57. évfolyam, szám 700 Ft

57. évfolyam, 2014. 7. szám

700 Ft

TARTALOM

Krónika

www.technikamagazin.hu Megjelenik havonta Főszerkesztő: dr. Wellek Margit e-mail: [email protected]

Csökkenô élelmiszerfogyasztás Tavaszi cégmegszûnési rekord Akadémiai kutatók az uniós grafénkutatásban Hullámzó közfoglalkoztatás Energiatakarékos bank a K&H Egyre több az iskolaelhagyó fiatal Késik az ifjúsági garancia programunk Kihirdették a What-to-print-in-3D pályázat nyerteseit

Gazdaság Vonakodó brit oroszlán? A gazdaság Európa hajnalán 1.

Főmunkatárs: Békés Sándor e-mail: [email protected] Szerkesztőség: Cím: 1027 Budapest, Fő u. 68. Tel.: 06-1-225-3105, Fax: 06-1-201-6457 E-mail: [email protected] Internet: www.technikamagazin.hu Hirdetésfelvétel: a szerkesztőségben Kiadó: Technika Alapítvány Címe: 1027 Budapest, Fő u. 68. Felelős kiadó: Horváth István

2 2 2 2 3 3 4 4 5 6

Innováció Liberalizált támogatási rendszer az EU-ban

8

Gépipar Fogaskerék-marási csúcstechnológiák a Horntól Nikkelmegmunkálás kevés ellenjavallattal

9 10

Repülôgépipar Felszáll a repülôgépipar Az EMAG a repülôgép-hajtómûvekre fókuszál

11 12

Méréstechnika

Terjesztés: Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága Nyomda: PR Innovation Kft. Nyomtatott: HU-ISSN 0040-1110 Online: HU-ISSN 1789-5367 A szerkesztőség kéziratokat nem őriz meg és nem küld vissza.

Fejlesztések a HNS Andon rendszerben Egy jól bevált mûszer továbbfejlesztése

14 16

Robotvilág A jövô asszisztensei: könnyûszerkezetes ipari robotok

17

Logisztika Világméretû munkamegosztásra méretezett elllátási lánc

18

Informatika 25 éves a Kürt Zrt. Huawei Ascend P7 – tesztelés

A folyóirat megjelenését a Horn Kft. támogatja

20 21

Expo Automative Hungary és Autótechnika-Autodiga

22

Szakoktatás Szakértelem-robbanás elôtt

23

Szabadalom SZTE: szabadalmakkal mért K+F

24

Környezet A Városliget metamorfózisa

E számunkban megjelenô társaságok

BI-KA EMAG HNS HORN Hungexpo Tooltechnik Weszta-T

25

Ipartörténet A magyar gyógyszergyártás hôskora: Chinoin (2)

B/2 12-13 B/1 B/4 B/3 3 3

26

Energetika Új uniós energiastratégia Import árammal világítunk?

29 30

Atomenergia A szankciók és a bôvítés

31

Ûrkutatás GPS-szel mérték fel a Pannon-medence kéregmozgásait

Technika 2014/7

32

1

KRÓNIKA

Csökkenô élelmiszerfogyasztás

  A KSH-nak egy friss jelentése élelmiszer-fogyasztásunk folyamatos csökkenését jelzi: 2012-ben 614,8 kg élelmiszer jutott egy főre, szemben a 2008-as 675 kg-mal. A 60 kg-os csökkenés az alacsonyabb életszínvonal következménye. Szintén csökken a zöldség- és a  gyümölcsfogyasztás részaránya is a táplálkozásban: 2005ben 681,2 kg összfogyasztásra 194,8 kg zöldség és gyümölcs jutott, ami 28,6 száazaléknak felelt meg, 2012re az arány 28,3 százalékra csökkent. Viszont a burgonya fogyasztása bár a 2008-as évit nem érte el, de mint az egyik legolcsóbb alapanyag, fokozatosan növekszik, ami a társadalom elszegényedését is jellemezheti. A húsfogyasztás évi 56,4 kg volt 2012ben, a sertéshús 17 százalékkal drágult, a tej ára 37 százalékkal nőtt 2008 és 2012 között. Összegezve. 2008-tól pékáruból 25, húsból 16, tejből 24, tojásból 34, zsiradékokból 27, gyümölcsből 22, zöldségből 26 százalékkal kevesebbet fogyasztottunk 2012ben - áll a KSH jelentésében.

Tavaszi cégmegszûnési rekord  

Minden eddiginél számosabb, összesen több, mint tízezer cég szűnt meg idén a második negyedévben, miután az első félév is negatív rekordot döntött - közölte az Opten céginformációs szolgáltató. Jó jel viszont, hogy a cégmegszűnések mögötti okok között valamivel kevesebb a tönkremenés, ami után kifizetetlen számlák maradnak, rontva a gazdasági stabilitást.  Ebben az időszakban a cégalapítások száma is visszaesett a megváltozott jogszabályok hatására. Az Opten továbbra is problémának látja a nagy cégfluktuációt, és az elaprózott tőkeszerkezetet, amelyek  nem segítik a gazdaság versenyképességét.  2



Technika 2014/7

Akadémiai kutatók az uniós grafénkutatásban Az MTA Természettudományi Kutatóközpont Nanoszerkezetek Kutatócsoportja sikeres pályázat eredményeként csatlakozik az Európai Bizottság Graphene Flagship projekthez, a grafénalapú szendvicsszerkezetű kompozitokra össz­ pontosító kutatáshoz. Az 1 milliárd eurós Graphene Flagship célja, hogy a csodaanyagként emlegetett grafén, a grafit egyetlen atom vastagságú rétege a kutatólaboratóriumokból mielőbb alkalmazásra is kerüljön. Ez a projekt a grafénalapú nanoszerkezetek sajátosságainak felfedezésére ad lehetőséget –

mondta el Bíró László Péter, a kutatócsoport vezetője. Mint hozzátette, csoportja immár 10. éve foglalkozik grafénkutatással, fontos eredményt értek el a grafén atomi pontosságú megmunkálásában. A világon először sikerült grafénból alig néhány atom szélességű szalagokat kivágniuk, kidolgozni olyan kémiai eljárást, amellyel atomi léptékben meghatározott szerkezetű éleket lehet kialakítani a grafénban, és nekik sikerült elsőként a nanométernél, azaz a méter milliárdod részénél rövidebb hullámokat kelteni benne.

Hullámzó közfoglalkoztatás Idén áprilistól a 212 ezer közfoglalkoztatási létszám májusra 99 ezer főre csökkent, így 113 ezer ember vesztette el munkáját, ezeknek 60 százaléka sem álláskeresési támogatást, sem szociális segélyt  nem kapott az államtól - állapította meg a Policy Agenda a KSH adatait ismertető  MTI jelentésre hivatkozva. Látva az aggasztó helyzetet a kormány soron kívül 43 milliárd forintot adott közfoglalkoztatásra és továbbra is ígéri az idei, havi átlagban 200 ezer ember ilyen foglalkoztatását. Ehhez viszont a Policy Agenda számításai szerint júniusban és júliusban 250 ezer főnek kellene, kellett volna munkát adni. Ezzel szemben csak augusztusban és szeptemberben növelik meg a létszámot 230 ezer főre. Különben is, az idei évre tervezett 231 milliárd forint  csak átlagban havi 130 ezer főre elégséges. A közfoglalkoztatás ilyen nagy mértékű leépítése egyik hónapról a másikra tovább feszítette a nincstelenek társadalmi problémáit még azzal is, hogy az embereket váratlanul ér-

te és ezért nem képeztek még egy szerény tartalékot sem. A Policy Agenda feltünőnek tartja a létszám csökkentését a választások után és a növelését a választások előtt. Mivel az állam elismeri, hogy a teljes foglalkoztatottságot a tovább feszített közmunkával érheti el, ez több pénzt követel meg az adófizetőktől, akik közül az erre még nem rászorulókban a közmunka-rendszer iránti ellenszenv csak nőhet – véli a Policy Agenda.

KRÓNIKA

Energiatakarékos bank  a K&H Keveset hallani a magyarországi bankok  ún. társadalmi  felelősségvállalási tevékenységéről. A K&H is jelentős eredményeket ért el ezen a téren. Új székházukban a hőszivattyús rendszernek, az időprogramozott világítástechnikának, a korszerű árnyékolástechnikának köszönhetően a munkahely több mint 15 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt, mint a régi székházban. Ezen belül gázfogyasztásuk 23, áramfogyasztásuk 18,9, távhő felhasználásuk 68,9 százalékkal csökkent 2012-höz képest. Az immár 10. K&H Gyógyvarázs akció keretében tavaly több mint

40 millió forint értékben műszerekkel segítette 15 kórház és 10 mentőállomás működését, amivel közel 50 000 beteg gyerek gyorsabb, pontosabb vizsgálatához járult hozzá. A K&H Bank és Biztosító együtt 4 093 munkatársat foglalkoztat, a K&H Bank 49,8 milliárd, a Biztosító 1,4 milliárd forint adót fizetett be tavaly az államnak, így összesen 51,2 milliárd forinttal járult hozzá a magyar társadalom közteherviseléséhez. Csak pénzügyi tranzakció illetékként több mint 23 milliárd forintot fizetett be, munkáltatói járulékokra pedig 7,21 milliárd forintot.  

Egyre több az iskolaelhagyó fiatal

  A korai iskolaelhagyók – azok a 18-24 éves fiatalok, akik nem érettségiztek és nem rendelkeznek szakmunkás végzettséggel – száma a 2010-es 10,5 százalékról 2013-ra  11,8 százalékra nőtt, pedig Magyarország ígéretet tett arra az EU-nak, hogy a 2010-es 10,5 százalékos arányt 2020-ig 10 százalékra csökkenti. Az Európai Unióban csak Málta, Spanyolország, Portugália, Olaszország és Románia rendelkezik e téren gyenge mutatóval, de többségükben a képzetlen fiatalok nagy részét felszívja a turizmus és a családi gazdaságon alapuló mezőgazdaság. Míg az EU-ban az iskolaelhagyók 43 százaléka dolgozik, nálunk csak e fiatalok 25,3 százaléka van alkalmazásban. Brüsszel már többször figyelmeztette Magyarországot az iskolaelhagyók számának növekedésére, ám a csökkentésre máig sem készült a korábban megígért stratégia. Ha Magyarország nem képes igazolni némi javulást e téren, akkor 2016-ban Brüsszel ezért szankcionálhat és fejlesztési pénzeket vonhat el.

Technika 2014/7

3

KRÓNIKA

Késik az ifjúsági garancia programunk A fiatalok munkába állítását az EU is támogatja és az ifjúsági garancia programja keretében e célra az EU Magyarországnak 30 milliárd forintot kész folyósítani. Erre annál is inkább szükség lenne, mivel nálunk rekordnagyságú, 27 százalékos az ifjúsági munkanélküliség és több mint két és félszer magasabb a fiatalok munkanélküliségi rátája, mint a teljes munkaerő-piaci ráta. Ezenkívül a hazánkat munkavállalási célból elhagyók többsége is fiatal. Ennek ellenére miközben ezt az EU forrást tíz tagország már felhasználja, Magyarország pedig eddig nem vette igénybe. A támogatást a DélAlföldi, a Dél-Dunántúli, az ÉszakAlföldi és az Észak-Magyarországi régióban lehetne a 25 év alattiak munkához jutását szolgáló programokra fordítani. Egyelőre viszont Magyarország nem tudott megállapodni az Európai Bizottsággal e támogatás magyarországi felhasználásáról. A 2013 végén benyújtott, majd 2014 tavaszán átalakított tervből az EB hiányolt egy olyan ügyfél-kategorizálási rendszer felállítását, amelynek alapján a munkaügyi szolgálatok személyre szabott ajánlatot tehetnek a fiataloknak; hiányolta még a fiatalok elhelyezkedését segítő monitoringhálózat felállítását, valamint a foglalkoztatási szolgálat és az oktatási intézmények és ifjúsági civil szervezetek közötti kapcsolatokat. A 30 millárd forintos forrás csak akkor lesz számunkra hozzáfárhető, ha a jelenlegi uniós szempontrendszernek megfelelő programot nyújt be a magyar kormány.

4



Technika 2014/7

Kihirdették a What-to-print-in   3D pályázat nyerteseit A DESIGN TERMINAL által még június 6-án  meghirdetett  Whatto-print-in-3D?  pályázat célja a 3D nyomtatási technológia népszerűsítése és az ezzel a technikával elkészíthető tárgyak bemutatása volt.     A beérkezett 33 pályamű közül a zsűri által legjobbnak ítélt 12 alkotást kiállították a Budapest 3D Printing Days rendezvényen. A szakma jeles képviselőiből álló bírálóbizottság – melynek tagjai: Dr. Bendzsel Miklós (Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala), Koós Pál (MOME);  Szemerey Samu (Design Terminál), Dr. Kovács József Gábor (BME), Varga András (BME), Falk György (VARINEX), Simó György (FREEDEE) – döntése alapján: –  Az otthoni 3D nyomtatókkal előállítható modellek kategóriájában 1. helyezést ért el Polyák Dominka, a LEDOLA moduláris lámpacsalád terveivel. –  Az ipari 3D nyomtatókkal előállítható modellek kategóriájában 1. helyezést ért el Bártfai Lilla, a Digital couture, esküvői Korona és Párta terveivel. – A Bírálóbizottság egybehangzó döntése alapján Horváth Kornél, a TAUFORM Abroncsformagyártó Kft.  személygépjármű gumiabroncs vulkanizáló forma kísérleti mintázatának mestermodelljével elnyerte a White Cube díjat. – A Facebook-on indított közönségszavazat nyertese Hlavati Dániel, saját tervezésű hajtómű tervével, aki 1525 Like szavazatot kapott a közönségtől. A szakmai elismerésen túl minden nyertes pályázó egy-egy Prestigio tablettel és elismerő oklevéllel térhetett haza. A zsűri további pályamunkákról is elismeréssel nyilatkozott, és érdemesnek tartotta arra, hogy a nagyközönségnek is bemutassa. Az ő munkájukat oklevéllel ismerte el: Hartmann Krisztián, Juhász Ádám, Kiskéry Dániel, Pálinkás Zsolt, Szabó Péter, Szegő Kata, Szilágyi Sarolt és Varga Gergő.   A pályamunkák jelenleg is megtekinthetők a Budapest 3D Printing Day rendezvény Facebook oldalán:  https://www.facebook.com/ BP3DPrintingDays A pályaművek között találunk ékszereket, generatív formakísérleteket, használati tárgyakat, ötletes eszközöket és házi szobrászati műveket egyaránt. A zsűri a diszfunkcionális modellek- és az ipari formatervezés kiemelkedő használati tárgyainak tervei között válogathatott. A szervezők reményei szerint jövőre is kiírják a „What-to-print-in3D?” pályázatot a 3D Printing Days rendezvényhez kapcsolódva, hiszen egyre aktuálisabb a kérdés, hogy mit érdemes 3D-ben kinyomtatni, milyen lehetőségeket rejt magában a 3D nyomtatás?

GAZDASÁG

Vonakodó brit oroszlán? Az utóbbi hónapokban Európát igen élénken foglalkoztatta az Európai Bizottság új elnökének jelölése, miután a tagországok vezetői megosztottak voltak a jelölt személyt illetően. Végül is június 27-én a legfőbb jelölő szerv, az Európai Tanács leszavazta NagyBritannia miniszterelnökét, aki reformelképzelések hiányában marasztalta el a tisztségre jelölt Jean-Claude Junckert. Vajon folytatódik-e Anglia vonakodása egy sor fontos EU-s kérdésben, ami mégiscsak megterhelné a közösség integrációját? Válaszul erre talán érdemes röviden  felidézni NagyBritania európai uniós csatlakozásának néhány mozzanatát Lojkó Miklós történész tanulmányának alapján.   A churchilli hagyomány útján? Nagy-Britannia évszázadokon keresztül az európai egyensúly őrzője volt, anélkül, hogy önmagát a mérleg valamelyik serpenyőjébe helyezte volna. Századunkban ez a fényes elszigeteltség ideje lejárt, Angliában mégis kisebb volt az európai közösséggel való összetartozás érzése, mint például Franciaországban vagy Németországban. Csak akkor merült fel az európai egységfolyamathoz csatlakozás igénye, miután a hidegháborús világpolitikai megosztottság az Egyesült Államokhoz fűződő kötelékeken lazított, s a dekolonizáció a birodalmi dicsőséget tette törékeny illúzióvá. Mindezeken túl gazdasági traumák sorának kellett érnie a szigetországot, hogy hidat akarjanak verni az Európai Közösség felé – írja összefoglalójában a történész. Anglia nem csak a második világháborúból került ki erkölcsileg is győztesen, de az 1945-ös válasz-

tásokon elsöprő győzelmet arató Munkáspárt megteremtette a világ egyik legátfogóbb társadalombiztosítási rendszerét. Így a háborúban megfáradt tömegeknek már nem hiányzott az 1947-ben önállóvá vált India, néhány más gyarmat mellett. Ám Churchill a nemzetközösségi és az angol-amerikai reláció után csak harmadikként akarta kezelni az Eurápához fűződő kapcsolatokat. Persze a Szovjetunió ellen hajlandó volt egyfajta “Európai Egyesült Államok” létrehozására, de ebbe nem értette bele Angliát, csak annak atyáskodó, kívülálló, irányító szerepét. Mint arra a nemzetközi sajtó is utalt, David Cameron mostani brit miniszterelnök egy kicsit ezt a churchilli hagyományt folytatta, amikor a 28-ból 26 tagállami vezető véleményével szembeszállt Anglia érdekeinek túlhangsúlyozásával.   Megosztottság a csatlakozásról Miközben Európa az ötvenes években elindult a közösséggé válás útján, Anglia igen megosztott volt a csatlakozást illetően. Csak a háborúban részt vett konzervatív Edward Heath hitt abban, hogy Európát gazdasági és társadalmi szövetség tudja megóvni egy újabb pusztító háborútól, ezért a későbbi kormányok tagjaként folytatott európai tárgyalásokat. Miután a 60as év végi válságok következtében a font sterlinget is le kellett értékelni, az akkori Wilson-kormánynak nem maradt más választása, mint az Európai Közösségben keresni a menedéket. Akkor viszont  De Gaulle francia elnök könyörtelen elutasítása akadályozta meg Nagy-Britannia belépését, mondván, hogy Anglia csak akkor válhat életképes tagjává a közösségnek, ha

osztja annak célkitűzéseit és feladja korábbi prioritásait. De Gaulle viszont megjósolta, hogy Angliát ilyen alapon Edward Heath kormánya behozza az EGK-ba (l992ig az Európai Unió elődje). És valóban, a tárgyalások a tetőpontjukhoz közeledtek, ám ekkor a vita átterjedt Anglia és a leendő partnerek közé. Például London csak 3 százalékban próbálta megszabni Nagy-Britannia éves hozzájárulását a közösség költségvetéséhez, szemben a franciák szintén komolytalan 21 százalékos feltételével. A franciáknak ezen kívül angol részről elfogadhatóan bizonyítaniuk kellett, hogy a koncepciójuk nem egy föderalista Európához vezet. Végül Heath erőltetésére a pénzügyi vita is elült azzal, hogy Anglia az EU-költségvetés 8,6 százalékát fedezi, ami több év alatt 19 százalékra emelkedik.   Örömtûz Dower fehér szikláin A csatlakozásról az elvi döntés 1971. október 28.-án született meg a párthovatartozástól függetlenül Heath mellett  szövetkezett Európa-pártiak vezetésével. Az éjjeli ünneplés részeként Harold Macmillan miniszterelnök tábortüzet gyújtott Dower fehér szikláinak tetején, amit Calais-ból szimbolikusan viszonoztak is. Magát a csatlakozási szerződést 1972 végén fogadta el a parlament. Ez kimondta azt is, hogy ezentúl a közösség  törvényei felette állnak az angol  nemzeti törvényeknek. Ám az EGK elleni folyamatos politikai támadások miatt már 1975-ben népszavazásra, addig az országban ismeretlen procedúrára bízták a döntést, maradjon-e Anglia az EGK-ban. Az eredmény 67% igen, 32 % nem. K.F. Technika 2014/7

5

GAZDASÁG

A gazdaság Európa hajnalán 1. A magyarság kétszer választotta otthonául Európát. Elôször hazára lelve a Kárpát-medencében. Másodszor az Európai Unióhoz csatlakozva népszavazással. Mégis keveset tudunk arról, hogy mi tette ezt a kontinenst az egész világra kisugárzó, annak szellemi és technikai fejlôdését motorizáló erôvé. Csak valamivel nagyobb a világ legkisebb földrészénél, Ausztráliánál, mégis a népesség 11 százaléka, 706 millió ember osztozik rajta. Nevét állítólag i.e. 500-ban kapta, a Görögországtól északra elterülő területeket nevezték Európának. A későbbi századokban is félelmetesek voltak a mindent elborító erdőségei. A nagy kontinensek népei ma is kicsiny, furcsa világként tekintenek rá, de nem tagadhatják, hogy az európai civilizáció termékenyítette meg életüket, kultúrájukat, igaz, olykor a gyarmatosítás, de az európai kivándorlások révén is. Mi arra vagyunk kíváncsiak, milyen történelmi körülmények, szükségletek és elvek szülték meg a mára a világ élmezőnyében helyet foglaló európai gazdaságot. De előbb a mai helyzetét tekintsük át.

Nemzeti jövedelem egy fôre Egy kontinenst országai egy főre jutó nemzeti jövedelme jellemez a leginkább. Az európai államok ilyen adatait ma már nyugodtan össze lehet hasonlítani az USA (51 704 USD/fő), de Kuwait (48 761 USD/fő) adatával is. Norvégia már mindkettőt is messze megelőzte (99 170 USD/fő), de Dánia (56 426 USD/fő) és Svédország (54 815 USD/fő) is. De nem szégyenkezhet Hollandia (46 611), Belgium (43 615), Franciaország (41 223) sem egy főre jutó GDP-jével. Tőlük nem sokkal marad el az Egyesült Királyság (39 161), Ausztria (46 643) és Németország (41 866). Ezért is furcsa, amikor nem ezeket az országokat tekintik számunkra mintának, hanem olyanokat, mint Oroszország, amely pusztán nyersanyag-kincseiből megélhet, és az olajár emelkedésével növekedhet, vagy mint Törökország, Kína és India, amelyek 187 ország között az egy főre jutó GDP-jükkel még az 58. helyen álló Magyarország mögött is a 64. a 89. és a 143. helyet foglalják el és igen alacsony szintről tudnak emelkedni. Egy ország – egy márka A legtöb európai országot a márkái­ k­ról ma már az egész világ ismer-

heti. Így a svéd acél, a norvég kőolaj, a finn papír, a dán vaj, az angol gyapjú, a francia parfüm és bor, a holland tulipán stb. méltán világhírű. Norvégia néhány évtized alatt Európa legnagyobb kőolajtermelőjévé vált, energiabőségével külföldi nyersanyagokból is hatalmas ipart, színesfém kohászatot teremtett. Svédország, amely a 2. világháborúban semleges tudott maradni, épségben, de nagy munkával a legjobb acélgyártást fejlesztette ki, de emellett az SKF, az Elektrolux, az IKEA, gyógyszergyárai, gyufagyárai tették világhírűvé. Finnország a mély szegénységből nőtt ki a világ egyik legnagyobb faipari exportőrévé, a cellulóz-papírgyártása alapul szolgál a nyomtatás világához, de a nehézségekkel küszködő Nokiát is minden ország szívesen elfogadná. Ezen tengerparti országok természetesen a hajógyártásban is élenjárnak. Dánia a mezőgazdaságával, a hatékony szövetkezeti mozgalmával, a legfejlettebb agrotechnika alkalmazásával és kitűnő mezőgazdasági szakoktatásával mutat példát, Hollandia küzdelméről a tengerárral ne is beszéljünk. Ezek az országok még e század hajnalán is gyakran éhínségekkel küszködtek. Kereskedelmi nagyhatalom Valamikor az első évezred fordulóján Európa már nagy szerepet játszott a világkereskedelem kifejlődésében a két hatalmas tengeri és egy szárazföldi kereskedelmi útvonal létesítésével. Az ÉszakHanza Angliát kötötte össze Oroszországgal az Északi és a Balti tengeren, a Dél-Levantei

6



Technika 2014/7

GAZDASÁG

Európát a Kelettel a Földközi-tengeren, és működtette a Velencétől, Genovától Észak-Itálián át, Franciaországon keresztül Champagne-t érintve Flandriáig terjedőt. Ma persze Európa előtt az egész világ nyitva áll, a világ legnagyobb beruházója és exportőre, mintegy 100 állam fő kreskedelmi partnere lehet. Éves árukereskedelme külön-külön meghaladja az USA-ét, Japánét, Kíná-ét. Ezután az is érthető, hogy az európai munkahelyek 10 százaléka a külkereskedelemtől függ. A külkereskedelem ilyen előkelő helye segítette az EU-t is abban, hogy a legutóbbi válság idején a világ globális GDP-jéből való részesedése kevésbé gyorsan csökkent, mint az USA-é, vagy Japáné. Összehasonlítva az egymással háborúzó, de békében is egymástól elszigetelt országok Európájával, szinte hihetetlen fordulat, hogy az európai integrációval az Európai Bizottságra ruházta át 28 ország annak a felelősségét, hogy nevükben kereskedelmi ügyekben eljárjon, beleértve a nemzetközi kereskkedelmi megállapodásokról folytatott tárgyalásokat. E diplomáciai erőfeszítések eredményeként az uniós termékekre, köztük a magyar árucikkekre kivetett külföldi adók a felére csökkentek. Éhínségekkel kezdôdött Pedig a Római Birodalom bukása után Európa kilátástalan helyzetbe zuhant: az árutermelés hanyatlott, a piac beszűkült és a birodalom széthullásával együtt jelentkező csapá-

sok, a pestis, de a barbár betörések is, mindennapos éhínségekkel sújtották a lakosságot. Nyugat-Európa ekkor az önellátás szintjére süllyedt, mivel a talajváltó rendszerben, vagyis kimerülésig művelt földek igen kevés embert tarthattak el. Ebből a helyzetből a földművelő módszerek fejlődésével lehett kilábalni. A 8. századtól találták fel a kétnyomásos gazdálkodást, az ugaron hagyott földön legeltetni lehetett, nőhetett az állatszám, több trágya javította a földet. Megszületett a nehézfordító eke, a nyakhám helyett a

szügyhám az igavonó állatokra és a 9-10. századra a lakosság is növekedésnek indult. Ezt elősegítette, hogy véget értek a Nyugat-Európát ért viking, magyar és arab támadások. A lakosság áttért a háromnyomásos földművelésre, amivel 3,5-5-szörös terméshozamot érhettek el. Feltörték a szűzföldeket, lecsapolták a mocsarakat, olyan sok lett az ember, hogy a „feleslegesek” elvándoroltak (hospesek-vendégek), és a kézművesek is el kezdtek piacra termelni, ami a városok létrehozásához vezetett. K.F.

Növekedési Hitel Extra !! A hitel zárása elött még utoljára!! Szerzôdéskötési díj, Közjegyzôi díj, Értékbecslési díj = O Ft azaz Nulla Ft, Fedzetre nincs szükség Utolsó beadási határidô: Augusztus 31. Csukás Dániel 70:453-9976 email:[email protected] Technika 2014/7

7

INNOVÁCIÓ

Liberalizált támogatási rendszer az EU-ban Mint ismeretes, az EU-tagállamokban tilos bizonyos gazdasági tevékenységek állami támogatása, mint ami torzíthatja az EU belső piaci szabad versenyt. Csak olyan kivételes esetekben engedélyezhető, amennyiben azt közérdek indokolja, de akkor sem torzíthatja a közérdekkel ellentétes módon a versenyt. Ezért az állami támogatások ellenőrzése során az Európai Bizottság mérlegeli a támogatások pozitív és negatív hatását. Ennek értelmében egy tagállam csak akkor indíthat útjára állami támogatási programot, ha azt az EB jóváhagyta. Az államok tehát minden tervezett állami támogatásról kötelesek bejelentést tenni a Bizottságnak. E rendszer eddig biztosította a közös piacon belüli szabad versenyt, ám idővel úgy tűnt, hogy az uniónak még mindig tartó lemaradása miatt az USA és a japán versenytársaktól, felül kell vizsgálni az EU szabad versenyre és állami támogatásokra vonatkozó politikáját, hogy egyrészt a közös piacon belül hatékonyabb verseny folyjék és Európa nemzetközi versenyképessége is növekedjék. Különösen az innováció támogatása terén volt időszerű ez a felülvizsgálat, hiszen az EU-ban a jelenlegi gazdasági összterméknek csak 2 százalékát fordítják K+F-re, 3 százalék esetében pedig az EU utolérné az USA-t és Japánt.   Kevesebb kötöttség, nagyobb átláthatóság Most a K+F és az innováció  fellendítését  célzó szabályozást vezet be az EU. Eszerint a jövőben a vállakozások a tevékenységek szélesebb köréhez különféle típusú 8



Technika 2014/7

és magasabb összegű támogatást kaphatnak anélkül, hogy terveiket az uniós hatóságok előzetes vizsgálatnak vetnék alá. Az új, liberalizált szabályozás értelmében a tagállamoknak a becslések szerint mindössze az állami támogatások 10-25 százalékát kell majd bejelenteniük a Bizottságnak a jelenlegi 40 százalék helyett. Ezzel a kormányzati támogatások mintegy háromnegyede, illetve az állami szubvenciók mintegy kétharmada mentesül majd a Bizottság felé fennálló bejelentési kötelezettség alól – és ugyanennyivel csökkennek a cégekre, a nemzeti közigazgatásra és magára az EU-ra nehezedő adminisztratív terhek. Ennek fejében a tagországok kötelesek lesznek az interneten közzétenni minden olyan – az állami szervek által vállalkozásoknak nyújtott – pénzügyi támogatás részleteit, amelyek értéke meghaladja az 500 ezer  eurót. Így a többi ország, a vállalkozások és a közvélemény is figyelemmel kísérheti ezeket a támogatásokat.   Nagyobb reform intézkedési csomag jön Az új szabályozás rugalmas lehetőségeket biztosít a tagállamoknak, hogy beruházásokkal segítsék például innovációs klaszterek létrejöttét, a széles sávú infrastruktúra kiépítését, vagy a kulturális örökség megőrzését, feltéve, hogy a támogatás egyértelműen munkahely-teremtési, illetve versenyképesség-javító célzatú. A remények szerint a reformnak köszönhetően 2020-ra akár 50 százalékkal nőhetnek Európa K+F beruházásai és innovációs ráfordításai, ennek eredményeként a vállalatok több

Az USA, Japán és az Európai Unió közötti innovációs versengésben az EU nem sokat haladt előre az utóbbi években. Bár az USA 2005-ös 40 százalékos vezetése mára 25-27 százalékra csökkent, a mérséklődés  üteme lelassult, volt olyan esztendő is, amikor a különbség csak 1 százalékkal csökkent. Magyarországon a GDP arányos K+F kiadások (az innovációs járulékból képzett állami és privát  együtt) csak az uniós átlag felét, 0,7-1 százalékot tesznek ki. A lisszaboni stratégia meghirdette, hogy az EU 2010-re a világ vezető tudáslapú gazdaságává váljon és a K+F kiadások érjék el a 3 százalékot. Ezt a célt viszont csak 1,8-2 százalékra sikerült elérni. Közben az EU egyik eredménytáblázata szerint a világranglistán a K+F bővülés tekintetében legelőkelőbb helyet elfoglaló 1 400 cég többségének székhelye az USA-ban és néhány ázsiai országban található. A K+F beruházások összeségét tekintve az 50 világelső vállalat közül mindössze 15 működik az EU-ban, 18 az USA-ban és 13 Japánban.

új termékkel jelentkezhetnek a piacokon, több munkahelyet teremthetnek. A július 1-től hatályos reform a versenyjogi ügyek határozathozatali eljárásainak felgyorsítását szolgáló nagyobb intézkedési csomag része. Az elmúlt néhány évben számos egyedi rendelkezés született a különféle szektorok - köztük a vidékfejlesztés, a kockázatfinanszírozás és a repülőterek támogatási szabályaival kapcsolatban. W.M.

GÉPIPAR

Fogaskerék-marási csúcstechnológiák a Horntól A németországi tübingeni székhelyű Paul Horn GmbH legújabb fogaskerék-marási csúcstechnológiáinak köszönhetően az evolvens profilú fogaskerék-megmunkálás új dimenzióba kerül. Az új fejlesztéseknek köszönhetően a külső és belső evolvens profilok marását a Horn szerszámrendszerek kiterjesztették már egészen a 6. modulig. A Horn szerszámrendszerek a belső fogazatú fogaskerekeknél nem annyira az üregelésre koncentrálnak, hanem a mindig mechanikusan rögzített horonyvágó betétekre helyezik a hangsúlyt. A kínálatban ehhez társul még az esztergálásnál és marásnál létrehozott különleges, fúrószerű kialakítású csavarok kidolgozására szolgáló eszköztár is. A csavarok megmunkálásánál figyelembe kell venni az adott géptípust és az elérni kívánt eredményt is, azzal a lehetőséggel, hogy a termikus kezelést és a csiszolást előkészítő befejező vagy félig befejező szerszámokat hozzanak létre. Az említett profilmarásnál gyakran még a Horn Németországon kívüli leányvállalatai is az említett megmunkálásban használt szabványok szerinti különleges műveletekre szakosodott szerszámok kialakítására szolgáló szoftverekkel és megvalósíthatósági elemzések segítik az ügyfeleket. Evolvens fogaskerék-profilok marása a 6. modulig A Horn minőségi termékek fejlesztésére irányuló filozófiája ma arra irányul, hogy a fogaskerekek esetében három terméktartományt célozzon meg. Ezek az egyenes fogazatú és a bordás tengelyű fogaskerekek marását, valamint a külső, úgynevezett modulokra épülő fo-

gaskerékmarást szolgáló szerszámrendszerek. A Horn marórendszerének kiterjesztése az evolvens fogaskerék-profiloknál a 6. modulig a szerszámok széles skáláját kínálja a 0,5 és a 6. modul közötti megmunkálási tartományban. Az evolvens profilok megmunkálását szolgáló szerszámsorozat lehetővé teszi az egyenes fogazatú fogaskerekek és a bordázott fogaskerékpárok marását, a belső fogaskerék-fogak üregelését, az úgynevezett végtelen, tehát fúrókialakítású csavarok marását, valamint a különleges fogazott profilok marását Attól függően, hogy milyen modult választ a felhasználó – lásd a DIN 3972-es szabványt az 1. számú profilra vonatkozóan –, különböző marási rendszerek állnak a rendelkezésére a fent említett alkalmazásokra. A 3. modulig bezárólag a marást a Horn 606 és 636os szerszámrendszere közötti sorozatok vágólapkáival lehet elvégezni. Megjegyzendő, hogy az említett lapkák rendelkezésre állnak három vágó-éllel kialakított változatban is. Továbbá a 4. modulig terjedően a Horn az M274 és M279-es marási rendszereket ajánlja az egysoros beszúrásra, valamint a kétsoros változatban is a nagyon széles fogaskerékprofilok marásánál. A szintén csatlakozó modullal mechanikusan rögzíthető új M121-es szerszámrendszer a 6. modulig terjedő megmunkálást szolgálja ki. A Horn szakemberei kiemelik, hogy a szabványos 613as szerszámrendszernek, az 1-es és 1,5-ös moduloknak a DIN 3972-es szabvány szerinti megmunkálását szolgáló kiegészítő sorozatnak az 1-es profilra vonatkozó alkalmazása számos előnyt kínál. A hatos fogazatkialakítás nem csak gyors

Fogaskerék-marása szolgáló szerszám

613-as szerszámbetét-kiegészítés az 1-es és 1, 5-ös modulokhoz

megmunkálást biztosít, de mivel 21,7 mm-es átmérővel rendelkezik, a bordázott tengelyprofilok megmunkálásánál sokkal jobb hozzáférést biztosít más szerszámoknál. A versenytársaktól való előnyös különbözőséget csak növeli az AS45 ötvözet alkalmazása, amely belső funkciói miatt megnövelt szerszámélettartamot tesz lehetővé az alkalmazások széles körében. Az összes méretű külső és belső fogaskerék-fogak üregelését a Supermini szerszámsorozat 105ös és 110-es lapkáival végzik, illetve az S117 és a 315-ös sorozat betéteivel kivitelezik. A nagyolási és simítási munkálatoknál egyetlen vágóbetét alkalmazása a megmunkálásra szolgáló ciklusidő jelentős csökkenését eredményezi. Békés Technika 2014/7

9

GÉPIPAR

Nikkelmegmunkálás kevés ellenjavallattal A nikkel egy ezüstös-szürke színű, igen képlékeny fém, amely környezeti hőmérsékleten ferromágneses, míg 360 C-fok feletti hőmérsékleten paramágneses jellemzőkkel rendelkezik. A ritka fémként jellemezhető nikkel jó mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik széles hőmérsékleti tartományban, oxidjának, a nikkeloxidnak (NiO) az olvadáspontja 1 455 C-fok. A nikkel néhány tízmilliárd éve, szupernova robbanás során keletkezett, és már több mint 3 000 éve használják a vassal és rézzel ötvözve. Ennek ellenére csak 1751-ben különítette el a svéd Alex Fredrik Cronstedt báró, aki rezet akart kivonni a nikkelből. A fehér színű fémet a német kupfernickel, vagyis hamis réz szóról nevezték el, ugyanis a bányászok ezzel a szóösszetétellel nevezték meg, amiből maga a nikkel gonosz manót jelent. A nikkel a földkéreg 0,01 százalékát teszi ki, és az egyik legfontosabb ipari fémnek tekinthető, amelyet 61 százalékban az acél ötvözőjeként alkalmaznak, de nagyon fontos szerkezeti anyagként is felhasználják.

Nikkeltartalom az acélötvözetekben Az acélok minden fizikai tulajdonsága a számszerű értékek tekintetében a nikkeltartalmuktól függően ingadozik. A megmunkálás során az acéloknál háromféle nikkeltartalom okozhat jelentős eltéréseket,

10



Technika 2014/7

illetve rendellenességeket. A 25–28 százalékos nikkeltartalom mellett mágneses tulajdonság-vesztés következik be, míg 36–38 százalékos nikkeljelenlétnél a különböző anyagtulajdonságok maximális és minimális értékei egyaránt előfordulhatnak, 78 százalékos nikkeltartalom esetében pedig maximális mágneses permeabilitás következik be. Érdekes és ugyanakkor jelentős, hogy a nikkeltartalom növelésével erőteljes változás következik be a lineáris hő-tágulási együttható alakulásában. Ebből következik, hogy a nikkeltartalom megfelelő kiválasztásával olyan ötvözet elérése lehetséges, amelynek a hő-tágulási együtthatója bármilyen szélsőséges határértékek között mozoghat. INVAR acélötvözetek Fölöttébb plasztikus az összetett megmunkálású, úgynevezett INVAR acélötvözetek példája ebből a szempontból. Az INVAR olyan acél, amelynek az összetételében 36 százalékos nikkeltartalom, illetve nagymennyiségben vas, valamint kevés további anyag található. Más anyagok hozzáadása a megmunkálhatóság javítása miatt történik. Hő-tágulási együtthatója – 1,5x10 a mínusz 6-on – már kiindulásból nagyon alacsony, de a nikkeltartalom megfelelő változtatásával akár nulla alá is csökkenthető. Jelentős változások érhetők el szelén, mangán, kobalt vagy szén hozzáadásával, illetve elvonásával. A NASA jelenleg az INVAR36 nagytisztaságú ötvözet kísérletezésével fölöttébb stabil szerkezetű acélötvözet kialakítására törekszik. Ezt az ötvözetet széles körűen alkalmazzák például a víz- és

földalatti csővezetékek, motorok, illetve precíziós mérőeszközök gyártásánál, valamint a repülőgépiparban. Kevés helyen nemkívánatos A nikkel az öntési folyamat során semmilyen vegyi reakcióban nem vesz részt és nem oxidálódik, így bármely pillanatban hozzáadható a művelet során, igaz hozzáadásakor általában az öntőüst magas hőn üzemel, hogy elősegítsék a hidrogén eltávolítását. A nikkel hozzáadása egy sor olyan tulajdonságot kölcsönöz az acélnak, amelyek elősegítik a hőkezelést és javítják a mechanikai jellemzőket. Ez utóbbiak közül kiemelendő a lágyítási és edzési hő csökkentése, a kritikus sebesség csökkentése és a kisebb energiafelhasználás mellett kivitelezett edzés, ami csökkenti az anyagtörés kockázatát és növeli a tartósságát. A nikkel alkalmazásával nő az acél szakítószilárdsága és az alakíthatóság romlására sem meleg, sem pedig hideg környezetben nincs példa. Általánosságban elmondható, hogy a nikkel egy olyan elem, amelynek a megmunkálásánál kevés ellenjavallat van, elvileg csak a szerszámacéloknál és a nitridálásnál lehet nemkívánatos. A helyzet természetesen egészen más, ha a nikkelötvözetek megmunkálását nézzük, mert ezek az ötvözetek ugyan korrózióállók, de megmunkálásuk során csak stabil és robusztus gépek alkalmazhatók, amelyek több energiát fogyasztanak, mint a szokásos fémek kidolgozása esetében. B.S.

REPÜLÔGÉPIPAR

Felszáll a repülôgépipar A következô évtizedekben az utasszállító repülôgépek iránt egyre nô az igény, mivel az utasforgalom száma is folyamatosan növekszik, tehát egyre olcsóbban üzemben tartható és technikailag még jobb teljesítményre képes repülôgépekre van szükség. Az sem elhanyagolható, hogy a törvényhozók egyre szigorúbb feltételeket támasztanak a repülôgépek CO2-kibocsátásával szemben. Tehát óriási nyomás nehezedik a mai repülôgépgyártókra. Az amerikai Boeing gyár előrejelzése szerint a következő húsz évben nem kevesebb, mint 36 770 db repülőgépre jelentkezhet piaci igény, amely jelentős, 5 200 milliárd dolláros bevételt hozhat a kibocsátók számára. Minderről a Boeing marketing igazgatója, Randy Tinseth számolt be még július 11-én Londonban, ahol ismertette, mire számíthatnak az ő felméréseik szerint a repülőgépgyárak és persze maga a Boeing is, amely nyilvánvalóan minél nagyobb szeletet szeretne kihasítani ebből az üzletből. Kiemelte, hogy külön optimizmusra ad okot, hogy a megrendelések az idén is növekedtek, ami a keskenytörzsű gépek iránti erőteljes keresletnek köszönhető, a low-cost légitársaságok dinamikus előretöréséből következik, ők diktálják a legnagyobb iramot ebben a szegmensben a gépigényükkel. Az egyfolyosós gépek kiemelkedő dominanciáját jelzi, hogy a teljes igényfelvétel 70 százalékát teszik ki, számszerűen kb. 25  680 db olyan típusra lesz szükség, 2  560 milliárd dollár értékben, mint amilyen a Boeing 737-es, vagy éppen az Airbus A320-asa. A szélestörzsűek közül a kisebbek fognak jobban fogyni. Összességében 8 600 kétfolyosós gép lelhet gazdára 2  540 milliárdos értékben 2034-ig bezárólag. A Boeing szerint 2 490 db 90, vagy annál is kisebb utasférőhely-kapacitású gépre is szüksége lesz a regionális járatokat üzemeltetőknek, amely 100 milliárd dollárnyi részt képez csak az 5 200 milliárdos egészből.

Ami a földrajzi megosztást illeti, nem meglepő módon itt továbbra is Kína és az ázsiai-óceániai térség vezet, a második Észak-Amerika, majd csak ezután jön Európa. A legfontosabb fejlemény már évek óta Kína erejének, dominanciájának növekedése a harci technika területén. Ez az ország továbbra is a legnagyobb tételben vásárolja a nyugati repülőgépgyártás termékeit, ugyanakkor igen erős finanszírozási pozícióra is szert tett 2012 utolsó hónapjában, amikor akvizíciójával, kínai kézbe került a legfontosabb lízingcégek egyike, az amerikai ILFC. De Kínának gyártóként is egyre fontosabb szerepe lesz, igaz tavaly nem sikerült neki a Hawker Beechcraft cég megszerzése, de ez nem jelenti azt, hogy Kína és a kínai cégek nem lépnek fel továbbra is jelentős nyugati gyártócégek vásárlójaként. Persze nem feltétlenül csak repülőgépgyártókról van szó, hanem a hajtóművek és az avionikai rendszerek is fontos célpontjaik, mivel azokon a területeken van a legkomolyabb lemaradása a kínai repülőgépiparnak a nyugatihoz képest. Nemcsak a részegységek behozatalára van szükségük, hanem hazai gyártásukra is, mert így egyensúlyba kerülhetne a kínai légiipar. A harci repülőgépek piacán most nincs szó vadonatúj típusok indításáról, mivel a gazdasági nehézségek sokkal inkább a katonai területen csapódnak le, az állami költségvetések visszafogása a légierőre fordított költségek csökkentésén látszik majd meg leginkább.

Összefoglalva: az üzleti repülésben a nagykabinos business-jetek iránti kereslet nő, különösen az erősen növekvő gazdasággal megáldott országokban. A forgószárnyasokat leginkább az energetikai ipar résztvevői és a katonák veszik komolyabb mennyiségben és minden fontosabb gyártó új technológiákkal is kísérletezik ezen a területen. Az űrrepülésben pedig egyre erősebb lesz a magáncégek szerepe. -wellekTechnika 2014/7

11

REPÜLÔGÉPIPAR

Az EMAG a repülôgéphajtómûvekre fókuszál Ma a repülôgép fejlesztôk elsôsorban a hajtómûvekre összpontosítanak: ezeknek alacsonyabb üzemanyag-fogyasztás mellett magasabb teljesítményt kell nyújtaniuk. Egyértelmû, hogy ez a fejlôdés nagyban kihat az alkalmazott hajtómûalkatrészekre is. Olyan extrém nyersanyagok, mint a nikkelalapú ötvözetek alkalmazásra kerülnek, mert nagy terhelést is kibírnak. Csupán az a kérdés, hogyan lehet ezeket az anyagokat precízen, gyorsan és biztonságosan megmunkálni? A németországi EMAG szakembereinek az új ECM technológiával sikerült hathatós választ találniuk erre a kérdésre. A forgácsoló eljárások mind jobban háttérbe szorulnak. Az EMAG ECM gépei új lehetőségeket nyitnak a hajtóműgyártás területén. A hajtóműgyártásban létezik egy fontos összefüggés: minél magasabb hőmérsékletek uralkodnak a hajtóműben, annál hatékonyabb a működése, tehát a repülőgép ugyanazon a távon kevesebb üzemanyagot fogyaszt, a hatótávolsága megnő. A magasabb hőmérsékletek a fejlesztőket olyan

12



Technika 2014/7

extrém ellenállóképességű nyersanyagok alkalmazására késztették, amelyek jobban bírják a terhelést. Ez azonban csak „az igazság egyik fele”. Ezzel egyidejűleg az alkatrészek egyre összetettebbé is válnak, és megmunkálásuknak rendkívüli pontosságúnak kell lennie. Hiszen csak így érhető el a CO2-kibocsátás és az üzemanyag-fogyasztás 20 százalékos csökkentése. Igaz, ez a cél a gépjárműipar területére is vonatkozik. A repülőgépgyártásban azonban ez a fejlődés rendkívüli következményekkel zajlik – ez az ipar jelenleg válaszúton áll. A következő két évtizedben a szakemberek becslése szerint évi 5 százalékkal fog nőni a légiforgalom. Ez a kereslet szintjén tízévente kb. 7 600 db új repülőgépet jelenthet. E hatalmas lehetőséget látva az is biztos, hogy az új piacok meghódításához a hajtóműgyártást folyamatosan tökéletesíteni kell és már ma az új hajtóművek a prioritási sorrend élén állnak. De milyen termelési megoldásokkal lehet hatékonyan legyártani a szükséges új, nagy teljesítményű alkatrészeket?

Erre a német EMAG cég válasza az ECM és a PECM (Precise Electro Chemical Machining) technológia, amely kiemelkedő lehetőséget kínál, bár még sok fejlesztő és tervező nem ismeri. Ha komplex alkatrészeket akarunk minőségi nyersanyagokból előállítani, erre ez az eljárás a legmegfelelőbb, mivel segítségével a nagy szilárdságú ötvözetek és a hasonló anyagok csekély szerszámkopással megmunkálhatók. Így tökéletes minőségű felületek jönnek létre – nincs sorjaképződés vagy más módosulás a nyersanyag szerkezetében. A hagyományos forgácsoló technikák ezzel szemben számos problémát okoznak. A szokásos megmunkálás során fellépő hőmérsékletek gyakran negatívan befolyásolják az értékes hajtóműalkatrészek nyersanyagszerkezetét, a nagy szilárdságú nyersanyagok esetében a szerszámok éltartama csekély, és a gazdaságosság szempontjából fontos gyors megmunkálási paraméterek megnehezítik a törékeny geometriák megmunkálását. Éppen ezért nem meglepő, hogy egyre nagyobb az érdeklődés az ECM iránt a hajtóműgyártásban. Amióta 2009-ben elindult az EMAG-nál ez a technológia, már több gépet szállítottak ki a hajtóműgyártók beszállítói láncán belül. Ezekkel a gépekkel

REPÜLÔGÉPIPAR

olyan, nikkelalapú ötvözetekből készült központi alkatrészek, mint pl. a bliskek, lemezek és a lapátok ultraprecíz és gyors megmunkálása vált lehetővé. Az elektrokémiai eljárás során az anyagleválasztás különösen kíméletesen történik. A munkadarab a pozitív anód, a szerszám a negatív katód. A kettő között elektrolitoldat áramlik, és a munkadarabról fémionok válnak le. A katód, illetve az aktív, vezető felületekkel rendelkező szerszám formáját úgy választják meg, hogy az anyagleválasztás a kívánt alkatrészformát eredményezze. Érintés nélkül jönnek létre kontúrok, körcsatornák, hornyok vagy katlanszerű formák – méghozzá a legnagyobb precizitással. A szerszámkopás minimális. A PECM technológiával az EMAG szakemberei továbbfejlesztették az eljárást. Egyrészt az a rés, amelyben az elektrolitoldat áramlik, ennél az eljárásnál nagyon szűk. Másrészt az elektrolitellátás optimalizálása mechanikus oszcilláló mozgás révén történik. Ez még pontosabbá és hatékonyabbá teszi a nyersanyag leválasztását. Hogy milyen lehetőségeket nyit meg ez a technológia, azt a blisk gyártása példázza. A hajtómű lapát-lemezeinek megmunkálására az EMAG specialistái egy ECM gépet fejlesztettek ki, amely 11 megmunkáló állomással van felszerelve. Fúrás, kontúrsüllyesztés, lekerekítés és polírozás – négy folyamat zajlik a berendezés belsejében. Percenként 5 milliméteres előtolással a nagy szilárdságú nyersanyag, az Inconel termikus behatás nélkül, sorjamentesen megmunkálható. A tűréshatár 0,1 – 0,3 mm között lehet. Az ECM szerszámok élettartama igen magas. A forgácsoló eljárásokhoz képest tehát a termelés szerszámköltségei sokkal alacsonyabbak. A Schwäbisch Hall melletti Gaildorfban található EMAG

ECM szakemberei az eljáráshoz kapcsolódóan komplett, széleskörű szolgáltatást nyújtanak. Az ügyfél fejlesztő-partnerének tekintik magukat. A központban modern laboratórium található. Ez lehetőséget kínál előzetes vizsgálatok és tanulmányok elvégzésére, egy- és többtengelyes gépeken. Ezen túlmenően széleskörű méréstechnika (érdesség, kontúr, koordináta méréstechnika) áll rendelkezésre. Nem csak az általános megvalósíthatóságot vizsgálják, hanem az eljárás költség-haszon arányát is az egyes alkatrészekre és azok nyersanyagára vonatkozóan. A vevő ezt követően pontosan ismeri az alkatrészek tűréshatárait és az ütemidőket. A hajtóműgyártás területén különösen fontos, hogy az EMAG cég munkatársai a kezdetektől nagy súlyt fektetnek a vevővel való szoros együttműködésre, és arra, hogy az eljárás „gyökeret eresszen” a cégben. Ez például azt jelenti, hogy a vevőket arra is kiképezik, hogy saját szerszámaikat igény szerint maguk is meg tudják tervezni, el tudják készíteni. Az EMAG cég szorosan együttműködik az aacheni RWTH műszaki főiskola szerszámgép-laboratóriumával, ahol a nyersanyagok elektrokémiai megmunkálhatósá-

gával kapcsolatos kísérleti elemzések, vagy éppen a még jobb katódkialakítást eredményező szimulációk is folynak. A végső cél a teljes optimalizálás. Az eljárást folyamatosan továbbfejlesztik az új nyersanyagok és alkatrész-geometriák elérése érdekében. A nagy szériák, kemény nyersanyagok, precíz eredmények a nyersanyag befolyásolása nélkül, tökéletes felületek – ezek a feltételek kiemelkedő piaci esélyekkel kecsegtetik a gépgyártókat és technológiájukat a hajtóműgyártásban. Moduláris gépkoncepciót dolgoztak ki, amely gyorsan hozzáigazítható az alkatrész követelményeihez. Másrészt hasznosítják az EMAG magas szintű kompetenciáját a szerszámgépek fejlesztése és gyártása terén. A központi innovációk, mint például a polimerbeton gépágy, intelligens szoftver és hardverportok, vagy a hatékony automatizálási megoldások – szintén bevonhatók a fejlesztésbe. Ily módon születnek a pontos, kulcsrakész (P)ECM megoldások az EMAG ECM-nél. A gépgyártók biztosak abban, hogy a jövőben a hajtóműgyártás számos innovációjához elengedhetetlen lesz az EMAG technológiája. Az ECM eljárás „felfutása” már elindult. Oliver Hagenlocher EMAG Holding GmbH Technika 2014/7

13

MÉRÉSTECHNIKA

Fejlesztések a HNS Andon rendszerben A gyártó tevékenységünk végzését váratlan események akadályozhatják. Az akadályok következményeként a gyártás áll, a rendszeren kívüli megoldások alkalmazásának kockázata nő, a kiszállítási határidő csúszásának kockázata nő, a költségeink nőnek… . Az állás okok közül meghatározhatunk néhány legfontosabbat: anyag/alkatrész hiány (raktárosra várakozás), gép/szerszám hiba (karbantartásra várakozás, minőségi hiba (minőségellenőrre várakozás). Ezen okú állásidők csökkentésére egy lehetséges és hatékony eszköz a HNS Andon rendszer. Az alábbi cikkben a HNS Andon rendszerek közül a rádiós kialakítású rendszer kiépítése során felmerülő néhány gyakorlati kérdést vetünk fel és egyúttal meg is adjuk azokra a technikai megoldásunkat. A rádiós kialakítású HNS Andon rendszerben 30 hívóhely építhető ki, a rendszer hatótávolsága 50-80 m. Az elmúlt két év során az alábbi – fejlesztéseket generáló – igények merültek fel: • az egy rendszerként kezelendő területen belül vannak a központtól 80m-nél távolabbi hívóhelyek is, • az egy rendszerként kezelendő területen belül a hívóhelyek száma meghaladja a 30 db-os korlátot, • a segítségnyújtásra, kiszolgálásra behívott területek viszonylag távolabb vannak, • az Andon rendszerrel lefedett területen már kialakított WiFi (WLAN) rendszer üzemel. Ha a hívóhely 80 m-nél távolabb van… Hatótávolságon kívülinek tekintünk egy hívóhelyet, ha a tőle kez-

14



Technika 2014/7

deményezett hívásra a központ nem küld választ. Ennek oka lehet a nagyobb távolság vagy bármely zavar, ami gátolja a rádióhullámok terjedését. A probléma elhárításában két területen támogatjuk a telepítő mérnökeinket: egyik a térerő vizsgálat, a csatorna scannelés, stb. amely során a konkrét telepítési helyszín adottságait igyekszünk felvételezni, ezzel segítve a leginkább megfelelő kommuni-

kációs csatorna kiválasztását. A másik eszköz a hívó egységekben konfigurálható közvetítési funkció, amely során – további egységek beszerzése nélkül – a központ és a távoli hívóegység között közvetítési útvonal alakítható ki. A közvetítésből adódóan a rendszer válaszidők némiképp növekednek, ezért a közbenső routoló állomások számát minden esetben át kell gondolni.

MÉRÉSTECHNIKA

Ha a hívóhelyek száma több mint 30… A maximált 30 hívóhely, a központ és a hívóhelyek közötti kommunikáció módjából adódó korlát. Amennyiben egy rendszerben 30nál több hívóhelyre van szükség, a rendszert két szektorosra alakítjuk ki. Ebben az esetben szektoronként tudjuk kezelni a 30 hívót és így a két szektorban akár 60 hívóhely is kiszolgálható. Ha a hívott kiszolgáló terület távolabb van… A HNS Andon rendszer a hívásesemények kép- és hanginformációit külső monitorokon és hangszórókon keresztül közvetíti az érintett személyzet felé. Ezzel kapcsolatban a tervezés két területét emelném ki: egyrészt a központi PC maga monitorszerver, azaz négy, de akár több képernyőt is képes vezérelni. Másrészt az általánosan beszerezhető video (VGA, HDMI) kábelek hossza (10-15 m) a központtól a kiszolgáló diszpécser képernyőig esetenként nem elég. Az ilyen távoli helyekre a képés hangjeleket UTP kábelre átalakítva visszük el. MiWi rendszer mûködtetése WiFi környezetben Az ipari, tudományos és orvosi célú, hatósági engedély nélkül működtethető berendezések sávja a 2,4-2,4835 GHz közötti ISM sáv. Az eszközök közötti kommunikációra 16 kialakított csatorna áll rendelkezésre. Az ISM sávban szükséges a sávszélesség és effek-

tív adóteljesítmény korlátok betartása. A WiFi rendszerek a sávszélesség igényükből adódóan öt csatornán kommunikálnak, de a biztonság növelése miatt szokássá vált a teljes ISM sáv elfoglalása. Vannak a WiFi (WLAN) rendszerek által nem foglalt ISM csatornák, amelyek használata biztosítja a két rendszer, egymás zavarása nélküli működését. A rádiós HNS Andon (MiWi) eszközök egyetlen ISM csatornán forgalmaznak, amely csatornát a rendszer beüzemelésekor kell meghatározni. Megtérülés Egy Andon rendszer bevezetésével kapcsolatos megtérülés meghatározása során könnyű helyzetben vagyunk, ha tudjuk, hol tartunk most, és tudjuk, hogy hova szeretnénk elérni. Ha ismerjük, hogy pl. a múlt héten hányszor állt le váratlan ok miatt a gyártás az üzemünkben, és ha meg tudjuk határozni, hogy mekkora gyártás kiesést okoztak a különféle állásidők, ak-

kor az is ismert lehet számunkra, hogy az állásidők 1 órai csökkentése a gyártási volumen mekkora növekedését vonja maga után. Ilyen ismeretek birtokában az Andon rendszert sikeres projektként tudjuk bevezetni. Ezek hiányában a fentebbi technikai megoldások csupán a mérnökök öncélú játékszereinek tűnnek, amely – annak nyilvánvaló előnyei mellett – mégsem lehet átütő siker. A HNS Andon rendszerrel kapcsolatos alapvető információkért kérjük, keresse fel honlapunkat vagy hívja munkatársainkat. Varga István Szoftverfejlesztő és projektvezető

HNS Műszaki Fejlesztő Kft. 9027 Győr, Gesztenyefa u. 4. Telefon: 96/506-930 www.hns.eu/spc

Növekedési Hitel Extra !! Szerzôdéskötési díj, Közjegyzôi díj, Értékbecslési díj = O Ft azaz Nulla Ft Csukás Dániel 70-453-9976 e-mail:[email protected] Technika 2014/7

15

MÉRÉSTECHNIKA

Egy jól bevált mûszer továbbfejlesztése Jelen írásunkkal bepillantást engedünk nyerni egy sikeres mûszerünk továbbfejlesztésének folyamatába. Nem titkolt célunk az, hogy az olvasó lássa, a Weszta-T Kft. mûszereiben a legkorszerûbb megoldásokat használja és a fejlesztések során figyelembe veszi a felhasználói igényeket is. Az elmúlt tíz év alatt százas nagyságrendben üzembe helyezett tartályszintmérô mûszerrel kapcsolatos tapasztalatok, valamint a mûszaki fejlesztés követelményei alapján 2013 ôszén megkezdôdött az UVKSZ típusú szervó-rendszerû szintmérô elektronikájának teljes újratervezése. Cikkünk röviden összefoglalja a projekt fô mozgatórugóit és a jelenlegi eredményeket. A Weszta-T Kft. egyik kiemelt jelentőségű terméke az UVKSZ szervó-rendszerű tartály szint- és sűrűségmérő. A műszer függesztett úszós, szervó-rendszerű. Az acélhuzal egy előzőleg már hitelesített mérődobra van felcsévélve. Az úszóra ható erő mérésével és annak változásával meghatározható a tartályban tárolt folyadék szintje és sűrűsége. Az eszköz robbanásbiztos kialakítású és a külvilág felé RS485 MODBUS protokollal kommunikál. Egyben képes átlaghőmérséklet távadó jelét is fogadni, melynek adatát az RS485 protokoll alatt továbbítja. Nem kell mély szakmai ismeretekkel rendelkezni ahhoz, hogy a működési elv alapján lássuk, milyen modulokból épül fel egy ilyen műszer. Szükségünk van egy motorra és annak a meghajtó áramkörérére az úszó mozgatásához, valamint egy kódadóra ahhoz, hogy tudjuk, éppen hol jár az úszó. Az erőmérő rendszer egy érzékelőből és a megfelelő jelkondicionáló áramkörből áll. Végül ezeket a modulokat ös�szefogja a központi vezérlés, melyet a gyakorlatban egy vagy több mikrokontrollerrel valósítunk meg. 16



Technika 2014/7

Az egyik gyakorlati tény, hogy az üzemeltetők napi rendszerességgel használják a sűrűségmérés funkciót. Mivel a folyadékban több ponton mérnek, az úszó ilyenkor bejárja a mérendő közeg teljes magasságát, ami egyrészt időigényes, másrészt hosszútávon csökkenti a kefés egyenáramú motor élettartamát. A fejlesztés során sikerült az úszó mozgatási sebességét háromszorosára növelni, így a sűrűségmérés idejét csökkenteni. Ehhez azonban szükséges volt arra, hogy az analóg szervó-szabályzást kiváltsuk egy kifinomultabb digitális szabályzással. A digitális szabályzás további előnye, hogy a szabályzási paraméterek finomhangolásához nem kell megbontani a műszerházat. A motor élettartamának növelése érdekében áttértünk kefe nélküli egyenáramú motor használatára, melynek tesztelése befejeződött. További új funkció lesz a motor áramfelvételének mérése is, elakadások, stb. jelzésének érdekében. Másik jelentős előrelépés, hogy a korábbi inkrementális kódadót abszolút kódadó váltja fel. Az eddigi inkrementális kódadó miatt az úszót minden indításkor (pl.

áramszünet elmúltával, stb.) a legfelső mérési pontba kellett vezérelni, ami időveszteséggel járt. Az abszolút kódadó „megjegyzi” az úszó pozícióját, így szükségtelenné válik a referencia szintek újbóli keresése. A műszer jelenlegi kialakítását az jellemzi, hogy minden egyes funkció külön kártyán kapott helyet. Az új elektronika ezzel szemben integráltabb lesz, a kártyák és az alkatrészek száma csökken, a hardver kisebb lesz, ezáltal a fizikai hibalehetőségek száma is csökken. A feladatok egy része szoftverben kerül megvalósításra, mely több lehetőséget biztosít, mind a funkciók mind a hibák detektálásában. Ez a fejlesztés során alaposabb tesztelést igényel, ami viszont a gyártás és az üzemeltetés során megtérül. Jó példa erre az erőmérő jelének feldolgozása és annak hőmérséklet kompenzálása. A jelenlegi műszerben ezt a funkciót egy céláramkör végzi, melynek a gyártása megszűnhet. Az áramkör kiváltása helyett az érzékelő jelét a lehető legkorábban digitalizáljuk, a további jelfeldogozás és a kompenzálás már digitálisan történik. Ez utóbbi megoldás nagyobb rugalmasságot biztosít számunkra a kompenzáló algoritmus használatakor. Az új elektronika fejlesztésének hátralévő feladatai az EMC tesztek elvégzése, a nyomtatott áramkörök megtervezése és a kompenzáló algoritmus véglegesítése. Fontos kiemelni, hogy a mérés elve és a műszer mechanikai felépítése változatlan marad. Ez továbbra is garantálja a vevők számára a precíz méréstechnikai szolgáltatást. Ugyanakkor az új elektronikával a célunk az, hogy a nagy megbízhatóságú, új elektronikával egyszerűbb legyen az üzemeltetés, valamint az üzembe helyezés és a karbantartás is. Kulinyi Sándor Végvári Richárd

ROBOTVILÁG

A jövô asszisztensei: könnyûszerkezetes ipari robotok A változékony piacok és az ingadozó kereslet miatt a gyártóipar vállalatainak folyamatosan optimalizálniuk kell gyártási módszereiket, és egyre rugalmasabbá kell válniuk. A demográfiai változások okozta szakemberhiány az elmúlt években csak tovább szaporította a nehézségeket. Nem véletlen, hogy az „Ipar 4.0” korában az ember és robot közti együttműködés ennyire középpontba került. Így lettek gyártási asszisztensek a Universal Robots könnyűszerkezetes robotjai is, amelyek képesek tehermentesíteni az embert az ergonómiailag kedvezőtlen, vagy monoton feladatoknál. Az „Ipar 4.0” a negyedik ipari forradalmat jelöli, és ezzel a „holnap gyárát”, amelyre a termékek egyre erőteljesebb individualizációja jellemző. Az automatizáltságnak minden tekintetben növekednie kell. Ráadásul a gépek, számítógépek és berendezések révén az egyes alkatrészek és komponensek egyre inkább összekapcsolódnak egymással. A gyártás rugalmasabbá és hatékonyabbá, a folyamatok komplexebbé válnak, ezért az embert támogató segédanyagokra, illetve eljárásokra van szükség. Mindez különösen a demográfiai változással, és a szakemberhiánnyal összefüggésben érdekes, hiszen döntő fontosságú, hogy a produktivitást a hosszabb munkában töltött idő alatt is meg lehessen őrizni. A „jövő gyárában” az ember egy okos termelési rendszer középpontjában áll, és a technika feladata, hogy kognitív és fizikai képességeit segítse. (V.ö.: az ipar 4.0 jövőprojekt megvalósítására tett ajánlásokkal – Az ipar 4.0

Munkaközösség záró beszámolója,: http://www.bmbf.de/pubRD/ Um s e t z u n g s e mp f e h l u n g e n _ Industrie4_0.pdf)) Az automatizált folyamatok tehermentesítenek Az „Ipar 4.0” még gyerekcipőben jár. Az ipari gyártással szemben támasztott sokoldalú követelmények miatt azonban elengedhetetlen, hogy idejében foglalkozzunk a lehetőségekkel és fejlesztésekkel, hiszen ez a jövőbeni versenyképesség fenntartásának záloga, mindenekelőtt azon kis- és középvállalkozások számára, amelyeknek egy globalizált világban kell helytállniuk. A biz­ton­­ságos, rugalmas, egyszerűen kezelhető, és kedvező árú könnyűszerkezetes robotok a termelő üzemek nagy részének lehetővé teszik, hogy gyártó gépsoraikat modernizálják, és felkészüljenek a jövőre. UR5 és UR10 robotkarok számos KKV-nál is alkalmazásba állnak. Az alkalmazástól függően a UR robotok védőkerítés nélkül a legszűkebb helyen is képesek együtt dolgozni az emberrel, a legfontosabb tényező azonban ez esetben is a biztonság. Azaz mielőtt egy robot-alkalmazás üzembe helyezésre kerülne, kockázatbecslést szükséges végezni az aktuálisan hatályos gép-irányelvek és DIN-szabványok alapján. A robot-alkalmazás csak akkor használható védőkerítés nélkül, ha igazolást nyert, hogy nem jelent veszélyt az emberre nézve. Veszélyes szörnyetegbôl kollegiális asszisztens A UR-robotok többek között szerelési feladatok, csomagolási folyamatok, vagy CNC-gépek megpa-

kolása és ürítése során nyújtanak támogatást. A Universal Robots olyan robot-alkalmazásokat tesz lehetővé, amelyekben ember és a robot hatékonyan egészítik ki egymást, valamint olyan területeken, amelyek klasszikus robot-rendszerekkel nem, vagy csak gazdaságtalanul lennének megvalósíthatók. Ebben az összefüggésben válik világossá az az imázs váltás, amelyen a robotok az elmúlt években keresztülmentek. A nehéz, hangos, drága, és munkahelyeket megsemmisítő gépek helyett a könnyűszerkezetes robotokra ma egyre inkább asszisztensként tekintenek, amelyek kényelmesebbé teszik a munkahelyeket, ismétlődő feladatokat végeznek, és elősegítik a vállalkozások versenyképességét. Megvalósul az ember-robot együttmûködés Az együttes munkavégzésre készült első UR – robotokat az elmúlt években integrálták a VW salzgitteri gyárának sorozatgyártásába, ahol a robotok a hengerfejek összeszerelésénél, vagy az izzítógyertyák kezelésében támogatják a dolgozókat. A nemzetközi konszernek nagy lépésekkel haladnak előre, de a KKV-k is felismerték a kor szellemét: Az automatizálás ma már nem azt jelenti, hogy munkahelyeket teszünk feleslegessé, sokkal inkább a dolgozók támogatását, ami hozzájárul a termelékenység növekedéséhez és a tervezhető jövőhöz. Ennek a változásnak az eredményeképpen a robot-megoldások elfogadottsága Magyarországon is egyre magasabb.

Technika 2014/7

17

LOGISZTIKA

Világméretû munkamegosztásra méretezett ellátási lánc Az egész földgolyóra kiterjedő modern áruforgalom idejét éljük, amelynek során az anyagi javak áramlása a világ egyik végétől a másikig zajlik. A logisztikai szolgáltatók ilyen körülmények között árgus szemekkel figyelik, hogy a globalizációból és az ennek hatására bekövetkezett nemzetközi munkamegosztásból hogyan tudnak maximális profitot lefölözni egy olyan világban, ahol régebben elképzelhetetlen új gazdasági egyensúlyhelyzet keletkezett. Lehet, hogy Nicaragua Oroszország és Kína által támogatott nagy álma, a Panama-csatorna alternatíváját jelentő – és az Atlanti-óceánt a Csendesóceánnal összekötő ­ – Nicaraguacsatorna felépítése csak vágyálom marad, azonban jól tükrözi a mai trendeket. A világméretű áruforgalom és munkamegosztás globális ellátási láncot eredményezett, amelynek a menedzselésére óriási erőforrásokat koncentrálnak az országok. Az innováció gőzerővel zajlik, ennek következtében az úgynevezett Super Post Panamax néven ismert olyan óriási konténerszállító hajók kezdik átszelni az óceánokat, amelyek gigantikus méreteik folytán már nem kelhetnek át a Panama-csatornán. Az említett trenddel párhuzamosan óriási logisztikai csomópontok alakultak ki, amelyek a globális szállítási láncot birtokló hatalmak tulajdonában vannak. Hatékonyságra sarkallt ellátási lánc Az ellátási lánc (Supply Chain) és az ellátási-lánc menedzsment (Supply Chain Management) a logisztikára épülő új irányzat a modern logisztikában. Az ellátási lánc folyamata a nyersanyag-kitermeléstől a készter-

18



Technika 2014/7

mékek végfelhasználóhoz kivitelezett kiszállításáig tart, illetve magában foglalja a termékekhez kapcsolódó olyan szolgáltatásokat, mint a szervizelés, a hulladékkezelés, vagy az újrahasznosítás. A különböző szolgáltatók logisztikai rendszereit az integrált szolgáltatási lánc kapcsolja össze. Az értéktermelő folyamat minőségét és hatékonyságát javító integrált ellátási láncot a hatékony működés biztosítása érdekében szükséges menedzselni. Az európai logisztika a megtermelt GDP 14 százalékát teszi ki, és általában a logisztika minden végtermék árában a 10–15 százalék közötti értéket képvisel. A legújabb tanulmányok szerint az Európai Unió logisztikai szolgáltatásainak a 10 és 30 százalék közötti hatékonyságnövelése 100 és 300 milliárd euró közötti kiadáscsökkentést eredményez a kontinentális ipar számára. Az ellátási lánc hatékonyabb működtetése, és az informatika révén az egész értéktermelő folyamat információihoz való jobb hozzáférés jelentős hajtóerőt képvisel az ipar szereplői számára. Ma a világ 7, 1 milliárd fős lakosságából közel 4 milliárdan rendelkeznek inter-

nettel, így a szállítási lánc problémái is villámgyorsan nyilvánosságot kapnak. Az IT alkalmazása a logisztikában már jelenleg is 8, 9 milliárd dolláros üzletet jelent. A Cisco legújabb tanulmánya szerint az internettel összekapcsolt áruk, vagy a dolgok internete az ellátási lánc számára 2022-ig világméretekben 2 700 milliárd dollárt elérő hatékonyságjavítást eredményez. Viszont az EU27 ország-csoport az ellátási lánc folyamatának az eredménytelensége – főként a szállítási rendellenességek – miatt 2010ben 160 milliárd eurós veszteséget könyvelt el. Az Unió több országa – beleértve a dél-európai államokat – is nehezen alkalmazkodott a globális ellátási lánc kialakulásához. Az IBM tanulmánya rámutat, hogy ennek a folyamatnak a hátterében a multinacionális vállalatok számának az 1995 és 2007 közötti 38 000-ről 79 000-re történt gyarapodása, valamint a nemzeti határokon kívüli leányvállalatok 265  000-ről 795  000-re való növekedése húzódik. Az ellátási lánc számára a globalizáció és a hatékonyabb működtetés kényszere a gazdasági válság

LOGISZTIKA

következtében a termékportfólió villámgyors változását – csupán 2006-ban 17 százalékkal több új terméket vezettek be, mint egy évvel azelőtt –, valamint a nem rentábilis fogyasztói javak kivonását eredményezte, jelentősen csökkentve a raktározási egységek számát. Az új trendek a terhelhetőségi képesség – hosszabb vonatszerelvények, óriási teherszállító kamionok és erőteljes intermodális csomópontok – és a szállítási rendszerek hatékonyságának növelésében és a globális logisztikai megoldások szükségességében öltenek testet. Három nagyhatalmi csomópont Az árutermelés nemzetközi méretekben végbement feldarabolása jelentősen megváltoztatta az egymástól kölcsönösen függő gazdaságoknak a globális ellátási láncban való részvételi arányát. Ma az USA, Kína és Németország, illetve kisebb mértékben Japán az 52 százalékát képviselik a világ gyártóipara által realizált hozzáadott értéknek. Továbbá szintén ezek a nemzetek ellenőrzik a globális láncokban a félkész áruk nemzetközi kereskedelmét. Miközben Japán csak az ázsiai térség egy részének a logisztikai erőközpontja, a nemzetközi tanulmányok leszögezik, hogy az USA, Kína és Németország valóságos katalizátor szerepet töltenek be Észak-Amerikában, Ázsiában és Európában. Az USA és Németország a logisztikai szolgáltatóik és futárszolgálataik révén vezető szerepet töltenek be az ipari félkész-áruk és alkatrészek cseréjében. Így a két említett ország logisztikai és szállítóvállalatai jelentős mértékben növelhetik külföldi üzletkötéseiket és profitjukat. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) legfrissebb, 2012-re vonatkozó adatai alátámasztják a fenti állításokat. A WTO kimutatásai szerint 2012ben az EU27 volt a világ legnagyobb exportőre 5  803 milliárd dollárral,

míg a második helyet Kína foglalta el 2 048 milliárd dolláros kivitellel, a harmadik pedig az USA 1 545 milliárd dollárral. Az uniós kivitelben kiemelendő Németország vezető szerepe 1 407 milliárd dollárral, Hollandia 655, Franciaország 568, Olaszország pedig 500 milliárd dollár értékben exportált 2012-ben. Magyarország ebben a rangsorban 103 milliárd dolláros exporttal a 39. helyet foglalja el. Az import terén az élmezőny változatlan, mindössze azzal a különbséggel, hogy a második helyen az USA tanyázik 2  355 milliárd dolláros behozatallal. Magyarország itt a 35. helyen van, 95 milliárd dolláros importot realizálva 2012-ben. Maersk Triple E – a világ legnagyobb hajója Már vízen van a globális szállítási lánc legnagyobb teherkonténerszállító hajója, a világ legnagyobb hajója címet büszkén viselő dán Maersk cég Triple E kategóriás tengeri szállítóóriása, amelyet még 19 ikertársa követ 2015-ig. A dél-ko-

reai Daewoo építőtelepén felhúzott, 400 m hosszú, 60 m széles és 73 m magas hajó vízvonala 15 m-re van a tengerszint felett, és 18 000 darab konténer szállítására képes. Amint gigantikus ballasztkamráit megtöltik vízzel, a hajó képes a vízvonalon egyensúlyban maradni, miközben belső óriásdarui kiemelik a legnagyobb globális kikötőkben a rajta szállított konténereket. A környezetkímélő, energia-hatékony tervezésű óriáshajót két darab 40 000 lóerős motor hajtja, amelyek mindegyikét a széndioxid kibocsátást csökkentő hővisszanyerő-rendszerrel szereltek fel. A szuperhajó 20 csomós – mintegy 32 kilométeres – sebességgel 34 nap alatt teszi meg a kínai Sanghaj és Rotterdam közötti távolságot, amelyből kilenc napot vesz igénybe a Szuezi-csatornán való átkelés – 800 000 dollárért. A hajó gerince merev kialakítású, miközben a hajótestet rugalmas acélköntös borítja, ami segíti a leghullámzóbb tengeri útszakaszokon az előrehaladását. Békés Sándor Technika 2014/7

19

INFORMATIKA

25 éves a Kürt Zrt.:

„Akik Magyarországot felrajzolták a csúcstechnológia térképére” A fenti megállapítás a tekintélyes Business Week amerikai üzleti lapban jelent meg még 1995ben a fennállásának idén 25. évét ünneplő Kürt Zrt.-ről, amelynek június 11-ei ünnepi sajtótájékoztatóján az alapító Kürti Sándor és a vállalat vezetői számos izgalmas történettel emlékeztek meg a műszaki alkotások közül először a Kürt adatmentési technológiáját hungarikumnak minősített legendás vállalat negyedszázados történetéről. A Kürt ma mindent ment, ami nem papír, és az információmenedzsment piac valamennyi területét lefedi: etikus hekkereket képez, megoldást ad a Big Data problémára, kiépítette saját nagybiztonságú felhő infrastruktúráját, és részt vesz nemzetbiztonsági ajánlások kidolgozásában. Kürt történelem dióhéjban A Kürt Kft. 1989-ben jött létre, Kürti János és Kürti Sándor alapította. Ma is családi vállalkozásként működik, a cég alelnöke az új generációt képviselő Kürti Tamás, résztulajdonos-vezérigazgatója pedig Kmetty József, aki több mint 20 éve „külsős családtagként” dolgozik a vállalatnál. A cég első éves árbevétele 6 millió forintot tett ki, és hat saját gyártású lemezcsomagmosógép eladásából származott, amelynek vevője nem más, mint a Vörös Hadsereg volt. A vállalat azóta számos országgal épített ki üzleti kapcsolatokat, világhírű adatmentési technológiáját először a vietnami kormány vásárolta meg hét évvel ezelőtt, majd az egyiptomi kormányzati szervek következtek. A vállalat információbiztonsági szolgáltatásait az Európai

20



Technika 2014/7

Unió tagállamaitól a Közel-Keletig veszik igénybe. A Kürt 2003-ban multinacionális céggé változott németországi leányvállalatának a megalapításával, megnyitva első külföldi adatmentési irodáját. A Kürt Zrt. célja, hogy 3–5 éven belül árbevételének a 30 százaléka exportból származzon. A Kürt Adatmentés 1994-ben innovációs nagydíjat kapott, idén pedig az első technológiai hungarikum lett. Egészpályás adatmentés A Kürt sikertörténete lemezcsomagok javításával kezdődött, majd a PC-k és a merevlemezek (HDD) előretörésével a HDD javítás került fókuszba. A Kürt első adatmentését még lemezcsomagról kérték, de a vállalat adatmentési technológiájának a szárnyalása és nemzetközi hírneve már a HDD-kről szólt. Átlagosan 4 000-nél több sikeres adatmentést végeznek évente, és a világ egyik vezető szaklaborjaként mindenhol elismert adatmentési technológiával rendelkeznek. A Kürt 2013-ban 2 petabájt adatot mentett meg, ami akkora adatmennyiség, hogy ha minden bitet egy homokszemnek tekintünk, akkor ennyi homokszem egymás mellé téve 9 milliárd kilométer hosszúságot ér el. A fénynek több mint 8 órába telik ekkora távolság megtétele. Másképpen szemléltetve, Magyarország teljes népességének minden tagja fejenként 200 megabájtnyi mentenivalót adott a Kürtnek 2013-ban. Kihívásokkal teli fejlôdési pályán Márton Miklós üzleti vezérigazgató-helyettes rámutatott: a következő évek arról szólnak, hogyan

Kürti Sándor az elsô saját gyártású lemezcsomag-mosógéppel

tudjuk az exponenciálisan növekvő adatmennyiséget biztonságosan tárolni, feldolgozni és elemezni. Ezért a Kürtnek részben át kell alakulnia szolgáltató cégből megoldás-fejlesztővé. Az IT biztonság fontos, de még előnyösebb saját fő üzleti területeiken megoldásokat szállítani a cégeknek. Jó példa erre a KÜRT EWS (Early Warning System) megoldása, ami egy bankok hitelkockázatát csökkentő új generációs ügyfélcsőd előrejelző rendszer. Továbbá a Kürt megépítette és most indítja útjára a KürtCloud elnevezésű, rendkívül biztonságos felhő infrastruktúrát, amelyen a cég összes biztonsági szolgáltatásai igénybe vehetők. Kürti Sándor elnök-tulajdonos elmondta, hogy a Kürt évente több százmillió forintot költ K+Fre, jelenleg is hat, nagy volumenű, világszínvonalú projekten dolgoznak a szakembereik, és azt szeretnék, ha öt éven belül a bevételeik legnagyobb része már a kihívásokra adott innovatív válaszokból származna. B.S.

INFORMATIKA

Huawei Ascend P7– tesztelés:

Új okostelefon a csúcskategóriás mezônyben A kínai Huawei a közelmúltban mutatta be új csúcsminőségű okostelefonját, a Huawei Ascend P7-et, amely már Magyarországon is hozzáférhető 449 eurós – mintegy 136 000 forint – kiskereskedelmi áron, azonban a szolgáltatóknál különböző csomagokban olcsóbban is elérhető. A 4G LTE képességű új okostelefon a Galaxy S5, a HTC One M8, az Xperia Z2, illetve az LG G3 által képviselt csúcskategóriába tört be, kiváló funkciókat kínálva, villámgyors kapcsolódási lehetőséggel, könnyed navigálással, és egy világszerte elismert esztétikus tervezésű, kiemelkedő fotókészítésre alkalmas készülékkel. A Huawei mintegy 4 millió készüléket értékesített az Ascend P6 készülékből, azonban a P7 esetében, elődje számos külső jegyének a megőrzése mellett, továbbfejlesztette az okostelefon hardverét és szoftverét a nagyszerűbb felhasználói élmény eléréséért. Az alábbiakban az Ascend P7 képességeinek a teszteléséről adunk számot. Az Ascend P7-et bekapcsolva, az Android 4.4.2-es rendszerrel találkozhatunk, amelyet a gyártó saját ízlésére formált, miközben az ikonok és éles színek nyomban az Apple készülékét idézik. Az okostelefon masszív kialakítású, az alkatrészek nem mozdulnak el, a P7 igen karcsúnak mondható 6,5 mm vékonyságával és mintegy 124 grammos súlyával. Az előlapnak a kijelzővel és a hátsó burkolatnak egyaránt a mindennapi használatra tervezett Corning Gorilla Glass 3 biztosít védelmet, azonban ajánlott, hogy ne hagyjuk a készüléket kulcsok és egyéb karcoló tárgyak környezetében, mert jobb az óvatosság. A P7 fényesen csil-

logó külsővel rendelkezik, amelyet hét rétegű hátsó felületi kezeléssel hoztak létre és egy speciális térhatású mikro mintás tervezéssel tökéletesítettek. A készülék multimédiás élménye valóban tökéletes tisztaságú az 5 hüvelykes Full HD – 1920 X 1080 pixel – felbontású, 445 ppi pixelsűrűségű és 16:9 képarányú érintőképernyőnek köszönhetően. Az Emotion UI felület könnyen kezelhető, minden alkalmazás gyakorlatilag a főoldalakra koncentrálódik, és a P7 alsó részén a telefonos tárcsázási, továbbá az SMS-funkció és egyebek mellett a Google alkalmazáscsomag foglal helyet. A beépített szoftverek között kiemelendő a téma funkció, ezzel gyorsan személyre szabható a készülék. A fotózási funkció újraértelmezése ennek a készüléknek valódi aduászát szolgáltatja a Sony 4. generációs BSI szenzorával, az Image Signal Processorral (ISP), az IMAGESmart 2.0 szoftverrel és f/2.0 blende segítéségével, amelyek egy 13 megapixeles aszferikus lencsetaggal rendelkező hátoldali kamerát szolgálnak ki. A Huawei Ascend P7 kitűnő képeket készít éjszaka vagy rossz fényviszonyok között is. Panorámaképek is készíthetők, továbbá szűrők alkalmazásával javíthatjuk a fotó minőségét. Az egyedülálló Ultra Snapshot funkcióval már 1,2 másodperccel a hangerő-csökkentési gomb kétszeri lenyomása után lezárt üzemmódból használatra kész állapotba kerül a kamera. A 8 megapixeles előlapi kamerával kiváló önarcképek készíthetők, de a távolabbi csoportos önarcképek, vagy „selfie”-k is kivitelezhetők a panorámafotó funkciónak

köszönhetően. A képjavítást 10 fokozatú automatikus szépítési funkció is támogatja.

Az Ascend P7 támogatja az ultragyors LTE kapcsolatot 150 Mbps teljesítménnyel és duális antennájával javítja a jelerősséget. A 2 500 mAh lítium-polimer akkumulátorral és az akkumulátor-kímélő technológiával a videózás, a böngészés és a megosztás folyamatosan élvezhető, a P7 16 gigabájtos belső tárhellyel rendelkezik, ami microSD-kártyával újabb 64 gigabájttal bővíthető, míg a RAM mérete továbbra is 2 gigabájt maradt. A processzor ugyanakkor nem elég erős a játékokat és a videózást folyamatos üzemmódba művelők számára, ezért a döcögő üzemmód ilyen esetben előrevetíthető. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az említett funkciók nem vehetők zökkenőmentesen igénybe, vagy akadályoznák a mindennapi folyamatos munkát, csak a játékszenvedélynek hódolóknak nem ez a készülék az ideális. -békésTechnika 2014/7

21

EXPO

AUTOMOTIVE HUNGARY ÉS AUTÓTECHNIKA-AUTODIGA a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban Automotive Hungary – 2014. november 5-7. (szerda-péntek) Autótechnika-Autodiga – 2014. november 6-8. (csütörtök-szombat) A sikerrel debütált, a magyar gazdaság „zászlóshajójának” kikiáltott autóipar komplex fórumának előkészületei már javában zajlanak. Idén ismét egy olyan közép-kelet-európai régiós találkozó megvalósításán dolgozik a Hungexpo Zrt. szakmai és stratégiai partnereivel, ami különleges környezetet biztosít új üzleti kapcsolatok kiépítésére, valamint a meglévő kapcsolatok ápolására, és melynek tematikája lefedi a járműgyártás tervezéstől a kivitelezésig tartó összetett folyamatát. Résztvevôk: A kiállításon szinte minden járműipari ágazat jelen lesz, melyek képviselői, multinacionális cégek, kis- és középvállalkozások egyaránt, nagy számban jelzik részvételi szándékukat. A magyarországi OEM-ek mellett a kiállításon bemutatkozik a TIER1 és TIER2 beszállítóktól kezdve a kutató-fejlesztő, járműipari informatikai és csomagoló cégeken át a szállítmányozó vállalatokig a teljes beszállítói lánc minden résztvevője. A tavalyihoz képest időarányosan nagyobb területet, eddig több mint 2500 m2-t foglaltak le a kiállítók a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont „G” pavilonjában. Június közepéig számos kisebb, illetve az autóiparban fontos szerepet betöltő cég kötött szerződést a részvételre, így többek között az

22



Technika 2014/7

érdeklődők megtekinthetik majd a Flextronics, Rába, BPW-Hungária, Evopro, Delphi, LUK Savaria, Sandvik, Trilogiq, ZF Hungária által bemutatott termékeket, szolgáltatásokat, újdonságokat, esetleges állásajánlatokat. Kiemelt témakörök: A rendezvényhez magas színvonalú szakmai programsorozat is kapcsolódik, melynek szervezésében, összeállításában a Hungexpo Zrt. szakmai partnerei nyújtanak segítséget. Az AUTOMOTIVE HUNGARY-n a programok az iparág egészét lefedő 3 kiemelt témakörre épülnek: ÜZLET, TUDOMÁNY, KARRIER Újdonság: A Hungexpo Zrt. az Autopro.huval közösen új programsorozatot indít a műszaki egyetemisták mozgósítása, szakmával történő összekapcsolása érdekében. Az „AUTOMOTIVE HUNGARY – TechTogether” elnevezésű program az egyetemi autóipari versenyek legjobb csapatainak találkozója lesz, egy olyan fórum, melyen a műszaki érdeklődésű diákok krémje vesz majd részt! További tervezett programok, bemutatók: • MAJOSZ beszállítói fórum • MGSZ szakmai program • Kiállítói Fórum Színpad előadások • Iparági kerekasztal beszélgetések

• Német kollektív kiállítói megjelenés • Osztrák kollektív kiállítói megjelenés • Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ – kollektív megjelenés • HR és toborzóprogramok a HVG közreműködésével • Járműipari Életpályamodell bemutatók • EDU-POINT Egyetemek utcája Szakmai partnerek: • Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) • Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE) • Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Egyesülete (MAJOSZ) • Mérnökök a Magyar Járműves Műszaki Felsőoktatásért Egyesület (MJMF) Fővédnök: Miniszterelnökség Külügyi és Külgazdasági Államtitkársága Csatlakozzon a magyar járműipar komplex fórumához, ahol a gazdaság legdinamikusabb ágazata teljes körűen mutatkozik be!

Bővebb információ és kiállítói jelentkezés: +36-1/263-6384; +36-1/263-6049; [email protected]

SZAKOKTATÁS

Szakértelem-robbanás elôtt A Telekom által nemrégen bejelentett példátlan leépítés okai igen figyelmeztetőek. Az 1 700 munkavállaló elbocsátása – a cég magyarázata szerint – összefüggésbe hozható azzal az évi több mint 50 milliárd forint adóteherrel, amit a távközlési, a telefon és a közmű szolgáltatásai után be kell fizetnie az államnak, miközben ma az európai szabályozás is a progresszív beruházás- és fejlesztőösztönző tulajdonságait levetkőzve, rövidlátóan csak a szolgáltatási díjak csökkentését szorgalmazza. A felhasználóknak persze ideig-óráig csökkennek a díjak, sőt ezekért mind jobb szolgáltatásokat kapnak, de lassan nem lesz pénz az infrastruktúrák megújítására. Egyes megfigyelők ehhez hozzáteszik, a Telekom nyílván el akarja kerülni, hogy e terhektől ő is leépüljön és kénytelen legyen olcsón túladni a cégen. Nos, mindez önmagában is oka lehetne az intézkedésnek, ám más meggondolás is szerepet játszott. A Telekomnak szembesülnie kell azzal is – mondták – hogy a hasonló  cégek egyre többféle, s egyre flexibilisebb tartalmakat kívánnak adni az előfizetőiknek, ehhez az új kapacitások mellett új munkatársak kellenek, de más tudással, más, magasabb képzettségekre van szükség, mint amire jelenleg építenek a vállalatok. Ez akkor is igaz, ha feltételezzük, hogy ezt a magasabb képzettséget a Telekom elbocsátásra váró szakemberei is megszerezhetnék.   Új szakmák a láthatáron Az ilyen és hasonló igények kielégítését a magyar  szakoktatásnak és a felsőoktatásnak is elő kell segítenie. Az IDC amerikai piackutató felmérése szerint, már 2015re a világ összes munkahelyének 90 százaléka fog új technológiai

tudást megkövetelni és természetesen informatikai jártasságot is. Csak az EU IT szektorában előreláthatóan 700 ezer, világszerte pedig 2 millió új munkahely keletkezik, sőt, ma még nem is létező szakmák születésének is tanúi lehetünk. Az új munkaerő igényekhez való alkalmazkodás a fejlettebb EU-tagállamokban könnyebb lesz, mivel azokban a szakoktatási rendszer kiforrott, a gazdasággal szorosan együttműködő, a munkaerő-piaci igényekre épülő, a helyi szociológiai, földrajzi sajátosságokat figyelmbe vevő, decentralizált, és főleg a gazdasági szereplők által irányított. Ezzel szemben a mi szisztémánk ma is folyamatosan változik, rendkívül drága, a gazdaság igényeit csak kis mértékben és fáziskéséssel követi – állapítják meg a szakértők. Egy nemrégi dél-dunántúli felmérés például azt állapította meg, hogy a szakoktatásban résztvevők fele nem a régió vállakozásai által keresett szakmát tanulja, miközben egy tanuló kiképzése 1,7 millió forintba kerül, amennyibe egy orvos kiképzése. Emellett ma még a képzési intézmények főként azt tanítják, amire az iskola anyagilag, az oktatói kar pedig szakmailag képes. Világos, hogy a jövőben szükségessé váló szakmák oktatásához jelentős anyagi és szellemi befektetésekre lesz szükség az ezen új szakmai képességeket igénylő vállalkozások bevonásával a képzésbe.   Ami a felsôoktatásra vár Az új szakmák megjelenése természetesen „nem hagyhatja hidegen” a felsőoktatást, hiszen ezek egy része már egyetemi, főiskolai diplomát is igényelhet, másrészt az új szakmákban dolgozók irányítása, együttműködésük megszervezése, az új technológiai folyamatokba

való beillesztése is felsőfokú végzettséget igényelhet. Mégsem állja meg a helyét az a nézet, hogy a teljes felsőoktatásunkat a magyar gazdasági érdekeknek kell alárendelni. Ez nemcsak azért helytelen, mert az alma maternak a széles értelemben vett tudomány, kultúra, a szuverén társadalmi élet szolgálata mellett kell a konkrét pályákra felkészíteni  a fiatalokat. Másrészt a felsőoktatás teljes alárendelése a gazdaságnak könnyen a gazdasági elitcsoportoknak szolgáltathatná ki az egyetemeket, ami már sok lenne az autonómiájuk tervezett mérséklése, az egyetemek legfelsőbb szervének, a szenátus döntéseit is megvétózni jogosult kancellárok beállításával. Vajon egyetlen ember, pláne akitől állítólag kezdetben el sem várják, hogy gazdasági, pénzügyi végzettsége legyen, miként bírálhatná felül az új szakok, új képzések igen költséges indítását. Egyelőre azonban a felsőoktatási vezetés új szakok indítása helyett egyes szakok bezárását tervezi, és azt is megvizsgálja, hogy a felsőfokú intézmények száma megfelel-e a képzési struktúrával, finanszírozással és társadalmi funkcióval szemben támasztott követelményeknek. Ha ilyet hall az ember, kevés kétsége marad, hogy ezt a számot is csökkenteni fogják, ami a várható szakértelem-robbanásra rossz válasz lehetne. Komornik Ferenc Technika 2014/7

23

SZABADALOM

SZTE: szabadalmakkal mért K+F Szabó Gábor akadémikusra, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rektorára érdemes odafigyelni, amikor az innovációban és a K+Fben a szabadalmak jelentôségérôl nyilatkozik. Kompetenciáját a témában jelzi: miután 1978-ban végzett Szegeden, az akkor még József Attilának nevezett tudományegyetemen (JATE), már 19811986 között vendégkutató a göttingeni Max Planck Intézetben, a JATE Kísérleti Fizikai Intézet adjunktusa, 1990-1996 között három éven át vendégprofesszor a houstoni Rice egyetemen, 1994-tôl az SZTE optikai és kvantumelektronikai tanszék egyetemi tanára, 2000-tôl az Oktatási Minisztérium K+F helyettes államtitkára. Változatlan innovációs helyzet Szabó Gábor ezúttal a Magyar Gyáripar kérdéseire fejtette ki véleményét, ami szerint évek óta változatlan nálunk az innováció helyzete. Miközben a magyar kivitelben magas a higt-tech termékek aránya, főleg a Magyarországon működő nemzetközi nagyvállalatok magas műszaki színvonalú innovációs kultúrájának köszönhetően, a KKV-knál az ilyen termékek aránya az átlagnál gyengébb - mondja. Ennek egyik oka, hogy nem áll rendelkezésükre a humán erőforrás, többek között a természettudományos-műszaki területen doktori fokozatot szerzett elég  szakember. Meglepő - teszi hozzá - hogy vannak, akik szerint Magyarországon túl nagy a doktori képzés volumene. Ezzel szemben  mi a doktori képzésben nem csak az USA mögött, hanem Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Olaszország, mint referencia országok  alatt vagyunk. Az is tévedés, hogy a doktori képzés kizárólag a tudományos utánpótlást szolgálja. Az USA-ban a PhDseknek már több mint háromnegyede az iparban helyezkedik el. Tehát nálunk is indokolt, hogy miután feltöltöttük a műszaki felsőfokú képzésben résztvevők számát, megtegyük ezt a PhD-sekkel is, az állami keretek bővítésével. Még

24



Technika 2014/7

számuk megduplázásával is csak néhány ezer fiatal hallgatót kellene bevonni a doktori képzésbe.   Szellemi tulajdon az egyetemen Az egyetemek azonban közvetlenül is bekapcsolódhatnak az innovációba és a kutatás-fejlesztésbe - mondja a rektor. A szegedi egyetemnek persze fontos az alapkutatás, de emellett komoly szellemi tulajdon portfóliója is van. Jelenleg 45 szabadalommal rendelkezik és évről-évre átvizsgálják, hogy melyik piacképes és melyik nem, és időnként le is mondanak szabadalmak fenntartásáról. Vagyis gazdálkodnak a szellemi tulajdonaikkal, licenceket értékesítenek, amiből évente 20-30 millió forint bevételük  származik. Ha azt vesszük, hogy a licencdíj átlagban az eladási ár 3 százaléka, akor már érzékelhető, hogy emögött akár milliárdos nagyságrendű gazdasági eredmények húzódhatnak meg. Az SZTE nem trezorban őrzi szellemi tulajdoni vagyonát, hiszen az azt képező fejlesztések ma már átmentek az életbe a szolgáltatások, a gazdaság sok területén.   A gyógyszerektôl a mérômûszerekig Az egyetem intézeti vezetői, oktatói, PhD-s hallgatói már szá-

mos területen bizonyították fejlesztő tehetségüket. Közéjük tar­­to­zik például Kákonyi Ró­ bert PhD-s hallgató, aki a röntgenkészülékeknél használatos folyékony anódú sugárforrást fej­ lesztett ki – együtt­ mű­ ködve a Health-Car céggel – amiből sikeres szabadalom is lett. Kiemelhető Man­ dity István hallgató, aki Fülöp Ferenc akadémikussal, az SZTE Gyógyszerkémiai Intézet vezetőjével egy olyan morfiumalapú fájdalomcsillapítót szabadalmaztatott,  amelynek a hatékonysága nagyobb, de mellékhatása kisebb. Ez a gyógyszer új utakat nyújthat a jövő fájdalomcsillapításának biztonságos terápiájában - véli az orvosi szakma. Nem véletlen, hogy Mandity Istvánt az Akadémián Junior-Prime-díjjal is kitüntették. És az sem, hogy mentora az a Fülöp Ferenc, aki az egyetem 25 szabadalmát jegyzi. A sikerek között van, hogy az egyetemen kifejlesztett, a termofil baktériumokkal  működő  biogáz előállítási technológiát az egyik legnagyobb német biogáz termelő, a  Smack Biogas GmbH is megvásárolta. Ma már ipari szereplők is érdeklődnek az SZTE orvosi távdiagnosztikai fejlesztése iránt, és széleskörű alkalmazásba került a lézeres gázmérőjük, amellyel a földgáz minőségét mutató kénhidrogén, illetve vízgőz tartalmát mérhetik, különösen a szélsőséges időjárási viszonyok között, ahol igen nehéz a hagyományos mérést végezni. A MOL-lal együtt kidolgozott műszer a magyar gáziparon kívül az északi-tengeri fúróplatformokon is megjelent. Jelenleg továbbfejlesztik a nagyvárosi szállópor vagy a repülőgépeken az atmoszférikus vízgőz mérésére is. W.M.

KÖRNYEZET

A Városliget metamorfózisa Budapest székesfőváros az iskolái, kórházai és számos szolgáltató vállalata (pl. FŐGÁZ) után elvesztette a Városliget felettti rendelkezási jogát is. Miután a kormány egy más témában hozott határozatával kormánybiztost nevezett ki a budapesti beruházások végrehajtására, a fővárosi közgyűlés 18 igen és 13 nem szavazattal elfogadta a városligeti építési szabályzatot, ami szerint Budapest legnagyobb parkjában, a világ első ilyen nyilvános pihenőhelyén a jelenlegi két nagy múzeum mellé további öt múzeum épülhet fel. Bár a fővárosra rásózott terv ígéretet tesz arra, hogy az építmények felhúzása a “legkevésbé” fogja érinteni a zöld területeket, ez azt jelenti, hogy érinteni fogja. Maga a fejlesztésért felelős kormánybiztos is bevallotta, hogy a jelenlegi 6,5 százalékkal szemben 7 százalékra nő a Városliget beépítettsége, tehát nem csupán a lebontásra ítélt épületek és a Dózsa György úton a jelenlegi parkoló (volt Felvonulási tér) ad helyet az új múzeumoknak.   A város tüdeje lehetne Nem kell hosszasan ecsetelni, hogy a Városliget Budapest tüdeje, különösen a Belvárossal szemben ma még igen elhanyagolt VI., VII. kerület és részben Zugló lakosságának frissíti a levegőt. Ezekben a kerületekben egy főre 1 négyzetméter zöld terület jut, aminek sokszorosa a nemzetközi előírás. Márpedig a beépítést lehetlen végrehajtani fák kivágása nélkül, amire példa, hogy ugyanitt  az 1880-as világkiállítás előkészületei 800 faáldozatot hoztak, de vitt el fákat az 1972-ig működő Budapesti Nemzetközi Vásár is. És akkor még nem szóltunk róla, hogy maga a (vissza)fejlesztés évekre megfosztja a lakosságot a ligeti nyugodt pihenéstől.

Érdekes módon a tervezők a monstre beruházás indokaként alig ejtenek szót az itt létesítendő kulturális centrumok jelentőségéről, amiért a lakosságnak oda kellene adnia a Városligetét. Vagy amiért a kulturális létesítmények szétterítése helyett éppen az összezsufolásukat   kellene támogatni (amikor még nagy  szabad barna  területek várnak rekonstrukcióra). Például az ellenzők arra sem hallanak érvet, hogy a Magyar Nemzeti Galériát a fővárosi turizmus központjából, a Budai Várból miért kell a XIV. kerületbe költöztetni. Nos, egyetlen érvként azt hallhatják, hogy a Városligetnek  jelenleg igen alacsony a látogatottsága, jobban ki kellene használni. Szerintük viszont legyenek bármilyen magas színvonalúak is  a szóban forgó  múzeumok, a most hiányzó pihenési, felüdülési, testmozgási lehetőségeket nem képesek helyettesíteni.   A Central Park példája Egy ilyen zöld sziget kihasználására inkább a New -York-i Central Park kívánkozna jó példának. Mi 1 négyzetkilométeren nem tudunk egészséges kikapcsolódást biztosítani a budapestieknek, míg a Central Parkban 3,5 négyzetkilométeren áll ugyanez a new-yorkiak rendelkezésére: 19 hatalmas játszótér, 12 labdapálya, több csónakázó tó szolgálja az aktív pihenést és emellett a Nagy Gyepen a NewYorki Filharmónikusok és a Metropolitan Opera ingyenes nyári előadásait is élvezhetik. Sőt, még a parkot határoló útat is átadták este 7-től a sétálóknak, korizóknak. Valószínűleg igaza van azoknak, akik szerint nem azért nem mennek a budapestiek a Városliget egész területére, mert ott nincsenek a tervezett múzeumok, hanem

mert nem nyújt elég kikapcsolódási lehetőséget. A Central Park zöld milliője több mint 800 állatfajnak, 78 féle lepkének, 46 madárfajnak, 19 szitakötőnek nyújt menedéket, nem számítva az ugrándozó mókusokat. E park beépítettségére nincs is adat, pláne múzeumok eddig szóba sem jöttek.Pedig ezt a parkot a mai formájára igen nehéz volt kialakítani, például a három kilométer hosszú és 800 méter széles területén a talajt egészében ki kellett cserélni, vagy jóvá téve néhány városvezetés hibáját, amivel elhanyagolta, újjá is kellett építeni, meg a bűnözéstől is meg kellett óvni. Ám New-York állam e problémák ellenére sem vette el a parkot a várostól, hanem azt rendcsinálásra kötelezte. Amit egyébként önkéntesek seregével el is értek. Nem kétséges, hogy Budapest  ily módon is javára alakíthatná a Városligetet és a mostani tervek ellenzői, a főváros valamennyi környezetvédelmi civil szervezete ebben partner lenne. K.F. Technika 2014/7

25

IPARTÖRTÉNET

A magyar gyógyszergyártás hôskora: Chinoin (2) A magyar ipar történetének egyik fényes fejezetét gyógyszergyártásunk írta.  Egyrészt a külföldi medikamentumokat a legjobb minôségben tudta elôállítani, másrészt olyan szenzációs orvosságokat fejlesztett ki, amelyek révén a világ tudomást szerezhetett Magyarországról. A határainkon túl is ismert hazai gyógyszergyárak munkásságát a Chinoinon keresztül igyekszünk bemutatni az eddigi gyártörténeti munkák alapján. Háború és béke Az első világháborúban kitört járványok nagy keresletet okoztak a gyógyszerek területén, és a Chinoin nagy szerepet kapott a fertőtlenítőszerek gyártásában. 1916-tól a hadügy harcigázokat, brómacetont, brómciánt is rendelt, aminek teljesítéséhez a hadigazdaság jelentős beruházásokat adott, 1917-ben a több mint 1 millió korona összeberuházásnak több mint felét a harcigáz-gyártás fejlesztésére fordította a gyár. A gyáralapító Wolf Emil által csupán “alkalmi iparnak” nevezett tevékenységből a gyárnak hatalmas haszna származott: 1918-ban a gyár területe 66 000 négyzetméter, az 1912-es évinek a hétszerese, ekkor épül a híres Chinoin torony  a harcigáz termeléshez, bár erre a háború végén már nem volt szükségük (1961-1962-ben bontották le). A munkáslétszám is nőtt: több mint ezren dolgoznak a vállalatnál, felerészben nők, a két alapító, Wolf és Kereszty is végre részvénytulajdonos lesz és új termék specialitások kerülnek kibocsátásra, mint a Magnostern fertőtlenítő szer a spanyolnátha ellen, felújíthatják az aszpirinhez szükséges  szalicilsavgyártást, amely itt volt Európában a legnagyobb. A német aszpirinkartell természetesen ez ellen, mint régebben, már nem tiltakozhatott. Ennek az időszaknak kimagasló

26



Technika 2014/7

eredménye a Chinoin első szintetikus gyógyszere, a Novatropin görcsoldó kifejlesztése, ami egyike a napjainkban is kapható Chinointerméknek.   A világhírû Distol Az első termék, ami a gyár világhírét megalapozza, az 1917-ben kibocsátott Distol, a világon az első hatékony gyógyszere a mételykórnak. Ennek gyártásához a gépeket a háború idején elásott hidrogénbromid értékesítéséből vehették meg. Ám az nyilván-

valóvá vált, hogy a háborúban megnövelt gyári kapacitás mes�sze meghaladja majd a belső piaci szükségleteket. A megoldás csak az export fokozása lehetett, ehhez viszont új termékekre, fejlesztésekre volt szükség. Elsősorban a Distol fokozott külföldi értékesítése segíthetett: a nagy birkatenyésztő országokban a gyár fiókokat létesített, így 1925-ben a vállalat Distol-forgalma elérte a 23 milliárd koronát, míg a többi gyógyszer csak 8 milliárd koronát hozott. A

gyárnak Franciaországban, NagyBritanniában, Mexikóban és Spanyolországban is lettek külföldi vállalkozásai. A fejlődésnek azonban útját állta, hogy a fokozott tőkeigénylés több kiadással is járt és a részvénytulajdonosok is mind több osztalékot követeltek. Ebben a helyzetben, sajnos egy nagybank sem állt a Chinoin mögé, így el kellett fogadniuk 1922-ben az egyik vegyipari nagyvállalat, a Hungária Műtrágya-, Kénsav- és Vegyipari Rt. felajánlását a részvénytöbbség megvásárlására.   Megszorít a Hungária Az új tulajdonos, miközben megduplázta a Chinoin alaptőkéjét, cserébe főrészvényesként minél nagyobb nyereség elérését és osztalék kifizetését követelte meg, hitelezőként lefölözte a magas kamatokat, míg licenc átadóként a belső nyereség 20 százalékára tartott igényt. Általában 30 százalékos osztalékot követelt, emiatt a Chinoin 1927-ben már nem tudta kifizetni a Hungáriának járó 20 százaléknyi licencdíjat, erre a Hungária magára hagyta a gyárat. Ekkor jegyezte meg találóan Wolf Emil, hogy a Chinoin túl jó a likvidálásra, de túl rossz ahhoz, hogy fennmaradjon. Mégis fennmaradt. Ez az első ipari szintézissel előállított Paparinnak volt köszönhető, amely olcsón és nagy tömegben kelt el, amihez az 1930-ban indult Demalgon, a vérbaj gyógyítására használatos Medibis injekció, az inzulin üzemi méretekben való előállítása, és a többi különlegesség járult hozzá. Mindez Wolf Emilt igazolta, aki arra a kérdésre, hogy vajon megengedheti-e magának a gyár, hogy olyan szerrel kísérletez-

IPARTÖRTÉNET

zen, amely esetleg nem lesz sikeres – így válaszolt: vajon megengedheti-e magának egy gyár, hogy olyan szerrel ne kísérletezzen, amely esetleg sikeres lesz. Ha nem így tesz a Chinoin, nem lett volna képes például Szentgyörgyi Alberttel közösen a C-vitamin ipari előállítására zöld paprikából.   A második világháborúban A Chinion első háborús vesztesége, hogy Wolf Emilnek  az újabb zsidótörvények miatt le kell mondania vezérigazgatói állásáról. Helyébe Földi Zoltán egyetemi magántanár, a korábbi műszaki vezérigazgató helyettes kerül. Közben a “nagy szövetséges ország” cégei, az IG Farbeindustrie és a Shering. cég nem csak a Chinoin új nyersanyag megrendeléseit nem fogadja el, de a folyó megrendeléseket sem teljesíti. Mint kiderült, azért, mert a Chinoint „zsidó vállalatnak” tartották. Ezt a gyár barátjának, a német Haupt-cégnek, amelynek volt némi bejárása a náci hatóságokhoz, sikerült megcáfolnia. Erre a bojkottot lefújták. De ettől még a Chinoin hadiüzem maradt, ahol katonák parancsolnak, amit a gyár személyzete rossz néven is vesz. A 38-ban kikísérletezett Ultraseptilből 50100 tonnát állítanak elő évente, de a Rubophen, a Papaverin és a Perparin gyártásához lehetetlen a nyersanyagot külföldről beszerezni, a gyárnak magának kell ezeket az anyagokat előállítania. Például a Papaverint a diósgyőri vasgyár elfolyó kátrányvizében lévő, nagy mennyiségű, jó minőségű pirokathecinből gyártották. Szintén itthon állította elő a gyár az Ultraseptil egyik kiinduló anyagát, a tiokabamidot. Ezzel együtt a vállalatot súlyos vérveszteség éri a zsidó munkatársak, kutatók kötelező menesztésével, többségüket sajnos deportálták is és koncentrációs táborba kerül az alapító Wolf Emil, a kiváló tudós is. 1944 végén a gyár leáll.

 

Újrakezdés államosítással Az első háború utáni tavasz az újrakezdés lehetőségét ígérte, ám a szovjet Jóvátételi Bizottság a jóvátételi szállítások első részleteként a Chinoin összes berendezésének átadását követelte. Szerencsére a deportálásból visszaérkezett Wolf Emil elérte, hogy a bizottság megelégedjen a háború idején Vácott tervezett, felszereletlenül álló üzemük nyersanyag gyártó gépeivel. Összesen 26 vagonnyi gépet adtak át. De még ennél is súlyosabb gondot okozott, hogy az üzem elesett a régi nyugati piacaitól. Nem volt könnyű ezeket újjáépíteni, amiért Wolf Emil is nagy erőfeszítéseket tett: Eközben húnyt el  Belgiumban. Végre 1948 elejére a gyár forgalma nőni kezdett, már ezren dolgozhattak az újpesti üzemben. Ekkor került a Chinoin jó négy évtizedre állami tulajdonba, de hagyományait folytathatta: az 1950-

es évek jelentős eredménye volt az antibiotikumok és ezen belül a Penicillin gyártásának megindítása, a Novatropin, az Amidozofen gyártásának korszerűsítése. E tíz év alatt a magyar gyógyszergyártás a tizenegyszeresére emelkedett, amiben nagy része volt a Chinoinnak. A gyár régi munkása, Darvas József, aki két éves kiképzést követően 1953-ban vette át a gyár vezetését, egészen 1971-ig állt az üzem élén. A kollégáival emberséges viszonyt kialakító igazgató a jó tanácsokat megfogadva irányította az  üzem nagy léptékű modernizálását: a berendezésekhez transzmisszió helyett közvetlen motormeghajtást alkalmaztatott, elérte  a centrifugák elterjedtebb használatát, a berendezések egyszínűt elrendezése helyett vertikális elrendezést honosíttatott meg. 1960-1970 között nyolc eredeti gyógyszert védettek le, ekkor kerül kifejlesztésre a NO-SPA is. Jelentős volt a reprodukciós, generikus készítmények előállítása is  A Medimpex gyógyszer külkereskedelmi vállalat forgalmának 40 százaléka származott a Chinoinból!   A válság évei és a Sanofi A  80-as évek gyárunkat is nehéz helyzetbe sodorják. A Chinoin nyereségét a felére csökkentették a munkába álló kelet-európai gyógyszergyárak, a multik erőteljes piacvédő intézkedései. Nagy erőfeszítéssel a Világbank támo-

Technika 2014/7

27

IPARTÖRTÉNET

gatásával sikerült csak talpon maradnia (megint!); új beruházásokkal, egy kutatási központ közbeni létesítésével alkalmassá vált arra, hogy külföldi tőkét vonjanak be  a Chinoin-termékek, főleg a Jumex, mint parkinson-kór elleni kegészítő gyógyszer amerikai törzskönyvezéséhez. Ez Bihari István akkori igazgatónak sikerült is az S.C. Johnson megnyerésével. A Jumexet 1989 őszén törzskönyvezték és forgalomba is hozták az USA-ban – első kelet-európai gyógyszerként.  Ekkor a vállalat vezetői a Chinoin létének bebiztosítására újabb, jelentősebb tőkebevonás után néztek, ezt végül is a privatizációban találták meg. A Sanofi igazgatója, Jean-Francois Dehecq még 1988-ban,  a francia elnök gazdasági kíséretében szemelte ki magának a Chinoint. Úgy találta, hogy a Chinoin emberi erőforrásai, kémiai irányultsága (Wolf Emil hagyatéka) jól kiegészítené a biológia-, biotechnológia-centrikus Sanofi-t. A többit már a jelenből tudjuk: a Chinoin egy nagy, nemzetközi gyógyszergyártó család tagjaként tarthatja fenn a nevét, megérdemelt hírnevét és kitüntetett helyét a magyar

Mérföldkövek a Chinoin történetébôl

  1910: Az Alka Gyógyszergyár megalapítása 1913: A Chinoin név felvétele 1916: Az első szintetikus gyógyszerük, a Novotropin (Issekutz Béla) 1917: A Distol, a világ első mételykór elleni szere (Marek József) 1928: Az inzulin ipari méretű előállítása (Földi Zoltán) 1929: A Papaverin első ipari szintézise (Földi Zoltán) 1930: A Demalgon tabletta gyártása. 1930: A Novatropin, a vízhajtó Novurit és a Perparin engedélyezése az USA-ban 1932: C-vitamin előállítása Szentgyörgyi Alberttal. 1935: Vérbaj-elleni Medobis-injekció, Laringobis-kúp 1938: Rubophen TBC-elleni szabadalma és gyártása (Verebély TiborSailer Károly). 1939: Antibakteriális Ultraseptil (Földi Zoltán). 1944: Papaverin és Perparin-gyártás egyszerűsítése (Kollonits János). 1948-1951: G.Penicillin, az első hazai antibiotikum gyártása (Földi Zoltán). 1954: Primicin eredeti antibiotikum felfedezése (Vályi Nagy Tibor). 1960-1970: Nyolc eredeti gyógyszer levédése, NO-SPA kifejlesztése (Mészáros Zoltán - Szentmiklósi Péter). 1991: Sanofi 40 százalékos részesedése. 1998  A Sanofi 98 %-os részesedése, Sanofi-Aventis/Chinoin név felvétele ipartörténetben. A száz éves fennállása alatt húsz eredeti gyógyszert fejlesztett ki, ezek közül tizenegyet számos országban is bevezettek és hét ma is forgalomban van. A Chinoin dicső arcképcsarnokában he-

lye van a Földi-iskolából kikerült gyógyszerkutatóknak, akiknek érdemeit már a kémia tudományának kell elismernie (nevük a táblázatunkban zárójelben).  Komornik Ferenc 

A legkedvezôbb energiatarifák!! Elektromos áram, Gáz beszerzése a legkedvezôbb áron Utolsó két év rendszerhasználati díj ingyenes átvizsgálása. Túlfizetés esetén pénzvisszatérítés intézése Csukás Dániel :70-453-9976 email:[email protected]

100% Bértámogatás!! A pályázat elszámolható tételei és azok rövid ismertetése a következô: Nettó bér, Bruttó Bér, Szociális Járadék 100%-a. Tovább foglakoztatási kötelezettség nincsen Csukás Dániel: 70-453-9976, email:[email protected] 28



Technika 2014/7

ENERGETIKA

Új uniós energiastratégia Az Európai Bizottság új energiabiztonsági stratégiát dolgozott ki, hogy az Európai Unió energiaellátása biztonságos és zavartalan legyen. A stratégia főbb pontjai az energiaellátás diverzifikálására, az infrastruktúra fejlesztésére, a belső piac kiteljesítésére és az energiafelhasználás mérséklésére vonatkoznak. A tervezet szerint a tagállamoknak jobban össze kellene hangolniuk energiapolitikájukat és egységesen kellene fellépniük, ha külső partnerekkel tárgyalnak. Az egységes fellépésen az Európai Bizottság azt érti, hogy a brüsszeli testület már az egyeztetések korai fázisában bekapcsolódna az unión kívüli országokkal folytatott energiabiztonságot érintő kormányközi szerződések tárgyalásába, emellett pedig arra is ügyelne, hogy minden ilyen megállapodás, és minden infrastruktúrát érintő beruházás az uniós joggal összhangban valósuljon meg. A stratégia elismeri, hogy bár a 2009-es gázválság óta Európa sokat tett energiabiztonságának javításáért, ma is sebezhető ebben a tekintetben. A testület az ellátás zavartalanságának biztosításáért kockázatértékelő vizsgálatokat, „stressz tesztet” javasol regionális és uniós szinten, ami a gázellátásban támadó esetleges zavarokat szimulálná, lehetőséget adva ezzel vészforgatókönyvek és védekező mechanizmusok kidolgozására. “Erős és stabíl partnerségre törekszünk energiaellátóinkkal, de el kell kerülnünk, hogy politikai, kereskedelmi zsarolás áldozatává váljunk” – hangsúlyozta a stratégiát ismertető Günther Oettinger európa biztos. A stratégia az egységes energiapiac befejezését javasolja a hiányzó infrastruktúra kiépítésével, a tagállamok összekapcsolásával, de új for-

rások felkutatására is javaslatot tesz, külön kiemelve a Kaszpi-tenger térségét, az úgynevezett déli gázfolyosó bővítését és a cseppfolyósított földgázban rejlő lehetőségek kihasználását. A statégia a szolidaritási és vészhelyzeti mechanizmusok megerősítését is előirányozza, aminek szellemében az Európai Bizottság átvizsgálja a gázellátás biztonságát szavatolni hivatott uniós rendelet előírásait és azok alkalmazását. Mindemellett a dokumentum a tagállamok energiatermelésének szükségességét is hangsúlyozza, elsősorban a megújuló energiaforrások jobb kihasználásával és a fos�szilis energiahordozók fenntartható felhasználása révén. A stratégia arra is figyelmeztet, hogy az épületek felelősek az energiafelhasználás negyedéért, a gázfogyasztás a harmadáért, ezért az energiahatékonyság növelésével jelentős mértékben lehetne javítani az ellátás biztonságát. Az ukrajnai válság, illetve már háború még sürgetőbbé tette egy önállóbb európai energiastratégia érvényre juttatását és ebben a régió, benne Magyarország igen érdekelt. Mint például a visegrádi négyek kormányfőinek legutóbbi találkozóján is elhangzott, a válság eszkalációja esetén Szlovákia idei 3,5 százalékos GDP növekedése 1 százalék körülire eshet vissza, Lengyelország is a 2009-es gázválságnál súlyosabb helyzetnek tartja a mostanit az energiabiztonság szempontjából,  Csehország nem látja biztosítottnak energiaellátását a háború fokozódása esetén, Magyarországnak, mint

Az Unió tagállamai jelenleg a belföldi energiafogyasztást a következő forrásokból elégítik ki: 35 % kőolaj, 24 % földgáz, 17 % szilárd tüzelőanyag, 14 % atomenergia, 10 % megújuló. 2030-ra a kőolajét 33, a földgázét 22, a szilárd anyagokét 12 százalékra tervezi csökkenteni, a megújulóké 18 %-ra nőne, az atomenergiájé szinten marad. Európában a felhasznált összes energia 53,8 százaléka a földrészről kívülről érkezik, ezen belül a földgáz 40 százaléka Oroszországból, két, Ukrajnát átszelő vezetéken. Hat uniós ország kizárólag Oroszországból jut földgázhoz, és három ebből elégíti ki gázszükségletének 40 százalékát. Észtország, Litvánia, Lettország villamosenergia ellátása és áramrendszerének egyensúlyba tartása egy külső rendszerirányító kezében van, miközben a villamos energia jelentős része is külföldről jön. A számítások szerint az európai energiahatékonyság 20 százalékos növelése 1 000 szénerőmű, vagy 500 ezer szélturbina megépítését váltaná ki.  egész Közép-Európának energiabiztonsági garanciákra van szüksége most is és a jövőben is. Egyelőre Bulgáriában és Szerbiában félbeszakították az orosz gáz szállítására létesülő Déli Áramlat vezeték átmenő szakaszának építését, de ez nem érinti az orosz gáz felhasználásától függetlenedni akaró európai országokat, amelyek számára az ellátás diverzifikálásához időre és nyugalomra is szükségük van. Szeptembertől Szlovákia felől is megindul Ukrajnába a gázszállítás, amelynek keretében a német RWE vállalattól érkezik majd a földgáz. Technika 2014/7

29

ENERGETIKA

Import árammal világítunk? Két év alatt a kétszeresére nôtt az import áram aránya az otthoni ellátásban. A MAVIR rendszerirányító adatai szerint a külföldrôl vásárolt villamos energia áprilisban a magyarországi áramszükséglet több mint 40 százalékát fedezte. Ha a  Paksi Atomerômû a szükségletnek szintén több mint 40 százalékát biztosítja, felvetôdhet, mit csinál a többi erômûvünk?  Az év elsô öt hónapjában Magyarország teljes áramigényének harmadát fedezte importból. Egész évet számolva 2012-ben csupán 16 százalékot tett ki az import, 2013-ban ez 25 százalékra emelkedett.   Versenyképtelen erômûvek A mai nem túl magas hazai ipari teljesítmény mellett valóban elgondolkodtató a hazai áram hiánya. Ez elsősorban a hazai erőművek visszaszorulását jelzi, amiben közrejátszik, hogy a jelenlegi alacsony európai nagykereskedelmi áramárak mellett a gázzal működő erőműveink (és ilyen a legtöbb erőművünk) nem képesek versenyképesen áramot szolgáltatni a rezsicsökkentéssel is sújtott áramszolgáltatóknak, illetve az áramkereskedelemnek. Ennek következtében csak a Paksi Atomerőmű és az olcsó szén és az alacsony szén-dioxid kvóta árak miatt kedvező feltételekkel működő Mátrai Erőmű teljesít maximális kihasználtsággal. A gond persze nagyobb annál, mintsem csupán a mai olcsóbb import árammal magyarázható lenne. A szaksajtó szerint is a hazai erőművek terhelése már hat év óta csökken. Ma az egész magyarországi 30



Technika 2014/7

erőműpark névleges bruttó beépített teljesítőképessége alig haladja meg a 9 100 MW-ot, miközben a szükséglet mintegy 11100 MW. A beépített teljesítmény volt már 10 000 MW felett is, de akkor ebbe beleszámították a régóta – a szüneteltetési engedélyük alapján – álló erőműves egységeket Pécsett, Tatabányán és Százhalombattán, és még bíztak a sok éve leállított Bánhidai Erőmű 100 MW-os blokkjában. Mivel sem tavaly előtt nem épült nagyerőműves blokk és idén sem helyeznek üzembe ilyet, jelenleg is csak 9 100 MW-tal számolhatunk. Ezek szerint az állandó erőműhiány 1 800 MW-ot tesz ki. Ehhez hozzájön még a karbantartások, a kiesések miatti hiány, és még hol van a szükséges 800  MW tartalék a rendszerirányításhoz?   Bôvíteni kell az erômûparkot Tudvalevő, hogy az erőműveink idős kora miatt a jövőben 5 000 MW teljesítményt kell pótolni, ehhez a beruházások sokat nem késlekedhetnek. A szakemberek szerint az importban nem bízhatunk, ugyanis a környező államokban is elmaradtak az erőmű beruházások, így a régióból valószínűleg csak korlátozottan juthatunk import áramhoz. Magyarország

tervbevette a Paksi Atomerőmű bővítését, de a régi blokkok leállítása után az új blokkok csak a mainál 400 MW-tal több áramot fognak szolgáltatni. Ezért a szakemberek azt javasolják, hogy már az első új nagy blokk feltehetően biztos 2025-ös indításáig mintegy 3 000 MW-ot kitevő új kapacitást kell létrehoznunk itthon a meglévő erőművek pótlása, az import szaldó csökkentése és a növekvő igények miatt. Ennek felét még ebben az évtizedben, a másik felét a következő évtized első felében. Erre annál is inkább szükség lehet, mível az adott időre megújuló forrásokból aligha lehet a hiányt pótolni. Jelenleg a hazai nettó áramtermelés 7 százalékát biztosítják csak megújulók, összesen 600 MW-ot. Igen nagy a lemaradás a napelemes termelésben is, ahol 10-20 MW a teljesítmény,  a szélerőművek terjedését pedig az alacsonyra csökkentett áramátvételi árak gátolják. Igen valószínű tehát, hogy általában is az energiaárak kompenzációját nem az energiatermelőkkel és a szolgáltatókkal kellene megfizettetni, hiszen ez gátolja a beruházási kedvet és a hálózati fejlesztéseket, hanem a költségvetésből más módon. K.F.

ATOMENERGIA

A szankciók és a bôvítés Az EU és az USA Oroszország elleni legutóbbi gazdasági szankciói vajon befolyásolhatják-e a Paksi Atomerőmű tervezett bővítését, amelyhez, mint ismert, Oroszország nyújt 10 milliárd eurós hitelt. Augusztus elejétől, egyelőre három hónapig,  a 28 EU-tagállam és az USA döntése alapján igen súlyos büntetéseket hoztak Oroszországgal szemben az ukrán válságban játszott szerepe,  a válság megoldásának akadályozása, egy maláj utasszállító gép lelövésének ügyében tanúsított magatartása, és az ország szuverenitásának megsértése (Krim-félsziget) miatt. Eszerint a meghatározott, az orosz állam többségi tulajdonában lévő bankok nem vonhatnak be forrásokat az uniós- és az USA-piacokról, Oroszország ellen fegyverembargót léptetnek életbe és beszüntetik a különböző olajkitermelési technológiák exportját. Ezek a szankciók igen súlyosan érinthetik az orosz gazdaságot, amely reces�szió-közeli állapotban van – értékel a világsajtó. A nyugati bankok bezárása előttük azt jelenti, hogy az Oroszország  számára most  a nagyon szükséges hitelekhez csak

drágábban juthat hozzá, a nyugati technológiák, berendezések embargóját megsínyli a hadiipara és a fő bevételüket biztosító energetikai iparága, amely egyébként most van rászorulva a kőolaj és gáz-kitermelés korszerűsítésére, amihez számára elengedhetetlen a nyugati tudás és technika. Oroszország e intézkedésekre válaszlépéseket is tehet,  amelyek érinthetik a Paksi Atomerőmű bővítéséhez nyújtott orosz hitel ügyét is. Korábban Aszódi Attila, a bővítés kormánybiztosa azt nyilatkozta, hogy az Oroszország ellen  tervezett nemzetközi szankciók egyelőre nem befolyásolják a Paksi Atomerőmű bővítésének előkészítését, az előkészítés fázisát nem kell, hogy zavarja, ami most a nemzetközi politikában zajlik. Ugyanakkor figyelemmel kell kísérni azt, ami az unió szintjén történik. Ha széleskörű szankciókat vezetnek be Oroszországgal szemben, az akár érintheti is a projektet – mondta. A  bővítés lényegében orosz állami bankok részvételével valósulna meg (bár Brüsszel még vizsgálja a bővítés néhány vonatkozását). Az erőmű tervezése legkorábban jövőre kezdődhet meg, a munkálatok még később, ezért a hitel nagy részének  lehívásával még várni lehet, és kell is. Mivel a hitelező bankok csak korlátozottan tudnak forrásokhoz jutni, igyekezni fognak a nyugati kinnlevőségeiket csökkenteni. Ha ezek a szankciók

Bolgár blokkok modernizálása

  A kozloduji atomerőmű két megmaradt blokkjának modernizálását a cég a francia AREVA cégre bízta, amely a biztonsági vonzatú rendszereihez kapcsolódó szervízszolgáltatásokat fogja elvégezni. Ennek alapján szakértői segítséget nyújt a generátorok cseréjéhez vagy átalakításához, hogy 10 százalékos teljesítmény-növekedést érjenek el.  Biztosítja a korábban a két 1000 MW-os blokkhoz általa telepített TELEPRM XS digitális biztonsági rendszer további üzemeltetését. Az újabb szerződés hozzásegíti ahhoz, hogy az AREVA bővíthesse szolgáltatásait az orosz VVER-blokkok piacán. – nyilatkozta Tilo Land­ graf, a cég alelnöke. A két blokk üzemeltetési ideje 2017-ben és 2019-ben jár le és jelenleg is folyik az üzemidő-hosszabbításuk előkészítése. évekig fennmaradnak és valóban nagyon érzékenyen érintik az orosz pénzügyi rendszert, akkor kérdésessé válhat a bővítési  szerződés fenntartása. Jelenleg a bővítésért felelős kormánybiztosság azokon a szerződéseken dolgozik, amelyek műszaki részletkérdéseket hivatottak tisztázni. Ezt a munkát év végéig be akarják fejezni. Ezzel párhuzamosan folyik a telephely vizsgálati program és megindult a beruházás környezetvédelmi vizsgálata. is. Ha mindezek elkészülnek, kezdődhet az erőmű tényleges tervezése. K.F.

Technika 2014/7

31

ÛRKUTATÁS

SOROZAT

A világban az ûrkutatás a mai tudomány egyik legfontosabb területe, mivel nemcsak az alap- és alkalmazott kutatást foglalja magában, hanem idetartozik még az ûrkutatáshoz szükséges technikai eszközök fejlesztése, gyártása, alkalmazása is. Magyarország elsôsorban az alkalmazott kutatási témák kidolgozásában és eszközök fejlesztésében, gyártásában és az alkalmazási feladatokban vállal szerepet. Hogy milyen területen, kik és min dolgoznak? – ennek megismertetéséhez szeretnénk hozzájárulni a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Magyar Ûrkutatási Iroda segítségével.

GPS-szel mérték fel a Pannon-medence kéregmozgásait Az űrgeodéziai technikák, elsősorban a GPS megjelenésével először tették lehetővé a jelenkori kéregmozgások, deformációk közvetlen megmérése és feltérképezése globálisan, három dimenzióban. Már 1991-től a Földmérési és Távérzékelési Intézet által megkezdődött a GPS kéregmozgás-vizsgálati program és a 2000-es évek elejére sikerült így feltérképezniük teljes Közép-Európa, benne a Pannon-medence horizontális kéregmozgásait délnyugatról az Adriai-mikrolemeztől északkeletig, az Eurázsiai lemezbelsőig, 2010-ig pedig az adatok pontosítása és a magassági irányú tektonikus mozgások kimutatása volt a cél. A másik – a pontsűrűség növelésével - a kisebb kéregblokkok, vetők, vetőszerkezetek jelenkori mozgásainak felmérése volt. Az elsőhöz a Magyar GPS Geodinamikai Alaphálózat (MGGA) és a közép-európai (EGDN) hálózat GPS-méréseit folytatták – számolt be róla az ürvilág.hu-nak Dr. Grenerczy Gyula. – Ez a több mint két évtizedes adatrendszer már lehetővé tette a Pannon-medencéről valaha készített első háromdimenziós kéregmozgás-sebességtérkép megalkotását. Így kimutathatóvá vált 1991-2013 között a Pannon-medence jelenkori kontraakciójának, összenyomódási folyamatának 1-1,5 mm/éves sebességű mértéke. 32



Technika 2014/7

Ennek oka – mint arról korábban is beszámoltak –  az Adriai mikrolemez mozgása és annak Dél-Alpokkal való ütköző zónájából keletre préselődő kéregblokk, valamint az Adria-Dinaridákkal való ütközésből maradó északkeleti nyomóerő és mozgás, amelynek a medencétől északra elhelyezkedő Eurázsiai merev lemezbelső litoszférája áll ellent. Ennek megfelelően például az Alpokalja 1,5 mm/évvel közeledik pl. a Zemplén-hegységhez és pl. a Villányi-hegység 1 mm/évvel közeledik a Bükk-hegységhez. A magassági tektonikus mozgások – a GPS magassági értelemben vett kisebb pontossága és a jel piciny volta miatt – most váltak először értékelhetővé több mint két évtized  után. Így kimutathatóvá vált, hogy  pl. az Alpokalja évi 0,4 mm/évvel emelkedik, az alföldi laza üledékes területeket kismértékű sűllyedés jellemzi, amelynek egy része az aljzaton lévő vastag üledék kompakciójának és az ottani kisebb vizszintes nyomásnak tudható be. Ami a GPS geodinamikai vizsgálatok másik célját, a pontsűrűség növelésével a kisebb kéregblokkok, vetők mozgásának feltérképezését illeti, azt a geodéziai céllal 19951997 között létesített Országos GPS hálózat (OGPSH) tette lehetővé. Ehhez az OGPSH -adatok újramérését hajtották végre, és ki le-

A Pannon-medence az Alpok, a Kárpátok és a Dinaridák által határolt terület. Mintegy 20 millió éve jött létre a földkéreg jelentős megnyúlása és süllyedése során. A többszáz kilométeres tágulásért és a Kárpátokban történt egyidejű hasonló mértékű térrövidülésért az Alpok és a Kárpátok külső íve mentén ható, a harmadidőszakban aktív szubdikciós folyamat tehető felelőssé. Több mint 10 millió éve nagy területét a Pannon-tó foglalta el, amely 4,5 millió éve teljesen feltöltődött, az elmocsarasodott peremi területeken jöttek létre hazánk lignittelepei. A pleisztocén korban a medence hegyei 2-300 méter emelkedtek, alföldjeink 150-200 métert sül�lyedtek, ekkor alakult ki a medence vízhálózata. hetett mutatni a Pannon-medence összenyomódását. A kéregblokkok és szerkezeti elemek geodinamikai vizsgálata számos társtudománynak is értékes információkat adhat, ilyenek a szeizmológia, hidrológia, geomorfológia, medenceanalízis, közetfizika, nyersanyag-kutatás. W.M.