268 Ft, határon túl: 1 uro. IV. évfolyam, 4. szám április. Friss hírek a magyarteatrum ONLINE oldalán!

268 Ft, határon túl:

1 €uro

IV. évfolyam, 4. szám • 2012. április

A Magyar Teátrumi Társaság havilapja

w w w.m a g ya r te at r u m.hu Friss hírek a magyarteatrum ONLINE oldalán!

Oroszlán kivágtatott

11. oldal

A Magyar Teátrumi Társaság kitüntetettjei

Március 15-e, azon túl, hogy az 1948-49-es forradalom és szabadságharc ünnepe, így minden magyar nemzeti ünnepe, a magyar színházi szakma jeles napja is, hiszen ilyenkor adják át a Kossuth- és a művészeti díjakat. Lapunk alapítója, a Magyar Teátrumi Társaság tagszínházaiból Piros Ildikó minden eddiginél többen kaptak az idén különböző állami elsimeréseket.

Kossuth-díjat kapott Balázs Péter Jászai Mari-díjas színművész, rendező, a Szolnoki Szigligeti Színház igazgatója; Pásztor Erzsi Jászai Mari-díjas és Balázs Béladíjas színművész, A Turay Ida Színház tagja; és Piros Ildikó, a Soproni Petőfi Színház Jászai Mari-díjas színművésze, érdemes művész. M AGYA RORSZÁG ÉRDEMES MŰVÉSZE-DÍJAT kapott: Csikos Sándor, a Debreceni Csokonai Szín-

ház  Jászai Mari-díjas színművésze; Nemcsák Károly Jászai Mari-díjas

Balázs Péter

színművész, a József Attila  Színház  ügyvezetője; Trill Zsolt, a

Magyar Drámaíró Verseny

Kóbor csillag Debrecenben

8. oldal

7. oldal

Debreceni Csokonai Színház Jászai Mari-díjas  színművésze. JÁSZAI MARI DÍJAT KAPOTT: Szűcs Gábor színművész és Tóth Auguszta színművész, a székesfehérvári Vörösmarty Színház tagjai, Bartus Gyula, a Békéscsabai Jókai Színház színművésze, Bognár Gyöngyvér színművész, a kecskeméti KaPásztor Erzsi tona József Színház, és Kertész Marcella színművész, a szolnoki Szigligeti Színház tagja. MAGYAR

A Tánc Világnapja

Versfolyam és Magyar Teátrum Nyári Fesztivál Benkó koncerttel nyit a Szarvasi Vízi Színház

ÉRDEMREND LOVAGKERESZTET kapott: Hűvösvölgyi Ildikó színművész. MAGYAR ARANY ÉRDEMKERESZTET kapott: Sirkó Lászó, a kecskeméti  Katona József Színház színművésze. BÁNFFY MIKLÓSDÍJAT kapott: Zentai Zoltánné a szolnoki Szigligeti Színház gazdasági igazgatója. Lapunk 3., 4., 5. oldalán és következő számaiban bővebben is olvashatnak a kitüntetettekről.

Országos táncgála Egerben

A megújult Gárdonyi Géza színház Topolánszky Tamás vezette megújult tánctagozata, a GGTánc Eger nemrég Bartók: Fából faragott királyfi és a Liszt zeneműve alapján készült Les Préludes című táncjáték izgalmas színpadra állításával vonta magára a figyelmet. A társulat április 29-én, A Tánc Világnapja alkalmából látja vendégül a szakma színe-javát. Ott lesz többek között a Bozsik Yvette társulat, Magyar Nemzeti Balett, a Magyar állami Népi Együttes, a Duna Művészegyüttes. Több mint 150 résztvevő a színpadon! Ismét valami figyelemre méltó, ami a táncművészet és Eger felé fordítja a figyelmet. (-) 16. oldal

Oláh Zoltán, a Magyar Nemzeti Balett első szólótáncosa a Karamazov testvérekben Fotó: Merlo P. Andrea

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. április

A Turay Ida Színház díjazottjai Piros Ildikó a Kossuth-díjjal (MTI fotó)

Piros Ildikó és Pásztor Erzsi Kossuth-díjat vehetett át az Országházban. Piros Ildikó negyvennégy éves pályafutása megkoronázásának tekinti a Kossuth-díjat. A világirodalom és a magyar drámairodalom szinte összes nagyszerű női szerepét eljátszhatta, ami pedig kevés színésznőnek adatik meg. Jelenleg Molnár Ferenc: A doktor úr című vígjátékában láthatja a közönség. A Sopronban bemutatott Arbuzov: Kései találkozás című romantikus történetben, valamint a márciusban bemutatott Hubay – Vas – Ránki: Egy szerelem három éjszakája című musicalben élvezheti játékát a nagyérdemű. Piros Ildikó színművész a lényéből áradó szelíd tisztasággal megformált színházi és filmszerepeiért, sokoldalú, nagyszerű művészi pályafutása elismeréseként vehette át a Kossuth-díjat. Pásztor Erzsi pályafutása több mint fél évszázados. A Jászai Mariés Balázs Béla-díjas színművésznő

hetven évesen lett Érdemes Művész, most pedig Kossuth-díjjal ismerték el színházi és filmszerepeiben egyaránt maradandót alkotó, kimagaslóan tehetHűvösvölgyi séges művészetét, Ildikó karakterszerepek frappáns, legendás megformálását, a közönség odaadó és igényes szolgálatában eltöltött szakmai életpályáját. Az ő nevéhez kötődik az általa zseniálisan megformált Orbánné figurája Örkény István: Macskajátékában. Jelenleg Molnár Ferenc: A doktor úr című vígjátékában láthatja a közönség. A művésznő most sem tétlenkedik. Paul Portner: Hajmeresztő című bűnügyi társasjátékában próbált éppen, amikor megtudta, hogy Kossuth-díjat kapott. A művésznő szárnyalt a boldogságtól. Számtalan sms, telefonhívás, interjúk bizonyították, hogy népszerűsége töretlen. Pásztor

Erzsi korábban sok helyen nyilatkozta, hogy két féle kategóriába oszthatók a színészek. Van, aki díjat kap, és van, akit szeret a közönség. Ő mindkét kategóriában benne van. Hűvösvölgyi Ildikó a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét vehette át. Színészi pályáját 1973-ban kezdte, első főszerepével a Csínom Palkó című filmben. Azóta számtalan sze-

kezdte. Sokáig volt az ország közkedvelt Vágási Ferije a Szomszédok című teleregényből. Színészi pályafutása azonban sokkal gazdagabb. Számtalan tévé és játékfilmben játszott, színpadi szerepei pedig megszámlálhatatlanok. 2002-től a Turay Ida Színház tagja. Jelenleg Rideg Sándor: Indul a bakterházában, Molnár Ferenc: A doktor úr című vígjátékában, valamint Görgey Gábor: Komámasszony, hol a stukker? című darabjában láthatja a közönség. Sopronban pedig Hubay – Vas – Ránki: Egy szerelem három éjszakájában nyújt emlékezetes alakítást. 2011-től a József Attila Színház IgazNemcsák gatója. Károly

repet játszott el színházban, játék-, illetve tévéfilmben. Sokáig vezette a Muzsikáló délutánt a Bartók Rádióban, színiiskolában tanít és jelenleg a soproni Petőfi Színházban valamint a Turay Ida Színházban játszik. Móricz Zsigmond: Sári bírójának egyik főszerepét alakítja, láthatjuk őt a Cigányprímásban, vagy a Csak semmi szexet, kérem, angolok vagyunk! című angol vígjátékban. A kulturális életben betöltött munkásságáért kapott megtiszteltetést életműdíjnak tekinti Hűvösvölgyi Ildikó. Nemcsák Károly Érdemes Művész lett. Színészi pályáját 1981-ben

Böhm György rendező, dramaturg Nádasdy Kálmán – díjat kapott. Ezt a díjat évente két személy kaphatja. Kiemelkedő zenés színházi rendezői, színháztudományi, dramaturgi és műfordítói tevékenység elismerésére adományozható állami kitüntetés. Böhm György a Turay Ida Színházban a Vértestvé-

rek című musicalt, a Nyolc nő című bűnügyi komédiát és Kálmán Imre: Cigányprímás című operettjét állította színpadra, amiket azóta is nagy sikerrel játszik a társulat. A soproni Petőfi Színházban a Nem tudok élni nélküled című musicalt rendezte meg kiválóan. Az előadás egyébként ősbemutató volt. A darab az Apostol együttes fennállásának negyvenedik évfordulójára íródott. A Turay Ida Színház vezetősége és társulata tiszta szívből gratulál a díjazottaknak és további egészségben, szeretetben és szerepekben gazdag sikeres színházi éveket kíván Nekik! Shirley

Pásztor Erzsi a Kossuth-díjjal (MTI fotó)

Bognár Gyöngyvér Jászai Mari-díjat kapott Bognár Gyöngyvért, a kecskeméti Katona József Színház művészét Jászai Mari-díjjal tüntették ki, melyet március 14-én Réthelyi Miklóstól vett át.

– Nagyon meglepődtem, és nagyon boldog voltam, amikor megtudtam, hogy Jászai Mari-díjas lettem. Egyáltalán nem számítottam rá, hogy valaha kitüntetnek, arra pedig végképp nem, hogy ilyen komoly elismerést kaphatok. Cseke Péternek, színházunk igazgatójának köszöntem meg elsőként, hiszen ő terjesztett fel. Az ünnepségen tízen vehettünk át Jászai-díjat. Én Bartus Gyula, a Békéscsabai Jókai Színház tagja mellett ültem, örültem, hogy személyesen is megismerhettem őt, mert eddig csak színpadon láttam. – Megünnepelted az elismerést? – Természetesen az egész család örömmel fogadta a hírt, hogy kitüntetnek. A díjátadóra az anyukám és a kisfiam kísért el. Nagyon örültem, hogy édesanyám el tudott jönni velem, mert sok fájdalomban mellettem állt, és most nagy élmény volt neki, hogy ott lehetett. A kisfiam fényképezett, neki is csodálatos

emlék az ünnepség. A párom aznap este ért haza Budapestre, így közösen is megünnepeltük a Jászai-díjat. A férjem egyébként sokkal jobban örült, mintha ő kapott volna kitüntetést. János már sok-sok díjat átvehetett, de azt mondta, mindet odaadta volna azért, hogy engem egyszer elismerjenek. Így ő is nagyon boldog volt. – Hogy érzed, melyek voltak azok a szerepeid, amelyekért a kecskeméti teátrum direktora felterjesztett az elismerésre? – Azt nem tudom, hogy ő mely alakításaimat kedvelte a legjobban, de én nagyon szerettem például Bartha Dóra rendezésében a Garcia Lorca házának Yermáját, Szász János Három nővérében Natasa szerepét, Vlad Troickij Gogol Utóirat című előadását, a Cseke Péter rendezte Harmadik Richárdban Lady Anna szerepét, illetve ebben az évadban a Boldogtalanok Rózáját.

A jövő évadot is Kecskeméten folytatom, egyelőre annyit tudok, hogy három bemutatóm közül az egyik a Chioggiai csetepaté lesz. – Színházi feladataid mellett filmes és tévés produkciókban is dolgozol. Melyek ezek? – A televíziós munkám az egyik kereskedelmi csatorna Barátok közt című sorozata volt, ebben a produkcióban két hónapig vendégszerepeltem. Bár a munka véget ért, a karakterem nem halt meg, így elvileg bármikor visszatérhetek a Mátyás térre. Nagyon élveztem a forgatást, mert teljesen más jellegű munkát igényelt: jókedvű a csapat, ám számomra eleinte szokatlan volt, hogy sokkal nagyobb tempót, és más szakmai mélységet várnak el, mint például egy játékfilm forgatásán. Pont a Boldogtalanok bemutatója után kezdtem forgatni a sorozatban, ami azért volt érdekes, mert Füst Milán darabjában minden tele

van szünettel, csendekkel, átéléssel. A sorozatban pedig rám szóltak, hogy Gyöngyvér, ez egy húsz másodperces jelenet, te meg már harmincöt másodperce játszod, tempó, tempó, gyerünk! Izgalmas feladat volt az egyik szerepből átállni a másikra. – Milyen filmben láthat téged legközelebb a közönség? – Szász Jánossal forgatok egy filmet Ágota Kristóf A nagy füzet című munkájából, amiben a gyermekek anyját játszom. Most éppen Németországból utaztam haza a forgatásról, jövő hónapban pedig egy magyarországi tanyán folytatjuk a munkát. Várhatóan egy év múlva lehet majd megnézni a moziban a kész filmet. Óriási élmény ez a munka is! Boldog vagyok, mert ez az évadom is nagyon színes, de már a következő szezont is izgalommal várom! Bera Linda

Szerzőink, munkatársaink:

Elek Tibor

Csicsely Zoltán

Fekete Péter

Trombola Anita

Vidnyánszky Attila

Kulcsár Edit

Zalán Tibor

Kozma András

2.

3.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. április

Balázs Péter Kossuth-díjas!

Az 1970-71-es évadban meghívták a budapesti Vígszínházhoz. Várkonyi Zoltán szerződést kínált, melynek Balázs Péter, a szolnoki Szigligeti Színház köszönhetően 25 évig az említett teátrum tagja igazgatója 2012-ben a legmagasabb művészeti lett. Ez idő alatt több mint 140 színdarabban elismerésben részesült. A Kossuth-díjat Orbán és félezernél több film- és televíziós produkciViktor miniszterelnöktől és Schmitt Pál köz- óban játszott. A nyolcvanas évek derekától kezdett társasági elnöktől vehette át március 14-én, a nemzeti ünnepünk előtti napon. Az ő esetében rendezni. Első munkáinak egyike Dario e dátum a felelősség vállalásának, a zászló to- Niccodemi: Hajnalban, délben, este című kétszemélyes darabja volt a fiatal Eszenyi Enikővábbvitelének bátorságát is szimbolizálja. vel és a tragikusan korán elhunyt Kaszás Attilával. Több fiatal színész kezdeti lépéseit ápolta, megés ráérezve tehetségükre, lehetőséget teremtve a kibontakozásra. „Rendezőként is mindig színészként közeledtem a művekhez – írói teljesítményeket, színészi alakításokat híven tükröztetve. A színházvezetés kérdése régóta foglalkoztat, de nem hajszoltam a lehetőségeket. Most azonban megkerestek egy megtiszteBalázs Péter Orbán Viktor gratulációját fogadja (MTI fotó) lő felkéréssel, s egy klasszikus hasonlattal élve, mint Cincinátus az eke szarva mellől, jómagam a minBalázs Péter életének főbb állomásai: Édesanyja Mednyánszky Henriett, az Ope- dennapi rendezői, színészi és egyéb munkáimtól raház prímabalerinája volt, majd balett-oktató előrelépve megpróbálom negyven éves szakmai mester lett. Édesapja Balázs János, színész, tapasztalataimat, szakmai és erkölcsi hitelemet egy nagy múltú színház és társulat szolgálatába majd a Magyar Rádió rendezője volt haláláig. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán – állítani. Azóta öt év telt el és büszke vagyok, hogy a Szinetár Miklós tanítványaként –1965-ben végzett. Szakmai gyakorlatait a Nemzeti Színházban szolnoki színház igazgatója lehetek.” Szolnok elégedettségét pedig az jelzi, hogy töltötte az 1963 és 1965 közötti szezonokban, a legnagyobbaktól tanulhatta a mesterséget. Az 2011 tavaszán Balázs Péter egyhangú (!) szavaakkori gyakorlatnak megfelelően, vidéki színház- zással nyerte el újabb négy évre a színház igazhoz, a Veszprémi Petőfi Színházhoz szerződött, gatói posztját. K. J. ahol négy év alatt 23 szerepet játszott el.

Bartus Gyula harminc éve a pályán

Bartus Gyula színművészt a Békéscsabai (akkor még Békés Megyei) Jókai Színház és a Magyar Teátrumi Társaság is fölterjesztette a Jászai Mari-díjra. Álljon itt egy részlet az indoklásból.

Bartus Gyula idén 30 éve, 1981-ben kötelezte el magát a színészi pálya mellett, és rövid megszakítással jövőre lesz 20 éve, hogy tagja a Békés Megyei Jókai Színház társulatának, melynek egyik legmeghatározóbb és legelismertebb színművésze. Színházi életét 1981-ben, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban kezdte díszítőbútorosként, majd segéd-, később gyakorlatos színészként. A Színház-és Filmművészeti Főiskola színész szakán 1988-ban végzett Kerényi Imre és Huszti Péter osztályában. Színészi pályájának eddigi harminc éve alatt volt a Pécsi Nemzeti Színház (1988-1991.), a Veszprémi Petőfi Színház (1991-1992.), a Békés Megyei Jókai Színház (1992-1999.) és a Miskolci Nemzeti Színház (1999-2003.) tagja. Jelenleg (2003 óta) ismét a Jókai Színházban játszik. Igazi vidéki színész, aki méltó arra, hogy a – főleg vidéki kőszínházakat tömörítő – Magyar Teátrumi Társaság kitüntetésre javasolja. Bartus Gyulát a színház mindig is összetettségében érdekelte. Nem csak, mint színész akarta magát kipróbálni, hanem kíváncsi volt a másik, a rendezői oldalra is, hogy gondolatait felelősségteljesebb minőségben is kifejezhesse, szeletet mutatva az általa felfedezett világból. Kitűnő szerepmegformálásaival hamar kivívta nem csak a kollégái, hanem a színházi szaksajtó, kritika és nem utolsó sorban a nézők elismerését is. A 2007/2008-as

évadban a szakmai és társadalmi zsűri az évadban nyújtott kimagasló színészi munkájáért neki ítélte a Gálfy Gyűrű díjat. Békés megye színházlátogató közönsége a drámairodalom jelentős férfi alakjait az ő interpretációjában ismerhette, ismerheti meg. Kitűnő színészi alakításai, a minél tökéletesebb szerepmegformálások jól tükrözik szakmai hozzáértését, a szakma szeretetét. Ibsen Vadkacsájában nyújtott színészi alakításáról a Criticai Lapokban olvashattuk: „Bartus színes, lendületes alakítása megbízható támasza az előadásnak. Bartus Gyula színművész magas művészi munkájának, és a pályán töltött évtizedeinek méltó elismerése a Jászai Mari-díj. J. M.

Midőn halni készül

Sirkó László jobban szeret adni

Nemzeti ünnepünk alkalmából Magyar Arany Érdemkereszttel ismerték el a kecskeméti Katona József Színház társulatának tagját, Sirkó Lászlót. A színművész, aki már négy évtizede játszik a világot jelentő deszkákon, március 14-én, a fővárosi Károlyi-Csekonics Rezidencián vehette át az elismerést. – Milyen érzésekkel vesz át az ember egy ilyen rangos állami elismerést? – Számomra a nemzeti ünnep hete is a szokásos tavaszi gyűrődésben indult. A hét elején, hétfőn este még a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Kecskeméti Csoportja hangversenyének műsorvezetőjeként léptem színpadra, ez a szolgálat minden évben reggel kilenctől éjfélig tartó, komoly feladat. A hét közepén aztán átvehettem a Magyar Arany Érdemkeresztet, amely – nézve a körülöttem ülőket – jelentősnek tűnt. Gyerekkoromban azt tanultam: ha megajándékoznak, örülj neki, és köszönd meg. Én magam jobban szeretek adni, remélem,

ez az elmúlt negyven évben kiderült rólam. De az elismerés természetesen nagy örömmel töltött el, és hát persze köszönet érte a direktoromnak, Cseke Péternek, aki felterjesztett erre a díjra. Az ünnepségen Navracsics Tibor többféle kitüntetést is átadott, többen bizony életműveik lezárásaként vehették át az elismeréseket. Én magamra vettem a miniszterelnök-helyettes úrnak azt a mondatát, miszerint a kitüntetés nem arról szól, hogy jól van, most már meg lehet állni. Sokszor elmondtam én is, hogy egy színész addig színész, amíg fel bír állni a színpadra, és játszani tud. Nekem minden eddigi alkalommal, amikor valamilyen elismerést átvettem, az volt a gondolatom, hogy van még mit tenni. – Említetted, hogy négy évtizede vagy a pályán. Hogyan kezdődött? – Valóban negyven évvel ezelőtt szerződtem a kecskeméti színházba Radó Vilmos akkori igazgatóhoz, akkor két évet töltöttem itt kisinasként.

Az első színpadra lépésem 1972 szeptemberében Calderón Az élet álom című darabjában volt, melyet Ruszt József rendezett. Ebben az előadásban kétszer kirántottam a kardomat, volt valami kis akció. Két évvel később Miszlai István igazgató úr azzal jutalmazott, hogy nagy szereppel köszönhettem el: Angyal Mária rendezésében játszottuk a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című darabot, amiben a „Tanú” szerepét énekeltem – ez volt az első jelentős szerepem. Azután elmentem főiskolára, majd a budapesti Arany János Színházban töltött évek után 1986-ban tértem vissza Kecskemétre. Volt olyan időszak, amikor hétnyolc bemutatóm volt egy szezonban, az bizony sokat kivesz az emberből. A mostani évadom kicsivel pihentebb, bár a felújításokkal együtt így is öt előadásban játszottam, és hamarosan kezdjük a hatodik próbáit. De hát Isten őrizzen, hogy egy színész azért panaszkodjon, mert szerepeket kap! Úgy

van jól minden, ahogy van, én annak örülök, hogy az elmúlt negyven évben soha nem kellet még szerepet kérnem, soha nem küldtek el színháztól, mindig csak vártak és marasztaltak. Számomra ez bizony van olyan kitüntetés, mint a fent említett Magyar Arany Érdemkereszt. – Miben jelent mást egy színésznek egy állami kitüntetés, mint egy szakmai vagy akár egy társulati díj? – A művészeti elismerések engem valahogy elkerülnek. Folyton felteszik a kérdést, hogy miért, de nem tudok rá válaszolni. A Magyar Arany Érdemkereszt rangos kitüntetés, a munkám elismerése, és ehhez is nagyon sokan gratuláltak, de nem kifejezetten művészeti díj. Olyan, mintha felülről ránéztek volna az én negyven évemre, és úgy ítélték meg, hogy érdemes vagyok erre a kitüntetésre. Ehhez képest mást érez, amikor BácsKiskun megyében Príma-díjas lesz az ember, vagy Kecskemét

városában Katona-díjas, illetve más kulturális tevékenységeiért elismerik. S megint más egy társulati díj, amikor a saját kollégáim ítélnek meg. Sokkal bensőségesebb, melegebb, szeretetteljesebb az itthon kapott díj, és a jó szó, amit helyben kap az ember, a forró ölelés. B. L.

Pillantás a hídról

Szerzőink, munkatársaink:

Józsa Mihály

Kiss József

Varga Róbert

Komlósi Katalin

Mészáros István

Szabó Anikó (Szaan)

Havasi Renáta

Pottyondy Nóra

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. április

Díjeső hullt Szolnokra

Zentai Zoltánné a Bánffy Miklósdíj átadásán

Március 15-ét dupla örömmel ünnepelte a Szigligeti Színház társulata. Március 14-én délelőtt nem volt Mirandolina próba a színházban és a gazdasági hivatal Kertész Marcella is fej nélkül maradt, mert a renés Szalay Ferenc Szolnok város polgármestere dező, a főszereplő, és a gazdasági osztályvezető is Budapesten, díjátadó ünnepségekre volt hivatalos. Balázs Péter Kossuth-díjat, Kertész Marcella Jászai Mari-díjat, Zentai Zoltánné Mónika pedig Bánffy Miklós-díjat kaptak. Március 13-án az Imádok férjhez menni előadása előtt, a színpadon közölte a társulattal Balázs Péter az örömhírt, és köszöntötte a díjazott hölgyeket. (-)

Perlaki Róbert kitüntetése

A Veszprémi Petőfi Színházban a színházi szakma iránti alázattal végzett fél évszázados munkájának elismeréseként Magyar Arany Érdemkeresztet vehetett át Perlaki Róbert, szcenikus, díszlettervező, a teátrum örökös tagja. A kitüntetést március 14-én Budapesten, a Károlyi-Csekonics Rezidencián Navracsics Tibor miniszterelnökhelyettes adta át. – Úgy gondolom, hogy a színháznak köszönhetem ezt a szép kitüntetést. A munkámat, az életemet jutalmazták, 11 igazgató alatt dolgozhattam, alkothattam az elmúlt ötven évben. Nagyon boldog vagyok, örülök ennek az elismerésnek – mondta Perlaki Róbert, aki a társulat 1961-es megalakulása óta dolgozik a veszprémi színházban.

Az alapot lerakó ember   Az  alapítóknak, alapot lerakó embereknek nagy a felelősségük az időállandóságban. Ők határozzák meg azt a fundamentumot, amire ráépülnek a falak, az épületek, közösségek és szellemi műhelyek. Perlaki Róbert alapító, alapot lerakó ember. A Veszprémi Petőfi Színház elmúlt ötven évének nagy tanúja. Nagy idők utolsó mohikánja, akinek a díszletei beágyazódtak a teátrum társulatának alapjaiba. Az évszázados falak között ott van ő, beépülve életével, értékrendjével, hűségével. Így aztán a színház teremtő energiáiban mindig jelen tudnak lenni Perlaki Róbert látványos díszletei. Munkái tárgyakba zárva egészítik ki a játék erejét. Azt az értéket, minőséget, szakértelmet megmutatva, amiért az alapító, alapot lerakó embereknek feltétlenül

Perlaki Róbert

jár a tisztelet, a megbecsülés. Azért is, hogy ők mindig követendő példaként álljanak a következő generáció előtt.  Utat, folytatásra méltó életet mutatva. V.R.

Mirandolina!

Teljes lendülettel folynak a Mirandolina próbái a Szigligeti Színházban. A prózai darabot zenés vígjátékká írta át a Mikó-Ferkay szerzőpáros, így a Szigligeti színészei dalra fakadnak. Balázs Péter ontja a poénokat, a gag-eket, szórakozásban nem lesz hiány. A bemutató időpontja: április 13. Carlo Goldoni: A fogadósné című  műve alapján írta: Ferkay Tamás, zenéjét szerezte: Mikó István. Szereplők: Ripafratta lovag: Molnár László, Forlipopoli őrgróf: Mészáros István, Albafiorita gróf: Karczag Ferenc, Mirandolina, fogadósnő: Kertész Marcella, Ortensia, színésznő: Jankovics Anna, Dejanira, színésznő: Molnár Nikolett, Fabrizio, pincér: Barabás Botond, Szolga: Ónodi Gábor. Közreműködik: a Szigligeti Színház tánckara.  Díszlet: Csík György, jelmez: Debreczeni Ildikó, dramaturg: Gyulay Eszter, koreográfus: Kinczel József, zenei vezető: Rácz Márton. Rendező: Balázs Péter.  (-)

Aranycsapat bemutató Fenyo Miklóssal

Nagy Balázs – Fenyő Miklós

Április közepétôl Szerelem, foci, rock n’ roll Gyôrben

Az utóbbi évek egyik legnagyobb közönségsikere a 2008-ban Forgács Péter rendezésében bemutatott Made in Hungária volt a Győri Nemzeti Színházban. A Fenyő Miklós életének valóságos elemeit is felhasználó musicalnek – amelyet 59-szer játszottak telt házzal – méltó folytatása az idei utolsó nagyszínpadi premier Győrben, az Aranycsapat. A szerzőpáros mindkét zenés mű esetén Fenyő Miklós és Tasnádi István. Szerelem, foci, rock n’ roll alcímmel az Aranycsa-

pat a történelemben még korábbra tekint vissza; a Hungária zenekar létrejöttét megelőző időkre, mikor egy ország szíve dobogott a nemzeti 11-ért, mindenki Puskáséknak drukkolt. Persze nemcsak a foci szerelmesei találhatják meg örömüket az új bemutatóban, Méhes László rendező a hölgyekre és a focinál zenét és táncot sokkal jobban preferáló nézőkre is gondolt… A két említett darab történetében egy valami biztosan közös, hogy a legdögösebb rock’n roll mu-

zsikák fűszerezik a korabeli események kavalkádját. A Made in Hungária a hatvanas évek elején játszódik, amikor ki – majd visszadisszidál egy tipikusan angyalföldi család: Fenyőék. A fiatal Mikibe (a darabban Ricky) eddigre mélyen beleivódott mindaz, ami egy tizenévesnek Amerikát jelentheti: a rágó, a Marlboro, a hawaii ing, a Ballantines és mindenek előtt: a rock and roll. A kinti élmények, és egy megszállott lemezgyűjtő rádióműszerész hatására elhatározza: zenekart alapít. Cipős dobozból, éjjeli szekrényből erősítőt eszkábál, s már nem is kell más, csak néhány jó haver, hogy a Szent István parkban, a Fémmunkás próbatermében, a Tisza utcai utcabálon

Tarics Péter

élet egyszer még kárpótolja őket. Az emlékek szárnyán visszarepülnek az időben, és újraélik kamaszkoruk legszebb pillanatait. A zenés történelmi emlékezés szereplőgárdája több ponton felidézi a 4 évvel ezelőtt bemutatott sikerdarabot. Fenyő Miklós a Made in Hungáriában Jerry Lee Lewist alakította fontos titkokat súgva a fiatal Ricky fülébe, akit Nagy Balázs játszott. Fenyő most a fociszpíker szerepében áll színpadra, és a nézők nem kisebb személyiségvonásait ismerhetik fel majd az énekes játékában, mint a magyar sportkommentátorok egyik legendáját, Szepesi Györgyöt. Nagy Balázs ezúttal az Aranycsapatban Angyal Gyuriként dobogtatja a hölgyek szívét. Fotó: GYNSZ Archívum

A lap tervező grafikusai:

Szerzőink, munkatársaink:

Ferencz András

feldübörögjön a Viva rock and roll. A mese szerint így született a Hungária együttes. Az Aranycsapat az 1954-es angol-magyar mérkőzés felejthetetlen emlékét idézi. Azoknak, akik élőben láthatták, és azoknak, akiknek csak meséltek a magyar futball dicső napjáról. A Méhes László rendező által színpadra állított győri előadás története napjainkban indul. Három öregember üldögél a kifutó mellett, pontosan ott, ahol 1954-ben a híres meccsen, amikor még fiatalok voltak, szerelmesek, és azt hitték, hogy még azon a nyáron világbajnok lesz a magyar válogatott. Azóta eltelt jó ötven év. A fiatalság, a szerelem elmúlt, a magyar foci reményei pedig elszálltak. A három barát rendületlenül hiszi, hogy a sok veszteségért az

Tompagábor Kornél

Bera Linda

Tölgyesi Tibor

Dóra-Horváth Krisztina

Schütz Péter

Lengyel Tibor

4.

5.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. április

Újvilág Passió Kecskeméten

Újszerű kezdeményezést indít útjára Cseke Péter, a kecskeméti Katona József Színház igazgatója, mellyel keresztény közösségeket és turistákat egyaránt vonzó, kultikus hellyé válhat Bács-Kiskun megye székhelye. Idén nyáron mutatják be elsőször az Újvilág Passió című nagyszabású, szabadtéri előadást, melyre ezentúl minden évben várják majd a közönséget. A zenés produkcióban a színészek mellett százötven-kétszáz kecskeméti statiszta részvételére számítanak, a helyszín pedig a hírös város festői szépségű Arborétuma lesz. A készülő bemutatóról Cseke Péter igazgatóval, a darab társ-szerzőjével és rendezőjével beszélgettünk.

– Honnan jött az ötlet, hogy minden évben a Passiót játsszák az Arborétumban? – Egy olyan nagyszabású szabadtéri rendezvényt szerettem volna létrehozni, amiért minden évben érdemes lesz majd Kecskemétre látogatni. Én magam már négy éve vagyok a városban, ennek ellenére csak most fedeztem fel az Arborétumot, melynek egy kéthektáros része az egyházé. Sajnálom, hogy nem előbb, mert tényleg csodálatosan szép! Bejártuk a helyszínt, és rátaláltam egy gyönyörű részre, a háttérben a műemlék Mária-kápolnával, amely tökéletesen megfelel arra, hogy bemutassuk a szenvedéstörténetet. Az Újvilág Passió című darabnak – melyet Kocsis L. Mihállyal közösen írtunk – van egy kerettörténete. Kevesen tudják, hogy az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend tagjai, a pálosok is ott voltak Kolumbusz Kristóf hajóin 1492-ben, amikor felfedezték

A megbeszélt interjúra felhajtott gallérú rövid ujjas pólóban érkezett Nagy Balázs, aki sportos szerepre készül a Győri Nemzeti Színházban. A Fenyő Miklós – Tasnádi István: Aranycsapat című musical egyik főszereplője lesz. – Hogy készülsz a szerepre? – A próbák elején Méhes László rendező leült velem beszélgetni, és pontosan elmondta milyen Angyal Gyurit szeretne látni a színpadon. Ő egy csodacsatár. Lázadó fiatal srác, aki szereti feszegetni a határokat, túl van több szerelmi kapcsolaton. Afféle tapasztalt nagymenő, aki jól focizik. Nagyszerű és szerethető a figura, mert figyel a társaira, csapatszellem uralkodik a lelkében. Annak érdekében is megteszek mindent, hogy, mint sportolót alakító színész, sem maradjak alul. – Mit jelent neked az Aranycsapat, mint fogalom? – Én elképesztően nagy futballrajongó vagyok, imádom a focit. A mai napig, ha lemegy a próbán a döntőről szóló hangfelvétel, kiráz a hideg. Szerintem Magyarország hatvan éve nem heverte ki, hogy elveszítettük azt a bizonyos világbajnoki döntőt. Hol van az a világbajnoki szereplés ahová egyáltalán mostaná-

Amerikát. Izabella spanyol királynő ugyanis százhuszonhat szerzetest kért Mátyás királytól a felfedező útra, azzal a feladattal, hogy tartsák a hajósokban a lelket, és terjesszék a hitet a távoli földrészen – ők úgy hitték, Indiában. A keretjáték tulajdonképpen a megérkezés, a partot érés története, amelynek alapvető konfliktusa, hogy a matrózok – vagy inkább a kalózok – kincseket rabolni jöttek, míg a szerzetesek kincset hoztak: a keresztény hitet, Krisztus igazságát. A bennszülöttek pedig félelemmel vegyes érdeklődéssel várják őket. A szerzetesek nekik igyekeznek elmesélni, bemutatni Jézus életének, halálának és feltámadásának törté-

netét, és itt kapcsolódik a darabba az igazi passió, melyet szigorúan az evangélium szerint mutatunk majd be. Meg kell említenem azt is, hogy az evangéliumon kívül más vallásos műveket is felhasználtunk, többek között Giovanni Papini Krisztustörténetét, Francois Mauriac Jézus életéről szóló művét, valamint Claudel Keresztút című írását.

Zarándokhellyé válhat a hírös város

– Mikor lesz a premier? – A próbákat májusban kezdjük először a színházunkban, majd június elejétől az Arborétumban folytatjuk, és június 8-án, illetve 9-én játsszuk a darabot. Az esőnap június 10-e. Bár a passiótörténet a húsvéti ünnepkörhöz kötődik, az időjárási viszontagságok elkerülése érdekében mindenképpen nyári produkcióban

gondolkodtam. Ezért a jelenlegi tervek szerint úgy fogjuk meghirdetni, hogy minden évben június első hétvégéjén játsszuk Kecskeméten az Újvilág Passiót. Az idei lesz az első év, ezért szeretnék egy országos kampányt indítani, hogy minél több helyre eljusson az előadásunk híre.

Biztos vagyok benne, hogy az évek során az előadások és a nézők száma is növekedni fog, mert sok embert vonz majd a darab, emellett kiváló turistacsalogató is lehet egy ilyen nagyszabású rendezvény. – Kik játsszák majd a szerepeket? – A nagyobb szerepekben a kecskeméti teátrum művészeit láthatja a közönség. Krisztus királyt Csémy Balázs, Pilátust Kőszegi Ákos fogja alakítani. De Körtvélyessy Zsolt, Kiss Jenő, Réti Erika, Hegedűs Zoltán, Fazakas Géza, Magyar Éva, Csombor Teréz, Pál Attila, Csizmadia László és Porogi Ádám is játszanak az előadásban. Ami kuriózum, hogy a kisebb szerepekre kecskeméti lakosokat várunk statisztána k: sz á z öt venkétszáz főt, hogy a tömegjelenetek igazán lát ványosak leg yenek. Ezért a közeljövőben s z ereplővá log atást is tartunk, amelyre várjuk a színház és a passió iránt érdeklődő, vállalkozó szellemű kecskemétieket. A koreográfiát Lukács László, a Kecskemét Táncegyüttes vezetője készíti majd, míg a produkció zenéjének megírására az ismert szerzőt, Kövi Szabolcsot kértem fel. A jelmeztervező Kiss Bori, a díszletervező pedig Szlávik István lesz.

Nagy Balázs a csodacsatár

ban ki tudnánk jutni? Akik szeretik a magyar futballt, azt hiszem azoknak nagyon fájdalmas érzés ez az elbukott döntő. Bárcsak lennének ilyen futballistáink ma is. El sem tudjuk képzelni azt, hogy 1954-ben az egész ország a válogatott meccsek közvetítését hallgatta. – Fenyő Miklós Szepesi Györgyként szerepel az előadásban. A Made in Hungáriában már volt alkalmad vele játszani. Hogy fogadtad a hírt, hogy újra Győrbe jön? – Azt gondolom a Made in Hungária sikere után Fenyő Miklós vörös szőnyegen tért vissza a győri színpadra. Nagy megtiszteltetés újra vele dolgozni. Nem tudok közömbös lenni iránta, hiszen nekem mégiscsak egy gyerekkori bálvány volt. Mindig is nagy rajongója voltam, kívülről fújom az összes Hungária nótát. Lehet őt szeretni, lehet nem szeretni, de szerintem a kultúrához hozzátartozik Fenyő Miklós. Aki Amerikának Elvis Presley, az Magyarországnak a FENYŐ! Egyszer azt mondta azért bír engem, mert többek között sikerre vittem a Made in Hungária musicalt. A személyes kapcsolatunk is nagyon jó, a meghívásomra, több előadásban látott már a Madách Színházban. – Elfogadod tőle a kritikát is?

– Miki nagyon sokat beszél velünk arról, hogy hogyan énekeljük a számokat. A rock’n’roll hangulat ízét igyekszik nekünk átadni. A zene és a dalok fontosak egy musical előadásban, de a karakterek pontos megformálásával kell az egyensúlyt megteremteni. – Foci, szerelem és rock’n’roll, vagyis minden jó, ha a vége jó?

– A klasszikus értelemben nem lesz „happy and” befejezés. Nem tévedek, ha azt gondolom, sokan vagyunk úgy, hogy szívesen visszapörgetnénk az időt, legyen csupán néhány óra vagy évtized. Nem vagyok kivétel én sem. A próbák alatt, ahányszor csak meghallom a döntő

– Hogyan fogadta a város a kezdeményezést? – Az Arborétumot fenntartó Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. vezérigazgatója eleinte attól tartott, hogy a díszletek, a próbák és a nézők felbolygatják majd ezt a fantasztikus, természeti helyet, megismerve terveimet azonban igent mondott. Felkerestem a Római Katolikus Egyház kecskeméti főplébánosát, Jeney Gábor atyát is, aki nyitott volt a kezdeményezésre, nagy örömmel fogadta az ötletemet. Az önkormányzat egyházügyi bizottságának ülésére is elmentem, hogy a képviselőkkel is ismertessem az elképzelésemet: ők is támogatásukról biztosítottak. Nagyon nagy dolognak tartom, hogy egy város ilyen összefogást tanúsít azért, hogy itt minden évben passiót lehessen játszani. Egyébként létezik egy Nemzetközi Passió Szövetség is, aminek egy idő után mi is a tagjai leszünk, s ennek köszönhetően a későbbiekben más országokkal passióelőadásokat is cserélhetünk. Remélem, hogy ez az esemény tovább emeli az Arborétum és a már eddig is búcsújáró helyként működő Mária-kápolna vonzerejét, s Csíksomlyó, valamint Magyarpolány mellett Kecskemét is kultikus hellyé válhat. Bera Linda

közvetítésének bejátszását, elképzelem, mi lenne, ha az utolsó német gól helyett kipattanna a kapufáról a labda, és az ellentámadásból mi szereznénk a győztes gólt! A sors másként hozta. Remélem a musical zenéjével, történetével elrepíti a közönséget a magyar futball és rock and’ roll aranykorába! Trombola Anita Fotó: Fehér Alexandra

6.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. április

Huszti Péter legújabb rendezése

A tavaly elhunyt Hubay Miklós Kossuth-díjas drámaíró művét március 24-én mutatta be a soproni Petőfi Színház Huszti Péter Kossuthdíjas színművész rendezésében. Az első magyar musicalként emlegetett művet Radnóti Miklós életének utolsó időszaka ihlette. A történet a II. világháború mozgósításainak idején játszódik. Olyan ismert slágerek hangzanak fel benne, mint például Melitta búcsúdala („Isten veled, Budapest te édes, Isten hozzád, fényes éjszaka!”). Az Egy szerelem három éjszakáját 1961-ben mutatták be először, Szinetár Miklós rendezésében, és azóta is sokat játsszák. Vajon mi lehet töretlen sikerének a titka? Erről kérdeztem Huszti Pétert.

– Ez egy csodálatos, megrázó, gyönyörű történet, ami engem mindig is nagyon izgatott. Először főiskolás koromban láttam ezt a fantasztikus darabot, amit egy nagyszerű író, Hubay Miklós, egy szenzációs költő, Vas István és egy zseniális zeneszerző, Ránki György írtak. A történet maga az életünk. Nemcsak a háború van benne, hanem az is, hogyan viselkedik az értelmiség. Benne van a szerelem, benne van az elvágyódás. Benne van az is, hogy amikor elmennek, mit jelent a haza? Ennek a történetnek az úgynevezett „szereplőivel” én az életem során nagyon sok helyen találkoztam. Például Amerikában, ahol az emigránsoknak az egész élete arról szól, hogy haza vágynak ebbe a viharvert, „lángoktól ölelt kis ország”-ba, Magyarországra. – Valóban Radnóti Miklós sorsa ihlette a darabot? – Igen, bár ez így nincs kimondva benne. Nem csak Radnótiról szól. Szól a költőkről és szól a különböző társadalmi rétegekről. Ez a megráHorváth Zoltán és Fazekas István

Eugene O’Neill: Utazás az éjszakába című tragédiáját mutatta be katartikus sikerrel a Veszprémi Petőfi Színház. A rendező Dömölky János Balázs Béla-díjas, Kiváló- és Érdemes művész. Székhez szögező, igazi színházi élményt nyújt a veszprémi teátrum márciusi bemutatója a LatinovitsBujtor Játékszínben. A nézők elismerése mellett a helyi kritikusok is meghajtották elismerésük zászlóját az előadás és a bravúros színészteljesítmények előtt. Szikra Ágnes a vehir. hu kritikusa így fogalmazott: „A színészek mindannyian magas szinten teljesítenek. Az első részt Bajcsay Mária viszi a hátán, felejthetetlenül, szuggesztíven – azon gondolkodtam közben, hogy néha szokták alakításokra mondani, hogy

Egy szerelem három éjszakája

zóan gyönyörű történet sokkal több számomra, mint egy musical. Ez egy csodálatos zenés dráma, amiben nagyon nehéz, de remek szerepek vannak. Ez a darab is beletartozik abba a sorba, amit művészeti tanácsadóként Sopronban eltöltött öt évem alatt bemutattunk. Ez a huszonötödik, magyar szerző tollából született előadás és én erre borzasztóan büszke vagyok. Ugyanakkor nagyon örülök annak is, hogy ezt a színházi szezont ezzel a kiváló darabbal zárhatjuk. – Hosszú próbafolyamat előzte meg a bemutatót? – Hosszú, de nagyszerű próbák állnak mögöttünk. A színészek – a fiatal tanítványaim, és az egykori, illetve mostani kollégáim is – nagyon szeretik ezt a darabot, és nagyon hat rájuk. Itt megvan mindaz, amit a színházban szeretek, a feszültség, a nagyszerű szituációk, a remek dialógusok, a drámából kifakadó zene, a drámából kifakadó versek, a csodálatos magyar nyelv. Azon is sokat dolgoztunk, hogy a színészek ugyanúgy énekeljenek, mint ahogy beszélnek. Nincs különbség, csak közben szól egy fantasztikus muzsika. – Miért aktuális ez a darab még ma is? – Az aktuális szót nem szeretem, de a darab érvényessége és hitele egyre erősebb. Olyan dolgokról szól, amiken gondolkodunk, amik miatt keserűek vagyunk, amik miatt bol-

dogok vagyunk, amiket el szeretnénk érni. Nagyon erősen szól ez a darab azokhoz, akiknek emlékeik vannak erről az időszakról, de nagyon bízom abban, hogy a fiataloknak is nagyon sokat tudunk mondani arról, mi az, hogy HAZA. A hazaszeretetről, a hűségről, az önfeláldozásról, az emberi méltóságról, amikről én mindig is szerettem mindenféle darabban beszélni. Ezért

is esett a választás az Egy szerelem három éjszakájára. Korábban magam is többször játszottam benne. Most régóta dédelgetett vágyam vált valóra azzal, hogy megrendezhettem a soproni közönség számára, mert úgy érzem, a Petőfi Színházban együtt van az a társulat, akikre ki lehetett osztani a szerepeket. Viczián Ottó, Magyar Tímea, Csere László,

Nemcsák Károly, Csere László, Győri Péter

Benkő Péter, Győri Péter, Nemcsák Károly, Piros Ildikó, Nyírő Bea, Beszterczey Attila, Boros Zoltán, Kurkó József, Bregyán Péter, Tóth Alex, Zsolnay András, Topolcsányi Laura. – A darabnak szomorú vége van. – A szomorú szót tulajdonképpen száműzném. Egész életemben azért küzdöttem a rendezéseimben, hogy szomorúak semmiképpen ne legyünk. Lehetünk kétségbeesettek, lehetünk elkeseredettek, lehetünk boldogtalanok, őrjönghetünk, de szomorúak nem lehetünk. Van egy sor, amit különösen szeretek ebben a darabban, közösen éneklik a végén: „Elsötétítéskor egy résnyi ragyogás volt az ifjúság.” A halál is más dimenzióba kerül a színpadi megvalósításban és ez elég újszerű lesz. Radnóti versei, amik akárhol születtek, – a láger szögesdrótjai között, vagy menetelve a hóban, a teljes kilátástalanság világában – olyan reményt, olyan hitet, olyan erőt adnak, amitől csodálatossá válik az ő költészete. Sok igazságtalanság ér bennünket, ezért nagyon fontos számomra, hogy az előadás is ezt a reménysugarat sugallja majd a nézőknek. Szaan

Utazás az éjszak ába „ilyenekre adják az O s c a r t ”, hát igen, éppen az i lyene kre… A második részben a fiúk brillíroznak. Fazekas Istvánnál kimagaslóan jónak a feleségével való viszonyának ábrázolását találtam, és azt, ahogyan megnyílik fiainak, és elmeséli életének tragédiáit. Gere Dénes Ákos nagyon hiteles például az utolsó felvonásban, mint részeg józan, a férfilélek legmélyébe enged őszinte bepillantást nyerni. Horváth Zoltán pedig helyesen teszi, hogy a tüdőbajos fiú szerepét nem méla melankóliával, hanem humorral és iróniával ábrázolja játékában, Edmund sokszínű személyisége nyilvánulhat meg ekképp. Dömölky János rendezésében nagyon jónak tartom mindezek mellett, hogy mer vicceket gyártani a súlyos dráma közben, hiszen az emberi természet így működik, nem lehet „all night long” sírni és a mellünket verni.

Katartikus siker Veszprémben Nagy koncentrációt igényel az előadás a játszóktól, és ők magas hőfokon égnek el a közel 4 óra alatt, amennyit velük töltünk. Fél óra elteltével bevonódunk a Tyrone család életébe, és együtt boncoljuk, fedjük fel ezt a freudi katyvaszt, kianalizáljuk a szereplőket egytől-egyig, míg már mindannyiunknak hányingere nem támad az emberi természet sötét oldalától. Mindeközben természetesen együtt érzünk a szereplőkkel, mert ők is sorstársaink, és szeretet vezérli alapvetően a cselekedeteiket, csak nem tudnak „jól szeretni”. Emiatt boldogok sem lehetnek soha. (De ez már inkább O’Neill személyes tragédiája, akit ez az óriási élet-teher formált íróvá.) Az utazás az éjszakába előadása maradandó élmény, gondolatokat szül, szembenézésre késztet másokkal, önmagunkkal, hosszan ható méreg, napok múlva is cipeljük a terhet. Ezen az estén feszült figyelem nyilvánul meg a nézőtéren, senki

sem köhög, prüszköl, csend honol a széksorok között. Elszoktunk az ilyen előadásoktól Veszprémben. Csak remélni merem, hogy egyre

több ilyen produkció készül majd a Játékszínben, és láttatni engedi társulatunk tagjainak igazi tehetségét, valódi arcát leplezetlenül.”

Megint a Bajcsay Azt hittem, már ismerem, s nem tud meglepni. A Régimódi történetben három éve úgy játszotta el Rickl Mária szerepét a Veszprémi Petőfi Színházban, hogy azért minden túlzás nélkül Kossuth-díjat érdemelt volna. Bajcsay Mária nagy színésznő. Nehéz ember, maximalista, önmagát sem kímélve dolgozik. Így érdemes ezen a pályán is létezni. A nehézsúlyú Bajcsay Mária emberek képesek a nehéz súlyú futamokra. Csak az ilyen életeket érdemes folytatni. Ezekben van az erő és a minőség. Bajcsay ilyen. Megbízható, lehet rá számítani. Hátán tudja vinni az előadásokat. Egy mozdulattal, egy tekintettel, a jelenlét erejével, a szavak energiájával. Most megint nagyot játszott. Kicsit talán miatta is tűzte műsorára a veszprémi teátrum most az Utazás az éjszakába című darabot. Az előadás női főszerepét csak ő játszhatta el. Igen, kiabált ez a szerep érte. Ő pedig megvívta újból magában és magával a nagy csatát. Azért, hogy új és más legyen. Ismét meg akarta mutatni a benne rejlő varázslatot. A megfejtésre váró titkot.  És így újra róla kell Veszprémben beszélni és írni. Megint a Bajcsay. Aki a kiválasztottak lelkét árasztja a színpadon. Így utazhatunk vele mindig az éjszakába. Varga Róbert

7.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. április

Ôsbemutató a debreceni Csokonai Színházban Az idén hat ősbemutatót tart a Csokonai Színház. A Többsincs királyfi, a Mária és A halott város után a Saint Exupéry művei alapján írt darab került színre a debreceni teátrum nagyszínpadán. – A Kóbor csillag létrehozásához a kezdő impulzust az adta, hogy néhány évvel ezelőtt rábukkantam egy cikkre az interneten, mely hírül adta, hogy francia tenger alatti régészek megtalálták Antoine de Saint Exupéry vízbe zuhant repülőgépének roncsait, sőt még azt az egykori német vadászpilótát is, aki lelőtte a híres francia író gépét – meséli Mispál Attila rendező. A Kóbor csillag ötletgazdája, Mispál Attila arra gondolt, hogy a hajdan volt valóság feltárt tényeit, és az azokról szóló híradások száraz szövegeit érdemes volna az író életművének bizonyos darabjaival együtt vagy azokkal párhuzamosan szemlélni, olvasni, értelmezni, netán eljátszani. – A most létrejövő előadás ezt

Gulyás Hermann Sándor, Sztankay Orsolya

László Miklós, a népszerű kabarészínész Illatszertár című vígjátéka a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban az idei évad utolsó nagyszínpadi bemutatója. László Miklós 1936-ban írta meg az Illatszertárt, a vígjátékot egy évvel később a Pesti Színházban mutatták be. A történet azt az időszakot idézi fel, amikor még egészen másképp éltek az emberek: „a férfiak férfiak voltak, a nők pedig nők. Más volt a viselkedéskultúra, sokkal szemérmesebb, disztingváltabb volt a világ” – mondta Sztarenki Pál, az előadás rendezője. Ugyanakkor „a félelem is lefedi a történetet” – fűzte hozzá. A gazdasági válság kellős közepén játszódik, amikor óriási volt a munkanélküliség, készültek a második világháborúra és már érvényben voltak a zsidótörvények. A jelenetekben is érezhető, a szereplők is tudják, hogy „már semmi nem lesz olyan, mint régen. Az utolsó jelenetben keserédes a karácsonyi ünnep is, kicsit minden szereplő csalódott, de a vígjáték végkicsengése

Saint-Exupery kóbor csillaga

teszi. Különös összecsendülések tanúi lehetünk, ha odafigyelünk. Az ember földje, Az éjszakai repülés, A hadirepülő, a Citadella és A kis herceg jól ismert sorai és motívumai az új összefüggés-rendszerben új dimenziót nyernek. Az író édesanyjához írt levelei, feleségének, Consuelonak őhozzá írott levelei, testvéreinek híradásai a gyerekkorukról, valamint édesanyja versei is forrásul szolgáltak a darab több párhuzamosan futó történetszálának kifejtéséhez. Rajtuk keresztül az író magánéletének kulisszái mögé is bepillanthatunk.

aki éjszakákat, he t e k e t , hónap ok at várt arra, hogy rányitja az ajtót az ő nagy állata, aki ugyanúgy szerette őt, ahogy ő, és amaz m é g Szalma Noémi és Mészáros Tibor Az elrejtett feleség sem tért meg hozzá csak órákra, percekre. majd, és hozzáfog A kis herceg folyConsuelo tudta, hogy már soha nem tatásához... – Mispál Attila azzal állt elő, K. I. jön meg. De haláláig várta. Mert nem írnánk-e együtt Saint-ExuperyFotó: Máthé András reménykedett, hátha egy vasárnap darabot, melynek egyik központi vodélután mégisnulata lesz a világ által – méltatlanul csak belép hoz– csak kishercegesnek ismert író… Antoine de Saint Exupéry – Mispál zá – az ő nagy házasélete – mondja Zalán Tibor író. medvéje. Kis – Őt, mint ötletgazdát és filmest a Attila – Zalán Tibor: KÓBOR CSILLAG aranyhordóban repülés-téma érdekli, a veszély sza(zenés színpadi játék) vörösbort kér badsága és vonzása, amit az akkor Zeneszerző: Márkos Albert; dalszövegek: Újhelyi Kinga. Játsszák: Bakos-Kiss Gábor, Dánielfy Zsolt, Edelényi ViviKis kamorámban gyertyát gyújték en, Garay Nagy Tamás, Juhász Árpád, Kiss Gergely Máté, Kóti Árpád, Mercs János, Mészáros Tibor, Szalma Noémi, Nagy sikerű ünnepi műsort adott a Veszprémi Petőfi Színház társulata márÚjhelyi Kinga, Vranyecz Artúr. cius 15-én a városi rendezvénysorozat keretében. A teátrum produkciójában színZenélik: Áchim Tibor, Gajdos Márk, Szentai Cecília. padra lépett Oberfrank Pál, Kőrösi Csaba, Szalma Tamás, Keresztes Gábor, Kalló Díszlet- és jelmeztervező: Kiss Beatrix; koreográfus: Zoltán, Baranyi Péter, Kiss Marcell, Trokán Anna, Kéri Kitty, Perjési Hilda és KatoGemza Péter; művészeti munkatárs: Szász Zsolt. Rendena János vezetésével a Magyar Honvédség Légierő Zenekara. A Kis kamorámban ző: Mispál Attila gyertyát gyújték című összeállítást szerkesztette és rendezte Kéri Kitty. (-) már becsületrenddel kitüntetett és világhírű író enyhíthetetlen szomjúsággal űzött és hajszolt; én pedig dolgozzam a privát szférában. Én, aki azt sem tudtam, hogy volt neki felesége! Az ilyeneknek amúgy sem szokott, morogtam… – Megvallom, fanyalogva kezdtem a vékonyka Consuelo asszony vékonyka memoárjának olvasásába, annak tudatában, hogy minden vis�szaemlékezés hamis, amit szándékkal vagy szándéktalanul megszépít vagy eltorzít az emlékezés önvédő-önvádló mechanizmusa – avat be a munka kezdeti szakaszába az író. – Aztán megismertem egy asszonyt. Egy törékeny, folyton összetört, de sohasem megtört, mert erős életet. Egy igazi feleséget – az elrejtett feleséget –, aki körömszakadtáig kitartott csapodár és az éjszakákban a nagy szőke elfáradásokat kereső, idegeit folyton kihegyező és azokat – ahogy a feleségét is – védtelenül hagyó férje mellett. – Tehetséges nő volt Consuelo, kis művész a kor nagy művészbarátaival összejárva, esendő apró asszony,

z

Illatszertár alaegerszegen mégiscsak az, hogy az élet megy tovább” – magyarázta Sztarenki Pál. A szerző 1936-ban Amerikába távozott, művéből 1940-ben filmet forgattak Hollywoodban, majd 1963-ban musical is készült belőle. A történetet 1949-ben újra megfilmesítették, majd az Illatszertár nyomán forgatták a Vénusz szépségszalon és a Két hét múlva örökké című filmeket is. A vígjáték alapján 1998-ban A szerelem hálójában címmel készítettek filmet, de ebben a produkcióban Meg Ryan és Tom Hanks szerelmi románca már elektronikus levelezés útján bon-

takozik ki. A zalaegerszegi előadáson viszont „gyöngybetűkkel, kézzel íródnak a szerelmes sorok", a rendező ugyanis az eredeti, 1936-ban játszódó darabot állította színpadra. Mint fogalmazott, ez a történet „ebben a világban éli meg a saját igazságát, bonyolultságát és szépségét”. László Miklós pontosan és jól megszerkesztett, finom humorral átszőtt vígjátékában ugyanaz az alapkonfliktus, ami általában a világirodalomban is előfordul: szerelem, féltékenység, féltés és persze félreértések sorozata. A budapesti Váci úti drogéria – amely a harmincas években egyébként valóban létezett – vezetője megtudja, hogy A felesége megcsalja az egyik alkalmazottjával. A másik szál a drogériában dolgozó fiú és leány történetét meséli el, a fiatalok névtelen, jeligés leveleket

küldözgetnek egymásnak, bár fogal- Hermann Sándor ugyancsak szeremuk sincs arról, hogy ki a címzett. pelt már a darabban, a székesfehérÍgy történhet meg, hogy levelező- vári előadásban Árpádot, a kifutófiút partnerként halálosan szerelmesek játszotta. A zalai előadásban az egyik egymásba, kollégaként viszont gyű- főszerep az övé, Asztalos úrként lép lölik egymást. A félreértésből persze színre. komikus, izgalmas Besenczi Árpád, Barsi Márton helyzetek alakulnak ki. Az előadásban játszó művészek közül többeket is szorosabb szálak fűznek a darabhoz: Besenczi Árpád például annak idején, a budapesti József Attila Színházban a Detektívet formálta a Hammerschmidtet alakító Sztankay István mellett. A zalaegerszegi színház Jelenetkép

direktorát most H a m m e r­ sc h m idt­ ként láthatjuk, ezúttal Sztankay Orsolya mellett. Gu lyá s

Az említetteken kívül a főbb szerepekben Kiss Ernőt, Mihály Pétert, Tánczos Adriennt, Pap Lujzát, Barsi Mártont, György Jánost, Bellus Attilát, Andics Tibort, Czegő Terézt és Mester Editet láthatja a közönség. A díszletet Szlávik István, a jelmezeket Pilinyi Márta tervezte. Ferencz András

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. április Ünnepi díszelőadással ért véget március 25-én, vasárnap este a XVII. Magyar Drámaíró Verseny a Békéscsabai Jókai Színházban. A teltházas előadáson először Fekete Péter, a színház igazgatója köszöntötte a nézőket, Vantara Gyula országgyűlési képviselőt, Békéscsaba Megyei Jogú Város polgármesterét, és a három József Attila-díjas író – Szabó T. Anna, Garaczi László és Egressy Zoltán – egy éjszaka alatt írott darabjait színpadra állító három országos hírű rendezőt: Csiszár Imre Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló Művészt, Koltay Gábor Balázs Béla-díjas, és Marton László Kossuth-, és Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló Művészt. Ezek után az est másik házigazdája: Józsa Mihály, a Magyar Teátrum című színházi magazin lapszerkesztője ismertette azt a Magyar Nemzetben megjelent újságcikket, aminek alapján a színdarabok íródtak. A téma igen hálásnak bizonyult, hiszen a Nem vicces - bölcs vezérünk feje az ostornyélen című cikk a hatvan éve, 1952. március 9-én megnyílt, Rákosi Mátyás életét bemutató budapesti kiállításról szólt. A téma ismertetése után következett a zsűri bemutatása. A szakmai zsűri tagjai voltak: Mészáros Katalin, a Duna Televízió Kultikon című műsorának főszerkesztője, Linka Ágnes, a XXI. sz. Magyar Drámájáért Alapítvány művészeti vezetője, a versenyt életre hívó Siposhegyi Péter író özvegye, dr. Cs. Tóth János művészeti író, a debreceni Főnix RendezvényGerner Csaba és Tege Antal

A Magyar Költészet Hete címmel nagyszabású rendezvénysorozatot tart a Veszprémi Petőfi Színház április 10-étől. Érkezik majd a teátrumba többek között Dinnyés József, Kézdy György, Huzella Péter, Pálfy Margit. Látható lesz a Szeretetnyelv Kéri Kittyvel és Oberfrank Pállal, valamint az Ég és Föld gyermeke című produkció is megtekinthető. Mindemellett otthont ad a színház a Petőfi Versmondó Találkozónak. A részletes program letölthető a színház honlapjáról.

Oberfrank Pál

Oberfrank Pál igazgató köszöntője: Tisztelt Versbarátaink! Magyar költőinket, prófétáinkat

„ Jövôre, veletek, ugyanitt!” Véget ért a XVII. Magyar Drámaíró Verseny Békéscsabán

Garaczi László

Szabó T. Anna

szervező Kft. ügyvezetője, dr. Elek Tibor József Attila-díjas irodalomtörténész, a Bárka főszerkesztője, Gazsó L. Ferenc a Magyar Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgató-helyettese, az MR1-Kossuth Rádió intendánsa, Pető Tibor színháztörténész, a Magyar Nemzet újságírója, dr. Tarján Csiszár Tamás József Imre Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, a zsűri elnöke, és Zalán Tibor József Attiladíjas író, költő, a Jókai Színház dramaturgja. A megnyitó után következtek az előadások. A közönség először Szabó T. Anna: Kézivezérlés című darabját láthatta, Koltay Gábor rendezésében, majd Garaczi László: Békeharc és karaoke című egyfelvonásosa következett Csiszár Imre rendezésében. Vége-

zetül Egressy Zoltán: Idestova hatvan című színdarabját láthatta a közönség, Marton László rendezésében. Az előadásokat követő szünetben a zsűri és a közönség is szavazott az átadandó díjakról. Az eredményhirdetés előtt dr. Tarján Tamás, a zsűri elnöke mondott rövid értékelést, melyben mélKoltai tatta a dráGábor maíró verseny szép hagyományát, mondván, ez a néhány nap is bizonyította, hogy az egyéjszakás kalandnak lehet jó eredménye. A Legjobb férfi mellékszereplőnek járó díjat Tircsi Anikótól, a XXI. sz. Magyar Drámájáért Alapítvány kuratóriumának elnökétől Gerner Csaba vehette át, míg a Legjobb női mellékszereplő díját Liszi Melindának ítélte oda a zsűri. A legjobb színész díját Schlanger András vehette át dr. Cs. Tóth János művészeti írótól, a legjobb színésznő díját pedig Kovács Edit művésznő, Zajácz Tamás bőrműves-iparmű-

tisztelet, megbecsülés, köszönet illeti. Tartást, büszkeséget, hitet adnak nekünk. Újra és újra hozzájuk fordulunk vigaszért, tapasztalásért, jó szóért. Velük sírunk, nevetünk, ábrándozunk, szeretünk és velük szállunk más világok felé. A Veszprémi Petőfi Színház eszköze akar lenni a „repülés boldogságának” és egy egész hetet szentel a magyar költészetnek. Jöjjenek és szárnyaljanak velünk, és ne feledjék: „nem az a fontos, hogy a madár hányszor csap a szárnyával, hanem hogy íveljen.” Pataki András operatív igazgató köszöntője: Kedves jelenlegi és majdani Versszerető Barátaink! Megtiszteltetés számomra, hogy a Magyar Pataki Költészet Hetét a VeszpAndrás rémi Petőfi Színházban

hagyományteremtő szándékkal ös�szeállíthattam, megálmodhattam. Hitem szerint olyan értéket közvetítünk, amely változtatni akar és tud, mely gondolkodásunkat sokszálúvá, többirányúvá teszi, és – ahogy az ókori görögök is tudták – a demokráciát és annak intézményeit használni tudó autonóm emberfőt növeszt. Ha eddig nem tette, próbálja ki Ön is: éljen a verssel! Ha pedig eddig is így tett, ha szná lja ki ezt a most adódó úja bb pompás lehetőséget! (-)

Egressy Zoltán

vésztől. A Magyar Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap rendezői különdíját Mészáros Katalintól, a Duna Televízió munkatársától Marton László vette át. Békéscsaba Megyei Jogú Város és a Magyar Teátrum című színházi magazin rendezői különdíját Marton Vantara Gyula László polgármester és Fekete Péter, az újság főszerkesztője adta át Koltay Gábornak. A zsűri által a legjobbnak ítélt Schlanger András és Kovács Edit

rendezés díját Csiszár Imrének adta át Korbely István festőművész.

Az eredLiszi Melinda ményhirdetés végén az írók díjazása következett. A Békéscsabai K u lt u r á l i s Központ k ü lönd íját Herczeg Tamás önkormányzati tanácsnok adta át Szabó T. Annának. dr. Tarján Tamástól, a zsűri elnökétől vehetett át különdíjat Garaczi László. A zsűri által legjobbnak ítélt író díját, és a Magyar Rádió különdíját Pethő Tibor, a Magyar Nemzet újságírója, és Gazsó L. Ferenc, az MR1 Kossuth Rádió intendánsa adta át Egressy Zoltánnak. Az ünnepi díszelőadást és a XVII. Magyar Drámaíró Versenyt Vantara Gyula polgármester zárta be a következő szavakkal: „Jövőre, veletek, ugyanitt!”.

A díjak felajánlói és a verseny támogatói voltak: A Magyar Nemzet, a Magyar Rádió, a Magyar Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, a Magyar Teátrum, Békéscsaba Megyei Jogú Város, a Békéscsabai Kulturális Központ, a szarvasi Liget Hotel, a gyulai Erkel Hotel, a gyulai Elizabeth Hotel, a békéscsabai Fiume Hotel, Zajácz Tamás bőrművesiparművész,Várkonyi János, Csuta György, Korbely István és Fazekas Attila festőművészek, az István Borház Kiskőrös, a Metaker Kft., a Bonduell Magyarország, az Agoracsaba, az FHB Bank, az Alexandra Könyvesház, az Elegant Design, a Dalkia Energia Zrt, valamint a békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdő. Koriambus

A Magyar Költészet Hete a Veszprémi Petőfi Színházban Kéri Kitti és Oberfrank Pál

8.

9.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. április

Ladányi Andrea koreográfus Dunaújvárosban A dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház március 18-án mutatta be Eisemann Mihály – K. Halász Gyula – Kellér Dezső Fiatalság bolondság című zenés játékát melynek színrevitelében a színház prózai társulata és a Bartók Táncszínház táncművészei mellett, több kiváló művész működött közre. A primadonna szerepében Fonyó Barbara lép színpadra, míg Tóth Sándor színművész alakítja a hőstenort, Bán Sándor szerepét. Tasnádi Csaba rendező mellett, a tavaszi bemutató koreográfusa Ladányi Andrea, aki elismert táncművészként szinte a világ valamennyi táncszínpadán, fesztiválján fellépett, itthon pedig számos kortárs táncelőadás létrehozásában működött közre. Az alábbi interjúban pályakezdő éveiről, tapasztalatairól és a Bartók Kamaraszínházbeli munkájáról olvashatnak.

– A külföldi munkavállalást és tanulást tervezte, vagy egy szerencsés véletlennek volt köszönhető? – Nekem mindig is álmom volt, hogy külföldön éljek, emlékszem három éves koromban még amerikai olimpiai úszóbajnoknő akartam lenni. A döntésemet egyfelől az is befolyásolta, érdekelt, hogy amit tudok, illetve amiről azt állítják, hogy jó, az mennyit ér külföldön. Ezért vonzott, hogy megmérettessem magamat a világban, három évig voltam ToronRadó Denise és Mihályi Győző

tóban, Los Angelesben, New Yorkban, illetve három évet töltöttem el Finnországban. – Hogyan élte meg a külföldön eltöltött éveket? – Amerikában megtanultam azt, hogyan kell kommunikálni, bátornak lenni, miképpen kell az emberekkel bánni. Mi kell ahhoz, hogy bele lehessen kezdeni egy üzleti vállalkozásba. Azért, hogy szakmailag képezni tudjam magamat, táncórákat tudjak venni, tükröket pucoltam. Finnországban életem egyik meghatározó koreográfusával dolgozhattam együtt, aki mind szakmailag, mind erkölcsileg, morálisan rengeteget tudott adni és tanítani. – Magyarországon számtalan színházi koreográfiát készített, táncművészként megalapította a saját társulatát, prózai színészként is feltűnt, e mellett pedagógiai munkát is vállalt.

Hogyan tudja ezt összeegyeztetni térben és időben? – Arra koncentrálok, amit éppen csinálok. A saját együttesem a La Dance Company tíz-tizenkét éve működik, évi két, három bemutatót tartunk. E mellett kezdtem el dolgozni színházi koreográfusként. A Zsótér Sándor által rendezett előadásban vállalt prózai szerepnek elsősorban az ő színházi munkássága volt az oka, hasonlóan a Jancsó filmekben való közreműködésemhez.

Ezekre a felkérésekre nem lehetett nemet mondani, óriási megtiszteltetésként és egyben hatalmas kihívásként éltem meg. A színművészeti főiskolán Székely Gábor kért fel arra, hogy a Mozgástanszéket vezessem. A finn koreográfus mellett, ő az a személy, aki életem egyik meghatározó személyiségévé vált. Teljesen szabadkezet adott nekem. A mozgástanszéken elért munkámra büszke vagyok. Visszatekintve úgy gondolom, hogy európai színvonalú eredményeket értem el a tanszéken. – Tasnádi Csabával már több produkció színrevitelében dolgozott együtt. Mi jellemzi kettőjük munkakapcsolatát? – Ez nagyon régi kapcsolat, Tasnádi Csaba, ha jól emlékszem egy interjú kapcsán figyelt fel rám, ahol éppen arról nyilatkoztam, hogy a saját előadásainknak nem találtunk játszási helyet. Kettőnk munkakapcsolata fokozatosan alakult ki. Számos zenés, illetve prózai darabban működtem közre, mint koreográfus, amit szeretek csinálni és immár az életem részévé vált. E mellett hihetetlenül hálás vagyok neki, hogy lehetőséget adott számomra önálló produkciók, gyermekdarabok létrehozására. – A Fiatalság Bolondság című operett esetében a műfaj kötött szabályai mellett mennyiben épül koreográfiája a kortárs táncelemekre? – Természetesen, amit az ember már elsajátított, megtapasztalt, attól nem lehet eltérni. A világ legjobb koreográfusai mind egyedi formanyelvvel rendelkeznek. Olyan előadásokat hoznak létre, amelyek összetéveszthetetlenek. Tulajdonképpen, aki koreográfiával foglalkozik, egy idő után leteszi névjegyét, kialakítja a rá jellemző, egyéni formanyelvet, amelyet később fel lehet ismerni. Meggyőződésem szerint, mindenki tud táncolni és képes fejlődni, az eddigi tapasztalataim alapján most már tudom, hogy mi az a minimális szint, amit bárki képes teljesíteni. Nekem a lételemem az, hogy ezt a szintet feljebb emeljem és a lehető legtöbbet hozzam ki a velem együtt dolgozó táncosokból, színészekből. – Milyen tapasztalatai voltak a próbák során? – Először dolgozom együtt a dunaújvárosi társulattal és nagyon pozitív tapasztalataim vannak. Egyfelől nagyon jó, hogy a társulat fiatal és lelkes tagokból áll, hiszen nagyon

sok múlik rajtuk. Ha továbbra is megmarad a „vágyuk”, a munkamoráljuk akkor nagyon komoly eredményeket fognak elérni. Úgy gondolom, hogy a fiatalságuk, az energiájuk révén egy nagyon komoly társulatot lesznek képesek létrehozni. – Milyen tanácsot adna a pályát kezdő táncművészeknek? – Mindig az ember önmaga dönti el, hogy melyik utat választja. Aki borzasztóan szereti a hazáját és megtalálta azokat az alkotótársakat, akikkel itthon szeretne létrehozni egy társulatot, neki természetesen Magyarországon kell tudni érvényesülni. A legfontosabb szempont az, hogy keresse meg saját arculatát, stílusát, amin ő meg tud szólalni. Igaz az elején még nem lesz annyira ügyes, de sokkal jobban jár, mintha másokat másolna. Egy művész számára sokkal izgalmasabb és értékesebb újat teremteni, önmaga és a világ számára. Természetesen, ha valakit nagyon nagy léptékek ér-

dekelnek, a hódítás – a szónak a legszebb értelmében – annak nem tudok mást ajánlani, csakhogy menjen külföldre. Ha a táncművészet jelenlegi helyzetéről beszélünk, akkor el kellene kezdeni fölzárkózni azokhoz a fantasztikus alkotókhoz, táncosokhoz, akik külföldön vannak. Tudni kell arról, ami a világban van. Mudra Ágnes

Három sárkány, két gavallér és egy díva

Szolnokon, a Szigligeti Színházban március 23-án tartották Hunyady Sándor A három sárkány című vígjátékának bemutatóját. A nagysikerű előadás után a színpad színültig megtelt a közreműködőkkel, ugyanis a darabban majd’ ötvenen (!) léptek a színpadra. Dzsentrik, színésznők, nemesek, parasztok, elöljárók, huszárok, cselédek, családanyák, méltóságos asszonyok, konzervatív urak és az új eszmék iránt lelkesedő ifjak, pincérek, főurak, pikolók és kenyeres fiúk, cigányok, rendőrök,

rikkancsok, iskoláslányok, kupecek, szerencsevadászok, lumpok, házmesterek és elegáns angol urak. Hunyady Sándor világa, Csiszár Imre rendező víziójában, Székely László és Szakács Györgyi tervezők miliőjében. A három sárkány szerepében Császár Gyöngyivel, Gombos Judittal és Lugosi Claudiával, az ifjabb Csaholyit Dósa Mátyás, az idősebb Csaholyit Mihályi Győző adta. A nagy színésznő, Tatár Anna szerepében Radó Denise remekelt. Életre kelt a régi Magyarország minden zamata, illata és muzsikája. Felejthetetlen este volt! (-)

10.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. április Kurkó József lubickol

Lapunk 2011 novemberében beszámolt a Magyar Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Színház születéséről, aminek a Ferencvárosi Művelődési Központ adott helyet Budapesten a Haller utca 27. szám alatt. Egy játs�gondolat, egy álom, egy hiánypót- s z a , lás valósult meg ezzel a színházzal. n a g y o n Repertoárjuk széles skálán mozog, a sokban hozzásekicsi gyerekektől kezdve a kamaszo- gített a karakter kig mindenki megtalálja a neki szó- m e g f or m á l á s á ló előadást. A Tom Sawyer kaland- hoz. Nagyon jól tujai kapcsán beszélgettünk a fő és dunk együtt dolgozni. címszerepet alakító Kurkó Józseffel, Sok a szöveg, de hála istennek sikerült megbirkóznom vele, aki 2001 óta él Magyarországon. – Nagyon örültem ennek a sze- így már lubickolhatok a jól megírt repnek, mert egy olyan tíz éves csi- történetben. Nem csak mi szeretjük bész gyereket kell megformálnom játszani, de a gyerekek is nagy élvebenne, aki mindenféle Bácsatyai Gergő, Kurkó József csintalanságot tervel ki. Gyerekkorom nagy emlékeit idézi vissza, amikor elcsavarogtunk otthonról, zsíroskenyeret majszolva a kertek alján bóklásztunk, fára másztunk, fociztunk, szóval mindenfélét kitaláltunk, amiért néha egy kis verést is kaptunk. – Alapvetően benned van ez a csi- zettel nézik. Sok érdekes helyszínen játszódik a történet, ugyanakkor van bészség? – Igen, ezért is élvezem játszani egy láda, amiben a kincset rejtették Tom Sawyert, mert lehet benne hun- el, és amikor ezt kinyitjuk, hatalmas cutkodni. A partnerem, Bácsatyai fényesség árad ki belőle. Ilyenkor Gergő, aki Tom félős barátját, Huckot mindig azt halljuk, hogy a látványtól eláll a gyerekek Kurkó József, Tébi Márta lélegzete. Nagyon jó érzés. – Van kedvenc jeleneted? – S o k van, de a legérdekesebb a gyerekek reakcióját tekintve a szerelmi jelenetem a

Színházi gyermeknap Veszprémben

Bregyán Péter, Bácsatyai Gergő és Kurkó József

Beckyt alakító Tébi Mártival, akinek elmagyarázom, hogy mit jelent jegyben járni, és hogy a végén meg kell csókolni egymást. Ennél a szövegnél a kislányok mindig fujjognak a nézőtéren. Persze aztán nem csókot, hanem puszit váltunk, mégiscsak tíz éves gyerekeket játszunk! Egyszer beszólt egy kisfiú a puszinál: – Idióta! – Vajon mire mondta? – Valószínűleg már tudta, mi a különbség a csók és a puszi között. – A gyerekek a legőszintébb közönség. – Igen és ebbe bele is izzadunk, mert komolyan játszunk nekik, ugyanakkor az előadás nagyon mozgalmas, fizikailag is megterhelő. Ugrálás, bujkálás, kúszás, mászás, verekedés, amit Bácsatyai Gergővel együtt koreografáltunk meg. Nem csak mi és a gyerekek élvezik ezt az előadást, hanem az őket kísérő felnőttek hangos kacagását is halljuk. Ahogy Kurkó József csillogó szemekkel beszélt az előadásról, ahogy huncutul, csibészesen rám nézett, megértettem, miért őrá osztotta Nyírő Bea, a darab rendezője, Tom Sawyer szerepét. Shirley

Az elmúlt évekhez hasonlóan ismét tart gyermeknapot a Veszprémi Petőfi Színház május 26-án. A színházi  műhelyek dolgozói vezetésével lesz  arcfestés, kézműves foglalkozás és jelmezes fényképezkedés is. Mindemellett több meglepetésprogrammal kedveskedik majd a családoknak a teátrum társulata. Érdemes tehát kicsiknek és nagyoknak kilátogatni erre a rendezvényre, hogy a színházzal együtt ünnepeljék a gyermeknapot!

(-)

Veszprémi gyermek  előadások a fővárosban

A Veszprémi Petőfi Színház két nagy sikerű előadása A kis herceg című mesejáték (rendező Juhász Róza) és a Pomádé király új ruhája című gyermek-opera (rendező Toronykőy Attila)  vendégeskedik Budapesten. Előbbi április 16-án és 17-én a Thália Színházban, utóbbi pedig április 15-én a MÜPA-ban látható.  (-)

Reflektorfényben a fővilágosító Nády Árpád Gyôrben tanulta a szakmát

Nády Árpád huszonhét éve a Győri Nemzeti Színház tagja. 1985-ben egy volt osztálytársa révén került a színházhoz. Rövid ideig villanyszerelőkét dolgozott, majd világosító lett. A szakmát „helyben” tanulta Molnár Tamásnál, mint első fővilágosítónál, majd Kiricsi Jánostól kapta az első önálló munkákat. A fények játéka és a színház hamar magába szippantotta. Néhány évvel később a Győri Balettel is rendszeresen kezdett dolgozni, ami máig tart, és turnéik alkalmával sok lehetősége volt a fejlődésre. Figyelte mások technikáit, telepítési módszereit, és az okos, Győrben is hasznosítható megoldásokat tanulta el. Szakmatechnikai fejlődését a Lysis Fényrendszer Zrt.-től megismert tudás segítette. Rendezők, díszlettervezők elképzelései mentén alakította ki saját vizuális stílusát.

– Van-e olyan tulajdonság mellyel jó világosítóvá válik valaki? – Tehetséges fővilágosító szerintem az, akinek van érzéke, képes megoldani művészi feladatokat, ráhangolódik a rendező és a díszlettervező gondolataira. Egy produkció esetében az alapoktól indulva a rendező és a díszletervező adja azokat az információkat, hogy hol, milyen művészi hatásokat alkalmazzunk, így többes számban, ugyanis ez a folyamat egy csapatmunka! – Hogyan lehet fényekkel teljesebbé tenni egy produkciót? – Létrehozni a „varázst” minden előadásnál nagy kihívás. A jó világítás akkor is eléri a kellő hatást, ha a néző nem veszi észre. Máskor pedig előtérbe helyez, vagy éppen eltakar. Nem feltétlenül kell minden alkalommal hatásvadász módon kipréselni valakiből a káprázatot. – Mitől függ a fények használata? – Minden esetben meghatározó

a műfaj, illetve az aktuális színpadi jelenet. A színpadi világításnál nemcsak a hagyományos színek használata a jellemző, hanem a pasztell, és a korrekciós színek alkalmazása is. – Mitől intelligens egy lámpa? – Nem csupán attól, hogy távvezérelhető, hanem hogy saját működéséről visszajelzést, információt ad a kezelőjének. Szerencsés helyzetben vagyunk Győrben, mert a színház ezekből az eszközökből jól felszerelt, jelenleg a reflektorpark fejlesztése csúcstechnológiás ledes fényvetők beszerzésével folytatódik. – Mik a kedvenc munkáid? – Az első munka mindig felejthetetlen, ez A vágy villamosa volt. Emlékezetes feladat A Nyomorultak című musical, amit szerintem egyszer minden szakmabelinek meg kell csinálni az életben. Fénytechnikailag élmény volt A dzsungel könyve produkció, amit izgalmas megoldásokkal, rendezői ötletekkel vittünk színre. Nagyon

szerettem a Chicago előadást, mert mind kivitelezési, mind világosítási szempontból komoly kihívást jelentett. – Mit csinál egy fővilágosító a bemutató után? – Sietek a családomhoz, majd jár az eszem a következő produkción. Szakmailag keresem az új lehetőségeket. Nálunk a fővilágosító feladata az is, hogy két, három hónappal egy produkció születése előtt összehangolja a villamostechnikai és világítástechnikai igényeket, és azokat a művészi igényekhez igazítsa. – Mit kívánsz magadnak? – Elégedett vagyok. Megpróbálom oda helyezni magam ahová a tehetségem, lehetőségem rendel. Ezért nyugodtan alszom. Szakmailag a továbbiakban is nyugodt

körülményeket kívánok nemcsak magamnak, hanem az ország összes színháztechnikai munkatársának. Kívánom, hogy ne legyen „legfőbb erényünk a sötét”! Mindezek mellett a legfontosabb számomra, hogy békében és szeretetben felneveljük Zsófi lányunkat. Trombola Anita Fotó: Fehér Alexandra

11.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. április

Oroszlán, köszönöm!

A megrendítő hír Békéscsabán ért. Másnap emléked előtt tisztelegve elmentem a közeli Csorvásra, kitelepítésetek helyszínére. Egy lovascsapat poroszkált, csupa tíz év körüli gyerek, néhány felnőtt kíséretében. Mindenkin csodálatos felszerelés: csizma, nadrág, kobak szóval, ahogy ma „illik” egy lóra ülő gyerkőcnek. Neked – a kitelepített srácnak -, a szőrén lovaglás jutott, azon a valóban végtelennek tűnő pusztán. A jól megtanult lovaglás az életed meghatározója lett. Öttusázóként ismertelek meg a BVSC vívótermében, ahová mindketten edzésre jártunk az ’56-ot követő

időkben. Jártunk - és szurkoltunk – egymás versenyeire. Emlékezetes dátum 1960. október 25. az öltözőben épp azt mesélted, hogy kaptál egy „sport-állást” – a Nemzeti Színházban leszel zsinóros. Természetesen fogalmam sem volt, hogy ki a „zsinóros”, de eszembe jutott, hogy ott van egy ismerősöm, Zsolt István, a már akkor is híres futballbíró. Miután előző nap döntöttem úgy, hogy nem koptatom tovább a gimnázium harmadik osztályának padjait, lerohantam az utcára, az első telefonfülkéből felhívtam a színházat és közöltem Zsolt Istvánnal: „csomagoljon, mert holnaptól én vagyok a főügyelő”. Egy hét múlva november első napján, kedden beléptem első munkahelyem, a Blaha Lujza téri Nemzeti Színház kapuján. Első dolgom az volt, fölmentem a zsinórpadra, hogy megköszönjem Neked - az ötletadónak -, hogy lett állásom. A legendás zsinórmester, Urbibácsi közölte: „nem oroszlánnak való a zsinórpadlás! Két nap után itt hagyott minket.” Természetesen a színházi esti-el-

foglaltság miatt a vívóterem látogatás abbamaradt, így csak jó pár hét múlva találkoztunk a filmgyárban. Te éppen valami huszár egyenruhában száron vezettél egy lovat, mint kaszkadőr én soha nem hallottam ezt a kifejezést, úgy tettem mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy Te ezt a furcsaságot csinálod. Rövidesen kiderült, hogy néhányad magaddal – az akkor reneszánszát élő filmgyárban –, az egyre több lovas feladatot ellátva megteremtettétek és mára a világ élvonalába emeltétek ezt a hivatást. Ennek logikus következménye volt, hogy 1965-ben Várkonyi Zoltán a Színház- és Filmművészeti Főiskola akkori igazgatója meghívott, hogy tanítsd a lovaglást, vívást, akrobatikát – idő előtti – nyugdíjazásodig. Meghívott előadóként Amerikában a Cornisch és a Washington Egyetemen is oktattál. A főiskola tanrendjébe illesztetted a heti rendszeres lovaglást, ahol szívesen láttad a már idősebb színházi embereket is. A mai színész generációk Tőled tanultuk meg a lovaglás csínját-bínját. Neked (is) köszönhető, hogy a „lefúrt lábú

színészet” – ahogy Cserhalmi Tyutyu nevezte megszűnt színpadjainkon. Szakértelmed nélkül számos magyar film lovas-jelenetei nem váltak volna olyan hatásossá, amely nagyban emelte sikerüket. A színházak is hamar felfedezték szaktudásodat, amely meghatározó elve volt a biztonság és a személyre szabott mozgás kifejlesztése. Mindenkivel megtaláltad a közvetlen közös hangot. Szerénységed, szaktudásod, a szereplő – nemcsak az ember, hanem az állat – mindenkori biztonságát előtérbe helyező tevékenységed legendás. Nincs színház Magyarországon ahol ne dolgoztál volna. Megszámlálhatatlan a magyar és külföldi filmek száma, amelyben dolgoztál, kaszkadőrök generációit nevelted föl. Ennek egyenes következménye, hogy fölterjesztetek a Kaszkadőr Oscar-díjra. Csapat-építő alkatodnak volt köszönhető, hogy a Tabánban – a Rudas és Rácz fürdők, a hegyoldal a fiatal színész generáció rendszeres mozgáshelyszínévé vált. A nyár – ha éppen nem dolgoztál -, a vitorlásodon telt. Annyira

beleszerettél a szél hajtotta járműbe, hogy 2006-ban a Hongkong Challenge földkerülő vitorlásverseny résztvevőjeként körbeszelted a világot. A mozgás volt az életed, de éles szemmel nézted és láttad az előadóművészetet, ennek is köszönhető, az ötletedből született az 56 csepp vér. Ha nem munka, vagy lovaglás okán, akkor a gőzfürdőben találkoztunk rendszeresen. A Tenkes kapitány musical próbáján ültünk Siklós főterén, a város egyetlen szállodájának teraszán, amikor megszólalt mobil telefonod. András fiad közölte, megszületett Pintér Buda, 65 cm. és 3.52kg. Oroszlán 2009. július 11-én nagypapa lett. Oroszlán, Pintér Tamás (csak hivatalos iratokon szerepelt ez a név) kaszkadőr, öttusaedző, vívó szakedző, a Magyar Kaszkadőr Szövetség elnöke, a Színház- és Filmművészeti Egyetem nyugalmazott egyetemi docense, a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt tulajdonosa, BelvárosLipótváros Díszpolgára. Idén március 15. alkalmából a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki, amelyet már felesége vett át, mert ő hetven éves korában, március 14-én kivágtatott a földi életből. Kadelka László Fotó: MTI

MASZK gála Kecskeméten tona József Színházban, március 27-én, a Színházi Világnap alkalmából. Az esten – melynek első alkalomm a l adott

Látványos ünnepi műsor keretében, teltház mellett rendezték meg a 12. MASZK Jótékonysági Gálát a kecskeméti Ka-

dig házigazdaként lépett színpadra, ők színházi anekdotákkal csaltak mosoly a nézők arcára. Elfogadta a meghívást a MASZK Színészegyesület több vezetőségi tagja, köztük Felföldi Anikó, Dunai Tamás, valamint Hegedűs D. Géza elnök is. A műsor részeként a hagyományokhoz híven felolvasták a Színházi Világnap üzenetét, melyet 2012-ben a Nemzetközi Színházi Intézet felkérésére John Malkovich amerikai filmszínész fogalmazott meg. A gála legizgalmasabb pillanatai

mint Csémy Balázs, a kec skemét i Katona József Színház tagja vehették át. Végül a Vámos László rendező emlékére alapított elismeréssel ezúttal Cseke Péter szín-

a díjátadások voltak. A Szabadtéri Színházak Szövetségének Amfiteátrum díját idén a debreceni Csokonai Színház művészeinek, Szűcs Nellinek és Trill Zsoltnak ítélték oda. Gobbi Hilda Életmű díjat kapott Gyimesi Pálma, a Vígszínház tagja. A fiatal tehetségeket elismerő Soós Imre díjat a Vígszínház művésze – ám kecskeméti származású – Bata Éva, vala-

házigazgató munk á j á t tüntették ki. A gálán bemutatták a Ma-

otthont egy vidéki város – a tradícióknak megfelelően több elismerést is átadtak, de meglepetések is várták a közönséget. Csárdáskirálynő, Mágnás Miska, A nyomorultak musicalváltozata, Macskák – csak néhány azon népszerű színpadi művek közül, melyeknek slágerei színesítették a MASZK Országos Színészegyesület idei gálaestjét. A hírös városi társulat produkciói között különleges vendégek is színpadra léptek: Cseke Péter színházigazgató ugyanis olyan nagyszerű művészeket is meghívott az eseményre, akiknek pályája a kecskeméti színházhoz kötődik. Pécsi Ildikó és Szilágyi Tibor is szívesen emlékeztek az itt töltött évekre, s egy-egy rövid produkcióval örvendeztették meg a nagyérdeműt. Sára Bernadette és Trokán Péter pe-

gyar Posta hazai művészekről készült sorozatának két új tagját: a Várkonyi Zoltánnak, valamint Karády Katalinnak emléket állító bélyegeket, emellett a Posta minden díjazottnak személyre szóló bélyegekkel kedveskedett. A jótékony est bevételét a Színészegyesület ezúttal is az idős színészeket befogadó Ódry Árpád Művészotthon támogatására ajánlotta fel. Bera Linda

12.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. április

Színházi gödör, bástya, híd Az iskolák és a színházak kapcsolata valamint a művészek érdekérvényesítése volt a két témája a Színház a gödörben II. névre keresztelt, a színházi szakmát párbeszédre sarkalló konferenciának március 19én, Budapesten. Magyarázatra szorul a cím: az elsőt még a megszűnt, illetve átkeresztelt Gödör Klubban tartották, a mostanit már új helyen, a Kossuth Klubban, ezúttal szerényebb érdeklődés mellett. Nehéz és változó helyzetben van a színházi szakma – ebben mindenki egyet ért, erre is utal a rendezvénysorozat elnevezése. A szervezők ezúttal is az egymás irányába tapogatózó két nagy szakmai tömörülés, a Magyar Színházi Társaság és a Magyar Teátrumi Társaság voltak.

A nagy színházak a meglévő előadásaikra vagy azok mellé építenek csábító programokat a diákoknak – Fekete Péter a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója és Kulcsár Edit a debreceni Csokonai Színház művészeti főtitkára taglalták színházaik kezdeményezéseit: a rendhagyó irodalmi órákat, a beavató színházi előadásokat, az Ádámok és Évák ünnepét. Míg Békéscsabán ebben az évadban dolgozzák fel a középiskolás osztályok Az ember tragédiájának egyegy színét, addig Debrecenben, már a második évben járnak, ezúttal Arany János balladáit elevenítik meg a diákok. A békéscsabai direktor hangsúlyozta: állami, önkormányzati színházként feladatuk, hogy minden gyerek számára egyforma esélyt biztosítsanak

Az első szekcióban igen sok felkért felszólaló volt, szám szerint tizenkettő, így a kijelölt két és fél óra java részében inkább az egyes színházak, társulatok egyenként mutatták be az iskolai programjaikat, az átfogó kérdések megvitatására csak fél óra jutott. Kőszínházi és független színházi szakemberek egyaránt hangsúlyozták: kardinális kérdés az iskolások színházi nevelése, hiszen nem csak a jövő, hanem már a jelen közönségének is fontos részei ők. Elöljáróban Tarda Orsolya, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium előadóművészeti referense elmondta: a jövő januártól életbe lépő három kategóriás színházi besorolásban – a nemzetiben és a kiemeltben – nem kötelező, de előnyös szempont a színházi nevelési program. A hármas csoportban a független alkotók pedig külön pályázhatnak majd ilyen jellegű célokra.

a színházhoz jutásban, akár anyagi, akár földrajzi a hátrányuk. Az utazás sokszor többe kerül, mint maga a színházjegy – erre forrásokat kell találni. Vázolta azt is, az életkor növekedésével hogyan ritkul a diákok színházba járása: „az alsó tagozatosak még csoportosan jönnek, felsőben a pedagógusok már lemondanak a rosszakról, a középiskolásoknak pedig alig szerveznek közös színházlátogatást a pedagógusok, végül, a felsőoktatásban – a humán szakosokat leszámítva – siralmas a helyzet. Ám szerencsére minden iskolában találni színházszerető pedagógusokat – a legfontosabb feladatok közé tartozik velük kapcsolatot tartani, ellátni információval őket, és éreztetni, mennyire fontos a szerepük. Ezzel párhuzamosan természetesen mi magunk is kijárunk az iskolákba „kommandózni” népszerű színészeinkkel.” Kulcsár Edit arról számolt be,

Vita az iskolásokról és az érdekérvényesítésről

hogy 2010-ben sikeresen pályáztak a TÁMOP programra: jelenleg rendszeresen tíz iskolával tartanak szoros kapcsolatot, köztük hátrányos helyzetű térségbeliekkel is. Közelíteni szeretnék a diákokhoz a színházat: nem csak a prózát, hanem az operát is népszerűsítik beavató színházi előadásokkal, de van kulisszajárásuk és színházi filmklubjuk is. Az alternatívok, élükön Zrinyi-Gál Vince, a KOMA társulat vezetője a küldetéstudatukat hangsúlyozták: önállóan gondolkozó és kommunikálni képes közönséget szeretnének kinevelni. Mindkét színházi formában igen kedveltek a három szakaszos drámafoglalkozások: egy bevezető, felvezető foglalkozást követően a gyerekek megnézik az előadást, majd egy újabb csoportos óra-másfél következik, amikor a darab egyik felvetett problémáját (például: barátság, szülők válása, a fiatalok szórakozási szokásai) járják körbe egy drámapedagógus vezetésével. Erre sokszor az idő elhúzódása miatt később, már bent, az iskolában kerül sor. Elhangzott: népszerűek a teátrumokon kívül, az iskolában megtartott színházi előadások is. Egy felszólaló pedagógus szerint ezek a rendhagyóságuk miatt érdekesek a gyerekek

számára, ráadásul az osztályteremben azok is színházi élményhez juthatnak, akik nem engedhetik meg maguknak a kőszínházi jegyárakat. A jelenlévők egyet értettek abban, hogy felelőssége van a színházi pedagógus személyének, jó kezekbe kell kerülniük a gyerekeknek. Volt, aki a mellett szólt: elvárja ezen a területen a minőségellenőrzést és szakemberek képzését a felsőoktatásban. A találkozó második részét, a színészek érdekérvényesítéséről szóló fejezetet Sándor Erzsi moderátor közbeékelt kérdései tették pörgővé. Ekkor már főleg jogászok ültek a pódiumon, így gyakran került szóba az új előadó-művészeti törvény, ezzel kezdett Dr. Gyimesi László, a Nemzeti Érdekegyeztető Testület elnöke is: „Korábban semmilyen jogi szabályozása nem volt se az előadóművészetnek, azon belül a színháznak sem. A törvénynek két területe van: az egyik az állam és az előadó-művészet viszonyát, elsősorban a finanszírozás módját rögzíti, a másik a sajátos foglalkoztatási formákat. Mint köztudott, a törvényt tavaly módosították: a hat kategóriás támogatási besorolást 2013 januárjától három váltja fel - ennek tapasztalatait annak idején majd ugyancsak át kell beszélni.” A foglalkoztatási formákkal sokan elégedetlenek: a színházakban egyre kevesebb a közalkalmazott – a színészekkel vállalkozóként vagy betéti társaságként kötnek szerződést az intézmények. Sokan kifogásolták, hogy így, a nyári hónapokban a határozott idejű szerződések miatt nem jutnak pénzhez. Aki EKHO-san adózik, gyakran találkozik azzal, hogy nem szívesen foglalkoztatják olyan helyeken, például szinkronban, forgatásokon, ahol számlát kell adni. – A jelenlegi színházi intézményrendszer nem tartható fent, nincs rá állami pénz – jelentette ki dr. Kriza Zsigmond. – Ennek jelei mutatkoznak a Játékszín, a Budapesti Kamaraszínház és részben a József Attila Színház esetében. A MOZAIK Művész Egyesület alelnöke,

a törvénymódosítás egyik alkotója viszont szólt arról is, hogy a törvény azt a célt tűzte ki, hogy alapvetően a felsőfokú végzettséggel (vagyis: a budapesti és a kaposvári színművészeti egyetemeken végzettek) jussanak lehetőségekhez. Ezt szolgálja a törvény azon kitétele: hogy a nemzeti besorolású színházakban játszók 75, a kiemeltekben pedig 60 százalék legyen diplomások aránya. E szerint a fennmaradó rész lesz csak a Színész I. és II. szakképesítéssel rendelkezőké. Miért gyenge a színészek érdekképviselete? Erre a kérdésre dr. Tomori Pál, az Előadóművészeti Jogvédő Iroda igazgatója sorolta a válaszokat: „A pályára kerülés nem korlátozható – felkészültségétől függetlenül mindenkinek joga van, hogy színészként dolgozzon. A foglalkoztatás minimális feltételeit, vagyis se a pénzt, se a munkaidőt nem lehet megszabni, hiszen sokfélék a szerződések. Szolidaritás, vagyis, hogy valaki ügyek élére álljon, a nagy nevektől várható el.” Az ügynökséghez tartozás előnyeit dr. Póka Júlia (KÉK Művészügynökség) ecsetelte: a művész csak a saját dolgára koncentrálhat, minden adminisztráció a hivatalos képviselőire marad: a szerződések, egyeztetések, koordinációk, jogi lépések, sajtókapcsolatok, referenciaanyagok, olykor még munkák közvetítése is. Szó esett arról is, van-e a színészeknek életpálya modellje. Dr. Gyimesi László felidézte, hogy a Széll Kálmán-terv szól arról, hogy ahol megszüntetik a korai nyugdíjat, ott ki kell dolgozni az életpálya modellt. Ám ő az előadóművészetek esetében nem találkozott olyannal, aki ezzel foglalkozna. „Közhelyes, de sajnos örökérvényű megállapítás: mindenkinek, aki a színi pályára készül, számolnia kell azzal, hogy itt az egyetlen biztos a bizonytalanság”. Optimista felvetést tett ugyanakkor Fekete Péter az első részben: javasolta, hogy változtassák meg a vitasorozat nevét: „Színház a bástyán” vagy „Színház a hídon”-ra. Csicsely Zoltán

Sikeres SingSingSing Sikerrel mutatta be  a Musical Tánc Stúdió a Veszprémi Petőfi Színházban a SingSingSing3 produkciót márciusban. A musical-show rendező-koregráfusa Szakál Attila. Az előadás ifjúsági bérletben és bérletszünetben látható a teátrumban. Szereplők: Feke Pál / Szomor György / Mészáros Árpád Zsolt, Vastag Csaba, Vastag Tamás, Füredi Nikolett / Végvári Eszter, Buch Tibor, Halas Adelaida, Keller János, Kőrösi Csaba, Módri Györgyi. Tánckar: Csekő Brigitta, Horváth Dorina, Kis Katalin, Tolner

Ágnes, Tolner Zsófia, Varga Anita, Zsár Melina, Bokor Attila, Hergovics Gergő, Nagy Attila, Pásztor Richárd, Szabó Gábor, Szakál Attila, Szóka Roland. Zenészek: Nagy Miklós gitár és Nagy Attila perkák. Díszlet: Perlaki Róbert, jelmez: Kis Katalin, korrepetitor: Völgyesi Gyöngyi, látvány: Balázs István, koreográfus asszisztens: KIS KATALIN, rendezőasszisztens-ügyelő:Tóth Zsanett. Koreográfus-Rendező: Szakál Attila. (-)

13.

ajanlo-61025x90525.qxd

2012.04.04.

12:5

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. március

MÛSOR 2012. április

2012. április 10. (kedd) 10.00 és 14.00 2012. április 22. (Családi vasárnap) 10.30 Szergej Szergejevics Prokofjev

Péter és a farkas

zenés, táncos mesejáték egy részben Keretjáték: Nyírô Bea Jegyár: 1 000 Ft

2012. május 13. (vasárnap) 15.00 és 19.00

2012. április 20. (péntek) 12.30 Jakob és Wilhelm Grimm-Topolcsányi Laura

Hófehérke és a hét törpe

Kálmán Imre

zenés mesejáték egy részben Rendezô: Nyírô Bea Jegyár: 1 000 Ft

CIGÁNYPRÍMÁS Operett két felvonásban

Átdolgozta: Kállai István Rácz Pali, a cigányprímás Rácz Laci, a fia Juliska, Rácz nevelt lánya

PREMIER 2012. április 19. (csütörtök) 19.00 Paul Portner

Hajmeresztô

Áprilistól az újságosoknál!

bûnügyi társasjáték két részben Szereplôk: Dunai Tamás, Pásztor Erzsi, Keresztes Ildikó, Bozsó József, Nagy Gábor, Bácsatyai Gergely Rendezô: Mikó István Jegyár: 2 400 Ft, 2 200 Ft

2012. április 26. (csütörtök) 10.30 Rusz Milán

Sári, Rácz lánya

Párizs hídjai

Gaszton de Szapáry gróf Kadó, Gaszton nevelési felügyelôje

zenés elôadás Edith Piaf életérôl Elôadják: Varga Klára és Rusz Milán Rendezô: Milosevits Péter Jegyár: 1 100 Ft

Mr.Baltimore San Rozino hercege Szerémy grófnô Fekete Zsiga Zsigáné, a felesége

Fordította: Harsányi Zsolt

MIKó IStvÁN Jászai Mari-díjas SöveGjÁRtó ÁRoN/ KuRKó józSef GeSzthY veRoNIKa/ LuKÁCS aNIta BódI BaRBaRa/ PohLY BoGLÁRKa SzaBó dÁvId BReGYÁN PéteR NaGY GÁBoR CSeRe LÁSzLó hüvöSvöLGYI ILdIKó BozSó józSef/ KuRKó józSef NYÍRô Bea

Közremûködik:

SuKI IStvÁN

(Rajkó zenekar vezetô prímása) és zenekara, a

Felnôtt, gyerek és nyugdíjas elôadásaink bérlettel és jeggyel egyaránt látogathatók! Bérletek és jegyek válthatók: a Turay Ida Színházban és a Magyar Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Színházban 1096 Budapest, Haller u. 27. (FMK) Tel.: 06 (30) 562 26 99 Jegypénztár: kedd-szerda-csütörtök-péntek 15.00-18.00

SIxteaM, feKete MÁRIa vezényletével, valamint a színház Tánckara.

Rendezô:

BöhM GYöRGY

Jegyár: 2 600Ft, 2 400Ft

turay Ida Színház

AJÁNDÉKUTALVÁNY: névnapra, születésnapra, Anyák napjára, évfordulókra, ballagásra 1 000 Ft, 2 000 Ft és 5 000 Ft értékben kaphatók a Turay Ida Színház játszási helyein.

(1096 Bp., Haller u. 27.) Tel.: 06 30 562 26 99 Jegypénztár: kedd-péntek: 15.00-18.00 online jegyvásárlás: www.turayidaszinhaz.hu

A mûsor és szereplô változtatás jogát fenntarjuk!

www.turayidaszinhaz.hu www.nemzetigyermekszinhaz.hu

Szemiramisz Non-profit Kft. • 1071 Budapest, Dózsa György út 64. • Telefon: 06 (23) 428-470

_Magyar Teatrum aprilis 2 126x183.indd 2

4/4/2012 9:19:26 AM

_Magyar Teatrum aprilis 2 126x183.indd 1

3/23/2012 11:43:05 AM

A szerenád lemezen

Megjelent Szili Péter – Máté P. Gábor A szerenád című zenés-mesejátéka cd-n. Az előadás hanglemezre átdolgozott változata kapható a Veszprémi Petőfi Színház jegypénztárában. (-)

100 éves a Szigligeti Színház! 1912. 2012. E két dátum között száz esztendő áradata folyt le a Tiszán. Természetesen a színházat akkor még nem Szigligetinek hívták, de az épület már állt akkor! Ezek voltak az utolsó békeévek, ekkor avatták fel a Damjanich szobrot is az új szolnoki Művésztelep szomszédságában. Virágzott Magyarország, virágzott Szolnok. Ezt az örökséget óvjuk ma is, védve az értékeket, megőrizve a jövendő generációinak. A centenárium megünnepléséül május 14-én kiállítás nyílik a 100 éves színházról a Galériában, és május 15-én gálaestre gyúlnak ki a fények a színházban. A büszke színháziak mindenkit szeretettel várnak az ünnepre. (-)

Fizessen elő a Magyar Teátrum című színházi havilapra! Színvonalas grafikai megoldások

www.logomotiv.hu

Amennyiben 3000 forintért 10 hó­napra előfizet lapunkra (július, augusztus nyári szünet), akkor a postaköltséget levonva Ön 200 forintért juthat hozzá egy-egy lapszámhoz, A megrendelőlapot internetről letöltheti online oldalunkról: www.magyarteatrum.hu, vagy kérheti e-mailben a: [email protected] címen, vagy levelezőlapon, a következő címen: Magyar Teátrum szerkesztősége, 5600 Békéscsaba, Andrássy út 1. Számoljon, hogy olvashasson! Csak 3000 forint. Megéri!

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. április

A régi nyár Tatabányán

Bár ha jobban belegondolok, igazából a szívem mélyén én szubrett vagyok – mondja nevetve. Tizennyolc évesen láttam először operettet, a Marica grófnőt és annyira megragadott a hangulata, hogy azt hiszem, nem is tudtam volna elkerülni a sorsomat. Igazi sztárszereposztásban látható A régi nyár című operett a tatabányai Jászai Mari Színházban. Mária, a híres színésznő megformálója a magyar operett játszás állócsillaga, Kalocsai Zsuzsa: – Öt évvel ezelőtt keresett meg Peller Károly először egy hasonló szerepre, Szirmai Albert A Tündérlaki lányok című operettjének anya szerepére, és akkor arra is boldogan mondtam igent. A régi nyár Máriáját eljátszani azonban összetett feladat, nem egy átlagos primadonna szerep,

Jankovits báró, Virágh József: – Az elmúlt harminc évben szinte az összes létező operett főszerepet eljátszhattam, sokat éppen Kalocsai Zsuzsával, akinek minden rezdülését ismerem. Azt hiszem, nyugodtan állíthatom, hogy a színpadon már több életnyi történetet megéltünk együtt. Játszottunk kemény küzdelmeket, lángoló szerelmet, mindent. A most alakított bonviván apa szerepét fantasztikus megélni. Kicsit olyan mintha visszanézném, milyen lehettem

egykoron fiatal fiúként, hiszen én is apa, nagypapa vagyok már. Mimóza, Szulák Andrea: – Örülök Mimóza szerepének, hiszen egy fergeteges komikai jellem. Lubickolhatok benne és azt szeretném, ha a közönség majd velem lubickolna. Az operett világa nem áll távol tőlem. Ebben a műfajban mást és másképp énekelhetek, mint ahogyan megszokták tőlem, a rendező, Peller Károly pedig igazi színészbarát rendező. De a többiekkel is jó együtt játszani, mert magasan képzett, vidám színészekkel lehetek színpadon. Ez a társulat igazi minőséget képvisel.

az élet szeretete. Szeretném, ha a kedvesen linkóci Trafinát megszeretné a közönség. Peller Károly rendező: – Amikor felkértek a rendezésre, biztos voltam benne, hogy olyan operettet választok, melyben Kalocsai Zsuzsa lehet a primadonna. A régi nyár Máriájának nagyon jó színésznőnek kell lennie, Kalocsai Zsuzsa ilyen. A Jászai Mari Színházban nincs külön ének- és tánckar ezért olyan produkcióban

gondolkoztam, ami nem feltétlenül grandiózus, nem egy nagyoperett, de mindenképp szórakoztató. Ez az előadás csak annyiban lesz modern, hogy pörgős, jó hangulatú produkciót viszünk színre. Manapság alkalmazkodnunk kell a videoklipek és a reklámok világához, így felgyorsulnak a jelenetek, rövidebbek a prózai részek. Amúgy nem változtatunk semmin, a jelmezek is a 20-as évek világát elevenítik fel. Ebben a régi-új szép mesében természetesen a szerelem győz.

Trafina, Spindler Béla: – Kaposváron, éveken keresztül játszottam zenés darabokban, de mintegy tíz éve a fővárosban, szinte csak prózai szerepben tűnök fel. Nagyon igyekszem, mert az operett rendkívül precíz műfaj, nem lehet pontatlanul játszani. Viszont remek partnerekkel játszhatok, ami segít nekem is. A szerepemben jól megfigyelhető

Nyit a Rózsavölgyi Szalon

Szellemi találkozóhely a belváros szívében

Zimányi Zsófia

Idén százéves a Rózsavölgyi Zeneműbolt, a Belvárosban, ahol minden, ami zenével kapcsolatos, – szakirodalom, kották, hangszerek – megvásárolhatók. Áprilistól remélhetőleg nem csak erről lesz híres, hanem a Rózsavölgyi Szalonról is, melyet a Pentaton Ügynökség üzemeltet a bolt emeletén. Zimányi Zsófia a Thália színház igazgatói székét cserélte fel, az izgalmas kezdeményezés művészeti vezetéséért. Tele vannak vágyakkal és várakozással, ezeket osztja most meg a Magyar Teátrum olvasóival. – Mikor nyílik a szalon és miért akkor? – Április 11-én, A Költészet Napján, Úgy gondoltuk, hogy Tóth Krisztina, Miklósa Erika és Kemény István, méltó arra, hogy megnyissa a szalont. Mivel ez a nap József Attila születésnapja, egy verssel mindenképpen adózunk emlékének felvételről. – Milyen típusú műsorok lesznek itt, és kik lépnek majd fel? – A célunk az, hogy olyan műfajokkal foglalkozzunk, amikkel a színházak nem, vagy alig. Elsősorban

kamaradarabok lesznek, két-három személyes színdarabok, vers estek, beszélgetős estek, és az én nagy szerelmem, a komolyzene. Az egykori nagy divatot, az ötórai teát is újjáélesztjük Kerényi János zongorista közreműködésével. Zenében Kelemen Barnabás kvartettje, és a Pulzus Kvartett lesz a vendégünk, Hárfa és fuvola estünk is lesz, ahol Razvaljajeva Anasztázia hársfaművésznő is fellép, aki különleges tehetségnek számít. Nagyon érdekes műsort fog bemutatni a közönségnek. Hárfára átírt operáknak lesznek nálunk az ősbemutatói, amiket nagyon kíváncsian várunk. A jazz képviseletében többek között Bársony Bálintnak, és együttesének is helyet adunk, kíváncsiak vagyunk arra is, hogy a verseknek, a költészetnek, mekkora vonzereje van ma az élő közönségre. Lesz ezért Ady, és Falcsik Mari estünk. Az utóbbiból is látszik, hogy szeretnénk a mai magyar költészetet is műsorra tűzni. A legifjabbaknak az egykori, nagysikerű Cimbora tévésorozatot élesztjük újjá hetenként, melyek a későbbiekben, a televízióban is bemutatásra kerülnek majd. A hely, és a produkciók jellegéből adódóan, a nézőknek lesz alkalmuk az előadások után kötetlenül elbeszélgetni az előadókkal. Ezzel is szeretnénk ezt a fajta „szalon” hangulatot erősíteni. Az előadások maximált ideje kétszer negyvenöt perc, úgy gondolom, ez az idő még feszengés nélkül végigülhető. Természetesen lesznek ennél jóval rövidebb előadásaink is.

meg, azokat, akik már befejezték a tanulmányaikat, és az élőműsorokra fogékonyak. Elsősorban a budapesti értelmiséget, de nagyon boldogok lennénk, ha távolabbról is eljönnének. A jegyárak 1200 és 3900 forint között mozognak, úgy tapasztaltuk, ez az a maximum, amit még kifizetnek a nézők stúdió előadásokért. A gyermekelőadásokat azzal tesszük vonzóvá, hogy a belépőjegy árának jórészét lefogyaszthatják. A jegyek értékesítése egyébként már megkezdődött, és az eddigi számok nagyon bíztatóak. A publicitást elsősorban a nyomtatott sajtó és az internet jelenti, de lehetőség van a hírlevelünkre is feliratkozni. A weboldalon pedig, www.rozsavolgyi.hu természetesen naprakész információk vannak – Akik szeretnének fellépni Önöknél, mit tegyenek? – Szerencsére nagyon sok jelentkező volt eddig is a művészek között, de természetesen keressük még az újabb érdekes műsorszámokat. A honlapon rajta van az elérhetőségünk, de a személyes e-mail címemre zimanyi@ p e nt a t on . hu is küldhető a jelent ke z é s. Szívesen bemutatom egy megbeszélés keretében a helyszínt, akár Neves művészek a megnyitón Fotók: Éder Veronika művészről,

– Mikor lesznek előadások? – Vasárnap és ünnepnap kivételével mindennap lesznek előadások. Tervek szerint hetenként háromszor színházat szeretnénk, egyszer zenei programot, komoly vagy könnyűzenét, és beszélgető esteket. Az április 11-étől, június közepéig tartó időszakot tulajdonképpen próbaidőszaknak szánjuk. Ami sikeres a közönségnél, azt szeretnénk szeptembertől erősíteni, folytatni. Programunk június 16-áig van, utána nyári szünetet tartunk, szeptember 14-éig, akkor indítjuk az őszi szezont egy Örkény darabbal, Béres Ilona és Tordai Teri főszereplésével. – Mekkora a szalon befogadóképessége, kik fogják megtölteni, és men�nyiért? – Hetvenöt nézőt tudunk leültetni, a színpadunk alapesetben háromszor öt méteres. Érkezési sorrendben foglalhatják el a helyeket a nézők, de ez nem lesz gond, mert mindenhonnan egyformán jól lehet látni. A huszonöt év felettieket célozzuk

Juhász Attila és Miklósa Erika

akár leendő partnercégről van szó. Keressük ugyanis az együttműködést más színházakkal is, és én nagyon remélem, hogy előbb-utóbb lesznek ilyenek. Nyitottak vagyunk, véleményem szerint, csak egymást segítve tudunk jól működni. – Tudom sokan lépnek majd színpadra, de kedvcsinálónak néhány nevet azért kérnénk a fellépők közül. – Szinte találomra néhány ismert fellépő neve, a júniusig tartó időszakból, a már említetteken kívül: Udvaros Dorottya, Jordán Tamás, Györgyi Anna, Szilágyi Tamás, Papadimitriu Athina, Sáfár Mónika, Falusi Mariann, a Nexus Társulat és a Kelemen kvartett. Csupa jó csengésű név, ami élményt ígér a nézőknek, nekünk pedig garanciát a sikerre. Tölgyesi Tibor

14.

15.

Magyar MagyarTeátrum Teátrum. A. AMagyar MagyarTeátrumi TeátrumiTársaság Társasághavilapja havilapja. 2012. április . 2012.március

Folytatódik a SingSingSing Budaörsön is közeleg az évad vége

A harmadik résszel folytatódikLázas a SingSingSing musical-show főpróbahét zajlik a Budaa Veszprémi Petőfi Színházban. örsi Játékszínben. Az Énekes madár A premier március közepén lesz a utolsó világítás korrekcióit szerelik, azteátrumban. utolsó kellékek a helyükre kerülA utolsó sok meglepetést ígérő pro-a nek, az kendőn is megkötik dukcióban többek olyanáprizecsomót, kezdődik az között összpróba, csendülnek fel dalisnés 3-adarabokból van! lok, a Rómeó és Júlia, adolgozóMoulin A mint színház művészeinek, Rouge, az Aida, vagy épp a Daddy inak minden hónapban sajátos probCool Musical. Az előadás több újlémával kell szembenézniük, mivel donságot tartogat a díszletekben, egy épületben élnek egy művelődési jelmezekben koreográfiákban is. házzal így egy és hónapban csak tizenrendező-koreográfus ötSzakál napon Attila tarthatnak előadást, de tercélja továbbra az, tizenötöt, hogy igényes mészetesen nem iscsak hanem jóval többet: májusban például huszonegyszer „megy fel a függöny”. Ezért is fantasztikus bravúr, ahogy Arató Ilona művészeti titkár minden hónapban kiegyensúlyozott havi programot tud készíteni. A 2012-es év májusa is erről szól. Az elmúlt két évad szinte minden előadása a nézők elé kerül valamelyik este. A legújabb két előadás az I love musical és az Énekes madár háromszor is színre kerül, de láthatja a közönség az 50. előadása felé haladó Szeretem a feleségem című pikáns zenés játékot is. Nem hiányozhat az évad nagy sikere, a Doktor úr, és a tavalyi évad sikere a Makbett, és a már három évad óta játszott Kocsonya Mihály házassága. Majd következik az Irma te édes, az Eper Januárban, és a Művészet című repertoár-előadás.

kikapcsolódást nyújtson azoknak, akikdélelőttök kedvelika ezt A hétvégi gyerekeké, a műfajt a hétköznapia Tengerhogy együttésizgulhassanak gondok mellett szeretnének kék kutyusért a Mumusokért. egy A felhőtlen eltölteni a megjúniusi estet naptár is tartogat színházban. A SingSingSing lepetést, az utolsó napon már hacsapatához az elmúlt három gyományosan a Jó estét Budaörs cíévben a veszprémi és székesmű előadással búcsúzik a színház köfehérvári mellettAz évadzönségétől színészek az őszi nyitásig. olyan népszerű énekesek csatlakoztak, mint Feke Pál, Füredi Nikolett, Szomor Ülnek: Gregor Bernadett és SzakácsVégvári Tibor, állnak: Pikali György, Eszter, MéGerda és Stróbel Dóra száros Árpád Zsolt és a Vastag testvérek.

záró előadáson megmutatjákFeke az Pál évad legjobb dalait, jeleneteit és ízelítőt adnak a következő évad előadásaiból. Ez egy ajándék a város polgárainak, a társulat tagjai az előadás után a színház kertjében találkoznak a közönséggel egy-egy pohár bor és zsíros kenyér mellett. (-)

Füredi Nikolett

Liliomfi

Vastaps Tordy Gézának

március 15-én Szolnokon lép fel!

Ez a Liliomfi nem az a Liliomfi. Ez egy táncos Liliomfi. Ez az Experidance, Román Sándor Liliomfija. A Szigligeti Színház, az ő társulatának előadásával ünnepli március 15-ét, hiszen a színház névadója, Szigligeti Ede éppen 1849-ben alkotta meg ezt Jászai Mari-díjas, KiváTordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres az örökérvényű öntve a ló-és Érdemesvígjátékot, művész, alelket Nemzet Színésze, a Halhatatlanok Tárvesztett szabadságharcot gyászoló magyarsulatának tagja vendégeskedik a Vastaps esten április 27-én délságba. után öt órakor a Veszprémi Petőfi Színházban. A legendás művész 1988-tól 1990-ig volt a teátrum főrendezője. A nagy idők nagy „Ez a Liliomfi más. pódiumbeszélgetés Forradalmár? Mű- házigazdája Varga Róbert tanúit felvonultató vész? Széltoló?Közreműködik A mi Liliomfink az alkotás újságíró. portrérajzolóként Farkas István művészerejével változtatja meg a világot. Abban hisz, hogy darabjaira hullott életanár. tünkből egy szebb, boldogabb, élhetőbb és szerelmesebb valóság teremthető. (-) Előadásunkban a szerelem a főszereplő, de nem az egyetlen. A mi Liliomfinkat egy kérdés űzi, hajtja: a forradalmár-művész a saját tehetségével fel tudja-e Az Experidance Szolnokon

Feke Pál, a népszerű énekes-színész, alapító tagja a SingSing­S ing produkciónak. Most is örömmel vállalta, hogy szerepel a show harmadik részében. A premier előadásban budapesti elfoglaltságai miatt még nem lép színpadra, ám a következő h ón a p o k b a n már csatlakozik a fellépőkJárai Máté (Tonyhöz. Whitcomb, a Hajmeresztő szalon tulajdonosa) – Mi hatan, akik játsszuk, minden egyes előadáson úgy érezzük magunkat, mint az osztálykiránduláson a gyerekek, érezzük, hogy ma valami új történik. Az eddigi 50 előadás mindegyike egészen más volt, kötáncpróbája nem csak a színészek szönhetően nézőinknek. Nekem láez bát mozgattakét meg, de az–érdeklődő a produkció kolléga Pingiczer közönségét is. A István színészek minden Csaba és Ungvári – barátságát órában percre a színpadis hozta,tíz-tizenöt akikkel korábban nem kera csábították nézőket, rültünk ennyirea bevállalós közel, és ezt Görög akik, csak azon vették észre Lászlóegyszer rendezői vezetésének köszönmagukat, hogy a legközepén vanhetjük. Emlékezetes történet, mikor nak a képzeletbeli táncparkettnek, Mihályi Orsival Kisfaludy-díjat kapés maguk részesévé a szümatunk, akkorisegy néző azváltak előadás ratoni amirőlszáaz netébentáncversenynek, a nyomozati kérdések Eszenyi Enikő rendezte szól mára kikészített dobozbaelőadás egy cédulát majd. dobott azzal, hogy gratulál nekünk. Jómagam a sors különös kegyelMi persze, mint Barbara és Tony elme folytán, játszottuk, hogy fogalmunk sincs, ki a két említett színész. A cédulát azóta is őrzöm… Másik alkalommal egy lány a nézőtérről látni szerette volna a szerep szerinti két cicámat. Hogy végül mi történt az titok, de a lány feljött velem a „lakásomba”… Meleg fodrászként ki vagyok sminkelve, egyik előadáson két hölgy a szempillaspirálom márkájáról érdeklődött… Mikor a végén rám szavaztak gyilkosként, akkor persze közöltem velük, hogy: „Na, nem fogják megtudni a sminktitkaimat soha!” Mihályi Orsolya (Barbara Demarco, fodrászlány) – Nagyon szeretem azokat a pillanatokat, amikor valami, szinte varázsütésre, hihetetlen harmóniában történik meg köztünk. Például, az

– Jó érzés, hogy az ember ott lehet egy produkció születésénél és az elejétől tagja lehet a SingSingSing csapatának. Szeretek Veszprémben lenni, énekelni, az elmúlt években úgy érzem, eggyé váltam a társulattal. A show-t nagyon jól fogadták a nézők, ennek is köszönhető egy igazán szép sikersorozat, amelyet ezek az előadások megéltek és remélem, megélnek még. Várom a harmadik részt is, Szakál Attila jó érzékkel, biztos szakmai tudással állította össze eddig is a műsort, s szerintem most is tartogat majd meglepetéseket. Új dalokkal lépünk színpadra, valószínűleg a látványvilágban, koreográfiákban is lesznek változtatások, ám biztos, hogy a show hű marad az eddig lerakott, kedvelt és sikeres alapjaihoz – mondta Feke Pál. első felvonás végén elkerítenek min(-) ket rendőrségi szalaggal a nézőktől, megbeszélés nélkül, mint a ketrecbe zárt vadak, egyszerre kezdünk el fel-alá járkálni. Jókat tudok derülni azon, hogy a nézők nyomozás közben milyen érveket hoznak fel. Például, hogy „Nem lehet gyilkos az, akiInteraktív ilyen szép”. Jópofa, és persze jól táncpróba esik. Izgalmas dolog a közönség logia Vígszínházban káját figyelni, színészként persze via színház mosolyú, gyázni kell,talán mertlegszebb néha azon kapom szőke, kékszemű magam, hogy másüdvöskéjével, előadáson is Réti refAdriennel rophattam a világot jelenlexből a közönséget vizslatom. tő deszkákon. A befejezés Pingiczer Csaba (Mike valóban Thomas éjszakába hajlott. Pindroch Csaba egyetemista/nyomozó) – aki „műsorvezetőként” – Minden előadás más,folyamanem letosan az eseményeket het rá kommentálta teljesen felkészülni, hisz sose – a fellépő álmosságot poénokkal és tudjuk, aznap éppen mi, hogyan fog sztorikkal igyekezett elűzni, amikor elsülni. Szinte minden este premiepedig van, elhangzott a szájából a felszórünk mert nem lehet kiszámítani, aznap mire lesz kíváncsi a néző. Az eddigi összes előadásban jelen volt a kedvenc sztorim. A kezdetektől fogva játszunk egy titkos játékot, amit az elején vezettem be. Szavakat, vagy cselekvéseket írunk fel egy cetlire, amiből mindenkinek húznia kell egyet előadás előtt, majd valahogy be kell építeni a szövegébe. Lehet egy teljesen indokolatlan szó, valami furcsa cselekvés. Ezekből aztán az idők során nagyon szép dolgok születtek, egy kis plusz izgalom az előadásokra. Ungvári István (Edward Lawrence, régiségkereskedő) – Azok a nézők, akik először látják, eleinte nehezen hiszik el, hogy tényleg részesei lehetnek a játéknak. Az ő reakcióikat imádniva-

50. Hajmeresztő előadás Győrben Tavaly októberben került a Győri Nemzeti műsorára Paul Pörtner Hajmeresztő című krimi-komédiája Görög László rendezésében. A produkció egyre fokozódó sikerrel fut a Kisfaludy teremben. Az interaktív játék megunhatatlan, hiszen minden este egy kicsit más, van benne A színészet célja, hogy minélgyatelgyilkosság, nyomozók, sok-sok jesebben egy meghatározva, érzést, egy szinúsított, átadjon de nincs tuációt, élethelyzetet a nézőnek. hogy ki egy a gyilkos. A közönség minS nincs teljesebb maga átadás,döntheti mint amiden alkalommal el, kor a néző maga is részesévé válik ki tűnt számára a leggyanúsabbnak, avagyis darabnak, ami kívánsága nem más, mint az a nézők alapján élet egyhogyan mozzanata. A modern színdől el, végződik az előadás. ház A ezért vonja be–interaktívan a nészereplők akik a színfalak zőt is a közös játékba. A Vígszínházmögött strigulázva vezetik, kit hányban interaktívan viszont amost nem szor szavazott gyilkosnak közönség előadás, hanem –, meséltek arról,próba miértzajlott. jó egy ilyen produkcióban játszani: A Horace McCoy és Agócs Judit (Mrs regényéből, Schubert, szeaz azonos című világhírű film alapnátorné) ján készülő A lovakat ugye? – Nagyon jó érzés,lelövik, hogy a nézőkcímű előadás nyilvá- hogy ennyikel lehet kommunikálni, nos marare közel vagyunk egymáshoz. Örütoni lök, hogy megtapasztaltam egy egészen másfajta színjátszást. Imádom. Érdekes dolog, hogy a való élet hogyan vonódik bele ebbe az előadásba. Azon a napon, mikor a Malév csődbe ment, mi pont játszottunk. Mrs. Schubertként azt mondom, hogy siessünk, mert el kell érnem a gépemet. Mire Rosetti felügyelő szerepében Rupnik Karcsi megkérdezi tőlem: „És mivel utazik?” Ezen már a nézők kuncogni kezdtek, én mondtam, hogy az American Airlines-szal, de hozzátettem, hogy hallom, hogy maguknál ez a „Máléf” hogy járt… Kaptam is érte vastapsot a nézőktől.

rázni az őt körülvevő, tespedt, megfáradt, gondjai súlyától tudatát vesztett, elbutult világot, s ebben a küzdelemben talál-e társat magának? Társat, aki nem csak szótlan múzsa, hanem maga is alkotó ember. Az előadás az ExperiDance – Román Sándor Tánctársulata és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója.” (-)

A nézÃk et ne m lÃtték le lítás: – Színészek, hozzatok új húst ház fő célja, elrepíteni minket a vaa színpadra! – minden néző tudta, lóságból egy más világba. Köszönjük ezt az estét a renismét táncolnia kell. A vége előtt – ami hajnali há- dezőknek és színészeknek, – akik romkor lehetett, – már-már házi- eddig a játékukkal kápráztattak el buli hangulat uralkodott az ódon bennünket, – hogy most magukhoz A stáb az 50. előadás előtt épületben. Szinte megrészegülten, emelve a színpadi magasságokba egy Hajmeresztőt. ló nézni. Egyszer egy diáknak a kö-a szunk egészenhelyette másfajtaegy élmény részesévé eufórikus hangulatban dobogtak még akzönségből azt sikerült mondania, tettek tartom minket.fárasztónak, Abban pedig biztos lábak, emelkedtek a karok a színé- Nem sem, hogy ha hatalmas koncentrációt hogy régiségkereskedő és a Bar- kor vagyok, közülünk mindenki szek ésa nézők teljes kavarodásában. figurám az összekötő bara „ott puszilóztak az ajtóban”. A igényel. kíváncsiAz leszénannak a darabnak az Mindenki arcán a játék nyújtotta a játszók és a ha nézők „puszilóztak” elementáris erő- kapocs előadására, aminek, csakközött, jelkéöröm, és a táncszó okozta felszabadultRosettiként is bevel hatott. pesen is, de ezen aza szünetben estén ő maga is ságbombaként tükröződött. Az Visszaismételtörtént meg, Victor nézőkkel, meghallgatom te Karcsi, aztán Orsi, Pingiczer szereplőjeavolt. amimajd minden szín- szélgetek az összeesCsabi és sikító-visító röhögésbe ful- a kérdéseiket, időnként Tölgyesi Tibor Állandóan azzal ladt az egész. Van még egy történet, küvés-elméleteiket.Fotó: Vígszínház ami ennyire nem kellemes. Többször jönnek, hogy biztos az a gyanús, aki megszólat egy néző telefonja az első nem gyanús, elkérik az igazolványosorban. Aznap én voltam a gyilkos, mat és látják, hogy Victor Rosetti vaés a vége-monológnál, amikor arról gyok. Előfordul, hogy inkognitóban beszélek, hogy miért öltem meg az civil ruhás rendőrök, nyomozók jeöregasszonyt, megint megszólalt a lennek meg a nézőtéren, és kemény telefon. Az első sorban ülő hölgy be- kérdéseket tesznek fel nekem. Nemleszólt, hogy „majd visszahívlak”. Én régiben például két védőügyvédet fepedig beleszőttem a monológomba, deztem fel a nézők sorai között, akihogy „annak én nagyon fogok örül- ket a civil életből ismerek, és érezni”. A furcsa néző még ekkor se vet- tem, olyan szemmel nézték az előadást, hogy tényleg ki tudom-e kérte észre magát. Rupnik Károly (Victor Rosetti dezni a vádlottakat, rendesen vizsgáztatni próbáltak. Azt kell mondaépítőmunkás/felügyelő) – Én annyira szeretem ezt az elő- nom, partnereim segítségével átmenadást, hogy ha elmarad valami, ak- tem! Lejegyezte: Pottyondy Nóra kor is azt szoktam javasolni, játsz-

16.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. április

Március 10. és 14. között rendezték meg a 6. Debreceni Színházi Kerekasztalt, a kortárs magyar drámák fesztiválját, ahol az előadásokon túl ezúttal is érdekes szakmai beszélgetéseken, felolvasószínházi bemutatókon is részt vehetett a közönség. A DESZKA programjaiban a kisgyermekektől a tizenéveseken át a felnőttekig mindenki megtalálhatta a neki szóló darabokat. Az előadások jó része (Hulladék,

A gyáva, Cyber Cyrano, Deviencia, Bányavirág, Period, A tizedik gén, Világvége szerelem, East balkan) ezúttal is bizonyította a kortárs dráma, s az azt felvállaló színház nagyfokú jelen idejű társadalmi-közéleti érzékenységét, természetesen változó színvonalon és hatóerővel. Még a történelmibb időkben játszódó darabok (Az imposztor, Adáshiba, A tér, A kéz, Léni vagy nem Léni, Vesztett éden) többségének aktualizálható üzenete is tekinthető intellektuális hozzászólásként napjaink számos húsbavágó kérdéséhez. A gyermekeket idén is remek bábe l ő a d á s ok , a Kukorica János hiteles története, a Kenyérből kelt mese és a Rumini kápráztathatta el. A zene, főként az

Bejárta Békés megyét a Varázsszőnyeg-program békéscsabaiakért van. Ebből a gondolatból született meg a Jókai Színház Varázsszőnyeg programsorozata, melyhez az első hívó szóra csatlakozott Meszlényi György, a Meszlényi Autószalon ügyvezető igazgatója, és a legelső alkalomtól kezdve minden egyes nyertes utazását biztosította háztól-házig, így tizenötezer kilométert tettek meg a nézőkért a cégcsoport autói. A nyerteseket minden település esetében egy-egy utca és házszám kisorsolásával választották ki, s ha az illető épp nem volt otthon, vagy betegsége miatt nem tudott élni a lehetőséggel, esetleg a címmel voltak gondok, Hanó Miklós alpolgármester, Gömöri Jánosné. akkor a Fekete Péter és Meszlényi György szomszédba csengettek be. Ősz óta het venöt telepü lé st jártak be, he t venötször tette fel a kérdést egyegy színész, Az országosan egyedülálló kez- rendező vagy az igazgató: Akar Ön deményezés Fekete Péter színház- párjával színházba jönni? Százötigazgatótól származik, aki egy Békés venen mondtak igent, nekik sem megyei településen sétálva arra gon- a színházjegyekre, sem az utazásra dolt: mi lenne, ha most megszólíta- nem volt gondjuk. Nem titkoltan az na egy embert, és felajánlaná, hogy volt a célja a programsoroznak, hogy eltölthet egy estét a teátrumban. a legkisebb faluból is színházba csalHiszen a megye egyetlen kőszínhá- ják az embereket. SZ. K. V. za, bár Békéscsabán áll, nem csak a

Ebben az évadban egy különleges gesztussal kedveskedett a Békéscsabai Jókai Színház a Békés megyeieknek: a Meszlényi Autószalon jóvoltából „varázsszőnyeggel” hoztuk el estéről estére előadásainkra a szerencséseket, mindig más és más településről. Az autókereskedés támogató partnerségének köszönhetően valóban varázslatban részesültek napi nyerteseink: egy gyönyörű, vadonatúj autóval vitték a színházba, majd vitték haza azt, akinek a lakcímét közjegyző jelenlétében kisorsolták. Településről településre járt a program, így a megyében mindenkire rámosolyoghatott a szerencse.

élő rockzene több előadásban is nagyon fontos szerepet kapott. A Cyber Cyranón és az East balkanon túl A kéz című, kaposvári előadásban, melyet Háy János és Lovasi András jegyzett, vagy Garaczi László A tizedik génjében, a KOMA Társulat előadásában. És ugyanilyen vagy talán még fontosabb, előadás-szervező ereje van a Világvége szerelemben, a Csokonai Színház előadásában is.

Népszerű szakmai beszélgetések (Fotó Máthé András)

A fesztivál Bányavirág - jelenetkép egyik fontos előadá sá na k gondoljuk Garaczi László A tizedik génjét, Keszég László rendezését, ezt a rendkívül negatív látleletet arról, milyen Székely Csaba Bányavirágjából is lehet egy magyar értelmiségi életérzése az utóbbi években. Nincs itt szó készített marosvásárhelyi előadás direkt politizálásról, annál sokkal át- is több szempontból érdekes. A tételesebben, intelligenseb- Ványa bácsira hellyel-közzel rájátben szólalnak meg szó történet egy olyan székely falua problémák a ban játszódik, ahol bezárt a bánya, színpadon, s reménytelen az élet – mindenki ami ritka elvágyódik (és mindenki másba m a n a p - szerelmes). Az itt már említett, illetve alig ság, nem egyetlen érintett produkciókról, a felolvasói r á n y - színházi bemutatókról, valamint ból más a szakmai beszélgetésekről is töbirány(ok) bet és részletesebben szólunk még ellenében, a 2012/3-as nyomtatott Bárkában hanem a megjelenő tanulmányunkban. Bővebben: (www.barkaonline.hu) nemzeti közösDarvasi Ferenc – Elek Tibor ség egészét megszólító módon.

A tavaly nyári megnyitó

Benkó koncerttel nyit a Szarvasi Vízi Színház

Immár második nyári szezonját nyitja meg Békés megyében, a Holt-Körös festői szépségű partján tavaly felépített, impozáns Szarvasi Vízi Színház, melynek programjait lapunk kiadója, a Magyar Teátrum Nonprofit Kft. szervezi és bonyolítja le. Az idei program már a június 16-ai Színháznyitó gálaest előtt elkezdődik a Benkó Dixieland Band koncertjével, április 29én. Sőt, akár szereplőként még korábban birtokukba vehetik a  színházat a  versek szerelmesei, ugyanis A Költészet Napja alkalmából, április 10-én 12 órától 11-én 12 óráig párhuzamosan Szarvason és Békéscsabán, az Ibsen Házban 24 órás versfolyamot rendez a  szarvasi a Cervinus Teátrum és a Békéscsabai Jókai Színház. József Attila születésnapjának tiszteletére ez idő alatt minden jelentkező elmondhatja, felolvashatja egy-egy kedvenc versét az általa választott helyszínen, népszerű színművészek, alkotók és előadók társaságában. A nyári program se nélkülözi a költészetet, a hétvégi nagy-

Impresszum: Magyar Teátrum – színházi havilap, Online: www.magyarteatrum.hu – Alapította a Magyar Teátrumi Társaság Egyesület, Levelezési cím: 1053 Budapest, Királyi Pál u. 18. Telefon: 06 (20) 500-2714 – Kiadja a Magyar Teátrum Kft. Felelős kiadó a Kft. ügyvezetője. – Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Szerkesztőség: 5600 Békéscsaba, Andrássy út 3. Telefon: 06 (20) 390-5566, Olvasói e-mail: [email protected] – Főszerkesztő: Fekete Péter – Lapszerkesztő: Józsa Mihály – Főmunkatársak: Elek Tibor, Zalán Tibor – Korrektor: Komlósi Katalin – Színházi adatbázis/hirdetési e-mail: adat@magyarteatrum. hu – Előfizetés-megrendelés e-mail: [email protected] – Terjeszti a Lapker Rt. Előfizetéses terjesztés: Magyar Posta Zrt. Terjesztéssel kapcsolatos e-mail: [email protected] – Grafika: Lengyel Tibor, Logomotív Kreatív Műhely, 9701 Szombathely, Dózsa György u. 11. Pf.: 455, Tel: 06 (94) 511-350, e-mail: [email protected] – DTP: Horváth Krisztina – Nyomtatás: LAPCOM Lapkiadó és Nyomdaipari Kft., 6729 Szeged, Szabadkai út 20. Ügyvezető igazgató: Szammer István – Online szerkesztés: Aradszki Zoltán – Online: www.magyarteatrum.hu – ISSN 2061-1501

Versfolyam és Magyar Teátrum Nyári Fesztivál

színházi előadások közötti napokon folytatódik a tavaly nyáron óriási közönségsiker mellett elindított Vers a víz fölött program, ami most felolvasó-színházi előadásokkal és zenés, énekes estekkel bővül.

A nagyszínházi előadások sora pedig táncszínházi bérletsorozattal bővül, melyben az ExperiDance négy előadását tekinthetik meg az érdeklődők. Újdonság a  Magyar Teátrum Nyári Fesztivál is, melyben a  Magyar Teátrumi Társaság tagszínházai mutatkoznak be előadásaikkal. Láthatsják többek között a  debreceni Csokonai Színház Fodrásznők, a  soproni Petőfi Színház Kései találkozás, az egri Gárdonyi Géza Színház táánctagozatának Les Préludes és A fából faragott királyfi című előadását. Természetesen nem maradhat kia a  sorból a  Békéscsíabai Jókai Színház sem, ők a Monte Cristo grófja és a  Varázsfuvola előadásukkal szerepelnek a  vízi színházban. A házigazda, szarvasi Cervinus Teatrum pedig összművészeti fesztivált rendez július 17-étől 26-áig. Ezen kívül lesz Szólótáncs Fesztivál, Rockopera gálest és a Csík zenekar a  Quimbyvel koncert is. Ezen a  nyáron is érdemes lesz tehát Szarvasra kirándulni. J. M.

Támogatónk: