A tündérlaki lányok Veszprémben A cikk a 5. oldalon olvasható

268 Ft, határon túl:

1 €uro

V. évfolyam, 2. szám • 2013. február

A Magyar Teátrumi Társaság havilapja

w w w.m a g ya r te at r u m.hu Friss hírek a magyarteatrum ONLINE oldalán!

Kőszegi Ákos és Krajcsi Nikolett

Pikali Gerda

14. oldal

Eperjes Károly és Trokán Anna

Eperjes Károly és Trokán Anna remekül komédiázik

A vihar Kecskeméten

A cikk a 10. oldalon olvasható

A tündérlaki lányok Veszprémben


A tartalomból: Debrecenben a fehérvári Bizánc

4. o.

Újra nyit az Erkel Színház

7. o.

Mikó István nem volt ott…

11. o.

Színházában temették el

12. o.

A Magyar Teátrumi Társaság Szabadkán 16. o. Ádámok és Évák negyedszer

19. o.

Egy „sorozatszínésznek” látszó színész 21. o. Pszichológus a humorfesztiválon

22. o.

II. Magyar Teátrum Nyári Fesztivál Szarvason


2.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2013. február

Ja nuá r 22-én, a Magyar Kultúra Napja szolnoki, a Szigligeti Színházban megtartott rendezvényén Kiss József drámaíró, színházrendez ő , a k i 2 0 0 7- t ő l , B a l á z s Péter mellett, a Szigligeti Színház művészeti vezetője, Szolnok városától Kaposvári Gyulad í j a t k a p o t t . „Vá r o s u n k kulturá lis értékeinek létrehozásában, terjesztésében vég zett k iemelkedő tevékenységéért, a Szigligeti Színházban foly tatott sikeres művészeti munkájáért, a z Ádámok és Évák progr a m é l e t r e h í v á s á é r t .” K iss József szolnok i rendezői munkásságát olyan nag ysikerű, művészileg magas színvona lú a lkotások fémjelzik, mint Az ang yalok nem s í r n a k ( 2 0 0 7, h á rom ízben adta le a D u n a Tv , i l l e t v e a z M T V ), a R omeo é s Jú l i a (20 08), az Országúton (20 09), Az

Mindent adjál oda hazádnak

ő r ü l t n a p l ó j a (2 010), a z Ü v e g c i p ő (2 010 , a z M T V é s a D u n a Tv k ö z v e t í t e t t e ) v a l a m i n t a L i l i o m ( 2 0 11) é s A n é m a l e v e n t e (2 01 2). A társulat arculatát, művészi színvonalát, emberi tartását nag ymértékben a la k ítja művészi, emberi hitével, hitelével. Az Ádámok és Évák Ünnepét neg yed i k éve vez ényli, évente közel 300 diá kot irányít

a színházban. A Magyar Te á t r u m i Tá r s a s á g t ö b b tagszínháza is átvette a kezdeményezést. A Mag yar Írószövetség tagja. Drámái közül k iemelkedik A nap fia, a Hol a p é n z ? ( 2 0 11 , S z o l n o k ) , Az ang yalok nem sírn a k ( 2 0 0 6 , Tu r a y Ida Színház, 2 0 0 7, S o p r o n é s Sz ol nok), az Ang yal-

ka, A béka csókja, a Fantomok és rajongók, va la mint a La Grange. Rendszeresen jelennek meg írásai a Mag y a r Te á t r u m s z á m a i b a n . Színházi munk ája mellett elméleti, közösségi, közéleti munk át is folyamatosan vállal, a Mag yar Művészeti A k adémia Aura Eg yesületének három éven át elnöke volt, a Nemzeti Művészeti és Ku lturá lis Kapcsolatok A lapít ványa kuratóriumána k elnöke.

Kiss József és Szabó István alpolgármester

Cseke Péter újabb öt évig a kecskeméti színház igazgatója

C s e k e Pé t e r t tov á bbi öt é v re me g v á l a s z tot t á k a k e c sk emé t i K aton a Jó z s ef S z í n h á z i g a z g atójáv á a v áros k ö z g y ű lé s ének febr u á r 14 - ei ü lé s én. Úja bb me gbí z at á s a au g u s z t u s 1-jé t ől 2018 . jú l iu s 31-i g t a r t . Z ombor G ábor pol g á r me ster a n api rend i pont t á rg y a l á s a kor h a n g sú lyoz t a : a z ön kor m á ny z at á lt a l fel kér t s z a k m a i bi z ot t s á g ké t pá ly á z ó közü l C seke Pé ter pá ly á z at át t á mog at t a 9: 0 a r á ny ba n. A pol g á rme ster s z er i nt a s z í n h á z el mú lt öt é ve a bi z ony íték a a n n a k, hog y a le g utóbbi vá l a s z t á skor jól döntöt t a köz g y ű lé s, a m i kor C seke Pé ter re bí z t a a s z í n h á z ve z e té sé t. A s z a k m a i bi z ot t s á g i ndok l á s á ba n k iemelte: C seke Pé ter pá ly á z at át a z ér t t á mo g at t á k e g yh a n g ú l a g , mer t a z t a l át á m a s z tja a z elő z ő öté ve s s z í n h á z ve z e tői mu n k á s s á g a é s e dd ig elér t ere d ményei. „ Pá ly á z at a m i nden ré s z le tében át gondolt , k iérlelt , me g g yő z ő é s h itele s. Oly a n ve z e tője a s z í n h á z n a k, a k i lendü le te s, s z ív ü g ye a s z í n h á z , kooper at ív é s kom mu n i k at ív s z e mély i sé g , k iemelt f ig yel me t ford ít a z ut á npót l á sr a é s a z idő södő t á r su l at i t a gok r a i s” – olva sh ató a s z a k m a i bi z ot t s á g á l l á sfog l a l á s á ba n. (M T I )

Munk ásságába n az örök emberi értékekbe vetett megingat hatat la n hite, az emberek szeretete, a Hamvas Béla á lta l megf o g a l m a z o t t „v i l á g a l k o t ó m ű v é s z e t ”, a M á r a i S á n dor á lta l szava kba fogla lt polgári alapállás, a k las�szikus európai műveltség irá nti elkötelezettség vezérli. – Márai Sándorral mondom: „Mindig, mindent adjá l oda ha zádna k . A világna k nincsen semmiféle értelme számodra hazád nélkül. Csak adjál azt, ami legjobb életedben. Ez a legfelsőbb par a n c s .” N e k e m – i m m á r öt esztendeje – Szolnok a hazám. A mit adok, a legjobbat életemből, a szolnok ia k na k adom. Balázs Pé t er i g a z g at óm, b a r át om sokszor mondta szolnok i éveink elején, hog y csak teg y ük legjobb tudásunk szerint a dolg unk at, a vá rt eredmény megérkezik. És eljött a csoda. K aptam eg y g y ö n y ö r ű d í j a t a Vá r o s t ó l . A ha zá mtól. Elmond hatatlanul büszke vag yok. – mondta a díj át vételekor K iss József. (-)

Szegedi szabadtéri

Herczeg Tamásra szavazott a szakmai bizottság Herczeg Tamás kapta a legtöbb szavazatot a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatói posztjára benyújtott pályázatokat véleményező szakmai bizottság tagjaitól a testület pénteki ülésén – értesült az MTI több független forrásból.

A fesztiváligazgatói posztra négyen pályáztak, de közülük egy visszavonta pályázatát. Versenyben maradt Herczeg Tamás, a fesztivál korábbi igazgatóhelyettese, aki Harangozó Gyula Kossuth-díjas táncművésszel együtt irányítana, Kelemen Csaba egri színész, akit Sasvári Sándor segítene művészeti vezetőként, és Orbán Zoltán szegedi születésű újságíró. Herczeg Tamás újságíróknak elmondta, hogy meg lehet teremteni a játékok régen vágyott nemzetköziségét. A magyar kulturális élet szereplői közül támogatja elképzeléseiket többek között az operaház és az operettszínház, valamint számos múzeum is. Kelemen Csaba alapvetően a Szegedi Nemzeti Színház művészeire számítana, és világsztárokat hívna meg vendégként, főként az opera-előadásokra. Nagyobb hangsúlyt fektetne a gyerekek megszólítására, operett- és musicalfesztivált szervezne az Újszegedi Szabadtéri Színpadon. Orbán Zoltán visszahozná a fesztivál régi fényét, arculatát, európai rangját, elsősorban a komoly hagyományokkal rendelkező operajátszás révén. Az újszegedi színpadon habkönnyű vendégelőadásokat játszana, a Dóm téren a nyár elején kész musical-produkciókat látna vendégül. Az igazgatói pályázatokról a végső döntést várhatóan február 22-ei ülésén hozza meg a szegedi közgyűlés. (MTI)

Szerzőink, munkatársaink:

Elek Tibor

Csicsely Zoltán

Fekete Péter

Tölgyesi Tibor

Józsa Mihály

Nyári Attila

Zalán Tibor

Kozma András

3.


Kettős bemutató Békéscsabán

Háromszáz piros esernyô a téren

Két bemutatót tartott február 15-én a Békéscsabai Jókai Színház. Délután a családokat, az ifjúságot, a gyermekeket várták a nézőtérre Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője című regényének színpadi változatával, Katkó Ferenc rendezésében. Este pedig egy játékterében és dramaturgiájában egyaránt szokatlan,

Jelenet a

megdöbbentő, provokatív előadást, Árni Ibsen: Mennyország című darabját láthatta a közönség, melyet a Vigadó teremben Tege Antal állított színpadra.

Az előadás meghatározó eleme a tánc és a zene. A koreográfiákat az ExperiDance táncosa, Újszászi András álmodta színpadra. A népi elemeket modern lépésekkel ötvöző mozgásanyag jól illeszkedik a darab dramaturgiájába. Balogh Kálmán zenéje szintén népies, jazzbe hajló motívumaival teremti meg az előadás különleges at mos z fér áját . Szent Péter esernyőjéből Fekete Péter díszlete elrugaszkodva a realitástól, sajátos szimbolikával határozza meg az előadás látvány világát. A játéktér meghatározó alakja egy hatalmas piros esernyő.

A Szent Péter esernyője bemutatója előtt különleges látvánnyal lepték meg a nézőket a „Szín-játék” című, egész tanéven át tartó vetélkedőben részt vevő iskolás csapatok. A nyolc osztály szülőkkel, nagyszülőkkel, barátokkal, ismerősökkel kiegészülve több mint háromszáz piros esernyőt emelt a

magasba a színház előtt. A játék után pedig, az öreg Gregorics ócska, piros esernyőjének szövevényes történetét követhették a színpadon.

Kint is, bent is A Mennyország Tege Antal rendezésében, és hat kiváló színművész – Kara Tünde, Komáromi Anett, Liszi Melinda, Czitor Attila, Jászberényi Gábor és Szabó Lajos – főszereplésével kegyetlenül őszinte állásfoglalásra és kíméletlenül éles szembenézésre kényszeríti a nézőt

egy szubkulturális világgal, kendőzetlen nyíltsággal beszél a lelkileg kiürült ifjúsági réteg viselkedéskultúrájáról. Az izlandi szerző darabja komoly társadalmi problémákat feszeget, tükröt tart egy olyan generációnak, amely (egyen)súlytalanul tengődik egy értékvesztett világ peremén.

Szabó Lajos, Czitor Attila és Jászberényi Gábor a Mennyországban

Az előadás érdekessége, hogy a nézők egyik fele belülről, a másik fele kívülről nézi – ugyanabban az időben, ugyanazt – a darabot, a színészek pedig úgy mennek ki egyik helyszínről, hogy belépnek a másikba. Szünetben helyet cserél

Ősbemutató Zalaegerszegen

Krusovszky Dénes: Az üveganya című tragikomikus játékának ősbemutatóját tartotta február 6-án a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház, Sztarenki Pál rendezésében, a házi színpadon. A főbb szerepeket Bellus Attila, Lőrincz Nikol, Urházy Gábor László, Baj László m.v., Bálint Péter, Ecsedi Erzsébet, Lupaneszku Vivien, Besenczi Árpád Jászai-díjas, Szakály Aurél és Kiss Ernő Jászai-díjas alakítja. A szerző így ír darabjáról: Vajon átléphető-e az űr egykori és mai önmagunk között, és vajon létezik-e visszatérés? Ha igen,

Ördögölô Józsiás Sopronban Megtartották Tamási Áron Kakasok az Édenben (eredeti címén Ördögölő Józsiás) című zenés tündérjátékának olvasópróbáját a Soproni Petőfi Színházban. A bemutató március 23-án lesz, a rendező Pataki András. Mint azt Pataki András rendező elmondta: a színjáték igazi tündérmese, a főhős – Ördögölő Józsiás – eposzi jelzőket idéző említőneve magában hordozza szinte az egész történetet: maga is a pokoli és az

hogyan, ha nem, miért? Az üveganya helyszíne egy teljesen átlagos magyar kisváros, ahol a felszínen többé-kevésbé minden rendezetten zajlik, a felszín alatt azonban ott lapulnak a múlt árnyai, miközben a jelen újabb félreértéseket, sérüléseket és elszalasztott lehetőségeket halmoz fel. Mi történt az elmúlt húsz évben, hogyan indult valaki fölfelé, valaki lefelé? A folyamatosan fölbomló és újraszövődő baráti, szerelmi, üzlettársi kapcsolatok hálójában mi maradt meg abból, amit egykor az élettől reméltünk? Krammer egyszer hibázott, és azóta is ennek a hibának a hatása

alatt él idős édesanyja házában, elzárkózva korábbi kapcsolataitól, volt feleségétől és saját lányától is – aki azonban elkeseredett kísérleteket tesz arra, hogy visszaszerezze őt. Miután az anya meghal, a temetése napján Krammer kénytelen kilépni a menedék biztonságából és ekkor szembesülnie kell mindazzal, ami elől menekülni próbált, és mindazokkal, akik egykori élete főszereplői voltak. Erről a napról szól ez a darab, és arról a gör-

a nézőtér két oldala, s megnézheti a már látott történetet a másik oldalról (a másik oldaláról) is, a színészek pedig egy este kétszer játsszák le az előadást. T. S. Fotó: A-team

csös rázkódásról, ami hol sírásnak, hol nevetésnek látszik. (-) Fotó: Pezzetta Umberto Kiss Ernő, Besenczi Árpád, Lupaneszku Vivien, Szakály Aurél

Jönnek a Kakasok az Édenben

ideálisan jó, a démoni és az angyali erők örök küzdelmét jelképezi. Nem más ez a játék, mint a szegény legény győzelme, eszessége, testi-lelki ereje révén a pokol urai felett. Ezt tetézi boldogsága a kedvesével, Jázminával – az édenükbe tolakodók, az ország dolgát hátráltatók viszont lelepleződnek, halállal lakolnak vagy kiűzetnek az országból, mert ezt kívánja a nép: a tisztesség, a fény, a remény őrizője. Tamási üzenete a ma emberének is újult erővel szól: az emberi lélek-

ben – ha csak egy szikrája létezik is a tisztességnek – az eszményi jóra való hajlandóság szeretne érvényesülni. Szereplők: Horváth Andor, Jázmina - Molnár Anikó, Lénárt László, Papp Attila, Krizsik Alfonz, Pintér Gábor, Szőcs Erika, Diószegi Imola, Ács Tamás, Horváth László, Savanyu Gergely, Sárdy Zoltán, Czár László, Farkas Tamás Dramaturg: Katona Imre. Zene: Bonyár Judit – Hűvösvölgyi Péter. Koreográfus: Demcsák Ottó (Harango-

Az olvasópróbán

zó-díjas). Jelmez: Húros Annamária. Díszlet: Pataki András. Fényterv: Kovács Ferenc.

Az előadás az Evangélium Színházzal együttműködésben jön létre. Fotó: Torma Sándor


Fejér János Gáspár

Kiss József

Varga Róbert

Komlósi Katalin

Mészáros István

Szabó Anikó (Szaan)

Havasi Renáta

Pottyondy Nóra


Debrecenben a fehérvári Bizánc

Bolyongás térben, időben, cselekményben

Március végén a debreceni Csokonai Színházban vendégszerepel a székesfehérvári Vörösmarty Színház Bizánc című előadása. Herczeg Ferenc darabját Bagó Bertalan rendezte. A Jászai Mari-díjas rendezőt a történetről és koncepciójáról faggattuk.

bálnak meg minden áron előnyhöz jutni, minden erkölcsi és ideológiai határ nélkül átállni a másik oldalra. Elárulják egymást, csak azért, hogy pozícióba kerüljenek a következő hatalomban. Egy kórkép arról, hogy ármányokon keresztül szövődik az egész világ.

Lábodi Ádám és Hirtling István

Beszélgetés Bagó Bertalan rendezôvel

Mindig érdekelt az ember természetének vizsgálata. Vereczkei Rita díszlet- és jelmeztervezővel olyan neutrális tereket hozunk létre, amelyekben mintegy mikroszkóp alá tesszük a színészt, a szerepet. Az emberek jellemtérképének és kapcsolatrendszerének vizsgálatáról szól az egész, és arról, hogy egy ilyen közegben hogyan lehet viselkedni. Kinagyítva természetesen, nem realista közegben. A játéktechnika viszont a realiz-

hármas egysége. Hogy ezt a teret meg tudjuk bontani, különböző térszerkezetekkel választottuk el a külső és belső időt. Olyan, mintha bolyonganánk egy palotában: mindig mellérendelem a díszletet az embernek. Mintha egy kamerával végigkövetnénk a főszereplőket. Körülöttük mozog a díszlet. Valahogy így használom a zenét is. Hangdíszletként. Dobri Dániel szerezte a zenét, és az ő zenekara játszik az előadásban: jelen

– Tucsni András dramaturggal szintén gyakran dolgozunk együtt. A Bizánc három felvonásából kettőt csináltunk, átgondoltuk, meghúztuk, de csak a tekervényes, retorika-szerű mondatokat tettük egyszerűbbé. Horváth Csabával viszont ez az első közös munkánk. Jó alkalom ez arra, hogy megismerjük egymás munkastílusát, hiszen mindketten részesei vagyunk a fehérvári társulat építésének, és mindkettőnknek ez az első előadása Fehérváron. A Bizáncban a táncosok, akik a díszleteket mozgatják, a léleknek egy kivetült részei lesznek. Bohóc-szerű lények, akik ezt az egész világot lecelebrálják. Ez bonyolultnak tűnik? Na, ennél sokkal egyszerűbb az egész! A szereplők élik az életüket, és a körülöttük lévő világ kinagyítja az érzést, a gondolatrendszert, amit ki akarunk fejezni.

Kubik Anna és Szalay Marianna

– A Bizánc nem tartozik a leggyakrabban játszott magyar drámák közé. Szerinted mi lehet ennek az oka? – Már a darab születésének története is érdekes, hiszen Herczeg Ferenc – mint ahogyan emlékezéseiben is írja – először Mohácsról szeretett volna darabot írni, de valahogy túlságosan „ijesztő keserűség ömlött ki a tintatartójából”, így belefogott a Bizáncba. Megírta a darabot, majd tett mellé egy első és egy harmadik felvonást. A történet nem is annyira Bizáncról, mint inkább arról a korról szól, amelyben Herczeg Ferenc élt. Rendkívül ironikus, kemény, iszonyatos társadalomkritikával bíró darab a magatartásformákról, a hatalomról, a rendszer- és ideológiai váltásról. 1904-ben mutatták be a Bizáncot a Nemzeti Színházban, és érdekes módon megjósolta a monarchia szétesését. Eljátszották párszor a két világháború között is, majd Herczeg Ferencet különböző okok miatt „indexre tették”, ráfogtak mindenféle dolgot. Igazából nem nagyon mertek hozzányúlni, nem volt divatos. Ha mégis hozzányúltak, kevésszer érte meg a darab a bemutatót. De valahogy mindig benne volt a levegőben. – Mi az, ami számodra izgalmassá teszi a történetet? – Még az előző évad alatt meghívást kaptam, hogy rendezzek egy magyar klasszikust a Vörösmarty Színházban. Nem szerettem volna olyan darabot színre vinni, amelyet nagyon sokszor bemutattak már. Sok darabot elolvastam, végül a Bizáncra esett a választás. Ez egy örökérvényű történet arról, hogy hogyan tudnak az emberek alakoskodni bizonyosfajta változáskor, hogyan pró-

– Úgy érzed, hogy – így, közel száz év után – elérkezett az az idő, amikor inkább az emberi történet kerülhet előtérbe? – Remélem, hogy most már elérkezett! Sokaknak van véleménye Herczeg Ferencről, sokan hallottak már Bizáncról, de nem tudják, hogy miről is szól. Azt gondolom, hogy egy olyan darabot mutatunk be, amit érdemes eljátszani, mert nagyon erősen szól valamiről – és kevés ilyen klasszikus mű van a magyar drámairodalomban. Ezen kívül meg nagyon jó szerepek vannak a darabban. – Szabad a rendezőt a koncepciójáról faggatni? – Szabad, mert nagyon egyszerű.

muson alapszik, de eléggé groteszk, a jelmezekben pedig kissé korhű. Az 1900-as évek stílusa a bizánci stílussal keveredik. A történet maga egy helyszínen játszódik, azaz teljesen működik a hely, idő és a cselekmény

Tarics Péter

vannak a térben, de valahogy mégis a díszlethez tartoznak. Aláfestik a hangulatot. – Vereczkei Ritával és Dobri Dániellel többször dolgoztál már. A stáb többi tagja is állandó alkotótársad?

Főbb szerepekben: Hirtling István, Kubik Anna, Egyed Attila, Horváth Virgil, Haás Vander Péter, Sághy Tamás, Tűzkő Sándor, Závodszky Noémi, Kricsár Kamill, Szalay Marianna. kdk Fotó: Medvigy Gábor Jelenet az előadásból

A lap tervező grafikusai:


Ferencz András

Bagó Bertalan rendező

Tompagábor Kornél

Bera Linda

Dóra-Horváth Krisztina

Schütz Péter

Lengyel Tibor

4.

5.


Sárga liliom Szolnokon

Balázs Péter rendezésében a Szigligeti Színház társulata újra erős, társadalomkritikus darabot fogalmaz színpadra, ezúttal Bíró Lajos Sárga liliomát. A szolnoki nézők még jól emlékeznek a Feketeszárú cseresznye 2008-as, vagy a Tanítónő 2010-es nagy sikerére. Ezt a sort folytatja a színház a február 22-ei nagyszínpadi bemutatóval.

Balázs Péter a darabról és szerzőjéről: „A remekművek mindig aktuálisak, nem fog rajtuk az idő. A baloldali érzelmű, kiváló drámaíró, Bíró Lajos, ezt a művet száz esztendővel ezelőtt írta, erős társadalomkritikai szándékkal. A polgári radikalizmus programdrámájának indult, ám a szerző végül az emberi oldalt erősítette meg a darab végén, emiatt is olyan sikeres ez a mű száz esztende-

je. Kiváló szerepeket játszhatnak a színészek, a tehetséges szerző rájuk gondolt elsősorban. Bíró Lajos aztán kivándorolt, és tálentumát, sikeres forgatókönyvíróként dollárra váltotta. Korda Sándorral filmgyártó vállalatot alapítottak. A radikálisból üzletember lett. Ő írta a VIII. Henrik magánélete című világsikerű mozit is. A Sárga liliom legalább olyan nagy hatású remekmű.”

Balázs Péter Dósa Mátyást és Molnár Nikolettet instruálja

A főszerepekben Molnár Lászlónak, Dósa Mátyásnak, Molnár Nikolettnek, Karczag Ferencnek és

Barabás Botondnak tapsolhat a közönség. (-)

Nagy taps A Tündérlaki lányoknak Eperjes Károly és Trokán Anna remekül komédiázik

Kéry Kitty és Gémes Antos

Nagy sikerrel mutatta be a Veszprémi Petőfi Színház A Tündérlaki lányok című vígjátékot februárban. Heltai Jenő népszerű művét Guelmino Sándor rendezésében a magyar évad tiszteletére tűzte műsorára a teátrum. Az előadásban több remek alakítást láthat a közönség, a kritikák szerint különösen Eperjes Károly és Trokán Anna jár élen a komédiázásban.

Boriska romlottsága ma már trendi; az, ahová fejlődött a világ, egy ilyen Tündérlaki családból indult ki – tette hozzá a színésznő. Érdekes helyzetet vet fel a darab: lehetek-e boldog más boldogtalanságának árán? Mindezen súlyos kérdések ellenére Heltai vígjátékot írt, tehát ne ijedjenek meg a nézők, de azért a plusz tartalom, a nem feltétlen happy-end ott van a műben - mondta Kéri Kitty.

Eperlyes Károly és Trokán Anna

Remek és fájdalmasan aktuális ma is A Tündérlaki lányok című vígjáték. Az előadás szereplői is ezt erősítették meg játékukkal. Kéri Kitty Boriska szerepében erős drámai alakítást nyújt, hitelesen mutatja be a családjáért mindenét feláldozni kész lányt. – Első pillanatban úgy tűnik, van ez a romlott lány, Boriska az ő tisztességes testvéreivel és anyjával, aztán elválik, hol vannak ennek a tisztességnek a határai. Lehet, hogy a tisztességes testvérek sokkal nagyobb bűnt követnek el, mint Boriska, aki utolsó pillanatig kapaszkodik a becsületébe – jellemezte az MTI-nek a női főszereplőt Kéri Kitty. Mindeközben

Az előadásban Sári szerepében Trokán Anna ismét bizonyította, hogy nem véletlen kapta meg a fiatal tehetségeknek járó Junior Prima-díjat.

– Őszinte szeretet, ártatlanság jellemzi a tizenhét éves Sárit, aki találkozik a szerelemmel. Felfedezi magában a nőt, azt, hogy már nem is olyan kislány. A család legfiatalabb lányaként mindenki jobb sorsra szánja, miközben ő soha nem a saját érdekeit nézi. Sári szívből, szeretetből szeretne segíteni Boriskának, azért, hogy testvére boldog legyen, s végül is ezzel megold egy helyzetet, gyakorlatilag hőssé válik. Az önzés és az önzetlenség története ez, az érzelmek értéktelenedéséről és a pénz hatalmáról – nyilatkozta szerpéről a színésznő, aki a bárót alakító Eperjes Károllyal együtt parádésan komédiázik. – Az ilyen szerepre mondják azt, hogy klasszikus férfi szerep. A klasszikust úgy értem, hogy számomra fontos elődök mindig szerettek úgymond „veszett” férfiakat játszani. Csak remélem, egyre kevesebb ilyen férfival találkozik a néző a hétköznapi életben. Ám, ha mégis, ne lepődjön meg. Sajnos ez a darab ma is nagyon aktuális – hangsúlyozta Eperjes Károly, akit a megyei lap kritikusa Robert de Nirohoz hasonlított. „Jók a színészek, mint mindig. Derekasan megdolgoztatta őket a rendező Guelmino Sándor, gondosan kitalált és felépített fizikai cselekvések során át jutunk egyre mélyebben a szereplők életébe. Sok apróságot kitalálnak, amivel hitelessé teszik a miliőt és a figurákat: például a cipő kötelező levetése a Tündérlaki szalonba való belépéskor a páriáknak. A báró természetesen cipőben maradhat. Vagy jó kis jellemábrázoló, szituációs játékokat űznek a cukorkákkal, nejlonharisnyákkal, vagy a nagy csipkefüggönnyel. A rendező szépen felépíti a látszólag semmi kis hangulatokból a szereplők belső drámáját. Érezteti a szalonhangulatok, a hétköznapok szertartásossággal ismételt fizikai cselekvései is már egy kiüresedett, hazug életformáról tanúskodnak – mígnem ez a feszültség egészen kibírhatatlanná válik, és az

Bajcsay Mária és Csarnóy Zsuzsanna

Csarnóy Zsuzsanna

utolsó jelenetben, Boriska tragédiája csúcspontján, be kellene következnie a robbanásnak. A menekülés lehetősége összedől: Boriska a báró ölelé-

sében sír. Ha ezen az estén siratunk valakit, akkor ő az. Eperjes pedig egy vén kéjencet alakít halálosan ko-

molyan, mint Robert de Niro. Ettől olyan humoros. Bárója tökéletesen tisztában van vele, hogy érzelmi élete rideg üzleten alapul, de ezen túl megpróbál igazi Tóth Loon és ú r i e m b e r k é nt , Dobra Mária a lehetőségeken belül korrekt módon viselkedni. Ő jut legmes�szebbre ebben a fanyar, kicsit bulváros valóságfeltárásban.” (részlet Bartuc Gabriella kritikájából, Veszprém megyei Napló, február 4.) A Tündérlaki lányok Veszprémben nagy siker. Heltai története ma is aktuális. Sírással és nevetéssel együtt. V. R. Fotó: Melczer Zsolt Kéry Kitti és Terescsik Eszter

6.


Sirály – dramatic reality Dunaújvárosban

„Vajon hogy festene most Csehov hőseinek drámája a legfőbb szobatárs, a televízió képernyőjén? És mi van, ha ezt a tévét betoljuk egy színházba, és ott nézzük meg együtt?” Talán egy új műfaj: a dramatic-reality. Meglátjuk. Ha bekapcsoljuk” Dömötör Tamás.

A Sirály – dramatic reality bemutatója február 8-án volt a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház stúdiószínházában. A Csehov azonos című drámája alapján készült mai történetet Dömötör Tamás rendezte, akivel még a próbák idején beszélgettünk. – Korábbi nyilatkozataidban többször is elmondtad, hogy másképpen kell napjainkban színházat „mesélni”, ha kommunikálni szeretnénk az új nemzedékkel, a fiatalokkal. – Elsősorban mások a fontos dramaturgiai pontok, ahhoz képest, amely ötven vagy száz évvel ezelőtt ugyanannál a történetnél beváltak. Azokra a reflexekre szeretnék építeni, amelyek a hétköznapi kommunikációban is jelen vannak a „fogyasztóban”. Mondjuk egy huszonhárom éves fiatal, aki az internetről válogatja ki a kulturális élményeit, annak egészen mások a reflexei, mint annak, aki úgy nőtt fel, hogy elé rakták a kész programot, és nem kellett választania. A színház ma nem a kultúra fő csatornája, éppen ezért megpróbálom kihasználni a televíziós formák, a populáris média által diktált lehetőségeket. – A Sirály című előadás mű-

faji megjelölése dramatic-reality. Kifejtenéd, hogy pontosan mit takar ez? – A Bartók Kamaraszínházba is úgy érkeztem, hogy volt három verzióm a csehovi mű színpadi adaptációjáról. Mindig a színészekkel közösen döntjük el, hogy melyik koncepció a legerősebb. A gyanú árnyékában egy televíziós műsor, amely két éve uralja a magyar kereskedelmi médiát. Az emberek nagyon hamar kódolják, és felháborítóan sokan nézik. Megpróbálom Csehov drámáját ebbe a formába belehelyezni, hogy a mai fiatalokhoz eljusson a mondanivaló. – Ha a televíziót „betoljuk” a színházba, változnak a szerző által megírt dramaturgiai pontok? – Betartok mindent dramaturgiailag, ugyanúgy, mint a Czukor Show-nál, ahol egy szó sem maradt az eredeti műből (Füst Milán Boldogtalanok) mégis pontosan felismerhető volt a „storyline”. Csehov esetében sem kifordítani akarom a történetet, hanem lefordítani a mostani nyelvre. A Sirály című drá-

Interjú Dömötör Tamás rendezôvel

ma minden konfliktusát igaznak, érték- és időtállónak tartom, amelyek fellelhetőek a ma élő emberek viszonyaiban. Ezt kell átadni minél kevesebb súrlódással. Sosem az a célom, hogy radikális előadást hozzak létre, sőt megkockáztatom, hogy nagyon is konzervatívan dolgozom az egyes jelenetek kapcsán. A lényeg az, hogy mai

nyelvre lefordítva jusson el a közönséghez Csehov remekműve. – Elsősorban középiskolások számára készül a Sirály című dramaticreality?

– A színház kérése az volt, hogy az előadás elsősorban a középiskolás közönségréteget szólítsa meg. Ettől függetlenül, egy jó drámában mindenkinek igaza van, és mi azon leszünk, hogy ezt meg is tudjuk őrizni, és akkor mindenkinél betalál. El tudom képzelni, hogy a néző egyik nap az egyik szereplőnek ad igazat, míg másnap már egy másik szereplő pártján áll. Ez benne a jó. – A Bartók Kamaraszínház alkotóin kívül három vendégművész érkezett a te kérésedre. Miért éppen rájuk esett a választásod? – Vasvári Emese esetében egyértelmű és könnyű volt a választás, egyrészt már dolgoztunk együtt, másrészt Arkagyina szerepe teljesen neki való. A fiatalokat, Sodró Elizát

és Hajmási Dávidot tanítottam a Kaposvári Egyetemen. Ez kiváló lehetőség számukra, hogy élesben is kipróbálják magukat. Jó döntésnek bizonyultak. – Hogyan érzed magad a Bartók Kamaraszínházban? – Én nagyon jól érzem magamat, mert itt nyugodtan tudok dolgozni, szabad színházat lehet csinálni. Dunaújvárosban nem indult be a „színházgyár” mechanizmusa, ahol futószalagon kell

előadásokat létrehozni. A színház „élő szövet, lélegzik”. Sohasem szerettem olyan helyen dolgozni, ahol a „futószalag” miatt már jóval előre le kellett diktálni mindent. Ez a felfogás nem kalkulálja bele azt a fontos tényezőt, hogy a színészek lehetnek teljesen más lelkiállapotban, mint ahogyan azt én gondolom, és ezért az egész korábbi elképzelésem érvénytelenné válhat. – Terveid között szerepel, hogy más Csehov darabot is rendezel? – A dunaújvárosi bemutatót követően, Pécsen fogom megrendezni a Cseresznyéskertet, nagyszínpadon. Mudra Ágnes Fotó: Őri György

Vendég koreográfus a győri János vitézben Kováts Gergely Csanád háromszoros showtánc világbajnok, kétszer nyerte el ebben a műfajban a világkupát, 2006-ban ő lett az egyik kereskedelmi csatorna Megatánc című műsorának győztese. Tanít a Madách Musical Tánciskolában, jelenleg pedig a Győri Nemzeti Színházban Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékának koreográfiáján dolgozik. – A János vitéz mozgásvilága eltér a korábbi munkáidtól. Hogy viszonyulsz ehhez a feladathoz? – A Táncművészeti Főiskolán hat évig tanultunk néptáncot, ami a szívemhez nagyon közel állt. Szerettem benne a virtust. Dicséretes ötösre vizsgáztam belőle és át akartak vinni néptánc tagozatra, csakhogy én ragaszkodtam a klasszikus oldalhoz, úgy gondolva, hogy mégis ez a táncművészet alapja. Szűcs Gábor rendező közös munkánk, az Operában színpadra állított Hunyadi László után kért fel a mostani feladatra. Abban a produkcióban megjelent már hasonló „Ungárise vircsaft”, ő feltette a kérdés, hogy

vállalom-e a János vitézt is. Nem is lehetett más a válasz, mint, hogy – Naná! Ez nekem kihívás, meg akarok ugrani akadályokat és örültem neki, hogy néhány néptáncos barátommal újra összeállhatok, felelevenítettem mindent, sőt plusz órákat vettem, azért mert fontos volt számomra, hogy a néptáncos szakemberek is majd azt mondhassák, amit csináltunk, az frankó. – Gyerekekkel is dolgozol most a darabban. Ez nehezíti a feladatot? – A Madách Musical Tánciskolában tizenegy éve foglalkozom gyerekekkel, kicsiktől egészen nagyokig, mára könnyedén kommu nikálok velük. A győri előadás gyerekszereplői kisbirkákat játszanak, így tánclépéseket nem kell nekik tanítanom, de hely zetg yakorlat ként izgalmas dolog születik majd, nagyon jól lehet velük dolgozni. – Milyen a győri monumentá-

lis térben alkotni? – Nagy szerencse, hogy nem próbateremben kell dolgoznunk, hanem rögtön a nagyszínpadon. Jó dolog, mert rögtön érzem a teret, nem kell újradolgozni, mikor a színpadra jutunk. Mindig is szerettem színpadon koreografálni, abban a térben, ahol végül megszületik a produkció. Az Operaház és az Erkel Színház után nem is tűnik olyan nagynak ez a színpad. – Hogyan fogadtak a táncosok? – Mindig érdekes az első találkozás. Táncművészként ha találkozol egy koreográfussal, akkor min-

dig tartasz három lépés távolságot, amíg nem ismeritek meg egymást. Voltak rossz tapasztalataim, illetve mivel parázós fiú vagyok, izgultam, hogyan fognak majd rám nézni. Itt nagyon jól fogadtak, örültek, hogy táncolhatnak valami jót, tetszett nekik a koreográfia. Fontos, hogy hogyan ütöd meg a hangot, mivel magam is táncos vagyok, könnyebb az utat megtalálnom a jó együttdolgozáshoz. – Hogy működik köztetek az összhang Szűcs Gábor rendezővel? – Többnyire úgy szokott, hogy leülünk a próba előtt megbeszélni, mi az, amit ma próbálunk, elmondja, hogy ő mit szeretne, aztán szabad kezet kapok. Előfordul, hogy változtatok azon, amit k ita lá lt, aztán ő megnézi, és ha szerinte is működik, akkor megtartjuk. Több mint 10 éve dolgozunk együtt, fél szavakból is megértjük egymást. Csak egyet néz balra és már tudom, már csinálom. – Hagyományos nézőpontú lesz

az előadás? – Alapvetően hagyományos lesz a rendezés, a koreográfiában azonban egy két helyen egy-egy cseppként kerülnek olyan elemek is a mozgásba, amelyek nem teljesen autentikusak. A néző talán észre sem veszi majd, hogy néhol olyan, mintha a táncosok elektrik-bugiznának, és úgy állnak be a pózba, mint katonai temető-szoborcsoport. Kisebb extrákat belecsempészek. – Mit vársz ettől az előadástól? – Olyat kérdezel, mintha egy gyerektől azt kérdeznéd, hogy szerinted milyen lesz a vidámpark… Jó lesz az előadás, jók a táncosok, figyelnek rám, az énekkar is figyel rám – ez külön nagy élmény – harapják azt, amit én akarok, velem éreznek, és nagyon együttműködőek. – Épülni fogsz ettől a kihívástól? – Ha táncos vagy, addig tanulsz, amíg a koporsószögedet be nem verik. Számomra ez új tér-forma rendszer, nagyon eltér a musicaltől, viszont, amit a musicaltől tanultam, azt be lehet csepegtetni ebbe a világba. Pottyondy Nóra Fotó: Fehér Alexandra

7.


Próbaüzemben teljes gôzzel Közel hat év kihagyás után, március 1-jén lekerül a lakat az Erkel Színházról, amely az első felújítási ütem után egyelőre a hivatalos elnevezés szerint próbaüzemben működik majd – mégis az évad végig lejátszanak 81 előadást az ország legtöbb, 2000 nézőt befogadni képes színházában. A nyitást megelőző két hónapban festési, javítási, takarítási munkálatokat végeztek az épületben. Nyáron nagyobb léptekben folytatódik majd a rekonstrukció, az ünnepélyes avatást november 7-ére tervezik.

Ókovács Szilveszter az Állami Operaház nemrég kinevezett igazgatója a napokban tartott sajtóbejáráson így fogalmazott: „Csökönyösség eredménye, hogy megtörténhet a felújítás. Bizonyára nem tiszta annak a lelkiismerete, aki bezárta az épületet. Lakatot tenni könnyebb, mint építkezni. Mi mertünk álmodni, még ha féltünk is attól, megvalósul-e a tervünk. Ismerve a közbeszerzések hosszú procedúráját, kétséges volt, tudjuk-e tartani a dátumokat. A tényleges munkálatok idén, január elején kezdődtek csak, ám ezek során eljutunk odáig, hogy március 1-jén megnyithatjuk a közönség előtt az épületet.” L. Simon László (akkori) kulturális államtitkár azt hangsúlyozta: a beruházás állami, vagyis az ország pénzéből zajlik. Reményét fejezte ki, hogy a felújítás után a következő két évtizedre megoldódik az Erkel Színház épületének kérdése.

Elôször a közönségforgalmi terekre koncentráltak A kormányhatározat így szól: „játékra alkalmas állapotig történő

Újra nyit az Erkel Színház

felújítás”. A kivitelezést a Laki Zrt. végzi, 2013. január 3-án kezdtek hozzá a munkálatokhoz. Most, az első fázisban a közönségforgalmi tereket festik ki, minden szinten új mellékhelyiségeket alakítanak ki, az emeleti nagybüfét új gépészettel szerelik fel. Hátul pedig új öltözők várják a művészeket. A novemberi hivatalos átadásig, a nyári évadszünetben a tűzrendészeti szabályoknak megfelelően alakítják át a nézőtér széksorait, kifestik a színháztermet, ekkor kerül sor a rendezvényhelyszínek kialakítására,

a tető régi „napozójának” felújítására. Szintén a nyári időszakban történik meg a hátsószínpad-technika gépesítése és a lámpapark felújítása,

valamint a színpad deszkáinak cseréje – erre 400 milliós nagyságrendű forrás jut, és szintén az őszi átadásra készül el a fűtésrendszer modernizálása. Az épület-felújítás összköltsége 1,8 milliárd forint. „Az ide járó közönség tudja – az Andrássy úti épülettel szemben –

hogy nem a csodák palotájába lép” – fogalmazott Ókovács Szilveszter. Az Erkel jelszava épp ezért a hozzáférés. Törekszünk arra, hogy az Erkelbe mindenki bejusson – akár néhány száz forintért –, aki operát szeretne látni. Ennek jegyében márciustól júniusig meghirdetik a nézőtéren a Facebook-szektort. A népszerű közösségi portálon lájkolók közül minden este 101 néző 101 forintos áron juthat belépőjegyhez.

darabok: a János vitéz és a Pomádé király új ruhája, valamint népszerű operák: a Don Giovanni, az Aida és a Don Carlos szerepelnek. A rövid évadban az Operaház idei Kamaraénekes címmel kitüntetett énekesei:

vendégszereplésük alkalmával legfrissebb darabjaikat mutatják be az Erkel Színház közönségének. A Magyar Állami Operaháznak mint nemzeti intézménynek rangjából és helyzetéből fakadó kötelessége a vidék operajátszását támogatni. Ez a felismerés hozza létre a kezdeményezést, amelyben a Győri Nemzeti Színház a János vitézt, a Szegedi Nemzeti Színház a

Várják a középiskolásokat Májusban indul az OperaKaland nevű program, amely több százezer fiatalnak nyújt lehetőséget a műfajjal való ismerkedésre. Az idei évadban Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának zenepedagógusok és színházi szakemberek által adaptált változatát tekinthetik meg. Az Operaház felhívását valamennyi középiskola és polgármester megkapta, a program indulásáig 225 intézményből húszezren jelentkeztek. Az OperaKalandban résztvevő iskolák között a február 14-ei sajtótájékoztatótól május 2-áig, az első előadásig állomásról állomásra utazik a Hunyadi László című opera egyik kelléke – egy bőrönd, amelyben a darabban is felbukkanó szimbólum, a magyar királyi korona utazik az előadás előhírnökeként. A vándorbőrönd tartalmazza majd az opera műsorfüzetét és a Hunyadi László

OperaTrezor sorozatban megjelent CD-felvételét, amelyen az Operaház zenekara és szólistái szólaltatják meg a mű részleteit, Héja Domonkos vezényletével.

Nyitóelôadás március 1-jén Pas de trois – hármas, trió a táncszínpadon. Az Erkel Színház megnyitását közös esttel ünnepli a hazai táncszakma: a Magyar Nemzeti Balett, a Győri Balett és a Pécsi Balett három egyfelvonásosát tekinthetik meg a kapuit kitáró színház első vendégei. A különleges kínálatban a Győri Balett a Liszt zenéjére, Fodor Zoltán által koreografált Magyar Rapszódiát, a Pécsi Balett A Jó és a Rossz kertjéből című Cameron McMillan-koreográfiát, a Magyar Nemzeti Balett pedig Lukács András táncszínpadi alkotását, az Örvényben című produkciót mutatja be. A próbaüzem június 9-éig tart, a repertoáron családi szórakozást ígérő

Ókovács Szilveszter, L. Simon László, Mozsár István, (az Operaház megbízott ügyvezető igazgatója és műszaki igazgatója) és Béres Lajos (a felújítást végző Laki Zrt. vezérigazgató-helyettese)

Sümegi Eszter, Váradi Zita és Bretz Gábor mellett nemzetközi hírű operaénekesek, többek közt Komlósi Ildikó is fellép majd. Márciusban a Primavera nevet viselő sorozat a vidéki színházak operatársulatait vonultatja fel, amelyek

Rigolettót, a debreceni Csokonai Színház A sevillai borbélyt, a Kolozsvári Magyar Opera társulata Az álarcosbál című Verdi-operát, a Miskolci Nemzeti Színház pedig a Nabuccót játssza az újra megnyitott Erkel Színházban. Szöveg, fotó: Csicsely Zoltán

Ókovács öt évig folytathatja Január legvégén öt évre kapott megbízást Ókovács Szilveszter az Állami Operaház élére Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől. Az egykori operaénekes 2011. augusztus 22-étől kormánybiztosként, 2012. szeptember 1-jétől megbízott főigazgatóként vezette a dalszínházat. A felkért kilenc tagú szakmai bizottság öt pályázatot értékelt, ezek közül Ókovács Szilveszterre 6, Horváth Ádámra 4, Tokody Ilonára 2 igen szavazatot adtak. A régi-új főigazgató több évadra előre akar műsortervet kialakítani, szerinte ugyanis csak így szerződtethetők Budapestre sztárok. Áprilistól szeretné elkezdeni a szerződtetéseket, mert nemcsak főszerepesek számára, hanem a közepes szerepkörben is fontos lehet a határozott idejű, akár hároméves szerződtetés, és ehhez is tudni kell, mi lesz hosszabb távon repertoáron. A pályázatához mellékelt egy 2018-ig terjedő műsortervet arról, hogy milyen évfordulók és tematikus évek köré szerveződnének a bemutatók. A következő ősz a repertoárból eddig hiányzó Verdi művel, a Falstaffal kezdődik az Operaházban. A francia Arnaud Bernard állítja színpadra. Ókovács Szilveszter mindenképp szeretne évente egy-egy barokkopera-bemutatót az Andrássy úton, ezért levélben kérte fel Alföldi Róbertet Gluck Iphigenia Auliszban című darabjának rendezésére. Pártay Lilla évek óta dolgozik egy Munkácsy-baletten, a szövegkönyv alapja Dallos Sándor regényes életrajza, az Aranyecset. A mű őszre készül el. 2014 elején a Kolozsvári Állami Magyar Operával koprodukcióban mutatják be Selmeczi György Spiritiszták című új operáját. Ami az úgynevezett gördülő opera tervét illeti, olyan városoknak ajánlotta fel lehetőséget, ahol van megfelelő színház vagy játszóhely. Veszprém, Székesfehérvár, Szekszárd, Szolnok olyan épületekkel bír, ahová nem hakni ízű, hanem „márkajeg yes, tervezett, minőségi produkciókat” szán Ókovács Szilveszter. Forrás: MTI


A Magyar Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Színház tartópillére

A kedves, halk szavú, intelligens fiatalember színházi pályafutását a Turay Ida színházban kezdte 2010-ben. Szinte látatlanul volt ott az előadásokon, észrevétlenül végezte a munkáját, és mégis minden a helyén volt. Feltűnt a színészeknek is ez az ifjú ember, aki udvariasan, szeretettel és figyelemmel „szolgálja” az előadások sikerét. Amikor au-

Csala Sándor, a láthatatlan ember tóbaleset érte, mindenki aggódott az egészségért. Megszerették Csala Sándort és hiányzott, amikor nem volt velük. Sankó azóta három puszit kap a találkozáskor. Kettőt az arcára és egyet az azóta is látható fejsebére. Életben maradt, hogy kreativitásával és tehetségével a színházat szolgálja. – Ki keresztelt el Sankónak ? – Gyerekkori barátom, Horváth Gábor hívott így először, és rajtam ragadt. Egyébként hívnak Samkónak is. – Színházi pályádat a Turay Ida Színházban kezdted. Hogyan? – Az akkori műszaki vezetőnek, Nemes Richárdnak szüksége volt még egy emberre, aki segít a díszlet felállításában. A Lili bárónőt játszották Kazincbarcikán. Úgynevezett beugró voltam a műszaki állományban. Néhány hónapon keresztül csak akkor hívtak, amikor nem volt elég emberük. Aztán megüresedett az egyik díszítői állás, így végleg a Turay színházhoz szerződtem. – Előtte hol dolgoztál? – Egy építőipari cégnél voltam anyagbeszerző. Nem volt unalmas az akkori munkám, de itt sokkal kreatívabb feladatokat kaptam. Nagyon megszerettem a színház világát. Soha nincs két egyforma helyszín, a körülmények is eltérőek, talpraesetteknek

rendezővel egyeztetek. Többször előfordul, hogy a gyártásból is kiveszem a részemet. Maximalista vagyok, a kapott feladatot szeretem a legtökéletesebben elvégezni. Az első munkám a Hófehérke volt, majd azt követte A hattyúk tava. Kreatív, fantáziadús, színes és változatos munka a Magyar Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Színháznak dolgozni. Elfogadják az ötleteimet és bíznak bennem. – Amikor felmegy a függöny, a gyerekek sokszor megtapsolják a látványt, pedig a színészek még nem is léptek színpadra. Neked ez milyen érzés? – Jó érzés, A Hófehérke díszlete hogy nem csak a színházam ismeri el a munkámat, hanem a gyerekek is, hiszen őértük történik minden. – Soha nem voltak színészi ambícióid? – Soha. Ennek ellenére ki– 2011. februárjától a Turay Ida sebb szerepekben már színpadra lépSzínház kelléktár vezetője vagy, most tem. Ilyenkor jön a gyomorgörcs is. – Magánélet? pedig már a Magyar Nemzeti Gyer– Köszönöm, megvagyunk. mek és Ifjúsági Színház műszaki vezeTöbbet dolgozom, mint nem. Rátőjeként irányítod az előadásokat. – Sokszor a gyerekelőadások adásul a gyerekelőadásokhoz éjjel díszletéhez is van ötletem, amit a indulunk vidékre és este érünk haza. kell lennünk a megoldásokban. A múltkor például Gyulán, természetesen a helyiek engedélyével, szét kellett vágnunk a vasajtó behegesztett részeit, mert nem fért be a Balfácánt vacsorára című előadás díszlete. Egy idő után a kellékezést is vállaltam, mert kreatív feladat. Az említett vígjátékhoz például modern „szobrokat” gyártottam, amiket azóta is tréfásan Alexander Kszala „híres művész” alkotásainak hívnak a színészek. Faipari szakközépiskolába jártam, amit ott tanultam, azt a színházban tudom kamatoztatni.

A raktárban felpakoljuk a díszletet, kellékeket, jelmezeket, este pedig visszapakoljuk. – Honnan tudod, hogy mit kell vinnetek? – Mindent lefotózok, albumba rendezem, listát írok, ládát csinálok a kellékeknek, feliratozom. Hála Istennek, egyre több előadásunk van, így ha nem vagyok ott, az album alapján a kollégák is elboldogulnak. – Mi a legutóbbi munkád? – Topolcsányi Laura írt egy nagyon szép mesét, A szeméthegyen túl címmel. Ennek a díszletén dolgozom. – Miről szól a mese? – Az Illa berek, ahol a mese játszódik, valaha csodálatos virágmező volt, fákkal, bokrokkal, most azonban a káros hulladékokat és a szemetet hordják oda a városból az emberek. Az állatok pedig megpróbálják megtisztítani környezetüket. A szeméthegyen túl című mesét legközelebb február 13-án 10 órakor és 14 óra 30 perckor az Óbudai Kulturális Központban (San Marco u. 81.), majd február 26-án 10 és 14 órakor, február 27-én 14 óra 30 perckor és március 24-én 10 óra 30 perckor – családi vasárnap keretében – a Ferencvárosi Művelődési Központban (Haller u. 27) láthatják. Szabó Anikó

Elismerés a Magyar Kultúra Napján

Polgármesteri elismerésben részesült Kobolák Balázs, a Gárdonyi Géza Színház kelléktárának vezetője a Mag yar Kultúra Napján, Egerben.

– Sokan kaphattak volna díjat a kollégáim közül, nem számítottam rá, hogy az én munkámat ismerik el. Pontosabban ez egy csapatmunka, egymástól függ és egymásra épül valamennyi terület, ami nélkül nem lenne előadás – nyilatkozta Kobolák Balázs. – Nagyon szerencsés vagyok, soha-

sem az jut eszembe, hogy dolgozni járok be a színházba, hanem azt csinálom, amit szeretek. A családom is megértő, a feleségem gondoskodó, a kollégáim pedig a barátaim. 1999. március 1-jén kerültem a színházhoz, mint kellékes; olyan mesterektől tanultam a szakmát, mint Mé-

száros Sándor vagy Engler Imre. Azóta elvégeztem a Színművészeti Egyetem műszaki szakát; és a kelléktár vezetője lettem. Egy évig elmentem ugyan „szerencsét” próbálni máshová, de nem bírtam színház nélkül. A lelkem mélyén tudtam, hogy visszajövök, a szekrényemből sem pakol-

tam ki. Most jó itt dolgozni, az előadásokat is szeretem. Jó látni, amikor pótszékeket pakolunk még a nézőtérre, hogy teltház előtt játsszunk. Ez a munka hiába jár sok lemondással, mégis, ha megérint, az életed része lesz. (-)

Készül a SingSingSing Sopronban

Feke Pál

Vastag Csaba

Gőzerővel próbál a tánckar, készül a SingSingSing musical show a Soproni Petőfi Színházban. A produkcióban többek között olyan népszerű énekesek lépnek színpadra, mint Feke Pál, a Vastag testvérek: Csaba és Tamás, Mészáros Árpád Zsolt, Szomor György, Buch Tibor, Fésűs Nelly és Füredi Nikolett. A rendező-koreográfus Szakál Attila, a bemutató február 23-án lesz a teátrum nagyszínpadán.

Vastag Tamás

Szakál Attilától megtudtuk: a SingSingSing musical show először 2009 márciusában volt látható a veszprémi színházban. Azóta már a produkció harmadik része is elkészült. A soproni bemutató főként az első és második széria legsikeresebb dalaiból áll, mindemellett sok újdonságot és meglepetést tartogat majd a nézőknek. – Sopronban egy új és más előadás születik, mint az eddigiek, hiszen az alapcsapat tagjai mellett változnak a sze-

replők. A helyi társulatból színpadra lép Simon Andrea, Szőcs Erika, Savanyu Gergely és Horváth Andor. Dolgozunk már a tánckarral, amelyet még megerősítettünk, hogy létszámban is megfeleljünk egy igazi show igényeinek. Igyekszünk a dalok hangulatához, tartalmához illő színházi látványvilágot is a színpadra varázsolni. Célunk továbbra is az, hogy igényes kikapcsolódást nyújtsunk minda zok na k, akik kedvelik ezt a műfajt és

szeretnének egy felhőtlen estet eltölteni a színházban – mondta Szakál Attila. Az esten az Evita, a West Side Story, a Rocky Horror Picture Show, az István, a király, a Hair, a Szép nyári nap, az Aida, Az operaház fantomja, a We vill rock you, a Hotel Menthol és a Grease című művekből szerepelnek részletek. (-)

Füredi Nikolett és Buch Tibor

8.

9.


A dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházban február 8-án bemutatott Sirály – dramatic reality előadásban Vasvári Emese színésznő mellett vendégként játszik két kaposvári színész szakos egyetemi hallgató, Sodró Eliza és Hajmási Dávid, akikkel még a próbák során beszélgettünk.

Kaposvári hallgatók Dunaújvárosban Ugródeszka-beszélgetés Sodró Elizával és Hajmási Dáviddal

– Hogy játszhattok harmadévesen az egyetemen kívül? S. E.: – Volt már rá példa koráb-

Sodró Eliza

Hajmási Dávid

– Egyenes út vezetett a Kaposvári Egyetem színész szakára? Hajmási Dávid: – Nem, én érettségi után két évig a Budapesti Gazdasági Főiskolára jártam, turizmus-vendéglátás szakra. Harmadik próbálkozásra vettek fel és annak ellenére, hogy nem az első helyen jelöltem meg a Kaposvári Egyetemet, örülök, hogy itt tanulhatok. Nagyon jó osztályunk van és remek tanáraink. Sodró Eliza: – A középiskola befejezése után Budapestre adtam be a jelentkezésemet, ahová nem vettek fel. Egy évet Berlinben éltem, ezután kerültem a Kaposvári Egyetem színész szakára. Fógel Adrienn a Kaposvári Egyetem látványtervező szakán végzett 2010-ben. Fiatal diplomásként színházi produkciók díszleteinek és jelmezeinek lehet megálmodója. Első megrendelését a Budaörsi Játékszíntől kapta, azóta rendszeresen dolgozik a színházban.

ban is, hogy harmadéves hallgatókat is „kiadtak” a színházaknak, de ez valóban nem jellemző. A tanáraink beleegyeztek abba, hogy eljöhessünk Dunaújvárosba. Réthly Attila, az osztályfőnökünk, igyekszik segíteni, hogy izgalmas színházi alkotókkal dolgozzunk. H. D.: – Dömével (Dömötör Tamás rendező – a szerző) is az egyetemen találkoztunk, amikor kéthetes filmes kurzust tartott az osztálynak. Szerencsére olyan tanáraink vannak, akiket érdekel az, hogy mi lesz velünk később. – Dolgoztatok korábban is ismeretlen közegben, társulatban? H. D.: – Nekem ez az első alkalom. Mindenképpen kihívás, már

csak a szerepem nehézsége miatt is. Amennyire lehetséges, magabiztosan állok a feladathoz, ugyanakkor kön�nyebbséget jelent az, hogy Lizit (Sodró Eliza) és Dömét már ismertem. Jóval nehezebb dolgom lett volna, ha nem kerültem volna kapcsolatba korábban egyik alkotóval sem. S. E.: – Nem ismertük egymást korábban sem a Bartók színészeivel, sem Vasvári Emesével. A próbafolyamat elején meg kellett találnunk egy közös hangot, hogy csapatként tudjunk működni. Furcsa volt kikerülni az osztályból, ahol félszavakból is értjük egymást. Emiatt is hasznunkra válik, hogy még az egyetemi évek alatt megtapasztalhatjuk, hogyan dolgozzunk együtt egy számunkra ismeretlen társulattal. – A darabban Trepljov és Nyina szintén fiatal és „pályakezdő”. Kön�nyebbséget jelent ez az adott szerep megformálásában? H. D.: – Én nagyon sok közös érintkezési pontot fedeztem fel köztem és Trepljov között. Természetesen ezek nem analóg egyezések. Trepljov élete egyáltalán nem egyedi. Ő egy olyan ember, aki szeretne értékeset, maradandót alkotni, de közben magánéleti problémái vannak, szerelme elhagyja. Az anyja egyáltalán nem törődik vele, kettőjük konfliktusa kibékíthetetlen. A civil életben szerencsére nem volt ilyen negatív tapasztalatom a szüleimmel, így a szerep kapcsán ez volt a

legnehezebb feladat. A rendező segített nekem abban, hogy ne karakterizáljak, ne alakítsak, hanem én, Hajmási Dávid hozzam elő magamból Trepljovot. S. E.: – Nyinával sok mindenben hasonlítunk. Még az is előfordult, hogy egy régi levelemben ugyanazok a mondatok szerepeltek, amiket ő mond a darabban. És ahogyan Dávid is mondta, Döme igyekezett belőlünk építkezni. A legnagyobb feladat éppen az, hogy önmagamban találjam meg a választ Nyina kérdéseire. Tudnom kell, mit miért tesz, mikor mire gondol. – Csehov drámája szerintetek mitől aktuális? S. E.: – Nyina az előadásban azzal vádolja Trepljovot, hogy „játszhatatlanok a darabjai, mert nincsenek benne élő emberek.” Csehovnak sikerült az, ami neki nem; élő alakokat, embereket alkotott. A problémák minden korban ugyanazok, csak a díszlet változik. Ebben a drámában mindenkinek a története egyaránt fontos. Mása és Medvegyenko ugyanannyira főszereplő, mint Arkagyina és Trigorin vagy Nyina és Trepljov. H. D.: – Trepljov életét nézve van benne valami sorsszerű, egyenes úton halad az öngyilkosság felé. Nem akarom őt felmenteni, de az élete nem alakulhatott volna másképpen. Lehetetlen lett volna, hogy az anyjával rendeződjön a kapcsola-

ta. Nyina elhagyta, és ezt képtelen volt feldolgozni. Ha meg akarjuk őt érteni, akkor a körülményeket kell megvizsgálnunk. A megértés azonban nem egyenlő a feloldozással. Ezek a problémák, élethelyzetek időtállóak, ahogyan korábban már említettem, az ő élete egyáltalán nem egyedi eset, sőt. Más kérdés az, hogy melyik utat választjuk a problémák megoldására. – Milyen tervetek van a jövőre vonatkozóan? Szerintetek milyen esélyei vannak ma egy pályakezdő színésznek? S. E.: – Az egyetem alatt szeretnék minél több színházi alkotóval együtt dolgozni. Fontosnak tartom, hogy minél több helyzetben, szerepben kipróbálhassuk magunkat. Nagy hasznát vesszük például annak, amit Jeles Andrástól tanultunk az Auschwitz működik című vizsgaelőadásunk próbaidőszakában. Mohácsi János osztálya volt az első, akikről tudjuk, milyen esélyekkel helyezkedtek el; többen budapesti, valamint vidéki színházakhoz kerültek, de alternatív társulatokhoz is szerződtek. Azt gondolom, hogy a mi osztályunk nagyon jó csapat, örülnék, ha együtt maradnánk, társulattá szerveződnénk. Persze ez egy idealizált lehetőség, de volt már rá példa. H. D.: – Én is hasonló véleményen vagyok. Nem mondom, hogy egyszerű a helyzetünk, de már csak a természetemből adódóan is bizakodó vagyok. Mudra Ágnes Fotó: Mudra László

Fógel Adrienn látványtervező

– Hogy is kezdődött? – 2009-ben segédtervezője voltam a Jakab és az ura című darabnak, viszont ezután már önállóan dolgoz-

hattam. Elsőként Szabó T. Anna Fűszermadár című meséjében a jelmezek és díszletek tervezését bízták rám, ezt követte még két mesejáték, a Mézeskalács, és a Mumus. Az Énekes madár, és a Tanulmány a nőkről díszletét, jelmezeit az I love musical, és a Viharos éjszaka jelmezeit terveztem még. Bár nagyobb munka, mégis célszerű egyszerre tervezni a díszletet a jelmezzel, egységesebb képet alkot a színpadon.

Jelenet a Mumus című előadásból

– Munkáiban különleges szerepe van a színek összhangjának. – Első munkáim mesékhez kötődtek, a gyerekek számára tervezni mindig öröm. De felelősség is. Természetesen mindig együtt alkotunk a rendezővel, hiszen az nagyon fontos, hogy ő milyen világot képzel a darabhoz. Igyekszem ott lenni a próbákon, mert szerintem ez a feladat csapatmunkát kíván. A karakterek színvilágát is közösen alakítjuk ki,

azon belül állítom össze a jelmezek színét. A színház vezetői nagy hangsúlyt fektetnek a gyerekdarabokra, igényes munkát várnak el mindnyájunktól. Olyan élményekkel kell megajándékoznunk a gyerekeket, hogy máskor is szívesen jöjjenek színházba. Nagyon szeretek a Budaörsi Játékszínben dolgozni, nemcsak munkatársakra, hanem barátokra is találtam. Varga Gyöngyi

10.


Beszélgetés Bagó Bertalan rendezôvel

M i t ér a művész, ha az alkotás végére ér? Erre keresi a választ Shakespeare egyik legkülönlegesebb műve, A vihar, melyet február 15-én mutattak be a kecskeméti Katona József Színházban. Az előadást Bagó Bertalan állította színpadra, akivel még a próbák során beszélgettünk. – Shakespeare életművében mi a jelentősége ennek a darabnak? – A legenda úgy tartja számon, hogy A vihar William Shakespeare utolsó darabja. Életrajzírói szerint előtte tíz évig semmit sem írt: London forgatagából a szülővárosába, Stradford on Avonba vonult vissza, megvette apja egykori házát, amitől korábban az anglikán egyház fosztotta meg a családot, és semmi mást nem tett, csak pecázott az avoni tavon. A darabban van egy jelenet, amelyben Prospero kettétöri a varázspálcáját – ezt sokan úgy

A kecskeméti vihar fôszerepében Kôszegi Ákos „Shakespeare munkássága olyan, akár egy hatalmas, mély, ismeretlen barlang: ahogy olvassuk, vagy próbáljuk a műveit, felfedezhetünk belőle kisebb részleteket, de soha nem ismerhetjük meg igazán” – véli Kőszegi Ákos színművész, aki A vihar főszerepét, Prosperot alakítja a kecskeméti Katona József Színházban. – Kit személyesít meg Prospero az előadásban? – Prospero egykor Milánó hercege volt, egy rendkívül okos, művelt ember, aki különböző titkos tanokat tanult, és varázstudományra tett szert. A múltban a környezete teljesen megsemmisítette, tönkretette őt. Derékba tört az élete, mindenét elveszítette. Csak a lánya, Miranda maradt meg neki, akit a rajongásig szeret, félt és óv. Prospero megpróbál a mélyből felkapaszkodni, újra magára találni, de nem az elvesztett hatalom, a pozíció motiválja. Csak az igazságát szeretné érvényre juttatni.


Prospero álma

értelmezik, mint Shakespeare végső búcsúját a drámaírástól, a színháztól. Hogy tíz év kihagyás után miért írta meg A vihart? Biztosan maradt még valami, amit el akart mondani. Egy furcsa, eklektikus műről van szó – olyan, mintha Shakespeare-összest néznénk a színpadon, benne felismerhető karakterekkel, mondatokkal, hangulatokkal. Mindehhez teremtett egy szigetet, egy varázslatos világot, ahol víziókat láthatunk, és szellemekkel találkozhatunk. – Mitől időszerű még napjainkban is ez a történet? – Ami engem igazán érdekelt ebben a darabban, az az, hogy mi történik az emberrel, a művésszel, ha a pályája, vagyis az alkotás végére ér? Miért feszül neki még egyszer, hogy elmondja azokat a mondatokat, és miért éppen azt mondja, amit? Miért menekül a valóság elől az általa teremtett álomvilágba, ahol a jó elnyeri méltó jutalmát, a gonosz pedig a neki járó büntetését? Az előadásunkban olyan lesz mindez, mint egy visszatekintés: egy gondolatban vagy egy álomban lejátszódó történet. A másik fontos dolog, hogy meglátásom szerint Prospero és Ariel figurája olyan, mintha egyazon személy a testi-fizikai és szellemi-lelki kivetülése lenne. Erről a kettősségről szól az előadás, hogy miként tud az ember a saját szellemiségében kiteljesülni? Aztán ott van még Caliban, a leigázott ember is: az ő története a mi előadásunkban ugyancsak az álom, a vízió része lesz. Caliban sorsa az amerikai

és az ausztrál bennszülöttekét juttatja eszembe. A fehér emberek a földjüket elvették, elpusztították az ősi kultúrájukat, és helyette nem adtak semmit. Caliban a szememben nem csak egy egyszerű gonosz, ahogy általában megjelenítik. Őt belekényszerítették

Antonionál, aki megfosztotta őt a milánói tróntól, hiszen ő is hasonlóan cselekszik Calibannal? – Az ember természetében alapvetően jelen van a hatalomvágy. Ahol két ember együtt él, ott az egyik biztosan arra törekszik, hogy a másik fölébe kerekedjen. Prosperotól elvették a hatalmát, jogosan vágyik arra, hogy visszaszerezze. Ám ő csak egyetlen emberrel ápol rossz viszonyt, Calibannal. Antonio árulása

víziókban minden megtörténhet, legyen az bármilyen abszurd. Így semmi másra nincs szükség, mint a színészi játék és a zene formanyelvére. Az előadás keretjátékkal kezdődik, azután kezdetét veszi képzeletbeli utazásunk, amellyel egy másik idősíkba kerülünk. Az álomvilág képei kicsit emlékeztetnek majd Shakespeare korára. Mivel nem kedvelem a zsúfolt díszleteket, a tér sem valamiféle elvarázsolt mesevilágot, inkább

a szituációba, megfosztották attól, ami az övé volt, ezért természetes, hogy lázad Prospero ellen. – Felmerül a kérdés, valóban jobb ember-e Prospero a testvérénél,

sokkal nagyobb. – A varázslatok, a mesébe illő elemek mennyiben kapnak teret az előadásban? – Mint tudjuk, az álmokban, a

egy üres, homokos tengerpartot idéz majd. Nincs szükség látványos trükkökre, a szövegben minden benne van. Bera Linda

Prospero, a meg nem értett művész ez csak Prospero fejében, egy álomban létezik, nem lehet tudni, hogy mi lesz a történet vége, mert az ott dől majd el a színpadon. – Arielt Szemenyei János alakítja, Kőszegi Ákos és Szemenyei János

Az előadásunk abban különbözik az eredeti műtől, hogy mi egy lepusztult ember fejében játszódó történetként kezeljük a cselekményt. Úgy tekintünk Prosperora, mint egy meg nem értett, és nincstelenné vált íróra, vagy művészre, akinek már csak a gondolatai maradtak meg az életben. Egy ponton újrajátssza a történteket a fejében – ő találja ki a figurákat, a szöveget, s minden ehhez képest működik a színpadon. – Mennyiben fedezhetjük fel magát, Shakespeare-t A vihar főhősében? – A viharban az író összegezte drámáit és vígjátékait, szinte mindegyik művéből felismerhetők benne figurák, szituációk, momentumok. Shakespeare nyilvánvalóan

önmagát is elrejtette Prospero karakterében, hiszen minden drámája ugyanarról szól: az emberi sorsokról, az emberi természetről. Zseniális ismerője volt ennek a témának, ezzel tette örökérvényűvé a színdarabjait. Bármely korban vesszük elő, és akárhonnan is közelítünk, elképesztő mélységekig juthatunk el egy Shakespeare-művel. Ami engem illet, A vihar próbáinak elején egy fordított Lear király-történetet fedeztem fel a cselekményben. Lear király esetében a leépülést láthatjuk, ahogyan a magasból a mélybe zuhan. Prospero viszont a zuhanás után megpróbál felépülni, és visszakerülni oda, ahová tartozott. Ám mivel a rendezőnk, Bagó Bertalan elképzelése szerint mind-

akivel már több előadásban is együtt játszott. Milyen a két szereplő viszonya? – Ariellel kapcsolatban mindig sarkalatos kérdés, hogy nő vagy férfi alakítja. Az eredeti műben hímnemben ír róla a szerző, s úgy gondoltuk, mi is ennél maradunk. Másrészt nem egy bájos, lenge lényt akarunk látni Arielként a színpadon, hanem az általam játszott Prospero szellemének kivetülését. Így tehát Prospero és Ariel olyanok, mint a test és a lélek. Nagyon kevés időn van erre a darabra, megfeszített tempóban készülünk a bemutatóra. De Shakespeare gyönyörű szövegeit mindig élvezetes próbálni, még ha nehéz is. B. L.

11.


Körtvélyessy Zsolt Caliban szerepében Újabb kecskeméti előadásban szerepel Körtvélyessy Zsolt. Ezúttal egy igazi klasszikus színdarabban, Sha kespea re A vihar című drámájában lép színpadra Caliban szerepében. A színművésszel a próbafolyamat elején beszélgettünk. – A világirodalom leghíresebb mellékszereplője – több helyütt is így nevezik Calibant, a vadembert. Ön szerint mivel érdemelte ki a szerep ezt a címet? – A vihar Shakespeare egyik legizgalmasabb és legérdekesebb drámája, maga Caliban pedig nagyon összetett figura, akit sokféleképpen lehet ábrázolni. Az egyik emlékezetes előadás Sugár Károly nevéhez fűződik, aki a negyvenes években, a Nemzeti Színházban játszotta el nagyszerűen ezt a szerepet. Vannak olyan értelmezések, amelyek az őserőt, sőt az állatiasságot emelik ki, míg Jan Kott lengyel irodalomtörténész szerint Caliban nem valamilyen elvarázsolt lény, hanem abszolút ember, akit Prospero leigázott és a rabszolgájává tett. Hogy kicsoda va-


Vad vagy ember? lójában Caliban, azt én még most fejtegetem magamban – a próbák elején nehéz pontosan megfogalmazni. De ahogy most látom, és ahogyan Bagó Bertalan rende z ővel besz éltü n k róla, biztos, hogy nem egy ősi, mesebeli szörnyeteget játszom majd. Az egyik ves�szőparipámat, az emberi kiszolgáltatottságot szeretném megmutatni ebben az alakításban, ami napjainkban is aktuális téma. Mindig is az volt, és sajnos úgy veszem észre, hosszútávon is az lesz. – Akkor is emberi mivolta fontos, ha Caliban a történet szerint egy gonosz boszorkány fia? – Ő valóban Sycorax fia, de azt hiszem, a származása nem lényegi dolog. Ami fontos ebben a cselekményben, az a kettősség. Prosperot a testvére, Antonius fosztotta meg a hatalmától Milánóban, Prospero viszont Calibantól vette el a szigetet, ami az övé volt. Így Prosperot egyrészről kizsákmányolták, másrészről ő maga is kizsákmányolóvá vált, s ez

teszi igazán érdekessé a szituációt. De van még egy párhuzamosság: Ariel és Prospero, illetve Caliban és Prospero kapcsolatában. Propero mindkettőjüket leigázta, felhasználja őket céljai elérésében, miközben mindketten a szabadságra vágynak. A különbség az, hogy Ariel nem lázad, ő egyszerűen csak igényelné a szabadságot, míg Caliban megpróbál harcolni érte. – Külső megjelenésében mennyire lesz vadember Caliban? – Az olvasópróbán bemutatott tervek szerint ősi jelek lesznek a testemre festve, olyasmik, mint amilyeneket az ausztrál bennszülötteken, vagy az indián törzseken lehetett látni. Ezzel is a kizsákmányolásra, az elnyomásra utalunk. Sőt, igazi különlegesség lesz, hogy egy ausztrál törzsi hangszert, a didzseridut fogom megszólaltatni majd az előadásban. Csodálatos hangja van, most tanulom, hogyan kell használni. – Számos Shakespeare-darabot játszott. A viharral már találkozott? – A pályám elején Bolingbroke voltam a II. Richárdban, de játszottam a IV. Henrikben, az V. Henrikben, a Hamletben, a Machbethben, a Szeget szeggel és az Athéni Timon című darabokban, valamint a Szentivánéji álomban többször is. A viharban másodszor játszom, korábban Prosperot alakítottam. Úgy gondolom, hogy egy színész számára a hivatása csúcsát jelenti a világirodalom egyik legnagyobb írójának

a darabjában játszani. Shakespearehőst megformálni mindig nagy küzdelem, de számomra ez örömteljes feladat, mert egész életemben az igazi kihívásokat kerestem a színpadon – a könnyű- vagy félmegoldásokat nem kedvelem. Még kellemesebb a munka, ha olyan rendezővel dolgozom, akiben megbízom, akit tisztelek. Bagó Bertalannal a Caligula helytartója, illetve a Bánk bán című előadásokban dolgoztunk együtt itt, Kecskeméten, és nagyon kellemes meglepetés volt a számom-

ra, amikor először találkoztam vele. Nagyra becsülöm az ő rendezői hozzáállását, azt, ahogyan arra törekszik, hogy nagyon mai legyen az előadás, de közben hagyománytisztelő is. Ennél a mostani munkánál is azt érzem, hogy olyan oldalát mutatja meg A vihar című darabnak, amit eddig még soha senki sem. A próbafolyamat elején még nem szeretnék jóslatokba bocsátkozni, de azt hiszem, nagyon érdekes előadás lesz. Bera Linda

Mikó István nem volt ott a saját bemutatóján Mikó István a Sári bíró, a Hajmeresztő és az Aszfaltmuzsikusok után a XIX. századi magyar drámairodalom egyik legtöbbet játszott vígjátékát, a Liliomfit rendezte meg a Turay Ida Színház társulatának. A színház művészeti tanácsadóját arról is megkérdeztük miért nem volt ott a bemutatón?

ház alapító igazgatójának jutott eszébe a Liliomfi. A darab szerzője, Szigligeti Ede, tananyag, így nem csak a felnőtteknek, hanem az ifjúságnak is szól. Ugyanakkor a szerepeket remekül ki lehetett osztani a társulat színészei között: Sövegjártó Áron, Boros Zoltán, Hűvösvölgyi Ildikó, Bregyán Péter, Csere László, Bódi Barbara, Kurkó József, Rárósi Anita, Szabó Anikó, Weil Róbert és még sorolhatnám. A darabnak zenés feldolgozása is létezik, de annyira fergeteges a cselekménye, hogy nem akartam dalokkal megakasztani, pedig ha valaki,

Bodi Barbara, Bregyán Péter és Kurkó József

– A műsorterv összeállításakor Darvasi Ilonának, a Turay Ida Szín-

én nagyon szeretem a muzsikát. Egy kivételt tettem, írtam bele egy ter-

cettet, amivel a szerelmesek üzennek egymásnak. A zeneszerző: Mosonyi Mihály, Szigligeti kortársa volt. Az ő zongoradarabjaiból választottam ki néhányat, melyeket Váradi Kati karmesternő segítségével csembaló hangzásban felvettünk. – Milyen emlék fűzi a Liliomfi – hoz? – Az egyik diploma-előadásom volt1977-ben. A színművészeti főiskola végzőseként Kányai fogadóst játszottam benne Pethes György rendezésében. Bajuszom és nagy pocakom volt a szerephez, amihez akkor még ki kellett engem tömni. Emlékszem, hogy nagyon jó szellemű, nagysikerű előadás volt. Liliomfit az azóta elhunyt Safranek Károly, Szellemfit Bácskai János, Szilvai professzort Gáti Oszkár játszották. Nagyon szerettem Kányai fogadós szerepét, amit most Bregyán Péter játszik. – Hogyhogy nem volt ott a saját bemutatóján? – Mert ugyanabban az időpontban a Doktor úr című előadásban játszottam a József Attila Színházban. Különben jó, hogy nem voltam ott, mert halálra idegeskedtem volna magam. A főpróba után már amúgy is elengedtem a szereplők kezét. Már rajtuk múlott, hogy mekkora fegyelemmel és milyen szellemben játsszák az én instrukcióim alapján az előadást. De amint végeztem Puzsér figurájával, rohantam hozzájuk a Haller utcai

Ferencvárosi Művelődési Központba. A kifelé jövő nézők között mentem be, és nagyon jó érzés volt, hogy csupa mosolygós, csillogó tekintetű, vidáman csevegő ember jött velem szemben, akik arról beszéltek, hogy milyen jó tempójú, szórakoztató, színes előadást láttak, amiben mindenki jó volt. Mikor rákérdeztem a szereplőkre, senkit sem akartak kiemelni közülük, mert ők is azt érezték, amit el akartam érni, hogy egy nagyon jó csapat harmonikus örömjátéka legyen Hűvösvölgyi Ildikó, Sövegjártó Áron és Rárósi Anita

a Liliomfi előadás. – Az előadást játsszák február 13-án Csepelen, 14-én Makón és 15-én Törökbálinton. Melyiket tudja megnézni? – Ezek közül egyiket sem, mert akkor egy erdélyi fellépő körúton leszek, de március 23-án két előadás lesz a San Marco utcai Óbudai Kulturális Központban. Még nem tudom, hogy délután, vagy este fogok izgulni értük, de ott leszek! Shirley


Színházában temették el Tisztelői szerint a XIX. század végi magyar irodalom és színháztörténet kiemelkedő alakja volt, vagy legalább is lehetett volna, ha nem hal meg 31 évesen. Az biztos, hogy mindezidáig méltatlanul bánt vele a magyar irodalom- és színháztörténet, hiszen rövid életéhez képest jelentős életművet, valamint irodalmi és kordokumentum értékű naplókat hagyott maga után. Ahhoz képest, hogy saját pénzéből, saját birtokán – ahová a korabeli magyar és európai művészeti élet jeles személyi-

Justh Zsigmond, a színházépítő 150 éve született a „magyar Tolsztoj”

folytatott. Szerette a zenét, a dalokat, kitűnően zongorázott, könnyen és gyorsan tanult, több nyelven beszélt, kellemes és szellemes társalgó volt.

Baráti köre Arisztokrata barátaival: a Batthyány, Szapári, Csáky, Teleky, Zichy családokból tanulmányai során ismerkedett meg. 1882-ben került először Párizsba, A görög stílusú színház Tisza Istvánnal kezdte meg t a nu l m á ny a it . Hamar a párizsi szalonok kedvelt vendégévé vált. Megnyerő modorával, szuggesztív e g yén i sé gé vel, sápadt, krisztusi arcával, mélyen égő szemeivel nagyon sok baségei is el-ellátogattak – színházat rátra tett szert (többek között Sarah épített és működtetett. Ma Ma- Bernhardt, Jablonowska hercegnő, gyarországon még egy próbatermet ifj. Dumas, Munkácsy, Verescsagin). se neveztek el róla. Kivétel szűkebb 1888-as párizsi naplója hűen tükrözi hazája, a Békés megyei Orosháza, ezt a társasági életet. Gádoros és környéke, ahol régóta A körszínház nézőtere 1894-ben kutatják munkásságát, ápolják emlékét. Arrafelé a „magyar Tolsztojnak” is szokás nevezni, hogy miért az a nagy orosz író ismerőinek kiderül az alábbi írásból – Vetésiné Petrányi Erzsébet megemlékezésének részletei –, melyet a róla elnevezett orosházi városi könyvtár jóvoltából közlünk. És még egy apróság: Justh Zsigmond családnevét, ahogy politikus bátyjáét, Gyuláét is s-el (Just) Visszatérve Pestre irodalmi klukell ejteni, nem pedig Jusztnak, ami sajnos gyakran előfordul, ha egyál- bot szervezett, jelentős alkotók, művészek jelentek meg körülötte. Elég talán valahol elhangzik a neve. (J. M.) csak néhány nevet megemlíteni: Feszty Árpád és felesége, Jókai Róza, Hubay Jenő, Jászai Mari, Czóbel A család Justh Zsigmond előkelő nemesi Minka, Bródy Sándor, Aggházy Kárcsaládból származott, ősei lakhelye a oly, Gozsdu Elek, Szabolcsi Mihály. Túróc megyei Necpál község volt. A Irodalmi tervei, alkotásai család egyik ága ottmaradt, a másik Ars poeticája volt: „Igazság, érzés, az Alföldre költözött. Édesapja Justh István, édesanyja Pákozdy Matild. világnézet, ez a három teremti az írót, Idősebb Bátyja, Justh Gyula Kossuth s művészt. Akinek ez nincs, az írja rehíveként vált a Független 48-as Párt gényét főzőkanállal”. Tanulmányai, elemző írásai majd vezetőjévé, és Makó országgyűlési képviselőjévé. A középső fiú, 13 éve- elbeszélései Párizsban és a hazai sajtóban is megjelentek, majd elbeszésen tüdőbajban meghalt. Justh Zsigmond 1863. február lései 1886-ban kötetben is. Az 1890 16-án született Pusztaszenttornyán, és 1892 között írott novellái (Zana ahová szülei 1855-56-ban költöz- Zsuzsi megtérése, Délben, Az asszony tek, miután örököltek Békés és szava Isten szava, Leánynéző, A puszta Csongrád megyében mintegy 3000 bölcse stb.) szülőföldjén játszódnak, holdnyi birtokot. Gyermekkorát a az ott élő emberek a hősei. Társadalomelemző írásaiban a családi birtokon töltötte. „Törékeny, bágyadt, hirtelenszőke ifjú, kinek áb- parasztság tehetségét, erejét tekinti a jövő megújulásárándos szemeiben Justh két színésze nak. Balzac hamély tűz ég” – írtására „A kiválás ta róla Mikszáth genezise” címmel Kálmán. Sokat 14 kötetes reolvasott, a maga gényciklust terkészítette bábvez, ebből három színházzal játkötet készült el: szott. GimnáziuA pénz legendája mi tanulmányait (1893), a Gányó Budapesten véJulcsa (1894) és gezte, jogi, nema Fuimus (1895). zetgazdasági taJusth szerint az nulmányokat a arisztokrácia budapesti, kieli, a karatg yenge, zürichi, párizsi pusztulásra ítéleg yetemeken

tetett, tapasztalata azonban továbbadható a vidéki egészséges, életerős parasztságnak. A Párizsi napló arról a szalonéletről ad képet, amely Párizst a művészek, a szellemi emberek szemében a világ fővárosává tette. A Hazai napló fiatal arisztokrata barátait, a kor jelentős alkotóit mutatja be. Sarah Bernhardt

Justh parasztszínháza Justh a parasztságban nemzetmentő, művészi erőt, jó szellemi adottságokat látott. Erre alapozta a színházi terveit is. Többféle előzménye volt a parasztszínház létrejöttének. Közrejátszott benne gyermekkori élménye, a betlehemi játékok, a dohánytermesztők (a gányók) szokásainak megismerése. Emellett párizsi tartózkodása idején orosz barátaitól (Verescsagin, Antokolszkij) hallott a jobbágyszínházakról, valamint a francia gázgyári dolgozók avantgard színházáról is. Igazi indítéka mégis a társadalmat megújító terve volt, amely a parasztság szellemi gazdagságát, műveltségének bővítését kívánta elérni. Szoros érzelmi, erkölcsi kapcsolat fűzte Szentetornyához, a pusztához, annak népéhez. Czóbel Minka

volt, a keresztelőkre, esküvőkre mindig meghívták, de vendégeivel is gyakran ellátogatott a parasztjaihoz. Látogatta a helyi iskolát is, a jó tanulókat megjutalmazta, de támogatta a helyi olvasókört is. “Mi itt egy kis színtársulatot toboroztunk össze, Fesztyné Jókai Róza komámasszon�nyal, meg Czóbelékkel, mégpedig csupa szabad- és puszta-szt.-tornyai földművelőkből. Játszatunk aztán ezekkel Shakespeare-t, Moliére-t és népszínműveket.” A birtokán szervezett színházzal a legfőbb célja megmutatni a parasztság ősi tehetségét, kiaknázatlan szellemi erőtartalékait.

vagy éppen Czóbel Minka darabjait is. Sikereiről újságíró barátai számoltak be, miközben a színházat két alkalommal maga Jászai Mari is meglátogatta.

Jókai Róza

Az amfiteátrum vályogból épült, s fehérre meszelték, kör alakú fedetlen épület, köröskörül fokozatosan emelkedő sorokkal, melyekben szakaszokra voltak beosztva az ülőhelyek. “A színház hossza 18-20 méter, szélessége 8-10 méter, fala mintegy 3 méter magas. Teteje nincs, hanem szép lombos fák borulnak rá. A színpad fél méterre van emelve. A nézőtér közepén a fal mellett van a páholy. A páholy mellett jobbról és balról egy sor szék, a székek előtt két sor pad, a padok végén ismét két sor rövid pad van elhelyezve. A színpad nincs elzárva függönnyel.” Az épület körüli parkban állt Jászai Mari és Justh Zsigmond szobra is, melyeket Stróbl Alajos készített. Justh maga is írt több egyfelvonásos népszínművet, de a parasztszínházban előadták többek között Molière, Szophoklész, Shakespeare, Jászai Mari

1889-től felerősödik benne a honvágy, alig várja a tavaszt, hogy hazatérhessen. „De jó itt nyugodni. Az enyéim között, az én istenáldta boldog népem között” – írja Czóbel Minkának. Birtokán a parasztok bérlők voltak, jobb anyagi körülmények között éltek. A fél falu a „komája”

Halála, temetése, emléke Justh 1887-ben említi először betegségét, miután tüdőgyulladást kap. Gyógykezeléséért mindent megtesz, gyenge szervezete azonban nem tudja legyőzni a tüdőbajt. Közben fáradhatatlanul szervez, ír, dolgozik. 1894-ben rosszabbra fordul állapota, egyre csak fogy, ezért hamarabb utazik el Szentetornyáról, előbb Pestre, majd Párizsba és Cannes-ba, ahonnan utolsó leveleinek egyikében így ír: „Azt hiszem, bajom rohamosabb jelleget öltött. De egy cseppet se bánom. Láttam sokat, újat alig fogok már láthatni, fáradt vagyok, s pihenni nem lesz rossz… Lássa, ez az én tragikumom, ott nem lehetek, ahol szeretek lenni, ahol talán még a halál sem lenne nehéz, mert oly természetesnek teszi a táj, mely körülvesz… Csak legalább annyi irgalommal lenne irántam az isteni Gondviselés, hogy idehaza végezhetném be pályafutásomat…” Cannes-ban hűséges inasa van mellette, aki karjaiban viszi ki a tengerpartra a teljesen legyengült Justhot, aki 1894. október 9-én végleg megpihent. Bátyja, Justh Gyula hozatta haza kettős érckoporsóban. Október 22-én, birtokán, Szentetornyán, a körszínház közepén, a páholy helyén temették el. Barátai, tisztelői, a falu népe búcsúzott tőle, több mint kétezren kísérték utolsó útjára. A második világháború után a park fáit kivágták, a sírhelyet, a kastélyt lebontották. Sírját születésének századik évfordulóján feltárták, az obeliszket megtalálták, földi maradványait Gádoroson újratemették. Justh Zsigmond rövid életében fáradhatatlanul dolgozott a magyar irodalom népszerűsítésén, az egyszerű emberek művelésén. A betegség korán elragadta, de alkotásai így is jelentősek, méltóak a megismerésre. Nevét a gádorosi művelődési ház és az orosházi városi könyvtár őrzi.

12.

13.


Két Petőfi színház búcsúzik Kézdy Györgytől

Február 8-án, életének 77. évében, hosszan tartó betegség után elhunyt Kézdy György Jászai Maridíjas, érdemes művész, aki 1993-tól 2000-ig volt a Veszprémi Petőfi Színház tagja. Az 1990-es években a Szomszédok című televíziós sorozat Virágh doktoraként szerzett nagy népszerűséget. Kézdy György 1936. február 14-én született Budapesten. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1962-ben végzett, s rögtön a Deb-

receni Csokonai Színházhoz szerződött, majd 1967-ben a Pécsi Nemzeti Színház tagja lett. Ezután 1977 és 1978 között a Kecskeméti Katona József Színház színésze volt, 1978 és 1987 között pedig a Nemzeti Színház tagjaként lépett színpadra. Játszott vendégszínészként a Játékszínben is, aztán a Szolnoki Szigligeti Színházban szerepelt 1987-től 1993ig. A Veszprémi Petőfi Színházhoz 1993-ban került, 2000-ig volt tagja a teátrumnak. Ezután szabadfoglalkozású színészként dolgozott. Utolsó szerepében, az Orlai Produkciós Iroda 2010. júniusában bemutatott Esőember című előadásában a pszichiátert alakította. Kézdy György klasszikus tragédiák és modern művek jelentős karakterszerepeit játszotta el, felhasználva a groteszk ábrázolásmód eszközeit is. Kiemelkedő alakítást nyújtott többek között Csehov Sirály (Medvegyenko), Schwajda Ballada a 301-es parcella bolondjáról (A bolond) és Ibsen Peer Gynt (Gombkötő) című darabjában. A színész 75 éves születésnapján az MTI-nek adott interjúban úgy fo-

galmazott: „A színészet szakma. Nagy szakma. Meg kell tanulni, és ha valaki azon túl még egy kicsit hozzá tud tenni, akkor azt lehet mondani, hogy művész lesz”. Szólt arról is, hogy igazából mindig a színházat szerette, viszont a

színház olyan, mint a kaleidoszkóp: az egész szerkezet egy papundekli cső, pár üveglencsével, benne néhány színes papírdarab, mégis ahányszor megmozdítjuk, megváltozik a látvány. Csodákat lehet művelni vele!” – vallotta. Kézdy György egy felolvasó-színházi előadásban Békéscsabán

film adta a széles körű ismertséget. A Szomszédok idején kicsit bántotta, hogy mindig csak a tévésorozatról beszélnek, más szerepei pedig nem érdeklik a nézőket. De aztán kiszámolta, hogy pályája során kevesebben látták színpadon, mint ahányan a Szomszédok egy-egy részében. „A

Kézdy György egyik legalapvetőbb művészi jellemvonása, hogy mindig kívül maradt a színházi világ fősodrán. „Én soha nem voltam, és nem is leszek divatban. Engem eddig ötszázhuszonötször fedeztek fel, és ugyanannyiszor felejtettek el” – mondta egy 1981-es interjúban.

A Veszprémi Petőfi Színházban legutóbb az Ákombákom című önálló estjével szerepelt tavaly áprilisban. Az Ákombákom előadás variációk volt egy hangra, négy szerzőre, száz évre. Kézdy György így vallott a műsorról: „Gyors egymásutánban elhagytak barátaim. Előbb Orbán Ottó, majd Lázár Ervin. Tőle még halála előtti este el tudtam búcsúzni. Mi hárman egyidősek voltunk. Ők ketten – tőlem függetlenül – szerették és nagyon becsülték egymást. Mindkettejüktől én vettem búcsút egy-egy általuk írott remekművel. Hetven éves elmúltam és eljutottam az összegzésig, amit Lázár Ervin, Orbán Ottó, Karinthy Frigyes és Zelk Zoltán műveiből állítottam össze.” Ákombákom című önálló estjét a soproni Petőfi Színház is műsorára tűzte pódium-bérletben, sőt Pataki András igazgató szerepet is ajánlott neki, ám ez már nem teljesülhetett. Így a Veszprémi Petőfi Színház egész társulata mellet a soproni társulat is mély fájdalommal búcsúzik Kézdy Györgytől. Az MTI nyomán

Szobrot emel Balatonfüred Bujtor Istvánnak

Szobrot emel Bujtor Istvánnak Balatonfüred, a munkával Farkas Ádám Munkácsy-díjas szobrászt bízták meg. A művész már be is mutatta a leendő köztéri alkotás makettjét: egy vitorláson a Bujtor Istvánt ábrázoló alak a kormányos – mondta el Bóka István polgármester az MTI-nek. – Bujtor István hihetetlen mér-

tékben népszerűsítette a Balatont filmjeivel, amelyek ma is élvezhetők, és melyeket ma is sokan néznek; bárcsak most is lenne olyan filmes, aki ekkora szeretetet érez a Balaton iránt, és ennyit tesz érte – indokolta a döntést a polgármester. A szobor elkészítéséhez a balatonfüredi önkormányzat 5, támogatók 7,5 millió forintot biztosítanak – tette hozzá.

Bujtor István több filmet is forgatott a Balaton-felvidéken, legfőképpen Balatonfüreden és Tihanyban, amelyekben Ötvös Csöpiként játssza a főszerepet Kern Andrással, vagyis Kardos dokival. A sorozat legutolsó darabját, A szerencse fiát 2007-ben vették fel ugyancsak Tihany és Balatonfüred környékén, és 2008-ban mutatták be. Bujtor István 2007-től

Műsorváltozás Sopronban

Vágyak és álmok

A titokzatos világválogatott Huzellával

Kézdy György Jászai Mari-dí- Kossuth-díjas Huzella Péter szerint jas, Érdemes Művész tragikus ha- a foci nem más, mint maga az élet. lála miatt a Soproni Petőfi Színház A férfiak focihoz való viszonya az Pódium bérletében a Liszt Köz- élethez való viszonyukat modellezi. pontba meghirdetett Ákombákom A foci maga a szerelem, az élet és a című önálló estje helyett Huzella halál. A zenés interaktív műsorairól Péter A titokzatos világválogatott ismert művész ebben a produkcióban sem hagyja otthon gitárját. című előadását láthatják a nézők. Darvasi LászDarvasi Fotó: Torma Sándor ló eredeti szöLászló 2006-ban vegein kívül megjelent könyAdy Endre és vében közel Zalán Tibor negyven írást ad meg zenésíközre a fociról, tett versei is és mindazokról, elhangzanak akik életre-hamajd az előlálra képesek a adás során, labdát kergetni. amelyben A rendező, Gaál a nézőknek Ildikó ezekből a kulcsfontostörténetekből váságú szerep logatott, amelyet jut: Huzella Péter belőlük tolmácsolásában kerül ki majd láthat a közöna focicsapat, ség. A színpadra s így aktív kerülő sajátos résztvevői előadás a sport, a futball, látszólag csak férfiakról és lesznek az előadásnak. (-) férfiaknak szóló világáról mesél. A

a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója volt, 2009-ben bekövetkezett haláláig. A szobrot a tervek szerint május 5-én avatják fel a balatonfüredi móló előtt, a Vitorlás téren. (MTI)

Kiss Sándor

Megnyílt a Herendi Képzőművészeti Alkotókör Vág yak és álmok című kiállítás a a Ve s z pr é m i Pe t ő f i Színházban. A Tündérlaki lányok című vígjáték premierjéhez kapcsolódva Kádár Tibor festőművész tanítványainak festményeit, szobrait tekintheti meg a közönség a szecesszió jegyében. A tárlatot Oberfrank Pál a teátrum igazgatója nyitotta meg. Az alkotásokat Kiss Sándor az Academia Humana Alapítvány kuratóriumának az elnöke ajánlotta a látogatók figyelmébe. (-)

Oberfrank Pál és Kádár Tibor

Fotó: Godzsa Zoárd

14.

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2013. február Pikali Gerdát – aki 2000-ben Kerényi Imre osztályában végezte el a Színház és Filmművészeti Főiskolát – Salamon Suba László és Magyar Attila hívta Molnár Ferenc: Liliom című előadására a Budaörsi Játékszínbe. Azóta eltelt öt év, és a közönség egyik kedvence lett. Az alábbi rövid portréban a művésznő az eddigi öt évről nyilatkozik.

Pikali Gerda öt éve Budaörsön Az Énekes madárban

– A Liliomban Marika szerepét osztotta rám a rendező, de később az egyik színésznő külföldi útja miatt játszottam benne Julikát is. Szakács Tibor volt a partnerem, akkor dolgoztunk először együtt. Mély barátság alakult ki köztünk az évek során, később több darabban is házaspárt alakítottunk. Ilyen például a Szeretem a feleségem, vagy a Zsákbamacska. A Tanulmány a nőkről című zenés vígjátékban nem az én férjem, de nagy hatással vagyok rá. Elsősorban drámai színésznőnek tartja magát, de otthonosan mozog más műfajokban is.

Az Anconai szerelmesek Huszti Péter rendezésében Az Anconai szerelmesek című zenés komédiát Huszti Péter Kossuth- és Jászai-díjas, Kiváló és Érdemes Művész rendezésében a Turay Ida Színház mutatja be március 22-én a József Attila Színházban. A darabot először 1997-ben láthatta a közönség a Radnóti Színházban, ahol az akkori főrendező, Valló Péter ötletéből és felkérésére Vajda Katalin írt egy olyan reneszánsz olasz komédiát idéző darabot, melyben a legismertebb olasz slágerek is felcsendülnek, mint például a Volare, a Felicita, a Ciao, Ciao bambina, vagy a Quando, quando. Az olasz romantikával átitatott magyar darab a commedia dell’arte klasszikus cselszövési és történetbonyolítási eszközeivel íródott. A töretlen sikersorozatokat megélt zenés komédiát a Turay Ida Színház olyan kiváló színészekkel

– Szeretem kipróbálni magam más területen is. Ezért volt nagy élmény az I love musical című összeállításban részt venni, egyre jobban szeretem a zenés-táncos feladatokat. A Chicago című musicalből énekelem Velma dalát, ami amúgy titkos szerepálmom. A rendezők gyakran a dívát látják Pikali Gerdában. Budaörsön ettől egészen eltérő szerepkörben is láthattuk. – Természetesen jól érzem magam azokban a szerepekben, melyekben elegánsan nőies lehetek, jól is esik, ha rám gondolnak az alkotók, de nagyon

szeretem a szélsőséges, akár eltorzult figurákat is. A Zsákbamacskában én játszom a csinos fiatalasszonyt, de szívesen belebújnék egyszer-egyszer Amandine bőrébe, akit Timkó Eszter kolléganőm alakít. Szerepe szerint testsúly felesleggel küzd, mégis folyton eszik, orvos férje hiába igyekszik fékezni falánk természetét. Tamási Áron művében, az Énekes madárban viszont mindketten kipróbálhattuk magunkat csúnya, gonosz mostohaként, ugyanis mi játs�szuk a vénlányokat, Reginát és Esztert. Nehéz volt megtalálni a stílust és a hangot, de miután rátaláltunk, nagyon megszerettük. Magyar Attila rendezése arra bizonyíték, hogy érdemes a magyar irodalom gyöngyszemeit ápolni. Pikali Gerda számára fontos a harmónia, az inspiráló környezet. – A családom, és a barátaim a legfontosabbak számomra. A fiaimat ugyanúgy nevelem, mint a „civil”

anyukák, nem is szeretném másként. A Budaörsi Játékszín a második otthonom. Ezt mindig elmondom, mert ide hazajövök. Számíthatok a kollégáimra, a produkciót segítő munkatársakra, nekem biztonságot adnak. Az én életem így teljes, ha valamelyik hiányozna, boldogtalan lennék. Varga Gyöngyi Portré fotó: Olajos Piroska

mélyes élményeim hatására vállaltam el ennek a jól megírt darabnak a megrendezését, mely kiválóan adja vissza az olasz életérzést. Pályám során nagyon sok olasz klasszikus és Shakespeare darabban is játszottam. Shakespeare műveinek túlnyomó része is Olaszországban játszódik, nem véletlenül. Ott van például a Makrancos Kata, vagy A velencei kalmár, de hogy a legismertebb drámáját említsem, a Rómeo és Júlia. Az Anconai szerelmesek egy édes, bővérű komédia, ami a szerelem és a boldogság körül forog. Tele van kicsit lökött, szerelmes, kótyagos palikkal és természetesen félreértésekkel, váratlan fordulatokkal. Eddigi sikerei alapján úgy gondolom, a mi közönségünk is szeretettel fogadja majd március 22-én. – A bemutató napján délelőtt nyilvános főpróbát tartanak. Miért fontos a bemutató előtti találkozás a közönséggel?

– Én szívem szerint két főpróbát is tartanék közönséggel a bemutató előtt, mert a nézők reakciói is „rendezik” az előadást. A játék és a beszéd ritmusát befolyásolják. Bizonyos hangsúlyok áttevődnek az előadásban. Én a főpróbák után mindig komoly megbeszélést tartok a színészekkel, ahol a nézők reakcióiból levont tanulságokat osztom meg velük. Sokszor jutnak eszembe új dolgok a darabbal kapcsolatban, tökéletesítem a színészi munkát és előfordult olyan is, hogy átrendeztem kissé a darabot. Minden változtatás egy célt szolgál, hogy a néző értse a darabot és minket igazoljon, hiszen részese az előadásnak. Volt olyan szerepem, amit háromszázszor játszottam, mégsem untam és nem fásultam bele, mert mindannyiszor másként hatott az előadásra és rám a közönség. Miután megköszöntem Huszti Péternek a beszélgetést, a következő

hasonlat jutott eszembe: az örökzöld olasz slágerekkel fűszerezett Anconai szerelmesek című zenés komédia olyan, mint az olasz spagetti, finom, ínycsiklandozó és könnyen emészthető, de hízlal, mint a nevetés. Szabó Anikó

Az olasz életérzés bűvöletében

tűzte műsorára, mint Nemcsák Károly, Keresztes Ildikó, Borbély Krisztina, Nyírő Bea, Boros Zoltán, Bódi Barbara, Kurkó József, Rárósi Anita és Sövegjártó Áron. Huszti Péter így nyilatkozott a készülő előadásról: – Ebben a kedves olasz kisvárosban játszódó történetben nagyon jó szerepek vannak. Fontos számomra, hogy a színészek szeressék azt, amiben játszanak. Örömet érezni és sugározni, ez elengedhetetlen feltétele egy jó előadásnak. Hajdanán azokon a tüneményes olasz filmeken nőttem fel, amikben Ugo Tognazzi, Vittorio Gassman, Marcello Mastroianni játszották a főszerepet. Talán ezek a filmek is hozzájárultak ahhoz, hogy később a színészi hivatást választottam. Ugyanakkor többször jártam Olaszországban, és mindannyiszor magával ragadott színes, temperamentumos, harsány életvitelük, nyitott, őszinte megnyilvánulásaik. A filmbéli és sze-

Kegyes hazugság a József Attila Színházban

Visszaért Budapestre az Édes fiaim című Kerényi Imre rendezésében készült előadás, a produkció februártól a József Attila Színházban látható. Arthur Miller családi drámája, amely a múlt titkait krimiként fejti fel először 2005-ben a Madách Színházban került színpadra ebben a rendezésben, majd a Turay Ida Színházban 2009-ben.

Az évek folyamán a három főszereplő, Huszti Péter, Piros Ildikó és Viczián Ottó állandó maradt. Mostani játszótársaik: Balogh Anna, Hűvösvölgyi Ildikó, Zöld Csaba, Tébi Márta, Schnell Ádám és Ömböli Pál. Arthur Miller korai drámája, az Édes fiaim 1947-ben született, így nem csoda, hogy egyik vezérmotívuma a háború. A történetben egy tisztes polgári család poszttraumatikus

Huszti Péter és Viczián Ottó

a borzalmak óta, a család mégsem boldog, képtelenek felejteni, ráadásul súlyos titkok nehezítik a

zugságok létjogosultsága és majdani következményei, a bűnhődés, a gyász vagy éppen a megbocsátás. Az előadás végén eljutunk ahhoz a morális kérdéshez, meg tud-e egy fiú bocsájtani az apjának, aki így érvel: miattad tettem. Kép és szöveg: Csicsely Zoltán Piros Ildikó és Huszti Péter

Zöld Csaba, Balogh Anna és Viczián Ottó

vergődését követhetjük nyomon. A fiúk közül az egyik ugyanis egy berepülés alkalmával eltűnt, az anya képtelen elfogadni az elfogadhatatlant, és az elengedés helyett visszavárja az ő Larryjét. A másik fiú, Chris becsületes ifjúvá érett, otthon ragadt a szülői házban, és apja vállalkozásában dolgozik. Három év telt el

helyzetüket, melyeket lehetetlen a végtelenségig rejtegetni. A darab olyan általános, minden korban aktuális etikai kérdéseket feszeget, mint a felelősségvállalás, a kegyesnek vélt ha-

15.


Crespo Rodrigo a tatabányai színházról mesélt Színházbemutató beszélgetésre kértük a tatabányai színház igazgatóját. Crespo Rodrigo két évvel ez előtti kinevezésekor arra vállalkozott: népszerű, szórakoztató, de nem felszínes előadásokat kínál majd, önálló produkciókban jelennek meg a gyermekdarabok és a fiatalok színházba csábítására is hangsúlyt fektet.

Népszínház – jó értelemben

danunk a forgószínpad problémáját. A nagyon nehezen telepíthető, mobil forgónkat beépítettük a nagyszínpadba, ami véleményem szerint, elengedhetetlen tartozéka egy ilyen méretű játszóhelynek. Önmagában azonban a ház kedvező adottságai, a kamaraszínház és a nagyszínpad, a gyönyörű épület nem lenne elegendő ahhoz, hogy estéről estére élettel

Jászai Mari Színház

– Mennyire kedvelte meg a tatabá- teljen meg ez a színház, hogy lényenyai közönség az új, felújított épületet? gében folyamatosan telt ház előtt játMegoldódott-e a forgószínpad problé- szunk – ehhez azért több kell. – Népszínház-e a Jászai? Milyen mája? – A színház új épületét 2009-ben elvek szerint állítják össze a műsort? – A vidéki színházakkal kapcsovehette birtokba a közönség és az itt játszók. Meg kell mondjam, minden- latban többfajta definíciót használki nagyon szereti a házat. Impozáns, nak. Bizonyos helyzetekben, enyhe a modern és a klasszikus elemeket negatív felhanggal, de népszínházötvözi, akadálymentesített a mozgás- ként azonosítják őket, ugyanakkor korlátozott nézőBalsai Móni és Crespo Rodrigo ink számára. Azt (Ibsen: Nóra) fotó: Sipos Zoltán gondolom, mind Tatabányána k, mind a megyének büszkeségére válik. Egyébként 2011-ben ingatlanfejlesztési nívódíjat kapott. Nagyon fontosnak tartom, hogy az épület funkcionálisan alkalmazkodik az intézmény kettős szerepéhez. Ne felejtsük el, hogy a létezik egy olyan megközelítés is, inJászai színház mellett népház, művé- kább pozitív üzenettel, hogy ezek az szetek háza is egyben, igazi közösségi intézmények kvázi nemzeti színhátér. De hogy a kérdés második felére zakként működnek. Mi itt, Tatabáis válaszoljak, nyáron sikerült megol- nyán jó színházat szeretnénk csinál-

ni, mindenféle kategorizálás nélkül. Ha akarom persze, akkor a Jászai a műfaji sokszínűség tekintetében népszínház, nemzeti pedig abban az értelemben, hogy a klasszikus, magyar drámák műsorra tűzése, újrafogalmazása mellett, kortárs darabokat is rendszeresen bemutat. A műsor tervezésénél nem feledkezhetünk meg soha arról, hogy mikor, hol, kikkel és kiknek játszunk. Hozzánk a csecsemőkortól – hiszen vannak babaszínházi előadásaink is – a nyugdíjas korig járnak a nézők és természetes, hogy v a l a men ny iü k igényeit meg kell próbálnunk figyelembe venni. A bérletezésnél fontos szempont, hogy mindenki találjon magának kedvére való előadásokat és azt is szeretném, hogy elégedetten, de legalábbis megérintve távozzon azokról az előadásokról is, amire egyébként valamilyen okból kifolyólag nem vett volna jegyet. De azt is lényegesnek tartom, hogy azok a művészek és alkotótársak, akik lassan társulattá formálódva immár a második évadot töltik a színházban, érezzék, bennük gondolkodunk, többek között az ő számukra keresünk darabokat. – Hogyan alakul az idei évaduk? Milyen bemutatók várnak tavasszal a közönségre? – Az évad mögöttünk álló részében A dzsungel könyve, A testőr, Az ügynök halála és az Édes Anna című darabokat mutattuk be. Gyerekelőadásból országosan talán egyedülálló módon, hét produkciót játszottunk, amelyek között mese-

játék, meseoperett, mesebalett, és táncjáték is szerepelt. Az előttünk álló hónapokban a Bivaly-szuflé című komédiát és az Acélmagnóliák című színművet állítjuk színpadra. Az előbbi ősbemutató, Parti Nagy Lajos darabja, amit színházunk számára írt. Az előadás hármas koprodukcióban a Szkéné Színházzal és a Nézőművészeti Kft-vel együttműködve jön létre. Az Acélmagnóliákat Bálint András rendezi Pápai Erikával, Egri Katival, Vándor Évával és Major Melindával. – Szembetűnően sok vendégelőadás szerepelt a Jászai műsorán korábban. Most is hívnak, várnak előadásokat? – A Jászai Mari Színház már nem befogadó színház, ilyen kategória egyébként a megváltozott előadó-művészeti törvény szerint nem is létezik. A meghívott előadások közül kiemelném az Újvidéki Színházzal való együttműködést. A társulat 2012-ben az Óz, a nagy varázslóval és Az ember tragédiájával járt nálunk, idén pedig az Alabama songgal, illetve a Fanny és Alexanderrel

Crespo Rodrigo Fotó: Prokl Violetta

– A tatabányai színház is tagja a Magyar Teátrumi Társaságnak. Miért tartják ezt fontosnak? – 2011-ben csatlakoztunk ehhez a színházi csoportosuláshoz. Szeretném hinni, hogy a társaság által végzett munka hosszútávon megoldja a színházi emberek és a színházak gondjait, problémáit, visszaadja a művészeti ág rangját. Elősegíti a valódi érdekképviseletet és a megváltoztatott előadó-művészeti törvényen keresztül intézményi szinten is átláthatóvá és biztonságossá teszi a színházak gazKerekes Éva és Törőcsik Franciska dasági műkö(Kosztolányi: Édes Anna) dését, biztosítja fotó: Szvatek Péter a színházak művészi szabadságát. Ehhez ter mé s z e te s en még sokat kell dolgoznunk, meg kell vizsgálni a törvény hatásait, esetleg finomítani kell vendégszerepelnek majd. Ha van annak bizonyos részeit, annak érdelehetőségünk, természetesen hívunk kében, hogy közös céljainkat megelőadásokat, ám rengeteget játszunk, valósíthassuk. – Hadd kérdezzem önmagáról is: most már kevés plusz lehetőség fér mennyi ideje, lehetősége jut Crespo bele a programba. – Hogyan alakul az itt játszó szí- Rodrigonak színészként is dolgozni? – Színész és igazgató is vagyok – nészek csapata? Ide kötődő színészeik játszanak továbbra is vagy társulat ám nem keverem a kettőt. Nem erőltetem magamat egy rendezőre sem. alakul? – Úgy érzem, mind a rendezők, Ugyanakkor szívesen játszom nekem mind a színészek tekintetében egy való szerepeket, hiszen ezért választársulati alapmag már kialakult. Per- tottam ezt a pályát és nem is eshetek sze, tovább építkezünk, de jó pár év ki öt évre a gyakorlatból, ráadásul a munkája kell ahhoz, hogy bátran ki- nézőktől a legközvetlenebb visszajeljelenthessük, a Jászai Mari Színház- zést így kapom. Csicsely Zoltán nak társulata van. Az egész csapat ezen dolgozik.

Premier előtti beszélgetések sorozat Győrben

Közönségtalálkozó a Finito kapcsán

A Győri Nemzeti Színház Premier előtti beszélgetések sorozata hatalmas népszerűséget ért el az elmúlt néhány esztendőben. A színház bemutatói előtt a premiert megelőző csütörtökön a produkció alkotói közönségtalálkozóra hívják a színházbarátokat, ahol moderált beszélgetés keretében a nézők megismerkedhetnek az alkotói folyamat állomásaival, találkozhatnak a szereplőkkel és kérdéseket tehetnek fel az aktuális darabban érintett művészeknek. Amennyiben a rendező úgy határoz, a beszélgetésen részt vevő nézők bepillantást nyerhetnek az esti főpróbába is. Ezeken az esteken a leglelkesebb rajongók lehetnek a

kiválasztottak, akik elsőként látják az új bemutatókat, a beszélgetésen kapott információ alapján értő szemmel, beavatottként tekinthetik meg az előadást. A beszélgetéseket a Győri Nemzeti Színházban rendszerint Egressy Zoltán drámaíró vezeti, Tasnádi István Finito című komédiáját megelőzően azonban a darab rendezője Forgács Péter Járai Máté-ra, a komédiában Pált, a médiaszemélyiséget megformáló népszerű győri színészre osztotta ezt a feladatot. Máté sokat mesélt a nézőknek a darab próbafolyamata alatt átélt közös élményekről, színésztársait pedig személyes történeteikről, és a Finito-ban játszott szerepükhöz való viszonyukról kérdezte. A főszereplő Ungvári István elmesélte, hogy érdekes egy-

beesés az általa megformált Blondin Gáspár és saját életkorának tökéletes azonossága, Szina Kinga, Blondinné alkítója pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a hat éve játszott Portugálban megszeretett Jucika előtörténete is lehetne Tasnádi

Vecserák Valija. A produkcióban vendégművészként szerepet kapott Tóth Gabi, énekesnő az újfajta színpadi kihívás nehézségeiről beszélt, és megköszönte színésztársainak a sok

segítséget, amit a felkészülés folyamán kapott. P.N.

16.


A Magyar Teátrumi Társaság Szabadkán

Lezárult a Magyar Teátrumi Társaság és a szabadkai Magyar Művelődési Központ közös szervezésében megrendezett öt napos fesztivál. A színház van a mi utcánkban címmel elindított rendezvényt örömmel és szeretettel fogadta a magyarlakta szerbiai város. Szabadka főterén öt napig állt a fehér, látványos sátor, mely információs pontként szolgált. A hidegben Magyar Teátrum újságokkal, a rendezvénnyel kapcsolatos információkkal és forró rumos teával vártunk minden színházkedvelőt.

A vajdasági magyarok a szívükbe fogadták a Winteretno fesztivált

A koncertek, színházi előadások és gyermekprogramok a Magyar Művelődési Központban találtak otthonra. A Magyar Teátrumi Társaság szakmai partnerként vett részt a szervezésben, lebonyolításban és a korábban az erdélyi Bálványosi Nyári Szabadegyetemen sikert arató „kapaszkodó modellt” valósítottuk meg a

Fedák Sári élete színpadon

Fedák Sári – „Te csak most aludjál Liliom” címmel Farkas Ibolya marosvásárhelyi színművésznő előadását láthatták a nézők februárban bérletes előadásban a veszprémi Latinovits-Bujtor Játékszínben. A darabot Fedák Sári emlékiratai alapján szerkesztette és állította színpadra Farkas Ibolya. A díszletek és jelmezek Szabó Annamária tervei alapján készültek, a zeneszerző Csíky Csaba. Részletek a Maros megyei Népújságban Farkas Ibolyával készült interjúból: „...Fedá k Sári igazi legenda. A XX. század első év tizedeinek legnag yobb magyar primadonnája. Minden forrás, amit felkutattam, arról szólt, hogy a magyar operettszínpad legjelentősebb alakja. Egyben nagyon különleges, furcsa egyéniség. Aki nem a szépségével, nem a kiváló énektudásával érte el a sikereit. A rendkívül szenvedélyes, őszinte, a színpadot végtelenül

tisztelő és szerető ember története az, ami engem ebben a színpadi mementóban izgat. … Ami engem ebben a történetben érdekel, az Fedák Sári embersége, az az ember, aki az operettprimadonna mögött van. A Molnár Ferenccel való kapcsolatából is valami, az operett hangulatából is egy kis rész. Mindez csapongó, színes és nagyon árnyalt anyagot kínál. Ne gondolja a kedves néző, hogy egy börtönben ülő szerencsétlen asszony tragédiáját fogja látni. Tele van az est humorral, érdekességgel, a színésznő izgalmasabbnál izgalmasabb emlékeivel.... „ (-)

Vajdaságban is. Ennek megfelelően arra törekedtünk, hogy a kisgyermekkortól az aggastyánig mindenkihez elvigyük az igényes hazai kultúrát. A színház világa minden erre nyitott embert megszólít és tárt karokkal vár. A délelőtti órákban igazi gyermekbirodalom épült, Teátrumi Mocorgó nevű játszóházunkkal és színes előadásainkkal kiegészülve. A szabadkai Gyermekszínház Csipkés mese című előadásával, Bakos Árpád

zenei foglalkozásával, a Gózon Gyula Kamaraszínház csecsemőszínházával, Szille és a tavak népe című előadással és a Farsangi mulatsággal minden korosztályt megszólító programot vittünk színre. Természetesen a szakmai beszélgetések sem hiányozhattak. Szó volt a magyarországi színjátszás jelenéről, múltjáról és jövőjéről Itthon és Külhon címmel. Velünk volt Németh Kristóf, a Játékszín igazgatója, aki a kulisszák mögötti történeteket osztotta meg a jelenlevőkkel. Az esti órákban a zenéé és a színházé volt a főszerep. A Pusztaszó együttes előadásában, a Sinka István esttel nyitottunk, majd velünk volt Serbán Attila és Csengeri Attila, akik ismert musical slágereket szólaltattak meg. Nagy sikert aratott a Békéscsabai Jókai Színház Sóska, sültkrumpli című darabja és Mikó István f ő s z e r e plé sében a Svejk vagyok című

Együtt az egyetem és a színház

A Vörösmarty Színház és a Marosvásárhelyi Mûvészeti Egyetem együttmûködése Együttműködési megállapodást írt alá a székesfehérvári Vörösmarty Színház és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem. A megállapodás mindkét fél számára számos lehetőséget biztosít szakmai és kulturális területen egyaránt. A megállapodást január végén írta alá Dr. Szikora János, a Vörösmarty Színház igazgatója és Dr. Sorin Crisan, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rektora. A szerződésben foglaltak szerint az egyetem diákjai

szakmai gyakorlatokon vehetnek részt a Vörösmarty Színházban, de vendégtanár-program is indul: a Vörösmarty Színház művészei mesterkurzusokat tarthatnak az egyetem diákjai számára, több szakterületen. Mindezeken túl előadások cseréje, és színház-, valamint zeneművészeti rendezvényeken való kölcsönös részvétel is szerepel a tervek között. kdk Fotó: Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Bábstúdiója

előadás. A záró este bluesosra sikerült a nemzetközi szinten elismert Pribojszki Bandnak köszönhetően. A szabadkai magyarok szeretettel fogadták és szívükbe zárták a rendezvényt. A csillogó szemek, a pozitív visszajelzések , a visszatapsok megerősítenek minket abban, hogy a magyar kultúrának összetartó ereje van és mindenhol otthonra talál. Jövőre újabb téli kultúrkalandot tervezünk Szabadkán. Sz. J.

„Szellemfi” – Kárpát-medencei mûvészeti hálózat Kárpát-medencére kiterjedő művészeti hálózat alakult Szellemfi elnevezéssel, hogy szakmai és művészi alapon egybegyűjtse a budapesti, vidéki és határon túli területek alkotóit, színházait, produkciós műhelyeit és befogadóhelyeit – jelentették be egy budapesti sajtótájékoztatón. A független színházcsinálók kezdeményezésére létrejött hálózat egyik legfontosabb célja, hogy mintaprojekteken keresztül olyan alternatívákat mutasson, amelyeknek segítségével színvonalas produkciók hozhatók létre a vidéki városokban és a határon túli településeken is – hangzott el a tájékoztatón. Várszegi Tibor, a jászberényi Malom Film-Színház művészeti vezetője elmondta, a hálózat közvetítő alrendszer, amelyben egymást segíthetik a partnerek például egy közös produkció létrehozásában. Létrehoznak egy adattárat, amelynek informális adatai nyilvánosak, így értesülhetnek a művészeti műhelyek egymás produkcióiról. Nagy József koreográfus, táncművész és rendező (a franciaországi Jel Színház alapítója) egyik célja a projekttel az, hogy magyar szereposztással felújítson egyes darabokat. Eddig 18 alkotóműhely csatlakozott a projekthez, köztük például a marosvásárhelyi Yorick Stúdió, a gyöngyöstarjáni Fészer Színház, a Mediawave és a balmazújvárosi Művelődési Központ is. A projekt mindenki számára nyitott, aki megfelel a minőségi elvárásoknak. Az érdeklődők márciustól csatlakozhatnak a kezdeményezéshez a Szellemfi Facebook oldalán. (MTI)

17.


II. Magyar Teátrum Nyári Fesztivál

Szarvasi Vízi Színház

Új szabadtéri színház született 2011 júniusában Szarvason, a HoltKörös festői szépségű partján, a 44es főúttól mintegy 300 méterre. A Szarvasi Vízi Színház Magyarországon egyedülálló építészeti megoldásként finoman stilizált várkastély és egy amfiteátrum szelíd ötvözeteként épült fel. A színpad cölöpökön áll a víz felett, közel ezer férőhelyes nézőterét két bástya fogja közre. Az egyik bástya a színpad kiszolgáló épülete, a másikban pedig kávézó, étterem, tetőteraszi söröző foglal helyet. A színpad mellett egy új gyalogos fahíd köti össze a Holt-Körös két partját.

A padlás - Zalaegerszeg

A műsor összeállításánál az volt a cél, hogy a nyári szezon minden hétvégéjén legyen egy-két nagyszínházi előadás, a hétköznapokon pedig ingyenes műsoros estek. A kitűzött célok a Szarvasi Vízi Színház megismertetése, a nézőszám, a jegyár-bevétel és a veszteségmentes üzemeltetés már az

A fesztivál díjazottjai: Topolányszky Tamás, Trill Zsolt, Lapis Erika, Szakály Aurél, dr. Borsós Beáta és Szűcs Nelli

A Jókai Színház a kezdetektől aktív figyelemmel kísérte az új Szarvasi Vízi Színház létrejöttét, Kézenfekvő volt tehát, hogy Szarvas Város Önkormányzata az akkor még a Békés Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyetlen olyan intézményt kérte fel az üzemeltetésre, amely elérhető közelségben rendelkezik a megfelelő szakmai feltételekkel. A Szarvasi Vízi Színház állami, önkormányzati finanszírozás, támogatás nélkül kezdte meg működését, ezért a 2011-es, első nyári szezonban nem csak műsorral kellett megtölteni egy új színházat, hanem nézővel is, azaz alig egy hónap alatt be kellett vezetni azt az amúgy is telített nyári színházi piacra, hogy legyen jegybevétel, amiből finanszírozhatóak a programok.

első szezonban megvalósultak. A Vers a víz fölött programsorozat elindításával a legfőbb cél az volt, hogy a Szarvasi Vízi Színházban minden este történjen valami. Ezért találta ki a Jókai Színház vezetése az alacsony költségvetésű, ingyenes zenés felolvasóestek sorozatát, amely már az első szezonban is nagyon népszerűnek bizonyult.

viziszinhaz.hu jegy.hu

Reviczky Gábor, Huzella Péter, Szomor György, Tolcsvay Béla, Vastag Tamás, West Syde Story, Hyppolit, a lakáj, Moulin Rouge, A kőszívű ember fiai, Versek, dalok, költők, zenészek, énekesek, színészek

A Jókai Színház időközben Békéscsaba város fenntartásába került, Békéscsabai Jókai Színház néven. A tulajdonosváltást megelőző átmeneti időszakban vált esedékessé a Szarvasi Vízi Színház üzemeltetési szerződésének aláírása, ezért Szarvas Város Önkormányzata az újabb öt évre szóló megállapodást nem a Jókai Színházzal, hanem a Magyar Teátrum Nonprofit Kft-vel kötötte meg, a Jókai Színház szakmai támogatása és felügyelete mellett.

Kabaré - Békéscsabai Jókai Színház - Lapis Erika

Mit tettünk tavaly nyáron? A második nyári évad tizenöt nagyszínházi előadást, három koncertet 13 felolvasó-színházi előadást és több mint harminc vers- illetve dalestet foglalt magában. A szezonon belül megrendezésre került a Magyar Teátrum Nyári Fesztivál, melyben a Magyar Teátrumi Társaság (a hasonló nevű kft. egyszemélyi tulajdonosa) tagszínházai vettek részt (Beregszász, Békéscsaba, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Szentendre, Zalaegerszeg). Június 23-ától hét, főleg vidéki és egy határon túli tagszínház mutatkozott be előadásaival a szarvasiak és a Holt Körös parti városba látogató nyaralók, kirándulók, turisták előtt. A közel ezerfős nézőtér szinte minden előadáson megtelt, az átlagos nézőszám 8-900 volt, ami ös�szesen mintegy 6000 nézőt jelent. Hét fős társadalmi zsűri döntött a fesztivál díjairól, melyeket augusztus 31-én, az utolsó előadás után adtak át.

a Kaláka együttes, valamint a Török Ádám és a Mini Big Band koncertjével együtt, 900 fős átlag nézőszámmal, újabb 7000 nézőt jelent. A belépődíjas nagyszínházi produkciók közötti szinte minden egyes napon ingyenes előadást láthattak a nézők a már tavaly nyáron is sikeres Vers a víz fölött programsorozatban. A mintegy ötven ingyenes előadás átlagosan 300 nézőt vonzott (volt, amikor hétszázat is), ami újabb 15 ezer látogatót jelent. A nézőszámokat összeadva kiderül, hogy a Szarvasi Vízi Színház 2012-es nyári programjait június 16-ától, augusztus 31-éig mintegy harmincezer ember látta.

A fából faragott királyfi GGTánc Eger

BUDAPEST

BÉKÉSCSABA

A szarvasi Cervinus Teátrum idén is megrendezi egyhetes fesztiválját. Megrendezésre kerül a II. Magyar Teátrum Nyári Fesztivál, vidéki, tánc- (Moulin Rouge) és határon túli előadásokkal (West Syde Story). Lesznek sztárszínészek és sztárrendezők (Hyppolit, a lakáj – Reviczky Gáborral, Eperjes Károly rendezésében). Lesznek családi- és gyerekelőadások (Hetvenhét – Huzella Péterrel, Jordán Tamás rendezésében). A többit most nem soroljuk fel, mert még folynak az egyeztetések. Az ingyenes Vers a víz fölött programot idén is továbbfejlesztjük. A hétvégi előadások mellett minden hétköznap este is történik valami, de Fodrásznő Csokonai Színház, Debrecen

A Magyar Teátrum Nyári fesztivál hét nagyszínházi előadása mellett a Szarvasi Vízi Színház 2012-es nyári évadában, Táncszínházi bérletben az ExperiDance három előadását láthatta még mintegy 2400 néző. A Békéscsabai Jókai Színház három zsúfolt házas, pótszékes Monte Cristo grófja, egy Varázsfuvola és egy Sóska, sült k r umpli előadással szerepelt, ami a nyitó gálaesttel,

Mit teszünk az idén nyáron? Ezt a nézőszámot szeretné – ha lehet – idén nyáron fölülmúlni a Szarvasi Vízi Színház. Ehhez jó előadások kellenek, és jó idő. A két feltétel közül az előadásokról a Magyar Teátrum Kft. és a Jókai Színház gondoskodik, az időjárásra még nincs közvetlen befolyásunk. A nyári szezon június 16-án este indul zenés-táncos évadnyitó gálaesttel. Augusztus 20-áig minden pénteken és szombaton este nagyszínházi előadások várják a publikumot.

nem csak verseket hallgathatnak. Lesz olyan nap, amikor egy-egy költő és zeneszerző versenyez egymással, ki tud gyorsabban, jobban egymást inspirálva improvizálni. Lesz olyan este, amikor ismert rock-musical énekes-színészekkel találkozhatnak, lesznek családi napok, és zenés-dalos kívánságműsorok is. Tehát, ahogy mondani szokták: „Lesz minden, mint karácsonykor”, talán még a nyári Mikulás is eljön! De Önök mindenképpen jöjjenek el az idén nyáron Szarvasra! Józsa Mihály Fotók: Magyar Teátrum archívum Folytatás a 18. oldalon.


Arad után Szarvason is Hyppolit, a lakáj A kőszívű ember fiai

A Békéscsabai Jókai Színház más előadások mellett névadója regényének színpadi változatát hozza el a Szarvasi Vízi Színházba. Aki nem tud nyárig várni az legközelebb március 15-én este Aradon nézheti meg ünnepi díszelőadás keretében. A tavaly decemberi bemutató után a Schooltourmix internetes diákújság így ajánlotta az előadást a középiskolások figyelmébe: Fergeteges sikert aratott A kőszívű ember fiai a Békéscsabai Jókai Színházban. A névadó Jókai Mór regényének adaptációját Seregi Zoltán

rendezte; látványvilágát és szereplőgárdáját tekintve is első osztályú. Remek lehetőség, hogy megismerkedjetek a kötelező olvasmánnyal – a kellemeset pedig ki ne akarná keverni a hasznossal? A színház épülete nemzeti színekbe öltözve fogadta a vendégeket, a bejárat előtt pedig huszárok kívántak jó szórakozást. Csakhamar, már az aulában, nyilvánvalóvá vált, hogy az előadás bizony teltházas lesz. Miután mindenki helyet foglalt és kialudtak a fények, rögtön kiderült miért övezte ilyen ünnepélyes lelkesedés a darabot.

Forradalom Bécsben

Az első szembeötlő dolog a díszlet volt – örömmel jelentem, ha valakinek bármikor nehezére esett elképzelni a Baradlay-kúriát vagy a Plankenhorst-palotát, Fekete Péter színházigazgató most olyan látványvilággal siet a segítségére, hogy ezentúl még álmában is csak ezeket fogja látni. A főszerepekben jól ismert és szeretett színészeinket láthattuk: Baradlaynét és fiait Kovács Edit, Tege Antal, Csomós Lajos és Czitor Attila keltette életre a szemünk előtt, míg Bécsben Rideghváry Benceként Bartus Gyula, Jászai-díjas színművész szervezkedett Nagy Erikával és Liszi Melindával, vagyis Plankenhorst Antoinette-tel és Alfonsine-nel. A darab hangulatát még különlegesebbé teszi Tolcsvay Béla, aki fehér ruhájával és gitárjával a kézben az előadással egyszerre létezik ugyan a színpadon, mégis szinte szellemként jár a szereplők között, és megénekli nekünk hogyan maradt meg a nép emlékezetében a szabadságharc. Vass Enikő Schooltourmix Fotó: A-Team

A Békéscsabai Jókai Színház Hippolyt, a lakáj előadását Eperjes Károly, Kossuth-díjas színművész állította színpadra. A művésznek nem ez volt az első találkozása a darabbal, hiszen az 1999-ben újraforgatott filmben nagy sikerrel formálta meg Hippolyt szerepét. Rendezőként a tavalyi próbák idején erről így nyilatkozott: – Nem az első találkozásom, de nem is a második. Az 1931-ben készült filmet láttam, majd a modernebb változatában eljátszhattam a címszerepet, mindemellett Veszprémben, Bujtor István rendezésében is színre vittük az előadást. A mű alapvetően két Molière-komédiára épül, a felszín alatt felfedezhető az Úrhatnám polgár és a Tartuffe motívumrendszere. Mindkét drámában játszottam (Úrhatnám polgár – Doránte gróf; Új Színház – 2003; Tartuffe – Tartuffe; Thália Színház – 1996. – a szerző.), jól kiismertem a furfangját a most készülő előadásnak. Szereplők: Kiss Jenő Kiss Jenő és Reviczky Gábor Jászai-díjas, Reviczky Gábor Kossuth-díjas, Fehér Tímea, Steinkohl Erika, Presits Tamás, Mészáros Mihály, Gulyás Attila, Liszi Melinda, Nagy Erika, Csomós Lajos. Díszlettervező: Mira János. Jelmeztervező: Rátkai Erzsébet Ferenczy Noémi-díjas. Koreográfus: Kerekes Judit. Zenei vezető: Gulyás Levente. Rendezőasszisztens: Kiss Kata. Rendező: Eperjes Károly Kossuth-díjas.

Frank Sinatra – A hang Mese Huzella Péterrel

Az ExperiDance tavaly nyáron is vendégszerepelt a vízi színházban, és az idén is ott lesz, a Jókai Színházzal koprodukcióban készült: Frank Sinatra – A hang című előadással, amit januárban mutattak be Budapesten a RAMColosseumban.

Az előadás Európa és az Egyesült Államok egyik legsikeresebb, legdivatosabb és legtöbb lemezt eladó legendájának, Frank Sinatrának az életéből elevenít fel részleteket. Egy visszaemlékezés a legjelentősebb pillanatokra, a sikereire, barátaira, munkatársaira és szerelmeire. A musicalshow egy géniusz erejét ünnep-

Az ExperiDance és a Jókai Színház koprodukciója

li és megmutatja, hogy kik is vagyunk, és mivé válhatunk valójában életünk váratlan és izgalmas útján. A mű alappillérei a TÁNC, a KOREOGRÁFIA, a JELMEZ, a FÉNY, a ZENE, illetve mindezek precízen összerendezett míves kavalkádja a koreográfus Román Sándor által. Szereplők: Fiatal Frank Sinatra: Vastag Tamás, Idősebb Frank Sinatra: Szomor György, Ava Gardner: Gubik Petra, Nancy, Sinatra felesége: Palla Szabina, Dolly, Sinatra anyja, Marlene

Dietrich: Kara Tünde, Nick Sevano, George Evans: Gulyás Attila, Hank Sanicola: Katkó Ferenc, Bing Crosby, Arden, Harry James, Sam Giancana, Lucky Luciano: Vadász Gábor, Tommy Dorsey: Patonai Zsolt, Harry Cohn: Görög Zoltán, Marilyn Monroe: Lázár Anna Dóra, Artista, függönytánc: André Rolland, Gene Kelly: Benkő Dávid, Cyd Charisse Kapitány Dorottya. Játéktér / Kellék: Fekete Péter; Jelmeztervező: Papp Janó; Szcenikus: Egyed Zoltán; Stúdiómunka: Lippényi Gábor; Világítástervező: Szimeiszter Balázs; Vetítés: Szondi György; A rendező munkatársa: Bárczi Ágnes; Koreográfus: Román Sándor; Rendező: Szomor György.

A családoknak, a gyermekközönségnek több meseelőadással kedveskedik idén nyáron is a Szarvasi Vízi Színház. Megnézhetik többek között Zalán Tibor és Huzella Péter Hetvenhét című zenés, interaktív mesejátékát a Békéscsabai Jókai Színház előadásában, Jordán Tamás Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, rendezésében. Örömhír, hogy a gyerekek nyelvén nagyon értő Kossuth-díjas Huzella Péter szerepel is az előadásban. „Hetvenhét az hetvenhét.” Énekli a kobold, de nem annyira egyszerű igazság ez, mint amilyennek elsőre feltűnik. Ha egy király het venhét éves, akkor számolnia kell azzal, hogy a koronáját valamelyik utódjára kell hagynia. De hogyan döntsön Marlon király kedves fiai között? Próbára küldi a három legényt, derüljön ki, melyikük a legalkalmasabb az utódlásra: Parszifál, az erős, Kurzivál, az okos, vagy az együgyűcske, de jószívű Boldizsár… Az előadás különlegessége, hogy nagy szerephez jut benne az interaktivitás: a gyerekek oroszlánnak, rókának, nyuszinak öltözve vehetnek részt a színpadon folyó eseményekben. – Változik a világ, változik a közönség, a színház kénytelen új utakat keresni. Ennek egyik módja, hogy bevonjuk a gyerekeket a

játékba. Az, hogy belecsöppennek az előadásba, mozgósítja őket és érdekesebbé teszi számukra az előadást. Nem kötelező, de ha megtesszük, és indokoltan tes�szük meg, akkor nagyon izgalmas lehet. Az ármány nehéz helyzetbe hozza a királyfiakat, ami lázba hozza az egész nézőteret: a gyerekek belekiabálnak, tanácsokat adnak, tehát azok is mozgósítva vannak, akik nem játszanak szerepet – nyilatkozta az előadásról a rendező, Jordán Tamás.

Szereplők: Huzella Péter Kossuth-díjas, Csomós Lajos, Fehér Tímea, Simai Szilárd szh., Széplaki Bence szh., Szabó Norbert szh., Szőke Norbert, Kisfaludy Zsófia MMTI / Gubik Petra, Gábor Anita szh., Tatár Bianka, Nagy Róbert, Veselényi Orsolya szh., Biró Gyula, Mészáros Ágnes szh., Kiss Edina szh., Harcsa Boglárka szh. Díszlet: Gnandt János. Jelmez: Petrovszki Árpád. Szcenikus: Egyed Zoltán. Koreográfus: Kerekes Judit. Játékmester: Koleszár Bazil Péter. Rendező: Jordán Tamás Kossuth és Jászai-díjas

18.

19.


Ádámok és Évák Emberek az embertelenségben negyedszer Katartikus siker az Ádámok és Évák Ünnepén, Veszprémben

Szolnokon negyedszer rendezte meg a Szigligeti Színház az Ádámok és Évák Ünnepét. Idén a Magyar Népmesék volt a feldolgozandó téma. A színházban idén is több mint 230 diák lépett közönség elé a két részes estén. Február 5-én este hat órakor gördült fel a függöny a csapatok előtt. Balázs Péter igazgató és Kiss József művészeti vezető köszöntötte a közönséget, majd dr. Kállai Mária, a megyei kormányhivatal kormánymegbízottja mondta el megnyitó beszédét, és kezdetét vette a középiskolás diákság színházi ünnepe. Idén már 14 csapat készült erre az estére szorgalommal és izgalommal. Újoncot is avattak, a dr. Hegedűs T. András Szakiskola csapatát. A zsűri végül a következők teljesítményét ismerte el különdíjakkal:

tóka). A legügyesebb lány főszereplő: Tóth Vivien Kacor Király szerepében (Városi Kollégium – Kacor Király). A legötletesebb megvalósítás: Országos Roma Önkormányzat Dr. Hegetűs T. András Szakiskola Szolnok – Zöld Péter (Rendezte: Csengeri Gábor). A legügyesebb csapat: Verseghy Ferenc Gimnázium Árgyélus és Tündérszép Ilona Felkészítő tanár: dr. Kondrai Lászlóné és Kondrai Judit. A legszebb kiejtésű lány szereplő: Mester Nikolett a narrátor szerepében (Vásárhelyi Pál Közgazdasági, Egészségügyi és Idegenforgalmi Két Tanítási Nyelvű Tagintézmény – Az aranybornyú). A legszebb kiejtésű fiú szereplő: Molnár Patrik - A Gazda szerepében (Humán Intézet Gimnázium Alapfokú Művészetoktatá-

Balázs Péter átadja a különdíjat Maróti Kingának

Katartikus, megismételhetetlen élményt nyújtott hét középiskola 140 diákjának közös kultúra-napi előadása a Veszprémi Petőfi Színházban januárban. A fiatalok huszadik századi, valós történeteken keresztül mutatták meg milyen emberségesek és milyen embertelenek tudunk lenni. A produkciót Kéri Kitty állította színpadra. Az Ádámok és Évák Ünnepe című szolnoki kezdeményezéshez csatlakozva az elmúlt évekhez hasonlóan a Veszprémi Petőfi Színház ismét átadta a színpadot a város és a megye középiskolásainak, hogy egy nagyszabású előadás keretében bemutatkozhassanak a közönségnek. A kiemelkedő sikerű programban a diákság helyi naplók, visszaemlékezések, dokumentumok alapján a város és a megye mozgalmas és sok esetben tragikus időszakát játszotta el egy színházi előadás keretében.

A legügyesebb fiú epizódalakítás: Kiss Attila A Csősz szerepében (Szolnoki Szolgáltatási Szakközép és Szakiskola Ruhaipari Tagintézménye – A rátóti csikótojás). A legügyesebb lány epizódalakítás: Maróti Kinga Nyiszi-Nyuszi szerepében (Városi Kollégium – Kacor Király). A legügyesebb fiú főszereplő: Bozsó Áron Bohóka szerepében (Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskola Pálfy-Vízügyi Tagintézmény – Bohóka és Ka-

Idén szokatlanul nehéz feladattal szembesültek a fiatalok, hiszen a témák nagyon komoly tartalommal bírtak, s nem kész szövegkönyvekkel dolgoztak a csoportok. Amelyik iskola kérte, annak Asztalos István magyartanár segített a jelenetek dramatizálásban. A megjelenített történetek és korabeli fotográfiák összegyűjtésében és a háttéranyagának bemutatásában a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára és a megyeszékhelyen működő Hét Domb Egyesület segítette a diákokat, alkotókat. A veszpréminapilap.hu így számolt be a felejthetetlen estről: „A nézők talán soha vissza nem térő élménnyel gazdagodtak a diákoknak köszönhetően, akik kíméletlenül tolták eléjük az emberiség XX. századi történelmének legsötétebb részeit, ismert és kevéssé ismert, olykor évtizedekig elhallgatott eseményeit. A Közgazdasági Szakközépiskola prezentálásában ismerhették meg, mit is jelentettek a második világháborúban az ismeretlen katonáknak küldött levelek, mit éltek át a fronton lévők és az itthon maradottak. A SÉF Vendéglátóipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakképző Iskola a litéri Bódi Magdi életét és tragikus halálát mesélte el. Az egyes jelenetek korhűségét korabeli fotók, hangfelvételek is segítették és tették még megdöbbentőbbé. Megrendítő volt a Kozmutza Flóra óvoda, általános Iskola, készség fejlesz-

tő speciális szakiskola Az örökség című jelenete is, melyben egy, a szibériai lágerben született szerelem történetét elevenítették fel az intézmény diákjai. Az első részt a balatonfüredi Lóczy Lajos Gimnázium zárta, akik a várpalotai romák Grábler-tavi 1945-ös tömeggyilkosságának történetét mesélték el – az ország egyik legnagyobb tömegsírjának sokáig elhallgatott históriáját sok néző itt ismerte meg. Az 1956-os eseményeket, a kor hangulatát Kositzkyné Tiszavölgyi Gyöngyvér személyes visszaemlékezésein keresztül mutatta be a LIA Alapítványi Iskola, a várpalotai Képesség és Tehetség fejlesztő Magániskola Itt élned... (1957) című jelenetében pedig gróf Nádasdy Borbála fiatalkorának felidézésével ismerhette meg a közönség a külföldre menekültek történetét, az őket kínzó honvágyat. Az előadást a balatonalmádi MagyarAngol Kéttannyelvű Gimnázium zárta, melynek tanulói a Málenkij robot címet viselő jelenetükben Pink Floyd dalokkal, ugyanazt a néhány mondatot ismételgetve egyszerűen, sallangmentesen hozták el a végső katarzist a nézőknek.” Az Ádámok és Évák Ünnepe kezdeményezést fontosnak tartja a veszprémi színház vezetése, s a tervek szerint jövőre is átadja majd a színpadot a fiataloknak. (-)

si Intézmény és Kollégium – A kiskakas gyémánt félkrajcárja). A Magyar Teátrumi Társaság Különdíja: Varga Katalin Gimnázium - Rest Miska, Felkészítő tanárok: Molnárné Büttner Mária és Kovácsné Boross Zsuzsanna. A színház vezetése reméli, az Ádámok és Évák Ünnepe országos, majd nemzeti mozgalommá válik a jövőben. Olyan hagyománnyá, mint a táncház mozgalom. (-)

Remek forgószél Sopronban A Győri Balett Óz / Forgószél, avagy a képzelet csodája című mesedarabját láthatták a nézők gyermekszínházi bérletben februárban a Soproni Petőfi Színházban. Az előadás nagy sikert ért el a fiatal közönség körében. Zúgó vastapssal köszönték meg a színházi élményt. A mesebalett rendező koreográfusa Velekei László, aki Kszel Attila dramaturggal együtt L.F. Baum Óz, a csodák csodája című

műve alapján állította színpadra a rendkívül látványos produkciót. Közreműködtek a Győri Tánc- és Képzőművészeti Iskola balettnövendékei. A magas színvonalú táncos jeleneteket Totó kutya belső monológjai egészíti ki, így követhetjük nyomon a sokak által kedvelt örökérvényű történetet. (-) Fotó: Oláh Jakócs Péter

Kövek felső tagozatosoknak

A Kövek című zenés tanjátékot láthatják a felső tagozatosok Ifjúsági bérletben februárban a Soproni Petőfi Színház stúdiószínpadán. A Forrás Színházzal együttműködésben készült előadást Molnár Anikó rendezte, a produkció látható Dunaszerdahelyen, Győrben, Pápán és Veszprémben is. Az ausztrál eredetiből készült krimifeldolgozás kamaszokról szól, kamaszoknak. Az előadás megtörtént esetet mutat be, izgalmas témán keresztül beszél a felelősségről és döntéseink súlyáról. A történet elvezeti a nézőket abba világba, ahol két kallódó srác unalmában köveket hajigál az autópályára, s „telitalálatuk” egy családapa halálát okozza. A produkció olyan színházi formában kerül a diákközönség elé, amely megkerülhetetlenné teszi, hogy akár a fiúk szerepébe lépve szembesüljenek a felelőtlen tett súlyos következményeivel. Játsszák: Papp Attila, Ács Tamás, Czár László, Molnár Anikó, Szlúka Brigitta és Horváth László. (-)

20.


Jörg HilbertFelix Janosa: Rozsda Lovag

Mórocz Adrienn, Keller János, Krisztik Csaba

Ez itt a legjobb mutatvány!

Csillog, villog, pörög, forog: egy látványos családi musicalen szórakozhatnak a székesfehérvári Vörösmarty Színház legkisebb nézői. A január végi Rozsda Lovag premier óta – mely egyben magyarországi bemutató is volt – számos gyerek betekintett már a Csodalények erdejébe. És évad végéig még sokan felfedezhetik Rozsda lovag kalandjait.

meg kell szeretnem őt. Ami nem könnyű, mert sok ellentmondásos tette, ténykedése van. De talán szerethetősége épp az együgyűségében nyilvánul meg.

Stelly Zsófi – Szélvész várkisas�szony: Szélvész várkisasszonyra egy jóságos tündérként tekintünk, aki gondját viseli a kissé önhitt Rozsda lovagnak, rajzszöges-irodakapcsos müzlit készít neki, és kiállja helyette a próbákat. Van egy nagyon karakán társalkodója, a süvege: mindig ott van Szélvész mellett, „fogja” a ke-

zét és a pártját. Mindezt sok énekkel és tánccal, sziporkával és tűzzel adjuk elő – bizonyára a gyerekek is nagyon fognak örülni a történetnek.

Mórocz Adrienn – Szélvész várkisasszony: Szélvész várkisasszony sokkal talpraesettebb, mint egy „átlagos” királylány, őt nem lehetne csak úgy elrabolni! Hogy mennyire mesés vagy valóságos? Én inkább mesésnek mondanám, hisz beszélő süveg és Rozsda lovag veszi körül, arról nem is beszélve, hogy sárkánnyal harcol! Számomra nagyon fontos, hogy megszerettessük a gyerekekkel a színházat, hiszen

Bozsik Yvette rendezőkoreográfus számára nagyon fontos, hogy a gyermekeknek élményt adjon: „Úgy érzem, a színházra való nevelést nem lehet elég korán kezdeni. Sok gyerekdarabot rendeztem már több korosztály számára, még csecsemő előadást is. Szerintem egy jó gyerekelőadásnak látványosnak kell lennie, sok-sok történéssel, követhető dramaturgiával”. Krisztik Csaba – Rozsda lovag: Rozsda lovag… Rozsdásnak rozsdás, de hogy mennyire lovag? Hát, nem nagyon… De ettől függetlenül szerethető: sok mindent tönkretesz, és ezzel együtt meg is old. Persze arra törekszem, hogy minél kedvesebb figura legyen, és ehhez nekem is minél jobban

A Kossuth-díjas írótól és költőtől megtudtuk: a mesejátékban a két cicának most az a közös célja, hogy bekerüljenek a Kóbor Macskák Világszövetségébe, s ezért három próbát kell teljesíteniük. Ezt megteszik és elindulnak a Nagy Odvas Kéményhez, ahol a világ kóbor macskái üléseznek. Ám a végén csak Mirr-Murr ér oda. – Két jellem, két különböző karakter. Mirr-Murr a naiv, a szelíd, míg Oriza-Triznyák a vagány, a bátor macska. Fontos, hogy a hősöknek olyan neve legyen, ami jellemzi a figurát, játékos, esetleg vicces. A mostani mesében is van egy kutya, akit Téglagyári Megállónak hívnak, mert úgy gondoltam, jó lesz a karakteréhez. Annak idején – és ez már jó régen volt – a Mirr -Murr név úgy született meg, hogy hallgattam a macskák dorombolását, és ez olyan, mintha „mirregnének” és „murrognának.”

Szereplők: Krisztik Csaba, Mórocz Adrienn/Stelly Zsófia, Keller János, Csizmadia Gergely, Matus György, Szemán Béla, Kelemen István, Borbély Richárd, Gál Gergely. Táncosok: Balogh Edina, Gál Gergely, Horváth Bernadett, Kertész Júlia, Szirmai Irén, Vámosi Máté. Díszlettervező: Vati Tamás; Jelmeztervező: Berzsenyi Krisztina; Zenei vezető: Réti Anikó; Rendező-koreográfus: Bozsik Yvette kdk Fotó: Medvigy Gábor

Jelenet az előadásból

Csukás István a veszprémi ôsbemutatóról – Mirr-Murr és Oriza-Triznyák kalandjait már több könyvben megírtam, ez viszont teljesen új, hogy ők színpadon láthatóak, ráadásul egy zenés mesejáték keretében. Úgy gondolom, hogy akik megszerették, olvasták vagy látták a televízióban a két macska ezernyi történetét, azok boldogan tekintik meg ezt a színházi ősbemutatót – mondta Csukás István, akinek Mirr-Murr, a kandúr című művét március 10-én mutatja be a Veszprémi Petőfi Színház. A rendező Juhász Róza.

ha kiskorban nincs jó élményük, felnőttként miért járnának színházba.

Csukás István másik híres hősével: Süsüvel

Így gyakorlatilag ez egy hangutánzó szó. Oriza-Triznyák nevét nehezebb volt kitalálni, nem is emlékszem már pontosan hogyan történt. Az Oriza egy régi gyerektápszer neve volt, így a keresztség eleje onnan származtatható és ehhez kerestem valamilyen más hasonlóan vicces szót. Ez nem is lehetett más, mint a Triznyák. A két macska igazán a szívemhez nőtt, nem véletlen, hogy sok kalandjukat tudtam már elmesélni. Nagyon örülök, hogy most színpadon is bemutatkozhatnak. Drukkolok nekik és remélem a közönség is szeretettel várja őket – mondta Csukás István a veszprémi színházi próbafolyamat megkezdésekor. Horváth Zoltán a veszprémi társulat fiatal színésze az előadás címszereplője:

Először színpadon Mirr-Murr – Mirr-Murr Csukás István történeteinek kedvelt figurája, a magyar meseirodalom egyik klasszikus szereplője, nem csak a gyerekek, de szüleik is biztosan szívesen nézik majd színpadi kalandjait. Azért is érdekes Mirr-Murr meséje, mert gyakorlatilag egy gyermek macskából felnőtté kell válnia. Ennek azért akadnak bőven kalandos és vidám pillanatai. Elindul vidékről, mint egy naiv gyerek, s hiába kerül a nagyvárosba, nem tudja mi a jó viselkedési forma, de megpróbál helytállni egy eredendő naivsággal. Ezt a tulajdonságot a lényéből fakadóan hordozza, minden cselekedetét meghatározza. És ezért is lehet őt nagyon szeretni.

Karácsonyi Zoltán, a Vígszínház művésze Oriza-Triznyákot alakítja. Mint mondta, nagy örömmel vállalta el a szerepet, főként azért is, mert szeret mesejátékokban játszani. – Pályafutásom elején sok alkalmam volt gyermekelőadásokban szerepelni, rengeteg bátorságot, örömet és visszaigazolást adott számomra az őszinte közönség. Mert a gyerekek azonnal éreztetik, hogy ha tetszik nekik az előadás, de azt is, ha nem. Jó érzés, az is hogy egy ősbemutatóban vehetek részt. OrizaTriznyák szerepe nagyon hálás és jó feladat. Egy városi vagány, kamasz macskát kell alakítanom, aki nem szerénytelen, nagy kártyás,

életre való, de ugyanakkor gyakran esetlen és benne is munkálkodik a szeretetvágy. Célja, hogy a nagy kóbormacska család tagja lehessen, de nem jut el odáig, mert nem tesz érte eleget.

Sáry László

Juhász Róza

Juhász Róza nem először rendez a Veszprémi Petőfi Színházban. A kis herceg című darabot 2010-ben állította színpadra a teátrumban. Most ismét nagy örömmel készít előadást a gyermekeknek. – Mirr-Murr egy falusi kismacska, aki tele van kíváncsisággal, álmokkal és vágyakkal. Olyan, mint egy mai kisgyerek. Elindul felfedezni a világot. Vajon mi vár rá? Beteljesednek az álmai? Mit kell azért tenni, hogy úgy legyen? Kitartónak kell lenni? Bátornak? Erősnek? Őszintének? Ügyesnek és okosnak? Bizonyára Mirr-Murr is csak akkor juthat el a célig, ha kiállja az élet nehéz próbáit. Figyeljünk rá, hátha mindannyiunknak segíthet ebben! – mondta Juhász Róza a készülő előadásról.

Sáry László a mese zeneszerzője: – Nagyon szeretem a gyerekdarabokat, évtizedekig dolgoztam a Budapest Bábszínháznak. Legutóbb egy Lázár Ervin mesejáték bemutatójában vettem részt. Csukás István a magyar meseműfaj meghatározó írója. Történetein generációk nőttek fel már eddig is. A televízióból természetesen én is ismertem MirrMurrt, meg Oriza-Triznyákot, kedves figurák ezek a macskák, s így igazán örültem, amikor Juhász Róza rendező megkeresett, hogy az ő történetüket zenésítsem meg. Bízom abban, hogy az a 12 dal, amely szerepel majd ebben a mesében, elnyeri a legkisebb közönség tetszését is. Gyerekek előtt vizsgázni egy zeneszerzőnek mindig izgalmas, nagy kihívás, az ő nyitott szívük, lelkük érzékeny a muzsikára. A darab zenéje dallamos, fülbemászó, ritmikája egyszerű, a versek is remekek. Várom a bemutatót nagyon! V. R.

21.


Hiszem, hogy nem csak a húszéveseké a világ! Interjú Csomor Csillával, aki barátok közt szeretne lenni a színházi életben is.

– Önt a Barátok közt Berényi Zsuzsája tette ismertté országosan, de hogyan jutott el odáig? – Már gyermekkorom óta komolyan és elszántan készültem a színészi pályára, a színművészeti főiskolát 1988-ban végeztem el. Prózai osztályba jártam, osztályfőnökeim Kerényi Imre, és Huszti Péter voltak. A főiskola után, négy évre Győrbe szerződtem. Csehov Sirályában debütáltam, és tizenhat főszerepet játszottam el még a négy év alatt. 1992-ben Ablonczy László a Nemzeti Színház akkori vezetője frissíteni akarta a társulatot, fiatal, de már nem teljesen kezdő színészeket keresett. Így esett rám is a választása, és ekkortól kezdve a Nemzeti Színház társulatának tagja lettem. – Jöttek a szép évek a Nemzetiben – Egészen a tavalyi év végéig ennek a színháznak az alkalmazásában álltam, bár időközben nevet váltott, Magyar Színház lett. Az évek alatt, olyan nagy színész kollégákkal játszhattam itt együtt, mint Kállai Ferenc, Bessenyei Ferenc, Agárdy Gábor, Sinkovits Imre, Tolnay Klári, Szemes Mari. Egy nagy formátumú társulatba kerültem be, ahol egyenrangú partnerként kezeltek. Mozifilmben nem szerepeltem – ez kimaradt az életemből – viszont tévéjátékokban már a főiskolás években is. – Aztán következett pályája egy meghatározó alakulása

– 1989-ben indult a Barátok közt című sorozat, ahová több forduló után az egyik főszerepre engem választottak. Maradtam a színházban főállásban, évi egy bemutatóval, emellett pedig a tévésorozatban játszottam Berényi Zsuzsa szerepét. Ez nyolc éven keresztül folyt zökkenő nélkül. Ekkor döntöttem úgy, hogy lépek, mert többet szerettem volna színpadon szerepelni. Közös megegyezéssel váltam ki a produkció állandó státuszából, de mind a mai napig, néha-néha visszahívnak. – Visszatért újra a színpadra, immár sokkal több darabban – Nekem elsődleges célom és vágyam mindig is az volt, hogy színpadi színész legyek, ezt tartom a legnagyobb kihívásnak, ez áll hozzám a legközelebb, ebben tudom leginkább önmagamat megmutatni. Havonta két alkalommal fellépni, nagyon kevés volt, elvesztettem a realitás érzékemet, vissza akartam térni a színpadra. Ezen kívül a televízió erősen beskatulyáz és én nem akartam életem végéig egyszereplős színész lenni. – Mégsem lehetett maradéktalanul boldog – Igen, mert tizenkilenc év után – kényszerű leépítésre hivatkozva – elküldtek, ami tagadhatatlanul, egy fájó pont az életemben. – Megszületett az önálló estek gondolata – 2008-ban elkészítettem első önálló estemet, az Édes Rózám cím-

mel. A dolog sajnálatos pikantériája, hogy az elmúlt két évben sehol nem játszottam a darabot. A kényszerű színházamtól való elválás után is alkotni szeretnék, ezért készülök most márciusban a Blaha Lujza életét feldolgozó második önálló estemnek a bemutatójára. Szándékomban áll a sorozatot, magyar, nagyformátumú színésznők bemutatásával folytatni, de ez a terv még alakulóban van. Mindkét estemet jelenleg a Bethlen téri színház fogadta be, amiért ezúton is hálás vagyok nekik. – Mit hoz a jövő? – A készülő önálló estemet is a kényszer szülte, hiszen azután, hogy eljöttem a Magyar Színháztól, nagyon sok helyen megfordultam munkaügyben, sok igazgatóval beszéltem, de gyakorlatilag mindenhol elutasításra találtam. Ennek oka egyrészt talán a hosszú tévés szereplésem, másrészt a mindenhol meglévő anyagi gond. Érthetetlenül állok mégis a dolog előtt, hiszen itt vagyok erőm teljében, felsőfokú színészi végzettséggel, rengeteg sikeres darabbal, közönség és szakmai elismerésekkel a hátam mögött, és nem találok egy olyan helyet, ahol ezeket az értékeket valaki kamatoztatni tudná. Külsőleg nem vagyok már, „hamvas barack” de nem is az ifjúsággal akarok versenyezni. Az értékeim bennem vannak, belülről fakadnak, és úgy érzem a színházi irodalomban, nem csak bakfisokra és fiatal asszonyokra írtak szerepeket. Sajnálattal látom azt

is, hogy sokszor alulképzett, szinte amatőr „színészekre” bíznak komoly szerepeket. Ennek egyértelmű oka, a szűkős anyagiak, de ezzel devalválják, leértékelik a valódi színészek munkáját, tudását, szakértelmét, tapasztalatát. Elszorul a szívem, mikor olvasom a felhívást, hogy amatőr szereplőket keresnek, és elgondolkodom, ha ők ugyanazt nyújtanák, mint egy képzett színművészeti diplomás, akkor vajon mi miért tanultunk, készültünk, gyakoroltunk annyit, a szó szoros értelmében megszenvedve

színésznek” látszó színművész írta, akit jómagam igen jó színésznek tartok. Ami azonban ennél sokkal érdekesebb számomra, az nem ez. Hanem az, hogy a szerző, aki mellesleg színész, szembeötlően más, mint legtöbb pályatársa. Amolyan fehér holló! Számomra ugyanis egyértelműen az derül ki ebből a könyvből, hogy miközben tizennégy évig játszott egy tévésorozatban, közben FIGYELT is! Na, ettől izgalmas ez a vallomás! Az apró részletek érzékletes lejegyzésétől, a kollégáiról való árnyaltan szeretetteljes jellemzésektől, annak a világnak a megjelenítésétől, amelyet ugyan nekem is volt alkalmam kiismerni, de persze mást láttam meg benne én, és mást R. Kárpáti Péter. Nyilván az olvasó is így lesz ezzel – hát éppen ezért érdemes kézbe venni a kötetét. Verebes István

…és álljon itt egy részlet a könyvbôl:

– Félsz a haláltól? – A halálközeli élményt megtapasztalókon kívül mindenki fél. Így vagyunk kódolva. Félünk az ismeretlentől. – Mi az, ami segíthet? – Talán a hit. Aki vallásos, az tudja, hogy van tovább. Aki nem vallásos, az maximum találgat. De szerintem kicsit mindenki tart tőle. – Miért? Szerinted mi a halál? – Egzaktul? Állapot, amikor nem vagy tudatában annak, hogy nem létezel. – Te hiszel? – Igen, de nem úgy, mint általában szokás. ...Bocs, de egykori kollégám poénja jutott eszembe, szegény Kerekes Laci mondása volt: „Mindenkinek kell hinnie valamiben. Én azt hiszem, iszom még egy pohárral.” ...Már bocs a profanizálásért, de ilyen vagyok, mindig mindennek meglátom a fonákját, a humoros oldalát, nem tehetek róla... Szóval azt gondolom, hogy a jóravalóság mint belső késztetés és igény, talán már önmagában is valami hitféle. Ugyanakkor nem hiszem el, hogy ősrobbanás, atomok rendeződése és evolúció, mint szimpla fizika–biológia, alkotta volna meg az emberi lelket és szellemet. Szükségszerűen kell lennie valaminek,

egy-egy sikeres alakításért. Az igazi vesztese ennek a „legfontosabb, hogy olcsó legyen!” mentalitásnak a néző. Aki nem fogja megkapni azt a katartikus élményt, amit egy jó színész játéka nyújthat, akihez nem jut el a szerzőnek az az üzenete, ami csak egy kiváló színész tolmácsolásában érhet(ne) célba. Mindezek ellenére bizakodom és hiszek önma ga mba n, mert az én életem csak a színpadon válhat teljessé. Tölgyesi Tibor

Egy „sorozatszínésznek” látszó színész könyve

Még tavaly karácsony előtt jelent meg a Jaffa Kiadó gondozásában R. Kárpáti Péter színművész (az egyik kereskedelmi tévésorozat nemrég kiírt(ott) főszereplője) egyszerűségében is nagyszerű, rendkívül olvasmányos könyve. További dicséret helyett álljon itt a hátsó borítóról az:

AJÁNLÁS Ez egy színésztörténet. Különleges színésztörténet, mert effélét sem Lendvay Márton, sem Csortos Gyula, sem Básti Lajos nem írhatott volna. Mi több, még talán az én nemzedékem tagjai közül se sokan, mert amikorra az ún. szappanoperák beindultak, „az igényekhez képest” mi már öregek voltunk. Szóval ez egy olyan színész kötete, akivel volt szerencsém színházban is dolgozni Shakespeare- és Gorkij-darabban, de aki – valószínűleg azért, hogy méltóbb módon eltarthassa a családját – ún. „sorozatszínész” lett. Nyilván nem ez volt álmai netovábbja, ám az egyéb távlat sem kínált művészileg sokkal többet, legfeljebb bizonytalan eséllyel és csak elvétve. Ezt a könyvet tehát egy „sorozat-

Hetvenötödik fejezet melyben mélyinterjút adok, magamnak, magamtól, ha már senki nem készít velem ilyet

– Hiszel a reinkarnációban? – Nem tudom. ...Nem lenne jó, ha legközelebb Etiópiába születnék...

ami lehetővé tette ezek létrejöttét. Valami felsőbbrendűnek. A DNS önmagában kevés a tudat, az individuum kialakulásához. Az embert mi teszi homo sapiensszé, vagy továbbmegyek: homo ludensszé [játszó ember]?! Csakis az elme. – Vagy humoros emberré? – Témát váltunk? – Tegyük. Mit jelent számodra a humor? – Jobb közérzetet. Alkalmasint az aggályok, félelmek leküzdésében is segít. Konfliktushelyzeteket pedig elsimít. – Félsz a konfliktusoktól? – Kerülöm őket. – Van, amitől konkrétan félsz? – A középszerűségtől, a szeretetlenségtől, a rosszindulattól. – Nem vagy felvértezve ellenük? – Csak a rosszindulat ellen nincs fegyverem. Naivan bedőlök, ha mosolyognak, miközben a hátam mögött keresztbe tesznek. – Hogy jön ide a középszerűség? – Láttam nagyszerű színészeket, akik addig voltak igazán jók szakmailag, míg azt nem érezték, hogy a csúcson vannak. Utána „beleültek a foteljükbe”, és hozták a már bevált sablonokat. A saját rutinjukká váltak, és ezt nem vették észre. Nem szeretném, ha velem is ez történne. …eddig a részlet, a többit olvassák el, érdemes! J. M.


Bereményi Géza

Átadták a Thália Humorfesztivál díjait

Február 8- án a díjak átadásával ért véget a Thália Humorfesztivál. Bereményi Géza, a Thália Színház igazgatója elmondta, hogy a humorfesztivál nagy érdeklődés mellett zajlott le, és reményeik szerint jövőre is megrendezik, ugyanolyan sikerrel mint idén.

A díjazottak

Lantos Anikó fesztiváligazgató hozzátette, hogy öt napon át a Thália minden színpada teltház előtt a humoros műveké, komédiáké, stand-up comedyké volt. A tizenhárom előadást összesen mintegy 2500 néző látta.

Lantos Anikó

A díjakat öt kategóriában ítélte oda a szakmai zsűri, amelynek tagja Bagdy Emőke szakpszichológus, Schell Judit színésznő, Kulcsár Viktória, a FÜGE (Függetlenül Egymással Közhasznú Egyesület) elnöke, Márton István rendező és Fehér Béla író volt.

A stand-up és kabaré kategóriában a legjobb produkció Bödőcs Tibor estje lett, a legjobb előadó/ közreműködő díját pedig Vida Péter színművész nyerte el A szomszéd néni odaát van című kabaréban nyújtott alakításával. A legjobb színházi előadás díját

Pszichológus professzor a zsűriben Dr. Bagdy Emőke, az ismert pszichológus professzor is tag volt a Thália Humorfesztivál zsűrijének. Ennek kapcsán osztotta meg gondolatait lapunk olvasóival művészetről, színházról, és természetesen fesztiválbeli élményeiről.

– Kinek az ötlete volt, hogy Ön is szerepeljen a zsűriben? – A Thália színházból Litkay Gergely keresett meg, aki ismerte Pap János humorológussal közösen írt, Ma még nem nevettem című könyvünket és feltételezte, hogy olyan pszichológus vagyok, akit mélyebben foglalkoztat a humor. – Milyen az Ön viszonya a színházművészethez? – Nosztalgikus vágyam az irodalom, művészetek iránt az eredeti pályaválasztási tervemhez köt vissza: latin-magyar tanárnak készültem. A színház nekem átlényegülési lehetőség, belépés egy olyan világba, ahol a „mintha-valóságban” elmerülhetek, és visszatérve a jelenbe, már nem ugyanaz vagyok, mint előtte. A szakmámban relaxáció, imagináció, meditáció, és szimbólumterápiák területén dolgozom a legtöbbet. Művészetpszichológiai tanulmányaim is vannak, többek között József Attila érzelmi életéről, és Kondor Béla szimbólumvilágáról, ennek korai traumákkal való összefüggéséről. – Lát-e, és ha igen miben, jelentős eltérést a színház és egyéb művészeti ágak között? – A színház „sok csatornás” megjelenítő hatalom. Minden érzékszervünket megszólítja és – szerencsés esetben – bekeríti, elvarázsolja. Lélekbe hatoló ereje nagyobb, mint a csak látás útján megérintő festészet, a hallás útján elérő hangok, a mozgással aktivizáló tánc, az ízekillatok, vagy tapintás-érintés útján kiváltott gyönyörűségek. Mindent

egybefog, felhasznál, az életünket állítja elénk, így vagy úgy. Nem lehet ellenállni. A fülünknek nincs záróizma, meghalljuk. A szem akaratlanul is leképez, befogad. A történés megmozdít, bevon, akár akarjuk, akár nem. A nyelvi szimbólumok varázslata, amit mi pszichológusok a képi, konkrét, elsődleges után, már másodlagos szimbólumnak nevezünk, a zsigereinkig ér el, annyira tud hatni. Ha például azt mondom: „A semmi ágán ül szívem”, minden normális elme a másodlagos, szimbolikus jelentést érti benne, mert az érzelmi agyunkat szólította meg, nem a racionálisat. – Volt-e valamiféle elvárása a bemutatott versenydarabokkal szemben? – Egyszerűen kíváncsi voltam, várakozó, nyitott, előítélet nélküli, ilyen vagyok a pszichoterápiában is. Hagyom, hogy hasson rám, nem menekülök el – ha riaszt vagy bánt –, utólag azonban van véleményem. – A vélekedése mennyiben vágott egybe a zsűri szakmai tagjaival? – Nagyon örültem, hogy a hozzám képest dörzsölt profik között az én pszichológusi ösztöneimmel és szakmai optikámmal öt közül három esetben teljesen azonos véleményt formáltam ki. Ráadásul a magam grafomán módján – mert erre tanít a pszichológia – mindent frissiben leírtam, hogy ne befolyásoljon senki-semmi más. Kész állásponttal mentem a döntési helyzetbe. – Amennyire rálátása van, mi a véleménye a mai kor magyar színházi életéről? – Mindig volt és lesz jó színház. Lesz a közönség hagyományos tömegízléséhez igazodó, azt kiszolgáló, és ez nem is lebecsülendő. Van emellett forradalmian új és meghökkentően meredek, bátor is, aminek rendkívüli filozófiai hatóereje van, és remélem, sokakhoz eljut. Összegezve, nagy és változa-

tos a kínálat, örömömre a stand up comedy pedig virágzik. – Ön milyen gyakran jut el színházba, vannak-e kedvenc műfajai, szerzői? – Mondhatom, e téren mindenevő vagyok. Elsősorban nagy színészeken és alakításokon át jutok egy mű érzelmi közelébe, szinte műfajtól függetlenül. Mivel humorkedvelő vagyok, a nagy nevettetők több generációjának is végigélveztem a produkcióit az évtizedek alatt. Hosszú lenne felsorolni a nagyokat, akik nevettettek, de a mai humoristákat és stand up-osokat is nagyon kedvelem. Fel is dolgoztam tudományosan egy tanulmányban négy magyar humoristának a humor stílus jellegzetességeit. – Van-e olyan, amit nem bír elviselni, és mi az, amit feltétlen elvár egy színpadi műtől? – Igen, van. Azt a nyelvi, stiláris, beszédnívóbeli rombolást, amit az utóbbi években tapasztalok, riasztónak találom és elborzadok. Alpári,

a Gólem Színház Lefitymálva című előadása kapta. A legjobb színművész díját Gáspár Tibor vehette át a Dandin György című előadásban való játékáért. A zsűri különdíját a Sanyi és Aranka Színház Roadmovie című produkciója nyerte el. (MTI)

Bagdy Emőke

szennyezett, ordenáré és visszataszító ez a számomra, ebben már nem fogok engedni, mert a mi nyelvünk páratlanul szép, kifejező, nem érdemli meg a lesilányítást. Miközben azt hisszük, hogy ez csak nyelv, semmiség, valójában ez hat vissza a lelkünkre és a rombolás egyre primitívebbé, ösztönivé, féktelenebbé teszi az embert. Elvárni elvárom a varázslatot, a tiszta üzeneteket, a katarzist. Vonjon be, foglaljon el teljesen bennem mindent, figyelmemet, érzelmeimet, és ra-

gadjon magával. Vagy szólítson meg erősen – nem baj, ha fáj –, legyen a számomra igazi üzenete, szóljon az életemhez, sorsomhoz. Tölgyesi Tibor

Prof. Dr. Bagdy Emôke 1941-ben s zü le te t t Ti s z a f ü re den, B a gdy I st vá n re for m át u s lel ké s z é s Fór i s Ju l i a n n a g yermekeként . M i skolc on ére t t sé g i z e t t, m ajd – s z á r m a z á s a m i at t – nem foly t at h atot t rög tön e g ye tem i t a nu l m á nyok at , e z ér t elő s z ör g yóg y tor n á s z képe síté st s z er z e t t. 1963 -ba n nyer t felvé telt a z E öt vös L or á nd Tudom á nye g ye tem BT K ps z ic hológ i a s z a k á r a , a hol 1968 -ba n k apot t d iplom át . 1972 -ben vé dte me g bölc sé s z dok tor i d i s s z er t á cióját, ké s őbb a Hay n a l I mre E gé s z sé g t udom á ny i E g ye temen ( H I E T E) k l i n i k u s s z a k ps z ic hológ u s (1982), s zuper v í z or (1996 ), ps z ic hoter apeut a (2 0 01) vé g z e t t sé ge t s z er z e t t. 1982 -b en le t t a ps z ic hológ i a i t udom á nyok k a nd id át u s a , 1995 -ben a K os sut h L ajos Tudom á nye g ye temen pe d ig h a bi l it á lt dok tor a . 1968 -tól a z Or s z á gos Ide g- é s E l me g yóg y á s z at i I nté z e tben dol goz ot t ps z ic hológ u sként , 1982 -től K l i n i k a i Ps z ic hológ ia i O s z t á ly ve z e tőjeként ; m ajd k l i n i k a i ps z ic hológ ia i é s ps z ic hoter ápiá s s z a k ig a z g atóként . 1985 -ben ke z dte a debre c en i K os sut h L ajos Tudom á nye g ye temen a ps z ic hológ ia i ok t at á s me g s z er ve z é sé t, it t volt a Sz emé ly i sé g é s K l i n i k a i Ps z ic holó g ia i Ta n s z ék ve z e tője (1987-1994), a Debre c en i Or vost udom á ny i E g ye temen pe d ig 1985 -től 1987-ig a z or vosi ps z ic hológ ia ok t atója . 1994 -től 2 0 01-ig a H I E T E k l i n i k a i ps z ic hológ ia i t a n s z ékének t a n s z ék ve z e tő t a n á r a volt. 2 0 0 0 -től a K á rol i G á spá r R e for m át u s E g ye temen t a n ítot t, 20 0 4 -ig t a n s z ék ve z e tőként . 2 0 05 -től u g y a n it t i nté z e t ve z e tő volt 2 010 -ig. 2 010 -től pe d ig a Sz emély i sé g é s K l i n i k a i Ps z ic hológ i a i Ta n s z ék profe s sor emer it u s a . Több s z á z t a nu l m á ny t , sok köny ve t í r t va g y s z erke s z te t t, s z á mos i smere t ter je s z tő í r á st jelente te t t me g.

22.

23.


Bábszínház és humorpercek a Színházi előadások a Marczin Klebelsberg Kultúrkúriában Március 2. szombat 19.00

Babaszínház

2013. február 25. hétfő 10.00. Nagy érdeklődés esetén az előadást 11.30-kor megismételjük.

Az állatok farsangja a Kabóca Bábszínház előadása.

Első színházi élmény 0-3 éveseknek Az előadásban a tárgyak „farsangolnak” Charles Camille Saint-Saëns zenéjére. Tyúkok, kakasok, máskor vízi állatok vagy vadlovak, csigák bukkannak fel a színpadon, miközben egy bolondos oroszlán és egy nyúl próbál eligazodni az állatokká váló tárgyak, kesztyűk, kendők, zoknik világában. Szereplők: Baranyai Anita, Fige Tamás. Rendezte: Badacsonyi Angéla Blattner-díjas. Látvány: Csóka Eszter. Zenei munkatárs: Mártony Zsuzsanna. Technika: Nagy Dávid

Jubileumi Humorpercek az ország legkedveltebb humoristáival 2013. március 1. péntek 19.00 Tíz éve hirdettük meg először új tehetségek felkutatására amatőr humoristáknak szóló pályázati felhívásunkat. A jubileum alkalmából ünnepi műsorral szeretnénk megörvendeztetni látogatóinkat, korábbi szerzőinket. A fellépő humoristák: Maksa Zoltán: Két humorfesztivál elismerés – 1982 és 1990-91 – után robbant be a köztudatba a Maksa Híradó elindításával, melyet védjegyének tart. 1991-től a Rádiókabaré szerzője, később előadója is lett. Pályázatunk zsűrijének tagja, motorja, a Humorpercek állandó műsorvezetője. Kovács András Péter: Az adót mindig rendesen megfizeti, rendezvényről sose késik, az ebédet az utolsó szemig megeszi, naponta háromszor fogat mos, nem iszik, nem dohányzik, a kávét is mérsékelten fogyasztja. …Hát élet ez? Kőhalmi Zoltán: Az 1998-as Humorfesztivál győztese, építész. Karinthy-gyűrűs humorista. Férj és háromgyermekes családapa. A Showder Klub és a Rádiókabaré rendszeres szereplője. Litkai Gergely: Többszörös Bonbon-díjas, egyszeres Karinthy-gyűrűs humorista A Rádiókabaré egyik szóvivője, a Comedy Central csatorna és a Dumaszínház főszerkesztője. Pályázatunk zsűrijének tagja. Klebelsberg Kultúrkúria: www.kulturkuria.hu

Pierre notte: Két néni, ha elindul

A kecskeméti Katona József Színház előadása A groteszk játék egy testvérpár utazását dolgozza fel Párizstól Amiens-ig. A szépkorú hölgyek fejükbe veszik, hogy ezzel az úttal megpróbálnak rendet teremteni családjuk múltjában. Történetük fájdalmas és mulatságos epizódjait egy színházi páholytól a rendőrségi fogdáig élik át, mígnem végre a meglelt temetőt követően egy autóbusz vezető fülkéjében végzik be, amit vállaltak. Szereplők: Sára Bernadette és Zsurzs Kati Fordította: Jankó Szép Yvette. A dalszövegeket fordította: Kiss Judit Ágnes. Zeneszerző: Gulyás Levente. Díszlettervező: Mira János. Jelmeztervező: Tordai Hajnal. Rendező: Verebes István Március 11. hétfő 19.00

Kaffka Margit: Hangyaboly

A kecskeméti Katona József Színház előadása A címben szereplő hangyaboly esetünkben egy olyan apácazárda, amely ugyan monotonnak tűnik, egyszerű cselekedetekből álló napok követik egymást, azonban egy pillanat alatt igencsak felbolydul… A zárda főnöknőjének halálával ugyanis megkezdődik a hatalmi harc; az addig megmásíthatatlannak vélt rend is elkezdi érezni az új idők, a modernizációra való törekvés szelét. Kaffka Margit önéletrajzi ihletésű regényét 1917-ben adták ki, már akkor a Nyugat nemzedékének fontos tagja volt. Művéből film is készült, 1971-ben, Fábri Zoltán rendezésében, színpadon azonban először találkozhatunk vele. Szereplők: Réti Erika, Trokán Nóra, Téby Zita, Danyi Judit, Decsi Edit, Krajcsi Niki e.h., Dobó Enikő e.h., Kertész Kata, Pál Attila, Kiss Zoltán, Orth Péter. Színpadra író és dramaturg: Németh Virág. Zeneszerző: Pap Gábor. Zenei vezető: Károly Katalin, Látó Richárd. Díszlet-és jelmeztervező: Kiss Borbála. Mozgás: Hudi László. Rendező: Dér András

Jelenet a Hangyaboly-ból

Az állatok farsangja

ajanlo-61025x90525.qxd

www.logomotiv.hu Fizessen elő a Magyar Teátrum című színházi havilapra! Amennyiben 3000 forintért 10 hónapra előfizet lapunkra (július, augusztus nyári szünet), akkor a postaköltséget levonva Ön 200 forintért juthat hozzá egy-egy lapszámhoz. A megrendelőlapot internetről letöltheti online oldalunkról: www.magyarteatrum.hu, vagy kérheti e-mailben a: [email protected] címen, vagy levelezőlapon, a következő címen: Magyar Teátrum szerkesztősége, 5600 Békéscsaba, Andrássy út 1. Számoljon, hogy olvashasson! Csak 3000 forint. Megéri!

2012.12.10.

11:5

24.


Doctor Herz 25 Díszelôadással ünnepelték a musical huszonöt éves jubileumát Napra pontosan az ősbemutató huszonötödik évfordulóján, február 5-én emlékeztek meg a Doctor Herz című, nagysikerű musical születéséről, Müller Péter, Bródy János és Tolcsvay László közös alkotásáról. Az évforduló alkalmából megrendezett díszelőadásra Cseke Péter, a kecskeméti Katona József Színház igazgatója – az 1988-as előadás Strasszer ezredese – meghívott mindenkit, aki a Madách színházi előadás részese volt. Szerednyey Béla, aki egykor Olivért, a színészt alakította, ezúttal

rendezőként volt jelen, míg az ősbemutatóban Doctor Herzet játszó Dunai Tamást most Mezzabotta szenátorként láthatta a közönség. A díszelőadást megtisztelték jelenlétükkel Tolcsvay László zeneszerző és Bródy János dalszövegíró, Bajza Viktória, Horváth Lajos Ottó, Koltai János, Kővári Csaba és Laklóth Aladár színművészek, Götz Béla, korábbi díszlettervező, több táncos, valamint Szirtes Tamás, a Madách Színház igazgatója is. Psota Irén, aki 1988-ban a Muttert játszotta a musicalben, személyesen

nem tudott részt venni az eseményen, de video üzenetben köszöntötte a vendégeket. A díszelőadás után az egykori és jelenlegi alkotók együtt ünnepelték a Doctor Herz sikerét a színpadon, majd fogadáson vettek részt. A közönséget pedig az emlékezetes est után meglepetés is várta: a kecskeméti teátrum jóvoltából minden néző ajándékba kapott egy, a musical

hanganyagát tartalmazó CD lemezt. B. L.

A szolnoki Szigligeti Színház társulatának legbátrabbjai január 21-én elutaztak Kunhegyesre, hogy egy hagyományos, vidéki disznóvágáson vegyenek részt.

zi pálinka is „fordult”, a jó hangulat mindenki részére garantált volt. A reggelire már az óvatosabb társulati tagok is megérkeztek, hogy segítsék a többiek által megkezdett munkát. A kemence folyamatosan ontotta magából a finomabbnál-finomabb ételeket, így a hurka, a kolbász és a májpástétom is elkészült, már csak meg kellett sütni, vagy el kellett rakni kóstolónak. Ebédidőre az asztal rogyásig megtelt mindenféle finomságokkal, s a kisebb pakolás után a társulat tagjai az elvégzett szorgalmas munka utáni jogos fáradalmaikat kipihenni hazagurultak Szolnokra. A kunhegyesi vendéglátók pedig azóta is jószívvel remélik, hogy a Szigligeti Színház nagybecsű tagjai jövőre is tiszteletüket teszik Kunhegyesen. Nagy Sára

Színházi szívvel Veszprémben A Veszprémi Petőfi Színház és a SÉF Szakképző Iskola közösen szeretne segíteni a szívműtéten átesett veszprémi Vass Mátén. A Tündérlaki lányok című vígjáték premierjén az oktatási intézmény diákjai, Máté volt diáktársai szív alakú linzereket árusítottak az előcsarnokban. A süteményekért kifizetett adományt a beteg fiatalember családja kapja meg. Gyűltek az adományok és fogytak a sütemények a Veszprémi Petőfi Színházban Vass Máté felgyógyulásáért. A hatalmas összefogás és emberi együttérzés rengeteg segítő

szívet nyitott meg. Kellerné Egresi Zsuzsanna a Veszprémi Petőfi Színház értékesítési vezetője, a gyűjtés ötletgazdája elmondta: az akcióban nem csak a premierre érkezők vehettek részt, az aulába minden segítő szándékú embert vártak, a nagylelkűséget pedig kedvezményes jegyvásárlási lehetőséggel hálálta meg a teátrum, amelynek vezetése keresi a módját annak, hogy további segítséget tudjon nyújtani Vass Máté gyógyulásához. A tudósításokból kiderült: összesen 2000 darab linzerszívet sütöttek

a diákok a SéfKrajcáR Cukrászda dolgozóival együtt. A linzer darabját jelképesen 500 forintért kínálták, amiből mintegy kétszáz darab fogyott el, és közel 200 ezer forint gyűlt össze. Az aulába az utcáról is többen bementek csak azért, hogy a süteményekből vásároljanak. Az árusítást az iskola diákjai Kele-Mayer Erzsébettel, az iskola gazdasági igazgatójával együtt a másnapi előadás előtt és az alatt is folytatták, akkor 180 darab linzerszívet adtak el mintegy 100 ezer forintért. (-)

Disznótor Kunhegyesen

A legelszántabbak már fél 7-kor Kunhegyesen találták magukat a református parókia udvarán, ahol egy félszeg disznó – láttukra – sürgősen távozóra fogta volna. Néhány percen belül azonban a társulat tagjai áldozatul ejtették a szegény jószágot, s beindult a disznótorokat jellemző nagyipar: az asszonyok, lányok sütötték a vért, a férfiak kést, és egyéb szerszámokat ragadtak, és mire Nagy Kálmán református lelkész vezetésével szétbontották a sertést, addigra a nők elkészítették a reggelit. Közben ki-ki kedvére fogyaszthatott különféle süteményeket, forralt bort, üdítőt. Természetesen, ha „fordult a malac” a há-

Impresszum: Magyar Teátrum – színházi magazin, Online: www.magyarteatrum.hu – Alapította a Magyar Teátrumi Társaság Egyesület, Levelezési cím: 1053 Budapest, Királyi Pál u. 18. Telefon: 06 (20) 500-2714 – Kiadja a Magyar Teátrum Kft. Felelős kiadó a Kft. ügyvezetője. – Szerkesztőség: 5600 Békéscsaba, Andrássy út 3. Telefon: 06 (20) 390-5566, Olvasói e-mail: [email protected] – Főszerkesztő: Fekete Péter – Lapszerkesztő: Józsa Mihály – Főmunkatársak: Elek Tibor, Zalán Tibor – Korrektor: Komlósi Katalin– Színházi adatbázis/hirdetési e-mail: [email protected] – Előfizetés-megrendelés e-mail: [email protected] – Terjeszti a Lapker Rt. Előfizetéses terjesztés: Magyar Posta Zrt. Terjesztéssel kapcsolatos e-mail: [email protected] – Grafika: Lengyel Tibor, Logomotív Kreatív Műhely, 9701 Szombathely, Dózsa György u. 11. Pf.: 455, Tel: 06 (94) 511-350, e-mail: [email protected] – DTP: Dóra-Horváth Krisztina – Nyomtatás: LAPCOM Lapkiadó és Nyomdaipari Kft., 6729 Szeged, Szabadkai út 20. Ügyvezető igazgató: Szammer István – Online szerkesztés: Aradszki Zoltán – Online: www.magyarteatrum.hu – ISSN 2061-1501

Támogatónk:

A tündérlaki lányok Veszprémben A cikk a 5. oldalon olvasható

Recommend Documents