Mirandolina Székesfehérváron A cikk a 20. oldalon olvasható. Márciusi díjeső. Mirr-Murr Veszprémben. A tartalomból: 268 Ft, határon túl: 1 uro

268 Ft, határon túl:

1 €uro

V. évfolyam, 3. szám • 2013. március

A Magyar Teátrumi Társaság havilapja

w w w.m a g ya r te at r u m.hu Friss hírek a magyarteatrum ONLINE oldalán!

Lapis Erika

15. oldal

Szabó Gyôzô és Tóth Ildikó

Mécs Károly és felesége MTI fotó: Koszticsák Szilárd

Fotó: Medvigy Gábor

Kossuth-, mûvészeti és állami díjas színházmûvészek

Márciusi díjeső

A cikk a 3-4. oldalon olvasható

Fôszerepben Szabó Gyôzô és Tóth Ildikó

Mirandolina Székesfehérváron

A cikk a 20. oldalon olvasható

Horváth Zoltán és Karácsonyi Zoltán Fotó: Melczer Zsolt

A tartalomból: Beszélgetés Gulyás Dénes rendezôvel

6. o.

ABSINTH Debrecenben

7. o.

Csengeri Attila Budaörsön

10. o.

Jókai kézirat a Jókai Színháznak

11. o.

Isten éltessen, Péter!

17. o.

Teátrumi Színözön Sopronban

18. o.

Pokoli családegyesítés

21. o.

Századszorra is elindult a bakterház

22. o.

Mirr-Murr Veszprémben A cikk a 9. oldalon olvasható

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2013. március

Repítő Jeanne d' Arc

Trokán Anna és Szalma Tamás

Kéri Kitty és Trokán Anna

Állva tapsolták meg a nézők a Jeanne d' Arc (A pacsirta) című előadás szereplőit februárban, Veszprémben, a Latinovits-Bujtor Játékszínben. A Petőfi Színház sikerprodukciójának bemutatója két éve volt, azóta Anouilh művének színpadi adaptációja töretlen népszerűségnek örvend a mély és katartikus színházi élményt kereső nézők körében. Kéri Kitty rendező szerint különleges előadás volt a mostani, hiszen jó ideig nem volt látható a darab, s az egész stáb úgy érezte, hogy a közönség repíti őket. – Katartikus pillanatokat éltünk át ezen az estén. Ahogyan máskor, most is megrendülten fogadták a nézők az előadást, többen már nem először. Számomra is fantasztikus érzés volt nézni a színészek briliáns játékát, hitét és humorát, szombaton különösen szárnyaltak. A sötét utáni tapsfényben hosszú másodpercekig nem talált vissza közönség és színész a játékból a valóságba, majd a nézők felálltak és úgy tapsoltak. Ilyen pillanatokért érdemes színházat csinálni. Másnap reggel ültem az üres díszletben és azon gondolkodtam, hogy mi lehet az oka annak, hogy újra és újra eljönnek megnézni Jeanne történetét? Talán azért, mert választ kapnak az őket kínzó kérdésekre és egy kaotikus világban kiutat találnak Jeanne-on keresztül, még ha csak arra az estére is. Ezért a katarzisért játszunk – mondta Kéri Kitty. (-)

OlimpiART – művész olimpia A kecskeméti Katona József Színház felhívása Kedves kollegák! Tisztelt sporttársak! Örömmel értesítünk benneteket, hogy 2013. június 21. és 23. között Kecskeméten megrendezzük az OlimpiART – művész olimpiát. Olyan sportolni vágyó és szerető színházi dolgozók jelentkezését várjuk, akik kedvet éreznek ahhoz, hogy versenyszerűen is megmérettessék magukat! A szállást, étkezést, sportszereket, no és a jó hangulatot mi biztosítjuk! (az utóbbit reméljük Ti is!) A mezeket és a sportruházatot mindenkinek magának kell hoznia. Terveink között a következő sportágak szerepelnek: Labdarúgás (5+1 fős csapatok); kosárlabda (5 fős csapatok) vagy streetball (3 fős csapatok); strandröplabda (3 fős csapatok); úszás (50 m, 100 m és 1000 m mell és gyorsúszás); futás (100 m, 800 m és 5000 m); tenisz (egyéni, páros); pingpong (egyéni, páros); távolugrás; sakk; lovaglás (még szervezés alatt áll). Az egyéni számokban férfi és női kategóriát, valamint három korosztályt – 18-35, 35-55 és 55év felett – különböztetünk meg! A teniszben és a pingpongban vegyes csapatok is lehetnek! Nevezési díj: Színházi csapatok esetében: 20.000 Ft (1 csapat maximum 10 fő); - egyéni indulóknál: 2.000 Ft / versenyszám. Kérjük, hogy legkésőbb 2013. március 1-jéig jelezzetek vissza az HYPERLINK "mailto:[email protected]" olimpiart@ kecskemetikatona.hu címre, hogy milyen sportágakban és hány fővel szeretnétek részt venni! A nevezés határidejéről és a részletekről később tájékoztatunk benneteket! További tájékoztatást Makai Margótól (06-30-382-3332) vagy Vári Jánostól (06-70-388-4222) kaphattok! Üdvözlettel: Cseke Péter igazgató

Kövek a két Petőfi Színházban

A Kövek című zenés tanjáték a Soproni Petőfi Színház és a Forrás Színház közös előadása, amelyet Molnár Anikó rendezett. A rendkívül sikeres és székhez szögező produkció látható volt már Sopronban, Dunaszerdahelyen, Győrben és Pápán is és most rövidesen a Veszprémi Petőfi Színházban vendégeskedik. A megrendítő és katartikus erejű tanjáték kamaszokról szól, kamaszoknak. Az előadás megtörtént esetet mutat be. Kallódó fiatalok unalmukban köveket hajigálnak az autópályára, a kocsikra, s az egyik telitalálatuk után meghal egy családapa. A produkció olyan színházi formában kerül a diákközönség elé, amely megkerülhetetlenné teszi, hogy akár a fiúk szerepébe lépve szembesüljenek a felelőtlen tett súlyos következményeivel. Játsszák: Papp Attila, Ács Tamás, Czár László, Horváth Andor, Szlúka Brigitta és Horváth László. (-)

Elhunyt

Zétényi Péter

Életének 80. évében elhunyt Zétényi Péter, a Veszprémi Petőfi Színház társulatának alapító tagja, aki titkárként, szervezőként hosszú évtizedekig meghatározó személyisége volt a teátrumnak. Emlékét örökké őrizzük! (-)

Szerzőink, munkatársaink:

Elek Tibor

Csicsely Zoltán

Fekete Péter

Tölgyesi Tibor

Józsa Mihály

Nyári Attila

Zalán Tibor

Kozma András

2.

3.

Márciusi díjeső



Kossuth-díj

Áder János Magyarország köztársasági elnöke – a miniszterelnök előterjesztésére – nemzeti ünnepünk, március 15-e, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja alkalmából Kossuth-díjat adott át: színházi és filmszerepek magával ragadó, emlékezetes, kifinomult műveltséggel történő megformálásáért, sokoldalú és elmélyült művészetéért, példaértékű életpályája elismeréseként GERA ZOLTÁN színművész, kiváló művésznek,

– Hallatlan megtiszteltetés számomra ez a kitüntetés, nagyon nagyra becsülöm és meg vagyok rendülve - mondta Gera Zoltán színművész az MTI-nek. Az idén 90. életévét betöltő színművész úgy fogalmazott, hogy ő a csend embere, akinek fontos a pszichológia, az ezotéria és vonzódik a keleti filozófiákhoz is. „Önismeretre törekedtem mindig, és ez egyrészt a fékem, másrészt a bátorságom volt a szerepek megfogalmazásában” – mondta. Élete nehéz korszakaként emlékezett börtönben töltött hónapjaira. Elmesélte, hogy a 60-as évek elején, nemzetközi pályázatot nyert, melynek révén részt vehetett volna John Gielgud 12 napos kurzusán Londonban. A Vígszínház akkori igazgatója azonban nem járult hozzá útlevél-kérelméhez, Gera Zoltán kemény szavakkal írta meg Angliába, hogy nem engedik ki. A jelek szerint megfigyelték őt, mert a történtek után kihallgatták, majd a bíróság 9 hónap börtönbüntetésre ítélte államellenes izgatás címén. „A börtönben töltött hónapok alatt kurzust tartottam magamnak önnevelésből, hogy ne kerüljek konfliktusba senkivel. Ott jöttem rá, hogy a szabadság belül van” – hangsúlyozta a művész.

a sajátos szellemiségű, nagy közönségsikernek örvendő színházi műhely létrehozásáért, három évtizedes vezetői és rendezői tevékenységéért, írói munkásságáért, a Karinthy-hagyomány és -szellemiség ápolásáért, továbbviteléért KARINTHY MÁRTON rendezőnek, a Karinthy Színház alapító igazgatójának,

Karinthy Márton és Mécs Károly Foto: Botár Gergely kormany.hu

– A Karinthy Színház három évtizedes működésének és irodalmi munkássága tíz évének összegzéseként tekint a Kossuth-díjra Karinthy Márton. Karinthy Ferenc fia, Karinthy Frigyes unokája – az MTI-nek elmondta: számára elsősorban azért fontos a Kossuth-díj, mert azt jelzi, hogy nem hozott szégyent a családi névre, amely nimbusz, de kereszt is. A díj visszaigazolása annak, hogy van értelme vinni ezt a keresztet, és az elmúlt sok évtized mégse volt hiába – tette hozzá. Kiemelte, hogy a háború óta nem volt magánszínház Magyarországon és kérdés volt, hogy működhetne-e. A semmiből létrejött valami új és hosszú évek óta, rendszereken át működik: a Karinthy Színház 31 éves - ez óriási elégtétel a számára. Mint mondta, van egy olyan régi beidegződés, hogy Budán nem él meg színház, ám színháza erre is alaposan rácáfolt. A Karinthy Színház az idei évtől bekerült az előadóművészeti törvény által meghatározott kiemelt kategóriába. „A munka most érett be” - fogalmazott a kitüntetett művész, hozzátéve, hogy a közönség részéről soha nem volt vitás, hogy szereti ezt a színházat, hiszen évtizedekig eltartotta azt. Most a szakma és a kultúrpolitika oldaláról is érzi már: fontos ennek a színháznak a léte, működése, ez pedig erőt ad a következő 30 évhez.

klasszikus és modern darabokban egyaránt maradandó élményt nyújtó, a klasszikus polgári férfieszményt megtestesítő, magával ragadó, drámai erejű alakításaiért, filmszerepek emlékezetes megformálásáért, a közönség szeretetétől övezett művészi pályafutása elismeréseként MÉCS KÁROLY színművésznek, a Szolnoki Szigligeti Színház Jászai Mari-díjas, kiváló művészének,

– A pályám miatt nem panaszkodhatom, mert mindig a közönség szeretete övezett, számomra ez a legfontosabb, és remélem, mostani kitüntetésem hallatán azok is velem örülnek majd, akik kedvelnek – mondta Mécs Károly az MTI-nek. Mécs Károly 1957-ben lett a Színművészeti Főiskola hallgatója, már másodéves korában színpadra lépett a Nemzeti Színházban, a Katona József Színházban, valamint az akkor alakuló Petőfi Színházban. 1961-ben, a főiskola elvégzése után Szegedre került. Mécs Károly az azóta eltelt évtizedekben bemutatott színházi előadásainak számát 150 körülire saccolja, megjegyezve: ezek kétharmadában főszereplőként játszott. A színház mellett mindig kapott más feladatot is, sok műfajban dolgozott, így az Iskolatelevízióban, versműsorokban, rádiójátékokban. „A Magyar Rádióban szinte mindennapos vendég voltam, és sokat szinkronizáltam is” – tette hozzá. A kérdésre, hogy érzi-e még azt a különleges lelki bizsergést színpadra lépéskor, úgy válaszolt: már régen nem lehetne a pályán, ha nem lenne számára minden előadás izgalom. „Jobban érzem már a felelősségét is, mert mi nemcsak egy szerepet játszunk, hanem a játékba bevont nézőket szórakoztatjuk, gondolatokat ébresztünk” – mondta. Mécs Károly nemcsak magyar nyelven, hanem németül és franciául is játszott, a színészmesterséget egy évadon át gyakorolta Bécsben.

a nehéz női sorsot megjelenítő női szerepek hiteles színpadi és filmes megformálásáért, a humoros, a groteszk és drámai szerepekben egyaránt emlékezetes, maradandó művészi élményt nyújtó színészi játékáért PAP VERA Jászai Mari-díjas színművésznek, a Vígszínház, kiváló művészének,

– Az elismerés mindenkinek fontos. Már 35 éve vagyok a pályán, jól esik a visszajelzés – mondta Pap Vera az MTI-nek, hozzátéve: a közönség azt hiszi, hogy a színházi szakma csupa fény és pompa. Amikor az előadás végén tapsolnak, az valóban az, a tapsért azonban keményen meg kell küzdeni. A mai celebvilágban a „fény és a pompa” nem a színészeket övezi. – Pályámon valóban sok nehéz sorsú figurát játszottam el, nyilván hordozok magamban valamit, amitől ezt hitelesíteni tudom – jegyezte meg Pap Vera, majd hozzáfűzte, hogy a humor és a groteszk is nagyon fontos az ember életében, különben nem lehetne elviselni a drámaiságot, az élet drámaiságát sem. Mindkettőre szükség van az egyensúly eléréséhez.

sokoldalú művészi munkásságáért, különösen groteszk, ironikus hangvételű szerepek felejthetetlen megformálásáért, elsöprő sikert arató filmjeiért, bravúros improvizációs készségét tanúsító színészi játékáért RUDOLF PÉTER Jászai Mari-díjas színművész, rendező, kiváló művésznek,

– Lehet hogy nem látszik rajtam, de hajlamos vagyok az elbizonytalanodásra, egy ilyen nagy kitüntetés viszont valamiféle lendületet ad a következő évekre” – mondta Rudolf Péter az MTI-nek. Megjegyezte, hogy nehéz ilyenkor nem közhelyeket mondani, hiszen természetesen jó érzéssel tölti el az elismerés, és illusztris csapatba került általa. "Nagy dolognak tartom a Kossuth-díjat, büszke vagyok rá" – hangsúlyozta. – Olyan éveken vagyok túl, amelyekben annyit dolgoztam, hogy abban reménykedem: a mennyiség több ízben átcsapott minőségbe egy párszor – fogalmazott. Kiemelte: fontos része az életének a Vígszínházban eltöltött 18 év, de nem bánta meg, hogy az alkatának megfelelő szabadúszó életformára átállt. – Ezt a reneszánsz életet nagyon élvezem, szeretem, hogy ennyi mindennel foglalkozhatom, és mázlistának érzem magam – fogalmazott, hozzáfűzve, hogy ennek betetőzése a Kossuth-díj.


Fejér János Gáspár

Kiss József

Varga Róbert

Komlósi Katalin

Mészáros István

Szabó Anikó (Szaan)

Havasi Renáta

Pottyondy Nóra

4.


Márciusi díjeső

Liszt Ferenc-díj

Bajcsay Mária Jászai Maridíjas színművész (Veszprémi Petőfi Színház) Csurka László Jászai Mari-díjas színművész, rendező Erkel László – Kentaur Jászai Mari-díjas díszlet- és jelmeztervező Gulyás Gyula Balázs Béladíjas filmrendező, a MMA r. tagja Gulyás János Péter Balázs Béla-díjas filmrendező, operatőr, a MMA r. tagja Kisfaludy András Balázs Béla-díjas filmrendező, producer Körtvélyessy Zsolt Jászai Mari-díjas színművész Meszléry Judit Jászai Maridíjas színművész (Veszprémi Petőfi Színház) Nagy Anna Jászai Mari-díjas színművész Sunyovszky Szilvia Jászai Mari-díjas színművész

Rálik Szilvia operaénekes Bubnó Tamás karnagy, énekművész Bretz Gábor operaénekes

Meszléry Judit

a drámától a vígjátékig minden műfajban felejthetetlen alakítást nyújtó művészetéért, drámai erővel, humorral, sziporkázó szellemességgel megoldott szerepformálásaiért, a közönség iránti alázattal átitatott példaértékű életpályája elismeréseként SCHUBERT ÉVA színművész, érdemes művésznek

Érdemes Mûvész díj Bajcsay Mária

Kossuth-díj


Káel Csaba rendező

Bánffy Miklós-díj Ertl Péter a Nemzeti Táncszínház ügyvezető igazgatója Kamarell Márta a kaposvári Csiky Gergely Színház művészeti főtitkára

Állami kitüntetések Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nemzeti ünnepünk alkalmából, a köztársasági elnök megbízásából március 14-én, 14.00 órakor adta át a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje, Magyar Érdemrend Lovagkeresztje, valamint a Magyar Arany, Ezüst és Bronz Érdemkereszt állami kitüntetéseket.

Magyar Érdemrend Tisztikereszt (polgári tagozat)

Szűcs Nelli

sokoldalú, stílus- és műfaj-gazdag művészi munkásságáért, drámai hősöket és karakterszerepeket egyaránt kiváló jellemábrázoló képességgel emlékezetesen megformáló, maradandó élményt nyújtó pályafutása elismeréseként OSZTER SÁNDOR Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művésznek,

Nádasdy Kálmán-díj

Szűcs Nelli Jászai Mari-díjas színművész (Csokonai Színház, Debrecen) Voith Ági Jászai Mari-díjas színművész

Götz Béla Jászai Mari-díjas díszlettervező, szcenikus Mácsai Pál Jászai Mari-díjas színművész, rendező, Érdemes Művész, az Örkény István Színház ügyvezető igazgatója Pászthy Júlia Liszt Ferenc-díjas operaénekes, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi docense

Magyar Érdemrend Lovagkereszt (polgári tagozat) Kövessy Angéla Harangozó Gyula-díjas balettművész, a Magyar Állami Operaház balettmestere Monori Lili Jászai Mari-díjas színművész Szvétek László operaénekes, a Magyar Állami Operaház magánénekese Vati Tamás a Bozsik Yvette Társulat Harangozó Gyula-díjas táncművésze

Blattner Géza-díj Grosschmid Erik díszlet-, báb és jelmeztervező, szcenikus

Harangozó Gyula-díj Foto: Botár Gergely kormany.hu

Vidákovics Antal koreográfus Komarov Alexandr balettművész

Kiváló Mûvész díj Esztergályos Cecília Jászai Mari-díjas színművész, Érdemes Művész Lukács Sándor Jászai Mari-díjas színművész, Érdemes Művész Szacsvay László Jászai Mari-díjas színművész, Érdemes Művész Szegedi Erika Jászai Mari-díjas színművész, Érdemes Művész

Cselényi Nóra jelmeztervező Dolhai Attila színművész Kara Tünde színművésznő (Békéscsabai Jókai Színház) Csányi Sándor színművész Radó Denise színművésznő

Magyar Ezüst Érdemkereszt (polgári tagozat)

Oberfrank Pál színművész (Veszprémi Petőfi Színház) Oberfrank Pál

Esztergályos Cecília MTI Fotó Kovács Attila

Sasvári Sándor színművész

Bajnai Ágnes a Pécsi Nemzeti Színház - Pécsi Balett balett titkára Csákó Béla a Pesti Magyar Színház szcenikusa, műszaki vezető Kiss István a Hagyományok Háza - Magyar Állami Népi Együttes műszaki vezetője Kovács Marianna a Budapest Bábszínház bábszínésze Kövesy Károly Tibor a Radnóti Miklós Színház műszaki vezetője Rákosa Tibor a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház műszaki vezetője

Magyar Bronz Érdemkereszt (polgári tagozat) Hunyadi Sándor a Vígszínház Nonprofit Kft. - Pesti Színház hangtár vezetője Források: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Kormány.hu, MTI Fotók: MTI, Kormány.hu, színházi archívumok

A lap tervező grafikusai:


Tarics Péter

Kara Tünde

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nemzeti ünnepünk alkalmából a kultúra területén végzett kiemelkedő művészi tevékenység elismerésére szakmai díjakat adott át március 14-én.

Sárdi Mihály a Budapesti Operettszínház ügyvezető igazgatója

Radó Denise

Mûvészeti díjak

Ferencz András

Magyar Arany Érdemkereszt (polgári tagozat)

Jászai Mari-díj

Tompagábor Kornél

Bera Linda

Dóra-Horváth Krisztina

Schütz Péter

Lengyel Tibor

5.


Hat vidéki, négy fővárosi és két határon túli előadás szerepel a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) hivatalossá vált idei versenyprogramjában. A fesztivál budapesti sajtótájékoztatóján Bodrogi Gyula, a nemzet színésze, a POSZT idei díszvendége ismertette a meghívott előadásokat. A hazai és határon túli magyar színházakban 2012. március 1. és 2013. február 28. között bemutatott előadásokat az idei fesztivál válogatói: Solténszky Tibor dramaturg, rendező és Szigethy Gábor író, rendező, színháztörténész tekintette meg.

Az idei POSzT programja

társulat 131 előadását), de egyeztetési okokból néztek előadásokat videofelvételeken is (Szigethy Gábor 3, Solténszky Tibor 12). A válogatók többször is éltek a lehetőséggel, hogy a határokon túli színházakat budapesti vendégjátékaikon szemlézzék, de három alkalommal is „kirándultak” Romániába, erdélyi és partiumi színházak előadásait szemlézni: Szatmárnémeti, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Kolozsvár, Csíkszereda, Gyerg yósz ent m i k lós, Székelyudvarhely… Jártak Szlovákiában és Szerbiában is (Révkomárom, Szabadka, Zenta…). A

Az előadások abc-sorrendben:

Szigethy Gábor

N A G Y SZÍNHÁZ: A félkegyelmű (Dosztojevszkij) – Weöres Sándor Színház, Szombathely Rendezte: Jeles András A vágy villamosa (T. Williams) – Miskolci Nemzeti Színház Rendez-

Forrás: MTI, Magyar Teátrumi Társaság Fotó: Csicsely Zoltán

Stenczer Béla

te: Kiss Csaba Bolha a fülbe (G. Feydeau) – Csokonai Színház, Debrecen Rendezte: Vidnyánszky Attila III. Richárd (W. Shakespeare) – Komáromi Jókai Színház Rendezte: Martin Huba Jó embert keresünk (B. Brecht) – Vígszínház, Budapest Rendezte: Michal Dočekal Peer Gynt (H. Ibsen) – Örkény István Színház, Budapest Rendezte: Ascher Tamás

Bodrogi Gyula

A válogatókat a megbízó tulajdonosok, szakmai szervezetek részéről semmiféle elvárás vagy kvóta nem kötötte munkájukban. Az egyetlen szempont az volt, hogy a 6

Császár Angela és Sándor L. István

nagyszínpadi és 6 kamara/stúdióelőadás a házigazda Pécsi Nemzeti Színház játszóhelyein bemutatható legyen. A válogatók túlnyomórészt személyesen, élőben tekintették meg a színházak által nevezett vagy az általuk ígéretesnek gondolt produkciókat (Szigethy Gábor 59 társulat 143 előadását, Solténszky Tibor 67

vasúton, ill. négy keréken megtett kilométerek száma 28-30.000 között van mindkettőjüknek… A 2013. Március 6.-án meghozott döntésük eredményeként az alábbi produkciók kapnak meghívást a XIII. POSzT versenyprogramjába. A listán található valamennyi előadás mindkettejük egyetértésével, támogatásával szerepel ott.

KAMARA- vagy STÚDIÓSZÍNHÁZ: Amphitryon – (H. von Kleist) Nemzeti Színház, Budapest Rendezte: Gothár Péter Bányavakság (Székely Csaba) – Yorick Stúdió és Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Rendezte: Sebestyén Aba Picasso kalandjai (Alfredson – Danielson) – Pécsi Nemzeti Színház Rendezte: Méhes László Szégyen (Coetzee – Mundruczó K.) – Proton Színház/Trafó, Budapest Rendezte: Mundruczó Kornél Színésznők (A. de Angelis) –Hevesi Sándor Színház, Zalaegerszeg Rendezte: Sztarenki Pál Vaknyugat (M. McDaunagh) –Csíky Gergely Színház, Kaposvár Rendezte: Bérczes László A válogatók több, általuk látott kísérleti, egyetemi, fizikai színházi produkció meghívását készülnek ajánlani a POSzT Off-programjába. A sajtótájékoztatón Stenczer Béla fesztiváligazgató elmondta: az eddigi mintegy 170 helyett 150 millió forintból tudják az idei rendezvényt megvalósítani. A költségvetés csökkenése elsősorban az off-programokat érinti. A Kodály Központban megrendezett kiemelt off-programok között Varnus Xaver orgonaművész és Lajkó Félix hegedűművész közös koncertjét, a tajvani Gouguang Opera Company tradicionális kínai operáját és a Vígszínház Pesten Születtem című szcenírozott koncertjét említette. A

száz éve született Gobbi Hilda és Weöres Sándor alakját kiállításon idézik fel. Mint a fesztiváligazgató elmondta, a Kaszás Attiladíjat mostantól a POSZT megnyitóján adják át. A jövő évi fesztivál válogatója Sándor L. István kritikus és Császár Angela színművész lesz.

Solténszky Tibor

Vasvári Csaba: több félébb lett a POSZT Az idei az első év, amikor a Magyar Teátrumi Társaság szervesen részt vesz az országos színházi találkozó, a POSZT szervezésében. A tapasztalatokról és a tervekről Vasvári Csaba alelnököt kérdeztük, aki abba is beavatott, hogy ebben az évben a pécsi fesztiválon adják majd át a Kaszás Attila-díjat. – Tavaly, a csatlakozásunkkor már készen volt a versenyprogram, az idei válogatók kiválasztásában, felkérésében azonban már szerephez jutottunk. A Magyar Színházi Társasággal közös szervezés ebben az évben az OFF-programok ös�szeállításában is meg fog mutatkozni, hiszen Máté Péter munkáját Szász Zsolt fogja segíteni. Ugyancsak teljes egyetértés mutatkozik közöttünk a jövő évi két válogató, Császár Angela és Sándor L. István felkérésében. – Lesz-e idén is Teátrum-sátor a pécsi Széchenyi téren? – Erről még nem döntöttünk, tavaly ennek leginkább az volt az oka, hogy utolsó pillanatban, már leszervezett fesztiválprogramhoz csatlakoztunk – így a saját programjainkat csak egy külső helyszínen tudtuk bemutatni. – Személy szerint mennyire elégedett, hogy tetszik Önnek a 2013-as versenyprogram? – Jól sikerült válogatás született erre az évre, olyan színházak is megmutatkozhatnak, amelyek hosszú évek óta nem voltak jelen a fesztiválon. Külön öröm például, hogy egy olyan emblematikus alkotó, mint Jeles András is bekerült a mezőnybe. – Miért döntöttek úgy, hogy a Kaszás Attila-díj átadására Pécsen kerül sor? – Eddig a Thália Színházban, a vidéki színházak fesztiválján adtuk át az emlékdíjunkat, ám szerencsésebbnek tűnik olyan alkalmat keresni, amikor a teljes színházi szakma, vagyis a budapestiek és a határon túliak is együtt vannak, hiszen a jelölések is az egész Kárpát-medencéből érkeznek. Jelenleg a társulatok delegálják a jelöltjeiket, a neveket április 9-én hozzuk majd nyilvánosságra, ezután szavazhat majd a közönség. Ahogy korábban is hangsúlyoztuk, a Kaszás Attila-díj az egyik legdemokratikusabb színházi elismerés, ugyanis a szakmai felterjesztések alapján a közönség dönt a sorsáról.


Beszélgetés Gulyás Dénes rendezôvel Figaro itt, Figaro ott, Figaro künn, Figaro benn, Figaro fenn, Figaro lenn, és… Figaro Fehérváron! A színház színház lesz, az opera pedig igen víg – ígéri Gulyás Dénes operaénekes-rendező, aki A sevillai borbélyt állítja a Vörösmarty Színház színpadára. Az előadás bemutatóját 2013. április 6-ára tervezi a teátrum. – Miért épp A sevillai borbély című vígoperára esett a választása? – Rossini zenéje napsugaras, mosolygós, könnyed és szellemes. Azt hiszem, hogy A sevillai borbély nem véletlenül lett világsiker, és játsszák „százezer” éve szerte a világon: bemutatása hálás feladat énekesnek és színháznak egyaránt. Fiatalabb koromban magam is énekeltem a darab tenor főszerepét, itthon is, külföldön is. Az emberek – tudatosan vagy tudattalanul – azt keresik a világban, amitől egy picit el tudják felejteni a mindennapi gondokat, amitől mosolyra húzódhat a szájuk. És erre nagy szükség is van. Arra törekszem, hogy A sevillai borbély alatt valóban

A sevillai borbély Székesfehérváron

őszintén mosolyoghassanak a nézők. Ígérem, hogy nem egy falanszterben, marslakó-jelmezben játsszuk el a történetet, hanem Sevillában! Ehhez az operához nem kell majd különösebb előtanulmány. Csak be kell jönni a színházba, és élvezni a gyönyörű olasz dallamokat, a jókedvű, vidám helyzeteket! – Akkor mondhatjuk azt, hogy egy klasszikusabb operaelőadás készül? – A létra létra lesz, Rosina szobája pedig Rosina szobája. Egy darabnak több ideje van. Valamikor megszületett a szöveg, a zene. A történet is játszódik egy bizonyos korban, és valamikor mi ezt elő is adjuk. Nekem nem attól színház a színház, ha ezeket az időket megpróbáljuk összefésülni. Úgy érzem, gyakran emiatt siklanak ki a dolgok a rendes kerékvágásból. Ahelyett, hogy ezek, mint a fogaskerék fogai egymásba illeszkednének, valami torzó születik. Ha meg kell magyarázni, hogy most azért jött be a színpadra szuperszonikus repülőgépen Almaviva, mert ő egy amerikai vadászpilóta, attól – bocsánatot kérek – feláll a szőr a hátamon. Nekem attól színház a színház, ha van egy szituáció, egy helyzet, és ebben a helyzetben az emberek kö-

zött feszültség Próbafotó – Geiger Lajos, Gulyás Dénes és van. Feszültség Hábetler András forrása lehet akár a vidámság és a nevetés is, éppúgy, mint egy groteszk jelenet. Ha ebben a helyzetben a szereplők a helyükön vannak, tehetség ü k kel, kisugárzásukkal valamit eljátszaPróbafotó – Pulya Andrea és Gulyás Dénes nak, és én azt elhiszem: színház lesz a színház. A személyek, személyiségek közti viszonyokat, reakciókat kutatom. – Úgy érzi, ez a megközelítés közel hozhatja az emberek szívéhez az opera műfaját? és túlontúl intellektuális darabbal – Mint ahogy már mondtam, kell kezdeni. Persze annak is egészen hálás feladat egy színháznak A sevil- bizonyosan megvan a helye, és szüklai borbély bemutatása. Különösen ség is van rá. Kezdetként azonban igaz ez, ha az adott színházban nincs azt mutatjuk be, milyen egy igazi nagy hagyománya az operajátszás- vígopera. Hogy minél több emberrel nak. Úgy gondolom, nem egy elvont megkedveltessük a műfajt.

Made in Hungária, Szolnok

Fenyő Miklós önéletrajzi ihletésű musicaljével zárja az évadot a Szigligeti Színház. Angyalföldi pálmafák… élüzemből álomgyár… a környékbeli jampecokon úrrá lett a láz. Rock and roll, hatvanas évek, május elseje, fiatalság, bolondság. Belőtt sérók, pöttyös szoknyák, zene, tánc, szabadságvágy. Az Amerikából hazatérő főszereplő fiú körül forr a levegő, s közben olyan slágerek váltják egymást, mint az Utcabálról jött a hír, Luxemburg rock, Made in Hungária, Csókkirály, Jampi angyalok, vagy a Csavard fel a szőnyeget! Ha a Sárga liliom bemutatója után a kritikus azt írta, hogy a színház „szolgálhatja a maga sajátos eszközeivel a nemzeti önismeret elmélyítését”, akkor ez a megállapítás a Tasnádi–Fenyő szerzőpáros musicaljére is érvényes. Hiszen a hatvanas évek különös figurái hitelesen és harsányan

jelennek meg a színpadon, és bár a reakcióik, mondataik, viselkedésük gyakran különösen hat, már-már abszurd, mégsem az. Az egész akkori magyar világ volt abszurd, feje tetejére állítottan tragikomikus. A Bigali elvtársak nemhog y át vészelték a rends z er-

változást, de új erőre kapva ma is részei életünknek. Ügyesen privatizálták a szórakozóhelyeket, producerek, vállalkozók lettek, a médiában jeleskednek, politizálnak, és fennen papolnak a demokrácia mibenlétéről, sok-sok

A produkció főszereplői

Buborékok Egerben

– Igazi színész-darab, remek karakterekkel, ezért is választottam Csiky Gergely: Buborékok című szatirikus komédiáját – mondta Csiszár Imre rendező az olvasópróbán. A darabot április 19-én mutatja be a Gárdonyi Géza Színház társulata, Horesnyi Balázs a Nemzeti Színház-

párt megalapítása mellett. Ma is igyekeznek a kezükbe venni életünk irányítását, tüntetéseket, nagygyűléseket szerveznek. Mi pedig úgy viselkedünk, mint a darabbeli fiatalok, akik mindeközben megpróbálják a saját normális

nak tervezett díszletében, Szakács Györgyi jelmezeiben. Hogy mi közünk van 2013-ban az 1800-as években írt figurákhoz? – Ha valaki a nézők közül némi hasonlóságot vélne felfedezni mai világunk és a 200 évvel ezelőtti magyar társadalom között, talán nem a vé-

letlen műve – mondja a rendező. A darab az adósságról, az eladósodásról, érdekházasságokról és a korrupcióról szól…véresen komoly témáról, de fergetegesen mulattatva. Csiky Gergely élete felét papként élte le, majd hivatásos drámaíróként megreformálta a magyar drámát.

Mondhatjuk, hogy ő az első hivatásos drámaíró, hiszen a Nemzeti Színház, miután sikerrel mutatta be első három darabját, évente rendelt tőle újabbat. Most bemutatásra kerülő művében azt a pénzhajhászós életformát leplezi le, amelyben semmi más nem dominál, csak a haszon reménye. Buborékok, vagyis illúziók épülnek fel arra, hogy pénzzel az élet minden gondját meg lehet oldani. P. CS.

– Ebből a megfontolásból játszanak magyarul? – Vannak ebben a darabban zárt áriák, együttesek, duettek, tercettek, taps, taps, taps, és elkezdenek az emberek recitatívót, úgynevezett énekbeszédet mondani. Úgy pörög a cselekmény, mint a labda egy gyors ping-pong szettben. Érteni kell Beaumarchais és Sterbini humorát, a poénokat. A történetet is úgy tudjuk felfűzni egy értelmi szálra, ha pontosan értjük a szöveget. Nem várható el senkitől, hogy anyanyelvi szinten beszéljen olaszul. Persze az eredeti nyelven való játszás gyakran csak egy vetítőgép kérdése. Nem zárkózom el semmitől: talán legközelebb!

Szereplők: Decsi András/ Szerekován János, Hábetler András/ Kiss András, Kun Ágnes Anna, Pulya Andrea, Bognár Szabolcs/Geiger Lajos, Jekl László/Kelemen Dániel, Balatoni Éva/Fülöp Zsuzsanna, Murvai Dénes. Jelmeztervező: Rátkai Erzsébet. Díszlettervező: Horesnyi Balázs. Vezényel: Drahos Béla. Rendező: Gulyás Dénes kdk Fotó: Medvigy Gábor

életüket élni, zenélni, szeretni, szabadnak lenni. Nem valami idegen, ránk erőszakolt eszme alapján, hanem a magunk módján. Ez is történelem, ezt is látnia, éreznie kell a mai ifjaknak, talán megértenek valamit a közelmúlt velünk élő figuráinak jelleméből. És, persze, hiszen ez színház, mindezt szórakoztatva! Az előadást Radó Denise rendezi, a koreográfus Sebestyén Csaba, a zenei vezető Rácz Márton. Ez az összeszokott alkotói csapat a biztos garanciája annak, hogy ez az előadás (is) bombasiker lesz. A főbb szerepekben (belőtt sérókat tessék hozzáképzelni!): Dósa Mátyás, Bot Gábor, Kertész Marcella, Jankovics Anna, Barabás Botond, Harna Péter, valamint Bigali szerepében: Horváth Gábor. És egy csattanó a végére: Jerry Lee Lewis: Balázs Péter! (Fenyő Miklós-Tasnádi István: Made in Hungária, bemutató: 2013. április 12-én) (-)

6.

7.


Vidnyánszky Attila

DESZKA Fesztivál Debrecenben

ni Színházi Kerekasztal (DESZKA) elnevezésű, főleg felolvasó esteket magába foglaló esemény kinőtte magát, miután a Csokonai Színház felkarolta azt és beillesztette a teátrum programjába. – A kortárs magyar drámák fesztiválja 2011-ben 19 előadással érte el a csúcspontját, de az idei 10 darabot sem szabad lebecsülni, tekintettel arra, hogy egyre kevesebb új mű születik – mondta a Nemzeti Színház kinevezett igazgatója, akinek csak amiatt van hiányérzete, hogy nem sikerült az elmúlt években

A Katona József Színház társulatának Virágos Magyarország című előadásával zárult Debrecenben a kortárs magyar drámákat felvonultató Bakota Árpád, Oláh Zsuzsa, Csikos Sándor, ÚjVII. DESZKA helyi Kinga, Kóti Árpád, Garay Nagy Tamás és Fesztivál, amely Miske László A rögöcsei csoda egyik jelenetében idén is telt házat vonzott. Az előadások mindegyike telt házas volt és a szakmai beszélgetések is komoly érdeklődés mellett zajlottak – összegezte a fesztivált Vidnyánszk y Attila, a Csokonai Színház igazgatója az MTI-nek. Szavai szerint a DebreceBakos-Kiss Gábor és Szűcs Nelli

Olt Tamás: ABSINTH – derűs zuhanását egy részben, sanzonokkal című művének ősbemutatóját tartja a debreceni Csokonai Színház március 21-én a Horváth Árpád Stúdiószínházban. „Úgy érezte, zuhan. Előre zuhan, ha úgy tetszik, horizontálisan, és a szagok, a mindenkori nevetések és csókok, napok sőt évszakok úgy hasítanak át a koponyáján, az arca pólusain, mint egy kék masnis kislány játékszitáján az értelmetlen meleg homok. Egyetlen pillanat alatt mindent elveszí-

nemzetközi fesztivállá emelniük a DESZKÁ-t, de véleménye szerint ennek elérése az új vezetés számára lehetőség és kitörési pont. – Idén szó volt egy észt társulat fellépéséről, de végül nem sikerült megszervezni az eljövetelüket" – mondta. A február 28. és március 4. között zajlott fesztivál szakmai programjai a posztmodern stílus, Weöres Sándor életműve és a gyermekek színházzal való kapcsolata köré épültek fel. A hazai és határon túli magyar társulatok fellépése közül a direktor nem kívánt egyet sem kiemelni. Az előadások népszerűségét érzékeltetve közölte: szombaton az utolsó pillanatban dőlt el, hogy Pintér Béla és Társulatának előadását a Csokonai Színház nagyszínpadán tartják, a közönség pedig pár óra alatt elkap-

kodta az így elérhetővé vált további háromszáz jegyet. Vidnyánszky Attila hangsúlyozta: a Nemzetiben is alapkérdésnek fogja tekinteni a kortárs magyar drámák

ügyét, véleménye szerint évi két-három ősbemutató „elérhető, megoldható feladat és cél”. (MTI) MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Szakál-Szűcs Kata (fent) és Olt Tamás (lent) Tóth-Máthé Miklós A rögöcsei csoda című népi komédiájában, amit a Deszka Fesztiválon mutattak be Árkosi Árpád rendezésében

ABSINTH Debrecenben

tett, egész mivolta ezer és ezer darabra szakadt szét. Mint hegyomláskor az apró mészkövecskék, melyek minden koppanásnál további darabokra hasadnak és a legkiszámíthatatlanabb irányban repülnek tovább. Majd a bejelentést hosszú, önmagukba visszaforduló körmondatok követték, melyekre figyelni képtelenség ilyen helyzetben, de minden erejét összeszedve megkísérelt fókuszt találni, amire körülbelül annyi esélye volt, mint egy hullámvasúton zötykölődve gyöngybetűvel kitölteni egy hiteligénylési formanyomtatványt. Próbált belek apa sz kod n i egy barátságos tárgy

látványába, de mindenfelé csak emlékeket talált a szobában. Emlékeket, amik a perc töredéke alatt lettek emlékké. Érdekes pillanat az, amelyben a jelen hirtelen múlttá változik.” Szereplők: Solei – Szűcs Nelli, George – Bakos-Kiss Gábor, Macska – Mészáros Tibor Zenészek: Áchim Tibor / Cson-

ka László (szaxofon) | Dargó Gergely (harmonika). Mozgás: Mészáros Tibor; Súgó: Lezó Ádám; Ügyelő: Karl József; rendezőasszisztens: Jóvér Csaba; Rendező-tervező: Olt Tamás

A rendezőszerző így ajánlja darabját:

Hahó! Én írtam a cuccot, ez volt az Absinth alapköve... Főbb szerepekben Szűcs Nelli és Bakos Kiss Gabóka. Élőzenével készül... Párizs vándorünnep és a Tajtékos napok legyen kötelező olvasmány! Ha a Père Lachaiseben járnak, etessék meg a foltos kövér macskàt Rossini sírjánál! A Saint Germainben igyanak egy absinthe-ot, a Diadalív árnyékában egy Calvadost! És amit a Pigalle-on tesznek, az legyen örökre titok! Olttom Forrás: csokonaiszinhaz.hu Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt

Szűcs Nelli, Bakos-Kiss Gábor és Mészáros Tibor


Csengeri Attila Budaörsön

– Hogyan kerültél kapcsolatba a Budaörsi Játékszínnel? – Bagó Gizella, a Színház és Filmművészeti Egyetem tanára – mesterem – hívta fel a figyelmemet, hogy a Budaörsi Játékszín egy zenés

Amikor bezárta kapuit két budapesti színház, Németh Kristóf és színészkollégái merészet gondoltak. Játékszínre és nézőközönségére alapozva létrehozták maguknak Pest első magánszínházát. Az előzményekről és a jelenről beszélgettünk az igazgatóval.

bemutatóra készül. Arató Ili, a színház művészeti titkára –, akit szintén a Színművészeti Egyetemről ismertem – örömmel fogadta a jelentkezésemet az I love musical című produkcióra. – Színésztársaid sem voltak számodra ismeretlenek. – Egy pillanatig sem éreztem magam idegennek, mivel régi kollégákkal, barátokkal hozott össze ez a darab. Zenés műfajban nem szokás ezt a kifejezést használni, de igazi műhelymunka alakult ki. Nagyon jó hangulatú próbafolyamatnak lettünk részesei. – Lett-e folytatása ennek a találkozásnak?

kell a minőséget is, hiszen elsősorban az általunk tolmácsolt dalok miatt telik meg a nézőtér. Ezek az esték mindig különlegesek. – Több helyen is játszol, rendszeresen fellépsz különböző rendezvényeken, saját estjeid vannak. Kinek a segítségére számíthatsz szervezési kérdésekben? – Nagyon szerencsés vagyok! A feleségem, Domján Edina, aki szintén a művészvilágból jött- táncoskomoly támaszom. Mellette megengedhetem magamnak, hogy csak a saját munkámra összpontosítsak. A háttérmunka oroszlánrészét ő vállalja magára, ez máshogy nem működne. Zsanna lányom 12 éves, a Madách Musical Stúdió növendéke hét éves kora óta. Alma most hét éves, ő a ritmikus gimnasztika előkészítőjére jár. Amikor tehetem, elmegyek értük az óvodába, iskolába, különórákra. Csömörön lakunk, így sok időt töltünk utazással. – Van-e még beteljesületlen szerepálmod?

– Nincs hiányérzetem. Sok főszerepet eljátszhattam az elmúlt húsz évben. De arra azért vágyom, hogy még sokáig állhassak színpadon, és kapjak színészi feladatokat. Elsősorban zenés színésznek tartom magam, az éneklés felől közelítem meg a színházat, így a prózai feladatok mindig izgalmasak számomra. Érdekes, hogy a rendezők többnyire komoly szerepeket osztanak rám, vagy a hősszerelmes karakterét látják bennem, várom, hátha valakinek eszébe jutok vicces figuraként. – Ha Csengeri Attila –tegyük fel – nem a színészi pályát választja, mi lenne a foglalkozása? – Azt hiszem, egy autószalonban jól érezném magam. Később szívesen tanítanék, és felkarolnék tehetséges fiatalokat. A televízióval nem tudnám ugyan felvenni a versenyt, de arra törekednék, hogy megláttassam a valódi értékeket, és a minőségben rejlő lehetőségeket. Varga Gyöngyi

Taps a színpadon, siker a továbbélésben

megszűnt az állásunk. Bank Tamás, Szűcs Attila és egy ügyvéd barátunk összefogtunk, s tavaly nyáron elkezdtünk azon gondolkodni, hogy állami fenntartó nélkül, hogyan tudnánk tovább működni. – Mire jutottak? – A Játékszín esetében tartottunk elképzelhetőnek egy olyan lehetősé-

Németh Kristóf

– Mi volt a közvetlen előzmény? – A minisztérium, mint finanszírozó egy profiltisztítás kapcsán tökéletesen kivonult a Budapesti Kamaraszínházból és a Játékszínből. Ezzel nekem és közel száz kollégámnak

– Nagy örömömre tavaly ősszel Magyar Attila a színház művészeti vezetője felkért, hogy állítsak össze egy önálló estet, melyre meghívhatok egy általam kedvelt, és elismert kollégát. Nagyszerű partneremre, Mahó Andreára esett a választásom. Az est olyan nagy sikert aratott, hogy, felajánlották a folytatás lehetőségét. Így lett az egyszeri alkalomból előadássorozat olyan prominens személyekkel, mint Koós Réka, Serbán Attila. Az áprilisi vendégeim pedig Janza Kata és Szabó P. Szilveszter lesznek. – Mi alapján választod ki a vendégeidet? – A színház azzal, hogy én választhatok partnereket, a bizalmával tisztel meg, és ez igen nagy felelősség. Két szempontom van. Az egyik emberi, a másik szakmai. Számomra mindkettő egyforma súllyal bír. Ha nem éreznénk jól magunkat egymás társaságában a fellépő művésztársaimmal, azt a közönség azonnal megérezné. Ugyanakkor garantálnom

get, hogy minden fajta szakmai tudásunkat felhasználva, és természetesen a magánvagyonunkat is kockára téve, megvásároltunk egy száz százalékos állami tulajdonú kft-t. Ebben a cégben már csak tartozások voltak,

amiket természetesen átvállaltunk. Tavaly októberben tehát az Állami Vagyonkezelőtől négy magánszemély megvásárolta az üzemeltető Játékszín Kft-t. Az épület természetesen bérlemény, mi az üzemeltetés jogát vállaltuk fel. Október 30-án volt az első előadásunk, pontosan száz évvel azután, hogy ezen a helyen megnyílt egy magánszínház. Nagy versenyfutásban vagyunk az idővel és a pénzünkkel, hiszen az állami szerepvállalás megszűnt ebben a színházban. – Mi a céljuk? – Alapvetően az volt, hogy a kollégáknak és természetesen magunknak is, továbbra is játéklehetőséget és egzisztenciát biztosítsunk, amellett, hogy a közönséget színvonalas előadásokkal szolgáljuk ki. Az elmúlt négy hónapban nagyszerűen tudtunk előre menni, csupa teltházas előadás mellett, gondos gazdaként kezeljük ezt a színházat, hiszen a mienk. Mindamellett nem vagyunk könnyű helyzetben, meg kell találnunk azokat a

támogatókat és szponzorokat, akinek segítsége mindenképpen szükséges. – S ezt hogyan érik el? – Van egy jól kidolgozott és átgondolt üzleti tervünk, ami mentén haladunk. Mivel nincsen semmiféle állami támogatásunk, bevételnek csak azt tekinthetjük, ami esténként a jegyeladásokból a pénztárba befolyik. Gazdaságilag irracionális döntést soha nem hozhatunk. Nem próbálkozhatunk a tekintetben, hogy valami bejön-e? Nincs lehetőségünk – sajnos – hogy kísérletező előadásokat finanszírozzunk. Ismeretlen szerző, ismeretlen művét, ismeretlen szereplőkkel nem tudjuk bemutatni, ezt a kockázatot nem vállalhatjuk fel. Mi minden vonatkozásban minőséget nyújtunk. Röviden jellemezve, csak sikerdarabokat játszó, sikeres színészekkel megvalósuló sikeres színházként maradhatunk fenn. – Kik játszanak a színházban? – Társulatunk nincs, mindenki vendégszínésznek tekinthető, hiszen produkciókra szerződünk. Van egy „kvázi” társulatunk, ez körülbelül hatvan művészt jelent, akiket szorosan hozzánk tartozónak érzünk, akikkel folyamatosan együtt dolgozunk, és akikre a jövőben is számítunk. Ők elsősorban a volt kamaraszínházas és játékszínes kollégák. – Miben különböznek más színházaktól?

–Kifejezetten családbarát színházat szeretnénk létrehozni. Már most is vannak gyerekelőadások, nagyon szeretnénk a családokat és a gyerekeket behozni. Itt szinte mindannyian kisgyermekes családanyák, családapák vagyunk, és ezt személyes elkötelezettségnek érezzük. Nálunk a családok kedvezményesen vehetnek jegyet, illetve rövidesen beindítjuk az előadás alatti gyermekfelügyeleti rendszert. Átalakítanánk a színházi büfét egy hangulatos kávézóvá, ahová az előadási időn kívül is betérhetnek a vendégek, illetve szeretnénk szalonjelleggel önálló esteket, könyvbemutatókat tartani. – Mit jelent Önöknek a Magyar Teátrumi Társasági tagság? – Számos olyan konkrétumot tudok mondani, ami jelzi, hogy a tagságunk a hozzá fűzött reményeket beváltotta. Fontos támogatást kaptunk különböző fesztiválokon való megjelenésünkhöz, például nyáron játszunk a társaság cége által üzemeltetett Szarvasi Vízi Színházban. Szeretnénk folyamatosan jelen lenni itt, a társaság lapjában is. De hozzáteszem, mert így teljes a dolog, hogy ezzel egy időben a Magyar Színházi Társaságnak is tagjai lettünk, mert abszolút az integráció mentén szeretnénk a jövőben is haladni. Tölgyesi Tibor Fotó: Kárpáti Zsuzsanna

Az áruló, Lengyel Ferenccel

Az áruló című előadás szerepel Veszprémben a Latinovits-Bujtor Játékszín műsorán március 26-án (kedden) este hét órakor. A produkciót Makszim Gorkij művei alapján színpadra alkalmazta és játssza Lengyel Ferenc. Pjotr Karazin, más néven, Lószúnyog a börtönben ül. Utolsó esélyként leírhatja, hány embert árult

el több mint egy évtizeden keresztül a cári titkos rendőrségnek, kiket száműztek és kik kerültek börtönbe miatta. Nem akar írni, hiszen úgy gondolja, mindenképpen kivégzik. Ám az emlékek és a múlt önvizsgálatra kényszerítik. Vajon miért nem tudott a lelke felülkerekedni az árulásain? Miért érezte úgy, hogy miközben egész élete a küzdelemre való felkészülésről szólt,

nem tudott önmagára figyelni? Az emberben rejlő jót hogyan győzheti le a rossz, s miért követ el becstelenségeket? Mi történik, ha az embert gyötri a lelkiismeret? Felmentés vagy bűnhődés? Miért van az, hogy az aljas dolgok elkövetése ellenére mégsem undorodik önmagától? Ajándékul kaptuk az életet, vagy az élet rendelkezik korlátlanul az emberrel? Mi

segítheti a helyes látást? Így keresi a válaszokat a főhős lelkének és testének börtönében. Az előadás remek lehetőség felnőtteknek és a felnövekvő generációnak, hogy ezeken a kérdéseken elgondolkodjon. A produkció dramaturgja Bán Zoltán András, a díszletek Pignitzky Ádám munkái. V. R.

8.

9.


Nagy sikerû ôsbemutató Veszprémben Nagy sikerrel mutatta be a Veszprémi Petőfi Színház Csukás István: Mirr-Murr, a kandúr című zenés mesejátékát márciusban. A zeneszerző Sáry László, az ősbemutatót Juhász Róza rendezte.

Mirr-Murr meghódította a gyerekeket

Odvas Kéményhez, ahol a világ kóbor macskái üléseznek. Ám a végén csak Mirr-Murr ér oda. – Mirr-Murr a naiv, a szelíd, míg Oriza-Triznyák a vagány, a bátor macska. Két különböző karakter,

ki, hogy Mirr-Murr egy falusi kismacska, aki tele van kíváncsisággal, álmokkal és vágyakkal. Olyan, mint egy mai kisgyerek: elindul felfedezni a világot. – Mirr-Murr is csak akkor

Kőrösi Csaba és Horváth Zoltán

– Ez az a szép eset, amikor az írót felkérik írásra, hiszen íróasztalnak nem szívesen ír senki. Azért is örültem a felkérésnek, mert szeretem a színházat, ami egészen más élményt ad, mint a könyv – nyilatkozta Csukás István az MTI-nek. Hozzátette: örömmel állt neki kedvenc két mesealakját, Mirr-Murrt és Oriza-Triznyákot egy új műfajban bemutatni. A mesejátékban – amelyet Csukás István a Petőfi Színháznak írt – a két cicának most az a közös célja, hogy bekerüljenek a Kóbormacskák Világszövetségébe, ezért három próbát kell teljesíteniük. Ezt megteszik és elindulnak a Nagy A kecskeméti Katona József Színház SZÍN-TÁR találkozója számos fiatal tehetségnek biztosít kitörési lehetőséget. Porogi Dorkára is ezen a fesztiválon figyelt fel Cseke Péter direktor. A fiatal rendezőnő a tavalyi SZÍN-TÁR találkozón még a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem végzős hallgatójaként mutatkozott be a hírös városban, az idei évadban pedig már ő állítja színpadra a Mátyásmese, avagy hogyan került álruha a királyra? című mesejátékot. Munkájáról így nyilatkozott lapunknak. – Ez az első mesejáték, amit rendezek. Nagyon izgalmas, ugyanakkor félelmetes is ez a feladat. Most sokkal nagyobb kíváncsisággal várom, hogy miként fogadják majd az előadást a gyerekek, mint vártam eddig bármikor bemutató előtt a nézőket. Nyáron diplomáztam Marosvásárhelyen, és eddig Erdélyben inkább klasszikus szövegekhez volt szerencsém, mint Molière: Tudós nők, Gogol: Az őrült naplója, Shakespeare: Rómeó és Júlia című műve. A Mátyásmese tehát nemcsak mesejátékként az első az életemben, hanem egyúttal ez az első kőszínházi munkám Magyarországon. – Hogyan működtél együtt a szerzővel Németh Virággal? – Virág nagyon nyitott és kíváncsi volt, ezért tudtunk jól együtt dolgozni. A színház csapatjáték. Drámát írni kétféleképpen lehet: vagy úgy, ahogyan regényt vagy verset ír az ember, tehát senkit nem enged

zetesen. A zeneszerző Sáry László érdemes művész, a koreográfus a Harangozó-díjas Demcsák Ottó, a díszlet- és jelmeztervező Libor Katalin.

Mirr-Murr a sikeres veszprémi premier után várhatóan elindul majd országjáró körútjára. Rövidesen Szombathelyen láthatják majd kicsik és nagyok a kalandjait. (MTI nyomán)

Karácsonyi Zoltán és Horváth Zoltán

ami jó alkalmat ad a színészeknek a játékra. Végül Mirr-Murr ér célba, mert a csibész Oriza-Triznyák lecsábul egy kártyapartira – árulta el Csukás István. Az író a bemutatón más elfoglaltsága miatt nem tud jelen lenni, de tervezi, hogy megnézi az előadást. – Nemcsak azért, mert szeretem a színházat és a gyerekeket, hanem mert ez az író számára jó iskola: beülök közéjük és figyelem a reakcióikat, hogy mikor nevetnek, mikor lankad esetleg a figyelmük. Ebből sokat tanulok – osztotta meg tapasztalatait Csukás István az MTI-vel. Juhász Róza rendező azt emelte

juthat el a célig, ha kiállja az élet nehéz próbáit. Figyeljünk rá, hátha mindannyiunknak segíthet ebben – mondta a rendező. A címszerepet Horváth Zoltán, OrizaTriznyákot a Vígszínház tagja, Karácsonyi Zoltán formálja meg mindenki számára emléke-

Horváth Zoltán, Karácsonyi Zoltán és Keresztes Gábor Fotók: Melczer Zsolt

Mátyásmesék Kecskeméten

az íróasztala közelébe, vagy pedig beszélgetésekből, improvizációkból együtt hozunk létre egy szövegkönyvet; ilyenkor viszont a dramaturgnak nagyon nehéz, mert a rendező állandóan beleszól, belebeszél az elképzeléseibe. Ezt Virág nagyon jól bírta, hiszen tudta, hogy egy csapatnak ír, pontosan tudta, kik fogják a mondatait mondani, ki fogja az általa megírt helyzeteket kibontani. Vagyis színházi emberként gondolkodott. Sokat beszéltünk, vitatkoztunk, folyamatosan egyeztettünk. Engem az egészben leginkább a játékmód, a stílus érdekelt, rajzfilmek, a némajátékok, a burleszk világa, a titok. Most úgy gondolom, hogy ez egy jó út, jó kiindulópont volt. De kíváncsian várom, hogy igazat adnak-e majd nekem a nézőtéren ülő gyerekek? Tetszik-e majd nekik az előadás, és ha igen, miért? Nagyon igyekeztünk,

hogy a darab legalább olyan művészi színvonalat képviseljen, mint egy felnőtt előadás, hiszen gyerekeknek előadást készíteni még nagyobb felelősség. – Milyen figurának ábrázolja ez a mese Mátyás királyt? – Talán-talán merhetünk egy Mátyás nevű fiatalember (gyerek? kamasz?) fejlődéstörténetéről beszélni. A mese elején Mátyás világgá megy, mert nem akar király lenni, a mese végén pedig megszületik a legendája, kimondódik róla, hogy ő az „igazságos”. Micsoda figura lehetett ez a Mátyás, hogy ilyen jó híre van még most is! Mátyás király: nagy egyéniség. A mi mesénkben: Akárki, akiből majd Mátyás király lesz. Próbáltunk a klasszikus mesei elemek mellett történelmi-

leg is hiteles tényeket, érdekességeket csempészni a cselekménybe, például hogy Mátyás már fiatal korában is öthat nyelven beszélt. – Milyen látványvilágot álmodtál meg a Mátyásmeséhez? – Jelmeztervezőnek Hotykai Evelint, díszlettervezőnek pedig Székelyfi Katalint kértem fel. Mindketten a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem végzős hallgatói. Olyan teret képzeltünk el, amelyet kedvünk szerint használhatunk, ezért a díszlet legfőbb eleme egy lépcsős emelvény, amely akár trónteremként, játszótérként, bábszínházként is funkcionálhat. A jelmezeken a szemfülesek reneszánsz stílusjegyeket fedezhetnek majd fel, de persze nem tisztán historikus öltözetek lesznek, hanem annál sokkal játékosabb ruhák.

Az előadás zenéjét Horváth Bálint jegyzi, ő a budapesti Zeneakadémia doktorandusz hallgatója. A zene szintén: játék a hagyománnyal. – Az előadásban szerepel a testvéred is Porogi Ádám színész. Dolgoztatok már együtt? – Még az egyetemi évek előtt dolgoztunk együtt Ádámmal, sőt, Téby Zitával is, aki most a Bolondot játs�sza; egy amatőr színjátszó társulatban voltunk mindhárman gimnázium óta. Évek óta várom már az alkalmat, hogy mikor dolgozhatunk együtt újra, ezért is volt külön ajándék nekem ez a munka. De a többi színészt is ismertem már színpadról, látásból, és azt hiszem, nagyon jó találkozás volt velük is, én legalábbis annak éltem meg. Szívesen dolgoznék még a kecskeméti társulattal, mert nagyon gyorsan elröpült ez a pár hét próbaidő, és én mindenkire csak kíváncsibb lettem. Bera Linda Jelent a Mátyás mesék-ből

10.


Amikor a kô könnyeket fakaszt

Jókaisok Jókaival Aradon

Megható, emelkedett hangulat járta át március 15-én este az aradi színház nagytermét, ahol Jókai Mór A kőszívű ember fiai című művével ünnepelte az 1848. március 15-ei forradalom emlékét az aradi közönség és a Békéscsabai Jókai Színház társulata. Az előadás végén felhangzó Himnusz alatt, bizony, sokan könnyeikkel küzdöttek a nézőtéren és a színpadon egyaránt. A Békéscsabai Jókai Színház márciusban két előadással is ellátogatott Aradra. Először 13-án az Eperjes Károly rendezte Hippolyt, a lakáj című zenés vígjátékkal nyitotta meg az Aradi Kamaraszínház Tavaszi Évadát. Az 500 fős nézőtér megtelt, a páholyokban sem akadt egyetlen üres hely sem, ahogy a pótszékeken sem. Zágon István, Nóti Károly és Eisemann Mihály zenés vígjátékára mindenki kíváncsi volt. Reviczky Gábor és Kiss Jenő párosa egy feledhetetlen, vidám estét szerzett a nézőknek. Március 15-én pedig Jókai művel ment Aradra ünnepelni a Jókai Színház. Az Aradi Kamaraszínház, valamint Bognár Levente, Arad város alpolgármesterének jóvoltából a partiumi magyarok kétszeresen is Jókaival ünnepelhették a forradalom emlékét. A köszöntő beszédekben az összefogás, a szabadság A társulat is megtapsolta a közönséget eszméjét éltették a felszólalók, majd mintegy megerősítésként A kőszívű ember fiait játszotta el a társulat Seregi Zoltán rendezésében, Tolcsvay Fehér Tímea, Kiss Jenő és Reviczky Gábor a Hippolyt, a lakájban Béla közreműködésével. A békéscsabai Színitanház növendékei a szünetben kiosztották azokat a kokárdákat, amelyeket a délelőtti békéscsabai megemlékezésen ajánlottak fel az ottani városi ünnepség résztvevői. Az előadás után felhangzó Himnusz sokak szemébe könnyeket csalt. Az ünnep, a megemlékezés megtisztított és feloldozott. Kép, szöveg: T-arolta

Békéscsabaiak, akik a kokárdákat küldték

Aradiak, akik a kokárdákat kapták

A Himnuszt éneklik az aradi színházban

A Miskolci Nemzeti Színház hagyományteremtő szándékkal egy új fesztivált indít útjára 2013 tavaszán. Április 5-7-éig, három napon keresztül, három határon túli magyar városból, három művészeti ág alkotói, előadói találkoznak Miskolcon. Az első Határtalan Napokon résztvevő városok: Kassa, Marosvásárhely és Szabadka. A program keretében minden évben, a határon túli magyar művészet legkiválóbb színházi alko-

Határtalan Napok Miskolcon

tásai, világszerte ismert és elismert zeneszerzői, költői, írói mutatkoznak be a miskolci közönség előtt. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház a Pécsi Országos Színházi Találkozón fődíjat nyert Bányavirág című kortárs magyar darabját és egy klasszikus Shakespeare vígjátékot, a Kisvárdai Fesztiválon legjobb rendezői díjjal jutalmazott Makrancos hölgy avagy a hárpia Marosvásárhelyi Nemzeti Színház – megzabolázása című Makrancos hölgy avagy a hárpia megzabolázása előadást mutatja be Miskolcon. A marosvásárhelyi társulattól látható lesz még egy az 50-es évek politikai elnyomásában játszódó előadás, a Lilike medika leveleiből, melyben egy tinédzser orvostanhallgató lány levelei elevenednek meg. A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház egy kőkemény családi színdarabbal, a Dogs and Drugs című produkcióval szerepel a Határtalan Napokon, melyet az alkotók így jellemeztek: „igaz, mert nem hazugság... valódi”.

Marosvásárhelyi Nemzeti Színház – Bányavirág

A kassai Thália Színház két elő- dizsár és Ján Cikker művei mellet adással, egy szellemes és vitriolos megszólalnak a Grammy díjas zenevígjátékkal, a Színházkomédiával szerző, Lévay Szilveszter ismert mués a Gergő és az Kosztolányi Dezső Színház, Szabadka – Dogs and Drugs álomfogó című mesemusical-lel érkezik. A Miskolci Szimfonikus Zenekara nyitó előadáson felvidéki, erdélyi és délvidéki neves zeneszerzők műveiből rendez nagyszabású koncertet. Rajter Lajos, Csíky Bol-

sical dallamai (Elisabeth, Rebecca, Mozart), Bereczki Zoltán, Szinetár Dóra, Mészáros Árpád Zsolt, Szabó P. Szilveszter és a Miskolci Nemzeti Színház művészeinek – Seres Ildikó, Eperjesi Erika, Szabó Irén, Ódor Kristóf - tolmácsolásában. A Határtalan Napok keretében Miskolcon koncertet ad a világhírű hegedűvirtuóz, Lajkó Félix. A főbb programok között költészeti esten bemutatkozik a felvidéki kortárs magyar irodalom, valamint vendégünk lesz a marosvásárhelyi Látó című folyóirat a Kossuth-díjas Kovács András Ferenc költő részvételével és egy rendhagyó irodalmi est keretében a Vajdaság legjelentősebb írójával és költőjével, a Kossuth-díjas Tolnai Ottóval, valamint filmművész fiával, Tolnai Szabolc�csal is találkozunk. (-)

11.


MASZK-gála a Veszprémi Vastaps Cserhalmi Petőfi Színházban Györgynek

A MASZK Országos Színészegyesület díjkiosztóval egybekötött jótékonysági gálaműsorának a Veszprémi Petőfi Színház ad otthont március 27-én, a Színházi Világnapon. Az est bevételével az Ódry Árpád Művészotthon idős lakóit, a nehéz helyzetben lévő kollégákat támogatják a szervezők – jelentette be Hegedűs D. Géza, a MASZK elnöke a budapesti Kogart Galériában tartott sajtótájékoztatón.

dező vehet át. Az Amfiteátrum-díjat a Szabadtéri Színpadok Szövetsége alapította, az ő elismerésüket is átnyújtjuk a rendezvényen a Kállai Ferenc életműdíjjal együtt – ismertette a programot Hegedűs D. Géza. Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója hangsúlyozta: nagy megtiszteltetés és kihívás a színház számára, hogy a szakma rangos ünnepének helyet adhat a teátrum. Ahogy fogalmazott, egy

Porga Gyula, Hegedűs D. Géza és Oberfrank Pál

– A Színházi Világnap nagy ünnep számunkra, amikor megállhatunk egy kicsit, egymás felé fordulhatunk, visszagondolhatunk az elmúlt évre és köszönthetjük a kiemelkedő teljesítményt nyújtó művészeket, alkotókat. Ezért ezen a gálán számos szakmai elismerés is gazdára talál. Átadjuk a Gobbi Hilda-életműdíjat annak a színésznek, aki egész életét ennek a pályának szentelte, de hivatalos elismerést még nem kapott. A Soós Imre-díjjal olyan fiatal színészt és színésznőt jutalmazunk, akik a diploma utáni öt évben bebizonyították, hogy ígéretes jövő előtt állnak. Vámos László rendező emléke előtt tisztelgünk a róla elnevezett díjjal, amelyet egy fiatal ren-

megyeszékhelyen működő színház léte nagy munkát és odafigyelést, áldozatokat kíván mindenkitől, aki érintett ebben. A színház azért jött létre, mert az ott élőknek igénye volt rá. A veszprémiek nagyon büszkék a színházukra, ezt mutatja az is, hogy komoly bérletes közönségük van. Hála a fenntartó odafigyelésének, az állam segítségének és a kíváncsi publikumnak, a Veszprémi Petőfi Színház tizenhatezres bérletes közönségével kiválóan teljesít a kulturális paletta szereplői között. A mostani nagy rendezvényen összesen kétszázan dolgoznak majd azért, hogy méltó és szép ünnep legyen mindenki számára ez a gála. Élő zenekar, kórus és tánckar is közreműködik a kétszer hetven perces

Ismét drámaíró verseny Békéscsabán Kiss Judit Ágnes, Háy János és Podmaniczky Szilárd verseng a XVIII. Magyar Drámaíró Versenyen március 22. és 24. között a rendezvénynek negyedik alkalommal otthont adó Békéscsabai Jókai Színházban. Fekete Péter, a teátrum igazgatója a drámaíró verseny budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: a megmérettetésen a Magyar Nemzet szombati számában megjelenő cikkek közül előző este sorsolnak ki egy témát, amely alapján egy éjszaBozsik Yvette

műsorban, az egész társulat örömmel vesz részt az eseményen. A rendezvényen fellép a MASZK vezetőségéből többek között Hegedűs D. Géza, Fehér Anna, Kulka János, Felföldi Anikó. Megemlékeznek a száz éve született Gobbi Hildáról, valamint Kállai Ferencről is. A házigazda Veszprémi Petőfi Színház történetét is felidézik Latinovits Zoltán alakjával együtt. Az önálló produkciók mellett ízelítőt láthat a közönség a Csókos asszony, az Oliver!, az Anna Karenina és a Marica grófnő című sikerelőadásokból. A világnapi üzenetet a tervek szerint Tordy Géza olvassa fel. Porga Gyula Veszprém polgármestere a sajtótájékoztatón kiemelte: a veszprémi teátrum a hazai színházi élet fontos helyszíne, legendás előadások, színészek kötődnek a kulturális intézményhez. – Nagy öröm, hogy városunk láthatja vendégül ezt a nemes rendezvényt, a vidéki városok közül – Kecskemét után – másodikként. Amikor városi önkormányzati fenntartásba került az intézmény, örömmel fogadtuk a feladatot. A színház egy szellemi közeg, a Veszprémi Petőfi Színház képes megfelelni ennek az elvárásnak. Bízunk benne, hogy a rendezvény mellett a társulat előadásai is nyomot hagynak a magyar színházi életben – mondta a polgármester. A gálaestet a Zwack Unicum Nyrt, a TEVA Magyarország Zrt. és a Magyar Posta támogatja. Ez utóbbi bélyegeket ad ki a színházi világnaphoz kapcsolódóan, az ebből befolyó összeggel segíti az egyesületet. Varga Róbert Fotó: Godzsa Zoárd

Cserhalmi György Kossuthés Balázs Béla-díjas, érdemes művész lesz a Vastaps est vendége március 25-én (hétfőn) délután öt órakor Veszprémben, a Latinovits-Bujtor Játékszínben. A legendás színész 1972 és 1975 között volt tagja a Petőfi Színháznak. A nagy idők nagy tanúit felvonultató pódiumbeszélgetés házigazdája: Varga Róbert újságíró.

ködik portrérajzolóként: Farkas István, művész-tanár. Cserhalmi György több mint kétszáz filmben játszott, színpadi főszerepei száma megközelíti a száznyolcvanat. Korunk egyik legjelentősebb nemzetközileg elismert magyar férfiszínésze. Számos Oscar-díjra jelölt film szereplője. Szabó István Mephisto című műve meg is kapta a díjat. Sokat foglalkoztatják

A Vastaps estek célja kötetlen beszélgetés és közönségtalálkozó keretében portrészerűen bemutatni azokat a legendás művészeket, színházi dolgozókat, akiknek neve kitörölhetetlenül összeforr az 51 éves társulat történelmével. Az ő pályafutásukon keresztül érzékeltetni azt, mit is jelent és jelentett számukra a veszprémi színház. Közremű-

a cseh filmesek is. Szerepelt többek között Ondrej Trojan Želary című alkotásában. Ez a film 2004-ben szintén Oscar-jelölt volt. Wim Wenders német filmrendező, forgatókönyvíró a világ 10 legjobb színésze közé választotta be Cserhalmi Györgyöt, aki megkapta az Európai Unió Filméletműdíját. (-)

Jókai kézirat a Jókai Színháznak

ka alatt, szombat reggelre írnak egyfelvonásos drámát a szerzők. Ezután a darabokon meghívott rendezők – Bozsik Yvette, Dávid Zsuzsa és Pesty-Nagy Kati – dolgoznak a hatfős színészcsapatokkal, amelyekben a békéscsabai társulat tagjai mellett vendégművészek is részt vesznek. Az érdeklődők a próbafolyamatot is végigkövethetik, a darabokat vasárnap este mutatják be a Jókai Színházban. Az igazgató felidézte: a drámaíró versenynek az ötletgazda Dávid Zsuzsa

Siposhegyi Péter Pesty-Nagy Kati, Kiss Judit Ágnes és Podmaniczky Szilárd végakarata alapján 2010 óta ad otthont a teátrum. A versenyt a színház mellett a Körös Irodalmi Társaság és a XXI. Század Magyar Drámájáért Alapítvány rendezi. Elek Tibor, a Körös Irodalmi Társaság elnöke, a Bárka irodalmi folyóirat főszerkesztője elmondta, hogy a lap küA versenyen a produkciókat lönszámmal jelentkezik az eseményhez kapcsolódva, ismertetve több kategóriában is díjazzák. Gazsó L. Ferenc, a Médiaszolgáltaaz írásokat és a próbafolyamatot. Linka Ágnes, a X XI. Század tás-támogató és Vagyonkezelő Alap Magyar Drámájáért Alapítvány (MTVA) vezérigazgató-helyetteképviseletében arról szólt, hogy se, a zsűri tagja elmondta: régi az elmúlt 18 év alatt kiderült: a lelkes híve a drámaíró versenynek. színészek szeretik ezt a játékot. Siposhegyi Péter életműve és emléUgyan az írók általában nem szí- ke, valamint a békéscsabai Jókai vesen versengenek, ám aki mégis Színház iránti tisztelete miatt is vállalkozott rá, azok közül több szívesen részt vesz az eseményen. szerző is továbbírta a versenyen Hozzátette, hogy a drámaíró versenyről a közmédia is beszámol született darabját.

és az idén is átadja különdíját: a díjazottnak felajánlják, hogy művéből készítsen hangjátékadaptációt, amelyet műsorra tűznek. A sajtótájékoztatón a felkért rendezők egyike, Pesty-Nagy Kati családi örökségéből „hosszú távú megőrzésre” átadta a Jókai Színháznak, névadója: Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényének két kézirat oldalát. (MTI nyomán)

12.


Tatabányán tanácskoztak a vidéki színházigazgatók A vidéki színházak úgy érzik, kimaradtak a külföldi kritikusok, fesztiválszervezők számára rendezett magyar színházi mustrából – ezt a Vidéki Színházak Igazgatóinak Egyesülete elnöke jelentette ki a szervezet legutóbbi, tatabányai közgyűlésén. Fekete Péterrel ennek kapcsán beszélgettünk a helyi színházak jelentőségéről és a köztük létre jöhető együttműködési formákról.

„Hahó, itt vagyunk mi is!”

Fekete Péter a vidéki színházakról és a Hungarian Showcase-rôl – Kezdjük a Jászai Mari Színházban tartott találkozójukkal. Hogy néz ki egy ilyen közgyűlés? – Ritkán fordul elő, hogy a vidéki színházigazgatók egyesületének találkozójára az igazgatók ilyen sokan el tudnak jönni, mindig van valakinek premierje, Tatabányán 19-ből 16-an ott voltunk. Évente négyszer-ötször tartunk ülést, mindig másik városban. Ilyenkor megismerjük a házigazda színházat. Megnéztünk egy fantasztikus Nóraelőadást, ami nyilván fontos esemény volt a benne játszó színészeknek, megmutathatták magukat sok színházigazgatónak. Másnap délelőtt végigjártuk a nemrég felújított épületet Crespo Rodrigo igazgató úr vezetésével, láttuk, hogy jó kezekben van a színház. És azt is, hogy a felújítás után sem ülnek a babérjaikon, azóta beépítették a színpadba a korábban problémás mobil forgószínpadot, jelmezraktárt alakítottak ki – folyamatosan fejlődnek.

Az ülésünkön, amit a polgármester úr is köszöntött, szokásunkhoz híven minden színház beszámolt az aktuális kérdéseiről, hogy áll a költségvetése, mik a problémái. Hasonlóak a mindennapi ügyeink. Mindannyian látjuk, a vidéki színházakban nagyon komoly munka folyik. A magyar színházi közönség 80 százaléka vidéken él, vagyis ez a 19 színház a magyar adófizetők 80 százalékát látja el színházi kultúrával. Nagyon sok azonosság van ezeknek a színházaknak a működésében. Hihetetlen intenzitással találnak ki új dolgokat Zalaegerszegtől Miskolcig. – Voltak kényes napirendi pontok? – Nagyon el kell utasítanunk azt a gondolkozást, ami az utóbbi időben elterjedt, főleg külföldön, vagyis azt, hogy Magyarországon az alternatív színjátszás a „leg-leg-leg” és az egyetlen iránymutató. Vitába kell szállni azzal is, hogy a magyar állam keveset áldoz színházra. Európa igen sok országa megirigyelhetné azt a figyelmet és pénzmennyiséget, amennyit a magyar állam színházkultúrára áldoz. A fenntartó önkormányzatoktól, központi forrásokból és a TAOból nagyon sok milliárd forint jut a színházaknak. Nagyon kevés olyan európai ország van, ahol 100-120 fős csapatok alkotóműhelyként tudnak dolgozni félmilliónyi lakosságú megyénként. Készítettünk kimutatásokat, ebből kiderül, több mint 3

millió nézője van a vidéki színházaknak. Ez nagyon komoly szám. Azért volt fontos definiálnunk ezt, mert az utóbbi időben megszaporodtak a magyar közkultúrát érő külföldi bírálatok – amelyek egy itthoni, szűk kritikusi réteg hergelésének és téves információknak köszönhetőek. A külföldi szakemberek nem valós képet kapnak itthonról. Nem tudják például, hogy a vidéki színházakban milyen műhelymunka folyik. Ezért fel kell emelnünk a szavunkat. – A napokban lezajlott Hungarian Showcase 2013 programra gondol, ami miatt némi súrlódás is kialakult? – Minden civil szervezetnek saját joga, hogy milyen rendezvényt hoz létre. A probléma ott van, hogy a Színházi Kritikusok Céhe, amely idehívott 120 külföldi szakembert, azt állította, amit ők megmutatnak, az a magyar színház. Ami ezen kívül van, az nem értékes. Ezek téves állítások. Mint ahogy az is, hogy ami az ő programjukban szerepelt, azt a kulturális kormányzat elnyomja, nem enged számukra teret. Szerintünk akkor ábrázolták volna helyesen a valóságot, ha a budapesti és alternatív színházak mellett megmutatják azt is, milyen közfeladatokat végeznek a vidéki színházak: készítenek populáris és nagyon magas művészi értékű produkciókat is. Mindkettő egyszerre a feladatuk. – Van elképzelésük, hogyan fértek volna bele a mustra programjába? Mi-

lyen elv szerint tettek volna ajánlatokat, válogattak volna a 19 színház közül? – Egyrészt a vidéki színházak felajánlották, akár a saját költségükön, felhoznak produkciókat Budapestre, vagy mikrobuszokkal elviszik magukhoz a külföldi vendégeket. Örültünk volna, ha a szervezők megteremtik az alkalmat, hogy ha valaki fakultatív módon szeretne, lejöhessen megnézni egy vidéki színházat is. Ám, már annyival is beértük volna, hogy a szervezők azt mondják, amit bemutatnak, az két szelete a színházi életnek, a harmadik részt pedig egy következő látogatás alkalmával tekinthetik meg. Fel kellett tehát emelnünk a hangunkat, hogy ne menjen el 120 ember úgy, hogy ami Pécsett, Sopronban vagy Szolnokon történik, az nem jó, nem művészet. – Érkezett erre bármilyen válasz? – Nem vitát akartunk indukálni. Nem vontunk kérdőre senkit. Mindössze el akartuk juttatni az információt a program résztvevőihez, hogy: hahó, itt vagyunk mi is! – Az Ön színháza, a Békéscsabai Jókai Színház honlapján megjelent egy információs fül is a Showcase résztvevői számára. – Igyekeztünk rendkívül illedelmesen tájékoztatni őket: rövid, angol nyelvű bemutatást tettünk fel a Jókai Színházról. Emellett a vidéki színházak közösen létrehoztak egy honlapot, ugyanolyan arculatút, mint a programé: www.hungarianshowcase. hu címmel. Ezen fent vannak azok az információk, amelyek szerintünk kimaradtak a tájékoztatásból. Többlet információkat szerettünk volna adni, segítő szándékkal.

13.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2013. március – A következő évad műsortervének összeállításánál tartanak a színházak: beszéltek-e erről Tatabányán? – Egyeztettük, ki milyen darabot fog bemutatni, ezek kapcsán kinek milyen tapasztalata van. Ez rendkívül hasznos. Amikor az egri színház azt mondta például, hogy a Hippolyt, a lakájt tervezi bemutatni, én Békéscsabáról egyből fel tudtam tenni a kezemet, hogy van egy komplett díszletünk hozzá. Ez négymillió forintos közpénz megtakarítást jelentett abban a pillanatban. Ehhez legalább nyolc hasonló eset történt. Nyilván ez a praktika nem minden esetben vethető be, ha teljesen más például a rendezői koncepció, amely mentén színpadra szeretnék állítani a darabot. Nagyon hasznos az ilyen szakmai egyeztetés: létrejöhetnek vendégjátékok, koprodukciók vagy egyes produkciók teljes átvétele is. – Van más, hasznosítható közös nevezőjük? – Majdnem minden színháznak van valamilyen fesztiválja – sokszor nem is tudunk az egymáséiról. A vidéki színházak honlapjára fel fogunk rakni egy térképet erről. Ugyanígy a műsorterveinket is közzé tesszük. Vidnyánszky Attila tartott egy na-

gyon szép expozét arról, hogy számít a vidéki színházak munkájára a Nemzeti Színházban. Tervez meghívni előadásokat, nem csak egy-egy alkalomra, hanem akár blokkokba is. Másrészt komoly életúttal rendelkező vidéki színészeknek készül szerepet adni egy-egy produkcióban, például a jubilálóknak. Jelenleg nálunk, igazgatóknál a labda, hogy tegyünk javaslatokat. A szomszéd városba átmenni játszani kaland, ám ugyanez a Nemzetiben rang. – Milyen állapotúnak látják a vidéki színházépületeket? – Minden tagszínházunk próbál a költségvetéséből szinten tartó felújításokra, fejlesztésekre félretenni pénzt. Nagyon jó példákról számoltak be sokfelől. Természetesen ez csak ott lehetséges, ahol megfelelő szint felett van a színház állapota. Jót színvonalon tartani viszonylag könnyű feladat. Romból viszont nem lehet jót kihozni toldozgatással, foltozgatással. Fel kell hívnunk tehát a kormányzat figyelmét a felújításra szoruló színházakra, ezekre muszáj forrásokat találni. A társaságunk javasolja egy olyan bizottság felállítását, amely előkészíti, ütemezi a felújításokat, kapcsolatot tart a hazai

költségvetéssel és figyeli az EU-s pályázati lehetőségeket. – Mondana példákat, hol a legnagyobb a gond? – Nem szeretnék sorrendet felállítani, de a debreceni, kaposvári és kecskeméti épületek igen rossz állapotban vannak. És vannak részfeladatok is, hogy a sajátomat említsem: míg a békéscsabai színház közönségforgalmi terei fantasztikusan jó állapotban vannak, addig a színpadi

térhez harminc éve nem nyúltak. – Aktuális kérdés-e most a vidéki színházi térkép átrajzolása: időrőlidőre felmerül például, hogy a megyeszékhelyi elosztás helyett régiós hatáskörű színházak legyenek. – Mi nagyon küzdünk ez ellen, bár vannak ilyen felvetések. Az ottani életem során, Walesben találkoztam régiós színházakkal: üresen konganak az épületek. Ennek az az oka, hogy a városlakóknak nincsen személyes kapcsolatuk a színházzal.

Fogalmuk sincs, ami azon a héten náluk vendégeskedik, micsoda. Csak akkor mennek el, ha televízióból ismert sztár érkezik. Nálunk viszont jár a közönség színházba, mert kíváncsiak, hogy az ő színészük mit tud az adott szerepből kihozni. Emellett nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a vidéki színházak alkotócentrumok, ahol egymásra hatnak a társművészetek. Hatalmas értéke ez a magyar kulturális életnek. Csicsely Zoltán

Hungarian Showcase 2013 A külföldi szakemberek számára tartott seregszemlét március 2. és 9. között rendezték azzal a céllal, hogy megismerkedhessenek a magyar színházi élettel, kétoldalú kapcsolatok épülhessenek. A programban a Nemzeti, a Katona és az Örkény színházak, a színművészeti egyetem valamint független társulatok összesen 20 előadása és hozzájuk kapcsolódó elemző beszélgetések szerepeltek. Igen nagy volt a program iránt az érdeklődés: 30 ország 120 szakembere érkezett Magyarországra. Tompa Andrea, a Színházi Kritikusok Céhének elnöke, a programot összeállító háromfős bizottság tagja sajtónyilatkozatokban kifejtette: mindössze 4 millió forint állt a program rendelkezésére, amelyet a Fővárosi Önkormányzat és egy külföldi alapítvány támogatott. Sokan önkéntesen dolgoztak. Jogosnak tartja a vidéki színházak felszólalását, de szélesebb skálájú programhoz a rendelkezésre álló pénz többszörösére lett volna szükség.

[email protected] A Fórum rovatunkban közzétett írások a szerzők véleményét tartalmazzák, és nem minden esetben tükrözik a szerkesztőség véleményét, alkalmasint távol is állnak attól. Az itt megjelentekre bárki reagálhat a [email protected] e-mail címen, amennyiben írásának valós e-mailcímről történő beküldésével egyetért azzal, hogy azt szükség esetén moderáljuk, és úgy jelentetjük meg internetes oldalunkon. A modortalanokat moderálva sem közöljük le. A nyomtatott újságban való megjelenést nem garantáljuk, legfeljebb a szerzővel e-mailben egyeztetett, rövidített formában. (A szerkesztőség)

Tompa Andrea a Tilosban járt

Személy szerint még el is fogadom Tompa Andrea kényszerű magyarázatát, miszerint kevés volt a pénz, és csak erre (a budapestiekre) futotta, a vidékiekre már nem. Bizonyára azért, mert csak erre kértek pénzt, tudniillik egy budapesti programra, amire a fővárosi önkormányzat természetesen adott is támogatást. Mások miért adtak volna? Abban biztos vagyok, hogy a vidéki színházak, esetleg még az önkormányzatok is szívesen belenyúltak volna a zsebükbe, ha az ő előadásaikat is fölviszik megmutatni Budapestre, vagy ha beiktatnak a programba egy-két vidéki napot, és a meghívott külföldi vendégeket

utaztatják le kisebb csoportokban a vidéki színházakhoz. (Megjegyzem

vidéken jóval olcsóbb a szállás és az étkezés is.) Így a fesztivál valóban országos, Magyarországi lehetett volna, azaz ahogy a nevében is szerepel Hungarian Showcase, így azonban csak budapesti lett. De nem is a pénzzel volt itt a baj. Sokkal inkább a szándékkal. Csupán szándék kérdése lett volna bevonni a vidéki színházakat, városokat is, az anyagi problémák megoldhatóak lettek volna. Szerintem az erre való szándék hiányzott. Sőt, más volt a szándék. Hogy mi, az világosan kiderül Tompa Andreának azokból a szavaiból, amelyeket a rendezvény előtt egy hónappal, 2013. február elsején mondott a Tilos Rádió stúdiójában.

„A showcase ötlete tulajdonképpen akkor született meg, amikor egy amerikai producer – aki az elmúlt húsz évben rendszeresen járt Budapestre – megkérdezte 2012 kora tavaszán, hogy jöjjön-e Magyarországra a POSzT-ra? (…) Megnéztem a programot, és azt mondtam neki, hogy – most őszinte legyek, vagy udvarias, és ugye az a feladatom, hogy őszinte legyek – azt mondtam, hogy nem túl jó a program. Erre azt mondtam, hogy talán csinálnánk neki valamit, hogy válogatnék néhány előadást, és hoz egy csapatot ősszel. És azt mondtuk, hogy jó, és akkor elkezdett ez a kis tervecske – hogy ő majd hoz öt-tíz embert – burjánozni (helyesen: bur-

jánzani – a szerző) valahogy. (…) Elkezdtem így egyre nagyobb álmokat dédelgetni azzal kapcsolatban, hogy akkor nem tíz amerikai van itt (…) hanem legyen itt ötven, száz ember és nézzenek minél többet. Úgyhogy, ha tulajdonképpen, ha egy kicsit is jobb lett volna a POSzT, akkor nem kell csinálni ezt.” (A teljes beszélgetés meghallgatható a Tilos Rádió internetes archívumában.) Szerintem ennyi bőven elég a szándékról. De még ezzel sincs semmi baj, csak nem kellett volna a rendezvényt Hungarian-nak nevezni, Budapest neve is eléggé ismert a világban, bár éppen Amerikában (USA) keverik néha össze Bukaresttel. Józsa Mihály

14.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2013. március Molnár László és Barabás Botond

Február 22-én tartotta utolsó előtti bemutatóját a szolnoki Szigligeti Színház ebben az évadban. Balázs Péter irányításával, nagy sikerrel állították színpadra Bíró Lajos izgalmas, aktuális művét. Szabó Csilla kritikájából idézünk. „Bíró Lajost, az elismert írót, publicistát élénken foglalkoztatta a múlt század elején az ország úri köreiben sokakat behálózó megveszJelenetkép

Virágzik a Sárga liliom!

tegethetőség. A Sárga liliom középpontjában Peredy és unokahúga történetén keresztül a politikai harcok korruptsága és a mély emberi érzelmek őszinteségének éles kontrasztja áll. A mulatozás lényeges momentum a múlt század eleji magyar közép- és úri osztály életében, melynek bemutatására ez a vitriolos, fanyar humorú darab vállalkozik, de nem az egyetlen. A cinizmus határát súroló tisztánlátás szintén jellemző vonása a Bíró által ábrázolt társadalmi osztálynak. A rendőrkapitányt halk szavúan, de annál fenyegetőbben alakító Karczag Ferenc, valamint Barabás Botond, Thurzó főhadnagy autentikus megtestesítőjének jóvoltából tűpontos elemzések hangzanak el a színpadon Magyarország korabeli állapotáról és a magyar mentalitásról. Olybá tűnik, mintha ebben a tekintetben kevés dolog változott volna az 1910es ősbemutató óta. A korrupcióval, a megalkuvással szem-

ben nem a tisztesség az alternatíva, hanem az elmegyógyintézet, ítél a Bíró. Ezt a diagnózist azonban nem, mint keserű pirulát nyomja le a közönség torkán az író, hanem lassan és kíméletesen csepegteti, infúzió gyanánt, amely táplál és gyógyít. Balázs Péter empatikus, magabiztos, leleményes rendezői keze alatt a színpadon a szerző minden intenciója, szava, hangsúlya az őt megillető helyre kerül. Noha a történet fordulatos és felkavaró, a színpadra állítás módjából rend és nyugalom sugárzik. Székely László szecessziós díszleteinek, Jánoskúti Márta szemet gyönyörködtető jelmezeinek köszönhetően a harmónia a látványban is megnyilvánul. A színészi alakítások lecsiszoltak és invenciózusak, a társulat szemlátomást jó formában van. Molnár László Peredy doktora kicsit nyers, kicsit kimért, kicsit kiszámíthatatlan is, ugyanakkor világos és átérezhető minden rezdülése. Ez az alakítás többek között azért tud kivételesen hatásos lenni, mert Peredy sután mozgó idegen testként felkavarja a többi színész által élvezettel ábrázolt kisvárosi állóvizet. Az orvos

mer ellentmondani a Nagyhercegnek, míg Peredy húga, a zárdát épp hogy csak elhagyó, még bimbózó, ám annál bölcsebb Judit (Molnár Nikolett) a szent szerelem nevében éppenséggel igent mond neki, így árulva el bátyját. A Feketeszárú cseresznye című Hunyady-darab megrendezésével Balázs Péter már bebizonyította,

legfőbb ellenlábasa és Marosvár különbejáratú önkényura nem más, mint Dósa Mátyás infantilis Nagyhercege, akinek közveszélyes szeszélyeihez magától értetődően asszisztál a joviális főispán (Kiss József), az ennivalóMolnár Nikolett, Molnár László, an alamuszi kávés Dósa Mátyás és Barabás Botond (Mészáros István), a felvágott nyelvű szolgáló (Jankovics Anna) valamint a Nagyherceg nyalka tiszttársai (Kinczel József és Vándor Attila – úgy is, mint a lovak elkötelezett híve). Marosvár háztáji lázadásának mennyire szívügye a magyar törtékezdetben oly elszánt helyi erőiről nelem traumáinak differenciált be– akiket elegánsan, finom humorral mutatása. A Sárga liliom nemcsak jelenít meg Harna Péter, Horváth erre újabb példa, hanem arra is, Gábor, Tóth Tamás és Deme Gábor hogy a színház hogyan szolgálhatja – szintén kiderül, hogy nem kifeje- a maga sajátos eszközeivel a nemzezetten római jellemek. Sokkal inkább ti önismeret elmélyítését.” az a Kertész Marcella által törékeny (Új Néplap) bájjal megjelenített Primadonna, aki

A fösvény a Gózon Gyula Kamaraszínházban

Molière mindannyiunk által ismert vígjátékát, A fösvényt március 9-én mutatta be a Gózon Gyula Kamaraszínház. A bemutató kapcsán kérdeztük Csiszár Imre rendezőt és Székhelyi József színművészt. – Már hatodik alkalommal rendez a teátrumban. Mi indítja arra, hogy újabb és újabb rendezéseket vállaljon? Székhelyi József és Tímár Éva

Csiszár Imre: – Amikor először léptem az épületbe, azt hittem, hogy egy periférikus színházba jövök, azonban rá kellett jönnöm, hogy az ide járó közönség körében nagyon is centrális helyet foglal el. Az a színházszeretet, ami itt érződik, utánozhatatlan. Nagyon sok olyan néző jár ide, akinek a Gózon Gyula Kamaraszínház jelenti a „színházat ”. – Miért érezte úgy, hogy színpadra kell állítani A fösvényt? Cs. I.: – Mert elementáris vígjáték, akár felnőtt akár fiatal jól fogja magát érezni az előadáson. – Ön alakítja Harpagont,

hogyan élte meg a felkészülést és magát a szerepet? Székhelyi József: – Harpagon egy korosztályos Hamlet, a szerepek szerepe. Ahogy Molière fogalmaz, egy „magamérett” embernek fel kell tudni mérni, hogy azt a fizikális és szellemi megterhelést, ami ezzel a szereppel jár, tisztességgel el tudja-e játszani. De ha az embert megtalálSzékhelyi József és Máté Krisztián

ja egy ilyen feladat nem is dönthet másként. Ami még vonzóbbá tette a felkérést, hogy sok olyan kollégával találkozhattam, akikkel még nem dolgoztam együtt és egy olyan különleges helyen tehettük mindezt, mint a Gózon. Szereplők: Székhelyi József, Máté Krisztián, Gera Marina, Hajdú Lász-

ló, Takács-Kiss Zsuzsanna, Újvári Zoltán, Tímár Éva, Mucsi Sándor, Janik László, Széll Attila, Haik Viktória, Szitás Balázs, Erdei Gergő Alkotók: Díszlet: Csiszár Imre, Jelmez: Harák Judit, Súgó: Füle Béla, Rendezőasszisztens: Kabódi Szilvia, Rendező: Csiszár Imre. S. Á. Fotó: Ilovszky Béla

Mucsi Sándor és Székhelyi József

15.


Beszélgetés Király Attila rendezôvel

Király Attila állítja színpadra a Kabaré című musicalt a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházban. A musical-irodalom klasszikusának premierje március 22-én lesz. A Bartók társulata mellett vendégművészként játszik Hernádi Judit Jászai-díjas érdemes művész (Fräulein Schneider), valamint Jászberényi Gábor (Konferanszié). Sally Bowles szerepét Lapis Erika, a teátrum egyik nagyszerű színésznője játssza, akivel az alábbiakban olvashatnak egy interjút, de előbb Király Attila rendezővel beszélgettünk. – Színészi és koreográfusi munkáid mellet 2006 óta rendezel is. Hogyan kezdődött? – Az első rendezésem a Hókirálynő című mesedarab volt, amellyel Konter László, a Békéscsabai Jókai Színház akkori igazgatója bízott meg. Előtte is szóba került már, hogy rendezzek, de a válaszom az volt, hogy én elsősorban színésznek és koreográfusnak tartom magam. A rendezői munkát a Vértestvérek című musical kapcsán szerettem meg igazán. Olyan kivételes munkafolyamatnak lehettem a részese, amely ritkán adatik meg. Azóta évi egy-két előadást állítok színpadra. – A rendezéseidről szóló kritikák kiemelték, hogy a zenés műfajban is komoly hangsúlyt fektetsz a szereplők közötti viszonyok, a drámai konfliktu-

Kabaré Dunaújvárosban

sok kibontakoztatására. – A darab műfajától függetlenül a legfontosabb az, hogy a színész jól érezze magát a szerepében, mert akkor jól is fog játszani. A színház lényege, függetlenül attól, hogy zenés produkcióról van szó, vagy sem, a drámai helyzetekben, a szereplők közötti viszonyokba n van. Ezeket kell feltárni, megmutatni. – Mennyiben kívánod a Kabaréban érzékeltetni a mai kor társadalmi, politikai vonatkozásait? – A történet 1929 és 1930 között játszódik, Hitler és a náci párt megerősödésének idején. A darabban megjelenik a faji megkülönböztetés, a zsidók kirekesztése. A Bob Fosse által rendezett és koreografált Cabaret című film, egyértelműen foglal állást a fasizmusról. A darab erre vonatkozó részeiből mindent megtartottam. A színháznak nem dolga a politika, de reflektálnia kell arra a korra, amelyben élünk. Véleményem szerint, a diszkrimináció sajnos napjainkban is létező dolog.

A színésznô Dunaújvároshoz és Békés megyéhez is kötôdik – A pályádat a debreceni színházban kezdted. Miért akartál más társulathoz kerülni? – A Shakespeare Színművészeti Akadémia elvégzése után szerződtettek a Csokonai Színházhoz, ahol négy nagyon szép évet töltöttem. Amikor a színház élén igazgatóváltás volt az új vezetőség a saját csapatával akart továbbdolgozni így szinte minden kollégámmal együtt távozásra kényszerültünk. Nyilván akkor ezt nehéz volt feldolgozni, de utólag vis�szagondolva már egyáltalán nem bánom, hogy így alakult. Valaki egyszer azt mondta nekem, hogy egy színész életében a legideálisabb az, ha négyötévente színházat vált. – Hogyan kerültél a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházhoz? – Az előző művészeti vezető Smuk Imre szerződtetett. Dunaújvárosban immár a hatodik éve vagyok társulati tag, de egy pillanatig sem érzem, hogy fásult lennék. Ennek többek között az is oka, hogy a Békéscsabai Jókai Színháznál visszatérő vendég vagyok. Én Szarvason szület-

– Úgy hírlik párhuzamot fedeztél fel Sally Bowles és Fräulein Schneider élete között. – Az eredeti történetben nem tudunk semmit Schneider kisasszony múltjáról. Az én felfogásomban ő a Kit Kat Klub egykori dívája, azaz

Sally Bowles előtt ő volt a Kabaré ünnepelt sztárja. A koncepció kialakításában nagy szerepet játszott az, hogy Hernádi Judit a Csárdáskirálynő című operettben, Cecília szerepében kiváló alakítást nyújtott. Továbbá ő volt a világhírű Cabaret című film-

ben, Lise Minnelli magyar hangja. Ezért is örültem, amikor elfogadta a felkérést. Remélem, a nézők számára is kiderül a két nő élete közötti hasonlóság, utalások vannak rá, de nem lesz egyértelműen kimondva. – A Konferanszié a Kabaré elmaradhatatlan figurája, akit számtalan módon jellemeztek már. Te hogyan látod az ő személyét? – Nehéz kérdés. Egy olyan megfoghatatlan lény, aki egyszerre angyali és ördögi. Miután Jászberényi Gábor játssza – akinek mélyen hiszek a színészetében és az emberségében – inkább angyali lény. A Konferansziénak rálátása van mindenre és mindenkire, ezáltal többlettudással rendelkezik. Gáborral a próbákon arról beszélgettünk, hogy vajon a szerepéből kifolyólag látja-e, hogy kinek miképpen alakul a sorsa. Pontosan ő sem ismeri a jövőt, de erős sejtései vannak. Képes a végkifejlet felé irányítani a történetet azáltal, hogy bizonyos helyzetekben így vagy úgy segíti a szereplőket. – Színészként véleményed szerint, melyik szerep rejti magában a legnagyobb kihívást? – Technikailag Sally Bowles, Lapis Erika szerepe. Ebben a felfogásban azonban a Hernádi Judit által megformált karakter is igen komoly kihívást rejt magában. Schneider kisasszony szerepe nagyon is hajlamosítja a színészt a poentírozásra. Korántsem egyszerű feladat úgy játszani, hogy a néző egyik pillanatban nevessen, majd a következő pillanatban sírjon. Gondoltál már korábban arra, hogy színpadra állítsd a Kabarét? – Igen, négy-öt évvel ezelőtt Lapis Erikával dolgoztam egy darabban, aminek kapcsán egy kritika megemlítette, hogy meg kellene rendeznem a Kabarét, Erikával a főszerepben. Ezért is örültem, amikor Dobák Lívia, a Bartók Kamaraszínház művészeti vezetője felkért, erre a nem kis feladatra, amit kihívásként élek meg, legbelül tartok is tőle, de kiváló színészekkel dolgozhatok együtt.

Lapis Erika, mint Sally Bowles

tem, ezért érzelmileg erősen kötődöm Békés megyéhez, így mindkét helyen nagyon szeretek játszani. – Nem fárasztó az utazgatás? – Megéri vállalni, mert így új kihívások, impulzusok érnek. Mindenképpen a hasznomra válik az, hogy ha időnként más társulattal, más színházi közegben dolgozom. Ráadásul már megtanultam hogyan lehet maximálisan kihasználni az ingázással töltött időt, a kocsiban például remekül lehet szöveget tanulni, beénekelni vagy dalokat memorizálni. – Sally szerepét immár másodszor játszod el. Mennyiben más ez az előadás, mint a Békéscsabai Jókai Színházban bemutatott Kabaré? – Eleinte féltem attól, hogy milyen lesz egy év leforgása alatt kétszer is ugyanazt a szerepet eljátszani. Ösztönös elvárása ugyanis a színésznek ilyenkor, hogy lehetőleg különbözőképpen építse fel ugyanazt a szerepet, ami igen kemény feladat. De erről a félelmemről hamar kiderült, hogy alaptalan,

hiszen ha teljesen más a rendező és a koncepció, sőt a partnereim is, akkor az alakítás semmiképp nem lehet ugyanolyan. Sőt a két rendező, két teljesen különböző oldalról közelítette meg Sally karakterét. Király Attila koncepciójában a Kit Kat Klub jelenlegi sztárja egy igen szenzibilis személyiség, aki képes érzelmileg mélyen kötődni egy férfihoz, aki iránt valódi érzéseket táplál. Komolyan szerelmes lesz. Ezzel szemben a békéscsabai előadásban egy sokkal nehezebben nyíló, kérgesebb, látszólag mindent könnyedén feláldozó nőt játszottam. Mindkét Sally-t szeretem. A mostani ugyan közelebb áll hozzám, de nagyon nehéz leplezetlenül megélni az érzelmeket úgy, hogy közben ne szakadjon bele a szívem. A békéscsabai előadásban a „rideg díva” karaktere kapcsán pedig pont az elfojtással küzdöttem. Izgalmas helyzet. – Sally itt sem a szerelmet választja. Véleményed szerint, miért döntött így?

– Sally-nek a saját démonaival kell megküzdenie. Fél attól, hogy a meg nem valósított álmaiért egyszer majd a férjét és a gyermekét fogja hibáztatni. Egyszerűen félti őket saját magától és inkább kilép a szerelemből. Egy cseppet sem bízik magában. Tudja, hogy hosszú távon képtelen feláldozni önmagát a család oltárán. Érdekes, mert mostanában ez engem is elgondolkoztat. Vajon hogyan lehet igazán jól összeegyeztetni a gyermekvállalást a munkával? A karrierépítés nem zárja-e ki a boldog, harmonikus családi életet? Visszatérve a kérdésedre, Sally döntése sorsszerű. Vannak, akik valóban képtelenek „felnőni”. – Visszatekintve az eddigi szerepeidre, hogyan látod önmagadat? – Én az a típusú színész vagyok, aki minden megformált karakterébe belerak egy nagyot saját magából. A saját érzelmi világomból, a lelkem titkos zugaiból, elfojtott vagy túláradt vágyaimból. Megújulni akkor tudok, ha a rendező vagy a partnerem hozzám tud tapasztani valamit

egy próbafolyamat során. A lényeg, hogy úgy fejlesszem az eszköztáramat, hogy közben eszköztelen maradjak. Sohasem volt célom, hogy sztár legyek. Én jó helyen jó emberekkel szeretnék dolgozni, alkotni. Nem a hírnév hajt előre, hanem annak a vágya, hogy olyat tudjak létrehozni, amely értéket képes teremteni. Mudra Ágnes

16.


Honnan ismerős ez az arc? Győri Péter március 16-án töltötte be az ötvenedik évét. A kortalannak mondható emberek közé tartozik, hiszen nem látszik rajta, hány éves. A sportos alkatú, jellegzetes arcú és orgánumú színművész évek óta a Turay Ida Színház tagja, aminek az az előnye, hogy nem csak Budapesten, hanem vidéken is élvezhetik nagyszerű, dinamikus, sajátságos humorával átszőtt játékát. A győri születésű Győri Péter 1986-ban végzett a Színház– és Filmművészeti Főiskola színész szakán.

például az osztályunkat ketté osztották a gyakorlati időszakra. Egyik fele a Madách Színházba került, másik fele a Nemzeti Színházba. Mivel rám mind a két színház igényt tartott, nekem kellett pillanatok alatt eldönteni, hová megyek gyakorlatra. A Nemzeti Színházat választottam, ahol megismertem Bubik Istvánékat, akikkel elkezdtünk együtt zenélni. Ott hallott meg játszani Forgács Péter, aki elhívott a Mindhalálig Beatles előadásba, így ismertem meg Mikó Istvánt, akivel azóta is nagyon sokat dolgozom együtt. Neki kö-

Mikó Istvánnal és Koncz Gáborral a Komámasszony hol a stukkerben

– Készítettél összegzést az elmúlt ötven évről? – Még nem. Egyetlen kerek évfordulóval sem törődtem, de ez most megérintett. Ez azért komoly, kerek szám, mégsem érzem úgy, hogy nekem számadást kell csinálni, bár lehet, hogy egyszer csak leülök egy pohár vörösborral a csöndes szobában és végiggondolom az elmúlt éveket. – Több hangszeren is játszol, mivel kezdődött? – Hegedülni tanultam, aztán nagyon sokat basszusgitároztam. Ezt leginkább a Mindhalálig Beatles előadásban, később a koncert változatában kamatoztattam. Az egyik számot megtanultam bal kézzel játszani. Egyik koncerten Mikó István, Forgács Péter és Incze József nem várták meg a szám végi tapsot és belekezdtek az újabb nótába. Nekem már nem maradt időm, hogy átcseréljem a gitárt a másik kezembe, kénytelen voltam azt is bal kézzel kísérni. Én lepődtem meg a legjobban, hogy sikerült. Zongorázni soha nem tudtam, de egy előadás kedvéért megtanultam, mert a szerephez kellett. Ahogy visszagondolok az életemre, sokszor egy-egy szón, egy néhány perces eseményen, vagy egy félreértésen múlott, hogy merre mentem tovább. Főiskolás koromban

szönhetem a csodálatos soproni időszakot is, amikor ő volt ott a színház igazgatója. Később, Darvasi Ilona igazgatása alatt, visszatérhettünk Mikó Istvánnal és sok hajdani társulati taggal Sopronba, ahol újabb nagyszerű öt évet töltöttem. Eljátszhattam többek közt Don Quijotét, Biberachot és még sok nagyszerű szerepet. Nagy megtiszteltetés, hogy a soproni közönség két éve engem szavazott meg a Színház új örökös tagjának, a címet így már ketten viselhetjük… épp Mikó Istvánnal. Ha annak idején azt mondom, hogy Madách Színház, akkor lehet, hogy ezek a dolgok nem történtek volna

meg velem. Lehet, hogy akkor most mondjuk Franciaországban termesztenék szőlőt és bort csinálnék. – Ezek szerint hiszel a véletlenekben? – Inkább abban hiszek, hogy a véletlenek ezer szám jönnek velünk szembe és tőlünk függ, hogy lehetőleg helyes döntést hozva melyik úton megyünk tovább. Ha kiöntünk egy pohár vizet a hegy tetején, akkor annak az a „sorsa”, hogy lejusson a tengerbe, de hogy ezt milyen úton-módon teszi, abba már beleszól a véletlen is. Bizonyos utakat végig kell járnunk. – Téged tudtommal nagyon érdekel a buddhizmus. – Pontosabban a keleti filozófia. Minden, amit elkövetsz befolyásolja az életedet, nincs visszaút. Utólag nem teheted semmissé a tetteidet. Együtt kell élned a következményeivel és tovább kell haladnod. Sütő Andrásnak olvastam egyik jegyzetében, ami már-már olyan, mint a keleti filozófia: „A véletlen műve lehet, hogy a tengerbe zuhanok. De hullámai között már nem a véletlenben, hanem a vízben találom magam. A víz törvényeinek hatalmában…“ És ha nem e szerint cselekedsz, akkor megfulladsz. – Vannak-e olyan szerepek, amiket fontosnak tartasz pályafutásod során? – Mindig az adott szerep. Bármilyen szerepet kapok, megpróbálom a lehető legjobban eljátszani. Ha kicsi a szerep, lelket öntök belé, ha főszerep,

Rárosi Anitával a Csak semmi szexet kérem....-ben

pláne nem hagyhatom elveszni. Vannak jelenetek, amikkel informálunk vagy a körítést adjuk a történethez, és vannak amik a mieink. Ennek felismerésekor lép be az alázat, akkor is tehetséged legjavát adni, amikor nem rólad szól a jelenet. – Filmeztél is. Emlékezetes szereped volt Máté, a nyomozó segédje a Kisváros című sorozatban. Sokan még most is azonosítanak vele? – Néha igen, bár már régen volt. – Elnézve a jellegzetes arcodat, eljátszhatnád Cyranot is.

volt a századik előadása, a Csak semmi szexet, kérem, angolok vagyunk című komédiában, a Van aki forrón szereti című musicalben, a Doktor úr című vígjátékban, a Kölcsönkért kastély című zenés vígjátékban, a Komámasszony, hol a stukker? című komédiában, a Mágnás Miska című operettben. Állandó budapesti játszó helyünk az Óbudai Kultúrális Központ a San Marco utcában, a Haller utcai Ferencvárosi Művelődési Központ, de többször fellépünk a József Attila Színházban is. Gyakran utazunk vidékre.

A Van, aki forrón szereti-ben a társulat hölgy tagjaival

– Arra gondolsz, hogy nem kellene orrot ragasztanom? Itt nem csak a külsőségről van szó. Cyrano bennem van, de lélekben még nem tartok ott, hogy eljátszam. Bizonyos szerepeket csak akkor szabad eljátszani, ha készen áll rá a színész, és van mit vele mondania. A főiskolán az egyik tanárom azt mondta, Péter, maga úgy negyven éves kora után érik össze, a fizimiskája és a belső lelke. – Mióta vagy a Turay Ida Színháznál? – Nyolc éve, 2005 óta. Tamási Áron: Énekes madár című darabjában kezdtem, ez volt az első. Aztán kaptam a további feladatokat, így észrevétlenül részesévé váltam ennek az utazó színháznak. – Mikben láthat most a közönség? – Játszom az Indul a bakterház című darabban, aminek februárban

Nagyon sok darabot tudunk elvinni vidékre is, ami már azért is hálás dolog, mert hihetetlen nagy szeretettel fogadják az előadásainkat. – Mi a titka annak, hogy ilyen jól tartod magad? – Egyrészt a színház konzervál. Karban kell tartanunk magunkat és megőrizni a játékos kedvünket. Sokat biciklizem, néha nyolcvan kilométert is egy nap, ahogy időm engedi. Tizenegy évig nem ettem húst, két éve kívánta meg újra a szervezetem, azóta megeszem a szárnyasokat. Ugyanakkor jó géneket örököltem édesapámtól, aki nyolcvankilenc évet élt. Sok mindenben rá hasonlítok. – Győri Péter, Isten éltessen még nagyon sokáig! Egészséget, boldogságot és nagyon sok sikert kívánok a Turay Ida Színház társulata nevében is! Szabó Anikó

Lovatlan Szent György

A szolnoki Szigligeti Színházban már egy hónapja sikerrel adja elő Ady Endre verseiből összeállított estjét Molnár László, a társulat Jászai Mari-díjas színművésze. A közönség régi óhaja teljesült ezzel, hiszen több sikeres önálló est után Molnár László Adyhoz fordult. Saját bevallása szerint több mint száz Ady verset tud, volt miből válogatnia. A művésznek a közönséghez címzett levelét idézzük.

Kedves Közönség! Évek óta Szolnokon játszom, és időről-időre azzal a kérdéssel találkozom az utcán, hogy miért nincsenek önálló estek a Szigligeti Színházban. Bízom benne, hogy a versszerető embereknek örömet tudok okozni, azzal a régóta dédelgetett álmommal, hogy Ady Endre verseit csokorba fűzve, egy hideg, téli estén - két táncos fiú közreműködésével- egy önálló estet összeállítok.

Számomra Ady Endre a legnagyobb magyar költők egyike. Egy szürrealista zseni, aki aktualitását örökké fenntartja. A hasonló verses irodalmi estek általában egy hangszer kíséretével történnek, én ezt a formációt eldobtam, helyette két remek néptáncos teszi kerekebbé az estet. Aki a verset szereti, azt szeretettel várjuk. (-)

Kinczel József, Molnár László és Kabdebon Szabolcs

17.


Mûsorváltozás Sopronban

Csíksomlyói magyar passió A Soproni Petőfi Színház szerzői jogi problémák miatt nem mutatja be március 23-án Tamási Áron: Kakasok az édenben című művét. A teátrum az előre meghirdetett bérletes előadás helyett ugyanebben az időpontban Katona Imre: C s í k s o m l y ói magyar passió című misztériumjáték át tűzi műsorára. A megváltott jegyek és bérletek erre a pr o du k c iór a érvényesek.

Kettôs jubileum Szolnokon

Katona Imre különleges szertartásjátékában Krisztus passiója össznépi rituálé, amelyben egy színházi közösség kínokkal teli, ám felemelő alkotómunkájának részeként születik újjá a passió. Az előadás így Jézus szenvedésének, halálának és feltámadásának történetén túl az európai színház újjászületésének ősi misztériumába is beavatja a nézőket. A népes társulat megrázó színházi élményt kínál Szarka Gyula (Ghymes együttes) zenéjével, Demcsák Ottó Harangozó-díjas balettművész koreográfiájával. – Kényszerű műsorváltozás miatt mutatjuk be a Csíksomlyói magyar passiót, kicsit előbb, mint gondoltuk,

hiszen a terveink között szerepelt a következő években a darab színpadra állítása. Hasonló magyar kulturális értékeket hordoz a produkció, mint a Tamási darab, a virágvasárnapi és pünkösdi időszakra igazán aktuális ez az előadás, amelyben az egész társulatunkat láthatják a nézők. Korszerű színházi rendszerben bemutatjuk be a művet, visszanyúlva az európai színjátszás második újjászületésének origójához, a passióhoz – mondta Pataki András az előadás rendezője, a Soproni Petőfi Színház igazgatója. Az előadás főbb szerepeiben Horváth Andor, Savanyu Gergely, Krizsik Alfonz, Diószegi Imola, Farkas Tamás, Lénárt László, Horváth László és Szőcs Erika látható. (-)

Isten éltessen, Péter!

Balázs Pétert ünnepelte a szolnoki közönség és a Szigligeti Színház társulata március 5-én, az Egy bolond százat csinál előadása után. Ez a előadás egyben a művész jutalomjátéka is volt, mellyel 50 esztendős színpadi jelenlétét, illetve a hetvenedik születésnapját ünnepelte Szolnok városa.

pen nem a színpadon tartózkodó – hölgytagjai hetven szál rózsát vittek be a színpadra, és a direktor kezébe nyomták, majd Szalay Ferenc polgármester is megjelent a színészek között, és pár ihletett mondatban méltatta a direktor szerepét Szolnok életében. A meghatottság általános volt nemcsak a színpadon, hanem a nézőtéren is, ahol a közönség állva hallgatta a laudációkat. „Ha hihetünk Márai Sándor szavainak, akkor az élet tartalmát a nagy feszültség, az alkotás pillanatai jelentik, nem pedig a létezés kalendáriumi időszaka. Kedves Péter! Nézd el nekem azt az apróságot, hogy létezésed kalendáriumi évfordulóján is felköszöntelek. A nézők számára Balázs Péter úgyis az alkotás Feleségével Csilla asszonnyal pillanataiból áll össze. Ezek Az előadás után, a tapsrendben alapján pedig fiatalnak és idősebba zenekar váratlanul a születés- nek örökké emlékezetes marad pánapok indulóját kezdte játszani, lyafutása.” – mondta többek között mely hangokra a színház – ép- Szalay Ferenc.

Ezután Barabás Botond lépett elő, aki Orbán Viktor üdvözlő levelét olvasta fel: „Valahol azt olvastam, hogy a sport a győzteseké, aki nyer, annak van igaza. A színművészetben mindez másképp van, azt hiszem legfőképp azért, mert egy megindító, lélekemelő, elgondolkodtató, vagy könnyű, szórakoztató darabbal, bár az alkotó, a rendező, a színigazgató, és persze, nem utolsó sorban az előadók mérettetnek meg, állnak az ítészek elé, nyerni legfőképp mi, befogadók fogunk. Engedd meg, hogy ennek a közönségnek lelkes tagjaként köszönjem meg, hogy évtizedek óta hagysz minket minden alkalommal nyerni.” A taps befejeztével az összehúzott függöny mögött folytatódott az ünneplés. Kiss József köszöntőjében sok egészséget kívánva kiemelte, hogy a jövőben is nagy szüksége lesz a színházi szakmának Balázs Péter tapasztalataira, bátorságára, tudására és derűjére. A pezsgőspoharak sűrűn koccantak, és egy gyönyörű, hatalmas torta is begurult. A csokoládés, marcipánnal borított édesség a Szigligeti Színházat formázta, így a direktor nem is hagyta ki a poént, amikor a kezébe nyomták

Balázs Péter Tahi Tóth Lászlóval

a kést, hogy szegje meg a tortát: „Ti azt akarjátok, hogy a saját színházamba mártsam bele a kést? Soha!” A derültség nem maradt el…

Sok kolléga, barát is eljött Szolnokra, hogy tanúja legyen Balázs Péter, családja, és társulata örömének.

Szalay Ferenc polgármesterrel

Bende Ildikó 70 éves

Bende Ildikót, aki jelenleg A testőrben játszik, előadás előtt Forgács Péter, a Győri Nemzeti Színház igazgatója köszöntötte a társulat nevében

Kecskeméten született, máig őrzi, ha megkívánja, egy-egy szerep használja is az ő-ző nyelvjárást. Gimnazista kora óta él szerelemben a versekkel, volt súgó, tánckari tag, segédszínész. Egy bravúros beugrás után – Shakespeare Vihar című drámájában kellett két nappal az előadás előtt beállnia Ariel szerepébe – színészi besorolást és működési engedélyt kapott. 1974-ben költözött Győrbe férjével, majd 1978-tól az újonnan felépült Kisfaludy Színház társulatának tagja lett. Emlékezetes szerepe az akkori János vitéz című előadásban a Gonosz mostoha, akit fiatal kora ellenére

két idősebb színésznővel, Balla Icával és Kiss Bazsával játszott felváltva. Kisebb kiruccanásokon kívül, például a Vaskakas Bábszínházba, vagy nemrégiben a Székesfehérvári Vörösmarty Színházba és a tatabányai Jászai Mari Színházba, győri színésznőként dolgozik. Jellemzően karakterszerepeket játszik, nemrégiben belekóstolt a televíziós sorozatok világába is. Győrben nemcsak színházi szerepeiből ismerik, hanem számtalan gyerekműsora nyomán is. Mikor saját gyermekei felcseperedtek, egyre többet kezdett foglalkozni a fiatal generáció szórakoztatásával.

Máig rengeteget jár iskolákba, óvodákba, a környék művelődési házainak is gyakori, szívesen látott vendége. Az Aase-díjas színésznőt 70. születésnapja alkalmából március 4-én a színésztársak és barátok, illetve Győr város is köszöntötte, a Győri Városháza Ezüst Emlékérmét vehette át művészi munkásságáért. Somogyi Tivadar Győr alpolgármestere ezzel a kitüntetéssel köszönte meg értékteremtő, példaértékű tevékenységét az ünnepi est egyik fénypontjaként. Pottyondy Nóra Fotó: Fehér Alexandra

18.


SZÍN-TÁR az egész világ

Egy hétre ismét a jövő színész-reménységeié lesz a főszerep a kecskeméti Katona József Színházban. A március 25-e és 30a között megrendezésre kerülő IV. SZÍNTÁR Találkozó a Kecskeméti Tavaszi Fesztivál rendezvénysorozatába is bekapcsolódik. A részletekről Réczei Tamás, a kecskeméti színház művészeti vezetője nyilatkozott lapunknak.

– A SZÍN-TÁR-on immáron negyedik alkalommal jelennek meg a hazai és határainkon túli, magyar nyelvű színészképző intézmények. A budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemről három, a Kaposvári Egyetem Művészeti Karáról kettő, míg az Újvidéki Művészeti Akadémiáról, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Színház- és Televízió Karáról, valamint a marosvásárhelyi Művészeti Egyetemről egy-egy osztályt várunk a rendezvényre. Nagyon örülünk annak, hogy több intézmény már kifejezetten a SZÍN-TÁR Találkozóhoz igazítja a tanmenetét. Programunkkal a Kecskeméti Tavaszi Fesztivál műsorához is kapcsolódunk.

– Milyen előadásokat láthat majd a közönség? – Nyolc vizsgaelőadással készülnek a résztvevő intézmények, köztük láthatunk majd klasszikusokat új értelmezésben, illetve báb-, és mozgásszínházi produkciókat is. Emellett különleges szakmai kísérőprogramokkal gazdagodott az idei találkozó. Rögtön a hét elején érkezik a Maladype Társulat Tojáséj című előadása, melyet Weöres Sándor egysoros költeménye ihletett. A Kecskeméti Tavaszi Fesztivál keretén belül nézhetik meg az érdeklődők Hegedűs D. Géza monológját Camus Pestis című regényéből. Március 27-én, a Színházi Világnapon a kecskeméti teátrum is tart egy bemutatót, Vasárnapi gyerekek címmel. A színészhallgatók és művésztanáraik szakmai beszélgetéseken oszthatják meg egymással véleményüket, tapasztalataikat Szeretettel várjunk nézőinket is, hiszen a SZÍN-TÁR nem csupán szakmai seregszemle, hanem igazi kulturális csemege minden színházszerető számára. B. L.

A részletes program:

Kakuk Marci

Március 25. hétfő 19.30: (Ruszt József Stúdió Színház) Tojáséj – Maladype Társulat – Off program Március 26. kedd 17.00: (Nagyszínház, nézőtéri büfé) Hitgyógyász – Színház- és Filmművészeti Egyetem, Budapest 19.00: (Kelemen László Kamaraszínház) Kakuk Marci Babes-Bolyai Tudományegyetem Színház- és Televízió Kar, Kolozsvár) Március 27. szerda 19.00 (Ruszt József Stúdió Színház) Vasárnapi gyerekek – bemutató; 20.00: (Kelemen László Kamaraszínház) Tartuffe – Kaposvári Egyetem Művészeti Kar Március 28. csütörtök 17.00: (Katona József Gimnázium) Patkányok – Kaposvári Egyetem Művészeti Kar 19.00 (Kelemen László Kamaraszínház) Camus: A pestis – Off program; 20.00: (Ruszt József Stúdió Színház) Halni jó! – Újvidéki Művészeti Akadémia Március 29. péntek 17.00: (Ruszt József Stúdió Színház) Diótörő – Színház- és Filmművészeti Egyetem, Budapest 20.00: (Kelemen László Kamaraszínház) Születés, szerelem, halál – Művészeti Egyetem, Marosvásárhely Március 30. szombat 15.00 és 19.00: (Kelemen László Kamaraszínház) Toldi – Színház- és Filmművészeti Egyetem, Budapest

Teátrumi Színözön Sopronban

Igazi színházi kavalkád, országos és nemzetközi hírű produkciók, műfaji sokszínűség, remek színészek és virtuóz táncosok népes tábora várja azokat a nézőket, akik ellátogatnak a Soproni Petőfi Színház Teátrumi Színözönének programjaira március 24-e és 28-a között. Fodrásznő

Öt nap alatt hat olyan előadást láthat a közönség, amelyre még a legínyencebb színházrajongók is

elismerően csettintenének. Látható lesz Sopronban a debreceni Csokonai Színház egyik legnépszerűbb darabja a Fodrásznő, amely a 2010es Pécsi Országos Színházi Találkozón elnyerte a legjobb előadás és a legjobb női főszereplő (Szűcs Nelli) díját.

vészeti Társulat, a Soltis Lajos Színház és a nyárádszeredai Bekecs Néptáncegyüttes produkciói a műfaj szerelmeseinek igazi székhez szögező színházi élményt garantálnak. Csakúgy, mint a Zentai Magyar Kamaraszínház bemutatkozása.

berek című katartikus sikerű színművel. Öt nap, hat feledhetetlen élményt garantáló előadás. Minden előadás után Pomezánski

Természetesen, a házigazda soproni társulat is képviselteti magát a programsorozatban, az Egerek és em-

György, a magyar televíziózás kultikus alakja, a Duna Televízió egykori alelnöke beszélget az alkotókkal, szereplőkkel. A Színházi Világnapon, március 27-én Pataki András a Soproni Petőfi Színház igazgatója és a társulat tagjai köszöntik a színház ünnepét.

Simon hét napja…

Csongor és Tünde

Kiemelt helyet és figyelmet kap a tánc és mozgásművészet. A Magyar Mozdulatmű-

A program: Március 24. (vasárnap) 19 óra: Szergej Medvegyev: Fodrásznő – színmű. Rendező: Viktor Rizsakov. A debreceni Csokonai Színház kultikus előadása a boldogság utáni vágyakozásról, derűbe, szeretetbe, groteszkségbe csomagolt fájdalomról, kiváló rendezésben, parádés színészi alakításokkal (Szűcs Nelli, Trill Zsolt, Tóth László, Kristán Attila). A Csokonai Színház legtöbbet utazó előadása vendégszerepelt az oroszországi Jaroszlavlban a Volkov Fesztiválon, Minszkben, ahol ezer néző állva tapsolta meg a produkciót. Magyarországon Szentendrén, Veszprémben, Gyulán, Sóstón, Szegeden, Kapolcson, Szarvason és Tatabányán láthatták a darabot. Rendezője a nemzetközi hírű Viktor Rizsakov, a kortárs orosz színházi élet egyik emblematikus figurája, a „Kiszlorod" (Oxigén) elnevezésű színházi mozgalom elindítója, a rendezőként és színházi pedagógusként is ismert: moszkvai Csehov Művész Színház (MHAT) mellett működő NyemirovicsDancsenko iskolastúdió rendező-oktatója, a moszkvai Mejerhold Központ vezetője. Március 25. (hétfő) 19 óra: Fifika, Évszakok – táncszínházi előadások. A budapesti Magyar Mozdulatművészeti Társulat előadása. Rendező: Fenyves Márk és Pálosi István. Az előadás témája az örök körforgás mai értelmezése, a természeti és emberi körforgásé, a maga ősiségével és megfoghatatlanságával. A mozdulatművészethez közel álló téma, mely a természet erőit vizsgálja Bach, Haydn, Vivaldi művei segítségével.

Menedék

Március 26. (kedd) 19 óra: John Steinbeck: Egerek és emberek – színmű. A Soproni Petőfi Színház előadása. Rendező: Pataki András. Az új soproni társulat telt házakat vonzó remek produkciója a nézők kérésére még egyszer látható, a főszereplők: Horváth László és Tóth Tibor parádés, székhez szögező alakításával. Március 27. (szerda) 19 óra: Carole Frechette: Simon hét napja… – Zentai Magyar Kamaraszínház stúdiószínházi előadása. Rendező: Ivan Vukosavljev. A mély gondolatokat, érzéseket bemutató előadás Simon Labrosse munkanélküli hét napjáról, aki nap mint nap új foglalkozást fedez fel magának, hogy végre egyenesbe kerüljön. Simon ezúttal barátaival, Leóval és Nathalie-val egy színházi előadás megrendezésén fáradozik, amelynek témája: egy hét az életéből. Március 28. (csütörtök) 19 óra: Csongor és Tünde – Vörösmarty Mihály drámai költeményének táncszínházi előadása – Bekecs Néptáncegyüttes, Nyárádszereda. Rendező: Török Viola. A népszerű mű ezúttal főként a néptánc-formanyelvének felhasználásával elevenedik meg a színpadon. Szünet után 21 órakor: Menedék – a celldömölki Soltis Lajos Színház előadása. Rendező: Víg Ágnes. Mozgásszínházi előadás külső és belső utazóknak egy panzióról, egy menedékről egy képzelt Kelet Európáról, egy képzelt háború utáni időtlenségről, ahová utazók érkeznek. Ös�szeverődött emberek egyetlen éjszakája, lélekörvénye.

19.


A Klebelsberg Kultúrkúria A Marczi Közösségi színházi programjai Tér színházi programjai

Felnôtteknek:

Április 04. csütörtök 19.00: Szeretettel Charlie – monodráma egy felvonásban Daniel Keyes Virágot Algernonnak című műve alapján. Algernon különleges egér: ugyanolyan agyműtéten esett át, mint a főhős, Charlie, és ettől valóságos egérzseni lett. Charlie Gordon hasonlóan járt, a műtét után rohamos szellemi fejlődésen ment át, intelligenciahányadosa messze felülmúlja a zseniszintet. De… Charlie Gordon: Gönczy Attila, a Földessy Margit Stúdió növendéke. Április 05. péntek 19.00: Egressy Zoltán: Vesztett éden – az egri Gárdonyi Géza Színház előadása Madách, Fráter Erzsébet és Majláth Anna életének drámai konfliktusairól a kor tükrében. A mű végigkíséri Madách életét és Fráter Erzsébet szenvedélyes és romantikus villódzó szerelmét és végül megérthetjük, hogy született meg Madách Az ember tragédiájának Évája. Szereplők: Portik Györffy András, Marjai Virág, Dimanopulu Afrodité, Díszlet: Bényei Miklós. Jelmez: Molnár Gabriella. Rendező: Beke Sándor Április 12. péntek 18.00: Végy karjaidra, idő – Sinka István est – a Pusztaszó együttes műsora. Sinka István a magyar irodalom egyik legérdekesebb alakja, méltatlanul mellőzött mindez ideig. A jövőben az alaptantervben szerepel költészete. Április 16. kedd 19.00: Euripidész: Iphigeneia Auliszban – A Veszprémi Petőfi Színház vendégjátéka. Szereplők: Baranyi Péter, Szalma Tamás Jászai-díjas, Nyirkó István, Keresztes Gábor, Kéri Kitty, Trokán Anna, Horváth Zoltán, Máté P. Gábor, Módri Györgyi, Dominek Anna, Gál Benjamin, Figula János. Rendező: Szinetár Miklós, Kossuth-, Jászai- és Balázs Béla-díjas, Kiváló és Érdemes művész.

Gyerekeknek: Április 11. csütörtök 10.00: TATOK-TATOK – Szabó T. Anna József Attila-díjas költő és a Sajtkukacz zenekar közös előadása a Költészet Napja alkalmából. Szabó T. Anna versei nyelvpörgető mondókák, pis�szegő dalok, rímes tréfák és ritmikus rögtönzések. A Sajtkukacz zenekar hitvallása: A verséneklés, értéket közvetít. Ma, amikor mindannyian rohanunk, sokszor oda sem figyelve arra, gyermekeink milyen mesefilmeket, rajzfilmeket néznek, milyen zenét hallgatnak, az énekelt vers egyszerű és játékos formában közvetíti az irodalom értékeit a kicsik felé.

Április 14. vasárnap 11.00: Állati Zenés ABC – Bíró Eszter énekes, színész lemezbemutató koncertje gyerekeknek és felnőtteknek. Az előadás interaktív, sok-sok játékkal, humorral, jó muzsikával. Április 19. péntek 09.00 és 10.30: Tádé-bérlet: Ládafia mese Janó, Misi és Juli jó testvérek. Vándorútra kelnek, hogy szerencsét próbáljanak a világban. Útjuk során csodálatos ládára lelnek, melyben varázstárgyakat őriz egy kisegér. Szereplők: Futó Ákos / Jakab Ádám, Fige Tamás, Mákszem Lenke. Írta: Bodnár Zoltán. Zene: Kovács Gáborján. Tervező: Majoros Gyula. Rendezte: Kovács Géza Blattner-díjas Az előadást 4 éven felüli gyerekeknek ajánljuk.

Császár Angela, Sebő Ferenc és Dinnyés József is Sopronban ünnepli a Magyar Költészet Napját. Egy hétig ugyanis a verseké lesz a főszerep a Soproni Petőfi Színházban és az egész városban április elején, a Tavaszi Fesztivál keretében. A Magyar Költészet Hete rendezvénysorozatot április 6-án versmondó maratonnal nyitja a színház. Majd a Komáromi Jókai Színház Tetemrehívás című előadását tekinthetik meg az érdeklődők. Arany János csontig ható balladáit a teátrum igazgatója, Tóth Tibor tolmácsolja zenekari kíséret mellett. Arany világirodalmi szintű balladáinak találkozása egy őszinte, hiteles színművésszel tartalmas, a magyar nyelv szépségeit, utánozhatatlan líraiságát bemutató estet ígér. Természetesen, ha versek és költészet, akkor nem hiányozhat Sopronból a legendás daltulajdonos, vándorénekes, Dinnyés József sem, aki öt részes zenés szabadiskolát tart mindenki számára a magyar lélekről

Április 5. 11.00: Egressy Zoltán: Vesztett éden – Az Egri Gárdonyi Géza Színház előadása középiskolásoknak. Fráter Erzsébetet is mélyről fakadó szenvedélyek mozgatják, Madáchot is, aki beleszeret, rajongás, szerelem, büszkeség és szenvedély hatja át. Boldogságuk mégsem lehet felhőtlen. Megnehezíti együttlétüket Majthényi Anna, Madách édesanyja, aki viszont következetes gazdasszony, háziasszony és anya egy személyben. Szereplők: Portik Györffy András, Marjai Virág, Dimanopulu Afrodité. Rendező: Beke Sándor.

Április 9. 19.00: KEX és TEA – A Momentán Társulat által szerkesztett kortárs irodalmi est – Vendég: Erdős Virág, József Attila-díjas író, költő. Melyik HÉV-megállót vinné magával Erdős Virág, ha elmenne innen? Mit mondott Orpheusz, mikor végre meglátta rég nem látott szerelmét a halál kapujában? Hogyan kell megvédeni a melankóliát? Versek, novellák és beszélgetés Erdős Virággal, aki lehet, hogy megmondja, de egész biztos megkérdezi, hogy na most akkor mi legyen??? Április 10. 18.00: A Parnasszus csillagai – Költők – versek – életek Nemes Nagy Ágnes: Császár Angela; Szécsi Margit: Juhász Róza Csoóri Sándor, Csukás István, József Attila, Nagy László, Orbán Ottó, Szécsi Margit, Weöres Sándor megzenésített versei a Sebő Együttes előadásában. A csodálatosan megzenésített versek szervesen kapcsolódnak a színpadi játékokhoz, hangulatokhoz. Kiegészítik, és tovább viszik a történetet. Technikai munkatárs: Hajdú Gábor; Rendező, dramaturg: Juhász Róza Április 15. 19.00: Euripidész-Szinetár: Iphigeneia Auliszban – a Veszprémi Petőfi Színház előadása Euripidész árnyalt figurái egyszerre hősök és esendő, nem egyszer szánandó emberek. Keserű véleményét a társadalom igazságtalanságáról, az ebből következő gyávaságról, a tömegek kétes szerepéről, az egyes ember és a hatalom kiszolgáltatottságáról nem titkolja el. Ezért is példaképe sok modern írónak... Eredetiből magyarra fordította: Devecseri Gábor. Rendező: Szinetár Miklós Kossuth- Jászai- és Balázs Béla-díjas, Kiváló és Érdemes művész.

A Magyar Költészet Hete Sopronban Verskavalkád legendákkal – Császár Részletes program: Április 6. 10 órától 17 óráig – Soproni Petőfi Színház, Nézőtéri büfé Angela, Sebô Ferenc és Dinnyés József Orbán Júlia vezetésével versmondó maraton indul, beszélgetésekkel.

és múltról, történelmi sorsfordító időszakokról. Mindehhez száz magyar verset hív segítségül. Dinnyés József A Parnasszus csillagai címmel Császár Angela, Juhász Róza, Sebő Ferenc és Pergel László verses-zenés előadása is látható a rendezvénysorozat keretében. S, hogy senki ne maradjon versek nélkül még ezután sem, a soproni színészek április 11-én egész napos versmondásra vállalkoznak a város minden pontján. Ezen a napon minden a költészetről szól majd Sopronban. A versek erejével.

17 órakor Gergye Rezső a vasvári Nagy Gáspár Művelődési Központ igazgatója előadja Hajnóczy Péter: Dinamit című monodrámáját.

A Magyar Költészet Hetének további programjai a Liszt Ferenc Kulturális Központban kerülnek megrendezésre: Április 7. 18 óra A Komáromi Jókai Színház bemutatja Arany János Tetemrehívás című zenés balladás estjét. Szereplők: Tóth Tibor Jászai-díjas, Madarász András, Kováts Marcell, Farnbauer Péter. Dinnyés József: Zenés szabadiskola Április 8. 16 óra 1. Mohács után (XVI. század) Április 9. 16 óra 2. Megholdulni, túlélni! (XVII. század) Április 10. 16 óra 3. Megújhodás vagy felvilágosodás? (XVIII. század) Április 11. 16 óra 4. Reform- újraformált világot? (XIX. század) Április 12. 16 óra 5. Kik vesznek körül? (XX. század) Április 13. 19 óra A Parnasszus csillagai (Költők – versek – életek) Szereplők: Császár Angela Jászai-díjas, érdemes művész, Juhász Róza, Sebő Ferenc Kossuthdíjas, Perger László. Dramaturg-rendező: Juhász Róza.

20.


Fôszerepben: Tóth Ildikó és Szabó Gyôzô

Mirandolina a Vörösmarty Színházban

Carlo Goldoni klas�szikusát Valló Péter állította színpadra a székesfehérvári Vörösmarty Színházban. A címszereplő Mirandolinát Tóth Ildikó, Ripafratta lovagot pedig Szabó Győző alakítja az előadásban. – A komédia színterét a címszereplő, a ravasz, intelligens és ellenállhatatlan Mirandolina uralja, aki a drámairodalom egyik legbonyolultabb, legösszetettebb személyisége, akárcsak nagy ellenfele, a zárkózott és sebezhető Ripafratta lovag – mondja az előadás fordítója, Sediánszky Nóra. Kettejük egyszerre tragikus

Szabó Győző

foggal-körömmel megkapaszkodni igyekvő színésznők, a fogadó pénzés szereleméhes személyzete mind

Szabó Győző, Quintus Konrád és Hirtling István

és komikus, megkapóan ismerős szerelmi háborúskodása alapvető tényezője a darab vonzerejének, örökifjúságának, akárcsak a többi remekbe rajzolt figura hányattatása, kalandjai: a vagyonát vesztett, jobb körökből lecsúszott őrgróf, a felkapaszkodott, parvenü gróf, a

Megkezdte a próbáit A Montmartre-i ibolya című operett stábja a Veszprémi Petőfi Színházban. Kálmán Imre népszerű művét Kéri Kitty állítja színpadra. A bemutató április 12-én lesz. A rendező elmondta: azért választotta ezt az operettet, mert a darab a művészekről, a színház világáról szól, annak összes kínjával és varázsával. A közönség mindig kíváncsi a kulisszák mögötti létre, s ez mindig jó lehetőséget ad a színészeknek is, hogy magukról valljanak. – Ellentétben sok más ismert operettel, A Montmartre-i ibolya szereplői nem kitalált személyek, hanem hús-vér emberek, a szerzők a férfi főszereplőket valóban élt festőről, zeneszerzőről és íróról mintázták meg, és persze önmagukról is. Nem véletlen, hogy Henry Murger Bohémek című regénye megihlette Puccinit, Leoncavallot és Kálmán Imrét is. Kálmán Imre barátaival Szirmai Alberttel, Jacobi Viktorral és Molnár Ferenccel huszonévesen ugyanúgy

„kapcsolatuk” egy ártatlan kis csatával indul, de aztán az egész sokkal bonyolultabb, szenvedélyesebb és mélyebb lesz” – mondja a címszereplő Tóth Ildikó.

– Ripafratta valódi nőgyűlölő hírében áll. Aztán az események másfelé sodorják – és épp ez az izgalmas a szerepben. Érdekes feladat, amikor a karakter a nézők szeme láttára (azaz előadás közben) változik, alakul, és egy különös ívet jár be. Valójában minden szereppel bejárunk egy utat, de itt a vígjátéki vonal mellett egy szatirikus, sőt, időnként drámai vonal is megmutatkozik” – vallja Szabó Győző.

Tóth Ildikó

Gál Gergely, Hábencius György, Eszes Szabolcs, Vámosi Máté.

Varga Gabriella, Hirtling István és Dézsi Éva Darinka

közeli ismerőseink. A Mirandolina ugyanis nemcsak ragyogó és sötét tónusokkal festett szerelmi játék, de kegyetlenül éles, szarkasztikus állapotrajz a túlélésről, a „jég hátán is megélés” sajátos emberi művészetéről, melyet napjainkban, sajnos, nagyon is jól ismerünk.

Kéri Kitty színháza a veszprémi színházban

– Goldoni darabja a maga korában kortárs dráma volt. Természetesen én is arra törekszem, hogy egy mai történetet vigyek színre. Úgy gondolom, a nézőket nem érdekli a 18. századi olasz társadalom viszonyrendszere, csak amolyan különlegességképpen. Azok a konfliktusok a lényegesek, amelyek ma is megtörténhetnek. Sediánszky Nórával új fordítást készítettünk a Mirandolinából, amelyet több alkalommal bemutattunk már. Az új szövegkönyv nem tartalmazza azt a fajta konvenciórendszert, amit Goldoni saját kora színjátszása miatt ráaggatott a történetre – nyilatkozta Valló Péter rendező.

– Mirandolina megteremtett magának egy olyan egzisztenciát, környezetet, amelyben nincs kiszolgáltatva sem férfiaknak, sem nőknek, semmiféle helyzetnek. Egyetlen dolognak nem ura: saját magának. Találkozik a Lovaggal: úgy tűnik,

Szereplők: Tóth Ildikó, Szabó Győző, Hirtling István, Quintus Konrád, Sághy Tamás, Varga Gabriella, Dézsi Éva Darinka, Habóczki Máté, Borbély Richárd, Bakonyi Alexa, Molnár Adrienn, Dankó Erika, Breznyiczki Gabriella, Bágyi Dávid,

Fordító-dramaturg: Sediánszky Nóra. Jelmeztervező: Dőry Virág. Zeneszerző: Melis László. Díszlettervező-rendező: Valló Péter kdk Fotó: Medvigy Gábor

Készül A Montmartre-i ibolya

megváltotta a világot esténként a kávéházban, ahogyan azt a mi hőseink, ahogyan később Szenes Andor, Szenes Iván, és azóta is minden művész teszi. – hangsúlyozta a rendező, aki hozzáfűzte: Kálmán Imre ezt az operettet szerelmesen írta, s a nála harminc évvel fiatalabb, orosz származású, színésznő feleségének ajánlotta. Az 1930-as bécsi premieren muzsikáját csak a vájt fülűek, valamint az igazi rajongók élvezték, de hamarosan egész Európát meghódította A Montmartre-i ibolya.

– Deres Péter dramaturggal sokat dolgoztunk a szövegkönyvön, frissebbé tettük a párbeszédeket, hangsúlyokban is megerősítettünk néhány szerepet és új szereplőket is életre hívtunk. Így egy kicsit mi is hozzá tudjuk tenni a darabhoz az életünket. Nem modernizálni akarjuk a művet, hanem maivá, dinamikusabbá szeretnénk tenni, megmutatni olyan színházi formanyelvet, amely segít a sokszor cukrozottnak ábrázolt operett világot közel hozni a valósághoz. Helyenként visszatértünk az eredeti Murger szöveghez és Szenes Iván megoldásaihoz. A történet az 1890-es években játszódik Párizsban, de ma is játszódhatna. Andréa T. Haamer jelmezei, Cziegler Balázs díszlete amellett, hogy látványos lesz, eltér a megszokott sokfalas, kis realista megoldásoktól. Bodor Johanna koreográfussal régóta ismerjük egymás ízlésvilágát, sokat dolgoztunk együtt, nagy szerencse, hogy el tudott jönni hozzánk, szerintem mindenkinek élmény lesz a vele va-

ló munka. Számomra igazi kihívás, hogy operettet rendezhetek. Gyerekkoromban nagyon szerettem, sokat jártam operett és opera előadásokra. Azután elvesztettem az érdeklődésemet. Nem szeretem, amikor a dalok egyfajta zenei betét szerepét töltik be – kicsi tánc, nagy végpóz – és nem a szituációból, a szövegből és a színészek idegrendszeréből születnek meg. Zene és szöveg ugyanolyan fontos, egy egészet kell alkotnia. Valóságos emberek, valódi történetét mutatjuk be, nincs ennél érdekesebb. Az opera, mint műfaj megújult, megváltozott az elmúlt évtizedekben, szárnyal. Azt gondolom, hogy az operettre vár még egy hasonló megújulás. Jó lenne, ha nekünk sikerülne a mostani előadással hozzájárulni ehhez – mondta Kéri Kitty. A rendezőtől megtudtuk: érdekessé teszi a veszprémi produkciót, hogy eddig egyetlen női rendezője volt A Montmartre-i ibolyának, 1962-ben, ugyancsak Veszprémben: Bencze Zsuzsa. Különös az is, hogy

A Montmartre-i ibolya magyarországi bemutatója 1935. április 12én volt. A veszprémi premier pedig szintén április 12-én lesz. A számok tehát véletlenül összecsengenek és ez egy kicsit még izgalmasabbá teszi a darab mostani színpadra állítását.

Szereplők: Trokán Anna, Halas Adelaida, Keresztes Gábor, Nagyhegyesi Zoltán, Sághy Tamás, Kőrösi Csaba, Szeles József, Máté P. Gábor, Dominek Anna, Meszléry Judit Jászai-díjas érdemes művész, Bakody József, Tóth Loon, Perjési Hilda, Baranyi Péter, Szűcs László, Soltis Eleonóra, Főző Ditta, Németh Borbála, Sümegi Petra. Díszlet: Cziegler Balázs, Jelmez: Andréa T. Haamer, Korrepetitor: Völgyesi Gyöngyi, Koreográfus: Bodor Johanna, Ügyelő: Szentmiklósi Ildikó Magyar Teátrum-díjas, Súgó: Tóth Zsanett, Karmester: Oberfrank Péter Liszt-díjas, Rendezőasszisztens: Péti Krisztina, Rendező: Kéri Kitty. Varga Róbert

21.


Verebes István nem először rendez Kecskeméten, korábban a Csodás vagy Júlia, valamint a Csárdáskirálynő című darabokat is színpadra állította már a hírös városban. Ezúttal Cseke Péter igazgató felkérésére egy igazi különlegességgel: Pierre Notte francia szerző kétszemélyes, groteszk színjátékával tért vissza a Ruszt József Stúdió Színházba. A Két néni, ha elindul című előadás premierje február 22én volt. Verebes István még a próbák idején nyilatkozott lapunknak. – Amikor Cseke Péter felkért, hogy rendezzem meg ezt a történetet, kétszer is el kellett olvasnom az eredeti példányt. Nagyon rejtelmes volt, megfejtendő anyagnak tűnt, így rögtön igent mondtam, mert feladatnak éreztem. Hiszen 45 év után az ember szívesebben rendez olyat, ami kockázatos, amiről tudom, hogy meg tudom rendezni, az már untat egy kicsit. Néhány kisebb változtatást szükségesnek tartottam. A szerző, Notte talán kicsit modernkedni akart, és előre-hátra ugrál az időben, aminek én nem láttam értelmét, ezért mi lineárisan játsszuk a cselekményt. A másik változtatás az volt, hogy kicsit a színészek szájára illesztettük a szöveget. Nagyon érdekes, hogy minél mélyebben belemerültünk a próbákon a darab megfejtésébe, a két nő viszonyának, illetve szüleikkel való kapcsolatuknak boncolgatásába, egyre jobbnak és jobbnak tűnt a dolog. Számomra kiderült, hogy ez egy remek színmű, egy olyan tehetséges szerzőtől, aki jól ismeri a történetet és a szereplőket – elképzelhető, hogy a saját családja vagy a közvetlen környezete szolgáltatta a mintát. Hogyan lehet jóvátenni azt, amit elrontottunk? Tisztázhatjuk-e a múltat? Mi az a mánia, az az illúzió, amivel megpróbáljuk korrigálni egymáshoz való viszonyunkat? A Két néni ezekre a kérdésekre keresi a választ ebben a nagyon szép és mély történetben, amely egyébként nagyon mulatságos is. – Mi a fontosabb: a két nővér kapcsolatának alakulása, vagy a szüleik története? – Maga a szerző is kódolja ezt a

Pokoli családegyesítés avagy Két néni, ha elindul Kecskeméten

cselekményben, de sok múlik azon is, ki az a két színésznő, aki ezt a két idős hölgyet alakítja. Egyfelől van egy nagyon száraz, kiéletlen, sok-sok görccsel és fájdalommal teli nő, és van egy lazább, csibészesebb, rendetlenebb, slamposabb testvér. A kettejük kapcsolatát, konfliktusait mélyen átitatja az a tény, hogy az egyikük az édesanyjukhoz, a másik pedig az édesapjukhoz állt közelebb, aki elhagyta a mamát. Nagyon életszerű ez a szituáció, és akinek van testvére, az pontosan tudja – és az előadásban is felfedezheti majd –, hogy melyek azok a kis mérgek, szorongások, fájdalmak és haragok, amelyeket érzünk a szeretteink iránt, s azt is, hogyan próbálunk meg ennek ellenére szinte görcsösen közel kerülni egymáshoz.

lyében két kitűnő színésznő játssza el ezeket a szerepeket, úgy hiszem, nagyon jól fog működni a történet a színpadon. – A cselekmény egy utazás története. Megtalálja a testvérpár a válaszokat, amelyeket keres? Vagy maga az útkeresés a lényeges? – Ha nagyon őszinte akarok lenni, akkor számomra értékelhetetlen az az illúzió, amit a testvérek kergetnek. Anyjuk a darab elején hal meg, apjuk, aki már évtizedek óta külön élt, régebben elhunyt, és máshol van eltemetve. A céljuk az, hogy megtalálják az apjuk sírját, és ott újra „összeboronálják” a mamával, újra egységesítsék a szüleiket. Az én elveim szerint ennek nincsen semmi értelme. Én a saját édesapám

Ebből a szempontból a darab nagyon komoly témát érint, sőt, lehet, hogy túlértékelem, de véleményem szerint nagyon csehovi. A szöveg mögötti szándékok, a mondatokban rejlő sejtelmek, titkok, vallomások nagy jelentőséget kapnak. Azzal, hogy Sára Bernadette és Zsurzs Kati szemé-

sírjánál kétszer voltam kint, anyám sírjánál egyszer, a temetésen. A magam hagyatéka is az lesz, hogy ne legyen sírhelyem, mert nem szeretnék lelkiismeret furdalást okozni a gyermekeimnek, hogy megint nem mentünk ki a papához Halottak Napján. Én a szüleimet naponta gyászolom,

Topolánszky Tamás és Rázsi Botond

Akár ez is lehetne az alcíme a XIII. Egri Tavaszi Fesztiválnak. A helyi művészeti értékeket felsorakoztató fesztiválon idén is találkozhatunk nemzetközi hírű, elismert előadókkal. – Eger egyetlen kortárs kultu-

rális programsorozata ez és egyben a város első jó minősítésű fesztiválja. Az utóbbi években a művészet és a borkultúra egy új „Eger a Te történeted” filozófia mentén kapcsolódik össze – mondta a Budapesten tartott sajtótájékoztatón

ők bennem élnek tovább, ezért nekem egy kődarab, egy sírhely nem mond semmit. Mégis nagyon tisztelem ezt a történetet, és tiszteletben tartom, ha valaki úgy nyugtatja meg a lelkét, hogy kimegy egy röghöz, és megpróbálja rendbe hozni a múltat, a jelent, vagy a jövőt. Erről szól ez a darab. Hogy mit érnek el vele, azt ellebegtetjük az utolsó képben. Vajon ezek után még miVerebes István lyen feladata maradt ennek a két idős nőnek? Mi maradt még számukra az életben, írt Gulyás Levente zeneszerző. Miért miután elvégezték, amit elterveztek? tartotta ezt fontosnak? Csak az elmúlás vár rájuk, vagy van – Határozott célom volt, hogy még valami más? Nagyon jól szem- találjunk egy olyan zenei motívulélteti ezt a helyzetet Mira János dísz- mot, amely végigkíséri a cselekményt – hol folytatva a színészek Sára Bernadette és Zsurzs Kati által megteremtett atmoszférát, hol pedig ellenpontozva azt. Külön érdekesség, hogy Gulyás Levente zeneszerző nem előre dolgozott, hanem több próbát is végigült velünk, figyelte a munkánkat, és azután alkotta meg a dallamot. Ennek köszönhetően szenzációsan megérezte azt a hangulatot, ami a leginkább értelmezi a történetet. Sőt, még egy kicsit franciás is lett – utalva ezzel a színdarab eredetére. – A színlapon ez áll: groteszk utazás. Miben rejlik a történet groteszksége? – Ennek a leleményes darabnak az egyik legfontosabb jellemzője, hogy én magam, aki színpadra állítom, de az idős testvérpárt alakító színésznők is mindenféle színét megtapasztalhatják, és minden ízét megkóstolhatják a színháznak – egészen a bohóctréfától a legtragikusabb drámáig. Már ahogy kezdődik a darab, az is zseniálisan groteszk: „A színház pokol. Pokol tükör által” – hangzik lete is, amely a hordalékokat idézi: a el a nyitó képben, miközben a szesok fájdalmat és örömöt, tárgyat és replők egy színházi páholyban ülemléket, amit felhalmozunk az élet- nek, a nézőkkel szemtől szemben. Az ben. A kérdés az, hogy az utazás vé- előadás során aztán a két színésznek gén mit tudunk ezekkel a hordalék- valóban végig kell járniuk a poklot, okkal kezdeni? ezt a haláltörténetet, miközben mi – Az eredeti darab is zenés, ám a nézők rengeteget nevetünk. kecskeméti előadáshoz saját kísérőzenét Bera Linda

Kortárs ikonok Egerben

Rázsi Botond alpolgármester. A város most a 150 évvel ezelőtt született Gárdonyitól hangos, de nem maradnak el az üde zenei, színházi, képzőművészeti és gasztronómiai programok sem, amelyekkel igyekszünk megszólítani a turistákat. Szabó Sipos Máté, az idén 50 éves Egri Szimfonikus Zenekar karmestere a március 17-ei operagálára hívta fel a figyelmet, amelyet Verdi születésének 200. évfordulója jegyében rendeznek, megszólaltatva a zeneszerző kilenc világhírű művét a hazai operaélet legjobbjaival, Szabóki Tündével,

Lőkös Dániellel, Kálmándi Mihállyal és Wiedemann Bernadett, Liszt-díjas mezzoszoprán énekessel, aki ízelítőt is adott az est programjából. Izgalmas műfaji kalandozásnak ígérkezik a Budapesti Divatiskola bemutatkozása, és a Mrs. Columbo koncertje. Galambos Dorina, az együttes énekese elmondta: amellett, hogy szívesen kirándulnak a pop és a jazz dalok között, saját számokat is játszanak. Topolánszky Tamás, a GGTánc Eger, az egri színház tánctagozatának vezetője állítja színpadra Toulouse Lautrec életét Moulin Rouge címmel. A táncjáték március 22-től látható a Gárdonyi Géza Színházban. A március végéig tartó programsorozat kísérőjeként több borászat is ad kóstolót a borvidék új fehérborházasításából, ki-ki a saját Egri Csillagjából.

Moulin Rouge - Új táncbemutató a Tavaszi fesztiválon A GG Tánc Eger a nagysikerű Les Préludes/A fából faragott királyfi című táncjátéka után újabb nagy ívű produkciót mutat be március 22-én, a Tavaszi fesztivál keretében Henri de Toulouse-Lautrec (1864-1901), a híres francia festő és plakáttervező életéről. A világpremierként bemutatásra kerülő balett-fantázia koreográfusa, Topolánszky Tamás ezúttal is összművészeti produkcióban gondolkozik: a képzőművészet, a színművészet és a kortárs tánc elemeit elegyítő kompozíció a modern számítógépes grafika és a videó animáció megoldásait is használja majd. Az egri Gárdonyi Géza Színház táncművészei és színművészei közösen formálják meg az előadás szerepeit. P. Cs. Fotó: Nemes Róbert

22.


A dramaturg szerepe a színházban A színház olyan szakma, amelynek csak a látható szereplőit jegyzi meg a közönség. Pedig a háttérben nagyon sokan dolgoznak azért, hogy amikor felgördül a függöny, minden tökéletes legyen. Hogy mi a feladata egy dramaturgnak, arról Németh Virágot kérdeztük. – Mióta dolgozol a Katona József Színházban? – Ez a második évadom Kecskeméten. A gyakorlatot a Nemzeti Színházban végeztem, még Jordán Tamás igazgatósága alatt. Azután szabadúszó lettem, majd Kaposváron dolgoztam. Itt egyből a mélyvízbe dobtak: gyors egymásutánban négy produkcióban vettem részt az előző szezonban. Az idei évadtól már nagyobb feladatokat is rám bíztak, úgy érzem, elindult egyfajta bizalom az irányomban. – Sokan nem tudják, mi is pontosan a dramaturg feladata. Hogyan magyaráznád el nekik, mivel foglalkozol? – Azt szoktuk mondani: a dramaturg akkor végzi jól a munkáját,

A láthatatlan kéz

ha senki sem veszi észre, hogy dolgozott. A legfontosabb feladatom a szövegkönyvek létrehozása, amikor a rendezővel egyeztetve az ő koncepciójához alakítjuk a színdarabok szövegét. Én azok közé a dramaturgok közé tartozom, akik szeretnek húzni, vagyis arra törekszem, hogy minél rövidebb, lényegre törőbb legyen a szöveg. Előfordul, hogy komolyabban is hozzá kell nyúlni az eredeti műhöz, így volt ez az idei évadban Shakespeare: A vihar című darabja esetében, mivel Bagó Bertalan elképzelése rendhagyó szövegkönyvet igényelt. Emellett én készítem az előadások ajánlóit, valamint a műsorfüzetek szövegét. – Élő szerzővel nehezebb együttműködnie egy dramaturgnak? – Igen, hiszen ha valaki megír egy darabot, akkor valószínűleg erősen él benne egy kép arról, milyen lesz a mű a színpadon, milyenek az egyes szereplők, ki hogyan beszél. Ám minél több rendezőhöz, színészhez kerül a szöveg, annál inkább módosul. Nekem, mint dramaturgnak fel kell oldanom

az eredeti elképzelés és a rendező tervei között húzódó ellentéteket. Szerencsére ezen a téren eddig csak jó tapasztalattal rendelkezem, azok az élő szerzők, akikkel együtt dolgoztam, elfogadták a változtatásokat. – Figyelembe veszed, hogy ki játs�sza majd az adott szerepet? – Nekem elsősorban a rendező elképzeléseihez kell igazodnom, de gyakori, hogy a színészek alkatához, adottságaihoz alakítjuk a párbeszédeket. Ehhez fontos, hogy megfigyeljem, és jól ismerjem a színészeket, tudjam, kinek mi áll jól a színpadon. Nagyon jó példa erre a Lesz vigasz? című előadásunk, amelyhez úgy írtam meg a szöveget, hogy már egy éve itt voltam, és sok időt töltöttem el a művészekkel. Láttam őket több előadásban, megismertem az egyéniségüket. – Hol ér véget a dramaturg munkája? – A munka számomra jóval a próbafolyamat előtt kezdődik, de hogy mikor ér véget, az attól függ, a rendező meddig tart igényt a segítségemre. Van, akinek fontos, hogy több próbán is részt vegyek, és folyamatosan finomítsuk a szöveget. Dolgoztam olyan produkcióban, amikor

Századszorra is elindult a bakterház

Az alábbi írást internetes oldalunk, a Magyar Teátrum Online Legyen kritikus! című rovatába küldte be olvasónk. Írását, beleegyezésével közöljük.

Cseke Péter rendezésében még évekkel ezelőtt mutatta be a Turay Ida Színház Rideg Sándor Indul a bakterház című művét, melynek igen nagy rajongó tábora van. Az előadást február 22 – én századszorra játszotta el a társulat a József Attila Színházban. Sokan ismerik a nagyszerű tévéfilmet, ám a színpadi változata is fergetegesre sikeredett. A siker titka pedig itt nem csak az alapmű, hanem a szereposztás és nem utolsó sorban a kiváló rendezés. Kevés olyan előadás van, amiben minden klappol. Az Indul a bakterház ilyen. Nem véletlenül érte meg a századik előadást. A főszereplő Bendegúzt játszó Boros Zoltán lubickol a rosszcsont gyerkőc szerepében, ugyanakkor hitelesen jeleníti meg a felnőtt írót is, aki visszatér a gyermekkorát meghatározó helyszínre, a bakterházba, ahol feleleveníti a múlt történéseit. Mikó István Szabó bakter szerepében olyan, mintha rá írták volna. A belőle áradó esetlen báj és őszinte humor magával ragadó. Minden pillanatát élvezi a néző. Nemcsák Károly Toppancs Miskája pedig olyan, hogy dől az ember a nevetéstől. Igencsak neki való ez a karakter szerep, aminek minden lehetőségét kiaknázza. A bakter anyósát megformáló Tóth Judit szintén telitalálat, hiszen eddigi szerepeivel ellentétben most végre olyan karaktert játszhat, amiben tehetségének eddig rejtett eszközeivel dolgozhat. Ronda, perlekedő, buta, nevetséges és mégis szeretni való banya. Nyírő Bea Csámpás Rozija annyira hiteles, hogy szerintem a nézőtéren ülő minden férfi megkívánja. Tenyeres – talpas, vérbő figurája emlékezetes mindenki számára. A bakter feleségét, a Borcsát játszó Szabó Anikó, olyan, amilyennek lennie kell. Buta, hiszékeny, veszekedő falusi liba. Sajnálni és egyben kinevetni való. A Piócást felváltva játssza Szacsvay László és Katona János, így a századik előadást csak felosztani tudják egymás között. Mindketten kiválóan, de mégis másképp formálják meg a figurát, Piócást, aki mindenkit kikúrál a bajából. Elképzelhető, hogy hogyan! Szem nem marad szárazon. Pista csendőrt Győri Péter játssza olyan hittel és humorral, ami garancia a sikerhez. Jóska csendőrt szintén ketten játsszák felváltva, Bozsó József és Zsolnay András. Bozsó József dadogósra vette a figurát és butára, Zsolnay András meg kissé bárgyúra és élhetetlenre. Mindketten remekül szórakoztatják játékukkal a nagyérdeműt. A marhakereskedő kicsi, de annál hálásabb szerep mindkét színésznek, Beszterczey Attilának és Kurkó Józsefnek. Kicsiben is nagyot alakítanak, valós figurát, aki nem hiányozhat ebből a kicsiny országunk eldugott csücskében élő falusi közösségből. Az előadás legfontosabb szereplője azonban Rusz Milán, aki dinamikus színészi játékával nem csak Jóskát, a vőfélyt alakítja a darabban, hanem zenei kísérője is az előadásnak. Az első perctől az utolsóig jelen van a színpadon. Ő tényleg százszor nézte végig a kollégák játékát és a tangóharmonikáján felhangzó nótákkal erősítette a darab vidám hangulatát. Hogy mi a titka az Indul a bakterház sikerének? Hogy mindannyian szívből, hittel, élvezettel játsszák. Ezért szereti a közönség. Szigeti Virág

a példány elkészítése után már egyáltalán nem volt rám szükség, és az ellenkezőjére is akadt példa, amikor még a premier után is módosítottunk a szövegen. Ez utóbbi eset azonban nagyon ritkán fordul elő: a főpróbahéten vagy azután csak akkor változtatunk, ha az elkerülhetetlen. – Az idei évadban mely előadásokhoz készítettél szövegkönyvet? – A Lesz vigasz? mellett én készítettem Kaffka Margit Hangyaboly című regényének színpadi adaptációját. Szintén komoly feladat számomra a Mátyásmese, avagy hogy került álruha a királyra? című mesejáték, amelyet szerzőként jegyzek. A Mátyás mese ötletgazdája Cseke Péter igazgató úr volt, az apropót pedig Hunyadi Mátyás születésének 570. évfordulója adta. – Miből indultál ki a mesejáték történetének megalkotásakor? – Korábban már írtam mesét bábelőadáshoz, de ilyen nagy lélegzetű művet még nem. Az előkészítő munka során rengeteg Mátyás királyról szóló könyvet elolvastam, mert tudtam, hogy közismert történetekből, legendákból szeretnék kiindulni. Elővettem gyermekkorom egyik kedvenc mesekönyvét, Szép Ernőtől a Mátyás király tréfáit, valamint Komjáthy István Mátyás mondák könyvét is. A mese cselekményének

megalkotása közben folyamatosan egyeztettem a rendezővel, Porogi Dorkával. Először mindkettőnk fejében jóval több történet forgott, majd a közös munka során kialakult: melyek azok a szituációk, meseelemek, amelyek mindkettőnknek tetszettek. Végül csak ezeket tartottuk meg. – Miről szól a Mátyásmese? – Arra keresi a választ, miért bújt álruhába Mátyás király? A mi történetünk szerint rosszul érzi magát a királyi udvarban, mert nincs háború, ami lefoglalja, és furcsábbnál furcsább alakok érkeznek hozzá, akik csak bosszantják. Ezért határozza el Mátyás, hogy álruhában járja az országot. Ám nem túl ügyes a rejtőzködésben, mert mindig felismerik, de az is előfordul, hogy ő maga fedi fel kilétét. A meséből kiderül, miként jut el odáig, hogy mégiscsak király akar lenni, törődni akar az országával és igazságos uralkodó szeretne lenni. – Az előadásban a gyerekeket is bevonjátok a cselekménybe? – Még tart a próbafolyamat, ahol ezt a lehetőséget is megvizsgáljuk. A mesejátékunknak van egy narrátora, aki bizonyos pontokon interaktívvá teheti az előadást, de a történet nem feltétlenül igényli, hogy bevonjuk a nézőket. Reméljük, hogy a kicsiknek így is nagyon tetszeni fog. B. L.

Tarolt a SingSingSing

Óriási közönségsiker a SingSingSing musical show a Soproni Petőfi Színházban. Már a nyilvános főpróbán állva tapsolták meg a nézők a produkciót, az pedig csak fokozta a februári premier jó hangulatát, hogy a szereplők megénekeltették és megtáncoltatták a nézőket. A bemutató előtt Dr. Tóth Imre a Rotary Club Sopron elnöke adta át a januári jótékonysági rendezvényük mintegy félmillió forintos bevételét Pataki Andrásnak a Soproni Petőfi Színház igazgatójának. A felajánlott összeget a teátrum Rossini: Bruschino úr című kamaraoperájának színpadra állítására fordítja. A nyári előbemutató júniusban lesz. A SingSingSing show pedig a következő évadban is folytatódik a Soproni Petőfi Színházban. (-)

23.


Minősített intézmény Százhalombattán

Januárban a Magyar Kultúra Napján második alkalommal adták át Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban a kiemelkedő munkát végző közművelődési intézményeknek a Minősített Közművelődési Intézmény címet. Az elismerés szigorú feltételekhez kötött, idén csupán három intézmény kapta meg, köztük a Magyar Teátrumi Társaság tagszervezete, a százhalombattai Barátság Kulturális Központ. Az eredményhez vezető útról Szigetvári József, az intézmény igazgatója tájékoztatta lapunkat. Az igazgató elmondta, hogy a

pályázatot először 2010-ben írták ki, ugyanis a közművelődéssel foglalkozók keresni kezdték, hogy a várható átalakulások előtt van-e a hazai intézmények között olyan, amelyik a gazdálkodó társaságokhoz hasonló szemlélettel működik.

Szigetvári József már rendelkezett tapasztalatokkal a minőségbiztosítás területén. – Mindig kíváncsi vagyok a külső szakmai kontrollvéleményekre, mert feltehetően objektív szakember véleményét tükrözik – fogalmazott az igazgató. – Amióta átvettem ezt a nagy szakmai múlttal rendelkező, tradicionális intézményt, abban gondolkodtam, hogy példaértékűen működő kulturális központtá kell kinőnie magát, hiszen jó pozíciókkal rendelkezik. A százhalombattai intézmény öt tevékenységi területet – kommunikáció, csoportok koordinálása, rendezvényszervezés, kiállítás, nemzetközi kapcsolatok – mutatott be pályázatában. A gazdasági környezet elvárja bizonyos fogalmak gyakorlati alkalmazását, mint az átláthatóság, az együttműködés, az önálló kezdeményezőkészség és kreativitás, vagy a feladatmegvalósítás kontrollálhatóságát minden ponton, nem csak a vezető, de a beosztottak számára is. Ez a hétköznapokban többek között úgy jelenik meg, hogy a munkatársak együtt, egy térben dolgoznak, mindenki igyekszik követni, hogy egy-egy feladat éppen melyik fázisban van. – Meg kellett szüntetni azt a gyakorlatot, hogy minden kolléga külön szobában dolgozzon azon, hogy közösséget alkosson – emelte ki Szigetvári József. – Furcsa ellentmondás volt az, hogy a közösségfejlesztők nem közösségben élték mindennapjaikat, hanem elszeparált irodákban egyesével-kettesével-hármasával! A külső kapcsolatokban is fontos az átláthatóság, ezt szolgálja az intézményi hitvallás, amit a dolgozókkal közösen, mintegy kétéves közös

Szigetvári József és munkatársai

munka után lehetett nem csak egyetértés, hanem azonosulás alapján is megfogalmazni és elfogadtatni. Minden olyan tevékenységben, amihez pénz párosul, szükség van kockázatelemzésre. Ez a Barátság Kulturális Központ mindennapi gyakorlatában azt jelenti, hogy minden rendezvény megszervezése előtt pontosan fel kell tárni a partneri kört, a megcélzott közönséget, számba kell venni az összes szóba jöhető kockázati tényezőt, vagyis mindent, ami befolyásolja az értékesítés folyamatát. Így alakult ki, hogy egyes programokra már 4-5 hónappal korábban kihelyezzük a pénztárba a jegyeket, mert elegendő egy ballagás vagy más hasonló kötelező pénzköltést jelentő esemény, a beszűkült lehetőségek miatt a családok már nem

tudnak jegyet venni, ha csak egy hónap áll rendelkezésükre. – A pályázat során át kellett kódolni az agyamat, de nagyon élveztem. Úgy gondoltam, ha nem is nyerünk, jó ez a közösségi munka, ahol egyúttal találkozunk a legfelsőbb – ez esetben minisztériumi – igényekkel, elvárásokkal, gondolkodásmóddal. Minden kolléga megkapta a saját területét, aztán már ment, mint a karikacsapás – idézi fel Szigetvári József. – A Minősített Közművelődési Intézmény cím elnyerése csak a kezdet, megtartása sokkal nagyobb feladat. Egyrészt fontos, hogy a fenntartó, a százhalombattai önkormányzat kedvező szakmai visszajelzést kapott intézményének működéséről. Másrészt azzal, hogy a Barátság Kulturális Központ az országos figyelem

középpontjába került, a szakmabeliek jóval kíváncsibbak kritikusabbak, ami a korábbinál is nagyobb felelősséggel jár. Korábban a mi munkatársaink keresték fel országszerte a partnerintézményeket és ötleteket vettek át. Most meg kell szoknunk, hogy hozzánk fordulnak mások, hogy osszuk meg velük tapasztalatainkat, kezdeményezéseinket. A tény, hogy az ország ez idáig összesen tíz minősített közművelődési intézményének egyike lett a százhalombattai, az örömön túl azt a felelősséget is jelenti, hogy a 2010 óta eltelt két és félév munkája és az ebből fakadó eredmény, sokak számára referencia és követendő példa is egyben. László Anikó

Fizessen elő a Magyar Teátrum című színházi havilapra! Amennyiben 3000 forintért 10 hónapra előfizet lapunkra (július, augusztus nyári szünet), akkor a postaköltséget levonva Ön 200 forintért juthat hozzá egy-egy lapszámhoz. A megrendelőlapot internetről letöltheti online oldalunkról: www.magyarteatrum.hu, vagy kérheti e-mailben a: [email protected] címen, vagy levelezőlapon, a következő címen: Magyar Teátrum szerkesztősége, 5600 Békéscsaba, Andrássy út 1. Számoljon, hogy olvashasson! Csak 3000 forint. Megéri! ajanlo-61025x90525.qxd

www.logomotiv.hu

2012.12.10.

11:5


Gubik Petra és Szomor György az Elfújta a szélben Készül a Szegedi Szabadtéri Játékok és Operettszínház új musicalje

Gubik Petra

Gubik Petráé az egyik főszerep az Elfújta a szél musicalváltozatában. A Békéscsabai Jókai Színház és az ExperiDance musical előadásaiból ismert fiatal meghallgatás során nyerte el a szerepet, a Monte Cristo grófja-béli partnerét Szomor Györgyöt pedig felkérték. Az alkotók újabb sikerszériára számítanak, hiszen a darab zeneszerzője ugyanaz, mint a Budapesten 500. előadást meghaladott Rómeó és Júlia alkotója: Gerard Presgurvic. A nyári produkció szereposztását sajtótájékoztatón jelentették be. Scarlett O’ Hara az egyetlen szerep, amelyet ketten játszanak majd felváltva: Gubik Petra mellett Vágó Zsuzsi. A szerelmét Szabó. P. Szilveszter formálja majd. A produkcióban szerepel Janza Kata, Kerényi Miklós Máté, Brasch Bence, Nádasi Veronika, Bíró Eszter, Veréb Tamás és a csabai színház és az ExperiDance másik zenés sztárja, Szomor György is. A premiert július 26-án tartják

Szegeden, a nyár végén Sopronba költözik a produkció, majd a tervek szerint az Operettszínházba. Kerényi Miklós Gábor a pesti zenés színház vezetője arra kereste a választ, mi lehet az oka a Rómeó és Júlia töretlen sikerének: „Először is kellett hozzá egy ravasz William Shakespeare, aki mai napig a legnépszerűbb színpadi szerző. Az örökérvényű történetéhez Presgurvic pop-rockos fülbemászó zenéje ad mai formát. Az Elfújta a szél színpadra állításában újra szabad kezet kaptunk a francia szerzőtől, a produkcióban benne van egy újabb fantasztikus siker lehetősége.” Kesselyák Gergely, a Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti vezetője arra emlékeztetett, hogy a „napfény városában” a zenés színháznak mély gyökerei vannak: számos operaénekes és karmester indult innen. A Szegedi Szabadtéri Játékokon volt a hazai bemutatója A nyomorultaknak, a Miss Saigonnak, az Elisabethnek és a Valahol Európábannak. A legnagyobb sikerek rendszerint az Operettszínházzal koprodukcióban jöttek létre. Az alkotói csapatban összeszokott szakemberek dolgoznak: a dalszövegek Kerényi Miklós Gábor és Somogyi

Szilárd munkája, a koregráfiát Duda Éva, a díszletet Bátonyi György, a jelmezeket Velich Rita neve fémjelzi. – Színes, szélesvásznú produkcióra készülünk, olyan lesz, mint egy film – fejtette ki Somogyi Szilárd, az előadás rendezője. – Ne felejtsük el, hogy három csatajelenete is van a történetnek, és fel kell gyújtanunk egész Atlantát is! A fiatal rendező számos produkciót állított már színpadra az Operettszínházban, nem fél az

nyitottak a szereplőválogatások, rendszerint mégis házon belülről állítják ki a szereposztásokat. Ezzel kapcsolatban megjegyezték: a társulaton belül rendszerint megtalálják a legalkalmasabb színészeket, legjobb énekeseket. Most Gubik Petra érkezett csak kívülről a produkcióba, aki annyi éves most, mint Janza Kata volt, amikor megkapta Elisabeth szerepét 1996-ban.

Az Elfújta a szél társulata

ország legnagyobb szabadtéri színpadától. Ahogy mondta, eltanulta már igazgatójától a mesterfogásokat. Az operettszínházas meghallgatásokat sokszor kritika éri: habár

Szomor György: – Én vagyok, az egyetlen, aki nem meghallgatás során került be a produkcióba, hanem a rendező, Somogyi Szilárd felkérésére. Az Operettszínházban je-

lenleg is három előadásban játszom, az Elisabethben, a Veled, Uramban és a Rómeó és Júliában. Petrát mi fedeztük fel Békéscsabán, nem véletlen, hogy kiválasztottuk annak idején az Aida címszerepére, a tehetsége sok mindenre predesztinálja. Az operettes alkotói csapat a Monte Cristo grófjában látta őt. Én az édesapját alakítom majd az Elfújta a szélben. Gubik Petra: – Jó pár válogatáson voltam már az Operettben, de eddig elkerült a szerencse, kezdtem is egy kicsit feladni. A mostanira az utolsó pillatatban jelentkeztem, épphogy elfogadták még a jelentkezésemet. Eldöntöttem: laza leszek, teljesen önmagamat fogom adni, és az előző évekből talán össze is szedtem némi rutinosságot. Meseszerűen történt az egész. Nagyon szeretem a könyvet és a filmet is, vonzódom az olyan hősökhöz, akiknek nagy érzelmeik és indulataik vannak. A válogatás három fordulós volt, én a Monte Cristóból az Egy élet, több halál című dallal érkeztem – a végső körre már csak nyolcan maradtunk. Örülök a kettős szereposztásnak, mert nem csak tanulhatunk egymástól, inspirációnak se rossz. Így még nagyobb a kihívás. Nagyon szeretek Békéscsabán játszani, sőt, szeretnék ez után is benne lenni a zenés produkciókban. Amire egy énekes színész vágyik, arra a legalkalmasabb közeg egy zenés színház. Kép és szöveg: Csicsely Zoltán

Marica grófnő a Zenés Tavasz bérletben

Legyen a tizenhatezredik bérletese a veszprémi színháznak! A Marica grófnő című nagyoperett látható a Zenés Tavasz bérlet első előadásaként március 23-án (szombaton) este hét órakor a Veszprémi Petőfi Színházban. A teátrum sikerelőadását Méhes László rendezte, a főbb szerepekben Halas Adelaida, Szeles József, Rancsó Dezső, Varga Szilvia, Nyirkó István, Módri Györgyi, Kőrösi Csaba és Csarnóy Zsuzsanna látható. Aki ajándékba szeretné kapni a Veszprémi Petőfi Színház tizenhatezredik bérletét, amely három tavaszi zenés előadás megtekintésére jogosít, az vásároljon Zenés Tavasz bérletet!

Szeles József és Halas Adelaida

A bérlettel ebben az évadban a Marica grófnő, A Montmartre-i ibolya és az Oliver! című produkciókat tekintheti meg. Aki részt vesz a színház akciójában, annak ajándékba adjuk a tizenhatezredik bérletet. S, hogy még izgalmasabb legyen az önök számára ez a játék: a végeredményt március 23-án hirdetjük ki a Marica grófnő című előadásunk előtt, ekkor tudja meg a közönség is, hogy ki az a szerencsés, aki tizenhatezredik bérletváltóként ajándékba kapja tőlünk a Zenés Tavasz bérletet. (-)

Impresszum: Magyar Teátrum – színházi magazin, Online: www.magyarteatrum.hu – Alapította a Magyar Teátrumi Társaság Egyesület, Levelezési cím: 1053 Budapest, Királyi Pál u. 18. Telefon: 06 (20) 500-2714 – Kiadja a Magyar Teátrum Kft. Felelős kiadó a Kft. ügyvezetője. – Szerkesztőség: 5600 Békéscsaba, Andrássy út 3. Telefon: 06 (20) 390-5566, Olvasói e-mail: [email protected] – Főszerkesztő: Fekete Péter – Lapszerkesztő: Józsa Mihály – Főmunkatársak: Elek Tibor, Zalán Tibor – Korrektor: Komlósi Katalin– Színházi adatbázis/hirdetési e-mail: [email protected] – Előfizetés-megrendelés e-mail: [email protected] – Terjeszti a Lapker Rt. Előfizetéses terjesztés: Magyar Posta Zrt. Terjesztéssel kapcsolatos e-mail: [email protected] – Grafika: Lengyel Tibor, Logomotív Kreatív Műhely, 9701 Szombathely, Dózsa György u. 11. Pf.: 455, Tel: 06 (94) 511-350, e-mail: [email protected] – DTP: Dóra-Horváth Krisztina – Nyomtatás: LAPCOM Lapkiadó és Nyomdaipari Kft., 6729 Szeged, Szabadkai út 20. Ügyvezető igazgató: Szammer István – Online szerkesztés: Aradszki Zoltán – Online: www.magyarteatrum.hu – ISSN 2061-1501

hírfelhasználó

24.

Mirandolina Székesfehérváron A cikk a 20. oldalon olvasható. Márciusi díjeső. Mirr-Murr Veszprémben. A tartalomból: 268 Ft, határon túl: 1 uro

Recommend Documents