55. évfolyam, szám 700 Ft

55. évfolyam, 2012. 3. szám

700 Ft

TARTALOM

Krónika

www.technikamagazin.hu Megjelenik havonta Főszerkesztő: Dr. Wellek Margit e-mail: [email protected] Főmunkatárs: Békés Sándor e-mail:[email protected] Szerkesztőség: Cím: 1027 Budapest, Fő u. 68. Tel.: 06-1-225-3105, Fax: 06-1-201-6457 E-mail: [email protected] Internet: www.technikamagazin.hu

Atomenergetikai Múzeum Pakson Versenyképesség-növelô telephelyfejlesztés Próbaüzem elôtt az új Opel motorgyár Foglalkoztatási és beruházási kilátások Öveges József Fizikaverseny Sorozatgyártás a kecskeméti Mercedes gyárban

2 2 2 3 3 3

Gazdaság Munkanélküliség – közmunka – foglalkoztatás

4

Innováció A Magyar Regula innovációs díjasai Magyar Innovációs Nagydíj átadás az Országházban

6 6

Gépipar

Hirdetésfelvétel: Aitner Dóra, nemzetközi koordinátor [email protected] Tel.: 06-1-225-3105 Julis Mária, belföldi koordinátor [email protected] Tel.: 06-1-201-2480 Kiadó: Technika Alapítvány Címe: 1027 Budapest, Fő u. 68. Felelős kiadó: Horváth István Terjesztés: Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága Nyomda: Innova-Print Kft. Nyomtatott: HU-ISSN 0040-1110 Online: HU-ISSN 1789-5367 A szerkesztőség kéziratokat nem őriz meg és nem küld vissza.

A RS Components friss információt tett közzé a Raspberry Pi elérhetôségérôl A forgácstörô alakja, geometriája és feladata Automatizálás és robotika Németországban Robotika az egészségügyben Versenyfutás megújult technológiákkal Gépipari Ágazati Nap A Ganz-sztori 3.

7 8 9 10 11 12 13

CAD, CAM, CAE ProgeCAD Professional 2011

16

Méréstechnika Fejlesztések mérôperemes mérésekre Villamos, elektronikus, mechanikai mérôrendszerek, berendezések. Vízügyi és árvízvédelmi adatgyûjtô rendszerek

17

A Cognex új mércét állít fel az ipari OCR terén A Cognex képfeldolgozása biztosítja a megfelelést a gyógyszeripari termékeknél

20

18

Informatika

A folyóirat megjelenését a Horn Kft. támogatja

21

Felsôoktatás

E számunkban megjelenô társaságok

Cognex

20, 21 30

Gamma Analcont

17

Hungexpo

B1, 8 B3

Metsystem

18-19

ProgeCAD

16

Protektor

25

RS Components

22

Építészet

Elmolight

Horn

Egyetemi deeszkaláció

B4, 7

Renexpo

27

Ruukki

B2

TDK dolgozatok a SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Karon Vizsgálati összefoglaló jelentés a Protektor kerámiatartalmú festék tulajdonságaival kapcsolatban

23 25

EXPO Ipar a fenntartható innováció jegyében

27

Szabadalom Jedlik Ányos-díjak átadása ACTA – ad acta?

28 29

Környezet Újra éled a komposztálás

30

Atomenergia

Tooltechnik

5

Évfordulós elemzések Fukusimáról 32 Magyar Nukleáris Társaság: Szükség van atomenergiára 33 Rajztár és atom 34

Weszta-T

5

Ûrkutatás Ûripari központ Miskolcon

36 Technika 2012/3

1

KRÓNIKA

Atomenergetikai Múzeum Pakson  A Paksi Atomerőmű Zrt. által létrehozott Atomenergetikai Múzeumot adtak át március 7.-én Pakson. A múzeum hazánk atomfizikával, energetikával kapcsolatos muzeális értékű, ipari ritkaságnak számító tárgyait, emlékeit gyűjtötte össze az ország egyetlen atomerőművének hajdani berendezései, eszközei mellett, köztük a primer és szekunder köri nagyberendezéseket, a blokkszimulátor-teremben használt szimulációs számítógépet, de az MTA KFKI AEKI, az MTA Atommagkutató, a BME Nukleáris Technikai Intézet, a Debreceni Egyetem Fizikai Intézet tárgyi emlékeit is. Az atomerőmű muzeológusa, Beregnyei Miklós már az 1990-es évektől szorgalmazta a múzeum létrehozását, amire a sok évi fáradságos gyűjtőmunkán kívül egy nagyméretű raktár átalakításával nyílt lehetőség. Az avatáson résztvevő Pálinkás József MTA elnök, Hamvas István erőmű vezérigazgató és Tóth Ferenc megyei kormányhivatal vezető a múzeumnak a tudományos ismeretterjesztésben vállalt szerepét méltatta. A tárlat könyvtárában elhelyezték a John E. Kenton többezer kötetes hagyatékot is, amely 1948-tól az 1980-as évek elejéig megjelent igen ritka, az atomenergia békés felhasználásának útját feldolgozó kiadványok gyűjteménye. A múzeum hétköznapokon 8-tól 15 óráig látogatható.

Versenyképesség-növelô telephelyfejlesztés Idén januárban zárult le a Műszer Automatika Kft. két éve elkezdett telephelyfejlesztése, amelynek keretében egymilliárd forintos beruházással bővítette budaörsi telephelyét a többszörösen díjazott és szabadalmakkal rendelkező, ma is tisztán magyar családi tulajdonú, összes termékét saját fejlesztésből megvalósító vállalat. Mindezt a cég március 13-ai projektzáró rendezvényén hangsúlyozta az idei Jedlik Ányos-díjas Horváth József, a cég tulajdonosa. A főként vasúti biztosító berendezések és gázérzékelő rendszerek fejlesztésével, gyártásával és karbantartásával foglalkozó cég 1497 négyzetméter alapterületű új telephelyének fejlesztését a KözépMagyarországi Operatív Program

keretein belül – mintegy 100 millió forintot elérő –, közel 20 százalékos Európai Uniós támogatással valósította meg. Ezzel az 1982-ben kisszövetkezetként, igazi magyar garázscégként megalakult, illetve 30 évig bérleményekben üzemelő vállalat egy helyre költözteti dolgozóit, ami segíti majd a versenyképes piaci szereplést. A projekt keretében a jelenleg több mint 160 alkalmazottat foglalkoztató cég tíznél több dolgozót vett fel, és a gazdasági válság alatt 20 fővel bővítette létszámát. Az új beruházás parkolóból, föld­­ szintből és tetőterasszal ellá­ tott háromemeletes épületből áll, amelynél a környezettudatos gondolkodás jegyében az esővizet zárt tárolóban gyűjtik össze és a mosdók öblítésére használják, a szünetmentes energiaellátás rásegítésére pedig napelemeket telepítettek. A beruházást a vállalat két ütemben valósította meg. Az első ütem keretében pályázati projektként megépült az épület, majd második ütemként, önerőből alakították ki többek között az épületgépészetet és az elektromos hálózatot. A beruházást folytatni kell – hangsúlyozta Horváth József – az üzemcsarnok bővítésével, amelyre egy éven belül kerül sor.

Póbaüzem elôtt az új Opel motorgyár A szentgotthárdi Opel gyárban áprilisban kezdődik az új motorgyár próbaüzeme, amelyben valamen�nyi Opel gépkocsihoz gyártják majd a korszerű motorokat. A rendes üzem ez év végén indul, a 800 új munkahelyre már 178 dolgozót fel is vettek. Szentgotthárdon ép2



Technika 2012/3

pen húsz éve kezdték meg az Opel Astra gyártását, az első itt készült gépkocsit még Antall József miniszterelnök kormányozta le a szalagról. Hat év alatt 80 ezer Astrát szereltek itt össze, később azonban motorok és sebességváltók gyártására állt át az üzem. A General

Motors 1991 és 2010 között 735 millió eurót ruházott be Szentgotthárdon. A gyár húsz éves kiváló működésének elismerését jelentette, hogy megkapta a mostani 500 millió eurós motorprojektet.

KRÓNIKA

Foglalkoztatási és beruházási kilátások A vállalkozások többsége idén a létszámnál és a beruházásoknál egyértelműen csökkenésre számít - derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek 800 cég körében végzett januári felmérésében. Az év elején a kötelező minimálbér-emelés, a cafetéria-rendszer további megsarcolása, a tb-járulék feljebb srófolása is szerepel a foglalkoztatási kilátások rosszabbodásának okai között. Pedig lenne min javítani ezen a téren. A szolgáltatások és az ipar területén sok munkaalkalom szűnt meg az elmúlt időszakban. Az Erste Bank Hungary 380 munkakört szüntetett meg a hitelezés visszaesésére, a bankadóra és a végtörlesztéssel járó veszteségeire hivatkozva; a komáromi ZA-CO 282 dolgozójának mondott fel, a GE nagykanizsai fényforrásgyára 700 főt érintő csoportos létszámcsökkentést jelentett be; a tevékenységét beszüntető Malév Zrt. 1100 munkavállalóját, továbbá a

leánycégei dolgozóik egyharmadát küldték el (a Malév Ground Handling 450, a karbantartó Aeroplex 230, a Trenkwalder 300 dolgozót). A Nokia február elején jelentette be, hogy a  4400 embert foglalkoztató komáromi gyárából 2300-at bocsát el. Visszaesés tapasztalható a beruházásoknál is, ami szintúgy szűkíti a foglalkoztatást. A Michelin Hungária Kft. gazdasági kiszámíthatatlanságra hivatkozva egyelőre nem folytatja nyiregyházi gyárában a kapacitást növelő beruházásait, amely jelentős létszámbővítéssel járt volna; a Magyar Suzuki Zrt.től a General Motors elviszi az Opel Agila összeszerelését, számos már előkészített és támogatással járó nagyértékű ingatlanfejlesztés is leállt, közöttük az algyői négycsillagos wellness-szálloda, a kaposvári Kapos Hotel rekonstrukciója és a nagybajomi wellness-szálloda építése is.

Öveges József Fizikaverseny A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) fővédnökségével szervezett idei Öveges József Fizikaversenyre majd 300 általános iskolából több, mint ezer 14 éves iskolás jelentkezett. A verseny célja a természettudományok iránt érdeklődő, fizikából tehetséges tanulók korai felfedezése és további segítése. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat immár 21. alkalommal rendezi a legendás fizikatanárról elnevezett versenyt, mely lefedi az egész ország területét, sőt határon túli magyarul tanuló fiatalok is indulhatnak rajta. Az Öveges versenyen egykor kitűnt résztvevők később sikerrel szerepeltek nemzetközi diákolim-

piákon, de közöttük akad végzett fizikus, villamosmérnök is. Az idei verseny első fordulójából 542 fő jutott tovább a május 18-20.-i második fordulóba. A helyszín a győri Kazinczy Ferenc gimnázium. A diákok három napos ingyenes részvételéhez a szervezők pályázatot nyújtottak be a NEFMI-hez, de ez kevés, ezért további támogatásért a MISZ tagszervezeteihez fordultak.

Sorozatgyártás a kecskeméti Mercedes gyárban Átadták március 29-én a Mercedes kecskeméti gigaberuházását, amelyben megkezdődött a sorozatgyártás. Már két percenként gurulnak le a szerelőszalagról több színben és változatban - és összesen négy óra alatti szerelést követően - a Mercedes B-modellek, melyek premierjét tavaly szeptemberben tartották Frankfurtban. Idén Genfben már a szintén Kecskeméten gyártandó újgenerációs A-modellt is kiállították. A B-modell 5-6 ezer egységből és 16 ezer alkatrészből áll. A német beruházó konszern 2008 júniusában jelentette be Kecskemét kiválasztását a 800 millió eurós gyárépítéshez, az évi 125 ezer autó legyártásához, maga az építés pedig a Bajnai-kormány idején kezdődött el. A magyar állam 22 milliárd forintot adott 2500 munkahely létesítéséhez és a közvetve 8000 dolgozó foglalkoztatásához a beszállítóknál. A megindult termelés évente 0,5 százalékkal növelheti az ország GDP-jét, a várost pedig évi 5 milliárd forint iparűzési adóval gazdagítja. A gyár szakemberellátásához segítséget nyújt a kecskeméti főiskolával kötött stratégiai együttműködés és több kecskeméti, valamint megyei szervezet valamint a 10 helyi cég közötti megállapodás a duális szakképzés bevezetéséről. A Mercedes Magyarországra települését annak idején az ITD Hungary közreműködése segítette elő, utódja a mai Nemzeti Külgazdasági Hivatal az idén már két nagyobb befektetésben működött közre, ezek 380 új munkahelyet jelentenek. Technika 2012/3

3

GAZDASÁG

Munkanélküliség – közmunka – foglalkoztatás A szavak címben lévô sorrendjére tekintve vajon a közmunka felfogható-e ma a tömeges állástalanság és az általánosabb foglalkoztatás közötti stációnak? Az errôl szóló viták fontos társadalmi és gazdasági kérdéseket feszegetnek Feltűnő foglalkoztatási adatokat közölt március közepén a KSH: idén januárban 2011 januárjához képest 40 ezerrel kevesebben voltak állásban, közülük csak a versenyszférában 32 ezerrel, a közszférában 8-10 ezerrel kevesebben jutottak munkához. Egyes szakértők szerint e pillanatnyi helyzetnél is nagyobb probléma az, hogy közülük igen sokan növelhetik a tartósan munkanélküliek számát és ezzel a szegénységbe süllyedők rétegét. A szociális rendszer a mai állapotában 1,5 millió embernek csupán 50 ezer forintnál kevesebbet, ezen belül félmilliónak még 35 ezer forintnál is kevesebbet tud biztosítani havonta. A szegénység olyan méretűvé dagadhat a szak-

4



Technika 2012/3

emberek szerint, hogy a mai foglalkoztatási színvonal mellett az általa keltett problémák kezelhetetlenné válnak. Ennek elkerüléséhez többen kellene hogy dolgozzanak az országban, ehhez pedig munkára ösztönző segélyezésen kívül több munkaalkalomra lenne szükség. Az állam ennek elősegítését ma a közfoglalkoztatástól várja, de vajon nem becsüljük-e túl a közmunkák hatását az országos foglalkoztatásra, avagy csupán szociálpolitikai jelentőséget kellene neki tulajdonítani? Történelmileg nem vált be Az idei költségvetés 132,5 milliárd forintot szán 200 ezer ember közfoglalkoztatására, ezt sok szakértő

elképesztően nagy költségnek tartja ahhoz képest, hogy a közmunkát végzők ezzel nem válnak adófizetőkké, és főleg nem kerülnek közelebb a folyamatos munka világához. Sőt, a közmunkások eddigi tapasztalatai szerint még hátrányt is jelent a magáncégekhez való kerülésüknél, ha közmunkások voltak. Ez gyakran elbátortalanítja őket, amellett még ingázniuk is kell, sőt huzamosabb ideig a lakóhelyüktől távolabb kell dolgozniuk, hiszen helyben ilyen közmunka alkalom alig lehet. És hiába több a fizetésük, mint a segély, ha a munkavégzésért a minimálbér felét kapják. Így az eddigi kereset aligha fedezi a közmunkások szükségleteit, sokuknak a rendszer szociális megoldást sem hozhat.  Ugyanúgy, mint egyébként az 1930-as években, amikor a világválság miatt a 200-250 ezer főre emelkedett regisztrált munkanélküli segélyezését közmunkához kötötték – akkor a fizikai munkások ilyen tevékenységét inségmunkának, a szellemi dolgozókét szükségmunkának nevezték, és érte a mindenkori napszámbér körüli összeg járt. Mint arról Gyáni Gábor történész a História 2011. 8. számában kimutatta, az ínség- és szükségmunka nem hozott semmiféle megoldást a munkaerőpiaci anomáliák kiküszöbölésére és sem a fővárosban, ahol a regisztrált munkanélkülieknek különösen nagy tömege élt, sem pedig vidéken nem nyújtott, akár a „tengődési minimum” szintjén sem szociális biztonságot a közmunka adott rendszere. Még a néhány vonatkozásban progresszív, két világháború közötti ONCSA (Országos Nép és Családvédelmi Alap) ered-

GAZDASÁG

ményeként sem sikerült alapvető megoldást hozni a magyarországi nincstelenek helyzetére, bár a 40es években 16 ezer család hitelből házhoz, jószághoz, földhöz jutott - az utóbbit persze „árjásított”, elkobzott földekből adták – 200 ezer család továbbra is teljesen ellátatlan maradt. Ám a szakértők szerint a 2000-es évek Út a munkába programjai sem az igazi probléma megoldására irányultak és a mai folytatás sem segíti elő az állástalan tömegek integrációját és sokban csupán kényszerítő hatású (álláskeresési segély 3 hónapra való csökkentése). Integráció a munka világába Az ínségmunkák óta persze sok víz lefolyt a Dunán és sohasem gondoltuk, hogy Magyarországon

ismét felüti a fejét a szegénység és a tömeges munkanélküliség, hogy ezáltal bőven lesz munkáskéz falún a földutak rendbetételére, belvíz elvezető rendszerek kialakítására és karbantartására, patakmeder tisztítására, a sok illegális hulladéklerakó felszámolására. Ám ennél „szakmaibb” elfoglaltság az e területen szakmailag képzetlenek számára aligha képzelhető el, hiába szeretné az illetékes minisztérium a közfoglalkoztatási programokat például a közutak rendbetételére, biomassza kazánépítésre, árvízvédelemre és több, ma betanított munka elvégzésére kiterjeszteni. Természetesen a mai közmunkák pillanatnyilag fontosak lehetnek a helyi közösségeknek, ám azok biztosítása együtt kell járjon olyan utak kiépítésével, amelyek az ipari,

mezőgazdasági, szolgáltatási szektorokban található megállapodott, nem szezonális foglalkoztatáshoz vezethetnek, az ahhoz szükséges képzéssel együtt. Erre már nálunk is nem kevés példa akad: néhány erdőgazdaság az önkormányzat által kiküldött közmunkásokból erdészeti betanított munkásokat, ezzel állandó foglalkoztatottakat képez ki. A szakértők egyetértenek abban, hogy a közmunka alkalmas az emberek összefogására, de tovább kell vinni az ügyüket. Ám a legfontosabb, hogy utánpótlásuk csökkentéséhez legyen elég modern iparág, rentábilis munkahely és javuló közoktatás. Komornik Ferenc

Technika 2012/3

5

INNOVÁCIÓ

A Magyar Regula innovációs díjasai A március 20-22. között sorra került idei Magyar Regula ipari folyamatautomatizálási nemzetközi szakkiállításon március 20-án átadták az innovációs díjakat. A Technika Műszaki Szemle által a Magyar Regula 2012. évi szakkiállításon szereplő, leginnovatívabb terméket előállító cég díjazására lapunk által hatodik alkalommal meghirdetett Technika Innovációs Érem kitüntetést dr. Wellek Margit főszerkesztő adta át a Gamma Digital Kft. képviselőjének a vállalat által kifejlesztett, és a kis termelő egységek, sőt, korszerű „háztáji” gazdaságok által is költséghatékonyan működtethető „Sentinel”

box érzékelő és környezeti monitoring rendszer innovációért. A fejlesztés részletes bemutatása lapunk 2012/2. számában található. A Magyar Regula Nagydíj idei pályázatán a mérő-átalakítók, távadók kategóriában két vállalat pályázata részesült Nagydíj kitüntetésben. Az egyik az Endress+Hauser Magyarország Kft. ProlineProsonic Flow B 200 biogázra kifejlesztett áramlásmérője. A termék ipari alkalmazásokra optimalizált ultrahangos áramlásmérő, ami alkalmas biogáz tömegáram méré-

sére lerakóhelyeken és autoklávoknál egyaránt. A másik a Nivelco Ipari Elektronikai Zrt. PiloTREK sugárzott mikrohullámú szinttávadó, amely sikeresen alkalmazható többek között az élelmiszer-, energia-, gyógyszeriparban, könnyű vegyiparban és tengerészeti alkalmazásokban a vegyi anyagok esetén szintmérési feladatok megoldására. Az irányító rendszerek és elemei kategóriában Nagydíj kitüntetést kapott a Siemes Zrt. ipari szektora által kifejlesztett SIMATIC HMI, Comfort család grafikus, ipari kezelői panelek elnevezésű terméke. A korszerű, ember-gép kapcsolati, grafikus kezelői, megjelenítő és adatfeldolgozó eszközcsalád 4 és 22 colos közti képernyő méretekben teljes skálát kínál egyszerű és különleges feladatok megoldására, és a legújabb technológiákat ötvözi robusztus kivitelben. b.s.

Magyar Innovációs Nagydíj átadás az Országházban Március 30-án az Országházban adták át 2011 kiemelkedő innovációinak a Magyar Innovációs Nagydíj elismeréseket. A 2011. évi Magyar Innovációs Nagydíjat az EGIS Gyógyszergyár Nyrt. kapta a vérrögképződés megelőzésére kifejlesztett Egitromb 75 mg filmtablettáért. A kiírók felhívására 31 pályázat érkezett be, melyek közül a zsűri 30-at minősített sikeres innovációnak és általuk 15 milliárd forint társadalmi haszon keletkezett. A pályázók munkáját Latorcai Já6



Technika 2012/3

nos, az Országgyűlés alelnöke is méltatta. A Nemzetgazdasági Minisztérium 2011. évi Ipari Innovációs Díjában a Meta-NPI Kft. részesült a Metapay Fesztiválkártya bevezetéséért. A Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. évi Agrár Innovációs Díját az Agro Legato Kft. nyerte el a HungaroLact komplett fejéstechnológiai rendszeréért. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2011. évi Innovációs Díját a Femtonics Kft. kapta a 2D és 3D Két-foton mikroszkópfejlesztésért. A Magyar

Kereskedelmi és Iparkamara díját a Tiszai Vegyi Kombinát nyerte el az általa kifejlesztett TIPPLEN K 850 polipropilén termékért. A Magyar Innovációs Szövetség 2011. évi, a legeredményesebb újonnan alapított innovatív kisvállalkozásoknak járó Innovációs Különdíjában a GWE Budafilter Kft. részesült a „PVC menetes, tekercselt szűrő, mélyfúrású ivóvíz kutakba” című innovációjáért. Az ünnepélyes átadáson még számos innováció részesült elismerésben.

GÉPIPAR

Az RS Components friss információt tett közzé a Raspberry Pi elérhetôségérôl Az

RS Components (RS), az Electrocomponents plc (LSE:ECM), az elektronikai és karbantartási termékek világszerte vezető szolgáltatójának a kereskedelmi márkája frissítést tett közzé a Raspberry Pi árazásáról és elérhetőségéről. Ezt a hitelkártya méretű miniatűr számítógépet a PC használók új generációjának bátorítására tervezték, hogy fedezzék fel és fejlesszék programozási képességeiket. Amióta február 29-én bejelentették a Raspberry Pi-t, az RS honlapja több mint 200.000 érdeklődést regisztrált a világ minden részéről. Az RS egyike a Raspberry Pi számítógépek értékesítéséhez engedéllyel rendelkező mindössze két forgalmazónak. A miniszámítógépek első szállítmánya várhatóan március végén érkezik meg az RS raktárába, és a vevők kiszolgálása érkezési sorrendben történik, a vevői regisztrálással összhangban. A Raspberry Pi iránt megnyilvánuló hatalmas igény miatt a rendeléseket kezdetben vevőnként egy darabra korlátozzák. Minden vevő, aki regisztrálással kifejezte érdeklődését, értesítést kap arról, hogy mikor adhatja fel rendelését a Raspberry Pi készülékre az új, erre a célra létrehozott RS Raspberry Pi webshopon keresztül. A Raspberry Pi-t monitorhoz vagy TV-hez és billentyűzethez csatlakoztatva a kezdő számítógép programozók új programok, játékok és alkalmazások kifejlesztésére használhatják a készülék teljesítményét, képessé téve a készüléket ezután számos olyan feladat elvégzésére, amit hagyományosan a PC végzett, pl. az internetes böngészésre.

Az RS által értékesített Raspberry Pi miniszámítógépek ára 21,60 angol font lesz plusz 4,95 font szállítási költség bármely címre a világon, plusz ÁFA és import vám, amennyiben van ilyen. A Raspberry Pi használóinak tartozékokra is szükségük lesz, így USB A-B kábelre, HDMI kábelre, tápellátásra és SD memóriakártyára. Ahol a vevők egyidejűleg ezeket a kábeleket és más tartozékokat is megrendelik az RS-től, ugyanez a szállítási költség az érvényes. A Raspberry Pi Alapítvány nevében Liz Upton elmondta: „Teljesen biztosak vagyunk abban, hogy kiválasztott forgalmazók minden tőlük telhetőt elkövetnek, hogy kielégítsék az első termékünk iránt megnyilvánuló elképesztő igényt. Az igény mértéke tényleg meglepett minket, de tudjuk, hogy az RS minden rendelkezésére álló forrását a termelés növeléséhez rendelte, hogy a lehető leghamarabb szállítani tudja a Raspberry Pi készülékeket a lelkes vevőknek.” Glenn Jarrett, az elektronikai termékek marketing vezetője az RS Componentsnél elmondta: „Még sosem tapasztaltunk ilyen mérvű érdeklődést egy termék iránt, és komoly erőpróbát jelentett a váratlanul nagy kereslet kezelése. A helyett azonban, hogy egyszerűen csak siettetnénk a Raspberry Pi piacra dobását, a legfontosabb számunkra, hogy biztosítsuk, a vevők kiemelkedő minőségű, megbízható terméket kapjanak. Tudom, hogy csalódást okoz arra várni, hogy mindenki megkapja a készülékét, de biztos vagyok benne,

hogy amikor megkapják, el lesznek ragadtatva. Szeretnénk, ha a vevők tudnák, az RS foglalkozik egy sor olyan kezdeményezéssel, melyek segíteni fogják őket, hogy a legtöbbet hozzák ki ebből az innovatív, oktatást szolgáló kis számítógépből. Ezeket az ötleteket a következő hetekben fogjuk bejelenteni.” Az RS rendszeresen tájékoztatni fogja vevőit a Raspberry Pi megrendelési folyamatáról és elérhetőségéről. Fizetéshez a PayPalt és a Visa vagy MasterCard hitel- ill. debitkártyát fogadják el. A Raspberry Pi koncepciót a Raspberry Pi Alapítvány, ez az egyesült királysági karitatív szervezet alkotta meg. Az elképzelés az volt, hogy bátorítsák a gyerekeket és tegyék lehetővé a számukra, hogy megtanulják és alkalmazzák a számítógép-programozást. További információ és kapcsolat: RS Components Sp. z o.o. ul. Puławska 303 02-785 Warszawa Poland Telefon: +36 1 408 8371 Fax: +36 1 408 8372 E-Mail: service@rscomponents. hu Internet: www.rscomponents.hu Technika 2012/3

7

GÉPIPAR

A forgácstörô alakja, geometriája és feladata A forgácsok károsíthatják a munkadarabok felületét, és szerszámtörést okozhatnak. A megmunkálás ilyen nemkívánatos megszakításának a következményeit a megfelelô geometria kiválasztásával lehet elkerülni. A forgácsolási területről automatikusan el nem távolított forgácsok kellemetlenséget tudnak okozni. A nem optimalizált szerszámok használatának általános következménye a sérült felület, beszorult forgács, a szerszámtartó sérülése, kitörések a vágóélen és a fogácsnak a munkaterületről való kézi eltávolításának szükségessége. Amikor két fogoldal között történik a hornyolás/megmunkálás, a forgácsot csak két irányban lehet elszállítani, ezért az alkalmazásorientált forgácsgeometria kialakítását tekintjük az egyik legfontosabb feladatunknak. A forgács kialakulása és képzôdése A behatoló szerszám vágóéle zúzza és sűríti az anyagot. Ez a munkadarabban a nyírófeszültséget egészen a szilárdsági határértékig növeli. Maximumát a nyírás síkjában éri

8



Technika 2012/3

el. Itt jön létre a képlékeny alakváltozás, nő a forgács szélessége és vastagsága, és átcsúszik a szerszám vágóélének forgácstörőjén. A forgács alakja és típusai (nem csak) hornyolásnál (beszúrásnál) A forgács mennyisége és képződése alapvető fontosságú a gondmentes megmunkálásnál. Keletkezése nagyrészt a munkadarab anyagától, a forgácsolási körülményektől és a szerszám geometriájától függ. A forgács szabályozásával és képződésével együtt ez idézi elő a geometria legfontosabb feladatát: elkerülni a hosszú forgácsokat és csökkenteni a forgács szélességét. A szalagos, hurkos és spirális forgácsnak nemcsak az eltávolítása nehéz, de akadályozza az automatikus forgácseltávolítást is. Ezek a problémák nem fordulnak elő a nem folytonos forgácsoknál vagy forgácstö-

redékeknél, bár kockázatot jelenthetnek a gépkezelő számára, vagy károsíthatják a géprészeket, ha szétszóródnak. A rövid, spirális forgácsok nem jelentenek ilyen veszélyt. Az ilyen forgácsokat összepréselni és elszállítani is könnyű. A forgácstörô alakjának geometriája hatással van a forgácsképzôdésre A vágóélek geometriája a lekerekítésekkel és lesarkított élekkel van a legnagyobb hatással a forgács alakjára és irányulására. Az alaktól és a jellemzőktől függően hatással van a használható élettartamra is. A forgácstörő, üregeivel vagy lépcsőivel irányítja a forgácsot. A szerszám testén lévő forgácshornyok további hatást gyakorolnak a forgácsképződés szabályozására. A megfelelô geometria kiválasztása A hornyolás, hosszirányú esztergálás és leszúrás különleges körülményei miatt a Horn szerszámcsaládja számos geometriai formát tartalmaz. Ezek lehetővé teszik a megmunkálási módszer, az anyag és a forgácsolási szakaszok beállítását, külön figyelmet fordítva a szerszám-beavatkozás stabilitására. Kiterjedt, az anyagtól függő geometriai formák – a mintegy 28 különböző szokásos geometria és a forgácsolási értékek táblázatai alapján – biztosítják a megfelelő geometria kiválasztását. Különleges felhasználáshoz, különösen új, kedvezőtlen megmunkálási tulajdonságokkal rendelkező anyagok megmunkálásához szakembereink rendelkeznek azzal a hozzáértéssel, amire Önnek szüksége van. Horn Magyarország Kft.

GÉPIPAR

Automatizálás és robotika Németországban Nincs válságban az automatizálás és a robotika – legalábbis Németországban. Ezzel az utóbbi évek tapasztalatai fényében meglepőnek tűnő egyértelmű állítással kezdődik a Német Gépgyártók Szövetségéhez (VDMA) tartozó robotikai és automatizálási szakszövetség idei legfrissebb elemzése. A jó hírt még azzal is megfejelik az elemzők, hogy 2011 után idénre is jók az automatizálási és robotikai fejlődés kilátásai, mégpedig Németországon kívül Európában, sőt az egész világon egyaránt. A fellendülés hajtómotorja Németország, ahol 2011-ben az iparág vállalatai 37 százalékkal növelték forgalmukat, elérve a rekordnak számító 10,3 milliárd eurós értékesítési szintet, de az idei kilátások is 7 százalékos további növekedéssel kecsegtetnek. A válságra való világméretű reagálás érdekessége, hogy 2010-ben az előző évhez képest a világszerte értékesített robotok száma megduplázódott, felülmúlva a 118  000 egységet. A felfutásban kulcsszerepet játszott az autóipar és az elektronika. A 2011es évben a robotok forgalomnövekedése 18 százalékos volt, de az előrejelzések szerint 2012 és 2014 között az átlagos növekedés mértéke évente eléri a 6 százalékot, így 2014re már 167 000 robottal számolhatunk. A robotok és az automatizálás nagy német felfutása elsősorban az autóiparnak köszönhető, de a fémmegmunkálás, az élelmiszeripar, az italgyártás és a gyógyszeripar szin-

tén kulcsszerepet játszott az automatizálás elmúlt 20 hónapos fokozott tempójú fejlődésében. Ágazati trendek Az ipari robotok legnagyobb felvevőpiacának az autóipar számít. Németországban és világszerte elterjedt az ökológiai szempontok szerint gyártott gépkocsik iránti igény. Az összeszerelési ipar szintén nagy felvevőterületnek számít, főként, ha figyelembe vesszük, hogy az autóipari összeszerelésnek csak elenyésző részét automatizálták a válság előtt. Az energia-megtakarításra vonatkozó elvárás erőteljesen jelentkezik minden iparágban, s ennek következtében a műanyag és a gumi az autóipar alanyagaivá váltak. Hasonlóképpen elterjedt a szénszálas kompozitok használata az autóipar mellett az űriparban is, ami új termelési folyamatokat generált, fokozva az újabb robotok termelésbe állításának tempóját. Az energiahatékonyság a gépgyártásban és a fémmegmunkálásban szintén gyorsította a robotok csatasorba állítását. A 2010-es év végén a világ gyártóiparában 50 robot jutott 10  000 dolgozóra. Németország, Dél-Korea és Japán a legautomatizáltabb országok dobogóján álltak, 250 és 350 közé tehető robotsűrűséggel. Ugyanakkor a fejlődés nagy kifutási lehetőségeit jelzi, hogy a feltörekvő országok közül Kínában, Oroszországban, Indiában és Brazíliában 2010-ben még csak 20 robot jutott minden 10 000 alkalmazottra. Összeszerelési technológiák és képfeldolgozó rendszerek A címben említett két technológia Németországban olajat öntött az automatizálás és robotika fejlődé-

sének a tüzére. Az összeszerelési és kezelési technológiák 2011-ben 42 százalékkal növekedtek, elérve a 6, 1 milliárd eurós német értékesítési csúcsot. Németország a legnagyobb exportot az említett technológiák terén Kínába bonyolította le. A legnagyobb felvevőpiac ebben az esetben is az autóipar, amely 60 százalékkal részesedett az összes összeszerelési és kezelési technológiákból. A német képfeldolgozó rendszerek iparának kiemelkedő sikeréve volt 2011, amelynek a végén 20 százalékos éves forgalomnövekedéssel az iparág elérte az 1,5 milliárd eurós értékesítési rekordot. Idénre 5 százalékos növekedést prognosztizálnak a szakértők, ami 1,6 milliárd eurós eladási értéket jelent. A képfeldolgozási ipar évekig sikeresen működtette a 2D-s megjelenítést, ám a mai autóipar, a félvezetők és a robotika gyártási szükségletei a 3D-s képfeldolgozási rendszerek iránt támasztanak egyre növekvő igényt. A képfeldolgozó rendszerek technológiai fejlesztésében élenjáró Németországban a kompakt, egyre nagyobb felbontású, kis helyen elférő kamerák gyártására koncentrálnak. Sok új alkalmazás pedig már igényli az ibolyántúli vagy infravörös spektrumú megjelenítéshez kötődő alkalmazások fejlesztését is. Békés Sándor Technika 2012/3

9

GÉPIPAR

Robotika az egészségügyben Az utóbbi időben a robotika széles körű egészségügyi alkalmazása egyre vonzóbb piacot jelent a csúcstechnológiájú gépgyártás számára. Főleg igaz mindez Európában, ahol világméretekben a legmagasabb szintet érték el a lakosság elöregedési mutatói. Ebből kiindulva, az Európai Unió támogatja az orvosi célú robotikát és automatizálást, amelynek eredményeként a klinikai és vállalati kutatás együttes erőfeszítései a betegek rehabilitációját szolgáló konkrét termékekben öltenek testet. Jó példa az elmondottakra az észak-olaszországi Lombardia tartomány, ahol az utóbbi időben 27 millió eurót költöttek a nemzetközi tudományos-technológiai együttműködésre. Ennek keretében olasz és izraeli kutatási szervezeteknek, illetve a robotikai szektor csúcsvállalatainak az együttműködésével a gyógyításban bevethető robotikai innovációk születtek. Robotok által forradalmasított rehabilitáció Az agyvérzés, vagy stroke világméretekben a 4. leggyakoribb halálozási ok, és 15 millió emberre csap le évente, maradandó károsodást okozva a mozgásban, illetve az idegrendszer működésében. A robotikai kutatások itt forradalmasították az alsó- és felső végtagok motorikus képességeinek az újbóli kialakítását. Alkalmazásukkal lerövidülnek a rehabilitációs költségek, illetve a gyógytornászok munkáját is segítik, mivel a robotok az egészséghelyreállító folyamatban monitorozzák a beteg állapotát, amelynek alapján személyre szabott rehabilitációs

10



Technika 2012/3

ciklusokat lehet összeállítani. Továbbá a szenzorok segítségével az egészség-helyreállítási folyamatban személyre szabott mozgástípusok írhatók elő, és menet közben változtatható a gyakorlatok gyorsasága, illetve a kifejtendő erő mértéke. Az említett résztvevők által kidolgozott Multisensory Room egy olyan multi-szenzoros szoba, amelyben a beteg virtuális környezetbe kerül, és hétköznapi munkálatainak elvégzésének a szimulációjával, valamint az érzékszervek stimulálásával fontos információkhoz jutnak az orvosok, ami meghatározza az egész rehabilitációs folyamatot. Ez a szoba egy sor érzékelővel, a virtuális valóságot előidéző gépekkel, speciális mozgásérzékelő kamerával, valamint 3D-s környezetben történő mozgáselemzéssel szolgálja az agyvérzéses betegek gyors rehabilitációját. Robotvezérelt végtagrehabilitáció A rehabilitációs folyamat során a konfigurációs paraméterek optimális beállítása érhető el a szenzorok és aktuátorok felhasználásával, amelyek nyomán kiemelkedő eredményeket értek el a felső- és alsóvégtagok mozgásának robotvezérelt helyreállításánál. A kézmozgást helyreállító robotizált kesztyű, valamint a kórházi tesztelés alatt lévő robotizált ágyszéria darabjai jól tükrözik a fenti állítást. A végtag-rehabilitációra szolgáló robotvezérelt szerkezet elemei közül kiemelendő a személyre szabott konfigurációval rugalmasan változtatható vázszerű rész, amel�-

lyel kitűnő eredményeket értek el a kéz mozgásának a helyreállításánál. Hasonló rehabilitációs céllal készülnek rugalmasan felvehető, kis helyigényű robotizált ruhák, amelyekkel az otthoni rehabilitáció a kórházihoz hasonló intenzitással kivitelezhető. A robotnál sikeresen alkalmazták a lineáris villanymotorokat is. A robotizált ágy egyaránt bevethető a vegetatív állapotban lévő betegek ellátásánál és a végtagrehabilitációnál. Az ágy az eddigi merev rendszerektől eltérően automatikusan idomul a végtagok hosszához, négy önjáró modullal rendelkezik, amelyek a végtagok működőképességét fenntartó, ismétlődő passzív mozgásgyakorlatokkal az ízületek és az izomtónus működési funkcióit is képesek biztosítani. Mikro-robotok a sebészetben Az utóbbi időben kifejlesztettek olyan mikro-robotokat, amelyek az ébrenlét alatt végzett beavatkozásoknál sikerrel alkalmazhatók a csonttörések gyógyításánál, illetve a csípőprotézisek elhelyezésénél. A számítógéppel támogatott műtétek kiemelkedő eredményt hoztak a csavarok és más szerkezetek beépítésénél. A robotizált sebészet optimalizálta a protézisek tervezését, valamint növelte a műveletek pontosságát és megbízhatóságát. A jelenleg futó új projekteknél már kisméretű robotokat is bevetettek nagy pontossággal elvégzett hátgerincműtéteknél, illetve miniatürizált robotokkal közvetlenül juttattak be az emberi szervezetbe célzott rákellenes gyógyszereket. Békés Sándor

GÉPIPAR

Autógyártás a világban

Versenyfutás megújult technológiákkal A világ autógyártása lassan és kontinensnyi régiókban mérve igen eltérő tempóban kezd végre kilábalni a gazdasági válságból. A szakértők azonban felhívják a figyelmet, hogy a pozitív folyamatok beindulása nem jelenti azt, hogy az autóiparban változatlanul folytatódik a régi trend. A mostani időszak nagy újdonsága, hogy a válság a kétely fátylát dobta az autógyártás II. Világháború után bevett hagyományaira, és technológiailag, illetve műszakilag egyaránt teljesen meg akarják újítani a piac szereplői a járműgyártást. Óvatos optimizmus A mértékadó IHS legújabb adatai szerint a válságidőszak mélypontjához képest jó évnek minősülő 2010-beli 80 millió gépkocsihoz képest 2011 novemberéig 82 millió autót állítottak elő világszerte, amelyből 77 milliót tett ki az úgynevezett könnyű – főleg személyszállításra szolgáló – gépjárművek száma. Kína szentesítette a termelés mennyiségi mutatói terén elért első helyét, ám ez gyakorlatilag csak az alsóközép kategóriás gépkocsik gyártására vonatkozik. Az USA autógyártása 9,6 százalékkal gyarapodott, ám Dél-Amerika növekedése elmarad a tavalyi előrejelzésektől, csakúgy, mint a földrengéstől és szökőártól sújtott Japáné. Az Európai Autógyártók Szövetségének adatai szerint az EU27 országaiban 12,5 millió gépkocsit gyártottak 2011-ben, ami 1,1 százalékkal elmarad a 2010-es év eredményeihez képest. Európából 2011-ben egyedül Németország mutatott fel 9,1 százalékos nö-

vekedést, egyébként az euró zóna gazdasági bizonytalansá­ gát tükrözi, hogy Franciaországban 0,3, Ang­ liában 4,5, Olaszországban 10,6, Spanyolországban pedig 18,8 százalékkal esett vissza tavaly a termelés. Az idei évre újabb 5 százalékos termelés-visszaesés prognosztizálható az Unióban, miközben az amerikai piacon 7 százalékos növekedés várható – 13,6 milliót elérő gyártási mutatóval. Villanyautó a láthatáron Az idei év újdonságait először az USA-ban megrendezett januári Detroiti Autószalon vonultatta fel, ahol a világ összes mértékadó gépkocsigyártója felvonultatta kínálatát. Még a tradicionális hajtást előnyben részesítő Amerikában is 50 százalékkal növekedett a hibrid meghajtású gépkocsik száma, ám a kereskedelmi forgalomnak most csak a 2 százalékát teszi ki. Az olasz Promotor Tanulmányközpont felmérései alapján az elkövetkező évtizedben a hibrid meghajtású autóké lesz a jövő Európában, ahol a megkérdezettek 48 százaléka még nem tartja versenyképesnek az egészében villanymeghajtású autót. A rangsorban mégis a második helyre került a villanyhajtás 23 százalékkal, míg 10 százalék a hagyományos dízelautók mellett voksolt. Elterjedőben vannak a bio üzemanyagok, amelyek Európában 2020-ra várhatóan az üzemanyag-igények 10 százalékát fedik majd le.

Versenyképes technológiák A jelenlegi autóipari K+F kiadások tekintélyes részét az úgynevezett elektro-mobilitásra vonatkozó kísérletekre fordítják. Németországban a kormány célul tűzte ki 2020ra az egymillió villanyautóból álló flotta létrehozását. Jelenleg erőteljes kísérletek folynak az ezt szolgáló technológiák kidolgozására, valamint az ellátási lánc kiépítésére. Az autóipari gyártókból álló hagyományos kör kibővült a vegyipar szereplőivel, amelynek képviselőire jelentős szerep hárul a villanyautók elemeit alkotó fűtőcellák kikísérletezésénél. Az új akkumulátorok sikere ugyanis alapvetően az energiatároló képességtől függ, ami jórészt a vegyi jellemzőkön múlik. Szintén komoly kutatás folyik a villamos alkotó részegységeket elválasztó szigetelő anyagok területén, hogy megakadályozzák a villanyautóknál a rövidzárlatot. Itt a hő-rezisztens, rugalmas kerámiaalkotók kerültek előtérbe.

Technika 2012/3

11

GÉPIPAR

Nagyszabású kísérletek folynak a hagyományos akkumulátorok helyettesítésére egyedi gyártású egységekkel, amelyek kiválóan alkalmazkodnak az autó jellemzőihez, és szükség esetén gyorsan helyettesíthetővé válnak. A vegyipar vitathatatlanul előretört az egész autó gyártására szolgáló anyagok kikísérletezésénél is. A könnyű, fogyasztást csökkentő karosszéria gyártására szolgáló anyagok kísérletezése során egyre jelentősebb szerep hárul a szénszálakkal bővített anyagok kikísérletezésére, amelyek hegesztésmentesen is alkalmazhatók. A kutatás a fázisváltó anyagok mellett olyan úgynevezett „szendvicsmegoldások” kifejlesztésére vo­ natkozik, amelyek helyettesítik az eddigi hagyományos anyagokat. Ilyen például a különböző habbevonatok tanulmányozása, amelyek elszigetelhetik az autók alvázát a káros környezeti hatásoktól. Továbbá újra felfedezik a természetes szálak használatát olyan ellenálló kompozit anyagok létrehozására, amelyekkel tartós, ugyanakkor környezetbarát alkalmazásokat érhetnek el a homlokzati panelek, ülések és csomagtartók szegmensében. Ennek a piacnak az értéke 2016-ig eléri az 531 millió dollárt. Ezek mellett

olyan energiatakarékos panelek kidolgozását tűzték ki célul, amelyek a szélvédők és ablakok fűtésére alkalmasak azzal, hogy vezetik és tükrözik is egyben a hőt. Autón belüli elektronika Az autógyártást mára áthatotta az elektronika jelenléte, ami az alkatrészgyártásra és a rendszerek előállítására egyaránt döntő befolyást gyakorol. Elég itt a feltörekvő piacok félvezető-ellátási szükségleteit említeni, hogy lássuk, a 2010-ben még csak 15,4 milliárd dollárt kitevő iparág tavalyi 17,2 milliárd dolláros eredménye, illetve a 2014-re prognosztizált 20,9 milliárd dollárra történő felfutása egy sikerágazatról tanúskodik. A kínai és indiai alsóközép-kategóriás gépjárművekben általában 50 százalékkal kevesebb beépített elektronika található, mint az európai, vagy amerikai autókban. Az elektronikai eszközök széleskörű autón belüli alkalmazását Európában és Amerikában a szigorú környezetvédelmi szabályozások teszik szükségessé. Elég itt a gumiabroncs-nyomás monitorozására utalni, vagy a minden utasnak kötelező oldalsó légzsákok telepítésére vonatkozó amerikai törvényt említeni. A legdinamikusab­b an növek-

Gépipari Ágazati Nap Gépipari Ágazati Napot szervezett február 16-án a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) a technológiaexport, uniós és unión kívüli exportlehetőségek és új finanszírozási formák témakörében az egyedi, élelmiszeripari és gabonatechnikai gépgyártók, illetve technológiai vonalba beilleszthető mezőgépgyártók, mezőgazdasági technológiaexportőrök, integrátorok, valamint energetikai és vízgépgyártók célszektorában. A Wittek András – a Technológiai Alapú Iparágak osztályvezetője – mo12



Technika 2012/3

derálása mellett lezajlott szakmai napon Bödöcs Róbertnek, a HITA üzletfejlesztési főosztályvezetőjének a megnyitója után Haidegger Géza, az MTA SZTAKI tudományos főmunkatársa a fenntartható, versenyképes és magas hozzáadott értékű gyártás technológiáiról, mint a jövő európai gyárainak várható jellegzetességeiről értekezett, méltatva Európa 13 millió kis- és középvállalatának szerepét a nemzeti jövedelem előállításában. Érdekes és a gyakorlati pályázati lehetőségeket feltáró előadást tar-

vő ágazat az érzékelők alkalmazása, amely a MarketResearch prognózisa alapján 2011 és 2016 között 14,5 milliárd dollárról 20, 7 milliárd dolláros értékre kúszik fel. A Mems szenzorok sikertörténete jól igazolja a fenti állítást: 2010-ben egyetlen év alatt 32 százalékos bővüléssel 162 millió darab érzékelőt állítottak elő. Európában a gyorsulás- és dőlésmérők, illetve az elektronikus rögzítő fék alkalmazások kikísérletezésére vonatkozó igények húzzák magukkal az új elektronikai fejlesztéseket. Az IHS iSupply Research megállapításai szerint a Speciális Járművezető-segítő Rendszerek (Advanced Driver Assist Systems – ADAS) alkalmazása egy igazi sikertörténet, ugyanis a gépkocsivezetők szolgálatába állított elektronikai rendszerek piaca már 10 milliárd dollár körül mozog. A kiterjedt alkalmazások közül elég csak az éjszakai látást, a vezető monitorozását, vagy a parkolást figyelemmel követő rendszereket említeni. Az ADASrendszerek szíve-lelke a kamerás, lézeres vagy ultrahangos érzékelők alkalmazása, amelyek az autó különböző pontjairól egyrészt jelzik a rendellenességeket a jármű vezetőinek, másrészt önállóan is képesek befolyásolni a gépkocsik mozgását. Békés Sándor tott a Nemzeti Innovációs Hivatal képviseletében Vántora Virág, aki a kutatási lehetőségekről, illetve a brüsszeli uniós forrásokról értekezett. Utalt rá, hogy most futó 7. Kutatási Keretprogramon belül csak nemzetközi konzorciumokban lehet uniós forrásokra pályázni. Többek között elmondta, hogy a pályázatok a Research Participant Portal-on nyújthatók be és utalt rá: jelenleg is nyitott még a mintegy 80 millió eurós keretű robotikai pályázat, és felhívta a magyar cégek figyelmét az „ideal-ist” portál által kínált partnerkeresési lehetőségekre. B.S.

GÉPIPAR

Egy legendás gépgyár történetének tanulságai

A Ganz-sztori 3. A Ganz gyár 167 éves történetét olvasva, ilyen kérdéseket lehet feltenni: Mi a fejlôdés titka? Hogyan vészelte át a gazdasági válságokat? Kiket neveztek ki vezérigazgatóknak? Mi a nehézgép-gyártás alapja? Milyen volt a „Ganz szellemiség”? A szerzôk a Ganz vízgép tervezésén nevelkedtek, a válaszokat a vízturbina és a nagyszivat�tyú gyártás tanulságai alapján keresték. A vízturbina gyártás megmaradt a II. világháború után is. A legnagyobb átmérőjű vízturbinákat GANZ a Tiszalöki vízerőműbe gyártotta, Kaplan rendszerrel, 4800 mm járókerék átmérővel, 1957-ben. Ez jelentős műszaki eredmény volt. Azonban a hajszolt ütemű munka következtében az először üzembe helyezett gép pár hónap múlva meghibásodott. Az Államvédelmi Osztály szabotázsra gyanakodott, és a vállalat éppen helyszínen tartózkodó tervező mérnökét egy évig vizsgálati fogságban tartotta. Ez az értelmetlen eljárás megtörte Ganz vízturbina gyártásának szép ívű fejlődését. A konstruktőrök a továbbiakban nem vállalták a nagy gépek tervezésének kockázatát. A gyár fokozatosan lemaradt a vezető világcégektől. Ganz egész történetében a legnagyobb teljesítményű vízturbinát azonban 1974-ben még előállították Shanan II (India) vízerőműbe, 51,5 MW teljesítménnyel. Ez a 6 sugaras Pelton turbina volt a legnagyobb teljesítményű teljesen magyar tervezésű áramlástechnikai gép, amit hazai vállalat állított elő. 1959-ben a Ganz gyárat egyesítik a kerítés-szomszéd MÁVAG gyárral, ami korábban a gőzmozdony gyártás fellegvára volt. A gőzmozdonyok forgalmazása leáldozóban volt, ezért az az elképzelés született, hogy Ganz majd munkát ad a MÁVAG műhelyeinek is. Lo-

gikátlan módon azonban az egyesített vállalat vezetésében a MÁVAGból jött vezetők kerültek túlsúlyra, mert politikailag erősebbek voltak. A politika fontosabb volt a szakértelemnél. Szerencsére Trenka Ernő a helyén maradt, és a vízgép tervezést továbbra is a régi Ganz-os szellemben vezette. Ganz szivattyú gyártása már 1927-ben, a Schlick-Nicholson gyár megvételével vezető szerephez jutott a hazai szivattyú iparban. A turbina gyártás megtorpanása (1957) után a vízgép gyártás súlypontja áthelyeződött a szivattyúkra. A Ganz és a MÁVAG egyesítésekor (1959) a szivattyútervezés tovább erősödött, mert a két nagy múltú gyár szivattyútervezése is összevonásra került. Előbb azonban a gondolkodásmódot kellett összehangolni. Döbbenten tapasztalta mindkét szivattyútervező osztály, hogy ugyanazt a problémakört egészen más módon kezeli a másik. Még a rajzokon az adathordozók megjelenítése is különböző módon történt. A MÁVAG-ban erőteljesen tartották a gyártási dokumentáció sérthetetlenségének elvét. Ez érthető, mivel sorozatokban gyártott gépekre vonatkozott. A meglévő konstrukciókat nehezen, vagy egyáltalán nem módosították. A Ganz-ban természetes volt, hogy a megrendelő ésszerű kérésére a szivattyú konstrukciót módosítottuk az egyedi gyártás gondolatmenetének megfelelően. A MÁVAG min-

dig állami vállalat volt, ez is magyarázza a merevebb stílust, míg Ganzkorábban privát tulajdonban volt. A két tervezési részleg megtartotta eredeti profilját, a sorozat jellegű kis gépek maradtak a MÁVAG-os kollégáknál, és az egyedi gyártású nagy gépeket továbbra is Ganz tervezői kezelték. Trenka Ernő jól átgondolt szivattyúfejlesztési programot is kidolgoztatott a Kutatási Osztállyal, ahol több műszaki doktor és egy Kossuth díjas mérnök is tevékenykedett. (1970 táján összehívták az egész magyar gépipar területén dolgozó akadémiai fokozattal rendelkező kutatókat, és érdekes módon ezek 25 %-át egy munkahelyen, a Ganz Vízgép Kutatási Osztályán találták.) Trenka Ernő a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgépek Tanszékén docensként is tevékenykedett és személyesen ismerte a végzős hallgatókat. Közülük kiválasztotta és a GANZ felé irányította a kutatásban, konstrukciós munkában, vagy a kereskedelmi tevékenységben ígéretes fiatalokat. Közülük többen szereztek doktori és akadémiai (kandidátusi) címet is. A magas szintű gyártmányfejlesztési munka következtében a vízturbinák és a nagyszivattyúk hatásfokai világszínvonalon voltak (amit a megrendelések bizonyítottak), esetenként még meg is haladták azt. Jó volt az együttműködés a kutató és a tervező mérnökök között is. Minden számítási és labor-mérési eredmény azonnal megjelent az egyedi gyártású szivattyúk szerkezeti felépítésében. Az újdonságok hasznosítása így késedelem nélkül történt. Ez nagy lehetőségeket nyújtott az ajánlatok kidolgozásánál is. Többször megtörtént, hogy a teleptervező mérnök vázlatokon egyeztetett a szivattyút tervező Ganz gyári kollégával, és így az építmény tervei együtt készülhettek a szivat�tyú terveivel. A hazai felhasználás gerincét, és a gyár szivattyús megTechnika 2012/3

13

GÉPIPAR

rendeléseinek zömét továbbra is a belvízmentesítés propeller csőszivattyúinak gyártása jelentette. A hazai vízügyi ágazat kezelésében jelenleg 353 belvízmentesítő szivattyútelep működik az országban, döntő többségükben Ganz gyártású nagyméretű szivattyúkkal, 750 m3/s névleges összteljesítménnyel, ami megfelel a Tisza szegedi közepes vízhozamának. Erre a feladatra a Ganz gyár öt innovációs lépésben fejlesztette a szárnylapátos szivat�tyúit. A nagyobb szivattyúkkal működő Ganz-os belvíztelepeket a VI. táblázatban foglaltuk össze. A szivattyú export gerincét is a szárnylapátos propeller szivattyúk jelentették. A három nagy egyiptomi telep (Előző számunk V. Táblázata) szállítását követően Ganz szivattyú exportjának fő területe Egyiptom lett. Változott a gazdasági és politikai rendszer itt is, ott is, többször is, a kereskedelmi kapcsolat mégis megmaradt, mert az igény, a szállítási készség, és a megfelelő minőség megvolt. Az 1926 – 2010 időszak minden évtizedében exportált a gyár jelentős számú szivattyút Egyiptomba. A Nílus-Delta fő átemelő szivattyútelepeinek tekintélyes része Ganz eredetű. Az export méretére jellemző, hogy 1961-1966 között 30 db 1500–1800 mm csonkméretű, ferde-tengelyű propeller szivattyút szállítottak, és 1961-2006 között 536 db átemelő és 174 db közepes, valamint nagynyomású szivattyút szállított és szerelt fel a gyár Egyiptomban. A csúcsot az ATF-3 telep ferdetengelyű csőszivattyúi jelentették, 2500 mm névleges csonkátmérővel, 15 m3/s vízszállítással, 1990–ben. Az 1970-es években kevés hazai gépgyár szállított gépeket márkáért a Német Szövetségi Köztársaságba. A német RITZ szivattyúgyár egy pályázatot hirdetett záporvizet szállító szivat�tyútelepre, amit a Ganz megnyert, és ezt követően egy évtize14



Technika 2012/3

den át 58 db propeller csőszivattyút szállított a gyár Németországba, a nyugat-európai szivattyúgyártás több mint felét előállító fellegvárába. Ezek gyártása azért volt különleges, mert nagyon rövid szállítási határidőket kellett vállalni. Azonban kiemelt kezeléssel a gyár ezt is meg tudta oldani. Komoly szivattyús sikereket jelentett a hőerőművek kondenzációs gőzturbináihoz kifejlesztett hűtővíz-szivattyúk szállítása. Az első hazai 50 MW-os gőzturbinához 1960-ban még német KSB gyártású hűtővíz szivattyút rendelt a beruházó. De a mellé szerelt Ganz szivattyú hatásfoka 9%al jobb volt, és ezért a későbbiekben a hazai hőerőművek számára mindig Ganz szivattyút rendeltek. A Magyarországon működő legnagyobb teljesítményű szivattyúk a Paksi Atomerőmű hűtővízszivattyúi 3,5 MW teljesítménnyel. Ezeket Ganz 1975-ben és 1981ben gyártotta, nyomócsonk: 2200 mm, vízszállítás: 13,0 m3/s, a Duna szintjétől függően a szállítómagasság jelentősen változik: 13,5-20,5 m között, ezért egyedi konstrukciójú előperdület szabályozást alkalmaztak. Az 1947–2009 időszakban Ganz összesen 85 db hűtővíz szivattyút gyártott 1000–2200 mm nyomócsonkkal. Ezek képezték a gyár legjobb szivattyús referenciáit. 1996-ban például a japán Mitsubishi ajánlatot kért a Ganz-tól a pakisztáni LAL-PIR hőerőmű hűtővízszivattyúinak szállítására.

Nem hitték, hogy a Ganz képes jó minőségben Q = 17500 m3/h vízszállítású szivattyúkat gyártani. Ezért Osakából a gyár három szivattyús mérnöke Budapestre jött nagy diagnosztikai műszerezettséggel, és beható méréseket végeztek a már hosszú évek óta futó Ganz gyártmányú hűtővíz szivat�tyúkon. A mérések bizonyítottak, a gyár megkapta a megrendelést, az átadás meg is történt a GANZ próbatermében. A hűtővíz-szivattyúkat két irányba fejlesztették. A folyami vízkivételek részére (Dunamenti II.-III. Tisza II. Paks I.-IV. Vásárosnamény) előperdület szabályozású félaxiális, függőleges tengelyű csőszivattyúk készültek. A folyók vízszint változásait követő, változtatható emelőmagasságra szabályozott szivattyúról a 60-as évek második felében a szakirodalomból értesültek a Ganz fejlesztő mérnökei. Bár nem kérte senki, a szakmai ambíciótól hajtva, labormérésekkel alátámasztva kifejlesztették a saját konstrukciót, ami nagy tetszést aratott a felhasználóknál. A gyár vezetését annyira nem érdekelte a szivattyúgyártás innovációja, hogy először a végszereldében tűnt fel a lakatosok művezetőjének, hogy egészen új konstrukcióról van szó. A Ganz kitűnő szivattyútervezői rendszeresen konzultáltak a felhasználókkal és szinte megtanulták a speciális igényeket. A HellerForgó rendszerű légkondenzációs hűtésű gőzturbina blokkokhoz ra-

VI. Táblázat. A Vízügyi Igazgatóságok kezelésében a legfontosabb Ganz-os belvíztelepek Vízügyi Igazgatóság

Telepek száma

Gépek száma

Nyomócsonk, mm

Névleges vízmennyiség, m3/s

Telepítés

ÉDUKÖVIZIG

5

12

1000 - 1200

2,0 – 2,3

1963 – 1974

ADUKÖVIZIG

5

15

500 - 1200

1,0 – 3,2

1890 – 1974

FETIKÖVIZIG

6

17

500 – 1000

0,5 – 2,4

1967 – 1993

ÉMAKÖVIZIG

5

16

700 – 800

1,2 – 2,0

1930 – 1987

TIKÖVIZIG

6

22

800 – 1300

2,1 – 4,0

1950 – 1989

KÖTIKÖVIZIG

7

27

500 – 1300

0,7 – 2,5

1960 – 1987

ATIKÖVIZIG

3

9

500 – 1400

0,7 – 4,5

1943 – 1981

KÖRKÖVIZIG

6

14

1000 - 1700

3,0 – 4,5

1942 - 1980

43 telep

132 db GANZ szivattyú

GÉPIPAR Év

Telep

Darab

Csonk átmérô, mm 800

Q m3/s 1,0

H m 25,0

P MW 0,4

Hatásfok % 78,0

Gépcsoport felépítés

diális átömlésű, kezdet1959 Dunai Vasmû 1 Szivattyú-motor-turbina 1965 Gyöngyös 4 800 1,34 26,5 0,45 85,0 Külön szivattyú és turbina ben egyoldali- később 1967 Gyöngyös 2 1000 3,0 26,5 1,1 86,0 Külön szivattyú és turbina kettősbeömlésű csigahá1969 Razdan 6 1000 3,15 28,5 1,1 86,0 Külön szivattyú és turbina zas szivattyúkat fejlesz1970 Gyöngyös 2 1000 3,0 26,5 1,1 86,0 Külön szivattyú és turbina tettek. Ezek legnagyobb 1972 Razdan 2 1000 3,15 23,5 1,1 86,0 Külön szivattyú és turbina egységei 1100/1400 mm 1982 Isfahan 8 1100 3,5 27,0 1,3 87,1 Csak szivattyú csonk csatlakozással, Q 1985 Da-Tong 4 1100 3,06 28,0 1,1 86,0 Külön szivattyú és turbina = 4500 l/s, P = 1,6 MW 1986 Isfahan 4 1100 3,5 27,0 1,3 87,1 Csak szivattyú jellemző adatokkal, acél1986 Trakia 4 900 2,66 39,0 1,3 86,5 Szivattyú-motor-turbina 1988 Trakia 4 900 2,665 38,0 1,3 86,5 Szivattyú-motor-turbina lemezből hegesztve ké1988 Teshrin 4 1100 3,194 24,93 0,86 90,0 Szivattyú-motor-turbina szültek. A hűtővíz, ennél 1990 Shahid-Rajai 8 1000 3,7 23,5 1,1 89,5 Csak szivattyú a rendszernél gáztala1993 Isfahan 8 1100 3,528 23,0 1,3 87,1 Csak szivattyú nított, telített állapotú, 1998 Bursa 2 1100 4,529 37,04 1,6 89,1 Motor-szivattyú-turbina langyos kazántápvíz mi1999 Bursa 2 1100 4,5 38,0 1,6 89,5 Motor-szivattyú-turbina nőségű. Ezért rendkí2001 Gebse 4 1100 4,386 36,84 1,6 89,5 Motor-szivattyú-turbina vül jó szívóképességre, 2001 Adapazari 2 1100 4,386 36,84 1,6 89,5 Motor-szivattyú-turbina légbetörés-mentes ten2002 Sahand 4 1100 3,833 30,80 1,6 89,0 Motor-szivattyú-turbina gelytömítésre, kiugróan 2004 Sahand 1 1100 3,833 30,8 1,6 89,0 Motor-szivattyú-turbina 2005 Nassierieh 2 1100 4,2 28,2 1,6 89,0 Motor-szivattyú-turbina jó hatásfokra volt szük2005 Zayzoum 2 1100 4,0 28,4 1,6 89,0 Motor-szivattyú-turbina ség ha valaki el akarta 2007 Modugno 2 1100 4,528 36,84 1,6 89,0 Motor-szivattyú-turbina nyerni a beruházó meg2007 Deir Ali 2 1100 4,26 29,5 1,6 89,0 Motor-szivattyú-turbina rendelését. Az Energia 2008 Tereskovo 3 800 2,36 40,0 1,1 90,0 Motor-szivattyú-turbina Gazdálkodási Intézet, 2008 Kojuhovo 3 800 2,36 40,0 1,1 90,0 Csak szivattyú mint ezeknek a rend2009 Szokoly 2 450 0,43 30 0,16 87,0 Csak szivattyú szereknek a beruházója 2009 Bao Ji 6 1100 4,78 39,11 2,0 90,0 Motor-szivattyú-turbina többször megkísérelte 102   db különleges gépcsoport külföldi szállítók gépeVII. Táblázat. Heller-Forgó szárazhûtôtornyos hôerômûvek keringetô szivattyúi és rekuperációs turbinái ivel felszerelni berendezéseit, de végül mindig a Ganz hez a gépelemeket, kötőelemeket, előbbiekben bemutatott Ganz-os gépcsoportok mellett döntött, már szerelvényeket, alap műszereket és szellemiséget. (Érdemes említeni, csak azért is, mert a gyár próba- szerszámokat meg kell venni a leg- hogy a dolgozókban az összetartozás és együtt gondolkodás szeltermében, az üzemi körülmények előnyösebb szállítótól. A rendszerváltás előtt két évvel, lemisége sokkal hosszabb ideig szimulálásával át lehetett venni ezeket az igényes, különleges gép- 1988-ban a Ganz-MÁVAG-ot hét megmaradt, mert a villamossági részre bontották. Ennek indoklá- gyár és a gépgyár 1945-ös szétvácsoportokat (VII. Táblázat). Az export szállítások rugalmas- sa az volt, hogy a kisebb részeket lasztása után még 30–40 évvel is ságát a konstrukciók egységes fel- könnyebben lehet privatizálni. De a „villanygyári” portás szabad beépítésével és a gyártástechnológia miért kellett privatizálni? Cseh- járást engedett a „kocsigyárból” állandó fejlesztésével lehetett meg- szlovákiában és Lengyelországban érkező ganzos kollégának.) A valósítani. Az önállóságra való nem privatizálták az ilyen nagy Ganzgépgyár 1996-os vezetői-doltörekvés, a mindent egy helyen, a gépipari vállalatokat. A feldarabo- gozói privatizációjánál a gyár masaját gyártásban történő előállítás lás a korábban természetes módon gyar tulajdonban maradt, nem jött volt az elődök gyakorlata, és ez a együttműködő műhelyeket külön be külföldi tőke, mégis a vízturbiszemlélet vitte előre a háború utáni gyárakhoz csatolta és kapcsolatu- na gyártás (IV. Táblázat) és a nagyembargóval sújtott Ganz gyárat is. kat időigényes írásos adminiszt- szivattyú gyártás (VII. táblázat) Még az 1970-es években is előírás rációhoz kötötte. A privatizálást a életben maradt. Végül 2008-ban a volt a konstruktőr számára a há- tőkehiánnyal indokolták. Azt vár- vízturbina- és szivattyúgyártást is zi- szabványok használata (példá- ták, hogy az új külföldi tulajdono- magába foglaló Ganz Energetics ul az 1910-es olajállás mutató). A sok majd tőkét és modern gépeket Kft. 51 %-os tulajdonjogát az orosz mai szakosodott alapanyag tömeg- hoznak hazánkba. A pénz szere- Atommashprompt Holding leánygyártás mellett ez a szemlélet már pét tehát mindennél fontosabbnak vállalata kivásárolta, és ezzel a gyár nem tartható, mert a rugalmasság tartották. Úgy tűnik, hogy a dön- története új szakaszba lépett. Fáy Árpád, Józsa István és főleg a gazdaságosság növelésé- téshozók ebben nem követték az Technika 2012/3

15

CAD, CAM, CAE

ProgeCAD Professional 2011 A ProgeCAD Professional 2011 egy tökéletes CAD eszköz a gépészmérnökök, építészek, építők, elektrotechnikusok – egyszóval mindenki számára, aki DWG/ DXF formátumú rajzokkal foglalkozik. Több mint 150  000 felhasználója van világszerte, nagyon sok nyelvi változatban, többek között magyar nyelven is elérhető. A ProgeCAD Professional az IntelliCAD 6 legutolsó verziójával működik. Kedvező árú és mégis nagyon kifinomult DWG CAD, teljesen kompatibilis a Windows 7 operációs rendszerrel. Az új, 2011-es verzió az előző verziókkal szemben nagyon sok új funkcióval rendelkezik és a felhasználók számára nagyobb teljesítményt, stabilitást és sebességet nyújt. A ProgeCAD alapértelmezett for– mátuma a DWG, amely biztosítja az AutoCAD 2012-vel való kompatibilitást bármilyen további átalakítás nélkül. A ProgeCAD teljes magyar nyelvű felhasználói környezettel rendelkezik, használata nagyon egyszerű és intuitív mindazok számára is, kiknek minimális tapasztalata van a CAD rendszerekkel. Licencek fajtái • A ProgeCAD-re igényelhető licencek: „SL”, „NLM” és „USB”.

16



Technika 2012/3

• Az „SL” a klasszikus „single licence”, amely lehetővé teszi a felhasználónak a ProgeCAD telepítését 1 számítógépre és további használatát ezen a számítógépen. Természetesen nem gond a hardware vagy az operációs rendszer fejlesztése (upgrade), a licenc továbbra is érvényes marad, csak új kódot kell generálni és ezzel együtt a régi kódot deaktiválni. • Az „USB” licenc azok számára előnyös, akik nem mindig egy és ugyanazon gépen dolgoznak, használnak más számítógépet is a munkájukhoz – jellemzően például az irodai számítógép és a notebook. Az „USB” licenc engedélyezi a felhasználónak a progeCAD telepítését tetszőleges számú számítógépre, viszont csak azon a számítógépen lesz futtatható a program, ahová be van helyezve az USB kulcs. • Az „NLM” hálózati licenc ideális nagyobb vállalkozásoknak, amelyek helyi hálózattal rendelkeznek. Elvben hasonló, mint az „USB” licenc, amelyet tetszőleges számú számítógépre lehet telepíteni, de a szerver, amely kezeli a licenceket, nem engedélyezi a program futtatását több példányban, mint amennyi a megvásárolt számú licenc. Licencek iskolák és diákok részére A ProgeCAD Professional program ingyenesen beszerezhető iskolai célokra. Az iskolai licenc érvényessége egy év és tetszőleges számú számítógépre lehet telepíteni az iskolában, illetve a diákok és tanárok otthoni számítógépére egyaránt és nem kommersz céllal használható. Az egy év lejárta

után szükséges kérvényezni a licenc meghosszabbítását. A 2011-es verzió újdonságai: Felsorolni itt a ProgeCAD program funkcióit túl sok helyet igényelne, ezért csak a legfontosabbakat és legérdekesebbeket tüntetjük fel itt: • Az általános funkciókon kívül, amelyek megtalálhatók szinte minden CAD rendszerben, a ProgeCAD megkönnyíti a tervezők rutin munkáját azzal, hogy több mint 20 000 beépített egységet tartalmaz az általános mérnöki területről, amelyek kezelése az iCADLab segítségével csúcsteljesítményű. • Tartalmazza az EasyArch kiegészítőt, amely az építészek munkáját teszi hatékonyabbá. • Lehetővé teszi PDF és JPG fájlformátumokba való nyomtatást. Ezenkívül hasznos funkció a  rajzok import- és exportálása PDF formátumban, illetve a  PDF formátumú fájlok konvertálása DWG formátumba. • Több mint 100 millió különböző blokkhoz való könnyű hozzáférés az integrált TraceParts weblapnak köszönhetően. Összefoglaló A ProgeCAD ideális eszköz mindenki számára, aki könnyen kezelhető és kedvező árú, ugyanakkor teljes értékű CAD szoftvert keres. Közvetlenül alkalmas építészeknek, építőknek, tervezőknek és mérnököknek, továbbá modellezőknek, kézműveseknek, ácsoknak, ugyanakkor kisebb cégeknek, akik nem akarnak százezreket kidobni a hasonló termékekért. A fejlett funkciók, könyvtárak és kiterjesztések és a magas kompatibilitás kielégíti a tapasztalt szakemberek igényeit is, akik minőséget keresnek elfogadható áron.

MÉRÉSTECHNIKA

Fejlesztések mérôperemes mérésekre A mérőperemes mérés esetén az áramló mennyiség mérése az áramló közeg által létrehozott nyomáskülönbség mérésére egyszerűsödik. Legfőbb előnye a többi mérőeszközzel szemben, hogy gyártása viszonylag egyszerű, kis vállalkozásoknál megoldható és a létrehozott nyomáskülönbség mérése is egyszerű eszközökkel megvalósítható. További előnye, hogy – miután nem tartalmaz mozgó alkatrészeket – egyszeri megfelelő beszerelés és esetleges kalibrálás után huzamos ideig meghibásodás-mentes üzemet biztosít, különösebb karbantartás nélkül.. Fentieknek köszönhetően általában olcsóbb, mint a más elven működő műszerek. Természetesen a nyomáskülönbségen alapuló mérőeszközöknek is vannak hátrányos tulajdonságaik. Egyik ilyen hátrány, hogy az áramlás egyenletessége érdekében a szűkítőelem előtt és utána jelentős egyenes csőszakaszokat kell biztosítani a pontos mérés elérése érdekében. Másik hátrányos tulajdonság, hogy az áramló mennyiség csökkenésével négyzetesen csökken a létrehozott differenciálnyomás ér­ téke, ezért a kis átáramló men�nyiségek tartományában a mérési pontosság csökken, azonkívül több differenciányomás távadó alkalmazása válik szükségessé. A felületek kopása miatt üzem közben is változik a mérőperem átmérője, ami szintén befolyásolja a mérési pontosságot. Számos konstrukció előtervét készítettük el, a nemzetközi szabadalmak és szakirodalom vizsgálata alapján, amelyek a fenti nehézségek elkerülését célozzák. Áramlástani számításokat végeztünk és annak eredményei alapján határoztuk meg a különleges konstrukciók optimális paraméterteit. A mérőperemek mechanikai kialakítása nemzetközileg elfoga-

dott szabványok szerint történik. Amerikai területen az egyik legfontosabb és legteljesebb ezzel foglalkozó szabvány az ANSI 2530/ API, Chapter 14, section 3, AGA Report No. 3, Natural Gas Fluids Measurement (rövid nevén AGA3). Európai területen az MSZ EN ISO-5167-1 szabvány alkalmazása tekinthető általánosan elfogadottnak, míg orosz területen a GOSZT 8.563-9 előírásait vesszük figyelembe. Ezek alapján a fejlesztési munka elvégzése során az alábbi célokat tűztük ki: a./ Többnyílású mérőperem konstrukciók, melyek előnye a mérőszakaszok jelenlegi hosszméretének csökkentése. Ezeknél a mérőperemeknél az a probléma, hogy meg kell határozni (kísérleti vagy számítási) a több furat egyenértékű átmérőjét, amivel azután a mérőperem a szabványokban előírt módon számítható. Előnye ennek a konstrukciónak, hogy a beépítési hossz jelentősen csökkenthető. Több ilyen mérőperemet elkészítettünk és eladtunk, az üzemi tapasztalatok gyűjtése folyamatban van. b./ Mérés közben változtatható keresztmetszetű, térfogatmérésre al­kalmas fojtóelem alkalmazása. Ennél a mérőperem átömlő keresztmetszete folyamatosan, akár üzem közben is változtatható, a nyitás mértékét az elfordítható gyűrű állásából lehet meghatározni. A gyűrű megfelelő beállításával el lehet érni, hogy a mérőeszköz mindig a legérzékenyebb mérési tartományban üzemeljen. Az átállítás akár automatikusan is történhet. c./ Előkisérleteket folytattunk kopásnak kitett fémfelületek nanobevonattal való ellátására vonatkozóan, e területen nem értünk el kézzel fogható eredményeket a felmerült technikai és anyagi problémák miatt.

A fejlesztéshez szükséges méréseket a meglévő hitelesítő laboratóriumban végeztük el, tiszta víz keringetése segítségével. A mérőeszközön átáramló vizet egy 20 m magas toronyban lévő tartályból nyerjük, amely kézi mennyiségszabályozás után áthalad a vizsgált mérőműszeren, majd egy hiteles indukciós áramlásmérőn. Az indukciós áramlásmérőket az OMH hitelesítette. A műszereken áthaladó víz egy aknába távozik, ahonnan egy szivattyú időszakosan a toronyba nyomja vissza. A rendszer DN40 és DN500 közötti méretű mérőszakaszok hitelesítésére szolgál. Gamma Analcont

Méréstechnika NAT akkreditált labor Mennyiségmérés Mérôszakaszok Mérôperemek Voltex mérôk Irányítástechnika Tervezés Mûszerezés Mûszerszekrények Villamostechnika Villámvédelem Túlfeszültség védelem Villamos szerelések Primer mûszerezés HWL OEM nyomástávadók Indukciós átfolyásmérôk Leválsztók, konverterek Eexd szerelvények

Technika 2012/3

17

MÉRÉSTECHNIKA

Villamos, elektronikus, mechanikai mérôrendszerek, berendezések Vízügyi és árvízvédelmi adatgyûjtô rendszerek

Kontúrmérôk, mérôgépek

MetSystem Kft. TMDH Group 06-20-371-4720 www.tmdh.hu www.metsystem.hu

18



Technika 2012/3

Nagyteljesítményû anyagvizsgálók

MÉRÉSTECHNIKA

Audio-, videostúdiók eszközei

Kategóriavezetô analóg multiszet

Motorvizsgálók, transzformátorvizsgálók A villamos és hôtechnikai kalibráció eszkozei

Komponens-analizátorok LCR-mérôk

Akusztikai és környezetvédelmi mérôeszközök, rendszerek

Biztonságtechnikai teszterek igényes alkalmazásokra Klímakamrák

Biztonságtechnikai teszterek igényes alkalmazásokra

Új multiméter 100A behajtható lakatfogóval

MetSystem Kft. TMDH Group 06-20-371-4720 www.tmdh.hu www.metsystem.hu

Technika 2012/3

19

INFORMATIKA

A Cognex új mércét állít fel az ipari OCR terén A Cognex Corporation (NASDAQ: CGNX), amely a gépi képfeldolgozási rendszerek világvezető szállítója, új eszközt mutatott be OCRMax™ néven az optikai karakterfelismerési (OCR) és ellenőrzési (OCV) alkalmazásokhoz, melynek köszönhetően a Cognex képfeldolgozási rendszerei és képfeldolgozási szoftverei képesek megvalósítani a legmagasabb leolvasási arányokat, miközben a leolvasási hibák minimálisra csökkenthetők. Az OCRMax gyors, egyszerűen telepíthető és alkalmazható minden In-Sight® képfeldolgozási rendszernél és VisionPro® képfeldolgozási szoftverplatformnál.

érintkező és különböző távolságra elhelyezkedő karaktereket is. Az OCRMax képes egyenetlen felületek és a karakterek hátterének megvilágítási variációinak kezelésére is. Ezen kívül az OCRMax lehetővé teszi, hogy a felhasználók kezeljék a legfőbb paramétereket, ezzel is tovább javítva a szegmentációs teljesítményt, melynek eredményeként még magasabb lehet a leolvasási arány és még kevesebb a hiba.

Maximális rugalmasság Az OCRMax túllép más OCR technológiák korlátain. Mindent az egyben megvalósító eszközről van szó, amely képes kezelni a karakterek variációit, a szöveg dőlését, a proporcionális betűkészleteket, és a változó szöveghosszúságot, amely az iparág legrobosztusabb karakterfelismerő eszközévé teszi. Az OCRMax telepítése és alkalmazása egyszerű, és csak minimális betanítást igényel.

Egyszerûbb betûkészlet betanítás és kezelés Az OCRMax intuitív felhasználói kezelőfelületet kínál, mellyel a betűkészletek betanítása nagyon egyszerű folyamat. Ennek köszönhetően a leolvasások következetesebbek lesznek, és gyakorlatilag bármely környezetben megismételhetőek. Az OCRMax felhasználók exportálhatnak és importálhatnak is betűkészleteket külső tárhelyről, így a betanítás egyszerűbb, és növelhető az eszköz rugalmassága. Ezen kívül a felhasználók több Cognex rendszerben meg is oszthatják ugyanazokat a betűkészleteket, ami tovább áramvonalasítja és egyszerűsíti a betűkészletek kezelését.

A legjobb karakter szegmentáció A legmagasabb leolvasási arányok elérésének kulcsa az OCRMax esetén kiváló karakter szegmentációs kapacitása. A szegmentálási funkció minden karaktersort érzékel, és különálló régiókra bontja, amelyek mindegyike egy karaktert tartalmaz. Ez a hatékony funkció gondoskodik róla, hogy az OCRMax képes kezelni eltorzult, egymással

Bármelyik kódot bármikor leolvassa „A különböző iparágakban nagy hangsúlyt fektetnek az ellátási lánc nyomon követhetőségére” – mondta Bhaskar Banerjee, a Képalkotási Rendszerek Üzleti Egység vezetője. „A vásárlók és más érintettek is igénylik. Az OCRMax lehetőséget ad a gyártók kezébe, hogy ellenőrizzék a kódok nyomtatásának olvashatóságát, és a szö-

20



Technika 2012/3

vegeket vonalkódokkal vagy kétdimenziós Adatmátrix kódokkal párosítsák. A felhasználás és beállítás egyszerűsége, az OCRMax által kínált erőteljes szegmentációs képesség és az egyszerű, rugalmas betűkészlet betanítása az új eszközt kiemelkedően hatékony megoldássá teszi minden gyártó számára.” Ha szeretne többet megtudni, és kipróbálni az OCRMax működését In-Sight vagy VisionPro esetén, látogasson el a  www.cognex.com/ OCR oldalra. A Cognex A Cognex Corporation gépi képfeldolgozási és ipari azonosító rendszerek tervezésével, fejlesztésével, gyártásával és forgalmazásával foglalkozik, tehát olyan készülékekkel, amelyek „látnak”. A Cognex világvezető a gépi képfeldolgozás és ipari azonosítás iparágában; képfeldolgozási és azonosítási rendszereit világszerte alkalmazzák a legkülönbözőbb ellenőrzési, azonosítási és irányítási alkalmazásoknál a gyártási és terjesztési folyamat során. A Cognex világvezető a gépi képfeldolgozás és ipari azonosítás iparágaiban, és a cég 1981-es alapítása óta több mint 600 000 rendszert szállított le, amely több mint 3 milliárd dolláros összbevételnek felel meg. A Cognex székhelye az USA Massachusetts államában van, és regionális irodákat működtet Észak-Amerika, Európa, Ázsia, Japán és Latin-Amerika területén. További részletekért látogasson el a Cognex weboldalára a www.cognex. com címen.

INFORMATIKA

Teljes nyomon követhetôség az ellátási láncban

A Cognex képfeldolgozása biztosítja a megfelelést a gyógyszeripari termékeknél A gyógyszeripari termékek és orvosi készülékek gyártói egyre erőteljesebb minőségi és biztonsági kihívásokkal néznek szembe. A nemzetközi elő­írások és törvények tökéletes nyomon követhetőséget követelnek meg a gyártási és ellátási lánc minden fázisában. Az intelligens képfeldolgozási rendszerek jelentik a siker kulcsát. A Sanofi-aventis, globális gyógyszeripari vállalat kiterjedt gyógyszeripari termékskálát kínál, amely tartalmaz receptre kapható gyógyszereket, generikus készítményeket és egészségápolási termékeket is. A GS1 kódok olvashatóságára vonatkozó új szabályozásra reagálva a Sanofi-aventis is örömmel vezetett be egy olyan termékellenőrzési rendszert a lengyelországi gyárában, amely adatbevitelből eredően nulla gépkezelői hibamennyiséget biztosít, csökkenti a hulladékok termelését és javítja a termékek kódolásának minőségét. A fenti célok megvalósításához, és annak érdekében, hogy biztosítsák az FDA CFR Part 11 megfelelést, a Sanofi-aventis együttműködött a Cognex rendszerintegráló (PSI) partnerével, az ipari automatizálás specialistájának számító Wezdonyval, hogy nyomtatás és kódok ellenőrzési megoldását tervezzék meg és vezessék be. Azért esett a Wedzonyra a választás, mert komplett megoldást képes nyújtani, amely magában foglalja a szkennert, a kamerát és az ellenőrző egységet, illetve a korábbiakban egy sikeres prototípus rendszert fejlesztett ki. A megoldást mobil rendszerként tervezték, amely adaptálható csomagolási sorokhoz és a gyártási folyamat mentén is telepíthető, igény szerint. A rendszer része egy futó-

szalag dobozok számára szabályozott csúszdával, egy Wolke kétfejes nyomtató, Cognex In-Sight 5400 kamerakövető szoftverrel, egy panel PC és egy pneumatikus fúvókasor, amelyek a selejtes termékeket távolítják el. A PC-n lévő adatbázis tárolja a kívánt termékbeállításokat és a különböző kamerafunkciókat, valamint az eseménynaplóhoz szükséges információkat. A PC program grafikai felhasználói felületet biztosít a Cognex InSight kamerához, amely kiküszö­ böli a kezelői hibákat, mivel a termék néven, gyártási számon és a szükséges lejárati dátumon alapuló listát ad a termékekről, amelyek közül választani lehet. A globális termékkövetésre szolgáló CIP-kód a terméknévhez kapcsolódik, és a kiválasztást követően automatikusan GS1 Datamatrix kód generálódik, amelyet a rendszer megküld a printernek és a kamerának is. Ahogy a termékek áthaladnak a soron, a szükséges kódok kinyomtatva felkerülnek a csomagolásra. Ezt követően minden tétel azonnal a Cognex In-Sight kamera alá kerül percenként 300 egységes sebességgel, és a kamera leolvassa a nyomtatott adatokat, illetve ellenőrzi azokat a kiválasztott információknak megfelelően. Az In-Sight kamera integrált követő szoftverrel rendelkezik, amely azonnal felhasználható adatrögzítést és ellenőrzési megoldást kínál, melynek segítségével a gyártók a gyártási egységek szintjén valósíthatják meg a termékek nyomon követhetőségét. A Cognex fejlett szoftverével minden helytelen kód azonnal azonosítható, és a problémás termék a selejtes tételek csúszdáján lekerül a sorról. A gyártási tételek elkészültekor gyár-

tási jelentés készül, hogy biztosítható legyen a termékek teljes nyomon követhetősége, és fenntartható legyen a működési hatékonyság. Dariusz Piotrowski, a Műszaki és Beruházási Osztály vezetője elmondta – „Nagyon elégedettek vagyunk a Wedzony által szállított erőteljes és megbízható megoldással. A gyártási hatékonyság javult, a pontosság imponáló szintet ért el, és keressük a módját, hogy ezt a technológiát további gyáraink területén is alkalmazhassuk.” A rendszer sikereinek köszönhetően további öt komplett megoldást telepítettek, melyek közül négy a Sanofi lengyelországi Rzeszówban található gyárában működik. Ezen kívül a Sanofi személyes ajánlása révén a rendszert egy független gyártási vállalat is telepíti Lengyelország területén. David Hinchliffe, a Cognex Kelet-Európa körzeti értékesítési vezetője hozzáfűzte – „A kereslet nagyon komoly növekedését tapasztaljuk a gyógyszeripar részéről, melynek oka a szabályozás betartása iránti igény. Az Európai Parlament sorszámozási irányelveket ratifikált az év elején, melyek várhatóan 2016-ra bevezetésre kerülnek. Ennek a mérföldkőnek a megvalósításához úgy gondoljuk, hogy a képfeldolgozási rendszerek alapvető szerepet fognak játszani a gyógyszeripari termékek sorszámozása során az elkövetkező pár évben.” Technika 2012/3

21

FELSÔOKTATÁS

Egyetemi deeszkaláció Heves visszhangot váltott ki a közvéleményben is, hogy idén a tavalyinál 32 ezerrel kevesebben jelentkeztek egyetemi és főiskolai felvételre. Mivel a hirtelen csökkentést sem a demográfiai adatok, sem pedig a minimálisan megemelt felvételi ponthatárok nem indokolták, abban nyilvánvalóan a jelentkezéseket közvetlenül megelőző intézkedések, így az államilag támogatott hallgatók számának radikális, 20 ezerrel való „megvágása”, a végzés utáni  magyarországi munkahely kötelező vállalása a tanulmányi időt is meghaladóan (ami egyébként EU-s előírást is sért), a diákhitel visszafizetését megnehezítő körülmények alapvető szerepet játszottak. Ha nem csak a jelentkezők, de a felvettek aránya is hasonló csökkenést mutat, akkor bizton beszélhetünk a felsőoktatás visszaszorulásáról, ami éppen ellentétes folyamat lenne a világban tapasztaltakkal szemben: az Európai Unió 2020-ig el akarja érni, hogy a 30-34 éves korosztálynál 31 százalékról 40 százalékra emelkedjen a diplomások aránya és hogy az európai munkahelyek harmadát egyetemi végzettséggel töltsék be. Magyarország ezzel kapcsolatban 2020-ig e korosztály mai 22 százalékos arányát 33 százalékra vállalta növelni, ami az idei felvételi adatok ismétlődésével nem teljesíthető.

22



Technika 2012/3

sajnos már kisebb körből lehet meríteni, ami a felvettek felkészültségének tekintetében és szociális szempontból is méltán válthat ki aggodalmakat.

Középiskolai expanzió Sok felsőoktatási szakértő nem is érti, miért kellene megakasztani az évről-évre több ezerrel növelt beiskolázási folyamatot, hiszen egyrészt a felvételiző középiskolások átlagban a bejutási küszöbnél nagyobb pontszámot érnek el - még ha a műszaki szakokon felzárkoztatásra is szorulnak. Másrészt diplomásokra szüksége van az országnak, amit bizonyít az egyetemi állásbörzéken jelentkező sok cég (csak a HVG legutóbbi ilyen állásábörzéjén félezer állást ajánlottak), de erre mutat a munkanélküliek között a diplomások alacsony száma is. Kevés szó esik arról is, hogy milyen feszültség keletkezhet, ha az egyre növekvő érettségiző korosztályok előtt bezárulnak az egyetemek, főiskolák kapui. A Felsőoktatási Kutatóintézet becslése szerint a 2010 évi 304,4 ezerrel szemben 2020-ban már 308 ezren, 2025-ben pedig 338 ezren szeretnének majd érettségizni a középiskolai műveltség megszerzésének világszerte is megnyilvánuló vágya miatt. Mondhatni, ez a terv kódolva van a szülőkben, fiatalokban egyaránt azzal a további elképzeléssel, hogy a gyerek azután tovább tanul. Ez eddig ment is, hiszen 2004-től kisebb ingadozásokkal 2010/2011-re 141 ezerre nőtt a felsőoktatásba felvettek száma, ami sajnos a mostani tanévben 109 ezerre esett vissza. Ha ugyanennyit szeretnénk az idén felvenni, akkor

Mûveltségi monopólium Mert alaposan meggondolandó, hogy vajon az állami szerepvállalás csökkenése a felsőoktatásban hogyan rajzolhatja át a műveltség birtoklásának a térképét, hiszen ha sok pénz kell a tanuláshoz, akkor csupán a felső középosztály gyermekei juthatnak zömében diplomához, alaposan megbillenhet a szociális egyensúly. Így is még jelentős az egyenlőtlenség: miközben például  a városi fiatalok 61,1 százaléka érettségizik, a falusiaknak csak 39,7 százaléka szerez érettségi bizonyítványt. Magyarország aligha húzhatja ki magát abból a folyamatból, amely a jelen századot a műveltség demokratizálásának korszakává avatta. És nyilvánvaló, ha itt nálunk valami elzáródik, azt máshol keresik meg, nevezetesen a külföldi egyetemeken, amelyeken máris több ezer (csak Ausztriában 2 ezer) magyar fiatal tanul, az országok többségében tandíj nélkül. Nyilvánvalóan a Marosvásárhelyi egyetemet is a jelenlegi magyarországi helyzet ösztökélte arra, hogy magyar nyelvű orvosképzésbe kezdjen. A felmérések szerint a külföldön tanuló magyar hallgatók aránya a régebbi 2-3 százalékról megközelítheti a görög, az ir 10-13 százalékot is. Ami nem lenne baj, ha mind visszatérnének a végzés után, mint tették azt a középkori külföldi egyetemjáróink Krakkóból, Bologna-ból, Oxfordból, amikor nálunk még nem nyíltak egyetemek. Komornik Ferenc

ÉPÍTÉSZET

TDK dolgozatok a SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Karon Dr. Kászonyi Gábor PhD, Leczovics Péter

Egy korábbi cikkben (1) beszámoltunk a SZIE-YMÉK sikeres Tudományos Diákkör munkájáról, elsősorban a számok és az elért sikerek tükrében. Jelen cikkben röviden bemutatunk – a teljesség igénye nélkül, elsősorban terjedelmi okok miatt – néhány tudományos dolgozatot, amelyek úgy véljük széleskörű érdeklődésre tarthatnak számot. A Tudományos Diákköri munkák a tudományos élet széles spektrumát ölelik fel, így a válogatás kicsit önkényes, mivel az elmúlt négy év több, mint ötven dolgozatából válogathatunk. Betontechnológia (Témavezetők: Dr. Takács Márton Phd, Leczovics Péter) A frissbeton konzisztencia vizsgálatai (Polyák Ágnes, 2011. kari TDK I. helyezett) A XXI. században a betontechnológia ugrásszerű fejlődése (dermesztett beton, öntömörödő beton, stb.) újabb. korszerű frissbeton konzisztencia vizsgálati módszereket igé-

1. ábra A Powers készülék

nyel. A dolgozat – tisztelgésképpen – összefoglalja a hagyományos frissbeton konzisztencia vizsgálati eljárásait (pl.: Powers-féle, GrafHumm-féle, Szkramtajev módszer, stb.), majd a napjainkban is használatos, szabványos konzisztencia vizsgálati módszereket (Kúproskadás, terülés, VEBE- méter, stb.) ismerteti. A dolgozat második felében, a már említett korszerű betontechnológiáknál alkalmazott frissbeton konzisztencia vizsgálatok eszközeit és elveit ismerteti (Blokkoló-gyűrűs vizsgálat, U- és L-dobozos, stb.). Az öntömörödô beton technológiai határai (Sugár Viktória, 2009. kari TDK III. helyezett, 2011. XXX. OTDK I. helyezett) A tanulmány ismerteti az öntömörödő beton készítését, tulajdonságait, bedolgozhatóságát, annak előnyeit. Részletesen elemzi az öntömörödő beton receptúráját, külön kitérve a finomrész tartalom hatására. A dolgozat második részében az öntömörödő beton technológiai határait vizsgálja

2. ábra A blokkoló-gyûrûs vizsgálat

a finomrész (mészkő-, bazaltliszt, valamint homok) tartalom szabályos lépcsőkben történő változtatásával (többi komponenst konstansként kezelve). A különböző összetételű keverékeket a korszerű frissbeton konzisztencia módszerekkel vizsgálja, és külön kitér a szilárdsági tulajdonságok változására a finomrész tartalom függvényében. Látszófelületek, látványfelületek (Kern Anita, 2011. kari TDK II. helyezett)

3. ábra Mûvészeti- és médiaközpont „B” épülete, Düsseldorf

A dolgozat lényegében a látszófelületek és a látványfelületek megítélésének kissé „ingoványos” területének kérdéseit feszegeti, elsősorban esztétikai szempontok alapján. „Ingoványos”, mert a megítélés erősen szubjektív. Az alap megfogalmazás „Minden felület látszófelület, de nem minden felület látványfelület”. Technika 2012/3

23

ÉPÍTÉSZET

Kiindulásként a látszóbeton és látványbeton kérdését elemzi, de kitér az építészetben alkalmazott számos anyag (fa, fém, üveg) felületképzési megoldásaira. Tûz- és katasztrófavédelem (témavezetők: Dr. Szakál Béla PhD, Dombi József, dr. Kerekes Zsuzsanna PhD) Magyar tûzoltókészülékgyártás története (Mihály István, 2011. kari TDK I. helyezett)

Hiányt pótló összeállítás A hazai tűzoltókészülék-gyártás több, mint százötven éves múltra tekint vissza, azonban a különböző típusok, gyártmányok katalogizálása a mai napig nem teljes értékű. A dolgozat szerzője a fellelhető szakirodalmak, és a gyűjtők által felkutatott készülékek alapján törekszik a szakszerű, tematikus rendezésre. A munkára a Tűzoltó Múzeum is felfigyelt.

5.sz.ábra A kiürült X. kazetta

csúcsesemények kialakulásához vezető okokat, és a hibafa-elemzés módszerével meghatározza az egyes csúcsesemények bekövetkezési valószínűségét. A továbbiakban az eseményfa-elemzés módszerével elemzi a bekövetkezés során a lehetséges hatásokat, végül javaslatokat tesz a súlyos balesetek megelőzésére, következményeinek csökkentésére. Blokk Wood eljárással modifikált hazai faanyagok éghetôségi paraméterei (Győri Melinda, 2011. kari TDK)

4. ábra Hazánkban elterjedt „Labbé” gránátok (XIX.sz vége)

Bányászati tevékenységhez kapcsolódó zagytározók biztonsága (Mihály István, kari TDK II. helyezett)

A dolgozat szomorú aktualitását 2010. októberében az Ajkai Timföldgyárban bekövetkezett vörösiszap-tároló gátszakadása adja. A kockázatelemzés első lépéseként azonosította a csúcseseményeket, majd vizsgálja az egyes 24



Technika 2012/3

A faanyagokat alapvető építőanyagként kezeljük, így fontos a beépítésre kerülő faanyagok védelme, tartóssága. A Blokk Wood eljárással új technológiát dolgoztak ki, - a fa modifikálása -, azonban a tűzzel szembeni

viselkedését a modifikált fá(k)nak az eddigiekben nem vizsgálták. Tekintettel arra, hogy az új eljárással a fa belső szerkezete kismértékben megváltozik, így úttörő munkának számít az elvégzett tűzállósági vizsgálatok összefoglalása, ismertetése, értékelése. Összefoglalás Cikkünkben igyekeztünk bemutatni a SZIE-Ybl Miklós Építéstudományi Karon folyó Tudományi Diákköri tevékenységet, korábbiakhoz képest nem a számok tükrében. Mint minden válogatás, ez is kicsit önkényes, mivel a majdnem hatvan dolgozatból igen nehéz a választás. Természetesen számos fontos témakör - mint például az építészeti örökség, a zöldtető, tetőszigetelés, csapadékvíz gazdálkodás, stb. - kimaradt. Bízunk abban, hogy felkeltettük az érdeklődést, és a későbbiekben lehetőségünk nyílik egy-egy témakör részletesebb ismertetésére.

Irodalomjegyzék: 6.sz.ábra Az égéskésleltetés hatékonyságának vizsgálata és minôsítése Lindner módszer alapján

(1) Dr. Kászonyi Gábor: TDK-munka a SZIE-YMÉK-on, Technika, 2011/10. p.38.

ÉPÍTÉSZET

Vizsgálati összefoglaló jelentés a Protektor kerámiatartalmú festék tulajdonságaival kapcsolatban A Protektor kerámiatartalmú festék alábbi vizsgálatait foglaltuk össze: mikrobiológiai vizsgálat, égési tulajdonság vizsgálat, káros anyag (VOC) tartalom vizsgálat, energetikai vizsgálat. Mikrobiológiai vizsgálat A megfigyelési időszak alatt (100 nap) semmilyen páratartalom mellett nem lehetett 10°C hőmérséklet mellett (akár 95%-100%-os relatív páratartalom mellett) a „Protektor beltéri bevonat” változatának vizsgálata szerinti növekedést vizsgálati próbatesten megfigyelni. A jelenség magyarázata: a Protektor beltéri bevonat a hővisszaverő képessége által egyenletes meleg felületet képez, így nem történik meg a páralecsapódás.

Megoldás egy égetô problémára – Protektor tûzállósági vizsgálat A Protektor kerámiatartalmú festék A2-es azaz éghetetlen építőanyagként lett besorolva. Éghetetlen, habár elméletileg éghető részeket, mint Elostolint tartalmaz. Ezt azonban nagymennyiségben meglévő éghetetlen kerámiarészecskék kiegyenlítik. Tűz esetén fontos, hogy a tűz milyen gyorsan terjed és vannak-e lehulló égő részek. Az TU-MPABraunschweig anyagvizsgáló intézet tűzvédelmi vizsgálatai igazolják, hogy a vizsgálatok során semmifajta égő, lehulló részeket nem észleltek. Jelen eredmény a vizsgálatban szereplő felületre vonatkozik, más felületnél egyedi vizsgálatot kell lefolytatni. Illékony szerves vegyületek (VOC) tartalma A szakirodalomban a VOC (Volatile Organize Compounds) tartalom jelöli a festékek illékony szerves vegyület tartalmát, hétköznapi nyelven mekkora a káros oldószertartalma a festéknek. Beltéri festékek esetén az egészségügyi határérték 30.000 mg /L. A Protektor beltéri falfesték káros anyag tartalma VOC = 0.000 mg / L. Összefoglalva: megállapíthatjuk, hogy ezzel a szinte egyedülálló értékkel joggal vívta ki magának a Protektor festék a megtisztelő   környezet- és egészség barát jelzőket.

Összefoglalva: a 100 napig tartó vizsgálati időszak alatt, extrém körülmények (95-100% relatív páratartalom, 10°C felületi hőmérséklet) alatt sem történt meg a penészesedés a Protektor beltéri falfesték alkalmazása során.

Protektor hôszigetelô bevonat energetikai vizsgálata A kísérlet során a Protektor beltéri festék energiamegtakarító képességét vizsgáltuk. A GTC irodaépületében 2007.06.01-től 2008.05.30-ig két irodát hasonlítottunk össze egymással. Mind-

két iroda szinte teljesen hasonló célra használatos, vagyis azonos belső hasznosítás, azonos nagyság és észak felé néző irány. Így tehát a két iroda összehasonlítható. A belső hőforrások megközelítőleg ugyanazt a hőteljesítményt adták le. A használat időtartama a jelenlévő személyek részéről közel azonos volt. A fűtési magatartást valamint a használatot a teljes fűtési időtartam alatt összehasonlították és jegyzőkönyvezték. Csak egészen csekély eltéréseket lehetett megfigyelni. Az irodaépület készbeton elemekből épült. Az egyik irodában 2007.06.01-én a men�nyezet valamint a falak az extrém magas visszaverő képességű Protektor beltéri falfestékkel lettek lefestve. A szomszédos irodát egy jó barkácsáruházi beltéri diszperziós falfestékkel festették le.

Protektor hôszigetelô festékkel festve, a falak egyenletesen verik vissza a meleget

Hagyományos festékkel egyenetlen levegôfelmelegedés

Technika 2012/3

25

ÉPÍTÉSZET

Eredmény: Egy év elteltével ös�szehasonlították egymással a fűtési teljesítmény kilowatt/óra (kW/h) felhasználását. A Protektor magas hővisszaverő képességgel festett iroda: 8150,34 kW fűtési teljesítményt igényelt. A referencia iroda igénye: 13362,36 kW fűtési teljesítmény volt. A különbség 5212,36 kW/ órára rúgott. Ez 39%-os energiamegtakarításnak felel meg. Összefoglalva: Végeredményképpen megállapítható, hogy a Protektor magas hővisszaverő képességű falfesték a meglévő fűtési igényt hőtárolás és hősugárzás útján optimalizálta és ez ebben az egyedi esetben a nem elhanyagolható 39% energiamegtakarításhoz vezetett. Protektor homlokzati falfesték UV ellenállósági vizsgálata A vizsgálat során három Protektor kültéri műemlékvédelmi falfestékkel bevont alumíniumlemezt vizsgáltunk UV ellenállóság és repedésképződés szempontjából. A bevonatok a DIN EN ISO 11507 (07/05) szerint 5000 órás vizsgálati időszak alatt UV-sugárzással és vízzel kerültek igénybevételre. UV-A (340) típusú lámpákat használtunk. Az 1000, 1500, 2000, 2500, 3000, 3500, 4000, 4500, 5000 órás időjárási idők után került sor az igénybe vett rétegbevonatoknak az alábbi kritériumok szerinti megítélésére: a szín-mértékszámok és színtávolságok színmetrikus meghatározása a DIN 6174 (07610) szerint.

A repedésfok értékelése a DIN EN ISO 4628-04 (04/01) szerint. 4000 UV óránál nagyon csekély színelváltozást tapasztaltak, amely a gyakorlatban 24 évet jelent. 5000 UV óránál – a gyakorlatban 30 év – is csak csekély, minimális színelváltozás volt tapasztalható. Összefoglalva: Végeredményként megállapítható, hogy a Protektor homlokzati falfesték 30 évvel egyenértékű öregbítéses vizsgálat után rendkívül csekély mértékű színelváltozást és nulla repedésképződést mutatott. Protektor homlokzati falfesték hôvisszaverô képességének vizsgálata Két megegyező méretű makett ház közül az egyiket kifestettük a Protektor kültéri falfestékkel. Mind a két makettet ugyanakkora teljesítményű infralámpával világítottuk meg. A kísérlet során mértük a makett házak belső hőmérsékletének változását. A hőmérséklet a Protektor hőszigetelő festékkel kifestett épületnél lassabban emelkedett, 114

Infra-protektor hôvisszaverés

Protektor-falfesték hôvisszaverés

A vákuumizált kerámiagömbök összefüggô réteget alkotnak (mikroszkopikus felvétel)

perc múlva a hőmérséklet a Protektorral festett épületben 31,6 °C fok volt,   a normál makettnél 46 °C fok volt.  Azaz 14,4 °C fok volt a különbség. Összefoglalva:  A Protektorral lefestett felület mögött a légtér  14,4 ºC fokkal volt hűvösebb, mint a kontroll épületben.  Kiss Imre okleveles mérnök, energetikai szakértő

Az alábbi minôsítô intézetek vonatkozó eredményeit vettük alapul: TÜV – Rheinland;  Institut für Lacke und Farben; Afnor Certification; MPA Braunschweig; Fraunhofer Institut; Bautechnisches Institut; Karlsruher Institut für Technologie;

26



Technika 2012/3

EXPO

Hannoveri Ipari Vásár 2012:

Ipar a fenntartható innováció jegyében A Hannoveri Ipari Vásár idén április 23-27. között nyolc szakvásárral, a zöld technológiák masszív vásári jelenlétével, illetve termék-innovációk ezrével hirdeti majd, hogy az ipar képes fenntartható, környezetbarát és hatékony termékeket előállítani. Az idei vásár jelentősen meghaladja az előző két év kiállítási eredményeit, és a szervezők számításai szerint 5 000 céggel – melynek fele Németországon kívüli –, 150 000 négyzetméteres nettó kiállítási területtel, illetve 200 000-nél több külföldi látogatóval a 2008-as év kiemelkedő eredményeit fogja produkálni – jelentette ki Oliver Frese, a kiállítást szervező Deutsche Messe AG ügyvezetője a Deutsche Messe AG február 14-ei bécsi sajtótájékoztatóján, melyet a Bécs egyik ékszerdobozának tartott Sacher Szállóban rendeztek, s ahol az osztrák, szlovén és szlovák újságírók mellett egy magyar újságírócsapat is megjelent a Deutsche Messét Magyarországon képviselő FH–Consult Kft. jóvoltából. A tavalyi vásáradatokkal való egybevetésből kiderül, hogy a legszembetűnőbb pozitívum idén a külföldi látogatók számának ugrásszerű növekedéséből adódik, ugyanis a 2011-beli 60 000 külföldi látogató helyett idén ennek a háromszorosát is meghaladó számú Németországon kívüli szaklátogatót várnak Hannoverbe. A partnerország idén Kína lesz. „Zöld intelligencia” – a vezetô téma A „greentelligence” vezető témával az ipar központi fejlődési irányát mutatja az idei vásár. Az ipar számára a legnagyobb kihívás szerint ugyanis a termékek és előállítási folyamatok környezetbarátok és hatékonyak kell legyenek ahhoz, hogy a világpiacon tartósan megvethessék a lábukat. A Hannover Messe idén felkarolta ezt a piaci trendet, és a közönségnek bemutatandó innovációk rengetege – a tavalyi 5000 innováció után –, legyen szó akár automatizálásról, energiáról, vagy K+F-ről, egyaránt a „zöld intelligenciára” épül. A versenyképesség ma már csak úgy biztosítható, ha az ipar intelligens kapcsolatot teremt a hatékony eljárások, környezetbarát anyagok és a fenntartható termékek között. Idén új szakvásárként a GreenTec várja a látogatókat, amely a környezetvédelmi technológiák összefogó platformjaként működik az ipari folyamatok egész vertikumában. Az ipari zöld technológiák elnevezést viselő szakvásár súlyponti témái a kármentesítés, a víz-, a talaj- és zajvédelem műszaki eljárásai, a légszennyezés csökkentésének technológiái, az anyagok és erőforrások felhasználásának hatékonysága, valamint az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások és tanácsadás.

Békés Sándor Technika 2012/3

27

SZABADALOM és ipari biztonságtechJedlik Ányos-díjak átadása biztosítónikai berendezéseivel, gázérzékelő Hagyományosan, március 15-ei­ nemzeti ünnepünkhöz kapcsolódóan adták át március 13-án a sikeres feltalálói tevékenység va­ lamint a kiemelkedô színvonalú iparjogvédelmi munkásság elismerésére szolgáló Jedlik Ányos-díjakat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában. A ki­tüntető díjakat Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke adta át, a kitüntetetteket Roska Tamás akadémikus, a PPKE Információ Technológiai Karának egyetemi tanára köszöntötte. Bendzsel Miklós kiemelte, hogy ezúttal nemcsak a feltalálói munkásságot isme-

Dunai Szabadalmi Intézet Budapesten A Közép-Európai Szabadalmi Intézet felállításáról írtak alá szándéknyilatkozatot március 28-án Münchenben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, az Osztrák Szabadalmi Hivatal és a román Állami Találmányi és Védjegy Hivatal vezetői. A létrehozandó közép-európai nemzetközi kutatási és elővizsgálati szervezet Dunai Szabadalmi Intézet néven budapesti székhellyel kezdi meg működését, egyszerűbbé és magasabb színvonalúvá téve az ügyintézést, ezzel is támogatva és ösztönözve a Duna-régióban zajló kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet. E nemzetközi szervezet a tervek szerint a Dunai Szabadalmi Intézet (Danube Patent Institute, DPI) nevet viselné, budapesti székhellyel és két, egy bécsi és egy bukaresti irodával működne a hálózatosság elve alapján, vagyis a DPI csak a központi adminisztrációs feladatokat végzi, míg az érdemi nemzetközi kutatás és nemzetközi elővizsgálat a szervezetben részt vevő nemzeti hivatalok elbírálóinak feladata. Így a DPI lényegében három nemzeti hivatal elbírálói műszaki szaktudására támaszkodhat majd. 28



Technika 2012/3

rik el, hanem részben azt is, hogy a technikai újdonságot piacképes termékké is sikerült tenniük A díjat elsőnek Csiszár István okl. villamosmérnök, a Ver-Ta Tudáskoordináló Kft. ügyvezetője vehette át, aki szakmai vezetői munkáján kívül évekig szervezett találmányi kiállításokat és mindmáig Vas-megye iparjogvédelmi, szellemitulajdon-védelmi tevékenységének fő előmozdítója. Ma is aktívan együttműködik a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával: 2005-ben kezdett közreműködni a VIVACE programban és a zalaegerszegi szellemitulajdon-védelmi pont 2010. évi megszervezésében. Számos kiadvány szerzője és szerkesztője. Dr. Dörnyei József okleveles gépészmérnök, a kémiai tudományok kandidátusa, a Dr. Fitokup Kft. ügyvezetője élelmiszeripari termékek kifejlesztéséért kapta a díjat. A hetvenes években a Szabolcstejnél teljesítettt gyártásfejlesztési, tejpor-túró és túródes�szert üzemek létesítésében feladatokat, a nyolcvanas években pedig a Compack Rt.-nél foglalkozott kávé, tea, só, fűszer és gyógynövény termékek fejlesztésével. A Dr. Fitokup Kft.-nél évtizedes vállalkozói, illetve kutatási, fejlesztési és gyártási tapasztalatai felhasználásával különféle gyógytermékek, étrend-kiegészítők, természetes vitaminkoncentrátumok – kiemelten homoktövis termékek – feltalálója és gyártója. Feltalálóként 12 megadott szabadalomban szerepel. Horváth József távközlési technikus, a Műszer Automatika Kft. igazgató-tulajdonosa nem csak 25 iparjogvédelmi oltalom megszerzéséért vehette át a díjat, hanem cége nemzetközileg is elismert fejlesztő, gyártó és szolgáltató tevékenységéért is. A vállalat a vasúti

rendszerek kifejlesztésével, gyártásával és karbantartásával komoly szakmai sikereket ért el a régióban, de Nyugat-Európában is. Dr. Kereszti Marcell villamosmérnök, jogász, közgazdász, szabadalmi ügyvivő, a Gödölle, Kékes, Mészáros & Szabó Szabadalmi Védjegyiroda helyettes vezetője volt a következő díjazott, aki műszaki és jogi tudása révén vált elismertté a szabadalmi ügyfelek és a hatósági partnereik körében. Kimagasló a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmaztatásának területén szerzett tapasztalata, valamint a szabadalmi jogérvényesítés hazai és nemzetközi gyakorlatban való jártassága. Dr. Molnár Béla belgyógyász, gasztroenterológus szakorvos, kan­didátus, a Semmelweis Egyetem Sejtanalitikai Laboratóriumának vezetője, a 3DHistech Kft. alapítója, ügyvezető igazgatója már külföldön is szabadalmaztatott olyan digitális patológiai rendszer ki fejlesztéséért kapta a díjat, amely a hagyományos mikroszkópia és a digitális képfeldolgozás egyesítésével virtuális 3D mikroszkópot eredményezett, és ezzel alkalmat kínál az orvosoknak, sőt a távolról tanácsot adó szakértőknek is arra, hogy a beszkennelt szövetminta alapján gyors diagnózist állítsanak fel. Vállalkozását 2011-ben az Európai Feltalálói Díj kkv-kategóriájában a legjobb három közé választották. A kétévente  adományozható honoris causa Jedlik Ányos-díjat közéleti tevékenységéért, a hazai szellemi tulajdonvédelmi kultúra és tudatosság fejlesztéséért ezúttal Dr. Hámori József Széchenyi-díjas biokémikus kutatóprofesszor, agykutató akadémikus vehette át. Bendzsel Miklós méltatta a kitüntetett nemzetközileg is elismert tudományos munkásságát, kiemel-

SZABADALOM

ve a Roska Tamás akadémikussal együttműködve kidolgozott, Széchenyi-díjjal jutalmazott új, látást szimuláló, analóg elven működő modelljét. Elhangozott, hogy 1998-tól másfél éven át a nemze-

ti kulturális örökség minisztereként sikerült a kultúrára fordított költségfvetési támogatást több, mint 60 százalékkal növelnie. Honoris causa Jedlik Ányos-díjban részesült Zeljko Topic, a Hor-

ACTA - ad acta? A Magyarország által január 26án, az Európai Unióval és 21 további EU-tagállammal együtt aláírt Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodást a hazai internetes közvéleményben is vitatták, ám az SZTNH igyekezett a honlapján sok félreértést eloszlatni.   A Japán kezdeményezte és a kereskedelmi alkuknál  szokásos titkolózásokkal előkészített Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás – angol rövidítéssel ACTA – célja a világviszonylatban egyre nagyobb méreteket öltő hamisítás és internetes kalózkodás elleni fellépés területén a nemzetközi együttműködés megerősítése, a szellemitulajdon-jogok hatékonyabb védelme. Hazánk csatlakozása mellett szólt, hogy a megállapodás kedvező hatása – mivel a hatályos hazai és uniós szabályozás azonos, vagy még szigorúbb is az ACTA-nál – a magyar jogosultak harmadik országokban való jogvédelme erősödésében jelentkezhet.   Szellemitulajdon Interpol? A szellemi tulajdon védelme az interneten régóta nagy kihívása a jogrendszereknek, amelyek máig nehezen követhették a háló technikai vívmányai által biztosított szabadságot, közösségi előnyöket, a digitális valóságot. Sajnos természetes, hogy ezzel a szabadsággal vissza is élhetnek, gondoljunk csak arra, hogy a Business Softver

Alliance, a szoftverpiac egyik szakmai szervezete szerint 2010-ben 840 000 internetes hely árusított illegális szoftvereket. Logikusnak tünhetett, hogy a határokon átívelő kalózkodással szemben egy Interpolhoz hasonló összefogás szerveződjön. Mégis, az internetes közvélemény egy részében a terv visszatetszést  keltett.  A tiltakozásban az is elhangzott, hogy ellentétben az Interpollal, amely a részes országok állampolgárainak hétköznapi tevékenységét nem figyelheti, az ACTA-ban a szellemitulajdon-jogsértések kivédésére az internetes adtatforgalmat monitorozni is szükséges lehet, ez viszont nemcsak a kereskedelmi mennyiségű kópiák előállítóit, hanem a magánhasználatra történő zene-és film letöltőit is érintheti. A szigorúbb ellenőrzés elleni érvként említették, hogy ha szűrni kezdik a kétes legalitású anyagokat az interneten, a világháló magyar szeglete ki fog űresedni és „mehetünk vis�sza a bakelit lemezekhez”. Végülis az ACTA körüli nemzetközi visszhangban sokan még az internetes vállalatok és a szerzői jogokért kűzdő filmes és szoftvercégek közötti harcot  is  vélték felfedezni. Valójában talán mégis a kezdeti tiltakozásokat az internetes szabadság féltése és a részletekről való tájékozatlanság szülhette.   Nem internetcenzura A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH)  honlapja, ha talán egy kissé későn is – igyekezett

vát Köztársaság Szellemi Tulajdoni Hivatala főigazgatója a régióban működő szabadalmi hivatalok együttműködésének elősegítéséért. K. F. a félreértéseket tisztázni, amikor rámutatott, az ACTA semmilyen változást nem hoz a szellemi tulajdonra vonatkozó magyarországi szabályozásban és nem érinti az eljáró hatóságok gyakorlatát és a fellépés szigorúságát sem. Ratifikálásával a magyar jogosultak (például a feltalálók, szoftverfejlesztők, vállalkozások) harmadik országban élvezett védelmének erősítésével hozzájárul a hazai versenyképesség javításához. A megállapodás nem tartalmaz előírást az utasok poggyászában szállított adathordozók tartalmának tételes átvizsgálására. Végülis az ACTA  nem kötelezi az internetszolgáltatókat a hálózatukon továbbított információk nyomonkövetésére és a szellemi tulajdont sértő tartalmak szűrésére, ami az EU jogával ellentétes is lenne, mint ahogy az ACTA azt sem írja elő, hogy az online szolgáltatók a jövőben kötelesek lennének kiadni fájlmegosztó felhasználóik személyes adatait a szerzői jogosultak részére. Az ACTA csak a szándékos szerzői jogsértés esetén írja elő büntető eljárás, szankciók alkalmazását, s úgyszintén például nem tiltja a DVD másoló gépek használatát. Különben is az ACTA rögzíti, hogy a jogérvényesítés nem sértheti meg a szólásszabadsághoz, a méltányos eljáráshoz, a magánszféra védelméhez és az adatvédelemhez fűződő jogokat. Az ACTA ratifikálásáról a magyar Országgyűlésnek még döntenie kell, s júniusban határozhat az EU az ACTA támogatásáról. Csak ezután lesz ad acta, vagyis véglegesnek mondható. Wellek Margit Technika 2012/3

29

KÖRNYEZET

Kommunális szennyvíziszapok mikrobiológiai kezelése

Újra éled a komposztálás A társadalom egyre több hulladékot termel, mellyel eddig  nem törôdött, de fel kell ismernünk, hogy nem hagyhatjuk figyelmen kívül. A hulladékok újrahasznosításánál fel kell mérni a lehetôségeket, mint másodlagos nyersanyag-felhasználás, vagy hulladék termékként való felhasználása. Az elmúlt 5-6 évben újra fénykorát éli a komposztálás és nem csak kistermelői, háztáji felhasználási szinten. Az állattenyésztés csökkenése miatti szervesanyaghiány, a műtrágyahasználattal és az intenzív termesztéssel teljesen kizsákmányolódott talajaink teszik szükségessé a szennyvíziszap alapú komposztok előállítását, hasznosítását. Tevékenységünk kommunális szennyvíziszapok mikrobiológiai kezelése irányított – oltóanyagos – komposztálás és komposztok korlátozás nélküli kereskedelmi forgalomra engedélyeztetése. A hulladék-hasznosítási és komposztálási technológiánk több referenciahellyel rendelkezik, ilyen például Budapest, Győr, Ajka, Tapolca, Kunfehértó, Debrecen stb. Technológiánk elônyei Komposztálási technológiánkkal mind a mezőgazdaság számára, mind a kommunális szolgáltatóknak megoldást nyújtunk. Technológiánk előnyei: • hulladékhasznosítás – termék körforgalomba beillesztés, • bevételi forrás generálása a gyártó számára, • kommersz mezőgazdasági gépek alkalmazása a technológiához,

30



Technika 2012/3

• komposztálási folyamat, amely mikrobiológiailag és biokémiailag ellenőrzött, szabványosítható, szakhatósági engedélyekkel rendelkezik, • átlagosan 60-90 napos ciklusidővel állítunk elő humusztrágyákat, szemben a piacon jelenleg is létező egyéb komposztálási eljárásokkal (nincs szükség utóérlelésre); más komposztálási technológiához is adaptálható (Kleen, Gore). Új starterkultúrák és más elônyök Kutatómunkánk eredményeképpen kifejlesztettünk olyan starterkultúrákat, amelyek alkalmazásával – biztosítva a technológiával szabályozott életkörülményeket – gyorsan és eredményesen komposztálhatók különböző eredetű biomasszák. Magyarország ásványkincsekben való viszonylagos szegénysége és importfüggősége, a termőföld védelme stratégiai kérdéssé teszi az ásványi nyersanyag-pazarlások megakadályozását, a gazdálkodás optimalizálását is, az alternatív tápanyag és szervesanyag-visszapótlási lehetőségeket, az állatállomány lecsökkenésével elvesző szervestrágya pótlását. A komposztálási folyamat végtermékeként nyert humusztrágya biológiai előnyeit a következőkben foglalhatjuk össze:

• Szelektált és ellenőrzött, ipari fermentációs úton előállított mikroorganizmusokkal dolgozunk, az állami ellenőrzés biztosíték a felhasználónak és a környezetvédelemnek. • Humuszképződés szempontjából optimalizáljuk a fajösszetételt az oltóanyagban, részben az alapanyagra tekintettel, másrészt a talajban felszaporodó hasznos fajok tartós hatására törekedve. • Az intenzív komposztálódási folyamat során elpusztulnak a káros fajok, a növény- és humánpatogén mikroorganizmusok és féregpeték. • Erőteljesen felszaporodnak a hasznos lebontó, humuszképző szervezetek olyan szintig, amely spontán komposztálással nem érhető el. A hagyományos istállótrágya biológiai hatásának tehát többszörösét nyújtja a termék, jóval alacsonyabb felhasználási dózis mellett. Új iparág születôben Az így előállított humusztrágyák tehát regenerálják és optimalizálják a talajéletet. A késztermék nemcsak környezetbarát, alternatív tápanyag-visszapótló a mezőgazdaság számára, hanem egy jó marketing stratégiával (Biomasstermékcsalád) piacosítható, bevételi forrást generáló mellékág a hulladékhasznosító cég számára. Kezünkben van tehát egy lehetőség, amellyel hulladékot hasznosítunk, környezeti terhelést csökkentünk, és – nem mellékesen – importot kiváltva jó minőségű, államilag ellenőrzött, termésfokozó készítményt gyártunk iparszerűen. Azaz megalapoztunk egy hulladékhasznosításra épülő, kettős előnyt kínáló új iparágat. Elmolight Bt.

ENERGETIKA

Technika 2012/3

31

ATOMENERGIA

Évfordulói elemzések Fukusimáról A világban megemlékeztek az egy éve, március 11-én történt fukusimai természeti katasztrófáról és annak nyomán az ottani atomerômûvek súlyos balesetérôl.

 Japánban március 11-én Noda Josihiko miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a Richter-skála szerinti 9-es katasztrófa erejű földrengés és a hatalmas szökőár nyomán bekövetkezett atomerőművi balesetekből le kell vonni a tanulságokat. Miután mulasztásaiért megvádolta az atomerőműveket üzemeltető Tepco vállalatot, elismerte, hogy a kormány és a tudomány is hibázott. Értékelésével egybecseng prof. Dr. Aszódi Attila és Boros Ildikó (BME NTI) által a Fukusimai atomerőmű balesete egy év távlatából című tanulmánya, amely a balesetet a nukleáris biztonság szemszögéből elemzi.

 A három biztonsági funkció
 A tanulmányban megállapítják, hogy az atomerőműveknek három alapvető biztonsági funkciót kell ellátniuk: a nukleáris láncreakciót mindenkor hatékonyan kell tudni szabályozni, szükség esetén a reaktort le kell tudni állítani és így tartani; a reaktorban megtermelődő hőenergiát mind a normál

üzemben, mind az üzemzavarok nyomán és leállított állapotban el kell tudni szállítani; meg kell tudni akadályozni, hogy az erőműből a radioaktív anyagok kijussanak a környezetbe.
A fukusimai erőmű tervezésénél 5,7 méter magas cunamival számoltak, ám a szökőár ezt közel háromszorosan haladta meg, így miután a földmozgás hatására a blokkok rendben leálltak, az árhullámtól az erőmű létfontosságú rendszerei károsodtak, a blokkok tervezési alapokon túli súlyos baleseti állapotba kerültek. Bár 2008-ban egy 10 méter magas cunamit meghaladó szökőárra is készült egy elemzés, az ebből származó biztonságnövelő intézkedéseket az üzemeltető Tepco cég 2011 márciusáig nem hajtotta végre, az elemzés eredményeiről pár nappal a tragédia előtt tájékoztatták a japán kormányt, igaz, a bekövetkezett cunami az új méretezést is felülmúlta volna. Megállapítható azonban, hogy a biztonsági funkciók sérülése ellenére a japán szakemberek jól oldották meg a lakosság és a dolgozók védelmét, még úgy is, hogy az erőmű körüli területeken nagyon mostoha körülmények uralkodtak.

 Más hibák is elôfordultak
 A tanulmány kitér arra, hogy a cunami méretezésén túl más hibák is hozzájárultak a balesethez. Így például megfelelő számú autokatalitikus rekombinátorral elkerülhetők lettek volna a hidrogénrobbanások, amelyek miatt

32



Technika 2012/3

radioaktív anyag került a környezetbe. Sajnos, maga a cunami és a nukleáris veszélyhelyzet így együtt nehezen volt menedzselhető a hatóságok részéről, ami kapkodáshoz is vezetett, eközben nem vált be ebben az esetben sem, hogy a nukleáris hatóság nem élvezett függetlenséget, a villamosenergiaellátásért felelős minisztérium alá tartozott. Hazánkban az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) függetlensége jelenleg biztosított - teszik hozzá. Ezután a szerzők idézik a japán kormány által felállított vizsgálóbizottság megállapításait is, így azt, hogy gyakran elakadt a kommunikáció a hatóságok között, másrészt a Tepco operátorai hibás döntéseket is hoztak az 1. és a 3. reaktor hűtésével kapcsolatban, Súlyosbította a helyzetet, hogy a japán országos sugárzásmérő rendszer egyes állomásait is elmosta a szökőár, így igen nehéz volt a lakosság védelmét ellátniuk a helyieknek. Ennek ellenére a lakosság kimenekítése jó időben megtörtént, számottevő dózisterhelésről nem tudni. A mostoha körülmények ellenére az érintett reaktorok és pihentető medencék aktivitáskészletének mindös�sze 0,01 százaléka került ki a környezetbe, ami azt mutatja, hogy a mérnöki gátak benttartották a radioaktivitás zömét.

 Fontos a tanulságok levonása
 A lakosságra nézve súlyosabb nukleáris következmények elhárítását figyelembe véve a szerzők nehezen érthetőnek tartják, hogy azokban a hetekben a világsajtó szinte átsiklott a cunami 20 ezer áldozata fölött és figyelmét az atomerőmű halálos áldozatot nem követelő és a továbbiakban a lakosság egészségét sem veszélyeztető balesete kötötte le. Mivel az atomenergia kizárása a villamosenergia-termelésből általánosságban nem lehetséges, a

ATOMENERGIA

szerzők szerint tovább kell növelni az atomerőművek biztonságát. A fukusimai események fő oka a tervezési alap nem megfelelő megválasztása és a súlyosbaleset-kezelési eljárások hiányos kidogozása lehetett, de hibák voltak az erőmű vezetésében és a kommunikációban is. – összegzik a szerzők – tanulság lehet még, hogy a kis valószínűségű események előfordulását egyszer-

re több blokkon is fel kell tételezni, további biztonsági elemzéseket is el kell végezni (környezeti hatások, épületsüllyedések). Az EU atomerőműveket üzemeltető országai megtették az első lépéseket a blokkok célzott biztonsági felülvizsgálatával, az OAH szerint

a paksi felülvizsgálat sem azonosított azonnali beavatkozást igénylő hiányosságokat, de erősíthető egyes nem biztonsági funkciójú rendszerek földrengésvédelme, tovább javítható az alternatív villamosenergia-ellátása az erőműnek. K F.

Magyar Nukleáris Társaság: Szükség van atomenergiára A Magyar Nukleáris Társaság – közhasznú szerepével és feladataival összhangban és a kidolgozás alatt lévő erőműépítési cselekvési tervvel kapcsolatban – hangsúlyozta, hogy országunk számára létérdek a kiegyensúlyozott, megbízható alaperőművek üzemelte­ tése, hogy elérhető áron, kisebb importfüggőséggel jussunk energiához. Az atomenergia ilyen: nagy mennyiségű energia felsza­ badítását teszi lehetővé kis helyen. Távolabbra tekintve törekedni kell működő erőműveink korsze­ rűsítésére, lecserélésére, mivel át­ lag­életkoruk már ma is 22 év. Közben sok gazdasági, éghajlatvédelmi, ellátás-biztonsági szempont­ nak, európai célnak kell megfelel­ ni. Így csökkenteni kell az üvegház-hatású gázok (főként a széndioxid) kibocsátását, javítani az energiahatékonyságot és növelni a megújuló energiaforrások arányát. A tavalyi óriási japán földrengés után a szökőártól a fukusimai atomerőmű is megsérült. Ennek nyomán az atomenergiába vetett bizalom több helyen megingott. Európa néhány országában döntés született a reaktorok leállításáról. A döntések nem műszaki alapon születtek, hátterük a helyi politika volt. Nem véletlen, hogy több gaz-

dasági világhatalom, például Kína, Oroszország, USA, India továbbra is számol az atommal és mások is fenntartják terveiket. Nálunk is napirenden van Pakson új blokkok építése, korszerű reaktorokkal. Hogy az ország energiahiány nélkül, zökkenőmentesen tudja a jelenlegi blokkokat – meghosszabbított üzemidejük végén – újakkal pótolni, illetve időszakosan kiegészíteni, az építés előkészítésének folyamatát be kellene indítani. A lehetséges típusokat felmérték, környezeti elemzések, hatásvizsgálatok folyamatban vannak. Többen hirdetik, hogy csak megújuló forrásokkal meg lehet oldani az energiaellátást, ki lehet váltani az atomenergiát. Miközben a paksi blokkok 90 százalék kihasználással működnek, a nap- és szélerőművek az év 20-25 százalékában tudnak teljes terhelésen üzemelni. Emellett az ilyen erőművek kisebb teljesítményűek, területigényük nagy. Például az újszilvási első magyar naperőmű parkot még majdnem 25 ezerszer kellene felépíteni, hogy a Paks által évente megtermelt energiát kiváltsa. A mosonszolnoki szélerőmű parkból 300 kellene ugyanerre. Az első 15 ezer milliárd forintba, a második 3 ezer milliárd forint-

ba kerülne. Utóbbi ugyanabban az árkategóriában mozog, mint az atomerőművi blokkok létesítése, tehát nem olcsóbb. Ráadásul, ha a nap-és szélerőművek jóval nagyobb arányban lennének jelen, erősen ingadozó teljesítményük kiegyen­ lítése további beruházásokat igényelne: okos hálózatot (smart grid) kellene építeni, és szivattyús-tározós erőművekben kellene tárolni energiát. Az ilyen járulékos beruházások tovább növelik a költségeket. A Magyar Nukleáris Társaság fontosnak tartja az atomener­ giához hasonlóan üzem közben üvegház-hatású gázokat ki nem bocsátó energiaforrások telepítését és jelenlegi kapacitásuk ésszerű mértékig való bővítését, ám nem tartja megalapozottnak, hogy tisztán megújuló energiaforrásokra támaszkodva az atomenergia alkalmazása kiváltható lenne. Véleményünk szerint a világon az összes reaktorral eddig felhalmozott 14500 reaktorév tapasztalat, a jelenleg épülő 63 atomreaktor és a további bővítések terve igazolja a nukleáris technikába vetett bizalmat. A megújuló energiaforrások mellett továbbra is alapvető szükségünk van az atomenergiára – hangzik a Magyar Nukleáris Társaság közleménye. Technika 2012/3

33

ATOMENERGIA

Rajztár és atom A magyar energetikai gépgyártás meghatározó szereplőjeként ismert Ganz Engineering és Energetikai Gépgyártó (EEG) Kft.-nél tett látogatást március 30-án a Magyar Szakújságírók Egyesülete által működtetett Nukleáris Újságíró Akadémia, ahol sajtóértekezleten Kóti Lóránt, a vállalat kommunikációs vezetője bejelentette, hogy a Ganz segítségével rendeződött a Láng gépgyár műszaki hagyatékának a sorsa. A tájékoztatón ugyanakkor a Láng-hagyaték mentésében részt vevő szervezetek képviselői beszámoltak a mintegy 1 millió műszaki rajzot tartalmazó rajztár megmentéséről, a szükséges állagmegóvásról és az anyagnak a Ganz energetikai gépgyár területén történő megfelelő elhelyezéséről. A sajtóértekezleten Kóti Lóránt részletesen ismertette a cég atomenergetikai berendezéseket gyártó tevékenységét, valamint fejlesztéseit, és térnyerését külföldi piacokon. Az ezt követő üzemlátogatáson az újságírók megtekintették a Ganz energetikai gépgyárat, amely ma Magyarországon egyedüliként állít elő nagyméretű szivattyúkat, turbinákat, atomerőművi berendezéseket, és – főleg az orosz piacnak köszönhetően – idén jelentősen megnövelte a rendelésállományát. Felbecsülhetetlen ipartörténeti értékmentés A Ganz EEG a magyar ipartörténeti örökség iránti elkötelezettségből vállalta, hogy a saját rajztárával együtt megőrzi, rendszerezi és digitalizálja a Láng Gépgyár műszaki hagyatékát. A döntés előzménye, hogy az ipar- és technikatörténeti jelentőségű dokumentumgyűjtemény fennmaradását nem tudta biztosítani a Láng jogutódja, az Alstom Hungária Zrt., amely átadta a magyar hajózás műszaki em-

34



Technika 2012/3

lékeinek mentésére alakult Zoltán Gőzös Közhasznú Alapítványnak a 60 köbméternyi rajzanyagot. A Ganz azonnal jelentkezett, felajánlva saját rajztárát, ahol biztosítja az önkéntesek által ideiglenesen elhelyezett Láng-gyári rajzok és dokumentáció fennmaradását, állagmegóvását, katalogizálását, illetve digitalizálását, valamint az anyag kutathatóságát. A későbbiekben elképzelhető a rajzok piaci hasznosítása is, mivel az Alstom lemondott azok szellemi tulajdonjogáról. Ezért, ha a Ganz a megőrzött tervek alapján valamit gyártani akar, azt meg is teheti. Főként gázturbina, illetve annak alkatrészei lehetnek ilyen szempontból érdekesek a cég számára. Az anyag ugyanakkor a technikatörténeti kutatóknak is érdekességeket kínál, hiszen az 1868-ban alapított cég rajztárában többek között repülőgép-alkatrészek, de még első világháborús német tengeralattjárók alkatrészei is megtalálhatók. Kiterjedt atomerômûvi berendezésgyártás A Ganz EEG Kft. az 1991-ben a Ganz Gépgyár reorganizációjával létrejött Ganz Holding részeként működik. A Ganz Holding 2008ban orosz-magyar vegyesvállalatot hozott létre Ganz EEG Kft. néven, amely 49 százalékban a magyar Ganz Holding, illetve 51 százalékban a Roszatom orosz állami konszernhez tartozó Atomenergomas csoporthoz tartozó, szentpétervári Gépipari Központi Tervezőintézet (CKBM) tulajdona, és a magyar energetikai gépgyártás hagyományainak a folytatója. A Ganz EEG Kft. elődeihez hasonlóan – az egyedi vízgépészeti berendezések piacának jelentős szereplőjeként – az 1860-as évek óta gyárt egyedi szivattyúkat és vízturbinákat, ame-

Ganz atomerômûvi átrakógép

lyek Magyarország és Európa mellett a világ számos más országában üzemelnek. A vállalat atomerőművi berendezéseket, a nyomott vizes reaktorok fűtőelem kötegeinek mozgatását végző kazettaátrakó berendezéseket és az átrakási technológiákhoz kapcsolódóan különféle vizsgáló és átrakó eszközöket készít. Az 1980 óta eltelt időszakban

Átrakógép hídhajtás és a kocsi

ATOMENERGIA

összesen 20 átrakó berendezést gyártott atomerőművek számára és 18-at újított fel. A vállalat a VVER-440-es és VVER1000-es nyomottvizes reaktorokhoz állít elő berendezéseket. A Paksi Atomerőmű számára a cég korábban erőművi szivattyúkat gyártott, de a Dunai és Tiszai hőerőműveknek is szállított szivattyúkat, és partnercégével együttműködésben több mint 30 nagyteljesítményű szivattyút exportált. A Ganz EEG Kft. V-123as típusú, a nyomottvizes reaktorok fűtőelem kötegeinek mozgatását végző kazettaátrakó be­ rendezéseket gyártott, a Paksi Atomerőmű 1-2-es illetve 3-4-es blokkjai számára. Ugyancsak Paks részére állított elő MJO 2200-as típusú Kaplan turbina Datong, Kína nagyszivattyúkat, amelyek fotójaként, a Ganz EEG 2009-ben lyamatos üzemmódban működ- Innovációs Nagydíjat kapott a nek Pakson. A Ganz energetikai nagyméretű, hegesztett házú, ketgépgyárban az újságírók láthatták, tősbeömlésű szivattyúk kifejleszhogy a mérnöki szaktudás, a terve- téséért. Az innováció során alkalzői és gyártó kapacitás, valamint az mazott hegesztett konstrukció a atomerőművi és vízgépészeti be- nagyméretű öntőminták gyártási rendezések kipróbálását lehetővé idejét csökkentette, és a hidraulitevő próbaterem is a vállalat ren- kai fejlesztés mellett új konstrukdelkezésére áll. ciós kialakítással a cég új fejleszA Ganz cég 1844-es alapítása tést valósított meg. óta, és Ganz Ábrahám kéregöntésű vasúti kereke óta mindig az Megnövekedett innovációkkal biztosította túlélé- atomerômûvi sét a válságos időszakokban is. Az megrendelés-állomány innovációs ha­g yományok folyta- A Ganz EEG Kft. az orosz tulajdonosi háttérnek köszönhetően bejutott az egyébként meglehetősen zárt orosz energetikai gépgyártói piacra és részt vesz az átrakó berendezésekre és erőművi szivat�tyúk szállítására kiírt tendereken. A vállalat időarányosan 2011-hez képest megháromszorozta árbevételét, amely idén várhatóan meghaladja a 4,5 milliárd forintot. Az orosz kormány atomenergetikai fejlesztési programjának részeként ma számos atomerőmű rekonstrukciója, illetve új erőmű építése Rosztov 3-as szivattyúk

zajlik, amelynek nyomán 2011ben megduplázódtak Oroszország atomerőmű-építési megrendelései, elérve az 50 milliárd dollárt. A Roszatom állami konszern tervei szerint 2020-ig évről évre 50 milliárd dollárral gyarapítja megrendelés-állományát. Mindez nagy lehetőségeket jelent a Ganz EEG számára is. A Leningrádi Atomerőmű 2-es blokki átrakó részegységekre már szerződése van a Ganz EEG Kft.-nek, de ajánlatot adott a Novovoronyezsi Atomerőmű 1-es és 2-es blokki gépeire is. Indult továbbá kalinyingrádi területen épülő új atomerőmű számára szükséges fűtőelem-kötegeket átrakó berendezések és szivattyúk mintegy 10 millió eurós értéket elérő tenderén, és versenybe szállt a rosztovi erőművi átrakó berendezés szállításáért is. A Rosztovi Atomerőmű 3-as blokkjához a vállalat az idei első félévben ös�szesen 9 szivattyút – 2 darab BvDF 600-ast és 7 darab MPB 2 200-ast – szállít, majd a második félévben és 2013-ban a 4-es blokkhoz gyárt 2 darab BvDF és 9 darab MPB típusú szivattyút. Emellett folyik a szlovákiai Mohi Atomerőmű 1–2 és 3–4-es blokki átrakógépeinek a rekonstrukció­ ja, illetve a csehországi Dukovany Atomerőmű 1–2-es blokkok átrakodó berendezéseinek a rekonstrukciója is. A Ganz EEG a fűtőelem hermetikusságát ellenőrző sipping rendszert szállít a Mohi erőmű 3-as és 4-es blokkjának átrakógépéhez, és – miután a Ganz EEG jelentős fejlesztést hajtott végre a hajtásegységeken és az irányítórendszeren – jelenleg zajlik a Dukovany Atomerőmű 1-es és 4-es blokki felújítását célzó mechanikai és irányítástechnikai munkák előkészítése is. Békés Sándor Technika 2012/3

35

ÛRKUTATÁS

SOROZAT

A világban az ûrkutatás a mai tudomány egyik legfontosabb területe, mivel nemcsak az alap- és alkalmazott kutatást foglalja magában, hanem idetartozik még az ûrkutatáshoz szükséges technikai eszközök fejlesztése, gyártása, alkalmazása is. Magyarország elsôsorban az alkalmazott kutatási témák kidolgozásában és eszközök fejlesztésében, gyártásában és az alkalmazási feladatokban vállal szerepet. Hogy milyen területen, kik és min dolgoznak? – ennek megismertetéséhez szeretnénk hozzájárulni a Magyar Ûrkutatási Iroda segítségével.

Ûripari központ Miskolcon A miskolci Magyar Ûripari Klaszter új székházat vásárolt magának az idén – némi hazai és uniós támogatással – ami több puszta ingatlan hírnél, hiszen a székházzá avanzsált menedzsment irodákon kívül az épületben Ûripari Centrumot is sikerült kialakítani. Ezt bizonyítja az elhelyezésre került alkatrész- illetve payload tervezô, tesztelô és szimuláló mérnökiroda, a szerelésre, tárolásra alkalmas tisztaszoba, a tesztlabor és mûhely is. A centrum így a magyar ûripar megteremtésének és az észak-magyarországi innovációnak jelentôs állomása is lehet Az Admatistól a Cad-Terv-ig A klasztert több, mint egy tucat cég hozta létre 2007-ben a Miskolci Egyetem, a BME, a miskolci önkorményzat és a megye kereskedelmi és iparkamarájának közreműködésével, hogy összefogja az űriparban érdekelt vállalatokat, növelje piacképességüket. A klaszter-tag cégek többsége mára nemzetközi vonatkozásban is jelentőset alkot, elég csak az Admatis sikerprojektjeire utalni: az ő UMC kristályosító kemencéjére, amelyből a NASA kettőt is megvásárolt, vagy a Sentinel-2 műholdhoz legyárott 16 alkatrészükre. Egyik legújabb aktualítása a klaszternek, hogy a budapesti CAD-Terv Kft. a nemrég felbocsátott egyetemi Masat műhold vázszerkezetét és az antennanyitást tervezte meg és ki-

36



Technika 2012/3

dolgozta a műhold virtuális összeszerelésének módszerét. A feladat megvalósítása során felgyűlt tapasztalatok további kamatoztatása végett lépett be ezután a Cad-Terv a miskolci klaszterbe. Az ESA-tagság elônyös lenne Sok, a Magyar Űripari Klaszter keretében születő űripari eredményre lenne szükség ahhoz, hogy Magyarország közelebb kerüljön az Európai Űrügynökség, az ESA által biztosított munkalehetőségekhez és anyagi forrásokhoz. Az ESA tavaly már 4 milliárd euróval gazdálkodott, ebből 778 millió eurót az Európai

Bizottság adott. E jelentős összegen 18 ország osztozhatott, amelyek tagjai az ESA-nak. Hazánknak is ez a tagság jelenthetne nagyobb hozzáférést e forrásokhoz, miközben a tagdíj pályázatokkal visszatéríthető az országba. Természetesen a rendes ESA-tagság a miskolci klaszter pályázati lehetőségeit is kibővíthetné, ehhez persze sok feladatot kell végrehajtani. Így az együttműködés növelésén túl technológiai fejlesztésekre, az ESA minőségbiztosítási rendszerének átvételére és az ESA tenderek folyamatos követésére is szükség van. W.M.

Elkészült az elsô magyar ûrfelvétel a MaSat-1 diákmûhold jóvoltából. Az elsô magyar, csupán 1 kilogrammos diákmûhold jelentôsége több oldalról megmutatkozik: a MaSat-1 elsôdleges feladata egy technológiai feladat végrehajtása volt – lásd cikkünket a 2012/2. számban –, kamera csak akkor került felszerelésre, amikor kiderült, hogy van még 20 gramm „szabad hely”. A mûhold különleges eljárással megvalósított stabilizációjának köszönhetôen ezek a hasonló méretû mûholdak által már korábban is készített képek között is a leginkább sikerült fotók.