MAGYAR KÖZLEKEDÉS www.magyarkozlekedes.hu
XVI. évfolyam, 13. szám
Fõszerkesztõ: Kiss Pál
1139 Budapest, Váci út 85. Telefon: 266-6971, 266-6912 Fax: 266-7744
Ára: 500 Ft
2008. július 2.
KRÓNIKA Kerékgyártó Attila a megbízott fõigazgató Kerékgyártó Attila személyében új vezetõje van a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központnak. A korábbi fõigazgató, Csepi Lajos – mint ismeretes – közlekedési szakállamtitkár lett. Az új miniszter, Szabó Pál a KKK mûszaki igazgatóját, Kerékgyártó Attilát június 2-ától a szervezet megbízott fõigazgatójává nevezte ki.
Dr. Kocsis István a MÁV-Start elnöke Csepi Lajos szakállamtitkári kinevezése miatt lemondott a MÁV-Start Zrt. igazgatósági elnöki tisztségérõl. Az új elnök dr. Kocsis István lett. Idõközben az igazgatóság elfogadta a MÁVStart új szervezeti rendjét, amelynek értelmében csökkent a vezérigazgató-helyettesek száma. Kozák Tamás vezérigazgató megerõsítette tisztségében Matéczné Németh Ágnes üzemeltetési és dr. Tömpe István üzleti vezérigazgató-helyettest, illetve Virág Imrét kinevezte általános vezérigazgató-helyettessé.
Egyesül a cseh és szlovák vasúti cargo? Meglepõ hírt közöltek a cseh és szlovák lapok. Értesülésük szerint egyesül a cseh CD Cargo és a ZSSK Cargo Slovakia. A két közlekedési miniszter már a részletekrõl is megállapodott. Ha a fúzió létrejön, a közös vasúti cargo a második legnagyobb vasúti áruszállító lehet Európában a DB mögött.
Vasutasnap, 2008 Az idei országos vasutasnap július 12-én, szombaton lesz. A budapesti rendezvény helyszíne a Hûvösvölgyi Nagyrét. A már hagyományos vasutasnap vidéki rendezvényeit hat nagyvárosban tartják.
Sínen vagyunk…
Megállapodás a fuvarozókkal Gyurcsány Ferenc miniszterelnök jelenlétében a kormány és a közúti fuvarozói érdekképviseletek vezetõi aláírták azt a megállapodást, amely a megromlott versenyhelyzet javítását és az ágazat mûködõképességének fenntarthatóságát tûzte ki célul. A megállapodásról Gyurcsány Ferenc és Wáberer György tájékoztatta a sajtó képviselõit. Mindketten hangsúlyozták, hogy a megállapodás aláírásával nem zárulnak le a tárgyalások, hanem szakértõi szinten folytatódnak, és januárban áttekintik az addigi teljesítést. Wáberer György személyének és ma már jelentõs közéleti szerepvállalásának köszönhetõ, hogy a több hónapja tartó egyeztetés és szakmai tárgyalások után a kormányzati finisben mindkét fél számára elfogadott megállapodás született. A szakma elsõ számú vezetõjének rangja és elismertsége, valamint racionális tárgyalási stílusa elõsegítette, hogy még a nyári kánikula elõtt aláírhatták a megállapodást. Segítette a tárgyalási sikert az a tény is, hogy az új közlekedési minisztérium vezetõi, mindenekelõtt Szabó Pál miniszter és Csepi Lajos szakállamtitkár ugyancsak ambicionálták a megállapodást. A mostani hétpontos megállapodás aláírásával a 2005-ben kötött megállapodás érvényét vesztette. A drasztikussá vált üzemanyagárak miatt kialkudott intézkedések várhatóan 7-9 milliárd forintjába kerülnek az államnak. A hétvégi korlátozás régóta várt módosítása ugyancsak jelentõs változás. Az érdekképviseletek vállalták, hogy cserébe lemondanak a demonstrációk szervezésérõl, bár ennek veszélye eddig sem fenyegetett bennünket. Emlékezetes, hogy a 2005-ös, Parlament elõtti demonstráción több újságíró volt, mint fuvarozó. Az intézkedéscsomag célja a közúti közlekedési szolgáltatók utóbbi idõkben jelentõsen megromlott versenyhelyzetének javítása, ezáltal e nemzetgazdasági ágazat mûködõképességének fenntarthatósága. A megállapodás érinti a nehéz tehergépkocsik hétvégi forgalmának korlátozását, amely témában a kormány vállalta a vonatkozó rendelet módosításával a fennálló rendszer rugalmasabbá, ésszerûbbé tételét. Kiemelendõ, hogy a különbözõ forgalmi helyzetek miatt nehezen idõzíthetõ nemzetközi fuvarokból hazaérkezõ jármûvek a korlátozás idõtartama alatt elmehetnek a telephelyig, amely intézkedés által megszûnik mind a jármûvek, mind a gépkocsivezetõk felesleges feltartása, és ésszerûbben tudják szervezni a fuvarjaikat.
A közúti közlekedési szolgáltatói szektort is sújtja a szakképzett munkaerõ hiánya, ami a szektor mûködõképességét veszélyezteti. A megállapodás alapján több intézkedésre is sor kerül: egyszeri képzéstámogatási program mellett kiegészítõ képzések támogatása is lehetõvé válik, valamint a szakképzési hozzájárulás összegét a vállalkozás visszatarthatja, ha azt – ellenõrzött keretek között – C és D kategóriás jármûvezetõ-képzésre fordítja. A fuvarozói kört legérzékenyebben érintõ nehézséget a meredeken növekvõ üzemanyagárak jelentik. Ez olyan költségnövekedést okoz, amit nem, vagy csak részben tudnak megjeleníteni a fuvardíjakban. Annak érdekében, hogy az üzemanyagárak emelkedése ne sújtsa a lakosságot, és a szolgáltatók ne lehetetlenedjenek el, a kormány kötelezettséget vállalt olyan intézkedések meghozatalára, amelyek kompenzációt jelentenek a keletkezett veszteségek enyhítésére. A gázolaj jövedékiadó-tartalmának minimumértékét EU-szabály határozza meg, ezért az ettõl való eltéréshez ún. derogációs kérelmet kell benyújtani. A kormány ezt már megtette. Amennyiben a derogációs kérelmet elfogadják, az ún. álló pótkocsik után befizetett adónak megfelelõ összeg, valamint a Magyarországon mûszakilag lehetséges, de – a 40 tonnás megengedett legnagyobb össztömeg miatt – nem kihasználható tömeg utáni adónak megfelelõ összeg visszatérítésére nyílik lehetõség. A derogációs kérelem elutasítása esetén az útkímélõ tengellyel ellátott jármûvek után befizetett gépjármûadó egy részének megfelelõ összeg visszaigénylésére nyílhat mód, valamint a tulajdonszerzéskor a vagyonszerzési illeték is csökkenne az 5000 köbcentiméternél nagyobb hengerûrtartalmú motorral szerelt tehergépkocsikra. A visszatérítések a központi költségvetés terhére történnek, ezért az önkormányzati bevételeket nem érintik. Mindez persze csak a szükséges jogszabály-módosítások után lehetséges, de egyes elemeiben akár visszamenõlegesen is. További vállalás született arra is, hogy a 2009-es évre késõbb kidolgozandó veszteségenyhítési program is készül.
A megállapodás a 6. oldalon olvasható
Vasúti szállítmányozás Európában Komplex logisztikai szolgáltatások Raabersped GmbH
© RCA
A–1050 Wien, Wiedner Hauptstraße 120–124. Tel.: +43 (1) 533-1582 • Fax: +43 (1) 535-0437 E-mail:
[email protected] www.raabersped.at
Raabersped Kft. H–1037 Budapest, Montevideo u. 4. Tel.: +36 (1) 430-8500 • Fax: +36 (1) 430-8599 E-mail:
[email protected] www.raabersped.hu
2
EURÓPAI UNIÓ
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Könnyítések a fuvarozásban Az uniós tagországok kamionjainak korlátozottan lehetõsége lesz nem anyaországi helyi városok közötti fuvarokat is teljesíteni. Egyebek között ebben foglalható össze az EU szállítási minisztereinek döntése. Eszerint például egy nemzetközi szállítás teljesítése után a Németországban lévõ holland kamion egy hét leforgása alatt legfeljebb három helyi városközi fuvarra is vállalkozhat. Ezt más, nem székhelye szerinti három további államban megismételheti.
Eddig erre biztos és egységes szabályozás nem volt, a tagországok különbözõ gyakorlatot követtek. A nemzetközi árufuvarozást már 1992ben elvben liberalizálta az Európai Unió, de bizonyos korlátozások fennmaradtak. Ezen egyikével kapcsolatban született most döntés, nyitották meg jobban az uniós közúti szállítási piacot. A teljes piacfelszabadításra még várni kell, elõreláthatólag 2013-ig.
Jelentõs román fejlesztések Románia mostantól 2013-ig összesen 50 milliárd eurót költ infrastrukturális és energiaipari beruházásokra, jelentette be a román gazdasági és pénzügyminiszter. Varujan Vosganian egy üzleti konferencián elmondta: elemezve a helyzetet úgy ítélik meg, hogy Romániának több új közútra és vasútvonalra van szüksége, erre a célra 2013-ig 20 milliárd eurót tudnak költeni. A miniszter becslése szerint mintegy ezer kilométernyi autópálya és 6-8 ezer kilo-
méternyi más közút építése szükséges, miközben több száz kilométer vasutat is korszerûsíteni kell. Román lapok arról cikkeztek, hogy Románia egyebek közt az autópályák hiánya, a gyenge szállításiközlekedési infrastruktúra, a telekspekuláció miatt emelkedõ árak és esetleg a sztrájkra hajlamos autóipari dolgozói magatartás miatt vesztett Magyarországgal szemben a Daimler új Mercedes-gyáráért vívott küzdelemben.
Kapós az Aker Yards Meg akarja szerezni a vezetõ európai hajógyártó céget, a norvég Aker Yardsot a dél-koreai STX hajógyártó vállalat, norvégiai vállalatán keresztül. A koreaiak fokozatosan teszik rá a kezüket a nagy norvég cégre, nemrégiben vitték fel részesedésüket a részvénytõkéjében 40,39 százalékra és most a hírek szerint a hiányzó csaknem 60 százalékot is készülnek megszerezni. A jelenlegi részesedésük alapján ugyanis az elõírások szerint már a teljes vállalatra kell vételi
ajánlatot tenniük. A „maradék” mintegy 7,4 milliárd dollár ér. A dél-koreai hódítás elsõsorban a franciákat nyugtalanítja, mivel az Aker Yards 75 százalékban birtokolja a francia hajógyártás fellegvárát, a Chantiers de l'Atlantique-ot, amelyben a francia államnak is van része. A francia sajtó szerint megállapodtak a dél-koreaiakkal, hogy a francia Aker-érdekeltség „sértetlenül” mûködhet tovább.
2008. július 2.
A biztonságosabb, tisztább, hatékonyabb mobilitás felé
Uniós „intelligens autó” jelentés Az Európai Unió útjain jelenleg évente mintegy 42 ezren halnak meg közlekedési balesetekben. Ez a szám jelentõsen csökkenthetõ lenne a kedvezõ áron elérhetõ „intelligens” közlekedési rendszerek elterjesztésével, ami ráadásul a környezetvédelemhez is hozzájárulna. A témáról Gurmai Zita, a Magyar Köztársaság uniós képviselõje A6-0169/2008. szám alatt készítette el az Európai Parlament (EP) Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottsága számára azt az elsõ, véleményadó jelentést, amelyet az EP nagy többséggel el is fogadott. Az Európai Bizottság „intelligens autó” elnevezéssel indított kísérleti projektet. Ennek célja a jármûvek biztonságosabbá, környezetbarátibbá és intelligensebbé tétele. A terv része az „i2010” kezdeményezésnek, amely az információs és kommunikációs technológiák segítségével támogatja a gazdaságot és az életminõség javítását – fogalmazta meg a Magyar Közlekedés kérdésére válaszolva a képviselõ asszony. A képviselõk üdvözölték a bizottsági kezdeményezést és úgy vélték: az intelligens jármûrendszerek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy csökkenjenek a torlódások, mérséklõdjön a környezetszennyezés, és kevesebb legyen a közúti baleset. Gurmai Zita utalt arra, hogy „az ilyen rendszerek elterjedtsége sajnos még túlságosan alacsony”, és bár a megfelelõ technológiák rendelkezésre állnak már Európában, a gyakorlati megvalósítás még jelentõs késedelmet szenved. A képviselõ asszony úgy véli: „a közlekedésirányítás hatékonyságának és eredményességének javítása érdekében a jármû és jármû közötti, valamint a jármû és az infrastruktúra közötti kommunikáción alapuló együttmûködési rendszerekre van szükség”.
Amennyiben minden gépjármû rendelkezne elektronikus stabilitáskontrollal, más megnevezéssel menetstabilizátorral, vagyis a kicsúszásokat csökkentõ ESC-vel, az évente bekövetkezõ átlagosan 42 ezer közúti haláleset mintegy négyezerrel kevesebb áldozatot követelne, és százezerrel kevesebb sérülés történne. Az elektronikus stabilitásvezérlés egy olyan, ütközés elkerülését segítõ, számítógép-vezérelt biztonsági technológia, amely az egy vagy több keréken alkalmazott aktív fékezéssel, valamint a forgatónyomaték szabályozásával csökkenti a csúszásveszélyt. Az e-segélyhívóval, az eCallal pedig, amely egy olyan páneurópai, jármûbe épített segélyhívó rendszer, amely baleset esetén automatikusan hívja a készenléti szolgálatokat és adja meg a jármû pontos helyét, további legkevesebb 2500 életet menthetnének meg évente Európában. Az uniós képviselõk véleménye, hogy a Bizottságnak tovább kell fejlesztenie a GPS-technológiára épülõ egységes európai segélyhívó (112) és az e-segélyhívó rendszer (E112) uniós szabályozását. A jelentés hangsúlyozottan „üdvözli azon ön-
Szlovéniában is matrica Szlovéniában július 1-jétõl kötelezõ az autópálya-matrica. A vignettákat több mint ezer helyen lehet megvásárolni, benzinkutaknál, utazási irodákban, trafikokban, postán és a szlovén autóklub, az AMZS irodáiban. Idén csak a féléves matricákat árusítják, ezek ára személyautókra
35 euró. Az egész évre szóló matricákat decembertõl lehet majd megvásárolni, személyautókra 55, motorkerékpárokra 27,50 euróért. Aki július 1-je után matrica nélkül használja a szlovén autópályákat, 300-tól 800 euróig (75 ezertõl 200 ezer forintig) terjedõ büntetésre számíthat.
Válságban a légitársaságok Újabb amerikai légitársaság jelentett be létszámleépítést és járatcsökkentést a magas üzemanyag-árakra hivatkozva. A United Airlines a tervek szerint 1600 munkahelyet szüntet meg és 100 repülõgépet von ki a forgalomból. Korábban a Delta Air Lines azt közölte, hogy további 3 százalékkal csökkenti a kapacitásokat a korábban már bejelentett 10 százalékon felül. A Continental Airlines egyelõre még gondolkodik, hogy csatlakozzon-e azokhoz a légitársaságokhoz, amelyek már az elsõ
csomag feladásáért is díjat számítanak fel. A nagy légitársaságok közül az egyedül nyereséges Southwest Airlines egyelõre még szerény növekedésre számít a következõ év folyamán, de ha ez nem sikerült, akkor ennél a cégnél is csökkenteni tervezik a költségeket. A szakma becslései szerint az amerikai légitársaságok idén rekord nagyságú, 13 milliárd dolláros veszteséget lesznek kénytelenek elkönyvelni az üzemanyag drágulása miatt.
A VW-é lehet a Scania Az Európai Bizottság jóváhagyta az Európa legnagyobb autógyártójának számító Volkswagennek (VW) a svéd Scania teherautó-gyártó felvásárlását. A hatóság szerint a két vállalat tevékenysége nem fedi olyan mértékben egymást, hogy egyesülésük jelentõsen korlátozza a versenyt Európa piacán – közli a BBC. A bizottság határozata szerint a VW ki-
MAGYAR KÖZLEKEDÉS 2008. július 2. 599. megjelenés
sebbségi részesedése a MAN buszgyártó társaságban nem jelent akadályt. A német gyártó márciusban vásárolt az akkor már meglévõhöz újabb harminc százalékos tulajdonrészt a Scaniából, amivel 68 százalékos szavazati jogra tett szert a cégben. A VW 2,8 milliárd dollárt fizetett a részesedésért.
kéntes megállapodásról szóló tárgyalásokat, amelyek az e-segélyhívót 2010-tõl kezdõdõen minden új jármûben az alapfelszereltség részévé tennék”. A szakbizottság azt szeretné elérni, hogy a közúti biztonság területén mûködõ intézmények tartsanak minél több baleset-szimulációs képzést, „mivel a halálos kimenetelû közúti balesetek számát mindenekelõtt a baleset-megelõzési technikák, valamint az elsõsegélynyújtás aktív alkalmazásával lehet csökkenteni”. A jelentés konkrétan kitér a környezetbiztonság kérdéskörére is, mivel jelenleg a közúti közlekedés felelõs az uniós energiafogyasztás mintegy 18, a személygépjármûhasználat pedig a teljes szén-dioxidkibocsátás 12 százalékáért. Az elemzés szerint „az információs és kommunikációs technológián alapuló rendszerek a hatékonyabb közlekedésirányítás, az alacsonyabb üzemanyag-fogyasztás és a környezettudatos vezetés (eco-driving) megkönnyítése révén hozzájárulhatnak a levegõszennyezést okozó gázkibocsátás csökkentéséhez”. Mindezen túl pedig az egyszerûbb technikai megoldások, így a csökkentett súlyú ülések és gumiabroncsok, motorhõtárolók, fékenergia-visszanyerés és más technikai-technológiai kezdeményezések elterjesztésére is felszólítja az uniós országokat. A képviselõk adókedvezményekkel is ösztönöznék az intelligens környezetvédelmi és jármûbiztonsági eszközökkel felszerelt jármûvek vásárlását. Gurmai Zita úgy véli, „a fogyasztók számára kulcskérdés a megfizethetõség. Sokan egyszerûen nem engedhetik meg maguknak ezeket a rendszereket. Ezért fontos, hogy az intelligens közlekedési rendszerek megfizethetõek legyenek és mihamarabb széles körben rendelkezésre álljanak”. Erre utalt az EP ülését követõen Max Mosley, a Nemzetközi Autószövetség (FIA) elnöke is, aki szerint az anyagi ösztönzés jelentõsen felgyorsítaná az elterjeszthetõség ütemét. Mindezen túl le kell szögezni azt is, hogy a technika sem oldana meg mindent önmagában, a „humán érintettség” nélkül: kiemelten fontos a gépjármûvezetõk tudásának és hozzáállásának összhangba hozása az újításokkal. G. Szûcs László
SNCF: felvásárlás, DB: terjeszkedés A francia állami vasúttársaság, az SNCF, 1,1 milliárd eurós vételi ajánlatot tett a magyarországi érdekeltséggel is rendelkezõ Geodis logisztikai vállalatcsoport részvényeire, aminek jelenleg 42 százalékát birtokolja. Az SNCF-nek 10 éve ez az elsõ akvizíciója. Guillaume Pepy, az SNCF nemrég kinevezett elnöke szerint az üzlet során nemcsak Európa negyedik legnagyobb szállítási és logisztikai csoportja jönne létre, hanem döntõ fontosságú az SNCF teherfuvarozási divíziója versenyképességének helyreállítása szempontjából is, amelynek vesztesége az elmúlt két évben elérte az 500 millió eurót.
A bevásárlás lehetõvé tenné az SNCF számára, hogy ügyfelei számára „egyablakos ügyintézést” vezessen be, azaz kombinálhatná a vasúti, közúti és vízi szállítási módokat. Ha a vásárlási terv sikerrel jár, annak „legnagyobb eredménye az lesz, hogy a teherszállítás és a logisztika válik az SNCF fõ üzletágává, már ami mennyiséget illeti”. A két cég összeolvadásával egy 7,7 milliárd eurót érõ csoport jön létre. Ugyanekkor a DB Schenker Logistics kiterjeszti szolgáltatásait Európában: A DB Schenker Railog vasútra alapozott logisztikai szolgáltatásokat nyújt. Leányvállalatai (a Railog, mint a vasúti logisztika specialistája, valamint a Fertrans AG)
támogatásával a DB Schenker már több országban sikeresen belépett erre a specializált piacra. A DB részvételével nyolc évvel ezelõtt közös vállalkozásként alapított Railog a Fertransszal együtt egyre jobban integrálódik a DB szervezetébe. Ez azt jelenti, hogy az európai megrendelõk is egyre hatékonyabban betervezhetik a DB konszern által nyújtott vasúti szállítási és logisztikai szolgáltatásokat, valamint egyre több hasznát vehetik a közép- és hosszú távú vasúti szállítás gazdasági és környezeti elõnyeinek. A múlt évben a társaság több mint 200 000 kocsirakományt, hatmillió tonna árut szállított vasúton, fõleg irányvonati rendszerben. Monostory Miklós
Igazgató-fõszerkesztõ: Kiss Pál n Lapszerkesztõ: Kuklai Katalin n Kiadja a Magyar Közlekedési Kiadó Kft. n Felelõs kiadó: Kiss Pál n Lapigazgató: F. Takács István n Szerkesztõségi titkár: Kovács Eszter n Pénzügyek: Weisz Zsuzsa n Cím: H-1134 Budapest, Klapka u. 6. n Telefon: 350-0763, 350-0764, 349-2574. Fax: 210-5862 n E-mail:
[email protected] n Médiaértékesítés: blend média n Stúdió: Sprint Kft. n Nyomdai elõállítás: Oláh Nyomdaipari Kft. Felelõs vezetõ: Oláh Miklós vezérigazgató. n Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Levél Üzletág Központi Hírlap Iroda. n Elõfizethetõ közvetlen a postai kézbesítõknél, az ország bármely postáján, Bu- A Magyar Közlekedés bármely részének másolásával, terjesztésével, az dapesten a Hírlap Ügyfélszolgálati Irodákban és a Központi Hírlap Centrumnál (postacím: Bp. 1900). adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden További információ: 06 (80) 444-444;
[email protected] n Elõfizetési díj: egy évre 13 000 jog fenntartva, felhasználása csak a kiadó engedélyével lehetséges. Értesüléseket, cikkeket átvenni csak a Magyar Közlekedésre hivatkozva lehet. Ft n Index: 25453 HU ISSN 1217-1875
KÖZLEKEDÉSPOLITIKA
2008. július 2.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
3
Kiss Péter: jó szakképzéssel nõhet a foglalkoztatottság
Hiányképzések – képzési hiányok Magyarországon 7 százalékponttal, azaz a 64-65 százalékos uniós átlagra nõhetne a foglalkoztatottsági szint a kancelláriaminiszter szerint, ha a munkaerõpiac igényeinek megfelelõ képzettségû és számú szakember állna rendelkezésre. Kiss Péter elmondta, hogy az aktív korúak körében mintegy kétmillió a képzettség nélküliek száma, közülük egymillióan 50 év alattiak. Elhelyezkedési esélyük 25-27 százalékosra tehetõ – hangzott el a MÁV Zrt. Baross Gábor Oktatási Központjában tartott szakképzési konferencián. Három részbõl álló, egymástól eltérõ idõpontban rendeztek konferenciát a MÁV Baross Gábor Oktatási Központjában, aminek a gondolata a Márkus Imre irányította Északi Jármûjavító Kft. vezetõiben fogalmazódott meg. Az elmúlt években ott jelentkezett egyre sürgetõbben a szakmunkáshiány, az, hogy hol találnak olyan gépészeti alapismeretekkel rendelkezõ fiatalokat, akikre – belsõ képzéssel ráépülve – rá lehet bízni a legkorszerûbb villamos mozdonyok és motorvonatok javítását, karbantartását. A munkaerõ-utánpótlás gondjait ezeken a szakterületeken az iskola egyedül nem tudja megoldani. A munkáltatók sem vállalhatják fel ezt a feladatot, a megoldáshoz csak szoros együttmûködésben lehet eljutni. Ehhez sikerült partnereket találni. A szervezést a Soft Auditor Kft. vállalta magára. A három sorozatból álló konferencia fõvédnöke a MÁV Zrt., védnökei a MÁV Gépészeti Zrt. és a
Kiss Péter
MÁV Északi Jármûjavító Kft. A program megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány a munkaerõ-piaci alapból támogatta. A konferenciasorozat programja keretében az alábbi három téma megvitatását tûzték napirendre: 1. Diagnózis: az iskolarendszerû és azon kívüli szakmai képzés helyzete a mai vasúti, vasútgépészeti szakmák tükrében. 2. Ki folytatja a szakmát? Lehetõségek, feladatok és jó gyakorlat a speciális vagy hiányszakmabeli utánpótlásképzés területén. 3. A kötöttpályás szakma perspektívái – egész életen át tartó tanulás. A három sorozatból álló konferenciának az volt a célja, hogy az egész életen át tartó tanulás gondolata legyen természetes a társadalom minden rétege és tagja számára. A szervezõk fontosnak tartották továbbá, hogy a társadalomban visszaszoruljon az a káros szemlélet, misze-
Fotók: Bõhm Katalin
rint a tanulás a gyerekek, a fiatalok feladata. Ez részigazság. A hiányszakmák esetében az utánpótlás biztosítása érdekében egyre hangsúlyosabb szerepe van a felnõttkori szakképzésnek, a rendszeres továbbképzésnek. A munkaerõ-utánpótlás gondjait az iskola egyedül nem tudja megoldani, de a munkáltatók sem vállalhatják fel ezt a feladatot teljes egészében. A megoldáshoz csak öszszefogva, szoros együttmûködésben lehet eljutni. Erre szolgált jó példával ez a konferenciasorozat, amelynek elsõ rendezvényén az iskolarendszeren kívüli szakmai képzés helyzetét tekintették át. Az volt a cél, hogy a MÁV-csoporton belül, illetve a velük kapcsolatban álló képzési helyeken megvizsgálják: milyen diagnózist lehetne felállítani és várhatóan milyen feladatok jelentkeznek a formálódó szakképzési rendszerben. A konferenciasorozat második rendezvényén a különbözõ munkaterületeken dolgozó, fõként képzéssel és továbbképzéssel foglalkozó szakértõk számoltak be tapasztalataikról. Zsoldos Marianna, a MÁV Zrt. humánerõforrás-igazgatója a „Ki folytatja a szakmát?” címet adta elõadásának, amelyben a gondok felsorolása mellett az elõbbre jutás lehetõségeit is vázolta. Dancsa Attilának, a Baross Gábor Oktatási Központ igazgatójának „A meglévõ tudás- és kapcsolati tõke, mint a vasúti képzések fejlesztésének alapja” címû elõadása az intézményben folyó szakképzésre épült. Rajtuk kívül még további öt elõadó számolt be a képzési lehetõségekrõl, illetve a feladatokról. A konferenciasorozat harmadik, egyben utolsó rendezvényének nyitóelõadásában Zsoldos Marianna hosszan taglalta a kötöttpályás szakma perspektíváit, a mûködési, szakmai és új kihívásokat. A feladatokról szólva elmondta: a MÁV együttmûködést kezdeményez a korszerû középiskolai vasúti képzés fejlesztése érdekében a szakközépiskolákkal, az optimális tanulólétszám és szakmastruktúra összeállítása érdekében. Kezdeményezik továbbá a kötöttpályás közlekedési szakma moduláris OKJ-s rendszer fejlesztésének folytatását a különbözõ szakmai területek közötti könnyebb átjárhatóság érdekében. A MÁV részt kíván venni a vasúti tananyagok felülvizsgálatában és a korszerû képzési módszertanok kidolgozásában és bevezetésében. Kiss Péter kancelláriaminiszter arról beszélt, hogy a kormány milyen szerepet vállal a piaci igényeknek megfelelni tudó szakképzés fejlesztésében. A szakképzés munkaerõ-piaci és családi döntések, de a versenyképesség szempontjából is
Márkus Imre
Magyarország elõrehaladásának is mérõpontja – jelentette ki a miniszter. Egyik kulcskérdés: hogyan illeszkedik egymáshoz a munkaerõpiaci elvárás és a szakképzés, a képzett emberek száma és alkalmassága. Magyarországon mintegy két százalékkal növekedhetne az aktivitási szint, ha a vállalkozások képesek lennének arra, hogy megszerezzék a kiváló szakmai képzettséggel rendelkezõk körét. Ma a vállalkozások 15 százaléka küzd szakemberhiánnyal. Ha ezt a szakképzés képes volna kielégíteni, akkor nyugat-európai foglalkoztatási szintet érhetnénk el. „A társadalmi részvétel, a társadalmi aktivitás legfontosabb szegmensérõl szólunk akkor, amikor a megfelelõ, elérhetõ munkaerõpiac és szakképzés kéréseirõl beszélünk” – hangsúlyozta Kiss Péter. – „Állítom, hogy Magyarországon a következõ évtizedek kihívásait is a társadalmi aktivitás fogja jelenteni. Ez egyébként a kormány programjában is szerepel.” A szakképzés szabályozását az utóbbi idõben a gazdaság munkaerõpiaci igényeinek figyelembevételével próbálták megváltoztatni. Kiss Péter szerint a Térségi Integrált Szakképzõ Központok (TISZK-ek) garantálhatják, hogy a gazdaság igé-
nye és a szakképzés találkozzon. A miniszter példaként említette az európai uniós forrásokból megvalósított szakképzési fejlesztéseket, amelyektõl a szakképzõ intézeteknél olyan szintû fejlõdést várnak, mint amilyet a korábbi években a szakközépiskolák számára hozott a világbanki fejlesztés. A kancelláriaminiszter után Weimper Mária, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium osztályvezetõje „Szereplõk és felelõsségek a szakképzési rendszerben”, Vincze Árpád, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium fõtanácsosa „A hazai és EU-s elõírásoknak megfelelõ, kötöttpályás integrált rendszer kihívásai és a résztvevõk felelõssége”, Kiszter István, a Nemzeti és Felnõttképzési Intézet osztályvezetõje „Hogyan szolgálja a modulrendszerû képzés a gyorsan változó kötöttpályás piaci igényeket”, Köpeczi Bocz Attila, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara munkatársa „A gazdaság szerepvállalása a képzési, beiskolázási szerkezet meghatározásában”, Vértes János, az OFA kuratóriumi elnöke „Az egész életen át tanulás és a foglalkoztathatóság javítása” címmel tartott elõadást. Visi Ferenc
4
VASÚT
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Korszerûsítik a Sopron–Szombathely– Szentgotthárd vonalat
Uniós támogatás a GYSEV-nek Az egyik legfelkészültebb magyar vasúti nagyberuházási tervet, a Sopron–Szombathely–Szentgotthárd vasútvonal rekonstrukcióját ismertették Brüsszelben, az Európai Bizottság illetékes fõigazgatóságain június 19-én. A tájékoztatón részt vett Székely Csaba, a Gyõr-SopronEbenfurti Vasút Zrt. vezérigazgatója, Benyó Balázs, a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztõ Zrt. beruházási igazgatója és Kende Gábor, a Közlekedésfejlesztési Integrált Közremûködõ Szervezet igazgatója.
A kormánynak hivatalosan a napokban adták be a támogatási kérvényt a Sopron–Szombathely–Szentgotthárd vasútvonal felújítására. A kabinet döntését követõen kerülhetnek a pályázatok hivatalosan Brüsszelbe, és a magyar tárgyalók reményei szerint a jövõ év elején meg is születhet róluk a bizottsági jóváhagyás. Ez esetben a kivitelezés 2011-ben be is fejezõdhet. Az unió 85 százalék ere-
jéig nyújthat finanszírozást a beruházásokhoz, amelyekhez magyar társfinanszírozásnak is hozzá kell járulnia. A GYSEV-projekt kivitelezéséhez az osztrák állam is hozzájárul. A magyar igazgatók emlékeztettek arra, hogy az EU-ban az 50 millió euró fölötti pályázatok támogatásáról a döntés Brüsszelben születik meg. A Sopron–Szentgotthárd vonal összességében mintegy 50 milliárd forintos (körülbelül 200 millió eurós) beruházás. A program részei közé tartozik a MÁV-tól hat éve átvett Sopron–Szombathely vonal korszerûsítése, a Szombathely–Körmend–Szentgotthárd vonal felújítása, Szombathelyen a Csaba utcai, illetve Sopronban a Kõszegi úti átjáró megépítése és jármûbeszerzés. Székely Csaba az elõkészítõ munka méreteit érzékeltetve elmondta azt is, hogy a GYSEV összesen 2600 oldalnyi pályázatot és 9 köbméternyi tervet vitt Brüsszelbe. Különbözõ felekkel 50 szerzõdést kötöttek, száz különbözõ önkormányzati egységgel volt szükség egyezményre, és csak a zrt. részérõl összesen 10 ezer munkaórát vett igénybe eddig az elõkészítés.
Mégis a Margit hídhoz járnak a vonatok
Lezárták az újpesti Duna-hidat Az utolsó pillanatban minden jogi akadály elhárult a MÁV-Start vonatainak a BKV HÉV-pályán való közlekedése elõl, így június 21-tõl szeptember végéig a Budapest– Esztergom vonatok túlnyomó többségének a Margit hídnál van a végállomása. Az újjáépített hídon a vonatok 80 km/órás sebességgel haladhatnak majd át, és megszûnik a tengelyterhelés-korlátozás is. Eredetileg legfeljebb 10 évet szántak neki, mégis 53 éven át használták az újpesti vasúti hidat, amelynek cseréje halaszthatatlanná vált. A rekonstrukció során megerõsítik a pilléreket és újonnan gyártott acélszerkezettel cserélik le a régi hídelemeket. A híd tetejére szerelt nagyfeszültségû távvezetéket kábelekben a híd szerkezete alá rejtik, a déli oldalon járdát, az északi oldalon pedig kerékpárutat alakítanak ki. Az átépítésre a tervek már régen készen voltak, a vonatpótlásra azonban nem volt kiforrott koncepció. Sokan a vonatok HÉV-pályára terelését szerették volna elérni, ám ez a megoldás kis híján jogi problémák áldozatává vált. Az már az év elején az éjszakai, majd nappali próbamenetek alkalmával világossá vált, hogy a vonatok HÉV-vonalon való közlekedésének nincs mûszaki és forgalmi akadálya, ám a BKV vasútüzemi engedélye és biztonsági tanúsítványa nem volt megfelelõ egy ilyen megoldáshoz. A Magyar Vasúti Hivatal április 30-án kelt levelében három változatot tartott lehetségesnek a probléma megoldására, és a felekre bízta, melyiket valósítják meg. A BKV és a MÁV-Start május 14-én megállapo-
dott, hogy azt a megoldást választják, amelynek esetében a MÁV-Start a BKV alvállalkozójaként fog dolgozni, így a jogi problémák végre elhárulhatnak a pótlás elõl. Azonban a megállapodástól eltérve a pótlást megrendelõ Nemzeti Infrastruktúrafejlesztõ Zrt. (NIF) felé írásban már két, egymással ellentétes jognyilatkozatot tettek (a BKV nem tartotta magát a megállapodáshoz), ami miatt május 16-án a NIF úgy döntött, hogy mivel a dolog ezzel jogilag ellehetetlenült, a munkákat pedig el kell kezdeni, buszos pótlás lesz. Végül a két társaság közötti vitát a szakminisztérium tette helyre, így mind a három érintett fél aláírta a megállapodást. Mûszakilag a legnagyobb kihívást a közös közlekedtetés jelenti. Az MXa típusú villamos motorvonatok és a Desiro típusú dízel motorvonatok eltérõ menetdinamikával rendelkeznek, éppen ezért a sûrû követésû üzemük kiemelt figyelmet kíván a mûködtetõ személyzettõl. Épp a nagyon sûrû követés miatt a MÁV motorvonatainak is meg kell állniuk minden megállóban, ha pedig megállnak, utast is cserélnek. A Desirók „pilótával”, azaz vonalismerettel rendelkezõ, a forgalmi szabályok betartásáért felelõs BKVs dolgozóval megerõsítve közlekednek, de a motorvonatot továbbra is MÁV-trakciós mozdonyvezetõ vezeti. A pótlás ideje alatt a MÁV-Start vonatai a Margit híd és Óbuda között BKV-bérlettel igénybe vehetõk, a vonatjegyek pedig érvényesek a Margit híd és a Nyugati között a villamosokra, valamint a Nyugati és Újpest-Városkapu között a hármas metróra. Andó Gergely
2008. július 2.
Szándéknyilatkozat
Együttmûködés a karbantartásra A Stadler Magyarországi Vasúti Karbantartó Kft. és a MÁV-Gépészet Zrt. vezetõi megállapodtak a FLIRT villamos motorvonatok karbantartásában való együttmûködésrõl. Eszerint a magasabb szintû javításokat Szolnokon végzik. A karbantartási szerzõdésrõl készült szándéknyilatkozatot Dunai Zoltán, a Stadler Magyarországi Vasúti Karbantartó Kft. ügyvezetõ igazgatója és Zaránd György, a MÁV-Gépészet Zrt. vezérigazgatója írta alá június 17-én a Szolnoki Jármûjavító telephelyén. Az eseményen részt vett Hegmanné Nemes Sára és Szabó István, Szolnok város két alpolgármestere.
Fotó: Bõhm Katalin
Zaránd György elmondta: a 2008. január 1-jével megalakult MÁVGépészet Zrt. feladata a MÁV jármûparkjának karbantartása, felújítása. Június 30-án a szolnoki és az északi jármûjavító beolvadt a társaságba. Arra törekszenek, hogy a MÁV mozdony- és személykocsiparkjának a felújítása, karbantartása mellett hazai és külföldi cégek megrendeléseihez is hozzájussanak. „Amire most vállalkoztunk, nevezetesen a FLIRT villamos motorvonatok karbantartásába való bekapcsolódásunkról korábban már tárgyaltunk. Köztudott ugyanis, hogy a Stadler pusztaszabolcsi telephelyén csak napi karbantartást végeznek. A magasabb szintû, a 200 ezer kilométer futás után esedékes javításokat évente, az 1 millió kilométer utánia-
kat ötévenként mi végezzük. Erre a szolnoki jármûjavító egyik csarnokát készítjük fel. Azt gondolom, hogy amire vállalkoztunk, rendkívül nagy feladatot, új kihívást jelent számunkra. Az új technika megismerésére körültekintõen kell felkészülni. A szakemberek kiválasztása mellett a képzésükre is nagyobb gondot kell fordítani, ugyanakkor az utánpótlás biztosítására is jobban oda kell figyelni. A részletek kidolgozására négyöt hónapot szánunk. Ki kell ugyanis dolgozni a mûszaki feltételeket és át kell tekinteni a kereskedelmi feladatokat, mert ez a szerzõdés hosszabb távra szól” – mondta a vezérigazgató. Dunai Zoltán ügyvezetõ igazgató ezúttal is megerõsítette, hogy együtt-
mûködési szándékaik komolyak a MÁV-Gépészet Zrt.-vel, és örülnek annak, hogy a szolnoki jármûjavítóra építhetnek. „60 FLIRT szállítására van a MÁV-val szerzõdésünk – mondta, – de mi itt nem akarunk megállni. Pusztaszabolcson már van hídfõállásunk. Azért döntöttünk úgy, hogy keleten is létesíteni kell hasonlót, mert arra számítunk, hogy a 60 FLIRT egy része hamarosan átlépi a Duna vonalát és az ország középsõ részében, illetve a Tiszán túl is megjelenik. Éppen ezért úgy gondolom, hogy a szerzõdésrõl ma aláírt szándéknyilatkozatot meg tudjuk tölteni tartalommal. Annál is inkább, mivel szándékaink abban is megegyeznek, hogy egy összeszerelõ üzemet Szolnokra hozzunk. Erre szerzõdéses kötelezettségünk van a várossal. Még itt sem kellene megállni. Arra is kínálkozik lehetõség, hogy a Stadler a következõ lépésként mérnöki fejlesztõ konstruktori bázist hozzon Magyarországra.” Hegmanné Nemes Sára alpolgármester örömét fejezte ki, hogy a jármûjavítóban végzik majd az új villamos motorvonatok karbantartását. Dr. Márkus Imre mûszaki vezérigazgató-helyettes a történelmi tradíciókból kiindulva a szakmai felkészültség, a tudás szerepének fontosságát hangsúlyozta. Utalt a MÁVGépészet Zrt.-be június 30-ával beolvadó két jármûjavító történelmi múltjára. Mint mondta, a Szolnoki 152, az Északi 141 éves múlttal rendelkezik. Az a tudás és munkatapasztalat, ami a két jármûjavítóban felhalmozódott, most tovább hasznosulhat. A régit felváltó új, korszerû technika azonban kötelezõen írja elõ a szakmunkások képzését, körültekintõ felkészítését, az utánpótlás biztosítását. Visi Ferenc
Internetes jegyértékesítés a MÁV-Startnál Hosszú évek elõkészítõ munkája után június 16-án megkezdõdött végre a vasúti menetjegyek internetes értékesítése. A titokban indult szolgáltatásnak egy hét alatt négyezer használója lett, akik ezer tranzakciót lebonyolítva kétezer mentjegyet vettek. A törzsutaskártya bevezetése óta ez a legelõremutatóbb fejlesztés a cégnél. Évekig tartott a vita arról a MÁVnál, miként is oldják meg az internetes jegyértékesítést. A leginkább preferált módszer egy olyan eljárás lett volna, amelynél az utas otthon nyomtatja ki a menetjegyét, amelyet csak a vonatokon ellenõriznek. Ám hiába szereztek be ellenõrzésre alkalmassá tehetõ jegykiadó gépeket a kalauzok részére, a vonalkód-leolvasókat nem vették meg. A takarékoskodási kényszer szülte meg a végül alkalmazott megoldást. E szerint az utasok a jegyüket a mavstart.hu oldalról nyíló felületen választhatják ki, beleértve az esetlegesen szükséges pót- és helyjegyeket. A fizetés az OTP Bank rendszerében történik bankkártyával. A fizetés sikere esetén az utas egy 10 számjegyû kódot kap, amit kinyomtathat, felírhat. A jegyeket egyelõre hat, õsszel már 44 állomáson lehet átvenni, e célra telepített automatákból, amelyek érintõképernyõjén kell begépelni a kódot, és a gép máris kinyomtatja a kiválasztott és kifizetett jegyet. A rendszer azoknak elõnyös, akik nem akarnak bizonytalan ideig sorban állni a pénztáraknál, illetve azoknak, akik elõre szeretnék megvenni a jegyüket (nekik nem kell kü-
Fotó: MTI
lön kimenni az állomásra az elõvételi jegyváltás miatt). A neten fõleg dombornyomott bakkártyákkal lehet fizetni, de az Electron kártyákat is elfogadja a rendszer, ha ezt a kártyát kiadó bank engedélyezi. Az internetes jegykiadás most megvalósult struktúráját még Devecz Miklós idejében alakították ki. Õ 2007 szeptemberében indította volna el a rendszert, annak az akciótervének részeként, amely szerint a MÁV-Start alapítása, 2007. július és 2007. december között minden hónapban elõjött volna a cég egy új ötlettel, durranással. Ezek egyike lett volna az internetes jegykiadás, de szerepelt volna itt a – szintén csak idén megvalósult – törzsutaskártya, valamint a jövõ homályába veszõ mobiltelefonos-jegyvásárlás. A MÁV-Startnál azzal indokolják az internetes jegykiadás próbaüzemének indulásának elhallgatását, hogy attól féltek, fennakadások lesz-
nek a mûködésben. Fennakadás csak egyszer volt, amikor hirtelen túl sokan akartak regisztrálni és belépni a rendszerbe. Ekkor derült ki, hogy egyszerre 400-450 felhasználó lehet bejelentkezve a rendszerbe, az e felettieket várakozásra kéri egy hibaüzenet. A rendszer kiépítése a MÁVStartnak egy fillérjébe sem került. Olyan szerzõdést kötöttek a rendszert kifejlesztõ, kiépítõ és üzemeltetõ MÁV Informatika Zrt.-vel, amely szerint a Start havi fix (13 milliós) rendelkezésre állási díjat fizet a szolgáltatásért. A cél azonban továbbra is az, hogy a jegyvizsgálók is képesek legyenek ellenõrizni az otthon kinyomtatott jegyeket. Tehát a most megvalósított kioszkos megoldást minden érintett csak ideiglenesnek tekinti. A tapasztalat azonban az, hogy a MÁV-csoportnál az ideiglenes dolgok sokszor szinte örökké tartanak. Andó Gergely
KÖZÚT
2008. július 2.
Átadták az M7-es utolsó elõtti szakaszát
Fotó: MTI
– Az autópálya nemcsak gyorsaság, biztonság, kényelem, hanem több munkahely, biztosabb életlehetõség – mondta avatóbeszédében Gyurcsány Ferenc. – Az autópálya után terv szerint, ütemezetten kerülnek sorra az alacsonyabb rendû utak és vasutak, vagyis a közlekedés komplex rendszere. Ugyanis feladatunk annak megteremtése, hogy a határokon átnyúló integrált közlekedési rendszer szerves részei legyünk. A ciklus végéig várhatóan még 300 kilométer autópálya épül meg, erre garancia, hogy az elmúlt fél évtizedben duplájára nõtt autópályáink hossza – zárta szavait a miniszterelnök. Eredetileg a teljes Balatonkeresztúr–Nagykanizsa szakaszt május végére kellett volna átadni. Azonban csak az északi húsz kilométerrel sikerült elkészülni a tervezett határidõre. Ennek részben az volt az oka, hogy a megváltozott autópálya-törvény akadályozta a közmûvek kiváltását, de az április végén bejelentett csúszás tudomásunk szerint összefüggött a kivitelezõváltással, valamint technológiai nehézségekkel is. A június 26-án forgalomba helyezett Balatonkeresztúr–Zalakomár darab után a 16 kilométeres Zalakomár és Nagykanizsa közötti szakasz mû-
szaki átadását július 31-re tervezik, a forgalomnak várhatóan augusztus utolsó hetében adják át az M7-es utolsó nagyobb szakaszát. Az M7-es utolsó, Letenye és a horvát határ közötti 1 kilométeres szakaszát, valamint a magyar M7-est a horvát autópályával összekötõ új Mura-hidat várhatóan október második felében fogják forgalomba helyezni; a letenyei egy kilométert eredetileg júniusra tervezték elkészíteni. Ugyancsak õszre tervezik a fõváros környékén épülõ gyorsforgalmi utak forgalomba helyezését, ami szintén csúszást jelent a tervezettekhez képest. A legnagyobbat az M6os városi szakaszával, az M0-st az Érdi tetõvel összekötõ 8,3 kilométerrel – valamint a beruházáshoz kapcsolódóan az M0-s 2,8 kilométeres szakaszán kétszer háromsávosra szélesítésével – csúszik a kivitelezõ. Területszerzési nehézségek és közmûkiváltások miatt több mint kétéves késéssel, 2006 tavasza helyett a mostani tervek szerint augusztus 31-ig fejezi be az építkezést a kivitelezõ Vegyépszer. Ez azonban csak a mûszaki átadás idõpontja, a NIF tájékoztatása szerint az autósok várhatóan csak szeptember végén használhatják majd az új gyorsfor-
galmi utat, ami várhatóan nagyban megkönnyíti az érdiek és a dél-budai agglomerációban lakók ingázását is. Szintén csak szeptembertõl autózhatunk az M0-s két, jelenleg is épülõ szakaszán, a keleti és az északi szektorban. A 4-es fõutat az M3assal összekötõ 26,5 kilométeres keleti szakasz mûszaki átadását július 31-re tervezik. Ennek a beruházásnak a részeként építették át azt a most még 2B-nek hívott gyûrûszakaszt Budapest északkeleti határában, ami a M0–M3 csomóponttól vezet az M2-esig. Az itt kezdõdõ és a 2-es fõút elõtt véget érõ, már szintén megépült, és átmenetileg 2A-nak hívott gyûrûszakasz vezet majd az M0-s épülõ északi hídjához. Vagyis a két új szakasz átadása után végig járható lesz az M0-s gyorsút a pesti oldalon, pontosabban a 2-es fõúttól egészen az 1-esig. A keleti szektort az M3-as és a 3as fõút között az Egút-Debmút konzorciuma, a 4-es és a 3-as közötti részét a Viadom kiesése után a Porr építi. A beruházást itt is területszerzések problémái lassították, valamint az, hogy az Egút-Debmút területén 2006-ban hat hétig állt a kivitelezés engedélyeztetési problémák miatt. Korábban úgy tûnt, emiatt a csúszás miatt hazánk elveszíthet 284 millió eurónyi (árfolyamtól függõen 68-70 milliárd forintnyi), a kohéziós alapból származó európai uniós támogatást, annak az eredeti feltétele ugyanis az volt, hogy a kivitelezést 2007. december 31-ig fejezzék be. Azonban a támogatás egy részét sikerült átszervezni az M0-stól Gödöllõre vezetõ M31-es megépítésébe – ennek közbeszerzési felhívása május közepén jelent meg –, így a pénzt 2010. december 31-ig használhatjuk fel. Az északi szektoron – az új Dunahíd, valamint annak összekötése a budai oldalon a 11-es, a pestin a 2-es fõúttal – augusztus végére várható a készre jelentés, ezt követõen szeptember vége a várható forgalomba helyezés. Az M0-snak ez a szakasza csaknem 63 milliárd forintért, míg a keleti szektor – az M31-es nélkül – 42 milliárd forintért épül. G.Sz.L.
Szigorodik a budapesti behajtás
Kevesebb út jut a kamionoknak A nyári szünet elõtt módosítja a Fõvárosi Közgyûlés a márciusban hatályba lépett rendeletét, amely a tehergépjármûvek belsõ városrészekbe való behajtását korlátozza – jelentette ki Demszky Gábor a Városháza udvarán tartott tájékoztatóján. A fõpolgármester elmondta, hogy az új szabályozás alapvetõen jól vizsgázott, de a város gazdasági versenyképességének fenntarthatóságához folyamatos finomhangolásra van szükség. Hozzátette, hogy a közigazgatási hivatal kifogása óta a szaktárca egy rendelettel megteremtette a jogszabályi hátterét annak, hogy a fõváros jogszerûen szedhesse a behajtási-várakozási díjat. A közigazgatási hivatal észrevétele szerint erre a rendelet decemberi elfogadásakor nem volt jogi lehetõség. A fõpolgármester bejelentette, hogy az év végén egységes, konszenzusos és a város érdekét hangsúlyozó teherforgalmi stratégia elfogadására tesznek javaslatot. A városvezetõ hangsúlyozta, hogy készek az ésszerû kompromisszumokra annak érdekében, hogy a rendszer minél hatékonyabban mûködjék. Az alapvetõ koncepcióhoz azonban most is és a jövõben is ragaszkodnak – jegyezte meg. A fõpolgármester leszögezte, hogy Budapest nem lehet többé átjáróház, amelyet korlátlanul használ-
hatnak a kamionok, miközben a fõváros évente milliárdokat költ az elhasználódott utak felújítására. Utalva arra, hogy a 84 ezer budapesti mellett naponta 120 ezer tehergépjármû érkezik a fõvárosba, a fõpolgármester közölte, hogy a 2018-ig több lépcsõben, a kerületekkel egyetértésben tovább szûkítenék a teherautók által használt célforgalmi utak körét is. Hagyó Miklós városüzemeltetési fõpolgármester-helyettes elmondta, hogy a jövõ év januárjától tovább szigorítanák a tehergépjármûvek budapesti közlekedését. Ennek keretében megszüntetnék a 12 tonnánál nagyobb tehergépkocsik részére az idén biztosított tranzitútvonalakat. Erre azáltal lesz lehetõség, hogy az M0-s keleti szektorát és a megyeri Duna-hidat az év végéig átadják a forgalomnak. A legfontosabb ipari, kereskedelmi és logisztikai központokhoz azonban továbbra is ingyenes tranzitútvonalakat biztosítanak – jegyezte meg. A szocialista politikus kifejtette, hogy a város élhetõsége érdekében hosszú távon arra törekszenek, hogy
5
Kecskemétet választotta a Mercedes
Még húsz kilométer sztráda Átadták az M7-es Balatonkeresztúr és Zalakomár közötti szakaszát. Az autópálya-szakaszt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Szabó Pál közlekedési miniszter helyezte forgalomba. A Balaton partjáról elvileg Nagykanizsáig épül ez a része az M7-esnek, de a Zala megyei szakaszát csak augusztus végén helyezik forgalomba. A fõvárosi (háromnegyed) körgyûrût várhatóan szeptember végétõl használhatják az autósok, akárcsak az M6-os budapesti szakaszát.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
a kiemelten fontos logisztikai központokba, például a csepeli szabad kikötõhöz továbbra is ingyenes behajtást biztosítsanak a teherautóknak. Cél az is, hogy 2013, illetve 2018 januárjától már ne hajthassanak be a fõváros különbözõ területeire ingyenesen a 12 tonnánál nagyobb teherautók. A változások érintik az úgynevezett zónarendszert is. A Kiskörút és a Duna közötti területen 3,5 tonna, a Kiskörút és a Nagykörút közötti területen pedig 7,5 tonna lenne a maximális behajtási tömeg. A fuvarozók kérésére biztosítják azt is januártól, hogy 5–7, illetve 18–22 óra között maximum 12 tonnás teherautóval tranzitútvonalakat vehessenek igénybe a zónák között. A tervezett újabb változásokat a civil és a szakmai szervezetekkel és kerületekkel augusztustól egyeztetik. Kérdésre a fõpolgármester-helyettes elmondta azt is, hogy 2009 januárjától ingyenes tranzitúttal biztosítják azt, hogy az új Megyeri hídról a Szentendrei úton és a Flórián téren át a teherautók eljuthassanak a 10-es útra. Változás az is, hogy januártól a Hungária körútra és a teljes pesti úthálózatra – a tranzitutak kivételével – csak díjfizetéssel hajthatnak be a tehergépjármûvek.
Újabb autógyár hazánkban Magyarországot választotta a Mercedes: kétszázmilliárd forintos beruházással épít új gyárat Kecskeméten. A helyiek az ingatlanárak emelkedésére számítanak, a magyar GDP egy-másfél százalékkal lehet nagyobb csak az új gyár révén. A német konszern 800 millió eurós (kétszázmilliárd forintos) beruházással hozza létre a kisebb kategóriájú kocsik összeszerelésére szolgáló üzemet. A fejlesztésre azért van szükség, mert a cég az A és B osztályúak mellett újabb kompakt méretû, vagyis az alsó középkategóriás Golfnak, Astrának és Focusnak vetélytársat jelentõ autókat is gyárt majd. A zöldmezõs beruházásként épülõ üzem 2500 embernek ad majd munkát, és kapacitása évi háromszázezer kocsi lesz 2013-ra. A termelés várhatóan 2011-ben, százezer autóval kezdõdne. A termékek között az A osztályú modellre épülõ sportos terepjáró, egy kompakt (egyterû), és egy cabriolet is szerepel majd. A darabszámmal a Mercedes a Suzukival, a bevételeket tekintve azonban vélhetõen már az Audival száll versenybe. Az esztergomi cég tavaly 232 ezer kocsit gyártott – ebben az évben tervez háromszázezret. Az Audi „csak” 57 ezer kocsi (és 520 ezer motor) legyártásával maradt a
legnagyobb hazai exportõr. A magyar autóipar ezzel a gyártási teljesítménnyel a hazai exportnak mintegy 17 százalékát adta, az autógyártás (a majd’ 300 ezer autó, illetve ezek jó részének kivitele) azonban mindöszsze 3 százalékot. Ha a Mercedesüzem teljes kapacitással üzemel, akkor ennyit vélhetõen hozzáad majd a magyar exporthoz. A nemzeti összterméket pedig vélhetõen egy-másfél százalékkal emeli majd. Magyarország Romániával és Lengyelországgal versenyzett a beruházásért, meglehetõsen titokban. Gyurcsány Ferenc kormányfõ szerint Magyarország elsõsorban annak köszönheti sikerét, hogy az egyeztetések során a helyi önkormányzat, az ITDH, illetve a gazdasági tárca képviselõi pontosan, gyorsan mûködtek együtt a Mercedes munkatársaival. Zombor Gábor, Kecskemét polgármestere szerint a döntésben a városi infrastruktúra, az autópálya, a Ferihegyhez való távolság, a város gazdálkodása, oktatási és egészségügyi rendszere, valamint a munkaerõviszonyok voltak meghatározók. A Mercedes kelet-európai gyáregységének helyére kijelölt több mint négyszáz hektáros terület Kecskemét külterületén, a régi E75-ös út mentén, Kiskunfélegyháza irányában található.
Beemelték az utolsó elemet, gurították a hordót
Célegyenesben az M0-s hídja Az M0-s autópálya részét képezõ 300 méter pilontávolságú, ferdekábeles Megyeri híd utolsó elemét is beemelték június 12-én reggel Újpest határában. A következõ nap délutánján pedig a hagyományos söröshordó-gurításra is sor került. E két „sorsdöntõ” technológiai fázissal célegyenesbe került a Megyeri híd építése. A Hídépítõ Zrt. 2006-ban kezdte el a híd építését. A 100 méter magasságú pilonokból induló kábelek 50 hídelemet tartanak. Az 51. elemet, amelyet utolsóként emeltek be, már csak hegesztették a két utolsóhoz. A Hídépítõ Zrt. Duna-hidak igazgatóságának irányítója, Repkay Kálmán elmondta, hogy a már elkészült híd szerkezetét néhány centiméterrel „szét kellett tolni”, hogy a hiányzó 12 méteres, 150 tonna tömegû elemet a két úszódaru helyére tudja emelni. Az összesen 1862 méter hosszú híd része az M0-s körgyûrû északi szakaszának, amely a 2. számú fõúttól indul, majd áthalad a Szentendrei-szigeten és a szentendrei Dunaágon is. A Megyeri hídnak nevezett fõ-Duna-ági híd ebbõl 591 métert tesz ki. A teljes építményhez hozzávetõleg 100 ezer köbméter betont és 12 ezer tonna acélszerkezetet használ-
nak fel. A hajózóút felett, a hídszerkezetet tartó két „A” betû alakú vasbeton pilon egymástól 300 méter távolságra van. A pilonok egyik szárában ferde lift, míg a másikban lépcsõ vezet a kereszttartókig, onnan viszont már függõlegesen lehet feljutni a csúcsig. A ferdekábeles megoldást egyébként azért választották, mert ez volt a leggazdaságosabb. Mindenképpen olcsóbb az olyan függõkábeles hidaknál, mint amilyen az Erzsébet híd, emellett sajátosan eredeti látványt is nyújt. A munka egyébként szervezetten, ütemesen halad. A zárótag beemelését és a hordógurításos „beiktatást” követõen megkezdõdtek a korrózióvédelmi munkálatok, aminek köszönhetõen hamarosan szép fehér színben lesz látható a most már öszszefüggõ hídszerkezet. Ezzel párhuzamosan indult a szegélyek és korlátok beépítése is. G. Szûcs László
Az M6 Tolna konzorcium nyert Az M6-os autópálya Dunaújváros–Szekszárd közötti, összesen 65,1 km-es szakaszának köz- és a magánszféra partnersége keretében megvalósuló tervezésére, építésére, felújítására, üzemeltetésére, karbantartására és e tevékenységek finanszírozására kiírt, GKM/KHEM által lebonyolított közbeszerzési eljárás hivatalos eredményhirdetésére 2008. június 17-én került sor. A közbeszerzési eljárásban nyertes ajánlattevõ az M6 Tolna Konzorcium. Az M6 Tolna Konzorcium Vezetõje: Bilfinger Berger PI GmbH. Tagjai: Bilfinger Berger AG, Egis Projects SA, Allgemeine Baugesellschaft – A. Porr AG. A nyertes konzorciummal a szerzõdéskötésre a közbeszerzésekrõl szóló törvény szabályainak megfelelõen, 2008. július 16-án kerül sor. Ezt követõen a megkötött szerzõdés tartalmát a KHEM közzéteszi. A nyertes konzorcium végsõ ajánlatának nettó jelenértéke 119,6 milliárd forint volt (áfa nélkül). A pénz-
ügyi záráskor érvényes alapkamat fedezeti ráta szerzõdéskötés napján érvényes mértéke, amint azt a közbeszerzési eljárás dokumentációja is rögzítette, figyelembe vételre kerül. A szerzõdéses összeg tartalmazza az építésen túl a 30 éves koncessziós idõtartamon belül az üzemeltetés, fenntartás és felújítás költségeit is. Az M6-os II. fázisának konceszszióba adására irányuló közbeszerzési eljárás az elõzetes terveknek megfelelõen nyár elején lezárult, ezért a munkálatok még 2008 nyarán megkezdhetõk. Az ideiglenes forgalomba helyezés szerzõdés szerinti határideje 2010 tavasza.
6
DOKUMENTUM
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
2008. július 2.
MEGÁLLAPODÁS
a Magyar Köztársaság Kormánya és a közúti közlekedési szolgáltatást végzõ vállalkozások szakmai érdekképviseleti szervei között a terület versenyképességének javítása érdekében teendõ intézkedésekrõl 6. Teljesítmény-arányos úthasználati díj (ED, elektronikus útdíjfizetési rendszer) Az érdekképviseletek tudomásul veszik a megtett úttal arányos díjfizetési rendszer bevezetésére irányuló kormányzati szándékot. A Kormány vállalja, hogy a bevezetés kérdésében folyamatosan egyeztet az érdekképviseletekkel és az ehhez szükséges dokumentumokat a KHEM folyamatosan rendelkezésükre bocsájtja. A Kormány vállalja továbbá, hogy az ED rendszer bevezetésére az érdekképviseletekkel történt egyeztetést követõen, véleményük figyelembevételét követõen kerül sor. A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter olyan javaslatot terjeszt elõ, amely már a bevezetéstõl kedvezményt biztosít a gyakori használók és a korszerû jármûvet üzemeltetõk számára.
A Felek a közúti közlekedési szolgáltatók versenyképességi helyzetének negatív változását, kiemelten a motorikus célú tüzelõanyagár-robbanás következtében elõálló erõteljes romlását értékelve, figyelemmel a világpiaci tendenciákra is, áttekintve a 2005. augusztus 23-án a Felek között kötött megállapodás teljesítését, figyelembe véve az azóta is megvalósítatlan vagy részlegesen megvalósított kérdéseket, az alábbi intézkedések megtételében állapodnak meg. 1. Nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozása A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter a lehetõ legrövidebb idõn belül a Kormány ülésére elõterjeszti a szakmai érdekképviseletekkel már egyeztetett, az európai gyakorlathoz jobban igazodó szabályozási javaslatát a nehéz tehergépkocsik forgalma korlátozásának újraszabályozására. Ezen javaslat biztosítja, hogy a forgalomkorlátozás kezdõ idõpontja szombaton 15.00 órára essen és a magyarországi telephelyre, vagy lerakóhelyre érkezõ gépkocsik telephelyig, illetve lerakóhelyig közlekedhessenek, illetve, hogy a nyári forgalomkorlátozás kezdõ idõpontja július 1. legyen. A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter a tervezetet annak közigazgatási egyeztetésével egyidejûleg beterjeszti az Országos Környezetvédelmi Tanácshoz, annak soron kívüli tárgyalását kérve. Egyidejûleg a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter vállalja, hogy a hétvégi forgalomkorlátozás új szabályozásának bevezetéséig a magyarországi telephellyel rendelkezõ nemzetközi fuvarozókat – indokolt esetben – szombat 8.00 óra és 15.00 óra között a határ és a telephely között mentesíti a forgalomkorlátozás alól. 2. A közúti árufuvarozáshoz és személyszállításhoz kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságokról szóló 57/2007. (III. 31.) Korm. rendelet felülvizsgálata A Felek megállapodnak abban, hogy a hatályos szabályozás indokolt módosítása érdekében közös /az érintett szaktárcák és az érdekképviseletek képviselõibõl álló/ munkacsoportot hoznak létre. A felülvizsgálat alapját a KTI tárgyszerinti tanulmánya képezi, a munkacsoport által kiértékelve a közelmúltban e téren a közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény módosítása hatását is. A felülvizsgálatnak – többek között – azt kell céloznia, hogy a szankcionálás – a visszatartó erõ megtartása mellett – ne lehetetlenítse el a vállalkozásokat és a kirótt bírság a vétséget elkövetõt sújtsa, egyértelmûek legyenek a jármûvisszatartás szabályai és egységesedjenek az egyes hatóságok eljárásai. A Felek megállapodnak, hogy a munkacsoport felállítása legkésõbb 2008. július végéig megtörténik és a munkacsoport módosítási javaslatait 2008. október végéig véglegesítik. A KHEM vállalja, hogy a szükséges jogszabály-módosításokat a jogalkotásról szóló törvényben foglaltaknak megfelelõen 2008. december 30-ig kezdeményezi. 3. Szakképzési hozzájárulás A Kormány vállalja és a szociális és munkaügyi miniszter megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a gépjármûvezetõi munkaerõhiány enyhítésére a Munkaerõ-piaci Alap (MPA) képzési alaprészébõl 2008-ban egyszeri, 150 M Ftos keretösszeggel képzéstámogatási program valósuljon meg. A szociális és munkaügyi miniszter egyidejûleg megteszi a szükséges intézkedéseket – többek között a gépjármûvezetõi hiány problémáját is figyelembe véve – a foglalkoztatást elõsegítõ támogatásokról, valamint a Munkaerõ-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet olyan módosítására, amely lehetõvé teszi a munkaügyi központok és a munkaadók megállapodásán alapuló, a munkaadók munkaerõigényét kielégítõ képzések 100%-os támogatását. A Kormány kezdeményezi továbbá a foglalkoztatásról és a munkanélküliek ellátásáról szóló 2001. évi IV. törvény olyan módosítását, amely a fentiekben meghatározott támogatást 2009. január 1-jétõl normatívvá teszi. A Kormány vállalja, hogy kezdeményezi a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény olyan irányú módosítását, amely a közúti közlekedési szolgáltatóknál minimum C, vagy D jármûkategóriára érvényes vezetõi engedélyhez kötött munkakörben dolgozók bérét kiveszi a hozzájárulás fizetésére kötelezettek körébõl oly módon, hogy az így a vállalkozásnál maradó pénzösszegeket – ellenõrizhetõ módon – vezetõi engedélyek megszerzését célzó képzésekre, illetve a szükséges továbbképzésekre és veszélyesáru-szállító gépkocsivezetõ, belföldi és nemzetközi fuvarozó, belföldi és nemzetközi autóbuszvezetõ, könnyû- és nehézgépkezelõi szaktanfolyami képzésekre fordítják. A felsorolt jogszabályok módosításának hatályba lépésétõl függõen vállalja, hogy megvizsgálja az MPA Képzési Alaprésze terhére indított program folytatásának lehetõségét. Vállalja és a szociális és munkaügyi miniszter megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy a felnõttképzési és munkaerõpiaci képzési programok szakmai tartalmának kialakítását illetõen e programok elõkészítése és végrehajtása során a programot lebonyolító szervezet konzultál a megállapodást aláíró érdekképviseleti szervekkel, illetve a közúti közlekedési szolgáltatást végzõk reprezentatív munkaadói szervezeteivel.
4. Jövedéki adó Az érdekképviseleti szervek tudomásul veszik, hogy a Pénzügyminisztérium derogációs kérelmet nyújtott be az Európai Bizottsághoz a kereskedelmi gázolaj közösségi irányelvtõl eltérõ adókedvezményének jóváhagyása iránt. A jövedéki adó viszszatérítés azt követõen léphet hatályba, miután az Európai Unió Tanácsa a magyar derogációs kérelmet jóváhagyja, és azt az Európai Bizottság nem minõsíti tiltott állami támogatásnak. A Kormány vállalja, hogy 2010-tõl nem alkalmaz a mindenkori EU minimum szintnél magasabb jövedéki adót a közúti közlekedési szolgáltató jármûvekre azzal a feltétellel, hogy a jövedéki adó mértéke nem lehet alacsonyabb a 2003. január 1-jén érvényes adószintnél, amíg az Európai Unió a vonatkozó irányelv folyamatban lévõ felülvizsgálata során a korlátozást nem törli. 5. Amennyiben a jövedéki adóra vonatkozó kérelmet az Európai Bizottság elfogadja („A” verzió): 5/A. A befizetett gépjármûadóra tekintettel biztosított visszatérítés A Kormány vállalja, hogy a) az adóalany tehergépkocsijainak számát meghaladó pótkocsi, valamint a nyerges-vontatóinak számát meghaladó félpótkocsi után megfizetett adott évi gépjármûadónak megfelelõ összeget – a visszaélések elkerülése érdekében – legfeljebb azonban a tehergépkocsik, illetve a nyerges-vontatók számával egyezõ darabszám után b) az olyan tehergépjármû után, amelynek megengedett legnagyobb össztömege, illetve az olyan nyergesvontató után, amelynek megengedett legnagyobb vontatható össztömege a 40 tonnát meghaladja, a 40 tonnát meghaladó tömegrész 50 százalékának megfelelõ tömegrész minden megkezdett 100 kilogrammja után 1200 forintot térít vissza, feltéve, hogy az adott gépjármû után az adott évi gépjármûadót megfizették, a Magyar Államkincstár útján az adóalanyok kérelmére visszatéríti. 5/B. Illeték A Kormány vállalja, hogy az adótörvény-módosítások keretében az illetéktörvény módosítására olyan javaslatot fogalmaz meg, miszerint az 5000 cm3 lökettérfogatot meghaladó tehergépjármûvek esetében az 5000 cm3 feletti lökettérfogat részre a hatályos 18 Ft/cm3-nél kedvezõbb, 13 Ft/cm3 mérték érvényesüljön. 5. Amennyiben a jövedéki adóra vonatkozó kérelmet az Európai Bizottság nem fogadja el („B” verzió): 5/A. A befizetett gépjármûadóra tekintettel biztosított visszatérítés A Kormány vállalja, hogy a légrugós vagy azzal egyenértékû rugózású gépjármûvek (gépi meghajtású jármûvek, pótkocsik, félpótkocsik) adókedvezménnyel csökkentett adott évi gépjármûadójának 35%-ával megegyezõ összeget a Magyar Államkincstár – az adóalanyok kérelmére – visszatéríti. Vállalja továbbá, hogy a 2008. év II. félévi, határidõre befizetett gépjármûadó 35%-ával megegyezõ összeget a fenti jármûvekre november 15-ig a Magyar Államkincstár az adóalanyok kérelmére visszatéríti. 5/B. Illeték A Kormány vállalja, hogy az adótörvény-módosítások keretében az illetéktörvény módosítására olyan javaslatot fogalmaz meg, miszerint az 5000 cm3 lökettérfogatot meghaladó tehergépjármûvek esetében az 5000 cm3 feletti lökettérfogat részre a hatályos 18 Ft/cm3-nél kedvezõbb, 10 Ft/cm3 mérték érvényesüljön. 5/C. A versenyképesség-javítás direkt eszköze A Kormány vállalja az 5/A. és 5/B. pontokban foglaltakon túlmenõen, hogy 2009-ben a fõtevékenységként közúti közlekedési szolgáltatást végzõ vállalkozások számára 4,5 milliárd Ft-ot – december 15-ig közösen kidolgozandó technikával – biztosít.
7. Egyebek A Felek megállapodnak abban, hogy a közúti közlekedési szolgáltatók helyzetének további javítása érdekében: a) a 30 napos fizetési határidõ jogszabályban történõ szerepeltetése kérdésében, b) az inkasszó intézményének bevezetése ügyében, c) környezetvédelmi célú jármûberuházások támogatására indítandó program ügyében, d) egy speciális, a fuvarpiaci árakat figyelõ monitoring rendszer bevezetése kérdésében, illetve e) az egyablakos ügyintézés témakörében, f) gyári új jármûvek forgalomba helyezése ügyében, g) a közlekedés hatósági eljárások díjainak mérséklése kérdésében szakértõi szinten folytatják az egyeztetéseket, és javaslataikat 2008. október 15-ig kidolgozzák. A Kormány vállalja, hogy a szükséges jogszabály módosításokat a jogalkotási törvényben foglaltak figyelembevételével 2008. december 15-ig kezdeményezi. Az érdekképviseleti szervek a megállapodás megkötésétõl az 1–3. és 5–7. pontokat érintõ témakörökben nem szerveznek, és nem támogatnak a szolgáltatók körében semmiféle tiltakozó megmozdulást és minden tõlük telhetõt megtesznek a feszültségek tárgyalásos úton történõ rendezésére, amennyiben a megállapodás végrehajtása az elvárt ütemben halad, valamint a Kormány az általa vállalt határidõket betartja. A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter a Kormány megbízása alapján vállalja, hogy e kérdések rendezése érdekében folyamatosan kapcsolatot tart az érdekképviseletekkel. A 4. pont tekintetében az érdekképviseleti szervek kijelentik, hogy kizárólag nemzetközi méretûvé váló, az Európai Unió döntéshozó testületei felé irányuló tiltakozó akcióhoz csatlakoznak. Jelen megállapodás a Kormány és a szakmai érdekképviseletek között kötött 2005. évi megállapodás helyébe lép. Tudomásul veszik az illetékes szakmai érdekképviseletek, hogy a Kormány jelen megállapodás végrehajtása során az Európai Unió szabályainak megfelelõen jár el, amennyiben az Európai Unió az 5. pontban foglalt megállapodásra vonatkozóan kedvezõtlen álláspontot foglal el, úgy a felek azonos nagyságrendben és célok megvalósítása érdekében közösen keresik a megoldási lehetõségeket. Budapest, 2008. június 25. A KORMÁNY RÉSZÉRÕL: Dr. Szabó Pál miniszter Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Dr. Veres János miniszter Pénzügyminisztérium Szûcs Erika miniszter Szociális és Munkaügyi Minisztérium A SZAKMAI ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK RÉSZÉRÕL: Wáberer György elnök MKFE
Földi Elek elnök NiT Hungary
Peredi Péter fõtitkár FUVOSZ
Dénes András fõtitkár KKVSZ
Dr. Dávid Ferenc fõtitkár VOSZ
Saslics Elemér vezérigazgató VOLÁN Egyesülés
LÉGIKÖZLEKEDÉS
2008. július 2.
Megkezdte moszkvai mûködését a Malév Ground Handling
Pozitív eredmény a légitársaságnál A Malév 2007-ben, hosszú idõ óta elõször pozitív eredményt, 703 millió forint nyereséget ért el – közölte a társaság a közgyûlést követõen. Az üzemi tevékenység vesztesége 14,7 milliárd forint volt. Mindezek ellenére a tavalyi pénzügyi és gazdasági teljesítményt látva a közgyûlés úgy döntött, hogy a légitársaság vezetõ tisztségviselõinek a jövõben nem fizet tiszteletdíjat. A 2007-es év eredménykimutatása szerint a repülési teljesítmény változatlan szintje mellett az anyagjellegû ráfordítások mintegy 9 milliárd forinttal csökkentek, aminek következtében a Malév alaptevékenységének eredménye 7 milliárd forinttal, mintegy 44%-kal javult az elõzõ évhez képest. A számviteli törvény szerint összeállított eredmény kimutatás szerinti üzemi tevékenység vesztesége 14,7 milliárd forint volt. Ez alapvetõen egyszeri tételek, például a CRJ repülõgépekre elszámolt értékvesztés felmerülése miatt romlott a bázisévhez képest. A Malév fõtulajdonosa, az igazgatóság elnöke, Borisz Abramovics
„arra ösztönözte” a közgyûlést, hogy leszögezze: az üzemanyagárak drasztikus emelkedése következtében a költségnövekedés olyan mértékû, hogy teljes egészében erodálhatja a hatékonyság növelése érdekében eddig megtett intézkedések hatását. Éppen ezért a jövõben még erõteljesebben kell fókuszálni a reMAke programban megkezdett költségcsökkentõ és bevételgeneráló lépésekre. Ezért vonták meg a vezetõktõl a tiszteletdíjat, „hogy a vezetõ testületek is hozzájáruljanak a költségek lefaragásához.” A Malév földi kiszolgáló leányvállalata, a Malév Ground Handling megkezdte mûködését a moszkvai
Üzemanyag-megtakarításba kezdett a Malév Havonta 540 tonna kerozint takarít meg a Malév az üzemanyag-felhasználásban bevezetett újításokkal, így csökkenti a dráguló kerozin miatt növekvõ költségeit, illetve a gépek szén-dioxid-kibocsátását. Fehérváry Géza, a Malév üzemeltetési vezérigazgató-helyettese az újítások közé sorolta a repülõgépek sebességének optimalizálását egy speciális index alapján. Elmondta: az üzemanyag árának növekedésével egyéb feltételek változatlansága esetén a gépeknek egyre lassabban kell repülniük – bizonyos korlátok mellett –, hogy az optimumot tartani tudják. Változtattak a segédhajtómû indításának és mûködtetésének szabályozásán is és finomítottak a repülõterek megközelítési és kirepülési eljárásainak technikáin az útvonal lerövidítése érdekében. A légitársaság szakemberei részt vesznek a HungaroControl kirepülési/bevezetési eljárásainak kidolgozásában, a Malév számára legkedvezõbb útvonal kialakítása érdekében – mondta a fõpilóta. További újításként szabályozták a tankolási számításokat, illetve az utazómagasság megválasztását a szél és a tömeg függvényében. Fehérváry Géza hangsúlyozta, hogy az üzemanyag-takarékossági szempont számos szabályzásban közvetlenül a biztonság után szerepel a prioritási listában. A megtakarítás mértéke szerinte csak becsülhetõ, járatszakaszonként 100-150 kilogrammra tehetõ. Az egyébként Boeing 737-es kapitányként is dolgozó vezérigazgatóhelyettes a tervezett intézkedések közé sorolta egyebek között a repülõgépek gyakoribb festését a nagy sebességnél jelentkezõ felületi turbulencia csökkentése érdekében, illetve a gépek gyakoribb mosását. Az elsõ negyedévben a Malév költségeinek 24 százalékát tették ki a kerozinköltségek, a cég az elõzõ év hasonló idõszakához képest mintegy 4 százalékkal fogta vissza a gépek kerozinfogyasztását.
Domogyedovo repülõtéren – jelentette be Borisz Abramovics. A magyar légitársaság moszkvai tevékenységét a Malév és az AirUnion repülõgépeinek kiszolgálásával kezdi, és fokozatosan növelni kívánja piaci részesedését ezen a területen. A Malévet birtokló AirBridge kisebbségi tulajdonosaként Borisz Abramovics megerõsítette: nincs olyan szándék, hogy a magyar légitársaságot integrálják a most rendeleti úton megalakuló AirUnion légitársaságba. Partneri együttmûködésrõl van szó, amelyet az AirUnionban társtulajdonos orosz állami cég, a Rosztyehnologii korporáció is támogat. Borisz Abramovics és testvére kisebbségi tulajdonos az AirUnionban. A Malév elnöke azt mondta, most elsõsorban a székmegosztási megállapodásokról és kereskedelmi együttmûködésrõl van szó. Az orosz elnök a napokban írta alá öt orosz légitársaság egy légitársaságba, az AirUnionba olvadásáról intézkedõ rendeletet. Borisz Abramovics emlékeztetett rá, hogy az orosz a legdinamikusabban fejlõdõ légi piac, a múlt évi növekedése elérte a 26 százalékot. A Malév ezt a dinamizmust is ki akarja használni – mondta az elnök. Hozzátette: a Malév másik leányvállalata, az Aeroplex, amely már Moszkvában is mûködik, közös céget hoz létre orosz egy partnerrel Boeing és Szuhoj típusú repülõgépek karbantartására. A Malév július 3-tól hárommal, tízre növeli moszkvai járatainak számát a növekvõ igények miatt – mondta Borisz Abramovics. Az év elsõ négy hónapjában a Malév saját üzemeltetésû oroszországi járatain az utasforgalom az elõzõ év hasonló idõszakához képest 23 százalékkal, a bevétel pedig 35 százalékkal nõtt 2007 elsõ négy hónapjához képest. Nem kizárt újabb Malév-járatok indítása Szentpétervárra, Szamarába és Krasznojarszkba. Az kõolaj drasztikus drágulása miatt növekvõ kerozinköltségeket a Malév származékos ügyletekkel és a kerozinpótdíjjal ellensúlyozza. A magyar légitársaság a hálózata és a flotta összetétele miatt kevésbé van kitéve a kerozinár-emelkedésnek, mint azok a légitársaságok, amelyeknek sok hosszú távú járata van – mondta Borisz Abramovics.
Magas színvonalú kiszolgálás
Exkluzív váró nyílt A török Celebi magyar leányvállalata, a Celebi Ground Handling Hungary Kft. évi 40 ezer utast befogadó új exkluzív várót nyitott a Ferihegyi repülõtér 2A terminálján – közölte Szabó Gábor, a Celebi Ground Handling Kft. vállalati közkapcsolati vezetõje. Az új, Platinum Lounge 120 négyzetméter területû, egyidejûleg 50 utas vendégül látására alkalmas, biztosítva az internet- és faxvonal-hozzáférést, fénymásolási lehetõséget, valamint étel- és italkínálatot. A szolgáltatás legnagyobb vevõje a Lufthansa. Az új exkluzív váró kialakítását a Ferihegy 2-es terminál
schengeni elvek szerint történt szétválasztása indokolta. A Celebi 2006 októberében vásárolta meg a Ferihegyi repülõteret üzemeltetõ Budapest Airport Zrt.-tõl a légitársaságok földi kiszolgálással foglalkozó leányvállalatát 37 millió euróért. Azóta a Celebi 500 millió forint értékû beruházást hajtott vég-
re. A cég jelentõs összegeket fordított a munkavállalók képzésére, az informatikára és a kiszolgáló eszközpark bõvítésére. A társaság árbevétele 2007-ben elérte a hatmilliárd forintot, 600 millió forinttal többet az elõzõ évinél. Szabó Gábor megjegyezte, hogy már a Celebi megvásárlása elõtt folyamatosan csökkentek a földi kiszolgálás átlagárai, és a tendencia azóta is folytatódik. Az erõs forint miatt az euró alapú szolgáltatások bevételkiesést jelentenek a társaságnak – tette hozzá. A Celebi és a Malév földi kiszolgáló tevékenysége mellett nemrégiben újabb társaság, a Menzies Aviation is versenybe szállt Ferihegyen.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
7
Újabb vidéki reptér törne régiós babérokra A mezõkövesdi volt szovjet katonai repülõtér bázisán, 600 hektáros területen logisztikai illetve polgári repülõtér létesül, amely 2009-tõl indíthat és fogadhat gépeket – jelentette be Mezõkövesd, Mezõkeresztes és Miskolc polgármestere, valamint a projektet vezetõ ír-magyar Fieldstone Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. képviselõje. A fejlesztés elsõ fázisában a környezetvédelmi munkálatokon kívül fénytechnikai és a leszállórendszert kiépítõ beruházások indulnak, ami 10-12 millió eurót emészt fel, a késõbbiekben a fejlesztési költség több száz millió eurót jelenthet – mondta Peter Dolan. A Fieldstone Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ügyvezetõje szerint a repülõtér 80 százalékban teherszállítási, 20 százalékban személyszállítási ügyleteket fog megvalósítani. A Fiedelstone célja a jelenleg üzemen kívüli Mezõkövesd–Mezõkeresztes Repülõtér fejlesztése és mûködtetése, ezáltal a terület megfelelõ és célszerû hasznosítása, valamint a menetrendszerinti légi forgalom beindítása. A társaság közleménye szerint a repülõtér fejlesztése következtében a kapcsolódó iparágakkal együtt az elkövetkezendõ 10 évben várhatóan több mint 1500 új munkahely létesül a repülõtéren, illetõleg a hozzá szorosan kapcsolódó gazdasági övezetben. Mint fogalmaztak, a Mezõkövesdi kistérségben a várható ingatlanfejlesztéseknek, a turisztikai fejlesztéseknek és a rátelepülõ iparágaknak köszönhetõen további több ezer új munkahely teremtõdhet. A volt szovjet katonai repülõtér egy 2007 végén hozott kormányhatározat után került a mezõkövesdi, a mezõkeresztesi, valamint a miskolci önkormányzat tulajdonába, amelyek
aztán 100 éves bérleti szerzõdést kötöttek a beruházóval – magyarázta Keller László. A Pénzügyminisztérium államtitkára a létrejövõ repülõtér gazdaságfejlesztési, munkahelyteremtõ lehetõségeit emelte ki, hozzátéve, hogy a magyar állam a Ferihegyi repülõtér privatizációja után azt vállalta, hogy 250 kilométeres körzetben nem hajt végre repülõtéri fejlesztést. A magyarországi infrastruktúra az utóbbi nyolc évben ezer kilométer autópályával bõvült, a mostani szerzõdés már az M3-as sztráda lehetõségeit is figyelembe véve születhetett meg – fogalmazott Keller László. Az egykori szovjet katonai repülõtér, amely Mezõkövesd és Mezõkeresztes között fekszik, 3,5 kilométer hosszú, 80 méter széles leszálló pályával rendelkezik, rendkívül jó lehetõséget teremt kereskedelmi repülõtér kialakítására – mondta Tállai András, Mezõkövesd polgármestere. A reptér tulajdonjogának öthatoda egyenlõ arányban a két településhez került, a maradék egyhatod pedig Miskolchoz – tette hozza. Káli Sándor, Miskolc polgármestere hangsúlyozta: ez a projekt példázza, hogy Mezõkövesd Fidesz-vezetésû, Miskolc szocialista irányítású, valamint Mezõkeresztes független önkormányzata fejlesztési ügyekben partnerként képes együttmûködni.
Indulhat a BudaWest-beruházás
Ha a két érintett önkormányzat módosítja rendezési tervét, még idén elkezdõdhet a szentkirályszabadjai repülõtér fejlesztése. A több mint 400 hektáros légikikötõt megvásárló BudaWest Airport Zrt. konferencia- és logisztikai központot, szállodát, valamint technológiai parkot is építtetne a területen.
A szentkirályszabadjai és a veszprémi helyhatóság már döntött arról is, hogy a beruházás mielõbbi elkezdése érdekében módosítják a rendezési tervet. Debreczenyi János, Veszprém polgármestere elmondta: véglegessé vált, hogy a repülõteret és a hozzá kapcsolódó fejlesztéseket egy, a BudaWest közremûködésével létrehozott projektcég valósítja meg és mûködteti. Mintegy 3,5 milliárd forint költséggel a jelenlegi kifutópályát meghosszabbítják és alkalmassá teszik 130-150 személyes gépek fogadására is. Megépítik a gurulóutakat, olyan korszerû navigációs berendezéseket telepítenek, amelyek lehetõvé teszik, hogy a repülõtér éjszaka, valamint rossz látási viszonyok között is mûködhessen. Ezzel párhuzamosan 2010 nyarára elkészülnek a különbözõ kiszolgáló létesítmények
is. A polgármester közölte: a befektetõ céggel abban is megállapodtak, hogy a program második ütemének keretében további, mintegy 6,5-7 milliárd forint értékû beruházás valósul meg. A több mint 400 hektáros területen többek között elkészül a BudaWest Business Park, amelynek része lesz a Pannon Tudományos és Technológiai Centrum. Ez utóbbi a város és a Pannon Egyetem közremûködésével valósul meg. Építenek egy folyamatosan bõvíthetõ ipari és logisztikai központot, valamint szállodát és konferenciaközpontot is. A polgármester hozzátette: a 2023-ig szóló fejlesztési elképzelések között vízi vidámpark, élményfürdõ, kereskedelmi és szórakoztatóközpont, valamint kaszinó felépítése is szerepel. A BudaWest 2006-ban 1,2 milliárd forintért vásárolta meg a kelet-balatoni régiótól mindössze tíz kilométerre fekvõ egykori katonai repülõteret a veszprémi és a szentkirályszabadjai önkormányzattól. A szerzõdés értelmében a BudaWestnek a vételáron felül 300 millió forintot is letétbe kellett helyeznie arra az esetre, ha két éven belül nem kezdi el a légi bázis kiépítését. Ebben az esetben a két önkormányzat visszavásárolhatja a repülõteret.
Kiszáll a péri repülõtérbõl a megye Hamarosan már csak két tulajdonosa marad az ország egyik legforgalmasabb légikikötõjét mûködtetõ társaságnak, a Gyõr-Pér Repülõtér Kft.nek, ha a felek képesek megegyezni. A Gyõr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat a közelmúltban úgy döntött, hogy 700 millió forintért eladja a társaságban levõ 25 százalékos üzletrészét. A vevõ a többségi tulajdonos Gyõr város Önkormányzata lehet. A megyeházán közölték: a tranzakció hátterében egyrészt az áll, hogy a tavaly már több mint 13 ezer utast és ezer tonna árut fogaA repülõtér dó légi bázist hamarosan újra meghirdetik, és a leenadatai dõ vevõnek is egyszerûbb lenne csupán két tulajdoÉv Utasszám nossal – a gyõri és a péri önkormányzattal – tárgyal2005 9 761 nia és megegyeznie. Ugyanakkor nem titkolták azt 2006 12 893 sem, hogy a megyének finanszírozási szempontból 2007 13 395 is jól jönne a bevétel. A városházán is megerõsítették: a felek között tárgyalások kezdõdtek az üzlet- Forrás: Gyõr-Pér részcsomag eladásáról, van esély a megegyezésre. Repülõtér Kft.
8
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
HIRDETÉS
2008. július 2.
AZ ÉV LOGISZTIKAI MENEDZSERE, 2008 Az MLBKT az alapszabályában rögzített törekvésektõl indíttatva 1994-ben hirdette meg és azóta évente adományozza „Az Év Logisztikai Menedzsere” címet.
13 éve a Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége és egy éve a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége tagjainak és társult tagjainak képzéséért! HA CSAK MUNKA MELLETT VAN IDEJE TANULNI VAGY DOLGOZÓIT KÉPEZNI ÉS ÁLLAMILAG ELISMERT, PIACKÉPES SZAMAI KÉPESÍTÉST SZERETNE, JELENTKEZZEN AZ ALÁBBI KÉPZÉSEKRE: Logisztikai ügyintézõ OKJ 54 345 02 emelt szintû, esti tagozatos szakmai képzés A képzés idõtartama: 2 év Nemzetközi szállítmányozási ügyintézõ OKJ 54 345 02 0001 54 01 emelt szintû szakképzés (amely OKJ 54 345 02 számú Logisztikai ügyintézõ szakképesítés elvégzése után elkezdhetõ a ráépülõ szakképesítés, további fél év elvégzésével). Szállítmányozási ügyintézõ OKJ 52 841 01 0010 523 közép szintû, esti tagozatos szakmai képzés A képzés idõtartama: 2 év A szállítmányozói és vámügynöki szolgáltatók felkészítése az EU-jogszabályok és -gyakorlat átvételére PL-074 akkreditált program, államilag elismert szakmai képzés A képzés idõtartama 48 óra/8 hét Az oktatás jellemzõi: – Elõadóink a szakmai és a gazdasági élet legjobbjaiból kerülnek ki – Érettségire épülõ esti tagozatos iskolarendszerû/iskolarendszeren kívüli szakképzés – A képzés rendszeressége: heti 1 és/vagy 2 alkalom, 16-20 óráig – A tananyagon belül szakmai idegen nyelvi ismeretek (angol v. német) – Megfelelõ létszám esetén kihelyezett képzések – Az iskolarendszerû képzéseken tanulók diákigazolványt kapnak – Figyelem! Cégeknél a képzés költségének tanfolyami és vizsgadíja a szakképzési alap terhére visszaigényelhetõ A képzés kezdési ideje: 2008. szeptember 9. Jelentkezési határidõ: 2008. július 10. Tervezett képzés helyszínei: 1134 Budapest, Váci út 61.; Páty, Bocskai u. 9.
Piaci barométer
A magyar piacon továbbra is egyensúlyban van a fuvarkínálat a felajánlott kocsik szabad kapacitásával. Viszonylatonként nézve a piac igényét: A Magyarországról kiszállított áruknál Olaszország, Románia és Oroszország irányban mérhetõ jelentõsebb fuvarmennyiség. A beszállított áruknál Romániát, Bulgáriát és Franciaországot kivéve jelentõs túlkínálat volt szinte minden uniós tagállamból és Oroszországból. A TimoCom Piaci barométere szerint a legtöbb árut Csehországból és az oroszoktól hozták hazánkba.
Következik a
600. MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Jelölés A jelölés történhet a munkaadó, egy szakmai szervezet vagy bármely magánszemély által a jelölõ lap kitöltésével. A pályázatot írásban kell eljuttatni az MLBKT Titkárságára (1061 Budapest, Király u. 12. vagy e-mailben:
[email protected]) és tartalmaznia kell: – A jelölt nevét, beosztását, elérhetõségét, vállalatának nevét; – A jelölt rövid szakmai önéletrajzát, esetleges publikációit; – A jelölt eredményeit a logisztika területén, szakmai elõmenetelét és tevékenységét, az általa, illetve vállalata által elért konkrét eredményeket, és ami alapján a javaslat megfogalmazódott. Várjuk kis- vagy közepes méretû vállalatoknál dolgozó szakemberek jelölését is! A jelölés határideje: 2008. szeptember 10. Döntési eljárás A pályázatokat az MLBKT Elnöksége bírálja el az alábbi szempontrendszer figyelembe vételével és titkos szavazással hozza meg döntését. Az eredményhirdetésre idén is az MLBKT éves kongresszusának plenáris ülésén, 2008. november 12-én kerül sor.
OM azonosító: 200262; FMK nyilvántartási sz.: 01-0585-05 Információ: 06 (1) 350-0763; 06 (30) 963-1145 E-mail:
[email protected];
[email protected]; Honlap: www.tansped.hu
Döntési kritériumok: – A pályázó általános logisztikai felkészültsége, képzettsége; – A pályázó eddigi pályafutása a logisztika területén; – A pályázat alapjául szolgáló eredmény gazdasági minõsítése, sikeressége; – A pályázó viszonya a fenntartható fejlõdés gondolatához, elkötelezettsége a felelõs vállalat koncepció iránt; – A logisztikai eredmény hasznosíthatósága más MLBKT helyen, újdonsága, aktualitása, komplexitása; 1061 Budapest, Király u. 12. – Külföldi logisztikai eredmények meghonosítása. Tel.: 06 (1) 267-8740
Várjuk jelölésüket!
[email protected] www.logisztika.hu
