57. évfolyam, szám 700 Ft

57. évfolyam, 2014.1. szám

700 Ft

TARTALOM

Krónika

www.technikamagazin.hu Megjelenik havonta Főszerkesztő: dr. Wellek Margit e-mail: [email protected] Főmunkatárs: Békés Sándor e-mail: [email protected]

Tiltakozás a pályázatírás „államosítása” ellen Regionális EU-támogatási térkép A Roszatom építheti az új paksi blokkokat Megválasztották az ELI igazgatóit Újabb tiszai árvízvédelmi beruházás

2 2 2 3 3

Innováció Innovációs politika évrôl évre 3. Horizont 2020 támogatások: 15 milliárd euró az elsô két évre

Szerkesztőség: Cím: 1027 Budapest, Fő u. 68. Tel.: 06-1-225-3105, Fax: 06-1-201-6457 E-mail: [email protected] Internet: www.technikamagazin.hu Hirdetésfelvétel: a szerkesztőségben

4 6

Gazdaság EU: szociális integráció

7

Gépipar

Kiadó: Technika Alapítvány Címe: 1027 Budapest, Fő u. 68. Felelős kiadó: Horváth István Terjesztés: Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága Nyomda: Innova-Print Kft. Nyomtatott: HU-ISSN 0040-1110 Online: HU-ISSN 1789-5367 A szerkesztőség kéziratokat nem őriz meg és nem küld vissza.

Nem kihívás a nagy alkatrészek megmunkálása Termelékenységnövelô Horn innovációk Kompozit anyagok megmunkálása Termékfejlesztés STARTUP módra, Moldflow, mint kommunikációs eszköz A norelem Normelemete KG. vállalati profilja

8 9 10 12 14

Méréstechnika Tartályszint mérés mûszerei

15

CAD, CAM, CAE, PLM

A folyóirat megjelenését a Horn Kft. támogatja

Rekord évet zárt az S&T PLM üzletága 16 Hatékony és innovatív 3D-s tervezés SolidWorks 2014-el 18

Informatika CES 2014 a dolgok internete jegyében

19

Építészet

E számunkban megjelenô társaságok

Alba-Tools Horn Hungexpo

13 B/4, 9 B/3

IC-Hungary

B/1, 8

Ipar Napjai

B/3

Mens

B/2

norelem

14

S&T

17

Tooltechnik Weszta-T

3 15

Tudományos Diákköri Konferencia a SZIE-Ybl Miklós Építéstudományi Karon 2013

21

Szabadalom Magyar találmány maradt az üvegbeton

24

Ipartörténet Magyar háborús ipar 1938-1944 (2)

25

Atomenergia További beruházások az RHK Kft.-nél

27

Ûrkutatás 12 év – 30 bevetés az ûrben

28

Technika 2014/1

1

KRÓNIKA

Regionális EU-támogatási térkép

Tiltakozás a pályázatírás „államosítása” ellen

  Vita tárgyát képezi az a kormánydöntés, hogy 2014-2020 között a magyarországi uniós pályázatok előkészítését, tervezését, szakértői munkáit kötelezően állami keretek között végezzék, amivel több ezer, az elmúlt 10 év során szakmai tapasztalatokat szerzett szakértői és pályázatíró cég lehetlenül el, 10 ezer mérnök veszítheti el munkáját, miközben félő, hogy a döntéssel nem lesz garantálható a pályázati ügyek hatékonyabb, gyorsabb kezelése. A Magyar Mérnöki Kamara, tiltakozva a döntés ellen, megjegyezte, hogy a magáncégek kireksztésével az államnak számtalan mérnökirodát kell létrehozni, ráadásul nincs olyan építkezés ma, amiben ne lenne EU-s pénz, és a legtöbb esetben részben, vagy egészben az állam a beruházó. Az elmúlt időszakban nem a mérnökirodák hibájából húzódtak el pályázati ügyek, hanem a kiírás hibái miatt. – hangoztatja az MMK. A változtatás ellen az építészek is tiltakoztak. Herczog Edit EP-képviselő az EB állásfoglalását kérte az ügyben, mivel a lépés felveti a közösségi jog sérelmének aggályát, és kérte, hogy a bizottság vizsgálja meg, a változtatás nem sérti-e a vállakozások szabadságát, nem hozza-e hátrányba a külföldi vállalkozásokat és hogy ezután a Bizottság miként tudja garantálni, ellenőrízni a pályázók esélyegyenlőségét, a pályáztatás hatékonyságát és átláthatóságát.

2



Elkészült az ország regionális támogatási térképének koncepciója a 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszakra, mely szerint az egyes régiók eltérő forrásokhoz juthatnak a verenyszabályok alá tartozó tevékenységekhez nyújtható állami beruházási támogatások esetében. Az Európai Bizottságnak jóváhagyásra benyújtandó

regionális támogatási térkép koncepciójában a közép-magyarországi régió beruházásainál a támogatás intenzitása nulla százalék. Ez alól vannak kivételek, főleg kistelepülések, amelyek támogatása 35 százalék, továbbá 20 százalékos támogatásra jogosult Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pilisvörösvár és Solymár. Az észak-magyarországi, az észak-alföldi, a dél-alföldi és dél-dunántúli régióban 50 százalék, a középdunántúli régióban 35 százalék, míg a nyugat-dunántúli régióban 25 százalék a beruházási támogatás. A fenti támogatási mértékek a kisvállalkozásoknál 20 százalékkal, a középvállalkozásoknál 10 százalékkal emelhetők.

A Roszatom építheti az új paksi blokkokat A január 14-én Moszvában aláírt megállapodás szerint az oroszországi Roszatom építheti meg a Paksi Atomerőmű bővítését szolgáló két új 1 200 MW-os blokkot, amihez Oroszországtól három ezer milliárd forintos hitelt kaphat a magyar állam. Oroszország a 0-12 milliárd eurós, tender nélküli beruházáshoz az állami hitelt, 30 évre biztosítja, A két új erőműblokk magyar tulajdonban marad és az első blokk 2023-ban kezdi meg működését, majd a második blokkal együtt még jó tíz évig párhuzamosan termel a négy régi, 500 MW-os blokkal. A Paksi Atomerőmű bővítésének előkészítéséhez 2009 márciusában adott szinte egyhangúan előzetes elvi engedélyt az Országgyűlés, azóta a Teller-projekt keretében folyt a megvaló-

Technika 2014/1

sítás lehetőségeinek  és a szóbajöhető szállítóknak a felmérése, majd részükre a tender kiírása elhúzódott, végül el is maradt. Maga a beruházás 1 százalékkal növelheti a GDP-t és 6-8 ezer ember számára jelent munkalehetőséget. Egy felmérés szerint több mint másfélszáz olyan hazai cég van, amely a tervezési, a mérnöki szolgáltatások, az építőipar, a gépipar valamint a villamos- és irányítástechnika területén tud  felkészülni a beruházásra, ezen felül az üzemeltetéshez is tudnak  majd szolgáltatást nyújtani.

KRÓNIKA

Megválasztották az ELI igazgatóit A 2015-re elkészülő szegedi ELI (Extreme Light Infrastruture) lézeres kutatóközpontnak már megválasztották a 2014-től felálló menedzsment két vezetőjét: Dimitris Charalambidis lett az intézet  tudományos igazgatója és Osvay Károly a  műszaki, kutatási igazgatója. Dimitris Charalambidis Athénban és a németországi Freiburgban szerzett fizikusi diplomát, majd posztdoktori diplomával különböző posztokat töltött be a Kréta-szigetén lévő FORTH-intézetben (a görög KFKI-ban), 2003-tól mostanáig professzorként dolgozik a VoC fizikai osztályán és címzetes kutatói pozícióban a FORTH-nál. Kezdettől fogva részt vett az ELI projektben. Feladata lesz az ELI tudományos stratégiájának kidolgozása.

Osvay Károly a szegedi József Attila Tudományegyetemen végzett fizikusként és 1996 óta a TeWaTi, a máig az egyetlen hazai terawatt csúcsteljesítményű lézerrendszert megvalósító kutatócsoport alapítója és vezetője. 2011től a szegedi egyetem optikai és kvantumelektronikai tanszékének megbízott tanszékvezetője volt, 2007-2009 között az ELI projekt előkészítési stádiumában stratégiai és oktatási kérdésekkel foglalkozott, majd a sikeres magyar pályáztatást követően az ELI-HU Nonprofit Kft. tudományos projektmenedzsere, 2012-től a tudományos munkacsoport vezetője. Feladata lesz a projekt implementációs szakaszának (2013-2017) szervezése és irányítása, az együttműködés megvalósítása az ELI két

pillér országával (Románia, Csehország). A szegedi ELI-nek összesen 22 fő lesz a menedzsmentje és a 2016-tól  kiépülő 150 fős tudományos  személyzetben fele-fele arányban lesznek a magyar és a külföldi szakemberek. A juniorkutatók képzése nyolc hazai kutatóintézet és egyetem együttműködésében  történik, 3 új egyetemi szakirány elindításával.

Újabb tiszai árvízvédelmi beruházás Az EU támogatta Környezetvédelmi Operatív Program keretében, összesen 33,1 milliárd forintból Jánd és Gulács között 60 négyzetkilométer területű beregi árapasztó létesül, amely 19 térségi település árvízi védelmét látja majd el. Ennek részeként épül majd meg a 9 négyzetkilométeres lónyai fióktározó, amely a kiengedett vizek gyors visszavezetésében és a belvíz tározásában kap majd szerepet. A két létesítmény 70 millió köbméter vizet tud majd befogadni. A tározó megnyitásával a Tisza vízszintjét mintegy 60 cm-rel lehet apasztani, ezáltal a jövőben 250 ezer ember árvízvédettségéről gondoskodni.. Az EU 2007-2013 között 1410 millió euró támogatást irányzott elő vizeink jó kezelésére, benne a jó árvízvédelmi gyakorlat kialakítására. A legújabb tiszai árvízvédelmi beruházás 26,8 milliárd forint európai  támogatást élvez.  A támogatás azért fontos, mert az ország területének egynegyede ártérben helyezkedik el és az ott élők fele nem megfelelően védett. A hét év alatt így 382 milliárd forint jutott árvízvédelemre. Technika 2014/1

3

INNOVÁCIÓ

Innovációs politika évrôl-évre 3. Sorozatunkban a rendszerváltás óta eltelt több mint két évtized kormányzatainak innovációs politikáját tekintjük át, hátha valakik abból tanulságokat vonhatnak le a harmadik évtizedre. Magyarországon az Innovációs Alapról, majd az innovációról szóló törvény elfogadásáig az innováció témakörét jobbára az államigazgatási szempontok uralták: kire-mire tartozzon, ki kezelje a forrásokat, stb. Pungor Ernő, az OMFB elnöke, tárcanélküli miniszter 1994-ig sikertelenül terjeszthette elő javaslatát az innovációs törvényről, azt egy akkori miniszterelnök-helyettes elvetette. Az Antall-kormány után következő Horn-kormányzat idején is egy hivatalos átrendezés lökte le a sínről a K+F elindult vonatát: az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság rendelkezésére bocsátott K+F forrásokat az Ipari Minisztériumhoz tartozó Gazdaságfejlesztési Alaphoz csatolták, ezzel persze kihúzták az OMFB alól a pénzügyi alapját, a bizottság, ahogy akkor mondták, „béna kacsa” lett. Vis�szaállt tehát a régi rendszer, amit Pungor azért helytelenített, mert így a „minisztériumi presztízsszempontoknak alárendelve igen sok K+F forrás áramolhat az innováción kívüli szükségletekre”. A minisztériumok természetesen örültek a talált pénznek, a rendszer pedig elfedte, hogy tulajdonképpen mennyit is szán a kormány a K+F-re. Nos, az előzőeknél is kevesebbet: a GDP korábbi 0,8 százaléka helyett a 0,3 százalékát. Mindezt előre látva, Pungor lemondott.   Az OTKA-ügy A következő innovációs politikában igen sok kritizálni való akadt, amit a volt OMFB-elnök nem volt rest hangoztatni a felkért interjúiban. Ilyen volt az, amikor 19954



Technika 2014/1

ben az Oszágos Tudományos Kutatási Alapprogramot (OTKA) a kormány be akarta integrálni egy másik alapba, így a magyar tudományos alapkutatás, felügyelet alá kerülésével  elvesztette volna a korábbi önállóságát, kutatási szabadságát. Ez ellen is tiltakozott Pungor a miniszterelnöknek írt levelében, amire kompromisszumos megoldást tartalmazó választ is kapott a miniszterelnöktől: az Oktatási Minisztérium helyett az 1996. évi  OTKA előirányzatokat a Magyar Tudományos Akadémia fejezeti költségvetésébe javasolják majd beépíteni az 1995. évivel azonos támogatási összeggel, 1.700 millió forinttal. Az Országgyűlés ezt az 1996. évi költségvetéssel később el is fogadta. Szintén egy korábbi Pungorjavaslat megvalósításával megnövekedtek az innovációs források: lehetővé tették a vállalati termelőeszközök értékcsökkenésének degresszív leírását, amivel a cégek a műszaki fejlesztéshez több pénzhez jutottak. Ám ez a kormány a  kétharmados többségével  gavallérosabb is lehetett volna az innovációhoz a  több adó- és vámkedvezmény nyújtásával. Ezek hiányában jobbára csak a külföldi tőke beáramlása és közvetlen hatásai miatt a privatizáció segíthette elő az innováció pezsdülését.   A privatizációs lökés A Horn-kormány, lényegében befejezve a korábban megkezdett 165 privatizációs tranzakciót, 1966 végéig 720 milliárd forint értékű vagyont privatizált, 86 százalékban külföldi kézbe. Viszont kétségtelen, hogy az egyébként elvileg,

vagy aktuálpolitikai szempontokból sok­ ban vitatható privatizációs hullámnak igen nagy hozadéka volt a magyar innováció számára.    A  külföldi cégekkel igen sok tudás áramlott be és a tulajdonváltásnak is köszönhető volt, hogy például a GE Tungsramnál, tehát Újpesten összpontosult a GE ös�szes fényforráskutatása és a GE Lighting Europe termelésének 97 százaléka, valamint  elsősorban az új kutatási lehetőségek alapozták meg a Chinoin és a Sanofi frigyét, az Ericsson magyaroszági szoftver fejlesztései szétáramolhattak a világcég globális hálózatában, nagy jelentőségűvé vált a K+F a KnorrBremsénél a magyar munkatársak révén is és jelentős fejlesztéseket tartalmazott az ABB-Láng minden nagy összegű exportüzlete. Egyre több nagybefektető döbbent rá arra, hogy fejleszteni is érdemes Magyarországon. Így tehát a privatizáció fokozta a fejlett technika beáramlását, ami Magyarország versenyképességének erősödéséhez vezetett. A 90-es évek második felének innovációs eredményei azután kapcsolatban voltak azzal is, hogy Magyarország mind nagyobb szerepet kaphatott a legfontosabb európai K+F szervezetek munkájában. Az egyetemek és a multinacionális vállalatok között létrejött kapcsolatok sokban növelték az oktatás anyagi forrásait is, ez hatással volt a tananyag korszerűsítésére. Minderre a következő kormány is támaszkodhatott.   Az elsô Széchenyi Terv Mint ahogy valamenyi eddigi kormány programjában, de leginkább retorikájában, az 1998-ban hivatalba lépő Orbán-kormánynál is előkelő helyet foglalt el a K+F támogatása. Bár kijelölte a Nem-

INNOVÁCIÓ

zeti Kutatási Fejlesztési Program Rendszerét, de árfogó tudományés innnovációs politika megalkotása ekkor sem sikerült. 2008-2012 között csak a GDP 0,8 százalékát költötték K+F-re (igaz, a következőkben sem ment fel 1,1 százalék fölé), ám sikerült azon a szinten megállítani a K+F források csökkenési trendjét, sőt némi emelkedés is volt. Ám ez több is  lehetett volna, ha az 1. Széchenyi Tervből többet fordítottak volna erre  15 milliárdnál a 120 milliárdból (emlékezzünk, két kormányal előbb több mint 20 milliárd ment K+F pályázatokra). A viszonylag kis összeg annál is inkáb kevés volt, mivel a Széchenyi Tervbe, sok egyéb alap mellett bevették a K+F előirányzatokat is. Később az Állami Számvevőszék ezért is is bírálta a terv végrehajtását és például a Magyar Fürdőszövetség szerint is a 78 gyógyfürdőre fordított 28 milliárd forintból a fürdők harmada nem is készült el. Valójában azért is többet  lehetett volna fordítani K+F-re, mert az előző Bokros-csomag megtartásával is javultak az ország makrogazdasági adatai, az államadóssági ráta 50-60 százalék volt, a GDP átlagosan 4,6 százalékkal nőtt. Jó lett volna figyelembe venni  Matolcsy Györgynek az Élet és Irodalom 1977. január 31-i számában írott intelmét: „Paradox módon a hazai K+F bázis megrendülése jelenti a legnagyobb veszélyt, mert míg a másolás és az import a termelésben csak a kereskedelmi mérleg deficitjét eredményezi, addig az oktatásban a képességek fejlesztésének elmaradásához vezet. A tudás és a képességek deficitje hos�szútávon nagyobb veszély egy országra nézve, mint a kereskedelmi, fizetési vagy költségvetési mérlegek deficitje, mert az előbbi épp az utóbbiakat termelheti bővítetten újra”.

Innovációs Alap és NKTH A Medgyessy-Gyurcsány kormányzat azzal kívánta előrelendíteni az innovációt, hogy 2003ban létrehozta a költségevetési innovációs alapot (Innovációs Alap), amelyet a vállalatok innovációs járulékából töltöttek fel, összegét a kormány pedig ugyan annyival  kiegészítette, de a  KKV-k mentesültek a járulék fizetése alól  Ezután  megalkotta az Innovációs Törvényt. Ez éppen Pungor Ernő 80. életévében történt és hogy a törvény az ő tevékenységének elismerése is volt, még 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemérem Nagykeresztjével tüntették ki. Valójában meg is pörgött az innováció, 2005-ben a vállalatok támogatta Innovációs Alapból 207,8 milliárd volt az ország ráfordítása erre, csak sajnos ennek az összegnek a felét 17 nagyvállalat költötte el. Az Alap kezelését egy Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH)  kezelte. Megjelentek az első egyetemimultinacionális vállalati kooperációk, ám az OECD is keveselte a GDP egyszázalékos juttatást az egyetemeknek (Lásd előbb a Matolcsy-idézetet), mivel a tudományos, technikai-kutatási munkahelyek 62 százaléka, 2016 ilyen intézmény az egyetemeken volt  található. Viszont dicsérte, hogy a Magyarországon befektetett kockázati tőke arány elérte a GDP 0,6 százalékát, ami az európai oszágok között az 5. helyet biztosította. Az innováció és a K+F iránti elkötelezettség kinyílvánítása volt, hogy  a válság közepette a Bajnai-kormány kutatóegyetemi rendszert indított és milliárdokat irányzott elő a kutatóegyetemi cím birtokosainak. Viszont a korszak egyfajta adóssága, hogy Magyarország nem lett tagja az ESA-nak, ami az űriparon és

az  űrkutatáson kívül a magyar innovációnak is lökést adhatott volna. Ambíciózus tervek 2020-ig Az új kormány 2010-től másfél évre befagyasztotta az EU-s és egyéb pályáztatást, majd a korábban bevezetett innovációs járulékból  a vállalatok ezután nem írhatták le a saját fejlesztéseik költségeit. 2012-től megszűnt a KKV-k innovációs járulék fizetési mentessége. Így azt lehet mondani, hogy nagyobb részt a vállalatok befizetései és az EU-s források finanszírozzák az ország K+F-jét. 2011-ben 336,5 milliárd forintot fordítottak nálunk K+F-re, köszönhetően a vállalatoknak és az EU-s pályázatoknak, miközben az állam ráfordítása stagnált (128 milliárd forint). Bevezették a vállalatok innovációs tevékenységének adó- és vámhivatali ellenőrzését, a K+F projektek minősítését a Szellemi  Tulajdon Nemzeti Hivatala végzi, a kormány jóváhagyta e hivatallal kapcsolatban a szellemi tulajdon védelméről szóló stratégiát, amely a maga részéről fontos innovációbarát kezdeményezés. Az EU új, 2020-ig tartó támogatási projektjével kapcsolatban elhatározás született, hogy 2020ig a K+F ráfordítás érje el a GDP 1,8 százalékát, a jelenlegi kutatói létszám 27 ezerről 50 ezerre emelkedjen és a támogatások 8 százalékát az ország K+F-jére költik. Befejezésül meg kell emlékezni a Novofer Alapítvány és a Magyar Innovációs Szövetség kormányzatokon átívelő tevékenységéről, a Novofer Gábor Dénes-díjáról,  amellyel elősegítették az innováció fontosságának elismertetését.

Komornik Ferenc

Technika 2014/1

5

INNOVÁCIÓ

Horizont 2020 támogatások: 15 milliárd euró az elsô két évre Az Európai Bizottság december 11-én közzétette az Európai Uniónak a 2014-2020 közötti időszakra 80 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező kutatási és innovációs programjának, a „Horizon 2020”nak (magyarul Horizont 2020, vagy H2020) a keretében a 20142015. évekre vonatkozó első pályázati felhívásait. Az első két évben a 15 milliárd eurót meghaladó finanszírozás célja Európa gazdaságának egyre fokozottabb tudásalapúvá tétele, illetve megoldást találni az emberek mindennapi életének kulcskérdéseire. Összesen 151 pályázati felhívás részletes információi érhetők el a program egységes ügyfélkapuján, a „Participant Portal”-on keresztül. A 2014. évi pályázati felhívásokra elkülönített keret mintegy 7,8 milliárd eurót tesz ki. A Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) a december 13-án megtartott budapesti rendezvényén, az „AirTN projekt workshop – H2020 Közlekedési Info Nap” című konferenciáján a NIH munkatársai tájékoztatást adtak a Horizont 2020 munkaprogramjáról is. Három alappillérre épülô H2020 Az Európai Bizottság most először finanszírozási prioritásokat is kijelölt az elkövetkező két évre, s ennek köszönhetően várhatóan az uniós kutatási politika iránya világosan körvonalazódik a kutatók és vállalkozások előtt. A Horizont 2020 keretprogramot részletesen bemutató Csuzdi Szonja, a NIH külkapcsolati főosztályvezető-helyettese kiemelte, hogy a 78,9 milliárd eurós összköltségvetésű H2020 finanszírozása három fő pillérre épül. Ebből az Unió tudományos pozíciójának a megerősí-

6



Technika 2014/1

tését szolgáló „Kiváló tudomány” 24,4 milliárd eurót (a költségvetés 31 százaléka) kap, az EU ipari innovációban betöltött helyét megerősíteni hivatott „Ipari vezető szerep” pillér 17 milliárd euróval (22 százalék) részesül, a minden európait érintő „Társadalmi kihívások” megoldására 29,7 milliárd eurót (38 százalék) szánnak, a fennmaradó rész pedig főként kutatóközpontok megerősítését szolgálja. Kiváló tudomány A „Kiváló tudomány” prioritás 24,4 milliárd eurós keretéből 13,09 milliárd eurót az Európai Kutatási Tanács (EKT) a legkiválóbb tudósok támogatására fordítja, 2,6 milliárd eurót a jövőbeli és feltörekvő technológiákra költenek, a Marie Sklodowska Curie cselekvésekre szolgáló 6,1 milliárd euróból pedig fiatal kutatóknak biztosítanak ösztöndíjat. Ennek a pillérnek a 2014es költségvetése 3 milliárd euró, amelyből 1,7 milliárd eurót az EKT oszt el, a Marie Curie ösztöndíjakra pedig 800 millió euró jut. Ipari vezetô szerep Az EU az ipari vezető szerepre vonatkozó prioritásnál abból a meggyőződésből indult ki, hogy a kulcsfontosságú technológiákba való stratégiai beruházások – ilyenek az infokom, a korszerű gyártás vagy a nanotechnológia – megerősítik a meglévő és fejlődő szektorok innovációját. Erre a prioritásra 17,015 milliárd eurót fordít a H2020, amelyből 13,5 milliárd euróval az alap- és ipari technológiák területén akarnak vezető szerepet biztosítani, 2,8 milliárd euró jut a kockázatfinanszírozásra, 616 millió eurót pedig a KKV-kban történő innovációra költenek. Az idei évben 1,8

milliárd eurót szánnak Európa ipari vezető szerepének a megerősítésére. Itt kap helyet az innovatív KKV-k segítése, valamint az innovatív K+F+I cégek és projektek kockázatfinanszírozása. Vadonatúj elem az induló vállalkozások (startupok) támogatása, amelyen belül három fázist különböztetnek meg. Az első körben 50  000 eurót adnak a legkisebbeknek a reményteljes ötletek kidolgozására, a második fázisban 2,5 millió eurós felső értékhatárig terjedő összeget szánnak a jelentős innovációs potenciált felvonultató cégek K+F demonstrációjára és külpiacra jutására, míg a harmadik fázis az innováció piacosítására vonatkozik. Társadalmi kihívások Az Unió meggyőződése, hogy innováció nélkül nem lehet eredményeket elérni az állampolgárokat és a társadalmat érintő ügyekben – például az éghajlatváltozás, a környezetvédelem, az energetika vagy a közlekedés területein –, illetve tesztelni az ígéretes megoldásokat. A 30,9 milliárd eurós költségvetésből 7,4 milliárd eurót fordítanak egészségügyre, 3,8 milliárd eurót élelmezésbiztonságra, 5,9 milliárd eurót energiára, 6,3 milliárd eurót közlekedésre, valamint 3,08 milliárd eurót az éghajlatváltozás következményeinek a felszámolására költenek. A legfontosabb társadalmi kihívások megoldására 2014ben 2,8 milliárd euró jut. Békés Sándor

GAZDASÁG

EU: szociális integráció Mostanában sokakat foglalkoztat az a kérdés, vajon az ország ki tudja e húzni magát a hajánál fogva a mai állapotából, mint tette azt magával és lovával a legendás Müchausen báró a föld rabságából szabadulva. Különösen a mély szociális válság teszi fel ezt a kérdést: mennyit tudunk enyhíteni önerőből a szegénység, a kirekesztettség, az állástalanság, az egészségügy gondjain. A szegénység terjedésének szomorú adatai már egyre ismertebbek. A mai helyzethez a segélyezés eleve alacsony színvonala vezetett: a központi és önkormányzati segélyekre a GDPnek kevesebb mint fél százaléka jut, ennek is csak egyötöde kerül a mélyszegényekhez rendszeres szociális segélyként. Így összesen a népesség mintegy 3-4 százaléka élhet kizárólag a segélyből. Ez a tábor a legutóbbi időben még azokkal is nőtt, akiket érzékenyen érintettek a 2008-2009. évi válsági megszorításokat követő olyan szociálpolitikai intézkedések, mint a nyugdíjkorhatár 62-ről 65 évre emelése, a táppénz 10 százalékkal való csökkentése, a családi pótlék összegének rögzítése két évre, a lakástámogatási rendszer felfüggesztése, az áfa 27 százalékra növelése, a jövedéki adó emelése, stb.   Bentragadt milliárdok Egy EU-s tagország a szociális válság ilyen adataival természetesen nem büszkélkedhet. Tíz éves tagságával Európa legfejlettebb országainak közösségében, jelentős támogatásokat élvezve már előbbre kellene járnia az emberek szociális biztonságának szavatolásában, de hátrébb a belépés idejéhez képest semmiképpen sem!  A  helyzetet magyarázza, hogy a 2007ben kezdődött EU-s költségvetési

időszak alatt  az Európai Szociális Alap  számunkra előirányzott 3,6 milliárd eurós keretünkből legjobb esetben is csak 40-50 százalékot tudunk lehívni, az EU átlagánál sokkal kevesebbet. A felhasználás ilyen alacsony fokát az első két évben a felkészülés nehézkességével, 2010-2011-ben pedig a pályáztatás teljes szüneteltetésével tudtuk produkálni. Nyilvánvaló, hogy mostantól 2020-ig  Magyarország nem engedheti meg magának, hogy az EU-s szociális támogatásokat, annak egy részét se ne vegye igénybe. De talán az EU sem nézhetné el, ha valamelyik tagországa a saját hibájából a lehetségesnél kevesebbet merít az Európai Szociális Alapból, amely együtt a régiós felzárkóztatással általában az EU költségvetésének 35 százalékát teszi ki. Már csak azért sem, mivel bár a kohéziós, a regionális alapok hozzájárulnak az életkörülmények javulásához, a szociális alap címzettje közvetlenül az európai ember, az ő mindennapos, véges életével.   Szociális felzárkóztatást Az Európai Bizottság 2011-ben indította A szegénység és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem platformját.  Az EU, mint láttuk, igen jelentős összegeket irányoz elő szociális célokra, ám a tagországok maguk alakítják ki a szociális ellátórendszerüket, az EU-nak eddig csak koordináló szerep jutott, főleg a más EU-s állampolgárok ilyen juttatásainak biztosítására. Viszont a jelenlegi szociális állapotok nem csak nálunk, de egész Európában is szükségessé tesznek egy európai szociálpolitikát – mint egyes szervezetek mondják  –  szociális minimummal együtt. Ez meghatározná a szerény táplálkozáshoz, lakhatáshoz, minimális közüzemi

ellátáshoz, az ingyenes oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz, öregségi gondoskodáshoz való jogot. A különösen rászorultaknak a támogatás túlnyomó része ingyen járna. Az EU e követelmények teljesítéséhez, akár egyes infrastruktúrális támogatások rovására is  megnövelhetné a szociális célok támogatását, szigorúbban ellenőrizhetné  ennek  célzott felhasználását  és e támogatások igénylését, lehívását is. Az EU még külön keretet is létrehozhatna a szociálpolitikai téren hátrányos helyzetbe jutott tagországok kiegyensúlyozására.   A szegényellenesség ellen Ilyen megoldások alkalmazásával az EU jogot formálhatna arra, hogy megkövetelhesse különösen Kelet-Európában az erős társadalmi és lakóhelyi szegregáció elleni harcot, a munkaalkalmak bővítését, a területfejlesztést, új közösségi szolidaritási termelési közösségek létrehozását, különösen az oktatásban az esélyegyenlőség biztosítását. Szorgalmazhatná a fellépést a növekvő közöny, a szolidaritáshiány, valamint a szegényellenesség és a szegények hibáztatásának populista irányzataival szemben.  Bennünket közelebbről érinthetik ezek a követelmények, ezért is érdekeltek vagyunk az európai szociális integráció erősítésében. Hiszen mint ahogyan az OECD legutóbbi országjelentése is megállapítja, Magyarországon a legmagasabb a nélkülözők aránya a lakosságon belül az európai OECD-tagállamokon belül, meghaladja a 25 százalékot, míg 2006ban még 20 százalék volt, a régió többi országában pedig nagyságrendekkel alacsonyabb. Komornik Ferenc Technika 2014/1

7

GÉPIPAR

Nem kihívás a nagy alkatrészek megmunkálása Az OR-Laser gépek a legtöbbet hozzák ki magukból Az innovatív OR-Laser gépei már jó ideje kiváló minőséget biztosítanak a feliratozás és a gravírozás területén. Az LPX még ennél is tovább megy. Az 50W-os lézernek és a kiemelkedő precíziónak köszönhetően kétséget kizáróan minden feladatra megoldást kínál. A minimális csíkszélesség 50μm, a maximális impulzus energia 1.5 MJ. A kimagaslóan precíz és dinamikus rendszer 5 tengelyes megmunkálásra képes. Minden tengely 1 m/s² gyorsulással rendelkezik, és az elérhető legnagyobb sebességük 30 m/perc. A maximális precízióról a portál felépítésű gránit szerkezet és a direkt mérőrendszer gondoskodik.

Fô az egyszerûség és az ellenôrizhetôség A megmunkálás előtti beállítások a kamerának köszönhetően jelentősen lerövidülnek. A nagyfelbontású kamerarendszernek köszönhetően nagyon egyszerűen és pontosan határozhatjuk meg az alkatrész pozícióját. Ezeknek a fejlesztéseknek köszönhetően a fel-

8



Technika 2014/1

használó most már valós időben határozhatja meg a feliratozás pozícióját, valamint élőben kísérheti figyelemmel a megmunkálási folyamatot. A szoftvercsomag fontos eleme az automatikus alkatrészpozíciófelismerő rendszer. A nem palettázott, egyedileg behelyezett munkadarabok helyzetét a rendszer felismeri, és végül automatikusan a megfelelő helyen kezdi el a munkát. 1000 kg-mal is gond nélkül elbír  A berendezés kategóriájában különlegesen tágasnak számító belső térrel rendelkezik, 800 x 800 x 200 mm nagyságú munkadarabok is megmunkálhatóak. Ez a felsőkategóriás pásztázó-fejnek és a lineármotoros hajtású dinamikus precíziós tengelyeknek köszönhető. A munkaasztal egy egyszerű, masszív gránitlapból áll. Ennek köszönhető, hogy az asztal teljesen vibrációmentes, így nagy tengelysebességeknél is különleges pontosság érhető el. A berendezés maximális rugalmasságát az opcionális forgó tengellyel tapasztalhatjuk meg. Ahogy az OR-Laser többi zárt

munkaterű gépe, úgy ez is megfelel minden biztonsági előírásnak, és további biztonsági intézkedések nélkül is bármilyen térben használható. Hibátlan mûködés: saját fej­lesz­tésû szoftver és hardver A gép vezérléséről az OR-Laser által fejlesztett gravírozó program gondoskodik. A szoftver számos funkcióval rendelkezik, amelyek a modern ipari követelményeket minden tekintetben kielégítik: közvetlen szövegbevitel, vonalkód bevitel, különféle CAD rendszerekkel való kompatibilitás. Egyszerűen importálhatunk többek között DXF, HPGL, BMP és JPG fájlokat.

Valós időben követhetjük az egész folyamatot a nagyfelbontású kamerának köszönhetően. További hasznos funkciók könnyítik a munkát, így elősegítve a gazdaságos és hatékony gyártási folyamatokat. Horváth Tamás IC-Hungary Kft www.ichungary.hu

GÉPIPAR

Termelékenységnövelô Horn innovációk A németországi tübingeni székhelyû Paul Horn GmbH legújabb vágóeszköz-innovációinak közös jellemzôje, hogy általában több munkafolyamatot integrálnak, jelentôsen csökkentve a vágószerszámok anyagköltségét, és ezzel párhuzamosan biztosítva a termelékenység jelentôs növekedését. Az innovatív vágószerszámokkal történô termelés egyszerûsödése az egész termelési rendszert jóval gyorsabbá és hatékonyabbá teszi. A fenti állításokat két új innováció bemutatásával illusztráljuk. Hatvanszázalékos szerszámélettartam-növelés A Horn által kifejlesztett új M409es tangenciális marórendszer meggyőző teljesítményt produkál a rombusz alakú megfordítható lapkáival. A 32 mm-es és a 40 mm-es vágási kör átmérőjű sarokmarókat (DIN 8030-A), illetve a 40, 53, 63 és 80 mm-es vágási kör átmérőjű résmarókat (DIN 1835-B) egyaránt az innovatív M409-es rendszer vágólapkáival szerelték fel. A precíziós élezésű, rombusz alakú, megfordítható lapkákkal rendkívüli vágási pontosság és kiváló felületminőség érhető el. A pozitív hátszögnek és a pozitív axiális szögnek köszönhetően a vágás könnyűvé válik, míg a második lapkánál integrált sarokmarás kiváló síkfelületek létrehozását teszi lehetővé. Egy további ferde letörési művelet integrálása stabil vágási szög és különösen megbízható marás elérését garantálja. Az r-0, 8 mm-es lekerekítési sugarú marás aP-9,3 mm-es vágási mélységet eredményez, és ideálisan alkalmazható a 90 fokos sarokmarásnál. A megfordítható lapkákat az új AS4B keményfém-minőségben állították elő: a keményfém alaphordozót TiAIN bevonattal látták el, hosszú élettartamot kölcsönözve a nagyolásnál és idomításnál

alkalmazott vágószerszámoknak. Mindezt egy fölöttébb hatékony belső hűtési megoldás egészíti ki, amit a lapkák vágási mezőjére orientált folyadékkivezetővel láttak el. A vágó-élek geometriáját a forgácsformák szimulációjával fejlesztették ki, amelynek köszönhetően kiváló forgácseltávolítás mellett lehet a vágást lebonyolítani. Továbbá a másodlagos lapkák kiálló részei egyrészt kiváló szögkialakítással látják el ezeket a pengéket, ugyanakkor pótlólagos védelmet biztosítanak a hátradőltebb pozíciójú elsődleges vágóbetétnek. A kemény és nagy szilárdságú felületi bevonatnak köszönhetően a maró-lapkák alapteste fokozottan védett a forgácsok által gyakorolt koptató hatás ellen. A 42 CrMo4 típusú acélból kidolgozott M409es tangenciális forgácsoló és rombusz alakú fordítható lapkákból álló rendszer élettartama 60 százalékkal haladja meg a piacon jelenleg található hasonló eszközök élettartamát. Moduláris menetvágó A Horn által szabadalmaztatott vadonatúj speciális moduláris, cserélhető kialakítású csőmenetvágó rendszer szerszámtartóból, illetve öt egyedi vágóbetétből áll. Kopás esetén csak a szerszámtartón lévő

Moduláris csômenetvágó rendszer

vágópengéket cserélik ki. Ez a tény komoly megtakarítást eredményez, ugyanis ily módon kiküszö­ bölhető a pengék köszörülése. Az eddig használt csőmenetvágó keményfém vágógyűrűk súlya elérte a 275 grammot egy R1/2” méretű menet esetében. A most kidolgozott, öt vágóbetéttel ellátott moduláris rendszer esetében a keményfém forgácsoló lapkák súlya nem haladja meg a 23 grammot, és kevésbé durva bánásmódot eredményez a drága anyagoknál. A szerszámtartó ugyanakkora méretű, mint a keményfém vágógyűrűk, és megfelelően illeszkedik a jelenlegi befogó berendezésekhez. A fordítható vágó-élek szorító ékkel történő rögzítése és az automatikusan önzáró, acél szerszámtartó kiváló szilárdsági tulajdonságokkal rendelkezik, hozzájárulva a termelés-növekedéshez. Mikor a szerszám élettartama a végéhez közeledik, elég csak a pengéket vagy a vágólapkákat kicserélni, ahelyett, hogy az egész blokkot helyettesítsék, mint korábban. Az új megoldással jelentős költségcsökkentés érhető el növekvő termelékenységi szint mellett. Békés Sándor Technika 2014/1

9

GÉPIPAR

Kompozit anyagok megmunkálása A jelenlegi gépipari gyártás erőteljes kutatásra ösztönzi az anyagtudományt. A leginnovatívabb anyagok között tartják ma számon a kompozitokat, amelyek több anyag kombinációjából épülnek fel, és kiválóan alkalmazhatók számos területen, főleg a repülőgépiparban és az autógyártásban, valamint a védelmi iparban. A nagy keménység, kis súly, illetve a korrózióállóság csak néhány olyan tulajdonság, amelyek vonzóvá teszik a kompozit anyagokat. Főként a méhsejt szerkezetben felépülő kompozitok a legnépszerűbbek, azonban megmunkálhatóságuk számos technológiai problémát vet fel, és alkalmazástól függően eltérő jellegzetességeket vonultat fel. Sikeres anyagkombináció A kompozitok, vagy társított anyagok olyan összetett anyagokból állnak, amelyek két vagy több különböző szerkezetű makro-, mikrovagy nanoméretekben elkülönülő anyagkombinációkból épülnek fel a hasznos tulajdonságok kiemelésére és a káros jellemzők csökkentésére. A kompozitok alapanyaga az erősítő fázissal ér el előnyösebb

Kompozit erôsítô anyagaként alkalmazott szénszál-szövet

10



Technika 2014/1

tulajdonságokat. Az alapanyagot mátrixnak, a többi elemet pedig második, vagy erősítő fázisnak nevezik. A kompozitok tulajdonképpen két bármilyen anyag – például fém, kerámia, polimer – kombinációjából előállíthatók, és az alapanyagot számos morfológiájú második fázissal – rövid vagy hosszú szálakkal és részecskékkel – erősíthetik meg. A kompozitok rengeteg előnye közül kiemelendő, hogy olyan előnyös tulajdonságoknak a különleges kombinációját hozzák létre előállításukkal, amelyek egy adott tartományon belül folyamatosan megváltozhatnak. Lényeges még, hogy a kompozitok olyan fizikai tulajdonságokkal is rendelkezhetnek, amelyek ezen „gyártott” anyagok egyetlen alkotójával sem érhetők el külön-külön. Ugyanakkor kiváló, és a gyártási igények szerint szabályozható szilárdsággal, képlékenységgel és korrózióállósággal rendelkeznek. A kompozit anyagok világpiacát 2013-ban 7, 9 millió tonnás termelés, 68 milliárd eurós kereskedelmi forgalom, 450 000-nél több foglalkoztatott, illetve legalább ötszázalékos éves növekedés jellemezte. A vezető ipari országok tartják a tempót, azonban a kompozitok piaca fölöttébb heterogénnak tekint-

Üvegszállal megerôsített kompozit

Az Airbus A400 létrehozásánál széleskörûen használtak fel méhsejt szerkezetû kompozit paneleket

hető a szakemberek szerint. Így például a gazdasági válság kirobbanása óta általában háromszázalékos visszaesés volt tapasztalható több ország termelésében, ám a repülőgépiparban és az autóiparban, valamint a megújuló energiák pia­ cán alkalmazott kompozit anyagok piaca eléri akár a 15 százalékos éves növekedési szintet is. Szendvics koncepció A kompozit anyagok tipikus szerkezeti felépítése leginkább egy szendvicshez hasonlítható, amelynél a nemes anyagok több rétegben kapcsolódnak egymáshoz. Az emberi testhez hasonlítva, ezek a rétegek képezik a bőrt, míg az alacsony sűrűségű kötőanyagok a kompozit lelkét alkotják. Ez a szendvics magas hajlító-merevséggel és alacsony tömörítési ellenállással rendelkezik abban az esetben, amikor derékszögű terhelésnek van kitéve az anyag. A kompozit kötőanyagának alacsony sűrűséggel és jó tömörítő merevséggel kell rendelkeznie. Ez az úgynevezett szilárd sejteknek köszönhető, amelyek a szilárd műanyagban lévő gáz-diszperzióból előállított habokból származnak. Méhsejt szerkezet A kompozit anyagok magvát, vagy lelkét alkotó kötőanyag méhsejt szerkezetű, amely a megerősített, illetve a nem megerősített polimerektől kezdve a fémekig különböző sűrűségű anyagokból származhat, s ezek a 20 és 200 kg/köbméter értékek között mozognak. A Du Pont

GÉPIPAR

által kidolgozott Nomex erősített polimert nagyra értékeli a szakma különleges könnyűsége és extrém merevsége miatt. A Nomex-et főleg szerkezeti megerősítésre használják az autóiparban, a vasútiparban, a hajózásban, a repülőgépiparban, illetve a védelmi iparban. A fém méhsejtek közül a legelterjedtebb az alumínium, ezt akkor alkalmazzák, ha a könnyűség, a merevség, a termikus, a tömörítési és vágási ellenállás a főbb elvárások. Legfrissebb tanulmányok szerint a legnagyobb hajlítási merevség és szilárdság akkor érhető el, ha a szendvics belsejét képező méhsejt súlya a külső bőrt alkotó panelek súlyának az 50-66 százaléka között mozog. Kompozit-feldolgozás A kompozit anyagok feldolgozása során az anyageltávolítással járó üzemi mechanikai megmunkálást ajánlatos a minimális szintre csökkenteni. Ennek ellenére a mechanikai megmunkálás során a fúrásra mindenképpen szükség van összeszerelt szerkezetek létrehozásánál. A fúrt lyuk minősége sokszor döntő fontosságú az egész szerelvény szempontjából. A legkritikusabb az ilyen esetekben a kompozitnál az anyagszétválás veszélye, amelyet a szerszámok által kiváltott rezgések okoznak. További problémát eredményezhet a munkadarab és a szerszám közötti kontaktusból származó hő-kibocsátás, amelynek a mértékét kordában kell tartani a szakemberek szerint, hogy a felmelegedés ne érje el a kompozit alkotó elemei által elviselhető maximális határt. Az ilyen megmunkálásoknál erőltetett aerodinamikai hűtési eljárásokat is bevetnek, mivel a klasszikus kenőanyagok gyakran oldószer-hatást váltanak ki. Hasonlóan gyakori a kontúrozás, amelyet kör- vagy szalagfűrésszel, illetve marással végeznek.

Az 5-tengelyes marás alkalmazása a kontúrozás alakzatától függ. A kontúrozást gyakran két műveletben végzik, először a nagyolást, majd a simítást kivitelezik, elérve a szükséges érdességet, s nem haladva meg a kompozit anyagok által elviselhető hőmérsékleti határt. Az anyageltávolítással járó, úgynevezett „szubtraktív” megmunkálások esetében a klasszikus feldolgozó eszközök alkalmazása mellett előnyös a lézer- és a vízsugár-technológia alkalmazása is. A vízsugárral való megmunkálás során kevés por termelődik, nem használódnak el a szerszámok, viszont a kompozit anyagoknál ügyelni kell a belső nyomás által előidézhető rétegleválás veszélyére. Forgácseltávolítással járó megmunkálás A kompozit anyagok forgácseltávolítással járó megmunkálása ös�szeegyeztethetetlen a hagyományos fémtárgyak kidolgozásával. Ezért a kompozit-megmunkálásra szakosodott műhelyekben történik a feldolgozás, ahol gyakran összevontan végzik a szendvics-szerkezetű kompozit anyagok, illetve a titán ötvözetek, ritkábban pedig az alumínium-ötvözetek fúrását. Bármilyen is legyen a forgácseltávolítással járó megmunkálás, kritikus lehet a kompozit megmunkálásnál a szerszámok vágóélének a kopása, illetve az anyagszétválás veszélye, amelyhez csatlakozik a felmelegedés és a kompozit kötőelemeinek – főleg a polimer alapúnál – a szétválási lehetősége. Nagyon fontos ilyen esetekben a szerszám és a gép közötti szinergia, a szerszámgeometria gondos kiválasztása, a vágóbetétek minősége, valamint a vágás technológiai paramétereinek a pontos betartása. A szendvics-szerkezetek megmunkálása általában 5-tengelyes

Kompozit anyagmegmunkálás

Kompozit anyagok robotizált megmunkálása

szerszámgépeken történik, amelyeknek erre a célra kiképzett funkcióik vannak. A vágóberendezéseknek alacsony nyomatékkal és átlagos sebességgel kell működni. A kompozitok megmunkálására általában a 100-120 N/m orsónyomaték mellett a 18 000 fordulat/perces sebesség a legalkalmasabb, de a vágási sebesség semmiképpen nem haladhatja meg a 20-24  000 fordulat/percet. A nagy sebesség ugyanis rétegleváláshoz, míg a túl alacsony fordulatszámon történő vágás nagy helyi hőtermeléshez vezethet. Mivel a kompozitok megmunkálását a méretek megismételhetetlensége jellemzi, nagyon fontos a folyamatirányítási rendszerekkel ellátott szerszámgépek alkalmazása, amelyek ennek köszönhetően figyelemmel követhetik a munkadarab méretváltozásait, illetve a deformálódását. Békés Sándor Technika 2014/1

11

GÉPIPAR

Termékfejlesztés STARTUP módra, Moldflow, mint kommunikációs eszköz Kétségtelen tény, hogy – az utóbbi évek világgazdasági folyamatainak hatására – a piaci igények egyre hatékonyabb kielégítése, és a fenntartható fejlődési elvek szem előtt tartása kiemelt szerepet kaptak a műanyag alkatrészek fejlesztése során. A kiemelkedő hozzáadott érték előállításához a folyamatos visszacsatolás, iteráció, és a legmodernebb eszközök, technológiák használata elengedhetetlen a teljes termékfejlesztési ciklus során. Fröccsöntött alkatrészek gyártásának esetében az elmúlt években a fejlesztési láncban résztvevők száma jelentősen megnőtt, a megrendelő és a gyártó térben és időben is elkülönül egymástól. Ezzel szemben a napjainkra sikeressé vált STARTUP vállalkozások – magas növekedési potenciállal, globális piacon versenyző, sikeres induló, innovatív vállalkozások – merőben eltérő szemlélet szerint működnek. A sikerhez vezető út természetesen nem írható le képletszerűen, a kreativitás, a rugalmasság és a vállalkozás azon képessége, hogy rövid idő alatt képes felismerni/beismerni hibáit; nélkülözhetetlen tulajdonságok. Kétségtelen, hogy az állandó és közvetlen vevői kapcsolat fontos eleme a sikernek, hiszen a fejlesztés során a vevők valós és látens igényeinek figyelembe vétele, kielégítése elengedhetetlen. A fröccsöntött műanyag alkatrészgyártás területén a kihívások három fő csoportra oszthatók: termékkel szembeni követelmények, szerszámmal-, és gyártási folyamattal kapcsolatos elvárások – amelyek elválaszthatatlan egységet alkotnak, és a három részes cikksorozatunkban részletesen kielemzünk. 12



Technika 2014/1

1. ábra – Termék, szerszám, technológiai kritériumok

(1. ábra). A startup vállalkozások analógiájából kiindulva, a siker kulcsa egyértelműen e kritériumok egy egységként történő kezelése a teljes fejlesztési ciklus során. A kialakult általános vertikális vállalati struktúra precízen meghatározza az egyes szereplők feladatát, velük szemben támasztott követelményeket. E hierarchia hátránya, hogy a lánc végén álló szereplő a számára előírt követelményeknek való megfelelésből kifolyólag szükség esetén akár a termék vagy a szerszám módosítást is javasolhat, amivel előre nem kalkulált többletköltséget okozva, akár hónapokkal is visszavetheti a termék piacra kerülését. A startup-oknál tapasztalható horizontális működés esetén a különböző szervezeti egységek együttműködése leegyszerűsödik, növelve a vállalat hatékonyságát, lerövidítve egy adott termék piacra kerülési idejét. Érdemes tanulni a startupoktól. A műanyag alkatrészek fejlesztése során, e hibák elkerülésének egyik legjobb eszköze – mint egy kommunikációs csatorna – a szimulációs szoftverek széleskörű, folyamatos alkalmazása a termékfejlesztés korai szakaszától egészen a gyártási folyamat optimalizálásáig. A termék gyártási költségeinek

megközelítőleg 70-80 százaléka [1] befolyásolható a tervezés korai szakaszában, ezért nagyon fontos a szimuláció megfelelő időben történő alkalmazása. A különböző szimulációs szoftverek segítségével virtuális környezetben vizsgálhatjuk meg a terméket, szerszámot és a folyamatot a különböző kritériumoknak megfelelően. A folyamatos kommunikáció, a szaktudás és a state-of-the-art szoftverek alkalmazásával az eltérő szempontok együttes figyelembe vétele lehetővé teszi a kiemelkedő hozzáadott értékteremtést. Az Autodesk Simulation Moldflow fröccsöntés szimulációs szoftver a képzett szakember kezében lehetőséget biztosít a folyamatban résztvevő szakemberek számára megfelelő megoldást találni az olykor egymásnak ellentmondó kritériumoknak. A konstruktőrnek a termék fejlesztés korai szakaszában elsődleges feladata az alkatrész funkciójának biztosítása, a polimer alkatrészek tervezési irányelveinek figyelembe vételével. Számtalan hiba kiszűrésére nyílik ekkor lehetőség a fröccsöntés szimuláció alkalmazásával. A szoftver a formaüreg virtuális kitöltését végzi, amely segítségével meghatározhatóak a fröccsöntésre jellemző  legalapve-

GÉPIPAR

2. ábra – Összecsapási front

tőbb információk. Rálátást kapunk arra, mi történik az ömledék előre haladása során, kialakulnak e – és amennyiben igen, hol – a terhelhetőséget rontó összecsapási frontok, légzárványok. (2.ábra). Az áramlási kép alapján láthatjuk, számíthatunk e kitöltési problémákra, minőségi hibákra.  Műszaki műanyag alkatrészek tervezésekor a szilárdságtani szoftverek (ANSYS, Abaqus, Autodesk Simulation) használata elengedhetetlen, ám a gyártási folyamat során végbemenő belső változások, szálorientációk, maradó feszültségek figyelembevétele komoly kihívás elé állítja a mérnököket, mivel ezek figyelmen kívül hagyása számottevő elhanyagolást jelenthet a teherviselő termékek tervezésekor. A hagyományos végeselemes szimulációk során alkalmazott lineáris, homogén, izotróp anyagmodell a polimer alkatrészek vizsgálata során túlzott mértékű egyszerűsítést okoz. Az

3.ábra – Fotorealisztikus megjelenítés

erősített és töltött anyagok esetén fröccsöntés szimulációs eredmények figyelembe vételével, gyárthatósági és vetemedési kritériumok alapján megválasztott meglövési pont jelentősen befolyásolja a termék terhelhetőségét meghatározó szálorientációt. A fröccsöntés szimulációs szoftverrel készített analízisek eredményei közvetve/ közvetlenül átadhatóak a szilárdságtani szoftvereknek, így a valóságot közelítő anizotróp anyagmodellel tudjuk elvégezni a terhelési analíziseket. A témában kiterjedt szakmai ismeretünk segítségével eltérő eljárásokkal tudjuk biztosítani a lehetőséget az adatcserére, így mindenki számára képesek vagyunk átfogó megoldást kínálni. Mivel egyes esetekben a fröccsöntés és a szilárdságtani szimulációk (FEA) eltérő végeselemes hálóval dolgoznak, így a feladat megoldásában kulcs szerepe van az eltérő hálók közötti adatcsere (DATA MAPPING) megoldásának is.

Harmadik fél által szállított szoftverek (DIGIMAT és CONVERSE) alkalmazása, segítségével az adatátadáson túl a polimerek nem lineáris tulajdonságainak figyelembe vétele mellett meghatározhatóak tönkremeneteli kritériumok is. A beszívódásokkal kapcsolatos legnehezebb kérdés, hogy az adott területen valóban látható mértékű felületi hibát okoz e vagy elhanyagolható annak mértéke. A szimulációs eredmények fotorealisztikus megjelenítése – a vevő számára érthető módon – lehetővé teszi a fröccsöntés szimulációs eredmények kommunikációját a tervező számára. (3.ábra). A szimulációs szoftver nem csak egy optimalizációs eszköz, hanem egy kommunikációs csatorna is, amely segítségével a terméktervezési folyamat résztvevői - terméktervező, a szerszámtervező, a technológus - lehetőséget kapnak arra, hogy szoros együttműködés mellett közösen érjék el a termékkel szemben támasztott követelményeket, magas hozzáadott értéket teremtve vállalatuk és vevőik számára. Seres Viktor Szimulációs Szakértő Alba-Tools Kft. [email protected] Irodalomjegyzék [1]Ullman, D. G. (1992). The Mechanical Design Process, McGraw Hill, New York.

Technika 2014/1

13

A norelem Normelemete KG. vállalati profilja A Stuttgart melletti Markgröningen székhelyű norelem Normelemente KG. világviszonylatban is az egyik legnagyobb beszállító a szabványos gépelemek, rendszerek és komponensek területén a gép- és berendezésgyártásban, valamint a mérés és ellenőrzés eszközeinek körében. A közel 25000 normáliával és gépelemmel a norelem saját szakterületén teljes választékot kínál. A norelem vevői világszerte a legkülönbözőbb méretű vállalatok a gép- és berendezésgyártásban, valamint a kisiparban. A norelem-nél hagyományosan nagy jelentőséggel bír a professzionális tanácsadás, a nagy raktárkészlet, a gyorsaság, megbízhatóság és a vevőkhöz való különleges közelség. Modern logisztika biztosítja a gyors áruküldést és a választék közel teljes raktáron tartását. A vevők és az érdeklődők vagy a klasszikus, közel 1300 oldalas norelem katalógus (THE BIG GREEN BOOK), vagy pedig az internet segítségével tekinthetnek be a széles termékspektrumba, azok minden releváns paraméterébe, és adhatnak le rendeléseket (www.norelem.hu). Vevőink már 1995 óta közvetlenül elérhetik az összes norelem termék CAD modelljét, ezeket problémamentesen és gyorsan beemelhetik saját terveikbe. A norelem manapság még inkább innovatív partnerként és rendszerszállítóként jelentkezik, amely a technikusoknak, konstruktőröknek és mérnököknek a helyszínen nyújt támogatást az ötleteket és tervezeteket norelem termékek használatával a mindennapokban is jól használható és gazdaságos megoldásokká alakítani. A vevőkhöz való közelség a norelem-nél azt jelenti, hogy ismerjük azt, amire a vevőnek ma szüksége van és a jövőben igényelni fog. Számos elismerés és design-díj jelzi azt a magas minőségi igényt, melyet vállalatunk a saját termékeivel szemben támaszt. A norelem hosszú évek óta fontosnak tartja a szakképzést cégen belül és azon kívül is. Ennek fontos célpontja az innovatív és gyakorlatorientált projektek támogatása a szakképzésban és a műszaki felsőoktatásban. norelem 14



Technika 2014/1

MÉRÉSTECHNIKA

Hazai irányítástechnikai eszközök I.

Tartályszint mérés mûszerei Az 1991-ben alapított Weszta-T Kft. tisztán magyar tulajdonú vállalkozás. Elődje – az MMG Automatika Művek – tartályparkok, szivattyúállomások és csővezetékek folyamatirányítási műszereinek és rendszereinek egyik legnagyobb gyártója és szállítója volt. Meghatározó szerepet játszott a Magyarországon, a Közép- és Kelet-Európában, valamint az egykori Szovjetunió területén létesült olaj- és gázipari irányítástechnikai projektek tervezésében és kivitelezésében. A Weszta-T Kft. alapítóinak és a megszűnt MMG-ből (1999) átigazolt munkatársaknak sikerült átmenteni a nagy múltú elődnél megszerzett irányítástechnikai tudást és az ahhoz kapcsolódó technológiai és piaci ismereteket a gázés olajipar, erőművek, egyéb létesítmények műszereinek, rendszereinek fejlesztése, gyártása, kulcsrakész kivitelezése terén. A termékek saját fejlesztésűek és gyártásúak, lehetőség van a standard termékek mellett speciális igényeket kiszolgáló műszerek előállítására is. Elsősorban tartályparkok számára készült az UVKSZ, a függesztett úszós nagypontosságú szint-, határszint- és sűrűségmérő műszer. Készletszámító művel együtt a tartályban tárolt folyadék (olaj, folyékony gáz, stb.) mennyisége is meghatározható, továbbá átlaghőmérővel kiegészítve a rendszert a 15Co-ra számított normál térfogatot is megkaphatjuk. A műszer ellenőrzése és a különböző funkciókba történő átkapcsolása a felszerelés helyén a tokozat megbontása nélkül elvégezhető. A két vezetékes RS-485 buszon keresztül a készletelszámolást és megjelenítést végző géptermi számítógép segítségével (MODBUS

RTU protokoll) a műszer különböző üzemmódokba vezérelhető, a mérési adatok pedig kiolvashatók. A kábelezés szabványos kommunikációs kábellel történhet. Az UVKSZ mérési pontossága, stabilitása, ismétlőképessége egyedi, mikroprocesszoros felépítéséből adódóan kiváló. A mérési körülményekből származó hibák (környezeti hőmérséklet, huzalsúly, stb.) kompenzáltak, a szintmérés pontossága jobb, mint 1mm. A szintmérő robbanásbiztos jóváhagyással rendelkezik. A ki- és bemeneti csatornák védelméről túlfeszültség (villámvédő) egység gondoskodik. Az UVKSZ szintmérő háza rozsdamentes acélból készül kis (6 bar-ig) és nagy nyomású változatban (26 bar-ig). A műszert az újrahitelesítés során a tartályról nem kell leszerelni, csupán az előzetesen már hitelesített mérődobot kell cserélni. Kisebb tartályok­hoz (10-30 m3) a vezetett úszós magnetostrikciós szintmérő szondát ajánljuk. A magne­ tostrikciós elven működő szonda függőleges csőből áll, amely a csövet körbefogó, mágnest tartalmazó úszót megvezeti. Az úszó a folyadékszint változását követve megváltoztatja a cső belsejében lévő ferromágneses huzal mágnesezettségét. A szonda fejéből kibocsátott hullám a megváltozott mágnesességű helyről vis�szaverődik. A hullámterjedés idejéből a mikro-processzoros jelfeldolgozó elektronika kiszámolja az úszó helyzetét. A szintmérő szonda is két vezetékes RS485 buszon

keresztül (MODBUS RTU protokoll) kommunikál a külvilággal. A függőleges cső hőmérsékletérzékelőket is tartalmaz, ezáltal nincs szükség tartály átlaghőmérséklet mérőre. Az UVKSZ szintmérőhöz hasonlóan a szintmérő szonda is rendelkezik robbanásbiztos jóváhagyással. A szint és sűrűségmérés pontosságát a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal (MKEH) típusvizsgálat során jóváhagyta, gyártás után minden egyes műszer egyedi tanúsításra kerül. A műszereket időközönként (Magyarországon két év), a vonatkozó hitelesítési előírás szerint hitelesíteni kell. folytatjuk Kulinyi Sándor Végvári Richárd

Technika 2014/1

15

CAD, CAM, CAE, PLM

Rekord évet zárt az S&T PLM üzletága Az S&T PLM üzletága történetének legsikeresebb évét zárta. Az üzletág 2013-as év árbevétele 23%-kal nôtt 2012-höz képest, a növekedés ráadásul egy erôs 2012-es bázishoz képest valósult meg. A kiemelkedô eredményt úgy sikerült elérni, hogy minden stratégiai terület jól teljesített. CAD: Creo az élen Az S&T PLM üzletág zászlóshajója 2013-ban is a Creo integrált csúcskategóriás CAD/CAM/CAE szoftver volt. A PTC 2011 júniusában indította útjára az új generációs Creo termékfejlesztő rendszert, ami a Pro/ENGINEER közvetlen technológiai örököse. A piacon jelenleg a Creo 2.0 érhető el, ami egy kiforrott, nagy teljesítményű, gyors és könnyen használható szoftver. A Pro/ENGINEER felhasználók döntő többsége – köztük olyan világcégek, mint pl. az ABB, Bosch, Bang & Olufsen, Danfoss, GE Appliances, GE Healthcare , Intel, John Deere, KTM, Sony, Toyota - már áttért az új generációra világszerte. Hasonló áttérési hullámnak voltunk szemtanúi Magyarországon is. A Creo az új felhasználók számára is vonzó megoldás nemzetközi szinten és Magyarországon is. A Creo KKV-k igényeihez igazított csomagszerkezetének és kiváló ár/érték arányának köszönhetően ugrásszerűen nőtt az érdeklődés a szoftver iránt hazánkban. Ezt mi sem jelzi jobban, mint hogy az utolsó negyedévben az S&T az 5. legsikeresebb Creo partner volt Európában az új felhasználók számának tekintetében. A Creo a legtöbb sikert az egyedi gépgyártók és a szerszámtervezők körében érte el. PLM: Windchill 2013-ban megjelent a Windchill PLM rendszer 10.2 változata. Az új verzió egyszerűbbé teszi a megfelelést a Unique Device Identification  (UDI) és a Conflict Minerals szabályozásoknak. A szoftver ezen felül egyszerűsíti a gyártási

16



Technika 2014/1

folyamattervezést és az Office integrációt. Az új Windchill Cost modul segítségével vizuálisan elemezhető a konstrukciók tervezett és a mindenkori állapot szerinti megvalósult költsége. A PTC, a Windchill fejlesztője 2013 decemberében stratégiai együttműködési szerződést kötött a GE-vel a Windchill és a GE Intelligent Platforms gyártás automatizálási rendszerének integrálására. Ennek keretében a GE beépíti termék portfóliójába a Windchill MPMLink gyártás szervező rendszerét. Az S&T számos Windchill rendszert helyezett üzembe új felhasználóknál, és emellett a régebbi felhasználók is komoly bővítéseket valósítottak meg. A Rábánál már 100 mérnök használja a Windchill-t a CAD adatok kezelésére és a fejlesztési munkafolyamatok automatizálására. Gyártástámogatás, NC: ESPRIT Az S&T NC portfóliójában kulcs szerepet játszik az alkatrészgyártók igényeire optimalizált ESPRIT CAM rendszer. Jól kivehető trend, hogy a ciklusidők és a gyártási költségek minimalizálása érdekében egyre komplexebb megmunkáló gépeket vásárolnak a gyártó cégek. Ezen gépek teljesítménye azonban csak akkor aknázható ki teljes mértékben, ha professzionális CAM rendszerrel programozzák azokat. Az ESPRIT pontosan ezt a szükséges pluszt nyújtja a gyártóknak. 2013 során robbanásszerűen nőtt az ESPRIT felhasználók köre, különösen a komplexebb eszterga-megmunkáló központok programozása területén.

A Creo ideális választás a jármûipari beszállítók számára

Kétszámjegyû növekedés 2014-ben is Az S&T PLM üzletága a 2014-es évre is kétszámjegyű növekedéssel számol. Az első félév során jelenik meg a Creo 3.0, ami felár nélkül fogja tartalmazni a közvetlen CATA és NX interfészeket az eddig is díjmentes Solidworks és Inventor interfész mellett. Ráadásul a beolvasott modellek gyakorlatilag úgy szerkeszthetők, mintha azok eleve a Creoban jöttek volna létre. A Creo 3.0 megteremti a tökéletes platformot a CAD rendszerek konszolidációjára és még vonzóbb választás lesz a járműipari beszállítók számára. A Windchill vonatkozásában a már folyamatban lévő lehetőségek alapján mintegy 50%-os árbevétel növekedéssel számol a cég. Az előző év végén megjelent Windchill 10.2, és a GE-vel kötött együttműködés hatása 2014-ben teljesedik ki és tovább erősíti a szoftver piaci súlyát. Az ESPRIT is komoly vérfrissítést kap 2014-ben: az év során megjelenik az ESPRIT New Generation, ami eddig nem látott szintű integrációt biztosít az NC pályaszámítás és a szimuláció között. Az ESPRIT felhasználói felülete is gyökeresen megújul. Az új verziónak már most elkészült a magyarítása, így az az indulás első percétől kezdve magyar felhasználói felülettel is elérhető lesz. Az új fejlesztéseknek köszönhetően a szoftver az alkalmi felhasználók számára is sokkal könnyebben használható lesz, ugyanakkor a megjelenő új technológiák még tovább tágítják az alkalmazásának lehetőségeit.

Technika 2014/1

17

CAD, CAM, CAE, PLM

Hatékony és innovatív 3D-s tervezés SolidWorks 2014-el Megjelent a Dassault Sytemes 3D-s tervező rendszerének a 22. kiadása, a SolidWorks 2014. A tervezők számára igazi csemege a SolidWorks idei verziója, ugyanis több mint 200 olyan újdonsággal jelentkezik, amelynek 90 százalékát a felhasználóktól érkezett konkrét igények alapján dolgoztak ki. Ennek a szoftvermegoldásnak köszönhetően a SolidWorks felhasználók 2 milliót meghaladó tábora olyan hatékony eszközökhöz jut, amelyek felgyorsítják a tervezési folyamatot, egyszerűsítve az alakzatok és együttesek létrehozását, optimalizálva az együttműködést és javítva a termelékenységet. A jól strukturált kezelőfelület mellett a nagy előnye ennek a programnak a tervek és ötletek megosztása. Ezért indították el a My. Solidworks közösségi weboldalt, egyesíti a mai webkettes portálok több funkcióját, válaszokat fogalmazva meg a felhasználók által feltett kérdésekre. Új tervezôeszközök A tervezőeszközöket érintő számos fejlesztés közül kiemelendő az új Style Spline funkció, a vázlatok automatikus átméretezése (Sketch Picture), a felületek és élek lekerekítéséhez csatlakozó kúpszerkezet-lekerekítés pedig lehetővé teszi a felhasználók számára összetett és organikusabb jellegű felületek gyors,

egyszerű és pontos létrehozását a SolidWorks 2014 eszköztárával. Az alkatrészek tervezési műveleteit felgyorsították és automatizálták. Az új lemezalkatrész-funkciókkal például az él-hajlításhoz szükséges információk rendelkezésre állnak, és ezzel még hatékonyabbá válik a lemezalakzatok létrehozása, illetve még több pontos adat kérhető le a gyártáshoz. Munkafolyamat-integráció A SolidWorks Enterprise PDM adatkezelő program segítségével az eddiginél jóval nagyobb adatmennyiség kezelését lehetővé tevő műveletek hajthatók végre az új fájlverziók automatikus lekérdezésével, valamint a vállalat-specifikus adatok beillesztésével. Nagy jelentőségű változást eredményez az adatkezelésnél, hogy az adattárat érintő műveletek közvetlenül elérhetők a Microsoft Office Word, Excel, illetve a Power Point felhasználói felületeken. A fontos adatok és dokumentumok a menüsorban kialakított, grafikus előnézettel optimalizált web-klienssel ellátva jeleníthetők meg. A SolidWorks Electrical új funkcióval megnövelt hatékonysággal tervezhetők a vezetékek, kábelek és kábelkorbácsok, továbbá optimalizálható a nyomvonaltervezés is. A kapcsolási rajzok és a szerelvény fájlok a SolidWorks Enterprise PDM-el és az eDrawing-al való teljes integrációnak köszönhetően az említett eszköztárakba villámgyorsan továbbküldhetők, illetve visszahívhatók. Megnövelt termelékenység Az új szoftvernél egyszerűsítették a konfigurációkhoz való hozzáférést,

18



Technika 2014/1

lehetővé tették a rugalmas és a merev szerelvények közötti átjárhatóságot, igazi újdonságként pedig a rajz nézetekben lévő modellek cseréje is megvalósíthatóvá vált. Akár az összes alkatrész is egyszerűen kicserélhető egy másikra, valamint kivitelezték a SolidWorks Plastics integrációját is. Leegyszerűsítették a termelési költségek kiszámítását, és a felhasználók szinte előrevetíthetik az alkatrészek előállítási költségeit, majd az erre vonatkozó adatokat megoszthatják az egész ellátási lánccal. Áttérve a feljavított megjelenítésre, kiemelendő az ügyfélbarát új felhasználói felület, amely személyre szabott, új ikonokkal ellátott, továbbá a termékekre vonatkozó kronologikus mappát bocsát rendelkezésre, megjeleníti az alkatrész-metszeteket, lehetővé teszi egyebek mellett a PNG formátumban történő mentést, valamint PhotoView 360 eszköztárat tartalmaz a rendereléshez. Végül a SolidWorks Simulation segítségével a szimuláció egyszerűbbé és hatékonyabbá válik, kiküszöbölve a munkafolyamat többszöri elvégzését, számos területhez nyújtva hatékony szimulációs eszközöket. A szerelvények kezelésére szolgál a Quick Mate és a Slot Mate eszköztár, amelyekkel a részegységek gyors csatlakozása, illetve a hornyok teljesen újszerű és egyszerű kezelése kivitelezhető. Elég itt megemlíteni, hogy a horony típusát, hosszúságát, illetve a beszerelendő kötőelem méreteit kell megadni, a program pedig elvégzi a méretezést az adatbázisból. Békés Sándor

INFORMATIKA

CES 2014 a dolgok internete jegyében Az idei év az USA-beli Las Vegas-i fogyasztói elektronikai szakvásárral (CES – Consumer Electronics Show) vette kezdetét az új technológiák rajongói számára. A január 7-10. között 25 úgynevezett TechZónába tömörített 15 árukategória bemutatója a CESen 2 millió négyzetméteres kiállítási területen zajlott, ahol 150 országból 3 200 kiállító cég mintegy 20 000 innovatív új termékét mutatta be közel 152 000 látogató – 35  000 az USA-n kívüli országokból érkezett – előtt. Általában elmondható, hogy az idei CES-en a hajlított és rugalmas képernyős Ultra HD TV-től kezdve a következő generációs okostelefonokon át egészen a pilóta nélküli dró­ nokig, szenzorokig, robotokig, az internethez csatlakoztatott autókig és a 3D nyomtatókig, a dolgok internetének a vezérletével minden meghökkentő technológiai újdonságot felvonultattak a szervezők. Gary Shapiro, a CES-t szervező CEO elnöke szerint innen már csak az időgép hiányzott, egyébként mindent megtalálhattak az érdeklődők. „Minden dolog internete” Az eufóriás hangulat mellett sem elhanyagolandó, hogy a Fogyasztói Elektronikai Szövetség (CEA) legfrissebb adatai szerint a fogyasztói elektronika idén egyszázalékos visszaesést könyvel el, és értéke 1  055 milliárd dollárt tesz ki. Ennek ellenére 2014 trendformáló tényezője az a forradalmi változás, amelynek köszönhetően John Chambers, a Cisco vezérigazgatója szerint a „dolgok internetéből” a világ átlép a „minden dolog internete” által képvi-

selt fejlődési szakaszba. Ezzel arra akart utalni, hogy az internet által összekapcsolt világban a televíziók, hűtőszekrények, autók, okostelefonok és különböző eszközök közötti integráció és csatlakozás által képviselt anyagi érték óvatos becslések szerint is 19 000 milliárd dollárt tesz ki, olyan példátlan forradalmat indítva el, ami Chambers szerint 5-10-szer fontosabb, mint az internet megjelenése. Alig 30 évvel ezelőtt, 1984-ben csak ezer komputer csatlakozott az internethez, míg 2015-ig pusztán csak a mobil eszközök száma meghaladja a világ lakosságának a létszámát, majd a jövő év végére 10 milliárd mobil eszközre már 77 milliárd alkalmazást telepítenek. A CES-en jelen lévő nagy cégek, az úgynevezett „titánok” szóvivőjeként Chambers leszögezte, hogy a minden dolog interneteként meghatározott fejlődési szakaszban több milliárd eszköz lesz összekapcsolva, amelyre a csúcstechnológiai cégeknek könnyen használható, nagysebességű, de ugyanakkor biztonságos technológiai háttér biztosításával kell felkészülniük. Az összekapcsolt világ a Cisco számításai szerint óriási léptékű anyagi megtakarításokat eredményezhet. Csak az USA-ban az évente közvilágításra fordított 13 milliárd dollárnak a 70 százaléka megspórolható az internettel ös�-

szekötött közvilágítási hálózattal. Az intelligens városok közül Barcelonát hozva példaként, kijelenthető, hogy a minden dolog internetének alkalmazása 47  000 új munkahelyet teremtett. Ultra HD tévék és egyre intelligensebb okostelefonok A CES-en felvonultatott fogyasztói elektronikai rengetegből kiemelkednek a 4K szabvány szerinti – négyszeres HD felbontású – televíziók, melyek közül a legnagyobb hajlított LED TV-t 21:9es képaránnyal az LG prezentálta. Erre a Samsung új 4K tévécsaládja válaszul 105 colos televízióval jelentkezett, a Sony pedig új televíziói mellett bemutatta az Ultra Short Throw 4K Projector nevű vetítőjét, amellyel Ultra HD minőségű vetítéseket lehet kivitelezni akár egy falon is. A vetítő önkorrekciós rendszerének köszönhetően a videók minősége hasonló a moziban vetített filmekéhez. A CES adatai szerint az Ultra HD hajlított képernyős TV-készülékek eladása idén még alig éri el a 8,7 millió készüléket a 247 millió darab értékesített televízióból. A PC-knél a legújabb fejlődési irányt a kiváló minőségű monitorok mutatják. Ilyen volt a Lenovo ThinkVision Pro2  840m-je, mert 3  840X2  160-as impozáns felbontású monitorral rukkolt elő. Az okostelefonokból idén 1,21 milliárd készüléket értékesítenek, Technika 2014/1

19

INFORMATIKA

Magyar innovációk a CES 2014-en A több mint 40 éves múltra visszatekintő Las Vegas-i CES kiállításnak három magyar cég is résztvevője volt. A 3D navigáció és vizualizációs keresőmotort bemutató Leonar3Do International Zrt., a GPS Tuner Kft. a navigációs szoftverével és az Xdroid Kft., mely a mesterséges intelligencia és az adatbányászat terén kínált nemzetközileg is egyedi, hazai fejlesztésű megoldásokat. A három hazai cég közül kettő már rendelkezett tapasztalatokkal ezen a tech szupershow-n, mivel már több éve rendszeres kiállítók a CES-en. A Leonar3Do Int. Zrt. idén a Leopoly fejlesztésével jelent meg, mely ötvözi a prezi.com-ot a 3D rajzolással és a legkönnyebb megoldást kínálta a 3D nyomtatásra szánt tárgyak megformázásához, azoknak is, akik sem a 3D nyomtatással, sem a modellezéssel eddig még nem találkoztak. A GPS Tuner Szoftverkiadó Kft. már több éve kiállító a CES-en, az idein a GPS Tuner Atlast, az eddigi legújabb navigációs szoftverének legújabb változatát mutatta be, nemcsak hogy szép, de ujjal is jól kezelhető és nem drága. A harmadik cég az Xdroid Kft., mely első alkalommal jelent meg a digitális világ eme rangos színpadán. A magyar piacon elsősorban a beszéd- és érzelemfelismerő technológiákkal, üzleti előrejelző megoldásokkal foglalkozott. Most viszont egy új területen szeretne nemzetközi sikereket elérni, ezért a BinPad nevű, teljesen unikális, vizualizációs keresőmotor alkalmazásával jelent meg. A BinPad egy olyan következő generációs hierarchikus navigációs és megjelenítő rendszer és kereső program, amely kategorizálja, automatikusan csoportokba rendezi a keresési eredményeket, a csoport címeket is meghatározza, és a felhasználónak nagyon sok, több helyről, rendszerezett, csoportosított információkat nyújt. A BinPad rendszer egyszerűen és minimális keresési erőfeszítések nélkül megadja az interneten, a Wikipediában, vagy más elektronikus könyvtárakban lévő információkat a számítógépünkre. Elvégzi helyettük az adat- és szövegbányászatot. Ezt sikerrel alkalmazhatják cégek, tanulni vágyó, vagy vizsgára készülő fiatalok, kutatók és bizonyos témák iránt érdeklődő szakemberek is. Wellek Margit

20



Technika 2014/1

ami 20 százalékos éves növekedést jelent. A kiváló, új fejlesztésű készülékek közül kiemelendő a Sony Xperia Z1 Compact okostelefon, amelynek a méreteit lecsökkentették, így 4,3 colos, 1 280X720-as felbontású kijelzővel, 2,2 GHz-es Snapdragon processzorral ellátott, víz- és porhatásnak ellenálló változatban mutatták be. A táblagépekből 2014-ben 340 millió darabot értékesítenek a tavalyi 242 millióval szemben, így a fejlesztőcégek egyre nagyobb kínálattal jelentek meg a vásáron is. Az egyik legújabb fejlesztésű táblagépet a Samsung Galaxy Note Pro 12.2 szolgáltatta, amelynek képernyője átlósan 12.2 colos, képfelbontása pedig eléri a 2 560X1 600-at. Az értekezleteken vázlatok és összetett ábrák bemutatására képes igényes táblagép Exynos 5 és Snapdragon 800 processzorokkal felszerelt változatokban jelent meg. A táblagép a Quad View innovatív funkcióval négy alkalmazás egyidejű megjelenítésére képes. Autó 2.0 A jövő autója, amit egyszerűen csak Autó 2.0 jelzővel illetnek, az idei CES-en már megjelent, egyesítve az autógyártást az internettel összekapcsolt elektronikai fejlesztésekkel. Ulrich Heisenberg, az Audi fejlesztési vezetője elmondta, hogy az autógyártásban ma az innováció 90 százaléka a villamossági és elektronikai alkatrészekhez kötődik. Az elektronika ma már segíti az autóvezetőt a vezetésben, a világításról, a hibrid meghajtásról, az internettel összekapcsolt alkalmazások rengetegéről nem is beszélve. Ma már az autó belseje nem csak egyszerűen szoftverből, hanem sokrétű számítógépes architektúrákból áll össze. A fejlesztők nem tétlenkednek, és a „szemmel vezetési” funkció mellett az Audi „Piloted Driving” fedélzeti

rendszere, amelyet az A8-as modellekbe fognak beépíteni, 2,5 milliárd műveletet lesz képes elvégezni percenként, ami egy mai A4-es egész kapacitásával felér. A tavalyi A6-os típus egész vezetőfülkéjét megtöltötte az irányító panel, ami mostanra már csak egy hordozható PC méretű terjedelmet vesz igénybe. Mindez az új, 192 magos NVIDIA mikroprocesszornak köszönhető. Az új Audiban már olyan elektronika lesz, amely képes a vezetőt 60 km/h sebesség mellett 10 másodpercre teljesen nélkülözni, míg az be-, vagy kikapcsol valamit. A világítás 500 méterre történő növelése mellett az Audi a francia Valeo felszereléseivel képes a megnövelt valóságot is bevetni, a vezetőt tájékoztatva a baleseti veszélyekről. Továbbá egy új felület, szintén a megnövelt valóságnak köszönhetően, a vezető előtt a nézési irányának megfelelően kivetíti a rá leselkedő veszélyforrásokat. Innovációs lavina A CES-en az intelligens karórák (smartwatch) inváziójára került sor, amelyek vezeték nélküli internetes kapcsolattal ellátottak, alkalomadtán Bluetooth-al csatlakoznak az okostelefonokhoz, viselőjük egészségi állapotát monitorozzák, tájékoztatják, ha e-mailt kapnak, valamint beazonosítják és kijelzik a hívó fél adatait. Nagy feltűnést keltett az Oculus VR Crystal Cove Oculus Rift látókészüléke, amely videó-játékok, valamint a virtuális világ eddig nem tapasztalt közelségbe hozására képes 1080p kapacitású LEDkijelzőjével és helyazonosító videó-kamerájával.

Békés Sándor

ÉPÍTÉSZET

Tudományos Diákköri Konferencia a SZIE-Ybl Miklós Építéstudományi Karon 2013 Absztrakt 2013-ban is is megrendezték a TDK-konferenciát a SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Karon. Az elmúlt öt év tendenciája (pályázók számának növekedése, új szekció létrejötte) tovább folytatódott (1.sz.ábra). A korábbi évek sikerei, az oktatók (témavezetők) hozzáállása felkeltette a diákok érdeklődését, így 2013-ban 31 pályamunka érkezett. A dolgozatok előzetes szelektálása, szekcióba sorolása minden évben – bizonyos értelemben – nehézséget okoz, azonban a dolgozatok összefoglalói alapján a kari TDT bizottság úgy döntött, hogy 2013-ban öt szekciót indít, elkerülve az esetleges méltatlan összevetéseket.

1.sz. ábra A leadott pályamunkák száma 2008-tól

Az öt szekció: - Építőanyagok és technológiák - Infrastruktúra és geotechnika - Katasztrófavédelem - Környezet és építészet - Tűzvédelem A szakavatott zsűritagok nehéz feladatot kaptak, hiszen az előzetes tartalmi tájékoztatás (rezümék) mellett, a pályázók előadó képességét, vitakészségét, és nem utolsósorban az elvégzett munka eredményét is bírálták. Jelen összeállításunkban röviden beszámolunk az egyes szekciók eredményeiről, illetve az „Építőanyagok és szerkezetek”, szekció helyezett pályamunkáit ismertetjük részletesebben. „Infrastruktúra és geotechnika” szekció I. helyezett: A Homokhátság vízháztartása és vízgazdálkodási lehetőségeinek vizsgálata Készítette: Szakács Tímea. Témavezetők:Kiss Katalin, tanársegéd; Liptay Zoltán Árpád, mérnök.

II. helyezett: Budapest V. kerületének városenergetikai vizsgálata Készítették: Gál Szabolcs, Varga Norbert Témavezető: Talamon Attila, egyetemi tanársegéd. III. helyezett: A közösségi közlekedés a XXI. században. Az elővárosi vasút és villamoshálózat összekapcsolása Készítették: Szalai Zsófia, Blahó Katalin. Témavezetők: Dr. Macsinka Klára PhD, egyetemi docens; Blahó Tibor, okleveles mérnök. Rektori különdíjas: Nyers szennyvíziszap ülepedési vizsgálata a nyári időszakban Készítette: Madarász Emese Témavezetők: Kiss Katalin, tanársegéd; Dr. Patziger Miklós PhD, adjunktus. „Környezet és építészet” szekció I. helyezett: Természetes alapanyagú homlokzati díszítő- és kéregpanelek Készítette: Kamondi Alexandra Témavezető: doc.h.c. Velősy András, mestertanár.

II. helyezett: Ludovika, a folyamatosan változó épület Készítette: Stocker Eszter Júlia Témavezető: Dr. Szabó László DLA, ny. főiskolai tanár III. helyezett: A színes környezet és az ember kapcsolata Készítette: Jámbor Zsolt Gábor Témavezető: Somorjai László, adjunktus. „Katasztrófavédelem” szekció I.helyezett: Az atomerőművek sugárbiztonsági kérdései és a lakosság védelme Készítették: Győri Melinda Irisz, Kern Beatrix Témavezető: Prof. Dr. Szakál Béla Phd, főiskolai tanár

II. helyezett: Településrendezési tervezés a küszöbérték alatti üzemek vonatkozásában Technika 2014/1

21

ÉPÍTÉSZET

Készítette: Orsó Renátó Témavezető: Cimer Zsolt, adjunktus III. helyezett: Sportlétesítmények kiürítési megoldásának lehetőségei Készítette: Megyeri Mária Témavezető: Nagy Béla, mestertanár „Tûzvédelem” szekció I.helyezett: Villamos vezetékek és azok kötéseinek hatása a tűzveszélyességre Készítette: Török Antal Témavezetők: Dr. Kerekes Zsuzsanna PhD, főiskolai docens; Dombi József, mestertanár

II. helyezett: A különböző fajta szalmák építő­anyagkénti felhasználásának tűzveszélyességi vizsgálata Készítette: Fárbás Katalin Témavezetők: Dr. Kerekes Zsuzsanna PhD, főiskolai docens; Benárd Aurél DLA, egyetemi docens; Leczovics Péter, mérnöktanár III. helyezett: Készenléti egészségügyi szolgálat. A doktorszolgálat bevethetősége a katasztrófavédelemben Készítette: Tóth László György Témavezetők: Dombi József, műszaki tanár; Kovács Péter „Építôanyag és technológiák” szekció A szekció munkáját az SZIE-YMÉK Építéskivitelezési és Alaptárgyi Intézet, Építőanyagok és Minőségirányítás szakcsoport oktatói irányítják, támogatják. A tagozat alapvetően az építőanyagok vizsgálatával, a technológiák ismertetésével, valamint az anyagok, eljárások fejlesztésével kapcsolatos témaköröket, elemzéseket öleli fel.

I. helyezett: Fény és beton Készítette: Azzouz Levente Témavezetők: Sugár Viktória, intézeti mérnök; Leczovics Péter, mérnöktanár A dolgozat első részében a hallgató az eddig ismert eljárásokat, eredményeket foglalja össze. A második, kísérleti részben az általa elképzelt módon valósítja meg a fény és beton társítását. Vizsgálja a különböző transzparens anyagok összeférhetőségét a betonnal. Kutatása, kísérletei egy olyan termék létrehozására 22



Technika 2014/1

irányultak, amely immár nemcsak a fényáteresztéssel kapcsolatos, hanem egyéb – pl.: hőtechnikai, szilárdsági – paraméterek tekintetében is előrelépést jelentenek. A kísérleti fázisban kisebb-nagyobb technikai nehézségek adódtak – pl.: szálerősítés kérdése, a kismintás ÖTB konzisztencia vizsgálata, stb. –, de a technológiai ismeretek és előzetes kísérletek alapján megoldódtak. Az igazi nehézséget az öntőforma, azaz a sablon elkészítése jelentette. A fényvezető szálak/rudak elhelyezését, rögzítését egy betétsablonnal oldotta meg, és az előkísérletek alapján kialakult a megvalósítás lehetőségének első fázisa. Kisebb kitérők után megkezdődtek az immár bemutatásra szánt mintadarab elkészítésére vonatkozó előkészületek. A 150x150x150 mm-s acélsablonban elhelyezésre került a betétsablon, majd a már kidolgozott receptúra alapján elkészült öntömörödő kön�1. sz. kép: A „tömbösínyűbetonnal a forma ki- tett” mintadarab öntése. A kizsaluzás után utókezelés, és végül a betétsablon oldalfalainak eltávolítása után elkészült a mintadarab (1.sz. kép) Összességében a pályamunkában ismertetett kísérletek jól sikerültek, és a pályázó előadásának 2. sz. kép: A mintadarab színvonalát emelte, hogy háttér világítással be tudta mutatni elképzelésének első mintadarabját (2.sz.kép). II. helyezett: Aszfalt vizsgálatai Készítette: Szücs Gergely Témavezetők: Sugár Viktória, intézeti mérnök; Leczovics Péter, mérnöktanár A hallgató nyári gyakorlatán került közelebb az útépítéshez, illetve az aszfalthoz. A gyakorlatban szerzett tapasztalatairól számol be, lényegében a teljes technológiai sort – az aszfaltkeverék előkészítését, keverését, beépítését, és az elkészült út vizsgálatát is – bemutatja. A pályamunka első részében egy rövid történeti áttekintés után az aszfaltlaborban elvégzett vizsgálatokról, eszközökről számol be. A második részben a szakmai megközelítésen túl, személyes tapasztalatival,

ÉPÍTÉSZET

élményeivel fűszerezve ismerteti az elkészült aszfaltút minőségellenőrzését, módszereit. III. helyezettek: Hordható beton. Építőanyagok megjelenése a divatiparban Készítette: Magda Enikő Témavezető: Nemoda Ferenc, mestertanár, egyetemi főtanácsos Részlet az összefoglalóból: „A divatlapokat nézve egyre több meghökkentő darabbal lehet találkozni. A cél a szokatlan, egyéni design megalkotása, amely a különböző színeken, mintákon, formákon túl az anyagválasztásban is megmutatkozik. A magazinokban elvétve már foglalkoznak betonból készült táskákkal, ruhákkal és ékszerekkel is. Bár a betont nem a divatipar számára találták fel, mégis egyre többen kísérleteznek létrehozni a hordható betont. Dolgozatomban a betont, mint a divatban használatos kiegészítők egy jövőbeni alapanyagát vizsgálom, kitérve a formai lehetőségekre, az ennek megfelelő beton összetételére, a használatos adalékszerekre, színező anyagokra……Nem lehet elsiklani a betonékszerek formai megjelenése felett sem. Fontos, hogy maga az ékszer esztétikus és divatos legyen, ehhez szükséges, hogy a zsaluzat első osztályú, jól tisztítható legyen, illetve hogy a kizsaluzás folyamata alatt ne eshessen kár a termékben.” A prezentáció színvonalát nagyban növelhette volna, ha a pályázó az elképzeléseinek egy-egy mintadarabját elkészítve, ezzel is alátámasztja az elhangzottakat. Bádogosok világa, avagy fémlemez fedések alkalmazása a magasépítésben Készítette: Olajos Katalin Témavezetők: Dr. D.Müller Mária, ny. főisk. docens Leczovics Péter, mérnöktanár Az épületek ötödik homlokzata a tető. A hallgató pályamunkájában erre, a hétköznapi szemlélő által kevésbé szembeötlő, de építészeti szempontból fontos épületszerkezetre fókuszált. A tető, mint szerkezet definiálása után a bádogosok, tetőfedők, szigetelők és kéményesek világába kalauzolja az olvasót. Mindezt teszi úgy, hogy betekintést enged a fémlemez fedések történeti és előállítási múltjába, valamint kitér a homlokzatburkolati rendszerekre is. A pályamunka gerincét két tetőfedő technológia ismertetése alkotja: a hagyományos és a RHEINZINK német rendszer bemutatása.

Megfelelő módon és minőségben dolgozza fel a fémek összeférhetetlenségéből adódó problémákat (pl.: kontaktkorrózió) és ismerteti az ilyen típusú károsodások megelőzésére vonatkozó eljárásokat. Bemutatja, hogy a fémlemez fedések széles körű alkalmazása mellet a különleges geometriával rendelkező felületek lefedése sem okoz technikai problémát, amelyre számos példát sorakoztat fel munkájában. Olajos Katalin nem csak hogy alapos történelmi áttekintést (4.sz. kép) kínál dolgozatában, hanem műszaki, technológiai és beépítési módok széles tárházát sorakoztatja fel, bemutatva a városokat, ahol élünk egy különös és kevésbé ismert oldaláról: madártávlatból.

4 .sz. kép. Rheinzink szerelési technológia, mellette az Ipolytarnóci Múzeum rézszalag fedése

A rideg és barátságtalannak tűnő anyag a fém ősidők óta jelen van az emberek hétköznapjaiban, különleges bánásmódot igénylő természetes anyag (3.sz. kép), melynek szépségeit és alkalmazásának nehézségeit alapos, részletekbe menő dolgozatban foglalta össze a hallgató.

3.sz. kép A fémlemez fedések legismertebb ásványai

Részlet a pályamunkából: ,,A mérnöki és kivitelezési megoldások rendkívüliek, emellett meglehetősen modernek. Összhangban vannak a természettel vagy éppen annak színeit viselik magukon.” Leczovics Péter, mérnöktanár, SZIE-YMÉK Domonyi Erzsébet, mérnöktanár, SZIE-YMÉK

Technika 2014/1

23

SZABADALOM

Magyar találmány maradt az üvegbeton Már több alkalommal írtunk Losonczi Áron feltaláló ma már széles körben használatos üvegbeton fejlesztéséről. Az építészet terén jelentős újítást hozó innovációt a feltaláló természetesen európai szabadalommal is levédette. Azóta az üvegbetonra számos külföldi cég is szemet vetett, hogy “sajátjának” tekintve megtagadhassa a licencdíj megfizetését e technológia felhasználásáért, így a feltalálót tetemes anyagi kár érte. Most egy újabb iparjogvédelmi siker révén lezárult az üvegbeton körüli szabadalmi huzavona és a találmány elkezdhet végre külföldi nyereséget termelni a feltalálójának. Losonczi Áron egy ízben, 2009-ben már nyert szabadalombitorlási pert a Heidelbergcement AG ellen.

Ezúttal ismét jogerősen nyert egy úgynevezett felszólalási eljárásban, amelyet az európai szabadalma ellen indítottak olyan cégek, amelyek a Heidelbergcementhez hasonlóan saját fejlesztésként használják az eljárást. Az év végén az Európai Szabadalmi Hivatal Fellebbezési Tanács müncheni tárgyalásán helybenhagyta a Felszólalási Tanács két éve hozott döntését, ezzel az üvegbeton Losonczihoz köthető európai szabadalma érvényben maradt. Az üvegbeton szabadalma ellen öt éve egy olyan cég tulajdonosa “szólalt fel”, aki szintén a Heidelbergcementhez hasonlóan fizetés nélkül akarta használni Losonczi megoldását. A vállalat a felszólalása előtt az oltalmi kör le-

jártáig tartó ingyenes hasznosítási jogot kért a feltalálótól, ennek fejében mindössze annyit ígért, hogy nem fogja a szabadalmat megtámadni. A “zsarolószagú” ajánlatot Losonczi nem fogadta el. E cégen kívül más cégek is  megpróbálták elbitorolni a találmányt, a Fellebbezési Tanács mostani jogerős döntése nyomán viszont végérvényesen érvényben marad, és így értéke is jelentősen megnőtt. Ennek köszönhetően gyorsan, már az év elején sikerült a feltalálónak, licenc-megállapodást kötnie a két legjelentősebb szabadalom-bitorlóval. Losonczi cége 2006-tól dolgozott az üveg és a beton leghatékonyabb kombinálási alternatíváin. Csakhamar az üvegszálas Litraconnal nemzetközi hírnevet szereztek, majd az olcsóbban előállítható pixelbetonnal folytatták, amelynél nem optikai szálak, hanem egy speciális műanyag idom csapjai vezetik át a fényt a betonon. Ennek négyzetméterenkénti ára már több mint fele volt csak a Litraconénak. A jogi csatározások közben Losonczinak sikerült kidolgoznia a nagyobb teherbírású, 3,6 x 2,3 méteres és 8 centiméter vastag fényáteresztő betonpanelt, ezzel megduplázva az eddig gyártott pixelbeton terméket. A fejlesztést egy angol cég használja majd fel egy kerti pavilon átlátszó oldalfalainak, amelyek egyben tartószerkezetként is szolgálnak majd. Ezzel együtt hamarosan megkezdődik a Litracon pXL lengyelországi gyártása is. Az ötlet iránt a legnagyobb svájci és egy katari betonipari vállalat is érdeklődik. W.M.

24



Technika 2014/1

IPARTÖRTÉNET

Magyar háborús ipar  1938-1944 (2) Igen keveset tudunk Magyarország második világháborús gazdaságáról, benne az ipar mûködésérôl, bár mindezzel történetírásunk nem adós. Habár 1938-1945 között a magyar gazdaság az ország felkészülését szolgálta a németek oldalán és késôbb egyenesen a német hadvezetés szükségleteit elégítette ki, mégis ez az idôszak bizonyos része volt a magyar gazdaság és ipar történetének. Az 1941-ben háborúba lépő Magyarország lényegében felkészületlen volt egy gazdasági és emberi erőforrásokat megterhelő próbatételre. Hadászatilag pedig mindenképpen. A hadsereg bevetései mindössze a régi országrészek visszacsatolásával voltak kapcsolatban, azaz puszta mozgósítások és harc nélküli bevonulások voltak. Így elég ráérősen alakult a háborús felkészülés.  Csak 1938 végére határozták meg a Huba-hadrendet a magyar honvédség mennyiségi és minőségi fejlesztésére. Ez 7 hadtestben 107 000 fős béke és 250 000 fős hadi létszámot irányzott elő, többségében gyalogos dandárokból. Az utóbbiak 21, a gépkocsizók 2, a lovasok 2 dandárral szerepeltek volna. A Huba-hadrend végrehajtása olyan lassú volt,  hogy a meglévő csapatok  fegyverzetével tudták csak felszerelni a létrehozott két újabb hadtestet a Felvidék és Észak Erdély visszacsatolásakor és csak 1941-től tervezték a páncélos erők létrehozását (együtt a légvédelmi csapatokkal), valamint 1943-ig csak 2 páncélos hadosztály felállításával számoltak.   Harckocsi-licencek vásárlása A harckocsizó hadosztályok felállításához három harckocsiosztály között választhattak. Ide volt sorolható az un. kis, gyengén páncélozott és gyenge terepjárású harcko-

csi, amelyeket többnyire már kivontak a forgalomból, a 16 tonnáig terjedő tömegű un. könnyű harckocsi, nagy sebessége, de kisebb lövege és vékonyabb páncélzata ellenére még szóbajöhetett, mint a közepes harckocsi, amelynek tömege 34 tonnáig terjedt és erős fegyverzettel, páncélzattal rendelkezett. A 34 tonna feletti nehéz harckocsik beállítását nem is tervezték. Mivel azonban az 1930-as években sem a személyi és az anyagi  feltételek, sem az idő nem tette lehetővé magyar harckocsik hosszas és költséges kifejlesztését, külföldi licenc alapján hazai gyártás mellett kellett dönteni. A gyártásra megvoltak a nagy tapasztaltokkal rendelkező hazai üzemek, a Weiss Manfréd Művek, a győri Magyar Waggonés Gépgyár, a MÁVAG és a Ganz. 1937-1940 között 3 páncélozott jármű gyártási jogát sikerült megszerezni, a svéd L-60 közepes harckocsiét (Toldi néven gyártottuk) és az L-62 páncélozott vadász- harckocsiét (Nimród), valamint a cseh T-21 közepes harckocsiét (Turán). Mint azt Bonhardt Attila hadtörténész az 1966-ban megjelent Második világháború című lexikonban jelzi, az első gyártására a MÁVAG és a Ganz, a másodikéra a MÁVAG, míg a T-21-esre mind a négy üzem kapott megbízást. A Huba-hadrend szerint a magyar iparnak összesen  1 921 páncélozott járművet kellett volna legyár-

tani (együtt a Weiss Manfréd által kifejlesztette Csaba páncélozott gépkocsival), ám ezt a feszített tervet az  ipar  nem tudta teljesíteni, legyártásra csak 549 került.  A hadsereg később a megrendelések egy részét kénytelen volt törölni, illetve átütemezni a Turán nehéz harckocsi és a közben kifejlesztett Zrínyi rohamlöveg javára,  ám az utóbbi  gyártásához mire az üzemek megszerezték a kellő tapasztalatokat, az 1944-es bombázások lerombolták a szerelőcsarnokokat.   Négy üzem, három harckocsi típus A svéd L-60-ból Toldivá lett harckocsi nem csak névváltozás volt, a gyártását átvállaló MÁVAG és a Ganz az 1938. évi rendszeresítése után kénytelen volt megerősíteni, mert nem bírta a versenyt a robosztus szovjet tankokkal. A legveszélyeztettebb helyeken megvastagították a páncélzatát, amely még így is gyenge maradt, egy nagyobb, 40 mm-es löveget kapott, de mivel az átalakítással a súlya is megnőtt, tömegét már nem bírták a futóművei. Az L-60-at végül felderítésre használták. A másik svéd (L-62)  harckocsi, a Nimród, amely az L-60-nál hosszabb volt, szintén áttervezésre szorult: megváltozott a tornya, a német Büssing-motor helyett annak Ganz-licencét kapta, de ez így is hatástalan volt a T-34esekkel szemben,  azonban mint önjáró légvédelmi üteg, bevált. A magyar hadsereg gerincét a plzeni Skoda-gépgyártól átvett T-21  közepes harckocsi, a Turán képezte, amelyet 1941 októberében kezdtek el gyártani Csepelen,  a Ganz-ban, a győri Magyar Waggon- és Gépgyárban és a MÁTechnika 2014/1

25

IPARTÖRTÉNET

VAG-ban. Ezt a járművet is alaposan áttervezték a magyar mérnökök. Skoda-motorját kicserélték Weiss Manfréd-motorra, megnagyobbították a tornyát 2 személyesről 3 személyesre, a MÁVAG-tól kapta a 40 mm-es páncéltörő ágyúját, a diósgyőri MÁVAG-tól a géppuskáit. Ennél a tanknál minden alkatrész magyar gyártmány volt.  A HM  665 db-ot trendelt belőle, de csak 279 készült el minddössze 19 hónap alatt. Ezekkel az 1., 2. páncélos hadosztályt szerelték fel, de később kiderült,  hogy lövege szintén gyenge. (A 75 mm alatti ágyú ekkor már nem lehetett ütőképes.)  Honvédeink visszaemlékezései szerint nem szívesen bocsátkoztak vele harcba a szovjet tankokkkal. Viszont a Turán alvázát sikeresen alkalmazták önálló lövegek (Zrínyi I, Zrínyi II.) építéséhez, a Weiss Manfréd-gyárban folyt ez az alkalmazás 1942 végétől. Végül ugyanitt kezdték fejleszteni a a Turán nehéz változatát, amiből kb. 180 készült el, majd a Tass nevű nehéz harckocsit és páncélosvadászt, ám ennek még a prototípusa  elpusztult egy bombázásban.  A WM-gyáriak is már közvetlen német felügyelet alatt dolgoztak Korbuly János műszaki vezető irányításával, akivel az élükön viszont sikeresen megakadályozták 45-ben a németek által követelt erőtelep-felrobbantást. Korbuly fő tervezője volt a WM különböző járműveinek (V4, Turán, Zrínyi), majd a háború után a hazai traktorgyártás tervezésében is vezető szerepet játszott, amiért 1963-

ban Kossuth-díjat kapott. Meg kell említeni még ebben a tárgykörben Winkler Dezsőt, a Magyar Waggon fejlesztési főosztályvezetőjét, akinek sikeres tervezői tevékenysége átvezet bennünket a fronton leginkább bevált magyar terepjáró gépkocsi történetébe. A gyôri Botond sikere A 30-as években megfelelő terepjáró gépkocsik beszerzése megoldatlan volt a HM-nek. A Magyar Waggon- és Gépgyár, amely nálunk a buszok, teherautók, traktorok fő gyártója volt, 1936-tól fokozta a fejlesztést és így elkészülhetett az AFi 1,5 tonnás közepes tehergépkocsi, amely azonban katonai szállításra csak a magyar utakon felelt meg. Ebből ott Győrben 350 darab készült. 1937ben Winkler Dezső megkezdte egy újabb, erősebb csapatszállító, a Botond  tervezését az AFi szerkezeti módosításaival. A világon elöszőr négy kerék meghajtásúvá, kormányozhatóvá tette, erősítette a motorját, miközben csökkentette az önsúlyát is, így alkalmassá vált 15 személyen túl páncéltörő vontatására is. Nem csoda, hogy a hajmáskéri bemutatón legyőzte a vetélytárs német, olasz terepjárókat. A HM azonnal rendelt belőle 1402 darabot, 30 millió pengőért. A gyártására viszont gyári közösség jött létre, részegységenként a győri üzemen kívül a MÁVAG és a pestlőrinci Hofher-gyár, de számos külföldi cég is közreműködött a Botond gyártásában.  E külföl-

A Huba-hadrend keretében elkészült páncéljármûvek   Megrendelt Elkészült

Toldi harckocsi Turán közepes hk Turán nehéz hk Zrínyi rohamlöveg Nimród pc. gépágyú Csaba pc. gépkocsi 26



612 665 544 40 135 306

Technika 2014/1

190 279 kb.180 40 135 93

di cégek között volt, meglepetésre még az angliai Ate-Lockheed is, ő kardántárcsafékeket szállított. Az együttműködés és az ipari kooperáció annyira sikeres volt, hogy 1938-1940 között leszállították az 1402 db járművet és 1944-ig ös�szesen 2 800-at gyártottak belőle. A Botond a fronton nagy elismerésnek örvendett, egyedüliként vált be a terepjárók között az orosz őszi sárban, később még tovább is erősítették. Gyártása 1944. április 13ig zavartalan volt, ám az akkori bombatámadás a győri üzem ellen 50-60 féligkész Botondot is elpusztított. A gyártást Győrből ki kellet szervezni. Egyébként a többi is elpusztult a háborúban, egy maradt belőle, a Közlekedési Múzeumban látható. Winkler Dezső a brünni német nyelvű egyetemen szerezte gépészmérnöki diplomáját és 19251936 között volt a MWG autóosztály vezetője. Sikeres katonai terepjárója ellenére 1944-ben Németországba deportálták, majd 1948-ig a már győri Rába autóosztályvezető főmérnökeként autóbuszalvázak, tehergépjárművek fejlesztésével foglalkozott,   1950-től 1968-ig az általa alapított Járműfejlesztési Intézet osztályvezetője, majd igazgatója volt. Számos szakkönyv szerzőjeként tisztelték, a dízelmotorok fejlesztésével is foglalkozott, új traktorok, autóbusz alvázak tervezésében is kitűnt. A harckocsikon, terepjárókon kívül a magyar iparnak egy másik területen is adott munkát a háború, és ez a repülőgépgyártás volt, amiről legközelebb számolunk be.

Komornik Ferenc                  

ATOMENERGIA

További beruházások az RHK Kft.-nél Tizenöt évvel ezelőtt egy barakképületből 60 fővel indult a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit (RHK) Kft., és jelenleg kétszázan dolgoznak a vállalat három telephelyén és a budaörsi központjában. Jelenleg Európában az 5. helyet foglalja el Magyarország az RHK révén a radioaktív hulladékokkal foglalkozó szervezetek sorában – mondta el Kereki Ferenc, az RHK Kft. ügyvezető igazgatója a társaság 2013. decemberi budapesti évértékelő sajtótájékoztatóján, amelyen az ügyvezető beszámolt a társaság által lebonyolított hulladékkezelő programokról, illetve ismertette a 2014-re tervezett munkálatokat is. Végleges tároló Bátaapátiban Százhatvan konténerben 1 440 hordó kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék felszín alatti, végleges tárolását oldotta meg eddig az RHF Kft. a 2012 decemberében átadott bátaapáti tárolójában. Kereki Ferenc arról tájékoztatott, hogy két tároló kamra már elkészült, két újabb kialakításához pedig nekikezdenek a Tolna megyei Bátaapátiban található Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló felszín alatti létesítményében, ahol a 16 tonna emelésére alkalmas új emelő berendezéssel dolgoznak. A földalatti tárolóban elhelyezett hulladék mellett további 2 520 kis és közepes radioaktív hulladékkal teli hordót tárolnak az úgynevezett technológiai épületben. Az ügyvezető szerint jobb helykihasználással, illetve új csomagolástechnika bevezetésével 19-20 milliárd forinttal csökkenthetők a Paksi Atomerőmű számára az építési költségek.

Kutatómunka a Nyugat-Mecsekben A nagy aktivitású hulladékkal kapcsolatban az ügyvezető igazgató kijelentette, hogy jelenleg a NyugatMecsekben terveznek kutató munkákat. Az elképzelések szerint itt a 2014-es esztendőben kutatófúrásokat és egy kutatóárok kialakítását akarják megvalósítani a szakemberek. A helyszín megfelelőségi vizsgálatában a Baranya megyei Boda mellett található agyagkő kiváló vízzáró tulajdonsága nagy szerepet játszik. A következő kutatási fázisban a tervek szerint 12 mély- és két sekélyfúrást végeznének, az agyagkő megismerését célzó14 fúrás ös�szesített hossza pedig több mint 10 kilométer lenne. A legmélyebb fúrások 1 300-1 600 méter mélyre hatolnának le, a kőzet elemzéséhez a felszínen kiásott kutatóárok hossza pedig elérné az 1 kilométert. Biztonságos elhelyezés a KKÁT-nál A nagy aktivitású hulladékkal kapcsolatos program végrehajtására még mintegy 40-50 év áll rendelkezésre, ugyanis addig az atomerőmű szomszédságában található Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT) nyújt biztonságos elhelyezést az elhasznált fűtőelemeknek. A KKÁT-ban jelenleg 7  687 kazettát tárolnak 20 kamrában, és a modulszerűen bővíthető létesítményben négy újabb kamra építését kezdik meg idén. Itt is új megoldásokat szeretnének alkalmazni – szögezte le Kereki Ferenc. Ha megvalósítható a több mint 10 éve a KKÁT-ben tárolt kiégett kazetták létesítményen belüli áthelyezése, és elég hely marad a kiégett fűtőelemek tárolására, lehetséges, hogy

A 16 tonnás súly emelésére alkalmas konténeremelô jármû Bátaapátiban

az eltervezett 36 helyett 33 kamrában helyezhetők el az atomerőműből származó fűtőelemek. Ez anyagtakarékos megoldás lenne, mert egy kamra modul 8-9 milliárd forintért építhető ki. További feladatok A nem atomerőművi eredetű, tehát az úgynevezett intézményi – az egészségügyből, a kutatásokból és az iparból származó – radioaktív hulladékokat a püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó Tároló (RHFT) fogadja be. A 2013. évben 75 alkalommal 4 000 darab, 20 köbmétert kitevő radioaktív sugárforrást szállítottak Püspökszilágyra. Idén tovább zajlik ennek a létesítménynek a fejlesztése, a munkák jelentős részét már elvégezték, jelenleg a diszpécserközpont korszerűsítésén és a laborépület átalakításán van a hangsúly. Az RHK Kft. programjainak a végrehajtásához a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (KNPA) nyújt fedezetet, amelynek legnagyobb befizetője a Paksi Atomerőmű. Az erőmű befizetéseiből 2013 végén 205 milliárd forint volt a KNPAnál. A 2014-es esztendőben várhatóan mintegy 5,8 milliárd forint értékű beruházást hajthat végre az RHK. A társaság telephelyeinek és kutatási programjainak a lakossági elfogadottsága igen magas, mivel az RHK Kft. tevékenysége által érintett összes területen aktív kapcsolatot tart fenn a helyi önkormányzatok által alapított térségi társulásokkal. B. S. Technika 2014/1

27

ÛRKUTATÁS

SOROZAT

A világban az ûrkutatás a mai tudomány egyik legfontosabb területe, mivel nemcsak az alap- és alkalmazott kutatást foglalja magában, hanem idetartozik még az ûrkutatáshoz szükséges technikai eszközök fejlesztése, gyártása, alkalmazása is. Magyarország elsôsorban az alkalmazott kutatási témák kidolgozásában és eszközök fejlesztésében, gyártásában és az alkalmazási feladatokban vállal szerepet. Hogy milyen területen, kik és min dolgoznak? – ennek megismertetéséhez szeretnénk hozzájárulni a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Magyar Ûrkutatási Iroda segítségével.

12 év – 30 bevetés az ûrben Visszatekintés az MTA EK passzív, szilárdtest detektorokkal végzett ûrdozimetriai tevékenységére 1. Általános rész Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont (EK, korábban Atomenergia Kutatóintézet, AEKI) hosszú ideje folytat űrkutatási tevékenységet. Az első lépés az orosz Vertical-1 kísérletben való részvétel volt még 1970-ben, melynek során mikrometeoritokat gyűjtöttek be földi vizsgálatra a Tanja nevű eszközzel. Az első termolumineszcens doziméter (TLD), a Pille őse 1979ben debütált a Szaljut-6-on. Ezt követte még további sok, ezekhez hasonló eszköz feljuttatása különböző űrjárművekre, műholdakra többek között a MIR űrállomásra is. A Nemzetközi Űrállomás felépítésének kezdetekor, 1998-ban, az EK Űrdozimetriai Kutatócsoportja már fejlett, áramellátással rendelkező (un. aktív) és áramellátást nem igénylő (un. passzív) dozimetriai rendszereket fejlesztett a kozmikus sugárzás különböző komponenseitől származó dózisterhelés vizsgálatára és a majdani űrállomáson belüli dózistérképezésre. A passzív rendszerek, melyekről a továbbiakban szó lesz, fejlesztésében és alkalmazásában az EK első és azóta is meghatározó partnere az orosz Orvosbiológiai Problémák Intézete (IMBP) volt, majd 2004-től az Európai Űrkutatási Ügynökség (ESA) programjaihoz is csatlakoztak.

28



Technika 2014/1

Az első űrhajósok, Bill Shepherd, Jurij Gidzenko és Sergej Krikalev, 2000. október 31-én, 13 évvel ezelőtt, léptek a még akkor csak két orosz egységből álló űrállomás fedélzetére, de már ők telepítették az EK első, passzív detector rendszereit a Zvezda modul hat pontjában 2001 februárjában, amelyek aztán október 31-én, az egy éves évforduló napján ereszkedtek vis�sza a Földre. Azóta az EK 30 különféle összeállításban és kutatási céllal küldött fel ilyen detektorokat nemzetközi programok keretében. A vizsgálati tevékenység egy teljes

napciklust ölelt át. Ahogy az űrállomás bővült, úgy jelentek meg az EK újabb és újabb detektor egységei az egyes modulokban. A jelenlegi állapot szerinti orosz modulokat az 1. sz. ábrán mutatjuk be, ahol a mérési pontjainkra nyilak mutatnak. Az új, 2008-ban felbocsájtott Columbus modulban is folytak és folynak mérések, ezek pozícióit a 2. ábrán jelöljük. Az első táblázatban összefoglaljuk az elmúlt években megkezdett és jelenleg is folyó, a kozmikus sugárzás mérésével foglalkozó projektjeinket, ezek részleteibe is betekintünk.

1. táblázat: A vizsgálatok helye és ideje. A használt rövidítések: SM-Szerviz modul, DM1-elsô dokkoló modul, M-2 második kutató modul.

ÛRKUTATÁS

1. ábra: A Nemzetközi Ûrállomás orosz moduljai 2013-ban. A Pirs modul az év végén eltávolításra került és helyére egy új egység, a Nauka (tudomány), egy többcélú laboratóriumi modul (MLM) kerül. Ebben a sugárzási méréseket az EK idén kezdi el.

eredmények egy mindenki által a világhálón elérhető adatbázisba kerülnek, hasonlóan az emberi testben a kozmikus sugárzás dózis eloszlásának vizsgálatára létrehozott MATROSHKA programhoz, amely 2004-2011-ben két orosz (Zvezda, Pirs) és a japán (KIBO) modulokban zajlott. Ennek eredményei már bárki számára hozzáférhetőek a http://www.fp7hamlet.hu/ honlapot böngészve. A vizsgálandó időszak a 24. napciklus növekvő naptevékenységének idejére esett. Ez kisebb-nagyobb napkitörésekben nyilvánult meg, amelyek az űrállomást bombázó protonok számának hirtelen megugrásait eredményezték. (Lásd a 3.és 4.ábrákat.)

3. ábra: A BioTrack program négy, egymáshoz csatlakozó részbôl állt (BT-1 - BT-4). A napkitörésekbôl származó 10 MeV és 100 MeV energiáknál nagyobb energiájú protonok számának változása a vizsgálatok 917 napja alatt a GOES-13 mûhold mérései alapján. Az ábra alján a három SPD vizsgálat idôtartama szerepel. Ezek részben átfedik a BioTrack vizsgálatok idejét.

2. ábra: A Columbus modul földi, oktató és bemutató példánya a noordwijki Európai Ûrkutatási Ügynökség (ESA) technikai központjában. (A szerzô felvétele.) A modul oldalain az egyes kísérleti berendezések helyezkednek el. A zöld alapú számok mutatják a DOSIS-3D vizsgálatok tíz helyszínét. A piros kör a DOSIS-3D-hez kacsolódó három-dimenziós (X-Y-Z) adatokat szolgáltató mérôegység, a kék pedig a TriTel-SURE hasonló mérôegységének pozíciója, távolságuk egymástól kb. 40 cm.

A dózis térképezés és az űrállomás falainak védelmi képesség-vizsgálata három orosz szegmensben (Zvezda: szervíz modul, Pirs: dokkoló modul, Poisk: kutató modul, másnéven MRM2) és az

európai Columbusban a kezdetektől folynak a BRADOS, SPD, DOSIS és TriTel programok keretében. Ezek feltehetően 2015. év végéig eltartanak a meglévő egyezmények szerint és az összesített

4. ábra: A megfigyelt napfoltok havi számának változása a 24. napciklus felszálló ágában (A ciklus hivatalos kezdete 2008 január. Azonban abban az évben a naptevékenység végig minimális volt, egészen 2009 augusztusáig.) Technika 2014/1

29

ÛRKUTATÁS

Ugyanakkor az űrállomás is magasabb pályára került. (5. ábra). A két hatás eredményeként a mért napi átlag dózisok is megnövekedtek.

5. ábra: Az ûrállomás pályamagasságának változása a vizsgált idôszakban.

2./ A passzív mérôrendszer és a projektek rövid ismertetése A Nemzetközi Űrállomáson végzett kozmikus sugárzás vizsgálatok esetében passzív dozimetrián olyan detektorokkal végzett sugárzási vizsgálatokat értünk, melyek nem igényelnek áramellátást, ez a fő előnyük. Viszont ez a módszer hátrányokkal is jár: a dózis eredményeihez nem valós időben, hanem csak a detektorok Földre hozatala után, néha hosszadalmas kiértékelő munka végeztével jutunk hozzá. Azonban van további előnyük is, ez a kis méret (10-15

cm3) és tömeg (12-20 g), ami megkönnyíti az űrállomásra juttatást és szinte bárhol elhelyezhetőek, dózistérképezésre használhatóak. A detektorok szerkezetét az 6. ábra mutatja be. A kozmikus sugárzásnak sok komponense van, de dózishatásuk figyelembevételekor csak az általuk egységnyi úthosszon (amit µm –ben adunk meg) leadott energia (ezt keV-ben mérjük) alapján vizsgáljuk. Ezt nevezzük lineáris energia transzfernek, LET. A TLD-k a 10 keV/µm-nél kisebb, míg a nyomdetektorok az ennél nagyobb LET-nyi sugárzást képesek mérni. A TLD-k olyan kristályos anyagok (pld. LiF, CaSO4, Al2O3), melyekben a kis LET-ű sugárzás hatására a kristályszerkezetben a dózissal arányosan, hosszú ideig megmaradó változás következik be. Ha azonban a kristályt hőhatásnak vetjük alá, akkor a bevitt energia fény formájában távozik és a kristály alapállapotába áll vissza. A kibocsájtott fény mennyisége mérhető és arányos a kristályt ért dózissal.

6. ábra: A passzív detektor-csomag két fô alkotó elembôl áll: a termolumineszcens detektorok (TLD), ezek a TL tokban helyezkednek el és a nyomdetektorok (3 poli-kristályos mûanyag lapka). Ezeket kiegészíti egy polietilén lap és 3 polikarbonát (itt zöldel jelölve) védôfólia. Összecsomagolt állapotban a stack 4,5 x 6 cm2 területû, 5 mm vastag és 18 g tömegû (l. a jobb felsô sarokban). Ez az összetétel és a speciális kiértékelô technika lehetôvé teszi a kozmikus sugárzás szinte minden komponensének vizsgálatát, mérését, ahogy az ábrán is jelölve van.

30



Technika 2014/1

A továbbiakban az űrállomáson kölönböző pontokban és a 20102013-as időszakban végzett a kis LET-nyi sugárzási mérésekkel foglalkozunk. Ez az időtartam átfogja a 24. napciklus naptevékenységének emelkedő ágát. 2.1 SPD projekt A projekt az orosz modulokban dózistérképezésre és az űrállomásfalak sugárvédő képességének vizsgálatára jött létre több ország közös összefogásával. Jelenleg az SPD-10 vizsgálat folyik, szervezője az orosz Orvosbiológiai Problémák Intézete (IMBP). 2.2. BioTrack projekt Biológiai minták (növényi szaporító anyagok, mikroorganizmusok, stb.) kozmikus sugár­ állóságának vizsgálatához nélkü­ löz­ hetetlen sugárzásmérések a BioTrack programban történtek, a Pirs modulban szintén az IMBP vezetésével, orosz és magyar részvétellel. Ez a projekt az űrállomáson lezárult, de egy műhold-program keretében tovább folyik, több laboratórium bekapcsolódásával. 2.3. DOSIS-3D projekt Ez a projekt, hasonló céllal folyik, mint az SPD, de az európai Columbus modulban, sok résztvevővel és a Német Repülési és Űrkutatási Intézet vezetésével. Jelenleg már a negyedik fázis detektorai vannak az űrállomáson. 2.4. TriTel projekt A TriTel vizsgálatokban egy háromtengelyű, félvezető detektorokból álló, aktív részecske detektor és egy kocka alakú, kombinált passzív detektor-csomag vesz részt. Az utóbbinak minden oldalán a 6. ábrán bemutatott összeállítás helyezkedik el. A kocka belseje három tömör karbon blokkból áll, amely minden irányból kiszűri a kis LET-nyi sugárzásokat (l. a 7. ábrát). Ezáltal lehetővé válik, hogy gyakorlatilag, hat irányból vizsgálhassa a kis LET-nyi kozmikus

ÛRKUTATÁS

7. ábra: A TriTel passzív detektort mutatja összeszerelés közben.

sugárzás irányfüggését. A kocka belsejében lévő nyomdetektorok a nagy áthatoló képességű, galaktikus eredetű sugárzás vizsgálatát végzik. Az első TriTel-SURE vizsgálat a Columbus modulban történt, jelenleg az orosz SM modulban TriTel-RS néven folytatódik. Elhelyezkedését a 8. ábrán mutatjuk be. 3. A méréseink összefoglalása A szerviz (SM), Pirs és MRM2 modulokban a dózisteljesítmény változását a 9. ábra jeleníti meg.

9. ábra: A TLD detektorok által mért alacsony LET-nyi kozmikus sugárzás átlag dózisteljesítményeinek változása a három mérési ciklus alatt az ISS orosz szegmenseiben µGy/nap egységben az EK mérései alapján. Az MRM2-ben elôször az SPD-8 alatt történt mérés a Pirs-2 detektorok áthelyezése után.

A dózisteljesítményt µGy/nap egységben adjuk meg. Jól látható, hogy az SPD-9 ideje alatt a dózisteljesítmény minden egyes mérési ponton jelentősen megnövekedett. Ez azonban nem a napfoltok számában bekövetkezett kis változás (4. ábra) miatt alakult így, hanem az űrállomás magasabb pályára

8. ábra: A TriTel-RS mérés öszzeállítás a SM (Zvezda) modulban (orosz felvétel). A piros Nomex anyagból készült tok tartalmazza a termolumineszcensés szilárdtest nyomdetektorokból álló, a kozmikus sugárzás irányfüggését vizsgáló, passzív detektor-rendszert, amely az aktív szilícium félvezetô alapú 3D-s részecske detektáló teleszkópokkal azonos orientáltságú (felsô fekete doboz). Az alsó doboz az aktív mérôrendszer mérési adatait automatikus feldolgozás után saját diszpléjén megtekinthetôvé teszi.

kerülése miatt (5. ábra). Az egyes mérési pontok közötti eltérés az adott hely eltérő sugárvédelmi viszonyaira utal. A Pirs dokkoló modul sugárvédelmi tulajdonságai gyengébbek, mint az állandó tartózkodásra használatos szervíz modulé (SM). De még ezen belül is nagy eltérések vannak az egyes felületek között. A Pirs azon része, amelyik a SM-hez csatlakozik, jobban le van árnyékolva már az űrállomás többi egysége által is. Azonban a modul oldalán elhelyezett kijárat közelében a falvastagság is kisebb és így itt nagyobb dózisok tudnak kialakulni. Jól példázza ezt a SPD és a BioTrack mérési sorozatok dózisteljesítményeinek összehasonlítása az 10. ábrán. Bár a mérési ciklusok hossza és ideje nem teljesen fedik egymást (lásd az 1. táblázatot), de mégis megállapítható, hogy a szegmens két különböző pontján a dózisteljesítmények jelentősen eltérnek egymástól a védelem különbözőségének eredményeként. További érdekes összehasonlításra ad lehetőséget az európai Columbus modulban folyó dózisTechnika 2014/1

31

ÛRKUTATÁS

10. ábra: A Pirs modul (NASA felvétele) két mérési pontjában a TLD detektorok által, az alacsony LET-nyi kozmikus sugárzás átlag dózisteljesítményeinek változása µGy/nap egységben az EK mérései alapján.

térképezés eddigi és az orosz modulokban végzett, fent bemutatott mérések eredményei. Elsősorban azért, mert a Columbus modul tíz évvel később épült, mint az orosz SM és itt a tervezők már hasznosítani tudták az SM modulban (az MTA EK által is) mért dózis eloszlási adatokat. Ennek eredmé-

2. táblázat: A kis LET-nyi sugárzások irányfüggése. A dózisteljesítmény a menetirányból nézve a legkisebb és a hátoldalról pedig a legnagyobb. Ennek oka a Föld mágneses tere által eltérített protonok nyugat-keleti mozgásiránya. A jelenség már korábban is ismert volt, de ilyen kisméretû, passzív, TLD detektrokkal ebben a vizsgálatban az EK kutatócsoportjának sikerült ezt elôször meggyôzôen kimutatnia.

32



Technika 2014/1

nyeképpen ennek a modulnak a kozmikus sugárzás elleni védelme hatékonyabb és tömegében még kisebb is. A Columbus modulban végzett méréseket viszont az orosz SM védelmének javítására használták fel az elmúlt években. A TriTel-SURE vizsgálatok kis LET-ű sugárzásra vonatkozó eredményei a 2. táblázatban találhatóak. A DOSIS-3D vizsgálatokban kapott, 11 pontban mért adatok

bemutatása hosszadalmas lenne, ezért kiválasztottuk azt a pozíciót, ahol a TriTel projekt detektorai is elhelyezkedtek és három irányból vizsgálták az alacsony LET-nyi sugárzások dózisait. Az összehasonlító eredményeket a 11. ábrán mutatjuk be. A 11. ábra alapján néhány megállapítást tehetünk. A DOSIS-3D/2 értékeit a közel azonos időben folyó SPD-9 mérésekkel összehasonlítva kimondható, hogy az orosz szegmensben minden pozícióban a dózisteljesítmények nagyobbak voltak, három helyen is meghaladták a 300 µGy/nap értéket. A DOSIS-3D/1 és DOSIS-3D/2 esetében a dózisok kissé csökkentek, ami összefüggésbe hozható a 2012 második felében a kisebb naptevékenységgel, viszont újra növekedett, akkor, amikor a TriTel detektorok is már az űrállomáson voltak. Mindeközben az űrállomás magassága lényegében nem változott. (lásd a 3., 4. és 5. ábrát). A BioTrack és SPD vizsgálatok részben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatásával az URKUT_10-1-2011-0013 szerződés keretében folytak. Pálfalvi József MTA EK, Űrdozimetriai Kutatócsoport

11. ábra: Dózisteljesítmények a Columbus modulban µGy/nap egységben.