A Magyar Nemzeti Bank jövőképe a magyar bankszektorról

A Magyar Nemzeti Bank jövőképe a magyar bankszektorról Dr. Balog Ádám, MNB alelnök MKT-vándorgyűlés Nyíregyháza

2014. szeptember

1

Az előadás szerkezete 1. A magyar bankrendszerre vonatkozó hosszú távú jövőkép 2. Legfontosabb rövid távú kihívások • Háztartások deviza eladósodottságának kezelése • Nemteljesítő hitelek csökkentése a vállalati szegmensben • AZ MNB önfinanszírozási programja 2

Egy egészséges bankrendszer a fenntartható növekedést támogatja •A végső cél: egy kevésbé prociklikus bankrendszer • Prociklikus viselkedés: a bankok felerősítik a gazdaság túlfűtöttségét, recesszió idején pedig súlyosbítják a visszaesést, hátráltatják a kilábalást

•Illeszkedik a fenntartható gazdaság igényeihez

3

A magyar bankrendszer jelentősen felerősítette a gazdasági ciklusokat A magyar GDP éves reálnövekedése, és hipotetikus pályája egy semleges, nem prociklikus bankrendszer esetén 6

%

%

6

4

4

2

2

0

0

-2

-2

-4

-4

-6

-6

-8

-8 2003

2004

2005

2006

2007

2008

Reál GDP növekedés semleges bankrendszer mellett

2009

2010

2011

2012

2013

Reál GDP éves átlagos növekedése

Forrás: MNB.

4

A túlzott kockázati verseny rossz hitelezési gyakorlatot eredményezett Az új jelzálog hitelkihelyezések nem ár jellegű jellemzői 28

Év, %

%

76

Futamidő éves átlag (év)

PTI éves átlag (%)

LTV (jobb skála)

Megjegyzés: A futamidő és a PTI mozgóátlagok. A PTI-t az átlagkereset arányos átlagos kezdeti törlesztőrészlettel közelítettük. Forrás: MNB, KHR.

5

2009. I.

IV.

III.

II.

48

2008. I.

14

IV.

52

III.

16

II.

56

2007. I.

18

IV.

60

III.

20

II.

64

2006. I.

22

IV.

68

III.

24

II.

72

2005. I.

26

A válság előtti túlzott hitelezés a háztartási szegmensben zajlott A bankrendszer vállalati és háztartási hitelállománya GDP arányosan, valamint a projekthitelek aránya 35 %

%

55 50

25

45

20

40

15

35

10

30

5

25

0

20

2004. I. II. III. IV. 2005. I. II. III. IV. 2006. I. II. III. IV. 2007. I. II. III. IV. 2008. I. II. III. IV. 2009. I. II. III. IV. 2010. I. II. III. IV. 2011. I. II. III. IV. 2012. I. II. III. IV. 2013. I. II. III. IV. 2014. I. II.

30

Vállalati hitel/GDP Háztartási hitel/GDP Projekthitelek aránya a vállalati hiteleken belül (jobb tengely) Forrás: MNB.

6

Tíz elérendő cél a bankrendszer számára A bankrendszeri mutatók viszonya a 10 kritériumhoz Elérendő célok

1. Versengő bankrendszer

Célváltozó

Válság előtt

Jelenleg

A 3 legnagyobb bank részesedése (mérlegfőösszeg)

45%

45%

50 %

(2007)

(2013)

maximálisan

Vállalati kamatfelár

1,5% 4,5%

2,1% 5,4%

(2006-2007 átlaga)

(2013 H2)

Lakáscélú kamatfelár 2. Tisztességes profit

ROE

3. Profitot Magyarországon tartó Visszaforgatott profit aránya bankrendszer 4. Önfinanszírozó bankrendszer Hitel/betét mutató 5. Növekedést támogató prudens vállalati hitelezés

Éves növekedési ütem

6. Egészséges lakossági hitelezés Éves növekedési ütem 7. Hatékony és innovatív bankrendszer 8. Átlátható és felelős bankrendszer

Működési költség / mérlegfőösszeg

DMM 9. Likvid bankrendszer*

(devizamegfelelési mutató)

LCR (likviditás fedezeti mutató)

NPL 10. Tőkeerős bankrendszer**

(Nemteljesítő hitelek aránya)

TMM (tőkemegfelelési mutató)

Célérték

1-2% 3-4%

21 %

1.8 %

(2003-2008 átlaga)

(2013 H1)**

73 %

nem értelmezhető

50%

156 %

110 %

100 %

(2009. március)

(2013)

körül

(2003-2008 átlaga)

17 %

-1.4 %

(2008.nov./2007.nov.)

(2013.dec./2012.dec.)

30 %

-5,9 %

(2008.nov./2007.nov.)

(2013.dec./2012.dec.)

10-12 %

6-8 % 6-8 %

2,6 %

3%

(2008)

(2013)

nincs adat

65 % (2014)

(2017-re)

nincs adat

60 %

100 %

(2015)

(2018-ra)

3,7 %

14,7 %

(2008)

(2013 H1)

12,9 %

16,5 %

(2008)

(2013 H1)

1,5-2 %

100 %

5 % alatt 10 % felett tartósan

Megjegyzés: *a jelenlegi oszlopban a szabályozói minimum található**Magyarország esetén nemzetközileg összehasonlítható konszolidált adat, mely tartalmazza a pénzügyi vállalkozásokat és külföldi érdekeltségeket is, NPL esetén, pedig magánszektoron kívüli egyéb hiteleket. Nem- konszolidált bankrendszeri TMM: 11.2% (2008), 17,4% (2013), belföldi bankrendszeri magánszektor NPL: 4,1% (2008), 19,5% (2013). ROE: 3,4%. 7 Forrás: MNB.

Az MNB bankrendszeri jövőképe alapján kialakult vita főbb pontjai •Tulajdonosi szerkezet •„Tisztességes” profit •Önfinanszírozás

8

A külföldi tulajdon szerepe és megítélése • Előnyök: • versenyerősítés • technológia import • tulajdonosok helytállása tőkehiány esetén

• Hátrányok: • erős prociklikusság • az anyabank országának érdekvédelme • külső sokkok közvetítése

• Külföldi bankok és hazai bankok dominanciája mellett is vannak sikeres országok • Kívánatos a tulajdonosi struktúra diverzifikálása 9

Franciaország Görögország Németország Spanyolország Svédország Hollandia olaszország Dánia Portugália Ausztria Egyesült Királyság Szlovénia Ciprus Magyarország* Belgium Magyarország Lettország Lengyelország Írország Finnország Bulgária Málta Luxemburg Szlovákia Horvátország Románia Litvánia Csehország Észtország

A bankrendszer már felerészben hazai irányítású A bankrendszerek összetétele konszolidált adatokon (2013)

100 % %

0

Hazai tulajdonú

Megjegyzés: Magyarország*: az MKB bankot hazai tulajdonúnak számítva. Forrás: EKB, MNB.

10

Külföldi tulajdonú

100

90 90

80 80

70 70

60 60

50 50

40 40

30 30

20 20

10 10

0

Jelzés értékű a tisztességes mértékű profit

•A profit mértéke nem szabályozás tárgya, hanem alapvetően „lázmérő” funkciót tölt be •A túlzott mértékű profit mélyebb problémákra pl. erőfölényre vagy túlzott kockázatvállalásra utal, ami versenypolitikai és fogyasztóvédelmi, illetve makroprudenciális szempontból is aggályos •A tisztességes profit ugyanakkor biztosítja a tulajdonosok tartós érdekét a hazai jelenlétben 11

30

Csehország HU (2003-2009) Lengyelország Szlovákia HU (2010-2012) Spanyolország Portugália Olaszország Görögország Luxemburg Bulgária Málta Svédország Észtország Finnország EU átlag Hollandia Franciaország Románia Ausztria Dánia Lettország Litvánia UK Németország Belgium Szlovénia Írország

Hazánkban sem a válság előtt, sem pedig alatta nem volt normális a profit Az EU-tagállamok bankrendszereinek 2003 és 2012 közötti átlagos sajáttőke-arányos jövedelmezősége %

%

V4 Club Med

12

30

25 25

20 20

15 15

10 10

5 5

0 0

-5 -5

-10 -10

-15 -15

A bankrendszer önfinanszírozása nem feltétlenül gátja a növekedésnek • Az önfinanszírozás a sérülékenység csökkentése céljából fontos • A leggyakoribb ellenérvek/félreértések az önfinanszírozó bank-rendszerrel szemben: 1. 100 százalékos hitel/betét arány mellett eltűnik a külföldi forrás 2. A lakossági megtakarítások bővülése nélkül nem nőhet a hitelezés

13

A finanszírozási kockázatok felépülése után jelentős alkalmazkodás ment végbe Hitel-betét mutató nemzetközi összehasonlításban 200

%

%

200 180

160

160

140

140

120

120

100

100

80

80

60

60

40

40

2004 I. II. III. IV. 2005 I. II. III. IV. 2006.I. II. III. IV. 2007.I. II. III. IV. 2008.I. II. III. IV. 2009.I. II. III. IV. 2010.I. II. III. IV. 2011.I. II. III. IV. 2012.I. II. III. IV. 2013.I. II. III. IV. 2014.I. II.

180

Eurozóna

Club Med

Csehország

Lengyelország

Szlovákia

Magyarország

Megjegyzés: Club Med: Görögország, Spanyolország, Olaszország, Portugália. Forrás: EKB. 14

Az eddigi párbeszéd eredményei •Az MNB tanulmánya kiindulópontként szolgál a bankrendszer jövőjéről folyó párbeszédben •A tanulmány nemcsak elméleti vitát generált, hanem a bankok működésére befolyással bíró szervezetek képviselői, valamint a szektor szereplői is érdemben hozzászóltak a tanulmányhoz •Az MNB a konszenzus jövőkép kimunkálása érdekében továbbra is készen áll a párbeszédre 15

A legfontosabb aktuális kihívások

Kihívások

Megoldási lehetőségek

Természetes fedezettel nem rendelkezők devizahiteleinek mérséklése

Alapvetően kormányzati intézkedések, de a korábbinál jelentősebb jegybanki szerepvállalással

Nemteljesítő hitelállomány mérséklése

NHP második szakasz és az MNB portfólió tisztítási projektje és eszközkezelő létrehozása

Külső sérülékenység csökkentése

"Önfinanszírozási" koncepció

16

Háztartások devizaadósságának leépítése

Kihívások

Megoldási lehetőségek

Természetes fedezettel nem rendelkezők devizahiteleinek mérséklése

Alapvetően kormányzati intézkedések, de a korábbinál jelentősebb jegybanki szerepvállalással

Nemteljesítő hitelállomány mérséklése

NHP második szakasz és az MNB portfólió tisztítási projektje és eszközkezelő létrehozása

Külső sérülékenység csökkentése

"Önfinanszírozási" koncepció

17

A devizahitelesek helyzetének rendezése alapvetően bírói, kormányzati beavatkozással történik

• A tisztességtelen árazás (árfolyamrés, egyoldalú kamatemelések) következményeinek felszámolása a Kúria jogegységi határozata alapján • A fennálló devizahitelek forintosításának lehetővé tétele • Erősebb jegybanki szerepvállalás a fedezetlen devizaadósság leépítésében és a tisztességtelen banki magatartás felszámolásában

18

A nemteljesítő vállalati követelések csökkentése

Kihívások

Megoldási lehetőségek

Természetes fedezettel nem rendelkezők devizahiteleinek mérséklése

Alapvetően kormányzati intézkedések, de a korábbinál jelentősebb jegybanki szerepvállalással

Nemteljesítő hitelállomány mérséklése

NHP második szakasz és az MNB portfólió tisztítási projektje és eszközkezelő létrehozása

Külső sérülékenység csökkentése

"Önfinanszírozási" koncepció

19

A nemteljesítő vállalati hitelek magas aránya gátolja a hitelezés beindulását A vállalatok késedelmes hiteleinek aránya a bankrendszerben 22

%

Mrd Ft

1 300

20

1 200

18

1 100

16

1 000 900

14

800

12

700

10

600

8

500 400

4

300

2

200

0

100

2007.I. II. III. IV. 2008.I. II. III. IV. 2009.I. II. III. IV. 2010.I. II. III. IV. 2011.I. II. III. IV. 2012.I. II. III. IV. 2013.I. II. III. IV. 2014.I. II.

6

31-90 napon belül lejárt hitelek aránya NPL állomány (jobb skála) Forrás: MNB

20

90 napon túl lejárt hitelek aránya

…ami az alábbi fontosabb csatornákon keresztül jelentkezik • A nemteljesítő állományok növekedésével párhuzamosan az értékvesztés szükséglet is emelkedik • Minél magasabb a nemteljesítő állományok aránya, annál nagyobb az alultartalékolás veszélye • A mögöttes fedezetek értéke és az árfolyamváltozás is negatívan hathat a jövedelmezőségre, valamint a tőkeellátottságra • Jelentős szervezeti erőforrások szükségesek a rossz portfólió kezeléséhez • Likviditást és tőkét von el az új hitelezéstől 21

A követelésvásárlói piac gyengesége miatt az ingatlan projekthitelek kitisztulására nem került sor Nemteljesítő vállalati hitelek a bankrendszerben

2014.I.

IV.

III.

II.

2013.I.

IV.

III.

II.

2012.I.

IV.

III.

II.

2011.I.

IV.

III.

II.

II.

%

Mrd Ft

2010.I.

1 200 1 100 1 000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0

NPL állomány projekt hiteleknél NPL állomány egyéb vállalati hiteleknél NPL projekthitelek értékvessztéssel való fedezettsége (jobb skála) NPL egyéb vállalati hitelek értékvessztéssel való fedezettsége (jobb skála) Forrás: MNB

22

70 65 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10

Nemzetközi tapasztalatok az NPL probléma megoldására 2009-et követően* Ország

Intézkedések Nemzeti Eszközkezelő Ügynökség ("bad bank") létrehozása (NAMA).

Írország

Spanyolország Svájc

USA

Lettország

Oroszország

Jegybanki ösztönzés a lakossági jelzáloghitelek fenntartható átstrukturálásra vonatkozóan, szabályozói eszközökkel. Széleskörű adósság restrukturálás, piaci, 'case by case' alapon. Eszközkezelő, "bad bank" felállítása (SAREB) A UBS bank jegybanki megsegítése, "Stabfund" "bad bank" létrehozásán keresztül. Stratégiai nagyvállalatoknak (GM, Chrysler, GMAC) hitel és tőkejuttatások. Bankok feltőkésítése, eszközvásárlási és garancia programok a pénzügyi szektor számára. Irányelvek lefektetése a bíróságon kívüli átstrukturálásokra vonatkozóan. Hazai bankok feltőkésítése,. Nagyméretű, stratégiailag fontos vállalatoknak kölcsönjuttatás, a külföldi hitelek kifizetése céljából. Bankok feltőkésítése, iletve célzott hitelek és támogatások a jegybanktól és az állami bankoktól.

* E nemzetközi megoldásokkal kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy más gazdasági kontextusban, bankmentési céllal jöttek létre, azokat nem lehet automatikusan követni. Ezért az NPL probléma megoldására az MNB a jelenlegi magyarországi viszonyoknak és a jogszabályi környezetnek megfelelő struktúrát dolgoz ki. 23

Az MNB válasza a magas NPL problémára – egy Eszközkezelő létrehozása Nemteljesítő hitelek átadása az Eszközkezelőnek

Felszabaduló források

Felszabaduló tőke

Javuló likviditás

Felszabaduló humán erőforrások

Javuló lejárati összhang

Növekvő kockázatvállalási hajlandóság

Növekvő hitelezési aktivitás

Javuló jövedelmezőség

24

Javuló hitelportfólió

Csökkenő forrásköltségek

A jövőbeni veszteségek csökkenő kockázata

Nagyobb értékvesztéselszámolás lehetősége a fennmaradó állományon

Az Eszközkezelő tervezett működése, üzleti modellje • Partnerkör • Jogosult eszközök • Eszközöknél értékhatár • Eszközöknél időkorlát • Eszközök felajánlására rendelkezésre álló időkeret • Milyen áron kerülnek megvételre az eszközök? • Finanszírozás • Az eszközkezelő tervezett működési ideje 25

Külső sérülékenység mérséklése

Kihívások

Megoldási lehetőségek

Természetes fedezettel nem rendelkezők devizahiteleinek mérséklése

Alapvetően kormányzati intézkedések, de a korábbinál jelentősebb jegybanki szerepvállalással

Nemteljesítő hitelállomány mérséklése

NHP második szakasz és az MNB portfólió tisztítási projektje és eszközkezelő létrehozása

Külső sérülékenység csökkentése

"Önfinanszírozási" koncepció

26

A külső kockázatokra való érzékenységünk mérséklése érdekében lépések szükségesek • A külső kockázatok továbbra is számottevőek, a külső adósság miatt érzékenységünk jelentős maradt a korábbi évek alkalmazkodása ellenére. • A külső adósság mérséklése kívánatos, amihez szükséges, hogy a bankok a kéthetes MNB kötvény helyett több állampapírt tartsanak. • Pozitív és negatív ösztönzök segítségével mozdulhatnak el a bankok a nagyobb állampapírtartás irányába. • Az MNB ennek megfelelően alakította át eszköztárát.

27

Az MNB-kötvény betétesítése és új eszközök bevezetése ösztönzi a bankok likvid portfóliójának átalakulását

• Az MNB-kötvény betétesítése • A bankok magasabb államkötvény tartásának elősegítése • Kamatcsere ügylet (IRS) • Hosszú lejáratú forintforrás nyújtása • Eszközcsere (eszközswap) ügylet Piaci turbulencia esetén

28

A hazai bankok érdemben fokozták állampapírvásárlásaikat A bankok állampapír-állományának alakulása az állampapír típusa szerint milliárd forint

milliárd forint

3500

3500

3000

3000

2500

2500

2000

2000

1500

1500

1000

1000

500

500 0

Diszkontkincstárjegy

Magyar Nemzeti Bank

Fix kamatozású államkötvény

29

2014.07.03

2014.05.03

2014.03.03

2014.01.03

2013.11.03

2013.09.03

2013.07.03

2013.05.03

2013.03.03

2013.01.03

2012.11.03

2012.09.03

2012.07.03

2012.05.03

2012.03.03

2012.01.03

2011.11.03

2011.09.03

2011.07.03

2011.05.03

2011.03.03

2011.01.03

0

Változó kamatozású államkötvény

Köszönöm a figyelmet!