Stressztesztek a Magyar Nemzeti Bank gyakorlatában

Banai Ádám, Hosszú Zsuzsanna, Körmendi Gyöngyi, Sóvágó Sándor, Szegedi Róbert

Stressztesztek a Magyar Nemzeti Bank gyakorlatában

MNB-tanulmányok 109. 2013

Banai Ádám, Hosszú Zsuzsanna, Körmendi Gyöngyi, Sóvágó Sándor, Szegedi Róbert

Stressztesztek a Magyar Nemzeti Bank gyakorlatában

MNB-tanulmányok 109. 2013

Az­„MNB-tanulmányok”­sorozatban­megjelenő­írások­a­szerzők­nézeteit­tartalmazzák,­és­nem­feltétlenül­tükrözik­ a­Magyar­Nemzeti­Bank­hivatalos­álláspontját.

MNB-tanulmányok­109. Stressztesztek a Magyar Nemzeti Bank gyakorlatában* Írta:­Banai­Ádám,­Hosszú­Zsuzsanna,­Körmendi­Gyöngyi,­Sóvágó­Sándor,­Szegedi­Róbert Budapest,­2013.­november

Ki­ad­ja:­Ma­gyar­Nem­ze­ti­Bank Fe­le­lõs­ki­adó:­Hergár­Eszter 1850­Bu­da­pest,­Sza­bad­ság­tér­8−9. www.mnb.hu ISSN­1787-5293­(on-line)

*­­Itt­szeretnénk­köszönetet­mondani­a­stresszteszt­fejlesztésében,­működtetésében­mutatott­jelentős­és­nélkülözhetetlen­ erőfeszítéseiért­Páles­Juditnak,­Csajbók­Attilának­és­Tamási­Bálintnak.­Továbbá­szeretnénk­köszönetet­mondani­Homolya­ Dánielnek­értékes­bírálatáért.

Tartalom

Összefoglaló

5

1. Bevezetés

6

2. A likviditási stresszteszt

7

2.1.­Likviditási­többlet­szabályozói­minimuma­

7

2.2.­Az­alkalmazott­stresszfeltételezések­

8

2.3.­Stressz­utáni­likviditás­

10

2.4.­Egyedi­banki­aszimmetria,­likviditási­stresszindex­

10

3. A piaci kockázattal kiegészített hitelkockázati stresszteszt

12

3.1.­Előzmények,­fejlesztések­és­alkalmazási­területek­

12

3.2.­Főbb­jellemzők­és­feltevések­

13

3.3.­A­stresszteszt­felépítése­

14

4. Konklúzió

25

5. Felhasznált irodalom

26

MNB-TANULMÁNYOK 109. • 2013

3

Összefoglaló

Tanulmányunk­ célja­ bemutatni­ a­ Magyar­ Nemzeti­ Bankban­ jelenleg­ alkalmazott­ top-down­ stresszteszt­ keretrendszerét.­ A­bankrendszer­sokkellenálló­képességének­vizsgálatakor­külön­készítünk­szolvencia-­és­likviditási­stressztesztet,­amelyek­ eredményét­a­Jelentés a pénzügyi stabilitásról című­kiadványban­mutatunk­be.­Előbbi­esetében­elsősorban­a­hitelkockázatra­ fokuszálunk,­de­a­piaci­kockázatokból­származó­veszteségeket­is­figyelembe­vesszük.­A­tanulmányban­részletesen­bemutatjuk,­hogyan­számszerűsítjük­egy­kedvezőtlen,­kétéves­makrogazdasági­sokk­hatását­a­tőkemegfelelési­mutatóra.­Bemutatjuk­ azokat­ a­ modelleket,­ amelyekkel­ a­ hitelezési­ veszteségek­ előtti­ eredményt,­ a­ PD-ket­ és­ az­ LGD-t­ számítjuk.­ Bemutatjuk­ továbbá,­ hogyan­ mérjük­ egy­ intenzív,­ 30­ napos­ likviditási­ sokk­ hatását­ a­ bankrendszerben.­ Végül­ pedig­ a­ 2013­ tavaszán­ készült­stressztesztet­felhasználva­részletezzük,­hogy­a­kapott­eredményeket­hogyan­kell­értelmezni,­és­milyen­következtetéseket­vonhatunk­le­belőle. JEL:­E44,­E47,­G21. Kulcsszavak:­stresszteszt,­likviditási­kockázat,­hitelkockázat.

MNB-TANULMÁNYOK 109. • 2013

5

1. Bevezetés

„Az­MNB­alakítja­ki­a­pénzügyi­közvetítőrendszer­egészének­stabilitására­vonatkozó­makroprudenciális­politikát,­amelynek­ célja­a­pénzügyi­közvetítőrendszer­ellenálló­képességének­növelése,­valamint­a­pénzügyi­közvetítőrendszernek­a­gazdasági­ növekedéshez­ való­ fenntartható­ hozzájárulásának­ biztosítása.­ Az­ MNB­ ennek­ érdekében­ az­ e­ törvényben­ meghatározott­ keretek­között­feltárja­a­pénzügyi­közvetítőrendszer­egészét­fenyegető­üzleti­és­gazdasági­kockázatokat,­elősegíti­a­rendszerszintű­kockázatok­kialakulásának­megelőzését,­valamint­a­már­kialakult­rendszerszintű­kockázatok­csökkentését­vagy­megszüntetését”.1­Ezen­feladatának­ellátásában­több­elemzési­eszköz­is­segítséget­nyújt.­Ezek­közül­kiemelten­fontossá­vált­a­ válság­ során­ a­ stressztesztek­ készítése.­ A­ stressztesztek­ előtérbe­ kerülése­ nemcsak­ hazánkban,­ de­ a­ környező­ országok­ mindegyikében­ jellemző­ volt.­ A­ stabilitási­ jelentéseknek­ például­ Ausztriában,­ Csehországban,­ Szlovákiában­ vagy­ éppen­ Romániában­is­része­a­stresszteszt.­Emellett­az­olyan­nagy­jegybankok­munkájának­is­fontos­eleme,­mint­a­Bank­of­England­ vagy­az­Európai­Központi­Bank. A­stressztesztek­elkészítése­során­arra­keressük­a­választ,­hogy­kedvezőtlen­makrogazdasági­körülmények­között­a­bankrendszer­tőketöbblete,­illetve­likviditási­puffere­elégséges-e­ahhoz,­hogy­további­intézkedések­nélkül­is­képes­legyen­megőrizni­ stabil­működését.­Különböző­makrogazdasági­forgatókönyvek­hatásait­számszerűsítjük­az­egyes­intézményeknél.­Így­vizsgáljuk­ meg,­ hogy­ egy­ esetlegesen­ bekövetkező­ kedvezőtlen­ eseménysor­ milyen­ hatással­ lenne­ a­ bankrendszerre.­ Ezzel­ nem­ csak­a­bankrendszer­sokkellenálló­képességét­mérjük,­hanem­a­kockázatok­feltárásában­és­a­kedvezőtlen­eseményekre­való­ felkészülésben­is­támpontot­nyújtunk.­A­módszertan­alapvető­célja­az­érzékenységvizsgálat,­így­tehát­az­eredmények­még­ akkor­sem­tekinthetők­előrejelzésnek,­ha­kiindulópontjuk­esetleg­egy­tényleges­makrogazdasági­előrejelzés.­Ezt­az­alkalmazott­feltételezések­értékelésekor­is­érdemes­szem­előtt­tartanunk. A­ stressztesztek­ legalapvetőbb­ jellemzője­ maga­ a­ vizsgált­ kockázat.­ Ennek­ megfelelően­ készítünk­ külön­ likviditási­ stressztesztet,­illetve­piaci­kockázattal­kiegészített­hitelkockázati­stressztesztet.­Bár­a­tesztek­fejlesztése­során­törekszünk­ arra,­hogy­minél­szélesebb­körű­legyen­az­együttesen­vizsgált­kockázatok­köre,­a­likviditási­és­a­szolvenciastresszteszt­együttes­ vizsgálata­ több­ szempontból­ nem­ célszerű­ (pl.:­ eltérő­ időhorizont,­ hatásmechanizmus,­ szükséges­ szabályozói­ lépések­ stb.).­Ez­a­fajta­szétválasztás­általános­más­országok­gyakorlatában­is.­A­tőkestressztesztek­jellemzően­a­hitel-­és­piaci­kockázatra­ fokuszálnak­ (pl.:­ Geršl­ et­ al.,­ 2012;­ ECB,­ 2013),­ míg­ a­ likviditási­ stressztesztek­ külön­ egységet­ képeznek­ (pl.:­ Komárková­et­al.,­2011;­Van­den­End,­2010).­A­szolvenciastresszteszteknél­általában­a­hitelkockázatokból­fakadó­veszteségek­ számszerűsítése­áll­a­gyakorlat­középpontjában.­A­szlovák­gyakorlat­esetében­a­cél­elsősorban­a­hitelek­bedőlésének,­illetve­ azok­eredményhatásának­meghatározása.­Emellett­kisebb­hangsúlyt­kap­a­kamatok­és­az­árfolyam-elmozdulás­eredményhatásának­számszerűsítése­(Zeman–Jurca,­2008).­A­Csehországban­alkalmazott­stressztesztben­ehhez­hasonlóan­a­piaci­kockázat­ háttérbe­ szorul­ a­ hitelkockázathoz­ képest.­ A­ devizális­ szerkezet­ és­ a­ lejárati­ struktúra­ alapján­ számolnak­ a­ portfólió­ átértékelődésével.­ Emellett­ azonban­ külön­ foglalkoznak­ esetleges­ fertőzési­ hatásokkal,­ illetve­ szuverén­ kockázatokkal­ is­ (Geršl­et­al.,­2012). A­bemutatott­példákhoz­hasonlóan­a­hazai­gyakorlatban­is­elkülönül­a­szolvencia-­és­a­likviditási­stresszteszt.­­Éppen­ezért­a­ két­stresszteszt­módszertanát,­értelmezését­külön-külön­fogjuk­bemutatni.­A­2.­fejezetben­a­likviditási­stresszteszttel­fogunk­ foglalkozni.­Bemutatjuk,­hogy­milyen­kockázati­pályával­számolunk,­milyen­eredményeket­kapunk­a­stresszteszt­végén,­és­ ezeket­hogyan­értelmezzük.­A­3.­fejezetben­pedig­a­hitelkockázati­stresszteszttel­kapcsolatban­nézzük­meg­ugyanezen­tényezőket.­Tanulmányunkban­a­2013­májusában­publikált­stresszteszteket­fogjuk­felhasználni,­és­ezen­keresztül­ismertetjük­az­ eredményeink­értelmezését.

­2013.­évi­CXXXIX.­törvény­a­Magyar­Nemzeti­Bankról,­4.­§­(7)­bekezdés.

1

6

MNB-TANULMÁNYOK 109. • 2013

2. A likviditási stresszteszt

A­likviditási­stresszteszt­során­arra­keressük­a­választ,­hogy­stresszhelyzetben­az­egyedi­bankok­és­ezen­keresztül­a­teljes­ bankrendszer­ likviditási­ többlete­ hogyan­ alakul.­ A­ likviditási­ hiány­ szélsőséges­ esetének­ tartjuk,­ ha­ egy­ vagy­ több­ bank­ a­ stresszteszt­során­illikviddé­válik,­tehát­rövid­távon­a­likvid­eszközei,­valamint­bevételeinek­és­kiadásainak­egyenlege­nem­ elegendő­a­kifizetések­teljesítésére.­Ebben­az­esetben­banki­alkalmazkodás,­vagy­állami,­illetve­jegybanki­beavatkozás­nélkül­ a­ bank­ fizetésképtelenné­ válik.­ A­ stresszteszt­ során­ azt­ is­ vizsgáljuk,­ hogy­ a­ szabályozói­ minimális­ likviditási­ szinttől­ való­ elmaradás­egyedi­banki­szinten,­illetve­bankrendszeri­szinten­milyen­nagyságú. A­következőkben­bemutatjuk­részletesen,­hogyan­épül­fel­az­MNB­likviditási­stressztesztje.­A­módszertani­leírás­mellett­a­ 2013­májusában,­a­Jelentés a pénzügyi stabilitásról­című­kiadványunkban­publikált­stresszteszt­felhasználásával­bemutatjuk­ az­eredmények­értelmezését­is.

2.1. LIKVIDITÁSI TÖBBLET SZABÁLYOZÓI MINIMUMA 2012-ig­ nem­ volt­ pontos­ előírás­ arra,­ hogy­ milyen­ likviditási­ szabályokat­ kell­ egy­ banknak­ teljesítenie,­ ami­ a­ stresszteszt­ célváltozójának­ meghatározásában­ is­ nehézséget­ okozott.­ Jelenleg­ a­ bankokra­ vonatkozó­ minimális­ likviditási­ előírást­ a­ 366/2011-es,­a­hitelintézetek­likviditási­szintjének­meghatározásáról,­valamint­devizapozícióbeli­lejárati­összhangjának­szabályozásáról­szóló­kormányrendelet­szabályozza.­A­rendelet2­2012.­január­16-tól­hatályos,­előírja­a­bankok­számára,­hogy­ mekkora­likviditási­többlettel­kell­rendelkezniük­30­nappal­előre­tekintve­a­mérlegfőösszeg­(mérlegfedezeti­mutató)­vagy­a­ háztartások­és­nem­pénzügyi­vállalatok­által­a­hitelintézetnél­elhelyezett­betétek­(betétfedezeti­mutató)­arányában.­Ennek­ az­előírásnak­naponta­meg­kell­felelni,­a­felügyelet­napi­adatszolgáltatás­alapján­ellenőrzi.­Ez­egyben­megfelelő­benchmarkot­ is­jelent­ahhoz,­hogy­meghatározzuk,­mikor­likvid­egy­bank. A­szakirodalom­alapvetően­mérleg­alapú­és­lejárati­típusú­likviditási­mutatókat­különböztet­meg­egymástól.­A­mérleg­alapú­ mutatók­ statikusak,­ például­ a­ mérlegben­ található­ likvid­ eszközöket­ viszonyítják­ többnyire­ a­ mérlegfőösszeghez,­ vagy­ a­ könnyen­kivonható­források­szintjéhez­kötik­a­likvid­eszközök­tartásának­a­szintjét.­A­tisztán­lejárati­típusú­mutatók­döntően­ egy­hónapra­előre­tekintve­írják­azt­elő,­hogy­a­cash-flow,­vagy­egy­előre­definiált­szabály­alapján­korrigált­cash-flow­esetén­ a­kimenő­tételek­és­a­bejövő­tételek­egyenlegének­pozitívnak­kell­lennie.­Létezik­a­mérleg­alapú­és­a­lejárati­típusú­előírások­ kombinációja­is.­A­hazai­szabályozói­előírás­ilyennek­tekinthető.­­Ez­azt­jelenti,­hogy­a­likviditási­többlet­eszközoldali­likvid­ elemekből­(és­azok­előre­látható­változásából)­és­egy­30­napos­cash-flow-ból­áll­elő,­tehát­mind­likvid­mérlegtételeket,­mind­ egy­30­napos­lejárati­rést­is­tartalmaz. A­betétfedezeti­mutató­és­a­mérlegfedezeti­mutató­számlálója­megegyezik,­ugyanis­a­likviditási­többlet­számítási­módját­ egyféleképpen­ írja­ elő­ a­ szabályozás.­ A­ likviditási­ többlet,­ mint­ már­ említettük,­ két­ fő­ részből­ áll:­ egyrészt­ egy­ 30­ napos­ finanszírozási­pozícióból,­másrészt­likvid­eszközökből.­A­30­napos­finanszírozási­pozíció­egy,­a­treasury­ügyletekből­számított­ cash-flow,­abban­a­treasury­által­előre­látott­bejövő­és­kimenő­mérleg­és­mérlegen­kívüli­tételek­által­generált­pénzmozgások­ találhatóak.­A­likvid­eszközök­között­a­deviza­nostro­számlaegyenleg,­az­MNB-képes­értékpapírok­30­napos­kumulált­egyenlege­befogadási­értéken,­az­Európai­Központi­Bank,­illetve­az­eurorendszer­központi­bankjai­által,­monetáris­politikai­ügyletek­ keretében­elfogadható­fedezetek­30­napos­kumulált­értéke,­30­napon­belül­lejáró­saját­kibocsátású,­hitelviszonyt­megtestesítő­értékpapírok­(negatív­előjellel),­kötelező­jegybanki­tartalék­elvárt­szintjétől­való­eltérés­(előjelhelyesen),­a­hitelintézetnél­ lévő­készpénzállomány.­Az­így­számított­likviditási­többletnek­el­kell­érnie­a­mérlegfőösszeg­10­százalékát,­vagy­a­háztartások­ és­nem­pénzügyi­vállalatok­által­a­hitelintézetnél­elhelyezett­betétek­összegének­20­százalékát.

­A­szabályozás­a­lakás-takarékpénztárakra,­MFB­Zrt.-re,­Magyar­Export-Import­Bank­Zrt.-re­és­a­Keler­Zrt.-re­nem­vonatkozik.

2

MNB-TANULMÁNYOK 109. • 2013

7

MAGYAR NEMZETI BANK

1. ábra Mérlegfőösszeg-arányos 30 napos likviditási többlet devizális megbontásban 30

%

%

30

25

25

20

20

15

15

10

10

5

5

nov.

júl.

szept.

máj.

márc.

nov.

2012. jan.

szept.

júl.

máj.

márc.

nov.

2011. jan.

júl.

szept.

máj.

márc.

nov.

2010. jan.

–15

júl.

–15

szept.

–10 máj.

–10 márc.

0 –5

2009. jan.

0 –5

Likviditási többlet összesen Likviditási többlet HUF Likviditási többlet FX Szabályozói limit Forrás: MNB.

A­szabályozás­2012.­július­1-jétől­annyiban­változott,­hogy­a­jelzáloghitelintézetek­esetén­az­elvárt­mérlegfedezeti­mutató­az­ általános­10­százalékról­5­százalékra­csökkent. A­számításainkban­a­mérlegfedezeti­és­a­betétfedezeti­mutató­közül­a­mérlegfedezeti­mutatót­használjuk­viszonyítási­alapként,­mivel­a­bankok­eltérő­forrásszerkezete­miatt­ezen­mutatóval­lehetséges­egy­egyedi­banki­adatokból­számított,­egységes­bankrendszeri­likviditásfigyelést­létrehozni.­Ez­a­likviditási­többlet­devizákra­szétbontva­is­rendelkezésre­áll,­így­azt­is­ vizsgálhatjuk,­hogy­a­rendszerszinten­elégséges­likviditás­elfed-e­valamilyen­aszimmetriát.­Vagy­másképpen,­fennáll-e­annak­ kockázata,­hogy­a­bankok­devizalikviditása­valójában­csekély,­amit­a­bő­forintlikviditás­ellensúlyoz,­így­a­bankok­jelentősen­ rá­vannak­utalva­a­swappiac­gördülékeny­működésére­(1.­ábra). A­minimális­szabályozói­elvárás­alapján­likvidnek­azon­bankokat­tekintjük,­amelyeknél­a­mérlegfedezeti­mutató­eléri­a­10­ százalékos­szintet.­A­szabályozói­szint­alatti­mutatóval­rendelkező­bankoknál­likviditási­hiány­van.­Minél­nagyobb­ez­az­eltérés­a­szabályozói­limittől,­annál­súlyosabbnak­tekintjük­a­hiányt.­Amennyiben­a­likviditási­többlet­nulla­alá­csökken,­akkor­a­ bank­gyors­alkalmazkodás­vagy­külső­beavatkozás­nélkül­fizetésképtelenné­válhat.

2.2. AZ ALKALMAZOTT STRESSZFELTÉTELEZÉSEK A­rövid­távú­likviditási­stresszteszt­pénzügyi­piaci­zavarok,­betétkivonás­és­árfolyamsokk­feltételezett­egyidejű­bekövetkezésének­hatását­méri.­A­stresszteszt­számítása­során­a­fentebb­jelzett,­napi­adatszolgáltatásokból­számítható­egyedi­banki­likviditási­többletből­indulunk­ki.­Egy­időben,­alacsony­valószínűséggel­bekövetkező­öt­különböző­sokkesemény­hatását­vizsgáltuk: 1.­a­bankközi­kihelyezések­jelentős­mértékű­nemteljesítése; 2.­a­swapállomány­átértékelődése­az­árfolyam-leértékelődés­következtében;3 3.­a­jegybankképes­értékpapírok­váratlan­és­nagyarányú­leértékelődése­a­kamatmozgások­következtében; 4.­lakossági­betétkivonás­(forint­és­deviza); 5.­vállalati­betétkivonás­(forint­és­deviza). ­­A z­árfolyamleértékelődés­kapcsán­csak­az­azonnali­likviditási­hatást­vettük­figyelembe,­ami­a­devizaswapok­letéti­(margin-)­igényének­növekedésében­jelentkezik.­Az­árfolyamgyengülés­lehetséges­hosszabb­távú­másodkörös­hatásai­(késedelmes­törlesztések,­betétkivonások/átváltások)­ nem­kerültek­figyelembevételre,­mivel­azok­a­rövid­távú­likviditási­pozíciót­érdemben­nem­befolyásolják.

3

8

MNB-TANULMÁNYOK 109. • 2013

A­LIKVIDITÁSI­STRESSZTESZT

1. táblázat A likviditási stresszteszt fő paraméterei Eszközoldali tételek Tétel

Mérték

Forrásoldali tételek Érintett devizák

Bankközi­eszközök­ nemteljesítése

20%

HUF

Árfolyamsokk­a­ swapállományon

15%

FX

Jegybankképes­ értékpapírok­ árfolyamvesztesége

10%

HUF

Mérték

Érintett devizák

Háztartási­ betétkivonás

Tétel

10%

HUF/FX

Vállalati­betétkivonás

15%

HUF/FX

Forrás: MNB.

A­ sokkesemények­ három­ kockázattípusba­ sorolhatók:­ 1)­ pénzügyi­ piaci­ kockázat­ (market risk,­ árfolyam-leértékelődés,­ kamatváltozások);­2)­bizalmi­kockázat­(reputational risk, betétkivonás);­3)­partnerkockázat­(counterparty risk,­bankközi­kihelyezések­nemteljesítése)­(1.­táblázat).­­A­hét­legnagyobb­bank­adatait­felhasználva­kockáztatott­érték­(ún.­VaR)­alapú­becsléssel­kerültek­meghatározásra­a­háztartási­és­vállalatibetét-kivonások,­valamint­piaci­adatok­alapján­a­befogadható­értékpapírok­árfolyamveszteségének­mértéke.­A­további­stresszmértékek­esetében­a­hazai­és­nemzetközi­válságtapasztalatokat­ vettük­ alapul.­ Fontos­ figyelembe­ venni,­ hogy­ a­ mérlegfedezeti­ mutató­ önmagában­ is­ számol­ egyfajta­ stresszel.­ Az­ előre­ tekintő­lejárati­rés­ugyanis­nem­tartalmaz­banki­alkalmazkodást,­így­alapvetően­azt­fejezi­ki,­hogy­a­lejáró­bankközi­és­külföldi­források­nem­kerülnek­megújításra.

2.1.1. Az egyes sokkok bemutatása Eszközoldali tételek 1.­­Bankközi­forinteszközök­nemteljesítése:­a­hitelintézetek­egymás­közötti­forintkihelyezéseinek­vissza­nem­fizetése.­Valamely­intézmény­likviditási­nehézségéből­fakadó­nemteljesítése­a­többi­bankot­is­fertőzheti.­A­fertőzés­terjedése­nehezen­ megragadható­ és­ számszerűsíthető,­ ezért­ egységesen­ 20­ százalékos­ arányt­ feltételezünk­ a­ harminc­ napon­ belül­ lejáró­ bankközi­forint­kihelyezések­bedőlésére.­Ez­a­feltételezés­egy­olyan­hipotetikus­piaci­szereplő­bedőlésével­konzisztens,­ amelynek­irányába­minden­egyéb­szereplőnek­20­százalék­lenne­a­kitettsége­a­bankközi­eszközeinek­arányában. 2.­­Árfolyamsokk­a­swapállományon:­a­forint-­és­devizalikviditás­közötti­átjárhatóság­fontos­eszközei­a­swapügyletek.­Ha­a­ forint­gyengül­és­amennyiben­a­bank­forinttal­szembeni­nettó­swapállománya­pozitív,­az­többletlikviditási­igényt­generálhat­a­banknál,­ugyanis­vagy­növelnie­kell­az­ügylet­mögött­álló­fedezetet­(margin­call),­vagy­pedig­az­ügylet­megújítása­ esetén­ jelentkezik­ a­ pótlólagos­ forintlikviditás-szükséglet.­ Összhangban­ a­ hitelkockázati­ stresszteszttel,­ 15­ százalékos­ leértékelődést­ feltételeztünk­ a­ forint­ árfolyamánál,­ annak­ hatását­ számszerűsítettük­ a­ nettó­ forinttal­ szembeni­ teljes­ swapállományon. 3.­­Jegybankképes­értékpapírok­árfolyamvesztesége­(állampapír,­jelzáloglevél,­önkormányzati­kötvény):­a­kötvénypiaci­adatok­alapján­úgy­becsültük,­hogy­piaci­sokk­esetén­a­jegybank­által­befogadható­eszközök­befogadási­értéke­egységesen­10­ százalékkal­csökkenhetne,­mérsékelve­a­bank­likviditási­tartalékait.­ Forrásoldali tételek: 4.­­Háztartásibetét-kivonás:­a­háztartásibetét-állomány­meglehetősen­stabil­forrása­a­bankoknak.­Egy­fejlett­pénzügyi­rendszerben­ szélsőséges­ bankrohamok­ napjainkban­ ritkán­ fordulnak­ elő,­ köszönhetően­ a­ betétbiztosítási­ rendszereknek.­ A­háztartásibetét-kivonás­szélsőséges­egyhavi­mértéke­10­százalék.­Ezt­az­arányt­historikus­adatokon­készült­becslés­alapján­határoztuk­meg,­amiben­segítségünkre­volt­a­bankok­napi­adatszolgáltatása.­ 5.­­Vállalatibetét-kivonás:­a­betétek­dinamikusan­kezelt­eszközei­a­nem-pénzügyi­vállalatoknak,­és­egy­sokk­esetén­is­gyorsabban­reagálnak­a­háztartásoknál,­így­a­vállalatibetét-állomány­bizonytalanabb­forrástétele­a­bankoknak.­Hasonlóan­a­ház-

MNB-TANULMÁNYOK 109. • 2013

9

MAGYAR NEMZETI BANK

tartási­betétekhez,­itt­is­napi­adatsoron­számított­egyhavi­szélsőséges­betétkivonási­arányt­vettük­figyelembe,­ami­ebben­ az­esetben­15­százalék.

2.3. STRESSZ UTÁNI LIKVIDITÁS A­fentebb­bemutatott­sokkokat­figyelembe­véve,­kiszámítottuk,­hogyan­alakult­volna­a­sztresszelt­likviditási­többlet­2009­ elejétől­forint­és­deviza­megbontásban.­Megállapítottuk,­hogy­a­bankok­stresszelt­likviditási­többlete­2009.­júniustól­tartósan­ meghaladta­ az­ elvárt­ szintet,­ majd­ ideiglenesen­ 2011.­ szeptember–2012.­ március­ között­ az­ elvárt­ szint­ alatt­ volt,­ ezt­ követően­a­likviditási­helyzet­folyamatosan­erősödött.­A­devizalikviditási­többlet­azonban­döntően­negatív­volt,­a­vizsgált­ időszak­végén­azonban­az­is­javulva,­a­nullához­közelített.­Ez­azt­mutatja,­hogy­egy­elhúzódó­stresszhelyzetben­a­likviditási­ helyzet­stabilitásának­alapvető­feltétele­a­devizaswappiac­akadálymentes­működése­(2.­ábra). 2. ábra Mérlegfőösszeg-arányos 30 napos stressz likviditási többlet devizális megbontásban 30

%

%

30

nov.

júl.

szept.

máj.

márc.

nov.

2012. jan.

–15

júl.

–15

szept.

–10

máj.

–10 márc.

–5

2011. jan.

–5

nov.

0

júl.

0

szept.

5

máj.

5

márc.

10

nov.

10

2010. jan.

15

júl.

15

szept.

20

máj.

20

márc.

25

2009. jan.

25

Likviditási többlet összesen Likviditási többlet HUF Likviditási többlet FX Szabályozói limit Forrás: MNB.

2.4. EGYEDI BANKI ASZIMMETRIA, LIKVIDITÁSI STRESSZINDEX A­bankrendszerre­vonatkozó­összevont­adatok­mellett,­bár­egyedi­banki­adatokból­állnak­össze,­fontos­annak­is­a­vizsgálata,­ hogy­a­bankrendszeri­adatok­elfednek-e­súlyos­egyedi­likviditási­kockázatokat.­A­stressztesztet­egyedi­banki­adatokon­végezzük,4­és­ellenőrizzük,­hogy­egyedi­szinten­jelentkezik-e­negatív­likviditási­többlet,­azaz­jelen­van-e­a­fizetésképtelenség­kockázata.­Ilyen­eredményt­az­alacsony­valószínűségű,­egyidejű­sokkok­együttes­fellépése­esetén­sem­tapasztaltunk­a­vizsgált­ időszak­végén. A­stressz­alatti­likviditási­kockázat­mérésére,­illetve­az­egyedi­banki­kockázatok­bemutatására­fejlesztettük­ki­a­Likviditási­ Stressz­Indexet­(LSI).­Az­egyedi­banki­stresszlikviditási­többletek­kiszámítása­után,­minden­bankhoz­egy­0–1­közötti­mutatót­ rendelünk­ attól­ függően,­ hogy­ a­ stressz­ utáni­ likviditási­ többlet­ hány­ százaléka­ a­ mérlegfőösszegnek.­ A­ szabályozó­ által­ elvárt­10­százalék,­vagy­a­feletti­likviditás­esetén­0,­a­mutató­0­százalékos­értéke­alatt­1­értéket­kap­az­adott­bank­(3.­ábra).­ ­­2012.­márciustól­minden­likviditási­szabályozás­alá­eső­bank­és­szakosított­hitelintézet,­előtte­a­hét­nagybank­adatai­szerepelnek­az­idősorokban,­ adat-hozzáférési­okok­miatt.

4

10

MNB-TANULMÁNYOK 109. • 2013

A­LIKVIDITÁSI­STRESSZTESZT

3. ábra Az egyedi likviditási mutatók számítása

1

0

–2

0

2

4

6

8

10

12

Mérlegfőösszeg-arányos stresszelt szabad likviditás (%)

A­két­küszöb­között­lineárisan­számítódik­a­mutató.­A­bankok­mérlegfőösszeg­alapú­piaci­részarányaival­súlyozzuk­a­számított­egyedi­mutatókat,­majd­azokat­összesítjük,­így­kapjuk­meg­az­LSI­értékét.­Az­index­30­százalékos­vagy­a­feletti­szintje­ esetén­kritikus­likviditási­kockázatról­beszélünk.­A­LSI­30­százalékos­szintje­egyenértékű­például­azzal,­hogy­egy­30­százalékos­ piaci­ részaránnyal­ bíró­ bank­ illikvid,­ mindegyik­ más­ teljesíti­ a­ szabályozói­ minimumot,­ vagy­ azzal­ is,­ hogy­ minden­ bank­ 3­százalékponttal­marad­el­a­10­százalékos­mérlegfedezeti­mutatótól­a­stressz-szcenárióban.5 A­fenti­módszertan­alapján,­az­egyedi­banki­mutatókkal­súlyozott­mérlegfőösszeg­alapján­azt­kapjuk,­hogy­az­időszak­végén­ a­Likviditási­Stressz­Index­alacsony,­5,3­százalékos­értéket­vett­fel,­tehát­a­bankrendszer­a­stresszforgatókönyv­bekövetkeztekor­csak­kismértékkel­kerülne­a­szabályozói­minimum­alá,­miközben­egyetlen­bank­sem­kerülne­illikvid­helyzetbe.­Mindeközben­azt­tapasztaltunk,­hogy­a­vizsgált­időszak­végéhez­közeledve,­a­szabályozói­limittől­való­elmaradás­csökkent,­miközben­az­a­feletti­többletek­növekedtek­(4.­ábra). 4. ábra A Likviditási Stressz Index, a bankok szabályzói limit feletti likviditási többlete, illetve hiánya a stresszpályán 1500

Mrd Ft

%

75

1000

50

500

25

0

0

–500

–25

–1000

–50 –75

–2000

–100

–2500

–125

2009. jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2010. jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2011. jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2012. jan. márc. máj. júl. szept. nov.

–1500

Likviditási szükséglet a szabályozói követelmény teljesítéséhez Likviditási többlet a szabályozói követelmény fölött Likviditási Stressz Index (jobb tengely) Megjegyzés: A mutató a 10 százalékhoz viszonyított, normált likviditási hiányok mérlegfőösszeggel súlyozott összege. Minél magasabb a mutató értéke, annál nagyobb a likviditási kockázat a stresszpálya mentén. Forrás: MNB.

­­A­Likviditási­Stressz­Index­számítását­tartalmazza­az­MNB­(2012)­kiadvány­Módszertani leírás a kiemelt pénzügyi stabilitási indexekről­című­része,­ valamint­bővebben­a­Holló­et­al.­(2013)­készülő­kiadványban­is­megtalálható.

5

MNB-TANULMÁNYOK 109. • 2013

11

3. A piaci kockázattal kiegészített hitelkockázati stresszteszt 3.1. ELŐZMÉNYEK, FEJLESZTÉSEK ÉS ALKALMAZÁSI TERÜLETEK Az­MNB­a­bankrendszer­hitelkockázatát­a­ma­használatos­stresszteszt­keretrendszer­kifejlesztése­előtt­is­folyamatosan­vizsgálta.­Hitelkockázati­szcenárióelemzéssel,­érzékenységvizsgálattal­találkozhattunk­már­2007-ben­a­Jelentés a pénzügyi stabilitásról­című­kiadványban,­majd­a­Holló–Papp­(2007),­illetve­Valentinyiné­Endrész–Vásáry­(2008)­tanulmányokban­is.­Ezek­a­ vizsgálatok­azonban­még­egy-egy­hitelpiacra­fokuszáltak:­vagy­a­vállalati,­vagy­a­háztartási­hitelek­hitelkockázatát­vizsgálták.­ Az­első­olyan­tesztek,­melyek­mindkét­területre­egyszerre­kiterjedtek,­már­2008-ban­elkészültek,­de­még­nem­voltak­nyilvánosak.­Az­eredmények­2009­óta­kerülnek­publikálására­a­Jelentés a pénzügyi stabilitásról­című­kiadványban.­A­2009­áprilisában­megjelent­stresszteszt­módszertanában­még­jelentősen­eltért­a­ma­használatostól:­a­pénzügyi­válság­kezdetén­a­nem­ várt­ veszteségek­ számszerűsítése­ volt­ a­ gyakorlat­ fókuszában.­ A­ várt­ veszteségekre­ épülő­ keretrendszer­ fejlesztése­ 2009­ nyarán­kezdődött­meg,­így­első­publikus­változata­a­2009.­novemberi­jelentésben­olvasható.­ A­stresszteszt­alapfilozófiája­2009­nyara­óta­változatlan,­módszertanában­azonban­érdemi­fejlesztések­voltak­időről­időre.­ A­változtatások­egyrészt­a­részletezettséget­növelték,­másrészt­a­modellek­becsléséhez­felhasznált­idősorok­egyre­bővülő­ információit­építették­be.­Ez­utóbbi­időnként­csak­a­modellek­újrabecslését­jelentette,­máskor­azonban­maguk­az­ökonometriai­ modellek­ is­ változtak.­ A­ továbbiakban­ elsősorban­ a­ struktúra­ és­ a­ feltételezések­ megismertetése­ a­ cél.­ Az­ egyes­ paraméterek­ meghatározásához­ használatos­ modellek­ pillanatfelvételt­ nyújtanak­ az­ aktuális­ módszertanról.­ A­ felhasznált­ módszertant­nem­lehet­teljesen­véglegesnek­tekinteni,­hiszen­célunk,­hogy­minél­szélesebb­információs­bázison,­minél­precízebb­módszerrel­végezzük­el­stressztesztgyakorlatunkat. Új­elemekkel­is­bővült­a­gyakorlat­az­elmúlt­években:­2011­tavaszán­a­piaci­kockázat­is­számszerűsítésre­került­a­tesztben,­és­ pótlólagos­veszteséget­is­elszámoltunk­a­már­nemteljesítő­hitelek­után.­Emellett­számos­gazdaságpolitikai­intézkedés­miatt­ kellett­ kisebb-nagyobb­ fejlesztéseket­ végrehajtanunk:­ a­ bankadó,­ a­ végtörlesztés­ és­ az­ árfolyamgát­ intézménye­ egyaránt­ megkerülhetetlen­volt­a­bankrendszer­sokkellenálló­képességének­vizsgálatakor. A­ keretrendszer­ az­ eredmények­ szokásos­ publikálásán­ kívül­ más­ felhasználási­ módokat­ is­ lehetővé­ tesz.­ A­ bankrendszert­ jelentősen­érintő­gazdaságpolitikai­intézkedések­és­szabályozási­javaslatok­hatásainak­becslésére­éppen­úgy­használjuk,­mint­ kritikus­pontok­azonosítására.­Ez­utóbbi,­a­szakirodalomban­fordított­stressztesztként­(reverse­stress­test)­is­nevezett­gyakorlat­esetünkben­annyit­jelent,­hogy­a­szokásos­két­szcenárió­helyett­sokkal­több,­100-150­forgatókönyvet­számolunk­végig,­ és­ezáltal­feltérképezzük,­hogy­egy­előre­rögzített­esemény,­veszteségmérték­vagy­más­kritérium­mely­esetekben­következik­ be.­Emellett­a­stresszteszt­eredményeinek­felhasználásával­van­lehetőségünk­számszerűsíteni­feltételezések­mellett­a­sokkok­reálgazdasági­hatásait­is.­Tamási–Világi­(2011)­által­használt­SVAR-modell­segítségével­megadható,­hogy­egy­hitelkínálati­sokknak­mekkora­a­GDP-hatása.­A­stresszteszt­eredményeként­kapott­tőkehiány­alapján­feltételezhetjük,­hogy­mekkora­ hiteloldali­alkalmazkodásra­van­az­egyes­intézményeknek­szerepe,­amit­pedig­le­tudunk­fordítani­GDP-hatásra­is. A­2012­őszén­bevezetett­Tőke­Stressz­Index­elsősorban­a­stresszteszt­eredményeinek­értékelését­és­időbeli­összehasonlíthatóságát­segíti,­így­nem­a­keretrendszer­fejlesztéseként,­hanem­annak­alkalmazásaként­érdemes­említenünk.­Az­új­index­része­ annak­ az­ indexcsaládnak,­ amely­ lehetővé­ teszi,­ hogy­ néhány­ számba­ sűrítve­ bemutassuk­ a­ pénzügyi­ közvetítőrendszert­ érintő­legfontosabb­folyamatokat.6

­­A z­ indexcsalád­ leírását­ tartalmazza­ az­ MNB­ (2012)­ kiadvány­ Módszertani leírás a kiemelt pénzügyi stabilitási indexekről­ című­ része,­ valamint­ bővebben­a­Holló­et­al.­(2013)­készülő­kiadványban­is­megtalálható.

6

12

MNB-TANULMÁNYOK 109. • 2013

A­PIACI­KOCKÁZATTAL­KIEGÉSZÍTETT­HITELKOCKÁZATI­STRESSZTESZT

3.2. FŐBB JELLEMZŐK ÉS FELTEVÉSEK Hitelkockázati­stressztesztünk­top-down­megközelítésű.­Ez­azt­jelenti,­hogy­minden­bankra­azonos­módszerekkel­és­egységes­paraméterezéssel­készítjük­el­a­számításokat.­Az­egyes­bankok­ebben­a­megközelítésben­modellezési­szempontból­csak­ a­ mérleg-­ és­ eredménykimutatás­ adataikban­ különböznek­ egymástól.­ Az­ egységes­ módszertan­ egyrészt­ segíti­ a­ bankok­ közötti­ összehasonlíthatóságot,­ másrészt,­mivel­ a­ számítás­ csak­statisztikai­ adatszolgáltatásokból­ származó­ információkra­ támaszkodik,­az­MNB­ezt­a­tesztet­a­bankok­közreműködése­nélkül­el­tudja­készíteni.­A­megközelítés­hátránya,­hogy­az­adott­ bankra­jellemző,­egyedi­működést­nem­képes­teljesen­visszatükrözni.­Amennyiben­egy­bank­sokkal­szigorúbb­hitelelbírálási­ rendszer­mellett­folyósította­a­hiteleit,­mint­a­többi­bank,­a­bankrendszeri­átlagnál­kedvezőbb­lehet­a­hitelportfóliójának­ minősége.­Az­egységesen­alkalmazott­paraméterezés­ekkor­a­valóságosnál­kedvezőtlenebb­eredményeket­hoz­ennél­a­banknál.­Részletesebb­termékbontás­alkalmazásával­a­termékstruktúra­eltéréseiben­is­tükröződő­különbségeket­meg­lehet­ugyan­ ragadni,­de­azt­nem,­ha­az­egyes­bankok­által­nyújtott­azonos­típusú­hitelek­között­érdemi­minőségbeli­különbség­van. A­ feltevések­ előnyeinek­ és­ hátrányainak­ érzékeltetéséhez­ röviden­ érdemes­ bemutatnunk­ a­ bottom-up­ megközelítést­ is.­ A­ megközelítés­ lényege,­ hogy­ a­ tesztet­ szervező­ hatóság­ által­ meghatározott­ szabályok­ szerint,­ egységes­ forgatókönyvek­ mentén­maguk­az­elemzésben­szereplő­bankok­készítik­el­a­számításokat.­Ehhez­felhasználhatnak­bármilyen­belső­információt,­saját­fejlesztésű­modellt.­Így­bár­a­felhasznált­információ­bázisa­sokkal­szélesebb­lehet,­mint­a­top-down­megközelítésben,­és­egyedi­banki­sajátosságokat­is­figyelembe­lehet­venni,­ez­nagyban­nehezíti­az­eredmények­bankok­közötti­összehasonlíthatóságát.­A­számítások­minőségének­ellenőrzését,­az­eredmények­hihetőségének­biztosítását­a­lebonyolításban­részt­ vevő­vagy­azt­szervező­hatóságok­végzik.­Így­összességében­a­bottom-up­megközelítésben­készülő­tesztek­jelentősen­több­ időt,­ energiát­ és­ résztvevőt­ igényelnek.­ Tekintve­ a­ jelentős­ erőforrás-igényeket,­ a­ bottom-up­ tesztek­ esetében­ általában­ nem­ elvárás­ a­ teljes­ körűség.­ Általában­ csak­ a­ fontosabb­ szereplők­ vesznek­ részt­ a­ gyakorlatban,­ szemben­ a­ top-down­ stressz­tesz­teknél­jellemző­teljes­körű­lefedettséggel.­Az­EBA­által­szervezett­stressztesztben­a­bankcsoportok­konszolidált­ szinten­vesznek­részt,­így­egységesen­kezelik­a­különböző­országokban­lévő­leánybankokat­és­a­pénzügyi­vállalkozásokat­is.­ Ennek­eredményeképpen­a­publikált­eredmények­a­bankcsoportok­helyzetét­tükrözik,­és­nem­az­egyes­országok­bankrendszereit­értékelik.­A­bottom-up­szemlélet­elvileg­lehetőséget­ad­a­bankok­jövőbeli­stratégiáinak­figyelembevételére.­Ez­jelentősen­nehezíti­mind­az­ellenőrzés­folyamatát,­mind­a­bankok­közötti­összehasonlíthatóságot,­ezért­a­szervező­hatóság­pontosan­szabályozza­a­figyelembe­vehető­jövőbeli­tervek,­intézkedések­körét.­ A­jegybanki­tesztet­egyedi­banki­szinten­készítjük,­rendes­konszolidációt­nem­hajtunk­végre.­Az­egyes­bankok­tulajdonában­ levő­csoporttagok­lehetséges­negatív­hatásaival­ugyanakkor­számolunk.­A­tesztben­minden­Magyarországon­működő­hitelintézet­és­hazai­banki­tulajdonban­lévő­pénzügyi­vállalkozás­szerepel.­Az­egy­bankcsoportba­tartozó­bankokat­külön­bankként­ kezeljük­ a­ számítás­ során,­ és­ az­ egyedi­ eredmények­ kiszámítása­ után,­ a­ tőkehiányok­ és­ tőkepufferek­ megállapítása­ során­vonjuk­őket­össze­egy­bankcsoportba.­A­bankok­által­tulajdonolt­pénzügyi­vállalkozások­esetében­nemcsak­a­pénzügyi­ vállalkozás­eredménye­kerül­be­az­őt­tulajdonló­bank­eredményébe,­hanem­negatív­induló­tőkeszint­esetén­a­bank­tőkét­is­ juttat­a­pénzügyi­vállalkozása­számára.­Vagyis­azt­feltételezzük,­hogy­a­tulajdonos­bank­a­megfigyelési­időhorizonton­teljes­ egészében­rendezi­a­leányintézmény­tőkehelyzetét.­A­hazai­hitelintézetek­tulajdonában­lévő­külföldi­leánybankoknak­csak­a­ tőkeemelési­igényét­vesszük­figyelembe.7­A­külföldi­leánybankok­által­igényelt­tőkeemelést­az­anyabank­saját­maga­teljesíti,­ ehhez­nem­veszi­igénybe­a­csoportba­tartozó­nyereséges­külföldi­leánybankok­segítségét.­A­nyereségesen­működő­külföldi­ leánybankok­a­teszt­során­nem­fizetnek­osztalékot­anyabankjuknak. A­stresszteszt­időhorizontja­jelenleg­két­év.­Ennél­rövidebb­időhorizont­korábban­az­őszi­stresztesztekben­fordult­elő,­amikor­ mindig­a­következő­év­vége­volt­a­gyakorlat­záródátuma.­A­különböző­időpontokban­készült­stressztesztek­jobb­összehasonlíthatóságának­ érdekében­ tértünk­ át­ 2012-ben­ az­ egységes­ időhorizontra.­ A­ számítások­ jelenleg­ negyedéves­ frekvencián­ történnek,­a­forgatókönyvek­frekvenciájához­igazodva.­Szezonális­hatásokat­a­vizsgálat­során­nem­veszünk­figyelembe­sem­ a­makrogazdasági­pályákban,­sem­a­banki­tevékenységhez­kapcsolódóan. Statikus­ mérlegfeltevéssel­ élünk­ a­ teszt­ során,­ azaz­ feltételezzük,­ hogy­ a­ lejáró­ eszközöket­ azonos­ kockázatú­ eszközökkel­ pótolják,­és­ezenfelül­nincsen­újabb­hitelkihelyezés.­Feltételezzük­továbbá,­hogy­a­nemteljesítő­hitelek­a­mérlegben­maradnak­a­teszt­végéig,­azaz­nincs­lehetőség­mérlegtisztításra­sem­az­induló­mérleg,­sem­a­teszt­időhorizontján­késedelmessé­ váló­hitelek­esetében.­Az­utóbbi­évek­hitelezési­folyamatai­miatt­a­statikus­mérleg­feltételezése­meglehetősen­konzervatív.­ Tesztünk­azonban­nem­előrejelzés,­hanem­érzékenységvizsgálat,­az­ilyen­irányú­mérsékelt­torzítás­ezért­elfogadható.­ ­Külföldi­leánybankkal­jelenleg­az­OTP­Bank­rendelkezik,­de­korábbi­időszakokban­az­MKB­Bank­is­tulajdonolt­ilyen­hitelintézeteket.

7

MNB-TANULMÁNYOK 109. • 2013

13

MAGYAR NEMZETI BANK

Nemzetközi­összevetésben­a­magyar­keretrendszer­általánosnak­mondható:­a­legtöbb­jegybank­banki­jövedelem­és­várható­ veszteség­alapján­vizsgálja­a­tőkemegfelelés­alakulását,­illetve­a­különböző­sokkokra­való­reagálását.­Ettől­eltérő­szemléletű­ elemzést­legfeljebb­kiegészítésként­találunk,­például­idesorolható­a­dán­bankok­CDS-adatainak­elemzése.­Az­egyes­jegybanki­stressztesztek­részmodelljei­közötti­különbségeket­főként­a­rendelkezésre­álló­adatok­indokolják.­Ezzel­szemben­az­alkalmazott­feltételezések­eltéréseit­általában­a­bankrendszerek­jellemzői­okozzák.­Azokban­az­országokban,­ahol­a­válság­óta­ ismét­ emelkedik­ a­ hitelállomány,­ jellemzően­ dinamikus­ hitelpályával­ végzik­ a­ gyakorlatot,­ mivel­ számukra­ ez­ nemcsak­ a­ valósághoz­ közelebbi­ eredményt­ ad,­ de­ szigorúbb­ is­ a­ konstans­ mérlegfeltevésnél.­ Az­ eredmény­ tőkésítésénél­ is­ találunk­ eltéréseket:­ahol­érdemi­nyereséget­termelnek­a­bankok,­a­jegybank­is­számol­osztalékfizetéssel,­ami­szintén­elmozdulás­az­ érzékenységvizsgálat­felől­egy­realisztikusabb­végeredmény­felé.­Az­adottságok,­tapasztalatok­és­ismert­sérülékenységi­csatornák­mellett­természetesen­a­modellezők­megítélésén­is­múlik,­mely­elemekkel­bővítik­a­rendszert.­

3.3. A STRESSZTESZT FELÉPÍTÉSE A­most­bemutatásra­kerülő­szolvenciastresszteszt­keretrendszer­középpontjában­a­hitelkockázat­áll,­ez­került­kiegészítésre­ a­piaci­kockázatok­figyelembevételével.­Jelenlegi­keretrendszerünk­a­várt­veszteségek­számításán­alapul,­ezért­külön­becslés­ készül­a­bankok­hitelezési­veszteségek­előtti­eredményére­és­a­várt­hitelezési­veszteségekre.­A­várt­veszteségeket (expected loss – EL)­a­kockázattal­rendelkező­kitettségnek­(exposure at default – EAD),­a­nemteljesítés­valószínűségének­(probability of default)­és­a­várható­veszteségrátának­(loss given default – LGD)­a­szorzataként­számítjuk.­ Míg­ az­ egyedi­ intézmények­ kitettségeit­ a­ statisztikai­ adatszolgáltatásokból­ ismerjük,­ a­ vállalati­ és­ lakossági­ hitelek­ nemteljesítési­valószínűségeit­ökonometriai­modellekkel­jelezzük­előre­az­egyes­forgatókönyvek­mentén.­Az­LGD-paraméterek­ meghatározásánál­egyrészt­figyelembe­vesszük­a­bankok­által­a­korábbi­bottom-up­stressztesztekben­megadott­információkat,­másrészt­pedig­az­LGD-t­leginkább­befolyásoló­piaci­mutatókat­(ingatlanár-alakulás,­a­forint­árfolyamának­alakulása).­ Az­önkormányzati­kitettség­paramétereit­szakérői­alapon­határozzuk­meg,­mivel­a­szegmens­hitelezésének­specialitása­miatt­ ökonometriai­módszerekkel­a­kockázat­mértéke­nem­becsülhető­meg.­Az­önkormányzati­portfólió­gyors­és­jelentős­növekedése­ úgy­ következett­ be,­ hogy­ a­ hitelek­ és­ önkormányzati­ kötvények­ nagy­ része­ szerződés­ szerint­ az­ első­ években­ csak­ kamatot­fizetett,­tőkét­nem­kellett­törlesztenie.­Ezért­statisztikai­szempontból­releváns­veszteségek­nem­következtek­be.­ A­türelmi­időszakok­lejártával­azonban­ebben­a­szegmensben­is­érdemi­problémát­jelenthet­a­hitelek­visszafizetése,­így­a­ múltbeli­megfigyelésekből­való­előrevetítés­helyett­szakértői­megítélés­alapján­határoztuk­meg­a­szegmens­paramétereit. A­ válság­ során­ jelentős­ nemteljesítő­ portfólió­ halmozódott­ fel­ a­ bankok­ mérlegeiben.­ Bár­ ezekre­ a­ bankok­ értékvesztést­ képeztek,­ a­ makrogazdasági­ helyzet­ jelentős­ romlása­ esetén­ előfordulhat,­ hogy­ pótlólagos­ értékvesztésre­ lehet­ szükség.­ Ennek­ mértékét­ a­ különböző­ forgatókönyvek­ mentén­ becsült­ LGD-paraméterek­ különbségeire­ alapozva­ határoztuk­ meg.­ Amennyiben­tehát­a­stresszpálya­mentén­az­alappályához­képest­a­kedvezőtlenebb­ingatlanpiaci­helyzet­és­gyengébb­forintárfolyam­miatt­magasabb­LGD-értékek­alakulnak­ki,­ez­a­már­nemteljesítő­hiteleken­várható­veszteségek­emelkedését,­és­így­ pótlólagos­értékvesztés­képzését­is­jelenti. Az­elmúlt­években­számos­olyan­kormányzati­intézkedés­történt,­amely­alapjaiban­érintette­a­bankok­jövedelmi­helyzetét.­ A­bankadó­bevezetése­mellett­a­végtörlesztési­program­és­az­árfolyamgát­rendszere­is­jelentős­hatást­gyakorolt­a­bankrendszer­sokkellenálló­képességére.­Így­az­épp­aktuális­hatások­is­beépítésre­kerültek­a­keretrendszerbe.­Az­intézkedések­általában­egy­újabb­költségelemet­jelentettek,­de­jellegénél­fogva­a­végtörlesztés­és­az­árfolyamgát­érintette­a­portfólió­méretét­ és­a­PD-paramétereket­is. Stresszpályán­a­makrogazdasági­forgatókönyvek­egy­jelentős­mértékű­árfolyam-­és­kamatsokkot­tartalmaznak.­Ezért­a­bankok­teljes­nyitott­devizapozíciójukon,­illetve­nyitott­kamatpozíciójukon­az­átértékelődés­miatt­veszteséget­vagy­nyereséget­ érnek­el.­Ezzel­a­tétellel­bezárólag,­illetve­az­adó­levonásával­kapjuk­meg­a­bank­adózás­utáni­eredményét.­Ez­stressztesztünk­ szempontjából­egyben­a­mérleg­szerinti­eredményt­is­jelenti,­hiszen­nem­számolunk­azzal,­hogy­a­bankok­osztalékot­fizetnek­ tulajdonosaik­felé.­ A­mérleg­szerinti­eredmény­alapján­kapott­záró­tőkeszintet­a­makrogazdasági­forgatókönyvnek­megfelelően­megállapított­ tőkekövetelményhez­mérjük:­amennyiben­a­tőkeszint­kisebb,­mint­a­tőkekövetelmény,­a­bank­nem­felelt­meg­a­teszten,­a­két­ érték­ különbsége­ tőkehiányként­ jelenik­ meg.­ A­ bankcsoportok­ esetében­ a­ tőkehiány,­ illetve­ megfelelés­ esetén­ a­ pozitív­

14

MNB-TANULMÁNYOK 109. • 2013

A­PIACI­KOCKÁZATTAL­KIEGÉSZÍTETT­HITELKOCKÁZATI­STRESSZTESZT

5. ábra A szolvenciastresszteszt keretrendszere Makrogazdasági forgatókönyvek

Hitelezési veszteségek előtti jövedelem

Vállalati PD

Lakossági PD

LGD

Várt veszteség: EL=EAD*PD*LGD

Önkormányzati portfólió értékvesztése

Pótlólagos értékvesztés a már nemteljesítő hiteleken

Piaci kockázat

Kormányzati intézkedések hatása

Induló tőkeszint Hitelezési veszteségek előtti eredmény - Hitelezési veszteségek + Egyéb hatások eredménye + Piaci kockázat eredményhatása - Társasági adó = Adózott eredmény Tulajdonolt pénzügyi vállalkozások és külföldi leánybankok szükséges tőkeemelése Záró tőkeszint Záró tőkeszint

?

Tőkekövetelmény

Tőkepuffer:

Tőkehiány:

Tőkeszint ≥ Tőkekövetelmény

Tőkeszint < Tőkekövetelmény

tőkepuffer­ meghatározása­ az­ egyes­ tagok­ eredményeinek­ összevonásával­ történik­ a­ korábban­ leírtaknak­ megfelelően.­ A­gyakorlat­legfontosabb­részeit­foglalja­össze­az­5.­ábra.­

3.3.1. Forgatókönyvek A­makrogazdasági­forgatókönyvek­közül­az­alappálya­minden­esetben­a­Jelentés az infláció alakulásáról­című­kiadványban­ publikált,­ legfrissebb­ előrejelzéssel­ egyezik­ meg.­ A­ stresszpályán­ azt­ feltételezzük,­ hogy­ az­ előrejelzési­ horizont­ második­ negyedévének­elején­érkezik­egy­súlyos,­de­hihető­nagyságú­kedvezőtlen­sokk,­ami­miatt­emelkedik­a­hazai­kockázati­felár,­ csökken­a­termékeink­iránti­külső­kereslet,­és­gyengül­a­forint­árfolyama.­Mindezek­miatt­romlik­a­hazai­gazdaság­növekedése­és­a­foglalkoztatási­helyzet,­illetve­az­ingatlanpiacon­hirtelen­áresés­következik­be.­ A­stresszpálya­forgatókönyve­eredetileg­az­alappálya­készítésére­használt­modellel­készült.­A­stressztesztek­közötti­időbeli­ összehasonlítást­ könnyítendő,­ 2012­ őszén­ a­ korábbi­ modellel­ készített­ stresszforgatókönyvek­ alapján­ rögzítettük­ a­ sokk­ hatásának­mértékét,­vagyis­a­stresszpálya­alappályától­való­eltérését­(2.­táblázat).­Az­összehasonlíthatóság­természetesen­ akkor­lenne­teljes,­ha­a­vizsgált­pályák­minden­tesztben­azonos­valószínűséggel­következnének­be,­azonban­a­pályák­bekövetkezésének­valószínűségét­nem­tudjuk­mérni.­Az­aktuális­ismereteink­alapján­az­alappálya­mindig­a­legvalószínűbb­forgatókönyv,­míg­a­stresszpálya­ettől­egy­rögzített­mértékkel­tér­el.

MNB-TANULMÁNYOK 109. • 2013

15

MAGYAR NEMZETI BANK

2. táblázat A rögzített stresszmérték A­GDP­kumulált­százalékpontos­változása­8­negyedév­alatt­(százalék)

–4,3

Foglalkoztatás­kumulált­százalékpontos­változása­8­negyedév­alatt­(százalék)

–2,7

A­forint­árfolyamának­egyszeri­tartós­leértékelődése­(százalék)

15

Egyszeri­tartós­kamatsokk­mértéke­(bázispont)

300

Lakóingatlanok­árának­változása­–­egyszeri­tartós­(százalék)

–10

CDS-felár­egyszeri,­tartós­emelkedésének­mértéke­(bázispont)

300

3.3.2. Jövedelmezőség A­hitelezési­veszteségek­előtti­jövedelmekbe­számtalan­tétel­tartozik­bele­a­különböző­banki­tevékenységek­eredményétől­ kezdve­a­működési­költségen­keresztül­a­fizetendő­adókig.­Ezen­tételek­külön-külön­történő­előrejelzése­lehetetlen­feladat­ lenne,­ráadásul­közülük­több­esetében­egyedi­események­határozzák­meg­alakulásukat,­és­függetlenek­a­makrogazdasági­ körülményektől.­Ezért­a­jövedelmezőség­előrejelzése­két­lépcsőben­történik,­egy­lineáris­regressziós,­fix­hatásokat­tartalmazó­modellel­készül­a­kamat-­és­jutalékjövedelmek­előrejelzése­(amelyekről­úgy­gondoljuk,­hogy­szorosabb­kapcsolatban­állnak­a­makrogazdasági­kilátásokkal),­míg­a­többi­tétel­szakértői­úton­kerül­meghatározásra. A­ becsléshez­ egy­ panel­ adatbázist­ állítottunk­ össze,­ amelynek­ keresztmetszetét­ a­ kilenc­ legnagyobb­ bank,­ illetve­ (tizedik­ bankként)­a­bankrendszer­maradék­része­alkotja.­Negyedéves,­átlagos­adatokat­használtunk,­a­minta­2004­első­negyedévétől­ indul.­ Az­ adatbázis­ forrásai:­ a­ bankok­ mérleg-­ és­ eredménykimutatásai,­ kamatstatisztikái­ és­ makrováltozók.­ A­ becsléshez­ felhasznált­változók:­kamat-­és­jutalékjövedelem,­mérlegfőösszeg,­külföldi­források,­CDS,­Euribor,­háztartási­forint-­és­devizalakáshitelállomány,­háztartási­forint­és­svájci­frank­lakáshitelkamat,­vállalati­forint-hitelállomány­és­-hitelkamat,­háztartási­ forint-betétállomány­ és­ betéti­ kamat,­ vállalati­ forint-betétállomány­ és­ betéti­ kamat,­ vállalati­ teljesítő­ hitelállomány.8 A­kamatok­esetében­azon­termékeknél,­ahol­rendelkezésre­állt­állományi­kamat,­azzal­számoltunk,­a­többinél­az­új­kibocsátású­hitelek­kamatával. A­ becslés­ eredményváltozója­ a­ kamat-­ és­ jutalékjövedelem­ az­ eszközök­ arányában,­ a­ becslési­ minta­ a­ 2004.­ I.­ negyedév–2012.­II.­negyedév­periódus­volt.­A­tíz­bank­jelentősen­eltérő­üzleti­modellt­használ,­így­a­különböző­magyarázó­változók­ eltérően­hathatnak­a­bankokra.­Ezért­két­csoportra­osztottuk­a­bankokat­úgy,­hogy­a­becsült­modell­illeszkedése­az­egyesített­mintán­a­lehető­legjobb­legyen.­Így­egy­4­és­egy­6­bankot­tartalmazó­alminta­jött­létre,­a­két­almintán­ugyanazokat­a­ magyarázó­változókat­tartalmazó,­illetve­„fixed­effect”-eket­is­magában­foglaló­lineáris­regressziós­becslést­hajtottuk­végre­ (3.­táblázat).­ 3. táblázat A becslés eredményei Változó

Négybankos becslés Együttható

Szignifikancia

Együttható

Szignifikancia

(CDS/100+EURIBOR)*(külső­források/eszközök)

–0,0004

0,33

–0,0009

0,00

Háztartási­Ft­betéti­kamat*(háztartási­Ft­betéti­állomány/eszközök)

–0,0017

0,00

–0,0001

0,84

Háztartási­Ft­hitelkamat*(háztartási­Ft­hitelállomány/ eszközök+háztartási­CHF­hitelkamat*(háztartási­CHF­hitelállomány/ eszközök)

0,0039

0,00

0,0015

0,00

Vállalati­Ft­hitelkamat*(vállalati­Ft­hitelállomány/eszközök)*(teljesítő­ vállalati­hitelállomány/eszközök) Vállalati­Ft­betéti­kamat*(vállalati­Ft­betéti­állomány/eszközök) Konstans

0,0134

0,00

0,0035

0,00

–0,0038

0,00

–0,0032

0,00

0,0091

0,00

0,0084

0,00

­A­becslések­során­a­fent­felsorolt­változókat­találtuk­szignifikánsnak­és­közgazdaságilag­magyarázhatónak.

8

16

Hatbankos becslés

MNB-TANULMÁNYOK 109. • 2013

A­PIACI­KOCKÁZATTAL­KIEGÉSZÍTETT­HITELKOCKÁZATI­STRESSZTESZT

A­becslési­eredmények­közgazdasági­szempontból­racionálisnak­nevezhetők:­a­külső­és­belső­források­(vállalati­és­háztartási­ betétek)­költségének­és­eszközökhöz­viszonyított­arányának­növekedése­negatívan­hat­a­jövedelmezőségre,­míg­a­hitelkamatok­és­a­hitelállomány,­valamint­a­teljesítő­hitelállomány­eszközarányos­növekedésének­pozitív­hatása­van.­Az­együtthatókból­és­a­szignifikanciaszintekből­úgy­tűnik,­a­csoportosítás­mögött­az­húzódhatott­meg,­hogy­az­adott­bank­milyen­arányban­finanszírozza­magát­külső­és­belső­forrásokból. Az­előrejelzés­elkészítésénél­azzal­a­feltételezéssel­élünk,­hogy­egyrészt­a­mérlegtételek­eszközarányos­értéke,­másrészt­a­ rövid­kamatokhoz­képesti­betéti­kamatszpredek­előrejelzési­horizonton­változatlanok.­Hitelek­esetén­a­rövid­kamatok­feletti­kamatszpredek­historikus­csúcsot­értek­el­az­utóbbi­negyedévekben.­Mivel­szakértői­alapon­arra­számítunk,­hogy­a­felárak­ jelenlegi­mértéke­csak­rövid­távon­fenntartható,­ezért­előrejelzési­horizonton­a­historikus­átlaghoz­való­visszahúzással­számolunk,­ míg­ stresszforgatókönyv­ esetén­ további,­ azonnali,­ tartós,­ 100­ bázispontos­ kamatfelár-csökkenést­ feltételezünk.­ A­teljesítő­hitelállományra,­a­CDS-re­és­a­rövid­kamatokra­a­modelltől­függetlenül­készül­előrejelzés,­így­ezek­és­a­becsült­ együtthatók­egyszerű­behelyettesítésével­készül­a­jövedelmezőség-előrejelzés.

3.3.3. Vállalati hitelek nemteljesítési valószínűsége A­kedvezőtlenebbé­váló­makrogazdasági­kilátások­a­hitelfelvevők­jövedelmi­pozíciójának­romlását­eredményezik.­Vállalatok­ esetén­ez­a­romlás­fakadhat­például­az­árupiaci­kereslet­(és­így­az­árbevétel)­csökkenéséből,­vagy­a­költségek­növekedéséből,­ amely­növeli­a­hitel-visszafizetési­problémák­megjelenésének­valószínűségét.­A­vállalati­nemteljesítési­valószínűség­becslése­ negyedéves,­makroszintű­adatok­felhasználásával­egy­elosztott­késleltetésű,­lineáris­regressziós­modell­segítségével­történik. Szerződésszintű,­ mikroadatok­ a­ vállalati­ hitelek­ esetén­ nem­ állnak­ rendelkezésre­ megfelelően­ hosszú­ idősorban.­ Azzal­ a­ feltételezéssel­éltünk­ezért,­hogy­a­vállalatok­nemteljesítési­valószínűsége­megegyezik­csődvalószínűségükkel,­és­a­szezonálisan­igazított­vállalati­csődráta­(csődös­jogi­személyű­vállalatok/összes­vállalat)­adatokra­illesztettünk­modellt.­Ezen­mutatók­ ágazati­bontásban­is­rendelkezésre­állnak.­Mivel­az­építőipari­adatok­a­többi­ágazathoz­képest­jelentősen­eltérő­viselkedést­ mutatnak,­ ezért­ csak­ az­ építőiparon­ kívüli­ vállalati­ csődrátát­ választottuk­ eredményváltozónak.­ Magyarázó­ változóként­ a­ reál-GDP­ negyedéves,­ százalékos­ növekedési­ ütemét,­ ennek­ késleltetettjeit,­ valamint­ a­ svájcifrank-­ és­ az­ euroárfolyam­ negyedéves­átlagának­logaritmusát­használtuk­fel. Mivel­az­eredményváltozónk­egy­valószínűséget­fejez­ki,­ezért­csak­rögzített­tartományban,­0­és­100­százalék­között­vehet­ fel­értékeket.­Így­a­csődráta­helyett­annak­logisztikus­transzformáltjára9­készült­a­becslés­1995.­első­negyedév­és­2012­második­negyedév­közötti­időszakra­(4.­táblázat). A­ magyarázó­ változók­ szignifikánsak,­ előjeleik­ közgazdasági­ szempontból­ értelmesek:­ a­ múltbeli­ és­ az­ egyidejű­ nagyobb­ GDP-növekedés,­azaz­a­kedvezőbb­konjunktúra­csökkenti­a­PD-t.­A­HUF/EUR­árfolyam­gyengülése­segíti­az­exportszektort,­ ezzel­csökkenti­a­PD-t,­míg­a­HUF/CHF­árfolyam­gyengülése­a­nagyobb­törlesztési­terheken­keresztül­növeli­azt.­Mivel­a­GDPre­és­az­árfolyamokra­készül­előrejelzés,­a­PD-előrejelzés­ezek­behelyettesítésével­egyszerűen­adódik. 4. táblázat A csődráta logisztikus transzformáltjára készített modell becsült együtthatói Változó

Együttható

Szignifikancia

Konstans

–6,41

0,000

GDP

–6,78

0,000

GDP(–3)

–5,13

0,020

GDP(–4)

–6,19

0,005

HUF/EUR

–0,92

0,013

HUF/CHF

1,57

0,000

Megjegyzés: A becslésben szereplő változóknak a korábban feltüntetett transzformáltjait használtuk, a változók mögötti zárójelben lévő szám azt mutatja, milyen késleltetést használtunk.

­Egy­X­változó­logisztikus­transzformáltja:­ln(X/(1–X)).

9

MNB-TANULMÁNYOK 109. • 2013

17

MAGYAR NEMZETI BANK

A­vállalati­hitelek­egy­csoportja­külön­figyelmet­kap­a­stressztesztben:­az­ingatlanfejlesztést­és­-vásárlást­finanszírozó­projekthiteleket­az­átlagos­vállalati­hiteleknél­kockázatosabbaknak­ítéltük­meg.­Ennek­részben­az­ingatlanpiac­és­az­építőipar­ válságérzékenysége,­részben­pedig­a­hitelek­tőketörlesztésének­ütemezése­az­oka.­Mivel­a­kockázatosság­pontos­felmérésére­direkt­információink­nem­állnak­rendelkezésre,­az­építőipar­csődrátája­alapján­ezeknél­a­hiteleknél­a­többi­vállalati­hitelhez­képest­magasabb­nemteljesítési­valószínűséggel­számolunk.

3.3.4. Lakossági hitelek nemteljesítési valószínűsége A­ lakossági­ szektorban­ is­ ökonometriai­ modell­ segítségével­ kapcsoltuk­ össze­ a­ makrogazdasági­ változókat­ a­ hitelek­ nemteljesítésének­ várható­ alakulásával.­ Bár­ a­ magyar­ gyakorlatban­ is­ léteznek­ példák­ (Holló–Papp,­ 2007;­ illetve­ Gáspár– Varga,­2011),­amelyek­a­háztartás­bevételei­és­kiadásai­felől­szimulációs­módszertannal­közelítik­meg­a­kérdést,­az­említett­ cikkekben­felhasznált­adatbázisok­rendelkezésre­állási­és­tartalmi­jellemzői­miatt­alkalmasabbnak­bizonyult­céljainkra­egy,­a­ lakossági­hitelekre­fókuszáló­adatbázis­használata. Adatbázisunk­több­nagy­kereskedelmi­bank­lakossági­hiteleit­tartalmazza­ügylet­szinten,­lefedve­a­teljes­bankrendszeri­lakosságihitel-állomány­egyharmadát.­Ezeket­az­adatokat­anonimizáltan­a­bankok­egy­együttműködési­megállapodás­keretében­ bocsátják­az­MNB­rendelkezésére.­Az­adatbázis­tartalmazza­a­hitel­főadósának­hiteligényléskor­rögzített­jellemzőit­(például­ iskolai­végzettség,­családi­állapot),­a­hitel­induló­paramétereit­(például­a­hitel­típusa,­folyósításának­dátuma,­devizaneme,­ futamideje,­jelzáloghiteleknél­az­ingatlannal­való­fedezettség­kezdeti­mértéke)­és­a­hitel­teljesítési­adatait.­Az­adatbázisban­ 2003-tól­kezdve­állnak­rendelkezésre­hiteltörténetek,­vagyis­jóval­megelőzi­a­devizahitelezés­felfutását­a­kezdő­időpont.­ Modellünk­a­nemteljesítés­valószínűségét­a­hitel­életkorának­függvényében­írja­le.­Ez­azon­a­megfigyelésen­alapul,­hogy­a­ hitelek­nemteljesítési­valószínűsége­átlagos­gazdasági­körülmények­között­a­folyósítás­utáni­első­néhány­évben­magasabb,­ míg­azt­követően­érdemben­csökken.­Ebben­az­első,­kockázatosabb­időszakban­derül­ki­az­adós­fizetési­fegyelme­(akar-e­ egyáltalán­törleszteni,­betartja-e­a­határidőket),­illetve,­hogy­mennyire­volt­megalapozott­a­hitelelbírálás.­Általános­gazdasági­körülmények­között­az­első­néhány­évben­ki­szokott­derülni,­amennyiben­az­adós­jelentősen­túlvállalta­magát,­vagy­a­ szükségesnél­bizonytalanabb­a­munkaerőpiaci­helyzete. A­nemteljesítési­valószínűséget­a­hitel­életkorán­kívül­befolyásolják­még­a­hitel­és­az­adós­jellemzői,­illetve­a­makrogazdasági­környezet.­Ezek­figyelembevétele­egy­viszonylag­egyszerű­formában­történik:­Cox­arányos­hazard10­függvényét­használva­ a­nemteljesítés­valószínűségét­h(t)=h0(t)*exp(αX+βZ(t))­alakban­becsüljük­meg.­Az­arányos­hazard­elnevezés­onnan­szárma6. ábra PD-alakulás két fiktív hitel esetében, ahol csak az adós iskolai végzettsége tér el PD

a hitel életkora Középfokú végzettséggel Felsőfokú végzettséggel

­­A­hazard­függvény­a­PD­matematikai­megfogalmazása.­Azt­fejezi­ki,­hogy­mekkora­valószínűséggel­következik­be­nemteljesítés­egy­hiteltörténet­ t­idős­korában,­ha­az­adós­a­t­időpontig­rendben­teljesített.

10

18

MNB-TANULMÁNYOK 109. • 2013

A­PIACI­KOCKÁZATTAL­KIEGÉSZÍTETT­HITELKOCKÁZATI­STRESSZTESZT

zik,­hogy­az­imént­felírt­függvényalak­rendelkezik­azzal­a­tulajdonsággal,­hogy­két­különböző­jellemzőkkel­bíró­hitel­esetén­a­ h(t)­függvények­aránya­csak­a­hitelek­eltérő­tulajdonságainak­függvénye,­azonos­tulajdonságaik­szintjétől­is­független.­Például­ ha­ két­ hitelfelvevő,­ akik­ főbb­ jellemzőiket­ tekintve­ csak­ iskolai­ végzettségükben­ térnek­ el­ (közép-,­ illetve­ felsőfokú­ végzettségűek),­azonos­időpontban­azonos­feltételekkel­vesznek­fel­hitelt,­akkor­a­feltételezés­szerint­a­hitelek­teljes­élettartama­alatt­nemteljesítési­valószínűségük­hányadosa­állandó:­PDközépfokú /PDfelsőfokú=exp(α(Xközépfokú–Xfelsőfokú )),­ahol­X­az­iskolai­ végzettséget­jelző­változó,­α­pedig­a­hozzá­tartozó­becsült­együttható.­Ábrázolva­tehát­csak­egyetlen,­időben­állandó­tulajdonság­ mentén­ különböző­ két­ hitel­ PD-alakulását­ a­ hitel­ életkora­ szerint,­ a­ modell­ alapján­ a­ görbék­ alakja­ megegyezik,­ hányadosuk­pedig­időben­állandó­(6.­ábra). Az­időben­változó­tulajdonságok,­így­a­makrogazdasági­változók­hasonló­elven­jelennek­meg­a­modellben:­amennyiben­egy­ általános­makrogazdasági­környezetben­számított­lefutáshoz­képest­egy­sokk­adott­százalékkal­megemeli­a­PD-t,­az­százalékpontban­számítva­másként­érinti­a­különböző­életciklusaikban­járó­hiteleket.­A­7.­ábrán­látható,­hogy­a­futamidő­végéhez­ közelítő­hitel­PD-je­nem­változik­jelentősen­egy­kedvezőtlen­makroforgatókönyv­esetén.­Ezzel­szemben­a­futamidő­kritikus­ időszakában­levő­hitelnek­ugrásszerűen­emelkedik­a­nemteljesítési­valószínűsége­ugyanazon­sokk­hatására. A­lakossági­hitelek­PD-jét­részletes­termékbontásban­készítjük:­külön­modellezzük­a­forint-lakáshiteleket,­a­devizában­denominált­lakáshiteleket,­a­szabad­felhasználású­jelzáloghiteleket,­illetve­a­forint-­és­devizaalapú­fedezetlen­hiteleket.­Az­ötféle­ hiteltípus­esetében­a­magyarázó­változók­legfeljebb­az­alkalmazott­transzformációban­térnek­el.­A­makrogazdasági­változók­ közül­a­foglalkoztatás,­a­forint­és­euro­három­hónapos­bankközi­kamatlábak,­és­devizában­denominált­hitelek­esetében­a­ HUF/CHF­árfolyam­került­a­modellbe.­A­hitel­jellemzői­közül­a­hitel­folyósításának­féléve,­vegyes­denominációjú­termékcsoportok­ esetén­ a­ deviza­ neme,­ devizahitelek­ esetén­ a­ folyósításkori­ HUF/CHF­ árfolyam,­ jelzáloghitelek­ esetében­ pedig­ az­ ingatlannal­való­fedezettség­folyósításkori­aránya­szerepel­a­magyarázó­változók­között.­A­főadós­jellemzői­közül­a­hitelfelvételkor­feljegyzett­életkora,­végzettsége­és­családi­állapota­került­figyelembevételre. A­makrogazdasági­változók­közül­a­foglalkoztatás­növekedése­csökkenti­a­PD-t,­míg­a­hazai­kamatszint­emelkedése­és­a­forint­ árfolyamának­gyengülése­növeli­azt.­A­három­hónapos­EURIBOR­esetünkben­nem­kamatlábként­viselkedik,­hanem­a­külső­ konjunkturális­ és­ pénzpiaci­ helyzetre­ reflektál:­csökkenése­egybeesik­a­válságjelenségek­erősödésével,­így­a­lakossági­ PD­ emelkedését­okozza. A­hitel­jellemzői­közül­a­legérdekesebb­a­kibocsátás­féléve:­ezek­a­dummy­változók­visszaigazolják­azokat­a­hitelezési­felmérésből­ismert­időszakokat,­amikor­a­hitelelbírálás­feltételei­jelentősen­enyhültek,­illetve­szigorodtak.­A­jelzáloghitelek­esetében­az­ingatlannal­való­fedezettség­induló­mértéke­is­fontos­ismérv:­a­hitel­és­a­fedezet­értékének­hányadosa­(loan-to-value,­ LTV)­egyszerre­utal­a­törlesztőrészlet­nagyságára,­illetve­az­adós­hitelfelvétel­előtti­megtakarításaira,­így­az­adós­kifeszítettségére.­Magasabb­LTV-értékhez­minden­más­változatlansága­mellett­magasabb­PD-értékeket­kapunk. Az­adós­jellemzői­közül­a­leginkább­az­iskolai­végzettség­érdemel­figyelmet.­A­felsőfokú­végzettségűek­esetén­markánsan­ alacsonyabb­ a­ becsült­ PD.­ Rendszerünkben­ ez­ a­ változó­ ragadja­ meg­ a­ munkaerő-piaci­ heterogenitást.­ Így­ nem­ véletlen,­ hogy­visszatükröződik­a­foglalkoztatottsági­statisztikákból­ismert­tény,­miszerint­a­felsőfokú­végzettséggel­rendelkezőknek­ 7. ábra Különböző életciklusban járó hitelek PD-jének alakulása negatív gazdasági sokk esetén PD

a negatív sokkal érintett időszak

valós idő

MNB-TANULMÁNYOK 109. • 2013

19

MAGYAR NEMZETI BANK

nem­csak­a­jövedelmi­helyzete­kedvezőbb­általában,­de­munkaerő-piaci­helyzetük­is­biztosabb.­A­válság­alatt­is­kisebb­esélylyel­veszítették­el­állásukat,­illetve­könnyebben­tudtak­ismét­elhelyezkedni,­mint­a­felsőfokú­végzettséggel­nem­rendelkezők.­

3.3.5. Várható veszteségráta (LGD) A­korábbiakban­bemutattuk,­hogy­a­várható­veszteségek­számításánál­a­kitettségek­mellett­figyelembe­vesszük,­hogy­mekkora­valószínűséggel­válik­nemteljesítővé­egy­hitel­(PD),­illetve­azt­is,­hogy­csőd­esetén­mekkora­a­veszteség­az­adott­hitelen.­ Ez­utóbbit­jeleníti­meg­az­LGD,­amely­egy­hitel­nemteljesítés­utáni­pénzáramlásának­(fedezet­értékesítése,­kezelésből­származó­ költségek)­ jelenértéke­ alapján­ mutatja­ meg,­ mekkora­ a­ bank­ vesztesége­ a­ kintlévősége­ arányában.­ Ezért­ az­ LGD-t­ leginkább­az­határozza­meg,­hogy­milyen­értékű­fedezet­áll­a­hitel­mögött.­Minél­nagyobb,­annál­kisebbek­a­keletkező­veszteségek.­A­makrogazdasági­környezet­változása­több­csatornán­keresztül­is­hat­az­LGD-re.­Egyrészt­a­fedezetek­értékének­ alakulásán­keresztül:­a­jövőbeni­növekvő­eszközárak­ösztönözhetik­arra­a­bankot,­hogy­hosszabban­tartsa­portfóliójában­a­ nemteljesítő­hiteleket,­és­csak­később­értékesítse­a­mögöttük­lévő­fedezeteket.­Másrészt­devizahitelek­esetében­az­árfolyam-alakuláson­keresztül:­a­gyengülő­árfolyam­miatt­növekvő­fennálló­tartozás­ceteris­paribus­csökkenti­a­fedezetek­hitelhez­viszonyított­értékét.­Harmadrészt­a­kamatok­változása­a­jelenértéken­keresztül­befolyásolhatja­az­LGD-t,­mivel­minél­ később­értékesíti­a­bank­a­fedezetet,­annál­később­használhatja­fel­a­belőle­származó­pénzáramlást.­Mivel­az­előbb­felsorolt­ tényezők­nagy­eltéréseket­mutathatnak­hiteltípusonként­(elsősorban­fedezettség­terén),­ezért­az­LGD-előrejelzésnél­terméktípusonként­készítünk­idősorokat.­Viszonylag­kevés­információ­áll­rendelkezésünkre­ezen­a­téren,­ezért­az­ingatlanárak­és­az­ árfolyamok­változásának­figyelembevételével­szakértői­képünk­alapján­alakítjuk­ki­az­előrejelzéseket. LGD-adatok­sem­keresztmetszeti,­sem­idősoros­dimenzióban­nem­állnak­rendelkezésre.­A­legfontosabb­adatforrásunk­ebben­ a­tekintetben­a­PSZÁF­által­2011­végén­végzett­bottom-up­stresszteszt­eredményei,­amely­során­a­bankok­hiteltermékenként­határoztak­meg­LGD-értékeket.­Ezenfelül­figyelemmel­követjük­a­bankoknál­képződő­hitelezési­veszteségek­mértékét­ is.­A­fedezetértékek­változásának­megjelenítéséhez­az­FHB­lakásárindexét­és­az­árfolyamok­mozgását­használjuk.­ Nyolc­hiteltípusra­készítünk­LGD-idősort:­fedezetlen­forint-­és­devizaalapú,­fedezett­forint-­és­devizaalapú­háztartási­hitel,­ vállalati­forint-­és­devizalapú­projekhitel,­egyéb­vállalati­forint-­és­devizaalapú­hitel.­Valamint­az­önkormányzati­hitelek­esetén­azzal­a­feltételezéssel­élünk,­hogy­LGD-jük­egybeesik­az­egyéb­vállalati­hitelekével.­Fedezett­hitelek­esetén­a­lakásárak­ változásához,­míg­devizaalapú­hiteleknél­az­árfolyamváltozásoknak­megfelelően­alakítjuk­ki­az­LGD-előrejelzést.­A­lakásárakról­ alappályán­ változatlanságot­ feltételezünk­ előrejelzési­ horizont­ mentén,­ stresszpályán­ 10­ százalékos­ leértékelődést.­ Az­ árfolyampálya­a­stresszteszt­forgatókönyveinek­megfelelően­alakul.­A­további­esetleges­hatásokat­szakértői­alapon­számszerűsítjük.

3.3.6. Kormányzati intézkedések A­válság­során­a­világ­számos­országában­vezettek­be­különböző­állami­programokat,­új­intézkedéseket,­amelyek­jelentős­ hatással­voltak­a­bankrendszer­jövedelmezőségére,­tőkehelyzetére.­Az­elmúlt­években­Magyarországon­is­többször­előfordult,­hogy­kormányzati­intézkedések­jelentős­hatással­voltak­a­hazánkban­működő­bankok­jövedelmezőségére­és­portfóliójára.­Ezen­hatásokat­stressztesztjeinkben­a­bejelentés­pillanatától­kezdve­érvényesítjük.­Az­utóbbi­években­az­egyik­legnagyobb­hatású­intézkedés­volt­a­bankadó,­amelyet­egyszerűen­költségként­számoltunk­el­stressztesztünkben.­Bonyolultabb­ feladatot­jelentett­a­végtörlesztés­és­az­árfolyamgát­programja,­mivel­ezek­a­közvetlen­költségeken­túl­a­portfólió­kockázatosságát­ is­ érintették.­ A­ hatások­ előzetes­ számszerűsítéséhez­ mindig­ számos­ feltevéssel­ kellett­ élnünk.­ Ilyenek­ például­ a­ részvételi­arányok­az­egyes­programok­esetében.­A­feltételezett­belépési­arányokat­minden­esetben­az­érintett­eredmények­ publikálásakor­megjelenítettük. Az­intézkedések­költségeinél­valamivel­bonyolultabb­volt­a­portfólióra­és­annak­kockázatosságára­vonatkozó­hatását­számszerűsíteni.­Ehhez­vissza­kellett­térni­a­PD-előrejelzésben­az­egyedi­hitelek­szintjére.­A­végtörleszés­esetén­azt­feltételeztük,­ hogy­a­legalacsonyabb­kockázatú­hitelek­kerülnek­visszafizetésre,­ennek­megfelelően­a­megmaradt­portfólió­nemteljesítési­ valószínűsége­ nőtt.­ Az­ árfolyamgát­ figyelembevétele­ első­ lépésében­ hasonló­ módon­ történt:­ ezek­ az­ ügyletek­ az­ eddigi­ portfólióból­kikerültek.­Mivel­technikai­jellegű­feltételezésünk­alapján­az­árfolyamgát­intézményéből­azok­maradnak­ki,­akik­ erre­nem­jogosultak,­ezért­csak­a­legnagyobb­hitelösszeggel­rendelkező­ügyleteket­hagytuk­az­eredeti­portfólióban.­Az­árfolyamgátba­belépő­hitelek­esetén­újraszámoltuk­a­nemteljesítési­valószínűségét­az­árfolyamlimit­érvényesítésével,­így­ezen­ ügyletek­kockázata­ügylet­szinten­csökkent.­Mindezek­után­ismét­aggregáltuk­portfóliószintre­a­nemteljesítési­valószínűsé-

20

MNB-TANULMÁNYOK 109. • 2013

A­PIACI­KOCKÁZATTAL­KIEGÉSZÍTETT­HITELKOCKÁZATI­STRESSZTESZT

geket.­Érdemes­megemlítenünk­még,­hogy­a­stresszteszt­kétéves­időhorizontja­rövidebb,­mint­az­árfolyamgáté,­így­a­program­végén­megnövekedő­hitelkockázatokat­a­stresszteszt­nem­tükrözi.

3.3.7. Piaci kockázatok figyelembevétele A­stresszforgatókönyvben­szereplő­tartós­árfolyam-­és­kamatsokk­nemcsak­a­hitelportfólió­teljesítményére­van­hatással,­de­ átárazódást­eredményez­a­bank­mérlegében­és­bizonyos­mérlegen­kívüli­tételeiben.­A­teszt­fókusza­ugyan­a­hitelkockázat,­ de­az­átértékelődésekből­következő­pozitív­vagy­negatív­hatásokat­sem­hagyhatjuk­figyelmen­kívül.­A­piaci­kockázatok­átfogó­feltárására­azonban­sokkal­alkalmasabbak­a­PSZÁF­által­végzett­vizsgálatok,­amelyek­számos­lehetséges­forgatókönyvet­ vesznek­figyelembe­egy­bottom-up­típusú­piaci­stresszteszt­keretében. A­forint­árfolyamsokk­hatására­átértékelődik­a­bankok­eszköz­és­forrás­oldala,­illetve­a­mérlegen­kívüli­tételei­is.­Ez­a­legtöbb­ esetben­viszonylag­kis­eredményhatással­jár,­hiszen­a­bankok­többsége­igyekszik­zártan­tartani­teljes­devizapozícióját11,­erre­ őket­kormányrendelet12­is­ösztönzi.­A­hazai­bankok­azonban­dönthetnek­úgy­is,­a­magyar­számvitel­szerinti­deviza­pozíciót­ valamilyen­mértékben­nyitva­tartják­az­említett­kormányrendeletben­megszabott­keretek­között.­A­teljes­nyitott­deviza­pozíció­iránya­eltérő­lehet­bankonként,­bár­a­hazai­bankrendszer­összességében­hosszú­devizapozíciót­tart,­néhány­bank­időről­ időre­ rövid­ devizapozícióba­ kerül.­ A­ kamatsokk­ hatására­ átértékelésre­ kerülnek­ a­ bankok­ kamatozó­ eszközei­ és­ forrásai.­ A­ legjelentősebb­hatást­az­államkötvény-állomány­átárazódása­jelenti,­amin­a­hozamemelkedés­miatt­veszteség­keletkezik. A­piaci­kockázatok­miatt­keletkezett­veszteségeket­és­nyereségeket­az­időhorizonton­szétterítve­számoljuk­el.­Ez­egyrészt­az­ adózott­eredmények­simítását­szolgálja,­másrészt­pedig­azt­feltételezi,­hogy­a­bankok­csak­azután­kezdik­el­átárazni­a­nem­ piaci­árakon­nyilvántartott­eszközeiket­és­forrásaikat,­miután­meggyőződtek­a­sokk­tartósságáról.

3.3.8. Tőkeszint és tőkekövetelmény A­ tőkeszint­ meghatározásánál­ a­ kiindulást­ a­ gyakorlat­ induló­ dátumához­ választott­ negyedév­ végi­ adat­ jelenti.­ Ehhez­ jön­ hozzá­ a­ gyakorlat­ során­ számított­ pozitív­ vagy­ negatív­ adózott­ eredmény,­ és­ a­ tulajdonolt­ pénzügyi­ vállalatok­ és­ külföldi­ leánybankok­feltőkésítési­igényének­negatív­hatása.­Azért,­hogy­stressztesztünk­a­valós­kockázatokat­adja­vissza,­a­kezdő­ időponthoz­képest­bejelentett­jelentősebb­tőkeemeléseket­figyelembe­vesszük.­Azt,­hogy­mi­számít­jelentősnek,­nemcsak­a­ milliárd­ forintban­ kifejezett­ mérték­ dönti­ el,­ hanem­ az­ is,­ hogy­ az­ adott­ bank­ stresszteszten­ való­ megfelelését­ mennyire­ változtatja­meg.­Emellett­fontos­a­figyelembevétel­szempontjából­a­tőkeemelés­célja­is.­A­végtörlesztés­hatására­több­bank­ is­bejelentette,­hogy­tőkét­fog­emelni.­Ahogyan­a­végtörlesztés­hatását­nem­lehetett­figyelmen­kívül­hagyni,­az­ebből­származó­veszteségek­miatt­bejelentett­tőkeemelések­nélkül­is­torz­lett­volna­a­kép.­Így­a­kormányzati­intézkedés­negatív­hatása­ mellett­az­anyabankok­helytállása­is­megjelent­a­bankrendszer­stabilitásáról­adott­képben. A­tőkekövetelmény­előrejelzése­a­statikus­mérlegkoncepcióhoz­igazodóan­egyszerű­mechanikus­módon­történik:­a­bruttó­ portfólió­méretével­arányosan­változik.­Ez­a­feltételezés­a­tőkeszámítás­sztenderd­módszeréhez­áll­közel.­A­fejlettebb­tőkeszámítási­módszerek­szerint­működő­bankok­esetében­ez­a­stresszpályán­némileg­kedvező­megítélést­eredményezhet,­mivel­ nem­érvényesíti­a­kockázati­paraméterek­változásának­tőkekövetelményt­emelő­hatását.­Ennek­figyelembevételére­azonban­ behatóbban­ kellene­ ismernünk­ a­ belső­ modelleket­ alkalmazó­ bankok­ tőkeszámítási­ rendszereit.­ A­ kockázati­ paraméterek­ pillanatnyi­ növekedése­ ugyanis­ nem­ egy­ az­ egyben­ jelenik­ meg­ a­ gazdasági­ ciklusokon­ átívelő­ szemléletben­ összeállított­ tőkeszámítási­paraméterekben. A­bottom-up­szemléletű­stressztesztekben­a­fejlettebb­módszertan­szerint­dolgozó­bankok­természetesen­birtokában­vannak­mindezen­információnak­saját­magukra­nézve,­és­a­gyakorlat­során­ezt­érvényesítik­is.­Ezért­a­kétféle­szemlélet­szerint­ készült­tesztben­a­tőkekövetelmények­összehasonlítása­információt­adhat­a­top-down­tesztben­használt­számítás­torzításáról.­A­bottom-up­teszteknél­azonban­ára­van­a­megjelenő­egyedi­információknak:­a­bankok­közötti­összehasonlításnál­mindvégig­figyelemmel­kell­lenni­arra,­mely­bankok­használtak­fejlett,­és­melyek­sztenderd­módszert­a­gyakorlatban.

­­Stressztesztünkben­a­teljes­devizapozíció­alatt­a­mérlegen­belüli­és­kívüli­devizakövetelések­és­devizakötelezettségek­különbségét­értjük.­Ez­ eltér­a­kormányrendeletben­definiált­összesített­nyitott­pozíciótól,­ami­devizánkénti­nettó­nyitott­pozíció­alapján­kerül­számításra,­büntetve­ ezzel­a­keresztárfolyam-kitettséget­is.­ 12 ­­244/2000.­(XII.­24.)­Kormányrendelet. 11

MNB-TANULMÁNYOK 109. • 2013

21

MAGYAR NEMZETI BANK

3.3.9. A tesztek eredményeinek bemutatása A­stressztesztek­aktuális­eredményeit­2009­óta­a Jelentés a pénzügyi stabilitásról­című­kiadványban­tesszük­közzé­félévente.­ Ebben­az­aktuális­módszertani­változásokat­és­fontosabb­feltevéseket­is­ismertetjük.­Mivel­a­jegybank­feladata­a­bankrendszer­állapotának,­és­nem­az­egyes­bankok­helyzetének­az­elemzése,­csak­aggregált­szintű­adatokat­publikálunk.­A­hitelezési­ veszteségek­mértékét­és­más­veszteségtételek­alakulását­(5.­táblázat)­elsősorban­azért­tesszük­közzé,­hogy­érzékelhetővé­ váljon­a­teszt­során­alkalmazott­paraméterek­és­feltevések­hatása,­szigorúságának­mértéke. 5. táblázat A főbb kockázatoknak a bankrendszer eredményére gyakorolt hatása a 2013. tavaszi stressztesztben, kétéves időhorizonton A bankrendszer főbb veszteségei kétéves horizonton (Mrd Ft) Hitelezési veszteség a vállalati és lakossági portfólión

Alappálya

Stresszpálya

498

875

Hitelezési­veszteség­a­vállalati­portfólió­újonnan­bedőlő­hitelein

264

382

Hitelezési­veszteség­a­lakossági­portfólió­újonnan­bedőlő­hitelein

234

368

Pótlólagos­veszeség­a­már­nemteljesítő­vállalati­és­lakossági­portfólión Hitelezési­veszteség­az­önkormányzati­portfólión

125 10

A­nyitott­pozíció­árfolyamkockázata

–63

Kamatkockázat Bankadó Az­árfolyamgát­kamatköltségei

23 60

234

234

28

45

A­2013.­tavaszi­veszteségtételek­közül­a­hitelezési­veszteségek­voltak­a­legjelentősebbek­alap-­és­stresszpályán­egyaránt.­ A­vállalati­és­a­háztartási­portfólión­várt­veszteségek­hasonló­nagyságúak.­Az­alap-­és­stresszpálya­közötti­különbség­nemcsak­a­még­teljesítő­portfóliók­kockázatából­adódik,­hanem­stresszpályán­a­mérlegben­ragadt,­már­nemteljesítő­hiteleken­ elszámolt­további­veszteség­is­jelentős.­Az­önkormányzati­portfólión­szakértői­alapon­elszámolt­veszteségek­a­privát­szféra­ hiteleinél­lényegesen­kisebbek.­Az­árfolyamsokk­miatt­összességében­nyereséget­ér­el­a­bankrendszer­nyitott­deviza­pozíción,­míg­a­kamatkockázaton­–­elsősorban­az­államkötvények­átárazódása­miatt­–­veszteségeket­szenved­el.­Nagyságrendjében­a­kétféle­piaci­kockázat­eredménye­hasonló,­azonban­mivel­a­kétféle­kockázat­eloszlása­a­bankok­között­igen­eltérő,­ banki­szinten­a­piaci­kockázatokon­érdemi­veszteségek­és­nyereségek­keletkezhetnek. A­kormányzati­intézkedések­egy­összegben­jelentkező­hatásait­külön­is­bemutatjuk.­A­bankadó­–­a­2013.­tavaszi­bejelentésnek­ megfelelően­ –­ a­ kétéves­ időhorizonton­ végig­ teljes­ értékkel­ került­ figyelembevételre.­ Az­ árfolyamgát­ a­ bankra­ eső­ kamatrész­miatt­jelent­költséget,­ez­azonban­nem­egyezik­meg­a­program­teljes­hatásával,­mivel­a­hitelkockázatot­csökkentő­ pozitív­hatást­a­hitelezési­veszteségeknél­érvényesítettük. Célváltozóként­az­aggregált­tőkekövetelményt­és­pozitív­tőkepufferek­összegét­közöljük.­Az­ezekre­támaszkodó­bankrendszeri­átlagos­TMM­értéke­mellett­publikáljuk­a­TMM-ek­darabszám­szerinti­eloszlását­(8.­ábra)­is­a­bankok­közötti­heterogenitás­bemutatására.­Ez­azért­is­fontos,­mert­nem­mindegy,­hogy­a­közölt­feltőkésítési­igény­egyetlen­bankhoz­kötődik,­vagy­ több­intézmény­helyzete­is­problémás.­Az­eredményekből­számított­Tőke­Stressz­Index­értéke­(9.­ábra)­is­egy­heterogenitást­ is­tükröző­mutatószám:­ebben­a­veszteség­mértéke­és­a­feltőkésítési­igénnyel­küzdő­bankok­mérete­kombinálva­jelenik­meg.­ A­bankrendszer­tőkemegfelelési­mutatóit­bemutató­ábránk­alapján­2013­tavaszán­az­alappálya­mentén­erősödő­tőkehelyzetet­ vártunk­ –­ feltételezve,­ hogy­ a­ bankok­ nyereségüket­ teljes­ egészében­ tőkésítik.­ Ezzel­ szemben­ stresszpályán­ gyengülő­ tőkemegfelelést­kaptunk.­Ez­alapján­nemcsak­átlagosan­lenne­veszteséges­stresszpálya­mentén­a­bankrendszer,­hanem­az­ egyes­intézmények­nagy­része­is­tőkeszintjének­csökkenését­lenne­kénytelen­elszenvedni.­A­tőkeszintek­eloszlásának­vizsgálatakor­erős­heterogenitást­látunk:­míg­néhány­bank­igen­kedvező­mutatóval­rendelkezik,­a­többség­tőkemegfelelése­egy­ szűkebb­tartományban­szóródik,­az­alacsonyabb­tőkemegfelelési­szinteken­sokkal­több­bank­összpontosul­(9.­ábra).­Mivel­a­ bemutatott­eloszlás­darabszám­alapú,­érdemes­megjegyeznünk,­hogy­kiemelkedően­magas­tőkemegfelelés­általában­kisebb­ bankoknál­ fordul­ elő,­ mivel­ nagyobb­ bankoknál­ igen­ költséges­ lenne­ a­ követelmény­ többszörösét­ tartani.­ Nem­ véletlen­

22

MNB-TANULMÁNYOK 109. • 2013

A­PIACI­KOCKÁZATTAL­KIEGÉSZÍTETT­HITELKOCKÁZATI­STRESSZTESZT

8. ábra A tőkemegfelelési mutató darabszám alapú eloszlása 40

%

%

40

36

36

32

32

28

28

24

24

20

20

16

16

12

12

8

8

Minimális szabályozói tőkeszint

4

4 0

Első év vége

Második év vége

Első év vége

Alappálya

0

Második év vége

Stresszpálya

A bankrendszer tőkemegfelelési mutatója Megjegyzés: Függőleges vonal: 10–90 százalékos tartomány, téglalap: 25–75 százalékos tartomány.

9. ábra Tőke Stressz Index, a bankok szabályozói limit feletti tőketöbblete, illetve -hiánya a stresszpályán 1200

Mrd Ft

%

40 30

600

20

300

10

0

0

–300

–10

2005. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2006. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2007. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2008. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2010. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év

900

Tőkepuffer szabályozói követelmény fölött Tőkehiány szabályozói követelmény teljesítéséhez Tőke Stressz Index (jobb tengely) Megjegyzés: A mutató a 8 százalékhoz viszonyított, normált tőkehiányok tőkekövetelménnyel súlyozott összege. Minél magasabb a mutató értéke, annál nagyobb a szolvenciakockázat a stresszpálya mentén.

tehát,­hogy­a­bankrendszeri­átlagos­tőkemegfelelés,­ami­a­bankok­méretét­is­figyelembe­veszi,­nem­tükrözi­a­felső­negyedbe­ eső­értékek­viszonylag­nagy­szóródását. Az­időbeli­összehasonlítást­szolgáló­Tőke­Stressz­Index­ábráján­jól­beazonosíthatóak­a­nagyobb­hatású­események:­a­2008– 2009-es­akut­válságperiódus,­a­2009-es­év­során­végrehajtott­anyabanki­tőkeemelések,­a­bankadó­2010­harmadik­negyedévi­ bevezetése,­illetve­a­végtörlesztési­program­2011­második­felében.­Az­ezt­követő­időszakban­az­index­csökkenő­értékében­

MNB-TANULMÁNYOK 109. • 2013

23

MAGYAR NEMZETI BANK

a­végtörlesztés­miatti­bankadókedvezmény­mellett­a­tőkebevonás­folytatódása­is­szerepet­játszott.­Az­index­értékének­az­ utolsó­negyedévekben­tapasztalt­ismételt­emelkedésében­a­hitelintézeti­különadók­teljes­összegben­való­véglegesítése­mellett­az­is­szerepet­játszik,­hogy­néhány­jelentős­intézmény­a­bankrendszeri­átlagot­jóval­meghaladó­hitelezési­veszteségeket­ szenvedett­el,­amelyet­tőkeemeléssel­nem­kompenzált,­így­az­gyengítette­induló­tőkehelyzetét.

24

MNB-TANULMÁNYOK 109. • 2013

4. Konklúzió

A­ Magyar­ Nemzeti­ Bank­ kiemelt­ feladata,­ hogy­ elősegítse­ a­ pénzügyi­ közvetítőrendszer­ folyamatos,­ stabil­ működését.­ A­hazánkban­2008­őszétől­eszkalálódó­válság­miatt­éppen­ezért­előtérbe­került­a­bankrendszer­sokkellenálló­képességének­ folyamatos­vizsgálata.­Ennek­fontos­eszközei­a­stressztesztek,­amelyek­eredményei­állandó­segítséget­nyújtanak­döntéshozatal­során,­illetve­a­Jelentés a pénzügyi stabilitásról­című­kiadványunkban­is­segíti­a­pénzügyi­közvetítőrendszer­folyamatainak­értékelését. Tanulmányunkban­ egy­ pillanatképet­ adtunk­ a­ módszertanról.­ Amint­ látható­ volt,­ a­ mostani­ keretrendszerünkben­ több­ tényező­számszerűsítése­egyszerű­feltételezéseken,­becslésen­alapulnak.­Fontosnak­tartjuk,­hogy­ezek­esetében­a­későbbiek­ folyamán­modelleket­alkalmazzunk.­Emellett­a­nemzetközi­gyakorlat­fejlődése­is­motiválja­a­folyamatos­fejlesztéseket.­Az­ idővel­ növekvő­ információs­ bázisunk­ pedig­ a­ most­ működő­ modellek­ folytonos­ felülvizsgálatát­ igényli.­ A­ szolvenciastresszteszt­ egyik­ kulcsa­ a­ hitelezési­ veszteségek­ meghatározása.­ Jelenleg­ csak­ a­ PD-k­ számszerűsítését­ végezzük­ modell­ alapon,­így­fontos­az­LGD-számítás­módszertanának­fejlesztése.­A­CRD­IV­fokozatos­bevezetése­ugyancsak­fejlesztést­igényel­ elsősorban­a­stresszelt­tőke­számszerűsítésénél.­A­szabályozói­változás­emellett­a­likviditási­stressztesztet­is­érinti,­hiszen­a­ hitelintézeteknek­újfajta­likviditási­követelményeknek­kell­megfelelniük.­Végül­a­gazdasági­környezet­változása­is­fejlesztéseket­indokolhat.­A­fokozatos­kilábalással­a­jelenlegi­statikus­mérlegfeltevésünk­nem­lesz­prudens­megközelítés.­A­későbbiekben­át­kell­gondolnunk,­hogyan­vesszük­figyelembe­a­növekvő­hitelállománnyal­változó­tőkekövetelményt. A­fentiekben­jelenlegi­stressztesztjeink­céljáról,­működéséről­és­az­általa­nyújtott­eredmények­értelmezéséről­kívántunk­egy­ részletes­ áttekintést­ adni.­ Stressztesztünk­ során­ külön­ vizsgáljuk­ a­ bankok­ likviditási­ és­ szolvenciahelyzetét.­ A­ likviditási­ stressztesztben­arra­vagyunk­kíváncsiak,­hogy­a­hazai­bankrendszer­egy­összetett­likviditási­sokknak­mennyire­képes­ellenállni.­A­likviditás­fogalmának­definíciójaként­a­hazai­gyakorlatban­használt­mérlegfedezeti­mutatót,­illetve­az­erre­előírt­10­ százalékos­minimumelvárást­használjuk­fel.­Ezen­a­mutatón­vezetjük­át­egy­komplex­likviditási­sokk­hatásait.­Eredményeinkben­megnézzük,­hogy­rendszerszinten­mekkora­pótlólagos­likviditásra­lenne­szükség­ahhoz,­hogy­egyetlen­banknak­se­okozzon­problémát­még­stresszben­sem­a­szabályozás­betartása.­A­rendszerszintű­igény­mellett­figyelemmel­kísérjük­az­egyedi­ bankok­teljesítményét,­illetve­a­devizalikviditás­helyzetét.­ A­ szolvenciastressztesztben­ ezzel­ szemben­ arra­ vagyunk­ kíváncsiak,­ hogy­ egy­ erőteljes­ makrogazdasági­ sokk­ a­ hitelezési,­ illetve­a­piaci­kockázatok­miatt­milyen­veszteségeket­okoz­a­bankrendszerben,­és­ez­hogyan­hat­a­banki­tőkemegfelelésre.­ Ehhez­számszerűsítjük,­hogy­kétéves­időhorizonton­milyen­hitelezési­veszteségek­előtti­korrigált­jövedelmet­várunk­a­bankrendszertől­abban­az­estben,­hogy­ha­nagyon­nehéz­makrogazdasági­körülmények­között­kell­működniük.­Hasonlóképpen­ modellezzük­azt­is,­hogy­ebben­az­esetben­mekkora­veszteségeket­szenvednének­el­a­bankok­a­hitelportfólión,­illetve­milyen­ jövedelmi­konzekvenciái­lennének­az­értékpapír-portfólió,­illetve­a­devizális­tételek­átértékelődésének.­Mindezek­figyelembevételével­tudjuk­számszerűsíteni­a­stressz­utáni­tőkeemelési­igényeket.­Stressztesztünkben­a­rendszerszintű­eredmények­ mellett­figyelmet­fordítunk­a­bankok­közötti­aszimmetriára­is.­Így­nemcsak­rendszerszintű­problémák­feltárására­van­lehetőségünk,­de­a­rendszer­számára­legnagyobb­veszélyt­jelentő­egyedi­intézményeket­is­meg­tudjuk­nevezni.

MNB-TANULMÁNYOK 109. • 2013

25

5. Felhasznált irodalom

European­Central­Bank­(2013):­A­macro­stress-testing­framework­for­bank­solvency­analysis.­Monthly Bulletin,­August. Gáspár­Katalin–Varga­Zsuzsa­(2011):­A­bajban­lévő­lakáshitelesek­elemzése­mikroszimulációs­modellezéssel.­Közgazdasági Szemle, 58.­évf.­június.­pp.­529–542. Geršl,­Adam–Petr­Jakubík–Tomáš­Konečný–Jakub­Seidler­(2012):­Dynamic­Stress­Testing:­The­Framework­for­Testing­Banking­Sector­Resilience­Used­by­the­Czech­National­Bank.­CNB Working Paper Series,­11.­Czech­National­Bank. Holló,­Dániel–Mónika­Papp­(2007):­Assessing­household­credit­risk:­evidence­from­a­household­survey.­MNB Occasional Papers,­70. Holló­Dániel–Körmendi­Gyöngyi–Szegedi­Róbert–Világi­Balázs–Vonnák­Balázs­(2013):­Módszertani leírás a kiemelt pénzügyi stabilitási indexekről. Kézirat. Komárková,­ Zlatuše–Adam­ Geršl–Luboš­ Komárek­ (2011):­ Models­ for­ Stress­ Testing­ Czech­ Banks´­ Liquidity­ Risk.­ CNB Working Paper Series,­11.­Czech­National­Bank. Magyar­Nemzeti­Bank­(2012):­Jelentés a pénzügyi stabilitásról, november. Tamási,­ Bálint–Balázs­ Világi­ (2011):­ Identification­ of­ credit­ supply­ shocks­ in­ a­ Bayesian­ SVAR­ model­ of­ the­ Hungarian­ Economy.­MNB Working Papers,­2011/7. Valentinyiné­ Endrész­ Marianna–Vásáry­ Zoltán­ (2008):­ Makro­ stresszteszt­ ágazatspecifikus­ csődráta-modellekkel.­ MNB Working Papers,­2008/2.­Magyar­Nemzeti­Bank. Van­ den­ End,­ Jan­ Willem­ (2010):­ Liquidity­ Stress-Tester:­ A­ model­ for­ stress-testing­ banks’­ liquidity­ risk.­ CESifo Economic Studies,­56/1. Zeman,­ Juraj–Pavel­ Jurca­ (2008):­ Macro­ Stress­ Testing­ of­ the­ Slovak­ Banking­ Sector.­ National Bank of Slovakia Working Papers, January.

26

MNB-TANULMÁNYOK 109. • 2013

MNB-tanulmányok 109. Stressztesztek­a­Magyar­Nemzeti­Bank­gyakorlatában 2013.­november Nyomda:­D-Plus H–1037­Budapest,­Csillaghegyi­út­19−21.