rendezvényszervező céget vezet.

Ambrus Rita Toldiné szerepében nyújt kiemelkedő alakítást. A sokoldalúan tehetséges énekesnőnek 2005-ben jelent meg Stefano & Rita című olasz-magyar első duett lemeze, majd a következő évben a második nagylemeze. Írt dalt a Nox együttes karácsonyi lemezére is, a címe: A tél dala. A Shrek 3 című mesefilmben az ő énekhangján szólal meg Hófehérke. Ő énekelte a Kaland című magyar mozifilm főcímdalát, és szerepel is a filmben. Fellép, a Csináljuk a fesztivált nagy sikerű tévés műsorba, Mindezek mellett jelenleg is koncertezik, tagja több együttesnek, köztük a Gönczi Gábor és a Smile zenekarnak.

15.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. május

(folytatás az 1. oldalról) A tervezett előadások közül leghamarabb a Jekyll & Hyde-ot láthatja majd a közönség, az előbemutató június közepén lesz Győrben, majd a Szegedi Szabadtéri Játékok szín-

Győri Nemzeti Színház 2012/13 padán akár 20.000 ember élvezheti a világszerte nagy sikert aratott produkciót. Molnár László rendező tíz

évvel ezelőtt már színpadra vitte ezt a darabot, érdekesség azonban, hogy a mostani előadás olyan dalokat is

Tóth Gabi, Forgács Péter, Rózsavölgyi László és Zelekey László

tartalmaz, amelyeket magyarul még soha nem hallhatott a közönség. A főszerepet most is a rendező alakítja, Lucy: Janza Kata, Emma: Tunyogi Bernadett lesz. A borzongatóan démoni műhöz méltó, lenyűgözően ötletes látványvilágot Kentaur álmodja színpadra, a szereplők jelmezei Tordai Hajnal elképzelései alapján születnek meg. Szegeden három előadásban, július 6-án, 7-én és 8-án láthatja a Dóm tér közönsége a jónevű, angol elmeorvos kísérlete miatt elszabadult vérfürdőt. Bérletben október hónaptól kerül műsorra a Győri Nemzeti Színházban. Régi tradíciókat követve, klas�szikus, magyar, századforduló környéki drámaíró műve nyitja az új évadot. Bródy Sándor A tanítónő című darabjában Érsek-Obádovics Mercédesz mutatkozik be Győrnek. Victor Hugo A nevető ember sokak mellet Forgács Péter igazgató ifjúságának kedvenc regénye; romantikus szerelem, zene, tánc, hatalmas látvány. Egy vak lány és egy elcsúfított

fiú gyönyörűséges szerelmi története parádés szereposztásban, Szina Kingával, Járai Mátéval és Dörner Györggyel. Idősebbek és a legfiatalabbak kérésére került műsorra a János vitéz című daljáték, igazi családi csemegét kínálva ezzel a nézőknek. Az új évadban két kamara termi bemutató is készül; egy igazi világsiker, az Apácák című musical, melynek különlegessége, hogy élőzenét hallhatnak majd a győri kamara teremben, illetve A testőr című Molnár Ferenc klasszikus, melyet a tatabányai Jászai Mari Színházzal közösen mutat be a Győri Nemzeti Színház. Az évad utolsó nagyszínpadi bemutatója egy szuperprodukció, zenés visszarévedés a 60-as évekbe. Retró slágerekkel igazi sikervárományos, a Csinibaba. A darab eredeti színpadi változata Márton Gyula Csinibaba című filmjének, melyet Tímár Péter rendezett. Pottyondy Nóra Fotók: Fehér Alexandra

Megvalósulni készül a csoda

Április közepén kezdték el árusítani a jegyeket a Madách Színház következő nagy musicalére, a Mary Poppins-ra. Már az első nap hosszú sorok álltak a jegyekért. A darab rendezőjével, Szirtes Tamással arról beszélgettünk, mit és kiket láthat majd ez a sok érdeklődő néző.

– Honnan jött az ötlet, hogy műsorra tűzzék a Mary Poppinst? – Én hét-nyolc évvel ezelőtt láttam Londonban. Az varázslatos előadás volt. A Mary Poppins-nak első színházi feldolgozása. Pamela Travers közel nyolcvan éves regény folya mából 1964-ben készült a világsikert aratott Walt Disney film. Cameron Mackintosh, a világ egyik legismertebb, és legsikeresebb színházi producere hosszú évek tárgyalásai után megszerezte a film színpadra állításának jogát. A színpadi változat nagy vívmánya, hogy a musical, a film dalait megőrizhette, és kortárs zeneszerzők még néhány új dalt is komponáltak mellé a filmdalok stílusában. – Mik voltak a hazai bemutatás feltételei? – Minden világhírű musical színpadra állítási jogának gazdasági és művészi feltételei vannak. Rendelkezni kell olyan költségvetéssel, pénzügyi fedezettel, technikai háttérrel és színházi apparátussal, ami ilyen darabhoz szükséges. A másik feltétel a művészi hitelesség. Szerencsére a Madách Színház elmúlt hét évének bemutatói olyan referenciát jelentettek, aminek alapján ez a feltétel is teljesült. Meg-

A Madáchba érkezik Mary Poppins

kaptuk a non replica változatot, ami azt jelenti, csak a kottát és a szövegkönyvet kapjuk, de a színházi megvalósítás minden eleme – díszlet, jelmez, koreográfia, rendezés, – nálunk készül. Teljesen önálló értékű a művészi produkció, kizárólag az alapanyagokhoz kell betű, illetve kotta szerint ragaszkodni.

és a szereposztás már megtörtént, a próbákat május végén kezdjük, július elejéig tartanak. Rövid szünet, majd augusztus huszadikától újra intenzíven dolgozunk, napi két próbával, és szeptember 21., 22., 23-án lesz a bemutató. – A válogatásnak vége. Kiket láthatunk majd?

a kiválasztott művészeket a közönség ismerje és szeresse. – Mi a mű mai mondanivalója? – A Mary Poppins klasszikus történet, rengeteg mai – divatos szóval, – üzenettel. Rendezőként a varázslatos mese mellett, a mának szóló gondolatokat szeretném kihangsúlyozni. A darab alaphelyzete sajnos sokak számára ismerős. A történet középpontjában diszfunkcionális család

Mary Poppins jegyekért állnak sorba a Madách Színház előtt

– Ősszel lesz a bemutató. Mi történik addig, amíg felgördül a függöny? – A musical előkészítése egy-másfél év. A leghosszabb a próbák előtti szakasz, a meghallgatások, a szereposztás, az egyeztetések, a díszletek és jelmezek előkészítése, a rendezés és a koreográfiák előzetes kidolgozása. A darabnak minden másodpercében látványosnak, mozgalmasnak kell lennie, szinte óramű pontosságával kell működnie. A meghallgatások

– Nagy a társulat, és az a művészi kör, akik a Madách Színház produkcióinak derékhadát adják, de minden alkalommal igyekszünk új és új embereket is bevonni a munkánkba. Ezek közé tartozik most Csonka András, aki nálunk még nem játszott. Régi-új szereplő Koós Réka, aki vidéki sikerei után lép fel újra a Madáchban. A musical műfajában a szakmai követelmények igen magasak, de emellett szükséges az is, hogy

áll, ahol hajtják a pénzt, a családtagok lassan elidegenednek egymástól, az érzelmi kapcsolatok széteső félben vannak, kevés a szeretet, és természetesen a gyerekek nevelésével is baj van. Ekkor jelenik meg a varázslatos nevelőnő, aki, – és ez már a mese! – csodálatos események sorával rendbe teszi a családot. Sajnos a mi életünk is hasonlóan zajlik manapság, őrült rohanás, kapaszkodás a munkába. Az anyagiak megteremtése közben

Szirtes Tamás

észre sem vesszük, hogy nem adjuk meg a másiknak azt a figyelmet, szeretetet, odafigyelést, amire szüksége lenne. – Kihez szól ez a darab? – A jó történeteknek több rétege van. Ha gyerekek jönnek el megnézni, szép mesét láthatnak majd. A felnőttek viszont mást is, láthatják egy válságba jutott házasság rendbetételének lehetőségét. Találkoznak azzal a gondolattal, hogy nekünk, felnőtteknek a „felnőttséget” nem kellene annyira komolyan venni, felnőttként is nyitottnak és kíváncsinak kellene maradni, tanulni a gyerekektől, és a világot megpróbálni néha gyerekszemmel is látni. A darab azt sugallja, hogy őrizzük meg a naiv rácsodálkozás képességét, hiszen ettől is tudjuk a dolgokat szépnek és jónak látni, és hogy szabaduljunk meg legalább időnként a cinizmustól és keserűségtől. – Ezek szerint léteznek csodák? – Szeretném remélni, hogy vannak csodák, de legalábbis azt, hogy léteznek nagy találkozások, szerencsés és jó döntések. Érdemes gesztusokat tennünk egymás felé, és nem csak azért, mert azt a másik ember talán viszonozza. A hitem az emberi természet jóságában töretlen. Az igazi színház, az igazi musical nem csak zenében és látványban nyújt maradandót, de tartalmában is komoly mondanivalót hordoz. Ilyen lesz a mi Mary Poppinsunk is. Tölgyesi Tibor

Muzsikáló színészek

16. 16.

Magyar Teátrum . AA Magyar Magyar Teátrumi Teátrumi Társaság Társaság havilapja havilapja . 2012. május május

Móricz Zsigmond Sári bíró című vígjátéka teli találatnak bizonyult, amikor a Turay Ida Színház műsorára tűzte. Aktualitása, nyelvezete és humora mellett a Móricz Zsigmond által összegyűjtött népdalok is felejthetetlenné teszik az előadást. Az előadást Mikó István rendezte ugyanakkor zenél is a darabban, még tekerőlantot is csináltatott. Zenész barátja, Suha Kálmán egy olyan hangszerrel rukkolt elő, amilyet ember még nem látott. Egy partvisnyélre alumínium vödröt szerelt fel húrral, amelynek pengetése így a basszust adja az alkalmilag összeverbuválódott zenekarnak, melynek további tagjai Beszterczey Attila, Kurkó József és Rusz Milán. Arra voltunk kíváncsiak, vajon milyen zenei előélettel rendelkeznek a Sári bíróban szerepet is játszó muzsikáló színészek?

Suha Kálmán (Tarcali koma): – Édesapám, Suha Balogh Kálmán prímás családjában mindenki zenész volt. Én cimbalommal kezdtem, majd hegedűvel és nagybőgővel folytattam. Később jött a gitár és a szaxofon. A legjobbak tanítottak, Suha Kálmán, Rusz Milán

mint például az amerikában élő Szabó Gábor, akitől Santana is tanult. 1970-től 1986-ig jártam hajóval a világot, mint zenész. Évekig voltam a soproni Petőfi Színház tagja, körülbelül 30 darabban működtem közre zeneszerzőként vagy szövegíróként, esetleg mindkettőként. Már akkor is kaptam néhány mondatos szerepeket, mint ahogy most a Sári bíróban, de én nem színész, hanem zenész vagyok, aki mindent szeret csinálni, amihez a zenének köze van. Kurkó József (Gedi): – Erdélyben, Gyulafehérváron, kántor tanító képzőbe jártam, van kántor diplomám. Tudok orgonán játszani, bár elég régen nem gyakoroltam. Gitározni saját magam kezdtem el úgy 15 éves koromban, majd Dévai Nagy Kamilla iskolájában többek közt Huzella Péter fejlesztette tovább tudásomat. A Sári bíróban azonban teljesen más hangszereken játszom, mint a gitár. Csettegőn, meg annak van egy kanál formája is, vizes kannán, mosófán és mindenen, ami hangot ad ki. Tulajdonképpen én vagyok a ritmus szekció ebben a darabban.

Mikó István, Suha Kálmán, Kurkó József

népzenében ez egy igen fontos hangszer, a nagypapám is harmonikázott. Diószegi Zitánál kezdtem el tanulni ezen a hangszeren, ami azóta is a kedvencem. Az Indul a bakterházban és a Sári bíróban is azon játszom. Sokszor még előadás után is húzom a magam és a kollégáim örömére. Beszterczey Attila

Rusz Milán (Hajdók sógor): – Apukám tamburázott, meg is tanított rá gyerekkoromban, édesanyám pedig zongorázott. Azt is megtanultam úgy, hogy tollal ráírtam a Bősendorfer zongora billentyűire, hogy melyik milyen hang, édesanyám legnagyobb örömére. Aztán a szüleim beírattak gitár tanszakra. Jártam Lakos Pálhoz Szegeden, majd Budapesten Adrovicz István oktatott klasszikus gitárra. Később a tangóharmonika felé fordult az érdeklődésem, talán azért, mert családom Szerbiából származik és a szerb

Beszterczey Attila (Tügyi koma): – A szüleim hat éves koromban zeneiskolába írattak be. Hét éves koromtól tizenhárom éves koromig csellóztam. Ebből adódóan könnyen megtanultam basszus gitározni is, a gimnáziumban pedig elkezdtem az énekléssel foglalkozni. A Sári bíróban egy köcsögdudát kell megszólaltatnom. Én nagyon szeretem a népzenét, láttam köcsögdudát is, de azt a legmerészebb álmaimban sem gondoltam volna, hogy egyszer nekem kell majd játszani rajta! Hetekig gyakoroltam, hogyan kell hangot kicsalni belőle, mert hidd el, nem könnyű feladat. Azóta már kannán is tudok játszani, sőt megtanultam, hogy ebben a csapatmunkában nem én „énekelem” a szólót.

ahol természetesen a hegedűt választottam. Kilenc évesen az a megtiszteltetés ért, hogy az iskolánkba látogató Sosztakovics orosz zeneszerző előtt hegedülhettem. Tizennégy évesen kaptam a szüleimtől egy orosz gitárt, aminek hét húrja volt, nem mintha hattal, tudtam volna valamit kezdeni, de megtanultam rajta játszani. Később felfedeztem a versek zeneiségét, és előbb csak dudorásztam, később meg is zenésítettem őket. Az első, ha jól emlékszem, a „Megy a juhász a szamáron” című Petőfi vers volt. A zene folyamatosan jelen van az életemben. 1969-ben megalapítottam a Kaláka együttest, azonkívül nagyon sok darabhoz komponáltam zenét, mint például a Mirandolinához, amit jelenleg Szolnokon játszanak. Shirley

Mikó István

Mikó István (Varnyú Gábor): – Az első hegedűt gyerekkoromban édesapám húgától, Irénkétől kaptam, aki elsőként ismerte fel a muzikalitásomat. A Kodály Zoltán alapította Lórántffy Zsuzsanna ének és zenei általános iskolában kezdtem meg tanulmányaimat,

Mûvészek természetvédelemért Művészek aatermészetvédelemért Várhelyi Orsolya, Nagy András, Topolánszky Tamás

Közeledik a Madarak és Fák Napja, ezért a Gárdonyi Géza Színház társulata felajánlotta segítségét a Bükki Nemzeti Parknak. Harminc színész és táncművész gyűjtötte a szemetet hétvégén Rejteken, a tanösvényeken, valamint madárodúkat újítottak fel, miközben ismerkedtek a Bükk szépségével. A rendhagyó akciót Várhelyi Dénes, a társulat tagja szervezte. A színművész gyermekkora óta járja a Bükköt hol gyalog, hol lóháton, vagy ke-

Impresszum: Impresszum: Magyar MagyarTeátrum Teátrum––színházi színházihavilap, havilap,Online: Online:www.magyarteatrum.hu www.magyarteatrum.hu––Alapította AlapítottaaaMagyar MagyarTeátrumi TeátrumiTársaság TársaságEgyesület, Egyesület,Levelezési Levelezésicím: cím:1053 1053Budapest, Budapest, Királyi KirályiPál Pálu. u.18. 18.Telefon: Telefon:06 06(20) (20)500-2714 500-2714––Kiadja KiadjaaaMagyar MagyarTeátrum Teátrum Kft. Kft.Felelős Felelőskiadó kiadóaaKft. Kft.ügyvezetője. ügyvezetője.––Szerkeszti Szerkesztiaaszerkesztőbizottság. szerkesztőbizottság.Szerkesztőség: Szerkesztőség: 5600 5600 Békéscsaba, Békéscsaba, Andrássy Andrássy út út 3. 3. Telefon: Telefon: 06 06 (20) (20) 390-5566, 390-5566, Olvasói Olvasói e-mail: e-mail: [email protected] [email protected] –– Főszerkesztő: Főszerkesztő: Fekete Fekete Péter Péter –– Lapszerkesztő: Lapszerkesztő: Józsa Józsa Mihály Mihály –– Főmunkatársak: Főmunkatársak: Elek Elek Tibor, Tibor, Zalán Zalán Tibor Tibor –– Korrektor: Korrektor: Komlósi Komlósi Katalin Katalin –– Színházi Színházi adatbázis/hirdetési adatbázis/hirdetési e-mail: e-mail: adat@magyarteatrum. adat@magyarteatrum. hu hu –– Előfizetés-megrendelés Előfizetés-megrendelés e-mail: e-mail: [email protected] [email protected] –– Terjeszti Terjeszti aa Lapker Lapker Rt. Rt. Előfizetéses Előfizetéses terjesztés: terjesztés: Magyar Magyar Posta Posta Zrt. Zrt. Terjesztéssel Terjesztéssel kapcsolatos kapcsolatos e-mail: e-mail: [email protected] [email protected] –– Grafika: Grafika: Lengyel Lengyel Tibor, Tibor, Logomotív Logomotív Kreatív Kreatív Műhely, Műhely, 9701 9701 Szombathely, Szombathely, Dózsa Dózsa György György u. u. 11. 11. Pf.: Pf.: 455, 455, Tel: Tel: 06 06 (94) (94) 511-350, 511-350, e-mail: e-mail: [email protected] [email protected] –– DTP: DTP: Horváth Horváth Krisztina Krisztina –– Nyomtatás: Nyomtatás: LAPCOM LAPCOM Lapkiadó Lapkiadó és és Nyomdaipari Nyomdaipari Kft., Kft., 6729 6729 Szeged, Szeged, Szabadkai Szabadkai út út 20. 20. Ügyvezető Ügyvezető igazgató: igazgató: Szammer Szammer István István –– Online Online szerkesztés: szerkesztés: Aradszki Aradszki Zoltán Zoltán –– Online: Online: www.magyarteatrum.hu www.magyarteatrum.hu –– ISSN ISSN 2061-1501 2061-1501

rékpárral. – Zárt közösség a színházé, a fiatalok közül sokan hiába dolgoznak itt évekig, még sincs idejük vagy módjuk megismerni a környéket. Ezért gondoltam, hogy miközben teszünk mi is a természet védelméért, a nemzeti park munkatársai bemutatják, milyen kincsek rejtőznek körülöttünk és az önzetlen munkát megkoronázzuk egy kis vadmalacpörkölttel – nyilatkozta Várhelyi Dénes. (-)

Támogatónk: Támogatónk: