INFORMATIKA. 50. évfolyam, szám 700 Ft

IN

50. évfolyam, 2007. 12. szám

700 Ft

M

R FO I AT A K

www.hitech.co.hu

TARTALOM TECHNIKA KRÓNIKA

Minden kedves Olvasónknak Kellemes Ünnepeket és Boldog Új Évet kívánunk!

Arcfelismerõ rendszer

2

33. Meteorológiai Tudományos Napok

2

Konferencia a digitális esélyegyenlõségrõl

2

Biomenedzser képzés

3

Közlekedésbiztonsági pályázat

3

Megjelenik havonta Fôszerkesztô: Dr. Wellek Margit Szerkesztôbizottság elnöke: Dr. Horváth Péter Szerkesztôbizottság tagjai: Dr. Csapodi Csaba, Dr. Csapody Miklós, Dr. Cseh Béla, Dr. Ginsztler János, Dr. Kovács Árpád, Dr. Kováts Balázs, Dr. Lôw Miklós, Dr. Michelberger Pál, Dr. Pakucs János, Dr. Pécsi Mária, Sipos László Kiadja: TECHNIKA Alapítvány A szerkesztôség címe: 1027 Budapest II., Fô u. 68. Telefon: 225-3105, 06 20 222 9601 Fax: 201-6457 E-mail: [email protected] Felelôs kiadó: Dr. Pungor Ernô Nyomda: Innovaprint Kft., HU-ISSN 0040-1110 Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága VIII. ker. Budapest, Orczy tér 1. Elõfizethetõ valamennyi postán, kézbesítõknél, e-mailen: [email protected] faxon: 303-3440 További információ: 06 80/444-444. Vidéken a postáknál és a kézbesítôknél. Külföldi elôfizetés: hírlap-elôfizetési irodában (HELIR) Budapest VIII. Orczy tér 1. levélcím: HELIR 1900 Budapest. Fax: 303-34-40. Elôfizethetô továbbá közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a TECHNIKA Alapítvány OKHB-Rt. 10402166-21628113-00000000 pénzforgalmi jelzôszámra. Külföldieknek elôfizethetô: Technika Alapítvány Kereskedelmi Bank Rt., Handelsbank AG., Commercialbank, 1051 Budapest, Arany J. u. 24.s BIC/Swift code: OKHBHUHB Hirdetéseket felvesz: TECHNIKAszerkesztôség. Tel.: 06-1-225-3105 Terjesztés: Tel.: 06-1-225-3105 Fax: 201-6457 A szerkesztôség kéziratokat nem ôriz meg és nem küld vissza.

A folyóirat megjelenését a Horn Kft. támogatja

INNOVÁCIÓ Pungor professzor emlékezete

4

Katonás siker a C+D-n

6

Cisco Vállalkozói Akadémia

7

GÉPIPAR A roncsolásmentes vizsgálat szerepe és jelentõságe

8

Elsõ energia-hozzávetési pályázat

16

Különleges alkalmazások

18

Acél szendvicspanelek

20

A „dizájnos” betonkeverõ

22

Mikroabráziós csõkefék

23

IFAM Szlovéniában

24

Vásárkettõs Bázelben

24

METAV, wire, Tube

24

MÛANYAGIPAR Tökéletes hõfokszabályozás

25

INFORMATIKA z-wave

28

10 Gigabit Ethernet

29

Mindenhol használható

31

Digitális játszóterek

34

Új termékarculat az ESET-nél

35

„E-mailezés a kazánnal”

35

Világbajnok vékonykliens megoldások

36

IBM Tivoli központ

37

Integrált biztonság

37

HVG-állásbörze

37

Tizenöt éves a noteszgép

38

AUTÓTECHNIKA A ma és a holnap hibrid hajtásai

39

KÖZLEKEDÉS Mellékes vonalak?

42

ATOMENERGIA Élelmiszerkezelés ionizáló energiával

43

Az OECD felhívása

44

ÛRKUTATÁS Ha meghal a nap

45

TECHNIKA KRÓNIKA

Arcfelismerõ rendszer A FaceReading Kft. által létrehozott új arcfelismerõ rendszer az arcfelismerés több évszázados tudományát ötvözte a számítógép által képviselt mesterséges intelligenciával, hogy a segítségével másodpercek alatt könnyen megállapíthatóvá váljanak bárki személyiségének és viselkedésének jellemzõ vonásai. A FaceReading december 4-ei budapesti sajtótájékoztatóján a cég illetékesei azt is elmondták, hogy ez a technológia a humánerõforrás menedzsment területén hatékonyan segíti a kiválasztást, a vezetõi tanácsadást, a csapatépítést és a trénerképzést. A technológia középpontjában egy gépi látást lehetõvé tevõ berendezés áll. A rendszer a kamera által felvett képeket továbbítja a számítógép neurális hálójának, amely felismeri és – a technológia kidolgozói szerint – az emberi agyhoz hasonlóan értelmezi a látottakat. A berendezés mozgókép, szélsõséges fényviszonyok vagy zavaró háttér kezelésére egyaránt alkalmas, és másodpercenként 25 képet ismer fel. A rendszer segítségével a számítógép 95 százalékos pontossággal képes felismerni az adott arc jellegzetes részleteit, de megfelelõ betanítás után az arcon kívül más tárgyakat is képes beazonosítani. Mivel a gépjármûvek rendszáma mellett a karosszériájukat is felismeri, kiszûrheti az illetéktelen autópálya-használókat, de felhasználható az ellenõrzött kiés beléptetésnél is.

2

2007/12

33. Meteorológiai Tudományos Napok A Magyar Tudományos Akadémián november 22-én Kovács Kálmán, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára nyitotta meg a 33. Meteorológiai Tudományos Napok címmel rendezett kétnapos színvonalas konferenciát. Kovács Kálmán elmondta, hogy a közéletben a meteorológusi szakmával szembeni elvárások a jó prognózis-adás, a hosszú távú gondolkodás, illetve az éghajlatváltozás területén jól alátámasztott érvek köré csoportosulnak. A konferencia a levegõkörnyezet állapotát elemezte az ökológiai kölcsönhatások és egészségügyi kockázatok elõtérbe helyezésével. Átfogó kutatásokról számolt be Salma Imre „A városi aeroszol sajátosságai és az antropogén eredetû összetevõk okozta egészségügyi kockázat” cí-

mû elõadásban. A tudományos alapossággal elvégzett helyszíni kutatásokból kiderült például, hogy 1996 és 2002 között Budapest belvárosában javult a por-szennyezettség alakulása, és csökkent a bróm, ólom és arzén a légkörben. Ugyanakkor hat év alatt jelentõsen megnõtt a króm, réz, cink, antimon és bárium összetevõk je-

Konferencia a digitális esélyegyenlõségrõl A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) a számítógép és a világháló civil társadalom általi használatának elterjesztéséért idén indított Digitális Esélyegyenlõség (DE!) program és országos mozgalom részeként december 7-én konferenciát rendezett az informatikai szakma, illetve a közélet szereplõinek a rész-

vételével. Az NJSZT célja a mozgalommal annak elérése, hogy három éven belül Magyarországon legalább 2-3 millió ember váljon informatikai írástudóvá, illetve lehessen az információs társadalom teljes értékû tagja. A konferencia sajtótájékoztatóján elhangzott: az elektronikus szolgáltatások hazai fejlesztésére a következõ években mint-

lenléte Budapest légterében. Az emberi tevékenységtõl függõ, egészségkárosító légköri aeroszolok belvárosi tömegkoncentrációja akár a háromszorosa is lehet a normális értéknek. Átlagban a légköri aeroszolok belvárosi jelenléte megegyezik az egy évtizeddel ezelõtt mért értékekkel. B. S. egy 140 milliárd forint áll rendelkezésre. Az NJSZT vezetõi szerint 10-15 milliárd forint ráfordítással nyilvánvalóvá lehetne tenni a civil társadalom számára az e-közigazgatás elõnyeit, de a digitális esélyegyenlõség hazai megteremtésének az ügye ma több párhuzamosan haladó kezdeményezéssel halad elõre, amelyek az elektronikus kultúra befogadása terén még nem hozták az elvárt eredményeket. B. S.

KRÓNIKA TECHNIKA

Biomenedzser képzés A jövõ biomenedzserei számára elérkezett az összefoglalás ideje: 2007. november 30 - december 1én a BioManager képzés résztvevõi élettudományi háttérrel és jelentõs gazdasági tudással rendelkezõ, hazai és nemzetközi sikereket elért üzletemberek, üzleti tanácsadók segítségével frissíthették fel azt a széleskörû tudást, amit eddig a szakmával kapcsolatban elsajátítottak. Így többek között átismételhették, hogy milyen eredményeket érdemes piacosítani, hogy egy-egy kutatási eredmény vagy projektötlet piacosításához milyen üzleti modellt érdemes választani, hogy melyik szellemi tulajdont képezõ ötletet érdemes védenünk és milyen eszközökkel, illetve, hogy hogyan építhetünk, menedzselhetünk, finanszí-

rozhatunk hatékonyan egy élettudományi vállalkozást. Ráadásul most sem maradtak az érdeklõdõk sikertörténet nélkül, hiszen két kiemelkedõ hazai cég – a pathológiai munkafolyamat teljeskörû digitalizálását célnak tekintõ 3DHistech, és az õssejtbank szolgáltatást végzõ Zelion Pharma Kft. felfelé ívelõ karrierjét követhették nyomon a résztvevõk. A Magyar Biotechnológiai Szövetség szervezésében és az NKTH támogatásával tavaly júniusban útjára indított BioManager képzés eredetileg 20 fõre tervezett kurzusait átlagosan 120-150, az ország minden részérõl érkezõ fiatal kutató, egyetemista, kis- és középvállalati menedzser, illetve az élettudományi szektor iránt érdeklõdõ vállalkozó látogatta.

Közlekedésbiztonsági pályázat Javul a közlekedésbiztonság 83 településen, mivel ennyi önkormányzat 153 projektje nyert támogatást a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) pályázatán, amelyet a gyalogosok védelmét és a jármûvek sebességének ellenõrzését szolgáló beruházások megvalósítására hirdetett meg a tárca 2007. szeptemberében. Az 500 millió forint keretösszegû pályázat indítását az úthasználati díj kiterjesztésére vonatkozó – 2007 áprilisában bevezetett – intézkedések nyomán jelentkezõ Útpénztári többletbevételek tették lehetõvé. Az 500 millió forint összértékû pályázatra október 31-ig 158 önkormányzat anyaga érkezett be, amelybõl 156 önkormányzat 345 projektje felelt meg a kiírt feltételeknek, mintegy 1,1 milliárd forint értékben. Közülük kerültek ki a nyertesek, a Bíráló Bizottság döntése alapján. A bírálati szempontok között a legnagyobb súllyal a közlekedésbiztonsági helyzet szerepelt,

majd a pályázó önkormányzat által vállalt önrész, de figyelembe vették a helyi közútkezelõ véleményét, a jármûforgalmat, a nehézgépjármûforgalmat, valamint a tervek készültségi fokát is. Az önkormányzatoktól a legtöbb igény sebességkijelzõ telepítésére érkezett, ezt követte a gyalogátkelõhely létesítését – középszigettel vagy jelzõlámpával, esetleg sárga villogóval, sebességkijelzõvel kiegészítve – célzó projektek száma. Településkapu létesítésére, mely a közlekedés biztonságát a település belépési pontjain sávelhúzással elõsegítõ forgalomtechnikai megoldás, is sok pályázat érkezett. A 153 nyertes projekt közül 84 gyalogátkelõhely létesítésére, átalakítására – pl. jelzõlámpával, középszigettel – nyert támogatást. Sebességkijelzõ 51 helyre kerülhet, településkaput 16 helyen létesíthetnek, sárga villogó 2 helyen javítja majd a biztonságot.

TECHNIKA INNOVÁCIÓ

Vasszécsénytõl a Pázmány Péter Egyetemig 1.

Pungor professzor emlékezete Az idén, junius 13-á án elhúnyt Pungor Ernõt méltóképpen búcsúztatták a magyar tudo mány, a mûszaki élet kép viselõi. Ám ismerve õt, mun kássága eredményeinél na gyobb fontosságot tulajdoní tott az élete során szerzett ta pasztalatainak, melyek ismer tetésére, tanulságul, nem saj nálta a fáradságot. A gyerek korban, az iskolai, egyetemi padsorokban átélt élményei mindannyiunkat is gazdagít hatják, ezek képezik igazi ha gyatékát.

írja Pungor: „megajándékozza”. Ennyi rá odafigyelõ, a szegényebb gyerekeket felemelni akaró pedagógus hatására lesz Pungor Ernõ az, akivé vált. Nem is csoda, hogy egy szombathelyi ügyvéd által kiírt pályázatot a Makkai Úrambátyám országa cimû könyvének véleményezésére, a nyolcadikos tanuló megnyeri és 20 pengõt is kap érte. No nem az írótól, mert azt lehúzza. Makkai ugyanis az akkori középosztályban látja a reformok megvalósítóját, a diák Pungor szerint viszont a teljesen, alapjaiban leromlott országot csak a parasztság tudja megmenteni.

V

asszécsényben született 1923. október 30-án, s már 31-én meg is keresztelték. „Nem azért, mert gyenge voltam, hanem mert túl erõsnek találtak”írta életrajzi könyve elsõ mondatában. Erõre márpedig nagy szüksége volt. Aki három holdas szegényparaszt családból, a gazdasági válság éveiben a jövõbe akart jutni, olvasni, tanulni akart és önérzete is volt, annak született erõben nem lehetett hiánya. De mégsem ez volt minden. Az osztatlan iskolában egyszerre tanulhatta az elsõ és a negyedikes tananyagot, amit meg is tanult. A falu plébánosa a kis ministránsban a reális érzékeket is fejleszti, a falu tanítója megnyitja elõtte a könyvtárát, a szombathelyi gimnáziumban késõbbi pályáját indítja el kémiatanára, aki élete tapasztalataival is megajándékozza. Igy

4

2007/12

1935: elsõ gimnazista

Pungor Ernõ életében tehát meghatározó a szombathelyi Faludi Ferenc Gimnázium. „Itt további kedvezõ hatásokat kaptam, mert az iskola szellemét az emberség, az emberségen belüli hazafiság (nem kirekesztõ módon, hanem a Szent Istváni-elv szerint a más nyelveken beszélõkkel kapcsolatban) és a szilárd valláserköl-

csi nevelés jellemezte.” Ebben a gimnáziumban õt sem különböztetik meg szegénysége, de másokat a vallásuk miatt. Kíváncsisága persze Szabó Dezsõt, Németh Lászlót is olvastat vele, de Kodolányit szereti nagyon – vallja. Bár konfliktusa is akad a gimnáziumban, mégpedig a fõigazgatóval. A bejáró diákok a háborús vasúti menetrend miatt rendszeresen lekésik az utolsó, hazafelé induló vonatot, kérik ezért, hadd maradjon el az utolsó óra, ha könnyû tantárgyból tartják. Az igazgató ilyen esetre azt tanácsolja, keressenek szállást a városban. Pungor erre azt válaszolja, arra nincs pénzük. „Szegény gyerekek ne tanuljanak – így az igazgató. Pungor nem hagyja annyiban, végülis a városi hatóságok neki adnak igazat. Kitûnõ érettségije után jelentkezik a Budapesti Mûszaki Egyetemre. A BME történetének egyik talánya következik: nem veszik fel a Gróh Gyulával a gimnáziumból levelezõ, a híres professzor három kémiai könyvét betéve tudó ifjút. A vegyészmérnöki kar dékánjához, Csûrös Zoltánhoz fordul és

INNOVÁCIÓ TECHNIKA

1937: harmadik gimnáziumban

hivatkozik kitünõ érettségijére. Adjon be pótfelvételi kérést – mondja a dékán, de azután sem veszik fel. Ekkor jut eszébe Gróh a Pázmány Péter Egyetemrõl. Akinek a gimnáziumból a benzol képletére tett új javaslatot és amire Gróh így válaszolt: „Kedves Kolléga úr, az Ön képlete ellen 1000+1 ellenvetést lehet tenni, de mindezt megtanulja majd akkor, ha idejön hozzánk az egyetemre. „Nos Pungor oda is megy, persze a felvételiket már lezárták, de Gróh közli vele: „Fel van véve.” 1944 végén õt is behívják. Csu-

A Pázmány Péter egyetemen. ma ELTE

1939-ben

pa negatív élmény: embertelenségek a kiképzésnél, valahol Kassel környékén gázzal fertõtlenítik õket („errõl már hallottunk bizonyos híreket, hogy mit csinálnak a zsidókkal a németek” – írja könyvében), árokásás, akadályépítés Schleswig Holsteinig, majd egy kis faluba bejönnek az angolok (egyikük tõle akar elvenni karórát (!), de nincs neki) és végül a viszontagságos út hazáig. Ismét be az egyetemre. Az elsõ félévet lekéste. Gróh professzor csak egy megoldást tud: két hét alatt levizsgázni az elsõ félévbõl és

1943: érettségi tablóképen

akkor folytathatja. Persze levizsgázik. Egész életében Gróh Gyula professzoron kívül, mint tanítómestereire gondol vissza Buzágh Aladárra, Novobáczky Károlyra, Széki professzorra. Gróh Gyulát és Buzágh professzort tudományos nevelõhatásuk mellett a háború éveiben tanúsított emberségességük miatt is tiszteli, Schulek Elemért, akitõl állásajánlatot kap, a tudományos alkotás megszerettetéséért becsüli még öreg korában is. Bár azt a nézetét vitatta, hogy a tudósnak távol kell tartania magát a politikától, Pungor szerint a tudományhoz nem értõ politikusokat – az ország érdekében – rá kell ébreszteni arra, hogy egy ország jövõje a tudománytól és a technológiától függ. Mint tudvalevõ, õ ezért sokat tett. Ez volt vezérlõ elve mint egyetemi kutatónak, miniszternek és a Bay Zoltán intézetek megalapítójának, fõigazgatójának. Mindeközben vasmegyei származására gyakran és büszkén hivatkozott, mint amely gyökerekként alapozta meg rendkívülien széleskörû nemzetközi ismertséggel rendelkezõ tudósi és politikai életmûvét. Az Õrség népével rokonította magát, amely – mint mondta – megszokta a tisztességet, de ugyanakkor a kemény küzdelmet is. Wellek Margit 2007/12

5

TECHNIKA INNOVÁCIÓ

Katonás siker a C+D-n

A

C+D egyik varázsa, hogy fegyverek csak a kiállítási standokon láthatók. Ám ott is kézbe lehet õket venni, vették is szép számmal. Mondjuk a 4500 látogató közül minden tizedik. Volt is rajtuk tanulmányozni való: automata fegyverek, célzó mûszerek lézerrel, különleges távcsövek. Ám a fegyverek csak egy szegmensét alkották a 8. Középeurópai Védelmi Felszerelés és Repülési Szakkiállításnak, amely november 28. és december 1. között a Hungexpóra vonzotta elsõsorban az üzletembereket, fejlesztõket, mûszaki szakembereket, a szombati közönségnapon pedig a harcászati bemutatókat kedvelõket. A Hungexpo B pavilonjában 3000 négyzetméteren 14 ország 93 kiállítója kínálta mûszakilag tökéletes, az emberéletet védõ portékáit a tüzelõeszközöktõl a golyóálló mellényekig. Rendeltetésüket tekintve mintha egy mai TV híradó elevenedne meg. Ugyanis a legtöbb exponátum most Irakot, Afganisztánt idézte fel, mint a HM Elektronikai Igazgatóságának a jármûkonvojok útjának felderítésére szolgáló távirányítású robot felderítõgépe, a külföldi katonai misszióknál szerzett tapasztalatok alapján a Mercedes terepjáróra szerelt forgó géppuskaállvány és drótvágó berendezés, vagy a HM Currus Rt. és a norvég Kongsberg cég távirányítású nehéz géppuska-

Az ANT cég robotberendezése

Az EuroSpike új fegyvere vállon... és terepen

állványa. És még sok más, amit a terrorizmus veszélye szûlt. Ma a hadiipar általában minden felfedezését polgári célokra is átplántálja, így a Gamma vegyi sugárfelderítõ rendszere egy nukleáris baleset esetén is hasznosítható, az Union Plus Kft. ballisztikai védõeszközei – ezeket is sokan nézték – a bûnüldözõket is védhetik, együtt A Kongsberg kommunikációs rendszereket mutatott be

6

2007/12

a Vektor Munkavédelmi Kft. termékeivel. Ezekrõl, együtt a Rohde Schwarz, a WEW termékeivel lapunk is hírt adott a kiállításon, s mint számítottunk, a HM Térképészeti Kht. esztétikus térképeinél is sokan megálltak. A ma hadiipara kizárólag csúcstechnológiákat használ fel, és ilyeneket teremt, ezzel az általános ipari fejlõdést is szolgálja. A fegyvereket az elektronika világába emeli, a XXI. századot képviselve. E tendencia mellé állva a C+D a Hungexpo egyik legfontosabb rendezvénye. Várjuk a folytatást két év múlva. K.F

INNOVÁCIÓ TECHNIKA

Vállalkozásfejlesztési program a fejlõdõ kkv-nak

Cisco Vállalkozói Akadémia A Cisco és a Central European University Business School (CEU Business School) együtt mûködésében hazánkban is megkezdte mûködését a Cisco Vállalkozói Akadémia.

A

vállalkozásfejlesztési program célja a kis- és középvállalatok alapításához és irányításához szükséges szakismeret oktatásán túl a képzésben résztvevõ cégvezetõk és a piac már nagy tapasztalatokkal rendelkezõ szereplõi közötti kapcsolatok kiépítése. Az Akadémiát mûködtetõ két szervezet elképzelései szerint a jövõben országosan létrejövõ hasonló intézmények a vállalkozásfejlesztés, a vállalkozási és vállalkozói kultúra helyi központjaivá válhatnak. A Cisco Vállalkozói Akadémia célja a kis- és középvállalkozások fejlõdésének elõsegítése, a stratégiai üzleti tervezés oktatása, a finanszírozási források megfelelõ alkalmazásának bemutatása, valamint az infokommunikációs technológiák felhasználásának segítése. Az Akadémia újszerû képzést nyújt a tekintetben is, hogy a hazai gazdaság prominens szereplõinek részvételével a legkorszerûbb elméleti és gyakorlati üzleti tudást adja át egy e-oktatással és web 2.0ás eszközökkel is támogatott, csoportmunkára épülõ képzés keretében. A kurzust elvégzõ vállalatvezetõk szempontjából a program egyik legfõbb eredménye egy megvalósítható üzleti terv, amely a gyakorlatban segíti cégük versenyképességének növelését.

INNOVATÍV PROJEKTEK A 40 órás képzésben résztvevõ elsõ, 15 fõs csoportot a ValDeal Innovációs Zrt.-nek is telephelyet adó Középmagyarországi Innovációs Köz-

pontban és szomszédságában megtelepedõ vállalkozások vezetõi alkotják. „A ValDeal számára, amely innovatív projektek és vállalkozások üzleti fejlesztésével, innovatív technológiák és találmányok piacra juttatásával foglalkozik, kézenfekvõ ehhez a fontos kezdeményezéshez csatlakozni. Ügyfeleink és az Innovációs Központ közelében mûködõ vállalkozások számára rendkívül hasznos bekapcsolódni a képzésbe. Itt olyan nemzetközileg elismert vállalkozási tananyagra alapozott oktatásban részesülnek, amelyet hazai szakemberek gyakorlati tapasztalataik bemutatásával ötvöznek. A tanfolyamon olyan módszertant sajátíthatnak el a vállalkozások vezetõi, amellyel a saját üzletük stratégiai fejlesztéséhez kapnak konkrét iránymutatást. Megtanulják, hogyan írjanak jó üzleti tervet, vállalkozásuk fejlesztéséhez hogyan vonhatnak be további forrásokat és mindemellett kapcsolatokat építhetnek” – fejtette ki Dr. Buzás Norbert, a ValDeal Innovációs Zrt. szakmai vezérigazgatója. A Cisco IBSG (Internet Business Solutions Group) csoportja a modern gazdasági ismeretekre való piaci igényre válaszul dolgozta ki az iExec nevû, e-learning alapú tananyagot, amelybõl – több vezetõ nemzetközi üzleti iskola és non-profit szervezet oktatási anyagával ötvözve – létrejött a Cisco Vállalkozói Akadémia képzési rendszere. A CEU Business School-on mûködõ Cisco Vállalkozói Akadémián Magyarországon elsõként a My Own Business Inc. non-profit szervezet által kifejlesztett és a Világbank által is elismert tananyagot is használják. A tananyag azokat az ismereteket öleli fel, amelyek a világ bármely pontján nélkülözhetetlenek egy cég haté-

IEXEC TANANYAG

kony mûködtetéséhez. Ehhez társul minden országban egy olyan partner – így Magyarországon a CEU Business School –, amely az adott gazdaság folyamatainak ismeretében a helyi viszonyok közt legjobban hasznosítható elméleti és gyakorlati tudás átadását teszi lehetõvé. A CEU Business School, mint regionális oktatóközpont további egyetemek, kereskedelmi kamarák, vállalkozói szövetségek együttmûködésével szerte a régióban hasonló vállalkozói akadémiákat fog szervezni. A kis- és közepes vállalkozások versenyképességének növelése érdekében létrehozott Cisco Vállalkozói Akadémia széleskörû összefogáson alapszik. Az Akadémia elengedhetetlen alappillérei a az oktatási intézmények, melyek az oktatókat, oktatási anyagokat és az oktatási hátteret biztosítják, és ahol a program lokalizálása, fejlesztése, kiegészítése történik. Fontos a kereskedelmi kamarák, gazdasági szervezetek részvétele a program népszerûsítése, a vállalkozók elérése szempontjából, de számítunk rájuk a program fejlesztése terén is. Kapcsolódhatnak a kezdeményezéshez befektetõ és finanszírozó intézmények, kockázati és magántõke befektetõk mentoring, üzleti tervek értékelése, tanácsadás révén. A kereskedelmi bankok részérõl hitelkonstrukciók, finanszírozási lehetõségek ismertetése, biztosítása lesz fontos, míg a kormányzati oldalról a támogatások finanszírozása lehet eredményes. A Cisco és a CEU Business School ezért inkubátor parkokkal, kockázati tõke társaságokkal, kereskedelmi kamarákkal, vállalkozói szövetségekkel, kormányzati programokkal is együttmûködik, annak érdekében, hogy a kis- és középvállalati szegmens a lehetõ legtöbb segítséget kaphassa a megerõsödéshez. 2007/12

7

TECHNIKA GÉPIPAR

A roncsolásmentes vizsgálat szerepe és jelentõsége

A

roncsolásmentes vizsgálat mûszaki eljárások kifejlesztése és alkalmazása berendezések anyagának (különös tekintettel azok hegesztési varratainak) a vizsgálatára oly módon, hogy a vizsgálat végrehajtása ne akadályozza a berendezés késõbbi felhasználhatóságát és üzemeltethetõségét. A roncsolásmentes vizsgálatok célja elsõsorban az anyagfolytonossági hiányok és egyéb anyagszerkezeti inhomogenitások detektálása, azok helyzetének és méretének meghatározása, valamint a hiányok értékelése a berendezések szerkezeti épségének (integritásának) az elemzéséhez. A roncsolásmentes vizsgálat folyamán a vizsgáló elõször értelmezi az indikációt, azaz a folytonossági hiányról származó, az alkalmazott roncsolásmentes vizsgálatra jellemzõ formájú kijelzést. Ennek eredményeként eldönti, hogy a vizsgálat szempontjából lényeges-e az indikáció, valamint hogy nem hamis indikációról vane szó. Abban az esetben, ha megállapította, hogy valós folytonossági hiányról van szó, elvégzi annak az értékelését. Az értékelés során összehasonlítja a hiány valamilyen jellemzõjét vagy tényleges méretét a megfelelõ szabvány

1. ábra. A roncsolásmentes vizsgálat folyamata, a folytonossági hiány és a hiba megkülönböztetése.

8

2007/12

vagy elõírás elfogadási (átvételi) szintjével. Azt a folytonossági hiányt nevezik hibának, amelyik nem felel meg az elfogadási (átvételi) szintnek. A folyamatot az 1. ábra mutatja be. Hiba esetén további intézkedés szükséges, ami lehet a vizsgálat megismétlése, és/vagy terjedelmének kiterjesztése; alternatív roncsolásmentes vizsgáló eljárás alkalmazása; a berendezés javítása vagy cseréje; egyedi szilárdsági vagy törésmechanikai elemzés végrehajtása, stb. Célszerû megkülönböztetni egymástól a termék megfelelõségének tanúsítására, valamint az üzemelõ berendezések további üzemeltetésre való alkalmasságának eldöntésére szolgáló roncsolásmentes vizsgálatokat. Az alkalmazott vizsgálati eljárások mindkét esetben azonosak, de jelentõsen eltér egymástól a két terület a vizsgálatot végzõ személy gondolkodásmódjában, felkészültségében, az adatszolgáltatásban, a kommunikációs készségben, stb. A termék megfelelõségét tanúsító (a minõségellenõrzés kategóriájába tartozó) vizsgálatokkal szembeni elvárás az elõírt követelményeknek való megfelelés, vagy nem-megfelelés eldöntése. A vizsgálatok során általában megelégszenek az eltéréseknek „analóg” jelek formájában történõ kifejezésével és értékelésével, mivel a követelmények is ilyen módon vannak megfogalmazva. Kivételt képez a látható felület szemrevételezéses vizsgálata, ahol mód van a folytonossági hiányok tényleges méretének a megadására. Ultrahangos vizsgálat esetében például a követelményt egy mesterséges reflektor (vonatkoztatási reflektor) méretével adják meg. A vizsgálat során a hiányról érkezõ jelet hasonlítják össze a mestersé-

ges reflektorról érkezõ jellel. Az összehasonlítás szorossága (az „analóg” kapcsolat) attól függ, hogy a folytonossági hiány, mint reflektáló felület minõsége mennyiben különbözik a mesterséges reflektorétól. A hiány típusára a reflektált jelek alakja alapján lehet következtetni. A termék megfelelõségének ellenõrzésekor az értékelési szint (regisztrálási határ) értéke a vizsgálati módszertõl függ. Folyadékbehatolásos, illetve mágnesezhetõ poros vizsgálat esetében az értékelési szintet a behatoló folyadék szemcseszerkezete, illetve a mágnesezhetõ por szemcsemérete adja meg. Radiográfiai vizsgálat esetében az értékelési szint a röntgen film érzékenységével függ össze, ultrahangos és örvényáramos vizsgálat esetén pedig tetszõlegesen beállítható. Az elfogadási (átvételi) szint értékét a termék jelentõségének a függvényében és a roncsolásmentes vizsgálati eljárás érzékenységének az ismeretében határozzák meg. Az értékelési és az elfogadási szint értékeit és a két szint közötti különbséget úgy kell megválasztani, hogy az ne vezessen indokolatlanul sok (zavaró) jel regisztrálásához, illetve a különbség elég nagy legyen ahhoz, hogy az elfogadási szinthez közel esõ jeleket regisztrálni lehessen. Az üzemelõ szerkezetek állapotellenõrzésekor, a maradó élettartamuk (mûszakilag lehetséges üzemidejük) meghatározásakor, illetve általában az élettartam gazdálkodás során az egyik legfontosabb bemenõ adat a szerkezetben (vagy annak adott részében), az értékelés idõpontjában található folytonossági hiányok (befoglaló) mérete és pozíciója. A szerkezet tervezésekor, figyelembe véve a törésmechanika összefüggéseit, egy kedvezõtlen el-

GÉPIPAR TECHNIKA

helyezkedésû hibát feltételeznek, ami lehet például a felületrõl kiinduló, a legnagyobb fõfeszültség irányára merõleges síkú, a falvastagság 25 %-ával egyezõ mélységû, fél-ellipszis alakú repedés. Újabban a roncsolásmentes vizsgáló rendszerek teljesítõképességének igazolása (a vizsgáló rendszer minõsítése) lehetõvé teszi a feltételezett hiba méretének a csökkentését, ami egyúttal a berendezés súlyát és így a gyártási költségét is csökkenti. A feltételezett hiba mérete és a regisztrálási határ közötti tartománynak a regisztrálási határhoz közel esõ részében megengedik az „analóg” jelek értékelését, hasonlóan a termék megfelelõség ellenõrzéséhez. A tartomány további részében azonban meg kell határozni a hiányok befoglaló méretét, majd ezt össze kell hasonlítani a törésmechanikai számítással meghatározott hibaméret jellemzõivel. Amennyiben a hiány mérete meghaladja a törésmechanikai jellemzõket (hiba!), akkor egyedi számítással kell dönteni a további üzemeltethetõségrõl. Az elõzõekben leírtakat szemlélteti a 2. ábra.

részt nagyobb hangsúlyt kapnak ezek a vizsgálatok a minõségellenõrzés típusú vizsgálatokhoz képest, mint néhány évtizeddel ezelõtt. Ez a nagy ipari létesítmények fokozatos öregedésével, a szisztematikus élettartam gazdálkodás térnyerésével (önálló diszciplínává válásával), a berendezések öregedéskezelésének a bevezetésével, a nagy értékû létesítmények üzemidõ hosszabbításával, tehát az üzemelõ berendezések szerepének a felértékelõdésével magyarázható. Mindezek mögött a folyamatok mögött a biztonság és a gazdaságosság céljainak integrálódása (beleértve a hatósági követelmények szigorodását) és egy nemzetközi léptékû gazdasági verseny (piac liberalizáció) kényszerítõ követelményei húzódnak meg. Ezen túlmenõen hozzájárulnak az üzemelõ berendezéseken végrehajtott vizsgála-

tok erõsödõ szerepéhez a világban zajló, és az általános biztonságot fenyegetõ jelenségek, és ezek eredményeként egy biztonságközpontú gondolkodásmód fokozatos térnyerése is. Mélyreható fejlõdés zajlott és zajlik világszerte a roncsolásmentes vizsgálatok hatékonyságának és megbízhatóságának a növelése terén. Korábban a részletes elõírások, szabványok képezték a vizsgálatok alapját: a vizsgálandó berendezéseket merev biztonsági osztályokba sorolták, az idõszakos vizsgálatok esetében egységes vizsgálati ciklusidõket határoztak meg, és szabványokban rögzítették a vizsgálatok végrehajtásának a paramétereit. Bizonyos folytonossági hiányokat azonban csak véletlenszerûen találtak meg, a vizsgálati érzékenység esetenként alacsonynak bizonyult (pl. síkszerû hiányok esetében), az alkalmazott technika

2. ábra. A roncsolásmentes vizsgálat eredményének értékelése a termék megfelelõség tanúsítása és a további üzemeltetésre való alkalmasság eldöntése esetén.

A

VÁLTOZÁS ÉSZLELHETÕ IRÁ-

Az üzemeltetés idõszakában végzett roncsolásmentes vizsgálatok célja a berendezések további üzemeltetésre való alkalmasságának az eldöntése. Az elmúlt évtizedekben megfigyelhetõ ezen vizsgálatok jelentõségének a növekedése. A növekedés két szempontból is figyelemre méltó. EgyNYAI

2007/12

9

TECHNIKA GÉPIPAR

egyes károsodási jelenségek felderítéséhez nem volt megfelelõ, vagy a vizsgálatok jelentõs részét a berendezések olyan részein hajtották végre, ahol nem fordult elõ meghibásodás. Ezek felismerése eredményeként kezdték világszerte megkövetelni a vizsgáló rendszerek (vizsgáló berendezés, vizsgáló eljárás és vizsgáló személyzet egysége) teljesítõképességének az igazolását. Ezzel párhuzamosan az idõszakos ellenõrzési filozófia olyan irányba mozdult el, ahol a hangsúly a potenciális károsodásnak kitett berendezésekre került (bevezetésre került a „kockázat”, mint a vizsgálandó berendezések vagy berendezés-részek rangsorolásának az eszköze). Ezek a fejlõdési folyamatok vezettek a roncsolásmentes vizsgáló rendszerek minõsítésének az intézményes bevezetéséhez, valamint a kockázati szempontokat figyelembe vevõ ellenõrzési programok kidolgozásához. A roncsolásmentes vizsgálatok területén észlelhetõ változások trendje jól jellemezhetõ a négyévenként megrendezésre kerülõ európai roncsolásmentes vizsgálati konferenciákon (ECNDT, European Conference on NDT) elhangzott elõadások különféle szempontok szerinti megoszlásával. Összehasonlítva az utolsó négy konferencián elhangzott elõadások vizsgálati eljárások szerinti megoszlását, érdekes tendenciákat tapasztalhatunk. Legfeltûnõbb, hogy az ultrahangos vizsgálatokkal foglalkozó elõadások számának növekedése megállt, de még így is ez vezet a vizsgáló eljárások között. Az ultrahangos vizsgálatok vezetõ szerepe mellett gyors fejlõdést mutat a számítógépes modellezés és jelfeldolgozás. Ha az e témában elhangzott elõadások számához hozzáadjuk a csak legutolsó konferencián szereplõ tomográfia, valamint a digitális radiológia/radiográfia számait, akkor egy igen tekintélyes szám (109) mutatja a

10

2007/12

számítógépes módszerek egyre növekvõ térhódítását. Az elektromágneses vizsgálatok számának ugrásszerû növekedését magyarázza az örvényáramos vizsgálatról szóló elõadások ebbe a szekcióba történõ sorolása, de még így is feltûnõ e téma jelentõs redukálódása. Ugyancsak jelentõsen csökkent az elmúlt konferenciákon a radiológiai vizsgálatok és a felületi vizsgálatok elõadásainak száma, amit azonban ellensúlyoz a számítógépes alkalmazások jelentõs mennyisége. Ha a 2006–ban rendezett ECNDT összes elõadásainak számát összehasonlítjuk az elõzõ kongresszusok elõadásainak számával, látható, hogy a felsorolt vizsgálati eljárásokról kevesebb elõadás hangzott el, mint 2002–ben és 1998–ban. A magyarázat: a vizsgálatokhoz köthetõ elõadások száma (354) éppen csak meghaladja az alkalmazási példákat bemutató elõadások számát (352). Tehát a 9. ECNDT–n elhangzott elõadások közel fele olyan témákról szólt, amelyekben a konkrét vizsgálati feladat megoldását speciális berendezés, vagy több vizsgálati eljárás egyidejû alkalmazása tette lehetõvé. Az is megfigyelhetõ, hogy majdnem minden alkalmazásról szóló elõadások száma növekedett 2006ban, 2002-höz viszonyítva. Kivétel az anyagjellemzésrõl, az atomerõmûvek vizsgálatáról és a vegyipari alkalmazásokról szóló témák. NÉHÁNY ALKALMAZÁSI PÉLDA A vizsgálati technológia optimalizálása egyre hangsúlyosabban jelenik meg a nehezen vizsgálható berendezések, illetve berendezés-részek esetében. Jó példa erre az ausztenites szerkezetû vagy az átmeneti (ferrites – ausztenites) hegesztett kötések ultrahangos vizsgálata. Az optimalizálás célját és eredményét – számszerûsítve - a folytonossági hiány detektálásának a valószínûségével, valamint a hiány (repedés) mérete meghatározásának a pon-

tosságával fejezik ki. A Francia Atomenergia Bizottság és a Francia Villamos Mûvek szakemberei komplex geometriájú, ausztenites szerkezetû korrózióálló acélból gyártott csõvezeték elemek vizsgálatára egy speciális, fázisvezérelt ultrahangos vizsgáló rendszert fejlesztettek ki, amelyben a 8x8 piezoelektromos rezgõ elemet egy gyantaalapú rugalmas mátrixba ágyazták be. A kristályelrendezést (arrayt) hengerek szorítják a vizsgálandó darab felületéhez, ami így három dimenzióban követi a felület geometriájának a változásait, és a beépített elmozdulás érzékelõk segítségével egyben minden egyes rezgõtest pillanatnyi helyzete is ismertté válik (3. ábra). A 64 rezgõtest egy 128 csatornás ultrahangos adatgyûjtõ berendezéshez csatlakozik, ami mind az ultrahangos jeleket, mind az elmozdulás mérés jeleit összegyûjti. Az adatfeldolgozó szoftver számítja ki a hiány helyét és méretét, figyelembe véve a fókusz távolságokat, valamint a felület geometriáját.

3. ábra. Három dimenziós, flexibilis, 8x8 elembol álló array, és a MultiX 128 csatornás ultrahangos adatgyûjtõ berendezés [2].

A technológia kidolgozásában és optimalizálásában jelentõs szerepet kapott a szimuláció. A CIVA szimulációs szoftver segítségével elvégezték a vizsgálófej teljesítõképességének az ellenõrzését, amihez mesterséges reflektorokat használtak fel (hornyokat és keresztirányú hengeres furatokat, KHF). A 4. ábra egy 2 mm átmérõjû KHF vizsgálatát mutatja, a szkennelést a ke-

GÉPIPAR TECHNIKA

rülettel 20°-os szöget bezáróan végezték. Az (a) ábrán a B-kép látható, míg a (b) ábrából megbecsülhetõ a jelmaximum tájékán a fázisvezérelt technika eredményeként jelentkezõ kiváló jel/zaj viszony (kb. 20 dB). A (c) ábra a reflektornak a CIVA szoftverrel rekonstruált képét mutatja.

VUJE kutatóintézetben. A kísérletekhez valósághû feszültség- korróziós repedéseket (Stress Corrosion Cracking, SCC) állítottak elõ laboratóriumi körülmények között. A metallográfiai vizsgálat eredményét az 5. ábra mutatja.

5. ábra. Valósághû feszültség korróziós repedések (SCC).

4. ábra. KHF = 2 mm detektálása és szimulációja.

A károsodások irányából nézve, a vizsgálati technológiák optimalizálásának célja az egyes károsodási hatások felismerése és egymástól való megkülönböztetése, mint pl. a fáradásos repedés és a feszültségkorróziós repedés megkülönböztetése hõcserélõ csövek örvényáramos vizsgálati eredményének az értékelése során. A gazdaságosság szempontjai a vizsgálatok megbízhatósága mellett igen gyakran a vizsgálati idõk lerövidítését is igénylik (manipulátoros mozgatás, adatgyûjtés sebessége, stb.). Hõcserélõk (pl. nyomottvizes atomerõmûvek gõzfejlesztõi) hõátadó csöveinek örvényáramos vizsgálatához általában bobbin vizsgáló szondákat alkalmaznak. A vizsgálati eredmények megbízhatóságát alapvetõen befolyásolja a vizsgáló szonda érzékenysége. A 16 mm külsõ átmérõjû és 1,4 mm falvastagságú, 08H18N10T (AISI 321) jelû króm-nikkel ötvözésû, titánnal stabilizált korrózióálló acél csövek mértékadó károsodása a hûtõvíz oldalról induló feszültségkorrózió. Az örvényáramos technológia optimalizálását célzó kísérleti megalapozó vizsgálatokat végeztek a szlovák

Az érzékenység vizsgálatot az üzemi használatra jellemzõ 0,78 kitöltési tényezõjû szondával és beállításokkal végezték el, az eredményeket a 6. ábra foglalja össze. Az ábrából látható, hogy az adott vizsgáló rendszer alkalmas a feszültség korróziós repedések detektálására.

6. ábra. A jel-amplitúdó és a repedés mélység összefüggése örvényáramos vizsgálat esetén (vizsgálati frekvencia: 100 kHz).

A falvastagság 40 %-át meghaladó mélységû axiális repedések kimutatása igen jó, de ez alatt az érték alatt a detektálás megbízhatósága rohamosan csökken (a falvastagság 37 %-ánál kisebb méretû repedéseket az adott vizsgáló rendszerrel nem lehet detektálni).

Az elõzõekben vázolt fejlõdési irányokhoz nélkülözhetetlen volt az információs technológia robbanásszerû fejlõdése. Ez a fejlõdés drámai mértékben megnöveli a vizsgálatok teljesítõképességét (adatgyûjtés sebessége, adatgyûjtés és adatátvitel kapacitása, a vizsgálattal szinte egyidejû értékelés), fokozza az értékelés megbízhatóságát (részletesebb algoritmusok) és javítja a helyszíni vizsgálatok feltételeit (vizsgáló készülékek miniatürizálása). A roncsolásmentes vizsgálatoknak az információs technológia hatására bekövetkezett fejlõdése eredményezte alkalmazások közül kiemelkedik a vizsgálat szimuláció, ami már korábban is említésre került. A szimuláció mára például ultrahangos vizsgálatok esetében a hangnyaláb viselkedése tanulmányozásának egyik általános módjává vált. Interaktív háromdimenziós grafikus szimulációval lehetõvé válik a vizsgálati technológia megtervezése még bonyolult geometria esetén is. A legkorszerûbb szimulációs modellek figyelembe veszik a vizsgálandó berendezés felületi érdességét, az egyes reflektorok geometriáját és reflexiós viszonyait. A tetszõleges folytonossági hiányoknak a vizsgálandó berendezés tetszõleges helyére történõ elhelyezésével a vizsgáló rendszer minõsítésének is fontos elemévé vált: a mûszaki bizonyítás például jobban alátámasztható a szimulációval, és így a vizsgáló rendszer megbízhatósága pontosabban becsülhetõ. A 7. ábra egy 245 mm külsõ átmérõjû, 18 mm falvastagságú ausztenites szerkeze-

2007/12

11

TECHNIKA GÉPIPAR

8. ábra. Hagyományos és fázisvezérelt ultrahangos vizsgálófej jellemzõi 7. ábra. Csõvezeték hegesztési varrat ultrahangos vizsgálatának szimulációja. a) vizsgálati darab, b) CAD modell, c) szimuláció

tû csõvezeték körvarrata ultrahangos vizsgálatának modellezését mutatja. Ultrahangos vizsgálatok esetében rohamosan terjed a hagyományos (mono-kristályos) ultrahangos rezgõ lehetõségeit messze felülmúló, több önálló rezgõ (multikristály) alkalmazása és a hangnyaláb dinamikus vezérlése, azaz a fázisvezérelt (Phased Array) vizsgálati módszer. Az ultrahangos fej alkotó elemeinek igen kis idõközönként történõ vezérlése lehetõvé teszi a besugárzás szögének, a hangnyaláb fókusztávolságának és a fókuszban mérhetõ átmérõjének valósidejû változtatását. Ez a jel/zaj viszony javításával fokozza a vizsgálat érzékenységét, továbbá a hagyományos hangnyaláb szempontjából kedvezõtlen irányítottságú repedések kimutatásával, növeli a folytonossági hiány kimutatásának a valószínûségét. Ezeknek a vizsgálattechnikai elõnyöknek a leegyszerûsített ábrázolását mutatja a 8. ábra. A fázisvezérelt vizsgálat egyre jobban terjed komplex geometriájú darabok vizsgálata területén, a vizsgálati technika flexibilis, a vizsgálat gyors, a vizsgálófejek mechanikailag stabilak. A számítógéppel támogatott, mechanikus mozgatású digitális radiográfiai vizsgálatra mutat példát a 9. ábrán látható rendszer (TomoCAR, Tomographic Computer Aided Radiometry). A rönt-

12

2007/12

9. ábra. A gépesített radiográfiai rendszer vázlata.

gen csövet (240 kV, 600 W) és a 180°-kal eltolt helyzetû lineáris, digitális radiográfiai kamerát manipulátor mozgatja szinkronban a hegesztési varrat felett. Miután radiográfiai vizsgálat esetében a síkszerû folytonossági hiányok (pl. repedések) kimutathatósága a sugárzás iránya és a hiány síkja egymáshoz viszonyított helyzetétõl függ, és akkor optimális, amikor a sugárzás párhuzamos a repedés (vagy annak meghatározó része) síkjával, ezért a szkennelést úgy alakították ki, hogy változtatható legyen a sugár iránya. Így a különbözõ szögekbõl történõ besugárzás egyrészt növeli a detektálás valószínûségét, másrészt megteremti az alapját a síkbeli tomográfia alkalmazásának. Ez utóbbi úgy történik, hogy a röntgen csövet folyamatosan mozgatják a vizsgált csõ tengelyének irányába, miközben a detektor tengelyéhez képest ±45°ban is elmozdítják, és így több száz felvételt készítenek egy adott pozícióban. Ebbõl a varrat keresztmetszet két-, illetve háromdimenziós képe kialakítható és a folytonossági hiányok mérete, orientációja értékelhetõ. A folytonossági hiányok kimutatásának is vannak biztonsági következményei, mert csökkentik a le-

hetséges balesetek számát, amelyek veszélyeztetik az emberi életeket és a környezetet. Megjelentek azonban a kifejezetten közbiztonsági alkalmazásra kifejlesztett roncsolásmentes vizsgáló berendezések, mint például a repülõtereken alkalmazott csomagátvilágító készülékek, a taposóaknák keresésére, a fel nem robbant szerkezetek felkutatására, a rögtönzött robbanószerkezetek megtalálására vagy a speciálisan tömegpusztító fegyverek (vegyi, biológiai és radioaktív) kimutatására alkalmazható berendezések. A taposóaknák és egyéb harctéri szennyezések az ENSZ jelentése szerint 90 országot érintenek a világon. Becslések szerint 80 millió telepített aknát hagytak szerteszét a harcoló felek. Ha ezeket abban az ütemben szednék fel, mint eddig tették, és közben nem telepítenének újakat, akkor hozzávetõlegesen ezer év múlva végeznének a munkával. Az ENSZ célkitûzésében az szerepel, hogy 10–15 éven belül el kell érni az aknamentes világot. Ehhez a becslések szerint 30 milliárd dollár és új technológiai fejlesztések szükségesek. Az ezen a területen leginkább számításba vehetõ technológiák a következõk: akusztikus módszerek, elektromágneses és indukciós vizsgálatok, rezgésanalízis, infravörös képalkotó technikák, nukleáris módszerek és a radar felhasználása. Az ismert fizikai elvû roncsolásmentes módszerek alkalmazása valamilyen biztonsági célra komplex fejlesztõ munkát igényel. Általában egy módszer egyedül nem is alkalmas a szabványok által megkövetelt felderítési megbízhatóság elérésére, ezért a különbözõ módszerek kombinálására van szükség. Egy hordozható örvényáramos készülékkel egy képzett aknakeresõ személy biztonsággal képes észlelni a talajban lévõ fémet, az észlelést a készülék hangjelzéssé alakítja, amivel pontosan meghatározható a fém helyzete. A talált fém fajtáját, alakját, méretét és elhelyezkedésének mélységét azon-

GÉPIPAR TECHNIKA

ban nem tudja becsülni sem. Mivel egy elhagyott harctéren rengeteg fémhulladék marad, a fém aknakeresõk nagyon megbízhatatlan eredményt adnak, azaz nagy a hibás riasztási arányuk. Ezért kidolgoztak egy képernyõs megjelenítési módszert, amit kiegészítettek egy adatbázison alapuló kiértékeléssel. Ennek eredménye látható a 10. ábrán, amely egy hajlított huzal jelét és értékelésének eredményét mutatja be.

10. ábra Hajlított huzal képe (baloldalon) nyers adatok ábrázolása (középen) és rekonstruált kép (jobbra).

AZ

ELÕÍRÁSOK

mat nem szorítkozik a roncsolásmentes vizsgálatok területére, hanem világosan felismerhetõ a szerkezetek üzemeltetésre való alkalmasságának megítélésre szolgáló elõírásrendszerek terén is. A roncsolásmentes vizsgálatokat végzõ személyzet képzése és tanúsítása területén általában a következõ nemzetközi szabványok kerülnek alkalmazásra: ISO 9712, EN 473, ISO 11484, ISO 20807, EN 4179. Folyamatban van az EN 473 szabvány felülvizsgálata és átdolgozása, amelyet az Európai Szabványosítási Bizottság 138. sz. Mûszaki Bizottsága (CEN/TC 138) végez. Kiadás elõtt áll két új szabvány. A CEN ISO/TR 25108 (Guidelines for NDT Personnel Training Organisation) a képzõ szervezetekre, és a CEN ISO/TR 25107 (Guidelines for NDT Training Syllabuses), amely a vizs-

gálati eljárások valamennyi szintjének a tantervére vonatkozik. A képzési irányokra vonatkozóan jól érzékelhetõ az a tendencia, hogy megjelennek az új vizsgálati eljárások, amelyek közül a futásidõszóródásos (Time-of-FlightDiffraction, TOFD) és a fázisvezérelt módszer, valamint az ipari digitális radiográfia emelhetõ ki [8]. A HAZAI HELYZETRÕL Az elõzõekben azt kívántuk érzékeltetni, hogy a roncsolásmentes vizsgálatok szerepe és jelentõsége világszerte növekszik. Az érdekelt szervezetek, pl. az Európai Roncsolásmentes Vizsgálati Szövetség (EFNDT, European Federation for NonDestructive Testing) sokat tesznek azért, hogy tudatosuljon a vizsgálatok tervezésében, végzésében és értékelésében résztvevõkben, a vizsgálati igényeket megfogalmazók-

FEJLÕDÉSÉNEK

A roncsolásmentes vizsgálatokkal foglalkozó elõírások, szabványok, irányelvek egyre inkább átlépik az országhatárokat, és nemzetközi dimenziókat öltenek, ami a gazdasági és kereskedelmi folyamatok globalizálódásának a kísérõ jelenségeként fogható fel. Európai viszonylatban ilyenek az egységes európai szabványok (EN), a nyomástartó berendezés direktívák (PED), az Európai Vizsgálati és Minõsítési Hálózat (ENIQ) szabványai és irányelvei. Speciális iparági vagy egyéb szektor szinten az Amerikai Petróleum Intézet (API), a Nemzetközi Hegesztõ Intézet (IIW) szabványai és elõírásai, illetve a nemzetközi szervezetek által kibocsátott dokumentumok, például a Nemzetközi Szabványosítási Szervezet (ISO) vagy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) vonatkozó dokumentumai. Néhány esetben az egyes nemzetközi szervezetek harmonizációs tevékenysége is megindult. Ez a folya-

TENDENCIÁI

2007/12

13

TECHNIKA GÉPIPAR

ban, a vizsgálati eredményeket felhasználókban, sõt a hétköznapi emberekben az, hogy a roncsolásmentes vizsgálatok jelenléte az élet szinte minden területen állandóan érzékelhetõ. Mindezt egy természetes emberi igény, a biztonság iránti igény alakította ki és fogja alakítani a továbbiakban is. Amikor a biztonságot említjük, akkor együttesen gondolunk az emberi élet, a természetes és az épített környezet biztonságára. A hazai helyzetrõl nem mondható el mindaz, ami nemzetközi méretekben érzékelhetõ és amit példák segítségével megpróbáltunk bemutatni. Ahogy az elõzõekben már utaltunk rá, roncsolásmentes vizsgálatok nélkül számottevõ ipari tevékenység, energiaszolgáltatás, közlekedés, stb. nem létezik. Ennek a ténynek hazánkban a roncsolásmentes vizsgálatok „felvevõ piaca” képviselõinek a többsége nincs tudatában. Nem tapintható ki szisztematikus vizsgálattechnológia fejlesztési tevékenység, a vizsgáló laboratóriumok többsége rendkívüli erõfeszítéseket tesz a tevékenysége gazdasági és jogi feltételeinek a megteremtésére és szinten tartására. A hazai fejlesztésû vizsgáló berendezések gyártása szinte teljesen megszûnt. A roncsolásmentes vizsgáló szakemberek képzésének minõsége hazánkban ma nem éri el a kívánt szintet: a roncsolásmentes vizsgálatnak az egyetemi oktatásban betöltött szerepe jelentéktelen, és ami a szakember képzés oktatási anyagai tartalmukban elavultak, tematikailag nem felelnek meg a vonatkozó nemzetközi szabványokban foglaltaknak. Nincs valamirevaló magyar nyelvû szakkönyv, és ami van, az sem magyar szerzõk tollából. Tennivaló tehát van. A Magyar Roncsolásmentes Vizsgálati Szövetség (MAROVISZ) azért dolgozik, hogy összefogja tagjai szakmai és érdekképviseleti tevékenységét, megteremtse és elfogadtassa a szakma tekintélyét, segítse a roncsolásmentes vizsgálók képzé-

14

2007/12

A MAROVISZ jubileuma Tiz éve alakult meg a Magyar Roncsolásmentes Vizsgálati Szövetség ( MAROVISZ ), amely célul tûzte az eljárás alkalmazásának erõsítését, a vizsgálók képzésének, minõsítésének segítését, szakmai konferenciák, bemutatók szervezését. Az évforduló alkalmából november 30-án rendezett ünnepségen a nem túl hosszú eddigi mûködés ellenére bõven volt mirõl megemlékezni. A Gépipari Tudományos Egyesületbõl 1997-ben, elsõsorban a gazdasági változásokat erõsen megsinylõ roncsolásmentes laboratóriumok nehéz helyzete miatt kiváló vizsgálók szervezete mára nemzetközileg elismertté, a hazai vizsgáló szakemberek számára nélkülözhetetlenül fontossá vált. A jó hangulatú, már-már baráti összejövetelen persze jócskán adódtak beszédek a szakma, a szövetség multjáról, de ahogy Tóth László professzor a roncsolásmentes vizsgálatok történetének érdekességeit felidézta, vagy ahogy a szakma “ nagy öregje”, Becker István a hazai vizsgálatok kezdeteit felelevenítette, amelyeknek persze õ aktív résztvevõje is volt, amiért most elsõ ízben õt tüntették ki MAROVISZ Díjjal, és ahogy Tarnai György a szövetség tiz évét összefoglalta, jól tükrözte a magyar roncsolásmentes vizsgálók szakmai és emberi összetartozását, azt, hogy mennyire tudatában vannak munkájuk, szövetségük jelentõségének. A beszámolókból elég csak annyit kiemelni, hogy a képzés és bemutatás igényével a MAROVISZ

sét és minõsítését, közremûködjön a területét érintõ szabványosítási tevékenységben, információs bázisával hozzájáruljon a roncsolásmentes vizsgálók szaktudásának folyamatos gyarapításához, szakmai konferenciákat és bemutatókat szervezzen, kiadványokat adjon ki, és képviselje a magyar roncsolásmentes vizsgáló szakembereket a hazai és nemzetközi szakmai közéletben. Mindezek eredményeként a Szövetség azt kívánja elérni, hogy a hazai

kétévente megrendezte a roncsolásmentes anyagvizsgálati konferenciáját és kiállítását, az idén elnyerte a nukleáris és nyomástartó edények roncsolásmentes vizsgálatáról szóló nemzetközi konferencia rendezési jogát, mely konferencia nagy sikerrel zajlott le októberben, Budapesten. A hazai vizsgáló szakemberek nemzetközi képviseletének eredményes ellátását igazolta vissza a jubileumi ünnepségen résztvevõ Gerhard Aufricht (az Osztrák Roncsolásmentes Vizsgálati Szövetség ügyvezetõje és egyben az Európai Szövetség alelnöke) és Rainer Link (a Német Roncsolásmentes Vizsgálati Szövetség volt ügyvezetõje és az Európai Szövetség igazgatóságának tagja) is, akik elismerõen szóltak a magyar szervezet munkájáról. Ám a rendezvény „mérlegkészítõ” tartalmánál fontosabbnak tünt az eszmecsere a feladatokról. A Trampus Péter elnök által jövõképként felvázolt tennivalók jó folytatást igérnek az eljárás fontosságának, tekintélyének az erõsítésében, szélesebb körû elfogadottságának a biztosításában. Fontosnak tartják a vállalatok nagyobb bevonását a szövetség tevékenységébe, a roncslásmentes eljárások iránti igényük eredményesebb felébresztését, a szakma fiatalítását, a szakmára irányuló egyetemi képzés javítását. Jóllehet ezek már a korábbiaknál nehezebb feladatok, ám teljesítésük egyaránt fontos lesz az iparnak és a vizsgáló szakembereknek.

roncsolásmentes vizsgáló szakma közelebb kerüljön az európai színvonalhoz és hozzájáruljon a magyar gazdaság teljesítõképességének a javulásához. Célunk továbbá, hogy a MAROVISZ tagság szakmai és erkölcsi garanciát jelentsen a vizsgálati eredményeket felhasználók felé, és ez pozitívan hasson vissza a roncsolásmentes vizsgálatokat végzõk megbecsülésére. Dr. Trampus Péter (MAROVISZ, elnök) (A Hegesztéstechnika nyomán)

TECHNIKA GÉPIPAR

Univerzálisan alkalmazható energialáncok

Elsõ energiahozzávezetési pályázat Energialáncok, vezetékek, Indukció, wireless – Részvétel február 28-iig– Díjkiosztás a 2008-a as Hannoveri Vásáron

A

kölni igus GmbH, a vezetékkel és egyéb tartozékokkal felszerelt energialánc-rendszerek vezetõ gyártója, indította el – neves partnerekkel közösen a „vector award“ pályázatot. Pályázni az energia-hozzávezetés terén megvalósított bátor alkalmazásokkal lehet. Ezek sokoldalú energialáncokkal és veze-

tékekkel ill. újabb technikaként indukciós és wireless alapon valósíthatók meg. Benyújtási határidõ 2008. február 28. A díjak kiosztása április 23-án a Hannoveri Vásáron az igus cég standján történik. A „vector”-pályázat a Hannoveri Vásár Ipari Automatizálási Területének hivatalos védnöksége alatt áll.

„Szinte naponta bukkannak fel új alkalmazások“ – Harald Nehring, zsûritag, az igus energialánc-cégjegyzõje.

16

2007/12

NEVES ZSÛRI Az egész Európára kiterjedõ pályázaton 5.000 euróig terjedõ pénzdíjak nyerhetõk. A bíráló bizottság neves mûszaki és tudományos szakemberekbõl áll, akiket az Elektrotechnikai és Elektronikai Szövetség (ZVEI) Automatizálási Szakosztálya, az Aacheni Mûszaki Fõiskola (WZL) Szerszámgép Laboratóriuma és a

Hosszabb mozgásút: „E4“-típusú igus-energialánc „Chainflex“ vezetékekkel polcosraktár-kiszolgáló készülékben.

GÉPIPAR TECHNIKA

TÜV Rheinland Termékbiztonsági és Termékminõségi Üzletága delegál. NAPONTA ÚJ ALKALMAZÁSOK A korszerû mûanyag energialáncok a gép- és berendezésgyártó ipar és az automatizálás köldökzsinórját képezik. Ezek gondoskodnak az energia, adatok, impulzusok és közegek biztonságos hozzávezetésérõl, miközben állandó mozgásban vannak. Az energialáncok a daruépítéstõl a szerszámgépgyártáson át a robotikáig és a tisztatér-technikákig szinte univerzálisan alkalmazhatók. Harald Nehring, zsûritag, az energia-hozzávezetési rendszerek cégjegyzõje az igus-nál: „Szinte naponta bukkannak fel

új alkalmazások. A pályázatnak meg kell mutatnia, melyek azok a határok, amelyeket a teljesen mûanyagból készült energialáncok máris áttörtek.” Ugyanakkor teret kell adnia a megmérettetésre az érintkezésmentes, indukciós energiaátvitel és a wireless adatátvitel hasznosítói számára is. WWW.VECTOR-AWARD.EU A részvételi ûrlap megtalálható: www. vector-award.de ill. www.vectoraward.eu (angolul). Tájékoztatás: +49-2203-9649-611. Az 1-oldalas pályázati lap elsõ kérdése „Mit kíván bemutatni?“ (pl. „Meglévõ megoldás tökéletesítése”, „Új gép bevezetése” és hasonlók), a második kérdés pedig: „Miben áll az

Önök alkalmazásának különleges teljesítménye?“. Ez lehet pl. „Az élettartamok megnövelése”, „Nagyobb mozgatási sebesség”, „Szennyezõdések, klimatikus és vegyi behatások leküzdése” vagy „Szerelési és tervezési idõk lecsökkentése valamint megrendelés-logisztika.”

KAPCSOLAT: igus® Hungária Kft. Fehér u.1. 7.em.9. 1106 Budapest Phone: 1/306-6486 Fax: 1/431-0374 [email protected] www.igus.hu

2007/12

17

TECHNIKA GÉPIPAR

Ipari présgépek a legszélesebb választékban

Különleges alkalmazások Az AIDA elkötelezett az iránt, hogy ügyfelei részére olyan préseket biztosítson, amelyek segítségével azok megállják helyüket a versenyben. Az AIDA termékválasztéka az iparágban az egyik legszélesebb: 30-tól 4000 tonnáig terjed. Az AIDA nyomóprései képesek a hézagos, egyenes oldalú, haladó, nagy sebességû, átviteli és hideg alakításra, valamint szerepelnek köztük automatizált és teljesen kulcsrakész csomagok is. Az AIDA segítségével az ügyfelek termelésüket a lehetõ legnagyobbra növelhetik, annak köszönhetõen, hogy minden egyes prés fejlett technológiával készül.

A sokat bíró gépet igénylõ ügyfelek részére az AIDA NC1 egypontos és NC2 kétpontos hézagkeretprései kínálják a legjobb szögelhajlítási besorolást teljes terhelés mellett, amely az iparági szabványokat kétharmaddal haladja meg. Az AIDA egyenes oldalú NS sorozatú prései speciálisan többcélú munkára lettek kialakítva. Az NS az AIDA csúcsminõségû préseinek kulcsfontosságú jellemzõivel rendelkezik. Az AIDA SMX kettõs kerékkel meghajtott prését mélyhúzó alkalmazásokra tervezték, és teljes kapacitást biztosít fél hüvelyknyire az alaptól. Az AIDA TMX az ügyfelek részére teljes átviteli rendszert kínál, gyors lyu-

18

2007/12

kasztási cserével, és folyamatos szelvényadagolás-rendszeropciókkal. Progresszív lyukasztási alkalmazásoknál az AIDA PMX egyenes oldalú prése jóvoltából az ügyfelek meghosszabbíthatják a szerszám élettartamát, csökkenthetik a birtoklás költségeit, miközben növelik a gyártás hatékonyságát. Az AIDA nagy sebességû préseinek termékvonala az elektromos és elektronikai iparág részére kínál különleges alkalmazásokra tervezett gépeket. Az AIDA nagy sebességû préseinek sokoldalúsága lehetõvé teszi számukra, hogy az elektronikus mûködésû eszközöktõl kezdve az autóalkatrészeken át a számítógépekig bármit elõállítsanak. Az AIDA mechanikus présgyártójának teljes átviteli megoldásai – melyek közé tartoznak az AIDA TMX és S2-S4 átviteli modellek is – olyan szolgáltatásokkal vannak felszerelve, amelyek különösen alkalmasak a gyártási eljárások áramvonalasítására. Az AIDA átviteli rendszerek arra is képesek, hogy kielégítsék az autóipar speciális igényeit a nagy méretû, összetett alkatrészek, a teljes szerelvények, az egyénileg hegesztett szelvények, valamint a vékonyabb, erõsebb anyagokból készült alkatrészek tekintetében. Az AIDA átviteli rendszerei hatékonyabbak, mivel képesek megváltoztatni a mozgás idõzítését az átviteli pályán és az átviteli rúdbilincs, valamint az emelõ mozgásán. A nagyobb méretû fenéklap, a széles anyagok befogadásának lehetõsége, valamint az excentrikus terhelhetõség biztosítják az ügyfelek részére azt a rugalmasságot, amely teljes szerelvények gyártása során a munkadarabok tervezéséhez és elrendezéséhez szükséges. Az AIDA átviteli megoldásai kü-

lönösen alkalmasak egyedileg hegesztett szelvények gyártásának támogatására, mivel az AIDA az átviteli rendszer valamennyi összetevõjét, így az átviteli eszközt és a szelvényadagoló eszközt is megtervezte és megépítette. A kiegyenlített összetevõk tökéletesítik a gyártórendszert és növelik a termelékenységet. A sikeres gyártás egy másik kulcsfontosságú eleme az, hogy a kétszelvényes hibás adagolás érzékelésre és kijavításra, majd újratöltésre kerüljön, anélkül, hogy a kezelõnek le kellene állítania a prést. Az AIDA átviteli megoldásai képesek a kétszelvényes hibás adagolás érzékelésére és kijavítására, majd újratöltésére, anélkül, hogy a kezelõnek le kellene állítania a prést. Az AIDA szelvényürítõ eszköze automatikusan kiüríti a második szelvényt, ha két szelvényt érzékel. A szelvénytartó eszközzel felszerelt préseken a szelvények automatikusan megtartásra kerülnek, miközben a szelvényadag cseréje zajlik – így a csere közben nem kell leállítani a prést. A gyártási sebességet tovább növeli a gyors darabcsere lehetõsége. Az AIDA Adatbank képletével a darabok cseréje még 2500 tonnás présnél is kevesebb, mint öt perc alatt elvégezhetõ. A teljes átviteli rendszer mérlegelése során az ügyfeleknek olyan szállítót kell választaniuk, aki egy személyben biztosítani tudja a prést, az automatikát, a kiegészítõ berendezéseket, valamint az integrálási szolgáltatásokat, valamint telepítési, üzembe helyezési és telepítés utáni támogatást nyújt. Ez nemcsak a kiválasztás folyamatát egyszerûsíti le, hanem a vásárlástól a telepítésen át az üzembe helyezésig tartó eljárást is.

TECHNIKA GÉPIPAR

ThyssenKrupp-gyáravató Felsõlajoson

Acél szendvicspanelek A ThyssenKrupp Építõelemek 2007. november 22-é én avatta fel a régió elsõ acél-sszendvics panel üzemét, a Budapesttõl 60 kilométerre található Felsõlajoson. A több tucat munkahelyet teremtõ üzem évente közel 16 000 tonna, ill. közel 1,2 millió négyzetméter acél-sszendvicspanelt fog gyár tani. A ThyssenKrupp a magyar piac mellett Csehországot, Szlovákiát, Ukrajnát, Romániát, Bulgáriát, Szerbiát, Horvátor szágot és Ausztriát látja majd el szendvics építõelemekkel.

A

z acél-szendvicspanel az ipari és kisipari termelõüzemek épületeinek, iroda és hivatali épületek, parkolóházak, középületek, sportcsarnokok és erõmûvek, valamint hûtõházak és hûtõhelyiségek ideális építõanyaga. Például, ha egy 50 mm vastag, kemény poliuretán-hab szigetelõréteggel készült acél-szendvicspanel szigetelõ tulajdonságát hagyományos téglafallal próbálnánk elérni, úgy közel 1,7 m vastag téglafalat kellene építeni. ThyssenKrupp Építõelemek a bécsi székhelyû Hoesch Bausysteme GmbH leányvállalata, az osztrák vállalaton keresztül kapcsolódik a

legnagyobb német acélgyártó, a ThyssenKrupp Steel Construction Csoporthoz. A ThyssenKrupp Steel évi közel 14 millió tonna nyersacélgyártással Németország legnagyobb acélgyártó vállalata. A felsõlajosi beruházással a ThyssenKrupp Steel a közép- és kelet-európai építõipar acél szendvicspanelek iránti rohamosan növekvõ keresletét veszi számításba. „A 2012-ig terjedõ idõszakban évi 10 százalékos növekedésbõl indulunk ki a szendvicspanel-termékeknél, és 15 százalékos piaci részesedést kívánunk magunknak biztosítani” – magyarázta Dr. Jost A. Massenberg, a ThyssenKrupp Steel AG vezetõségi tagja a megnyitó alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A ThyssenKrupp Steel a technológiai szempontból világviszonylatban vezetõ gyártó cégek közé tartozik, és meghatározó szerepet játszik a high-tech acélok, az egyedi termékek (Tailored Products) és innovatív felületek fejlesztése terén. A ThyssenKrupp Steel könnyûszerkezetes acél termékeivel az autógyártók ma már jelentõs súlymegtakarítást érhetnek el anélkül, hogy az a biztonság rovására menne. A testre szabott nyersdarabok (Tailored Blanks) révén – amely a ThyssenKrupp Steel egyik fejlesztése – ugyancsak csökkenthetõ az autókarosszériák súlya, ezenkívül a

gyártási költségek terén is megtakarítást eredményeznek. Az intelligens felületek segítségével a ThyssenKrupp Steel olyan további funkcionalitással ruházza fel az acélt, ami konkrét értéktöbbletet biztosít az ügyfél számára: ilyenek például a könnyen tisztítható (Easyto-clean), lótusz-effektussal rendelkezõ felületek, a karcálló felületek, vagy a fotovoltaikus bevonatok. A ThyssenKrupp Steel egyre növekvõ, nemzetközi szinten terjeszkedõ vállalat. Brazíliában éppen integrált kohóüzem építése van folyamatban, amelynek kapacitása öt millió tonna acél lesz évente. A kohómû a tervek szerint 2009-ben készül el. A létesítmény lemezeket fog gyártani, aminek körülbelül 50%-a a ThyssenKrupp Steel németországi üzemeibe kerül majd további feldolgozásra. A fennmaradó mennyiséget az Egyesült Államokba szállítják, ahol egy új, meleg- és hideghengerlõ, valamint tüzihorganyzó berendezésekkel felszerelt üzemet fognak létesíteni. A ThyssenKrupp Steel a ThyssenKrupp konszern egyik vállalata. A több mint 180 000 munkavállalót foglalkoztató és 47 milliárd eurót meghaladó forgalommal rendelkezõ konszern a világ egyik legnagyobb technológiai konszernje. A ThyssenKrupp AG a XIX. században gyökerezõ a Thyssen és Krupp egyesülésével jött létre. Kapcsolat:

Bernd Overmaat bernd.overmaat@ thyssenkrupp.com

Hill and Knowlton Hungary Kft. 1074 Budapest Dohány str. 12-14. VII. floor T (+36 1) 351 9101 F (+36 1) 351 9104 [email protected]

20

2007/12

TECHNIKA GÉPIPAR

Svéd Acél Díj nagyszilárdságú acél alkalmazásáért

A „dizájnos” betonkeverõ Az idei Swedish Steel Prize nyertese a spanyolországi Baryval Serviplem lett. Gazda ságosabb szállítás és gyor sabb építkezés. Így jellemez hetnénk a víziót, amelyet a betonkeverõvel ellátott félpót kocsi tár elénk, és amelyet a 2007. év legjobb nagyszilárd ságú acélból készült formater vezetének választottak.

lárdságú acélból készült, aminek köszönhetõen a súlymegtakarítás megközelítõleg 2t. Mindez a vékonyabb anyag felhasználásának és az ebbõl eredõ jobb formatervezetnek köszönhetõ. A jármû kisebb súlya lehetõvé tette a teherbíróképesség növelését 2 tonnával,ami 20%-t jelent. A keverõdob és a félpótkocsi mind továbbfejlesztett, nagyszilárdságú acélból készültek. A formatervezõk a nagyszilárdságú

A Baryval-Serviplem az alváz gyártásához melegen hengerelt, továbbfejlesztett, nagyszilárdságú acélt alkalmaz, melynek minimális folyáshatára 700 MPa. Az alváz vastagsága 4 és 8 milliméter között mozog. Az új alváz 620 kilogrammal könnyebb, ami 25%-os súlymegtakarítást jelent. A teljes elért súlycsökkenés 1700kg, ami lehetõvé teszi a gép számára, hogy két tonnával több betont szállítson.

acélt az anyag vastagságának a lefaragására használták, így csökkentve a súlyt, a szilárdság feláldozása nélkül. Az alkatrészek vékonyabbá tétele mellett a formatervezõk egy teljesen új formatervezetet is alkottak. A kiszélesített alváz lehetõvé teszi egy nagyobb teherbírású keverõdob felszerelését, amelyet szintén sikerült könnyebbé ill. tartósabbá tenni.. A Baryval-Serviplem lejjebb helyezte a félpótkocsi gravitációs súlypontját és megnövelte a tengelytávolságot. Ez jobb teherbírást és nagyobb stabilitást eredményez az úton. A keverõdob kopásálló nagyszilárdságú acélból van. Az anyag vastagságát 4 milliméterrõl 3-ra csökkentették. Ezzel 570 kg-os súlycsökkentést értek el.

A Swedish Steel Prize-ra pályázhat mindaz, aki nagyszilárdságú acélt alkalmaz formatervezeteiben, vagy áttörést ért el a nagyszilárdságú acélok alkalmazásának módszerei terén. A díj átadására az évente rendezett Swedish Steel Prize rendezvénysorozatot lezáró ünnepi díszvacsora keretén belül kerül sor. A döntõ további résztvevõi elhelyezkedésük szerinti sorrendben: • Dura Post Ausztráliából, amely egy új, karbantartást nem igénylõ jelzõoszlopot fejlesztett ki. • A franciaországi Liotard és ArcelorMittal cégek együttmûködésének az eredménye egy új gázpalack formatervezete. • Vossloh España egy új, teherszállító mozdonyt állított elõ.

A

Swedish Steel Prize nemzetközi kezdeményezés, melynek elsõdleges célja a nagyszilárdságú acélok alkalmazásával készült, innovatív formatervezetek népszerûsítése. A díjat a SSAB Tunnplåt cég alapította és az idén immáron kilencedik alkalommal került sor az átadására. Ez alatt az idõ alatt a versenybíróság már megközelítõleg 500 – a világ különféle sarkaiból érkezõ – formatervezet vizsgált meg. „A fejlesztés egyértelmûen a nagyszilárdságú acélok egyre gyakoribb alkalmazását, valamint azt a tényt is bzonyítja, hogy a formatervezõk egyre tapasztaltabbak az acél kínálta lehetõségek kihasználásában.” magyarázta Göran Carlsson, a zsûri elnöke és a SSAB végrehajtó igazgató-helyettese.” Baryval Serviplem egy olyan formatervezetet állított elõ, amely világszerte nagy fontossággal bírhat majd. Az új félpótkocsi nagyobb terhet bír el, nyereségesebb, biztonságosabb az úton és nem utolsó sorban hozzájárul a szállítás gazdaságosabbá tételéhez a kipufogó emissziók csökkentése mellett. A Baryval Serviplem betonkeverõvel ellátott félpótkocsija nagyszi-

22

2007/12

GÉPIPAR TECHNIKA

Mikroabráziós csõkefék

A

mikroabráziós csõkeféket és miniatûr szerszámkeféket nagyon hatékonyan és rendkívül rugalmasan lehet alkalmazni. Ezek a kefék még a legkisebb furatok megmunkálására is alkalmasak, és különbözõ kivitelben kerülnek forgalomba. A mikroabráziós csõkeféket különösen gyakran alkalmazzák a hightech iparban, a mikroelektronikában, a légi közlekedésben és az ûrutazásban, valamint a hidraulika és a pneumatika területén. Ott fõként harántfuratok, vezérlõelemek, O-gyûrû beszúrások és egyéb hengeres munkadarabok sorjamentesítésére használják. A miniatûr szerszámkefék ezzel szemben kis alkatrészek, illetve furatok és kimélyítések tisztítására, polírozására és sorjamentesítésére

szolgálnak. Az újszerû nylon-gyémánt anyag az extrém kemény szerkezeti anyagok megmunkálásához is ideális. Rugalmas anyaga még erõs igénybevételnél is újra meg újra felegyenesedik és az alakváltozás következtében nem hajlamos az eltörésre. Ezeket a keféket az orvosi-technikai és precíziós mérõeszközökhöz, a mikroelektronikában, az elektronikában, az optikában, a finommechanikában és a hidraulika és pneumatika területén alkalmazzák.

A mikroabráziós csõkefék mellett elõször állítunk ki Softooleszközöket, melyeket beltéri felületek hónolásához alkalmaznak, és azon a területen kiváló eredményeket lehet velük elérni. Ennek a viszonylag még új eljárásnak a központi elemét az alumíniumsínbe foglalt high-tech szövedékek képezik.

2007/12

23

TECHNIKA GÉPIPAR

IFAM Szlovéniában

K

özeleg az IFAM nemzetközi automatizálási kiállítás, melyre 2008 január végén kerül sor Szlovéniában, Celjében. Nem mindennapi sikeres növekedést tudhat magáénak ez a kiállítás, amely Portorozban kezdte útját automatizálási konferenciaként. Legelsõ akalommal szûkkörû, alig töb mint 200 látogatója volt a konferenciának, amely 3 év alatt 1500-as látogatottságú kiállítással egybekötött konferenciává nötte ki magát. Így a következõ, negyedik IFAM, már egy új

és nagyobb kiállítási helyre költözhet. A január 30 és február 1 között rendezendõ IFAM szakmai automatizálási kiállítás az ICM szervezésében, több mint 3500 négyzetmétert bocsát a kiállítók rendelkezésére, hogy bemutassák termékeiket , szolgáltatásaikat és az iparban sikeresen alkalmazott megoldásaikat otthon és külföldön egyaránt. A kiállítás alatt 2 külön terem lesz fenntartva az egyetemi hallgatóknak, hogy ingyenesen résztvehessenek szakmai elõadásokon a ki-

Vásárkettõs Bázelben

A

közismerten az egyik legnagyobb gépipari alkatrész-és részegység felvevõ piaccal rendelkezõ Svájcban egyszerre két rendezvény vonzza jövõre az ágazat szereplõit. Az egyidõben Bázelben sorrakerülõ Swisstech nemzetközi beszállítói vásár és Prodex nemzetközi szerszámgép, gyártóeszköz és méréstechnikai szakkiállítás 2008 november 18-21 között, az elõzõ, két éve lezajlott vásárok-

hoz hasonló sikerrel kecsegtet. 2006-ban ugyanis a Swisstech-et 23 ezer szakmai látogató, 685 kiállító népesítette be, a Prodex-et pedig 25 800 látogató és 315 kiállító. A tehát kiemelt érdeklõdésre számot tartó Swisstech-en a következõ területek bedolgozóit várják: mûanyag-gyártás és feldolgozás, fémmegmunkálás, ipari félkész-termékek, részegységek, tisztítás-ártalmatlanítás és ezek eszkö-

METAV, wire, Tube

A

Düsseldorfi Vásárváros teljes területe is talán kicsi lesz a jövõre, március 31 és április 4 között megrendezésre kerülõ kiállítási hármas, a METAV, a wire és a Tube szakvásárokon kállítani akaró cégek számára, amelyekre egyébként 100 ezer látógatót is várnak. A düsseldorfi METAV nemzetközi összehasonlításban is az élvonalba tartozik a gyártástechnológia és az automatizálás széles spektrumát bemutató rendezvények között. A legutóbbi, két évvel ezelõtti METAV 926 kiállítója 56 ezer négyzetmétert foglalt el, s ez 50 ezer szakembert vonzott

24

2007/12

39 országból, akik a legrészletesebb információkat szerezték a szerszámgépek, a gyártórendszerek, a precíziós szerszámok, az automatizált anyagáramlás, a számitógépes technológia, az ipari elektronika területérõl. Nem véletlen tehát, hogy már eddig 16 ország 500 kiállítója foglalt helyet a METAV-on, mintegy 40 ezer négyzetméternyi helyet elfoglalva, így valószinüleg ezúttal elõszõr a vásár történetében helyhiány is keletkezhet. Annál is inkább, mivel a fémmegmunkálás mai trandjéhez híven bemutatásra kerülnek a megmunkálás járulékos

állítás 3 napja alatt. Lesz egy hely workshoppok, zártkörû meghívott vendégek részére, míg egy másik helyen az ugynevezett Üzleti Forumnak adnak helyet, ahol kiállítók és szakértõk mutatják be saját megoldásaikat és újítási terveiket az automatizálás és robotizálás területén. A szervezõk és társszervezõi (AX elektronika, TVP, DAS) biztosak abban, hogy a kiállítók és a látogatók kényelmének elõnyére válnak az új modern helyszín nyújtotta minõségi szolgáltatások. Érdeklõdni: www.ifam.si [email protected] zei, e-procurement-informatikakutatás, tájékozatás és gazdaságfejlesztés, továbbképzés. A Prodexen a szerszámgépek, a szerszámgyártás, a méréstechnika, folyamat-automatizálás lesz a fõszereplõ. Mindkét kiállításra a jelentkezési határidõ 2008. január 15. A kiállítói résztvételre az ITDH-hoz un. Kereskedelemfejlesztési Pályázat nyújtható be. Érdeklõdni: Seifert Ibolya vagy Zubovics Ágnes tel: 302-7525, fax: 302 7530, e-mail:[email protected] idejét lerövidítõ megoldások, így a munkadarab rugalmas behelyezéséhez integrált robotok, folyamatba integrált mérési megoldások, szimulációs megoldások, nagy teljesítményû hajtások, közvetlenül csatlakozó beadagoló, kiemelõ egységek is. A METAV-kiállítást is kiegészíti a vele egyidõben nyíló wire nemzetközö huzal-és kábelipari kiállítás, amely a huzalgyártó és megmunkáló gépekre, szerszámokra és anyagokra, valamint a Tube, amely a csõgyártás gépeire, eszközeire, anyagaira összpontosít. Érdeklõdni: BD-Expo Kft. Tel: 346-0273 Fax: 346 0274 E-mail: [email protected]

MÛANYAGIPAR TECHNIKA

ToolTemp AG: innováció a szerszámtemperálásban

Tökéletes hõfokszabályozás A T O O L -T TEMP AG. Európa egyik vezetõ szerszámtemperáló gyártója. A termelés már több mint 30 éve folyik a cégnél Svájcban, a cél azonban változatlan: folyamatos mûszaki in novációval és kitûnõ minõségû, versenyképes árfekvésû ter mékekkel a vevõk bizalmának elnyerése és megtartása. Az évi k ö r ü l b e l ü l 9 0 0 0 d a r a b e l a d o t t T O O L -T TEMP készülék ezen cél sikeres elérésének legjobb mutatója.

A

TOOL-TEMP AG megalakulása után fõleg költségérzékeny, távol-keleti piacokra exportálta termékeit, és a késõbbiekben terjeszkedett Európában. Jelenleg a világ minden részébe exportálják a kiváló ár / érték arányú, megbízható termékeiket, melyeket a mûanyag-, fém-, vegyi-, és élelmiszeripari cégek használnak precíz hõfokszabályozási és ipari hûtési feladatok megoldására. A cég törekvése a termékeinek a vevõkhöz minél közelebb juttatása, ezért Magyarországon a közelmúltban megalakult a TOOLTEMP Hungária Kft., mely a teljes termékpaletta értékesítésével és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokkal foglalkozik. A szerszámtemperálók skálája a 3-12 kW

fûtõteljesítményû univerzális szerszámtemperálóktól (vizes vagy olajos üzemmód) a max. 24 kW fûtõteljesítményû túlnyomásos vizes készülékeken át a max. 48 kW teljesítményû olajos berendezésekig terjed, standard megoldásokat nyújtva a vízzel +160 C°-ig, illetve a hõközlõ olajjal max. +360 C°-ig terjedõ hõfoktartományokban történõ hõfokszabályozásra. A zárt rendszerû vízhûtõ berendezések skálája az 5 kW hûtõteljesítményû mobil egységektõl a 216 kW-os, komplett gyártóüzemek hûtõvíz ellátására alkalmas berendezésekig terjed. A készülékek trópusállóak a használt környezetbarát, R-134 A hûtõközegnek köszönhetõen (+45 C°-ig), és energiatakarékos a mûködésük.

A VILÁGON ELSÕKÉNT: TOOLTEMP INTEGRÁLT DIGITÁLIS ÁTFOLYÁSMÉRÕ SZÉRIAKÉNT A hõfokszabályozási folyamat során történõ folyadékáramlás érzékelésére szolgáló átfolyásmérõ egységek elõállításához csúcstechnológiát képviselõ alapanyagokra és különleges precizitásra van szükség. A TOOL-TEMP AG. 2007 során kezdte meg saját fejlesztésû átfolyásmérõ egységének sorozatgyártását. Az átfolyásmérõ egység a hõközlõ anyag áramlását ellenõrzi a periféria (TOOLTEMP szerszámtemperáló) és a fogyasztó (fröccsöntõszerszám, henger, kalander, lap, stb.) között. Csúcsérzékenységû elektronikus szenzorok figyelik az átfolyásmérõ kerék fordulatszámát, és a digitális egység ebbõl számítja ki az aktuális átfolyási értéket. Az egyszerû felépítésnek köszönhetõen az egység rendkívül pontosan és megbízhatóan mûködik, függetlenül a használt hõközlõ anyagtól, viszkozitástól és hõfoktartománytól. Az átfolyással kapcsolatos adatok nagy segítséget jelentenek a felhasználóknak, hiszen a fogyasztón levõ gyorscsatlakozók, szelepek, tömlõk és csövek mindenkori állapotáról fontos információt szolgáltatnak, megakadályozva a gyártási és minõségi problémák kialakulását. A túl szûk keresztmetszetû gyorskupplungok, valamint temperáló csatornák a szerszámokon szintén felismerhetõek a gyártás során. A folyamatosan végzett átfolyásellenõrzés betekintést ad a szerszám belsejében zajló folyamatokba, és a beépített automatikus zavarjelzõ funkció idõben figyelmeztet a krónikus változásokra. Az univerzálisan használható egység kiemelkedõ tulajdonságai 2007/12

25

TECHNIKA MÛANYAGIPAR

miatt a TOOL-TEMP szériaként az összes modelljébe beépíti, az 1/10 C° pontosságú MP-888 mikroprocesszoros vezérlés részeként. A svájci cég ezzel új etalont teremtett a temperálási folyamat pontos szabályozásában és ellenõrzésében. ÚJ

TREND A MÛANYAGIPARBAN:

TÚLNYOMÁSOS VIZES SZERSZÁMTEMPERÁLÓK A zárt rendszerû, túlnyomás alatt mûködõ szerszámtemperáló készülékekben a hõközlõ anyag mindennemû oxigénnel történõ érintkezése kizárt, ezért a nagy értékû gyártószerszámokat mind vízkõ, korrózió, mind pedig egyéb szennyezõdések ellen sikerrel védik meg ezek a rendszerek. A víz, mint kiváló és olcsó hõközlõ közeg által biztosított hatékony hõvezetés és kitûnõ hõátadás az egyenletes darabminõséget garantálják. A TOOL-TEMP AG túlnyomásos vizes szerszámtemperáló

26

2007/12

választéka rendkívül robosztus felépítésû és sok mûszaki finomságot tartalmazó készülékekbõl áll. A hõfoktartomány a +30°C és +160°C közötti hõfoktartományt fedi le, 6 kW és 24 kW közötti fûtõteljesítményû berendezésekkel. A készülékeken kapcsolható kiegészítõ direkt hûtési lehetõség biztosítja a hatékony szerszámhûtést, a +80°C alatti mûködtetéskor is. További elõnyt jelent a saját fejlesztésû mágneses hajtásrendszerû szivattyú, melyet folyamatos, +160°C-ig terjedõ haszná-

latra terveztek. A fejlesztés és a szivattyúgyártás is a svájci Sulgenben történik, garantálva az egyenletes, magas minõséget. Az új szivattyú a magas hõállóság mellett más elõnyöket is biztosít: a tömszelence nélküli felépítés teljes tömítettséget biztosít a szivattyútestnek. A vízben esetlegesen alkalmazott adalékok semmiféle károsodást nem okoznak így a szivattyúban, ami a karbantartási költségek csökkentését teszi lehetõvé. A TOOL-TEMP Hungária Kft., a svájci TOOL-TEMP magyarországi képviselete az anyacég kiváló, és igen versenyképes árfekvésû termékeivel szívesen áll az érdeklõdõk rendelkezésére. Elérhetõségek:

TOOL-TEMP Hungária Kft. H-8083 Csákvár, Paulini B. u. 11. Tel./Fax.: +36 22 300 224 Mobil: +36 30 530 1385 [email protected] www.tool-temp.hu

TECHNIKA INFORMATIKA

Megbízhatóság Megbízhatóság vezetékezés vezetékezés nélkül nélkül

z-wave A várva-vvárt kétirányú, veze ték nélküli otthonautomatizá lási rendszer már Magyaror szágon.

A

technológiai fejlõdéssel egyidejûleg egyre több, a háztartásunkban használt készülékünk távirányíthatósága vált alapvetõ követelménnyé. Otthonainkban a televízió, a Hi-fi, vagy a garázskapunyitó teljesen megszokott módon már csak egy távirányító segítségével mûködik. A számos eszközt komplex megoldássá szervezni és azt sok lakásban megvalósítani senkinek sem sikerült a hatalmas egyedi költségek miatt. A z-wave egy forradalmian új technológia, amely kétirányú vezeték nélküli rádiós kommunikációt biztosít vezérlési és állapot lekérdezési feladatokra otthoni és irodai környezetben. És a z-wave eszközök mind tudásukhoz képest, mind abszolút értelemben véve kedvezõ áron kerülhet be az átlagos otthonokba…

FÕBB JELLEMZÕI Kétirányú kommunikáció: Az eddig elérhetõ rádiós kommunikációs eszközök legtöbb esetben csak egy irányban kommunikáltak, ami azt jelenti, hogy a kiadott parancs vagy megérkezett, vagy nem. Ez fõként olyan esetekben jelent gondot, ha nincs vizuális vagy akusztikus megerõsítés a parancs megfelelõ végrehajtásáról. A z-wave protokol tartalmaz egy nyugtázó üzenetet, melynek hiányában az adó az üzenetet újra elküldi, akár következõ pontban részletezett más útvonalon keresztül. Parancsok továbbadása és útvonal-választása: A hagyományos vezeték nélküli vezérlési rendszerektõl eltérõen, ha a z-wave

28

2007/12

rendszerben két olyan eszköz kíván egymással kommunikálni, amelyek rádiófrekvenciás szempontból egymás hatósugarán kívül esnek, a rendszer képes további pontok bevonásával a parancsot a célpontba eljuttani. Önszervezés: A rendszert alkotó eszközök ismerik a hálózat számukra releváns részének topológiáját, tudják, hogy melyik eszköz melyiket „látja” és ezáltal képesek a parancsok számára olyan útvonalat találni, amelyik a legoptimálisabban juttatja azokat célba. A z-wave technológia használatával néhány eszközzel egészen nagy területet le lehet fedni, és az is igaz, hogy adott területen annál biztosabb a kommunikáció, minél magasabb az eszközök száma.

Önjavítás: A rádióhullámok terjedését a környezet változása erõsen befolyásolja. Egy ajtó kinyitása/becsukása vagy egy szoba átrendezése, de akár emberek mozgása is okozhatja a rádiós összeköttetés elvesztését. A z-wave hálózat ilyen esetekben automatikusan egy másik útvonalon próbálja továbbítani az üzenetet, mindaddig, amíg az célba nem ér. Megbízhatóság: A z-wave technológia elõzõ tulajdonságai biztosítják, hogy a kommunikáció megbízhatósága a vezetékes rendszerekhez hasonló lehessen. Egyszerû telepíthetõség és használat: A z-wave eszközök a „csináld magad” termékkategóriába tartoznak, bár telepítésük az X-10 eszközöknél nagyobb elõképzettséget kíván. Használatuk egyszerû, mûködésük gyors és problémamentes. Animált bemutató a http:// www.act-solutions.com/programs/Z-wavePres.exe

INFORMATIKA TECHNIKA

„Földrengés” a strukturált kábelezési rendszerekben

10 Gigabit Ethernet

A

z információs technológiák a leggyorsabban fejlõdõ iparágak közé tartoznak. A strukturált kábelezés minden informatikai rendszer fontos és elválaszthatatlan részét képezi. Ezért összhangban kell lennie a használt technológiák és alkalmazások fejlettségével. Összehasonlítva az erõsáramú vezetékekkel, – melyek az utóbbi 50 évben lényegében nem változtak, – az adatátviteli hálózatoknál 2-3 évenként radikális változások mennek végbe. E változások figyelembe vétele nélkül, vagy az ismert trendek figyelmen kívül hagyása helytelen kábelrendszer kiválasztásához vezethet. Ennek következtében lehetetlenné válik a hálózat többi elemének teljes mértékû kihasználhatósága, melyeknek az ára általában többszöröse a kábelezési rendszer értékének. A kábelezési rendszer kiválasztására hosszú éveken keresztül a legnagyobb multinacionális IT cégek voltak befolyással. Ezek vagy a saját strukturált kábelezési rendszereiket javasolták, vagy az általuk kipróbált és magas színvonalú alternatívákat részesítették elõnyben. Ezek az IT óriások az utóbbi idõben csak a saját u.n. „core business“-re koncentrálnak és így a kábelezési rendszerek az érdeklõdésük perifériájára kerültek. Mivel a rendszerintegrátor és hálózatépítõ cégeknek ezt a befolyásoló szerepet nem sikerült teljes mértékben betölteni, ezért a felszabadult piaci részt a villamossági cikkeket forgalmazó nagykereskedések és erõsáramot szerelõ cégek szerezték meg. Azonban sok ilyen vállalatnál még hiányzik a mélyebb termékismeret és szakismeret az adatátvitel területén. Így a strukturált kábelezési rendszer, csak mint hétköznapi termék van meg-

ítélve, ahol csak az ár számít. Másik fontos új tényezõje a szakágnak, hogy a rendszer kiválasztásánál mind gyakrabban dönt a befektetõ pénzügyi menedzsere és nem a felhasználó rendszergazdája vagy más IT szakembere. A szakértelem hiánya így még növeli a hibás döntés kockázatát. Magasabb szintû, megbízható és megfelelõ élettartamú hálózati rendszerek csak úgy lehetnek újra sikeresek a piacon, ha a strukturált kábelezést ismét úgy tekintik, mint high-tech terméket és nem mint hétköznapi cikket! Ehhez szintén szükséges, hogy a felhasználóhoz eljussanak az információk, melyek fontosak a szükségleteik meghatározásához és a kínálat helyes elbírálásához. A következõ néhány fejezet ezeknek az információknak a megfogalmazását tartalmazza rövid, tömör formában. ERKÖLCSI

ÉLETTARTAM,

A nemzetközi konzultáns és tanácsadó cégek ügyfeleiknek csak olyan épületekbe ajánlják a beköltözést, ahol a strukturált kábelezési rendszer idõtálló, megfelel a nemzetközi és nemzeti szabványoknak, megbízható és kipróbált gyártótól származik, és az összes szükséges bizonylattal rendelkezik. A kiépített IT infrastruktúra színvonala jelentõs mértékben befolyásolja az irodák és üzletközpontok bérleti díját és piaci értékét. MI

AZ, AMIT MÉG SOKAN IGAZ-

HISZNEK .... A 2002-ben megjelent ISO/IEC 11801 nemzetközi szabvány három teljesítmény kategóriára osztotta a kábelezési rendszereket, mint ahogy a képen is láthatjuk. Az alap különbség a különbözõ átviteli sávszélességben van.

NAK

MINT

Az adatátvitel követelményének nagyságrendje évrõl évre állandóan növekszik. Napjainkban a felhasználók jelentõs része az adatátviteli sebesség tízszeresét használja, mint a kilencvenes évek közepén. Ez a tendencia a jövõben is folytatódni fog. A tapasztalt fejlõdési ütem alapján az elkövetkezendõ 10-15 évben az adatátviteli sebesség követelménye 10 Gbit/s lesz. Az épületek élettartama 40-50 év és mindenki szeretné elkerülni a kábelezési rendszer cseréjét. Ehhez már a ma telepített kábelezési rendszereknek olyan tulajdonságokkal kell rendelkezniük, amelyek fõleg a jövõben lesznek kihasználva. A strukturált kábelezési rendszer erkölcsi élettartamának figyelmen kívül hagyása a befektetett pénz és anyag leértékelõdését okozza.

LEGFONTOSABB TULAJDONSÁG

A Cat.5E képviselte a legalacsonyabb, mai követelményeknek megfelelõ szintet, mely képes az összes szabványos protokoll átvitelére, beleértve a Gigabit Ethernetet is. A Cat.6 és Cat.7, amely a jövõ számára készült és a várható nagysebességû alkalmazásoknak megfelelõ kategóriákként lettek meghatározva. …. ÉS MI A VALÓSÁG Az utóbbi öt évben olyan változások történtek, amelyek forradalmi módon megváltoztatták a strukturált kábelezési rendszerekre vonatkozó teljesítmény kategóriákat: A strukturált hálózaton belül az adatátvitelhez szükséges átviteli 2007/12

29

TECHNIKA INFORMATIKA

sáv szelesség lett a meghatározó, mivel megváltozik a TV adás módja, az eddigi analóg típusú adást fölváltja a digitális adás, amely megszünteti a rendkívül magas átviteli sávszélesség (1,2GHz, 1,5 GHz, és hasonló) követelményeket. Ma már egyértelmû, hogy az adatátviteli alkalmazások közül az Ethernet került ki egyedül gyõztesen. Ezért döntõ befolyással van a strukturált kábelezési rendszerekre is. 2006 júniusában az IEEE 802.3 nemzetközi testület szabványosította a 10 Gigabit Ethernetet mint új adatátviteli alkalmazást a réz kábelezésen. Ebbõl kifolyólag a kábelezési rendszereknek újabb követelményeknek kell megfelelni, melyek eltérnek az ISO/IEC 11801 szabványban, 2002-ben rögzített követelményektõl (lásd a fenti képes illusztrációt). A 10Gigabit Ethernet számára bevezették az új Cat.6A kategóriát. Ez 500MHz sávszélességû és új követelményeket állít az áthallásokra az egymás mellett elhelyezkedõ kábelek, illetve portok között (u.n. Alien Crosstalk). Az átviteli sávszelesség a strukturált kábelezési rendszerek teljesítmény szempontjából (és idõtállóságának szempontjából is) már csak másodlagos követelmény. Elsõsorban az átviteli sebesség a döntõ tényezõ. A fentiek alapján két teljesítmény kategóriára osztjuk a kábelezési rendszereket: • kábelezési rendszer, mely lehetõvé teszi a 1Gbit/s – Cat.5E átviteli sebességet • kábelezési rendszer, mely lehetõvé teszi a 10Gbit/s – Cat.6A átviteli sebességet, ahogy a mellékelt képeken látható. A kábelezési rendszer kiválasztása és a hosszútávú befekte-

30

2007/12

tés szempontjából a következõ érvényes: Idõtálló megoldások 15 - 20 év erkölcsi élettartammal csak 10Gigabit Ethernetre alkalmas rendszerekkel oldathatók meg (bevizsgáltatva mint Cat.6A). Minden egyéb kábelezési rendszer csak a Cat.5E szintjére kerül, mivel azok is csak 1Gigabit/s adatátviteli sebességre képesek. ÁRNYÉKOLT

VAGY ÁR-

A nemzetközi szabványügyi bizottság a 10GBase-T szabvány kialakításánál érdekes eredményre jutott a különbözõ kábelezési rendszerek tesztelésénél. Az árnyékolatlan Cat.6 rendszerek nem voltak képesek 10 Gigabit/sec sebességû adatátvitelre. Viszont a Cat.6 árnyékolt rendszerek egy része megfelelt a 10GBase-T adatátvitel feltételeinek, úgy az 500 MHz sávszélesség, mint a szükséges Alien Crosstalk értékeinek betartása szempontjából. Ezért több árnyékolt rendszert gyártó cégnek nem kellett új Cat.6A termékeket fejleszteni. Elegendõnek bizonyult az eredetileg Cat.6 kábelrendszereket átminõsíttetni Cat.6A kábelrendszerekké valamelyik független mérõlaboratóriummal. Sõt mi több, a már korábban kizárólag ilyen elemekbõl kiépített rendszerek megfelelnek a 10 Gigabit Ethernet követelményeinek. NYÉKOLATLAN ?

PVC LSOH, VAGY LSFROH? Az összes PVC, LSOH, vagy LSFROH kábelek megfelelnek az épületek tûzbiztonsági elõírásainak, ami azt jelenti, hogy nem égnek és nem terjesztik a tüzet. A PVC kábelek azonban a tûz esetnél sûrû füstöt bocsátanak ki, melyek mérges gázokat tartalmaznak. Ezeknek a gázoknak több az áldozatuk, mint magának a tûznek (a londoni metró 1987-es, a düsseldorfi repülõtér 1996-os, vagy a kitzsteinhorni felvonó katasztrófája 2000-ben). Ezen kívül az égés során keletkezõ gázok korróziót okoznak az összes elektronikai berendezésben, melyek rövid idõn belül használhatatlanná válnak. A halogénmentes kábelek a tûzesetnél nem okoznak hasonló problémákat. Az LSOH és LSFROH a tûz terjedési tényezõ mértékét fejezi ki. A fent leírt veszélyek ellenére a PVC köpenyû kábelek használatát nem sikerült minden országban jogszabályilag megtiltani közintézményekben. A halogénmentes kábelek használata csak etikai kérdés marad és a beruházó felelõssége, hogy számol-e az esetleges tûz következményeivel. A kelet-európai országok közül pozitív példa Szlovákia, ahol a halogénmentes kábelek használatát törvény szabályozza. Samcik József Krugel Exim

INFORMATIKA TECHNIKA

A Bluetooth–technológia alkalmazása 1.

Mindenhol használható Sok idõ telt el azóta, hogy 1994-b ben „Bluetooth” márka névvel az ERICSSON vállalat csoport és más cégek az egy kori „Kékfog” viking király em lékét idézve megalkották együttesen a vezeték nélküli technológia mára igencsak elterjedt egyik királyát. Bluetooth viking király a skan dináv egység középkori le gendájává vált. Nem csoda, ha a svéd, finn, norvég cégek a vezeték nélküli átvitel és rá diókommunikáció terén szer zett kimagasló tapasztalatát egy közös platformon kialakí tott egységes kommunikáció ra helyezték.

A

BT nagyon színes technológia. A felhasználók kedvében akartak járni, amikor a mobilitást megkönnyítõ módon meghatározták az alkalmazásokat és szolgáltatásokat: a profilokat. Az informatikában jártasak már ismerik azt a jelenséget, amikor egy technológiát nagyon széleskörû alkalmazás-spektrummal igyekeznek felruházni, akkor épp a könnyû kezelhetõséget, az általános felhasználó által is gyors használatbavételt nehezítik meg. Jelen cikksorozat ismeretanyagával a Hunvár Bt. fejlesztõi, ezen a mérföldkövön igyekeznek túllendíteni a tisztelt Olvasót. Az 1.ábra a Bluetooth technológia alkalmazását mutatja be egy taiwani cég termékpalettáján keresztül. Jól látható az a törekvés, hogy a hagyományos RS232, majd a modern USB 2.0 soros adatkapcsolatot lehet a wireless

1. ábra

összeköttetéssel kiváltani. A felhasználónak a kábeldzsungelmentes kényelmes és rugalmas, innovatív mobilalkalmazásokat nyújtja cserébe. Az infraátvitelt célzõ IrDa szintén vezeték nélküli soros kommunikáció. Kis hatótávolsága és az optikai rálátás szükségessége csökkentette a mobilitást, amelynek növelésére kitalálták. Így igazán alig terjedt el, a felhasználók inkább a kényelmesebb rádiós RF átvitel mellett döntöttek. A kézi személyi számítógépekben PDA-ban, illetve a mobilokban (telefonokban) jelenleg szívesen alkalmazzák még, ugyanis az otthoni távirányító funkciót – TV, hifi, DVD, házimozi vezérlését – egy készülékkel meg tudjuk oldani. A közkedvelt WLAN technológia a számítógépes hálózatok tagjaként otthoni használat esetén szinte kikerülhetetlen. A lakásban helyi hálózatot kialakítani már 2 gép esetén is érdemes. A fõ funkciója otthon is és a városokban, kávézók és éttermek környezetében a hot spot-on keresztül az Internet megosztása. Az elektronikus levelezés, chat, weboldalak-böngészése már nem fiatalos sikk, az üzletemberek napi kapcsolatának a része. Az ajánlatok és megrendelések, a céges információk, a vállalatirányító

rendszerek jelentései e-mailek millióit küldik naponta és ez csak a kis hazánkat tekintve. Ma egy átlagos középvezetõ 100-200 emailt dolgoz fel, értelmez és küld el a megfelelõ személyeknek. Nem kis teljesítmény! Mindezt legkevésbé egy helyben, az íróasztala mellõl. Erre vannak a laptopok, PDA-k és mobiltelefonok. Korunk vívmányai összemosták az otthoni és munkahelyi munka határait. Több munkatárs otthonról távmunka, home office-keretében dolgozik, így a cégek megtakarítják a helyi infrastruktúra – esetleg bér – tetemes költségeit. Rugalmassá vált a munkavégzés, másrészt a családi élet szuverenitása, élettere sajnálatos módon leszûkült. A kicsi okos-készülékek méreteik miatt kevés külsõ eszköz befogadására képesek. A legfontosabb minden esetben egy külsõ memória lehetõsége, ugyanis az integrált memória a saját anyagainkkal elõbbutóbb megtelik, vagy a futtatott programok lassulása következik be a szabad memória rohamos felhasználásával. A jelenlegi koncepció a mobil-eszközök mobilitására és környezeti integrálására a WLAN és a Bluetooth együttes kötelezõ beépítése. A WLAN a fent említett hálózati kapcsolatot, az Internethozzáférést, a Bluetooth pedig a helyi eszközökkel kialakítandó „soros-összeköttetést” biztosítja. Érdekes tendencia, hogy az új WLAN-routerekbe is már beépítik „tartozékként” a bluetoothkapcsolatot, ugyanis ezen készülékek száma jelentõsen nõtt. Amennyiben a készülékek nagyobb hatótávval (pl. 100 m) rendelkeznek, akár a Bluetooth PAN 2007/12

31

TECHNIKA INFORMATIKA

profillal önálló helyi hálózat is kialakítható. A fejlesztések során a Bluetooth v1.0 , 1.2 , 2.0 és a 2.1 verziószámmal különbözõ szolgáltatásokat és adatátviteli sebességet értek el. A jelenlegi 3 Mbit/sec ugyan nem túl sok az USB1.1 (12 Mbit/sec) és USB2.0 (450 Mbit/sec !-hez) képest, azonban a piac bõvülésével a gyártók egymás után dobják piacra a nagyobb átviteli sebességû készülékeiket, amelyeken akár valós videó anyagok is tetszés szerint átjátszhatóak majd. Ehhez mindössze egy Bluetooth-os DVD, vagy HDD-s (merev lemezes) lejátszó és egy alkalmas mobiltelefon, PDA szükséges, amivel 320x240 képponton QVGA, 640x480 VGA minõségben nézegethetjük a kezünkben a filmeket. A vezetékes kapcsolat legfõbb hátránya a kötelezõ „köldökzsinór”. Fixen telepített, helyhez kötött eszközök beszélgethetnek egymással, azonban nem lehet rugalmasan összerendelni egyik gépet a másikkal, esetleg a kábelek mozgatása kellemetlenséggel jár. A számítógép úgy néz ki, mint egy sündisznó a hozzá csatlakoztatott eszközöktõl. Pont erre találták ki a vezeték nélküli átvitelt! Az irodai alkalmazásokban a billentyûzet, egér, nyomtató, kamera, kihangosító, headset, csatlakoztatása ma már elengedhetetlen. A szkenner, a digitalizáló tábla és egyéb kiegészítõk bluetoothos csatlakoztatása a sávszélesség növekedésével a jövõben megoldódik. A felsorolt eszközök adatátvitelét ugyan már meg is oldottuk, de ne felejtsük el, minden készülékünk tápellátást igényel. Akár hálózatról, akár pedig egy akkumulátorról. Ezeket töltenünk, gondoznunk kell, nehogy a „legforróbb pillanatban” kimerüljön a billentyûzetünk, vagy az egerünk. Ráadásul minden akkus mobil

32

2007/12

eszköz más-más töltõvel rendelkezik. Egy idõ után a töltõk miatt az elosztónk használhatatlan lesz. E problémára mind a mai napig nem született okos megoldás. A

BLUETOOTH ÁTVITEL FIZIKAI

Legfontosabb jellemzõje, hogy a kapcsolat teljes ideje alatt az átvitel duplex, kétirányú. Ilyen kapcsolatokban két eszköz közötti távolságot a kisebb hatósugarú határozza meg. Az alábbi táblázat a kimeneti teljesítmény- hatósugár összefüggéseit mutatja, szabad térben és zajszegény környezetben. JELLEMZÕI :

Osztály

Teljesítmény

1

100 mW (20 dBm)

2

2,5 mW (4 dBm)

3

1 mW (0 dBm)

Az osztályokat azért hozták létre, hogy a csatorna kihasználás minél optimálisabb legyen. A nagyobb teljesítményû eszköz adáskor elnyomhatja a kisebb rádiójelét, így egymást zavarják. Nem lenne jó, ha egy egér rádiójele zavarná az aktuális nyomtatás menetét. A szabványos osztályok mellett megjelent a piacon 700mWos, 1km hatótávú eszköz is nagy távolságú vezérlés- és jelátvitelre. Ebben az ISM (szabad felhasználású) frekvenciasávban 2.4GHz-en mûködnek a közismert WLAN (WiFi), és ZigBee alkalmazások és analóg kép-hang átvivõ rendszerek is. A telítettség, azaz egyidejû használat esetén a hatótáv és a sávszélesség jelentõsen csökkenhet, ezért új eszközök telepítése elõtt érdemes kísérleti próbát tenni, olcsóbb, de azonos hatótávolságú eszközökkel. A bluetooth-technológia a mobilpiacon nagy sikerrel tarol. Elõször a gépjármûvek utasteré-

ben a kihangosítókban jelent meg. Ezen az úton haladva ma már a komolyabb autórádiók alapfelszerelésévé vált. Lehetõség van eleve telefonunkból a kihangosításra és akár egy saját MP3 lejátszó csatlakoztatására is. A profi GPS helyzetmeghatározó eszközök külsõ Bluetooth-os vevõantennával rendelkeznek. A Bluetootheszközök másik fontos tulajdonsága, hogy pont-pont, pontmultipont kapcsolatban szeretnek kommunikálni. Két eszköz a biztonsági adatok, PIN-kód, engedélyek kicserélése után egymás hatósugarába kerülve automatikusan felismeri egymást és kapcsoHatótáv lódnak. Nincs szük100 méter ség az újabb hitelesítési-elfogadási 10 méter procedúrára. Alkal1 méter mazott BT technológiáink számának növekedésével elképzelhetõ, hogy egy készülékhez több csatlakozzon, miközben más-más funkciót, vagyis profilt használunk egy idõben. Erre ügyelnünk kell, ugyanis a profilok a készülékek hardver egységeit is igénybe veszik, vagyis amikor modemként használjuk - bár különálló csatornát biztosít a készülék – már a handsfree profil (kihangosító funkció) nem üzemeltethetõ. Kérdéseikkel forduljanak hozzánk bizalommal. Erdélyi Sándor vezetõ fejlesztõ

HUNVÁR Mûszaki Fejlesztõ és Szolgáltató Bt. 1141 Budapest, Egressy út 262. Mobil: +36-30-284-1063 e-mail: [email protected] Web: www.hunvar.hu

TECHNIKA INFORMATIKA

Kutatás a gyerekek internetezési szokásairól

Digitális játszóterek Hiánypótló felmérést végzett az NRC Piackutató, amikor meg vizsgálta a gyerekek interne tezési szokásait. A VMRkids 2007 kutatás eredményeibõl többek közt kiderült, hogy már a 6 évnél fiatalabbak is interneteznek - elsõsorban já tékra használják a világhálót.

A

z NRC Piackutató az Egyszervolt.hu gyermek és családi portállal együttmûködve 2007 júliusa és szeptembere között felmérte a 15 évesnél fiatalabbak internetezési szokásait. Hasonló vizsgálat korábban nem készült hazánkban. Az összesen 2 500 internetezõ gyermek megkérdezésével lezajlott kutatás eredményei szerint, míg a 11-14 éves internetezõk több mint fele évek óta használja a világhálót, a 7-10 évesek kétharmada az utóbbi egy évben kezdett internetezni, az ennél is fiatalabbak 55 százaléka pedig az elmúlt pár hónapban lett internethasználó. Ez jelzi, hogy az

internet használatát viszonylag korán, jellemzõen már 10 éves kor alatt elkezdik a gyerekek. Ez nem csupán a reklámpiac számára vet fel új kérdéseket és lehetõségeket, de az internetes biztonságtechnikai szoftvereket – így például a szülõfelügyeleti eszközöket – is a figyelem középpontjába helyezheti” – emeli ki Kurucz Imre, az NRC kutatási igazgatója. A LEGTÖBBEN JÁTSZANAK A VMRkids 2007 eredményei szerint a gyerekek leginkább játszani szoktak a világhálón. A 6 éves, illetve ennél fiatalabb internetezõ gyerekek 80 százaléka játszik, 71 százaléka látogat gyerekeknek szóló oldalakat, 56 százaléka hallgat és néz meséket az interneten. A 7-10 évesek többsége – 96 százaléka – szintén elsõsorban játszik a neten, de 49 százalékuk e-mailezik is. A 11-14 évesek között pedig már 81 százalék az e-mail használók aránya, de a többség – 92 százalék – még az esetükben is játszik az interneten.

A gyerekek többsége nem szörfölhet szabadon a világhálón, mivel szülei ellenõrzik és korlátozzák internet-használatát. Míg azonban 6 éves korig ötbõl négy gyermek csak szülõi felügyelet mellett internetezhet, addig a 11-14 évesek körében már csupán 44 százalék a korlátozás mellett internetezõk aránya, és 79 százalékuk leggyakrabban egyedül ül a gép elé. Emellett a 7-10 évesek 19, a 11-14 évesek 51 százaléka gondolja úgy, hogy szüleinél jobban ért a számítógéphez. A

JÖVÕ GENERÁCIÓJA, A JELEN

Az NRC kutatásából kiderült az is, hogy minden második internetezõ gyermek kattintott már internetes hirdetésre, az iskoláskorú gyermekek több mint fele pedig szokott idegennyelvû weboldalakat is látogatni. EmelFOGYASZTÓI

lett a 7-10 évesek 32 százaléka, a 11-14 éveseknek pedig 63 százaléka iskolai feladatok megoldásához is használja a világhálót. Chatelni szintén a nagyobbak szoktak: a 1114 éveseknek már 66 százaléka „beszélget” az interneten. A VMRkids kutatás kérdõívét a gyerekek szülõi felügyelet mellett, többnyire otthonukban töltötték ki, így az eredmények az otthoni internet-kapcsolattal rendelkezõ gyermekek internetezési, fogyasztási szokásairól, valamint reklámattitûdjérõl adnak felvilágosítást.

34

2007/12

INFORMATIKA TECHNIKA

Sicontact Kft. – a dinamikus szoftverdisztribútor

Új termékarculat az ESET-nél Mkusabban fejlõdõ szoftveragyarország egyik legdinami-

disztribútora a 2003-ban alakult Sicontact Kft., amely már alakulásának az évében megkezdte a Canonnal, Dellel és a Microsofttal együtt dolgozó, világhírûvé vált ESET cég vezetõ vírusirtó termékének, a NOD32-nek a hazai forgalmazását. Az ESET legújabb integrált biztonsági programcsomagjának hazai bemutatóján a Sicontact vezetõi elmondták, hogy a vállalat kiemelt figyelmet fordít termékeinek az imázsára. A fenti állítást támasztja alá, hogy a most kibocsátott biztonsági programcsomaghoz új arculatot tervezett Andy Vajna magyar származású hollywoodi producer

cége, a Terminátor 3 címû nagysikerû film különleges effektjeinek megalkotásában is részt vevõ Digic Pictures. A gondolkodó számítógép-védelmet egy android személyesíti meg. A NOD32 gyártójának új biztonsági programcsomagja a vírus- és kémprogram-védelem mellett már beépített tûzfalat és levélszemét-szûrõt is tartalmaz, így teljes védelmi megoldást kínál a lakossági és vállalati felhasználóknak. Az ESET új arculati filozófiájának megfelelõen az eredeti „Think smart” szlogen az „Egy gondolattal gyorsabban” megfogalmazásban lett lefordítva. Mindkét változat utal arra, hogy az ESET termékei mesterséges

intelligencián alapuló, proaktív védelmet nyújtanak az új vírustámadások ellen, így egy gondolattal mindig a víruskészítõk elõtt járnak. Az ESET Smart Security az egymással is kommunikáló moduljainak segítségével minden károkozót a leghatékonyabban állít meg, és a teljes programcsomag a NOD32 antivírustól megszokott gyorsaságot nyújtja. Az ESET Smart Security mellett az ESET bejelentette a NOD32 antivírus rendszer új, 3.0-ás változatát is, amely az eddig is páratlanul gyors keresõmotor továbbfejlesztésének eredményeként még elõdjénél is kevesebb erõforrást köt le. B. S.

Saia-Burgess premier: automatizálás a weben

„E-mailezés a kazánnal” A szágon, hogy a svájci székhez már közismert Magyaror-

lyû Saia-Burgess cég profilja az elektronikus részegységek és ipari minõségû vezérlés- és szabályozástechnikai rendszerek fejlesztése és gyártása. Továbbá sokan tudják, hogy az elsõ Saia programozható vezérlõket (PLC/SPS) 1978-ban már alkalmazták. Az viszont már az Internet alapú automatizálás címmel november 28-én Budapesten megrendezett Saia-Burgess szakmai bemutatón derült ki, hogy a 3. évezred kezdetén a világcég újabb csúcs-innovációval rukkolt elõ: most a webes, illetve az ITtechnológia elõfutára az ipari vezérlések területén. Így valóra válhat akár az a futurisztikus elképzelés is, hogy elektronikusan kommunikáljunk a kazánnal vagy a szivattyúval.

A Saia-Burgess volt az elsõ cég – s mai napig az egyetlen –, amelyik a beágyazott webszervert mindenfajta kommunikációs interfészen keresztül elérhetõvé tette. Ezzel látványosan új alapokra helyezte az embergép kapcsolatot, amelynek csúcsán a Saia S-Web rendszer található. A rendszer izgalmas részei a PLCalapú terminálok, illetve a webpanelek. A Saia PCD web-panelek például érintõképernyõs készülékek mikro- és szabványos webböngészõ technikájú alkalmazások számára, legalább egy EthernetTCP/IP, és két USB-porttal rendelkeznek. A panelek beágyazott Windows CE, vagy XP operációs rendszerrel, valamint az Internet Explorerrel elõkonfiguráltak. A Saia S-Web-Editor programozható szoftver kiegészítõ esz-

közként, vagy önállóan is használható PG5 fejlesztõi háttérrel. Így dinamikus web-oldalak készíthetõk vele, különbözõ képernyõméretû és felbontású grafikus objektumok egyszerû beillesztésével és paramétereinek a beállításával – HTML vagy Java programozói ismeretek nélkül. A PCD web-szerverrel, böngészõvel és –panelekkel közösen gazdaságos és teljes rendszert alkot a feladatok vezérlésére, felügyeletére és egyszerû megjelenítésére. Az S-Web rendszerrel az internetes távadat-átvitel, a programozható eszközöket szabályozóból történõ e-mail küldés is kivitelezhetõ, de szintén a weben keresztül a távparaméter-állítás és a távprogramozás is megoldható. B. S 2007/12

35

TECHNIKA INFORMATIKA

Költségkímélõ digitális Igel-szolgáltatások

Világbajnok vékonykliens-megoldások

A

világ legfejlettebb vékonykliens-termékcsaládját elõállító Igel Technology mûszaki kutató-fejlesztõ, terminálés vékonykliens-gyártó cég 1988ban alakult a németországi Brémában, a C. Melchers GmbH&Co. vállalat leányvállalataként. Az Igel már 2004-ben megjelent Magyarországon, de mivel a cég erõteljesebben növekedik a vékonykliens-piac bõvülésénél, hazánkban is jelentõs térnyerése várható. A mértékadó elõrejelzések szerint 2008-ban a világon már minden 10. desktop ezzel a technológiával mûködik. A vékony kliens nagy elõnye, hogy önmagában nem egy számítógép, hanem egy hálózatra való csatlakozást lehetõvé tevõ eszköz, pontosabban egy ábrázoló, ami igen gyorsan és biztosan hozható mûködésbe. Napjainkban az Igel rendelkezik a legszélesebb körû digitális szolgáltatások üzemeltetésére alkalmas vékonyklienstermékcsaláddal. Minden egyes modellt a gyártó saját fejlesztésû, hatékony távmenedzselést lehetõvé tevõ szoftverével együtt szállítanak. Ezért egyetlen kliens megvásárlásával, licenc-díj nélkül, teljes értékû távmenedzsment szoftvert biztosítanak a végfelhasználó számára, amelynek a segítségével korlátlan számú kliens távoli elérését és központi menedzselését lehet megvalósítani. Nincs adattárolás a kliensen, ezért adatvesztés sem következik be, távolról karbantartható, élettartama a PC-nél általános 3-3 évvel szemben 5-10 év, de 8 órás üzemeltetéssel 5-6 évig mûködik. A kínálat minden-

36

2007/12

November végén Budapesten megrendezett workshopon ismertették az Igel vékonykliensek alkalmazásának elõnyeit

féle asztali, vagy hordozható PCkliensre kiterjed, s a kliensek Windows CE, XP és Linux platformon mûködõ berendezések. Az Igel vékonyklienseket fõleg a sok számítógépes munkahelyet üzemeltetõ hazai vállalatoknak és intézményeknek ajánlják – bankok, értékesítõi munkahelyek, nyilvános elérési pontok, oktató helyek –, amelyek a hagyományos

asztali számítógépek funkciót nem tudják, vagy bizonyos okokból nem akarják kihasználni. Fölöttébb energiatakarékosak, mert amíg egy hagyományos személyi számítógép 150-200 W teljesítménnyel üzemel, addig a vékonykliensek konfigurációtól függõen 15-60 W energiával teljes értékûen mûködnek. B. S.

INFORMATIKA TECHNIKA

Mérnök informatikus mesterképzés a BMF-nél

IBM Tivoli központ Kétéves mérnök informatikus mesterképzés indul 2008 februárjától a Budapesti Mûszaki Fõiskolán (BMF), amelyhez korszerû eszközhátteret biztosít a december 6-án a BMF Neumann János Informatika Karának (NIK) átadott új IBM Tivoli szolgáltatás-irányítási kompetencia központ. A központ célja, hogy kutatásokat végezzen a Tivoli megoldások használata és az informatikai szolgáltatás-irányítás területén, illetve oktatói segítséget nyújtson az „Informatikai szolgáltatás-irányítás” elméleti tárgy ok-

tatásához, valamint az elmélet elmélyítésére alkalmas szoftver-laboratóriumi gyakorlatoknak otthont adjon. A NIK egyike volt a négy hazai karnak, ahol 2004-ben elõször indult el a bolognai folyamatnak megfelelõ mérnök informatikus alapképzés. A NIK nagy jelentõséget tulajdonít annak, hogy a 2008-tól induló mesterképzés keretében végzettek korszerû és piacképes elméleti és gyakorlati ismereteket szerezzenek. A legmodernebb IBM szolgáltatás-irányítási szoftverek tanításával és a te-

Felvásárolta az ISS-t az IBM

Integrált biztonság Idén októberben fejezõdött be az Internet Security Systems (ISS) IBM általi felvásárlása, amelynek köszönhetõen az IBM az ISS biztonsági szolgáltatásait központi felügyeleti rendszerré egyesítette. A felügyeleti rendszert nyolc, összesen napi 500 millió eseményt figyelõ globális biztonsági üzemeltetési központ látja el adatokkal. A szolgáltatások magukban foglalják a tûzfalakat, a behatolás-észlelõ és be-

hatolás-védelmi rendszereket, a biztonsági esemény- és naplófelügyeletet, a különösen kockázatos folyamatok meghatározását, a tartalomszûrést, az e-mail- és webes biztonságot, valamint a vészhelyzetre való reagálási szolgáltatásokat. Az IBM az IT-biztonság kérdéseihez szorosan kötõdõ felvásárlás kapcsán kijelentette: annyira ígéretesnek tartja a területet, hogy kockázatkezelési és biztonsági megoldá-

Kevés informatikus jelentkezett

HVG-állásbörze A 94 kiállító részvételével megrendezett HVG Állásbörze. Cégkatalógusában és honlapján megjelenõ, összesen 4 122 állásajánlat az összes kiállító és a rendezvényen csak hirdetõként megjelent munkaadók ajánlataiból állt össze. Ez a szám nagyjából megegyezik az Állásbörzére látogatók számával, ugyanis a rendezvény két napján 4 400 látogatót üdvö-

zölhettünk! Bár összességében a kereslet és a kínálat egyensúlyban volt, az elvárásokat is figyelembe véve két szakterületen találhattak hatékonyan egymásra a munkaadók és az álláskeresõk. Látogatóink 38 %-a gazdasági vagy pénzügyi képesítést szerzett, és az állásajánlatok 31 %-a nekik szólt, míg a mérnöki, mûszaki végzettségûek (az álláskeresõk 18 %-a)

rületen végzett kutatásokkal éppen olyan informatikus szakemberek képezhetõk ki, akiknek a segítségével csökkenthetõ az iparágtól függõen éves szinten 300 és 1 200 óra között mozgó informatikai okokból bekövetkezõ termelés-kiesések száma. A BMF és az IBM mostani közös kezdeményezése egy valódi üzleti igényt célzott meg, hiszen a Tivoli megoldásokkal ezernél több IBM-szoftver válik hozzáférhetõvé a NIK számára, így a mesterképzés a magyarországi nagyvállalatok szakember- és kutatás-igényeit elégíti ki. (békés) sok fejlesztésére 1, 5 milliárd dollárt fektet be. A vállalat átfogó szolgáltatásként közelíti meg a biztonság kérdését, amelybe beletartozik az információ- és alkalmazásbiztonság is. Az IBM ISS a vezetõ adatbiztonsági gyártókkal kialakított partnerkapcsolattal, az IBM Tivoli kulcsfontosságú technológiáira építve, új megoldásokkal jelentkezett a piacon. Ide sorolható a kártyás fizetési iparág elõírásainak megfelelõ biztonsági rendszer, valamint az adat-infrastruktúra változásait nyomon követõ, nem megfelelõ viselkedés esetén riasztást küldõ alkalmazás. B. S. jelentkezését az állások 22 %-ára várták. Az informatikai képesítéssel rendelkezõ álláskeresõk aránya igen alacsony, mindössze 6 % volt, pedig a kiállítók 44 %-a ITdiplomás munkatársakat is keresett, a bölcsészettudományi karokon végzettek iránt pedig (látogatóink 22 %-a) a kiállítók mindössze 3 %-a érdeklõdött. Az állásbörzén megjelenõ, továbbképzési lehetõséget kínáló kiállítók többsége gazdasági, pénzügyi oklevelet ad, és ilyen jellegû képzéseikre várták látogatóink jelentkezését. 2007/12

37

TECHNIKA INFORMATIKA

Tizenöt éves a noteszgép

A

z IBM legendás ThinkPad noteszgépe idén ünnepli megalkotásának a 15. születésnapját. A Richard Shapper és Naitó Arimasza által 1992-ben tervezett ThinkPad a díjak százait gyûjtötte be másfél évtized alatt, egyre korszerûbb változatai jelentek meg, de három jellemvonása ugyanolyan maradt az évek során. Ezek a piros TrackPoint, a téglalap alak és a fekete külsõ. A ThinkPad volt az elsõ modern noteszgép, amelyet az ûrbe is felvittek. Még 1992-t írtak, amikor az IBM bejelentette a ThinkPad sorozat elsõ darabját, a ThinkPad 700C-t. Ez volt az elsõ notebook 10, 4 hüvelykes színes TFTképernyõvel és a legendássá vált

38

2007/12

piros gombbal, a Trackpoint mutatóeszközzel. Ez a noteszgép 2,6 kilogrammot nyomott és 120 MB memóriával szerelték fel. Két év múlva már az elsõ beépített CDolvasóval felszerelt gép is piacra került. Az IBM egyik kutatójának 1995-ben – miközben kirakós játékot játszott a lányával – az a nagyszerû ötlete támadt, hogy két összeillõ részre kell választani a billentyûzetet, amelyek kinyithatók a képernyõ felnyitásával, a lecsukásával pedig összezárhatók.

A 701 billentyûzete új irányt szabott a technológiának, mivel elsõként tette lehetõvé, hogy szabványos méretû billentyûzetet helyezzenek el egy kisméretû noteszgépben. Az 1997-es évben már DVDolvasót építettek az idõközben ultra-hordozhatóvá vált ThinkPad-be, míg 1998-ban a 600-as széria bevezette a vékony és könnyû notebook-ot, amely megdöntött minden eladási csúcsot. Az ezredforduló meghozta a vezeték nélküli csatlakozást, majd 2001-ben bemutatkoztak a T-sorozat darabjai. Ezek már egyensúlyt biztosítottak a teljesítmény és hordozhatóság között. A titán-kompozit ház segített a súly kordában tartásánál – ekkoriban csak az asztali PCknél használt – 14,1 hüvelykes képernyõméret mellett is. A fejlesztések folytatása közepette 2003-ban az IBM már húszmilliomodik notebook-ját is értékesítette, egy év múlva pedig az elsõ beépített ujjlenyomat-olvasót tartalmazó noteszgép piacra dobása – a PC-k és notebook-ok összesített létszámát tekintve – a százmilliós PC-eladási rekord elérésével esett egybe. A 2005. évben a Lenovo megvásárolta az IBM PC-üzletágát, így a cég a világ harmadik legnagyobb számítógépgyártójává vált. Békés Sándor

AUTÓTECHNIKA TECHNIKA

A ma és a holnap hibrid hajtásai Az elmúlt évtizedben egy milli ónál több hibrid gépkocsi gör dült a világ útjaira. Manapság 400 ezernyi hibridjármûvel bõvül évente a világ gépkocsiállománya. Ennek kétharmada az amerikai, negyede az ázsi ai-ó óceániai, a többi az európai kontinensen talál gazdára. Hazánkban néhány százra tehetõ a hibridautók száma. A hibridhajtás elõremutató haj tásmód, ugyanis bármilyen üzemanyagú gépkocsi moz gatásához elõnyös megoldást kínál, a hidrogént is ideértve.

A

zokat a gépkocsikat, melyeken a jármû hajtására legalább két különbözõ erõforrás, és két különbözõ energiatároló rendszer van rendszeresítve, hibrid hajtású, röviden hibrid gépkocsiknak nevezzük. A hibrid hajtás legfõbb elõnye a különbözõ erõforrások és energia-tároló rendszerek elõnyeinek egyesítése. Az eddigi hibridautók belsõégésû motorjai kizárólag benzinmotorok voltak, jóllehet a dízelmotorok nagyobb hatásfokúak, kisebb fajlagos fogyasztásúak, és kisebb az üvegházhatású gázkibocsátásuk. A hibridjármûvek szerkezetileg legegyszerûbb csoportját a mikrohibridek képezik, amelyek különösen alapjárati tartományban és féküzemben teszik takarékosabbá, és kevesebb CO2-emisszójúvá a benzinmotor mûködését. Náluk, szerkezetileg a „mild” vagy lágy hibridek bonyolultabbak, amelyek

a belsõégésû motorén túl, jelentõs többletnyomaték kifejtésével javítják a jármû menetdinamikáját. A „strong” (erõs) hibridek villamos teljesítménye, és hajtónyomatéka összemérhetõ a belsõégésû motoréval. A hibridautók benzinmotorúnál takarékosabb változatai a dízel-hibridek, és a hálózatról is tölthetõ, plug-in hibridek, amelyek napjainkban kerülnek rendszerbe állításra. Az elõbbiek Európában, az utóbbiak az USAban, és Japánban. Gépkocsi hajtásmódok alkalmassága

A Porsche Cayenne Hybrid röntgenképe

Ezért a fejlesztõknek arra kell törekedniük, hogy az elkövetkezõ években egyre kevesebb környezetet és éghajlatot károsító jármû készüljön, a korábbiakénál nagyobb hatótávolsággal, az üzemidejük pedig, mind kisebb mértékben függjön a kõolajtól. A környezeti célok megvalósításának kiváló eszköze a hibridesítés, amely a villamos hajtás hatótávolságának, és dominanciájának növelé-

Mûszaki korszerûség

Üvegház-gázok

Légszennyezõk

5. Benzinmotor

+/-

+

+

4. Benzin-hibrid

+

+

+

3. Biodízel

+

++

+

2. Villamos gépkocsi

++

+/-

++

1. Plug-in hibrid

++

+

+

++ kitûnõ + jó +/- megfelelõ

MIÉRT ÉRDEMES HIBRIDESÍTENI? Az IPCC a földi éghajlatváltozásról, az év elején közzé tett jelentése szerint, bolygónk egyre gyorsuló ütemben, melegebb idõszak felé tart. Az ezzel járó éghajlatváltozás kockázatának növekedése, igazolhatóan emberi eredetû üvegházhatású gázkibocsátás következménye. A jelentés készítõi kimutatták: a légkör további felmelegedését megakadályozandó, a gázkibocsátások elviselhetõ ráfordítással mérsékelhetõk. Úgy, hogy a továbbiakban a Föld országainak, több száz éven át, alkalmazkodniuk kell a változó klíma következményeihez. A fokozódó felmelegedés megelõzésének késlekedése ugyanis, egyre kritikusabb helyzettel kényszeríti szembesülni a világot.

sével és a belsõégésû motorok üzemidejének csökkentésével, energetikai feladattá módosítja a környezetkárosításának problémáját. Eddig a személygépkocsikat döntõen belsõégésû benzinüzemû erõforrások hajtották. Dacára annak, hogy a gépkocsi-hajtások elsõ negyedszázadában jóval nagyobb hatásfokú, villamos hajtású gépkocsik is készültek, és a benzinmotorokénál a dízelmotorok is kedvezõbb hatásfokon üzemelnek. Napjaink hibridautói ma még távolról sem a kategóriák legolcsóbb jármûeszközei. A hibrid jármûvek ára a villamos energiatárolás miatt magas. Jóllehet a hagyományos jármûvek csak elektromos fedélzeti energiatárolókkal villamosíthatók. A villamos energiatárolásra az elektrokémiai akkumulátorok, és az 2007/9

39

Villamos jármûvek

Fajlagos energia suruség, Wh/kg

TECHNIKA AUTÓTECHNIKA

Hibrid jármûvek

Fajlagos teljesítménysûrûség, W/kg

A villamos és a hibrid hajtású gépkocsik akkumulátorainak fõ jellemzõi

Tengelykapcsolóval egybeépített mild hibrid hajtás elemei

A Peugeot 307-es Citroën C4 Hybride HDi dízelhibrid hajtásának felépítése. 1. Soros, 4 hengeres dízelmotor. 2. Dízel részecskeszûrõ. 3. Nagyteljesítményû indítómotor. 4. Állandó mágnesgerjesztésû szinkrongép. 5. Automatikus kapcsolású, 6 fokozatú sebességváltó. 6. Villamos teljesítményfokozat. 7. 12 V-os akkumulátor. 8. A hibridhajtás vezérlõegysége. 9. Tápkábelek. 10. Súrlódótárcsás tengelykapcsoló

A Siemens VDO Kerékbe ágyazott hajtó, fékezõ és kormányzó elemei. 1 Keréktárcsa. 2 Kerékagyba ágyazott villanymotor. 3 Elektromos fék. 4 Aktív kerékfelfüggesztés. 5 Elektromos kormánymû

40

2007/12

ultrakondenzátorok kombinációja kínál ígéretes megoldást. A motorbenzinek (és dízel gázolajok) energiasûrûsége ugyanis e két tároló elem együttes használatával közelíthetõ meg a legjobban. A mai villamos hajtások hatásfoka 3-4-szerese a belsõégésû motorokénak. A ma piacon kapható, legnagyobb fajlagos energiasûrûségû lítium-ion akkumulátor energiatartalma is csupán hetede egy átlagos méretû tartályban lévõ benzin energiatartalmának. Ilyen, 100 kWh tároló-képességû akkumulátor villamos energiájával, kb. 500 km-nyi utat tehetünk meg. A nagyobb gondot azonban az akku feltöltése jelenti. A benzintartály 6 percnyi (1/10 órányi) tankolási ideje alatt 1 MW-nyi villamos teljesítményt kellene tudni az akkumulátorba belegyömöszölni. Ez ma még lehetetlen feladat. A belsõégésû motorhajtás rossz hatásfokán, és a villamos üzem kis hatótávolságán a két erõforrás kombinálását jelentõ hibrid hajtás javíthat. Különösen akkor, ha az utántölthetõ akkumulátorral készül (plug-in hibrid hajtás). A dízel-hibrid külön ráfordítás nélkül is nagyobb hatásfokú, és környezetkímélõbb a másfajta hajtáskombinációnál. Bio-dízel üzemanyaggal mûködtetve klímavédõbb, és dinamikusabb, utántölthetõ (plug-in) üzemeltetéssel pedig energiatakarékosabb is egyben. Mint ismeretes, az energetikai eszközök világában nincsenek csodák. Ha a hibrid jármûvek kémiai üzemanyag-felhasználását, több villamos energia ráfordításával akarjuk csökkenteni, azonos összes energia felhasználása esetén, a korábbinál nagyobb villamos ener-

giatárolóra, és kisebb üzemanyagtartályra lesz szükségünk. Európában a 2008-as év lesz a hibridhajtású gépkocsik sorozatgyártásának induló éve: V6-os, hathengeres benzin-, 38 kW-os villanymotorral, és 288V-os Nikkelmetálhidrid akkumulátorral. A dízel-hibrid európai törekvés. A premierjét azonban csak 2009re ígérik a már bemutatott Peugeot 307-es és a Citroën C4 Hybride HDi dízel-hibrid, sorozatgyártású változataként. A Daimler egy évvel ennél is késõbbre ígéri MercedesBenz, S 320 és 350 jelû, Bluetec Hybrid jármûveinek gyártásba vételét. HIBRID FEJLESZTÉSEK Az elõttünk álló években az éghajlat globális védelme jelenti az autóipar legnagyobb kihívását. Olyan kihívást, amelyben a gépkocsik üzemanyagmegtakarítása fontosabb, azok emisszióinál. A globális túlélés érdekében mindez nem óhaj, hanem parancsoló szükségszerûség, amely átrendezi a fejlesztési prioritásokat is. Abban, hogy a hibridhajtás a célelérés elidegeníthetetlen eszközévé válik a közelebbi jövõ új autóin, mindhárom autós régióban egyetértés van. Az új autók felét dízelmotorral gyártó Európa, a hibridhajtás dízelesítésében, a japánok a benzinüzemû hibridhajtás továbbfejlesztésében, az amerikaiak a benzinüzemû hibridhajtás villamos teljesítményének növelésében látják a következõ évek megoldását. A belsõ égésû jármûmotor és a villamos gép kombinálta hibrid hajtás nagy lehetõségeket hordoz az üzemanyag-fogyasztás, és a CO2kibocsátás csökkentésére. A tisztán benzin-, és dízelmotoros hajtásokhoz képest a benzinmotoros hibridek 25, a dízelmotorúak 20 százalékos CO2 kibocsátás megtakarítását teszik lehetõvé. A közvetlen benzinbefecskendezés, és a sebességváltók optimalizálásával az említett lehetõségek 1-5%-kal tovább növelhetõk.

AUTÓTECHNIKA TECHNIKA

a Töltõ egység hálózat

Hálózati csatlakozó

c

b Különösen a kemény hibridhajtások villamos gépei képesek kellõen nagy teljesítményt kifejteni ahhoz, hogy a vele hajtott jármû, káros emisszió-kritikus menetállapotokban, kizárólag villamos üzemben, azaz zérus emisszióval közlekedhessenek. Mivel a villamos motor rásegítése a gyorsítások során is jelentõsen támogatja a belsõégésû motort, a zsúfolt városi közlekedésben számottevõen javítja a dinamikus haladást, és a forgalmi áramlat felgyorsítását. A Bosch elsõsorban a párhuzamos-hibridhajtás fejlesztését helyezi a középpontba, amely rendszer a moduláris felépítésnek köszönhetõen a jármûgyártó hajtásigényének

Távvezeték és elosztóállomás

Távvezeték Kereskedelmi övezet

Áramelosztó Alállomás Ipari övezet

LM HÁ, Nap, TC, TE Terheléselosztó

A plug-in rendszerû hibrid gépkocsi (a), nagyobb akkumulátorral és kisebb üzemanyagtartállyal készül (b).A jármû napközben lemerült fedélzeti akkumulátora éjszaka, hálózati villamos energiával tölthetõ fel. Képünk a töltõegységet ábrázolja (c)

megfelelõen alakítható ki. A párhuzamos-hibridhajtás többféle sebességváltó fajtával kombinálható, melyekkel a legkülönfélébb piaci igények is kielégíthetõk. A Bosch tervei szerint, a piac 2015-ig 50-50 százalékban oszlik majd meg a párhuzamos, és az osztott teljesítményû hibridhajtások között. Különösen az USA államaiban, Kanadában, és Mexikóban, továbbá Japánban várható a hibridhajtások intenzívebb piaci növekedése. 2015-re a Nafta térség országaiban 4, Japánban 9% részesedést érhetnek el a hibrid hajtású gépkocsik. Európában alig 1-2%ra tehetõ a lágy és az erõs hibridhajtások gyártása.

Alállomás Lakóövezet

Hálózati villamos energia

HÁ, Nap, TC, TE

HÁ, TC, TE

A plug-in hibrid gépkocsik tömeges elterjedése nemzeti léptékû áramszolgáltató infrastruktúra kiépítését, és mûködtetését igényli

További elõnnyel jár az is, hogy a hibridjármûveknek a mellékhajtásai is villamos mûködtetésûek, ami tovább csökkenti e jármûfajta üvegházhatású gázkibocsátását. Az amerikai plug-in hibridek fejlesztése az olcsó éjszakai áram hasznosításának lehetõségébõl indult ki. A következõ évtizedben várható nagyobb elterjedésük feltétele a 24 órás gépkocsi akkumulátor-feltöltõ hálózat kiépítése, automatikus feltöltési díjelszámoló infrastruktúrával, és automatikus dokkolással végzett feltöltéssel. Ennek tervekkel megalapozott idõpontját az amerikaiak 2020 utánra teszik. A hibridjármûvek mûködésének szabályozása eltér a tisztán belsõégésû motorral hajtott gépkocsikétól. Amíg ugyanis a tisztán belsõégésû motorral hajtott gépkocsikon a jármû erõforrásának mûködése teljes mértékben a vezetõ teljesítmény-igényét (gázadását) követi, a hibridjármûveken a teljesítmény-vezérlés, emissziókorlátozott folyamat. Ez azt jelenti, hogy a jármû erõforrásainak állapotváltozása, az emisszió-növekedéssel járó gyors (tranziens) beavatkozások elkerülésére, 1 másodperc körüli késedelemmel követi a kezdeményezett gyorsítási vagy lassítási folyamatokat. Az emisszió-korlátozott vezérlésmód lehetõséget ad a belsõégésû motor fokozott károsanyag-kibocsátással járó üzemállapotainak, villamos hajtással végzett kiküszöbölésére, konvojban vagy akadályoztatott városi forgalomban való haladás esetén. A világ hibrid gépkocsi állománya az ABI Research kutatóintézet elõrejelzése szerint, 2013-ban lépi túl a 2 milliót. Úgy, hogy ennek fele az USA útjain fut majd. A hibridpiac a jármûvek árcsökkenése és a fedélzeti energiatárolás megújulása nélkül, az elkövetkezõ öt évben csak lassú bõvülésre számíthat. Petrók János 2007/12

41

TECHNIKA KÖZLEKEDÉS

Az álló vonat kerül a legtöbbe

Mellékes vonalak? A vasúti szárnyvonalak meg szüntetése körüli huzavonával kapcsolatban talán nem árt emlékeztetni arra, hogy jó egy évszázadig vonatkerékbõl kinövõ két szárny volt a MÁV logója. Most a MÁV e szár nyaktól a valóságban is bú csúzni szeretne, miután jelvé nyébõl már kirakta õket. De vajon valóban ez vezeti ki a céget a kátyúból?

A

magyar vasútnak mintegy 80 mellékvonala van, ezek többségén persze a fõvonalakénál kevesebb az utas, jó felénél egy járatra 23 utas jut átlagban. Ennek is köszönhetõ, hogy Magyarország, miközben a 10 ezer lakósra jutó vasúti kilométerekben elsõ Európában, utolsó az 1 kilóméterre jutó utasok számában. A mellékvonalakon az utasbevétel a költségeknek csak 15 százalékát fedezi. A legutóbb már 38-ra csökkent, bezárásra ítélt vonal megszüntetésével a MÁV rövid távon mindenképpen nyerne, de hogy mennyit, a különbözõ adatokat olvasva, alighanem a MÁV sem tudja pontosan. Mindenesetre, ha a legtöbbet feltételezzük, a 41 milliárd megtakarítást, azzal talán megszünne a MÁV jövõ évi deficitje (ugyanis jövõre 173 milliárd bevétellel – ebbõl 133 milliárd állami dotáció! – és több, mint 200 milliárd kiadással számol ). Tehát a mellékvonalak ügye valóban ügy lehet, csak az a kérdés, a bezárásuk-e a legjobb megoldás. A terv elsõsorban azért vitatható, mert a vasútja megszünésével az érintett helységek jelenlegi elzártsága, hátrányos helyzete csak tovább nõ és a pótló autóbuszos köz-

42

2007/12

lekedés halmozza majd fel a vasút korábbi ráfizetéseit. Az utóbbit bizonyítja, hogy az idén márciustól a 14 szárnyvonalon indított pótló buszjáratok révén a MÁV semmit sem tudott megspórolni. A MÁVnál ugyanis az állandó költségek teszik ki a kiadások zömét és nem a járatok száma, illetve nem a teljesítmény. Ebbõl az is következik, ha a hatalmas állandó költségekre több járat, több utas jut, ez javíthatja a mérleget. Egyes szakértõk szerint, csakis ez. Ez könnyen belátható, ha azt vesszük, hogy a járatok számától függetlenül a gépeket, szerelvényeket fent kell tartani, a pályát is, a humánforrások zömét is. Hogy mennyire nem a teljesítményen múlik a MÁV anyagi helyzete, mutatja, hogy a MÁV 2004-2005-ös menetrendjében, költségcsökkentési céllal bevezett drasztikus szolgáltatási kínálatcsökkentés (11%) 8%-os bevételkieséshez vezetett! Ez abból fakad, hogy a MÁV személyszállítási költségei 30 százalékát maga emészti fel, 30 százalék a vontatási költség, 40 százalék pedig a pályaköltség. A Közlekedéstudományi Szemle egy tanulmánya szerint már európai vasútak, évtizedekkel ezelõtt a MÁV-éhoz hasonló nehéz helyzetükbõl az utasok visszacsábításával kerültek ki a vasúti infrastruktúra, a jármûfejlesztés és az utasoknak kényelmesebb, ütemesebb menetrend bevezetésével. Például Svájcban 1982 óta kínálati menetrend van érvényben, a csúcsforgalmi járatsûrüség egész nap és egész évben tart. A rendszeres és a városi villamosokhoz hasonló, ütemes járatok az autósok zömét visszahozták a vonatra. Svájcban is a vasúti ráfordítások zömét az állandó költség dominálja, a vonatok darabszá-

Széchenyi István 1847-ben elkészült Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérõl cimû tervezete BudaPestrõl kiinduló 4 fõvonallal, az ezekbõl kiáramló 4 mellékvonallal és 4 szárnyvonallal számolt, összesen 1884 km hosszúságban.

ma és a viszonylatok hossza nincs jelentõs befolyással a költségekre. Néhány svájci tapasztalat meglepõen hangzana hazai berkekben. Pl: nincs drágább az álló vonatnál, a vasúti pálya állapotára nagyobb befolyással van az idõjárás, mint a forgalmi igénybevétel. Ehhez hozzátehetjük, hogy az említett 11 százalékos teljesítménycsökkentéssel a MÁV-nak semmivel sem csökkent a villamosneregia felhasználása. Ez érthetõ is, hiszen kevesebb vonattal csak úgy lehet adott utasszámot szállítani, ha hosszabbak a szerelvények. A hosszabb szerelvények pedig több áramot fogyasztanak. A francia vasút a rendkívûl költséges, közismert innovációval hódította vissza utasait (1970 óta a TGV, a nagysebességû vasuti közlekedési hálózat, a fejlesztett elõvárosi közlekedés stb). De a francia megoldás arra is példa, hogy az elpártolt utasok visszahódítása sokkal, de sokkal drágább, mint a megtartásuk. Vagyis a szárnyvonalak megszüntetését egykor megbánó MÁV-nak nagyon sokba fog kerülni a viszonylatok ujraindítása. Ugyanis még az is elõfordulhat, hogy a mellékvonalakról lemaradó utasok a kapcsolódó fõvonalakhoz is hûtlenek lesznek. Nem tudni, ennek, vagy a tiltakozó hullám hatására halasztották el az év végén a döntést az eredeti 38ról most már 26-ra csökkent mellékvonalról. A halasztás jót fog tenni a MÁV-nak is, hogy még egyszer, a költségek összefüggését is figyelembe véve, meggondolja a változtatást. K. F.

ATOMENERGIA TECHNIKA

Élelmiszerkezelés ionizáló energiával

A

z emberiség számára az élelmiszerek kellõ mennyiségben és minõségben való megõrzése létfontosságú, mivel a rovarok és más kártevõk, valamint a romlást okozó mikroorganizmusok jelentõs élelmiszer-veszteséget okoznak. Az Élelmezési Világszervezet (FAO) szerint a világszerte megtermelt élelmiszermennyiség mintegy 25 százaléka a betakarítást követõen elvész. Az emberiség régebben a szárítás, a fermentáció, a sózás és a füstölés alkalmazásával, illetve a késõbbi felfedezések közül a fagyasztás, a hûtés, a konzerválás, valamint a tartósító és rovarölõ szerek használatával növelte az élelem eltarthatóságát, illetve a fertõzésekkel és romlással szembeni biztonságát. Fontos kiegészítése lehet a meglévõ élelmiszer-tartósító módszereknek az ionizáló energiával való kezelés, ami egyre jelentõsebb szerepet nyer az élelmiszer-veszteségek, továbbá a kémiai szerek felhasználás-csökkentésében. Magyarországon az Agroster Rt. már 25 éve végzi az élelmiszerek ionizáló energiával való sterilizálását a termékek mikrobiológiai minõségének a javítási szándékával. A Magyar Tudományos, Üzemi és Szaklapok Újságíróinak Egyesülete keretén belül mûködõ nukleáris szakosztály novemberben az Agroster Besugárzó Rt.-ben tett látogatáson Bánréti Miklós vezérigazgatótól és Láng Zsuzsanna minõségirányítási képviselõtõl üzemlátogatással egybekötött tájékoztatást kapott az új technológiáról.

SUIonizáló energiaforrásként a szakértõk által java-

TARTÓSÍTÁS

SZABVÁNYOS

GÁRFORRÁSSAL

solt és a szabványokban meghatározott sugárforrások közül kiemelendõ a kobalt-60(60CO)vagy a cézium-137(137CS)-röntgensugár-gépek alkalmazása, amelyek minimum 5 megaelektron Volt (MeV) és az elektrongyorsítók maximálisan 10 MeV energiáig használhatók fel. A besugárzás során a terméknek minden pontján meg kell kapnia azt a dózist, amelyet kilo Greayben (kGy = Joule/kg) mérnek. A kezelést Magyarországon az 1982-ben alapított kõbányai Agroster Besugárzó Vállalatnál végzik, amely 1992-ben alakult át Rt.-vé. A modern besugárzó üzemekben – így az Agroster Rt.-nél is – az egész kezelési folyamatot számítógép irányítja szigorúan megszabott nemzetközi szabványok szerinti – maximálisan 10 kGy – sugárdózissal. A kezelendõ anyagot szállítópálya továbbítja a besugárzó kamrába, ahol az energiaforrás körül úgy mozgatja, hogy a sugárzás minden oldalról egyformán érje. Az energiaforrás a biológiai védelmet szolgáló kamrában történik. BETEGSÉG-MEGELÕZÉS

ÉLELMIA besugárzásnál alkalmazott sugárforrás éppúgy elektromágneses sugárzás a szakemberek közlése szerint, mint a mindennapi életbõl jól ismert fény, röntgen-sugárzás, vagy a mikrohullámok. A becsomagolt, vagy ömlesztett állapotban lévõ élelmiszert pontosan meghatározott idejû ionizáló sugárzásnak teszik ki. Az élelmiszerekben elnyelõdött energia – más tartósító eljárásokhoz hasonlóan – akadályozza az élõ sejtek, így a baktériumok és bonyolultabb élõ szerveSZER-BESUGÁRZÁSSAL

Függesztékek elhaladása a sugárforrás mellett

zetek sejtosztódását, megölve azokat. A sugárzás csupán keresztül halad az anyagon, ami ettõl nem válik sugárzóvá. Viszont sikeresen alkalmazható az emberiséget 1965 óta egyre szélesebb körben pusztító Salmonella, Campylobacter, illetve Ecoli 0157H7 és újabban a Listeria fajok megjelenése által okozott fertõzések felszámolásában. Az Agrosternél Bánréti Miklós a Technikának elmondta, hogy évente 350 tonna terméket – ebbõl 190 tonna élelmiszert – kezelnek besugárzással. Túlnyomó többségében az élelmiszerek közül fûszert, szárítmányokat – többségében borsot – kezelnek, de a technológia alkalmas a csomagolóanyagok, kozmetikumok csíraszám-csökkentésére, valamint orvosi és gyógyászati eszközök sterilizálására. Jelenleg az Agroster bevételeinek a 70 százaléka nem az élelmiszerek besugárzásából származik. A világ 50 országában végeznek élelmiszer-besugárzást 170 kobalt-60-at alkalmazó üzemben és több száz elektrongyorsítóval üzemelõ teremben. Európában nem alkalmazzák a hús besugárzását, ezt csak az USA és Kanada kezdte el 200-ben. A szakemberek szerint pedig nem ártana például a baromfihúst Magyarországon is besugárzással fertõtleníteni, mert az itthon megtermelt baromfimennyiség 30-50 százaléka fertõzött, s így ez az arány visszaszorítható lenne. T. Békés Sándor 2007/12

43

TECHNIKA ATOMENERGIA

Több szakembert igényel az atomenergetika

Az OECD felhívása

A

z OECD Nukleáris Energia Ügynökség (OECD/NEA) országainak képviselõi közleményben fejezték ki aggodalmukat azon nehézségek miatt, amelyekkel néhány OECD/NEA tagországban a nukleáris létesítmények szembesülnek a képzett szakemberek alkalmazásakor. A nukleáris képzés – országonként különbözõ mértékben – hanyatlik, s ha ez a tendencia fennmarad, ez problémákat okozhat a megfelelõ ellenörzõ hatóságok fenntartásában, a nukleáris létesítmények üzemeltetésében, illetve az új erõmûvek építésénél. A nukleáris ipar életciklusa hasonló az egyéb iparágakéhoz, illetve más humán tevékenységekéhez. Minden iparágnak megvannak azonban a saját megkülönböztetõ tulajdonságai, amelyek miatt nem lehet azokat a többivel együttkezelni. Az atomenergetikát a hosszú idõtávlatok, a mûszaki komplexitás és a tökéletességre törekvés jellemzi. Míg a korai atomerõmûveket 30-40 éves üzemidõre tervezték, addig a jelenleg elvárható élettartam 50-60 év. Ezen túl a nukleáris tevékenységek az építéstõl a leszerelésig akár több 100 évet is felölelhetnek, amennyiben a hosszú felezési idejû radioaktív hulladékok monitorozását is figyelembe vesszük. Az ipar gyors mûszaki fejlõdése nem lett volna lehetséges a sok, magas színvonalú kutatás-fejlesztési program nélkül, amelyek segítettek létrehozni a biztonságos üzemeltetéshez szükséges nagy tudású és kompetens üzemeltetõ személyzetet. A hosszú idõtávlatok és a szükséges speciális kompetenciák miatt a nukleáris szektornak jelenleg három problémával kell szembenéznie:

44

2007/12

Hogyan lehet fenntartani a jelenleg meglévõ képességeket és kompetenciákat az atomerõmûvek hosszú üzemideje alatt, illetve abban az esetben, ha egy adott országban a végéhez közeledik az erõmû életciklusa, és elõreláthatólag nem várható új létesítmény építése? Hogyan lehetséges új képességek és kompetencia kialakítása és fenntartása olyan területeken, amelyekre „hanyatló” tevékenységként tekint a társadalom, és ezért nem vonzóak a fiatal szakemberek számára? (Ilyen például a leszerelés és a hulladékkezelés.) Hogyan lehetséges a nukleáris program újraélesztése az ezt tervezõ országokban, miközben a munkaerõ öregszik, a kutatás-fejlesztési programok pedig hanyatlanak? Az elmúlt években több tanulmány is foglalkozott, valóban hanyatlik-e a nukleáris képzés és oktatás. Az OECD/NEA 2000 júliusában publikálta„Nukleáris képzés és oktatás: van-e okunk az aggodalomra?” (Nuklear Education and Training: Cause for Concern?) címû jelentését, amelyben ajánlásokat is közölt a probléma megoldására. A kormányok által azóta megtett lépések különböznek, egyes területeken jelentõs javulás tapasztalható, más területeken csak kis változások. Néhány országban az egyetemek támogatásának speciális programjai képesek voltak megállítani az egyetemi hallgatók számának csökkenését a nukleáris mérnöki és más, ehhez kapcsolódó szakokon. Az OECD/NEA ezért azzal fordult a kormányokhoz, hogy rendszeresen vizsgálják felül e terület képzett humánerõforrás igényeit, támogassák az e területre

A BME oktatóreaktora

képzõ egyetemeket, hallgatói ösztöndíjak biztosításával, Magyarországon szintén támogatandó a nukleáris képés, hiszen a Paksi Aomerõmû üzemideje további harminc év, s nem kizárt új blokkok építése sem, az iparban, a gyógyászatban mind fontosabb szerephez jut a nukleáris technika. Az ehhez szükséges alapképzést viszont nagymértékben akadályozná, ha az oktatási intézmények elfogadnák a jelenlegi kerettanterv azon javaslatát, hogy az iskolák csökkentsék a fizika és a kémia tanátárgyak óraszámát. – adott véleményének hangot a Magyar Nukleáris Társaság, majd felhívta a figyelmet az OECD közleményére, amely felszólította a nemzetek kormányait a mûszaki-természettudományos képzés fejlesztésére. Ez annál is inkább indokolt, mivel a közoktatásban végrehajtott tananyagcsökkentés nagyon megnehezíti a fiatalok helytállását a felsõoktatásban. Az OECD-országok legutóbbi PISA-felmérése is csak „átlagosnak” találta 15 éves tanulóink természettudományos képzettségét, amely a korábbi vizsgálatokhoz, de az 1970-es évekhez képest is komoly romlást jelent. A Magyar Nukleáris Társaság ezért ellenzi a fizika és a kémia óraszámainak csökkentését, javasolja, hogy a 12. évfolyamon is legyen kötelezõ a fizika és az érettségin is választani kelljen egy természettudományos tantárgyat.

ÛRKUTATÁS TECHNIKA A VILÁGBAN AZ ÛRKUTATÁS A MAI TUDOMÁNY EGYIK LEGFONTOSABB TERÜLETE, MIVEL NEMCSAK AZ ALAPÉS ALKALMAZOTT KUTATÁST FOGLALJA MAGÁBAN, HANEM IDETARTOZIK MÉG AZ ÛRKUTATÁSHOZ SZÜKSÉGES TECHNIKAI ESZKÖZÖK FEJLESZTÉSE, GYÁRTÁSA, ALKALMAZÁSA IS. MAGYARORSZÁG ELSÔSORBAN AZ ALKALMAZOTT KUTATÁSI TÉMÁK KIDOLGOZÁSÁBAN ÉS ESZKÖZÖK FEJLESZTÉSÉBEN, GYÁRTÁSÁBAN ÉS AZ ALKALMAZÁSI FELADATOKBAN VÁLLAL SZEREPET. HOGY MILYEN TERÜLETEN, KIK ÉS MIN DOLGOZNAK? – ENNEK MEGISMERTETÉSÉHEZ SZERETNÉNK HOZZÁJÁRULNI A MAGYAR ÛRKUTATÁSI IRODA SEGÍTSÉGÉVEL .

Ha meghal a Nap

E

nnek az írásnak a címe Oriana Fallaci híres olasz újságírónõtõl kölcsönzött, aki ezt a címet adta annak a könyvnek, amelyben összefoglalja a NASA szakembereivel folytatott beszélgetéseit. Mint arra a cím is utal, a beszélgetésekben az ûrhajózáson keresztül az emberiség jövõjének a kérdései is szóba kerültek. A címnek napjainkban három aktualitása is lehet. Az elsõ az a körülmény, hogy ez az esztendõ a tudományos világban a Nemzetközi Heliofizikai Év (International Heliophysical Year=IHY). Ennek a nemzetközi programnak az a célja, hogy a társadalom figyelmét a Naprendszer központi égitestén keresztül, a naptevékenységre és annak földi hatásaira, valamint a Naprendszer által elfoglalt térrészre, a helioszférára felhívja. A második körülmény a túlélés problémája a Földön, miként segítheti elõ az ûrkutatás, az ûrhajózás az emberiség túlélésével kapcsolatos problémák megoldását. A harmadik körülmény a globális éghajlatváltozás problémája, amelynek a kutatása és az abban szerepet játszó paraméterek monitorozása az ûrkutatás fegyvertára nélkül elképzelhetetlen. Az alábbiakban sorra vesszük ezeket a kérdéseket és bõvebben szólunk az összefüggésekrõl is. A Nappal kapcsolatos legfontosabb kérdés, hogy milyen fizikai folyamat biztosítja azt az energiát, amelyet a Nap különbözõ elektromágneses és részecske sugárzás formájában a bolygóközi térbe juttat. Ennek az energiának fúziós reakció, tehát atommagok egyesülésével összefüggõ energiafelsza-

badulás a forrása. Ebben a reakcióban két hidrogén atommag egyesül helium atommaggá. 2 l l H + H → H +e+ + ν + 0,42 MeV 2 3 l H + H → He + γ + 5,5 MeV 3 3 4 l He + He → He + 2 H + 12,8 MeV Ennek a reakciónak a létrejöttéhez megfelelõ körülmények szükségesek, magas hõmérséklet, több tíz millió K° és nagy nyomás, 1011 bar. Ezek a feltételek a Nap magjában teljesülnek (1. ábra). A Nap korának a növekedésével annak hidrogénatommag készlete fokozatosan átalakul hélium atommagokká. A Nap életkorát 4 milliárd évre becsülik és a rendelkezésre álló hidrogén atommag mennyiség még további 4 milliárd évi mûködését teszi lehetõvé. Ugyanis eddig a Nap hidrogénatommag-készletének mintegy 40 %-a alakulhatott át héliumatommaggá. Azt is figyelembe kell venni, hogy a fenti, un. hidrgén-ciklust a szén-ciklus követheti, amely alacsonyabb hõmér-

1. ábra

S O R O Z A T

sékleten is beindulhat és három héliumatommag szénatommaggá egyesülésébõl áll. 4

+

3 He

12

C + energia

A Nap anyaga ennek következtében egyre nagyobb atomsúlyú anyaggá alakul át. Ami napjainkban a Nappal kapcsolatban érinthet bennünket az a naptevékenység hatása. Az már eléggé köztudomású, hogy a naptevékenység, a Nap aktivitása egy közel 11 éves periódusú változást mutat. A naptevékenység legfeltûnõbb megnyilvánulásai, a napkitörések valószínûsége is megnövekszik a naptevékenység növekedésével. A napkitöréseknek sok jele mutatható ki a Föld-körüli térségben. Ezek közül a legismertebb a mágneses vihar, amely a Föld mágneses terében figyelhetõ meg. A napkitöréseket a Nap hullámtermészetû (elektromágneses) és részecske sugárzásának a növekedése kíséri. Ez a növekedés erõs napkitörések esetén olyan mértékû lehet, hogy kárt okozhat a különbözõ (hírközlési, meteorológiai, navigációs és távérzékelési) szolgáltatásokat nyújtó mesterséges holdak elektronikus berendezéseiben, magasabb földrajzi szélességeken az elektromos távvezetékrendszereken keresztül megbéníthatja az áramellátást, sõt az ûrhajósokra is veszélyt jelenthet, kü2007/12

45

TECHNIKA ÛRKUTATÁS

2. A Green Bank-i rádióteleszkóp

lönösen akkor, ha az ûrhajón kívül végzik munkájukat. Visszatérve a Nap energiaforrásával kapcsolatban mondottakra, a Nap „halála”-nál jóval elõbb fog az emberiség olyan helyzetbe kerülni, hogy kicsinnyé válik számára ez a bolygó. Az a megoldás, amelyet egy hollywoodi katasztrófa-, vagy „tudományos” fantasztikus filmnek nevezhetõ filmben, a „Sunshine” (Napfény)-ben láthatunk, mindenesetre nem lehet megoldás, ti., hogy atombomba Napba juttatásával próbálják meg a kihunyó Napban a fúziós reakciót újraindítani. Esetleges túlnépesedés problémájának a megoldására több ötlet született. Hasznosíthatók lennének az elsivatagosodott területek. A javasolt megoldás szerint sótlanított tengervizet pumpálnának megfelelõ magasságba a szóban forgó területek felett, ahol a tengervíz lecsapódva felhõket hozhat létre és csapadékot juttat az elsivatagosodott területekre. Itt azután burjánzó növényzet jöhet létre. A sótlanított tengervíz megfelelõ magasságba juttatásához a természet is hozzájárulhat, amennyiben az elsivatagosodott területek az Egyenlítõ környékén terülnek el, ahol nagy intenzitású feláramlások jönnek létre nappal a felszín erõs felmelegedése következtében. A párolgás ezeken az alacsony szélességeken a legnagyobb, a Földön itt maximális napfénytartam és ennek következtében legmagasabb hõmérséklet miatt.

46

2007/12

További megoldásnak az õserdõk kivágását látnák egyesek, ezzel teremtve helyet új településeknek. Ez azonban nem mutatkozik jó ötletnek, mert éppen az õserdõk képesek mérsékelni fotószintézis útján a légkör széndioxid tartalmának a növekedését. A felszíni vizek, elsõsorban a tavak felszíne további területeket kínál az emberiség számára. A vízi életmód már ma is terjedõben van, egyrészt kényszerszülte megoldásként, másrészt kedvtelésbõl. A lakosság tömeges vízre települését figyelhetjük meg az ázsiai és dél-amerikai szegény országokban, pl. a part közelében felépült nagy városok esetében mint Honkong, vagy Thaiföldön. Folyók partjai is ilyen lehetõséget kínálnak, ahol – mint a tengerpartok mentén az odatelepülõknek a létfenntartáshoz szükséges minden feltételrõl gondoskodni kell. Tehát nemcsak arról, hogy fedél legyen a fejük felett, hanem az ilyen vízi telephelyeken megfelelõ módon lehessen közlekedni, a munkahelyet, élelmiszer beszerzési helyeket megközelíteni. A legnagyobb probléma a higiénia biztosítása (tisztálkodás, szemétbegyûjtés). A vízi életmód szempontjából természetesen az alacsony szélességen fekvõ területek a legalkalmasabbak, ahol az egész év folyamán fûtés nélkül is elviselhetõ hõmérséklet uralkodik. Hasznosítani lehetetne a Föld felszínének kétharmadát borító tengereket. Az elképzelések szerint tengeralatti városok is jöhetnének létre, amelyek közötti közlekedést tengeralattjárókhoz hasonló tengeralatti „vasutak” biztosítanák. Az élelmiszer ellátást tekintve, a tengerek élõvilága mintegy hétszer akkora táplálékként alkalmazható szerves anyagot tartalmaz, mint a szárazföldek. Az életfeltételek, mivel akkor még létezne a Föld légköre, létrehozhatók lennének, itt arra is gondolva, hogy az életfeltételek biztosítása a tenger alatt már részben megoldott a tengeralattjárókon.

Mind a túlnépesedéssel, mind az életfeltételeknek a napsugárzás csökkenésével összefüggõ romlásával kapcsolatban is felmerül más, a mienkhez hasonló bolygórendszer keresése az univerzumban. A Hertzsprung-Russell diagram szerint a Nap fejlõdésében a vörös óriás csoporthoz közeledik. Ugyanis a Nap további, a szén-ciklust követõ fejlõdése során egyre nehezebb atommagok jönnek létre. Ha a Nap szerkezete ebben a fázisban instabillá válik, a Nap szupernóvaként robbanna szét és darabjai új csillagok anyagául szolgálhatnak. Ezt az állapotot nem lenne jó utódainknak megvárni, idõben biztonságos helyet kell keresni a világegyetemben. Az univerzumban sok naprendszer van, de a kiválasztásnál tudni kell, hogy emberek számára lakható bolygók találhatók-e benne. Ennek a felderítésére mûködtetik a CETI (SETI) (Communication with Extraterrestrial Intelligence) programot, vagyis a kapcsolatot Földön kívüli értelmes lényekkel. A program egyrészt a Földrõl kezdeményezett keresés, másrészt az idegen bolygórendszerekbõl várt értelmezhetõ jelek felderítése. A Földrõl kezdeményezett keresés úgy mûködik, hogy a Földrõl nagy teljesítményû rádióteleszkóppal, – ilyen a Green Banki Obszervatórium (USA) rádióteleszkópja (2. ábra), meghatározott frekvencián kis információtartalmú rádiófrekvenciás sugárzást bocsátanak ki viszonylag hosszú impulzusokkal. A frekvencia meghatározásánál ara törekszenek, hogy a keresés megkönnyítésére egy természetes frekvencián, pl. a hidrogén 1.42 GHzes frekvenciáján, vagy a vízmolekula 22.22 GHz-es frekvenciáján történjen a sugárzás. A ma rendelkezésünkre álló eszközökkel 1000-10 000 fényév távolságra lehet üzeneteket továbbítani. Az idegen bolygórendszerekbõl várt értelmezhetõ jelek felderítésénél az égbolt egy-egy területére koncentrál-

ÛRKUTATÁS TECHNIKA

nak. A felderítést megnehezíti az a körülmény, hogy az univerzumban sok a rádiócsillag – maga a Nap is rádiócsillag – és ennek következtében magas a háttérzaj. Ennek a zavaró körülménynek a hatástalanítására eljárást kell kidolgozni a gyenge, kis sávszélességû jeleknek a háttér zajtól való elválasztására, valamint a természetes és értelmes rádiójelek megkülönböztetésére. Az ûrkutatás itt is megfelelõ eszközöket bocsáthat a kutatók rendelkezésére, amelyek mesterséges holdakon, vagy leginkább magán a nemzetközi ûrállomáson elhelyezett berendezések formájában elõsegíthetik az idegen bolygórendszerekbõl várt értelmezhetõ jelek felderítését. A Föld környezete egyébként nem ideális hely az ilyen jellegû kutatásokhoz, amennyiben a civilizált világ rádiófrekvenciás zajszintet hoz létre bolygónk körül. Az ionoszféra ugyanis a mintegy 30 MHz-nél nagyobb frekvenciájú rádióhullámokat már – kisebb csillapítással ugyan – de átengedi. Másrészt a távközlés egyre nagyobb frekvenciákat használ, bár egyre csökkenõ teljesítmény mellett. Végeredményben addig, amíg a „Nap meghal”, több olyan folyamat kimenetelétõl függ az emberiség sorsa (globális éghajlatváltozás, túlnépesedés), amelyek döntõen befolyásolják jövõnket. Ha a „Nap meghal” kérdéseivel a túlnépesedéssel kapcsolatban foglalkozunk, nem kerülhetjük meg a globális éghajlatváltozás által felvetett problémákat sem. Az elsõ kérdés, ami ezzel összefügg az, hogy milyen mértékben emberi tevékenység következménye a globális éghajlatváltozás. Ugyanis a most már évszázadokra, sõt évezredekre visszamenõ, az üvegház hatású gázok (széndioxid, metán, vízgõz, dinitrogénoxid) koncentrációjára vonatkozó adatok azt mutatják, hogy az emberiség természeti körülményeket befolyásoló tevékenységének kezdete elõtti idõszakban ezeknek a gázoknak periodikus

3. ábra. A potenciálisan kihullható csapadék változása 1962 és 1994 között, a) a talaj és a 200 hPa-nak megfelelõ magasság, b) a 850 hPa-nak és a 200 hPa-nak megfelelõ magasság között

koncentráció változásait lehetett megállapítani. Tehát felmerül a kérdés, hogy az üvegház gázok utóbbi idõben bekövetkezett koncentrációnövekedése milyen mértékben természetes folyamat eredménye. Egy következõ kérdés a globalitás kérdése, milyen mértékben globális az éghajlatot meghatározó paraméterek változása. Az ûrkutatás éppen ezen a területen nyújthat segítséget a kutatásnak annak alapján, hogy az egész Földre, tehát a tengerekre is vonatkozó áttekintésre alkalmas adatokat szolgáltat. Ebbõl a szempontból kiemelkedõ szerepe van a tengerek felszínének hõmérsékletére vonatkozó adatoknak. A tengerek felszínének a hõmérséklete ugyanis meghatározó szerepet játszik a tengeráramlások útján egyes földrészek éghajlatának a meghatározásában (pl. ÉNY Európa). A tengeráramlásokat befolyásoló tényezõ a globális felmelegedés következményeként a pólusok közelében kialakult jégmezõk fogyása, amely a tengervíz sókoncentrációjának csökkenéséhez vezet. A sótartalom csökkenése viszont a hõmérsékletkülönbségek mellett az áramlási rendszer változásának legfontosabb tényezõje lehet. Mindezt figyelemmel kísérve belátható, hogy az ûrkutatás eszköztárának nélkülözhetetlen szerepe van ezeknek a folyamatoknak a monitorozásában. A felszíni méréseken kívül a meteorológiai rádiószondás mérések csak mintegy 35 km magasságig teszik lehetõvé a légkör szondázását. A meteorológiai rakéták már ennél nagyobb magasságokba is eljutnak. Hátrányuk, hogy csak egy helyre és egy idõpontra vonatkozó adatokat szolgáltatnak. Ezeknek a rakétáknak

a használata a meteorológiai mûholdak megjelenésével háttérbe szorult. A meteorológiai mesterséges holdak ugyanis különbözõ hullámhossz-tartományban végzett észleléseik segítségével lehetõvé teszik különbözõ magasságokban a hõmérséklet meghatározását. A felszíni meteorológiai állomások mérési adatait egyre nagyobb mértékben befolyásolja a lakott települések terjedése, amely egyes kontinenseken a népesség növekedésével is összefügg. Mivel a felszíni meteorológiai állomások általában lakott területek közelében helyezkednek el, a lakott terület növekedésével egyre nagyobb az emberi tevékenység hatása, tehát egy helyi hatás ezeken az állomásokon mért értékekre. A lakott területek körzetében egyre nagyobb kiterjedésûvé válnak az un. hõszigetek, vagy hõpárnák (pl. a nyári hónapokban az aszfalt sötét színe következtében annak felmelegedése jelentõsen nagyobb, hõmérséklete akár az 55%C-t is elérheti, mint pl. a beton, amely világos színe miatt ugyanolyan körülmények mellett csak 35%C-ra melegszik fel az erre vonatkozó mérések szerint). Ennek következtében azt találták, hogy a felszíni meteorológiai állomásokon mért értékek alapján nagyobb a hõmérsékletnövekedés üteme, mint a szabad légkörben mért értékek trendje. Ez is oka lehet annak, hogy egyes területeken, mint pl. Európa, vagy Észak-Amerika keleti partvidékén és annak közelében a troposzféra kiszáradására utaló jelek mutatkoznak (potenciálisan kihullható csapadék csökkenése). Bencze Pál MTA Geodéziai és Geofizikai 2007/12

47

TECHNIKA REJTVÉNY

Elôdök, szenzációk Hazánk technikai fejlõdése bõvelkedett zseniális tudósokban, mérnökökben, ipari menedzse rekben. Az õ alkotásaik, tevékenységük gyakran még szenzációkat is szolgáltatott, amelyeknek híre ment nem csak nálunk, hanem a világban is. Itt õket szeretnénk közelebb hozni az olvasóhoz. A lap ban közölt kérdésekre a válaszokat kérjük levelezôlapon beküldeni a szerkesztôségbe (1027 Buda pest, Fô u. 68. Technikaszerkesztôség) vagy a www.muszakiszemle.hu honlapon töltse ki.

1. Jövõ év februárjában emlékezünk meg Korach Mór (Szül. Letenye, 1888-1975 meghalt Budapest), humanista polihisztorunk, mérnök, a mûszaki kémia tudósa születésének 120. évfordulójáról. A József Nádor Mûegyetemet végezte Wartha Vince tanítványaként, majd kivándorolt Olaszországba. Elõször a pádovai egyetemen dolgozott, majd Faenzában a Nemzetközi Kerámiai Intézet vezetését bízták rá. 1925-ben hívták meg a világ elsõként alakult egyetemére, a bolognaira, itt az egyetem ipari kémia fõiskoláján a mûszaki kémia katedráját kapta. Itt teljesedett ki mûszaki kémiai tudománya, oktatói és kutatói tevékenysége. – Korach egyetemi studiumának a vegyiparról mi volt a neve? 2. Korach Mór a bolognai egyetemen írta meg az elsõ olasz kerámia technológiai tankönyvet. Ek-

48

2007/12

kor kezdett a kerámia elektromos égetésével foglalkozni és az õ tervei alapján épületek az elsõ ipari méretû, hûtött fejes szilitrudakkal felszerelt, magas hõmérsékletû alagút kemencék. Elõször dolgozta ki a kerámiák szendvics-gyors égetésû alagút kemencék technológiáját is. Munkatársaival létrehozott egy nagy hõingadozásnak is ellenálló, máznélküli porcelánfajtát, amely a gépkocsi gyújtógyertya alapanyaga lett. Végül egy tanítványával felfedezte a kervitcsempét, amelyet az addigi sajtolás helyett már öntöttek. – Melyik autógyár használt elõször az õ porcelánjából készült gyújtógyertyát? 3. Több szabadalma volt az új, nagyfrekvenciás szigetelõ anyagokra vonatkozóan, s 1944-ben egy gépkorongolási eljárásra is kapott szabadalmat. Az olasz kerámia ipar világhírnevét az õ munkásságával hozzák összefüggésbe. A monarchia militarista politikája miatt 1912-ben hazájából eltávozott tudós a második világháború éveiben antifasiszta ellenálló is volt, majd a háborút követõen a magyar kormány kívánságára hazatért. – Mikor telepedett haza Korach Mór? 4. Idehaza tudósunk ott folytatta, ahol Olaszországban abbahagyta: egyetemi tanárrá nevezték ki a Mûegyetem vegyipari gépek tanszékére, majd a kémiai technológia tanszékre 1960-ban megszervezte az MTA Mûszaki Kémiai Intézetét, amelynek nyugdíjazá-

sáig igazgatója volt, de késõbb is részt vett a munkájában. Az MTAnak 1956-tól levelezõ, 1958-tól rendes tagja lett, ekkor Kossuthdíjjal is kitûntették. Ügyvezetõje, majd elnöke volt a Szilikátipari Egyesületnek, tiszteletbeli elnöke, a M agyar Eszperantó Szövetségnek. Szépíróként, mûfordítóként és festõmûvészként is maradandót alkotott. – Milyen néven vált Olaszországban elismert íróvá?

A 11. számban közölt rejtvény megfejtése:

1. Amerika 2. vízenergiából 3. Budapest-Hegyeshalom 4. 69

Nyerteseink: Molnár Gábor, Debrecen Nagy Elemér, Szeged Károlyi Emese, Budapest