vizeken tovább Marketingterv 2012 mellékletek

vizeken tovább

Magyar Turizmus ZRT.

Marketingterv 2012 mellékletek

Marketingterv 2012

Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2

1.1. Nemzetközi tendenciák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2

1.2. Magyarország mint turisztikai úti cél imázsa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6

1.3. Magyarország turizmusának alakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

1.4. Versenytárselemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15

1.5. Magyarország turisztikai kínálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25

1.6. Előrejelzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25

2. E-marketing trendek 28

2.1. Nemzetközi trendek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

2.2. Magyarországi trendek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31

3. Termékek swot-elemzése 32 4. Országos akciók 39 5. Vásárok és kiállítások 43 6 Tanulmányutak 46 7. Kiadványok 47


8. Társasági kommunikációs terv 50

1

Marketingterv 2012

1. Részletes helyzetelemzés1 1.1. Nemzetközi tendenciák A nemzetközi turizmus alakulása 2010-ben világszinten a nemzetközi turistaérkezések száma 6,6%-kal (940 millióra), a nemzetközi turizmusból származó bevételek 7,9%-kal (918 milliárd dollárra) növekedtek. A nemzetközi turizmus a válságot követően lassuló és régiónként eltérő ütemben regenerálódik. A nemzetközi turisztikai kiadások rangsorát Németország vezeti. A második helyen az Amerikai Egyesült Államok, a harmadikon pedig Kína található (amely küldőpiac a leggyorsabb növekedésről adott számot), a negyedik Nagy-Britannia, az ötödik pedig Franciaország (1. táblázat). A nemzetközi turizmusban legfontosabb szerepet játszó országok 2010-ben Nemzetközi turistaérkezések száma alapján

Nemzetközi turisztikai bevételek alapján

1. táblázat Nemzetközi turisztikai kiadások alapján

1. Franciaország

1. Amerikai Egyesült Államok

1. Németország


2. Spanyolország


3. Kína

3. Franciaország

3. Kína

4. Spanyolország

4. Kína

4. Egyesült Királyság

5. Olaszország

5. Olaszország

5. Franciaország


6. Németország

6. Kanada

7. Törökország


7. Japán

8. Németország

8. Ausztrália

8. Olaszország

9. Malajzia

9. Hongkong

9. Oroszország

10. Mexikó

10. Törökország

10. Ausztrália

Forrás: UNWTO World Tourism Barometer, Interim Update, 2011 április

Az International Air Transport Association (IATA) adatai szerint 2010-ben világszinten 8,2%-kal emelkedett a nemzetközi utasforgalom, az Association of European Airlines (AEA) 2,6%-os növekedésről számolt be. A Deloitte elemzése (amely az STR adatain alapul) szerint a szállodaipar is javuló teljesítményt mutatott a világ átlagát és Európát tekintve egyaránt.


2011 első félévében 4,5%-kal nőtt a nemzetközi turistaérkezések száma. A IATA adatai szerint 2011 első hét hónapjában világszinten 7,8%-kal bővült a nemzetközi utasforgalom.

2

1 Források: Turisztikai Világszervezet (UNWTO), Európai Utazási Bizottság (ETC), Központi Statisztikai Hivatal (KSH), Magyar Nemzeti Bank (MNB), IPK International, F.V.R., STR Global Hotel Review, TourMIS, CIA Factbook, Internet World Stats, Population Reference Bureau, Magyar Turizmus Zrt. – Szakértőipanel-kutatás 2011 és külképviselői jelentések.

Marketingterv 2012

Európa nemzetközi turizmusának alakulása Európa fogadó- és küldőterületként egyaránt vezető szerepet játszik a világ turizmusában. A nemzetközi turizmusból még mindig Európa részesedik a legnagyobb mértékben, de a kontinens részesedése a küldőpiacok saját régiójukon kívüli utazásaiból folyamatosan csökken. A 2000 óta eltelt évtizedben az Európán belülről, illetve a tengeren túlról származó nemzetközi turistaérkezések számát alapul véve Európa piaci részesedése 80%-ról 76%-ra csökkent. (A nemzetközi turistaérkezések számába ebben az esetben nem számítják bele a távoli, Európán kívüli küldőpiacok saját régiójukon belüli utazásait, például a japánok utazásait Ázsián belül.) 2010-ben, a válságot követően a fejlődő desztinációk növekedése volt a leggyorsabb, a kontinensek közül Európáé volt a leglassúbb. Közép- és Kelet-Európa növekedési üteme ugyanakkor meghaladta az európai átlagot. Európa versenyhelyzetét rontja, hogy míg az új desztinációk kormányai nagy hangsúlyt helyeznek a turisztikai fejlesztésekre és marketingre (többek közt gazdasági és politikai arculatuk erősítése céljából), Európa kormányai a turizmus fejlesztését gyakran a magánszektor feladatának tekintik. Az európai utazók körében is egyre népszerűbbek az Európán kívüli utazások, miközben a magyarországi kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak 86,8%-a Európából származik. A Deloitte adatai azt mutatják, hogy 2010-ben az európai szállodák foglaltsága 63,7%-os volt, 5,2 százalékponttal magasabb, mint az előző évben. Európa valamennyi régiójában javultak a szállodai mutatószámok. 2010-ben Európában a IATA adatai szerint a nemzetközi átlag alatti, 5,1%-os növekedést mértek, az AEA szerint az Európán belüli nemzetközi utasforgalom 3,0%-kal növekedett. A nemzetközi turistaérkezések tekintetében 2011 első félévében Európában a vártnál nagyobb mértékű, 6,4%-os növekedést becsültek. A legnagyobb növekedést (+9,4%) Közép- és Kelet-Európa érte el. 2011 első hét hónapjában az európai szállodák foglaltsági mutatója 65,2%-ot ért el, ami 2,4 százalékponttal haladta meg az előző év azonos időszakának értékét. A szállodai mutatószámok Európa valamennyi régiójában kedvezőbben alakultak, mint egy évvel korábban, a legnagyobb mértékben a kelet-európai szállodák eredményei javultak. A IATA adatai szerint 2011 első hét hónapjában Európában átlag feletti, 11,0%-os növekedést regisztráltak. Az AEA adatai szerint az Európán belüli nemzetközi utasforgalom 2011 első félévében 11,8%-kal növekedett. Az európaiak külföldi utazásainak száma 2010-ben ismét – bár csekély, 2%-os mértékben – nőtt. A kelet-európai kiutazások száma az átlagot meghaladva, 4%-kal bővült. Az IPK International kutatóintézet felmérése szerint 2010-ben a (vizsgált, 14 éven felüli) európai népesség összesen 400,6 millió olyan külföldi utazást tett, amely legalább egyéjszakás ott-tartózkodással járt. Továbbra is Nyugat-Európa generálja a legtöbb külföldi utazást. Ezt követi, jelentősen lemaradva, a Nagy-Britanniát és Írországot is magába foglaló Észak-Európa, a harmadik helyen pedig a Földközi-tenger térsége áll. 2006 és 2008 között évente mintegy 4%-kal bővült az európai kiutazó forgalom, amit 2009-ben megszakított a pénzügyi-gazdasági válság, 7%-os csökkenést okozva.

Az IPK felmérése alapján meghatározott legfontosabb (európai) küldőországok köre megegyezik a Turisztikai Világszervezet megállapításaival. A legfontosabb küldőországok listáját továbbra is Németország vezeti, amely az európaiak külföldi utazásainak 18%-át adja. Az európai kiutazó turizmus koncentráltságát jelzi, hogy az öt legnagyobb küldőpiac az összes kiutazás több mint 50%-át képviselte 2010-ben. A szabadidős célú külföldi utazások szerint hasonló sorrendet kapunk. Ebben a kategóriában a legnagyobb, 23%-os növekedést Oroszország érte el, de számottevő mértékben (16 és 14%-kal) emelkedett a spanyol és a cseh szabadidős célú külföldi utazások száma is (2. táblázat).


2010-ben a szabadidős utazások adták az összes külföldi utazás 72%-át. A korábbiakhoz képest nőtt ez az arány. A szabadidős célú utazások terén is kiemelkednek a nyugat-európai országok, az összes ilyen utazás 44%-át adva. A szabadidős külföldi utazások száma az összes utazásnál kissé nagyobb mértékben, 3%-kal nőtt 2009-hez viszonyítva. A kelet-európai országok szabadidős célú kiutazásai 5%-kal növekedtek. 2006 és 2008 között az európaiak szabadidős külföldi utazásainak száma is folyamatosan, évente átlagosan 5%-kal nőtt, majd 2009-ben 6%-kal csökkent.

3

Marketingterv 2012

A legfontosabb európai küldőországok 2010-ben

2. táblázat

Külföldi utazások

Szabadidős célú külföldi utazások

Ország

2010 (ezer utazás)

2010/2009 (%)

Ország

2010 (ezer utazás)

2010/2009 (%)

1. Németország

71 999

–1%

1. Németország

50 643

+1%

2. Nagy-Britannia

55 940

–4%

2. Nagy-Britannia

41 012

+1%

3. Franciaország

31 375

+1%

3. Franciaország

24 276

–2%

4. Hollandia

22 822

+1%

4. Hollandia

20 093

+2%

5. Olaszország

21 798

+1%

5. Olaszország

16 981

+5%

6. Oroszország

21 114

+17%

6. Oroszország

16 774

+23%

7. Spanyolország

16 907

+4%

7. Spanyolország

12 208

+16%

8. Svájc

15 875

+9%

8. Belgium

11 473

+1%

9. Belgium

14 428

–2%

9. Svájc

10 279

–6%

10. Ausztria

12 921

+5%

10. Ausztria

8 824

+6%

11. Lengyelország

12 675

+6%

11. Lengyelország

7 728

+8%

12. Svédország

9 744

+4%

12. Svédország

7 182

+7%

13. Dánia

9 211

+6%

13. Dánia

6 665

+5%

14. Fehéroroszország

7 962

+3%

14. Csehország

5 741

+14%

15. Csehország

7 913

+5%

15. Norvégia

4 678

+8%

Forrás: IPK International – ETC Pool Report 2010


A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010-ben a legfontosabb európai küldőországok közül az osztrák, a belga, a cseh, az olasz és az orosz vendégéjszakák száma a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken bővült, ezzel szemben visszaesés jellemezte a dán, a holland, a német és a spanyol piacot. A nemzetközi adatokkal (IPK) összehasonlítva látható, hogy Ausztria, Csehország, Olaszország és Oroszország esetében a hazánk iránti turisztikai kereslet növekedése követte a külföldi utazások általános növekedését, miközben Németország és Nagy-Britannia esetében a magyarországi forgalom csökkenése párhuzamba állítható az összes külföldi utazás csökkenésével.

4

Marketingterv 2012

Az európai lakosság utazásai szokásait jellemző legfontosabb mutatókat a 3. táblázatban foglaltuk össze. Az európai lakosság által tett külföldi utazások jellemzői, 2010*

3. táblázat

Külföldi utazás

Szabadidős célú külföldi utazás

Május–augusztus (44%)

Május–augusztus (48%)

8,5 éjszaka

8,9 éjszaka

Szabadidős célú (86%), üzleti célú (14%)

Vízparti üdülés (32%), körutazás (18%), városlátogatás (17%)

Szervezés, foglalás

Internet (50%), utazási iroda (24%), szálláshely (12%), közlekedési vállalat (8%)

Internet (53%), utazási iroda (26%), szálláshely (12%), közlekedési vállalat (7%)

Közlekedési eszköz

Repülőgép (49%), személygépkocsi (31%)

Repülőgép (51%), személygépkocsi (31%)

Szálláshely

Szálloda (56%), ingyenes szálláshely (20%)

Szálloda (55%), ingyenes szálláshely (18%)

833 euró/utazás, 99 euró/éjszaka

859 euró/utazás, 98 euró/éjszaka

Városlakók (80%), 25–34 évesek (20%), 35–44 évesek (21%), 45–54 évesek (19%)

Városlakók (81%), 25–34 évesek (20%), 35–44 évesek (21%), 45–54 évesek (19%)

Időpont Átlagos tartózkodási idő Motiváció

Kiadások Demográfiai jellemzők

Forrás: IPK International – ETC Pool Report 2010 * Az adatok az utazások százalékában értendők.

A nemzetközi kereslet jellemzőinek változása A válságot követően még inkább jellemző az utazókra a jó ár-érték arány keresése – párhuzamosan az egyedi élmények és bánásmód iránti növekvő igénnyel. A promóció során a hangsúly a funkcionalitásról az érzelmi haszonra tevődik át.

Néhány további demográfiai, illetve életstílusbeli változás: az iskolázottság növekedése; a fejlett országokban élők szoros időbeosztása; a szabadidős iparág növekvő szerepe; a biztonság mint alapvető szempont előtérbe kerülése; az individualizáció; az idős népesség arányának növekedése, ugyanakkor a nyugdíjkorhatár emelkedése; ezzel párhuzamosan a különböző életkorokkal kapcsolatos attitűdök, percepciók változása; a fiatalok növekvő részvétele a turizmusban; a „globális nomádok” (akik szülőhazájukon kívül tanulnak vagy vállalnak munkát) arányának növekedése, ami a VFR növekedésével jár együtt; a családok szerkezetének megváltozása; az ún. „grand-travellers” (unokákkal utazó nagyszülők) piaci szegmens növekvő aránya; a főbb küldőpiacokhoz közeli második otthonok vásárlása és használata; az intézményes tájékoztatással szemben a „szájreklám” szerepének növekedése; a végletek (luxusutazások vs. önkéntes munka az utazások során) erősödése.


A fejlett piacokon (de a belföldi turizmusban is) egyre nő az internet szerepe az utazás előtti és az utazás közbeni tájékozódásban. Bizonyos vonatkozásban már a „szájreklámot”, vagyis az ismerősök, barátok ajánlását is megelőzi az interneten való tájékozódás. Az internetes tájékozódásban pedig egyre inkább előtérbe kerülnek a „szájreklámot” mintegy kiegészítő közösségi oldalak, a „social media”. Az utazásokkal kapcsolatban korábban inkább csak tájékozódásra használt internetet egyre inkább foglalásra is használják. Az utazás közbeni tájékozódás során nő az új ITC-lehetőségek, például az ún. „kiterjesztett valóság” szerepe is. Az utazási döntések során növekvő szerepet játszik az is, hogy egy desztináció vagy szálláshely mekkora figyelmet fordít a környezettudatosságra, a társadalmi felelősségvállalásra, valamint az esélyegyenlőségre.

5

Marketingterv 2012

A turisztikai desztinációk fejlődését meghatározó legfontosabb tényezők a UNWTO szerint Gazdasági prosperitás és megfizethetőség: Az elmúlt húsz évben a növekvő jövedelmek és a csökkenő árak az utazások iránti kereslet növekedéséhez vezettek. Hasonló folyamat lejátszódása várható az olyan fejlődő küldőpiacokon, mint Kína, India és Kelet-Európa. Elérhetőség: A technológia és a légi közlekedés fejlődésének köszönhetően könnyebbé vált az utazás megszervezése és megvalósítása. Az internet lehetővé teszi az áruk és szolgáltatások gyors összehasonlítását. Események: Növekszik a legkülönbözőbb események (a sporteseményektől a természeti katasztrófákig) hatása az utazási döntésekre. Kulturális tőke: A jólét és az iskolázottság növekedésével a kultúra egyre nagyobb szerepet játszik a desztinációk fejlődésében. A kultúra és az örökség egy nemzeti márka legfontosabb elemei közé tartoznak. Globalizáció és verseny: A globalizáció több választási lehetőséget jelent a turisták számára, a verseny pedig nagyobb értéket teremt. A gazdaságok és a kultúrák nyitottabbá válásával párhuzamosan ugyanakkor nő az azonosságtudat, a helyi értékek szerepe. Klímaváltozás: Az éghajlat nyilvánvalóan meghatározza a turisztikai desztinációk által kínált termékeket, az éghajlatváltozásnak számos meglévő desztináció áldozatául eshet.

1.2.

Magyarország mint turisztikai úti cél imázsa

Magyarország mint turisztikai desztináció nem rendelkezik egységes és vonzó imázzsal, sem erős és egyedi országmárkával. Az országon belüli legfontosabb desztinációk (például Budapest és a Balaton) márkaépítése is előttünk áll. A turisztikai régiókat még belföldön is csak kevesek képesek beazonosítani. Magyarország ismertsége és imázsa külföldön A 2000-es évek elején a legnagyobb küldőpiacokon Magyarország ismertsége viszonylag alacsony volt, imázsa pedig kevéssé árnyalt – és többnyire szürke színnel írták le azt. Jellemzően a volt szocialista országok közé sorolták Magyarországot, nem megkülönböztetve versenytársaitól. (Természetesen ebben vannak eltérések aszerint, hogy a küldőpiac földrajzilag és történelmileg milyen messze van Magyarországtól.) Már akkor is nagy volt azonban a különbség azok között, akik még nem jártak Magyarországon, illetve akik már jártak itt: utóbbiak véleménye lényegesen pozitívabb volt. Napjainkban elmozdulás látható a Nyugat felé: egyes felmérésekben Magyarország már nem a „keleti” országok közé sorolódik, ami a pozitívumok mellett erősebb versenyhelyzetet is jelent.


A nemzetközi szinten is kiemelkedő vonzerők hiánya miatt ugyanakkor szükséges megtalálni azt a jellemzőt, amely Magyarországot megkülönböztetheti versenytársaitól, és amely összekapcsolható egyéb turisztikai termékeinkkel. Az Új Széchenyi-terv prioritása az egészségipar, a tervezett turizmusstratégia pedig célul tűzi ki, hogy 2020-ra Magyarország legyen Európa legnépszerűbb egészségturisztikai desztinációja – ez a jellemző tehát az egészségturizmus lehet. Egészségturisztikai kínálattal azonban sok ország rendelkezik, és az érdeklődést az egyedi és eredeti kínálat kelti fel – fontos tehát egészségturisztikai kínálatunk sajátosságainak, egyedi értékeinek kiemelése. Legnagyobb küldőpiacunkon, Németországban fontos szerepet játszik az egészségturizmus, és ebből a szempontból Magyarország megítélése is kedvező – azonban Németország maga is kiemelt termékként kezeli az egészségturizmust, miközben prioritásként tekint a belföldi turizmusra.

6

A World Economic Forum (WEF) 2011. évi turisztikai versenyképességi jelentése szerint Magyarország a vizsgált 139 ország közül a 38. helyet foglalja el. Az összevont versenyképességi indexe 4,5 pont az 1-től 7-ig terjedő skálán. Az index 14 olyan részindexből áll, amelyek zöme a turizmus prioritásként való kezelésére, a jogszabályi környezetre, a turisztikai fejlesztésekre vonatkozik – ezekre csak áttételesen van hatása az MT Zrt.-nek. A marketing eszközeivel azonban eredmények érhetők el olyan területeken, mint a gyenge minősítést kapott légiközlekedési infrastruktúra, a természeti és kulturális vonzerők gyenge imázsa és a vendégszeretet hiányosságai. Az Európa Unió Tanácsának soros elnöki tisztét betöltve Magyarország jelentős eredményeket ért el, a Magyarországon zajló tanácskozások pedig hírünket vitték a világba.

Marketingterv 2012

Magyarország imázsa belföldön A külföldi (potenciális) turistákkal szemben Magyarországról mint úti célról jóval részletesebb, árnyaltabb kép él a magyarokban. Magyarország mint úti cél általános megítélése kedvező, a személyes kötődés viszont nem elég erős. A külföld presztízse még mindig nagyobb, ami részben az ismeretek hiányából, részben az attitűdökből adódik. A pozitív hozzáállást azonban a korábbi kedvezőtlen tapasztalatok és az előítéletek gátolják.

1.3.

Magyarország turizmusának alakulása

A magyarországi belföldi és beutazó turizmus alakulását 2010-ben és 2011 első három negyedévében (amely időszakra vonatkozóan rendelkezésre állnak a statisztikák) még mindig erősen befolyásolja a 2008 második felében kitört pénzügyi-gazdasági válság, illetve annak hosszú távú hatásai: az üzleti utazások költségcsökkentése, a munkanélküliség növekedése, a (turizmusra is fordítható) szabadon elkölthető jövedelmek csökkenése, a lakossági fogyasztás általános visszafogása, az utazások számának, időtartamának, távolságának, költségének csökkenése, az ár-érték arány növekvő szerepe stb. A nemzetközi turizmus lassan ismét visszaáll a korábbi növekedési pályára, bár a szakértők (például a Turisztikai Világszervezet főtitkára) óvatosságra intenek a gazdasági-társadalmi folyamatok bizonytalansága miatt. A nemzetközi kereslet erősödése a magyarországi beutazó turizmus alakulásában is tükröződik, belföldi turizmusunk fejlődését ezzel szemben az ország nehéz gazdasági helyzete, az euróválság 2011-ben ismét visszavetette. A turizmus devizaforgalma A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2010 egészét tekintve mind a bevételi és a kiadási oldalt csökkenés jellemezte: a beutazó turizmusból származó bevételek (4051 millió euró) 0,8%-kal, a kiadások (1822 millió euró) 7,7%-kal csökkentek, így a turizmus devizaegyenlege (2229 millió euró) 5,7%-kal nőtt 2009-hez viszonyítva. Az MNB által közzétett 2011. első féléves fizetésimérleg-adatok alapján a Magyarországra látogató külföldiek 2011 első félévében 0,4%-kal költöttek kevesebbet (1823 millió eurót) magyarországi turisztikai szolgáltatásokra, mint 2010 azonos időszakában. A külföldre látogató magyarok devizakiadásai (785 millió euró) 2,4%-kal csökkentek, így a turizmus devizaegyenlege (1039 millió euró) 1,0%-kal nőtt 2010 első félévéhez képest. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma A kereskedelmi szálláshelyeken megjelenő vendégforgalom összességében lassú javulást mutat a válság által sújtott 2009-es és 2010-es évet követően. A KSH 2010. évi végleges adatai szerint a kereskedelmi szállás helyeken 7,5 millió vendég 19,6 millió vendégéjszakát töltött el. Az átlagos tartózkodási idő 2,6 éjszaka volt. A vendégek, illetve a vendégéjszakák száma egyaránt 4,5%-kal haladta meg a 2009. évi szintet.

A keresletnek a magasabb minőségű szálláshelyek irányába történő eltolódását jelzi, hogy a szállodák vendégforgalma a kereskedelmi szálláshelyek átlagánál jóval nagyobb mértékben bővült. A vendégek száma 8,0%-kal, a vendégéjszakák száma 7,5%-kal volt magasabb, mint 2009-ben. Az összes szállásdíjbevétel 86,9%-a a szállodákban keletkezett. A szállodák szobakapacitás-kihasználtsága 44,6% volt. A legmagasabb kihasználtságot az öt- és négycsillagos szállodákban, illetve a gyógyszállodákban mérték. A szállodák átlagosan 14 231 forintos bruttó átlagárral működtek (–4,6%). A legmagasabb bruttó átlagár az öt- és négycsillagos, valamint a wellness-szállodákat jellemezte. Az egy kiadható szobára jutó bruttó árbevétel (RevPAR) 6344 forint volt, a legmagasabb mutatót itt is a négy- és ötcsillagos, illetve a gyógy- és wellness-szállodák érték el.


2010-ben a kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíjbevételei 129,6 milliárd forintot (+0,4%) tettek ki. Az összes szállásdíjbevétel 86,9%-a a szállodákban keletkezett. A kereskedelmi szálláshelyek 56,8 milliárd forint vendéglátásból és 51,4 milliárd forint egyéb szolgáltatásból származó bevételt realizáltak, így összesen 237,8 milliárd forint bruttó bevétel keletkezett (–15,9%). A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás január–decemberre számított árindexe 4,2%-kal volt magasabb az egy évvel korábbi szinthez képest. Ezen belül a szálláshely-szolgáltatás területén 0,3%-os árnövekedést mértek.

7

Marketingterv 2012

Az STR Global European Hotel Review adatai szerint a magyar és azon belül is a budapesti szállodák eredményei 2010-ben az európai átlagnál gyorsabb javulást mutattak: míg az európai szállodák foglaltsága átlagosan 3,2 százalékponttal nőtt, addig a magyar szállodáké 3,9 százalékponttal volt magasabb, mint 2009-ben. A vizsgált európai nagyvárosokban átlagosan 3,2 százalékponttal javult a foglaltság – Budapesten eközben 4,5 százalékpontos növekedésnek lehettünk tanúi. A KSH előzetes adatai szerint 2011 első kilenc hónapjában a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek száma 0,7%-kal haladta meg a 2010. első kilenc havi adatokat, a vendégéjszakák száma pedig 1,8%-kal maradt el attól. 5,9 millió vendég 15,6 millió vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken 2011 januárja és szeptembere között. A kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíjbevételei 103,9 milliárd forintot tettek ki (+3,1%) 2011. január– szeptemberben. Az összes szállásdíjbevétel 88,1%-a a szállodákban keletkezett. A kereskedelmi szálláshelyek 42,5 milliárd forint vendéglátásból és 39,1 milliárd forint egyéb szolgáltatásból származó bevételt realizáltak, így összesen 185,6 milliárd forint bruttó bevétel keletkezett (+2,0%). A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás január–szeptemberben számított árindexe 2,5%-kal volt magasabb az egy évvel korábbi szinthez képest. Ezen belül a szálláshely-szolgáltatás területén 2,1%-os árcsökkenést mértek. 2011. január–szeptemberben a szállodák szobakapacitás-kihasználtsága 47,5% volt. 2011-et is az átlagnál jobb szállodai teljesítmény jellemzi: a KSH statisztikái szerint a vendégek száma 6,0%-kal, a vendégéjszakák száma 4,3%-kal emelkedett 2010 azonos időszakához képest. Az STR Global European Hotel Review adatai szerint a magyarországi szállodák foglaltsága az év első kilenc hónapjában 3,1 százalékponttal volt magasabb, mint 2010 első kilenc hónapjában, miközben az európai átlag csak +2,3 százalékpont volt. 2011-ben már nemcsak a foglaltsági mutatók, hanem a RevPAR is számottevő, az európai átlagot meghaladó mértékben emelkedett. Utóbbi növekedés különösen a budapesti szállodák esetében szembetűnő.


A magyarországi belföldi turizmus jellemzői és alakulása A magyar lakosság – nemzetközi összehasonlításban – keveset utazik szabadidős céllal. Az utazásra szánt kiadásokból pedig – szemben a külföldi utazásokkal – csak kisebb volumen jut a belföldi többnapos utazásokra. 2010-ben a többnapos turisztikai célú belföldi utazásokra mintegy 242 milliárd forintot fordított a magyar lakosság, miközben a külföldi többnapos turisztikai célú utazásokra szánt összeg hozzávetőleg 384 milliárd forintot tett ki. A belföldi utazások során a magyarok gyakran ingyenes szállást vesznek igénybe (saját nyaraló, rokonok, barátok stb). A jelenség hátterében – a szabadon elkölthető jövedelmek korlátozottsága mellett – a belföldi turizmus viszonylag alacsony presztízse áll: kutatásaink szerint a magyar lakosság jellemzően többre értékeli a külföldi utazásokat, illetve újdonságokra, Magyarországon nem elérhető élményekre vágyik. Eközben nő azon szegmens aránya, amely – megismerve a magyarországi turisztikai lehetőségeket – kihasználja a belföldi utazás előnyeit. Ezt a tendenciát kívánja erősíteni a Magyar Turizmus Zrt. 2011 áprilisában indult belföldi turizmust ösztönző kampánya is, amelynek eredménye először a gondolkodásmód, hos�szabb távon pedig az utazási szokások megváltozásában tükröződik.

8

A válság következtében 2009-ben jelentősen visszaesett a belföldi turizmusban részt vevők száma és az általuk elköltött összeg is. 2009-hez képest 2010-ben a többnapos turisztikai célú belföldi utazáson eltöltött napok száma 0,5%-kal nőtt, ám az ehhez kapcsolódó kiadások 0,2%-kal csökkentek – azonban még így sem érte el az utazáson eltöltött napok száma sem a 2008-as, válságot megelőző szintet. (Eközben a többnapos turisztikai célú külföldi utazáson eltöltött napok száma 6,4%-kal, az erre fordított kiadások 8,3%-kal estek vissza 2010-ben.) 2011-ről az első féléves adatok állnak rendelkezésre. Ezek az év eleji mérsékelt optimizmust tükrözik: 2011. január–júniusban a többnapos turisztikai célú belföldi utazáson részt vevők száma 10,5%-kal, az ott eltöltött napok száma 8,1%-kal, az erre fordított kiadások pedig 3,2%-kal (99 milliárd forintra) nőttek 2010. január–júniushoz viszonyítva. A növekedés ellenére a mutatók továbbra sem érik el a 2008-as szintet.

Marketingterv 2012

A kereskedelmi szálláshelyeken hasonló tendenciákat tapasztalunk. A KSH végleges adatai szerint 2010-ben a belföldi vendégek száma 2,3%-kal, a belföldi vendégéjszakák száma 4,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A belföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje 2,5 éjszaka volt, a kereskedelmi szálláshelyek 4,0 millió belföldi vendéget és több mint 9,9 millió belföldi vendégéjszakát regisztráltak. A szállodákban a kereskedelmi szálláshelyek átlagánál még kedvezőbben alakult a belföldi vendégforgalom: a belföldi vendégek száma 5,7%-kal, a belföldi vendégéjszakák száma 7,4%-kal nőtt. 2010-ben a kereskedelmi szálláshelyek belföldiektől származó bruttó szállásdíjbevétele 3,6%-kal csökkent. A belföldi vendégéjszakák számának alakulását 2008 és 2010 között az 1. ábrán foglaltuk össze. (A belföldi vendégforgalom növekedése már 2008-ban, a válság kirobbanását megelőzően lelassult, a válság hatása azonban 2009-ben vált láthatóvá.) A vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken, 2008–2010

1. ábra

11 000 20

10 000 9 000

15

Növekedési ütem, %

8 000 7 000 6 000 5 000

10

Románia 3,9

5 Lengyelország 1,1 0

4 000 –5 3 000 –10

2 000

–10

0

1 000 0 2008 Belföldi vendégéjszakák száma

2009

3

2010

Rom 15

2

Külföldi vendégéjszakák száma

Forrás: KSH

1800


1 2000

Szlovén 11,6


0

A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány adatai szerint 2010-ben 46,2 milliárd forint (–4,1%) értékben értékesítet-–1 1600 tek üdülési csekket, a csekktulajdonosok száma pedig 1,6 millió fő (–20,0%) volt. A kereskedelmi szálláshelyek –2 1400 üdülési csekkből származó bevétele 28,9 milliárd forintot tett ki (+13,9%). 1200 1000 800 600 400 200 0

–3 –4 –5

Magyarorsz 21,8

–6

9

–7 –20

–10

Marketingterv 2012

A KSH előzetes adatai szerint 2011 első kilenc hónapjában a kereskedelmi szálláshelyeken a belföldi vendégek száma mérsékelten (–2,4%), míg a belföldi vendégéjszakák száma jelentősebb mértékben (–4,9%) csökkent az előző év azonos időszakához képest. (Megjegyezzük, hogy az előzetes és a végleges adatok között az elmúlt években jelentős különbség volt, a végleges adatok általában kedvezőbbnek bizonyultak az előzeteseknél.) A belföldiektől származó szállásdíjbevétel a kereskedelmi szálláshelyeken 1,7%-kal csökkent, a szállodákban pedig 2,6%-kal nőtt. A belföldi turizmusban is megfigyelhető egy átrendeződés a magasabb színvonalú szolgáltatások javára: a szállodák belföldi vendégeinek száma 4,7%-kal, belföldi vendégéjszakáinak száma 2,6%-kal emelkedett 2011. január–szeptemberben az előző év azonos időszakához képest. A magánszálláshelyeken 2010-ben 3,7%-kal csökkent a belföldi vendégek és 8,8%-kal a belföldi vendégéjszakák száma. A beutazó turizmus jellemzői és alakulása A Magyarországra érkező látogatók körülbelül egyharmada érkezik turisztikai céllal, ezen belül a szabadidős turizmus dominál. A turisztikai céllal érkező látogatók körében a kereskedelmi és fizetős magánszálláshelyek mellett népszerűek az egyéb szálláshelyek, így a rokonok, barátok által kínált „elszállásolás” és a saját ingatlanok is. Utazásaikat erős, de csökkenő szezonalitás jellemzi. A legtöbb látogató a július–szeptemberi és a tavaszi időszakban keresi fel hazánkat. A legfontosabb motivációk: üdülés, hivatásturizmus, városlátogatás és egészségturizmus. A válság a külföldi látogatók számában is azonnal megmutatkozott, ez azonban elsősorban az egynapos látogatókat érintette. A több napra, turisztikai motivációval érkező külföldi látogatók száma növekszik, 2010-ben 2,7%-kal volt több, mint 2009-ben, 2011 első félévében pedig az előző év azonos időszakához képest 7,3%kal emelkedett. 2010-ben a turisztikai motivációval több napra érkezők kiadásai 781 milliárd forintot tettek ki, amihez járult az egynapos turisták csaknem 50 milliárd forintos költése. Előbbi 1,4%-os növekedést, utóbbi 4,4%-os csökkenést mutatott. 2011 első félévében a több napra, turisztikai motivációval érkezők kiadásai minimálisan, 0,5%-kal közel 339 milliárd forintra nőttek. Ami a kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégforgalmát illeti, a KSH végleges adatai szerint 2010-ben a külföldi vendégek száma 7,2%-kal, a külföldi vendégéjszakák száma 4,3%-kal nőtt. A külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje 2,8 éjszaka volt, a kereskedelmi szálláshelyek csaknem 3,5 millió külföldi vendéget és több mint 9,6 millió külföldi vendégéjszakát regisztráltak. A szállodákban a kereskedelmi szálláshelyek átlagánál még kedvezőbben alakult a külföldi vendégforgalom is: a külföldi vendégek száma 10,1%-kal, a külföldi vendégéjszakák száma 7,8%-kal nőtt. 2010-ben a kereskedelmi szálláshelyek külföldiektől származó bruttó szállásdíjbevétele 3,0%-kal nőtt.


A külföldi vendégéjszakák számának alakulását 2008 és 2010 között az 1. ábrán foglaltuk össze. (A külföldi vendégforgalom csökkenése 2009 elején vált érezhetővé.)

10

A KSH előzetes adatai szerint 2011 első kilenc hónapjában a kereskedelmi szálláshelyek közel 2,9 millió külföldi vendéget és csaknem 7,9 millió külföldi vendégéjszakát regisztráltak. A külföldi vendégek száma 4,1%-kal, a külföldi vendégéjszakák száma 1,3%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje 2,8 éjszaka volt. A külföldiektől származó szállásdíjbevétel a kereskedelmi szálláshelyeken 6,2%-kal, a szállodákban pedig 7,8%-kal nőtt. Utóbbi kategóriában a külföldi vendégek száma 7,2%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 5,5%-kal volt magasabb, mint 2010 első kilenc hónapjában. Tehát a beutazó turizmusban is érvényesül az a tendencia, miszerint a turisták egyre inkább a magasabb színvonalú szolgáltatásokat, a magasabb kategóriájú szálláshelyeket keresik.

Marketingterv 2012

A magánszálláshelyeken 2010-ben 10,3%-kal csökkent a külföldi vendégek és 8,7%-kal a külföldi vendégéjszakák száma. Legfontosabb küldőpiacaink rangsora kissé eltér, ha a turisztikai motivációval, több napra érkező látogatók, illetve ha a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számát vesszük figyelembe, azonban mindkét mutató szerint Németország és Ausztria áll az élen (4. táblázat.) Magyarország legfontosabb küldőpiacai*

4. táblázat

Helyezés 2009-ben

Helyezés 2010-ben

A vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer éjszaka)

Helyezés 2008-ban

Turisztikai céllal érkező több napos látogatók száma (ezer fő)

1.

1.

1.

Németország

2088

25,5%

2 102 987

21,9%

–2,7%

2.

2.

2.

Ausztria

891

10,9%

755 553

7,9%

+2,8%

3.

3.

3.

Egyesült Királyság

311

3,8%

509 748

5,3%

+1,6%

5

4.

4.

Olaszország

306

3,7%

497 806

5,2%

+7,3%

12.

6.

5.

Csehország

248

3,0%

436 071

4,5%

+12,5%

4.

8.

6.

Amerikai Egyesült Államok

374

4,6%

418 265

4,4%

+13,5%

7.

5.

7.

Lengyelország

484

5,9%

393 513

4,1%

–0,1%

11.

12.

8.

Oroszország

n. a.

n. a.

374 026

3,9%

+34,0%

6.

7.

9.

Románia

535

6,5%

370 014

3,8%

0,0%

10.

9.

10.

Franciaország

236

2,9%

364 106

3,8%

+2,3%

9.

10.

11.

Hollandia

215

2,6%

318 099

3,3%

–2,3%

8.

11.

12.

Spanyolország

n. a.

n. a.

280 388

2,9%

–3,5%

19.

13.

13.

Szlovákia

361

4,4%

186 946

1,9%

+2,1%

14.

14.

14.

Svédország

n. a.

n. a.

169 013

1,8%

–0,5%

17.

18.

15.

Svájc

168

2,1%

168 566

1,8%

+0,7%

Küldőpiac

2010

Részesedés

2010

Részesedés

2010/2009

Forrás: KSH

Küldőpiacaink közül a nemzetközi trendeknek megfelelően nő a közeli és szomszédos országok szerepe, amit jelez a korábbi rangsorokkal való összehasonlítás, és ami tükröződik a szakértői panel e kérdésre vonatkozó válaszaiban is. Az európai (14 évesnél idősebb) lakosság utazásait vizsgáló IPK-felmérés szerint is Németország hazánk legfontosabb küldőpiaca, amely az utazásokból 23,9%-kal, a szabadidős utazásokból 21,2%-kal részesedett 2010ben (5. táblázat).


* Sorrend a 2010-es vendégéjszakák száma alapján.

11

Marketingterv 2012

A magyarországi utazások számának alakulása 2010-ben* Utazások Ország**

5. táblázat

Szabadidős utazások

Utazások Ország**

száma része- száma része(ezer) sedése (ezer) sedése

Szabadidős utazások

száma része- száma része(ezer) sedése (ezer) sedése

1. Németország

1160

23,9%

617

21,2%

17. Svédország

68

1,4%

63

2,2%

2. Románia

660

13,6%

420

14,4%

18. Belgium

54

1,1%

50

1,7%

3. Ausztria

422

8,7%

221

7,6%

19. Bulgária

54

1,1%

14

0,5%

4. Cseh Köztársaság

372

7,7%

183

6,3%

20. Finnország

49

1,0%

29

1,0%

5. Lengyelország

286

5,9%

231

7,9%

21. Dánia

42

0,9%

29

1,0%

6. Szlovákia

270

5,6%

195

6,7%

22. Görögország

40

0,8%

7

0,2%

7. Nagy-Britannia

195

4,0%

121

4,2%

23. Norvégia

36

0,7%

25

0,9%

8. Olaszország

187

3,9%

139

4,8%

24. Szlovénia

33

0,7%

17

0,6%

9. Franciaország

144

3,0%

82

2,8%

25. Törökország

25

0,5%

11

0,4%

10. Spanyolország

120

2,5%

45

1,5%

26. Írország

24

0,5%

13

0,4%

11. Hollandia

119

2,5%

101

3,5%

27. Bosznia

23

0,5%

13

0,4%

12. Horvátország

90

1,9%

65

2,2%

28. Fehéroroszország

22

0,5%

0

0,0%

13. Oroszország

86

1,8%

0

0,0%

29. Portugália

14

0,3%

14

0,5%

14. Ukrajna

86

1,8%

74

2,5%

30. Litvánia

11

0,2%

7

0,2%

15. Szerbia

78

1,6%

50

1,7%

31. Észtország

7

0,1%

5

0,2%

16. Svájc

72

1,5%

64

2,2%

32. Lettország

7

0,1%

7

0,2%

Forrás: IPK International – ETC Pool Report 2010 * Az IPK adatai reprezentatív felmérésen és nem teljes körű adatvételen alapulnak. ** Az utazások száma alapján.

A rendelkezésre álló adatok alapján megvizsgáltuk, hogy 2002 és 2010 között hogyan változott Magyarország legfontosabb küldőpiacainak2 kiutazó forgalma általában, illetve Magyarország irányába (6. táblázat). A legfontosabb küldőpiacok kiutazásainak alakulása 2002 és 2010 között


Ország

12

6. táblázat

Összes kiutazás (%)

Szabadidős célú kiutazások (%)

Németország

–4,0

–6,9

Ausztria

+40,7

+39,3

Nagy-Britannia

+3,7

+25,7

Lengyelország

+63,6

+46,6

Románia

+16,7

+99,6

Forrás: IPK International – ETC Pool Report 2010 2 A KSH adatai szerint Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság játssza a legnagyobb szerepet beutazó turizmusunkban, ha a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak számát vesszük figyelembe. Az IPK adatai szerint Németországból, Romániából és Ausztriából érkezik a legtöbb utazó, illetve Németországból, Romániából és Lengyelországból ered a legtöbb szabadidős utazás.

11 000

Marketingterv 2012 20

10 000 9 000

Bulg 1,0


A kiutazások alakulását nem minden esetben követte a magyarországi utazások alakulása: 15 • Miközben – ahogy említettük – a németek szabadidős kiutazásainak száma 6,9%-kal csökkent 2002 és 2010 8 000 között, a Magyarországra irányuló német szabadidős utazások száma 54,0%-kal, vagyis kevesebb mint felére 10 esett vissza (2. ábra). Románia 7 000 • Az osztrák szabadidős utazások számának 39,3%-os általános növekedésével egy időben a magyarországi3,9 utazások száma 39,9%-kal csökkent. 5 6 000 • A Nagy-Britanniából történő kiutazások meglehetősen hullámzó képet mutattak az elmúlt években – ezLengyelország tükröződik a Magyarországra történő utazások esetében is. A szabadidős utazások száma 2003–2004-ben – a low1,1 5 000 0 cost légitársaságok megjelenésével párhuzamosan – ugrott meg, amit azonban jelentős visszaesés követett. • A lengyel piac 4 000– az osztrákhoz hasonlóan – általában jelentős növekedést mutatott, Magyarország azonban ezt nem tudta kiaknázni: a Magyarországra irányuló utazások és szabadidős utazások száma negyedével –5 csökkent 2002 és 2010 között. 3 000 • A román piacon a szabadidős célú utazások növekvő aránya tűnik szembe mind az összes kiutazás, mind –10 a Magyarországra 2 000 irányuló utazások esetében. Míg 2002-ben az összes román kiutazás 38,7%-a történt sza–10 0 badidős céllal, 2010-re ez az arány 66,2%-ot ért el. A Magyarországra irányuló szabadidős utazások aránya 33,6%-ról emelkedett 63,6%-ra. Míg azonban a Romániából történő összes kiutazás száma kissé, a szabad1 000 idős utazások száma pedig látványosan növekedett, a Magyarországra történő utazások száma 43,1%-kal csökkent, a szabadidős utazásoké pedig csak 8,0%-kal lett magasabb. 0 3 2008

2009

2010

2

A Németországból Magyarországra irányuló szabadidős utazások számának 2002–2010 Belföldi vendégéjszakák száma Külföldialakulása, vendégéjszakák száma(ezer utazás)

2. ábra

Románia 15,6

1 2000

Szlovénia 11,6

0 Növekedési ütem, %

1800 1600 1400 1200 1000

–1 –2 –3 –4

800

–5

600

Magyarország 21,8

–6

400

–7

200

–20

–10

0 2002

2003

2004

2005

Összes kiutazás

2006

2007

2008

2009

2010

Szabadidős célú kiutazások

8



A fenti tendencia tükröződik a kereskedelmi szálláshelyek német statisztikáiban is – miközben a Magyarországra 4 Csehország több napra érkező német látogatók száma és kiadásaik nem estek vissza. A német piac fejlődésének kedvez, Ausztria 2 hogy – az idős népesség arányának növekedésével és az egészségtudatos életmód terjedésével párhuzamosan – Horvátország nő az egészségturisztikai motivációval utazó németek száma, és ezen a területen Magyarország elismert a német 0 piacon. Lehetőségeinket azonban korlátozza, hogy Németországban ismét nő a távoli úti célok vonzereje (elsőSzlovénia –2 sorban a fiatalok körében), és bár az idősebbek és a családosok jellemzően belföldön vagy a közeli európai orszáLengyelország gokban utaznak, és nagy az érdeklődés az aktív és ökoturizmus iránt, ezek legfontosabb úti céljai olyan jelentős –4 Románia desztinációk, mint Ausztria, Svájc és Olaszország. Emellett továbbra is a klasszikus tengerparti nyaralásoké a fősze–6 rep, amely „termékkel” Szlovákia Magyarország nem rendelkezik. Bulgária

–8

Szerbia

–10

Egyéb országok

–12


6

Románia 10,8

Bulgária 1,1

13

0

Marketingterv 2012

A MICE-turizmus alakulása A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Igazgatósága folyamatosan összeállítja a hazai hivatásturisztikai piac alakulását ismertető statisztikai elemzését. A 7. táblázat a nemzetközi konferenciák legfontosabb jellemzőit mutatja be az elmúlt három évben. A MICE-turizmus legfontosabb mutatói, 2008–2010 Mutatók

7. táblázat 2008

2009

2010

2009/2010

531 db

356 db

537 db

50,8%

119 500 fő

82 000 fő

125 600 fő

53,1%

225 fő

230 fő

234 fő

1,7%

Konferenciákon részt vevő nemzetek átlagos száma

9 nemzet

11 nemzet

12 nemzet

9,0%

Konferenciák összesített napjainak száma

2071 nap

1175 nap

2002 nap

70,4%

3,9 nap

3,3 nap

3,7 nap

12,1%

19 365 db

15 788 db

16 500 db

4,5%

61,0%

52,2%

55,0%

–

Konferenciák száma Konferenciákon részt vevők száma Konferenciákon részt vevők átlagos száma

Nemzetközi rendezvények átlagos időtartama Egyéb rendezvények Kérdőívek visszaküldési aránya

Forrás: Magyar Kongresszusi Igazgatóság

A nemzetközi gazdasági válság hatása jelentős mértékben befolyásolta az utóbbi évek hivatásturisztikai piacát is. A számok alátámasztják, hogy 2009 komoly nehézségeit sikerült a hátunk mögött hagyni, és a 2010. évi adatok lassan utolérik a 2008-as eredményeket, sőt helyenként még túl is szárnyalják azokat. 2010-ben 2009-hez képest a nemzetközi konferenciák számának növekedésében és a nemzetközi konferen ciákon részt vevők számában regisztráltak jelentős fejlődést. A nemzetközi konferenciák megoszlása a helyszín típusa alapján, 2008–2010

8. táblázat

Nemzetközi konferenciák megoszlása Magyarországon


Helyszín jellege

14

Nemzetközi konferenciák megoszlása európai viszonylatban

2008

2009

2010

2010

Kongresszusi központ

14,5%

13,1%

7,6%

26,3%

Szálloda

77,3%

74,7%

63,4%

43,1%

Egyetem/tudományos intézet

4,3%

8,1%

20,1%

21,1%

Egyéb

3,9%

4,1%

8,9%

9,5%

Összesen

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

Forrás: Magyar Kongresszusi Igazgatóság, ICCA Statistics Report

A nemzetközi összehasonlításból egyértelműen kitűnik, hogy Európához képest jelentős hátrányban vagyunk a kongresszusi központokban megtartott rendezvények arányát tekintve.

2008

2009

2010

Belföldi vendégéjszakák száma

Rom 15

2

Külföldi vendégéjszakák száma

1 2000

0 Marketingterv 2012 Növekedési ütem, %

1800 1600 1400 1.4. Versenytárselemzés 1200

–1 –2 –3

Magyarország turisztikaiversenytárs-elemzése során több szempontot vettünk figyelembe, amit a turisztikai kínálat sokszínűsége, a1000 jelentőséggel bíró küldőpiacok száma, a több érintett és nem utolsósorban a rendel-–4 800 kezésre álló piaci információk köre indokol. –5 600 A magyarországi turisztikai szakértők értékelése szerint –6 4002011 júliusában online kutatást bonyolított le a magyarországi turisztikai szakérA Magyar Turizmus Zrt. tők körében. A megkérdezett szakértők véleménye meglehetősen megoszlik hazánk versenytársait illetően.–7 200 A válaszadók jellemzően a közeli, hasonló történelmi múlttal, kultúrával rendelkező országokat tartják Magyar- –20 0 ország legerősebb versenytársainak, de kerülnek a mediterrán, tengerparti országok is, 2002 2003gyakran 2004 említésre 2005 2006 2007 2008 2009 2010 közülük is elsősorban Horvátország (3. ábra). Összes kiutazás

Szabadidős célú kiutazások

Magyarország legfontosabb közvetlen versenytársai a beutazó turizmus szempontjából (az említések arányában, %)

Szlovén 11,6

Magyarorsz 21,8

–10

8

3. ábra

6 4

Ausztria

2 Növekedési ütem, %

Csehország

Horvátország Szlovénia Lengyelország Románia

Románia 10,8

0 –2 –4 –6

Szlovákia

Bulgár 1,1

–8

Bulgária Szerbia

–10

Egyéb országok

–12 –10 0

10

20

30

40

50

60

70

80

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.


Az egyes turisztikai termékek esetében más és más desztinációk jelentenek versenytársat (9. táblázat). Míg összességében a leggyakrabban Csehországot nevezték meg versenytárunkként (3. ábra), addig termékre „lebontva” Ausztria áll az élen, illetve a nemzetközi szabadidős turizmusban meghatározó szerepet játszó vízparti turizmus esetében Horvátország.

15

Marketingterv 2012

Magyarország versenytársai különböző motivációk esetén* Ausztria

Bulgária

Csehország

9. táblázat Horvátország

Lengyelország

Románia

Szlovákia

Szlovénia

Kulturális turizmus Bor és gasztronómia Városlátogatások Egészségturizmus Aktív turizmus Zöldturizmus Vízparti turizmus Hivatásturizmus Vallási turizmus Ifjúsági turizmus Szenior turizmus Családi turizmus Golfturizmus Vadászturizmus Horgászturizmus

Forrás: Magyar Turizmus Zrt. * A válaszadók legalább 40%-a által említett versenytársakat soroljuk fel.


A Magyar Turizmus Zrt. külképviselőinek értékelése alapján A Magyar Turizmus Zrt. külképviselői termékek szerint és célcsoportokra vonatkoztatva készítették el az egyes küldőországokra vonatkozó elemzést, jelölve a versenytársak által kommunikált versenyelőnyt is.3 Magyarország versenytársaként leggyakrabban Csehországot és Ausztriát említik, ám az egyes termékek esetében megjelenik Németország, Franciaország, a környező és a mediterrán országok is. Fontos kiemelni, hogy szinte minden küldőpiacunk esetében versenytársként szerepel a belföld, azaz az adott küldőország a turistákért versengő piacok között, ami igen speciális versenyhelyzetet jelent Magyarország számára.

16

Az IPK International európai kiutazásokra vonatkozó adatai alapján A 33 európai ország 15 évesnél idősebb lakossága körében végzett, turisztikai célú és szabadidős turisztikai célú utazásokat vizsgáló felmérés adatai szerint Magyarország a vizsgált európai népesség 24. legkedveltebb úti célja, ami 2010-ben 4,9 millió utazást jelentett, 1,2%-os részesedést biztosítva hazánk számára. Ezzel Dánia és Írország között foglalunk helyet. A szabadidős célú utazások tekintetében Magyarország a 26. helyen áll (1,0%-os részesedés, 2,9 millió utazás). Az elmúlt évek tendenciái alapján hazánk részesedése csökkent, és így hátrébb került a rangsorban.

3 A Magyar Turizmus Zrt. szakmai oldalainak Piaci iránytű rovatából, további információkkal, táblázatokkal kiegészítve letölthető a teljes elemzés.

Marketingterv 2012

Magyarország legfontosabb küldőpiaca – az IPK szabadidős célú utazásokra vonatkozó adatai szerint – 2010ben is Németország volt, a második helyen Románia, a harmadikon pedig Lengyelország áll. A szabadidős utazások száma alapján meghatározott küldőpiaci rangsor első tíz helyezettjét a 10. táblázatban mutatjuk be. Magyarország tíz legfőbb küldőpiaca a szabadidős utazások száma szerint 2010-ben

10. táblázat

Ország

Utazások száma (ezer)

Megoszlás

1. Németország

617

21,2%

2. Románia

420

14,4%

3. Lengyelország

231

7,9%

4. Ausztria

221

7,6%

5. Szlovákia

195

6,7%

6. Csehország

183

6,3%

7. Olaszország

139

4,8%

8. Nagy-Britannia

121

4,2%

9. Hollandia

101

3,5%

10. Franciaország

82

2,8%


Legfontosabb öt küldőpiacunk lakosainak szabadidős kiutazásait tekintve legfontosabb versenytársaink (azaz mindazon desztinációk, amelyek az egyes piacok esetében megelőzik Magyarországot a kiutazások rangsorában, illetve közvetlenül utána találhatók): Horvátország, Csehország, Görögország, Olaszország, Törökország, Franciaország, Egyesült Királyság, Spanyolország, Egyiptom, Németország, Bulgária, Dánia, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Szlovákia Svédország, Svájc, Amerikai Egyesült Államok, Ukrajna.


Kit tekint legfőbb versenytársainak a Magyar Turizmus Zrt.? Mindezen piaci információkat összegezve (4. ábra) a Magyar Turizmus Zrt. a következő desztinációkat tekinti elsődleges versenytársainak a nemzetközi turisztikai piacon: Ausztria, Csehország, Szlovénia, Szlovákia, Lengyelország és Románia; Bulgária és Horvátország tengerparti desztináció jellegükből kifolyólag másodlagos versenytársaink. Természetesen az egyes turisztikai termékek, illetve piacok esetében az adott piaci helyzetet vesszük figyelembe marketingtevékenységünk kialakítása során.

17

Marketingterv 2012

Magyarország versenytársai a beutazó turizmus szempontjából

4. ábra

I P K- a d a t DK, NL, PT, SV, USA, UA

a

ai

pan

el

k Kül

v

is

Belföld

Sz

km

el

ők

, , IT , TR , ES, GR UK CH CRO, FR, EGT, CZ, BG, DE, Észak-Európa, PL, SK Baltikum, Mediterrán térség/tengerparti AU, országok, Írország, SLO, RO Szerbia, Montenegró

ép


Jelmagyarázat: AU = Ausztria; BG = Bulgária; CH = Svájc; CRO = Horvátország; CZ = Csehország; DE = Németország; DK = Dánia; ES = Spanyolország; EGT = Egyiptom; FR = Franciaország; GR = Görögország; IT = Olaszország; NL = Hollandia; PL = Lengyelország; PT = Portugália; RO = Románia; SK = Szlovákia; SLO = Szlovénia; SV = Svéd ország; TR = Törökország; UA = Ukrajna; UK = Egyesült Királyság; USA = Amerikai Egyesült Államok

Mit mondhatunk el ezekről a piacokról? A UNWTO 2010. évi adatai szerint a nemzetközi turistaérkezések szerinti világrangsorban Magyarország a 23. helyet foglalja el. Legfontosabb versenytársaink közül Ausztria (11. hely) és Lengyelország (19. hely) előz meg minket, Horvátország a 26., Csehország a 39., Bulgária a 40. helyen található. Magyarországon, a UNWTO adatai szerint, 2011 első hat hónapjában a 2010-es év azonos időszakához képest 7,5%-kal nőtt a nemzetközi turistaérkezések száma. Versenytársaink közül Horvátországban 12,2%-kal, Szlovákiában 11,7%-kal, Romániában 11,6%-kal, Csehországban 11,0%-kal, Bulgáriában 6,0%-kal, Szlovéniában 9,1%-kal, Ausztriában 3,7%-kal növekedett a nemzetközi turistaérkezések száma (11. táblázat). A nemzetközi turistaérkezések száma és a turisztikai bevételek változása versenytársaink körében, 2011. I. félév*


Ország

18

11. táblázat

Nemzetközi turistaérkezések számának változása

Nemzetközi turisztikai bevételek változása

Horvátország

+12,2%

–15,4%

Szlovákia

+11,7%

+4,2%

Románia

+11,6%

+16,0%

Csehország

+11,0%

+4,7%

Szlovénia

+9,1%

+6,7%

Bulgária

+6,0%

+6,7%

Magyarország

+7,5%

–4,8%

Ausztria

+3,7%

+1,0%

Lengyelország

n. a.

+23,3%

Forrás: UNWTO, Magyar Turizmus Zrt. * Sorrend a nemzetközi turistaérkezések számának változása alapján.

Marketingterv 2012

2011 első félévében versenytársaink közül Lengyelország nemzetközi turisztikai bevételei emelkedtek (+23,3%) a legdinamikusabban, majd Románia (+16,0%), Szlovénia és Bulgária (+6,7%), Csehország (+4,7%), Szlovákia (+4,2%) és Ausztria (+1,0%) következett (11. táblázat). Horvátországban (–15,4%) és Magyarországon (–4,8%) csökkentek a turisztikai bevételek 2010 első félévéhez viszonyítva. Az IPK International felmérési eredményei szerint Magyarország legszűkebben vett versenytársai közül Ausztria (6%), Horvátország (2%) és Lengyelország (2%) szerepel az európai kiutazások első tizenöt úti célja között. 2010-ben Ausztria 2, Horvátország 5%-kal több európai utazót fogadott, mint egy évvel korábban, a Lengyelországba irányuló utazások száma nem változott.

Helyezés

A versenytárs országokba irányuló szabadidős utazások száma és részesedése 2010-ben

12. táblázat

Szabadidős célú külföldi utazások Ország

2010 (ezer utazás)

Részesedés

6. Ausztria

16 905

5,9%

9. Horvátország

8 540

3,0%

18. Csehország

4 329

1,5%

20. Lengyelország

3 927

1,4%

23. Bulgária

3 522

1,2%

24. Magyarország

2 192

1,0%

43. Szlovákia

1 173

0,4%

47. Szlovénia

1 042

0,4%

50. Románia

982

0,3%


Az európaiak szabadidős célú külföldi utazásai során szintén Ausztria (5,9%-os részesedés) és Horvátország (3,0%) játszik fontos szerepet versenytársaink közül. Az Ausztriába tett utazások száma 3%-kal, a horvátorszá giaké 7%-kal nőtt 2009-hez képest (12. táblázat).


A TourMIS adatai egységesen a kereskedelmi szálláshelyi vendégéjszakák számára vonatkoznak. A 13. táblázat adataiból látható, hogy minden versenytársunk esetében újra fellendült a beutazó turizmus, a legalacsonyabb növekedési ütemet a legnagyobb volument képviselő Ausztria, illetve Magyarország regisztrálta.

19

Marketingterv 2012

Versenytársaink külföldi vendégforgalmának alakulása 2011 első hónapjaiban*

20

13. táblázat

Ország

Vendégéjszakák száma (ezer)

Növekedési ütem (%)

Hónap

Ausztria

47 497

0,3

1–6.

Magyarország**

5 432

4,1

1–7.

Lengyelország

2 532

7,5

1–4.

Románia

1 339

10,0

1–6.

Csehország

9 176

11,9

1–6.

Szlovénia

2 114

9,4

1–6.

Bulgária

n. a.

18,1

1–6.

Szlovákia

n. a.

7,2

1–6.

15

6 4

Bulgária 1,0

Forrás: ETC, TourMIS, KSH 2

10

Csehország 2,1

Románia 3,9

Versenytársaink portfólió-elemzését elvégezve megállapíthatjuk, hogy Németország esetében Ausztria az abszo 5 Magyarország az összes fő versenytársával éles versenyben áll a német piacon, amelyben Csehlút piacvezető. Magyarország Horvátország a versenyt országgal együtt lemaradni látszik, legalábbis Lengyelország 7,9 a csökkenő piaci részesedés erre utal. Ausztriában 8,7 1,1 stagnáló részesedéssel ugyan, de egyértelműen Horvátország vezeti. Itt Szlovénia a legfőbb versenytársunk, ám 0 Csehország és Bulgária pozíciói javulnak. Az Egyesült Királyságban, ahol minden versenytársával szoros küzdelemben áll Magyarország, gyengülnek pozíciói (Csehországgal és Horvátországgal egyetemben). Olaszországban –5 versenytársaihoz képest viszonylag kis piaci részesedéssel bír Magyarország, ám növekedési üteme bizakodásra Szlovénia ad okot. Csehországban alacsony piaci részesedés és nagyon dinamikus növekedés jellemzi Magyarországot, 12,4 a többi versenytársát lehagyva dinamikusan „dolgozza le” hátrányát Horvátországhoz és Ausztriához képest. –10 –10

0

10

20

30

40

50

60

70



* Rangsor a vendégéjszakák száma alapján. ** KSH előzetes adat.

–2 –4 –6 –8

80

Magyarország piaci pozíciója fő küldőpiacain* 2010-ben Piaci részesedés, %

–0

–10

5. ábra

Németország 3 Románia 15,6

2 1

Szlovénia 11,6

2009

zások

20



0

Ausztria 53,6

Horvátország 22,5 Bulgária 20,5

–1 –2 –3 –4

Csehország 25,1

–5

Magyarország 21,8

–6

10


k száma

15

Lengyelország 38,1

5

0

–5

–10

–7 –20

–10

0

10

20

30 Piaci részesedés, %

2010 8

40

50

60

70

80

–15 –10

Marketingterv 2012

Magyarország piaci pozíciója fő küldőpiacain* 2010-ben

5. ábra (folytatás)

Ausztria 20

6

10

4

Bulgária 1,0

2 Csehország 2,1

Románia 3,9

5

Magyarország 7,9

Lengyelország 1,1 0



15

Horvátország 8,7

R

–0 –2 –4

–5

–6

Szlovénia 12,4

–10 –10

0

10

20

30

40

50

60

70

–8

80

–10

Piaci részesedés, %

3

Szlovénia 11,6 Szlovénia 4,8

04 –1 2 –2

sok

–20

–10

0

10

20

30

40

50

60

70

80

0

10

30

40

50


8 6

20

Lengyelország 4,3

Forrás: ETC, TourMIS, KSH, MT Zrt.

Ausztria 4 15 * Rangsor a vendégéjszakák előzetes száma alapján.Magyarország 3,4 Magyarország 5,1 4,6 2 Megjegyzés: A buborékokRománia mérete azt jelzi, hogy az adott küldőpiac mekkora részesedéssel bír az adott desztináció külföldi vendég 10,8 2010-re nem publikált adatot a TourMIS-ban. 10 éjszakáinak számában. Szlovákia 0 Horvátország Szlovénia Bulgária 8,2 19,8 –2 2,0 5 Ausztria Szlovénia –4 3,6 2,5 Növekedési ütem, % ütem, %

5

0

–5

–15 –10

–8 –10

10

–10

Horvátország 2,3


2010 80

Ausztria 53,6

Magyarország 5,3 Csehország 25,1 Csehország 5,1

Magyarország 21,8

–4 –6

009

Lengyelország 7,7

–3 –0

–7 –6

Ausztria 3,6

Bulgária 20,5

Románia 5,0

–4 –2 –5

Ausztria 53,6

Bulgária Horvátország 8,4 22,5


átország 8,7

NövekedésiNövekedési ütem, % ütem, %

6 1

15

Királyság


száma

Lengyelország Egyesült 38,1

Románia 15,6

2

21

Marketingterv 2012

Magyarország piaci pozíciója fő küldőpiacain* 2010-ben

5. ábra (folytatás)

Olaszország 6

Bulgária 8,4

64

Szlovénia 4,8

Növekedési Növekedési ütem, % ütem, %

42

orvátország 8,7

orvátország 8,7

Bulgária 8,4

Szlovénia Románia 5,04,8

–02

Magyarország Lengyelország 5,3 7,7

Románia 5,0

–0 –2

Csehország Magyarország 5,1 5,3

–2 –4

Horvátország Csehország 5,1 2,3 Horvátország 2,3

–6 –8

80

70

Ausztria 3,6

Lengyelország 7,7

–4 –6

70

Ausztria 3,6

–10

0

10

–8

80

20

30

40

50

30

40

50

Piaci részesedés, % –10

0

10

20 Piaci részesedés, %

15 15 10

Ausztria 53,6

10 5

70

80

Növekedési Növekedési ütem, % ütem, %

Ausztria 53,6

MagyarországCsehország 4,6 Magyarország 4,6 Bulgária 2,0

5 0 0 –5


22

80

Szlovénia Bulgária 2,5 2,0

Ausztria 3,6

Szlovénia Lengyelország 2,5 1,8

Ausztria 3,6

Horvátország 8,2

Lengyelország Románia 1,8 1,1

–5 –10

Románia 1,1

–10 –15 –10

70

Horvátország 8,2

0

10

20

30

40

50

60

40

50

60


–15 –10

0

10

20

30


Forrás: ETC, TourMIS, KSH, MT Zrt. * Rangsor a vendégéjszakák előzetes száma alapján. Megjegyzés: A buborékok mérete azt jelzi, hogy az adott küldőpiac mekkora részesedéssel bír az adott desztináció külföldi vendég éjszakáinak számában. Szlovákia 2010-re nem publikált adatot a TourMIS-ban.

Marketingterv 2012

Belföldi turizmus Tekintettel arra, hogy a Magyar Turizmus Zrt. kiemelt figyelmet fordít a belföldi turizmus fellendítésére, elkészítettük annak versenytárselemzését is. A rendelkezésre álló piaci információk (a Központi Statisztikai Hivatal magyar lakosság többnapos utazásait vizsgáló keresletfelmérése, a Magyar Turizmus Zrt. magyar lakosság utazási szokásait vizsgáló kutatása, illetve az IPK International felmérési eredményei) alapján a magyarországi szolgáltatók a következő piacokkal versenyeznek a magyar turistákért: Horvátország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Ausztria, Hollandia, Franciaország, valamint a mediterrán tengerparti országok (6. ábra). A KSH keresletfelmérésének adatai szerint 2010-ben 17 676 ezer fő összesen 71 656 ezer napot töltött el turisztikai célú többnapos belföldi utazáson, amelynek során 242 milliárd forintot költött el Magyarországon. Mindeközben 4605 ezer többnapos külföldi turisztikai célú utazáson 32 084 ezer napot töltöttek a magyarok, amelynek során 384 milliárd forintot költöttek el külföldön. A belföldi utazások népszerűségének erősítése mellett ezért – a vonzó turisztikai termékek és programok promóciója révén – a kiadások növelése a Magyar Turizmus Zrt. célja. Magyarország versenytársai a belföldi turizmus szempontjából

6. ábra

I P K- a d a t EGT, SLO, TU, UA

CZ CRO, PL, SK

Észak-Európa, Baltikum, Mediterrán térség/tengerparti országok, Írország, Szerbia, Montenegró Belföld

H

Z MT

/

M

KS

ÁS

T

AU, NL

, , ES , GR R, BG ,F TR RUS

r t.


Budapest Mivel Budapest kiemelt szerepet tölt be Magyarország beutazó turizmusában és a Magyar Turizmus Zrt. marketingtevékenységében, különleges figyelmet érdemel a versenytárselemzés során is. A rendelkezésre álló kutatási eredmények és piaci információk alapján Budapest Bécs és Prága mellett Varsóval, Barcelonával, Lis�szabonnal, Krakkóval és Koppenhágával versenyez a nemzetközi piacon.


Jelmagyarázat: AU = Ausztria; BG = Bulgária; CRO = Horvátország; CZ = Csehország; EGT = Egyiptom; ES = Spanyolország; FR = Franciaország; GR = Görögország; NL = Hollandia; PL = Lengyelország; RUS = Oroszország; SK = Szlovákia; SLO = Szlovénia; TR = Törökország; TU = Tunézia; UA = Ukrajna

23

Marketingterv 2012

Budapest versenytársai a nemzetközi piacon

7. ábra

E TC Amszterdam, Brüsszel, Koppenhága, Dublin, Lyon, Milánó, München, Nápoly, Stockholm

Bécs

KSH k ak

Kr

Barcelona, Lisszabon

Bukarest

MKI

Prága, Varsó

ó

London, Párizs, Róma, Berlin, Velence

Kül

k é p vis elő k Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

Budapest két legfontosabb versenytársa továbbra is Bécs és Prága. Budapest előnye a vendégszeretet, a szép fekvés, a „nagyvárosiasság”, a sok látnivaló és program, illetve a kreatív ipar jelenléte. 2010-ben Budapest árérték aránya rendkívül kedvezőnek bizonyult az STR egy kiadható szobára jutó bevételi adatai alapján. Hátránya ugyanakkor, hogy kevésbé rendezett és tiszta, mint Bécs vagy Prága, sokszor gondot jelent a nem megfelelő nyelvtudás, infrastruktúrája fejletlenebb, mint Bécsé. Az építkezések, hídlezárások, útépítések a hozzánk érkező külföldiek számára is nehézségeket okoznak. A három főváros 2010. évi (előzetes) és 2011. évi legfrissebb adatait a 14. táblázatban foglaljuk össze. Az adatokból látható, hogy számottevő változás nem történt 2011-ben 2010-hez képest a piaci helyzetben: Prága őrzi, illetve kismértékben erősítette vezető pozícióját Budapest és Bécs rovására. Budapest és legfőbb versenytársai vendégforgalmának alakulása 2010-ben és 2011 első félévében*


2010

24

14. táblázat

2011. első félév







Budapest

5 217

+8,3

20,7

2 396

+7,3

19,9

Bécs

9 026

+8,8

35,9

4 293

+7,9

35,6

Prága

10 917

+7,5

43,4

5 356

+12,1

44,5

Forrás: ETC, TourMIS, KSH * A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi vendégéjszakák száma. Bécs esetében a tágabb értelemben vett város adatai szerepelnek.

Marketingterv 2012

1.5.

Magyarország turisztikai kínálata

Természeti és ember alkotta vonzerőink Magyarország igen változatos vonzerőkkel rendelkezik, ezek között azonban kevés az olyan, nemzetközi jelentőségű látnivaló, program, amely önmagában jelentős számú turistát vonzana. A legfontosabb magyarországi turisztikai termékeket, azok erősségeit és gyengeségeit a Marketingterv 6. fejezetében és a Mellékletek 3. fejezetében mutatjuk be. Szálláshelyek A KSH 2010. évi végleges adatai szerint az előző évhez képest a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma 3,2%-kal, a szállodai férőhelyek száma 4,3%-kal nőtt. A legnagyobb növekedés a négycsillagos kategóriában történt. A wellness-szállodák kapacitása az átlagot jóval meghaladva, harmadával növekedett. A KSH előzetes adatai szerint 2011. július 31-én a működő kereskedelmi szálláshelyek száma 2892 volt, amelyekben 116 782 szoba 304 087 férőhellyel várta a vendégeket. A férőhelyek 42,5%-a a szállodákban található. A 2010. július 31-i állapothoz képest a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma 5,2%-kal, a szállodák férőhelyeinek száma 8,0%-kal nőtt, mindkét mutató értéke meghaladja a 2008-as szintet. A szobaszámot tekintve a szállodai összkapacitás 3,9%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, ezen belül azonban csak a négycsillagos kategóriában és a wellness-szállodákban volt növekedés, miközben a gyógyszállodák kapacitása csökkent, ez azonban a besorolási rendszer változásának is köszönhető. A budapesti szállodák kapacitása nőtt. A magánszálláshelyekre (2010-től egyéb szálláshelyekre) vonatkozóan 2005-től állnak rendelkezésre adatok. 2005 és 2010 között az egyéb szálláshelyek férőhelyeinek száma 6,3%-kal csökkent. Konferenciaturizmus A konferenciaturizmus fejlődésének gátat szab, hogy Budapesten továbbra is hiányzik a nagy befogadóképességű kongresszusi központ. A vidéki kapacitások fejlődése hozzájárulhat a konferenciaturizmus földrajzi koncentrációjának csökkenéséhez, egyelőre azonban ezek iránt még kisebb az érdeklődés. A konferenciák, üzleti találkozók programját jól kiegészítő turisztikai kínálattal rendelkezünk (kultúra, gyógyfürdők, gasztronómia, golf stb). Közlekedés A beutazó turizmusban a légi közlekedés szerepe meghatározó, Magyarországon ugyanakkor csak egy nemzetközi jelentőségű légikikötő található. A SkyCourt megnyitása „üzenetértékű” az utazásszervezők és a légitársaságok számára. A BA új vidéki transzferei, a FlyBalaton újbóli megnyitása stb. javíthatják a vidéki úti célok jobb megközelíthetőségét – akár az üzleti turizmus vonatkozásában. Hiányzik azonban a reptér és a városközpont közti kötöttpályás összeköttetés. A vasút szerepe – legalábbis a válság idején – növekedni látszott, a magyarországi menetrendek, a vasúti kocsik állapota azonban gátat jelentenek. Kivétel például a Railjet. Az autópálya-hálózatban történt fejlődés kedvez a turisztikai kereslet jobb eloszlásának. Emberi erőforrások Az emberi erőforrások terén nem kiemelkedőek Magyarország adottságai: a World Economic Forum jelentés ezt a területet viszonylag gyengének minősítette, elsősorban a hozzáállás, a vendégszeretet és a képzettség miatt.

1.6. Előrejelzés A nemzetközi turizmus várható alakulása 2011-ben és 2012-ben 2011-re a UNWTO világszinten 4–5%-os, Európában viszont csak 2–4%-os növekedést valószínűsít a nemzetközi turistaérkezések számában. Az ETC szerint a gazdasági helyzetet csak lassú növekedés jellemzi, az európai hitelproblémák és a visszafogott fogyasztás árnyékot vetnek a jövőre. Az általuk felkért Tourism Economics 2011ben világszinten a nemzetközi turistaérkezések számának 4,2%-os, 2012-ben 3,3%-os növekedését valószínűsíti.


A kiemelt termékek, köztük Budapest és a Balaton részletes SWOT-elemzése a Mellékletek 3. fejezetében olvasható.

25

Marketingterv 2012

Európában 2011-ben a nemzetközi turistaérkezések 5,6%-os, 2012-ben 2,3%-os bővülését várják (15. táblázat). A 2011. évi mérsékeltebb ütemű növekedés oka egyrészt az, hogy már 2010-ben megindult a növekedés, azaz erősebb a bázis, másrészt a magas üzemanyagárak miatt növekednek az utazás költségei, ám a legfontosabb ok a gazdasági fellendülés elmaradása és az újabb fenyegető recesszió. Utóbbi tényező különösen erős hatást gyakorol a 2012-es előrejelzések alakulására. 2012-ben az egyes desztinációk eredményei között jelentősebb eltérés valószínűsíthető, a küldőpiacok eltérő gazdasági helyzete, illetve az árfolyamok eltérő alakulása következtében. Kelet-Európában mindazonáltal magasabb, 8,9%, illetve 4,4%-os növekedést várnak. A Tourism Economics előrejelzése szerint Magyarország legnagyobb küldőpiacát jelentő Európa kiutazásainak száma 2011-ben várhatóan 4,5%-kal, 2012-ben 2,9%-kal nő majd. A szakértők szerint 2013-ban áll vissza a korábbi növekedési pályára a nemzetközi turizmus. A világ turizmusának alakulása, előrejelzés 2013-ig

15. táblázat


Beutazó turizmus*

26

Kiutazó turizmus**

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Világ

1,7%

–4,2%

6,8%

4,2%

3,3%

3,9%

2,9%

–3,6%

6,5%

3,9%

3,3%

4,4%

Amerika

2,9%

–4,8%

6,4%

4,5%

3,2%

4,4%

1,0%

–2,8%

6,7%

4,3%

3,1%

4,4%

Észak-Amerika

2,6%

–5,4%

6,7%

3,3%

3,2%

4,1%

0,7%

–3,6%

5,5%

2,5%

2,1%

3,7%

Karibi térség

0,9%

–3,5%

2,6%

3,9%

3,1%

3,7%

–12,3%

2,9%

6,1%

5,4%

4,8%

5,5%

Latin-Amerika

5,3%

–3,6%

8,1%

8,4%

3,5%

5,5%

6,8%

–0,9%

11,6%

10,7%

5,7%

6,5%

Európa

0,3%

–5,7%

3,6%

5,6%

2,3%

2,9%

0,0%

–6,7%

4,1%

4,5%

2,9%

3,7%

EU-15

–1,6%

–5,2%

3,0%

4,1%

1,5%

2,0%

1,0%

–3,3%

2,7%

4,1%

1,9%

2,4%

Kelet-Európa

3,3%

–8,9%

4,6%

8,9%

4,4%

5,4%

–2,4%

–12,9%

6,1%

5,9%

4,9%

6,0%

Ázsia

–0,5%

–1,5%

12,8%

5,7%

5,3%

5,1%

3,5%

–0,8%

10,9%

3,9%

4,3%

5,2%

Északkelet-Ázsia

–3,1%

–2,9%

13,8%

2,9%

6,6%

5,6%

1,9%

–0,9%

7,9%

2,5%

4,7%

5,2%

Délkelet-Ázsia

3,7%

0,8%

12,5%

9,9%

3,4%

4,3%

8,7%

–0,5%

19,0%

6,5%

3,6%

5,0%

Dél-Ázsia

3,6%

–3,5%

13,0%

11,9%

6,1%

5,5%

0,4%

–4,2%

12,4%

7,2%

5,1%

7,7%

Óceánia

–1,2%

–0,7%

4,7%

2,2%

2,6%

5,5%

5,2%

6,3%

9,0%

4,9%

0,3%

0,7%

Afrika

7,3%

1,1%

10,6%

–4,9%

5,5%

6,0%

7,2%

–10,7%

16,3%

–0,7%

6,4%

6,9%

Közel-Kelet

16,7%

–4,2%

12,1%

–2,8%

2,5%

5,3%

27,5%

10,5%

2,6%

0,9%

0,8%

4,7%

Forrás: ETC, European Tourism: Trends & Prospects (Q3/2011) * Az ország többnapos turistaérkezéseinek száma, beleértve a régión belüli forgalmat is. ** Az összes régióba történő látogatások számának összege. EU-15: Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svéd ország. Kelet-Európa: Albánia, Azerbajdzsán, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Macedón Köztársaság, Magyarország, Málta, Moldova, Oroszország, Örményország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország, Ukrajna.

Marketingterv 2012

A magyarországi turizmus várható alakulása 2011-ben és 2012-ben A Magyar Turizmus Zrt. által – online szakértői kutatás keretében – 2011 nyarán megkérdezett magyarországi turisztikai szakemberek saját területükön a beutazó és belföldi forgalmuk 2011. első félévi és 2011 végéig várható alakulását egyaránt kissé kedvezőtlenebbnek látják az egy évvel korábbi állapothoz képest. A 2012. évi várakozások ehhez képest pozitívabbak, főként a beutazó turizmus tekintetében. A szakértőket arra is megkértük, hogy ne csupán saját szakterületüket, vállalkozásukat tekintve, hanem az egész magyarországi beutazó és belföldi turizmusra vonatkozóan fogalmazzanak meg előrejelzést. Eszerint 2011-ben a külföldi vendégéjszakák számának átlagosan 2,0%-os növekedését várják a megkérdezett szakértők. A válaszok között egy-egy kiugró szám (például 35%-os csökkenés vagy 10%-os növekedés) is előfordul, ezek azonban nem befolyásolják lényegesen az átlagot. A belföldi vendégéjszakák száma a várakozások szerint 2011-ben 0,6%-kal fog csökkenni. (Itt is viszonylag nagy a szórás a –50%-tól a +15%-ig.) A hosszabb távon kissé javuló várakozások ezekben a becslésekben is tükröződnek: 2012-re a külföldi vendégéjszakák számának 2,9%-os, a belföldi vendégéjszakák számának 1,2%-os növekedését valószínűsítik a válaszadók. Megjegyezzük, hogy a felmérés még a korábbinál jóval kedvezőtlenebb tendenciát mutató júniusi KSH-statisztikák megjelenése előtt készült. A beutazó és belföldi turizmus alakulását 2012-ben számos külső, illetve belső tényező határozza majd meg. Ezeket a magyarországi nemzeti turisztikai marketingre vonatkozó SWOT-elemzésben felhasználtuk, most csak a leggyakrabban említett tényezőket soroljuk fel. A beutazó turizmusban: a küldőországok gazdasági fejlődése, illetve annak elmaradása, válságkezelése, egy újabb recesszió fenyegetése fő küldőpiacainkon, az euróforint árfolyam alakulása, a turisztikai kínálat fejlődése, Magyarország mint úti cél ár-érték arányának, illetve ismertségének és imázsának alakulása, továbbá a nemzetközi marketingtevékenység nagyságrendje és színvonala. A belföldi turizmusban: a magyar gazdaság fejlődése, a hitelválság kimenete és ezzel párhuzamosan a szabadon elkölthető jövedelmek alakulása, a SZÉP kártya hatékony működése, a versenyképesség a környező országok ár-érték arányával összehasonlítva, a TDM-szervezetek munkája, és végül a szegmentáción alapuló célzott belföldi marketing, kampányok és tájékoztatás a kínálatról. A Magyarország turizmusára közvetlen hatást gyakorló gazdasági folyamatok alakulása nehezen prognosztizálható. Az euróövezeti válság elhúzódása, a diszkrecionális jövedelmek alakulása, a gazdasági környezet rapid változásai erősen befolyásolhatják a 2011-es év hátralévő részét és a 2012-es év teljesítményét.


Annak érdekében, hogy az esetleges negatív hatásokat csökkenteni, kiküszöbölni tudjuk, illetve a fejlődés dinamikája elérje a szükséges szintet, a rendelkezésre álló erőforrások koncentrációja szükséges. A Magyar Turizmus Zrt. kiemelt célja, hogy marketing- és keresletösztönző tevékenysége során együttműködési alternatívákat kínáljon az ágazat piaci szereplői számára, regionális, országos és nemzetközi szinten egyaránt. Jelen gazdasági, piaci helyzetben a hatékonyság ilyen formában történő növelése lehet az az eszköz, amely segítheti a fenntarthatóság érdekében szükséges fejlődési dinamika elérését.

27

Marketingterv 2012

2. E-marketing trendek4 Ahogy a mindennapi élet részévé vált az internet, a turizmusra gyakorolt hatásai is egyre fontosabbak lettek. Tény, hogy jelentős piacot célozhatunk meg a világháló kínálta e-marketing eszközökkel. Összességében elmondható, hogy az utazási piacon a mobil, a közösségi keresés és a helyben szolgáltatott tartalmak a kulcstényezők. Itt a legfontosabb tendenciákat mutatjuk be, részletes elemzésünket pedig az itthon.hu oldal Szakmai oldalain tesszük közzé.

2.1. Nemzetközi trendek A felmérések alapján eloszlik az a korábbi elképzelés, miszerint az internetet kifejezetten csak fiatalok használják, természetesen ez a tendencia erősen csökken a 65 év felettiek körében. A felhasználók szeretnek keresgélni a lehetőségek között, de a foglalásra fordított idő „frusztráló”. A felhasználók informálódási szokásai A szabadidős turizmusban az utazók 66%-a használja a keresőmotorokat, az üzleti utazóknak pedig 59%-a. A légitársaságok oldalai a második leglátogatottabbak, ezeket a hotelek oldalai követik. A desztinációs oldalak is népszerűek (40%, illetve 32%). Utóbbiak népszerűsége abból fakad, hogy összeköttetésben vannak a szakma többi oldalával is (hotelek, légitársaságok stb.), és olyan információk gyűjtőoldalai, amelyekre az utazók igényt tartanak egy utazás megtervezéséhez. Felhasználói foglalások és kiegészítő szolgáltatások A felhasználók szeretnek informálódni minden költségről, amivel az utazás folyamán találkozhatnak – ennek megfelelően a foglalók kétharmada legalább egy kiegészítő/kapcsolódó szolgáltatást választ, illetve előszeretettel keresik a csomagajánlatokat. Időmegtakarítás céljából olyan oldalt keresnek, ahol ezt egy helyen megtehetik. A felhasználók szintén előnyben részesítik az olyan oldalakat, ahol a szállásokról és szolgáltatásokról más felhasználók véleményeit olvashatják, és ahol ők is megoszthatják tapasztalataikat. A foglalások 46%-a már online foglalóoldalakon történik, a második legnépszerűbbek az utazási irodák oldalai 21%-kal. Az online foglalásokat befolyásoló tényezők közt első helyen szerepel az olcsóság mind a szabadidős szegmensben (75%), mind az üzleti utazók számára (64%), valamint az egyszerűség és gyorsaság. A válaszadók 66%-a igényli az ár-összehasonlítás lehetőségét is.


Felhasználói fizetőeszközök Az olyan fizetési lehetőségek, mint a Pay-Pal, az előre fizetéses hitelkártyák és a mobilos fizetési lehetőség, egyre inkább elterjedőben vannak. Az e-fizetési lehetőséget az okostelefonok fogják felfuttatni (és felgyorsítani a hozzájuk kapcsolódó fejlesztéseket). Több mint egymillióan töltötték le a Pay-Pal-alkalmazást Iphone2-re már a kibocsátás első három hetében.

28

Felhasználók offline-online foglalási szokásai Bármennyire is rohamosan változik világunk, és egyre jobban előtérbe lép az online média, az informálódáshoz mégsem csak a hálózatot használjuk, hanem fontos szerepet játszik ismerőseink véleménye, a rádió, a televízió és a nyomtatott hordozók is. Természetesen az arányok eltérőek lehetnek országonként. A legnagyobb online szféra az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, valamint Ausztrália, míg a legnagyobb offline szféra Hongkong és Oroszország.

4 Források: www.newmediatrendwatch.com, ETC Extranet – ETC Executive Unit által összeállított cikkek, DIGITÁLIS MÉDIA Tények könyve 2011, Neo Interactive 2011.

Marketingterv 2012

Emlékezetők/reklámok/ajánlók A megkérdezettek 43%-a kedveli az utazási emlékeztetőket (reminder), 40%-a az eseményeket, 37%-a pedig a helyi szolgáltatásokat, amelyekhez mobilon keresztül jutnak. A legtöbb felhasználó az eseményekre, programokra kíváncsi. Mobil Felmérések alapján 2013-ra az okostelefonok száma meghaladja a számítógépekét. Az oldalak mobilokra történő optimalizálása kell hogy legyen a következő fejlesztési fázis minden tartalomszolgáltatónak, amely látható szeretne maradni az online közönség számára. A mobilról történő foglalások száma a 2008-ban mért 20 millióról 2010-re 200 millióra növekedett. Az okostelefonok robbanásszerű terjedése teljesen átformálja annak módját, ahogy az emberek információt gyűjtenek az utazásaikhoz. Mindegy, hogy múzeumot, éttermet vagy hotelt keres az utazó, egyre inkább az okostelefonjára hagyatkozik. A mobil operációs rendszerek tekintetében – felmérések szerint – a következő egy évben az okostelefont vásárlók 33%-a a Google által fémjelzett androidos készüléket fogja választani, szemben az Apple iOS-platformjával. Az okostelefont használók 50%-a jelenleg androidos készülékkel rendelkezik. Közösségi média A közösségi média szerepe mára vitathatatlanná vált. A felhasználók közel 50%-a nyilatkozta, hogy nagymértékben befolyásolta utazási döntését az, hogy megnézhette barátai, ismerősei nyaralási képeit. Egy, a Sheraton Hotels & Resorts által végzett tanulmány szerint a megkérdezettek 64%-a azt nyilatkozta, hogy használták már a közösségi médiát utazásaik megtervezéséhez. A fiatalok körében ez a szám csak nőtt. A válaszadók közel 60%-a utazásai alatt a közösségi médián keresztül tartja a kapcsolatot barátaival, családjával. Telefonhívás helyett is inkább közösségi profiljukon osztják meg élményeiket. Utazás közben egy óra alatt akár többször is belépnek fiókjukba. A Digital Visitor marketingigazgatója közzétette a közösségimédia-trendeket 2012-re vonatkozóan: 1. Közösségi média mint vásárlót kiszolgáló eszköz: a cégek könnyen, olcsón és gyorsan érnek el nagy tömegeket. 2. Egyre több cég használja a közösségi médiumokat: ez kreatív és érdekes megoldásokat szül. 3. A közösségi média egyre jobban hatással lesz a keresési találatokra: egyre több naprakész információt vagy éppen felhasználói leírást, véleményt találhatunk. 4. Egyre több cég fogja a saját weboldalán megjelentetni a felhasználói értékeléseket, hozzászólásokat: nagy mértékben befolyásolja a vásárlói kedvet. 5. Közösségi média és relevancia: fontos, hogy a releváns információ a megfelelő embereket találja meg, illetve az emberek az őket érdeklő információhoz könnyen hozzájussanak. 6. Nő a szerepe a közösségi médiának a B2B-szektorban is: talán a B2B-piac vette észre először a közösségi média hasznosságát, ezért szerepe a következő évben is nőni fog.

Összességében a Facebook-felhasználók 72%-a 18–44 éves, és a világon majdnem minden tizedik embernek van Facebook-fiókja. Sok szállodalánc használja a Facebookot arra, hogy fenntartsa a kapcsolatot vendégeivel. Több szálloda rendelkezik szobafoglalási lehetőséggel a Facebook-oldalán. 2009-ben megfigyelték, hogy a szálloda weboldala és az FB-oldala közötti hivatkozások száma nagyobb volt, mint például a szálloda oldala és a TripAdvisor-oldala között.


A közösségi oldalak közül jelenleg a Facebookról szól a legtöbb hír, elemzés. Annak ellenére, hogy úgy tartják, a Facebook csökkenti a valóságban történő kapcsolattartást, a megkérdezettek 54%-a nyilatkozta, hogy a Facebook hatására látogatták meg külföldi ismerőseiket. A csoportos utazások megszervezésében is növekvő szerepe van a Facebooknak.

29

Marketingterv 2012

A szállásadók körében végzett kutatás szerint a szálláshelyek: • majdnem egyharmada készül valamilyen program indítására mobil eszközökön; • 27%-a már a múlt évben is használt ilyeneket, és a következőben is fog; • 46%-a nem kívánja elérni az utazókat mobil eszközökön keresztül. Közösségi vásárlás A közösségi vásárlás az e-kereskedelem új módszere, ahol a vásárlók csoportosan vesznek részt a vásárlás élményében. Elsősorban szolgáltatásokat kínálnak az erre szakosodott oldalak: éttermi fogyasztás, szépészeti kezelések, belépőjegyek kerülnek a rendszerbe. Az alapötlet egyszerű: senki nem vásárol egy szolgáltatásból egyszerre nagyobb mennyiséget, ha azonban összeáll egy csoport, jelentős árkedvezményt tud elérni. 2010 decemberében az internetezők 6,9%-a látogatta világszerte az ilyen oldalakat. Európában ez a szám elérte a 9,6%-ot, ami 5,7 százalékpontos növekedést jelent 2009-hez képest. Ebben oroszlánrészt vállalt a Groupon-oldal, a közösségi vásárlás korszakalkotója, amely önmagában 12,3 millió felhasználóval büszkélkedett 2010 decemberében. Google A Google az internet egyik üstököse, rohamléptekben jelentkezik újdonságokkal. A kereső (Google), filmmegosztó (YouTube), térképes (Google Maps, Google Earth) szolgáltatások után a cég elindította az új közösségi portálját, a Google+ béta (korlátozott módon elérhető) verzióját, amivel megpróbálja elcsábítani a felhasználókat a Facebooktól. Az új közösségi média természetesen tartalmazza és integrálja a Google-termékek zömét, de emellett a felhasználók könnyen csoportokba rendezhetik a kapcsolataikat. Kutatók szerint a Google csak lemásolta a Facebookot, kiegészítve annyival, hogy elérhető náluk a videochat is. Létezik azonban négy olyan új funkció, amely miatt a Google+ igen népszerűvé válhat: • „Körök”: a bejelölt barátokat, ismerősöket különböző megfontolás alapján a felhasználó szabadon létrehozott körökbe csoportosíthatja; • „Hangouts” (lófrálás): többszereplős videochat, ami lehetővé teszi, hogy a felhasználók szabadon kapcsolódjanak be barátaik videobeszélgetésébe; • „Huddle”: azonnali üzenetküldés csoportnak; • „Sparks”: olyan opció, amely összekapcsolja az egyéneket közös érdeklődési körök alapján. Twitter A Twitter egy olyan ismeretségi hálózat és mikroblog-szolgáltatás, amely lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy rövid bejegyzéseket, egymásnak szánt üzeneteket írjanak (csiripeljenek), legfeljebb 140 karakter hosszúságban. Az üzenetek elküldhetők SMS-ben, a Twitter honlapján, azonnali üzenetküldő alkalmazásokon, egyéb, a Twitter API-t használó programokon vagy webes szolgáltatásokon keresztül. A friss bejegyzések a felhasználó profilján jelennek meg, de azonnal kézbesíti azoknak a felhasználóknak is, akik erre feliratkoztak.


Tízből nyolc Twitter-felhasználó úgy gondolja, hogy a cégek válaszai sokkal megbízhatóbbak, mint az átlagos felhasználóké. Azok a márkák, amelyek ténylegesen válaszoltak a felhasználók által feltett kérdésekre, lojalitást és vásárlókat szereztek maguknak. A felhasználók 60%-a azt nyilatkozta, hogy inkább azt a márkát követik, 64%-a pedig azt, hogy inkább attól a márkától fog vásárolni, amelyik válaszolt nekik. 2010 januárja és augusztusa között majdnem megduplázódott a Twitter-felhasználók száma. Az új belépők miatt a felhasználók 80%-a csupán 500 körüli „csiripet” készített.

30

LinkedIn A LinkedIn egy elsősorban szakmai közösségi oldal, egyfajta online önéletrajz. Felhasználóinak száma 2011-re elérte a 100 milliót. Az erős szakmai jelleg miatt a turisztikai ágazatban elsősorban a hivatásturizmus területén használható közösségi felület.

Marketingterv 2012

2.2.

Magyarországi trendek

Mire használják az internetet? Magyarországon a felhasználók elsősorban híreket és információkat böngésznek az interneten (84%), további jelentős hányad levelezésre használja a világhálót (78%), ár-összehasonlításra, vásárlás előtti informálódásra 65%, műsorok, programajánlók átnézésére pedig 64%. Okostelefonok Az IDC becslése alapján a Google által fémjelzett Android 39,5% részesedéssel zárhatja 2011-et a mobiltelefonos operációs rendszerek piacán. További becslések alapján a Blackberry 14,9%, az iOS 15,7%, a Symbian 20,9% a Windows Mobile 20,9%-ot érhet el. Nemek és korcsoportok A férfi és női internetezők böngészési szokásaikban hasonlítanak, mégis van néhány eltérő tényező. Míg a nők a szöveges tartalomra figyelnek jobban, addig a férfiak inkább a grafikai elemekre koncentrálnak. A tartalom tekintetében a nők mindent elolvasnak, még az apró betűs részt is, míg a férfiak a képekre figyelnek jobban, és keresik a navigációs pontokat, nagyobb betűket, menüpontokat. A női netezők ma főként a családdal, egészséggel, szépséggel, életmóddal és főzéssel kapcsolatos írások, valamint a bulvárhírek iránt érdeklődnek. A nők kevésbé reklámkerülők, és aktívabbak a közösségi portálokon is. A 15–25 éves fiatalok 65%-a naponta használja az internetet (a budapestiek háromnegyede, míg a vidékiek fele). A fiatalok tanulásra, letöltésre (zene, film), blogírásra és chatelésre használják a világhálót. A fiatalok online töltött átlagos ideje havonta 48,6 óra, míg az idősebb korban ez 54,6 óra. Az idejük egyharmadát videomegosztókon és chatszobákban töltik. A netgeneráció is egyre inkább előszeretettel használja internetezésre a mobilját vagy táblagépét. A fiatalok zárkózottabbak a márkákkal és a marketingkommunikációval szemben, ezért a megfigyelések áttevődnek a játékiparra. Keresőpiac A keresők közt egyértelmű a Google hazai előnye: a felhasználók több mint 90%-a a Google-t használja. A maradék mintegy 10%-on a Yahoo, a Bing, a Hírstart és egyéb keresők osztoznak. Közösségi média A magyarok száma a nemzetközi közösségi hálón elérte a 3,3 milliót, ami egyre közelebb van az iWiW 4,5 millió fős felhasználótáborához. Az oldalakat 65%-ban fiatalok (18–34 évesek) látogatják, akiknek 65%-a napi rendszerességgel visszatérő.

Geolokáció Közösségi szempontból igen fontos a geolokáció előretörése (Foursquare, Goawalla, Lattitude). Hazánkban az elterjedés várhatóan a Facebook Places-zel fog felgyorsulni. Mobil A 18–49 éves mobilról internetezők aránya 22%, a mobilról való internetezés 72%-a okostelefonról történik.


Közösségi vásárlás A közösségi vásárlásokat a Groupon indította el – lényege: nagy kedvezményekkel jelenítenek meg termékeket, s ezek a kedvezmények csak bizonyos ideig érvényesek. Hasonló oldalak jelentek meg Magyarországon is, ezek közül a BónuszBrigád és a KuponVilág a legjelentősebbek. A 18–34 évesek tízszer nagyobb valószínűséggel vásárolnak webshopokban, mint az 55 évnél idősebbek. Ugyanakkor ez az arány kétszeres a 34–55 évesek között. A vásárlók között a felmérések alapján 70% használ mobilt.

31

Marketingterv 2012

3. A Termékek SWOT-elemzése Egészségturizmus Erősségek • Termál- és gyógyvízkincs, illetve a természetes gyógytényezők gazdagsága • Tradíció a gyógyfürdőkultúrában (például történelmi fürdők, fürdőkultúra) • A gyógyvíz eredeti állapotában történő felhasználása • Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően kapacitásbővülés és minőségi változás az egészségturisztikai kínálatban •N emzetközi viszonylatban az átlagnál nagyobb vízfelülettel és széleskörűbb szolgáltatási palettával rendelkező (minden korosztály részére megfelelő szolgáltatásokat nyújtó) hazai szállodák és fürdők • A magyar orvostudomány nemzetközi ismertsége • A magyar fogorvosi turizmus ismertsége az EU-ban, a fő piacokon anyanyelvi közvetítők jelenléte

Lehetőségek


• Az időskori szabadidő egészségmegőrzésre és/vagy gyógyulásra fordítása • A speciális igények növekedése az egészségturisztikai termékek vonatkozásában • Új wellnessirányzatok (például selfness) és gyógymódok felé nyitás, erősödő belföldi és nemzetközi kereslet a wellnessszolgáltatások iránt • Az egészség iránti felelősségérzet növekedése • F ürdővárosok TDM-szervezeteinek hatékonyabb közös fellépése, a fürdővárosok pozicionálása • A magyar orvostudományi képzés ismertsége, a Magyarországon tanuló külföldi orvostanhallgatók tájékoztatása hazánk gyógyászati, gyógyturisztikai adottságairól •H atáron átnyúló egészségügyi ellátás igénybevételéről szóló EUirányelv hatékony kommunikációja a szakma és a nagyközönség felé •O nline fórumok és a web2 hatékonyabb kihasználása az információáramlásban

32

Gyengeségek • Egyes budapesti, a külföldiek körében is jelentős ismertségnek örvendő történelmi fürdők komplex egészségturisztikai szolgáltatásának hiánya • Infrastrukturális elmaradottság (egyes fürdővárosok nehéz meg közelíthetősége mind belföldi, mind külföldi viszonylatban) • Az egészségturisztikai szolgáltatók nem megfelelő szakmai nyelvismerete (például új [cseh, Arab-öböl térségbeli] piacok esetében) • Gyógyfürdő-, wellness-szálloda- és gyógyhely-minősítési szabályozás elavultsága • Az egyediség, különlegesség hangsúlyozásának hiánya a szolgáltatók körében • Az adatszolgáltatásra vonatkozó törvényi kötelezettség hiánya (a fürdők és az orvosi turizmus szereplői tekintetében) • A gyógytényezők hatásainak nem elegendő orvosi alátámasztása, kutatási eredmények publikálásának hiánya • A betegek számára garanciát jelentő nemzetközi minőség tanúsítási rendszerek és reklamációmenedzsment hiánya Veszélyek • A SZÉP kártya korlátozott felhasználási köre •A z OEP fokozatos kivonulása a gyógyfürdőkezelések támogatásából • Magyar fogorvosok rendelőket nyitnak a küldőpiacokon, így leszorítják az árakat, és kevesebb páciens érkezik az országba • Fokozódó versenyhelyzet a környező országokkal, elsősorban a fogorvosi turizmus területén (Bulgária, Horvátország, Lengyel ország, Románia, Törökország), megszerzett piacvezető szerepünk csökkenése

Marketingterv 2012

Budapest Erősségek • Jó természetföldrajzi adottságok • Nagyszámú és sokszínű építészeti és történelmi emlékek • Budapest világörökségi helyszín • Termál- és gyógyvizek • Kedvező ár/érték arány a nemzetközi turizmus szempontjából • Növekvő számú turisztikai beruházás, fejlesztés • Kiváló kulturális adottságok, sokszínűség • Élményközpontú látogatások • Erős „city break” desztináció, nem függ szezontól Lehetőségek • A turizmusból származó adóbevételek visszaforgatása város marketingre • A Duna mint attrakció kihasználása és dunai rendezvények létrehozása, illetve promóciójának növelése • Légi összeköttetések kiterjesztése • Közlekedési infrastruktúra javítása földön, vízen, levegőben • Kulturális és sportrendezvények számának növelése • Budapest fürdőváros imázserősítése, fürdőfejlesztés • Az ifjúsági korosztály számára nyújtott programok és szolgál tatások körének bővítése • A garantált turistaprogramok modernizálása, bővítése, fejlesztése • Együttműködések a szomszédos fővárosokkal harmadik piacon • Szolgáltatók összefogása, integrált kommunikáció • Budapest TDM-szervezetének segítségével hosszú távú, kiterjedt együttműködés a turisztikai szereplők között

Gyengeségek • Kevés anyagi forrás kiterjedt, nagy erejű marketingkampányokra • Világörökségi státusz kihasználatlansága • Az egyes építészetileg értékes épületegyüttesek elhanyagolt állapota • A turistákkal kapcsolatba lépő hivatalos személyek és szolgáltatók nem turistabarát viselkedése • Turisztikai szolgáltatók és városvezetés összefogásának hiánya • A turizmus fogadófeltételeinek elégtelen állapota (hajléktalanok, zsebtolvajok, visszaélések stb.) Veszélyek • Gyorsan reagáló, érzékeny piac; rossz hírek, veszélyérzet esetén turisták elmaradása (például BKV-büntetések behajtási módszerei, erőszakos tüntetések, túlszámlázás és egyéb visszaélések) • Kelet-közép-európai versenytársak piacnyerése, előretörése a turizmust szolgáló városfejlesztés és a támogató nemzeti desztinációs marketing révén • Lakosság turistákhoz való negatív hozzáállása, turistáktól való elzárkózás, nyelvismeret hiánya • Környezeti terhelés növekedése • Globalizálódás miatt a kínálat uniformizálódása • Nem hivatalos turisztikai információs pontok és elárusítóhelyek megjelenése

Kulturális turizmus

• Kedvező adottságok (gazdag épített örökség, történelmi emlékek, tradíciók, élő hagyományok, bor- és gasztronómiai kultúra, gazdag rendezvénykínálat, 8 világörökségi helyszín + 1 szellemi világ örökség) • Magyar művészeti ágak jó imázsa belföldön-külföldön egyaránt • A kulturális célú utazások a turisták többsége számára évszakfüggetlenek • A magyar lakosság a hazai kulturális látnivalók megismerését alapműveltségnek tartja, illetve adottságainkat nagyon jónak ítéli • Az utazáshoz jobban kötődik a kulturális tevékenység a turisták számára, mint a hétköznapokhoz • Elmúlt évek fejlesztései (például Pécs), új attrakciók Lehetőségek • Attrakció- és infrastruktúra-fejlesztések, új kínálati elemek (például „trendi” helyszínek, kreatív iparágak…) • Előzetes és helyi tájékoztatás bővítése • A kínálat színesítése családi és egyéb programokkal • A nyitva tartás meghosszabbítása, a főszezonon kívüli időszakban is nyitva tartó attrakciók • Kulturális attrakciók összekapcsolása más termékekkel – komplex termékfejlesztés • Ismeretterjesztés, a kulturális attrakciók népszerűsítése belföldön és külföldön • A világörökségi státusz jelentőségének tudatosítása a lakosságban • A világörökségi helyszínek együttműködése, közös megjelenés (tematikus utak, együttműködési lehetőségek, testvérvárosi kapcsolatok)

Gyengeségek • Infrastrukturális hiányosságok • Tájékoztatásbeli hiányosságok helyben, illetve a döntéshozatalnál • Vendégbarát szolgáltatások hiánya • Kiszolgálólétesítmények hiánya • Az attrakciók kihasználtságának alacsony mértéke helyenként • Gyerekbarát szolgáltatások nem elegendő volta • Hiányos ismeretek a kulturális attrakciókkal kapcsolatban • Rövid vagy csak szezonális nyitva tartás • A turizmus és a kulturális szektor eltérő szempontrendszere és az ebből fakadó anomáliák • A fesztiválkínálat nem kellően rendszerezett, a sokszínűség negatív oldala a minőségi garancia hiánya Veszélyek • Nem kiszámítható finanszírozás, különösen a rendezvények tekintetében • Garantált programok hiánya • Budapest-központúság


Erősségek

33

Marketingterv 2012

Bor- és gasztronómiai turizmus Erősségek • A magyar bor és gasztronómia változatos, eredeti és tradicionális • Kedvező változások a belföldi piac fogyasztási szerkezetében • A minőségi borok fogyasztása és a minőségi gasztroélvezetek divatossá válása • A természeti környezet megőrzött értékei turisztikai vonzerőt jelentenek • A hungarikumok sokszínűsége • A belföldi piacon elismert és népszerű akciók (Torkos Csütörtök, Nyitott Pince Napok) •H agyományos borfogyasztói társadalom, amelynek része egy igényes borfogyasztói szegmens • Színvonalas rendezvények, fesztiválok Lehetőségek • A bor- és gasztronómiai turizmus imázsának javulása •N övekvő számú jó színvonalú esemény promotálása •N emzeti bormarketing-stratégia, ágazati szintű összefogás, közösségi marketingtevékenység fejlesztése bel- és külföldön • Erős, stabil márkaépítés •N emzetközi, illetve belföldi piacokon a tradicionális magyar konyha és borfogyasztás népszerűsítése • T ematikus utak létrehozása és népszerűsítése, a kínálat csomagokká szervezése

Gyengeségek • Országos együttműködés hiánya, széthúzás jellemzi a piacot • Ismeretlenség és „el nem ismertség” • K ülföldön a magyar borok nem kellő ismerete az exportot lehetővé tévő volumennél kisebb mennyiség miatt, ebből következően a borturisztikai lehetőségek sem ismertek • Szétaprózott borvidéki rendszer • Piaci pozicionáltság hiánya

Veszélyek • Egy-egy mezőgazdaságilag rosszabb év negatív hatással van például a borosgazdák hozzáállására, és csökken a turisztikai aktivitásuk • Az érintett szakmai szervezetekkel történő együttműködés továbbra is nehézkes marad

Vízparti turizmus Erősségek • Az éghajlatnak és más kedvező természeti adottságainknak köszönhetően vizeink hőmérséklete és mélysége vonzó vízparti üdülési célponttá teszik azokat • A Balaton, a Tisza-tó és a Velencei-tó ismertsége kialakult • Ezenkívül is számos üdülésre alkalmas, változatos folyó- és állóvíz áll a turisták rendelkezésére (Fertő tó, Orfűi-tó, folyók stb.) • Számos strand megújult mind infrastruktúráját, mind kiegészítő szolgáltatásait tekintve (például elsősegély, gyerekprogramok, eszközbérlés, wellnessrészleggel történő kiegészítés stb.) •N emzetközi „Kék Hullám Zászló” minősítés megléte számos hazai strandon


Lehetőségek

34

• Infrastrukturális fejlesztések kommunikációja • J ó minősítésű strandok piacra jutásának segítése • Alternatív programlehetőségekkel ellátott helyszínek összefogott kommunikációja • A sekély édesvizek előnyeinek hangsúlyozása a tengerrel szemben, elsősorban családok számára, belföldön és külföldön egyaránt • Az alternatív utazási formákat kedvelők számára más termékekkel (például ökoturizmus) összekapcsolva új üdülési úti célok kommunikálása (például Körösök, Tisza felső szakasza, Duna stb.). A nyüzsgő strandokkal szemben itt a csend és nyugalom párosul a vízparti üdüléssel

Gyengeségek • Az infrastrukturális fejlesztések sok helyen elmaradtak (kitáblá zottság hiánya, higiéniai szolgáltatások hiányosságai) • Minőségi létesítmények nem kielégítő mennyisége, területi koncentráltsága (a Balatonnál több, más természetes vizeknél kevesebb) • Bányatavak adottságainak nem megfelelő kihasználtsága • Alternatív programlehetőségek hiánya (például rossz idő esetére) • Erős szezonalitás és időjárás-függőség

Veszélyek • Környező országok vízparti turisztikai kínálatának erőssége (nem csupán a tengerparti úti célok, hanem édesvízi helyszínek is, például Ausztria, Olaszország), jobb kommunikáció • A szolgáltatók nem ismerik fel az elő- és utószezonban rejlő lehetőségeket, ezért a turisták csak a főszezonban érkeznek • Bizonytalan időjárás miatt más úti célokat választanak a hagyo mányos vízparti turizmus szerelmesei

Marketingterv 2012

Kerékpáros turizmus Erősségek • Egyre több kerékpáros útvonal építése, helyenként összefüggő kerékpáros útvonalak megléte (Balatoni Bringakörút, Tisza-tó, Fertő tó), emellett számos alacsony gépjárműforgalmú közút megléte, amelyen biztonságosan lehet kerékpározni • Egyre több szálláshely, vendéglátóhely válik kerékpárosbarát szolgáltatóvá • „Trendi” lett a kerékpáros közlekedési forma • Hazánk változatos, egyedi tájakkal, számos érintetlen területtel rendelkezik • K ét nemzetközi jelentőségű kerékpáros túraútvonal (EuroVelo 6, 11) Lehetőségek • A fenntartható közlekedési módok és szabadidő-eltöltési lehető ségek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, például a kerékpáros közlekedési forma divatos, sikkes (főleg a nagyobb városokban) • Erősödő érdeklődés a fizikai igénybevételt igénylő rekreációs lehetőségek iránt • Kölcsönzési/bérlési lehetőségek kiépítése országosan • Programcsomagok összeállítása, tematikus utak/események kidolgozása • BUBI (budapesti kerékpáros közösségi közlekedési rendszer) várható kialakítása • Központi kerékpáros turisztikai koordinációs szervezet létrehozása, megfelelő feladatkörökkel való felruházása

Gyengeségek • Egységes kerékpáros arculatépítés hiánya • Minősítési és védjegyrendszer hiánya • Nincsen a kerékpáros turizmusra vonatkozó statisztikaiadat-gyűjtés • Összefüggő kerékpáros útvonalhálózat hiánya • Kerékpárosbarát szálláshelyhálózat hiánya • Kerékpáros útvonalhálózat nyilvántartása nem megfelelő

Veszélyek • Központi koordináció hiánya miatt nem fejlődik tovább a kerékpáros turizmus kínálata • Környező országok kerékpáros turisztikai kínálatának erőssége • A tavaszi és őszi kiszámíthatatlan időjárás eltántorítja a kerék pározással, kerékpáros túrázással még csak barátkozókat

Lovas turizmus

• Változatos, a lovas turizmushoz ideális, szélsőségektől mentes szabad természeti környezet • Növekvő érdeklődés a lovas turizmus iránt • Hosszú múltra visszatekintő lovas hagyományok • Külföldi Magyarország-imázs része (gulyás, lovak, csikós, puszta) Lehetőségek • Az állami szerepvállalás erősítése, fokozása • A további fejlesztés elősegítése és ösztönzése pályázatokkal, minőségi versenyekkel • A lovas hagyományőrzés fejlesztése

Gyengeségek • A rentabilitást biztosító infrastrukturális háttér, azaz a fedeles lovarda, szállás, kiegészítő szolgáltatások esetlegessége •A lovas turisztikai szolgáltatók együttműködési készségének hiánya • Kiegészítő programok hiánya

Veszélyek • Az állami szerepvállalás megszűnése, ami a következő problémákat hagyná megoldatlanul: jogi szabályozás: lovas turisztikai szakemberek képzése; fejlesztés, beruházás • A rövid és középtávú belföldi kereslet biztosításának elmulasztása • Értékesítési rendszer hiánya


Erősségek

35

Marketingterv 2012

Vadász- és horgászturizmus Erősségek • Magyarország természeti adottságai igen kedvezőek mind a vadász-, mind a horgászturizmus számára • Európai viszonylatban páratlan vadbőség, a nyugat-európai ember számára még mindig óriási méretű vadászterületek (országos átlag 6100 ha) • A nyugati országokhoz képest kedvezőbb áron lehet hazánkban horgászni • Magyarországnak egyre jobb nemzetközi hírneve van a versenyhorgászat terén

Lehetőségek • A szabadidő-eltöltési lehetőségek között egyre nagyobb népszerű ségnek örvendenek az aktív kikapcsolódási formák • Az újonnan jelentkező piacokban rejlő lehetőségek kihasználása (szlovák, orosz piac felől, vadászati turizmus iránt jelentkező igények) • A vadászvendég fogadása, vadásztatása és a falusi turizmus összekapcsolása • A horgászturizmus alkalmas a más üdülési célból érkező vendégek programjának bővítésére, vízparti tartózkodási idejének meg hosszabbítására • A horgászturizmus kevésbé függ a szezonalitástól • Magyarország számos vidékén még viszonylag érintetlen természeti környezet és viszonylagos halbőség fogadja a vendégeket

Gyengeségek • Konkrét számok hiányában nem ismerhető az egyes országokból érkező külföldi vadászvendégek száma, megjelenésük évi gyakorisága, a növekedés, illetve csökkenés tendenciája • Szükséges lenne a piaci helyzet felméréséhez összegyűjteni a nagyobb vendégkörrel bíró, nagyobb tapasztalatú vadászatszervező irodák véleményét • Hazánk halállománya elmarad a külföldi országokétól • Megfelelő információ hiánya a horgászati lehetőségekről, illetve minden, horgászattal kapcsolatos naprakész információ átadása (tilalmak, korlátozások, éjszakai horgászattal és vízi járművekkel kapcsolatos megkötések stb.) • Idegennyelv-tudás hiánya a szolgáltatók körében • Kevés információ a meglévő vadászházakról és az általuk nyújtott szolgáltatásokról Veszélyek • A külföldi vadászvendégek jó minőséget, komplett szolgáltatást igényelnek, amit a nagy erdőkkel és vadállománnyal rendelkező szomszédos országaink biztosítanak számukra • A vadászvendégeknek fontos az úti cél kiválasztásánál a jó ár-érték arány

Golfturizmus Erősségek • Kiváló minőségű 18 lyukú golfpályák, golfturizmus szempontjából Magyarország eltérő golfadottságokkal rendelkező desztináció, mint a tipikus golfdesztinációk (tengerparti és hotelgolfklaszterek) • Március közepétől november közepéig tartó szezon, ami hosszabb, mint számos európai golfdesztinációé •H osszabb átlagos tartózkodási idő (4–8 nap) • Magas fajlagos költés (150–200 euró/fő/nap) • Kortalanság (jelentős az 50 év feletti korosztály részvétele, amely az egészségturizmus célközönsége is lehet)


Lehetőségek

36

• Magyarország erősségeit kombinálva a golf kitűnően kapcsolható az egészség-, spa- és borturizmushoz, amelyek szinergiája a minőségi turizmust segíti elő (golf & health, golf & spa, golf & wine) • A golfcsomagokba még Budapest tervezhető mint kapcsolt program (golf & Budapest) •B udapest üzleti és konferenciaturistái jól megcélozható célcsoport • A szabadidő-eltöltési lehetőségek között egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az aktív kikapcsolódási formák, így a golf is

Gyengeségek • Magyarországon és a régióban tekintettel a golf és a golfturizmus egyediségére, elenyésző számú szakember és utazási iroda foglalkozik speciálisan a nemzetközi, illetve beutazó-golfturizmus szakterületével • Az utazási irodák nem jelentek meg ezen a piacon, tekintettel arra, hogy a golfturizmus sajátosságait nem ismerik • Szakmai fórumokon való részvétel vagy azok eredményeinek részletes ismerete híján nem tudnak a golfturisztikai szakemberek sikeresen működni

Veszélyek • A nem megfelelő kihasználtság a szolgáltatások működését veszélyezteti • A külföldi golfturisták más desztinációkat választanak Magyar ország helyett • Megfelelő szaktudás hiánya a játékról és a játékosokról • A nemzetközi trendek, golfesemények ismeretének hiánya

Marketingterv 2012

Vízi turizmus (vízi sportok) Erősségek • Hazánk egyedi tájakkal, számos érintetlen területtel, változatos folyó- és állóvizekkel rendelkezik, amelyek kiválóan alkalmasak vízi sportokra (Duna, Dráva, Bodrog, Tisza, Körösök, Balaton, Tisza-tó stb.) • Folyamatosan bővülő segélyhívó rendszerek, viharjelző rendszer és kistérségekre lebontott időjárás-előrejelzés • Egyre több vízi turizmusban végrehajtott fejlesztés (például Duna– Dráva szakaszon Heresznye, Harkány, Baja-Pörbölypuszta, Ráckevei kikötő, Szigetköz, Szentes, Gergelyiugornya stb.)

Lehetőségek • A szabadidő-eltöltési lehetőségek között egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az aktív kikapcsolódási formák, köztük a vízi sportok • Erősödő érdeklődés a fizikai igénybevételt igénylő rekreációs lehetőségek iránt • Kölcsönzési/bérlési lehetőségek kiépítése országosan • Programcsomagok összeállítása, tematikus utak/események kidolgozása • A vízi turisztikai kínálat hazai és nemzetközi piacon történő népszerűsítése • A vízparti vízitúra-bázisok összekapcsolása a térség kerékpárúthálózatával

Gyengeségek • Minősítési rendszer hiánya • Nincs átfogó, naprakész, aktuális adatbázis/nyilvántartás a vízi túraútvonalakról • A hazai nagy folyókon kevéssé adottak a feltételek a motoros vízi turizmus kulturált fogadására és ellátására • Sok a hiányosság a nagyobb tavaknál a vitorlás turizmus színvo nalas fogadását illetően, valamint a kisebb folyókon az evezős turizmus feltételei tekintetében • Egy kutatás szerint a vízi sportok a belföldi utazók körében csak a lakosság kis hányadát érintik: az evezős túrákat 6,4%, a vitorlázást 5,5%, az egyéb vízi sportokat pedig 5,4% említette Veszélyek • Infrastrukturális fejlesztések hiányában az egyik legfizetőképesebb vízi turisztikai ág, a vitorlásjacht-turizmus résztvevői más úti célt választanak • Környező országok vízi turisztikai kínálatának erőssége, jobb kommunikáció • A kiszámíthatatlan időjárás, árvizek miatt sok tervezett túra elmaradása

Ökoturizmus

• Magyarország adottságainak megítélése jó • Fenntarthatóságot szolgálja • Divat lett a környezettudatosság • Minden korosztály részére szól

Lehetőségek • Nem igényel nagy anyagi ráfordítást a turista oldaláról • T éli programok bevezetése, a meglévők szélesebb körű ismertetése (például Tisza-tó, jégtúra) • A látogatóközpontok felkeltik az érdeklődést, azok interaktívabbá tétele • Programcsomagok összeállítása

Gyengeségek • A magyar lakosság körülbelül fele nem jár nemzeti parkba, nem túrázik • Hiányos ismeretek miatti érdektelenség • Információs táblák egynyelvűsége (magyar) • Nehéz megközelíthetőség, táblázottság hiánya az egyes bemutatóhelyeken Veszélyek • 100 km feletti távolság esetén minimális utazási hajlandóság • Csak helyben történő tájékoztatás miatti információhiány • Környező országok fejlettebbek e téren, ezért inkább oda mennek • Szálláshelyek hiánya


Erősségek

37

Marketingterv 2012

Falusi turizmus Erősségek • Elindul az új minősítés, új lendületet kap a falusi turizmus • Egyre több olyan családi gazdaság van, ahol a falusi turizmus és a biogazdálkodás együtt folyik • Az ökológiai szempontok érvényesítése elősegíti a fenntarható vidékfejlesztést • A hagyományok felélesztése és ápolása jelentősen hozzájárul az országimázs kialakításához Lehetőségek • Különböző rendezvények szervezése figyelemfelkeltő céllal •B orutak példájára: almaút, tormaút; kolbász-, gulyás- vagy halászléfőző versenyek, kézműves vásárokon történő megjelenés • F alusi turizmus intézményeinek az önkormányzatokkal való együttműködése •H elyi és térségi programcsomagok • Az EU nagymértékben támogatja a vidékfejlesztést, aminek a falusi turizmus is eszköze, pályázatok figyelése és részvétel fontossága

Gyengeségek • Komplex turisztikai szolgáltatások hiánya • Informatika és internethasználat alacsony elterjedése • Egymáshoz közeli települések összefogásának hiánya • Nyelvtudás hiánya • Infrastruktúra hiányosságai

Veszélyek • Adómentesség megszüntetése • Üdülési csekk felhasználásának csökkenése • Munkanélküliség miatti elvándorlás a falvakból, elnéptelenedés • Hagyományok elhanyagolása • A szolgáltatók elöregedése

MICE-turizmus Erősségek • Kedvező ár-érték arány • Központi földrajzi fekvés •B iztonság • Kimagasló turisztikai vonzerő •P rofesszionális, kreatív szervezők • Minőségi szolgáltatások (Michelin-csillag, FS) • Megerősödő Magyar Kongresszusi Iroda Lehetőségek


•Ú j nagy befogadóképességű konferencia-központ építése •N agyobb szakmai összefogás •N emzetközi tagságok hatékonyabb kiaknázása (ICCA, MPI) • Speciális kongresszusi termék kialakítása •N emzetközi szövetségek hatékonyabb elérése

38

Gyengeségek • Megfelelő kapacitású konferencia-központ(ok) hiánya • Budapest-centrikusság a nemzetközi repülőterek hiánya miatt • Infrastruktúra • Korlátozott erőforrások

Veszélyek • Feltörekvő piacok folyamatos térhódítása (Törökország, Kína, DélAfrika, Brazília) • Infrastrukturális hiányosságokból adódó lemaradás • Környező országok jelentősebb állami támogatása

Marketingterv 2012

4. Országos akciók Torkos Csütörtök A Magyar Turizmus Zrt. 2006-ban a „Nagy Ízutazás” kampány keretében elevenítette fel először a Torkos Csütörtök néphagyományt azzal a céllal, hogy a hazai vendéglátást és a magyar gasztronómiát népszerűsítse. A már hagyományokkal bíró esemény alkalmából évről évre több százezer vendég „torkoskodik” féláron a több mint ezer csatlakozott étteremben. Az elmúlt öt évben komoly fejlődésen ment keresztül a Torkos Csütörtök akció. A tapasztalatok alapján elmondható, hogy ez az országos méretű kampány töretlen népszerűségnek örvend, és elérte a mennyiségi határait, állandósulni látszik a csatlakozó éttermek száma. A következő cél tovább növelni a felső kategóriás vendéglátóegységek arányát a résztvevők között, valamint a visszatérést, illetve a többnapos utazást ösztöntő elemekkel (például kuponos akciók) egészíteni ki a kampányt. Mindezekkel a szolgáltatók szélesebb körét lehet bevonni az akcióba, és több potenciális belföldi turistát lehet utazásra ösztönözni. Nyitott Pince Napok A Nyitott Pince Napok akciót szintén 2006 óta szervezi az MT Zrt. és a Nyitott Pincék Szövetsége. Az akció célja a pincelátogatás népszerűsítése és a hazai borturizmus élénkítése, amelynek keretében a pünkösdi hétvégén a csatlakozott pincékben kedvezményes borkóstolókkal és szakavatott bemutatókkal várják a borászok a vendégeket. Az akciót érdemes a jövőben konkrét bortúraajánlatokkal kiegészíteni, ezért az MT Zrt. felhívást fog közzétenni a turisztikai szakma számára, hogy konkrét utazási ajánlatokkal is színesítse a kínálatot. Márton-napi Libato(u)r A Magyar Turizmus Zrt. 2012-ben – negyedik alkalommal – is meghirdeti a Márton-napi Libato(u)rt és Újborünnepet. A promóció célja, hogy a Márton-napi hagyományokat felelevenítse, mind a városi, mind a vidéki emberek számára élővé tegye, és az ehhez kapcsolódó eseményeket – összefogott kommunikációval – népszerűsítse. A Márton-napi Libato(u)rral és Újborünneppel egy ernyőt szeretnénk biztosítani azon programoknak és ajánlatoknak, amelyek ehhez az ünnepkörhöz kapcsolódnak. Az MT Zrt. honlapján (www.libatour. itthon.hu) kereshető formában megjeleníti a Márton-napi kínálatot, hogy az az utazók számára könnyen elérhető legyen. Mindezt intenzív kommunikációval népszerűsítjük.

Magyar Nemzeti Parkok Hete A Vidékfejlesztési Minisztérium és a Magyar Turizmus Zrt. közös szervezésében először 2007-ben, a Zöld Út tematikus év keretében került sor a szakmabelieket és a turistákat egyaránt megmozgató rendezvénysorozatra, amely már akkor igen kedvező fogadtatásra talált. Évről évre más nemzeti park vállalja a házigazda szerepét. A rendezvény tematikája minden évben változatlan. A pénteki szakmai napot szombaton nagyközönségi nap követi, amelyen a hazai tíz nemzeti park, a felelős minisztérium és a Magyar Turizmus Zrt. képviselteti magát. A hétvégét követő héten hétfőtől vasárnapig mind a tíz nemzeti parkban számos kedvezménnyel, különleges, máskor nem látogatható területek megnyitásával, családi rendezvényekkel és ingyenes programokkal várják az érdeklődőket. A rendezvény idején (június végén) egész héten át számos vidéki és budapesti helyszínen szakvezetéses túrák, mérsékelt árú belépők, kedvezmények, extra programok teszik még élvezetesebbé a nemzeti parki látogatást. A rendezvény célja, hogy a hazai nagyközönség figyelmét természeti értékeink szépségére felhívjuk, a természetjárás és az ökoturizmus fontosságát hangsúlyozzuk.


Cél, hogy minél több komplex csomag kialakítására ösztönözzük a szolgáltatókat, és így, ebben a szezonon kívüli időszakban vendégéjszakákat generáljunk.

39

Marketingterv 2012

Hazajáró Hét A Magyar Turizmus Zrt. és a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (Fatosz) közös összefogásával 2010ben az iskolai őszi szünet idején került először megrendezésre a Hazajáró Hét elnevezésű országos akció. Elsődleges célcsoportja a gyermekes, városban élő családok, akik az őszi szünet idején kikapcsolódási, feltöltődési lehetőséget kerestek falusi szálláshelyeken. Az akcióhoz csatlakozó szolgáltatóknak vállalniuk kell, hogy az akció idejére minimum 10%-os kedvezményt biztosítanak a szálláshely – vagy szálláshely hiányában szolgáltatásuk – árából. A Hazajáró Hét idején szállást igénybe vevő vendégek részére Hazajáró Kártya került kibocsátásra. A kártya felmutatásával ingyenes, illetve kedvezményes szolgáltatások széles választékát vehették igénybe a vendégek a csatlakozott szolgáltatóknál. Az országos akció célja a vidéki turisztikai szezon meghosszabbítása és a városi családok vidékre csábítása. Országos akciók időterve*


Egészségturizmus

40

Országos nagyközönségi akciók (saját szervezés és kommunikáció)

jan. febr. márc. ápr. máj. jún.

Nagyközönségi akció a Fesztiválbusz mintájára kialakított busszal a me nedzserszűrő programok és egészséges táplálkozás népszerűsítésére

Sportoló(k) által vezetett túrák (kerékpáros és vízi túrák, nordic walking, természetjárás) szervezése a nagyközönség számára

„Főzzünk együtt, gyűjtsük együtt a természet ajándékát”, „Biofalvak hete”

A Szaunaszeánsz Oszkár és a Szanunázók Hétvégéje elnevezésű programsorozathoz csatlakozva a kulturált szaunázás és az ehhez kapcsolódó szórakozás egészségre gyakorolt hatásának népszerűsítése

Országos nagyközönségi akciók (nem saját szervezés, közös kommunikáció)


Magyar Fürdőkultúra Napja

Kiadványok


Új arculatos országos gyógyturizmus- (vizek országa) kiadvány (RU, I, RO, CZ, GB, D)

Study tour


Belföldi study tour

Nemzetközi study tour

Nemzetközi study tour

Kiállítások, vásárok


SPA-CE (Szlovénia)

Együttműködések


Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.

Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület

Magyar Fürdőszövetség

júl.

júl.

aug. szept. okt. nov. dec.


júl.

júl.



júl.


júl.


* A vízparti és vízi turizmus (vízi sportok), valamint a vadász- és horgászturizmus elsősorban a regionális és külképviseleti kampányokban, akciókban jelennek meg.

Marketingterv 2012

Országos akciók időterve (folytatás) Kulturális, bor- és gasztronómiai turizmus Országos nagyközönségi akciók (saját szervezés és kommunikáció)


Torkos Csütörtök

Nyitott Pince Napok

Márton-napi Libato(u)r és Újborünnep



Múzeumok Éjszakája

Kulturális Örökség Napjai

Borszerdák

Kiadványok


Tematikus Magyarország-kiadvány

Bor- és gasztronómiai térkép (AMC-vel együttműködésben)

E-marketing


www.itthon.hu tematikus tartalom megújítása

Országos akciókhoz kapcsolódó aloldalak

Kitelepülések központi információval


Múzeumok Majálisa

Sziget Fesztivál

Mesterségek Ünnepe

júl.

júl.

júl.

júl.

júl.






Budavári Borfesztivál Nemzeti Vágta Édes Napok Együttműködések


Kulturális Örökség Hivatal

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Agrár Marketing Centrum

Magyar Kastélyszállók Szövetsége Fesztiválszövetségek, programgazdák



Borutak, borvidékek szervezetei

júl.

41

Marketingterv 2012

Országos akciók időterve (folytatás) Aktív, öko- és falusi turizmus Országos nagyközönségi akciók (saját szervezés és kommunikáció)


Hazajáró Hét

Nyitott Lovardák



Magyar Nemzeti Parkok Hete

Bringázz a munkába! (BAM)

Országos nyílt hétvége (Magyar Golf Szövetség)

Kiadványok


Vendégváró Nemzeti Parkok

Tematikus turisztikai térkép

Kitelepülések



Gyerek Sziget

Autómentes Nap

júl.

júl.

júl.




52 túra, 52 hétvége

júl.


Kézműves Magyar Ízek Vására Tatai Vadlúd-Sokadalom Szakmai rendezvények



Ökoturisztikai Szakmai Napok

Együttműködések


Vidékfejlesztési Minisztérium

Nemzetgazdasági Minisztérium

Nemzeti parkok

MÁV Start Zrt.

Egyéb


Év Ökoturisztikai Létesítménye pályázat

júl.

júl.




Tropicarium

42

Fővárosi Állat- és Növénykert Magyar Kerékpárosklub

júl.


Marketingterv 2012

5. Vásárok és kiállítások

Neve

Helyszíne

Időpontja

Célcsoport

Vakantibeurs

Hollandia

Utrecht

Január 10–15.

Szakma + nagyközönség

Ferien Messe

Ausztria

Bécs

Január 12–15.


Németország

Stuttgart

Január 14–22.

Nagyközönség

Szlovákia

Pozsony

Január 19–22.


Matka

Finnország

Helsinki

Január 19–22.


ACTB

Ausztria

Bécs

Január 22–24.

Szakma

Salon des Vacances

Belgium

Brüsszel

Február 2–6.

Nagyközönség

Németország

Hamburg

Február 8–12.

Nagyközönség

Csehország

Prága

Február 9–12.

Nagyközönség

Németország

München

Február 22–26.

Nagyközönség

IFT

Szerbia

Belgrád

Február 23–26.


ITB

Németország

Berlin

Március 7–11.


TTR

Románia

Bukarest

Március 15–18.


MITT

Oroszország

Moszkva

Március 21–24.


TUR

Svédország

Göteborg

Március 22–25.


UITT

Ukrajna

Kijev

Március 28–30.


Arab térség

Dubai

Április 30.–május 3.

Szakma

IMEX

Németország

Frankfurt

Május 22–24.

MICE

RDA

Németország

Köln

Július 17–19.

Szakma

Leisure

Oroszország

Moszkva

Szeptember

Szakma

Lengyelország

Varsó

Szeptember 27–29.


WTM


London

November 5–8.

Szakma

EIBTM

Spanyolország

Barcelona

November 27–29.

MICE

CMT ITF

Reisen Holiday World f.re.e.

Arabian Travel Market

TT

* Sorrend a kiállítások időpontja szerint.


Épített központi kiállítások 2012*

43

Marketingterv 2012

Mobil kiállítások 2012* Helyszíne

Neve AMEX

Las Vegas

Október

Szakma

Arab térség

Abu Dhabi

November


Tourist/Ferien

Ausztria

Linz

Január 27–29.

Nagyközönség

Kastler

Ausztria

Linz

Április

Nagyközönség

Erste Bank Reisemesse

Ausztria

Bécs

Szeptember

Nagyközönség

Kuoni

Ausztria

Graz

November

Nagyközönség

Ferien Salzburg

Ausztria

Salzburg

November 23–25.

Nagyközönség

Herbst Senioren Messe

Ausztria

Bécs

November

Nagyközönség

Vert Bleu Soleil

Belgium

Liège

Február 9–12.

Nagyközönség

Holiday & Spa Expo

Bulgária

Szófia

Február 16–18.


MADI Travel Market

Csehország

Prága

November 6–7.

Szakma

Ferie for alle

Dánia

Herning

Február 24–26.

Nagyközönség

Vagabond

Dánia

Koppenhága

Október 20–21.

Nagyközönség

MAHANA TOULOUSE

Franciaország

Toulouse

Február 3–5.


MAHANA MARSEILLE

Franciaország

Marseille

Február 17–19.


MEEDEX

Franciaország

Párizs

Március


IFTM Top Resa

Franciaország

Párizs

Szeptember


Caravana

Hollandia

Rotterdam

Március 9–11.


Kamper Belevenis

Hollandia

Eindhoven

December

Nagyközönség

Horvátország

Zágráb

Március


ITITM

India

Hyderabad

Augusztus

Szakma

Kix Travel Fair

Japán

Osaka

Március


JATA

Japán

Tokió

Szemptember


WTF

Kína

Sanghaj

Április

Szakma

CIBTM

Kína

Peking

Június

Szakma

TTF

Kína

Tajpej

November


MTT Wroclaw

Lengyelország

Wroclaw

Február 3–5.


Salon Turystyczny

Lengyelország

Krakkó

Március 23–24.


Glob

Lengyelország

Katowice

Március 30–április 1.


Lato

Lengyelország

Varsó

Április 13–15.


CroTour


Célcsoport

Amerikai Egyesült Államok

ITE

44

Időpontja

* Ábécésorrend a rendező országok neve alapján.

Marketingterv 2012

Helyszíne

Neve

Időpontja

Célcsoport

Vakanz

Luxemburg

Luxemburg

Január 20–22.


Skopje Travel Market

Macedónia

Szkopje

Április 25–28.

Szakma

Reisemarkt

Németország

Drezda

Január 27–29.

Nagyközönség

Reise/Camping

Németország

Essen

Február 22–26.

Nagyközönség

Caravan Salon

Németország

Düsseldorf

Augusztus 24–szeptember 2.

Nagyközönség

Reisen, Caravan

Németország

Erfurt

November 1–4.

Nagyközönség

T&C

Németország

Lipcse

November

Nagyközönség

BIT

Olaszország

Milánó

Február 16–19.


Wellness Expo Thermalia

Olaszország

Rimini

Május 10–13.


TTG Incontri

Olaszország

Rimini

Október 4–6.

Szakma

Artigianato in Fiera

Olaszország

Milánó

December 1–9.

Nagyközönség

Intourmarket

Oroszország

Moszkva

Március 17-20.


LETO

Oroszország

Jekatyerinburg

Április

Szakma

Otdyh iz pervyh ruk (MITF)

Oroszország

Moszkva

Május

Nagyközönség

Touristica

Románia

Kolozsvár

Március-április

Nagyközönség

Expo Vacanta

Románia

Ploiesti

Május eleje


Oltenia Travel

Románia

Craiova

Május

Nagyközönség

Transylvania Tourism Fair

Románia

Brassó

Május


Winter Holiday

Románia

Bukarest

Szeptember vége


Shopule de Vacanta

Románia

Temesvár

Október

Nagyközönség

Touristica

Románia

Kolozsvár

Ősz

Nagyközönség

FITUR

Spanyolország

Madrid

Január 18–22.


Ferien

Svájc

Bern

Január 19–22.

Nagyközönség

Fespo

Svájc

Zürich

Január 26–29.

Nagyközönség

TTW

Svájc

Zürich, Genf

Ősz

Szakma

Tour Kosice

Szlovákia

Kassa

December

Nagyközönség

Alpe-Adria

Szlovénia

Ljubljana

Január 26–29.


Törökország

Isztambul

Február 9–12.


Ukrajna

Kijev

Október eleje


EMITT Ukrajna 2012

* Ábécésorrend a rendező országok neve alapján.


Mobil kiállítások 2012* (folytatás)

45

Marketingterv 2012


6. Tanulmányutak

46

Téma

Időpont

Meghívottak

Relaxáló víz és aktív pihenés, manager check-up témában – egészségturizmus

Év első fele

Szakma, újságírók

Leisure hosted buyer study tour az ,,Utazás 2012” kiállítás ideje alatt pre- és poszttúrával

Március

Szakma

A Magyar ,,Hetek” – MÜPA, Szépművészeti Múzeum, Operaház, Ludwig Múzeum, Nemzeti Táncszínház, Nemzeti Galéria, Madách Színház – kulturális csomagjainak bemutatása, a kultúra mint termék köré épített tanulmányút

Április


,,Get Inspired” – Budapest minden, ami ,,wow effektus”, socializing, érdekesség, szórakozás, jó ételek és italok, kultúra, minden, amiért egy városba érdemes eljönni

Május

Újságírók, bloggerek, social media

Balaton

Június

Szakma

Családos

Július

Újságírók

Budapest vs. régiók – a pezsgő, ,,wow effektust” mutató főváros és a régiók önálló termékként is eladható kínálatának bemutatása, az inspiráló nyüzsgéssel ellentétben (főváros) a relaxáció, a tradicionális gasztronómia hangsúlyozása

Szeptember


Duna – új beruházások, programok, lehetőségek a hajós utakat szervező irodáknak

Szeptember

Szakma

Orvosturizmus és balneológiai újdonságok – egészségturizmus (például rehabilitáció)

Év második fele


Marketingterv 2012

7. Kiadványok Régiós kiadványok Nyelv

Mennyiség

Méret

Javasolt terjedelem

Holland, orosz, cseh, angol, német, dán

60 000

A/5

32 oldal

Magyar

15 000

A/5

48 oldal

Magyar, angol-német

30 000

Cím Balaton Új arculatos Best of Balaton 2012. évi Balaton wellness+bor ajánló (akvirálás) 2012. évi Balaton aktív útvonalajánló, kerékpár, térkép (akvirálás)

Francia 2×27 oldal

Budapest és környéke 2012. évi Budapest és környéke egészségturisztikai és aktív kalauz (akvirálás)

Magyar

12 000

A/5

48 oldal

Budapest–Közép-Dunavidék aktív kalauz (akvirálás)

Magyar

15 000

Francia

32 oldal

Olasz, francia, spanyol, orosz, angol, német, horvát, szerb

80 000

A/5

32 oldal

Magyar, szerb, szlovák, román

40 000

A/5

40 oldal

Új arculatos Best of Budapest és környéke (70% környéke) Dél-Alföld 2012. évi Dél-Alföld élményrégió aktív, wellness, borajánlatok (akvirálás)

Dél-Dunántúl Dél-Dunántúl régió bor-gasztró útvonalajánló (borutak, akvirálás)

Magyar

15 000

Francia 2×27 oldal

Dél-Dunántúl család/gyerekbarát szolgáltatások, ajánlatok (akvirálás)

Magyar

30 000

Francia

48 oldal

Német, szerb, horvát, szlovén

30 000

A/5

32 oldal

Magyar, lengyel, román, szlovák

30 000

A/5

32 oldal

Magyar

12 000

Francia

32 oldal

2012. évi Észak-Magyarország egészségturisztikai és aktív kalauz (akvirálás)

Magyar

12 000

A/5

28 oldal

Észak-Magyarország bor, gasztró, falusi kalauz (akvirálás)

Magyar

15 000

Román, lengyel, szlovák

25 000

A/5

32 oldal

Magyar

12 000

A/5

28 oldal

Magyar

12 000

Francia

48 oldal

Tisza-tavi útvonalajánló, madár, természetkalauz (akvirálás)

Magyar

15 000

A/5

40 oldal

Tisz-tavi horgászkalauz gyerekeknek – újranyomás

Magyar

8 000

A/5

36 oldal

Tisza-tavi túratérkép öko, kerékpár, víz (akvirálás)

Magyar

12 000

Szlovák, lengyel, német

30 000

A/5

36 oldal

30 000

Francia

48 oldal

Dél-Dunántúl aktív ajánlatok (akvirálás) Észak-Alföld 2012. évi Észak-Alföld egészségturisztikai ajánlatok (akvirálás) Észak-Alföld öko, falusi, folklórkalauz (akvirálás)

Észak-Magyarország

Észak-Magyarország aktív ajánlatok (akvirálás)

Francia 2×27 oldal

Közép-Dunántúl Közép-Dunántúl imázs, várak, túraútvonal-ajánló (akvirálás) Nyugat-Dunántúl 2012. évi Nyugat-Dunántúl egészségturisztika, kultúra, borkalauz (akvirálás)

Tisza-tavi aktív ajánlatok, horgász, madár (akvirálás)

Francia 2×27 oldal

Többrégiós kiadványok Nyugat-Dunántúl és Közép-Dunántúl imázs (akvirálás)

Cseh, szlovák, lengyel, német

A kiemelt Balaton és Budapest régiókon kívüli régiók kizárólag a szomszédos országok számára készíthetnek idegen nyelvű kiadványokat, költ ségtérítéses szolgáltatói hirdetések akvirálásával, átgondolt, terjesztési tervvel alátámasztott akció keretében.


Tisza-tó

47

Marketingterv 2012

Külképviseleti kiadványok Tartalom

Nyelv

Mennyiség

Méret

Javasolt terjedelem

Piacspecifikus

Angol

10 000

A/4

28 oldal

Invitatív

Német

5 000

A/5

8 oldal

Benelux államok

Piacspecifikus

Flamand, francia

8 000

A/4

24 oldal

Csehország

Piacspecifikus

Cseh

8 000

A/4

32 oldal


Piacspecifikus

Angol

10 000

A/4

28 oldal

Észak-Európa

Piacspecifikus

Svéd, finn

5 000

A/4

32 oldal

Franciaország

Piacspecifikus

Francia

8 000

A/4

24 oldal

Izrael

Piacspecifikus

Héber

–

–

–

Japán

Piacspecifikus

Japán

20 000

A/4

24 oldal

Kína

Piacspecifikus

Kínai-angol

20 000

A/4

40 oldal

Lengyelország

Piacspecifikus

Lengyel

8 000

A/4

32 oldal

Németország

Piacspecifikus

Német

15 000

A/4

40 oldal

Olaszország

Piacspecifikus

Olasz

8 000

A/4

32 oldal

Oroszország

Piacspecifikus

Orosz

15 000

A/4

40 oldal

Románia

Piacspecifikus

Román

8 000

A/4

32 oldal

Spanyolország

Piacspecifikus

Spanyol

8 000

A/4

32 oldal

Szlovákia

Piacspecifikus

Szlovák

8 000

A/4

32 oldal

Ukrajna

Piacspecifikus

Ukrán

12 000

A/4

32 oldal

Ország Amerikai Egyesült Államok


Ausztria

48

Marketingterv 2012

Termékkiadványok Nyelv

Mennyiség

Méret

Javasolt terjedelem

Magyarország Prémium

Angol, német, orosz, arab

15 000

A/4

12–16 oldal

Invitatív Magyarország

Német, angol, orosz, japán, kínai

200 000

A/5

8 oldal

Tematikus Magyarország (aktív, folklór, gyógy, világörökség, bor stb.)

Magyar

200 000

A/5

8 oldal

Meeting Planners’ Guide Budapest

Angol

2 000

A/4

48 oldal

Meeting Planners’ Guide Hungary

Angol

500

A/4

64 oldal

Angol, német

20 000

A/4

28+6 oldal

Országos nemzeti parkok, kisvasutak (Vidékfejlesztési Minisztérium által angol és német nyelven is)

Magyar

5 000

Francia

40 oldal

Országos vízi túrák itthon

Magyar

5 000

Francia

60+8 oldal

Országos 52 túra, 52 hétvége

Magyar

5 000

Francia

108+4 oldal

Orosz, olasz, román, cseh, angol, német

45 000

A/4

16–48 oldal

AMC-vel együttműködésben közös bor-gasztró és pálinkatérképek (borvidékek, pálinka, hagyományos és modern magyar konyha)

Angol, német

20 000

Francia

2×27 oldal

Reklámtáska visit-hungary.com + itthon.hu

Magyar, angol

15 000

Magyar

80 000/lap

A/5

36 oldal

Nyelv

Mennyiség

Méret

Javasolt terjedelem

Angol, német, holland

80 000

Francia

2×27 oldal

Cím

Step by step Hungary

Országos egészségturizmus (vizek országa) új arculatos kiadvány (piaconként akár más-más hangsúly és terjedelem)

Émény itthon magazin (10–12 lapszám)

Cím Tematikus turisztikai térkép


Térképek

49

Marketingterv 2012

8. Társasági kommunikációs terv 2012. évi központi társasági kommunikációs terv Hónap

Nap

Téma

Kommunikáció formája

Lokális kampány(ok)

Sajtóközlemény/hír

Torkos Csütörtök (február 23.)

Felhívás

1–10. Január

11–20. 21–31.

Induló országos termékkampányok: gyógy- és wellnessturizmus

Sajtóközlemény

Turisztikai Évadnyitó Fogadás (február 1). Ehhez kapcsolódóan: Az év turisztikai újságírója és tudósítója díj

Sajtóközlemény

Az év tourinformátora és Tourinform iroda Fenntartója díj

Sajtóközlemény

Az év TDM-szervezete és TDM-menedzsere díj

Sajtóközlemény

11–20.

Torkos Csütörtök (február 23.)

Sajtóközlemény

21–29.

Utazás Kiállítás (március 1–4.)

Sajtótájékoztató a Hungexpóval közösen, és sajtó anyag kiadása az MT Zrt. kiállítási megjelenéséről



Utazás Kiállítás (március 1–4.)

Emlékeztető hír

Rozmaring Díj

Sajtóközlemény

ITB (március 7–11.)

Sajtóközlemény

Budapesti Tavaszi Fesztivál népszerűsítése

Sajtóközlemény

MICE 2010. évi eredmények

Sajtóközlemény

Induló országos termékkampányok: kulturális, aktív és öko-, valamint falusi turizmus

Sajtóközlemény

1–10.



11–20.

Nyitott Pince Napok felhívás

Felhívás

BWI 2011/2012 eredmények

Sajtótájékoztató

Az év turisztikai témájú szakdolgozata 2011 pályázat eredményhirdetése

Szakmai és sajtótájékoztató

EDEN–zárókonferencia

Szakmai és sajtótájékoztató

HIPA–sajtóreggeli

Sajtóbeszélgetés

Nyitott Pince Napok

Sajtóközlemény

MICE I–III. havi eredmények

Sajtóközlemény

Induló országos termékkampányok: vízparti turizmus és a magyar lakosság utazási tervei 2012 főszezonjára

Sajtótájékoztató vagy sajtóközlemény

1–10. Február

1–10.

Március 11–20.

20–31.

Április


21–30.

50

1–10.

Május

11–20.

21–31.

Marketingterv 2012

2012. évi központi társasági kommunikációs terv (folytatás) Hónap

Június

Július

Augusztus

Nap

Téma

Kommunikáció formája

1–10.



11–20.

21–30.


Sajtóközlemény

1–10.

A vezérigazgató első két évének értékelése

Interjúk generálása vagy sajtóbeszélgetés

11–20.

21–31.

Forma–1 Magyar Nagydíj (július 29.)

Sajtóközlemény

1–10.



Sziget Fesztivál

Sajtóközlemény

Értékesítésösztönző MICE-kampány eredményei


MICE I–VI. havi eredmények

Sajtóközlemény

21–31.

Induló országos termékkampányok: bor- és gasztronómiai turizmus

Sajtóközlemény

1–10.



Szezonértékelés


Turizmus Világnap (szeptember 27.)


Induló országos termékkampányok: wellnessturizmus

Sajtóközlemény

Márton-napi Libato(u)r

Sajtóközlemény

11–20.

Business Travel Show

Közlemény

21–31.

Hazajáró Hét


Induló országos termékkampányok: gyógyturizmus

Sajtóközlemény

WTM (november 5–8.)

Közlemény

Spa & Wellness kiállítás

Közlemény

BWI 2012/2013

Sajtótájékoztató, felhívás

MICE I–IX. havi eredmények

Sajtóközlemény

21–30.

2013. évi marketingterv bemutatója


1–10.

11–20.

Évértékelés, karácsonyi partnerparti

Sajtó és szakmai rendezvény

21–31.

11–20.

Szeptember 11–20. 20–30.

1–10. Október

1–10.

11–20.

December


November

51

Impresszum Ingyenes kiadvány Kiadó: Magyar Turizmus Zrt., 1115 Budapest, Bartók Béla út 105–113. Előkészítés: WOW Stúdió Kft. Nyomdai munkák: Pauker Nyomdaipari Kft. További információ: www.itthon.hu > Szakmai oldalak

vizeken tovább Marketingterv 2012 mellékletek

Recommend Documents